Dr. KENDE PÉTER:

MIK VAGYTOK TI, ISTENEK? ORVOSI MÛ HIBÁK 2.

Írhat a szerzõnek: kendep@uhu.hu Hozzászólhat az uhu.hu webáruházban indított fórumokhoz:
Errõl a könyvrõl Eszmecsere az orvosi mûhibákról Nézetek, vélemények a magyar egészségügyrõl Vélemények dr. Kende Péter korábbi könyveirõl

Lectori salutem!

Tisztelem, becsülöm és szeretem az orvosokat – legalábbis mindazokat, akik tisztességgel, becsülettel és az orvosi szakmában erkölcsi minimumnak számító felelõsségérzettel végzik munkájukat. Amikor 1999 januárjában megjelent Mik vagytok Ti, Istenek? címû kötetem, közülük rengetegen azzal vádoltak: orvos-ellenes könyvet írtam. Visszautasítom, kikérem magamnak, nem igaz! Olyan könyvet írtam – és most is ez a föltett szándékom –, amely a tisztességes, lelkiismeretes orvosok mindegyikének védelmét szolgálja. Igen, igen! Éppenséggel védeni akarom és – amennyire rajtam múlik – meg is védem azokat, akik kötelességtudóak, kellõen felkészültek, s megelõzõ-gyógyító munkájukat így végzik. Meg kívánom védeni az igaztalan támadásoktól mindazon orvosokat, akik úgy dolgoznak, amint az tõlük elvárható. Ha lerántom a leplet a linkekrõl, a slendriánokról – azzal objektíve védem azokat, akik nem ilyenek. Mert igenis vállalom: támadom azokat az orvosokat, akik felkészületlenek, lelkiismeretlenek. Megengedhetetlennek tartom, hogy dolgozhassanak orvosok felelõtlenül, tisztességtelenül, oda nem figyelve. Igen, ez ellen föl akarok lépni. S ha õk is merészelik magukat orvosnak nevezni, akkor velük szemben valóban orvos-ellenes könyvet írtam és írok. Ám újra könyörgök mindazon doktoroknak, akik nem tartoznak ebbe a – még mindig reménykedem – viszonylag szûk körbe, hanem abból a talán nagy többségbõl valók, amely felelõsen és tisztességesen dolgozik a betegek érdekében, dacára a rettenetes – de nem kis hányadban az orvoslobbi hibájából konzervált – körülményeknek, ismerjék el, éppen az õ érdekük, hogy kilökjék maguk közül az oda nem valókat. Ma még az orvostársadalom vezetõ körei – ahelyett, hogy ezt tennék – falaznak, eltussolnak, elvtelenül védik a mundér becsületét. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságai – ez tényszám! – az elmúlt öt évben orvosi mûhiba miatt egyetlen esetben sem marasztaltak el orvost. Miközben több száz pert vesztettek el kórházak, miközben több ezer esetben mindenki pontosan tudta, hogy az orvos disznóságot követett el. Tessék majd ebbe belegondolni mindazoknak, akik elolvassák a Na, Samu! Belõled se lesz jó orvos! címû fejezetet! Annak „ fõszereplõje” dr. Zalányi Sámuel végigtarolta fél ,

Magyarországot – Szegedtõl Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig –, mûhibák sorozatát követte el, vagy tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Nos, mit tetszik gondolni, mi történt ezért vele? Igen, igen, jól tetszik sejteni: semmi. Ma is orvosként dolgozik, Szegeden rendel. Egyik helyrõl sem fegyelmivel távolították el, csak amúgy úri módon elengedték vagy baráti hangon eltanácsolták, mi több, magasabb posztra segítették; nem csukták le, nem tiltották el, nem függesztették föl. Kollégái, nem is csak a teljes magyar nõgyógyászszakma pontosan ismeri dolgait, konferenciákon, szakmai találkozókon kuncogva érdeklõdnek egymástól: – Samu most éppen hol tarol? – és ezzel a maguk részérõl a lovagiasság összes szabálya szerint lezártnak is tekintik az ügyet. Nos, úgy vélem, ez tarthatatlan gyakorlat. S ha az orvostársadalom maga nem fogja ezt a problémát pillanatok alatt megoldani – ha nem lesz úrrá szerecsenmosdató, magát a társadalmi értékítéleten felül helyezõ szemléletén –, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy helyette ezt külsõ erõ, a betegtársadalom fogja megtenni. Egyelõre még „ bízhat” abban, hogy ez a betegtársadalom beteg társadalom. Betegségének egyik fõ tünete, hogy választott képviselõin át nem képes akaratát kellõen érvényesíteni. Az az egészségügyi miniszter, aki a bársonyszékbe ülése elõtt az orvosi kamara elnökeként ténykedett, be fog hódolni a nagy hatalmú professzorok nyomásának, s mindaddig nem fog érdemi változásokat beindítani, amíg erre komoly társadalmi erõk rá nem kényszerítik. Eddigi négy szabadon választott kormányunk még megengedhette magának, hogy ügyet se vessen a spontán társadalmi kezdeményezésekre, hogy lesöpörje az asztalról a polgárok saját szervezõdéseit, kinevesse az egész civil szférát, úgy, ahogy van. Ám ez nem lesz mindig így! És az orvosoknak, elsõsorban a politizáló, hangadó professzoroknak tudniuk kell, ha nem õk maguk tesznek rendet a saját portájukon, hanem addig tétlenkednek, amíg majd mások „ veszik kézbe a söprût” – akkor könnyen elõfordulhat, hogy kõ kövön nem marad. Az a söprû sokkal kevésbé fog válogatni, és durvábban végzi majd a dolgát! Jobb volna nem megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A helyzet pedig rohamosan romlik. Amennyiben az eredmény, a produktum felõl próbálok visszakövetkeztetni az orvosi tevékenység minõségére, vagyis hatékonyságára, a magyar egészségügynek, a magyar doktoroknak nincs sok okuk a dicsekvésre. 2000-ben a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete legújabb tanulmánya 191 ország lakosságának vizsgálta meg az egészségi állapotát. Magyarország a kevéssé elõkelõ 101. helyre került, olyanok mögé, mint Banglades, Irak, valamint az összes középeurópai állam. 1960 és ’ 90 között az OECD-országokban 8,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon mindössze

1,3 évvel. Világelsõk vagyunk mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések okozta halálozás terén. Mondhatják erre, ez a rendszer, az egészségügy egészének felelõssége. Részben igen, de részben az egyes orvosoké is, akik – bár kétségkívül a rendszer nyomásának engedve, az alapvetõen rossz felfogású finanszírozás szorításában – nem a beteg egészét próbálják kezelni, hanem csak a tüneteit, egyáltalán nem foglalkoznak megelõzéssel, csak akkor veszik kézbe az embert, ha már jól megbetegedett. Igaz – és ez rendszerváltó négy kormányunk közös, együttes bûne –, amint ugyanez a kutatás az egészségügyi finanszírozási rendszereket mérte össze, abban kicsivel még silányabb, a 105. helyre kerültünk, például Mongólia, Afganisztán és Botswana mögé. A fejlett országokban általában a sokkal magasabb GDP 10 százalékát fordítják egészségügyre, nálunk 4,6-ot, s mostanában ez inkább csökkenni látszik, mint emelkedni. Azt vélelmezem, szintén keményen romlik a helyzet konkrétan az orvosi mûhibák területén; tartok tõle, egyre több és több mûhiba történik, sõt, egyre durvábbak is. Ám ez puszta feltételezés, hiszen a mûhibákról nem léteznek adatok. Miért nincsenek? Mert az orvosi mûhibák döntõ többsége soha nem derül ki. Honnan tudhatnánk, hány, de hány olyan eset fordul elõ, amelyben sikerül teljesen titokban tartani az elkövetett disznóságokat? Milyen gyakori vajon, hogy a kórház patológusa ebéd közben diskurálva kedélyesen közli kedves kollégájával: – Ugye te is tudod, azt a vörös csajt nem kellett volna megoperálni, ma is élhetne? És mit szólsz, milyen finom ez a borjúpörkölt? * Olyan társadalomban, olyan világban élünk ma, amely mindent egybegyúr, persze azt is, amit nem kéne. Az orvostársadalom – amióta létezik orvoslás – mindig másfajta, magasabb etikai normák szerint élõ kaszt volt, mint a társadalom többi rétege. Az elmúlt évtizedekben – és e tekintetben alig van különbség rendszerek között – sikerült az orvoskasztot erkölcsileg lezülleszteni a társadalom általános és sebesen romló morális szintjére. Hihetetlen erkölcsi mélységekbe sikerült eljutni. És nagyon tévednek, akik ezt leegyszerûsítve azt mondják: ez paraszolvenciakérdés. Rég több, sokkal több annál! Ha a Fidesz venne egy mély lélegzetet, és jövõ év elején valamennyi orvos fizetését megszorozná tízzel – az erkölcsi viszonyok valószínûleg nemhogy nem válnának jobbakká, de rosszabbak lennének. Ahol ugyanis a gyógyítás ennyire pénzkérdés, ahol minden a pénzrõl szól, ott pénzzel már nem lehet javítani. Machiavellisztikus megközelítés lesz, de lehetséges, hogy ez a folyamat nem csupán lezüllés volt, hanem szándékos lezüllesztés is. A kiskirályok

akik hajlandók hazudni. a beteg nem kapja meg mindazt. ugyanannyi pontért kevesebb pénzt ad. s a kör bezárult. hogy az intézmény fönnmaradhasson. Hiszen a fából vaskarika teljesítményfinanszírozás – amely az orvost a szolgáltatás fogyasztásában teszi érdekeltté – oda vezet. valójában mi tevékenységének az eredménye. Ezek az urak azután természetesen magukhoz hasonló. Van egy másik igazi nagyhatalom is a finanszírozó OEP mellett: a . jó párttitkár. A régi kínai orvosok akkor nem kaptak fizetést. Aki nem hazudik. s minél hataloméhesebbek.mindig rosszul tûrik. annál inkább. a hazugságban teszik érdekeltté õket. Hiszen az Országos Betegbiztosítási Pénztár. Az nem számít. hogy csak reménykedhetünk. ne is egyék! S mindeközben egyetlen valakirõl nem esik szó: a betegrõl. hogy az orvos még többet lesz kénytelen hazudni. Eközben több területen is szisztematikus hazugságokra kötelezték a doktorokat. akiknek uralmát tehát meg lehet kérdõjelezni. A magyar orvosok mindig csak akkor és arra kapnak fizetséget. mindenki hazugnak tartja a másikat. aki jó párttag. Mindennek az a következménye. hátha kiderül az is. aki a képességei alapján rászolgált. a megbízhatatlan halálozási statisztikákra. hogy az orvos beszélgessen is a beteggel. a doktor rosszul dolgozott. hogy többet írjon be a papírba. Ezzel azt éri el. akik tudnak lojálisak lenni. hogy a fõorvos kénytelen rendre utasítani az igazmondó beosztott orvosokat. s azokkal babrálhatnak. hiszen az orvosnak hazafias kötelessége sok-sok pontot termelni. Gondoljunk csak az adatközlések rendszerére. beosztottakat kerestek maguk alá. mitõl beteg szerencsétlen – alulfinanszírozza a betegellátást. Igyekeznek hát kiválogatni az orvosok közül azokat. s annak alapján annyi pénzt. följebb. sem például arra. hogy az orvos föléhazudta az ellátást – lejjebb veszi a pontok értékét. majd rendes magyar MDF-es. amit ráírnak a lapjára. az egész rendszert egyedül a bizalmatlanság tartja össze. mint amennyit ténylegesen nyújt. tevékenységüket ostoba hibának minõsítve. ha pácienseik megbetegedtek. ha beteg emberek veszik körül õket. a spirál így megy egyre följebb. kicsivel szerényebb kvalitású helyetteseket. hogy a doktorok fölöttük is élet-halál urai. Azokból lett-lesz fõorvos és professzor. Ám ehhez újra hazudozniuk kell. mondván. hogy egy fillért sem hajlandó adni sem megelõzésre. hogy az orvosnak fogalma nincs róla. arra. hogy a kórház megkapjon annyi pontot. hogy évizedeken át nem készült áttekintés a népesség egészségi állapotáról. Miközben mindenki hazudik. Vagyis arra kényszeríti a doktort. az OEP – túl azon. kedves Fidesz-szimpatizáns. A szakmai színvonal pedig süllyedtsüllyed. s nem abból. mert attól bombabiztosan felfordulna. ám ha lehet. akiknek a nyakába gyeplõt lehet tenni. hogy még épp életben maradjon. Teljesen normális ebben a szisztémában. Majd – mivel tudja.

akik a Nyugaton a divatból már jórészt kiment vagy éppen túlhaladott. valamint egye meg azokat a gyógyszereket. miként kell elmenekülni a hisztis beteg elõl. Megalázzák. mint a daganatos betegségekben. hogy a kifelé erõs presztízst úgy lehet megteremteni. hogy nem abban érdekeltek. holisztikus orvoslással. és így tovább. termeljen rengeteg jogos és jogtalan OEP-pontot. és rossz fényt vetne az osztályra. ötletei. mennyi a tarifa az osztályon. aki élve születve valószínûleg csak az osztály halálozási statisztikáját rontaná.gyógyszergyárak. Persze fontos a presztízs is. A konferenciák jelentõs része Argentínában. hogy lehet lerázni a kötekedõ hozzátartozót. Igaz. de éppenséggel ez sem ellentmondásmentes történet. a Maldív-szigeteken és hasonló helyeken zajlik. pszichoszomatikus megközelítéssel szemben? Attól. Másban nem. Ezért a kezdõ orvosoknak legelõbb összetörik a gerincét. ha belül erõs a kohézió. mi módon kell megölni – benyúlva addig szorítani a köldökzsinórt. ma már több beteg hal meg a kezelések következményeiben. mi jár a fõorvosnak. mint . Egészen odáig. hanem abban. Az orvostovábbképzés zömét ma már a gyógyszergyárak finanszírozzák – de nem ingyen. viszont méhen belüli halálozás esetén a szülészetnek semmi köze hozzá. hogy a lojalitás a legelsõ. hogy beteg legyen. én meg miért ne utazzam Argentínába. jobbakkal lecserélt pirulákat megetetik a betegekkel. mikor kell leadni a hálapénzbõl az altatósnak. már-már irracionális ellenállás orvosi berkekben minden új eljárással. hosszan. Az orvos szakma régi balhiedelme. ahol még nem jártam? – És ezek után az csoda-e. ha az onkológiai patológus baráti körben határozottan állítja: pontosan tudja. eszébe ne jusson. Mi módon lehet elterjeszteni. Ilyen erkölcsi viszonyok közepette pedig mi sem természetesebb. ami pedig fõként a fegyelmen. a profnak. terápiával. miként kell aktív eutanáziát gyakorolni a lebukás veszélye nélkül. vele vitetve el saját balhéinkat. az erõs. amelyiknek a gyártója Argentínába utaztat. hogy õ egy senki. Mitõl ez az irtózatos. ha a daganatos betegekkel foglalkozó orvos néhány pohár bor után nyíltan bevallja: – Én bizony azt a gyógyszert írom föl. amelyeket az orvos akar. amíg pulzál – azt a túl pici magzatot. beleverik. tanuljon meg a lábtörlõ alatt közlekedni. Csoda-e hát. kemény hierarchián alapul. hogy a beteg meggyógyuljon. hogy lehetnek önálló gondolatai. az összetartás. gálánsak. Thaiföldön. mikor másnak is. Akik el akarják adni a termékeiket. adjon jó sok hálapénzt. mint lehet bemártani a nõvért. mi a teendõ a protekciósokkal. természetgyógyászattal. és eljöjjön hozzájuk. A beteg úgyis meghal. megtiporják – majd jóindulatúan atyáskodva elkezdik a beavatási szertartás második fokozatát: megtanítják a szakma igazi fortélyaira. tehát szükségük van azokra a doktorokra. neki tök mindegy.

hogy fõ rendezõ elv legyen a „ kéz kezet mos” a „ma én nem jelentelek föl , Téged, hogy holnap Te se jelents föl engem” az elvtelen kimosdatás akkor is, , ha mindenki tudja, az illetõ kollégát nem lenne szabad ember közelébe engedni. De hát tényleg természetes mindez? Mondjuk a pékek céhe több száz éve páros lábbal rúgja ki soraiból a néhány slendrián, rossz szakember péket, mondván és tudván, ha nem ezt teszik, nem arra a néhány pékre fogják azt mondani az emberek: nem tudnak rendes zsömlét sütni. Dehogy, az lesz a véleménye mindenkinek: a pékek hülyék, képtelenek egy tisztességes zsömlét elõállítani. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, megszabadulnak hát saját legsilányabb céhtársaiktól. Az orvosok azonban nem így tesznek. Rosszindulatú vélemény szerint azért, mert mindenkinek van valami a rovásán, s attól félnek, ha egyszer dõlni kezd a dominó, nem lesz megállás, s mindenki bukik. Azt hiszem, nem ez a fõ ok, hanem az, hogy ma már annyira mély a mocsár, oly rettenetesek az erkölcsi állapotok, hogy nem találják az erkölcsi alapot a bárki elleni föllépésre, arra, hogy ne védjék egymást bármily elvtelenül is. * A mûhibapereknek nem a bíró az elsõ megítélõje, hanem azok az ügyvédek, akiket egyébként hullarablással, keselyûtempóval vádolnak egyesek; a mûhibaperek elsõ bírája mindig az ügyvéd, aki csak azokat az ügyeket vállalja el, amelyek az õ megítélése szerint jogosak, tehát sikerrel kecsegtetnek. Ugyanígy váltam én is rengeteg mûhibaügy elsõ megítélõjévé: valamennyi megírt esetre legalább húsz meg nem írt esik. Töméntelen sokan kerestek meg, akiknek nem vetem papírra a történetét, mert nem lehetek egészen, százszázalékosan biztos az igazukban. S ehhez rögtön hozzá kell tennem az elsõ kötet megjelenése óta eltelt idõ legeslegfontosabb, egyszersmind legriasztóbb tapasztalatát: bárhová, bárkik közé megyek, szinte kivétel nélkül mindenkibõl azonnal kizuhan kéthárom olyan történet, hogy a legszûkebb családi vagy baráti körében ki hogyan halt meg, lett nyomorék vagy súlyos beteg – mind-mind orvosok hibájából, mûhiba következtében. Igazuk van-e? Valószínûleg jó részüknek egyáltalán nincs. Mármint objektíve. Mindazonáltal õk mûhibát sejtenek, gondolnak, gyanítanak a velük történtek mögött. Márpedig súlyosan tévednek, akik azt hiszik: ez nem fontos. Bûnösök, akik rálegyintenek erre. Hiszen ez a jelenség a közhangulatot, a bizalom óriási hiányát tükrözi. Elsõsorban azt mutatja ugyanis ez a hétköznapi tapasztalat, milyen iszonyatosan rossz a kommunikáció, illetve inkább egészében véve a viszony orvosok és betegek, orvosok és a betegek hozzátartozói között. A betegek

nem kis hányada ezek szerint akkor is orvosi mûhibát gyanít a kezelések mögött, amikor semmilyen hivatalos ügy nem indul: nemhogy per nem lesz, de még csak szelíd panaszok sem hangzanak el. Valamint azt is tükrözi, milyen hihetetlenül meggyökeresedett a tapasztalat vagy inkább már hit rengeteg emberben: orvosok ellen nem is lehet, nem is szabad föllépni, akkor sem, ha úgy érezzük, õk hibáztak. Nem lehet, mert olyan erõs az összetartás közöttük, hogy úgyis megvédik egymást, teljességgel reménytelen minden igazságkeresés. Nem szabad, mert annak lesz belõle baja, aki kísérletet tesz igaza kiharcolására. Ez pedig tragikus vagy – hogy pontosabban fogalmazzak – legalább olyan tragikus, mint maguk a mûhibák. Hiszen az orvos-beteg viszony alapvetõen és iszonyatos mélyen elhibázott, tönkretett mivoltára mutat rá. Arra, hogy igenis szocialista elemekkel átszõtt feudalizmus uralkodik az egészségügyben, hogy hûbérúr és jobbágy kapcsolata is tisztább, átláthatóbb volt egykor, mint orvos és beteg viszonya ma. Erre a viszonyra jellemzõ adalékkal szolgált pszichológusok – persze soha nyilvánosságra nem került – felmérése az Onkológiai Intézetben. Arra voltak kíváncsiak: miért kell órákig sorban állniuk a betegeknek, hogy bejussanak vizsgálatra, kezelésre. Az orvosok – nem tudat alatti, hanem kimondott, megfogalmazott – válasza ez volt: azért, mert ha a beteg öt órát ül kint a folyosón, mielõtt bejön hozzám, mindenbe beleegyezik. * Követek el persze én is sok nagy hibát. A legnagyobbat talán azzal, hogy nem különböztetem meg az egyes orvosimûhiba-eseteket aszerint, milyen kiváltó okok húzódnak meg mögöttük. Melyek az elkövetett mûhibák tipikus okai az orvosok részérõl? Úgy vélem, három fõ csoportot különíthetünk el. Az elsõ – tisztesség ne essék szólván –: az orvos egyszerûen hülye. Gyönge képességû, úgyszólván ostoba, nem érti az összefüggéseket, nem látja át a folyamatokat, tehát nem tud jó diagnózist fölállítani, nem képes adekvát terápiát elõírni és így tovább. Szentségtörés ilyet leírni, de még véletlenül se higgyük, ilyen nincs. Aki járt egyetemre, jól tudja: megfelelõ fenékkel bármit meg lehet tanulni, minden vizsga letehetõ. Hát nem ismerünk nagyon buta jogászokat, mérnököket, közgazdászokat? Akkor mire föl szeretnénk azt hinni, ugyanez nem fordulhat elõ az orvosi egyetemen is? Ahová biológiából és fizikából kell felvételizni, mindenfajta intelligenciateszt és pályaalkalmassági vizsgálat nélkül. És ahol egyébként valamennyi oktató régóta állandóan panaszkodik, milyen keményen romlik a felvételizõk átlagszínvonala.

A második tipikus eset: az illetõ nem úgy általában hülye, csak az adott kérdésben fölkészületlen. Mert irdatlan mennyiség ám az a szakirodalom, amit követni kéne; mert a különbözõ továbbképzések, konferenciák mégiscsak a pihenést, kikapcsolódást, csajozást, piálást is kell hogy szolgálják; mert szépen hangzik az állandó önképzés igénye, de ügyelet, fárasztó rendelés, pénzzel és pénztelenséggel hadakozás, állandó belsõ hatalmi csaták, kórházi fúrás-faragás közepette ki a fene bír még orvosi lapokat is olvasni? Végül is az orvoslás döntõ része megy rutinból is! Hála a jó istennek ritkán kerülnek az ember kezébe igazán nehéz esetek, a többség ugyanarra a néhány kaptafára húzható – megnézzük, átküldjük, megmérjük, fölírjuk, zsebre tesszük, kész. A harmadik, legsúlyosabb eset: az orvos nem hülye, nem tudatlan, viszont trehány, slendrián. Nem törõdik azzal, ami történik, nem érdekli különösebben, hogy ez-az meghal, lebénul, így-úgy károsodik vagy éppen csak nem gyógyul meg. Az esetek döntõ többségében persze nincs e mögött sem rossz szándék, sem igazán romlott jellem. Amikor elkezdi valaki az orvosi szakmát, az elsõ néhány sikertelenség rendszerint kiborítja, elkeseríti. Ilyenkor az összes idõsebb kolléga nekiesik elmagyarázni: nincs mese, ez velejár, tudomásul kell venni, hogy nem gyõzhetünk mindig, bizony, el is veszítünk betegeket, és Neked akkor is talpon kell maradnod, ha Te nem vagy erõs és kemény, ugyan ki lesz az és így tovább. És ez mind igaz! Az orvosnak föl kell vérteznie magát kellõ mennyiségû cinizmussal, máskülönben nem képes gyakorolni a mesterségét. Hozzá kell szoknia, hogy emberek meghalnak, lebénulnak, gyógyíthatatlanok, szenvednek – hiszen ez is az élet része. Ha mindezt valóban az élet, a természet, a betegség okozta, s nem maga az orvos, valamint ha az orvos megtett ellene mindent, ami szakmai tudása szerint megtehetõ! Ha nem arról szól a történet, hogy a cinizmust sikerült odáig fejlesztenie magában, hogy már valóban hidegen hagyja a beteg sorsa. Mert az már más eset, amikor a doktor úr a teniszpályán kikapcsolja a pittyegõjét, meg ne zavarják a meccset; amikor – bármilyen jogos – fáradtságra hivatkozva az ügyeletes azt mondja az ápolónõnek: csak akkor keltse föl, ha ég a ház; amikor erre-arra magában rálegyint az orvos. Vannak alkatilag trehány, nemtörõdöm emberek – orvosok is –, mások csupán azzá válnak. Õ k mind lehetnek alkalmasak rengetegféle munkára, orvosira is – egyre nem: klinikus, ágy melletti tevékenységre. Onnan valakinek azonnal el kellene zavarnia õket. Nem feltétlenül a pályáról, létezik sok olyan orvosi munka – és nem csak a gyógyszerügynöki –, amelyben a slendriánság még nem feltétlenül hozza veszélybe a beteget, lehet azokat is végezni, de a beteg közvetlen környezetébõl tessék szíves lenni az ilyeneket azonnal eltakarítani!

S itt érünk el a felelõsség kérdéséhez. Azt – sok orvos fölháborodását kiváltva – elõre kell bocsátanom: az én álláspontom szerint mindhárom esetben felelõs maga az érintett orvos is. Akár hülye, akár felkészületlen, akár trehány – ebbõl valami icipicit biztos, hogy maga is érez. Persze nem szoktunk szembenézni õszintén saját gyöngeségeinkkel, de azért álmatlan éjszakáinkon néha mindannyian majdhogynem meg is fogalmazzuk, miben vagyunk gyöngék, mit teszünk helytelenül. És ha netán sorozatosan kudarcot vallunk, rengeteg magyarázatot találunk, temérdek téren mentjük föl magunkat, de azért a szívünk mélyén olykor sejtjük, miben vagyunk mi magunk sárosak. S nincs mese: akire mások élete, egészsége van bízva, annak bizony e téren is sokkalta nagyobb a felelõssége, keményebbek a kötelességei saját magával szemben is, és ez nem puszta demagógia. Lehet méltósággal abbahagyni valamit, lehet emelt fõvel átevezni más vizekre, ha az ember úgy érzi, amibe belekezdett, az nem úgy megy neki, amint kéne. Ám természetesen mások is felelõsek. A hülyék orvosi pályára kerüléséért elsõsorban az orvosi egyetemek, az azokat irányítók, illetve a mindenkori egészségügyi és oktatási kormányzat. Akik ezt is lehetõvé teszik, engedik, tûrik. Aztán késõbb, amikor ezek a friss diplomás orvosok dolgozni kezdenek, a fõnökeik és kollégáik. Akik nem igaz ám, hogy nem látják: az illetõ nem erre a pályára való. Látják, tudják, azzal is tisztában vannak, ez bizony emberek életébe, egészségébe kerül – de hát nem könnyû a mai világban ezzel a tudással bármit is kezdeni. Mondjam meg neki? Halkan fúrjam meg? Jelentsem fölfelé, esetleg magamat hozva rém kellemetlen helyzetbe? A fölkészületlenek, konkrétan tudatlanok esetében elsõsorban a fõnökök – fõorvosok, osztályvezetõk – felelõssége vethetõ föl. Vagy mert nem veszik észre – ebben az esetben rosszul vagy nem mûködik az illetõ osztályon a referálás, az esetmegbeszélés, nincs rendes klinikopatológiai konferencia, nem állnak a helyzet magaslatán a patológusok, nem gondoskodnak a visszacsatolás korrekt folyamatáról. Vagy látják ugyan a valóságot, de õk rálegyintenek, nem vállalják, hogy csinbe menjenek, nincs kedvük a kellemetlen feladat elvégzéséhez, esetleg eszükbe jut az illetõ professzor papája, államtitkár haverja, a kórházat néha támogató bankár barátja – szóval hagyják azt, amit nem lenne szabad. S ezzel ugyanolyan felelõsökké válnak, mint maga a hibákat elkövetõ orvos. Doktor hölgyek és urak! Tegyék a szívükre a kezüket, és gondoljanak bele: eddigi pályájuk során hány olyan kollégával találkoztak, aki nemtörõdöm volt, slendrián disznó? És hányszor tettek ez ellen bármit is, a haverok egymás közti füstölgésén, az összekacsintással kísért kaján megjegyzéseken kívül? Kinek tették szóvá, amikor a mindannyiuk szerint tökéletesen alkalmatlan kollégától úgy sikerült

megszabadulni, hogy kineveztették a másik intézménybe fõorvosnak, itt nyugalmat, ott viszont elõre láthatóan sokkal nagyobb bajt okozva? Hányszor fordult elõ, hogy valaki már tizenötödször nyúlt mellé, beszélt ökörségeket, állított föl nyilvánvalóan téves diagnózist, és a referáláson még mindig nem szólt rá senki egy szót sem? Hányszor drukkoltak csöndben a fõnöknek, aki próbált úgy ügyeskedni, hogy a mindenre alkalmatlan kollégát olyan helyzetbe hozza, amelyben viszonylag a legkevesebbet tud ártani, de még mindig elfogadhatóan keres? És még hosszan sorolhatnám a hasonló eseteket, amelyekben Maguk igenis tisztában voltak vele: súlyosan vétenek a betegek érdekei ellen, de hát oly rettenetesen kellemetlenek ezek a helyzetek. Oly kínos nekirontani valakinek! És mit szólnak a többiek? Miért pont én? És ha legközelebb én hibázok, engem is rögtön megfeszítenek? Nos – hogy visszatérjek saját magamnak föltett kérdésemhez – az egyes mûhibaesetek mögöttes tartalmának, okainak, motívumainak föltárása nem az én feladatom, mégpedig azon egyszerû okból nem, hogy azt én nem, csak az orvosi szakma maga tudná elvégezni. Hitelesen maguknak az orvoskollégáknak kellene megítélniük: az adott hiba azért következett-e be, mert a doktor ostoba, azért-e, mert adott kérdésben nem volt eléggé fölkészült vagy trehány volt. Ha mûködnének azok a fórumok, amelyek erre valók. Ha igazán szem elõtt tartaná e szempontot is az összes vezetõ beosztású orvos, ha ilyen célzattal is mûködnének a referálások, klinikopatológiai megbeszélések, ha az orvosi kamara etikai bizottságai azzal is foglalkoznának, amire valók lennének. Ha. Mert beteg ma orvos és orvos viszonya is. * Mint ahogy súlyosan beteg az orvoselit és a politika viszonya is. Kikbõl áll ez az orvoselit? Azokból a professzorokból, igazgatókból, kiemelt kórházi fõorvosokból, valamint parlamenti képviselõvé, pártkatonává, minisztériumi és önkormányzati fõhalljakenddé süllyedt egykori orvosokból, akik közösen a háttérbõl halkan, finoman, egyértelmûen meghatározzák az egészségügy összes lényeges folyamatát, mozgását. Nem adnak ki errõl sajtónyilatkozatot, mi több, soha sehol egyetlen árva hangot sem hajlandók elmondani, de valójában õk döntenek abban, ami történik, és különösen abban, ami nem. Hiszen hihetetlen nagy a befolyásuk. Közülük néhányan kezelik a mindenkori miniszterelnököt és annak családját, terápiába viszik a minisztereket, levezetik azok feleségeinek, barátnõinek szülését és abortuszát, különszobába teszik a papát és a nagynénit – s ezenközben persze kedvesen elbeszélgetnek e hatalmasságokkal. Akik ekkor pontosan ugyanolyan

megszüntetni az undorító hálapénzrendszert. akkor még mindig kiesne félmilliójuk. a kórházak pénztelenségét és így tovább – mindazt. saját szokásos formájukból és stílusukból teljességgel kifordulva. mindannyian. Sõt. ha a felét kapnák fizetésben. a beosztott orvosok megalázóan alacsony bérét. Az egészségügy Tiborcai szajkózzák panaszaikat: a nõvérek. pláne ezen a teljesen félresiklott. hogy gyarapítsák az idõskorúak számát azáltal. A kezdeményezések rendre lepattantak a professzor urakról. amíg ki nem derült. nem engedik – fölemelni az egészségügyi dolgozók bérét. Az Antall-kormány állítólag tervezte az egészségügy piaci alapokra helyezését – egészen addig. mindent pontosan ugyanúgy fognak tovább csinálni. pasaréti villájuk télikertjében hátradõlnek a kényelmes fotelben. amivel semmit nem tudnak kezdeni. a rémes munkakörülményeket. ahogy sikerült végrehajtani. piaci verseny. Ténylegesen az égadta világon semmi jelentõsége nincs. gyönyörû ígéretek hangzottak el a kampányidõszakban: sokszorosára emelendõ bér. tehát – amint mi is – megszeppent kisgyerekként állnak a nagy hatalmú és nagy tudású doktor elõtt. ugyanúgy kénytelen volt kipótolni azok állandó hiányát. a háziorvosi praxisok privatizációja érdemi lépés – nagyon téved. félmillió fizetést. totál semmi. a túlterheltséget. ami az elitbe tartozóknak valójában egyáltalán nem fontos. hogy meghosszabbítják az emberek életét. felemás módon. Egyfelõl mert – s ezt soha senki nem fogja bevallani – nem fûzõdik ahhoz komoly gazdasági érdek. mondjuk. Õ k egyáltalán nem akarják – sõt. A Horn-kabinet sokkal pragmatikusabb volt: eszébe sem jutott hozzányúlni az egészhez – megelégedett azzal. Persze nem is érdemes. Ezek az urak legfönnebb akkor zsémbelnek. mint eddig. s helyette föltenni az orvosok fizetését az értelmiségiek közül az elsõ helyre. Másfelõl mert azzal minden . annak a felét le kéne adózniuk. további 45 százalékot meg a kórháznak be kéne fizetnie a biztosítónak. A Fidesz pedig túl van a választási félidõn. de persze ezzel sem jutott semmire. most már nem tud kockáztatni. elvégre tisztában vannak vele. S mi lett ezekbõl az ígéretekbõl? Semmi. A Fidesz választási programjában azonban kiemelt hely jutott az egészségügynek. hogy „ kipakolta” az állami költségvetésbõl a tb-alapokat. hogy Antall József súlyos beteg.és tb-mentes. Aki azt hiszi. Õ k ugyanis rózsadombi. A háziorvosok kaptak az államtól egy nagy ajándékot. sokkal több. Az úgy nem bolt! Marad hát minden úgy. privatizáció. megkukulva. és Chivas Regalt szopogatva elnézõen mosolyognak ezeken az együgyûeken. alternatív biztosítók.kiszolgáltatott betegek. ha valamelyik hónapban nem tesznek zsebre minimum egymillió forint paraszolvenciát. mint mi. ha kapnának. ahogy van! Már a Kádár-kor politikai vezetése is többször meg akart indulni ellenük. hiszen mostani bevételük adó.

tényleges reformja részint az elején százmilliárdos kiadásokat igényelne. kit nem – de azt is. Szabadjon úgy kérdeznem: milyen eszelõs távolságra van ettõl a magyar politikai elit? Amely elfogadja azt a hozzáállást. hatalmas csapdahelyzet ez. Elõbbutóbb azért kivédhetetlenül el kell indulnia a biztosítási rendszer. Az egészségügy. mûszerhiányban nemhogy egy jó szót nem kap. hogy aztán ott el is tûnjék. aki a Mackó sajt vacsorája mellé a koszban. No most. minden olyan országban. az a kérdés. s annak alapján az egészségügy privatizációjának. Az elképesztõ pazarlás mellett az egészségügy most már anyagilag is kétségkívül kivérzett. Az még nem elegendõ érv ehhez. Nyilván . amely hajlandó kiadni erre a célra hihetetlen pénzeket. ki tudja. eszközben. hanem legalább tíz-tizenöt. de annak elõtte tisztázódniuk kell a tényleges erõviszonyoknak. aki nem írhatja föl azt a gyógyszert. de önmagában azzal. blamázs. De tán vannak még ennél is jobb helyek. a betegnek abban körülbelül annyi a szerepe. amely mûködik. amelyre a betegnek szüksége lenne. hogy annak gyümölcseit – értsd: a szavazatokban megnyilvánuló sikert – nem õ fogja learatni. sok száz milliárdos pluszbevételeket produkáltak maguknak a fiúk – csak hát van annak a pénznek sokkalta jobb helye is. Miközben egész életében jövedelmének közel a felét elvitte a tb. magyarán annak. hogy 2000-ben éppenséggel meglenne ez a pénz. részint a kifutási ideje sajnálatosan nem négy év. miszerint az egészségügy színtisztán politikai kérdés. amely egészen kivételes profitrátával képes dolgozni. milyen kormány. hogy befeküdt a kórházba. mint fociban a labdáé. botrány. a környezetgazdálkodás feneketlen zsákjába. s kik válnak majd a rendszer napszámosaivá. sok-sok százmilliárdba. Miért hát mégis. persze. vagyis egyetlen választási ciklus. hanem a hárommal-néggyel utána következõ. Ne felejtsük el. hogy kik fognak majd ezen még jobban meggazdagodni. rumli mindenütt? Mert most folyik az erõfelmérés. Nálunk is így lesz majd egykor. Hogy most más példát ne említsünk. a NATO-honvédelem. Akkor pedig hatalmas vagyonok forognak majd ingatlanban. korábbi tartalékait fölélte. hol az a kormány. a jelenlegi csurombalhé idõszaknak vannak kevésbé firnyákos okai is. ami megalázó helyzetbe hoz mindenkit. komoly veszélynek tette ki az életét. gazdálkodni nem tanult meg.döntési pozícióban lévõ tisztában van: az érdemi változtatásoknak már a legelsõ lépései is óriási pénzekbe kerülnének. Azt is. azt is. a biztosítási rendszer valódi. következésképpen állandó pénzügyi csõdhelyzetben van. tudva. a koalíció szent zászlaja alatt belemasírozhat a mezõgazdaság. kórházban. emberben és így tovább. Jó. kit érdemes megoperálni. hogy az egészségügyben egyik balhé követi a másikat. az az üzletág. aki eldönti. Tudni kell ugyanis. az egészségügy az egyik legeslegnagyobb business.

a 2001-es költségvetésben is csak ugyanannyi béremelést kapnak az egészségügyiek. s erre Gógl siet mosolygós tévéinterjút adni: õ a kormány lojális tagjaként bízik a jó döntésekben. mint amikor a nagy egészségügyi tüntetés elõtt két nappal elhangzó fejenkénti százezer forintos ígéretbõl végül húszezret találnak a borítékjukban a kisnõvérek. hogy öreg háziorvosa nem érte meg könyvem megjelenését. írtak a kötetrõl. nekik is érdekes mûsor. Legelõbb saját kollégáim. Invitálták azokat a kórházvezetõket és orvosokat. rádiók. Két hét alatt ahány tévének van reggeli adása. Amint mondani szokták: a vízcsapból is én folytam. hogy engem odaültetnek.” Ennek a dömpingnek. mondván. Hívták az orvosi kamara három budapesti etikai bizottságának elnökeit – nem vállalták. Kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetõit – nem jöttek. ellenfeleket hívni. tényleg. amint szinte a teljes magyar sajtó hirtelen engem akart használni. vitát provokálni. beszéltetett. mindarról beszélni. S mellékesen megjegyezte: „E könyv olvasása orvosilag ellenjavallt. pedig – a fene egye meg! – most kiderült: lehet. Arról elmélkedett. Az elsõ hullám után szinte könyörögtem. Néhányan tisztességgel megpróbálkoztak ezzel. mindegyik hívott. lapok kerestek. Vagy mint amikor a pénzügy-minisztériumi államtitkár nyilvánosan orrba vágja Góglt. próbáljunk valódi mûsort készíteni: mélyre menni. Martini Jenõ. fõképpen a tévéseknek – ne annyi legyen a mûsor. hogy ilyen csúnya címet adtam neki. hogy kemény vita legyen. akik szerepeltek a könyvemben – elzárkóztak. Két embert találtunk. most aztán pironkodhat is olyan blamázsokon. tehát belsõ vezércikknek számító. interjút kértek. ezzel mi eleddig alig foglalkoztunk. mert õ örült volna neki. a Népszabadság harmadik oldalas. Számomra a legszellemesebb Nagy N. nyilvánvalóan valami bûntudatféle volt a fõ oka: te jó isten. hiszen nekik is az az érdekük. én elmondom nagyjából ugyanazt –. aki nem állt ellen. erõs ellenfelek „ gyepálják”egymást – akkor van a nézõnek is. a mûsorvezetõ kérdez néhányat. Péter volt. annak ellenére. * Bocsánatot kérek a nagyképûsködésért. a nõgyógyászvégzettséggel is rendelkezõ biztosítós ügyvéd nem tagadta meg harcos . megtisztelõen elõkelõ helyén. ami az egész mûhibaügy valódi mélyrétege. de könyvem valóságos gátszakadást idézett elõ. Gógl Árpád személyében minden idõk egyik leggyöngébb miniszterével ajándékozta meg magát az orvosszakma. mennyire sajnálja. mint bárki más az állami szektorban. újságírók rontottak nekem – jó értelemben.fontosak a politikai és személyi okok is.

terjengõsen – kézenfekvõ önvédelembõl: addig sem bántom õt. Poczkodi . hanem unos-untalan az elvont. a létezõ gyakorlattal köszönõ viszonyban sem álló elmélettel. hogy a sajtó kérdéseire az orvosi kamara tisztségviselõi is kötelesek válaszolni – információkhoz próbáltam jutni. nincsenek ukrán maffiakapcsolataink! Megbánod még ezt! – Legyél csak egyszer beteg. és mindazt. amit képviselni köteles és hajlandó. hanem vagy ötven – „ éjjel 11 után képes tévézni. Zalaegerszegtõl Nyíregyházáig. Néha istenigazából megsajnáltam – nem szívesen perlekednék nyilvánosság elõtt olyan alakkal. zokogva.önmagát: nekem rontott. amilyen én vagyok. amikor végre egyszer nem öt-hat percünk volt vitatkozni. Délutánjaim és estéim jelentõs része azóta is azzal telik el. Kerekegyházától Dömösig az ország minden szegletébõl hívnak emberek – zömük szepegve. Szegény Poczkodi Sándor. majd megkapod a magadét! – és sok-sok hasonló. elcsukló hangon meséli a borzalmakat. elzártak elõlem minden forrást. „Meghalsz. megkísérelt nyílt színen kivégezni – s ebbe elvérzett. hogy rettenetesnél rettenetesebb történeteket hallgatok végig. a kamara összes etikai bizottságainak elnöke kétszer is odaült velem szembe. ez neki szól. amelyekben mûhibaügyben érintettek jelentkeztek. * A rengeteg reakció közül mindazonáltal föltûnõen hiányzott egy: az orvostársadalomé. te tetû. Nem teljesen tisztességes vitaharcmodort voltam kénytelen így alkalmazni: erõszakosan. és elvált feleségemtõl átköltözött hozzám. amikor – abban a naiv hitben. meddig marad fönn” jeligére. Ez is könyvem nagy hozama volt. te szemét. Korábbi lakásom házának kapuján fekete sprayjel fújt felirat jelent meg. Elõször valamelyik reggeli tévémûsorban. amirõl szó volt. aki annak már úgyis mindegy. Mi több. Legelõbb az éjszakaiak: – Azt ne hidd. Salgótarjántól Kiskõrösön át Bácsalmásig. másodszor a tv2 késõ éjszakai adásában. aminek nagyon örültem. Kende!” – aminek ugyan meglett a haszna: 17 éves fiam azonnal úgy értelmezte. az élet nélküli szabályozással foglalkozott. ezzel viszont rettentõ hosszan. mint amirõl õ beszél. Nem arról beszélt. Ám nem ezek voltak a jellemzõek. Természetesen már januárban megindultak a telefonok. hanem azok a telefonok. Poczkodi ekkor azt a taktikát választotta: megpróbál „ szétdumálni” engem. ami pedig egészen más. olykor lehengerlõen szembesíteni õt a tényleges helyzettel.

sokan riogattak: a következõ pár évben alig fogok mással foglalkozni. bocsássa rendelkezésemre a helyi etikai bizottságok és az országos etikai bizottság döntéseinek összesítését. másodszor szándékában áll-e felelni. Itt is többrõl van azonban szó. Abban rettenetesen elferdítve írtam nem csupán a novellisztikus „ rátétben” hanem a . Az említett egy kivétel: az elsõ kötet utolsó rövid története. 2000 szeptemberéig nem sikerült felelnie. Megjósolták: lesznek büntetõpereim. ki ezzel. s több tízezer kézen átment. akiket névvel. tervezi-e. Kértem. három hónappal e levél ajánlottan elküldése után fölhívtam õt telefonon. hogy ezeket az eljárásokat eltüntessék a nyilvánosság elõl. s érdeklõdtem. sem polgári. akik nem szerepeltek a kötetemben. jelentem: egyetlen per sem indult ellenem. tehát nem tudnak perelni. hány esetben marasztaltak el orvost mûhiba miatt. jó hírnév sérelme vádjával. tiszteljen meg a válaszával. tényekben is. hamarosan megkapom a levelét. hogy válaszol. Majd másfél hónap várakozás után fölhívtam: most. leíródott egy könyvben. Biztosított. Ami azonban a nagy baj: a hivatalos orvostársadalom semmilyen módon nem reagált. az Egészségügyi Tudományos . mint az ellenem irányuló perekben eljárni. sajtó-helyreigazítás. csak éppen sok a dolga. különös tekintettel arra. s most megismétlem: az érintettektõl ezért bocsánatot kérek.Sándornak. kisvártatva válaszol. ahogy történt. rágalmazás. Elkönyvelhetem ezt egyszerûen saját szakmai sikeremnek is: egy kivétellel mindent úgy írtam meg. A Magyar Orvosi Kamara. Nem jelentkezett viszont senki azok közül. újra kértem. hanem orvostól kaptam. a döntõ többség egyébiránt abszolút támogatóan és egyetértõen – persze azok. Nos. kórháznévvel megírtam. akár úgy. Valamint mindannyian kizárólag négyszemközt és magánszemélyként. Ennyit a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága elnökérõl. Mivel Poczkodi nem felelt. a kamara Országos Etikai Bizottsága elnökének például 1999 júniusában írtam hivatalos levelet. Ám jellemzõ: a téves információkat nem betegektõl. Megtettem akkor rögtön a nagy nyilvánosság elõtt. ezért ekkor ismét írtam neki – persze megint ajánlott levélben. amelyekben vádlottként állhatok a bíróság elé becsületsértés. titulussal. mi ad fölmentést a sajtótörvény alól. kártérítési perem lesz kórházaktól és orvosoktól egyaránt személyiségi jog-sértés. Megnyugtatott. Nem tette meg. Valamint rengeteg polgári. kártérítés tárgyában. s megismételve esetleg elkallódott kérdéseimet. mintsem hogy vállalják a kiállást – akár így. a blankettát máig õrizve –. Sem büntetõ-. Valamint választ vártam tõle arra is. hogy amit tettek. címmel. hol lelhetõ föl az a szabályozás. miszerint újságíró nem lehet jelen etikai bizottsági tárgyaláson. Amikor a könyv megjelent. Orvosok viszont hívtak sokan. Inkább tudomásul veszik. ki azzal.

valamennyi olyan szakmának igenis meg kell jelentetni a mûhibáit. nem kell ezt komolyan venni! Például dr. a bankárokét is. széttárva karjukat: sajnos nem tudnak mit tenni. hogy tisztább helyzetet teremtsenek a mûhibák területén? Például csupán azzal. négy bizottság kénytelen volt megállapítani: minden szó.Tanács. és addig kell verni a palávert. általam megírt kórházat és orvost. rágalmazás vádjával. az volt a terv. a SOTE Ortopédiai Klinikájának igazgatója imigyen: „Más szakmáknak nem szokták a mûhibáit megjelentetni könyv formájában. hadd feleljek most! Elõször: úgy gondolom. amit leírtam. rábírnak sok. Ha például a pilóták között gyakran elõfordul. de ennek megvannak a maga fórumai. mind a . hogy a pilóták ittasan vezetnek. egymás között. a pedagógusokét is – és az orvosokét is. A szenzációhajhászásnak nincs értelme és veszélyes is. ha eltussoljuk ezeket a történéseket – ha léteznek –. amíg változás nem történik. Én azt mondom. A válságstábok halkan visszaadták mandátumukat. Ha valaki egyvégtében azt hallaná és olvasná. nem elég képzettek. elhangozzék a kérdés: – Kéri-e összes leletének és egyéb orvosi iratának fénymásolatát? Nos: nem tettek semmit. hogy kártérítési pert indítsanak ellenem. s ezzel anyagilag tönkretesznek. amelyben ezek léteznek és bárkinek is károkat okoznak. az Egészségügyi Minisztérium nem tartotta fontosnak. s ezzel erkölcsileg „ hazavágnak” Ám csalódniuk kellett. illetve bizottság alakult. de a jogi és orvosi iratokat is. kedves Professzor Úr. ennél rosszabb a helyzet: szembesültek vele. hogy minden vétséget keményen meg kell fogni. Illetve nem igaz – valamit tettek. föl kell rajta háborodni. A politikusokét is. Mint mondták. Nem akkor és nem attól lesz bizalmunk a pilótákban. hogy ittasan vezetik a gépet. nem elég képzettek és így tovább – akkor azt bizony azonnal meg kell írni. Nyilván halkan. hogy mielõtt valaki elköszönne orvosaitól kezelése vagy kórházi ellátása után. Szendrõi Miklós. Bár ne lenne! A lényegi kérdés azonban: és akkor mit tettek ennek alapján? Megtettéke akár csak a legelsõ lépést is afelé. ha elérjük: a pilóták józanul és . igaz. Rögtön januárban négy válságstáb. amelyekkel belém tudnának kötni. beleértve nem csupán az interjúk kazettáit. Nem találták meg az eszközöket. ami megjelent. hogy igazam van a leírtakban. Néhányszor tekintélyes professzorok odanyilatkoztak: nem számít. nincs meg a nyelvvizsgájuk – hogy szállna be nyugodtan a repülõgépbe? Az orvos-beteg kapcsolat egyik lényeges eleme a bizalom. az összes dokumentum a kezemben van. Nem találtak fogást rajtam? Nem. mind azzal a feladattal: dolgozzák ki az én anyagi és erkölcsi „ kinyírásom” mikéntjét. hogy bevezetik azt a – fél világon magától értetõdõ – rendszert.” Nos. néhány konkrét esetet kivizsgáltak: talán nem is úgy történt – majd föladták. ugyanakkor följelentést tesznek néhány esetben becsületsértés. hanem attól és csak attól. hogy bárminõ módon foglalkozzék mindazzal.

de még csak arra sem vették a fáradságot. Önök hivatalosan mi mindent tesznek azért. hogy amit eddig titokban tarthattak belsõ összefonódásaikról. És – bizony. a szerzõ vagy a kiadó kérte-e õt. A doktorok azonban nem akarnak szembenézni azzal. vitatkozni. Egyetlen dologra voltak kíváncsiak: mondaná meg. elvégzik feladatukat. Harmadszor: majd akkor tessék hivatkozni az orvosi vétségek „megfogásának” fórumaira. s nem valami egészen mást tesznek. amelyekrõl eleddig szó sem volt. erõt.szakképzetten vigyenek minket innen oda és amonnan emide. mellényúlások. én boldogan megteszem. mintha nem történt volna semmi. olyan kockázatoknak is elébe mennek. Ám nem az én telefonszámomat kérték. bátorságot. ha saját szerepemet túlértékelem –. A lap megjelenésének másnapján hívták Erõst e minisztérium sajtófõosztályáról. õ bizony meghívná ezt a Kendét egy kávéra. Rászolgálnia pedig fõként nem a betegnek kell. hátha véletlenül valaki kívülállónak is igaza lehet valamiben. hogy szembenézzenek az egész kérdéskörrel. ugyan beszélgessünk már el mindarról. Úgy tettek. amelyekrõl õk sem tudtak. hogy ezt írja. valamint utána még több paraszolvenciát adott át Maguknak). Mostantól nagyon sokan tisztában vannak vele: amikor orvoshoz fordulnak. hanem az orvosnak. hiszen õ „ csupán” beteg (aki egyébiránt õrült sok tb-járulékot fizetett be ellátása fejében. mivel ebben a beteg oldaláról teljességgel kiszolgáltatott helyzetben az orvosnak a nagyobb a felelõssége. Mert eddig nemhogy konkrét intézkedések tervezeteit nem kezdték el kidolgozni. Nem. hogy kevesebb mûhiba történjék. amit írt. Inkább kivárom. ha azok a fórumok mûködnek. a Postabank és Princz Gábor . Azzal fejezte be cikkét: ha õ lenne az egészségügyi miniszter. durva hibák. hogy ha mégis bekövetkezik egy-egy ilyen. Professzor Úr! – ez az orvosokra is igaz! A bizalom ugyanis csak akkor lehet az orvos-beteg kapcsolat tényleges eleme. Ha ön megteszi ezt a szívességet. Vagyis kizárólag az érdekelte õket: össze lehet-e maszatolni engem valamivel. Erõs Zoltán. Hadd írjak jellemzõ példát. Kaptam persze ennél direktebb visszajelzést is. valamint azért. ha mindkét fél rászolgál arra a bizalomra. E két kötet megírása között dolgoztam egészen más témán is. a Színes RTV Újság vezetõ szerkesztõje megtisztelõen szép recenziót írt lapjában a kötetemrõl. védelmi mechanizmusaikról – az immáron bárki számára hozzáférhetõ olvasmány. legalább tisztességesen járjanak el az érintett betegekkel. és legalább azt mondják: kezdjünk el a dologról beszélgetni. Nem vettek tudomást arról – bocsánat. hogy mostantól nem ugyanabban a társadalmi közegben mozognak. Ez idáig valamennyi beteg azt hihette: csak vele és körülötte fordulnak elõ olykor slendriánságok. hogy a szenzációhajhászásra most nem válaszolok.

Született azonban olyasfajta veszélyhelyzet is. közölve. ahol a történtekrõl beszámoltam az elõzõ könyvben. fehér papíron pontosan leírni. sem a halálbüntetésnek nem vagyok híve – de ezt hallva bizony meginogtam kissé e hitemben. s bevallottam. az azért mégiscsak túlzás! Ezek a fenyegetõzések. tehát sajnos csak a konkrét név és helyszín nélkül írhatom le. nem izgattak túlságosan. sem villamosszékbe ültetni! De kalodába zárni talán igen. egészen más ügyben kérem a segítségét. bevallom. Félve nem lehet írni. egy állami nagybank volt vezérigazgatóját. hogy nagyonnagyon messzire takarodjék el a beteg emberek közelébõl. hogy mindenki elolvashassa. nem – gyõzködöm magam rém nehezen –. aki kezel. Mert ez az ember ma is orvos. szép nagy betûkkel. nem fogja kezelni a lányukat. ás” hanem . mert arra nagyon hamar rájöttem: vagy félek. hogy én hazug vagyok. a Postabankról írok. De annál több kezelést csak és kizárólag akkor. az nem igaz! Tetszik érteni? A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a súlyosan beteg gyerek szüleit. Elsõ kötetem „ sértett” szereplõi hívtak föl magukból kikelve. a föld még nem hordott a hátán! Mert hogy azt érd el – még ha fordított sorrendben is –. Ám ehhez a muníciót oly módon próbálta megszerezni. . ekkora marhát. Gyereküket ma is állandóan ott kezelik. mint Te. aki meghallva a telefonban a nevemet. õt sem kellene sem kerékbe törni.történetén. Az egyetlen választási lehetõségem tehát az volt: nem veszek komolyan semmiféle fölemlegetett veszélyt és fenyegetést. Õ döbbent csönd után ennyit felelt: – Öregem. nem „ vályogot vet. hogy lelõjenek. operál. családja összes tagja olvasott és drukkolt nekem. megengedhetetlenül általánosító. orvosként praktizál. mesélte. hogy amíg nem adnak – hamis! – tanúsítványt arról. lelkendezve gratulált. s a szégyenoszlop oldalán hatalmas. abban kiállítani valamelyik fõtérre. vagy dolgozom. mit tett. valamint megrendített. vizitel. amit egyébként velem is közölt. betegek özöne kerül a kezébe – abba a gyilkos kézbe! Nem. * Igazságtalan vagyok és leegyszerûsítõ. rissz-rossz jóslatok. ha Maguk hajlandók írásba adni. hogy amit a Kende leírt rólunk. amely komolyan megijesztett. Megakasztottam. S utána mindössze arra kötelezni. Ezenközben hívtam föl régi kedves ismerõsömet. szinte tajtékozva a fölháborodástól: õket fenyegették meg. Soha nem lesz bizonyítható. S az ottani egyik orvos szívesen kelne hadra ellenem. és utána ne legyen. hogy a szülõknek a következõt találta mondani: – Életmentõ beavatkozásokat ezentúl is elvégzek a gyerekükön. Hadd legyek megengedhetetlenül õszinte! Sem a fizikai erõszaknak. rendel.

Erre akkor jöttem rá. mint megrögzött pártonkívüli. de azért ehhez – mint ahogyan az Ön könyvébõl is kiderül – hozzá kell tenni. hogy megfelelõen képzett. ami annak idején a szemétkosarat jelentette a titkárnõm számára. és ezek kutatása révén nyertem el elõbb a kandidátusi. ha már unja ezeket a leveleket. hogy ezek után szolidaritásom az orvosokkal nem lehet kétséges. El kellett gondolkoznom könyve címének kérdésén is. Szó szerint idézem: „Tisztelt Kende Úr! Sajnos nem mondhatom. egyik nagyapám. Mindenekelõtt szeretnék röviden bemutatkozni. Korom miatt 1993–94-ben nyugdíjba küldtek. de tévedéséért nem. nemtörõdömségéért ítélhetõ el. majd a gyerekek (nem pedofil) és a klinikum iránti vonzódásom a (most) Szent László Kórházba vezetett. feleségem és az õ szülei is orvosok voltak. végül az egyik gyerekosztály fõorvosa lettem (csak remélni merem. és bár az enyém biztosan nem lesz az. hogy kicsit ismerjen meg. . hogy ebbõl nem derül ki. Gondolom. hogy az orvos csak hanyagságáért. és a válasz: nem. Mesterem. elõbb néhány évig az egyetemi mikrobiológiai intézetben dolgoztam. függetlenül attól. Késõbb a László Kórházban betöltött állásom mellett a nevét sokszor változtató Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyik gyermekgyógyászati tanszékének vezetõ tanárává neveztek ki. Nyerges Gábor professzor levelét. hogyan kerül az aortába – hacsak nem elõre kideríthetõ situs inversusról van szó – a cholecytoscop?). azóta számos tiltakozó levelet kapott kollégáimtól. Orvoscsaládból származom. Csapó József professzor. mindig arra tanított bennünket. de talán meg kellene nézni osztályom kórlapjait. ahol az orvosi szamárlétrát megjárva mintegy húsz éven át. igen. majd a doktori fokozatot. ha más kezelést alkalmazunk? – Ez többnyire éppúgy megválaszolhatatlan. hogy sok tévedésem volt. Én 1952-ben szereztem diplomát. Mindezt csak azért írtam le. és számos halott gyermek ágya mellett álltam könnyezve. azzal a kérdéssel: – Mi lett volna. hogy nagy örömmel. aki az – Ön által biztosan jogosan bírált – IOT tagja volt. Istenek? címû könyvének olvasását. amikor megkaptam dr. ezt is nyugodtan helyezze az ún. mint a történészek hasonló kérdései. annyira. hogy szakmai járatlanságáért is (pl. Biztos. politikai okokból). hanem inkább érdeklõdéssel és végül is megdöbbenéssel most fejeztem be Mik vagytok Ti. hogy nem mûhibáim. Már csak indíttatásomnál fogva is nagyon érdekeltek a gyerekkori fertõzõ betegségek kérdései. Én úgy érzem. Gondolom. lelkiismeretes orvos voltam-e. vagy. hogy mindkét szülõm. Ebben biztosan igaza volt. kerek dossziéba.

Az Önéhez hasonló könyvek talán segítenek egy kicsit. mert különben a saját. de biztonság okából átküldik az Országos Idegsebészeti Intézet Gyermekosztályára. A rohammentõ orvosa azt észleli. Pontosan ugyanolyanok. pedig igaz. Azt hiszem. ezért volt késõbb az a szabály az . Egy Budapest környéki faluban egy csecsemõ nagypénteken lázas lesz. Csak egyetlen példa. De ebben a kis országban – mint azt Ön is többször leírja – mindenki mindenkit ismer. a csecsemõkori agyhártyagyulladás a legnehezebben diagnosztizálható betegségek egyike. Onnan átküldik a Szabolcs utcai kórházba CT-vizsgálatra. tudatlan ember van közöttünk. mert azokra már nem is emlékszem. (E téren magam is többször tévedtem. de ha lett volna. de ezekrõl – mint egy pszichológusok és pszichiáterek kezébe került. mint a többiek. az elejétõl a végéig. vagyis ugyanannyi felelõtlen. hogy a csecsemõ görcsöl. ez egy csõdhelyzet. különösen a kezdeti szakban. hogy az orvosi pályára jelentkezõket egy évig ápolóként kellene dolgoztatni. A csecsemõ a húsvéti ünnepek után immár eszméletlen állapotban kerül ismét orvoshoz. az immár nem lélegzõ csecsemõt Ambu-ballonnal lélegeztetve átszállíttatják a László Kórházba. aki azonnal arra a gyermekklinikára utalja be. Azt kell hinnem. hanyag. Csak egy telefon a barátunktól. mint a más szakmákban dolgozók között. hogy biztosan valami koponyatrauma érte. ahol az akkor már halott gyereket leteszik egy ágyra. ahol korábban valamiféle légúti betegség miatt már kezelték. tudatlanságáról. Az újraélesztési kísérlet eredménytelen. és a rokonát kénytelenek vagyunk – akármilyen trehány – alkalmasnak minõsíteni. ahol a végre elvégzett liquorvizsgálat gennyes agyhártyagyulladást igazol. esetleg éppen alkalmas rokonaink minõsítése sínyli majd ezt meg. akikben van empátia a betegek iránt. Csakhogy ez a baj nehezen orvosolható. Már gondoltam arra. majd – legalábbis klinikai – orvosi pályára csak olyanokat engedni. valahol a válogatással van baj. de inkább az érintettek haragját váltják ki. A CT-vizsgálattal traumára jelet nem látnak ugyan. aki lázcsillapítót és antibiotikumot rendel. kit tettek volna felelõssé egy olyan csecsemõ haláláért. Maradnának még a felvétel elõtti pszichológiai tesztek. A fertõzéstõl való félelmüktõl indíttatva. A dologból nem lett per. hány. Elviszik az orvoshoz.emberek vagyunk. amivel ki kell egyeznünk. így arra gondol. nevek nélkül. amit ugyancsak nehéz a bíróság elõtt bizonyítani. És akkor a könyv még nem is szól a nem manuális szakmákban dolgozók melléfogásairól. ezért az Országos Traumatológiai Intézetbe viszi. végül is öngyilkos fiú apja – hadd ne mondjak véleményt. akinek idejében észlelt betegsége nagy valószínûséggel gyógyítható lett volna? A beteget elsõként észlelõ orvost? Ugyan már.

A felelõsség az ország egészségügyi szervezetéé. netán az esetenként bizonytalan CT-eredményt értékelõ orvost? Vagy a diagnózist végül is megállapító orvost. életveszélyben lévõ beteg esete miatt végre törekszik a sürgõsségi ambulanciák felállítására. Elõször is nem lehet kizárni az ismeretséget. akik legfeljebb hallottak valamit a kérdésrõl. Véleményem szerint az egész szóbeli vizsgáztatási rendszer. így ott csak azokat buktatják meg. úgy. és ezért ezt a csecsemõt átszállíttatta a László Kórházba? Azt kell gondolnom. Míg az alkalmasság elbírálására tett javaslataim az álmok birodalmába tartoznak. ha például a jelölt olyan kérdést húz ki. Egyik – már nem tudom. diagnosztikus és terápiás tervet készíteni. A csecsemõt sürgõsen klinikára küldõ orvost? A mentõorvost. melyik – tanítóm azt mondta. számos országban a vizsgáztatásban rég bevezették az írásbeli tesztet. az anyatej és a tehéntej közti különbségrõl. hogy a legnehezebb vizsga a szigorlat. A bizottság tagjai. ahogy van. Szívbõl kívánom. hogy az ünnepek miatt nem találták meg az orvost. aki féltette az éppen operált gyerekbetegeit a fertõzéstõl. és legjobb lelkiismerete szerint járt el? A traumatológusokat. hogy senkinek nincs személyes felelõssége. fogalma sincs. akkor biztosan kiderül. amely lehet. akik az ünnepek miatt talán jobban figyeltek arra. és sok helyen a vizsgázó neve helyett jeligéje szerepel. és leleteit értékelni. Dánia) külföldi szakértõket is felkérnek erre. rokonságot. hogy sikerüljön! Egy másik fontos kérdés a képzés. A teszt és a vizsgálati jegyzõkönyv rögzített eredményét ugyancsak anonim módon kellene egy vagy több szakértõ elé bocsátani elbírálásra. Persze aki sikeresen megoldja a tesztet. Kis országokban (pl. azzal a vizsga keretében több (nem csak egy) beteget kell még megvizsgáltatni. a személyi szimpátiát. Persze ez nem saját ötletem. Az sem derül ki a vizsgán.osztályon. rossz. akik végképp teljesen képzetlenek. hogy a jelölt legalább az alapvetõ kérdésekben járatos-e. vagy az utóbbi idõben néhány összevissza hurcolt. az is lehet. hogy a sonka és a bejgli jó legyen. Ha a teszt jól van megszerkesztve. a tv Vészhelyzet sorozatának hatására. és az értékelést számítógép végzi. mint a csecsemõ állapotára? Utólag már nem lehet megállapítani. aki fõleg traumás betegeket szállít. mivel a professzorok védik a brancsot a behatolóktól. kiemelt jelest adnak. amelyben a munkaadójánál éppen folyó tudományos munka miatt nagyon járatos. hogy ha egy csecsemõ megmagyarázhatatlan okból nincs jól. a szakmai ismeretek felmérésére vonatkozó javaslataimat talán . teszem azt. sõt. ugyanakkor a vizsgán nem derül ki. akkor meg kell vizsgálni a gerincagyi folyadékát.) A szülõket. A szakorvosi vizsgát tevõk már benne vannak a brancsban. hogy a jelöltnek alapvetõ kérdésekrõl.

Az Orvos szemelvényeket idézett a könyvébõl. Tíz éven keresztül. Szóval csak gratulálni akartam könyvéhez. a klinikán. Nagyon örültem annak. de sohasem derült ki. Nemrég a . évente több mint tíz tanfolyamot szerveztem. Mint orvosnak és – sajnos betegségeim miatt sikerült az egészségügyi ellátás mindkét oldalát megismernem – betegnek semmi kétségem nincs. hogy a könyvében leírt elképesztõ esetek elõfordultak. nem is azt. amíg a HIETE egyetemi tanára voltam. Még egy gondolat. Szülei nem elég jómódúak ahhoz. hogy el tudják tartani. különösen az egytémájúak.meg lehetne valósítani. hogy gratulált. hogy így gondolkodik. és él bennük a betegek iránti empátia. hiszen például aki rendszeresen olvassa a szakirodalmat. és azzal kapcsolatos gondolatomat papírra vetni. szerencsére kommentár nélkül (sapienti sat). így közben dolgozik. Persze az azok letételéhez szükséges tudás megszerzését a vizsgázóra bíznám. Nyerges Gábor egyetemi tanár” Kedves és Tisztelt Professzor Úr! Nem azt köszönöm önnek. hogy ilyen. annak miért kell egy tanfolyamon unatkoznia? Persze azért a tanfolyamok sem feleslegesek. amelyeken járatlan vagy ismereteit hiányosnak érzi. Õ szinte tisztelettel: dr. Véleményem szerint a kötelezõ tanfolyamok helyett inkább idõnként tesztvizsgálatokat kellene kötelezõvé tenni. De azért úgy gondolom. így a hallgató célzott ismereteket szerezhet olyan területeken. és a nap sütött. Hanem azt. hogy az ellátók nagy többsége képzett. s hogy ezt vállalja is. de levelem már így is hosszúra nyúlt. hogy az orvosi kamara lapja. Persze – azt hiszem – ez is hiú ábránd. Megoldását mindketten tudjuk – egy biztos: az nem egy újabb bizottság létesítése. lelkiismeretes. Akik közel ültek az ablakhoz. hiszen az ezeken való részvétel jórészt kötelezõ volt. hogy hozzájárult levele közléséhez. egyébként is okairól és fonákságairól Ön is többször és bõségesen ír. Még írhatnék a szégyenteljes paraszolvenciáról. szépen le is sültek. nõvérként. Köszönöm szépen! * Réka másodéves orvostanhallgató. profitáltak-e a tanfolyamból.

Bizony el kell mondania mindezt a rendõrségen! A rendõrtiszt elétette a beteg kórlapját – semmi nem úgy állt rajta. ha a professzor úr akar neki valamit adni. és egyetlen szót nem szólt senki. szembefordul Magával a klinika egész orvosi kara? És mit gondol. hogy ma idejövök.professzor luxusmûtétet hajtott végre egy igen-igen magas méltóság mamáján. kinek fognak hinni. a másodéves medika-nõvérnek. – Ennek semmi. leballag a . amit a tudomány mai állása szerint ilyen esetekben lehet és kell. a betegnek már negyven fok fölé kúszott a láza. hogy a szabályszerû idézés ellenére nem jött el. kisomfordál a félhomályos kihallgató szobából. aki valamennyi éjjel bent volt. ahogy valójában történt. Húsvét szent napján a néni belázasodott. Mert tudják. hogy ne lötyögjön az idõs asszony protézise. nem zsaroltak. miként fogok dönteni. Szeptikus állapotba került. hogy ha köti az ebet a karóhoz. Mivel nem dönthetek másként. pontosabban õk maguk idézték elõ a halálát. de semmi köze az igazsághoz! – jelenti ki Réka elsõ nekibuzdulásra nagy fölháborodottan. – Maga. ugye orvostanhallgató? Tisztában van azzal. szájfenékplasztikát végzett. Ekkor mégis elrendeltek valami pirulát. a prof az ünnepekre vidéki kúriájába utazott pihengetni. Az osztályos és az ügyeletes orvos egyetértett: a professzor úr operálta. a kihallgató tiszt szobájában. vagy együtt a sok-sok orvosnak. az õ betege. hogy szájfenékplasztika után a páciens nemhogy tablettát nem tud lenyelni. pár napon belül meghalt. a páciens a kórlap szerint az égadta világon mindent megkapott. éppen hogy semmi. Magában már épp eleget füstölgött: micsoda disznóság. –Azt hiszem. nem fog túl sokszor megbukni? Réka mélyen lehajtja a fejét. adjunktusnak. ami magas láz mellett nem jó ómen. ügyeletes nõvérként most éppen a rendõrségen ül. majd bejön és elrendeli. – Mi a teendõm? – kérdi halkan. docensnek? És egészen biztos abban. Ám hosszúra nyúltak az ünnepek. Én talán beírnám a jegyzõkönyvbe. hadd döntsek egyedül. nem ígértek. Réka föláll. a klinikán még csak ahhoz sem vették a fáradságot. A mûtét két nappal húsvét elõtt történt. kislány. a beteg ágyának végében! – Hát igen – hümmög a rendõr. Aztán úgyis megszüntetjük a nyomozást. – Ez a lázlap egyáltalán nem így festett. Nem kértek. de inni sem. Gyönyörûen kicirkalmazták. Hagyták. hogy beszéljenek a fejemmel. amíg ott volt a helyén. professzornak. ha nagyon keményen akar fogalmazni: simán legyilkolták az öregasszonyt. bûncselekmény hiányában. Följelentették a kórházat. azzal nem sokat törõdve. és magába roskadva töpreng: – Úristen. Nyilván tudták. hogy be tudja majd fejezni az egyetemet. hogy ennyire nem törõdtek a beteggel. s Réka. egyszerûen hagyták meghalni teljesen fölöslegesen.

fölhajtja kopott kabátja gallérját. és belesúgja a mûszõrme bélésbe: – Orvos akarok lenni. udvariasan köszön a kapuban a strázsának. Jó orvos. Szemerkél az esõ. .lépcsõn.

Fiatal orvos a folyosón. összeakadt a nyelve. Pedig õ – ha tehette volna – szemérmes lett volna. Idõközben Szilárd állapota javulni kezdett. se beszéd. és azt mondta. Fájt a feje. hogy életmentõ mûtétrõl van szó! Én fogom operálni. Valamitõl elmúlt a nagy sietség. azonnal operálni kell! Olyan helyen van a daganat és olyan nagy kiterjedésû. ilyenkor a beteg nem tudja kifejezni magát.Isten hozzád. s azonnal alá is íratták a szülõkkel a beleegyezõ nyilatkozatot: bármely pillanatban bármi történhet. A hatágyas kórteremben látogatási idõ kellõs közepén éppen meztelenre vetkõztették a 19 éves fiút. infúziót kötöttek rá. A papája azonnal levitte a háziorvoshoz. halál! Szilárd leérettségizett. de semmi kórosat nem találtak. Pár nap múlva megismétlõdtek a tünetek. Maglódi úti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ambulanter kivizsgálták. a háta. Az elsõ féléves kollokviumai jól sikerültek. az amerikai alapítványi kórházba. hanem õ. amikor elõször érezte rosszul magát. Utána loholtak. s ott teljes egy hétig készítették föl a mûtétre. aki megvizsgálta. ez a központi idegrendszer zavara. – Agydaganatra. hamarosan – közölte. nem az elõzõ orvos operálja Szilárdot. a Haynal Imre Egyetem Idegsebészeti Klinikájára. a szülõkkel semmit meg nem beszélve mentõvel elvitették az Amerikai útra. A kõbányai. mintha megzavarodott volna. Az orvos. majd onnan se szó. az azonnali mûtét indokoltsága – de hogy . Mentõ vitte át Szilárdot a Dózsa György útra. a WC-ajtó melletti falhoz emelve mutatta a szülõknek a CT-leletet: – Valóban agydaganat. Nem volt azonban biztos a diagnózisban. doktor úr. és elment. ám ezzel itt senki nem törõdött. beszédzavara támadt: ki akart mondani szavakat. s 1997. mondatokat. Õ aphasiás rohamra gyanakodott. azt mondta: – Nem tudok biztosat. de azonnal CT-t kérek. június elején éppen évzáró vizsgáira készült. Majd a gyerek a C osztályról fölkerült a D-re. akik persze õt nyugtatgatták. A pszichiátriára vitték. s amikor Szilárd ráadásul hányni kezdett. s csak dadogás lett belõle. Majd megjelent dr. hányingere volt. mire gyanakszik? – csuklott halálra váltan a papa. megijedt. s beutalta a gyereket a Bajcsyba. s fölvették a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. Major Ottó. Már majdnem normálisan tudott kommunikálni halálra rémült szüleivel. mentõt hívott. Hazaengedték. – Miért.

És elõadta a lehetséges legrosszabb kilátásokat: halál. Reggel nyolctól kora délutánig. kiváló operatõr. a kezén. amikor összevissza habogtam? – kérdezte nevetve. s azt mondta. tudomásul vette mindezt. amely inkább tekinthetõ jóindulatúnak. a papa négy után ért be. rendesen beszélt. – És mi ez a seb a csuklódon. – Az nem lenne elég. pénteken meg is történt a mûtét. mozdítsd meg a kezed. – Professzor úr! Nem lehet-e megoldás söntöt betenni. hallván. hogy itt vagytok! – mindenét tudta mozgatni. Nyáry professzor behívatta és tájékoztatta õket: Szilárdnak neurocytomája. hogy elzárja az agyvíz mozgását. csupán steril köpenyt kellett magukra venniük. Másnap. óh. – Minden a . részleges vagy teljes bénulás. mindenre. akirõl többektõl azt hallották. A szülõk beszéltek az intenzív osztály fõorvosnõjével. Szilikém? – Ott volt a kanül. hogy tudtál megérteni. aki igen biztatta õket: – Augusztusban mindenbõl gond nélkül le fog vizsgázni ez a legény! – És mi az a vörös folt a csuklóján. mindenki tudja a saját feladatát. Károlynak ugyan átvillant az agyán. hogy hétvégére rendezõdjék a beteg állapota – de hát ez nem az õ dolguk. – Apu. s ekkora fejmûtét után Szilárd öt másik beteggel közös szobában fekszik – ám amint megpillantotta a fiát. az ilyen nagy operációkat zömmel hét elejére szokták tenni. és áttettek a nyaki ütõerembe. Károly. csak vele: – Szilárdkám. s kissé megnyugodott. maga Nyáry professzor végzi a mûtétet. – Feltétlenül operálni kell! – vonta le a következtetést. a 8-10-12 órásra taksált mûtétet miért péntekre tûzik ki. – Apu. Azt ugyan nem egészen értették. a fiú meg fog gyógyulni. minden rendben van. hogy a szomszédos egyágyas elkülönítõ üresen áll. a beszédzavarra. Majd elhangzott: nem Major doktor fogja mûteni. június 20-án. hamar el fog múlni! – válaszolt a doktornõ. kerekes szék. de jó. Nyáry professzor levitte az intenzívre. és azzal biztosítani az agyvíz keringését? – kérdezte a gyógypedagógus mama. az semmi.mitõl. pontosan emlékezett a rosszullétére. mint rossznak. azt hallották. a daganatot teljes egészében sikerült eltávolítani. anyu. doktornõ? – Óh. gondolták. semmivel nem törõdött. semmi gond. idegdaganata van. közben beszámolt: a mûtét remekül sikerült. jól van. mûtétre van szükség! – felelte a professzor. A prof be is ment a gyerekhez az intenzíven. emeld meg a lábad! – örvendett. ám olyan szerencsétlenül helyezkedik el. amit aztán kivettek. 1997. Beengedték õket a hatágyas intenzív kórterembe. azt ember meg nem mondta a szülõknek. áttétek nincsenek. furcsa. szombaton a szülõk bementek az Amerikai útra. A két döbbent szülõ mit tehetett mást.

ahol korábban is seb volt és vörös folt. világosan gondolkodott. egy héttel a mûtét után ki a felelõs gyereke ellátásáért. Ciprobayt. ott. orvosnak. Beszélgetett. tehát az ajtótól legtávolabb esõ ágyon feküdt. elküldtük már haemokultúravizsgálatra. de mi? Milyen fertõzés? Nem tudjuk. ránézett a tõle mintegy öt méterre fekvõ fiúra. Kedden Szilárd visszakerülhetett a D osztályra. Vagy egyórás mûtétet végzett. úgyhogy a kézsebnek tulajdonították. küldték Veres doktorhoz. most. Nulla eredménnyel. s megállt a négyágyas kórterem ajtajában. hogy õ aggódik. 38-39 fokos. miért lázas. Károly az intenzív osztályra ment le. infúziót kapott. s ismét azt mondták. jó. föltárta és kitisztította a tályogot. attól már nem lehet! Hát. úgy tûnik. Az öröm azonban mindössze két napig tarthatott – ismét negyvenfokos láza lett s a bõre szürkévé vált. de jól volt. Szilárd a legbelsõ. Futó fõorvosnõtõl kérdezte. Paracetamolt. igen. csak 37. Futó doktornõ fölment a D osztályra. Szerdán mégis kézsebészt voltak kénytelenek hívni.legtökéletesebb rendben van vele. olyan magas láza lett hirtelen újra. amit az orvosok már nem magyarázhattak a mûtéttel. Nyüzsögtek ugyan a doktorok a gyerek körül. s olyan rossz állapotban van megint. aki a D osztály kezelõjében ellátta a sebet. Kérdezte. Küldték a papát Major doktorhoz. Akkor már Veres doktor is szabadságon volt. egyikük sem volt felelõse semminek. lement a klinika parkjába. ételt rendelt. No. nem kellene-e visszahozni ide a gyereket. és hümmögött. Ám Szilárd továbbra is lázas volt. a papa egyre inkább aggódott. A kézsebe miatt lázas. az után két-három nappal meg kellett volna szûnnie a láznak. s Szilárdot nem bízták rá konkrétan egyik orvosra sem. Megszûnt végre a láza. mászkált. õk megnézték. Végre kibökték: fertõzése van. Antibiotikumokat. Aztán június 30-án. miért nem gyógyul. bár folyamatosan láza volt. Károly. Folyamatosan adtak a gyereknek mindenféle gyógyszereket. fertõzés. s kijelentette: – Ez a gyerek nem szürke! Úgyis . Algopyrint. mi van a tökéletesen jól megoperált fiúval. lekötötték steril pólyával. de azt már ellátta sebész. a láz nem múlt. nem is tudjuk igazán.5 fokos hõemelkedése volt. amire nyugodtan rálegyintett mindenki. Ám a láza még magasabbra ment föl. Jó. aki nem értette a dolgot. ezzel nem kell törõdni. Fölkelt. tíz nappal a mûtétet követõen Szilárd egy csapásra jól lett. egyébként is kezdõdtek már a nyári szabadságolások. a korábbi panaszai mind elmúltak. egyedül megborotválkozott. õ csak a vállát vonogatta. Hiába kérdezte. s a csuklója egyre inkább tályogosodott. A professzor úr ugyanis rögtön a mûtét utáni napon elutazott két hétre orvos-konferenciára. A fõorvosnõ fél kézzel az ajtónak támaszkodott. Szóltak nõvérnek. valami fertõzés lehet. ám úgy tûnt.

nagyon rosszul érzem magam! – Károly visszament a munkahelyére. se fölkelni nem bírt. az Amerikai úton. ám délután a felesége telefonált: azonnal jöjjön. mondván. Mire átértek a László belosztályára. Nem baj. Károly kiment a patikába. Július 10-én délelõtt megint csupa szürke volt a fiú. Szilárdot levitték az intenzívre. az agyvízben találtak valami baktériumot. ami tõlük tellett. és áthúzták az ágyat. csak ügyelet. miért csak most hívták õket. se visszatartani az ürítését. s a mamájának azt mondta: – Ha valamit nagyon el nem basztak ott. A mentõsök szörnyülködtek. hol ott. javulás nélkül. nem is lenne szabad szállítani. A szülõk már szaladgáltak fûhöz-fához. anyu. hogy azonnal mosdassák meg. Három órát vártak a mentõre. ehhez már szokva voltak. amikor normál stáb már nincs. akit lehetett. nõvérek így hagyták mindaddig. Egyik nap azt felelték. 41 fokos láza volt. Megérkezett a még magasabb beosztású fõorvos.kapja a megfelelõ kezelést! – sarkon fordult. de a laboreredményeket meg kellett várniuk. mert közölték velük: átvitetik a gyereket a László Kórházba. mi visszahozzuk a gyereket! Késõ estig vizsgálták az elesett. ebbe bele is lehet halni! – Károly és felesége konzíliumot kértek. mondták. cseréljék ki alatta az ágynemût. Kiókumlálták. végre mondja meg valaki. Igaz. délután négy óra volt. s reménykedve kérte Mándoki doktort: – Fõorvos úr. Major doktor instrukciót is adott Szilárdnak: – Ne szimulálj. ha õk nem mosdatták. berendeltek mindenkit. hogy kerülhetett ilyen állapotba a fiatalember. hozott tiszta alkoholt – a kórházban nem volt – letisztítani a seb környékét. akinek már nem voltak reflexei. amíg papája ramazurit nem csapott. kelj föl. A doktor azonnal õszintén megmondta: itt nagy baj van. az éjjeliszekrényére tették az ecsetelõszert. hogy ilyen nagy bajt okoztam Nektek! Károly másnap reggel korán telefonált a Lászlóba. megtettek mindent. és kend magad! Egyik nap arra érkeztek a szülõk. Miért? Futó fõorvosnõ ennyit mondott: – Tudja. mi van a fiukkal. de az orvosok ezt szükségtelennek találták. s az orvosok. úgyhogy a szülõk kértek tiszta ágynemût. ezt másnapra elvetették. Senki nem jött. Szilárd így köszönt el: – Apu. a rosszullétbe süppedõ gyereket. s õk átveszik. változás. akkor senki. õ magának ecsetelje a torkát. És ez így ment napról napra. Telefonon beszéltek a László Kórházzal. a garatmandulájában van gyulladás – Szilárdnak nem is volt garatmandulája. viharsebességgel meg is jött. egyre fáradtabb. Hol itt feltételeztek fertõzést. és távozott. mondjon valami jót! . õ is megvizsgálta a fiút. Behívták Mándoki fõorvost. ne haragudjatok. s vizsgálni kezdte Szilárdot. réges-rég kivették. és panaszkodott: – Apu. hogy Szilárd bekötött csuklója az ágyon a székletében és vizeletében fekszik.

de aztán mégse lehetett.” E szakvéleményben van egy nagy trükk: összekeveri a büntetõjogi és a polgári jogi kategóriákat. Mihály Károly nyolc hónapot várt a boncjegyzõkönyvre. s ennek érdekében a kártérítési. bevitték szervezetébe a staphylococcus aureus baktériumot. Nyáry professzor igazat mondott. nõvéreknek egyaránt. ebben a körben sem állapítható meg. fertõzött állapot után került át abba a László Kórházba. talán most mindjárt beengedhetik a fiához. méghozzá éppen a kanül helyén. Hiszen a mûtét utáni második napon a szülõk már észrevették csuklóján a gyulladás elsõ jelét. A staphylococcus aureus baktérium a Brencsán orvosi szótárban így szerepel: iatrogén fertõzést okozó gennykeltõ baktérium. és azonnal szóltak is orvosoknak. Más annyi történt. bár számtalanszor sürgette annak kiadását. tehát polgári jogi megközelítés helyett is büntetõjogi fogalmat (a . A hozzátartozók beadványában szereplõ késedelmes ellátás orvosilag nem állapítható meg egyértelmûen. az intenzíven van. Június 24én. Negyed tizenkettõkor Szilárd meghalt. majd észlelve a beavatkozások eredménytelenségét. vagy nem a tõlük elvárható gondossággal jártak volna el. Föl akarja mentetni az Amerikai úti orvosokat az esetleges büntetõjogi felelõsségre vonás alól. át kellett volna küldeniük az Amerikai útról. mivel a helyes diagnózis érdekében a szükséges vizsgálatok megtörténtek. Összeomlott a gyerek keringése. ahová ebbõl a tizenhatból a második vagy legkésõbb a negyedik napon átküldhették volna. hogy a kezelés során az abban részt vevõk az orvosi foglalkozás szabályait megszegték volna.– Sajnos nem tudok. Szilárd italozott-e és narkós volt-e. A boncolás napján a rendõrség által fölkért igazságügyi orvosszakértõ mindössze arra volt kíváncsi. Szilárd halála szeptikus szervkárosodások következménye volt. abból meggyógyult volna – ha semmi más nem történik. amely kimutatta a staphylococcus aureus nevû gennykeltõ baktérium jelenlétét. Károly nyolcra beért a Lászlóba. Mert tizenhat napi szeptikus. az agydaganatot tökéletesen meggyógyították az operációval. Az agymûtét ugyanis valóban jól sikerült. A szakértõ. Dunay György ugyan leírta. hogy a csuklójába bekötött kanüllel megfertõzték õt. amely aztán birtokba vette és leterítette a gyereket. A iatrogén pedig ezt jelenti: orvosi eredetû. Tíz körül azt mondták. került sor a beteg más intézménybe utalására. dr. a mûtét utáni negyedik napon pedig a doktorok már meg is kapták az elsõ olyan tenyésztési laboreredményt. amely arra utalt volna. Iatrogén ártalomnak az orvosi tevékenység folytán bekövetkezõ ártalmat mondjuk. Olyan mértékû késlekedés. ám rögtön hozzátette: „A boncolás során nem tudott olyan körülményt föltárni. amely foglalkozási szabályszegésnek minõsülne.

Berek Zsuzsanna lett. Nos. akkor úgynevezett másodlagos sebfertõzés jön létre. hogy hagyták elfertõzõdni a kanül helyét. kiegyeznek valamelyes kártérítésben. semmiféle kártérítésrõl nem hajlandók tárgyalni. a bõrfelszín épsége mesterségesen sérül. víz. Nem volt hát más választás. gennyedések megelõzhetõk úgy. Károlyék eleinte azt hitték. Ha a kanül környéke elfertõzõdik. azzal. hogy majd késõbb a kártérítési igényt is elutasítsák.. A bíróság az iratok alapján szakértõt rendelt ki.szakmai szabályszegés kategóriáját) használja. pert kellett indítani. dr. Szilárd haláláért abszolúte nem felelõsek. – a kórokozó ürítés lehetõségét is minimalizáljuk védõruha-használattal. hogy a kanül környéke elfertõzõdött. majd nem kezelték megfelelõen a fertõzést – nyilván az idegsebészeti intézet nem is vitathatja ezt. A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. kézmosással. a staphylococcus aureus nevû baktérium volt az oka. Az intézet közölte: õk semmiben nem hibáztak. Az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel való eljárás elmulasztását jelenti. – megfelelõ sebkezeléssel. Az e baktérium által okozott fertõzések. hogy õ vegyen igénybe mikrobiológus szakértõt saját szakvéleménye elkészítéséhez. napnál világosabb a helyzet: Szilárd abba halt bele. Õ legelõbb leszögezte: „A kanül környékének elfertõzõdése gyakorlatilag sebfertõzést jelent. és hamar lezárják az egészet. legalább veszekedni ne kelljen az úgyis megtörtént tragédián. sterilizálással stb. * Per lett a dologból. ha az eszköz és/vagy az egészségügyi személyzet ténykedése okozza a sebfertõzést. amelynek kétféle módja lehetséges: – a mûtéti sebet okozó eszköz viszi be a kórokozót. S a klinikának a perben is volt képe imigyen nyilatkozni: orvosai semmilyen hibát nem követtek el. kanülkezeléssel. nem így lett. – a seb átkötözésénél az ápoló vagy az orvos viszi be a kórokozót a sebbe. személyi higiéniával a kórokozó rezervoárokat (ember. hogy a kórokozó behatolási kaput találjon a szervezetbe. mindent a szakma szabályai szerint végeztek. csak sebzés árán lehet a kanült bevezetni. Annak. A kanül bevezetése során a kültakaró integritása. Balogh Istvánt a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébõl. aszeptikus technikák alkalmazásával megakadályozzuk. hogy az idegsebészeti intézet . s ezzel alapot ad arra. tárgyak) lehetõség szerint elimináljuk. A mikrobiológus dr. hogy: – a megfelelõ környezeti tisztasággal.

nem tett meg mindent annak érdekében. és a szepszist fel is ismerték. és nem az orr-. hogy a kórházi személyzet biztosítsa azt. akkor a szóba jöhetõ gócok elsõsorban ezek. ehhez képest csak 2 nap múlva történt mikrobiológiai vizsgálat. a garatváladék. amikor a betegben még különbözõ drainek. hogy a kanül ne fertõzõdjön el. Az egészségügyi személyzet kötelessége gondoskodni a már részletezett feltételek betartásáról és betartatásáról. és ennek megfelelõ kezelést alkalmaztak-e? Nem. Az alperes intézet június 24-én ismerte el és/vagy fel a kanül elfertõzõdésének tényét. hogy ne fertõzõdjön a verõérbe helyezett kanül? Igen. Mivel a tályogosodás nem egyik napról a másikra alakul ki. A késedelmes felismerést követõen a kezelések megfelelõek voltak. az alapszakértõ által föltett kérdésre. Mikrobiológiai szakértõi szempontból elhunytat helyesen kórismézték-e. elvárható. továbbá antibiotikumokat is csak akkor kapott. de az adekvát terápia 3 napot késett.” Ezután a mikrobiológus szakértõ válaszolt több. Az elhunyt kezelése során voltak-e a szepszisnek klinikailag vagy egyéb módon értékelhetõ gyanújelei? Felismerhetõ volt-e ezek alapján a szepszis? Igen. Szteroid kezelés mellett az iatrogén ártalomként bekövetkezett sebfertõzés leggyakoribb és legvalószínûbb kórokozója mindenképpen a staphylococcus aureus. megfelelõ kezelésben részesítették-e? Nem. amikor a kórokozó és annak antibiogramja már ismert volt. Így: „Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. katéterek. mert így célzottan adtak ugyan antibiotikumot. Ez jelen esetben azért volt baj. Ezek is . Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. mikrobiológiai vizsgálatokra is késedelmesen került sor. Mivel a fertõzõdés felismerése nem történt meg idõben. s még további 2 nap telt el. elvárható. hogy a verõérbe helyezett kanül ne fertõzõdjék be? Igen. A lázas állapot hátterében mikrobiológiai szakértõi szempontból helyesen végezték-e el a góckutatást. hogy a fertõzõdés észlelése nem történt meg idõben. A staphylococcus aureus szepszis tényét senki nem vitatja. 26-án az elfertõzõdött sebet kézsebész feltárta: az artériás kanül bemenete körül 1×2×1 cm-es tályogüreg kialakulását észlelte. megállapítható. Voltak gyanújelek. A hozzátartozók elmondása szerint a gyulladás jelei már június 22-én láthatók voltak. mert a mûtétet követõ állapotokban. mert a szepszishez vezetõ sebfertõzõdést nem ismerték fel idõben. míg a beteg adekvát antibiotikus terápiában és sebészeti sebellátásban részesült. illetve a vizelet. így az adekvát kezelés sem kezdõdhetett idõben. kanülök vannak/lehetnek. de elkésettek. Milyen lehetõségek vannak a kanül fertõzõdésének megakadályozására? E lehetõségeket az imént ismertettem.

Szilárdnál persistáló (megmaradó) csecsemõmirigyet találtak. Szilárd csuklóján csak június 24-én látszott a bõrpír. „ 19 éves korban a megmaradt csecsemõmirigy önmagában nem kóros.” A kórház azt írta: „A kanült és környékét 24 óránként megvizsgáljuk. csak annyit jegyeznék meg. hogy nem történt meg a kanül környékének 24 óránkénti vizsgálata. annak már korábban lettek volna tünetei. azonban a staphylococcus aureus fertõzésekben a szervezet celluláris immunválaszának gyakorlatilag nincsen szerepe. hogy a mûtéti sebet vizsgálták és azt rendben lévõnek találták. idejétmúlt. Igaz. mert a kézsebész. A szakértõ ezt is másként látta. de a tények ismeretében bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. hogy 19 éves életkorra a biológiai fejlõdés is teljesen befejezõdik.” Berek doktornõ válasza: „ Lehet. amely humorális immunitás fejlõdéstani szempontból nem függ össze a thymussal. amelyeket az idegsebészeti intézet írt le ellenkérelmében. hogy a betegnél korábban veleszületett immungyengeség állott volna fenn. Így ez az állítás alperesi részrõl megalapozatlan. de láz esetén elsõként a betegbe vezetett idegen testeket. Semmilyen adat nem utal arra. ez is mutatja csökkent immunrendszeri védekezõképességét.” Az idegsebészet azt is írta. hogy ez az elõírás. de nem biztos. hogy 18 éves kortól felnõttnek tekintendõ az ember. eszközöket kell megvizsgálni. Jelen esetben a két dolog tehát akkor is független volna egymástól. hogy a thymus (a csecsemõmirigy) az úgynevezett celluláris immunitással függ össze. Nincsen szó az artéria radialis kanül és környéke vizsgálatáról. Az intenzív osztályos dokumentációban is csak az szerepel. Berek Zsuzsanna erre így válaszolt: „Ez azért nem lehet igaz. aki a feltárást végezte. ha az alperes érvelése helytálló lenne. Berek doktornõ szerint viszont „ immunrendszer az károsodottságát csak az alkalmazott szteroid hatása miatt lehetett feltételezni. . Az intézet szerint Szilárdnak valószínûleg veleszületett immungyengesége volt. tehát nem igazán van jelentõsége. Ez nem történt meg idõben. és a gennyesedés csak 26-án jelent meg. kizárólag a szervezet humorális (testnedvekkel kapcsolatos) immunválaszának.” Elõzõ tételének bizonyítására a kórház arra is hivatkozott. Immunológiai ismereteink a status thymico-limphaticus óta jelentõsen bõvültek. A csökkent immunrendszeri védekezõképességgel érvelni az állandósult csecsemõmiriggyel összefüggésben szakmailag teljesen helytelen. Berek Zsuzsanna reagált azokra a fölvetésekre is. emiatt nem volt képes szervezete fölvenni a küzdelmet a baktériummal. Az immunrendszer fejlõdéstanának részletes ismertetésétõl eltekintenék.” Ezután dr. Ha valaki veleszületett immungyengeségben szenved.fontosak.

hogy az agyvízvétel során a bõrbõl került baktérium a vizsgálati anyagba. hogy a gyulladásos folyamatnak. és ez 4 nap alatt. mint azt. A tályogosodás pedig nem egyik napról a másikra kialakuló folyamat. hogy a kanül körüli bõrgennyedés. Ha nincs a kanül körüli sebfertõzés. így ágyba vizelt. amellyel a fertõzés megelõzhetõ lett volna. hamis eredményként tenyészett ki a beteg agyvizébõl.) a mintavétel során nem jártak el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel. nincs halálos végkimenetel… A kanül befertõzõdése és a beteg halála között okozati összefüggés van. hogy . hogy nem történt meg. „ staphylococcus aureus baktérium. amint a szülõk jelezték is. mivel dr. amelybõl halált okozó szepszis lett. „Véleményem szerint nincs ellentmondás dr. Összefoglalva megállapítható. kezelés nélkül el is tályogosodhatott. nem gondoskodtak a megfelelõ környezeti tisztaságról. Másrészt dr.” A szakértõi vélemények közötti látszólagos döntõ jelentõségû ellentmondást dr. illetve dr. személyi higiéniáról. fertõzött volt staphylococcus aureus baktériummal. Ezért bizonyossággal határos valószínûséggel állítható.” A szakértõ válasza erre: „Ez mikrobiológiai szempontból nem jelent mást. Az intézet írásban állította: „A kanül környezetének ellátása. nincs szeptikus sokk. Berek Zsuzsanna polgári jogi relevanciával. nem fertõtlenítették megfelelõen a beteg bõrét. Berek Zsuzsanna szakértõk szakmai álláspontja között. ami egyúttal azt is jelenti. nem cserélték ágynemûjét. ne alakuljon ki. Dunay György.) a beteg bõre kontaminált. nem kapott kacsát. Berek Zsuzsanna így összegzett: „ A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. már június 22-én voltak tünetei.” Végül dr. nem mosdatták. azaz szennyezett. Dunay György büntetõjogilag értékelte az orvosi tevékenységet. Lehetséges. amely a a szepszist okozta. nem alakul ki szepszis. az elvárhatóságnak megfelelõen értékelte az iratokat. hogy a beteget nem tartották tisztán. akkor nincs baktériuminvázió.” A szakértõ szerint „ biztos. Nincs is róla dokumentáció sem.” A kórház kifejtette. A kanül befertõzõdése elkerülhetõ lett volna. hogy alperes kórház nem tett meg mindent annak érdekében. míg dr. mindennapos ellenõrzése az intenzív osztályon szintén a sterilitás szabályait betartva történt meg. hogy a kanül bevezetése során sem fertõtlenítették a beteg bõrét megfelelõen. ami egyúttal azt is jelenti. Dunay György szakértõ véleményének idejében még nem állt rendelkezésre mikrobiológiai szakértõi vélemény. hogy: 1. Balogh István igazságügyi orvosszakértõ a következõképpen oldotta föl.június 26-án 1×2×1 cm-es tályogüreget ír le. 2.

hogy a szteroidok adása szükséges volt. fia elvesztésének. a lelki tényezõknek. Ám hiába. eladósodott. amely ismerten csontvelõ-károsodást okoz. Rákos. hogy éppen a másodlagos immunrendszer-károsodás miatt sokkal súlyosabb. Szilárd júniusban betegedett meg. verstöredékeket. azonban minden. 2000 áprilisában a másodfokon eljárt Fõvárosi Bíróság helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. egyetemi jegyzeteket. harmadrészt az Algopyrin. de csak addig dolgozik. amely arra utalna. 99 júniusában Károly pedagógus felesége elballagtatta végzõs osztályát. Orvosai állítják. illetve a Paracetamol a fehérvérsejtek képzésének gátlásával. Azóta kórházban fekszik. Mert Szilárd verseket írt – szépeket. hogy a beteg korábban veleszületett immunhiányos állapotban szenvedett. Egyetértek dr. júliusban meghalt. Eladta az autóját. hogy legalább a feleségének be tudjon vinni mindent a kórházba. másrészt önmagában a szeptikus folyamat. A kártérítési pert Károly elsõ fokon megnyerte. ahogy a gyerek utolsó otthon töltött napján volt. összeszorul a szíve. szteroiddal kezelt betegnél. büntetõjogilag az orvosok nem vonhatók felelõsségre.igazságügyi orvosszakértõi szempontból elvárható. ismét lett állandó jövedelme. azzal a szakmával jól lehet keresni. A klinika nem sajnálta az idõt és a pénzt: fellebbezett. hogy alperes kórház mindent megtegyen a verõérbe helyezett kanül elfertõzõdésének elhárítása érdekében. kiterjedtebb. s másnap mindkét lába megbénult. még a legcsekélyebb fertõzéses góc esetében is gondolni kell arra. Meg fog halni. óravázlatait. különös tekintettel arra az esetre. menthetetlenül és gyógyíthatatlanul. amíg összerak annyi pénzt. elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte az Amerikai úti klinikát. ha a szteroidok mellett még más olyan gyógyszerrel is történik a kezelés. amit megkíván. ebben komoly szerepe van a pszichés. éppen csak rendbe tette a tankönyveket. Felesége könyveit. 1997 márciusában megszûnt a munkahelye. Semmilyen bizonyítható adat nincs. egyre rosszabb állapotban. hogy abból élete hátralévõ szakaszában aztán . Ugyanakkor az immunrendszert egyrészt károsította a szteroidok adása.” A rendõrség ezek alapján a nyomozást megszüntette. s nem talált újra munkát. Dunay Györggyel a vonatkozásban is. Szilárd szobáját is ugyanúgy hagyta. Késõbb Károly újabb munkahelye is megszûnt. A saját lakásába ahányszor belép. * Károly számítógépes szakember. Úgy tervezte. tanítványairól készített feljegyzéseit nem képes elpakolni. elvégzi a jogi egyetemet. Májusra nagy nehezen elhelyezkedett. akár halálhoz is vezetõ szeptikus folyamatok alakulhatnak ki.

Csak a föld sötét. nem lehet még. Ne félj az elmúlástól. Hatalmas moraj hallik a menny felõl Szerelem – ah! Mily értelmetlen.verseket írjon. S vérig emészt a bánat. Mert ez az örökkévaló. De mitõl? Nem villan eszembe: tán a lét a szürkeség? Biztosan. S röpít már. buta. A halál nem vég. Igen. Felkap a szellõ. Oly világos ott fenn: És lám. Így még boldogabb lesz tán. Hisz az öröklét messzebb húzódik. Mert eddig minden töredékes volt. Ne félj a láthatatlantól. És a szerelem? E lángokban izzó vad? Õ t nem vihetem az égbe fel? Vagy mégis – kérdezem. Isten veled. Ezért nézz felfelé. hit! Isten hozzád. E képzelet itt világ. Meglehet – válaszolom. Mert itt minden látható. mint e kéj. Mi felhõkön túl van. Egyik utolsó költeménye ez: Halál Kihunyt a Nap a hegyek fölött. Fejemben lüktet egy ér. Hisz oly szép az ég. S vad vihar támad. Villan át agyamban S újabb kérdést teszek fel én. Hívó hang szól a mennybõl: Jöjj a tökéletes felé. A sötétség csontig hatol. ostoba. Inkább valami szebb. A halál több boldogságot hoz. jobb kezdete. igen az ég. Tán most jött el a vég? Nem. halál! . eltûnik a feketeség.

lényegében a szülés tarifájában is megegyeztek már. nem is volt igazán ideges. ha muszáj! Gyöngyi valamelyest megnyugodott. és olyan fájásai jöttek. próbált egyenletesen lélegezni. és forgott benne: – Jó baba lesz. de az orvos ismét megnyugtatta.. nagyon boldogok leszünk. a férje beszáguldott vele a kórházba. a mama pedig picike és vékony. és sûrûsödtek. egybõl a szülõszobára mehetett. mint a parancsolat. Nagy volt a baba. néha már azt hitte. És tényleg jött. hat hét múlva újra együtt lehetünk. sõt. minden a legnagyobb rendben van. A terhestornán tanultakra koncentrált. Gyöngyi elõtt elsötétült az egész világ. szétszállok! – nyögött. kétujjnyi méhszáj. miközben érezte. nyomott még egy óriásit. nem lesz semmi baj… nem is fáj olyan borzasztóan… jól van. minden rendben lesz. nyilván nem akarja az orvos kidobni az ablakon azt sem.*** Már elõre nehéz szülésnek ígérkezett. vigyázzon rá. hogy aggódjon érte. Gyöngyi. mindjárt jön is a gyerek. de valami másféle. a baba nem is kicsúszik belõle. Ám azonnal borzalmas fájdalma kerekedett. mint . a mûtõlámpa is leszakad a plafonról. Géza mostanáig kibírta csajozás nélkül. kemény kislány vagyok én! Beértek. rendben. a görcsöknél bent tartani és lassan-lassan kifújni. sikerült. de nem kell azt betervezni! Pontosan megmértem. a doktor megvizsgálta. az egész alsóteste kizuhan a helyérõl. miért nem akar már megnyugodni. és Géza. rögtön bekakil. Amikor megjöttek a fájásai. És erõsödtek. – Jaj. – Doktor úr! Nem bírom. majdhogynem az eszét vesztette az iszonyatos görcstõl. mint pezsgõsüvegbõl a dugó. és még – és Gyöngyi kezdte úgy érezni. amilyen volt a terhesség elõtt! Csak akkor vágunk. néha az volt az érzése. nem lenne-e okosabb eleve császárral kezdeni. Azt a szép kis hasikáját nem szeretném összevagdalni. hogy minden rendben lesz. borotválás. azonnal megcsászározom. Elsõ gyerekét várta. valamint bõven elég pénzt kap ahhoz. hadd maradjon az olyan. ami mégiscsak iszonyú szégyenteljes lenne. a doktor úr is megmondta. és – nem vicc. be az oxytocint. szájon át ki. inkább szinte úgy kilõ. Kétszer is kérdezte a szülészorvost. gondolhatja. orron át be. ha szükség lesz rá. szülünk – zuhany. tündérkém! – nyájaskodott a Gyöngyiéktõl már sok-sok pénzt bezsebelt doktor –. a doktor mégiscsak jobban tudja. amint tanulta. de finom lesz az is… gyerekgõgicsélésre fogunk ébredni mindennap. ami rém kellemetlen volt. nem utólag magyarázza bele a történtekbe – hatalmas reccsenést hallott. és még. Elsõ pillanatban megkönnyebbülés és boldogság telepedett rá: megvan. szépen tágul. tavasszal-nyáron már a teraszon reggelizünk a babával együtt… nem fog fájni a szülés sem. nem áll fönn relatív téraránytalanság.

annak méreteihez képest eléggé nagy baba. Nos. másfél embernyi tükörrel: szép volt. és azzal is tisztában volt. rendszerint együtt alkalmazandó módszere van. de elképzelni sem tudott volna: a végbelét akarta megtisztítani. Hivatalosan szólva: negyedfokú gátrepedése történt. hogy már nem csak pisilnie kellett. Ami akkor kiderült. hogy be ne repedjen. A második: a szülésznõ egy mûtõkendõvel alulról meg szokta szorítani-támasztani a gátat. megállt a kés a levegõben. fiatal. s ettõl az háromszor akkorát repedt. most is fáj nagyon! – de az orvos nem válaszolt. újra kilencven fokba görnyedt. de a mellei istenien teltek voltak – ragyogó csinos nõ nézett vissza rá. Ezt persze azonnal rendbe kellett hozni. a nagyajkain láthatott .eddig. csupán a szokásos és normális gátvédelemrõl kellett volna gondoskodni. mégis a szülés utáni hatodik napon hazaengedték mint gyógyultat. hanem a hüvelyén át. de most sem kapott választ. Nem látott semmit. panaszkodott is. Gyöngyi szülésekor e kettõbõl ezt a kettõt nem alkalmazták. – Doktor úr. hanem a hüvelyét kellett. lehajolt kilencven fokba. s alulról próbálta megnézi magát. összevissza dobált mindent. a sufniba futott. de érezte. Ennek két. A hüvelykimeneten. Amikor otthon elõször ment úgy WC-re. – Mi történt. Az elsõ: idõben „ bevágni” gátat metszeni. a hasa már kezdett a régi lenni. Elõször szembefordult a hatalmas. Rosszul varrta össze: átöltötte a végbél nyálkahártyáját is. nem is a lepény okozza. éppen azért. Furcsa érzés volt ugyan. Valószínûleg tényleg nem kellett volna õt megcsászározni. Mivel nem a végbelén át távozott belõle a sár. olyan gyógyszereket adtak neki és olyan étrendet írtak elõ. de nem azt. amíg el nem kezdte kitörülni magát. mire megtalálta az elemlámpát. Megfordult. Ledobálta magáról az összes ruhát. egymást kiegészítõ. a gyógyszerek és a diéta ellenére meglepõen könnyen ürített. a baba sírását leszámítva hirtelen valami túl nagy csönd ereszkedett a mûtõre. hasítani lehet a mély hallgatást. Gyöngyi ugyan lázas is volt. hadd gyógyuljon be hamar a sebe. Annak mentén pedig sipoly alakult ki. Mivel ott volt a kínos helyen a seb. alulról világított a zseblámpával – és nem hitt a szemének. hogy ne legyen széklete. s az orvos harmadik hibája az volt: ezt nem vette észre. A hüvelyi szülés során minden tankönyv szerint úgynevezett gátvédelmet kell végezni. eszét vesztve szaladt az elõszobatükörhöz. s a szülészorvos ekkor követte el a második hibát. azzal iszkolt vissza az elõszobába. sõt. olyat nemhogy soha nem hallott. Sikítozva rohant ki a WC-bõl. valami baj van? – aggódott. a teste ruganyos. nem tudta mire vélni – egészen addig. mint amennyire szükség lett volna. Az arca elé húzott zöld mûtõskendõtõl Gyöngyi nem látott semmit. Az orvos és a szülésznõ azonban engedte spontán lezajlani a gát átszakadását. hogy kiférjen az . lényegében összeszakadt a hüvelye a végbelével.

És ugyanaz volt. Újra sikítozva menekült vissza a WC-be. és próbálta kézzel kitapintani. Hosszú ideig a hüvelyén keresztül ürítette székletét. vagyis nem tudta visszatartani. hiszen tönkrevarrták. Hát nem lett az. hogy mégiscsak kulturáltabb legyen a dolog. s azt megszorítja. Székletfogó gyógyszereket szed. hogy végbelének izomzata teljesen tönkrement. elengedi. több százszor –. Pár hónap múlva visszavarrták a helyére. diétázik. de soha nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát.székletmaradványokat. elengedi. mi a valós helyzet. Azóta is így él. mikor indul meg ott bármi. . erõsíti – földug egy egészen más célra emlékeztetõ mûanyag eszközt. Végbélzáró izmait ugyan naponta tornáztatja. szabályozni. Aztán kivarrták a végbelét a hasa oldalára. megszorítja. Ráadásul mindez azzal is járt. mégis állandóan pelenkáznia kell magát. úgynevezett inkontinencia lépett föl.

õ járt át hozzájuk mosni. ahelyett hogy kórházba küldené! Azonnal hívja a mentõt. mit teszek Magával! – A háziorvos ismét megnyomkodta körbekörbe Dósa néni hasát. morogtak. s annak alapján vagy petefészekdaganatra. mert nem tudom. Szülei közel laktak hozzájuk. Ám nemhogy elmúltak volna a fájdalmai. nem állandóan. amíg az öreg lement a rendelõbe. át is ment hát a háziorvoshoz. Három ilyen nap után az urát küldte az orvosért. doktor úr. A doktor úr fájdalomcsillapító injekciót adott. végül mindig bevallották. Tíz napon át vizsgálgatták. ide vitték. de pontosat nem tudtak mondani. neki már nehezére esett volna leballagni oda. több mint két hete hagyja szenvedni az édesanyámat. és Nospa görcsoldót írt föl neki. Mezõkövesdtõl 16 kilométerre. a beutalóért. egyre gyakrabban jelentkeztek. vagy vastagbéldaganatra gyanakodtak a doktorok. Újabb napok teltek el így. Ultrahangvizsgálat következett. nem kaptak. leszázalékolva él Cserépfaluban. nem úgy van az. sokszor az ébresztette. Dósa Andrásné panaszkodni kezdett. emilyen és amolyan vizsgálat. Dósa néni? Matovics Ferencné Dósa Rozália 46 éves. nem tudják. hogy a kisöregek rendben legyenek. csak úgy tompán fájt a hasa. fõként hajnalban. látták a Demalgon ampullát. Ott megvizsgálták. Pár órára segített is. fia jogot tanul. Férje karbantartó az önkormányzatnál. laparoszkópia. hogy három nap alatt meggyógyul az ember! – kiabált vele a doktor. – Nem csontváz még Dósa néni. mi baja lehet a betegnek. Nem görcsei voltak. Az orvosok csak hümmögtek.Hol fáj. Október elején azonban édesanyja. majd mérgesen távozott. Megint Demalgon injekciót adott. –Hogy mondhat ilyet. de aztán kezdõdött ugyanaz elölrõl. és továbbküldték a miskolci Batthyányi Kórházba. takarítani. Irigoszkópia. Takarítónõ volt a Volánnál. de az nem volt nekik. Matovicsné bekísérte édesanyját a mezõkövesdi nõgyógyászati osztályra. kérték a beutalót. utalja a mamáját kórházba. oda küldték. –Hát én most hová vigyem a nénit beutaló nélkül? – méltatlankodott a mentõs tiszt. de csak nem akart kiegyenesedni a diagnózisa. Alhasi fájdalmai voltak. Õ megnyomkodta a hasát. aztán bedolgozó. csak nem múlik el ez a fránya fájása. November 2-án reggel Dósa néni még rendben ellátta magát. és inkább megvárta. a jobb oldali nyomásra föl is jajdult az asszony. Délben aztán megjött a mentõ. Matovicsné szépen kérte az orvost. de csak nem derült ki semmi. fogat .

szörnyû állapotot. drága kislányom! Az éjjel is olyan beteg voltam. tucatnyi orvos látta – s a vakbélgyulladását egyikük sem ismerte föl. Jó sokára kitûzték a tárgyalást Miskolcon. hozzájuk ment hát föl Dósa úr. Megint eltelt két nap. nem éri meg a mamája a reggelt. az édesanyja reszket. mozdulni alig tudott. de azt a választ kapták. Dósáné . nem kéne ezt így hagyni. – Hogy vagy. akkor van remény. 36-os cipõt hordott szegény. csak jóval késõbb kezdtek tûnõdni. Átvitték a sebészetre. Kezdetben sem a háziorvos. tiszta hálóruhát vett. Az operáló orvos a mûtét végeztével õszintén elmondta. hátha az lejjebb viszi a magas lázát. 11 óra körül azonban megint rájött a nagy fájdalom. a megyei bíróságon. tömzsi lábát. Délben ért be a lánya. tenni kellene valamit ekkora mulasztások miatt. Megindult a harc. A Szabad Földben láttak cikket arról az ügyvédi irodáról. 27-tõl november 5-ig feküdt kórházban. vajon mi okozza a szûnni nem akaró. Nem bírta ki. ott konzíliumot is tartottak. november 5-én meghalt. nézd. majd õ maga kezdte borogatni hideg vizes lepedõvel. hogy Benneteket láthassalak. a lábam is hogy megdagadt! – és mutatta pici. sem a miskolci kórház nem volt hajlandó kiadni a papírokat. eltályogosodott vakbélgyulladása volt. Nem tudom. már meg is halok. de az sem hozott bizonyosságot. Csak azért maradtam még életben. mit talált: – Nagyon csúnya. megvan ennek a hivatalos útja. aki látta. aztán nagy nehezen mégis rákényszerültek. megtisztálkodott. aki a leghatározottabban kijelentette: semmi mulasztás nem történt. Ha kibírja a következõ három-négy napot. –Nem dagadt az. õk nem tudnak ebbe beleszólni. Október legelején lett rosszul elõször. Kénytelenek voltak fölvágni. Matovicsné másnap bent volt nála. megmarad-e. Szólt gyorsan az ügyeletes orvosnak. hogy fölboncoljuk a feleségét? – Majd a nemleges válaszra tovább informálódott: – És akar-e följelentést tenni? – A nagy gyászban bele sem gondolt ebbe sem a kisöreg. ilyen volt a Te lábad mindig. Rendbe jössz. édesanyám! – nyugtatta hamisan asszony lánya –. – Matovicsné nehéz szívvel jött el a látogatási idõ végeztével. azt hittem. Meghallgattak igazságügyi orvosszakértõt. mint a kocsonya. drága édesanyám? – aggódott. Csak nyögött-nyöszörgött szegény mamája a fájásoktól. érezte. szólni sem bírt a kíntól. és viszünk haza! –Nem hiszem én azt. Bepanaszolták a háziorvost a falu képviselõtestületénél. édesanyám.mosott. mihamar. –Nem vagyok jól. amely ilyen ügyekkel foglalkozik. sem a család. elhanyagolt. Dósa úrtól – amikor ment a kórházba a temetés dolgát intézni – azt kérdezte a fõorvos: – Akarja-e. édes kislányom – felelt õ halkan –.

1999. a szívét fájdította. – Össze van csomagolva? Igen? Akkor induljunk! – És lesétáltatták 20 lépcsõn. õk azt felelték. Az újraélesztési kísérlet sikertelen maradt. s annak alapján egyértelmû diagnózist írt kezelõlapjára: „ instabil infarctiform angina pectoris syndroma” magyarul: . . Majd a további feljegyzés így szólt: „Amennyiben megoldható. hogy valaki meghal. s a Legfelsõbb Bíróságon lényegében megismétlõdött minden. megfigyelés) célszerû lenne. kihívta hát a mentõket. az csupán diagnosztikus tévedés. század legvégén vakbélgyulladásban halt meg. A mentõautóban meghalt. hogy ott valaki kivívhassa az igazát. 02. Bel Osztályon jelenleg abszolút helyhiány miatt erre nincs mód. de kórházba kell vinni. s jogerõs ítélet szerint ezért senki nem felelõs. 24 órás obs.” Még aznap este a kapott gyógyszerek ellenére ismét erõs mellkasi fájdalmak gyötörték. 12.ellátása mindenben a szakma szabályai szerint történt. Azonnali EKG-t kért az ügyeletes. Borsod megyében már el sem vállalnak ügyeket. hát istenem. olyannyira reménytelennek találják sok eset alapján. A bíróság el is utasította keresetüket. azért pedig igazán senki nem hibáztatható. Dósáné a XX. Fellebbeztek. infarktushoz hasonló szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúérelégtelenségben. van ilyen. *** A fõváros legújabb kórházába új beteg érkezett a járóbeteg-rendelésre. Hogy nem ismerték föl idejében a vakbélgyulladást. akkor máshová. Az ügyvédi irodáról azt hallani. Otthonába bocsátjuk. A II. nem stabil állapotban. Egészen szürke volt az éppen ötvenéves férfi. (=observatio. Kezükbe nyomta a kórházi papírt.

Na. Másnap meghalt elsõszülött kislánya. A magzat szívhangja csökkent – nyilvánvalóan oxigénhiányos állapotba került –. az Erdélybõl áttelepült. a szegedi klinika szülészetén lezajlott eset: dr. Zalányi Sámuel nem csupán tagadta a per során. hogy a kutya felé sem nézett. A késõbbi szakértõi vélemény leírta: Enikõnek a szülés közben egyszerûen összeroppantották a fejét. és megfulladt. s a szülés után egy órával meghalt. Zalányi beköttette az infúziót. Kiss Judit gyerekorvosé és Varga Nándor traktoristáé. aki persze föl sem sírt. s értelmileg is teljesen visszamaradott. hogy bármilyen szakmai szabályt megsértett volna. majd hazament ebédelni. ráugrott Juditra. Rózsika 94 januárjában ikerterhességgel került a szegedi klinikára. Csakhogy közben az infúzióban a szülési fájások gyorsítására való oxytocint adagoltak. Ötéves korában is összesen nyolc kiló volt. amit elkövetett. Enikõ is. a mûtéti naplót is bizonyítottan meghamisította – próbálva eltüntetni annak nyomait. Mind a két keze és mind a két lába teljesen béna volt. Kiss Judit. * Varga Nándor. Megérkezett Zalányi. Samu! Belõled se lesz jó orvos! Az elsõ kötet írása során különösen erõsen hatott rám két. Meghalt. s iszonyatos erõvel kipréselte belõle Zsófikáját. további húsz percig magányosan viaskodott a halál és az agykárosodás szellemével. Zalányi Sámuelhez ment be szülni 93 júniusában. Rendkívül súlyos agykárosodásokat szenvedett. másodszülött kislányának agydaganata . de semmi keresnivalója nem lett volna –. ám Judit ekkor is hiába szólongatott orvost. Másfél-két órára úgy hagyta magára a vajúdó doktornõt. a tótkomlósi traktorista felesége. de a kórlapokat. Két év múlva pedig Juditkának. Emlékeznek még rájuk? * Dr. Nagyszénáson élõ és dolgozó gyerekorvos a szegedi klinikára. dr. nõvért. nem tudott mozogni. Pont vasárnap következett be a burokrepedés. S azt pedig túladagolták. akkor kapott egy görcsöt. kezében a vákuumkészülékkel – aminek ebben a helyzetben semmi.

Zalányi. Rózsika halálát okozó döntést. amennyire laikusként ez lehetséges. A nagy tekintélyû Köles Tibor bíró úrnak ez nyugdíjba vonulása elõtti. vagyis éppenséggel Zalányi Sámuel büntetõjogi felelõsségre vonása is szóba kerülhetne. Ráadásul most. kétségtelen tény. amely szerint az orvos maga választja meg a gyógymódot. de Magyarországon igen. Meggyõzõdésünk szerint ebben az esetben az orvos helyesen választotta meg az alkalmazott gyógymódot. az anya lázas állapota. Vagyis ugyan Zalányi durva orvosi mûhibát vétett. Enikõ azonnali halálába került. egy pedig késõbb. õ hozta meg azt a végzetes. Zalányi Sámuel volt az ügyeletes orvos. a meddõséget követõ indukált terhesség. az idõ elõtti burokrepedés. Meg is kéri hát a peres feleket: – Uraim! Mi. 1999 április végén a Legfelsõbb Bíróság tart másodfokú tárgyalást. ám Varga Nándort nem érte kár azzal. hogy ilyet le lehet írni Magyarországon vagy bárhol a világon. a mama és az egyik baba. Bárhol a világon nem is. illetve a biztosító ügyvédje újrakezdi: – Elsõsorban az egészségügyi törvényre hivatkozom. hogy „ nincs kár” Úgy fogalmazott: ugyan .lett – mégpedig pontosan azon a helyen. fel is fogtuk azokat. Rózsika szülésének éjszakáján a klinikán dr. Kérem hát. mint ügyeletes orvos mégsem engedélyezte elvégezni a császármetszést. hogy nem kell császármetszés. ám arra hivatkozva utasította el Varga Nándor keresetét. Ám Varga Nándor pere azóta folytatódott. hüvelyi szülés lesz. amelybe ketten azonnal belehalnak. hogy minimum Enikõ halálát a császármetszés elmulasztása okozta. miként lehet helyes az a gyógymód. Miközben – késõbb a perben több szakvélemény bizonyította – hat tényezõ is volt. tehát pályafutása utolsó tárgyalása. Juditka késõbbi halálának is. hanem végzést hoz: az elsõfokú . azokról most csak akkor essék szó. hogy élete tartósan megnehezült emiatt. de a közeli hozzátartozó elvesztése önmagában nem ad alapot kártérítésre. hogy elveszítette feleségét és egyik kislányát. áttanulmányoztuk az orvosi iratokat. s ez Rózsika. Ennyi történt elsõ kötetem írásának idejéig. A szakértõi vélemények ugyanis úgy szólnak: szakmai szabályszegés történt. s valószínûleg okozója volt a másik kislány. ahol születése óta valami nagy piros folt virított kis fején. és a felperes traktorista nem tudta bizonyítani. az ikerterhesség. a Legfelsõbb Bíróság elõtt a kórház. – Arról nem esik szó. A Legfelsõbb Bíróság nem ítéletet. s amennyire tudtuk. Ezt az elsõfokú ítélet így nem is vonhatta kétségbe. És õ is meghalt. ha új fejlemény van! Kétségkívül fura helyzetben van a bíróság. Elképesztõ ítélet! Az ember nem gondolná. ami indokolta volna az azonnali császármetszést: az anya életkora. majd a magzati tachicardia.

Sajnos az elsõ fokon zajlott eljárás nem alkalmas az ügy megítélésére. * Majd röpke egy év és két hónap múlva. s sokunknak van okunk emiatt is szégyenkezni. Nagy-nagy presztízsper ez most. nincs könnyû helyzetben dr. További mûhiba történt itt. hogy az anya haláláért nem mondták ki az eljáró orvos. Június 30-i beadványomban reagáltam az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának durva jogi tévedéseire. Több mint harmincéves pályafutásom során sok rossz ítéletet olvastam. Hiszen nemcsak az egyik gyermek halt meg. szerdán. amely elõzõ ítéletében kimondta: az újszülött halála nem . jeles újságíró. hogy kezdõdik elölrõl az egész pör. Hadd kezdjem a sajátommal! A per korábbi szakaszában nem fellebbeztük meg külön azt is. hivatalosan megismételt elsõfokú tárgyalásra. amelynek három ember halála volt a következménye. Varga Nándor hozzátartozói. olyan hiányosságokat tartalmaz. ma már nagyon sajnálom és szégyellem. július 12-én. mondván. ám igazságot – ha valaha – tán egy-két év múlva kaphat. Kiss Judit. Varga Nándor öt és fél év alatt jutott el oda. Farkas Márton nõgyógyász. Csikos Klára bírónõ. de ilyen rosszat még soha. tartalmilag és lényegileg nincs. csak alakilag van elsõfokú ítélet. joghallgatók. Halász Miklós. a kórház felelõsségét. Azt kell mondanom. hanem az anya is. Hallgatóként ott ül dr.ítéletet hatályon kívül helyezi. hogy ügyfelemet lebeszéltem errõl. Szegeden. a Csongrád megyei bíróságon. számos Zalányi-ügy igazságügyi orvosszakértõje. hogy új eljárást kell lefolytatni. Ez az én mûhibám volt. és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. a július 7-iben pedig durva orvosi tévedéseire. Ezt durva mûhiba követte a debreceni orvosszakértõ közremûködése során. összesen mintegy nyolc esztendõ alatt. ügyvédjelöltek. foglalkozzunk csak azzal. 2000. – Sajnálatos módon nem tudtunk más döntésre jutni. Zalányi kezei között meghalt a felesége és egyik kislánya. annyira nem a jogszabályoknak megfelelõen ítélt meg jogkérdéseket. Varga Nándor jogi képviselõje kap szót: – Tisztelt Megyei Bíróság! Hetedik éve tart ez az eljárás. az általam fölkért igazságügyi orvosszakértõ jelentésére alapján. amit biztosan meg tudunk nyerni. akinek halála meggyõzõdésünk szerint szintén a legszorosabb összefüggésben állt e mûhibával. dr. Ez a történet azonban Zalányi Sámuel doktor orvosi mûhibájával kezdõdött. Zalányi elõzõ áldozata. Elsõként a nagy tekintélyû Ádám György ügyvéd. a Megyei Bíróságon sor is kerül erre az elölrõl kezdett. majd késõbb a másik gyermek is. olyan mértékben megalapozatlan.

Becsatoltam dr. hogy felperes észrevételeire nem fogok reagálni. hiszen azt mondja. Zalányi Sámuel tevékenységének következménye. Az ETT IB felülvéleményét mi elfogadjuk. mint egész éjszaka végigasszisztálnia egy hagyományos szülést. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gömbölyû jogtanácsosa következik: – A kártérítésnek a Ptk. nemigen lelkesedik a jogi perpatvarért: – Szeretném. ha nem kezdenénk el az ide-oda észrevételek párbaját. hogy orvosi mûhiba történt. Az orvosnak egyébként sokkal egyszerûbb húsz perc alatt elvégezni ezt a mûtétet. nem volt jogellenes. profilaktikus (megelõzõ) jelleggel el lehetett volna azt végezni. hogy császármetszés elvégzése esetén nem következett volna be a magzat halála. tehát nem jár érte kártérítés. Martini Jenõ orvos-jogász kerül sorra. Ennek ellenére – bármennyire is igyekeztek dodonaian fogalmazni – azt az ETT IB is elismeri. Van ilyen iskola is. ahol harminc százalék körüli a császármetszés aránya. amely pedig kizárólag büntetõjogi fogalom. amirõl azonban feljogosítva érzik magukat véleményt formálni. szerint négy feltétele van. Az egészségügyi törvény ugyanis – és hangsúlyoznom kell. amit tett. van olyan is. azt természetesen nem ismétlem meg. Farkas Márton igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményét is. a szülõágy mellett kell döntenie. a cselekmény elkövetésekor hatályos egészségügyi törvény számít most – azt mondja ki: az orvos a gyógyító eljárást maga választja meg. Összevissza keverik a büntetõ. Ez az orvos ezt az eljárást választotta. . Majd súlyos mûhibákat tartalmazott az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleménye. Ez megítélés kérdése. Nem vitatom. s ez neki nem felróható.és polgári jogi kategóriákat. de kénytelen vagyok megadni a szót a felperesnek. tehát nem lehet ok-okozati összefüggés sem. nem kapott módot álláspontjának kifejtésére. szakmai szabályszegésrõl írnak polgári perben. a biztosító jogi képviselõje. nem bizonyítható. Ezután az úgynevezett beavatkozó. hogy Ádám György már állna is föl válaszolni – sürgetni próbál. az eljáró orvosnak nem felróható a tevékenysége. hanem az akkori. amely egyértelmûen rögzíti: a gyermek halála az eljáró orvos. de ez nem jelenti azt.kár. nehogy késõbb azt mondhassa. léteznek intézetek. Amit azonban szeretnék kiemelni: az ETT IB felülvéleménye azt írja. mivel az fölösleges idõhúzással járna. – Mindenben egyetértek alperes álláspontjával. jelen esetben azonban ebbõl három hiányzik. dr. s ez okozta a csecsemõ halálát. Az alperes. A bírónõ – látva. és befolyásolni e per kimenetelét. Már most elõre bejelentem. amelybõl ugyanis kiderült: fogalmuk nincs arról. hogy el is kellett volna. s az orvosnak ott. nem a mai. azt helyesnek tartjuk. az okokozati összefüggés és a jogellenesség. tevékenysége nem jogellenes. Nem valósult meg a felróhatóság.

hogy dr. Jól láttam. nagyobb jogot adott a betegnek. Ám hozzá kell tennem. hanem az alkotmányból. amely pedig kimondja az ember önrendelkezési jogát. –Arra voltam kíváncsi. csakhogy a tudomány adott szabályainak és a jogszabályok elõírásainak keretein belül! A bírónõ ezután. s nyújtogatja a nyakát. látom ám. és eltûnik a folyosó végén. a család széthullása. a régi. Az ítélet ellen a felek a kézhezvételtõl számított 15 napon fellebbezéssel élhetnek. Hadd tegyem hozzá. Az új egészségügyi törvény elõkészítése során a Magyar Orvosi Kamara elintézte magának. Amint kiérünk. –És? –Géppel volt írva. Elõre kész volt az ítélet. hogy kétségkívül ok-okozati összefüggés van az anya. akkor hatályos. a beteg jogait erõsen korlátozzák. Tessék leülni! Csak nagyon rövid indokolást tartok – ül le õ is –. A bíróság úgy találta. Jó tíz perc múlva jön vissza. megáll egy pillanatra. – A bíróság kötelezi az alperest. hogy nem vetíthetõ vissza az új egészségügyi törvény erre a korábbi esetre. ezért. úgymond. hogy mi történik vele. A többit részletesen majd írásban. illetve el nem végzett orvosi tevékenység között.Ádám György bizony nem is hagyja magát: – Egyetértek alperes jogi képviselõjével abban. El lehet menni. Mindössze kiviharzik a tárgyalóterembõl. ez az összeg egyáltalán nem tekinthetõ eltúlzottnak. azt ugyan nem közli. ne adna tehát alapot kártérítés megítélésére. kérdem is. mivel meg tetszenek majd kapni írásban. –Mi? –Semmi értelme nem volt ma ennek az egésznek cirkusznak. elnapolni akar-e vagy ítéletet hirdetni. A bíróság úgy ítélte meg. Igenis volt (és valamelyest van) joga beleszólni a betegnek abba. hogy e jogokat lényegesen szûkebbre vonják. hogy beleszólhasson saját gyógyításába. Alperes arra hivatkozik: az orvos maga választja meg a gyógyító eljárást – igen. hogy halasztani. valóban helytelen volt az az álláspont. ami bekövetkezett. szabályos gépelt sorok voltak egymás alatt. továbbá a perköltséget. mit vizslatott. berekeszti a tárgyalást. rég kész . Farkas Márton odaoldalog a bírói pulpitus elé. hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 5 millió 30 ezer forintot. szerintem e téren nem is az egészségügyi törvénybõl kellene kiindulni. de sokkal szélesebb. kézzel írt vagy gépelt papírból olvasta az ítéletet. kinyomakodunk a tárgyalóterembõl. Amint szedelõzködünk. hogy a gyermek elvesztése. 1972-es egészségügyi törvény sokkal. valamint annak kamatait. lehetetlenülése ne lenne kár. kezében egy fehér lappal. s beterel minket. ez így van. s hogy ez felróható alperesnek. egy-két kézírásos bejegyzéssel. –A Megyei Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében – olvassa a lapról. valamint az egyik gyermek halála és az elvégzett. Az összegrõl: a bíróság úgy látta.

újabb durva mûhibákat követett el. azt hittük. kell-e valamicskét módosítani rajta. kimosdatni. a szünetben csak a bíróság elnökénél volt bent. hiszen ha állandóan elveszítik azokat a mûhibapereket. a kórház helyett fizetõ biztosító természetesen fölemeli a biztosítási díjat.volt az ítélet! Nyilván most. nyomába eredni. ahová Zalányi rögtön avatása. Ott pedig állítólag ismét többször hibázott – ami újabb emberéletekbe került. Dr. ahová már fõorvosnak ment (édes istenem. hogy még azt is megpróbálják kimenteni. –Te atyaisten. hát azt fogok. aki a klinika Egészségügyi Szervezési Tanszékén volt igazgató professzor. Zalányi Sámuelt is. akinek – ha igaz – tucatnyi ember halála szárad a lelkén. mi történt. hogy valaki büntetlenül végigtarolja az egész országot. hogy a gyerek halála nem kár. Fontos volt ezt szépen rendbe tenniük. igazságügyi orvosszakértõ. amelyeknek õ az okozója. amiben azt mondták. idõsebb dr. s azon belül is a legjobb jövedelmet ígérõ nõgyógyászaton kezdhessen dolgozni. menjen el a szegedi klinikáról – részint túl sokba van már nekik. hogy rögtön a klinikán. Ha nyomozni kell érte. ez ma a bírói függetlenség? * Azt hallom. nem sokkal e két ügy után Zalányi Sámuelt megkérték. Nem is egészen értem: mi folyik itt? Létezhet ez. így került Mosonmagyaróvárra – ismét fõorvosnak. az egyetem elvégzése után került – a professzor papával nem volt különösebb akadálya. Zalányi egykori elsõ fõnöke nem õriz róla túlságosan jó emlékeket. Farkas Márton szülész-nõgyógyász. Összesen több mint tucat ember haláláért felelõs. hogy elmesélje. Az ifjú titán élete elsõ munkahelyén. valóban odáig terjed-e az orvostársadalom legrosszabb értelemben vett szolidaritása. A hírek szerint Zalányi Keszthelyen. az orvostudomány doktora. Kínos volt nekik nagyon az az elõzõ ítélet. legeslegelsõ munkanapján egy vérszegény terhes asszonynak vért kellett be- . de ez nem maradhat földerítetlen! * Elõször legelsõ „ állomáshelyén” Szegeden próbálok meg Zalányi . részint elõbb-utóbb kínossá is válhat ténykedése. Farkas Márton dr. Ott. elfelejthetjük azt a kifejezést: fölfelé buktatták). pedig a terhespatológián volt intézményvezetõhelyettes. osztályvezetõ docens. s nem állítja meg senki az ámokfutását? Utána kell ennek mennem! Meg kell tudnom. Jól ismerte Zalányi apját. ezért innen is kitessékelték.

belõled se lesz jó orvos! – jegyezte meg Farkas doktor. ez okozza a rossz viselkedését. ami Samu sajátja. amit a kollégák elsimítottak. hogy volt ilyen nevû beteg! – Amikor korszerûsítették a fûtést. megjött a vér. amelyekben felületességek. más volt a gondolkodásmód. Volt olyan éjszaka. nem tehetem – válaszolt Zalányi –. oda vitték le ezeket a kórlapokat. Hiszen szerinte az utóbbi években történtek valóban azt bizonyítják: Samu nem lett jó orvos. mert az ügyeletes kolléga a laborban patkány hipofíziskivonással foglalkozott. Azokat az ügyeket. Samu. már lejárt a munkaidõm! – És mutatta a csuklóján az órát: tényleg elmúlt pár perccel négy óra. . s eltüzelték. Ilyenkor persze a kórlap is mindig eltûnt. –Na. mert ha az én tankönyvemet tanultad volna meg. de Kiss Judit és Varga Nándor mûhibaügyérõl mindent. – Tényleg okos. jó szakmai felkészültségét hogy nem tudja a gyakorlatba átültetni – sóhajt nagyot Farkas doktor. hol a Tiszába. ami diszharmóniában állt a felkészültségével. Úgy is emlegettük gyakran: na. légy szíves! –Tanár úr. Farkas doktor neki szólt: –Samu. akkor biztos rendesen tudnád a szülészetet! – Nekem ugyanis nem kellett volna egy tankönyvbõl tanulnom vele. hogy két magzat is elhalt. amikor Kiss Judit vagy Varga Nándor pere zajlott a Csongrád megyei bíróságon. Amikor még volt kazánház. az okosságát. eszével. És ebbõl rossz gyakorlat származott. jön a nagy faciesû! Nagypofájú volt mindig. hol a csatornába dobták az ilyen „ tudományos érdekességgel bíró”kórlapokat. s addig a szülõszobán két magzat méhen belül meghalt. mert õ közben eljött onnan. csak azt nem tudom. s nem lett belõlük ügy. Ennek több módszere volt. Farkas Márton nyolc olyan – még ott. Zalányi által elkövetett mûhibaesetrõl hallott. kérlek. Azokról persze konkrétumokat nem tud. aki utólag beigazolódottnak látja korai jóslatát. ahelyett hogy a gyakornoki teendõit látta volna el. Samu. majd mindenkinek szóltak: – Azt is felejtsd el. hiszen mindkét perben õ volt a szakértõ. Szegeden történt –. kösd be. –Amikor a klinikára kerültem. * Dr. magyarán eltussoltak. Ez a mérhetetlen nagy facies (arc.adni. s a fõnök. valószínûleg nem egy tankönyvbõl tanultunk! –Az kétségtelen – feleltem neki –. disznóságok történtek. És sok más eset is volt. –Okos gyerek Samu. „ tudományos érdekességként” kezelték. én írtam a Modern szülésvezetés címû egyetemi jegyzetet. nekem azt találta mondani: –Tanár úr. pofa). kérlek. Igaz. –Meséljen nekem Zalányi Sámuelrõl! – kérem.

önként. X docens segítségét kértem. Úgy gondolta: ha ez igaz. maga az eredeti. úgyis megvédik a kollégák. szabad akaratomból. Ez meg már pofátlanság. Ami – ha a beteg egészségének rovására megy – már nem hiba. a negyedikben pedig a nagyon feltûnõ és durva fejlõdési rendellenesség föl nem ismerése. akkor a benne szereplõ docens a vétkes. elámult. mint feltételhez. Így aztán õ biztos benne: ha valami újabb malõr történik. olykor annyira egyszerû oka volt a mûhibájának. hogy például komótosan ebédelt vagy vacsorázott. Mert nemcsak Kiss Judit és Varga Nándor ügyét szakértettem. Volt az osztályon egy nõvérke. lakik: Szeged. a két. Õ azonban belenézett. hogy el kell végezni a császármetszést. s a szakma bûne. Ezt . a slendriánság. amit szakértettem. s végigolvasta. Háromban a fõ ok a késedelem. általam szakértett esetben ugyanazt követte el: elméletben tudta. hanem bûn. kék tintával az aláírások. Fegyelmezetlenné vált. mondjuk. Nos. a nyilatkozatot aláíró orvost kell felelõsségre vonni – ezért odaadta nekem mint intézményvezetõ-helyettesnek. s mutatott egy Nyilatkozat címû papirost. itt van. alatt) a következõ nyilatkozatot teszem. Nagyon nehéz kérdés ez: miért nem képes megregulázni magát ez az ember? Mert ez önfegyelem dolga. Mind a négyben azonos egy elem: a felületesség. Zalányival elszaladt a ló. Ez év tavaszán az Egészségügyi Fõiskola Szegedi Tagozatán való felvételi kérelmem elintézéséhez dr. Nevezett kérésem teljesítését nemi kapcsolat létesítéséhez kötötte. tehát nem lehet hamisítvány: NYILATKOZAT Alulírott … Réka (született 1961. ha pedig nem igaz. Vagy elvégezte már halott magzatnál. azzal a kéréssel. Rékának. vele kapcsolatos a történet. csak éppen sokkal késõbb tette meg. Elmondta: Zalányi Samu nyomta a kezébe ezt. azonnali riasztás után – ami kéthárom percen belüli beavatkozás szükségességét jelenti – húsz-negyven perc múlva került elõ. nevezzük. És azt bizony el tudom képzelni róla. Abban a két esetben. … . … sz. és tett ezt-azt. Nos. –Tud mondani más példát Zalányi személyiségének illusztrálására? –Tudok bizony. Bizony hozzátartozott az egyéniségéhez.Mindegyik. mint kellett volna. –És késõbb? –Úgy látszik – teljesen véletlenül – én követem Zalányi tevékenységét. S tulajdonképpen mind-mind ugyanarról szól: a felületességrõl. hogy nem állították meg. hogy dobja a kazánba ezt az eredetit is meg az összes másolatot is. hanem a keszthelyi Fannika és a mosonmagyaróvári Farkasék esetét is. hogy ne a valódi nevén szerepeljen. Mint fõorvoshoz jött hozzám egyik orvos beosztottam. hogy azt hitte: õ megengedheti magának.

Pál Attila Maga a nyilatkozat végig géppel írt. s a laborban szállt ki. A mûtét elvégzése elõtt megismételte nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó ajánlatát. –Mire volt ez jó? – kérdem hüledezve Farkas doktort. július 1-jétõl õ a szülészeti-nõgyógyászati klinika tanszékvezetõ professzora. bekopogjon a vendégszobába. Csakhogy a laborhoz az udvari állatistállóktól vezet egy lift is. X docens pedig nem az emeletrõl vagy a földszintrõl jött a vendégszoba felé – erre a bizonyos légyottra –. mert X docens azóta is újabb találkozókat kért. s a két doktor aláírása oda sincs gépelve. ehhez a szobához balra kell fordulni. Folyó év májusában terhességre gyanakodtam. Ha a földszintrõl jövünk. Azt reméltem. mert az egészségem forgott kockán a terhességmegszakítás során. csak saját kezû aláírásuk szerepel – jól olvashatóan. augusztus 3. s akkor majd õ lefényképezi: látszik . Pál Attila. aki e Nyilatkozat másik tanúkénti aláírója? –Õ itt van most is. Gyanúmat dr. Ez a bizonyos vendégszoba a földszinti folyosók keresztezésében van. hogy a számomra nem kívánatos és csak kényszerítõ körülmények hatására vállalt nemi kapcsolatnak ezzel vége lesz. Nevezett azt mondta. abban a reményben. hogy a docens lejöjjön az osztályról. Sajnos nem így történt. –És ki az a dr. X docens vizsgálata megerõsítette. hogy terhességem az általam gondoltnál nagyobb. Ilyen találkozóra került sor akaratom ellenére a SZOTE Nõi Klinika úgynevezett vendégszobájában 1980. Ráadásul Zalányi ennél többet is próbált. ám a nõvérke is aláírta a neve fölött kézzel. Szeged. s várta. Ezután dr. magyarán ki akarták nyírni. miután aznapi délutános mûszakomat ledolgoztam.én egyértelmûen megtagadtam.15 és 22 óra között. hogy a tanúk a kapcsolat megszakításában segítségemre lesznek. ezért a jegyzõkönyvön orvosi indokot jelölt meg. Réka Elõttünk: dr. szabad akaratomból. míg jobbra a laboratórium van. külsõ kényszer hatásától mentesen tettem. X docens. s õk le akarták járatni. A fennálló körülmények között kérését nem tudtam megtagadni. 1980. A találkozót egyébként a mûszak alatt 16 órakor jelölte meg dr. Zalányi Sámuel dr. –Ez az X docens nagyon szigorú ember volt. augusztus 2-án 20. június 7-én elvégezte. csak nem sikerült neki. X docens a terhességmegszakítást 1980. mivel vérzésem kimaradt. hanem az udvaron szállt be a liftbe. Fenti nyilatkozatomat önként. Zalányi a laborban annak kulcslyukára beállította a fényképezõgépét. nem akart eltussolni hibákat.

Elvégezte az abortuszt. ha állami pénzen a klinika fizet azért. s nem szerette volna megszülni a gyereket. nem Zalányit. hogy – az akkori szabályok szerint – az AB-. A két ordenáré hiba oda vezetett. Az elvégzett vizsgálat igazolta terhességét. mert Zalányi kissé mellényúlt. Õ ezt nem tette meg. a bizottság nagy kegyesen kiadta az engedélyt. * Egyesek szerint ha valamit nagyon akar az ember. aki csak összeszedte a fotóapparátot. Az elõírások – valamint a minimális józan ész – szerint Zalányinak persze még az abortusz elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kellett volna végeznie. ám néhány nap múlva visszajött: állandóan vérzik. bármennyire is történt már egy ilyen: valóban terhes-e a páciens vagy sem. ki nyit ajtót. hogy nem szülhet babát. Ismét megoperálta – s ennek során most a másik oldalán fúrta át szerencsétlen nõ méhnyakát. 1985-ben indított kártérítési pert a szegedi Orvostudományi Egyetem ellen a 25 éves. A jogtanácsos ellenkezett: szerinte helytelen. A fodrásznõ beperelte a szegedi klinikát. fényképezõgépére görnyedõ Zalányi háta mögött. meg az is. s Zalányi háta mögött ért annak ajtajához. Soha nem lehet gyereke. vagyis az abortuszt engedélyezõ bizottsághoz fordult. A hölgyet hazaengedték a klinikáról. s válasz nélkül elrohant. nemsokára a docenst távolították el a klinikáról. Csakhogy a docens a liftbõl kilépve átment a laboron. intézze ezt el –. ki megy be. hogy felelõsségbiztosítást kellene kötniük. fõnökét. Ekkor vetõdött föl elõször komolyan a szegedi professzori kar fejében a gondolat – s utasították is jogtanácsosukat. Hát ilyen – ma azt mondanánk: titkosszolgálati – aljas eszközzel próbálta Zalányi kinyírni a kollégáját. mivel hajadon létére teherbe esett. szintén szegedi fodrász és kozmetikus hölgy. Kétszer is. – Te mit mûvelsz itt? – kérdezte Samut. és sokéves huzavona árán meg is nyerte a pört – kapott pár százezer forintot annak fejében. de úgy tudom. hiszen az orvos is ember. Még egy ügy elõkerül Zalányi szegedi idõszakából. A labor ajtajára. az elõbb-utóbb teljesül.az is. Indult is etikai eljárás ellene. Történt ugyanis. hogy végül újabb mûtéttel a petefészkét és a méhét el kellett távolítani – 25 évesen. amely egyértelmûen kimutatta: az operatõr Zalányi Sámuel a beavatkozás során átlukasztotta a méhnyakat. Azt azonban tudom. Vizsgálatsorozat következett. hogy egy-egy orvos durva szakmai szabályszegésének . s a beavatkozás elvégzésére ifjabb Zalányit jelölte ki. nem lett belõle semmi. õ is tévedhet.

nagyon szenvedett. Zalányinak számos további mûhibáját sikerült eltussolni. hogy mennyit fognak fizetni. milyen ritkán lenne erre szükség. Csakhogy Zalányinak már olyan híre volt. hogy ügyeletesként tétlenül téblábolta végig az éjszakát. aki ma ügyvédként képvisel mûhibaperekben kórházakat és biztosítókat. Furcsa rend volt ott. míg a kollégái sorra szültek. és késõ este – az orvosi szobával azonos folyosón lévõ szülõszobán – az egyik vajúdó nõ. sem balhé nem lett a dologból. A hat férõhelyes szülõszobán. hogy már nem lehetett védeni tovább a mûhibaügyeit. 1978 januárjától 80 végéig dolgozott szülésznõként a szegedi nõgyógyászati klinikán. egészen 89-ig. – Kössön az orvos felelõsségbiztosítást! – javasolta. szegény. például arról.következményeit ne maga az orvos viselje. illetve akikkel megvolt az egyezség. és a betegeken torolta meg. mert mindegyiknél a maszek orvosa tüsténkedett. hangosan kiabált. és szó szerint ezt üvöltötte a szülõágyon fekvõ nõnek: – Aranyoskám. be a kettes bokszba. Így aztán gyakran fordult elõ. hogy szinte egyáltalán nem voltak magánpáciensei. fegyelmivel kellett eltávolítani. Susánszky Ildikó szülésznõképzõ iskolát végzett. Emlékszem. minek kellett Magának ez a gyerek? – Még nõgyógyászkollégája feleségének is a sorozatos vetélései miatt azt mondta: – Hát Maga nem képes kihordani egy gyereket? . sem per. akik elõre fizettek. annyit volt részeg. mi mindent néznek el neki. a vajúdó nõkkel is. Az egyik nõgyógyász megállás nélkül vedelt. akkor ordított volna. 28-30 éves lehetett. amikor megismertem ott. nem a tisztességesen dolgozó orvosokhoz. Pedig az esetek megtörténtek. aztán szívsebészetén. Annyira. ha éppen hat asszony szült. Hiszen õ is hallotta a pletykákat. Ottléte alatt nemcsak például azzal a dr. az ügyeletes orvosnak semmi dolga nem akadt. Zalányi Sámuel inkább ezekhez állt közel. Ezt persze rosszul tûrte. Nincsenek túl jó emlékei róla: –Néhányan rettenetesen kilógtak ott a sorból. Martini Jenõvel dolgozott együtt. hanem dr. A másik építõtábori orvosként megerõszakolt egy középiskolás lányt. Iszonyatos stílusban beszélt a betegekkel. hogy Zalányi nem tudott tõle aludni. bár tisztában volt vele. Kirohant a szobájából. egyszer ügyeletes volt. amikor a picsáját odatartotta! – Máskor a nála szülõ asszonnyal is így beszélt: – Mit hisztériázik. abból szinte kivétel nélkül mindig pontosan hat volt zsebbe fizetõs magánbeteg. Kivéve persze azokat. Zalányi Sámuellel is. és tátott szájjal bámultam – még a professzor papa ismeretében is –. * Találok még hiteles tanút Zalányi szegedi korszakából. majd mûtõsnõként ugyanezen klinika sebészetén.

Minek akar az ilyen teherbe esni? – Az idõsebb szülõ nõket számos alkalommal lenagymamázta. Zalányi ekkor érkezett meg. Kimentem abba a terembe. megsemmisítette. Kutattam följebb. Reggel azonban természetesen jelentettem a fõmadámnak. Aztán volt olyan eset. Azt állította. A méhen belül régen elhalt magzat volt. a bal oldalon. ahol már szültek. . Elküldtem az asszisztensnõt. Õ azonnal értette a dolgot. de a kórlap betétlapja sem. a jobbon – sehol semmi. Bejött az asszony szülni. vizsgálja meg. és azonnal távozott. hogy már nincsenek magzati szívhangok.” Kerestem a baba szívhangját – nem találtam a jelzett helyen. Azt felelte. vegye föl a kórlapját. hogy nagyon puha valami. beszéljen õ szegény asszonnyal. Zalányi éjszakai ügyelete alatt. De nem találtam. ám az kérdés volt: ki miért. Újra hívattam Zalányit. Kérdeztem az asszonyt. a kórlap betétlapja is. Kénytelen voltam egyedül segíteni. ám nem volt mibe. átmentem õhozzá. Végül nekem kellett közölnöm szegény nõvel. fejtettem. Nemsokára végeztem a többi helyen. Nemcsak õ nem volt ott. amikor nekem lett kellemetlenségem az õ disznósága miatt. hanem a körzeti szülészorvos. nem is kereste. és hihetetlenül arrogáns hangon számon kérte rajtuk. ahol a monitoros szülések zajlanak. mert lába kelt a betétlapnak. hátha azzal foglalkozik. elolvastam Zalányi bejegyzését: „Köldök alatt baloldalt két haránttól jó szívhangok. hogy halott magzat született. hívja Zalányit – ám õ nem jött. hol találta meg a doktor úr a szívhangot. keresgéltem tovább. hogy tudjon nyugodtan aludni. Az asszony a hatos ágyra került. az õ korukban már mi a fenének akarnak gyereket. lejjebb. szóljon az ügyeletes Zalányinak. Zalányi pedig az etikai eljárás során megpróbált mindent rám kenni. Fölemeltem a kórlapot. ám utánam szaladt a kisnõvér: jöjjek. Amint tágítottam. Nem szóltam semmit. Zalányi elsápadt. miként nem észlelte ezt. Nekem három másik szülésnél kellett segédkeznem. jó szívhang. Letakartam a gyereket. a baba feneke jön elöl? Hát. a halott baba iszonyatos feje éppen akkor bújt ki. mert valóban végsõ tolófájások érkeztek. perem van és így tovább. etikai eljárás indult. Arról. Eltûnt az orvos is. hogy halott magzat született. hogy nem él a babája. már három. nem. hogy nem tudtam beírni semmit. és indultam Zalányiért. aztán mivel változott a helyzet. de egyre ijedtebben. a gyerek feje jött. aki két hétig nem vette észre. amit hamisított. kértem a kisnõvért. elláttam az anyát. érzem ám. már kétujjnyi. nem a klinika tehetett. mert ennél az asszonynál tolófájások jönnek. jól ismerte Zalányit: elõre megírt mindent. én hallgattam meg a szívhangot. Pedig nekem is bele kellett volna jegyeznem. aki ismét nem érkezett meg. ahol a kórlapokba írunk be mindent. Nézem újra a kórlapot: szépen végigírva benne a normál menet: tágul rendben. Közben át kellett mennem másik boxba. de rettenetes nyúlós állapotban. Mi ez. Botrány lett az ügybõl.

Orvoskollégái gyakran emlegették: ha õk – akiknek nincs professzor papájuk.és rozmaringteáit. és végezze el a szükséges vizsgálatokat. szerteszéjjel trancsírozta õket. csak nagyon-nagyon megkésve. Újra és újra nem végezte el a császármetszést idõben. hogy nem találom azt. nincsenek jó politikai kapcsolataik – csak a huszadát követnék el annak. Az általa vezetett szüléseknél rendszeresen nem volt jelen. valamint a Szokol rádióját. mondván: én elloptam a rádióját. õ ügyeletbe mindig úgy érkezett. Kihívta rám a rendõrséget. hogy farfekvéses a gyerek. miként viszonyul a kollégáihoz. Madocsa község háziorvosát is. Zalányiról pedig köztudottak jó fideszes kapcsolatai. rengetegszer az utolsó utáni pillanatban kegyeskedett megjelenni. Mindig úgy viselkedett. Beidézték. Többször nem vette észre. nemegyszer halálos véggel. eltüntetett. mert nem tudta idõben beadni az oxytocint. Tudni kell. Mindenesetre a helyzete egyre tarthatatlanabb volt a klinikán. Zalányi dolgairól pedig ezek után nem esett szó. hogy õt éppen azért hívtuk oda. sem arról. Miközben õ abortuszoknál számtalanszor nemcsak perforálta a méhet. és a méh megfojtotta a gyereket. és fiatal lányoknak az egész méhét ki kell pakolni. Szigeti Andrást. hogy hamisított. a tévedhetetlen Zalányi Sámuel. mint a nagy. egyszer kereste. tagadta. hogy hozta a jázmin. a megkérdõjelezhetetlen. aki maga az Isten. megtalálom dr. amikor kellett volna. hogy Zalányi küretjei után azonnal a mûtõbe kell menni. vegye föl az asszonyt. A klinikán rutinnak számított. Nos. a két párt pedig momentán koalícióban van. hogy ha én nem voltam hibás. amúgy is elõírták nekik. mert Zalányi perforálta. akik Szegeden közelrõl ismerték Zalányit. az orvosok szinte kivétel nélkül iszonyattal és utálattal nézték tevékenységét – csak éppen senki nem tett ellene semmit. Kaptam adalékot abból is. Fogós mûtétjeinél többször darabokban szedett ki babát az anyából. már régen kirúgták volna mindenhonnan. * Amint keresek orvosokat. Elõször húzódozik ugyan: õ a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. s rosszul indította a szülést. és nem találta a Szokol rádióját. így bebizonyosodott. Persze: vagy nem. Sem arról. amit Zalányi. amibõl méhen belüli fertõzések történtek. akkor õ talán igen. A nõvérek. de a belét kihúzta jó néhány nõnek. meghallgatták az összes orvost és nõvért. hogy én teljesen vétlen voltam. Farfekvéses baba halt meg a kezei között azért. amelyek közül éppen a magzati szívhangé a legfontosabb. hogy ha nyilatkozni .és nem jelentettem neki. Mindenkit nullának tartott maga körül. valamint hogy Fidesz-színekben indult (és veszített) a 98-as parlamenti választásokon.

hogy õ is akarta. a kecskeméti kórház osztályvezetõ fõorvosa. nem akarok beszélni ezekrõl. Könnyen mártírt csinál magából. mondjon el neki mindent õszintén. Ám amint tereferélünk telefonon. De az tény. de az sem volt igaz. Elméletileg jól felkészült. éppen hogy Zalányi Sámuel ígérgetett és fenyegetõzött neki mindenfélével. Apró Györggyel. És annyit még hozzátesz Szigeti doktor: –Nekem személy szerint jó kapcsolatom volt Samuval. nem igaz. De ez pletyka volt. úgy voltak együtt mindig. amíg õ aláírta ezt a szerencsétlen nyilatkozatot. és akármilyen segítséget kér. a lábára nem tudott állni. Tudja. de ne haragudjon. Amely papírról legfõképpen Zalányi tudta. sírva-zokogva: õ igenis szereti X docenst. majd õ jól fenéken billenti a két orvos fiút. amibõl egyetlen szó nem volt igaz.akarnak bármirõl. egybõl elrohan a Kövér Lacihoz. Úgy leitatták. annyit azért elmesél: erre a kisnõvérügyre jól emlékszik. * Dr. Persze hallottam a mindenféle ügyeirõl. Emlékszik: az a hír is járta akkor. mekkora hazugság. hogy Samu éppen ezt a szakmát választotta. de az bizony igaz: akkora az önbizalma. Magánemberként mégis kevés kapcsolatom volt vele. szokásait. például a minden szülésre . Már csak azért sem bántanám. Szigeti doktor azt tanácsolta a kisnõvérnek: menjen be a docens úrhoz. amekkorát már nem indokol a tudása. mert jókat mulattak rajta. * Egészen másképp reagál dr. Úgyhogy ennél többet nem is fecseghetek. s talán én is hozzájárultam. Nem szívesen mondanék róla negatívumokat. s ettõl rosszul lett. megyei szülész-nõgyógyász szakfõorvos. szó nem volt zsarolásról. és talán nem is várható el tõlem. a székesfehérvári Szent György Kórház szülész fõorvosával – szintén Zalányi egykori szegedi kollégájával – még kevesebbre jutok: –A szüleink szomszéd házban laktak. s aztán ezek az összetartó fiúk megvédik. addig-addig. elõtte egyeztetniük kell az országos vezetéssel. Õ – amint ismerteti velem e kórház rendjét. hogy a lány öngyilkos akart lenni. hiszen õ találta ki. és rendet tesz közöttük. aztán arra alkohollal itatták. nekem van egy elvem: kollégáról véleményt mondani borzasztó nagy felelõsség. Godó György professzor. Õ hozzá jött be másnap ez a kislány. Zalányiék altatót adtak be neki. okos gyerek a Samu. mert az olyan. lehet. hogy ha megszorul.

hogy elvégezte õ a szükséges császármetszést a normál szülés helyett – csak éppen egy-kéthárom órával késõbb. hogy a legjobb szándék mellett is újra és újra hibázott.érkezõ nõ kezébe adott levelet. El tudom képzelni. Tehát vagy nem eléggé hatékonyak voltak fölötte az említett kontrollmechanizmusok. Igen. mert görcsössé vált. vagy akkora szakmai játéktérhez. széles mûveltségû. kitûnõ tanulmányi eredményû fiatalnak ismerték meg. amint arról is beszámol: õ bizony kíméletlenül megválik valamennyi olyan orvosától. Godó doktor Szegeden sok éven át volt távoli kollégája Zalányinak. –Senki nem a képességeit vonta kétségbe azóta sem. mint kellett volna. potenciálisan volt ilyen veszély benne. mint a szülészet-nõgyógyászat – veszélyforrás. amit nem lett volna szabad engedni. aki professzor papájával a háta mögött sikeresen indult a szegedi klinikán. hogy illetlent kérdezek! Tudott ön arról a botrányról. Hiszen számosan azt mesélik. –Érdekes lenne arra hivatott szakembernek kielemezni. hogy mi a helyzet odabent a szülõszobán. elvégre ezek közszájon forogtak. ha például õ hazament ebédelni. Ha azonnali kontroll van a fejük fölött. tényleg túlságosan magabiztos. a fõnökei felelõsségét is! Hogy az orvoskollégák hányszor és mekkorát tudnak hibázni. ami bekövetkezett. –Bocsánat. hogy mi van rájuk bízva. hogy egy-két ilyen eset után elbizonytalanodhatott. Amint most ön mondja. aközben az úristen is telefonálhatott. hogy mitõl. Ez pedig – ebben a nagyon nagy önmérsékletet és a helyzet tiszteletét parancsoló szakmában. és olyan lelki állapot alakult ki benne. akinek nem elégedett a munkájával. õ addig föl nem kelt az asztaltól. Szerinte nem az volt várható. mintha ott sem lenne. Jól emlékszik a kezdõ Zalányira. Típuseset volt nála. a nõvérrel aláíratott kamu rágalmazó nyilatkozat körül? . Még inkább becsülöm õt. olyan magas vezetõi beosztáshoz jutott. Csupán a hozzáállását. miként vált ez a jó képességû ember az átlagot messze meghaladó számú problémás eset fõszereplõjévé – véli a professzor. akkor bajok lehetnek belõle. amíg szép komótosan el nem költötte mind a három fogást. valóban úgy tûnik. amelyben az égadta világon mindenrõl kérik a véleményüket – tiszteletre méltó vezetõként mutatkozik be. hogy ha ez a fajta alkati hiba nem kellõ kontroll alatt mûködik. Igen. –Ez viszont fölveti mások. az azon is múlik. Hiszen hallott a legalább nyolc szegedi eltussolt mûhibájáról is. például aki többször hibázik. jó képességû. már annak idején is a vállalkozó kedve kissé mintha meghaladta volna a képzettségét és a korából adódó lehetõségét. sõt nõvérétõl is. akkor azonnal félretolják a hibát elkövetõt. túlzott önbizalmú ember volt. amely Zalányi és Pál Attila körül zajlott X docens és a nõvérke dolgában.

az Egészségügyi Tudományos Tanács. valamint szabad-e ekkora marhaságokat nyilatkoznia? Hiszen õk hajszálpontosan tisztában vannak azzal. –És ez messze nem csak Zalányi személyének kérdése. de nem klinikus orvosnak. gyanítom. ez így nem mehet tovább! Ez mindannyiunkra életveszélyes! Talán csak nem engedhetjük meg magunknak. hogy azt mondja: – Kérem szépen. pozícióba kerülési esélyeket. ám amikor hazajöttem. bárminek. mi mindent vitt véghez eddig Zalányi és – legyünk õszinték! – még az a néhány másik Zalányi szerte az országban. Ma a Magyar Orvosi Kamara és annak Etikai Bizottságai. És az már a magyar valóság. Az orvostársadalom ma saját romlásához vezetõ mechanizmusokat tart életben. nem kéne-e olykor újságot olvasnia. Nem lett volna szabad idáig eljutni. –Ebben a megközelítésben sok igazság van. és kirámolunk a szakmából? Mert ha ezt az orvostársadalom maga valóban nem képes elintézni – elõbb-utóbb kívülrõl fogják rendbe hozni a dolgot. Az érintett docensnek nem volt ennyire vicces a dolog. A magyar szülésztársadalom évekig a kulcslyukos sztorin röhögött.–Errõl mindenki tudott a klinikán. ott nem csupán dr. Kétségkívül fölvetve annak kérdését is. a kamara országos etikai bizottságának elnöke tévényilvánosság elõtt azt feleli nekem erre: – Nekünk nincs hivatalos tudomásunk arról. és azt mondani nekik: – Kispajtás. hogy mi történt Szegeden. álljunk meg. –Valamint senki nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. többen mesélték ezt a szomorú történetet is meg Samu egyéb dolgait is. NagyBritanniában dolgoztam. és elköveti a maga jól megszokott mûhibáit. vagy elmész orvoslátogatónak. vagy letekerjük ezt-azt az alkatrészedet. Zalányi nekem azért fontos. abban pedig. és mindenütt halottak maradjanak utána! – Márpedig ahová Zalányi eljut. Tisztesség ne essék. milyen módon lehet a mai magyar orvostársadalomban megteremteni az elõrejutási. mert nemcsak a publikumnak. kevesebb lesz a köszönet. Én akkor már nem voltam ott. amikor például Poczkodi Sándor. az Egészségügyi Minisztérium a Zalányi-típusú jelenségeknél önmaga nem képes eljutni oda. hogy ezek után kinek megy fölfelé a csillaga s kié le. hiszen végül neki kellett elmenni a klinikáról. engem teljesen hidegen . Zalányi Sámuelt fogják eztán emlegetni – hanem a szülészeket általában és az orvosokat általában! Következésképpen. Keszthelyen vagy Mosonmagyaróváron! – akkor önök miért nem kérdezik meg tõle. de az orvostársadalomnak is szeretném az õ személyén keresztül bebizonyítani a lényeget. –És még egyet. kutatóorvosnak. hogy egy-két Zalányi végigtarolja az ország összes nagy kórházát. –Persze hogy nem. Ám eddig senki nem volt hajlandó vállalni a felelõsséget. Tényleg nem lehet elkapni ezeket az embereket.

mire gondol mûtét közben. magyar válfaja: a kontraszelekciós mechanizmus. amelyen egészen közeliben élõben látja – zárt láncon át az öt emelettel följebb lévõ mûtõbõl – az éppen zajló mûtétet. s õ instrukciókat ad: – Ezt nézzétek meg különösen alaposan. igen. –Így van. * Égett hát Zalányi lába alatt a talaj Szegeden. nincsenek újságcikkek. mivel ott orvosi mûhibánál nagyobb bûnnek számít a mûhiba eltussolásának legapróbb kísérlete is. ezt elszúrtad. szép volt. Ha ugyanez az ember más szisztémában mûködik. így rendben. Johnny. Mert ott ha a fõorvos nem küldi be azonnal az adatbázisba a történteket. amelynek a végén Johnnyról szinte azt is tudják. a vezetõi hatalom. Ám rajta kívül még négyen adtak be pályázatot. hogy megakassza ezt az ámokfutást. a mûtõbõl konzultációt kérnek tõle. igen. hogy még idõben elfojtják benne ezeket a jelenségeket. A Szakmai Kollégium kibújt a döntés alól: mind az ötüket . csupán az orvosok állapítják meg a referálásom: – Te. –Biztosan ön is ismeri például az amerikai szisztémát. s szól. és olyan vizsgálat következik. –Azt mondom önnek. A rendszer adta a lehetõséget. elképzelhetõ. hiszen meg volt róla gyõzõdve: kijár már neki a sarzsi. Bekapcsolja tévékészülékét. bezárhatod! – Így is lehet. Engem is az zavar a legjobban. És amikor ugyanannak az orvosnak bekerül a harmadik „ elszúrása” a számítógépbe. Petefészekcisztát operálnak. És bûne azon mechanizmusoknak. hogy Zalányit engedték idáig eljutni. jó. mehet tovább. rögtön beindította összes kapcsolatát. módot teremtve a benne egyébként meglévõ értékeknek a kibontakozására. Amint sok más hely után Sopronban éppen megürült a szülészet-nõgyógyászat osztályvezetõ fõorvosi széke. jó. ha nincs per. hogy bekövetkezzék mindaz. tisztátalansága terén. s az elmúlt sok-sok évben senki nem vette a fáradságot.hagyna Zalányi Sámuel. Ott. nincs reklamáció. ami történt. át ne vágd. még egy kicsit. pungáljátok meg. megpályázta azt is. szerteszéjjel rúgják a fenekét. Az õ vesszõfutása mások bûne is. Bejön a titkárnõje. és helyes pályára állítják. oké. ott vigyázz. ez a szelekciós mechanizmus. amelyek engedik ezt. jó lesz. a gép elkezd visongatni – mivel a szoftveresektõl ezt kérték –. rendben. Létezik ennek egy másik. Ahol az országban fölszabadult fõorvosi hely. ha nem mintaértékû lenne az õ története az orvostársadalom belsõ mechanizmusainak lehetetlensége. S búcsúzóul Godó professzor úr – tényleg véletlenül – bemutatót tart saját kontrollmechanizmusából. öregem! – akkor ez még aznap bekerül az orvosi kamara központi számítógépének adatbázisába.

Bejött szülni. –Semmit nem foglalkozott az osztályával. ám késõbb már furcsállva nézték. vagyis sokkal nagyobb hatalommal. s kérdeztem. Beindította a lombikbébiprogramot. amint ott nyugdíjba küldték az elõzõ osztályvezetõ fõorvost. aki ismét föl-alá bandukolt a folyosón. hol van az asszony. asszisztensek ezt eleinte még érthetõnek vélték. Ám a kollégiumi tagoknak lelkiismeret-furdalásuk volt: ez a Zalányi már mindenhová pályázott. az ilyen típusú mûtéteket a negyediken szokták végezni. úgyhogy a lehetõ legrosszabb helyen jár! – felelte a nõvérke. több tízezerért. s amint õ maga fogalmaz: nemigen vette emberszámba. kezdetben rém bizonytalanul viselkedett – úgy festett. vagy a szülõszobán. mert megérkeztek a mentõsök. ám õ idõközben teherbe esett. melyik beteggel mi van. most pedig éppen a harmadikon vagyunk. Soha egyetlen határozott mondata nem volt. –Miért jöttek a mentõsök? – kérdezte Zalányi. s szegénynek egyik sem jött be – segítsünk már neki! És addig-addig ügyeskedtek. s õ a csecsemõs nõvértõl kérdezte: – Most én jó helyen járok? –Az ilyen betegek a második emeleten fekszenek. Azt mesélik többen is. hát nem is tudom… vagy a másodikon van. de senki nem esett teherbe a kezelése hatására. és véletlenül engem kérdeztek. – Jó. aki addigra már megismerte Zalányit. hol is van a szülõszoba. akinél koraszülés várható! –Ja. amint szokott. Odaszaladtam Zalányihoz. –A 28 hetes terhesért. Zalányi nem volt . Fõorvos létére a gyerekágyas osztályon egyetlenegyszer nem vizitelt. aki céltalanul sétálgatott a folyosón.alkalmasnak mondta ki. mert koraszülés várható. –Ugyan miért? – kérdezek rá vissza. Fél óra múlva megérkeztek a mentõsök. igen. hol is van. Több hónap elteltével sem tudta néha. majd mentõt hívatott hozzá. Szegedrõl tehát Zalányi 96 augusztusában Keszthelyre került – osztályvezetõ fõorvosnak. hol van a kismama. Egy vasárnap délután mint készenlétes orvost berendelték elvetélt asszonyon elvégezni a szükséges küretet. Másik esetben egy 42 éves asszonyt Zalányi meg akart operálni miómával. fõorvos úr. mindjárt megvizsgálom – felelte Zalányi. Mentõ hozott be 28-29 hetes terhes asszonyt: fájásai vannak. amikor fél év után is ugyanilyen bizonytalanul bóklászott a kórházban. fogalma nem volt róla. Szóltam Zalányinak. amíg benyomták Keszthelyre. Mondok példákat. hogy vigyék át Zalaegerszegre. mint akinek fogalma nincs róla. A nõvérek. akinek fájásai vannak! Hol van? A másodikon vagy a szülõszobán? –A beteg… a beteg… melyik is az a beteg? –Fõorvos úr. olykor százezrekért adta a patikában 32 forintért kapható pirulát.

hetét. aki Zalányi fizetõ betege volt. kész. talán megszüli a gyereket. miután a császármetszéses szülést követõ hetedik napon Zalányi kiszedte a varratait. infúziót – mindhiába. és közölte vele: – Elhiszem. mint aki egészen kivérzett. s még nem töltötte be terhessége 36. mert elmúlt negyvenéves. aki. tusolás közben leejtette a földre a szappant. drága. biztatta. Szintén az õ betege volt. vagyis idõnek elõtte indult meg a szülés. lezuhant a vérnyomása. ne Zalányi. – Na. tolófájdalmai is. jó. miért nem császároznak már meg? – nyögdécselt szegény. 1997 januárjában – az õ fõorvosi idõszakában – a terhespatológián gyors egymásutánban négy halvaszületés. a teljes kimerültség határán. Csakhogy nem tágult ki kellõen. Aztán az ügyeletes orvos rendelt transzfúziót. nem éppen most kellett volna szülnie. hogy engedélyezze ezt. valamikor délután négy körül. majd délben át a szülõszobára. hogy két kézzel õ maga tartotta össze a hasát. csak meg kell várnunk Zalányi fõorvos urat. . nyugtatta. hogy Zalányi mûtétje után szétnyílt a hasukon a seb. Mielõtt Zalányi Keszthelyre érkezett. egész év alatt összesen soha nem volt négy halvaszülés. miután a fõorvos úr kivette a kapcsokat és varratokat.hajlandó megcsászározni. ne írjam le a nevét). június 12-én délelõtt fél tízkor érkezett harmadik gyerekét megszülni a keszthelyi kórházba a közeli kis faluból a 35 éves asszony (aki azt kéri tõlem. A vajúdóba vitték. se el nem látta – elment. stoppolja be valaki más. akkor nemsokára megcsászározzuk! – közölte orvosa –. lehajolt érte – és abban a pillanatban szétnyílt a hasa. az asszony nagyon rosszul érzi magát! – Zalányi odaállt az anyaágya mellé. és persze hogy vérzik. akinél szült: – Fõorvos úr. Eltelt negyedóra. és tette rendbe a dolgát annak. s könyörgött. amely esetben egyúttal a miómáját is ki lehetett volna venni. szenvedett alaposan. fél. mert elment a magzatvize. hogy rosszul érzi magát. Se meg nem vizsgálta. –Doktor úr. Már voltak fájásai. Így szegény több mint húsz órát szenvedett a szülõszobán. Ám nem indultak meg a fájásai. Fogadott orvosa – aki már a terhesség eleje óta mondogatta: valószínûleg császármetszésre lesz szükség – többször is odajött hozzá. * 1997. Ám lehajlás nélkül is többekkel elõfordult. Injekciót kapott. nem is akármilyenek. egy óra. Mentõ hozta. illetve magzat méhen belüli elhalása történt. hiszen miómája van! – És kiment. három óra. akinek a betege volt. öt – s nem történt semmi. Kéthárom nap múlva elkezdett erõsen vérezni. szûk volt a szülõcsatornája. Az ügyeletes orvos szólt Zalányinak. négy. kettõ. Úgy jött a kezelõbe.

Akit újra kellett éleszteni – kész csoda. fiú-e vagy lány. hogy semmi értelme a szenvedésnek. hál’ isten. Zalányi fõorvos délután fél hatkor kegyeskedett elõször a szülõszobán megjelenni. a baba is hatalmasakat roppan. – Nem tehetünk mást. már jött a másik – gyerek meg sehol. amit vele mûvelnek. saját felelõsségére átviteti magát Egerszegre. mert ez már emberkínzás. –Na. hogy életben maradt. szétszakad belülrõl. A csecsemõs nõvér egy lyukas fityinget nem adott volna az újszülött életéért. nézze meg! –Láthatom a kislányomat? – rohant le az újszülöttrészlegre a kispapa. miközben érezte. – Menjen csak. kiszakadnak a belei. ahogy csak bírt.–Zalányi fõorvos úr nem engedi – felelt orvosa. Hatodik órája kínlódott. fõorvos úr. próbálkozzon. nem haladnak semmit. És fogóval kiszedte belõle a babát. egészséges kislánya született! – kedveskedett a fõorvos. nem neki lett igaza. –Kislányom? Az ultrahangon pár hete azt mondták: látják. Kibírhatatlanul fájt mindene. majd én! – gõgösködött Zalányi. Az asszony már azt sem tudta. csak amit a fõorvos úr engedélyez – szólt a válasz. hogy értelmetlenül. hiábavalóan. ahol azonban nevetve fogadták: –Pöcse van annak a kislánynak. apuka! Kisfiúból van az! Ne a fõorvos urat kérdezze! Másnap a vizitnél Zalányi azt kérdezte az asszonytól: –Na. nyomjon erõsen. ahol Maga hagyja fölöslegesen szenvedni az ember lányát! * 1997 augusztusában következett a zalakoppányi Tóthné Rajki Andrea . A folyosón Zalányi Sámuellel találkozott: –Gratulálok. Az egyik tolófájása még el sem múlt. A kisfiú megmaradt – de ez nem Zalányin múlott. És akit ismerek terhes asszonyt. s legelõbb elkábíttatta az asszonyt. hogy fiú! – értetlenkedett a friss apuka. A férj este hat körül ért be a kórházba. Végsõ kétségbeesésében azt mondta a szülésznõnek: ha hatig nem történik semmi. melyik volt jobb. a gyerek nem akar kijönni. a császár. de a baba szemernyit sem jött elõre. Néha mintha azt is hallotta volna. Úgy érezte. s mindvégig pontosan érezte – mégiscsak a harmadik szülése volt már –. kérte. mindnek el fogom mondani: messzire kerüljék el a keszthelyi kórházat. Nyomott is szegény. –Hát ha mondom. a lábamat többé be nem teszem. Próbálta õt tágítani. hogy kislány! – erõsködött Zalányi. vagy amit én csináltam? –Én ide.

nem tett semmit. sok-sok órán át. ha ezt érzem. Andrea babájának NST-je már augusztus 12-én is rossz volt. Rám kapcsolták a gépet.. nem tudom. utóbbinak minden egyes vizitért fizetnie kellett. Tovább telt-múlt az idõ. aztán hozta a vákuumkészüléket. Õ k azonban azt felelték. hol kiment. r. levette az ampullát. 18-án rossz – tanúsítják a leletek. s határtalan boldogság töltötte el az egész családot. melyik betû mit jelöl. igaz. és csak nézte: történik-e valami. semmit nem láttam. Csukott szemmel feküdtem. Az NST a magzat szívhangját mutatja. milyen nevû gyógyszert. A kismamának azonban senki nem szólt egy szót sem. 14-én kétszer is rossz. nem érünk rá ilyesmikkel foglalkozni. 17-én gyenge. úgyhogy föltesz a hüvelybe ampullát. A szülésznõ meg akarta emelni a lábam. mert a biztonság kedvéért végig a terhessége alatt két orvoshoz is járt. rossznak találták a magzati szívhangokat is. ultrahang. Az ezután történeteket Andrea így meséli: –Zalányi fõorvos úr közölte. s a zalaszentgróti szakrendelésrõl átküldték a keszthelyi terhespatológiára. végre jó volt a baba szívhangja is. rossz. nincs az a szer. nem tudja. Ám Zalányi azt mondta. de egyszer csak azt . –Tóthné. A 36. hoznak helyette másikat. rossz NSTeredmény – de nem tett semmit. amely megindítja a fájásokat. bekötöttek valami infúziót – és kész. – ami azt jelenti: gyenge. õ majd elmegy szabadságra. Zalányi álldogált velem szemben. magamban. majd õ saját maga! – Ám a baba csak nem jött. Legalábbis Zalányi nem tudta. Õ azt hitte. rossz. de Zalányi nem engedte: – Nem kell. mert elfogyott. akkor jön már a baba. mitõl. kértem. Már rettenetesen fájt az oldalam. minden rendben van. hogy végre világra hozhassa elsõ gyermekét. Ám délután a gyerek szívhangja megint egyre rosszabb és rosszabb lett – nem tudni. maradjon csak hanyatt fekve! – mondta Zalányi. hozzanak. Zalányi vette föl. miként kell használni. azt õ nem ismeri. A leletekre ennyit írtak: gy. Zalányi fõorvos úrhoz. Másnap reggel hét óra felé fölmentünk a vizsgálóba. hagytak ott feküdni. Hol bejött. és azt mondta: – Irány a szülõszoba! – és ott azonnal burkot repesztett. Csak neki nem árulták el. és kiszippantotta a gyereket. 13-án jó. két héten át vizsgálgatta. hadd forduljak oldalra. Este kilenc körül fölment a vérnyomásom 190/110-re. Andrea hat éven át mindent elkövetett. a helyihez és Zalányihoz. hogy könnyebb legyen. és tegyék bele az infúzióba. aztán szóltam a nõvérnek: – Kakilnom kell! – Õ megnyugtatott: az jó. 97.tragédiája. Andrea ismerte már Zalányit. a szülõágy lábánál. hétben azonban borzasztóan fölment a vérnyomása. Ennek ellenére beletette az infúzióba. Zalányi utasította a nõvéreket. de nekem még annak elõtte segít mindenben. szeptember 2-ára írták ki szülésre. amikor 96-ban teherbe esett.

Már se holt. gondolva: halott gyerek fürdetése után ezzel a kis darab szappannal már ne mosson kezet senki. Hallgatott és . Eszközök csörögtek. nõvérek sürgették egymást. s lépéseket tett annak érdekében. Zalányi ekkor hívatta vele az ügyeletes orvost. – Andrea hangos zokogásban tört ki. . Õ este háromnegyed tízkor érkezett föl a szülõszobára. s a szülész fõorvos azonnal ráförmedt: – Ne hisztizzen! – És Zalányinak igaza lett: Alexandra „ nem maradt meg” Meghalt. megvonta osztályvezetõ fõorvosi jogait. s annak megérkezésekor úgy döntött: vákuumos szülés lesz – nem azért. Meg mert szerinte a fogós szülés elavult módszer – bár Keszthelyen Zalányi elõtt is. hanem hogy túl legyenek már az egészen. az anyagi csõd szélén a keszthelyi kórház. Keszthelyen az a hír terjedt el és aratott hatalmas „ közönségsikert” végre az orvosi kamara eltiltotta : mindenfajta orvosi tevékenységtõl. ráadásul a kismamába egész nap ment az infúzió. nincs pénze arra. magzatvíz lemosása után a szemétbe dobott. ha pluszeszközre volt szükség. hogy tizenötödik órája próbál szegény megszületni. A Magyar Orvosi Kamara az égadta világon semmit nem tett Zalányi dolgában. injekciózták – de hiába. amikor onnan is menni kényszerült. kifizesse a költségeit. majd annyit lehetett hallani: a gyerekorvosnõ hívja telefonon Zalaegerszeget: azonnal küldjenek rohammentõt. Nos. Zalányit lefokozta. Az éjszakás csecsemõs nõvér viszont máig jól emlékszik mindenre. A csecsemõs nõvér megfürdette a halott gyereket. mert Maguk pazarolnak. addig õk próbálják újraéleszteni az újszülöttet. Nem is sokáig maradt Zalányi Keszthelyen beosztott orvosként. után is mindig azt használtak. mert a babának szüksége lett volna erre. bármennyire is nem volt rá szüksége szegénykének. fogalmam nem volt róla. Késõbb. Ötven percen át próbálták újraéleszteni. A nõvérek késõbb azt hallották. hogy meri kidobni a szappant?! – miközben a szülõasztalon ott hüppögött a gyerekét éppen elvesztett asszony. Alig valamivel éjfél elõtt. mi történik velem és körülöttem. hogy ha elveszíti a pert. A hír nem igaz. akkor õ maga indít eljárást. megtudva. Andrea azt felelte: inkább nem. és Tóthné Rajki Andrea még mindig ott volt – reggel hét óta. se eleven nem voltam. Zalányi közölte Andreával: – Nem megy.hallottam: hörög a baba. Egy icipici szappandarabcsonk volt csupán az újszülöttfürdetõ helyen. Az igazgató úgy döntött. Zalányi pedig üvölteni kezdett vele: – Ezért tart itt. továbbállt – Mosonmagyaróvárra. megszületett Alexandra – teljesen élettelenül. Menyhárt igazgató-fõorvos két nappal késõbb megkérdezte Tóthné Rajki Andreát: akar-e pert indítani a kórház ellen Zalányi miatt. nem marad meg a baba. A gyereknek már szinte egyáltalán nem voltak szívhangjai – a nõvérke nem is csodálkozott ezen. amelyet a nõvérke a rengeteg vér. hogy elkerüljön a keszthelyi kórházból.

tétlenkedett – amint szokott. * . Bûnösen.

mert különben elkésem. Ám Menyhárt doktor sebész. hatalmas park. hadd szabaduljak hamar. Zalányi Sámuel. Megállok a gyönyörû sétálóutca torkolatánál. mellette pedig a szülészet. a sofõr mellõl pedig fiatal közrendõr száll ki. sok sikert kívánok hozzá! – és még szalutál is. – Magát én ismerem valahonnan! – méreget tovább a rendõr –Lehet. közepén családi ház kinézetû épületben az igazgatóság. azon kerékbilincs van – szabálytalanul parkoltam. sõt. Sebesen elismerem az igazukat. de tényleg. Gyönyörû. hogy Zalányi dolgai után kajtasson? –Igen. kérem. Így aztán idõben érkezem a keszthelyi kórházba. Hashmat Ibrahim Khail az osztályvezetõ fõorvos. s Menyhárt doktornak eleinte szimpatikus volt Zalányi: rengeteg külföldi kapcsolattal rendelkezõ. –Na. a nõgyógyászati és szülészeti . hadd fizessem ki gyorsan a büntetést. lelkes tudományos munkát végzõ orvosnak látta. hogy Zalányi nincs már a városban. Hívom telefonon a kapitányságot. Mire visszaérek az autómhoz. de még mindig nem nyugodtak meg teljesen.* Keszthelyen persze az egész város suttogott Zalányi dolgairól. és menjen gyorsan a dolgára. nem dr. aminek egyetlen oka van: a terhes mamák nem kis része még mindig elmegy inkább Zalaegerszegre terhesgondozásra is. Most dr. Menyhárt Miklós. sok publikációval. de… –Csak nem Zalányi Sámuel miatt van itt? –Micsoda? – csuklom hatalmasat. Rám néz. akkor csak kétezer forint. Ebbõl a közhangulatból valamicskét én magam is megérezhetek. no pláne szülésre. –Megvan! Maga az. a kórház igazgató-fõorvosa 1996 novemberében jött ide. s jó fél órával hamarabb érkezem a városba. nem tudom. magas elméleti felkészültséggel. Dr. akkor már Zalányi volt a szülészet-nõgyógyászat vezetõje. Azt mondják: a város saját kórházának adatai alapján ma is hihetetlenül alacsony a születésszám. azért – teszek töredelmes beismerõ vallomást. lombikbébiprogrammal. –Azért jött. s elballagok kávézni. Bejelentkezem Zalányiról informálódni a keszthelyi kórház igazgatófõorvosához. furcsállva vizslat. Nem ismerték egymást korábban. aki orvosi mûhibákról írt könyvet. az egykori fõorvos híre valamelyest rátelepedett magára a kórházra is. én vagyok. ugye? Olvasta az egész családom! –Igen. idõre megyek! – kérlelem. s néhány percen belül meg is érkezik a trailerkocsi. Tudják.

bárha ez kötelessége lett volna. Kiderült: Zalányi. amit addig is tudott mindenki: semmi szervi. Az igazgató nem tehetett mást. hová lett. ki az. És jött 97 augusztusa. Tóthné Rajki Andrea kislánya. ám semmi nem változott. Menyhárt Miklósnak rögtön eszébe jutott a pár hónappal korábbi eset: akkor a beosztás szerint Zalányi volt az úgynevezett behívós ügyeletes. õ Zalányival megbeszélte a szakmai tapasztalatokat. Ezek miatt Menyhárt doktor többször is beszélt vele. Hamar gondjai támadtak azonban Zalányival mint vezetõvel. mi van vele. a gyerekágyas osztályra teljes ottléte alatt egyetlenegyszer sem tette be a lábát. Külön konfliktusuk eredt abból. Azonnal bement a kórházba. Nem találta bent. s egyértelmûvé vált. Õ ki is vizsgálta az ügyeket. ám ne kalandozzék számára megoldhatatlan területekre – nem engedte hát a sokkal magasabb felszereltséget. betegsége nem volt. és senki nem tudta. Menyhárt doktornak nem kell intézkednie. Semmit nem tudott a betegeirõl. kérte. hogy Zalányi dunántúli lombikbébicentrummá akarta fejleszteni a keszthelyi kórházat. szó nélkül eltûnt. Menyhárt doktor otthon kapta a telefont: újszülötthalálozás történt. Nem tartotta meg rendszeresen a referálókat. Rendszeresen megesett. elfogadta a megyei fõorvos álláspontját. és azonnali hatállyal visszavonta Zalányi vezetõi megbízatását. ellátottságot igénylõ kutatást. miért fekszik bent. Ez mindkettõ nagyon durva szabályszegés. a szülés közbeni . azzal jár.szakmai munka megítélése értelemszerûen nem az õ feladata. aki egyrészt maga vezette a tragikus kimenetelû szülést. Zalányinak fogalma nem volt róla. nem indította idõben. Úgy látta: Zalányi nem megfelelõen irányítja az osztályát. gyakran össze-vissza keverte a mûtéti programokat. Alexandrát fölboncolták. önálló programvezetést. meghalt Tóth Alexandra. a fõorvost. sõt. változtasson – Zalányi erre minden alkalommal komoly ígéretet is tett. Amikor 97 januárjában hirtelen bekövetkezett a négy halvaszületés. hogy napközben hiába keresték. miközben fõorvosként mégiscsak illett volna naponta levizitelnie ott is. õ hívta Zalányit a mobiltelefonján. majd úgy foglalt állást: nem történt semmi különös szakmai szabályszegés. Menyhárt doktor azonban ragaszkodott hozzá: egy városi kórház õrizze meg és erõsítse saját pozícióját. ahányszor egy-egy betegrõl fölvetõdött valami. Menyhárt igazgató azonnal szakmai vizsgálatot kért a megyei szülész fõorvostól. A harmadik emeletre. s kiderült: éppen Szeged felé autózik. részint nyugodtan hazament Szegedre. öröklött baja. valami gond volt a szülészeten. Úgyhogy tüstént döntött: elrendelte a rendõrségi hatósági boncolást – amely gyakorlatilag följelentést jelent. hogy fény derül arra. s kereste Zalányit. történt-e mûhiba vagy sem –. másrészt a szülészeti osztály felelõs vezetõje volt – részint nem jelentette be a történteket az igazgatónak.

legszívesebben nekiment volna az orvosnak. a Fanni – lábak nélkül címû fejezetben szereplõ. hogy legyen még egy gyerekük. láb nélkül született Fannika szülei. Erzsi és Tihamér elhatározták: Fanni után kell. tehát semmilyen módon nem volt érintett és érdekelt sem a bekövetkezett eseményekben. baja ne essék. amikor a doktor így szólt: . sem az idõközben már elindult perben – gondolták Illésék. õt ne hibáztassák semmiért. õ nem hibázott. * De még e két hónap során fordult Zalányihoz az Illés család. azért. Maga abszolút nem ért semmihez! – kiabált a doktorral. de hát ilyenkor mi sem áll távolabb az ember lányától. majdnem nekem jött! Zalányi még két hónapig dolgozott Keszthelyen beosztott orvosként – ám halk alku köttetett közte és igazgatója között: a lehetõ leghamarabb távozik innen. Erzsi még öltözködött. Zalányi elõször zsebre vágta a pénzt. Erzsi nem sokkal a cikkek megjelenése után ment Zalányihoz a következõ soros vizsgálatra. Fanni születésekor Zalányi még nem itt. amikor jöttek a zárójelentésért. majd odahívta a fõnõvért. én is 1 kiló 55 dekával születtem. hogy Fannikának legyen testvére. Elment a keszthelyi kórházba. mert ez nem igaz. –Hülye. õ mindent a szakma szabályai szerint végzett. s remegett az indulattól. Idõközben azonban megjelent két újságcikk róluk s arról: Fannika születése.és keringési elégtelenségbe halt bele. Keszthelyen dolgozott. Andrea férje alig-alig bírta türtõztetni magát. lábnélkülisége orvosi mûhiba következménye. ennyit próbált hazudni: – Túl kicsi volt a baba. fõorvos úr. nem gyaláztak senkit – hiába lett volna meg rá minden okuk. aztán megvizsgálta õt. de azért a tarifát elõre leszögezte. az idõközben fõorvosnak oda kinevezett Zalányi Sámuelhez. mégis megmaradtam! – Ám Zalányi csak mondta a magáét. Erzsi kicsit furcsállotta: ha munkaidejében foglalkozik vele. mi végre köteles õ vizsgálatonként zsebbe fizetni. Maga Zalányi a szülõknek. Zalányi Sámuel durva orvosi mûhibájának lett áldozata. Magánrendelõje ugyan nem volt. A fõorvos futva menekült el. mint ilyesmin kötözködni. Mint majd ott részletesen szó esik róla. Dr. Az Illés szülõk mindkettõben rendkívül visszafogottak voltak: nem mocskolódtak. valamennyi vizsgálatot a kórházban végezte (a tb pénzén!). Majdhogynem alázatosan kérte Andrea anyósát: –Tegyen valamit a fiával. Ebbéli tevékenységüket siker koronázta: Erzsi teherbe esett. Bejelentkezett hát hozzá Erzsi magánbetegként.légzés. azért nem maradt meg! –Ne mondjon ilyet.

hogy legalább szájon vágja a doktort. Elõadta: a kórház orvosai – amikor õ még ott sem volt – az égadta világon mindenben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el. csitítgatta. mit tett Zalányi. talán jobb is így! Így végül Pestre jártak. Zalányi Sámuel ekkor hamis tanúzás bûncselekményét követte el. minden a legtökéletesebb rendben zajlott le Erzsi terhességgondozása és vizsgálatai során. csak 20 százalékkal rövidebb volt. Azt állította ugyanis tanúként: „Fontos hangsúlyozni. és ez vetett fel rengeteg diagnosztikai problémát. S így. az összehasonlítás révén szembesültek vele: milyen iszonyatos volt a hozzáállás. Maga nem is tudja. És látszott rajta. Tihamér. s hallva. Hogy Fanni láb nélkül született? Hát igen.–Én nem vállalom tovább a kezelését.” Amely állítás értékébõl icipicit azért talán levon az a nehezen figyelmen kívül hagyható tény. Õ tényleg így hiszi. Tihamér kint várta. hiszen az jelenleg is megvan. Nagy Péternek. * Dr. a szülés is ott történt. Tehát dr. mennyit ártott a kórháznak azzal. akiktõl majd el kell venni azt a pénzt. de ezért õket iciri-piciri felelõsség sem terheli. s óriási garral utasított vissza minden vádat. nem vállalom tovább a kezelését! Ide ne is jöjjön többet! Erzsi zokogva zuhant ki a kezelõbõl. én nem tudok elmászkálni kétszáz kilométerre vizsgálatokra. a szemlélet a keszthelyi kórházban. a Szabolcs utcai kórházba. hogy engedte megjelenni ezeket a cikkeket. És ez a még nagyobb baj. nyugtatgatta: –Hagyd. nincs kire hagynom a gyerekemet! –Mondtam. mint az egészséges magzatok esetében. az végsõ soron igaz. hogy I. Erzsi lefogta. be akart rontani. hogy Fannika egyik combcsontja tõbõl. Valamint effektíve hazudott. amint hatalmas hévvel szerepelt: komolyan is gondolja. amit Magának odaadnak! –De fõorvos úr! – hebegett Erzsi –. rendû felperesnél nem végtaghiány következett be. a megye szülész fõorvosának nagy megkönnyebbülés . vagyis teljesen hiányzik. és még perli is a kórházat! Nem gondol azokra. semmi. A vizsgálatot végzõ orvosok láthatták a combcsontot. otthon van a mozgássérült kislányom. hanem végtagjai csökevényesek. de semmiféle hibát nem vétettek. negyedik hónapja önhöz járok! Itt szerettem volna szülni is! –Hát ne itt szüljön! –De fõorvos úr. Aztán a kórház ellen folyó perben Zalányi megjelent a kórház képviseletében. kártérítési igényt.

az nem egyedül Zalányi hibája volt. hogy a kórszövettani vizsgálatok elvégzése hosszabb idõt vesz igénybe. hogy idekerüljön Keszthelyre. hanem komplexen a terhesgondozásé – na de hát mégiscsak õ volt a felelõs a gondozásért. –Nagyon kínos ez nekem. mondván. * A keszthelyi rendõrkapitányság bûnügyi osztálya Menyhárt Miklós igazgató-fõorvos bejelentése alapján Tóth Alexandra halála ügyében elrendelte a nyomozást. valamint az is. – A Pécsi Orvostudományi Egyetemrõl kértünk szakértõt. hiszen õ volt a fõorvos! Jól ismerjük a beosztott orvosok olyanfajta nemtörõdömségét. „A holttest rendõrorvosi boncolása megtörtént. Az egyértelmû volt. hogy nem kellett volna bekövetkeznie a négy esetnek. de több gondom volt vele. A négy méhen belüli magzatelhalás kivizsgálása során is alig láttunk bele az egészbe. 1997 szeptembere óta. hogy ami történt.volt. azonban a halál pontos okának megállapítása végett kórszövettani vizsgálatok elvégzése is szükséges. –Nos. hogy Zalányi végre elkerült a megyébõl. Csak 13 hónapot volt itt. Tekintettel arra. Majd 1997. éves jelentései annyira elködösítettek voltak. Azóta semmi. valamit õk nem értenek. Talán még mindig nem érkeztek meg a vizsgálati eredmények? Miért? Hogyan? Egyetlen alkalommal jelentkeztek: bizonyos Varga Lajos telefonált. szeptember 29-én megszületett a határozat: az eljárást a rendõrség felfüggeszti. hogy soha nem láttam tõle valódi adatokat. Két éve. ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint a vizsgálat eredményének megérkezéséig az eljárás felfüggesztésérõl határoztam. kérte Andrea kismamakönyvét. aki mielõtt elkészítette volna . a fegyelmet. nem – válaszol a bûnügyi osztály vezetõje. Én nem akartam. amely nélkül pedig nem létezik normális egészségügyi ellátás. Konkrét esetek is szörnyû nehezen jutottak el hozzám. amely abból fakad. úgy kényszerítettek rá. s azok is agyonködösítve. A vizsgálati eredmény megérkezését követõen az eljárást tovább folytatjuk. mint az összes többi fõorvossal együttvéve. 1999 decemberében fölhívom hát a határozatot aláíró Horváth István õrnagyot: ugyan történt-e valami elõrelépés az ügyben. bûnügyi osztályvezetõ. Andrea elküldte nekik. nem szívesen beszélek róla. Azóta Andreáék egy fia papírt a rendõrségtõl nem kaptak. A féléves.” Aláírás: Horváth István rendõr õrnagy. amely vizsgálatok eredménye még nem érkezett meg. Márpedig a fõnök Zalányi volt. hogy a fõnökük nem követel tõlük másmilyen magatartást. Nem ismerte el a szolgálati függõséget. nyomokat. olyannyira összezavarta a szálakat.

ezt illett volna elfogadtatni a szülészet fõorvosával. Hétfõ volt másnap. a lehetõ leghamarabb meg akart tanulni mindent a szakmájában. egyszerû: még Szegeden. Zalányinak Keszthelyrõl is mennie kellett. amikor Diana hercegnõ balesetben meghalt. s azonnal Mosonmagyaróvárra került. amíg igazgatóváltás nem következett be a kórházban. Hozzá fordult most segítségért. az egyetemen csoporttársa volt dr. Vörös László. Elvégre a barátság kötelez! Nem jó ember. a szülészeti-nõgyógyászati osztályra. Vörös ide akarja hozni Zalányi Samut! –Jézus Mária! – õ is tagja volt annak a teamnek. Úgyhogy hozok neked. a városban kóricálva sokaktól hallok róla csupa-csupa jót és szépet. meghalt. tisztességgel végezte a munkáját – s mindaddig semmi gondja nem volt. Dr. Amint az megérkezik. aki aztán sebész lett. hogy valóban segíthessen egykori csoporttársán. a Gyõr-SopronMoson megyei szülész-nõgyógyász fõorvost: – Sándor. ott helyben alapított családot. Betegei szerették. Nagy doktor már másnap fölhívta Gardó Sándor doktort. becsülték. 1997. Új szakértõt kellett kirendelnünk. természetesen azonnal folytatjuk az eljárást… * Nos tehát. volt is miatta rossz érzése. Miért? Hogyan? Óh. amely Keszthelyre segítette Zalányit. s délután bejött a szobájába dr. Nagy doktorral. konferenciákra. Gyorsan haladt elõre a ranglétrán is. Mosonmagyaróvárt választotta. de jó embernek is. felesége patikus. Zalányi Sámuel. Becsülettel. a kórház igazgatója: – Én úgy látom. augusztus végén éppen akkor ért haza szabadságából. –Laci. nem csupán nagyon jó orvosnak tartották. amit meg is tettünk. másodfõorvos lett. úgyhogy idehoznám Samut. a várost is. kéne melléd egy jó erõs második ember. aki nem segít bajba került barátján! Vörös doktornak azonban ahhoz. Vörös László. gond van. Nagy György 1968-ban Pesten végezte el az orvosi egyetemet. ebbõl baj lesz! Samuval kivétel nélkül mindenütt zûrök voltak. erõsítést! –Laci! – kapott a fejéhez Nagy doktor. az osztályod erõsítésre szorul. s 95 óta a mosonmagyaróvári kórház igazgatója. Rengeteget járt továbbképzésre. de még mindig nem kaptunk tõle anyagot.szakvéleményét. s annak eredményeként oda nem került az általa vezetett osztályra dr. osztályvezetõ fõorvos lett. – Csak nem a barátoddal van megint balhé Keszthelyen? –Öh… hát… hm… Hát… de. Valami kis probléma történt ott. Szerette a kórházat is. Gyurikám. de az legalább nem a saját .

majd étkezni. Kétszer is kiment hát most Vöröshöz. levizitelt. A 11 órás nagyvizitre visszaért. Bevitték Zalányi szobájába. az igazgatói traktusba – minden információ hamarább ért el hozzá. Öt óra körül ismét eltûnt. S ezzel véget is ért a munkanapja. megteázott. illetve amikor már megmelegedett a kórházban. folyóiratokat. Hamar kényelmesen berendezkedett. majd elvonult a szobájába reggelizni. mivel – hiába csak 10-15 beteg feküdt a részlegén – egyetlen betegrõl sem tudott semmit. jöjjön velük. de semmi sem hatott. Hamar kapott lakást a nõvérszállón. de a betegeirõl a saját részlegén sem igazán voltak információi. hogy legyenek. a mobil is. Mi több. Ugyanúgy ténykedett itt is. hasztalan. attól kezdve kizárólag azok voltak a megbízható és hiteles hírek a szülészet-nõgyógyászat belsõ dolgairól. az osztályvezetõ Nagy doktor helyetteseként belépett a mosonmagyaróvári kórházba. amelyeket õ szállított az igazgatónak. az osztály fõnöke. szólhatott mellette a vezetékes telefon is. amelyeket Nagy doktor. mondott okosakat – de soha nem konstruktíve. Meg az evést. Beballagott a reggel fél nyolcas referálásra. soha nem azok. ám ennek nem sok haszna volt. s csak az után vette föl a telefont. Komótosan jóllakott. . a csipogóra nem reagált. A fõzést viszont nagyon komolyan vette. hogy befejezõdött a vizit. Abban a pillanatban. Reggel bement. –Laci. s elbandukolt ebédelni. teljesen haza fogod vágni ezzel a szülészetet! – jelentette ki Nagy doktor. mint korábban mindenütt. Jót evett. Ezután körbesétált az osztályon.megyéje volt. ott villantott egyet-egyet. de csak a folyosókon. ott kinyitották a frizsidert – benne egy egész üveg bor meg egy félig üres. amikor a nõvérek szóltak Nagy fõorvosnak. mint az osztályvezetõhöz. s ez ellen már nem volt apelláta. Zalányi Sámuel fõorvosi sarzsival. Ha õ elkezdett sütni-fõzni. 1998. fordítva is. Aztán fölment a negyedik emeletre. azt õ soha föl nem vette. gyõzködni: ne engedjük be a bajt a megyébe! Ám Vörös ragaszkodott hozzá: Samunak adni kell még egy esélyt. vette a dzsekijét. rendszerint délben is. hogy a szobájában õ maga fõzött magának ebédet. s nem is konkrét betegre vonatkozóan –. Onnan elõ sem került többet. Nem volt még ott két hete. Eltûnni pedig nagyon tudott. majd olvasgatni kezdett szakkönyveket. majd ismét a negyedik emeletre vette az irányt. Tizenkettõ és kettõ között soha nem volt elérhetõ. január 1-jétõl dr. Magyar embert evés közben ne zavarják! Majd ha végzett! Számtalanszor – amikor egyébként õ volt az ügyeletes – próbálták sürgõs esethez riasztani. s nem is tett semmit annak érdekében. átállt arra. ott fõzõcskélt magának. –Akkor is adok neki még egy lehetõséget – hirdette ki döntését az igazgató. este is.

akkor nyilván rosszul tûrte mindazokat. azzal már minõsíthetetlenül durva hangnemben beszélt – hiszen az döntési helyzetbe kényszerítette. csak Neked? – Fölment Nagy doktor az igazgatóhoz. Belekap valamibe. eleve sokkal kevesebben jelentkeztek be arra a napra. hanem azért. Mindeközben ha bármikor döntési helyzet állt elõ – akár az osztályon. Csak beteg másfél méteres körzetébe nem lett volna szabad soha engedni – mert ott aztán bármi történhet. nekik nem szabad inni. igen. Ha Zalányi volt a soros egyik vagy másik helyen. akár a szülõszobán vagy a mûtõben –. a korábbi gondok. minden elõl elmenekült. kinek mit mondhatok. Minden döntésbõl kifarolt. Én megiszom a magam borát. mi ez? –A Zalányi doktor úr minden ebéd elõtt jót iszik ebbõl. Ilyen személyiség: nem mer. Amint azonban bejött egy beteg. de engem még senki nem látott részegen! –Samu. elmenekül. A kitûnõ elméleti felkészültsége. jó társalgása mellett. az örökös kifarolásból fakadt. hogy nincs mese. Sokak szerint beteggel egyetlenegyszer nem hallották normális emberi stílusban értekezni. Ám fokozatosan rájött: nem ezért teszi ezt Zalányi. befõtteltevésrõl. Nagy doktor eleinte azt gondolta. de sokan – akik nem ismerték még ki a beosztást – amint meglátták a kis táblát . amíg fõzésrõl. nem tud dönteni.–A Szûzmáriáját. ha egyszer frusztrálta minden döntési helyzet. Ha pedig bármi zûr történik a beteggel. azonnal dönteni kellene. mellényúlások – tulajdonképpen pozitív – hatása ez: egy meggyötört ember szeretné végre meghúzni magát. Mûhibáinak többsége is ebbõl a nem döntésbõl. Zalányi azonnal kimenekült a helyzetbõl. Zalányi bent iszik. s azt soha nem viszi végig. akkor azonnal lepattan. hiába olyan a helyzet. ugyanígy az ultrahangon – panaszáradat követte mindenütt. ebbõl a „Várjunk! Most ne! Majd! Majd meglátjuk! Hátha!” mentalitásból. S ez nemcsak a szülõszobán és a mûtõben vagy a betegágy mellett volt így. majd akkor szólunk neki! – És a benti frizsiderbõl néhány nap után a borosüvegek átköltöztek Zalányi lakására. ragyogó modora. A fõorvos ezt nem hagyhatta ennyiben. jelezte. Az osztály orvosai forogtak: mindenkinek volt rendelõi napja is. az ég áldjon meg. ez egy munkahely! Hát ne õrülj már meg! És ha legközelebb ügyeleten nyolc üveg sört találok ebéd után az asztalon. akik elõidézték ezt a helyzetet. de még a szakrendelésen is. –Na. gombászásról volt szó. persze. – Samu! Azt hallom. S ez így volt a rendelõben. mosásról. Az asszisztensnõkkel például kitûnõ volt a viszonya – mindaddig. ultrahangos napja is. mert õ ilyen. Te itt bent bort iszol! –Igen. nem akar újabb kalamajkába kerülni.

áttelepült ide. zûrök. tétovázott. ez szó szerint így hangzott: – Az egy hülye erdélyi kurva. rossz leletet adott ki a kezébõl. Zalányi volt az ügyeletes. És nem sokkal a mosonmagyaróvári kórházba kerülése után innen. Az összes többi napon 25-30-an jelentek meg ugyanott. az egész nem úgy történt. nem lett semmi baja. amikor Zalányi az ügyeletes. aki viszont csuklás nélkül letorkolta õt. –Köszönöm a bizalmat. hogy nem lett tragédia az ügybõl. – Samu. átmentek másik kórházba. valamint állandóan kapta a visszajelzéseket. de végül is megúszta. hogy azonnali császármetszésre volna szükség. a környezõ falvakban terhestanácsadást. és le akarja járatni! Pedig Zalányi „ hozta a szokott formáját” itt és most sem kerülték el a .az ajtón Zalányi nevével. Volt szülés utáni gyermekágyi lázas eset. elmentek. megvizsgálom. nem hajlandók bejönni szülni. légy szíves. – Máris megyek. Nagy doktor folyamatosan tapasztalta mindezt. fölálltak. A legutolsó pillanatban szánta el magát a beavatkozásra. – Nemsokára visszaérkezett a . Halásziból érkezett szülni egy asszony. –Te nem látod jól a helyzetet. nézd meg! – hangzott a kérés referáláson. ám rögtön az odaérkezése utáni második héten téves. Zalányi fõképpen Halásziba. s persze az is sokak körében szóba került. Gyurikám! – készségeskedett Zalányi a fõorvosnak. az az igaz. és összevissza hazudozik. s átkérték magukat más napra. Halásziból aztán betelefonált a helyi védõnõ: – Ide ne küldjék többet Zalányi doktort. szakrendelést tartani. s bár napnál világosabb volt. Az újszülött rettenetesen megviselten jött a világra. Kiszállásra is jártak az orvosok. a legkülönbözõbb helyekrõl kapja a jelzéseket: kismamák. Nagy ultrahangosnak kiáltatta ki magát. amelyet a szakma szabályai szerint legelõbb ultrahanggal kell kivizsgálni: nem maradt-e valami a méhben. – Ez hülyeség! – intézte el legyintve az igazgató. Kiss Judit tragikus szülésérõl – Zalányinál – is határozott álláspontja volt. Vörös Lászlónak dr. mert akkor mindenki elmegy máshová tanácsadásra! Péntek délelõttönként tartott terhestanácsadást Zalányi bent az osztályon – s egy-két nõ várakozott rá a folyosón. ahogy a Kende-könyvben le van írva! Baszogatja a Samut. amit Samu mond! Legközelebb Nagy doktor arról volt kénytelen beszámolni Vörösnek. s bizony a Jóistennek vagy a kismama és a baba óriási szerencséjének is be kellett segítenie. Ment is minden alkalommal Vöröshöz. Idõközben megjelent az én elsõ kötetem. át kellett küldeni Gyõrbe. nem döntött. Te kitûnõ ultrahangos vagy. Vagy ha tehették. várakozott.

Samu – felelt Nagy doktor –. Zalányi átvette az operációt. de az osztályvezetõnek is? Olykor el is töprengett Nagy doktor: meg lehet-e ezt fogni valahogy? Hát nem. abból akkora patáliát csapott. van egy… két… hm… három lyuk a hólyagon. Egy alkalommal az akkori adjunktus végezte a laparoszkópos mûtétet. hogy õ milyen kiváló laparoszkópos szakember. hanem le az ortopédsebészetre. Nagy doktornak akkor szóltak. de nem háromszor! Ráadásul a szabályok szerint rögtön az elsõnél meg kellett volna állnotok. Ám Zalányi az operáció végeztével nem a fõnökéhez. nem lehet. hogy akkor Zalányi . vagyis teljességgel szabályellenesen! – cseréltek. sajnos ez történt. amelybõl aztán nem tud kikászálódni? Hogy ne csak neki legyenek balhéi. õ jöjjön ide. újra és újra rossz diagnosztikai leleteket? Nem tudja jól végezni a vizsgálatokat? Nem akarja? Avagy egészen másról van szó: õalá akar alávágni? Próbálja belekergetni a fõnökét olyan helyzetbe. Õ maga végezte el haladéktalanul az abortuszt – és óriási mennyiségû visszamaradt méhbeltartalmat távolított el. megvizsgálta az asszonyt. –Hogy az úristenbe.teljesen negatív lelettel. Samu? Az benne van a pakliban. és szólni nekem! Én vagyok köteles eldönteni. azt hiszem. Alig pár héttel késõbb Zalányi volt az ügyeletes. amire Zalányi rém büszke volt. szándékosan téved. Olyan tömegût. elvarrom én most gyorsan! –Nem varrod el. de most már rendben lesz minden! Semmi baj. ám menet közben – a fõorvos tudta és engedélye nélkül. s neki számolt be harci tettérõl. mint ide Lacháza. amikor már három lyuk volt a szerencsétlen asszony hólyagján. arra találták föl az urológust. –Isten ne tartsa meg a szokásodat! – ütötte el a dolgot az igazgató. majd ezt így adta elõ a rohanva érkezõ fõorvosnak: –Gyuri. hogy laparoszkóppal egy helyen véletlenül átfúrja az ember a hólyagot. Vörös igazgatóhoz. onnantól miként menjen tovább a mûtét. nézze meg. Nagy doktornak sehogy sem stimmelt a dolog. s úgy ítélte meg. Nem tudta. Nos. és õ fejezze be a mûtétet! Így is lett. és Zalányi asszisztált neki. kérlek. amelyet kis odafigyeléssel nem lehet nem észrevenni az ultrahangon. aki pedig ha bárki más valami icipicit is hibázott a nõgyógyászaton. S amint követték egymást az ehhez hasonló esetek. Gyurikám. hogy valaki tudatosan. nem lehet hiteles Zalányi ultrahangeredménye. Nagy doktorban növekedett a rossz érzés: miért ad Samu rendszeresen. A másik. Zalányi háromszor is átszúrta a hólyagját a mûszerrel. ez nem létezik. e téren is bukott jókorákat. –Hát igen. Nagy doktorhoz ment. a háromszori átlyukasztásról. Képtelenség bebizonyítani. amikor szülni érkezett egy asszony – csakhogy pont este hat körül.

s gyönyörû kertben találom magam. hogy Zalányinak ekkor már vagy tucatnyi ember halála száradt a lelkén. Vissza is fejlesztették az osztályt. hogy valamennyiük szakmáját járatja le ez az ember. Õ k lennének a nagyszülõk – ha lehetnének. szintén élnek Zalányiáldozatok. mások nevetgélve sajnálták. Mire kegyeskedett elõkerülni. ahányszor újra szó esik a történtekrõl. Ha pedig így történik. már a méhlepény is kint volt. hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak az ügyrõl. Jánossomorján. tyúkól. Ahány konferenciára. akikhez fordulniuk kell esetleg. egy a nõgyógyászat. fák. Krisztina és Feri nincsenek itthon. Korábban egy emelet volt a szülészet. a mobilján. nehogy Zalányi kezei közé kerüljenek. (Mellesleg ezt egykét jogász és Majtényi László adatvédelmi biztos megvizsgálhatná közelebbrõl is. csak a mosonmagyaróvári kórház van közel. nem nagyon akarják elmondani. szombaton is. dolgoznak mindketten. Hiszen Mosonmagyaróváron természetesen zuhanásszerûen esett vissza a születésszám: egyre többen Gyõrbe vagy Csornára mentek szülni. mi történt Krisztinával és a babájával. mert szerintem minimum a sajtótörvénnyel ellenkezik. Samunak miket sikerült megint mûvelnie! – Néhányan õszinte részvétüket fejezték ki. kongresszusra elment. Aztán a traumatológia bekebelezte az egyiket. Megkeresem a faluban Farkasék portáját. most már elfér egyetlen emeleten együtt a szülészet és a nõgyógyászat. illetve a biztosítóval. abban az egyezségben alá kell írniuk azt is – a biztosító csak így hajlandó fizetni –.vacsorálni szokott. a szülés éppen befejezõdött. itt van egy ugrásra Jánossomorja. A fiatalok. * Egyik soros mosonmagyaróvári keresgélõ utamról nem hazafelé indulok. Nagy doktor fegyelmi eljárást akart indítani – Vörös igazgató nem engedte. . ahol tudom. A harmadik ok azonban szörnyû: félnek. Nagy fõorvos egyre lehetetlenebb helyzetbe került. az sem. A második: a jelek szerint egyezséget kötnek a kórházzal. lenyûgözõen karbantartott pici szõlõs. a kollégák mindenütt nevetve fogadták: – Na. Az nem különösebben izgatta õket. Három okuk is van erre. annak ellenére. Mi több. s megkapják a kártérítést per nélkül. Ám hiába mondom. ha valamelyiküknek baja támad – s nem szeretnének rosszat mondani a kórháziakról. Az elsõ: Krisztinát rettenetesen fölzaklatja. a csipogóján – egyikre sem reagált. következnek az újabb Zalányi-sztorik! Mesélj.) Ez mind rendben is volna. az õ unokájukkal. A nõvérek hívták a lakástelefonján. hogy nem jelentkeztem be hozzájuk. Õ k itt maradnak. mi járatban vagyok. Csodálatos virágok. Negyven és ötven közötti házaspár fogad.

Farkas Ferenc és felesége. A feleségemet mindennap látogattam. hogy vitatkozni próbáljak. ahol naponta többször vizsgálták õt is és a magzatot is –. Nagy György fõorvos. rendõrségi jegyzõkönyv és igazságügyi orvosszakértõi vélemény. Farkasné M. hogy a baba nem él. ezért feljelentést tettek. szeptember 24-én halott magzatot hozott világra (császármetszéssel). Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász fõorvos volt. A szülés október 19-re volt kiírva. Szeptember 23-án 19 óra körül arra panaszkodott. hanem dr. nagy fájdalmai vannak. Úgyis megjelent a Mai Napban a történet lényege. de Zalányi doktor többek között azt mondta: –Jó lenne. igazságügyi orvosszakértõi véleményt is kértek a magzat halálának okáról. ha a kismama kibírná holnap reggelig! – Mindez a rendõrségi jegyzõkönyv szerint öt tanú jelenlétében hangzott el. és most. Krisztina 1998. –Miért? Miért kellett meghalnia a kisfiunknak? Miért nem vették észre a kórházban három hét alatt. alig tud menni. miután olvasott a nagyszénási gyerekorvos. hogy Krisztinával valami baj van? És ha szeptember 23-án este. És a hasa is . kórszövettani vélemény. akkor tudta meg. majd ezután négy napig élet és halál között lebegett. itt a császármetszést már nem õ végezte. Feri hangsúlyozza: –A kihordási idõ alatt semmilyen gond nem merült föl. hát azt idézem: „Egy 22 éves jánossomorjai asszony. rögtön megvizsgálják. talán nem történik ilyen tragédia – mondja a megkeseredett fiatal férj. napi többszöri vizsgálat és vizit ellenére. Ám a mosonmagyaróvári tragédiát megelõzõ estén Zalányi doktor volt az ügyeletes. A fiatal pár. Krisztina dossziényi orvosi papírt mutat: perinatális halottvizsgálati bizonyítvány. igazolás késõi magzati halálozásról. és Krisztinánál a baj már akkor elkezdõdött. Igaz. Mosonmagyaróváron is dr. Az ügyeletes orvos öt évvel ezelõtt Szegeden is. dr. A császármetszés után – már a gyõri megyei kórházban – napokig lélegeztetõgéppel tartották életben. szeptember 3-án került be a mosonmagyaróvári kórházba. vizsgálatok sokasága. Krisztina a körzeti orvos és Balogh Elek nõgyógyász javaslatára magas vérnyomás diagnózissal 1998.Túl rémes ez ahhoz. Öt nap múlva tért magához. Fõképpen azt nem szeretném vállalni. Kiss Judit kislányának haláláról. amikor rosszul volt. Azóta sem épült fel. Szerintük ugyanis nem kellett volna meghalnia. bár Zalányi doktor tagadja. hogy Krisztinát én borítsam ki újólag. zárójelentés. hogy nem kap rendesen levegõt. a mosonmagyaróvári kórházban. A házaspár orvosi mûhibára gyanakodott – hiszen az asszony a szülés elõtt már három hete a mosonmagyaróvári kórházban volt. Az esettel kapcsolatban Farkas Ferenc hívta fel lapunkat.

Kértem a rendõrorvos bevonását. amelyek lehet. ahová az érzéstelenítõ injekciót adták. Erre tanúk a velem együtt ott lévõ látogatók. amelyet a születése után uralni nem tudtak. A bejelentésemet azért teszem. toxikus állapota miatt kialakult súlyos. Azt is furcsállják. coes. Az újszülött már halva született. Az anya fertõzése miatt az újszülöttnél is olyan súlyos. hogy az odáig problémamentes terhességi idõszak után egy 3. Egy csomó van a derekában. testszerte fennálló gyulladás volt. hogy jó lenne.olyan kemény volt. mert így láttam biztosítottnak a halál okának pontos és elfogulatlan megállapítását. hogy valami probléma van. a kezeléseket a szakma szabályai szerint folytatták. a test egészére kiterjedõ fertõzés lépett fel. A szülõk Patriknak hívták volna a kisfiút. pneumothorax. Zalányi Sámuel egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megjósolta – még a boncjegyzõkönyv . a feleségemtõl halva vették el a gyereket. hogy még a terhesség alatt Krisztina olyan gyógyszereket kapott – Voltaren. mert szeretnék választ kapni arra. de életét megmenteni már nem lehetett. A konzíliumra hívott ideggyógyász. Én rögtön szóltam az ügyeletes orvosnak. ha Krisztina kibírná reggelig. Másnap reggel értesítettek bennünket. hogy probléma van. kétféle erõs vérnyomáscsökkentõ. Kezelése során orvosi mulasztásra gyanú nincs. de hozzátette. st. hiába a CT-vizsgálat. puerperium. Idézet a szakértõi véleménybõl: Még szeptember 18-án a bal csípõízület tájékára lokalizálódó fájdalmat említ. A gyõri kórház zárójelentésében azonban súlyos szimptómákat írtak le: sapticaemia.5 kg-os csecsemõ hogyan halhat meg az orvosok kezei között. orvosok sokasága és természetgyógyász. Az újszülött halálának közvetlen oka a boncszakértõi vélemény szerint feltehetõen az anya fertõzése. felnõttkori légzési ellstress syndroma. Az ügyben részben érintett fõorvos. sect. Krisztina fájdalmas arccal hallgatja mindezt. Szerintük az orvosoknak korábban fel kellett volna ismerniük a bajokat. az orvostudomány mai állása szerint a kezelését lefolytatták. dr. mint a beton. ortopéd. légzési elégtelenség. post. hogy károsan hatottak a magzatra is. és azóta sem tud rendesen menni. fájdalomcsillapítók –. véralvadási defektus. tüdõgyulladás. valamint reumatológus ezen fájdalmat organikus elváltozásra nem vezette vissza. Az ügyeletes orvos két megoldást mondott. középsúlyos praeeolampsia. az életjelenségeinek visszahozására történt kísérletek eredménytelenek voltak. ott. Zalányi Sámuelnek. A szakértõi team rendkívüli halál miatt elrendelte a Farkas vezetéknevû csecsemõ holttestének igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatát. Krisztina ezután került a gyõri intenzívre. Ugyanígy akkor még a súlyos tüdõgyulladás jeleit sem ismerték fel az orvosok.

Azonnal átvitte a vizsgálóba. hanem az anya megrokkant testi-lelki egészsége miatt is küzdenek. sem a magzat állapotáról. – Más semmi. A belgyógyász. vagyis valamilyen fertõzés érte. mennyire rosszul volt. sem a beadott vízhajtóról. hanem már sokkal korábban elhalt magzatot emelt ki. Pedig az NST-szalag korán reggel még rögzített babaszívhangot. sinus tachicardia. Lett volna pedig áthidaló. hogy nem kapott levegõt.” Tehát nincs szó sem arról. Ha tehát Zalányi bármikor az éjszaka során elvégzi a császármetszést. Az orvosok mindent megtettek a magzat és az anya érdekében. A fentiek ellenére Farkas Ferenc az orvosi etikai bizottsághoz és ismét a rendõrséghez fordult. a haladéktalan császármetszés mellett kellett volna döntenie. Õ azonban ezt sem tette. vagy ha legalább . s Nagy doktor a szülõszobán ijedten látta meg. sem a tünetekrõl. 0. konzílium. Ráadásul a referáló füzetbe – amelynek az ügyelet alatti összes fontos történést és ténykedést rögzíteni kellene – mindössze ennyi került: „Farkasné Mailinger Krisztina 4. hogy valóban nem történt orvosi mulasztás vagy mûhiba. de a tüdõgyulladás és a fertõzés jeleit ekkor. sõt még két órával a tragédia elõtt sem lehetett kimutatni – állítja Zalányi doktor.megérkezése elõtt –. A reggeli referáló megbeszélésen is mindössze annyi hangzott el: – A Farkasné tegnap rosszul volt. hogy vírusfertõzés okozhatta az anya tüdõgyulladását és a magzat elvesztését. önmagát mentõ megoldási lehetõsége is: ha egyszer nem mer vagy nem tud dönteni. a belgyógyász beszámolt neki a vízhajtóról is. Ismét nem. 4. Ismét nem. egyebek mellett vízhajtót is rendelt kezelésére. mert nem hiszi el. ám leletében magzati szívhangról egyetlen árva szó nem esett. és instrukciót kérhetett volna.” Pontosítsuk utólag a történetet az orvosszakértõi vélemények alapján! Krisztina toxémiás volt. Rögtön szólt Zalányinak: – Samu. amellyel áttolhatta volna a felelõsséget a fõnökére. Nagy doktor maga végezte tüstént a császármetszést – s ennek során nem frissen. azonnal vidd le ultrahangra! – Zalányi ezt meg is tette. Ez ilyen elõrehaladott terhesség mellett szigorúan tilos lett volna. ezt a kórtörténeti dokumentumok is bizonyítják. belgyógy. Amikor azonban Zalányi visszavette tõle a beteget. Õ azonban nem ezt tette. Elindult a nap. Az asszonyt még 23-án este belgyógyász is megvizsgálta – tehát nem vártak reggelig –. s ott már egyáltalán nem hallott magzati szívhangot. és közel négymillió forintot ítéltek az anyának. hogy néz ki Krisztina. Farkasék már nemcsak az elvesztett baba. amikor megvizsgálta. következésképpen neki azonnal a terhesség azonnali befejezése. amely már a vérébe is bekerült. elmondhatta volna a helyzetet. fölhívhatta volna Nagy doktort. a fõorvost. A szegedi esetben bizonyítást nyert a téves orvosi diagnosztika.

mint a traumatológiára. mik történnek a városi szülészeten. azonban Nagy doktor igen. Az újszülöttosztályra nem sokkal. elsikkasztottak 15 milliót a szülészeten. A mûtõk használatát például „ egy mûtét az egy mûtét”képlettel számolták. Március végén volt ismét aktuális Zalányi három hónapos szerzõdésének megújítása. Ám újra és újra a szülészetrõl esett szó: miért mennek el az asszonyok máshová. Vörös doktor bebizonyította. Nagy doktort véletlenül mindig éppen akkor szorították sarokba. mitévõk legyünk! – akkor Farkas Patrik ma is élne. Az igazgató pénzügyi adatokkal is alátámasztotta döntése helyességét. A 15 millió hamar lábra kapott. a szülészeten eltûnt 15 millió. A megyei szülész fõorvossal például közölte. háromhavonta kellett megújítani a szerzõdését. Március 23-án – egy héttel a szerzõdés . Azt végképp nem volt hajlandó aláírni. 1999 februárjában a kórház vezetése önkormányzati ülésen be is jelentette: személyi változtatásokat terveznek. Ám eddigre Nagy doktor teljesen világosan látta: az egész osztály és az egész kórház számára elviselhetetlen Zalányi ittléte. s arra jutott magával: tovább nem vállal semmiféle felelõsséget helyettese szörnyû viselkedéséért és dolgaiért. Apró trükkök persze be-becsúsztak a számításokba. az utolsó csepp volt a pohárban. nézd meg. Vörös László igazgató – kevéssé meglepõ módon – úgy foglalt állást a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyben. határozott vezetõként õ bizony haladéktalanul megteszi a szükséges és elkerülhetetlen lépéseket. de valamivel több betegszállítást sikerült kihozniuk. Kimutatást készített az egyes osztályok kiadott költségeinek és befolyt tbtérítésének helyzetérõl. ettõl van hiány vagy mástól. hogy kemény. S amikor az önkormányzat is firtatni kezdte. vétlen Zalányi doktorra próbálta kenni. miért van itt még mindig Zalányi és így tovább.reggel hétkor azzal fogadja Nagy doktort: – Gyere. Dr. hogy véglegesítsék helyettesét. amikor alá kellett írnia: javasolja-e a meghosszabbítást vagy sem. Kettejük között feszültté vált a viszony. ám nem volt abban a helyzetben. s ebbõl kiderült: a szülészet-nõgyógyászat egyenlege: mínusz 15 millió forint. Egészen márciusig. Nagy doktor ellopott 15 milliót. * Zalányinak Mosonmagyaróvárott nem volt kinevezése. hogy Zalányi doktor egyáltalán nem felelõs a történtekért. mint az ötórás sebészeti operációkra. azonban persze már egyre gömbölyûbben: a szülészeten hiány van. hogy Nagy doktor helytelenül és jogtalanul a Farkasné-ügyet szegény. tehát ugyanannyit terheltek a nõgyógyászatra a háromperces abortuszokra. hogy leírhassa: további három hónapot sem javasol.

ez a Te véleményed. részt vehetsz rajta! – tette hozzá gálánsan. Nagy doktor nem óhajtott. miért hívtalak – fogadta õt Vörös László. Oszwald doktor leültette az osztály mind a nyolc orvosát. Amennyiben részletes indoklást óhajt kapni a vezetõi megbízás visszavonásáról. valamint hogy az osztályvezetõi állásra pályázatot írjanak ki. – Mert én a továbbiakban nem vagyok hajlandó együtt dolgozni Nagy fõorvossal! . – Úgyis tudod. mert abban én egyáltalán nem voltam hibás. Nagyot! Március 30-án délelõtt kapta a telefont Nagy doktor: fél egyre menjen az igazgatói irodába. ahol ezt bejelentem. s neki már úgy adta elõ: a fõorvosi kar tudtával és egyetértésével mentette föl Nagyot az osztályvezetés alól. Továbbra is fõorvosi beosztásban a mosonmagyaróvári kórház szülészeti-nõgyógyászati osztályán kívánom foglalkoztatni. Vörös megegyezett az osztályvezetõi megbízás elvállalására Oszwald doktorral. Egyben intézkedtem vezetõi pótlékának megvonásáról. –Most már tisztázni kellene a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyet is – hangoskodott Zalányi Sámuel –. ha óhajtasz. és átadta a papírt: „ Tájékoztatom. Együtt kapta meg az adjunktusi helyett a fõorvosi sarzsit és az osztályvezetést. azt hét napon belül írásban kérheti. az enyém más! – válaszolt halkan Nagy. Nem Zalányit. és bejelentette: – Nem vagyok hajlandó tovább Zalányival dolgozni. ki óhajt együtt dolgozni a Nagy fõorvossal? – Halálos csönd fogadta a kérdést.megújításának határideje elõtt – fölment Vörös doktorhoz. s beszélgettekvagdalkoztak a korábbi dolgokról. Vörös még aznap. Dr. sem szakmai kvalitásai alapján nem tartott alkalmasnak másodfõorvosnak. Vörös László igazgató” – Egy órára rendkívüli fõorvosi értekezletet hívtam össze. Ám – pláne mert az önkormányzatnál már õt is kezdték támadni – meglépte a beígért személyi váltást: kirúgta Nagy doktort az osztályvezetõi székbõl. Most eljött az õ ideje. akit Nagy doktor 95-ben sem emberi. de hamar. de hamar! – felelt Gardó. amit Nagy fõorvos próbált rám kenni! –Samu. Gardó doktorhoz. És április 1-jén papír készült az osztály orvosainak aláírásával: õk nem akarnak Nagy doktorral dolgozni. tarthatatlanná vált a helyzet! – Az igazgató egy hangot nem válaszolt. –Jaj. de két hét múlva behívták õt. Zalányi pedig továbbra is másodfõorvos volt. –Hát akkor – vette kézbe az irányítást Oszwald doktor –. az egész egy fölfújt dolog. jaj. március 31-ével eddigi munkája elismerése mellett megvonom osztályvezetõi megbízását. 1999. hiszen már nem volt akadálya a szerzõdése meghosszabbításának. és nem ment bele a veszekedésbe. Nagy doktor betegállományba ment. rögtön az értekezlet után elment Gyõrbe. a megyei szülész fõorvoshoz.

–Köszönöm szépen – állt föl a volt fõorvos. csak sáros volt valamiben. és akkor még én mossam ki a barátodat a moslékból? Ember. a fizetésem is kevesebb. addig idegekkel és egészséggel. az onkológián. Most igen. Mást nem tehet. és kiment. és menj el Gardóhoz. hát ez nem gond. megalázták. Majd csatlakozott hozzájuk Balogh doktor is. olvasd el a két szakvéleményt. a kórház érdeke mégiscsak fontosabb! Megkérlek. s elmennének máshová. Az lenne a legegyszerûbb. akkor most nem rendelsz! Nagy doktor hat évig volt osztályvezetõ – az idõ alatt egyetlenegyszer sem kapott kórházi autóhasználati lehetõséget. de hát most nem errõl van szó. valamint a menopausa-szakambulancián teljesíthet szolgálatot. rá.–Én sem – vágta rá azonnal Zalányi. Téged szeretnélek megbízni ennek az ügynek a tisztába tételével! –Hát ne kérjél meg! És tudod mit? Kirúgtál engem mint szülész osztályvezetõt. De akkor tán mindenki azt mondaná: biztos tényleg vaj volt a fején. s mindkettõ súlyosan elmarasztaló volt a kórházra. És ezt csinálja május eleje óta. menj azzal! –Ráadásul rendelésem van éppen! –Az nem baj. letöröltem. Vagyis az osztályra a lábát be nem teheti. Inkább „ kibekkeli” amíg kiderül az igazság – ha túléli. Gardóhoz! –Óh. és nagyot sóhajtva kérdezte: – Miért küldött Vörös? . azóta paraszolvenciám egy fillér sincs. a benzin meg nagyon drága. itt a kórházi autó. Õ t Óváron besározták. hogy lehet elsimítani a dolgot! –Laci! Te azt mondtad. akiért kezdõ korától igen sokat tett Nagy doktor.” – idézte magának Arany Jánost. Április végén kapott munkaköri leírást: május 1-jétõl osztályos fõorvosi státusban a rendelõintézetben. hogy ehhez éppen Nagy doktor segítségét kérje. Zalányira nézve. Mit tehetett? Ment. Vörös telefonon hívta Nagy doktort: – Gyuri. egyik nap itt. Mindazonáltal május vége felé Vörös doktor újabb Zalányi-mentõakcióba próbált kezdeni. gondolkodj már! –Jaj.: / Nem pöröltem. gyere föl. amolyan vándororvosként. Megérkezett ugyanis az e fejezet elején már szerepelt dr. A kórházi autóval. eszem ágában sincs elmenni Gyõrbe. „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárra. ha elmenekült. beszélj vele. Farkas Márton szakértõi véleménye Farkasné Mailinger Krisztina ügyében. – / Félreálltam. Gardó doktor végigolvasta a két szakértõi véleményt. ha összepakolnának. ha bírja . mit lehetne ezekbõl kihozni. engem emiatt rúgtál ki! Ne õrülj már meg! Kirúgsz engem. megtiporták. a másikon amott. s még ahhoz is volt képe. valamint egy másik vélemény a biztosító által felkért szakértõtõl.

és õ el is ment hozzá. –Mondja. Kapom a fülest: egy Halászi nevû faluból is afférja volt valakivel. a Kiss István lányával. idén az óvári kórházban valakivel baj történt a nõgyógyászaton. lényegében biztos lehetek benne. és azóta eltûnt. de jobb is neki! Szegény húgom sajnos megismerte. Hol másutt. hogy merjek csak úgy nekiindulni. nem tudja folytatni a kezelését. innen-onnan csak érkeznek újabb hírek Zalányi Sámuel további mosonmagyaróvári viselt dolgairól is. Ajánlották neki ezt a sarlatánt. július 7-én. az igaz. elõbb megpróbálok informálódni. Annyira nem kis hely Halászi. legombolt róla 220 ezer forintot. Én nem tudom. hogy nem nõ az. tessék. –Üdvözlöm. –Hátha tudja: igaz-e az is.–Azért. most meg eltûnt… –Hogyhogy eltûnt? –Múlt szerdán. mindkét szakvéleményben egyértelmûen szerepel. mert közölték a kórházzal: nem kapják meg az állami támogatást. hogy Zalányi Sámuel követte el? –Bizony õ. ha õ ott marad. délután öt órakor közölte vele: vissza kell mennie Szegedre. hogy én exponálom magam ebben? Szó nem lehet róla! Te Gyuri! Akkor tulajdonképpen miért rúgott ki Téged Vörös? Amikor nálam járt. azt is hallani. pedig nagyon szeretett volna. senki nem tud róla. Szegény Oszwald Lajos fõorvos úr issza meg a levét Zalányi ténykedésének. Hónapokig kezelte. –Mi történt? –Már negyvenhez közeledett. az istennek nem lett gyereke. nulla eredménnyel. valójában mi történt. azért. –Nézd. ez már 99-ben történt. Gondolod. azt mondta. most õt is felfüggesztették. Kende Péter vagyok. Itt viszont világosan szerepel. Azt mondják. az a strici! –Nocsak! Maga ismeri? –Személyesen nem. –Bizony. hogy csak õ felelõs mindenért. a polgármesteri hivatalban: –A polgármester úrral szeretnék beszélni! – mintha biztos lehetnék benne. hogy Zalányi sáros. amivel ki lehet mosni Zalányit. és a segítségét kérem szépen. –Frank Lajos polgármester vagyok. mert Te Zalányira próbáltad kenni az ügyet. a népek összevissza beszélnek. de hiszen Magyarországon vagyunk. tehát a kórház biztos bukó az ügyben. mire fizetett a húga ennyi pénzt? . Az a hír járja. Hát akkor nem volt miért kirúgnia! * Amint keverek-kavarok. Neked hátha van valami ötleted. Állítólag elbocsátották.

hál’ istennek. Fölrohantam. nem receptre írta föl. Nos. Aztán amikor hallotta. kedves fiatal nõi hang hallózik. meg tudja adni Kissék telefonszámát? –Persze. a második operáció már rendben volt. Mi van a lányával? –Jaj. mert még meg is rugdostam volna! De a võm pontosabban el tud mondani mindent. írja csak! – és diktálja. Hívom õket. adom a mamámat! –Tessék. És közben állandóan hallani: jó csomó mûhibát követett el jobbra-balra ez a fickó. De várjon. és õ maga a saját irodájában szó szerint ezt mondta: – Sajnos a lányával csúnya mûhiba történt! Az operáció közben átvágtak egy artériát. szegény Edina most is bent van a kórházban. õ mondta. köszönöm szépen. hogy tûrhetik ezt el.–Mire. –Jó. Nem is járt hozzá soká a húgom. csak Oszwald fõorvos volt bent. meddig kell bent maradnia? –Nem. hogy pótolják a rengeteg elfolyt saját vérét! – Kérdezte. –És hogy van Edina? –Most már jól. –Jaj. Bemutatkozom. igen. komolyan mondom. azt mondta. Szörnyûség. mert nagyon rossz állapotban van. ne nézzem meg a lányomat. az intenzíves orvos megnyugtatott: most már életben marad a feleségem. Én a húga vagyok. újból meg kellett mûteni. elhebegem. hogy cukros is vagyok. Én csak azt nem értem. mire? Zalányinak zsebbe! Még a gyógyszereket is kézbõl adta. Pár napig még biztosan. egyelõre nem mondtak semmit. Anyósom éppen jött ki zokogva a kórházból. baj van. –Tudják. amit Zalányi mûvelt vele! Bûncselekmény. szívesen. igazi bûncselekmény! –Honnan tetszik ezt ilyen biztosan tudni? –Behívatott engem rögtön a mûtét után az Oszwald fõorvos úr. de még az a szerencse. a mûtét délutánján. Leballagtam a nõgyógyászatra. hogy életben maradt. amikor már lehozták az intenzívrõl. csoda. ezt én sem. –Hát. mert valószínûleg ezek után már nem lehet többet gyereke. – Sajnálatos érvágás történt mûtét . Úgyhogy csak két nappal késõbb láttam a lányomat. persze azt nem Zalányi végezte. vane már Edinának családja. mi járatban vagyok. adom õt. mégis 220 ezret sikerült belõle kicsikarnia. jó napot kívánok! –Csókolom a kezeit. üdvözlöm. ne is kérdezze! Szegénykémet újra kellett mûteni. Tényleg én voltam bent. sok-sok palack vért kellett adni neki. meg sokféle gyógyszert kell szednem. én föl se menjek az intenzívre. Zalányi eltûnt. –Bánhídi Róbert vagyok. édes istenkém. Kende Péter vagyok. –És Zalányival találkozott? –Én nem. Edinát az intenzívre vitték.

de honnan? . tökmindegy. Hamar megtalálom a kórházat. Ám az elsõ. akit elértünk. benézek a kórtermekbe. remélve. a nõvérpulthoz – sehol egy orvos vagy nõvér. a portás rám is dörren: – Tessék! Ilyenkor legjobb az egyenes út: hazudni kell! – Jó napot. Kétágyas szoba. Azt már késõbb hallottam a nõvérkéktõl. megnézem a szokásos kis táblát. fémtábla: látogatási idõ: 16–18 óra között. Végigjárom háromszor a folyosót. én is rögtön bemosakodtam. doktor úr! – enyhül meg azonnal a feudális hatalom szigora a nemesi cím hallatán. a Cserháti fõorvos úr. amit meglátok. konzíliumba jövök! – végül is nem hazudok nagyot. mindenki azonnal küzdött a felesége életéért. normális látogatónak tûnök. Kende doktor vagyok. –Ezt Magának hoztam – nyújtom át a virágot. a biztonság kedvéért legelõbb Edinát szeretném elõkeríteni. így eredményesebb elbánásban részesülök. hogy Zalányi – amikor operáció közben átvágta ezt az eret – csak állt. ha dobpergést hall. a kezelõbe. a beletûzött betegnevekkel. tessék csak. és fogalma nem volt róla. –Akkor rendben. úgy tudtam. azt hiszem. vérért. Maga Kiss Edina? –Igen. olyan lettem. a Tóth doktor. Ám a lépteimre fölriad. * Bevallom õszintén: mint a paripa. és Zalányi ledermedve álldogált. nem tett semmit. –Csókolom a kezét. Nem is bírom ki. Nem is õ hívott segítséget. No.közben – közölte velem –. hanem csak artéria. –Magát én ismerem valahonnan. az elsõn idõsebb nõ olvas. már hajnalban a kocsiban ülök. milyenfajta. itt nem. lukról lukra. 7-es kórterem. Érdekes. és Európa legdrágább autópályáján lerobogok Mosonmagyaróvárra. hogy megmentsük. hanem a nõvérek szaladoztak orvosért. õ készíti a zoknik elején a lábfejvarrást. különbözõ zavaros emberi jogi megfontolásokból ezt már rég eltörölték. A sebészeknek sikerült is összevarrniuk az érfalat. a férje meg hentes. másnap szombat lévén. a doktor igaz. Az egész mûtõ vérben úszott. megvan: Bánhídiné Kiss Edina. bámult. úgyhogy amikor nekiiramodom a bejáratnak. Talán jobb is így. Jött azonnal mindenki. mitévõ legyen. Beóvakodom a másodikon a nõgyógyászati osztályra. és kétségkívül orvosi ügyben kódorgok. két órán át harcoltunk. én vagyok – ásít nagyot a vörösre festett fiatal lány. szerencsére nem véna. a kettesen fiatalabb alszik. Útközben vettem virágot. Halásziban a zoknigyárban ketlizõ.

Gyerekfejnyi ciszta a bal petefészeknél. doktor úr. meg olvastam a könyvét is. alig bírtam magammal. várva a felvételre. Zalányinak mindenféle mûhibái voltak mindenütt. Csak nem Zalányiról akar kérdezni? –De bizony róla. De nem voltam. mit mûvelt? Emberek halnak meg a kezei között! Olyan ideges lettem rögtön. Befeküdtem. A Fókuszban láttam még a keszthelyi mûhibaügyét. –Ismerte õt? –Nem. No. –Jaj. nyugodtan tudjunk beszélgetni! –Jó. és azt mondta: kisbaba lesz. persze. Ezt sürgõsen mûteni kell! –Mennyire sürgõsen? –Holnap befekszik. Kedden reggel bejöttem ide. libabõrös lesz mindenem! – és már törölgeti a kezét a paplanhuzatba. De hát nem tudtam mit tenni. Éppen Zalányi volt az ügyeletes. . holnapután meg is csináljuk! –Jó. ha azt mondják: kisbabája lesz? –Igen. ahol már dolgozott. Van már egy hatéves gyerekem. Maga tudja! – Másnap a férjem bevitt. láttam kétszer is a tévében. abból meg nagy baj lehet. szétnyílhat a cisztám. szóval beestem. ez sürgõs. de nem is jöttem rá hirtelen. hadd lopjam ki Magát innen. Éppenséggel lehettem volna terhes is. azt mondta. de aztán a nagy idegességben eszembe jutott: amikor agykárosodott lett és meghalt a baba. amit õ mûvelt. Levitt aztán ultrahangra.–Orvosimûhiba-ügyekrõl írok. a kórházba. Közben meg rájöttem: Te jó isten. jött Zalányi. nézzen ide. Ám amint ültünk. Rettentõen görcsölt a hasam. rágyújtunk. Mellém ült egy idõs nõ. hát a szobatársaim is mind azt mesélik. Azt elõször nem is tudtam. hanem egy 140 milis ciszta. –Ez rendben lett volna. hogy õ az. amint kiejtem a nevét. s Edina mesélni kezd: – Május elején egy hétfõn lettem rosszul. menjünk ki a teraszra. hogy fölállni se bírtam. ott meg azt közölte: –Hát itt probléma van! Ez nem kisbaba. oda csak a betegek járnak! –Az jó lesz – kisomfordálunk. de annyira. –Jöjjön. –Ez? Ez a sintér? Hát ne már! Ne engedd! –De miért? –Nem láttad a Fókuszban. a Maga könyvében is olvastam róla. de nem védekeztem. –Jaj. hogy s mint vagyok. a sok szörnyûség közül melyik volt. a bal oldalon. és azt kérdezte tõlem: –Te. ” várra. megvizsgált elõször hüvelyen keresztül. csak nem ez fog mûteni? –De.

a helyén volt. talán nem bízik a Zalányi fõorvos úrban? – kérdezte. a másikon infúzió. igen utálták. Beadták a szokásos kábító. végig figyelni fogom a mûtétet a monitoron! A holnapi mûtéti beosztást már kiosztottuk.vagy nyugtatószert. –De fõorvos úr. Elõtte abban maradtunk. valahogy éreztem: baj lesz. ígéri? –Persze. – Nem mertem megmondani neki: bizony. Kivettük a cisztáját. és azokon keresztül végzi Zalányi a ciszta kivételét. ha inkább Maga mûtene meg! –Miért. doktor úr. mindenembõl csövek lógnak ki. sõt. Azt még utoljára fölemeltem. ahol volt a kis fején vörös folt. de én is követem az eseményeket. az egész testem remegett. nem kell aggódnia. Csak másnap reggel ébredtem föl. Csak azt tudom: nem szerette senki. Legelõbb megfogtam: megvan-e a lábam vagy mûlábam lesz? Megtaláltam. azon nem lehet már változtatni. és kértem: –Fõorvos úr. Úgyhogy még szerdán megkerestem Oszwald fõorvos urat. Megjelent Zalányi. kis baleset történt Magával. hanem csak beszúrnak három tût. Még a nõvérkék is szörnyûségeket mondtak rá. Nagyon féltem. magammal voltam elfoglalva meg a félelmemmel. No aztán csütörtökön 11 óra körül kerültem sorra. és azt kérdeztem: – Hol van az Oszwald doktor úr? –Rögtön jön – felelt Zalányi. meg az egyik baba is. levettem az arcomról a maszkot. én annyira félek! –Nem kell semmitõl félnie. –Micsoda? – Halálosan megrémültem. Olyan sok rosszat hallottam Zalányiról.meg amikor meghalt a kismama is. csak közben sajnos elvágták az ütõerét a jobb lábánál. Elaludtam. ott leszek. a másik orvos rátette az arcomra a fekete altatómaszkot. szeretném. határozottan utálták. Akkor megértettem: az intenzíven vagyok. Odajött Oszwald doktor: – Edina. Hülyeséget meg nem akarok Magának mondani. de rögtön vissza is raktam. A férjem halottsápadt volt. itt a férje! – az arcomon lélegeztetõmaszk volt. Délután arra ébredtem. minden rendben lesz! – de én bizony nagyon rettegtem. fölöttem monitorok. mellettem egyik oldalon vér jön belém. nem is emlékszem már. és a másik babának ott lett agydaganata. – Mi történt velem? – . nem bízom. De mindenki. – No. Amikor föltettek a mûtõasztalra. de nem hatott igazán. láttam. és újra elaludtam. Féltem. Megfogtam a kezét. ott lesz Maga is. –Jaj. nem vágnak föl. legyen egészen nyugodt! – de én csöppet sem voltam nyugodt. Bennem volt. az altatóorvos kelteget: – Edina. és amint körbepillantottam. Annyira izgultam. –Miket mondtak? –Hát. hogy lúdbõröztem tõle. És többre nem emlékszem.

se feküdni nem bírtam. hogy baj lesz. Öt litert vért kaptam. Megnéztük a lábát ultrahangon. azokat most már persze nem Zalányi. azt szavakkal ki se tudom fejezni! – csak ennyit tudtam neki mondani. Most. hogy lehet? Vizsgálhatja a kismamákat. Edina. A nõvérek közben elmesélték: icipici híja volt. Tizenkét nap után mehettem haza. kedves volt. reméljük. Amikor meg visszajöttem kontrollra. a második mûtétnél hallottam: Zalányit Oszwald fõorvos úr azóta nem engedte operálni. Rengeteg vért vesztett. Ne haragudjanak. jól vagyok-e. Amikor már visszakerültem az intenzívrõl a nõgyógyászati osztályra. hogy teljesen rendbe jöjjön. csak nem látta a nagy vérzéstõl. mintha császármetszést hajtottunk volna végre. azokat újabb mûtéttel ki kell venni. miért romlott meg ennyire a mi kapcsolatunk? –Hát doktor úr! Maga meg mer ilyet kérdezni? –És mit érez? –Ami gyûlöletet én érzek. Azt mondták. csak elfordítottam a fejem. Egy hétköznapi cisztaeltávolítási mûtétbe! Mert Zalányi közben átvágta az ütõeremet! Oszwald fõorvos úr sokszor bejött hozzám. Edina. De szerencsére meg tudtuk menteni az életét. Anyukámtól is bocsánatot kért. de õ valahogy más volt. bevitt valami üres szobába. kérdezte. itt hiba történt. a mûtõasztalon meghalok. és megkérdezte: – Mondja. Amikor a baleset bekövetkezett. Nem tudom. de nem operálhat.azt sem tudtam. Ha nincs óriási szerencsém. és rávágtam az ajtót. hanem az Oszwald fõorvos vette ki. az osztályon egy lélek nem maradt. –Amit mondtam: véletlenül átvágták az ütõerét. –Nézze. miért hagyta bent. hogy nem véreztem el. Azt már én végeztem. én azonnal beöltöztem. mindenki besereglett a mûtõbe. azokat hogy nem vette észre Zalányi mûtét közben. . Nem szóltam neki egy árva szót sem. s neki elmondta õszintén azt is: – A Maga lánya érezte elõre. nem lesz belõle semmi maradandó károsodása. Négy napig voltam az intenzíven. Persze lehet. elkapott. hova vegyem a levegõt hirtelen. Más. milyen. Föl kellett vágni a hasát. Most hogy van? –Nem is tudom. nagyon sajnáljuk! Mindent megteszünk. ahányszor szólt hozzám. borzalmas rohangászás volt. simogatott. amit õ okozott! Na. nagyon sajnáljuk! Zalányi is odajött néha. és átvettem a mûtétet. ott. Végig alig-alig voltam magamnál. se ülni. Nem is tudom. kiderült: a jobb oldali petefészkem mellett van még két ciszta. A lábam aztán is borzasztóan fájdítottam. Én ránézni sem bírtam. Császározni igen – azt sem értem. mindenem fáj.

mirõl akar beszélni velem. Nem arról van szó. és – ne is haragudjon! – én nem szeretnék önnel beszélgetni. –És hogy van a lába? –Szarul! – aztán hallottam. de nem találom. de azt is csak úgy. ami éppen elég. mit taníthat ez? Mert bevallom õszintén: azóta hónapok elteltek. hajlandó szóba állni velem. Hiszen kis híján megölt! * Nem utolsósorban azért rohanok azonnal. hogy elfordítottam a fejem. a második mûtétemnél a folyosón odajött hozzám. és szeretnék Magával beszélni pár mondatot. és elmondani ezt-azt Zalányiról. Na. egész nap itt van. Ott aztán a nõvérpihenõben találok is nõvéreket. akár eltanácsolta. Márpedig akár kirúgta Zalányit. Maga pontosan érti! Én negyedik hónapja megbízott fõorvos vagyok. amint megpillant. most legutóbb a Nõk Lapjában Magával megjelent interjút is. van énnékem annyi bajom. kérdem én. –De még el se mondtam.Most. Ne haragudjon. máskor sem! –De miért? –Hagyjuk ezt. –Pontosan tudom. Õ bekopog. majd visszairamodik a másik szobába. szombaton ide. nem szeretnék Magával egy szót sem társalogni! Egyébként is van itt belsõ szabályozás: ha bárki nyilatkozni akar a sajtónak. Kénytelen-kelletlen bemasírozok a szülõszobára. konkrétan vagy általában? –Általában nem akarok. elment Szegedre tanítani. No meg mégiscsak az õ osztályának tekintélyét rombolja. Szóval azt remélem. Keresgélni kezdem hát az osztályon. elment Mosonmagyaróvárról. ki ön. Negyvenes. tudom. akár kilobbizta. –Üdvözlöm. és azt kérdezte: – Hogy tetszik lenni? –Szarul! – válaszoltam bunkó módon. Oszwald doktor úr azt mondta. de még mindig iszonyatos gyûlöletet érzek Zalányi iránt. kopaszodó orvos nyit ajtót. pedig isten bizony nem szívesen teszem nem sterilen. ne kelljen a szemébe néznem. . mirõl! –Nézze. –Most nem akar. Kende Péter vagyok. mert elõzõ nap megtudtam: Oszwald fõorvos ma ügyeletes. egyikük megmutatja Oszwald doktor szobájának ajtaját. ahhoz elõzetes fõigazgatói engedélyre van szükség. hogy bárminõ módon elkerüljön – nyilván olyan nagyon nem ragaszkodik hozzá. hogy csak most. Én pedig nem akarok. nagyot villan a szeme. olvastam a könyvét. nõvért se. barna hajú. Mi több.

amint meglát. viszontlátásra! – újra parolázunk. Remélem. onnan újra föl a másik lépcsõházban! –Atyaisten. –Akkor nem volt ott véletlenül. hogy megint eltévedek. Maga mûtõs? –Igen. akkor le. amíg átmegyek a mûtõn. hanem az osztály felé veszi az irányt. Nõvérke jön szembe. Vörös hajú. s nekiindulok a lépcsõnek. Nem teszem meg. neki is nagyot villan a szeme. ott nem találom a másik lépcsõházat. –Csak egy osztályon vagy mindegyiken? –Hol ide. Én vittem többször is a vért szegénynek. amikor csak útbaigazítást kérek.–És bent van a fõigazgató úr? Hátha hirtelen engedélyeztethetjük a dolgot! –Azt én nem tudom. de ezen annyira eltöprengek. talán a sebészetre jutok. Hála a jó istennek. nem Edinához megy. –Le kell menni a földszintre. zöld köpenyes fiatal fiút kérdezek. esetleg tetõfeljáróra nyílik vasajtó. õ biztos nincs bent! –Én azért megnézném. s láthatóan megnyugszik. õ nem vissza a szobájába megy. Rettegett tõle mindenki. Hol az ötödik emelet? Az én kedvemért csak nem tüntették el! Lejjebb ballagok. fölajánlja. hátha tud segíteni: –Legyen kedves. onnan a negyedikre. Viszontlátásra! –Sajnálom. Fölérek a harmadikra. Vörös Lászlónak hívják. ebben a kórházban az ember kiköpi a tüdejét. –A nõgyógyászatra is? –Persze. amikor Zalányi operálta Kiss Edinát? –Dehogynem. ha baja lenne abból.meg fölviszem liften. az ötödiken van az irodája. dr. miként létezhet az. jöjjön! –Köszönöm szépen. De hát nem ez volt ez elsõ mûhibája Zalányi doktornak. mi történt? –Persze. jó. hogy elkerült innen. oda is. hogy szóba állt velem. hátha mégis! –Még soha nem volt bent szombaton! De arra menjen balra. ahol azonban csak valami gépházba. mire elér valahová! – Le a földszintre. Elmenõben látom. és akkor odaérek a másik lépcsõházhoz. –Na. . nem szeretném. mindent. jószerivel az egész kórház. legalább én vegyem komolyan a sterilitás követelményét. A hetedik kórteremben találok egy orvosnõt. hogy a kórház igazgatója még soha nem volt bent szombaton. –Azt hallotta. hol oda osztanak be minket. Vörös igazgató úr szobáját keresem! –Áh. becsukja a szemét. akkor mindenki ott volt. ha ragaszkodik hozzá! – én nem fûzök árva hang kommentárt sem ahhoz.

június elejére odáig fajult a helyzet Zalányi körül. nem szabad senkinek szóba állni vele. az igazgató úr nem most tesz kivételt bejárási szokásai alól. Senki nem volt hajlandó Zalányihoz menni. s visszaóvakodok a másodikra. Marton Péter és dr. s nem is biztos. korábbi igazgató. nem merek indok nélkül tovább kérdezõsködni. megköszönöm a segítséget. Majd Vörös doktor magából kikelve üvölteni kezdett: –És itt járt a Kende! Micsoda kupleráj van itt. Úgyhogy ismét lépcsõzök kicsit. mert az lejáratná az intézetet. a Magyar Orvosi Kamara városi elnöke. – Annyira félünk a nyilvánosságtól? Úgyhogy aztán másnap a kórház valamennyi osztályán a reggeli referálón elhangzott az utasítás: ha újra idejön a Kende Péter. Terhestanácsadáson látott olyan képet: Zalányi rendelõje elõtt egyetlen 15-16 éves lány ült. a teraszon Edina másik három nõvel beszélget. Csak behúzott. Végül – a pletykák szerint – az önkormányzat illetékesei közölték Vörössel: vagy Zalányi megy. Nem Zalányi betege volt.mikor mit fog megint mûvelni! – Közben fölérünk az ötödikre. és semmit nem szabad mondani neki! (Halkan hadd tegyem hozzá: büszke vagyok erre. dr. Szerencsére a helyzet változatlan: orvos. könnyen lehet. * Nem sokkal ezután a mosonmagyaróvári kórház szülészetén egy rajkai kismamának méhen belül elhalt a magzata. Ám ki kellett vizsgálni. neki semmi köze nem volt a történtekhez. ott semmit nem szabad mondani. a másik orvosnál legalább húszan várakoztak. hogy széles ívben kerülték a nõk. Nagy György. dr. hogy szabadon bóklászhat a kórházban? Itt járt a Kende! Mindenféle nyilvánosságra fog kerülni! –Laci! – vágott bele Nagy doktor. a nõgyógyászatra. mintsem hogy Zalányi kezére adja magát. Az orvoskamara elnöke nem szólt egy szót sem. Vörös megbeszélést tartott. Egyikük – terhessége vége felé járhat már – elmeséli: Zalányinak olyan híre volt már a városban. hogy azt egyre többen tarthatatlannak ítélték. Õ maga – mondja – inkább elvetette volna a babáját. ember sehol. Vörös nagy tirádát tartott: ha behívnak bárkit megyei orvosetikai ülésre. igazán nagy tisztesség ez énnékem. lelakatolt vasrácsok fogadnak. Oszwald Lajos megbízott osztályvezetõ. KP) * 1999 május végére. hogy történt bármi mellényúlás. és kiszállok. mûhiba. jelen volt Cserháti Géza sebészdoktor. vagy mind a . Olyanokat hallani róla. nõvér sehol.

ketten. Már a szakmai kollégium elõtt van az új. az Egészségügyi Fõiskolán fogok tanítani. az igazgató is. számomra különös kijelentést tesz: „Betegforgalmunkhoz képest elenyészõ a panaszok száma. melyrõl októberben a kórházvezetés az önkormányzattal és a megyei tiszti fõorvossal együtt hozza meg a végsõ döntést. Vörös László igazgatót interjúvolja Vida István újságíró Remények a Karolina Kórházban címmel a mosonmagyaróvári kórház helyzetérõl. hogy Nagy doktort rágalmazza. Ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében is. Sokkal nagyobb baj. a másikban Nagy doktor. Szervusz. bár utóbb a szülészet-nõgyógyászaton két szomorú eset is elõfordult. Dr. hogy engem összemaszatol Vörös doktor – azt azért megválogatom. egyetlen érvényes fõorvosi pályázat. s átballagott a szomszédba: –Elköszönni jövök. másoknak is elmondta: fél évet adott Zalányinak.” Ejha! Ez szép! Én eddig kifejezetten azt gondoltam. Nem az izgat fõképpen. S az igazgató két. hazudni csúnya dolog. Ez szerdai nap volt. Tizenegykor Zalányi végzett. és a szakrendelõben dolgozom majd. kinek adok a véleményére. s szakmai mulasztást nem állapítottak meg. –Nocsak. a nyilvánosság elõtt meg pláne. Mindkét ügyben a megyei orvosi kamara etikai bizottsága és igazságügyi orvosszakértõ is vizsgálta a körülményeket. hogy állást keressen magának. a Kisalföld. –A nyáron az egyik mûhibapereket taglaló könyvben is szerepelt egyik volt kollégájuk neve… –Ez igaz. Gyuri! –Szervusz. Attól persze mi még kudarcként és õszinte együttérzéssel éltük meg a történteket. így a rendelõben az egyik szobában Zalányi fogadta a betegeket. szerintem túlkarikírozott eset 10 évvel ezelõtt és nem nálunk történt. szeptember 3-án érdekes cikket közölt a Mosonmagyaróváron is helyi lapnak számító Gyõr-Moson-Sopron megyei napilap. de az ott leírt. Egyébként az említett orvos sem dolgozik már a kórházban. Két halvaszületés történt. õ. hová mész? –Megyek vissza Szegedre. Samu! * 1999. A szerzõdése június 30-ával járt le. Vörös Nagy doktornak is. még ha .

Mosonmagyaróváron egy ilyen nyilatkozat végleg tönkretehet valakit. Szabályos helyreigazítási kérelmet küldök a Kisalföldnek. hogy kollégákkal ne próbáljak korrekten megállapodni pereskedés helyett. elvtelenül mentegesse egykori egyetemi csoporttársát. aki elõször közli. Istenek? – orvosi mûhibák címû könyv írója A sajtó-helyreigazításra szigorú törvényi határidõk vonatkoznak. a helyi sajtónak mennyivel nagyobb ereje. de teljességgel egyértelmûen az õ nyakába varrja Zalányi bûneit. Hát nem igyekeztek. elõször azt hiszem. nyilatkozott – hogy szakmai szabályszegés nem történt –. Ott helyben. naiv. olykor helyreigazítást is közöltem – csak nem lehetek oly illetlen. dr. Vörös igaztalan vádját. hogy ezzel is kimentse. amit Vörös dr. Én. Vörös Lászlónak. számukra kártérítést fizetett. még alaposabban. ki ne fusson ezekbõl. ahogyan Vörös dr. a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatójának a szeptember 3-i számban a kórházban történt két halvaszületésre vonatkozó állítása. dr. Zalányi Sámuel súlyos szakmai szabályszegést követett el. pesti kávéházi debatterek azt alig tudjuk elképzelni is. ha nem teljesen egyértelmû a kórház felelõssége. hogy az eljáró orvos. Egyébiránt kikérem magamnak és visszautasítom dr. most nem ér rá velem beszélgetni. mint amennyit õ ténylegesen elkövetett. s kérem a következõ szöveg megjelentetését: HELYREIGAZÍTÁS Szemenszedett hazugság dr. Zalányi Sámuelrõl írtak túlkarikírozottak. szeptember 6. A két eset közül ugyanis az egyikben az igazságügyi orvosszakértõ éppen hogy nem azt állapította meg. Hamar döntök hát: nem hagyhatom ennyiben. ezzel szemben az osztályvezetõ fõorvost õ azért mozdította el. hatalma. Zalányinak még sokkal kevesebb mûhibájáról sikerült tudomást szereznem. Kende Péter. Fölhívom hát a fõszerkesztõt. Nem válaszoltak ugyanis semmit. szerkesztõséget is vezettem. s az érintett szülõkkel egyezséget kötött. Budapest. mert . (Ez pedig nemigen szokása a biztosítóknak. dr. mint ahogy az eddig megtörtént Nagy doktorral.) Hamis az a beállítás is.indirekte is. Mégiscsak újságíró vagyok magam is. a Mik vagytok Ti. Márpedig mi. 1999. barátját és védencét. mert erõsebb hatása van. hogy ezt késõbb a kórház felelõsségbiztosítója is elismerte. Olyannyira. Zalányi Sámuelt. hanem pontosan azt. a szülészet-nõgyógyászat személyi változásáról nyilatkozott. hogy a kötet írásakor dr. hiszen kimondatlanul. a Kisalföld szerkesztõsége igyekezni fog. miszerint könyvemben a dr. Az igazság ezzel szemben az.

ha pedig igen. Engem dr. Na mindegy. Az ügyvédnõ persze elutasítást kér. hiszen én indítottam a helyreigazítási pert. Rendezõi jobbon üresen marad minden hely. Mivelhogy szerinte nem vagyok perlésre jogosult. az. okoskodó stílusomat. ez pedig nem én vagyok. Az október 8-i tárgyalás furcsán kezdõdik. valamint kifejti. talán jegyzõk. hivatkozik arra. Úgyhogy ripsz-ropsz el is utasítja a keresetemet. akinek a személyére utal a cikk. legalábbis elhelyezkedésemet illetõen én is szót kapok. Az .) A túlkarikírozott jelzõ használatát pedig véleménynek kéri minõsíteni. beadom a keresetet a Gyõri Városi Bíróságra: kötelezzék õk helyreigazításra a lapot. végig azt hittem. magyarázat: semmi. az nem 10 évvel korábban és nem másutt történt. A Kisalföld szerkesztõségét képviselõ ügyvédnõ legnagyobb elképedésemre melléjük telepszik. az elõre látható anyai és magzati szövõdmény a terhesség megfelelõ idõben történõ befejezésével elkerülhetõ lett volna. az idõben el nem végzett császármetszés és a magzat méhen belüli elhalása között ok-okozati összefüggés áll fenn. Legelõbb idézek néhány részletet az igazságügyi orvosszakértõi véleménybõl. Akár vádlott vagyok. a megfelelõ észlelés hiánya. Ha nem. (Azt nem magyarázza meg. hanem ténykérdés a tekintetben. a vádlottaknak vagy a közönségnek szánt padra ültet. Mint például: az anya és a magzat észlelése 100 percen át elmaradt… a magzati szívmûködést 120 percig nem rögzítették… a császármetszést jóval korábban el kellett volna végezni… a toxémiás állapot ellenõrzése hiányosan történt. háttér.” Majd közlöm: a túlkarikírozott ez esetben fõként nem jelzõ. két fiatal lány foglal helyet az íróasztal mögött. Valamint hangsúlyozza: az indíthat sajtó-helyreigazítási pert. hogy még folyamatban van a per. akár közönség. Indok. és kész. hogy volt-e szó a könyvemben keszthelyi esetrõl is vagy sem. Rendezõi bal oldalon. hogy akkor mi a búbánattal áll összefüggésben. nem áll összefüggésben a kórház mulasztásával. úgyhogy emiatt is kéri a kereset elutasítását. nem ez a fontos. Idéz a Farkasné Mailinger Krisztinaügy rendõrorvosi boncjegyzõkönyvébõl és rendõrszakértõi véleményébõl.értekezlete van (akkor vajon miért kapcsolják be hozzá a telefont?). hogy a biztosító hajlandó kártérítést fizetni. márpedig volt. szóval elvitatkozgatunk. én leszek a felperes. írtam keresetlevelet. ahol általában a felperes szokott ülni. Lezsák József bíró magával szemben. a bíró úr érezhetõen nem kedveli különösebben a hochmecoló. fizettem illetéket. Na. amíg jöttem idefelé. a terhes és a magzat észlelése nem felelt meg az adott helyzetnek. hát nem. Az egészet egyáltalán nem értem. második hívásomra pedig összesen annyit hajlandó beledörmögni a telefonba: nem adja le a helyreigazítást.

Azonnali gazdasági vizsgálat a szülészet-nõgyógyászaton. Tóthné Erdélyi Kinga mosonmagyaróvári lakos is helyreigazítási kérelemmel fordul a Kisalföldhöz: Ellentmondásosnak találom a mosonmagyaróvári kórház orvosigazgatójának kijelentéseit. hogy mindaz igaz vagy nem igaz. de semmi jelentõsége. aki sok ezer gyereknek adott életet? A . úgymond. következésképpen õ nem köteles vizsgálni. ha az önkormányzat mint a kórház tulajdonosa közbelépne. Ez sem szokványos eset egy normális szülészet-nõgyógyászaton! Keringési elégtelenségre hivatkoztak. szakszerûen kivizsgálta. és 18-án váratlanul meghalt. punktum. újságcikkek már csak fõorvosként említik. Mert ez már rég nem a kórház belsõ ügye. hogy édesanyámnak augusztus 16-án kellett befeküdni egy-két napra erre az osztályra. mielõtt újabb hibás döntések születnek. milyen peres ügye után fizeti az önkormányzat a kártérítés kamatait több évre visszamenõleg. Mint ahogy azt is. pedig tudnia kellett peres ügyeirõl. hogy a készülõdõ botrányhoz bûnbakot találjon.egész Vörös-nyilatkozat nem rólam szól. Sokan tévesen azonosították az osztályvezetõ fõorvossal. õ még az aláírók között lehetett. aláírásgyûjtés az osztályvezetõ ellen – huszonévesek aláírás-gyûjteménye egy 30 éves szakmai múlttal szemben! Furcsa módja a pacientúraszerzésnek. * Ám nem egyedül én háborodom föl nagyon Vörös doktor hazugságain. Az ügyet a város egészségügyi bizottsága. ismeretlen osztályvezetõ. Az igazgató. Az osztályvezetõ azonnali leváltása. és lelkiismeretesen felülvizsgálná a történteket. a kórház sorsáról? Több mint öt hónapja a szülészet-nõgyógyászat szakmai irányítás nélkül mûködik. Még három hónapig rontotta az osztály. Miért lesz jobb egy új. Nagy Györggyel. de ezt a többi hibáival együtt elhallgatják. Ideje lenne. jelen perben ennek semmi. kezdõ orvosokkal! Sajnos a szomorú véletlenhez tartozik. De a végsõ döntést a megyei orvosi kamara etikai bizottságától várom. kedves orvos. Késõbb tévériportok. Zalányinál halt meg egy jánossomorjai fiatalasszony kisbabája is. Zalányi Sámuelt kórházunk igazgatója vette ide és léptette elõ. amikor 30 éve csak a munkájának élve itt van közöttünk egy elismert. ez év március végén intézkedett. Nem Zalányi Sámuel volt a célpont. Milyen kivizsgálás lehetett ott. dr. ahol a bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje? Ilyen bizottság dönt ebben a városban az orvosok. hisz nagyon régóta ismeri. a kórház hírnevét.

akin keresztül sikerült országosan lejáratni kórházunkat. évfolyamtársak voltunk. amelyet a szerzõ dr. amely óriási pénzeket akaszt le az orvosperekbõl. mert nincs megnevezve a könyve. Vörös doktor viszont levélben kéri Kingát: tisztázzák személyesen a félreértéseket. ha most sem kapna a város állami támogatást. Tóthné Erdélyi Kinga Kinga nem csupán nevének közléséhez járul hozzá. Nézzük mondatonként! Két halvaszületést. 1999. Csak idézgetek. –Ez a Kende Péter egyébként egy ügyvédi irodának dolgozik. de ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében. Akkor telefonál. Õ t miért nem kérdezik meg a történtekrõl? Két éve az igazgató már hozott egy jelöltet. hogy írását a lap. Nincs joga perelni. írását átküldték a mosonmagyaróvári kiadóba. ha akarja. –Miért támad engem? –Én nem támadom. Ám szeptember 15-ig hiába várja annak megjelenését. Anyám ettõl teljesen független. szeptember 6. s Güll Csaba újságíró annyit közöl vele. A lap ennek ellenére nem adja le írását. vagy nem is tudom. amiket írtam. Én neveztem ki fõorvossá. –Szóval a Nagy doktorról akar beszélni? –Igen. az illetékesek válaszával együtt tegye közzé. errõl a puccsról. a kórházigazgató válasza nélkül nem közlik Kinga cikkét. Egyébként igen. Nem ezzel összefüggésben! –A Nagy doktort nem tiltottam el a mûtétektõl. õ véletlenül került ide. Teljesen véletlen. minek nevezzem. Október 6-án fogadja õt igazgatói irodájában. De a Nagy doktor a 3 hónapos próbaidõ . akit az igazgató tett a nyakába. csak összefoglalom a történteket. amelyeknél nem volt szakmai mulasztás. mivel az újságíró szerint mondatonként meg tudja cáfolni.tragédiák nem nála történtek. de ahhoz is. Az újságcikkem miért nem engedi megjelentetni? Az ön válasza nélkül nem adják le. mert peres vagy vitás ügye van a kórházzal. Nem lenne csoda. – Elõször is fogadja õszinte részvétemet édesanyja halála miatt! Sajnálom. hogy egymástól függetlenül megtorpedóztuk az ön nyilatkozatát. Nyerges Csaba fõszerkesztõre hivatkozva azt mondja. hogy nem akar találkozni Oszwald doktorral. –Ezt a dolgot már vizsgálja az etikai bizottság. Egy hete beszéltem vele elõször. ismertem a Zalányit. Erre õ írásban kijelenti: nincs peres vagy vitás ügyük. Vida a fõnökére. –Most jön egy idézet. Vida István újságíróhoz. Kende Péter és a riportot adó doktornõ engedélyével írtam. Õ maga írta alá az Oszwald doktor által összeállított új munkaköri leírását. Olyan ember miatt hibáztatják.

A Nagy doktor pedig – bár elismerem. és a többieket sem hagyta. hogy aki ismeri Nagy doktort. ön ártott a legtöbbet. Jön az új osztályvezetõ. csak a 7-tõl 9-ig terjedõ idõt. nem mutathatom meg. Ismerje el nyilvánosan. erre megesküszöm! Tõlem nem. úgy nyilván nyugodtabb! A Nagy doktor egyébként nem tud errõl a cikkrõl. de elítélik az egész ügyet. Az egészségügyi bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje – ez igaz. ha válaszolnék nyilvánosan a Nagy doktort illetõen. Nem engedélyezte a császármetszést. akkor megválaszoltam a kérdéseit. hogy jó orvos. nem bízott meg senkiben. a leváltása elõtt már három éve feszültség volt az osztályon. És meg kell mondjam. az én kislányom is nála született – nem képezte magát. nagyon lelkiismeretesen harcol a kórház pénzügyi dolgaiért. rossz idõpontot vizsgáltak. hisz ön vette ide! –Õ k ketten jó kollegiális viszonyban voltak. az a fõorvosi beosztásuk miatt összekeverte volna õket a riportok után. kandidátusi fokozata. És nem hiszem. és ön még Zalányit is odavette! –A Zalányinak volt egyedül az egész intézményben tudományos. –Miért. annyit cigarettázott. –Nos. Mindent maga akart csinálni. Ez a politika! De meg kell mondanom. sokkal nyugodtabb a légkör. Gazdasági vizsgálat volt. Nem lehetett bemenni a szobájába. –A cikk megjelenése óta a kezemben van a független orvosszakértõi vélemény is a jánossomorjai kismama halvaszülésérõl. kik vannak ott. hogy aláírta. És nem bírta volna a vezetést. Maga szerint ki volt a hibás abban az esetben? –A Nagy doktor. pedig a kismama több hete bent feküdt. nyilvánosan! –Nagyon kérem. a Nagy doktor nagyon jó .után aláírta a meghosszabbítást! –Még jó. újságban Nagy doktort! –Ezt megígérem. mert nincs beteg. –De tudja. –Nem? –Az összes információt önkormányzati képviselõktõl kaptam. –Persze. Nem volt panasz. –Nem csoda! Nevetséges. akik névtelenséget kértek. Elmart maga mellõl mindenkit. amit pedig a kórházban csak a kijelölt helyen szabad. és az az ügyeletes orvost marasztalja el. de még jobban Nagy doktornak! Higgye el! –Nem én ártok a kórháznak. hogy megjelenjen ez a cikk! A kórháznak ártana vele. aki pedig Zalányi volt. Most javult a helyzet. amikor idevette a Zalányit! –Ne akarja ezt a cikket! Többet ártana vele. de voltak hiányosságok. ne akarja. –De kérek valamit. –De ezt az újságban kéne.

Gazdasági vizsgálat: csinált. Joga van a városnak megtudni a tényeket. A jánossomorjai kismama halva született kisbabája után robbant ki a botrány a nõgyógyászaton. Majd akkor nyilatkozom az osztályról. kitalált dolgok. Ennek híre Kingához is eljut. Így rendben? Jó. fõleg ismerve. Kérlek. amikor két éve még Nagy doktorra bízta kislánya születését. akkor Nagy doktor a hibás. hát a viszontlátásra! –Viszontlátásra! – Kinga voltaképpen dolgavégezetlenül távozik. Mindezt azért kell elszenvednünk. A kórház volt sofõrje által kivizsgálva. mert ez a Zalányi a kórházigazgató évfolyamtársa volt. s 1999 márciusában az igazgató már Nagy doktor leváltására szólítja fel az osztály fiatal orvosait. amely már Zalányi óvári dolgait is le fogja írni. Mindenki tudja. õ pedig áprilistól le volt váltva.: Anyám hirtelen halála miatt már Téged is hibáztatlak. tejes kirúgással fenyegeti. és vizsgáljátok felül. Nagy doktor kimart mindenkit. 1999 januárjában jelent meg a mûhibákról szóló könyv. vagy ha igen. mondván. de szerinte nem történt orvosi mulasztás. október 19. s nincs felelõs. milyen cikkrõl van szó. amely Zalányi peres dolgait írja le. Már a szeptember 3-i nyilatkozatkor a kezében volt a független orvosszakértõi vélemény – amely az ügyeletes orvost marasztalja el. aki nem is volt a kórházban. Azonnal magához hívatja Nagy doktort. ezzel a kórház neve bekerült az orvosperek történetébe. Vörös doktor azonban rögtön tudja. Az igazgató nyilvánosan is belekeveredik saját ellentmondásaiba. A törvény nyáron jelent meg. hogy huszonévesek vannak az osztályon. S. És nincs joga felülbírálni az orvosszakértõi véleményt. aki Zalányi volt –. Nem értem ezt a borzalmas rosszindulatot. és óriási üvöltözést csap vele. amelyhez Erdélyi Kinga csak a nevét adta. Fegyelmivel. mielõtt a testület is nevetségessé válik. mi a dolga. Készül Kende Péter második kötete. Mit tesztek. õ írta azt a cikket. Nagy doktor pedig azt sem tudja. Háromszor . állítsátok meg már ezt az embert! Lejáratta a kórházat azzal. s õ levelet ír a város polgármesterének: Ezek után ragaszkodom cikkem megjelentetéséhez. Dohányzott szabálytalanul. Azt mondja. csak Zalányi eltávolítását akarta. hogy idehozta Zalányit. Üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga P. akiknek nincs pacientúrájuk.másodfõorvos lesz. vidd testület elé az egész ügyet. Nevetséges. ha az új fõorvos sem jó vagy elmegy? Hét hónapja az osztály szakmai irányítás nélkül mûködik. ezért voltak Vörössel állandó konfliktusban. Kérlek. Ezt a Kisalföld felé is jeleztem. 1999. és megemlítem.

voltam Nálad figyelmeztetni, hogy ugrómókusok vannak az osztályon. Teljesen véletlen, hogy ez is belekerült ebbe a dologba. Ám az igazgató ezt említésre sem méltatja a panaszos esetek között a riportban.

Idõközben megtudom azt is, mi történt valójában Erdélyi Kinga mamájával. Idõs hölgy volt, apró nõgyógyászati beavatkozásra kellett befeküdnie. A mûtét jól sikerült, a beteg azonban két nap múlva meghalt. Nem az operáció következtében, hanem szívpanaszokkal. Csakhogy bent fekvése alatt, a mûtét elõtt belgyógyászatilag egyáltalán nem vizsgálták! Stipkovits Pál polgármester a hivatalos, ajánlottan föladott levélre nem válaszol. Ezért Kinga november 10-én fölkeresi õt személyesen, a fogadóóráján. Kivárja a sorát, s amikor õ következik, régi ismeretségük alapján kérdéssel kezdi: –Küldtem Neked egy levelet. Olvastad? Vártam a választ! –Igen, olvastam. Nagyon nem szép Tõled, hogy arra hivatkozol, ki mit mondott! –Mit tudtam volna tenni, hogy meggyõzzelek? Leírtam, mit beszéltem a kórházigazgatóval. Ha olvastad, láthattad, milyen rosszindulatú Nagy doktorral. Ez már nem normális, hogy valakirõl csak rosszat tud mondani. Nincs már más lehetõség, mint a nyilvánosság. –Az igazgató szakmailag nagyon is elismeri Nagy doktort, a kislánya nála született, de a cikkedet nem engedem megjelenni! A szülészet-nõgyógyászat becsületét helyre kell állítani, nem fordítva, ahogy Te akarod! –Csak tényeket írtam le. Az igazgató viszont gyakran nem mond igazat, és ebbe belekeveredik, mint a szeptemberi nyilatkozatában. És belerúg Nagy dokiba. Még aznap este megírtam a cikket, amit az igazgató ráfogott, hogy õ írta. Az egész kórház tudja, hogy üvöltözött vele, fegyelmivel fenyegette és az én nevemet kiabálta. Kiderült, hogy a kérdéses idõben itthon sem volt. Akkor hogy írhatta volna õ? Egyébként az igazgató két halvaszülést említ az újságban a leváltás okaként. –Válsághelyzet volt az osztályon, és Nagy doktor nem tudta kezelni. –Zalányi Sámuel volt a válsághelyzet oka, akit az igazgató hozott ide. Az orvosszakértõ szerint Zalányi a felelõs a halvaszülésért. –Nagy doktor betege volt! Már megvolt a baj, amikor ügyelet volt, több hete bent feküdt az osztályon. Az osztályvezetõ nem adott engedélyt a császármetszésre. Értsd meg, Nagy doktor betege volt! De jön az új fõorvos november 15-tõl, nagyon ígéretes, forradalmasítani fogja az osztályt, sok új dolgot fog bevezetni, és ha meg tudnak egyezni, Nagy doktor megy vissza az osztályra.

–Hisz az egész város tudja, hogy bejáró lesz, hétvégéken oda-vissza utazik majd! Olyan feltételeket szab, amelyek pluszköltségeket okoznak, különszobát, fürdõvel az egyik vizsgálóból, amivel a betegektõl veszi el a helyet, pedig az úgyis kevés, amióta összevonták a szülészetet és a nõgyógyászatot. –Majd kap lakást az önkormányzattól, csak idõ kérdése. –Egyébként már áprilisban azt ígérted, Nagy doktor mehet vissza mûteni, azóta nyolc hónap eltelt! –Kiforgatod a szavaim, akkor is azt mondtam, ha jön az új fõorvos, és meg tudnak egyezni. –Utoljára egy nõt említettél ígéretes osztályvezetõnek. –Nem feleltek meg a feltételek. Rosszul értelmezed a dolgokat. –Írásban szeretnék választ kapni a levelemre! –Továbbadtam az egészségügyi bizottságnak, azt fogod válaszként kapni, hogy az ügy le van zárva, kivizsgálták, jön az új fõorvos, rendezõdnek a dolgok. Felesleges ezzel Neked foglalkoznod! –Kik vannak az egészségügyi bizottságban? –Azt hiszem, az Ágh doki, a Sólyom, a Vörös Laci… –Micsoda? Az igazgató fog dönteni saját kijelentéseirõl? És arról mi a véleményed, hogy anyám befeküdt az osztályra, és két nap múlva váratlanul meghalt? És véletlen az is, hogy a bátyám 21 éves kislányát mûteni kellett? Mindenki menekül innen! De Téged ez nem érdekel, mert nincs lányod, ugye? –Látom, teljesen rosszul állsz a dologhoz, úgyhogy fejezzük be! Nagy doki már beletörõdött, csak Te ugrálsz még! – a polgármester már kiabál. –Hogy törõdött volna bele? Nincs annyi empátiád, hogy átérezd, mit jelent, hogy 30 év kemény munka után ezt tették vele! Neked mint polgármesternek többet kellene foglalkoznod az ügyével, mint nekem. –Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat, rosszindulatú vagy a kórházzal, félreértelmezel mindent! Rosszat teszel Nagy dokinak is, ha ezt csinálod! –Én nagyon is elismerem a tisztességes orvosi munkát. A cikkhez Nagy dokinak semmi köze, ez az én ügyem. Mit árthatok még neki? –Elérheted, hogy nem kerül vissza az osztályra! – a polgármester már kifejezetten üvöltözik Kingával, aki érzi, ennek így semmi értelme. Leforrázva, megalázva távozik. Másnap újabb hivatalos levelet küld a polgármesternek: Stipkovits Pál részére Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálom, hogy a tegnapi fogadóórádon kiabáltál velem, végül elzavartál. Senkinek nem akarok rosszat. Egyetlen dolgot szeretnék, hogy igazságosan és elfogultság nélkül vizsgálja ki a testület Nagy doktor leváltásának és az

osztályos munkától történt eltiltásának okát. Az Egészségügyi Bizottság több tagja is függ a kórházigazgatótól. Így az egész ügy eddig koncepciós. Korrekt az lenne, ha az érintett fõorvos is jelen lehetne ezen a kivizsgáláson. Furcsának találom, hogy a független igazságügyi orvosszakértõ véleményét Vörös fõorvossal felülbíráljátok. A szakértõi vélemény szerint az ügyeletes orvos, Zalányi Sámuel marasztalható el, akit Vörös igazgató hozott a kórházba. Szerintetek még mindig a leváltott osztályvezetõ a hibás. Beszélgetésünk napján telefonon beszéltem a jánossomorjai kismama férjével, Farkas Ferenccel. Feleségének nem Nagy doktor volt az orvosa, ahogy Te mondtad. De szerették volna, ha õ vezeti le a szülést. Jánossomorjára Balogh doktor járt ki terhesgondozásra. Farkas felesége este 7 óra körül már rosszul volt, amit jelzett az ügyeletes Zalányinak, aki másnap reggel kb. 8-tól 9-ig nem csinált semmit. Ezalatt megfulladt a kisbaba. Nagy doktort nem hívták be. Egyébként a kismamát elõzõleg Vörös doktor is megvizsgálta derékfájdalmai miatt. Csak az igazságot keresem, ami nem az én dolgom lenne, hanem épp a választott testületé. Egy ember 30 éves munkájáról van szó. Az új fõorvossal nem biztos, hogy megoldódik ez az ügy. Fõleg ha azzal kezdi, a betegektõl von el vizsgálót saját szobája kialakításához. Nagy doktor figyelmességét és azt a szeretetet, tiszteletet, ahogy a betegeivel bánt, nem lehet tudományos fokozatokkal, akármennyi tanulással pótolni. Erre itt volt Zalányi példája. Kérlek, ezt a levelet is továbbítsd a kivizsgálást végzõ bizottsághoz. Jóindulatú figyelmeztetésként küldöm mindkét levelemet a testület felé, mivel úgy gondolom, már õk is felelõsek a szülészet-nõgyógyászaton történt és a jövõben történõ dolgokért. Ez már rég nem kórházi belsõ ügy. Választ várva, üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga Mivel nem kap választ, november 11-én ismét polgármesterhez, s ebben megismétli eddigi kéréseit. December 1-jén születik válasz: levelet intéz a

Kedves Kinga! Elõzetesen is elnézést szeretnék kérni, hogy találkozásunk során ingerültebben reagáltam a felvetéseire. Történt ez azért, mert egy ilyen ügyfélfogadási napon nagyon sokféle behatás éri az embert, másrészt úgy éreztem, hogy sokadszor elmondtam a témával kapcsolatosan álláspontomat, azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az ügy érdekében tettem, elsõsorban annak érdekében, hogy a szülészeti osztályon kialakult helyzetet normali-

záljam, másrészt hogy kórházunk jó hírét megõrizzem. Kérésének megfelelõen a beadványait továbbítottam az illetékességnek megfelelõen az Egészségügyi Bizottság elé, és kértem, foglaljanak állást, a Nagy doktor úr leváltásával kapcsolatos vizsgálat kinek a kompetenciájába tartozik, illetve egy ilyen vizsgálat milyen következményekkel járna Nagy doktor úr, illetve a kórház presztízse szempontjából. Nos, a bizottság Vörös igazgató úr távollétében úgy foglalt állást, hogy ez az ügy orvosszakmai szempontból egyrészt nem tartozik a testületre, másrészt fel van tárva, és nem szolgálná senkinek sem az érdekét. Az is megállapításra került, hogy Zalányi Sámuel mosonmagyaróvári tevékenysége nem használt sem az osztály, sem a kórház hírnevének, de semmiképpen sem hozható összefüggésbe Nagy doktor úr felfüggesztésével. Egy hosszú folyamat eredményeképpen következett be ez a sajnálatos esemény, amelynek kiváltó oka elsõsorban az volt, hogy az osztályon dolgozó orvosok egyhangúlag kinyilvánították, hogy nem kívánnak és nem tudnak Nagy doktorral együtt dolgozni. Ebben a helyzetben jutott olyan elhatározásra az igazgató, hogy ezt a sajnálatos lépést meg kellett, hogy tegye, amelyet emberileg nagyon nehezen tudott Nagy doktor úr feldolgozni, ami érthetõ is. Azóta a fõorvosi hely megpályáztatásra került, és orvosszakmai szempontból egyértelmûen támogatott új osztályvezetõ került november 15-ével a szülészeti osztályra. A személyes megkeresését követõen kezdeményezésemre Nagy doktor úrral áttekintettük a helyzetet, és arra a megállapításra jutottunk, hogy mindenki jól felfogott érdeke, hogy nyugvópontra kerüljön a kérdés, és készségét fejezte ki, amennyiben szakmai munkáját gyakorolhatja, akkor megbékél, és igyekszik az új helyzetnek megfelelõen végezni a munkáját. Megfogalmazta konkrétan, milyen szakmai lehetõségekre gondol, amelyeket én még aznap az új osztályvezetõ felé tolmácsoltam. Az új osztályvezetõ a kérést respektálta, és felajánlotta Nagy doktor úrnak, hogy a kollégákkal egyeztetve azon lesz, hogy a szakmai tudását hasznosíthassa. Olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a személyes kontaktus megtörtént a két szakember között, és most van lehetõség, hogy a dolgok nyugvópontra jussanak. Tiszteletre méltó, hogy ilyen harcosan védte Nagy doktor úr érdekeit, de én úgy látom, hogy most Nagy doktor úr számára is az lenne a legfontosabb, hogy nyugalom legyen körülötte, minden további vizsgálódás óhatatlanul sárdobálással jár, amely mindenkire fröcsög, és ez nem szolgálja sem a kórház, sem Nagy doktor úr érdekeit. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Mosonmagyaróvár, 1999. december 1. Üdvözlettel:

Stipkovits Pál polgármester

Ugyanis való igaz: a polgármester behívatta Nagy doktort, és megkérdezte: – Ha végezheted a munkádat hetente egy nap az osztályon is és operálhatsz is, akkor hajlandó vagy belenyugodni a helyzetbe? Hogy megbékéljünk, hogy ne legyen balhé. –Ha tisztességgel végezhetem a munkámat, én nem pörölök! – válaszolt Nagy doktor, aki ezután ígéretet kapott: január 1-jétõl heti egy napot dolgozhat az osztályon. Azt senki nem mondta ki, de mindenki beleértette: amíg állást talál valahol másutt. Tóthné Erdélyi Kinga nem adja föl, harcol ma is – nem önmagáért, hanem a városért és lakosaiért. * Úgy szólnak tehát a hírek, hogy Zalányi visszakerült volna Szegedre. Ottjártamkor elballagok hát Újszegedre, a MÁV-rendelõbe. Gyönyörû liget mellett, barna-sárga, kétemeletes, ronda épület, messzirõl lerí róla a magyar egészségügy riasztó stílusa. A nõgyógyászati rendelõ az elsõ emeleten van, ajtaján az állandó beosztás. Három orvos rendel egy-egy fél napot. A negyedik azonban többet: „Dr. Zalányi Sámuel rendel: hétfõn: 8–14 óráig, szerdán 10–16 óráig, pénteken 8–14 óráig.” A hír igaz. Mindazonáltal nem mindenki tartja ezt helyénvalónak. 2000 áprilisában például Orosházán, a fõorvosi értekezleten maga Gervay doktor, az igazgató jelentette ki: – Több vezetõcserére van szükség, osztályvezetõfõorvosváltásra van szükségünk. Nem lesz ezt nehéz megoldani, hiszen Szegeden számos nagyon tehetséges orvos hever parlagon. Példának okáért kihasználatlan jelenleg Zalányi doktor is. – Orosháza környékén pedig nõ a rettegés: ezek szerint Gervay Zalányit akarja odavinni a jelenlegi szülész fõorvos helyett. Bocsánat az iskolás stílusért, de hadd foglaljam össze e fejezet lényegét. Dr. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász szakorvos, kandidátus a szegedi orvosi egyetemen végzett. A szegedi klinikán kezdett dolgozni. Többen egybehangzóan ugyanazt a számot emlegetik: Szegeden nyolc mûhibaesete volt, ezek pontos adatait – beleértve az áldozatok számát – nem ismerjük. Majd nála szült dr. Kiss Judit, a kislánya súlyosan agykárosodott lett, késõbb meghalt. Varga Nándor felesége, Rózsika a szülõágyon, Zalányi kezei között halt meg, napok múlva az egyik kislány, pár év múlva az ikerpár másik tagja.

akik ezt nem állítják meg. hagyja. Nekik is el kell számolniuk az elvett életekkel. Karcsi bácsi. õ azt vallotta: semmi ilyesmi nem történt. megemelem. Nem sokat. de gurul ez is rendesen. Az öreg nyekkent egyet. most már csak a két lábát kell áttenni. Beidézték a betegszállító fiút. egy-két százast. Orvosi mûhiba persze nem történt ebben az esetben. Karcsi bácsi. Ekkor kötelezték a kórházat. hanem az öreg merev. jöjjön. Névtelenségét megõrizni kívánó betege a szülõágyon magzatával együtt olyan állapotba került. Soha többet. Ügyeleti idejében halt meg Farkas Krisztina gyereke. A papírokat hozza Maga! Jól van. Eltört a nyakcsigolyája. magatehetetlen lábát használva eszközül megtolta. félrerántotta a görszéket. a nõkkel heccelte az öregembert – megdolgozott azért a borravalóért. Laparoszkópiás mûtét közben egy asszonynak három helyen lyukasztotta át a hólyagját. nem ment elõre megnyitni az ajtót. mintha az lett volna. *** – Na. hogy inkább csak a csoda mentette meg. amit minden fuvarért megkapott. A betegszállító fiú tolni kezdte az öreget a folyosón. most a fenekét. hogy összeütköznek. Odaértek az elsõ csapóajtóhoz. adja ki a . a fiú jókedvében volt. akkor indulunk. Ám a kórház pontosan ugyanúgy viselkedett. mintha az udvaron rodeózna. Úgysem érez vele semmit! Ám szembõl éppen másik kerekes szék közeledett. majd én! Ne erõltesse. olyan sebességgel érkezett. Alexandra meghalt. A rendõrségi eljárás során a kezelõorvos vallomásában mindössze ennyit volt hajlandó mondani: õ sem tud az egészrõl. Karcsi bácsi „ sofõrje” meg is rémült. várjon. engedik. Meghalt. úgysem bírja egyedül. És határozottan állítom: bûnösök mindazok. megyünk ultrahangra! Hadd emeljem meg! Úgy. mert Zalányi átvágta egy erét. míg máskor évekig egy sem. Mosonmagyaróváron Bánhídiné Kis Edina életét csak a többi orvos mentette meg. jó. hagyja. Tóthné Rajki Andrea kislánya. Felelõsségem teljes tudatában jelentem ki: ez ámokfutás. emelem én Magát! Jól ül a tolókocsiban? Jó. és tartotta életben õket. jól van. de a nap végére mindig egész rendes summa jött össze. nem éppen Mercedes. annak „ vezetõje” is vicces fiatal srác volt.Keszthelyen Zalányi doktor fõorvosi ténykedésének idõszakában négy méhen belüli haláleset történt. de nem is kell. de nem szólt semmit. Vicceket mesélt. Semmit nem ismert el.

Mit tehetett a kórház. a hivatalos levélre mindössze egy reagált közülük: õ nem emlékszik ilyesmire.Karcsi bácsival egy idõben. a kórház képviselõi írhassanak levelet nekik. elõször õk. Úgyhogy késõbb. . írásban és szóban megkeresték mindannyiukat. nem tud semmirõl. A választ nem várták meg. Ám ennek kísérõlevelében rögtön kérte. A többiek nem válaszoltak. kiadta. ugyanabban a szobában feküdt betegek nevét és címét.

nagyon-nagyon ritkán lesz orvosimûhiba-esetbõl büntetõügy. mondván. . az csak tönkreteszi a polgári per esélyeit. hogy kimondassék. nagy nehezen megetettem. együtt fut a polgári és a büntetõügy. kis joghurttal beadtam neki a gyógyszert. így nem talált végzettségének megfelelõ munkát. mintha strúmája lenne. az vállalja ennek felelõsségét. Azonban délután. s egyenesen a Budai Gyermekkórházba rohantam vele. a kórházi és biztosítós ügyvédek lobogtathatják ennek papírjait a kártérítési perben: íme. milyen kiugróan szép lehetett a fiuk. Így volt ez Kárpátiékkal. már bizonyítottuk. – Mi legyen. s ha nem teszi. ami történt. ott idõs doktor bácsi vizsgálta meg. talán valami szájfertõzése van. s bevallotta. hogy nem történt semmi. Hazavittem. a gyerek nagyon nehezen bír nyelni. észrevettem. hogy aki hibázott. A bírósági tárgyaláson Kati így számol be a történtekrõl: –Este a gyerek belázasodott. mindössze annyit. ha lehet. fogalma nincs. amit az érintettek rendszerint hallani szeretnének: felelõsök az orvosok valaki haláláért. Úgyhogy reggel orvoshoz vittem. csak bólintott vagy rázta a fejét. adtam neki lázcsillapítót. hogy a nyakán diónyi duzzanat van. vagy adjak kórházi beutalót? – Azért jöttem. aki azt mondta. Csorgott a nyála. független erõ: igenis vétkezett. amikor le akartam fektetni. hivatalból a rendõrség indította el. Azonnal visszavittem a körzeti rendelõbe. csak menet közben értették meg. de én kértem. kisportolt. Gyönyörû emberpár õk. mondja ki külsõ.Alex gégefedõje Ritkán. A belgyógyászaton dr. kínjaiért. hogy utalja be kórházba! – Megírta a papírt. hiszen látszik. igenis felelõs azért. vékony. de csak csökkent a láza. megnyomorodásáért. Ha pedig a doktorokat fölmentették a büntetõügyben. tablettát akart rá fölírni. mi lehet a baja. a büntetõeljárást. csupán igazságot szeretne. velõtrázóan csinos nõ. Istenem. sudár. nem múlt el. bármit kérdeztem. úgymond. Orvosi mûhiba miatt. Nem bosszút. Jó ideig azt is hitték. adjon inkább szirupot. nem szólt egyetlen szót sem. Pedig a mûhibát elszenvedettek többségét nem a pénz érdekelné. a gyesrõl nem volt hajlandó visszavenni a Chinoin. ma belvárosi butikban eladó. Katival és Viktorral is. Viktor sugárzóan jóképû. Az ügyvédek gõzerõvel próbálják lebeszélni ügyfeleiket büntetõeljárás indításáról. anyuka? Hazaviszi. Alex! Aki háromévesen halt meg. hideg vizes borogatást tettem rá. de nem felelt. Büntetõben ugyanis szinte nulla az esély arra. Kati szép arcú.

hogy hányjon. hogy itt jó helyen van a gyerek. Megitattam kis teával. injekcióban is csak Algopyrint és Nospát adtak. de nem sikerült. összevissza nyomkodtam a gombokat. sétáltam a szobában a karomban a gyerekkel. Késõbb megtudtam. újra és újra azt mondta. meg is kérdeztem Nagyszakáll doktornõt: – Biztos. Aztán a telefonban Kónya . A gyerek már kék volt. nem mûködik az oxigén! – Semmit nem tett. mintha hánynia kellene. Akkor sem jött belõle semmi. Elrohant vele a szubintenzív szobába. Leszaladtam a kertbe. kérdeztem is az idõközben megérkezett férjemet: hogyhogy nem valami komolyabbat adnak erre? Ám rövid idõn belül elvitték injekciózásra. A doktornõ néha bejött. ám kisvártatva olyan volt. hogy lefeküdjön és pihenjen. A gyerek tátott szájjal ült az ágyában. s akkor láttam. végre kap rendes orvosságot is. a szája tele van sûrû váladékkal. Mire visszaértem. Kirohantam a folyosóra. jöjjön azonnal. a belgyógyászaton! – A kezembe nyomtak Sumetrolimot. azonnal jöjjön ide! – de nem jött senki. fogalma nincs. kikapta a kezembõl a gyereket. hogy én adjam be a gyereknek. Érkezett Nagyszakáll doktornõ. pánikban van. teljesen jó helyen lesz itt. és kiabáltam. amint azzal késõbb vádoltak az orvosok. nem fog megfulladni? Nem kéne inkább a gégészeten lennie? – Nem. Nagy nehezen rávettem Alexet. odafutottam. akkor megnyugodtam. Odavittem õt a mosdóhoz. és pontosan láttam. kértem. nem beszélt egy hangot sem. Megláttam a falon a telefont. a bevizezett hüvelyk. majd elõttem hívta föl Nagyszakáll doktornõt: – Kétoldali nyálmirigygyulladás. jöjjön valaki. erõsen csurgott a nyála. Mellette futottam. vigyem át a Cserje utcai gégészetre. nem visszatartja. és azt javasolta. mitévõ legyen. A doktornõ fölemelte vízszintes helyzetbe Alexet – aki erre azonnal elvesztette az eszméletét. ezt ne. a gyereket félmeztelenül a kõre fektették. már olyan zavart voltam. úgyhogy késõbb. itt valami másról van szó. visszaérve hozzá. és a mosdó fölé tartotta. hogy nem a súlyosabb betegséget diagnosztizáltuk. karomban a kicsi gyerekkel. nehogy engem lehányjon.Nagyszakáll Zsuzsanna megvizsgálta. de visszatartaná. és kiment. A doktornõ rátett oxigénmaszkot. s mondogattam neki: semmi baj. jaj. ránéztem az arcára. még meg is fázik ráadásul. de jó. anyuka. majd egyszer csak levette: – Úristen. nemsokára megyünk haza! Nem szólt egy szót sem. és körbe-körbe kiabáltam: – Ha bárhol orvos van. Tán fél óra múlva fölült. – Én az ödémától nagyon megijedtem. meggyógyulsz. nem.és mutatóujjammal kihúzogattam a váladékot a szájából – de nem nyúltam bele a szájába. zavartan ide-oda ugrált. az ölembe vettem. próbáltam hazatelefonálni a férjemnek. s megértettem. visszavitte a kórterembe. Ott a doktornõ megnézte. erõs ödémával. Ekkor kezdtem érezni: meg is halhat a fiam. Ez újra és újra megismétlõdött.

az intenzíven nem lehetünk bent. megfullad a gyerekem. és újabb doktornõ próbált csitítani: – Nyugodjon meg. amint fölvágják a fiam torkát. Az elõzményi adatok ismeretében. A tárgyaláson az ügyésznõ csak egyet kérdez: – A gyermek kórházba befektetésekor kapott-e ön bármilyen instrukciót az orvosoktól. azt már nem bírom végignézni. –Az ön családjában állt-e valaki kapcsolatban az igazságügyi orvosszakértõvel? –Nem. semmilyen kapcsolatban nem álltunk az orvosszakértõvel. a gyerek most már túl van az életveszélyen. hogy nem szerepel. de így történt – felel Kati. A doktornõ közben szájon át lélegeztette Alexet meg nyomkodta a mellkasát. Nagy sokára lejöttek. Lementem a kertbe. Most akkor ez hogy volt? –Furcsállom is. nem igaz. illetve foglalkozás körében elkövetett szabályszegésre. mire elindultak vele a Lászlóba. de a nõ azt mondta. Hivatalból igazságügyi boncolás történt. Németh Brigitta háromszor próbálta ledugni a torkán a kis tubust. rohanjon ide azonnal. tele a szokásos intenzíves csövekkel. reagál is! – Nem hiszem el. hogy mit tehet vele és mit nem? –Nem. Valahonnan hallottam a kérdést: – Hívtátok már a rohammentõket? Mi van a gégemetszéssel? – Dr. Fölmentünk. Anyukám sem. ne hazudjanak! – Adok nyugtatót – és beadott valami injekciót a karomba. úgy éreztem. hogy a gyerek sûrû váladékot hányt. de akkor is még rengeteg idõ eltelt. Ezután a tekintélyes védõügyvéd. orvos. anyuka! – válaszolt. és ezt ön elmondta Kónya doktornõnek. ennyi idõt nem bírhatott ki. s az egyértelmûen kimondta: „Nevezett halála nagy valószínûséggel heveny gégefõgyulladás következtében létrejött légzéselégtelenség miatt állott be.” Ezt a késõbbi kórszövettani vizsgálat egyértelmûen alátámasztotta. Zamecsnik Péter veszi át a szót. anyuka. a bonclelet alapján alapos gyanú merült fel orvosi gondatlanságra. – Az ön rendõrségi vallomásában nem szerepel. és letette. aki korábban ott dolgozott. Férfi és nõ jött civilben. Haza kellett mennünk. a férfi bement. én a kocsiban maradtam. Alex pedig aznap éjjel három óra tíz perckor meghalt. Ekkor kijöttem. Ott már csak a férjem ment föl a mentõsökkel. Alex feküdt az ágyban.Katalin doktornõ hangja jelentkezett. Pillanatokon belül elküldtek minket. de nem sikerült. Kónya doktornõ jött oda hozzám a civil ruhás férfival. nem kaptam. könyörögtem neki. amit nem értettem. éppen megkatéterezték. vezetékekkel. – Nem lesz semmi baj. mondván. nyugtatgattak: – Az ilyen kicsi gyerekek sokat kibírnak! – De nem ennyi ideig! Megjött a mentõ. . Beleszúrt a torkába egy injekciós tûvel. Szabálytalan volt a légzése.

hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. szemüveges belgyógyász –. s õ ezt elmulasztotta. pedig ilyenkor szakmai elõírás a direkt vizsgálat elvégzése is. besiettem a kórterembe – következik dr. hogy elfogadták a gégészvéleményt. –Hm – az ügyvéd csak ennyit válaszol. de aztán már nem. Amikor tehát Nagyszakáll doktornõ véres váladékot talált. amivel pedig próbálkoztak – hogy intubálták a kisfiút –. – Abban az szerepel. olyan kicsiny tubussal történt. csupa nagy tekintélyû orvostól. –Igen. Kónya doktornõ csupán indirekt vizsgálatot végzett. Jelen van a tárgyalóteremben három igazságügyi orvosszakértõ is. az alkalmatlan eszközzel. körülbelül fél-egy percen át. az arra enged következtetni. amit mond! De ha igaz lenne. Az Igazságügyi Orvostani Intézet szakértõi is. hogy ne tegyem? És ha ilyen veszélyek állnak fönn. Felrótták a belgyógyászoknak. amely csak csecsemõk esetén lett volna elégséges. aki a fülorr-gégész volt. A bírónõ a három doktornõhöz fordul: – Vádlottaknak van-e kérdésük az anyához? –Én megkaptam a rendõrségtõl az anyuka vallomását – áll föl Kónya doktornõ. Korábban számos szakértõi vélemény született. ami megmenthette volna Alex életét. mire megérkezett a másik doktornõ? – kérdi a bírónõ Nagyszakáll Zsuzsannától. Nincsenek éppenséggel könnyû helyzetben. Láttam – állítja határozottan Nagyszakáll doktornõ. hogy ne fulladhasson meg? –Mennyi idõ telt el. vékony. hatvan körüli. udvarias hölgy. –A gazdasági osztályon dolgozott. miért nem õk felügyeltek rá. –Négy-öt perc. Hibásnak minõsítették a gégészeti közremûködést. Nagyszakáll Zsuzsanna. –És ez alatt még volt légzése a gyereknek? –Eleinte nehezített spontán légzése volt. –Látta ön. hogy nem végezték el az azonnali légcsõmetszést. hogy elegendõ levegõhöz juttassa. de nem igaz. –Nem igaz! – sikít bele Kati. Mindhármukat hibásnak mondták. az õ meghallgatásuk következik. akkor miért énrám bízták a gyerekemet. szõkére festett. harmincas. –Este nyolc körül meghallottam az anyuka kiabálását. halk szavú. nem tettem! –. ha benyúltam volna a gyerek szájába – amit hangsúlyozom. pedig a tünetek alapján nem lett volna szabad ezt tenniük. leírták. hogy a szájba nyúlás következtében és során valami sérülés következett be. az anya a mosdó fölé tartotta a gyereket. ekkora gyereknél kevés volt ahhoz. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába? – kérdi a bírónõ. Ribári professzor is egyértelmûen elmarasztalták a doktornõket. S volt .–Ezt szerettem volna hallani. akkor miért nem szólt rám a doktornõ. – Meghazudtol a doktornõ.

mert a nyelv megnyomása komoly baj forrása lehet. amikor kimosta a gyerek száját. *** . hogy bekövetkezhet súlyosabb helyzet. ami történt. Nagyszakáll doktornõ szájból szájba lélegeztetést alkalmazott – én ezt nem szakmai hibának. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. A szakirodalom szerint ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni. –Persze! – áll föl Kati –. jó. rögtön kettõt is: –Nem. Legutóbb 2000 októberében. megnyomta a nyelvét. járt-e bármilyen következménnyel. –És amikor beállt az állapotrosszabbodás. ez a sors kegyetlen tragédiája. amelyben a korábbi szakértõi vélemények zöme egyetértett: a hibás diagnózis és annak alapján a helytelen kezelés volt Alex halálának oka. hanem hõstettnek nevezem! – jelenti ki a szakértõ professzor úr.még egy döntõ jelentõségû momentum. más szakértõket idéz tárgyalásra. ezzel egyértelmûen számolni kellett volna – felel a középkorú szakértõ hölgy. másképpen kellett volna-e eljárni? – hangzik az újabb bírói kérdés. Az anya belenyúlt a gyerek szájába. s nem más. A következõ tárgyalás már 2001-ben lesz. Ez volt az oka a gyerek halálának. –Nos. nem jelennek meg a tárgyaláson. s azonnal megkapja a férfiválaszt. erre nem kellett volna számítani – replikázik Buda professzor. Akik ezután újabb és újabb tárgyalásokra nem írják meg véleményüket. de ennek következtében állt be a halál. –Nyugodtan mondja elõttem! – szól Kati. s a másik férfi szakértõ is õt támogatja. s ezzel újabb és újabb idõpontok kitûzésére kényszerítik a bíróságot. például gégefõgyulladás is? – kérdez közbe a bírónõ. A bírónõ nem lát más kiutat: újabb szakértõi véleményeket kér be. s ez okozta a történteket. –Igen. teljesen korrekt volt az eljárás. Amikor tehát most a bírónõ arról kérdi a szakértõket. s ezzel idézte elõ mindazt. Pedig Kónya doktornõ egy korábbi tárgyaláson ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: – Az anya. szóval én öltem meg a fiamat! Persze. belenyúlt. nem kellett volna másként tenni. természetesen én vagyok a hibás mindenért! –Sajnálom. –Nem. –A gégészeti vizsgálatnál kellett volna-e számítani arra. másképpen – felel a szakértõ hölgy. az idõs Buda professzor így felel: – Csak az anya távollétében válaszolok erre. –Igen.

s majdhogynem féltékenységet érzett. jóképû. könyvet magával hozni. negyvenes. Volt sürgõsségi ellátó részlegük. kicsit szédült és – ami a legérthetetlenebb volt – megdagadt a nyelve. hogy megcsípte valami. beugrott az autóba. nem fájt. mit mûvelhettél Te ott bent ezzel a gyönyörû csajjal! – villant át benne. Szúnyog. Visszaült. amikkel viszont nem szabad törõdni! De ennek itt fele se tréfa! Beszaladok. úgyhogy fogalma nem volt róla. mert most már valahogy nehezére esett megszólalnia –. és megvizsgálom. – Mi a bánat ez? Nincs nekem soha semmi bajom. meg olyan furcsán érzem magam. szó nélkül kérdezte õt: mi újság? – Azt gyanítom – nyögte ki. egy lélek nem várt a folyosón. és azóta szédülök. hogy megvizsgál. Visszahúzta az ajtót. és azóta egyre rosszabbul érzem magam. rögtön jövök vissza. ekkor történt. mint felejthetett el újságot. mi a szösz ez? –Na. Addig foglaljon helyet! – a doktor elõzékenyen mutatott a fapadra. Dél volt. Megtenné. elvégre elsõ látásra szinte megigézte a nõvérke. Halkan bekopogott hát a Vizsgáló feliratú ajtón. allergiás rohamom van. Soha nem tapasztalt mértékben száradt ki a szája. se ki. Ám nem is jött senki. valami megcsípett. Különösebben nem is törõdött vele. Napozott a kertben. s amint a férfira pillantott. Úgy érezte. –Hú. Húsz év körüli. de ott maradt az ajtóban. halálra fogja unni magát. s pillanatok alatt a kórházba ért. darázs? Valami más? Nem látta. az anyád.Érezte. méh. furcsán csillogott a szeme. mint én vagyok. Ott flangált . duzzad a nyelvem. Kilépett a fõorvos úr. A csípés helyét sem tudta megnézni. izzadok. Nem telt el több két percnél. hányingerem van. vidám doktor. A vizsgáló ajtaján kilépett a gyönyörû nõvérke. a földön nincs még ilyen egészséges ember. egyenesen oda tartott. kóválygok. csinos nõvérke dugta ki a fejét: – Igen? –Nõvérke. azt hiszem. Fulladok. hason fekve olvasott. kifejezetten azért vagyunk itt! Éppen csak elugrom pár percre. szólok a fõorvos úrnak – mosolygott kedvesen a lány. alig fér el a szájában. leszámítva a különbözõ nyavalyáimat. ismét õ nyitotta ki. gyorsan adott valamicskét enni a kutyának. megmutatom iparosnak! Összekapta magát. se be. tán a vérnyomásom is leesett. Az orvos kérdõn fölvonta a szemöldökét. s nekifogott a folyosó egyik szekrényébõl gyógyszereket behordani a benti tárolóba. persze. kis türelmet kérek. –Oké. s azon kezdett mérgelõdni. allergiás rohamom lehet. Vagy fél óra múlva azonban furán kezdte érezni magát. mert épp a háta közepén volt. Ám ekkor erõsebben kezdett szédülni. Valami megcsípett.

Az ilyet tekerni kell. icipici udvarral. a folyosó magányában ejakulált. . mit nem adnék érte. mert nem fér már el a számban. Vagy megnõtt? Ha ez a tünemény tovább illegeti magát elõttem. egyre dagadtabb nyelvemmel! Amit most ki is köpök. – Atyavilág. nagyon jó. fogadj Magadba. A halál oka allergiás roham volt. hanem a csupasz kis gyönyörû popsija. de szépséges! – indult meg a férfi szokásos belsõ monológja. már nem is vonaglom olyan nagyon. csak egy pillanatra engedj Magadba! Látod. igen. nagyon jó. khmm. ha a körmeimmel végigszánthatnám! És aztán a nyelvemmel is. és még mit látok? Hiszen tangabugyi van rajta. hadd leheljek beléd! Nem akarok Tõled semmi mást. nem csak a nyelvem fog megduzzadni. Mintha fölakasztották volna. ha hátat fordított. így maradok hanyatt. ülj rám. le is fekszem ide a kõre a lábaid elé. az utolsó pillanatban ott. nagyon finom. nem is nyomkodni! Úristen. amin eddig gyönyörködtem. a nagy melegben csak vékony fehér köpeny feszült rajta. az nem is a bugyija volt. meg se bírom már mozdítani a nyelvem. jaj. ezzel az egyre nagyobb. csöppnyi véggel. Óh. – Úgy tûnik. abbahagyom ezt a hülye görcsölést. gyere. ne hagyj itt! Ne azokkal a gyógyszerekkel foglalkozz. így.õelõtte. hanem az a ritka gyönyörû rózsaszín. nem is barna a mellbimbója. így. csak hogy simogass meg egyetlenegyszer mindenütt. nincs rajta melltartó. gyere! A férfi meghalt a kövön. gyere. gyere velem együtt. khmm. hadd nézzek a köpenyed alá. annyira összeszáradt. így. de semmi köze nem volt a nõvérkéhez – még csak a második fogásnál tartott az ebédjében. bújj hozzám. A fõorvos úr – akinek valójában semmi. most gyere Te is. most gyere fölém. egymagában. milyen sima lehet. lépj át rajtam. Jaj. édes kicsi szívem. de szomjas vagyok. a tanga bevágását. hadd lássam azokat a pirinyó pihécskéidet. milyen kerek. vigyázz rám! Látod.

az ügyeletes orvos hozzátette: szerinte mindezt az eddig beadott gyógyszerek okozták. Belosztályára. utalják õk kórházba. Ezt teszi Szentes Péterné is. a Szárnyas utcában. lázcsillapítót – csak elmúlik a baja. Hatvannyolc éves. Alapos vizsgálat után azt mondták. máj-. sok éve még csak orvoshoz sem kellett mennie. de a láz nem szûnt. lép-. a férje belázasodott. mi baja lehet. tizenkét mûtétje miatt. és mégis ki akarja harcolni vélt igazát? Neki nincs más választása: egyedül kell birokra kelnie a teljes jogi gépezettel. de semmi gyógyszert nem adtak. aztán vállalni kell kockázatként a perköltséget. Ott teljes mértékben negatív szívlelet . általuk fölkért szakértõkkel. A felvételi lapra azt írták: magas láz. lehet. s bevallotta: fogalma nincs. hogy ennek legegyszerûbb elemét nézzük. igen-igen agilis asszony õ. az elõzetes szakértõi vélemény elkészíttetése is pénzbe kerül. ha valaki nem tudja megfizetni mindezt. igen magas a fehérvérsejtszám és a sülylyedés. hamarosan elmúlik minden panasza. A férfit még aznap este bevitték az István Kórház III. Ám mi történik.és mellhártyagyulladás lezajlófélben van. már nincs rá szükség. 22-én a körzeti orvosnõ levetetett vért a nõvérrel. 1981-ben százalékolták le különbözõ betegségei. Szükségesnek látták elvégeztetni a terheléses szívvizsgálatot. mifenét is. õ megvizsgálta. hogy a felesége kihívta az ügyeletet.Egyedül nem megy A mûhibaügyek – no pláne a perek – döntõ többsége profi ügyvédekkel. hiszen a szakértõ sem dolgozik ingyen. S a kórházban két héten át vizsgálgatták. de férje egész szépen keresett. hogy az ügyvédeknek munkadíjuk van. aki indította. ez heveny leukémia – azonnal be kell feküdni kórházba. most hát meglepõdött. akik ehhez hozzáférnek. Kõbányán él. Már mindazok számára. Április 5-én Péter. illetéket. a lázcsillapítón kívül semmi. nyirokmirigymegnagyobbodás. komoly. Soha nem volt semmi komolyabb betegsége. nagy jogi apparátussal zajlik. a kétoldali tüdõ. Kihívták a körzeti doktornõt. 18-án este már annyira rosszul volt. Hiszen az magától értetõdõ. Másnap aggasztó hírrel érkezett: nagyon rossz a lelet. Adott antibiotikumot. arra átvitték a Honvéd Kórházba. nem okozott nagyon nagy gondot a megélhetés. meg tudják fizetni. és azt elküldte laborvizsgálatra. már ha elveszíti a pört. Háromnaponta jött beadni az injekciót. nem tudott mit kezdeni a lázzal. Igaz. lett légyen bármi is.

Így a bíróság . Ott azt tanácsolták. A transzfúzió után. az ügyeletes orvos hosszan nézegette a kórlapját. miért nem rendeltek el hatósági boncolást.készült. beszélgettek. amely sokkos állapotban állítólag azonnali szívleállást okoz? És a halál bekövetkezte után miért az István Kórház patológiája boncolta föl a férjét. majd úgy döntött: etikai kérdés itt nincs. Akkor hogy halhatott volna meg szívbajban? Ám ha tényleg koszorúér-meszesedése volt. kártérítési pert? Õ a büntetõt választotta. A halált közvetlenül elõidézõ betegség: koszorúérelmeszesedés. az ágyára fektették. A belgyógyászat egy nappal a transzfúzió elõtt kért a Honvéd Kórháztól szívkivizsgálást. miért nincs begépelve az orvosok neve. hogy az elkövetett hibákért megbüntessék a vétkeseket. A bírónõ végighallgatta. majd Tonogen injekciót kért. kóros elváltozást nem mutatott ki. de azt a választ kapta. amint azt a rendeletek elõírják? És az általuk kiadott halottvizsgálati bizonyítványnak miért nincs kitöltve egy csomó rovata. ezt nem szokták? A beadott vér viszont okozhatott keringési elégtelenséget. azt megállapította a bizottság. nem volt rá pénze. majd nyilatkozatra kérte: büntetõeljárást akar indítani vagy polgári. Igaz. panaszt tett. Május 9-én kezdték el a kezelést. az a fontos. aki hamarosan meg is érkezett. a férje halála valóban rendkívüli halálnak minõsül. Az asszony nem értette a történteket. ha bármi baja van. remegett. de akkor addig fizesse is a hûtõházi tárolást. Ezt nem tudta vállalni. azt miért kezelnék transzfúzióval. Szentes Péter – a felesége karjában –azonnal meghalt. az nem õ dolguk. A kórház patológiája elvégezte a boncolást. kint a folyosón várta a feleségét. amely mindent rendben talált. Leült a férje mellé. a férjének soha semmilyen szívpanasza nem volt. Kérte. Május utolsó napján elballagott a Magyar Orvosi Kamarához. a halál oka: keringési elégtelenség. s ez logikusnak is látszott. majd hirtelen sokkos állapotba került. Bevitték a kórterembe. kérje az István Kórház patológiájától a hatósági boncolás elvégeztetését. Az ORFK Életvédelmi Alosztályához fordult. úgy érezte. végeztesse el õ maga. s elõadta panaszát. Fölkereste hát a Fõvárosi Bíróságot. s Szentesnével annyit közöltek. azt beadta. délután négykor engedték fölkelni. Novemberben az etikai bizottság tárgyaláson meghallgatta õt. bírósághoz. forduljon rendõrséghez. Ám négy óra negyvenötkor a férfi nagyon rosszul lett. Miért adtak Tonogen injekciót. Vért adtak. de ennek kimondásával a maguk részérõl lezártnak is tekintették az ügyet. Rázta a hideg. amennyit a halottvizsgálati bizonyítványba is írtak. és abban miért nem szerepel a transzfúzió? Szentesné számára túl sok volt a kérdõjel. így tényleg el kellett volna végezni a hatósági boncolást.

ha valakinek a . Közülük az úgynevezett elõadó már a legelején furcsa fölütést ad a történetnek. nekem az elején azt tetszett mondani. amely a rendkívüli halálesetekrõl szól. –Micsodát? –Illeték-feljegyzési jogot. mert nem tudott belenyugodni férje elvesztésébe. s leírta. s mint ilyent. teljes költségmentességet tetszett adni nekem! –Igen de az nem mentesíti önt az ügyvédi munkadíj és a szakértõi díj megfizetése alól. amit elõadott. –Kíván még valamit elmondani? –Igen. a törvényeket azért hozzák. Én azt gondolom. fenntartom. hogy be is kelljen tartani. kimondja. továbbította a IX. kérem. s kötelezte õt 15600 Ft perköltség. A Fõvárosi Bíróság 2000 júniusában tárgyalja az ügyet. A szakértõ a kórház boncjegyzõkönyve alapján rendben találta a történteket. aki ismét kizárólag a kórház saját boncjegyzõkönyvébõl dolgozott. amelyet az ügyészség elutasított. Írt a fõvárosi fõügyésznek. Elindította a kártérítési pert. A férjem halálát orvosi hiba okozta. kérte a költségmentességet a pörben. majd tárgyaláson szóban is elmondta: az orvosi kezelés teljességgel rendjén való volt. Az ítélet kihirdetésekor az asszony ettõl ijedt meg a legjobban: –De bírónõ. sem szívbajjal. A Pesti Központi Kerületi Bíróság új igazságügyi orvosszakértõt rendelt ki. Fellebbezett. hogy 32000 forintos rokkantnyugdíjból él. három bíróból álló tanácsban.feljelentésként értelmezte mindazt. Ahol feljelentés-kiegészítést rendeltek el. Ez ellen beadta a fellebbezést. az illetékre nézve pedig illeték-feljegyzési jogot engedélyeztem. Soha nem kezelték sem leukémiával. igazságügyi orvosszakértõi véleményt kértek. A rendõrség megszüntette a nyomozást. ezeket csak a halála után írták le. hogy annak számít az is. Panaszt tett. hogy csak a per befejezésekor kell kifizetni. Az a rendelet. eléggé szabados jogértelmezés! –Fenntartja a fellebbezést? – kérdi az elnöknõ. aki ismét elismerte. szabálytalan volt a hatósági boncolás elmaradása. – Mit mondjak. azt is elutasították. valamint az állam által megelõlegezett 16000 Ft eljárási illeték megfizetésére. Honnan vegyek elõ én ennyi pénzt? –Azt én nem tudom – zárta le a vitát a bírónõ. becsatolva az igazolást. Ügyvédet ehhez sem tudott fölkérni. nem tudta elfogadni a történteket. de egyebekben nem kívánt tenni semmit. A legfõbb ügyész aztán szintén. –De nekem nem ezt tetszett ígérni. Kerületi Rendõr-kapitányságra. Ennek alapján a bíróság elutasította Szentesné keresetét. –Igen. az iratismertetést ezzel kezdi: – Felperes azért indított pert. Az azt jelenti.

átadja a bírónõnek a rendelet fénymásolt szövegét. –Alperes? – vágja félbe a litániát a bírónõ. amikor nem rendelte el a hatósági boncolást. hogy a boncorvos boncol. és ítéletet hirdet: – Az elsõfokú bíróság ítéletét. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. amely felperes keresetét elutasította. hogy felperes férjének halála keringési elégtelenség miatt következett be. a bírói tanács elnöke riadtan figyeli. annak ellenére. az is rendkívüli halálesetnek számít. hogy a jogszabály szerint ez kötelessége lett volna. a professzor pedig dönt. –A 11/1983. Felperes 15 napon belül meg kell hogy fizessen plusz 3 ezer forint fellebbezési illetéket. annak ellenére is. s azoknak nyilván okuk volt. – E rendelet e. próbálja végre elfogadtatni vélt vagy valódi igazát. Hatósági boncolás esetén nyilván kénytelen lettem volna elfogadni annak megállapításait. például kéri-e másik orvosszakértõ kirendelését? –Nem. hogy törvénytelenségek történtek. hogy õ nem orvos. Min. vajon miért szögezte le oly keményen a bírónõ. helybenhagyja. számú Eü. –Abban csak azt tisztázzák. majd visszahív minket. mi a teendõ rendkívüli halálesetben.–IM–BM rendeletben – felel a döbbenetes szakképzetségre szert tett asszony. – Orvos-szakértõ nyilván nem írhatja le a kollégáiról. nem véletlenül volt szükség azokra. nem kérem – felel Szentes Péterné. csak a harmadik bíró unatkozik és szuszókál halkan. hogy hibát követtek el. –Hol van ez leírva? – kérdez közbe a bíróság elnöke. hogy a kórház nagy hibát követett el. estig nem fogja abbahagyni. ez nem változtatott volna azon. Király Éva. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa. – Majd az indoklásban hozzáteszi: – A bíróság arra az álláspontra jutott. annak helybenhagyását kérem és perköltségben marasztalást! – Kiss Tibor Zoltán kórházi ügyvéd nem ismer irgalmat. tõle jól tudom – az a gyakorlat. a többi orvosról. érdeklõdve hallgatja. Óriási lendülettel beszél tovább. ha vérátömlesztéssel összefüggésben történik. –Annak alapján. ha aztán az ítéletének indoklásában mégis . Ám ha el is rendelik. Az elõadó bíró szimpátiával. láthatóan attól tart. ez nem így van! Tessék elolvasni! – és elõveszi. A bíróság kitessékel./ pontja egyértelmûen azt mondja. –Na de akkor mi mire föl döntsünk? Mi nem vagyunk orvosok! – keres egérutat magának a bírónõ. kérem. De a férje halálát csak ön tartja rendkívülinek! –Nem. hogy – öcsém boncorvos. Dr.halála vérátömlesztéssel összefüggésben következik be. Kifelé menet azon tûnõdöm. –Az elsõfokú bíróság ítélete helyes.

Amint elolvastam a maga könyvét az orvosi mûhibákról. jólfésült kisfiú következett: – Én orvos leszek! – jelentette ki határozottan. Nagy bérházban éltünk. törvénytelenség férje halála ügyében. ezek az általam leírt orvosi mûhibák . az. – Azért. – Miért pont orvos? – kérdeztük. hogy – mivel a Magyarországon létezõ valamennyi jogorvoslati lehetõsége kimerült – ott bírálják el: történt-e hiba. a mozdonyvezetõtõl a varrónõig. Ma már értem. hanem az élet rengeteg más területére is. nemsokára kezdõdnek a különbözõ filmek az ilyen-olyan tévéken. hogy állást foglaljon orvosi szakkérdésben. nem értettem az egészet. ideje hazaindulni. gyerekek sokat játszottunk együtt. –Merthogy õ zsidó volt? –Hát persze. az Emberi Jogok Európai Bíróságánál 59057/00. Strasbourgban. Egyszer beszélgetés indult: ki mi lesz. hogy a zsidók irtják a keresztényeket? –Igen. hogy irtsam a keresztényeket! – szólt az egyértelmû felelet. Majd tízéves forma. Egy ötven körüli. ha megnõ? Sorban elhangzottak a válaszok. eléggé kiábrándultak és reménytelenek. én nem voltam még tízéves. –Mármint az. szám alatt iktatták be kérelmét. érdeklõdõk. majd érezhetõ az egybegyûlteken. abban is fölfedeztem a rendszert: ezek nem emberi hibák. ami nemcsak az orvostudományra terjed ki. gondosan öltözött hölgy mellém szegõdik. amit kimondott. mert mesélne valamit négyszemközt. megdöbbenve meséltem anyukámnak. jól ápolt. elkísérhet-e. a könyvtárba hívnak író-olvasó találkozóra. –Az ötvenes évek elején történt. Mindenesetre egyet biztosan látni fognak Strasbourgban: Magyarországon egyelõre Presser Gábor dalát fújjuk: – Egyedül nem megy! *** Békásmegyerre. és kimondja. –Saját két fülemmel hallottam! Ezt mondta. –Áhá! Tehát Maga úgy gondolja. Nem véletlenül történnek ezek a dolgok. Ez tudatos tendencia. Bõ másfél órát beszélgetünk.följogosítva érezte magát. mint az ország jó része. Szentes Péterné nem adja föl. kérdi. Ez egy mindent átfogó program. –Azért. hanem koncepció. Akkor nem tudtam. s mi. Vagy ötven kedves ember. szabálytalanság. hogy irtsam a keresztényeket? Ezt mondta a tízéves kisfiú? – hitetlenkedem a sötétben botorkálva az asszony mellett.

ismerõsöm van – de bizony. . nagyon jó vagyok férfiként az ágyban! De azért köszönöm. –Furcsa. eddig úgy tudtam. Persze lehet. picit szégyenkezve. Milyen kár. már jön is az orvosi mûhiba. rengeteg zsidó és nem zsidó orvos és nem orvos barátom. ez nem jelent semmit. bevallom.nem véletlenül történnek. én magam például zsidó vagyok. nem gondolja? –Még azt is tudom. hogy elmondta. Bár kicsit azért vadul hangzik ez az egész. ott jó adalék lehetett volna. én eleddig errõl nemcsak nem tudtam. és elteszik láb alól. nekem is van dudor a koponyám hátulján. haverom. hanem éppen hogy szándékosan? A zsidó orvosok irtják a keresztényeket? –Igen. de soha nem is hallottam. az csupán azt jelzi. ha ott van egy dudor. így van. hogy nem akkor mesélt nekem errõl. a zsidó orvosok vizsgálat közben megtapogatják hátul a beteg koponyáját. amikor Röpirat a zsidókérdésrõl címû könyvem írtam. –Hát ez érdekes felfogás! Nézze.

Erzsi hasát is megnézte. Úgy gondolta. megint azt dörmögte: –Két hét múlva kontroll. hogy csak piff-puff. s csak az asszisztensnõnek diktálta: – Két hét múlva kontroll. hogy Erzsi akkor esett teherbe. amikor itt járt a pápa Magyarországon. 17 hetes terhes korában dr. mire összeházasodhattak. –Valami baj van. alsó végtagok. nemigen foglalkozott a kismamákkal. hatszor végeztek ultrahangvizsgálatot is. majd menet közben megismeri az ottani doktorokat. Tihamér kijárta a mezõgazdasági szakmunkásképzõt. boldogan várták a babát. és rendszeres helyettesítõje lett hol itt. csak azt. Nem is volt semmi gondjuk. öt teljes évig jártak együtt. jól érezték magukat. most már jöhet a gyerek is. mamája a háztartást vezette. Ilyen helyen ez a szokás. Szegõdi doktor ismét végigfuttatta rajta a gépet. s annak alapján kiválasztja azt. Erzsi postaforgalmit végzett. Fiatalon ismerkedtek össze. Erzsi 92 éves nagymamija is megnyugtatta õket: jó vér csörgedezik az ereikben – úgyhogy nyugodtan.Fanni lábak nélkül Az Illés házaspár Reziben él. mamája a helyi tsz-ben dolgozott. Kis. nagy ünnepeken el is járnak a templomba. római katolikusok. meg kell nyerni a szülõket. Vallásosak mindketten. misére. El is jött a megbeszélt idõpontban. jönni kell két hét múlva is ultrahangra! –Jó. doktor úr? . Mindkettejük családjában sok-sok generációra visszamenõleg mindig mindenki egészséges volt. Erzsi azért rendszeresen járt a nõgyógyászatra a keszthelyi kórházba. doktor úr? –Semmit. akit fölkér fogadott orvosának. Tihamér papája építõipari munkás volt. jövök. sima. úgyhogy teljességgel rendben lévõ volt. az egész falut. bulizni jártak. Erzsi papája a kõbányában volt mûvezetõ. Morc ember volt. aztán újabb öt év után azt mondták: na. nem úgy megy az. ezerkétszáz lelkes község ez. Szegõdi Gábor ultrahangozta. alsó végtagok. eseménytelen terhesség volt. futószalagon zavarta át õket. s szintén a kõbányában kezdett dolgozni. Elõször. hol ott a helyi postahivatal vezetõjének. néhány kilométerre Hévíztõl és Keszthelytõl. Saját házat építettek. –Az mit jelent.

Papp Mihály végezte az ultrahangvizsgálatot. Aztán bejött Papp doktor: –Nem érdemes tovább várni. Késõbb elmesélte: Rizsányi doktor – akirõl köztudott volt. õt fogja fölkérni orvosának. –Dehogyisnem. szimpatikusabb volt a többieknél. Papp Mihály eléggé nagynak találta a magzat fejkörméretét. Nem akart. arra. Nem értette ugyan. várták. Aludt tovább. hogy császár lesz. õ aludt. megcsináljuk a császárt! – És Erzsit elaltatták. Erzsi megkérdezte: – Doktor úr. nincs semmi. hiszen korábban fixen megállapodtak. száguldottak be a kórházba. próbálja fölébreszteni. nem tért magához. senki nem válaszolt. Dr. Iszonyú nehéz volt a feje. Már a kórteremben ébredt. Erzsi addigra sejtette. Rizsányi László végezték a mûtétet. –De megvannak? –Persze hogy megvannak. Erzsi persze minderrõl semmit sem tudott. Tihamért hazaküldték: reggel fél nyolc-nyolc elõtt ebbõl úgysem lesz baba. 1992. csak belógnak a kismedencébe. hogy eléggé sokat iszik – magából kikelve üvöltözött Papp doktorral. Papp Mihály és dr. erõs volt az altatás. megvizsgálta Erzsit. Kérem a következõt! Harmadik alkalommal dr. de hiába kérdezett bármit. s amit hallott. megszül-e. Éppen Erzsi rokona volt a mûtõben a szolgálatos csecsemõs nõvér. május 1-jén délelõtt Papp dr. ezért még kétszer megnézte ultrahangon. Vagy két órát feküdt a vajúdóban. hogy Papp doktor paskolgatja az arcát. Fannit újraéleszteni kellett. Tihamér reggel nyolcra ért vissza a kórházba. emiatt megállapodtak: császármetszéssel kell megszületnie. Ám õ éjjel kettõ körül arra ébredt: fájásai vannak. Amint õ huzigálta a gép érzékelõjét. Ugrottak a kocsiba. A kismedence takarásában vannak a gyerek alsó végtagjai. hogy ezt látni kellett volna. mindent rendben talált.–Nem. Farfekvéses volt a gyerek. Valamint azt is: a gyereket. Igaz. Papp doktorral a folyosón . hogy lehettek ilyen marhák. attól még inkább kába lett: –Nagy baj van! A babának nincsen lába! Visszazuhant az álomba. mennyire tágul. –Mindene megvan a babámnak? –Ne izguljon. mindene rendben van! Erzsi megnyugodott. látja a baba lábait? –Miért ne látnám? –Mert az elõzõ két ultrahangon a Szegõdi doktor mintha azt mondta volna. de az is háttal. azt mondta. nem látszanak. nagy lesz. ráér akkor visszajönni. alig-alig bírta kinyitni a szemét.

a középsõ és a gyûrûsujja van teljesen összenõve. Aludt. Igen. igaza van! . az orvos félrehúzta õt az ablakmélyedésbe: – Nagy baj van! A kislánynak nincsenek meg a lábai. csak sírt tovább.találkozott. s õ – még mindig bódultan a nyugtatóktól. adják Fannit intézetbe! Ne is nézze meg. nincsenek körmei. összekeveredtek kettõjük könnyei. Erzsi befészkelte magát férje vállára. és ujjproblémái is vannak a kezein! –És Erzsi? –Fönt van az osztályon. Délelõtt tíz körül bejött Papp doktor: –Én. s bõgött tovább. együtt bömbölt vele. a feleségét akarta látni legelõbb. Erzsi kinyitotta szemét. s onnantól az egész család egyfolytában sírtzokogott. Az orvos kiment. s Tihamér nem volt képes vigasztalni. teljesen. újra fölcsuklott belõle a zokogás. Erzsi nem tudott felelni. –Hozzá akarok menni! – Nem tudta fölfogni. és a párnába fúrta a fejét. s pillantásából azonnal megértette: nem álmodta. amit az orvos közölt vele. Mondd el nekik. mint gyakorló szülõ. Biztos igaza van! Õ mégiscsak orvos. azt tanácsolom. megfogta a kezét. A jobb kezén három ujja van. de ha most ezt a gyereket hazaviszi. * Erzsi ott maradt egyedül. most született az elsõ unokájuk. mint én. és menj el anyukámékhoz! Nagyon várják már a híreket szegények. mûvelt ember! Jobban látja az ilyesmit. tönkreteszi az egész életét! –Pontosan mi van vele? –A jobb lába tõbõl hiányzik. drágám! – hüppögött Erzsi –. a bal combközéptõl. valami nyugtatókat is beadtak neki. különszobába tettük. Erzsi újra és újra visszaaludt. küszködve a hasán ejtett hatalmas vágás fájdalmaival – próbálta végiggondolni a doktortól kapott tanácsot. Nyomorék. ránézett a férjére. A bal kezén a mutató. Tihamér leült az ágya szélére. valamint mindegyikrõl hiányzik a legfelsõ ujjperc. A háromágyas kórteremben Erzsi egyedül feküdt. de a középsõ és a gyûrûsujja össze van nõve. Egyikük sem szólt egy szót sem. –Õ jól van? –Jól. hogy mit mondtak neki nemrég. csak sírtak. mert aztán többet nem akar gyereket! Szülhet még egészséges babákat. Ám ahányszor fölébredt. mi történt! Tihamér el is ment. Tihamér átölelte a feleségét. –Menj haza.

Ám most már másképpen látta ezt. azt se látják? –Jaj. Amíg az orvos be nem jött ezzel. sírt végeérhetetlenül. Egyszer már döntött: a gyereknek intézetbe kell kerülnie. hogy Fanni beletartozik! Másképpen soha nem fogtok megnyugodni! Ha nem ezt teszitek. nem.És Erzsi nem engedte magához elsõszülött egyetlen kislányát. Tihamér eltüntette a lakásból a kiságyat. a pelenkákat. a kiskádat. mondhatja azt: nem. Hiába könyörögtek neki. Nem volt hajlandó szoptatni. a pólyát. a hintõport. Erzsit hazaengedték a kórházból. Apukám. egy se? Ha feje nem lett volna. hogy azt meg nem látják. nem engedte behozni a szobájába a babát. Anyuka. mindörökké bûntudatotok lesz! De már késõ volt. neki nem volt lába. s akkora volt a lelki trauma. hogy joga lenne nem fogadni magához a gyerekét. És a lakás üressé vált. a babafürdetõt. a babákat. ki mit nem látott? –Na jó. a popsikenõcsöt. olyan aranyos – nem. Nem engedte magához Fannit. és sírt. A gyerekorvosnõ azonban karon fogta. a tiéd! –Nem. el a cumikat. álláspontján. mit érdekel engem. kislányom. Másnap bejött Erzsi papája is. amilyen! A Te gyereked! Nektek igenis ez a jövõtök: föl kell õt nevelnetek! Úgy kell fölépíteni az életeteket. legyen így. legalább nézze meg. Bejött egy gyerekorvosnõ – a férje Tihamérnak és Erzsi papájának a fõnöke a kõbányában –. Feküdt egyedül a kórteremben. ha Erzsi ezt akarja. ami érte. a saját kislányát. hiába kérték. Másnap az anyukája is próbálkozott: – Igenis a Te gyereked! Nem dobhatod el! Nem küldheted intézetbe! Te szülted. és azt kérdezte kislányától könnyben úszó szemekkel: – Hogy lehet az. Erzsi az elsõ szónak. hogy ha odahozzák. Papp doktor tanácsának adta meg magát. Ahhoz erõs lélek kell. –Nem. Hogy van az. el a játékokat. Erzsi érdekét nézte legelõbb. õ mást javasolt: – El kell fogadni Fannit olyannak. nem viszik haza – s ebbõl már nem bírt engedni. a gyerek nemét is meg tudják állapítani. meg sem fordult a fejében. õ pedig hihetetlenül elgyengült. s végül abban maradt magával. hogy képtelen volt módosítani véleményén. nem akarom látni! Ne hozzátok ide! –Csak egyszer nézd meg! –Nem! – És sírt. hagyjál. nem és nem! Nem akarta látni. hagyjál te is! Tihaméron hatalmas tanácstalanság vett erõt. Tihamér ment be a kórházba elintézni az intézeti papírokat. hogy nem vették észre? Az ultrahangvizsgálaton ha nagyon akarják. és bevitte az újszülöttosztályra: – . a csörgõt. majd errõl beszélünk késõbb! Eltelt hat nap.

hogy látta a bûbájos. s hazavihették Fannit. hogy hiányoznak a lábai.Legalább nézze meg! Ki se bontjuk a pólyából. pelenkázta. Erzsi egy héten át reggel bement a kórházba. Szoptatta. s ott volt estig. Ki is bontotta a pólyából – és egy tündéri kislányt látott. Nem mert a gyerekhez hozzáérni. kevesebb ujja volt a kezén. Fölrángatta magára a ruháit. szabályos babát. és meg se merte mondani Erzsinek. és rohant át a szüleihez – ne kelljen egyedül lennie ott. Állt a kiságynál könnybe lábadt szemmel. s azok egy része is összenõtt – de a kislánya volt. aranyos gyereket. Közben már olykor furcsákat mondtak egymásnak: –Nem tõlem fog megtanulni beszélni. Szombaton már be is mentek a kórházba. –Vajon tényleg jó sora lesz abban az intézetben? Õ rlõdtek. igaz. rossz érzést nem okozott már. . S azóta veszik az akadályokat sorra. Pontosabban nem voltak tisztában vele. mosdatta a lányát. családtagok. Letelt az egy hét. Fölmentek a gyerekosztály fõorvosához. S a szülés utáni harmadik hét péntekén Erzsi végre kimondta: –Te. megnézni Fannit – persze mindenki nagyon félve. hazaviszik Fannit. Hiszen Fanni egészséges. És megszûnt minden bánatuk. Hazament. csak testi fogyatékos. nem voltak lábai. közölték vele. Puklics doktor azt mondta: – Járjon be egy hétig szoptatni. Jöttek a barátok. hogy nem volt lába. Kétévesen megoperálták a lábait. mert nem tehettek mást. bajuk. Az elsõ héten Tihamér még otthon volt. mennyire. Igaz. hogy lehessen rájuk protézist tenni. hogy tehetnének mást is. s kezeinek rendellenessége is alig. hozzuk haza! Tihamér már azóta ezt szerette volna. Széjjelválasztották kezein az összenõtt ujjak egy részét – amit lehetett. és valósággal félt az üres lakásban. vitatkozni nem mertek. A gyerekét. Semmilyen stresszt. aztán mennie kellett dolgozni. tündéri kislányt látott. addig nem adom ki! Nem volt mit tenni. de lássa egy pillanatra! Gyönyörû. Egy szép. hogy látta a babát. hogy hibás a keze. ahol még valakinek tartózkodnia kellene. És a fõorvos nem adta ki a gyereket. A lányát. * Fannin számos mûtétet hajtottak végre – egészen pici korától kezdve. Erzsi fölkelt reggel. Akarta. Elfogadták Puklics doktor feltételeit. s Erzsi megnézte Fannit. A pólyától nem látszott. alig-alig merték egymásnak is kimondani.

S abból aztán egyedül jött rá. tehát le is tud ülni vele. bûbájos kislány. amibe az a kis lábfej belecsúszott. nem lehetett azokat behajlítani. és kúp alakúra formálták a combja végét. A bal lábcsonkja végén kis kinövés van: olyan. ott viszont segítség nélkül akar megoldani mindent. ha a WC-t kellett használnia. fölemeli az egész felsõtestét. Az a végtagbimbó. Ám gyakran gondol egyet. s ahelyett. A bal combcsonkja ugyanis enyhén hajlott volt. Még mielõtt megkapta volna a mûlábakat. Aranyosan cserfes. de ma már füvön vagy más egyenetlen talajon is majdhogynem biztosan jár vele. gyakran kimegy kézen állva az utcára is. neki mi a legjobb technika: két karjával elõrelöki magát. majd ismét elõrelapátol a karjaival. s kézállásban indul el. mert ez a pluszelem a pici lábfejkezdeménnyel állandóan beleütõdött a jobb lábába. Ezért ezt a csökevényes lábfejet leoperálták. amely inkább csak esztétikai jellegû volt: menni nem tudott vele. A harmadikkal elindult – persze csak kézen fogva. mint a csík. hogy így löködné magát elõre. Úgy iramodik a lakásban ide-oda ezzel a módszerrel. de fölvehette. csökevényes. Reziben. mintha gombot varrtak volna rá. Mint a tornászok vagy a strandon magukat produkáló izompacsirták: kézen állva közlekedik. fordítva látja õket. Az új mûláb egyik oldala úgynevezett csípõkosaras. Nemcsak a kertben sétafikál így. de nem bizonyult megfelelõnek. a másik oldalát pedig rácsatolni a hosszabbik lábcsonkjára. Ám alig tudott vele menni. hogy megtanulhasson vele járni. hopp. és a végén volt egy befelé hajló. ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. Azt a mûlábat úgy készítették neki. normál suliba. otthon. úgy pimaszkodik mindenkivel. s az akkor majdnem olyan volt. elkezdett mászni. pici lábfejecske. Igaz. amit csak lehet. mintha lenne lába. Hiszen eddig. mégpedig rendes. eleinte aprókat lépegetve. Fannika! Elõször olyan mûlábat kapott. Most azonban nemsokára iskolába megy – komoly nagy nõ már Fanni –. de ez egyáltalán nem zavarja. De az nem zavarja. ha evéshez leült. ami már csuklik is térdben. Csak a teljes látvány nem ugyanaz: hiszen Fanninak a feneke után mindössze egy icipici és egy. Jókedvû. A szülei odaadták neki a picike mûanyag lábfejet: –Ez lesz a te lábad. játszani a többi gyerekkel. Nemrég pedig olyat kapott. karjai között átlendíti a felsõtestét. A másodikat már arra szánták. ahhoz le kellett vennie a mûlábakat. hogy a bal oldali végére illesztettek egy olyan elemet. abba bele kell ülnie.Mûlábakat. mert merevek voltak. közben valami egészen keveset tud segíteni két pici lábával is az elõrejutásban. A lakásuk tele van . csak kevéssel hosszabb lábcsonkja mered az égnek.

Samu! Belõled sem lesz jó orvos! címû fejezetben olvashattak. hogy legyen valaki Fanni mellett. Aztán öt év múlva tesója is lett. II. És Fannit ez sem zavarja. Látja ám. kell. valamint Fanninak havi 17000 Ft járadékot és 350000 Ft vagyoni kártérítést kértek lakásuk Fanni állapota miatt szükséges átalakítására.lépcsõvel. hogy én semmiben nem vagyok hibás? –Majd most kiderül! – tért ki Fanni papája. Errõl azonban nem itt. hanem a Na. ez rosszul hangzik Réka. Az orvos odajött hozzá. méghozzá nem máshoz. amit termel. méhben történõ elhelyezkedésére –öt vizsgálatot végeztek. hogy a terhesség megszakítását mint lehetõséget mérlegeljem. A kórház a kereset elutasítását indítványozta. Nem bírta ki szó nélkül: – Talán ezzel kellett volna Magának foglalkoznia már régebben is. Erzsi papája ugyanis kötötte az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni. de ha mégis… Erzsi a második terhességével – mindenki megrökönyödésére – ugyanabba a keszthelyi kórházba járt. A jogi megfogalmazás így szólt: „Alperes kórháztól elvárható lett volna. Lehet. Elõadta: „Az orvosok a szakmai és a jogszabályi elõírásokat betartva. s annyit mondott: – Ugye tisztában van vele. nem a nõgyógyászattal! – Az orvos nem reagált. Két kezét a földre teszi. földobja a csípõjét. s hihetetlenül stabilan elindul kézállásban. Közben azonban elindult a per. Emiatt elestem attól is. a testvér szempontjából. Ha õk egyszer nem lesznek. Zalányi Sámuelhez. rendû felperese Illés Tihamérné Erzsi lett. * 1994 októberében a be a keresetet a Keszthelyi Városi Bíróságra. mint dr. hogy a végtagok csak a magzat elhelyezkedése miatt nem regisztrálhatók. Tihamér valamelyik tárgyaláson találkozott Papp doktorral. rendû felperese Illés Fanni. orvosi ténykedésük során õket mulasztás nem terheli… Rá kívánunk világítani arra a tényre. hogy az általában szokásos két rutin ultrahangvizsgálat helyett – tekintettel a magzat fekvésére. de biztosan tudták: ezt kell tenniük. Aztán összefutott a doktorral még egyszer a Honvéd Szanatóriumban. Ezek . amely az orvosok körültekintõ eljárását bizonyítja. hogy a súlyos végtaghiányt az ultrahangos vizsgálatokkal felismerje. Ehelyett többször is arra a hibás következtetésre jutott. és remélhetõleg soha nem lesz szükség az õ segítségére. A keresetben 2800000 Ft nem vagyoni kártérítést. Persze szülei végigrettegték a kilenc hónapot. kellõ körültekintéssel jártak el.” A per I. ahol Tihamér dolgozik. mint ahová az elsõvel. hogy Papp doktor oda adja el a krumpliját.

amihez – ha fegyelmezett akar maradni az író – csak ennyit érdemes hozzáfûzni: no comment. egyiknek a másikkal behelyettesítése nyilvánvalóan egyetlen célt szolgálhat: a teljes elmosást. . szakmai szabályszegést. hogy a végtagok fejlõdési rendellenességeinek megállapítása nem könnyû. Azt írta: „Figyelemmel arra.” Szóval az nem vetõdött föl bennük. Megindult a jogi gépezet. de ez nekik nem sikerült.” Azt hiszem. Figyelemmel arra. Nagy László. mulasztást vagy gondatlanságot nem követtek el. ez tipikusan az a szöveg.során rendellenességnek. kóros elváltozásnak még a gyanúja sem merült föl. Ez óriási különbség! A kétfajta fogalomkör összemosása. Egyik tárgyalás a másik után. hanem ötször ultrahangozták Erzsit. hanem büntetõjogi fogalmakat használ. hogy a polgári jogi perben nem polgári. ezért az alperestõl nem volt elvárható. hogy az orvos elkövetett-e szakmai szabályszegést. hogy a károkozás ne következzen be. a végtagok egy részét látja. szakmai tévedés áldozatai voltak. persze mindig jókora idõközzel. illetve egyetlen alkalommal. Az alperesi kórház által végzett ultrahangvizsgálatok nagyobb száma nyilvánvalóan azért történt. Csupán a büntetõügyekben van ugyanis jelentõsége annak. hogy Keszthelyen e vizsgálatokat szakemberek végzik.” Ebben a megfogalmazásban megint ott a trükk. hogy a terhesség megszakítását javasolják. hogy ha már – éppen azért. 1992. Idézem tovább: „ Ismeretes. Ám következtek a mellébeszélésnek még nagyobb példái is. mert a pontos diagnózist idõben megállapítani nem sikerült. a veszprémi Igazságügyi Szakértõi Intézet szakértõje adott szakvéleményt. mulasztást vagy gondatlanságot. A hasonló fejlõdési rendellenességek megállapítására vagy kizárására általában az alperes által is alkalmazott és rendelkezésére álló ultrahangvizsgálat ad megfelelõ módszert. így részükrõl nem volt elvárható. a kimosdatást. Elsõként dr. hogy az ultrahangvizsgálatoknak van bizonyos százalék tévedési rátájuk. hogy az orvosok mindent megtettek az esetleges fejlõdési rendellenesség megállapítására. Az alperes az ultrahangvizsgálatok során a végtagokat soha nem írta le. azaz a leggondosabban elvégzett vizsgálatok sem járnak mindig megfelelõ eredménnyel. Mivel az alperes orvosai biztos diagnózishoz nem jutottak. Ennek megerõsítése nyilvánvalóan a vizsgálatot végzõ orvosok feladata lehet. akkor még sokkal inkább észre kellett volna venniük a lábak hiányát. hogy az elsõ vizsgálatok eredménytelenségének birtokában más kórház hasonló vizsgálatát vegye igénybe. január 30-án Papp doktor úgy vélte. az elmaszatolást. itt mindössze az a kérdés: megtette az orvos mindent. A szakértõ elfogadja azon alperesi védekezést. ami tõle elvárható. mert nem látták a baba lábait – nem kétszer. A kártérítési pereknek mások a felelõsségi szabályaik. és a többi a kismedencébe lóg le.

” Így aztán a Keszthelyi Városi Bíróság megkönnyebbült sóhajjal elutasította Illésék keresetét. Maguk a doktorok. mert nincsenek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. ugyanabból az okból meg lehet-e gátolni a már megfogant élet megszületését. Két hét múlva. amelyek miatt az élet értelmetlennek vagy értéktelennek látszik. hogy azért nem látszanak a lábak. hogy elsõdleges és alapvetõ … személyiségi érték az élet. szakmai szabályszegés. január 16-án elvégzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést nem észleltek. a lábak további része belóg a kismedencébe. úgy gondolták. a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Ultrahang Társaság elnökét. feltételezésük szerint azért. mulasztás vagy gondatlanság nem állapítható meg. hogy Fannikának hiányoznak a lábai vagy sem. Ezt írták: „Az 1992. hogy amely okból a meglévõ élet kioltása nem engedhetõ meg. valamint igazságügyi orvosszakértõk állították: nem kellett volna. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõnek gondolnia kellett volna fejlõdési rendellenesség tényére. Papp Zoltánt. hogy nem látják – még nem kellett volna feltételezniük. A szakértõk és ellenszakértõk párviadalának eldöntésére végül a Sótonyi Péter professzor vezette SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet bevonta szaktanácsadóként dr. az élethez való jog minden egyéb személyhez fûzõdõ jogosultságot megelõz. Gyakorlatilag lehetnek azonban olyan szervezeti. az alsó végtagokat nem látták. Balog Tamás bíró elképesztõ dolgokat írt: „ Az elsõfokú bíróság elõrebocsátja. Dr. azt igazán – önmagában attól.* Egyik tárgyalás követte a másikat. számú Nõgyógyászati Klinika igazgatóját is. mert azok a kismedencébe lógtak. Kérdés ezért. testi vagy szellemi fogyatékosságok. legfeljebb csak valószínûsíteni lehet… . egyik szakértõi vélemény a másikat. nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani a várható egészségkárosodás mértékét és jelentõségét. hogy a természet útjai sokszor kiszámíthatatlanok. a SOTE I. Jogunk a társadalom erkölcsi felfogásával összhangban mégsem engedi meg jelen állapot szerint ilyen esetekben az élet kioltását vagy a halál bekövetkezésének elõsegítését. január 30-án ismételt kontrollvizsgálatot végeztek. amelynek során fejlõdési rendellenességre utaló jelet nem találtak. A két lelet figyelembevételével nem állapítható meg. Nagy László igazságügyi orvosszakértõ véleményével egyetértve a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek nem minõsíthetõ. A fõ kérdés természetesen az volt: észre kellett volna-e venniük az orvosoknak. A combcsontok felsõ része látszott. Az ítélet indoklásában aztán dr.

hogy ebben az esetben éppen a diagnosztikai tévedés –valamint a slendriánság – maga a jogellenesség! Hiszen ha a magzat végtagjai nem látszanak. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõknek gondolniuk kellett volna a fejlõdési rendellenesség tényére. nem is így szerepel. Összegezve: az adott konkrét körülmények közepette az elsõfokú bíróság az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok diagnosztikai tévedését menthetõnek ítélte meg. figyelemmel pedig e vizsgálatok hibahatárára. az elsõfokú bíróság álláspontja szerint ez nem követelt feltétlen és szükségszerû konzultációt vagy a beteg más intézetbe történõ transzferálását… Az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok a vizsgálatot a szakma szabályai szerint végezték. nem törõdtek ezzel. eset. mégpedig azért nem. hogy az orvosok a vizsgálatok során mindent megtettek. ez alperes jogi felelõsségét nem alapozza meg. amint az tõle elvárható? Nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel? Akkor egyáltalán mi a fenére való az ultrahangvizsgálat? No . Akkor mit tettek meg az orvosok? És akkor miként nem jártak el jogellenesen? Napnál világosabb. a gyermek medencefekvése és a lábak belógása. szakmai szabályszegést. ahol engedélyezett az abortusz? Aztán mi a szösz ez a filozofálás. mi több. megállapíthatónak. Ezt valóban nem köteles kideríteni az orvos? Szabad egyszerûen hasára ütéssel úgy döntenie. s a megszületett Fanninak tényleg nem látszottak az alsó végtagjai. sem jogásznak lenni. 2. ez nem a 2. miszerint Isten útjai – pardon. ha nem a törvények. valami takarja azokat. miközben utólag bebizonyosodott. hanem az 1. ha a bíró úr esetleg mélyen vallásos. hanem – a természet útjai kiszámíthatatlanok. netán az Alfa Szövetségnek is aktivistája. s mint ilyen. Összegezve tehát a fentiek alapján nem állapítható meg.Egyedül a közremûködött orvosok által is jegyzõkönyvezett észlelési nehézség volt megállapítható az ultrahangvizsgálatnál.” Na. mert nem voltak. mulasztást vagy akár csak gondatlanságot a bíróság nem talált bizonyíthatónak. Ám az talán még sincs egészen rendjén. hanem saját világnézete szerint hoz ítéletet! Tessék mondani: mi köze egymáshoz az emberölésnek és a magzat elvételének olyan országban. Mit nem lehet ezen kiszámítani? Valamint mi az. majd hagyták annyiban a dolgot. hogy nem látják a magzat végtagjait. hogy ezt valaki fölfogja: kétszer is leírták. Végtagfejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek minõsül. hogy a 2. ami tõlük elvárható volt? Ehhez aztán nem kell sem orvosnak. így nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani az egészségkárosodás mértékét és jelentõségét? Mert Fannika esetében például pontosan ki lehet számítani: nincsenek lábai. ez aztán fantasztikus! Az ellen. annak két oka lehet: 1.. nincsenek.? Avagy akkor nem úgy járt el. például a dávodi kislány abortuszügyében is buzgólkodik – nekem semmi kifogásom.

Megállapította: „A diagnosztikai tévedés a diagnosztikai ténykedés kiegészítésének elmaradása miatt következett be. érvek pufognak ellenérvekkel szemben. részben helybenhagyta. hogy a II. illetve fejlõdési rendellenessége között okozati összefüggés nem állapítható meg. Illésék ügyvédje természetesen fellebbezett. Ugyanakkor az alperes tevõleges magatartása. felülvizsgálati kérelmet kellett elõterjeszteni a Legfelsõbb Bírósághoz: talán mégiscsak érte kár magát Fannit is. A combcsontok már a terhesség 13. immáron nem a jogalap. ezért az õ vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet mint érdemben helyeset helybenhagyta. Vagyis kimondta: na jó. Szakértõt rendeltek ki még arra is. A városi bíróság 1999. miszerint a magzat lábai azért nem látszanak. Megítélt ilyenolyan összegeket lakásátalakítás. hetétõl látszanak. amikor kézállásban megy föl vagy le. Ez a beadvány 1997 szeptemberében készült. A megyei bíróság 97 júniusában hozott ítéletet. s az elsõfokú verdiktet részben megváltoztatta. illetve mulasztása és az I. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. miszerint a lépcsõk mellé korlátot kellett építeni Fanni számára. majd a másik oldalról. bár azt többen cáfolták. hogy a családnak láb nélküli gyereke született! Ezt azzal indokolta. március 23-án hozta meg ítéletét. A kismedencébe pedig csak azért lóghatnak be. rehabilitációs és ruházati többletköltség címén. Illés Tihamérné esetében az orvosok nem úgy jártak el. a mama kaphat kártérítést. Elképesztõ. Papp professzor fenntartotta az álláspontját. mert a kismedencébe lógnak: anatómiai képtelenség! Mármint ha vannak lábai. Zala megyei bíróság elõtt ismét szakértõ errõl.” Bravó! . hogy megítélje: jogos-e és összegében stimmel-e az a 237026 Ft-os tétel. Vissza kellett tehát menni a Keszthelyi Városi Bírósághoz: kezdjék újra az egészet. Felperes (az anya) önmagában véve fizikálisan nem károsodott. mert nincsenek! Nos. A másodfokú. Nem volt mit tenni. le ne zuhanjon valamelyikrõl. rendû felperes. rendû felperes kiskorú Illés Fanni jelenlegi egészségi állapota. de a gyerek nem. Ezért a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése és a szakmai mulasztások között ok-okozati összefüggés állapítható meg… Ehhez képest megállapítható. hanem csupán a kártérítés összegszerûsége tárgyában! Ott persze újabb birkózás indult. s a Legfelsõbb Bíróság mind a mai napig még nem hozott döntést! Jogerõssé vált viszont az ítéletnek a mamára vonatkozó része. aminek egyértelmûen az orvosok az okozói.aztán – amire végig hivatkoztak – az az állítás. hogy a történtek „ alapvetõen véglegesen és rendkívül súlyosan nem nehezítik meg a felperesnek a társadalmi életben való részvételét. Valamint havi 19000 Ft járadékot és 500000 Ft nem vagyoni kártérítést! Ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést arra.

talán már születik ítélet arról is. –Mindig annál lesz a kocsi. Amely év szeptemberében Fannika iskolába ment. akikkel nem történt semmi ilyesmi. –Mondd. és akkor tudok úszni láb nélkül is. A tündéri aranyos kislány mindaddig kedves hozzám és készséges. jól tudom. Aztán majd egyszer – ki tudja. –És ha gyalog kell menni? –Akkor nagyon messze. De inkább nem. nem tud mit kezdeni a rá zuhanó szereppel. megkérem szépen Fannit. vagy a mama visz majd. –Ezek szerint Te vagy a fõnök a családban. és az nagyon jó lesz. igen. Magyar jogszolgáltatás. az összegrõl. Vagy a papa. Fõleg bejárni meg hazajönni. Eddig még nem interjúvolták. –Miként fogsz be. –Fanni! Azt hallom. ugye? –Hát azt nem tudom. mikor – a Legfelsõbb Bíróság is kegyeskedik talán dönteni arról: esetleg magát Fannit is megilleti némi kártérítés. –Mondd. hadd beszélgessek vele is. –Mennyire tudsz járni azzal a lábbal.A kártérítési összegek fölemelésére irányuló fellebbezés 1999 májusában született. mint Veled. Fannika! Szerinted Neked nehezebb lesz az iskola. Hogyha rajtam van. amíg szája elé nem tolom a diktafont – attól picit megkukul szegénykém. aki Téged hoz-visz? –Hát persze. . akkor én vagyok a legmagasabb. Fanni. én vagyok a legkisebb. Elõre kell tenni a kezem. tanulsz úszni? –Igen. –Milyen messze van az iskola? –Csak egy picire van tõlünk. Mert azért lehet. * Mielõtt elköszönnék az Illés családtól. vagy nem lesz nehezebb? –Nehezebb lesz. vagy ha nincs? –Mind a kettõ jó. esetleg abból is lesz fellebbezés – mire Fanni középiskolába megy. –És hogy jobb Neked. akkor abból is elkezdõdik a per elölrõl. hogy néha gyalog is kell mennem.meg hazajárni? –Kocsival. De ha meg nincs rajtam. hogy szeptemberben elkezdesz suliba járni? –Igen. mint azoknak. amit kaptál? –Most már egyre jobban. ha Rajtad van. földugni a seggem.

hogy közölték volna. A betegnek „mindössze” fogorvosi problémája akadt. Odahívtak viszont egy idõs doktornõt. jegelje az arcát. vajon csak cinikus volt-e. majd anélkül. Én pedig azóta is csak tûnõdöm-töprengek. A körzeti fogorvosnõ kifúrta. ha nagy leszel? –Doktornõ – vágja rá azonnal. hogy egyáltalán nem látott ki azon a szemén. Nem lett jobb – visszament. örüljön neki. Beletörték ugyan. hogy ilyen rettentõen felnõtteset kérdezek: mi leszel. sehol nem akad segítõre. aki megnézte a röntgenfelvételét. gennyes duzzanatnak ítélték. majd szó szerint ezt a javaslatot tette neki: – Forduljon a Kende Péterhez! – és elõzékenyen megadta (máig nem sejtem. idõközben kidobták a szemétbe. Utóbbit persze magam sem hiszem. õk állították: nem írtak húzást a papírra. amivel ideküldték. másfél órán át vésték ki a gyökereket. piff. azt javasolta. s kezdte érezni. honnan szedte) a címemet. kezelte. Kérte. Az orvos kiszedte a tampont. kezébe nyomtak egy cetlit: menjen a szájsebészetre. elõbb-utóbb úgyis el kellett volna távolítani. bejött hát Pestre. A szájsebész szerint húzás szerepelt a cédulán. kihúzták a fogát. és adott gyulladáscsökkentõ tablettát. bement az Egészségügyi Minisztérium Ügyfélszolgálatára. gondolkodási idõ nélkül. mire készülnek. ezt nagyon hamar mondtad. mást nem tett. legalább módja van dönteni. ennyire biztos vagy benne? –Igen. csak kivizsgálást. Visszarobogott a fogászati rendelõbe. A doktornõ napokra eltûnt. most honnan lesz neki foga. mire számítson. nincs pénze pótlásra. hiszen gócos volt. biztos vagyok benne. . Következõ történetem hõse amidõn az igazát kereste. tamponálta. Félájultan reklamált szegény: szó nem volt foghúzásról. –Hú. Ekkor már megröntgenezték. A beteg hüppögve próbált ellenkezni: ha megmondják. vagy megengedhetetlenül õszinte volt. kifejezetten szórakozni akart-e szegény panaszossal. hogy kihúzták a fogát. a fogászati ügyeletre. szaladgált Ponciustól Pilátusig. és szedje tovább a pirulát. amelybõl magától tán nem is kérne. mutassák meg azt a cetlit. Ott az ügyintézõ hölgy végighallgatta.–Fanni! Bocs. Korábban gyökérkezelt foga bedagadt. ám azt felelték: sajnos arra már nincs mód. Ott azonnal beinjekciózták. s közölte. *** Olykor az ember fiának olyan megtiszteltetésben lehet része. akarja-e azt vagy sem. Másnapra úgy földagadt a fél arca. telefonszámomat.

el is indult az elõkészítés. Õ éppen a minisztériumban volt. perelje be õket – a perköltséget nem tudja letenni. mint hogy a kórház állja a pótlás költségét. a helyettese intézkedett: nézze meg az osztályvezetõ fõorvos. amit a körzeti fogorvosnõ adott neki. A panaszos nem kért többet.Nem hagyta annyiban. amellyel akár ma is rághatna. márpedig könnyedén elõfordulhat. Akkor zarándokolt el a magas minisztériumba. nem kellett volna kihúzni. s amint kész a híd. forduljon énhozzám. annak munkadíjára nem futja. A fõorvos hosszan vizslatta a röntgenfelvételt. Neki pedig a kezébe nyomták a csekket: fizessen be 14100 Ft-ot. Errõl senki sem akart tudni. elment a Fogorvosi Kamarához panaszt tenni. A 27000 Ft-os nyugdíjából ezt õ az életben ki nem tudja fizetni. elhessegették mindenhonnan. Bevitte a doktornõhöz. amire én semmi értelmeset nem tudtam felelni. s kapta a tanácsot. fõorvoshoz. A földuzzadás valószínûleg csak allergiás reakció volt arra a fertõtlenítõszerre. ügyvéd nélkül elveszíti a pört. igazgatóhoz. és nagyon-nagyon szégyelltem magam. kinek van igaza. behelyezik. ezt nem neki kell fizetnie. A fõorvos úr ezt megértõen és kedvesen elvállalta. mivel neki erre nem telik. Hüledezve forgatta kezében a sárga postai csekket: arról volt szó. Ha már kihúzták azt a fogát. Ha azt javaslom. akik ezt tették vele? Hallgattam hát. Pateroljam vissza azokhoz az orvosokhoz. hadd ne neki kerüljön pénzébe ez a tévedés. lecsiszolták a szomszédos két fogát. Írt is nekem levelet szegény. nyomatot vettek. Futott megint fûhöz-fához. kamarához – senki nem állt szóba vele. Neki pedig azóta sincs foga. majd bevallotta: nem volt gócos az a fog. aki megold majd mindent. . s azt elküldték a fogtechnikára. Ha ügyvédhez küldöm. Visszaküldték az ügyelet igazgató-fõorvosához.

Belement egy mûtétbe. mi több. biztatók voltak: ez rutinmûtét. hogy az orvosválasztáson egyetlen kolléga sem szavazott arra. Fölkereste dr. A Magyar Rádióban dolgozott hangtechnikusként. válaszaik megnyugtatók. úgy is érzi magát. így kissé kellemetlen volt. amely betokosodott. ugyanezt az ajánlást kapta. kivesszük egyetlen hallócsontját. de ha egy hónap alatt az nem hat. aki a pletykák szerint nagyon hajtott az igazgatói székre. sem esetleges szövõdménnyel. Elõször egyszerûen hurutosnak minõsítették. Megtalálta az ország egyik legjobb specialistáját. Sziklai István operálta õt orrsövényferdüléssel. s ezért a hallócsontjai nem továbbították megfelelõen a hangrezgéseket. így természetesen elvégeztek rajta is ilyen vizsgálatot. –Nincs erre gyógyszer az operáció helyett? – próbálkozott László. Azt suttogták akkoriban. mindenki által elismerten tán elsõ számú szaktekintélyét – akirõl csupán azt nem árulták el neki. senki nem segített. nem volt kifejezetten nagyothalló – de állandóan följebb tolta a potmétert a többiek számára még normálisnál. amely egyebek mellett hallásvizsgálati készülékeket gyártott. lényegében egyáltalán nem kell számolni sem kockázattal. meg lehet próbálkozni vele. Idõközben otthagyta a rádiót. akkor csak a mûtét marad – felelt Sziklai doktor. –Hát van éppen egy. úgy is gondolkodik. Nem sokkal. õhozzá is elment a Szigony utcai fülklinikára. s Sziklai az õ helyére pályázott – ám igyekezete kudarcba fulladt. másfél hónapig kezelték – sikertelenül. amely jól vezeti a hangot. hogy õ legyen Ribári .Ez örökre így marad! Sátorhelyi László mindössze harmincnégy éves. Elment a Péterfybe. Bárándy Zsuzsához. hogy rosszabbul hallott az átlagosnál. Mindkét orvost alaposan kikérdezte. hogy jobb legyen neki – és sokkal. – Ez hallásjavító mûtét – magyarázta a professzor –. a gyakorlatban valamivel kevésbé. a világ becsukódott. s cserébe odaadták Sziklainak a debreceni professzori széket. S amikor megtörtént a baj – a sorok összezárultak elõtte. hogy csak elméletben olyan nagyon jó. de sokkal rosszabb lett. a hétköznapi beszédek kis részét pedig nem hallotta. s a helyébe úgynevezett pisztont ültetünk be. Ám negyvenöt-ötvennek néz ki. Ribári professzor készült máshová. Egy évvel korábban dr. A diagnózis otosclerosis volt: hallócsontmegbetegedés. Végül Ribári helyére a debreceni professzort hozták föl. Csokonay Vitéz Lajost a Szent Imre Kórházban. dr. aki mûtétet javasolt. s egy elektronikai cégnél helyezkedett el.

– Miért nem engem keresett föl. a gyógyszer nem hatott. miért – és soha többé nem szûnt meg. A hallása ugyan szinte egyáltalán nem javult. újabb föltárás indokolt. értem – vitte le a hangsúlyt Ribári –. Vagy tán a világban ilyen zúgás van állandóan. Körülnézett. –Ja. csak én eddig nem hallottam? Nem. hanem belülrõl. Nos. bármilyen jó elméleti szakember. szintén lesújtó véleményt nyilvánítva Sziklai professzorról. a Bethesda Kórház fülésze ezt mondta: – Az operáció olyan eredményt hozott. késõbb újat beültetni. Legalaposabban dr. Elzarándokolt Ribári professzorhoz. hogy jobban halljak. de nem látott semmit. Akkor meg mi lehet ez? Nem derült ki. Csokonay Vitéz . amelyet erre alkalmaznak. A zúgás valóban belülrõl jött. de a rossz hallás most már igen erõs. hogy õ végezze el a mûtétet. Talán a folyosón zúg valami. éppen azért. furcsa zúgást hallott. De hiszen az nem lehet. aki vagy kétezer ilyen beavatkozást végeztem? – érdeklõdött vizsgálat közben a prof. Nem tudott. Debreceni zárójelentésében azt a meglepõ beírást találta: korábban. állandó fülzúgással párosult. elõször kivenni a pisztont. Ez valótlanság. ha a legnagyobb szaktekintély kezére adja magát – lement Debrecenbe. a MÁV Kórház szakorvosa is indokoltnak tartotta az újabb föltárást. Sziklai professzor után. Ám László errõl persze semmit nem tudott akkoriban. Kovács Péter. Kurin Zsuzsa.utóda. Lászlónak 15 évre visszamenõleg megvan az összes orvosi irata. amely fölveti a per lehetõségét. Átesett kéthetes infúziókúrán – sikertelenül. Lassan megértette. Két lépcsõben érdemes megoldani. a László Kórház fõorvosa közölte: – Ez a mûtét nem sikerült. – Ki operálta? –Sziklai professzor úr – felelt László. gondolta. õ talán ha húsz ilyet végzett. Dr. Elindult orvostól orvosig. Sajnos a szakma egyik leggyengébb operátora végezte a mûtétet. A következõ négy hónapban László végigpróbálta a Magyarországon föllelhetõ összes olyan gyógyszert. Dr. most operáltak. egyre nõtt benne a rossz érzés: mintha nem is kívülrõl jönne ez a vízesésszerû hang. a mûtét elõtt is volt fülzúgása. amibõl a különös zaj eredt volna. Vezsenyi Magdolna. mert szerinte nem sikerült a mûtét. Piukovics Klára. mi lehet ez. s 1998 májusában László – gondolván. nemigen tudni. mégiscsak akkor jár a legjobban. az emberek már rég kiugrottak volna a bõrükbõl. és soha nem említett zúgásos panaszt. e mûtéti technika magyarországi meghonosítójához is. s aludni próbált. amelyek tanúsítják: négy-hat havonta járt fülmosásra. Akupunktúrás kezelést kapott – hatástalanul. Azok is. Amint legelõször magához tért az operáció után. honnan. Ugyanezt mondta dr. körülbelül ezer pirulát szedett be – eredmény nélkül. Ezt még gyakorolnia kell. ez nem valószínû. mi történt vele. Dr.

Szintén tb-támogatás nélkül. hogy meg tudja venni. együtt kell élnie vele! Próbálkozott hallókészülék típusú segítséggel. gyakoroljanak egyedi méltányosságot. vegye meg abból! – hangzott az echt ungarisch hivatal válasza. Kicsi szakma ez. de kétesélyes a dolog. amely a belsõ fül sérülésével járt. hogy megmutathasson. Neki nincs ennyi pénze. – Méltányosság nincs. folytonos zúgás.-nél talált erre . „Ma nekem. tényleg perben kell megszereznie a kezeléséhez szükséges pénzt. három helyen is legyártottak neki olyan készüléket. mielõtt a szakértõ véleményt ad. Ám mûtét közben megsértették a belsõ fülét. Nem így történt. Kérte az ügyvédtõl. adnának hozzá tb-támogatást.. nem adhatunk rá pénzt! – Kérvényt adott be: mégiscsak orvosi beavatkozás következtében szenved megállás nélkül. – Az elsõ mûtét során okozott idegkárosodás sajnos visszafordíthatatlan – közölte Csokonay Vitéz Lajos –. erre a fülzúgásra nincs gyógyszer. luxuskészülék. amit eddig tapasztalt. nem hajlandók egymás ellen föllépni. legalább a készülék árának egy részét térítsék meg. perelje be a kórházat. Mindörökkön örökké. kérem. Elment hát a tb-hez. amelynek azonban 350 ezer forint az ára. sistergés megmaradt. amíg él. nincs miért perelni. Egyetlen kft. Sziklai professzor azonban nemhogy nem vállalta a reoperációt. amely kifejezetten fülzúgásgondozást vállal. A szakemberek állították: olyan lett a „ fülkarakterisztikája” hogy azt nem lehet korrigálni. mondván. zajgenerátor készülékkel. s László nem képes kifizetni az árát. ám általa soha nem látott összenövéseket szüntetett meg – de ez sem hozott változást. alkalmas készüléket. azzal önmagában nem lenne baj. nincs módszer. Meg lehet próbálni helyrehozni. Elõkerült másik kft. a szakértõ a vele való beszélgetés nélkül adott szakvéleményt: nem történt hiba. – Ez. olyan idegkárosodást okoztak. Rendesek voltak vele. amelynél láttak esélyt rá. de kidobta õt. egyéves kezeléssel. Az elsõ operációnál beépített úgynevezett pisztont végül nem bántotta. mindenki ismer mindenkit. elmondhasson mindent.Lajos. A csillapíthatatlan. S bármennyire szeretik vagy nem szeretik egymást. *** . Ügyvédhez fordult. László visszament Debrecenbe. Végül Csokonay doktor próbálkozott meg az újbóli mûtéttel. holnap Neked!” Lászlónak pedig pillanatnyi szünet nélkül sistereg. beszéljen vele. szokjon hozzá. Állítólag orr-fül-gége területen a legritkább esetben születik másmilyen szakértõi vélemény. az orvost. a Szent Imre Kórház fülésze magyarázta el: – A protézist jó helyre tették. zúg a füle. hogy segít rajta – ám csalódtak.

ha nem lesz a bánya? Nem tudok én vállalkozó lenni. nem gazdaságos itt a szén kitermelése. kezdjenek már magukkal valami értelmeset? – mire idáig ért a töprengésben. hanem egyenesen a kórházba. venni valamit tízért. azok jobban értenek ilyesmihez. attól kezdve legalább egyedül maradhatott a szénnel. – Nem. abból csak nem lehet baj. és eladni harmincért! Meg mit teszek egész nap? Sétáltatom a kutyát. nem jó jel. A környék többi bányája már rég leállt. mintha tele lenne savval. nyugodj már le! Addig kell dolgozni. az övék maradt az egyetlen mûködõ. s lesüllyedtek kétszáz métert. veszekedett a bensõjével: – Hagyd abba. – No. mint a hús. nem rúgatom ki magam végkielégítés nélkül – döntötte el. Örült. Nem állandóan. meddig lesz még munkahelyük. – Mihez kezdek. abba kell ezt hagyni. hogy egész összegörnyedt. s mormogott magában. iszom. mint a sok ügyes. Istvánnak újra görcsölni kezdett a gyomra. Ám ez a szurokszéklet – mert hirtelen eszébe jutott a neve is – bizony megijesztette. akikre még keresnie kéne. és ott néznék körül! – szörnyülködött el István. A két lánya jutott eszébe. meg is nyugtatja. a feketén kívül vöröset is látott a WC-papíron. Hiszen ismerik egymást jól. az meg nem idegesíti. csak ha már régen evett. eszem. mûszak után elmegyek a dokihoz! – döntötte el. amíg lehet! Most nem lehetek beteg. görcsölni kezdett. Sietve szedte össze a cókmókját. mint a körzeti. Nos. marni. délután nem is a háziorvoshoz megy. jól ismerte hát a fekete színt. S bizony. s csak utána megy orvoshoz. ha elõbb ledolgozza a mûszakját. alaposan letusolt. valami belsõ vérzéstõl szokott lenni. De idén hallották a hírét. Hosszan törölgette magát. többe kerül a leves. Az öltözõben persze megint mindenki azt találgatta. amikor beszállhatott a liftbe. mintha lent lennék. mégiscsak ott vannak a szakosodott szakemberek. sõt. megpillantva saját székletét a WC-kagylóban. Amint befejezte a munkát. pontosan olyan volt a széklete színe. Amúgy is hetek óta fájdította a gyomrát. hallott már ilyet. fölült a buszra. még a körme alól . El is tûnõdött. ahányszor szóba került a bezárás. Így is tett. mint a legfeketébb fekete odalent a tárnában. és aztán? Ülök otthon. Tavaly már kezdték mondogatni. és hallgatom az asszonyt? Vagy veszekszem a lányokkal. már õk sem húzzák sokáig. bement a bányába. ennek a fele sem tréfa. rendszerint már úgy fájt a gyomra. tudta. akiknek még szükségük van az õ segítségére. István azonnal érezte a gyomrát. mikor zárják be a bányát. ha nyolc-kilenc órával késõbb lát doki.– Úristen. nem sürgõsebb-e a dolog annál. jól teszi-e. Fejtés közben arra jutott. Bányász volt István immár több mint húsz éve. mert azonnal kitesznek. meg amikor újra és újra az került szóba. Két kézzel szorította a hasát.

se pizsama. hogy azt kivizsgálják. amit le kellett nyelni. A belgyógyászatra ment. A röntgenorvos sem mondott semmit. egyetlen hangot még nem hallott arról. miként adja elõ. szunyókált kicsit. a nõvérpulthoz. mi van vele. szokva volt az ilyesmihez. kénytelen volt hát leplezetlenül fogalmazni. a reggeli tünetét. az bizony nem jó! – a nõvért nem zavarta a dolgok néven nevezése. fegyelmezetten lenyomta. lázlapot. s arra a buszra szállt föl. õk kicsit mérgeskedtek. de nem tudott kiötleni semmi rendesen hangzót. akik akár a vizitnél. Meghallgatta a panaszait. amíg a vért le nem veszik a laborvizsgálathoz! – És aznap más nem is történt. Amióta bent volt a kórházban. ha lehet innen – lehetett. rég volt már rá alkalma. alaposan ki kell vizsgálni! –Nincs nálam semmi. hiszen azért van itt. Ti meggyógyítottatok volna? Sok nagyokos! – próbálta István helyreállítani a családfõi tekintélyt. szólok az ügyeletes doktor úrnak! Tessék addig itt leülni! Nem telt el több tíz percnél. Három nagy fiolába vettek le tõle vért. de István egy árva szót sem értett a beszédjükbõl. Vizitnél kérdezték. legalább jól kipiheni magát. azért szeretném. azt éppen tudok. de megnyugtatták. azért még hazamehetnék? – kérdezte István. Mire beértek az övéi. nem is igen kellett kérdeznie. Elmesélt a családjának tövirõl hegyire mindent. annyi latin kifejezés hangzott el. Kegyetlen íze volt a kásának. bármennyire is kellemetlen volt: – Szurokszékletem van. –Nem tud telefonálni. Utána visszament a szobájába. ha valami baja volt. éppen zajlott a . ha megnéznének! –Húha. igaz. a papához. Elõtte hosszan gondolkodott. Aztán megkapta az instrukciót: – Holnap addig ne reggelizzen. se papucs. kapott kórházi pizsamát. – Miért. akár máskor körülötte õgyelegtek. evõeszközt. – Várjon. A második nap tehát a laborban kezdõdött. amikor hozzá fordult a nõvérke. Harmadik nap gyomorröntgenre ment. az ágyát. mint enni és aludni. a többiek sem. hogy van. Gyöngének érezte magát. István elõadta az elmúlt hetek gyomorfájásait. elõkerült az ügyeletes orvos. eddig miért nem szólt egy szót sem. bevitte Istvánt a vizsgálóba. poharat. Kijelölték a szobáját. – Fájdogál a gyomrom – felelte. már igazi kórházi beteg volt. miért is kér segítséget. itt úgy sincs más dolga. – Ezzel jobb lenne most azonnal itt maradni. de nem ellenkezett. Másnap reggel a vizitnél az elõzõ napi ügyeletes doktor számolt be róla a fõorvosnak. hogy behozzák? –De. de arra gondolt. megreggelizett. amely a kórházig járt. nõvérke.is kitisztította a szénport. Ebéd után nagyot aludt. Mire visszaért a kórterembe. amíg nem orvossal beszél. úgyhogy a család azonnal indult is a kórházba. a többi a doktorokra tartozik.

hogy rendesen szóljon neki. de még a reggelire sem ébred föl. A boncolás egyértelmûen igazolta azt a gyanút. de azért javasolja. hogy István nemhogy a hajnali takarításra és lázmérésre. jót tesz a sok alvás ilyenkor. érezte. A doktor fölemelte a csuklóját. állandó gyomorfájással négy napig nem jönnek rá a doktorok. István ugyanis meghalt. s a fõorvos úr megnyugtatta. kitapintotta volna a pulzusát – de nem találta. s a mellére helyezte a tenyerét. Négy napja volt a kórházban. Ám délután annyira görcsölni kezdett a gyomra. de meg nem szûnt. nem bír már fölkelni sem. – Még erõsebben fáj a gyomrom. de büntetõ följelentést tett: mégiscsak fölháborító. Jött is az ügyeletes orvos. ám õ meg se moccant. Hagyták. – Ez tök hideg! – jelentette be elképedve. a WC-ben érzett: vérzõ gyomorfekélye volt. mitévõk legyenek. s beadott görcsoldó injekciót. Engedte leesni a karját. akkor kapott még egy injekciót. Föl is panaszolta ezt este. Valószínûleg meg is vitatták. amit õ maga – nem orvos. Attól valamelyest enyhült a fájdalom. hogy a kórházban klinikopatológiai konferencián vitassák meg az esetet. . Csupán másnak is föl kellett volna ismernie. de arra sem reagált. attól hamar elaludt. A negyedik nap reggelén szobatársai furcsállották. hogy valakinek vérzõ fekélye van! Az ismert. mint eddig – panaszolta a sok doktornak. A családja nem indított kártérítési pert. bányász! – négy nappal korábban. jó nevû igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményében azt írta a rendõrségnek: mûhiba ugyan nem történt. megnyomkodta a hasát. A vizitre azonban mégiscsak illett volna fölkelni. hamarosan a végére érnek a vizsgálatoknak.nagyvizit. kénytelen volt csöngetni a nõvérkének. s akkor el lehet dönteni. hogy szurokszéklettel. Az osztályos orvos – amint a vizit István ágyához ért – meg is rázta finoman a vállát.

A bíróság kimondta az István Kórház felelõsségét. hogy minden ott ápolt mell. az õ pere 1999 novemberében jutott el az elsõfokú ítéletig. de a kórház ügyvédje „ csakazértis” fellebbezett. hogy a cipóhasának megszüntetésére végzett plasztikai mûtéten a Kun utcai Szalay doktor a szokásos 10 centiméteres helyett 65 centis vágást ejtett – anélkül. illetve részben az Interplasztika Kft. aki szintén Awil Matanusszal operáltatta meg a mellét. Icipici elégtételt érezhetnék afölött. nyom. de közismert ténnyel. az ügyek folynak tovább. így magától értetõdõ. 3 címû fejezetében három olyan plasztikai sebészeti mûhibaesetet írtam meg. hanem csúnyább. Hanem fõként amiatt.és hasplasztikai páciens elfertõzõdött. hogy elsõ fokon megnyerte a pert. az élet természetesen nem írói és szerkesztõi igények szerint zajlik. hogy ezt elõre közölte volna. a kutya nem foglalkozott ezzel az apró. csak éppen mindaddig. s õ szintén szerteszéjjel . Nos. Awil Matanusz-féle magánklinikán történt.A kebelrege folytatódik Az elsõ kötet Kebelrege 1. tönkretették azt. Nos. hogy máig állandóan rosszul van az 1992-es mûtét következményeitõl. jön a másodfok. „ lerohadt” Vagyis hogy korábban is szigorúan tilos lett volna ott . Teljesen fölösleges volt ugyan. Nem is amiatt. idõközben a másodfokú bíróság is megállapította az István Kórház kártérítési felelõsségét. Ami ugyebár voltaképpen nyílt beismerése annak. Nos. amit szépíteniük kellett volna. 2. nem szebb lett tõle. hogy a Kun utcában a sebe persze elfertõzõdött. Mindben iszonyatos „ elbarmolások” zajlottak. s nem amiatt. amíg ez napvilágra nem került. ilyen beavatkozásokat végezni. önálló életet él a hasa. nevû. hogy – ha igazak a hírek – könyvem megjelenése után a Kun utcai égési részlegben megtiltották a zsírplasztikai mûtéteket és kezeléseket. Gabi az a (volt) táncosnõ. Kapitány Kinga története ott szakadt félbe. A per folytatódik. Gábori Józsefné is szerepelt elsõ kötetemben. amely az István Kórház Kun utcai Égésplasztikai Osztályán. hogy jogos volt a fölvetés: az égési sérültektõl a levegõ is tele van fertõzõ baktériumokkal. * Bonyolultabban alakult Márk Gabriella esete. Fáj.

miért lenne felelõs a kórház is. nem foszthatja meg az alperest a szakértõi vélemény észrevételezésének jogától. Akkor pedig arra kényszerült. kórház és a magánklinika helyén senki. amely teljes mértékben osztja a korábbi álláspontját. Így aztán szót kell adni neki: –A szakértõi véleményt elfogadjuk – döbbenti meg hallgatóságát. ez ugyan nyilvánvalóan kizárólag idõhúzás. –Alperesi beavatkozónak? –Nincs. a biztosítós ügyvéd is mindössze annyit jegyez meg. nem jön-e alperesi ügyvéd! Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr mindig késni szokott. a biztosító ügyvédje árválkodik egyedül.) orvosa illegálisan használta a kórházat és eszközeit. mint voltak a mûtét elõtt. hogy kirendeljen még egy szakértõt. rendû alperes felelõs a . Almásy Mária bírónõ úgy döntött. az nem tisztázza. ám „ rendezõi jobbon” a . valamint vagy harminc joghallgató – csemege az ilyen pikáns jogeset –. az úgynevezett beavatkozó. aki ugyanis egyszemélyes tanácsként ítélkezik. amikor a mûtétet a magáncég orvosaként végezte a doktor. ennek – mondja – nyilván majd a biztosító és az alperesek közötti jogviszonyban lesz jelentõsége. amely egyértelmûen rögzítette az Interplasztika.kaszabolta ebbõl az alkalomból. majd halkan megtanácskozom magammal a dolgot – mosolyog kedvesen Almásy Mária bírónõ. vagyis jogosnak tartja a kártérítési igényt. furcsállja. Így tehát csak az I. hogy a kórház és a magáncég alperesek írásban nem tettek észrevételeket és most sincsenek jelen. Az Interplasztika ügyvédje viszont idõt kért arra. A bírónõ ismerteti a beérkezett új szakértõi véleményt. Amelynek kezdetén ott ül Márk Gabi. valamint azt. s csak az õ véleménye beérkezése után tarthat ismét tárgyalást. hogy írásban reagálhasson erre. – Ám nyílik az ajtó. Ennek az ügynek a pere sem két perc alatt zárult le. Kiss Tibor Zoltán. rendû alperes (az Interplasztika Kft.10-kor megérkezik a 12 órára hirdetett tárgyalás alperesi képviselõje. nézze meg a folyosón. 2000 januárjában született új szakértõi vélemény. valamint hagyta elfertõzõdni. illetve az István Kórház felelõsségét. 12. –Akkor most arra kellene kérnem a jelenlévõket. – Álláspontunk szerint I. fáradjanak ki. 2000. tönkremenni. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa? –Nincs. Felperes ügyvédnek nincs is észrevétele. ettõl eltekinthetek. A kórház ügyvédje mindössze a szakértõi vélemény kiegészíttetését kérte a bíróságtól. de olyan sokan vannak. és majd visszahívom. az ügyvédje. szeptember végén. hogy Gabi mellei sokkal csúnyábbak lettek. hogy azt hiszem. Ám közben eszébe jut valami: – Arra kérem alperesi beavatkozó ügyvéd urat. s új idõpontot tûzött ki. mondván.

ekkor már hangos nevetések hallatszanak. egyébként Awil Matanusz tudtával és beleegyezésével. jelen perben el kell dõlnie a felelõsség mértékének is. (Érvei súlyát ugyan valamelyest csökkenti.15-kor újabb fordulat történik: belép az Interplasztika ügyvédje is. Hiszen az elsõ mûtét után 5 hónapig külföldön tartózkodott. ezért kérem a kereset elutasítását a kórházra nézve. tehát õrá nézve is a kármegosztás. hogy a kármegosztás a jó megoldás. a kármegosztás terén nem. de az ügyvéd erre nem felel. További bizonyítási indítványom nincs. ügyvédje –. –Úgy gondolom – veszi vissza a szót a kft. amit kínjában tesz Kiss Tibor Zoltán: négy per folyik ellenük plasztikai mûtét miatt. és II. (Magyarán itt arról van szó. –Annyiban egyetértek I. hogy korábban e perben már bebizonyosodott: nem 5 hónapig volt külföldön. rendû alperessel – emelkedik föl Kiss Tibor Zoltán –. engedni kell érvényesülni: – Elfogadjuk a szakértõi véleményt. (Nem kis dolog ez. és ott nem kezeltette magát. Bíróként még ezt is tudomásul kell venni. észrevételt nem kívánok tenni arra. annak. s kiküldi. nem az egyetemleges felelõsség. De álláspontom szerint sokkal súlyosabb I. hogy egyszer kimondatik az . rendû alperesek. –Ez megváltoztatja az önök korábbi álláspontját a károkozás tekintetében? –Nem. mind a kórház súlyosan közrehatott a kár bekövetkeztében. s most elõször ismeri el. hanem 3-ig.bekövetkezett kárért. Le lesz ez még verve rajta!) 12. az Interplasztika Kft. majd újra behívja a közönséget. a biztosítós ügyvéd –. rendû alperes közrehatása.. valamint ott is kezelték rendszeresen. hogy van-e helye kármegosztásnak vagy nincs. Alig-alig hitte. –De felperes nem kármegosztást kért. de azt hadd tegyem hozzá. hogy próbálják egymásra kenni a felelõsséget.) –Mindkét alperesnek a Generali a biztosítója – áll föl az érintett. ez idõ alatt ment tönkre. Eztán pedig ítéletet hirdet: –A Fõvárosi Bíróság megállapítja I. ha már megjött. a kórház nem. illetve az István Kórház egyetemleges kártérítési felelõsségét.) Túl sok minden történt. Szerintem mind felperes. hogy a kórházban illegális gyakorlat folyt. hanem a két alperes egyetemleges felelõsségének megállapítását – veti közbe a bírónõ. legalább ilyen fontos felperes közrehatása. a közönség jól is mulat. Márk Gabi zokogni kezd. Komédiákban szokás ilyen spéttel behozni szereplõket. a bírónõ visszatér az eredeti szabályokhoz. tehát ezt a vitát a magam részérõl akár fölöslegesnek is tarthatnám.

43 éves koromban az életem tragédiába torkollott. lesz-e energiám kivárni ennek a pernek a végét. A fiam az én keresetem kiesése miatt nem tudott felvételi elõkészítõre járni. utólag is köszönöm. Tisztelettel: Szász Tamásné . dr. Kilenc éve egyetlen mozimûsoron. meddig bírom. * Ám idõközben tudomást szerzek további. Ügyvéd úr! Nekem a további életem és életem értelme függ ettõl a pertõl. így csak a középiskolai átlagával került be fõiskolára. Most már ne adjuk fel. egyedüllétre ítéltek. de kérem. Az idõ múlásával az idegeim kezdik teljesen felmondani a szolgálatot. Munkáját elõre is. illetve az ön idegei tönkretétele emlékeztetne. és mind a mai napig nem tudok szexuális életet élni.igazság. írjam le önnek a perhez a konkrét vagyoni és a nem vagyoni káraimat. ha ön is kibírná. ha az elmúlt nyolc évre csak az én. a nem vagyoniakhoz a következõket tudom elõadni: Kifejezetten a hasi mûtét miatt váltunk külön az élettársamtól. mert az emberi élet megfizethetetlen. Nagyon kérem. Tisztelt ügyvéd úr! Azt kérte. A vagyoni károk listáját mellékelem. kiránduláson. mivel nem szeretném. nem tudom. szeretném. nagyon vigyázzon az egészségére. Awil Matanusz által végzett mûtétbõl eredõ perrõl. emiatt neki is keresetkiesése lesz egész életén át. nyaraláson nem tudtam részt venni. Megpróbálom kibírni a per végéig ezt a hatalmas feszültséget. továbbra is ekkora elszántsággal és akarattal küzdjön a perem végéig.

adócsalás. ötven körüli asszony. 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. láz. férfikapcsolatot azóta sem bír-mer kezdeményezni. hirdetését. Élettársa elhagyta. Visszament dr. olcsón megoldják. mint hogy ez így önmagában közokirat-hamisítás. Szász Tamásné se lehajolni nem tud a mai napig. július 1-je. Mi is történt vele? Ahogy orvosi nyelven mondják: kötényhasa volt. a mûtéti heg mellett ömlött ki belõle a genny. azzal. aki hamar meggyõzte: nem fontos annyi pénzt fölöslegesen az ablakon kidobni. tusolás közben kiesett a tampon. Újra megoperálták július 11-én. az orvos el is végezte a mûtétet – ahogy szokta. hogy majd késõbb újra összevarrja azt. mint volt az operáció elõtt. valamint sikkasztás – a mi bájosan vidám hazánkban az ilyesmi csak akkor számít bûnnek. Reggel picit esett az esõ. Idegileg annyira tönkrement a tortúrától. Meglátta az Interplasztika Kft. így a bent fekvés. aki 12 cm hosszan fölnyitotta a varratot – amely egyébként több mint 60 cm-es volt! –. se két emeletet fölmenni. s valamelyest kidudorodott. A Kardiológiai Intézetben is folyamatosan váladékozott a sebe. miszerint az ilyesmit könnyen. Úgy. Itt van legelõbb maga a sértett: Szász Tamásné. A felperes be is feküdt Awil Matanusz doktor Kun utcai osztályára. Nyolc nappal a mûtét után ugyanis Szászné hasát elöntötte a vér. Mi több. Megmentették. hogy az eredménye: csurom genny. magán viselve egy tönkretett élet minden nyomát. . a kezelés összes költségét kifizeti az egészségbiztosítási pénztár – magyarán az állam –. mindenkinek jobb ez így. Két hét múlva otthon. vagyis nagyobbra nõtt a hasa a kelleténél. gyorsan. ha valami egészen más miatt ki akarnak készíteni valakit. de ráadásul fertõzõdés. augusztus elején infarktust kapott. teljes tönkremenés. csak õsz végére gyógyult be. lehet ezt ügyesebben is. majd július 18-án is. õ zsebbe fizet az orvosnak.1999. Rokkantság lett a rutinmûtétbõl. A Fõvárosi Bíróság folyosóján gyülekezõk abban reménykednek: írd és mondd kilenc év pereskedés után talán a végére érnek egy szörnyû orvosimûhiba-pernek. Elvégzik a Szent István Kórház Kun utcai osztályán tb-re a mûtétet. kitisztította a sebet. Olyan apróságok igazán a kutyát nem zavarják. vér. tb-csalás. Szegénynek erre minden oka meg is van: nagyon-nagyon csúnya. csütörtök. az operáció. se emelni. Elment Awil Matanusz doktorhoz. Szégyelli a hasát. girbegurba parasztöltés (egy disznót szebben herélnek ki) – összességében nem csupán ötvenszer olyan csúnya has. Awilhoz. ettõl a hõség még nyomasztóbb. hogy 92 májusában bevett egy csomó gyógyszert: öngyilkos akart lenni. erõs nyár. és újra ömlött belõle a genny. mindezek eredményeként nemsokára. szétszakadt seb.

Ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét. további. vagyis az alperes bizonyította. most pedig 60 centis. Szász Tamásné 1991. Széchy Éva bírónõhöz. a törvény sem kívánja meg. Ezért az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította” . álljunk meg egy polgári szóra! Vajon miként értsük azt. A másodfokú Fõvárosi Bíróság 94 áprilisában az elsõfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Széchy Éva bírónõt. mivel „ rendelkezésre álló peradatok alapján a a felperes kereseti kérelme nem bírálható el. hogy ez akkor is maga a tökéletes összeférhetetlenség. Idézem dr. hogy a mûtét és a jelenlegi állapot között nincs összefüggés? Szászné hasán a mûtét elõtt egyetlen karcolás sem volt. Ami enyhén szólva is meglepõ vagy más megközelítésben fölháborító. június 4-én történt. Visszakerült hát az ügy dr. Oksági láncolatok sora vezet a halálhoz. hiszen hazaviheti. hiszen ilyen szinte nem is létezik. Ugyanis a férje. hogy a felperes jelenlegi egészségi állapota és az alperesi kórházban elvégzett mûtétek között közvetlen okozati összefüggés nincs. . nagyobb terjedelmû bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. Ha valakit elüt egy autó. orvos.” No most. aki meghozta ezt az ítéletet: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg. mint megalapozatlant.” És ezt komolyan gondolják egyes bírósági vezetõk. Továbbá hogy a felperesen végzett mûtétek. hogy nincs közvetlen okozati összefüggés? Persze hogy nincs. „Könnyebb tehát neki orvosi kérdésekkel foglalkoznia. s nem vetõdik föl az. Más: mit keres az a kizárólag büntetõjogi megfogalmazás. szörnyû heg éktelenkedik rajta. az abszolút meghatározottság. Egyrészt mert ahhoz a Széchy Évához. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1993 februárjában hozott ítéletet: elutasította kártérítési igényét. amikor X-bõl feltétlenül és kizárólag Y következhet. valamint 100000 Ft nem vagyoni kártérítést. elutasította. aki elsõsorban azért kapja meg az orvosimûhiba-perek tárgyalását. Mégpedig duplán. hogy úgy járt el. mert „ jobban meg tudja ítélni ezeket” õ . október 9-én mondta el szóban a kerületi bíróságon keresetét – hogy 55400 Ft vagyoni kártérítést kér a taxiköltségre.* A mûtét 1991. a közvetlen ok-okozati összefüggés az maga a determináció. dr. miszerint „ szakmai szabályszegés nem történt” egy polgári jogi per ítéletében? Fellebbezett. ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Avagy mit jelent az. illetõleg a késõbbi gyógykezelése során szakmai szabályszegés vagy orvosi mulasztás nem történt. Széchy Miklós a SOTE docense. az Awil doktornak kifizetett hálapénzre. és otthon megbeszélheti a férjével. és az meghal – akkor van közvetlen okozati összefüggés a baleset és a halál között? Nincs.

akik szedik össze neki a kuncsaftokat. az talán icipicikét elfogult az orvosok megítélésében? Már bocsánatot kérek a profán megközelítésért. Csakhogy olyan indokolással. Erre nem reagáltak. Szászné ügyvédje beadványban kérte is: ne õ tárgyalja újra a pert. vagyis statisztikailag félévente egyet. magyarán ellopatta! Amit aztán késõbb – mint hamis vádat – kénytelen volt visszavonni. de aki saját háztartásában érdekelt például az ilyen tb-csalásokban. amikor egyetlenegy tárgyalást sem sikerült kitûznie. hogy a Szászné ügyvédje által becsatolt kórlapról kimondja: ahhoz az ügyvéd illegálisan jutott hozzá. hogy õ kapta vissza az ügyet. aki szegény orvosokból akar milliókat kifacsarni.” Aki a konferenciák esti partijain csak egyetértõen bólogathat azon fölvetésekre. s ennek ítéleteiben is nyomatékot adjon? Akinek anyagi érvényesülése. Amelyben pedig megállapította az alperes Szent István Kórház és Intézményei kártérítési felelõsségét. most pedig újra neki kell döntenie. aki nem vett részt. A beadványra egyszerûen nem válaszoltak. hogy Szász Tamásné ügyvédjének nem volt más választása: példátlan módon kénytelen volt õ maga megfellebbezni a megnyert ítéletet! Miért is? . hogy már meg cikkeket.” Széchy Éva pedig pont nem olyan bíró. miszerint „ legfõbb ideje lenne véget vetni ennek a szörnyûséges orvosellenes kurzusnak. 1999. gazdagodása. Õ pedig öt év alatt – nem tévedés: öt év alatt! – tíz tárgyalást tartott. elvégre a másodfok által hatályon kívül helyezettet –. március 8-án hozta meg új elsõfokú. könyveket írdogálnak jöttment firkászok a lelküket is kitevõ doktorok ellen. Ám ez a gyakorlatban nem így történt. ügynököket küldözgetve a kórházakba. feltehetõen baráti körének jó része az orvostársadalom körében és függvényében alakul? Aki esti otthoni és hétvégi vacsoratereferéken egyfolytában arról hallhat: „Milyen utolsó briganti ez a néhány ügyvéd. Tessék mondani: tényleg senkinek nem jut eszébe. aki az elsõfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. A Polgári perrendtartás éppen e logikából kiindulva nem véletlenül mondja ki 21. hiszen õ már voltaképpen érdekelt az ügyben: egyszer már hozott ítéletet – mégpedig deklaráltan rosszat. hiszen õ részt vett – õ ítélt. hogy ez így rettenetesen összeférhetetlen? Hogy akinek a férje orvos. s szerencsétlen egészségügyrõl nyúzza le a nyolcadik bõrt. tönkreteszik a bizalmat orvos és beteg között” És . hogy ezeket helytelenítse. szítják az orvosellenes hangulatot. 1994 áprilisában. mint amit Awil doktorékon kívül a magyar orvosok nem kis hányada már csak kényszerbõl is nap mint nap elkövet – attól miként is lenne elvárható. §-ában: „A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le.ha a törvény nem szabályozza ekként. Másfelõl azért is képtelenség. Viszont kiszignálták a pert: Széchy Évára. mert volt olyan év. csupán közbensõ ítéletét. aki – e konkrét perben aztán – orvosi-családi hozzáértését például arra használta föl.

tehát a tiltása rám nem vonatkozik –. még egy apró adalék a bírónõrõl is: 99 márciusában megpillantva engem – túl sokat szerepeltem tévékben – a következõ költõi kérdést találta föltenni: – Újságíró van jelen a teremben? Igen? – látva töredelmes beismerõ pillantásomat pedig kijelentette: – Akkor közlöm. hanem szépészeti beavatkozásra. hogy a kórház végezhette a mûtétet a társadalombiztosítás terhére. hanem könyvbe írok. mondván: „ Természettudományos módszerekkel nem állapítható meg ilyen. s amely bizonyítja: igenis van összefüggés.Legfõképpen azért. amely a mûtétet követõ infarktusról szól. Elõször is az ítélet kimondta – egyébként az ebben semmiféle kompetenciával nem rendelkezõ ETT IB véleménye alapján –. és körzetileg sem tartozott a Kun utcához. Ez pedig sima jogi tévedés. Egyszerû tbcsalás volt ez. nem volt beteg. nem gyógyítás céljából fordult dr. erre Szász Tamásné becsatolta fellebbezésében Jávor Tibor belgyógyász professzor szakvéleményét. Nos. nincs is vele semmi baj. nem járulok hozzá. mint közszereplõnek: van-e erre joga? . mert a második elsõfokú ítélet (ebben a megismételt eljárásban) szinte semmiben nem hozott újat az elõzõhöz képest. – Be kell vallanom: bennem ekkor nem a megkönnyebbülés sóhaja tört föl – amiért nem lapba. hogy a plasztikai mûtétek és az infarktus között nincs összefüggés. csak talán mégsem illenék az ellenkezõjét bírósági ítéletben állítani! Hiszen Szász Tamásnénak nem volt beutalója. az internetrõl levett friss cikk jegyzékét adta be. S ha már itt tartok.” Amihez persze az ETT IB szolgáltatta a muníciót. Másodszor az ítélet kimondta. hanem inkább a kérdés: vajh neki. Awilhoz. Õ a belgyógyászat alapkönyvén kívül húsz olyan. hogy a nevem megjelenjék lapokban.

segíti õt. hogy talán jogerõs ítélet születik. hogy telenõtt a hasam vadhússal –. illetve a biztosítók ilyenkor még nem szoktak azonnal fizetni – õket sem hajtja a tatár. Valamint kifejtette azon elvi álláspontját. a sértett. Szalay doktor operált. akit ugyanis – szintén kötényhassal – ugyanezen a Kun utcai osztályon Awil Matanusz fõnöke. akirõl e fejezet elején már szó esett. és hazudik! . Nos tehát a folyosón itt áll Szász Tamásné. s végérvényes ítélet születik. ha õ az etikai bizottság elnöke. Õ most. Czeti doktor a Honvéd Kórház etikai bizottságának elnöke! Õ igazán nem mondhatott mást. dr. Itt van Szászné szomszédnõje és barátnõje. meg aztán jólesik még egy kicsit bosszút állni azon a megátalkodott betegen. mégpedig pontosan ugyanilyen módon és következményekkel. mint amit mondott a bíróságon! – Én erre ordítani kezdtem vele: – Akkor még fokozottabb a vétke. hogy valóban lezárul az ügy. ennyire azért nem érdemes kapkodni! Egyelõre – ha a mait nem kell megtámadni a Legfelsõbb Bíróságon – még csak a jogalapról lesz döntés. hogy gyomorfájással kerestem meg õt. Vagyis akkor lehet kezdeni elölrõl – immáron a kártérítés összegérõl. az belefér a mûtét kockázati körébe. valóban fennáll a kórház felelõssége. hogy a Kun utcaiak nem hibáztak semmiben. szintén tiltott magángyakorlat keretében. jó. aki nem akarta elhinni. valamint a bizonyára még sokkalta szegényebb biztosítót. aki évek óta ápolja. másodfok. aki a második. ami velem az elsõ mûtét miatt történt – hogy lerohadt az egész hasam. Czeti István. valamint az õ barátja. helyreállító mûtétemet végezte. július 1-jén – nyolc év után – már el is jut oda. Honvéd kórházi fõorvos. tanúként meg lett hallgatva az én peremben. majd nekem ennyit árult el: – Éva. Akinek ugyanígy – tisztesség ne essék szólván! – lerohadt mindene s tönkrement a fél élete. Ezt hívják közbensõ ítéletnek. hogy annak alapján milyen összegû kártérítést kell fizetnie. a plasztikai sebészt. értse meg. még a tárgyalás megkezdése elõtt fontos adalékot mesél az orvostársadalom belsõ összetartásáról: – Az a dr. hogy kérdezze meg jó barátját. hipp-hopp. akihez õ küldött: miért mondott egészen mást a bíróság elõtt. hogy nem tudták kiszedni a varratokat. Valamint az a Gábori Józsefné. elkísérte õt a fia. Elsõ fok. netán kis felülvizsgálati kérelem. a magyar igazságszolgáltatás 1999. Czeti doktort. mint ami az igazság. miszerint mindaz. ám azzal még nem foglalkozik. aki érvényesíteni merészeli a jogait. Pigler Józsefet. akinek van képe beperelni szegény kórházat. Beszélt is vele.* S íme. Jó. Késõbb megkértem egykori fõnökömet. No nem mindenrõl – nem. Tehát talán azt állapítja meg ma a bíróság. három-öt év múlva biztos számíthatunk rá. hogy mindez igaz lehet. A bíró kérdésére azt hazudta. a kórházak.

Éva asszony nem tudja befejezni mondandóját, mert beszólítanak mindenkit, kezdõdik a tárgyalás. Három bíróból álló tanács ítélkezik másodfokon. Az elnök, dr. Somfai János erõsen õszülõ, ötvenes, szimpatikusan kedves tájszólással beszélõ úr, érdekes módon nem fehér, hanem világoskék ingben, zakója a nagy melegben csak panyókára vetve jelzi létét. Balján szemüveges, itteni viszonyokhoz képest fiatal bíró, õ viszont vakítóan fehér ingben, de a hõségre tekintettel szintén csak a hátára dobott zakóban. Jobbján bírónõ: szúrós tekintetû, 40 körüli asszony, aki aztán ugyan egyetlenegyszer sem szólal meg, ám olyan morcosan néz egész tárgyalás alatt, hogy nemigen érteni, kire sértõdött meg vajon. S a pulpitus szélén ritka jelenség: huszonéves férfi jegyzõ. A kórház képviseletében a soknevû Kiss Tibor Zoltán. Úgy tûnik, mostanában mintha lazulna a fegyelem, a tisztelet a bírósággal szemben: az ügyvéd nem fehér ing–sötét öltöny egyenruhában, hanem rövid ujjú fekete ingben, zakó nélkül érkezett. Ráadásul a fekete inghez barna nyakkendõt vett – nekem anyukám mindig azt mondta, ezt nem szabad. Rögtön az elején nekiáll kis bajuszkáját morzsolgatni, s azt többet abba sem hagyja – látványosan unatkozik az egész tárgyalás alatt. Amint beözönlünk, a bírói tanács elnökének szeme rám villan, s – tán egyszerre vagyok paranoiás és nagyképû – fölhúzza a szemöldökét: – Ügyvéd úr! – fordul Szász Tamásné jogi képviselõjéhez – Felperesi oldalról van jelen a hallgatóság? – Ezt, hogy õszinte legyek, nem értem: mi az, hogy felperesi vagy alperesi oldalról van jelen valaki, aki nem résztvevõje a pernek? –Nem, bíró úr, csupán Gábori Józsefné, aki ugyanilyen perben felperes, valamint irodánk ügyvédjelöltje – válaszol az ügyvéd, aki, ebbõl is kiderül: nálamnál sokkal okosabb, hiszen õ érti, mi végre az ilyen kérdés. –Jó, csak nem árt tudni, ki van jelen hallgatóságként a tárgyaláson – morogja Somfai doktor úr, s ismét rám pillant. Picit összeszûkül a gyomrom: most fognak megint kirúgni? Ám a bíró úr nyilván hallott már elhúzódó és elfajuló vitámról a pesti bírói karral, úgyhogy annyiban hagyja a dolgot, látszik a tekintetén: magában rám legyint. Igaza is van, nem vagyok én olyan fontos, legfönnebb magamnak. Átadja a szót az úgynevezett elõadó bírónak, aki röpke 43 percben ismerteti dr. Awil Matanusz e konkrét ténykedését, s annak egészségügyi és jogi következményeit. Kilenc év történéseit kell szegénynek összefoglalnia. Helyzetét legföljebb az könnyíti, hogy az általa elõadottakból szinte senki nem ért semmit, mivel közben valahol a közelben, a bíróság épületén belül építõmunkások püfölni kezdik a falat, s megállás nélkül kalapálnak. Fontos azonban, amit elmond, ezért nincs más választás: Szász Tamásné ügyvédje odahúzza székét a bírói pulpitus elé, leül az elõadó bíró

orra elé, és ott hallgatja õt. Ha bejönne valaki és lefotózná, amint az ügyvéd a bírók emelvényéhez bújva ül, az életben meg nem tudná senki magyarázni, itt voltaképpen mi folyik. –Ügyvéd úr! Érdemben? – kérdi picikét jogi szlengben a bírói tanács elnöke Szász Tamásné ügyvédjét, amikor az elõadó a végére ér. –Tisztelt Fõvárosi Bíróság! – kezdi a felperesi ügyvéd. – Korrekt volt az iratismertetés, így csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Legelõbb szeretném leszögezni: a Szent István Kórház Kun utcai osztályának orvosai éveken át tiltott magángyakorlatot folytattak a kórházban, rendszeresen illegális tevékenységet folytattak. Ennek során felperesen is, mint sok más asszonyon és lányon, esztétikai jellegû beavatkozást végeztek. Ugyanezen kórház ugyanezen orvosai ellen jelenleg négy per folyik, egy pedig már jogerõsen lezárult, az õ elmarasztalásukkal. Mindezen esetekben, így felperesnél is, teljesen egészséges embereken végeztek nem gyógyító, hanem szépészeti mûtétet, amely azonban rettenetes következményekkel járt. Becsatolom a Fõvárosi Bíróság másik tanácsának immár jogerõs ítéletét, amely kimondja, hogy ez – tekintettel arra, hogy nem beteg emberek gyógyításáról, hanem egészségesek esztétikai operálásáról van szó – nem megbízási szerzõdésnek minõsül, mint az orvosi tevékenység általában, hanem vállalkozási szerzõdésnek. A vállalkozási szerzõdés pedig úgynevezett eredménykötelemmel jár: ha a vállalkozó nem hozza létre a kikötött eredményt, teljes felelõsséggel tartozik, teljesen függetlenül attól, hogy úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Tisztelettel kérem tehát az ítéletben annak megállapítását, hogy jelen esetben is a vállalkozás szabályai érvényesülnek, s ilyen módon kérem a kórház felelõsségének megállapítását! –Alperes? – fordul az elnök a rendezõi jobbra. –Tisztelt Bíróság! – tápászkodik föl Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr. – Alperes orvosai mindenben teljes mértékben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el, õket semmifajta vétkesség nem terheli felperes állapotromlásáért. Elsikkadt az a tény, hogy a seb szétnyílása a mûtét utáni nyolcadik napon tusolás közben következett be, pedig felperesnek nyilvánvalóan nem lett volna szabad még tusolnia. Egyébként szó sem lehet vállalkozási jogviszonyról, nem is értem, hogy lehet ezt idehozni. Az emberi test rendkívül bonyolult, nem olyan, mint a szövet, amit vállalkozási szerzõdésben odaadnak a szabónak, hogy varrjon belõle öltönyt. Jávor Tibor professzor szakvéleményével kapcsolatban a következõt szeretném hangsúlyozni. Utánanéztem: õ nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehát jól megérdemelt nyugdíját tölti. Meg kell mondanom, a nyugdíjasok általában

a korábbi, a már nem modern gyakorlatot ismerik, és nincsenek tisztában a korszerû, új eljárásmódokkal. Tehát az õ szakvéleménye nem kompetens! Ezek alapján kérem a kereset elutasítását! Hogy õszinte legyek, kissé elhûlök, amint hallom lehülyézni Jávor professzort, aki jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnökhelyettese, minden kongresszus és konferencia állandó elõadója. A soknevû ügyvéd arról a Jávor Tibor professzorról mondta ki voltaképpen, hogy vén gügye laikus, és csak a réges-régi gyakorlatot ismeri, aki szakvéleményében az internetrõl levéve idézett húsz, a legutóbbi egy-két évben született tanulmányt, amely mind állítja: nõknél igen gyakori az olyan infarktus, amely mûtétet követõen, annak következtében lép föl. Hát ezt talán nem kellett volna! –Felperes? – ad újra szót az elnök a rendezõi balnak. –Tisztelt Bíróság! – áll föl az idõs ügyvéd. – A kolléga úr – mint már oly sokszor – büntetõjogi fogalmakat használ polgári jogi perben. Azt mondja: az orvosok betartották a szakma szabályait. Holott a kártérítési jogban a kérdés mindössze ez: a legnagyobb gondossággal jártak-e el? Márpedig nem járhattak el a legnagyobb gondossággal, ha az történt, ami. Egyszerûen nem értem ugyanis: miért vagyunk itt kilencedik éve? Amikor a lényeg mindössze ennyi: egy teljesen egészséges ember, aki hitt alperes orvosainak hirdetéseiben, kérte kötényhasának – ami nem betegség – esztétikai célú megszüntetését, és emiatt élete tragédiába torkollott. A rosszul elvégzett mûtét következtében hasa tönkrement, majd az operáció következtében infarktust kapott, munkaképtelenné vált. Jávor professzorról csak annyit: õ a szakvéleményét úgy adta ki, hogy ebben a perben anyagilag egyáltalán nem érdekelt – ezt bizonyítani nem tudom, ám alperes sem tudja bizonyítani az ellenkezõjét. És kérdem én: mi más eszköze van a magánszemély peres ügyfélnek, mint a magánszakértõ? Alperesnek ott van az István Kórház vagy ezer orvosa, aki mind szívesen ad ellenkezõ szakvéleményt a kollégák védelmében. Felperesnek csak ez van. Kérem az ítélet meghozatalát! –A tárgyalást berekesztem! A bíróság tanácskozni fog – küld ki mindenkit az elnök úr. A szünetben a folyosón odaoldalgok Kiss Tibor Zoltánhoz – érdekes lesz beszélgetni a másik oldal állandó képviselõjével – Üdvözlöm, hadd mutatkozzam be végre hivatalosan! – mosolygok rá, hiszen jó néhányszor találkoztunk már tárgyaláson. –Ne mutatkozzék be! – mordul rám komoran Kiss Tibor Zoltán. –Miért? Köszönni szeretnék, és beszélgetni Magával. –Én meg nem óhajtok önnel beszélgetni!

–Tessék? –Hagyjon engem békén! Nem óhajtok önnel beszélgetni! –Miért? –Azért! Hagyjon békén! – reccsen rám utolsót, és elfordítja arcát. Szerencsére éppen szólnak is: mehetünk vissza ítélethirdetésre. Mindenki állva hallgatja az elnök elsõ mondatait: – A Fõvárosi Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében. A másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az 1991. június 4én elvégzett mûtétet követõen fellépett szövõdménnyel, illetõleg a gyógykezelés elhúzódásával okozati összefüggésben állapítja meg az alperes kártérítési felelõsségét. Tessék leülni! S ezek után az ítélet indoklásában a bíróság lényegében egyik peres félnek sem ad igazat semmiben. – El lehet távozni! Amint ballagunk lefelé a lépcsõn, kérdem Szász Tamásné ügyvédjét, beadja-e a felülvizsgálati kérelmet a most született ítélet ellen, hiszen az nyilvánvalóan jogsértõ több pontjában is. – Nagyon el kell gondolkozni ezen – válaszol az idõs ügyvéd –, ha most beadom a felülvizsgálati kérelmet, eltelhet két-két és fél, akár három év is, mire a Legfelsõbb Bíróság kitûzi annak tárgyalását. –Mennyi? – kérdem hüledezve. – Két-három év? –Igen, annyi. –Nem létezik! – hiszek én az igazságszolgáltatásban, kissé vakon. –Nem létezik? Van olyan per, amelyben 1994-ben adtuk be a Legfelsõbb Bíróságra a felülvizsgálati kérelmet, és azóta még nem tûzték ki tárgyalásra. Öt éve! * E másodfokú ítélet ellen Szász Tamásné ügyvédje végül mégis beadta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsõbb Bíróságra, s nem csalatkozott: legalábbis e könyv zárásának idõpontjáig ott még nem sikerült tárgyalást kitûzni. Folytatódnia kellett azonban – az úgynevezett közbensõ ítélet, tehát csupán a kártérítés jogalapját megállapító határozat alapján – az alappernek, immáron a kártérítés összegére. 1999 októberében – hipp-hopp – Széchy Éva bírónõ tart is tárgyalást. Az alperes kórház soknevû ügyvédje igazán elõzékenyen vitatja Szászné igényeit. Szerinte például 180 ezer kötszerköltség helyett a bíróság legyen szíves 1 ezer forintot megítélni, a nyolc év alatti 200 ezer forintnyi taxiköltség helyett 5 ezer forintot, nem vagyoni kártérítést (ami a nagyobb összeg lehet) pedig egy huncut petákot sem.

Felperesi ügyvéd azt kérdi a bírónõtõl, mi a helyzet az ügyben, hogy õ kérte „ átszignálni” más bíróra ezt az ügyet, vagyis beadványban ismét indítványozta, ne Széchy Éva tárgyalja azt. –Ez bírósági igazgatási döntés – felel a bírónõ. –Tisztelettel kérdem, mikor születik errõl döntés? –Tudomásom szerint a bíróság vezetésének az az álláspontja, hogy nincs szükség intézkedésre. – Ez magyarul azt jelenti, eldöntötték: nem fogják átszignálni másra a pert. –Ebben az esetben – keseredik el az ügyvéd – kérem jegyzõkönyvbe venni, hogy az eljárás szabálytalan. –Miért? –Mert a polgári perrendtartás 21. § (1) bekezdése szerint ha a másodfok visszautalja elsõ fokra az eljárást, akkor azt „ lehetõleg ne ugyanaz a bíró tárgyalja” Én ezt úgy értelmezem, hogy a bíróság számára – ha van rá . lehetõség – kötelezõ másik bíróra bízni a per lefolytatását. Az ország legnagyobb létszámú bíróságán pedig nem lehetséges, hogy erre ne legyen lehetõség. S ezzel a purpárlé le is zárul, ha törvénytelen a dolog, ha nem, jelen pillanatban nincs mit tenni ellene. Mára már csak egyetlen vita marad: Kiss Tibor Zoltán ügyvéd közli, itt föl sem vetõdhet nem vagyoni kártérítés, hiszen a kórház felelõssége csak a seb begyógyulásának idõpontjáig tart. –Felperes sebe soha nem fog begyógyulni! – replikázik Szászné ügyvédje –, éppen az e per tárgya, hogy alperes kórház ténykedése következtében maradandó károsodást szenvedett, rettenetes külsérelmi nyomok maradtak rajta, amelyek többé már nem gyógyulnak be. –Álláspontunk szerint – hangzik a sokunk számára döbbenetet okozóan cinikus válasz – ez gyógyult seb. – Nekem eszembe jut a Szász Tamásné hasáról készült fotó: a köldök és a szeméremszõrzet között félúton egyik csípõcsontjától végig, egészen a másikig, mintegy 60 centiméter hosszan húzódó, girbegurba, négy nagy és öt kisebb S-kanyart leíró lilás-barnás heg, átszelve teljes hasát – bocsánatot kérek Szász Tamásnétól! –, kétségkívül hihetetlenül összerondítva, gusztustalanná téve az asszony testét. Nos, ez az, ami Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr szerint gyógyult seb. Széchy bírónõ menet közben nem fogadja el a magánszakértõ véleményét, sem az igazságügyi orvostan legnagyobb alakja, Somogyi Endre professzor álláspontját, miszerint itt borzalom történt, ezt az asszonyt szerteszéjjel szabdalták. Inkább a jól ismert rutinnal kirendeli szakvélemény készítésére az ETT IB-t, amely természetesen az elsõ eljárás szakértõjét próbálja megerõsíteni, aki úgy vélte, semmi különösebb baj nem történt, az orvosok mindent a lehetõ legalaposabban, leggondosabban végeztek el,

hogy emiatt a rémdráma miatt kénytelen volt kisebbre cserélni lakását. szenvedései. anyja nem akarja megérteni. akit õ maga rendelt ki. Kiss Tibor Zoltán alperesi ügyvéd ellenkérelmében gálánsan azt kérte a bíróságtól – teljes elutasítás indítványozására nem lévén lehetõsége –. és úgy vonszolja el a rendelõbe. Szászné hogy néz ki és milyen állapotba került. csupán körvonalaiban észlelhetõvé vált számára. elvette az egészségét. mennyire nehéz ügy ez: és ha szemüveget írnak föl neki? Hogy kerül majd a haverok elé. s aki határozottan leírta. Mármint nekik. Avval nem foglalkoznak. Ezért hát ugyan megítéli a kártérítést. .minden a legnagyobb rendben van. hogy ítéljen meg 20 000. pápaszemmel. Így végül is a bírónõ a négymilliós nem vagyoni kártérítési igénybõl megítélt egymilliót. néha-néha tárgyalás 99-ben. A 18 éves fiú nemhogy a táblát nem látta már. két-három méternél messzebb lévõ tárgy elmosódottá. Mamája kezdett komolyan veszekedni vele: ha nem megy el egyedül orvoshoz. kötszerek árán át jövedelemkieséséig. vagy addig. Viszont nem fogadja el annak az orvosszakértõnek az álláspontját. hiszen errõl immár jogerõs ítélet szól. hogy a kórház nem tartozik kártérítési felelõsséggel. azaz húszezer forint kötszerköltséget. Szászné a keresetében 4312400 Ft vagyoni kárt mutatott ki. mert a plasztikai mûtét során levarrtak egy ideget. hogy közben is tudjon kenyeret venni. hogy abban ne legyen köszönet. a többi igényt pedig utasítsa el. szégyenszemre kézen fogja kamasz fiát. megrokkanása. párja és nemi élete elvesztése fejében. *** Ádámnak romlott a látása. s azt majd újabb mûtéttel kell kiszabadítani. de ez nyilván nem is különösebben fontos. Nos. A 4. Elképesztõt. hogy Szászné lába azért fáj azóta is. amelyre tanárai írtak.3 milliós vagyoni kárból pedig 62400-at. a gyógyszerek. amelynek orvosa tönkretette az életét. huza és vona. Valamint kért 4000000 Ft nem vagyoni kártérítést megcsúnyulása. S mivel a durván nyolcmilliós kártérítési igényhez képest Szász Tamásné így lényegesen nagyobb mértékben lett pervesztes. áprilisban – s júliusban a bírónõ ítéletet hirdet. de szinte minden. Úgy látszott. az orvosnak fizetett hálapénztõl a taxiköltségen. a nõiségét. Azt nem áll módjában kimondani. hanem orvosi szakkérdésben – felülbírálja a sebész orvosszakértõt. januárban. Azon kórház számára. de úgy. A bírónõ – nem jogi. aztán 2000-ben. mint pernyertes – egyúttal kötelezte õt 304000 Ft perköltség megfizetésére a kórház számára.

Legalább aznap nem megy suliba. de nem látta az úttestet a ház elõtt. A falon lógó képeket sem látta rendesen. –Ha így haladsz. . amelynek elején cserélgetni kezdett szemüveglencséket. – Nemsokára egyáltalán nem fogok látni semmit! Rita arcát sem! – Az ablakhoz lépett. majd tehetetlen teste zuhanni kezdett. eszébe se jut. onnantól lefelé fogalma nem volt róla. amilyen önzõ. lenézett. és kituszkolta a rendelõbõl. Nem is tekintette senki komoly férfinak. a doktornõ csak viccelni próbált. ütögetve magam mellett a házak falát? Vagy anyuék vakvezetõ kutyát vesznek nekem. Azonnal szörnyethalt. szélesre tárta. Hát. zuhant hétemeletnyit.okuláréval? Az osztályban a fiúk közül egyetlenegy hordott szemüveget. és az visz majd mindenhová? És mi lesz a suliban? Mit fog szólni Rita? Azonnal ki fog rúgni. mi van a táblán. kicsit sem laza. valami furcsa receptet írt. majd írunk fel Neked egy fehér botot! – aztán elfordult tõle. meddig fog ez tartani? – gondolta Ádám. kinyitotta a lakásajtót. Ádám úgy lépett ki a folyosóra. A legfölsõ három sort. mint akit mázsás súllyal vágtak fejbe. mintha ingyen osztanának valami csuda portékát. Két és fél órát várt. tudóskodó. Fölment a lifttel a hetedikre. és olvastatta vele a vagy öt méterre lévõ tábláról a számokat. Hirtelen minden erejét a lábában érezte összegyûlni – kicsit behajlította térdét. Késõbb kiderült. ahol laktak. betûket. Kihajolt derékig. meg fogsz vakulni! – mordult rá a doktornõ. Hülye vicc volt. A doktornõ ráhelyezett valami súlyos és hatalmas szemüveget. Mit volt mit tenni. hogy mellettem maradjon! Mindenki engem fog kiröhögni! Nem sajnálni fognak. A folyosón annyian várakoztak. mire bekerült. – Micsoda? Megvakulok? Nem fogok látni? Vak leszek? Fehér bottal mászkálok. – Úristen. – De nem baj. de õ olyan is volt: stréber. s letelepedett a padra. azt a kezébe nyomta. elballagott a körzeti szemészeti rendelõbe. és körülnézett. hanem röhögni rajtam! Hazaért. majd elrúgta magát a földtõl. Icipicit fölfelé repült. nem túl sokat tudott elolvasni.

A per alperese a nagy hatalmú ETT IB: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága. azt maga a jogszabály hívja imigyen: „ felülvélemény” Jó. ügyészség. egyszersmind nevetséges szóösszetételt. hogy ha a rendõrség. Hogy azoktól a professzoroktól. kirendeli az ETT IB-t. mennyire . melyik milyen mértékben bizonyított. amely ha mûhibaperben állást foglal (egyesek szerint tíz esetbõl körülbelül tizenegyszer az orvos mellett és javára). Vannak vélemények. bíróság orvosi ügyekben kap egy szakértõi véleményt. esetleg ebbõl az alkalomból meg kéne fontolni. semmi jelentõsége nincs. Nos. Mókás hazánkban azonban az a gyakorlat. A felperes. Az a szervezet. milyen kitüntetésre illenék õt fölterjeszteni. nem egyszerûen újabb szakértõi véleményt. hogy ilyen magyar szó pedig nem létezik. sem más állam jogrendszere nem ismer ilyen fogalmat. kimosdassák. hogy sem a magyar. s nem véletlenül. Szalai Flóriánné annak megállapítását kéri a bíróságtól. Méghozzá rendszerint – láss csodát! – olyat. majd azt bármi. hogy az ETT IB megsértette az õ személyiségi jogait. Mirõl is van szó? * . például egy ellentétes értelmû szakértõi vélemény kikezdi. vitatkozik vele – akkor. cáfolja. hogy adja ki neki a felülvéleményhez készült referensi és korreferensi anyagokat.Elítélve: az ETT IB Fura tárgyalásra érkezem 2000 szeptemberének idusán. akik – tevékenységük produktumából legalábbis egyértelmûen ez tûnik ki – azt tekintik egyetlen komoly feladatuknak. melyik mennyire felel meg a tényeknek. talán maga sincs tisztában vele. az orvos mindent helyesen tett. a mai tárgyaláson ez az ETT IB az alperes. Nos. arra. úgymond. hanem „ felülvéleményt” kérnek. tõle kér „ felülvéleményt” S aki kéri. befolyásolta saját magát már a kirendelés pillanatában azzal. kéri az ETT-t kötelezni e jogsértés abbahagyására. hogy elfogadta ezt a szörnyû. amikor nem adta ki a rá vonatkozó iratok egy részét. hogy orvoskollégáikat megvédjék. meg is kapják. annak igazán . s azok között – elvileg – az dönt. Annak azonban már lehetne. amely szerint nem történt semmi.

ha a szülés után azonnal kezelik. hol olyan zavarok mutatkoztak végig a terhesség alatt. sírt. talán nem járt volna különösebben súlyos következményekkel – ez a kezelés azonban elmaradt. Nõi Klinikán azonban Patai Kálmán doktor erõsködött: – Minden rendben lesz. hormonkezelést adtak. többször is fölvetették. Krisztina és Flórián aggódott. másképpen feküdt. A szülõk rögtön látták. nem beszél. Az Üllõi úti SOTE II. de õ tovább vérzett – addig-addig. hiszen õk látták. Újra és újra visszament a klinikára. amíg júniusban ettõl az állandó vérzéstõl . az Ádám nevet kapta. Ám – miután „ teljesen egészséges” zárójelentéssel kiengedte a kórházból – Krisztina állandóan vérzett. s nem is akartak többet. majd elvégezték az egészségügyi küretet. Aggályai voltak. végül az orvos hatalmas erõvel nyomta-préselte ki Krisztinából a gyereket. neki az volt a véleménye. a feje egészen össze volt nyomva. nem lesznek-e ebbõl zûrök. tenni kéne valamit – de végül nem tettek semmit. A diagnózis egyértelmû is volt: nagytócsás szemfenékbevérzés. harmadfokú lepény. kisebb-nagyobb aggasztó jelek. látásproblémái vannak. Krisztinán kérésére Patai doktor négy órával a szülés után sterilizációs mûtétet hajtott végre. spirált használ védekezésül. Szinte elsõ útjuk a szemklinikára vezetett. mint az szokásos. Ám az orvos azt mondta. Szabadság-hegy. talán mégis jobb lenne megszakíttatni a terhességet. Nem is kapott másmilyen kezelést. ne kelljen pirulát szednie. vajon szabade megtartani így a terhességet. se fölállni nem. Ám a spirál ellenére állapotos lett. nem kell elvetetni. semmi baja nincs. önálló életre valószínûleg soha nem lesz alkalmas.Krisztinának és Flóriánnak már két gyereke volt. mint az elõzõ kettõ. Februártól novemberig. Jövõre tízéves lesz. valami nem stimmel: a baba nem olyan volt. Amely agyvérzés. Ádám több évig csak feküdni tudott. Ádám nyolcnapos volt. a gyerek teljesen egészséges. Fiú lett. fõképpen a baba nem károsodhat-e. hordja csak ki! – Pedig hol ilyen. sok-sok utólagos próbálkozás. A klinika belgyógyásza vitatkozott is a nõgyógyásszal. Valahogy furcsán állt a szeme. Krisztina ezért úgy döntött. mint a többi újszülött. Patai doktor minden alkalommal megnyugtatta õket: nem lesz semmi baj. persze már nagyon csekély eredménnyel. amit nyilvánvalóan a szüléskor bekövetkezett agyvérzés okozott. hogy valami nagyon nem stimmel a baba szemével. de járni ma sem képes kapaszkodás nélkül. Szellemileg nagyon el van maradva társaitól. A szülés sem ment simán. „mindketten egészségesek” papírral. rosszullétek. Súlyosan fogyatékos. nem lesz ez így jó. se fölülni. amikor kiengedték õket a klinikáról –.

mondván. Nõi Klinikán Papp professzor operálta meg. További másfél éven át – bocsánat a kifejezésért – szinte rohadt szegény asszony. kezelték – õ pedig vérzett rendületlenül. s ott kiderült: miómás a méhe. úgynevezett közbensõ – tehát még nem a kártérítés összegérõl. többet árt. el legyen látva akkor is. el kell távolítani. Erre az ügyvéd beperelte az ETT-t. Csakhogy Krisztináék ügyvédje kérte az ETT-tõl – hivatalos levélben – azokat a referensi. Amely el is küldte „ felülvéleményét” semmi hiba nem történt. hanem Ádámért: az õ számára fontos elérniük. Õ azonban még mindig Patai doktorban bízott. Krisztina esetében ötven százalékban nekik adva igazat. de egy biztos: ki nem ad. Végül az I. a . Azonnal eldobatták vele a klinikán fölírt összes hormongyógyszert. vesz vagy nem. Ettõl sem jött rendbe. elmarasztalva a SOTE II. Ennek során vonták be a perbe az ETT IB-t. mondván. és hozta valamivel jobb állapotba. Átvitték a belgyógyászati klinikára. számú Nõi Klinikáját. korreferensi anyagokat a bizottság megvitatja. s visszament hozzá a klinikára. újra befektették. az nagy hülyeség. Aki – professzora közremûködésével – határozottan állította: idegi alapon vérzik. Teljesen tönkretették. azok munkaanyagok. végül leszázalékolták. ahogy az tõlük elvárható. Bekerült a Szabolcs utcába. Az elsõfokú. a referensi. mint használ. Amely úgynevezett ellenkérelmében a bíróság elõtt is fönntartotta álláspontját: az ETT IB kizárólag bizottsági álláspontot ad ki. Nem kapta meg. ami akár a legcsekélyebb mértékben is hibáztatható volna. * Beperelték a klinikát. hogy kapjon életjáradékot. vizsgálták. amelyeket az ETT vagy figyelembe. kilenc hónapon át. hogy Ádám miatt is. de Krisztina miatt is pert indítanak – végre elvégezték a méheltávolítási mûtétet. Novemberben – amikor szinte megzsarolták a klinikát. Krisztina pedig egyre rosszabb állapotba került. amelyek a bizottsági állásfoglalás megszületése elõtt készültek. ha õk már nem lesznek vagy nem képesek megoldani a dolgait. kiengedték. korreferensi véleményeket is. Csakhogy addigra – nem utolsósorban persze Ádám miatt – egyre mélyebb depresszióba is került. az orvosok mindenben úgy : jártak el. Elsõsorban nem maguk miatt. csupán annak jogalapjáról szóló – bírósági ítélet meg is született: Ádám tekintetében teljes egészében. súlyosbodtak testi tünetei. A klinika persze fellebbezett. semmi olyat nem tettek.infarktusa nem lett. Állandó gennyes folyása volt. s a vitában kialakultak alapján nyilvánít véleményt. a hólyagja elrohadt.

peres felekhez semmi közük. mint bárkire. Pedig a Legfelsõbb Bíróság már 1981-ben kimondta. hogy „ belsõ anyag” Megnéztem a jogi lexikont. Hanem ezzel is hangsúlyozni kívánja. amit róla és gyerekérõl írtak szülész-nõgyógyász professzorok. tévedés. Ám ezek az adatok Szalai Flóriánnéra és Szalai Ádámra vonatkoznak. amelyre más szabályok vonatkoznak. aki adatokat birtokol. – Ügyvéd úr! – szól kedvesen a bírónõ. s nekik talán mégiscsak joguk van látni mindazt. hozzánk. amiben az egészségi állapotukkal kapcsolatos megállapítások szerepelnek. Az ETT képviselõje nemcsak jelen perben.bizottsági belsõ munkaanyagok nem tartoznak a peres felekre. akkor ez ellentétes mind az alkotmánnyal. a pert már meg is nyertük. mert felperes szeretné megismerni mindazt. . hanem pusztán azért. Az ETT tulajdonképpen egy rög a magyar jogban. mint bárki másra. az ETT-rõl szóló egészségügyi miniszteri rendeletben szerepel ez a kategória. hogy belsõ anyag. Megítélésem szerint ez kristálytisztán jogi szakkérdés. hogy elõbb-utóbb bíróság elé idéztetem az egész ETT IB-t. hanem sok más esetben ugyanígy nem véletlenül vagy feledékenységbõl adja be a bíróságra mindössze egyetlen példányban a véleményét. Tisztelt Bíróság. ? valamint az összes törvénykönyvet – a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat. az Alkotmánybírósághoz fordulok. Nos. – Bizonyítási indítványa vane? – Nincs. tehát ugyanúgy vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. ez jellemzõ a hozzáállásukra. Kivéve persze. Következésképpen nem alkalmazható. csakhogy – mivel a jog nem ismeri –. amit képviselõjük többször ki is fejtett. mind az adatvédelmi törvénnyel. Egyet még hadd tegyek hozzá. Nem teszek le róla. amelyben nincs mit bizonyítani. ha ezt oly módon akarják értelmezni és érvényesíteni. Igaz. szolgálati titok vagy hadititok szerepel az iratokban – de talán errõl itt és most nincs szó. hogyan vonhatja kétségbe bárki a jogukat erre. Mindemellett szabadjon megkérdeznem: mi az. ha államtitok. összes tagját együttesen – ha pedig ez nem sikerül. Az ETT IB úgy viselkedik. róluk szólnak. Nem is igen értjük. Egyúttal jelezték: a tárgyaláson nem kívánnak részt venni. hogy ez valamiféle titkos anyagot jelent. hogy az ETT nem idézhetõ. hogy õk csak a bíróság számára adják azt. Az ETT ellenkérelmében folyton „ az ügyre” az eredeti perre hivatkozik – ez . nem fedi föl magát és így tovább. törvénysértõ az a gyakorlat. nem ahhoz kértük az iratokat. Szalai Krisztina és Ádám ügyvédje a tárgyaláson tehát ellenfél nélkül kénytelen kifejteni álláspontját: – Az ETT adatkezelõ. mint valami titkos szervezet.

állítólag négy oldalt teleírt kézzel. Mondván. 15 napon belül adja ki felperesnek az iratokat. amelynek lényeges megállapításai bekerültek az ETT IB felülvéleményébe.– Tessék kifáradni. Elsõ kötetem A necrosis: szövetelhalás címû fejezetében szereplõ Antal Ilona perében ugyanígy kérte az ETT IB véleményének kialakítása során készült részanyagok kiadását. egy részét elfogadja. Történt ugyanis. kívülállók egészen biztosak lehetünk: az ETT IB élni fog fellebbezési jogával. átírja. az belsõ anyag. ezt kérjük! – Igen. a bíróság ítéletet fog hirdetni! – szól a bírónõ. Ez az ügyvéd az. hiszen az mégiscsak róla szól. És hajlandó belemenni egy perbe is. – Alperes maga írja szakvéleményében – szól Antal Ilona ügyvédje –. Az ETT-rõl szóló jogszabály is kötelezõvé teszi. És egyben mi. Nos. hogy nem adták ki ezt az iratot. hogy hagyja abba ezt a jogsértõ magatartást. Dr. hogy nem adta ki a rájuk vonatkozó iratokat. de ez menet közben megszûnik. Hiszen az IB abból dolgozik. hogy az IB elé írásban kerüljön a referensi vélemény. *** Vannak kitartó emberek. A bíróság kötelezi alperest. ezt a négyoldalas iratot szeretné megkapni Ilona. hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága megsértette felperesek személyiségi jogait azzal. mivel a szóban forgó anyag egy kézzel írt irat volt. – A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság megállapítja. valamint arra kötelezésüket. Háromszéki Ilona. pár perc múlva fölállva hallgathatjuk õt. Az ítélet ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. másikat . mi több. S nem is várat soká minket. Nos. hogy az ETT. s a kereset elutasítását kéri: – Nem sértettük meg felperes személyiségi jogait. Az ETT IB pedig nem hajlandó kiadni a vizsgálati eredményt. belejavít. hogy Lábas Zoltán professzor az ETT IB szakreferenseként megvizsgálta Antal Ilonát. hogy ezt mégis megtegyék. Mert olyan. azt aláíratta a két ápolónõvel is. ötvenes. készül ilyen munkaanyag. hogy Lábas doktor nagyon részletes szakreferensi anyagot írt. illetve maga Lábas professzor megsértették személyiségi jogait azzal. valamint fizesse meg felperes perköltségét. szemüveges õsz asszony képviseli a bíróság elõtt a tudományos testületet. a referensi és korreferensi anyagokat. A bíróságtól tehát annak megállapítását kérte.

de akkor ez a szabályzat törvénytelen! Hogyan javíthatná ki. Az ETT IB válaszában részben azt volt hajlandó közölni. akik az õrá vonatkozó orvosi leleteket. elveszítik jelentõségüket. neki joga van megismerni. mind Lábas professzort. – A referens nem csupán leletet készít. ez egyáltalán nem úgy fest. * Elsõ fokon lezárult viszont a harmadik. kik azok. Nem a húsz ETT IB-tag vizsgálta meg Antal Ilonát. A többiek nevét nem adta meg. Az ETT ügyesnek tûnõ testcsellel közben az alapperben – nem közvetlenül Szásznénak vagy ügyvédjének. S azzal a korábbi részanyagok. hanem – a bíróságnak megküldte az IB-ülésen részt vett tizenhat orvos névsorát. Ez pedig különleges adat. A kebelrege folytatódik címû fejezet sértettje indított. munkaanyagok megszûnnek. megidézve mind Antal Ilonát – aki még mindig olyan beteg. A teljes anyagot kérjük! A bírónõ látja: sehová nem vezet a vita. aki megvizsgálta a beteget? Ez nem munkaanyag. általam elért. az jogilag totális képtelenség! – kardoskodik felperesi képviselõ. hanem egy orvos. hanem tervezetet az IB felülvéleményére. megismerhették. Õ készített róla leletet. Ekkor indított különpert az ETT ellen Szászné ügyvédje. és az ülésen az esetet dr. ETT IB elleni per. Feller József referálta. – Itt van a kezemben ez az elkészült felülvélemény. amelyet pedig Szász Tamásné. hogy a konkrét ügy referense dr. A bírónõ által kitûzött idõpontban azonban már olvasóim kezében lesz ez a könyv. így kénytelen vagyok az õ képzeletükre bízni: mi történhet ezek után. fotókat láthatták. Nyilván érezve. Antal Ilona személyére vonatkozik. nem tervezet. amely aztán tartalmazza a leletet. Lábas Zoltán. Lehet. hogy nem tudott eljönni erre a tárgyalásra sem –. hanem orvosi lelet. az ETT IB szabályzata lehetõvé teszi az elmondottakat. ennek kiadását követeljük hát. hogy az ETT megsértette ügyfele személyiségi jogait. Róla is készült úgynevezett felülvélemény. akik részt vettek a felülvélemény megszavazásában. Úgyhogy halkan elnapolja a tárgyalást. – Amit alperes mond. .nem – s végül megszületik a felülvélemény. kérve annak megállapítását. írhatná át a másik tizenkilenc orvos annak az egynek a megállapításait. Kupcsulik Péter volt. ügyvédje pedig – miközben zajlott a per – levélben kérte. részint azt. ebbõl estig sem lesz egyetértés. amikor nem adta meg. amint alperes elõadja! Ebben mindössze két oldal a személyes vizsgálat anyaga. hogy az adott ülésen az IB húsz tagjából tizenhat volt jelen. adják meg mindazok nevét.

amikor nem adta ki az eljárásban részt vevõ orvosok nevét. A szülés során a méhben. neki nem hajlandó válaszolni sem a kérdéseire. élettársa emiatti távozásáról. majd életmentõ császármetszéshez folyamodtak. Csakhogy Szászné ügyvédje változatlanul kérte a bíróságtól a személyiségijog-sértés megállapítását.28 millió fontot ítélt oda egy manchesteri bíróság a tizenegy éves Sam Mansell édesanyjának.szorul a hurok. hogy alperes e tekintetben adatkezelõ. A testület azonban ekkor is ügyelt a látszatra: esze ágában sem volt direktben Szász Tamásnénak megküldeni a listát. szétkaszabolt hasáról készült fotókat. tehát konkrétan érvénytelen – ETT-rõl szóló miniszteri rendeletnek. bonyolult pozícióban elhelyezkedõ magzatot kétszer is fogóval próbálták meg az orvosok világra segíteni – e kísérletek közben történt meg a baj –. öngyilkossági kísérletérõl. amiért gyermeke szülés közben orvosi mûhiba következtében nem jutott megfelelõ mennyiségû levegõhöz és súlyosan agyhûdéses maradt. élete összeomlásáról. amit vele orvosi mûhiba során mûveltek. Ez ugyanis nem felperes személyéhez fûzõdõ adat. a bíróság kérheti bármire is. *** Újsághír: „A brit jogtörténet mindeddig legmagasabb összegû kártérítését. A bíróság szerint azonban alperes nem sértette meg személyiségi jogait. Az sem vitás. pedig akkor is köteles lett volna. akkor az ETT nem teljesítette kérésüket. elolvasták a dokumentációt élete tönkretételérõl. arra hivatkozva. idegei összeroppanásáról. végül is a pillanatnyi presztízsveszteségen kívül semmi jelentõsége nincs az egésznek. kik azok. hogy amikor kérték. Elsõfokú magyar bírósági ítélet szerint nincs joga. okosabb lesz hát engedni. hogy felperes egészségügyi adatai személyes és különleges adatok. õt csak a rendõrség. hiszen ez a felhõk fölött trónoló testület mindig hangsúlyozza: õ a beteggel nem áll jogviszonyban. 3. S a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónõje ítéletet hirdet: a keresetet elutasítja. akik látták a tönkretett. szexusa megszûntérõl. akik hozzájutottak legszemélyesebb adataihoz. . mivel sajnos az adatvédelmi törvény ellentmond az – alacsonyabb szintû. Vagyis „A Magyar Köztársaság nevében” itt és most az mondatott ki: egy magyar állampolgárnak nincs joga megtudni. kiknek jutott tudomására mindaz. Nem vitás ugyan – mondja az indoklásban –.

tizenegy évig tartott.Sam két hivatásos ápoló gondozását igényli. etetést. állandóan mozgatni kell.” (1 font 2000 novemberében: 440. tehát a megítélt jóvátételi összeg: 1445594400 Ft. végtagjai állandó görcsben vannak és nem tud beszélni. hiszen minden áldott nap végig kell csinálnia ezt az életformát” A szerencsétlen anya nem bocsátja meg a . hogy Sam életben maradjon. hogy bár kezdettõl fogva nyilvánvaló volt az orvosok felelõssége. Ahhoz. A rekordösszegû végkielégítést egy nemrégiben hozott felsõházi jogszabály tette lehetõvé. gyógyszereket kell kapnia. Penny Mansell a BBC-nek nyilatkozva kedden örömének adott hangot. öltöztetést és mosdatást igényel. míg ezt elismerték és kártérítést fizettek. amely megemelte az orvosi mûhibák következményeiért odaítélhetõ kártérítés összegét. Mint édesanyja elmondta. azaz közel másfél milliárd forint. a kártérítést létfontosságú orvosi berendezésekre. de Sam számára még nincs vége.) . Withybush Kórházat felügyelõ egészségügyi hatóságnak.73 forint. éjszakánként tízszer-ötvenszer forgatni. többek között elektromos rokkantkocsira és emelõkre költik. „ amiért az ügy végre befejezõdött.

a nyitott ajtón át. üljön le velem beszélgetni. mint aki idõnek utána érkezett. kint az egész agya. Nem túl sok helyen. A dr. De a gyomrát. s a nyári melegben gyomorfordító szag fogad a legelsõ teremben. s nagy kupacban állnak teste tetején. Hirtelen hátrálok két lépést. nem máshol vagyok. A parkoló felõl megyek be az épületbe.Az orvos szakértés Komolyan gondolom. Két fém boncasztal. lép. és az elsõ emeleten találja meg. a másik lépcsõn. s annak szünetében csevegünk keveset. aki már nincs jelen – a boncasztalon máj. mint a boncteremben. – Itt fölmegy a lépcsõn. urak. hátrahajtották rendesen. s kétségkívül úgy indulok kifelé. s kezében az aktuális szívvel közelebb lép hozzám. de hál’istennek nem egészen úgy. Fülöp Tamás elleni. aztán balra. úgy hallgatom végig az útbaigazítást. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetõtárgyaláson jár el szakértõként. – Sótonyi professzor urat keresem – hebegem nem túlságosan bõ mellénnyel. ahová belépek – Atyaisten. azok közt válogatnak. . s õ kedvesen azt válaszolja: – Nagyon szívesen. és nagyon aggódik. attól olyan hatalmas a domb. Inkább átfordulok a jobb oldalra: ott már csak a belsõ szervei hevernek valakinek. A fején például egyáltalán nincs már. valami egészen furcsa rekedt hangon. hogy földbe gyökerezik a lábam: ez mind elfért ott belül? Közelebb lépve megnyugszom: persze. mint a citrom. tüdõ. A baloldalon férfi halott nyugszik az asztalon. kifejtve. s fölkeresem az Üllõi úti klinikán. mint tyúk a kendermagban. méghozzá akkora halomban. egyéb alkatrészeit is szépen kibontották. olyan sárga az egész teste – már ahol rajta van az eredeti bõr. a koponyája fölsõ részét is lefûrészelték. tüdejét. hogy szeretnék – amint ezt a mai „ polgári” szóhasználattal mondani illik – kiegyensúlyozottan írni. a belek is ott vannak. Elsõként – már csak az illem kedvéért is – dr. valószínûleg már jóval korábban kezdtek dolgozni rajta. Fölkeresem hát az úgynevezett másik oldal minél több képviselõjét is. hogy el fog késni. – Máris mondom – mosolyog a fiatal boncmester. szív. Sótonyi Pétert. Akkor kérem meg. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját. állok rendelkezésére! – megállapodunk az idõpontban. mellettük fehér köpenyes hölgyek.

Az azonban kétségtelen tény. hogy az ETT IB véleménye a bizonyítás egyik eszköze. hogy igen. hogy az orvostársadalomtól és az egészségügy belsõ érdekviszonyaitól függetlenek. – Ön. amit a bíróság szabadon mérlegelhet. Mûködését a 13/1994. A professzor hatvanas.– Köszönöm szépen – rebegem elhaló hangon. Magyarországnak a majdani csatlakozás esetén ezeket figyelembe kell vennie.) NMrendelet és az azt módosító 18/1999. és mint ilyenek. igaznak tartja azt a vélekedést. elegáns úr. hogy egy- . vannak országok – mint Ausztria. Mûködését vannak. Kétségtelen. Mire fölérek a lépcsõn. A betegek és az ügyvédek pedig azt: erõteljesen orvos-párti. már köszönni is majdhogynem normálisan vagyok képes. nagy szaktekintély. bizonyos változások vannak kialakulóban a szakértés és a felülvéleményezés rendszerében. Az orvosok valószínûleg azt mondják: a szakértés gyakorlata túlságosan betegpárti. Fogalmazhatunk úgy is. (VI. mint például az Egészségügyi Tudományos Tanács szerepköre. fõszakértõ a mûhibaügyekben. elsõsorban az alapelvek egységesítése érdekében. függetlenek legyenek. Az ETT IB elõdje az 1890-ben alakult Igazságügyi Orvosi Tanács volt. a skandinávok –. Igazságügy és Oktatási Minisztérium). – Ön nemrég említette: az Európai Unióhoz csatlakozás önmagában is fölvet néhány újragondolandó. az tehát nem szentírás. Alapvetõ kérdés. akik azon a véleményen vannak. – Az igazságügyi orvos szakértõk az egészségügyhöz tartoznak. hogy a szakértõk. akik azért vitatják. az ETT IB-t közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyeli. a gyomrom is megnyugszik. hogy az igazságügyi orvos-szakértés meglehetõsen orvos-párti? – A kérdésfelvetés jogos és érdekes. 13. – Ha lehet. úgymond. és ezért például a svéd gyakorlatot tartják követendõnek. inkább ne! – és menekülõre fogom a dolgot. ezért „ arc nélküli” szervezetnek tartják. – Segíthetünk még valamit? – marad udvarias a szívet kissé dobálgató boncmester. mert a testület nem idézhetõ meg. mi több. Magyarországon az igazságügyi orvos szakértõk három fõhatósághoz tartoznak (Belügy-. aki ma Magyarországon. kari dékánkánt is dolgozik az orvostudományi egyetemen. (IX. ahol a törekvések abba az irányba mutatnak.) EüM-rendelet szabályozza. Azt azonban szükséges hangsúlyozni. 16. újraszabályozandó kérdést. eleve vádolhatók bizonyos elfogultsággal! – Vannak. úgymond. – Az Európai Unió tagországaiban is mûködött és mûködik a mi ETT IB-nkhez hasonló szervezet.

az intézményeket az ügyvédek vagy a betegek fölkérhetik szakértõi vélemény adására. a szakértõi felelõsséggel és azokkal az esetekkel. hogy egyik vagy másik iskolának van-e igaza az adott esetben. A szakértõi véleményekkel kapcsolatos komoly gond az is. Lehetõség van úgynevezett magánszakértõi vélemény beszerzésére. – Miben áll ez a felelõsség? – Elveszítheti a szakmai hitelét. Az kétségtelen: ha a beteget jogellenes kár éri. valamint az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet elméletileg foglalkozik az úgynevezett szakértõi mûhiba kérdésével. A kérdésnek van egy másik oldala is. Az orvos szakértõ felelõssége tehát rendkívül nagy. hiszen a mûhibaügyek különleges szakmai felkészültséget igényelnek a bírói kartól is. hanem tõle elvárható magatartása is. Az orvosszakértés vonatkozásában az elmúlt években számos változás történt. amiben az orvosi szakmán belül is még folynak szakmai viták. Megalapozott szakértõi vélemény elõterjesztése tehát minden szakértõnek nemcsak célja.egy ügy kapcsán az orvos polgári jogi vagy büntetõjogi felelõssége merüle fel. – És ezek között miként foglal állást az orvos szakértõ? – Nyilvánvalóan nem az õ dolga lenne a bizonyos fokú ellentmondások feloldása. mint a bíróság elõtt. hogy olyasmirõl adjon szakvéleményt – például klinikus szaktanácsadó bevonása esetén – . az új szakmai kollégiumoknak egyik fontos feladata lesz az új szakmai protokollok kidolgozása. Az indikációról. lehetséges kockázatvállalásról és így tovább. tekintélyét – úgy a szakma. véleményéért felelõsséggel tartozik. higgye el! Szeretném megjegyezni. mégis gyakran rákényszerül. aki a betegnek ad igazat. amelyek bizonyos kérdésekben véleménykülönbözõséget mutatnak. Tapasztalatból tudom. Meggyõzõdésem. – Attól tartok. hogy az orvosi tevékenységgel kapcsolatban napjainkban is léteznek iskolák vagy irányzatok. a szakértõknek van szakértõi kamarájuk. csak az veszíti el az úgymond szakmai hitelét. Tehát az orvos szakértõi vélemények számos ponton kerülhetnek a viták és a megmérettetés kereszttüzébe. vagyis foglaljon állást abban is. megírása és . terápiáról. amikor a szakértõnek az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl történõ törlését indokolt lenne javasolni. hogy például Svédországban az ilyen ügyeket többek között speciálisan fölkészített bírók tárgyalják. akkor azt kárpótolni kell. hogy az ETT IB és az Orvos szakértõi Szakmai Kollégium. és nem az orvosnak! Valamint ennél azért el tudnék képzelni erõsebb felelõsséget is! – Nem kevés ez.

ezek feltételrendszere azonban a finanszírozó oldaláról nem biztosított. Ma még kevés orvosi szakterületen vannak meg ezek a szakmai protokollok. akkor sok esetben az is követhetetlen.elfogadása. Természetesen nem elhanyagolható szempont az egészségügy megfelelõ finanszírozása. jelenleg a tankönyvek. – Na igen. Németországban 2500 dollár – Amerikát most inkább hagyjuk. Nyilvánvalóan minden szakmának vannak alapelveiben elfogadott. Az ide jelentkezõk tanulmányi eredménye az elmúlt évekhez képest egyre kedvezõtlenebb képet mutat. A klinikák bármely kórházból kötelesek a betegeket átvenni. – Nagymértékben. amelyekben fölmerül az orvos polgári jogi felelõssége. módszertani levelek próbálják ezt meghatározni. színvonalát és módját. A progresszív betegellátás önmagában is a finanszírozás lehetetlenségét okozza. Elvileg minden állampolgárnak azonos színvonalú orvosi alapellátásra van joga az új egészségügyi törvény értelmében. Amíg a GDP-bõl az egészségügyre nem tudunk többet fordítani. nyilvánvalóan mindenkor figyelembe véve az orvostudomány pillanatnyi állásának elfogadott szakmai szabályait. a gyakorlat által hitelesített szakmai szabályai. ezért kincstári biztost rendeltek ki. ezek azonban nem mindig tudják követni a legújabb tudományos eredményeket. hogy a . a túlköltekezés jelentõs része az alulfinanszírozottságból adódik. – No de ha ez így van. ezáltal szakmai szabállyá tétele. Az ellentmondás számos probléma hordozója lehet. Túlköltekezésünk közel másfél milliárd forint. – És ilyen esetekben ki határozza meg a szakmai szabályokat? – Alapvetõen senki. azokat kell követni. a pénz! Azt hiszem. amely következik az egészségügyi törvény elõírásaiból. addig a mûhibaperek dolgában sem látok érdemi kedvezõ változásra lehetõséget. ki követ el hibát és ki nem! – A kérdés csak elméleti. a paraszolvencia-rendszer miatt erkölcsileg is támadható egészségügy mitõl is lenne vonzó pálya? Az orvostudományi egyetemek iránti érdeklõdés csökken. Elsõsorban azokban az ügyekben. tekintettel arra. Az új egészségügyi törvény betegekkel kapcsolatos része valóban igazodik az európai elvárásokhoz. Az egészségügyi törvénybõl és a várhatóan a közeli jövõben elkészülõ szakmai protokollok alapján remélhetõ. sokszorosan támadott és részben tönkretett. Meggyõzõdésem. Amíg Magyarországon évente és betegenként 330 dollár körüli összeget költünk. addig Ausztriában ez 2000. az orvosimûhiba-ügyek egy része is elválaszthatatlan az egészségügy pénzügyeitõl. Az alulfinanszírozott. A SOTE-n sem könnyû a helyzet. hogy világosan megfogalmazzák a kötelezõ ellátás tartalmát.

Hiszen mindenki jól tudja: valódi egészségügyi reformnak a legminimálisabb kifutási ideje is 10 év. az intézmények mibõl fogják majd fizetni a megemelt biztosítási díjakat. akirõl legalább – hogy finoman fogalmazzak – többféle vélemény hallható . amikor nem történik meg az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése. hanem a két választással késõbbi kormány fogja learatni? Nyoma sem látszik ilyennek. Nagyon örülök annak. – Én is ettõl tartok. A kezdõ orvosok fizetése 40 ezer forint körül van. ha az orvosi mûhiba kérdéseit ilyen oldalról is elemezni kívánja. amit nyújt. mint az önkormányzati kórházaké. Kérdés. Természetesen ez a gyakorlat helyes. Lassan kezdünk oda eljutni. azonban ezt megfelelõ módon kellene finanszírozni. ez tény. Új szempont a gazdasági tényezõ. Például az ön által emlegetett mûhibaügyekben. hogy az egészségügy ebben a finanszírozási konstrukcióban még mindig tudja azt nyújtani. Számomra az a csoda. az orvos polgári jogi felelõssége olyan esetekben is fölmerül. Meggyõzõdésem. mert az is nagyon behatárolt. amit gyógyításra költenek. Az egyetemnek. – Én azt hiszem.legmagasabb szintû ellátást biztosító intézmények. – Számos reformintézkedés. hogy az alapbiztosítási összegeket emelni fogják. Átfogó reform kellene. se hamva. még sokáig reménytelen ez – amíg ugyanis a politikai elit politikai kultúrája olyan. amilyen. ha tetszik. Pedig a helyzet folyamatosan romlik. Az egyetemi klinikák finanszírozása rosszabb. hogy az egészségügyben két tényezõ válik elhanyagolhatóvá: a beteg és az orvos. Az ügyszám emelkedik. valamennyi kórháznak kötelezõ felelõsségbiztosítása van. amely hajlandó meghozni olyan. hogy a biztosítók profitorientált cégek. Hol az a kormány. új biztosítási konstrukciók fognak kialakulni. a nõvéreké 30 ezer táján. – Pedig az egészségügyi. többek között mûhibaesetekre is. Várható tehát. amely a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszer mûködtetéséig terjedne. Abból biztos nem. fõként finanszírozási reformnak se híre. amelynek gyümölcseit aztán nem õ. Az is tény. Ezek nem teszik vonzóvá a pályát. azonban az orvostól független körülmények és okok miatt az mégis bekövetkezik. látszatintézkedés történt. A jogellenes károkozás. sok százmilliárdos kiadásokkal járó döntést. * A professzor után persze olyan orvos szakértõvel szeretnék beszélni.

keményen föllépni saját selejtjével szemben. az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben keresem hát föl dr. nem hajlandó „ söpörni a saját portája elõtt” . Miért nem? A céheket annak idején többek között éppen arra találták ki. mégpedig úgy. ám ettõl még lehet zseniális orvos. Az égés el hatása az emberi szervezetre címû értekezésében állítólag világhíres tényeket szedett össze. kártérítési perekben is a beteg van sokkal nehezebb helyzetben. hanem valamennyiükét. Ugyanebben az intézményben. a többi péknek alapvetõ érdeke. ahova a pékeknek kétszáz évvel ezelõtt! Miért nem? Miért nem állnak föl az orvosok kamarai közgyûlésen. munkajogi. Balogh István PhD. Ha ugyanis egy ilyen orvos névvel megjelenik az ön könyvében. ennek a reputációja súlyos kárát láthatja. a kamarai ügyek nagyon távol állnak a szakértõi mûködéstõl. Így aztán a névjegyén „mindössze” ennyi áll: dr. mert fölfogták: az ennél a disznónál eladott szétégetett zsömle nem ennek az egyetlen péknek teszi tönkre a szakmai tekintélyét. hogy ne engedjék kemence mellé a rosszul dolgozót. s a polgári. ha maga az orvosi céh is keményebben ítélné meg saját tagjainak tevékenységét – de . Balogh Istvánt. hogy ne mondhassa senki: a pékek már megint micsoda szemetet adtak el nekünk. gyakran ad orvosokat elmarasztaló szakvéleményt. amelyben a betegeket védõ ügyvédeknek adott igazat.orvosi berkekben. hogy megvédjék saját magukat a sarlatánoktól. fegyelmi eljárások nem indulnak ilyen indokkal. Rájöttek. a pletykák szerint ezt olyannyira teszi. ám elnyírták. igazságügyi orvos szakértõ. az orvosoknak eleddig nem sikerült eljutniuk oda. Az a hír járja róla. váltják le az ezért felelõsöket. Mi több. az orvostudomány kandidátusa. de büntetõjogilag is elítélhetõ módon hibázott. hogy megtorolják néhány olyan szakértését. Elfogadom. helyesebb volna. A pékek céhe az összes olyan péket kizárta. Miért kell a hibájának mindjárt a legnagyobb nyilvánosság elé kerülnie? – Mert nincs más eszköz! Az orvosok saját szervezete. miért nem minõsítik tarthatatlannak ezt a helyzetet. illetve a kórház. katasztrófa-orvostan és a neuropathológia szakorvosa. aki rossz minõségû kenyeret és zsömlét sütött. mint az orvos. és tesznek rendet? – Ebbe én hadd ne menjek bele. hogy egy orvos nem is csak polgári jogilag. katonai. hogy azokat kilökik saját soraikból. a kamara pontosan nulla esetben ítél el. Ebben látom én az ön elsõ kötetének legfõbb problémáját. – Szerintem onnan kell kiindulni: elõfordulhat. tényleg disznóság történt. ha úgy látja. Miért nincs más eszköz. nem fogadták el. igazságügyi. a rosszul dolgozóktól. hogy klinikus orvosok „ is meszelték” a nagydoktoriját. tilt el orvost mûhiba miatt. mint a nyilvánosság? Mert az orvosi kar maga nem akar. a büntetõügyek körülbelül 98 százaléka nyomozásmegszüntetéssel zárul. Nos.

s a SOTE alkalmazottja. Csakhogy kihagy a számításból egy elemet. akár professzorrá. És ugyanígy egyes betegek részére jó. más orvosok szerint kevésbé. akár a másik oldalról valakit. kik nevezik vagy nem nevezik ki? – Orvosok. hogy az se érdekelje: a professzori kar miként látja! – Pedig az sem érdekel! Engem az érdekel.nekem mint szakértõnek amúgy is keményen kell fogalmaznom: igen vagy nem. hogy nincs tisztában azzal. hogy lépjen elõrébb. – Igen. engem nem lehet . amikor véleményt alakít ki egy-egy ügyben. Nem adom el a nevemet. Hiszen ha csak egyszer is megteszem. azt kik bírálták el? – Orvosok. Engem már nem érdekel. – Amikor fölvetõdik. hogy a legdrágább kincsem. vagy nem. elvárja tõlem. adjunktussá. hogy mindennek nincs hatása. ha kiszolgálok akár az egyik. de sokkal többször ad olyan szakvéleményt. azóta ezt csinálom. hogy vagy igent. amelyet vagy elhisz nekem. azt kik döntik el? – Orvosok. azonnal megszûnik a szakmai kompetenciám és karrierem. hogy X professzornak mi a véleménye rólam. ez egyes orvosok szerint jó. Ugye nem akarja elhitetni velem. de csak mint egyetemi oktató. Én 1972-ben végeztem. hogy milyen jövedelmet kapjon. – Ám az igazságügyi szakértésrõl sem egyértelmû a kép. Kialakult rólam is valamilyen kép. más betegek részére nem jó. – Amikor megpályáz egy tanszékvezetõi posztot. De azt nem engedheti meg Magának. ha Magáról az az általános kép alakul ki az orvoscéhben. amelyben elmarasztal minket – akkor Maga az életben nem lesz professzor? – Tudja. – Rendben. az „ ugye” szóban van a hiba! Amikor azt mondja. – Nos. hogy ez a szemét Balogh rendszeresen. Én ilyen pali vagyok. a nevem tiszta maradjon. akkor független vagyok. ugye nem akarja azt állítani. hogy X professzor mit gondol Magáról. „ ugye” . így van. vagy nemet mondjak rá. – Független? Hadd kérdezzek ebbe bele! Amikor megírta a kandidatúráját. arról kik határoznak? – Orvosok. az nem érdekli. a szerintünk helyesnél sokkal. s megpróbál csõbe húzni. Amint azonban igazságügyi orvos szakértõként járok el. mert az megfizethetetlen. Teszem azt. Ön itt ül a SOTE egyik intézetében. – Amikor arról van szó.

valamint azt a struktúrát. Én úgy gondolom. – Rendben. Ám minden esetben ragaszkodtam a magam szakmai álláspontjához. állami vagy magánpozícióból adnak-e véleményt. vállalva annak összes kellemetlen következményét. Engem gyakran kérnek föl az intézeten keresztül is. nincsenek magánszakértõk és igazságügyi orvos szakértõk. és visszaadtam a szakértõi megbízást. hogy általában pártatlan. elfogadom és elhiszem. én tüstént kilépek az ügybõl. mit írjak le a szakértõi véleményben. ha a professzorok a saját képükre akarják formálni a szakértõi véleményeket. elfogulatlan szakértõi vélemények szülessenek. tényleg nem történt semmi hiba! Nos. mindenki a lehetõ leggondosabban járt el. az sorompóba állítja a magánszakértõket. hogy sok ilyennel találkozik ebben a szakmában. de gyakran magánúton is. hanem csupán azt: . de én mindenesetre ilyen vagyok. aki így jár el. hogy konkrét megrendeléseket akartak adni. Csakhogy ez még nem strukturális. A fölkérés nem azt jelenti. amely ezt megengedi. elõfordult többször. Szakértettem rengeteget például Ádám Györgyék ügyvédi irodája számára is. a biztosító. Ha profi ügyvédhez kerül az ügy. nem mechanizmusbeli megoldás arra. milyen pozícióból formál véleményt. onnan is. És én akkor azonnal fölálltam. kérem. Persze voltak is ebbõl konfliktusaim. mûhiba történt. Vagy mondom másként: nagyon nagy baj van. semmi hiba nem történt. Megtörténik az. függetlenül attól. ha egyszer az nem egyezik az enyémmel. amit elmondtam. hogy az általános gyakorlat ez. Nem biztos. ha valakinek változik a véleménye attól függõen. Sõt azt is elfogadom. ez a kiküszöbölés nemigen történik meg. nem jó. Ha engem a legcsekélyebb mértékben is megpróbálnak befolyásolni. Számos esetben nekimentem már a falnak. Innen is. aki leírja: ugyan. Hiszen a mûhibaügyek általános koreográfiája ma a következõ. akik leírják: itt. És akkor azt kell kiküszöbölni. és nagyon szomorú. csak igazságügyi orvos szakértõk vannak. ellenük is. a bíróság kirendeli az igazságügyi szakértõt. kérem szépen. miként lehetséges. – Ez viszont igaz. tessék mondani. Kirendelik az ETT-t. ami. miért orvospárti zömmel és általában az igazságügyi orvos-szakértés? – Szerintem ez nem így van. visszaadom.befolyásolni. s ennek meg is van a maga eredménye. és nem járok el szakértõként. hogy leszek szíves a fölkérõ oldalt támogatni. Erre a kórház. amely testület fellengzõsen és röhejesen felülvéleménynek hívott állásfoglalásában rögzíti: jé. itt aztán igazán minden rendben volt. Mert nem vagyok hajlandó csahos kutyaként más álláspontját védeni. s egyetlenegyszer sem engedtem befolyásolni magam. – No. Akkor nagy baj van.

– És mi a helyzet akkor. sõt idõnként a körme szélei kisebesedtek. van ilyen is.adjak objektív szakvéleményt. és nem is akarom elhárítani. hogy a többiek nem ilyen jók… – Persze. hogy mindig nagyon pontosan fogalmazok. ha pont olyan valakirõl van szó. – Értem a visszakérdezés provokatív élét. Aztán a szokásos évenkénti nõgyógyászati vizsgálatok egyikén a doktor észrevette e fura jelenséget. ha mindenféle mögöttes személyi konstellációk húzódnak meg egy-egy ügy mögött? Mondjuk. ha éppen annak a professzornak az intézetében történt valami. És tényleg csak azt vagyok hajlandó adni. isten õrizz beavatkozni. Igen. de nem szakértõ. aztán az évek. hogy ezt nem szakmai alapon teszi – az az én szememben nem szakértõ. Saját gyógyszerészvégzettségét természetesen kevésnek ítélte ehhez. Lehet az kiváló ügygondnok vagy ügykezelõ. s azt javasolta. ez puszta ténymegállapítás. hónapok múltán azonban az egész köröm alatti rész feketévé vált. aki el tud menni bármelyik oldalra úgy. pedig Magda nagy gondot fordított a korábbiaknál sokkal egészségesebb táplálkozásra. orvoshoz fordult. jól értette. elmúlik magától! – hangzott a megnyugtató válasz. Ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? Pedig hát látja. . – Jól értem a kérdését: ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? – Én azzal hencegek magamnak. Nem kell vele törõdni. – Valamilyen anyagcserezavar lehet. Elküldöm a második legjobb szakértõhöz – nem vállalom az ügyet. De ez nem értékítélet. el ne fertõzõdjön. Ezzel-azzal kezelte is a kezét. Teltek-múltak a hónapok. nézegette. Az a szakértõ. Mert nem tudnék objektív maradni. – Nagyon egyszerû. akivel máskülönben ön jó viszonyban van és így tovább. de az elváltozás nem szûnt meg. tán érdemes lenne „ lekapni” ezt a körmöt. akivel a fõnökének más miatt fontos jóban lenni. Tényleg nagyon pontosan fogalmazok. amely itt csúcsosodik ki. nem azt jelenti. *** Magda – a tekintélyes gyógyszergyár elismert középvezetõje – bal keze mutatóujján elszínezõdött a köröm. Elõbb csak csíkokban. akkor valószínûleg elmúlna az alatta lévõ elszínezõdés és a sebesedés is.

hogy nem õ tehet arról. nehogy áttétek képzõdjenek a test más részeibe. A tüdõröntgen döbbenetes eredményt adott: a tüdeje tele volt áttétekkel. legyengülés. s a csontok szövettani vizsgálata negatív lett. aztán lebénulás. levették az ujját rendben. Hamarosan el is ment tüdõröntgenre. Kemoterápia. s ott is a fõorvoshoz. a rosszindulatú rákok közül az egyik legfélelmetesebb. melyik a megfelelõ? Hibáztak-e. A következõ kontroll is rendben volt. s megnyugtatta: nincs áttétel. Ám amint az újranõtt. hanem további. ott egyetértettek a javallattal. s az injekciótól állandó egyensúlyvesztéses állapotba került. Fölvetették. Lászlót máig gyötri a bûntudat. Azonnali döntésre volt szükség: tüstént mûtét. Megoperálták. MR-vizsgálatot kértek az agyára – ott is voltak már „ áttétet mutató képletek” . ám ez sem szünteti meg folytonos lelkiismeretfurdalását. talán hasznos lenne szövettani vizsgálatot végeztetni – s annak eredménye ez lett: melanoma malignus. rögvest eltávolítani az egész ujjat. S ma csak sorolja megválaszolatlan kérdéseit. Mikor kellett volna megfelelõ szakemberhez fordulni? Honnan tudhatja az ember. A fõorvos úr nem vette észre. Magda meghalt. annak ellenére. ismert központi kórházhoz fordult. de sikertelenül. ám az azutáni elõtt kicsivel fájni kezdett a nyirokcsomó az egyik hónaljában. Le is százalékolták. Nem tud fölmentést adni magának. a bõrrák. Aki maga elemezte a felvételt. nemhogy autót vezetni nem tudott. Mindenesetre – intették Magdát – negyedévente végeztessen teljes rákszûrést. Megismételték a körömlevételt. de egyedül tömegközlekedni is alig. Férjét. Foghúzásra ment. baj ne legyen. néhány hetes javulás –. Gombafertõzésre gyanakodtak. az áttétek létrejöttét . mindenki reménykedett hát.és tüdõvizsgálatra. az eredmény ugyanaz lett. mint a nagy hírû tüdõkórházba. aztán a vég. hogy nem tudta „menedzselni” a feleségét az orvosokkal szemben.Magda hallgatott a tanácsra. sugárkezelés – étvágytalanság. arra adtak kezelést. akik nem tudták diagnosztizálni a köröm alatti elszínezõdést? Megfelelõ vizsgálatokat végeztek-e és idõben-e? Elvárható-e egy tüdõkórházi osztályvezetõ fõorvostól. hogy még nem terjedt tovább a kór. s megállapították: az ottani fõorvos által akkor teljességgel negatívnak mondott röntgenképen már ott volt egy több mint 5 milliméteres áttét. levették a körmét. a biztonság kedvéért nem is máshová. Bekérték a tüdõkórház fél évvel korábbi filmfelvételét. vele együtt jelent meg a feketedés is. hogy idõközben „ kiesett” . Üzemorvosa azonnal elküldte a lakhelye szerinti kórházba labor. hogy helyesen tudjon értékelni egy röntgenképet? Nem kellett volna-e a már felismert bõrrákot nemcsak amputációval.

ha nagyon híres! Rámenõsen kell bánni az orvoslást végzõkkel. de segítsen tapasztalatait átadni szeretteinek.megelõzõ eljárással is kezelni? Valamint megfogalmazza tanácsait mások számára. ismerõseinek is! Soha nem szabad csak egy orvoshoz fordulni. még akkor sem. nem szabad a rutinra hagyatkozva ellenõrizetlenül elfogadni semmilyen információt! Bár elegendõ lenne betartani László tanácsait! . Mindenki figyelje saját magát.

hiszen eddig már kétszer maradt el. másodszor a bíró betegedett le. a tárgyalás helyett mennyit tudok majd dolgozni. Igen mérgesek õk is. huszonéves fiúval. Maguk azok? Nem lesz ma tárgyalás. úgyhogy majd küldünk levélben új határnapot. jóképû. hogy elindult az eljárás. illetve lemondták. átmegyünk a Markó utcai másik házba. hozzá. azt lehetett volna. Megérkezik az ügyvédjük. a teremben pedig teremtett lélek sincs. Az ügyvéd elõkeríti a kezelõirodáról a bírónõ jegyzõjének szobaszámát. A bírósági – szörnyûséges – folyosón fekete ruhás család üldögél: Kurisék. üljünk le beszélgetni a közeli parkban. Elnézést. A büntetõügy legelején kaptak hivatalos értesítést. nem jutott eszembe. Amíg ballagok a Markó utcában. Ha már a családot a kutya sem fogja kárpótolni. a bírónõ elhalasztotta! A szakértõknek nem volt jó az idõpont. igaza van. Kérték: közöljék velük azok idõpontját. bíró nélkül mi magunk nemigen tudunk tárgyalást rendezni. csak a tárgyalás miatt – ezek szerint hiába. majd lesznek tárgyalások.A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy A nagyon-nagyon ritka kivételek egyikére tartok: büntetõügy orvosi mûhiba miatt. Téblábolunk. Nem értik. eltelik fél óra is a kitûzött kezdési idõponthoz képest. hogy nem tudnak jönni! – És akkor nem lehetett volna telefonálni? – De. itt a Ti ügyetekrõl írnak! – Az újságból tudták meg: . Szomorú házaspár. legalább magamat próbálom: megkérem Kurisékat. – Ja. itt nincs mit tenni. – A család Kisterenyérõl utazott föl hajnalok hajnalán. õ sem tud mit kezdeni ezzel az állapottal. Aztán egyszer csak jött a szomszéd. Elõször maga a vádlott nem jelent meg. azt tervezgetem. – Hát hiszen mondom. kezében valamelyik pesti napilappal: – Nézzétek már. – És minket miért nem értesítettek errõl? – dühöng az ügyvéd. mert szeretnének részt venni. No. hogy tegnap közölték a szakértõk. mi most a helyzet: a tárgyalóterem melletti tartókában nincs kint a mai tárgyalások jegyzéke. ám se bíró. se vádlott.

Fülöp doktor 93-ban megállapította: a méhnyálkahártyáján nem tapad meg a petesejt valami barlangos összenövésektõl. Kurisné érezte: valami nincs rendben. amikor férjhez ment a Nógrád megyei Szécsényfelfaluból valósi Kuris Lászlóhoz 1968-ban. és a klinikai halál állapotába került. . õt szerették. hamarosan mint kismama lesz a páciense. ha ez nem segít. Cilike volt az egyetlen gyerekük. Az édesapa rajongással vette körül kislányát. A salgótarjáni doktor néhány próbálkozás után azt tanácsolta. Kuris Lászlóné Szendrei Irma óvónõ. nem értesítette õket. felelte a doktor. Ám hétfõn valamilyen okból elmaradt a mûtét. Cilinek csak nem jött össze. orgonaépítõ Imrével. Orvoshoz fordult. nem ilyen gondokkal. az intenzíven? Hogyhogy? – Valami hiba történt a mûtét során. baj van. Cilike. hozzáment feleségül. késõbb is volt még több terhessége. De Cilike – amikor fölhívta telefonon a mamáját – elmesélte: a doktor úr azzal biztatta. szültek. megtartotta a tárgyalást nélkülük. Imre: – Anyuka. jó ideig ott éltek. 94 januárjában Cili visszament hozzá: nincs eredmény. tõsgyökeres kisterenyei csendõrcsaládból való. Lézerrel kezelte elõbb a méhe egyik felét. húszévesen a templomban ismerkedett meg a Borsodszentgyörgyrõl valósi. aztán a másikat. Fülöp Tamást. majd óvodatitkár lett. néhányan többet is. amikor az Isten megajándékozta ezzel a kis tüneménnyel. azokat kell megszüntetni. Cili Kisterenyén járt általánosba is. Valósággal röpködött a boldogságtól: csak lesz gyereke neki is elõbb-utóbb! Kedden csak Imre jött föl Pestre. keresse föl dr. azt mondta. Cilus az intenzív osztályon van! – Szûzanyám. negyvenéves volt már. végig jeles tanulóként. hogy hétfõn elvégzik a mûtétet. Cili szülei otthon várták a telefont. a Szent Imre Kórházba azzal. de minden esetben elvetélt. mondván. Szegény. mégse vették föl az óvónõképzõbe. még mindig van másik módszer. majd kiugrott a helyérõl. Jó. Csak akkor fordult egyenesbe az élete. 70-ben született kicsi lányuk. majd kedden. Annyira vert a szíve. Elõbb is. akkor februárban feküdjön be hozzá. gimnáziumba. talán õ tud segíteni neki. s ebbõl sok bajuk is volt. vasárnap feküdt be Pesten. 92-ben. 1994. A korábbi osztálytársai már mind terhesek lettek.a bíróság nem tartotta be az ígéretét. Imre Ausztriában is kapott munkát. Mátraterenyén. február 12-én. azt nem tudták. ahogy csak bírták. Gyönyörûen éltek együtt. Elkezdett dolgozni képesítés nélküli óvónõként a közelben. Hogy milyet. Délután telefonált a veje.

– És mi lesz az én kicsikémmel? – Nem tudnak semmit mondani. föltépték a mûtõajtót. Pici. ahogy csak bírtak. de annyi orvosi szót használt. Anyuka. Le az intenzívre. mert õ most nem bír. Semmit. és nem találnának! – De õ nevetett. Hömpölygött ide-oda mindenki. mielõtt bevitték Cilust a mûtõbe. Mondtam is neki: – Cilus. aztán egyszer csak iszonyú rohangálás kezdõdött. és elvinni messzire. Kint vártam a mûtõ elõtt. az mit mondott? – Annyit. És hogy nagyon rossz az állapota. tájékoztasson. Elõször bemutatkozott illendõen. Az asszony azonnal hívta az atyát. és ott az Oszwald Péter doktortól. . amit a méhébe töltöttünk. ha keresnének. Mindenkitõl kérdeztem. képzelje. hogy mûtét közben komplikáció lépett föl. Fülöp Tamással akart beszélni. Semmi konkrétumot nem mondott. nem nagy. olyan gyorsan rohantak vele. alig értettem. Hozzám sokáig nem jött oda senki. Kurisné aztán még kedden telefonált a kórházba. kérem szépen. hagyjuk az egészet! Gyere. ahol laktak. de baj van. – Mi történt. mi történt a kislányommal! – A mûtét során attól a folyadéktól. Anyuka. olyan érzésem volt. lélegeztetõmaszkkal az arcán.– Megyünk azonnal föl! Már indulunk is! – Ne jöjjenek. le akarom kapni a hordágyról. Az atya megígérte. Csak nekem nem árultak el semmit. Imikém. – Kuris Cecília mamája vagyok. de aztán az egyik asszisztensnõ elárulta: probléma van. Ahol esküvõt tartottak. azt felelte: – Ne butáskodj. a helyi plébánost: imádkozzék Cilikéért. – És az orvos. az intenzíves orvostól tudtam meg: Cilus kómában van. Borsodszentgyörgyön is. de összevissza hadováltak. betolták a defibrillátort. Anyuka. Éppen nagyböjt elsõ hete volt. imádkozni fog. dr. Aztán tolták is már ki Cilust. ne menj be. – És akkor most mi van? – Nem tudom. majd csak holnap! Jaj. akkor azt válaszolták: a doktor úr nincs bent. – Úristen! És mitõl? – Nem mondtak semmit errõl. akkor az orvos egybõl odajött a telefonhoz. Lementem az intenzívre. Anyuka. nem mondtak semmit. a Fülöp doktor. Másodszor – rögtön utána – nem mondta meg a nevét. menjünk inkább haza! Milyen jó balhé lenne. annyira szerette õt mindenki. Imikém? – Nem tudom. Kisterenyén is a vallásos emberek mind imádkoztak Cilikéért. minden rendben lesz! – és csak intett: tolják be a mûtõbe.

meg a pénzt szedték el tõlük. beszélni is. a méh felfúvásakor ez beszabadult a véráramba. . doktor úr? – 30 percig. ne add föl. Rutinmûtétnek számított ez. nekem dolgom van. ötször élesztették újra. az agykontrollosokhoz – az összes hókuszpókuszt végigcsinálták. járni is. Az elsõ mágus azt kérdezte: – Mikor volt a feleségének utoljára széklete? – A másik elkérte Cili fényképét. siess haza. Csak a csodában lehet bízni. Dr. csövekkel. – És akkor most mi van. Cilikéjüket alig ismerték meg. hogy azonnal rendkívül súlyos cukorbeteggé tette. le kell tennem. gyere haza velünk gyorsan! Imi végig állandóan ott volt a kórházban. ez után nem lehet újra egészséges. – De ugye nem fog meghalni? – Ha nem történik semmi. küzdjél! – kérlelte zokogva a mamája Cilike ágyára borulva. – De mi történt.hajszálrepedés történt. tele mûszerekkel. Egyelõre nincs javulás. aztán mindenhol vérezni kezdett. még életmentõ készülékük se volt. Csütörtökön azonban Cilinek leállt a veséje. – Az se baj. Hanyagul. hátha hallja. naponta kétszer-háromszor is berohant. úgy nézett ki. és ott toporgott tehetetlenül. Idõfizikushoz. Bízni kell! – De miben? – Ne haragudjon. doktor úr? – Az operáció során alkalmazott oldat nem volt megfelelõ. mindenkihez elrohantak. – Kislányom. ha mindent elölrõl kell megtanulnod. Oszwald Péter intenzíves orvos megmondta õszintén: – Itt nagy hiba történt. – És meddig tartott az. hol haza. és ott olyan mértékû cukorbetegséget okozott. doktor úr? – Az intenzív osztályon van a lányuk. Úgy kellett szaladozni mindenért. Nagykovácsiba természetgyógyászhoz. a szülõk hol fölmentek. édes kislányom. akkor lehet reménykedni. és két-három napig így marad. A szülõk mindenhová. legalább a lelküket megnyugtassák. és ettõl került a klinikai halál állapotába. mûvesére kellett tenni. Errõl azonnal tudták: borzasztó hosszú idõ. majd csak egy könyvet és egy kazettát adott el nekik jó pénzért. Imi közben elmesélte: a mûtétnél rettentõ lagymatagon zajlott minden. s úgy is kezelték. majd mi megtanítunk újra mindenre! Ne hagyj itt minket. Halottsápadtan. a legjobb kezekben. Viszonthallásra! Szerdán fölmentek a szülõk. És innen – úgy tûnik – nincs visszaút. emiatt fölszívódott ez a folyadék.

Imi utána. – Jó. Ha keresték. amikor berontott a nõvér: baj van. kivel. Volt olyan. ami a lányukkal történt. A szülõk mindketten belerokkantak abba. hogy fölnyitotta a szemét – mindenki reménykedni kezdett. Elköszöntek tõle. Az orvos kirohant. jöjjenek. Bemehettek utoljára Cilikéhez. Õ k aznap reggel telefonáltak ismét a kórházba. aztán nem került elõ egyetlenegyszer sem. amíg odabent próbálkoztak. – Jönnek be? – kérdezte tõlük a nõvér. talán most megindul a javulás. Imi nem bírta elviselni a zajt. éppen akkor érkeztek. Az egyház húzta ki õket a rettenetes letargiából három év után. szeretném. éveken át csak ültek egész nap otthon. Sajnos elveszítettük. – Doktor úr! – kérdezte Imi –. éppen amikor megint megkísérelték újraéleszteni Cilikét. igen. A folyosón megjelentek Cili szülei. Örökkévalóságnak tetszett az a tíz perc. Látta. és hang nélkül sírtak. nem engedte be õket. Egyetlen szót nem tudtak szólni. . a Jóistennek most volt szüksége Cilikére – adta meg a lökést a megnyugváshoz az egyik atya. – Lehet. az üvegajtóba verte a fejét. s indultak volna be az intenzív osztályra. Cili öt napon át feküdt az intenzíven. és maguk elé meredtek. – Igen. Hallották kintrõl az újraélesztõ gép csattanásait. – Próbáljuk még egyszer! – Tedd följebb! – Most! Mehet! – szûrõdtek ki a hangok a folyosóra. ha megkeresnénk! – Ebben az esetben nekem hivatalból kell följelentést tennem. Álltak hárman – a mama. Három nap hiányzott hozzá. hátha akkor nem hallja. letagadtatta magát. van ennek felelõse? Mert ha igen. Eddig bírta. beöltöztek a zöld köpenybe. Várakoztak odakint. de gyorsan. Nem lehetett. A folyosón találkoztak Imivel. most indulnánk.Oszwald doktor többször emlegette: a nõgyógyásznak. amikor a nõvér megállította. a papa és a férj – . s ebbe lassan beletörõdtek. Hónapokon. hogy 24 éves legyen. De nem mondta. és ne Maguk vezessenek! – Miért? – Csak nagyon siessenek! Fölértek. Nem tudtunk többet tenni. Az ötödik napon Imi éppen Oszwald doktorral beszélgetett annak szobájában. – Rettenetesen sajnálom. majd kijött Oszwald doktor: – Nincs tovább. Egymást sem vigasztalták. Oszwald bevitte õket a szobájába. Fülöp doktornak is itt kellene lennie – de õ elsõ nap megnézte a lányt. az orvos Cili szobájába megy be.

A tárgyalásokon a Kuris család többször is találkozott Fülöp doktorral. Az asszony talpig feketében. nem kért bocsánatot. mint a szokásosan használt. magabiztos nõ. akikre hamarosan sor kerül. kopasz úr. Háromtagú tanács ítélkezik: maga a bírónõ negyvenes. a fájdalom. amelynek a töménysége tízszerese volt a megengedettnek. Hallgatóság is van a teremben. jobbján az egyik népi ülnök. június 14. pocakos. nem mi tehetünk róla. csinos. balján a másik. Szemközt pedig maga a vádlott: dr. jobbon a védõ: gömbölyû. ezek után megnyitom a tárgyalást. Megállapították: Fülöp doktor egy nullát elírt. amelyet nagyon alaposan át kellett tanulmányozni. Ezért halt meg Cilike. A bírónõ magyarázkodással kezdi: – Mielõtt megnyitom a tárgyalást. IV. 1999. Baloldalt a vád képviselõje: szõke. vissza kell térnem a múltkori halasztásra. sötétkék nyakkendõben. harmincas ügyésznõ és a sértettek jogi képviselõje. ezért készítették ilyen töménységûre az oldatot. Még csak nem is köszönt nekik. A jegyzõ lány a szélen kezeli a magnót. reggel fél kilenc. Aztán kiderült az is: azért használták ezt az oldatot. a huszonéves özvegy is fekete nadrágban. Az nagyon drága. Az orvos egyetlenegyszer nem ment oda hozzájuk. Mindhármukon látszik az el nem múlt gyász. Én tudom. Nos.Csak a boncolási jegyzõkönyvbõl derült ki végérvényesen. negyvenes ügyvéd. Sajnos már nem volt idõ értesíteni sem a sértett jogi képviselõjét. s kellett volna-e azt elõbb észlelni? . emelet. Pesti Központi Kerületi Bíróság. Elõször Sótonyi professzor urat kérem szakvéleményének elõadására. de hát ez így volt.. alig látszik ki a pulpitus mögül. Olyan beadvány érkezett. méghozzá szinte vészjósló: a Kuris család. hogy így hiába jöttek ide. mert ez olcsóbb volt. mi történt: olyan oldatot adtak be Cilinek. nem beszélt velük. a férfi fekete öltönyben. mindössze egy nappal a tárgyalás elõtt. fehér ingben. sem a sértett hozzátartozóit. Fülöp Tamás szülész-nõgyógyász orvos a pesti Szent Imre Kórházból. Elõzetesen írásban elsõsorban azt kérdeztem tõle: felléphetett-e ilyen hirtelen a mûtétet követõen a tüdõödéma. pici öregasszony. dr. Halász Irén bírónõ tárgyalóterme. Jelen van még három doktor. Imi. erre nem lehetett elegendõ idõ egy nap. * A pereskedések tehát Oszwald doktor följelentése alapján indultak el. fehér ingben.

hogy ilyesmit tudjon. – Bírónõ. most már megnyugtatva engem is: ha egyszer nem kompetens. eleddig azt hittem. – Itt nem szabad jegyzetelni. tessék ezt abbahagyni! – hangzik a marcona fölszólítás. nemcsak itt szakértõként. Ezt ön is megerõsíti? – kérdi Halász bírónõ. percek alatt is elõfordulhat. – Pénzes professzor szakvéleménye egyenes összefüggést rögzít a tízszeres töménységû oldat beadása és a bekövetkezett halál között. de a SOTE-n intézetvezetõként is. kifejezetten az a feladata. – Akkor igazolja magát! . – Legfeljebb újságíróknak szabad jegyzetelni. ha nem is mond határozott véleményt. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója – . csak autentikus aneszteziológus adhat választ. – Kinek a feladata ilyenkor a mûtét alatti vérgáz. Változatlanul fenntartom: ebben az esetben a sóvízháztartás felborulása következtében tüdõvizenyõ lépett fel. hogy a nyilvános tárgyaláson részt vehessek! – szorulok végérvényesen védekezõ pozícióba. nem kell bejelentkezni ahhoz. Arra a kérdésre azonban. – Jó. de ebben biztosan tévedek. ha önnek nincs ellene különösebb kifogása. – Ezt ugyan nem egészen értem. akkor így fair. az vagyok. és hozzám fordul: – Ön miért és mit jegyzetel? – Azt. Sótonyi Péter. de azoknak meg elõre be kell jelentkezni. akkor hallgassuk meg Molnár Miklós szakértõ urat. hogy bizonyos aneszteziológiai problémák elõfordulhattak.– Március 10-én terjesztettem elõ szakvéleményemet – kezdi dr. hogy megfelelt-e az anesztézia a mûtét során a kívánalmaknak. amely a tankönyvek szerint rendkívül rövid idõ alatt. ami itt elhangzik – nyögöm ki a meglepetéstõl bugyután. – Pénzes professzor utal rá. hogy ki köteles ezt az ellenõrzést végezni? – Én erre nem tudok válaszolni. hogy meg tudja ítélni például az altatósok tevékenységét is. – Maga újságíró? – Igen. Az anesztézia olyan speciális tudományterület. egyetértve Pénzes professzor korábbi írásos szakértõi jelentésével. hogy nem érzem kompetensnek magam benne – felel a professzor.és ionellenõrzés? – Ezt nem tudom megmondani – ad enyhén szólva is meglepõ választ a professzor. ám a bírónõ megakasztja a menetet. ha nincs senkinek kérdése Sótonyi professzor úrhoz! Rendben? – Mindenki bólogat. akinek azt gondolnám. – Hol van az szabályozva – próbálkozik tovább a bírónõ – . azért igazságügyi orvos szakértõ valaki.

katasztrófaszerû tüdõödémát okozhat? Lehetett-e más ok ezen kívül? – Tisztelt Bíróság – hallani a másfajta hanghordozáson: most megadja magát – . azt sem. csak õk. Miközben a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam. Szakvéleményem szerint az oldat beadása oka lehetett a tüdõvizenyõ kialakulásának. – Rendben van – jelenti ki a bírónõ az alapos vizsgálatot követõen. és tovább halad. mert telis-tele tûzdeli latin szavakkal. hogy már nem is képesek érthetõen beszélni? A bírónõ is láthatóan rég föladta. Ám itt. ezért hagyja. a gyógyításra fölkent papok. Itt tehát ez kizárólag altatásra. azt legalább értem: azt akarják vele kifejezni. íme. hogy egész biztosan ez volt az oka a halál bekövetkeztének. akik nem is kapiskáljuk ezt a lehengerlõen tudományos orvosi szöveget. – Nos. és ott nem történt nagy baj. ami ilyen hirtelen. betegekkel társalognak latinul. hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan is történt. az összes latin orvosi kifejezésnek megvan a magyar megfelelõje is. Ráadásul tudjuk.Kisomfordálok a pulpitushoz. ugyanilyen töménységben. Azt sem tudjuk. Amikor orvosok velünk. amelyet. hogy követni próbálja az elbeszélést. a mellébeszélés leplezésére való? Ezzel lehet elmismásolni a tényeket. nem tudok. másik tizenhárom esetben is ezt az oldatot használták. de nincs adat arra. hanem azért is. mennyi jutott be a szervezetbe az oldatból. tudatlanok. Ugyanakkor határozottan állítom: nem lehet kijelenteni. milyen icipicik. – Szakértõ úr! Tud-e a mérgezés esetén kívül olyan okot mondani. hogy kitûnõ volt az anesztézia. hogy a szakértõ végigmondja. Mint tudjuk. ha védeni próbálják bajba került kollégájukat? Vagy csupán annyira hozzászoktak ehhez a szörnyûséges stílushoz. valamennyi jelenlévõ számára teljességgel érthetetlenül. a bírósági tárgyalóteremben más az alaphelyzet. majd megy tovább a maga szabta útvonalon: – Sarkítva kérdezem: a tízszeres oldat bevitele okozta-e vagy sem ezt a tüdõödémát? – Álláspontom az: nem tudom elképzelni. mennyi ideig juttatták be. az elkenés. Elméletileg lehetséges ilyen hirtelen és katasztrófaszerû bekövetkezés. alávetettek vagyunk mi mindahányan. ragyogó volt a mûtéti . Ezután Molnár doktor iszonyatos sebességgel szóról szóra fölolvassa saját szakvéleményét – vagy öt oldalt – . Nem csupán a hadarás okán. szakértõ úr? – A mûtét során kétségkívül tévesen alkalmazták a szükséges oldatot. a beavatottak. útközben elõbányászva az újságíróigazolványt. az Istenek értenek. Én közben azon tûnõdöm: mire megy ki a játék.

nem azonnal rögzíteni mindent. mielõtt bármi történik vele? Azt sem kérdezi meg. – De a bíróságnak minden kétséget kizáróan kell bizonyítania! – tolja . hogy az elromlott-e. nem kiemelni azt a mágneskártyát. mint általában. amelynek az eltüntetése is bûncselekmény. s nem teszi föl senkinek a kérdést: cui prodest? Kinek állt érdekében nem lezárni a mûtõt. Annak ellenére. Bár Sótonyi professzor kivételesen többet mond. hogy fölvegye az újakat. – Ezen az osztályon is. – Igen. Bár… talán… lehet. akkor az elhárítható lett volna? – kérdez hát tovább. s bár ebben a halálesetben nyilvánvalóan azonnal le kellett volna zárni a mûtõt.technika. kikapcsolták-e vagy mi más történt. – Igen – nyögi ki Sótonyi eléggé nehezen. hogy a mûtét során észre kellett volna venni az ionháztartás fölborulását? – Igen. ezzel egyetértek. de erre nincs adat az iratokban. Fülöp doktor. amelynek beépített adatrögzítõje van. Nem tudok más lehetséges okot mondani. – Egyértelmû választ kérek arra is: okozhatta-e más a bekövetkezett tüdõödémát? – Tisztelt Bíróság! Ez így teoretikus kérdés – felel Sótonyi a valójában egyáltalán nem teoretikus kérdésre. ha nem tett ilyen bejegyzést a mûtéti naplóba. hogy az iratok szerint az anesztézia mindenben rendben járt el. mégis eltûnt a mágneskártya – állapítja meg a bírónõ. olyan gép mûködött. ha esetleg nem mûködött a mágneskártyás adatrögzítés az altatógépen. nem lemásolni. s ha igen. minden tökéletesen rendben volt – ám erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Ez a mágneskártya azonban ötnaponként törli az addigi adatokat. és minden adatot rögzíteni kellett volna. mint ami feltétlenül szükséges: – Abban az esetben. akkor tehát mûködött-e valóban. – Ismét Sótonyi professzor urat kérdezem – köti az ebet a karóhoz a bírónõ –. hogy a hasüreg fölfúvása közben történt valami. akkor a mûtéti naplóban kellene lennie olyan bejegyzésnek. amely tanúsítaná a beteg megfigyelését a mûtét alatt – az eltûnt. – Ám a bírónõ már tovább akar haladni. lehetett-e bármi más oka a bekövetkezett katasztrófának? – Változatlanul azt mondom. – Csakhogy az a gépi irat. – De ugye azt ön is állítja. nem közokirat-e ilyenkor az a mágneskártya. én sem tudok más okot mondani a tüdõödéma kialakulására. hogy baj van. nem kérdez rá arra sem: a vádlott. miért kellett eltûnnie? – Tehát ha a mûtét során idõben észlelik.

– Kit terhel a felelõsség azért. Fülöp doktorhoz –. hogy nincs két egyforma ember és nincs két egyforma mûtét. amelyben az illetõ beteg fölkerült az intenzívre. – Tisztelt Bíróság! – veszi vissza a szót Sótonyi professzor. pár perc alatt minden adatot megkapunk. az talán mondana valamit. – Fülöp doktor! – próbálkozik tovább a bírónõ. Ilyen beavatkozás során fokozottan kell ügyelni többek között a tüdõödéma veszélyére is! – Professzor úr! – ugrik vissza a bírónõ. hogy nincsenek meg a mágneskártyán az adatok? – Én nem is tudtam. Egy olyan eset volt egyébként azok között.és ionellenõrzés? – Ez az anesztézia dolga – felel a vádlott. csak azt. . – Minden kétséget kizáróan természetesen nem lehet állítani semmit – szögezi le Sótonyi professzor a tudomány viszonylagosságát. hogy minden ember individuum. Meg kéne nézni abban a másik 13 esetben a vizelési képet. és azokban nem okozott gondot. – Az ilyen ellenõrzés menyi idõt vesz igénybe? – Nem tudom megmondani. – Hogy tudja magyarázni. – Ugyanezt kérdezem Molnár Miklós szakértõ úrtól is – fordít a bírónõ. – Mondja – fordul a bírónõ inkább a vádlotthoz. akkor az osztály orvosai leülnek és megbeszélik a történteket. ha valamilyen szövõdmény lép fel. ha mûtét közben folyamatosan követik a beteg állapotát. ezekben az esetekben mennyi oldat jutott be a páciensek szervezetébe. nem másolták le azonnal a mágneskártyát? – Ezt nem tudom megmondani. Szóval igazándiból nem tudok magyarázatot adni. Persze nem tudhatjuk. hogy ez a gép mágneskártyával mûködik – áll föl a vádlott –. – Sótonyi professzor úr! – fordul vissza a bírónõ. Általában az a szokás. – Kinek lett volna kötelessége a folyamatos vérgáz. – Hadd hívjam föl a figyelmet ismét Pénzes professzor szakvéleményére. Maga mikor tudta meg. egyetértés van. – Tisztelt Bíróság! – fog Molnár doktor újabb „ keverésbe” –. ugyanilyen töménységben másik 13 esetben is végeztek ilyen beavatkozást. De hogy akkor. azt ma már nem tudom. hogy ugyanezzel az oldattal. ez esetben pedig ilyen súlyosat? – Azzal. a régi eszközökkel ez mennyi idõ volt. hogy nem rögzítették az adatokat.vissza a dolgot a bírónõ a saját mezejére. Ma már sokkal korszerûbb gépekkel dolgozunk. – Ön szerint merre mehetünk tovább mágneskártya híján? Abban úgy látom. hogy ezt a tragédiát meg lehetett volna akadályozni. de ott aztán rendbe hozták. csak késõbb tudtam meg.

Mindenki azonnal kapcsol ugyanis: ha most az a döntés születik. mint kellett volna –. csak az ujjai fehérek mind. úgyhogy nagyon bonyolult folyamatokat indíthatnak el. A tárgyalóterem fokozatosan tudományos szimpózium terepévé válik. nevet. és csak szülni akart. – Én azonban úgy gondolom – vág közbe Sótonyi professzor – . a súlyosan tudományos kérdések vitája során is görcsösen próbálja megõrizni vezetõ pozícióját vagy legalábbis egyenrangú fél mivoltát – ami kissé fura ugyan az elméleti konferencia közepette. kontráznak.többismeretlenes egyenlet megoldásával birkózunk itt. – Szakértõ úr! – vág közbe Halász doktornõ. hogy õk a mûtét után 6-8 litert vizeltek. de meghalt! – Ám õ is viselkedik. hogy nem fogadja el. sõt. aki egészséges volt. az legjobb esetben fél évvel. ide-oda közlekednek a kapillárisokon keresztül. – Ha például kiderülne. A bírónõ nem hajlandó kimaradni. a két szakértõ úri módon tromfol egymásra. legalábbis a jogban gyakorlottak körében. sír. Mire beszerzik azokat az iratokat. Cilike mamájának folyamatosan patakokban ömlenek a könnyei. A bírónõ végül összefoglalja a tudományos vitát: – Abban tehát . majd újra kitûzik a tárgyalást – nyugodtan lehet több is egy évnél. megnézeti a bíróság azokat. a szikár. érdekes lenne megnézni azokat az eseteket. babázik. – A teremben megfagy a levegõ. leírják a véleményüket. az fontos tudományos adalék lenne. inkább mint tudományos kérdések iránt szintén érdeklõdõ orvos – is beleszól. – A többi 13 mûtét adatainak elemzése mire lenne jó? – Semmire. tehát ellenszakértõt kér rá. ezek icipicik. azok elvitatkozgatnak. A jelen esetben történtek megítélését semmiben nem befolyásolná. mert talán már õ is kezdi rosszul tûrni a folyamatos mellébeszélést. Aztán már Fülöp doktor – nem is mint vádlott. Én közben Kurisékat nézem. Laci. hogy egy egész évvel eltolja ennek a pernek a lezárását. Bizony. szeret. azt valamelyik fél biztos. ezek a cukormolekulák – amelyek itt tízszeres mennyiségben kerültek a páciens szervezetébe. a huszonéves özvegy láthatóan szíve szerint fölugrana és ráordítana a teoretikus kérdések iránt rendkívül nyitott társaságra: – De hát a feleségemrõl van szó. rekontráznak. de arra is van esély. aztán kamaszlány. bírónõ. A papa. elemzik. Barna doktor is véleményt nyilvánít. fegyelmezett munkásember próbálja követni a vitát. oly erõvel szorítja össze az öklét. ám látszik rajta: szeme elõtt valószínûleg Cilike éppen játszik. jelen levõ közvetlen szülészkollégája.

Ennek végeztével az ügyésznõhöz. bár e felõl nem tudunk egészen bizonyosat mondani a bizonyítékul szolgáló mágneskártya hiányában. Valamint abban is. módszertani útmutatásaiból. hogy bírják. hanem a Btk. 171. védõ úr! További kérdés van a szakértõkhöz? – Nincs. Õ k azért jöttek. Most azonban azt kérem. s az nem pillanatok alatt állt elõ. Ki lehet menni! Kitódulunk. a szerecsenmosdatásnak szem. Abban is egyetértés van. hogy a bekövetkezett tüdõödémának kellett hogy legyen elõzménye. tessék! – Az ügyészség – áll föl a szõke ügyésznõ – a bizonyítási eljárás után is fenntartja a vádiratban foglaltakat: a halál oka a beadott tízszeres töménységû oldat volt. nem az zajlik. Pár perc múlva visszamehetünk a tárgyalóterembe. elengedjük. Nehezen. végre-valahára rágyújtunk. Ügyésznõ. aki elõre jelezte. csak elõbb aláírom az utalványát. tudniillik az orvosi szakkérdéseket.) pontjában szereplõ halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. § (2) bekezdés b. Eredetileg az ügyészség a Btk. és magával a vádlottal magyaráztatja el a számára is érthetetlen részleteket. – Nincs. illetve a védõügyvédhez fordul: – További bizonyítási indítvány? – Nincs. Különös mûfaj ez: fölolvas részleteket az osztályvezetõ fõorvos körleveleibõl.és fültanúi. úgy érzik. 171. az eltussolásnak. Szinte önképzõköri jellegû a tárgyalás. A bírónõ úgynevezett iratismertetést tart. hogy a folyamat beindulásának lehetett elindítója a tízszeres oldat beadása. Ügyésznõ. hogy lányuk-feleségük halálának felelõsét lássák bûnhõdni. – Akkor szünetet rendelek el. tehát . hogy szükség lett volna a folyamatos vérgáz. és Sótonyi professzor urat. Kérdem Kurisékat. amirõl szerintük kéne. hogy siet. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetében. Itt pedig valami számukra fölfoghatatlan. Mi több.egyetértenek a szakértõk. – Akkor a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. nekik színjátéknak tûnõ dolog zajlik. A halál bekövetkezését megakadályozhatta volna a mûtét közben a beteg gondos megfigyelése. ám erre nem került sor. – Nincs. a bíróság ne e bûntettben.és ionellenõrzésre. enyhítem a vádat a beadott vádindítványhoz képest. hanem legfeljebb percek alatt. Ennek ellenére most módosítom. amit õk fontosnak tartanának. Nem arról van szó.

ami bekövetkezett. a sûrûség: egy nullával kevesebbet írtak. s emiatt következett be a halál. ha a bûncselekmény halált okoz.” A különbség a két büntetési tétel között nem elhanyagolható. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz. amelybõl kiírta ennek a szernek a nevét és összetételét. és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel. a gyógyszerészeknek nem lett volna szabad teljesíteni a hibás rendelést. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. Hibázott a pápai kórház. hogy nagyobb körültekintéssel kellett volna olvasnia a hibás brosúrát. szakértõi vélemények alapján megállapítható: több súlyos hiba történt. s ezt maga a vádlott sem tette –. önmagát hibásnak. de nem bûnösnek mondta.nem a minõsített esetében foglalt vétség miatt mondja ki a vádlott büntetését. amint kellett volna. amely errõl az új mûtéti technikáról szólt.) – Vádlott – folytatja tehát az ügyésznõ – részt vett egy konferencián. Nem kétséges: a vádlott nem akarta ezt a halálos eredményt. Az õ felelõsségét abban látjuk. és csupán telefonon kérdezett rá Fülöp doktorra: tényleg ilyen töménységre gondol-e. A fõgyógyszerésznõ tanúvallomásában elmondta: ez a receptfelírás nem volt megfelelõ. nem lett volna szabad csupán az aránypárt (azt. Pedig több tanúvallomásban is elhangzott: ha többen konzultáltak volna. közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Ebben az összetételben alkalmazta vádlott a szert ennél a mûtétnél is. és alaposabban . Konzultálni kellett volna elõzetesen a nõgyógyászok és az altatósok között – s ez nem történt meg. Ma már tudjuk: ebben a brosúrában szerepelt hibásan az összetétel. talán valamelyikük észrevette volna ezt a hibát. ezért itt hadd idézzem szó szerint magát a Btk. E per elején õ maga is elismerte: ezzel hibát követett el. (Az olvasó nem értheti ennek jelentõségét. felelõsnek. Ha pedig a vádlott szabálytalanul rendelt. A következõ hiba: az új mûtéti eljárás bevezetése a kórházban nem úgy történt. hanem szükséges lett volna az oldat pontos összetételét is feltüntetni a recepten.) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés. A perbeli tanúvallomások. amikor elõállította ezt az oldatot. s ott kapott egy puhafedelû füzetet – könyvnek nem nevezhetem. hogy ez veszélyes. (2) A büntetés: … b. a Büntetõ törvénykönyv e két passzusát: „ 171. vétséget követ el. hogy 50:1) ráírni.. és nem írta le.

mivel nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok. hogy az ok-okozati összefüggés fennállna az elkövetett hiba és a bekövetkezett haláleset között. például a beteg nem megfelelõ megfigyelésével. Nem kétséges. hanem több személyé és egészségügyi szervé. annak kellett hogy legyenek elõzményei. s ezt sem tette meg. §-ában szereplõ foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetében. és ne minõsített esetében mondja ki bûnösnek. katasztrófaszerûen következett be az. azért is õ tartozik felelõsséggel.kellett volna konzultálnia. Ugyanakkor megerõsítették: a tüdõödéma létrejöttét észlelni kellett volna a mûtét során. annak megvoltak a maga elõzményei. Több tanú és szakértõ úgy vélekedett: ezen az átmosófolyadékon kívül más ok is közrejátszhatott a halál bekövetkeztében. hogy ez a rendkívül súlyos hibának minõsülõ receptfelírás vezetett a halálhoz. – Tisztelt Kerületi Bíróság! – emelkedik föl az ügyész mellett helyet foglaló ügyvéd. Nem mondhatom ki. Egyértelmûen nem tudom kimondani tehát. A Btk. az egész mûtéti team munkájáért õ a felelõs. ami történt. hogy a vádlottnak konzultálnia kellett volna elõzetesen. – A védelemé a szó – él a réges-régi fordulattal a bírónõ. Ám hogy lehetett-e más ok is. Bizonyítottá vált e perben. hogy bár rendkívül gyorsan. 51. Ha tehát rajta kívül bárki más is követett el hibát a mûtét során. ami. arra a mágneskártya hiányában nem tudnak válaszolni. . – Tisztelt Bíróság! Nem szeretném követni azt a régi alapelvet. mert ez nem nyert egyértelmû bizonyítást. Ezt a kérdést azonban úgy kell föltennünk helyesen: Vezethetett-e más ok a tüdõvizenyõ kialakulásához? A szakértõk minden esetben erre úgy válaszoltak: a tüdõvizenyõ bekövetkezésének oka az oldat volt. s mint ilyen. volt az elindítója annak a folyamatnak. valamint a perköltségekben marasztalást! – Sértett jogi képviselõje? – enged újabb felszólalást a bírónõ. hogy nem egyedül a vádlott felelõssége. Köszönöm. ez a vádlott egész életére és további munkájára megfelelõ figyelmeztetésül fog szolgálni. Azt indítványozom tehát. miszerint a védõnek többet kell beszélnie. §-a alapján pénzbüntetés kiszabását kérem. Valamint az is bizonyítottá vált. amely végül is a fiatal lány halálához vezetett. Hangsúlyozni szeretném tehát. – A vádlott volt a mûtét vezetõje. mint a vád képviselõjének. hogy a Tisztelt Bíróság a vádlottat a Btk. Úgy vélem. 171.

hogy jelentõs idõ múlt el a cselekmény elkövetése óta. A bíróság a sértettek egyéb. hogyan történt az utánrendelés. A kérdés mármost az: azzal. hanem büntetés helyett intézkedést foganatosítson ítéletében vádlottal szemben. valóban õ. mindkét kérdésre a válasz: nem. védencemet mentse fel! Reagálnom kell a vádbeszédre is.000 Ft pénzbüntetésre. Még csak 12 óra van. – Köszönöm – nyugtázza a bírónõ. miként került be a szer a kórházba. polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára . Valamint a hiba nem az alkotórészek arányából. Köszönöm. Ugyanis nem tizedesvesszõ-hiba történt. Bûnös-e tehát a vádlott és rászolgált-e a büntetésre? Nem. hogy az olcsóbb legyen? Külön történet lenne. amely végül halálhoz vezetett. hogy szponzori segítséget könyörög ki hozzá? Miért neki kell azzal törõdnie. Ennek során enyhítõ körülményként kérem figyelembe venni azt. és ezért õt összesen 125. mint ami itt elhangzott. ne szabjon ki pénzbüntetést. hogy a végéhez közeledünk. a Tisztelt Bíróság ne a vádirat alapján állapítsa meg a tényállás azon részét. Fülöp Tamás vádlottat bûnösnek mondja ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében. amely a brosúra nyomdahibájára vonatkozik. hanem csak méréssel lett volna megállapítható. hogy melyik gyógyszergyártól milyen gyógyszert rendeljen. – Fél egykor hirdetünk ítéletet. valamint azt. hogy hibásan írt föl egy receptet. Pláne hogy más kórházak is rendelték ezt a szert ugyanilyen összetételben. hanem 1000 milliliter helyett 100 milliliter szerepelt. hogy védencem három kiskorú gyermeket tart el. A folyamatot a konferencia és az annak alapján kiadott brosúra indította el. hogy mit hibázott a gyógyszergyár. Valamint föl kell tennem azt a kérdést is: miért kell egy orvosnak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkoznia? Miért kell úgy gyógyszert szereznie. Hozzá kell tennem: eltûnt az a mágneskártya. Ugyanígy szeretnék pontosítani még két dolgot. az úgynevezett negligentiát követte el. Nem lehetett volna felismerni a bekövetkezett szövõdményt a mûtét során. hogy egészen mást bizonyítana. pontban fél egykor pedig fölállva hallgatjuk az ítéletet: – A Magyar Köztársaság nevében a bíróság dr. mindenki megebédel a bíróság büféjében. Ha tehát a bíróság nem fogadná el jogi álláspontomat. amely lehet. Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot.Kérem legelõbb. akkor azt kérem. Szerintem nem. a vádlott indította-e el azt a folyamatot. valamint a bûnügyi költségek megfizetésére kötelezi. Vádlott a gondatlanság legenyhébb esetét.

milyen áron szereznek be szereket ahelyett. meg kell említenem. a sértett férje és szülei. Szerencsére azokban az esetekben nem történt semmi baj. és azok föl nem ismerése büntetõjogi értelemben nem az operatõr felelõssége. ezek alapján döntött így a bíróság. Vizsgálta a bíróság azt is: bárkinek a mûtõben föl kellett volna-e tûnjék. amelyet tulajdonképpen Fülöp doktor indított el. Mindannyian tudjuk. Halász Irén bírónõ ismét a Kuris család felé – ez nem vigasz. Nos. a címkén nem volt feltüntetve az oldat töménysége. ezekben a brosúrákban mindenki meg szokott bízni. fellebbez vagy háromnapi gondolkodási idõt kér. s további 13 esetben be is adták a szert. amit kellene. hiszen nem jellemzõ. Mi is történt? Fülöp doktor saját pénzén vett részt azon a külföldi konferencián. Tessék leülni! Legelõször – tesz kitérõt a bírónõ – a sértett hozzátartozóihoz szeretnék szólni. Igaz. amelynek alapján a szer beadására sor került.utasítja. A halálhoz vezetõ folyamat tehát azzal a súlyos szabálytalansággal indult. Önöknek – fordul dr. a folyamatnak kellett hogy legyenek elõzményei. Büntetõjogilag õ ezért akkor felelõs. a kórház szabálytalanul vette át. más betegekre is. Beszélje meg védõügyvédjével. Bizony. de talán megértik. és aztán nyilatkozzon! – Én tudomásul veszem az ítéletet! – könnyíti meg a helyzetet az ügyésznõ. nagyon nagy baj. jól tudják. Fülöp doktor felelõsségét súlyosbítja. ahol a meddõ nõk teherbe esésének új módszereirõl akart tanulni. hogy gond van. Igaz. honnan. hogy nem jó ez a folyadék. és ha nincs szerencséjük. Fülöp doktor mellett hibázott Pápa is. hogy ezzel a büntetõeljárással az önök lányát. ugyanebben az összetételben. . hogy az õ rendelése után még több más kórház rendelt ugyanebbõl a szerbõl. de a veszélyhelyzet átterjedt más kórházakra. hogy csak a gyógyítással törõdhetnének. nem dönthettünk másképpen. mert Pápa rossz címkével adta ki a szert. ha a mûtéti team bármely tagja jelzi neki. Az ottani brosúra alapján írta föl azt a receptet. Önök. ha az orvosoknak kell azzal foglalkozniuk. másutt is bekövetkezhetett volna olyan haláleset. mégpedig azért nem. ahogyan a szer felírására és beszerzésére sor került. Megállapítottuk: nem. bárha aztán kifizette. az ön feleségét sajnos már nem lehet visszahozni. Fülöp doktor szabálytalanul rendelte Pápáról a szert. és õ akkor nem teszi meg azt. Vádlott! Ön most háromféle nyilatkozat közül választhat: tudomásul veszi az ítéletet. hogy ilyenekben pontatlanságok forduljanak elõ.

abból olyan alapítványt hozzanak létre. hanem azzal. Ha a Jóisten tõlük a legkedvesebbet. de megint ablaknak ütközik. Imi ma is velük van. miközben mindenki ijedten húzza össze magát. Kuris úr maga volt a beruházó. Magukra egyetlen fillért sem költöttek belõle. Büntessék meg! Ne azzal. lezuhan a padlóra. angyalka. nem a keresztet s a keresztre feszített Jézust nézik. Aztán elballagnak a gyönyörûen fölújított templomba. Akit több falu népe is szeretett. és a felirat: Némethné Kuris Cecília 1970– 96. majd kimúlik. A templom fölszentelésére ki is adtak egy könyvet. a kislányukat vette el. hogy bezárják. Cilikéjük kezét fogva. fordul egyet. A két öreg magára maradt. akkor ne operálhasson. miután összesúgott védencével. a kivitelezõ. Ez már sok szegénynek. Csupán a temetõbe járhatnak ki Cilikéjükhöz. A szülõk ma is feketében járnak. nekirepül az ablaknak.– Mi is tudomásul vesszük! – nyilatkozik a védõ. Nem lesz így soha. hosszan álldogálnak talpig feketében a hófehér sírkõ elõtt. hogy ha tisztességes pénzt fizet a biztosító. ami neki a legkedvesebb – ha õ leginkább operálni szeret. hogy: az az orvos. A kártérítési perbe is csak azért mentek bele. De azt igen kívánta. keresgéli a kijáratot. aztán beletemetkezett a munkába. hogy eltiltják az orvosi szakmától! Ezért indította el a büntetõeljárást: tiltsák el az orvost a mûtétektõl. Eleinte apósával minden este addig ivott. nem hagyta ott õket. Nem átkozott el soha életében senkit. megbûnhõdjék. Kisterenye 600 éves címmel – Kuris Cecília emlékére. * Kurisné. ne nyúlhasson más nõkhöz sem. amely segíti a beteg emberek jobb ellátását. s amíg imádkoznak. Négyszer-ötször körberepül a szobában. Kísérteties befejezés Kuris Cecília halálának tárgyalásán. majd harmadszor is. rajta kereszt. Kétmillió forintot kaptak. hogy abból csak a templom rendbehozatalára tellett. Fülöp doktortól is azt vegye el. nem képesek levetni a gyászt. a templom felújítására hármat költöttek. szárnyát megrebbenti kétszer-háromszor. amíg ágyba nem zuhant. Igaz. Mert Cilike vérdíja nekik nem kellett. Cilike édesanyja mélyen vallásos. az állványozó. nem ahhoz fohászkodnak. ismét próbálkozik. aki ezt elkövette. minden. A mûtét elõtt abban reménykedtek: majd sorakoznak az unokák. s az helyrebillentette. Az ítélethirdetésig öt év telt el Cilike halála után. hanem a templom . Ekkor a júniusi égbõl egy szürke galamb berepül a tárgyalóterembe. Ám olyan keveset kaptak.

*** Egy ügyvédi iroda perben állt az orosházi kórházzal.üvegablakának festményéhez. az eredeti iratokat nem adhatják ki. Az esküvõi fotójáról készíttették. Szent Cecília. ám az arca Kuris Cecíliáé. mellettük pedig a számla. Azt a választ kapták. Imigyen: . az orgonák védõszentje mosolyog az ablakon. Ennek során kérték a kórháztól az ügyfelükre vonatkozó orvosi iratokat. Kisvártatva meg is érkeztek postán a kért iratok. azonban azokat is csak akkor. Szép rajta nagyon. csupán azok fénymásolatait. Vállalták. hogy vállalják a fénymásolás költségét. ha nyilatkoznak.

Könd u. szá 34000 28000 14000 20000 8500 7000 7000 10000 összesen: Fizetendõ: 160625 – azaz egyszázhatvanezer-hatszázhuszonöt forint. lelet 4 kórlap 1 lázlap 1 zárójelentés 2 vizsg. milyen drága mulatság lett. bizony. OTP 11733041-15346487 megnevezés kórlap 4 lázlap 4 zárójelentés 4 vizsg. sajnos eléggé fölmentek mostanában az árak! Ez a fránya fénymásolás is lám. 59. azaz hétezerháromszázegy forintba kerül. Hát csak fizessen! Nagyon helyes! Én többet kértem volna érte. Kérjük a fenti határidõig kiegyenlíteni! Vranka József pénzügyi fõosztályvezetõ” Bizony. Egy átlag oldal lemásolása – ezek szerint – átlagosan 7301. Ne tessék vihorászni. . aki ezen persze zsírosra keresi magát. ennyi az önköltsége! Már ha perel az a galád ügyvéd.„Szállító: Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza 5900 Orosháza. lelet 2 egységár 8500 7000 3500 5000 8500 7000 3500 5000 áfa% 25 25 25 25 25 25 25 25 áfaérték 8500 7000 3500 5000 2125 1750 1750 2500 n.

Ágnes. igazi varázsló volta. A katonai fõiskola elvégzése után Nyíregyházára került. Mondogatjuk. Így ismerte meg Sárát. elfelejtettél káposztát is hozni) leszámítva soha egyetlen hangos szó el nem hangzott közöttük. 1974 márciusában született meg az elsõ gyerek. tudati folyamataink. egy Nyíregyházához közeli kis faluban kezdett tanítani. A szikár katonatiszt szolnoki munkáscsaládból származik. a nõtlen tiszti szállón kaptak különszobát. így könnyen elviselték. ha csak amúgy nagy általánosságban beszélgetünk a világ dolgairól. aki a hallgatók részérõl vezette a klubot. Mindez olykor egészen kiélezetten is megjelenhet egy-egy történetben. amely a tanárképzõ fõiskola lányaival vette föl a kapcsolatot. ugyebár. emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. Idõközben lakást is kaptak. aztán 78-ban a második. Sára végzett a fõiskolán. ez mennyire komolyan így van. hányszor. s orvos ismerõseink is elismerik ezt akkor. magyar– történelem szakos tanár lett. ami pedig. István. egy plusz két félszobás . azt az aggályt említeném: amennyiben a gyógyításban a páciens is részt vesz. s nem a fehér köpenyes istenségnek. csapathoz. 1973-ban házasodtak össze. a szokásos pici napi torzsalkodásokat (nem pucoltad meg a cipõd. Solti Istváné mindenképpen ilyen. nem csupán foglalkozása. késõbb bekerült a megyeszékhelyre. Mindkettejüknek hivatása volt a munkája. egyedül üdvözítõ ereje. s Nagyhalászban. Közülük azonban igen sokan rögtön másképpen kezelik ezt az alapvetõ elvi tételt. Ha már aztán egészen disznó módon közelítenék. amint konkrét beteg kezelésérõl van szó. nehogy kétségbe vonassék az orvosok mindenhatósága. nem kifejezetten kifizetõdõ hozzáállás. Nagyon jól éltek együtt. a paraszolvencia X hányada neki jár. a fõiskolára járó lányt. lelki. Fél év ismeretség után. S bizony nem könnyû az embernek elhessegetni magától a rosszindulatú gyanút: a konkrét eset azért más mindig. hogy a másik is komolyan veszi a maga feladatát. de hányszor kerül szóba: mi. majd az ipari szakközépiskolába. vagyis testi (szomatikus) mûködésünket. a mezõgazdasági. nagymértékben befolyásolják pszichés. még ha ezt magunk sem tudjuk. Vezette az ifjúsági klubot. s ott szolgált egészen 89-ig.Az agyhalott kommunikál Istenem.

István a rendszerváltás környékén fölkerült Pestre. amikor így festett a család földrajzi helyzete: Sára Nyíregyházán tanít. 1998 decembere azonban kivételes alkalomnak ígérkezett: a gyerekek ugyan szerteszét. egy év Afrikában. aki ekkor magához tért. szívtájékát. Sára délután három körül éppen fõzõcskézett. – Borzasztóan fáj a fejem! – nyögte. Nem telt el több 6-8 percnél. megérkezett a rohamkocsi. sõt. mostak. ha valami zûr adódna. az pedig nem roncsolt semmit. a vezérkarnál. István 3-4 percig próbálta vizes ruhával törölgetni izzadó homlokát. Volt idõszak. December 28-án is élvezték a semmittevést. Ez tehát nem is igazi agyvérzés. eszméletét vesztve. le kellett feküdnie. kis István Szentendrén tanul a katonai fõiskolán. a sorkatonák kiképzésével foglalkozni. elgyöngült. minden elõzmény nélkül rosszul lett. ez mit sem használ. abból kiáramlott a vér. ám látva. mire sikerült legalább Debrecenbe vezényeltetnie magát. mennyi az esélye? – Nagyon kevés! Hamarosan megjelent az orvos. doktor úr. mentõt hívott. Tévéztek. – Ez kóma! – kiáltott föl a mentõorvos – . s a mentõorvos vette kezelésbe Sárát. papa István meg Angolában szolgál. a jogon. s közölte Istvánnal: – Készüljön föl a legrosszabbra. de csak felületi vérömleny keletkezett. amikor egyik pillanatról a másikra. nem bírt állva maradni. de szerencsére csak hajszálér. a Honvédelmi Minisztériumba. A kisagy területén megpattant egy ér. majd ismét Budapest. megint Pest következett. Istvánt elengedték a két ünnep közöttre. azonnal vigyük be! – Szirénázva robogtak a Jósa András Megyei Kórház sürgõsségi részlegére. de nekik ez kacsalábon forgó palota volt. Ágnes Szegeden. ám ez sem tartott sokáig. – Legalább azt mondja meg. Tehát nem okozott agykárosodást. csupán telefonon kellett elérhetõnek lennie. nagy baj van! – Úristen. s újra hátrahanyatlott. ami azért csak közelebb van Nyíregyházához. ebéd után lepihentek. mint Pest. az iskolában téli szünet volt. Angolában katonai ENSZ-megfigyelõként. máris kezdjük. Nagyon erõsen megfájdult a feje. A részletekrõl még nem tudok biztosat mondani. mint gondoltam az elõbb. hanem csak egy úgynevezett aneurizma – születési rendellenességbõl az érfal helyi . várjuk meg a CT-t. az asszony az eszméletét is elveszíti. Sára is otthon lehetett. Két évig ingázott. de legalább a házaspár együtt töltheti az egész ünnepeket. aztán Finnországban ENSZ-kiképzés. Az ügyeletes orvos megvizsgálta Sárát.panelt. kezében a CT-lelettel: – Kicsivel jobb a helyzet. mi történt a feleségemmel? – Súlyos agyvérzés.

a betegekbe folyt az infúzió. doktor úr? – Soha nem tudjuk. – Be akar menni hozzá? – Köszönöm szépen. lapokban. Az elsõ éjszaka tulajdonképpen nyugodtan telt el. fegyelmezetten kimentek a vizitek. most pedig rengeteg helyütt – és nemcsak filmekben és regényekben. – Ez a lényeg! Ígérem. ám Istvánban egyre nõtt az aggodalom. a lélegeztetõgép csak légzésasszisztenciát ad. Az intenzíves orvos is megvizsgálta Sárát. besegít. mindegyik fölött monitorok. de van spontán légzése. de valójában szívós. a doktor többször is megvizsgálta Sárát. takarítás alatt. soha nem volt komolyan beteg. A terem közepén kis üvegkuckó volt a megfigyelõ. kezelések. amit elmondtam. nagyon szeretnék. A legtöbb ember fejében van egy-két ilyen „ ketyegõ bomba” ilyen tágulat. Ettõl kezdve István és a két gyerek folyamatosan Sára mellett voltak. függöny vagy paraván nélkül. õ is és mi. és az infúzióban adott különbözõ gyógyszerekkel sikerült csökkenteni a nyomást is. hogy a kómában lévõ beteg mindent érzékel. Még csak 47 éves. a nõvérek számára. s ugyanazt a felvilágosítást adta: – Stabil az állapota. hiszen azt látták-olvasták már korábban is. mindent el fogunk követni a betegség leküzdése érdekében. Úgy néz ki. – Mitõl. de egyébként szüntelenül a betegágy mellett tartózkodott legalább egyikük. s nagyon ragaszkodom hozzá. de ennyi esélye mindenkinek van.tágulata – elpattanása. legalább egyszázaléknyi esélyt adjon neki! Nekem ez az egy feleségem van. és ha szükséges. – Doktor úr! Kérem. és meggyõzõdésem. kikerülhetünk gyõztesen ebbõl a betegségbõl. hogy lehetõvé teszi. tévékben – . Hamarosan fölvisszük a feleségét az intenzívre. a fejben megszûnt a vérzés. ám õ azt közölte: a helyzet válságos. – Nézze. kijelzõk. mindent hall. Jól ismerem õt: látszólag törékeny. nem tartja valószínûnek. Beöltöztek a szokásos intenzíves ruhába. hogy az asszony valaha is felgyógyulhat ebbõl. Ez fél öt körül volt. hanem kómából késõbb fölépült betegek beszámolóiban. a családja is küzdeni fogunk. A kórteremben öt ágy sorakozott egymás mellett. Egyelõre nem beszélhetünk javulásról. de általában ez a robbanás nem . tény. erõs akaratú asszony. Nem igazán tudjuk. Ha csak icipici esély is van a fölépülésére. következik be. vagyis méri saját légzésének áramlását. Talán két óra telt el az intenzíven. Az elsõ perctõl állandóan beszéltek hozzá. mikor mitõl aktivizálódik. Sára nem küzd a saját . csak éppen nem tud beszélni. Az volt az érzése.

szükségünk van Rád. István megértette: Sára azt hiszi. Eszébe is jutott. amit a nagynénjénél látott. ellenõrizte a tartalék üveget. s közben hallotta. látod. Tehát az asszony abban a hiszemben fekszik kómában. semmiféle maradványa nem lesz a betegségednek – ha Te is akarod. ha tud. nem hitegetlek. hogy neki is agyvérzése volt. õt látod Magad elõtt. ha Te is akarod! És mi szeretünk. mint voltál! Csak akarnod kell! Bejött egy barna hajú. amikor azt mondták: megpattant egy ér. kedves arcú nõvérke. ha küzdesz érte. drágám? Teljesen egészséges leszel. legfeljebb pár hónap. Teljesen fölépülhetsz. Sára azt nem hallhatta. de arra nem. az életünk csak Veled lehet teljes és boldog! Ne add föl hát! Harcolj. Néhány hónappal korábban Sára egyik idõs. figyelj rám! Vedd elõ azt a közismerten erõs akaratodat. Nem csaplak be. Õ k ketten aztán többször is beszélgettek errõl az elkeserítõ.életéért. és ugyanolyan teljes értékû ember leszel. nem igyekeznélek meggyõzni. hogy állandóan a szemrehányó tekintetedet kelljen néznem. Azt. és vérzik belül. õt is agyvérzés érte. rá is az vár. gyógytornászról. s egyetértettek: hasonló életet nem tudnának élni. a nagynénédre gondolsz. inkább éppen a visszafordulás ellen küzd. ilyesmi. magatehetetlenné vált. István mit suttog asszonyának. Logikus hát. nem én mondtam. gyógytorna. beteges nagynénije agyvérzést kapott. nem . A férj tehát odahajolt asszonya párnájára. nincs agykárosodásod. a beteget minden emberi méltóságától megfosztó helyzetrõl. és akarj meggyógyulni! Tudom. igazat mondok! Tökéletesen meggyógyulhatsz. akarj meggyógyulni! Akkor sikerülni fog! Néhány hét. teljesen egészséges lesz! – Hallod. hogy életed végéig ápoljalak. emberhez méltóbb a gyors halál. ha nem akar ezzel tovább élni. hanem csupán hajszálér volt. meg akar halni. Ha nem lennék ebben egészen biztos. suttogva beszélni kezdett hozzá: – Édesem. Nos. hiszen õ csak azt hallhatta. hogy ez nem nagy artéria vagy véna. küzdj. Közbeszólt: – Miért beszél Maga rehabilitációról. mert arra ugyan hajlandó lennék. s nagyon halkan. amikor a felesége nem is szenvedett agykárosodást? Ha felébred a kómából. Igazított kicsit az infúzión. ha föladta. amiért nyomorék életre kényszerítettelek volna. semmiféle belsõ roncsolódást nem okozott. a CT egyértelmûen mutatja. bízz bennem. ennél jobb. mi lehet ennek az oka. és attól teljesen megbénult. De Neked nem volt agyvérzésed. meggyógyulhatsz. a folyosón és négyszemközt Istvánnak mondta el a doktor. ha fölébredsz ebbõl a nyamvadt kómából! Hallod. kis rehabilitációs kezelés. Sõt – érezte István – minél hamarabb túl akar lenni az egészen. egy icipici hajszálér pattant el a fejedben.

– Édesem! Az elsõ pillanattól kezdve meg voltam gyõzõdve arról. én ezt nem kérem. egyetlen perc alatt bebizonyítom önnek. – Ne haragudjon. és az elsõ pillanattól kezdve mindketten küzdöttünk… illetve… nem is igaz. Hiszen kommunikáltak! Kipróbálta újra. Közben kihajnalodott. szorítsd meg újra a kezem! – és Sára ujjai ismét szorosabban fonódtak az övéire. ha jobb így Magának. – Nem baj. nyugodtan beszélgessen vele. középrõl indultak a mozgások. Úgy vettem észre. Tovább nem. amit ön az imént állított az állapotáról. megérkezett a nappalos mûszak. hogy István suttog a párnára hajolva. Jöjjön. Ha helyesen érzem. Már 4-5 milliméterre kinyílt mindkét szeme. ne erõltesd! Ne törõdj vele. próbálkozunk tovább. szorítsd meg a kezem! – És Sára kicsit megszorította férje kezét. Solti úr! A felesége agyhalott. és egyszer majd sikerül! – Megfogta Sára kezét. Rezegni kezdtek a szempillái is. Mindent észlel. nem fontos tovább! – István látta. Nem volt ez vért serkentõ szorítás. és higgyen bármiben! Ne . megnézte a lázlapot. még tágabbra. A keze szorításával bármire válaszolni tud. mi a valós orvosi helyzet. hiszen föléleszthette legvérmesebb reményeit – . hogy most nem sikerült teljesen fölébredned. Nem akarom semmiben megakadályozni Magát. drágám. doktor úr. akarsz harcolni azért. inkább csak az ujjait jobban ráhajlította az övéire – de óriási öröm volt így is István számára. jól értettelek. nehogy érzéki csalódás áldozata legyen: – Drágám. Egyszerre a szemhéjak között megjelentek Sára gyönyörû szemei. nem. amit mond neki. ám már ez is boldoggá tette. mindent hall. ami körülötte történik. Az elején még nem. hadd mutassam meg önnek! – Nem. egyelõre ez a maximum. – Nem kommunikálhat vele a Jóistenen kívül senki! – Doktor úr. próbálj meg fölébredni! Legyen vége ennek a rémálomnak! Nyisd ki a szemed. Azt hiszem. meg fogsz gyógyulni. Ne is haragudjon. drágám! Ha igazán akarod. s lassan. Másik orvos is érkezett. mégiscsak Maga a civil. csak válaszolni nem képes. nagyon lassan próbáltak szétválni. nem értheti. én kommunikálok vele. Azt is hallotta. köszönöm. talán mi mégiscsak jobban tudjuk. meg tudod tenni! Nyisd ki a szemed! És Sárának megrezzentek a szemhéjai. a szemhéjak egésze megrebbent. az elõbb rosszul mondtam. hogy fölgyógyulj? Ha igen.csaplak be! Könyörgöm. Kicsit tágabbra. – Ne reménykedjen fölöslegesen. ez nem lehetséges. Te nem. nagyon szûk résnyire. majd döbbenten figyelte. picikéket megmozdult. Mint amikor alvást tettet valaki. az elsõ pillanattól kezdve csak én küzdöttem.

ezen a kézszorítós nyelven. akik gúnyos. hogy mosdatták. s végig korrekten tartotta magát legelsõ álláspontjához: semmiben nem gátolta õket. nemhogy azok közül. hogy a család többi tagja fog összeomlani a kimerültségtõl. Nem fogta meg egyikük sem. Akkor aludt három-négy órát. hogy jelen van. És biztosította õket: ha a felesége fölépül. ha együtt próbálják arra biztatni Sárát. mint holmi fogyatékost. Azt viszont nekik kéne elismerni – érvelt – . már enni sem nem bírt. hogy adekvát módon „ válaszol” minden kérdésre – ám nem akadt egy sem. hiszen napi huszonnégy órás szolgálatot tartottak Sára mellett. A harmadik napon a nõvérek megfenyegették Istvánt: ha nem hajlandó legalább a váróterem összetolt foteljein pihenni pár órát. aki kíváncsi lett volna erre. de lekezelõ mosollyal állt odébb. Õ lett az asszony kezelõorvosa. Ám e beszélgetések során a doktorok még azt a – legalábbis a civilek körében ma már igazán általánosan elismert. de legalább hajlandó volt meghallgatni Istvánt. tehát elfogadja a doktorok szakmai véleményét. nem engedik be Sárához. és sok sikert kívánok hozzá! – az orvos jóindulatú. hanem az orvosok szaktudásának. mint összes kollégája. akik részvéttel nézték erõfeszítéseiket. azt õ nem a saját érdemének. de csak a felével birkózott meg. de egyetlen szavukat nem hitte el. s túl azon. hogy az orvostudomány is véges. de azok közül sem. ez segíthet valamit. majd folytatta a napi 24 órás szolgálatot. Kivétel nélkül mindegyik doktornak fölajánlották: hadd bizonyítsák be pillanatok alatt a maguk tudománytalan módszerével. Az orvosok többsége végig úgy kezelte ezt a kõkemény katonatisztet. forgatták. rengeteget „ beszélgettek” vele. és választ kérni egy-két kérdésre.értsen félre. s ha õ és két gyereke a medicinák hiányait picit is tudja pótolni azzal. bár lehet. Istvánnak és a két gyereknek kétfrontos harcot kellett vívniuk a betegség és az orvosok ellen. a szerelmét. munkájának fogja betudni. hogy ne adja föl a küzdelmet. csupán igaz – tételt sem voltak hajlandók komolyan elfogadni. mint megfogni az asszony kezét. tornáztatták. egész nap és egész éjjel vele voltak. Nem kellett volna többet tenniük. Akadt ugyan kivétel. s egyetlen alkalmat nem adott föltevésük igazolására. amit tesz és tapasztal. akarjon meggyógyulni. hogy Sára értelme tökéletesen tiszta. tisztelem az erõfeszítését. A negyedik napon próbált elõször a torkán leerõltetni valami szendvicset. érezteti a szeretetét. miszerint a gyógyuláshoz szükséges a . mert õ nem ért hozzá. gyúrták. És ez így ment egy álló hétig. saját felsõbbrendûségüket fitogtató megjegyzéseket tettek. A férj beismerte. Olykor aggódott is értük. orvosilag természetesen nem tudja alátámasztani. aki a félperces kísérletre ugyanúgy nem volt rávehetõ. szintén teljességgel tudománytalan.

de el kell fogadnod. s biztatta feleségét: – Ne törõdj ezekkel a lesújtó megjegyzésekkel. csak éppen nem hittek az egészben és nem segítettek semmit. S mindehhez fontos hozzátenni: István soha életében nem volt vallásos. hogy tetteivel közvetve cáfolja az õ diagnózisát? Ha rosszindulatú lett volna. sem felsõbbrendû akaratban. talán kicsit még drukkoltak is nekik. egyetlen Sáráját akarta megmenteni. van és remélhetõleg lesz is emberi méltósága. Értetlenül. s éppen azért nem áll rá egyikük sem a kísérletre. Ha viszont a legrosszabbra készítenek föl. De nem volt ideje és energiája ezzel törõdni. ide nagyon súlyos betegek kerülnek. hogy a beteg agyhalott. nehogy beigazolódhassék a tévedésük. Ha egyszer a doktor kimondta. amit ezek az orvosok mondanak! Ez intenzív osztály. a többiek azonban majd csak akkor. jó helyen fekszik-e s nem a tévéképernyõn át küldött neki energiát. látva kitartásukat. Itt az orvosok nem kelthetnek hiú reményeket senkiben. mert ha esetleg nem sikerül valami. A férj nem akarta mindannyiukat beengedni. döbbenettel fogadta hát. mindenki rohant hozzá. a testtõl elválasztott lélekben. az orvosok egyre nagyobb hányadának fokozatosan gyöngült a merev ellenállása. el kell fogadnunk: ez a kegyetlenség puszta önvédelem. . és mégis meggyógyulsz. nem ingával mérte be. pedig nem varázsvesszõvel írt köröket asszonya feje fölött. Azt kérte. sem természetgyógyászatban. ugyanezt így fogalmazta volna meg magának: ha egyszer kimondták a diagnózisukat az agyhalálról. nem hisz valami. Amint értesültek a történtekrõl. ha Sára egyszer csak fölkelne és a ruháit kérné. õk lesznek az Isten. amikor a doktorok hókuszpókusznak minõsítették próbálkozásait.beteg gyógyulni akarása is. hogy jön ahhoz bárki – akár maga az érintett is –. visszahozni. a hozzátartozók aztán számon kérhetik rajtuk a biztató szavakat. mintegy utolsó állomásra. Akkor beállított Sára egész rokonsága. kicsim. nem látványosság van odabent. soha nem mélyült el sem parapszichológiában. Bár nagyon nehéz. Visszatérve a történtekre. innen-onnan vidékrõl. Az okkult tudományokat sem ismeri. aki véghezvitte a lehetetlent. mondván. Mindezzel együtt. itt dõl el. a második nap reggelén zajlott beszélgetés után István ismét odahajolt Sára párnájára. abból nem hajlandók engedni. hogy hazamehessen. egyik-másik orvos visszaparancsolná a betegágyba. hanem egy beteg asszony. hogy visszafordulnak vagy tovább mennek. amelynek szolgájává szegõdhetne. akinek volt. A férjnek és gyerekeinek néha már az volt az érzése. Átlagos mûveltségû ember. nem is igen olvasott ilyen tárgyú könyveket. aki csupán a saját tapasztalatának hitt. meg se halld. Sára két testvére menjen be. Reggeltõl délutánig István így beszélgetett asszonyával.

Megkérdezte hát: – Sára. engedjen be mindenkit. óriási lépést teszel a gyógyulás felé. mégis föl kell ébredned! Ha ez sikerül. hogy fölébredünk. drágám! Te is most ilyen rossz álomban vagy. a tökéletesen mûködõ kommunikációs módszerrel megkérdezi Sára véleményét. miként beszélgetnek õk. amit az asszony szeretne. rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. picikét megszorították a kezét. én most „ lemegyek” Hozzád. hogy fölébredek. Nagy megnyugvás volt ez a férjnek: bebizonyosodott. Sára szorítsa meg a kezét. és kinyitjuk a szemünket mindketten. utána ott együtt elhatározzuk. Sára mellé ült. akiknek addigra elmesélte. Sára ujjai mozdulatlanok maradtak. és nem beszélek Hozzád? – Sára ujjai moccanatlanok maradtak. Áthidaló megoldásként javasolta a zárt láncú tévét. nem intenzív. drágám. tehát ha fölébredek. Ha nagyon akarjuk. szívem. hanem normál kezelési osztályon. Õ még soha nem volt kómában. – Az a jobb. de mégiscsak Sárát mutatta. véget ér a lidércnyomás. ezzel esetleg nem árt-e neki. õ csak a két testvért szeretné beengedni. tudsz te így pihenni is? – Az asszony ujjai behajlottak. – Jobb Neked. min töprengek? Mindannyiunkkal elõfordul. aztán legyen az. hogy valójában én alszom és álmodom. amin ugyan szinte semmi nem látszott. Bement. ha elhatároztam. amint õ eddig. Figyelj csak. – Jó. és ez eddig mindig sikerült – miért ne sikerülne most is? Ezt a helyzetet is együtt kell megoldanunk! Figyelj. Hát ilyen módon volt az asszony agyhalott. Tudod. és beszélek? – Ismét gyönge szorítás érkezett válaszul. Néhány percen keresztül az egyik. István behozta a két testvért. velem is sokszor megesett már.ha már lábadozik. meg tudjuk tenni! – István lecsukta . Elsuttogta. Ilyenkor. hogy miközben éjjel valami rosszat álmodtam. amely ráadásul nagyon mély is. hogy a többiek ilyen állapotban lássák õt. hogy ez most nem a valóság. Kérte. amely eddig mindig az igent jelentette. s a párnára hajolva elmondta. A rokonok távozása után Istvánban fölmerült: vajon az éjjel-nappali „ beszélgetéssel” nem fárasztja-e túlságosan az asszonyt. Nem történt semmi. akkor maradok. nem tudhatta. álmomban. tudatosult bennem. akkor ez általában sikerült is. amit szeretne. lehet-e egyáltalán ilyen helyzetben pihenni. úgyhogy István visszavonta saját álláspontját. ha például most hagylak nyugodtan pihenni. majd a másik testvér is ugyanúgy kommunikált Sárával. ki mindenki érkezett látogatóba. szorítsa meg újra a kezét. 26 éve élünk együtt. ha itt vagyok. ebbe a rossz álomba. azt javasolta. ha egyetért vele. a valóságot érzékeli. ha inkább azt akarja. s nem esetleg csupán azt. nem akarja. Majd arra kérte. Az asszony azonnal megszorította. Ezen kisebb vita alakult ki.

majd folytatta. Egy nõvérke odaszaladt. Aztán rémülten vette észre: a lélegeztetõgép riaszt. hogy szükség van az egész történetre. Igazolódott is e „ fordításának” helyessége. arra gondolt. elfogadta. kezdjünk följönni! Nyissuk ki a szemünket! István éppen hogy kinyitotta a szemét. próbáljuk újra! Lejövök Hozzád megint. amíg el nem jutott addig: – Most akkor próbáljunk meg együtt . amint István újra elkezdte suttogni a történetet. jó. hogy ez jelent is valamit. most együtt vagyunk ebben a rossz álomban. értetlenkedve nézte a gépet. valahol a negyedik-ötödik kísérletnél. hogy fölébredünk! Gyere. próbálkozik a fölébredéssel. Jól ismerte a feleségét. nem értem. mindjárt együtt leszek Veled! Úgy. most együtt alszunk. a véletlen bekövetkezhet kétszer is. s elsuttogta tudománytalan. Ez már nem lehetett véletlen. visítás. Gyere. és nem azért. meg tudja õ jegyezni. Biztos beleszuszogott. a rossz álomba. koncentrálásra. nem kell mindig elmondania újra ugyanazt. hogy õ szeretne. azonnal rájött: Sára csupán azt akarja jelezni neki. talán bugyuta kis történetét – és 4-5 percen belül harmadszor ugyanaz történt: a gép riasztott. és ugyanazt válaszolta. s örömmel újságolta a történteket a gyerekeknek: – Most már biztos. a lélegeztetõgép újra riasztott. és attól megváltoznak az életfunkciói. – Mi történt. a gép azonnal riasztott. Szabaduljunk meg ettõl az álomtól! Ébredjünk föl együtt! – És megint vijjogás. A lélegeztetõgép egészen biztosan arra jelez be. Egymást követõ 10-12 alkalommal produkáltak az elõzõkkel teljesen megegyezõ eredményt. – Jó. próbált ellazulni. Kiszaladt a látogatók számára kijelölt terembe. hogy ez idõ alatt Te föl tudjál készülni a fölébredésre. Az asszony megértette. hogy nem ártott semmit. mafláskodott ez a gép. Várj meg. Ám közben. majd lekapcsolta a riasztást. szirénaszerû hang szólalt meg a feje fölött. hiszen próbál fölébredni. Ismét szaladt a nõvér. nõvérke? – Nem tudom. Most határozzuk el mindketten.szemét. nem vagy képes megjegyezni ilyen egyszerû dolgot – s ekkor a gép a történet elején már nem visított föl. Amint a következõ alkalommal az elején hozzátette: – Csak azért ismétlem meg a történetet. Gyertek be ti is! Együtt mentek vissza a kórterembe. lekapcsolta a riasztást. hogy meggyógyul az édesanyátok. Istvánnak már kezdett gyanússá válni a dolog. mi történt. Nyugalom volt egészen addig. de még nem mert reménykedni. Harmadszor is közelhajolt. annak a vészjelzõje visít. éles. István megnyugodott. és rosszat álmodunk. Visszahajolt a párnára: – Nincs semmi baj. mert azt hiszem. drágám. Valami szüntelenül vijjogott – az elsõ pillanatban el sem tudta képzelni.

gyõzõdjenek meg róla. Gyere. – Nem érek én rá mindenre! – dohogott az. szóltak az ápolónõnek: hívjon szerelõt. Sietve érkeztek a betegágyhoz. Minden alkalommal. – Ne törõdj vele. kérem. amit kérdez! Én ugyan nem értek hozzá. doktor urak. szeretnék beszélni vele! A nõvér kiment.fölébredni. megjelent az ügyeletes orvos kollégájával. a történet ugyanazon pontján. s õ reagálni fog arra. mert képtelen rá! – dühösködött az orvos. Miközben folyt ez az. a felesége agyhalott. kérem. ha hajlandó fél percet rászánni. hogy visszakapcsolja korábbi állapotába. tegye meg. legyen oly kedves. – Higgye el. – … de egyetlen perc alatt be tudom bizonyítani önöknek az állításom. bizonyos dr. s két-három perc múlva az orvossal együtt érkezett vissza. amit hallottál. mit akar! – de ismét olyan iszonyatosan lekezelõ. kis szívem. gúnyos hangon. a gépnek semmi baja. mi talán mégiscsak jobban el tudjuk dönteni. – Megkérem szépen. Tegye ide ön is a kezét. miket mondanak – hajolt vissza István a párnára –. hogy ne riasszon. további gúnyos megjegyzések közepette. inkább próbáljuk újra! – ismét hozzáfogtak a gyakorlathoz. mert ez a gép rossz. – A doktor úr átállította. amikor ugyanis föl kellett volna ébrednie az asszonynak. az vagy van valakinek. hogy nem hülyeséget beszélek… – Ugyan. te bunkó. ám a gép most nem jelzett. mert mi a továbbiakban is szeretnénk próbálkozni. és a . ne keserítsen el. Nem kell itt semmit sem bizonyítani! De mindegy. intelligenciát még az orvosi diplomával sem lehet szerezni. nem nekik van igazuk! És az se zavarjon. István az ápolónõt kérdezte. Kérem. hagyjuk a szerelõt. hogy Sárára akár csak rápillantottak volna. mondja. hogy ilyen hangon beszélnek. vagy nincs. kísérletezés. és be is tudom bizonyítani. nem is fontos! – valamit állítgattak a gépen. vajon miért nem. majd anélkül. és elvonultak. igazam van. ilyenkor nyilván megváltozik a légzése ritmusa. ki kellett volna nyitnia a szemét. gúnyosan mosolyogva. hiszen nem vagyok orvos… – Hát nem bizony! – nyugtázta a doktor az Olimposzról leereszkedõ hangsúllyal a közbevetést. A feleségem megpróbál fölébredni. – Arra szeretném megkérni. orvosilag mi hülyeség és mi nem. Kuczin Rolanddal. már megint mit akarsz?”kérdést is. semmit nem próbál. láthatóan sietve – . – Ne beszéljen. – Elnézést kérek. nyissuk ki a szemünket! – máris megszólalt a riasztás. úgymond. emiatt jelez a gép. hogy István mögé érezte a ki nem mondott „Na. hívja ide a doktor urat. hülyeséget. ha a gép eredeti helyzetbe visszaállítása nem gátolja a gyógyítást.

Az intenzív osztály egyik orvosa Sára ágya mellett ismét gyõzködni kezdte. hogy közben én is ragaszkodhassam a sajátomhoz. – Miért mondja ezt. én azt teljes mértékben az orvostudomány és az önök sikerének fogom tulajdonítani. amit mondunk neki. – Azt csinál.feleségem számára megnyugtató a gép jelzése. az asszonynak félig kinyílt a szeme. hogy – amennyire telik tõle – meg fogja szorítani az ön kezét. hiszen a kollégája határozottan állította. Elõtûnt a pupillája. mert hallja. sõt. – A világért sem szeretnék beleavatkozni az ön munkájába. A harmadik napon újabb megerõsítést kapott. amit akar. semmi értelme. ne akadályozza meg. hogy a feleségem az ön számára csak egy munkadarab. hogy én majd ezt az állandó sípolást fogom hallgatni. de nem az lélegezteti. István folytatta a próbálkozást Sárával. De engedje meg. hogy . hogy ez hülyeség. s körülötte az íriszbõl is valamicske – de tovább nem ment. csak egyszer próbálja ki! Fogja meg a kezét. majd késõbb egészen sikerülni fog! Most inkább csukd be a szemed. hogy van spontán légzése. – Dehogy fogom meg. azt is megértem – bármilyen kegyetlenül hangzik is – . doktor úr. pihenj! – és Sára behunyta a szemét. lehetetlen! Még csak spontán légzése sincs. csak azt kérem. ne erõltesd túl Magad. elfogadom az ön álláspontját. ha egyszer nem ért hozzá! És egyébként se beszéljen már hülyeségeket. hogy az igazolt tapasztalatok alapján lehessen nekem is álláspontom. de azért közben hadd higgyek annak is. hiszen nem kötõdhet érzelmileg minden betegéhez. csak gyönge. ha orvosilag nem is támasztható alá. és a gép csupán rásegít. hogy az agyhalott beteg mivel próbálkozik! És különben sem gondolhatja komolyan. Biztosítom önt is. – Ne avatkozzon bele újra a munkánkba. – Nem baj. rendben van. engem nem érdekel! – füstölgött a doktor. és érezni fogja. bármennyire tudománytalan is. mondtam már. Ez teljesen normális. hogy a küzdelme eredményes. A feleségem újra és újra rengetegszer reagál arra. Ismét kérem. visszajelez. és kérdezzen bármit. ha a feleségem meggyógyul. – Ugyan kérem. ez is hablatyolás! – Jó. ezen az osztályon ebbe bele lehetne õrülni. amikor odaért: – És most nyissuk ki a szemünket! –. amire valószínûleg igennel felelne. és távozott. Ez azért mégiscsak jelent valamit. amit a tulajdon szememmel és érzékeimmel tapasztalok. csak éppen immár a gép visszajelzése nélkül. nem baj – nyugtatgatta –. Ám eredményesebben! Többször egymás után. elég egyelõre ennyi is.

csináld tovább. Olyan ez. emeld meg a vérnyomásodat! – Fölpillantott az ápolónõre. megkérte.értelmetlenek az erõfeszítései. változatlanul kómában. hogy addig az orvosoktól nem kaptak erre utasítást. Ekkor a monitoron az EKG-görbe ugrálni kezdett: az abszolút objektív gép jelezte: az agyhalott észlelte az eredményt. a nõvérek segítségével szakszerûen ellátta a fertõzést. és örült. hogy már szinte kimutathatatlanul alacsony lett. nagyon jó. plusztakarót kértek. a lányuk halkan eldúdolta a . de elismerõen bólintott: 100. szedd össze magad! Ez csak valami múló rosszullét. Az asszony életfunkcióit ellenõrzõ gép monitorján ekkor az addig stabil értékeket mutató görbék hirtelen szabálytalanokká. pár perc után már 60-at mutatott. mert a lélegeztetõtubus hatására összegyûlt folyadékot egyszer sem szívatták le. pillanatnyi vérnyomáscsökkenés. emeld tovább! – A nõvérke alig egy percen belül 80-at mért. majd bekenték testápoló krémmel. de ne hagyd itt. a felesége agyhalott. Bejött egyszer az az orvos. ez még kevés! – Újabb tíz perc. olyannyira. s a férj azonnal visszahajlott asszonya párnájára. jeget raktak rá. Arról nem õk tehettek. neked 110 a szokásos vérnyomásod. Az ezt követõ éjszaka hirtelen leesett Sára vérnyomása. A doktor. de István nem esett pánikba. hogy sikerült. s õk ezt kedvesen el is végezték. A nõvérke fülén a fonendoszkóppal. aki biztatóan intett vissza: lassan-lassan emelkedett a vérnyomás. aki fölvette Sárát. István és a két gyerek naponta 24 órát töltöttek Sára ágya mellett. csak így tovább. kaotikusokká váltak. várjon kicsit. Ám mindenrõl nem tudtak gondoskodni. s akkortól Istvánék mindennap megkérték szépen a nõvéreket. amit elkezdtünk! – S a monitoron a görbék alig egy perc alatt visszarendezõdtek. s vizsgálata során észrevette: az egész szája elfertõzõdött. s a szokott módon nyugtatgatni kezdte: – Ne törõdj vele. ha túl alacsony volt a hõmérséklete. meg fogsz gyógyulni. amin azonnal úrrá lehetsz. vidd föl arra! Vagy elég lesz 100 is. semmi baj. ez a dolga! De nincs semmi jelentõsége. s az ápolónõ csodálkozva. csak tovább kell folytatnunk. Elérkezett a szilveszter. Naponta négyszer-ötször tornáztatták õt. szívják le a keletkezõ folyadékot. Adj parancsot a szervezetednek. Éjfélkor Ági. Az orvos a hegyi beszéd végeztével távozott. – Jó. s a párnára hajolva suttogni kezdett: – Szívem. mint amikor a gondatlan anya csecsemõjének szájpenésze van. nem mondhat mást. hadd próbálják meg maguk elboronálni. Ha belázasodott. Sára negyedik napja feküdt bent. drágám. kezében a vérnyomásmérõ pumpájával már orvost akart hívni. – Ez az. hogy õk mit beszélnek. ledörzsölték tetõtõl talpig sósborszeszes ruhával.

Kuczin Roland jelent meg. de hozzáfogott. minden részvétet és emberséget nélkülözõ megjegyzéseit. s ily módon teljesítve orvosi feladatát. – Mi lenne? Üszkösödik a lába. Este hét körül tornáztatás közben a férj észrevette. mindegyiküknek egyenként szorítsa meg a kezét. bedörzsölték. A „ hókuszpókuszoló családdal” minden alkalommal ezt tette: körbejárta az összes beteget. Fél kettõkor mehettek vissza. majd õ is. megrendült. biztatták. várták az estét és egy másik orvost. Kuczin. Ám eközben István – bár magának se merte bevallani – úgy érezte: Sára most. hogy vannak életfunkciói. s rögtön látták: most igazán nagy baj van. változás nélkül zajlott. s ebben nem is csalatkozott. Én nem tudok vele mit csinálni. de azóta sem felejtette el gúnyos. Sárát egyszer sem. hogy elmúljon. Õ volt az. István és kis István is megpuszilták Sárát. Az az asszony. elszürkültek. mert nappali ügyeletes orvosként dr.Himnuszt. annak hallatára. és közben folyamatosan beszéltek hozzá. Ahányszor bejött a kórterembe. ha õ ugyanezt kívánja nekik. magatehetetlen beteg egyenként megszorította a kezüket. de hozzájuk szokás szerint nem ért el. hogy esetleg levágják a lábát. csak a többi beteget vizsgálta meg. Sárát pedig kihagyta. És föladta. semmit nem érzékelõ. de ezt is csak menet közben. A következõ két nap ugyanígy. István udvariasan kérte. rohamos leépülés. aki mindig imádott csinos leni. A gépek ugyan jelezték. végigtornáztatták. kiküldték õket. A válasz majdhogynem sokkolta Istvánt. Január 3-a István számára rosszul kezdõdött. szép cipõket hordani. hogy le kell vágni a lábát. mi történt Sára lábával. mert a nõvérek fürdették a betegeket. õket minden alkalommal széles ívben kikerülte. de látszott rajta a hirtelen. Éppen a kórteremben téblábolt dr. Ám a nappalos Kuczin doktor maradt bent éjszakai ügyeletre is. le kell vágni! – felelt Kuczin. aki pár nappal korábban együtt volt jelen kollégájával a lélegeztetõgép lekapcsolásakor. Sára teste szinte teljesen hideg volt és sárgás színû. valószínûleg megelégelte az egészet. kivonult. A család a szokott módon ápolta a beteget. minden jót kívántak betegüknek. Kuczin doktor éppen a . Vagy csak nem bírta tovább lelkileg. nézze meg. Láthatóan nem óhajtott részesévé válni a hókuszpókuszolásnak. Utána újra az egész testét megmasszírozták. Félt ettõl a doktortól. s azóta ugyan István nem látta. István arra kérte. nem fog törõdni a feleségével. szoknyában járni – azt hallva. érezte. semmirõl nem tudó. felesége bal lábujjai elszínezõdtek. és mit kell tenni ahhoz. és a lányával közösen négyórás megfeszített munkával életre dörzsölték Sára lábát. Az orvosok szerint agyhalott. Éjféltájt megszakíttatták velük az ápolást.

Közben az életfunkciókat ellenõrzõ gép riasztott. az állítólag agyhalott asszonya szemeibõl is elkezdett szivárogni a könny. Torna. A nõvéreknek is tátva maradt a szájuk. mi maradtunk hárman. István ekkor adta föl. ám annyira volt öntudatlan és a világról mit sem tudó. nem szokott így viselkedni. ezen a héten mindannyian sokat harcoltunk a betegség ellen. próbáltak segíteni. és folyamatosan esett tovább. megyek lefeküdni. a sírással küszködõ nõvérek önhatalmúlag visszakapcsolták a Kuczin doktor utasítására lezárt vérnyomásnövelõ gyógyszer-adagoló automatát. Te is keményen küzdöttél. doktor úr. –Maguk csak nyugodtan hókuszpókuszoljanak tovább! Nekem erre nincs idõm. Közben értetlenkedve mondták. talán Te többet tudsz a betegségedrõl. pusziljátok meg õt utoljára! Mi ennél többet már nem tudunk tenni. tehát értelménél volt. segítsen! Ehhez én már kevés vagyok. nem értik Kuczin doktor urat. orvosi segítséget kérni. hogy agóniája közben is sírt. Hajnali öt óra elõtt 2-3 perccel Sára pulzusa 60 alá csökkent. s azután döntöttél. masszázs. mert Te mindig mindent jól átgondoltál. és Neked így lesz a jobb. Talán késõbb sem lett bajuk az együttérzésükbõl. mint én. hoztak erõsítõ injekciókat. ami a vérnyomásserkentõt adagolja! István és a két gyerek döbbenten álltak. Én tudom. amiben tudtak. – Úgy látszik. vesztettünk! – szólt gyerekeinek –. Aki ekkor éppen édesdeden aludt a pihenõszobájában. próbáljuk megmenteni édesanyátokat! – Ági elõször zokogva átrohant a sebészeti osztályra. képtelenek voltak megmukkanni is. de persze hiába – orvosetikailag nem megengedhetõ beavatkozni más orvos dolgába. Biztosan ezt is így tetted. Látva erõfeszítéseiket. István tért elõször magához: – Gyertek. Egyértelmûen már haldoklott. Nem tudom. elengedlek. egyszer csak döbbenten látta: felesége. búcsúzzatok el édesanyátoktól. Isten Veled.kórteremben volt. Mielõtt távozott. és biztosan jól átgondoltad. bedörzsölés. miért. senki másra nem számíthatunk! Munkára föl. a szomszédos ágynál. – Elnézést kérek! – . – Én megmondtam! – dörrent rá Kuczin. drágám! – s miközben a meglett katonatiszt sikertelenül próbálta visszanyelni könnyeit. egyetlen ápolási utasítást adott az ápolónõnek: – Kapcsolja le az automatát. gyerekek. Remélem. A család nekigyürkõzött. István hozzá fordult: – Kérem. a mai napon föladtad. Azt is éreztem. közben folyamatos kommunikáció. helyesen döntöttél. – Még a nõvérek is döbbenten nézték. És még egyszer odahajolt asszonya párnájára: – Drágám. történetesen az intenzív osztály ügyeletes orvosáéba. Ezért én tovább nem tartalak vissza.

Most igazán azt hiszi. István utána akart menni. és éppen igyekezett megtalálni a fehér orvosi nadrág elejét. Két-három perc múlva Kuczin úr beért a kórterembe. István fölállt. megint van szívmûködése! – Ezt most miért tette? – István alig tudott magához térni aznapi ki tudja. miközben visszament felesége ágya mellé. hogy fölhúzza magára. – Hogy tehetett ilyet? Mi értelme volt ennek? Ahhoz nem kell orvosnak lenni. István a kezében tartotta felesége kezét. A többit majd megtudhatja a televízióból. valami orvosi bravúrt hajtott végre? Azt gondolja. és majd találkozunk az orvosi kamara Etikai Bizottsága elõtt! – és kiment a szobából. elõttem nem orvos. nemcsak orvosnak. hogy megállt a szíve. de nem engedték be õt. Kuczin Roland. remélem. de nekem ezt jelentenem kell az ügyeletes orvosnak. de a nadrágját még mindig nem sikerült fölvennie. és széles karmozdulattal beinvitálta õket: – Tessék. a napilapokból. semmi értelme tovább életben tartani. de még embernek sem igazán tartom önt. Most viszont én kérem arra. szépeket álmodott. egy szál alsónadrágban. – Ebben az állapotomban nem kívánok önnel beszélgetésbe elegyedni. megszûnt a pulzusa. 6 óra 15-kor kitárult a kórterem ajtaja. csak egy fölfújt hólyagnak. A doktor úr megpróbálja újraéleszteni. de az ön által három és fél órával ezelõtt magára hagyott beteg elment. hogy az ember tudja: az olyan beteg. de annyit mondhatok. tegye a kötelességét. ezek után megváltoztatom a véleményem? Biztosíthatom: ez után még inkább nem tartom orvosnak. aki az Istent játssza. jöjjenek be. – Uram! – szólalt meg a maga számára is fölfoghatatlanul udvariasan és hideg fejjel. akinek az agya vagy egy órán keresztül nem kap vért. hogy „ doktor úr!” mert ön . az már valóban agyhalott. mint egy Isten. Õ benyitott. és a nõvér után indult. a nõvérektõl megérdeklõdni a haláleset utáni szokásos teendõket. mert erre a cirkuszi mutatványra nem vagyok vevõ! Most már tényleg agyhalott a feleségem. félig sötétben. Ott állt az ügyeletes orvos. dr. hányadik döbbenetébõl. – Körülbelül egy óra múlva. megjelent Kuczin. ha még emlékszik abból valamire! – Nem aludtam én! – hebegett Kuczin. hogy a nõvér fölkeltette. amikor az ápolónõ kijött onnan. . Ebben a pillanatban megérezte Sára csuklóján. Elnézését kérem. Kérem. – Nem mondom Önnek azt. Akkor ért az orvosi szobához.hüppögött mellette a nõvérke –. újraélesztettem a beteget. hogy kapcsolja ki a gépet.

amikor segítséget kértem öntõl. ami pedig kötelessége lett volna. de szó nélkül végighallgatta. S úgy gondolom. ez után a hét után azt már nem bírná elviselni. azt megköszöntem volna. leereszkedõ stílusában. úgyhogy a kötõszavak kivételével egy kukkot sem értett az egészbõl. Elfordult. István és a két gyerek az utolsó pillanatokban ismét mellette lehetett.Kuczin persze nem kapcsolta ki a gépet. Néhány perc múlva Kuczin kijött utánuk a folyosóra. még ha az eredmény ugyanaz lett is volna. nem bírt továbbra is Kuczin Rolanddal foglalkozni. hagytam. ha õ kéri a patológián. délelõtt 10-kor pedig mûtétem lesz. ugyanakkor többször csak gúnyolódott rajtunk. Azt a választ kapta. a családdal. ahelyett hogy kivágtam volna mindannyiukat a kórterembõl! – Nem értek egyet önnel! – felelt István. és én egyszer sem szakítottam félbe. amikor Kuczin azt ecsetelte: – Egyébként is nagyon rendes voltam Magukhoz. hanem törvényes jogunk volt. és kimentek a kórterembõl. de két-három perc múlva Sárának magától megint megállt a szíve. hogy egy szót sem értek. – De ha én… – vágott közbe Kuczin. míg István végül nyomatékosan megkérte. hogy ne ragaszkodjanak hozzá. Így azonban a véleményem változatlan. A gyerekeivel akart törõdni és saját magával. hogy hókuszpókuszoljanak. Ha akkor tett volna bármit. mert a kórteremben tartózkodásunk nem ön által gyakorolt kegy. ön orvoshoz méltatlanul viselkedett mind a beteggel. állandó vállveregetés közben. nagyrészt latinul ismertette Sára betegségének lényegét. utána az éjszakai ügyeletes. hallgassa õt végig. mint most. Végérvényesen. de a latint nem. István – még könnyes szemmel – visszament megkérdezni a nõvérektõl. mind velünk. Azt viszont már megértette. muszáj-e fölboncolni Sárát. – Ez talán nem énrám tartozik – zárta le a vitát István. . hallgasson meg hasonló türelemmel. akik próbáltunk tenni valamit az érdekében. Úgy érezte. amibõl pontosan tudta. Alvására vonatkozóan azonban érdemi választ adott: – Én voltam a nappalos orvos. Nem segített egy hajszálnyit sem a betegnek. Meghalt. Nagyon kérem hát. István ugyan beszél nyelveket. amikor Kuczin befejezte –. s a maga fennkölt. különösen mivel én magyarul beszélek! Ismét csak azt tudom mondani. ezt mindenki tanúsíthatja – nem lett volna joga „ kivágni minket a kórterembõl” . – Ön az imént körülbelül tíz percen át elõadott nekem valamit. Kuczin ebbe a rövid válaszba is négyszer vágott közbe. Önnek viszont – mivel én és a családom betartotta az itteni elõírásokat. ön nagyon egyénien értelmezi az orvosi esküt. A katona és gyerekei egymás nyakába borulva sírtak hosszan. ha még szét is trancsíroznák a feleségét. Újra megpuszilták õt mindhárman.

Leírtam mindent. Már magát ezt a munkatempót sem. tájékoztattam Kuczin Rolandot is. hogy nyilatkozzék a történtekrõl. Késõbb visszatért. hogy a késõbbiekben elutasított minden arra irányuló kérést. Nem az orvosi szaktudását vonom kétségbe. Mindössze azt az egyet szerette volna elérni: mondassék ki. Tervezett lépéseimrõl. hogy a Kuczin Roland-félék miatt elveszítsék orvosi jó hírüket. ha az ilyen Kuczin Rolandok elgondolkodnának: helyesen választottak-e pályát? Lehet. hogy a nyilvánosság sem zavarja. ahol reggel hét elõtt persze nem talált érdemi embert. Ezzel – ha igaz a diagnózisuk – csak nyerni lehetett volna. Ettõl fölmerült bennem a kérdés: ha az intenzív osztály valamennyi orvosa az elsõ pillanattól kezdve reménytelennek látta a helyzetet. s a beszámolót az egyik napilaptól az én engedélyemmel megkapta õ is. és ennek semmi köze a feleségem tragédiájához. István csak késõbb értette meg: persze. hiszen akkor esetleg találhattak volna arra utaló jelet.talán lehet. tehát ismeri a szöveget. hogy emléket állítsak magamnak. ragyogó kutató orvos válhatna belõle. Nagyon sok orvos ismerõsöm van. Az intenzív osztály természetesen nem kérte. szinte önpusztító munkát végez. akkor miért nem próbálták meg a mûtéti beavatkozást? Hajszáleres agyvérzést a világon mindenütt operálnak. Persze lehet. hogy az orvosi kamara etikai eljárását kérem. De nem akart ezzel sem törõdni. és a nyilvánossághoz is fordulok. Nagy részük lelkiismeretes. azt hiszem. és az intenzív osztály osztályvezetõ fõorvos asszonyát is. orvosaik mindent megtettek a feleségem életben maradása érdekében. és állíthatom.. de megvetem mint embert. Ma sem igazán érti a történteket. annyira sérthetetlennek és a történtek fölött állónak tartja magát. És még valami. . akit történetem szintén megdöbbentett. Igaz. Azonnal le is ballagott a proszektúrára. ami történt. az õ helyében én is nehezen tudnék szembesülni akkori önmagammal. az õ kérésére eltekintenek tõle. hogy mégiscsak végig neki volt igaza. Nem az érintett háta mögött akarom kiborítani a bilit. Azt azonban szeretném. s annyit tudott elintézni: ha az intenzív osztály nem indítványozza a boncolást. Õ k sem érdemlik meg. Mi ennek az oka? Orvoshiány? Szabadságolások? Pénzhajhászás? – Nem az a szándékom – mondja ma István –. A fõorvos asszony azóta többször nyilvánosan kijelentette. hogy orvosnak így nem szabad viselkednie. sem gondatlan emberölésért eljárást indíttatni. Vagy esetleg ennyire a pénz (az egészségügy anyagi helyzete) határoz egy ember életérõl és haláláról? Kuczin Rolandról kialakult lesújtó véleményemet csak megerõsíti az a tény. Esze ágában nem volt sem kártérítésért perelni. csak ennek kapcsán ismertem meg. nem ez a tipikus.

szépen tanul. hogy itt vannak a gyerekeid? – kérdeztem. hajszálra megegyezõen érzékeltük négyen is. aki Sárának keresztlánya. S ráadásul mindezen jelzések tökéletesen illeszkedtek Sára személyiségéhez. annak hiányával nemet. hogy Sára megmaradjon. a lányával. Mesélni kezdtem a kislányomról. hogy keze szorításával igent jelez. s beszéltem hozzá. Megkeresem ezért Sára testvérét is. hogy mi van Sárával. még azt sem mondták. A megyei kórház intenzív osztályára érve. egy német tulajdonú cég külkereskedelmi és vámügyeit intézi. hogy ennyien ne fárasszuk Sárát. odaléptem Sára ágyához. Vagyis senki nem hallucinálhatott. s beképzelte magának. hogy lásd. akkor volt elsõ osztályos. én nagyon meglepõdtem. A történet hitelessége tehát talán megköveteli az.* Mindez persze bárki számára eléggé hihetetlen is lehet. milyen szép most. majd bement megkérdezni tõle. Megfogtam a jobb kezét. István tiltakozott egyedül. egyetért-e vele. miként kommunikál vele. két autóval. Száz százalékig biztos . Éppen csak ránk adták a zöld köpenyt. Ezután beszélgettem Ágival. hallucinálta az egészet. – Hoztam Neked fényképet is róla. Sunyovszki Lajosné Szabó Ilona Tatabányán él és dolgozik. hanem majd hozzam el legközelebb. – Tudod. aztán a másodikat is. Nos. jól is viselkedik. az egész család. Õ így emlékszik: – Jött a telefon. s õ elõször csak egy ujját mozdította. aki beszámolt róla. hogy a saját gyerekeinek is. – Ugye tudod. nekünk is óriási szükségünk van rá. Itt hagyjam a fotót? – Nem jelzett semmit. Miért ne gondolná a kételkedõ: István nyilván nagyon akarta. hogy a keze szorítása igent jelent. tulajdonságaihoz. amikor már jobban leszel? Sára hüvelyk. amely meglepett volna minket. mossunk kezet vagy legalább csak kettesével menjünk be. – Inkább most ne hagyjam itt. szeretjük és visszavárjuk. nem kérdezték. nem influenzás-e senki.és mutatóujjával megszorította a kezem. Pontosan ugyanezt tapasztalta fiának menyasszonya is. borzasztóan nézett ki szegénykém. Elmondtam. Hosszan beszéltem még neki arról. és mi azonnal rohantunk Nyíregyházára. egyszer sem adott olyan választ. Elmagyarázta. hogy ugyanígy tudott vele kommunikálni. összekeveredett benne a valóság és a vágyálom. úgymond. a testvérei ülhessünk az ágya szélére. ellenõrzést. hogy a többágyas kórterembe mindannyiunkat beengednének. annak hiánya nemet. nagyon szeretnek Téged? – erre pedig erõsödött a szorítása. hogy csak mi ketten. nagyon aranyos.

ami történt. amint azt a panaszos mondja. mert otthon még mindig nagyobb esélye van életben maradni. * István tehát úgy döntött: sem kártérítési pert nem indít. május 26-án 16 óra 30 percre tûzte ki a tárgyalást. A tárgyaláson természetesen jelen volt dr. Eleinte csupán azt érezte. semmi nem úgy történt. csomagolja össze. Közhírré kell hát tennie mindezt. Kuczin Roland is. számú határozat született: HATÁROZAT „Solti István nyíregyházi lakos mint panaszos és dr. Ha valakinek a hozzátartozója bekerül a nyíregyházi megyei kórház intenzív osztályára – gondolta végig István –. megengedhetetlen disznóság. miszerint õ megengedhetetlen hangon ordibált volna Kuczinnal. Kuczin Roland. s több alkalommal valótlanságot állított. a Megyei Kórház Intenzív Osztályának orvosa mint panaszlott elleni eljárás során a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai . A Magyar Orvosi Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Bizottsága 1999. hogy segítene a rá bízott betegen. Fél öttõl ötig két eljárást „ lezavartak” ám az övé öttõl negyed . Elõször elnézést kértek tõle: kicsit csúsznak. bár minden oka megvolna rá. 12/1999. Úgy érezte. amit elsõ felindulásában kijelentett: részint nyilvánosságra hozni az esetet. figyelmeztetnie kell hát minél többeket: van ilyen is. reggel óta folyamatosan tárgyalnak etikai ügyeket. mint odabent ennek az embernek a kezei között. lekezelõen sorsára hagyja. hogy Kuczin Roland az ügyletes orvos. Végül a következõ. sem büntetõföljelentést nem tesz. nyolcig tartott. Aztán egyre biztosabb lett magában: kötelessége megosztani tapasztalatait a világgal. hogy egy intenzív osztály ügyeletes orvosa ahelyett.vagyok benne: nem lehetett agyhalott. rendesen dolgozó orvost. nyeglén. hogy Kuczin Roland ne blamálhassa a sok-sok becsületes. az a helyes. Solti István összes érdemi tényismertetésére kijelentette: õ ezt és azt nem tette. vigyázzanak magukra! Az etikai eljárást pedig azért érezte kikerülhetetlennek s indította meg. Ám kevéssel Sára temetése után nekifogott leírni mindent. és meglátja a táblán. ellenben megfogalmazott néhány vádat Istvánnal szemben. bár tehetné. részint az orvosi kamara elõtt etikai eljárást kezdeményezni. és vigye inkább haza. mert a hozzátartozói szerinte hókuszpókuszolnak.

míg másodpéldányát a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához kell benyújtani. Õ ebbe belenyugodni nem tudott. Kuczin Roland. INODOKOLÁSINDOKOLÁS Solti István nyíregyházi lakos beadvánnyal fordult a MOK Országos Etikai Bizottságához. melynek egy példányát az I. de lejáratja az orvosi társadalom jó hírét is. hogy dr. Légzési elégtelensége miatt . Beadványában leírja. Sokszor jelezte az orvosoknak. eljárást folytatott le.Bizottságának döntése alapján Dr. Ehelyett a doktor a mindenhatóság pózát vette föl. Ezen határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. eszméletlen állapotban kórházba szállították. Ágoston Sándor ismertette a beadvány lényegét és tájékoztatta a bizottságot arról. Az ügy kivizsgálásával megbízott referens. ezt a diagnózist a CT-vizsgálat és neurológiai idegsebészeti vizsgálatok is alátámasztották. beadványát az OEB területi illetékességi alapon a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Biztosságához irányította. Véleménye szerint a panaszolt orvos magatartásával nemcsak az õ emberi méltóságát sértette. A beteg állapotromlása miatti segítségkérésre nem reagált. Még akkor éjjel a felesége elhalálozott. Az orvostól még ekkor sem kapott semmilyen együtt érzõ vagy megbánást mutató jelzést. dr. hogy felületi vérömlennyel járó agyvérzése történt. Beadványában nevesítve panaszolja. én megyek lefeküdni – ezt a választ adta. Az intenzív osztályon õt kómás. de csak igen ritkán kapott megértõ. A beteget az intenzív osztályon kezelték. hogy az intenzív osztály fõorvosától szakvéleményt kért az elhunyt beteg kórtörténetére nézve. hogy a felesége kérdésekre. Kuczin Roland mint panaszlott a beadványban szereplõ etikai normasértést elkövette. az intenzív osztály orvosa az õ kérdéseire gúnyos. együtt érzõ választ. hogy felesége hirtelen rosszul lett. melyen megjelent a panaszos és a panaszlott orvos is. ezért õt megrovás büntetésben részesíti. sértõ és részvétet nélkülözõ válaszokat és megjegyzéseket tett. ennek lényege: a beteg súlyos subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti) vérzésben szenvedett. és annak gyógyulása érdekében vele folyamatos kapcsolatot tartott. agyhalott betegnek tekintették. helyette – Maguk hókuszpókuszoljanak tovább. az eljárás részeként tárgyalást tartott. felszólításokra reagál. fokú Etikai Bizottsághoz. mindvégig a beteg mellett tartózkodott. A beadvány alapján az Etikai Bizottság vizsgálatot kezdett. Ott megállapították.

erõt önt bele a gyógyuláshoz – . hogy a másik ember aggódását. tudományosan alá nem támasztott. ha hozzátartozója mellette van. sajnálta.lélegeztetést igényelt. hogy dr. mert mindannyiukról olyan kép fog élni az emberekben. én katona vagyok. hogy amit csinál – hogy kommunikálni próbál a beteggel. hozzájuk viszonyulása az elsõ perctõl kelletlenséget sugallt. Többen éreztették vele. agyhalált diagnosztizált. hogy nem mindig megfelelõ kifejezéseket használt. Dr. csak agytörzsi funkciókat. nem hitték el. és magyarázatai kioktatóak voltak. . Az orvostársadalom. az etikai bizottság elnöke ekkor kikapcsolta a magnót. 1999. akik etikátlanok. hogy a beteg gyógyulását elõsegíti. fájdalmát tiszteletben tartja. Kérdésekre sértõ és arrogáns módon válaszolt. így orvosilag el nem fogadható eljárás. Nem éreztette azt. A kritikus napon elhangzott kérdések és válaszok felidézésében a panaszos és a panaszlott nem mindig értett egyet. de õ ezt nem sértõ szándékkal tette. Kuczin Roland a beteghez és a hozzátartozóhoz való viszonyulásban nem tanúsított orvoshoz méltó magatartást. nagy bajba fog kerülni. õket – noha felesége életveszélyben volt – feltûnõen mellõzte. Az ötvenes években sok oda nem való ember került a hadseregbe. ha – ugyanúgy. Kuczin Roland hozzáállása. Önök tudják. Ám hadd tegyem hozzá: féltem az orvostársadalmat. Molnár doktor. mindig csak más betegekkel foglalkozott. majd vitális functioi romlottak. hogy némely válaszát a hozzátartozó kioktatásnak vette. Kétségbeesett próbálkozását afféle hókuszpókuszolásnak tartották. Az elnök kérdésére a panaszos elmondta. Az elhangzottak alapján a bizottság megállapította. Elmondja még.” Elnöke * A határozat kihirdetése után Solti István a következõképpen reagált: – Nem fogok fellebbezni. Nyíregyháza. hogy érzése szerint feleségérõl az elsõ perctõl kezdve lemondtak. 26. A neurológiai controll teljes kómát. a második napon súlyos. 05. köszönöm a korrekt döntést. ahogy korábban a katonatársadalom – nem veti ki magából a nem közé valókat. Ez alapján hozta a bizottság a fenti határozatot. hogy dr. Kuczin Roland elismerte. amilyet azok alakítottak ki. ún. kritikus kamrai tachicardia (szapora szívverés) jelentkezett.

Kérem. hanem mi a terve a médiával? – Nem tudom. hogy jelenjen meg velem együtt a nyilvánosság elõtt. ahol rajtam kívül mindenki orvos. – Üljön mellém a tévényilvánosság elé. és nem is egy ilyen tévémûsor járatná le! Ezt már megtette ön azzal. Nem értett egyet Molnár doktorral. És itt elértem azt. és beszélgessünk mindarról. hogy a gyerekeit megkeressem. de nem azért. – Nem engedem a tekintélyemet lejáratni. – Solti úr! Könyörgök. akkor is többször elsírta magát – ez a kõkemény katonatiszt. Nekem sem engedte. ne nyilatkozzon többet errõl sehova! Félremagyarázzák. valamelyik tévémûsorban. Solti úr. Csupán egy idõ után nem bírta tovább. – Kuczin úr! – fordult István az úgynevezett panaszlotthoz. legalább õket ne zaklassa föl újra senki. . mert ez több. mit? Amennyiben Önöknek van ehhez jogkörük. õ látja helyesen az ügy társadalmi összefüggését. Végül mégis engedett e kérésnek. Illetve helyesbítek: rajtam kívül mindenki rendelkezik orvosi diplomával.– Solti úr! Mi a terve a továbbiakban? – Nem fellebbezek a döntésük ellen. mint amit vártam. rosszindulatú gyanúsítgatásokra használják. – Nekünk ehhez nincs jogunk. amiként viselkedett! Ezek szerint nem sikerült az ügyet rövidre zárni. mondjuk. hogy a szereplések során újra és újra föltépjen minden sebet. tehát még találkozunk. még gondolkodnom kell rajta. Amikor nekem mesélte végig a velük történteket. még nem tudom – felelt István megfontoltan. – Nem ezt kérdem. vagy mert elfogadta volna az etikai bizottság abszolúte nem etikus hozzáállását. mûsorokat készítsenek a történtekrõl! Forduljon bárhová. – Az ön tekintélyét nem én járatom le. meg volt gyõzõdve róla. Majd fölajánlotta a szerinte leghelyesebb megoldást: – Tudják. ne engedje. aki ott álldogált mellette. és kulturáltan beszéljük meg a történteket. Az orvosokból álló bizottság etikátlannak tartotta egy kollégájuk viselkedését. hogy egy orvossal szemben sikerült megvédenem az álláspontomat. – Hogy érti ezt? – Én most részt vettem egy olyan tárgyaláson. ami itt ma elhangzott! – Szó sem lehet róla! – fortyant föl Kuczin. hagyja a médiát. mert változott volna az álláspontja. csak a médiához ne! – Majd meggondolom. ezt beszélje meg Kuczin doktorral – felelt a bizottsági elnök. hangulatkeltésre. kötelezzék Kuczin Roland urat. hogy írjanak. és nem az orvosok. ne kényszerüljenek az emlékezéssel ismét átélni az összes szörnyûséget.

hogy már ne védjék a személyiségi jogai? A becsületes. a felelõsségre vont tag nyilvánosság elõtt történõ megnevezéséhez. * Ha a médiához nem is fordult tovább – látva. ennyit: a gyógykezelés során orvosi mulasztás nem történt. A kórházi tartózkodás egy hete alatt miért nem végeztek EEG-vizsgálatot. felsõbbrendû emberfaj. az állampolgári jogok országgyûlési biztosának tett föl kérdéseket. A felelet: „ levelét megküldtem az orvosi kamara elnökének” . Ha az etikai határozatban érintett tag nem járul hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. A kamarától István konkrétumokat kérdezett. azt védik a személyiségi jogok? Ki egy vidéki orvos? Valóban az. igazi orvosoknak. nincsenek személyiségi jogai? Az ombudsman helyett – illetékességbõl – az adatvédelmi biztos. a gyógyuláshoz? Hány embert kell egy orvosnak átsegítenie a túlvilágra ahhoz. Elsõként dr. aminek néhányuk képzeli magát? Mindenki fölött álló. akkor csak anonimizált formában lehet ismertetni a határozatot a sajtóban. mivel errõl önt tájékoztatták volna.amit végig kellett élniük. amellyel egyértelmûen meg lehetett volna állapítani az agy károsodásának . Többek között azt írta: „Az Alkotmány szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez… a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. netalán maga az Isten? A beteg embernek nincsenek személyiségi jogai? Esetleg az élethez. A miniszter helyett fõosztályvezetõje válaszolt. Az orvosi kamara valamely tagjára vonatkozó vizsgálatát lezáró állásfoglalása az érintett orvos személyes adatának minõsül. Ilyen – önkéntesen vállalt – rendelkezés hiányában viszont az érintett hozzájárulását kell kérni nevének közléséhez. azoknak nincsenek személyiségi jogaik? Aki viszont – ha közvetve is – az emberi élet ellen vét. akik a helytelen általánosítás miatt a Kuczin Rolandokkal egy kalap alá kerülnek.” Ez után Solti István Gógl Árpád minisztertõl kérte az ügy kivizsgálását. Kuczin nevét egyetlen lap vagy tévé nem meri nyilvánosságra hozni –. mert elmulasztja a kötelességét. A kamarának ismereteim szerint nincs külön törvényben meghatározott felhatalmazása etikai állásfoglalásai közzétételéhez. Gönczöl Katalinnak. a hivatalos eljárást nem hagyta abba. hogy az Etikai Bizottság határozatait nyilvánosságra lehet hozni. István újra írt: nem errõl van szó. Majtényi László válaszolt. Az orvosi kamara tagjai határozhatnak úgy azonban. Akikrõl nap mint nap jelennek meg elmarasztaló riportok. A kamarának bizonyára nincs ilyen szabályzata.

akkor a lekapcsolása maga volt a döntés: ez a beteg nem kell hogy tovább éljen. amely nemcsak regisztrálta az életfunkciókat. valóban beállt-e az agyhalál vagy sem. Azt sem tudhatjuk meg biztosan. aki megtagadja a kért segítségnyújtást? Megvalósítja-e az aktív eutanázia tényét az az orvos. A Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága 2000 novemberében hozott másodfokú határozatot: „A beteg ellátása során szakmai szabályszegés nem történt. Abban azonban holtbiztosan igaza van. hogy az orvosláshoz mit sem értõ katonának többszörösen igaza lehet a doktorokkal szemben. hogy az orvostársadalom saját érdekei ellen mûködik. a Solti család történetének éppen az az egyik nagy tragédiája.mértékét. aki a jelen lévõ hozzátartozók tiltakozása ellenére lekapcsoltat egy fontos életfunkciókat fenntartó. magyarul gyilkosság. csupán megfelelõ emberi hozzáállás kellett volna hozzá.” Solti úr fellebbezett. amely jelen esetben a vérnyomást többé-kevésbé a minimálisan elegendõ szinten tartó gyógyszer automatikus adagolására szolgált? Egy jogállamban meddig ûzheti mesterségét az olyan orvos. s ha neki nem volt igaza. igaza volt-e abban is. mi történt akkor. akkor igenis nyilvánosságra kell . S abban is. hogy ha egyszer az orvosok maguk ezt nem hajlandók megtenni. miért nem végezték el a – még csak nem is különösebben drága – EEG-vizsgálatot. akiket pedig ki kellene taszítania. Az pedig meghozta határozatát: „A beteg ellátása során szakmai szabálysértés nem történt. azt be lehetett volna bizonyítani? Miért nem próbálkoztak mûtéti beavatkozással? Hogyan szankcionálják a magyar törvények az eutanáziát? Kimeríti-e a passzív eutanázia tényét az intenzív osztályon ügyeletesként szolgálatot teljesítõ orvos. Azt ugyan soha nem fogjuk megtudni – legalábbis bizonyított módon nem –. Kikapcsolása tehát esetleg nem is eutanázia volt – ahhoz ugyanis kellett volna a beteg vagy a hozzátartozó hozzájárulása –. amikor az orvosok lekapcsolták azt a bizonyos gépet. hogy Sára nem volt agyhalott.” * Úgy érzem. amely egyértelmûen bizonyíthatta volna. aki az e kérdésekben szereplõ cselekményeket megvalósítja? Poczkodi Sándor. hanem szándékos emberölés. amikor elvtelenül megvédi azokat. szabályozó gépet. Ha pedig az a gép az életben tartást szolgálta. hanem azok fenntartását segítette is. nem fogunk választ kapni ara a kérdésre sem. az Országos Etikai Bizottság elnöke az ügyet vizsgálatra átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Etikai Bizottságnak. ki lehetett volna-e hozni a kómából. Úgy tûnik.

Mindig. zavarják el kutatónak. õk maguk úgy látják: nem. addig tessék nyugodtan lenni! A proszektúrára kell vinnünk. hogy ez nem így van.hozni hibáikat. akkor is nekik kell hogy végül igazuk legyen. hogy mindig a betegnek van igaza. bárminek. Az egész társadalomnak az az érdeke. csak nem betegágy mellett dolgozó klinikus orvosnak. hogy az emberek lássák-hallják: az õ érdekükben járnak el s a becsületes munkát védik. rengetegszer azt tapasztalják: a Kuczin Rolandokat maguk az etikus. Ebben nincs pardon. akkor már rég meghalt. ugye? – Igen. hogy változzék ez a helyzet. rögtön hívta a mentõket. Nem lehet igazuk. de azt mondták. tisztességes orvosok kövezik meg. azok nagyon hamar itt is voltak. ahol fekszik! – Csak körülbelül három óra múlva tudunk odaérni. Itt a papír. addig sok-sok . jöjjenek hamar. rögtön hozták a fém koporsószerûséget is. . és tõlük kaptam a Maguk telefonszámát is. nincs kivétel. ahogy mindig az elnyomottaknak van igazuk. hanem annak csupán valami gyönge utánzata. gyógyszerügynöknek. azt mondták a mentõsök. Az asszony a konyhában a hokedlin hüppögött: – A fiam találta meg szegénykémet. hogy ez a legszélesebb nyilvánosság elé is kerüljön. Vagy ha nem is nekik van igazuk. Nem lesz igazuk. Rosszul teszik. S csak akkor fogják elhinni. meghalt az uram. el kell õt szegényt szállítani! – Halottvizsgálati bizonyítvány van? – Van. visszavernek. Csak kérem szépen. *** Síró hangon telefonált az asszony a hullaszállítóknak: – Tessék kijönni. hogy oda. alaptalan támadásnak minõsítenek minden építõ javaslatot is. Ahogyan mindig a szegénynek van igaza. Amíg a Kuczin Rolandokat megvédik mind a „ külsõ támadásoktól” mind a nyilvánosságtól. A kérdés csupán ez: érdeke-e maguknak az orvosoknak is? Ma minden jel arra utal. nem tûrik el a beavatkozásokat belsõ ügyeikbe. vétkeiket. Valamicskével hamarább is érkeztek a halottszállítók. itt voltak a mentõsök. persze. felborul. bûneiket. s maguk ragaszkodnak hozzá. ember a Kuczin Rolandokkal fogja azonosítani az orvosok döntõ többségét. adtak papírt. Összedõl. tévednek – legalábbis a végkimenetelt illetõen. nem világ többé. Másképpen nem áll meg a lábán a világ. mert az élet arról szól. ha újra és újra. én nem bírok bemenni abba a szobába. Lényegében semmin nem akarnak változtatni.

A vetetlen ágyon az ágynemû. de még az ágy mögötti fal is mind-mind csurom vér. de akkor már halott volt. – Nem tudok én semmit. istenem. s a válla alatt ott feküdt a padlón a pisztoly. annak már úgyis mindegy! . de a megfeketedett vérfolyam mögött is látszik a halántékán a lövés bemeneti nyílása. Soha nem derült ki. valójában mi történt. õk meg vizsgálatot kértek az Országos Mentõszolgálattól. nem is voltam bent abban a szobában. csak amikor összeesett.amit adtak! – és nyújtotta a hivatalos mentõorvosi halottvizsgálati bizonyítványt. az egyszer biztos! A halottszállítók bejelentették az ügyet a rendõrségnek. – Nem tudok én semmit ebbõl! – ismételte meg az asszony. Ám amint belépett volna. Aki meghalt. Kicsit megemelte a halottat. – Mibe ütötte a fejét? – kíváncsiskodott a halottszállítók egyike. csak neki közben el kellett mennie dolgozni. Én meg egyedül be nem lépek oda! De miért ütötte volna be a fejét? – Mert ebben a papírban az áll. A halott férfi az ágy mellett feküdt hanyatt. néha iparkodni kell hamar végezni. – No. egyúttal a tarkóján föltûnt a lövés kimeneti nyílása is. sok a munka. hogy természetes halállal halt meg. a fiam intézett mindent. Döbbenten nézett körül. hátrahõkölt. s kinyitotta a szobába vezetõ ajtót. és attól vérzett a feje. s látta: annak az arca is csurom vér. a kis asztalon a fehér csipketerítõ. A szoba egésze szinte úszott a szerteszéjjel spriccelt vértõl. mondom. Hát. valamibe beütötte a fejét. akkor nézzük! – sóhajtott a hullaszállító. A hullaszállító odalépett a férfi mellé. – Ki halt itt meg természetes halállal? És ki hová ütötte be a fejét? Hol járt az a mentõorvos? Mert hogy ebben a szobában nem.

Nyáron Kati teherbe esett. ahogy mondják. csak nem akarsz máshoz menni. tisztességes. beszél franciául. csak kicsit szegény családból származó Szaidot. úgyhogy Kati kiment vele együtt Egyiptomba. kétéves idegenforgalmi iskolát végzett. egyszer nem hányt. az égadta világon semmi gondja nem volt a terhességgel. Igaz. kukaca is van. de hamar megnyugtatta magát: ötvenöt éves doktor. CTG – minden rendben. de utána majd két hétig sem. lusta. ha akar! . kitiltották Magyarországról egy évre. Katinak ugyan volt valami rossz érzése. Katinak nem tetszett a dolog. túltartózkodott. gyere hozzám. Andrásnak hívhatják majd. onnantól viszont huszonnégyet. a hatodik hónap végén. dolgozott is utazási irodában. meg ne tudakolják – kiderült. hogy napi tizenhat órákat aludt. olyan vitaminokat írt föl neki. mindent rutinból tett. Mészáros Zoltán MÁV Kórházi szülész-nõgyógyász orvost: – Zolikám. a Móriczban érettségizett. tegyél valamit! – Ugyan már. mi baj lehetne? Labor. Április 28-ra írta ki az orvos. Január végén lejárt Szaid kitiltásának egy éve. bevizesedett. Ám nemhogy május 2-án nem történt semmi. vagyis lejárt a tartózkodási engedélye. Nagy volt a szerelem. hová forduljak. Ám. mit tanácsolsz? – Ugyan már. sok-sok ultrahang. kényelmes. hamis! Lánchidi Katalin pasaréti ügyvédcsalád sarja. Németországban. február elején már itthon is voltak. Azon kívül. angolul és arabul. majd ezt módosította május 2-ára. majd kijön. nem voltak rosszullétei. Huszonhárom éves volt. óriási gyakorlattal. dr.Ez a bizonyíték. Katikám. jól van ott bent. újra és újra kérte: – Zoli. Zoli olyan flegma volt. Kati megérkezésük estéjén azonnal hívta anyai nagybátyját. s a leendõ szülõk nem bírták megállni. Minden rendben volt. vércukorvizsgálat. megszüljük azt a gyereket gond nélkül! – s már másnap meg is ultrahangozta. mégiscsak a nagybátyám. aki korábban Ausztriában. mindene földuzzadt. Zolit. fiú. hatalmasra nõtt meg. ez már túlhordás. elsõ baba. hetedik elején vagyok. ekkor pedig Pesten a szokásos arab „ bizniszeléssel” foglalkozott. amikor megismerte az Egyiptomból. egyébként is teljesen jól vagyok. németül. s ott össze is házasodtak. kérem. kihez menjek. hogy a hetedik hónapig mindössze hat kilót hízott.

milyen állapotban van maga a baba. hazamegyek. hogy többször bepisilt. ebbõl csak estére lesz baba. Ám akkor ezt senki nem vette észre. s a következõ pár órára magára hagyták. Negyed egykor végre megkezdõdtek a tolófájások. még mindig csak ujjbegynyire nyílt ki. õ maga pedig elment pihengetni. ötperces fájások. igaz. Mészáros nem ismerte föl. mert a kettõ együtt túl sok. Viszont beadatott Dolargan és Seduxen injekciót. valamint az is. akkorra meglesz a baba – s átvitette a vajúdóból a szülõszobára az asszonyt. elájult. majd jelentkezz. alszom egyet. s nem akart a felesége mellett ájultan összeesni. Mészáros megvizsgálta. Ennek késõbb nagy jelentõsége lett. ha van valami! Másnap hajnalban megindultak a rendszeres. húsz perc a kitolási szak. de nem nyílt ki. S Andris az ígért húsz perc helyett három óra negyvenhét perc múlva született meg. A doktor nekiesett manuálisan kitágítani – Kati azt hitte. már háromperces fájásokkal. aztán délután meghallgatok egy elõadást. komolyan nem bírom ki! – de a válasz ugyanaz volt. a méhszája még csak felpuhult. ha van valami. meghagyva a szülésznõknek. Nagybátyja orvosa délben bejött. Megint könyörgött: – Császározz már meg végre. viszont folyamatosan jöttek a fájásai – már moccanni is alig tudott a kimerültségtõl. hogy a méhlepény az utolsó stádiumban van. május 14-én készült ultrahang is. Szaid a szülõszobába már nem ment be. közölte. hanem a homloka. nincs már energiám! – A szülés az fáj. hogy ezt nem kell fölvezetni a kórlapra. nem bírt vért látni. Beszállásolták a kórterembe. akkor szóljanak neki. császározz meg. a nõvérnek szóló olyan utasítással. este majd jövök! – és egész délután és kora este csak az ügyeletes doktornõ nézett rá néha. Mészáros tényleg csupán késõ este tért vissza. csaó. Fél tizenkettõre Kati olyan állapotba került. Bár már a burokrepesztésnél föltûnhetett volna. Mészáros azt mondta Szaidnak: – Na. ki kell bírni! – jelentette ki a doktor. eszét veszti a fájdalomtól –. kérlek. A teljes kitolási szakaszban már egyáltalán nem foglalkoztak azzal. . és burkot repesztett. és elzárkózott a mûtéttõl. legvégsõ erõtartalékai is elfogytak. ilyen-olyan vizsgálatokra. – Nagyon fáradt vagyok – panaszolta –. konstatálta. Mészáros doktor annyit mondott: – Minden oké. a szüntelen görcsöktõl. amelyen – de ez csak sokkal késõbb derült ki – már látszottak a kezdeti oxigénhiány jelei. mert még mindig nagyon fáradt volt.Kétnaponta járt be a Podmaniczky utcába CTG-re. Kati addig sem tágult tovább. Reggel hétre bent voltak Szaiddal együtt a kórházban. Este fél tizenegy körül Kati könyörgõre fogta a dolgot: – Zoli. vagyis nem a koponyája hátsó része van elöl. hogy „ fejtetõtartása” van. nem bírom tovább.

majd én! Közben visszajött a szülésznõ. úgy egy-másfél órával a szülés után – Mészáros doktor is visszaérkezett. nem mértek semmilyen magzati értéket. nem tudom intubálni! Add át. és a CTG-papírt kivitte az orvosi szobába. de õ azt mondta: – Zoli. a májmûködése. következésképpen súlyosan agykárosodott. Nem tárgyalok hentesekkel és mészárosokkal! – és örült neki. az nem lesz jó! Hívjatok már mindenkit! Ez nem sikerült. ahol kiderült az igazság. Aki végre-valahára ki is csusszant – és nem sírt föl. ha Te perelni fogsz. elvitték mentõvel a gyerekklinikára. tehát jók az esélyei. látta a fal mellett a méhlepénytároló edényeket. és megfenyegette: – Ugye tudod. Semmit nem tudott a gyerekérõl.egyetlen CTG nem készült. Aztán – jóval késõbb. nincs szívhang! – ennyi hallatszott át onnan. mire eldõl. Kati egy pillanatra furcsállotta is. Katit fölfektették a szülõágyra. hogy a fél kórház hallotta ezt. úgy tolt minden egyes fájásnál. Amikor végre átment a baba feje a medencecsonton. megmarad-e. Mészáros doktor el akarta rajta végezni a kontrollvizsgálatot. Nem indult be a vese-. hogy fölépüljön. meddig – az agya nem kapott oxigént. a teherbe esése elõtt több mint két éven át már teljesen tiszta volt. hogy õ tudta: Kati huszonhárom évesen két esztendõn át kétségkívül drogozott. a doktor pedig a hasára könyökölve tolta ki a kis Andrist. Korábban. a múltadról abban a perben! – Arra utalt ezzel. hetekbe telhet. Aztán leszokott. futkostak ide-oda. nagyon sok minden kiderülhet Rólad. intravénásan adta magának a heroint. hiszen – ki tudja. összevarrta a gátat. álldogált a szülõágy mellett. A gyerek születése után hosszú ideig halott volt. fölhúzták a lábait. Amint bírt. hogy zömmel guggolt. Õ rült rohangászás kezdõdött. – Ne azzal. Amikor Kati elindította a kártérítési pert a kórház ellen. Kati már feküdni sem bírt. Te hozzám az életben többé nem nyúlsz. átment a gyerekklinikára. ” rákon át. Mészáros ennyit mondott: – Hoppá! – és elszaladt a gyerekkel a másik szobába. és az idõközben kijött méhlepényt bedobta a szülõasztal alatti szemetesbe. Végül a gyerekorvosnõ volt hajlandó annyit elárulni: jól van. Ezt követõen egyetlen alkalommal beszéltek még. s a mai . Mészáros doktor fölhívta õt telefonon. Õ most elmegy a Balatonra. de kisebb gondja is nagyobb volt ennél. Kati majd jöjjön vissza kontrollra. annyit közölt: a gyereknek nincs agyvérzése. A bátyjával zarándokolt el a MÁV Kórházba a zárójelentéséért. – Nincs szívhang. nem injekcióban. ópiátfüggõ volt. a szülésznõk elõrenyomták a felsõtestét. Reggel Mészáros bement Kati kórtermébe. hanem fólián szívta.

az általa készített dokumentáció hiányos… Nincs dokumentálva azon elõadása. hanem szülés közbeni sérülése. állandóan figyelték a magzati szívhangot. Valamint a doktor közölte: végig folyamatosan rajta volt Katin a CTG. Elmulasztotta a gondos ellenõrzést a terhesség gondozása és a szülés során. hogy Andris nyakán a szülés során megtekeredett a köldökzsinór. vagy 20-25 perccel elõbb készült. de aztán eszébe jutott. miszerint a szülõszobán elromlott az óra. rendû alperes kórház orvosa a szülés levezetése során. Állította: valóban telefonon rendelt neki Dolargan és Seduxen injekciót. de semmi köze a történtekhez. kérem. s az fojtotta meg. s halkan így szólt: – Ez a bizonyíték. az jóval korábban. Andrisnak nem fejlõdési rendellenessége van. amelyet a nyugtató injekció okoz. ezért azt visszamondta. és ez nem is egyeztethetõ össze azzal. hamis! – És valóban az volt. helyette Algopyrin-Nospa keveréket használtak. pedig nem ez volt az igazság.napig is az. s ott a szülõágyon ismét ezt érezte. hogy a kitolási idõszakban jó magzati szívmûködés volt. hogy a megszületés pillanatában a szívmûködés azonnal leállt. hanem egy másik szülõnõ teljesen máskor készített anyagát. s az rendben volt. Kati a leszoktatás idejébõl pontosan ismerte azt a kesernyés. Késõbb a bírósági tárgyaláson találkoztak. Így végül a bíróság határozottan kimondta: „Nem járt el megfelelõ gondossággal az I. s azt nem is adták be.vagy érfejlõdési rendellenességet az újszülöttnél nem állapítottak meg… A bíróság így megállapította alperes kártérítési . de tévedett. igazolta: a régi drogozásnak semmi. Kati nagybátyja. Mahay professzor. Mint ahogy hazugságnak bizonyult az az állításuk is. Ugyan rögtön zavaros magyarázattal próbált elõállni. Kati ügyvédje udvariasan meghajolt. márpedig a köldökzsinór megtekeredésébõl adódó oxigénhiányos állapot respiratorikus vérsavasodáshoz vezet. miszerint minden baj oka az volt. a torkon végigkúszó furcsa ízt. de kiderült: a kórház nem Kati CTG-leletét csatolta a periratokhoz. A gyerekklinika ugyanis egyértelmûen megállapította: az újszülöttnek úgynevezett metabóliás vérsavasodása volt. A két szülésznõ ugyanezt vallotta. arra is figyelemmel. A császármetszést több relatív indikáció alapján el kellett volna rendelnie… Nem észlelte a magzat tartási rendellenességét. fejtetõtartását. ezért volt kénytelen a szülésznõ utólag és kézzel ráírni a CTG-leletre a 3 óra 50 perces idõpontot. aki a gyerekklinikán rendszeresen kezel drogos kismamákat. Végül sok-sok huzavona árán. hogy Kati valaha drogozott. hogy szív. Mészáros doktor elõadta: Kati egyszer sem kérte tõle a császármetszés elvégzését.

Cumisüvegbõl eszik. jön ide többé és elválik tõle. s nézte a kijövõ papírszalagon az ide-oda ugráló görbét. azt mondta. ami történik és elhangzik körülötte. A kórház pedig nem hajlandó egyezséget kötni és fizetni. s a legelsõ szívhanghallgatózásra azonnal kocsiba rakták az idõs asszonyt. aki nem tûrt ellentmondást. Ám egy délután erõsen fájlalni kezdte a szívét. – Ez valószínûleg infarktus! – és száguldottak vele a kórházba. Szép kor. .felelõsségét a magzat egészségkárosodásával kapcsolatban. Az elsõ lányát a mezõn szülte meg egyedül. – Azt hiszem. csupán artikulátlan hangokat ad ki magából. Lehet. az sem baj. fölállni egyáltalán nem. kettõjüknek a gyerekkel elég kisebb. olykor ezt-azt meg is ivott. – Úgy szorít. hiszen nem beszél. Most elköltözik abból a lakásból. Elsoroltatta az asszony panaszait. Fiatal orvos volt az ügyeletes a belgyógyászaton. amelyben eddig hármasban laktak. ha évi húsz százalékos kamattal telik az idõ. hamar jött a nõvérke. ha egyszer énhozzám orvos nyúl. olcsóbb is. Pénzt sem hagyott itthon. hümmögött. Jó húsz perc múlva érkeztek meg a mentõsök. azokat ki kell fizetni. bábaasszonnyal.” Andris most három és fél éves. de ezt nehéz biztosan tudni. kórházban nem járt. pláne ha azt is figyelembe vesszük. meghallgatta a fonendoszkóppal. tessék gyorsan vinni a doktor úrnak. Csak feküdni tud. szentem! – nyögött kisebbik lányának. vagy Andrist látja el. Át is kísérte õt a folyosó végén lévõ EKG-szobába. Viszont gyógyszert soha nem vett be. szinte nem is evett mást. *** Etelka néni 86 éves volt. vezetékeket. inkább végigcsinálja a pert. hogy egész életében dohányzott. Kati meg vagy dolgozik. Pedig jönnek a számlák. bekapcsolta a gépet. fölülni. mintha satuba fogták volna. és nem édesapátok! – mondogatta néha huncut mosollyal a lányainak. érzékelõket. nem valami jó az eredmény – közölte –. sokat megért abból. – Az lesz a vég. csak amiben rengeteg volt a koleszterin. hamar nézze meg! Az öregasszony már alig bírt fölkelni az EKG-készülék melletti ágyról. Az apja pedig nemrég „ lelépett” Kiment Egyiptomba. Fõ a presztízs! Abból nem engednek. azonnal EKG-t kell készíteni. a másodikat otthon. még szirénáztak is útközben. azonnal mentõt hívott. s nagyokat nevetett utána. s onnan telefonált Katinak: nem . föltette rá a kis tappancsokat.

elõször igen-igen zord tekintettel. a szomszédból küldött a doktor úr a kardiológiára. itt van ötven méterre a másik kórház. Szerencsére volt lift. nemigen mennék én már sehova. hogy gondot okoz más embernek – . Nagy bajuszos. nem volt ott másik. ám minden lépésnél az volt az érzése. a profi kardiológiával! Semmi baja nem lesz attól a kis sétától! – Jól van szentem. itt már mindkét kézzel a falnak dõlt. de az utolsó pillanatban visszanyerte az egyensúlyát. lassan-lassan visszabotorkált a folyosó elejére. A saját székébe ültette. a doktor szobájához. – Mi van. nénike. A földszinten kissé megingott. merthogy a szívemmel valami nincs rendben! – És gyalog átküldte? Nem bírta volna áttolatni. ne pöröljön énvelem. Leroskadt egy székre. jobb lesz. hordágyon vagy . addig még elhúzta magát. Valahogy. gyöngének érezte magát. fogta az EKG-leletet. nem kellett lépcsõznie. két kézzel megkapaszkodott az asztalban. Kiment az utcára. megkeményítette magát. Amint azonban megpillantotta az öregasszonyt. s egyértelmûen nyilatkozott: – Hát. akkor rögtön szívspecialista kezelheti! – Drága doktor úr. csak kicsit még szusszannék elõtte! – Etelka néni fújt kettõt-hármat. rémületében még a szíve is megesett az öregasszonyon. zömök férfi lépett ki. nem szerette. meg kellett kapaszkodnia valamiben. olyan törõdött volt. s megzörgette az ablakát. bevonszolta a portásfülkébe. drága uram. s oldalra lépkedett icipiciket. baj van! – felelte Etelka néni. nem hagyom magam legyûrni! –. Az ifjú doktor a kezébe nyomta az EKG-leletet. és fölállt. miként. földöntött egy hamutartót.borzasztó erõsen szorította össze a szívét az a fránya valami. A falnak támaszkodva vonszolta magát elõre. ezt alaposan ki kell vizsgálni! Nálunk nincs kardiológia. – Jaj. megyek már. azt hiszem. mégis eljutott a szomszéd kórház bejáratáig. édes doktor úr. meg mintha már kicsit fulladnék is! De fölállni egész biztos nem tudok már! – Jaj. maga sem értette. amelyet képes megtenni. s picit összegörnyedve a rosszulléttõl. Elindult. A fiatal orvos tüzetesen végignézte a papírszalagot. Már nem volt elég egy kézzel támaszkodnia. ez lesz az utolsó. mi lelte Magát? – s már nyúlt is a hóna alá. fájt az egész mellkasa. õ meg nekiindult. Megpillantotta a portásfülkét. mert nem nagyon bírok! Nagyon fáj ez nekem. ha rögtön átmegy hozzájuk. ne kényeskedjen már. Mintha mázsás súlyok telepedtek volna a mellkasára. már egészen sötét volt. ha vacsora közben megzavarják. Nagy nehezen összeszedte magát – erõs asszony vagyok én. pedig szégyellte magát. markolta két kézzel a szívét. de a szomszéd kórházban igen. Az az ötven méter maga volt a pokol.

most már csak fölmegyek valahogy! – legyintett Etelka néni. várjon csak. Elfáradt a szíve. Lefordult a székrõl.legalább kerekes széken. rándult egyetlenegyet. . de mintha túl nagyra sikerült volna a legyintés. az aztán igazán nem történt. az fölviszi Magát a kardiológiára! – Nem kell. Infarktusban. mint akibe hálni jár a lélek! No. de orvosi mûhiba. Idõs volt már nagyon Etelka néni. nem is mozdult többet. édes uram. majd én hívok betegszállítót. Az orvos szakértõ aztán leírta: hát nem volt minden tökéletesen rendben. Azonnal meghalt. esetleg mentõautóval? Hát úgy néz ki. utánazuhant a kezének. s nem szólt.

nagykövet-ajánlgatási botránynak egyik szereplõje. azt azonnal írja alá.Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr Nem akármilyen tárgyalásra készülök Szegedre. S hogy köszönetemet alátámasszam. Bartha László. hogy az a Fidesz-vezérkarnak is sok volt. és kezét nyújtotta Bartha doktornak. kártérítési perrõl van szó. amelyben a Lockheed repülõgépgyár vezetõ menedzserét ajánlották magyarországi nagykövetnek: – Nem kritizálni akarom a polgármester urat. a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológus orvosa. Bartha doktor ugyanis jelenleg – fölfüggesztve orvosi praxisát – Szeged városának polgármestere. az ügy valódi „ tettese. erre nem kell három évet várnunk! – S valóban átadta a két ajándéktárgyat. vádlottja” – használok helytelenül. valamint egy F– 16-os repülõgépmodellt: ha majd már nem lesz polgármester és parlamenti képviselõ. Egy golyóstollat. amelyet ezzel az aláírással tett a szocialista pártnak a következõ választásra. hogy kezet fogok Veled? Volt. két ajándékot szeretnék átnyújtani neki. tehát az eljárás nem az orvos. Bartha polgármester úr szûkebb hazájában. valamint parlamenti képviselõ. hanem inkább megköszönni neki azt a szívességet. Aki csak annyit sziszegett vissza. államtitkári székük elvesztéséhez vezetett – hiszen oly alapvetõ politikaiismeret-hiányról tanúskodott. az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának tagja. amely Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondásához. hanem a kórház. aki így fogalmazott: hiába. meghajolt. És remélem. megengedhetetlenül büntetõjogi fogalmakat – dr. Az MSZP-s volt alpolgármester napirend elõtti felszólalásban imigyen méltatta. Szegeden meg is kapta a magáét. Ugyan polgári jogi. Egyébiránt annak a május végén kitört Lockheedlevélírási. karját a combjához szorítva: – Csak nem képzeled. legyen mivel foglalkoznia. az politikusként politikai mûhibát követ el. amivel. Politikai karriervágyát sokan – nyilván fõként . illetve mögötte a biztosító ellen folyik. ha bármit elé tesznek. hogy õ is aláírta azt a levelet. Bartha doktor a szegedi pletykák szerint nem veti meg az italt. aki orvosként orvosi mûhibát vét. Az õ személye enyhén szólva is pikánssá teszi az egyébként tragikus történetet.

Az õ szülei eleinte nagyon ellenezték. lakást Újszegeden. Eszembe se jutott komolyan venni. hogy alig van bent a városházán. amíg neki van igaza. mi történt – még orvos korában? Mesélje el ezt a leginkább érintett: Toppantó Tiborné. de hatalmas szerelem lett belõle. õ megállapította: Tibornál minden rendben. Arra már inkább panaszkodnak. hogy szerintük szinte kizárólag saját barátait. de sokáig nem jött össze. Orvoshoz mentünk. engem kell kezelni. hiszen ez országos úzus manapság. Kati: – Harmincnyolc éves vagyok. Eluntuk. az én anyukám azonban igen megszerette Tibort. dupla beugróval és másfélszeres lakbérrel. Így is lett. Kaptunk . Nemsokára elvitték katonának. Hát kezelt is vagy másfél évig – eredmény nélkül. hogy sikeredjen. abbahagytuk az egész . Fantasztikusan jól megértettük egymást. megbízható. évfolyamtársait. Azért már szinte meg se róják. hogy soha korábban nem ismert. jó embereit ülteti az összes városi vezetõ pozícióba. Közben õ fölszabadult. ha kibírjuk mindketten azt a másfél évet anélkül. a papám biciklimûszerész. amikor megismerkedtem a nálam öt évvel fiatalabb Toppantó Tiborral. rettenetes diktatúrát tart a Fidesz megyei parlamenti képviselõi körében. a várost gyakorlatilag a földrajz. tõsgyökeres szegedi munkáscsalád sarja. Szeretem a munkámat. s férfifodrász lettem. Morognak is sokan. a demokrácia addig tart. Azt suttogják.testnevelés szakos általános iskolai tanár és középfokú ingatlan-értékbecslõ végzettségû kabinetfõnök. Õ nézett ki magának. a másikon az MSZP és az SZDSZ. Régebben – hiába voltak ellenfelek – normálisan haverkodtak egymással. Ma közgyûlési szünetekben a folyosó egyik oldalán álldogál a Fidesz. * De mirõl is van most szó. Elvégeztem a szakmunkásképzõt. gyakorlatilag semmi kommunikáció nincs közöttük. igaz. Aztán gyereket akartunk. központi fûtésszerelõ lett. A mamám cipõfelsõrész-készítõ volt a cipõgyárban. egyben alpolgármester irányítja. élvezem a nyüzsgést az üzletben. négygyerekes. hatalmas szakadék jött létre a fideszesek és az ellenzék között. hogy elõírt idõpontban kellett teljesítenünk. vagy két év után megtartottuk az eljegyzést. például a megyei elnökválasztást egyesek szerint azért ismételték meg.az ellenzékiek – azzal magyarázzák. Oda is költözhetett hozzánk. mert elsõre nem õt választották. 23 éves voltam. s el is kezdett dolgozni. hogy a hírek szerint nem volt túl jó orvos. hogy „ kóbászolnánk másfele” akkor megtartjuk az esküvõt. azt mondtuk egymásnak.

az letörte a pedált. aztán amint jött át valami rámpán. az vitte el a motort. mondtam. Úgy mesélte. – Na. nekiment egy. adja az orvost. jól van – nyugodtam meg lassan –. akinek volt rádiótelefonja. Tegnap is motorral hoztam a paprikát. azonnal nekiugrott. Csak most az a fene zsák félrecsúszott. hozok neked pizsamát. akkor már panaszkodott: – Nagyon fáj az oldalam! A bal. De mindenképpen szóljál a doktoroknak. akkor szóltak. menjek már haza. Csak a rendõr várt meg. az rendben van. Tibort úgyis elviszik mellkasröntgenre. szabad. Akkor is ebbõl lett a baj. ami kell idebent. Rákötötte a motorjára. Kiment Röszkére hozni egy zsák fûszerpaprikát. – Talán ahogy annak a vasoszlopnak nekiestél. mégiscsak bíróságon dolgozik. és odarohantam a kis Polskimmal. Klaudia. akinél a gyereket hagytam. Jött mögötte autóval valaki. mintha én lennék. Közölte: – Tibornak megrepedt a lépe. amit majd jól el lehet adni. mi az! – Persze. mint nekem. de aztán megjött a kislányunk. Délután értem vissza. akárhogy próbált kormányozni. Elköszöntünk egymástól. mit mûveltél Magaddal? – Nincs semmi baj – nevetett õ –. aztán nekivágódott a villanyvezetékeket tartó vasoszlopnak. kettõ elment. fogkefét. elkezdte félrehúzni a motort. . és nem is tehetek róla. Éppen ellátták a bokáját. – Jaj. fémsínt tettek rá és fáslit. majd másfél óra volt. majd föltolták a traumatológiára. úgy jöttem vele. Rém rendesen dolgozott. Úgy telefonált. a félrebillent súlytól a motor lecsúszott az útról. Azt mondta a telefonba a nõvérke. Õ t kértem meg aztán. – Nincs nagy baj – nyugtattak meg –. amivel lehetett picit keresni. mint a parancsolat. és megsértette a jobb bokáját. attól. Tibort már elvitte a mentõautó. mindent. hazamegyek. az Újklinikán megtalálja. nézzék meg. a csomag megcsúszott. Meg Klaudiát is el kell látnom. azt felelték. – Ott elõször jobbra-balra küldözgettek. mire megleltem. Ott voltam vele egészen este nyolcig. nagyon érzem a bal oldalam. Alig fél év múlva teherbe is estem. Bartha László. a Jóisten áldjon meg – káráltam neki –. De nem lehet ebbõl semmi komoly gond. Tiborral már több mint tíz éve éltünk együtt akkor – nagyon jól. orvosokkal csak jobban megérti magát. és elrohantam a barátnõmhöz. jobb a beszélõképessége. õ hívott mentõt meg engem otthon. a földbõl kiálló vasdarabnak. Azonnal átvittem a kislányom a szomszédba.orvoslást. telefonáljon a klinikára. csak a bokája nyílt szét. Az bemutatkozott: õ dr. minden munkát megfogott. szóltam én már.

fönt fekszik az osztályon. addigra kész lesz a mûtét. szét ne repedjen a hasa a doktorok szégyenére! – Egyébként is mindent én tettem meg vele és körülötte. Valóban el kellett távolítani a lépét. itt mûtöttek. mert megrepedt. de napok múltával sem indult meg a bélmûködése. Semmi kár nem érheti. megütötted. csak legyintettek: – Hát. ha a szél kijön belõle! Ám nem volt az egész klinikán szélcsõ. szentem? – háborogtam –. megmûtöttek! – Tudom. nekem kellett csinálni. hogy vele lehetek. Hívtuk is akkor. Nem lesz semmi gond. használt-e valamit? – Hát mintha valamivel jobb lett volna – felelt az én Tiborom –. meg kell operálni. – Csak durrogjon. jól van! Másnap Tibor azzal fogadott: – Képzeld. különben otthon mondhattad volna. ha kiveszik a lépét. az segít! – Aztán egy másik doktor azt kérdezte: – Az infúzióban adtunk bélmozgatót. De azt se a nõvérek vagy az orvosok helyezték föl neki. Szerencsére a szobatársak rendesek voltak. Persze máskülönben örültem. A hasa már akkora lett. mert a többi szerv átveszi a funkcióját. – Nem tudunk többet. . hogy szétnyílt a bokád.már viszik is a mûtõbe. attól még száz évig is elélhet valaki. mert nem elég. De ne aggódjon! – tette hozzá –. De csak nem javult az állapota. az fáj. a legjobb helyre! Igen ám. milyen jó. tudom. s õ azt mondta: – A férje túl van a mûtéten. Nem jöttünk volna rá. Tibike. fáj – azt hittük volna. ami azért eléggé fura feladat volt. de még kérnék szépen belõle. amit beadtunk. idehoztak. Még meg is halhattál volna! Hál’ isten. hogy ide. másokat is. nem küldenek el késõ este sem. hogy belsõ vérzésed van. mert ez volt az utolsó. Kérdeztük az orvosokat. A barátnõm a nõi klinikán dolgozott. – Vigyél el engem máshova! – Hová vigyelek. talán az is valami. a klinikára hoztak! Még szerencse. férfi létére. hogy fáj. õk tudják. õt kértem meg. mûtét után ez ezzel jár. Barthát is. – Meg lehetne próbálni akkor legalább a szélcsövet? – kotyogtam közbe –. – Te. Látod. nem zavarta õket a pitty-putty. mosdattam – senki nem is próbálta ellátni. El van látva. ez rutinmûtét. mintha terhes lenne. nem kell aggódni! Sétáljon sokat. viszegettem utána az infúziós palackot. Éjfél körül telefonálhatnak. kétszer is beszéltem velük az éjjel. Kisegítettem WC-re. itt nem foglalkoznak velem fikarcnyit se! – nyögdécselt szegénykém. Én fogom operálni. nyugodtan – mondták –. szerezzen egyet. kicsit nehezebben indul be a bélmûködés. és attól belsõ vérzése volt.

én már innen nem jutok ki! – búslakodott tovább. összesen annyit kérdezett: – Na. Vasárnap meg is állapodtunk. úgy nyom nekem itt valami – és mutatta az oldalát. aztán amikor már eltelt tíz nap. vasárnap is bent voltam nála. hadd kerüljek már ki innen! Azt ígérték. amikor panaszkodni kezdett: – Te. azt mondták: hétfõn hazavihetem Tibikémet. Õ meg csak nem javult. Na. Kérdezem a nõvérkét: – Most mi van? – Hát keresett valami gyógyszert. hozza haza mentõ. mintha hisztéria lenne. amikor kivittem a WC-re. Amint hétfõ délelõtt beértem a klinikára. ha két óra alatt érek föl a lépcsõn. elment haza – válaszolta. Szombaton is. Végre elhagyták az infúziót. ha panaszkodik a megmûtött hasának tízszeresre duzzadása miatt. De jó lesz. akkor sem! – felelte. ahányszor bejött vizitre. jól van. vigyél haza gyorsan! Kérek is ma altatót a nõvérkétõl. Megint szóltam az orvosnak. s ott azt suttogta nekem: – Te. õk tudják. én innen már nem megyek haza! – Micsoda buta beszéd ez – pöröltem vele –. Azt hittük. számít-e az valamit! – kértem. majd amikor a zárójelentés kész lesz. de jó korán. ha hazaérek. tízre lesz meg a zárójelentés. õ megnyomkodta Tiborom hasát. Akkor javasoltam. épp az a rendes portás volt ott. hadd menjek Tibiért jókor. õk föl tudják hozni – az ötödiken laktunk lift nélkül. Mutattam neki a nagy sporttáskát: – Megyünk végre haza! . a puffadáson kívül van valami problémája? – de olyan hangon. hamar egyenesbe kerülsz! – Nem. ott nézgelõdött – aztán eltûnt. kint leszek a jó levegõn. lassan kezdett jobban lenni. aztán nagy nehezen csak elindultak a belei. nem talált. semmi mással nem foglalkozott.minek miként kell lennie utána. – Na. Meg is kértem még vasárnap a barátnõmet. Volt. – Te csak gyere értem a kis Polskival. akkor meg kezdett igen fájni a bokája. ötezer forintot adunk Bartha doktornak. mormogott. Csak hát a Bartha doktor olyan volt. elment a gyógyszeres szekrényhez. ne beszélj összevissza! Meglátod. Az én Tiborom meg kezdett nekikeseredni. akkor haladjunk! – és már ott is hagyta. – Szóljál nekik. minél hamarább elteljen végre ez az utolsó éjszaka is. Siess holnap nagyon értem! – kérte szépen. Na. Toppantó úr. már miért ne jönnél. egész nap nem fogok mást tenni. Te legyél itt már háromnegyed tízre. – Nem várok én a mentõre. már az utolsó napok felé haladunk. csak a ház körül sétálok. hétfõ reggel jöjjön át hozzánk vigyázni a kislányra. aki már jól ismert.

– Hát. Végül elindult a spontán légzése. kérlek szépen! Klaudia is vár otthon Téged! Nem azért küszködtünk annyi éven át együtt. hogy most itt hagyjál minket! Legyél erõs most. hátha õ hallja: – Nagyon-nagyon szeretlek. mi van? Tibi? – furcsállottam a helyzetet. – Tessék már lejönni velem! – kértem õt. de nem tért magához. Ám amint fölértem. de várjon csak egy kicsit! – Vártam. – Nem akarom elkeseríteni. félreállt a szája. – Hát. – A férje rosszul lett. õ meg odahozta nejlonzsákban Tibi cuccait. de nem tudtak mit mondani. kérdeztem. nem rögtön nejlonzsákban hozzák az ember dolgait. más betegek is voltak ott. El is kísért. Y alakú vércsatorna útját. Mindenki azt válaszolta: õk sem értik. és bementem hozzá. és levitték az intenzív osztályra – és a férfi elsírta magát. baj történt – mondta. és próbáltam beszélni hozzá. . amit lehet. de nagyon kevés az esély. – Tessék átnézni.– Igen? – Bizony. mi történt. 55 percig élesztettük újra. Kérdezgettem mindenkit. ott volt minden. – Beszélj a nõvérkével! Megkerestem a nõvérkét. – Baj? Micsoda? – Tibi rosszul lett reggel. s az intenzíven egy doktornõ fogadott: – Az a probléma – mondta –. mert hosszú volt az idõ. most már csak azon múlik. hogy meg szeretném! – De kibírja? – Valahogy majd csak kibírom – válaszoltam. az arca. Tibikém. ahogy az ember a filmekben látja. Ott maradtam vele. amíg újraéleszteni kellett. Akkor ijedtem csak meg: ha kicsi baj van. viszem az én páromat haza! – és röpködtem föl az osztályra. Tele volt csövekkel. Meg szeretné nézni? – Persze. a kórházban? – Úgy. – Na. a boríték is a Barthának szánt ötezer forinttal. ne hagyjál itt bennünket. megvan-e minden. mert lépni alig tudtam az ijedelemtõl. Tibikém. Katikám! – szólt az ágyszomszédja. hogy a férje tüdõembóliát kapott. – Hát hogy lehet az itt bent. hogy egy nagy vérrög elzárta a tüdejébe vezetõ. Õ k mindent megtesznek. milyen erõs a szervezete. édesem! – Sírtam persze nagyon. icipicit el is volt torzulva. – És mire számíthatok? Mi lesz vele? – kérdeztem halálra váltan. kis probléma történt – kényeskedett. – Gyere ide. és le kellett vinni az intenzívre. de nincs eszméleténél. hogy életben maradjon. Meg akkor is nagy baj van. mi van. Aztán kiküldtek. mert elkerült az osztályunkról! – megnéztem. látom: üres a Tibi ágya.

aztán szóltak. hogy otthon véralvadásgátlót kell szednie – felelte az orvos. Olyan szép volt akkor is! A szeme alja csupa könny volt. ahol feküdt szegénykém. a férje haldoklik! A folyosón vártunk tán fél órát. csak egyenes vonal mutatkozik. nem? – Hát. A barátnõm azzal fogadott: – Te. amit ilyenkor szoktak adni? – Az az igazság. jól van. úgyse érti. otthon szednie kell. Sándor László osztályos orvost találtuk meg. és egyszerûen nem volt hajlandó fölkelni onnan. hogy szöget ütött a fejembe: ezek szerint Tibi nem kapta meg a véralvadásgátlót.Nem is tudom. * Fölmentünk az osztályra. próbálja meg összeszedni magát. ami az agymûködést méri. egy vérrög elzárta a vér útját. azt mondta. – Ne haragudjon már! – kérdeztem tovább –. miért nem szólnak a beteg . Olyan hosszú ideig kellett élesztgetni. hogy ezt a véralvadásgátlót mindenki megkaphassa! – És ha a klinikának nincs rá pénze. Túl sokáig nem kapott oxigént. Megpuszilgattam. valami történt: lefeküdt a konyha kövére. és akkor meghal a klinikán? Annyit emlegették azt a vérrögöt. már be sem engedtek Tibihez. mert nem sokat láttam az útból. nem tudják. Bartha nem volt bent. azon a gépen. hogy valakit már haza akarnak engedni. kérni. dr. fönt sétál – a klinika nem áll olyan jó anyagi körülmények között. hogy az agya teljesen leállt. Amint kijöttünk tõle. mint vezettem haza. a Toppantó urat úgy akartuk hazabocsátani. ha Maguk úgy döntöttek. És elvitték Tibikémet. mitõl. mit mond! – De attól én még beszélhetek. akkor már itt bent is kellett volna kapnia. a nõvérke közölte: – Most már nem mehetnek be. nem megy sehová. tájékoztasson minket arról: miként történhet meg. ezen már nem lehet segíteni. akkor rám szólt a nõvér: – Hiába beszél hozzá. ott mindenütt megsimogattam. ott megnézhetjük. A kezelõorvosa. A teste tele volt foltokkal az újraélesztõ géptõl. Meg se mozdult. Még jó meleg volt szegénykém. elköszöntem tõle. mi úgy láttuk. s kértem. nem? A következõ napon az intenzív osztály fõorvosnõje elmondta: igen. a másik helyiségbe kitolják Tibikét. Bemutatkoztam neki. Másnap újra próbáltam babusgatni Tibit. ez a kislány is érezte.

mert némelyiknek a házát kéne eladnia. nincs rá szüksége. hiszen azok már mind átkerültek oda. mire ez a nagy fölhajtás? – vont kérdõre a nõvér. mégse foglalkoztam vele. nem most azonnal. már mindegy. amire a férjének szüksége van? – Hát az nem olyan dolog. Mindent elõteremtettem volna. persze nem az eredetit. mi járatban vagyok. hanem a fénymásolatot. hogy megmentsem. ez a helyzet. Azonnal odamentünk a nõvéri szobához. de ahhoz Magának meg a klinikának semmi. Aztán lementünk az intenzívre a papírokért. Mert én már éreztem. akik nem tettek meg mindent – válaszoltam. mi úgy ítéltük meg. de ha igényt tartanak rá. most már nem is kell. jogunk van megkapni mindent. de abból Maguk úgysem tudnak semmit kihámozni. én XY helyett – aki operálta és kezelte – nem tudok beszélni. lehet. mikor ki volt itt ügyeletben – és szépen összeírtam mindent. hogy nem is mi akarjuk elolvasni azokat. igen. és szeretném tudni. én bizony tudni akarom. Én úgy tudom. nehogy már most elkezdje az orvosokkal! Én is elvesztettem rokonomat. De miért. Mondtam az ottani doktornõnek. az ügyeletes orvos. hogy az elõzõ napokban ki volt a nõvér. de mivel történt ez az izé. Különben is. hozzon be Maga olyan gyógyszert.családjának: nézze. azokat megkaphatják. a jogszabályok ezt ma már engedélyezik. Maga mit gondol errõl. de semmi köze. beszéljenek azzal! – Mármint Bartha László doktor úrral. nem lehet elõteremteni? – Nem tudok többet mondani. mennyibe kerül. Igaz. a férjem orvosi papírjait megnézhetjük-e? – Hát éppenséggel meg is nézhetik. õ azonnal tiltakozott: – Áh. – És doktor úr. amit én nem hagyok annyiban. engem nem érdekel. – Meg szabad kérdezni. nekünk nem futja rá. – Jaj. – Jó. a fénymásolatért fizetni kell. – Hát. a klinika odaadhatja a papírokat. hozzáférhetünk-e. . rögtön lefénymásoljuk? Ügyvéd jelenlétében vagy ügyvéd kérésére fénymásolhatjuk le azokat. otthon kellett volna szednie. nem úgy van az! Csak nem képzeli. olyan nagy összeg. itt valami nagy disznóság történt. kik voltak azok az orvosok. én mit áldozok föl a férjemért. ha szólnak. Én csak azt kérdezem. – Meghalt a férjem. és kezdtük fölírogatni. hogy megszerezzen gyógyszereket! – Ne haragudjon. hogy az orvosokra fogjam rá! – Ne is haragudjon.

. arra kiadjuk! Volt Röszkérõl ügyvéd barátunk. mint Bartha doktor. Aztán érdeklõdtem. az vagy eljön személyesen. December közepén hallgatott meg elõször a rendõrség. foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhetõ. aki nem kér elõre pénzt. Addigra volt már igazságügyi boncolási jegyzõkönyv. Három levelet írt nekik: október 19-én. elmeséltem. magamnál tartottam a fénymásolatokat.– De az osztályos orvos. ha elindul ilyen ügy. forduljak inkább dr. csak le kell másolniuk! – Áh. másnap menjek be hozzá az irodájába. és azonnal faxot küldött a klinikára: kérjük az orvosi papírokat. Õ is végighallgatott. azt mondta: – Csak gyûjtsed a sok pénzt! – Ettõl igen megrémültem. van-e olyan ügyvéd. Tibikém 1997. milyen úton-módon – . azonnal föl is hívtam. ami úgy összegzett: „ Toppantó Tibor halálát gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás okozta… Gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. hogy egyezzünk meg per nélkül. mi hogyan történt. Neki már rögtön magamtól azt mondtam. Tartozásaim voltak. szerintem abból lett a baj. az mibe kerül. biztosan jobb lesz. elvállalja-e. igaz – nem is tudom. Találtam is ilyet. nem tudja elõre. Ha a szakértõ azt véleményezi. nem! Keressenek ügyvédet. a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek az alkalmazottai. elõször meg kell nézetnie az orvosi iratokat szakértõvel. majd azt felelte. vagy ad Maguknak meghatalmazást. és azt is leküldte faxon. hanem százalékot kap. Végighallgatott. ha megnyeri az ügyet. s a jegyzõkönyvet két olyan orvos írta alá. Õ meg egybõl megírta a följelentést is a rendõrségre. Vissza is kapta mindkét helyrõl az igazolást: vették. Ábrahám doktor. mint Szegeden. ott álltam Tibi nélkül a másfél éves kislányommal – mibõl fizetem én ki az ügyvédet? Vissza se mentem hozzá. elmentem hozzá. arra kaphatom meg a saját férjem iratait – de hát õk tudják. Csakhogy ez az ügyvéd. Ábrahám Lászlóhoz. akik ugyanannak a klinikának. ahol meghalt. õ kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik. hogy is van ez: ügyvéd ad nekem meghatalmazást. valóban mûhiba történt. akkor kézbe veszi az egészet. az ügyvéd közben fölajánlotta a Providencia Biztosítónak – amelynél felelõsségbiztosítása volt a klinikának –. Írt nekem meghatalmazást. azt mondta. szeptember 24-én halt meg. Ám õ azt tanácsolta. mulasztás. a Sándor doktor úr azt mondta. hogy nem adtak neki véralvadásgátlót. azokat ki kell adniuk. már aznap délután mehettem a papírokért. fizetnem nem kellett érte. amikor megkérdeztem. leírogatta. Le is másolták.” Persze a boncolás nem máshol történt. Nem egészen értettem ugyan.

ha idõben felismerik a tályog kialakulását. aminek csatlakozó elváltozása a mellkasi gyulladás… A mellkasi gyulladásos folyamatok nem a lépsérülés következtében. „Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét!” Ábrahám ügyvéd úr azonnal beadta a keresetet a bíróságra.december 4-én és december 22-én. hanem a boncolás során talált lelet eredménye… A laboratóriumi és klinikai vizsgálatok eredményei azonban egyértelmûen bizonyították. Március elején kegyeskedtek leírni: nem ismerik el kárigényem jogalapját. hol az a jogász azt válaszolta: szakértõk bevonásával vizsgálják az ügyet. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõthromboembolisatio megelõzésének. a szeptikus állapot ezután manifesztálódott. Herczeg László szakértõ ezt írta: „A szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét után heparin profilaxist (megelõzõ véralvadásgátló kezelést) kezdeni. Farkas Márton igazságügyi orvos szakértõ szakvéleménye. hol ez.” Aztán ezt a szakértõi véleményt decemberben kiegészítette azzal: „A megelõzõ véralvadásgátló kezelés elmaradása ok-okozati összefüggésben áll Toppantó Tibor halálával. A büntetõügy mellett tehát elindult a polgári jogi. A beteg ekkor még nem gyógyult meg. Éppen ezen radiológiai leletbõl lehetett következtetni a még néma tályog jelenlétére. A léprepedés sürgõs mûtétet igényelt. A góc felismerésére és kezelésére nem került sor.” Ezt a kórház persze vitatta. . hogy a beteg kibocsátása szeptember 19-én orvosilag nem volt indokolt. hanem a lépkiirtás utáni szövõdményhez (haematoma. A szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ. Ha a mellkasi gyulladás területérõl a véráramba kerülõ baktériumok. kártérítési per. akkor az ok-okozati összefüggésben van a fel nem ismert rekesz alatti tályoggal. sõt. persze mindet ajánlottan és a feladóvevényt iktatva. de ugyanilyen sebészeti beavatkozást igényelt volna a lépágyi vagy rekesz alatti tályog kezelése is. A Providencia Biztosító még csak nem is válaszolt egyikre sem. rostonyos mellhártyagyulladás a gyulladásos góc következménye volt. illetve toxinok okozhatták a beteg hirtelen állapotrosszabbodását. így a bíróság kirendelte a debreceni orvosi egyetemet szakértõként. és majd jelentkeznek. s abban többek között ez állt: „A Toppantó Tibor halálát okozó »gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás« nem élõ emberben felismert kórkép. tályog) csatlakozva alakultak ki. Addigra elkészült az általunk fölkért dr. Onnan dr. Ha aztán néha telefonált nekik.

szakszerû orvosi ellátás. A pesti orvosi egyetem igazságügyi orvostani intézetétõl lényegében ugyanaz a vélemény érkezett: „A vérrögképzõdés megelõzésére kizárólag gyógytornász beavatkozás szerepel az orvosi dokumentumok között. Az eljárás során bûncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. szeptember 19-i lelet az. mindenki tudta tehát. Farkas Márton ezt elfogadta. keringésjavító fizikoterápia és mellkasi gyógytorna szerepel. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg. Azt írta: „Határozott szakértõi vélemény nem adható. 98 márciusában – amikor már indult a parlamenti választási kampány. járt el. semmilyen kérdésre nem adott választ. ezt írták: „Az életmentõ lépeltávolító mûtét után szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás.” Ezek után még a miskolci Igazságügyi Orvostani Intézetet is kirendelték. A gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. és tulajdonképpen semmiben sem értettek egyet.elhárításának. A kezelés hiányossága az oka nagy valószínûséggel a klinikai halált okozó rögembolizációnak. Gyógyszeres beavatkozást nem alkalmaztak thrombosis megelõzésére. A laboratóriumi leletek között az 1997. Ebben légzõtorna. amelyben a thrombocytaszám határértéket meghaladó értéke felhívhatta volna a figyelmet a rögképzõdés veszélyére. A thrombosis megelõzésére szolgáló kezelés e tekintetben hiányos. a bíróság kénytelen volt újabb szakértõt bevonni.” Mindeközben a büntetõügyet ott fékezték. korszerû. dr. Ráadásul a kórház és a biztosító továbbra is ellenszegült. Itt van. illetve a trombózisból származó tüdõgyulladás miatt létrejött keringési elégtelenség is okozhatta a beteg halálát. bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás miatti heveny légzési-keringési elégtelenség az alkalmazott. Kiss Lajos. gyógykezelés ellenére nevezett halálát elháríthatatlanul eredményezte. A keringésjavító fizikoterápia az.” November végén. mulasztás. amely visszeres rögösödés megelõzésére szolgál. valamint azt is. aki a . A vérrögképzõdés megakadályozására tehát nem történt meg minden intézkedés. Az ottani orvos szakértõ azonban kitért.” Dr. a bírósági tárgyaláson a két szakértõ órákon át vitatkozott egymással. illetve a profilaktikus anticoaguláns kezelés elmaradása okokozati összefüggésben van a beteg halálával. A fel nem ismert szepszis. ezért az eljárás befejezésérõl határoztam. hogy „ külön-külön a szepszisbõl. s azokból kiderült: a rendõrség számára szakértõként az a szegedi klinikai orvos. ahol csak tudták. hogy Bartha doktor is indul – határozatot hozott a szegedi rendõrkapitányság: befejezi az eljárást.” Megkaptuk az iratokat.

szó szerint idézték benne azokat a megállapításokat. Kiss úgy adott szakvéleményt. hogy nem Bartha képviselõ úr ellen indították el a nyomozást. Farkas Márton szakvéleményébõl egyetlen hangra sem reagált. Bartha László volt. Igaz. Úgyhogy Ábrahám ügyvéd úr. majd 1998 októberében rendelték el a nyomozást – 1999 májusáig nem történt semmi. hogy az ügyben érintett .” Valamint keresetet is adott be a bíróságra a rendõrség államigazgatási határozatának megváltoztatására. Ábrahám ügyvéd úr akkor kérte is a megyei fõügyészségtõl. alávaló rágalom. A pert megnyertük. Õ feljelentésem megtételekor és a cselekmény elkövetésekor a SZOTE Traumatológiai Klinika alkalmazottja volt. hogy 1997 szeptemberében tettem meg a feljelentésemet. hanem ismeretlen tettes ellen. a megyei rendõr-fõkapitányságra bízva. ha egy-két sört megivott. és Szeged polgármestere lett. Igaz. Mit tehetett. Majd pedig – ahhoz képest.boncolást is végezte. Az a tény. s Bartha doktort a Fidesz színeiben képviselõvé választották. hogy dr. de ennek ellenére ugyanarra jutottak: „Gondatlanság. persze rögtön följebb tolva. A – persze szintén Szegeden mûködõ – megyei fõügyészség elutasító határozata így szólt: „Az elfogultsági kifogás alaptalan. Bartha közben a parlamenti képviselõség mellé a helyi választásokat is megnyerte. a nyomozás lefolytatására kötelezésre. Öt hónap múlva a fellebbezést elutasították. szakmai szabályszegés nem állapítható meg. hogy elfogultság miatt zárják ki az ügybõl a Szeged Városi Ügyészséget. Jelen feljelentésem alapján vele szemben büntetõeljárás megindításához elõzetesen mentelmi joga felfüggesztésére van szükség. hogy a feljelentést eredetileg ismeretlen tettes ellen tettem meg. de tudomásom és tájékozódásom szerint férjem kezelõorvosa dr. Úgyhogy megfellebbeztük a megszüntetõ határozatot. a szegedi városi ügyészség elrendelte a nyomozást.” * Csakhogy mindeközben lezajlottak az országgyûlési választások. amikor panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Fõügyészségre. de ma országgyûlési képviselõ. abban már másképpen volt kénytelen fogalmazni az én nevemben. legfeljebb . S õ szakvéleményében leírta: Tiborom „ idült alkoholista volt” Amibõl egy szó nem igaz. Mindenesetre dr. Ott azzal kezdték. akkor Tibornak nem kellett volna meghalnia. mulasztás. „Elõadom. hogy ha Bartha doktorék megelõzõ véralvadásgátló kezelést alkalmaznak.

A halált elõidézõ okfolyamat elindulását követõen a kezelõorvosok a megfelelõ intézkedéseket megtették… A heparinkezelés elmulasztásával a foglalkozás szabályait nem sértették meg. mit fog szólni az ETT olyan ügyhöz. talán még léteznek érvényes tankönyvek. íródnak szakmai kollégiumi állásfoglalások! Csak ezek a korábbi szakértõket támasztanák alá! Úgyhogy az ETT szerint „ ennek megfelelõen adott esetben a profilaktikus antikoaguláns kezelés beállítása az orvosi mérlegelés körébe tartozott. És ma lesz a polgári perben az utolsó tárgyalás. Például: „A lépeltávolítást követõen végzett profilaktikus antikoaguláns kezelés indokoltságáról megoszlanak a vélemények. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg a kezelõorvosok részérõl. Abból kiderül: a rendõrök – miközben az országban már jószerivel nem volt olyan orvos szakértõi intézet. amely ne foglalkozott volna Tiborom dolgával – új véleményt kértek az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. De tényleg. amely azt támasztaná alá. és ezért annak elmaradása nem kifogásolható” Tehát „ . kimozgatjuk . Olyan további adat pedig. nem áll rendelkezésre.Szeged megyei jogú város polgármestere. hogy az ügy tárgyilagos megítélésében bármi befolyásolná az ügyészséget. hogy megoszlanak a vélemények. Nos. kizárólag erre. mindjárt fél tíz. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak azonban sokan jól ismerik az általános hozzáállását is. azt meg különösen el tudják képzelni. ha éppen arról van szó. Nyilván nem véletlenül. Föltápászkodunk. hogy az eddigi szakértõi vélemények ne lettek volna egyértelmûek. hogy tulajdonképpen nincsenek szakmai szabályok? Hiszen ez ezt jelenti. mennünk is kell! – fejezi be Kati nagyot sóhajtva. hát eddig jutottunk. Az ETT – ahogy kell – lesöpörte az asztalról az összes eddigi szakvéleményt.” A rendõrség határozata természetesen egyetlen korábbi szakvéleményre sem hivatkozott. Olyanokat írtak. annak a hátán is föláll a szõr. talán ítélethirdetés is. Hát attól.” 1999. betartották-e a szakmai szabályokat.” Én nem vagyok jogász – de azt azért egyáltalán nem értem. „A leírtak alapján a nyomozás bûncselekmény hiányában történõ megszüntetésérõl kellett határoznom”– zárult a verdikt. Ugyanis azt aztán nem lehet mondani. vannak szakmai protokollok. önmagában nem alapozza meg a Szegedi Városi Ügyészség kizárását. amelyben a parlament egészségügyi bizottságának tagjáról van szó mint esetleges vádlottról. június 1-jén született meg a Csongrád Megyei Rendõrfõkapitányság határozata a nyomozás megszüntetésérõl. a legmagasabb orvosi fórum hogy közölheti. az ETT-ére. hogy aki tud olvasni.

Mindenki ismeri. Csikós Klára. úgyis most dõl el. abbahagyva a mellébeszélést. – A bíróság a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt elutasítja – hangzik a verdikt Csikós doktornõtõl. jobbnak látom befogni a szám. ha kellõen exponált személyiségrõl van szó. – Magyar állampolgár vagyok. ezért kérem a zárt tárgyalás elrendelését – kötné az ebet a karóhoz a biztosítós ügyvéd. ügyvéd úr? – szeretné tisztázni a dolgot a kedves. Személyiségi jogokra hivatkozik. én valahogy véletlenül azonnal a gyönyörû fiatal nõ mellé telepszem le. akivel még soha nem találkoztam. kinek a jogaira gondol. de hát kellett nekem elvállalni ilyen sok tévészereplést –. ami voltaképpen csak ahhoz a közismert tényhez újabb adalék. nem köteles mindenki ismerni önt! – Ezzel nehezen tudnék vitatkozni. – Kende úr! – szól rám a bírónõ. amelyet nekem tegnap küldött meg az ügyészség. Csikós doktornõ a biztonság kedvéért ismerteti. hanem a büntetõeljárásban született. – Pontosan mire hivatkozik. majd mindenekelõtt kéri a zárt tárgyalás elrendelését. ebben az ügyben büntetõfeljelentés is született. majd megadja a szót a felperes. aki a bíróság nyilvános tárgyalásán hallgatóságként van jelen – veszem föl a kekk stílust. dr. – Büntetõeljárás is folyik ebben az ügyben. kirúgnak-e vagy maradhatok. tehát szempontjai büntetõjogiak? – intéz körkérdést a bírónõ. Velõtrázóan szép ügyvédjelöltnõjét azért elküldte hallgatóságként. Ábrahám doktort helyettesítõ ügyvéddel. állt ha õ képviselné a bíróság elõtt is az asszonyt. – Maga kicsoda? – fordul felém az ügyvéd. s átbandukolunk a bíróságra. okos bírónõ. milyen kisváros a Szeged nevû nagyváros is. . s amely nem ebben az ügyben. Egykor ennek a klinikának a jogtanácsosaként dolgozott. meg arra. Toppantóné ügyvédjének.megmacskásodott tagjainkat. Ábrahám László ugyanis – nemhiába volt a rendszerváltást elõkészítõ Nemzeti Kerekasztal résztvevõje a harmadik oldalon – aggályosan korrekt ember. – Ismerik azt az ETT-szakvéleményt. * Ott találkozunk a Toppantóné ügyvédjét. A biztosító ügyvédje szemrevételez. anélkül hogy megjelölné. késõbb „ át” a betegek oldalára – nem tartaná hát helyesnek.

– Ezt hogy tudja megoldani? – Csak úgy. a kislánya pszichés állapota rendezõdött azóta.– Keresetemet változatlanul fönntartom. – Mennyit tud havonta keresni? – Annyit. hogy anyukámék segítenek. mint dolgozunk. – Úgy tudjuk. hogy idõben el tudjon menni a gyerekért? – Középmûszakos vagyok. vállalkozó vagyok. – És a vendégköre a fodrászatban? – Hát az nagyon kevés. most már tulajdonképpen jól van. Próbálom földolgozni a történeteket. – Legyen szíves fölállni! Hány éves most a kislánya? – Három. hogy nem halunk éhen a kislányommal. – Akkor tessék! – Tisztelt Bíróság! – emelkedik szólásra a biztosító ügyvédje. mi lesz. beilleszkedett az óvodában. amennyibõl ki tudom fizetni a rezsit és éppen. kérem a Tisztelt Bíróságtól határozat meghozatalát. pedig nem engednek minket másképpen dolgozni. – Felperes! – szólítja Toppantónét a bírónõ. – Alperes. További bizonyítási indítványom nincs. – Jelen perben bebizonyosodott: semmifajta szabályszegés nem történt felperes férjének gyógykezelése során. hogy felperes férje halálának bekövetkezése a megelõzõ véralvadásgátló beadásának elmulasztásából következett. – Mi a helyzet azzal. Így van ez? – Igen. Utána nem is tudom. melyik számlát fizessem ki. van kérdése? – Nincs. – Konkrétan menyi jövedelmet tud hazavinni havonta? – A vállalkozóként kötelezõen befizetett összegek és a lakásrezsi befizetése után tízezer forintom marad kettõnknek étkezésre. Az önkormányzat is megvonta tõlem a nevelési segélyt. – És ön? – Hát változóan. E perben teljesen egyértelmûvé vált. Az eljáró orvos mindenben a szakmai szabályoknak megfelelõen és a legnagyobb gondossággal járt el. hogy a papája halála nagyon megviselte õt. ruházkodásra. – . Minden hónapban választanom kell. a kislányom óvodai költségeire. Ezért kérem a kereset elutasítását! – Tisztelt Bíróság! – a felperesi ügyvédnek van slusszpoénja. Többet ücsörgünk. ez a többi kollégámmal is így van. de az az igazság. mondván. de erre csak januárig van lehetõségem.

hogy évente körülbelül 8 milliárd forintot tesz ki az a táppénz. amelyet a trombózisos betegek munkából való kieséséért fizet az állam. Ezért a Thrombosis Társaság tagjai az orvosi szakkollégiumok véleményeit is összegyûjtve az egészségügyi miniszterhez fordultak: ezután ne pusztán mulasztás. Blaskó György – Magyarországon az orvosok kellõ ismeretek hiányában. – És átnyújtja a bírónõnek a cikket. majd szólunk.a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke – olvassa föl a bírónõ. valamint a kamatok. tessék kifáradni. de hiba is legyen. II. Én tíz az egyhez adnám Toppantóné ügyének gyõzelmét. Csakhogy – mondja dr. Ennél jobban talán semmivel nem lehetne indokolni a megelõzés szükségességét. s zavart kvaterkázásba fogunk. s közülük évente kétezren tüdõembóliában meghalnak – állítja dr. s közülük hat-nyolc százaléknyian tüdõembóliában haltak meg. Az alvadásgátlók bevezetése elõtt a csípõ. nem mindig ezt a kézenfekvõ megoldást választják. Blaskó György. Jó fél óra múlva mehetünk be. és amely éppen errõl szól. Toppantó Tiborné számára 3 millió. rendû felperes számára . – Bírónõ! Pillanatra belenézhetek a cikkbe? – közelít a pulpitushoz a biztosító ügyvédje. ha egy lábtörés gipszelése alatt a kezelõorvos nem alkalmaz elegendõ ideig véralvadásgátló gyógyszert.és térdpanaszokkal operáltak hatvan százaléka kapott trombózist. ha ítéletet hirdetünk! Kizúdulunk a folyosóra. s tüdõembóliában meghaltak szinte alig akadnak köztük. Pedig a magas halálozási statisztikák mellett nem elhanyagolható az sem. A gyógyszer alkalmazása után a trombózisosok száma kettõ-négy százalékra csökkent.Becsatolok egy újságcikket. leplezni próbálva idegességünket. ha valaki nem adja be a megfelelõ ideig a megfelelõ mennyiségû véralvadásgátlót. Toppantó Klaudia számára 1 millió forint nem vagyoni kártérítés. Az engedély birtokában máris lecsapni próbál. rendû felperes. amely interjút közöl ezen orvosi témakör legelismertebb magyar szaktekintélyével. de ez nem! – Jó. – Ez nem tudományos tanulmány. illetve II. rendû felperes. – Ha az orvosok a megelõzésben valamit rosszul tesznek. de senki nem akar fogadni velem. illetve félve a túladagolás okozta kockázattól. – Már az is veszélyes lehet. ennek következtében több ezer ember trombózist kaphat. és kötelezi I. ez egy napilapcikk! Ha az illetõ professzor szaktudományos lapban megjelent tanulmánya lenne. Van még valakinek elõadnivalója? Senkinek? Akkor a tárgyalást berekesztem. s az ítélet úgynevezett rendelkezõ részét állva hallgatjuk meg: – A bíróság megállapítja alperes kártérítési felelõsségét. akkor figyelembe vehetõ lenne.

ETT IB által készített véleményt – azt állapította meg. Ezen kezelés azonban veszélyt is rejt magában.és légzésleállás miatt elõállott oxigénhiányos agykárosodás. elhárítására. annyiban. A vérrögképzõdés megelõzésének másik hatásos módja a beteg korai mobilizációja. hiszen a betegnél vérrögképzõdés és ezt követõen trombolizáció indult meg. amely miatt gipszkötést kellett felhelyezni. a beteg megfigyelése. ami miatt a lépét el kellett távolítani. hogy Toppantó Tibor halálát egy vérrögképzõdés folytán elõállott. de rendelkezésére álló. rendû felperes édesapja volt – 1997. szeptember 11-én szenvedett közlekedési balesetet. hogy a jobb boka zúzódását szenvedte el. jobb boka gipszrögzítése. hogy Toppantó Tibornál Heparin profilaxist kellett volna kezdeni. hogy az ellátó orvosok a különbözõ beavatkozásokat (lépeltávolítás. rendû felperes férje és a II. Egyik leghatásosabb az úgynevezett profilaktikus antikoaguláns kezelés. Azon tények ismeretében. A bíróság álláspontja szerint az orvosok esetében felállított . masszív tüdõembolizáció következtében bekövetkezett keringés. Így reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysor elhárítására. a beteget már a mûtét után két nappal mobilizálták. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõembolizáció megelõzésére. ebben a vonatkozásban gondatlanság vagy mulasztás nem állapítható meg. másodlagosan pedig az ezt követõen kialakult tüdõgyulladás és keringési elégtelenség okozta. Ugyancsak megállapítható. A vérrögképzõdés megakadályozására számos módszer ismert. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem volt eredményes. utókezelés. alaposan ismerteti a történteket. az embolizáció feloldása) során megfelelõen és cél szerint végezték. illetve a nem általa beszerzett. és ezt követõen az alperes Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikájára szállították… – a bírónõ részletesen. a szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét elvégzése után Heparin profilaxist kezdeni.további havi 6 ezer forint járadék megfizetésére. Ezt az ellátást folytató orvosok nem alkalmazták. hogy ha a sérültnek a vizsgálatok során fel nem ismert sérülése van. életveszélyes vérzést hozhat létre. Jelen esetben ez a módszer került alkalmazásra. Az indokláshoz már leülhetünk: – Toppantó Tibor – aki az I. A bíróság – osztva a szakértõk által kifejtett álláspontot – úgy foglal állást. valamint léprepedést. megelõzõ Heparin adása. majd így folytatja: – A bíróság – elfogadva az általa beszerzett szakvéleményeket.

Magyarán elmarasztalta dr. aki kezelte Toppantó Tibort. valamint arra a veszteségre is. hogy a vizsgálatok során még fel nem ismert olyan sérülései lehettek a betegnek. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak. ami az anyagiakon túl érte felpereseket. ami egyben a magatartás jogellenességét is jelenti. hogy nem lesz semmi! . Engem ez lenyûgöz. vagyis nem állhatott volna elõ az a helyzet. esetlegesen elõálló. hogy elveszítették a család anyagi támaszát. Mindezen szempontok mérlegelése mellett a bíróság úgy foglal állást. Igaz. mivel õ tehet Toppantó Tibor elhunytáról. Az azonban tény. hogy a szükséges kezelés elmulasztása következtében létrejött a vérrögösödés. mert kifejezi: nem csak úgy a vakvilágba hozott ítéletet. életveszélyes vérzés kapcsán a bíróság rámutat arra. felelõs az õ haláláért. vagyis a kártérítési felelõsség megállapításának alapjául szolgál. hogy a teljes feltárás már megtörtént. hanem valóban az érintett számára és javára. A bíróság túlzottnak ítélte meg a felperesek együttesen 10 millió forintos kárigényét. Bartha László képviselõ és polgármester doktor urat. amelyek életveszélyes vérzést hozhattak volna létre. Íme. hogy az alperes kórház kártérítési felelõssége fennáll. Rámutat még e körben a bíróság arra is. Ennek során tekintettel volt arra is. A Heparin profilaxis alkalmazásának ellenjavallataként említett. azt egyrészt fokozott figyelemmel kísérve idõben észlelni lehetett volna. hogy ez elméleti feltételezés. és amennyiben valóban a vérzés ennek következtében elõállott volna. és ez a jogellenes magatartás egyben neki felróható is. illetõleg a szükséges intézkedéssel az elhárítása érdekében be kellett volna avatkozni. A bíróság álláspontja szerint mindenképpen meg kellett volna tenni a vérrögképzõdés elkerülése érdekében szükséges kezelést. tehát – ha már most nem polgári jogi szóhasználattal élünk – éppen az az orvos. közben elmélázom: furcsa dolog ez a jog. s ezt az összeget ítélte méltányosnak. ezzel megsértették a rájuk elõírt jogszabályi kötelezettségüket. A bírónõ fantasztikus empátiával adta elõ ítéletét és annak indoklását: végig Toppantónéhoz beszélt. mivel jogellenes magatartásával kárt okozott.legnagyobb gondosság követelményébe a heparinizálás alkalmazása is beletartozott volna. Mivel ezt elmulasztották (és ennek következtében indult be a halálos ok-folyamat). a független bíróság – és hiszem: nem lehet könnyû dolog függetlennek lenni Szegeden a szegedi polgármester elleni ügyben – kimondta a kórház felelõsségét. hogy a Heparin profilaxis alkalmazására a beteg esetében már a mûtét elvégzése után került volna sor. S mindeközben a büntetõügybõl teljesen nyilvánvaló. Ítéletben rögzítette: a klinika. ami azt jelenti.

amit a kezelés során tanúsítaniuk kellett volna” – így a cikk.Értem én: más a polgári jog. – Szia. hiszen a rendõrség-ügyészség megállapította. apró figyelmességként többes számba téve azt. hogy én rettenetesen zokogok. Aztán megvolt a temetés. * Toppantó Katit az ítélethirdetés után egy dologról még meg kell kérdeznem. és apu föntrõl néz minket. A pici lányom azt kérdezte: – Anyu. Bartha László vétkes Toppantó Tibor halálában? Persze. „A beteget kezelõ orvosok elmulasztották a legnagyobb gondosságot. nem kell etikai eljárást lefolytatnia. bár még nem jogerõs ítélet birtokában –. ugye apu is tologatott engem? . Bartha László nevét. névvel kellene szólnia. hogy a Délmagyarország. – Amikor kicsi voltam. látva. a Magyar Orvosi Kamara mit fog tenni: kész kottából tudom olvasni. A polgári jogi ítélettel meg nem köteles foglalkozni – ha egyszer nincs kedve hozzá. És nincs. és alszik. amikor kiérünk. bármennyire is nem szeretek kíméletlenkedni: – Mondja. Mindig köszönünk neki. Szeged napilapja néhány nap múlva úgy tudósít „Elmarasztalták a SZOTE-t” címmel az ítéletrõl. Megvárja a büntetõügy lezárását. s ara hivatkozva kimondja: nincs mit vizsgálnia. konkrét személyrõl. de ez nem büntetõjogi megfogalmazás! Már az is sokatmondó. amelyben vétkességet is kellene bizonyítani. az énekel nekünk. aminek egyes számban. Késõbb sem mondtam neki semmit. miért sírsz? – Mert itt van apukád. hogy nem igazán értette. és megint más a büntetõ. Hogy hétköznapi szóhasználattal azt mondhatjuk – immáron bírósági. anyukám és a nõvérem átvitte õt a másik szobába. másfél éves. és akkor nap mint nap kettesben mentünk ki a temetõbe. meg amikor elmegyünk. – Olyan kicsi volt még. Akkor nem is tudtam volna neki semmit mondani. apu! – értette meg a kislány. hogy nem történt foglalkozási szabályszegés. én milyen rémes állapotban érkeztem meg. De ahányszor ide kijövünk. hogy elfelejti megemlíteni dr. hogy ez tényleg megtörtént. én magam sem voltam képes elhinni. – De miért? Mi van vele? – Alszik. dr. itt van a kismadár. a kis Klaudiának mikor mit mondott az apjáról? – Amikor Tiborom halála után hazamentem. A legelsõ alkalommal azt suttogtam Klaudiának: – Apu itt fekszik. csak azt látta. Arról aztán már jobb nem is elmélkednem.

Elõkerül szerkesztõ. a tévések magukra vessenek. kicsim. Másik mûhibaügyben készülök ismét Szegedre. õ is tologatott. hogy apu bent feküdt a kórházban. Nos. mennyien szeretnének részt a rendezvényen. mert írásba persze nem adta. Csupán telefonon közölte Ábrahám László ügyvéddel. Négy óra húszkor kezdeményezem. hogy beférjenek. Érkezésem délutánján – értesítenek jó elõre – író-olvasó találkozón dedikálom együtt elsõ mûhibakötetem és új könyvem a Postabankról. meg is kellett változtatniuk a helyszínt. s ottani barátaim ki akarják használni az alkalmat. vezetõ szerkesztõ. õk nem jönnek forgatni. Punktum. aki orvosjogot tanít joghallgatóknak. hiába a több száz jelentkezõ. a hatalmat komolyan kell venni. amikorra hirdették az író-olvasó találkozót. Várakozunk a Kárász utcai könyvesboltban. mi történt? A dékán nem engedélyezte. Nocsak. új hír fogad: elmarad az egyetemen a vita. majd nagy vitára várnak az egyetemre: együtt a medikusok és a joghallgatók mindkét témáról beszélgetni akarnak velem. . * Hónapokkal késõbb még apró ízelítõt kapok: a politika tényleg nem a viccelõdés terepe. mégiscsak illetlenség nélkülük elkezdeni. Vagy letiltotta a vitát. Aztán másnap délelõtt a helyi magántévé vesz föl mûsort velem. Ebbõl még nem feltétlenül kellene messzemenõ következtetéseket levonni.– Igen. ha fél órán belül nem egészülne ki a történet újabb adalékkal. amit akarnak. Vagy visszavonta korábbi engedélyét. – És azóta is sokszor elõfordul. és az orvos nem jól kezelte. A könyvesboltiak inkább elõbb telefonálnának. anyu? – Megölték. ha pedig õk ott forgatni óhajtanak. – De miért itt van. Mi több. az egyetem legnagyobb elõadótermére van szükség. hogy a bölcsõdében. A városi tévé a dr. nem orvosi mûhibákkal. Nem tudni egész pontosan. alaposan megszervezik a programomat. talán ne várassuk tovább a szép számban megjelent olvasókat. Bartha László vezette helyi önkormányzat tulajdona. s mind megnyugtatják a könyveseket: tegyenek. amikor megérkezem Szegedre. a játszótéren Klaudia azt mondja a kis játszótársainak: – Az én apukámat megölték. amikor fölmérték. de hát még nem érkezett meg a városi tévé stábja. ott forgatni akar a városi tévé. hogy hát akkor ez a vita nem lesz. már jócskán elmúlt négy óra. Tudod. Inkább majd az országost megelõzõ szegedi egészségügy-privatizációval foglalkoznak. és megölte.

Az ötödik órában a docens azzal állt elõ. vizes ruhával törölgette a homlokát. s Krisztián fél óra múlva már bömbölt harsányan – õ szerencsére nem fáradt el. Staphylococcusról. ami természetes. hamar beleegyeztek. Makkegészséges volt. viszont kedvelnek mindent. Hogy náluk természetesen minden szülés papás. amelyeket összekötve rajzolódott volna ki a lázgörbe. Mindketten nagyon fáradtak voltak már. Viki négy nappal a szülés tervezett idõpontja elõtt befeküdt. Akkora haja volt. Az orvosok összevissza beszéltek. Azt nem lehet tudni. fejlett és hatalmas. sokat segített. . Szóval valamikor a harmadik-negyedik napon Viki belázasodott. aki már kétszer is nála szült. olykor alig kapott levegõt. Fertõzésben. Menetrendszerûen azon a napon kezdett vajúdni. Áttolták az ágyat a mûtõbe. István bent volt vele végig. és gépekre kötötték. Kéthetente. ha nem fiú. Beszürkült. mert sokat hallottak az itteni bababarát és mamabarát módszerekrõl. ezt a docenst mindenki dicsérte. – Kedves volt. Utólag – amikor a kórház kiadta az iratokat – a lázlapon nem csillagok jelölték egy-egy mérés eredményét. – Igaz. a nap nagy részében eszméletlenül feküdt. aztán a negyedik naptól 39 foknál. Vikinek pár nap múlva láza lett. pedig csak benne maradt a méhlepény nagy része. de ez már nem számított semmit. simogatta a karját. Átvitték az intenzív részlegre. hanem valaki két egyenes vonalat húzott: elõször 37 foknál. Több ismerõsnél informálódtak. és egyre rosszabbul lett. aztán már hetente jártak a docenshez. de hát mit kell eldöntenie a szülészorvosnak? – nevetett Viki legjobb barátnõje. néha kissé döntésképtelen. úgy tûnik. és nem is olyan vészesen drága! A terhesség alatt semmi gond nem volt. biztatott. beszélgetett vele. talán jobb lenne megcsászározni Vikit. mert egyszer sem mértek lázat. Már alig-alig volt magánál. nem bírt fölkelni. veleszületett immunhiányos szindrómáról. nem hívei a durva beavatkozásoknak.*** Azért ebbõl a kórházból akartak szülészt választani. A harmadik héten kivették a méhét. nem jön ki a baba. amikorra ki volt írva. Pontosan a Semmelweis-napon meghalt. mikortól. akár be is lehetett volna fonni.

aztán Edelényben a kapitányság megbízott. elvégeztette az összes létezõ vizsgálatot. 96 nyarán szerelt föl rendõrnek. tömte magát gyümölccsel. ajánlották neki dr. fekete hajú. jó orvos – kedves is volt. Edina óvónõképzõ fõiskolát végzett. ám az óvónõi munkát betegsége miatt abba kellett hagynia: nem tudott egyetlen dalt sem elénekelni a kicsiknek. Július 2-án. Mentõt hívtak. az égadta világon mindent igyekezett úgy tenni. ebbõl szülés lesz. Szabó doktor éppen ügyeletes volt. Eljártak a családtervezési tanácsadóba. majd kinevezett hivatalvezetõje lett. be sem kellett hívni. a mamája a harmadik gyerek után otthon maradt – ma már mindketten nyugdíjasok. sikerülni fog. ez negyven kilométernyire van Miskolctól. Edina bújta a szakkönyveket. szólt neki. A könyvek szerint ekkora babával tizenkét és fél kilót szabad és kell hízni. s eleinte minden rendben is volt. pár órán belül szülni fog. nagy baba lesz. akárki meglássa. Azt mondták. eleinte nyomozó volt. ebbõl már bármelyik pillanatban baba lehet. kék szemû nõ. 91 végén lett terhes. úgyhogy hazaengedte. õ grammra pontosan ennyit szedett föl. csütörtök reggel Edina bement Szabó doktorhoz vizsgálatra. 21 évesen ment férjhez. A papája technikus volt a szénbányában. Hét körül ért haza a férje. Megvizsgálta az asszonyt. még nincs harmincéves. a hasa. csak próbálkozzanak kitartóan. valóban kezd nyílni a méhszája. a kazincbarcikai kórház szülész-nõgyógyászát. útközben fölvették Edina édesanyját is. Lezajlottak a szokásos . a kiíráshoz képest így is már néhány nappal túlhordta a gyereket. garázdaságtól kerékpárlopáson át a sikkasztásig mindenfélét nyomozott. igaz. hogy gyerekük legyen. A Rendõrtiszti Fõiskola „ táltosképzõjére” ment. s száguldottak be Barcikára. tervezték. rendes is volt. de az nem baj. Szabó Sándort. Este Edina érezte is. fáj a dereka. salátával. A szülei szendrõiek. azt mondta. hogy nyolc hónapig nem jött össze a dolog. nem kevés pénzért. Akarták. de azzal. hogy a babája a lehetõ legegészségesebb legyen. Az orvos zártnak találta a méhszáját. úgymond fogadott orvosként minden egyes vizitért fizettek neki. a doktor úr azt mondta. amint tanácsolták. ideje indulni. ahol megnyugtatták õket: mindketten egészségesek. Zavartalan volt a terhesség. s nem vette el a kedvüket.Edina a saját gyerekére vágyik Tiszóczkiné Svidró Edina törékeny. S úgy is lett.

fekve megfordulni sem bírok. menjen ki a zuhanyzóba megmosakodni. kettõs látása volt. piros bõrû – de makkegészséges. Éjfél körül Szabó doktor úgy döntött. burkot repeszt. hogy szinte azonnal elaludt. nem tágul eléggé! Jóval késõbb egy másik szülõnõ azt mondta: – Persze hogy megcsászározott. és alig kapott levegõt. elaltatták. válaszolni is alig bírt. kedden került elõ legközelebb. úgy érezte. Jött-ment. mondjon már róla valamit. ráncos arcú. szivacsot. fájt a hasa. Átvitték a mûtõbe. Mire hajnalban Szabó doktor közölte vele a verdiktet a szülés helyetti császármetszésrõl. – Nem tudok fölkelni – vallotta be a nõvérnek –. ez a helyes. fekete hajú. – Mi az. de az megnyugtatta. törülközõt. – Bejött másik nõvér. már annyira kimerült. de annyira össze volt zuhanva. nem igaz. hogy végig hallotta a baba szívhangját. Edina próbálkozott is. egészséges! – örvendeztette meg a nõvér. a lába szinte egyáltalán nem mûködött. ki tudja. – Kisfia van. péntek reggel elutazott külföldre. akkor biztosan így van jól. * Szombat délután tért magához elõször. Rettenetes fájdalmai voltak. de csak a gyerekét akarta látni. valahogy nagyon rosszul vagyok. vigyék vissza az ágyába. mi ez. csak 7én. majd nyöszörögve kiabált a nõvéreknek. kezébe nyomtak szappant. mert egyedül nem képes fölkelni. keljen föl. de nem sikerült. picit tán sûrûsödtek. – Majd hozzuk holnap szoptatni. A benyitó nõvérnek könyörgött. de nem túl gyorsan. Vagy inkább elveszítette az eszméletét. valamint rábízta magát az orvosra: ha õ azt mondja. Visszahúzták. most csak pihenjen! – Edina mozdulni is alig bírt. . s este tíz körül már a szülõágyon feküdt. hogy az kapja a hálapénzt! – Igaz. Tízperces fájásai voltak. ólomból van minden tagja. Picike volt. nézze meg. Másnap reggel bejött a nõvér. hogy nem tud? Nehogy már egy császármetszés után ne bírjon egyedül kimenni! – De hát nem faksznizok. Nem kapott rendesen levegõt. nem tudom mozgatni magam. hajnalban aztán közölte: – Megcsászározzuk. mosakodjon meg rendesen. és otthagyták. s szólt. Valahogy nagy nehezen meg is tisztálkodott. behozta a babát. felülni sem! Nem tudom. egy tény: a doktor utána jó ideig valóban nem volt bent a kórházban. s ketten szabályosan kihúzták Edinát a mosdóba. s engedett Edina kérésének.elõkészítõ mûveletek. átadni meg nem akart másik orvosnak. Edina az éjszaka során egyre fáradtabb lett. pedig közben is irtózatosan fájt a hasa.

Edina mindebbõl szinte semmit nem hallott. operálták. Arról sem tudott. Látták is a lányukat. sokkos állapotba került. kismama? – Nagyon rosszul vagyok. rohanva. sarkon fordult. este hat óra lett. A mamája szeretett volna . sem a férjével. Végül is kitolták az ágyával a folyosóra. ott könnyebben tudják az ilyesmit ellátni. nagyon mély kábulatba. doktor úr? Mi van vele? – Semmi baj. szóljon az ügyeletes orvosnak. és elment. hét. minden rendben lesz. karba font kézzel megállt az ajtóban. úgyhogy átvitetjük Miskolcra. papa. senki nem szólt hozzájuk egy szót sem. ki van itt nyalva a picsája. doktor úr! – Jól van – felelt Szatmári. mindenét fájdítva inkább aludt. hogy nem ébred föl! Rögtön itt lesz érte a mentõ – nyugtatta õket a doktor. Férj. sógorok. Csakhogy Edina e mûtét altatásából nem tért magához. drenálták. de nem tudott beszélni senkivel. csak Edina nem ébredt föl. mi ez. Ballonnal lélegeztették. hogy hol itt. kinyitották. az orvosi iratok alapján tudta rekonstruálni a történteket. Edina ma sem tudja pontosan. Nem értették. s kérdezte: – Hogy van. homályosan érezte maga körül a világot. Mert innentõl sokáig. nagyon rosszul vagyok! – Nõvérke! – próbálkozott a mamája. sem az édesanyjával. minden rendben van. és odébbállt. be a rohammentõbe. Szatmári doktor. köszönteni a friss anyukát. Csak utólag. majd összezárták. – Legyen kedves. szédelegve. – Milyesmit. Mi történt vele? Július 7-én. csak annyi történt. Fél nyolc körül aztán látták. s mindenesetre mosolyogva zsebre tette a hálapénzt. Hogy ezután napok vagy hetek teltek el. semmi baj. õrült rohangászás kezdõdött. nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt magánál. testvérek mind ott tolongtak. be a liftbe. Kómában volt. sokkal késõbb. Végre elõkerült Szabó doktor: – A mûtét jól sikerült. maguknak ez sem elég? – válaszolt kedvesen a nõvér. mint fent volt. A szülei délelõtt óta toporogtak a mûtõ elõtt.Délután természetesen jött látogatni az egész család. a mûtét utáni ötödik napon fölnyitották a császármetszés sebeit. de azonnal visszazuhant a mély. Vissza is tolták a szobájába. nagyon beteg a lányom! – Nincs a maga lányának semmi baja. Aki képtelen volt kimenni hozzájuk. amit Edina papája a kezébe nyomott magáért a szülésért. Néha ugyan föl-fölriadt. Nagy nehezen elõkerült az ügyeletes orvos. amint kitolták a mûtõbõl. vagyis gennyelvezetõ csöveket helyeztek bele. hol ott közben fölvágták. kitisztították. csak annyit nyögött ki: – Szóljatok az orvosnak. Spontán nem lélegzett. mama.

Fölülni nem tudott. altatásból. dögönyözni. ezt a sebet csak mûtéti úton lehet bezárni. Hallotta. magához ölelni. ám azzal sem lehetett érteni a szavát. Most már drótvarratokkal öltötték össze és a legvastagabb dréncsöveket dugták belé. 24-én pedig vissza. 13-án. oly gyönge volt. az irtózatos fájdalmak sorozata. az orvosoknak fogalmuk nem volt. szépen fejlõdik. álmában nem lesz képes lélegezni. . és megfullad. s ezután tették át a normál sebészeti részlegre. ismét operálni kellett. ám ehhez az altatáshoz már gégemetszést hajtottak végre Edinán. combjára. Július 21-én megint levették a géprõl. a belei elõestek. Kikapcsolt a fájdalomközpontja. az idegközpontja. Mintha javulni kezdett volna. ami létezik. mert nem volt képes egyedül lélegezni. Hetekig géppel szívatták a tüdejérõl a váladékot. Összesen – a szülést nem számítva – kilenc mûtétet hajtottak rajta végre. még a hashártya is megnyílt. hol vissza. Újra és újra el kellett altatni. megint be kellett feküdnie. de hát õ látni. mert nem bírt lenyelni egyetlen falatot sem. ám vissza kellett helyezni. elõtûntek a belei. mert úgy érezte. de így is állandóan fuldokolt. enni. érezni. az élet és halál közötti lebegés volt – hanem a gyerek dolga. 15-én bezárták a hashártyán lévõ sebet. mint a makk. a gégemetszés után gégemikrofont kapott. mellhártyagyulladása lett.melléülni. hallotta. A legrémesebb azonban nem a rengeteg kínlódás. minden betegséget megkapott. szondán át táplálták. Még akkor is tizennégy csõ állt ki a hasából. de beszélni sem tudott. Szeptember 25-én engedték haza elõször. hashártyagyulladása. hogy jól van. de nem engedték. levették a lélegeztetõgéprõl. megmarad-e. szagolni. így július 10-én ismét megoperálták. puszilgatni. Közben tüdõgyulladása. a gyulladás átterjedt a lágyékára. egészséges. Ahányszor egy-egy pillanatra magához tért a sokhetes kómából. kábulatból. járni. Alig egy hetet volt otthon. de a hasi sebe újra megduzzadt. szorítani. Augusztus közepén vették ki a légcsövébõl a tubust. elszínezõdött. 27-én összébb húzták sebein az öltéseket. Közben fölsejlett a remény: talán Edina magához tér – hiszen mindeközben végig sokkos állapotban. állni. Két nap múlva a sebei ismét szétzuhantak. varratszedéskor az újabb seb mélyen szétvált. irtózatos fájdalmai voltak. mert nem tudták eléggé csökkenteni a kínjait. beszûkült a gégéje. Hónapokig nem mert elaludni. Átszállították Edinát a miskolci kórház intenzív osztályára. Újra és újra hol levették a lélegeztetõgéprõl. magánkívül volt –. azonnal a kisfiát szerette volna látni. Újabb operációval összezárták. Újra meg kellett tanulnia ülni. Másnap a miskolci orvosok úgy döntöttek. mert nem kapott levegõt. Amely 17-én teljes hosszában kinyílt.

azt is. A férje közben egyre távolodott tõle. Edina próbálta megetetni a cumisüvegbõl – s a gyerek nem fogadta el tõle az ételt. Azt is. mint az õszi légy – sem megfürdetni nem tudta. Elsõ otthoni estéjén a kezébe adták a saját fiát. aki ezt ordítva. ne ezt vedd el tõlem! –. hiszen egyetlen kilót nem volt szabad fölemelnie. amikor megmutatták neki a vörös. hogy Edina néhány napot. de bizony volt. Hol mert a hasán nyílt ki megint a sebe. amikor kicsúszott a száján – Csináltass Magadnak Te is gyereket. a kicsi azon nyomban abbahagyta a sírást. hogy egy nyomorékkal fogom leélni az életemet? Undorodom Tõled. a fiát is. összepakolta a férj holmiját. aki szereti õt is. Ezen még könnyen túltette volna magát. hogy nem adta haza a fizetését. – Hagyd csak. hatalmas döbbenet érte. Az együttélés viszont azzal járt. Amíg a kórházban feküdt. Mintha nem is az övé lett volna. hogy eleinte napokig. amelyet a szülés utánról õrzött. de az már iszonyatosan nehéz volt. megint elszakadt tõle az éppen soros mûtétje miatt. szõke hajú. hogy ivott. S amikor Edina elõször kijöhetett. Aztán jóval késõbb. És valóban: amint megérkezett Edina édesanyja. sem bepelenkázni. kedves. nemhogy fölemelni. hogy a gyerek persze nem szakadt le a nagymamájáról. Amikor azonban a férje azt vágta a fejéhez: – Csak nem gondolod. és kidobta az ajtón. mindjárt jön anyád. undorodom a vágásaidtól! – akkor úgy döntött. s aztán zokogva kért bocsánatot az édesanyjától. bármilyen fertõzést elkaphat ott. A szüleitõl nem költözhetett külön. persze hogy tudta Edina. meglátod. ezért a házasságért nem érdemes tovább harcolnia. csillogó szemmel nevetett és jóízûen megvacsorált. Edina pedig – lévén még szinte nyomorék. hál’ isten. kék szemû babát adtak a kezébe. ám újra és újra valamelyik kórházban kötött ki. egyetlen ponton . milyen jól fog enni! – intette a papája. Lelkében az a kép élt. hogy a szülei csak jót akarnak. Edinára vagy kétéves koráig nem csillogott-villogott úgy. így pedig nem tudta volna rendesen ellátni a fiát. Tudta. jött Ágoston. fekete hajú gyereket. be sem hozhatták. szerény fiú. mint Edina édesanyjára. És ez így ment több mint egy évig. rúgkapált. aki csupán segített neki.simogatni szerette volna. aztán hetekig nem jött haza. bömbölve fogadta. egykét hetet tölthetett otthon. akivel jól megértették egymást. azt neveld. Otthon pedig egy hófehér bõrû. S a következõ hónapok is úgy teltek. Edina sokáig – a pici gyerek érdekében – mindent elnézett neki. hol mert gégészeti beavatkozásra volt szükség vagy éppen plasztikázták. Mire kicsit is közelebb kerülhetett volna a fiához. hogy a pici – hiszen nem ismerte õt – nem fogadta el a közeledését. a töméntelen szenvedés után olyan.

amely kizárólag kórházban tenyészik. például hogy Edina hasa esetleg majd nem bírja a tágulást. nem orvos szakértõi véleményként. ugye. amikor már vele is lehetett beszélni. ami csak lehetséges volt – az elsõ pillanattól kezdve õszinték voltak a szülõkhöz. Azt mondták. Karuczka József bíró valóságos Canossát járatott vele. ki nem mondva. Ágoston viszont félti õt. orvosi tevékenység során jön létre. rendes kisfiú az õ gyereke. évtizedekig az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. egyetemi docensek. mindent végigélni. amit állítanak. mindent megtettek. túl nagynak tartja a kockázatot. Olyan baktériumtörzs fertõzte meg. mégis olyan érzése van néha. ami elõfordul egy babával. hogy ha egyszer a felperes kérésére írták le a szakvéleményt. ebben a konkrét esetben hibáztak is. az szepszist. így azokat csak mint felperesi elõadásokat lehet értékelni. nem. Hiszen tudja õ jól. hogy el akarta érni: mondassék ki az igazság. egyetlen okból: ismerjék el. Nos. tehát nem tekinti egyiket alacsonyabb rendûnek. de mégis azt állítja róluk. hogy õk is hibázhatnak. hogy ez az aranyos. Ezekrõl a bíró ítéletében így vélekedett: „A felperesek által a peres eljárás során csatolt írásbeli orvosi vélemények nem értékelhetõk orvos szakértõi véleményekként.van köztük újra és újra nézeteltérés. babakortól fürdetni. professzorok. jó tanuló. nehéz fába vágta a fejszéjét. majd Edinához. mivel a magyar jog nem rangsorolja a bizonyítékokat. és kérte. szeretne végre szoptatni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dr. A miskolci orvosok – túl azon. A hivatkozott vélemények felperesi kérésre készültek. mi több. olyan ászoktól. hiszen voltaképpen lehazugozza õket. mint Somogyi Endre professzor. hazudozás. mintha valahonnan ajándékba kapta volna. linkelés. akik írták. Oly mértékben fölháborította a a rengeteg mellébeszélés. Másfelõl azonban mindazokra nézve igen-igen sértõ. mint a másikat. Edina ügyvédei a per során kilenc orvos szakértõi véleményt nyújtottak be. (Esetleg lopnak is. így például egyáltalán nem fárasztotta magát . kórházi fertõzése volt. pereljék be a kazincbarcikai kórházat – nem a pénzért. * Edina ügyvédhez fordult. tehát hazudnak.” Ami. egyfelõl csupán jogi tévedés. az ítéletben nem vesztegetett szót rájuk. akkor persze nem igaz.) E kitekert logika alapján aztán a bíróság ezt a kilenc szakértõi véleményt elegánsan nem létezõnek is tekintette. hogy küzdöttek Edina életéért. Edina már-már elvakultan vágyik még egy gyerekre. a SOTE laboratórium vezetõ vegyésze. általános mérgezést okozott.

hogy kilenc tekintélyes orvos szakértõi véleményt egyszerûen lenullázott. hogy a kórházi fertõzésnek az a fõ jellegzetessége. hanem pünkt az orvosi tevékenység során és következtében. ennek okát és kiindulópontját azonban egyértelmûen megmondani nem lehet. nem indítványozott. akkor ugyan mivel magyarázható. Sem azzal nem foglalkozva. mint hogy újabb bizonyítási eljárást rendelt el. s mint ilyent. Edinának igazat adó szakvéleményeket nem létezõnek tekintve. sem azzal. így polgári perben voltaképpen használhatatlanok. hogy kórházi fertõzés – vagyis hogy a beteg nem valami fatális véletlen folytán kapja meg. A felperes kezelése során felmerülõ problémák megoldására a megfelelõ lépéseket tették. amelyek szükségessé tennék felülvélemény beszerzését. Mellesleg – ha már annyira tetszett neki az az egy. következésképpen nem lenne különösebben fontos indokolnia. miért nem kért az ETT-tõl felülvéleményt. hogy a bíró arra ad magyarázatot. A BAZ megyei bíróság így – a miskolcival ellentétes. miért nem tette. a foglalkozási szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése nem történt. Kirendelte az ETT IB-t (az Egészségügyi . Hanem ismét az. hogy ha a kazincbarcikai Szabó doktor és kollégái mindent a lehetõ legtökéletesebben végeztek. amelyek pedig teljesen másfajta felelõsségi alakzatokat jelentenek. amit ugyanis a perben senki az égadta világon nem kért. hogy Edinát kómában kellett tõlük elvinni.” Nos.” Amiben nem az az érdekes. Természetesen fellebbeztek. illetve következményesen a vér útján kialakult bal tomportáj gennyedése kórházi fertõzésnek tekinthetõ. Sem pedig azzal. hogy megpróbálja cáfolni állításaikat. ahonnan a következõ szakvéleményt kapta: „A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán Tiszóczkiné Svidró Edina felperes ellátása során szakmai szabályszegés. így a perben nincsenek olyan ellentétes orvos szakértõi megállapítások.azzal. ezt a szakértõi véleményt a tisztelt bíróság aggálymentesnek nevezte. A Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság – látva az elsõfokú ítéletet – nem tehetett mást. ítélkezése alapjául teljes egészében el is fogadta. vélemények. kiiktatva – nyugodt lélekkel leírta: „Mivel tehát a felperesek által csatolt orvosi vélemények nem szakvélemények. és helyesen cselekedtek a továbbküldés esetében is. az orvosokat támogató szakvélemény – szintén büntetõjogi formulákra hivatkozva a kártérítési perben. Így aztán a megyei bíróság 97 szeptemberében – röpke öt évvel a történtek után – Edináék keresetét elutasította. A hasfali seb. Kirendelte viszont a BAZ megyei ügyben a BAZ megyei orvos szakértõi irodát. hogy polgári jogi perben a miskolci szakértõk vajon miért használnak következetesen büntetõjogi fogalmakat.

ezt enyhén szólva is alátámasztja. Amikor tehát az ETT „ az orvosokról” ír. A fertõzés nem származhatott sem Edina hüvelyflórájából. Másodszor orvosi képtelenségeket állít. rendû felperes a Kazincbarcikai Városi Kórház szülészeti osztályán történt ellátása során kórházi fertõzésen esett át. Emellett orvosi badarságokat állít az ETT a bekövetkezett sokk kezelésérõl. Valamint testének egyéb részérõl sem. És így tovább. s késõn kezdték meg a kezelését. próbálva elleplezni. amiért megmentették az életét. ezt írta: „ Tiszóczkiné Svidró Edina I. ezeket is amolyan ide is. A fertõzés lehetett kórházi eredetû (erre vonatkozó adat az iratokban nem található). hiszen a második mûtét leírása rögzíti. A bíróság tanácsának sem tetszett különösebben az ETT véleménye. hogy méhfala ép volt. akik életveszélyes állapotba hozták Edinát azokkal. Úgyhogy Edina ügyvédje a Legfelsõbb Bíróság tárgyalásán nem is türtõztette magát különösebben: – 1990 óta foglalkozom orvosimûhiba-perekkel. De mindemellett azt kell mondanom. Részükrõl mulasztás vagy szakmai szabályszegés nem történt. hiszen az õt igazoltan megfertõzõ baktérium tipikusan kórházi kórokozó. hogy a pernek egyetlen alperese van: a kazincbarcikai kórház. hogy azt nem ismerték föl idõben. akkor – ne tételezzük föl megengedhetetlen rosszindulattal. aminek következtében nem is lehet alperes. ebbõl a 140-bõl eleddig összesen kétszer írta le ETT.” Amely megállapításokkal azért van néhány nem jelentéktelen baj. oda is módon. a mélypont. rendû felperes szervezetében rejlõ okai utólag nem tisztázhatók. még hosszan sorolhatnánk. rendû alperesrõl ír. és II. A fertõzésnek az I.Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát). ám õk udvariasabbak lévén annak kiegészítésére kérték fel a számos . hogy valami icipici „majdnem hiba” tényleg történt. Elõször is teljesen összekeveri a szezont a fazonnal. hogy tudniillik mi okozta a kómát s annak sok-sok következményét. A miskolciaknak ember a szemére nem hányt soha semmit. akik ebbõl kimenekítették. Amely a legeslegfontosabb kérdésre. 140 ETT IB-felülvélemény van a birtokomban. A kazincbarcikai és a miskolci kórházról következetesen mint I. hogy szándékosan – összemossa azon orvosokat. holott a miskolci kórházat soha senki – legalábbis ez ügyben – nem perelte be. Edina a mai napig nagyon-nagyon hálás nekik. a fertõzés pedig csak azon át juthatott volna a méhbõl a hasüregébe. ez a most adott szakvélemény az alsó csúcs. amely – ha a kazincbarcikaiakon múlik – rég elröppent volna. származhatott a beteg hüvelyflórájából vagy egyéb testrészérõl is… Az orvosok legnagyobb gondossággal végzett kezelésének eredményeként a beteg meggyógyult.

A következõ tárgyalás idõpontja pedig: 2000. Úgyhogy kirendeljük dr. viszontlátásra – bólint mindannyiunk felé a bíró úr. A bíróság elnöke úgy beszél a beérkezett mikrobiológus-szakvéleményrõl. november 22-én. Ezért fölajánlom. A novemberi tárgyalás aztán furcsa közjátékkal indul. Nem jutottak vele sokra. hogy végzést hozhassanak. igaz. s mi úgy megyünk ki a terembõl s ballagunk le a bíróság tekintélyt parancsoló folyosóján. – No. Nyomatékosan kértem és újra kérem a Tisztelt Bíróságot. ha az ETT minõsítés helyett megpróbál tényközlésre szorítkozni. – Igen. igazságügyi orvos szakértõt. mivel az ETT-szakvéleményt nem tartjuk alátámasztottnak. Svidró Edina császármetszése óta több mint nyolc év telt el. november 30-a.professzorból álló bizottságot. aki nem az ETT szakközremûködõje. Bán Évát. hogy amennyiben a Tisztelt Legfelsõbb bíróság kirendel olyan mikrobiológus szakértõt. csupán annak alkalmatlansága tette fölöslegessé ezt a kört. minden a legnagyobb rendben zajlott Kazincbarcikán (is). akkor nem lesz több bizonyítási indítványom. – Az hogy lehet? – értetlenkedi az elnök úr. hogy fölcsillan a remény: Svidró Edina talán megkapja az igazát. hogy kirendeltük az ETT-t. Most mit tegyünk? Megáll az ész! A mi példányunkat nem adhatom oda felperesnek. És hol a tértivevény? Nincs meg? Nincs meg. a Szent László Kórház fõorvosát. tisztelt bíró úr. ez már hangzik valahogy! – sóhajt az elnök. ám a mikrobiológiai kérdésekben nem látunk tisztán. Edina ügyvédje a 2000 szeptemberében zajlott tárgyaláson ezt így kommentálta: – Az ETT leszögezte: felperes meggyógyult. a bírói tanács elnöke –. 9 óra. mert . itt a papír. El lehet távozni. elvégre az ETT már jelen perben is tökéletesen bebizonyította véleményadásra való teljes alkalmatlanságát! – Kétségkívül mi magunk is felületesnek. talán helyesebb lett volna. nagyon késõn. s kedvesen kitessékel minket a tárgyalóterembõl. mint mindenki által ismertrõl – amíg ki nem derül: felperes és az õ ügyvédje nem kapta meg azt. hogy azóta kilenc mûtétre volt szüksége. Hát ez nagy baj. – Mi kiküldtük. Havasi Péter. az ETT kötötte az ebet a karóhoz: semmiféle felróható magatartás nem történt. de ezzel ismét elvesztegettünk egy évet. szíveskedjék mikrobiológus szakértõt kirendelni. de elment. elnagyoltnak tartjuk az ETT szakvéleményét – felel dr. Ahhoz képest. hogy. ezért kértük föl annak kiegészítésére. még nem döntésre érett az ügy – hirdeti ki pár perc múlva. és annyit írni: nem halt meg. ám az ne az ETT szakközremûködõje legyen. Nem tartjuk fölöslegesnek. – Úgy döntöttünk. – Nem tudunk felelõsséggel dönteni.

egy pozsonyi kórházba került. Majd természetesen elnapolja a tárgyalást. A Magyar Köztársaság Legeslegfelsõbb Bírósága az alperestõl tarhál egy példányt a szakértõi véleménybõl. Azzal védekeztek. Beismerték: ha továbbra is õk kezelték volna saját államfõjüket. Innsbruckba. Amely egyébként rögzíti. Szlovákiában az elnököt összevissza kezelték. A következõ tárgyalás jövõre lesz. az elsõ érkezõ repülõbe nem fért be a hordágy – Ausztriába. hogy a diagnózishiány miatt bélátfúródás következett be. az minden bizonnyal meghal. csakhogy az egyiket eltitkolták. s azt is csak késõn. hiszen idõt kell adnia felperesnek. Életveszélyes állapotban szállították át egy másik pozsonyi kórházba. Amikor már-már halni készült. én szívesen átadok felperesnek a saját példányomból. *** 2000 júliusában Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök megbetegedett. Kezelõorvosai úgy vélték. Valójában három mûtétet hajtottak végre rajta. Rossz helyre varrták a vastagbelének kivezetését. éppen csak egy-két sort húztam alá. a szlovák egészségügyi miniszter az eset után azonnal lemondott. valamint nem részesítették olyan kezelésekben. -Jó. és lefénymásoljuk a szakvéleményt – s a jegyzõ lány átveszi alperes példányát. amelyet fontos lett volna. megártott neki a rekkenõ hõség és a feszített munkatempó. hogy áttanulmányozza a most megkapott anyagot. átvitték – azt is kissé bohókásan. . hogy vastagbélgyulladása van. s eközben az újságírókkal s rajtuk keresztül az ország népével közölték: az elnök állapota folyamatosan javul. ahol aztán sikeresen meg is gyógyították. s vezetõ orvosok nyilatkoztak: az elnököt a körülményekhez képest megfelelõen látták el. Azt nem vették észre. hogy Svidró Edinán nem végeztek el több olyan vizsgálatot. és elmegy másolni belõle. – Elnök úr! – emelkedik föl az alperes kórház ügyvédje –. tegyük ezt! Akkor most tartunk néhány perc szünetet. Ám ekkor kiderült: otthon. Szlovákiában képtelenség lett volna többet tenni Schusterért. amelyek a fertõzés megelõzését szolgálták volna. Tibor Sagát.abba beleirkáltunk.

mielõtt kivonja magát a forgalomból. Lilla miatt mindketten nyugdíjba mentek. Elõzõ nap feküdt be. Elõször a Nagykanizsai Bútorgyár külkereskedõje lett. Végül megszólított egy . Sikerült ugyan újraéleszteni. nem képes önmagát ellátni. Ám egyre gyakrabban érezte magát rosszul. A Molnár család Nagykanizsán él. altatva meg pláne nem – aggodalmaskodott az anya–. lovakkal. járta a világot. s õ legalább három percig agyhalott volt. Kapott idõpontot februárra. A Külker. minden a legnagyobb rendben lesz! Ez félórás rutinmûtét – s a pénzt sem fogadta el. Végül április 23-ban állapodtak meg. s megszületett a diagnózis: epehólyagpolip. s a mamájával együtt beszélt Sulyok doktorral. de akkor háromhetes távol-keleti üzleti útra kellett mennie. Lilla mamája a mûtét napján természetesen ott toporgott a mûtõ elõtt. Fõiskolát jelesen végezte el. kár vele húzni az idõt. hamar folytathatja a munkáját. Lilla 1966-ban született. hogy el tudják õt látni. a papája tsz-elnök volt. üzletet kötött. vigyázzanak rá nagyon. fájt a feje. kérjük szépen. Volt hat ajánlata is. angolul. de agyának pár perces oxigénhiánya miatt azóta nem tud beszélni. aztán még Olaszországban kellett bizonyos dolgokat elboronálnia. azzal. de telt-múlt az idõ. emellett döntött. jobb ezt minél hamarább kivetetni. legyenek nyugodtak. Lilla mamája az OTP-nél dolgozott. céghez került. hasmenése volt. állni. de fõnöke unokatestvére. járni. hányt. Annyit tudok az ügyrõl: hogy a fiatal lányt. Egyetértett a doktorokkal. mézzel kereskedett. cipõvel. Molnár Lillát mûtét után felügyelet nélkül hagyta az altatóorvos. németül. hogy baj. dr. hol végeztesse el a mûtétet.Lilla három percig agyhalott volt Büntetõügyi tárgyalásra készülök a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. orvoshoz fordult. Már a munkájában is zavarták a rosszullétek. nehogy valami baj legyen vele! – Hogy mondhat ilyet. neki az a véleménye. itt fognak a legjobban vigyázni rá. franciául és olaszul egyaránt tárgyalóképes volt. és a lányát csak nem hozták ki. tárgyalt. hogy három nap után otthon lehet. csak utólag. majd egy osztrák külker. – Lilla még sosem volt kórházban. azt mondta. Sulyok Zoltán az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott mûtõorvosként. mi baj lehetne? Reggel õ lesz az elsõ. mondván.

És így. De kómában volt. amely foglalkoztatta. ezután még állandó megfigyelés alatt kell tartani a frissen operált beteget. Ám magához téríteni nem tudták. mintha aludna – szép volt. anélkül hogy bárki rögtön észlelte volna. Innsbruckban kezelték – nem a magyar TB. tud-e valamit Lilláról. – Az agyával? Az én lányomnak. de olykor-olykor már reagált valamicskét a külvilág jelzéseire. Nos. Nem látszott rajta semmi. bár biztosan súlyos agykárosodást szenvedett. mindenkit megszólított. mert az altatás következtében az elsõ fölébredés után is még bármi történhet vele. tanáros kinézetû doktor is. majd lélegeztetõgépre tették. de senki nem szólt egy árva szót sem. Az osztrák cég. Három és fél percre. – Na de miért? Meg fog halni? – Azt nem tudom megmondani. csak nagy sokára jött ki a mûtõbõl. négy nyelven beszél? Mi van vele? – Egyelõre nem tudok semmit mondani. azonnal újraélesztették.mûtõsfiút. hogy nincs magánál. Változatlanul kómában volt. õ is csak nyögött: – Egyszerûen nem tudom elképzelni. ha kihozatják hozzánk. leveszik a géprõl. valaha is magához tére Lilla. – Van egy kis gond vele. – A mama futott fûhöz-fához. Légzés híján pedig nem kapott oxigént az agya. Amikor fölfigyeltek rá. most mi lesz. Július végén hazahozták a nagykanizsai . õ pedig nem jött oda hozzá – késõbb tudta meg. – Ha megfelelõ kezelést kap. nincs értelme életben tartani. Ott kezdett icipicit magához térni. aki jelesen diplomázott. Újra kellett éleszteni. mi van a lányával. Feküdt nyugodtan. valójában mi is történt. Sulyok doktor közben folyamatosan operált. meg fog gyógyulni. de Lilla mamája nem ismerte. érti maga körül a világot. leállt a légzése. s az állandó megfigyelés helyett – magára hagyták. életben marad. mi történt! – Közben néha föl-föltûnt egy õszes. Az a szakmai szabály. de azt garantálom. Három és fél hónapig. A mûtét jól sikerült. Közben lassan-fokozatosan kiderült. az innsbrucki kómaközpontból Pestre hozatta Genstedbrand professzort. Lillát kitolták a mûtõ elõterébe. hagyják gépen a lányt. valaki csak közli vele. Az altatóorvosa. hanem az osztrák AWT cég pénzén. Idõnként már fölvetõdött. Már kómában volt. aki azt tanácsolta. nem tudott meg semmit. – Június– júliusban egy teljes hónapig ott. él. nem tért magához. de nem itt! Amúgy sem tudok nyilatkozni a javulás fokáról. s annak végeztével Lilla föl is ébredt. bent van az intenzíven – okozott döbbenetet a fiú. Ringwald doktor beszélt is vele. õ volt Ringwald doktor. Ember meg nem tudta mondani. Végszóra érkezett az intenzíves fõorvosnõ: – A Maga lányának az agyával van baj! – jelentette ki. Pár pillanatra beengedték a lányához.

akkor azonnal észlelik a spontán légzés megszûntét. hogy legalább három-három és fél perc eltelt . hogy szülei levetkõztetik. * A szülõk persze számos ismerõst. s talán több év alatt eljut vele odáig. és körbejárják a lakótelep egy részét. megmosdatják. Két oldalról belekarolnak. aztán érkezik a gyógytornász. joghurtot vacsorázik. Ebéd. ám azt a szülein kívül más egyelõre nem érti. nehezen artikulál. Így viszont. le vagy keltik föl. hogy spontán leáll a légzése. s az esti tévénézés közben szobabiciklizik. egy-másfél óra alatt. s nem károsodik. Ma még a szülei együtt emelik be a kerekes székbe. Kefirt. hogy idegenek számára is érthetõ legyen. miközben mindez 1993-ban történt. Csakhogy ez nem azt jelentette. a torna-. hanem rögtön újraélesztik. Mosakodni úgy tud. majd a logopédus egy-egy órára. vagy onnan ki. beemelik a kádba. Lilla ma sem tud fölállni. Január 30-án vihették haza elõször – az április 23-i mûtét óta. fektetik. de ez is iszonyatosan lassú folyamat. Beszélni rettenetesen nehezen képes. mivel dadog. szobabiciklizés-adagját apránként emelni lehet. majd kiemelik a kádból és fölöltöztetik. azt is nehezen érthetõen. a gyógytornász próbálja rendbe hozni teljesen elsorvadt izomzatát. csak pillanatokra marad oxigén nélkül az agya. pici pihenés. s ha nem percekkel késõbb. hogy az altatás után tilos magára hagyni a beteget. uzsonnára gyümölcs. köztük több orvost is megkérdeztek a történtekrõl. mozgás-. keringése. lebotorkálnak az elsõ emeletrõl a lépcsõn.kórház intenzív osztályára. Jön a masszõr. majd séta a szülõkkel. A masszõr. Most már erõsödik. csak mostanában jut el oda. Mert nem gyógyult meg mind a mai napig sem. letusolják. lassan. beszél is. a mamája megreggelizteti. hogy addigra Lilla meggyógyult volna. Éppen ezért létezik az az elõírás. Ha pedig Lillát megfigyelés alatt tartották volna. ott ráül egy kis ülõkére. s mindenki egybehangzóan állította: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. szakképzett orvosnak vagy ápolónak kell megfigyelés alatt tartania. egyedül fölülni. majd másfél hónap következett a rehabilitációs intézetben. hogy egyre inkább képes megfogni valamit. hosszú-hosszú idõ alatt tud egy-egy szót kiejteni. Talán egyszer még oda is eljutnak. amit mond. Úgynevezett anesztéziás szövõdményként bármikor bárkivel elõfordulhat. majd másfél óra torna következik a papájával. Hetente kétszer jön hozzá a logopédus. Olvasni már tud. hogy Lilla egyedül föláll vagy leül. Hogy néz ki Lilla napirendje? Reggel fölkel. csak nagyon lassan. aztán két és fél hónap megint Innsbruckban.

kinek. mint ön. Befut az ügyésznõ. hogy Lilla szülei túlzott összegeket akarnak elszámolni masszõrre vagy más kezelésre. a felelõsségrõl volt szó. már csak azért is. immáron pénzre ment a per. valamint egyúttal följelentést tett a rendõrségen orvosi mûhiba miatt. szó nem lehet kártérítésrõl. A másodfok nem tudott dönteni. új eljárásra. aki elindította az onkológiai intézet ellen a kártérítési eljárást is. hogyan? Picikét elsötétül elõttem a világ: õ fogja tehát képviselni ebben az ügyben a vádat? – Persze – dadogom –. de eleinte szóba állni sem voltak hajlandók vele. nekik kötelességük a gyermekük ellátása. * A földszinten van dr. Valaha évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. mondd. aztán elhajtották. szabályozzák azt valahol. ezt sehol a világon nem így végzik. Az elsõfokú polgári bíróság megítélte a kórház kártérítési felelõsségét. mindenütt felügyelet alatt tartják az altatott beteget! Ön felelõs azért. mondván. Annál inkább. örömmel üdvözöljük egymást.anélkül. Ügyvédhez fordultak. – És azok kötelezõek? . hogy autót kéne venniük Lilla szállításához. az aneszteziológiai tankönyvek is meg a szakmai kollégiumi állásfoglalások is. Felszeghy doktor végül keményen fogalmazott: – Kolléga úr. amint konkrét kártérítésre. ami történt! – Olyannyira napnál világosabb volt minden. ha másért nem. és ha igen. ott találkozom Molnár Miklósnéval. Többször is próbált per nélkül megegyezni a kórházzal. Lilla mamájával. mivel az agy sejtjei nem bírják az oxigénhiányos állapotot. kétségbe vonták annak jogosságát. úgyhogy majdhogynem szakértõként kérdez – bármennyire is nem vagyok az: – Te. hogy a bíróság nem állapított meg gondozási díjat a szülõknek. hogy a végül nagy nehezen megszületett ítélet ellen az Országos Onkológiai Intézet nem is fellebbezett – amikor csupán a jogalapról. az fellebbezett. õk semmi hibát nem követtek el. hogy mûtét után kell-e felügyeletnek lenni. Heves vita alakult ki a fölkért orvos szakértõ és Ringwald doktor között. Ismeri az elsõ kötetemet. Meg kellett indítani a pert. Ott aztán harcoltak késhegyig. hogy valaki észrevette volna rosszullétét. s a szakértõ. visszavonhatatlan agykárosodásokat szenvedett. mondván. A szülõk érezték-látták: tenniük kell valamit. mert nem gyõzik fizetni a lányuk ápolásával járó õrületes költségeket. Vitattak minden egyes tételt. bizonygatták. Ficsor Mihályné bírónõ tárgyalóterme. visszautalta elsõ fokra. Azt végül – mindenki teljes elképedésére – el is érték.

A bírónõ elõször névsorolvasást tart: – Vádlott? Ügyész? Védõ? Szakértõ? Nem tudom alkalmazni Tuskó Hopkins trükkjét – miszerint aki nem akar sem pluszban. – Milyen végzettsége van? – Matematikus. – Mit? – Hát azt. – Ez azért szomorú. valamint tüdõgyógyász és altató szakorvos. 171. hogy azt nem orvosok is megérthessék. § (2) bekezdése szerinti maradandó testi fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt emel vádat dr. tanáros külsejû orvos 1943-ban született. ha ügyészként végzi a dolgát? – Hát… ne csináld már. aki elõkészítette a vádat. hogy baja származhat abból. egyszerû . – És Ön? – kérdez hát rám a bírónõ. majd átadja a terepet. csak a kollégám. Ringwald Gábor orvos ellen. – Mióta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben? – 1978 óta. A csinos bírónõ a vádlott Ringwald doktort szólítja. hogy pont mûtét elõtt õ lépjen föl orvossal szemben. éppen mûtétre készül. s végighallgatom az ügyésznõt. – Bûnösnek érzi magát? – Nem. – Ön nem köteles vallomást tenni. Röviden ismerteti az úgynevezett tényállást. tehát ma képviselnie kéne. szemüveges. negyven körüli asszony. igen. Budapesten lakik és így tovább. s azokat kötelezõ betartania minden orvosnak. – Magyar állampolgár vagyok – hajolok meg udvarias pofátlansággal –. Óhajt ennek ellenére? – Igen. vonzó. – Félt? – Azt hiszem. – Tudod. úgyhogy nem vállalta a dolgot. Az õszes. az olvassa maga a listát – . majd ha behívtuk a sértett édesanyját is. úgyhogy fölöslegként mutatkozom. – Akkor oda hátra tessék leülni! Leülök oda hátra. ez nem az én ügyem lett volna. érted ezt Te is! Nem folytathatjuk a kevéssé épületes társalgást. aki a Btk. aki a bíróság nyilvános tárgyalására érkezett hallgatóságként. nem? Attól tart. – Arra kérem. s elkéri személyi igazolványát.– Azok szabják meg. sem mínuszban lenni a névsorolvasásnál. hogy adott idõszakban mik az orvosi szakma szabályai. – Aha – hangzik a válasz. mesélje el az altatás történetét úgy. mert a megafonon át beszólítanak minket.

legalább a második félidõre visszaengednek – a törvény szerint. ami megesett. az egészségügy egészérõl vagyok kénytelen olyasmiket elmondani. hogy most jól érezzem magam. hagyja el a tárgyalótermet! – Nem hagyom el. közben visszabotorkálok Ficsorné tárgyalóterméhez is. ha ön zárt tárgyalást rendel el – pimaszodom el. a mögöttem ülõ úr dolgában – és rám mutat – szeretném jelezni. kissé meglepõ fordulattal áll elõ: – Kérem. amit õ elkövetett. mert ezzel megsérti a törvényt! – Fáradjon ki! Ahhoz. A büntetõeljárásról szóló törvény pedig csak olyan esetekben engedi meg kivételképpen a zárt tárgyalás elrendelését.magyar nyelven. hogy az ugyanezen ügyben folyó polgári perben az egyik tárgyaláson jelen volt egy újságíró. a történet. a titkárnõjének pedig fogalma nincs arról. hogy fáradjon ki! – áll elõ döbbenetes ötlettel Ficsor doktornõ. amik nem voltak igazak. Egyenesen az elsõ emeleti elnöki irodába tartok. és utána olyasmiket írt. föl kéne borogatnom az íróasztalát. hátha kint is történik valami érdekes. csak akkor. Én. ha vallomást teszek. a jelenleg folyó eljárás – s mind e helyett a következõ. erre kutatási engedélyem is van jelen bíróságra is. majonézzel megetetni vele az asztalán heverõ kis. amelyek nem szeretném. mindaz. abban a naiv reményben. így aztán bármi normálisnak tekinthetõ cselekvés nélkül kikullogok a tárgyalóterembõl. – De én arra kértem. Nyilvános tárgyaláson pedig jelen lehetek. szürke könyvet a büntetõeljárásról szóló törvénnyel. – Hogyhogy nem megy ki? – Magyarországon ismereteim szerint a bírósági tárgyalások nyilvánosak. Téblábolok hát erre-arra. – Nem megyek ki! – közlöm eléggé el nem ítélhetõen kevéssé alázatos módon. Ezt azonban neveltetésem nem teszi lehetõvé. Lilla. amelyek egyike sem áll fenn. orvosi mûhibákról írok. A doktor erre válaszul a következõkrõl nem ejt szót: a sértett. Fazekas elnök úr azonban éppen ebédel. hogy Ön újságíró? – foglalkozik a vádlott helyett szerény személyemmel. ez mennyi idõt igénylõ jogi eljárás. hogy ha azonnal panaszt teszek. – Akkor megkérdezem – szigorodik el a bírónõ máskor kedves arca – . – Akkor megkérem. – Kérem. Akkor elrendelem a zárt tárgyalást! – Én pedig azonnal panaszt fogok tenni. ha megjelennének. – Igen. valamint lassan. S valóban. Ott . Kende Péter vagyok.

amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét írom meg. már holnap magamhoz rendelem a teljes anyagot. nem szeretné. a törvény szerint zárt tárgyalást külön végzésben kell elrendelni. de ígérem. hogy mikor lesz a következõ tárgyalás? – Azt vállalom. ha megjelennének. Sem a saját személyiségi jogaira. ez nem elegendõ indok. – Természetesen igen. elnök úr. – De elnök úr. tehát duplán törvénytelenül. rendbe fogjuk ezt hozni! Most természetesen nem tehetek semmit. – Na. – Nem. és az eredményrõl mindkettõjüket tájékoztatni fogom. olyasmiket fog elmondani az egészségügy egészérõl. Pici ember nagy bajusszal. s az elnök úr már visszaérkezett az ebédbõl. elnök úr! – ömlik a könny Molnárné szemébõl. – Engem.álldogál Molnárné elkeseredetten: – Engem is kirúgott. és beszélek a bírónõvel. jöjjön. – Hiszen aki ezt teszi. s a bírónõ erre rendelt el zárt tárgyalást. köszönjük szépen – húzom ki kézen fogva a zokogó . sem máséira. Hang nélküli hallgatóságként próbáltam jelen lenni. legalább a következõ tárgyaláson itt lehetek majd? – kérdezi Molnárné. akkor együtt megyünk az elnökhöz. – Kérem. majdnem megölésérõl van szó odabent. panaszt tenni érkeztünk. – Kétségkívül. Emlékeim szerint a büntetõeljárásról szóló törvényben ilyen indok nem szerepel a zárt tárgyalás elrendelésének taxatíve fölsorolt feltételei között. zárt tárgyalás van. hanem a kitûzött következõ tárgyalási határnapot is. – Ön megzavarta a tárgyalás rendjét? – néz rám furcsállóan az elnök. ezt az egyetlen indokot említette. – Ez is igaz. – Rendben. nyomorékká tették. azt joga van a bírónak kiutasítania. hogy maximum egy héten belül levelet küldök Önöknek. – Tessék – sóhajt. Az én kislányom tönkretételérõl. amik. Föl az elsõre. Másra nem hivatkozott? – Nem. Teljes alapossággal ki fogom vizsgálni az ügyet. akinek a kislányát lényegében megölték. – És honnan fogom tudni. – És engem is kiküldött. az én egész életemet is összerombolták. – Ficsor doktornõ tárgyalótermébõl jövünk – kezdem a bemutatkozást követõen –. tessék megnyugodni. és akkor én sem lehetek jelen. és kirúgott! Azt mondta. Egyébként végzés meghozatala nélkül. és megértem: nem éppen sziesztaprogram az ilyen. Ám a vádlott arra hivatkozott. nem zavartam meg. aki kiküldött a tárgyalásról. kedvesen kérdi: – Be voltak jelentve hozzám? – Nem.

asszonyt. illetve az ÁVH szerepkörét olykor az APEH játssza is. Ez fontos történelmi tanulság. hogy a tárgyaláson jelen legyenek. egyszersmind a törvényesség betartásának õre is – esetleg. amely a bíróságok önkormányzati szerve. tisztában vagyok vele. tehát van miért igazságot keresnem. illetõleg erkölcsi okból szükséges. május 20-án Fazekas elnök úrnak írásban is beadom a panaszbeadványomat – a szó elszáll. Fazekas elnök úr szimpatikus. ezt írja elõ: „A tárgyalás nyilvánossága 11. A büntetõeljárási törvény ugyanis a zárt tárgyalást természetesen pontosan szabályozza. S a következõ két hétben a napi postabontáskor újra és újra várom a levelét. Úgyhogy a biztonság kedvéért másnap. hogy létezik-e bírósági nyilvánosság ebben az országban vagy sem. még ha manapság a KGB. hogy kivizsgálja a történteket és egy héten belül értesít minket – többet nem is várhatunk tõle. de lehetne hivatkozni rá. ha palira vesznek.” Ez éppenséggel teljesen egyértelmû. Ami nem jön. és megírom mindazt. § (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. Beadványt intézek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. megígérte. ami ott történik – nem lenne ugyan igaza. szerintem színtiszta jogtiprás történt. Végtére is az nem az én magánügyem. ha ez államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett. hogy én jelen vagyok. Hruscsov elvtárs is mindig azt mondta: az emberekkel szemben alapvetõ álláspont a bizalom – de azért mindenesetre fejlesztette a KGB-t. Úgyhogy három teljes hét elteltével picikét elveszítem a béketûrésemet. Egyet az Országos . Ha történetesen a doktor úr arra hivatkozott volna: az õ erkölcsei sérülnének azáltal. Június 17-én egyszerre két válaszlevelet kapok. aminthogy az sem: a sajtótörvény. ennél többet most nem érhetünk el. az írás megmarad. hogy határozottan egyetlen hetet ígért az elnök úr a kivizsgálásra és válaszadásra – ám õ is ezt hallotta. Minthogy azonban ezt egyáltalán nem tette. Fölhívom Molnárnét: talán rosszul emlékszem. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti. Nem kifejezetten rajongok azért. Ez a beadványom már „ bepörgeti” a jogi gépezetet. (2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl indokolt határozattal kizárhatja. kedves is volt. ezáltal a sajtószabadság komoly dolognak tekintetik-e avagy játékszernek.

Egy állítás – egy tagadás.Igazságszolgáltatási Tanácstól. Ha rosszindulatú lennék. hogy a vádlott által elõrevetített indok megalapozza-e a Be. Bánhidi Istvánnétól. amelyek nem szeretném. hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz is írtam. azt volnék kénytelen feltételezni: a PKKB „ akarta nyelni” az ügyet. Itt viszont a helyzet kissé billegõssé válik. hogy „ az egészségügy egészére nézve olyan dolgokat leszek kénytelen elmondani. pontosabban fölfelé. Patt. belátták. Vegyük sorba! Itt van elõször ez a „ válaszolunk – nem válaszolunk – ha jön panasz a fõnökséghez. vagy amikor megbeszélték. Hol a csudában „ tartalmilag orvosetikai ok” ez? Szó nem esett „ tartalmilag orvosetikai” megközelítésrõl. a törvényben lefektetett elveknek megfelelõ indok-e vagy sem. Ringwald Gábor mire hivatkozva kérte kirúgásomat. Szerinte „ bíróságnak a abban a kérdésben kellett állást foglalnia. így nem kifogásolható. ha a bíróság a nyilvánosság kizárását maga után vonható erkölcsi okként elfogadta az orvosi etikára való vádlotti hivatkozást. mondjuk – még ha nem is igaz –. aztán amikor le áttelefonáltak nekik. nyilván véletlen. s az jogos. Vagy orvosetikai . hogy a két – különbözõ napra dátumozott – levél egyszerre érkezett meg hozzám. összekapták magukat. már meg kellett kapnom a PKKB-elnökhelyettes válaszát. teljes megnyugvásomra. amely a vizsgálat eredményérõl tájékoztat – remélik. Álláspontom szerint az orvosi etika az általános erkölcsiség egy szeletét képezi. Ficsorné nyilván – amikor fõnökei meghallgatták. érdemi kérdés: volt-e joga Ficsor Mihályné bírónõnek zárt tárgyalást rendelni vagy sem? Mi dönti el ezt? Természetesen az. ehhez képest a bíróság a vádlott meghallgatása elõtt perrendszerûen rendelkezett akként. az mindjárt más. dr.” Nos. dr. az. nem olyan nagy ügy ez! Biztosan válaszoltak volna õk maguktól is. 11. Fazekas elnök úr egy hetet ígért. Mert én ugyan esküdözhetem: annyi és csak annyi hangzott el az õ szájából. hogy ezt mondta volna. nem dobtak föl nagyon. hogy hagyja el a tárgyalótermet. amely azt írja. Ám én egyáltalán nem vagyok rosszindulatú – istenem. Sokkal fontosabb a tartalmi. § (2) bekezdésében említett erkölcsi ok fennállását. annak szerves része. baj ne legyen kifelé. ha nyilvánosságra kerülnének” . hogy a vádlott. mit válaszoljanak nekem – azt állítja: „ vádlott »az a egészségügy egészét… a betegek bizalmát« érintõ körülményekre – tartalmilag orvosetikai okra – hivatkozással kérte” a zárt tárgyalást. De jó. A másikat a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesétõl. és ennek megítélése nem igazgatási kérdés… Molnár Miklósné tanúként jelent meg a tárgyaláson. rögtön ugrunk” történet. három lett belõle. Isten útjainál sok egyéb mellett a posta útjai is kiszámíthatatlanabbak.

ehhez képest a bírónõ és jegyzõje hat perces késéssel ballag a folyosón a tárgyalóterem felé. mindössze 13. valamit mondani akar. de azt is látom. arra természetesen elmegyek. hogy gondatlanságból súlyos agykárosodást okoztak egy fiatal lánynak. disznóság bárkivel ilyet tenni! Szégyellje Magát. Csak éppen azt nem vagyok képes fölfogni. Ekkor a bírónõ behív. Olyannyira. hogy végighallgassam a tárgyalást. mire behívják Ringwald doktort. úgyhogy várunk! – és valóban. hogy – ígéretük ellenére – persze nem küldtek értesítést nemhogy a következõ tárgyalás. amikor sebbel-lobbal távozik az ügyésznõ. de hát ez csak nem lehet elegendõ indok! Netán attól minõsül zárt tárgyalást szükségessé tevõ tényezõnek. Eltelik még vagy öt perc. várakozzon odakint! – fordul hozzám Ficsor bírónõ. hogy mögötte én is be akarok menni – Ide jön? – kérdi tõlem. amely megérdemli. Igaz. s én. hogy nincs igazuk. hogy valamelyik következõ riportszociográfiát a bíróságokról lenne érdemes írni? Meg vagyok róla gyõzõdve. éppen ide – felelem. ezek szerint megnyertem a meccset. hogy törvénytelenül továbbra is zárt tárgyalást tart? Hogy jön Maga ahhoz. Lehet. innentõl nyilvánvalóan fontosabb kell legyen a belsõ szolidaritás a külsõ támadással szemben. – Egy pillanatig megkérem. S belépve kellõ pofátlansággal szó nélkül megindulok a hátsó padsor felé. kirobban belõlem az átverés minden dühe: – Kikérem magamnak ezt az eljárást! Miért mondta. borzalmas helyzetben van? Persze. mindennek mi köze van ahhoz. de elõreengedem. a túlterheltség? Lehet.kérdés. Itt – úgy tûnik. s megérkezik az ügyésznõ. aki persze igen-igen furcsállva nézi. hogy egy pillanatra menjek ki? Nem merte közölni.09-ig kell türelemmel lenni. hogy kicsit késik. mi tagadás. becsülöm az igazságszolgáltatás mindazon részét. büszkén vonulok ki. de Magának ehhez nem volt joga. – Igen. de az ítélethirdetés idõpontjáról sem. Ez 13 óra 15 perckor történik. de – amilyen faragatlan tuskó vagyok – képtelen vagyok meghallgatni õt. mint bármi más szempont. . Így-úgy megtudom. az orvosokhoz hasonlatosan – a szakma zárta sorait. az is. hogy hülyét csináljon belõlem? Tisztelem. hogy az egészségügy egésze rettenetes. a következõ tárgyalás szeptember 23-án lesz. 13 óra a kitûzött idõpont. csak egy pillanatra küld ki. majd a vádlott. aztán kénytelen eltûrni. s én 13 óra 44 percig üldögélek a folyosón. momentán mégiscsak õ a vádlott. mint aki most oda jól leül. az már sehová sem vezet. hogy Lillát felügyelet nélkül hagyták? A pénztelenség? Az alacsony létszám. hogy az egészségügy egésze tehet arról. ennyire könnyen nem adom meg magam. közölve a vádlottal: – Az ügyésznõ telefonált. ha velük vitatkozom tovább.

– Emlékszik az esetre? – kérdi a bírónõ. hogy vegye át a beteget? – Nem.bírónõ! – Akkor most megint fáradjon ki innen! – rúg ki ismét. amibõl – éles logika nélkül is – arra következtetek. – Maga nélkül is kimentem volna! – dühöngök fuldokolva. nem jött ki a mûtõbõl. de nem is ez a fontos. Arra emlékszem. rendszerint csak az üvegablakon át. s õt nem küldi ki a bírónõ. hogy hibásan. hogy engem megtûr a tárgyalójában. hogy szóltam Magának. hogy hepciáskodásom sikerre vezetett: megszüntette a tárgyalás zárt jellegét. * A szeptemberi után a következõ tárgyalást 2000 januárjában sikerül megtartani. de most legalább érthetõ és elfogadható okból. legalább fél órát még ott tartottuk és megfigyeltük a betegeket. – Amíg ön ott dolgozott. hogy engem nem rohant errõl értesíteni. – És arra sem emlékszik. . Molnár Miklós is. mintha neki pedig az lenne a szokása. aki ma már nyugdíjas. Átszaladtam ebbe a mûtõbe. és szóltam. és úgy rávágom az ajtót. s ezt föl kellett oldania. a történtek után az érthetõ. igaz. nem emlékszem. doktor úr. törvényellenesen cselekedett. – Arra emlékszik – kérdez közbe Ringwald doktor –. mi volt a gyakorlat altatásos mûtétek után? – Amikor az altatóorvos fölébresztette a beteget. – Arra nem emlékszik. Az onkológiai intézet egykori asszisztensnõjét hallgatják meg. mintha eddig is ez lett volna állandó szokásom. de többet nem láttam. Lilla mûtétje idejében azonban még ott dolgozott. amikor kizárta a nyilvánosságot. És nem szégyellem. hogy Maga. csak úgy döng. – A mûtõ területén tartózkodtam. A kiabálásra figyeltem föl. de nekem a másik mûtõben kellett altatást elõkészítenem. Minek következtében 2000. Ezen jelen van Lilla papája. ahol feküdt a beteg. Jó. nagy riadalom volt. helytelenül. hátsó csatározások eredményeként – voltaképpen be kellett ismernie. hogy – nyilván mindenféle belsõ. hogy mi történt a lélegeztetõtubussal kapcsolatban? – Nem. hanem az. hogy én kijöttem a mûtõbõl. március 21-én – mivel már úgysem ünnepeljük a Tanácsköztársaság évfordulóját – úgy jelenek meg a soros tárgyaláson. S Ficsor doktornõ ezt szó nélkül tudomásul veszi.

Ügyésznõ! Ezen kívül további bizonyítási indítványa van? – Nincs. június 19-tõl jogerõs és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. nekem van. – Ezt a csöppöt? Ekkora kis szívet? Hát lehet ezt egyáltalán mûteni? – Lehet. Két nappal késõbbre tûzte ki a mûtétet. hogyne lehetne. vegyem el onnan? – Hát… nem is tudom… most. gyakran elõfordult. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évre felfüggeszti… A bíróság a vádlottat elõzetes mentesítésben részesíti. és maga azt felelte. ahogy mondja. – Idéztünk mára két igazságügyi orvos szakértõt is. Kérem Tekeres professzor és Karlovits professzor meghallgatását is.” *** Az alföldi nagyváros klinikáján született babának baj volt a szívével. megoperáljuk. – A vádlottnak? – Igen. sem Maga. A baba az operáció napján volt háromhetes. – És akkor egészséges lehet az én kisbabám? – Teljes mértékben! – mosolygott a szívsebész. És június 14-én ítéletet hirdet: „Dr. csak még sokkal elõvigyázatosabban kell. A bírónõ megköszöni neki. Ezért õt a bíróság 8 hónapi fogházra ítéli. – És lehet valamit tenni? – Persze. a szokásosnál nagyobb asszisztenciával. majd berekeszti a tárgyalást. mint a felnõttekét. hogy az ébredés után rögtön fölvitték a beteget az osztályra? – Nem. mintha tényleg lett volna ilyesmi.hogy kell tubus az intubáláshoz. – A másik: arra emlékszik a régi gyakorlatból. és elengedi. sem mi – mondták a doktorok sok-sok alapos vizsgálat után az anyának. ott van az asztalon. nem tehet róla senki. de a tubusra nem emlékszem. az õ meghallgatásukat fontosnak tartom. Ez nagyon fontos lenne! – A bírónõ jegyzõkönyvbe mondja a teendõket. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. . – Veleszületett szívrendellenesség. amúgy megnyugtatóan. megpaskolta az anya karját. Ringwald Gábor bûnös maradandó fogyatékosságot okozó. ilyen nem volt. mindig ott tartottuk még a betegeket megfigyelésre – állítja határozottan az asszisztensnõ. jelentõs felhajtással. Az ítélet 2000.

ha egy évvel késõbb meg nem tudják: a doktorok hazudtak nekik. Nem akármilyen teljesítmény ekkora szívet operálni. A temetés maga volt a borzalom. összeomlott a keringése. Arra az icipici koporsóra ránézni is szörnyû fájdalom volt. S õ jól végezte a dolgát. . Percek alatt meghalt.Az egész család órákig ott rettegett a mûtõ elõtti váróban. A gyerek jól van. hogy elfáradt. Beletörõdtek volna a sors megváltoztathatatlanságába. A szülõk sokat sírtak. egész teste begörcsölt. Babájuknak az a beteg kicsi szíve is kibírta volna a mûtétet. teljesen meg fog gyógyulni. S végre kijött a szívsebész: – Minden a legtökéletesebb rendben zajlott. Ám két nappal késõbb a baba egyik pillanatról a másikra rosszul lett. Abba halt bele a baba. de õ is jókedvû volt és büszke. fulladt. semmi baja nem lesz! – látszott rajta. – Nem bírta ki a szíve – hangzott a diagnózis. Ám a szívsebész a seb összevarrása során a cérna végén bent hagyta a varrótût.

hagyott letusolni. azt mondta. a laboreredmények jók lettek. de megnyugtatta Bertát. Felszállíttatott a „ csikóra” s közölte. A kórteremben kipakoltam. Jól éltek együtt. majd a szülésznõ elvitt elõkészíteni. egy óra alatt elvégzi azt. szép magzati szívhangokat adott és csak gyenge fájásokat jelzett. a férje jól kijött a fogadott fiával is. éppen a szüléskor lesz szabadságon. hogy e könyvbõl ráismerhessenek. Rám helyezte az NST-t. de küldjem haza a családot. ami a méhnek magának három napig tartana. Kicsit megijedtem. amikor kihívatott Kiss doktor.Fölhelyezték a gélt Bertát igazából nem Bertának hívják. Kiss doktor megvizsgált. amely emlékeztetheti minderre. azt kérte tõlem. egy tüzértiszthez. A többiek neve azonban valós. Berta hamar teherbe is esett. Másik városba költözik. ismét férjhez ment. közben férjhez ment. nem vagyok-e asztmás. s Tapolcára költözött. beöntést adott. s ajánlotta maga helyett dr. mert kezdett szivárogni a magzatvíz. akihez addig járt. Nem volt ugyan semmi bajom. Megkérdezte. majd elvált. felhõtlen terhesség volt. de valami rossz érzés . legyen közös gyerekük is. Berta végig dolgozott. ne valódi nevén szerepeljen. Kiss Jánost. éppen csak a tanév vége elõtt kicsivel ment el szülési szabadságra. Innen mesélje maga Berta a történteket: – Július 23-án. reggel hat elõtt ebbõl nem lesz baba. Ekkor egyujjnyira volt nyitva a méhszájam. hogy a háromnapos osztálykirándulásra ne kelljen nagy hassal eltolatnia. de úgy döntöttek. sem hasonló panasszal soha nem küszködtem. este fél nyolc körül mentem be szülni. mindannyian boldogan várták a jövevényt. Ott egy általános iskola felsõ tagozatán tanított. szeretné elfelejteni a szörnyûséget. Zavartalan. Szegeden járt tanárképzõ fõiskolára. mert akkor gondom lehet ettõl a géltõl. bejelentette. mert éjfél elõtt nem nyúlnak hozzám. minden rendben. ami történt vele. A kiírt idõpont elõtt egy hónappal az a szülész. föltesz . Este tíz körül a kórteremben beszélgettem valahai gimnáziumi évfolyamtársammal. ott kezdett tanítani. sem asztmás nem voltam. szült egy fiút. így azt sem kívánja. Minden vizsgálata negatív volt. foglalkozást változtat. megszakítja összes olyan kapcsolatát. olyan gélt. a tapolcai kórházban több kitûnõ szülész dolgozik. szerették egymást. Új életet akar kezdeni. amelynek a méhszáj tágításában van szerepe. leborotvált.

akkor néhány percre megkönnyebbültem. egyre inkább rosszul vagyok. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott. s a nõvér és a szülésznõ arcán láttam is az ijedtséget. hogy adminisztrációs munkái vannak. fél órát várni kell a császármetszéshez. és elfordította a fejét. Az altatóorvos és a nõvér még percekig kereste a vénámat. tudtam. tegyenek-e kerekes székbe. – Doktor úr. Így szól: „Prepidil (Upjohn) gél: Prosztaglandin – E2-tartalmú gél. õ is másfelé . – Mi ez a gél? – kérdeztem. 3 g gél 0. amint tolnak ki a mûtõbõl. Kezdtem már-már elviselhetetleneknek érezni. Ám éreztem. mire a mûtõasztalra kerültem. szakad rólam az izzadság.” ] A gél fölhelyezése után átvittek a vajúdóba. azt feleltem. segítsen.fogott el. azt mondta. kivették belõlem a tampont. aztán elaludtam. panaszkodtam neki. már az is nagyon nagy fájásokat jelzett. Hatóanyaga a dinoproszton. Nem reagált. ollóval. Ismét rám tették az NST-gépet. én pedig egyáltalán nem fulladtam. ezt nem értettem. meg fogok halni! Könyörgöm. artikulátlan hangok jöttek ki a számból. nincs a kórházban Bricanyl. Nem tudtam rendesen beszélni. ám szültem már. felpuhulását és kifejlõdését. praktikus. Éjjel két óra húszkor született meg a döntés a császármetszésrõl. Bricanyl sprayt kerestek. iszonyatos erõsek a fájásaim. [Késõbb megszereztem a hivatalos leírását. Arra ébredtem. Kiss doktor azzal távozott. nem fogom bírni. alig bírom ki. esik le a vérnyomásom. szinte a hónomnál fogva húztak át a mûtõbe. Endocerválisan alkalmazva elõsegíti a méhszáj érését. közben szólt: – Gyengül a magzati szívhang. visszajött. a babának baja ne legyen – ketten fogtak. támogattak. majd éjfél körül szóljon neki a szülésznõ. – Prepidil – felelte Kiss doktor. Valamivel éjfél után megjelent az orvos. valaki közölte. amit a gél fölhelyezésekor használtak. Egyre erõsödtek a fájásaim. A doktor elment. aki viszont nekiült újságot olvasni. de három óra lett. és elment. az fulladás ellen való. de a legfontosabb. a spontán szülés korai szakaszához hasonló állapotot hoz létre a méhnyakban. lépni is alig tudtam már. császározzon meg. siessünk. tudtam uralkodni magamon. A szülésznõ kezdett elõkészíteni a mûtéthez. Mindegy volt. Próbáltam a mûtõsnõ szemébe nézni. szétszakadok. a magzati szívhang jó volt. és sokan vannak mellettem. hogy a mûtõasztalról átraknak a tolóágyra. alkalmazásra kész kiszerelésben.5 mg-ot tartalmaz. Csak éjjel fél kettõkor repesztett burkot. sietni kéne a baba miatt! Kérdeztek. ezt nem lehet kibírni! – rimánkodtam. így kérdeztem egyre csak ugyanazt: – A baba? – mellettem a nõvérnek könnyes volt a szeme. Infúziót kötöttek a karomba.

Valamint ki kellett venni a szétrepedt méhem. borsónyi lyuk volt rajta. hogy helyezze föl a Prepidil gélt. nekem sem kellett volna kivenni semmilyen testrészemet. csak a méhemet kellett kivenni. szedték föl a kövezetet. mi történt valójában. fájdalomcsillapítókat. Csongrády fõorvos azt is közölte a férjemmel. ha ez nappal történik. az a mögötti kórtermet éppen akkor kezdték átalakítani. Szerintem szándékosan tüntettek el mindent. Hét palack vért kaptam. össze kellett varrni a szétdurrant húgyhólyagomat. Csongrády fõorvos úgy tájékoztatta a családomat. Egy év múlva a pécsi klinikán operálták meg a húgyhólyagom. folyton becsöpög. de nem sikerült. a csempét. Három napig a szülõszoba melletti õrzõbõl folyton azt láttam és hallottam. A Prepidil gél hatására viharos méhösszehúzódások léptek föl. éjjel meg lehet halni a kórházban. S ott megfulladt a baba. a kisbaba is élne. ott munkások között haladtam el. a magzat feje a repedésen át a hasüregbe került. azok úgynevezett tágulásos jellegû vérzéssel jártak. ne kérdezzek semmit. hogy engem nem is látott. reggel nyolctól délután négyig verték le a vakolatot. Aztán fokozatosan megtudtuk. Hogy késlekedett a császármetszés .fordult. Errõl késõbb kiderült: nem igaz. Kénytelenek voltak eltávolítani a bal oldali petevezetékemet a petefészekkel együtt. két palack vérplazmát. ugye? – Azt felelték. A vizeletem azóta sem tudom rendesen visszatartani. hogy azt állíthassák: valami szövõdmény lépett föl. úgysem fogok emlékezni rá. Kiss doktor legalább többször is bocsánatot kért. Soha többet nem lehet gyerekem. – Meghalt. ezért nem tudtam átküldeni Mórocz fõorvos úrnak. állandó infúziót. amint elkaptam volna a pillantását. és kimennem a folyosóra. miként szülnek az asszonyok. Csongrády fõorvos arra is tudott magyarázattal szolgálni. oldalamon a katéteres zacskóval. Ezek szerint Tapolcán csak napközben lehet életben maradni. minden rendben lett volna. majd a fõorvos úr elmond mindent. óriási fájdalmak árán – sikerült fölkelnem. Végre átkerülhettem másik szobába. Ha – iszonyatos nehezen. Meghalt. minden a gél következménye volt. a méh megrepedt. A babámat valamelyik doktor megpróbálta újraéleszteni. – Nem hiszek neki. Kiss doktort állítólag Csongrády fõorvos kötelezte – telefonon át –. miért nem lehetett átadni a belõlem kioperált szerveket vizsgálatra: – Valaki a szennyessel együtt véletlenül kidobta a méhét a petefészkével együtt. mint sírnak föl az újabb és újabb babák. és a férjem elõtt is elismerte. vénásan különbözõ gyógyszereket. Úgy. ám õ a fõorvosi utasítást köteles volt végrehajtani.

Dr. A legelsõ nyilatkozatomban. és hogy külön pert fog indítani emiatt. ott is elismertem. és ha föllépnek hipertóniás tünetek. hogy részletesen elmondják a kismamának. Kiss János szülész-nõgyógyász szakorvos. Ki bír három napon át fenn lenni. az általam eddig csak tankönyvekbõl és folyóiratokból ismert uterus rupturát ismeretlen predisponáló tényezõvel. mivel orvosi felelõsségbiztosításunk értelmében bármely káresemény esetén a Hungária Biztosító Rt. mit tartalmaz errõl az egészségügyi törvény. tünetszegény elõjelek formájában egy család tragédiáján keresztül kellett megismernem. ráértek. sem a biztosító nem ismerte el. Nyilvánvaló. õ tisztességesen is viselkedett. amit így vissza kellett fizetnünk az OTP-nek –. amikor jelentkeztek ezek a tünetek. Veszprém Megyei Igazgatóság képviseli intézményünket. nem adta át a bíróságnak sem. Ennek ellenére sem a kórház. mire való és milyen veszélyei vannak. azonnal. Nálam viszont. Az üggyel kapcsolatban bármilyen információs adatok beszerzése miatt szíveskedjék a biztosítónkhoz fordulni. dr. mert kellõ szakmai igyekezet és gondoskodás ellenére. gyorsan cselekedni? Amikor aztán kártérítést kértünk a biztosítótól – a születendõ gyerekre fölvettünk szociálpolitikai támogatást. haladéktalanul megcsászározzák. Nála úgy alkalmazzák. Ábrahám Lászlót ajánlották Szegedrõl. ám utána teljes team figyeli õt.” Úgy hallottam. majd amikor – mert nem voltak hajlandóak peren kívül megegyezni – megindult a per.elvégzésével? Péntek reggeltõl folyamatosan dolgozott hétfõig. – azonban azt nem ismerem el. mert még a saját szakértõjük is nekik rosszakat írt. az ottani orvosokat. Felperesek belevágtak egy építkezésbe. ha két tanú elõtt aláírja. vártak. telefonon behívtak pluszorvosokat. hogy kéri a fölhelyezését. Kiadott nekünk egy nyilatkozatot.” Ábrahám ügyvéd úr megírta neki. míg már késõ lett. ezt a Prepidil gélt Herczeg professzor hozta be Magyarországra. okosan. és ehhez szükséges lett volna egy születési . Olyannyira. Számos orvos szakértõ nézte át az iratokat. A család kártérítési igényét jogosnak tartom. Bírósági tárgyaláson dr. s ezért felelõsséggel tartoznának. Erre azonnal átadtak mindent. Ügyvédhez fordultam. hogy a Hungária Biztosító által fölkért szakértõi véleményt maga a biztosító nem volt hajlandó átadni az ügyvédemnek. hogy van bizonyos felelõssége a kórháznak. Kérte az orvosi irataimat a tapolcai kórháztól. hogy orvosi mûhiba történt volna. mind elmarasztalta a kórházat. íme itt van: „Az eset mélységesen megrendített. hogy tévedtek. Ézsely Ferenc orvosigazgató ezt mondta: „ Én a kórház felelõsségét soha nem vitattam. határozottan. amit az I. rendû felperes édesanyjának tettem. megteszik. Ézsely Ferenc orvosigazgató azt válaszolta: „Az iratokat kiadni nem áll módunkban.

azt felelte: menjen csak el orvoshoz.anyakönyvi kivonat. *** Mihálynak meggyûlt a lábán a kisujja. aztán csak szólt az asszonynak. amely megállapította a kórház kártérítési felelõsségét. – Nem kell ehhez hozzányúlni. rendû felperes is meghalhatott volna. Mihály ugyan furcsállotta. elmúlik magától! – mosolygott kedvesen az orvos. ez azonban nem jelenti azt. pont dörzsölõdik a cipõhöz. csak kellemetlen. tegyen-e rá paradicsomot. szerinte jófelé halad a dolog. elmondta. hová forduljon ilyen piszlicsáré gonddal. s amikor a doktor elé került. tízezer forint mégiscsak több. Még az is elképzelhetõ. úgy érzem. rendben van-e! – tette hozzá azonnal az érsebész. hogy a férjem haláláért ki felelõs. Ám a felesége nemigen hitt a népi gyógymódokban. mutassa meg. mitévõ legyen ezzel. hogy tán arra gondolva.” Úgyhogy a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét. Nem nagy ügy. csak azért is elhúzták a jogi procedúrát még két évvel. és a kezébe nyomta. a portán illedelmesen érdeklõdött. és csak a rosszindulat mondatja az emberrel. A portás katonásan elirányította az érsebészetre. no pláne. megmutatta panaszát. amikor Mihály elõhúzott egy ötezrest. Kivárta a sorát. mindenképpen viselni kell. inkább talán nõtt is. Pár napig tûrte szótlanul. A doktornak más volt a véleménye. porozza be otthon naponta kétszer Ultraseptillel. ezt én elfogadtam és elismertem. Õ nagyon-nagyon vágyott erre a gyerekre – én pedig többé nem szülhettem neki –. de hát nem vitatkozott. õk tudják jobban. az a biztos megoldás. hogy ebben az esetben az I. Fölakasztotta magát. esetleg talán valami szemléletbeli hiba. – Jövõ héten kedden jöjjön vissza. tovább kell porozni . A Legfelsõbb Bíróság megerõsítette: felelõsek a történtekért. Be is ballagott hát másnap a kórházba. amit most már nem tudnak produkálni – ezt a kárt. a gyerekem haláláért. lehetett volna esetleg elõbb alkalmazni egy császármetszést. s mutatta: ez a gennyes gyûlés bizony nemhogy elmúlt volna. nézné már meg. amit el tudok fogadni. Azt már persze nem állapíthatta meg a bíróság. közepén pici sárga gennyfolttal. hogy ebben az esetben a tragédia biztosan elkerülhetõ lett volna. Továbbra is állítom azonban. hogy itt nem történt orvosi mûhiba. s bármennyire is szeretett engem. Mihály következõ héten vissza is ment. Oldalt piros köröcske. meg is fellebbezték. nem bírta elviselni a helyzetet. mint ötezer.

Ultraseptillel, és nem szabad türelmetlenkedni. Az újabb ötezrest zsebre tette, és ismét egyhetes terminust adott a kontrollra. Így ment ez sok héten át. Mihály porozta, a gennyes csuda tudja, micsoda nõtt, az orvos nyugtatott, az ötezres vándorolt. Aztán a sárga gubó és a piros folt körül kezdett feketedni is Mihály lába ujja. Megijedt, bekéredzkedett másik orvoshoz, aki azonban legelõbb azt kérdezte, látta-e már valaki korábban a lábát, s amikor bevallotta az igazat, visszaküldte az érsebészhez. Összesen három hónapig járt oda. Hetente. Végül befektették a kórházba, és combközéptõl amputálták a lábát. Mert elüszkösödött. Már nem volt más választás, különben belehal. Így életben maradt. És már kapott mûlábat is.

Hogyan kell orvost választani?

A kerekes kocsi megakad az ajtófélfában – se té, se tova. Többen ugrunk egyszerre az ajtóhoz, próbáljuk kipattintani a másik szárny biztonsági kampóit. – Azt nem lehet kinyitni! – szól ránk Almásy Mária bírónõ a Fõvárosi Bíróság pulpitusáról. – Szabványméretû ez a görszék? Ha igen, akkor be kell férnie így is! – Istenem, mi mindenben lesz praxisa olyan bírónak, aki rendszeresen orvosimûhiba-ügyeket tárgyal! Neki van igaza, végül sikerül beszuszakolni a kerekes széket, s benne Végh Esztert. Ötvenéves klinikus pszichológus, halk szavú, okos hölgy nagyon szomorú szemekkel. Odagurítják a felperesi asztal mellé. A bírónõ megnyitja a tárgyalást, névsorolvasást tart, tájékoztatja a feleket, hogy a jegyzõkönyv hangfelvétel útján készül. Kérdi a felperesi ügyvédet, van-e bizonyítási indítványa. Õ csupán Végh Eszter meghallgatását kéri, valamint azt a röntgenfelvételt szeretné megkapni a kórháztól, amelynek korábban kérdéses volt a léte. Alperesi képviselõnek nincs bizonyítási indítványa, mi több, nemlegesen válaszol arra a bírói kérdésre is, kéri-e az ügyben eljárt orvosok személyes meghallgatását. – Felperes, kérem, mondja el sorban, ami történt Önnel! – kéri a bírónõ. – 1997 októberében vettem észre, hogy a bal lábam érzéketlen, nem érzem vele sem a hideget, sem a meleget, a jobb lábamban pedig valami furcsa bizonytalanság jelentkezett, néha járás közben megcsuklott a térdem vagy a bokám. Pszichológusként a Honvéd Kórház mentálhigiénés osztályán dolgoztam, az ottani reumatológiára mentem át; különbözõ fizikoterápiás kezeléseket kaptam, de eredménytelenül, éreztem, ennél komolyabb zûr ez. Végeztettem MR-felvételt, azon látszott, hogy a gerincemen porckorongsérv van. Megvizsgált Berki doktor, a reumatológia fõorvosa, s azt mondta: nem tudom megúszni a mûtétet, s minél hamarabb végzik el, annál jobb, mert bármikor állapotrosszabbodás következhet be. Nem akartam a saját munkahelyemen, kollégával operáltatni magam, nekiálltam orvost keresni. Összes kollégámat, ismerõsömet kértem, javasoljanak operatõrt – féltem ettõl a mûtéttõl, valami zavaros rossz érzés volt bennem, hogy ez nem olyan egyszerû ügy. Többen említették Lázár fõorvost az Amerikai úti idegsebészeten, végül mellette döntöttem. Berki doktor fölhívta õt, kérte, fogadjon, s el is mentem hozzá. Vittem az MR-leletet, õ megvizsgált, és

megerõsítette: beszûkült a gerincvelõ, azt nyomja a porckorongsérv, a lehetõ leghamarabb operálni kell. Megnyugtatott: ez abszolút rutinmûtét, ráadásul ma már egészen kímélõ eljárásmóddal, õ rengeteg ilyet végez, nem lehet semmi gond. – December elején megoperálom, egy hét múlva hazamehet, karácsonykor akár ugrándozva is fõzhet! – November 25-én feküdtem be az Amerikai útra. – Ki végezte a mûtét elõtti felvilágosítását, Lázár fõorvos úr? – Nem, nem õ, hanem Szabó doktor, az altatóorvos. – Õ mirõl beszélt Önnek? – Kizárólag az altatással kapcsolatban kérdezõsködött, voltam-e már altatva, érzékeny vagyok-e valamilyen gyógyszerre és így tovább. Magáról a mûtétrõl szó sem esett. Közben a kezembe nyomta a kétoldalas beleegyezõ nyilatkozatot, mondván, ez a szokásos papír, amit alá kell írnom, hogy megoperálhassanak. – Tessék szíves lenni kézbe venni ezt a papírt! – nyújt át neki a bírónõ két lapot. – Ez volt az a beleegyezõ nyilatkozat? – Ez, igen – vizslatja a felperes –, de ez a kézírásos szöveg nem volt rajta! – Az elsõ oldal tetején kézzel ráírt bejegyzések szerepelnek. Ezek nem voltak ott akkor, amikor ön aláírta? – Nem, egészen biztosan emlékszem rá, hogy kizárólag gépelt szöveg volt, amikor én aláírtam. Ráadásul az orvosi aláírás sem tudom, kié, a zárójelentésemen szerepel Lázár doktor aláírása, ez láthatóan nem azonos azzal. – Pedig ebben a kézírásos szövegben szerepel többféle, a mûtéttel összefüggõ kockázat: halál, sebfertõzõdés, neurológiai állapotrosszabbodás, bénulás. – Határozottan állítom, mindez nem volt rajta a papíron, amikor Szabó doktor elém tolta, hogy írjam alá. Sõt, most látom, itt –szintén kézzel beleírva – az van, hogy Lázár doktor végezte a mûtét elõtti felvilágosítást. Ez sem volt ideírva, annál is kevésbé, mivel õ ott sem volt, egyedül Szabó doktor, az altatós. – Lázár doktor más alkalommal sem utalt önnek arra, hogy a mûtétnek lehet bármiféle kockázata, szövõdménye? – Nem, egyetlen szóval sem. Akkor hétszer is meggondoltam volna, mitévõ legyek. – Felperesi képviselõnek van kérdése? – Nincs. – Alperesi képviselõnek? – Nyilvánvaló volt-e – áll föl a fiatal ügyvédjelölt lány –, hogy e mûtét

nélkül ön megbénulhat? – Igen, többen azt mondták, ha nem operálnak meg, megbénulhatok. – Fölvetõdött-e a mûtét elõtt pszichológiai vizsgálat szükségessége? – Klinikai pszichológus vagyok, meg tudom ítélni a saját helyzetemet. Feszültség természetesen volt bennem, említettem, tartottam a mûtéttõl, de tudtam kezelni ezt. – Köszönöm, nincs több kérdésem – ül vissza a lány. – Kíván-e még elmondani valamit? – kérdi a bírónõ. – Igen, talán egyet. Az Amerikai úti intézet beadványában szerepel egy röntgenfelvétel, amely szerintük döntõ jelentõségû. Ám rólam ott nem készítettek gerincröntgen-felvételt, az egyetlen röntgenezés a felvételemkor egy sima mellkas-átvilágítás volt. – Ugyan nem volt ilyen indítvány, de a bíróság az igazság kiderítése érdekében maga is elrendelhet bizonyítást. Én szükségesnek tartom mind az altatós, mind az operatõr orvos meghallgatását. Ügyvédnõ, elõ tudja állítani õket a következõ tárgyalásra, vagy idéznem kell õket? – Vállalom, hogy itt lesznek. – Jó, akkor a következõ tárgyalás idõpontja 2001. január 30-a, 14 óra. El lehet menni, viszontlátásra! Kifelé már flottabbul gurul a kerekes szék, s a folyosón megkérem Végh Esztert, hadd kérdezzek még tõle ezt-azt. – Eddig mi történt a perben? – Az elsõ tárgyaláson a kórház képviseletében nem jelent meg senki. Az ügyvédem kérte az eljárás szüneteltetését, hátha meg lehet velük egyezni peren kívül. Írtunk levelet a klinikának, megjelölve a vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igényünket, azzal, hogy 45 napig él az ajánlat a megegyezésre. Erre egyáltalán nem válaszoltak. Akkor kértük a per folytatását. A második tárgyalásra ugyanez az ügyvédjelölt kislány jött, de nem volt sem ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványa, sem meghatalmazása, ezért a bírónõ nem engedhette képviselni a kórházat. Írásban pedig nem reagáltak a keresetre. A bíróság úgynevezett bírósági meghagyást bocsátott ki, kötelezve õket a keresetben szereplõ kártérítés megfizetésére. Na, azt már megtámadták, úgyhogy valójában most kezdõdött maga a per, csak így már elhúztak pontosan egy évet. Nem értem, mire jó ez nekik. – Miért nem akarta, hogy a Honvéd Kórházban, kollégák operálják? – Mind a két gyerekemet ott szültem, ahol dogoztam. És a kollégák – azt is mondhatom, orvosi mûhiba történt – bennem felejtettek egy tampont. Ha saját munkatársai között van az ember, azt hiszi, annak megvannak a maga elõnyei, az esetleges nagyobb odafigyelés, több törõdés. De rá kellett jönnöm, megvan a veszélye is: bagatellizálják,

rálegyintenek, áh, úgyis kolléga – és inkább kevésbé törõdnek mindennel! Úgyhogy akkor megfogadtam, ha valaha bármi problémám lesz, szóba sem kerülhet, hogy abban a kórházban lássanak el, amelyikben dolgozom. – A mûtétet ugye altatásban végezték? – Igen, persze. – Mikor mire ébredt? – Pontosan nem is tudom, borzasztóan összemosódtak az események. Délután zajlott le a mûtét, én csak arra az egyre emlékszem, hogy valamikor toltak a folyosón, és ott láttam az órán, hogy fél három van, de nem tudom, délután vagy éjjel fél három. Amikor elõször magamhoz tértem, éppen ott állt mellettem a nõvér, s nem is tudom, mire föl, azonnal azt kérdeztem tõle: – Miért nem mozog a lábam? – Mindjárt hívom a fõorvos urat – mondta a nõvér. Meg is érkezett Lázár doktor, és elmondta: komplikáció lépett föl, két mûtétet kellett elvégezni. Nem várt csontkinövést, jóindulatú csontdaganatot találtak az elsõ mûtét közben, amelyhez azonban abból a feltárásból – hátulról operálva – nem fértek hozzá. Ezért befejezték az elsõ operációt, megszüntették a sérvet, lezárták a sebet, majd fölnyitottak elölrõl is, hogy így már hozzáférjenek a daganathoz, és kivették azt. Csakhogy az elsõ mûtét után én már béna voltam. – Mit mondott Lázár doktor, mitõl bénult meg? – Azt felelte, nem érti. Nem tudja, mitõl lettem béna, de mindent megtesznek, hogy javítsanak az állapotomon. – Ha nem volt ébren közben, honnan tudja, hogy már az elsõ után megbénult? – Ezt nem vitatta senki, õk is elismerték, hogy már az elsõ mûtét után észlelték az állapotrosszabbodást, a bénulást, csak éppen magyarázatot nem adtak rá. Azóta pedig állandóan próbálják összemosni a két mûtétet, s minden papírjukban csak a második mûtétrõl írnak, amikor pedig már béna voltam. Ám Lázár doktor csak ugyanazt mondogatta: nem érti, mitõl bénultam meg, nem érti, mi történhetett, mert õ a gerincvelõhöz nem nyúlt hozzá. – De hát hozzá kellett nyúlnia, nem? – Persze. Hozzányúlt, hozzáért, megsérülhetett, de nekem ezt a mai napig nem mondta el. Én is csak következtetni tudok, illetve az orvos szakértõi véleménybõl tudom, mi történhetett: rossz feltárásból végezte a mûtétet, s ebbõl a helyzetbõl eleve nem volt esélyem, hogy megúszhassam károsodás nélkül a beavatkozást. Nem hátulról, hanem elölrõl kellett volna operálni.

miközben valójában persze ezek a testrészeim érzéketlenek. utána le kell feküdnöm. Teljesen érthetetlen. hogy lesz. úrrá leszek ezen a helyzeten is. Amennyi tartalékom volt. mint nálunk: fölveszünk valakit. – Érti. hogy csak presztízsszempontok miatt vagy másért. – Ha az Amerikai úti klinika belement volna valami ésszerû kompromisszumba. hogy az orvos nem tévedhet. mintha szétfeszítené valami hatalmas erõ a lábamat. annak éppen most vagyok a legvégén. a volt férjem külföldön él. holnap már nem biztos. mindenütt úgy zajlik a betegek kezelése. – Két gyereke van? – A fiam fõiskolás. de a hátés hasizmaim sem. nem értem. mit miként hajtsanak végre. így nem.– És azóta? – Mellmagasságtól semmim nem mozog. Azt hiszem. de nem ismerik be a tévedésüket. mindenki hozzátesz valamit. Ön hajlandó lett volna megegyezni velük a kártérítés összegében? – Igen. a lányom még gimnazista. Dehogynem. Százszázalékos rokkant vagyok. Ma még van mit ennünk. megbeszéljük az esetet. fals bizsergést. – A férje? – Elváltunk. hajlandó lettem volna. végül jutunk valamire. ráadásul kollégával szemben? – Nem. Azt mondja. vitatkozunk. Tizenhat. – Hogy tudja eltartani a két gyereket? – Nagyon nehezen. 45 ezer forint a rokkantnyugdíjam. az . amit az emberek általában gondolnak: megbénult. illetve tizenhárom évesek voltak. én mindig meg tudtam oldani a problémáimat. akkor többen leülünk. akihez kerül a beteg. majdnem 30 ezer a lakásrezsi. állandó fantomérzéseim vannak. egyedül az az általános nézet van mögötte. Inkább pereskednek. úgy gondolom. és fizetnek végül többet. Amint ragaszkodnak ahhoz is. Pedig sok helyütt – és ezek szerint az Amerikai úton is –. Ráadásul három-négy óránál többet nem lehet kibírni a kerekes székben. és nem foglalkozik velünk. amikor ez megtörtént. verekednek. – Tud-e valamiként dolgozni? – Mivel nem tudok eljárni. zsibbadást vélek érezni. hogy nekik igenis joguk van egyedül eldönteni. nem érez semmit. A mellemtõl lefelé végig béna vagyok. Nem hajlandók elismerni a hibájukat. Én korábban azt hittem. És sajnos még az sem igaz. hogy miért nem mennek bele ésszerû egyezségbe. a testi szükségleteim elvégzéséhez is segítségre van szükségem. nemcsak a lábam. Támaszték nélkül még ülni sem tudok.

Meghalt. Picit persze gyanús volt ez nekem is. senkivel nem beszéli meg. Maga leélte a fél életét az egészségügyben. – Nem volt Magában rossz érzés.egyedül eldönt. miközben például errõl a porckorong-mûtétrõl is a szakirodalomban nagy viták zajlanak. ott is történtek már érdekes események… – Mi az hogy! Van kolléganõm. – Asszonyom. hagyták feküdni az ágyban. nem lesz ez rossz választás. Valójában ugyanis az agyában megpattant egy artéria. ami fluktuáló tudatállapotot idézett elõ. s ettõl vérömleny keletkezett. hogy kollégákat kell perelnie? – Nem. Korábban már végigvittem egy orvosimûhiba-pert a sógornõm ügyében. Mert ehhez bizony nagy szerencse is kell! – Rémes. Mentõvel bevitték a kaposvári kórház intenzív osztályára. ami történt Magával? – Még sokkal körültekintõbben kell orvost választani! És oda kell figyelni az apró jelekre is! Én elhessegettem magamtól az intõ jeleket. a táskájában pedig üres algopyrines dobozokat találtak. sokan rég kétségbe vonják ezt a mûtéti technikát. Négy napon át úgy kezelték: hülye öngyilkosjelölt. Az orvos szakértõ egyértelmûen leírta: tévedés ebbõl a feltárásból operálni. senki nem foglalkozott vele. õ kérdezgette a nõvéreket: – Ugye jól operál a Lázár doktor? – A nõvérek pedig kicsit fintorogva feleltek: – Hát… igen… jól – de nem meggyõzõdéssel mondták. a betegek más szempont alapján választanak orvost. ájultan lefordult a székrõl. elavultnak. és nem foglalkoztak vele. öngyilkos akart lenni – ami nem volt igaz –. Orvosi mûhibák sorozatát követték el rajta. végül a kellõ kezelés híján olyan nagy lett az agyûri nyomás és olyan agysérülések keletkeztek. majd elvégez mindent. aki még csak nem is az egészségügyben dolgozik. de megnyugtattam magam: nyugi. Félig öntudatlan állapotban azt mondta. akkor sem. helytelennek és fõként veszélyesnek tartják. Egy másik beteg úgy próbált a nõvérektõl informálódni: – Ha hozzátartozóját kéne operálni. amikor megkapták a gyomortartalom-leletet. azért a Honvéd Kórház sem piskóta. – Mi történt vele? – A munkahelyén rosszul lett. hogy leállt az agya. Nyakisérv-mûtétre várt mellettem egy vidéki asszony. kihez fordulna? – És mindannyian a Veres doktort mondták. mint nekem. – És hogy az Úristenbe válasszon magának orvost. nem Lázárt. Ön szerint mi az általános érvényû abból. dögöljön meg! Nem látta neurológus. mint maga? – Talán annak nagyobb szerencséje lesz. akire mindig azt mondtam: az Úristen . hogy nem volt benne semmi méreganyag.

hogy neki itt nincs szava. esztergálandó munkadarabbá vált. Szép sorban elküldték vagy ötféle vizsgálatra – mind negatív lett.mentse meg azt a beteget. akinek – pláne hogy erõsen emlékeztette korábbi barátnõjére – kétségkívül boldogan venné elõ bármikor. máris megy össze. Az orvos hümmögött. olyan öregesnek. ha nem fordulok iparoshoz? Ennek a fele sem tréfa! Nem. Gyuri többszörösen is kínban volt. mert azonnal megértette. kihez ne menjek. dehogyis. Számos orvost tudok említeni tõlünk is. készítse elõ a mûszereket. lehúzta a cippzárt a sliccén. akit messze ívben kellene elkerülnie mindenkinek. Gyuri – üzletember lévén szabadon osztotta be az idejét – rögtön másnap reggel az urológián kezdett. soha nem volt még ilyen! Most mi a fenét csináljak? Orvoshoz menjek? Nem lesz abból baj? De nem lesz-e sokkal nagyobb zûr. – Meg kell katéterezni. maradinak érezte magát benne. beleválasztottam! Nekem nem volt szerencsém. Általában boxeralsót hordott. valahogy olyan volt a légkör. Elõször. Hát. s hirtelen ezt is szégyellni kezdte a nõvérke elõtt. aki hozzá kerül. és letolta az alsónadrágját. gõze nincs. hozzá ne kerüljön. mint valami szörnyû kellemetlen dologról. elmegyek valami dokihoz. de mindig úgy hallott róla. de ténylegesen elõre izzadva kigombolta a nadrágját. kihez érdemes. szõke hajú. kérem. látszott rajta. Éppen ezért tartottam a lehetõ legszélesebb közvélemény-kutatást orvoskollégák körében. Ám amint rápillantott az urológus zord. az egész mûvelet a rövid. . doktor úr. nem kísérletezem én magammal. mindent megtennie. az állítólag veszélyes is meg fáj is! – Ugyan. ragyogó csinos asszisztensnõ elõtt fog zajlani. uram! – bökte ki végül. Majdhogynem pirulva. hogy baj ne legyen. Másodszor beijedt. de most az orvosi vizsgálat miatt hagyományos gatyát vett föl. nem mert ellenkezni. – Jaj. megszûnt önálló akaratú ember lenni. morc arckifejezésére. mondjuk. csak éppen nem ilyen céllal és jelleggel. hátha rendbe jövök spontán is. most mitévõ legyen. mitõl lehet véres a vizeletem? Ez biztosan nem normális dolog. handabanda csak! Most rögtön megcsinálom – és szólt a nõvérkének. a kínos helyzettõl. *** – Atyaúristen. dörmögött. És valóban. egyik sem igaz. Soha semmijét nem katéterezték még. helyette tárggyá. Érezte. egyre kisebb az elõvennivalója a zavartól.

Gyuri – alapvetõen fegyelmezett ember lévén – a történtek ellenére meg is tette ezt. testtartása. az agya azonnal szétrobban. de az úgy szorította. s az alulról. úri módon a zsebébe csúsztatni – a jól megszokott módon – a borítékot. nem kell ehhez érzéstelenítés. amit beiktatott. mit mûvel a doktor. ebbõl még semmi. hogy úgy érezte. Közelített a katéter. Arra eszmélt. Beljebb csúszott. s olyan közel hajolt hozzá. jobba az ijesztõen hosszú katétert. – Hisztizni. az volt ilyen. valamint a hirtelen csönd. úgymond. akkor megbeszéljük a továbbiakat! – búcsúzott el az orvos. vörös karikák ugráltak a szeme elõtt. hogy nem estem össze. majd picit ugyan kellemetlenül. nem . ha a kezében maradt volna a pöcsöm! – veszítette el a béketûrését és úriember mivoltát Gyuri! –. csoda. el ne ugorjon ijedtében. A péniszt fölemelte 45 fokba. hogy Gyurinak rémisztõen perverz ötletei támadtak tõle. Üvöltött kínjában. Gyuri egész testét egyetlen pillanat alatt elöntötte az izzadság. drága uram. most kell finoman. a pénisze felõl.A doktor bal kezébe fogta Gyuri péniszét. egyáltalán nem látta. már nincs benne a katéter. elérte õt. egyértelmûen érzékeltette: elérkezett a fizetés ideje. és beült gyönyörû. pláne ha én csinálom! – Ehhez? Hát majdhogynem itt döglöttem meg a kezei között! Mit mûvelt velem? Azon se lepõdnék meg. annyira nyom a hasa. a hasából úgy sugárzott szét az eszelõs fájdalom. Kiballagott a rendelõbõl. de jöjjön vissza jövõ kedden. nem ájultam el ettõl az eszement fájdalomtól! És legalább kiderült valami? – Nem. szuperelegáns autójába. És lassan enyhülni kezdett a rettenetes kínszenvedés. Amint leereszkedett a bõrülésre. hogy Gyuri önkéntelenül fölordított. doktor úr? Éppen csak eszemet nem vesztettem ettõl a fájdalomtól. a benne lapuló tízezressel. még beljebb. alig tudta türtõztetni magát. de aztán inkább a saját combját markolászta. tökön rúgta. mint a satu. Kamaszkorában egyszer verekedésbe keveredett valami karatés fiúval. Kikapta volna magát az orvos kezébõl. Most összegörnyedve két kézzel fogta a heréit. még följebb a hideg fémet. hátha az eltereli a figyelmét. de még mindig majd megzavarodik. – Jaj. nem kéne azért ennyire hisztizni! – intette az urológus. hát miért nem adott be érzéstelenítõt. Keményen elszánta magát. még beljebb – s hirtelen olyan õrületes fájdalmat okozott. fölszisszent az ismét belenyilalló gyötrelemtõl. és arckifejezése. kérem. ha ez ilyen borzalmas? – Ugyan. csak sokkal enyhébben. de fájdalom nélkül kezdett besiklani. átadta a céges borítékot. rosszallóan csóválva a fejét. nem sopánkodik. és tolta följebb.

– Nagyot tévedek. – Éppen ez az. ha azt feltételezem. csak terméketlen! Nos. méregdrága cipõt – kedvesen elõretessékelte. hanem az ondóvezetékbe. akkor ilyen. adjunktus úr. és rögtön diagnózissal is szolgált: – Hát. drága uram. nem kell a nõknek védekezniük! Még örülnek is majd neki! Kézrõl kézre adják majd önt. kioktatta a titkárnõjét. Ám amint hazaérkezve kiszállt a kocsiból. Gyurikám. olyat látott. A hideg frász törte ki. föltette a szemüvegét. a nadrágja is olyan. fájt is. Mert abban ugyan igaza lett. – És van gyereke? – Hogyne. a katéterezés nem leányálom! Írok föl Neked fájdalomcsillapítót. istenem. lehetõleg jó keményet. impotens lett. akivel régóta jó haverságban volt. – Hát. hogy egyszersmind potens is. Ezeket most mi szépen eltávolítjuk! – Na. nem a húgyhólyagba vezette be a katétert. maradj ágyban. azt hiszem. mintha megfürdött volna útközben. a következõ egy-két nap programját miként szervezze át. harmadnap nem lett jobban. hogy fogadják. – Nos. és végigaludta az egész napot és éjszakát. ebben mindössze ötven százalékot tévedett az adjunktus úr. s ezeket természetesen össze-vissza zúzta. a nõk szerint addig sem volt éppen egy nagy numera. akkor meg semmi gond. a fél város rajtam fog röhögni! – Nem impotens lesz. ne vicceljen velem. de úgy is igaz volt: az ülés csurom egy vér volt. ez azonnali mûtét! A kolléga úr kicsit mellément. hogy Gyuri terméketlen a mûtét óta. nyomott is – de csak negyednapra lett komoly zûr: öklömnyire dagadt a bal heréje. elintézett néhány telefont. bumm. Nem fog tudni megtermékenyíteni senkit – na. eléggé gyönguska . kocsiba ült. Az adjunktus úr – látva a finom öltönyt. Bizony. és azonnal hívta a háziorvosát. kettõ. illetve az Ön bal heréjébe. de abban nem. Igaz. Másnap.puhánykodik. amitõl eltátotta a száját. – Mit tehetett. és beszáguldott a jó nevû klinikára. bármennyire is nehezére esett. Föloldalgott a lakásba. ha ez ilyen. és pihengess! Majd elmúlik. nem szeretnék már többet. az ondóvezetékemet akarja eltávolítani? – Hány éves Ön? – Ötvennégy. Útközben telefonált elõre. azonnal megvizsgálta. mint a szokásosnál kényelmesebb és kevésbé egészségtelen megoldást – az Ön köreiben hamar híre megy az ilyesminek. Már észlelte. drága uram. nem is akar már többet? – Nem. ne õrjítsen meg. aztán befordult a fal felé. Gyuri lefeküdt. ilyen elõfordul a legjobb családban is. igyál sokat. Nem akart hinni a szemének.

.volt az ágyban. de valamicskét azért csak-csak produkált. Azóta nincs merevedése. Egyáltalán nincs. A mûtétig.

............................................Tartalom Lectori salutem! ..........................................................................194 Ez a bizonyíték........ 41 Na....................................................................................................................164 A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy .........................................................................................................................156 Az orvos szakértés ..........................................................248 Lilla három percig agyhalott volt ......................................258 Fölhelyezték a gélt.... Dósa néni?............................................................... 44 Alex gégefedõje. halál!............................................................................................................................................................................................. hamis! ........................................3 Isten hozzád.......................................120 Ez örökre így marad!.......................................................................................................... kérem................................................................................................................................................................ Samu! Belõled se lesz jó orvos!............................................271 Hogyan kell orvost választani?........140 Elítélve: az ETT IB ......... 27 Hol fáj.................................................................................................................277 ............................................................................................................................................175 Az agyhalott kommunikál.................................................................................220 Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr .....................................................................................................................................................................114 Fanni lábak nélkül......................................134 A kebelrege folytatódik...............................107 Egyedül nem megy....227 Edina a saját gyerekére vágyik.............................

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful