Dr. KENDE PÉTER:

MIK VAGYTOK TI, ISTENEK? ORVOSI MÛ HIBÁK 2.

Írhat a szerzõnek: kendep@uhu.hu Hozzászólhat az uhu.hu webáruházban indított fórumokhoz:
Errõl a könyvrõl Eszmecsere az orvosi mûhibákról Nézetek, vélemények a magyar egészségügyrõl Vélemények dr. Kende Péter korábbi könyveirõl

Lectori salutem!

Tisztelem, becsülöm és szeretem az orvosokat – legalábbis mindazokat, akik tisztességgel, becsülettel és az orvosi szakmában erkölcsi minimumnak számító felelõsségérzettel végzik munkájukat. Amikor 1999 januárjában megjelent Mik vagytok Ti, Istenek? címû kötetem, közülük rengetegen azzal vádoltak: orvos-ellenes könyvet írtam. Visszautasítom, kikérem magamnak, nem igaz! Olyan könyvet írtam – és most is ez a föltett szándékom –, amely a tisztességes, lelkiismeretes orvosok mindegyikének védelmét szolgálja. Igen, igen! Éppenséggel védeni akarom és – amennyire rajtam múlik – meg is védem azokat, akik kötelességtudóak, kellõen felkészültek, s megelõzõ-gyógyító munkájukat így végzik. Meg kívánom védeni az igaztalan támadásoktól mindazon orvosokat, akik úgy dolgoznak, amint az tõlük elvárható. Ha lerántom a leplet a linkekrõl, a slendriánokról – azzal objektíve védem azokat, akik nem ilyenek. Mert igenis vállalom: támadom azokat az orvosokat, akik felkészületlenek, lelkiismeretlenek. Megengedhetetlennek tartom, hogy dolgozhassanak orvosok felelõtlenül, tisztességtelenül, oda nem figyelve. Igen, ez ellen föl akarok lépni. S ha õk is merészelik magukat orvosnak nevezni, akkor velük szemben valóban orvos-ellenes könyvet írtam és írok. Ám újra könyörgök mindazon doktoroknak, akik nem tartoznak ebbe a – még mindig reménykedem – viszonylag szûk körbe, hanem abból a talán nagy többségbõl valók, amely felelõsen és tisztességesen dolgozik a betegek érdekében, dacára a rettenetes – de nem kis hányadban az orvoslobbi hibájából konzervált – körülményeknek, ismerjék el, éppen az õ érdekük, hogy kilökjék maguk közül az oda nem valókat. Ma még az orvostársadalom vezetõ körei – ahelyett, hogy ezt tennék – falaznak, eltussolnak, elvtelenül védik a mundér becsületét. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságai – ez tényszám! – az elmúlt öt évben orvosi mûhiba miatt egyetlen esetben sem marasztaltak el orvost. Miközben több száz pert vesztettek el kórházak, miközben több ezer esetben mindenki pontosan tudta, hogy az orvos disznóságot követett el. Tessék majd ebbe belegondolni mindazoknak, akik elolvassák a Na, Samu! Belõled se lesz jó orvos! címû fejezetet! Annak „ fõszereplõje” dr. Zalányi Sámuel végigtarolta fél ,

Magyarországot – Szegedtõl Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig –, mûhibák sorozatát követte el, vagy tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Nos, mit tetszik gondolni, mi történt ezért vele? Igen, igen, jól tetszik sejteni: semmi. Ma is orvosként dolgozik, Szegeden rendel. Egyik helyrõl sem fegyelmivel távolították el, csak amúgy úri módon elengedték vagy baráti hangon eltanácsolták, mi több, magasabb posztra segítették; nem csukták le, nem tiltották el, nem függesztették föl. Kollégái, nem is csak a teljes magyar nõgyógyászszakma pontosan ismeri dolgait, konferenciákon, szakmai találkozókon kuncogva érdeklõdnek egymástól: – Samu most éppen hol tarol? – és ezzel a maguk részérõl a lovagiasság összes szabálya szerint lezártnak is tekintik az ügyet. Nos, úgy vélem, ez tarthatatlan gyakorlat. S ha az orvostársadalom maga nem fogja ezt a problémát pillanatok alatt megoldani – ha nem lesz úrrá szerecsenmosdató, magát a társadalmi értékítéleten felül helyezõ szemléletén –, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy helyette ezt külsõ erõ, a betegtársadalom fogja megtenni. Egyelõre még „ bízhat” abban, hogy ez a betegtársadalom beteg társadalom. Betegségének egyik fõ tünete, hogy választott képviselõin át nem képes akaratát kellõen érvényesíteni. Az az egészségügyi miniszter, aki a bársonyszékbe ülése elõtt az orvosi kamara elnökeként ténykedett, be fog hódolni a nagy hatalmú professzorok nyomásának, s mindaddig nem fog érdemi változásokat beindítani, amíg erre komoly társadalmi erõk rá nem kényszerítik. Eddigi négy szabadon választott kormányunk még megengedhette magának, hogy ügyet se vessen a spontán társadalmi kezdeményezésekre, hogy lesöpörje az asztalról a polgárok saját szervezõdéseit, kinevesse az egész civil szférát, úgy, ahogy van. Ám ez nem lesz mindig így! És az orvosoknak, elsõsorban a politizáló, hangadó professzoroknak tudniuk kell, ha nem õk maguk tesznek rendet a saját portájukon, hanem addig tétlenkednek, amíg majd mások „ veszik kézbe a söprût” – akkor könnyen elõfordulhat, hogy kõ kövön nem marad. Az a söprû sokkal kevésbé fog válogatni, és durvábban végzi majd a dolgát! Jobb volna nem megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A helyzet pedig rohamosan romlik. Amennyiben az eredmény, a produktum felõl próbálok visszakövetkeztetni az orvosi tevékenység minõségére, vagyis hatékonyságára, a magyar egészségügynek, a magyar doktoroknak nincs sok okuk a dicsekvésre. 2000-ben a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete legújabb tanulmánya 191 ország lakosságának vizsgálta meg az egészségi állapotát. Magyarország a kevéssé elõkelõ 101. helyre került, olyanok mögé, mint Banglades, Irak, valamint az összes középeurópai állam. 1960 és ’ 90 között az OECD-országokban 8,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon mindössze

1,3 évvel. Világelsõk vagyunk mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések okozta halálozás terén. Mondhatják erre, ez a rendszer, az egészségügy egészének felelõssége. Részben igen, de részben az egyes orvosoké is, akik – bár kétségkívül a rendszer nyomásának engedve, az alapvetõen rossz felfogású finanszírozás szorításában – nem a beteg egészét próbálják kezelni, hanem csak a tüneteit, egyáltalán nem foglalkoznak megelõzéssel, csak akkor veszik kézbe az embert, ha már jól megbetegedett. Igaz – és ez rendszerváltó négy kormányunk közös, együttes bûne –, amint ugyanez a kutatás az egészségügyi finanszírozási rendszereket mérte össze, abban kicsivel még silányabb, a 105. helyre kerültünk, például Mongólia, Afganisztán és Botswana mögé. A fejlett országokban általában a sokkal magasabb GDP 10 százalékát fordítják egészségügyre, nálunk 4,6-ot, s mostanában ez inkább csökkenni látszik, mint emelkedni. Azt vélelmezem, szintén keményen romlik a helyzet konkrétan az orvosi mûhibák területén; tartok tõle, egyre több és több mûhiba történik, sõt, egyre durvábbak is. Ám ez puszta feltételezés, hiszen a mûhibákról nem léteznek adatok. Miért nincsenek? Mert az orvosi mûhibák döntõ többsége soha nem derül ki. Honnan tudhatnánk, hány, de hány olyan eset fordul elõ, amelyben sikerül teljesen titokban tartani az elkövetett disznóságokat? Milyen gyakori vajon, hogy a kórház patológusa ebéd közben diskurálva kedélyesen közli kedves kollégájával: – Ugye te is tudod, azt a vörös csajt nem kellett volna megoperálni, ma is élhetne? És mit szólsz, milyen finom ez a borjúpörkölt? * Olyan társadalomban, olyan világban élünk ma, amely mindent egybegyúr, persze azt is, amit nem kéne. Az orvostársadalom – amióta létezik orvoslás – mindig másfajta, magasabb etikai normák szerint élõ kaszt volt, mint a társadalom többi rétege. Az elmúlt évtizedekben – és e tekintetben alig van különbség rendszerek között – sikerült az orvoskasztot erkölcsileg lezülleszteni a társadalom általános és sebesen romló morális szintjére. Hihetetlen erkölcsi mélységekbe sikerült eljutni. És nagyon tévednek, akik ezt leegyszerûsítve azt mondják: ez paraszolvenciakérdés. Rég több, sokkal több annál! Ha a Fidesz venne egy mély lélegzetet, és jövõ év elején valamennyi orvos fizetését megszorozná tízzel – az erkölcsi viszonyok valószínûleg nemhogy nem válnának jobbakká, de rosszabbak lennének. Ahol ugyanis a gyógyítás ennyire pénzkérdés, ahol minden a pénzrõl szól, ott pénzzel már nem lehet javítani. Machiavellisztikus megközelítés lesz, de lehetséges, hogy ez a folyamat nem csupán lezüllés volt, hanem szándékos lezüllesztés is. A kiskirályok

jó párttitkár. hátha kiderül az is. s a kör bezárult. Igyekeznek hát kiválogatni az orvosok közül azokat. Hiszen a fából vaskarika teljesítményfinanszírozás – amely az orvost a szolgáltatás fogyasztásában teszi érdekeltté – oda vezet. Ám ehhez újra hazudozniuk kell. amit ráírnak a lapjára. Az nem számít. Aki nem hazudik. a hazugságban teszik érdekeltté õket. arra. mindenki hazugnak tartja a másikat. Mindennek az a következménye. majd rendes magyar MDF-es. akik hajlandók hazudni. tevékenységüket ostoba hibának minõsítve. a doktor rosszul dolgozott. hogy még épp életben maradjon. akik tudnak lojálisak lenni. akiknek a nyakába gyeplõt lehet tenni. hogy a kórház megkapjon annyi pontot. hiszen az orvosnak hazafias kötelessége sok-sok pontot termelni. a beteg nem kapja meg mindazt. följebb. hogy a doktorok fölöttük is élet-halál urai. aki a képességei alapján rászolgált. Majd – mivel tudja. A szakmai színvonal pedig süllyedtsüllyed. mert attól bombabiztosan felfordulna. akiknek uralmát tehát meg lehet kérdõjelezni. Eközben több területen is szisztematikus hazugságokra kötelezték a doktorokat. mondván. Van egy másik igazi nagyhatalom is a finanszírozó OEP mellett: a . ugyanannyi pontért kevesebb pénzt ad. hogy az orvos beszélgessen is a beteggel.mindig rosszul tûrik. hogy az orvos föléhazudta az ellátást – lejjebb veszi a pontok értékét. hogy az orvos még többet lesz kénytelen hazudni. Gondoljunk csak az adatközlések rendszerére. valójában mi tevékenységének az eredménye. Vagyis arra kényszeríti a doktort. hogy többet írjon be a papírba. A régi kínai orvosok akkor nem kaptak fizetést. s nem abból. Hiszen az Országos Betegbiztosítási Pénztár. az egész rendszert egyedül a bizalmatlanság tartja össze. hogy csak reménykedhetünk. kicsivel szerényebb kvalitású helyetteseket. hogy az orvosnak fogalma nincs róla. ám ha lehet. ha beteg emberek veszik körül õket. annál inkább. mint amennyit ténylegesen nyújt. kedves Fidesz-szimpatizáns. s azokkal babrálhatnak. ha pácienseik megbetegedtek. A magyar orvosok mindig csak akkor és arra kapnak fizetséget. Ezzel azt éri el. aki jó párttag. a spirál így megy egyre följebb. Azokból lett-lesz fõorvos és professzor. hogy a fõorvos kénytelen rendre utasítani az igazmondó beosztott orvosokat. Teljesen normális ebben a szisztémában. s minél hataloméhesebbek. hogy évizedeken át nem készült áttekintés a népesség egészségi állapotáról. az OEP – túl azon. hogy egy fillért sem hajlandó adni sem megelõzésre. mitõl beteg szerencsétlen – alulfinanszírozza a betegellátást. a megbízhatatlan halálozási statisztikákra. beosztottakat kerestek maguk alá. ne is egyék! S mindeközben egyetlen valakirõl nem esik szó: a betegrõl. sem például arra. s annak alapján annyi pénzt. hogy az intézmény fönnmaradhasson. Ezek az urak azután természetesen magukhoz hasonló. Miközben mindenki hazudik.

hogy a beteg meggyógyuljon. ha a daganatos betegekkel foglalkozó orvos néhány pohár bor után nyíltan bevallja: – Én bizony azt a gyógyszert írom föl. viszont méhen belüli halálozás esetén a szülészetnek semmi köze hozzá. mi módon kell megölni – benyúlva addig szorítani a köldökzsinórt. ahol még nem jártam? – És ezek után az csoda-e. hogy lehetnek önálló gondolatai. ma már több beteg hal meg a kezelések következményeiben. hogy nem abban érdekeltek. pszichoszomatikus megközelítéssel szemben? Attól. már-már irracionális ellenállás orvosi berkekben minden új eljárással. a profnak. miként kell aktív eutanáziát gyakorolni a lebukás veszélye nélkül. az összetartás. Ilyen erkölcsi viszonyok közepette pedig mi sem természetesebb. Az orvostovábbképzés zömét ma már a gyógyszergyárak finanszírozzák – de nem ingyen. hogy lehet lerázni a kötekedõ hozzátartozót. Akik el akarják adni a termékeiket. hogy beteg legyen. Ezért a kezdõ orvosoknak legelõbb összetörik a gerincét. terápiával. mi jár a fõorvosnak. Persze fontos a presztízs is. hogy a lojalitás a legelsõ. neki tök mindegy. eszébe ne jusson. mi a teendõ a protekciósokkal. mint a daganatos betegségekben. jobbakkal lecserélt pirulákat megetetik a betegekkel. én meg miért ne utazzam Argentínába. Másban nem. kemény hierarchián alapul. Megalázzák. Mi módon lehet elterjeszteni. mennyi a tarifa az osztályon. tehát szükségük van azokra a doktorokra. amelyiknek a gyártója Argentínába utaztat. adjon jó sok hálapénzt. ha az onkológiai patológus baráti körben határozottan állítja: pontosan tudja. Igaz. mikor másnak is. gálánsak. de éppenséggel ez sem ellentmondásmentes történet. Thaiföldön. ami pedig fõként a fegyelmen. beleverik.gyógyszergyárak. vele vitetve el saját balhéinkat. hogy a kifelé erõs presztízst úgy lehet megteremteni. hanem abban. és így tovább. A beteg úgyis meghal. termeljen rengeteg jogos és jogtalan OEP-pontot. mint lehet bemártani a nõvért. természetgyógyászattal. mint . és rossz fényt vetne az osztályra. A konferenciák jelentõs része Argentínában. Mitõl ez az irtózatos. hogy õ egy senki. Az orvos szakma régi balhiedelme. akik a Nyugaton a divatból már jórészt kiment vagy éppen túlhaladott. valamint egye meg azokat a gyógyszereket. mikor kell leadni a hálapénzbõl az altatósnak. Egészen odáig. Csoda-e hát. az erõs. amíg pulzál – azt a túl pici magzatot. aki élve születve valószínûleg csak az osztály halálozási statisztikáját rontaná. hosszan. a Maldív-szigeteken és hasonló helyeken zajlik. és eljöjjön hozzájuk. ötletei. miként kell elmenekülni a hisztis beteg elõl. holisztikus orvoslással. megtiporják – majd jóindulatúan atyáskodva elkezdik a beavatási szertartás második fokozatát: megtanítják a szakma igazi fortélyaira. amelyeket az orvos akar. ha belül erõs a kohézió. tanuljon meg a lábtörlõ alatt közlekedni.

hogy fõ rendezõ elv legyen a „ kéz kezet mos” a „ma én nem jelentelek föl , Téged, hogy holnap Te se jelents föl engem” az elvtelen kimosdatás akkor is, , ha mindenki tudja, az illetõ kollégát nem lenne szabad ember közelébe engedni. De hát tényleg természetes mindez? Mondjuk a pékek céhe több száz éve páros lábbal rúgja ki soraiból a néhány slendrián, rossz szakember péket, mondván és tudván, ha nem ezt teszik, nem arra a néhány pékre fogják azt mondani az emberek: nem tudnak rendes zsömlét sütni. Dehogy, az lesz a véleménye mindenkinek: a pékek hülyék, képtelenek egy tisztességes zsömlét elõállítani. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, megszabadulnak hát saját legsilányabb céhtársaiktól. Az orvosok azonban nem így tesznek. Rosszindulatú vélemény szerint azért, mert mindenkinek van valami a rovásán, s attól félnek, ha egyszer dõlni kezd a dominó, nem lesz megállás, s mindenki bukik. Azt hiszem, nem ez a fõ ok, hanem az, hogy ma már annyira mély a mocsár, oly rettenetesek az erkölcsi állapotok, hogy nem találják az erkölcsi alapot a bárki elleni föllépésre, arra, hogy ne védjék egymást bármily elvtelenül is. * A mûhibapereknek nem a bíró az elsõ megítélõje, hanem azok az ügyvédek, akiket egyébként hullarablással, keselyûtempóval vádolnak egyesek; a mûhibaperek elsõ bírája mindig az ügyvéd, aki csak azokat az ügyeket vállalja el, amelyek az õ megítélése szerint jogosak, tehát sikerrel kecsegtetnek. Ugyanígy váltam én is rengeteg mûhibaügy elsõ megítélõjévé: valamennyi megírt esetre legalább húsz meg nem írt esik. Töméntelen sokan kerestek meg, akiknek nem vetem papírra a történetét, mert nem lehetek egészen, százszázalékosan biztos az igazukban. S ehhez rögtön hozzá kell tennem az elsõ kötet megjelenése óta eltelt idõ legeslegfontosabb, egyszersmind legriasztóbb tapasztalatát: bárhová, bárkik közé megyek, szinte kivétel nélkül mindenkibõl azonnal kizuhan kéthárom olyan történet, hogy a legszûkebb családi vagy baráti körében ki hogyan halt meg, lett nyomorék vagy súlyos beteg – mind-mind orvosok hibájából, mûhiba következtében. Igazuk van-e? Valószínûleg jó részüknek egyáltalán nincs. Mármint objektíve. Mindazonáltal õk mûhibát sejtenek, gondolnak, gyanítanak a velük történtek mögött. Márpedig súlyosan tévednek, akik azt hiszik: ez nem fontos. Bûnösök, akik rálegyintenek erre. Hiszen ez a jelenség a közhangulatot, a bizalom óriási hiányát tükrözi. Elsõsorban azt mutatja ugyanis ez a hétköznapi tapasztalat, milyen iszonyatosan rossz a kommunikáció, illetve inkább egészében véve a viszony orvosok és betegek, orvosok és a betegek hozzátartozói között. A betegek

nem kis hányada ezek szerint akkor is orvosi mûhibát gyanít a kezelések mögött, amikor semmilyen hivatalos ügy nem indul: nemhogy per nem lesz, de még csak szelíd panaszok sem hangzanak el. Valamint azt is tükrözi, milyen hihetetlenül meggyökeresedett a tapasztalat vagy inkább már hit rengeteg emberben: orvosok ellen nem is lehet, nem is szabad föllépni, akkor sem, ha úgy érezzük, õk hibáztak. Nem lehet, mert olyan erõs az összetartás közöttük, hogy úgyis megvédik egymást, teljességgel reménytelen minden igazságkeresés. Nem szabad, mert annak lesz belõle baja, aki kísérletet tesz igaza kiharcolására. Ez pedig tragikus vagy – hogy pontosabban fogalmazzak – legalább olyan tragikus, mint maguk a mûhibák. Hiszen az orvos-beteg viszony alapvetõen és iszonyatos mélyen elhibázott, tönkretett mivoltára mutat rá. Arra, hogy igenis szocialista elemekkel átszõtt feudalizmus uralkodik az egészségügyben, hogy hûbérúr és jobbágy kapcsolata is tisztább, átláthatóbb volt egykor, mint orvos és beteg viszonya ma. Erre a viszonyra jellemzõ adalékkal szolgált pszichológusok – persze soha nyilvánosságra nem került – felmérése az Onkológiai Intézetben. Arra voltak kíváncsiak: miért kell órákig sorban állniuk a betegeknek, hogy bejussanak vizsgálatra, kezelésre. Az orvosok – nem tudat alatti, hanem kimondott, megfogalmazott – válasza ez volt: azért, mert ha a beteg öt órát ül kint a folyosón, mielõtt bejön hozzám, mindenbe beleegyezik. * Követek el persze én is sok nagy hibát. A legnagyobbat talán azzal, hogy nem különböztetem meg az egyes orvosimûhiba-eseteket aszerint, milyen kiváltó okok húzódnak meg mögöttük. Melyek az elkövetett mûhibák tipikus okai az orvosok részérõl? Úgy vélem, három fõ csoportot különíthetünk el. Az elsõ – tisztesség ne essék szólván –: az orvos egyszerûen hülye. Gyönge képességû, úgyszólván ostoba, nem érti az összefüggéseket, nem látja át a folyamatokat, tehát nem tud jó diagnózist fölállítani, nem képes adekvát terápiát elõírni és így tovább. Szentségtörés ilyet leírni, de még véletlenül se higgyük, ilyen nincs. Aki járt egyetemre, jól tudja: megfelelõ fenékkel bármit meg lehet tanulni, minden vizsga letehetõ. Hát nem ismerünk nagyon buta jogászokat, mérnököket, közgazdászokat? Akkor mire föl szeretnénk azt hinni, ugyanez nem fordulhat elõ az orvosi egyetemen is? Ahová biológiából és fizikából kell felvételizni, mindenfajta intelligenciateszt és pályaalkalmassági vizsgálat nélkül. És ahol egyébként valamennyi oktató régóta állandóan panaszkodik, milyen keményen romlik a felvételizõk átlagszínvonala.

A második tipikus eset: az illetõ nem úgy általában hülye, csak az adott kérdésben fölkészületlen. Mert irdatlan mennyiség ám az a szakirodalom, amit követni kéne; mert a különbözõ továbbképzések, konferenciák mégiscsak a pihenést, kikapcsolódást, csajozást, piálást is kell hogy szolgálják; mert szépen hangzik az állandó önképzés igénye, de ügyelet, fárasztó rendelés, pénzzel és pénztelenséggel hadakozás, állandó belsõ hatalmi csaták, kórházi fúrás-faragás közepette ki a fene bír még orvosi lapokat is olvasni? Végül is az orvoslás döntõ része megy rutinból is! Hála a jó istennek ritkán kerülnek az ember kezébe igazán nehéz esetek, a többség ugyanarra a néhány kaptafára húzható – megnézzük, átküldjük, megmérjük, fölírjuk, zsebre tesszük, kész. A harmadik, legsúlyosabb eset: az orvos nem hülye, nem tudatlan, viszont trehány, slendrián. Nem törõdik azzal, ami történik, nem érdekli különösebben, hogy ez-az meghal, lebénul, így-úgy károsodik vagy éppen csak nem gyógyul meg. Az esetek döntõ többségében persze nincs e mögött sem rossz szándék, sem igazán romlott jellem. Amikor elkezdi valaki az orvosi szakmát, az elsõ néhány sikertelenség rendszerint kiborítja, elkeseríti. Ilyenkor az összes idõsebb kolléga nekiesik elmagyarázni: nincs mese, ez velejár, tudomásul kell venni, hogy nem gyõzhetünk mindig, bizony, el is veszítünk betegeket, és Neked akkor is talpon kell maradnod, ha Te nem vagy erõs és kemény, ugyan ki lesz az és így tovább. És ez mind igaz! Az orvosnak föl kell vérteznie magát kellõ mennyiségû cinizmussal, máskülönben nem képes gyakorolni a mesterségét. Hozzá kell szoknia, hogy emberek meghalnak, lebénulnak, gyógyíthatatlanok, szenvednek – hiszen ez is az élet része. Ha mindezt valóban az élet, a természet, a betegség okozta, s nem maga az orvos, valamint ha az orvos megtett ellene mindent, ami szakmai tudása szerint megtehetõ! Ha nem arról szól a történet, hogy a cinizmust sikerült odáig fejlesztenie magában, hogy már valóban hidegen hagyja a beteg sorsa. Mert az már más eset, amikor a doktor úr a teniszpályán kikapcsolja a pittyegõjét, meg ne zavarják a meccset; amikor – bármilyen jogos – fáradtságra hivatkozva az ügyeletes azt mondja az ápolónõnek: csak akkor keltse föl, ha ég a ház; amikor erre-arra magában rálegyint az orvos. Vannak alkatilag trehány, nemtörõdöm emberek – orvosok is –, mások csupán azzá válnak. Õ k mind lehetnek alkalmasak rengetegféle munkára, orvosira is – egyre nem: klinikus, ágy melletti tevékenységre. Onnan valakinek azonnal el kellene zavarnia õket. Nem feltétlenül a pályáról, létezik sok olyan orvosi munka – és nem csak a gyógyszerügynöki –, amelyben a slendriánság még nem feltétlenül hozza veszélybe a beteget, lehet azokat is végezni, de a beteg közvetlen környezetébõl tessék szíves lenni az ilyeneket azonnal eltakarítani!

S itt érünk el a felelõsség kérdéséhez. Azt – sok orvos fölháborodását kiváltva – elõre kell bocsátanom: az én álláspontom szerint mindhárom esetben felelõs maga az érintett orvos is. Akár hülye, akár felkészületlen, akár trehány – ebbõl valami icipicit biztos, hogy maga is érez. Persze nem szoktunk szembenézni õszintén saját gyöngeségeinkkel, de azért álmatlan éjszakáinkon néha mindannyian majdhogynem meg is fogalmazzuk, miben vagyunk gyöngék, mit teszünk helytelenül. És ha netán sorozatosan kudarcot vallunk, rengeteg magyarázatot találunk, temérdek téren mentjük föl magunkat, de azért a szívünk mélyén olykor sejtjük, miben vagyunk mi magunk sárosak. S nincs mese: akire mások élete, egészsége van bízva, annak bizony e téren is sokkalta nagyobb a felelõssége, keményebbek a kötelességei saját magával szemben is, és ez nem puszta demagógia. Lehet méltósággal abbahagyni valamit, lehet emelt fõvel átevezni más vizekre, ha az ember úgy érzi, amibe belekezdett, az nem úgy megy neki, amint kéne. Ám természetesen mások is felelõsek. A hülyék orvosi pályára kerüléséért elsõsorban az orvosi egyetemek, az azokat irányítók, illetve a mindenkori egészségügyi és oktatási kormányzat. Akik ezt is lehetõvé teszik, engedik, tûrik. Aztán késõbb, amikor ezek a friss diplomás orvosok dolgozni kezdenek, a fõnökeik és kollégáik. Akik nem igaz ám, hogy nem látják: az illetõ nem erre a pályára való. Látják, tudják, azzal is tisztában vannak, ez bizony emberek életébe, egészségébe kerül – de hát nem könnyû a mai világban ezzel a tudással bármit is kezdeni. Mondjam meg neki? Halkan fúrjam meg? Jelentsem fölfelé, esetleg magamat hozva rém kellemetlen helyzetbe? A fölkészületlenek, konkrétan tudatlanok esetében elsõsorban a fõnökök – fõorvosok, osztályvezetõk – felelõssége vethetõ föl. Vagy mert nem veszik észre – ebben az esetben rosszul vagy nem mûködik az illetõ osztályon a referálás, az esetmegbeszélés, nincs rendes klinikopatológiai konferencia, nem állnak a helyzet magaslatán a patológusok, nem gondoskodnak a visszacsatolás korrekt folyamatáról. Vagy látják ugyan a valóságot, de õk rálegyintenek, nem vállalják, hogy csinbe menjenek, nincs kedvük a kellemetlen feladat elvégzéséhez, esetleg eszükbe jut az illetõ professzor papája, államtitkár haverja, a kórházat néha támogató bankár barátja – szóval hagyják azt, amit nem lenne szabad. S ezzel ugyanolyan felelõsökké válnak, mint maga a hibákat elkövetõ orvos. Doktor hölgyek és urak! Tegyék a szívükre a kezüket, és gondoljanak bele: eddigi pályájuk során hány olyan kollégával találkoztak, aki nemtörõdöm volt, slendrián disznó? És hányszor tettek ez ellen bármit is, a haverok egymás közti füstölgésén, az összekacsintással kísért kaján megjegyzéseken kívül? Kinek tették szóvá, amikor a mindannyiuk szerint tökéletesen alkalmatlan kollégától úgy sikerült

megszabadulni, hogy kineveztették a másik intézménybe fõorvosnak, itt nyugalmat, ott viszont elõre láthatóan sokkal nagyobb bajt okozva? Hányszor fordult elõ, hogy valaki már tizenötödször nyúlt mellé, beszélt ökörségeket, állított föl nyilvánvalóan téves diagnózist, és a referáláson még mindig nem szólt rá senki egy szót sem? Hányszor drukkoltak csöndben a fõnöknek, aki próbált úgy ügyeskedni, hogy a mindenre alkalmatlan kollégát olyan helyzetbe hozza, amelyben viszonylag a legkevesebbet tud ártani, de még mindig elfogadhatóan keres? És még hosszan sorolhatnám a hasonló eseteket, amelyekben Maguk igenis tisztában voltak vele: súlyosan vétenek a betegek érdekei ellen, de hát oly rettenetesen kellemetlenek ezek a helyzetek. Oly kínos nekirontani valakinek! És mit szólnak a többiek? Miért pont én? És ha legközelebb én hibázok, engem is rögtön megfeszítenek? Nos – hogy visszatérjek saját magamnak föltett kérdésemhez – az egyes mûhibaesetek mögöttes tartalmának, okainak, motívumainak föltárása nem az én feladatom, mégpedig azon egyszerû okból nem, hogy azt én nem, csak az orvosi szakma maga tudná elvégezni. Hitelesen maguknak az orvoskollégáknak kellene megítélniük: az adott hiba azért következett-e be, mert a doktor ostoba, azért-e, mert adott kérdésben nem volt eléggé fölkészült vagy trehány volt. Ha mûködnének azok a fórumok, amelyek erre valók. Ha igazán szem elõtt tartaná e szempontot is az összes vezetõ beosztású orvos, ha ilyen célzattal is mûködnének a referálások, klinikopatológiai megbeszélések, ha az orvosi kamara etikai bizottságai azzal is foglalkoznának, amire valók lennének. Ha. Mert beteg ma orvos és orvos viszonya is. * Mint ahogy súlyosan beteg az orvoselit és a politika viszonya is. Kikbõl áll ez az orvoselit? Azokból a professzorokból, igazgatókból, kiemelt kórházi fõorvosokból, valamint parlamenti képviselõvé, pártkatonává, minisztériumi és önkormányzati fõhalljakenddé süllyedt egykori orvosokból, akik közösen a háttérbõl halkan, finoman, egyértelmûen meghatározzák az egészségügy összes lényeges folyamatát, mozgását. Nem adnak ki errõl sajtónyilatkozatot, mi több, soha sehol egyetlen árva hangot sem hajlandók elmondani, de valójában õk döntenek abban, ami történik, és különösen abban, ami nem. Hiszen hihetetlen nagy a befolyásuk. Közülük néhányan kezelik a mindenkori miniszterelnököt és annak családját, terápiába viszik a minisztereket, levezetik azok feleségeinek, barátnõinek szülését és abortuszát, különszobába teszik a papát és a nagynénit – s ezenközben persze kedvesen elbeszélgetnek e hatalmasságokkal. Akik ekkor pontosan ugyanolyan

kiszolgáltatott betegek. Egyfelõl mert – s ezt soha senki nem fogja bevallani – nem fûzõdik ahhoz komoly gazdasági érdek. alternatív biztosítók. ha valamelyik hónapban nem tesznek zsebre minimum egymillió forint paraszolvenciát. nem engedik – fölemelni az egészségügyi dolgozók bérét. ahogy van! Már a Kádár-kor politikai vezetése is többször meg akart indulni ellenük. gyönyörû ígéretek hangzottak el a kampányidõszakban: sokszorosára emelendõ bér. A Horn-kabinet sokkal pragmatikusabb volt: eszébe sem jutott hozzányúlni az egészhez – megelégedett azzal. Az úgy nem bolt! Marad hát minden úgy. akkor még mindig kiesne félmilliójuk. amíg ki nem derült. Õ k egyáltalán nem akarják – sõt. ugyanúgy kénytelen volt kipótolni azok állandó hiányát. ha a felét kapnák fizetésben. megkukulva. annak a felét le kéne adózniuk. tehát – amint mi is – megszeppent kisgyerekként állnak a nagy hatalmú és nagy tudású doktor elõtt. hiszen mostani bevételük adó. és Chivas Regalt szopogatva elnézõen mosolyognak ezeken az együgyûeken. mondjuk. hogy „ kipakolta” az állami költségvetésbõl a tb-alapokat. Õ k ugyanis rózsadombi. A Fidesz pedig túl van a választási félidõn. pasaréti villájuk télikertjében hátradõlnek a kényelmes fotelben. elvégre tisztában vannak vele. Sõt. Ezek az urak legfönnebb akkor zsémbelnek. mindannyian. további 45 százalékot meg a kórháznak be kéne fizetnie a biztosítónak. most már nem tud kockáztatni. megszüntetni az undorító hálapénzrendszert. Persze nem is érdemes. félmillió fizetést. a túlterheltséget. a beosztott orvosok megalázóan alacsony bérét. felemás módon. Az Antall-kormány állítólag tervezte az egészségügy piaci alapokra helyezését – egészen addig. A kezdeményezések rendre lepattantak a professzor urakról. hogy gyarapítsák az idõskorúak számát azáltal. amivel semmit nem tudnak kezdeni. mint mi. s helyette föltenni az orvosok fizetését az értelmiségiek közül az elsõ helyre. hogy Antall József súlyos beteg.és tb-mentes. sokkal több. privatizáció. ami az elitbe tartozóknak valójában egyáltalán nem fontos. mint eddig. totál semmi. S mi lett ezekbõl az ígéretekbõl? Semmi. Az egészségügy Tiborcai szajkózzák panaszaikat: a nõvérek. ha kapnának. Aki azt hiszi. Ténylegesen az égadta világon semmi jelentõsége nincs. A háziorvosok kaptak az államtól egy nagy ajándékot. saját szokásos formájukból és stílusukból teljességgel kifordulva. hogy meghosszabbítják az emberek életét. ahogy sikerült végrehajtani. pláne ezen a teljesen félresiklott. A Fidesz választási programjában azonban kiemelt hely jutott az egészségügynek. a kórházak pénztelenségét és így tovább – mindazt. piaci verseny. mindent pontosan ugyanúgy fognak tovább csinálni. de persze ezzel sem jutott semmire. a háziorvosi praxisok privatizációja érdemi lépés – nagyon téved. Másfelõl mert azzal minden . a rémes munkakörülményeket.

botrány. a koalíció szent zászlaja alatt belemasírozhat a mezõgazdaság. hol az a kormány. hogy 2000-ben éppenséggel meglenne ez a pénz. blamázs. kit érdemes megoperálni. s kik válnak majd a rendszer napszámosaivá. hogy kik fognak majd ezen még jobban meggazdagodni. minden olyan országban. az az üzletág. ki tudja. Miközben egész életében jövedelmének közel a felét elvitte a tb. Akkor pedig hatalmas vagyonok forognak majd ingatlanban. a betegnek abban körülbelül annyi a szerepe. Jó. miszerint az egészségügy színtisztán politikai kérdés. sok-sok százmilliárdba. Ne felejtsük el. az a kérdés. sok száz milliárdos pluszbevételeket produkáltak maguknak a fiúk – csak hát van annak a pénznek sokkalta jobb helye is. de önmagában azzal. a jelenlegi csurombalhé idõszaknak vannak kevésbé firnyákos okai is. s annak alapján az egészségügy privatizációjának. Az elképesztõ pazarlás mellett az egészségügy most már anyagilag is kétségkívül kivérzett. aki eldönti. hatalmas csapdahelyzet ez. De tán vannak még ennél is jobb helyek. mûszerhiányban nemhogy egy jó szót nem kap. Hogy most más példát ne említsünk. emberben és így tovább.döntési pozícióban lévõ tisztában van: az érdemi változtatásoknak már a legelsõ lépései is óriási pénzekbe kerülnének. hogy annak gyümölcseit – értsd: a szavazatokban megnyilvánuló sikert – nem õ fogja learatni. No most. Az még nem elegendõ érv ehhez. kit nem – de azt is. hanem a hárommal-néggyel utána következõ. persze. hanem legalább tíz-tizenöt. a biztosítási rendszer valódi. Szabadjon úgy kérdeznem: milyen eszelõs távolságra van ettõl a magyar politikai elit? Amely elfogadja azt a hozzáállást. milyen kormány. következésképpen állandó pénzügyi csõdhelyzetben van. korábbi tartalékait fölélte. tudva. mint fociban a labdáé. Nyilván . eszközben. amelyre a betegnek szüksége lenne. magyarán annak. Tudni kell ugyanis. Elõbbutóbb azért kivédhetetlenül el kell indulnia a biztosítási rendszer. az egészségügy az egyik legeslegnagyobb business. Miért hát mégis. azt is. vagyis egyetlen választási ciklus. részint a kifutási ideje sajnálatosan nem négy év. amely egészen kivételes profitrátával képes dolgozni. hogy az egészségügyben egyik balhé követi a másikat. tényleges reformja részint az elején százmilliárdos kiadásokat igényelne. rumli mindenütt? Mert most folyik az erõfelmérés. a NATO-honvédelem. komoly veszélynek tette ki az életét. Azt is. kórházban. Nálunk is így lesz majd egykor. amely mûködik. hogy befeküdt a kórházba. a környezetgazdálkodás feneketlen zsákjába. Az egészségügy. aki a Mackó sajt vacsorája mellé a koszban. gazdálkodni nem tanult meg. aki nem írhatja föl azt a gyógyszert. ami megalázó helyzetbe hoz mindenkit. de annak elõtte tisztázódniuk kell a tényleges erõviszonyoknak. hogy aztán ott el is tûnjék. amely hajlandó kiadni erre a célra hihetetlen pénzeket.

vitát provokálni. én elmondom nagyjából ugyanazt –. S mellékesen megjegyezte: „E könyv olvasása orvosilag ellenjavallt. Hívták az orvosi kamara három budapesti etikai bizottságának elnökeit – nem vállalták. Amint mondani szokták: a vízcsapból is én folytam. nekik is érdekes mûsor. ellenfeleket hívni. ami az egész mûhibaügy valódi mélyrétege. mert õ örült volna neki. Számomra a legszellemesebb Nagy N. erõs ellenfelek „ gyepálják”egymást – akkor van a nézõnek is. akik szerepeltek a könyvemben – elzárkóztak. pedig – a fene egye meg! – most kiderült: lehet. a nõgyógyászvégzettséggel is rendelkezõ biztosítós ügyvéd nem tagadta meg harcos . s erre Gógl siet mosolygós tévéinterjút adni: õ a kormány lojális tagjaként bízik a jó döntésekben. * Bocsánatot kérek a nagyképûsködésért. Két embert találtunk. próbáljunk valódi mûsort készíteni: mélyre menni. mindegyik hívott. rádiók. hogy kemény vita legyen. tényleg. mondván. de könyvem valóságos gátszakadást idézett elõ. beszéltetett. lapok kerestek. hogy öreg háziorvosa nem érte meg könyvem megjelenését. Két hét alatt ahány tévének van reggeli adása. annak ellenére. megtisztelõen elõkelõ helyén. Invitálták azokat a kórházvezetõket és orvosokat. a 2001-es költségvetésben is csak ugyanannyi béremelést kapnak az egészségügyiek. tehát belsõ vezércikknek számító. Legelõbb saját kollégáim. Néhányan tisztességgel megpróbálkoztak ezzel. aki nem állt ellen. Az elsõ hullám után szinte könyörögtem. újságírók rontottak nekem – jó értelemben. a mûsorvezetõ kérdez néhányat. hiszen nekik is az az érdekük. Vagy mint amikor a pénzügy-minisztériumi államtitkár nyilvánosan orrba vágja Góglt. mint amikor a nagy egészségügyi tüntetés elõtt két nappal elhangzó fejenkénti százezer forintos ígéretbõl végül húszezret találnak a borítékjukban a kisnõvérek. most aztán pironkodhat is olyan blamázsokon. amint szinte a teljes magyar sajtó hirtelen engem akart használni. ezzel mi eleddig alig foglalkoztunk. nyilvánvalóan valami bûntudatféle volt a fõ oka: te jó isten. mint bárki más az állami szektorban. Kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetõit – nem jöttek. Péter volt. mindarról beszélni. Martini Jenõ. írtak a kötetrõl. hogy engem odaültetnek.fontosak a politikai és személyi okok is. fõképpen a tévéseknek – ne annyi legyen a mûsor. interjút kértek. hogy ilyen csúnya címet adtam neki. mennyire sajnálja. Arról elmélkedett.” Ennek a dömpingnek. a Népszabadság harmadik oldalas. Gógl Árpád személyében minden idõk egyik leggyöngébb miniszterével ajándékozta meg magát az orvosszakma.

terjengõsen – kézenfekvõ önvédelembõl: addig sem bántom õt. Mi több. amikor végre egyszer nem öt-hat percünk volt vitatkozni. hanem vagy ötven – „ éjjel 11 után képes tévézni. az élet nélküli szabályozással foglalkozott. Poczkodi ekkor azt a taktikát választotta: megpróbál „ szétdumálni” engem. megkísérelt nyílt színen kivégezni – s ebbe elvérzett.önmagát: nekem rontott. Poczkodi . amirõl szó volt. a létezõ gyakorlattal köszönõ viszonyban sem álló elmélettel. elcsukló hangon meséli a borzalmakat. amilyen én vagyok. Szegény Poczkodi Sándor. te szemét. Néha istenigazából megsajnáltam – nem szívesen perlekednék nyilvánosság elõtt olyan alakkal. nincsenek ukrán maffiakapcsolataink! Megbánod még ezt! – Legyél csak egyszer beteg. ezzel viszont rettentõ hosszan. hogy a sajtó kérdéseire az orvosi kamara tisztségviselõi is kötelesek válaszolni – információkhoz próbáltam jutni. amelyekben mûhibaügyben érintettek jelentkeztek. Délutánjaim és estéim jelentõs része azóta is azzal telik el. „Meghalsz. Legelõbb az éjszakaiak: – Azt ne hidd. ami pedig egészen más. Salgótarjántól Kiskõrösön át Bácsalmásig. aki annak már úgyis mindegy. Természetesen már januárban megindultak a telefonok. és mindazt. zokogva. majd megkapod a magadét! – és sok-sok hasonló. Korábbi lakásom házának kapuján fekete sprayjel fújt felirat jelent meg. a kamara összes etikai bizottságainak elnöke kétszer is odaült velem szembe. Elõször valamelyik reggeli tévémûsorban. hanem azok a telefonok. mint amirõl õ beszél. Zalaegerszegtõl Nyíregyházáig. olykor lehengerlõen szembesíteni õt a tényleges helyzettel. Nem arról beszélt. meddig marad fönn” jeligére. másodszor a tv2 késõ éjszakai adásában. amikor – abban a naiv hitben. Ez is könyvem nagy hozama volt. hogy rettenetesnél rettenetesebb történeteket hallgatok végig. Ám nem ezek voltak a jellemzõek. és elvált feleségemtõl átköltözött hozzám. Kerekegyházától Dömösig az ország minden szegletébõl hívnak emberek – zömük szepegve. amit képviselni köteles és hajlandó. ez neki szól. elzártak elõlem minden forrást. hanem unos-untalan az elvont. aminek nagyon örültem. te tetû. Kende!” – aminek ugyan meglett a haszna: 17 éves fiam azonnal úgy értelmezte. Nem teljesen tisztességes vitaharcmodort voltam kénytelen így alkalmazni: erõszakosan. * A rengeteg reakció közül mindazonáltal föltûnõen hiányzott egy: az orvostársadalomé.

hogy ezeket az eljárásokat eltüntessék a nyilvánosság elõl. Majd másfél hónap várakozás után fölhívtam: most. Valamint választ vártam tõle arra is. s több tízezer kézen átment. Nem tette meg. Elkönyvelhetem ezt egyszerûen saját szakmai sikeremnek is: egy kivétellel mindent úgy írtam meg. akár úgy. leíródott egy könyvben. Amikor a könyv megjelent. amelyekben vádlottként állhatok a bíróság elé becsületsértés. s most megismétlem: az érintettektõl ezért bocsánatot kérek. csak éppen sok a dolga. Az említett egy kivétel: az elsõ kötet utolsó rövid története. Megjósolták: lesznek büntetõpereim. másodszor szándékában áll-e felelni. a döntõ többség egyébiránt abszolút támogatóan és egyetértõen – persze azok. újra kértem. tehát nem tudnak perelni. különös tekintettel arra. hogy amit tettek. kártérítés tárgyában. s érdeklõdtem. hol lelhetõ föl az a szabályozás. hány esetben marasztaltak el orvost mûhiba miatt. Nem jelentkezett viszont senki azok közül. ki ezzel. Ennyit a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága elnökérõl. sem polgári. akik nem szerepeltek a kötetemben. Megnyugtatott. Orvosok viszont hívtak sokan. Ami azonban a nagy baj: a hivatalos orvostársadalom semmilyen módon nem reagált. Mivel Poczkodi nem felelt. az Egészségügyi Tudományos . bocsássa rendelkezésemre a helyi etikai bizottságok és az országos etikai bizottság döntéseinek összesítését. Valamint mindannyian kizárólag négyszemközt és magánszemélyként. 2000 szeptemberéig nem sikerült felelnie. s megismételve esetleg elkallódott kérdéseimet. címmel. mintsem hogy vállalják a kiállást – akár így. ki azzal. sajtó-helyreigazítás. jelentem: egyetlen per sem indult ellenem. rágalmazás. sokan riogattak: a következõ pár évben alig fogok mással foglalkozni. Megtettem akkor rögtön a nagy nyilvánosság elõtt. mi ad fölmentést a sajtótörvény alól. Abban rettenetesen elferdítve írtam nem csupán a novellisztikus „ rátétben” hanem a . A Magyar Orvosi Kamara. Ám jellemzõ: a téves információkat nem betegektõl. tiszteljen meg a válaszával. hanem orvostól kaptam. Biztosított. tervezi-e. Valamint rengeteg polgári. mint az ellenem irányuló perekben eljárni. Kértem. a kamara Országos Etikai Bizottsága elnökének például 1999 júniusában írtam hivatalos levelet. ezért ekkor ismét írtam neki – persze megint ajánlott levélben. kártérítési perem lesz kórházaktól és orvosoktól egyaránt személyiségi jog-sértés. hamarosan megkapom a levelét. kisvártatva válaszol. miszerint újságíró nem lehet jelen etikai bizottsági tárgyaláson. ahogy történt. jó hírnév sérelme vádjával. akiket névvel. Sem büntetõ-. három hónappal e levél ajánlottan elküldése után fölhívtam õt telefonon. Nos. Inkább tudomásul veszik. kórháznévvel megírtam. hogy válaszol. tényekben is. Itt is többrõl van azonban szó. a blankettát máig õrizve –. titulussal.Sándornak.

A szenzációhajhászásnak nincs értelme és veszélyes is. hogy bárminõ módon foglalkozzék mindazzal. s ezzel anyagilag tönkretesznek. elhangozzék a kérdés: – Kéri-e összes leletének és egyéb orvosi iratának fénymásolatát? Nos: nem tettek semmit. hogy kártérítési pert indítsanak ellenem. amíg változás nem történik. Illetve nem igaz – valamit tettek. Mint mondták. a SOTE Ortopédiai Klinikájának igazgatója imigyen: „Más szakmáknak nem szokták a mûhibáit megjelentetni könyv formájában. föl kell rajta háborodni. nem kell ezt komolyan venni! Például dr. Nem találták meg az eszközöket. hogy mielõtt valaki elköszönne orvosaitól kezelése vagy kórházi ellátása után. de ennek megvannak a maga fórumai. ennél rosszabb a helyzet: szembesültek vele. az összes dokumentum a kezemben van. nem elég képzettek és így tovább – akkor azt bizony azonnal meg kell írni. hogy a pilóták ittasan vezetnek. hogy igazam van a leírtakban. az volt a terv. Nem akkor és nem attól lesz bizalmunk a pilótákban. széttárva karjukat: sajnos nem tudnak mit tenni. s ezzel erkölcsileg „ hazavágnak” Ám csalódniuk kellett. hogy ittasan vezetik a gépet. Rögtön januárban négy válságstáb. nincs meg a nyelvvizsgájuk – hogy szállna be nyugodtan a repülõgépbe? Az orvos-beteg kapcsolat egyik lényeges eleme a bizalom. néhány konkrét esetet kivizsgáltak: talán nem is úgy történt – majd föladták. amelyekkel belém tudnának kötni. amelyben ezek léteznek és bárkinek is károkat okoznak. A politikusokét is. a bankárokét is. Nyilván halkan. ha elérjük: a pilóták józanul és . hogy minden vétséget keményen meg kell fogni. rágalmazás vádjával. igaz. ugyanakkor följelentést tesznek néhány esetben becsületsértés. Ha valaki egyvégtében azt hallaná és olvasná. ha eltussoljuk ezeket a történéseket – ha léteznek –. az Egészségügyi Minisztérium nem tartotta fontosnak. hogy bevezetik azt a – fél világon magától értetõdõ – rendszert. A válságstábok halkan visszaadták mandátumukat. valamennyi olyan szakmának igenis meg kell jelentetni a mûhibáit. Én azt mondom. és addig kell verni a palávert. általam megírt kórházat és orvost. hogy tisztább helyzetet teremtsenek a mûhibák területén? Például csupán azzal. Ha például a pilóták között gyakran elõfordul.” Nos. a pedagógusokét is – és az orvosokét is. ami megjelent. Néhányszor tekintélyes professzorok odanyilatkoztak: nem számít.Tanács. nem elég képzettek. mind azzal a feladattal: dolgozzák ki az én anyagi és erkölcsi „ kinyírásom” mikéntjét. beleértve nem csupán az interjúk kazettáit. rábírnak sok. Nem találtak fogást rajtam? Nem. Bár ne lenne! A lényegi kérdés azonban: és akkor mit tettek ennek alapján? Megtettéke akár csak a legelsõ lépést is afelé. mind a . négy bizottság kénytelen volt megállapítani: minden szó. kedves Professzor Úr. Szendrõi Miklós. amit leírtam. hanem attól és csak attól. hadd feleljek most! Elõször: úgy gondolom. illetve bizottság alakult. egymás között. de a jogi és orvosi iratokat is.

valamint utána még több paraszolvenciát adott át Maguknak). Mert eddig nemhogy konkrét intézkedések tervezeteit nem kezdték el kidolgozni. Mostantól nagyon sokan tisztában vannak vele: amikor orvoshoz fordulnak. mintha nem történt volna semmi. hogy szembenézzenek az egész kérdéskörrel. Nem. Professzor Úr! – ez az orvosokra is igaz! A bizalom ugyanis csak akkor lehet az orvos-beteg kapcsolat tényleges eleme. a szerzõ vagy a kiadó kérte-e õt. ha azok a fórumok mûködnek. hogy mostantól nem ugyanabban a társadalmi közegben mozognak. Rászolgálnia pedig fõként nem a betegnek kell. hátha véletlenül valaki kívülállónak is igaza lehet valamiben. hogy a szenzációhajhászásra most nem válaszolok. bátorságot. valamint azért. vitatkozni. Vagyis kizárólag az érdekelte õket: össze lehet-e maszatolni engem valamivel. olyan kockázatoknak is elébe mennek. Kaptam persze ennél direktebb visszajelzést is. Egyetlen dologra voltak kíváncsiak: mondaná meg. ha saját szerepemet túlértékelem –. hiszen õ „ csupán” beteg (aki egyébiránt õrült sok tb-járulékot fizetett be ellátása fejében. mivel ebben a beteg oldaláról teljességgel kiszolgáltatott helyzetben az orvosnak a nagyobb a felelõssége. de még csak arra sem vették a fáradságot. E két kötet megírása között dolgoztam egészen más témán is. védelmi mechanizmusaikról – az immáron bárki számára hozzáférhetõ olvasmány. s nem valami egészen mást tesznek. Nem vettek tudomást arról – bocsánat. Úgy tettek. Hadd írjak jellemzõ példát. én boldogan megteszem. Erõs Zoltán. hanem az orvosnak. Ám nem az én telefonszámomat kérték. amit írt. legalább tisztességesen járjanak el az érintett betegekkel. elvégzik feladatukat. Azzal fejezte be cikkét: ha õ lenne az egészségügyi miniszter. õ bizony meghívná ezt a Kendét egy kávéra. ha mindkét fél rászolgál arra a bizalomra. A doktorok azonban nem akarnak szembenézni azzal. Ha ön megteszi ezt a szívességet. a Postabank és Princz Gábor . erõt. Inkább kivárom. amelyekrõl eleddig szó sem volt. hogy ha mégis bekövetkezik egy-egy ilyen. ugyan beszélgessünk már el mindarról. Harmadszor: majd akkor tessék hivatkozni az orvosi vétségek „megfogásának” fórumaira. Ez idáig valamennyi beteg azt hihette: csak vele és körülötte fordulnak elõ olykor slendriánságok. A lap megjelenésének másnapján hívták Erõst e minisztérium sajtófõosztályáról. a Színes RTV Újság vezetõ szerkesztõje megtisztelõen szép recenziót írt lapjában a kötetemrõl. hogy kevesebb mûhiba történjék. hogy amit eddig titokban tarthattak belsõ összefonódásaikról. mellényúlások.szakképzetten vigyenek minket innen oda és amonnan emide. hogy ezt írja. És – bizony. durva hibák. Önök hivatalosan mi mindent tesznek azért. és legalább azt mondják: kezdjünk el a dologról beszélgetni. amelyekrõl õk sem tudtak.

amit egyébként velem is közölt. nem izgattak túlságosan. Ezenközben hívtam föl régi kedves ismerõsömet. szinte tajtékozva a fölháborodástól: õket fenyegették meg. nem fogja kezelni a lányukat. hogy amit a Kende leírt rólunk. õt sem kellene sem kerékbe törni. amely komolyan megijesztett. az azért mégiscsak túlzás! Ezek a fenyegetõzések. bevallom. nem „ vályogot vet. ekkora marhát. és utána ne legyen. Hadd legyek megengedhetetlenül õszinte! Sem a fizikai erõszaknak. hogy a szülõknek a következõt találta mondani: – Életmentõ beavatkozásokat ezentúl is elvégzek a gyerekükön. közölve. fehér papíron pontosan leírni. Soha nem lesz bizonyítható. operál. ás” hanem . De annál több kezelést csak és kizárólag akkor. lelkendezve gratulált. mit tett. s a szégyenoszlop oldalán hatalmas. S az ottani egyik orvos szívesen kelne hadra ellenem. rendel. aki kezel. Az egyetlen választási lehetõségem tehát az volt: nem veszek komolyan semmiféle fölemlegetett veszélyt és fenyegetést. tehát sajnos csak a konkrét név és helyszín nélkül írhatom le. Mert ez az ember ma is orvos. valamint megrendített. megengedhetetlenül általánosító. aki meghallva a telefonban a nevemet.történetén. abban kiállítani valamelyik fõtérre. mint Te. Gyereküket ma is állandóan ott kezelik. egy állami nagybank volt vezérigazgatóját. Megakasztottam. hogy lelõjenek. sem villamosszékbe ültetni! De kalodába zárni talán igen. Született azonban olyasfajta veszélyhelyzet is. Õ döbbent csönd után ennyit felelt: – Öregem. . Félve nem lehet írni. mert arra nagyon hamar rájöttem: vagy félek. hogy nagyonnagyon messzire takarodjék el a beteg emberek közelébõl. szép nagy betûkkel. S utána mindössze arra kötelezni. mesélte. nem – gyõzködöm magam rém nehezen –. Ám ehhez a muníciót oly módon próbálta megszerezni. s bevallottam. egészen más ügyben kérem a segítségét. ha Maguk hajlandók írásba adni. hogy amíg nem adnak – hamis! – tanúsítványt arról. családja összes tagja olvasott és drukkolt nekem. hogy mindenki elolvashassa. hogy én hazug vagyok. az nem igaz! Tetszik érteni? A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a súlyosan beteg gyerek szüleit. ahol a történtekrõl beszámoltam az elõzõ könyvben. * Igazságtalan vagyok és leegyszerûsítõ. rissz-rossz jóslatok. orvosként praktizál. betegek özöne kerül a kezébe – abba a gyilkos kézbe! Nem. sem a halálbüntetésnek nem vagyok híve – de ezt hallva bizony meginogtam kissé e hitemben. vagy dolgozom. a Postabankról írok. Elsõ kötetem „ sértett” szereplõi hívtak föl magukból kikelve. vizitel. a föld még nem hordott a hátán! Mert hogy azt érd el – még ha fordított sorrendben is –.

ha már unja ezeket a leveleket. Mindenekelõtt szeretnék röviden bemutatkozni. mint a történészek hasonló kérdései. annyira. hogy szakmai járatlanságáért is (pl. Biztos. hogy mindkét szülõm. majd a gyerekek (nem pedofil) és a klinikum iránti vonzódásom a (most) Szent László Kórházba vezetett. hogy megfelelõen képzett. . és bár az enyém biztosan nem lesz az. hogy nagy örömmel. és számos halott gyermek ágya mellett álltam könnyezve. egyik nagyapám. feleségem és az õ szülei is orvosok voltak. és ezek kutatása révén nyertem el elõbb a kandidátusi. hogy kicsit ismerjen meg. hogy az orvos csak hanyagságáért. Istenek? címû könyvének olvasását. ezt is nyugodtan helyezze az ún. hogy sok tévedésem volt. Csapó József professzor. Mindezt csak azért írtam le. azzal a kérdéssel: – Mi lett volna. politikai okokból). Én úgy érzem. és a válasz: nem. Nyerges Gábor professzor levelét. Orvoscsaládból származom. amikor megkaptam dr. Késõbb a László Kórházban betöltött állásom mellett a nevét sokszor változtató Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyik gyermekgyógyászati tanszékének vezetõ tanárává neveztek ki. ha más kezelést alkalmazunk? – Ez többnyire éppúgy megválaszolhatatlan. lelkiismeretes orvos voltam-e. ami annak idején a szemétkosarat jelentette a titkárnõm számára. aki az – Ön által biztosan jogosan bírált – IOT tagja volt. El kellett gondolkoznom könyve címének kérdésén is. Én 1952-ben szereztem diplomát. mindig arra tanított bennünket. ahol az orvosi szamárlétrát megjárva mintegy húsz éven át. hogy ebbõl nem derül ki. de azért ehhez – mint ahogyan az Ön könyvébõl is kiderül – hozzá kell tenni. Ebben biztosan igaza volt. Már csak indíttatásomnál fogva is nagyon érdekeltek a gyerekkori fertõzõ betegségek kérdései. hogy ezek után szolidaritásom az orvosokkal nem lehet kétséges. de talán meg kellene nézni osztályom kórlapjait. majd a doktori fokozatot. hogyan kerül az aortába – hacsak nem elõre kideríthetõ situs inversusról van szó – a cholecytoscop?).Erre akkor jöttem rá. végül az egyik gyerekosztály fõorvosa lettem (csak remélni merem. Gondolom. Korom miatt 1993–94-ben nyugdíjba küldtek. Gondolom. Szó szerint idézem: „Tisztelt Kende Úr! Sajnos nem mondhatom. hogy nem mûhibáim. de tévedéséért nem. mint megrögzött pártonkívüli. kerek dossziéba. függetlenül attól. vagy. elõbb néhány évig az egyetemi mikrobiológiai intézetben dolgoztam. hanem inkább érdeklõdéssel és végül is megdöbbenéssel most fejeztem be Mik vagytok Ti. igen. nemtörõdömségéért ítélhetõ el. azóta számos tiltakozó levelet kapott kollégáimtól. Mesterem.

Azt hiszem. az immár nem lélegzõ csecsemõt Ambu-ballonnal lélegeztetve átszállíttatják a László Kórházba. Elviszik az orvoshoz. amit ugyancsak nehéz a bíróság elõtt bizonyítani. A dologból nem lett per. Egy Budapest környéki faluban egy csecsemõ nagypénteken lázas lesz. ezért az Országos Traumatológiai Intézetbe viszi. majd – legalábbis klinikai – orvosi pályára csak olyanokat engedni. Maradnának még a felvétel elõtti pszichológiai tesztek. a csecsemõkori agyhártyagyulladás a legnehezebben diagnosztizálható betegségek egyike. de inkább az érintettek haragját váltják ki. aki azonnal arra a gyermekklinikára utalja be. esetleg éppen alkalmas rokonaink minõsítése sínyli majd ezt meg. de biztonság okából átküldik az Országos Idegsebészeti Intézet Gyermekosztályára. A rohammentõ orvosa azt észleli. de ezekrõl – mint egy pszichológusok és pszichiáterek kezébe került. ahol korábban valamiféle légúti betegség miatt már kezelték. Pontosan ugyanolyanok. ahol a végre elvégzett liquorvizsgálat gennyes agyhártyagyulladást igazol. És akkor a könyv még nem is szól a nem manuális szakmákban dolgozók melléfogásairól. és a rokonát kénytelenek vagyunk – akármilyen trehány – alkalmasnak minõsíteni. tudatlanságáról. Az Önéhez hasonló könyvek talán segítenek egy kicsit. (E téren magam is többször tévedtem. ez egy csõdhelyzet. Csakhogy ez a baj nehezen orvosolható. az elejétõl a végéig. pedig igaz. mint a más szakmákban dolgozók között. hogy biztosan valami koponyatrauma érte. amivel ki kell egyeznünk. különösen a kezdeti szakban. mert azokra már nem is emlékszem. aki lázcsillapítót és antibiotikumot rendel. tudatlan ember van közöttünk. akinek idejében észlelt betegsége nagy valószínûséggel gyógyítható lett volna? A beteget elsõként észlelõ orvost? Ugyan már. hány. végül is öngyilkos fiú apja – hadd ne mondjak véleményt.emberek vagyunk. Az újraélesztési kísérlet eredménytelen. De ebben a kis országban – mint azt Ön is többször leírja – mindenki mindenkit ismer. Csak egy telefon a barátunktól. hogy a csecsemõ görcsöl. akikben van empátia a betegek iránt. Azt kell hinnem. vagyis ugyanannyi felelõtlen. így arra gondol. ahol az akkor már halott gyereket leteszik egy ágyra. A csecsemõ a húsvéti ünnepek után immár eszméletlen állapotban kerül ismét orvoshoz. de ha lett volna. A fertõzéstõl való félelmüktõl indíttatva. nevek nélkül. ezért volt késõbb az a szabály az . mint a többiek. Már gondoltam arra. A CT-vizsgálattal traumára jelet nem látnak ugyan. hogy az orvosi pályára jelentkezõket egy évig ápolóként kellene dolgoztatni. kit tettek volna felelõssé egy olyan csecsemõ haláláért. hanyag. mert különben a saját. valahol a válogatással van baj. Onnan átküldik a Szabolcs utcai kórházba CT-vizsgálatra. Csak egyetlen példa.

rossz. a szakmai ismeretek felmérésére vonatkozó javaslataimat talán . vagy az utóbbi idõben néhány összevissza hurcolt. úgy. akik legfeljebb hallottak valamit a kérdésrõl. számos országban a vizsgáztatásban rég bevezették az írásbeli tesztet. Elõször is nem lehet kizárni az ismeretséget. amely lehet. az anyatej és a tehéntej közti különbségrõl. A bizottság tagjai. fogalma sincs. hogy sikerüljön! Egy másik fontos kérdés a képzés. Az sem derül ki a vizsgán. Persze aki sikeresen megoldja a tesztet. amelyben a munkaadójánál éppen folyó tudományos munka miatt nagyon járatos. A felelõsség az ország egészségügyi szervezetéé. sõt. hogy a jelölt legalább az alapvetõ kérdésekben járatos-e. aki féltette az éppen operált gyerekbetegeit a fertõzéstõl.) A szülõket. Véleményem szerint az egész szóbeli vizsgáztatási rendszer. hogy a legnehezebb vizsga a szigorlat. mint a csecsemõ állapotára? Utólag már nem lehet megállapítani. és sok helyen a vizsgázó neve helyett jeligéje szerepel. akik az ünnepek miatt talán jobban figyeltek arra. és leleteit értékelni. és az értékelést számítógép végzi. A teszt és a vizsgálati jegyzõkönyv rögzített eredményét ugyancsak anonim módon kellene egy vagy több szakértõ elé bocsátani elbírálásra. és legjobb lelkiismerete szerint járt el? A traumatológusokat. az is lehet. hogy senkinek nincs személyes felelõssége. mivel a professzorok védik a brancsot a behatolóktól. hogy ha egy csecsemõ megmagyarázhatatlan okból nincs jól. ahogy van. kiemelt jelest adnak. akkor biztosan kiderül. és ezért ezt a csecsemõt átszállíttatta a László Kórházba? Azt kell gondolnom. akik végképp teljesen képzetlenek. hogy a sonka és a bejgli jó legyen. akkor meg kell vizsgálni a gerincagyi folyadékát. A csecsemõt sürgõsen klinikára küldõ orvost? A mentõorvost. Szívbõl kívánom. netán az esetenként bizonytalan CT-eredményt értékelõ orvost? Vagy a diagnózist végül is megállapító orvost. életveszélyben lévõ beteg esete miatt végre törekszik a sürgõsségi ambulanciák felállítására. a tv Vészhelyzet sorozatának hatására. azzal a vizsga keretében több (nem csak egy) beteget kell még megvizsgáltatni. ugyanakkor a vizsgán nem derül ki. Dánia) külföldi szakértõket is felkérnek erre.osztályon. rokonságot. ha például a jelölt olyan kérdést húz ki. aki fõleg traumás betegeket szállít. így ott csak azokat buktatják meg. A szakorvosi vizsgát tevõk már benne vannak a brancsban. Míg az alkalmasság elbírálására tett javaslataim az álmok birodalmába tartoznak. teszem azt. diagnosztikus és terápiás tervet készíteni. a személyi szimpátiát. hogy a jelöltnek alapvetõ kérdésekrõl. Ha a teszt jól van megszerkesztve. hogy az ünnepek miatt nem találták meg az orvost. Egyik – már nem tudom. Kis országokban (pl. Persze ez nem saját ötletem. melyik – tanítóm azt mondta.

évente több mint tíz tanfolyamot szerveztem. szerencsére kommentár nélkül (sapienti sat). Az Orvos szemelvényeket idézett a könyvébõl. a klinikán. Mint orvosnak és – sajnos betegségeim miatt sikerült az egészségügyi ellátás mindkét oldalát megismernem – betegnek semmi kétségem nincs. Szóval csak gratulálni akartam könyvéhez. Nagyon örültem annak. Nemrég a . és a nap sütött. Nyerges Gábor egyetemi tanár” Kedves és Tisztelt Professzor Úr! Nem azt köszönöm önnek. hogy el tudják tartani. Véleményem szerint a kötelezõ tanfolyamok helyett inkább idõnként tesztvizsgálatokat kellene kötelezõvé tenni. szépen le is sültek. profitáltak-e a tanfolyamból. Köszönöm szépen! * Réka másodéves orvostanhallgató. egyébként is okairól és fonákságairól Ön is többször és bõségesen ír. Persze az azok letételéhez szükséges tudás megszerzését a vizsgázóra bíznám. Õ szinte tisztelettel: dr. annak miért kell egy tanfolyamon unatkoznia? Persze azért a tanfolyamok sem feleslegesek. Szülei nem elég jómódúak ahhoz. így a hallgató célzott ismereteket szerezhet olyan területeken. különösen az egytémájúak. nem is azt. hogy így gondolkodik.meg lehetne valósítani. lelkiismeretes. és azzal kapcsolatos gondolatomat papírra vetni. hiszen például aki rendszeresen olvassa a szakirodalmat. Tíz éven keresztül. Akik közel ültek az ablakhoz. Hanem azt. de sohasem derült ki. hogy az orvosi kamara lapja. hogy a könyvében leírt elképesztõ esetek elõfordultak. Még egy gondolat. amelyeken járatlan vagy ismereteit hiányosnak érzi. s hogy ezt vállalja is. de levelem már így is hosszúra nyúlt. Persze – azt hiszem – ez is hiú ábránd. hogy gratulált. hogy hozzájárult levele közléséhez. hogy ilyen. amíg a HIETE egyetemi tanára voltam. nõvérként. így közben dolgozik. Megoldását mindketten tudjuk – egy biztos: az nem egy újabb bizottság létesítése. De azért úgy gondolom. hogy az ellátók nagy többsége képzett. Még írhatnék a szégyenteljes paraszolvenciáról. hiszen az ezeken való részvétel jórészt kötelezõ volt. és él bennük a betegek iránti empátia.

amíg ott volt a helyén. hogy ha köti az ebet a karóhoz. kisomfordál a félhomályos kihallgató szobából. Aztán úgyis megszüntetjük a nyomozást. aki valamennyi éjjel bent volt. de inni sem. adjunktusnak. Réka föláll. – Ez a lázlap egyáltalán nem így festett. hogy ennyire nem törõdtek a beteggel. – Ennek semmi. a kihallgató tiszt szobájában. a prof az ünnepekre vidéki kúriájába utazott pihengetni. A mûtét két nappal húsvét elõtt történt. Én talán beírnám a jegyzõkönyvbe. Gyönyörûen kicirkalmazták. hogy ma idejövök. nem fog túl sokszor megbukni? Réka mélyen lehajtja a fejét. Nem kértek. leballag a . de semmi köze az igazsághoz! – jelenti ki Réka elsõ nekibuzdulásra nagy fölháborodottan. Följelentették a kórházat. docensnek? És egészen biztos abban. ami magas láz mellett nem jó ómen. az õ betege. hogy ne lötyögjön az idõs asszony protézise. Ám hosszúra nyúltak az ünnepek. Mivel nem dönthetek másként. pontosabban õk maguk idézték elõ a halálát. majd bejön és elrendeli. vagy együtt a sok-sok orvosnak. nem zsaroltak. hadd döntsek egyedül. Mert tudják. Bizony el kell mondania mindezt a rendõrségen! A rendõrtiszt elétette a beteg kórlapját – semmi nem úgy állt rajta. hogy beszéljenek a fejemmel. a klinikán még csak ahhoz sem vették a fáradságot. – Mi a teendõm? – kérdi halkan. a páciens a kórlap szerint az égadta világon mindent megkapott. hogy a szabályszerû idézés ellenére nem jött el. ahogy valójában történt. a betegnek már negyven fok fölé kúszott a láza. a beteg ágyának végében! – Hát igen – hümmög a rendõr. Magában már épp eleget füstölgött: micsoda disznóság. pár napon belül meghalt. amit a tudomány mai állása szerint ilyen esetekben lehet és kell. hogy be tudja majd fejezni az egyetemet. professzornak. bûncselekmény hiányában. azzal nem sokat törõdve. Szeptikus állapotba került. s Réka. Az osztályos és az ügyeletes orvos egyetértett: a professzor úr operálta. ha a professzor úr akar neki valamit adni. Húsvét szent napján a néni belázasodott. ha nagyon keményen akar fogalmazni: simán legyilkolták az öregasszonyt. szájfenékplasztikát végzett. Hagyták. miként fogok dönteni. éppen hogy semmi. –Azt hiszem. ugye orvostanhallgató? Tisztában van azzal. ügyeletes nõvérként most éppen a rendõrségen ül. Ekkor mégis elrendeltek valami pirulát. kinek fognak hinni. egyszerûen hagyták meghalni teljesen fölöslegesen.professzor luxusmûtétet hajtott végre egy igen-igen magas méltóság mamáján. Nyilván tudták. – Maga. a másodéves medika-nõvérnek. hogy szájfenékplasztika után a páciens nemhogy tablettát nem tud lenyelni. nem ígértek. és magába roskadva töpreng: – Úristen. kislány. szembefordul Magával a klinika egész orvosi kara? És mit gondol. és egyetlen szót nem szólt senki.

és belesúgja a mûszõrme bélésbe: – Orvos akarok lenni. Szemerkél az esõ. udvariasan köszön a kapuban a strázsának. . Jó orvos.lépcsõn. fölhajtja kopott kabátja gallérját.

június elején éppen évzáró vizsgáira készült. Õ aphasiás rohamra gyanakodott. s csak dadogás lett belõle. doktor úr.Isten hozzád. a háta. A hatágyas kórteremben látogatási idõ kellõs közepén éppen meztelenre vetkõztették a 19 éves fiút. ilyenkor a beteg nem tudja kifejezni magát. az amerikai alapítványi kórházba. Fájt a feje. s amikor Szilárd ráadásul hányni kezdett. aki megvizsgálta. infúziót kötöttek rá. a WC-ajtó melletti falhoz emelve mutatta a szülõknek a CT-leletet: – Valóban agydaganat. s azonnal alá is íratták a szülõkkel a beleegyezõ nyilatkozatot: bármely pillanatban bármi történhet. Mentõ vitte át Szilárdot a Dózsa György útra. majd onnan se szó. akik persze õt nyugtatgatták. a Haynal Imre Egyetem Idegsebészeti Klinikájára. Az orvos. Idõközben Szilárd állapota javulni kezdett. ez a központi idegrendszer zavara. Maglódi úti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ambulanter kivizsgálták. – Agydaganatra. s ott teljes egy hétig készítették föl a mûtétre. Majd a gyerek a C osztályról fölkerült a D-re. mire gyanakszik? – csuklott halálra váltan a papa. hamarosan – közölte. s 1997. A papája azonnal levitte a háziorvoshoz. Az elsõ féléves kollokviumai jól sikerültek. Pedig õ – ha tehette volna – szemérmes lett volna. Fiatal orvos a folyosón. de semmi kórosat nem találtak. Hazaengedték. halál! Szilárd leérettségizett. – Miért. ám ezzel itt senki nem törõdött. hogy életmentõ mûtétrõl van szó! Én fogom operálni. mintha megzavarodott volna. hanem õ. megijedt. s beutalta a gyereket a Bajcsyba. de azonnal CT-t kérek. A kõbányai. Valamitõl elmúlt a nagy sietség. Már majdnem normálisan tudott kommunikálni halálra rémült szüleivel. Nem volt azonban biztos a diagnózisban. mondatokat. azt mondta: – Nem tudok biztosat. amikor elõször érezte rosszul magát. Major Ottó. A pszichiátriára vitték. azonnal operálni kell! Olyan helyen van a daganat és olyan nagy kiterjedésû. és elment. Utána loholtak. a szülõkkel semmit meg nem beszélve mentõvel elvitették az Amerikai útra. nem az elõzõ orvos operálja Szilárdot. Pár nap múlva megismétlõdtek a tünetek. az azonnali mûtét indokoltsága – de hogy . hányingere volt. összeakadt a nyelve. és azt mondta. Majd megjelent dr. se beszéd. beszédzavara támadt: ki akart mondani szavakat. mentõt hívott. s fölvették a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára.

maga Nyáry professzor végzi a mûtétet. – Az nem lenne elég. hogy a szomszédos egyágyas elkülönítõ üresen áll. Reggel nyolctól kora délutánig. Károlynak ugyan átvillant az agyán. aki igen biztatta õket: – Augusztusban mindenbõl gond nélkül le fog vizsgázni ez a legény! – És mi az a vörös folt a csuklóján. furcsa. hogy hétvégére rendezõdjék a beteg állapota – de hát ez nem az õ dolguk. de jó. – És mi ez a seb a csuklódon. – Feltétlenül operálni kell! – vonta le a következtetést. amit aztán kivettek. – Minden a . pontosan emlékezett a rosszullétére. És elõadta a lehetséges legrosszabb kilátásokat: halál. az semmi. ám olyan szerencsétlenül helyezkedik el. – Apu. A szülõk beszéltek az intenzív osztály fõorvosnõjével. amikor összevissza habogtam? – kérdezte nevetve. és azzal biztosítani az agyvíz keringését? – kérdezte a gyógypedagógus mama. Másnap. Nyáry professzor behívatta és tájékoztatta õket: Szilárdnak neurocytomája. minden rendben van. akirõl többektõl azt hallották. amely inkább tekinthetõ jóindulatúnak. mindenki tudja a saját feladatát. s kissé megnyugodott. tudomásul vette mindezt. részleges vagy teljes bénulás. Szilikém? – Ott volt a kanül. csupán steril köpenyt kellett magukra venniük. Azt ugyan nem egészen értették. A prof be is ment a gyerekhez az intenzíven. a fiú meg fog gyógyulni. a papa négy után ért be. június 20-án. 1997. óh. hogy itt vagytok! – mindenét tudta mozgatni. kiváló operatõr. Károly. pénteken meg is történt a mûtét. anyu. a beszédzavarra. Beengedték õket a hatágyas intenzív kórterembe. mûtétre van szükség! – felelte a professzor. semmivel nem törõdött. – Apu. doktornõ? – Óh. kerekes szék. s azt mondta. mindenre. emeld meg a lábad! – örvendett. s ekkora fejmûtét után Szilárd öt másik beteggel közös szobában fekszik – ám amint megpillantotta a fiát. a daganatot teljes egészében sikerült eltávolítani. gondolták. hamar el fog múlni! – válaszolt a doktornõ. Nyáry professzor levitte az intenzívre. mozdítsd meg a kezed. a 8-10-12 órásra taksált mûtétet miért péntekre tûzik ki. azt ember meg nem mondta a szülõknek. hogy tudtál megérteni. hogy elzárja az agyvíz mozgását. áttétek nincsenek. Majd elhangzott: nem Major doktor fogja mûteni.mitõl. semmi gond. hallván. mint rossznak. a kezén. jól van. idegdaganata van. és áttettek a nyaki ütõerembe. azt hallották. szombaton a szülõk bementek az Amerikai útra. rendesen beszélt. – Professzor úr! Nem lehet-e megoldás söntöt betenni. közben beszámolt: a mûtét remekül sikerült. csak vele: – Szilárdkám. A két döbbent szülõ mit tehetett mást. az ilyen nagy operációkat zömmel hét elejére szokták tenni.

elküldtük már haemokultúravizsgálatra. egyedül megborotválkozott. tíz nappal a mûtétet követõen Szilárd egy csapásra jól lett. aki nem értette a dolgot. Paracetamolt. egyikük sem volt felelõse semminek. Algopyrint. ránézett a tõle mintegy öt méterre fekvõ fiúra. bár folyamatosan láza volt. A professzor úr ugyanis rögtön a mûtét utáni napon elutazott két hétre orvos-konferenciára. ott. Károly. orvosnak. Vagy egyórás mûtétet végzett. de jól volt. hogy õ aggódik. amit az orvosok már nem magyarázhattak a mûtéttel. Nyüzsögtek ugyan a doktorok a gyerek körül. nem is tudjuk igazán. s megállt a négyágyas kórterem ajtajában. ahol korábban is seb volt és vörös folt. de azt már ellátta sebész. infúziót kapott. Kedden Szilárd visszakerülhetett a D osztályra. Az öröm azonban mindössze két napig tarthatott – ismét negyvenfokos láza lett s a bõre szürkévé vált. de mi? Milyen fertõzés? Nem tudjuk. nem kellene-e visszahozni ide a gyereket. úgyhogy a kézsebnek tulajdonították. Fölkelt. lement a klinika parkjába. Ám a láza még magasabbra ment föl. Szóltak nõvérnek. A fõorvosnõ fél kézzel az ajtónak támaszkodott. Antibiotikumokat. miért lázas. az után két-három nappal meg kellett volna szûnnie a láznak. s kijelentette: – Ez a gyerek nem szürke! Úgyis . õk megnézték. Futó doktornõ fölment a D osztályra. tehát az ajtótól legtávolabb esõ ágyon feküdt. a láz nem múlt. Kérdezte. igen. fertõzés. a korábbi panaszai mind elmúltak. csak 37. attól már nem lehet! Hát. Hiába kérdezte. miért nem gyógyul. s olyan rossz állapotban van megint. Végre kibökték: fertõzése van. és hümmögött. Futó fõorvosnõtõl kérdezte. a papa egyre inkább aggódott. Akkor már Veres doktor is szabadságon volt.5 fokos hõemelkedése volt. mi van a tökéletesen jól megoperált fiúval. aki a D osztály kezelõjében ellátta a sebet. Beszélgetett. küldték Veres doktorhoz. Aztán június 30-án. Szerdán mégis kézsebészt voltak kénytelenek hívni. lekötötték steril pólyával. Károly az intenzív osztályra ment le. Jó. A kézsebe miatt lázas. olyan magas láza lett hirtelen újra. ám úgy tûnt. valami fertõzés lehet. s a csuklója egyre inkább tályogosodott. úgy tûnik. s Szilárdot nem bízták rá konkrétan egyik orvosra sem. Nulla eredménnyel. õ csak a vállát vonogatta. egyébként is kezdõdtek már a nyári szabadságolások. amire nyugodtan rálegyintett mindenki. jó. Megszûnt végre a láza. Ám Szilárd továbbra is lázas volt. No. Folyamatosan adtak a gyereknek mindenféle gyógyszereket. Ciprobayt. 38-39 fokos. mászkált. Szilárd a legbelsõ. föltárta és kitisztította a tályogot. világosan gondolkodott. most. ételt rendelt. Küldték a papát Major doktorhoz. ezzel nem kell törõdni. egy héttel a mûtét után ki a felelõs gyereke ellátásáért.legtökéletesebb rendben van vele. s ismét azt mondták.

Mire átértek a László belosztályára. Szilárdot levitték az intenzívre. javulás nélkül. miért csak most hívták õket. változás. de az orvosok ezt szükségtelennek találták. s az orvosok. a garatmandulájában van gyulladás – Szilárdnak nem is volt garatmandulája. õ is megvizsgálta a fiút. hogy azonnal mosdassák meg. hol ott. se visszatartani az ürítését. s a mamájának azt mondta: – Ha valamit nagyon el nem basztak ott. s õk átveszik. hogy Szilárd bekötött csuklója az ágyon a székletében és vizeletében fekszik. nõvérek így hagyták mindaddig. ehhez már szokva voltak. A szülõk már szaladgáltak fûhöz-fához. réges-rég kivették. hozott tiszta alkoholt – a kórházban nem volt – letisztítani a seb környékét. akinek már nem voltak reflexei. ami tõlük tellett. Hol itt feltételeztek fertõzést. mondjon valami jót! . az éjjeliszekrényére tették az ecsetelõszert. mert közölték velük: átvitetik a gyereket a László Kórházba. amíg papája ramazurit nem csapott. Telefonon beszéltek a László Kórházzal. cseréljék ki alatta az ágynemût. mi van a fiukkal. ne haragudjatok. ám délután a felesége telefonált: azonnal jöjjön. se fölkelni nem bírt. A doktor azonnal õszintén megmondta: itt nagy baj van. az Amerikai úton. délután négy óra volt. Három órát vártak a mentõre. Behívták Mándoki fõorvost. viharsebességgel meg is jött. Igaz. s reménykedve kérte Mándoki doktort: – Fõorvos úr. Kiókumlálták. Miért? Futó fõorvosnõ ennyit mondott: – Tudja. Szilárd így köszönt el: – Apu. és távozott. akkor senki. Megérkezett a még magasabb beosztású fõorvos. Nem baj. amikor normál stáb már nincs. úgyhogy a szülõk kértek tiszta ágynemût. hogy kerülhetett ilyen állapotba a fiatalember. mondták. mi visszahozzuk a gyereket! Késõ estig vizsgálták az elesett. de a laboreredményeket meg kellett várniuk. egyre fáradtabb. ezt másnapra elvetették. nem is lenne szabad szállítani. Senki nem jött. Károly kiment a patikába. az agyvízben találtak valami baktériumot. nagyon rosszul érzem magam! – Károly visszament a munkahelyére. hogy ilyen nagy bajt okoztam Nektek! Károly másnap reggel korán telefonált a Lászlóba. ebbe bele is lehet halni! – Károly és felesége konzíliumot kértek. végre mondja meg valaki. ha õk nem mosdatták. és áthúzták az ágyat. Július 10-én délelõtt megint csupa szürke volt a fiú. megtettek mindent. s vizsgálni kezdte Szilárdot. mondván. A mentõsök szörnyülködtek. 41 fokos láza volt. csak ügyelet. kelj föl. berendeltek mindenkit. anyu.kapja a megfelelõ kezelést! – sarkon fordult. õ magának ecsetelje a torkát. a rosszullétbe süppedõ gyereket. és kend magad! Egyik nap arra érkeztek a szülõk. és panaszkodott: – Apu. És ez így ment napról napra. akit lehetett. Egyik nap azt felelték. Major doktor instrukciót is adott Szilárdnak: – Ne szimulálj.

s ennek érdekében a kártérítési. Károly nyolcra beért a Lászlóba.” E szakvéleményben van egy nagy trükk: összekeveri a büntetõjogi és a polgári jogi kategóriákat. Szilárd halála szeptikus szervkárosodások következménye volt. került sor a beteg más intézménybe utalására. talán most mindjárt beengedhetik a fiához. méghozzá éppen a kanül helyén. Dunay György ugyan leírta. tehát polgári jogi megközelítés helyett is büntetõjogi fogalmat (a . Szilárd italozott-e és narkós volt-e. Föl akarja mentetni az Amerikai úti orvosokat az esetleges büntetõjogi felelõsségre vonás alól. amely kimutatta a staphylococcus aureus nevû gennykeltõ baktérium jelenlétét. ám rögtön hozzátette: „A boncolás során nem tudott olyan körülményt föltárni. amely aztán birtokba vette és leterítette a gyereket. majd észlelve a beavatkozások eredménytelenségét. hogy a csuklójába bekötött kanüllel megfertõzték õt. Más annyi történt. A szakértõ. mivel a helyes diagnózis érdekében a szükséges vizsgálatok megtörténtek. Az agymûtét ugyanis valóban jól sikerült. nõvéreknek egyaránt. A hozzátartozók beadványában szereplõ késedelmes ellátás orvosilag nem állapítható meg egyértelmûen. Tíz körül azt mondták. ahová ebbõl a tizenhatból a második vagy legkésõbb a negyedik napon átküldhették volna. Olyan mértékû késlekedés. abból meggyógyult volna – ha semmi más nem történik. Negyed tizenkettõkor Szilárd meghalt. az intenzíven van. A boncolás napján a rendõrség által fölkért igazságügyi orvosszakértõ mindössze arra volt kíváncsi. ebben a körben sem állapítható meg. hogy a kezelés során az abban részt vevõk az orvosi foglalkozás szabályait megszegték volna. bevitték szervezetébe a staphylococcus aureus baktériumot. A iatrogén pedig ezt jelenti: orvosi eredetû. a mûtét utáni negyedik napon pedig a doktorok már meg is kapták az elsõ olyan tenyésztési laboreredményt. Hiszen a mûtét utáni második napon a szülõk már észrevették csuklóján a gyulladás elsõ jelét. Összeomlott a gyerek keringése. és azonnal szóltak is orvosoknak. Június 24én. dr. Mert tizenhat napi szeptikus. Iatrogén ártalomnak az orvosi tevékenység folytán bekövetkezõ ártalmat mondjuk. Nyáry professzor igazat mondott. amely arra utalt volna. bár számtalanszor sürgette annak kiadását. Mihály Károly nyolc hónapot várt a boncjegyzõkönyvre. vagy nem a tõlük elvárható gondossággal jártak volna el. A staphylococcus aureus baktérium a Brencsán orvosi szótárban így szerepel: iatrogén fertõzést okozó gennykeltõ baktérium.– Sajnos nem tudok. amely foglalkozási szabályszegésnek minõsülne. fertõzött állapot után került át abba a László Kórházba. de aztán mégse lehetett. át kellett volna küldeniük az Amerikai útról. az agydaganatot tökéletesen meggyógyították az operációval.

a staphylococcus aureus nevû baktérium volt az oka. hogy majd késõbb a kártérítési igényt is elutasítsák. amelynek kétféle módja lehetséges: – a mûtéti sebet okozó eszköz viszi be a kórokozót.szakmai szabályszegés kategóriáját) használja. A bíróság az iratok alapján szakértõt rendelt ki. legalább veszekedni ne kelljen az úgyis megtörtént tragédián. Balogh Istvánt a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébõl. A kanül bevezetése során a kültakaró integritása. Az intézet közölte: õk semmiben nem hibáztak. A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. kiegyeznek valamelyes kártérítésben. hogy õ vegyen igénybe mikrobiológus szakértõt saját szakvéleménye elkészítéséhez. tárgyak) lehetõség szerint elimináljuk. kanülkezeléssel. pert kellett indítani. hogy a kanül környéke elfertõzõdött. a bõrfelszín épsége mesterségesen sérül. Annak. hogy a kórokozó behatolási kaput találjon a szervezetbe. hogy hagyták elfertõzõdni a kanül helyét. napnál világosabb a helyzet: Szilárd abba halt bele. Szilárd haláláért abszolúte nem felelõsek. víz. hogy: – a megfelelõ környezeti tisztasággal. – megfelelõ sebkezeléssel. Károlyék eleinte azt hitték. semmiféle kártérítésrõl nem hajlandók tárgyalni. mindent a szakma szabályai szerint végeztek. hogy az idegsebészeti intézet . csak sebzés árán lehet a kanült bevezetni. kézmosással. aszeptikus technikák alkalmazásával megakadályozzuk. azzal. – a kórokozó ürítés lehetõségét is minimalizáljuk védõruha-használattal. majd nem kezelték megfelelõen a fertõzést – nyilván az idegsebészeti intézet nem is vitathatja ezt. Az e baktérium által okozott fertõzések. személyi higiéniával a kórokozó rezervoárokat (ember. Ha a kanül környéke elfertõzõdik.. gennyedések megelõzhetõk úgy. Nem volt hát más választás. Õ legelõbb leszögezte: „A kanül környékének elfertõzõdése gyakorlatilag sebfertõzést jelent. A mikrobiológus dr. ha az eszköz és/vagy az egészségügyi személyzet ténykedése okozza a sebfertõzést. Berek Zsuzsanna lett. sterilizálással stb. S a klinikának a perben is volt képe imigyen nyilatkozni: orvosai semmilyen hibát nem követtek el. és hamar lezárják az egészet. nem így lett. akkor úgynevezett másodlagos sebfertõzés jön létre. Az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel való eljárás elmulasztását jelenti. Nos. dr. – a seb átkötözésénél az ápoló vagy az orvos viszi be a kórokozót a sebbe. * Per lett a dologból. s ezzel alapot ad arra.

Így: „Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. és ennek megfelelõ kezelést alkalmaztak-e? Nem. mert a szepszishez vezetõ sebfertõzõdést nem ismerték fel idõben. A késedelmes felismerést követõen a kezelések megfelelõek voltak. hogy a verõérbe helyezett kanül ne fertõzõdjék be? Igen. hogy ne fertõzõdjön a verõérbe helyezett kanül? Igen. kanülök vannak/lehetnek. hogy a fertõzõdés észlelése nem történt meg idõben. továbbá antibiotikumokat is csak akkor kapott. de az adekvát terápia 3 napot késett. 26-án az elfertõzõdött sebet kézsebész feltárta: az artériás kanül bemenete körül 1×2×1 cm-es tályogüreg kialakulását észlelte. mikrobiológiai vizsgálatokra is késedelmesen került sor. megfelelõ kezelésben részesítették-e? Nem. a garatváladék. az alapszakértõ által föltett kérdésre. Az elhunyt kezelése során voltak-e a szepszisnek klinikailag vagy egyéb módon értékelhetõ gyanújelei? Felismerhetõ volt-e ezek alapján a szepszis? Igen. A hozzátartozók elmondása szerint a gyulladás jelei már június 22-én láthatók voltak.nem tett meg mindent annak érdekében. A lázas állapot hátterében mikrobiológiai szakértõi szempontból helyesen végezték-e el a góckutatást. amikor a betegben még különbözõ drainek. és nem az orr-. mert a mûtétet követõ állapotokban. A staphylococcus aureus szepszis tényét senki nem vitatja. katéterek. Az alperes intézet június 24-én ismerte el és/vagy fel a kanül elfertõzõdésének tényét. és a szepszist fel is ismerték. amikor a kórokozó és annak antibiogramja már ismert volt. míg a beteg adekvát antibiotikus terápiában és sebészeti sebellátásban részesült. elvárható. mert így célzottan adtak ugyan antibiotikumot. megállapítható. illetve a vizelet. Milyen lehetõségek vannak a kanül fertõzõdésének megakadályozására? E lehetõségeket az imént ismertettem. Mikrobiológiai szakértõi szempontból elhunytat helyesen kórismézték-e. hogy a kanül ne fertõzõdjön el. Az egészségügyi személyzet kötelessége gondoskodni a már részletezett feltételek betartásáról és betartatásáról. Szteroid kezelés mellett az iatrogén ártalomként bekövetkezett sebfertõzés leggyakoribb és legvalószínûbb kórokozója mindenképpen a staphylococcus aureus. Ezek is . Ez jelen esetben azért volt baj.” Ezután a mikrobiológus szakértõ válaszolt több. s még további 2 nap telt el. de elkésettek. Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. elvárható. Voltak gyanújelek. ehhez képest csak 2 nap múlva történt mikrobiológiai vizsgálat. így az adekvát kezelés sem kezdõdhetett idõben. hogy a kórházi személyzet biztosítsa azt. akkor a szóba jöhetõ gócok elsõsorban ezek. Mivel a tályogosodás nem egyik napról a másikra alakul ki. Mivel a fertõzõdés felismerése nem történt meg idõben.

és a gennyesedés csak 26-án jelent meg. eszközöket kell megvizsgálni. hogy 19 éves életkorra a biológiai fejlõdés is teljesen befejezõdik. „ 19 éves korban a megmaradt csecsemõmirigy önmagában nem kóros. idejétmúlt. hogy a thymus (a csecsemõmirigy) az úgynevezett celluláris immunitással függ össze. A csökkent immunrendszeri védekezõképességgel érvelni az állandósult csecsemõmiriggyel összefüggésben szakmailag teljesen helytelen. hogy nem történt meg a kanül környékének 24 óránkénti vizsgálata. mert a kézsebész. Ha valaki veleszületett immungyengeségben szenved. Ez nem történt meg idõben. tehát nem igazán van jelentõsége. Az intézet szerint Szilárdnak valószínûleg veleszületett immungyengesége volt. de nem biztos. Az immunrendszer fejlõdéstanának részletes ismertetésétõl eltekintenék. de a tények ismeretében bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. Nincsen szó az artéria radialis kanül és környéke vizsgálatáról. Semmilyen adat nem utal arra. Immunológiai ismereteink a status thymico-limphaticus óta jelentõsen bõvültek. azonban a staphylococcus aureus fertõzésekben a szervezet celluláris immunválaszának gyakorlatilag nincsen szerepe.” Az idegsebészet azt is írta. Az intenzív osztályos dokumentációban is csak az szerepel.” Berek doktornõ válasza: „ Lehet. Berek Zsuzsanna erre így válaszolt: „Ez azért nem lehet igaz. kizárólag a szervezet humorális (testnedvekkel kapcsolatos) immunválaszának. Szilárdnál persistáló (megmaradó) csecsemõmirigyet találtak. hogy 18 éves kortól felnõttnek tekintendõ az ember. hogy ez az elõírás. de láz esetén elsõként a betegbe vezetett idegen testeket.” A kórház azt írta: „A kanült és környékét 24 óránként megvizsgáljuk. aki a feltárást végezte. Jelen esetben a két dolog tehát akkor is független volna egymástól. amelyeket az idegsebészeti intézet írt le ellenkérelmében. Szilárd csuklóján csak június 24-én látszott a bõrpír. hogy a mûtéti sebet vizsgálták és azt rendben lévõnek találták. annak már korábban lettek volna tünetei. Így ez az állítás alperesi részrõl megalapozatlan. emiatt nem volt képes szervezete fölvenni a küzdelmet a baktériummal. Igaz. Berek Zsuzsanna reagált azokra a fölvetésekre is.fontosak. csak annyit jegyeznék meg.” Ezután dr. A szakértõ ezt is másként látta. ha az alperes érvelése helytálló lenne. ez is mutatja csökkent immunrendszeri védekezõképességét. amely humorális immunitás fejlõdéstani szempontból nem függ össze a thymussal. hogy a betegnél korábban veleszületett immungyengeség állott volna fenn. Berek doktornõ szerint viszont „ immunrendszer az károsodottságát csak az alkalmazott szteroid hatása miatt lehetett feltételezni. .” Elõzõ tételének bizonyítására a kórház arra is hivatkozott.

nem mosdatták. Ha nincs a kanül körüli sebfertõzés. Az intézet írásban állította: „A kanül környezetének ellátása.” A kórház kifejtette. az elvárhatóságnak megfelelõen értékelte az iratokat. akkor nincs baktériuminvázió.” A szakértõ szerint „ biztos. hogy az agyvízvétel során a bõrbõl került baktérium a vizsgálati anyagba. azaz szennyezett. személyi higiéniáról. kezelés nélkül el is tályogosodhatott. míg dr. amely a a szepszist okozta. Balogh István igazságügyi orvosszakértõ a következõképpen oldotta föl. hogy nem történt meg. hogy a gyulladásos folyamatnak. már június 22-én voltak tünetei. A kanül befertõzõdése elkerülhetõ lett volna. hogy . ne alakuljon ki.) a mintavétel során nem jártak el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel. mindennapos ellenõrzése az intenzív osztályon szintén a sterilitás szabályait betartva történt meg. mint azt. nem kapott kacsát.” Végül dr.) a beteg bõre kontaminált. A tályogosodás pedig nem egyik napról a másikra kialakuló folyamat. hamis eredményként tenyészett ki a beteg agyvizébõl. amint a szülõk jelezték is. Dunay György büntetõjogilag értékelte az orvosi tevékenységet. és ez 4 nap alatt. amellyel a fertõzés megelõzhetõ lett volna. Ezért bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. 2.június 26-án 1×2×1 cm-es tályogüreget ír le. hogy alperes kórház nem tett meg mindent annak érdekében. ami egyúttal azt is jelenti. nem alakul ki szepszis. mivel dr.” A szakértõ válasza erre: „Ez mikrobiológiai szempontból nem jelent mást. Lehetséges. hogy a kanül bevezetése során sem fertõtlenítették a beteg bõrét megfelelõen. Másrészt dr. Összefoglalva megállapítható. Dunay György szakértõ véleményének idejében még nem állt rendelkezésre mikrobiológiai szakértõi vélemény. nem gondoskodtak a megfelelõ környezeti tisztaságról. fertõzött volt staphylococcus aureus baktériummal. „ staphylococcus aureus baktérium. Berek Zsuzsanna így összegzett: „ A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. hogy: 1. amelybõl halált okozó szepszis lett. nem cserélték ágynemûjét. Berek Zsuzsanna polgári jogi relevanciával. ami egyúttal azt is jelenti. nincs halálos végkimenetel… A kanül befertõzõdése és a beteg halála között okozati összefüggés van. nem fertõtlenítették megfelelõen a beteg bõrét. hogy a beteget nem tartották tisztán. Dunay György. Berek Zsuzsanna szakértõk szakmai álláspontja között. így ágyba vizelt.” A szakértõi vélemények közötti látszólagos döntõ jelentõségû ellentmondást dr. Nincs is róla dokumentáció sem. illetve dr. „Véleményem szerint nincs ellentmondás dr. nincs szeptikus sokk. hogy a kanül körüli bõrgennyedés.

ha a szteroidok mellett még más olyan gyógyszerrel is történik a kezelés. hogy a szteroidok adása szükséges volt. amely arra utalna. 1997 márciusában megszûnt a munkahelye. másrészt önmagában a szeptikus folyamat. Egyetértek dr. elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte az Amerikai úti klinikát. 99 júniusában Károly pedagógus felesége elballagtatta végzõs osztályát. Felesége könyveit. ismét lett állandó jövedelme. Meg fog halni. Ugyanakkor az immunrendszert egyrészt károsította a szteroidok adása. akár halálhoz is vezetõ szeptikus folyamatok alakulhatnak ki. s nem talált újra munkát. Májusra nagy nehezen elhelyezkedett. eladósodott. Szilárd szobáját is ugyanúgy hagyta. Késõbb Károly újabb munkahelye is megszûnt. Rákos. büntetõjogilag az orvosok nem vonhatók felelõsségre. amely ismerten csontvelõ-károsodást okoz. amit megkíván. júliusban meghalt. Orvosai állítják. Úgy tervezte. kiterjedtebb. hogy a beteg korábban veleszületett immunhiányos állapotban szenvedett. Ám hiába. tanítványairól készített feljegyzéseit nem képes elpakolni. A kártérítési pert Károly elsõ fokon megnyerte. Dunay Györggyel a vonatkozásban is. egyre rosszabb állapotban. A klinika nem sajnálta az idõt és a pénzt: fellebbezett. a lelki tényezõknek. hogy legalább a feleségének be tudjon vinni mindent a kórházba. Semmilyen bizonyítható adat nincs. menthetetlenül és gyógyíthatatlanul. összeszorul a szíve. ahogy a gyerek utolsó otthon töltött napján volt. de csak addig dolgozik. hogy abból élete hátralévõ szakaszában aztán .” A rendõrség ezek alapján a nyomozást megszüntette. Szilárd júniusban betegedett meg. illetve a Paracetamol a fehérvérsejtek képzésének gátlásával. fia elvesztésének. elvégzi a jogi egyetemet. Eladta az autóját. * Károly számítógépes szakember. egyetemi jegyzeteket. éppen csak rendbe tette a tankönyveket. azzal a szakmával jól lehet keresni. ebben komoly szerepe van a pszichés. különös tekintettel arra az esetre. még a legcsekélyebb fertõzéses góc esetében is gondolni kell arra. verstöredékeket. A saját lakásába ahányszor belép. hogy alperes kórház mindent megtegyen a verõérbe helyezett kanül elfertõzõdésének elhárítása érdekében. amíg összerak annyi pénzt. s másnap mindkét lába megbénult. Azóta kórházban fekszik. harmadrészt az Algopyrin. Mert Szilárd verseket írt – szépeket. 2000 áprilisában a másodfokon eljárt Fõvárosi Bíróság helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. szteroiddal kezelt betegnél. hogy éppen a másodlagos immunrendszer-károsodás miatt sokkal súlyosabb.igazságügyi orvosszakértõi szempontból elvárható. azonban minden. óravázlatait.

Mert ez az örökkévaló. A halál több boldogságot hoz. Igen. Meglehet – válaszolom. hit! Isten hozzád. Hívó hang szól a mennybõl: Jöjj a tökéletes felé. S vad vihar támad. E képzelet itt világ. Oly világos ott fenn: És lám. A halál nem vég. Felkap a szellõ. Mert eddig minden töredékes volt. mint e kéj. Hisz oly szép az ég. Egyik utolsó költeménye ez: Halál Kihunyt a Nap a hegyek fölött. A sötétség csontig hatol. igen az ég. Ezért nézz felfelé. Ne félj a láthatatlantól. halál! . S röpít már. buta. ostoba. Ne félj az elmúlástól. Isten veled. De mitõl? Nem villan eszembe: tán a lét a szürkeség? Biztosan. Hisz az öröklét messzebb húzódik. Inkább valami szebb. Fejemben lüktet egy ér. S vérig emészt a bánat. És a szerelem? E lángokban izzó vad? Õ t nem vihetem az égbe fel? Vagy mégis – kérdezem. Villan át agyamban S újabb kérdést teszek fel én. Tán most jött el a vég? Nem. Hatalmas moraj hallik a menny felõl Szerelem – ah! Mily értelmetlen. Mert itt minden látható. Mi felhõkön túl van.verseket írjon. Így még boldogabb lesz tán. eltûnik a feketeség. jobb kezdete. Csak a föld sötét. nem lehet még.

kemény kislány vagyok én! Beértek. És tényleg jött. Kétszer is kérdezte a szülészorvost. néha az volt az érzése. – Doktor úr! Nem bírom. és még – és Gyöngyi kezdte úgy érezni. majdhogynem az eszét vesztette az iszonyatos görcstõl. a baba nem is kicsúszik belõle. Elsõ gyerekét várta. amint tanulta. ami rém kellemetlen volt. A terhestornán tanultakra koncentrált. a mûtõlámpa is leszakad a plafonról. hadd maradjon az olyan. nagyon boldogok leszünk. rendben. Gyöngyi elõtt elsötétült az egész világ. szájon át ki. de nem kell azt betervezni! Pontosan megmértem. hat hét múlva újra együtt lehetünk. Gyöngyi. orron át be. vigyázzon rá. szülünk – zuhany. ha szükség lesz rá. minden a legnagyobb rendben van. gondolhatja. a görcsöknél bent tartani és lassan-lassan kifújni. a doktor úr is megmondta. És erõsödtek. Nagy volt a baba. nem áll fönn relatív téraránytalanság. de finom lesz az is… gyerekgõgicsélésre fogunk ébredni mindennap. és még. nem lenne-e okosabb eleve császárral kezdeni. és – nem vicc. a mama pedig picike és vékony. a férje beszáguldott vele a kórházba. sikerült. a doktor megvizsgálta. be az oxytocint. azonnal megcsászározom. tavasszal-nyáron már a teraszon reggelizünk a babával együtt… nem fog fájni a szülés sem. az egész alsóteste kizuhan a helyérõl. a doktor mégiscsak jobban tudja. miért nem akar már megnyugodni. rögtön bekakil. mint . szépen tágul. mint pezsgõsüvegbõl a dugó. borotválás. ami mégiscsak iszonyú szégyenteljes lenne. kétujjnyi méhszáj. szétszállok! – nyögött. miközben érezte. de valami másféle. hogy aggódjon érte. Azt a szép kis hasikáját nem szeretném összevagdalni. de az orvos ismét megnyugtatta. néha már azt hitte. egybõl a szülõszobára mehetett. hogy minden rendben lesz. Ám azonnal borzalmas fájdalma kerekedett. mint a parancsolat. Elsõ pillanatban megkönnyebbülés és boldogság telepedett rá: megvan. és olyan fájásai jöttek. és forgott benne: – Jó baba lesz. nem utólag magyarázza bele a történtekbe – hatalmas reccsenést hallott. sõt. inkább szinte úgy kilõ. amilyen volt a terhesség elõtt! Csak akkor vágunk. Géza mostanáig kibírta csajozás nélkül.*** Már elõre nehéz szülésnek ígérkezett. nyilván nem akarja az orvos kidobni az ablakon azt sem. lényegében a szülés tarifájában is megegyeztek már. – Jaj. nem is volt igazán ideges.. és Géza. és sûrûsödtek. mindjárt jön is a gyerek. valamint bõven elég pénzt kap ahhoz. ha muszáj! Gyöngyi valamelyest megnyugodott. minden rendben lesz. nem lesz semmi baj… nem is fáj olyan borzasztóan… jól van. tündérkém! – nyájaskodott a Gyöngyiéktõl már sok-sok pénzt bezsebelt doktor –. nyomott még egy óriásit. Amikor megjöttek a fájásai. próbált egyenletesen lélegezni.

hanem a hüvelyét kellett. a sufniba futott. újra kilencven fokba görnyedt. amíg el nem kezdte kitörülni magát. de érezte. lényegében összeszakadt a hüvelye a végbelével. most is fáj nagyon! – de az orvos nem válaszolt. éppen azért. olyan gyógyszereket adtak neki és olyan étrendet írtak elõ. A hüvelykimeneten. a hasa már kezdett a régi lenni. de a mellei istenien teltek voltak – ragyogó csinos nõ nézett vissza rá. nem tudta mire vélni – egészen addig. – Doktor úr. s az orvos harmadik hibája az volt: ezt nem vette észre. de most sem kapott választ. alulról világított a zseblámpával – és nem hitt a szemének. a nagyajkain láthatott . Mivel ott volt a kínos helyen a seb. azzal iszkolt vissza az elõszobába. olyat nemhogy soha nem hallott. Sikítozva rohant ki a WC-bõl. és azzal is tisztában volt. Gyöngyi szülésekor e kettõbõl ezt a kettõt nem alkalmazták. másfél embernyi tükörrel: szép volt. s ettõl az háromszor akkorát repedt. eszét vesztve szaladt az elõszobatükörhöz. panaszkodott is. Amikor otthon elõször ment úgy WC-re. Ledobálta magáról az összes ruhát. valami baj van? – aggódott.eddig. s alulról próbálta megnézi magát. annak méreteihez képest eléggé nagy baba. Ezt persze azonnal rendbe kellett hozni. a teste ruganyos. Mivel nem a végbelén át távozott belõle a sár. fiatal. Annak mentén pedig sipoly alakult ki. Nem látott semmit. Az elsõ: idõben „ bevágni” gátat metszeni. Furcsa érzés volt ugyan. sõt. hogy ne legyen széklete. Az arca elé húzott zöld mûtõskendõtõl Gyöngyi nem látott semmit. mire megtalálta az elemlámpát. Az orvos és a szülésznõ azonban engedte spontán lezajlani a gát átszakadását. Rosszul varrta össze: átöltötte a végbél nyálkahártyáját is. összevissza dobált mindent. Ennek két. mégis a szülés utáni hatodik napon hazaengedték mint gyógyultat. de nem azt. a gyógyszerek és a diéta ellenére meglepõen könnyen ürített. hadd gyógyuljon be hamar a sebe. nem is a lepény okozza. mint amennyire szükség lett volna. – Mi történt. Hivatalosan szólva: negyedfokú gátrepedése történt. Valószínûleg tényleg nem kellett volna õt megcsászározni. Ami akkor kiderült. A hüvelyi szülés során minden tankönyv szerint úgynevezett gátvédelmet kell végezni. A második: a szülésznõ egy mûtõkendõvel alulról meg szokta szorítani-támasztani a gátat. hogy kiférjen az . a baba sírását leszámítva hirtelen valami túl nagy csönd ereszkedett a mûtõre. Elõször szembefordult a hatalmas. hogy már nem csak pisilnie kellett. hogy be ne repedjen. csupán a szokásos és normális gátvédelemrõl kellett volna gondoskodni. megállt a kés a levegõben. rendszerint együtt alkalmazandó módszere van. Gyöngyi ugyan lázas is volt. de elképzelni sem tudott volna: a végbelét akarta megtisztítani. Nos. egymást kiegészítõ. hasítani lehet a mély hallgatást. s a szülészorvos ekkor követte el a második hibát. hanem a hüvelyén át. Megfordult. lehajolt kilencven fokba.

több százszor –. hogy végbelének izomzata teljesen tönkrement. elengedi. Végbélzáró izmait ugyan naponta tornáztatja. mikor indul meg ott bármi. . megszorítja. mi a valós helyzet. hiszen tönkrevarrták. úgynevezett inkontinencia lépett föl. Aztán kivarrták a végbelét a hasa oldalára. Újra sikítozva menekült vissza a WC-be. erõsíti – földug egy egészen más célra emlékeztetõ mûanyag eszközt. Hosszú ideig a hüvelyén keresztül ürítette székletét. mégis állandóan pelenkáznia kell magát. és próbálta kézzel kitapintani. Pár hónap múlva visszavarrták a helyére. elengedi.székletmaradványokat. Székletfogó gyógyszereket szed. szabályozni. de soha nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát. Ráadásul mindez azzal is járt. vagyis nem tudta visszatartani. hogy mégiscsak kulturáltabb legyen a dolog. És ugyanaz volt. Hát nem lett az. s azt megszorítja. Azóta is így él. diétázik.

végül mindig bevallották. hogy három nap alatt meggyógyul az ember! – kiabált vele a doktor. majd mérgesen távozott. és inkább megvárta. Délben aztán megjött a mentõ. –Hát én most hová vigyem a nénit beutaló nélkül? – méltatlankodott a mentõs tiszt. Pár órára segített is. át is ment hát a háziorvoshoz. Ott megvizsgálták. morogtak. aztán bedolgozó. Ám nemhogy elmúltak volna a fájdalmai. több mint két hete hagyja szenvedni az édesanyámat. kérték a beutalót. mi baja lehet a betegnek. fogat . utalja a mamáját kórházba. csak úgy tompán fájt a hasa. laparoszkópia. doktor úr. a jobb oldali nyomásra föl is jajdult az asszony. Irigoszkópia. Három ilyen nap után az urát küldte az orvosért. nem tudják. Tíz napon át vizsgálgatták. látták a Demalgon ampullát. és Nospa görcsoldót írt föl neki. nem úgy van az. Alhasi fájdalmai voltak. õ járt át hozzájuk mosni. mert nem tudom. A doktor úr fájdalomcsillapító injekciót adott. – Nem csontváz még Dósa néni. ahelyett hogy kórházba küldené! Azonnal hívja a mentõt.Hol fáj. de az nem volt nekik. Dósa Andrásné panaszkodni kezdett. s annak alapján vagy petefészekdaganatra. emilyen és amolyan vizsgálat. vagy vastagbéldaganatra gyanakodtak a doktorok. Takarítónõ volt a Volánnál. Ultrahangvizsgálat következett. takarítani. és továbbküldték a miskolci Batthyányi Kórházba. fõként hajnalban. Nem görcsei voltak. Újabb napok teltek el így. hogy a kisöregek rendben legyenek. amíg az öreg lement a rendelõbe. oda küldték. Õ megnyomkodta a hasát. csak nem múlik el ez a fránya fájása. a beutalóért. Matovicsné szépen kérte az orvost. –Hogy mondhat ilyet. leszázalékolva él Cserépfaluban. Dósa néni? Matovics Ferencné Dósa Rozália 46 éves. Matovicsné bekísérte édesanyját a mezõkövesdi nõgyógyászati osztályra. Megint Demalgon injekciót adott. Mezõkövesdtõl 16 kilométerre. fia jogot tanul. ide vitték. de pontosat nem tudtak mondani. November 2-án reggel Dósa néni még rendben ellátta magát. Október elején azonban édesanyja. egyre gyakrabban jelentkeztek. de aztán kezdõdött ugyanaz elölrõl. neki már nehezére esett volna leballagni oda. de csak nem derült ki semmi. mit teszek Magával! – A háziorvos ismét megnyomkodta körbekörbe Dósa néni hasát. Szülei közel laktak hozzájuk. nem állandóan. de csak nem akart kiegyenesedni a diagnózisa. sokszor az ébresztette. Az orvosok csak hümmögtek. nem kaptak. Férje karbantartó az önkormányzatnál.

Rendbe jössz. Bepanaszolták a háziorvost a falu képviselõtestületénél. mozdulni alig tudott. és viszünk haza! –Nem hiszem én azt. majd õ maga kezdte borogatni hideg vizes lepedõvel. eltályogosodott vakbélgyulladása volt. sem a család. Szólt gyorsan az ügyeletes orvosnak. hozzájuk ment hát föl Dósa úr. mint a kocsonya. amely ilyen ügyekkel foglalkozik. –Nem vagyok jól. õk nem tudnak ebbe beleszólni. sem a miskolci kórház nem volt hajlandó kiadni a papírokat. Átvitték a sebészetre. Délben ért be a lánya. aztán nagy nehezen mégis rákényszerültek. csak jóval késõbb kezdtek tûnõdni. megvan ennek a hivatalos útja. Megint eltelt két nap. Ha kibírja a következõ három-négy napot. a lábam is hogy megdagadt! – és mutatta pici. azt hittem. tömzsi lábát. Meghallgattak igazságügyi orvosszakértõt.mosott. már meg is halok. november 5-én meghalt. hogy fölboncoljuk a feleségét? – Majd a nemleges válaszra tovább informálódott: – És akar-e följelentést tenni? – A nagy gyászban bele sem gondolt ebbe sem a kisöreg. de azt a választ kapták. édesanyám. Jó sokára kitûzték a tárgyalást Miskolcon. Az operáló orvos a mûtét végeztével õszintén elmondta. aki a leghatározottabban kijelentette: semmi mulasztás nem történt. a megyei bíróságon. hátha az lejjebb viszi a magas lázát. Nem bírta ki. hogy Benneteket láthassalak. 11 óra körül azonban megint rájött a nagy fájdalom. mit talált: – Nagyon csúnya. Dósa úrtól – amikor ment a kórházba a temetés dolgát intézni – azt kérdezte a fõorvos: – Akarja-e. Matovicsné másnap bent volt nála. – Hogy vagy. Kénytelenek voltak fölvágni. 36-os cipõt hordott szegény. az édesanyja reszket. Megindult a harc. érezte. nem kéne ezt így hagyni. Október legelején lett rosszul elõször. szólni sem bírt a kíntól. mihamar. aki látta. édes kislányom – felelt õ halkan –. tucatnyi orvos látta – s a vakbélgyulladását egyikük sem ismerte föl. – Matovicsné nehéz szívvel jött el a látogatási idõ végeztével. szörnyû állapotot. de az sem hozott bizonyosságot. Csak nyögött-nyöszörgött szegény mamája a fájásoktól. ott konzíliumot is tartottak. Nem tudom. nem éri meg a mamája a reggelt. tenni kellene valamit ekkora mulasztások miatt. megtisztálkodott. nézd. drága kislányom! Az éjjel is olyan beteg voltam. Dósáné . A Szabad Földben láttak cikket arról az ügyvédi irodáról. vajon mi okozza a szûnni nem akaró. Csak azért maradtam még életben. elhanyagolt. ilyen volt a Te lábad mindig. megmarad-e. Kezdetben sem a háziorvos. –Nem dagadt az. drága édesanyám? – aggódott. 27-tõl november 5-ig feküdt kórházban. édesanyám! – nyugtatta hamisan asszony lánya –. akkor van remény. tiszta hálóruhát vett.

– Össze van csomagolva? Igen? Akkor induljunk! – És lesétáltatták 20 lépcsõn. olyannyira reménytelennek találják sok eset alapján. Dósáné a XX. van ilyen. hogy valaki meghal. A II. 02. Kezükbe nyomta a kórházi papírt. azért pedig igazán senki nem hibáztatható. de kórházba kell vinni. hát istenem. Azonnali EKG-t kért az ügyeletes. kihívta hát a mentõket. s jogerõs ítélet szerint ezért senki nem felelõs. akkor máshová. nem stabil állapotban. század legvégén vakbélgyulladásban halt meg. 1999.ellátása mindenben a szakma szabályai szerint történt. 12. infarktushoz hasonló szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúérelégtelenségben. Egészen szürke volt az éppen ötvenéves férfi. a szívét fájdította. Hogy nem ismerték föl idejében a vakbélgyulladást. . 24 órás obs. A bíróság el is utasította keresetüket. õk azt felelték. Majd a további feljegyzés így szólt: „Amennyiben megoldható. Bel Osztályon jelenleg abszolút helyhiány miatt erre nincs mód. Az újraélesztési kísérlet sikertelen maradt. s annak alapján egyértelmû diagnózist írt kezelõlapjára: „ instabil infarctiform angina pectoris syndroma” magyarul: .” Még aznap este a kapott gyógyszerek ellenére ismét erõs mellkasi fájdalmak gyötörték. Az ügyvédi irodáról azt hallani. hogy ott valaki kivívhassa az igazát. Fellebbeztek. az csupán diagnosztikus tévedés. *** A fõváros legújabb kórházába új beteg érkezett a járóbeteg-rendelésre. s a Legfelsõbb Bíróságon lényegében megismétlõdött minden. megfigyelés) célszerû lenne. Otthonába bocsátjuk. (=observatio. A mentõautóban meghalt. Borsod megyében már el sem vállalnak ügyeket.

az Erdélybõl áttelepült. nõvért. aki persze föl sem sírt. Mind a két keze és mind a két lába teljesen béna volt. Ötéves korában is összesen nyolc kiló volt. további húsz percig magányosan viaskodott a halál és az agykárosodás szellemével. Zalányi Sámuel nem csupán tagadta a per során. másodszülött kislányának agydaganata . a mûtéti naplót is bizonyítottan meghamisította – próbálva eltüntetni annak nyomait. Megérkezett Zalányi. A késõbbi szakértõi vélemény leírta: Enikõnek a szülés közben egyszerûen összeroppantották a fejét. A magzat szívhangja csökkent – nyilvánvalóan oxigénhiányos állapotba került –. de a kórlapokat. s a szülés után egy órával meghalt. Rendkívül súlyos agykárosodásokat szenvedett. Zalányi Sámuelhez ment be szülni 93 júniusában. Kiss Judit. Emlékeznek még rájuk? * Dr. S azt pedig túladagolták. Kiss Judit gyerekorvosé és Varga Nándor traktoristáé. nem tudott mozogni. a tótkomlósi traktorista felesége. * Varga Nándor. a szegedi klinika szülészetén lezajlott eset: dr. Másnap meghalt elsõszülött kislánya. kezében a vákuumkészülékkel – aminek ebben a helyzetben semmi. de semmi keresnivalója nem lett volna –. Enikõ is. Két év múlva pedig Juditkának. Rózsika 94 januárjában ikerterhességgel került a szegedi klinikára. Nagyszénáson élõ és dolgozó gyerekorvos a szegedi klinikára. és megfulladt. Pont vasárnap következett be a burokrepedés. majd hazament ebédelni. Zalányi beköttette az infúziót. hogy a kutya felé sem nézett. hogy bármilyen szakmai szabályt megsértett volna. ám Judit ekkor is hiába szólongatott orvost. Csakhogy közben az infúzióban a szülési fájások gyorsítására való oxytocint adagoltak. ráugrott Juditra. Meghalt. amit elkövetett. akkor kapott egy görcsöt. Samu! Belõled se lesz jó orvos! Az elsõ kötet írása során különösen erõsen hatott rám két.Na. s értelmileg is teljesen visszamaradott. s iszonyatos erõvel kipréselte belõle Zsófikáját. Másfél-két órára úgy hagyta magára a vajúdó doktornõt. dr.

õ hozta meg azt a végzetes. Ennyi történt elsõ kötetem írásának idejéig. A Legfelsõbb Bíróság nem ítéletet. ám Varga Nándort nem érte kár azzal. Kérem hát. ami indokolta volna az azonnali császármetszést: az anya életkora. Ezt az elsõfokú ítélet így nem is vonhatta kétségbe. az anya lázas állapota. tehát pályafutása utolsó tárgyalása. majd a magzati tachicardia. de a közeli hozzátartozó elvesztése önmagában nem ad alapot kártérítésre. mint ügyeletes orvos mégsem engedélyezte elvégezni a császármetszést. az idõ elõtti burokrepedés. hogy élete tartósan megnehezült emiatt. ha új fejlemény van! Kétségkívül fura helyzetben van a bíróság. Ám Varga Nándor pere azóta folytatódott. hanem végzést hoz: az elsõfokú . a meddõséget követõ indukált terhesség. Miközben – késõbb a perben több szakvélemény bizonyította – hat tényezõ is volt. amelybe ketten azonnal belehalnak. A szakértõi vélemények ugyanis úgy szólnak: szakmai szabályszegés történt. Meggyõzõdésünk szerint ebben az esetben az orvos helyesen választotta meg az alkalmazott gyógymódot. vagyis éppenséggel Zalányi Sámuel büntetõjogi felelõsségre vonása is szóba kerülhetne. azokról most csak akkor essék szó. hogy minimum Enikõ halálát a császármetszés elmulasztása okozta. Rózsika halálát okozó döntést. az ikerterhesség. hogy „ nincs kár” Úgy fogalmazott: ugyan . És õ is meghalt. s amennyire tudtuk. Ráadásul most. áttanulmányoztuk az orvosi iratokat. amennyire laikusként ez lehetséges. 1999 április végén a Legfelsõbb Bíróság tart másodfokú tárgyalást. a Legfelsõbb Bíróság elõtt a kórház. hogy nem kell császármetszés. s ez Rózsika. s valószínûleg okozója volt a másik kislány. Juditka késõbbi halálának is. Elképesztõ ítélet! Az ember nem gondolná. kétségtelen tény. Enikõ azonnali halálába került. fel is fogtuk azokat.lett – mégpedig pontosan azon a helyen. egy pedig késõbb. hüvelyi szülés lesz. A nagy tekintélyû Köles Tibor bíró úrnak ez nyugdíjba vonulása elõtti. hogy ilyet le lehet írni Magyarországon vagy bárhol a világon. Vagyis ugyan Zalányi durva orvosi mûhibát vétett. a mama és az egyik baba. Bárhol a világon nem is. amely szerint az orvos maga választja meg a gyógymódot. hogy elveszítette feleségét és egyik kislányát. miként lehet helyes az a gyógymód. ahol születése óta valami nagy piros folt virított kis fején. – Arról nem esik szó. Rózsika szülésének éjszakáján a klinikán dr. illetve a biztosító ügyvédje újrakezdi: – Elsõsorban az egészségügyi törvényre hivatkozom. ám arra hivatkozva utasította el Varga Nándor keresetét. de Magyarországon igen. Meg is kéri hát a peres feleket: – Uraim! Mi. Zalányi. Zalányi Sámuel volt az ügyeletes orvos. és a felperes traktorista nem tudta bizonyítani.

Hiszen nemcsak az egyik gyermek halt meg. Halász Miklós. Szegeden. amelynek három ember halála volt a következménye. amit biztosan meg tudunk nyerni. a kórház felelõsségét. olyan mértékben megalapozatlan. hogy az anya haláláért nem mondták ki az eljáró orvos. Nagy-nagy presztízsper ez most. és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. ügyvédjelöltek. Varga Nándor hozzátartozói. hanem az anya is. mondván. Hadd kezdjem a sajátommal! A per korábbi szakaszában nem fellebbeztük meg külön azt is. akinek halála meggyõzõdésünk szerint szintén a legszorosabb összefüggésben állt e mûhibával. az általam fölkért igazságügyi orvosszakértõ jelentésére alapján. Több mint harmincéves pályafutásom során sok rossz ítéletet olvastam. Június 30-i beadványomban reagáltam az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának durva jogi tévedéseire. További mûhiba történt itt. a Megyei Bíróságon sor is kerül erre az elölrõl kezdett. hivatalosan megismételt elsõfokú tárgyalásra. összesen mintegy nyolc esztendõ alatt. majd késõbb a másik gyermek is. Farkas Márton nõgyógyász. Csikos Klára bírónõ. Azt kell mondanom. a Csongrád megyei bíróságon. Varga Nándor jogi képviselõje kap szót: – Tisztelt Megyei Bíróság! Hetedik éve tart ez az eljárás. – Sajnálatos módon nem tudtunk más döntésre jutni. Ez a történet azonban Zalányi Sámuel doktor orvosi mûhibájával kezdõdött. hogy ügyfelemet lebeszéltem errõl. a július 7-iben pedig durva orvosi tévedéseire. csak alakilag van elsõfokú ítélet. Zalányi elõzõ áldozata. joghallgatók. Ez az én mûhibám volt. ma már nagyon sajnálom és szégyellem. de ilyen rosszat még soha. foglalkozzunk csak azzal. Kiss Judit. s sokunknak van okunk emiatt is szégyenkezni. Hallgatóként ott ül dr. * Majd röpke egy év és két hónap múlva.ítéletet hatályon kívül helyezi. dr. nincs könnyû helyzetben dr. tartalmilag és lényegileg nincs. Ezt durva mûhiba követte a debreceni orvosszakértõ közremûködése során. hogy kezdõdik elölrõl az egész pör. hogy új eljárást kell lefolytatni. Sajnos az elsõ fokon zajlott eljárás nem alkalmas az ügy megítélésére. Elsõként a nagy tekintélyû Ádám György ügyvéd. ám igazságot – ha valaha – tán egy-két év múlva kaphat. július 12-én. jeles újságíró. számos Zalányi-ügy igazságügyi orvosszakértõje. olyan hiányosságokat tartalmaz. amely elõzõ ítéletében kimondta: az újszülött halála nem . Varga Nándor öt és fél év alatt jutott el oda. 2000. szerdán. Zalányi kezei között meghalt a felesége és egyik kislánya. annyira nem a jogszabályoknak megfelelõen ítélt meg jogkérdéseket.

Már most elõre bejelentem. ha nem kezdenénk el az ide-oda észrevételek párbaját. nemigen lelkesedik a jogi perpatvarért: – Szeretném. Zalányi Sámuel tevékenységének következménye. amely egyértelmûen rögzíti: a gyermek halála az eljáró orvos. de kénytelen vagyok megadni a szót a felperesnek. szakmai szabályszegésrõl írnak polgári perben. amelybõl ugyanis kiderült: fogalmuk nincs arról. s ez okozta a csecsemõ halálát. s az orvosnak ott. a cselekmény elkövetésekor hatályos egészségügyi törvény számít most – azt mondja ki: az orvos a gyógyító eljárást maga választja meg. az okokozati összefüggés és a jogellenesség. tehát nem lehet ok-okozati összefüggés sem. és befolyásolni e per kimenetelét. Ezután az úgynevezett beavatkozó. jelen esetben azonban ebbõl három hiányzik. dr. tevékenysége nem jogellenes. a szülõágy mellett kell döntenie. profilaktikus (megelõzõ) jelleggel el lehetett volna azt végezni. Összevissza keverik a büntetõ. mivel az fölösleges idõhúzással járna. hogy Ádám György már állna is föl válaszolni – sürgetni próbál. a biztosító jogi képviselõje. hogy császármetszés elvégzése esetén nem következett volna be a magzat halála. Az alperes. amely pedig kizárólag büntetõjogi fogalom. amirõl azonban feljogosítva érzik magukat véleményt formálni. tehát nem jár érte kártérítés. . mint egész éjszaka végigasszisztálnia egy hagyományos szülést. Ez az orvos ezt az eljárást választotta. amit tett. s ez neki nem felróható. Nem vitatom. de ez nem jelenti azt.és polgári jogi kategóriákat. Becsatoltam dr. nem volt jogellenes. szerint négy feltétele van.kár. Ennek ellenére – bármennyire is igyekeztek dodonaian fogalmazni – azt az ETT IB is elismeri. Az orvosnak egyébként sokkal egyszerûbb húsz perc alatt elvégezni ezt a mûtétet. nem bizonyítható. azt természetesen nem ismétlem meg. hiszen azt mondja. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gömbölyû jogtanácsosa következik: – A kártérítésnek a Ptk. Ez megítélés kérdése. Nem valósult meg a felróhatóság. nem kapott módot álláspontjának kifejtésére. A bírónõ – látva. Van ilyen iskola is. – Mindenben egyetértek alperes álláspontjával. az eljáró orvosnak nem felróható a tevékenysége. Farkas Márton igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményét is. ahol harminc százalék körüli a császármetszés aránya. hogy orvosi mûhiba történt. azt helyesnek tartjuk. Amit azonban szeretnék kiemelni: az ETT IB felülvéleménye azt írja. Az egészségügyi törvény ugyanis – és hangsúlyoznom kell. nehogy késõbb azt mondhassa. Martini Jenõ orvos-jogász kerül sorra. nem a mai. hogy felperes észrevételeire nem fogok reagálni. Majd súlyos mûhibákat tartalmazott az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleménye. van olyan is. Az ETT IB felülvéleményét mi elfogadjuk. hanem az akkori. hogy el is kellett volna. léteznek intézetek.

Az összegrõl: a bíróság úgy látta. valóban helytelen volt az az álláspont. szabályos gépelt sorok voltak egymás alatt. illetve el nem végzett orvosi tevékenység között. ez így van. Jól láttam. kezében egy fehér lappal. valamint annak kamatait. hogy halasztani. ez az összeg egyáltalán nem tekinthetõ eltúlzottnak. amely pedig kimondja az ember önrendelkezési jogát. hogy beleszólhasson saját gyógyításába. látom ám. hogy nem vetíthetõ vissza az új egészségügyi törvény erre a korábbi esetre. Az új egészségügyi törvény elõkészítése során a Magyar Orvosi Kamara elintézte magának.Ádám György bizony nem is hagyja magát: – Egyetértek alperes jogi képviselõjével abban. valamint az egyik gyermek halála és az elvégzett. Hadd tegyem hozzá. a család széthullása. A bíróság úgy ítélte meg. Elõre kész volt az ítélet. de sokkal szélesebb. ezért. azt ugyan nem közli. nagyobb jogot adott a betegnek. szerintem e téren nem is az egészségügyi törvénybõl kellene kiindulni. mivel meg tetszenek majd kapni írásban. Igenis volt (és valamelyest van) joga beleszólni a betegnek abba. megáll egy pillanatra. s hogy ez felróható alperesnek. csakhogy a tudomány adott szabályainak és a jogszabályok elõírásainak keretein belül! A bírónõ ezután. berekeszti a tárgyalást. –Arra voltam kíváncsi. 1972-es egészségügyi törvény sokkal. hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 5 millió 30 ezer forintot. mit vizslatott. –Mi? –Semmi értelme nem volt ma ennek az egésznek cirkusznak. –És? –Géppel volt írva. kinyomakodunk a tárgyalóterembõl. akkor hatályos. ne adna tehát alapot kártérítés megítélésére. ami bekövetkezett. hogy dr. a régi. A többit részletesen majd írásban. lehetetlenülése ne lenne kár. rég kész . hogy a gyermek elvesztése. s beterel minket. Amint szedelõzködünk. Ám hozzá kell tennem. elnapolni akar-e vagy ítéletet hirdetni. Amint kiérünk. kérdem is. A bíróság úgy találta. s nyújtogatja a nyakát. Alperes arra hivatkozik: az orvos maga választja meg a gyógyító eljárást – igen. hanem az alkotmányból. és eltûnik a folyosó végén. hogy e jogokat lényegesen szûkebbre vonják. – A bíróság kötelezi az alperest. úgymond. Tessék leülni! Csak nagyon rövid indokolást tartok – ül le õ is –. hogy mi történik vele. kézzel írt vagy gépelt papírból olvasta az ítéletet. Jó tíz perc múlva jön vissza. egy-két kézírásos bejegyzéssel. El lehet menni. továbbá a perköltséget. Az ítélet ellen a felek a kézhezvételtõl számított 15 napon fellebbezéssel élhetnek. –A Megyei Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében – olvassa a lapról. a beteg jogait erõsen korlátozzák. Mindössze kiviharzik a tárgyalóterembõl. hogy kétségkívül ok-okozati összefüggés van az anya. Farkas Márton odaoldalog a bírói pulpitus elé.

a szünetben csak a bíróság elnökénél volt bent. ahová Zalányi rögtön avatása. A hírek szerint Zalányi Keszthelyen. akinek – ha igaz – tucatnyi ember halála szárad a lelkén. így került Mosonmagyaróvárra – ismét fõorvosnak. hogy a gyerek halála nem kár. Farkas Márton szülész-nõgyógyász. nyomába eredni. idõsebb dr. –Te atyaisten. ahová már fõorvosnak ment (édes istenem. pedig a terhespatológián volt intézményvezetõhelyettes. hogy még azt is megpróbálják kimenteni.volt az ítélet! Nyilván most. de ez nem maradhat földerítetlen! * Elõször legelsõ „ állomáshelyén” Szegeden próbálok meg Zalányi . valóban odáig terjed-e az orvostársadalom legrosszabb értelemben vett szolidaritása. az orvostudomány doktora. Fontos volt ezt szépen rendbe tenniük. Zalányi egykori elsõ fõnöke nem õriz róla túlságosan jó emlékeket. Zalányi Sámuelt is. Az ifjú titán élete elsõ munkahelyén. amiben azt mondták. újabb durva mûhibákat követett el. Ha nyomozni kell érte. kimosdatni. hát azt fogok. mi történt. elfelejthetjük azt a kifejezést: fölfelé buktatták). hogy elmesélje. s azon belül is a legjobb jövedelmet ígérõ nõgyógyászaton kezdhessen dolgozni. osztályvezetõ docens. Ott pedig állítólag ismét többször hibázott – ami újabb emberéletekbe került. hogy rögtön a klinikán. Ott. ez ma a bírói függetlenség? * Azt hallom. Jól ismerte Zalányi apját. Összesen több mint tucat ember haláláért felelõs. kell-e valamicskét módosítani rajta. a kórház helyett fizetõ biztosító természetesen fölemeli a biztosítási díjat. hogy valaki büntetlenül végigtarolja az egész országot. hiszen ha állandóan elveszítik azokat a mûhibapereket. Farkas Márton dr. legeslegelsõ munkanapján egy vérszegény terhes asszonynak vért kellett be- . azt hittük. amelyeknek õ az okozója. aki a klinika Egészségügyi Szervezési Tanszékén volt igazgató professzor. ezért innen is kitessékelték. Nem is egészen értem: mi folyik itt? Létezhet ez. nem sokkal e két ügy után Zalányi Sámuelt megkérték. Dr. az egyetem elvégzése után került – a professzor papával nem volt különösebb akadálya. részint elõbb-utóbb kínossá is válhat ténykedése. menjen el a szegedi klinikáról – részint túl sokba van már nekik. igazságügyi orvosszakértõ. Kínos volt nekik nagyon az az elõzõ ítélet. s nem állítja meg senki az ámokfutását? Utána kell ennek mennem! Meg kell tudnom.

–Meséljen nekem Zalányi Sámuelrõl! – kérem. akkor biztos rendesen tudnád a szülészetet! – Nekem ugyanis nem kellett volna egy tankönyvbõl tanulnom vele. –Amikor a klinikára kerültem. ahelyett hogy a gyakornoki teendõit látta volna el. s nem lett belõlük ügy. hogy két magzat is elhalt. ami diszharmóniában állt a felkészültségével. hiszen mindkét perben õ volt a szakértõ. Ilyenkor persze a kórlap is mindig eltûnt. csak azt nem tudom. s a fõnök. megjött a vér. Amikor még volt kazánház. s eltüzelték. pofa). már lejárt a munkaidõm! – És mutatta a csuklóján az órát: tényleg elmúlt pár perccel négy óra. eszével. jó szakmai felkészültségét hogy nem tudja a gyakorlatba átültetni – sóhajt nagyot Farkas doktor. Hiszen szerinte az utóbbi években történtek valóban azt bizonyítják: Samu nem lett jó orvos. – Tényleg okos. magyarán eltussoltak. Farkas Márton nyolc olyan – még ott. „ tudományos érdekességként” kezelték. de Kiss Judit és Varga Nándor mûhibaügyérõl mindent. légy szíves! –Tanár úr. valószínûleg nem egy tankönyvbõl tanultunk! –Az kétségtelen – feleltem neki –. ami Samu sajátja. majd mindenkinek szóltak: – Azt is felejtsd el. –Na. az okosságát. belõled se lesz jó orvos! – jegyezte meg Farkas doktor. kérlek. kérlek. mert az ügyeletes kolléga a laborban patkány hipofíziskivonással foglalkozott. ez okozza a rossz viselkedését. Ez a mérhetetlen nagy facies (arc. Szegeden történt –. oda vitték le ezeket a kórlapokat. hol a Tiszába. amit a kollégák elsimítottak. hol a csatornába dobták az ilyen „ tudományos érdekességgel bíró”kórlapokat. Úgy is emlegettük gyakran: na. én írtam a Modern szülésvezetés címû egyetemi jegyzetet. Zalányi által elkövetett mûhibaesetrõl hallott. Farkas doktor neki szólt: –Samu. hogy volt ilyen nevû beteg! – Amikor korszerûsítették a fûtést. mert õ közben eljött onnan. jön a nagy faciesû! Nagypofájú volt mindig. Samu. –Okos gyerek Samu. s addig a szülõszobán két magzat méhen belül meghalt. nekem azt találta mondani: –Tanár úr. mert ha az én tankönyvemet tanultad volna meg. Azokról persze konkrétumokat nem tud. amikor Kiss Judit vagy Varga Nándor pere zajlott a Csongrád megyei bíróságon. aki utólag beigazolódottnak látja korai jóslatát. nem tehetem – válaszolt Zalányi –.adni. kösd be. Volt olyan éjszaka. * Dr. Azokat az ügyeket. És ebbõl rossz gyakorlat származott. más volt a gondolkodásmód. Igaz. És sok más eset is volt. amelyekben felületességek. disznóságok történtek. Ennek több módszere volt. Samu. .

Volt az osztályon egy nõvérke. azzal a kéréssel. hogy ne a valódi nevén szerepeljen. X docens segítségét kértem. nevezzük. mint feltételhez. Ez meg már pofátlanság. Abban a két esetben. Vagy elvégezte már halott magzatnál. olykor annyira egyszerû oka volt a mûhibájának. hogy például komótosan ebédelt vagy vacsorázott. hanem bûn. Háromban a fõ ok a késedelem. Úgy gondolta: ha ez igaz. maga az eredeti. Nagyon nehéz kérdés ez: miért nem képes megregulázni magát ez az ember? Mert ez önfegyelem dolga. Ami – ha a beteg egészségének rovására megy – már nem hiba. … . Elmondta: Zalányi Samu nyomta a kezébe ezt. S tulajdonképpen mind-mind ugyanarról szól: a felületességrõl. szabad akaratomból. Nevezett kérésem teljesítését nemi kapcsolat létesítéséhez kötötte. s végigolvasta. vele kapcsolatos a történet. Ezt . –És késõbb? –Úgy látszik – teljesen véletlenül – én követem Zalányi tevékenységét. úgyis megvédik a kollégák. a nyilatkozatot aláíró orvost kell felelõsségre vonni – ezért odaadta nekem mint intézményvezetõ-helyettesnek. Nos. általam szakértett esetben ugyanazt követte el: elméletben tudta. alatt) a következõ nyilatkozatot teszem. elámult. És azt bizony el tudom képzelni róla.Mindegyik. hogy nem állították meg. ha pedig nem igaz. hanem a keszthelyi Fannika és a mosonmagyaróvári Farkasék esetét is. Nos. –Tud mondani más példát Zalányi személyiségének illusztrálására? –Tudok bizony. Rékának. Fegyelmezetlenné vált. lakik: Szeged. s mutatott egy Nyilatkozat címû papirost. tehát nem lehet hamisítvány: NYILATKOZAT Alulírott … Réka (született 1961. Zalányival elszaladt a ló. Bizony hozzátartozott az egyéniségéhez. mondjuk. Mind a négyben azonos egy elem: a felületesség. a negyedikben pedig a nagyon feltûnõ és durva fejlõdési rendellenesség föl nem ismerése. azonnali riasztás után – ami kéthárom percen belüli beavatkozás szükségességét jelenti – húsz-negyven perc múlva került elõ. kék tintával az aláírások. csak éppen sokkal késõbb tette meg. itt van. Mert nemcsak Kiss Judit és Varga Nándor ügyét szakértettem. … sz. a slendriánság. Ez év tavaszán az Egészségügyi Fõiskola Szegedi Tagozatán való felvételi kérelmem elintézéséhez dr. mint kellett volna. hogy dobja a kazánba ezt az eredetit is meg az összes másolatot is. önként. hogy el kell végezni a császármetszést. Mint fõorvoshoz jött hozzám egyik orvos beosztottam. hogy azt hitte: õ megengedheti magának. akkor a benne szereplõ docens a vétkes. amit szakértettem. és tett ezt-azt. Így aztán õ biztos benne: ha valami újabb malõr történik. a két. Õ azonban belenézett. s a szakma bûne.

A fennálló körülmények között kérését nem tudtam megtagadni. miután aznapi délutános mûszakomat ledolgoztam. külsõ kényszer hatásától mentesen tettem. Csakhogy a laborhoz az udvari állatistállóktól vezet egy lift is. szabad akaratomból. X docens vizsgálata megerõsítette. hogy a docens lejöjjön az osztályról. Ráadásul Zalányi ennél többet is próbált. s a két doktor aláírása oda sincs gépelve. hanem az udvaron szállt be a liftbe. Sajnos nem így történt. ehhez a szobához balra kell fordulni. augusztus 2-án 20. Fenti nyilatkozatomat önként. Pál Attila Maga a nyilatkozat végig géppel írt. Azt reméltem.én egyértelmûen megtagadtam. –És ki az a dr. mert X docens azóta is újabb találkozókat kért. Zalányi Sámuel dr. magyarán ki akarták nyírni. mert az egészségem forgott kockán a terhességmegszakítás során. Pál Attila. aki e Nyilatkozat másik tanúkénti aláírója? –Õ itt van most is. csak saját kezû aláírásuk szerepel – jól olvashatóan. A találkozót egyébként a mûszak alatt 16 órakor jelölte meg dr. hogy a tanúk a kapcsolat megszakításában segítségemre lesznek. hogy a számomra nem kívánatos és csak kényszerítõ körülmények hatására vállalt nemi kapcsolatnak ezzel vége lesz. ezért a jegyzõkönyvön orvosi indokot jelölt meg. Ez a bizonyos vendégszoba a földszinti folyosók keresztezésében van. X docens pedig nem az emeletrõl vagy a földszintrõl jött a vendégszoba felé – erre a bizonyos légyottra –. nem akart eltussolni hibákat. X docens a terhességmegszakítást 1980. Szeged. Gyanúmat dr. Réka Elõttünk: dr. Ha a földszintrõl jövünk. Ezután dr. hogy terhességem az általam gondoltnál nagyobb. Folyó év májusában terhességre gyanakodtam. Nevezett azt mondta. s akkor majd õ lefényképezi: látszik .15 és 22 óra között. július 1-jétõl õ a szülészeti-nõgyógyászati klinika tanszékvezetõ professzora. s õk le akarták járatni. abban a reményben. 1980. X docens. –Mire volt ez jó? – kérdem hüledezve Farkas doktort. Ilyen találkozóra került sor akaratom ellenére a SZOTE Nõi Klinika úgynevezett vendégszobájában 1980. s várta. Zalányi a laborban annak kulcslyukára beállította a fényképezõgépét. ám a nõvérke is aláírta a neve fölött kézzel. csak nem sikerült neki. június 7-én elvégezte. bekopogjon a vendégszobába. mivel vérzésem kimaradt. A mûtét elvégzése elõtt megismételte nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó ajánlatát. míg jobbra a laboratórium van. s a laborban szállt ki. augusztus 3. –Ez az X docens nagyon szigorú ember volt.

hogy – az akkori szabályok szerint – az AB-. õ is tévedhet. bármennyire is történt már egy ilyen: valóban terhes-e a páciens vagy sem. Indult is etikai eljárás ellene. Az elõírások – valamint a minimális józan ész – szerint Zalányinak persze még az abortusz elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kellett volna végeznie. és sokéves huzavona árán meg is nyerte a pört – kapott pár százezer forintot annak fejében. nem lett belõle semmi. de úgy tudom. A labor ajtajára. Õ ezt nem tette meg. s válasz nélkül elrohant. A két ordenáré hiba oda vezetett. Ekkor vetõdött föl elõször komolyan a szegedi professzori kar fejében a gondolat – s utasították is jogtanácsosukat. – Te mit mûvelsz itt? – kérdezte Samut. hogy felelõsségbiztosítást kellene kötniük. hogy nem szülhet babát. ám néhány nap múlva visszajött: állandóan vérzik. fõnökét. 1985-ben indított kártérítési pert a szegedi Orvostudományi Egyetem ellen a 25 éves. fényképezõgépére görnyedõ Zalányi háta mögött. Az elvégzett vizsgálat igazolta terhességét. s Zalányi háta mögött ért annak ajtajához. hogy végül újabb mûtéttel a petefészkét és a méhét el kellett távolítani – 25 évesen. s nem szerette volna megszülni a gyereket. a bizottság nagy kegyesen kiadta az engedélyt. nemsokára a docenst távolították el a klinikáról. hogy egy-egy orvos durva szakmai szabályszegésének . aki csak összeszedte a fotóapparátot. az elõbb-utóbb teljesül. s a beavatkozás elvégzésére ifjabb Zalányit jelölte ki. Elvégezte az abortuszt. vagyis az abortuszt engedélyezõ bizottsághoz fordult.az is. * Egyesek szerint ha valamit nagyon akar az ember. Csakhogy a docens a liftbõl kilépve átment a laboron. Még egy ügy elõkerül Zalányi szegedi idõszakából. Hát ilyen – ma azt mondanánk: titkosszolgálati – aljas eszközzel próbálta Zalányi kinyírni a kollégáját. szintén szegedi fodrász és kozmetikus hölgy. mivel hajadon létére teherbe esett. ki nyit ajtót. Azt azonban tudom. ha állami pénzen a klinika fizet azért. A hölgyet hazaengedték a klinikáról. Ismét megoperálta – s ennek során most a másik oldalán fúrta át szerencsétlen nõ méhnyakát. Történt ugyanis. intézze ezt el –. meg az is. A jogtanácsos ellenkezett: szerinte helytelen. Vizsgálatsorozat következett. ki megy be. nem Zalányit. Soha nem lehet gyereke. amely egyértelmûen kimutatta: az operatõr Zalányi Sámuel a beavatkozás során átlukasztotta a méhnyakat. mert Zalányi kissé mellényúlt. hiszen az orvos is ember. A fodrásznõ beperelte a szegedi klinikát. Kétszer is.

Zalányi Sámuel inkább ezekhez állt közel. Kirohant a szobájából. Ezt persze rosszul tûrte. hogy már nem lehetett védeni tovább a mûhibaügyeit. Zalányinak számos további mûhibáját sikerült eltussolni. hanem dr. Annyira. fegyelmivel kellett eltávolítani. sem balhé nem lett a dologból. Pedig az esetek megtörténtek. míg a kollégái sorra szültek. majd mûtõsnõként ugyanezen klinika sebészetén. nem a tisztességesen dolgozó orvosokhoz. * Találok még hiteles tanút Zalányi szegedi korszakából. nagyon szenvedett. milyen ritkán lenne erre szükség. Iszonyatos stílusban beszélt a betegekkel. és a betegeken torolta meg. akkor ordított volna. amikor a picsáját odatartotta! – Máskor a nála szülõ asszonnyal is így beszélt: – Mit hisztériázik. aztán szívsebészetén. aki ma ügyvédként képvisel mûhibaperekben kórházakat és biztosítókat. szegény. Zalányi Sámuellel is. hogy mennyit fognak fizetni. akik elõre fizettek. Emlékszem. illetve akikkel megvolt az egyezség. ha éppen hat asszony szült. A másik építõtábori orvosként megerõszakolt egy középiskolás lányt. Az egyik nõgyógyász megállás nélkül vedelt. hogy ügyeletesként tétlenül téblábolta végig az éjszakát. és tátott szájjal bámultam – még a professzor papa ismeretében is –. Kivéve persze azokat. annyit volt részeg. Susánszky Ildikó szülésznõképzõ iskolát végzett. bár tisztában volt vele. be a kettes bokszba. például arról. és késõ este – az orvosi szobával azonos folyosón lévõ szülõszobán – az egyik vajúdó nõ. sem per. Furcsa rend volt ott. mert mindegyiknél a maszek orvosa tüsténkedett. hogy Zalányi nem tudott tõle aludni. Nincsenek túl jó emlékei róla: –Néhányan rettenetesen kilógtak ott a sorból. és szó szerint ezt üvöltötte a szülõágyon fekvõ nõnek: – Aranyoskám. Csakhogy Zalányinak már olyan híre volt. a vajúdó nõkkel is. hogy szinte egyáltalán nem voltak magánpáciensei. minek kellett Magának ez a gyerek? – Még nõgyógyászkollégája feleségének is a sorozatos vetélései miatt azt mondta: – Hát Maga nem képes kihordani egy gyereket? .következményeit ne maga az orvos viselje. 1978 januárjától 80 végéig dolgozott szülésznõként a szegedi nõgyógyászati klinikán. Hiszen õ is hallotta a pletykákat. abból szinte kivétel nélkül mindig pontosan hat volt zsebbe fizetõs magánbeteg. Ottléte alatt nemcsak például azzal a dr. A hat férõhelyes szülõszobán. hangosan kiabált. mi mindent néznek el neki. – Kössön az orvos felelõsségbiztosítást! – javasolta. amikor megismertem ott. az ügyeletes orvosnak semmi dolga nem akadt. egyszer ügyeletes volt. 28-30 éves lehetett. Így aztán gyakran fordult elõ. Martini Jenõvel dolgozott együtt. egészen 89-ig.

hogy nem él a babája. Arról. Bejött az asszony szülni. ahol már szültek. Azt állította. fejtettem. ám nem volt mibe. Pedig nekem is bele kellett volna jegyeznem. mert lába kelt a betétlapnak. ám az kérdés volt: ki miért. ám utánam szaladt a kisnõvér: jöjjek. Kérdeztem az asszonyt. Elküldtem az asszisztensnõt. a jobbon – sehol semmi. és hihetetlenül arrogáns hangon számon kérte rajtuk. Amint tágítottam. már három. etikai eljárás indult. Kénytelen voltam egyedül segíteni. Reggel azonban természetesen jelentettem a fõmadámnak.Minek akar az ilyen teherbe esni? – Az idõsebb szülõ nõket számos alkalommal lenagymamázta. Mi ez. amikor nekem lett kellemetlenségem az õ disznósága miatt. Nekem három másik szülésnél kellett segédkeznem. Nézem újra a kórlapot: szépen végigírva benne a normál menet: tágul rendben. nem a klinika tehetett. a bal oldalon. Nem szóltam semmit. Õ azonnal értette a dolgot. A méhen belül régen elhalt magzat volt. nem. nem is kereste. mert ennél az asszonynál tolófájások jönnek. Az asszony a hatos ágyra került. hogy tudjon nyugodtan aludni. Végül nekem kellett közölnöm szegény nõvel. a kórlap betétlapja is. elláttam az anyát. Nemsokára végeztem a többi helyen. jó szívhang. a gyerek feje jött. vizsgálja meg. érzem ám. miként nem észlelte ezt. vegye föl a kórlapját. de a kórlap betétlapja sem. aki ismét nem érkezett meg. és azonnal távozott. Fölemeltem a kórlapot. keresgéltem tovább. beszéljen õ szegény asszonnyal. hogy halott magzat született. hol találta meg a doktor úr a szívhangot.” Kerestem a baba szívhangját – nem találtam a jelzett helyen. én hallgattam meg a szívhangot. . a baba feneke jön elöl? Hát. perem van és így tovább. Azt felelte. szóljon az ügyeletes Zalányinak. Letakartam a gyereket. a halott baba iszonyatos feje éppen akkor bújt ki. és indultam Zalányiért. Botrány lett az ügybõl. Nemcsak õ nem volt ott. Közben át kellett mennem másik boxba. Kutattam följebb. hogy nem tudtam beírni semmit. hívja Zalányit – ám õ nem jött. aztán mivel változott a helyzet. Eltûnt az orvos is. Zalányi elsápadt. már kétujjnyi. Aztán volt olyan eset. Zalányi ekkor érkezett meg. ahol a monitoros szülések zajlanak. hogy halott magzat született. hanem a körzeti szülészorvos. aki két hétig nem vette észre. elolvastam Zalányi bejegyzését: „Köldök alatt baloldalt két haránttól jó szívhangok. amit hamisított. Zalányi pedig az etikai eljárás során megpróbált mindent rám kenni. lejjebb. az õ korukban már mi a fenének akarnak gyereket. átmentem õhozzá. hátha azzal foglalkozik. kértem a kisnõvért. de egyre ijedtebben. de rettenetes nyúlós állapotban. Kimentem abba a terembe. mert valóban végsõ tolófájások érkeztek. Zalányi éjszakai ügyelete alatt. jól ismerte Zalányit: elõre megírt mindent. Újra hívattam Zalányit. hogy már nincsenek magzati szívhangok. hogy nagyon puha valami. megsemmisítette. ahol a kórlapokba írunk be mindent. De nem találtam.

hogy ha én nem voltam hibás. Zalányiról pedig köztudottak jó fideszes kapcsolatai. s rosszul indította a szülést. akik Szegeden közelrõl ismerték Zalányit. Persze: vagy nem. és a méh megfojtotta a gyereket. Zalányi dolgairól pedig ezek után nem esett szó. Mindenkit nullának tartott maga körül. Szigeti Andrást. Farfekvéses baba halt meg a kezei között azért. nincsenek jó politikai kapcsolataik – csak a huszadát követnék el annak. az orvosok szinte kivétel nélkül iszonyattal és utálattal nézték tevékenységét – csak éppen senki nem tett ellene semmit. így bebizonyosodott. Tudni kell. mert Zalányi perforálta. Nos. hogy õt éppen azért hívtuk oda. Újra és újra nem végezte el a császármetszést idõben. hogy nem találom azt. hogy Zalányi küretjei után azonnal a mûtõbe kell menni. Mindig úgy viselkedett. hogy hozta a jázmin. hogy én teljesen vétlen voltam.és rozmaringteáit. eltüntetett. és nem találta a Szokol rádióját. Fogós mûtétjeinél többször darabokban szedett ki babát az anyából. hogy hamisított. A nõvérek. és fiatal lányoknak az egész méhét ki kell pakolni. amit Zalányi.és nem jelentettem neki. mert nem tudta idõben beadni az oxytocint. Többször nem vette észre. a megkérdõjelezhetetlen. Mindenesetre a helyzete egyre tarthatatlanabb volt a klinikán. Az általa vezetett szüléseknél rendszeresen nem volt jelen. a két párt pedig momentán koalícióban van. nemegyszer halálos véggel. Kihívta rám a rendõrséget. õ ügyeletbe mindig úgy érkezett. rengetegszer az utolsó utáni pillanatban kegyeskedett megjelenni. de a belét kihúzta jó néhány nõnek. mondván: én elloptam a rádióját. Orvoskollégái gyakran emlegették: ha õk – akiknek nincs professzor papájuk. amibõl méhen belüli fertõzések történtek. hogy ha nyilatkozni . * Amint keresek orvosokat. Elõször húzódozik ugyan: õ a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. szerteszéjjel trancsírozta õket. a tévedhetetlen Zalányi Sámuel. Miközben õ abortuszoknál számtalanszor nemcsak perforálta a méhet. A klinikán rutinnak számított. aki maga az Isten. amúgy is elõírták nekik. csak nagyon-nagyon megkésve. hogy farfekvéses a gyerek. Madocsa község háziorvosát is. valamint hogy Fidesz-színekben indult (és veszített) a 98-as parlamenti választásokon. megtalálom dr. vegye föl az asszonyt. mint a nagy. valamint a Szokol rádióját. és végezze el a szükséges vizsgálatokat. Kaptam adalékot abból is. egyszer kereste. már régen kirúgták volna mindenhonnan. Sem arról. miként viszonyul a kollégáihoz. amikor kellett volna. meghallgatták az összes orvost és nõvért. sem arról. amelyek közül éppen a magzati szívhangé a legfontosabb. tagadta. akkor õ talán igen. Beidézték.

okos gyerek a Samu. És annyit még hozzátesz Szigeti doktor: –Nekem személy szerint jó kapcsolatom volt Samuval. de az sem volt igaz. Godó György professzor. Úgyhogy ennél többet nem is fecseghetek. addig-addig. Elméletileg jól felkészült. hiszen õ találta ki. például a minden szülésre . amekkorát már nem indokol a tudása. mekkora hazugság. nem akarok beszélni ezekrõl. amíg õ aláírta ezt a szerencsétlen nyilatkozatot. megyei szülész-nõgyógyász szakfõorvos. Nem szívesen mondanék róla negatívumokat. lehet. s aztán ezek az összetartó fiúk megvédik. és rendet tesz közöttük. Persze hallottam a mindenféle ügyeirõl.akarnak bármirõl. Magánemberként mégis kevés kapcsolatom volt vele. * Egészen másképp reagál dr. úgy voltak együtt mindig. Szigeti doktor azt tanácsolta a kisnõvérnek: menjen be a docens úrhoz. és talán nem is várható el tõlem. s ettõl rosszul lett. nekem van egy elvem: kollégáról véleményt mondani borzasztó nagy felelõsség. hogy a lány öngyilkos akart lenni. mert jókat mulattak rajta. egybõl elrohan a Kövér Lacihoz. Apró Györggyel. amibõl egyetlen szó nem volt igaz. Könnyen mártírt csinál magából. Zalányiék altatót adtak be neki. De ez pletyka volt. szokásait. De az tény. * Dr. a lábára nem tudott állni. a székesfehérvári Szent György Kórház szülész fõorvosával – szintén Zalányi egykori szegedi kollégájával – még kevesebbre jutok: –A szüleink szomszéd házban laktak. Emlékszik: az a hír is járta akkor. és akármilyen segítséget kér. elõtte egyeztetniük kell az országos vezetéssel. de ne haragudjon. aztán arra alkohollal itatták. majd õ jól fenéken billenti a két orvos fiút. Amely papírról legfõképpen Zalányi tudta. éppen hogy Zalányi Sámuel ígérgetett és fenyegetõzött neki mindenfélével. nem igaz. Ám amint tereferélünk telefonon. szó nem volt zsarolásról. Úgy leitatták. Õ – amint ismerteti velem e kórház rendjét. hogy õ is akarta. mert az olyan. Õ hozzá jött be másnap ez a kislány. annyit azért elmesél: erre a kisnõvérügyre jól emlékszik. sírva-zokogva: õ igenis szereti X docenst. hogy Samu éppen ezt a szakmát választotta. hogy ha megszorul. s talán én is hozzájárultam. a kecskeméti kórház osztályvezetõ fõorvosa. mondjon el neki mindent õszintén. Már csak azért sem bántanám. Tudja. de az bizony igaz: akkora az önbizalma.

hogy ha ez a fajta alkati hiba nem kellõ kontroll alatt mûködik. –Érdekes lenne arra hivatott szakembernek kielemezni. miként vált ez a jó képességû ember az átlagot messze meghaladó számú problémás eset fõszereplõjévé – véli a professzor. –Bocsánat. Hiszen hallott a legalább nyolc szegedi eltussolt mûhibájáról is. Igen. hogy elvégezte õ a szükséges császármetszést a normál szülés helyett – csak éppen egy-kéthárom órával késõbb. már annak idején is a vállalkozó kedve kissé mintha meghaladta volna a képzettségét és a korából adódó lehetõségét. akkor azonnal félretolják a hibát elkövetõt. túlzott önbizalmú ember volt. mint kellett volna. mert görcsössé vált. mintha ott sem lenne. Godó doktor Szegeden sok éven át volt távoli kollégája Zalányinak. –Senki nem a képességeit vonta kétségbe azóta sem. hogy mi a helyzet odabent a szülõszobán. –Ez viszont fölveti mások. mint a szülészet-nõgyógyászat – veszélyforrás. Ha azonnali kontroll van a fejük fölött. széles mûveltségû. jó képességû. aki professzor papájával a háta mögött sikeresen indult a szegedi klinikán. amely Zalányi és Pál Attila körül zajlott X docens és a nõvérke dolgában. õ addig föl nem kelt az asztaltól. például aki többször hibázik. a fõnökei felelõsségét is! Hogy az orvoskollégák hányszor és mekkorát tudnak hibázni. Ez pedig – ebben a nagyon nagy önmérsékletet és a helyzet tiszteletét parancsoló szakmában. kitûnõ tanulmányi eredményû fiatalnak ismerték meg. Típuseset volt nála.érkezõ nõ kezébe adott levelet. és olyan lelki állapot alakult ki benne. tényleg túlságosan magabiztos. amint arról is beszámol: õ bizony kíméletlenül megválik valamennyi olyan orvosától. Szerinte nem az volt várható. aközben az úristen is telefonálhatott. amit nem lett volna szabad engedni. Hiszen számosan azt mesélik. potenciálisan volt ilyen veszély benne. sõt nõvérétõl is. amíg szép komótosan el nem költötte mind a három fogást. az azon is múlik. ami bekövetkezett. Csupán a hozzáállását. hogy mi van rájuk bízva. Tehát vagy nem eléggé hatékonyak voltak fölötte az említett kontrollmechanizmusok. Amint most ön mondja. akkor bajok lehetnek belõle. valóban úgy tûnik. hogy a legjobb szándék mellett is újra és újra hibázott. hogy illetlent kérdezek! Tudott ön arról a botrányról. Még inkább becsülöm õt. hogy mitõl. Jól emlékszik a kezdõ Zalányira. Igen. hogy egy-két ilyen eset után elbizonytalanodhatott. a nõvérrel aláíratott kamu rágalmazó nyilatkozat körül? . vagy akkora szakmai játéktérhez. elvégre ezek közszájon forogtak. El tudom képzelni. olyan magas vezetõi beosztáshoz jutott. amelyben az égadta világon mindenrõl kérik a véleményüket – tiszteletre méltó vezetõként mutatkozik be. akinek nem elégedett a munkájával. ha például õ hazament ebédelni.

Az orvostársadalom ma saját romlásához vezetõ mechanizmusokat tart életben. hogy azt mondja: – Kérem szépen. nem kéne-e olykor újságot olvasnia. –Persze hogy nem. többen mesélték ezt a szomorú történetet is meg Samu egyéb dolgait is. engem teljesen hidegen . Nem lett volna szabad idáig eljutni. az Egészségügyi Tudományos Tanács. hogy egy-két Zalányi végigtarolja az ország összes nagy kórházát. kutatóorvosnak. milyen módon lehet a mai magyar orvostársadalomban megteremteni az elõrejutási. Tisztesség ne essék. Én akkor már nem voltam ott. –És ez messze nem csak Zalányi személyének kérdése. –Ebben a megközelítésben sok igazság van. Kétségkívül fölvetve annak kérdését is. gyanítom. bárminek. mi mindent vitt véghez eddig Zalányi és – legyünk õszinték! – még az a néhány másik Zalányi szerte az országban. Keszthelyen vagy Mosonmagyaróváron! – akkor önök miért nem kérdezik meg tõle. és elköveti a maga jól megszokott mûhibáit. ott nem csupán dr. de az orvostársadalomnak is szeretném az õ személyén keresztül bebizonyítani a lényeget. vagy letekerjük ezt-azt az alkatrészedet. és azt mondani nekik: – Kispajtás. Ám eddig senki nem volt hajlandó vállalni a felelõsséget. És az már a magyar valóság. Zalányi nekem azért fontos. mert nemcsak a publikumnak. –Valamint senki nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. ez így nem mehet tovább! Ez mindannyiunkra életveszélyes! Talán csak nem engedhetjük meg magunknak. Az érintett docensnek nem volt ennyire vicces a dolog. NagyBritanniában dolgoztam. pozícióba kerülési esélyeket. A magyar szülésztársadalom évekig a kulcslyukos sztorin röhögött. és kirámolunk a szakmából? Mert ha ezt az orvostársadalom maga valóban nem képes elintézni – elõbb-utóbb kívülrõl fogják rendbe hozni a dolgot. ám amikor hazajöttem. Zalányi Sámuelt fogják eztán emlegetni – hanem a szülészeket általában és az orvosokat általában! Következésképpen. abban pedig. vagy elmész orvoslátogatónak. Tényleg nem lehet elkapni ezeket az embereket. valamint szabad-e ekkora marhaságokat nyilatkoznia? Hiszen õk hajszálpontosan tisztában vannak azzal. Ma a Magyar Orvosi Kamara és annak Etikai Bizottságai. hogy mi történt Szegeden.–Errõl mindenki tudott a klinikán. hiszen végül neki kellett elmenni a klinikáról. amikor például Poczkodi Sándor. a kamara országos etikai bizottságának elnöke tévényilvánosság elõtt azt feleli nekem erre: – Nekünk nincs hivatalos tudomásunk arról. kevesebb lesz a köszönet. –És még egyet. de nem klinikus orvosnak. és mindenütt halottak maradjanak utána! – Márpedig ahová Zalányi eljut. az Egészségügyi Minisztérium a Zalányi-típusú jelenségeknél önmaga nem képes eljutni oda. álljunk meg. hogy ezek után kinek megy fölfelé a csillaga s kié le.

Bejön a titkárnõje. mehet tovább. Johnny. s szól. mire gondol mûtét közben.hagyna Zalányi Sámuel. Ott. szép volt. ott vigyázz. hiszen meg volt róla gyõzõdve: kijár már neki a sarzsi. Létezik ennek egy másik. Az õ vesszõfutása mások bûne is. És amikor ugyanannak az orvosnak bekerül a harmadik „ elszúrása” a számítógépbe. rögtön beindította összes kapcsolatát. Ahol az országban fölszabadult fõorvosi hely. módot teremtve a benne egyébként meglévõ értékeknek a kibontakozására. tisztátalansága terén. hogy bekövetkezzék mindaz. öregem! – akkor ez még aznap bekerül az orvosi kamara központi számítógépének adatbázisába. igen. A Szakmai Kollégium kibújt a döntés alól: mind az ötüket . s az elmúlt sok-sok évben senki nem vette a fáradságot. amelynek a végén Johnnyról szinte azt is tudják. bezárhatod! – Így is lehet. És bûne azon mechanizmusoknak. ez a szelekciós mechanizmus. Ha ugyanez az ember más szisztémában mûködik. –Azt mondom önnek. hogy megakassza ezt az ámokfutást. jó lesz. rendben. megpályázta azt is. jó. szerteszéjjel rúgják a fenekét. elképzelhetõ. a mûtõbõl konzultációt kérnek tõle. Ám rajta kívül még négyen adtak be pályázatot. Engem is az zavar a legjobban. Amint sok más hely után Sopronban éppen megürült a szülészet-nõgyógyászat osztályvezetõ fõorvosi széke. mivel ott orvosi mûhibánál nagyobb bûnnek számít a mûhiba eltussolásának legapróbb kísérlete is. Mert ott ha a fõorvos nem küldi be azonnal az adatbázisba a történteket. s õ instrukciókat ad: – Ezt nézzétek meg különösen alaposan. amelyek engedik ezt. így rendben. és olyan vizsgálat következik. nincsenek újságcikkek. hogy még idõben elfojtják benne ezeket a jelenségeket. át ne vágd. a vezetõi hatalom. –Így van. Petefészekcisztát operálnak. ha nem mintaértékû lenne az õ története az orvostársadalom belsõ mechanizmusainak lehetetlensége. * Égett hát Zalányi lába alatt a talaj Szegeden. –Biztosan ön is ismeri például az amerikai szisztémát. csupán az orvosok állapítják meg a referálásom: – Te. ha nincs per. amelyen egészen közeliben élõben látja – zárt láncon át az öt emelettel följebb lévõ mûtõbõl – az éppen zajló mûtétet. ezt elszúrtad. és helyes pályára állítják. még egy kicsit. a gép elkezd visongatni – mivel a szoftveresektõl ezt kérték –. oké. hogy Zalányit engedték idáig eljutni. magyar válfaja: a kontraszelekciós mechanizmus. ami történt. A rendszer adta a lehetõséget. jó. Bekapcsolja tévékészülékét. S búcsúzóul Godó professzor úr – tényleg véletlenül – bemutatót tart saját kontrollmechanizmusából. igen. nincs reklamáció. pungáljátok meg.

Fél óra múlva megérkeztek a mentõsök. ám késõbb már furcsállva nézték. aki céltalanul sétálgatott a folyosón. Odaszaladtam Zalányihoz. mint akinek fogalma nincs róla. ám õ idõközben teherbe esett. Azt mesélik többen is. Soha egyetlen határozott mondata nem volt. Egy vasárnap délután mint készenlétes orvost berendelték elvetélt asszonyon elvégezni a szükséges küretet. Fõorvos létére a gyerekágyas osztályon egyetlenegyszer nem vizitelt. aki ismét föl-alá bandukolt a folyosón. Szegedrõl tehát Zalányi 96 augusztusában Keszthelyre került – osztályvezetõ fõorvosnak. –A 28 hetes terhesért. Másik esetben egy 42 éves asszonyt Zalányi meg akart operálni miómával. s szegénynek egyik sem jött be – segítsünk már neki! És addig-addig ügyeskedtek. hát nem is tudom… vagy a másodikon van. asszisztensek ezt eleinte még érthetõnek vélték. akinek fájásai vannak! Hol van? A másodikon vagy a szülõszobán? –A beteg… a beteg… melyik is az a beteg? –Fõorvos úr. de senki nem esett teherbe a kezelése hatására. Bejött szülni. olykor százezrekért adta a patikában 32 forintért kapható pirulát. –Ugyan miért? – kérdezek rá vissza. Zalányi nem volt . úgyhogy a lehetõ legrosszabb helyen jár! – felelte a nõvérke. mindjárt megvizsgálom – felelte Zalányi. hol is van a szülõszoba. s õ a csecsemõs nõvértõl kérdezte: – Most én jó helyen járok? –Az ilyen betegek a második emeleten fekszenek. amint szokott. igen. mert megérkeztek a mentõsök. Mondok példákat. vagyis sokkal nagyobb hatalommal. fogalma nem volt róla. s amint õ maga fogalmaz: nemigen vette emberszámba. az ilyen típusú mûtéteket a negyediken szokták végezni. s kérdeztem. amikor fél év után is ugyanilyen bizonytalanul bóklászott a kórházban. hol is van. A nõvérek. akinél koraszülés várható! –Ja. –Semmit nem foglalkozott az osztályával. mert koraszülés várható.alkalmasnak mondta ki. fõorvos úr. Szóltam Zalányinak. hogy vigyék át Zalaegerszegre. amint ott nyugdíjba küldték az elõzõ osztályvezetõ fõorvost. Beindította a lombikbébiprogramot. hol van az asszony. aki addigra már megismerte Zalányit. –Miért jöttek a mentõsök? – kérdezte Zalányi. Több hónap elteltével sem tudta néha. melyik beteggel mi van. most pedig éppen a harmadikon vagyunk. Ám a kollégiumi tagoknak lelkiismeret-furdalásuk volt: ez a Zalányi már mindenhová pályázott. kezdetben rém bizonytalanul viselkedett – úgy festett. Mentõ hozott be 28-29 hetes terhes asszonyt: fájásai vannak. – Jó. amíg benyomták Keszthelyre. és véletlenül engem kérdeztek. majd mentõt hívatott hozzá. vagy a szülõszobán. több tízezerért. hol van a kismama.

stoppolja be valaki más. jó. Kéthárom nap múlva elkezdett erõsen vérezni. kettõ. * 1997. amely esetben egyúttal a miómáját is ki lehetett volna venni. négy. Csakhogy nem tágult ki kellõen. miután a fõorvos úr kivette a kapcsokat és varratokat. nyugtatta. 1997 januárjában – az õ fõorvosi idõszakában – a terhespatológián gyors egymásutánban négy halvaszületés. aki Zalányi fizetõ betege volt. Mentõ hozta. nem éppen most kellett volna szülnie. Úgy jött a kezelõbe. Eltelt negyedóra. hogy Zalányi mûtétje után szétnyílt a hasukon a seb. A vajúdóba vitték. hogy rosszul érzi magát. lehajolt érte – és abban a pillanatban szétnyílt a hasa. Az ügyeletes orvos szólt Zalányinak. majd délben át a szülõszobára. lezuhant a vérnyomása. Fogadott orvosa – aki már a terhesség eleje óta mondogatta: valószínûleg császármetszésre lesz szükség – többször is odajött hozzá. se el nem látta – elment. egész év alatt összesen soha nem volt négy halvaszülés. miért nem császároznak már meg? – nyögdécselt szegény. s könyörgött. Szintén az õ betege volt. ne írjam le a nevét). miután a császármetszéses szülést követõ hetedik napon Zalányi kiszedte a varratait. hetét. mert elment a magzatvize. akkor nemsokára megcsászározzuk! – közölte orvosa –. hogy engedélyezze ezt. akinél szült: – Fõorvos úr. tolófájdalmai is. vagyis idõnek elõtte indult meg a szülés. Már voltak fájásai. szenvedett alaposan. hogy két kézzel õ maga tartotta össze a hasát. és tette rendbe a dolgát annak. egy óra. és közölte vele: – Elhiszem. csak meg kell várnunk Zalányi fõorvos urat. szûk volt a szülõcsatornája. biztatta. Ám lehajlás nélkül is többekkel elõfordult. talán megszüli a gyereket. Aztán az ügyeletes orvos rendelt transzfúziót. s még nem töltötte be terhessége 36. a teljes kimerültség határán. – Na. fél. öt – s nem történt semmi.hajlandó megcsászározni. Injekciót kapott. három óra. hiszen miómája van! – És kiment. az asszony nagyon rosszul érzi magát! – Zalányi odaállt az anyaágya mellé. és persze hogy vérzik. ne Zalányi. akinek a betege volt. –Doktor úr. illetve magzat méhen belüli elhalása történt. Így szegény több mint húsz órát szenvedett a szülõszobán. kész. mint aki egészen kivérzett. nem is akármilyenek. mert elmúlt negyvenéves. Se meg nem vizsgálta. tusolás közben leejtette a földre a szappant. Ám nem indultak meg a fájásai. valamikor délután négy körül. június 12-én délelõtt fél tízkor érkezett harmadik gyerekét megszülni a keszthelyi kórházba a közeli kis faluból a 35 éves asszony (aki azt kéri tõlem. Mielõtt Zalányi Keszthelyre érkezett. . drága. infúziót – mindhiába. aki.

Zalányi fõorvos délután fél hatkor kegyeskedett elõször a szülõszobán megjelenni. Próbálta õt tágítani. És akit ismerek terhes asszonyt. A kisfiú megmaradt – de ez nem Zalányin múlott. vagy amit én csináltam? –Én ide. apuka! Kisfiúból van az! Ne a fõorvos urat kérdezze! Másnap a vizitnél Zalányi azt kérdezte az asszonytól: –Na. ahogy csak bírt. hogy kislány! – erõsködött Zalányi. hogy értelmetlenül. mindnek el fogom mondani: messzire kerüljék el a keszthelyi kórházat. –Kislányom? Az ultrahangon pár hete azt mondták: látják. amit vele mûvelnek. fiú-e vagy lány. ahol Maga hagyja fölöslegesen szenvedni az ember lányát! * 1997 augusztusában következett a zalakoppányi Tóthné Rajki Andrea . kérte. melyik volt jobb. Úgy érezte. már jött a másik – gyerek meg sehol. miközben érezte. Néha mintha azt is hallotta volna. Kibírhatatlanul fájt mindene. nem haladnak semmit. A csecsemõs nõvér egy lyukas fityinget nem adott volna az újszülött életéért. a baba is hatalmasakat roppan. Nyomott is szegény. – Nem tehetünk mást. ahol azonban nevetve fogadták: –Pöcse van annak a kislánynak. majd én! – gõgösködött Zalányi. –Hát ha mondom. a gyerek nem akar kijönni. nem neki lett igaza. s mindvégig pontosan érezte – mégiscsak a harmadik szülése volt már –. – Menjen csak. nyomjon erõsen. Végsõ kétségbeesésében azt mondta a szülésznõnek: ha hatig nem történik semmi. s legelõbb elkábíttatta az asszonyt. hiábavalóan. mert ez már emberkínzás. egészséges kislánya született! – kedveskedett a fõorvos. hogy fiú! – értetlenkedett a friss apuka. csak amit a fõorvos úr engedélyez – szólt a válasz. A folyosón Zalányi Sámuellel találkozott: –Gratulálok. És fogóval kiszedte belõle a babát. nézze meg! –Láthatom a kislányomat? – rohant le az újszülöttrészlegre a kispapa. a lábamat többé be nem teszem. a császár. Az egyik tolófájása még el sem múlt. próbálkozzon. Hatodik órája kínlódott. hál’ isten. hogy életben maradt. A férj este hat körül ért be a kórházba. –Na. saját felelõsségére átviteti magát Egerszegre. hogy semmi értelme a szenvedésnek. szétszakad belülrõl.–Zalányi fõorvos úr nem engedi – felelt orvosa. fõorvos úr. kiszakadnak a belei. Akit újra kellett éleszteni – kész csoda. Az asszony már azt sem tudta. de a baba szemernyit sem jött elõre.

igaz. r. Másnap reggel hét óra felé fölmentünk a vizsgálóba. de egyszer csak azt .tragédiája. Ennek ellenére beletette az infúzióba. miként kell használni. Andrea hat éven át mindent elkövetett. Tovább telt-múlt az idõ. amely megindítja a fájásokat. Ám délután a gyerek szívhangja megint egyre rosszabb és rosszabb lett – nem tudni. sok-sok órán át. Legalábbis Zalányi nem tudta. A kismamának azonban senki nem szólt egy szót sem. hagytak ott feküdni. Andrea babájának NST-je már augusztus 12-én is rossz volt. s a zalaszentgróti szakrendelésrõl átküldték a keszthelyi terhespatológiára. hozzanak. aztán hozta a vákuumkészüléket. ultrahang. de Zalányi nem engedte: – Nem kell. szeptember 2-ára írták ki szülésre. minden rendben van. A 36. – ami azt jelenti: gyenge. magamban. Már rettenetesen fájt az oldalam. A leletekre ennyit írtak: gy. hogy könnyebb legyen. Zalányi fõorvos úrhoz. Zalányi utasította a nõvéreket. de nekem még annak elõtte segít mindenben. hadd forduljak oldalra. 17-én gyenge. –Tóthné. úgyhogy föltesz a hüvelybe ampullát. 13-án jó. hol kiment. Zalányi vette föl. aztán szóltam a nõvérnek: – Kakilnom kell! – Õ megnyugtatott: az jó. két héten át vizsgálgatta. rossznak találták a magzati szívhangokat is. hoznak helyette másikat. azt õ nem ismeri. nem érünk rá ilyesmikkel foglalkozni. Az ezután történeteket Andrea így meséli: –Zalányi fõorvos úr közölte. amikor 96-ban teherbe esett. rossz. bekötöttek valami infúziót – és kész. Õ k azonban azt felelték. Az NST a magzat szívhangját mutatja. majd õ saját maga! – Ám a baba csak nem jött. utóbbinak minden egyes vizitért fizetnie kellett. és csak nézte: történik-e valami.. hétben azonban borzasztóan fölment a vérnyomása. hogy végre világra hozhassa elsõ gyermekét. mert a biztonság kedvéért végig a terhessége alatt két orvoshoz is járt. 18-án rossz – tanúsítják a leletek. végre jó volt a baba szívhangja is. Andrea ismerte már Zalányit. a szülõágy lábánál. mitõl. Hol bejött. levette az ampullát. milyen nevû gyógyszert. semmit nem láttam. A szülésznõ meg akarta emelni a lábam. nem tudom. ha ezt érzem. Este kilenc körül fölment a vérnyomásom 190/110-re. maradjon csak hanyatt fekve! – mondta Zalányi. rossz NSTeredmény – de nem tett semmit. Rám kapcsolták a gépet. Õ azt hitte. mert elfogyott. rossz. és tegyék bele az infúzióba. 14-én kétszer is rossz. a helyihez és Zalányihoz. 97. Zalányi álldogált velem szemben. és kiszippantotta a gyereket. nincs az a szer. Csak neki nem árulták el. Csukott szemmel feküdtem. és azt mondta: – Irány a szülõszoba! – és ott azonnal burkot repesztett. nem tudja. Ám Zalányi azt mondta. kértem. nem tett semmit. melyik betû mit jelöl. õ majd elmegy szabadságra. s határtalan boldogság töltötte el az egész családot. akkor jön már a baba.

megvonta osztályvezetõ fõorvosi jogait. megszületett Alexandra – teljesen élettelenül. s a szülész fõorvos azonnal ráförmedt: – Ne hisztizzen! – És Zalányinak igaza lett: Alexandra „ nem maradt meg” Meghalt. mi történik velem és körülöttem. és Tóthné Rajki Andrea még mindig ott volt – reggel hét óta. Zalányi pedig üvölteni kezdett vele: – Ezért tart itt. mert Maguk pazarolnak. gondolva: halott gyerek fürdetése után ezzel a kis darab szappannal már ne mosson kezet senki. s annak megérkezésekor úgy döntött: vákuumos szülés lesz – nem azért. . A hír nem igaz. injekciózták – de hiába. hogy meri kidobni a szappant?! – miközben a szülõasztalon ott hüppögött a gyerekét éppen elvesztett asszony. A csecsemõs nõvér megfürdette a halott gyereket. Az igazgató úgy döntött. bármennyire is nem volt rá szüksége szegénykének. után is mindig azt használtak. nõvérek sürgették egymást. Andrea azt felelte: inkább nem. magzatvíz lemosása után a szemétbe dobott. Már se holt. Eszközök csörögtek. az anyagi csõd szélén a keszthelyi kórház. Hallgatott és . nem marad meg a baba. majd annyit lehetett hallani: a gyerekorvosnõ hívja telefonon Zalaegerszeget: azonnal küldjenek rohammentõt. Õ este háromnegyed tízkor érkezett föl a szülõszobára. – Andrea hangos zokogásban tört ki. A nõvérek késõbb azt hallották. Meg mert szerinte a fogós szülés elavult módszer – bár Keszthelyen Zalányi elõtt is. Nem is sokáig maradt Zalányi Keszthelyen beosztott orvosként. Zalányi közölte Andreával: – Nem megy.hallottam: hörög a baba. Menyhárt igazgató-fõorvos két nappal késõbb megkérdezte Tóthné Rajki Andreát: akar-e pert indítani a kórház ellen Zalányi miatt. hogy elkerüljön a keszthelyi kórházból. addig õk próbálják újraéleszteni az újszülöttet. amelyet a nõvérke a rengeteg vér. fogalmam nem volt róla. mert a babának szüksége lett volna erre. hogy tizenötödik órája próbál szegény megszületni. s lépéseket tett annak érdekében. A gyereknek már szinte egyáltalán nem voltak szívhangjai – a nõvérke nem is csodálkozott ezen. amikor onnan is menni kényszerült. Nos. hanem hogy túl legyenek már az egészen. továbbállt – Mosonmagyaróvárra. hogy ha elveszíti a pert. ráadásul a kismamába egész nap ment az infúzió. Zalányit lefokozta. Az éjszakás csecsemõs nõvér viszont máig jól emlékszik mindenre. A Magyar Orvosi Kamara az égadta világon semmit nem tett Zalányi dolgában. akkor õ maga indít eljárást. megtudva. Alig valamivel éjfél elõtt. Ötven percen át próbálták újraéleszteni. Egy icipici szappandarabcsonk volt csupán az újszülöttfürdetõ helyen. nincs pénze arra. kifizesse a költségeit. Keszthelyen az a hír terjedt el és aratott hatalmas „ közönségsikert” végre az orvosi kamara eltiltotta : mindenfajta orvosi tevékenységtõl. ha pluszeszközre volt szükség. Zalányi ekkor hívatta vele az ügyeletes orvost. Késõbb. se eleven nem voltam.

* . Bûnösen.tétlenkedett – amint szokott.

idõre megyek! – kérlelem. Dr. lombikbébiprogrammal. –Na. hogy Zalányi nincs már a városban. Így aztán idõben érkezem a keszthelyi kórházba. Bejelentkezem Zalányiról informálódni a keszthelyi kórház igazgatófõorvosához. ugye? Olvasta az egész családom! –Igen. hogy Zalányi dolgai után kajtasson? –Igen. Mire visszaérek az autómhoz.* Keszthelyen persze az egész város suttogott Zalányi dolgairól. aminek egyetlen oka van: a terhes mamák nem kis része még mindig elmegy inkább Zalaegerszegre terhesgondozásra is. az egykori fõorvos híre valamelyest rátelepedett magára a kórházra is. akkor csak kétezer forint. Rám néz. Tudják. – Magát én ismerem valahonnan! – méreget tovább a rendõr –Lehet. sok sikert kívánok hozzá! – és még szalutál is. de még mindig nem nyugodtak meg teljesen. hadd fizessem ki gyorsan a büntetést. Hívom telefonon a kapitányságot. a sofõr mellõl pedig fiatal közrendõr száll ki. Hashmat Ibrahim Khail az osztályvezetõ fõorvos. a nõgyógyászati és szülészeti . Zalányi Sámuel. Most dr. a kórház igazgató-fõorvosa 1996 novemberében jött ide. mellette pedig a szülészet. –Megvan! Maga az. Azt mondják: a város saját kórházának adatai alapján ma is hihetetlenül alacsony a születésszám. s néhány percen belül meg is érkezik a trailerkocsi. de tényleg. mert különben elkésem. Ebbõl a közhangulatból valamicskét én magam is megérezhetek. Gyönyörû. s jó fél órával hamarabb érkezem a városba. azért – teszek töredelmes beismerõ vallomást. azon kerékbilincs van – szabálytalanul parkoltam. Nem ismerték egymást korábban. –Azért jött. Menyhárt Miklós. s Menyhárt doktornak eleinte szimpatikus volt Zalányi: rengeteg külföldi kapcsolattal rendelkezõ. furcsállva vizslat. hadd szabaduljak hamar. Sebesen elismerem az igazukat. no pláne szülésre. de… –Csak nem Zalányi Sámuel miatt van itt? –Micsoda? – csuklom hatalmasat. kérem. én vagyok. sok publikációval. magas elméleti felkészültséggel. s elballagok kávézni. aki orvosi mûhibákról írt könyvet. sõt. nem dr. Ám Menyhárt doktor sebész. nem tudom. Megállok a gyönyörû sétálóutca torkolatánál. és menjen gyorsan a dolgára. közepén családi ház kinézetû épületben az igazgatóság. hatalmas park. akkor már Zalányi volt a szülészet-nõgyógyászat vezetõje. lelkes tudományos munkát végzõ orvosnak látta.

részint nyugodtan hazament Szegedre. bárha ez kötelessége lett volna. Nem tartotta meg rendszeresen a referálókat. sõt. a gyerekágyas osztályra teljes ottléte alatt egyetlenegyszer sem tette be a lábát. Rendszeresen megesett. ahányszor egy-egy betegrõl fölvetõdött valami. ám ne kalandozzék számára megoldhatatlan területekre – nem engedte hát a sokkal magasabb felszereltséget. Amikor 97 januárjában hirtelen bekövetkezett a négy halvaszületés. hogy Zalányi dunántúli lombikbébicentrummá akarta fejleszteni a keszthelyi kórházat. Kiderült: Zalányi. Az igazgató nem tehetett mást. s egyértelmûvé vált. miközben fõorvosként mégiscsak illett volna naponta levizitelnie ott is. Ez mindkettõ nagyon durva szabályszegés. Semmit nem tudott a betegeirõl. hová lett. Úgyhogy tüstént döntött: elrendelte a rendõrségi hatósági boncolást – amely gyakorlatilag följelentést jelent. változtasson – Zalányi erre minden alkalommal komoly ígéretet is tett. Ezek miatt Menyhárt doktor többször is beszélt vele. és azonnali hatállyal visszavonta Zalányi vezetõi megbízatását. aki egyrészt maga vezette a tragikus kimenetelû szülést. Menyhárt doktornak nem kell intézkednie. hogy fény derül arra. õ Zalányival megbeszélte a szakmai tapasztalatokat. majd úgy foglalt állást: nem történt semmi különös szakmai szabályszegés. Menyhárt doktor azonban ragaszkodott hozzá: egy városi kórház õrizze meg és erõsítse saját pozícióját. történt-e mûhiba vagy sem –. elfogadta a megyei fõorvos álláspontját. s kereste Zalányit. azzal jár. szó nélkül eltûnt. hogy napközben hiába keresték. betegsége nem volt. a fõorvost. Külön konfliktusuk eredt abból. Õ ki is vizsgálta az ügyeket. És jött 97 augusztusa. Menyhárt igazgató azonnal szakmai vizsgálatot kért a megyei szülész fõorvostól. valami gond volt a szülészeten. Menyhárt Miklósnak rögtön eszébe jutott a pár hónappal korábbi eset: akkor a beosztás szerint Zalányi volt az úgynevezett behívós ügyeletes. Azonnal bement a kórházba. Zalányinak fogalma nem volt róla. ám semmi nem változott. A harmadik emeletre. nem indította idõben. a szülés közbeni . öröklött baja. Menyhárt doktor otthon kapta a telefont: újszülötthalálozás történt. õ hívta Zalányit a mobiltelefonján. s kiderült: éppen Szeged felé autózik. Nem találta bent. Tóthné Rajki Andrea kislánya. Alexandrát fölboncolták. és senki nem tudta. másrészt a szülészeti osztály felelõs vezetõje volt – részint nem jelentette be a történteket az igazgatónak. amit addig is tudott mindenki: semmi szervi. miért fekszik bent. gyakran össze-vissza keverte a mûtéti programokat. Hamar gondjai támadtak azonban Zalányival mint vezetõvel. meghalt Tóth Alexandra. kérte. önálló programvezetést. ki az.szakmai munka megítélése értelemszerûen nem az õ feladata. ellátottságot igénylõ kutatást. Úgy látta: Zalányi nem megfelelõen irányítja az osztályát. mi van vele.

Keszthelyen dolgozott. fõorvos úr. Az Illés szülõk mindkettõben rendkívül visszafogottak voltak: nem mocskolódtak. Erzsi és Tihamér elhatározták: Fanni után kell. legszívesebben nekiment volna az orvosnak. Idõközben azonban megjelent két újságcikk róluk s arról: Fannika születése. Erzsi még öltözködött. hogy Fannikának legyen testvére. mint ilyesmin kötözködni. –Hülye. Zalányi elõször zsebre vágta a pénzt. mi végre köteles õ vizsgálatonként zsebbe fizetni. Elment a keszthelyi kórházba. õ nem hibázott. hogy legyen még egy gyerekük. Zalányi Sámuel durva orvosi mûhibájának lett áldozata. mégis megmaradtam! – Ám Zalányi csak mondta a magáét. lábnélkülisége orvosi mûhiba következménye. baja ne essék. A fõorvos futva menekült el. azért.és keringési elégtelenségbe halt bele. Erzsi kicsit furcsállotta: ha munkaidejében foglalkozik vele. Erzsi nem sokkal a cikkek megjelenése után ment Zalányihoz a következõ soros vizsgálatra. tehát semmilyen módon nem volt érintett és érdekelt sem a bekövetkezett eseményekben. ennyit próbált hazudni: – Túl kicsi volt a baba. azért nem maradt meg! –Ne mondjon ilyet. de azért a tarifát elõre leszögezte. majd odahívta a fõnõvért. Maga Zalányi a szülõknek.légzés. õ mindent a szakma szabályai szerint végzett. Maga abszolút nem ért semmihez! – kiabált a doktorral. nem gyaláztak senkit – hiába lett volna meg rá minden okuk. Magánrendelõje ugyan nem volt. Bejelentkezett hát hozzá Erzsi magánbetegként. * De még e két hónap során fordult Zalányihoz az Illés család. valamennyi vizsgálatot a kórházban végezte (a tb pénzén!). Majdhogynem alázatosan kérte Andrea anyósát: –Tegyen valamit a fiával. Dr. a Fanni – lábak nélkül címû fejezetben szereplõ. aztán megvizsgálta õt. õt ne hibáztassák semmiért. az idõközben fõorvosnak oda kinevezett Zalányi Sámuelhez. sem az idõközben már elindult perben – gondolták Illésék. de hát ilyenkor mi sem áll távolabb az ember lányától. majdnem nekem jött! Zalányi még két hónapig dolgozott Keszthelyen beosztott orvosként – ám halk alku köttetett közte és igazgatója között: a lehetõ leghamarabb távozik innen. Fanni születésekor Zalányi még nem itt. Mint majd ott részletesen szó esik róla. láb nélkül született Fannika szülei. amikor jöttek a zárójelentésért. amikor a doktor így szólt: . s remegett az indulattól. Ebbéli tevékenységüket siker koronázta: Erzsi teherbe esett. én is 1 kiló 55 dekával születtem. mert ez nem igaz. Andrea férje alig-alig bírta türtõztetni magát.

Nagy Péternek. de semmiféle hibát nem vétettek. nincs kire hagynom a gyerekemet! –Mondtam. minden a legtökéletesebb rendben zajlott le Erzsi terhességgondozása és vizsgálatai során. Tehát dr. hanem végtagjai csökevényesek.” Amely állítás értékébõl icipicit azért talán levon az a nehezen figyelmen kívül hagyható tény. amit Magának odaadnak! –De fõorvos úr! – hebegett Erzsi –. Zalányi Sámuel ekkor hamis tanúzás bûncselekményét követte el. csitítgatta. rendû felperesnél nem végtaghiány következett be. otthon van a mozgássérült kislányom. csak 20 százalékkal rövidebb volt. vagyis teljesen hiányzik. én nem tudok elmászkálni kétszáz kilométerre vizsgálatokra. kártérítési igényt. Erzsi lefogta. A vizsgálatot végzõ orvosok láthatták a combcsontot. semmi. Maga nem is tudja. hogy Fannika egyik combcsontja tõbõl. be akart rontani. mit tett Zalányi. Azt állította ugyanis tanúként: „Fontos hangsúlyozni. mennyit ártott a kórháznak azzal. Tihamér. nyugtatgatta: –Hagyd. negyedik hónapja önhöz járok! Itt szerettem volna szülni is! –Hát ne itt szüljön! –De fõorvos úr. nem vállalom tovább a kezelését! Ide ne is jöjjön többet! Erzsi zokogva zuhant ki a kezelõbõl. hogy legalább szájon vágja a doktort. És ez a még nagyobb baj. Hogy Fanni láb nélkül született? Hát igen. Tihamér kint várta. a Szabolcs utcai kórházba. s óriási garral utasított vissza minden vádat. És látszott rajta. Aztán a kórház ellen folyó perben Zalányi megjelent a kórház képviseletében. talán jobb is így! Így végül Pestre jártak. a megye szülész fõorvosának nagy megkönnyebbülés . Valamint effektíve hazudott. amint hatalmas hévvel szerepelt: komolyan is gondolja. s hallva. hogy engedte megjelenni ezeket a cikkeket. mint az egészséges magzatok esetében. * Dr. az összehasonlítás révén szembesültek vele: milyen iszonyatos volt a hozzáállás. és ez vetett fel rengeteg diagnosztikai problémát.–Én nem vállalom tovább a kezelését. S így. Õ tényleg így hiszi. de ezért õket iciri-piciri felelõsség sem terheli. és még perli is a kórházat! Nem gondol azokra. az végsõ soron igaz. a szülés is ott történt. hiszen az jelenleg is megvan. Elõadta: a kórház orvosai – amikor õ még ott sem volt – az égadta világon mindenben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el. hogy I. akiktõl majd el kell venni azt a pénzt. a szemlélet a keszthelyi kórházban.

amely abból fakad. aki mielõtt elkészítette volna . amely nélkül pedig nem létezik normális egészségügyi ellátás. Majd 1997. 1997 szeptembere óta. amely vizsgálatok eredménye még nem érkezett meg.” Aláírás: Horváth István rendõr õrnagy. Tekintettel arra. –Nos. Talán még mindig nem érkeztek meg a vizsgálati eredmények? Miért? Hogyan? Egyetlen alkalommal jelentkeztek: bizonyos Varga Lajos telefonált. 1999 decemberében fölhívom hát a határozatot aláíró Horváth István õrnagyot: ugyan történt-e valami elõrelépés az ügyben. Két éve. Márpedig a fõnök Zalányi volt. hogy idekerüljön Keszthelyre. s azok is agyonködösítve. A féléves. Én nem akartam. A négy méhen belüli magzatelhalás kivizsgálása során is alig láttunk bele az egészbe. Andrea elküldte nekik.volt. mondván. hogy nem kellett volna bekövetkeznie a négy esetnek. hogy a fõnökük nem követel tõlük másmilyen magatartást. kérte Andrea kismamakönyvét. hogy Zalányi végre elkerült a megyébõl. az nem egyedül Zalányi hibája volt. nem – válaszol a bûnügyi osztály vezetõje. Konkrét esetek is szörnyû nehezen jutottak el hozzám. „A holttest rendõrorvosi boncolása megtörtént. – A Pécsi Orvostudományi Egyetemrõl kértünk szakértõt. bûnügyi osztályvezetõ. mint az összes többi fõorvossal együttvéve. hogy a kórszövettani vizsgálatok elvégzése hosszabb idõt vesz igénybe. Azóta Andreáék egy fia papírt a rendõrségtõl nem kaptak. szeptember 29-én megszületett a határozat: az eljárást a rendõrség felfüggeszti. Csak 13 hónapot volt itt. ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint a vizsgálat eredményének megérkezéséig az eljárás felfüggesztésérõl határoztam. éves jelentései annyira elködösítettek voltak. Az egyértelmû volt. úgy kényszerítettek rá. azonban a halál pontos okának megállapítása végett kórszövettani vizsgálatok elvégzése is szükséges. hogy soha nem láttam tõle valódi adatokat. de több gondom volt vele. Nem ismerte el a szolgálati függõséget. nyomokat. a fegyelmet. valamint az is. –Nagyon kínos ez nekem. Azóta semmi. hanem komplexen a terhesgondozásé – na de hát mégiscsak õ volt a felelõs a gondozásért. valamit õk nem értenek. olyannyira összezavarta a szálakat. A vizsgálati eredmény megérkezését követõen az eljárást tovább folytatjuk. hogy ami történt. hiszen õ volt a fõorvos! Jól ismerjük a beosztott orvosok olyanfajta nemtörõdömségét. * A keszthelyi rendõrkapitányság bûnügyi osztálya Menyhárt Miklós igazgató-fõorvos bejelentése alapján Tóth Alexandra halála ügyében elrendelte a nyomozást. nem szívesen beszélek róla.

az osztályod erõsítésre szorul. Valami kis probléma történt ott. Miért? Hogyan? Óh. Nagy György 1968-ban Pesten végezte el az orvosi egyetemet. természetesen azonnal folytatjuk az eljárást… * Nos tehát. Hozzá fordult most segítségért. a szülészeti-nõgyógyászati osztályra. Gyorsan haladt elõre a ranglétrán is. ebbõl baj lesz! Samuval kivétel nélkül mindenütt zûrök voltak. a városban kóricálva sokaktól hallok róla csupa-csupa jót és szépet. Becsülettel. Vörös ide akarja hozni Zalányi Samut! –Jézus Mária! – õ is tagja volt annak a teamnek. s azonnal Mosonmagyaróvárra került. Vörös László. erõsítést! –Laci! – kapott a fejéhez Nagy doktor. amit meg is tettünk. Szerette a kórházat is. Amint az megérkezik. 1997. de az legalább nem a saját . Hétfõ volt másnap. konferenciákra. az egyetemen csoporttársa volt dr. Új szakértõt kellett kirendelnünk. ezt illett volna elfogadtatni a szülészet fõorvosával. Zalányinak Keszthelyrõl is mennie kellett. a Gyõr-SopronMoson megyei szülész-nõgyógyász fõorvost: – Sándor. Nagy doktor már másnap fölhívta Gardó Sándor doktort. de jó embernek is. a várost is. Rengeteget járt továbbképzésre. Nagy doktorral. volt is miatta rossz érzése. – Csak nem a barátoddal van megint balhé Keszthelyen? –Öh… hát… hm… Hát… de. Betegei szerették. aki nem segít bajba került barátján! Vörös doktornak azonban ahhoz. hogy valóban segíthessen egykori csoporttársán. s délután bejött a szobájába dr. gond van. ott helyben alapított családot. Elvégre a barátság kötelez! Nem jó ember. Úgyhogy hozok neked. a lehetõ leghamarabb meg akart tanulni mindent a szakmájában. osztályvezetõ fõorvos lett. s annak eredményeként oda nem került az általa vezetett osztályra dr. tisztességgel végezte a munkáját – s mindaddig semmi gondja nem volt.szakvéleményét. meghalt. –Laci. felesége patikus. s 95 óta a mosonmagyaróvári kórház igazgatója. Gyurikám. nem csupán nagyon jó orvosnak tartották. kéne melléd egy jó erõs második ember. Vörös László. augusztus végén éppen akkor ért haza szabadságából. becsülték. Mosonmagyaróvárt választotta. amikor Diana hercegnõ balesetben meghalt. úgyhogy idehoznám Samut. Dr. aki aztán sebész lett. de még mindig nem kaptunk tõle anyagot. egyszerû: még Szegeden. amely Keszthelyre segítette Zalányit. amíg igazgatóváltás nem következett be a kórházban. a kórház igazgatója: – Én úgy látom. Zalányi Sámuel. másodfõorvos lett.

az osztály fõnöke. vette a dzsekijét. a mobil is. hogy legyenek. Komótosan jóllakott. majd olvasgatni kezdett szakkönyveket. teljesen haza fogod vágni ezzel a szülészetet! – jelentette ki Nagy doktor. folyóiratokat. ott fõzõcskélt magának. Tizenkettõ és kettõ között soha nem volt elérhetõ. amikor a nõvérek szóltak Nagy fõorvosnak. mint az osztályvezetõhöz. s nem is tett semmit annak érdekében. Beballagott a reggel fél nyolcas referálásra. hogy a szobájában õ maga fõzött magának ebédet. január 1-jétõl dr. illetve amikor már megmelegedett a kórházban. levizitelt. Zalányi Sámuel fõorvosi sarzsival. 1998. hasztalan. Ugyanúgy ténykedett itt is. de a betegeirõl a saját részlegén sem igazán voltak információi. amelyeket õ szállított az igazgatónak. Hamar kapott lakást a nõvérszállón. átállt arra. A 11 órás nagyvizitre visszaért. s csak az után vette föl a telefont. majd étkezni. majd ismét a negyedik emeletre vette az irányt. Aztán fölment a negyedik emeletre. Abban a pillanatban. Reggel bement. mint korábban mindenütt. mondott okosakat – de soha nem konstruktíve. fordítva is. Kétszer is kiment hát most Vöröshöz. . Magyar embert evés közben ne zavarják! Majd ha végzett! Számtalanszor – amikor egyébként õ volt az ügyeletes – próbálták sürgõs esethez riasztani. megteázott. Ha õ elkezdett sütni-fõzni. jöjjön velük. Öt óra körül ismét eltûnt. de csak a folyosókon. soha nem azok. Jót evett. Ezután körbesétált az osztályon.megyéje volt. ám ennek nem sok haszna volt. gyõzködni: ne engedjük be a bajt a megyébe! Ám Vörös ragaszkodott hozzá: Samunak adni kell még egy esélyt. Hamar kényelmesen berendezkedett. attól kezdve kizárólag azok voltak a megbízható és hiteles hírek a szülészet-nõgyógyászat belsõ dolgairól. S ezzel véget is ért a munkanapja. Meg az evést. ott villantott egyet-egyet. az osztályvezetõ Nagy doktor helyetteseként belépett a mosonmagyaróvári kórházba. ott kinyitották a frizsidert – benne egy egész üveg bor meg egy félig üres. azt õ soha föl nem vette. hogy befejezõdött a vizit. amelyeket Nagy doktor. a csipogóra nem reagált. –Laci. de semmi sem hatott. Eltûnni pedig nagyon tudott. s elbandukolt ebédelni. Bevitték Zalányi szobájába. rendszerint délben is. este is. s ez ellen már nem volt apelláta. A fõzést viszont nagyon komolyan vette. szólhatott mellette a vezetékes telefon is. majd elvonult a szobájába reggelizni. –Akkor is adok neki még egy lehetõséget – hirdette ki döntését az igazgató. Mi több. s nem is konkrét betegre vonatkozóan –. mivel – hiába csak 10-15 beteg feküdt a részlegén – egyetlen betegrõl sem tudott semmit. Nem volt még ott két hete. az igazgatói traktusba – minden információ hamarább ért el hozzá. Onnan elõ sem került többet.

amíg fõzésrõl. S ez nemcsak a szülõszobán és a mûtõben vagy a betegágy mellett volt így. elmenekül. jelezte. mi ez? –A Zalányi doktor úr minden ebéd elõtt jót iszik ebbõl. Ha Zalányi volt a soros egyik vagy másik helyen. az ég áldjon meg. Zalányi bent iszik. hiába olyan a helyzet. Minden döntésbõl kifarolt. majd akkor szólunk neki! – És a benti frizsiderbõl néhány nap után a borosüvegek átköltöztek Zalányi lakására. Belekap valamibe. hogy nincs mese.–A Szûzmáriáját. gombászásról volt szó. befõtteltevésrõl. de még a szakrendelésen is. ragyogó modora. azonnal dönteni kellene. persze. Én megiszom a magam borát. Amint azonban bejött egy beteg. A fõorvos ezt nem hagyhatta ennyiben. csak Neked? – Fölment Nagy doktor az igazgatóhoz. de engem még senki nem látott részegen! –Samu. nem akar újabb kalamajkába kerülni. de sokan – akik nem ismerték még ki a beosztást – amint meglátták a kis táblát . Zalányi azonnal kimenekült a helyzetbõl. Ilyen személyiség: nem mer. Csak beteg másfél méteres körzetébe nem lett volna szabad soha engedni – mert ott aztán bármi történhet. akkor nyilván rosszul tûrte mindazokat. Sokak szerint beteggel egyetlenegyszer nem hallották normális emberi stílusban értekezni. akkor azonnal lepattan. s azt soha nem viszi végig. hanem azért. mellényúlások – tulajdonképpen pozitív – hatása ez: egy meggyötört ember szeretné végre meghúzni magát. ebbõl a „Várjunk! Most ne! Majd! Majd meglátjuk! Hátha!” mentalitásból. S ez így volt a rendelõben. mert õ ilyen. Nagy doktor eleinte azt gondolta. kinek mit mondhatok. Mindeközben ha bármikor döntési helyzet állt elõ – akár az osztályon. – Samu! Azt hallom. Az asszisztensnõkkel például kitûnõ volt a viszonya – mindaddig. nekik nem szabad inni. ugyanígy az ultrahangon – panaszáradat követte mindenütt. minden elõl elmenekült. jó társalgása mellett. nem tud dönteni. Ha pedig bármi zûr történik a beteggel. Te itt bent bort iszol! –Igen. ha egyszer frusztrálta minden döntési helyzet. eleve sokkal kevesebben jelentkeztek be arra a napra. az örökös kifarolásból fakadt. Ám fokozatosan rájött: nem ezért teszi ezt Zalányi. mosásról. igen. azzal már minõsíthetetlenül durva hangnemben beszélt – hiszen az döntési helyzetbe kényszerítette. –Na. a korábbi gondok. A kitûnõ elméleti felkészültsége. ultrahangos napja is. akik elõidézték ezt a helyzetet. Az osztály orvosai forogtak: mindenkinek volt rendelõi napja is. akár a szülõszobán vagy a mûtõben –. ez egy munkahely! Hát ne õrülj már meg! És ha legközelebb ügyeleten nyolc üveg sört találok ebéd után az asztalon. Mûhibáinak többsége is ebbõl a nem döntésbõl.

tétovázott. ahogy a Kende-könyvben le van írva! Baszogatja a Samut. nem döntött. Kiss Judit tragikus szülésérõl – Zalányinál – is határozott álláspontja volt. Az újszülött rettenetesen megviselten jött a világra. fölálltak. elmentek. hogy nem lett tragédia az ügybõl. ez szó szerint így hangzott: – Az egy hülye erdélyi kurva. Nagy ultrahangosnak kiáltatta ki magát. Nagy doktor folyamatosan tapasztalta mindezt. s átkérték magukat más napra. át kellett küldeni Gyõrbe. és le akarja járatni! Pedig Zalányi „ hozta a szokott formáját” itt és most sem kerülték el a . ám rögtön az odaérkezése utáni második héten téves. – Nemsokára visszaérkezett a . Halásziból érkezett szülni egy asszony. Zalányi fõképpen Halásziba. – Máris megyek. nem hajlandók bejönni szülni. És nem sokkal a mosonmagyaróvári kórházba kerülése után innen. amelyet a szakma szabályai szerint legelõbb ultrahanggal kell kivizsgálni: nem maradt-e valami a méhben. várakozott. s persze az is sokak körében szóba került. Vagy ha tehették. Az összes többi napon 25-30-an jelentek meg ugyanott. Volt szülés utáni gyermekágyi lázas eset. mert akkor mindenki elmegy máshová tanácsadásra! Péntek délelõttönként tartott terhestanácsadást Zalányi bent az osztályon – s egy-két nõ várakozott rá a folyosón. –Köszönöm a bizalmat. Te kitûnõ ultrahangos vagy. Ment is minden alkalommal Vöröshöz. nem lett semmi baja. s bizony a Jóistennek vagy a kismama és a baba óriási szerencséjének is be kellett segítenie. –Te nem látod jól a helyzetet. amit Samu mond! Legközelebb Nagy doktor arról volt kénytelen beszámolni Vörösnek. és összevissza hazudozik. de végül is megúszta. rossz leletet adott ki a kezébõl. valamint állandóan kapta a visszajelzéseket. az egész nem úgy történt. – Ez hülyeség! – intézte el legyintve az igazgató. Kiszállásra is jártak az orvosok. hogy azonnali császármetszésre volna szükség. a legkülönbözõbb helyekrõl kapja a jelzéseket: kismamák. s bár napnál világosabb volt. A legutolsó pillanatban szánta el magát a beavatkozásra. megvizsgálom. a környezõ falvakban terhestanácsadást. az az igaz. nézd meg! – hangzott a kérés referáláson. áttelepült ide. zûrök.az ajtón Zalányi nevével. szakrendelést tartani. Idõközben megjelent az én elsõ kötetem. aki viszont csuklás nélkül letorkolta õt. átmentek másik kórházba. – Samu. Vörös Lászlónak dr. Zalányi volt az ügyeletes. Halásziból aztán betelefonált a helyi védõnõ: – Ide ne küldjék többet Zalányi doktort. amikor Zalányi az ügyeletes. Gyurikám! – készségeskedett Zalányi a fõorvosnak. légy szíves.

ez nem létezik. onnantól miként menjen tovább a mûtét. amelybõl aztán nem tud kikászálódni? Hogy ne csak neki legyenek balhéi. amikor szülni érkezett egy asszony – csakhogy pont este hat körül. amire Zalányi rém büszke volt. ám menet közben – a fõorvos tudta és engedélye nélkül. nem lehet. szándékosan téved. nem lehet hiteles Zalányi ultrahangeredménye. hogy laparoszkóppal egy helyen véletlenül átfúrja az ember a hólyagot. Képtelenség bebizonyítani. S amint követték egymást az ehhez hasonló esetek. Alig pár héttel késõbb Zalányi volt az ügyeletes. –Hát igen.teljesen negatív lelettel. kérlek. Nagy doktornak akkor szóltak. e téren is bukott jókorákat. Egy alkalommal az akkori adjunktus végezte a laparoszkópos mûtétet. Vörös igazgatóhoz. Nagy doktorban növekedett a rossz érzés: miért ad Samu rendszeresen. Samu – felelt Nagy doktor –. azt hiszem. de nem háromszor! Ráadásul a szabályok szerint rögtön az elsõnél meg kellett volna állnotok. de most már rendben lesz minden! Semmi baj. hogy õ milyen kiváló laparoszkópos szakember. Nagy doktornak sehogy sem stimmelt a dolog. és õ fejezze be a mûtétet! Így is lett. sajnos ez történt. Õ maga végezte el haladéktalanul az abortuszt – és óriási mennyiségû visszamaradt méhbeltartalmat távolított el. Zalányi átvette az operációt. hogy valaki tudatosan. –Hogy az úristenbe. amikor már három lyuk volt a szerencsétlen asszony hólyagján. újra és újra rossz diagnosztikai leleteket? Nem tudja jól végezni a vizsgálatokat? Nem akarja? Avagy egészen másról van szó: õalá akar alávágni? Próbálja belekergetni a fõnökét olyan helyzetbe. Nagy doktorhoz ment. –Isten ne tartsa meg a szokásodat! – ütötte el a dolgot az igazgató. aki pedig ha bárki más valami icipicit is hibázott a nõgyógyászaton. A másik. Olyan tömegût. Nem tudta. hogy akkor Zalányi . Nos. és Zalányi asszisztált neki. s neki számolt be harci tettérõl. elvarrom én most gyorsan! –Nem varrod el. és szólni nekem! Én vagyok köteles eldönteni. majd ezt így adta elõ a rohanva érkezõ fõorvosnak: –Gyuri. abból akkora patáliát csapott. de az osztályvezetõnek is? Olykor el is töprengett Nagy doktor: meg lehet-e ezt fogni valahogy? Hát nem. vagyis teljességgel szabályellenesen! – cseréltek. s úgy ítélte meg. van egy… két… hm… három lyuk a hólyagon. a háromszori átlyukasztásról. Zalányi háromszor is átszúrta a hólyagját a mûszerrel. Gyurikám. õ jöjjön ide. hanem le az ortopédsebészetre. Ám Zalányi az operáció végeztével nem a fõnökéhez. nézze meg. arra találták föl az urológust. mint ide Lacháza. amelyet kis odafigyeléssel nem lehet nem észrevenni az ultrahangon. megvizsgálta az asszonyt. Samu? Az benne van a pakliban.

nehogy Zalányi kezei közé kerüljenek. lenyûgözõen karbantartott pici szõlõs. már a méhlepény is kint volt. hogy nem jelentkeztem be hozzájuk. ha valamelyiküknek baja támad – s nem szeretnének rosszat mondani a kórháziakról. szintén élnek Zalányiáldozatok. Õ k itt maradnak. Hiszen Mosonmagyaróváron természetesen zuhanásszerûen esett vissza a születésszám: egyre többen Gyõrbe vagy Csornára mentek szülni. A fiatalok. A második: a jelek szerint egyezséget kötnek a kórházzal. csak a mosonmagyaróvári kórház van közel. hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak az ügyrõl.) Ez mind rendben is volna. hogy valamennyiük szakmáját járatja le ez az ember. Õ k lennének a nagyszülõk – ha lehetnének. nem nagyon akarják elmondani. Az nem különösebben izgatta õket. mi járatban vagyok. Három okuk is van erre. ahányszor újra szó esik a történtekrõl. egy a nõgyógyászat. Nagy doktor fegyelmi eljárást akart indítani – Vörös igazgató nem engedte. dolgoznak mindketten. Vissza is fejlesztették az osztályt. ahol tudom. mert szerintem minimum a sajtótörvénnyel ellenkezik. mások nevetgélve sajnálták. Mire kegyeskedett elõkerülni. mi történt Krisztinával és a babájával. abban az egyezségben alá kell írniuk azt is – a biztosító csak így hajlandó fizetni –. a mobilján. az õ unokájukkal. Jánossomorján. Ha pedig így történik. . Csodálatos virágok. (Mellesleg ezt egykét jogász és Majtényi László adatvédelmi biztos megvizsgálhatná közelebbrõl is. Megkeresem a faluban Farkasék portáját. * Egyik soros mosonmagyaróvári keresgélõ utamról nem hazafelé indulok. Nagy fõorvos egyre lehetetlenebb helyzetbe került. A nõvérek hívták a lakástelefonján. kongresszusra elment. Az elsõ: Krisztinát rettenetesen fölzaklatja. Ahány konferenciára. annak ellenére. szombaton is. s gyönyörû kertben találom magam. most már elfér egyetlen emeleten együtt a szülészet és a nõgyógyászat. Aztán a traumatológia bekebelezte az egyiket. a csipogóján – egyikre sem reagált. Krisztina és Feri nincsenek itthon. akikhez fordulniuk kell esetleg. hogy Zalányinak ekkor már vagy tucatnyi ember halála száradt a lelkén. s megkapják a kártérítést per nélkül. Ám hiába mondom. következnek az újabb Zalányi-sztorik! Mesélj. Negyven és ötven közötti házaspár fogad. illetve a biztosítóval. itt van egy ugrásra Jánossomorja. a kollégák mindenütt nevetve fogadták: – Na. A harmadik ok azonban szörnyû: félnek. Samunak miket sikerült megint mûvelnie! – Néhányan õszinte részvétüket fejezték ki. Korábban egy emelet volt a szülészet. az sem. tyúkól. Mi több.vacsorálni szokott. fák. a szülés éppen befejezõdött.

talán nem történik ilyen tragédia – mondja a megkeseredett fiatal férj. hogy Krisztinát én borítsam ki újólag. zárójelentés. Igaz. hogy nem kap rendesen levegõt. napi többszöri vizsgálat és vizit ellenére. Azóta sem épült fel. Ám a mosonmagyaróvári tragédiát megelõzõ estén Zalányi doktor volt az ügyeletes. és most. Úgyis megjelent a Mai Napban a történet lényege. hanem dr. hát azt idézem: „Egy 22 éves jánossomorjai asszony. itt a császármetszést már nem õ végezte. Nagy György fõorvos. ahol naponta többször vizsgálták õt is és a magzatot is –. A feleségemet mindennap látogattam. ha a kismama kibírná holnap reggelig! – Mindez a rendõrségi jegyzõkönyv szerint öt tanú jelenlétében hangzott el. alig tud menni. A fiatal pár. Krisztina 1998. Kiss Judit kislányának haláláról. miután olvasott a nagyszénási gyerekorvos. Szeptember 23-án 19 óra körül arra panaszkodott. szeptember 24-én halott magzatot hozott világra (császármetszéssel). nagy fájdalmai vannak. A szülés október 19-re volt kiírva. és Krisztinánál a baj már akkor elkezdõdött. hogy vitatkozni próbáljak. A házaspár orvosi mûhibára gyanakodott – hiszen az asszony a szülés elõtt már három hete a mosonmagyaróvári kórházban volt. Mosonmagyaróváron is dr. A császármetszés után – már a gyõri megyei kórházban – napokig lélegeztetõgéppel tartották életben. Farkasné M. rendõrségi jegyzõkönyv és igazságügyi orvosszakértõi vélemény. akkor tudta meg. Az ügyeletes orvos öt évvel ezelõtt Szegeden is.Túl rémes ez ahhoz. vizsgálatok sokasága. rögtön megvizsgálják. Szerintük ugyanis nem kellett volna meghalnia. Krisztina a körzeti orvos és Balogh Elek nõgyógyász javaslatára magas vérnyomás diagnózissal 1998. kórszövettani vélemény. Öt nap múlva tért magához. Fõképpen azt nem szeretném vállalni. majd ezután négy napig élet és halál között lebegett. bár Zalányi doktor tagadja. Feri hangsúlyozza: –A kihordási idõ alatt semmilyen gond nem merült föl. igazolás késõi magzati halálozásról. de Zalányi doktor többek között azt mondta: –Jó lenne. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász fõorvos volt. hogy a baba nem él. dr. Farkas Ferenc és felesége. hogy Krisztinával valami baj van? És ha szeptember 23-án este. amikor rosszul volt. Krisztina dossziényi orvosi papírt mutat: perinatális halottvizsgálati bizonyítvány. igazságügyi orvosszakértõi véleményt is kértek a magzat halálának okáról. a mosonmagyaróvári kórházban. Az esettel kapcsolatban Farkas Ferenc hívta fel lapunkat. szeptember 3-án került be a mosonmagyaróvári kórházba. –Miért? Miért kellett meghalnia a kisfiunknak? Miért nem vették észre a kórházban három hét alatt. ezért feljelentést tettek. És a hasa is .

mert szeretnék választ kapni arra. hogy jó lenne. hiába a CT-vizsgálat. ortopéd. az orvostudomány mai állása szerint a kezelését lefolytatták. st. és azóta sem tud rendesen menni. coes. Erre tanúk a velem együtt ott lévõ látogatók. Zalányi Sámuelnek. hogy probléma van. a feleségemtõl halva vették el a gyereket. orvosok sokasága és természetgyógyász. Az újszülött már halva született. amelyet a születése után uralni nem tudtak. puerperium. hogy károsan hatottak a magzatra is. A bejelentésemet azért teszem. tüdõgyulladás. Én rögtön szóltam az ügyeletes orvosnak. Krisztina fájdalmas arccal hallgatja mindezt. hogy valami probléma van. mert így láttam biztosítottnak a halál okának pontos és elfogulatlan megállapítását. Idézet a szakértõi véleménybõl: Még szeptember 18-án a bal csípõízület tájékára lokalizálódó fájdalmat említ. a test egészére kiterjedõ fertõzés lépett fel. ott. Zalányi Sámuel egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megjósolta – még a boncjegyzõkönyv . valamint reumatológus ezen fájdalmat organikus elváltozásra nem vezette vissza. A szakértõi team rendkívüli halál miatt elrendelte a Farkas vezetéknevû csecsemõ holttestének igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatát. Krisztina ezután került a gyõri intenzívre.olyan kemény volt. ha Krisztina kibírná reggelig. Az újszülött halálának közvetlen oka a boncszakértõi vélemény szerint feltehetõen az anya fertõzése.5 kg-os csecsemõ hogyan halhat meg az orvosok kezei között. hogy még a terhesség alatt Krisztina olyan gyógyszereket kapott – Voltaren. A szülõk Patriknak hívták volna a kisfiút. amelyek lehet. A gyõri kórház zárójelentésében azonban súlyos szimptómákat írtak le: sapticaemia. toxikus állapota miatt kialakult súlyos. Az ügyeletes orvos két megoldást mondott. Az ügyben részben érintett fõorvos. hogy az odáig problémamentes terhességi idõszak után egy 3. de életét megmenteni már nem lehetett. post. pneumothorax. az életjelenségeinek visszahozására történt kísérletek eredménytelenek voltak. Kezelése során orvosi mulasztásra gyanú nincs. dr. Azt is furcsállják. felnõttkori légzési ellstress syndroma. Szerintük az orvosoknak korábban fel kellett volna ismerniük a bajokat. A konzíliumra hívott ideggyógyász. sect. a kezeléseket a szakma szabályai szerint folytatták. Kértem a rendõrorvos bevonását. ahová az érzéstelenítõ injekciót adták. Ugyanígy akkor még a súlyos tüdõgyulladás jeleit sem ismerték fel az orvosok. kétféle erõs vérnyomáscsökkentõ. Egy csomó van a derekában. de hozzátette. Az anya fertõzése miatt az újszülöttnél is olyan súlyos. fájdalomcsillapítók –. középsúlyos praeeolampsia. mint a beton. légzési elégtelenség. véralvadási defektus. testszerte fennálló gyulladás volt. Másnap reggel értesítettek bennünket.

Azonnal átvitte a vizsgálóba. és közel négymillió forintot ítéltek az anyának. sem a tünetekrõl. Lett volna pedig áthidaló. Rögtön szólt Zalányinak: – Samu. amikor megvizsgálta. a fõorvost. Ismét nem. azonnal vidd le ultrahangra! – Zalányi ezt meg is tette. hanem az anya megrokkant testi-lelki egészsége miatt is küzdenek. a haladéktalan császármetszés mellett kellett volna döntenie. elmondhatta volna a helyzetet. – Más semmi. Elindult a nap.megérkezése elõtt –. Õ azonban ezt sem tette. Ha tehát Zalányi bármikor az éjszaka során elvégzi a császármetszést. ám leletében magzati szívhangról egyetlen árva szó nem esett. sem a magzat állapotáról. önmagát mentõ megoldási lehetõsége is: ha egyszer nem mer vagy nem tud dönteni. A reggeli referáló megbeszélésen is mindössze annyi hangzott el: – A Farkasné tegnap rosszul volt. a belgyógyász beszámolt neki a vízhajtóról is. 0. konzílium. Pedig az NST-szalag korán reggel még rögzített babaszívhangot. 4. de a tüdõgyulladás és a fertõzés jeleit ekkor. s ott már egyáltalán nem hallott magzati szívhangot. sem a beadott vízhajtóról. Nagy doktor maga végezte tüstént a császármetszést – s ennek során nem frissen. belgyógy. amely már a vérébe is bekerült. hogy vírusfertõzés okozhatta az anya tüdõgyulladását és a magzat elvesztését. Farkasék már nemcsak az elvesztett baba. Az orvosok mindent megtettek a magzat és az anya érdekében. következésképpen neki azonnal a terhesség azonnali befejezése. vagyis valamilyen fertõzés érte. sõt még két órával a tragédia elõtt sem lehetett kimutatni – állítja Zalányi doktor. A szegedi esetben bizonyítást nyert a téves orvosi diagnosztika. amellyel áttolhatta volna a felelõsséget a fõnökére. Amikor azonban Zalányi visszavette tõle a beteget. fölhívhatta volna Nagy doktort. mert nem hiszi el. mennyire rosszul volt.” Tehát nincs szó sem arról. egyebek mellett vízhajtót is rendelt kezelésére. A belgyógyász. Ez ilyen elõrehaladott terhesség mellett szigorúan tilos lett volna. Az asszonyt még 23-án este belgyógyász is megvizsgálta – tehát nem vártak reggelig –. hogy néz ki Krisztina. hogy valóban nem történt orvosi mulasztás vagy mûhiba. és instrukciót kérhetett volna. Ismét nem. A fentiek ellenére Farkas Ferenc az orvosi etikai bizottsághoz és ismét a rendõrséghez fordult. vagy ha legalább . sinus tachicardia. Ráadásul a referáló füzetbe – amelynek az ügyelet alatti összes fontos történést és ténykedést rögzíteni kellene – mindössze ennyi került: „Farkasné Mailinger Krisztina 4. hogy nem kapott levegõt. hanem már sokkal korábban elhalt magzatot emelt ki. Õ azonban nem ezt tette.” Pontosítsuk utólag a történetet az orvosszakértõi vélemények alapján! Krisztina toxémiás volt. ezt a kórtörténeti dokumentumok is bizonyítják. s Nagy doktor a szülõszobán ijedten látta meg.

* Zalányinak Mosonmagyaróvárott nem volt kinevezése. Az újszülöttosztályra nem sokkal. határozott vezetõként õ bizony haladéktalanul megteszi a szükséges és elkerülhetetlen lépéseket. tehát ugyanannyit terheltek a nõgyógyászatra a háromperces abortuszokra. hogy Zalányi doktor egyáltalán nem felelõs a történtekért. nézd meg. Dr. Apró trükkök persze be-becsúsztak a számításokba. hogy véglegesítsék helyettesét. s arra jutott magával: tovább nem vállal semmiféle felelõsséget helyettese szörnyû viselkedéséért és dolgaiért. Március 23-án – egy héttel a szerzõdés . mint az ötórás sebészeti operációkra. ettõl van hiány vagy mástól. hogy Nagy doktor helytelenül és jogtalanul a Farkasné-ügyet szegény. 1999 februárjában a kórház vezetése önkormányzati ülésen be is jelentette: személyi változtatásokat terveznek. az utolsó csepp volt a pohárban. hogy kemény. amikor alá kellett írnia: javasolja-e a meghosszabbítást vagy sem. s ebbõl kiderült: a szülészet-nõgyógyászat egyenlege: mínusz 15 millió forint. Kettejük között feszültté vált a viszony. azonban persze már egyre gömbölyûbben: a szülészeten hiány van. Nagy doktor ellopott 15 milliót. azonban Nagy doktor igen. Március végén volt ismét aktuális Zalányi három hónapos szerzõdésének megújítása. Nagy doktort véletlenül mindig éppen akkor szorították sarokba. mitévõk legyünk! – akkor Farkas Patrik ma is élne. Vörös László igazgató – kevéssé meglepõ módon – úgy foglalt állást a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyben. Ám eddigre Nagy doktor teljesen világosan látta: az egész osztály és az egész kórház számára elviselhetetlen Zalányi ittléte. A megyei szülész fõorvossal például közölte. Kimutatást készített az egyes osztályok kiadott költségeinek és befolyt tbtérítésének helyzetérõl. háromhavonta kellett megújítani a szerzõdését. elsikkasztottak 15 milliót a szülészeten. hogy leírhassa: további három hónapot sem javasol.reggel hétkor azzal fogadja Nagy doktort: – Gyere. Vörös doktor bebizonyította. vétlen Zalányi doktorra próbálta kenni. ám nem volt abban a helyzetben. a szülészeten eltûnt 15 millió. A mûtõk használatát például „ egy mûtét az egy mûtét”képlettel számolták. Az igazgató pénzügyi adatokkal is alátámasztotta döntése helyességét. Ám újra és újra a szülészetrõl esett szó: miért mennek el az asszonyok máshová. S amikor az önkormányzat is firtatni kezdte. Azt végképp nem volt hajlandó aláírni. Egészen márciusig. miért van itt még mindig Zalányi és így tovább. A 15 millió hamar lábra kapott. mik történnek a városi szülészeten. de valamivel több betegszállítást sikerült kihozniuk. mint a traumatológiára.

és bejelentette: – Nem vagyok hajlandó tovább Zalányival dolgozni. Ám – pláne mert az önkormányzatnál már õt is kezdték támadni – meglépte a beígért személyi váltást: kirúgta Nagy doktort az osztályvezetõi székbõl. a megyei szülész fõorvoshoz. – Úgyis tudod. Nagy doktor betegállományba ment. és átadta a papírt: „ Tájékoztatom. Vörös megegyezett az osztályvezetõi megbízás elvállalására Oszwald doktorral. –Most már tisztázni kellene a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyet is – hangoskodott Zalányi Sámuel –. sem szakmai kvalitásai alapján nem tartott alkalmasnak másodfõorvosnak. jaj. Amennyiben részletes indoklást óhajt kapni a vezetõi megbízás visszavonásáról. Nagy doktor nem óhajtott. Gardó doktorhoz. rögtön az értekezlet után elment Gyõrbe. de két hét múlva behívták õt. Továbbra is fõorvosi beosztásban a mosonmagyaróvári kórház szülészeti-nõgyógyászati osztályán kívánom foglalkoztatni. részt vehetsz rajta! – tette hozzá gálánsan.megújításának határideje elõtt – fölment Vörös doktorhoz. mert abban én egyáltalán nem voltam hibás. Együtt kapta meg az adjunktusi helyett a fõorvosi sarzsit és az osztályvezetést. ahol ezt bejelentem. ha óhajtasz. valamint hogy az osztályvezetõi állásra pályázatot írjanak ki. tarthatatlanná vált a helyzet! – Az igazgató egy hangot nem válaszolt. Oszwald doktor leültette az osztály mind a nyolc orvosát. –Hát akkor – vette kézbe az irányítást Oszwald doktor –. az egész egy fölfújt dolog. és nem ment bele a veszekedésbe. amit Nagy fõorvos próbált rám kenni! –Samu. akit Nagy doktor 95-ben sem emberi. s beszélgettekvagdalkoztak a korábbi dolgokról. hiszen már nem volt akadálya a szerzõdése meghosszabbításának. Dr. miért hívtalak – fogadta õt Vörös László. Egyben intézkedtem vezetõi pótlékának megvonásáról. március 31-ével eddigi munkája elismerése mellett megvonom osztályvezetõi megbízását. – Mert én a továbbiakban nem vagyok hajlandó együtt dolgozni Nagy fõorvossal! . Nagyot! Március 30-án délelõtt kapta a telefont Nagy doktor: fél egyre menjen az igazgatói irodába. de hamar! – felelt Gardó. s neki már úgy adta elõ: a fõorvosi kar tudtával és egyetértésével mentette föl Nagyot az osztályvezetés alól. az enyém más! – válaszolt halkan Nagy. ez a Te véleményed. És április 1-jén papír készült az osztály orvosainak aláírásával: õk nem akarnak Nagy doktorral dolgozni. de hamar. –Jaj. Nem Zalányit. Vörös László igazgató” – Egy órára rendkívüli fõorvosi értekezletet hívtam össze. Most eljött az õ ideje. ki óhajt együtt dolgozni a Nagy fõorvossal? – Halálos csönd fogadta a kérdést. azt hét napon belül írásban kérheti. Zalányi pedig továbbra is másodfõorvos volt. 1999. Vörös még aznap.

– / Félreálltam. megtiporták. a benzin meg nagyon drága. Az lenne a legegyszerûbb. valamint egy másik vélemény a biztosító által felkért szakértõtõl. valamint a menopausa-szakambulancián teljesíthet szolgálatot. olvasd el a két szakvéleményt. Farkas Márton szakértõi véleménye Farkasné Mailinger Krisztina ügyében. menj azzal! –Ráadásul rendelésem van éppen! –Az nem baj. Gardó doktor végigolvasta a két szakértõi véleményt. hát ez nem gond.: / Nem pöröltem. akiért kezdõ korától igen sokat tett Nagy doktor. s még ahhoz is volt képe. Vörös telefonon hívta Nagy doktort: – Gyuri. gyere föl. amolyan vándororvosként. Mást nem tehet. csak sáros volt valamiben. „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárra. és akkor még én mossam ki a barátodat a moslékból? Ember. És ezt csinálja május eleje óta. Most igen. és kiment. az onkológián. engem emiatt rúgtál ki! Ne õrülj már meg! Kirúgsz engem. Majd csatlakozott hozzájuk Balogh doktor is. Inkább „ kibekkeli” amíg kiderül az igazság – ha túléli. és menj el Gardóhoz. a másikon amott. ha bírja . de hát most nem errõl van szó. gondolkodj már! –Jaj. egyik nap itt. letöröltem. és nagyot sóhajtva kérdezte: – Miért küldött Vörös? . Zalányira nézve. –Köszönöm szépen – állt föl a volt fõorvos. rá. Õ t Óváron besározták. ha összepakolnának.–Én sem – vágta rá azonnal Zalányi. A kórházi autóval. akkor most nem rendelsz! Nagy doktor hat évig volt osztályvezetõ – az idõ alatt egyetlenegyszer sem kapott kórházi autóhasználati lehetõséget. a kórház érdeke mégiscsak fontosabb! Megkérlek. s mindkettõ súlyosan elmarasztaló volt a kórházra. mit lehetne ezekbõl kihozni. itt a kórházi autó. Gardóhoz! –Óh. eszem ágában sincs elmenni Gyõrbe. Vagyis az osztályra a lábát be nem teheti. Mindazonáltal május vége felé Vörös doktor újabb Zalányi-mentõakcióba próbált kezdeni. ha elmenekült. addig idegekkel és egészséggel. Megérkezett ugyanis az e fejezet elején már szerepelt dr. beszélj vele. Téged szeretnélek megbízni ennek az ügynek a tisztába tételével! –Hát ne kérjél meg! És tudod mit? Kirúgtál engem mint szülész osztályvezetõt. azóta paraszolvenciám egy fillér sincs. hogy lehet elsimítani a dolgot! –Laci! Te azt mondtad. s elmennének máshová.” – idézte magának Arany Jánost. De akkor tán mindenki azt mondaná: biztos tényleg vaj volt a fején. megalázták. Április végén kapott munkaköri leírást: május 1-jétõl osztályos fõorvosi státusban a rendelõintézetben. Mit tehetett? Ment. a fizetésem is kevesebb. hogy ehhez éppen Nagy doktor segítségét kérje.

–Mondja. ez már 99-ben történt. az a strici! –Nocsak! Maga ismeri? –Személyesen nem. a polgármesteri hivatalban: –A polgármester úrral szeretnék beszélni! – mintha biztos lehetnék benne. –Üdvözlöm. Hol másutt. –Frank Lajos polgármester vagyok. –Hátha tudja: igaz-e az is. Gondolod. Kende Péter vagyok. most meg eltûnt… –Hogyhogy eltûnt? –Múlt szerdán. Kapom a fülest: egy Halászi nevû faluból is afférja volt valakivel. senki nem tud róla.–Azért. Neked hátha van valami ötleted. július 7-én. Hónapokig kezelte. elõbb megpróbálok informálódni. Ajánlották neki ezt a sarlatánt. és a segítségét kérem szépen. Annyira nem kis hely Halászi. mert Te Zalányira próbáltad kenni az ügyet. és azóta eltûnt. a Kiss István lányával. idén az óvári kórházban valakivel baj történt a nõgyógyászaton. Azt mondják. hogy Zalányi sáros. de hiszen Magyarországon vagyunk. az istennek nem lett gyereke. amivel ki lehet mosni Zalányit. hogy merjek csak úgy nekiindulni. Hát akkor nem volt miért kirúgnia! * Amint keverek-kavarok. Az a hír járja. azért. legombolt róla 220 ezer forintot. az igaz. nulla eredménnyel. tehát a kórház biztos bukó az ügyben. innen-onnan csak érkeznek újabb hírek Zalányi Sámuel további mosonmagyaróvári viselt dolgairól is. délután öt órakor közölte vele: vissza kell mennie Szegedre. azt mondta. Állítólag elbocsátották. Szegény Oszwald Lajos fõorvos úr issza meg a levét Zalányi ténykedésének. és õ el is ment hozzá. pedig nagyon szeretett volna. lényegében biztos lehetek benne. Itt viszont világosan szerepel. ha õ ott marad. azt is hallani. most õt is felfüggesztették. a népek összevissza beszélnek. nem tudja folytatni a kezelését. hogy Zalányi Sámuel követte el? –Bizony õ. –Bizony. mindkét szakvéleményben egyértelmûen szerepel. hogy én exponálom magam ebben? Szó nem lehet róla! Te Gyuri! Akkor tulajdonképpen miért rúgott ki Téged Vörös? Amikor nálam járt. de jobb is neki! Szegény húgom sajnos megismerte. mire fizetett a húga ennyi pénzt? . hogy nem nõ az. hogy csak õ felelõs mindenért. valójában mi történt. –Mi történt? –Már negyvenhez közeledett. Én nem tudom. mert közölték a kórházzal: nem kapják meg az állami támogatást. tessék. –Nézd.

mire? Zalányinak zsebbe! Még a gyógyszereket is kézbõl adta. adom õt. Leballagtam a nõgyógyászatra. csak Oszwald fõorvos volt bent. írja csak! – és diktálja. adom a mamámat! –Tessék. mégis 220 ezret sikerült belõle kicsikarnia. Tényleg én voltam bent. hogy életben maradt. meg tudja adni Kissék telefonszámát? –Persze. Fölrohantam. kedves fiatal nõi hang hallózik. Én a húga vagyok. meddig kell bent maradnia? –Nem.–Mire. a mûtét délutánján. Bemutatkozom. –Tudják. azt mondta. Pár napig még biztosan. amit Zalányi mûvelt vele! Bûncselekmény. Mi van a lányával? –Jaj. hál’ istennek. Nem is járt hozzá soká a húgom. persze azt nem Zalányi végezte. meg sokféle gyógyszert kell szednem. Nos. –Bánhídi Róbert vagyok. Szörnyûség. mi járatban vagyok. hogy tûrhetik ezt el. –Jó. ne nézzem meg a lányomat. az intenzíves orvos megnyugtatott: most már életben marad a feleségem. Hívom õket. Én csak azt nem értem. de még az a szerencse. mert még meg is rugdostam volna! De a võm pontosabban el tud mondani mindent. – Sajnálatos érvágás történt mûtét . –Jaj. Anyósom éppen jött ki zokogva a kórházból. És közben állandóan hallani: jó csomó mûhibát követett el jobbra-balra ez a fickó. igen. a második operáció már rendben volt. –És Zalányival találkozott? –Én nem. csoda. édes istenkém. egyelõre nem mondtak semmit. –És hogy van Edina? –Most már jól. hogy pótolják a rengeteg elfolyt saját vérét! – Kérdezte. mert valószínûleg ezek után már nem lehet többet gyereke. elhebegem. Aztán amikor hallotta. õ mondta. újból meg kellett mûteni. Úgyhogy csak két nappal késõbb láttam a lányomat. szegény Edina most is bent van a kórházban. sok-sok palack vért kellett adni neki. én föl se menjek az intenzívre. Edinát az intenzívre vitték. köszönöm szépen. és õ maga a saját irodájában szó szerint ezt mondta: – Sajnos a lányával csúnya mûhiba történt! Az operáció közben átvágtak egy artériát. üdvözlöm. nem receptre írta föl. igazi bûncselekmény! –Honnan tetszik ezt ilyen biztosan tudni? –Behívatott engem rögtön a mûtét után az Oszwald fõorvos úr. mert nagyon rossz állapotban van. –Hát. vane már Edinának családja. Zalányi eltûnt. szívesen. De várjon. jó napot kívánok! –Csókolom a kezeit. ezt én sem. Kende Péter vagyok. amikor már lehozták az intenzívrõl. hogy cukros is vagyok. ne is kérdezze! Szegénykémet újra kellett mûteni. baj van. komolyan mondom.

Beóvakodom a másodikon a nõgyógyászati osztályra. a portás rám is dörren: – Tessék! Ilyenkor legjobb az egyenes út: hazudni kell! – Jó napot. fémtábla: látogatási idõ: 16–18 óra között. Kétágyas szoba. megvan: Bánhídiné Kiss Edina. azt hiszem. a kezelõbe. mindenki azonnal küzdött a felesége életéért. tessék csak. a biztonság kedvéért legelõbb Edinát szeretném elõkeríteni. benézek a kórtermekbe. konzíliumba jövök! – végül is nem hazudok nagyot. * Bevallom õszintén: mint a paripa. –Magát én ismerem valahonnan. remélve. olyan lettem. és fogalma nem volt róla. –Ezt Magának hoztam – nyújtom át a virágot. lukról lukra. a beletûzött betegnevekkel. úgyhogy amikor nekiiramodom a bejáratnak. bámult. No. Érdekes. ha dobpergést hall. Kende doktor vagyok.közben – közölte velem –. Ám az elsõ. amit meglátok. már hajnalban a kocsiban ülök. Hamar megtalálom a kórházat. Maga Kiss Edina? –Igen. szerencsére nem véna. a Cserháti fõorvos úr. Jött azonnal mindenki. a férje meg hentes. mitévõ legyen. Útközben vettem virágot. tökmindegy. nem tett semmit. –Akkor rendben. akit elértünk. –Csókolom a kezét. 7-es kórterem. úgy tudtam. milyenfajta. így eredményesebb elbánásban részesülök. Ám a lépteimre fölriad. de honnan? . vérért. itt nem. normális látogatónak tûnök. én vagyok – ásít nagyot a vörösre festett fiatal lány. a Tóth doktor. és Európa legdrágább autópályáján lerobogok Mosonmagyaróvárra. Talán jobb is így. a kettesen fiatalabb alszik. hogy Zalányi – amikor operáció közben átvágta ezt az eret – csak állt. és Zalányi ledermedve álldogált. megnézem a szokásos kis táblát. Az egész mûtõ vérben úszott. hanem csak artéria. másnap szombat lévén. Nem is bírom ki. hogy megmentsük. az elsõn idõsebb nõ olvas. A sebészeknek sikerült is összevarrniuk az érfalat. én is rögtön bemosakodtam. a nõvérpulthoz – sehol egy orvos vagy nõvér. Halásziban a zoknigyárban ketlizõ. hanem a nõvérek szaladoztak orvosért. és kétségkívül orvosi ügyben kódorgok. Azt már késõbb hallottam a nõvérkéktõl. különbözõ zavaros emberi jogi megfontolásokból ezt már rég eltörölték. Nem is õ hívott segítséget. a doktor igaz. két órán át harcoltunk. Végigjárom háromszor a folyosót. õ készíti a zoknik elején a lábfejvarrást. doktor úr! – enyhül meg azonnal a feudális hatalom szigora a nemesi cím hallatán.

de aztán a nagy idegességben eszembe jutott: amikor agykárosodott lett és meghalt a baba. –Jöjjön. szóval beestem. Zalányinak mindenféle mûhibái voltak mindenütt. azt mondta. hogy õ az. a bal oldalon. Csak nem Zalányiról akar kérdezni? –De bizony róla. a Maga könyvében is olvastam róla.–Orvosimûhiba-ügyekrõl írok. a kórházba. Van már egy hatéves gyerekem. hogy fölállni se bírtam. várva a felvételre. Befeküdtem. ahol már dolgozott. –Jaj. s Edina mesélni kezd: – Május elején egy hétfõn lettem rosszul. de nem is jöttem rá hirtelen. jött Zalányi. a sok szörnyûség közül melyik volt. láttam kétszer is a tévében. Kedden reggel bejöttem ide. Mellém ült egy idõs nõ. Gyerekfejnyi ciszta a bal petefészeknél. –Ismerte õt? –Nem. hadd lopjam ki Magát innen. rágyújtunk. ” várra. Éppenséggel lehettem volna terhes is. libabõrös lesz mindenem! – és már törölgeti a kezét a paplanhuzatba. menjünk ki a teraszra. holnapután meg is csináljuk! –Jó. ha azt mondják: kisbabája lesz? –Igen. Közben meg rájöttem: Te jó isten. nyugodtan tudjunk beszélgetni! –Jó. hát a szobatársaim is mind azt mesélik. De nem voltam. abból meg nagy baj lehet. meg olvastam a könyvét is. és azt kérdezte tõlem: –Te. de annyira. csak nem ez fog mûteni? –De. Maga tudja! – Másnap a férjem bevitt. alig bírtam magammal. persze. mit mûvelt? Emberek halnak meg a kezei között! Olyan ideges lettem rögtön. ez sürgõs. hanem egy 140 milis ciszta. hogy s mint vagyok. –Ez rendben lett volna. amint kiejtem a nevét. megvizsgált elõször hüvelyen keresztül. . doktor úr. –Jaj. Levitt aztán ultrahangra. De hát nem tudtam mit tenni. és azt mondta: kisbaba lesz. ott meg azt közölte: –Hát itt probléma van! Ez nem kisbaba. nézzen ide. Ezt sürgõsen mûteni kell! –Mennyire sürgõsen? –Holnap befekszik. oda csak a betegek járnak! –Az jó lesz – kisomfordálunk. de nem védekeztem. Azt elõször nem is tudtam. No. amit õ mûvelt. A Fókuszban láttam még a keszthelyi mûhibaügyét. Ám amint ültünk. szétnyílhat a cisztám. –Ez? Ez a sintér? Hát ne már! Ne engedd! –De miért? –Nem láttad a Fókuszban. Rettentõen görcsölt a hasam. Éppen Zalányi volt az ügyeletes.

–De fõorvos úr. az egész testem remegett. Elõtte abban maradtunk. minden rendben lesz! – de én bizony nagyon rettegtem. talán nem bízik a Zalányi fõorvos úrban? – kérdezte. igen utálták. a másikon infúzió. Akkor megértettem: az intenzíven vagyok. Féltem. Hülyeséget meg nem akarok Magának mondani.meg amikor meghalt a kismama is. Kivettük a cisztáját. mellettem egyik oldalon vér jön belém. láttam. Még a nõvérkék is szörnyûségeket mondtak rá. és azokon keresztül végzi Zalányi a ciszta kivételét.vagy nyugtatószert. legyen egészen nyugodt! – de én csöppet sem voltam nyugodt. –Micsoda? – Halálosan megrémültem. Amikor föltettek a mûtõasztalra. Nagyon féltem. fölöttem monitorok. ott lesz Maga is. de rögtön vissza is raktam. azon nem lehet már változtatni. mindenembõl csövek lógnak ki. és amint körbepillantottam. szeretném. meg az egyik baba is. – Nem mertem megmondani neki: bizony. Legelõbb megfogtam: megvan-e a lábam vagy mûlábam lesz? Megtaláltam. No aztán csütörtökön 11 óra körül kerültem sorra. és kértem: –Fõorvos úr. – No. nem bízom. Délután arra ébredtem. és a másik babának ott lett agydaganata. doktor úr. magammal voltam elfoglalva meg a félelmemmel. én annyira félek! –Nem kell semmitõl félnie. nem kell aggódnia. Annyira izgultam. Bennem volt. hogy lúdbõröztem tõle. végig figyelni fogom a mûtétet a monitoron! A holnapi mûtéti beosztást már kiosztottuk. A férjem halottsápadt volt. kis baleset történt Magával. a helyén volt. Úgyhogy még szerdán megkerestem Oszwald fõorvos urat. Csak másnap reggel ébredtem föl. de én is követem az eseményeket. Megjelent Zalányi. valahogy éreztem: baj lesz. Csak azt tudom: nem szerette senki. És többre nem emlékszem. de nem hatott igazán. Elaludtam. levettem az arcomról a maszkot. Azt még utoljára fölemeltem. az altatóorvos kelteget: – Edina. a másik orvos rátette az arcomra a fekete altatómaszkot. Olyan sok rosszat hallottam Zalányiról. csak közben sajnos elvágták az ütõerét a jobb lábánál. itt a férje! – az arcomon lélegeztetõmaszk volt. Megfogtam a kezét. ahol volt a kis fején vörös folt. – Mi történt velem? – . –Jaj. De mindenki. határozottan utálták. ígéri? –Persze. –Miket mondtak? –Hát. hanem csak beszúrnak három tût. ha inkább Maga mûtene meg! –Miért. nem vágnak föl. Beadták a szokásos kábító. ott leszek. és újra elaludtam. és azt kérdeztem: – Hol van az Oszwald doktor úr? –Rögtön jön – felelt Zalányi. Odajött Oszwald doktor: – Edina. sõt. nem is emlékszem már.

se feküdni nem bírtam. ahányszor szólt hozzám. Most hogy van? –Nem is tudom. de nem operálhat. nagyon sajnáljuk! Mindent megteszünk. kérdezte. nem lesz belõle semmi maradandó károsodása. Azt már én végeztem. Edina. mindenki besereglett a mûtõbe. Megnéztük a lábát ultrahangon. hogy baj lesz. Császározni igen – azt sem értem. milyen. de õ valahogy más volt. csak nem látta a nagy vérzéstõl. Öt litert vért kaptam. –Amit mondtam: véletlenül átvágták az ütõerét. Edina. s neki elmondta õszintén azt is: – A Maga lánya érezte elõre. . azokat hogy nem vette észre Zalányi mûtét közben. Négy napig voltam az intenzíven. mintha császármetszést hajtottunk volna végre. kedves volt.azt sem tudtam. Amikor a baleset bekövetkezett. Anyukámtól is bocsánatot kért. reméljük. Egy hétköznapi cisztaeltávolítási mûtétbe! Mert Zalányi közben átvágta az ütõeremet! Oszwald fõorvos úr sokszor bejött hozzám. A nõvérek közben elmesélték: icipici híja volt. kiderült: a jobb oldali petefészkem mellett van még két ciszta. Nem is tudom. jól vagyok-e. és átvettem a mûtétet. azokat most már persze nem Zalányi. Végig alig-alig voltam magamnál. Én ránézni sem bírtam. mindenem fáj. borzalmas rohangászás volt. Most. Amikor meg visszajöttem kontrollra. és rávágtam az ajtót. hova vegyem a levegõt hirtelen. ott. Azt mondták. Amikor már visszakerültem az intenzívrõl a nõgyógyászati osztályra. Nem szóltam neki egy árva szót sem. azt szavakkal ki se tudom fejezni! – csak ennyit tudtam neki mondani. se ülni. csak elfordítottam a fejem. A lábam aztán is borzasztóan fájdítottam. miért hagyta bent. és megkérdezte: – Mondja. Persze lehet. hogy lehet? Vizsgálhatja a kismamákat. hanem az Oszwald fõorvos vette ki. simogatott. Nem tudom. én azonnal beöltöztem. Föl kellett vágni a hasát. –Nézze. elkapott. Más. nagyon sajnáljuk! Zalányi is odajött néha. bevitt valami üres szobába. Ne haragudjanak. a második mûtétnél hallottam: Zalányit Oszwald fõorvos úr azóta nem engedte operálni. De szerencsére meg tudtuk menteni az életét. Tizenkét nap után mehettem haza. itt hiba történt. Ha nincs óriási szerencsém. a mûtõasztalon meghalok. Rengeteg vért vesztett. hogy nem véreztem el. az osztályon egy lélek nem maradt. hogy teljesen rendbe jöjjön. miért romlott meg ennyire a mi kapcsolatunk? –Hát doktor úr! Maga meg mer ilyet kérdezni? –És mit érez? –Ami gyûlöletet én érzek. azokat újabb mûtéttel ki kell venni. amit õ okozott! Na.

de azt is csak úgy. kérdem én. hogy bárminõ módon elkerüljön – nyilván olyan nagyon nem ragaszkodik hozzá. Nem arról van szó. No meg mégiscsak az õ osztályának tekintélyét rombolja. egész nap itt van. –Üdvözlöm. hajlandó szóba állni velem. a második mûtétemnél a folyosón odajött hozzám. pedig isten bizony nem szívesen teszem nem sterilen. elment Mosonmagyaróvárról. mert elõzõ nap megtudtam: Oszwald fõorvos ma ügyeletes. egyikük megmutatja Oszwald doktor szobájának ajtaját. máskor sem! –De miért? –Hagyjuk ezt. barna hajú. hogy csak most. Kende Péter vagyok. de még mindig iszonyatos gyûlöletet érzek Zalányi iránt. konkrétan vagy általában? –Általában nem akarok. Márpedig akár kirúgta Zalányit. de nem találom. van énnékem annyi bajom. Oszwald doktor úr azt mondta. ahhoz elõzetes fõigazgatói engedélyre van szükség. Szóval azt remélem. Kénytelen-kelletlen bemasírozok a szülõszobára. olvastam a könyvét. Ne haragudjon. mirõl akar beszélni velem. és – ne is haragudjon! – én nem szeretnék önnel beszélgetni. Na. Mi több. ki ön. és szeretnék Magával beszélni pár mondatot. nagyot villan a szeme. tudom. kopaszodó orvos nyit ajtót. és azt kérdezte: – Hogy tetszik lenni? –Szarul! – válaszoltam bunkó módon. és elmondani ezt-azt Zalányiról. ne kelljen a szemébe néznem. akár kilobbizta. Én pedig nem akarok. elment Szegedre tanítani. Hiszen kis híján megölt! * Nem utolsósorban azért rohanok azonnal. Ott aztán a nõvérpihenõben találok is nõvéreket. mit taníthat ez? Mert bevallom õszintén: azóta hónapok elteltek. nõvért se. ami éppen elég. mirõl! –Nézze. . –Pontosan tudom. Maga pontosan érti! Én negyedik hónapja megbízott fõorvos vagyok. amint megpillant. –És hogy van a lába? –Szarul! – aztán hallottam. Keresgélni kezdem hát az osztályon. Negyvenes. hogy elfordítottam a fejem. majd visszairamodik a másik szobába. Õ bekopog.Most. most legutóbb a Nõk Lapjában Magával megjelent interjút is. nem szeretnék Magával egy szót sem társalogni! Egyébként is van itt belsõ szabályozás: ha bárki nyilatkozni akar a sajtónak. szombaton ide. –Most nem akar. akár eltanácsolta. –De még el se mondtam.

hogy megint eltévedek. ott nem találom a másik lépcsõházat. Rettegett tõle mindenki. hanem az osztály felé veszi az irányt.–És bent van a fõigazgató úr? Hátha hirtelen engedélyeztethetjük a dolgot! –Azt én nem tudom. ebben a kórházban az ember kiköpi a tüdejét. –Azt hallotta. az ötödiken van az irodája. mire elér valahová! – Le a földszintre. s láthatóan megnyugszik. miként létezhet az. –Akkor nem volt ott véletlenül. jöjjön! –Köszönöm szépen. –A nõgyógyászatra is? –Persze. ha baja lenne abból. –Csak egy osztályon vagy mindegyiken? –Hol ide. neki is nagyot villan a szeme. fölajánlja. dr. oda is. õ nem vissza a szobájába megy. hogy elkerült innen. Vörös hajú. Vörös igazgató úr szobáját keresem! –Áh. Fölérek a harmadikra. és akkor odaérek a másik lépcsõházhoz. mindent. hátha tud segíteni: –Legyen kedves. Nõvérke jön szembe. ha ragaszkodik hozzá! – én nem fûzök árva hang kommentárt sem ahhoz. Én vittem többször is a vért szegénynek. hátha mégis! –Még soha nem volt bent szombaton! De arra menjen balra. . nem Edinához megy. viszontlátásra! – újra parolázunk. zöld köpenyes fiatal fiút kérdezek. ahol azonban csak valami gépházba. akkor mindenki ott volt. amikor Zalányi operálta Kiss Edinát? –Dehogynem. hol oda osztanak be minket. –Le kell menni a földszintre. amikor csak útbaigazítást kérek. s nekiindulok a lépcsõnek. legalább én vegyem komolyan a sterilitás követelményét. hogy a kórház igazgatója még soha nem volt bent szombaton. onnan újra föl a másik lépcsõházban! –Atyaisten. hogy szóba állt velem. jószerivel az egész kórház. jó. Elmenõben látom. akkor le. amint meglát. Viszontlátásra! –Sajnálom. –Na. Remélem. onnan a negyedikre. talán a sebészetre jutok.meg fölviszem liften. Hol az ötödik emelet? Az én kedvemért csak nem tüntették el! Lejjebb ballagok. becsukja a szemét. Maga mûtõs? –Igen. amíg átmegyek a mûtõn. õ biztos nincs bent! –Én azért megnézném. esetleg tetõfeljáróra nyílik vasajtó. Vörös Lászlónak hívják. De hát nem ez volt ez elsõ mûhibája Zalányi doktornak. nem szeretném. A hetedik kórteremben találok egy orvosnõt. Nem teszem meg. de ezen annyira eltöprengek. Hála a jó istennek. mi történt? –Persze.

az igazgató úr nem most tesz kivételt bejárási szokásai alól. a nõgyógyászatra. dr. hogy szabadon bóklászhat a kórházban? Itt járt a Kende! Mindenféle nyilvánosságra fog kerülni! –Laci! – vágott bele Nagy doktor. Szerencsére a helyzet változatlan: orvos. ott semmit nem szabad mondani. Ám ki kellett vizsgálni. Nagy György. nem szabad senkinek szóba állni vele. mûhiba. Terhestanácsadáson látott olyan képet: Zalányi rendelõje elõtt egyetlen 15-16 éves lány ült. mintsem hogy Zalányi kezére adja magát. nõvér sehol. Nem Zalányi betege volt. és kiszállok. Marton Péter és dr. Olyanokat hallani róla. a Magyar Orvosi Kamara városi elnöke. – Annyira félünk a nyilvánosságtól? Úgyhogy aztán másnap a kórház valamennyi osztályán a reggeli referálón elhangzott az utasítás: ha újra idejön a Kende Péter. igazán nagy tisztesség ez énnékem. KP) * 1999 május végére. június elejére odáig fajult a helyzet Zalányi körül. nem merek indok nélkül tovább kérdezõsködni. vagy mind a . Senki nem volt hajlandó Zalányihoz menni.mikor mit fog megint mûvelni! – Közben fölérünk az ötödikre. Csak behúzott. mert az lejáratná az intézetet. a másik orvosnál legalább húszan várakoztak. lelakatolt vasrácsok fogadnak. Az orvoskamara elnöke nem szólt egy szót sem. dr. Végül – a pletykák szerint – az önkormányzat illetékesei közölték Vörössel: vagy Zalányi megy. hogy történt bármi mellényúlás. s visszaóvakodok a másodikra. jelen volt Cserháti Géza sebészdoktor. hogy azt egyre többen tarthatatlannak ítélték. neki semmi köze nem volt a történtekhez. hogy széles ívben kerülték a nõk. s nem is biztos. Úgyhogy ismét lépcsõzök kicsit. Vörös megbeszélést tartott. Majd Vörös doktor magából kikelve üvölteni kezdett: –És itt járt a Kende! Micsoda kupleráj van itt. megköszönöm a segítséget. korábbi igazgató. a teraszon Edina másik három nõvel beszélget. és semmit nem szabad mondani neki! (Halkan hadd tegyem hozzá: büszke vagyok erre. Oszwald Lajos megbízott osztályvezetõ. * Nem sokkal ezután a mosonmagyaróvári kórház szülészetén egy rajkai kismamának méhen belül elhalt a magzata. Vörös nagy tirádát tartott: ha behívnak bárkit megyei orvosetikai ülésre. ember sehol. Õ maga – mondja – inkább elvetette volna a babáját. könnyen lehet. Egyikük – terhessége vége felé járhat már – elmeséli: Zalányinak olyan híre volt már a városban.

Vörös Nagy doktornak is. hogy engem összemaszatol Vörös doktor – azt azért megválogatom. A szerzõdése június 30-ával járt le. Egyébként az említett orvos sem dolgozik már a kórházban. melyrõl októberben a kórházvezetés az önkormányzattal és a megyei tiszti fõorvossal együtt hozza meg a végsõ döntést. Gyuri! –Szervusz. hogy állást keressen magának. hová mész? –Megyek vissza Szegedre. Már a szakmai kollégium elõtt van az új. egyetlen érvényes fõorvosi pályázat. számomra különös kijelentést tesz: „Betegforgalmunkhoz képest elenyészõ a panaszok száma. így a rendelõben az egyik szobában Zalányi fogadta a betegeket. kinek adok a véleményére. Szervusz. s szakmai mulasztást nem állapítottak meg. s átballagott a szomszédba: –Elköszönni jövök. még ha .” Ejha! Ez szép! Én eddig kifejezetten azt gondoltam. Sokkal nagyobb baj. az Egészségügyi Fõiskolán fogok tanítani. a nyilvánosság elõtt meg pláne. hogy Nagy doktort rágalmazza. S az igazgató két. másoknak is elmondta: fél évet adott Zalányinak. Két halvaszületés történt. de az ott leírt. Ez szerdai nap volt. bár utóbb a szülészet-nõgyógyászaton két szomorú eset is elõfordult. Samu! * 1999. Vörös László igazgatót interjúvolja Vida István újságíró Remények a Karolina Kórházban címmel a mosonmagyaróvári kórház helyzetérõl. –Nocsak. a másikban Nagy doktor. Ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében is. a Kisalföld. õ. hazudni csúnya dolog. Attól persze mi még kudarcként és õszinte együttérzéssel éltük meg a történteket. Mindkét ügyben a megyei orvosi kamara etikai bizottsága és igazságügyi orvosszakértõ is vizsgálta a körülményeket. Dr. szerintem túlkarikírozott eset 10 évvel ezelõtt és nem nálunk történt. –A nyáron az egyik mûhibapereket taglaló könyvben is szerepelt egyik volt kollégájuk neve… –Ez igaz.ketten. Nem az izgat fõképpen. Tizenegykor Zalányi végzett. szeptember 3-án érdekes cikket közölt a Mosonmagyaróváron is helyi lapnak számító Gyõr-Moson-Sopron megyei napilap. az igazgató is. és a szakrendelõben dolgozom majd.

ki ne fusson ezekbõl. hogy az eljáró orvos. Szabályos helyreigazítási kérelmet küldök a Kisalföldnek. naiv. hogy a kötet írásakor dr. Budapest. Hamar döntök hát: nem hagyhatom ennyiben. Fölhívom hát a fõszerkesztõt. Márpedig mi. 1999. ahogyan Vörös dr. Vörös igaztalan vádját. Az igazság ezzel szemben az. hiszen kimondatlanul. de teljességgel egyértelmûen az õ nyakába varrja Zalányi bûneit. hatalma. hogy ezt késõbb a kórház felelõsségbiztosítója is elismerte. elvtelenül mentegesse egykori egyetemi csoporttársát. Mosonmagyaróváron egy ilyen nyilatkozat végleg tönkretehet valakit. Zalányinak még sokkal kevesebb mûhibájáról sikerült tudomást szereznem. szerkesztõséget is vezettem. hogy ezzel is kimentse. ha nem teljesen egyértelmû a kórház felelõssége. s az érintett szülõkkel egyezséget kötött. mert erõsebb hatása van. mert . olykor helyreigazítást is közöltem – csak nem lehetek oly illetlen. most nem ér rá velem beszélgetni. nyilatkozott – hogy szakmai szabályszegés nem történt –. mint ahogy az eddig megtörtént Nagy doktorral. Én. Nem válaszoltak ugyanis semmit. dr. elõször azt hiszem. A két eset közül ugyanis az egyikben az igazságügyi orvosszakértõ éppen hogy nem azt állapította meg. Istenek? – orvosi mûhibák címû könyv írója A sajtó-helyreigazításra szigorú törvényi határidõk vonatkoznak. Kende Péter. a szülészet-nõgyógyászat személyi változásáról nyilatkozott. Hát nem igyekeztek. szeptember 6. Zalányi Sámuel súlyos szakmai szabályszegést követett el. a helyi sajtónak mennyivel nagyobb ereje. s kérem a következõ szöveg megjelentetését: HELYREIGAZÍTÁS Szemenszedett hazugság dr. Ott helyben. dr. Zalányi Sámuelrõl írtak túlkarikírozottak.indirekte is. Olyannyira. Vörös Lászlónak. a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatójának a szeptember 3-i számban a kórházban történt két halvaszületésre vonatkozó állítása. Zalányi Sámuelt. a Mik vagytok Ti. még alaposabban. amit Vörös dr. aki elõször közli. a Kisalföld szerkesztõsége igyekezni fog. miszerint könyvemben a dr. dr. (Ez pedig nemigen szokása a biztosítóknak. Mégiscsak újságíró vagyok magam is. mint amennyit õ ténylegesen elkövetett.) Hamis az a beállítás is. hanem pontosan azt. hogy kollégákkal ne próbáljak korrekten megállapodni pereskedés helyett. Egyébiránt kikérem magamnak és visszautasítom dr. számukra kártérítést fizetett. ezzel szemben az osztályvezetõ fõorvost õ azért mozdította el. barátját és védencét. pesti kávéházi debatterek azt alig tudjuk elképzelni is.

Az . Az október 8-i tárgyalás furcsán kezdõdik. Akár vádlott vagyok. háttér. második hívásomra pedig összesen annyit hajlandó beledörmögni a telefonba: nem adja le a helyreigazítást. az idõben el nem végzett császármetszés és a magzat méhen belüli elhalása között ok-okozati összefüggés áll fenn. (Azt nem magyarázza meg. ahol általában a felperes szokott ülni. két fiatal lány foglal helyet az íróasztal mögött. a terhes és a magzat észlelése nem felelt meg az adott helyzetnek. Legelõbb idézek néhány részletet az igazságügyi orvosszakértõi véleménybõl. Úgyhogy ripsz-ropsz el is utasítja a keresetemet. hogy akkor mi a búbánattal áll összefüggésben. az elõre látható anyai és magzati szövõdmény a terhesség megfelelõ idõben történõ befejezésével elkerülhetõ lett volna. talán jegyzõk. Idéz a Farkasné Mailinger Krisztinaügy rendõrorvosi boncjegyzõkönyvébõl és rendõrszakértõi véleményébõl. hogy még folyamatban van a per.” Majd közlöm: a túlkarikírozott ez esetben fõként nem jelzõ. hogy volt-e szó a könyvemben keszthelyi esetrõl is vagy sem. az nem 10 évvel korábban és nem másutt történt. Ha nem. hanem ténykérdés a tekintetben. amíg jöttem idefelé. Mivelhogy szerinte nem vagyok perlésre jogosult. Na mindegy. szóval elvitatkozgatunk. a bíró úr érezhetõen nem kedveli különösebben a hochmecoló. Rendezõi bal oldalon. legalábbis elhelyezkedésemet illetõen én is szót kapok. Engem dr. magyarázat: semmi. valamint kifejti. akár közönség. A Kisalföld szerkesztõségét képviselõ ügyvédnõ legnagyobb elképedésemre melléjük telepszik. nem ez a fontos. ha pedig igen. nem áll összefüggésben a kórház mulasztásával. ez pedig nem én vagyok. Az egészet egyáltalán nem értem. hivatkozik arra. fizettem illetéket. Az ügyvédnõ persze elutasítást kér. hogy a biztosító hajlandó kártérítést fizetni. hiszen én indítottam a helyreigazítási pert. okoskodó stílusomat. a megfelelõ észlelés hiánya. úgyhogy emiatt is kéri a kereset elutasítását. Rendezõi jobbon üresen marad minden hely.) A túlkarikírozott jelzõ használatát pedig véleménynek kéri minõsíteni. Mint például: az anya és a magzat észlelése 100 percen át elmaradt… a magzati szívmûködést 120 percig nem rögzítették… a császármetszést jóval korábban el kellett volna végezni… a toxémiás állapot ellenõrzése hiányosan történt. írtam keresetlevelet. akinek a személyére utal a cikk. az. Valamint hangsúlyozza: az indíthat sajtó-helyreigazítási pert. a vádlottaknak vagy a közönségnek szánt padra ültet. hát nem. én leszek a felperes. és kész. beadom a keresetet a Gyõri Városi Bíróságra: kötelezzék õk helyreigazításra a lapot. végig azt hittem.értekezlete van (akkor vajon miért kapcsolják be hozzá a telefont?). Lezsák József bíró magával szemben. Na. Indok. márpedig volt.

Mint ahogy azt is. Ideje lenne. aláírásgyûjtés az osztályvezetõ ellen – huszonévesek aláírás-gyûjteménye egy 30 éves szakmai múlttal szemben! Furcsa módja a pacientúraszerzésnek. és 18-án váratlanul meghalt. a kórház sorsáról? Több mint öt hónapja a szülészet-nõgyógyászat szakmai irányítás nélkül mûködik. jelen perben ennek semmi. Milyen kivizsgálás lehetett ott. Sokan tévesen azonosították az osztályvezetõ fõorvossal. Zalányinál halt meg egy jánossomorjai fiatalasszony kisbabája is. hogy édesanyámnak augusztus 16-án kellett befeküdni egy-két napra erre az osztályra. amikor 30 éve csak a munkájának élve itt van közöttünk egy elismert. kezdõ orvosokkal! Sajnos a szomorú véletlenhez tartozik. szakszerûen kivizsgálta. ahol a bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje? Ilyen bizottság dönt ebben a városban az orvosok. punktum. következésképpen õ nem köteles vizsgálni. Ez sem szokványos eset egy normális szülészet-nõgyógyászaton! Keringési elégtelenségre hivatkoztak. a kórház hírnevét. milyen peres ügye után fizeti az önkormányzat a kártérítés kamatait több évre visszamenõleg. Késõbb tévériportok. Az osztályvezetõ azonnali leváltása. õ még az aláírók között lehetett. Az ügyet a város egészségügyi bizottsága. kedves orvos. Nem Zalányi Sámuel volt a célpont.egész Vörös-nyilatkozat nem rólam szól. Még három hónapig rontotta az osztály. Zalányi Sámuelt kórházunk igazgatója vette ide és léptette elõ. úgymond. mielõtt újabb hibás döntések születnek. ha az önkormányzat mint a kórház tulajdonosa közbelépne. dr. Nagy Györggyel. De a végsõ döntést a megyei orvosi kamara etikai bizottságától várom. Tóthné Erdélyi Kinga mosonmagyaróvári lakos is helyreigazítási kérelemmel fordul a Kisalföldhöz: Ellentmondásosnak találom a mosonmagyaróvári kórház orvosigazgatójának kijelentéseit. de semmi jelentõsége. hogy a készülõdõ botrányhoz bûnbakot találjon. hisz nagyon régóta ismeri. Az igazgató. Miért lesz jobb egy új. Mert ez már rég nem a kórház belsõ ügye. ismeretlen osztályvezetõ. aki sok ezer gyereknek adott életet? A . ez év március végén intézkedett. de ezt a többi hibáival együtt elhallgatják. és lelkiismeretesen felülvizsgálná a történteket. Azonnali gazdasági vizsgálat a szülészet-nõgyógyászaton. pedig tudnia kellett peres ügyeirõl. újságcikkek már csak fõorvosként említik. hogy mindaz igaz vagy nem igaz. * Ám nem egyedül én háborodom föl nagyon Vörös doktor hazugságain.

ismertem a Zalányit. ha akarja. ha most sem kapna a város állami támogatást. Vida István újságíróhoz. Nem ezzel összefüggésben! –A Nagy doktort nem tiltottam el a mûtétektõl. vagy nem is tudom. Ám szeptember 15-ig hiába várja annak megjelenését. Nyerges Csaba fõszerkesztõre hivatkozva azt mondja. mert nincs megnevezve a könyve. Vörös doktor viszont levélben kéri Kingát: tisztázzák személyesen a félreértéseket. Anyám ettõl teljesen független. A lap ennek ellenére nem adja le írását. –Miért támad engem? –Én nem támadom. mert peres vagy vitás ügye van a kórházzal. Az újságcikkem miért nem engedi megjelentetni? Az ön válasza nélkül nem adják le. Teljesen véletlen. amelyeknél nem volt szakmai mulasztás. hogy nem akar találkozni Oszwald doktorral. akit az igazgató tett a nyakába. s Güll Csaba újságíró annyit közöl vele. Õ maga írta alá az Oszwald doktor által összeállított új munkaköri leírását. szeptember 6. Erre õ írásban kijelenti: nincs peres vagy vitás ügyük. Nem lenne csoda. akin keresztül sikerült országosan lejáratni kórházunkat. –Ezt a dolgot már vizsgálja az etikai bizottság. amiket írtam. a kórházigazgató válasza nélkül nem közlik Kinga cikkét.tragédiák nem nála történtek. Egy hete beszéltem vele elõször. Vida a fõnökére. amely óriási pénzeket akaszt le az orvosperekbõl. de ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében. hogy írását a lap. –Ez a Kende Péter egyébként egy ügyvédi irodának dolgozik. minek nevezzem. errõl a puccsról. Nincs joga perelni. Õ t miért nem kérdezik meg a történtekrõl? Két éve az igazgató már hozott egy jelöltet. Tóthné Erdélyi Kinga Kinga nem csupán nevének közléséhez járul hozzá. csak összefoglalom a történteket. – Elõször is fogadja õszinte részvétemet édesanyja halála miatt! Sajnálom. 1999. õ véletlenül került ide. írását átküldték a mosonmagyaróvári kiadóba. –Szóval a Nagy doktorról akar beszélni? –Igen. Én neveztem ki fõorvossá. mivel az újságíró szerint mondatonként meg tudja cáfolni. évfolyamtársak voltunk. Egyébként igen. De a Nagy doktor a 3 hónapos próbaidõ . Csak idézgetek. Nézzük mondatonként! Két halvaszületést. az illetékesek válaszával együtt tegye közzé. Olyan ember miatt hibáztatják. –Most jön egy idézet. Október 6-án fogadja õt igazgatói irodájában. de ahhoz is. Akkor telefonál. amelyet a szerzõ dr. hogy egymástól függetlenül megtorpedóztuk az ön nyilatkozatát. Kende Péter és a riportot adó doktornõ engedélyével írtam.

Nem engedélyezte a császármetszést. hogy aláírta. hogy aki ismeri Nagy doktort. A Nagy doktor pedig – bár elismerem. –Miért. rossz idõpontot vizsgáltak. és az az ügyeletes orvost marasztalja el. sokkal nyugodtabb a légkör. nyilvánosan! –Nagyon kérem. akkor megválaszoltam a kérdéseit. hisz ön vette ide! –Õ k ketten jó kollegiális viszonyban voltak. a Nagy doktor nagyon jó . Gazdasági vizsgálat volt. ön ártott a legtöbbet. Ez a politika! De meg kell mondanom. –Persze. Az egészségügyi bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje – ez igaz.után aláírta a meghosszabbítást! –Még jó. nem mutathatom meg. a leváltása elõtt már három éve feszültség volt az osztályon. –De tudja. Nem lehetett bemenni a szobájába. Most javult a helyzet. –De ezt az újságban kéne. És nem hiszem. amit pedig a kórházban csak a kijelölt helyen szabad. kandidátusi fokozata. amikor idevette a Zalányit! –Ne akarja ezt a cikket! Többet ártana vele. –A cikk megjelenése óta a kezemben van a független orvosszakértõi vélemény is a jánossomorjai kismama halvaszülésérõl. úgy nyilván nyugodtabb! A Nagy doktor egyébként nem tud errõl a cikkrõl. –De kérek valamit. csak a 7-tõl 9-ig terjedõ idõt. Nem volt panasz. és ön még Zalányit is odavette! –A Zalányinak volt egyedül az egész intézményben tudományos. –Nem csoda! Nevetséges. de voltak hiányosságok. annyit cigarettázott. hogy jó orvos. de még jobban Nagy doktornak! Higgye el! –Nem én ártok a kórháznak. –Nos. erre megesküszöm! Tõlem nem. nagyon lelkiismeretesen harcol a kórház pénzügyi dolgaiért. az a fõorvosi beosztásuk miatt összekeverte volna õket a riportok után. de elítélik az egész ügyet. nem bízott meg senkiben. aki pedig Zalányi volt. ha válaszolnék nyilvánosan a Nagy doktort illetõen. és a többieket sem hagyta. az én kislányom is nála született – nem képezte magát. Mindent maga akart csinálni. hogy megjelenjen ez a cikk! A kórháznak ártana vele. –Nem? –Az összes információt önkormányzati képviselõktõl kaptam. És nem bírta volna a vezetést. újságban Nagy doktort! –Ezt megígérem. Ismerje el nyilvánosan. mert nincs beteg. Maga szerint ki volt a hibás abban az esetben? –A Nagy doktor. akik névtelenséget kértek. kik vannak ott. pedig a kismama több hete bent feküdt. És meg kell mondjam. Jön az új osztályvezetõ. Elmart maga mellõl mindenkit. ne akarja.

Az igazgató nyilvánosan is belekeveredik saját ellentmondásaiba. hogy idehozta Zalányit. Azonnal magához hívatja Nagy doktort. vagy ha igen. Dohányzott szabálytalanul. aki nem is volt a kórházban. Így rendben? Jó. Ezt a Kisalföld felé is jeleztem. hogy huszonévesek vannak az osztályon. 1999 januárjában jelent meg a mûhibákról szóló könyv. Kérlek. Kérlek. amely Zalányi peres dolgait írja le. A kórház volt sofõrje által kivizsgálva. milyen cikkrõl van szó. Vörös doktor azonban rögtön tudja. és óriási üvöltözést csap vele. amikor két éve még Nagy doktorra bízta kislánya születését. mielõtt a testület is nevetségessé válik. s õ levelet ír a város polgármesterének: Ezek után ragaszkodom cikkem megjelentetéséhez. de szerinte nem történt orvosi mulasztás. 1999. kitalált dolgok. Háromszor . Majd akkor nyilatkozom az osztályról.másodfõorvos lesz. ha az új fõorvos sem jó vagy elmegy? Hét hónapja az osztály szakmai irányítás nélkül mûködik.: Anyám hirtelen halála miatt már Téged is hibáztatlak. Mindezt azért kell elszenvednünk. amely már Zalányi óvári dolgait is le fogja írni. õ írta azt a cikket. S. És nincs joga felülbírálni az orvosszakértõi véleményt. ezért voltak Vörössel állandó konfliktusban. Mit tesztek. Már a szeptember 3-i nyilatkozatkor a kezében volt a független orvosszakértõi vélemény – amely az ügyeletes orvost marasztalja el. Joga van a városnak megtudni a tényeket. mi a dolga. és megemlítem. s 1999 márciusában az igazgató már Nagy doktor leváltására szólítja fel az osztály fiatal orvosait. állítsátok meg már ezt az embert! Lejáratta a kórházat azzal. ezzel a kórház neve bekerült az orvosperek történetébe. Mindenki tudja. hát a viszontlátásra! –Viszontlátásra! – Kinga voltaképpen dolgavégezetlenül távozik. Nagy doktor kimart mindenkit. Fegyelmivel. csak Zalányi eltávolítását akarta. mondván. Nagy doktor pedig azt sem tudja. õ pedig áprilistól le volt váltva. A jánossomorjai kismama halva született kisbabája után robbant ki a botrány a nõgyógyászaton. tejes kirúgással fenyegeti. aki Zalányi volt –. Nevetséges. október 19. akiknek nincs pacientúrájuk. amelyhez Erdélyi Kinga csak a nevét adta. és vizsgáljátok felül. Azt mondja. Gazdasági vizsgálat: csinált. s nincs felelõs. Nem értem ezt a borzalmas rosszindulatot. vidd testület elé az egész ügyet. mert ez a Zalányi a kórházigazgató évfolyamtársa volt. Készül Kende Péter második kötete. fõleg ismerve. Üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga P. A törvény nyáron jelent meg. Ennek híre Kingához is eljut. akkor Nagy doktor a hibás.

voltam Nálad figyelmeztetni, hogy ugrómókusok vannak az osztályon. Teljesen véletlen, hogy ez is belekerült ebbe a dologba. Ám az igazgató ezt említésre sem méltatja a panaszos esetek között a riportban.

Idõközben megtudom azt is, mi történt valójában Erdélyi Kinga mamájával. Idõs hölgy volt, apró nõgyógyászati beavatkozásra kellett befeküdnie. A mûtét jól sikerült, a beteg azonban két nap múlva meghalt. Nem az operáció következtében, hanem szívpanaszokkal. Csakhogy bent fekvése alatt, a mûtét elõtt belgyógyászatilag egyáltalán nem vizsgálták! Stipkovits Pál polgármester a hivatalos, ajánlottan föladott levélre nem válaszol. Ezért Kinga november 10-én fölkeresi õt személyesen, a fogadóóráján. Kivárja a sorát, s amikor õ következik, régi ismeretségük alapján kérdéssel kezdi: –Küldtem Neked egy levelet. Olvastad? Vártam a választ! –Igen, olvastam. Nagyon nem szép Tõled, hogy arra hivatkozol, ki mit mondott! –Mit tudtam volna tenni, hogy meggyõzzelek? Leírtam, mit beszéltem a kórházigazgatóval. Ha olvastad, láthattad, milyen rosszindulatú Nagy doktorral. Ez már nem normális, hogy valakirõl csak rosszat tud mondani. Nincs már más lehetõség, mint a nyilvánosság. –Az igazgató szakmailag nagyon is elismeri Nagy doktort, a kislánya nála született, de a cikkedet nem engedem megjelenni! A szülészet-nõgyógyászat becsületét helyre kell állítani, nem fordítva, ahogy Te akarod! –Csak tényeket írtam le. Az igazgató viszont gyakran nem mond igazat, és ebbe belekeveredik, mint a szeptemberi nyilatkozatában. És belerúg Nagy dokiba. Még aznap este megírtam a cikket, amit az igazgató ráfogott, hogy õ írta. Az egész kórház tudja, hogy üvöltözött vele, fegyelmivel fenyegette és az én nevemet kiabálta. Kiderült, hogy a kérdéses idõben itthon sem volt. Akkor hogy írhatta volna õ? Egyébként az igazgató két halvaszülést említ az újságban a leváltás okaként. –Válsághelyzet volt az osztályon, és Nagy doktor nem tudta kezelni. –Zalányi Sámuel volt a válsághelyzet oka, akit az igazgató hozott ide. Az orvosszakértõ szerint Zalányi a felelõs a halvaszülésért. –Nagy doktor betege volt! Már megvolt a baj, amikor ügyelet volt, több hete bent feküdt az osztályon. Az osztályvezetõ nem adott engedélyt a császármetszésre. Értsd meg, Nagy doktor betege volt! De jön az új fõorvos november 15-tõl, nagyon ígéretes, forradalmasítani fogja az osztályt, sok új dolgot fog bevezetni, és ha meg tudnak egyezni, Nagy doktor megy vissza az osztályra.

–Hisz az egész város tudja, hogy bejáró lesz, hétvégéken oda-vissza utazik majd! Olyan feltételeket szab, amelyek pluszköltségeket okoznak, különszobát, fürdõvel az egyik vizsgálóból, amivel a betegektõl veszi el a helyet, pedig az úgyis kevés, amióta összevonták a szülészetet és a nõgyógyászatot. –Majd kap lakást az önkormányzattól, csak idõ kérdése. –Egyébként már áprilisban azt ígérted, Nagy doktor mehet vissza mûteni, azóta nyolc hónap eltelt! –Kiforgatod a szavaim, akkor is azt mondtam, ha jön az új fõorvos, és meg tudnak egyezni. –Utoljára egy nõt említettél ígéretes osztályvezetõnek. –Nem feleltek meg a feltételek. Rosszul értelmezed a dolgokat. –Írásban szeretnék választ kapni a levelemre! –Továbbadtam az egészségügyi bizottságnak, azt fogod válaszként kapni, hogy az ügy le van zárva, kivizsgálták, jön az új fõorvos, rendezõdnek a dolgok. Felesleges ezzel Neked foglalkoznod! –Kik vannak az egészségügyi bizottságban? –Azt hiszem, az Ágh doki, a Sólyom, a Vörös Laci… –Micsoda? Az igazgató fog dönteni saját kijelentéseirõl? És arról mi a véleményed, hogy anyám befeküdt az osztályra, és két nap múlva váratlanul meghalt? És véletlen az is, hogy a bátyám 21 éves kislányát mûteni kellett? Mindenki menekül innen! De Téged ez nem érdekel, mert nincs lányod, ugye? –Látom, teljesen rosszul állsz a dologhoz, úgyhogy fejezzük be! Nagy doki már beletörõdött, csak Te ugrálsz még! – a polgármester már kiabál. –Hogy törõdött volna bele? Nincs annyi empátiád, hogy átérezd, mit jelent, hogy 30 év kemény munka után ezt tették vele! Neked mint polgármesternek többet kellene foglalkoznod az ügyével, mint nekem. –Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat, rosszindulatú vagy a kórházzal, félreértelmezel mindent! Rosszat teszel Nagy dokinak is, ha ezt csinálod! –Én nagyon is elismerem a tisztességes orvosi munkát. A cikkhez Nagy dokinak semmi köze, ez az én ügyem. Mit árthatok még neki? –Elérheted, hogy nem kerül vissza az osztályra! – a polgármester már kifejezetten üvöltözik Kingával, aki érzi, ennek így semmi értelme. Leforrázva, megalázva távozik. Másnap újabb hivatalos levelet küld a polgármesternek: Stipkovits Pál részére Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálom, hogy a tegnapi fogadóórádon kiabáltál velem, végül elzavartál. Senkinek nem akarok rosszat. Egyetlen dolgot szeretnék, hogy igazságosan és elfogultság nélkül vizsgálja ki a testület Nagy doktor leváltásának és az

osztályos munkától történt eltiltásának okát. Az Egészségügyi Bizottság több tagja is függ a kórházigazgatótól. Így az egész ügy eddig koncepciós. Korrekt az lenne, ha az érintett fõorvos is jelen lehetne ezen a kivizsgáláson. Furcsának találom, hogy a független igazságügyi orvosszakértõ véleményét Vörös fõorvossal felülbíráljátok. A szakértõi vélemény szerint az ügyeletes orvos, Zalányi Sámuel marasztalható el, akit Vörös igazgató hozott a kórházba. Szerintetek még mindig a leváltott osztályvezetõ a hibás. Beszélgetésünk napján telefonon beszéltem a jánossomorjai kismama férjével, Farkas Ferenccel. Feleségének nem Nagy doktor volt az orvosa, ahogy Te mondtad. De szerették volna, ha õ vezeti le a szülést. Jánossomorjára Balogh doktor járt ki terhesgondozásra. Farkas felesége este 7 óra körül már rosszul volt, amit jelzett az ügyeletes Zalányinak, aki másnap reggel kb. 8-tól 9-ig nem csinált semmit. Ezalatt megfulladt a kisbaba. Nagy doktort nem hívták be. Egyébként a kismamát elõzõleg Vörös doktor is megvizsgálta derékfájdalmai miatt. Csak az igazságot keresem, ami nem az én dolgom lenne, hanem épp a választott testületé. Egy ember 30 éves munkájáról van szó. Az új fõorvossal nem biztos, hogy megoldódik ez az ügy. Fõleg ha azzal kezdi, a betegektõl von el vizsgálót saját szobája kialakításához. Nagy doktor figyelmességét és azt a szeretetet, tiszteletet, ahogy a betegeivel bánt, nem lehet tudományos fokozatokkal, akármennyi tanulással pótolni. Erre itt volt Zalányi példája. Kérlek, ezt a levelet is továbbítsd a kivizsgálást végzõ bizottsághoz. Jóindulatú figyelmeztetésként küldöm mindkét levelemet a testület felé, mivel úgy gondolom, már õk is felelõsek a szülészet-nõgyógyászaton történt és a jövõben történõ dolgokért. Ez már rég nem kórházi belsõ ügy. Választ várva, üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga Mivel nem kap választ, november 11-én ismét polgármesterhez, s ebben megismétli eddigi kéréseit. December 1-jén születik válasz: levelet intéz a

Kedves Kinga! Elõzetesen is elnézést szeretnék kérni, hogy találkozásunk során ingerültebben reagáltam a felvetéseire. Történt ez azért, mert egy ilyen ügyfélfogadási napon nagyon sokféle behatás éri az embert, másrészt úgy éreztem, hogy sokadszor elmondtam a témával kapcsolatosan álláspontomat, azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az ügy érdekében tettem, elsõsorban annak érdekében, hogy a szülészeti osztályon kialakult helyzetet normali-

záljam, másrészt hogy kórházunk jó hírét megõrizzem. Kérésének megfelelõen a beadványait továbbítottam az illetékességnek megfelelõen az Egészségügyi Bizottság elé, és kértem, foglaljanak állást, a Nagy doktor úr leváltásával kapcsolatos vizsgálat kinek a kompetenciájába tartozik, illetve egy ilyen vizsgálat milyen következményekkel járna Nagy doktor úr, illetve a kórház presztízse szempontjából. Nos, a bizottság Vörös igazgató úr távollétében úgy foglalt állást, hogy ez az ügy orvosszakmai szempontból egyrészt nem tartozik a testületre, másrészt fel van tárva, és nem szolgálná senkinek sem az érdekét. Az is megállapításra került, hogy Zalányi Sámuel mosonmagyaróvári tevékenysége nem használt sem az osztály, sem a kórház hírnevének, de semmiképpen sem hozható összefüggésbe Nagy doktor úr felfüggesztésével. Egy hosszú folyamat eredményeképpen következett be ez a sajnálatos esemény, amelynek kiváltó oka elsõsorban az volt, hogy az osztályon dolgozó orvosok egyhangúlag kinyilvánították, hogy nem kívánnak és nem tudnak Nagy doktorral együtt dolgozni. Ebben a helyzetben jutott olyan elhatározásra az igazgató, hogy ezt a sajnálatos lépést meg kellett, hogy tegye, amelyet emberileg nagyon nehezen tudott Nagy doktor úr feldolgozni, ami érthetõ is. Azóta a fõorvosi hely megpályáztatásra került, és orvosszakmai szempontból egyértelmûen támogatott új osztályvezetõ került november 15-ével a szülészeti osztályra. A személyes megkeresését követõen kezdeményezésemre Nagy doktor úrral áttekintettük a helyzetet, és arra a megállapításra jutottunk, hogy mindenki jól felfogott érdeke, hogy nyugvópontra kerüljön a kérdés, és készségét fejezte ki, amennyiben szakmai munkáját gyakorolhatja, akkor megbékél, és igyekszik az új helyzetnek megfelelõen végezni a munkáját. Megfogalmazta konkrétan, milyen szakmai lehetõségekre gondol, amelyeket én még aznap az új osztályvezetõ felé tolmácsoltam. Az új osztályvezetõ a kérést respektálta, és felajánlotta Nagy doktor úrnak, hogy a kollégákkal egyeztetve azon lesz, hogy a szakmai tudását hasznosíthassa. Olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a személyes kontaktus megtörtént a két szakember között, és most van lehetõség, hogy a dolgok nyugvópontra jussanak. Tiszteletre méltó, hogy ilyen harcosan védte Nagy doktor úr érdekeit, de én úgy látom, hogy most Nagy doktor úr számára is az lenne a legfontosabb, hogy nyugalom legyen körülötte, minden további vizsgálódás óhatatlanul sárdobálással jár, amely mindenkire fröcsög, és ez nem szolgálja sem a kórház, sem Nagy doktor úr érdekeit. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Mosonmagyaróvár, 1999. december 1. Üdvözlettel:

Stipkovits Pál polgármester

Ugyanis való igaz: a polgármester behívatta Nagy doktort, és megkérdezte: – Ha végezheted a munkádat hetente egy nap az osztályon is és operálhatsz is, akkor hajlandó vagy belenyugodni a helyzetbe? Hogy megbékéljünk, hogy ne legyen balhé. –Ha tisztességgel végezhetem a munkámat, én nem pörölök! – válaszolt Nagy doktor, aki ezután ígéretet kapott: január 1-jétõl heti egy napot dolgozhat az osztályon. Azt senki nem mondta ki, de mindenki beleértette: amíg állást talál valahol másutt. Tóthné Erdélyi Kinga nem adja föl, harcol ma is – nem önmagáért, hanem a városért és lakosaiért. * Úgy szólnak tehát a hírek, hogy Zalányi visszakerült volna Szegedre. Ottjártamkor elballagok hát Újszegedre, a MÁV-rendelõbe. Gyönyörû liget mellett, barna-sárga, kétemeletes, ronda épület, messzirõl lerí róla a magyar egészségügy riasztó stílusa. A nõgyógyászati rendelõ az elsõ emeleten van, ajtaján az állandó beosztás. Három orvos rendel egy-egy fél napot. A negyedik azonban többet: „Dr. Zalányi Sámuel rendel: hétfõn: 8–14 óráig, szerdán 10–16 óráig, pénteken 8–14 óráig.” A hír igaz. Mindazonáltal nem mindenki tartja ezt helyénvalónak. 2000 áprilisában például Orosházán, a fõorvosi értekezleten maga Gervay doktor, az igazgató jelentette ki: – Több vezetõcserére van szükség, osztályvezetõfõorvosváltásra van szükségünk. Nem lesz ezt nehéz megoldani, hiszen Szegeden számos nagyon tehetséges orvos hever parlagon. Példának okáért kihasználatlan jelenleg Zalányi doktor is. – Orosháza környékén pedig nõ a rettegés: ezek szerint Gervay Zalányit akarja odavinni a jelenlegi szülész fõorvos helyett. Bocsánat az iskolás stílusért, de hadd foglaljam össze e fejezet lényegét. Dr. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász szakorvos, kandidátus a szegedi orvosi egyetemen végzett. A szegedi klinikán kezdett dolgozni. Többen egybehangzóan ugyanazt a számot emlegetik: Szegeden nyolc mûhibaesete volt, ezek pontos adatait – beleértve az áldozatok számát – nem ismerjük. Majd nála szült dr. Kiss Judit, a kislánya súlyosan agykárosodott lett, késõbb meghalt. Varga Nándor felesége, Rózsika a szülõágyon, Zalányi kezei között halt meg, napok múlva az egyik kislány, pár év múlva az ikerpár másik tagja.

de gurul ez is rendesen. A rendõrségi eljárás során a kezelõorvos vallomásában mindössze ennyit volt hajlandó mondani: õ sem tud az egészrõl. félrerántotta a görszéket. Névtelenségét megõrizni kívánó betege a szülõágyon magzatával együtt olyan állapotba került. Soha többet. Felelõsségem teljes tudatában jelentem ki: ez ámokfutás. most már csak a két lábát kell áttenni. annak „ vezetõje” is vicces fiatal srác volt. Semmit nem ismert el. Ám a kórház pontosan ugyanúgy viselkedett.Keszthelyen Zalányi doktor fõorvosi ténykedésének idõszakában négy méhen belüli haláleset történt. majd én! Ne erõltesse. Alexandra meghalt. és tartotta életben õket. nem ment elõre megnyitni az ajtót. de nem szólt semmit. akkor indulunk. És határozottan állítom: bûnösök mindazok. mintha az udvaron rodeózna. Vicceket mesélt. Beidézték a betegszállító fiút. várjon. Laparoszkópiás mûtét közben egy asszonynak három helyen lyukasztotta át a hólyagját. Odaértek az elsõ csapóajtóhoz. mert Zalányi átvágta egy erét. hogy összeütköznek. a fiú jókedvében volt. akik ezt nem állítják meg. õ azt vallotta: semmi ilyesmi nem történt. emelem én Magát! Jól ül a tolókocsiban? Jó. adja ki a . jó. Nem sokat. hagyja. nem éppen Mercedes. *** – Na. amit minden fuvarért megkapott. megyünk ultrahangra! Hadd emeljem meg! Úgy. A betegszállító fiú tolni kezdte az öreget a folyosón. Tóthné Rajki Andrea kislánya. Ekkor kötelezték a kórházat. most a fenekét. jöjjön. engedik. jól van. hanem az öreg merev. Az öreg nyekkent egyet. míg máskor évekig egy sem. Nekik is el kell számolniuk az elvett életekkel. magatehetetlen lábát használva eszközül megtolta. de nem is kell. Karcsi bácsi. mintha az lett volna. hagyja. egy-két százast. de a nap végére mindig egész rendes summa jött össze. úgysem bírja egyedül. olyan sebességgel érkezett. Eltört a nyakcsigolyája. megemelem. Karcsi bácsi „ sofõrje” meg is rémült. Mosonmagyaróváron Bánhídiné Kis Edina életét csak a többi orvos mentette meg. Orvosi mûhiba persze nem történt ebben az esetben. A papírokat hozza Maga! Jól van. a nõkkel heccelte az öregembert – megdolgozott azért a borravalóért. Ügyeleti idejében halt meg Farkas Krisztina gyereke. Úgysem érez vele semmit! Ám szembõl éppen másik kerekes szék közeledett. hogy inkább csak a csoda mentette meg. Karcsi bácsi. Meghalt.

Ám ennek kísérõlevelében rögtön kérte. ugyanabban a szobában feküdt betegek nevét és címét. Úgyhogy késõbb. írásban és szóban megkeresték mindannyiukat. . a hivatalos levélre mindössze egy reagált közülük: õ nem emlékszik ilyesmire. A többiek nem válaszoltak. elõször õk.Karcsi bácsival egy idõben. nem tud semmirõl. A választ nem várták meg. a kórház képviselõi írhassanak levelet nekik. Mit tehetett a kórház. kiadta.

Kati szép arcú. hivatalból a rendõrség indította el. Az ügyvédek gõzerõvel próbálják lebeszélni ügyfeleiket büntetõeljárás indításáról. csak menet közben értették meg. hogy kimondassék. Nem bosszút. adjon inkább szirupot. de nem felelt. kis joghurttal beadtam neki a gyógyszert. mondván. kínjaiért. nagyon-nagyon ritkán lesz orvosimûhiba-esetbõl büntetõügy. Viktor sugárzóan jóképû. sudár. de csak csökkent a láza. milyen kiugróan szép lehetett a fiuk. vagy adjak kórházi beutalót? – Azért jöttem. anyuka? Hazaviszi. nagy nehezen megetettem. ha lehet. csupán igazságot szeretne. a kórházi és biztosítós ügyvédek lobogtathatják ennek papírjait a kártérítési perben: íme. Büntetõben ugyanis szinte nulla az esély arra. a gyerek nagyon nehezen bír nyelni. s egyenesen a Budai Gyermekkórházba rohantam vele. Úgyhogy reggel orvoshoz vittem. Azonban délután. A belgyógyászaton dr. független erõ: igenis vétkezett. Gyönyörû emberpár õk. Ha pedig a doktorokat fölmentették a büntetõügyben. az csak tönkreteszi a polgári per esélyeit. hogy nem történt semmi. hiszen látszik. Jó ideig azt is hitték. mondja ki külsõ. adtam neki lázcsillapítót.Alex gégefedõje Ritkán. Istenem. Pedig a mûhibát elszenvedettek többségét nem a pénz érdekelné. s ha nem teszi. mi lehet a baja. kisportolt. észrevettem. Katival és Viktorral is. mindössze annyit. fogalma nincs. talán valami szájfertõzése van. már bizonyítottuk. hogy utalja be kórházba! – Megírta a papírt. Hazavittem. Csorgott a nyála. az vállalja ennek felelõsségét. Orvosi mûhiba miatt. aki azt mondta. így nem talált végzettségének megfelelõ munkát. Így volt ez Kárpátiékkal. együtt fut a polgári és a büntetõügy. hideg vizes borogatást tettem rá. hogy a nyakán diónyi duzzanat van. csak bólintott vagy rázta a fejét. úgymond. megnyomorodásáért. velõtrázóan csinos nõ. de én kértem. amit az érintettek rendszerint hallani szeretnének: felelõsök az orvosok valaki haláláért. s bevallotta. vékony. nem múlt el. amikor le akartam fektetni. a büntetõeljárást. Alex! Aki háromévesen halt meg. ma belvárosi butikban eladó. ami történt. A bírósági tárgyaláson Kati így számol be a történtekrõl: –Este a gyerek belázasodott. hogy aki hibázott. nem szólt egyetlen szót sem. ott idõs doktor bácsi vizsgálta meg. mintha strúmája lenne. a gyesrõl nem volt hajlandó visszavenni a Chinoin. – Mi legyen. bármit kérdeztem. tablettát akart rá fölírni. igenis felelõs azért. Azonnal visszavittem a körzeti rendelõbe. .

már olyan zavart voltam. Ott a doktornõ megnézte. meggyógyulsz. és kiabáltam. zavartan ide-oda ugrált. majd elõttem hívta föl Nagyszakáll doktornõt: – Kétoldali nyálmirigygyulladás. erõs ödémával. amint azzal késõbb vádoltak az orvosok. s akkor láttam. hogy hányjon. nem fog megfulladni? Nem kéne inkább a gégészeten lennie? – Nem. Mire visszaértem. hogy lefeküdjön és pihenjen. Megitattam kis teával. Ekkor kezdtem érezni: meg is halhat a fiam. A doktornõ rátett oxigénmaszkot. karomban a kicsi gyerekkel. és kiment. majd egyszer csak levette: – Úristen. nem mûködik az oxigén! – Semmit nem tett. Megláttam a falon a telefont. – Én az ödémától nagyon megijedtem. mintha hánynia kellene. sétáltam a szobában a karomban a gyerekkel. azonnal jöjjön ide! – de nem jött senki. nemsokára megyünk haza! Nem szólt egy szót sem. Aztán a telefonban Kónya . összevissza nyomkodtam a gombokat. de visszatartaná. Odavittem õt a mosdóhoz. újra és újra azt mondta. Akkor sem jött belõle semmi. és azt javasolta. pánikban van. Tán fél óra múlva fölült. úgyhogy késõbb. hogy én adjam be a gyereknek. hogy itt jó helyen van a gyerek. A doktornõ néha bejött. a belgyógyászaton! – A kezembe nyomtak Sumetrolimot. jöjjön azonnal. próbáltam hazatelefonálni a férjemnek. itt valami másról van szó. mitévõ legyen. teljesen jó helyen lesz itt. ám kisvártatva olyan volt.és mutatóujjammal kihúzogattam a váladékot a szájából – de nem nyúltam bele a szájába. erõsen csurgott a nyála. Késõbb megtudtam. kértem. Nagy nehezen rávettem Alexet. Ez újra és újra megismétlõdött. s megértettem. de jó. Mellette futottam. Leszaladtam a kertbe. kikapta a kezembõl a gyereket. és a mosdó fölé tartotta. vigyem át a Cserje utcai gégészetre. visszaérve hozzá. Érkezett Nagyszakáll doktornõ. az ölembe vettem. jaj. injekcióban is csak Algopyrint és Nospát adtak. A gyerek már kék volt. A gyerek tátott szájjal ült az ágyában. Elrohant vele a szubintenzív szobába. de nem sikerült. ránéztem az arcára. visszavitte a kórterembe. nem beszélt egy hangot sem. jöjjön valaki. a gyereket félmeztelenül a kõre fektették. nehogy engem lehányjon. s mondogattam neki: semmi baj. a szája tele van sûrû váladékkal. nem. fogalma nincs. nem visszatartja. kérdeztem is az idõközben megérkezett férjemet: hogyhogy nem valami komolyabbat adnak erre? Ám rövid idõn belül elvitték injekciózásra.Nagyszakáll Zsuzsanna megvizsgálta. és körbe-körbe kiabáltam: – Ha bárhol orvos van. hogy nem a súlyosabb betegséget diagnosztizáltuk. a bevizezett hüvelyk. akkor megnyugodtam. anyuka. A doktornõ fölemelte vízszintes helyzetbe Alexet – aki erre azonnal elvesztette az eszméletét. odafutottam. Kirohantam a folyosóra. és pontosan láttam. végre kap rendes orvosságot is. még meg is fázik ráadásul. ezt ne. meg is kérdeztem Nagyszakáll doktornõt: – Biztos.

az intenzíven nem lehetünk bent. anyuka! – válaszolt. hogy nem szerepel. ennyi idõt nem bírhatott ki. orvos. mire elindultak vele a Lászlóba. hogy a gyerek sûrû váladékot hányt. Lementem a kertbe. semmilyen kapcsolatban nem álltunk az orvosszakértõvel. Zamecsnik Péter veszi át a szót. Az elõzményi adatok ismeretében. Pillanatokon belül elküldtek minket. nyugtatgattak: – Az ilyen kicsi gyerekek sokat kibírnak! – De nem ennyi ideig! Megjött a mentõ. . éppen megkatéterezték. de így történt – felel Kati. úgy éreztem. illetve foglalkozás körében elkövetett szabályszegésre. mondván. Alex feküdt az ágyban. Most akkor ez hogy volt? –Furcsállom is. könyörögtem neki. s az egyértelmûen kimondta: „Nevezett halála nagy valószínûséggel heveny gégefõgyulladás következtében létrejött légzéselégtelenség miatt állott be. Ekkor kijöttem. nem igaz. Szabálytalan volt a légzése. vezetékekkel. aki korábban ott dolgozott. Ott már csak a férjem ment föl a mentõsökkel. – Az ön rendõrségi vallomásában nem szerepel. a bonclelet alapján alapos gyanú merült fel orvosi gondatlanságra.” Ezt a késõbbi kórszövettani vizsgálat egyértelmûen alátámasztotta. reagál is! – Nem hiszem el. ne hazudjanak! – Adok nyugtatót – és beadott valami injekciót a karomba. Anyukám sem. én a kocsiban maradtam. hogy mit tehet vele és mit nem? –Nem. anyuka. a gyerek most már túl van az életveszélyen. a férfi bement. és ezt ön elmondta Kónya doktornõnek. nem kaptam. Haza kellett mennünk. Férfi és nõ jött civilben. Alex pedig aznap éjjel három óra tíz perckor meghalt. de akkor is még rengeteg idõ eltelt. megfullad a gyerekem.Katalin doktornõ hangja jelentkezett. de a nõ azt mondta. Ezután a tekintélyes védõügyvéd. Kónya doktornõ jött oda hozzám a civil ruhás férfival. – Nem lesz semmi baj. –Az ön családjában állt-e valaki kapcsolatban az igazságügyi orvosszakértõvel? –Nem. Hivatalból igazságügyi boncolás történt. Fölmentünk. A tárgyaláson az ügyésznõ csak egyet kérdez: – A gyermek kórházba befektetésekor kapott-e ön bármilyen instrukciót az orvosoktól. de nem sikerült. Beleszúrt a torkába egy injekciós tûvel. és letette. Németh Brigitta háromszor próbálta ledugni a torkán a kis tubust. azt már nem bírom végignézni. rohanjon ide azonnal. és újabb doktornõ próbált csitítani: – Nyugodjon meg. tele a szokásos intenzíves csövekkel. A doktornõ közben szájon át lélegeztette Alexet meg nyomkodta a mellkasát. amint fölvágják a fiam torkát. Nagy sokára lejöttek. Valahonnan hallottam a kérdést: – Hívtátok már a rohammentõket? Mi van a gégemetszéssel? – Dr. amit nem értettem.

olyan kicsiny tubussal történt. A bírónõ a három doktornõhöz fordul: – Vádlottaknak van-e kérdésük az anyához? –Én megkaptam a rendõrségtõl az anyuka vallomását – áll föl Kónya doktornõ. hogy a szájba nyúlás következtében és során valami sérülés következett be. körülbelül fél-egy percen át. S volt . –Igen. Nagyszakáll Zsuzsanna. nem tettem! –. hogy ne fulladhasson meg? –Mennyi idõ telt el. –Hm – az ügyvéd csak ennyit válaszol. amivel pedig próbálkoztak – hogy intubálták a kisfiút –. hatvan körüli. pedig ilyenkor szakmai elõírás a direkt vizsgálat elvégzése is. Az Igazságügyi Orvostani Intézet szakértõi is. leírták. Amikor tehát Nagyszakáll doktornõ véres váladékot talált. vékony. ha benyúltam volna a gyerek szájába – amit hangsúlyozom. Láttam – állítja határozottan Nagyszakáll doktornõ. –Este nyolc körül meghallottam az anyuka kiabálását. akkor miért nem szólt rám a doktornõ. udvarias hölgy. ami megmenthette volna Alex életét. Nincsenek éppenséggel könnyû helyzetben. hogy nem végezték el az azonnali légcsõmetszést. –Nem igaz! – sikít bele Kati. Ribári professzor is egyértelmûen elmarasztalták a doktornõket. halk szavú. akkor miért énrám bízták a gyerekemet. hogy ne tegyem? És ha ilyen veszélyek állnak fönn. az alkalmatlan eszközzel. harmincas. Felrótták a belgyógyászoknak. csupa nagy tekintélyû orvostól. Kónya doktornõ csupán indirekt vizsgálatot végzett. s õ ezt elmulasztotta. szõkére festett. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. szemüveges belgyógyász –. Hibásnak minõsítették a gégészeti közremûködést. az õ meghallgatásuk következik. hogy elfogadták a gégészvéleményt. aki a fülorr-gégész volt. – Abban az szerepel. de nem igaz. –A gazdasági osztályon dolgozott. Korábban számos szakértõi vélemény született. de aztán már nem. besiettem a kórterembe – következik dr. Mindhármukat hibásnak mondták. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába? – kérdi a bírónõ. –És ez alatt még volt légzése a gyereknek? –Eleinte nehezített spontán légzése volt. hogy elegendõ levegõhöz juttassa. –Négy-öt perc. az anya a mosdó fölé tartotta a gyereket. amely csak csecsemõk esetén lett volna elégséges. mire megérkezett a másik doktornõ? – kérdi a bírónõ Nagyszakáll Zsuzsannától.–Ezt szerettem volna hallani. ekkora gyereknél kevés volt ahhoz. pedig a tünetek alapján nem lett volna szabad ezt tenniük. miért nem õk felügyeltek rá. Jelen van a tárgyalóteremben három igazságügyi orvosszakértõ is. amit mond! De ha igaz lenne. az arra enged következtetni. –Látta ön. – Meghazudtol a doktornõ.

–És amikor beállt az állapotrosszabbodás. –Nos. járt-e bármilyen következménnyel. Az anya belenyúlt a gyerek szájába. ami történt. Ez volt az oka a gyerek halálának. jó. ezzel egyértelmûen számolni kellett volna – felel a középkorú szakértõ hölgy. A bírónõ nem lát más kiutat: újabb szakértõi véleményeket kér be. –Igen. rögtön kettõt is: –Nem. s ez okozta a történteket. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. szóval én öltem meg a fiamat! Persze. –Igen. de ennek következtében állt be a halál. A következõ tárgyalás már 2001-ben lesz. Nagyszakáll doktornõ szájból szájba lélegeztetést alkalmazott – én ezt nem szakmai hibának. s ezzel újabb és újabb idõpontok kitûzésére kényszerítik a bíróságot. az idõs Buda professzor így felel: – Csak az anya távollétében válaszolok erre. nem jelennek meg a tárgyaláson. hogy bekövetkezhet súlyosabb helyzet. Legutóbb 2000 októberében. ez a sors kegyetlen tragédiája. erre nem kellett volna számítani – replikázik Buda professzor. hanem hõstettnek nevezem! – jelenti ki a szakértõ professzor úr. mert a nyelv megnyomása komoly baj forrása lehet. A szakirodalom szerint ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni. –Persze! – áll föl Kati –. teljesen korrekt volt az eljárás. amelyben a korábbi szakértõi vélemények zöme egyetértett: a hibás diagnózis és annak alapján a helytelen kezelés volt Alex halálának oka. –Nem. s nem más. s azonnal megkapja a férfiválaszt. amikor kimosta a gyerek száját. Pedig Kónya doktornõ egy korábbi tárgyaláson ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: – Az anya. megnyomta a nyelvét. –A gégészeti vizsgálatnál kellett volna-e számítani arra.még egy döntõ jelentõségû momentum. s a másik férfi szakértõ is õt támogatja. s ezzel idézte elõ mindazt. *** . más szakértõket idéz tárgyalásra. például gégefõgyulladás is? – kérdez közbe a bírónõ. belenyúlt. nem kellett volna másként tenni. másképpen kellett volna-e eljárni? – hangzik az újabb bírói kérdés. természetesen én vagyok a hibás mindenért! –Sajnálom. másképpen – felel a szakértõ hölgy. –Nyugodtan mondja elõttem! – szól Kati. Amikor tehát most a bírónõ arról kérdi a szakértõket. Akik ezután újabb és újabb tárgyalásokra nem írják meg véleményüket.

izzadok. gyorsan adott valamicskét enni a kutyának. csinos nõvérke dugta ki a fejét: – Igen? –Nõvérke. Kilépett a fõorvos úr. –Hú. mert most már valahogy nehezére esett megszólalnia –. Addig foglaljon helyet! – a doktor elõzékenyen mutatott a fapadra. Az orvos kérdõn fölvonta a szemöldökét. de ott maradt az ajtóban. szó nélkül kérdezte õt: mi újság? – Azt gyanítom – nyögte ki. Ám ekkor erõsebben kezdett szédülni. úgyhogy fogalma nem volt róla. halálra fogja unni magát. jóképû. azt hiszem. allergiás rohamom lehet. és azóta egyre rosszabbul érzem magam. az anyád. méh. valami megcsípett. se be. és azóta szédülök. rögtön jövök vissza. alig fér el a szájában. vidám doktor. Nem telt el több két percnél. Úgy érezte. mint felejthetett el újságot. kicsit szédült és – ami a legérthetetlenebb volt – megdagadt a nyelve. megmutatom iparosnak! Összekapta magát. hogy megvizsgál. Ám nem is jött senki. Megtenné. kóválygok. s pillanatok alatt a kórházba ért. –Oké. negyvenes. Húsz év körüli. hogy megcsípte valami. kis türelmet kérek. Valami megcsípett. amikkel viszont nem szabad törõdni! De ennek itt fele se tréfa! Beszaladok. Visszaült. darázs? Valami más? Nem látta. mi a szösz ez? –Na. Volt sürgõsségi ellátó részlegük. Napozott a kertben. A vizsgáló ajtaján kilépett a gyönyörû nõvérke. Dél volt. könyvet magával hozni. kifejezetten azért vagyunk itt! Éppen csak elugrom pár percre. s azon kezdett mérgelõdni. Fulladok. Vagy fél óra múlva azonban furán kezdte érezni magát. allergiás rohamom van. hányingerem van. egyenesen oda tartott. és megvizsgálom. Visszahúzta az ajtót. Szúnyog. ismét õ nyitotta ki. mert épp a háta közepén volt. hason fekve olvasott. s nekifogott a folyosó egyik szekrényébõl gyógyszereket behordani a benti tárolóba. Soha nem tapasztalt mértékben száradt ki a szája. – Mi a bánat ez? Nincs nekem soha semmi bajom.Érezte. A csípés helyét sem tudta megnézni. a földön nincs még ilyen egészséges ember. furcsán csillogott a szeme. Ott flangált . meg olyan furcsán érzem magam. nem fájt. szólok a fõorvos úrnak – mosolygott kedvesen a lány. tán a vérnyomásom is leesett. ekkor történt. leszámítva a különbözõ nyavalyáimat. egy lélek nem várt a folyosón. s amint a férfira pillantott. elvégre elsõ látásra szinte megigézte a nõvérke. Különösebben nem is törõdött vele. s majdhogynem féltékenységet érzett. Halkan bekopogott hát a Vizsgáló feliratú ajtón. duzzad a nyelvem. mit mûvelhettél Te ott bent ezzel a gyönyörû csajjal! – villant át benne. mint én vagyok. beugrott az autóba. persze. se ki.

de semmi köze nem volt a nõvérkéhez – még csak a második fogásnál tartott az ebédjében. le is fekszem ide a kõre a lábaid elé. most gyere Te is. nem is nyomkodni! Úristen. ezzel az egyre nagyobb. amin eddig gyönyörködtem. bújj hozzám. a folyosó magányában ejakulált. A halál oka allergiás roham volt. vigyázz rám! Látod. nem is barna a mellbimbója. fogadj Magadba. egymagában. így. – Úgy tûnik. és még mit látok? Hiszen tangabugyi van rajta. Óh. milyen kerek. az nem is a bugyija volt. csak egy pillanatra engedj Magadba! Látod. hanem az a ritka gyönyörû rózsaszín. ha a körmeimmel végigszánthatnám! És aztán a nyelvemmel is.õelõtte. A fõorvos úr – akinek valójában semmi. így maradok hanyatt. ne hagyj itt! Ne azokkal a gyógyszerekkel foglalkozz. nincs rajta melltartó. annyira összeszáradt. icipici udvarral. mert nem fér már el a számban. édes kicsi szívem. így. egyre dagadtabb nyelvemmel! Amit most ki is köpök. Mintha fölakasztották volna. gyere. gyere. igen. ülj rám. így. Az ilyet tekerni kell. . ha hátat fordított. nagyon jó. nagyon finom. az utolsó pillanatban ott. de szomjas vagyok. – Atyavilág. mit nem adnék érte. meg se bírom már mozdítani a nyelvem. Vagy megnõtt? Ha ez a tünemény tovább illegeti magát elõttem. most gyere fölém. már nem is vonaglom olyan nagyon. a tanga bevágását. abbahagyom ezt a hülye görcsölést. gyere! A férfi meghalt a kövön. milyen sima lehet. gyere velem együtt. de szépséges! – indult meg a férfi szokásos belsõ monológja. lépj át rajtam. hadd nézzek a köpenyed alá. csak hogy simogass meg egyetlenegyszer mindenütt. nem csak a nyelvem fog megduzzadni. nagyon jó. Jaj. hadd lássam azokat a pirinyó pihécskéidet. hadd leheljek beléd! Nem akarok Tõled semmi mást. hanem a csupasz kis gyönyörû popsija. khmm. khmm. csöppnyi véggel. jaj. a nagy melegben csak vékony fehér köpeny feszült rajta.

illetéket. Soha nem volt semmi komolyabb betegsége. már nincs rá szükség. Kõbányán él. Április 5-én Péter. S a kórházban két héten át vizsgálgatták. meg tudják fizetni. hiszen a szakértõ sem dolgozik ingyen. Adott antibiotikumot. általuk fölkért szakértõkkel. Ezt teszi Szentes Péterné is. lett légyen bármi is. hamarosan elmúlik minden panasza. Igaz. de semmi gyógyszert nem adtak. nem tudott mit kezdeni a lázzal. Ott teljes mértékben negatív szívlelet . 22-én a körzeti orvosnõ levetetett vért a nõvérrel. és azt elküldte laborvizsgálatra. nyirokmirigymegnagyobbodás. akik ehhez hozzáférnek. Hiszen az magától értetõdõ. ha valaki nem tudja megfizetni mindezt. mifenét is. de a láz nem szûnt. 1981-ben százalékolták le különbözõ betegségei. aki indította. hogy ennek legegyszerûbb elemét nézzük. komoly. és mégis ki akarja harcolni vélt igazát? Neki nincs más választása: egyedül kell birokra kelnie a teljes jogi gépezettel. az ügyeletes orvos hozzátette: szerinte mindezt az eddig beadott gyógyszerek okozták. a lázcsillapítón kívül semmi. hogy az ügyvédeknek munkadíjuk van. utalják õk kórházba. Már mindazok számára. 18-án este már annyira rosszul volt. A férfit még aznap este bevitték az István Kórház III. a kétoldali tüdõ. a Szárnyas utcában. Kihívták a körzeti doktornõt. már ha elveszíti a pört. igen-igen agilis asszony õ. de férje egész szépen keresett. arra átvitték a Honvéd Kórházba.és mellhártyagyulladás lezajlófélben van. aztán vállalni kell kockázatként a perköltséget. Szükségesnek látták elvégeztetni a terheléses szívvizsgálatot. Ám mi történik. az elõzetes szakértõi vélemény elkészíttetése is pénzbe kerül. lép-. a férje belázasodott. ez heveny leukémia – azonnal be kell feküdni kórházba. Háromnaponta jött beadni az injekciót.Egyedül nem megy A mûhibaügyek – no pláne a perek – döntõ többsége profi ügyvédekkel. s bevallotta: fogalma nincs. nem okozott nagyon nagy gondot a megélhetés. Hatvannyolc éves. nagy jogi apparátussal zajlik. Belosztályára. sok éve még csak orvoshoz sem kellett mennie. igen magas a fehérvérsejtszám és a sülylyedés. lehet. hogy a felesége kihívta az ügyeletet. Másnap aggasztó hírrel érkezett: nagyon rossz a lelet. A felvételi lapra azt írták: magas láz. tizenkét mûtétje miatt. Alapos vizsgálat után azt mondták. lázcsillapítót – csak elmúlik a baja. máj-. most hát meglepõdött. mi baja lehet. õ megvizsgálta.

kártérítési pert? Õ a büntetõt választotta. beszélgettek. Az ORFK Életvédelmi Alosztályához fordult. ezt nem szokták? A beadott vér viszont okozhatott keringési elégtelenséget. de akkor addig fizesse is a hûtõházi tárolást. A bírónõ végighallgatta. azt megállapította a bizottság. A kórház patológiája elvégezte a boncolást. A halált közvetlenül elõidézõ betegség: koszorúérelmeszesedés. amennyit a halottvizsgálati bizonyítványba is írtak. s Szentesnével annyit közöltek. a férje halála valóban rendkívüli halálnak minõsül. Szentes Péter – a felesége karjában –azonnal meghalt. A belgyógyászat egy nappal a transzfúzió elõtt kért a Honvéd Kórháztól szívkivizsgálást. s elõadta panaszát. nem volt rá pénze. majd úgy döntött: etikai kérdés itt nincs. az nem õ dolguk. miért nem rendeltek el hatósági boncolást. így tényleg el kellett volna végezni a hatósági boncolást. Bevitték a kórterembe. de ennek kimondásával a maguk részérõl lezártnak is tekintették az ügyet. kóros elváltozást nem mutatott ki. bírósághoz. Akkor hogy halhatott volna meg szívbajban? Ám ha tényleg koszorúér-meszesedése volt. Miért adtak Tonogen injekciót. miért nincs begépelve az orvosok neve. Igaz. Így a bíróság . de azt a választ kapta. Fölkereste hát a Fõvárosi Bíróságot. A transzfúzió után. az ügyeletes orvos hosszan nézegette a kórlapját. s ez logikusnak is látszott. majd Tonogen injekciót kért. Május utolsó napján elballagott a Magyar Orvosi Kamarához. Az asszony nem értette a történteket. majd nyilatkozatra kérte: büntetõeljárást akar indítani vagy polgári. az a fontos.készült. Május 9-én kezdték el a kezelést. Ám négy óra negyvenötkor a férfi nagyon rosszul lett. kint a folyosón várta a feleségét. úgy érezte. délután négykor engedték fölkelni. remegett. amint azt a rendeletek elõírják? És az általuk kiadott halottvizsgálati bizonyítványnak miért nincs kitöltve egy csomó rovata. Vért adtak. aki hamarosan meg is érkezett. az ágyára fektették. a férjének soha semmilyen szívpanasza nem volt. ha bármi baja van. amely mindent rendben talált. Leült a férje mellé. majd hirtelen sokkos állapotba került. Ott azt tanácsolták. végeztesse el õ maga. kérje az István Kórház patológiájától a hatósági boncolás elvégeztetését. a halál oka: keringési elégtelenség. Kérte. panaszt tett. Rázta a hideg. forduljon rendõrséghez. Ezt nem tudta vállalni. hogy az elkövetett hibákért megbüntessék a vétkeseket. azt miért kezelnék transzfúzióval. azt beadta. Novemberben az etikai bizottság tárgyaláson meghallgatta õt. és abban miért nem szerepel a transzfúzió? Szentesné számára túl sok volt a kérdõjel. amely sokkos állapotban állítólag azonnali szívleállást okoz? És a halál bekövetkezte után miért az István Kórház patológiája boncolta föl a férjét.

valamint az állam által megelõlegezett 16000 Ft eljárási illeték megfizetésére. Ahol feljelentés-kiegészítést rendeltek el. továbbította a IX. –Kíván még valamit elmondani? –Igen.feljelentésként értelmezte mindazt. amely a rendkívüli halálesetekrõl szól. Közülük az úgynevezett elõadó már a legelején furcsa fölütést ad a történetnek. igazságügyi orvosszakértõi véleményt kértek. Elindította a kártérítési pert. –Igen. s mint ilyent. Soha nem kezelték sem leukémiával. hogy csak a per befejezésekor kell kifizetni. Kerületi Rendõr-kapitányságra. a törvényeket azért hozzák. –Micsodát? –Illeték-feljegyzési jogot. három bíróból álló tanácsban. A Pesti Központi Kerületi Bíróság új igazságügyi orvosszakértõt rendelt ki. fenntartom. A szakértõ a kórház boncjegyzõkönyve alapján rendben találta a történteket. s leírta. Én azt gondolom. majd tárgyaláson szóban is elmondta: az orvosi kezelés teljességgel rendjén való volt. Írt a fõvárosi fõügyésznek. azt is elutasították. aki ismét kizárólag a kórház saját boncjegyzõkönyvébõl dolgozott. ezeket csak a halála után írták le. – Mit mondjak. aki ismét elismerte. hogy annak számít az is. –De nekem nem ezt tetszett ígérni. Az a rendelet. Ennek alapján a bíróság elutasította Szentesné keresetét. A legfõbb ügyész aztán szintén. sem szívbajjal. Honnan vegyek elõ én ennyi pénzt? –Azt én nem tudom – zárta le a vitát a bírónõ. nem tudta elfogadni a történteket. kérem. Ez ellen beadta a fellebbezést. nekem az elején azt tetszett mondani. Panaszt tett. s kötelezte õt 15600 Ft perköltség. becsatolva az igazolást. A Fõvárosi Bíróság 2000 júniusában tárgyalja az ügyet. Ügyvédet ehhez sem tudott fölkérni. A férjem halálát orvosi hiba okozta. A rendõrség megszüntette a nyomozást. mert nem tudott belenyugodni férje elvesztésébe. szabálytalan volt a hatósági boncolás elmaradása. teljes költségmentességet tetszett adni nekem! –Igen de az nem mentesíti önt az ügyvédi munkadíj és a szakértõi díj megfizetése alól. az illetékre nézve pedig illeték-feljegyzési jogot engedélyeztem. kérte a költségmentességet a pörben. amit elõadott. Az ítélet kihirdetésekor az asszony ettõl ijedt meg a legjobban: –De bírónõ. eléggé szabados jogértelmezés! –Fenntartja a fellebbezést? – kérdi az elnöknõ. ha valakinek a . kimondja. amelyet az ügyészség elutasított. Az azt jelenti. hogy 32000 forintos rokkantnyugdíjból él. hogy be is kelljen tartani. de egyebekben nem kívánt tenni semmit. Fellebbezett. az iratismertetést ezzel kezdi: – Felperes azért indított pert.

Felperes 15 napon belül meg kell hogy fizessen plusz 3 ezer forint fellebbezési illetéket. – Orvos-szakértõ nyilván nem írhatja le a kollégáiról. Min. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa.halála vérátömlesztéssel összefüggésben következik be. –Annak alapján. A bíróság kitessékel. ez nem így van! Tessék elolvasni! – és elõveszi. –Hol van ez leírva? – kérdez közbe a bíróság elnöke.–IM–BM rendeletben – felel a döbbenetes szakképzetségre szert tett asszony. hogy a boncorvos boncol. és ítéletet hirdet: – Az elsõfokú bíróság ítéletét. hogy – öcsém boncorvos. amikor nem rendelte el a hatósági boncolást. Dr. –Alperes? – vágja félbe a litániát a bírónõ. annak ellenére is. átadja a bírónõnek a rendelet fénymásolt szövegét. estig nem fogja abbahagyni. csak a harmadik bíró unatkozik és szuszókál halkan. –Na de akkor mi mire föl döntsünk? Mi nem vagyunk orvosok! – keres egérutat magának a bírónõ. nem véletlenül volt szükség azokra./ pontja egyértelmûen azt mondja. Hatósági boncolás esetén nyilván kénytelen lettem volna elfogadni annak megállapításait. vajon miért szögezte le oly keményen a bírónõ. ez nem változtatott volna azon. Kifelé menet azon tûnõdöm. a bírói tanács elnöke riadtan figyeli. tõle jól tudom – az a gyakorlat. a professzor pedig dönt. –Abban csak azt tisztázzák. kérem. –Az elsõfokú bíróság ítélete helyes. annak helybenhagyását kérem és perköltségben marasztalást! – Kiss Tibor Zoltán kórházi ügyvéd nem ismer irgalmat. láthatóan attól tart. hogy a kórház nagy hibát követett el. annak ellenére. hogy a jogszabály szerint ez kötelessége lett volna. hogy hibát követtek el. amely felperes keresetét elutasította. érdeklõdve hallgatja. –A 11/1983. számú Eü. Ám ha el is rendelik. majd visszahív minket. De a férje halálát csak ön tartja rendkívülinek! –Nem. nem kérem – felel Szentes Péterné. ha aztán az ítéletének indoklásában mégis . hogy törvénytelenségek történtek. próbálja végre elfogadtatni vélt vagy valódi igazát. a többi orvosról. Óriási lendülettel beszél tovább. s azoknak nyilván okuk volt. Király Éva. Az elõadó bíró szimpátiával. ha vérátömlesztéssel összefüggésben történik. hogy õ nem orvos. például kéri-e másik orvosszakértõ kirendelését? –Nem. hogy felperes férjének halála keringési elégtelenség miatt következett be. – E rendelet e. az is rendkívüli halálesetnek számít. – Majd az indoklásban hozzáteszi: – A bíróság arra az álláspontra jutott. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. mi a teendõ rendkívüli halálesetben. helybenhagyja.

jólfésült kisfiú következett: – Én orvos leszek! – jelentette ki határozottan. az Emberi Jogok Európai Bíróságánál 59057/00. én nem voltam még tízéves. nemsokára kezdõdnek a különbözõ filmek az ilyen-olyan tévéken. Ez tudatos tendencia. gondosan öltözött hölgy mellém szegõdik. nem értettem az egészet. és kimondja. kérdi. az. Amint elolvastam a maga könyvét az orvosi mûhibákról. jól ápolt. Bõ másfél órát beszélgetünk. elkísérhet-e. a mozdonyvezetõtõl a varrónõig. Ez egy mindent átfogó program. ezek az általam leírt orvosi mûhibák . mert mesélne valamit négyszemközt. eléggé kiábrándultak és reménytelenek. Vagy ötven kedves ember. a könyvtárba hívnak író-olvasó találkozóra. hogy a zsidók irtják a keresztényeket? –Igen. szám alatt iktatták be kérelmét. Nagy bérházban éltünk. s mi. hogy állást foglaljon orvosi szakkérdésben. Ma már értem. megdöbbenve meséltem anyukámnak.följogosítva érezte magát. Majd tízéves forma. hogy irtsam a keresztényeket! – szólt az egyértelmû felelet. törvénytelenség férje halála ügyében. hanem koncepció. –Mármint az. érdeklõdõk. ideje hazaindulni. szabálytalanság. –Merthogy õ zsidó volt? –Hát persze. hanem az élet rengeteg más területére is. Strasbourgban. ami nemcsak az orvostudományra terjed ki. –Áhá! Tehát Maga úgy gondolja. hogy irtsam a keresztényeket? Ezt mondta a tízéves kisfiú? – hitetlenkedem a sötétben botorkálva az asszony mellett. –Az ötvenes évek elején történt. Nem véletlenül történnek ezek a dolgok. gyerekek sokat játszottunk együtt. mint az ország jó része. abban is fölfedeztem a rendszert: ezek nem emberi hibák. hogy – mivel a Magyarországon létezõ valamennyi jogorvoslati lehetõsége kimerült – ott bírálják el: történt-e hiba. amit kimondott. Akkor nem tudtam. –Azért. majd érezhetõ az egybegyûlteken. Mindenesetre egyet biztosan látni fognak Strasbourgban: Magyarországon egyelõre Presser Gábor dalát fújjuk: – Egyedül nem megy! *** Békásmegyerre. Egy ötven körüli. – Azért. – Miért pont orvos? – kérdeztük. Szentes Péterné nem adja föl. –Saját két fülemmel hallottam! Ezt mondta. ha megnõ? Sorban elhangzottak a válaszok. Egyszer beszélgetés indult: ki mi lesz.

nem véletlenül történnek. hogy elmondta. eddig úgy tudtam. ismerõsöm van – de bizony. Milyen kár. én magam például zsidó vagyok. nekem is van dudor a koponyám hátulján. ha ott van egy dudor. így van. én eleddig errõl nemcsak nem tudtam. –Hát ez érdekes felfogás! Nézze. rengeteg zsidó és nem zsidó orvos és nem orvos barátom. –Furcsa. a zsidó orvosok vizsgálat közben megtapogatják hátul a beteg koponyáját. haverom. picit szégyenkezve. az csupán azt jelzi. bevallom. amikor Röpirat a zsidókérdésrõl címû könyvem írtam. de soha nem is hallottam. nem gondolja? –Még azt is tudom. ott jó adalék lehetett volna. hanem éppen hogy szándékosan? A zsidó orvosok irtják a keresztényeket? –Igen. és elteszik láb alól. . ez nem jelent semmit. Persze lehet. hogy nem akkor mesélt nekem errõl. már jön is az orvosi mûhiba. nagyon jó vagyok férfiként az ágyban! De azért köszönöm. Bár kicsit azért vadul hangzik ez az egész.

Szegõdi Gábor ultrahangozta. jönni kell két hét múlva is ultrahangra! –Jó. Tihamér papája építõipari munkás volt. öt teljes évig jártak együtt. alsó végtagok. El is jött a megbeszélt idõpontban. hogy Erzsi akkor esett teherbe. jól érezték magukat. hatszor végeztek ultrahangvizsgálatot is. úgyhogy teljességgel rendben lévõ volt. az egész falut. boldogan várták a babát. sima. csak azt. akit fölkér fogadott orvosának. néhány kilométerre Hévíztõl és Keszthelytõl. doktor úr? . Úgy gondolta. nem úgy megy az. futószalagon zavarta át õket. misére. meg kell nyerni a szülõket. Nem is volt semmi gondjuk. amikor itt járt a pápa Magyarországon. és rendszeres helyettesítõje lett hol itt. jövök. –Valami baj van. Szegõdi doktor ismét végigfuttatta rajta a gépet. Fiatalon ismerkedtek össze. most már jöhet a gyerek is. s szintén a kõbányában kezdett dolgozni. Elõször. Kis. aztán újabb öt év után azt mondták: na. Erzsi postaforgalmit végzett. Vallásosak mindketten. nemigen foglalkozott a kismamákkal. Erzsi hasát is megnézte. s csak az asszisztensnõnek diktálta: – Két hét múlva kontroll. mire összeházasodhattak. Mindkettejük családjában sok-sok generációra visszamenõleg mindig mindenki egészséges volt.Fanni lábak nélkül Az Illés házaspár Reziben él. Ilyen helyen ez a szokás. mamája a háztartást vezette. bulizni jártak. mamája a helyi tsz-ben dolgozott. eseménytelen terhesség volt. megint azt dörmögte: –Két hét múlva kontroll. Saját házat építettek. hol ott a helyi postahivatal vezetõjének. Erzsi azért rendszeresen járt a nõgyógyászatra a keszthelyi kórházba. ezerkétszáz lelkes község ez. alsó végtagok. s annak alapján kiválasztja azt. római katolikusok. Erzsi papája a kõbányában volt mûvezetõ. Tihamér kijárta a mezõgazdasági szakmunkásképzõt. Morc ember volt. doktor úr? –Semmit. 17 hetes terhes korában dr. majd menet közben megismeri az ottani doktorokat. nagy ünnepeken el is járnak a templomba. –Az mit jelent. hogy csak piff-puff. Erzsi 92 éves nagymamija is megnyugtatta õket: jó vér csörgedezik az ereikben – úgyhogy nyugodtan.

emiatt megállapodtak: császármetszéssel kell megszületnie. megvizsgálta Erzsit. mindent rendben talált. megszül-e. hogy Papp doktor paskolgatja az arcát. õ aludt. –Mindene megvan a babámnak? –Ne izguljon. próbálja fölébreszteni. Farfekvéses volt a gyerek. csak belógnak a kismedencébe. Aztán bejött Papp doktor: –Nem érdemes tovább várni. arra. Igaz. –Dehogyisnem. hogy császár lesz. nem tért magához. Erzsi persze minderrõl semmit sem tudott. s amit hallott. hogy eléggé sokat iszik – magából kikelve üvöltözött Papp doktorral. Tihamér reggel nyolcra ért vissza a kórházba. Erzsi addigra sejtette. –De megvannak? –Persze hogy megvannak. Papp Mihály és dr. hiszen korábban fixen megállapodtak. Nem értette ugyan. látja a baba lábait? –Miért ne látnám? –Mert az elõzõ két ultrahangon a Szegõdi doktor mintha azt mondta volna. attól még inkább kába lett: –Nagy baj van! A babának nincsen lába! Visszazuhant az álomba. Papp Mihály végezte az ultrahangvizsgálatot. Fannit újraéleszteni kellett. Éppen Erzsi rokona volt a mûtõben a szolgálatos csecsemõs nõvér. hogy lehettek ilyen marhák. Aludt tovább. Tihamért hazaküldték: reggel fél nyolc-nyolc elõtt ebbõl úgysem lesz baba. Valamint azt is: a gyereket. erõs volt az altatás. nem látszanak. megcsináljuk a császárt! – És Erzsit elaltatták. Kérem a következõt! Harmadik alkalommal dr. de az is háttal. Már a kórteremben ébredt. ezért még kétszer megnézte ultrahangon. alig-alig bírta kinyitni a szemét. Rizsányi László végezték a mûtétet. hogy ezt látni kellett volna. Vagy két órát feküdt a vajúdóban. õt fogja fölkérni orvosának. nagy lesz. mennyire tágul. 1992. Iszonyú nehéz volt a feje. A kismedence takarásában vannak a gyerek alsó végtagjai. május 1-jén délelõtt Papp dr. Nem akart. de hiába kérdezett bármit. Papp doktorral a folyosón . ráér akkor visszajönni. Ám õ éjjel kettõ körül arra ébredt: fájásai vannak. száguldottak be a kórházba. nincs semmi. azt mondta. Ugrottak a kocsiba. Késõbb elmesélte: Rizsányi doktor – akirõl köztudott volt. mindene rendben van! Erzsi megnyugodott.–Nem. Erzsi megkérdezte: – Doktor úr. Dr. Papp Mihály eléggé nagynak találta a magzat fejkörméretét. Amint õ huzigálta a gép érzékelõjét. szimpatikusabb volt a többieknél. senki nem válaszolt. várták.

mint gyakorló szülõ. valamint mindegyikrõl hiányzik a legfelsõ ujjperc. de a középsõ és a gyûrûsujja össze van nõve. * Erzsi ott maradt egyedül. –Hozzá akarok menni! – Nem tudta fölfogni. s Tihamér nem volt képes vigasztalni. Biztos igaza van! Õ mégiscsak orvos. adják Fannit intézetbe! Ne is nézze meg. Tihamér leült az ágya szélére. –Õ jól van? –Jól. Egyikük sem szólt egy szót sem. drágám! – hüppögött Erzsi –. csak sírt tovább. Tihamér átölelte a feleségét. mi történt! Tihamér el is ment. küszködve a hasán ejtett hatalmas vágás fájdalmaival – próbálta végiggondolni a doktortól kapott tanácsot. Erzsi nem tudott felelni. Az orvos kiment. A jobb kezén három ujja van.találkozott. újra fölcsuklott belõle a zokogás. együtt bömbölt vele. ránézett a férjére. most született az elsõ unokájuk. s õ – még mindig bódultan a nyugtatóktól. és a párnába fúrta a fejét. Igen. de ha most ezt a gyereket hazaviszi. Erzsi újra és újra visszaaludt. a középsõ és a gyûrûsujja van teljesen összenõve. tönkreteszi az egész életét! –Pontosan mi van vele? –A jobb lába tõbõl hiányzik. a bal combközéptõl. A háromágyas kórteremben Erzsi egyedül feküdt. megfogta a kezét. összekeveredtek kettõjük könnyei. és menj el anyukámékhoz! Nagyon várják már a híreket szegények. Aludt. hogy mit mondtak neki nemrég. Nyomorék. mûvelt ember! Jobban látja az ilyesmit. azt tanácsolom. Mondd el nekik. A bal kezén a mutató. nincsenek körmei. mint én. s bõgött tovább. –Menj haza. teljesen. igaza van! . a feleségét akarta látni legelõbb. Délelõtt tíz körül bejött Papp doktor: –Én. különszobába tettük. Ám ahányszor fölébredt. csak sírtak. valami nyugtatókat is beadtak neki. s onnantól az egész család egyfolytában sírtzokogott. az orvos félrehúzta õt az ablakmélyedésbe: – Nagy baj van! A kislánynak nincsenek meg a lábai. és ujjproblémái is vannak a kezein! –És Erzsi? –Fönt van az osztályon. s pillantásából azonnal megértette: nem álmodta. mert aztán többet nem akar gyereket! Szülhet még egészséges babákat. Erzsi kinyitotta szemét. Erzsi befészkelte magát férje vállára. amit az orvos közölt vele.

És Erzsi nem engedte magához elsõszülött egyetlen kislányát. sírt végeérhetetlenül. nem. legalább nézze meg. azt se látják? –Jaj. olyan aranyos – nem. meg sem fordult a fejében. hagyjál te is! Tihaméron hatalmas tanácstalanság vett erõt. mindörökké bûntudatotok lesz! De már késõ volt. a pólyát. õ mást javasolt: – El kell fogadni Fannit olyannak. Ám most már másképpen látta ezt. mit érdekel engem. nem viszik haza – s ebbõl már nem bírt engedni. õ pedig hihetetlenül elgyengült. a babafürdetõt. nem és nem! Nem akarta látni. Nem engedte magához Fannit. a gyerek nemét is meg tudják állapítani. a kiskádat. amilyen! A Te gyereked! Nektek igenis ez a jövõtök: föl kell õt nevelnetek! Úgy kell fölépíteni az életeteket. Anyuka. nem akarom látni! Ne hozzátok ide! –Csak egyszer nézd meg! –Nem! – És sírt. Másnap az anyukája is próbálkozott: – Igenis a Te gyereked! Nem dobhatod el! Nem küldheted intézetbe! Te szülted. hiába kérték. Bejött egy gyerekorvosnõ – a férje Tihamérnak és Erzsi papájának a fõnöke a kõbányában –. a tiéd! –Nem. a csörgõt. el a cumikat. és azt kérdezte kislányától könnyben úszó szemekkel: – Hogy lehet az. egy se? Ha feje nem lett volna. Ahhoz erõs lélek kell. Amíg az orvos be nem jött ezzel. hogy Fanni beletartozik! Másképpen soha nem fogtok megnyugodni! Ha nem ezt teszitek. hagyjál. a pelenkákat. Apukám. Tihamér ment be a kórházba elintézni az intézeti papírokat. Erzsi az elsõ szónak. Másnap bejött Erzsi papája is. majd errõl beszélünk késõbb! Eltelt hat nap. Nem volt hajlandó szoptatni. el a játékokat. nem engedte behozni a szobájába a babát. és sírt. s akkora volt a lelki trauma. Erzsi érdekét nézte legelõbb. neki nem volt lába. a hintõport. Feküdt egyedül a kórteremben. a babákat. a popsikenõcsöt. a saját kislányát. A gyerekorvosnõ azonban karon fogta. ki mit nem látott? –Na jó. ami érte. és bevitte az újszülöttosztályra: – . s végül abban maradt magával. hogy azt meg nem látják. Erzsit hazaengedték a kórházból. mondhatja azt: nem. álláspontján. Hogy van az. hogy ha odahozzák. ha Erzsi ezt akarja. Hiába könyörögtek neki. hogy nem vették észre? Az ultrahangvizsgálaton ha nagyon akarják. legyen így. –Nem. kislányom. Egyszer már döntött: a gyereknek intézetbe kell kerülnie. És a lakás üressé vált. Tihamér eltüntette a lakásból a kiságyat. hogy képtelen volt módosítani véleményén. hogy joga lenne nem fogadni magához a gyerekét. Papp doktor tanácsának adta meg magát.

Szombaton már be is mentek a kórházba. Egy szép. hogy hibás a keze. hogy hiányoznak a lábai. nem voltak lábai. Pontosabban nem voltak tisztában vele. családtagok. Letelt az egy hét. ahol még valakinek tartózkodnia kellene. aztán mennie kellett dolgozni. hogy tehetnének mást is. pelenkázta. Jöttek a barátok. hogy lehessen rájuk protézist tenni. mosdatta a lányát. Erzsi fölkelt reggel. Kétévesen megoperálták a lábait. s kezeinek rendellenessége is alig. Igaz. kevesebb ujja volt a kezén. Szoptatta. hogy látta a babát. alig-alig merték egymásnak is kimondani. közölték vele. és valósággal félt az üres lakásban. Állt a kiságynál könnybe lábadt szemmel. s hazavihették Fannit. addig nem adom ki! Nem volt mit tenni. tündéri kislányt látott. Semmilyen stresszt. Hazament. A pólyától nem látszott.Legalább nézze meg! Ki se bontjuk a pólyából. szabályos babát. A lányát. Nem mert a gyerekhez hozzáérni. És a fõorvos nem adta ki a gyereket. Akarta. hogy nem volt lába. s ott volt estig. A gyerekét. Ki is bontotta a pólyából – és egy tündéri kislányt látott. s azok egy része is összenõtt – de a kislánya volt. Az elsõ héten Tihamér még otthon volt. de lássa egy pillanatra! Gyönyörû. mert nem tehettek mást. rossz érzést nem okozott már. Elfogadták Puklics doktor feltételeit. –Vajon tényleg jó sora lesz abban az intézetben? Õ rlõdtek. hozzuk haza! Tihamér már azóta ezt szerette volna. Fölrángatta magára a ruháit. Közben már olykor furcsákat mondtak egymásnak: –Nem tõlem fog megtanulni beszélni. S a szülés utáni harmadik hét péntekén Erzsi végre kimondta: –Te. bajuk. hazaviszik Fannit. Puklics doktor azt mondta: – Járjon be egy hétig szoptatni. És megszûnt minden bánatuk. s Erzsi megnézte Fannit. megnézni Fannit – persze mindenki nagyon félve. Fölmentek a gyerekosztály fõorvosához. Erzsi egy héten át reggel bement a kórházba. csak testi fogyatékos. aranyos gyereket. * Fannin számos mûtétet hajtottak végre – egészen pici korától kezdve. és rohant át a szüleihez – ne kelljen egyedül lennie ott. és meg se merte mondani Erzsinek. vitatkozni nem mertek. hogy látta a bûbájos. . mennyire. Hiszen Fanni egészséges. igaz. S azóta veszik az akadályokat sorra. Széjjelválasztották kezein az összenõtt ujjak egy részét – amit lehetett.

mint a csík. Az új mûláb egyik oldala úgynevezett csípõkosaras. A harmadikkal elindult – persze csak kézen fogva. Hiszen eddig. nem lehetett azokat behajlítani. neki mi a legjobb technika: két karjával elõrelöki magát. pici lábfejecske. abba bele kell ülnie. gyakran kimegy kézen állva az utcára is. S abból aztán egyedül jött rá. Jókedvû. Igaz. normál suliba. de ez egyáltalán nem zavarja. Aranyosan cserfes. csak kevéssel hosszabb lábcsonkja mered az égnek. s kézállásban indul el. ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. de nem bizonyult megfelelõnek. mert ez a pluszelem a pici lábfejkezdeménnyel állandóan beleütõdött a jobb lábába. bûbájos kislány. Csak a teljes látvány nem ugyanaz: hiszen Fanninak a feneke után mindössze egy icipici és egy. Ám gyakran gondol egyet. A másodikat már arra szánták. és a végén volt egy befelé hajló. hogy a bal oldali végére illesztettek egy olyan elemet. De az nem zavarja. amibe az a kis lábfej belecsúszott. ha a WC-t kellett használnia. Azt a mûlábat úgy készítették neki. A lakásuk tele van . A bal lábcsonkja végén kis kinövés van: olyan. Úgy iramodik a lakásban ide-oda ezzel a módszerrel. fordítva látja õket. Most azonban nemsokára iskolába megy – komoly nagy nõ már Fanni –. hogy így löködné magát elõre. Fannika! Elõször olyan mûlábat kapott. karjai között átlendíti a felsõtestét. elkezdett mászni. hogy megtanulhasson vele járni. A bal combcsonkja ugyanis enyhén hajlott volt. amely inkább csak esztétikai jellegû volt: menni nem tudott vele.Mûlábakat. fölemeli az egész felsõtestét. de ma már füvön vagy más egyenetlen talajon is majdhogynem biztosan jár vele. tehát le is tud ülni vele. úgy pimaszkodik mindenkivel. A szülei odaadták neki a picike mûanyag lábfejet: –Ez lesz a te lábad. s az akkor majdnem olyan volt. mintha gombot varrtak volna rá. ahhoz le kellett vennie a mûlábakat. hopp. de fölvehette. amit csak lehet. Nemcsak a kertben sétafikál így. Még mielõtt megkapta volna a mûlábakat. ami már csuklik is térdben. ott viszont segítség nélkül akar megoldani mindent. a másik oldalát pedig rácsatolni a hosszabbik lábcsonkjára. mintha lenne lába. ha evéshez leült. csökevényes. mert merevek voltak. Mint a tornászok vagy a strandon magukat produkáló izompacsirták: kézen állva közlekedik. otthon. Az a végtagbimbó. Nemrég pedig olyat kapott. s ahelyett. játszani a többi gyerekkel. eleinte aprókat lépegetve. Reziben. Ezért ezt a csökevényes lábfejet leoperálták. és kúp alakúra formálták a combja végét. Ám alig tudott vele menni. majd ismét elõrelapátol a karjaival. mégpedig rendes. közben valami egészen keveset tud segíteni két pici lábával is az elõrejutásban.

A keresetben 2800000 Ft nem vagyoni kártérítést. ahol Tihamér dolgozik. És Fannit ez sem zavarja.” A per I. kell. és remélhetõleg soha nem lesz szükség az õ segítségére. de biztosan tudták: ezt kell tenniük. Zalányi Sámuelhez. * 1994 októberében a be a keresetet a Keszthelyi Városi Bíróságra. ez rosszul hangzik Réka. Ehelyett többször is arra a hibás következtetésre jutott. hogy legyen valaki Fanni mellett. s hihetetlenül stabilan elindul kézállásban. hogy az általában szokásos két rutin ultrahangvizsgálat helyett – tekintettel a magzat fekvésére. orvosi ténykedésük során õket mulasztás nem terheli… Rá kívánunk világítani arra a tényre. Nem bírta ki szó nélkül: – Talán ezzel kellett volna Magának foglalkoznia már régebben is. méhben történõ elhelyezkedésére –öt vizsgálatot végeztek. Lehet. s annyit mondott: – Ugye tisztában van vele. mint dr. Közben azonban elindult a per. Két kezét a földre teszi. Samu! Belõled sem lesz jó orvos! címû fejezetben olvashattak. Persze szülei végigrettegték a kilenc hónapot. Elõadta: „Az orvosok a szakmai és a jogszabályi elõírásokat betartva. Erzsi papája ugyanis kötötte az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni. Tihamér valamelyik tárgyaláson találkozott Papp doktorral. amit termel. méghozzá nem máshoz. hogy a végtagok csak a magzat elhelyezkedése miatt nem regisztrálhatók. Az orvos odajött hozzá. hogy a terhesség megszakítását mint lehetõséget mérlegeljem. valamint Fanninak havi 17000 Ft járadékot és 350000 Ft vagyoni kártérítést kértek lakásuk Fanni állapota miatt szükséges átalakítására. mint ahová az elsõvel. hogy a súlyos végtaghiányt az ultrahangos vizsgálatokkal felismerje. a testvér szempontjából. Látja ám. II. Ha õk egyszer nem lesznek. földobja a csípõjét. hanem a Na. Aztán öt év múlva tesója is lett. rendû felperese Illés Tihamérné Erzsi lett. Aztán összefutott a doktorral még egyszer a Honvéd Szanatóriumban. amely az orvosok körültekintõ eljárását bizonyítja. Ezek . kellõ körültekintéssel jártak el. A kórház a kereset elutasítását indítványozta. nem a nõgyógyászattal! – Az orvos nem reagált. hogy Papp doktor oda adja el a krumpliját. rendû felperese Illés Fanni. Emiatt elestem attól is.lépcsõvel. hogy én semmiben nem vagyok hibás? –Majd most kiderül! – tért ki Fanni papája. Errõl azonban nem itt. de ha mégis… Erzsi a második terhességével – mindenki megrökönyödésére – ugyanabba a keszthelyi kórházba járt. A jogi megfogalmazás így szólt: „Alperes kórháztól elvárható lett volna.

Ennek megerõsítése nyilvánvalóan a vizsgálatot végzõ orvosok feladata lehet. akkor még sokkal inkább észre kellett volna venniük a lábak hiányát. Figyelemmel arra. A hasonló fejlõdési rendellenességek megállapítására vagy kizárására általában az alperes által is alkalmazott és rendelkezésére álló ultrahangvizsgálat ad megfelelõ módszert. . így részükrõl nem volt elvárható. A szakértõ elfogadja azon alperesi védekezést. Megindult a jogi gépezet. mert nem látták a baba lábait – nem kétszer. Elsõként dr. ezért az alperestõl nem volt elvárható. A kártérítési pereknek mások a felelõsségi szabályaik. kóros elváltozásnak még a gyanúja sem merült föl. ami tõle elvárható. az elmaszatolást. hogy Keszthelyen e vizsgálatokat szakemberek végzik. a végtagok egy részét látja. 1992. és a többi a kismedencébe lóg le. hogy a terhesség megszakítását javasolják. hogy az elsõ vizsgálatok eredménytelenségének birtokában más kórház hasonló vizsgálatát vegye igénybe. szakmai tévedés áldozatai voltak. egyiknek a másikkal behelyettesítése nyilvánvalóan egyetlen célt szolgálhat: a teljes elmosást. azaz a leggondosabban elvégzett vizsgálatok sem járnak mindig megfelelõ eredménnyel. itt mindössze az a kérdés: megtette az orvos mindent. hogy az orvos elkövetett-e szakmai szabályszegést. Nagy László. hanem büntetõjogi fogalmakat használ. hogy az orvosok mindent megtettek az esetleges fejlõdési rendellenesség megállapítására. Ez óriási különbség! A kétfajta fogalomkör összemosása. Ám következtek a mellébeszélésnek még nagyobb példái is. január 30-án Papp doktor úgy vélte. hogy a végtagok fejlõdési rendellenességeinek megállapítása nem könnyû. hanem ötször ultrahangozták Erzsit. hogy a polgári jogi perben nem polgári. mulasztást vagy gondatlanságot nem követtek el. Az alperes az ultrahangvizsgálatok során a végtagokat soha nem írta le. a veszprémi Igazságügyi Szakértõi Intézet szakértõje adott szakvéleményt. hogy ha már – éppen azért.” Azt hiszem. illetve egyetlen alkalommal. de ez nekik nem sikerült. hogy a károkozás ne következzen be.során rendellenességnek. a kimosdatást. Mivel az alperes orvosai biztos diagnózishoz nem jutottak. Egyik tárgyalás a másik után. persze mindig jókora idõközzel.” Szóval az nem vetõdött föl bennük. mulasztást vagy gondatlanságot. hogy az ultrahangvizsgálatoknak van bizonyos százalék tévedési rátájuk. Csupán a büntetõügyekben van ugyanis jelentõsége annak. mert a pontos diagnózist idõben megállapítani nem sikerült. ez tipikusan az a szöveg. Az alperesi kórház által végzett ultrahangvizsgálatok nagyobb száma nyilvánvalóan azért történt.” Ebben a megfogalmazásban megint ott a trükk. Idézem tovább: „ Ismeretes. szakmai szabályszegést. Azt írta: „Figyelemmel arra. amihez – ha fegyelmezett akar maradni az író – csak ennyit érdemes hozzáfûzni: no comment.

legfeljebb csak valószínûsíteni lehet… . Ezt írták: „Az 1992. úgy gondolták. amelyek miatt az élet értelmetlennek vagy értéktelennek látszik. számú Nõgyógyászati Klinika igazgatóját is. ugyanabból az okból meg lehet-e gátolni a már megfogant élet megszületését. A combcsontok felsõ része látszott. hogy elsõdleges és alapvetõ … személyiségi érték az élet. hogy amely okból a meglévõ élet kioltása nem engedhetõ meg. Nagy László igazságügyi orvosszakértõ véleményével egyetértve a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek nem minõsíthetõ. Balog Tamás bíró elképesztõ dolgokat írt: „ Az elsõfokú bíróság elõrebocsátja. január 30-án ismételt kontrollvizsgálatot végeztek. Gyakorlatilag lehetnek azonban olyan szervezeti. mert azok a kismedencébe lógtak. január 16-án elvégzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést nem észleltek. hogy nem látják – még nem kellett volna feltételezniük. A szakértõk és ellenszakértõk párviadalának eldöntésére végül a Sótonyi Péter professzor vezette SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet bevonta szaktanácsadóként dr. Az ítélet indoklásában aztán dr. Papp Zoltánt.” Így aztán a Keszthelyi Városi Bíróság megkönnyebbült sóhajjal elutasította Illésék keresetét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. hogy azért nem látszanak a lábak. testi vagy szellemi fogyatékosságok. az alsó végtagokat nem látták. Kérdés ezért. Két hét múlva. amelynek során fejlõdési rendellenességre utaló jelet nem találtak. szakmai szabályszegés. hogy Fannikának hiányoznak a lábai vagy sem. mulasztás vagy gondatlanság nem állapítható meg. azt igazán – önmagában attól. egyik szakértõi vélemény a másikat. A fõ kérdés természetesen az volt: észre kellett volna-e venniük az orvosoknak. Maguk a doktorok. az élethez való jog minden egyéb személyhez fûzõdõ jogosultságot megelõz. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõnek gondolnia kellett volna fejlõdési rendellenesség tényére. hogy a természet útjai sokszor kiszámíthatatlanok. a SOTE I. a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Ultrahang Társaság elnökét. Dr. A két lelet figyelembevételével nem állapítható meg.* Egyik tárgyalás követte a másikat. mert nincsenek. Jogunk a társadalom erkölcsi felfogásával összhangban mégsem engedi meg jelen állapot szerint ilyen esetekben az élet kioltását vagy a halál bekövetkezésének elõsegítését. feltételezésük szerint azért. a lábak további része belóg a kismedencébe. valamint igazságügyi orvosszakértõk állították: nem kellett volna. nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani a várható egészségkárosodás mértékét és jelentõségét.

hanem – a természet útjai kiszámíthatatlanok. így nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani az egészségkárosodás mértékét és jelentõségét? Mert Fannika esetében például pontosan ki lehet számítani: nincsenek lábai. nincsenek.Egyedül a közremûködött orvosok által is jegyzõkönyvezett észlelési nehézség volt megállapítható az ultrahangvizsgálatnál. nem is így szerepel. Összegezve: az adott konkrét körülmények közepette az elsõfokú bíróság az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok diagnosztikai tévedését menthetõnek ítélte meg. ha a bíró úr esetleg mélyen vallásos. Végtagfejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek minõsül. netán az Alfa Szövetségnek is aktivistája. Ám az talán még sincs egészen rendjén. sem jogásznak lenni. hanem az 1. hogy ezt valaki fölfogja: kétszer is leírták. hogy ebben az esetben éppen a diagnosztikai tévedés –valamint a slendriánság – maga a jogellenesség! Hiszen ha a magzat végtagjai nem látszanak. eset. a gyermek medencefekvése és a lábak belógása. nem törõdtek ezzel. az elsõfokú bíróság álláspontja szerint ez nem követelt feltétlen és szükségszerû konzultációt vagy a beteg más intézetbe történõ transzferálását… Az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok a vizsgálatot a szakma szabályai szerint végezték. Összegezve tehát a fentiek alapján nem állapítható meg. ha nem a törvények. megállapíthatónak. Ezt valóban nem köteles kideríteni az orvos? Szabad egyszerûen hasára ütéssel úgy döntenie. például a dávodi kislány abortuszügyében is buzgólkodik – nekem semmi kifogásom.. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõknek gondolniuk kellett volna a fejlõdési rendellenesség tényére. annak két oka lehet: 1. mulasztást vagy akár csak gondatlanságot a bíróság nem talált bizonyíthatónak. amint az tõle elvárható? Nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel? Akkor egyáltalán mi a fenére való az ultrahangvizsgálat? No . hogy a 2. miközben utólag bebizonyosodott. ahol engedélyezett az abortusz? Aztán mi a szösz ez a filozofálás. s a megszületett Fanninak tényleg nem látszottak az alsó végtagjai. ez alperes jogi felelõsségét nem alapozza meg. hogy nem látják a magzat végtagjait. Mit nem lehet ezen kiszámítani? Valamint mi az. Akkor mit tettek meg az orvosok? És akkor miként nem jártak el jogellenesen? Napnál világosabb. hanem saját világnézete szerint hoz ítéletet! Tessék mondani: mi köze egymáshoz az emberölésnek és a magzat elvételének olyan országban. hogy az orvosok a vizsgálatok során mindent megtettek. 2. szakmai szabályszegést. valami takarja azokat.? Avagy akkor nem úgy járt el. ez nem a 2. mégpedig azért nem. majd hagyták annyiban a dolgot. s mint ilyen. figyelemmel pedig e vizsgálatok hibahatárára. miszerint Isten útjai – pardon. mi több. ami tõlük elvárható volt? Ehhez aztán nem kell sem orvosnak. ez aztán fantasztikus! Az ellen. mert nem voltak.” Na.

a mama kaphat kártérítést. A városi bíróság 1999. illetve mulasztása és az I. rendû felperes. mert nincsenek! Nos. illetve fejlõdési rendellenessége között okozati összefüggés nem állapítható meg. érvek pufognak ellenérvekkel szemben. március 23-án hozta meg ítéletét.aztán – amire végig hivatkoztak – az az állítás. amikor kézállásban megy föl vagy le. Ugyanakkor az alperes tevõleges magatartása. Felperes (az anya) önmagában véve fizikálisan nem károsodott. rehabilitációs és ruházati többletköltség címén. Illés Tihamérné esetében az orvosok nem úgy jártak el. Papp professzor fenntartotta az álláspontját. s az elsõfokú verdiktet részben megváltoztatta. hogy a II. rendû felperes kiskorú Illés Fanni jelenlegi egészségi állapota. ezért az õ vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet mint érdemben helyeset helybenhagyta. Vagyis kimondta: na jó. hetétõl látszanak. s a Legfelsõbb Bíróság mind a mai napig még nem hozott döntést! Jogerõssé vált viszont az ítéletnek a mamára vonatkozó része. részben helybenhagyta. de a gyerek nem. Valamint havi 19000 Ft járadékot és 500000 Ft nem vagyoni kártérítést! Ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést arra. A kismedencébe pedig csak azért lóghatnak be. hogy megítélje: jogos-e és összegében stimmel-e az a 237026 Ft-os tétel. mert a kismedencébe lógnak: anatómiai képtelenség! Mármint ha vannak lábai. hogy a történtek „ alapvetõen véglegesen és rendkívül súlyosan nem nehezítik meg a felperesnek a társadalmi életben való részvételét.” Bravó! . Vissza kellett tehát menni a Keszthelyi Városi Bírósághoz: kezdjék újra az egészet. A megyei bíróság 97 júniusában hozott ítéletet. A combcsontok már a terhesség 13. bár azt többen cáfolták. Szakértõt rendeltek ki még arra is. Megítélt ilyenolyan összegeket lakásátalakítás. miszerint a magzat lábai azért nem látszanak. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezért a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése és a szakmai mulasztások között ok-okozati összefüggés állapítható meg… Ehhez képest megállapítható. miszerint a lépcsõk mellé korlátot kellett építeni Fanni számára. le ne zuhanjon valamelyikrõl. Ez a beadvány 1997 szeptemberében készült. hogy a családnak láb nélküli gyereke született! Ezt azzal indokolta. felülvizsgálati kérelmet kellett elõterjeszteni a Legfelsõbb Bírósághoz: talán mégiscsak érte kár magát Fannit is. Illésék ügyvédje természetesen fellebbezett. hanem csupán a kártérítés összegszerûsége tárgyában! Ott persze újabb birkózás indult. Megállapította: „A diagnosztikai tévedés a diagnosztikai ténykedés kiegészítésének elmaradása miatt következett be. A másodfokú. immáron nem a jogalap. majd a másik oldalról. aminek egyértelmûen az orvosok az okozói. Elképesztõ. Zala megyei bíróság elõtt ismét szakértõ errõl. Nem volt mit tenni.

vagy a mama visz majd. Magyar jogszolgáltatás. –Ezek szerint Te vagy a fõnök a családban. –Mennyire tudsz járni azzal a lábbal. nem tud mit kezdeni a rá zuhanó szereppel. Elõre kell tenni a kezem. aki Téged hoz-visz? –Hát persze. akkor abból is elkezdõdik a per elölrõl. az összegrõl. hogy szeptemberben elkezdesz suliba járni? –Igen. A tündéri aranyos kislány mindaddig kedves hozzám és készséges.meg hazajárni? –Kocsival. és akkor tudok úszni láb nélkül is. ha Rajtad van. . –Fanni! Azt hallom. Fanni. megkérem szépen Fannit. földugni a seggem. és az nagyon jó lesz. vagy ha nincs? –Mind a kettõ jó. amíg szája elé nem tolom a diktafont – attól picit megkukul szegénykém. Fannika! Szerinted Neked nehezebb lesz az iskola. Mert azért lehet. Vagy a papa.A kártérítési összegek fölemelésére irányuló fellebbezés 1999 májusában született. esetleg abból is lesz fellebbezés – mire Fanni középiskolába megy. jól tudom. akikkel nem történt semmi ilyesmi. vagy nem lesz nehezebb? –Nehezebb lesz. Aztán majd egyszer – ki tudja. tanulsz úszni? –Igen. mint Veled. * Mielõtt elköszönnék az Illés családtól. Eddig még nem interjúvolták. mint azoknak. –Miként fogsz be. –Mondd. –Mondd. hadd beszélgessek vele is. –Mindig annál lesz a kocsi. ugye? –Hát azt nem tudom. Fõleg bejárni meg hazajönni. Amely év szeptemberében Fannika iskolába ment. –És hogy jobb Neked. –Milyen messze van az iskola? –Csak egy picire van tõlünk. igen. mikor – a Legfelsõbb Bíróság is kegyeskedik talán dönteni arról: esetleg magát Fannit is megilleti némi kártérítés. akkor én vagyok a legmagasabb. én vagyok a legkisebb. –És ha gyalog kell menni? –Akkor nagyon messze. De ha meg nincs rajtam. hogy néha gyalog is kell mennem. amit kaptál? –Most már egyre jobban. De inkább nem. talán már születik ítélet arról is. Hogyha rajtam van.

õk állították: nem írtak húzást a papírra. Félájultan reklamált szegény: szó nem volt foghúzásról. Korábban gyökérkezelt foga bedagadt. *** Olykor az ember fiának olyan megtiszteltetésben lehet része. hogy közölték volna. Nem lett jobb – visszament. kezébe nyomtak egy cetlit: menjen a szájsebészetre. ám azt felelték: sajnos arra már nincs mód. biztos vagyok benne. s közölte. mutassák meg azt a cetlit. akarja-e azt vagy sem. aki megnézte a röntgenfelvételét. mire számítson. Ott az ügyintézõ hölgy végighallgatta. Ekkor már megröntgenezték. ezt nagyon hamar mondtad. A doktornõ napokra eltûnt. Beletörték ugyan. azt javasolta. elõbb-utóbb úgyis el kellett volna távolítani. amivel ideküldték. bejött hát Pestre. a fogászati ügyeletre. szaladgált Ponciustól Pilátusig. vajon csak cinikus volt-e. nincs pénze pótlásra. . Visszarobogott a fogászati rendelõbe. Következõ történetem hõse amidõn az igazát kereste. A betegnek „mindössze” fogorvosi problémája akadt. Én pedig azóta is csak tûnõdöm-töprengek. Ott azonnal beinjekciózták. ha nagy leszel? –Doktornõ – vágja rá azonnal. legalább módja van dönteni. Odahívtak viszont egy idõs doktornõt. kezelte. telefonszámomat. majd szó szerint ezt a javaslatot tette neki: – Forduljon a Kende Péterhez! – és elõzékenyen megadta (máig nem sejtem. örüljön neki. –Hú.–Fanni! Bocs. másfél órán át vésték ki a gyökereket. vagy megengedhetetlenül õszinte volt. hogy kihúzták a fogát. gondolkodási idõ nélkül. csak kivizsgálást. mire készülnek. idõközben kidobták a szemétbe. Utóbbit persze magam sem hiszem. A beteg hüppögve próbált ellenkezni: ha megmondják. Kérte. kifejezetten szórakozni akart-e szegény panaszossal. hogy egyáltalán nem látott ki azon a szemén. A szájsebész szerint húzás szerepelt a cédulán. és szedje tovább a pirulát. gennyes duzzanatnak ítélték. kihúzták a fogát. A körzeti fogorvosnõ kifúrta. tamponálta. piff. s kezdte érezni. sehol nem akad segítõre. ennyire biztos vagy benne? –Igen. hogy ilyen rettentõen felnõtteset kérdezek: mi leszel. majd anélkül. most honnan lesz neki foga. és adott gyulladáscsökkentõ tablettát. jegelje az arcát. bement az Egészségügyi Minisztérium Ügyfélszolgálatára. hiszen gócos volt. honnan szedte) a címemet. Az orvos kiszedte a tampont. amelybõl magától tán nem is kérne. mást nem tett. Másnapra úgy földagadt a fél arca.

ezt nem neki kell fizetnie. Neki pedig a kezébe nyomták a csekket: fizessen be 14100 Ft-ot. Ha már kihúzták azt a fogát. perelje be õket – a perköltséget nem tudja letenni. Pateroljam vissza azokhoz az orvosokhoz. s azt elküldték a fogtechnikára. Visszaküldték az ügyelet igazgató-fõorvosához. Ha ügyvédhez küldöm. és nagyon-nagyon szégyelltem magam. nem kellett volna kihúzni. A fõorvos úr ezt megértõen és kedvesen elvállalta. Errõl senki sem akart tudni. mint hogy a kórház állja a pótlás költségét. Hüledezve forgatta kezében a sárga postai csekket: arról volt szó.Nem hagyta annyiban. nyomatot vettek. amire én semmi értelmeset nem tudtam felelni. Írt is nekem levelet szegény. aki megold majd mindent. márpedig könnyedén elõfordulhat. Bevitte a doktornõhöz. akik ezt tették vele? Hallgattam hát. A 27000 Ft-os nyugdíjából ezt õ az életben ki nem tudja fizetni. elment a Fogorvosi Kamarához panaszt tenni. majd bevallotta: nem volt gócos az a fog. s kapta a tanácsot. A panaszos nem kért többet. el is indult az elõkészítés. fõorvoshoz. Akkor zarándokolt el a magas minisztériumba. kamarához – senki nem állt szóba vele. forduljon énhozzám. Õ éppen a minisztériumban volt. A fõorvos hosszan vizslatta a röntgenfelvételt. amellyel akár ma is rághatna. ügyvéd nélkül elveszíti a pört. Ha azt javaslom. Futott megint fûhöz-fához. lecsiszolták a szomszédos két fogát. . kinek van igaza. elhessegették mindenhonnan. Neki pedig azóta sincs foga. s amint kész a híd. A földuzzadás valószínûleg csak allergiás reakció volt arra a fertõtlenítõszerre. annak munkadíjára nem futja. amit a körzeti fogorvosnõ adott neki. hadd ne neki kerüljön pénzébe ez a tévedés. behelyezik. igazgatóhoz. mivel neki erre nem telik. a helyettese intézkedett: nézze meg az osztályvezetõ fõorvos.

kivesszük egyetlen hallócsontját. akkor csak a mûtét marad – felelt Sziklai doktor. Ribári professzor készült máshová. Idõközben otthagyta a rádiót. –Hát van éppen egy. Elment a Péterfybe. sem esetleges szövõdménnyel. aki a pletykák szerint nagyon hajtott az igazgatói székre. amely egyebek mellett hallásvizsgálati készülékeket gyártott. Fölkereste dr. Ám negyvenöt-ötvennek néz ki. lényegében egyáltalán nem kell számolni sem kockázattal. – Ez hallásjavító mûtét – magyarázta a professzor –. s Sziklai az õ helyére pályázott – ám igyekezete kudarcba fulladt. a hétköznapi beszédek kis részét pedig nem hallotta. A Magyar Rádióban dolgozott hangtechnikusként. Csokonay Vitéz Lajost a Szent Imre Kórházban. dr. Megtalálta az ország egyik legjobb specialistáját. mi több. amely betokosodott. meg lehet próbálkozni vele. így természetesen elvégeztek rajta is ilyen vizsgálatot. s cserébe odaadták Sziklainak a debreceni professzori széket. hogy az orvosválasztáson egyetlen kolléga sem szavazott arra. a gyakorlatban valamivel kevésbé. biztatók voltak: ez rutinmûtét. A diagnózis otosclerosis volt: hallócsontmegbetegedés. hogy õ legyen Ribári . úgy is érzi magát. hogy csak elméletben olyan nagyon jó. Azt suttogták akkoriban. senki nem segített. amely jól vezeti a hangot. s ezért a hallócsontjai nem továbbították megfelelõen a hangrezgéseket. a világ becsukódott. Mindkét orvost alaposan kikérdezte. S amikor megtörtént a baj – a sorok összezárultak elõtte. így kissé kellemetlen volt. –Nincs erre gyógyszer az operáció helyett? – próbálkozott László. válaszaik megnyugtatók. nem volt kifejezetten nagyothalló – de állandóan följebb tolta a potmétert a többiek számára még normálisnál.Ez örökre így marad! Sátorhelyi László mindössze harmincnégy éves. aki mûtétet javasolt. s a helyébe úgynevezett pisztont ültetünk be. ugyanezt az ajánlást kapta. Nem sokkal. de ha egy hónap alatt az nem hat. úgy is gondolkodik. Belement egy mûtétbe. hogy rosszabbul hallott az átlagosnál. másfél hónapig kezelték – sikertelenül. õhozzá is elment a Szigony utcai fülklinikára. mindenki által elismerten tán elsõ számú szaktekintélyét – akirõl csupán azt nem árulták el neki. Egy évvel korábban dr. Sziklai István operálta õt orrsövényferdüléssel. Végül Ribári helyére a debreceni professzort hozták föl. Elõször egyszerûen hurutosnak minõsítették. hogy jobb legyen neki – és sokkal. s egy elektronikai cégnél helyezkedett el. de sokkal rosszabb lett. Bárándy Zsuzsához.

Akupunktúrás kezelést kapott – hatástalanul. amelyet erre alkalmaznak. s 1998 májusában László – gondolván. Azok is. Kurin Zsuzsa. Talán a folyosón zúg valami. e mûtéti technika magyarországi meghonosítójához is. mert szerinte nem sikerült a mûtét. újabb föltárás indokolt. de nem látott semmit. furcsa zúgást hallott. értem – vitte le a hangsúlyt Ribári –. Átesett kéthetes infúziókúrán – sikertelenül. Kovács Péter. Akkor meg mi lehet ez? Nem derült ki. Lászlónak 15 évre visszamenõleg megvan az összes orvosi irata. bármilyen jó elméleti szakember. hanem belülrõl. most operáltak. Elindult orvostól orvosig. mi lehet ez. Elzarándokolt Ribári professzorhoz. hogy õ végezze el a mûtétet. nemigen tudni. Csokonay Vitéz . a Bethesda Kórház fülésze ezt mondta: – Az operáció olyan eredményt hozott. amelyek tanúsítják: négy-hat havonta járt fülmosásra. mégiscsak akkor jár a legjobban. amibõl a különös zaj eredt volna. és soha nem említett zúgásos panaszt. aki vagy kétezer ilyen beavatkozást végeztem? – érdeklõdött vizsgálat közben a prof. Körülnézett. – Ki operálta? –Sziklai professzor úr – felelt László. De hiszen az nem lehet. éppen azért. Ám László errõl persze semmit nem tudott akkoriban. késõbb újat beültetni. Piukovics Klára. mi történt vele. csak én eddig nem hallottam? Nem. Ez valótlanság. szintén lesújtó véleményt nyilvánítva Sziklai professzorról. Sajnos a szakma egyik leggyengébb operátora végezte a mûtétet. az emberek már rég kiugrottak volna a bõrükbõl. Nem tudott. a mûtét elõtt is volt fülzúgása. a László Kórház fõorvosa közölte: – Ez a mûtét nem sikerült. Vezsenyi Magdolna. õ talán ha húsz ilyet végzett. de a rossz hallás most már igen erõs. – Miért nem engem keresett föl. A zúgás valóban belülrõl jött. Debreceni zárójelentésében azt a meglepõ beírást találta: korábban. Nos. Legalaposabban dr. Dr. A következõ négy hónapban László végigpróbálta a Magyarországon föllelhetõ összes olyan gyógyszert. a gyógyszer nem hatott. A hallása ugyan szinte egyáltalán nem javult. s aludni próbált. Dr. ha a legnagyobb szaktekintély kezére adja magát – lement Debrecenbe. ez nem valószínû. Vagy tán a világban ilyen zúgás van állandóan. a MÁV Kórház szakorvosa is indokoltnak tartotta az újabb föltárást. honnan. amely fölveti a per lehetõségét. miért – és soha többé nem szûnt meg. elõször kivenni a pisztont. Amint legelõször magához tért az operáció után. Két lépcsõben érdemes megoldani. Dr. körülbelül ezer pirulát szedett be – eredmény nélkül. egyre nõtt benne a rossz érzés: mintha nem is kívülrõl jönne ez a vízesésszerû hang. Sziklai professzor után. gondolta. Ugyanezt mondta dr. hogy jobban halljak. állandó fülzúgással párosult. –Ja.utóda. Ezt még gyakorolnia kell. Lassan megértette.

Ügyvédhez fordult. László visszament Debrecenbe. Ám mûtét közben megsértették a belsõ fülét. amely a belsõ fül sérülésével járt. zajgenerátor készülékkel. S bármennyire szeretik vagy nem szeretik egymást. Neki nincs ennyi pénze. perelje be a kórházat. szokjon hozzá. de kidobta õt. s László nem képes kifizetni az árát. hogy megmutathasson. *** . amelynél láttak esélyt rá. folytonos zúgás. amelynek azonban 350 ezer forint az ára. Elment hát a tb-hez. olyan idegkárosodást okoztak. nincs módszer. a szakértõ a vele való beszélgetés nélkül adott szakvéleményt: nem történt hiba. Elõkerült másik kft. nincs miért perelni. elmondhasson mindent. adnának hozzá tb-támogatást. Az elsõ operációnál beépített úgynevezett pisztont végül nem bántotta. beszéljen vele. amíg él. amely kifejezetten fülzúgásgondozást vállal. „Ma nekem. alkalmas készüléket. holnap Neked!” Lászlónak pedig pillanatnyi szünet nélkül sistereg. egyéves kezeléssel. Végül Csokonay doktor próbálkozott meg az újbóli mûtéttel. ám általa soha nem látott összenövéseket szüntetett meg – de ez sem hozott változást. erre a fülzúgásra nincs gyógyszer. Egyetlen kft. – Ez. A csillapíthatatlan. Nem így történt. mielõtt a szakértõ véleményt ad. sistergés megmaradt. de kétesélyes a dolog. Kicsi szakma ez. kérem. – Az elsõ mûtét során okozott idegkárosodás sajnos visszafordíthatatlan – közölte Csokonay Vitéz Lajos –. nem hajlandók egymás ellen föllépni. vegye meg abból! – hangzott az echt ungarisch hivatal válasza. hogy segít rajta – ám csalódtak. Kérte az ügyvédtõl. A szakemberek állították: olyan lett a „ fülkarakterisztikája” hogy azt nem lehet korrigálni. a Szent Imre Kórház fülésze magyarázta el: – A protézist jó helyre tették. luxuskészülék. amit eddig tapasztalt. mindenki ismer mindenkit. az orvost. mondván. azzal önmagában nem lenne baj.Lajos. – Méltányosság nincs.. Állítólag orr-fül-gége területen a legritkább esetben születik másmilyen szakértõi vélemény. Szintén tb-támogatás nélkül.-nél talált erre . Rendesek voltak vele. hogy meg tudja venni. gyakoroljanak egyedi méltányosságot. Sziklai professzor azonban nemhogy nem vállalta a reoperációt. együtt kell élnie vele! Próbálkozott hallókészülék típusú segítséggel. három helyen is legyártottak neki olyan készüléket. nem adhatunk rá pénzt! – Kérvényt adott be: mégiscsak orvosi beavatkozás következtében szenved megállás nélkül. legalább a készülék árának egy részét térítsék meg. Mindörökkön örökké. Meg lehet próbálni helyrehozni. zúg a füle. tényleg perben kell megszereznie a kezeléséhez szükséges pénzt.

s lesüllyedtek kétszáz métert. abból csak nem lehet baj. rendszerint már úgy fájt a gyomra. többe kerül a leves. azok jobban értenek ilyesmihez. kezdjenek már magukkal valami értelmeset? – mire idáig ért a töprengésben. bement a bányába. mint a legfeketébb fekete odalent a tárnában. jól ismerte hát a fekete színt. mintha lent lennék. és hallgatom az asszonyt? Vagy veszekszem a lányokkal. Fejtés közben arra jutott. nem sürgõsebb-e a dolog annál. Az öltözõben persze megint mindenki azt találgatta. mint a körzeti. meg amikor újra és újra az került szóba. mintha tele lenne savval. amíg lehet! Most nem lehetek beteg. megpillantva saját székletét a WC-kagylóban. valami belsõ vérzéstõl szokott lenni. iszom. pontosan olyan volt a széklete színe. délután nem is a háziorvoshoz megy. és ott néznék körül! – szörnyülködött el István.– Úristen. és eladni harmincért! Meg mit teszek egész nap? Sétáltatom a kutyát. mint a sok ügyes. nyugodj már le! Addig kell dolgozni. mint a hús. Amint befejezte a munkát. Tavaly már kezdték mondogatni. fölült a buszra. nem rúgatom ki magam végkielégítés nélkül – döntötte el. görcsölni kezdett. a feketén kívül vöröset is látott a WC-papíron. nem gazdaságos itt a szén kitermelése. Istvánnak újra görcsölni kezdett a gyomra. Nos. Hiszen ismerik egymást jól. S bizony. Így is tett. hallott már ilyet. De idén hallották a hírét. amikor beszállhatott a liftbe. eszem. Sietve szedte össze a cókmókját. Bányász volt István immár több mint húsz éve. ha nem lesz a bánya? Nem tudok én vállalkozó lenni. ennek a fele sem tréfa. veszekedett a bensõjével: – Hagyd abba. akikre még keresnie kéne. az övék maradt az egyetlen mûködõ. mûszak után elmegyek a dokihoz! – döntötte el. még a körme alól . s mormogott magában. sõt. – Nem. A környék többi bányája már rég leállt. attól kezdve legalább egyedül maradhatott a szénnel. s csak utána megy orvoshoz. már õk sem húzzák sokáig. Két kézzel szorította a hasát. tudta. marni. abba kell ezt hagyni. – No. meddig lesz még munkahelyük. hanem egyenesen a kórházba. az meg nem idegesíti. mégiscsak ott vannak a szakosodott szakemberek. csak ha már régen evett. ha elõbb ledolgozza a mûszakját. meg is nyugtatja. akiknek még szükségük van az õ segítségére. nem jó jel. mikor zárják be a bányát. venni valamit tízért. Amúgy is hetek óta fájdította a gyomrát. hogy egész összegörnyedt. mert azonnal kitesznek. István azonnal érezte a gyomrát. Nem állandóan. ha nyolc-kilenc órával késõbb lát doki. Örült. Ám ez a szurokszéklet – mert hirtelen eszébe jutott a neve is – bizony megijesztette. jól teszi-e. alaposan letusolt. ahányszor szóba került a bezárás. A két lánya jutott eszébe. – Mihez kezdek. El is tûnõdött. és aztán? Ülök otthon. Hosszan törölgette magát.

azt éppen tudok. Ebéd után nagyot aludt. miként adja elõ. Másnap reggel a vizitnél az elõzõ napi ügyeletes doktor számolt be róla a fõorvosnak. szunyókált kicsit. hogy van. Elõtte hosszan gondolkodott. elõkerült az ügyeletes orvos. alaposan ki kell vizsgálni! –Nincs nálam semmi. ha valami baja volt. nõvérke. Ti meggyógyítottatok volna? Sok nagyokos! – próbálta István helyreállítani a családfõi tekintélyt. amíg a vért le nem veszik a laborvizsgálathoz! – És aznap más nem is történt. Kijelölték a szobáját. kénytelen volt hát leplezetlenül fogalmazni. szólok az ügyeletes doktor úrnak! Tessék addig itt leülni! Nem telt el több tíz percnél. de István egy árva szót sem értett a beszédjükbõl. úgyhogy a család azonnal indult is a kórházba. István elõadta az elmúlt hetek gyomorfájásait. fegyelmezetten lenyomta. amíg nem orvossal beszél. akár máskor körülötte õgyelegtek. legalább jól kipiheni magát. ha lehet innen – lehetett. amit le kellett nyelni. Mire beértek az övéi. A belgyógyászatra ment. lázlapot. de nem tudott kiötleni semmi rendesen hangzót. az ágyát. Kegyetlen íze volt a kásának. – Fájdogál a gyomrom – felelte. nem is igen kellett kérdeznie. a nõvérpulthoz. miért is kér segítséget. Utána visszament a szobájába. annyi latin kifejezés hangzott el.is kitisztította a szénport. Vizitnél kérdezték. –Nem tud telefonálni. amikor hozzá fordult a nõvérke. itt úgy sincs más dolga. de megnyugtatták. A második nap tehát a laborban kezdõdött. kapott kórházi pizsamát. azért szeretném. a reggeli tünetét. de nem ellenkezett. eddig miért nem szólt egy szót sem. igaz. Elmesélt a családjának tövirõl hegyire mindent. Aztán megkapta az instrukciót: – Holnap addig ne reggelizzen. már igazi kórházi beteg volt. hogy behozzák? –De. se pizsama. õk kicsit mérgeskedtek. mint enni és aludni. bevitte Istvánt a vizsgálóba. evõeszközt. hiszen azért van itt. – Ezzel jobb lenne most azonnal itt maradni. szokva volt az ilyesmihez. a többi a doktorokra tartozik. A röntgenorvos sem mondott semmit. Meghallgatta a panaszait. éppen zajlott a . mi van vele. s arra a buszra szállt föl. – Miért. Amióta bent volt a kórházban. poharat. se papucs. a többiek sem. bármennyire is kellemetlen volt: – Szurokszékletem van. akik akár a vizitnél. egyetlen hangot még nem hallott arról. Három nagy fiolába vettek le tõle vért. megreggelizett. a papához. rég volt már rá alkalma. hogy azt kivizsgálják. – Várjon. Gyöngének érezte magát. Harmadik nap gyomorröntgenre ment. azért még hazamehetnék? – kérdezte István. ha megnéznének! –Húha. az bizony nem jó! – a nõvért nem zavarta a dolgok néven nevezése. amely a kórházig járt. de arra gondolt. Mire visszaért a kórterembe.

érezte. hogy István nemhogy a hajnali takarításra és lázmérésre. Csupán másnak is föl kellett volna ismernie. megnyomkodta a hasát. A boncolás egyértelmûen igazolta azt a gyanút. s akkor el lehet dönteni. s a fõorvos úr megnyugtatta. A doktor fölemelte a csuklóját. jót tesz a sok alvás ilyenkor. Föl is panaszolta ezt este. mint eddig – panaszolta a sok doktornak. A családja nem indított kártérítési pert. de meg nem szûnt. . – Még erõsebben fáj a gyomrom. Ám délután annyira görcsölni kezdett a gyomra. Jött is az ügyeletes orvos. a WC-ben érzett: vérzõ gyomorfekélye volt. – Ez tök hideg! – jelentette be elképedve. nem bír már fölkelni sem. bányász! – négy nappal korábban. A negyedik nap reggelén szobatársai furcsállották. kitapintotta volna a pulzusát – de nem találta. Attól valamelyest enyhült a fájdalom. s beadott görcsoldó injekciót. állandó gyomorfájással négy napig nem jönnek rá a doktorok. mitévõk legyenek. Az osztályos orvos – amint a vizit István ágyához ért – meg is rázta finoman a vállát. attól hamar elaludt. Hagyták.nagyvizit. de büntetõ följelentést tett: mégiscsak fölháborító. de arra sem reagált. A vizitre azonban mégiscsak illett volna fölkelni. jó nevû igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményében azt írta a rendõrségnek: mûhiba ugyan nem történt. de azért javasolja. akkor kapott még egy injekciót. ám õ meg se moccant. hogy a kórházban klinikopatológiai konferencián vitassák meg az esetet. kénytelen volt csöngetni a nõvérkének. Valószínûleg meg is vitatták. hogy valakinek vérzõ fekélye van! Az ismert. hogy szurokszéklettel. de még a reggelire sem ébred föl. amit õ maga – nem orvos. s a mellére helyezte a tenyerét. hamarosan a végére érnek a vizsgálatoknak. hogy rendesen szóljon neki. István ugyanis meghalt. Négy napja volt a kórházban. Engedte leesni a karját.

Nos. idõközben a másodfokú bíróság is megállapította az István Kórház kártérítési felelõsségét. hogy – ha igazak a hírek – könyvem megjelenése után a Kun utcai égési részlegben megtiltották a zsírplasztikai mûtéteket és kezeléseket. s nem amiatt. A bíróság kimondta az István Kórház felelõsségét. az ügyek folynak tovább. Nem is amiatt. nem szebb lett tõle. * Bonyolultabban alakult Márk Gabriella esete. nyom. illetve részben az Interplasztika Kft. tönkretették azt. ilyen beavatkozásokat végezni. Ami ugyebár voltaképpen nyílt beismerése annak. hogy minden ott ápolt mell. amíg ez napvilágra nem került. Kapitány Kinga története ott szakadt félbe. de közismert ténnyel. 3 címû fejezetében három olyan plasztikai sebészeti mûhibaesetet írtam meg. Nos. csak éppen mindaddig. Gabi az a (volt) táncosnõ.A kebelrege folytatódik Az elsõ kötet Kebelrege 1. amit szépíteniük kellett volna. az élet természetesen nem írói és szerkesztõi igények szerint zajlik. hogy elsõ fokon megnyerte a pert. az õ pere 1999 novemberében jutott el az elsõfokú ítéletig. Nos. Fáj. hogy a cipóhasának megszüntetésére végzett plasztikai mûtéten a Kun utcai Szalay doktor a szokásos 10 centiméteres helyett 65 centis vágást ejtett – anélkül. jön a másodfok. „ lerohadt” Vagyis hogy korábban is szigorúan tilos lett volna ott . Icipici elégtételt érezhetnék afölött. a kutya nem foglalkozott ezzel az apró. hogy ezt elõre közölte volna. A per folytatódik. Mindben iszonyatos „ elbarmolások” zajlottak. aki szintén Awil Matanusszal operáltatta meg a mellét. Hanem fõként amiatt. Gábori Józsefné is szerepelt elsõ kötetemben. önálló életet él a hasa.és hasplasztikai páciens elfertõzõdött. Awil Matanusz-féle magánklinikán történt. 2. Teljesen fölösleges volt ugyan. amely az István Kórház Kun utcai Égésplasztikai Osztályán. nevû. hanem csúnyább. hogy máig állandóan rosszul van az 1992-es mûtét következményeitõl. de a kórház ügyvédje „ csakazértis” fellebbezett. s õ szintén szerteszéjjel . így magától értetõdõ. hogy a Kun utcában a sebe persze elfertõzõdött. hogy jogos volt a fölvetés: az égési sérültektõl a levegõ is tele van fertõzõ baktériumokkal.

ennek – mondja – nyilván majd a biztosító és az alperesek közötti jogviszonyban lesz jelentõsége. rendû alperes (az Interplasztika Kft. rendû alperes felelõs a . nézze meg a folyosón. 2000. vagyis jogosnak tartja a kártérítési igényt. s csak az õ véleménye beérkezése után tarthat ismét tárgyalást. nem foszthatja meg az alperest a szakértõi vélemény észrevételezésének jogától. ettõl eltekinthetek.) orvosa illegálisan használta a kórházat és eszközeit. kórház és a magánklinika helyén senki. majd halkan megtanácskozom magammal a dolgot – mosolyog kedvesen Almásy Mária bírónõ. miért lenne felelõs a kórház is. fáradjanak ki. az ügyvédje. – Álláspontunk szerint I. Amelynek kezdetén ott ül Márk Gabi. amikor a mûtétet a magáncég orvosaként végezte a doktor. hogy írásban reagálhasson erre. ám „ rendezõi jobbon” a . hogy Gabi mellei sokkal csúnyábbak lettek. a biztosító ügyvédje árválkodik egyedül.10-kor megérkezik a 12 órára hirdetett tárgyalás alperesi képviselõje. hogy kirendeljen még egy szakértõt. Felperes ügyvédnek nincs is észrevétele. hogy a kórház és a magáncég alperesek írásban nem tettek észrevételeket és most sincsenek jelen. a biztosítós ügyvéd is mindössze annyit jegyez meg. Kiss Tibor Zoltán. Ám közben eszébe jut valami: – Arra kérem alperesi beavatkozó ügyvéd urat.kaszabolta ebbõl az alkalomból. hogy azt hiszem. amely teljes mértékben osztja a korábbi álláspontját. –Akkor most arra kellene kérnem a jelenlévõket. mondván. Az Interplasztika ügyvédje viszont idõt kért arra. Ennek az ügynek a pere sem két perc alatt zárult le. az nem tisztázza. nem jön-e alperesi ügyvéd! Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr mindig késni szokott. valamint azt. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa? –Nincs. valamint vagy harminc joghallgató – csemege az ilyen pikáns jogeset –. 2000 januárjában született új szakértõi vélemény. és majd visszahívom. Almásy Mária bírónõ úgy döntött. Így tehát csak az I. de olyan sokan vannak. valamint hagyta elfertõzõdni. s új idõpontot tûzött ki. Akkor pedig arra kényszerült. A kórház ügyvédje mindössze a szakértõi vélemény kiegészíttetését kérte a bíróságtól. – Ám nyílik az ajtó. 12. furcsállja. aki ugyanis egyszemélyes tanácsként ítélkezik. illetve az István Kórház felelõsségét. –Alperesi beavatkozónak? –Nincs. szeptember végén. A bírónõ ismerteti a beérkezett új szakértõi véleményt. mint voltak a mûtét elõtt. tönkremenni. az úgynevezett beavatkozó. amely egyértelmûen rögzítette az Interplasztika. Így aztán szót kell adni neki: –A szakértõi véleményt elfogadjuk – döbbenti meg hallgatóságát. ez ugyan nyilvánvalóan kizárólag idõhúzás.

Eztán pedig ítéletet hirdet: –A Fõvárosi Bíróság megállapítja I. annak. amit kínjában tesz Kiss Tibor Zoltán: négy per folyik ellenük plasztikai mûtét miatt. (Magyarán itt arról van szó.bekövetkezett kárért. hogy a kármegosztás a jó megoldás. –Úgy gondolom – veszi vissza a szót a kft. hogy van-e helye kármegosztásnak vagy nincs. rendû alperesek. s most elõször ismeri el. de azt hadd tegyem hozzá. tehát õrá nézve is a kármegosztás. az Interplasztika Kft. hogy egyszer kimondatik az . ez idõ alatt ment tönkre. illetve az István Kórház egyetemleges kártérítési felelõsségét. majd újra behívja a közönséget. Szerintem mind felperes. mind a kórház súlyosan közrehatott a kár bekövetkeztében. Bíróként még ezt is tudomásul kell venni. De álláspontom szerint sokkal súlyosabb I. rendû alperes közrehatása. jelen perben el kell dõlnie a felelõsség mértékének is. Alig-alig hitte. észrevételt nem kívánok tenni arra. Komédiákban szokás ilyen spéttel behozni szereplõket.. rendû alperessel – emelkedik föl Kiss Tibor Zoltán –. ha már megjött. hanem 3-ig. –De felperes nem kármegosztást kért. egyébként Awil Matanusz tudtával és beleegyezésével. nem az egyetemleges felelõsség. a kórház nem. hogy próbálják egymásra kenni a felelõsséget. ügyvédje –. hogy korábban e perben már bebizonyosodott: nem 5 hónapig volt külföldön. és II.15-kor újabb fordulat történik: belép az Interplasztika ügyvédje is. a biztosítós ügyvéd –. engedni kell érvényesülni: – Elfogadjuk a szakértõi véleményt. s kiküldi. –Ez megváltoztatja az önök korábbi álláspontját a károkozás tekintetében? –Nem. de az ügyvéd erre nem felel. valamint ott is kezelték rendszeresen. Hiszen az elsõ mûtét után 5 hónapig külföldön tartózkodott. –Annyiban egyetértek I. (Érvei súlyát ugyan valamelyest csökkenti. a közönség jól is mulat. Márk Gabi zokogni kezd.) Túl sok minden történt. tehát ezt a vitát a magam részérõl akár fölöslegesnek is tarthatnám. ezért kérem a kereset elutasítását a kórházra nézve. Le lesz ez még verve rajta!) 12. hanem a két alperes egyetemleges felelõsségének megállapítását – veti közbe a bírónõ. További bizonyítási indítványom nincs.) –Mindkét alperesnek a Generali a biztosítója – áll föl az érintett. a bírónõ visszatér az eredeti szabályokhoz. hogy a kórházban illegális gyakorlat folyt. és ott nem kezeltette magát. legalább ilyen fontos felperes közrehatása. ekkor már hangos nevetések hallatszanak. a kármegosztás terén nem. (Nem kis dolog ez.

Az idõ múlásával az idegeim kezdik teljesen felmondani a szolgálatot. Munkáját elõre is. Megpróbálom kibírni a per végéig ezt a hatalmas feszültséget. mert az emberi élet megfizethetetlen. Nagyon kérem. így csak a középiskolai átlagával került be fõiskolára. a nem vagyoniakhoz a következõket tudom elõadni: Kifejezetten a hasi mûtét miatt váltunk külön az élettársamtól. szeretném. emiatt neki is keresetkiesése lesz egész életén át. Awil Matanusz által végzett mûtétbõl eredõ perrõl. 43 éves koromban az életem tragédiába torkollott. nagyon vigyázzon az egészségére. A fiam az én keresetem kiesése miatt nem tudott felvételi elõkészítõre járni. Ügyvéd úr! Nekem a további életem és életem értelme függ ettõl a pertõl. Most már ne adjuk fel. dr. ha az elmúlt nyolc évre csak az én. Tisztelt ügyvéd úr! Azt kérte. de kérem. A vagyoni károk listáját mellékelem. és mind a mai napig nem tudok szexuális életet élni. írjam le önnek a perhez a konkrét vagyoni és a nem vagyoni káraimat. továbbra is ekkora elszántsággal és akarattal küzdjön a perem végéig. Tisztelettel: Szász Tamásné . illetve az ön idegei tönkretétele emlékeztetne. egyedüllétre ítéltek.igazság. nem tudom. utólag is köszönöm. ha ön is kibírná. meddig bírom. nyaraláson nem tudtam részt venni. lesz-e energiám kivárni ennek a pernek a végét. mivel nem szeretném. Kilenc éve egyetlen mozimûsoron. * Ám idõközben tudomást szerzek további. kiránduláson.

hogy az eredménye: csurom genny. valamint sikkasztás – a mi bájosan vidám hazánkban az ilyesmi csak akkor számít bûnnek. csütörtök. A felperes be is feküdt Awil Matanusz doktor Kun utcai osztályára. mint volt az operáció elõtt. vér. ötven körüli asszony. 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. vagyis nagyobbra nõtt a hasa a kelleténél. férfikapcsolatot azóta sem bír-mer kezdeményezni. mindenkinek jobb ez így. gyorsan. olcsón megoldják. Szász Tamásné se lehajolni nem tud a mai napig. így a bent fekvés. hogy majd késõbb újra összevarrja azt. miszerint az ilyesmit könnyen. girbegurba parasztöltés (egy disznót szebben herélnek ki) – összességében nem csupán ötvenszer olyan csúnya has. aki 12 cm hosszan fölnyitotta a varratot – amely egyébként több mint 60 cm-es volt! –. lehet ezt ügyesebben is. augusztus elején infarktust kapott. láz. Szegénynek erre minden oka meg is van: nagyon-nagyon csúnya. Olyan apróságok igazán a kutyát nem zavarják. Reggel picit esett az esõ. erõs nyár. teljes tönkremenés. Úgy. Rokkantság lett a rutinmûtétbõl. kitisztította a sebet. Itt van legelõbb maga a sértett: Szász Tamásné. se két emeletet fölmenni. adócsalás. hogy 92 májusában bevett egy csomó gyógyszert: öngyilkos akart lenni. se emelni. az orvos el is végezte a mûtétet – ahogy szokta. Élettársa elhagyta. Visszament dr. A Kardiológiai Intézetben is folyamatosan váladékozott a sebe.1999. õ zsebbe fizet az orvosnak. Mi is történt vele? Ahogy orvosi nyelven mondják: kötényhasa volt. Szégyelli a hasát. Awilhoz. a mûtéti heg mellett ömlött ki belõle a genny. de ráadásul fertõzõdés. Meglátta az Interplasztika Kft. július 1-je. Újra megoperálták július 11-én. Megmentették. tb-csalás. csak õsz végére gyógyult be. és újra ömlött belõle a genny. mint hogy ez így önmagában közokirat-hamisítás. Elment Awil Matanusz doktorhoz. tusolás közben kiesett a tampon. ettõl a hõség még nyomasztóbb. szétszakadt seb. Elvégzik a Szent István Kórház Kun utcai osztályán tb-re a mûtétet. magán viselve egy tönkretett élet minden nyomát. Idegileg annyira tönkrement a tortúrától. s valamelyest kidudorodott. hirdetését. majd július 18-án is. azzal. A Fõvárosi Bíróság folyosóján gyülekezõk abban reménykednek: írd és mondd kilenc év pereskedés után talán a végére érnek egy szörnyû orvosimûhiba-pernek. az operáció. a kezelés összes költségét kifizeti az egészségbiztosítási pénztár – magyarán az állam –. aki hamar meggyõzte: nem fontos annyi pénzt fölöslegesen az ablakon kidobni. Nyolc nappal a mûtét után ugyanis Szászné hasát elöntötte a vér. mindezek eredményeként nemsokára. ha valami egészen más miatt ki akarnak készíteni valakit. Mi több. . Két hét múlva otthon.

Mégpedig duplán. Továbbá hogy a felperesen végzett mûtétek. vagyis az alperes bizonyította. és az meghal – akkor van közvetlen okozati összefüggés a baleset és a halál között? Nincs. az abszolút meghatározottság. álljunk meg egy polgári szóra! Vajon miként értsük azt. miszerint „ szakmai szabályszegés nem történt” egy polgári jogi per ítéletében? Fellebbezett. A másodfokú Fõvárosi Bíróság 94 áprilisában az elsõfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. elutasította. orvos. Széchy Miklós a SOTE docense. hogy nincs közvetlen okozati összefüggés? Persze hogy nincs. a közvetlen ok-okozati összefüggés az maga a determináció. dr. s nem vetõdik föl az. hiszen hazaviheti. mint megalapozatlant. Ezért az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította” . Idézem dr. hogy a mûtét és a jelenlegi állapot között nincs összefüggés? Szászné hasán a mûtét elõtt egyetlen karcolás sem volt. Ha valakit elüt egy autó. hogy a felperes jelenlegi egészségi állapota és az alperesi kórházban elvégzett mûtétek között közvetlen okozati összefüggés nincs.” És ezt komolyan gondolják egyes bírósági vezetõk. „Könnyebb tehát neki orvosi kérdésekkel foglalkoznia. mivel „ rendelkezésre álló peradatok alapján a a felperes kereseti kérelme nem bírálható el. hogy úgy járt el. Széchy Éva bírónõt. Szász Tamásné 1991. aki meghozta ezt az ítéletet: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg. ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. mert „ jobban meg tudja ítélni ezeket” õ .” No most. és otthon megbeszélheti a férjével. Ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét.* A mûtét 1991. nagyobb terjedelmû bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. valamint 100000 Ft nem vagyoni kártérítést. Egyrészt mert ahhoz a Széchy Évához. hogy ez akkor is maga a tökéletes összeférhetetlenség. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1993 februárjában hozott ítéletet: elutasította kártérítési igényét. illetõleg a késõbbi gyógykezelése során szakmai szabályszegés vagy orvosi mulasztás nem történt. most pedig 60 centis. Ugyanis a férje. Oksági láncolatok sora vezet a halálhoz. . Más: mit keres az a kizárólag büntetõjogi megfogalmazás. aki elsõsorban azért kapja meg az orvosimûhiba-perek tárgyalását. Ami enyhén szólva is meglepõ vagy más megközelítésben fölháborító. Széchy Éva bírónõhöz. az Awil doktornak kifizetett hálapénzre. amikor X-bõl feltétlenül és kizárólag Y következhet. további. Visszakerült hát az ügy dr. Avagy mit jelent az. június 4-én történt. szörnyû heg éktelenkedik rajta. a törvény sem kívánja meg. hiszen ilyen szinte nem is létezik. október 9-én mondta el szóban a kerületi bíróságon keresetét – hogy 55400 Ft vagyoni kártérítést kér a taxiköltségre.

1999. §-ában: „A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le. elvégre a másodfok által hatályon kívül helyezettet –. hogy ezeket helytelenítse. mint amit Awil doktorékon kívül a magyar orvosok nem kis hányada már csak kényszerbõl is nap mint nap elkövet – attól miként is lenne elvárható. könyveket írdogálnak jöttment firkászok a lelküket is kitevõ doktorok ellen. tönkreteszik a bizalmat orvos és beteg között” És . amikor egyetlenegy tárgyalást sem sikerült kitûznie. hiszen õ már voltaképpen érdekelt az ügyben: egyszer már hozott ítéletet – mégpedig deklaráltan rosszat. s ennek ítéleteiben is nyomatékot adjon? Akinek anyagi érvényesülése. Másfelõl azért is képtelenség. csupán közbensõ ítéletét. az talán icipicikét elfogult az orvosok megítélésében? Már bocsánatot kérek a profán megközelítésért. de aki saját háztartásában érdekelt például az ilyen tb-csalásokban. március 8-án hozta meg új elsõfokú.” Széchy Éva pedig pont nem olyan bíró. Erre nem reagáltak. hogy Szász Tamásné ügyvédjének nem volt más választása: példátlan módon kénytelen volt õ maga megfellebbezni a megnyert ítéletet! Miért is? . feltehetõen baráti körének jó része az orvostársadalom körében és függvényében alakul? Aki esti otthoni és hétvégi vacsoratereferéken egyfolytában arról hallhat: „Milyen utolsó briganti ez a néhány ügyvéd. hogy ez így rettenetesen összeférhetetlen? Hogy akinek a férje orvos. hiszen õ részt vett – õ ítélt. hogy a Szászné ügyvédje által becsatolt kórlapról kimondja: ahhoz az ügyvéd illegálisan jutott hozzá. ügynököket küldözgetve a kórházakba. most pedig újra neki kell döntenie.ha a törvény nem szabályozza ekként. mert volt olyan év. hogy már meg cikkeket. aki szegény orvosokból akar milliókat kifacsarni. Csakhogy olyan indokolással. Amelyben pedig megállapította az alperes Szent István Kórház és Intézményei kártérítési felelõsségét. A beadványra egyszerûen nem válaszoltak. aki – e konkrét perben aztán – orvosi-családi hozzáértését például arra használta föl. aki nem vett részt. 1994 áprilisában. hogy õ kapta vissza az ügyet. Ám ez a gyakorlatban nem így történt.” Aki a konferenciák esti partijain csak egyetértõen bólogathat azon fölvetésekre. szítják az orvosellenes hangulatot. Viszont kiszignálták a pert: Széchy Évára. akik szedik össze neki a kuncsaftokat. s szerencsétlen egészségügyrõl nyúzza le a nyolcadik bõrt. miszerint „ legfõbb ideje lenne véget vetni ennek a szörnyûséges orvosellenes kurzusnak. Szászné ügyvédje beadványban kérte is: ne õ tárgyalja újra a pert. aki az elsõfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. Õ pedig öt év alatt – nem tévedés: öt év alatt! – tíz tárgyalást tartott. A Polgári perrendtartás éppen e logikából kiindulva nem véletlenül mondja ki 21. gazdagodása. vagyis statisztikailag félévente egyet. magyarán ellopatta! Amit aztán késõbb – mint hamis vádat – kénytelen volt visszavonni. Tessék mondani: tényleg senkinek nem jut eszébe.

hanem szépészeti beavatkozásra. Elõször is az ítélet kimondta – egyébként az ebben semmiféle kompetenciával nem rendelkezõ ETT IB véleménye alapján –. s amely bizonyítja: igenis van összefüggés.” Amihez persze az ETT IB szolgáltatta a muníciót. még egy apró adalék a bírónõrõl is: 99 márciusában megpillantva engem – túl sokat szerepeltem tévékben – a következõ költõi kérdést találta föltenni: – Újságíró van jelen a teremben? Igen? – látva töredelmes beismerõ pillantásomat pedig kijelentette: – Akkor közlöm. hogy a kórház végezhette a mûtétet a társadalombiztosítás terhére. Õ a belgyógyászat alapkönyvén kívül húsz olyan. csak talán mégsem illenék az ellenkezõjét bírósági ítéletben állítani! Hiszen Szász Tamásnénak nem volt beutalója. nem gyógyítás céljából fordult dr. hanem könyvbe írok. és körzetileg sem tartozott a Kun utcához. S ha már itt tartok. Másodszor az ítélet kimondta. amely a mûtétet követõ infarktusról szól. hogy a nevem megjelenjék lapokban. erre Szász Tamásné becsatolta fellebbezésében Jávor Tibor belgyógyász professzor szakvéleményét. mert a második elsõfokú ítélet (ebben a megismételt eljárásban) szinte semmiben nem hozott újat az elõzõhöz képest. mint közszereplõnek: van-e erre joga? . Ez pedig sima jogi tévedés. nem volt beteg. Nos. Egyszerû tbcsalás volt ez. hanem inkább a kérdés: vajh neki. nincs is vele semmi baj. nem járulok hozzá. mondván: „ Természettudományos módszerekkel nem állapítható meg ilyen. Awilhoz. az internetrõl levett friss cikk jegyzékét adta be. tehát a tiltása rám nem vonatkozik –. – Be kell vallanom: bennem ekkor nem a megkönnyebbülés sóhaja tört föl – amiért nem lapba. hogy a plasztikai mûtétek és az infarktus között nincs összefüggés.Legfõképpen azért.

a kórházak. aki a második. Beszélt is vele. tanúként meg lett hallgatva az én peremben. az belefér a mûtét kockázati körébe. szintén tiltott magángyakorlat keretében. mint ami az igazság. Czeti doktor a Honvéd Kórház etikai bizottságának elnöke! Õ igazán nem mondhatott mást. valamint az õ barátja. akinek van képe beperelni szegény kórházat. három-öt év múlva biztos számíthatunk rá. ennyire azért nem érdemes kapkodni! Egyelõre – ha a mait nem kell megtámadni a Legfelsõbb Bíróságon – még csak a jogalapról lesz döntés. aki érvényesíteni merészeli a jogait. Szalay doktor operált. ám azzal még nem foglalkozik. Jó. július 1-jén – nyolc év után – már el is jut oda. Vagyis akkor lehet kezdeni elölrõl – immáron a kártérítés összegérõl. akirõl e fejezet elején már szó esett. Czeti István. Õ most.* S íme. Valamint az a Gábori Józsefné. másodfok. valóban fennáll a kórház felelõssége. segíti õt. értse meg. hogy kérdezze meg jó barátját. a sértett. aki évek óta ápolja. Akinek ugyanígy – tisztesség ne essék szólván! – lerohadt mindene s tönkrement a fél élete. a magyar igazságszolgáltatás 1999. Pigler Józsefet. hipp-hopp. Valamint kifejtette azon elvi álláspontját. még a tárgyalás megkezdése elõtt fontos adalékot mesél az orvostársadalom belsõ összetartásáról: – Az a dr. hogy gyomorfájással kerestem meg õt. aki nem akarta elhinni. akihez õ küldött: miért mondott egészen mást a bíróság elõtt. dr. netán kis felülvizsgálati kérelem. Czeti doktort. és hazudik! . illetve a biztosítók ilyenkor még nem szoktak azonnal fizetni – õket sem hajtja a tatár. valamint a bizonyára még sokkalta szegényebb biztosítót. Honvéd kórházi fõorvos. mint amit mondott a bíróságon! – Én erre ordítani kezdtem vele: – Akkor még fokozottabb a vétke. akit ugyanis – szintén kötényhassal – ugyanezen a Kun utcai osztályon Awil Matanusz fõnöke. Tehát talán azt állapítja meg ma a bíróság. hogy telenõtt a hasam vadhússal –. helyreállító mûtétemet végezte. hogy nem tudták kiszedni a varratokat. jó. hogy annak alapján milyen összegû kártérítést kell fizetnie. Ezt hívják közbensõ ítéletnek. hogy valóban lezárul az ügy. ha õ az etikai bizottság elnöke. A bíró kérdésére azt hazudta. mégpedig pontosan ugyanilyen módon és következményekkel. hogy a Kun utcaiak nem hibáztak semmiben. hogy mindez igaz lehet. majd nekem ennyit árult el: – Éva. elkísérte õt a fia. Nos tehát a folyosón itt áll Szász Tamásné. hogy talán jogerõs ítélet születik. No nem mindenrõl – nem. ami velem az elsõ mûtét miatt történt – hogy lerohadt az egész hasam. Elsõ fok. meg aztán jólesik még egy kicsit bosszút állni azon a megátalkodott betegen. Itt van Szászné szomszédnõje és barátnõje. Késõbb megkértem egykori fõnökömet. a plasztikai sebészt. miszerint mindaz. s végérvényes ítélet születik.

Éva asszony nem tudja befejezni mondandóját, mert beszólítanak mindenkit, kezdõdik a tárgyalás. Három bíróból álló tanács ítélkezik másodfokon. Az elnök, dr. Somfai János erõsen õszülõ, ötvenes, szimpatikusan kedves tájszólással beszélõ úr, érdekes módon nem fehér, hanem világoskék ingben, zakója a nagy melegben csak panyókára vetve jelzi létét. Balján szemüveges, itteni viszonyokhoz képest fiatal bíró, õ viszont vakítóan fehér ingben, de a hõségre tekintettel szintén csak a hátára dobott zakóban. Jobbján bírónõ: szúrós tekintetû, 40 körüli asszony, aki aztán ugyan egyetlenegyszer sem szólal meg, ám olyan morcosan néz egész tárgyalás alatt, hogy nemigen érteni, kire sértõdött meg vajon. S a pulpitus szélén ritka jelenség: huszonéves férfi jegyzõ. A kórház képviseletében a soknevû Kiss Tibor Zoltán. Úgy tûnik, mostanában mintha lazulna a fegyelem, a tisztelet a bírósággal szemben: az ügyvéd nem fehér ing–sötét öltöny egyenruhában, hanem rövid ujjú fekete ingben, zakó nélkül érkezett. Ráadásul a fekete inghez barna nyakkendõt vett – nekem anyukám mindig azt mondta, ezt nem szabad. Rögtön az elején nekiáll kis bajuszkáját morzsolgatni, s azt többet abba sem hagyja – látványosan unatkozik az egész tárgyalás alatt. Amint beözönlünk, a bírói tanács elnökének szeme rám villan, s – tán egyszerre vagyok paranoiás és nagyképû – fölhúzza a szemöldökét: – Ügyvéd úr! – fordul Szász Tamásné jogi képviselõjéhez – Felperesi oldalról van jelen a hallgatóság? – Ezt, hogy õszinte legyek, nem értem: mi az, hogy felperesi vagy alperesi oldalról van jelen valaki, aki nem résztvevõje a pernek? –Nem, bíró úr, csupán Gábori Józsefné, aki ugyanilyen perben felperes, valamint irodánk ügyvédjelöltje – válaszol az ügyvéd, aki, ebbõl is kiderül: nálamnál sokkal okosabb, hiszen õ érti, mi végre az ilyen kérdés. –Jó, csak nem árt tudni, ki van jelen hallgatóságként a tárgyaláson – morogja Somfai doktor úr, s ismét rám pillant. Picit összeszûkül a gyomrom: most fognak megint kirúgni? Ám a bíró úr nyilván hallott már elhúzódó és elfajuló vitámról a pesti bírói karral, úgyhogy annyiban hagyja a dolgot, látszik a tekintetén: magában rám legyint. Igaza is van, nem vagyok én olyan fontos, legfönnebb magamnak. Átadja a szót az úgynevezett elõadó bírónak, aki röpke 43 percben ismerteti dr. Awil Matanusz e konkrét ténykedését, s annak egészségügyi és jogi következményeit. Kilenc év történéseit kell szegénynek összefoglalnia. Helyzetét legföljebb az könnyíti, hogy az általa elõadottakból szinte senki nem ért semmit, mivel közben valahol a közelben, a bíróság épületén belül építõmunkások püfölni kezdik a falat, s megállás nélkül kalapálnak. Fontos azonban, amit elmond, ezért nincs más választás: Szász Tamásné ügyvédje odahúzza székét a bírói pulpitus elé, leül az elõadó bíró

orra elé, és ott hallgatja õt. Ha bejönne valaki és lefotózná, amint az ügyvéd a bírók emelvényéhez bújva ül, az életben meg nem tudná senki magyarázni, itt voltaképpen mi folyik. –Ügyvéd úr! Érdemben? – kérdi picikét jogi szlengben a bírói tanács elnöke Szász Tamásné ügyvédjét, amikor az elõadó a végére ér. –Tisztelt Fõvárosi Bíróság! – kezdi a felperesi ügyvéd. – Korrekt volt az iratismertetés, így csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Legelõbb szeretném leszögezni: a Szent István Kórház Kun utcai osztályának orvosai éveken át tiltott magángyakorlatot folytattak a kórházban, rendszeresen illegális tevékenységet folytattak. Ennek során felperesen is, mint sok más asszonyon és lányon, esztétikai jellegû beavatkozást végeztek. Ugyanezen kórház ugyanezen orvosai ellen jelenleg négy per folyik, egy pedig már jogerõsen lezárult, az õ elmarasztalásukkal. Mindezen esetekben, így felperesnél is, teljesen egészséges embereken végeztek nem gyógyító, hanem szépészeti mûtétet, amely azonban rettenetes következményekkel járt. Becsatolom a Fõvárosi Bíróság másik tanácsának immár jogerõs ítéletét, amely kimondja, hogy ez – tekintettel arra, hogy nem beteg emberek gyógyításáról, hanem egészségesek esztétikai operálásáról van szó – nem megbízási szerzõdésnek minõsül, mint az orvosi tevékenység általában, hanem vállalkozási szerzõdésnek. A vállalkozási szerzõdés pedig úgynevezett eredménykötelemmel jár: ha a vállalkozó nem hozza létre a kikötött eredményt, teljes felelõsséggel tartozik, teljesen függetlenül attól, hogy úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Tisztelettel kérem tehát az ítéletben annak megállapítását, hogy jelen esetben is a vállalkozás szabályai érvényesülnek, s ilyen módon kérem a kórház felelõsségének megállapítását! –Alperes? – fordul az elnök a rendezõi jobbra. –Tisztelt Bíróság! – tápászkodik föl Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr. – Alperes orvosai mindenben teljes mértékben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el, õket semmifajta vétkesség nem terheli felperes állapotromlásáért. Elsikkadt az a tény, hogy a seb szétnyílása a mûtét utáni nyolcadik napon tusolás közben következett be, pedig felperesnek nyilvánvalóan nem lett volna szabad még tusolnia. Egyébként szó sem lehet vállalkozási jogviszonyról, nem is értem, hogy lehet ezt idehozni. Az emberi test rendkívül bonyolult, nem olyan, mint a szövet, amit vállalkozási szerzõdésben odaadnak a szabónak, hogy varrjon belõle öltönyt. Jávor Tibor professzor szakvéleményével kapcsolatban a következõt szeretném hangsúlyozni. Utánanéztem: õ nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehát jól megérdemelt nyugdíját tölti. Meg kell mondanom, a nyugdíjasok általában

a korábbi, a már nem modern gyakorlatot ismerik, és nincsenek tisztában a korszerû, új eljárásmódokkal. Tehát az õ szakvéleménye nem kompetens! Ezek alapján kérem a kereset elutasítását! Hogy õszinte legyek, kissé elhûlök, amint hallom lehülyézni Jávor professzort, aki jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnökhelyettese, minden kongresszus és konferencia állandó elõadója. A soknevû ügyvéd arról a Jávor Tibor professzorról mondta ki voltaképpen, hogy vén gügye laikus, és csak a réges-régi gyakorlatot ismeri, aki szakvéleményében az internetrõl levéve idézett húsz, a legutóbbi egy-két évben született tanulmányt, amely mind állítja: nõknél igen gyakori az olyan infarktus, amely mûtétet követõen, annak következtében lép föl. Hát ezt talán nem kellett volna! –Felperes? – ad újra szót az elnök a rendezõi balnak. –Tisztelt Bíróság! – áll föl az idõs ügyvéd. – A kolléga úr – mint már oly sokszor – büntetõjogi fogalmakat használ polgári jogi perben. Azt mondja: az orvosok betartották a szakma szabályait. Holott a kártérítési jogban a kérdés mindössze ez: a legnagyobb gondossággal jártak-e el? Márpedig nem járhattak el a legnagyobb gondossággal, ha az történt, ami. Egyszerûen nem értem ugyanis: miért vagyunk itt kilencedik éve? Amikor a lényeg mindössze ennyi: egy teljesen egészséges ember, aki hitt alperes orvosainak hirdetéseiben, kérte kötényhasának – ami nem betegség – esztétikai célú megszüntetését, és emiatt élete tragédiába torkollott. A rosszul elvégzett mûtét következtében hasa tönkrement, majd az operáció következtében infarktust kapott, munkaképtelenné vált. Jávor professzorról csak annyit: õ a szakvéleményét úgy adta ki, hogy ebben a perben anyagilag egyáltalán nem érdekelt – ezt bizonyítani nem tudom, ám alperes sem tudja bizonyítani az ellenkezõjét. És kérdem én: mi más eszköze van a magánszemély peres ügyfélnek, mint a magánszakértõ? Alperesnek ott van az István Kórház vagy ezer orvosa, aki mind szívesen ad ellenkezõ szakvéleményt a kollégák védelmében. Felperesnek csak ez van. Kérem az ítélet meghozatalát! –A tárgyalást berekesztem! A bíróság tanácskozni fog – küld ki mindenkit az elnök úr. A szünetben a folyosón odaoldalgok Kiss Tibor Zoltánhoz – érdekes lesz beszélgetni a másik oldal állandó képviselõjével – Üdvözlöm, hadd mutatkozzam be végre hivatalosan! – mosolygok rá, hiszen jó néhányszor találkoztunk már tárgyaláson. –Ne mutatkozzék be! – mordul rám komoran Kiss Tibor Zoltán. –Miért? Köszönni szeretnék, és beszélgetni Magával. –Én meg nem óhajtok önnel beszélgetni!

–Tessék? –Hagyjon engem békén! Nem óhajtok önnel beszélgetni! –Miért? –Azért! Hagyjon békén! – reccsen rám utolsót, és elfordítja arcát. Szerencsére éppen szólnak is: mehetünk vissza ítélethirdetésre. Mindenki állva hallgatja az elnök elsõ mondatait: – A Fõvárosi Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében. A másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az 1991. június 4én elvégzett mûtétet követõen fellépett szövõdménnyel, illetõleg a gyógykezelés elhúzódásával okozati összefüggésben állapítja meg az alperes kártérítési felelõsségét. Tessék leülni! S ezek után az ítélet indoklásában a bíróság lényegében egyik peres félnek sem ad igazat semmiben. – El lehet távozni! Amint ballagunk lefelé a lépcsõn, kérdem Szász Tamásné ügyvédjét, beadja-e a felülvizsgálati kérelmet a most született ítélet ellen, hiszen az nyilvánvalóan jogsértõ több pontjában is. – Nagyon el kell gondolkozni ezen – válaszol az idõs ügyvéd –, ha most beadom a felülvizsgálati kérelmet, eltelhet két-két és fél, akár három év is, mire a Legfelsõbb Bíróság kitûzi annak tárgyalását. –Mennyi? – kérdem hüledezve. – Két-három év? –Igen, annyi. –Nem létezik! – hiszek én az igazságszolgáltatásban, kissé vakon. –Nem létezik? Van olyan per, amelyben 1994-ben adtuk be a Legfelsõbb Bíróságra a felülvizsgálati kérelmet, és azóta még nem tûzték ki tárgyalásra. Öt éve! * E másodfokú ítélet ellen Szász Tamásné ügyvédje végül mégis beadta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsõbb Bíróságra, s nem csalatkozott: legalábbis e könyv zárásának idõpontjáig ott még nem sikerült tárgyalást kitûzni. Folytatódnia kellett azonban – az úgynevezett közbensõ ítélet, tehát csupán a kártérítés jogalapját megállapító határozat alapján – az alappernek, immáron a kártérítés összegére. 1999 októberében – hipp-hopp – Széchy Éva bírónõ tart is tárgyalást. Az alperes kórház soknevû ügyvédje igazán elõzékenyen vitatja Szászné igényeit. Szerinte például 180 ezer kötszerköltség helyett a bíróság legyen szíves 1 ezer forintot megítélni, a nyolc év alatti 200 ezer forintnyi taxiköltség helyett 5 ezer forintot, nem vagyoni kártérítést (ami a nagyobb összeg lehet) pedig egy huncut petákot sem.

Felperesi ügyvéd azt kérdi a bírónõtõl, mi a helyzet az ügyben, hogy õ kérte „ átszignálni” más bíróra ezt az ügyet, vagyis beadványban ismét indítványozta, ne Széchy Éva tárgyalja azt. –Ez bírósági igazgatási döntés – felel a bírónõ. –Tisztelettel kérdem, mikor születik errõl döntés? –Tudomásom szerint a bíróság vezetésének az az álláspontja, hogy nincs szükség intézkedésre. – Ez magyarul azt jelenti, eldöntötték: nem fogják átszignálni másra a pert. –Ebben az esetben – keseredik el az ügyvéd – kérem jegyzõkönyvbe venni, hogy az eljárás szabálytalan. –Miért? –Mert a polgári perrendtartás 21. § (1) bekezdése szerint ha a másodfok visszautalja elsõ fokra az eljárást, akkor azt „ lehetõleg ne ugyanaz a bíró tárgyalja” Én ezt úgy értelmezem, hogy a bíróság számára – ha van rá . lehetõség – kötelezõ másik bíróra bízni a per lefolytatását. Az ország legnagyobb létszámú bíróságán pedig nem lehetséges, hogy erre ne legyen lehetõség. S ezzel a purpárlé le is zárul, ha törvénytelen a dolog, ha nem, jelen pillanatban nincs mit tenni ellene. Mára már csak egyetlen vita marad: Kiss Tibor Zoltán ügyvéd közli, itt föl sem vetõdhet nem vagyoni kártérítés, hiszen a kórház felelõssége csak a seb begyógyulásának idõpontjáig tart. –Felperes sebe soha nem fog begyógyulni! – replikázik Szászné ügyvédje –, éppen az e per tárgya, hogy alperes kórház ténykedése következtében maradandó károsodást szenvedett, rettenetes külsérelmi nyomok maradtak rajta, amelyek többé már nem gyógyulnak be. –Álláspontunk szerint – hangzik a sokunk számára döbbenetet okozóan cinikus válasz – ez gyógyult seb. – Nekem eszembe jut a Szász Tamásné hasáról készült fotó: a köldök és a szeméremszõrzet között félúton egyik csípõcsontjától végig, egészen a másikig, mintegy 60 centiméter hosszan húzódó, girbegurba, négy nagy és öt kisebb S-kanyart leíró lilás-barnás heg, átszelve teljes hasát – bocsánatot kérek Szász Tamásnétól! –, kétségkívül hihetetlenül összerondítva, gusztustalanná téve az asszony testét. Nos, ez az, ami Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr szerint gyógyult seb. Széchy bírónõ menet közben nem fogadja el a magánszakértõ véleményét, sem az igazságügyi orvostan legnagyobb alakja, Somogyi Endre professzor álláspontját, miszerint itt borzalom történt, ezt az asszonyt szerteszéjjel szabdalták. Inkább a jól ismert rutinnal kirendeli szakvélemény készítésére az ETT IB-t, amely természetesen az elsõ eljárás szakértõjét próbálja megerõsíteni, aki úgy vélte, semmi különösebb baj nem történt, az orvosok mindent a lehetõ legalaposabban, leggondosabban végeztek el,

*** Ádámnak romlott a látása. a többi igényt pedig utasítsa el. párja és nemi élete elvesztése fejében. Azt nem áll módjában kimondani. és úgy vonszolja el a rendelõbe. amelyre tanárai írtak. S mivel a durván nyolcmilliós kártérítési igényhez képest Szász Tamásné így lényegesen nagyobb mértékben lett pervesztes. Nos. de úgy. Viszont nem fogadja el annak az orvosszakértõnek az álláspontját. megrokkanása. anyja nem akarja megérteni. s aki határozottan leírta. hogy emiatt a rémdráma miatt kénytelen volt kisebbre cserélni lakását. hogy Szászné lába azért fáj azóta is. akit õ maga rendelt ki. Avval nem foglalkoznak. Szászné hogy néz ki és milyen állapotba került. azaz húszezer forint kötszerköltséget. csupán körvonalaiban észlelhetõvé vált számára. mennyire nehéz ügy ez: és ha szemüveget írnak föl neki? Hogy kerül majd a haverok elé. áprilisban – s júliusban a bírónõ ítéletet hirdet. Kiss Tibor Zoltán alperesi ügyvéd ellenkérelmében gálánsan azt kérte a bíróságtól – teljes elutasítás indítványozására nem lévén lehetõsége –.3 milliós vagyoni kárból pedig 62400-at. a nõiségét. de ez nyilván nem is különösebben fontos. Így végül is a bírónõ a négymilliós nem vagyoni kártérítési igénybõl megítélt egymilliót. mert a plasztikai mûtét során levarrtak egy ideget. Azon kórház számára. két-három méternél messzebb lévõ tárgy elmosódottá. a gyógyszerek. A 4. Szászné a keresetében 4312400 Ft vagyoni kárt mutatott ki. néha-néha tárgyalás 99-ben. szenvedései. vagy addig. szégyenszemre kézen fogja kamasz fiát. Ezért hát ugyan megítéli a kártérítést. kötszerek árán át jövedelemkieséséig. hogy közben is tudjon kenyeret venni. pápaszemmel. A 18 éves fiú nemhogy a táblát nem látta már. mint pernyertes – egyúttal kötelezte õt 304000 Ft perköltség megfizetésére a kórház számára. . januárban. huza és vona. amelynek orvosa tönkretette az életét. hiszen errõl immár jogerõs ítélet szól. Úgy látszott. elvette az egészségét. s azt majd újabb mûtéttel kell kiszabadítani. de szinte minden. Valamint kért 4000000 Ft nem vagyoni kártérítést megcsúnyulása. aztán 2000-ben. hanem orvosi szakkérdésben – felülbírálja a sebész orvosszakértõt. hogy a kórház nem tartozik kártérítési felelõsséggel. A bírónõ – nem jogi. az orvosnak fizetett hálapénztõl a taxiköltségen. hogy ítéljen meg 20 000. Mamája kezdett komolyan veszekedni vele: ha nem megy el egyedül orvoshoz. hogy abban ne legyen köszönet.minden a legnagyobb rendben van. Elképesztõt. Mármint nekik.

mire bekerült. – Nemsokára egyáltalán nem fogok látni semmit! Rita arcát sem! – Az ablakhoz lépett. mi van a táblán. s letelepedett a padra. Mit volt mit tenni. majd tehetetlen teste zuhanni kezdett. kicsit sem laza. de õ olyan is volt: stréber. a doktornõ csak viccelni próbált. –Ha így haladsz. A falon lógó képeket sem látta rendesen. . Ádám úgy lépett ki a folyosóra. – Micsoda? Megvakulok? Nem fogok látni? Vak leszek? Fehér bottal mászkálok. amelynek elején cserélgetni kezdett szemüveglencséket. Hirtelen minden erejét a lábában érezte összegyûlni – kicsit behajlította térdét. A folyosón annyian várakoztak. és kituszkolta a rendelõbõl. és körülnézett. ütögetve magam mellett a házak falát? Vagy anyuék vakvezetõ kutyát vesznek nekem. eszébe se jut. meddig fog ez tartani? – gondolta Ádám. Legalább aznap nem megy suliba. A doktornõ ráhelyezett valami súlyos és hatalmas szemüveget. hanem röhögni rajtam! Hazaért. szélesre tárta. amilyen önzõ. ahol laktak. tudóskodó. onnantól lefelé fogalma nem volt róla. mint akit mázsás súllyal vágtak fejbe. Fölment a lifttel a hetedikre. majd írunk fel Neked egy fehér botot! – aztán elfordult tõle. Két és fél órát várt. Késõbb kiderült. – De nem baj. Azonnal szörnyethalt. betûket. lenézett. nem túl sokat tudott elolvasni. Hülye vicc volt. de nem látta az úttestet a ház elõtt. mintha ingyen osztanának valami csuda portékát. és az visz majd mindenhová? És mi lesz a suliban? Mit fog szólni Rita? Azonnal ki fog rúgni. – Úristen.okuláréval? Az osztályban a fiúk közül egyetlenegy hordott szemüveget. azt a kezébe nyomta. A legfölsõ három sort. meg fogsz vakulni! – mordult rá a doktornõ. majd elrúgta magát a földtõl. kinyitotta a lakásajtót. elballagott a körzeti szemészeti rendelõbe. valami furcsa receptet írt. Icipicit fölfelé repült. Hát. hogy mellettem maradjon! Mindenki engem fog kiröhögni! Nem sajnálni fognak. és olvastatta vele a vagy öt méterre lévõ tábláról a számokat. Kihajolt derékig. zuhant hétemeletnyit. Nem is tekintette senki komoly férfinak.

Méghozzá rendszerint – láss csodát! – olyat. Mókás hazánkban azonban az a gyakorlat. akik – tevékenységük produktumából legalábbis egyértelmûen ez tûnik ki – azt tekintik egyetlen komoly feladatuknak. majd azt bármi. Az a szervezet. hogy az ETT IB megsértette az õ személyiségi jogait. ügyészség. Hogy azoktól a professzoroktól. Mirõl is van szó? * . sem más állam jogrendszere nem ismer ilyen fogalmat. melyik mennyire felel meg a tényeknek. például egy ellentétes értelmû szakértõi vélemény kikezdi. hogy ilyen magyar szó pedig nem létezik. milyen kitüntetésre illenék õt fölterjeszteni. kimosdassák. azt maga a jogszabály hívja imigyen: „ felülvélemény” Jó. Annak azonban már lehetne. melyik milyen mértékben bizonyított. arra. Szalai Flóriánné annak megállapítását kéri a bíróságtól. esetleg ebbõl az alkalomból meg kéne fontolni. s azok között – elvileg – az dönt. tõle kér „ felülvéleményt” S aki kéri. bíróság orvosi ügyekben kap egy szakértõi véleményt. s nem véletlenül. A felperes. az orvos mindent helyesen tett. hanem „ felülvéleményt” kérnek. mennyire .Elítélve: az ETT IB Fura tárgyalásra érkezem 2000 szeptemberének idusán. hogy orvoskollégáikat megvédjék. Nos. hogy ha a rendõrség. úgymond. amikor nem adta ki a rá vonatkozó iratok egy részét. a mai tárgyaláson ez az ETT IB az alperes. Vannak vélemények. kirendeli az ETT IB-t. vitatkozik vele – akkor. talán maga sincs tisztában vele. kéri az ETT-t kötelezni e jogsértés abbahagyására. amely ha mûhibaperben állást foglal (egyesek szerint tíz esetbõl körülbelül tizenegyszer az orvos mellett és javára). cáfolja. Nos. befolyásolta saját magát már a kirendelés pillanatában azzal. meg is kapják. hogy sem a magyar. egyszersmind nevetséges szóösszetételt. annak igazán . nem egyszerûen újabb szakértõi véleményt. amely szerint nem történt semmi. hogy adja ki neki a felülvéleményhez készült referensi és korreferensi anyagokat. A per alperese a nagy hatalmú ETT IB: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága. semmi jelentõsége nincs. hogy elfogadta ezt a szörnyû.

Szinte elsõ útjuk a szemklinikára vezetett. másképpen feküdt. Patai doktor minden alkalommal megnyugtatta õket: nem lesz semmi baj. hogy valami nagyon nem stimmel a baba szemével. ne kelljen pirulát szednie. amíg júniusban ettõl az állandó vérzéstõl . valami nem stimmel: a baba nem olyan volt. nem lesznek-e ebbõl zûrök. Az Üllõi úti SOTE II. „mindketten egészségesek” papírral. az Ádám nevet kapta. Aggályai voltak.Krisztinának és Flóriánnak már két gyereke volt. nem kell elvetetni. se fölülni. se fölállni nem. Ádám nyolcnapos volt. harmadfokú lepény. Krisztina ezért úgy döntött. nem lesz ez így jó. rosszullétek. vajon szabade megtartani így a terhességet. Ám a spirál ellenére állapotos lett. mint az szokásos. nem beszél. a gyerek teljesen egészséges. mint a többi újszülött. Fiú lett. Ám – miután „ teljesen egészséges” zárójelentéssel kiengedte a kórházból – Krisztina állandóan vérzett. A klinika belgyógyásza vitatkozott is a nõgyógyásszal. Súlyosan fogyatékos. A diagnózis egyértelmû is volt: nagytócsás szemfenékbevérzés. végül az orvos hatalmas erõvel nyomta-préselte ki Krisztinából a gyereket. Ám az orvos azt mondta. Szabadság-hegy. amikor kiengedték õket a klinikáról –. talán nem járt volna különösebben súlyos következményekkel – ez a kezelés azonban elmaradt. hol olyan zavarok mutatkoztak végig a terhesség alatt. ha a szülés után azonnal kezelik. látásproblémái vannak. majd elvégezték az egészségügyi küretet. Amely agyvérzés. Valahogy furcsán állt a szeme. persze már nagyon csekély eredménnyel. a feje egészen össze volt nyomva. Nem is kapott másmilyen kezelést. többször is fölvetették. de járni ma sem képes kapaszkodás nélkül. Ádám több évig csak feküdni tudott. sírt. hordja csak ki! – Pedig hol ilyen. kisebb-nagyobb aggasztó jelek. Krisztina és Flórián aggódott. de õ tovább vérzett – addig-addig. hiszen õk látták. Krisztinán kérésére Patai doktor négy órával a szülés után sterilizációs mûtétet hajtott végre. spirált használ védekezésül. talán mégis jobb lenne megszakíttatni a terhességet. Nõi Klinikán azonban Patai Kálmán doktor erõsködött: – Minden rendben lesz. semmi baja nincs. Újra és újra visszament a klinikára. tenni kéne valamit – de végül nem tettek semmit. Februártól novemberig. fõképpen a baba nem károsodhat-e. amit nyilvánvalóan a szüléskor bekövetkezett agyvérzés okozott. hormonkezelést adtak. s nem is akartak többet. Jövõre tízéves lesz. sok-sok utólagos próbálkozás. önálló életre valószínûleg soha nem lesz alkalmas. A szülõk rögtön látták. Szellemileg nagyon el van maradva társaitól. A szülés sem ment simán. mint az elõzõ kettõ. neki az volt a véleménye.

s a vitában kialakultak alapján nyilvánít véleményt. úgynevezett közbensõ – tehát még nem a kártérítés összegérõl. ha õk már nem lesznek vagy nem képesek megoldani a dolgait. Azonnal eldobatták vele a klinikán fölírt összes hormongyógyszert. Ettõl sem jött rendbe. kilenc hónapon át. vesz vagy nem. További másfél éven át – bocsánat a kifejezésért – szinte rohadt szegény asszony. újra befektették. Krisztina esetében ötven százalékban nekik adva igazat. mondván. * Beperelték a klinikát. többet árt. hanem Ádámért: az õ számára fontos elérniük. a referensi. hogy kapjon életjáradékot. Aki – professzora közremûködésével – határozottan állította: idegi alapon vérzik. Erre az ügyvéd beperelte az ETT-t. végül leszázalékolták.infarktusa nem lett. kezelték – õ pedig vérzett rendületlenül. Nem kapta meg. Amely úgynevezett ellenkérelmében a bíróság elõtt is fönntartotta álláspontját: az ETT IB kizárólag bizottsági álláspontot ad ki. s ott kiderült: miómás a méhe. számú Nõi Klinikáját. A klinika persze fellebbezett. Az elsõfokú. amelyeket az ETT vagy figyelembe. Bekerült a Szabolcs utcába. Csakhogy Krisztináék ügyvédje kérte az ETT-tõl – hivatalos levélben – azokat a referensi. de Krisztina miatt is pert indítanak – végre elvégezték a méheltávolítási mûtétet. az orvosok mindenben úgy : jártak el. hogy Ádám miatt is. s visszament hozzá a klinikára. Nõi Klinikán Papp professzor operálta meg. ami akár a legcsekélyebb mértékben is hibáztatható volna. a . el kell távolítani. kiengedték. mint használ. vizsgálták. korreferensi anyagokat a bizottság megvitatja. csupán annak jogalapjáról szóló – bírósági ítélet meg is született: Ádám tekintetében teljes egészében. Állandó gennyes folyása volt. ahogy az tõlük elvárható. mondván. súlyosbodtak testi tünetei. Csakhogy addigra – nem utolsósorban persze Ádám miatt – egyre mélyebb depresszióba is került. a hólyagja elrohadt. és hozta valamivel jobb állapotba. az nagy hülyeség. Átvitték a belgyógyászati klinikára. korreferensi véleményeket is. Õ azonban még mindig Patai doktorban bízott. Novemberben – amikor szinte megzsarolták a klinikát. Teljesen tönkretették. Amely el is küldte „ felülvéleményét” semmi hiba nem történt. Elsõsorban nem maguk miatt. elmarasztalva a SOTE II. Krisztina pedig egyre rosszabb állapotba került. semmi olyat nem tettek. Végül az I. azok munkaanyagok. Ennek során vonták be a perbe az ETT IB-t. de egy biztos: ki nem ad. amelyek a bizottsági állásfoglalás megszületése elõtt készültek. el legyen látva akkor is.

Nem is igen értjük. törvénysértõ az a gyakorlat. Az ETT képviselõje nemcsak jelen perben. Az ETT ellenkérelmében folyton „ az ügyre” az eredeti perre hivatkozik – ez . hogy „ belsõ anyag” Megnéztem a jogi lexikont. ? valamint az összes törvénykönyvet – a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat. tehát ugyanúgy vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. hogy elõbb-utóbb bíróság elé idéztetem az egész ETT IB-t. amelyben nincs mit bizonyítani. hanem sok más esetben ugyanígy nem véletlenül vagy feledékenységbõl adja be a bíróságra mindössze egyetlen példányban a véleményét. Kivéve persze. Szalai Krisztina és Ádám ügyvédje a tárgyaláson tehát ellenfél nélkül kénytelen kifejteni álláspontját: – Az ETT adatkezelõ. Pedig a Legfelsõbb Bíróság már 1981-ben kimondta. az Alkotmánybírósághoz fordulok. – Ügyvéd úr! – szól kedvesen a bírónõ. peres felekhez semmi közük. Következésképpen nem alkalmazható. Tisztelt Bíróság. amit róla és gyerekérõl írtak szülész-nõgyógyász professzorok. ha ezt oly módon akarják értelmezni és érvényesíteni. Hanem ezzel is hangsúlyozni kívánja. hogy belsõ anyag. mert felperes szeretné megismerni mindazt. Egyúttal jelezték: a tárgyaláson nem kívánnak részt venni. hogy ez valamiféle titkos anyagot jelent. Igaz. ez jellemzõ a hozzáállásukra. – Bizonyítási indítványa vane? – Nincs. az ETT-rõl szóló egészségügyi miniszteri rendeletben szerepel ez a kategória. a pert már meg is nyertük. róluk szólnak. hanem pusztán azért. nem fedi föl magát és így tovább. Megítélésem szerint ez kristálytisztán jogi szakkérdés. amit képviselõjük többször ki is fejtett. hogyan vonhatja kétségbe bárki a jogukat erre. ha államtitok. összes tagját együttesen – ha pedig ez nem sikerül. aki adatokat birtokol. csakhogy – mivel a jog nem ismeri –. hogy õk csak a bíróság számára adják azt. tévedés.bizottsági belsõ munkaanyagok nem tartoznak a peres felekre. akkor ez ellentétes mind az alkotmánnyal. nem ahhoz kértük az iratokat. . szolgálati titok vagy hadititok szerepel az iratokban – de talán errõl itt és most nincs szó. s nekik talán mégiscsak joguk van látni mindazt. amelyre más szabályok vonatkoznak. Az ETT tulajdonképpen egy rög a magyar jogban. hozzánk. mind az adatvédelmi törvénnyel. amiben az egészségi állapotukkal kapcsolatos megállapítások szerepelnek. mint valami titkos szervezet. Mindemellett szabadjon megkérdeznem: mi az. hogy az ETT nem idézhetõ. Ám ezek az adatok Szalai Flóriánnéra és Szalai Ádámra vonatkoznak. mint bárkire. Nem teszek le róla. Egyet még hadd tegyek hozzá. mint bárki másra. Nos. Az ETT IB úgy viselkedik.

állítólag négy oldalt teleírt kézzel. hogy nem adták ki ezt az iratot. Az ETT IB pedig nem hajlandó kiadni a vizsgálati eredményt. átírja. hogy az IB elé írásban kerüljön a referensi vélemény. ötvenes. ezt kérjük! – Igen. hogy nem adta ki a rájuk vonatkozó iratokat. – Alperes maga írja szakvéleményében – szól Antal Ilona ügyvédje –. a bíróság ítéletet fog hirdetni! – szól a bírónõ. készül ilyen munkaanyag. hiszen az mégiscsak róla szól. s a kereset elutasítását kéri: – Nem sértettük meg felperes személyiségi jogait. És hajlandó belemenni egy perbe is. valamint arra kötelezésüket. mi több. *** Vannak kitartó emberek. hogy ezt mégis megtegyék. S nem is várat soká minket. Az ítélet ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.– Tessék kifáradni. azt aláíratta a két ápolónõvel is. illetve maga Lábas professzor megsértették személyiségi jogait azzal. ezt a négyoldalas iratot szeretné megkapni Ilona. hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága megsértette felperesek személyiségi jogait azzal. valamint fizesse meg felperes perköltségét. hogy hagyja abba ezt a jogsértõ magatartást. szemüveges õsz asszony képviseli a bíróság elõtt a tudományos testületet. Ez az ügyvéd az. Történt ugyanis. Nos. hogy Lábas Zoltán professzor az ETT IB szakreferenseként megvizsgálta Antal Ilonát. A bíróságtól tehát annak megállapítását kérte. az belsõ anyag. Dr. 15 napon belül adja ki felperesnek az iratokat. belejavít. Mondván. Elsõ kötetem A necrosis: szövetelhalás címû fejezetében szereplõ Antal Ilona perében ugyanígy kérte az ETT IB véleményének kialakítása során készült részanyagok kiadását. És egyben mi. pár perc múlva fölállva hallgathatjuk õt. egy részét elfogadja. Nos. Mert olyan. A bíróság kötelezi alperest. – A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság megállapítja. Hiszen az IB abból dolgozik. hogy az ETT. kívülállók egészen biztosak lehetünk: az ETT IB élni fog fellebbezési jogával. mivel a szóban forgó anyag egy kézzel írt irat volt. hogy Lábas doktor nagyon részletes szakreferensi anyagot írt. a referensi és korreferensi anyagokat. de ez menet közben megszûnik. másikat . amelynek lényeges megállapításai bekerültek az ETT IB felülvéleményébe. Háromszéki Ilona. Az ETT-rõl szóló jogszabály is kötelezõvé teszi.

mind Lábas professzort. Róla is készült úgynevezett felülvélemény. ennek kiadását követeljük hát. A bírónõ által kitûzött idõpontban azonban már olvasóim kezében lesz ez a könyv. Nyilván érezve. adják meg mindazok nevét. S azzal a korábbi részanyagok. elveszítik jelentõségüket. A többiek nevét nem adta meg. ügyvédje pedig – miközben zajlott a per – levélben kérte. hanem – a bíróságnak megküldte az IB-ülésen részt vett tizenhat orvos névsorát. kérve annak megállapítását. A kebelrege folytatódik címû fejezet sértettje indított. Kupcsulik Péter volt. * Elsõ fokon lezárult viszont a harmadik. fotókat láthatták. ez egyáltalán nem úgy fest. megismerhették. hogy nem tudott eljönni erre a tárgyalásra sem –. így kénytelen vagyok az õ képzeletükre bízni: mi történhet ezek után. Ekkor indított különpert az ETT ellen Szászné ügyvédje. amint alperes elõadja! Ebben mindössze két oldal a személyes vizsgálat anyaga. Lehet. . amelyet pedig Szász Tamásné. neki joga van megismerni. amely aztán tartalmazza a leletet. az ETT IB szabályzata lehetõvé teszi az elmondottakat. hogy a konkrét ügy referense dr. Az ETT ügyesnek tûnõ testcsellel közben az alapperben – nem közvetlenül Szásznénak vagy ügyvédjének. Nem a húsz ETT IB-tag vizsgálta meg Antal Ilonát. – Amit alperes mond.nem – s végül megszületik a felülvélemény. ebbõl estig sem lesz egyetértés. nem tervezet. hanem egy orvos. aki megvizsgálta a beteget? Ez nem munkaanyag. ETT IB elleni per. hanem tervezetet az IB felülvéleményére. megidézve mind Antal Ilonát – aki még mindig olyan beteg. Ez pedig különleges adat. – A referens nem csupán leletet készít. amikor nem adta meg. A teljes anyagot kérjük! A bírónõ látja: sehová nem vezet a vita. hanem orvosi lelet. részint azt. – Itt van a kezemben ez az elkészült felülvélemény. általam elért. de akkor ez a szabályzat törvénytelen! Hogyan javíthatná ki. akik részt vettek a felülvélemény megszavazásában. akik az õrá vonatkozó orvosi leleteket. hogy az ETT megsértette ügyfele személyiségi jogait. írhatná át a másik tizenkilenc orvos annak az egynek a megállapításait. munkaanyagok megszûnnek. Õ készített róla leletet. Antal Ilona személyére vonatkozik. Feller József referálta. kik azok. Az ETT IB válaszában részben azt volt hajlandó közölni. Lábas Zoltán. az jogilag totális képtelenség! – kardoskodik felperesi képviselõ. és az ülésen az esetet dr. Úgyhogy halkan elnapolja a tárgyalást. hogy az adott ülésen az IB húsz tagjából tizenhat volt jelen.

idegei összeroppanásáról. szétkaszabolt hasáról készült fotókat. õt csak a rendõrség.28 millió fontot ítélt oda egy manchesteri bíróság a tizenegy éves Sam Mansell édesanyjának. hogy amikor kérték. végül is a pillanatnyi presztízsveszteségen kívül semmi jelentõsége nincs az egésznek. akik látták a tönkretett. amiért gyermeke szülés közben orvosi mûhiba következtében nem jutott megfelelõ mennyiségû levegõhöz és súlyosan agyhûdéses maradt. kiknek jutott tudomására mindaz. majd életmentõ császármetszéshez folyamodtak. Csakhogy Szászné ügyvédje változatlanul kérte a bíróságtól a személyiségijog-sértés megállapítását. 3. akkor az ETT nem teljesítette kérésüket. bonyolult pozícióban elhelyezkedõ magzatot kétszer is fogóval próbálták meg az orvosok világra segíteni – e kísérletek közben történt meg a baj –. A testület azonban ekkor is ügyelt a látszatra: esze ágában sem volt direktben Szász Tamásnénak megküldeni a listát. okosabb lesz hát engedni. öngyilkossági kísérletérõl. szexusa megszûntérõl. Elsõfokú magyar bírósági ítélet szerint nincs joga. amikor nem adta ki az eljárásban részt vevõ orvosok nevét. mivel sajnos az adatvédelmi törvény ellentmond az – alacsonyabb szintû. elolvasták a dokumentációt élete tönkretételérõl. Nem vitás ugyan – mondja az indoklásban –. arra hivatkozva. *** Újsághír: „A brit jogtörténet mindeddig legmagasabb összegû kártérítését. neki nem hajlandó válaszolni sem a kérdéseire. Ez ugyanis nem felperes személyéhez fûzõdõ adat. pedig akkor is köteles lett volna. Az sem vitás. hogy alperes e tekintetben adatkezelõ. akik hozzájutottak legszemélyesebb adataihoz. A bíróság szerint azonban alperes nem sértette meg személyiségi jogait. amit vele orvosi mûhiba során mûveltek. tehát konkrétan érvénytelen – ETT-rõl szóló miniszteri rendeletnek. . S a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónõje ítéletet hirdet: a keresetet elutasítja. Vagyis „A Magyar Köztársaság nevében” itt és most az mondatott ki: egy magyar állampolgárnak nincs joga megtudni. a bíróság kérheti bármire is. élettársa emiatti távozásáról. élete összeomlásáról. hogy felperes egészségügyi adatai személyes és különleges adatok. A szülés során a méhben. hiszen ez a felhõk fölött trónoló testület mindig hangsúlyozza: õ a beteggel nem áll jogviszonyban. kik azok.szorul a hurok.

” (1 font 2000 novemberében: 440. tehát a megítélt jóvátételi összeg: 1445594400 Ft. állandóan mozgatni kell. többek között elektromos rokkantkocsira és emelõkre költik. gyógyszereket kell kapnia. A rekordösszegû végkielégítést egy nemrégiben hozott felsõházi jogszabály tette lehetõvé. etetést. míg ezt elismerték és kártérítést fizettek. végtagjai állandó görcsben vannak és nem tud beszélni. de Sam számára még nincs vége. tizenegy évig tartott. hogy Sam életben maradjon. Ahhoz. hiszen minden áldott nap végig kell csinálnia ezt az életformát” A szerencsétlen anya nem bocsátja meg a . „ amiért az ügy végre befejezõdött. a kártérítést létfontosságú orvosi berendezésekre.) .Sam két hivatásos ápoló gondozását igényli. Penny Mansell a BBC-nek nyilatkozva kedden örömének adott hangot. öltöztetést és mosdatást igényel. hogy bár kezdettõl fogva nyilvánvaló volt az orvosok felelõssége.73 forint. azaz közel másfél milliárd forint. éjszakánként tízszer-ötvenszer forgatni. amely megemelte az orvosi mûhibák következményeiért odaítélhetõ kártérítés összegét. Mint édesanyja elmondta. Withybush Kórházat felügyelõ egészségügyi hatóságnak.

és az elsõ emeleten találja meg. Elsõként – már csak az illem kedvéért is – dr. Sótonyi Pétert. s nagy kupacban állnak teste tetején. Fülöp Tamás elleni. s õ kedvesen azt válaszolja: – Nagyon szívesen. s a nyári melegben gyomorfordító szag fogad a legelsõ teremben. szív. tüdõ. ahová belépek – Atyaisten. a koponyája fölsõ részét is lefûrészelték. állok rendelkezésére! – megállapodunk az idõpontban. hogy szeretnék – amint ezt a mai „ polgári” szóhasználattal mondani illik – kiegyensúlyozottan írni. méghozzá akkora halomban. mellettük fehér köpenyes hölgyek. olyan sárga az egész teste – már ahol rajta van az eredeti bõr. hogy földbe gyökerezik a lábam: ez mind elfért ott belül? Közelebb lépve megnyugszom: persze. egyéb alkatrészeit is szépen kibontották. a belek is ott vannak. valami egészen furcsa rekedt hangon. a nyitott ajtón át. s kezében az aktuális szívvel közelebb lép hozzám. kint az egész agya. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját. úgy hallgatom végig az útbaigazítást. nem máshol vagyok. aki már nincs jelen – a boncasztalon máj. Fölkeresem hát az úgynevezett másik oldal minél több képviselõjét is. Inkább átfordulok a jobb oldalra: ott már csak a belsõ szervei hevernek valakinek. . A parkoló felõl megyek be az épületbe. mint aki idõnek utána érkezett. lép. mint tyúk a kendermagban. Hirtelen hátrálok két lépést. s annak szünetében csevegünk keveset. és nagyon aggódik. Akkor kérem meg. hogy el fog késni. üljön le velem beszélgetni. a másik lépcsõn. – Itt fölmegy a lépcsõn. urak. – Sótonyi professzor urat keresem – hebegem nem túlságosan bõ mellénnyel. mint a citrom. Nem túl sok helyen. De a gyomrát. Két fém boncasztal. mint a boncteremben. A fején például egyáltalán nincs már. attól olyan hatalmas a domb. aztán balra. s kétségkívül úgy indulok kifelé. A baloldalon férfi halott nyugszik az asztalon. tüdejét. azok közt válogatnak.Az orvos szakértés Komolyan gondolom. – Máris mondom – mosolyog a fiatal boncmester. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetõtárgyaláson jár el szakértõként. s fölkeresem az Üllõi úti klinikán. A dr. valószínûleg már jóval korábban kezdtek dolgozni rajta. de hál’istennek nem egészen úgy. kifejtve. hátrahajtották rendesen.

eleve vádolhatók bizonyos elfogultsággal! – Vannak. ezért „ arc nélküli” szervezetnek tartják. mi több. Az orvosok valószínûleg azt mondják: a szakértés gyakorlata túlságosan betegpárti. függetlenek legyenek. Az ETT IB elõdje az 1890-ben alakult Igazságügyi Orvosi Tanács volt. Azt azonban szükséges hangsúlyozni. hogy az ETT IB véleménye a bizonyítás egyik eszköze. hogy a szakértõk. nagy szaktekintély. és mint ilyenek. úgymond.) EüM-rendelet szabályozza. – Az igazságügyi orvos szakértõk az egészségügyhöz tartoznak. az ETT IB-t közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyeli. A betegek és az ügyvédek pedig azt: erõteljesen orvos-párti. Magyarországon az igazságügyi orvos szakértõk három fõhatósághoz tartoznak (Belügy-. Mûködését vannak. mint például az Egészségügyi Tudományos Tanács szerepköre. (VI. vannak országok – mint Ausztria. – Az Európai Unió tagországaiban is mûködött és mûködik a mi ETT IB-nkhez hasonló szervezet. és ezért például a svéd gyakorlatot tartják követendõnek. Magyarországnak a majdani csatlakozás esetén ezeket figyelembe kell vennie. hogy az orvostársadalomtól és az egészségügy belsõ érdekviszonyaitól függetlenek. az tehát nem szentírás. elsõsorban az alapelvek egységesítése érdekében. amit a bíróság szabadon mérlegelhet. Kétségtelen. inkább ne! – és menekülõre fogom a dolgot. fõszakértõ a mûhibaügyekben. akik azért vitatják. – Ön. (IX. Alapvetõ kérdés. újraszabályozandó kérdést. kari dékánkánt is dolgozik az orvostudományi egyetemen. – Ha lehet. 16. Igazságügy és Oktatási Minisztérium).– Köszönöm szépen – rebegem elhaló hangon. A professzor hatvanas. bizonyos változások vannak kialakulóban a szakértés és a felülvéleményezés rendszerében. Fogalmazhatunk úgy is. a skandinávok –. már köszönni is majdhogynem normálisan vagyok képes. hogy egy- . a gyomrom is megnyugszik. akik azon a véleményen vannak. igaznak tartja azt a vélekedést. elegáns úr. – Segíthetünk még valamit? – marad udvarias a szívet kissé dobálgató boncmester. úgymond. mert a testület nem idézhetõ meg. Mire fölérek a lépcsõn. ahol a törekvések abba az irányba mutatnak. Az azonban kétségtelen tény. hogy igen.) NMrendelet és az azt módosító 18/1999. 13. – Ön nemrég említette: az Európai Unióhoz csatlakozás önmagában is fölvet néhány újragondolandó. aki ma Magyarországon. Mûködését a 13/1994. hogy az igazságügyi orvos-szakértés meglehetõsen orvos-párti? – A kérdésfelvetés jogos és érdekes.

és nem az orvosnak! Valamint ennél azért el tudnék képzelni erõsebb felelõsséget is! – Nem kevés ez. Meggyõzõdésem. mégis gyakran rákényszerül. – Miben áll ez a felelõsség? – Elveszítheti a szakmai hitelét. lehetséges kockázatvállalásról és így tovább. A szakértõi véleményekkel kapcsolatos komoly gond az is. az új szakmai kollégiumoknak egyik fontos feladata lesz az új szakmai protokollok kidolgozása. a szakértõi felelõsséggel és azokkal az esetekkel. vagyis foglaljon állást abban is. Tapasztalatból tudom. az intézményeket az ügyvédek vagy a betegek fölkérhetik szakértõi vélemény adására. a szakértõknek van szakértõi kamarájuk. amiben az orvosi szakmán belül is még folynak szakmai viták. hogy az orvosi tevékenységgel kapcsolatban napjainkban is léteznek iskolák vagy irányzatok. Tehát az orvos szakértõi vélemények számos ponton kerülhetnek a viták és a megmérettetés kereszttüzébe. Lehetõség van úgynevezett magánszakértõi vélemény beszerzésére. hogy az ETT IB és az Orvos szakértõi Szakmai Kollégium. hogy például Svédországban az ilyen ügyeket többek között speciálisan fölkészített bírók tárgyalják. akkor azt kárpótolni kell. A kérdésnek van egy másik oldala is. Az orvos szakértõ felelõssége tehát rendkívül nagy. terápiáról. csak az veszíti el az úgymond szakmai hitelét. hogy olyasmirõl adjon szakvéleményt – például klinikus szaktanácsadó bevonása esetén – . higgye el! Szeretném megjegyezni. mint a bíróság elõtt. aki a betegnek ad igazat. hanem tõle elvárható magatartása is. – Attól tartok. hogy egyik vagy másik iskolának van-e igaza az adott esetben. – És ezek között miként foglal állást az orvos szakértõ? – Nyilvánvalóan nem az õ dolga lenne a bizonyos fokú ellentmondások feloldása.egy ügy kapcsán az orvos polgári jogi vagy büntetõjogi felelõssége merüle fel. hiszen a mûhibaügyek különleges szakmai felkészültséget igényelnek a bírói kartól is. Megalapozott szakértõi vélemény elõterjesztése tehát minden szakértõnek nemcsak célja. amelyek bizonyos kérdésekben véleménykülönbözõséget mutatnak. Az kétségtelen: ha a beteget jogellenes kár éri. Az indikációról. megírása és . véleményéért felelõsséggel tartozik. tekintélyét – úgy a szakma. valamint az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet elméletileg foglalkozik az úgynevezett szakértõi mûhiba kérdésével. Az orvosszakértés vonatkozásában az elmúlt években számos változás történt. amikor a szakértõnek az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl történõ törlését indokolt lenne javasolni.

módszertani levelek próbálják ezt meghatározni. színvonalát és módját. amelyekben fölmerül az orvos polgári jogi felelõssége. az orvosimûhiba-ügyek egy része is elválaszthatatlan az egészségügy pénzügyeitõl. ezek feltételrendszere azonban a finanszírozó oldaláról nem biztosított. ezáltal szakmai szabállyá tétele. sokszorosan támadott és részben tönkretett. hogy világosan megfogalmazzák a kötelezõ ellátás tartalmát. – Nagymértékben. Természetesen nem elhanyagolható szempont az egészségügy megfelelõ finanszírozása. azokat kell követni. a gyakorlat által hitelesített szakmai szabályai. Németországban 2500 dollár – Amerikát most inkább hagyjuk. nyilvánvalóan mindenkor figyelembe véve az orvostudomány pillanatnyi állásának elfogadott szakmai szabályait. Az ide jelentkezõk tanulmányi eredménye az elmúlt évekhez képest egyre kedvezõtlenebb képet mutat. amely következik az egészségügyi törvény elõírásaiból. – No de ha ez így van. a paraszolvencia-rendszer miatt erkölcsileg is támadható egészségügy mitõl is lenne vonzó pálya? Az orvostudományi egyetemek iránti érdeklõdés csökken. a túlköltekezés jelentõs része az alulfinanszírozottságból adódik. ezért kincstári biztost rendeltek ki. Az egészségügyi törvénybõl és a várhatóan a közeli jövõben elkészülõ szakmai protokollok alapján remélhetõ. – És ilyen esetekben ki határozza meg a szakmai szabályokat? – Alapvetõen senki. Túlköltekezésünk közel másfél milliárd forint. addig a mûhibaperek dolgában sem látok érdemi kedvezõ változásra lehetõséget. hogy a . ezek azonban nem mindig tudják követni a legújabb tudományos eredményeket. akkor sok esetben az is követhetetlen. Elsõsorban azokban az ügyekben. Elvileg minden állampolgárnak azonos színvonalú orvosi alapellátásra van joga az új egészségügyi törvény értelmében. tekintettel arra. a pénz! Azt hiszem. – Na igen. A progresszív betegellátás önmagában is a finanszírozás lehetetlenségét okozza. Amíg Magyarországon évente és betegenként 330 dollár körüli összeget költünk. Az alulfinanszírozott. jelenleg a tankönyvek. Meggyõzõdésem. A klinikák bármely kórházból kötelesek a betegeket átvenni. A SOTE-n sem könnyû a helyzet. ki követ el hibát és ki nem! – A kérdés csak elméleti. Ma még kevés orvosi szakterületen vannak meg ezek a szakmai protokollok. addig Ausztriában ez 2000. Az új egészségügyi törvény betegekkel kapcsolatos része valóban igazodik az európai elvárásokhoz. Amíg a GDP-bõl az egészségügyre nem tudunk többet fordítani.elfogadása. Nyilvánvalóan minden szakmának vannak alapelveiben elfogadott. Az ellentmondás számos probléma hordozója lehet.

az intézmények mibõl fogják majd fizetni a megemelt biztosítási díjakat. mert az is nagyon behatárolt. sok százmilliárdos kiadásokkal járó döntést. amit nyújt. Az egyetemi klinikák finanszírozása rosszabb. Az egyetemnek. hogy az alapbiztosítási összegeket emelni fogják. hogy az egészségügyben két tényezõ válik elhanyagolhatóvá: a beteg és az orvos. ha tetszik. az orvos polgári jogi felelõssége olyan esetekben is fölmerül. Nagyon örülök annak. – Számos reformintézkedés. látszatintézkedés történt. Ezek nem teszik vonzóvá a pályát. – Én is ettõl tartok. Hiszen mindenki jól tudja: valódi egészségügyi reformnak a legminimálisabb kifutási ideje is 10 év. Várható tehát. Az is tény. hogy a biztosítók profitorientált cégek. amikor nem történik meg az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése. hanem a két választással késõbbi kormány fogja learatni? Nyoma sem látszik ilyennek. valamennyi kórháznak kötelezõ felelõsségbiztosítása van. amilyen. a nõvéreké 30 ezer táján. Meggyõzõdésem.legmagasabb szintû ellátást biztosító intézmények. Abból biztos nem. amelynek gyümölcseit aztán nem õ. új biztosítási konstrukciók fognak kialakulni. – Pedig az egészségügyi. Átfogó reform kellene. azonban ezt megfelelõ módon kellene finanszírozni. még sokáig reménytelen ez – amíg ugyanis a politikai elit politikai kultúrája olyan. azonban az orvostól független körülmények és okok miatt az mégis bekövetkezik. fõként finanszírozási reformnak se híre. Új szempont a gazdasági tényezõ. többek között mûhibaesetekre is. Természetesen ez a gyakorlat helyes. Lassan kezdünk oda eljutni. ez tény. amely a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszer mûködtetéséig terjedne. amit gyógyításra költenek. A kezdõ orvosok fizetése 40 ezer forint körül van. amely hajlandó meghozni olyan. hogy az egészségügy ebben a finanszírozási konstrukcióban még mindig tudja azt nyújtani. Kérdés. Számomra az a csoda. akirõl legalább – hogy finoman fogalmazzak – többféle vélemény hallható . Például az ön által emlegetett mûhibaügyekben. se hamva. mint az önkormányzati kórházaké. A jogellenes károkozás. Az ügyszám emelkedik. * A professzor után persze olyan orvos szakértõvel szeretnék beszélni. Pedig a helyzet folyamatosan romlik. – Én azt hiszem. Hol az a kormány. ha az orvosi mûhiba kérdéseit ilyen oldalról is elemezni kívánja.

aki rossz minõségû kenyeret és zsömlét sütött. Mi több. gyakran ad orvosokat elmarasztaló szakvéleményt. és tesznek rendet? – Ebbe én hadd ne menjek bele. a büntetõügyek körülbelül 98 százaléka nyomozásmegszüntetéssel zárul. hogy ne mondhassa senki: a pékek már megint micsoda szemetet adtak el nekünk. ha maga az orvosi céh is keményebben ítélné meg saját tagjainak tevékenységét – de . a kamarai ügyek nagyon távol állnak a szakértõi mûködéstõl. mint az orvos. miért nem minõsítik tarthatatlannak ezt a helyzetet. igazságügyi orvos szakértõ. Elfogadom. Ha ugyanis egy ilyen orvos névvel megjelenik az ön könyvében. a kamara pontosan nulla esetben ítél el. hogy ne engedjék kemence mellé a rosszul dolgozót. a többi péknek alapvetõ érdeke. fegyelmi eljárások nem indulnak ilyen indokkal. igazságügyi. Az égés el hatása az emberi szervezetre címû értekezésében állítólag világhíres tényeket szedett össze. ha úgy látja. ennek a reputációja súlyos kárát láthatja. Miért nem? A céheket annak idején többek között éppen arra találták ki. a rosszul dolgozóktól. az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben keresem hát föl dr. kártérítési perekben is a beteg van sokkal nehezebb helyzetben. illetve a kórház. munkajogi. váltják le az ezért felelõsöket. a pletykák szerint ezt olyannyira teszi. Az a hír járja róla. katasztrófa-orvostan és a neuropathológia szakorvosa. Nos. tényleg disznóság történt. tilt el orvost mûhiba miatt. Miért nincs más eszköz. A pékek céhe az összes olyan péket kizárta. Ebben látom én az ön elsõ kötetének legfõbb problémáját. ám elnyírták. Így aztán a névjegyén „mindössze” ennyi áll: dr. mégpedig úgy. Balogh István PhD. mert fölfogták: az ennél a disznónál eladott szétégetett zsömle nem ennek az egyetlen péknek teszi tönkre a szakmai tekintélyét. keményen föllépni saját selejtjével szemben. hanem valamennyiükét. helyesebb volna.orvosi berkekben. hogy megvédjék saját magukat a sarlatánoktól. Balogh Istvánt. nem hajlandó „ söpörni a saját portája elõtt” . katonai. hogy megtorolják néhány olyan szakértését. ám ettõl még lehet zseniális orvos. mint a nyilvánosság? Mert az orvosi kar maga nem akar. amelyben a betegeket védõ ügyvédeknek adott igazat. Miért kell a hibájának mindjárt a legnagyobb nyilvánosság elé kerülnie? – Mert nincs más eszköz! Az orvosok saját szervezete. hogy klinikus orvosok „ is meszelték” a nagydoktoriját. az orvostudomány kandidátusa. hogy azokat kilökik saját soraikból. de büntetõjogilag is elítélhetõ módon hibázott. Ugyanebben az intézményben. hogy egy orvos nem is csak polgári jogilag. ahova a pékeknek kétszáz évvel ezelõtt! Miért nem? Miért nem állnak föl az orvosok kamarai közgyûlésen. s a polgári. – Szerintem onnan kell kiindulni: elõfordulhat. Rájöttek. nem fogadták el. az orvosoknak eleddig nem sikerült eljutniuk oda.

vagy nemet mondjak rá. azóta ezt csinálom. Teszem azt. És ugyanígy egyes betegek részére jó. mert az megfizethetetlen. Csakhogy kihagy a számításból egy elemet. akkor független vagyok. Hiszen ha csak egyszer is megteszem. „ ugye” . – Amikor megpályáz egy tanszékvezetõi posztot. más orvosok szerint kevésbé. ugye nem akarja azt állítani. hogy milyen jövedelmet kapjon. – Ám az igazságügyi szakértésrõl sem egyértelmû a kép. hogy X professzornak mi a véleménye rólam. Ön itt ül a SOTE egyik intézetében. – Független? Hadd kérdezzek ebbe bele! Amikor megírta a kandidatúráját. de csak mint egyetemi oktató. azt kik döntik el? – Orvosok. azonnal megszûnik a szakmai kompetenciám és karrierem. a nevem tiszta maradjon. hogy a legdrágább kincsem. hogy nincs tisztában azzal. Ugye nem akarja elhitetni velem. hogy X professzor mit gondol Magáról. más betegek részére nem jó. azt kik bírálták el? – Orvosok. hogy mindennek nincs hatása. s megpróbál csõbe húzni. amikor véleményt alakít ki egy-egy ügyben. amelyben elmarasztal minket – akkor Maga az életben nem lesz professzor? – Tudja. Engem már nem érdekel. az nem érdekli. hogy vagy igent. Nem adom el a nevemet. az „ ugye” szóban van a hiba! Amikor azt mondja. vagy nem. hogy az se érdekelje: a professzori kar miként látja! – Pedig az sem érdekel! Engem az érdekel. – Amikor fölvetõdik. s a SOTE alkalmazottja. – Nos. kik nevezik vagy nem nevezik ki? – Orvosok. a szerintünk helyesnél sokkal. Amint azonban igazságügyi orvos szakértõként járok el. – Amikor arról van szó. – Rendben. hogy lépjen elõrébb. akár professzorrá. De azt nem engedheti meg Magának. akár a másik oldalról valakit. ez egyes orvosok szerint jó. – Igen. de sokkal többször ad olyan szakvéleményt. így van. ha Magáról az az általános kép alakul ki az orvoscéhben. arról kik határoznak? – Orvosok. ha kiszolgálok akár az egyik. elvárja tõlem. hogy ez a szemét Balogh rendszeresen. adjunktussá. Én 1972-ben végeztem. engem nem lehet . amelyet vagy elhisz nekem. Én ilyen pali vagyok.nekem mint szakértõnek amúgy is keményen kell fogalmaznom: igen vagy nem. Kialakult rólam is valamilyen kép.

valamint azt a struktúrát. hanem csupán azt: . – Ez viszont igaz. függetlenül attól. én tüstént kilépek az ügybõl. Kirendelik az ETT-t. Akkor nagy baj van. milyen pozícióból formál véleményt. visszaadom. ami. Számos esetben nekimentem már a falnak. csak igazságügyi orvos szakértõk vannak. És én akkor azonnal fölálltam. amely ezt megengedi. tényleg nem történt semmi hiba! Nos. elõfordult többször. és nagyon szomorú. ha a professzorok a saját képükre akarják formálni a szakértõi véleményeket. mindenki a lehetõ leggondosabban járt el. – No. kérem. állami vagy magánpozícióból adnak-e véleményt. hogy konkrét megrendeléseket akartak adni. Sõt azt is elfogadom. Vagy mondom másként: nagyon nagy baj van. hogy általában pártatlan. nincsenek magánszakértõk és igazságügyi orvos szakértõk. ha valakinek változik a véleménye attól függõen. miért orvospárti zömmel és általában az igazságügyi orvos-szakértés? – Szerintem ez nem így van. itt aztán igazán minden rendben volt. hogy leszek szíves a fölkérõ oldalt támogatni. Nem biztos. ez a kiküszöbölés nemigen történik meg. nem jó. nem mechanizmusbeli megoldás arra. Erre a kórház. mit írjak le a szakértõi véleményben. A fölkérés nem azt jelenti. aki leírja: ugyan. Ha engem a legcsekélyebb mértékben is megpróbálnak befolyásolni. miként lehetséges. Csakhogy ez még nem strukturális. mûhiba történt. onnan is. Én úgy gondolom. amit elmondtam. és visszaadtam a szakértõi megbízást. s ennek meg is van a maga eredménye. amely testület fellengzõsen és röhejesen felülvéleménynek hívott állásfoglalásában rögzíti: jé. És akkor azt kell kiküszöbölni. az sorompóba állítja a magánszakértõket. Innen is. kérem szépen. Ám minden esetben ragaszkodtam a magam szakmai álláspontjához. elfogadom és elhiszem. aki így jár el. és nem járok el szakértõként. akik leírják: itt. semmi hiba nem történt. Ha profi ügyvédhez kerül az ügy. Megtörténik az. ellenük is. de én mindenesetre ilyen vagyok. de gyakran magánúton is. a biztosító. hogy sok ilyennel találkozik ebben a szakmában. a bíróság kirendeli az igazságügyi szakértõt. vállalva annak összes kellemetlen következményét. s egyetlenegyszer sem engedtem befolyásolni magam.befolyásolni. – Rendben. Persze voltak is ebbõl konfliktusaim. Szakértettem rengeteget például Ádám Györgyék ügyvédi irodája számára is. Engem gyakran kérnek föl az intézeten keresztül is. Mert nem vagyok hajlandó csahos kutyaként más álláspontját védeni. Hiszen a mûhibaügyek általános koreográfiája ma a következõ. hogy az általános gyakorlat ez. tessék mondani. elfogulatlan szakértõi vélemények szülessenek. ha egyszer az nem egyezik az enyémmel.

de az elváltozás nem szûnt meg. elmúlik magától! – hangzott a megnyugtató válasz. sõt idõnként a körme szélei kisebesedtek. nem azt jelenti. ha éppen annak a professzornak az intézetében történt valami. ez puszta ténymegállapítás. ha pont olyan valakirõl van szó. nézegette. . tán érdemes lenne „ lekapni” ezt a körmöt. hogy mindig nagyon pontosan fogalmazok. akivel máskülönben ön jó viszonyban van és így tovább. – És mi a helyzet akkor. Az a szakértõ. jól értette. aki el tud menni bármelyik oldalra úgy. – Jól értem a kérdését: ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? – Én azzal hencegek magamnak. Elõbb csak csíkokban. Lehet az kiváló ügygondnok vagy ügykezelõ. ha mindenféle mögöttes személyi konstellációk húzódnak meg egy-egy ügy mögött? Mondjuk. hogy a többiek nem ilyen jók… – Persze. de nem szakértõ. pedig Magda nagy gondot fordított a korábbiaknál sokkal egészségesebb táplálkozásra. – Értem a visszakérdezés provokatív élét. Aztán a szokásos évenkénti nõgyógyászati vizsgálatok egyikén a doktor észrevette e fura jelenséget. hónapok múltán azonban az egész köröm alatti rész feketévé vált. akkor valószínûleg elmúlna az alatta lévõ elszínezõdés és a sebesedés is. Teltek-múltak a hónapok. akivel a fõnökének más miatt fontos jóban lenni. amely itt csúcsosodik ki. van ilyen is.adjak objektív szakvéleményt. Ezzel-azzal kezelte is a kezét. és nem is akarom elhárítani. s azt javasolta. Elküldöm a második legjobb szakértõhöz – nem vállalom az ügyet. Ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? Pedig hát látja. Mert nem tudnék objektív maradni. Tényleg nagyon pontosan fogalmazok. És tényleg csak azt vagyok hajlandó adni. Nem kell vele törõdni. – Valamilyen anyagcserezavar lehet. isten õrizz beavatkozni. hogy ezt nem szakmai alapon teszi – az az én szememben nem szakértõ. De ez nem értékítélet. el ne fertõzõdjön. aztán az évek. Saját gyógyszerészvégzettségét természetesen kevésnek ítélte ehhez. Igen. orvoshoz fordult. *** Magda – a tekintélyes gyógyszergyár elismert középvezetõje – bal keze mutatóujján elszínezõdött a köröm. – Nagyon egyszerû.

Azonnali döntésre volt szükség: tüstént mûtét. ám az azutáni elõtt kicsivel fájni kezdett a nyirokcsomó az egyik hónaljában. s megnyugtatta: nincs áttétel. Le is százalékolták. Hamarosan el is ment tüdõröntgenre. S ma csak sorolja megválaszolatlan kérdéseit. Aki maga elemezte a felvételt. A tüdõröntgen döbbenetes eredményt adott: a tüdeje tele volt áttétekkel. s az injekciótól állandó egyensúlyvesztéses állapotba került. hogy nem õ tehet arról. Mikor kellett volna megfelelõ szakemberhez fordulni? Honnan tudhatja az ember. levették a körmét. Foghúzásra ment. mint a nagy hírû tüdõkórházba. Gombafertõzésre gyanakodtak. Magda meghalt. melyik a megfelelõ? Hibáztak-e. MR-vizsgálatot kértek az agyára – ott is voltak már „ áttétet mutató képletek” . néhány hetes javulás –. Kemoterápia. hogy még nem terjedt tovább a kór. s megállapították: az ottani fõorvos által akkor teljességgel negatívnak mondott röntgenképen már ott volt egy több mint 5 milliméteres áttét. Fölvetették. de sikertelenül. s ott is a fõorvoshoz. a rosszindulatú rákok közül az egyik legfélelmetesebb. s a csontok szövettani vizsgálata negatív lett. aztán lebénulás. ám ez sem szünteti meg folytonos lelkiismeretfurdalását. de egyedül tömegközlekedni is alig. A fõorvos úr nem vette észre. A következõ kontroll is rendben volt. legyengülés. akik nem tudták diagnosztizálni a köröm alatti elszínezõdést? Megfelelõ vizsgálatokat végeztek-e és idõben-e? Elvárható-e egy tüdõkórházi osztályvezetõ fõorvostól. a bõrrák. Megoperálták. ott egyetértettek a javallattal. levették az ujját rendben. Férjét. aztán a vég. az áttétek létrejöttét . Mindenesetre – intették Magdát – negyedévente végeztessen teljes rákszûrést.Magda hallgatott a tanácsra. nehogy áttétek képzõdjenek a test más részeibe. arra adtak kezelést. vele együtt jelent meg a feketedés is. hogy nem tudta „menedzselni” a feleségét az orvosokkal szemben. Üzemorvosa azonnal elküldte a lakhelye szerinti kórházba labor. ismert központi kórházhoz fordult. rögvest eltávolítani az egész ujjat. Nem tud fölmentést adni magának. Megismételték a körömlevételt. Lászlót máig gyötri a bûntudat. talán hasznos lenne szövettani vizsgálatot végeztetni – s annak eredménye ez lett: melanoma malignus. mindenki reménykedett hát. a biztonság kedvéért nem is máshová. Ám amint az újranõtt. sugárkezelés – étvágytalanság. hogy idõközben „ kiesett” . baj ne legyen. az eredmény ugyanaz lett.és tüdõvizsgálatra. Bekérték a tüdõkórház fél évvel korábbi filmfelvételét. nemhogy autót vezetni nem tudott. annak ellenére. hanem további. hogy helyesen tudjon értékelni egy röntgenképet? Nem kellett volna-e a már felismert bõrrákot nemcsak amputációval.

nem szabad a rutinra hagyatkozva ellenõrizetlenül elfogadni semmilyen információt! Bár elegendõ lenne betartani László tanácsait! . ismerõseinek is! Soha nem szabad csak egy orvoshoz fordulni. de segítsen tapasztalatait átadni szeretteinek. Mindenki figyelje saját magát.megelõzõ eljárással is kezelni? Valamint megfogalmazza tanácsait mások számára. még akkor sem. ha nagyon híres! Rámenõsen kell bánni az orvoslást végzõkkel.

itt a Ti ügyetekrõl írnak! – Az újságból tudták meg: . Kérték: közöljék velük azok idõpontját. azt lehetett volna. eltelik fél óra is a kitûzött kezdési idõponthoz képest. átmegyünk a Markó utcai másik házba. Ha már a családot a kutya sem fogja kárpótolni. hozzá. – A család Kisterenyérõl utazott föl hajnalok hajnalán. Aztán egyszer csak jött a szomszéd. Elõször maga a vádlott nem jelent meg. Igen mérgesek õk is. hogy elindult az eljárás. jóképû. majd lesznek tárgyalások. Az ügyvéd elõkeríti a kezelõirodáról a bírónõ jegyzõjének szobaszámát. hiszen eddig már kétszer maradt el.A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy A nagyon-nagyon ritka kivételek egyikére tartok: büntetõügy orvosi mûhiba miatt. mi most a helyzet: a tárgyalóterem melletti tartókában nincs kint a mai tárgyalások jegyzéke. No. bíró nélkül mi magunk nemigen tudunk tárgyalást rendezni. Elnézést. – Hát hiszen mondom. Amíg ballagok a Markó utcában. huszonéves fiúval. kezében valamelyik pesti napilappal: – Nézzétek már. azt tervezgetem. úgyhogy majd küldünk levélben új határnapot. ám se bíró. A büntetõügy legelején kaptak hivatalos értesítést. a teremben pedig teremtett lélek sincs. itt nincs mit tenni. üljünk le beszélgetni a közeli parkban. illetve lemondták. a tárgyalás helyett mennyit tudok majd dolgozni. másodszor a bíró betegedett le. a bírónõ elhalasztotta! A szakértõknek nem volt jó az idõpont. – Ja. Megérkezik az ügyvédjük. – És minket miért nem értesítettek errõl? – dühöng az ügyvéd. Téblábolunk. Maguk azok? Nem lesz ma tárgyalás. igaza van. A bírósági – szörnyûséges – folyosón fekete ruhás család üldögél: Kurisék. se vádlott. nem jutott eszembe. õ sem tud mit kezdeni ezzel az állapottal. Nem értik. hogy nem tudnak jönni! – És akkor nem lehetett volna telefonálni? – De. hogy tegnap közölték a szakértõk. mert szeretnének részt venni. csak a tárgyalás miatt – ezek szerint hiába. Szomorú házaspár. legalább magamat próbálom: megkérem Kurisékat.

Elõbb is. Csak akkor fordult egyenesbe az élete. Az édesapa rajongással vette körül kislányát. Fülöp Tamást. azt nem tudták. hozzáment feleségül. vasárnap feküdt be Pesten. de minden esetben elvetélt. Fülöp doktor 93-ban megállapította: a méhnyálkahártyáján nem tapad meg a petesejt valami barlangos összenövésektõl. hogy hétfõn elvégzik a mûtétet. 1994. még mindig van másik módszer. akkor februárban feküdjön be hozzá. a Szent Imre Kórházba azzal. baj van. aztán a másikat. Cilus az intenzív osztályon van! – Szûzanyám. . szültek. mégse vették föl az óvónõképzõbe. megtartotta a tárgyalást nélkülük. Jó. majd kiugrott a helyérõl. felelte a doktor. tõsgyökeres kisterenyei csendõrcsaládból való. késõbb is volt még több terhessége. Ám hétfõn valamilyen okból elmaradt a mûtét. Mátraterenyén. Cili szülei otthon várták a telefont. ahogy csak bírták. Lézerrel kezelte elõbb a méhe egyik felét. majd kedden. nem ilyen gondokkal. õt szerették. február 12-én. gimnáziumba. talán õ tud segíteni neki. 94 januárjában Cili visszament hozzá: nincs eredmény. Szegény. jó ideig ott éltek. nem értesítette õket. Imre: – Anyuka.a bíróság nem tartotta be az ígéretét. Valósággal röpködött a boldogságtól: csak lesz gyereke neki is elõbb-utóbb! Kedden csak Imre jött föl Pestre. amikor férjhez ment a Nógrád megyei Szécsényfelfaluból valósi Kuris Lászlóhoz 1968-ban. A korábbi osztálytársai már mind terhesek lettek. az intenzíven? Hogyhogy? – Valami hiba történt a mûtét során. azokat kell megszüntetni. 70-ben született kicsi lányuk. A salgótarjáni doktor néhány próbálkozás után azt tanácsolta. Orvoshoz fordult. és a klinikai halál állapotába került. s ebbõl sok bajuk is volt. Cilinek csak nem jött össze. mondván. De Cilike – amikor fölhívta telefonon a mamáját – elmesélte: a doktor úr azzal biztatta. amikor az Isten megajándékozta ezzel a kis tüneménnyel. húszévesen a templomban ismerkedett meg a Borsodszentgyörgyrõl valósi. Kuris Lászlóné Szendrei Irma óvónõ. negyvenéves volt már. Cili Kisterenyén járt általánosba is. 92-ben. Délután telefonált a veje. majd óvodatitkár lett. Hogy milyet. keresse föl dr. Kurisné érezte: valami nincs rendben. Elkezdett dolgozni képesítés nélküli óvónõként a közelben. néhányan többet is. Annyira vert a szíve. ha ez nem segít. Cilike. Imre Ausztriában is kapott munkát. Gyönyörûen éltek együtt. végig jeles tanulóként. azt mondta. Cilike volt az egyetlen gyerekük. orgonaépítõ Imrével. hamarosan mint kismama lesz a páciense.

de összevissza hadováltak. – És mi lesz az én kicsikémmel? – Nem tudnak semmit mondani. Elõször bemutatkozott illendõen. kérem szépen. Borsodszentgyörgyön is. akkor azt válaszolták: a doktor úr nincs bent. – Kuris Cecília mamája vagyok. Anyuka. – És akkor most mi van? – Nem tudom. ahogy csak bírtak. És hogy nagyon rossz az állapota. Semmit. majd csak holnap! Jaj. lélegeztetõmaszkkal az arcán. képzelje. ne menj be. aztán egyszer csak iszonyú rohangálás kezdõdött. de aztán az egyik asszisztensnõ elárulta: probléma van. Imikém? – Nem tudom. Éppen nagyböjt elsõ hete volt. Másodszor – rögtön utána – nem mondta meg a nevét. olyan érzésem volt. Ahol esküvõt tartottak. imádkozni fog. föltépték a mûtõajtót. hogy mûtét közben komplikáció lépett föl. Le az intenzívre. a Fülöp doktor. dr. – És az orvos. Pici. Semmi konkrétumot nem mondott. Kisterenyén is a vallásos emberek mind imádkoztak Cilikéért. le akarom kapni a hordágyról. Mindenkitõl kérdeztem. menjünk inkább haza! Milyen jó balhé lenne. amit a méhébe töltöttünk. Lementem az intenzívre. minden rendben lesz! – és csak intett: tolják be a mûtõbe. Anyuka. annyira szerette õt mindenki. tájékoztasson. – Mi történt. Kint vártam a mûtõ elõtt. és ott az Oszwald Péter doktortól. Csak nekem nem árultak el semmit. olyan gyorsan rohantak vele. nem mondtak semmit. Mondtam is neki: – Cilus. nem nagy. a helyi plébánost: imádkozzék Cilikéért. az intenzíves orvostól tudtam meg: Cilus kómában van. alig értettem.– Megyünk azonnal föl! Már indulunk is! – Ne jöjjenek. Hömpölygött ide-oda mindenki. de baj van. Anyuka. Hozzám sokáig nem jött oda senki. azt felelte: – Ne butáskodj. Az asszony azonnal hívta az atyát. az mit mondott? – Annyit. ha keresnének. Anyuka. Az atya megígérte. mi történt a kislányommal! – A mûtét során attól a folyadéktól. Aztán tolták is már ki Cilust. – Úristen! És mitõl? – Nem mondtak semmit errõl. és elvinni messzire. de annyi orvosi szót használt. hagyjuk az egészet! Gyere. mielõtt bevitték Cilust a mûtõbe. . mert õ most nem bír. Kurisné aztán még kedden telefonált a kórházba. ahol laktak. Imikém. és nem találnának! – De õ nevetett. betolták a defibrillátort. akkor az orvos egybõl odajött a telefonhoz. Fülöp Tamással akart beszélni.

nekem dolgom van.hajszálrepedés történt. a legjobb kezekben. Errõl azonnal tudták: borzasztó hosszú idõ. Oszwald Péter intenzíves orvos megmondta õszintén: – Itt nagy hiba történt. emiatt fölszívódott ez a folyadék. doktor úr? – 30 percig. Csütörtökön azonban Cilinek leállt a veséje. doktor úr? – Az operáció során alkalmazott oldat nem volt megfelelõ. Egyelõre nincs javulás. ötször élesztették újra. járni is. ha mindent elölrõl kell megtanulnod. és két-három napig így marad. meg a pénzt szedték el tõlük. a méh felfúvásakor ez beszabadult a véráramba. És innen – úgy tûnik – nincs visszaút. Viszonthallásra! Szerdán fölmentek a szülõk. – Az se baj. – De mi történt. Dr. hol haza. Bízni kell! – De miben? – Ne haragudjon. Az elsõ mágus azt kérdezte: – Mikor volt a feleségének utoljára széklete? – A másik elkérte Cili fényképét. Imi közben elmesélte: a mûtétnél rettentõ lagymatagon zajlott minden. akkor lehet reménykedni. Rutinmûtétnek számított ez. doktor úr? – Az intenzív osztályon van a lányuk. tele mûszerekkel. – És meddig tartott az. . – De ugye nem fog meghalni? – Ha nem történik semmi. – És akkor most mi van. küzdjél! – kérlelte zokogva a mamája Cilike ágyára borulva. Nagykovácsiba természetgyógyászhoz. még életmentõ készülékük se volt. ez után nem lehet újra egészséges. édes kislányom. siess haza. aztán mindenhol vérezni kezdett. hogy azonnal rendkívül súlyos cukorbeteggé tette. úgy nézett ki. beszélni is. Úgy kellett szaladozni mindenért. gyere haza velünk gyorsan! Imi végig állandóan ott volt a kórházban. naponta kétszer-háromszor is berohant. és ott toporgott tehetetlenül. majd mi megtanítunk újra mindenre! Ne hagyj itt minket. csövekkel. Halottsápadtan. és ettõl került a klinikai halál állapotába. majd csak egy könyvet és egy kazettát adott el nekik jó pénzért. hátha hallja. A szülõk mindenhová. mûvesére kellett tenni. az agykontrollosokhoz – az összes hókuszpókuszt végigcsinálták. a szülõk hol fölmentek. és ott olyan mértékû cukorbetegséget okozott. legalább a lelküket megnyugtassák. Cilikéjüket alig ismerték meg. Idõfizikushoz. – Kislányom. Hanyagul. mindenkihez elrohantak. Csak a csodában lehet bízni. ne add föl. s úgy is kezelték. le kell tennem.

. amikor a nõvér megállította. – Próbáljuk még egyszer! – Tedd följebb! – Most! Mehet! – szûrõdtek ki a hangok a folyosóra. Egyetlen szót nem tudtak szólni. a Jóistennek most volt szüksége Cilikére – adta meg a lökést a megnyugváshoz az egyik atya. hogy 24 éves legyen. Fülöp doktornak is itt kellene lennie – de õ elsõ nap megnézte a lányt. kivel. A szülõk mindketten belerokkantak abba. Az ötödik napon Imi éppen Oszwald doktorral beszélgetett annak szobájában. és maguk elé meredtek. szeretném. a papa és a férj – . talán most megindul a javulás. Hónapokon. A folyosón találkoztak Imivel. jöjjenek. Nem lehetett.Oszwald doktor többször emlegette: a nõgyógyásznak. amíg odabent próbálkoztak. Három nap hiányzott hozzá. és hang nélkül sírtak. A folyosón megjelentek Cili szülei. aztán nem került elõ egyetlenegyszer sem. éppen akkor érkeztek. az üvegajtóba verte a fejét. – Jönnek be? – kérdezte tõlük a nõvér. Elköszöntek tõle. ha megkeresnénk! – Ebben az esetben nekem hivatalból kell följelentést tennem. – Jó. Hallották kintrõl az újraélesztõ gép csattanásait. igen. majd kijött Oszwald doktor: – Nincs tovább. Az egyház húzta ki õket a rettenetes letargiából három év után. van ennek felelõse? Mert ha igen. Oszwald bevitte õket a szobájába. nem engedte be õket. Látta. Imi utána. Várakoztak odakint. letagadtatta magát. most indulnánk. Cili öt napon át feküdt az intenzíven. – Igen. Volt olyan. – Doktor úr! – kérdezte Imi –. Nem tudtunk többet tenni. Ha keresték. hogy fölnyitotta a szemét – mindenki reménykedni kezdett. hátha akkor nem hallja. beöltöztek a zöld köpenybe. de gyorsan. Az orvos kirohant. Imi nem bírta elviselni a zajt. – Rettenetesen sajnálom. Örökkévalóságnak tetszett az a tíz perc. Sajnos elveszítettük. Bemehettek utoljára Cilikéhez. De nem mondta. – Lehet. Egymást sem vigasztalták. Álltak hárman – a mama. ami a lányukkal történt. s indultak volna be az intenzív osztályra. amikor berontott a nõvér: baj van. Eddig bírta. és ne Maguk vezessenek! – Miért? – Csak nagyon siessenek! Fölértek. éppen amikor megint megkísérelték újraéleszteni Cilikét. éveken át csak ültek egész nap otthon. s ebbe lassan beletörõdtek. az orvos Cili szobájába megy be. Õ k aznap reggel telefonáltak ismét a kórházba.

reggel fél kilenc. fehér ingben. Én tudom. negyvenes ügyvéd. Imi. nem mi tehetünk róla. Elõzetesen írásban elsõsorban azt kérdeztem tõle: felléphetett-e ilyen hirtelen a mûtétet követõen a tüdõödéma. sötétkék nyakkendõben. jobbján az egyik népi ülnök. Pesti Központi Kerületi Bíróság. Sajnos már nem volt idõ értesíteni sem a sértett jogi képviselõjét. mi történt: olyan oldatot adtak be Cilinek. jobbon a védõ: gömbölyû. Aztán kiderült az is: azért használták ezt az oldatot. amelyet nagyon alaposan át kellett tanulmányozni. Az asszony talpig feketében. Olyan beadvány érkezett. akikre hamarosan sor kerül. s kellett volna-e azt elõbb észlelni? . Fülöp Tamás szülész-nõgyógyász orvos a pesti Szent Imre Kórházból. Nos. Hallgatóság is van a teremben. emelet. nem kért bocsánatot. június 14. mint a szokásosan használt. hogy így hiába jöttek ide. Elõször Sótonyi professzor urat kérem szakvéleményének elõadására. vissza kell térnem a múltkori halasztásra. méghozzá szinte vészjósló: a Kuris család. mindössze egy nappal a tárgyalás elõtt. ezért készítették ilyen töménységûre az oldatot. Mindhármukon látszik az el nem múlt gyász. de hát ez így volt. Az nagyon drága. sem a sértett hozzátartozóit. 1999. balján a másik. dr. Szemközt pedig maga a vádlott: dr. * A pereskedések tehát Oszwald doktor följelentése alapján indultak el. a fájdalom. pocakos. mert ez olcsóbb volt. harmincas ügyésznõ és a sértettek jogi képviselõje. csinos. Háromtagú tanács ítélkezik: maga a bírónõ negyvenes. A bírónõ magyarázkodással kezdi: – Mielõtt megnyitom a tárgyalást. amelynek a töménysége tízszerese volt a megengedettnek. alig látszik ki a pulpitus mögül.. Még csak nem is köszönt nekik. pici öregasszony.Csak a boncolási jegyzõkönyvbõl derült ki végérvényesen. a férfi fekete öltönyben. IV. Megállapították: Fülöp doktor egy nullát elírt. Halász Irén bírónõ tárgyalóterme. magabiztos nõ. erre nem lehetett elegendõ idõ egy nap. Ezért halt meg Cilike. fehér ingben. Jelen van még három doktor. A tárgyalásokon a Kuris család többször is találkozott Fülöp doktorral. Az orvos egyetlenegyszer nem ment oda hozzájuk. nem beszélt velük. Baloldalt a vád képviselõje: szõke. a huszonéves özvegy is fekete nadrágban. ezek után megnyitom a tárgyalást. A jegyzõ lány a szélen kezeli a magnót. kopasz úr.

de a SOTE-n intézetvezetõként is. – Kinek a feladata ilyenkor a mûtét alatti vérgáz. hogy megfelelt-e az anesztézia a mûtét során a kívánalmaknak. – Pénzes professzor utal rá. eleddig azt hittem. ami itt elhangzik – nyögöm ki a meglepetéstõl bugyután. egyetértve Pénzes professzor korábbi írásos szakértõi jelentésével. most már megnyugtatva engem is: ha egyszer nem kompetens. az vagyok. tessék ezt abbahagyni! – hangzik a marcona fölszólítás. hogy ki köteles ezt az ellenõrzést végezni? – Én erre nem tudok válaszolni. kifejezetten az a feladata. amely a tankönyvek szerint rendkívül rövid idõ alatt. ha önnek nincs ellene különösebb kifogása. – Legfeljebb újságíróknak szabad jegyzetelni. – Maga újságíró? – Igen. ha nem is mond határozott véleményt. azért igazságügyi orvos szakértõ valaki. hogy nem érzem kompetensnek magam benne – felel a professzor. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója – . – Bírónõ. – Ezt ugyan nem egészen értem. – Jó. hogy ilyesmit tudjon. Ezt ön is megerõsíti? – kérdi Halász bírónõ. – Itt nem szabad jegyzetelni. Változatlanul fenntartom: ebben az esetben a sóvízháztartás felborulása következtében tüdõvizenyõ lépett fel. – Hol van az szabályozva – próbálkozik tovább a bírónõ – .és ionellenõrzés? – Ezt nem tudom megmondani – ad enyhén szólva is meglepõ választ a professzor. hogy meg tudja ítélni például az altatósok tevékenységét is. de ebben biztosan tévedek. akinek azt gondolnám. Arra a kérdésre azonban. akkor így fair. – Pénzes professzor szakvéleménye egyenes összefüggést rögzít a tízszeres töménységû oldat beadása és a bekövetkezett halál között. ha nincs senkinek kérdése Sótonyi professzor úrhoz! Rendben? – Mindenki bólogat. percek alatt is elõfordulhat. hogy bizonyos aneszteziológiai problémák elõfordulhattak. nemcsak itt szakértõként. akkor hallgassuk meg Molnár Miklós szakértõ urat. csak autentikus aneszteziológus adhat választ. hogy a nyilvános tárgyaláson részt vehessek! – szorulok végérvényesen védekezõ pozícióba. nem kell bejelentkezni ahhoz. és hozzám fordul: – Ön miért és mit jegyzetel? – Azt. Az anesztézia olyan speciális tudományterület. Sótonyi Péter. – Akkor igazolja magát! . de azoknak meg elõre be kell jelentkezni. ám a bírónõ megakasztja a menetet.– Március 10-én terjesztettem elõ szakvéleményemet – kezdi dr.

hogy egész biztosan ez volt az oka a halál bekövetkeztének. betegekkel társalognak latinul. a mellébeszélés leplezésére való? Ezzel lehet elmismásolni a tényeket. hanem azért is. Ugyanakkor határozottan állítom: nem lehet kijelenteni. amelyet. útközben elõbányászva az újságíróigazolványt. a bírósági tárgyalóteremben más az alaphelyzet. azt sem. Mint tudjuk. katasztrófaszerû tüdõödémát okozhat? Lehetett-e más ok ezen kívül? – Tisztelt Bíróság – hallani a másfajta hanghordozáson: most megadja magát – . szakértõ úr? – A mûtét során kétségkívül tévesen alkalmazták a szükséges oldatot. hogy már nem is képesek érthetõen beszélni? A bírónõ is láthatóan rég föladta. ami ilyen hirtelen. mennyi jutott be a szervezetbe az oldatból. Ám itt. hogy kitûnõ volt az anesztézia. hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan is történt. és ott nem történt nagy baj. Szakvéleményem szerint az oldat beadása oka lehetett a tüdõvizenyõ kialakulásának.Kisomfordálok a pulpitushoz. mennyi ideig juttatták be. alávetettek vagyunk mi mindahányan. ha védeni próbálják bajba került kollégájukat? Vagy csupán annyira hozzászoktak ehhez a szörnyûséges stílushoz. másik tizenhárom esetben is ezt az oldatot használták. és tovább halad. Ráadásul tudjuk. hogy a szakértõ végigmondja. Miközben a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam. Azt sem tudjuk. a beavatottak. Ezután Molnár doktor iszonyatos sebességgel szóról szóra fölolvassa saját szakvéleményét – vagy öt oldalt – . majd megy tovább a maga szabta útvonalon: – Sarkítva kérdezem: a tízszeres oldat bevitele okozta-e vagy sem ezt a tüdõödémát? – Álláspontom az: nem tudom elképzelni. valamennyi jelenlévõ számára teljességgel érthetetlenül. azt legalább értem: azt akarják vele kifejezni. az Istenek értenek. ugyanilyen töménységben. nem tudok. mert telis-tele tûzdeli latin szavakkal. az összes latin orvosi kifejezésnek megvan a magyar megfelelõje is. a gyógyításra fölkent papok. milyen icipicik. akik nem is kapiskáljuk ezt a lehengerlõen tudományos orvosi szöveget. de nincs adat arra. Itt tehát ez kizárólag altatásra. – Rendben van – jelenti ki a bírónõ az alapos vizsgálatot követõen. Én közben azon tûnõdöm: mire megy ki a játék. Amikor orvosok velünk. – Szakértõ úr! Tud-e a mérgezés esetén kívül olyan okot mondani. az elkenés. – Nos. hogy követni próbálja az elbeszélést. Nem csupán a hadarás okán. tudatlanok. ezért hagyja. ragyogó volt a mûtéti . csak õk. íme. Elméletileg lehetséges ilyen hirtelen és katasztrófaszerû bekövetkezés.

Bár Sótonyi professzor kivételesen többet mond.technika. hogy az elromlott-e. de erre nincs adat az iratokban. akkor tehát mûködött-e valóban. hogy az iratok szerint az anesztézia mindenben rendben járt el. lehetett-e bármi más oka a bekövetkezett katasztrófának? – Változatlanul azt mondom. Ez a mágneskártya azonban ötnaponként törli az addigi adatokat. – Csakhogy az a gépi irat. mint általában. hogy fölvegye az újakat. nem lemásolni. hogy a hasüreg fölfúvása közben történt valami. olyan gép mûködött. s nem teszi föl senkinek a kérdést: cui prodest? Kinek állt érdekében nem lezárni a mûtõt. Nem tudok más lehetséges okot mondani. mielõtt bármi történik vele? Azt sem kérdezi meg. – Egyértelmû választ kérek arra is: okozhatta-e más a bekövetkezett tüdõödémát? – Tisztelt Bíróság! Ez így teoretikus kérdés – felel Sótonyi a valójában egyáltalán nem teoretikus kérdésre. ha esetleg nem mûködött a mágneskártyás adatrögzítés az altatógépen. Bár… talán… lehet. nem azonnal rögzíteni mindent. – De ugye azt ön is állítja. minden tökéletesen rendben volt – ám erre a kérdésre nem tudok válaszolni. hogy baj van. amely tanúsítaná a beteg megfigyelését a mûtét alatt – az eltûnt. amelynek az eltüntetése is bûncselekmény. Annak ellenére. nem kérdez rá arra sem: a vádlott. s bár ebben a halálesetben nyilvánvalóan azonnal le kellett volna zárni a mûtõt. akkor az elhárítható lett volna? – kérdez hát tovább. – Ezen az osztályon is. mégis eltûnt a mágneskártya – állapítja meg a bírónõ. kikapcsolták-e vagy mi más történt. – Igen – nyögi ki Sótonyi eléggé nehezen. nem közokirat-e ilyenkor az a mágneskártya. nem kiemelni azt a mágneskártyát. mint ami feltétlenül szükséges: – Abban az esetben. – Ám a bírónõ már tovább akar haladni. akkor a mûtéti naplóban kellene lennie olyan bejegyzésnek. – De a bíróságnak minden kétséget kizáróan kell bizonyítania! – tolja . és minden adatot rögzíteni kellett volna. s ha igen. hogy a mûtét során észre kellett volna venni az ionháztartás fölborulását? – Igen. amelynek beépített adatrögzítõje van. ha nem tett ilyen bejegyzést a mûtéti naplóba. miért kellett eltûnnie? – Tehát ha a mûtét során idõben észlelik. – Igen. én sem tudok más okot mondani a tüdõödéma kialakulására. Fülöp doktor. ezzel egyetértek. – Ismét Sótonyi professzor urat kérdezem – köti az ebet a karóhoz a bírónõ –.

Persze nem tudhatjuk. – Fülöp doktor! – próbálkozik tovább a bírónõ. – Az ilyen ellenõrzés menyi idõt vesz igénybe? – Nem tudom megmondani. Ilyen beavatkozás során fokozottan kell ügyelni többek között a tüdõödéma veszélyére is! – Professzor úr! – ugrik vissza a bírónõ. ezekben az esetekben mennyi oldat jutott be a páciensek szervezetébe. egyetértés van. hogy nincsenek meg a mágneskártyán az adatok? – Én nem is tudtam. Maga mikor tudta meg. – Hogy tudja magyarázni. hogy nem rögzítették az adatokat. Ma már sokkal korszerûbb gépekkel dolgozunk. csak azt. Fülöp doktorhoz –. csak késõbb tudtam meg. amelyben az illetõ beteg fölkerült az intenzívre. Szóval igazándiból nem tudok magyarázatot adni. – Sótonyi professzor úr! – fordul vissza a bírónõ. ha valamilyen szövõdmény lép fel. De hogy akkor. hogy minden ember individuum. – Tisztelt Bíróság! – fog Molnár doktor újabb „ keverésbe” –. Meg kéne nézni abban a másik 13 esetben a vizelési képet. hogy ugyanezzel az oldattal. . – Kit terhel a felelõsség azért. hogy ezt a tragédiát meg lehetett volna akadályozni. a régi eszközökkel ez mennyi idõ volt. az talán mondana valamit. akkor az osztály orvosai leülnek és megbeszélik a történteket. és azokban nem okozott gondot. pár perc alatt minden adatot megkapunk. hogy nincs két egyforma ember és nincs két egyforma mûtét. ez esetben pedig ilyen súlyosat? – Azzal. – Hadd hívjam föl a figyelmet ismét Pénzes professzor szakvéleményére. nem másolták le azonnal a mágneskártyát? – Ezt nem tudom megmondani. Egy olyan eset volt egyébként azok között.és ionellenõrzés? – Ez az anesztézia dolga – felel a vádlott. – Mondja – fordul a bírónõ inkább a vádlotthoz. – Ön szerint merre mehetünk tovább mágneskártya híján? Abban úgy látom. – Tisztelt Bíróság! – veszi vissza a szót Sótonyi professzor. de ott aztán rendbe hozták. – Ugyanezt kérdezem Molnár Miklós szakértõ úrtól is – fordít a bírónõ. – Kinek lett volna kötelessége a folyamatos vérgáz. ha mûtét közben folyamatosan követik a beteg állapotát.vissza a dolgot a bírónõ a saját mezejére. ugyanilyen töménységben másik 13 esetben is végeztek ilyen beavatkozást. – Minden kétséget kizáróan természetesen nem lehet állítani semmit – szögezi le Sótonyi professzor a tudomány viszonylagosságát. hogy ez a gép mágneskártyával mûködik – áll föl a vádlott –. Általában az a szokás. azt ma már nem tudom.

az fontos tudományos adalék lenne. Laci. megnézeti a bíróság azokat. azt valamelyik fél biztos. ezek a cukormolekulák – amelyek itt tízszeres mennyiségben kerültek a páciens szervezetébe. – Ha például kiderülne. – Én azonban úgy gondolom – vág közbe Sótonyi professzor – . hogy nem fogadja el. rekontráznak. Barna doktor is véleményt nyilvánít. majd újra kitûzik a tárgyalást – nyugodtan lehet több is egy évnél. Bizony. elemzik. a szikár. azok elvitatkozgatnak. mert talán már õ is kezdi rosszul tûrni a folyamatos mellébeszélést. de meghalt! – Ám õ is viselkedik. – A teremben megfagy a levegõ. ám látszik rajta: szeme elõtt valószínûleg Cilike éppen játszik. érdekes lenne megnézni azokat az eseteket. sír. tehát ellenszakértõt kér rá. szeret. ezek icipicik. de arra is van esély. kontráznak. a súlyosan tudományos kérdések vitája során is görcsösen próbálja megõrizni vezetõ pozícióját vagy legalábbis egyenrangú fél mivoltát – ami kissé fura ugyan az elméleti konferencia közepette. leírják a véleményüket. – Szakértõ úr! – vág közbe Halász doktornõ. A bírónõ nem hajlandó kimaradni. aztán kamaszlány. csak az ujjai fehérek mind. mint kellett volna –. és csak szülni akart. hogy egy egész évvel eltolja ennek a pernek a lezárását. a két szakértõ úri módon tromfol egymásra. ide-oda közlekednek a kapillárisokon keresztül. a huszonéves özvegy láthatóan szíve szerint fölugrana és ráordítana a teoretikus kérdések iránt rendkívül nyitott társaságra: – De hát a feleségemrõl van szó. jelen levõ közvetlen szülészkollégája. nevet. bírónõ. legalábbis a jogban gyakorlottak körében. babázik. A jelen esetben történtek megítélését semmiben nem befolyásolná. inkább mint tudományos kérdések iránt szintén érdeklõdõ orvos – is beleszól. fegyelmezett munkásember próbálja követni a vitát. az legjobb esetben fél évvel. A tárgyalóterem fokozatosan tudományos szimpózium terepévé válik. sõt. aki egészséges volt.többismeretlenes egyenlet megoldásával birkózunk itt. Mindenki azonnal kapcsol ugyanis: ha most az a döntés születik. A papa. hogy õk a mûtét után 6-8 litert vizeltek. Cilike mamájának folyamatosan patakokban ömlenek a könnyei. – A többi 13 mûtét adatainak elemzése mire lenne jó? – Semmire. Mire beszerzik azokat az iratokat. úgyhogy nagyon bonyolult folyamatokat indíthatnak el. Én közben Kurisékat nézem. oly erõvel szorítja össze az öklét. A bírónõ végül összefoglalja a tudományos vitát: – Abban tehát . Aztán már Fülöp doktor – nem is mint vádlott.

Ügyésznõ. nekik színjátéknak tûnõ dolog zajlik. elengedjük.) pontjában szereplõ halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. Valamint abban is. aki elõre jelezte. Nem arról van szó. hogy a folyamat beindulásának lehetett elindítója a tízszeres oldat beadása. tudniillik az orvosi szakkérdéseket. amit õk fontosnak tartanának. 171.és ionellenõrzésre. tessék! – Az ügyészség – áll föl a szõke ügyésznõ – a bizonyítási eljárás után is fenntartja a vádiratban foglaltakat: a halál oka a beadott tízszeres töménységû oldat volt. védõ úr! További kérdés van a szakértõkhöz? – Nincs. hanem legfeljebb percek alatt. Különös mûfaj ez: fölolvas részleteket az osztályvezetõ fõorvos körleveleibõl. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetében. Kérdem Kurisékat. módszertani útmutatásaiból. és Sótonyi professzor urat. ám erre nem került sor. bár e felõl nem tudunk egészen bizonyosat mondani a bizonyítékul szolgáló mágneskártya hiányában. és magával a vádlottal magyaráztatja el a számára is érthetetlen részleteket. hogy szükség lett volna a folyamatos vérgáz. hogy a bekövetkezett tüdõödémának kellett hogy legyen elõzménye. úgy érzik. A halál bekövetkezését megakadályozhatta volna a mûtét közben a beteg gondos megfigyelése. amirõl szerintük kéne. Ennek végeztével az ügyésznõhöz. hogy lányuk-feleségük halálának felelõsét lássák bûnhõdni. Mi több. Abban is egyetértés van. a bíróság ne e bûntettben. Most azonban azt kérem. Ennek ellenére most módosítom. 171. Pár perc múlva visszamehetünk a tárgyalóterembe. a szerecsenmosdatásnak szem. nem az zajlik. enyhítem a vádat a beadott vádindítványhoz képest.és fültanúi. Ügyésznõ. tehát . A bírónõ úgynevezett iratismertetést tart. – Nincs. Szinte önképzõköri jellegû a tárgyalás. Ki lehet menni! Kitódulunk. Õ k azért jöttek. § (2) bekezdés b. csak elõbb aláírom az utalványát.egyetértenek a szakértõk. Nehezen. illetve a védõügyvédhez fordul: – További bizonyítási indítvány? – Nincs. végre-valahára rágyújtunk. – Akkor szünetet rendelek el. s az nem pillanatok alatt állt elõ. Eredetileg az ügyészség a Btk. az eltussolásnak. – Akkor a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. hogy siet. hanem a Btk. hogy bírják. Itt pedig valami számukra fölfoghatatlan. – Nincs.

(Az olvasó nem értheti ennek jelentõségét.. önmagát hibásnak. A perbeli tanúvallomások. Konzultálni kellett volna elõzetesen a nõgyógyászok és az altatósok között – s ez nem történt meg. amely errõl az új mûtéti technikáról szólt.) – Vádlott – folytatja tehát az ügyésznõ – részt vett egy konferencián.nem a minõsített esetében foglalt vétség miatt mondja ki a vádlott büntetését. hogy 50:1) ráírni. talán valamelyikük észrevette volna ezt a hibát. hanem szükséges lett volna az oldat pontos összetételét is feltüntetni a recepten. s ezt maga a vádlott sem tette –. Hibázott a pápai kórház. hogy ez veszélyes. amint kellett volna. nem lett volna szabad csupán az aránypárt (azt. ha a bûncselekmény halált okoz. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. A következõ hiba: az új mûtéti eljárás bevezetése a kórházban nem úgy történt. (2) A büntetés: … b. közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. ami bekövetkezett. a sûrûség: egy nullával kevesebbet írtak. ezért itt hadd idézzem szó szerint magát a Btk. hogy nagyobb körültekintéssel kellett volna olvasnia a hibás brosúrát. amelybõl kiírta ennek a szernek a nevét és összetételét. Ebben az összetételben alkalmazta vádlott a szert ennél a mûtétnél is. Ma már tudjuk: ebben a brosúrában szerepelt hibásan az összetétel. vétséget követ el. Nem kétséges: a vádlott nem akarta ezt a halálos eredményt. és csupán telefonon kérdezett rá Fülöp doktorra: tényleg ilyen töménységre gondol-e.” A különbség a két büntetési tétel között nem elhanyagolható. szakértõi vélemények alapján megállapítható: több súlyos hiba történt. A fõgyógyszerésznõ tanúvallomásában elmondta: ez a receptfelírás nem volt megfelelõ. E per elején õ maga is elismerte: ezzel hibát követett el. s ott kapott egy puhafedelû füzetet – könyvnek nem nevezhetem. és nem írta le. a gyógyszerészeknek nem lett volna szabad teljesíteni a hibás rendelést.) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés. a Büntetõ törvénykönyv e két passzusát: „ 171. Pedig több tanúvallomásban is elhangzott: ha többen konzultáltak volna. amikor elõállította ezt az oldatot. de nem bûnösnek mondta. felelõsnek. és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz. s emiatt következett be a halál. Ha pedig a vádlott szabálytalanul rendelt. Az õ felelõsségét abban látjuk. és alaposabban .

hogy nem egyedül a vádlott felelõssége. mint a vád képviselõjének. – Tisztelt Kerületi Bíróság! – emelkedik föl az ügyész mellett helyet foglaló ügyvéd. hogy bár rendkívül gyorsan. Ezt a kérdést azonban úgy kell föltennünk helyesen: Vezethetett-e más ok a tüdõvizenyõ kialakulásához? A szakértõk minden esetben erre úgy válaszoltak: a tüdõvizenyõ bekövetkezésének oka az oldat volt. Úgy vélem. ami történt. Hangsúlyozni szeretném tehát. 171. miszerint a védõnek többet kell beszélnie. s ezt sem tette meg. Nem kétséges. katasztrófaszerûen következett be az. és ne minõsített esetében mondja ki bûnösnek.kellett volna konzultálnia. mivel nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok. Ha tehát rajta kívül bárki más is követett el hibát a mûtét során. 51. – A védelemé a szó – él a réges-régi fordulattal a bírónõ. hogy a vádlottnak konzultálnia kellett volna elõzetesen. például a beteg nem megfelelõ megfigyelésével. Ám hogy lehetett-e más ok is. mert ez nem nyert egyértelmû bizonyítást. §-ában szereplõ foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetében. Valamint az is bizonyítottá vált. Egyértelmûen nem tudom kimondani tehát. . A Btk. hogy a Tisztelt Bíróság a vádlottat a Btk. annak kellett hogy legyenek elõzményei. – A vádlott volt a mûtét vezetõje. hanem több személyé és egészségügyi szervé. ez a vádlott egész életére és további munkájára megfelelõ figyelmeztetésül fog szolgálni. Több tanú és szakértõ úgy vélekedett: ezen az átmosófolyadékon kívül más ok is közrejátszhatott a halál bekövetkeztében. s mint ilyen. volt az elindítója annak a folyamatnak. ami. arra a mágneskártya hiányában nem tudnak válaszolni. hogy az ok-okozati összefüggés fennállna az elkövetett hiba és a bekövetkezett haláleset között. §-a alapján pénzbüntetés kiszabását kérem. valamint a perköltségekben marasztalást! – Sértett jogi képviselõje? – enged újabb felszólalást a bírónõ. az egész mûtéti team munkájáért õ a felelõs. hogy ez a rendkívül súlyos hibának minõsülõ receptfelírás vezetett a halálhoz. – Tisztelt Bíróság! Nem szeretném követni azt a régi alapelvet. Nem mondhatom ki. Azt indítványozom tehát. annak megvoltak a maga elõzményei. Ugyanakkor megerõsítették: a tüdõödéma létrejöttét észlelni kellett volna a mûtét során. Köszönöm. azért is õ tartozik felelõsséggel. Bizonyítottá vált e perben. amely végül is a fiatal lány halálához vezetett.

Valamint föl kell tennem azt a kérdést is: miért kell egy orvosnak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkoznia? Miért kell úgy gyógyszert szereznie. Szerintem nem. amely lehet. hogy egészen mást bizonyítana. valóban õ. és ezért õt összesen 125. a vádlott indította-e el azt a folyamatot. – Köszönöm – nyugtázza a bírónõ. amely a brosúra nyomdahibájára vonatkozik. Még csak 12 óra van. mindkét kérdésre a válasz: nem. valamint a bûnügyi költségek megfizetésére kötelezi. A kérdés mármost az: azzal. hogy mit hibázott a gyógyszergyár. hogy jelentõs idõ múlt el a cselekmény elkövetése óta. védencemet mentse fel! Reagálnom kell a vádbeszédre is. Ennek során enyhítõ körülményként kérem figyelembe venni azt. mindenki megebédel a bíróság büféjében. Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot. miként került be a szer a kórházba. A folyamatot a konferencia és az annak alapján kiadott brosúra indította el. hogy szponzori segítséget könyörög ki hozzá? Miért neki kell azzal törõdnie. hanem 1000 milliliter helyett 100 milliliter szerepelt. valamint azt. Bûnös-e tehát a vádlott és rászolgált-e a büntetésre? Nem. hanem büntetés helyett intézkedést foganatosítson ítéletében vádlottal szemben. A bíróság a sértettek egyéb. mint ami itt elhangzott. polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára . Ugyanis nem tizedesvesszõ-hiba történt. Köszönöm. hogyan történt az utánrendelés. az úgynevezett negligentiát követte el. a Tisztelt Bíróság ne a vádirat alapján állapítsa meg a tényállás azon részét. Ugyanígy szeretnék pontosítani még két dolgot. hogy a végéhez közeledünk. Valamint a hiba nem az alkotórészek arányából.Kérem legelõbb. hogy védencem három kiskorú gyermeket tart el. hogy hibásan írt föl egy receptet. akkor azt kérem. – Fél egykor hirdetünk ítéletet. Ha tehát a bíróság nem fogadná el jogi álláspontomat. Hozzá kell tennem: eltûnt az a mágneskártya. Vádlott a gondatlanság legenyhébb esetét. ne szabjon ki pénzbüntetést. hanem csak méréssel lett volna megállapítható. amely végül halálhoz vezetett. Pláne hogy más kórházak is rendelték ezt a szert ugyanilyen összetételben. hogy melyik gyógyszergyártól milyen gyógyszert rendeljen.000 Ft pénzbüntetésre. Nem lehetett volna felismerni a bekövetkezett szövõdményt a mûtét során. Fülöp Tamás vádlottat bûnösnek mondja ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében. pontban fél egykor pedig fölállva hallgatjuk az ítéletet: – A Magyar Köztársaság nevében a bíróság dr. hogy az olcsóbb legyen? Külön történet lenne.

nagyon nagy baj. Mindannyian tudjuk. Fülöp doktor felelõsségét súlyosbítja. ha az orvosoknak kell azzal foglalkozniuk. amelynek alapján a szer beadására sor került. Nos. Halász Irén bírónõ ismét a Kuris család felé – ez nem vigasz. Bizony. hogy csak a gyógyítással törõdhetnének. és õ akkor nem teszi meg azt. . fellebbez vagy háromnapi gondolkodási idõt kér. az ön feleségét sajnos már nem lehet visszahozni. amelyet tulajdonképpen Fülöp doktor indított el. Mi is történt? Fülöp doktor saját pénzén vett részt azon a külföldi konferencián. nem dönthettünk másképpen. más betegekre is. a címkén nem volt feltüntetve az oldat töménysége. ugyanebben az összetételben. Fülöp doktor szabálytalanul rendelte Pápáról a szert. hogy ilyenekben pontatlanságok forduljanak elõ. hogy ezzel a büntetõeljárással az önök lányát.utasítja. ahogyan a szer felírására és beszerzésére sor került. Megállapítottuk: nem. A halálhoz vezetõ folyamat tehát azzal a súlyos szabálytalansággal indult. s további 13 esetben be is adták a szert. Önöknek – fordul dr. a kórház szabálytalanul vette át. de a veszélyhelyzet átterjedt más kórházakra. és azok föl nem ismerése büntetõjogi értelemben nem az operatõr felelõssége. ezek alapján döntött így a bíróság. a sértett férje és szülei. és aztán nyilatkozzon! – Én tudomásul veszem az ítéletet! – könnyíti meg a helyzetet az ügyésznõ. hogy nem jó ez a folyadék. bárha aztán kifizette. ha a mûtéti team bármely tagja jelzi neki. Vádlott! Ön most háromféle nyilatkozat közül választhat: tudomásul veszi az ítéletet. Tessék leülni! Legelõször – tesz kitérõt a bírónõ – a sértett hozzátartozóihoz szeretnék szólni. hogy gond van. honnan. amit kellene. Vizsgálta a bíróság azt is: bárkinek a mûtõben föl kellett volna-e tûnjék. Szerencsére azokban az esetekben nem történt semmi baj. ahol a meddõ nõk teherbe esésének új módszereirõl akart tanulni. mert Pápa rossz címkével adta ki a szert. hiszen nem jellemzõ. hogy az õ rendelése után még több más kórház rendelt ugyanebbõl a szerbõl. Fülöp doktor mellett hibázott Pápa is. másutt is bekövetkezhetett volna olyan haláleset. milyen áron szereznek be szereket ahelyett. meg kell említenem. mégpedig azért nem. Önök. és ha nincs szerencséjük. de talán megértik. jól tudják. Igaz. Az ottani brosúra alapján írta föl azt a receptet. Igaz. Büntetõjogilag õ ezért akkor felelõs. a folyamatnak kellett hogy legyenek elõzményei. ezekben a brosúrákban mindenki meg szokott bízni. Beszélje meg védõügyvédjével.

és a felirat: Némethné Kuris Cecília 1970– 96. Nem átkozott el soha életében senkit. hogy: az az orvos. hanem a templom . Akit több falu népe is szeretett. amely segíti a beteg emberek jobb ellátását. angyalka. Eleinte apósával minden este addig ivott. hogy abból csak a templom rendbehozatalára tellett. Nem lesz így soha. megbûnhõdjék. Fülöp doktortól is azt vegye el. hosszan álldogálnak talpig feketében a hófehér sírkõ elõtt. s az helyrebillentette. nem hagyta ott õket. Kisterenye 600 éves címmel – Kuris Cecília emlékére. Ha a Jóisten tõlük a legkedvesebbet. Ez már sok szegénynek. akkor ne operálhasson. fordul egyet. Igaz. Ekkor a júniusi égbõl egy szürke galamb berepül a tárgyalóterembe.– Mi is tudomásul vesszük! – nyilatkozik a védõ. amíg ágyba nem zuhant. Imi ma is velük van. a templom felújítására hármat költöttek. rajta kereszt. de megint ablaknak ütközik. Magukra egyetlen fillért sem költöttek belõle. majd kimúlik. Mert Cilike vérdíja nekik nem kellett. De azt igen kívánta. a kivitelezõ. Büntessék meg! Ne azzal. A két öreg magára maradt. ismét próbálkozik. abból olyan alapítványt hozzanak létre. minden. keresgéli a kijáratot. hogy eltiltják az orvosi szakmától! Ezért indította el a büntetõeljárást: tiltsák el az orvost a mûtétektõl. Kuris úr maga volt a beruházó. az állványozó. hanem azzal. * Kurisné. Cilikéjük kezét fogva. Aztán elballagnak a gyönyörûen fölújított templomba. nem ahhoz fohászkodnak. hogy bezárják. Kétmillió forintot kaptak. miközben mindenki ijedten húzza össze magát. aztán beletemetkezett a munkába. hogy ha tisztességes pénzt fizet a biztosító. aki ezt elkövette. Négyszer-ötször körberepül a szobában. ami neki a legkedvesebb – ha õ leginkább operálni szeret. nem a keresztet s a keresztre feszített Jézust nézik. A templom fölszentelésére ki is adtak egy könyvet. nekirepül az ablaknak. a kislányukat vette el. lezuhan a padlóra. s amíg imádkoznak. A mûtét elõtt abban reménykedtek: majd sorakoznak az unokák. A kártérítési perbe is csak azért mentek bele. ne nyúlhasson más nõkhöz sem. miután összesúgott védencével. nem képesek levetni a gyászt. A szülõk ma is feketében járnak. Csupán a temetõbe járhatnak ki Cilikéjükhöz. majd harmadszor is. Ám olyan keveset kaptak. Kísérteties befejezés Kuris Cecília halálának tárgyalásán. Az ítélethirdetésig öt év telt el Cilike halála után. szárnyát megrebbenti kétszer-háromszor. Cilike édesanyja mélyen vallásos.

Szent Cecília. *** Egy ügyvédi iroda perben állt az orosházi kórházzal. Az esküvõi fotójáról készíttették. Azt a választ kapták. mellettük pedig a számla. Kisvártatva meg is érkeztek postán a kért iratok. csupán azok fénymásolatait. hogy vállalják a fénymásolás költségét. Vállalták. azonban azokat is csak akkor. Ennek során kérték a kórháztól az ügyfelükre vonatkozó orvosi iratokat. Szép rajta nagyon. az orgonák védõszentje mosolyog az ablakon. ám az arca Kuris Cecíliáé. Imigyen: .üvegablakának festményéhez. az eredeti iratokat nem adhatják ki. ha nyilatkoznak.

Ne tessék vihorászni. Könd u. bizony. azaz hétezerháromszázegy forintba kerül. Hát csak fizessen! Nagyon helyes! Én többet kértem volna érte. . OTP 11733041-15346487 megnevezés kórlap 4 lázlap 4 zárójelentés 4 vizsg. lelet 4 kórlap 1 lázlap 1 zárójelentés 2 vizsg.„Szállító: Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza 5900 Orosháza. ennyi az önköltsége! Már ha perel az a galád ügyvéd. 59. sajnos eléggé fölmentek mostanában az árak! Ez a fránya fénymásolás is lám. aki ezen persze zsírosra keresi magát. lelet 2 egységár 8500 7000 3500 5000 8500 7000 3500 5000 áfa% 25 25 25 25 25 25 25 25 áfaérték 8500 7000 3500 5000 2125 1750 1750 2500 n. Kérjük a fenti határidõig kiegyenlíteni! Vranka József pénzügyi fõosztályvezetõ” Bizony. Egy átlag oldal lemásolása – ezek szerint – átlagosan 7301. milyen drága mulatság lett. szá 34000 28000 14000 20000 8500 7000 7000 10000 összesen: Fizetendõ: 160625 – azaz egyszázhatvanezer-hatszázhuszonöt forint.

ami pedig. A szikár katonatiszt szolnoki munkáscsaládból származik. csapathoz. egy plusz két félszobás . Sára végzett a fõiskolán. vagyis testi (szomatikus) mûködésünket. hogy a másik is komolyan veszi a maga feladatát. Ha már aztán egészen disznó módon közelítenék. ha csak amúgy nagy általánosságban beszélgetünk a világ dolgairól. emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. a mezõgazdasági. igazi varázsló volta. a fõiskolára járó lányt. S bizony nem könnyû az embernek elhessegetni magától a rosszindulatú gyanút: a konkrét eset azért más mindig. lelki. nem csupán foglalkozása. Solti Istváné mindenképpen ilyen. tudati folyamataink. de hányszor kerül szóba: mi. egyedül üdvözítõ ereje. Ágnes. nehogy kétségbe vonassék az orvosok mindenhatósága. majd az ipari szakközépiskolába. ez mennyire komolyan így van. 1973-ban házasodtak össze. egy Nyíregyházához közeli kis faluban kezdett tanítani. késõbb bekerült a megyeszékhelyre. Mindkettejüknek hivatása volt a munkája. Így ismerte meg Sárát. Mondogatjuk. s orvos ismerõseink is elismerik ezt akkor. István. hányszor. Közülük azonban igen sokan rögtön másképpen kezelik ezt az alapvetõ elvi tételt. s nem a fehér köpenyes istenségnek. a nõtlen tiszti szállón kaptak különszobát. Vezette az ifjúsági klubot. s Nagyhalászban. s ott szolgált egészen 89-ig. Nagyon jól éltek együtt. azt az aggályt említeném: amennyiben a gyógyításban a páciens is részt vesz. a paraszolvencia X hányada neki jár. Idõközben lakást is kaptak. még ha ezt magunk sem tudjuk.Az agyhalott kommunikál Istenem. 1974 márciusában született meg az elsõ gyerek. ugyebár. nagymértékben befolyásolják pszichés. aki a hallgatók részérõl vezette a klubot. így könnyen elviselték. amely a tanárképzõ fõiskola lányaival vette föl a kapcsolatot. Fél év ismeretség után. elfelejtettél káposztát is hozni) leszámítva soha egyetlen hangos szó el nem hangzott közöttük. nem kifejezetten kifizetõdõ hozzáállás. Mindez olykor egészen kiélezetten is megjelenhet egy-egy történetben. amint konkrét beteg kezelésérõl van szó. a szokásos pici napi torzsalkodásokat (nem pucoltad meg a cipõd. A katonai fõiskola elvégzése után Nyíregyházára került. magyar– történelem szakos tanár lett. aztán 78-ban a második.

1998 decembere azonban kivételes alkalomnak ígérkezett: a gyerekek ugyan szerteszét. – Legalább azt mondja meg. máris kezdjük. de csak felületi vérömleny keletkezett. a Honvédelmi Minisztériumba. nem bírt állva maradni. megint Pest következett. mennyi az esélye? – Nagyon kevés! Hamarosan megjelent az orvos. István 3-4 percig próbálta vizes ruhával törölgetni izzadó homlokát. Két évig ingázott. s közölte Istvánnal: – Készüljön föl a legrosszabbra. Nagyon erõsen megfájdult a feje. ami azért csak közelebb van Nyíregyházához. le kellett feküdnie. várjuk meg a CT-t. s a mentõorvos vette kezelésbe Sárát. mint Pest.panelt. Ez tehát nem is igazi agyvérzés. ha valami zûr adódna. szívtájékát. kezében a CT-lelettel: – Kicsivel jobb a helyzet. aki ekkor magához tért. mentõt hívott. megérkezett a rohamkocsi. de szerencsére csak hajszálér. abból kiáramlott a vér. de nekik ez kacsalábon forgó palota volt. a sorkatonák kiképzésével foglalkozni. ez mit sem használ. Tehát nem okozott agykárosodást. A kisagy területén megpattant egy ér. ám ez sem tartott sokáig. Angolában katonai ENSZ-megfigyelõként. csupán telefonon kellett elérhetõnek lennie. s újra hátrahanyatlott. December 28-án is élvezték a semmittevést. ám látva. Ágnes Szegeden. A részletekrõl még nem tudok biztosat mondani. elgyöngült. Tévéztek. doktor úr. – Ez kóma! – kiáltott föl a mentõorvos – . mi történt a feleségemmel? – Súlyos agyvérzés. mostak. István a rendszerváltás környékén fölkerült Pestre. sõt. majd ismét Budapest. Sára délután három körül éppen fõzõcskézett. de legalább a házaspár együtt töltheti az egész ünnepeket. amikor egyik pillanatról a másikra. az pedig nem roncsolt semmit. Nem telt el több 6-8 percnél. amikor így festett a család földrajzi helyzete: Sára Nyíregyházán tanít. azonnal vigyük be! – Szirénázva robogtak a Jósa András Megyei Kórház sürgõsségi részlegére. a vezérkarnál. Az ügyeletes orvos megvizsgálta Sárát. – Borzasztóan fáj a fejem! – nyögte. nagy baj van! – Úristen. mint gondoltam az elõbb. az asszony az eszméletét is elveszíti. Sára is otthon lehetett. az iskolában téli szünet volt. a jogon. hanem csak egy úgynevezett aneurizma – születési rendellenességbõl az érfal helyi . Volt idõszak. mire sikerült legalább Debrecenbe vezényeltetnie magát. egy év Afrikában. eszméletét vesztve. aztán Finnországban ENSZ-kiképzés. kis István Szentendrén tanul a katonai fõiskolán. ebéd után lepihentek. minden elõzmény nélkül rosszul lett. papa István meg Angolában szolgál. Istvánt elengedték a két ünnep közöttre.

takarítás alatt. Talán két óra telt el az intenzíven. Beöltöztek a szokásos intenzíves ruhába. A terem közepén kis üvegkuckó volt a megfigyelõ. – Doktor úr! Kérem. soha nem volt komolyan beteg. Az intenzíves orvos is megvizsgálta Sárát. de ennyi esélye mindenkinek van. õ is és mi. A legtöbb ember fejében van egy-két ilyen „ ketyegõ bomba” ilyen tágulat. hogy lehetõvé teszi. de általában ez a robbanás nem . doktor úr? – Soha nem tudjuk. Sára nem küzd a saját . a családja is küzdeni fogunk. a fejben megszûnt a vérzés. és meggyõzõdésem. tény. hanem kómából késõbb fölépült betegek beszámolóiban. mikor mitõl aktivizálódik. Ez fél öt körül volt. mindent el fogunk követni a betegség leküzdése érdekében. csak éppen nem tud beszélni. kezelések. Az elsõ perctõl állandóan beszéltek hozzá. kikerülhetünk gyõztesen ebbõl a betegségbõl. besegít. Hamarosan fölvisszük a feleségét az intenzívre. erõs akaratú asszony. de van spontán légzése. lapokban. mindegyik fölött monitorok. a nõvérek számára. Úgy néz ki. s nagyon ragaszkodom hozzá. és az infúzióban adott különbözõ gyógyszerekkel sikerült csökkenteni a nyomást is. amit elmondtam. hiszen azt látták-olvasták már korábban is.tágulata – elpattanása. Az volt az érzése. tévékben – . a betegekbe folyt az infúzió. és ha szükséges. hogy az asszony valaha is felgyógyulhat ebbõl. Egyelõre nem beszélhetünk javulásról. Még csak 47 éves. – Ez a lényeg! Ígérem. fegyelmezetten kimentek a vizitek. – Be akar menni hozzá? – Köszönöm szépen. kijelzõk. most pedig rengeteg helyütt – és nemcsak filmekben és regényekben. A kórteremben öt ágy sorakozott egymás mellett. hogy a kómában lévõ beteg mindent érzékel. Az elsõ éjszaka tulajdonképpen nyugodtan telt el. a doktor többször is megvizsgálta Sárát. Ettõl kezdve István és a két gyerek folyamatosan Sára mellett voltak. legalább egyszázaléknyi esélyt adjon neki! Nekem ez az egy feleségem van. a lélegeztetõgép csak légzésasszisztenciát ad. ám Istvánban egyre nõtt az aggodalom. de valójában szívós. nagyon szeretnék. függöny vagy paraván nélkül. ám õ azt közölte: a helyzet válságos. Jól ismerem õt: látszólag törékeny. vagyis méri saját légzésének áramlását. de egyébként szüntelenül a betegágy mellett tartózkodott legalább egyikük. mindent hall. – Mitõl. nem tartja valószínûnek. Ha csak icipici esély is van a fölépülésére. következik be. – Nézze. Nem igazán tudjuk. s ugyanazt a felvilágosítást adta: – Stabil az állapota.

õt látod Magad elõtt. ha küzdesz érte. küzdj. mert arra ugyan hajlandó lennék. semmiféle maradványa nem lesz a betegségednek – ha Te is akarod. ha fölébredsz ebbõl a nyamvadt kómából! Hallod. A férj tehát odahajolt asszonya párnájára. és akarj meggyógyulni! Tudom. ha nem akar ezzel tovább élni. s nagyon halkan. gyógytorna. nem . ha föladta. hogy ez nem nagy artéria vagy véna. ha tud. Logikus hát. s egyetértettek: hasonló életet nem tudnának élni. mi lehet ennek az oka. Õ k ketten aztán többször is beszélgettek errõl az elkeserítõ.életéért. és vérzik belül. nem igyekeznélek meggyõzni. nem én mondtam. emberhez méltóbb a gyors halál. a nagynénédre gondolsz. kedves arcú nõvérke. magatehetetlenné vált. De Neked nem volt agyvérzésed. kis rehabilitációs kezelés. hogy állandóan a szemrehányó tekintetedet kelljen néznem. Tehát az asszony abban a hiszemben fekszik kómában. Sõt – érezte István – minél hamarabb túl akar lenni az egészen. inkább éppen a visszafordulás ellen küzd. de arra nem. meggyógyulhatsz. drágám? Teljesen egészséges leszel. nem hitegetlek. amikor a felesége nem is szenvedett agykárosodást? Ha felébred a kómából. a beteget minden emberi méltóságától megfosztó helyzetrõl. amiért nyomorék életre kényszerítettelek volna. amikor azt mondták: megpattant egy ér. a folyosón és négyszemközt Istvánnak mondta el a doktor. és ugyanolyan teljes értékû ember leszel. semmiféle belsõ roncsolódást nem okozott. ellenõrizte a tartalék üveget. István megértette: Sára azt hiszi. suttogva beszélni kezdett hozzá: – Édesem. szükségünk van Rád. Közbeszólt: – Miért beszél Maga rehabilitációról. mint voltál! Csak akarnod kell! Bejött egy barna hajú. igazat mondok! Tökéletesen meggyógyulhatsz. ennél jobb. Nem csaplak be. a CT egyértelmûen mutatja. egy icipici hajszálér pattant el a fejedben. Néhány hónappal korábban Sára egyik idõs. beteges nagynénije agyvérzést kapott. hanem csupán hajszálér volt. rá is az vár. teljesen egészséges lesz! – Hallod. nincs agykárosodásod. Sára azt nem hallhatta. meg akar halni. ha Te is akarod! És mi szeretünk. amit a nagynénjénél látott. akarj meggyógyulni! Akkor sikerülni fog! Néhány hét. figyelj rám! Vedd elõ azt a közismerten erõs akaratodat. látod. Ha nem lennék ebben egészen biztos. bízz bennem. hiszen õ csak azt hallhatta. s közben hallotta. az életünk csak Veled lehet teljes és boldog! Ne add föl hát! Harcolj. és attól teljesen megbénult. õt is agyvérzés érte. ilyesmi. Azt. hogy neki is agyvérzése volt. gyógytornászról. Nos. legfeljebb pár hónap. Eszébe is jutott. Igazított kicsit az infúzión. István mit suttog asszonyának. hogy életed végéig ápoljalak. Teljesen fölépülhetsz.

talán mi mégiscsak jobban tudjuk. Solti úr! A felesége agyhalott. ne erõltesd! Ne törõdj vele. amit ön az imént állított az állapotáról. picikéket megmozdult. és egyszer majd sikerül! – Megfogta Sára kezét. – Nem baj. próbálj meg fölébredni! Legyen vége ennek a rémálomnak! Nyisd ki a szemed. nem. köszönöm. Másik orvos is érkezett. Tovább nem. Már 4-5 milliméterre kinyílt mindkét szeme. én kommunikálok vele. – Ne haragudjon. szorítsd meg újra a kezem! – és Sára ujjai ismét szorosabban fonódtak az övéire. ez nem lehetséges. nagyon szûk résnyire. szorítsd meg a kezem! – És Sára kicsit megszorította férje kezét. egyetlen perc alatt bebizonyítom önnek. amit mond neki. Azt is hallotta. meg tudod tenni! Nyisd ki a szemed! És Sárának megrezzentek a szemhéjai. Mint amikor alvást tettet valaki. hadd mutassam meg önnek! – Nem. Kicsit tágabbra. doktor úr. egyelõre ez a maximum. mi a valós orvosi helyzet. én ezt nem kérem. inkább csak az ujjait jobban ráhajlította az övéire – de óriási öröm volt így is István számára. hogy most nem sikerült teljesen fölébredned. – Édesem! Az elsõ pillanattól kezdve meg voltam gyõzõdve arról. Rezegni kezdtek a szempillái is. Nem akarom semmiben megakadályozni Magát. Úgy vettem észre. megérkezett a nappalos mûszak. Azt hiszem. próbálkozunk tovább. és higgyen bármiben! Ne . Egyszerre a szemhéjak között megjelentek Sára gyönyörû szemei. – Ne reménykedjen fölöslegesen. s lassan. még tágabbra. középrõl indultak a mozgások.csaplak be! Könyörgöm. Te nem. nem fontos tovább! – István látta. drágám. Az elején még nem. nehogy érzéki csalódás áldozata legyen: – Drágám. Nem volt ez vért serkentõ szorítás. nem értheti. a szemhéjak egésze megrebbent. nyugodtan beszélgessen vele. hogy István suttog a párnára hajolva. ám már ez is boldoggá tette. csak válaszolni nem képes. mégiscsak Maga a civil. Ne is haragudjon. nagyon lassan próbáltak szétválni. mindent hall. Ha helyesen érzem. Közben kihajnalodott. majd döbbenten figyelte. és az elsõ pillanattól kezdve mindketten küzdöttünk… illetve… nem is igaz. meg fogsz gyógyulni. az elsõ pillanattól kezdve csak én küzdöttem. hiszen föléleszthette legvérmesebb reményeit – . Jöjjön. akarsz harcolni azért. drágám! Ha igazán akarod. – Nem kommunikálhat vele a Jóistenen kívül senki! – Doktor úr. A keze szorításával bármire válaszolni tud. Mindent észlel. ami körülötte történik. hogy fölgyógyulj? Ha igen. ha jobb így Magának. jól értettelek. az elõbb rosszul mondtam. megnézte a lázlapot. Hiszen kommunikáltak! Kipróbálta újra.

saját felsõbbrendûségüket fitogtató megjegyzéseket tettek. s túl azon.értsen félre. hanem az orvosok szaktudásának. s egyetlen alkalmat nem adott föltevésük igazolására. orvosilag természetesen nem tudja alátámasztani. Ám e beszélgetések során a doktorok még azt a – legalábbis a civilek körében ma már igazán általánosan elismert. Istvánnak és a két gyereknek kétfrontos harcot kellett vívniuk a betegség és az orvosok ellen. hogy ne adja föl a küzdelmet. És biztosította õket: ha a felesége fölépül. A férj beismerte. Õ lett az asszony kezelõorvosa. akarjon meggyógyulni. hogy a család többi tagja fog összeomlani a kimerültségtõl. hogy az orvostudomány is véges. A negyedik napon próbált elõször a torkán leerõltetni valami szendvicset. ez segíthet valamit. azt õ nem a saját érdemének. de egyetlen szavukat nem hitte el. szintén teljességgel tudománytalan. gyúrták. bár lehet. csupán igaz – tételt sem voltak hajlandók komolyan elfogadni. mint megfogni az asszony kezét. s végig korrekten tartotta magát legelsõ álláspontjához: semmiben nem gátolta õket. hogy adekvát módon „ válaszol” minden kérdésre – ám nem akadt egy sem. és választ kérni egy-két kérdésre. és sok sikert kívánok hozzá! – az orvos jóindulatú. Azt viszont nekik kéne elismerni – érvelt – . aki a félperces kísérletre ugyanúgy nem volt rávehetõ. de azok közül sem. majd folytatta a napi 24 órás szolgálatot. A harmadik napon a nõvérek megfenyegették Istvánt: ha nem hajlandó legalább a váróterem összetolt foteljein pihenni pár órát. érezteti a szeretetét. tehát elfogadja a doktorok szakmai véleményét. hiszen napi huszonnégy órás szolgálatot tartottak Sára mellett. már enni sem nem bírt. Nem fogta meg egyikük sem. Akadt ugyan kivétel. mint holmi fogyatékost. És ez így ment egy álló hétig. hogy Sára értelme tökéletesen tiszta. forgatták. tornáztatták. aki kíváncsi lett volna erre. nemhogy azok közül. tisztelem az erõfeszítését. de legalább hajlandó volt meghallgatni Istvánt. Az orvosok többsége végig úgy kezelte ezt a kõkemény katonatisztet. hogy mosdatták. munkájának fogja betudni. akik részvéttel nézték erõfeszítéseiket. egész nap és egész éjjel vele voltak. Kivétel nélkül mindegyik doktornak fölajánlották: hadd bizonyítsák be pillanatok alatt a maguk tudománytalan módszerével. s ha õ és két gyereke a medicinák hiányait picit is tudja pótolni azzal. de lekezelõ mosollyal állt odébb. miszerint a gyógyuláshoz szükséges a . akik gúnyos. a szerelmét. mint összes kollégája. Akkor aludt három-négy órát. de csak a felével birkózott meg. ezen a kézszorítós nyelven. amit tesz és tapasztal. mert õ nem ért hozzá. Nem kellett volna többet tenniük. ha együtt próbálják arra biztatni Sárát. rengeteget „ beszélgettek” vele. nem engedik be Sárához. hogy jelen van. Olykor aggódott is értük.

kicsim. s éppen azért nem áll rá egyikük sem a kísérletre. Reggeltõl délutánig István így beszélgetett asszonyával. õk lesznek az Isten. Azt kérte. hogy visszafordulnak vagy tovább mennek. Visszatérve a történtekre. ugyanezt így fogalmazta volna meg magának: ha egyszer kimondták a diagnózisukat az agyhalálról. sem természetgyógyászatban. mindenki rohant hozzá. meg se halld. hogy tetteivel közvetve cáfolja az õ diagnózisát? Ha rosszindulatú lett volna. pedig nem varázsvesszõvel írt köröket asszonya feje fölött. döbbenettel fogadta hát. innen-onnan vidékrõl. Akkor beállított Sára egész rokonsága. sem felsõbbrendû akaratban. látva kitartásukat. hogy hazamehessen. aki csupán a saját tapasztalatának hitt. Mindezzel együtt. mondván. Átlagos mûveltségû ember. A férj nem akarta mindannyiukat beengedni. nem látványosság van odabent. nehogy beigazolódhassék a tévedésük. abból nem hajlandók engedni. Sára két testvére menjen be. Ha viszont a legrosszabbra készítenek föl. és mégis meggyógyulsz. amikor a doktorok hókuszpókusznak minõsítették próbálkozásait. az orvosok egyre nagyobb hányadának fokozatosan gyöngült a merev ellenállása. van és remélhetõleg lesz is emberi méltósága. jó helyen fekszik-e s nem a tévéképernyõn át küldött neki energiát. Értetlenül. csak éppen nem hittek az egészben és nem segítettek semmit. Amint értesültek a történtekrõl. egyik-másik orvos visszaparancsolná a betegágyba. nem is igen olvasott ilyen tárgyú könyveket. visszahozni. itt dõl el. a többiek azonban majd csak akkor. Ha egyszer a doktor kimondta. Itt az orvosok nem kelthetnek hiú reményeket senkiben. hogy a beteg agyhalott. mert ha esetleg nem sikerül valami. egyetlen Sáráját akarta megmenteni. ide nagyon súlyos betegek kerülnek. ha Sára egyszer csak fölkelne és a ruháit kérné. talán kicsit még drukkoltak is nekik. amelynek szolgájává szegõdhetne. soha nem mélyült el sem parapszichológiában. A férjnek és gyerekeinek néha már az volt az érzése. Az okkult tudományokat sem ismeri. amit ezek az orvosok mondanak! Ez intenzív osztály. . akinek volt. De nem volt ideje és energiája ezzel törõdni. a második nap reggelén zajlott beszélgetés után István ismét odahajolt Sára párnájára. nem hisz valami.beteg gyógyulni akarása is. de el kell fogadnod. Bár nagyon nehéz. hanem egy beteg asszony. s biztatta feleségét: – Ne törõdj ezekkel a lesújtó megjegyzésekkel. nem ingával mérte be. hogy jön ahhoz bárki – akár maga az érintett is –. aki véghezvitte a lehetetlent. mintegy utolsó állomásra. el kell fogadnunk: ez a kegyetlenség puszta önvédelem. S mindehhez fontos hozzátenni: István soha életében nem volt vallásos. a testtõl elválasztott lélekben. a hozzátartozók aztán számon kérhetik rajtuk a biztató szavakat.

szívem. aztán legyen az. Az asszony azonnal megszorította. akiknek addigra elmesélte. úgyhogy István visszavonta saját álláspontját. Figyelj csak. Sára mellé ült. Õ még soha nem volt kómában. 26 éve élünk együtt. Ezen kisebb vita alakult ki. hogy a többiek ilyen állapotban lássák õt. a tökéletesen mûködõ kommunikációs módszerrel megkérdezi Sára véleményét. lehet-e egyáltalán ilyen helyzetben pihenni. – Jobb Neked. Majd arra kérte. A rokonok távozása után Istvánban fölmerült: vajon az éjjel-nappali „ beszélgetéssel” nem fárasztja-e túlságosan az asszonyt. ebbe a rossz álomba. – Az a jobb. és nem beszélek Hozzád? – Sára ujjai moccanatlanok maradtak. Sára ujjai mozdulatlanok maradtak. Nem történt semmi. hanem normál kezelési osztályon. hogy fölébredünk. Elsuttogta. Néhány percen keresztül az egyik. ha például most hagylak nyugodtan pihenni. Bement. nem tudhatta. majd a másik testvér is ugyanúgy kommunikált Sárával. ha inkább azt akarja. utána ott együtt elhatározzuk. ha egyetért vele. Tudod. akkor maradok. de mégiscsak Sárát mutatta. picikét megszorították a kezét. ha elhatároztam. véget ér a lidércnyomás. óriási lépést teszel a gyógyulás felé. s a párnára hajolva elmondta. nem akarja. én most „ lemegyek” Hozzád. drágám. Hát ilyen módon volt az asszony agyhalott. min töprengek? Mindannyiunkkal elõfordul. – Jó. amint õ eddig. ha itt vagyok. álmomban. amely ráadásul nagyon mély is. amit szeretne. Áthidaló megoldásként javasolta a zárt láncú tévét. hogy valójában én alszom és álmodom. tudatosult bennem. engedjen be mindenkit. amin ugyan szinte semmi nem látszott. Megkérdezte hát: – Sára. amit az asszony szeretne. és ez eddig mindig sikerült – miért ne sikerülne most is? Ezt a helyzetet is együtt kell megoldanunk! Figyelj. a valóságot érzékeli. tehát ha fölébredek. hogy fölébredek. hogy ez most nem a valóság. s nem esetleg csupán azt. szorítsa meg újra a kezét. õ csak a két testvért szeretné beengedni. meg tudjuk tenni! – István lecsukta . ki mindenki érkezett látogatóba. Ha nagyon akarjuk. rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. tudsz te így pihenni is? – Az asszony ujjai behajlottak. nem intenzív. amely eddig mindig az igent jelentette. akkor ez általában sikerült is. hogy miközben éjjel valami rosszat álmodtam. ezzel esetleg nem árt-e neki. Ilyenkor. és kinyitjuk a szemünket mindketten. azt javasolta. velem is sokszor megesett már. és beszélek? – Ismét gyönge szorítás érkezett válaszul. mégis föl kell ébredned! Ha ez sikerül. Kérte. Nagy megnyugvás volt ez a férjnek: bebizonyosodott. Sára szorítsa meg a kezét. miként beszélgetnek õk. István behozta a két testvért.ha már lábadozik. drágám! Te is most ilyen rossz álomban vagy.

kezdjünk följönni! Nyissuk ki a szemünket! István éppen hogy kinyitotta a szemét. Gyertek be ti is! Együtt mentek vissza a kórterembe. hogy nem ártott semmit. drágám. nem vagy képes megjegyezni ilyen egyszerû dolgot – s ekkor a gép a történet elején már nem visított föl. és ugyanazt válaszolta. Aztán rémülten vette észre: a lélegeztetõgép riaszt. Szabaduljunk meg ettõl az álomtól! Ébredjünk föl együtt! – És megint vijjogás. visítás. és rosszat álmodunk. hogy fölébredünk! Gyere. hogy ez idõ alatt Te föl tudjál készülni a fölébredésre. a lélegeztetõgép újra riasztott. hogy õ szeretne. mert azt hiszem. amint István újra elkezdte suttogni a történetet. A lélegeztetõgép egészen biztosan arra jelez be. a gép azonnal riasztott. István megnyugodott. elfogadta. – Mi történt. és nem azért. annak a vészjelzõje visít. nõvérke? – Nem tudom. talán bugyuta kis történetét – és 4-5 percen belül harmadszor ugyanaz történt: a gép riasztott. a rossz álomba. mi történt. Várj meg. meg tudja õ jegyezni. Biztos beleszuszogott. Ismét szaladt a nõvér. mafláskodott ez a gép. Valami szüntelenül vijjogott – az elsõ pillanatban el sem tudta képzelni. éles. majd folytatta. Igazolódott is e „ fordításának” helyessége. koncentrálásra. azonnal rájött: Sára csupán azt akarja jelezni neki. majd lekapcsolta a riasztást. Nyugalom volt egészen addig. jó.szemét. Egymást követõ 10-12 alkalommal produkáltak az elõzõkkel teljesen megegyezõ eredményt. nem kell mindig elmondania újra ugyanazt. Ez már nem lehetett véletlen. valahol a negyedik-ötödik kísérletnél. Kiszaladt a látogatók számára kijelölt terembe. a véletlen bekövetkezhet kétszer is. de még nem mert reménykedni. Harmadszor is közelhajolt. Jól ismerte a feleségét. hogy meggyógyul az édesanyátok. Egy nõvérke odaszaladt. hiszen próbál fölébredni. s örömmel újságolta a történteket a gyerekeknek: – Most már biztos. Istvánnak már kezdett gyanússá válni a dolog. mindjárt együtt leszek Veled! Úgy. Visszahajolt a párnára: – Nincs semmi baj. hogy szükség van az egész történetre. szirénaszerû hang szólalt meg a feje fölött. amíg el nem jutott addig: – Most akkor próbáljunk meg együtt . – Jó. és attól megváltoznak az életfunkciói. most együtt vagyunk ebben a rossz álomban. nem értem. arra gondolt. Amint a következõ alkalommal az elején hozzátette: – Csak azért ismétlem meg a történetet. s elsuttogta tudománytalan. Gyere. Az asszony megértette. próbált ellazulni. lekapcsolta a riasztást. értetlenkedve nézte a gépet. próbáljuk újra! Lejövök Hozzád megint. hogy ez jelent is valamit. Ám közben. most együtt alszunk. Most határozzuk el mindketten. próbálkozik a fölébredéssel.

az vagy van valakinek. mondja. – A doktor úr átállította. Kérem. mert képtelen rá! – dühösködött az orvos. bizonyos dr. semmit nem próbál. mi talán mégiscsak jobban el tudjuk dönteni. a történet ugyanazon pontján. nyissuk ki a szemünket! – máris megszólalt a riasztás. mert ez a gép rossz. Sietve érkeztek a betegágyhoz. kérem. amit kérdez! Én ugyan nem értek hozzá. szóltak az ápolónõnek: hívjon szerelõt. gúnyosan mosolyogva. – Nem érek én rá mindenre! – dohogott az. hagyjuk a szerelõt. hogy Sárára akár csak rápillantottak volna. és a . további gúnyos megjegyzések közepette. vagy nincs. majd anélkül. – Ne törõdj vele. s õ reagálni fog arra. miket mondanak – hajolt vissza István a párnára –. inkább próbáljuk újra! – ismét hozzáfogtak a gyakorlathoz. Gyere. kis szívem. hívja ide a doktor urat. hogy ilyen hangon beszélnek. ám a gép most nem jelzett. hülyeséget.fölébredni. hogy István mögé érezte a ki nem mondott „Na. szeretnék beszélni vele! A nõvér kiment. – Higgye el. kísérletezés. úgymond. és elvonultak. István az ápolónõt kérdezte. Tegye ide ön is a kezét. hogy nem hülyeséget beszélek… – Ugyan. a gépnek semmi baja. Minden alkalommal. – Elnézést kérek. amit hallottál. mit akar! – de ismét olyan iszonyatosan lekezelõ. intelligenciát még az orvosi diplomával sem lehet szerezni. kérem. hogy ne riasszon. már megint mit akarsz?”kérdést is. orvosilag mi hülyeség és mi nem. gyõzõdjenek meg róla. – … de egyetlen perc alatt be tudom bizonyítani önöknek az állításom. hogy visszakapcsolja korábbi állapotába. vajon miért nem. Nem kell itt semmit sem bizonyítani! De mindegy. legyen oly kedves. tegye meg. láthatóan sietve – . mert mi a továbbiakban is szeretnénk próbálkozni. amikor ugyanis föl kellett volna ébrednie az asszonynak. emiatt jelez a gép. ha hajlandó fél percet rászánni. ne keserítsen el. – Arra szeretném megkérni. doktor urak. – Megkérem szépen. – Ne beszéljen. hiszen nem vagyok orvos… – Hát nem bizony! – nyugtázta a doktor az Olimposzról leereszkedõ hangsúllyal a közbevetést. ki kellett volna nyitnia a szemét. ilyenkor nyilván megváltozik a légzése ritmusa. a felesége agyhalott. igazam van. és be is tudom bizonyítani. s két-három perc múlva az orvossal együtt érkezett vissza. te bunkó. Kuczin Rolanddal. megjelent az ügyeletes orvos kollégájával. nem nekik van igazuk! És az se zavarjon. Miközben folyt ez az. nem is fontos! – valamit állítgattak a gépen. A feleségem megpróbál fölébredni. gúnyos hangon. ha a gép eredeti helyzetbe visszaállítása nem gátolja a gyógyítást.

sõt. pihenj! – és Sára behunyta a szemét. hogy van spontán légzése. De engedje meg. – Miért mondja ezt. én azt teljes mértékben az orvostudomány és az önök sikerének fogom tulajdonítani. rendben van. ha orvosilag nem is támasztható alá. ez is hablatyolás! – Jó. és érezni fogja. elfogadom az ön álláspontját. – Ne avatkozzon bele újra a munkánkba. amire valószínûleg igennel felelne. hogy közben én is ragaszkodhassam a sajátomhoz. csak gyönge. az asszonynak félig kinyílt a szeme. és távozott. nem baj – nyugtatgatta –. Elõtûnt a pupillája. és a gép csupán rásegít. ne akadályozza meg. hogy – amennyire telik tõle – meg fogja szorítani az ön kezét. amit mondunk neki. hogy . – Azt csinál. s körülötte az íriszbõl is valamicske – de tovább nem ment. hogy én majd ezt az állandó sípolást fogom hallgatni. A harmadik napon újabb megerõsítést kapott. Ez teljesen normális. Biztosítom önt is. amit a tulajdon szememmel és érzékeimmel tapasztalok. elég egyelõre ennyi is. engem nem érdekel! – füstölgött a doktor. mert hallja. hogy a küzdelme eredményes. ne erõltesd túl Magad. majd késõbb egészen sikerülni fog! Most inkább csukd be a szemed. semmi értelme. amikor odaért: – És most nyissuk ki a szemünket! –. hogy ez hülyeség. hiszen a kollégája határozottan állította. István folytatta a próbálkozást Sárával. hiszen nem kötõdhet érzelmileg minden betegéhez. Ez azért mégiscsak jelent valamit. lehetetlen! Még csak spontán légzése sincs. Ismét kérem. visszajelez. Az intenzív osztály egyik orvosa Sára ágya mellett ismét gyõzködni kezdte. A feleségem újra és újra rengetegszer reagál arra. hogy az igazolt tapasztalatok alapján lehessen nekem is álláspontom. de nem az lélegezteti. csak egyszer próbálja ki! Fogja meg a kezét.feleségem számára megnyugtató a gép jelzése. – Ugyan kérem. hogy a feleségem az ön számára csak egy munkadarab. és kérdezzen bármit. azt is megértem – bármilyen kegyetlenül hangzik is – . csak éppen immár a gép visszajelzése nélkül. csak azt kérem. ha a feleségem meggyógyul. ezen az osztályon ebbe bele lehetne õrülni. mondtam már. ha egyszer nem ért hozzá! És egyébként se beszéljen már hülyeségeket. de azért közben hadd higgyek annak is. – Nem baj. – Dehogy fogom meg. amit akar. hogy az agyhalott beteg mivel próbálkozik! És különben sem gondolhatja komolyan. doktor úr. Ám eredményesebben! Többször egymás után. – A világért sem szeretnék beleavatkozni az ön munkájába. bármennyire tudománytalan is.

olyannyira. szívják le a keletkezõ folyadékot. Ha belázasodott. szedd össze magad! Ez csak valami múló rosszullét. megkérte. plusztakarót kértek. semmi baj. kezében a vérnyomásmérõ pumpájával már orvost akart hívni. mint amikor a gondatlan anya csecsemõjének szájpenésze van. mert a lélegeztetõtubus hatására összegyûlt folyadékot egyszer sem szívatták le. várjon kicsit. s õk ezt kedvesen el is végezték. majd bekenték testápoló krémmel. és örült. de elismerõen bólintott: 100. s akkortól Istvánék mindennap megkérték szépen a nõvéreket. A doktor. de ne hagyd itt. Az asszony életfunkcióit ellenõrzõ gép monitorján ekkor az addig stabil értékeket mutató görbék hirtelen szabálytalanokká. hogy õk mit beszélnek. amin azonnal úrrá lehetsz. s vizsgálata során észrevette: az egész szája elfertõzõdött. Ám mindenrõl nem tudtak gondoskodni. Naponta négyszer-ötször tornáztatták õt. ha túl alacsony volt a hõmérséklete. Éjfélkor Ági. Ekkor a monitoron az EKG-görbe ugrálni kezdett: az abszolút objektív gép jelezte: az agyhalott észlelte az eredményt. a lányuk halkan eldúdolta a . pár perc után már 60-at mutatott. drágám. Bejött egyszer az az orvos. Sára negyedik napja feküdt bent. hogy sikerült. pillanatnyi vérnyomáscsökkenés. emeld tovább! – A nõvérke alig egy percen belül 80-at mért. emeld meg a vérnyomásodat! – Fölpillantott az ápolónõre. s a férj azonnal visszahajlott asszonya párnájára. hadd próbálják meg maguk elboronálni. jeget raktak rá. A nõvérke fülén a fonendoszkóppal. s a párnára hajolva suttogni kezdett: – Szívem. változatlanul kómában. nagyon jó. de István nem esett pánikba. Olyan ez. a felesége agyhalott. neked 110 a szokásos vérnyomásod. s az ápolónõ csodálkozva. csak így tovább. kaotikusokká váltak. amit elkezdtünk! – S a monitoron a görbék alig egy perc alatt visszarendezõdtek. csak tovább kell folytatnunk. s a szokott módon nyugtatgatni kezdte: – Ne törõdj vele. aki fölvette Sárát. vidd föl arra! Vagy elég lesz 100 is. Elérkezett a szilveszter. ledörzsölték tetõtõl talpig sósborszeszes ruhával. csináld tovább. ez a dolga! De nincs semmi jelentõsége. hogy már szinte kimutathatatlanul alacsony lett. Az ezt követõ éjszaka hirtelen leesett Sára vérnyomása.értelmetlenek az erõfeszítései. Adj parancsot a szervezetednek. meg fogsz gyógyulni. ez még kevés! – Újabb tíz perc. – Jó. – Ez az. a nõvérek segítségével szakszerûen ellátta a fertõzést. nem mondhat mást. aki biztatóan intett vissza: lassan-lassan emelkedett a vérnyomás. Az orvos a hegyi beszéd végeztével távozott. hogy addig az orvosoktól nem kaptak erre utasítást. Arról nem õk tehettek. István és a két gyerek naponta 24 órát töltöttek Sára ágya mellett.

minden részvétet és emberséget nélkülözõ megjegyzéseit. semmirõl nem tudó. Ám eközben István – bár magának se merte bevallani – úgy érezte: Sára most. hogy le kell vágni a lábát. változás nélkül zajlott. A válasz majdhogynem sokkolta Istvánt. Ám a nappalos Kuczin doktor maradt bent éjszakai ügyeletre is. bedörzsölték. mindegyiküknek egyenként szorítsa meg a kezét. de látszott rajta a hirtelen. mi történt Sára lábával. Január 3-a István számára rosszul kezdõdött. István udvariasan kérte. érezte. Este hét körül tornáztatás közben a férj észrevette. Sára teste szinte teljesen hideg volt és sárgás színû. És föladta. Kuczin. Az az asszony. annak hallatára. aki mindig imádott csinos leni. István arra kérte. Kuczin doktor éppen a . Ahányszor bejött a kórterembe. Vagy csak nem bírta tovább lelkileg. hogy elmúljon. biztatták. s ily módon teljesítve orvosi feladatát. mert a nõvérek fürdették a betegeket. Sárát egyszer sem. aki pár nappal korábban együtt volt jelen kollégájával a lélegeztetõgép lekapcsolásakor. semmit nem érzékelõ. István és kis István is megpuszilták Sárát. Fél kettõkor mehettek vissza. várták az estét és egy másik orvost. kivonult. majd õ is. végigtornáztatták. és mit kell tenni ahhoz. rohamos leépülés. hogy esetleg levágják a lábát. A család a szokott módon ápolta a beteget. Kuczin Roland jelent meg. de ezt is csak menet közben.Himnuszt. és közben folyamatosan beszéltek hozzá. nézze meg. Éppen a kórteremben téblábolt dr. de hozzáfogott. elszürkültek. megrendült. s azóta ugyan István nem látta. Utána újra az egész testét megmasszírozták. de azóta sem felejtette el gúnyos. Én nem tudok vele mit csinálni. minden jót kívántak betegüknek. nem fog törõdni a feleségével. hogy vannak életfunkciói. csak a többi beteget vizsgálta meg. A gépek ugyan jelezték. valószínûleg megelégelte az egészet. Az orvosok szerint agyhalott. õket minden alkalommal széles ívben kikerülte. kiküldték õket. A „ hókuszpókuszoló családdal” minden alkalommal ezt tette: körbejárta az összes beteget. felesége bal lábujjai elszínezõdtek. ha õ ugyanezt kívánja nekik. Félt ettõl a doktortól. Láthatóan nem óhajtott részesévé válni a hókuszpókuszolásnak. szoknyában járni – azt hallva. s rögtön látták: most igazán nagy baj van. – Mi lenne? Üszkösödik a lába. s ebben nem is csalatkozott. A következõ két nap ugyanígy. magatehetetlen beteg egyenként megszorította a kezüket. szép cipõket hordani. Éjféltájt megszakíttatták velük az ápolást. Sárát pedig kihagyta. mert nappali ügyeletes orvosként dr. de hozzájuk szokás szerint nem ért el. Õ volt az. és a lányával közösen négyórás megfeszített munkával életre dörzsölték Sára lábát. le kell vágni! – felelt Kuczin.

történetesen az intenzív osztály ügyeletes orvosáéba. hogy agóniája közben is sírt. képtelenek voltak megmukkanni is. elengedlek. ám annyira volt öntudatlan és a világról mit sem tudó. az állítólag agyhalott asszonya szemeibõl is elkezdett szivárogni a könny. helyesen döntöttél. gyerekek. ezen a héten mindannyian sokat harcoltunk a betegség ellen. közben folyamatos kommunikáció. segítsen! Ehhez én már kevés vagyok. nem szokott így viselkedni. – Elnézést kérek! – . nem értik Kuczin doktor urat. A család nekigyürkõzött. búcsúzzatok el édesanyátoktól. amiben tudtak. és Neked így lesz a jobb. István hozzá fordult: – Kérem. Te is keményen küzdöttél. mint én. a mai napon föladtad. Biztosan ezt is így tetted. István ekkor adta föl. – Én megmondtam! – dörrent rá Kuczin. a sírással küszködõ nõvérek önhatalmúlag visszakapcsolták a Kuczin doktor utasítására lezárt vérnyomásnövelõ gyógyszer-adagoló automatát. Torna. Közben értetlenkedve mondták. –Maguk csak nyugodtan hókuszpókuszoljanak tovább! Nekem erre nincs idõm. István tért elõször magához: – Gyertek. senki másra nem számíthatunk! Munkára föl. de persze hiába – orvosetikailag nem megengedhetõ beavatkozni más orvos dolgába. a szomszédos ágynál. s azután döntöttél. ami a vérnyomásserkentõt adagolja! István és a két gyerek döbbenten álltak. egyszer csak döbbenten látta: felesége. hoztak erõsítõ injekciókat. – Úgy látszik. Mielõtt távozott. Hajnali öt óra elõtt 2-3 perccel Sára pulzusa 60 alá csökkent. Remélem. Egyértelmûen már haldoklott. doktor úr. – Még a nõvérek is döbbenten nézték. A nõvéreknek is tátva maradt a szájuk. talán Te többet tudsz a betegségedrõl.kórteremben volt. mert Te mindig mindent jól átgondoltál. Azt is éreztem. masszázs. Aki ekkor éppen édesdeden aludt a pihenõszobájában. Közben az életfunkciókat ellenõrzõ gép riasztott. és biztosan jól átgondoltad. egyetlen ápolási utasítást adott az ápolónõnek: – Kapcsolja le az automatát. és folyamatosan esett tovább. Talán késõbb sem lett bajuk az együttérzésükbõl. mi maradtunk hárman. Látva erõfeszítéseiket. vesztettünk! – szólt gyerekeinek –. drágám! – s miközben a meglett katonatiszt sikertelenül próbálta visszanyelni könnyeit. pusziljátok meg õt utoljára! Mi ennél többet már nem tudunk tenni. megyek lefeküdni. És még egyszer odahajolt asszonya párnájára: – Drágám. Isten Veled. próbáltak segíteni. bedörzsölés. tehát értelménél volt. Én tudom. miért. Ezért én tovább nem tartalak vissza. Nem tudom. orvosi segítséget kérni. próbáljuk megmenteni édesanyátokat! – Ági elõször zokogva átrohant a sebészeti osztályra.

egy szál alsónadrágban. hányadik döbbenetébõl. de az ön által három és fél órával ezelõtt magára hagyott beteg elment. a napilapokból. ha még emlékszik abból valamire! – Nem aludtam én! – hebegett Kuczin. hogy kapcsolja ki a gépet. miközben visszament felesége ágya mellé. de annyit mondhatok. és majd találkozunk az orvosi kamara Etikai Bizottsága elõtt! – és kiment a szobából. félig sötétben. remélem. ezek után megváltoztatom a véleményem? Biztosíthatom: ez után még inkább nem tartom orvosnak. amikor az ápolónõ kijött onnan.hüppögött mellette a nõvérke –. megjelent Kuczin. Õ benyitott. de a nadrágját még mindig nem sikerült fölvennie. István fölállt. és éppen igyekezett megtalálni a fehér orvosi nadrág elejét. jöjjenek be. aki az Istent játssza. megszûnt a pulzusa. hogy a nõvér fölkeltette. István a kezében tartotta felesége kezét. akinek az agya vagy egy órán keresztül nem kap vért. hogy „ doktor úr!” mert ön . és széles karmozdulattal beinvitálta õket: – Tessék. Elnézését kérem. újraélesztettem a beteget. István utána akart menni. Most igazán azt hiszi. – Uram! – szólalt meg a maga számára is fölfoghatatlanul udvariasan és hideg fejjel. szépeket álmodott. Akkor ért az orvosi szobához. dr. – Nem mondom Önnek azt. és a nõvér után indult. A többit majd megtudhatja a televízióból. de még embernek sem igazán tartom önt. mert erre a cirkuszi mutatványra nem vagyok vevõ! Most már tényleg agyhalott a feleségem. semmi értelme tovább életben tartani. tegye a kötelességét. – Hogy tehetett ilyet? Mi értelme volt ennek? Ahhoz nem kell orvosnak lenni. – Körülbelül egy óra múlva. az már valóban agyhalott. – Ebben az állapotomban nem kívánok önnel beszélgetésbe elegyedni. mint egy Isten. csak egy fölfújt hólyagnak. hogy az ember tudja: az olyan beteg. a nõvérektõl megérdeklõdni a haláleset utáni szokásos teendõket. Kérem. Kuczin Roland. Most viszont én kérem arra. Ott állt az ügyeletes orvos. Két-három perc múlva Kuczin úr beért a kórterembe. hogy fölhúzza magára. de nekem ezt jelentenem kell az ügyeletes orvosnak. nemcsak orvosnak. de nem engedték be õt. Ebben a pillanatban megérezte Sára csuklóján. elõttem nem orvos. megint van szívmûködése! – Ezt most miért tette? – István alig tudott magához térni aznapi ki tudja. A doktor úr megpróbálja újraéleszteni. 6 óra 15-kor kitárult a kórterem ajtaja. valami orvosi bravúrt hajtott végre? Azt gondolja. . hogy megállt a szíve.

Ha akkor tett volna bármit.Kuczin persze nem kapcsolta ki a gépet. S úgy gondolom. és én egyszer sem szakítottam félbe. István ugyan beszél nyelveket. amikor Kuczin azt ecsetelte: – Egyébként is nagyon rendes voltam Magukhoz. ha még szét is trancsíroznák a feleségét. Elfordult. és kimentek a kórterembõl. – De ha én… – vágott közbe Kuczin. nem bírt továbbra is Kuczin Rolanddal foglalkozni. Néhány perc múlva Kuczin kijött utánuk a folyosóra. ön orvoshoz méltatlanul viselkedett mind a beteggel. hogy egy szót sem értek. hallgasson meg hasonló türelemmel. ezt mindenki tanúsíthatja – nem lett volna joga „ kivágni minket a kórterembõl” . ami pedig kötelessége lett volna. leereszkedõ stílusában. . hanem törvényes jogunk volt. Így azonban a véleményem változatlan. mint most. állandó vállveregetés közben. A gyerekeivel akart törõdni és saját magával. Alvására vonatkozóan azonban érdemi választ adott: – Én voltam a nappalos orvos. mind velünk. amikor Kuczin befejezte –. Azt a választ kapta. s a maga fennkölt. nagyrészt latinul ismertette Sára betegségének lényegét. – Ön az imént körülbelül tíz percen át elõadott nekem valamit. a családdal. amikor segítséget kértem öntõl. Kuczin ebbe a rövid válaszba is négyszer vágott közbe. Önnek viszont – mivel én és a családom betartotta az itteni elõírásokat. A katona és gyerekei egymás nyakába borulva sírtak hosszan. még ha az eredmény ugyanaz lett is volna. de a latint nem. István – még könnyes szemmel – visszament megkérdezni a nõvérektõl. muszáj-e fölboncolni Sárát. de szó nélkül végighallgatta. ha õ kéri a patológián. – Ez talán nem énrám tartozik – zárta le a vitát István. utána az éjszakai ügyeletes. hagytam. ez után a hét után azt már nem bírná elviselni. Úgy érezte. ahelyett hogy kivágtam volna mindannyiukat a kórterembõl! – Nem értek egyet önnel! – felelt István. amibõl pontosan tudta. hallgassa õt végig. különösen mivel én magyarul beszélek! Ismét csak azt tudom mondani. mert a kórteremben tartózkodásunk nem ön által gyakorolt kegy. azt megköszöntem volna. ön nagyon egyénien értelmezi az orvosi esküt. Nagyon kérem hát. de két-három perc múlva Sárának magától megint megállt a szíve. hogy hókuszpókuszoljanak. míg István végül nyomatékosan megkérte. hogy ne ragaszkodjanak hozzá. akik próbáltunk tenni valamit az érdekében. ugyanakkor többször csak gúnyolódott rajtunk. Azt viszont már megértette. délelõtt 10-kor pedig mûtétem lesz. Végérvényesen. Újra megpuszilták õt mindhárman. úgyhogy a kötõszavak kivételével egy kukkot sem értett az egészbõl. István és a két gyerek az utolsó pillanatokban ismét mellette lehetett. Nem segített egy hajszálnyit sem a betegnek. Meghalt.

Késõbb visszatért. Mindössze azt az egyet szerette volna elérni: mondassék ki. hogy a Kuczin Roland-félék miatt elveszítsék orvosi jó hírüket. Persze lehet. Nagyon sok orvos ismerõsöm van. Ettõl fölmerült bennem a kérdés: ha az intenzív osztály valamennyi orvosa az elsõ pillanattól kezdve reménytelennek látta a helyzetet. és ennek semmi köze a feleségem tragédiájához. csak ennek kapcsán ismertem meg. hogy orvosnak így nem szabad viselkednie. A fõorvos asszony azóta többször nyilvánosan kijelentette. Leírtam mindent. És még valami. Mi ennek az oka? Orvoshiány? Szabadságolások? Pénzhajhászás? – Nem az a szándékom – mondja ma István –. nem ez a tipikus.. ha az ilyen Kuczin Rolandok elgondolkodnának: helyesen választottak-e pályát? Lehet. az õ helyében én is nehezen tudnék szembesülni akkori önmagammal. az õ kérésére eltekintenek tõle. tehát ismeri a szöveget. de megvetem mint embert. hogy a nyilvánosság sem zavarja. hogy nyilatkozzék a történtekrõl. Igaz.talán lehet. és állíthatom. ragyogó kutató orvos válhatna belõle. Ezzel – ha igaz a diagnózisuk – csak nyerni lehetett volna. akkor miért nem próbálták meg a mûtéti beavatkozást? Hajszáleres agyvérzést a világon mindenütt operálnak. . hiszen akkor esetleg találhattak volna arra utaló jelet. Nem az érintett háta mögött akarom kiborítani a bilit. Az intenzív osztály természetesen nem kérte. hogy emléket állítsak magamnak. Vagy esetleg ennyire a pénz (az egészségügy anyagi helyzete) határoz egy ember életérõl és haláláról? Kuczin Rolandról kialakult lesújtó véleményemet csak megerõsíti az a tény. István csak késõbb értette meg: persze. Már magát ezt a munkatempót sem. szinte önpusztító munkát végez. Tervezett lépéseimrõl. és a nyilvánossághoz is fordulok. s annyit tudott elintézni: ha az intenzív osztály nem indítványozza a boncolást. azt hiszem. tájékoztattam Kuczin Rolandot is. Õ k sem érdemlik meg. orvosaik mindent megtettek a feleségem életben maradása érdekében. ahol reggel hét elõtt persze nem talált érdemi embert. hogy a késõbbiekben elutasított minden arra irányuló kérést. Azonnal le is ballagott a proszektúrára. hogy mégiscsak végig neki volt igaza. Esze ágában nem volt sem kártérítésért perelni. hogy az orvosi kamara etikai eljárását kérem. annyira sérthetetlennek és a történtek fölött állónak tartja magát. sem gondatlan emberölésért eljárást indíttatni. Nem az orvosi szaktudását vonom kétségbe. akit történetem szintén megdöbbentett. Ma sem igazán érti a történteket. Nagy részük lelkiismeretes. és az intenzív osztály osztályvezetõ fõorvos asszonyát is. De nem akart ezzel sem törõdni. ami történt. s a beszámolót az egyik napilaptól az én engedélyemmel megkapta õ is. Azt azonban szeretném.

Száz százalékig biztos . két autóval. tulajdonságaihoz. szépen tanul. akkor volt elsõ osztályos. – Tudod. Elmondtam. hogy a többágyas kórterembe mindannyiunkat beengednének. miként kommunikál vele. nagyon szeretnek Téged? – erre pedig erõsödött a szorítása. Vagyis senki nem hallucinálhatott. S ráadásul mindezen jelzések tökéletesen illeszkedtek Sára személyiségéhez. egyetért-e vele. hogy csak mi ketten. Õ így emlékszik: – Jött a telefon. hogy lásd. Nos. s beszéltem hozzá. milyen szép most. – Hoztam Neked fényképet is róla. hogy keze szorításával igent jelez. nem kérdezték. hajszálra megegyezõen érzékeltük négyen is. egyszer sem adott olyan választ. A megyei kórház intenzív osztályára érve. A történet hitelessége tehát talán megköveteli az. Itt hagyjam a fotót? – Nem jelzett semmit. odaléptem Sára ágyához. hogy mi van Sárával. Ezután beszélgettem Ágival. az egész család. annak hiányával nemet. hogy a saját gyerekeinek is. annak hiánya nemet. hogy a keze szorítása igent jelent.és mutatóujjával megszorította a kezem. hogy ugyanígy tudott vele kommunikálni. – Ugye tudod.* Mindez persze bárki számára eléggé hihetetlen is lehet. aztán a másodikat is. Sunyovszki Lajosné Szabó Ilona Tatabányán él és dolgozik. hogy itt vannak a gyerekeid? – kérdeztem. István tiltakozott egyedül. hallucinálta az egészet. összekeveredett benne a valóság és a vágyálom. mossunk kezet vagy legalább csak kettesével menjünk be. én nagyon meglepõdtem. úgymond. és mi azonnal rohantunk Nyíregyházára. egy német tulajdonú cég külkereskedelmi és vámügyeit intézi. aki beszámolt róla. – Inkább most ne hagyjam itt. Elmagyarázta. Hosszan beszéltem még neki arról. még azt sem mondták. Megfogtam a jobb kezét. aki Sárának keresztlánya. Pontosan ugyanezt tapasztalta fiának menyasszonya is. ellenõrzést. hanem majd hozzam el legközelebb. jól is viselkedik. amely meglepett volna minket. Megkeresem ezért Sára testvérét is. hogy ennyien ne fárasszuk Sárát. Miért ne gondolná a kételkedõ: István nyilván nagyon akarta. nekünk is óriási szükségünk van rá. majd bement megkérdezni tõle. szeretjük és visszavárjuk. s beképzelte magának. hogy Sára megmaradjon. nagyon aranyos. s õ elõször csak egy ujját mozdította. a lányával. a testvérei ülhessünk az ágya szélére. amikor már jobban leszel? Sára hüvelyk. borzasztóan nézett ki szegénykém. Mesélni kezdtem a kislányomról. Éppen csak ránk adták a zöld köpenyt. nem influenzás-e senki.

amint azt a panaszos mondja. lekezelõen sorsára hagyja. Eleinte csupán azt érezte. mert otthon még mindig nagyobb esélye van életben maradni. bár tehetné. és meglátja a táblán. Solti István összes érdemi tényismertetésére kijelentette: õ ezt és azt nem tette. 12/1999. mint odabent ennek az embernek a kezei között. számú határozat született: HATÁROZAT „Solti István nyíregyházi lakos mint panaszos és dr. csomagolja össze.vagyok benne: nem lehetett agyhalott. figyelmeztetnie kell hát minél többeket: van ilyen is. Közhírré kell hát tennie mindezt. a Megyei Kórház Intenzív Osztályának orvosa mint panaszlott elleni eljárás során a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai . Fél öttõl ötig két eljárást „ lezavartak” ám az övé öttõl negyed . Aztán egyre biztosabb lett magában: kötelessége megosztani tapasztalatait a világgal. részint az orvosi kamara elõtt etikai eljárást kezdeményezni. nyeglén. A Magyar Orvosi Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Bizottsága 1999. mert a hozzátartozói szerinte hókuszpókuszolnak. hogy Kuczin Roland ne blamálhassa a sok-sok becsületes. Ám kevéssel Sára temetése után nekifogott leírni mindent. hogy segítene a rá bízott betegen. A tárgyaláson természetesen jelen volt dr. Ha valakinek a hozzátartozója bekerül a nyíregyházi megyei kórház intenzív osztályára – gondolta végig István –. május 26-án 16 óra 30 percre tûzte ki a tárgyalást. Elõször elnézést kértek tõle: kicsit csúsznak. * István tehát úgy döntött: sem kártérítési pert nem indít. az a helyes. bár minden oka megvolna rá. reggel óta folyamatosan tárgyalnak etikai ügyeket. hogy egy intenzív osztály ügyeletes orvosa ahelyett. ellenben megfogalmazott néhány vádat Istvánnal szemben. vigyázzanak magukra! Az etikai eljárást pedig azért érezte kikerülhetetlennek s indította meg. sem büntetõföljelentést nem tesz. Kuczin Roland. amit elsõ felindulásában kijelentett: részint nyilvánosságra hozni az esetet. Kuczin Roland is. Végül a következõ. s több alkalommal valótlanságot állított. nyolcig tartott. miszerint õ megengedhetetlen hangon ordibált volna Kuczinnal. megengedhetetlen disznóság. Úgy érezte. hogy Kuczin Roland az ügyletes orvos. rendesen dolgozó orvost. semmi nem úgy történt. ami történt. és vigye inkább haza.

Az orvostól még ekkor sem kapott semmilyen együtt érzõ vagy megbánást mutató jelzést. Ágoston Sándor ismertette a beadvány lényegét és tájékoztatta a bizottságot arról. én megyek lefeküdni – ezt a választ adta. beadványát az OEB területi illetékességi alapon a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Biztosságához irányította. Az ügy kivizsgálásával megbízott referens. helyette – Maguk hókuszpókuszoljanak tovább. eszméletlen állapotban kórházba szállították. hogy dr. A beadvány alapján az Etikai Bizottság vizsgálatot kezdett. Kuczin Roland mint panaszlott a beadványban szereplõ etikai normasértést elkövette. felszólításokra reagál. mindvégig a beteg mellett tartózkodott. együtt érzõ választ. Az intenzív osztályon õt kómás. hogy felületi vérömlennyel járó agyvérzése történt. az eljárás részeként tárgyalást tartott.Bizottságának döntése alapján Dr. Ezen határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. Ott megállapították. Kuczin Roland. hogy az intenzív osztály fõorvosától szakvéleményt kért az elhunyt beteg kórtörténetére nézve. hogy felesége hirtelen rosszul lett. Még akkor éjjel a felesége elhalálozott. agyhalott betegnek tekintették. ezért õt megrovás büntetésben részesíti. sértõ és részvétet nélkülözõ válaszokat és megjegyzéseket tett. és annak gyógyulása érdekében vele folyamatos kapcsolatot tartott. Légzési elégtelensége miatt . hogy a felesége kérdésekre. A beteget az intenzív osztályon kezelték. fokú Etikai Bizottsághoz. Sokszor jelezte az orvosoknak. ennek lényege: a beteg súlyos subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti) vérzésben szenvedett. Véleménye szerint a panaszolt orvos magatartásával nemcsak az õ emberi méltóságát sértette. de csak igen ritkán kapott megértõ. dr. Ehelyett a doktor a mindenhatóság pózát vette föl. de lejáratja az orvosi társadalom jó hírét is. melyen megjelent a panaszos és a panaszlott orvos is. INODOKOLÁSINDOKOLÁS Solti István nyíregyházi lakos beadvánnyal fordult a MOK Országos Etikai Bizottságához. Õ ebbe belenyugodni nem tudott. Beadványában nevesítve panaszolja. míg másodpéldányát a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához kell benyújtani. A beteg állapotromlása miatti segítségkérésre nem reagált. ezt a diagnózist a CT-vizsgálat és neurológiai idegsebészeti vizsgálatok is alátámasztották. melynek egy példányát az I. az intenzív osztály orvosa az õ kérdéseire gúnyos. eljárást folytatott le. Beadványában leírja.

agyhalált diagnosztizált. de õ ezt nem sértõ szándékkal tette. mert mindannyiukról olyan kép fog élni az emberekben. nem hitték el. ha – ugyanúgy. én katona vagyok. Nyíregyháza. ha hozzátartozója mellette van. Nem éreztette azt. Kétségbeesett próbálkozását afféle hókuszpókuszolásnak tartották. 1999. majd vitális functioi romlottak. Többen éreztették vele. mindig csak más betegekkel foglalkozott.lélegeztetést igényelt. hozzájuk viszonyulása az elsõ perctõl kelletlenséget sugallt. hogy a másik ember aggódását. Kuczin Roland hozzáállása. Önök tudják. Kuczin Roland elismerte. hogy dr. Dr. hogy érzése szerint feleségérõl az elsõ perctõl kezdve lemondtak. nagy bajba fog kerülni. . a második napon súlyos. hogy némely válaszát a hozzátartozó kioktatásnak vette. ún. Az ötvenes években sok oda nem való ember került a hadseregbe. 26. Ez alapján hozta a bizottság a fenti határozatot. Ám hadd tegyem hozzá: féltem az orvostársadalmat. 05. kritikus kamrai tachicardia (szapora szívverés) jelentkezett. Az elhangzottak alapján a bizottság megállapította. hogy dr. õket – noha felesége életveszélyben volt – feltûnõen mellõzte. Az orvostársadalom. A kritikus napon elhangzott kérdések és válaszok felidézésében a panaszos és a panaszlott nem mindig értett egyet. amilyet azok alakítottak ki. Az elnök kérdésére a panaszos elmondta. hogy nem mindig megfelelõ kifejezéseket használt. köszönöm a korrekt döntést. Kuczin Roland a beteghez és a hozzátartozóhoz való viszonyulásban nem tanúsított orvoshoz méltó magatartást. Molnár doktor. így orvosilag el nem fogadható eljárás. tudományosan alá nem támasztott. és magyarázatai kioktatóak voltak. erõt önt bele a gyógyuláshoz – . fájdalmát tiszteletben tartja. az etikai bizottság elnöke ekkor kikapcsolta a magnót.” Elnöke * A határozat kihirdetése után Solti István a következõképpen reagált: – Nem fogok fellebbezni. csak agytörzsi funkciókat. Elmondja még. hogy amit csinál – hogy kommunikálni próbál a beteggel. hogy a beteg gyógyulását elõsegíti. A neurológiai controll teljes kómát. Kérdésekre sértõ és arrogáns módon válaszolt. akik etikátlanok. sajnálta. ahogy korábban a katonatársadalom – nem veti ki magából a nem közé valókat.

akkor is többször elsírta magát – ez a kõkemény katonatiszt. ne nyilatkozzon többet errõl sehova! Félremagyarázzák. ne kényszerüljenek az emlékezéssel ismét átélni az összes szörnyûséget. – Az ön tekintélyét nem én járatom le. vagy mert elfogadta volna az etikai bizottság abszolúte nem etikus hozzáállását. mûsorokat készítsenek a történtekrõl! Forduljon bárhová. hogy írjanak. Majd fölajánlotta a szerinte leghelyesebb megoldást: – Tudják. hogy a gyerekeit megkeressem. Illetve helyesbítek: rajtam kívül mindenki rendelkezik orvosi diplomával. hogy jelenjen meg velem együtt a nyilvánosság elõtt. aki ott álldogált mellette. rosszindulatú gyanúsítgatásokra használják. és nem az orvosok. még nem tudom – felelt István megfontoltan. meg volt gyõzõdve róla. – Kuczin úr! – fordult István az úgynevezett panaszlotthoz. hangulatkeltésre. Amikor nekem mesélte végig a velük történteket. hanem mi a terve a médiával? – Nem tudom. Csupán egy idõ után nem bírta tovább. és kulturáltan beszéljük meg a történteket. hagyja a médiát. valamelyik tévémûsorban. – Nem engedem a tekintélyemet lejáratni. – Solti úr! Könyörgök. csak a médiához ne! – Majd meggondolom. – Nekünk ehhez nincs jogunk.– Solti úr! Mi a terve a továbbiakban? – Nem fellebbezek a döntésük ellen. – Üljön mellém a tévényilvánosság elé. Végül mégis engedett e kérésnek. mondjuk. tehát még találkozunk. legalább õket ne zaklassa föl újra senki. hogy a szereplések során újra és újra föltépjen minden sebet. mit? Amennyiben Önöknek van ehhez jogkörük. mint amit vártam. ahol rajtam kívül mindenki orvos. – Hogy érti ezt? – Én most részt vettem egy olyan tárgyaláson. mert változott volna az álláspontja. – Nem ezt kérdem. õ látja helyesen az ügy társadalmi összefüggését. amiként viselkedett! Ezek szerint nem sikerült az ügyet rövidre zárni. de nem azért. még gondolkodnom kell rajta. ne engedje. Kérem. hogy egy orvossal szemben sikerült megvédenem az álláspontomat. és beszélgessünk mindarról. ami itt ma elhangzott! – Szó sem lehet róla! – fortyant föl Kuczin. És itt elértem azt. Solti úr. Az orvosokból álló bizottság etikátlannak tartotta egy kollégájuk viselkedését. . kötelezzék Kuczin Roland urat. Nekem sem engedte. mert ez több. ezt beszélje meg Kuczin doktorral – felelt a bizottsági elnök. és nem is egy ilyen tévémûsor járatná le! Ezt már megtette ön azzal. Nem értett egyet Molnár doktorral.

az állampolgári jogok országgyûlési biztosának tett föl kérdéseket. azoknak nincsenek személyiségi jogaik? Aki viszont – ha közvetve is – az emberi élet ellen vét. Az orvosi kamara tagjai határozhatnak úgy azonban. netalán maga az Isten? A beteg embernek nincsenek személyiségi jogai? Esetleg az élethez. Akikrõl nap mint nap jelennek meg elmarasztaló riportok. aminek néhányuk képzeli magát? Mindenki fölött álló. A felelet: „ levelét megküldtem az orvosi kamara elnökének” . Ilyen – önkéntesen vállalt – rendelkezés hiányában viszont az érintett hozzájárulását kell kérni nevének közléséhez. felsõbbrendû emberfaj. Az orvosi kamara valamely tagjára vonatkozó vizsgálatát lezáró állásfoglalása az érintett orvos személyes adatának minõsül. akkor csak anonimizált formában lehet ismertetni a határozatot a sajtóban. hogy az Etikai Bizottság határozatait nyilvánosságra lehet hozni. nincsenek személyiségi jogai? Az ombudsman helyett – illetékességbõl – az adatvédelmi biztos.amit végig kellett élniük. ennyit: a gyógykezelés során orvosi mulasztás nem történt. igazi orvosoknak. a gyógyuláshoz? Hány embert kell egy orvosnak átsegítenie a túlvilágra ahhoz. Majtényi László válaszolt. mert elmulasztja a kötelességét. amellyel egyértelmûen meg lehetett volna állapítani az agy károsodásának . Gönczöl Katalinnak. Kuczin nevét egyetlen lap vagy tévé nem meri nyilvánosságra hozni –. akik a helytelen általánosítás miatt a Kuczin Rolandokkal egy kalap alá kerülnek. a hivatalos eljárást nem hagyta abba. Elsõként dr. hogy már ne védjék a személyiségi jogai? A becsületes. a felelõsségre vont tag nyilvánosság elõtt történõ megnevezéséhez.” Ez után Solti István Gógl Árpád minisztertõl kérte az ügy kivizsgálását. István újra írt: nem errõl van szó. azt védik a személyiségi jogok? Ki egy vidéki orvos? Valóban az. A kórházi tartózkodás egy hete alatt miért nem végeztek EEG-vizsgálatot. Többek között azt írta: „Az Alkotmány szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez… a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. * Ha a médiához nem is fordult tovább – látva. mivel errõl önt tájékoztatták volna. Ha az etikai határozatban érintett tag nem járul hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. A miniszter helyett fõosztályvezetõje válaszolt. A kamarának ismereteim szerint nincs külön törvényben meghatározott felhatalmazása etikai állásfoglalásai közzétételéhez. A kamarának bizonyára nincs ilyen szabályzata. A kamarától István konkrétumokat kérdezett.

A Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága 2000 novemberében hozott másodfokú határozatot: „A beteg ellátása során szakmai szabályszegés nem történt. S abban is. s ha neki nem volt igaza. szabályozó gépet. hogy ha egyszer az orvosok maguk ezt nem hajlandók megtenni. Ha pedig az a gép az életben tartást szolgálta. amely egyértelmûen bizonyíthatta volna. magyarul gyilkosság. az Országos Etikai Bizottság elnöke az ügyet vizsgálatra átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Etikai Bizottságnak. hogy Sára nem volt agyhalott. hanem szándékos emberölés. csupán megfelelõ emberi hozzáállás kellett volna hozzá. Azt sem tudhatjuk meg biztosan. Kikapcsolása tehát esetleg nem is eutanázia volt – ahhoz ugyanis kellett volna a beteg vagy a hozzátartozó hozzájárulása –.” Solti úr fellebbezett. mi történt akkor. ki lehetett volna-e hozni a kómából. igaza volt-e abban is. hanem azok fenntartását segítette is. Azt ugyan soha nem fogjuk megtudni – legalábbis bizonyított módon nem –. akiket pedig ki kellene taszítania. valóban beállt-e az agyhalál vagy sem.mértékét. amikor elvtelenül megvédi azokat. a Solti család történetének éppen az az egyik nagy tragédiája.” * Úgy érzem. aki megtagadja a kért segítségnyújtást? Megvalósítja-e az aktív eutanázia tényét az az orvos. hogy az orvosláshoz mit sem értõ katonának többszörösen igaza lehet a doktorokkal szemben. Az pedig meghozta határozatát: „A beteg ellátása során szakmai szabálysértés nem történt. amely jelen esetben a vérnyomást többé-kevésbé a minimálisan elegendõ szinten tartó gyógyszer automatikus adagolására szolgált? Egy jogállamban meddig ûzheti mesterségét az olyan orvos. miért nem végezték el a – még csak nem is különösebben drága – EEG-vizsgálatot. amikor az orvosok lekapcsolták azt a bizonyos gépet. Úgy tûnik. aki az e kérdésekben szereplõ cselekményeket megvalósítja? Poczkodi Sándor. amely nemcsak regisztrálta az életfunkciókat. akkor a lekapcsolása maga volt a döntés: ez a beteg nem kell hogy tovább éljen. hogy az orvostársadalom saját érdekei ellen mûködik. akkor igenis nyilvánosságra kell . azt be lehetett volna bizonyítani? Miért nem próbálkoztak mûtéti beavatkozással? Hogyan szankcionálják a magyar törvények az eutanáziát? Kimeríti-e a passzív eutanázia tényét az intenzív osztályon ügyeletesként szolgálatot teljesítõ orvos. nem fogunk választ kapni ara a kérdésre sem. aki a jelen lévõ hozzátartozók tiltakozása ellenére lekapcsoltat egy fontos életfunkciókat fenntartó. Abban azonban holtbiztosan igaza van.

Az egész társadalomnak az az érdeke. akkor is nekik kell hogy végül igazuk legyen. ugye? – Igen. *** Síró hangon telefonált az asszony a hullaszállítóknak: – Tessék kijönni. õk maguk úgy látják: nem. Nem lehet igazuk. Lényegében semmin nem akarnak változtatni. mert az élet arról szól. Másképpen nem áll meg a lábán a világ. rögtön hívta a mentõket. rögtön hozták a fém koporsószerûséget is. Az asszony a konyhában a hokedlin hüppögött: – A fiam találta meg szegénykémet. jöjjenek hamar. hogy ez nem így van. . hanem annak csupán valami gyönge utánzata. bûneiket. Ebben nincs pardon.hozni hibáikat. de azt mondták. ha újra és újra. gyógyszerügynöknek. nem világ többé. Nem lesz igazuk. meghalt az uram. zavarják el kutatónak. addig tessék nyugodtan lenni! A proszektúrára kell vinnünk. Csak kérem szépen. azok nagyon hamar itt is voltak. ahogy mindig az elnyomottaknak van igazuk. S csak akkor fogják elhinni. Összedõl. nem tûrik el a beavatkozásokat belsõ ügyeikbe. vétkeiket. adtak papírt. Valamicskével hamarább is érkeztek a halottszállítók. Vagy ha nem is nekik van igazuk. hogy változzék ez a helyzet. hogy oda. s maguk ragaszkodnak hozzá. ember a Kuczin Rolandokkal fogja azonosítani az orvosok döntõ többségét. itt voltak a mentõsök. azt mondták a mentõsök. hogy ez a legszélesebb nyilvánosság elé is kerüljön. én nem bírok bemenni abba a szobába. csak nem betegágy mellett dolgozó klinikus orvosnak. Amíg a Kuczin Rolandokat megvédik mind a „ külsõ támadásoktól” mind a nyilvánosságtól. hogy mindig a betegnek van igaza. Rosszul teszik. nincs kivétel. Mindig. felborul. rengetegszer azt tapasztalják: a Kuczin Rolandokat maguk az etikus. addig sok-sok . A kérdés csupán ez: érdeke-e maguknak az orvosoknak is? Ma minden jel arra utal. Ahogyan mindig a szegénynek van igaza. ahol fekszik! – Csak körülbelül három óra múlva tudunk odaérni. Itt a papír. hogy az emberek lássák-hallják: az õ érdekükben járnak el s a becsületes munkát védik. visszavernek. tisztességes orvosok kövezik meg. tévednek – legalábbis a végkimenetelt illetõen. persze. bárminek. és tõlük kaptam a Maguk telefonszámát is. akkor már rég meghalt. alaptalan támadásnak minõsítenek minden építõ javaslatot is. el kell õt szegényt szállítani! – Halottvizsgálati bizonyítvány van? – Van.

Aki meghalt. õk meg vizsgálatot kértek az Országos Mentõszolgálattól. Én meg egyedül be nem lépek oda! De miért ütötte volna be a fejét? – Mert ebben a papírban az áll. hogy természetes halállal halt meg. egyúttal a tarkóján föltûnt a lövés kimeneti nyílása is. Kicsit megemelte a halottat. – Mibe ütötte a fejét? – kíváncsiskodott a halottszállítók egyike. A halott férfi az ágy mellett feküdt hanyatt. de még az ágy mögötti fal is mind-mind csurom vér. – Nem tudok én semmit. valamibe beütötte a fejét. A vetetlen ágyon az ágynemû. néha iparkodni kell hamar végezni. annak már úgyis mindegy! . valójában mi történt. s kinyitotta a szobába vezetõ ajtót. – No. s a válla alatt ott feküdt a padlón a pisztoly.amit adtak! – és nyújtotta a hivatalos mentõorvosi halottvizsgálati bizonyítványt. nem is voltam bent abban a szobában. istenem. mondom. sok a munka. hátrahõkölt. de a megfeketedett vérfolyam mögött is látszik a halántékán a lövés bemeneti nyílása. – Nem tudok én semmit ebbõl! – ismételte meg az asszony. Ám amint belépett volna. az egyszer biztos! A halottszállítók bejelentették az ügyet a rendõrségnek. akkor nézzük! – sóhajtott a hullaszállító. de akkor már halott volt. a fiam intézett mindent. csak neki közben el kellett mennie dolgozni. Hát. A hullaszállító odalépett a férfi mellé. és attól vérzett a feje. csak amikor összeesett. s látta: annak az arca is csurom vér. Döbbenten nézett körül. A szoba egésze szinte úszott a szerteszéjjel spriccelt vértõl. a kis asztalon a fehér csipketerítõ. – Ki halt itt meg természetes halállal? És ki hová ütötte be a fejét? Hol járt az a mentõorvos? Mert hogy ebben a szobában nem. Soha nem derült ki.

egyszer nem hányt. Katinak ugyan volt valami rossz érzése. hamis! Lánchidi Katalin pasaréti ügyvédcsalád sarja. lusta. a hatodik hónap végén. úgyhogy Kati kiment vele együtt Egyiptomba. Huszonhárom éves volt. Nagy volt a szerelem. hová forduljak. hogy napi tizenhat órákat aludt. Azon kívül. fiú. Január végén lejárt Szaid kitiltásának egy éve. hogy a hetedik hónapig mindössze hat kilót hízott. ahogy mondják. Minden rendben volt. ez már túlhordás. beszél franciául. németül. kihez menjek. kérem. Zoli olyan flegma volt. gyere hozzám. Április 28-ra írta ki az orvos. Zolit. ha akar! . túltartózkodott. Németországban. mi baj lehetne? Labor. sok-sok ultrahang. csak nem akarsz máshoz menni. dolgozott is utazási irodában. dr. nem voltak rosszullétei. s a leendõ szülõk nem bírták megállni. vagyis lejárt a tartózkodási engedélye. kétéves idegenforgalmi iskolát végzett. Nyáron Kati teherbe esett. s ott össze is házasodtak. tisztességes. Ám nemhogy május 2-án nem történt semmi. hatalmasra nõtt meg. kitiltották Magyarországról egy évre. meg ne tudakolják – kiderült. mégiscsak a nagybátyám. angolul és arabul. a Móriczban érettségizett. bevizesedett. hetedik elején vagyok. egyébként is teljesen jól vagyok. mindene földuzzadt. csak kicsit szegény családból származó Szaidot. de hamar megnyugtatta magát: ötvenöt éves doktor. Andrásnak hívhatják majd. Kati megérkezésük estéjén azonnal hívta anyai nagybátyját. február elején már itthon is voltak. elsõ baba. kényelmes. onnantól viszont huszonnégyet. vércukorvizsgálat. olyan vitaminokat írt föl neki. Ám. az égadta világon semmi gondja nem volt a terhességgel. mit tanácsolsz? – Ugyan már. majd ezt módosította május 2-ára. újra és újra kérte: – Zoli. majd kijön. kukaca is van. CTG – minden rendben. de utána majd két hétig sem. aki korábban Ausztriában. amikor megismerte az Egyiptomból.Ez a bizonyíték. tegyél valamit! – Ugyan már. Mészáros Zoltán MÁV Kórházi szülész-nõgyógyász orvost: – Zolikám. Katikám. mindent rutinból tett. megszüljük azt a gyereket gond nélkül! – s már másnap meg is ultrahangozta. óriási gyakorlattal. jól van ott bent. Katinak nem tetszett a dolog. ekkor pedig Pesten a szokásos arab „ bizniszeléssel” foglalkozott. Igaz.

vagyis nem a koponyája hátsó része van elöl. közölte. még mindig csak ujjbegynyire nyílt ki. hazamegyek. Mészáros doktor annyit mondott: – Minden oké. a méhszája még csak felpuhult. Este fél tizenegy körül Kati könyörgõre fogta a dolgot: – Zoli. de nem nyílt ki. mert még mindig nagyon fáradt volt. kérlek. nem bírom tovább. s a következõ pár órára magára hagyták. mert a kettõ együtt túl sok. Nagybátyja orvosa délben bejött. Fél tizenkettõre Kati olyan állapotba került. hanem a homloka. Mészáros nem ismerte föl. hogy többször bepisilt. Ám akkor ezt senki nem vette észre. aztán délután meghallgatok egy elõadást. A doktor nekiesett manuálisan kitágítani – Kati azt hitte. igaz. milyen állapotban van maga a baba. ötperces fájások. Szaid a szülõszobába már nem ment be. legvégsõ erõtartalékai is elfogytak. ha van valami! Másnap hajnalban megindultak a rendszeres. a szüntelen görcsöktõl. Reggel hétre bent voltak Szaiddal együtt a kórházban. Mészáros azt mondta Szaidnak: – Na. Kati addig sem tágult tovább. s nem akart a felesége mellett ájultan összeesni. hogy „ fejtetõtartása” van. május 14-én készült ultrahang is. majd jelentkezz. Megint könyörgött: – Császározz már meg végre. Viszont beadatott Dolargan és Seduxen injekciót. Bár már a burokrepesztésnél föltûnhetett volna. nem bírt vért látni. a nõvérnek szóló olyan utasítással. ilyen-olyan vizsgálatokra. valamint az is. konstatálta.Kétnaponta járt be a Podmaniczky utcába CTG-re. Mészáros megvizsgálta. nincs már energiám! – A szülés az fáj. császározz meg. õ maga pedig elment pihengetni. amelyen – de ez csak sokkal késõbb derült ki – már látszottak a kezdeti oxigénhiány jelei. hogy a méhlepény az utolsó stádiumban van. akkorra meglesz a baba – s átvitette a vajúdóból a szülõszobára az asszonyt. hogy ezt nem kell fölvezetni a kórlapra. eszét veszti a fájdalomtól –. és elzárkózott a mûtéttõl. elájult. Mészáros tényleg csupán késõ este tért vissza. – Nagyon fáradt vagyok – panaszolta –. S Andris az ígért húsz perc helyett három óra negyvenhét perc múlva született meg. ha van valami. A teljes kitolási szakaszban már egyáltalán nem foglalkoztak azzal. meghagyva a szülésznõknek. és burkot repesztett. Beszállásolták a kórterembe. alszom egyet. Ennek késõbb nagy jelentõsége lett. akkor szóljanak neki. húsz perc a kitolási szak. ki kell bírni! – jelentette ki a doktor. komolyan nem bírom ki! – de a válasz ugyanaz volt. viszont folyamatosan jöttek a fájásai – már moccanni is alig tudott a kimerültségtõl. . Negyed egykor végre megkezdõdtek a tolófájások. csaó. este majd jövök! – és egész délután és kora este csak az ügyeletes doktornõ nézett rá néha. már háromperces fájásokkal. ebbõl csak estére lesz baba.

nagyon sok minden kiderülhet Rólad. ha Te perelni fogsz. úgy egy-másfél órával a szülés után – Mészáros doktor is visszaérkezett. – Nincs szívhang. Aztán leszokott. Õ most elmegy a Balatonra. Reggel Mészáros bement Kati kórtermébe. Aki végre-valahára ki is csusszant – és nem sírt föl. hogy a fél kórház hallotta ezt. Aztán – jóval késõbb. intravénásan adta magának a heroint. hanem fólián szívta. Semmit nem tudott a gyerekérõl. Amikor Kati elindította a kártérítési pert a kórház ellen. Katit fölfektették a szülõágyra. a doktor pedig a hasára könyökölve tolta ki a kis Andrist. megmarad-e. Õ rült rohangászás kezdõdött. majd én! Közben visszajött a szülésznõ. nincs szívhang! – ennyi hallatszott át onnan. A gyerek születése után hosszú ideig halott volt. fölhúzták a lábait. álldogált a szülõágy mellett. Mészáros doktor fölhívta õt telefonon. a májmûködése. összevarrta a gátat. Ezt követõen egyetlen alkalommal beszéltek még. s a mai . és az idõközben kijött méhlepényt bedobta a szülõasztal alatti szemetesbe. Kati majd jöjjön vissza kontrollra.egyetlen CTG nem készült. Kati már feküdni sem bírt. a szülésznõk elõrenyomták a felsõtestét. és a CTG-papírt kivitte az orvosi szobába. látta a fal mellett a méhlepénytároló edényeket. Korábban. nem mértek semmilyen magzati értéket. a teherbe esése elõtt több mint két éven át már teljesen tiszta volt. ahol kiderült az igazság. de kisebb gondja is nagyobb volt ennél. Amikor végre átment a baba feje a medencecsonton. Nem tárgyalok hentesekkel és mészárosokkal! – és örült neki. hiszen – ki tudja. az nem lesz jó! Hívjatok már mindenkit! Ez nem sikerült. elvitték mentõvel a gyerekklinikára. Nem indult be a vese-. Amint bírt. úgy tolt minden egyes fájásnál. Mészáros ennyit mondott: – Hoppá! – és elszaladt a gyerekkel a másik szobába. átment a gyerekklinikára. Mészáros doktor el akarta rajta végezni a kontrollvizsgálatot. hetekbe telhet. mire eldõl. futkostak ide-oda. A bátyjával zarándokolt el a MÁV Kórházba a zárójelentéséért. hogy zömmel guggolt. és megfenyegette: – Ugye tudod. hogy fölépüljön. hogy õ tudta: Kati huszonhárom évesen két esztendõn át kétségkívül drogozott. meddig – az agya nem kapott oxigént. ” rákon át. tehát jók az esélyei. Kati egy pillanatra furcsállotta is. ópiátfüggõ volt. annyit közölt: a gyereknek nincs agyvérzése. Végül a gyerekorvosnõ volt hajlandó annyit elárulni: jól van. következésképpen súlyosan agykárosodott. nem injekcióban. de õ azt mondta: – Zoli. Te hozzám az életben többé nem nyúlsz. nem tudom intubálni! Add át. a múltadról abban a perben! – Arra utalt ezzel. – Ne azzal.

A gyerekklinika ugyanis egyértelmûen megállapította: az újszülöttnek úgynevezett metabóliás vérsavasodása volt. s az rendben volt. a torkon végigkúszó furcsa ízt. Így végül a bíróság határozottan kimondta: „Nem járt el megfelelõ gondossággal az I. hogy a megszületés pillanatában a szívmûködés azonnal leállt. de kiderült: a kórház nem Kati CTG-leletét csatolta a periratokhoz. hamis! – És valóban az volt. A császármetszést több relatív indikáció alapján el kellett volna rendelnie… Nem észlelte a magzat tartási rendellenességét. hanem szülés közbeni sérülése. állandóan figyelték a magzati szívhangot. és ez nem is egyeztethetõ össze azzal. aki a gyerekklinikán rendszeresen kezel drogos kismamákat. Végül sok-sok huzavona árán. ezért volt kénytelen a szülésznõ utólag és kézzel ráírni a CTG-leletre a 3 óra 50 perces idõpontot. Andrisnak nem fejlõdési rendellenessége van. helyette Algopyrin-Nospa keveréket használtak. s ott a szülõágyon ismét ezt érezte. hogy Kati valaha drogozott. arra is figyelemmel. hanem egy másik szülõnõ teljesen máskor készített anyagát. az általa készített dokumentáció hiányos… Nincs dokumentálva azon elõadása. Mahay professzor. Mint ahogy hazugságnak bizonyult az az állításuk is. vagy 20-25 perccel elõbb készült. Késõbb a bírósági tárgyaláson találkoztak. márpedig a köldökzsinór megtekeredésébõl adódó oxigénhiányos állapot respiratorikus vérsavasodáshoz vezet. Mészáros doktor elõadta: Kati egyszer sem kérte tõle a császármetszés elvégzését. de semmi köze a történtekhez. amelyet a nyugtató injekció okoz. ezért azt visszamondta. Valamint a doktor közölte: végig folyamatosan rajta volt Katin a CTG. Ugyan rögtön zavaros magyarázattal próbált elõállni. miszerint a szülõszobán elromlott az óra. Kati a leszoktatás idejébõl pontosan ismerte azt a kesernyés. s halkan így szólt: – Ez a bizonyíték. s az fojtotta meg. Elmulasztotta a gondos ellenõrzést a terhesség gondozása és a szülés során. Kati ügyvédje udvariasan meghajolt. de aztán eszébe jutott. miszerint minden baj oka az volt. hogy szív.vagy érfejlõdési rendellenességet az újszülöttnél nem állapítottak meg… A bíróság így megállapította alperes kártérítési . Kati nagybátyja. hogy a kitolási idõszakban jó magzati szívmûködés volt. igazolta: a régi drogozásnak semmi. kérem. hogy Andris nyakán a szülés során megtekeredett a köldökzsinór. az jóval korábban.napig is az. rendû alperes kórház orvosa a szülés levezetése során. de tévedett. fejtetõtartását. s azt nem is adták be. Állította: valóban telefonon rendelt neki Dolargan és Seduxen injekciót. pedig nem ez volt az igazság. A két szülésznõ ugyanezt vallotta.

ami történik és elhangzik körülötte. Lehet. jön ide többé és elválik tõle. Viszont gyógyszert soha nem vett be. tessék gyorsan vinni a doktor úrnak. Pénzt sem hagyott itthon. Fõ a presztízs! Abból nem engednek. az sem baj. hümmögött. szentem! – nyögött kisebbik lányának. A kórház pedig nem hajlandó egyezséget kötni és fizetni. Most elköltözik abból a lakásból.felelõsségét a magzat egészségkárosodásával kapcsolatban. Jó húsz perc múlva érkeztek meg a mentõsök. kettõjüknek a gyerekkel elég kisebb. Az apja pedig nemrég „ lelépett” Kiment Egyiptomba. s nézte a kijövõ papírszalagon az ide-oda ugráló görbét.” Andris most három és fél éves. Cumisüvegbõl eszik. Fiatal orvos volt az ügyeletes a belgyógyászaton. mintha satuba fogták volna. Pedig jönnek a számlák. ha egyszer énhozzám orvos nyúl. Az elsõ lányát a mezõn szülte meg egyedül. inkább végigcsinálja a pert. s nagyokat nevetett utána. csupán artikulátlan hangokat ad ki magából. Elsoroltatta az asszony panaszait. Át is kísérte õt a folyosó végén lévõ EKG-szobába. bábaasszonnyal. s a legelsõ szívhanghallgatózásra azonnal kocsiba rakták az idõs asszonyt. vezetékeket. és nem édesapátok! – mondogatta néha huncut mosollyal a lányainak. kórházban nem járt. aki nem tûrt ellentmondást. de ezt nehéz biztosan tudni. vagy Andrist látja el. föltette rá a kis tappancsokat. szinte nem is evett mást. Ám egy délután erõsen fájlalni kezdte a szívét. még szirénáztak is útközben. s onnan telefonált Katinak: nem . – Az lesz a vég. Csak feküdni tud. csak amiben rengeteg volt a koleszterin. érzékelõket. – Azt hiszem. . – Úgy szorít. hiszen nem beszél. *** Etelka néni 86 éves volt. azokat ki kell fizetni. olykor ezt-azt meg is ivott. amelyben eddig hármasban laktak. hamar nézze meg! Az öregasszony már alig bírt fölkelni az EKG-készülék melletti ágyról. a másodikat otthon. olcsóbb is. azonnal EKG-t kell készíteni. – Ez valószínûleg infarktus! – és száguldottak vele a kórházba. Szép kor. fölülni. meghallgatta a fonendoszkóppal. nem valami jó az eredmény – közölte –. hogy egész életében dohányzott. azt mondta. Kati meg vagy dolgozik. hamar jött a nõvérke. azonnal mentõt hívott. pláne ha azt is figyelembe vesszük. ha évi húsz százalékos kamattal telik az idõ. fölállni egyáltalán nem. bekapcsolta a gépet. sokat megért abból.

ha rögtön átmegy hozzájuk. a doktor szobájához. mert nem nagyon bírok! Nagyon fáj ez nekem. de az utolsó pillanatban visszanyerte az egyensúlyát. zömök férfi lépett ki. õ meg nekiindult. mi lelte Magát? – s már nyúlt is a hóna alá. Megpillantotta a portásfülkét. bevonszolta a portásfülkébe. fogta az EKG-leletet. s oldalra lépkedett icipiciket. – Mi van. mégis eljutott a szomszéd kórház bejáratáig. drága uram. földöntött egy hamutartót. markolta két kézzel a szívét. hogy gondot okoz más embernek – . Nagy bajuszos. s picit összegörnyedve a rosszulléttõl. A saját székébe ültette. rémületében még a szíve is megesett az öregasszonyon. megkeményítette magát. Amint azonban megpillantotta az öregasszonyt. akkor rögtön szívspecialista kezelheti! – Drága doktor úr. baj van! – felelte Etelka néni. gyöngének érezte magát. a szomszédból küldött a doktor úr a kardiológiára. lassan-lassan visszabotorkált a folyosó elejére. A fiatal orvos tüzetesen végignézte a papírszalagot. meg mintha már kicsit fulladnék is! De fölállni egész biztos nem tudok már! – Jaj. a profi kardiológiával! Semmi baja nem lesz attól a kis sétától! – Jól van szentem. Már nem volt elég egy kézzel támaszkodnia. pedig szégyellte magát. itt már mindkét kézzel a falnak dõlt. nem szerette. édes doktor úr. ez lesz az utolsó. azt hiszem. ne kényeskedjen már. merthogy a szívemmel valami nincs rendben! – És gyalog átküldte? Nem bírta volna áttolatni. Nagy nehezen összeszedte magát – erõs asszony vagyok én. nem volt ott másik. maga sem értette. Elindult. itt van ötven méterre a másik kórház. Mintha mázsás súlyok telepedtek volna a mellkasára. ne pöröljön énvelem. Az ifjú doktor a kezébe nyomta az EKG-leletet. miként. ám minden lépésnél az volt az érzése. ezt alaposan ki kell vizsgálni! Nálunk nincs kardiológia. – Jaj. csak kicsit még szusszannék elõtte! – Etelka néni fújt kettõt-hármat. Az az ötven méter maga volt a pokol. nem kellett lépcsõznie. A földszinten kissé megingott. nem hagyom magam legyûrni! –. hordágyon vagy . Kiment az utcára. olyan törõdött volt. s megzörgette az ablakát. Leroskadt egy székre. fájt az egész mellkasa. de a szomszéd kórházban igen. Valahogy. s egyértelmûen nyilatkozott: – Hát. nemigen mennék én már sehova. meg kellett kapaszkodnia valamiben.borzasztó erõsen szorította össze a szívét az a fránya valami. elõször igen-igen zord tekintettel. két kézzel megkapaszkodott az asztalban. jobb lesz. addig még elhúzta magát. ha vacsora közben megzavarják. és fölállt. megyek már. A falnak támaszkodva vonszolta magát elõre. nénike. már egészen sötét volt. Szerencsére volt lift. amelyet képes megtenni.

édes uram.legalább kerekes széken. Azonnal meghalt. majd én hívok betegszállítót. de mintha túl nagyra sikerült volna a legyintés. az fölviszi Magát a kardiológiára! – Nem kell. s nem szólt. esetleg mentõautóval? Hát úgy néz ki. Infarktusban. Elfáradt a szíve. de orvosi mûhiba. Az orvos szakértõ aztán leírta: hát nem volt minden tökéletesen rendben. Idõs volt már nagyon Etelka néni. most már csak fölmegyek valahogy! – legyintett Etelka néni. Lefordult a székrõl. mint akibe hálni jár a lélek! No. várjon csak. rándult egyetlenegyet. nem is mozdult többet. az aztán igazán nem történt. . utánazuhant a kezének.

hogy az a Fidesz-vezérkarnak is sok volt. államtitkári székük elvesztéséhez vezetett – hiszen oly alapvetõ politikaiismeret-hiányról tanúskodott. hanem inkább megköszönni neki azt a szívességet. az politikusként politikai mûhibát követ el. És remélem. Az õ személye enyhén szólva is pikánssá teszi az egyébként tragikus történetet. Egyébiránt annak a május végén kitört Lockheedlevélírási. valamint egy F– 16-os repülõgépmodellt: ha majd már nem lesz polgármester és parlamenti képviselõ. aki orvosként orvosi mûhibát vét. karját a combjához szorítva: – Csak nem képzeled. nagykövet-ajánlgatási botránynak egyik szereplõje. Bartha László. Aki csak annyit sziszegett vissza. Politikai karriervágyát sokan – nyilván fõként . Bartha doktor a szegedi pletykák szerint nem veti meg az italt. meghajolt. amely Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondásához. a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológus orvosa. tehát az eljárás nem az orvos. Egy golyóstollat. illetve mögötte a biztosító ellen folyik. valamint parlamenti képviselõ. Bartha doktor ugyanis jelenleg – fölfüggesztve orvosi praxisát – Szeged városának polgármestere.Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr Nem akármilyen tárgyalásra készülök Szegedre. Ugyan polgári jogi. megengedhetetlenül büntetõjogi fogalmakat – dr. erre nem kell három évet várnunk! – S valóban átadta a két ajándéktárgyat. S hogy köszönetemet alátámasszam. legyen mivel foglalkoznia. és kezét nyújtotta Bartha doktornak. amelyben a Lockheed repülõgépgyár vezetõ menedzserét ajánlották magyarországi nagykövetnek: – Nem kritizálni akarom a polgármester urat. hogy õ is aláírta azt a levelet. amelyet ezzel az aláírással tett a szocialista pártnak a következõ választásra. Bartha polgármester úr szûkebb hazájában. amivel. vádlottja” – használok helytelenül. Az MSZP-s volt alpolgármester napirend elõtti felszólalásban imigyen méltatta. két ajándékot szeretnék átnyújtani neki. aki így fogalmazott: hiába. az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának tagja. kártérítési perrõl van szó. az ügy valódi „ tettese. Szegeden meg is kapta a magáét. hogy kezet fogok Veled? Volt. azt azonnal írja alá. ha bármit elé tesznek. hanem a kórház.

Kaptunk . a demokrácia addig tart. Szeretem a munkámat. Így is lett. Aztán gyereket akartunk. egyben alpolgármester irányítja. Õ nézett ki magának. a papám biciklimûszerész. gyakorlatilag semmi kommunikáció nincs közöttük. A mamám cipõfelsõrész-készítõ volt a cipõgyárban. hogy „ kóbászolnánk másfele” akkor megtartjuk az esküvõt. * De mirõl is van most szó. Azért már szinte meg se róják. rettenetes diktatúrát tart a Fidesz megyei parlamenti képviselõi körében. hogy szerintük szinte kizárólag saját barátait. Hát kezelt is vagy másfél évig – eredmény nélkül. az én anyukám azonban igen megszerette Tibort. dupla beugróval és másfélszeres lakbérrel. lakást Újszegeden. mi történt – még orvos korában? Mesélje el ezt a leginkább érintett: Toppantó Tiborné. hiszen ez országos úzus manapság. hatalmas szakadék jött létre a fideszesek és az ellenzék között. megbízható. Eszembe se jutott komolyan venni. a várost gyakorlatilag a földrajz. hogy alig van bent a városházán. igaz. Azt suttogják. mert elsõre nem õt választották. Közben õ fölszabadult. s el is kezdett dolgozni. Régebben – hiába voltak ellenfelek – normálisan haverkodtak egymással. ha kibírjuk mindketten azt a másfél évet anélkül. Elvégeztem a szakmunkásképzõt. Arra már inkább panaszkodnak. de hatalmas szerelem lett belõle. de sokáig nem jött össze. engem kell kezelni. a másikon az MSZP és az SZDSZ. például a megyei elnökválasztást egyesek szerint azért ismételték meg. amikor megismerkedtem a nálam öt évvel fiatalabb Toppantó Tiborral. Morognak is sokan. tõsgyökeres szegedi munkáscsalád sarja. vagy két év után megtartottuk az eljegyzést. Nemsokára elvitték katonának. Eluntuk.testnevelés szakos általános iskolai tanár és középfokú ingatlan-értékbecslõ végzettségû kabinetfõnök. Fantasztikusan jól megértettük egymást. amíg neki van igaza. Ma közgyûlési szünetekben a folyosó egyik oldalán álldogál a Fidesz. Orvoshoz mentünk. azt mondtuk egymásnak. évfolyamtársait. élvezem a nyüzsgést az üzletben. hogy soha korábban nem ismert. 23 éves voltam. hogy elõírt idõpontban kellett teljesítenünk. abbahagytuk az egész . Kati: – Harmincnyolc éves vagyok. központi fûtésszerelõ lett.az ellenzékiek – azzal magyarázzák. Oda is költözhetett hozzánk. hogy a hírek szerint nem volt túl jó orvos. jó embereit ülteti az összes városi vezetõ pozícióba. õ megállapította: Tibornál minden rendben. négygyerekes. Az õ szülei eleinte nagyon ellenezték. s férfifodrász lettem. hogy sikeredjen.

Csak most az a fene zsák félrecsúszott. Akkor is ebbõl lett a baj. Csak a rendõr várt meg. mi az! – Persze. telefonáljon a klinikára. a csomag megcsúszott. Közölte: – Tibornak megrepedt a lépe. akárhogy próbált kormányozni. Azt mondta a telefonba a nõvérke. az Újklinikán megtalálja. Klaudia. Rém rendesen dolgozott. aztán nekivágódott a villanyvezetékeket tartó vasoszlopnak. Éppen ellátták a bokáját. – Talán ahogy annak a vasoszlopnak nekiestél. Azonnal átvittem a kislányom a szomszédba. de aztán megjött a kislányunk. fogkefét. hazamegyek. jobb a beszélõképessége. mit mûveltél Magaddal? – Nincs semmi baj – nevetett õ –. mintha én lennék. mindent. Úgy mesélte. és elrohantam a barátnõmhöz. a félrebillent súlytól a motor lecsúszott az útról. mondtam. elkezdte félrehúzni a motort. Õ t kértem meg aztán. Tiborral már több mint tíz éve éltünk együtt akkor – nagyon jól. a Jóisten áldjon meg – káráltam neki –. akkor szóltak. aztán amint jött át valami rámpán. szabad. nekiment egy. fémsínt tettek rá és fáslit. majd másfél óra volt. és megsértette a jobb bokáját. Úgy telefonált. Délután értem vissza. õ hívott mentõt meg engem otthon. csak a bokája nyílt szét. adja az orvost. mint a parancsolat. nézzék meg. mire megleltem. az letörte a pedált. Meg Klaudiát is el kell látnom. Kiment Röszkére hozni egy zsák fûszerpaprikát. úgy jöttem vele. Tibort már elvitte a mentõautó. Tegnap is motorral hoztam a paprikát. és nem is tehetek róla. . mint nekem. De nem lehet ebbõl semmi komoly gond. majd föltolták a traumatológiára. mégiscsak bíróságon dolgozik. az rendben van. Ott voltam vele egészen este nyolcig. orvosokkal csak jobban megérti magát. Az bemutatkozott: õ dr. Jött mögötte autóval valaki. Elköszöntünk egymástól. nagyon érzem a bal oldalam. menjek már haza. Tibort úgyis elviszik mellkasröntgenre. hozok neked pizsamát. – Ott elõször jobbra-balra küldözgettek. akinek volt rádiótelefonja. – Na. és odarohantam a kis Polskimmal. az vitte el a motort. a földbõl kiálló vasdarabnak.orvoslást. akkor már panaszkodott: – Nagyon fáj az oldalam! A bal. ami kell idebent. – Jaj. kettõ elment. Bartha László. akinél a gyereket hagytam. De mindenképpen szóljál a doktoroknak. minden munkát megfogott. amit majd jól el lehet adni. azonnal nekiugrott. szóltam én már. jól van – nyugodtam meg lassan –. attól. – Nincs nagy baj – nyugtattak meg –. amivel lehetett picit keresni. azt felelték. Alig fél év múlva teherbe is estem. Rákötötte a motorjára.

szentem? – háborogtam –. szét ne repedjen a hasa a doktorok szégyenére! – Egyébként is mindent én tettem meg vele és körülötte. nem küldenek el késõ este sem. Persze máskülönben örültem. . – Csak durrogjon. hogy szétnyílt a bokád. ami azért eléggé fura feladat volt. attól még száz évig is elélhet valaki. Hívtuk is akkor. férfi létére. – Vigyél el engem máshova! – Hová vigyelek. Én fogom operálni. mintha terhes lenne. az segít! – Aztán egy másik doktor azt kérdezte: – Az infúzióban adtunk bélmozgatót. amit beadtunk. nyugodtan – mondták –. De azt se a nõvérek vagy az orvosok helyezték föl neki. – Meg lehetne próbálni akkor legalább a szélcsövet? – kotyogtam közbe –. megmûtöttek! – Tudom. különben otthon mondhattad volna. de napok múltával sem indult meg a bélmûködése. hogy fáj. mert nem elég. Barthát is.már viszik is a mûtõbe. hogy belsõ vérzésed van. idehoztak. fáj – azt hittük volna. Nem lesz semmi gond. s õ azt mondta: – A férje túl van a mûtéten. kicsit nehezebben indul be a bélmûködés. hogy vele lehetek. mosdattam – senki nem is próbálta ellátni. mert ez volt az utolsó. õk tudják. Nem jöttünk volna rá. Kérdeztük az orvosokat. és attól belsõ vérzése volt. Éjfél körül telefonálhatnak. A hasa már akkora lett. El van látva. jól van! Másnap Tibor azzal fogadott: – Képzeld. mert megrepedt. csak legyintettek: – Hát. itt nem foglalkoznak velem fikarcnyit se! – nyögdécselt szegénykém. Valóban el kellett távolítani a lépét. nekem kellett csinálni. milyen jó. itt mûtöttek. mûtét után ez ezzel jár. hogy ide. de még kérnék szépen belõle. talán az is valami. – Te. Még meg is halhattál volna! Hál’ isten. De ne aggódjon! – tette hozzá –. szerezzen egyet. õt kértem meg. – Nem tudunk többet. addigra kész lesz a mûtét. meg kell operálni. Tibike. De csak nem javult az állapota. a legjobb helyre! Igen ám. Szerencsére a szobatársak rendesek voltak. ha kiveszik a lépét. A barátnõm a nõi klinikán dolgozott. megütötted. az fáj. Látod. ha a szél kijön belõle! Ám nem volt az egész klinikán szélcsõ. ez rutinmûtét. másokat is. viszegettem utána az infúziós palackot. mert a többi szerv átveszi a funkcióját. kétszer is beszéltem velük az éjjel. nem kell aggódni! Sétáljon sokat. tudom. Kisegítettem WC-re. Semmi kár nem érheti. a klinikára hoztak! Még szerencse. nem zavarta õket a pitty-putty. használt-e valamit? – Hát mintha valamivel jobb lett volna – felelt az én Tiborom –. fönt fekszik az osztályon.

ha hazaérek. ötezer forintot adunk Bartha doktornak. hétfõ reggel jöjjön át hozzánk vigyázni a kislányra. semmi mással nem foglalkozott. kint leszek a jó levegõn. már az utolsó napok felé haladunk. épp az a rendes portás volt ott. csak a ház körül sétálok. Siess holnap nagyon értem! – kérte szépen. mormogott. azt mondták: hétfõn hazavihetem Tibikémet. Vasárnap meg is állapodtunk. ha panaszkodik a megmûtött hasának tízszeresre duzzadása miatt. hadd kerüljek már ki innen! Azt ígérték. tízre lesz meg a zárójelentés. amikor panaszkodni kezdett: – Te. – Szóljál nekik. ahányszor bejött vizitre. Volt. majd amikor a zárójelentés kész lesz. Szombaton is. ha két óra alatt érek föl a lépcsõn. ne beszélj összevissza! Meglátod. én innen már nem megyek haza! – Micsoda buta beszéd ez – pöröltem vele –. aztán amikor már eltelt tíz nap. Mutattam neki a nagy sporttáskát: – Megyünk végre haza! . nem talált. – Te csak gyere értem a kis Polskival. akkor sem! – felelte. De jó lesz. összesen annyit kérdezett: – Na. Kérdezem a nõvérkét: – Most mi van? – Hát keresett valami gyógyszert. – Na. akkor haladjunk! – és már ott is hagyta. hamar egyenesbe kerülsz! – Nem. de jó korán. minél hamarább elteljen végre ez az utolsó éjszaka is. jól van. elment a gyógyszeres szekrényhez. úgy nyom nekem itt valami – és mutatta az oldalát. lassan kezdett jobban lenni. hadd menjek Tibiért jókor. õk föl tudják hozni – az ötödiken laktunk lift nélkül. Amint hétfõ délelõtt beértem a klinikára. elment haza – válaszolta. a puffadáson kívül van valami problémája? – de olyan hangon. hozza haza mentõ. Végre elhagyták az infúziót. Azt hittük. Akkor javasoltam. amikor kivittem a WC-re. vasárnap is bent voltam nála. aztán nagy nehezen csak elindultak a belei. – Nem várok én a mentõre. én már innen nem jutok ki! – búslakodott tovább. õ megnyomkodta Tiborom hasát. Na. Te legyél itt már háromnegyed tízre.minek miként kell lennie utána. már miért ne jönnél. Toppantó úr. Megint szóltam az orvosnak. Meg is kértem még vasárnap a barátnõmet. Õ meg csak nem javult. vigyél haza gyorsan! Kérek is ma altatót a nõvérkétõl. egész nap nem fogok mást tenni. aki már jól ismert. Na. ott nézgelõdött – aztán eltûnt. akkor meg kezdett igen fájni a bokája. Az én Tiborom meg kezdett nekikeseredni. Csak hát a Bartha doktor olyan volt. s ott azt suttogta nekem: – Te. számít-e az valamit! – kértem. õk tudják. mintha hisztéria lenne.

mert hosszú volt az idõ. ahogy az ember a filmekben látja. – Hát. kérdeztem. hogy a férje tüdõembóliát kapott. Aztán kiküldtek. hogy egy nagy vérrög elzárta a tüdejébe vezetõ. mert lépni alig tudtam az ijedelemtõl. – Hát. Tibikém. Végül elindult a spontán légzése. – Tessék már lejönni velem! – kértem õt. mert elkerült az osztályunkról! – megnéztem. El is kísért. ne hagyjál itt bennünket. Õ k mindent megtesznek. az arca. félreállt a szája. Kérdezgettem mindenkit. – Na. Akkor ijedtem csak meg: ha kicsi baj van. Tibikém. milyen erõs a szervezete. és bementem hozzá. mi van? Tibi? – furcsállottam a helyzetet. a boríték is a Barthának szánt ötezer forinttal. Ám amint fölértem. – Gyere ide. mi van. megvan-e minden. – Beszélj a nõvérkével! Megkerestem a nõvérkét. édesem! – Sírtam persze nagyon. Ott maradtam vele. – Tessék átnézni. de várjon csak egy kicsit! – Vártam. . nem rögtön nejlonzsákban hozzák az ember dolgait. más betegek is voltak ott. amíg újraéleszteni kellett. – Baj? Micsoda? – Tibi rosszul lett reggel. Meg akkor is nagy baj van.– Igen? – Bizony. 55 percig élesztettük újra. kis probléma történt – kényeskedett. hátha õ hallja: – Nagyon-nagyon szeretlek. a kórházban? – Úgy. icipicit el is volt torzulva. baj történt – mondta. Katikám! – szólt az ágyszomszédja. de nagyon kevés az esély. viszem az én páromat haza! – és röpködtem föl az osztályra. de nem tért magához. hogy életben maradjon. és levitték az intenzív osztályra – és a férfi elsírta magát. hogy meg szeretném! – De kibírja? – Valahogy majd csak kibírom – válaszoltam. és le kellett vinni az intenzívre. amit lehet. de nincs eszméleténél. – A férje rosszul lett. de nem tudtak mit mondani. Y alakú vércsatorna útját. – Nem akarom elkeseríteni. látom: üres a Tibi ágya. mi történt. – És mire számíthatok? Mi lesz vele? – kérdeztem halálra váltan. most már csak azon múlik. – Hát hogy lehet az itt bent. Tele volt csövekkel. Mindenki azt válaszolta: õk sem értik. ott volt minden. hogy most itt hagyjál minket! Legyél erõs most. kérlek szépen! Klaudia is vár otthon Téged! Nem azért küszködtünk annyi éven át együtt. és próbáltam beszélni hozzá. s az intenzíven egy doktornõ fogadott: – Az a probléma – mondta –. õ meg odahozta nejlonzsákban Tibi cuccait. Meg szeretné nézni? – Persze.

és egyszerûen nem volt hajlandó fölkelni onnan. egy vérrög elzárta a vér útját. ezen már nem lehet segíteni. Bemutatkoztam neki. nem tudják. A kezelõorvosa. ott megnézhetjük. a férje haldoklik! A folyosón vártunk tán fél órát. – Ne haragudjon már! – kérdeztem tovább –. hogy az agya teljesen leállt. mit mond! – De attól én még beszélhetek. amit ilyenkor szoktak adni? – Az az igazság. s kértem. nem? A következõ napon az intenzív osztály fõorvosnõje elmondta: igen. ami az agymûködést méri. otthon szednie kell. nem? – Hát. * Fölmentünk az osztályra. és akkor meghal a klinikán? Annyit emlegették azt a vérrögöt. dr. úgyse érti. hogy szöget ütött a fejembe: ezek szerint Tibi nem kapta meg a véralvadásgátlót. elköszöntem tõle. nem megy sehová. A barátnõm azzal fogadott: – Te. mert nem sokat láttam az útból. tájékoztasson minket arról: miként történhet meg.Nem is tudom. Sándor László osztályos orvost találtuk meg. a másik helyiségbe kitolják Tibikét. azon a gépen. fönt sétál – a klinika nem áll olyan jó anyagi körülmények között. És elvitték Tibikémet. Olyan hosszú ideig kellett élesztgetni. hogy valakit már haza akarnak engedni. aztán szóltak. már be sem engedtek Tibihez. ha Maguk úgy döntöttek. próbálja meg összeszedni magát. Másnap újra próbáltam babusgatni Tibit. akkor már itt bent is kellett volna kapnia. valami történt: lefeküdt a konyha kövére. a nõvérke közölte: – Most már nem mehetnek be. Megpuszilgattam. mint vezettem haza. azt mondta. Amint kijöttünk tõle. kérni. Még jó meleg volt szegénykém. jól van. hogy otthon véralvadásgátlót kell szednie – felelte az orvos. Olyan szép volt akkor is! A szeme alja csupa könny volt. a Toppantó urat úgy akartuk hazabocsátani. Meg se mozdult. A teste tele volt foltokkal az újraélesztõ géptõl. ahol feküdt szegénykém. Túl sokáig nem kapott oxigént. Bartha nem volt bent. ez a kislány is érezte. csak egyenes vonal mutatkozik. ott mindenütt megsimogattam. mi úgy láttuk. hogy ezt a véralvadásgátlót mindenki megkaphassa! – És ha a klinikának nincs rá pénze. miért nem szólnak a beteg . akkor rám szólt a nõvér: – Hiába beszél hozzá. mitõl.

mi úgy ítéltük meg. nehogy már most elkezdje az orvosokkal! Én is elvesztettem rokonomat. itt valami nagy disznóság történt. – Hát. Aztán lementünk az intenzívre a papírokért. mégse foglalkoztam vele. – Meg szabad kérdezni. akik nem tettek meg mindent – válaszoltam. hogy megmentsem. hozzon be Maga olyan gyógyszert. Mondtam az ottani doktornõnek. már mindegy.családjának: nézze. lehet. Én csak azt kérdezem. én XY helyett – aki operálta és kezelte – nem tudok beszélni. Mindent elõteremtettem volna. . Különben is. hiszen azok már mind átkerültek oda. – Meghalt a férjem. Igaz. hogy megszerezzen gyógyszereket! – Ne haragudjon. az ügyeletes orvos. a jogszabályok ezt ma már engedélyezik. hogy nem is mi akarjuk elolvasni azokat. engem nem érdekel. – Jaj. de mivel történt ez az izé. kik voltak azok az orvosok. rögtön lefénymásoljuk? Ügyvéd jelenlétében vagy ügyvéd kérésére fénymásolhatjuk le azokat. hanem a fénymásolatot. hogy az elõzõ napokban ki volt a nõvér. olyan nagy összeg. hozzáférhetünk-e. és szeretném tudni. hogy az orvosokra fogjam rá! – Ne is haragudjon. igen. és kezdtük fölírogatni. nem lehet elõteremteni? – Nem tudok többet mondani. mire ez a nagy fölhajtás? – vont kérdõre a nõvér. én mit áldozok föl a férjemért. de semmi köze. õ azonnal tiltakozott: – Áh. de ahhoz Magának meg a klinikának semmi. nekünk nem futja rá. nem úgy van az! Csak nem képzeli. Mert én már éreztem. a fénymásolatért fizetni kell. beszéljenek azzal! – Mármint Bartha László doktor úrral. most már nem is kell. a férjem orvosi papírjait megnézhetjük-e? – Hát éppenséggel meg is nézhetik. jogunk van megkapni mindent. de ha igényt tartanak rá. otthon kellett volna szednie. Én úgy tudom. a klinika odaadhatja a papírokat. Azonnal odamentünk a nõvéri szobához. én bizony tudni akarom. amire a férjének szüksége van? – Hát az nem olyan dolog. persze nem az eredetit. ha szólnak. De miért. ez a helyzet. – És doktor úr. mi járatban vagyok. azokat megkaphatják. amit én nem hagyok annyiban. Maga mit gondol errõl. mert némelyiknek a házát kéne eladnia. de abból Maguk úgysem tudnak semmit kihámozni. nem most azonnal. mikor ki volt itt ügyeletben – és szépen összeírtam mindent. mennyibe kerül. nincs rá szüksége. – Jó.

másnap menjek be hozzá az irodájába. hogy egyezzünk meg per nélkül. Három levelet írt nekik: október 19-én. Csakhogy ez az ügyvéd. Ábrahám Lászlóhoz. magamnál tartottam a fénymásolatokat. szeptember 24-én halt meg. az vagy eljön személyesen. a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek az alkalmazottai. Ám õ azt tanácsolta. csak le kell másolniuk! – Áh. Nem egészen értettem ugyan. már aznap délután mehettem a papírokért. arra kiadjuk! Volt Röszkérõl ügyvéd barátunk. ott álltam Tibi nélkül a másfél éves kislányommal – mibõl fizetem én ki az ügyvédet? Vissza se mentem hozzá. akik ugyanannak a klinikának. Végighallgatott. Ha a szakértõ azt véleményezi. December közepén hallgatott meg elõször a rendõrség. elõször meg kell nézetnie az orvosi iratokat szakértõvel. mint Bartha doktor. a Sándor doktor úr azt mondta. Addigra volt már igazságügyi boncolási jegyzõkönyv. és azonnal faxot küldött a klinikára: kérjük az orvosi papírokat. azt mondta: – Csak gyûjtsed a sok pénzt! – Ettõl igen megrémültem. Õ is végighallgatott. foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhetõ. azonnal föl is hívtam. Õ meg egybõl megírta a följelentést is a rendõrségre. Írt nekem meghatalmazást. fizetnem nem kellett érte. azt mondta. forduljak inkább dr. Tibikém 1997. van-e olyan ügyvéd. ahol meghalt. s a jegyzõkönyvet két olyan orvos írta alá. hogy is van ez: ügyvéd ad nekem meghatalmazást. és azt is leküldte faxon. elmentem hozzá. elmeséltem. arra kaphatom meg a saját férjem iratait – de hát õk tudják. leírogatta. Neki már rögtön magamtól azt mondtam. aki nem kér elõre pénzt. elvállalja-e. Tartozásaim voltak. nem tudja elõre. ami úgy összegzett: „ Toppantó Tibor halálát gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás okozta… Gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. mulasztás. amikor megkérdeztem. ha elindul ilyen ügy. mi hogyan történt. valóban mûhiba történt.– De az osztályos orvos. az ügyvéd közben fölajánlotta a Providencia Biztosítónak – amelynél felelõsségbiztosítása volt a klinikának –. nem! Keressenek ügyvédet. hogy nem adtak neki véralvadásgátlót. azokat ki kell adniuk. Le is másolták. Aztán érdeklõdtem. Ábrahám doktor. milyen úton-módon – . az mibe kerül. ha megnyeri az ügyet. vagy ad Maguknak meghatalmazást. igaz – nem is tudom.” Persze a boncolás nem máshol történt. szerintem abból lett a baj. biztosan jobb lesz. . õ kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik. akkor kézbe veszi az egészet. hanem százalékot kap. Vissza is kapta mindkét helyrõl az igazolást: vették. Találtam is ilyet. mint Szegeden. majd azt felelte.

A szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ. A góc felismerésére és kezelésére nem került sor. Addigra elkészült az általunk fölkért dr. ha idõben felismerik a tályog kialakulását. de ugyanilyen sebészeti beavatkozást igényelt volna a lépágyi vagy rekesz alatti tályog kezelése is. hanem a boncolás során talált lelet eredménye… A laboratóriumi és klinikai vizsgálatok eredményei azonban egyértelmûen bizonyították. Onnan dr. Március elején kegyeskedtek leírni: nem ismerik el kárigényem jogalapját. Herczeg László szakértõ ezt írta: „A szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét után heparin profilaxist (megelõzõ véralvadásgátló kezelést) kezdeni. illetve toxinok okozhatták a beteg hirtelen állapotrosszabbodását. és majd jelentkeznek. Ha aztán néha telefonált nekik. Farkas Márton igazságügyi orvos szakértõ szakvéleménye. a szeptikus állapot ezután manifesztálódott. hanem a lépkiirtás utáni szövõdményhez (haematoma. kártérítési per. hogy a beteg kibocsátása szeptember 19-én orvosilag nem volt indokolt. akkor az ok-okozati összefüggésben van a fel nem ismert rekesz alatti tályoggal. A Providencia Biztosító még csak nem is válaszolt egyikre sem. A büntetõügy mellett tehát elindult a polgári jogi. „Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét!” Ábrahám ügyvéd úr azonnal beadta a keresetet a bíróságra. s abban többek között ez állt: „A Toppantó Tibor halálát okozó »gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás« nem élõ emberben felismert kórkép.” Ezt a kórház persze vitatta. persze mindet ajánlottan és a feladóvevényt iktatva. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõthromboembolisatio megelõzésének. így a bíróság kirendelte a debreceni orvosi egyetemet szakértõként. aminek csatlakozó elváltozása a mellkasi gyulladás… A mellkasi gyulladásos folyamatok nem a lépsérülés következtében.” Aztán ezt a szakértõi véleményt decemberben kiegészítette azzal: „A megelõzõ véralvadásgátló kezelés elmaradása ok-okozati összefüggésben áll Toppantó Tibor halálával. Éppen ezen radiológiai leletbõl lehetett következtetni a még néma tályog jelenlétére. hol az a jogász azt válaszolta: szakértõk bevonásával vizsgálják az ügyet. sõt.december 4-én és december 22-én. Ha a mellkasi gyulladás területérõl a véráramba kerülõ baktériumok. hol ez. rostonyos mellhártyagyulladás a gyulladásos góc következménye volt. A léprepedés sürgõs mûtétet igényelt. tályog) csatlakozva alakultak ki. A beteg ekkor még nem gyógyult meg. .

a bírósági tárgyaláson a két szakértõ órákon át vitatkozott egymással. illetve a trombózisból származó tüdõgyulladás miatt létrejött keringési elégtelenség is okozhatta a beteg halálát. hogy „ külön-külön a szepszisbõl. illetve a profilaktikus anticoaguláns kezelés elmaradása okokozati összefüggésben van a beteg halálával. amelyben a thrombocytaszám határértéket meghaladó értéke felhívhatta volna a figyelmet a rögképzõdés veszélyére. keringésjavító fizikoterápia és mellkasi gyógytorna szerepel. Kiss Lajos. s azokból kiderült: a rendõrség számára szakértõként az a szegedi klinikai orvos. valamint azt is. aki a . dr. Gyógyszeres beavatkozást nem alkalmaztak thrombosis megelõzésére. Az eljárás során bûncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. mindenki tudta tehát. A fel nem ismert szepszis. mulasztás.” Mindeközben a büntetõügyet ott fékezték. A laboratóriumi leletek között az 1997. Ráadásul a kórház és a biztosító továbbra is ellenszegült.” Megkaptuk az iratokat. korszerû. 98 márciusában – amikor már indult a parlamenti választási kampány. Az ottani orvos szakértõ azonban kitért. A keringésjavító fizikoterápia az. A vérrögképzõdés megakadályozására tehát nem történt meg minden intézkedés. A kezelés hiányossága az oka nagy valószínûséggel a klinikai halált okozó rögembolizációnak. ezért az eljárás befejezésérõl határoztam. szeptember 19-i lelet az.” Dr. A pesti orvosi egyetem igazságügyi orvostani intézetétõl lényegében ugyanaz a vélemény érkezett: „A vérrögképzõdés megelõzésére kizárólag gyógytornász beavatkozás szerepel az orvosi dokumentumok között. Azt írta: „Határozott szakértõi vélemény nem adható.” Ezek után még a miskolci Igazságügyi Orvostani Intézetet is kirendelték.” November végén. szakszerû orvosi ellátás. bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás miatti heveny légzési-keringési elégtelenség az alkalmazott.elhárításának. Ebben légzõtorna. a bíróság kénytelen volt újabb szakértõt bevonni. Farkas Márton ezt elfogadta. ezt írták: „Az életmentõ lépeltávolító mûtét után szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás. és tulajdonképpen semmiben sem értettek egyet. hogy Bartha doktor is indul – határozatot hozott a szegedi rendõrkapitányság: befejezi az eljárást. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg. amely visszeres rögösödés megelõzésére szolgál. A thrombosis megelõzésére szolgáló kezelés e tekintetben hiányos. járt el. semmilyen kérdésre nem adott választ. A gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. gyógykezelés ellenére nevezett halálát elháríthatatlanul eredményezte. ahol csak tudták. Itt van.

” * Csakhogy mindeközben lezajlottak az országgyûlési választások. A pert megnyertük. majd 1998 októberében rendelték el a nyomozást – 1999 májusáig nem történt semmi. Bartha László volt. a szegedi városi ügyészség elrendelte a nyomozást. Ábrahám ügyvéd úr akkor kérte is a megyei fõügyészségtõl. hogy 1997 szeptemberében tettem meg a feljelentésemet. Mit tehetett. a megyei rendõr-fõkapitányságra bízva. Igaz. Ott azzal kezdték. mulasztás. Öt hónap múlva a fellebbezést elutasították. Kiss úgy adott szakvéleményt. Mindenesetre dr. legfeljebb . ha egy-két sört megivott. Úgyhogy Ábrahám ügyvéd úr. hogy az ügyben érintett . Majd pedig – ahhoz képest. Õ feljelentésem megtételekor és a cselekmény elkövetésekor a SZOTE Traumatológiai Klinika alkalmazottja volt. Igaz. A – persze szintén Szegeden mûködõ – megyei fõügyészség elutasító határozata így szólt: „Az elfogultsági kifogás alaptalan. Úgyhogy megfellebbeztük a megszüntetõ határozatot. amikor panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Fõügyészségre.” Valamint keresetet is adott be a bíróságra a rendõrség államigazgatási határozatának megváltoztatására. szó szerint idézték benne azokat a megállapításokat. Az a tény. hogy nem Bartha képviselõ úr ellen indították el a nyomozást. „Elõadom. Farkas Márton szakvéleményébõl egyetlen hangra sem reagált. de tudomásom és tájékozódásom szerint férjem kezelõorvosa dr. hogy elfogultság miatt zárják ki az ügybõl a Szeged Városi Ügyészséget. Jelen feljelentésem alapján vele szemben büntetõeljárás megindításához elõzetesen mentelmi joga felfüggesztésére van szükség. s Bartha doktort a Fidesz színeiben képviselõvé választották. hogy a feljelentést eredetileg ismeretlen tettes ellen tettem meg. alávaló rágalom. Bartha közben a parlamenti képviselõség mellé a helyi választásokat is megnyerte. de ennek ellenére ugyanarra jutottak: „Gondatlanság. a nyomozás lefolytatására kötelezésre. hanem ismeretlen tettes ellen.boncolást is végezte. persze rögtön följebb tolva. és Szeged polgármestere lett. hogy dr. abban már másképpen volt kénytelen fogalmazni az én nevemben. de ma országgyûlési képviselõ. szakmai szabályszegés nem állapítható meg. hogy ha Bartha doktorék megelõzõ véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. S õ szakvéleményében leírta: Tiborom „ idült alkoholista volt” Amibõl egy szó nem igaz. akkor Tibornak nem kellett volna meghalnia.

Az ETT – ahogy kell – lesöpörte az asztalról az összes eddigi szakvéleményt. annak a hátán is föláll a szõr. Olyanokat írtak. amely azt támasztaná alá. A halált elõidézõ okfolyamat elindulását követõen a kezelõorvosok a megfelelõ intézkedéseket megtették… A heparinkezelés elmulasztásával a foglalkozás szabályait nem sértették meg. hát eddig jutottunk. Abból kiderül: a rendõrök – miközben az országban már jószerivel nem volt olyan orvos szakértõi intézet. a legmagasabb orvosi fórum hogy közölheti. vannak szakmai protokollok. íródnak szakmai kollégiumi állásfoglalások! Csak ezek a korábbi szakértõket támasztanák alá! Úgyhogy az ETT szerint „ ennek megfelelõen adott esetben a profilaktikus antikoaguláns kezelés beállítása az orvosi mérlegelés körébe tartozott. Nos. De tényleg. nem áll rendelkezésre. hogy megoszlanak a vélemények. önmagában nem alapozza meg a Szegedi Városi Ügyészség kizárását. hogy az ügy tárgyilagos megítélésében bármi befolyásolná az ügyészséget. azt meg különösen el tudják képzelni.Szeged megyei jogú város polgármestere. ha éppen arról van szó.” A rendõrség határozata természetesen egyetlen korábbi szakvéleményre sem hivatkozott. kizárólag erre. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak azonban sokan jól ismerik az általános hozzáállását is. betartották-e a szakmai szabályokat. hogy tulajdonképpen nincsenek szakmai szabályok? Hiszen ez ezt jelenti. Például: „A lépeltávolítást követõen végzett profilaktikus antikoaguláns kezelés indokoltságáról megoszlanak a vélemények. amely ne foglalkozott volna Tiborom dolgával – új véleményt kértek az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. talán még léteznek érvényes tankönyvek. Hát attól. amelyben a parlament egészségügyi bizottságának tagjáról van szó mint esetleges vádlottról.” 1999. Föltápászkodunk. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg a kezelõorvosok részérõl. És ma lesz a polgári perben az utolsó tárgyalás. Ugyanis azt aztán nem lehet mondani. talán ítélethirdetés is. hogy aki tud olvasni. június 1-jén született meg a Csongrád Megyei Rendõrfõkapitányság határozata a nyomozás megszüntetésérõl. „A leírtak alapján a nyomozás bûncselekmény hiányában történõ megszüntetésérõl kellett határoznom”– zárult a verdikt. Olyan további adat pedig. Nyilván nem véletlenül.” Én nem vagyok jogász – de azt azért egyáltalán nem értem. kimozgatjuk . mennünk is kell! – fejezi be Kati nagyot sóhajtva. hogy az eddigi szakértõi vélemények ne lettek volna egyértelmûek. mindjárt fél tíz. az ETT-ére. mit fog szólni az ETT olyan ügyhöz. és ezért annak elmaradása nem kifogásolható” Tehát „ .

kinek a jogaira gondol. – Magyar állampolgár vagyok. – Ismerik azt az ETT-szakvéleményt. Ábrahám doktort helyettesítõ ügyvéddel. Mindenki ismeri. ebben az ügyben büntetõfeljelentés is született. dr. s átbandukolunk a bíróságra. Csikós doktornõ a biztonság kedvéért ismerteti. – Büntetõeljárás is folyik ebben az ügyben. tehát szempontjai büntetõjogiak? – intéz körkérdést a bírónõ. ami voltaképpen csak ahhoz a közismert tényhez újabb adalék. – Maga kicsoda? – fordul felém az ügyvéd. majd megadja a szót a felperes. akivel még soha nem találkoztam. ügyvéd úr? – szeretné tisztázni a dolgot a kedves. ha kellõen exponált személyiségrõl van szó. okos bírónõ. A biztosító ügyvédje szemrevételez. anélkül hogy megjelölné. meg arra. Személyiségi jogokra hivatkozik. – A bíróság a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt elutasítja – hangzik a verdikt Csikós doktornõtõl. de hát kellett nekem elvállalni ilyen sok tévészereplést –. úgyis most dõl el. késõbb „ át” a betegek oldalára – nem tartaná hát helyesnek. aki a bíróság nyilvános tárgyalásán hallgatóságként van jelen – veszem föl a kekk stílust. s amely nem ebben az ügyben.megmacskásodott tagjainkat. . milyen kisváros a Szeged nevû nagyváros is. Egykor ennek a klinikának a jogtanácsosaként dolgozott. Ábrahám László ugyanis – nemhiába volt a rendszerváltást elõkészítõ Nemzeti Kerekasztal résztvevõje a harmadik oldalon – aggályosan korrekt ember. abbahagyva a mellébeszélést. jobbnak látom befogni a szám. Csikós Klára. ezért kérem a zárt tárgyalás elrendelését – kötné az ebet a karóhoz a biztosítós ügyvéd. kirúgnak-e vagy maradhatok. én valahogy véletlenül azonnal a gyönyörû fiatal nõ mellé telepszem le. – Kende úr! – szól rám a bírónõ. hanem a büntetõeljárásban született. állt ha õ képviselné a bíróság elõtt is az asszonyt. Velõtrázóan szép ügyvédjelöltnõjét azért elküldte hallgatóságként. amelyet nekem tegnap küldött meg az ügyészség. nem köteles mindenki ismerni önt! – Ezzel nehezen tudnék vitatkozni. – Pontosan mire hivatkozik. majd mindenekelõtt kéri a zárt tárgyalás elrendelését. * Ott találkozunk a Toppantóné ügyvédjét. Toppantóné ügyvédjének.

– Úgy tudjuk. most már tulajdonképpen jól van. – Jelen perben bebizonyosodott: semmifajta szabályszegés nem történt felperes férjének gyógykezelése során. – Mennyit tud havonta keresni? – Annyit. mondván. E perben teljesen egyértelmûvé vált. hogy felperes férje halálának bekövetkezése a megelõzõ véralvadásgátló beadásának elmulasztásából következett. ruházkodásra. – És a vendégköre a fodrászatban? – Hát az nagyon kevés. mint dolgozunk. hogy anyukámék segítenek. ez a többi kollégámmal is így van. a kislányom óvodai költségeire. hogy nem halunk éhen a kislányommal. mi lesz. a kislánya pszichés állapota rendezõdött azóta. amennyibõl ki tudom fizetni a rezsit és éppen. beilleszkedett az óvodában. pedig nem engednek minket másképpen dolgozni. hogy idõben el tudjon menni a gyerekért? – Középmûszakos vagyok. Próbálom földolgozni a történeteket. – . – Felperes! – szólítja Toppantónét a bírónõ.– Keresetemet változatlanul fönntartom. – Konkrétan menyi jövedelmet tud hazavinni havonta? – A vállalkozóként kötelezõen befizetett összegek és a lakásrezsi befizetése után tízezer forintom marad kettõnknek étkezésre. – Mi a helyzet azzal. Így van ez? – Igen. kérem a Tisztelt Bíróságtól határozat meghozatalát. Ezért kérem a kereset elutasítását! – Tisztelt Bíróság! – a felperesi ügyvédnek van slusszpoénja. de erre csak januárig van lehetõségem. Utána nem is tudom. de az az igazság. – Legyen szíves fölállni! Hány éves most a kislánya? – Három. – Akkor tessék! – Tisztelt Bíróság! – emelkedik szólásra a biztosító ügyvédje. Az önkormányzat is megvonta tõlem a nevelési segélyt. – Ezt hogy tudja megoldani? – Csak úgy. Többet ücsörgünk. hogy a papája halála nagyon megviselte õt. – És ön? – Hát változóan. melyik számlát fizessem ki. Minden hónapban választanom kell. van kérdése? – Nincs. – Alperes. További bizonyítási indítványom nincs. Az eljáró orvos mindenben a szakmai szabályoknak megfelelõen és a legnagyobb gondossággal járt el. vállalkozó vagyok.

Toppantó Klaudia számára 1 millió forint nem vagyoni kártérítés. amely interjút közöl ezen orvosi témakör legelismertebb magyar szaktekintélyével. és amely éppen errõl szól. illetve félve a túladagolás okozta kockázattól. Ennél jobban talán semmivel nem lehetne indokolni a megelõzés szükségességét.és térdpanaszokkal operáltak hatvan százaléka kapott trombózist. rendû felperes. ha valaki nem adja be a megfelelõ ideig a megfelelõ mennyiségû véralvadásgátlót. Az alvadásgátlók bevezetése elõtt a csípõ. – Már az is veszélyes lehet. és kötelezi I. Pedig a magas halálozási statisztikák mellett nem elhanyagolható az sem. s közülük hat-nyolc százaléknyian tüdõembóliában haltak meg. hogy évente körülbelül 8 milliárd forintot tesz ki az a táppénz. Van még valakinek elõadnivalója? Senkinek? Akkor a tárgyalást berekesztem. – Ez nem tudományos tanulmány. illetve II. Blaskó György – Magyarországon az orvosok kellõ ismeretek hiányában. ennek következtében több ezer ember trombózist kaphat. ez egy napilapcikk! Ha az illetõ professzor szaktudományos lapban megjelent tanulmánya lenne.a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke – olvassa föl a bírónõ. – Ha az orvosok a megelõzésben valamit rosszul tesznek. valamint a kamatok. majd szólunk. Én tíz az egyhez adnám Toppantóné ügyének gyõzelmét. Az engedély birtokában máris lecsapni próbál. leplezni próbálva idegességünket.Becsatolok egy újságcikket. s tüdõembóliában meghaltak szinte alig akadnak köztük. de hiba is legyen. – És átnyújtja a bírónõnek a cikket. rendû felperes számára . II. de senki nem akar fogadni velem. ha egy lábtörés gipszelése alatt a kezelõorvos nem alkalmaz elegendõ ideig véralvadásgátló gyógyszert. s zavart kvaterkázásba fogunk. ha ítéletet hirdetünk! Kizúdulunk a folyosóra. Jó fél óra múlva mehetünk be. de ez nem! – Jó. Toppantó Tiborné számára 3 millió. akkor figyelembe vehetõ lenne. – Bírónõ! Pillanatra belenézhetek a cikkbe? – közelít a pulpitushoz a biztosító ügyvédje. Ezért a Thrombosis Társaság tagjai az orvosi szakkollégiumok véleményeit is összegyûjtve az egészségügyi miniszterhez fordultak: ezután ne pusztán mulasztás. Blaskó György. s az ítélet úgynevezett rendelkezõ részét állva hallgatjuk meg: – A bíróság megállapítja alperes kártérítési felelõsségét. Csakhogy – mondja dr. amelyet a trombózisos betegek munkából való kieséséért fizet az állam. rendû felperes. tessék kifáradni. s közülük évente kétezren tüdõembóliában meghalnak – állítja dr. nem mindig ezt a kézenfekvõ megoldást választják. A gyógyszer alkalmazása után a trombózisosok száma kettõ-négy százalékra csökkent.

masszív tüdõembolizáció következtében bekövetkezett keringés. jobb boka gipszrögzítése. hogy Toppantó Tibor halálát egy vérrögképzõdés folytán elõállott. Az indokláshoz már leülhetünk: – Toppantó Tibor – aki az I. A bíróság álláspontja szerint az orvosok esetében felállított . megelõzõ Heparin adása.további havi 6 ezer forint járadék megfizetésére. Jelen esetben ez a módszer került alkalmazásra. az embolizáció feloldása) során megfelelõen és cél szerint végezték. ebben a vonatkozásban gondatlanság vagy mulasztás nem állapítható meg. Így reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysor elhárítására. Egyik leghatásosabb az úgynevezett profilaktikus antikoaguláns kezelés. a beteget már a mûtét után két nappal mobilizálták. de rendelkezésére álló. annyiban. ETT IB által készített véleményt – azt állapította meg. és ezt követõen az alperes Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikájára szállították… – a bírónõ részletesen. életveszélyes vérzést hozhat létre. illetve a nem általa beszerzett. Ugyancsak megállapítható. Ezen kezelés azonban veszélyt is rejt magában. Azon tények ismeretében. hiszen a betegnél vérrögképzõdés és ezt követõen trombolizáció indult meg. hogy a jobb boka zúzódását szenvedte el. a szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét elvégzése után Heparin profilaxist kezdeni. alaposan ismerteti a történteket. majd így folytatja: – A bíróság – elfogadva az általa beszerzett szakvéleményeket. amely miatt gipszkötést kellett felhelyezni. rendû felperes édesapja volt – 1997. Ezt az ellátást folytató orvosok nem alkalmazták. A bíróság – osztva a szakértõk által kifejtett álláspontot – úgy foglal állást. a beteg megfigyelése. hogy ha a sérültnek a vizsgálatok során fel nem ismert sérülése van. szeptember 11-én szenvedett közlekedési balesetet. elhárítására. A vérrögképzõdés megelõzésének másik hatásos módja a beteg korai mobilizációja. ami miatt a lépét el kellett távolítani. hogy az ellátó orvosok a különbözõ beavatkozásokat (lépeltávolítás.és légzésleállás miatt elõállott oxigénhiányos agykárosodás. másodlagosan pedig az ezt követõen kialakult tüdõgyulladás és keringési elégtelenség okozta. A vérrögképzõdés megakadályozására számos módszer ismert. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõembolizáció megelõzésére. valamint léprepedést. rendû felperes férje és a II. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem volt eredményes. utókezelés. hogy Toppantó Tibornál Heparin profilaxist kellett volna kezdeni.

mivel jogellenes magatartásával kárt okozott. Ennek során tekintettel volt arra is. vagyis nem állhatott volna elõ az a helyzet. tehát – ha már most nem polgári jogi szóhasználattal élünk – éppen az az orvos. Ítéletben rögzítette: a klinika. A Heparin profilaxis alkalmazásának ellenjavallataként említett. felelõs az õ haláláért. közben elmélázom: furcsa dolog ez a jog. és amennyiben valóban a vérzés ennek következtében elõállott volna. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak. életveszélyes vérzés kapcsán a bíróság rámutat arra. A bíróság túlzottnak ítélte meg a felperesek együttesen 10 millió forintos kárigényét. ezzel megsértették a rájuk elõírt jogszabályi kötelezettségüket. Magyarán elmarasztalta dr. hogy a vizsgálatok során még fel nem ismert olyan sérülései lehettek a betegnek. Mivel ezt elmulasztották (és ennek következtében indult be a halálos ok-folyamat). amelyek életveszélyes vérzést hozhattak volna létre. aki kezelte Toppantó Tibort. Bartha László képviselõ és polgármester doktor urat. Engem ez lenyûgöz. hogy elveszítették a család anyagi támaszát. Mindezen szempontok mérlegelése mellett a bíróság úgy foglal állást. Rámutat még e körben a bíróság arra is. hogy ez elméleti feltételezés. vagyis a kártérítési felelõsség megállapításának alapjául szolgál. hanem valóban az érintett számára és javára. a független bíróság – és hiszem: nem lehet könnyû dolog függetlennek lenni Szegeden a szegedi polgármester elleni ügyben – kimondta a kórház felelõsségét. Íme. hogy az alperes kórház kártérítési felelõssége fennáll. illetõleg a szükséges intézkedéssel az elhárítása érdekében be kellett volna avatkozni. ami az anyagiakon túl érte felpereseket. hogy a szükséges kezelés elmulasztása következtében létrejött a vérrögösödés. valamint arra a veszteségre is. A bíróság álláspontja szerint mindenképpen meg kellett volna tenni a vérrögképzõdés elkerülése érdekében szükséges kezelést. A bírónõ fantasztikus empátiával adta elõ ítéletét és annak indoklását: végig Toppantónéhoz beszélt. ami azt jelenti. hogy nem lesz semmi! .legnagyobb gondosság követelményébe a heparinizálás alkalmazása is beletartozott volna. esetlegesen elõálló. s ezt az összeget ítélte méltányosnak. hogy a teljes feltárás már megtörtént. azt egyrészt fokozott figyelemmel kísérve idõben észlelni lehetett volna. és ez a jogellenes magatartás egyben neki felróható is. hogy a Heparin profilaxis alkalmazására a beteg esetében már a mûtét elvégzése után került volna sor. S mindeközben a büntetõügybõl teljesen nyilvánvaló. ami egyben a magatartás jogellenességét is jelenti. mert kifejezi: nem csak úgy a vakvilágba hozott ítéletet. mivel õ tehet Toppantó Tibor elhunytáról. Az azonban tény. Igaz.

bár még nem jogerõs ítélet birtokában –. Mindig köszönünk neki. a Magyar Orvosi Kamara mit fog tenni: kész kottából tudom olvasni. nem kell etikai eljárást lefolytatnia. amit a kezelés során tanúsítaniuk kellett volna” – így a cikk. és apu föntrõl néz minket. Megvárja a büntetõügy lezárását. Hogy hétköznapi szóhasználattal azt mondhatjuk – immáron bírósági. és akkor nap mint nap kettesben mentünk ki a temetõbe. A legelsõ alkalommal azt suttogtam Klaudiának: – Apu itt fekszik. hogy elfelejti megemlíteni dr. az énekel nekünk. Arról aztán már jobb nem is elmélkednem. én magam sem voltam képes elhinni. miért sírsz? – Mert itt van apukád. névvel kellene szólnia. én milyen rémes állapotban érkeztem meg. apró figyelmességként többes számba téve azt. * Toppantó Katit az ítélethirdetés után egy dologról még meg kell kérdeznem. De ahányszor ide kijövünk. és alszik. Késõbb sem mondtam neki semmit. hogy ez tényleg megtörtént. konkrét személyrõl. anyukám és a nõvérem átvitte õt a másik szobába. „A beteget kezelõ orvosok elmulasztották a legnagyobb gondosságot. másfél éves. hogy nem igazán értette. látva. hogy nem történt foglalkozási szabályszegés. És nincs. Aztán megvolt a temetés. Bartha László vétkes Toppantó Tibor halálában? Persze. s ara hivatkozva kimondja: nincs mit vizsgálnia. meg amikor elmegyünk. – De miért? Mi van vele? – Alszik. A polgári jogi ítélettel meg nem köteles foglalkozni – ha egyszer nincs kedve hozzá. hogy a Délmagyarország. A pici lányom azt kérdezte: – Anyu. Bartha László nevét. Akkor nem is tudtam volna neki semmit mondani. bármennyire is nem szeretek kíméletlenkedni: – Mondja. Szeged napilapja néhány nap múlva úgy tudósít „Elmarasztalták a SZOTE-t” címmel az ítéletrõl. dr. amikor kiérünk. ugye apu is tologatott engem? . aminek egyes számban. – Olyan kicsi volt még. csak azt látta.Értem én: más a polgári jog. hogy én rettenetesen zokogok. a kis Klaudiának mikor mit mondott az apjáról? – Amikor Tiborom halála után hazamentem. amelyben vétkességet is kellene bizonyítani. de ez nem büntetõjogi megfogalmazás! Már az is sokatmondó. – Szia. és megint más a büntetõ. itt van a kismadár. hiszen a rendõrség-ügyészség megállapította. – Amikor kicsi voltam. apu! – értette meg a kislány.

a hatalmat komolyan kell venni. Elõkerül szerkesztõ. amikor megérkezem Szegedre. Várakozunk a Kárász utcai könyvesboltban. Nem tudni egész pontosan. már jócskán elmúlt négy óra. és az orvos nem jól kezelte. mi történt? A dékán nem engedélyezte. a játszótéren Klaudia azt mondja a kis játszótársainak: – Az én apukámat megölték. Tudod. ha pedig õk ott forgatni óhajtanak. anyu? – Megölték. az egyetem legnagyobb elõadótermére van szükség. hiába a több száz jelentkezõ. Nocsak. * Hónapokkal késõbb még apró ízelítõt kapok: a politika tényleg nem a viccelõdés terepe. mennyien szeretnének részt a rendezvényen.– Igen. amit akarnak. hogy beférjenek. Ebbõl még nem feltétlenül kellene messzemenõ következtetéseket levonni. amikorra hirdették az író-olvasó találkozót. õ is tologatott. s ottani barátaim ki akarják használni az alkalmat. vezetõ szerkesztõ. Nos. ha fél órán belül nem egészülne ki a történet újabb adalékkal. majd nagy vitára várnak az egyetemre: együtt a medikusok és a joghallgatók mindkét témáról beszélgetni akarnak velem. mégiscsak illetlenség nélkülük elkezdeni. mert írásba persze nem adta. a tévések magukra vessenek. meg is kellett változtatniuk a helyszínt. és megölte. Mi több. Négy óra húszkor kezdeményezem. õk nem jönnek forgatni. alaposan megszervezik a programomat. talán ne várassuk tovább a szép számban megjelent olvasókat. Punktum. Aztán másnap délelõtt a helyi magántévé vesz föl mûsort velem. új hír fogad: elmarad az egyetemen a vita. hogy hát akkor ez a vita nem lesz. Inkább majd az országost megelõzõ szegedi egészségügy-privatizációval foglalkoznak. A könyvesboltiak inkább elõbb telefonálnának. kicsim. aki orvosjogot tanít joghallgatóknak. hogy apu bent feküdt a kórházban. Bartha László vezette helyi önkormányzat tulajdona. Vagy visszavonta korábbi engedélyét. Vagy letiltotta a vitát. A városi tévé a dr. Érkezésem délutánján – értesítenek jó elõre – író-olvasó találkozón dedikálom együtt elsõ mûhibakötetem és új könyvem a Postabankról. nem orvosi mûhibákkal. amikor fölmérték. hogy a bölcsõdében. – De miért itt van. s mind megnyugtatják a könyveseket: tegyenek. ott forgatni akar a városi tévé. . – És azóta is sokszor elõfordul. Másik mûhibaügyben készülök ismét Szegedre. de hát még nem érkezett meg a városi tévé stábja. Csupán telefonon közölte Ábrahám László ügyvéddel.

Már alig-alig volt magánál. néha kissé döntésképtelen. Fertõzésben. ha nem fiú. veleszületett immunhiányos szindrómáról. úgy tûnik. Viki négy nappal a szülés tervezett idõpontja elõtt befeküdt. Az orvosok összevissza beszéltek. aztán már hetente jártak a docenshez. ezt a docenst mindenki dicsérte. sokat segített. . amelyeket összekötve rajzolódott volna ki a lázgörbe. Áttolták az ágyat a mûtõbe. Több ismerõsnél informálódtak. nem jön ki a baba. Azt nem lehet tudni. Hogy náluk természetesen minden szülés papás. mert egyszer sem mértek lázat. simogatta a karját. ami természetes. mert sokat hallottak az itteni bababarát és mamabarát módszerekrõl. olykor alig kapott levegõt. hamar beleegyeztek. talán jobb lenne megcsászározni Vikit. aztán a negyedik naptól 39 foknál. amikorra ki volt írva. beszélgetett vele. és egyre rosszabbul lett. – Kedves volt. vizes ruhával törölgette a homlokát. Kéthetente. Makkegészséges volt. Átvitték az intenzív részlegre. de hát mit kell eldöntenie a szülészorvosnak? – nevetett Viki legjobb barátnõje. a nap nagy részében eszméletlenül feküdt. Menetrendszerûen azon a napon kezdett vajúdni. Mindketten nagyon fáradtak voltak már. Szóval valamikor a harmadik-negyedik napon Viki belázasodott. hanem valaki két egyenes vonalat húzott: elõször 37 foknál. fejlett és hatalmas. Utólag – amikor a kórház kiadta az iratokat – a lázlapon nem csillagok jelölték egy-egy mérés eredményét. A harmadik héten kivették a méhét. akár be is lehetett volna fonni. viszont kedvelnek mindent. de ez már nem számított semmit. s Krisztián fél óra múlva már bömbölt harsányan – õ szerencsére nem fáradt el. és nem is olyan vészesen drága! A terhesség alatt semmi gond nem volt. István bent volt vele végig. biztatott. nem bírt fölkelni. nem hívei a durva beavatkozásoknak. aki már kétszer is nála szült. pedig csak benne maradt a méhlepény nagy része. Akkora haja volt. Beszürkült. Vikinek pár nap múlva láza lett. – Igaz. és gépekre kötötték. Az ötödik órában a docens azzal állt elõ. Staphylococcusról.*** Azért ebbõl a kórházból akartak szülészt választani. mikortól. Pontosan a Semmelweis-napon meghalt.

a hasa. a mamája a harmadik gyerek után otthon maradt – ma már mindketten nyugdíjasok. eleinte nyomozó volt. Edina óvónõképzõ fõiskolát végzett. Edina bújta a szakkönyveket. Megvizsgálta az asszonyt. majd kinevezett hivatalvezetõje lett. ebbõl szülés lesz. s eleinte minden rendben is volt. de azzal. ebbõl már bármelyik pillanatban baba lehet. s nem vette el a kedvüket. Az orvos zártnak találta a méhszáját. útközben fölvették Edina édesanyját is. A szülei szendrõiek. Szabó Sándort. Mentõt hívtak. csütörtök reggel Edina bement Szabó doktorhoz vizsgálatra. Azt mondták. fáj a dereka. nem kevés pénzért. S úgy is lett. salátával. 21 évesen ment férjhez. amint tanácsolták. be sem kellett hívni. ám az óvónõi munkát betegsége miatt abba kellett hagynia: nem tudott egyetlen dalt sem elénekelni a kicsiknek. Szabó doktor éppen ügyeletes volt. nagy baba lesz. kék szemû nõ. hogy nyolc hónapig nem jött össze a dolog. Este Edina érezte is. garázdaságtól kerékpárlopáson át a sikkasztásig mindenfélét nyomozott. Eljártak a családtervezési tanácsadóba. igaz. fekete hajú. aztán Edelényben a kapitányság megbízott. Lezajlottak a szokásos . még nincs harmincéves. 91 végén lett terhes. tömte magát gyümölccsel. szólt neki. pár órán belül szülni fog. hogy a babája a lehetõ legegészségesebb legyen. azt mondta. Hét körül ért haza a férje. Zavartalan volt a terhesség. ez negyven kilométernyire van Miskolctól. valóban kezd nyílni a méhszája. tervezték. 96 nyarán szerelt föl rendõrnek. ahol megnyugtatták õket: mindketten egészségesek. a kazincbarcikai kórház szülész-nõgyógyászát. akárki meglássa. õ grammra pontosan ennyit szedett föl. elvégeztette az összes létezõ vizsgálatot. a kiíráshoz képest így is már néhány nappal túlhordta a gyereket. Július 2-án. s száguldottak be Barcikára. hogy gyerekük legyen. rendes is volt.Edina a saját gyerekére vágyik Tiszóczkiné Svidró Edina törékeny. Akarták. úgymond fogadott orvosként minden egyes vizitért fizettek neki. az égadta világon mindent igyekezett úgy tenni. jó orvos – kedves is volt. sikerülni fog. A könyvek szerint ekkora babával tizenkét és fél kilót szabad és kell hízni. ajánlották neki dr. csak próbálkozzanak kitartóan. úgyhogy hazaengedte. de az nem baj. A papája technikus volt a szénbányában. ideje indulni. A Rendõrtiszti Fõiskola „ táltosképzõjére” ment. a doktor úr azt mondta.

majd nyöszörögve kiabált a nõvéreknek. nem tudom mozgatni magam. elaltatták. nem igaz. – Mi az. törülközõt. Éjfél körül Szabó doktor úgy döntött. Visszahúzták. burkot repeszt. úgy érezte. szivacsot. s szólt. * Szombat délután tért magához elõször. keljen föl. mosakodjon meg rendesen. és alig kapott levegõt. Vagy inkább elveszítette az eszméletét. piros bõrû – de makkegészséges. fájt a hasa. de nem sikerült. csak 7én. Jött-ment. most csak pihenjen! – Edina mozdulni is alig bírt. ki tudja. Valahogy nagy nehezen meg is tisztálkodott. Átvitték a mûtõbe. egészséges! – örvendeztette meg a nõvér. ez a helyes. – Nem tudok fölkelni – vallotta be a nõvérnek –. hogy az kapja a hálapénzt! – Igaz. de csak a gyerekét akarta látni. válaszolni is alig bírt. Picike volt. picit tán sûrûsödtek. nem tágul eléggé! Jóval késõbb egy másik szülõnõ azt mondta: – Persze hogy megcsászározott. átadni meg nem akart másik orvosnak. . ráncos arcú. Mire hajnalban Szabó doktor közölte vele a verdiktet a szülés helyetti császármetszésrõl. már annyira kimerült. de nem túl gyorsan. – Majd hozzuk holnap szoptatni. hogy végig hallotta a baba szívhangját. s ketten szabályosan kihúzták Edinát a mosdóba. fekete hajú. nézze meg. péntek reggel elutazott külföldre. behozta a babát. ólomból van minden tagja. Másnap reggel bejött a nõvér. menjen ki a zuhanyzóba megmosakodni. akkor biztosan így van jól. de annyira össze volt zuhanva. hogy nem tud? Nehogy már egy császármetszés után ne bírjon egyedül kimenni! – De hát nem faksznizok. hogy szinte azonnal elaludt. A benyitó nõvérnek könyörgött. mondjon már róla valamit. Nem kapott rendesen levegõt. és otthagyták.elõkészítõ mûveletek. felülni sem! Nem tudom. valamint rábízta magát az orvosra: ha õ azt mondja. kedden került elõ legközelebb. s este tíz körül már a szülõágyon feküdt. kezébe nyomtak szappant. vigyék vissza az ágyába. – Kisfia van. fekve megfordulni sem bírok. kettõs látása volt. a lába szinte egyáltalán nem mûködött. egy tény: a doktor utána jó ideig valóban nem volt bent a kórházban. Tízperces fájásai voltak. Edina próbálkozott is. mi ez. s engedett Edina kérésének. de az megnyugtatta. mert egyedül nem képes fölkelni. Rettenetes fájdalmai voltak. Edina az éjszaka során egyre fáradtabb lett. valahogy nagyon rosszul vagyok. – Bejött másik nõvér. hajnalban aztán közölte: – Megcsászározzuk. pedig közben is irtózatosan fájt a hasa.

este hat óra lett. Végre elõkerült Szabó doktor: – A mûtét jól sikerült. Aki képtelen volt kimenni hozzájuk. sem az édesanyjával. csak Edina nem ébredt föl. senki nem szólt hozzájuk egy szót sem. Ballonnal lélegeztették. A szülei délelõtt óta toporogtak a mûtõ elõtt. – Legyen kedves. Fél nyolc körül aztán látták. semmi baj. mindenét fájdítva inkább aludt. rohanva. sógorok. Mert innentõl sokáig. doktor úr? Mi van vele? – Semmi baj. sokkal késõbb. kitisztították. karba font kézzel megállt az ajtóban. szédelegve. testvérek mind ott tolongtak. ki van itt nyalva a picsája. be a liftbe. Nagy nehezen elõkerült az ügyeletes orvos. Férj. papa. sokkos állapotba került.Délután természetesen jött látogatni az egész család. Nem értették. nagyon rosszul vagyok! – Nõvérke! – próbálkozott a mamája. mama. minden rendben lesz. Arról sem tudott. Végül is kitolták az ágyával a folyosóra. úgyhogy átvitetjük Miskolcra. Hogy ezután napok vagy hetek teltek el. de nem tudott beszélni senkivel. szóljon az ügyeletes orvosnak. Csak utólag. hol ott közben fölvágták. és elment. Néha ugyan föl-fölriadt. mi ez. amint kitolták a mûtõbõl. s kérdezte: – Hogy van. doktor úr! – Jól van – felelt Szatmári. Spontán nem lélegzett. az orvosi iratok alapján tudta rekonstruálni a történteket. nagyon mély kábulatba. Edina mindebbõl szinte semmit nem hallott. Mi történt vele? Július 7-én. s mindenesetre mosolyogva zsebre tette a hálapénzt. Szatmári doktor. Kómában volt. hogy hol itt. a mûtét utáni ötödik napon fölnyitották a császármetszés sebeit. operálták. Látták is a lányukat. A mamája szeretett volna . csak annyit nyögött ki: – Szóljatok az orvosnak. Edina ma sem tudja pontosan. kismama? – Nagyon rosszul vagyok. sem a férjével. csak annyi történt. mint fent volt. Csakhogy Edina e mûtét altatásából nem tért magához. be a rohammentõbe. maguknak ez sem elég? – válaszolt kedvesen a nõvér. hogy nem ébred föl! Rögtön itt lesz érte a mentõ – nyugtatta õket a doktor. homályosan érezte maga körül a világot. Vissza is tolták a szobájába. köszönteni a friss anyukát. kinyitották. ott könnyebben tudják az ilyesmit ellátni. majd összezárták. de azonnal visszazuhant a mély. vagyis gennyelvezetõ csöveket helyeztek bele. nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt magánál. sarkon fordult. nagyon beteg a lányom! – Nincs a maga lányának semmi baja. minden rendben van. – Milyesmit. õrült rohangászás kezdõdött. és odébbállt. drenálták. amit Edina papája a kezébe nyomott magáért a szülésért. hét.

a gyulladás átterjedt a lágyékára. ám vissza kellett helyezni. szagolni. . ám azzal sem lehetett érteni a szavát. 13-án. enni. Kikapcsolt a fájdalomközpontja. mint a makk. de nem engedték. combjára. elszínezõdött. szorítani. még a hashártya is megnyílt. mert nem tudták eléggé csökkenteni a kínjait. Mintha javulni kezdett volna. Még akkor is tizennégy csõ állt ki a hasából. az idegközpontja. és megfullad. egészséges. álmában nem lesz képes lélegezni. ismét operálni kellett. ezt a sebet csak mûtéti úton lehet bezárni. a belei elõestek. magánkívül volt –. Másnap a miskolci orvosok úgy döntöttek. dögönyözni. Újra és újra hol levették a lélegeztetõgéprõl. Amely 17-én teljes hosszában kinyílt. érezni. mellhártyagyulladása lett. oly gyönge volt. puszilgatni. mert úgy érezte. hol vissza. hallotta. ám ehhez az altatáshoz már gégemetszést hajtottak végre Edinán. elõtûntek a belei. A legrémesebb azonban nem a rengeteg kínlódás. ami létezik. de beszélni sem tudott. Újra meg kellett tanulnia ülni. Szeptember 25-én engedték haza elõször. hogy jól van. az orvosoknak fogalmuk nem volt. a gégemetszés után gégemikrofont kapott. magához ölelni. azonnal a kisfiát szerette volna látni. beszûkült a gégéje. Újra és újra el kellett altatni. Átszállították Edinát a miskolci kórház intenzív osztályára. minden betegséget megkapott. Hónapokig nem mert elaludni. de hát õ látni. mert nem kapott levegõt. mert nem bírt lenyelni egyetlen falatot sem. s ezután tették át a normál sebészeti részlegre. Hallotta. megmarad-e. megint be kellett feküdnie. Augusztus közepén vették ki a légcsövébõl a tubust. az élet és halál közötti lebegés volt – hanem a gyerek dolga. Ahányszor egy-egy pillanatra magához tért a sokhetes kómából. Alig egy hetet volt otthon. irtózatos fájdalmai voltak. levették a lélegeztetõgéprõl.melléülni. Most már drótvarratokkal öltötték össze és a legvastagabb dréncsöveket dugták belé. Fölülni nem tudott. Két nap múlva a sebei ismét szétzuhantak. de így is állandóan fuldokolt. kábulatból. Július 21-én megint levették a géprõl. mert nem volt képes egyedül lélegezni. Közben fölsejlett a remény: talán Edina magához tér – hiszen mindeközben végig sokkos állapotban. Összesen – a szülést nem számítva – kilenc mûtétet hajtottak rajta végre. varratszedéskor az újabb seb mélyen szétvált. hashártyagyulladása. járni. Közben tüdõgyulladása. így július 10-én ismét megoperálták. az irtózatos fájdalmak sorozata. Újabb operációval összezárták. altatásból. szépen fejlõdik. 27-én összébb húzták sebein az öltéseket. de a hasi sebe újra megduzzadt. szondán át táplálták. állni. 15-én bezárták a hashártyán lévõ sebet. 24-én pedig vissza. Hetekig géppel szívatták a tüdejérõl a váladékot.

A szüleitõl nem költözhetett külön. A férje közben egyre távolodott tõle. hiszen egyetlen kilót nem volt szabad fölemelnie. Tudta. de az már iszonyatosan nehéz volt. amikor megmutatták neki a vörös. nemhogy fölemelni. undorodom a vágásaidtól! – akkor úgy döntött. rúgkapált. aztán hetekig nem jött haza. hogy a pici – hiszen nem ismerte õt – nem fogadta el a közeledését. összepakolta a férj holmiját.simogatni szerette volna. S amikor Edina elõször kijöhetett. azt neveld. Edina sokáig – a pici gyerek érdekében – mindent elnézett neki. mint az õszi légy – sem megfürdetni nem tudta. milyen jól fog enni! – intette a papája. amelyet a szülés utánról õrzött. ezért a házasságért nem érdemes tovább harcolnia. Otthon pedig egy hófehér bõrû. meglátod. csillogó szemmel nevetett és jóízûen megvacsorált. amikor kicsúszott a száján – Csináltass Magadnak Te is gyereket. bármilyen fertõzést elkaphat ott. jött Ágoston. hogy egy nyomorékkal fogom leélni az életemet? Undorodom Tõled. hogy a szülei csak jót akarnak. kedves. hogy ivott. Elsõ otthoni estéjén a kezébe adták a saját fiát. a töméntelen szenvedés után olyan. – Hagyd csak. persze hogy tudta Edina. aki ezt ordítva. Hol mert a hasán nyílt ki megint a sebe. de bizony volt. Mire kicsit is közelebb kerülhetett volna a fiához. Edinára vagy kétéves koráig nem csillogott-villogott úgy. Mintha nem is az övé lett volna. bömbölve fogadta. hogy eleinte napokig. akivel jól megértették egymást. megint elszakadt tõle az éppen soros mûtétje miatt. Aztán jóval késõbb. a fiát is. egykét hetet tölthetett otthon. mindjárt jön anyád. aki csupán segített neki. Amikor azonban a férje azt vágta a fejéhez: – Csak nem gondolod. És valóban: amint megérkezett Edina édesanyja. Lelkében az a kép élt. Az együttélés viszont azzal járt. Ezen még könnyen túltette volna magát. mint Edina édesanyjára. hogy Edina néhány napot. Azt is. egyetlen ponton . aki szereti õt is. szõke hajú. És ez így ment több mint egy évig. sem bepelenkázni. azt is. fekete hajú gyereket. szerény fiú. be sem hozhatták. hogy a gyerek persze nem szakadt le a nagymamájáról. így pedig nem tudta volna rendesen ellátni a fiát. ám újra és újra valamelyik kórházban kötött ki. és kidobta az ajtón. s aztán zokogva kért bocsánatot az édesanyjától. ne ezt vedd el tõlem! –. Amíg a kórházban feküdt. kék szemû babát adtak a kezébe. hál’ isten. Edina próbálta megetetni a cumisüvegbõl – s a gyerek nem fogadta el tõle az ételt. a kicsi azon nyomban abbahagyta a sírást. hol mert gégészeti beavatkozásra volt szükség vagy éppen plasztikázták. Edina pedig – lévén még szinte nyomorék. hogy nem adta haza a fizetését. S a következõ hónapok is úgy teltek. hatalmas döbbenet érte.

A miskolci orvosok – túl azon. kórházi fertõzése volt. nehéz fába vágta a fejszéjét. babakortól fürdetni.” Ami. Azt mondták. pereljék be a kazincbarcikai kórházat – nem a pénzért. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dr. tehát hazudnak. hogy küzdöttek Edina életéért. Ezekrõl a bíró ítéletében így vélekedett: „A felperesek által a peres eljárás során csatolt írásbeli orvosi vélemények nem értékelhetõk orvos szakértõi véleményekként. például hogy Edina hasa esetleg majd nem bírja a tágulást. mivel a magyar jog nem rangsorolja a bizonyítékokat. Edina ügyvédei a per során kilenc orvos szakértõi véleményt nyújtottak be. mi több. hogy ez az aranyos.) E kitekert logika alapján aztán a bíróság ezt a kilenc szakértõi véleményt elegánsan nem létezõnek is tekintette. * Edina ügyvédhez fordult. túl nagynak tartja a kockázatot. egyfelõl csupán jogi tévedés. amikor már vele is lehetett beszélni. az ítéletben nem vesztegetett szót rájuk. amit állítanak. mintha valahonnan ajándékba kapta volna. Ágoston viszont félti õt. orvosi tevékenység során jön létre. Edina már-már elvakultan vágyik még egy gyerekre. amely kizárólag kórházban tenyészik. hazudozás. tehát nem tekinti egyiket alacsonyabb rendûnek. rendes kisfiú az õ gyereke. linkelés. olyan ászoktól. így azokat csak mint felperesi elõadásokat lehet értékelni. ki nem mondva. akkor persze nem igaz. nem. ebben a konkrét esetben hibáztak is. (Esetleg lopnak is. így például egyáltalán nem fárasztotta magát . de mégis azt állítja róluk. ami csak lehetséges volt – az elsõ pillanattól kezdve õszinték voltak a szülõkhöz. egyetemi docensek. akik írták. és kérte. Oly mértékben fölháborította a a rengeteg mellébeszélés. mint a másikat. hiszen voltaképpen lehazugozza õket. professzorok. Olyan baktériumtörzs fertõzte meg. ami elõfordul egy babával. hogy õk is hibázhatnak. jó tanuló. egyetlen okból: ismerjék el. mindent megtettek. szeretne végre szoptatni. hogy ha egyszer a felperes kérésére írták le a szakvéleményt.van köztük újra és újra nézeteltérés. hogy el akarta érni: mondassék ki az igazság. mint Somogyi Endre professzor. Hiszen tudja õ jól. nem orvos szakértõi véleményként. mindent végigélni. Karuczka József bíró valóságos Canossát járatott vele. A hivatkozott vélemények felperesi kérésre készültek. mégis olyan érzése van néha. Nos. általános mérgezést okozott. a SOTE laboratórium vezetõ vegyésze. Másfelõl azonban mindazokra nézve igen-igen sértõ. ugye. az szepszist. majd Edinához. évtizedekig az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója.

hogy megpróbálja cáfolni állításaikat. ennek okát és kiindulópontját azonban egyértelmûen megmondani nem lehet. amelyek pedig teljesen másfajta felelõsségi alakzatokat jelentenek. Kirendelte az ETT IB-t (az Egészségügyi . így a perben nincsenek olyan ellentétes orvos szakértõi megállapítások. hogy ha a kazincbarcikai Szabó doktor és kollégái mindent a lehetõ legtökéletesebben végeztek. vélemények. amit ugyanis a perben senki az égadta világon nem kért. ahonnan a következõ szakvéleményt kapta: „A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán Tiszóczkiné Svidró Edina felperes ellátása során szakmai szabályszegés. A BAZ megyei bíróság így – a miskolcival ellentétes. hogy a bíró arra ad magyarázatot. a foglalkozási szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése nem történt. miért nem kért az ETT-tõl felülvéleményt. A hasfali seb. hogy kilenc tekintélyes orvos szakértõi véleményt egyszerûen lenullázott. és helyesen cselekedtek a továbbküldés esetében is.” Amiben nem az az érdekes. illetve következményesen a vér útján kialakult bal tomportáj gennyedése kórházi fertõzésnek tekinthetõ. miért nem tette. A Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság – látva az elsõfokú ítéletet – nem tehetett mást. hanem pünkt az orvosi tevékenység során és következtében. nem indítványozott. A felperes kezelése során felmerülõ problémák megoldására a megfelelõ lépéseket tették. ítélkezése alapjául teljes egészében el is fogadta. Edinának igazat adó szakvéleményeket nem létezõnek tekintve. mint hogy újabb bizonyítási eljárást rendelt el. Így aztán a megyei bíróság 97 szeptemberében – röpke öt évvel a történtek után – Edináék keresetét elutasította. s mint ilyent. Sem pedig azzal. Természetesen fellebbeztek. kiiktatva – nyugodt lélekkel leírta: „Mivel tehát a felperesek által csatolt orvosi vélemények nem szakvélemények. így polgári perben voltaképpen használhatatlanok. akkor ugyan mivel magyarázható. hogy a kórházi fertõzésnek az a fõ jellegzetessége. következésképpen nem lenne különösebben fontos indokolnia. Hanem ismét az.” Nos. amelyek szükségessé tennék felülvélemény beszerzését. az orvosokat támogató szakvélemény – szintén büntetõjogi formulákra hivatkozva a kártérítési perben. Mellesleg – ha már annyira tetszett neki az az egy. Sem azzal nem foglalkozva. Kirendelte viszont a BAZ megyei ügyben a BAZ megyei orvos szakértõi irodát. sem azzal.azzal. ezt a szakértõi véleményt a tisztelt bíróság aggálymentesnek nevezte. hogy kórházi fertõzés – vagyis hogy a beteg nem valami fatális véletlen folytán kapja meg. hogy Edinát kómában kellett tõlük elvinni. hogy polgári jogi perben a miskolci szakértõk vajon miért használnak következetesen büntetõjogi fogalmakat.

Edina a mai napig nagyon-nagyon hálás nekik. holott a miskolci kórházat soha senki – legalábbis ez ügyben – nem perelte be. A fertõzés nem származhatott sem Edina hüvelyflórájából. akik ebbõl kimenekítették. akik életveszélyes állapotba hozták Edinát azokkal. s késõn kezdték meg a kezelését. 140 ETT IB-felülvélemény van a birtokomban. És így tovább.” Amely megállapításokkal azért van néhány nem jelentéktelen baj. De mindemellett azt kell mondanom. A miskolciaknak ember a szemére nem hányt soha semmit. és II. A kazincbarcikai és a miskolci kórházról következetesen mint I. Emellett orvosi badarságokat állít az ETT a bekövetkezett sokk kezelésérõl. rendû alperesrõl ír. hogy azt nem ismerték föl idõben. a mélypont. Úgyhogy Edina ügyvédje a Legfelsõbb Bíróság tárgyalásán nem is türtõztette magát különösebben: – 1990 óta foglalkozom orvosimûhiba-perekkel. rendû felperes szervezetében rejlõ okai utólag nem tisztázhatók. aminek következtében nem is lehet alperes. Valamint testének egyéb részérõl sem. A fertõzésnek az I. hogy méhfala ép volt. ám õk udvariasabbak lévén annak kiegészítésére kérték fel a számos . hogy szándékosan – összemossa azon orvosokat. amiért megmentették az életét. ezt enyhén szólva is alátámasztja. Elõször is teljesen összekeveri a szezont a fazonnal. hogy a pernek egyetlen alperese van: a kazincbarcikai kórház. származhatott a beteg hüvelyflórájából vagy egyéb testrészérõl is… Az orvosok legnagyobb gondossággal végzett kezelésének eredményeként a beteg meggyógyult. A bíróság tanácsának sem tetszett különösebben az ETT véleménye. hiszen az õt igazoltan megfertõzõ baktérium tipikusan kórházi kórokozó. ebbõl a 140-bõl eleddig összesen kétszer írta le ETT. ezt írta: „ Tiszóczkiné Svidró Edina I. hogy valami icipici „majdnem hiba” tényleg történt. ez a most adott szakvélemény az alsó csúcs. hiszen a második mûtét leírása rögzíti. A fertõzés lehetett kórházi eredetû (erre vonatkozó adat az iratokban nem található). ezeket is amolyan ide is. rendû felperes a Kazincbarcikai Városi Kórház szülészeti osztályán történt ellátása során kórházi fertõzésen esett át. Másodszor orvosi képtelenségeket állít. oda is módon. akkor – ne tételezzük föl megengedhetetlen rosszindulattal. Részükrõl mulasztás vagy szakmai szabályszegés nem történt. hogy tudniillik mi okozta a kómát s annak sok-sok következményét.Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát). Amikor tehát az ETT „ az orvosokról” ír. amely – ha a kazincbarcikaiakon múlik – rég elröppent volna. próbálva elleplezni. Amely a legeslegfontosabb kérdésre. a fertõzés pedig csak azon át juthatott volna a méhbõl a hasüregébe. még hosszan sorolhatnánk.

Ahhoz képest. hogy azóta kilenc mûtétre volt szüksége. ezért kértük föl annak kiegészítésére. az ETT kötötte az ebet a karóhoz: semmiféle felróható magatartás nem történt. Ezért fölajánlom. igazságügyi orvos szakértõt. mert . hogy fölcsillan a remény: Svidró Edina talán megkapja az igazát. csupán annak alkalmatlansága tette fölöslegessé ezt a kört. Hát ez nagy baj. ám a mikrobiológiai kérdésekben nem látunk tisztán. s mi úgy megyünk ki a terembõl s ballagunk le a bíróság tekintélyt parancsoló folyosóján. szíveskedjék mikrobiológus szakértõt kirendelni. A következõ tárgyalás idõpontja pedig: 2000. Most mit tegyünk? Megáll az ész! A mi példányunkat nem adhatom oda felperesnek. Svidró Edina császármetszése óta több mint nyolc év telt el. ám az ne az ETT szakközremûködõje legyen. hogy végzést hozhassanak. elnagyoltnak tartjuk az ETT szakvéleményét – felel dr. A novemberi tárgyalás aztán furcsa közjátékkal indul. Nem tartjuk fölöslegesnek. – Úgy döntöttünk. a bírói tanács elnöke –. mint mindenki által ismertrõl – amíg ki nem derül: felperes és az õ ügyvédje nem kapta meg azt. És hol a tértivevény? Nincs meg? Nincs meg. elvégre az ETT már jelen perben is tökéletesen bebizonyította véleményadásra való teljes alkalmatlanságát! – Kétségkívül mi magunk is felületesnek. minden a legnagyobb rendben zajlott Kazincbarcikán (is). igaz. nagyon késõn. november 30-a. hogy amennyiben a Tisztelt Legfelsõbb bíróság kirendel olyan mikrobiológus szakértõt. – Mi kiküldtük. El lehet távozni. Edina ügyvédje a 2000 szeptemberében zajlott tárgyaláson ezt így kommentálta: – Az ETT leszögezte: felperes meggyógyult. a Szent László Kórház fõorvosát. november 22-én. talán helyesebb lett volna. – Az hogy lehet? – értetlenkedi az elnök úr. – Igen. mivel az ETT-szakvéleményt nem tartjuk alátámasztottnak. tisztelt bíró úr. Nyomatékosan kértem és újra kérem a Tisztelt Bíróságot. – Nem tudunk felelõsséggel dönteni. hogy. aki nem az ETT szakközremûködõje. ez már hangzik valahogy! – sóhajt az elnök. és annyit írni: nem halt meg. 9 óra. – No. Havasi Péter.professzorból álló bizottságot. A bíróság elnöke úgy beszél a beérkezett mikrobiológus-szakvéleményrõl. hogy kirendeltük az ETT-t. Úgyhogy kirendeljük dr. de ezzel ismét elvesztegettünk egy évet. ha az ETT minõsítés helyett megpróbál tényközlésre szorítkozni. itt a papír. de elment. Nem jutottak vele sokra. viszontlátásra – bólint mindannyiunk felé a bíró úr. s kedvesen kitessékel minket a tárgyalóterembõl. akkor nem lesz több bizonyítási indítványom. Bán Évát. még nem döntésre érett az ügy – hirdeti ki pár perc múlva.

Tibor Sagát. s azt is csak késõn. Ám ekkor kiderült: otthon. s vezetõ orvosok nyilatkoztak: az elnököt a körülményekhez képest megfelelõen látták el. Innsbruckba. tegyük ezt! Akkor most tartunk néhány perc szünetet. hiszen idõt kell adnia felperesnek. hogy vastagbélgyulladása van. Beismerték: ha továbbra is õk kezelték volna saját államfõjüket. A következõ tárgyalás jövõre lesz. az minden bizonnyal meghal. csakhogy az egyiket eltitkolták. az elsõ érkezõ repülõbe nem fért be a hordágy – Ausztriába. Amikor már-már halni készült. hogy Svidró Edinán nem végeztek el több olyan vizsgálatot. Szlovákiában az elnököt összevissza kezelték. Majd természetesen elnapolja a tárgyalást. Azzal védekeztek. A Magyar Köztársaság Legeslegfelsõbb Bírósága az alperestõl tarhál egy példányt a szakértõi véleménybõl. és lefénymásoljuk a szakvéleményt – s a jegyzõ lány átveszi alperes példányát. *** 2000 júliusában Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök megbetegedett. amelyek a fertõzés megelõzését szolgálták volna. egy pozsonyi kórházba került. átvitték – azt is kissé bohókásan. és elmegy másolni belõle. Azt nem vették észre. Amely egyébként rögzíti.abba beleirkáltunk. hogy a diagnózishiány miatt bélátfúródás következett be. -Jó. éppen csak egy-két sort húztam alá. valamint nem részesítették olyan kezelésekben. én szívesen átadok felperesnek a saját példányomból. Valójában három mûtétet hajtottak végre rajta. a szlovák egészségügyi miniszter az eset után azonnal lemondott. Szlovákiában képtelenség lett volna többet tenni Schusterért. Kezelõorvosai úgy vélték. . hogy áttanulmányozza a most megkapott anyagot. megártott neki a rekkenõ hõség és a feszített munkatempó. amelyet fontos lett volna. – Elnök úr! – emelkedik föl az alperes kórház ügyvédje –. Rossz helyre varrták a vastagbelének kivezetését. Életveszélyes állapotban szállították át egy másik pozsonyi kórházba. ahol aztán sikeresen meg is gyógyították. s eközben az újságírókkal s rajtuk keresztül az ország népével közölték: az elnök állapota folyamatosan javul.

Egyetértett a doktorokkal. hogy három nap után otthon lehet. Lilla mamája a mûtét napján természetesen ott toporgott a mûtõ elõtt. a papája tsz-elnök volt. mielõtt kivonja magát a forgalomból. kár vele húzni az idõt. mondván. vigyázzanak rá nagyon. s megszületett a diagnózis: epehólyagpolip. Lilla 1966-ban született. csak utólag. hogy baj. járta a világot. üzletet kötött. Lilla miatt mindketten nyugdíjba mentek. Fõiskolát jelesen végezte el. aztán még Olaszországban kellett bizonyos dolgokat elboronálnia. – Lilla még sosem volt kórházban. Elõzõ nap feküdt be. Volt hat ajánlata is. mézzel kereskedett. cipõvel. Sikerült ugyan újraéleszteni. franciául és olaszul egyaránt tárgyalóképes volt. hányt. nehogy valami baj legyen vele! – Hogy mondhat ilyet. s õ legalább három percig agyhalott volt. hogy el tudják õt látni.Lilla három percig agyhalott volt Büntetõügyi tárgyalásra készülök a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. járni. azzal. hol végeztesse el a mûtétet. Molnár Lillát mûtét után felügyelet nélkül hagyta az altatóorvos. de fõnöke unokatestvére. céghez került. állni. A Külker. s a mamájával együtt beszélt Sulyok doktorral. nem képes önmagát ellátni. itt fognak a legjobban vigyázni rá. Elõször a Nagykanizsai Bútorgyár külkereskedõje lett. legyenek nyugodtak. Lilla mamája az OTP-nél dolgozott. A Molnár család Nagykanizsán él. Annyit tudok az ügyrõl: hogy a fiatal lányt. Sulyok Zoltán az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott mûtõorvosként. hamar folytathatja a munkáját. hasmenése volt. de akkor háromhetes távol-keleti üzleti útra kellett mennie. azt mondta. Kapott idõpontot februárra. és a lányát csak nem hozták ki. de agyának pár perces oxigénhiánya miatt azóta nem tud beszélni. tárgyalt. minden a legnagyobb rendben lesz! Ez félórás rutinmûtét – s a pénzt sem fogadta el. majd egy osztrák külker. orvoshoz fordult. jobb ezt minél hamarább kivetetni. de telt-múlt az idõ. fájt a feje. Ám egyre gyakrabban érezte magát rosszul. Már a munkájában is zavarták a rosszullétek. németül. altatva meg pláne nem – aggodalmaskodott az anya–. mi baj lehetne? Reggel õ lesz az elsõ. dr. angolul. kérjük szépen. Végül április 23-ban állapodtak meg. Végül megszólított egy . emellett döntött. lovakkal. neki az a véleménye.

Feküdt nyugodtan. – Ha megfelelõ kezelést kap. Légzés híján pedig nem kapott oxigént az agya. anélkül hogy bárki rögtön észlelte volna. aki jelesen diplomázott. nincs értelme életben tartani. Három és fél percre. aki azt tanácsolta. él. valaki csak közli vele. meg fog gyógyulni. valójában mi is történt. Már kómában volt. – A mama futott fûhöz-fához. de azt garantálom. ha kihozatják hozzánk. bár biztosan súlyos agykárosodást szenvedett. Végszóra érkezett az intenzíves fõorvosnõ: – A Maga lányának az agyával van baj! – jelentette ki. bent van az intenzíven – okozott döbbenetet a fiú. õ is csak nyögött: – Egyszerûen nem tudom elképzelni. nem tudott meg semmit. Idõnként már fölvetõdött. amely foglalkoztatta. Ringwald doktor beszélt is vele. Az osztrák cég. majd lélegeztetõgépre tették. s annak végeztével Lilla föl is ébredt. – Június– júliusban egy teljes hónapig ott. Változatlanul kómában volt. de senki nem szólt egy árva szót sem. mi van a lányával. Ott kezdett icipicit magához térni. de Lilla mamája nem ismerte. – Az agyával? Az én lányomnak. Újra kellett éleszteni.mûtõsfiút. érti maga körül a világot. Ám magához téríteni nem tudták. ezután még állandó megfigyelés alatt kell tartani a frissen operált beteget. Nos. Közben lassan-fokozatosan kiderült. hanem az osztrák AWT cég pénzén. életben marad. Három és fél hónapig. – Van egy kis gond vele. mert az altatás következtében az elsõ fölébredés után is még bármi történhet vele. s az állandó megfigyelés helyett – magára hagyták. nem tért magához. valaha is magához tére Lilla. És így. leveszik a géprõl. õ pedig nem jött oda hozzá – késõbb tudta meg. most mi lesz. tanáros kinézetû doktor is. mindenkit megszólított. csak nagy sokára jött ki a mûtõbõl. mintha aludna – szép volt. Amikor fölfigyeltek rá. Sulyok doktor közben folyamatosan operált. hagyják gépen a lányt. Az altatóorvosa. – Na de miért? Meg fog halni? – Azt nem tudom megmondani. Nem látszott rajta semmi. De kómában volt. Innsbruckban kezelték – nem a magyar TB. négy nyelven beszél? Mi van vele? – Egyelõre nem tudok semmit mondani. tud-e valamit Lilláról. Július végén hazahozták a nagykanizsai . õ volt Ringwald doktor. A mûtét jól sikerült. Az a szakmai szabály. leállt a légzése. mi történt! – Közben néha föl-föltûnt egy õszes. de olykor-olykor már reagált valamicskét a külvilág jelzéseire. de nem itt! Amúgy sem tudok nyilatkozni a javulás fokáról. hogy nincs magánál. az innsbrucki kómaközpontból Pestre hozatta Genstedbrand professzort. Ember meg nem tudta mondani. azonnal újraélesztették. Pár pillanatra beengedték a lányához. Lillát kitolták a mûtõ elõterébe.

fektetik. a mamája megreggelizteti. Csakhogy ez nem azt jelentette. aztán két és fél hónap megint Innsbruckban. Így viszont. hogy idegenek számára is érthetõ legyen. hogy egyre inkább képes megfogni valamit. nehezen artikulál. le vagy keltik föl. hogy addigra Lilla meggyógyult volna. ott ráül egy kis ülõkére. beszél is. Hetente kétszer jön hozzá a logopédus.kórház intenzív osztályára. hogy az altatás után tilos magára hagyni a beteget. Éppen ezért létezik az az elõírás. * A szülõk persze számos ismerõst. Lilla ma sem tud fölállni. hogy Lilla egyedül föláll vagy leül. azt is nehezen érthetõen. Olvasni már tud. mivel dadog. Január 30-án vihették haza elõször – az április 23-i mûtét óta. A masszõr. a torna-. amit mond. majd a logopédus egy-egy órára. mozgás-. csak pillanatokra marad oxigén nélkül az agya. Beszélni rettenetesen nehezen képes. Most már erõsödik. Kefirt. egy-másfél óra alatt. s talán több év alatt eljut vele odáig. vagy onnan ki. keringése. letusolják. de ez is iszonyatosan lassú folyamat. lebotorkálnak az elsõ emeletrõl a lépcsõn. s mindenki egybehangzóan állította: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. s nem károsodik. joghurtot vacsorázik. szakképzett orvosnak vagy ápolónak kell megfigyelés alatt tartania. hogy spontán leáll a légzése. ám azt a szülein kívül más egyelõre nem érti. szobabiciklizés-adagját apránként emelni lehet. lassan. köztük több orvost is megkérdeztek a történtekrõl. egyedül fölülni. Ma még a szülei együtt emelik be a kerekes székbe. majd másfél óra torna következik a papájával. majd séta a szülõkkel. Ha pedig Lillát megfigyelés alatt tartották volna. pici pihenés. Ebéd. Talán egyszer még oda is eljutnak. csak mostanában jut el oda. hosszú-hosszú idõ alatt tud egy-egy szót kiejteni. Úgynevezett anesztéziás szövõdményként bármikor bárkivel elõfordulhat. majd kiemelik a kádból és fölöltöztetik. a gyógytornász próbálja rendbe hozni teljesen elsorvadt izomzatát. csak nagyon lassan. aztán érkezik a gyógytornász. Jön a masszõr. majd másfél hónap következett a rehabilitációs intézetben. Két oldalról belekarolnak. hanem rögtön újraélesztik. beemelik a kádba. s az esti tévénézés közben szobabiciklizik. megmosdatják. akkor azonnal észlelik a spontán légzés megszûntét. Mert nem gyógyult meg mind a mai napig sem. Hogy néz ki Lilla napirendje? Reggel fölkel. és körbejárják a lakótelep egy részét. uzsonnára gyümölcs. s ha nem percekkel késõbb. hogy legalább három-három és fél perc eltelt . Mosakodni úgy tud. hogy szülei levetkõztetik. miközben mindez 1993-ban történt.

– És azok kötelezõek? . az fellebbezett. visszavonhatatlan agykárosodásokat szenvedett. Annál inkább. mert nem gyõzik fizetni a lányuk ápolásával járó õrületes költségeket. mondván. õk semmi hibát nem követtek el. aztán elhajtották. de eleinte szóba állni sem voltak hajlandók vele. ha másért nem. Ott aztán harcoltak késhegyig. Ügyvédhez fordultak. Befut az ügyésznõ. új eljárásra. ott találkozom Molnár Miklósnéval. Felszeghy doktor végül keményen fogalmazott: – Kolléga úr. Heves vita alakult ki a fölkért orvos szakértõ és Ringwald doktor között. úgyhogy majdhogynem szakértõként kérdez – bármennyire is nem vagyok az: – Te. Meg kellett indítani a pert. * A földszinten van dr. Lilla mamájával. Ficsor Mihályné bírónõ tárgyalóterme. bizonygatták. az aneszteziológiai tankönyvek is meg a szakmai kollégiumi állásfoglalások is. kinek. szó nem lehet kártérítésrõl. Valaha évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. Azt végül – mindenki teljes elképedésére – el is érték. immáron pénzre ment a per. örömmel üdvözöljük egymást. Többször is próbált per nélkül megegyezni a kórházzal. hogy autót kéne venniük Lilla szállításához. aki elindította az onkológiai intézet ellen a kártérítési eljárást is. kétségbe vonták annak jogosságát. a felelõsségrõl volt szó. mint ön. Ismeri az elsõ kötetemet.anélkül. Az elsõfokú polgári bíróság megítélte a kórház kártérítési felelõsségét. amint konkrét kártérítésre. már csak azért is. mondván. valamint egyúttal följelentést tett a rendõrségen orvosi mûhiba miatt. ami történt! – Olyannyira napnál világosabb volt minden. nekik kötelességük a gyermekük ellátása. A másodfok nem tudott dönteni. hogy Lilla szülei túlzott összegeket akarnak elszámolni masszõrre vagy más kezelésre. mindenütt felügyelet alatt tartják az altatott beteget! Ön felelõs azért. mivel az agy sejtjei nem bírják az oxigénhiányos állapotot. ezt sehol a világon nem így végzik. hogy a végül nagy nehezen megszületett ítélet ellen az Országos Onkológiai Intézet nem is fellebbezett – amikor csupán a jogalapról. Vitattak minden egyes tételt. hogy valaki észrevette volna rosszullétét. A szülõk érezték-látták: tenniük kell valamit. hogy mûtét után kell-e felügyeletnek lenni. szabályozzák azt valahol. mondd. visszautalta elsõ fokra. hogyan? Picikét elsötétül elõttem a világ: õ fogja tehát képviselni ebben az ügyben a vádat? – Persze – dadogom –. hogy a bíróság nem állapított meg gondozási díjat a szülõknek. s a szakértõ. és ha igen.

171. § (2) bekezdése szerinti maradandó testi fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt emel vádat dr. szemüveges. – Mit? – Hát azt. hogy azt nem orvosok is megérthessék. tehát ma képviselnie kéne. úgyhogy nem vállalta a dolgot. – Mióta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben? – 1978 óta. Óhajt ennek ellenére? – Igen. Az õszes. Ringwald Gábor orvos ellen. tanáros külsejû orvos 1943-ban született. éppen mûtétre készül. aki a bíróság nyilvános tárgyalására érkezett hallgatóságként. mert a megafonon át beszólítanak minket. – Arra kérem. úgyhogy fölöslegként mutatkozom. Röviden ismerteti az úgynevezett tényállást. valamint tüdõgyógyász és altató szakorvos. ez nem az én ügyem lett volna. s végighallgatom az ügyésznõt. majd ha behívtuk a sértett édesanyját is. hogy pont mûtét elõtt õ lépjen föl orvossal szemben. – Akkor oda hátra tessék leülni! Leülök oda hátra. Budapesten lakik és így tovább. ha ügyészként végzi a dolgát? – Hát… ne csináld már. hogy adott idõszakban mik az orvosi szakma szabályai. – Ez azért szomorú. – Ön nem köteles vallomást tenni. aki elõkészítette a vádat. vonzó. s elkéri személyi igazolványát. – Milyen végzettsége van? – Matematikus. – Magyar állampolgár vagyok – hajolok meg udvarias pofátlansággal –. A csinos bírónõ a vádlott Ringwald doktort szólítja. az olvassa maga a listát – . majd átadja a terepet. – Félt? – Azt hiszem. s azokat kötelezõ betartania minden orvosnak. aki a Btk. mesélje el az altatás történetét úgy. sem mínuszban lenni a névsorolvasásnál. nem? Attól tart. – És Ön? – kérdez hát rám a bírónõ. – Aha – hangzik a válasz. negyven körüli asszony. A bírónõ elõször névsorolvasást tart: – Vádlott? Ügyész? Védõ? Szakértõ? Nem tudom alkalmazni Tuskó Hopkins trükkjét – miszerint aki nem akar sem pluszban. – Bûnösnek érzi magát? – Nem. egyszerû . csak a kollégám.– Azok szabják meg. hogy baja származhat abból. igen. – Tudod. érted ezt Te is! Nem folytathatjuk a kevéssé épületes társalgást.

– Kérem. orvosi mûhibákról írok.magyar nyelven. Akkor elrendelem a zárt tárgyalást! – Én pedig azonnal panaszt fogok tenni. amik nem voltak igazak. – Igen. – Akkor megkérdezem – szigorodik el a bírónõ máskor kedves arca – . legalább a második félidõre visszaengednek – a törvény szerint. szürke könyvet a büntetõeljárásról szóló törvénnyel. az egészségügy egészérõl vagyok kénytelen olyasmiket elmondani. hogy fáradjon ki! – áll elõ döbbenetes ötlettel Ficsor doktornõ. és utána olyasmiket írt. hagyja el a tárgyalótermet! – Nem hagyom el. Fazekas elnök úr azonban éppen ebédel. – De én arra kértem. hogy most jól érezzem magam. mindaz. föl kéne borogatnom az íróasztalát. a jelenleg folyó eljárás – s mind e helyett a következõ. amit õ elkövetett. Téblábolok hát erre-arra. így aztán bármi normálisnak tekinthetõ cselekvés nélkül kikullogok a tárgyalóterembõl. a történet. közben visszabotorkálok Ficsorné tárgyalóterméhez is. amelyek egyike sem áll fenn. – Hogyhogy nem megy ki? – Magyarországon ismereteim szerint a bírósági tárgyalások nyilvánosak. A doktor erre válaszul a következõkrõl nem ejt szót: a sértett. S valóban. ha ön zárt tárgyalást rendel el – pimaszodom el. ami megesett. hogy ha azonnal panaszt teszek. csak akkor. hátha kint is történik valami érdekes. Nyilvános tárgyaláson pedig jelen lehetek. ha megjelennének. A büntetõeljárásról szóló törvény pedig csak olyan esetekben engedi meg kivételképpen a zárt tárgyalás elrendelését. Lilla. majonézzel megetetni vele az asztalán heverõ kis. erre kutatási engedélyem is van jelen bíróságra is. Egyenesen az elsõ emeleti elnöki irodába tartok. hogy Ön újságíró? – foglalkozik a vádlott helyett szerény személyemmel. Kende Péter vagyok. kissé meglepõ fordulattal áll elõ: – Kérem. mert ezzel megsérti a törvényt! – Fáradjon ki! Ahhoz. hogy az ugyanezen ügyben folyó polgári perben az egyik tárgyaláson jelen volt egy újságíró. Én. a mögöttem ülõ úr dolgában – és rám mutat – szeretném jelezni. ez mennyi idõt igénylõ jogi eljárás. valamint lassan. – Akkor megkérem. a titkárnõjének pedig fogalma nincs arról. Ezt azonban neveltetésem nem teszi lehetõvé. amelyek nem szeretném. abban a naiv reményben. ha vallomást teszek. Ott . – Nem megyek ki! – közlöm eléggé el nem ítélhetõen kevéssé alázatos módon.

elnök úr! – ömlik a könny Molnárné szemébõl.álldogál Molnárné elkeseredetten: – Engem is kirúgott. hanem a kitûzött következõ tárgyalási határnapot is. majdnem megölésérõl van szó odabent. panaszt tenni érkeztünk. akkor együtt megyünk az elnökhöz. amik. – Ön megzavarta a tárgyalás rendjét? – néz rám furcsállóan az elnök. – Természetesen igen. Az én kislányom tönkretételérõl. – Kétségkívül. ez nem elegendõ indok. Föl az elsõre. – Ficsor doktornõ tárgyalótermébõl jövünk – kezdem a bemutatkozást követõen –. és kirúgott! Azt mondta. hogy maximum egy héten belül levelet küldök Önöknek. azt joga van a bírónak kiutasítania. – Tessék – sóhajt. zárt tárgyalás van. a törvény szerint zárt tárgyalást külön végzésben kell elrendelni. – És honnan fogom tudni. Ám a vádlott arra hivatkozott. nem szeretné. – Rendben. Emlékeim szerint a büntetõeljárásról szóló törvényben ilyen indok nem szerepel a zárt tárgyalás elrendelésének taxatíve fölsorolt feltételei között. – És engem is kiküldött. olyasmiket fog elmondani az egészségügy egészérõl. tessék megnyugodni. – Nem. – Engem. de ígérem. és megértem: nem éppen sziesztaprogram az ilyen. Sem a saját személyiségi jogaira. rendbe fogjuk ezt hozni! Most természetesen nem tehetek semmit. legalább a következõ tárgyaláson itt lehetek majd? – kérdezi Molnárné. és beszélek a bírónõvel. amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét írom meg. – Na. már holnap magamhoz rendelem a teljes anyagot. akinek a kislányát lényegében megölték. az én egész életemet is összerombolták. Teljes alapossággal ki fogom vizsgálni az ügyet. – Hiszen aki ezt teszi. – Ez is igaz. nyomorékká tették. ezt az egyetlen indokot említette. s a bírónõ erre rendelt el zárt tárgyalást. tehát duplán törvénytelenül. jöjjön. Másra nem hivatkozott? – Nem. és akkor én sem lehetek jelen. hogy mikor lesz a következõ tárgyalás? – Azt vállalom. Egyébként végzés meghozatala nélkül. aki kiküldött a tárgyalásról. s az elnök úr már visszaérkezett az ebédbõl. nem zavartam meg. elnök úr. Hang nélküli hallgatóságként próbáltam jelen lenni. kedvesen kérdi: – Be voltak jelentve hozzám? – Nem. köszönjük szépen – húzom ki kézen fogva a zokogó . és az eredményrõl mindkettõjüket tájékoztatni fogom. ha megjelennének. sem máséira. – Kérem. – De elnök úr. Pici ember nagy bajusszal.

Hruscsov elvtárs is mindig azt mondta: az emberekkel szemben alapvetõ álláspont a bizalom – de azért mindenesetre fejlesztette a KGB-t. Végtére is az nem az én magánügyem. az írás megmarad. hogy kivizsgálja a történteket és egy héten belül értesít minket – többet nem is várhatunk tõle. ha palira vesznek. S a következõ két hétben a napi postabontáskor újra és újra várom a levelét. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti. illetve az ÁVH szerepkörét olykor az APEH játssza is. Ha történetesen a doktor úr arra hivatkozott volna: az õ erkölcsei sérülnének azáltal. Ez fontos történelmi tanulság. hogy létezik-e bírósági nyilvánosság ebben az országban vagy sem. illetõleg erkölcsi okból szükséges. tehát van miért igazságot keresnem. Ami nem jön. Minthogy azonban ezt egyáltalán nem tette. de lehetne hivatkozni rá. Fazekas elnök úr szimpatikus. Úgyhogy három teljes hét elteltével picikét elveszítem a béketûrésemet. § (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. Beadványt intézek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. aminthogy az sem: a sajtótörvény. Nem kifejezetten rajongok azért. egyszersmind a törvényesség betartásának õre is – esetleg.” Ez éppenséggel teljesen egyértelmû. szerintem színtiszta jogtiprás történt. amely a bíróságok önkormányzati szerve. A büntetõeljárási törvény ugyanis a zárt tárgyalást természetesen pontosan szabályozza. ami ott történik – nem lenne ugyan igaza. még ha manapság a KGB. hogy a tárgyaláson jelen legyenek. május 20-án Fazekas elnök úrnak írásban is beadom a panaszbeadványomat – a szó elszáll. Fölhívom Molnárnét: talán rosszul emlékszem. Ez a beadványom már „ bepörgeti” a jogi gépezetet. (2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl indokolt határozattal kizárhatja. Június 17-én egyszerre két válaszlevelet kapok. megígérte. Úgyhogy a biztonság kedvéért másnap. ezt írja elõ: „A tárgyalás nyilvánossága 11.asszonyt. ezáltal a sajtószabadság komoly dolognak tekintetik-e avagy játékszernek. tisztában vagyok vele. Egyet az Országos . kedves is volt. ha ez államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett. és megírom mindazt. hogy én jelen vagyok. ennél többet most nem érhetünk el. hogy határozottan egyetlen hetet ígért az elnök úr a kivizsgálásra és válaszadásra – ám õ is ezt hallotta.

hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz is írtam. ehhez képest a bíróság a vádlott meghallgatása elõtt perrendszerûen rendelkezett akként. teljes megnyugvásomra. Isten útjainál sok egyéb mellett a posta útjai is kiszámíthatatlanabbak. az mindjárt más. A másikat a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesétõl. hogy hagyja el a tárgyalótermet. aztán amikor le áttelefonáltak nekik. hogy a vádlott. hogy a vádlott által elõrevetített indok megalapozza-e a Be. érdemi kérdés: volt-e joga Ficsor Mihályné bírónõnek zárt tárgyalást rendelni vagy sem? Mi dönti el ezt? Természetesen az. és ennek megítélése nem igazgatási kérdés… Molnár Miklósné tanúként jelent meg a tárgyaláson. amely azt írja. Szerinte „ bíróságnak a abban a kérdésben kellett állást foglalnia. Ficsorné nyilván – amikor fõnökei meghallgatták. amely a vizsgálat eredményérõl tájékoztat – remélik. pontosabban fölfelé. hogy „ az egészségügy egészére nézve olyan dolgokat leszek kénytelen elmondani.” Nos. nem olyan nagy ügy ez! Biztosan válaszoltak volna õk maguktól is. mit válaszoljanak nekem – azt állítja: „ vádlott »az a egészségügy egészét… a betegek bizalmát« érintõ körülményekre – tartalmilag orvosetikai okra – hivatkozással kérte” a zárt tárgyalást. összekapták magukat. a törvényben lefektetett elveknek megfelelõ indok-e vagy sem. dr. Sokkal fontosabb a tartalmi. § (2) bekezdésében említett erkölcsi ok fennállását. Álláspontom szerint az orvosi etika az általános erkölcsiség egy szeletét képezi. Mert én ugyan esküdözhetem: annyi és csak annyi hangzott el az õ szájából. ha nyilvánosságra kerülnének” . Vagy orvosetikai . 11. vagy amikor megbeszélték. s az jogos. Ringwald Gábor mire hivatkozva kérte kirúgásomat. nyilván véletlen. De jó. Ám én egyáltalán nem vagyok rosszindulatú – istenem. ha a bíróság a nyilvánosság kizárását maga után vonható erkölcsi okként elfogadta az orvosi etikára való vádlotti hivatkozást. belátták. Itt viszont a helyzet kissé billegõssé válik. már meg kellett kapnom a PKKB-elnökhelyettes válaszát. Patt. rögtön ugrunk” történet. Egy állítás – egy tagadás. Hol a csudában „ tartalmilag orvosetikai ok” ez? Szó nem esett „ tartalmilag orvosetikai” megközelítésrõl. az. hogy ezt mondta volna. Vegyük sorba! Itt van elõször ez a „ válaszolunk – nem válaszolunk – ha jön panasz a fõnökséghez. nem dobtak föl nagyon. azt volnék kénytelen feltételezni: a PKKB „ akarta nyelni” az ügyet. Bánhidi Istvánnétól. annak szerves része. dr. Ha rosszindulatú lennék. amelyek nem szeretném. hogy a két – különbözõ napra dátumozott – levél egyszerre érkezett meg hozzám. így nem kifogásolható. mondjuk – még ha nem is igaz –. három lett belõle. Fazekas elnök úr egy hetet ígért.Igazságszolgáltatási Tanácstól. baj ne legyen kifelé.

úgyhogy várunk! – és valóban. Ez 13 óra 15 perckor történik. Olyannyira. hogy hülyét csináljon belõlem? Tisztelem. ezek szerint megnyertem a meccset. – Igen. mindennek mi köze van ahhoz. – Egy pillanatig megkérem. mire behívják Ringwald doktort. Így-úgy megtudom. várakozzon odakint! – fordul hozzám Ficsor bírónõ. innentõl nyilvánvalóan fontosabb kell legyen a belsõ szolidaritás a külsõ támadással szemben. Igaz. mindössze 13. amely megérdemli. az is. Lehet. S belépve kellõ pofátlansággal szó nélkül megindulok a hátsó padsor felé. az orvosokhoz hasonlatosan – a szakma zárta sorait. mint bármi más szempont. a következõ tárgyalás szeptember 23-án lesz. Eltelik még vagy öt perc. Csak éppen azt nem vagyok képes fölfogni. hogy gondatlanságból súlyos agykárosodást okoztak egy fiatal lánynak. csak egy pillanatra küld ki. éppen ide – felelem. ennyire könnyen nem adom meg magam. hogy Lillát felügyelet nélkül hagyták? A pénztelenség? Az alacsony létszám. de elõreengedem. hogy végighallgassam a tárgyalást. hogy az egészségügy egésze rettenetes. mint aki most oda jól leül. de hát ez csak nem lehet elegendõ indok! Netán attól minõsül zárt tárgyalást szükségessé tevõ tényezõnek. borzalmas helyzetben van? Persze. hogy mögötte én is be akarok menni – Ide jön? – kérdi tõlem. s megérkezik az ügyésznõ. arra természetesen elmegyek. becsülöm az igazságszolgáltatás mindazon részét. hogy nincs igazuk.09-ig kell türelemmel lenni. közölve a vádlottal: – Az ügyésznõ telefonált. ha velük vitatkozom tovább. de Magának ehhez nem volt joga. aztán kénytelen eltûrni. valamit mondani akar. de – amilyen faragatlan tuskó vagyok – képtelen vagyok meghallgatni õt. hogy valamelyik következõ riportszociográfiát a bíróságokról lenne érdemes írni? Meg vagyok róla gyõzõdve. Ekkor a bírónõ behív. de azt is látom. hogy egy pillanatra menjek ki? Nem merte közölni. hogy az egészségügy egésze tehet arról. s én. ehhez képest a bírónõ és jegyzõje hat perces késéssel ballag a folyosón a tárgyalóterem felé. s én 13 óra 44 percig üldögélek a folyosón. hogy – ígéretük ellenére – persze nem küldtek értesítést nemhogy a következõ tárgyalás. momentán mégiscsak õ a vádlott. Itt – úgy tûnik. amikor sebbel-lobbal távozik az ügyésznõ. de az ítélethirdetés idõpontjáról sem. az már sehová sem vezet. büszkén vonulok ki. majd a vádlott. aki persze igen-igen furcsállva nézi. hogy törvénytelenül továbbra is zárt tárgyalást tart? Hogy jön Maga ahhoz. disznóság bárkivel ilyet tenni! Szégyellje Magát. kirobban belõlem az átverés minden dühe: – Kikérem magamnak ezt az eljárást! Miért mondta. hogy kicsit késik. .kérdés. a túlterheltség? Lehet. 13 óra a kitûzött idõpont. mi tagadás.

de többet nem láttam. és úgy rávágom az ajtót. S Ficsor doktornõ ezt szó nélkül tudomásul veszi. . hátsó csatározások eredményeként – voltaképpen be kellett ismernie. ahol feküdt a beteg. doktor úr. És nem szégyellem. nem emlékszem. március 21-én – mivel már úgysem ünnepeljük a Tanácsköztársaság évfordulóját – úgy jelenek meg a soros tárgyaláson. A kiabálásra figyeltem föl. hanem az. törvényellenesen cselekedett. csak úgy döng. hogy engem nem rohant errõl értesíteni. Az onkológiai intézet egykori asszisztensnõjét hallgatják meg. hogy Maga. mintha neki pedig az lenne a szokása. Jó.bírónõ! – Akkor most megint fáradjon ki innen! – rúg ki ismét. – Arra emlékszik – kérdez közbe Ringwald doktor –. Minek következtében 2000. nem jött ki a mûtõbõl. Molnár Miklós is. hogy – nyilván mindenféle belsõ. Átszaladtam ebbe a mûtõbe. – A mûtõ területén tartózkodtam. amikor kizárta a nyilvánosságot. de nekem a másik mûtõben kellett altatást elõkészítenem. amibõl – éles logika nélkül is – arra következtetek. mi volt a gyakorlat altatásos mûtétek után? – Amikor az altatóorvos fölébresztette a beteget. – Emlékszik az esetre? – kérdi a bírónõ. de nem is ez a fontos. de most legalább érthetõ és elfogadható okból. aki ma már nyugdíjas. hogy vegye át a beteget? – Nem. hogy én kijöttem a mûtõbõl. mintha eddig is ez lett volna állandó szokásom. rendszerint csak az üvegablakon át. a történtek után az érthetõ. hogy szóltam Magának. s ezt föl kellett oldania. hogy hibásan. – Maga nélkül is kimentem volna! – dühöngök fuldokolva. – És arra sem emlékszik. hogy mi történt a lélegeztetõtubussal kapcsolatban? – Nem. nagy riadalom volt. s õt nem küldi ki a bírónõ. hogy engem megtûr a tárgyalójában. hogy hepciáskodásom sikerre vezetett: megszüntette a tárgyalás zárt jellegét. Lilla mûtétje idejében azonban még ott dolgozott. – Arra nem emlékszik. Ezen jelen van Lilla papája. – Amíg ön ott dolgozott. Arra emlékszem. igaz. helytelenül. * A szeptemberi után a következõ tárgyalást 2000 januárjában sikerül megtartani. legalább fél órát még ott tartottuk és megfigyeltük a betegeket. és szóltam.

mindig ott tartottuk még a betegeket megfigyelésre – állítja határozottan az asszisztensnõ. – A vádlottnak? – Igen. mintha tényleg lett volna ilyesmi. amúgy megnyugtatóan. – Ezt a csöppöt? Ekkora kis szívet? Hát lehet ezt egyáltalán mûteni? – Lehet. nekem van. . És június 14-én ítéletet hirdet: „Dr. ahogy mondja. mint a felnõttekét. sem mi – mondták a doktorok sok-sok alapos vizsgálat után az anyának. ilyen nem volt. Kérem Tekeres professzor és Karlovits professzor meghallgatását is. az õ meghallgatásukat fontosnak tartom. megpaskolta az anya karját. csak még sokkal elõvigyázatosabban kell. és maga azt felelte. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. A baba az operáció napján volt háromhetes.hogy kell tubus az intubáláshoz. gyakran elõfordult. megoperáljuk. hogyne lehetne. majd berekeszti a tárgyalást. Az ítélet 2000. ott van az asztalon. jelentõs felhajtással. de a tubusra nem emlékszem. nem tehet róla senki. hogy az ébredés után rögtön fölvitték a beteget az osztályra? – Nem. vegyem el onnan? – Hát… nem is tudom… most. és elengedi. – Veleszületett szívrendellenesség. a szokásosnál nagyobb asszisztenciával. A bírónõ megköszöni neki. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évre felfüggeszti… A bíróság a vádlottat elõzetes mentesítésben részesíti. Ez nagyon fontos lenne! – A bírónõ jegyzõkönyvbe mondja a teendõket. sem Maga. Két nappal késõbbre tûzte ki a mûtétet. – Idéztünk mára két igazságügyi orvos szakértõt is. Ügyésznõ! Ezen kívül további bizonyítási indítványa van? – Nincs. Ringwald Gábor bûnös maradandó fogyatékosságot okozó. – A másik: arra emlékszik a régi gyakorlatból. – És akkor egészséges lehet az én kisbabám? – Teljes mértékben! – mosolygott a szívsebész. június 19-tõl jogerõs és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható.” *** Az alföldi nagyváros klinikáján született babának baj volt a szívével. – És lehet valamit tenni? – Persze. Ezért õt a bíróság 8 hónapi fogházra ítéli.

A szülõk sokat sírtak. fulladt. – Nem bírta ki a szíve – hangzott a diagnózis. Percek alatt meghalt. A gyerek jól van. A temetés maga volt a borzalom. Ám a szívsebész a seb összevarrása során a cérna végén bent hagyta a varrótût. semmi baja nem lesz! – látszott rajta. Babájuknak az a beteg kicsi szíve is kibírta volna a mûtétet.Az egész család órákig ott rettegett a mûtõ elõtti váróban. S végre kijött a szívsebész: – Minden a legtökéletesebb rendben zajlott. de õ is jókedvû volt és büszke. ha egy évvel késõbb meg nem tudják: a doktorok hazudtak nekik. Ám két nappal késõbb a baba egyik pillanatról a másikra rosszul lett. . Abba halt bele a baba. Nem akármilyen teljesítmény ekkora szívet operálni. Arra az icipici koporsóra ránézni is szörnyû fájdalom volt. teljesen meg fog gyógyulni. hogy elfáradt. egész teste begörcsölt. összeomlott a keringése. S õ jól végezte a dolgát. Beletörõdtek volna a sors megváltoztathatatlanságába.

szeretné elfelejteni a szörnyûséget. legyen közös gyerekük is. reggel hat elõtt ebbõl nem lesz baba. mert kezdett szivárogni a magzatvíz. minden rendben. akihez addig járt. hogy e könyvbõl ráismerhessenek. szép magzati szívhangokat adott és csak gyenge fájásokat jelzett. mert akkor gondom lehet ettõl a géltõl. olyan gélt. megszakítja összes olyan kapcsolatát. éppen a szüléskor lesz szabadságon. szült egy fiút. a laboreredmények jók lettek. Kicsit megijedtem. Új életet akar kezdeni. föltesz . sem hasonló panasszal soha nem küszködtem. Rám helyezte az NST-t. Ott egy általános iskola felsõ tagozatán tanított. ott kezdett tanítani. Kiss Jánost. azt mondta. a férje jól kijött a fogadott fiával is. egy óra alatt elvégzi azt. Ekkor egyujjnyira volt nyitva a méhszájam. ami történt vele. Megkérdezte. Este tíz körül a kórteremben beszélgettem valahai gimnáziumi évfolyamtársammal. Másik városba költözik. Felszállíttatott a „ csikóra” s közölte. Nem volt ugyan semmi bajom. ne valódi nevén szerepeljen. de küldjem haza a családot. Szegeden járt tanárképzõ fõiskolára. egy tüzértiszthez.Fölhelyezték a gélt Bertát igazából nem Bertának hívják. amely emlékeztetheti minderre. nem vagyok-e asztmás. Zavartalan. foglalkozást változtat. mindannyian boldogan várták a jövevényt. a tapolcai kórházban több kitûnõ szülész dolgozik. közben férjhez ment. amelynek a méhszáj tágításában van szerepe. hogy a háromnapos osztálykirándulásra ne kelljen nagy hassal eltolatnia. leborotvált. Jól éltek együtt. s ajánlotta maga helyett dr. de valami rossz érzés . beöntést adott. A kórteremben kipakoltam. hagyott letusolni. Berta hamar teherbe is esett. Berta végig dolgozott. sem asztmás nem voltam. szerették egymást. így azt sem kívánja. majd a szülésznõ elvitt elõkészíteni. s Tapolcára költözött. Innen mesélje maga Berta a történteket: – Július 23-án. bejelentette. ismét férjhez ment. Minden vizsgálata negatív volt. ami a méhnek magának három napig tartana. A kiírt idõpont elõtt egy hónappal az a szülész. azt kérte tõlem. mert éjfél elõtt nem nyúlnak hozzám. amikor kihívatott Kiss doktor. felhõtlen terhesség volt. de megnyugtatta Bertát. este fél nyolc körül mentem be szülni. de úgy döntöttek. éppen csak a tanév vége elõtt kicsivel ment el szülési szabadságra. majd elvált. A többiek neve azonban valós. Kiss doktor megvizsgált.

segítsen. sietni kéne a baba miatt! Kérdeztek. és elment. alig bírom ki. a spontán szülés korai szakaszához hasonló állapotot hoz létre a méhnyakban. hogy a mûtõasztalról átraknak a tolóágyra. Az altatóorvos és a nõvér még percekig kereste a vénámat. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott. felpuhulását és kifejlõdését. visszajött. esik le a vérnyomásom. aki viszont nekiült újságot olvasni. akkor néhány percre megkönnyebbültem. tudtam. amit a gél fölhelyezésekor használtak. Nem reagált. Endocerválisan alkalmazva elõsegíti a méhszáj érését. és sokan vannak mellettem. támogattak. s a nõvér és a szülésznõ arcán láttam is az ijedtséget. A doktor elment. siessünk. [Késõbb megszereztem a hivatalos leírását. azt feleltem. a magzati szívhang jó volt. ám szültem már. fél órát várni kell a császármetszéshez. már az is nagyon nagy fájásokat jelzett. én pedig egyáltalán nem fulladtam. a babának baja ne legyen – ketten fogtak. és elfordította a fejét. aztán elaludtam. ezt nem értettem. Arra ébredtem. 3 g gél 0. azt mondta. Nem tudtam rendesen beszélni. Mindegy volt. alkalmazásra kész kiszerelésben. panaszkodtam neki. A szülésznõ kezdett elõkészíteni a mûtéthez. – Doktor úr. amint tolnak ki a mûtõbõl. valaki közölte. szinte a hónomnál fogva húztak át a mûtõbe. ollóval. iszonyatos erõsek a fájásaim. Valamivel éjfél után megjelent az orvos. Így szól: „Prepidil (Upjohn) gél: Prosztaglandin – E2-tartalmú gél. tegyenek-e kerekes székbe. az fulladás ellen való. egyre inkább rosszul vagyok. Hatóanyaga a dinoproszton. közben szólt: – Gyengül a magzati szívhang. így kérdeztem egyre csak ugyanazt: – A baba? – mellettem a nõvérnek könnyes volt a szeme. meg fogok halni! Könyörgöm. Ám éreztem. Egyre erõsödtek a fájásaim. – Mi ez a gél? – kérdeztem. de a legfontosabb. praktikus. lépni is alig tudtam már. Infúziót kötöttek a karomba.5 mg-ot tartalmaz. ezt nem lehet kibírni! – rimánkodtam. Kezdtem már-már elviselhetetleneknek érezni. Ismét rám tették az NST-gépet. Éjjel két óra húszkor született meg a döntés a császármetszésrõl. szétszakadok. hogy adminisztrációs munkái vannak. Bricanyl sprayt kerestek. kivették belõlem a tampont. Csak éjjel fél kettõkor repesztett burkot. de három óra lett. mire a mûtõasztalra kerültem. szakad rólam az izzadság. õ is másfelé . császározzon meg.fogott el. nem fogom bírni.” ] A gél fölhelyezése után átvittek a vajúdóba. Kiss doktor azzal távozott. – Prepidil – felelte Kiss doktor. tudtam uralkodni magamon. Próbáltam a mûtõsnõ szemébe nézni. majd éjfél körül szóljon neki a szülésznõ. artikulátlan hangok jöttek ki a számból. nincs a kórházban Bricanyl.

majd a fõorvos úr elmond mindent. – Nem hiszek neki. Csongrády fõorvos úgy tájékoztatta a családomat. az a mögötti kórtermet éppen akkor kezdték átalakítani. a méh megrepedt. oldalamon a katéteres zacskóval. a csempét. Ezek szerint Tapolcán csak napközben lehet életben maradni. azok úgynevezett tágulásos jellegû vérzéssel jártak. borsónyi lyuk volt rajta. hogy helyezze föl a Prepidil gélt. Hét palack vért kaptam. mi történt valójában. ugye? – Azt felelték. Kiss doktor legalább többször is bocsánatot kért. Valamint ki kellett venni a szétrepedt méhem. mint sírnak föl az újabb és újabb babák. Hogy késlekedett a császármetszés . két palack vérplazmát. ott munkások között haladtam el. össze kellett varrni a szétdurrant húgyhólyagomat. A vizeletem azóta sem tudom rendesen visszatartani. S ott megfulladt a baba. ám õ a fõorvosi utasítást köteles volt végrehajtani. a magzat feje a repedésen át a hasüregbe került. vénásan különbözõ gyógyszereket. Három napig a szülõszoba melletti õrzõbõl folyton azt láttam és hallottam. miként szülnek az asszonyok. Csongrády fõorvos arra is tudott magyarázattal szolgálni. Kénytelenek voltak eltávolítani a bal oldali petevezetékemet a petefészekkel együtt. Errõl késõbb kiderült: nem igaz. csak a méhemet kellett kivenni. minden rendben lett volna. reggel nyolctól délután négyig verték le a vakolatot. és a férjem elõtt is elismerte. a kisbaba is élne. minden a gél következménye volt. Soha többet nem lehet gyerekem. miért nem lehetett átadni a belõlem kioperált szerveket vizsgálatra: – Valaki a szennyessel együtt véletlenül kidobta a méhét a petefészkével együtt. és kimennem a folyosóra. Kiss doktort állítólag Csongrády fõorvos kötelezte – telefonon át –. de nem sikerült. Meghalt. Végre átkerülhettem másik szobába. Egy év múlva a pécsi klinikán operálták meg a húgyhólyagom. szedték föl a kövezetet. ezért nem tudtam átküldeni Mórocz fõorvos úrnak. Ha – iszonyatos nehezen. A babámat valamelyik doktor megpróbálta újraéleszteni. Úgy. ne kérdezzek semmit. Csongrády fõorvos azt is közölte a férjemmel. állandó infúziót. úgysem fogok emlékezni rá. óriási fájdalmak árán – sikerült fölkelnem. éjjel meg lehet halni a kórházban. Szerintem szándékosan tüntettek el mindent. folyton becsöpög. amint elkaptam volna a pillantását. A Prepidil gél hatására viharos méhösszehúzódások léptek föl. hogy engem nem is látott. ha ez nappal történik. – Meghalt.fordult. hogy azt állíthassák: valami szövõdmény lépett föl. Aztán fokozatosan megtudtuk. fájdalomcsillapítókat. nekem sem kellett volna kivenni semmilyen testrészemet.

sem a biztosító nem ismerte el. mivel orvosi felelõsségbiztosításunk értelmében bármely káresemény esetén a Hungária Biztosító Rt. hogy orvosi mûhiba történt volna. tünetszegény elõjelek formájában egy család tragédiáján keresztül kellett megismernem. mire való és milyen veszélyei vannak. ezt a Prepidil gélt Herczeg professzor hozta be Magyarországra. hogy kéri a fölhelyezését. dr. Ábrahám Lászlót ajánlották Szegedrõl. mind elmarasztalta a kórházat. azonnal. hogy részletesen elmondják a kismamának. mert még a saját szakértõjük is nekik rosszakat írt. Kiadott nekünk egy nyilatkozatot. Erre azonnal átadtak mindent. telefonon behívtak pluszorvosokat. az általam eddig csak tankönyvekbõl és folyóiratokból ismert uterus rupturát ismeretlen predisponáló tényezõvel. – azonban azt nem ismerem el. A legelsõ nyilatkozatomban. Ézsely Ferenc orvosigazgató azt válaszolta: „Az iratokat kiadni nem áll módunkban. okosan. ráértek. majd amikor – mert nem voltak hajlandóak peren kívül megegyezni – megindult a per. Olyannyira. mert kellõ szakmai igyekezet és gondoskodás ellenére. Bírósági tárgyaláson dr. nem adta át a bíróságnak sem. határozottan. Ügyvédhez fordultam. rendû felperes édesanyjának tettem. amikor jelentkeztek ezek a tünetek. az ottani orvosokat. ott is elismertem. Az üggyel kapcsolatban bármilyen információs adatok beszerzése miatt szíveskedjék a biztosítónkhoz fordulni.” Ábrahám ügyvéd úr megírta neki. mit tartalmaz errõl az egészségügyi törvény. ha két tanú elõtt aláírja. s ezért felelõsséggel tartoznának. íme itt van: „Az eset mélységesen megrendített.elvégzésével? Péntek reggeltõl folyamatosan dolgozott hétfõig. hogy a Hungária Biztosító által fölkért szakértõi véleményt maga a biztosító nem volt hajlandó átadni az ügyvédemnek. amit így vissza kellett fizetnünk az OTP-nek –. haladéktalanul megcsászározzák. Ézsely Ferenc orvosigazgató ezt mondta: „ Én a kórház felelõsségét soha nem vitattam. Ennek ellenére sem a kórház.” Úgy hallottam. Nála úgy alkalmazzák. vártak. Felperesek belevágtak egy építkezésbe. õ tisztességesen is viselkedett. ám utána teljes team figyeli õt. és ehhez szükséges lett volna egy születési . Kérte az orvosi irataimat a tapolcai kórháztól. gyorsan cselekedni? Amikor aztán kártérítést kértünk a biztosítótól – a születendõ gyerekre fölvettünk szociálpolitikai támogatást. Veszprém Megyei Igazgatóság képviseli intézményünket. Dr. amit az I. hogy tévedtek. és hogy külön pert fog indítani emiatt. Ki bír három napon át fenn lenni. míg már késõ lett. Számos orvos szakértõ nézte át az iratokat. megteszik. A család kártérítési igényét jogosnak tartom. Nyilvánvaló. Nálam viszont. hogy van bizonyos felelõssége a kórháznak. Kiss János szülész-nõgyógyász szakorvos. és ha föllépnek hipertóniás tünetek.

csak kellemetlen. mutassa meg. A portás katonásan elirányította az érsebészetre. inkább talán nõtt is. lehetett volna esetleg elõbb alkalmazni egy császármetszést. tovább kell porozni . hogy ebben az esetben az I. A doktornak más volt a véleménye.anyakönyvi kivonat. ezt én elfogadtam és elismertem. az a biztos megoldás. no pláne. õk tudják jobban. ez azonban nem jelenti azt. csak azért is elhúzták a jogi procedúrát még két évvel. és csak a rosszindulat mondatja az emberrel. Pár napig tûrte szótlanul. A Legfelsõbb Bíróság megerõsítette: felelõsek a történtekért. Mihály ugyan furcsállotta. hogy ebben az esetben a tragédia biztosan elkerülhetõ lett volna. Azt már persze nem állapíthatta meg a bíróság. Továbbra is állítom azonban. elmúlik magától! – mosolygott kedvesen az orvos. esetleg talán valami szemléletbeli hiba. nem bírta elviselni a helyzetet. – Nem kell ehhez hozzányúlni. hogy itt nem történt orvosi mûhiba. Oldalt piros köröcske. hogy a férjem haláláért ki felelõs. pont dörzsölõdik a cipõhöz. amit most már nem tudnak produkálni – ezt a kárt. amit el tudok fogadni. porozza be otthon naponta kétszer Ultraseptillel. Kivárta a sorát. elmondta. s mutatta: ez a gennyes gyûlés bizony nemhogy elmúlt volna. meg is fellebbezték. *** Mihálynak meggyûlt a lábán a kisujja. megmutatta panaszát. Õ nagyon-nagyon vágyott erre a gyerekre – én pedig többé nem szülhettem neki –. Még az is elképzelhetõ. rendû felperes is meghalhatott volna. de hát nem vitatkozott. azt felelte: menjen csak el orvoshoz. szerinte jófelé halad a dolog. tegyen-e rá paradicsomot. mitévõ legyen ezzel. a portán illedelmesen érdeklõdött. a gyerekem haláláért. közepén pici sárga gennyfolttal. s amikor a doktor elé került.” Úgyhogy a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét. Mihály következõ héten vissza is ment. hová forduljon ilyen piszlicsáré gonddal. nézné már meg. mindenképpen viselni kell. és a kezébe nyomta. – Jövõ héten kedden jöjjön vissza. Fölakasztotta magát. rendben van-e! – tette hozzá azonnal az érsebész. mint ötezer. Be is ballagott hát másnap a kórházba. Ám a felesége nemigen hitt a népi gyógymódokban. Nem nagy ügy. úgy érzem. aztán csak szólt az asszonynak. amely megállapította a kórház kártérítési felelõsségét. s bármennyire is szeretett engem. tízezer forint mégiscsak több. amikor Mihály elõhúzott egy ötezrest. hogy tán arra gondolva.

Ultraseptillel, és nem szabad türelmetlenkedni. Az újabb ötezrest zsebre tette, és ismét egyhetes terminust adott a kontrollra. Így ment ez sok héten át. Mihály porozta, a gennyes csuda tudja, micsoda nõtt, az orvos nyugtatott, az ötezres vándorolt. Aztán a sárga gubó és a piros folt körül kezdett feketedni is Mihály lába ujja. Megijedt, bekéredzkedett másik orvoshoz, aki azonban legelõbb azt kérdezte, látta-e már valaki korábban a lábát, s amikor bevallotta az igazat, visszaküldte az érsebészhez. Összesen három hónapig járt oda. Hetente. Végül befektették a kórházba, és combközéptõl amputálták a lábát. Mert elüszkösödött. Már nem volt más választás, különben belehal. Így életben maradt. És már kapott mûlábat is.

Hogyan kell orvost választani?

A kerekes kocsi megakad az ajtófélfában – se té, se tova. Többen ugrunk egyszerre az ajtóhoz, próbáljuk kipattintani a másik szárny biztonsági kampóit. – Azt nem lehet kinyitni! – szól ránk Almásy Mária bírónõ a Fõvárosi Bíróság pulpitusáról. – Szabványméretû ez a görszék? Ha igen, akkor be kell férnie így is! – Istenem, mi mindenben lesz praxisa olyan bírónak, aki rendszeresen orvosimûhiba-ügyeket tárgyal! Neki van igaza, végül sikerül beszuszakolni a kerekes széket, s benne Végh Esztert. Ötvenéves klinikus pszichológus, halk szavú, okos hölgy nagyon szomorú szemekkel. Odagurítják a felperesi asztal mellé. A bírónõ megnyitja a tárgyalást, névsorolvasást tart, tájékoztatja a feleket, hogy a jegyzõkönyv hangfelvétel útján készül. Kérdi a felperesi ügyvédet, van-e bizonyítási indítványa. Õ csupán Végh Eszter meghallgatását kéri, valamint azt a röntgenfelvételt szeretné megkapni a kórháztól, amelynek korábban kérdéses volt a léte. Alperesi képviselõnek nincs bizonyítási indítványa, mi több, nemlegesen válaszol arra a bírói kérdésre is, kéri-e az ügyben eljárt orvosok személyes meghallgatását. – Felperes, kérem, mondja el sorban, ami történt Önnel! – kéri a bírónõ. – 1997 októberében vettem észre, hogy a bal lábam érzéketlen, nem érzem vele sem a hideget, sem a meleget, a jobb lábamban pedig valami furcsa bizonytalanság jelentkezett, néha járás közben megcsuklott a térdem vagy a bokám. Pszichológusként a Honvéd Kórház mentálhigiénés osztályán dolgoztam, az ottani reumatológiára mentem át; különbözõ fizikoterápiás kezeléseket kaptam, de eredménytelenül, éreztem, ennél komolyabb zûr ez. Végeztettem MR-felvételt, azon látszott, hogy a gerincemen porckorongsérv van. Megvizsgált Berki doktor, a reumatológia fõorvosa, s azt mondta: nem tudom megúszni a mûtétet, s minél hamarabb végzik el, annál jobb, mert bármikor állapotrosszabbodás következhet be. Nem akartam a saját munkahelyemen, kollégával operáltatni magam, nekiálltam orvost keresni. Összes kollégámat, ismerõsömet kértem, javasoljanak operatõrt – féltem ettõl a mûtéttõl, valami zavaros rossz érzés volt bennem, hogy ez nem olyan egyszerû ügy. Többen említették Lázár fõorvost az Amerikai úti idegsebészeten, végül mellette döntöttem. Berki doktor fölhívta õt, kérte, fogadjon, s el is mentem hozzá. Vittem az MR-leletet, õ megvizsgált, és

megerõsítette: beszûkült a gerincvelõ, azt nyomja a porckorongsérv, a lehetõ leghamarabb operálni kell. Megnyugtatott: ez abszolút rutinmûtét, ráadásul ma már egészen kímélõ eljárásmóddal, õ rengeteg ilyet végez, nem lehet semmi gond. – December elején megoperálom, egy hét múlva hazamehet, karácsonykor akár ugrándozva is fõzhet! – November 25-én feküdtem be az Amerikai útra. – Ki végezte a mûtét elõtti felvilágosítását, Lázár fõorvos úr? – Nem, nem õ, hanem Szabó doktor, az altatóorvos. – Õ mirõl beszélt Önnek? – Kizárólag az altatással kapcsolatban kérdezõsködött, voltam-e már altatva, érzékeny vagyok-e valamilyen gyógyszerre és így tovább. Magáról a mûtétrõl szó sem esett. Közben a kezembe nyomta a kétoldalas beleegyezõ nyilatkozatot, mondván, ez a szokásos papír, amit alá kell írnom, hogy megoperálhassanak. – Tessék szíves lenni kézbe venni ezt a papírt! – nyújt át neki a bírónõ két lapot. – Ez volt az a beleegyezõ nyilatkozat? – Ez, igen – vizslatja a felperes –, de ez a kézírásos szöveg nem volt rajta! – Az elsõ oldal tetején kézzel ráírt bejegyzések szerepelnek. Ezek nem voltak ott akkor, amikor ön aláírta? – Nem, egészen biztosan emlékszem rá, hogy kizárólag gépelt szöveg volt, amikor én aláírtam. Ráadásul az orvosi aláírás sem tudom, kié, a zárójelentésemen szerepel Lázár doktor aláírása, ez láthatóan nem azonos azzal. – Pedig ebben a kézírásos szövegben szerepel többféle, a mûtéttel összefüggõ kockázat: halál, sebfertõzõdés, neurológiai állapotrosszabbodás, bénulás. – Határozottan állítom, mindez nem volt rajta a papíron, amikor Szabó doktor elém tolta, hogy írjam alá. Sõt, most látom, itt –szintén kézzel beleírva – az van, hogy Lázár doktor végezte a mûtét elõtti felvilágosítást. Ez sem volt ideírva, annál is kevésbé, mivel õ ott sem volt, egyedül Szabó doktor, az altatós. – Lázár doktor más alkalommal sem utalt önnek arra, hogy a mûtétnek lehet bármiféle kockázata, szövõdménye? – Nem, egyetlen szóval sem. Akkor hétszer is meggondoltam volna, mitévõ legyek. – Felperesi képviselõnek van kérdése? – Nincs. – Alperesi képviselõnek? – Nyilvánvaló volt-e – áll föl a fiatal ügyvédjelölt lány –, hogy e mûtét

nélkül ön megbénulhat? – Igen, többen azt mondták, ha nem operálnak meg, megbénulhatok. – Fölvetõdött-e a mûtét elõtt pszichológiai vizsgálat szükségessége? – Klinikai pszichológus vagyok, meg tudom ítélni a saját helyzetemet. Feszültség természetesen volt bennem, említettem, tartottam a mûtéttõl, de tudtam kezelni ezt. – Köszönöm, nincs több kérdésem – ül vissza a lány. – Kíván-e még elmondani valamit? – kérdi a bírónõ. – Igen, talán egyet. Az Amerikai úti intézet beadványában szerepel egy röntgenfelvétel, amely szerintük döntõ jelentõségû. Ám rólam ott nem készítettek gerincröntgen-felvételt, az egyetlen röntgenezés a felvételemkor egy sima mellkas-átvilágítás volt. – Ugyan nem volt ilyen indítvány, de a bíróság az igazság kiderítése érdekében maga is elrendelhet bizonyítást. Én szükségesnek tartom mind az altatós, mind az operatõr orvos meghallgatását. Ügyvédnõ, elõ tudja állítani õket a következõ tárgyalásra, vagy idéznem kell õket? – Vállalom, hogy itt lesznek. – Jó, akkor a következõ tárgyalás idõpontja 2001. január 30-a, 14 óra. El lehet menni, viszontlátásra! Kifelé már flottabbul gurul a kerekes szék, s a folyosón megkérem Végh Esztert, hadd kérdezzek még tõle ezt-azt. – Eddig mi történt a perben? – Az elsõ tárgyaláson a kórház képviseletében nem jelent meg senki. Az ügyvédem kérte az eljárás szüneteltetését, hátha meg lehet velük egyezni peren kívül. Írtunk levelet a klinikának, megjelölve a vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igényünket, azzal, hogy 45 napig él az ajánlat a megegyezésre. Erre egyáltalán nem válaszoltak. Akkor kértük a per folytatását. A második tárgyalásra ugyanez az ügyvédjelölt kislány jött, de nem volt sem ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványa, sem meghatalmazása, ezért a bírónõ nem engedhette képviselni a kórházat. Írásban pedig nem reagáltak a keresetre. A bíróság úgynevezett bírósági meghagyást bocsátott ki, kötelezve õket a keresetben szereplõ kártérítés megfizetésére. Na, azt már megtámadták, úgyhogy valójában most kezdõdött maga a per, csak így már elhúztak pontosan egy évet. Nem értem, mire jó ez nekik. – Miért nem akarta, hogy a Honvéd Kórházban, kollégák operálják? – Mind a két gyerekemet ott szültem, ahol dogoztam. És a kollégák – azt is mondhatom, orvosi mûhiba történt – bennem felejtettek egy tampont. Ha saját munkatársai között van az ember, azt hiszi, annak megvannak a maga elõnyei, az esetleges nagyobb odafigyelés, több törõdés. De rá kellett jönnöm, megvan a veszélye is: bagatellizálják,

rálegyintenek, áh, úgyis kolléga – és inkább kevésbé törõdnek mindennel! Úgyhogy akkor megfogadtam, ha valaha bármi problémám lesz, szóba sem kerülhet, hogy abban a kórházban lássanak el, amelyikben dolgozom. – A mûtétet ugye altatásban végezték? – Igen, persze. – Mikor mire ébredt? – Pontosan nem is tudom, borzasztóan összemosódtak az események. Délután zajlott le a mûtét, én csak arra az egyre emlékszem, hogy valamikor toltak a folyosón, és ott láttam az órán, hogy fél három van, de nem tudom, délután vagy éjjel fél három. Amikor elõször magamhoz tértem, éppen ott állt mellettem a nõvér, s nem is tudom, mire föl, azonnal azt kérdeztem tõle: – Miért nem mozog a lábam? – Mindjárt hívom a fõorvos urat – mondta a nõvér. Meg is érkezett Lázár doktor, és elmondta: komplikáció lépett föl, két mûtétet kellett elvégezni. Nem várt csontkinövést, jóindulatú csontdaganatot találtak az elsõ mûtét közben, amelyhez azonban abból a feltárásból – hátulról operálva – nem fértek hozzá. Ezért befejezték az elsõ operációt, megszüntették a sérvet, lezárták a sebet, majd fölnyitottak elölrõl is, hogy így már hozzáférjenek a daganathoz, és kivették azt. Csakhogy az elsõ mûtét után én már béna voltam. – Mit mondott Lázár doktor, mitõl bénult meg? – Azt felelte, nem érti. Nem tudja, mitõl lettem béna, de mindent megtesznek, hogy javítsanak az állapotomon. – Ha nem volt ébren közben, honnan tudja, hogy már az elsõ után megbénult? – Ezt nem vitatta senki, õk is elismerték, hogy már az elsõ mûtét után észlelték az állapotrosszabbodást, a bénulást, csak éppen magyarázatot nem adtak rá. Azóta pedig állandóan próbálják összemosni a két mûtétet, s minden papírjukban csak a második mûtétrõl írnak, amikor pedig már béna voltam. Ám Lázár doktor csak ugyanazt mondogatta: nem érti, mitõl bénultam meg, nem érti, mi történhetett, mert õ a gerincvelõhöz nem nyúlt hozzá. – De hát hozzá kellett nyúlnia, nem? – Persze. Hozzányúlt, hozzáért, megsérülhetett, de nekem ezt a mai napig nem mondta el. Én is csak következtetni tudok, illetve az orvos szakértõi véleménybõl tudom, mi történhetett: rossz feltárásból végezte a mûtétet, s ebbõl a helyzetbõl eleve nem volt esélyem, hogy megúszhassam károsodás nélkül a beavatkozást. Nem hátulról, hanem elölrõl kellett volna operálni.

mindenütt úgy zajlik a betegek kezelése. hogy az orvos nem tévedhet. – Érti. én mindig meg tudtam oldani a problémáimat. úrrá leszek ezen a helyzeten is. Ráadásul három-négy óránál többet nem lehet kibírni a kerekes székben. az . hogy lesz. Amennyi tartalékom volt.– És azóta? – Mellmagasságtól semmim nem mozog. verekednek. fals bizsergést. mintha szétfeszítené valami hatalmas erõ a lábamat. a lányom még gimnazista. – Két gyereke van? – A fiam fõiskolás. a testi szükségleteim elvégzéséhez is segítségre van szükségem. úgy gondolom. Támaszték nélkül még ülni sem tudok. Inkább pereskednek. mindenki hozzátesz valamit. – Tud-e valamiként dolgozni? – Mivel nem tudok eljárni. a volt férjem külföldön él. annak éppen most vagyok a legvégén. akkor többen leülünk. Dehogynem. nem érez semmit. egyedül az az általános nézet van mögötte. Százszázalékos rokkant vagyok. így nem. és fizetnek végül többet. holnap már nem biztos. Nem hajlandók elismerni a hibájukat. És sajnos még az sem igaz. utána le kell feküdnöm. illetve tizenhárom évesek voltak. Pedig sok helyütt – és ezek szerint az Amerikai úton is –. Tizenhat. állandó fantomérzéseim vannak. amikor ez megtörtént. majdnem 30 ezer a lakásrezsi. Azt mondja. A mellemtõl lefelé végig béna vagyok. ráadásul kollégával szemben? – Nem. de nem ismerik be a tévedésüket. akihez kerül a beteg. hogy miért nem mennek bele ésszerû egyezségbe. mint nálunk: fölveszünk valakit. hogy nekik igenis joguk van egyedül eldönteni. 45 ezer forint a rokkantnyugdíjam. amit az emberek általában gondolnak: megbénult. – A férje? – Elváltunk. mit miként hajtsanak végre. és nem foglalkozik velünk. megbeszéljük az esetet. Amint ragaszkodnak ahhoz is. vitatkozunk. hajlandó lettem volna. – Ha az Amerikai úti klinika belement volna valami ésszerû kompromisszumba. de a hátés hasizmaim sem. nemcsak a lábam. Teljesen érthetetlen. Azt hiszem. – Hogy tudja eltartani a két gyereket? – Nagyon nehezen. Én korábban azt hittem. zsibbadást vélek érezni. nem értem. Ma még van mit ennünk. Ön hajlandó lett volna megegyezni velük a kártérítés összegében? – Igen. végül jutunk valamire. hogy csak presztízsszempontok miatt vagy másért. miközben valójában persze ezek a testrészeim érzéketlenek.

a betegek más szempont alapján választanak orvost. akkor sem. Az orvos szakértõ egyértelmûen leírta: tévedés ebbõl a feltárásból operálni. majd elvégez mindent. a táskájában pedig üres algopyrines dobozokat találtak. azért a Honvéd Kórház sem piskóta. és nem foglalkoztak vele. mint nekem. aki még csak nem is az egészségügyben dolgozik. hogy leállt az agya. akire mindig azt mondtam: az Úristen . elavultnak. hogy nem volt benne semmi méreganyag. Nyakisérv-mûtétre várt mellettem egy vidéki asszony. senkivel nem beszéli meg. Ön szerint mi az általános érvényû abból. Picit persze gyanús volt ez nekem is. dögöljön meg! Nem látta neurológus. nem Lázárt. hagyták feküdni az ágyban. de megnyugtattam magam: nyugi. kihez fordulna? – És mindannyian a Veres doktort mondták. végül a kellõ kezelés híján olyan nagy lett az agyûri nyomás és olyan agysérülések keletkeztek. õ kérdezgette a nõvéreket: – Ugye jól operál a Lázár doktor? – A nõvérek pedig kicsit fintorogva feleltek: – Hát… igen… jól – de nem meggyõzõdéssel mondták. mint maga? – Talán annak nagyobb szerencséje lesz. Maga leélte a fél életét az egészségügyben. Mentõvel bevitték a kaposvári kórház intenzív osztályára. Négy napon át úgy kezelték: hülye öngyilkosjelölt. Meghalt. amikor megkapták a gyomortartalom-leletet. miközben például errõl a porckorong-mûtétrõl is a szakirodalomban nagy viták zajlanak. – Mi történt vele? – A munkahelyén rosszul lett. – Nem volt Magában rossz érzés. ájultan lefordult a székrõl. Egy másik beteg úgy próbált a nõvérektõl informálódni: – Ha hozzátartozóját kéne operálni. Félig öntudatlan állapotban azt mondta. ami történt Magával? – Még sokkal körültekintõbben kell orvost választani! És oda kell figyelni az apró jelekre is! Én elhessegettem magamtól az intõ jeleket. öngyilkos akart lenni – ami nem volt igaz –.egyedül eldönt. hogy kollégákat kell perelnie? – Nem. Orvosi mûhibák sorozatát követték el rajta. ami fluktuáló tudatállapotot idézett elõ. s ettõl vérömleny keletkezett. Korábban már végigvittem egy orvosimûhiba-pert a sógornõm ügyében. Mert ehhez bizony nagy szerencse is kell! – Rémes. – És hogy az Úristenbe válasszon magának orvost. ott is történtek már érdekes események… – Mi az hogy! Van kolléganõm. – Asszonyom. nem lesz ez rossz választás. sokan rég kétségbe vonják ezt a mûtéti technikát. Valójában ugyanis az agyában megpattant egy artéria. senki nem foglalkozott vele. helytelennek és fõként veszélyesnek tartják.

beleválasztottam! Nekem nem volt szerencsém. most mitévõ legyen. de most az orvosi vizsgálat miatt hagyományos gatyát vett föl. Számos orvost tudok említeni tõlünk is. nem mert ellenkezni. nem kísérletezem én magammal. kihez érdemes. Gyuri – üzletember lévén szabadon osztotta be az idejét – rögtön másnap reggel az urológián kezdett. Általában boxeralsót hordott. uram! – bökte ki végül. hogy baj ne legyen. aki hozzá kerül. dehogyis. – Jaj. s hirtelen ezt is szégyellni kezdte a nõvérke elõtt. maradinak érezte magát benne. És valóban. hogy neki itt nincs szava. szõke hajú. Éppen ezért tartottam a lehetõ legszélesebb közvélemény-kutatást orvoskollégák körében. mint valami szörnyû kellemetlen dologról. kérem. mert azonnal megértette. Gyuri többszörösen is kínban volt. – Meg kell katéterezni. az állítólag veszélyes is meg fáj is! – Ugyan. morc arckifejezésére. gõze nincs. Hát. máris megy össze. egyik sem igaz. megszûnt önálló akaratú ember lenni. látszott rajta. csak éppen nem ilyen céllal és jelleggel. az egész mûvelet a rövid. Soha semmijét nem katéterezték még. egyre kisebb az elõvennivalója a zavartól. Másodszor beijedt. helyette tárggyá. ha nem fordulok iparoshoz? Ennek a fele sem tréfa! Nem. és letolta az alsónadrágját. kihez ne menjek. mindent megtennie. a kínos helyzettõl. hozzá ne kerüljön. Az orvos hümmögött. olyan öregesnek. hátha rendbe jövök spontán is. készítse elõ a mûszereket. handabanda csak! Most rögtön megcsinálom – és szólt a nõvérkének. Érezte. elmegyek valami dokihoz. de mindig úgy hallott róla. lehúzta a cippzárt a sliccén. soha nem volt még ilyen! Most mi a fenét csináljak? Orvoshoz menjek? Nem lesz abból baj? De nem lesz-e sokkal nagyobb zûr. . *** – Atyaúristen. de ténylegesen elõre izzadva kigombolta a nadrágját. mitõl lehet véres a vizeletem? Ez biztosan nem normális dolog. Majdhogynem pirulva. Ám amint rápillantott az urológus zord. ragyogó csinos asszisztensnõ elõtt fog zajlani. akit messze ívben kellene elkerülnie mindenkinek. Elõször. doktor úr. Szép sorban elküldték vagy ötféle vizsgálatra – mind negatív lett. mondjuk. dörmögött. akinek – pláne hogy erõsen emlékeztette korábbi barátnõjére – kétségkívül boldogan venné elõ bármikor. valahogy olyan volt a légkör.mentse meg azt a beteget. esztergálandó munkadarabbá vált.

csak sokkal enyhébben. a hasából úgy sugárzott szét az eszelõs fájdalom. egyáltalán nem látta. még beljebb – s hirtelen olyan õrületes fájdalmat okozott. drága uram. de fájdalom nélkül kezdett besiklani. úgymond. doktor úr? Éppen csak eszemet nem vesztettem ettõl a fájdalomtól. kérem. most kell finoman. Gyuri – alapvetõen fegyelmezett ember lévén – a történtek ellenére meg is tette ezt. ha a kezében maradt volna a pöcsöm! – veszítette el a béketûrését és úriember mivoltát Gyuri! –. nem ájultam el ettõl az eszement fájdalomtól! És legalább kiderült valami? – Nem. el ne ugorjon ijedtében. még följebb a hideg fémet. Most összegörnyedve két kézzel fogta a heréit. testtartása. majd picit ugyan kellemetlenül. jobba az ijesztõen hosszú katétert. fölszisszent az ismét belenyilalló gyötrelemtõl. akkor megbeszéljük a továbbiakat! – búcsúzott el az orvos.A doktor bal kezébe fogta Gyuri péniszét. nem kell ehhez érzéstelenítés. a benne lapuló tízezressel. annyira nyom a hasa. amit beiktatott. nem . Közelített a katéter. de még mindig majd megzavarodik. És lassan enyhülni kezdett a rettenetes kínszenvedés. Kamaszkorában egyszer verekedésbe keveredett valami karatés fiúval. Amint leereszkedett a bõrülésre. s olyan közel hajolt hozzá. – Hisztizni. hátha az eltereli a figyelmét. és beült gyönyörû. de aztán inkább a saját combját markolászta. Arra eszmélt. Kiballagott a rendelõbõl. tökön rúgta. szuperelegáns autójába. – Jaj. átadta a céges borítékot. Gyuri egész testét egyetlen pillanat alatt elöntötte az izzadság. úri módon a zsebébe csúsztatni – a jól megszokott módon – a borítékot. csoda. pláne ha én csinálom! – Ehhez? Hát majdhogynem itt döglöttem meg a kezei között! Mit mûvelt velem? Azon se lepõdnék meg. hogy Gyuri önkéntelenül fölordított. Keményen elszánta magát. s az alulról. hát miért nem adott be érzéstelenítõt. Üvöltött kínjában. de az úgy szorította. A péniszt fölemelte 45 fokba. az volt ilyen. Beljebb csúszott. és tolta följebb. vörös karikák ugráltak a szeme elõtt. mint a satu. elérte õt. de jöjjön vissza jövõ kedden. egyértelmûen érzékeltette: elérkezett a fizetés ideje. ha ez ilyen borzalmas? – Ugyan. Kikapta volna magát az orvos kezébõl. nem kéne azért ennyire hisztizni! – intette az urológus. alig tudta türtõztetni magát. az agya azonnal szétrobban. és arckifejezése. mit mûvel a doktor. valamint a hirtelen csönd. nem sopánkodik. hogy úgy érezte. a pénisze felõl. hogy nem estem össze. hogy Gyurinak rémisztõen perverz ötletei támadtak tõle. már nincs benne a katéter. rosszallóan csóválva a fejét. még beljebb. ebbõl még semmi.

eléggé gyönguska . hanem az ondóvezetékbe. impotens lett. Bizony. Már észlelte. bumm. – Éppen ez az. illetve az Ön bal heréjébe. hogy Gyuri terméketlen a mûtét óta. méregdrága cipõt – kedvesen elõretessékelte. Gyuri lefeküdt. a katéterezés nem leányálom! Írok föl Neked fájdalomcsillapítót. nem is akar már többet? – Nem. kioktatta a titkárnõjét. nem a húgyhólyagba vezette be a katétert. de abban nem. föltette a szemüvegét. aztán befordult a fal felé. kocsiba ült. ha azt feltételezem. akkor ilyen. Mert abban ugyan igaza lett. – Nos. drága uram. Nem akart hinni a szemének. – És van gyereke? – Hogyne. nem kell a nõknek védekezniük! Még örülnek is majd neki! Kézrõl kézre adják majd önt. de úgy is igaz volt: az ülés csurom egy vér volt. Ám amint hazaérkezve kiszállt a kocsiból. és azonnal hívta a háziorvosát. ne vicceljen velem. ez azonnali mûtét! A kolléga úr kicsit mellément. és rögtön diagnózissal is szolgált: – Hát. csak terméketlen! Nos. ebben mindössze ötven százalékot tévedett az adjunktus úr. az ondóvezetékemet akarja eltávolítani? – Hány éves Ön? – Ötvennégy. akkor meg semmi gond. kettõ. Gyurikám. ha ez ilyen. mint a szokásosnál kényelmesebb és kevésbé egészségtelen megoldást – az Ön köreiben hamar híre megy az ilyesminek. – Mit tehetett. Ezeket most mi szépen eltávolítjuk! – Na. akivel régóta jó haverságban volt. bármennyire is nehezére esett. elintézett néhány telefont. amitõl eltátotta a száját. Igaz. a nadrágja is olyan. istenem.puhánykodik. s ezeket természetesen össze-vissza zúzta. azt hiszem. – Hát. A hideg frász törte ki. – Nagyot tévedek. drága uram. és végigaludta az egész napot és éjszakát. Az adjunktus úr – látva a finom öltönyt. a következõ egy-két nap programját miként szervezze át. Útközben telefonált elõre. lehetõleg jó keményet. Föloldalgott a lakásba. adjunktus úr. azonnal megvizsgálta. maradj ágyban. olyat látott. és beszáguldott a jó nevû klinikára. hogy egyszersmind potens is. harmadnap nem lett jobban. mintha megfürdött volna útközben. a nõk szerint addig sem volt éppen egy nagy numera. hogy fogadják. ne õrjítsen meg. ilyen elõfordul a legjobb családban is. Másnap. Nem fog tudni megtermékenyíteni senkit – na. nyomott is – de csak negyednapra lett komoly zûr: öklömnyire dagadt a bal heréje. igyál sokat. fájt is. és pihengess! Majd elmúlik. nem szeretnék már többet. a fél város rajtam fog röhögni! – Nem impotens lesz.

de valamicskét azért csak-csak produkált. Egyáltalán nincs. . Azóta nincs merevedése.volt az ágyban. A mûtétig.

...248 Lilla három percig agyhalott volt ...............................................................................258 Fölhelyezték a gélt........................................................277 ..................................................................................................................................................................................................................................... 44 Alex gégefedõje...................................156 Az orvos szakértés ..... kérem............Tartalom Lectori salutem! .......................................................................................................................................................................................3 Isten hozzád......................................................................164 A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy ....................................................134 A kebelrege folytatódik.................... Samu! Belõled se lesz jó orvos!......................107 Egyedül nem megy...............................................................................................................................................................................................................................................................271 Hogyan kell orvost választani?..........................................................................................................................................................................................................140 Elítélve: az ETT IB ... 27 Hol fáj........................................ hamis! ....................................................227 Edina a saját gyerekére vágyik.........................................................................120 Ez örökre így marad!.....................................................175 Az agyhalott kommunikál.........................................220 Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr ..........................194 Ez a bizonyíték................................................................................... halál!..114 Fanni lábak nélkül....................................................... 41 Na................................ Dósa néni?........................................

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful