Dr. KENDE PÉTER:

MIK VAGYTOK TI, ISTENEK? ORVOSI MÛ HIBÁK 2.

Írhat a szerzõnek: kendep@uhu.hu Hozzászólhat az uhu.hu webáruházban indított fórumokhoz:
Errõl a könyvrõl Eszmecsere az orvosi mûhibákról Nézetek, vélemények a magyar egészségügyrõl Vélemények dr. Kende Péter korábbi könyveirõl

Lectori salutem!

Tisztelem, becsülöm és szeretem az orvosokat – legalábbis mindazokat, akik tisztességgel, becsülettel és az orvosi szakmában erkölcsi minimumnak számító felelõsségérzettel végzik munkájukat. Amikor 1999 januárjában megjelent Mik vagytok Ti, Istenek? címû kötetem, közülük rengetegen azzal vádoltak: orvos-ellenes könyvet írtam. Visszautasítom, kikérem magamnak, nem igaz! Olyan könyvet írtam – és most is ez a föltett szándékom –, amely a tisztességes, lelkiismeretes orvosok mindegyikének védelmét szolgálja. Igen, igen! Éppenséggel védeni akarom és – amennyire rajtam múlik – meg is védem azokat, akik kötelességtudóak, kellõen felkészültek, s megelõzõ-gyógyító munkájukat így végzik. Meg kívánom védeni az igaztalan támadásoktól mindazon orvosokat, akik úgy dolgoznak, amint az tõlük elvárható. Ha lerántom a leplet a linkekrõl, a slendriánokról – azzal objektíve védem azokat, akik nem ilyenek. Mert igenis vállalom: támadom azokat az orvosokat, akik felkészületlenek, lelkiismeretlenek. Megengedhetetlennek tartom, hogy dolgozhassanak orvosok felelõtlenül, tisztességtelenül, oda nem figyelve. Igen, ez ellen föl akarok lépni. S ha õk is merészelik magukat orvosnak nevezni, akkor velük szemben valóban orvos-ellenes könyvet írtam és írok. Ám újra könyörgök mindazon doktoroknak, akik nem tartoznak ebbe a – még mindig reménykedem – viszonylag szûk körbe, hanem abból a talán nagy többségbõl valók, amely felelõsen és tisztességesen dolgozik a betegek érdekében, dacára a rettenetes – de nem kis hányadban az orvoslobbi hibájából konzervált – körülményeknek, ismerjék el, éppen az õ érdekük, hogy kilökjék maguk közül az oda nem valókat. Ma még az orvostársadalom vezetõ körei – ahelyett, hogy ezt tennék – falaznak, eltussolnak, elvtelenül védik a mundér becsületét. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságai – ez tényszám! – az elmúlt öt évben orvosi mûhiba miatt egyetlen esetben sem marasztaltak el orvost. Miközben több száz pert vesztettek el kórházak, miközben több ezer esetben mindenki pontosan tudta, hogy az orvos disznóságot követett el. Tessék majd ebbe belegondolni mindazoknak, akik elolvassák a Na, Samu! Belõled se lesz jó orvos! címû fejezetet! Annak „ fõszereplõje” dr. Zalányi Sámuel végigtarolta fél ,

Magyarországot – Szegedtõl Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig –, mûhibák sorozatát követte el, vagy tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Nos, mit tetszik gondolni, mi történt ezért vele? Igen, igen, jól tetszik sejteni: semmi. Ma is orvosként dolgozik, Szegeden rendel. Egyik helyrõl sem fegyelmivel távolították el, csak amúgy úri módon elengedték vagy baráti hangon eltanácsolták, mi több, magasabb posztra segítették; nem csukták le, nem tiltották el, nem függesztették föl. Kollégái, nem is csak a teljes magyar nõgyógyászszakma pontosan ismeri dolgait, konferenciákon, szakmai találkozókon kuncogva érdeklõdnek egymástól: – Samu most éppen hol tarol? – és ezzel a maguk részérõl a lovagiasság összes szabálya szerint lezártnak is tekintik az ügyet. Nos, úgy vélem, ez tarthatatlan gyakorlat. S ha az orvostársadalom maga nem fogja ezt a problémát pillanatok alatt megoldani – ha nem lesz úrrá szerecsenmosdató, magát a társadalmi értékítéleten felül helyezõ szemléletén –, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy helyette ezt külsõ erõ, a betegtársadalom fogja megtenni. Egyelõre még „ bízhat” abban, hogy ez a betegtársadalom beteg társadalom. Betegségének egyik fõ tünete, hogy választott képviselõin át nem képes akaratát kellõen érvényesíteni. Az az egészségügyi miniszter, aki a bársonyszékbe ülése elõtt az orvosi kamara elnökeként ténykedett, be fog hódolni a nagy hatalmú professzorok nyomásának, s mindaddig nem fog érdemi változásokat beindítani, amíg erre komoly társadalmi erõk rá nem kényszerítik. Eddigi négy szabadon választott kormányunk még megengedhette magának, hogy ügyet se vessen a spontán társadalmi kezdeményezésekre, hogy lesöpörje az asztalról a polgárok saját szervezõdéseit, kinevesse az egész civil szférát, úgy, ahogy van. Ám ez nem lesz mindig így! És az orvosoknak, elsõsorban a politizáló, hangadó professzoroknak tudniuk kell, ha nem õk maguk tesznek rendet a saját portájukon, hanem addig tétlenkednek, amíg majd mások „ veszik kézbe a söprût” – akkor könnyen elõfordulhat, hogy kõ kövön nem marad. Az a söprû sokkal kevésbé fog válogatni, és durvábban végzi majd a dolgát! Jobb volna nem megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A helyzet pedig rohamosan romlik. Amennyiben az eredmény, a produktum felõl próbálok visszakövetkeztetni az orvosi tevékenység minõségére, vagyis hatékonyságára, a magyar egészségügynek, a magyar doktoroknak nincs sok okuk a dicsekvésre. 2000-ben a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete legújabb tanulmánya 191 ország lakosságának vizsgálta meg az egészségi állapotát. Magyarország a kevéssé elõkelõ 101. helyre került, olyanok mögé, mint Banglades, Irak, valamint az összes középeurópai állam. 1960 és ’ 90 között az OECD-országokban 8,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon mindössze

1,3 évvel. Világelsõk vagyunk mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések okozta halálozás terén. Mondhatják erre, ez a rendszer, az egészségügy egészének felelõssége. Részben igen, de részben az egyes orvosoké is, akik – bár kétségkívül a rendszer nyomásának engedve, az alapvetõen rossz felfogású finanszírozás szorításában – nem a beteg egészét próbálják kezelni, hanem csak a tüneteit, egyáltalán nem foglalkoznak megelõzéssel, csak akkor veszik kézbe az embert, ha már jól megbetegedett. Igaz – és ez rendszerváltó négy kormányunk közös, együttes bûne –, amint ugyanez a kutatás az egészségügyi finanszírozási rendszereket mérte össze, abban kicsivel még silányabb, a 105. helyre kerültünk, például Mongólia, Afganisztán és Botswana mögé. A fejlett országokban általában a sokkal magasabb GDP 10 százalékát fordítják egészségügyre, nálunk 4,6-ot, s mostanában ez inkább csökkenni látszik, mint emelkedni. Azt vélelmezem, szintén keményen romlik a helyzet konkrétan az orvosi mûhibák területén; tartok tõle, egyre több és több mûhiba történik, sõt, egyre durvábbak is. Ám ez puszta feltételezés, hiszen a mûhibákról nem léteznek adatok. Miért nincsenek? Mert az orvosi mûhibák döntõ többsége soha nem derül ki. Honnan tudhatnánk, hány, de hány olyan eset fordul elõ, amelyben sikerül teljesen titokban tartani az elkövetett disznóságokat? Milyen gyakori vajon, hogy a kórház patológusa ebéd közben diskurálva kedélyesen közli kedves kollégájával: – Ugye te is tudod, azt a vörös csajt nem kellett volna megoperálni, ma is élhetne? És mit szólsz, milyen finom ez a borjúpörkölt? * Olyan társadalomban, olyan világban élünk ma, amely mindent egybegyúr, persze azt is, amit nem kéne. Az orvostársadalom – amióta létezik orvoslás – mindig másfajta, magasabb etikai normák szerint élõ kaszt volt, mint a társadalom többi rétege. Az elmúlt évtizedekben – és e tekintetben alig van különbség rendszerek között – sikerült az orvoskasztot erkölcsileg lezülleszteni a társadalom általános és sebesen romló morális szintjére. Hihetetlen erkölcsi mélységekbe sikerült eljutni. És nagyon tévednek, akik ezt leegyszerûsítve azt mondják: ez paraszolvenciakérdés. Rég több, sokkal több annál! Ha a Fidesz venne egy mély lélegzetet, és jövõ év elején valamennyi orvos fizetését megszorozná tízzel – az erkölcsi viszonyok valószínûleg nemhogy nem válnának jobbakká, de rosszabbak lennének. Ahol ugyanis a gyógyítás ennyire pénzkérdés, ahol minden a pénzrõl szól, ott pénzzel már nem lehet javítani. Machiavellisztikus megközelítés lesz, de lehetséges, hogy ez a folyamat nem csupán lezüllés volt, hanem szándékos lezüllesztés is. A kiskirályok

majd rendes magyar MDF-es. Majd – mivel tudja. arra. hogy az orvos föléhazudta az ellátást – lejjebb veszi a pontok értékét. tevékenységüket ostoba hibának minõsítve. ha beteg emberek veszik körül õket. Hiszen az Országos Betegbiztosítási Pénztár. hiszen az orvosnak hazafias kötelessége sok-sok pontot termelni. mert attól bombabiztosan felfordulna. a spirál így megy egyre följebb. a doktor rosszul dolgozott. valójában mi tevékenységének az eredménye. mitõl beteg szerencsétlen – alulfinanszírozza a betegellátást. akik tudnak lojálisak lenni. Ám ehhez újra hazudozniuk kell. hogy egy fillért sem hajlandó adni sem megelõzésre. hogy évizedeken át nem készült áttekintés a népesség egészségi állapotáról. az egész rendszert egyedül a bizalmatlanság tartja össze. kicsivel szerényebb kvalitású helyetteseket. Van egy másik igazi nagyhatalom is a finanszírozó OEP mellett: a . hogy az orvos még többet lesz kénytelen hazudni. Vagyis arra kényszeríti a doktort. akiknek a nyakába gyeplõt lehet tenni. annál inkább. kedves Fidesz-szimpatizáns. Mindennek az a következménye. A régi kínai orvosok akkor nem kaptak fizetést. Ezzel azt éri el. s nem abból. beosztottakat kerestek maguk alá. sem például arra. mondván. ugyanannyi pontért kevesebb pénzt ad. amit ráírnak a lapjára. mint amennyit ténylegesen nyújt. hogy csak reménykedhetünk. s azokkal babrálhatnak. a megbízhatatlan halálozási statisztikákra. akiknek uralmát tehát meg lehet kérdõjelezni. hogy többet írjon be a papírba. ne is egyék! S mindeközben egyetlen valakirõl nem esik szó: a betegrõl. hátha kiderül az is. Azokból lett-lesz fõorvos és professzor. hogy az orvos beszélgessen is a beteggel. hogy az intézmény fönnmaradhasson. hogy a kórház megkapjon annyi pontot. A szakmai színvonal pedig süllyedtsüllyed. Az nem számít. aki jó párttag. följebb. A magyar orvosok mindig csak akkor és arra kapnak fizetséget. hogy még épp életben maradjon. jó párttitkár. a hazugságban teszik érdekeltté õket. a beteg nem kapja meg mindazt. akik hajlandók hazudni. hogy a doktorok fölöttük is élet-halál urai. s annak alapján annyi pénzt. Aki nem hazudik. hogy a fõorvos kénytelen rendre utasítani az igazmondó beosztott orvosokat. Hiszen a fából vaskarika teljesítményfinanszírozás – amely az orvost a szolgáltatás fogyasztásában teszi érdekeltté – oda vezet. Ezek az urak azután természetesen magukhoz hasonló. ám ha lehet.mindig rosszul tûrik. s a kör bezárult. s minél hataloméhesebbek. Igyekeznek hát kiválogatni az orvosok közül azokat. Gondoljunk csak az adatközlések rendszerére. mindenki hazugnak tartja a másikat. Miközben mindenki hazudik. aki a képességei alapján rászolgált. Teljesen normális ebben a szisztémában. Eközben több területen is szisztematikus hazugságokra kötelezték a doktorokat. ha pácienseik megbetegedtek. az OEP – túl azon. hogy az orvosnak fogalma nincs róla.

Az orvostovábbképzés zömét ma már a gyógyszergyárak finanszírozzák – de nem ingyen. mint a daganatos betegségekben. ha az onkológiai patológus baráti körben határozottan állítja: pontosan tudja. ahol még nem jártam? – És ezek után az csoda-e. én meg miért ne utazzam Argentínába. tanuljon meg a lábtörlõ alatt közlekedni. Az orvos szakma régi balhiedelme. pszichoszomatikus megközelítéssel szemben? Attól. holisztikus orvoslással. terápiával. mi a teendõ a protekciósokkal. és eljöjjön hozzájuk. az erõs. és így tovább. de éppenséggel ez sem ellentmondásmentes történet. Persze fontos a presztízs is. ha belül erõs a kohézió. Egészen odáig. akik a Nyugaton a divatból már jórészt kiment vagy éppen túlhaladott. és rossz fényt vetne az osztályra. eszébe ne jusson. Másban nem. neki tök mindegy. mennyi a tarifa az osztályon. mint . Ilyen erkölcsi viszonyok közepette pedig mi sem természetesebb. A konferenciák jelentõs része Argentínában. Csoda-e hát. valamint egye meg azokat a gyógyszereket. hogy lehet lerázni a kötekedõ hozzátartozót. hogy nem abban érdekeltek. hosszan. mi módon kell megölni – benyúlva addig szorítani a köldökzsinórt. hogy õ egy senki. miként kell aktív eutanáziát gyakorolni a lebukás veszélye nélkül. Thaiföldön. Mi módon lehet elterjeszteni. miként kell elmenekülni a hisztis beteg elõl. a profnak. ma már több beteg hal meg a kezelések következményeiben. aki élve születve valószínûleg csak az osztály halálozási statisztikáját rontaná. ami pedig fõként a fegyelmen. Ezért a kezdõ orvosoknak legelõbb összetörik a gerincét. amíg pulzál – azt a túl pici magzatot. Mitõl ez az irtózatos. hogy beteg legyen. hanem abban. amelyeket az orvos akar. mi jár a fõorvosnak. természetgyógyászattal. A beteg úgyis meghal. Igaz. Megalázzák. vele vitetve el saját balhéinkat. tehát szükségük van azokra a doktorokra. ötletei. Akik el akarják adni a termékeiket. mint lehet bemártani a nõvért. jobbakkal lecserélt pirulákat megetetik a betegekkel. adjon jó sok hálapénzt. már-már irracionális ellenállás orvosi berkekben minden új eljárással. mikor másnak is. kemény hierarchián alapul. mikor kell leadni a hálapénzbõl az altatósnak. termeljen rengeteg jogos és jogtalan OEP-pontot. az összetartás. beleverik. gálánsak. ha a daganatos betegekkel foglalkozó orvos néhány pohár bor után nyíltan bevallja: – Én bizony azt a gyógyszert írom föl. a Maldív-szigeteken és hasonló helyeken zajlik. hogy a beteg meggyógyuljon. hogy a lojalitás a legelsõ. hogy lehetnek önálló gondolatai. hogy a kifelé erõs presztízst úgy lehet megteremteni. amelyiknek a gyártója Argentínába utaztat.gyógyszergyárak. viszont méhen belüli halálozás esetén a szülészetnek semmi köze hozzá. megtiporják – majd jóindulatúan atyáskodva elkezdik a beavatási szertartás második fokozatát: megtanítják a szakma igazi fortélyaira.

hogy fõ rendezõ elv legyen a „ kéz kezet mos” a „ma én nem jelentelek föl , Téged, hogy holnap Te se jelents föl engem” az elvtelen kimosdatás akkor is, , ha mindenki tudja, az illetõ kollégát nem lenne szabad ember közelébe engedni. De hát tényleg természetes mindez? Mondjuk a pékek céhe több száz éve páros lábbal rúgja ki soraiból a néhány slendrián, rossz szakember péket, mondván és tudván, ha nem ezt teszik, nem arra a néhány pékre fogják azt mondani az emberek: nem tudnak rendes zsömlét sütni. Dehogy, az lesz a véleménye mindenkinek: a pékek hülyék, képtelenek egy tisztességes zsömlét elõállítani. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, megszabadulnak hát saját legsilányabb céhtársaiktól. Az orvosok azonban nem így tesznek. Rosszindulatú vélemény szerint azért, mert mindenkinek van valami a rovásán, s attól félnek, ha egyszer dõlni kezd a dominó, nem lesz megállás, s mindenki bukik. Azt hiszem, nem ez a fõ ok, hanem az, hogy ma már annyira mély a mocsár, oly rettenetesek az erkölcsi állapotok, hogy nem találják az erkölcsi alapot a bárki elleni föllépésre, arra, hogy ne védjék egymást bármily elvtelenül is. * A mûhibapereknek nem a bíró az elsõ megítélõje, hanem azok az ügyvédek, akiket egyébként hullarablással, keselyûtempóval vádolnak egyesek; a mûhibaperek elsõ bírája mindig az ügyvéd, aki csak azokat az ügyeket vállalja el, amelyek az õ megítélése szerint jogosak, tehát sikerrel kecsegtetnek. Ugyanígy váltam én is rengeteg mûhibaügy elsõ megítélõjévé: valamennyi megírt esetre legalább húsz meg nem írt esik. Töméntelen sokan kerestek meg, akiknek nem vetem papírra a történetét, mert nem lehetek egészen, százszázalékosan biztos az igazukban. S ehhez rögtön hozzá kell tennem az elsõ kötet megjelenése óta eltelt idõ legeslegfontosabb, egyszersmind legriasztóbb tapasztalatát: bárhová, bárkik közé megyek, szinte kivétel nélkül mindenkibõl azonnal kizuhan kéthárom olyan történet, hogy a legszûkebb családi vagy baráti körében ki hogyan halt meg, lett nyomorék vagy súlyos beteg – mind-mind orvosok hibájából, mûhiba következtében. Igazuk van-e? Valószínûleg jó részüknek egyáltalán nincs. Mármint objektíve. Mindazonáltal õk mûhibát sejtenek, gondolnak, gyanítanak a velük történtek mögött. Márpedig súlyosan tévednek, akik azt hiszik: ez nem fontos. Bûnösök, akik rálegyintenek erre. Hiszen ez a jelenség a közhangulatot, a bizalom óriási hiányát tükrözi. Elsõsorban azt mutatja ugyanis ez a hétköznapi tapasztalat, milyen iszonyatosan rossz a kommunikáció, illetve inkább egészében véve a viszony orvosok és betegek, orvosok és a betegek hozzátartozói között. A betegek

nem kis hányada ezek szerint akkor is orvosi mûhibát gyanít a kezelések mögött, amikor semmilyen hivatalos ügy nem indul: nemhogy per nem lesz, de még csak szelíd panaszok sem hangzanak el. Valamint azt is tükrözi, milyen hihetetlenül meggyökeresedett a tapasztalat vagy inkább már hit rengeteg emberben: orvosok ellen nem is lehet, nem is szabad föllépni, akkor sem, ha úgy érezzük, õk hibáztak. Nem lehet, mert olyan erõs az összetartás közöttük, hogy úgyis megvédik egymást, teljességgel reménytelen minden igazságkeresés. Nem szabad, mert annak lesz belõle baja, aki kísérletet tesz igaza kiharcolására. Ez pedig tragikus vagy – hogy pontosabban fogalmazzak – legalább olyan tragikus, mint maguk a mûhibák. Hiszen az orvos-beteg viszony alapvetõen és iszonyatos mélyen elhibázott, tönkretett mivoltára mutat rá. Arra, hogy igenis szocialista elemekkel átszõtt feudalizmus uralkodik az egészségügyben, hogy hûbérúr és jobbágy kapcsolata is tisztább, átláthatóbb volt egykor, mint orvos és beteg viszonya ma. Erre a viszonyra jellemzõ adalékkal szolgált pszichológusok – persze soha nyilvánosságra nem került – felmérése az Onkológiai Intézetben. Arra voltak kíváncsiak: miért kell órákig sorban állniuk a betegeknek, hogy bejussanak vizsgálatra, kezelésre. Az orvosok – nem tudat alatti, hanem kimondott, megfogalmazott – válasza ez volt: azért, mert ha a beteg öt órát ül kint a folyosón, mielõtt bejön hozzám, mindenbe beleegyezik. * Követek el persze én is sok nagy hibát. A legnagyobbat talán azzal, hogy nem különböztetem meg az egyes orvosimûhiba-eseteket aszerint, milyen kiváltó okok húzódnak meg mögöttük. Melyek az elkövetett mûhibák tipikus okai az orvosok részérõl? Úgy vélem, három fõ csoportot különíthetünk el. Az elsõ – tisztesség ne essék szólván –: az orvos egyszerûen hülye. Gyönge képességû, úgyszólván ostoba, nem érti az összefüggéseket, nem látja át a folyamatokat, tehát nem tud jó diagnózist fölállítani, nem képes adekvát terápiát elõírni és így tovább. Szentségtörés ilyet leírni, de még véletlenül se higgyük, ilyen nincs. Aki járt egyetemre, jól tudja: megfelelõ fenékkel bármit meg lehet tanulni, minden vizsga letehetõ. Hát nem ismerünk nagyon buta jogászokat, mérnököket, közgazdászokat? Akkor mire föl szeretnénk azt hinni, ugyanez nem fordulhat elõ az orvosi egyetemen is? Ahová biológiából és fizikából kell felvételizni, mindenfajta intelligenciateszt és pályaalkalmassági vizsgálat nélkül. És ahol egyébként valamennyi oktató régóta állandóan panaszkodik, milyen keményen romlik a felvételizõk átlagszínvonala.

A második tipikus eset: az illetõ nem úgy általában hülye, csak az adott kérdésben fölkészületlen. Mert irdatlan mennyiség ám az a szakirodalom, amit követni kéne; mert a különbözõ továbbképzések, konferenciák mégiscsak a pihenést, kikapcsolódást, csajozást, piálást is kell hogy szolgálják; mert szépen hangzik az állandó önképzés igénye, de ügyelet, fárasztó rendelés, pénzzel és pénztelenséggel hadakozás, állandó belsõ hatalmi csaták, kórházi fúrás-faragás közepette ki a fene bír még orvosi lapokat is olvasni? Végül is az orvoslás döntõ része megy rutinból is! Hála a jó istennek ritkán kerülnek az ember kezébe igazán nehéz esetek, a többség ugyanarra a néhány kaptafára húzható – megnézzük, átküldjük, megmérjük, fölírjuk, zsebre tesszük, kész. A harmadik, legsúlyosabb eset: az orvos nem hülye, nem tudatlan, viszont trehány, slendrián. Nem törõdik azzal, ami történik, nem érdekli különösebben, hogy ez-az meghal, lebénul, így-úgy károsodik vagy éppen csak nem gyógyul meg. Az esetek döntõ többségében persze nincs e mögött sem rossz szándék, sem igazán romlott jellem. Amikor elkezdi valaki az orvosi szakmát, az elsõ néhány sikertelenség rendszerint kiborítja, elkeseríti. Ilyenkor az összes idõsebb kolléga nekiesik elmagyarázni: nincs mese, ez velejár, tudomásul kell venni, hogy nem gyõzhetünk mindig, bizony, el is veszítünk betegeket, és Neked akkor is talpon kell maradnod, ha Te nem vagy erõs és kemény, ugyan ki lesz az és így tovább. És ez mind igaz! Az orvosnak föl kell vérteznie magát kellõ mennyiségû cinizmussal, máskülönben nem képes gyakorolni a mesterségét. Hozzá kell szoknia, hogy emberek meghalnak, lebénulnak, gyógyíthatatlanok, szenvednek – hiszen ez is az élet része. Ha mindezt valóban az élet, a természet, a betegség okozta, s nem maga az orvos, valamint ha az orvos megtett ellene mindent, ami szakmai tudása szerint megtehetõ! Ha nem arról szól a történet, hogy a cinizmust sikerült odáig fejlesztenie magában, hogy már valóban hidegen hagyja a beteg sorsa. Mert az már más eset, amikor a doktor úr a teniszpályán kikapcsolja a pittyegõjét, meg ne zavarják a meccset; amikor – bármilyen jogos – fáradtságra hivatkozva az ügyeletes azt mondja az ápolónõnek: csak akkor keltse föl, ha ég a ház; amikor erre-arra magában rálegyint az orvos. Vannak alkatilag trehány, nemtörõdöm emberek – orvosok is –, mások csupán azzá válnak. Õ k mind lehetnek alkalmasak rengetegféle munkára, orvosira is – egyre nem: klinikus, ágy melletti tevékenységre. Onnan valakinek azonnal el kellene zavarnia õket. Nem feltétlenül a pályáról, létezik sok olyan orvosi munka – és nem csak a gyógyszerügynöki –, amelyben a slendriánság még nem feltétlenül hozza veszélybe a beteget, lehet azokat is végezni, de a beteg közvetlen környezetébõl tessék szíves lenni az ilyeneket azonnal eltakarítani!

S itt érünk el a felelõsség kérdéséhez. Azt – sok orvos fölháborodását kiváltva – elõre kell bocsátanom: az én álláspontom szerint mindhárom esetben felelõs maga az érintett orvos is. Akár hülye, akár felkészületlen, akár trehány – ebbõl valami icipicit biztos, hogy maga is érez. Persze nem szoktunk szembenézni õszintén saját gyöngeségeinkkel, de azért álmatlan éjszakáinkon néha mindannyian majdhogynem meg is fogalmazzuk, miben vagyunk gyöngék, mit teszünk helytelenül. És ha netán sorozatosan kudarcot vallunk, rengeteg magyarázatot találunk, temérdek téren mentjük föl magunkat, de azért a szívünk mélyén olykor sejtjük, miben vagyunk mi magunk sárosak. S nincs mese: akire mások élete, egészsége van bízva, annak bizony e téren is sokkalta nagyobb a felelõssége, keményebbek a kötelességei saját magával szemben is, és ez nem puszta demagógia. Lehet méltósággal abbahagyni valamit, lehet emelt fõvel átevezni más vizekre, ha az ember úgy érzi, amibe belekezdett, az nem úgy megy neki, amint kéne. Ám természetesen mások is felelõsek. A hülyék orvosi pályára kerüléséért elsõsorban az orvosi egyetemek, az azokat irányítók, illetve a mindenkori egészségügyi és oktatási kormányzat. Akik ezt is lehetõvé teszik, engedik, tûrik. Aztán késõbb, amikor ezek a friss diplomás orvosok dolgozni kezdenek, a fõnökeik és kollégáik. Akik nem igaz ám, hogy nem látják: az illetõ nem erre a pályára való. Látják, tudják, azzal is tisztában vannak, ez bizony emberek életébe, egészségébe kerül – de hát nem könnyû a mai világban ezzel a tudással bármit is kezdeni. Mondjam meg neki? Halkan fúrjam meg? Jelentsem fölfelé, esetleg magamat hozva rém kellemetlen helyzetbe? A fölkészületlenek, konkrétan tudatlanok esetében elsõsorban a fõnökök – fõorvosok, osztályvezetõk – felelõssége vethetõ föl. Vagy mert nem veszik észre – ebben az esetben rosszul vagy nem mûködik az illetõ osztályon a referálás, az esetmegbeszélés, nincs rendes klinikopatológiai konferencia, nem állnak a helyzet magaslatán a patológusok, nem gondoskodnak a visszacsatolás korrekt folyamatáról. Vagy látják ugyan a valóságot, de õk rálegyintenek, nem vállalják, hogy csinbe menjenek, nincs kedvük a kellemetlen feladat elvégzéséhez, esetleg eszükbe jut az illetõ professzor papája, államtitkár haverja, a kórházat néha támogató bankár barátja – szóval hagyják azt, amit nem lenne szabad. S ezzel ugyanolyan felelõsökké válnak, mint maga a hibákat elkövetõ orvos. Doktor hölgyek és urak! Tegyék a szívükre a kezüket, és gondoljanak bele: eddigi pályájuk során hány olyan kollégával találkoztak, aki nemtörõdöm volt, slendrián disznó? És hányszor tettek ez ellen bármit is, a haverok egymás közti füstölgésén, az összekacsintással kísért kaján megjegyzéseken kívül? Kinek tették szóvá, amikor a mindannyiuk szerint tökéletesen alkalmatlan kollégától úgy sikerült

megszabadulni, hogy kineveztették a másik intézménybe fõorvosnak, itt nyugalmat, ott viszont elõre láthatóan sokkal nagyobb bajt okozva? Hányszor fordult elõ, hogy valaki már tizenötödször nyúlt mellé, beszélt ökörségeket, állított föl nyilvánvalóan téves diagnózist, és a referáláson még mindig nem szólt rá senki egy szót sem? Hányszor drukkoltak csöndben a fõnöknek, aki próbált úgy ügyeskedni, hogy a mindenre alkalmatlan kollégát olyan helyzetbe hozza, amelyben viszonylag a legkevesebbet tud ártani, de még mindig elfogadhatóan keres? És még hosszan sorolhatnám a hasonló eseteket, amelyekben Maguk igenis tisztában voltak vele: súlyosan vétenek a betegek érdekei ellen, de hát oly rettenetesen kellemetlenek ezek a helyzetek. Oly kínos nekirontani valakinek! És mit szólnak a többiek? Miért pont én? És ha legközelebb én hibázok, engem is rögtön megfeszítenek? Nos – hogy visszatérjek saját magamnak föltett kérdésemhez – az egyes mûhibaesetek mögöttes tartalmának, okainak, motívumainak föltárása nem az én feladatom, mégpedig azon egyszerû okból nem, hogy azt én nem, csak az orvosi szakma maga tudná elvégezni. Hitelesen maguknak az orvoskollégáknak kellene megítélniük: az adott hiba azért következett-e be, mert a doktor ostoba, azért-e, mert adott kérdésben nem volt eléggé fölkészült vagy trehány volt. Ha mûködnének azok a fórumok, amelyek erre valók. Ha igazán szem elõtt tartaná e szempontot is az összes vezetõ beosztású orvos, ha ilyen célzattal is mûködnének a referálások, klinikopatológiai megbeszélések, ha az orvosi kamara etikai bizottságai azzal is foglalkoznának, amire valók lennének. Ha. Mert beteg ma orvos és orvos viszonya is. * Mint ahogy súlyosan beteg az orvoselit és a politika viszonya is. Kikbõl áll ez az orvoselit? Azokból a professzorokból, igazgatókból, kiemelt kórházi fõorvosokból, valamint parlamenti képviselõvé, pártkatonává, minisztériumi és önkormányzati fõhalljakenddé süllyedt egykori orvosokból, akik közösen a háttérbõl halkan, finoman, egyértelmûen meghatározzák az egészségügy összes lényeges folyamatát, mozgását. Nem adnak ki errõl sajtónyilatkozatot, mi több, soha sehol egyetlen árva hangot sem hajlandók elmondani, de valójában õk döntenek abban, ami történik, és különösen abban, ami nem. Hiszen hihetetlen nagy a befolyásuk. Közülük néhányan kezelik a mindenkori miniszterelnököt és annak családját, terápiába viszik a minisztereket, levezetik azok feleségeinek, barátnõinek szülését és abortuszát, különszobába teszik a papát és a nagynénit – s ezenközben persze kedvesen elbeszélgetnek e hatalmasságokkal. Akik ekkor pontosan ugyanolyan

nem engedik – fölemelni az egészségügyi dolgozók bérét. Persze nem is érdemes. A Horn-kabinet sokkal pragmatikusabb volt: eszébe sem jutott hozzányúlni az egészhez – megelégedett azzal. A kezdeményezések rendre lepattantak a professzor urakról. ugyanúgy kénytelen volt kipótolni azok állandó hiányát. alternatív biztosítók. privatizáció. ahogy van! Már a Kádár-kor politikai vezetése is többször meg akart indulni ellenük. Õ k egyáltalán nem akarják – sõt. elvégre tisztában vannak vele. de persze ezzel sem jutott semmire. A háziorvosok kaptak az államtól egy nagy ajándékot.kiszolgáltatott betegek. további 45 százalékot meg a kórháznak be kéne fizetnie a biztosítónak. Sõt. Másfelõl mert azzal minden . a háziorvosi praxisok privatizációja érdemi lépés – nagyon téved. hogy gyarapítsák az idõskorúak számát azáltal. pasaréti villájuk télikertjében hátradõlnek a kényelmes fotelben. mindent pontosan ugyanúgy fognak tovább csinálni. most már nem tud kockáztatni. ha a felét kapnák fizetésben. S mi lett ezekbõl az ígéretekbõl? Semmi. felemás módon. piaci verseny. Ezek az urak legfönnebb akkor zsémbelnek. félmillió fizetést. a beosztott orvosok megalázóan alacsony bérét. sokkal több. s helyette föltenni az orvosok fizetését az értelmiségiek közül az elsõ helyre. hogy Antall József súlyos beteg. ha valamelyik hónapban nem tesznek zsebre minimum egymillió forint paraszolvenciát. A Fidesz választási programjában azonban kiemelt hely jutott az egészségügynek. megkukulva. Az úgy nem bolt! Marad hát minden úgy. mondjuk. mindannyian. Ténylegesen az égadta világon semmi jelentõsége nincs. hogy meghosszabbítják az emberek életét. gyönyörû ígéretek hangzottak el a kampányidõszakban: sokszorosára emelendõ bér. annak a felét le kéne adózniuk. mint eddig. Az egészségügy Tiborcai szajkózzák panaszaikat: a nõvérek. ami az elitbe tartozóknak valójában egyáltalán nem fontos. Egyfelõl mert – s ezt soha senki nem fogja bevallani – nem fûzõdik ahhoz komoly gazdasági érdek. amíg ki nem derült. totál semmi. akkor még mindig kiesne félmilliójuk. ha kapnának. a kórházak pénztelenségét és így tovább – mindazt. A Fidesz pedig túl van a választási félidõn. a túlterheltséget. hogy „ kipakolta” az állami költségvetésbõl a tb-alapokat. pláne ezen a teljesen félresiklott. amivel semmit nem tudnak kezdeni. és Chivas Regalt szopogatva elnézõen mosolyognak ezeken az együgyûeken. Õ k ugyanis rózsadombi. saját szokásos formájukból és stílusukból teljességgel kifordulva. tehát – amint mi is – megszeppent kisgyerekként állnak a nagy hatalmú és nagy tudású doktor elõtt.és tb-mentes. Az Antall-kormány állítólag tervezte az egészségügy piaci alapokra helyezését – egészen addig. hiszen mostani bevételük adó. a rémes munkakörülményeket. megszüntetni az undorító hálapénzrendszert. Aki azt hiszi. mint mi. ahogy sikerült végrehajtani.

kórházban. Jó. Hogy most más példát ne említsünk. a koalíció szent zászlaja alatt belemasírozhat a mezõgazdaság. aki eldönti. hol az a kormány. az a kérdés. magyarán annak. kit érdemes megoperálni. tényleges reformja részint az elején százmilliárdos kiadásokat igényelne. No most. Elõbbutóbb azért kivédhetetlenül el kell indulnia a biztosítási rendszer. hogy az egészségügyben egyik balhé követi a másikat. az az üzletág. emberben és így tovább. aki nem írhatja föl azt a gyógyszert. részint a kifutási ideje sajnálatosan nem négy év. hogy kik fognak majd ezen még jobban meggazdagodni. ami megalázó helyzetbe hoz mindenkit. Az elképesztõ pazarlás mellett az egészségügy most már anyagilag is kétségkívül kivérzett. a jelenlegi csurombalhé idõszaknak vannak kevésbé firnyákos okai is. mûszerhiányban nemhogy egy jó szót nem kap. gazdálkodni nem tanult meg. a betegnek abban körülbelül annyi a szerepe. tudva. amely egészen kivételes profitrátával képes dolgozni. az egészségügy az egyik legeslegnagyobb business. Az még nem elegendõ érv ehhez. Az egészségügy. de annak elõtte tisztázódniuk kell a tényleges erõviszonyoknak. a biztosítási rendszer valódi. hogy annak gyümölcseit – értsd: a szavazatokban megnyilvánuló sikert – nem õ fogja learatni. miszerint az egészségügy színtisztán politikai kérdés. hatalmas csapdahelyzet ez. s annak alapján az egészségügy privatizációjának. vagyis egyetlen választási ciklus. milyen kormány. amelyre a betegnek szüksége lenne. Miközben egész életében jövedelmének közel a felét elvitte a tb.döntési pozícióban lévõ tisztában van: az érdemi változtatásoknak már a legelsõ lépései is óriási pénzekbe kerülnének. botrány. Nálunk is így lesz majd egykor. hogy aztán ott el is tûnjék. amely mûködik. de önmagában azzal. Nyilván . hogy 2000-ben éppenséggel meglenne ez a pénz. persze. eszközben. s kik válnak majd a rendszer napszámosaivá. De tán vannak még ennél is jobb helyek. a környezetgazdálkodás feneketlen zsákjába. komoly veszélynek tette ki az életét. Ne felejtsük el. minden olyan országban. Azt is. sok-sok százmilliárdba. blamázs. amely hajlandó kiadni erre a célra hihetetlen pénzeket. aki a Mackó sajt vacsorája mellé a koszban. Szabadjon úgy kérdeznem: milyen eszelõs távolságra van ettõl a magyar politikai elit? Amely elfogadja azt a hozzáállást. azt is. sok száz milliárdos pluszbevételeket produkáltak maguknak a fiúk – csak hát van annak a pénznek sokkalta jobb helye is. Tudni kell ugyanis. korábbi tartalékait fölélte. a NATO-honvédelem. hanem legalább tíz-tizenöt. következésképpen állandó pénzügyi csõdhelyzetben van. hogy befeküdt a kórházba. hanem a hárommal-néggyel utána következõ. Miért hát mégis. ki tudja. mint fociban a labdáé. rumli mindenütt? Mert most folyik az erõfelmérés. Akkor pedig hatalmas vagyonok forognak majd ingatlanban. kit nem – de azt is.

újságírók rontottak nekem – jó értelemben. pedig – a fene egye meg! – most kiderült: lehet. mennyire sajnálja.” Ennek a dömpingnek. lapok kerestek. Martini Jenõ. a Népszabadság harmadik oldalas. ezzel mi eleddig alig foglalkoztunk. nyilvánvalóan valami bûntudatféle volt a fõ oka: te jó isten. írtak a kötetrõl. Két hét alatt ahány tévének van reggeli adása. a mûsorvezetõ kérdez néhányat. hogy ilyen csúnya címet adtam neki. s erre Gógl siet mosolygós tévéinterjút adni: õ a kormány lojális tagjaként bízik a jó döntésekben. hogy öreg háziorvosa nem érte meg könyvem megjelenését. vitát provokálni. Két embert találtunk. ellenfeleket hívni. Számomra a legszellemesebb Nagy N. amint szinte a teljes magyar sajtó hirtelen engem akart használni. Kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetõit – nem jöttek. tehát belsõ vezércikknek számító. mondván. Arról elmélkedett. Vagy mint amikor a pénzügy-minisztériumi államtitkár nyilvánosan orrba vágja Góglt. én elmondom nagyjából ugyanazt –. ami az egész mûhibaügy valódi mélyrétege. a 2001-es költségvetésben is csak ugyanannyi béremelést kapnak az egészségügyiek. de könyvem valóságos gátszakadást idézett elõ. hiszen nekik is az az érdekük. most aztán pironkodhat is olyan blamázsokon. hogy engem odaültetnek. hogy kemény vita legyen. mint amikor a nagy egészségügyi tüntetés elõtt két nappal elhangzó fejenkénti százezer forintos ígéretbõl végül húszezret találnak a borítékjukban a kisnõvérek.fontosak a politikai és személyi okok is. akik szerepeltek a könyvemben – elzárkóztak. aki nem állt ellen. Amint mondani szokták: a vízcsapból is én folytam. mert õ örült volna neki. a nõgyógyászvégzettséggel is rendelkezõ biztosítós ügyvéd nem tagadta meg harcos . próbáljunk valódi mûsort készíteni: mélyre menni. rádiók. mindarról beszélni. interjút kértek. Invitálták azokat a kórházvezetõket és orvosokat. nekik is érdekes mûsor. S mellékesen megjegyezte: „E könyv olvasása orvosilag ellenjavallt. Hívták az orvosi kamara három budapesti etikai bizottságának elnökeit – nem vállalták. Az elsõ hullám után szinte könyörögtem. Gógl Árpád személyében minden idõk egyik leggyöngébb miniszterével ajándékozta meg magát az orvosszakma. Legelõbb saját kollégáim. annak ellenére. * Bocsánatot kérek a nagyképûsködésért. beszéltetett. Néhányan tisztességgel megpróbálkoztak ezzel. megtisztelõen elõkelõ helyén. mindegyik hívott. tényleg. Péter volt. erõs ellenfelek „ gyepálják”egymást – akkor van a nézõnek is. fõképpen a tévéseknek – ne annyi legyen a mûsor. mint bárki más az állami szektorban.

önmagát: nekem rontott. amirõl szó volt. olykor lehengerlõen szembesíteni õt a tényleges helyzettel. hogy rettenetesnél rettenetesebb történeteket hallgatok végig. Elõször valamelyik reggeli tévémûsorban. amelyekben mûhibaügyben érintettek jelentkeztek. aki annak már úgyis mindegy. az élet nélküli szabályozással foglalkozott. amit képviselni köteles és hajlandó. Korábbi lakásom házának kapuján fekete sprayjel fújt felirat jelent meg. Kerekegyházától Dömösig az ország minden szegletébõl hívnak emberek – zömük szepegve. Szegény Poczkodi Sándor. és mindazt. Salgótarjántól Kiskõrösön át Bácsalmásig. hanem azok a telefonok. amilyen én vagyok. Délutánjaim és estéim jelentõs része azóta is azzal telik el. amikor végre egyszer nem öt-hat percünk volt vitatkozni. a létezõ gyakorlattal köszönõ viszonyban sem álló elmélettel. elzártak elõlem minden forrást. Nem teljesen tisztességes vitaharcmodort voltam kénytelen így alkalmazni: erõszakosan. Kende!” – aminek ugyan meglett a haszna: 17 éves fiam azonnal úgy értelmezte. ez neki szól. hogy a sajtó kérdéseire az orvosi kamara tisztségviselõi is kötelesek válaszolni – információkhoz próbáltam jutni. mint amirõl õ beszél. Nem arról beszélt. majd megkapod a magadét! – és sok-sok hasonló. és elvált feleségemtõl átköltözött hozzám. hanem unos-untalan az elvont. nincsenek ukrán maffiakapcsolataink! Megbánod még ezt! – Legyél csak egyszer beteg. „Meghalsz. hanem vagy ötven – „ éjjel 11 után képes tévézni. a kamara összes etikai bizottságainak elnöke kétszer is odaült velem szembe. Poczkodi ekkor azt a taktikát választotta: megpróbál „ szétdumálni” engem. Mi több. Ez is könyvem nagy hozama volt. meddig marad fönn” jeligére. ami pedig egészen más. megkísérelt nyílt színen kivégezni – s ebbe elvérzett. Ám nem ezek voltak a jellemzõek. aminek nagyon örültem. Poczkodi . Néha istenigazából megsajnáltam – nem szívesen perlekednék nyilvánosság elõtt olyan alakkal. te tetû. elcsukló hangon meséli a borzalmakat. másodszor a tv2 késõ éjszakai adásában. terjengõsen – kézenfekvõ önvédelembõl: addig sem bántom õt. Zalaegerszegtõl Nyíregyházáig. zokogva. te szemét. Természetesen már januárban megindultak a telefonok. * A rengeteg reakció közül mindazonáltal föltûnõen hiányzott egy: az orvostársadalomé. amikor – abban a naiv hitben. Legelõbb az éjszakaiak: – Azt ne hidd. ezzel viszont rettentõ hosszan.

Ám jellemzõ: a téves információkat nem betegektõl. mintsem hogy vállalják a kiállást – akár így. Mivel Poczkodi nem felelt. Sem büntetõ-. tiszteljen meg a válaszával. másodszor szándékában áll-e felelni. sajtó-helyreigazítás. címmel. Abban rettenetesen elferdítve írtam nem csupán a novellisztikus „ rátétben” hanem a . a kamara Országos Etikai Bizottsága elnökének például 1999 júniusában írtam hivatalos levelet. hol lelhetõ föl az a szabályozás. az Egészségügyi Tudományos . Orvosok viszont hívtak sokan. Valamint választ vártam tõle arra is. leíródott egy könyvben. tényekben is. Az említett egy kivétel: az elsõ kötet utolsó rövid története. ahogy történt. Amikor a könyv megjelent. tervezi-e. s több tízezer kézen átment. sem polgári. Ennyit a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága elnökérõl. sokan riogattak: a következõ pár évben alig fogok mással foglalkozni. Kértem. Valamint rengeteg polgári. Majd másfél hónap várakozás után fölhívtam: most. tehát nem tudnak perelni. kártérítés tárgyában. különös tekintettel arra. Megnyugtatott. csak éppen sok a dolga. Valamint mindannyian kizárólag négyszemközt és magánszemélyként. hogy válaszol. ki azzal. ki ezzel. akiket névvel. hogy ezeket az eljárásokat eltüntessék a nyilvánosság elõl. akik nem szerepeltek a kötetemben. Itt is többrõl van azonban szó. kórháznévvel megírtam. Nos. bocsássa rendelkezésemre a helyi etikai bizottságok és az országos etikai bizottság döntéseinek összesítését. 2000 szeptemberéig nem sikerült felelnie. rágalmazás. hamarosan megkapom a levelét. három hónappal e levél ajánlottan elküldése után fölhívtam õt telefonon. Nem jelentkezett viszont senki azok közül. Elkönyvelhetem ezt egyszerûen saját szakmai sikeremnek is: egy kivétellel mindent úgy írtam meg. Megjósolták: lesznek büntetõpereim. s megismételve esetleg elkallódott kérdéseimet. Ami azonban a nagy baj: a hivatalos orvostársadalom semmilyen módon nem reagált. mi ad fölmentést a sajtótörvény alól. Inkább tudomásul veszik. s most megismétlem: az érintettektõl ezért bocsánatot kérek. akár úgy. amelyekben vádlottként állhatok a bíróság elé becsületsértés. A Magyar Orvosi Kamara. ezért ekkor ismét írtam neki – persze megint ajánlott levélben. hanem orvostól kaptam. mint az ellenem irányuló perekben eljárni. jó hírnév sérelme vádjával. miszerint újságíró nem lehet jelen etikai bizottsági tárgyaláson. Nem tette meg. újra kértem. jelentem: egyetlen per sem indult ellenem. hány esetben marasztaltak el orvost mûhiba miatt. kártérítési perem lesz kórházaktól és orvosoktól egyaránt személyiségi jog-sértés. a döntõ többség egyébiránt abszolút támogatóan és egyetértõen – persze azok. Biztosított. a blankettát máig õrizve –. kisvártatva válaszol. hogy amit tettek. s érdeklõdtem. Megtettem akkor rögtön a nagy nyilvánosság elõtt.Sándornak. titulussal.

hogy a pilóták ittasan vezetnek. A politikusokét is. kedves Professzor Úr. hogy tisztább helyzetet teremtsenek a mûhibák területén? Például csupán azzal. amit leírtam. Illetve nem igaz – valamit tettek. ennél rosszabb a helyzet: szembesültek vele. nem kell ezt komolyan venni! Például dr. Nem akkor és nem attól lesz bizalmunk a pilótákban. hogy mielõtt valaki elköszönne orvosaitól kezelése vagy kórházi ellátása után. de ennek megvannak a maga fórumai. a pedagógusokét is – és az orvosokét is. hadd feleljek most! Elõször: úgy gondolom. hogy bevezetik azt a – fél világon magától értetõdõ – rendszert. nem elég képzettek és így tovább – akkor azt bizony azonnal meg kell írni. ha eltussoljuk ezeket a történéseket – ha léteznek –. egymás között. Szendrõi Miklós. A válságstábok halkan visszaadták mandátumukat. ugyanakkor följelentést tesznek néhány esetben becsületsértés. néhány konkrét esetet kivizsgáltak: talán nem is úgy történt – majd föladták. négy bizottság kénytelen volt megállapítani: minden szó. amelyben ezek léteznek és bárkinek is károkat okoznak.Tanács. a bankárokét is. általam megírt kórházat és orvost. hogy minden vétséget keményen meg kell fogni. ha elérjük: a pilóták józanul és . széttárva karjukat: sajnos nem tudnak mit tenni. valamennyi olyan szakmának igenis meg kell jelentetni a mûhibáit. rábírnak sok. s ezzel anyagilag tönkretesznek.” Nos. ami megjelent. rágalmazás vádjával. a SOTE Ortopédiai Klinikájának igazgatója imigyen: „Más szakmáknak nem szokták a mûhibáit megjelentetni könyv formájában. Nem találták meg az eszközöket. hogy bárminõ módon foglalkozzék mindazzal. illetve bizottság alakult. s ezzel erkölcsileg „ hazavágnak” Ám csalódniuk kellett. elhangozzék a kérdés: – Kéri-e összes leletének és egyéb orvosi iratának fénymásolatát? Nos: nem tettek semmit. Néhányszor tekintélyes professzorok odanyilatkoztak: nem számít. de a jogi és orvosi iratokat is. amelyekkel belém tudnának kötni. az volt a terv. Nyilván halkan. hogy kártérítési pert indítsanak ellenem. Rögtön januárban négy válságstáb. beleértve nem csupán az interjúk kazettáit. nem elég képzettek. Mint mondták. nincs meg a nyelvvizsgájuk – hogy szállna be nyugodtan a repülõgépbe? Az orvos-beteg kapcsolat egyik lényeges eleme a bizalom. hogy igazam van a leírtakban. hanem attól és csak attól. és addig kell verni a palávert. mind azzal a feladattal: dolgozzák ki az én anyagi és erkölcsi „ kinyírásom” mikéntjét. A szenzációhajhászásnak nincs értelme és veszélyes is. Ha valaki egyvégtében azt hallaná és olvasná. Bár ne lenne! A lényegi kérdés azonban: és akkor mit tettek ennek alapján? Megtettéke akár csak a legelsõ lépést is afelé. az Egészségügyi Minisztérium nem tartotta fontosnak. hogy ittasan vezetik a gépet. mind a . amíg változás nem történik. Nem találtak fogást rajtam? Nem. az összes dokumentum a kezemben van. Én azt mondom. Ha például a pilóták között gyakran elõfordul. föl kell rajta háborodni. igaz.

a Színes RTV Újság vezetõ szerkesztõje megtisztelõen szép recenziót írt lapjában a kötetemrõl. elvégzik feladatukat.szakképzetten vigyenek minket innen oda és amonnan emide. durva hibák. hogy ha mégis bekövetkezik egy-egy ilyen. hiszen õ „ csupán” beteg (aki egyébiránt õrült sok tb-járulékot fizetett be ellátása fejében. Mert eddig nemhogy konkrét intézkedések tervezeteit nem kezdték el kidolgozni. És – bizony. a Postabank és Princz Gábor . Kaptam persze ennél direktebb visszajelzést is. Úgy tettek. védelmi mechanizmusaikról – az immáron bárki számára hozzáférhetõ olvasmány. legalább tisztességesen járjanak el az érintett betegekkel. amelyekrõl õk sem tudtak. hogy szembenézzenek az egész kérdéskörrel. bátorságot. hogy mostantól nem ugyanabban a társadalmi közegben mozognak. ha saját szerepemet túlértékelem –. vitatkozni. Nem vettek tudomást arról – bocsánat. amelyekrõl eleddig szó sem volt. ugyan beszélgessünk már el mindarról. mintha nem történt volna semmi. olyan kockázatoknak is elébe mennek. E két kötet megírása között dolgoztam egészen más témán is. hátha véletlenül valaki kívülállónak is igaza lehet valamiben. mellényúlások. de még csak arra sem vették a fáradságot. erõt. ha azok a fórumok mûködnek. hanem az orvosnak. Rászolgálnia pedig fõként nem a betegnek kell. Ha ön megteszi ezt a szívességet. Inkább kivárom. Mostantól nagyon sokan tisztában vannak vele: amikor orvoshoz fordulnak. hogy amit eddig titokban tarthattak belsõ összefonódásaikról. Harmadszor: majd akkor tessék hivatkozni az orvosi vétségek „megfogásának” fórumaira. Egyetlen dologra voltak kíváncsiak: mondaná meg. hogy ezt írja. Önök hivatalosan mi mindent tesznek azért. A lap megjelenésének másnapján hívták Erõst e minisztérium sajtófõosztályáról. én boldogan megteszem. Erõs Zoltán. amit írt. mivel ebben a beteg oldaláról teljességgel kiszolgáltatott helyzetben az orvosnak a nagyobb a felelõssége. Vagyis kizárólag az érdekelte õket: össze lehet-e maszatolni engem valamivel. Hadd írjak jellemzõ példát. Professzor Úr! – ez az orvosokra is igaz! A bizalom ugyanis csak akkor lehet az orvos-beteg kapcsolat tényleges eleme. s nem valami egészen mást tesznek. Ám nem az én telefonszámomat kérték. hogy kevesebb mûhiba történjék. a szerzõ vagy a kiadó kérte-e õt. A doktorok azonban nem akarnak szembenézni azzal. valamint utána még több paraszolvenciát adott át Maguknak). Ez idáig valamennyi beteg azt hihette: csak vele és körülötte fordulnak elõ olykor slendriánságok. ha mindkét fél rászolgál arra a bizalomra. és legalább azt mondják: kezdjünk el a dologról beszélgetni. Azzal fejezte be cikkét: ha õ lenne az egészségügyi miniszter. hogy a szenzációhajhászásra most nem válaszolok. valamint azért. õ bizony meghívná ezt a Kendét egy kávéra. Nem.

rissz-rossz jóslatok. ha Maguk hajlandók írásba adni. Õ döbbent csönd után ennyit felelt: – Öregem. vizitel. nem – gyõzködöm magam rém nehezen –. betegek özöne kerül a kezébe – abba a gyilkos kézbe! Nem. lelkendezve gratulált. nem fogja kezelni a lányukat. . ahol a történtekrõl beszámoltam az elõzõ könyvben. s a szégyenoszlop oldalán hatalmas. megengedhetetlenül általánosító. Mert ez az ember ma is orvos. egészen más ügyben kérem a segítségét. hogy mindenki elolvashassa. amit egyébként velem is közölt. orvosként praktizál. aki meghallva a telefonban a nevemet. és utána ne legyen. mint Te. s bevallottam. aki kezel. vagy dolgozom. az azért mégiscsak túlzás! Ezek a fenyegetõzések. hogy nagyonnagyon messzire takarodjék el a beteg emberek közelébõl. tehát sajnos csak a konkrét név és helyszín nélkül írhatom le. hogy én hazug vagyok. hogy amit a Kende leírt rólunk. hogy a szülõknek a következõt találta mondani: – Életmentõ beavatkozásokat ezentúl is elvégzek a gyerekükön.történetén. családja összes tagja olvasott és drukkolt nekem. S az ottani egyik orvos szívesen kelne hadra ellenem. az nem igaz! Tetszik érteni? A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a súlyosan beteg gyerek szüleit. Ezenközben hívtam föl régi kedves ismerõsömet. nem izgattak túlságosan. a Postabankról írok. abban kiállítani valamelyik fõtérre. közölve. Elsõ kötetem „ sértett” szereplõi hívtak föl magukból kikelve. Gyereküket ma is állandóan ott kezelik. operál. mit tett. rendel. mesélte. Megakasztottam. a föld még nem hordott a hátán! Mert hogy azt érd el – még ha fordított sorrendben is –. Félve nem lehet írni. sem a halálbüntetésnek nem vagyok híve – de ezt hallva bizony meginogtam kissé e hitemben. S utána mindössze arra kötelezni. Az egyetlen választási lehetõségem tehát az volt: nem veszek komolyan semmiféle fölemlegetett veszélyt és fenyegetést. fehér papíron pontosan leírni. Hadd legyek megengedhetetlenül õszinte! Sem a fizikai erõszaknak. * Igazságtalan vagyok és leegyszerûsítõ. õt sem kellene sem kerékbe törni. valamint megrendített. sem villamosszékbe ültetni! De kalodába zárni talán igen. hogy lelõjenek. egy állami nagybank volt vezérigazgatóját. bevallom. Ám ehhez a muníciót oly módon próbálta megszerezni. nem „ vályogot vet. szép nagy betûkkel. amely komolyan megijesztett. hogy amíg nem adnak – hamis! – tanúsítványt arról. ás” hanem . mert arra nagyon hamar rájöttem: vagy félek. Soha nem lesz bizonyítható. De annál több kezelést csak és kizárólag akkor. ekkora marhát. Született azonban olyasfajta veszélyhelyzet is. szinte tajtékozva a fölháborodástól: õket fenyegették meg.

Már csak indíttatásomnál fogva is nagyon érdekeltek a gyerekkori fertõzõ betegségek kérdései. hogy kicsit ismerjen meg. ha már unja ezeket a leveleket. végül az egyik gyerekosztály fõorvosa lettem (csak remélni merem. és ezek kutatása révén nyertem el elõbb a kandidátusi. Gondolom. amikor megkaptam dr. politikai okokból). hogy megfelelõen képzett. elõbb néhány évig az egyetemi mikrobiológiai intézetben dolgoztam. hogy szakmai járatlanságáért is (pl. . vagy. Mindenekelõtt szeretnék röviden bemutatkozni. függetlenül attól. hogyan kerül az aortába – hacsak nem elõre kideríthetõ situs inversusról van szó – a cholecytoscop?). lelkiismeretes orvos voltam-e. igen. Én 1952-ben szereztem diplomát. hogy ezek után szolidaritásom az orvosokkal nem lehet kétséges. Mindezt csak azért írtam le. egyik nagyapám. Szó szerint idézem: „Tisztelt Kende Úr! Sajnos nem mondhatom. Korom miatt 1993–94-ben nyugdíjba küldtek. hanem inkább érdeklõdéssel és végül is megdöbbenéssel most fejeztem be Mik vagytok Ti. Biztos. Késõbb a László Kórházban betöltött állásom mellett a nevét sokszor változtató Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyik gyermekgyógyászati tanszékének vezetõ tanárává neveztek ki. mint megrögzött pártonkívüli. El kellett gondolkoznom könyve címének kérdésén is. Istenek? címû könyvének olvasását. Nyerges Gábor professzor levelét. majd a doktori fokozatot. és a válasz: nem. feleségem és az õ szülei is orvosok voltak. de azért ehhez – mint ahogyan az Ön könyvébõl is kiderül – hozzá kell tenni. kerek dossziéba. hogy mindkét szülõm. ha más kezelést alkalmazunk? – Ez többnyire éppúgy megválaszolhatatlan.Erre akkor jöttem rá. és számos halott gyermek ágya mellett álltam könnyezve. ezt is nyugodtan helyezze az ún. aki az – Ön által biztosan jogosan bírált – IOT tagja volt. ahol az orvosi szamárlétrát megjárva mintegy húsz éven át. de tévedéséért nem. majd a gyerekek (nem pedofil) és a klinikum iránti vonzódásom a (most) Szent László Kórházba vezetett. ami annak idején a szemétkosarat jelentette a titkárnõm számára. de talán meg kellene nézni osztályom kórlapjait. azóta számos tiltakozó levelet kapott kollégáimtól. hogy az orvos csak hanyagságáért. és bár az enyém biztosan nem lesz az. Csapó József professzor. nemtörõdömségéért ítélhetõ el. hogy sok tévedésem volt. mindig arra tanított bennünket. Mesterem. hogy ebbõl nem derül ki. annyira. Ebben biztosan igaza volt. hogy nagy örömmel. hogy nem mûhibáim. Orvoscsaládból származom. azzal a kérdéssel: – Mi lett volna. mint a történészek hasonló kérdései. Gondolom. Én úgy érzem.

az immár nem lélegzõ csecsemõt Ambu-ballonnal lélegeztetve átszállíttatják a László Kórházba. ahol korábban valamiféle légúti betegség miatt már kezelték. hogy biztosan valami koponyatrauma érte. végül is öngyilkos fiú apja – hadd ne mondjak véleményt.emberek vagyunk. Azt kell hinnem. Csak egyetlen példa. mert azokra már nem is emlékszem. Azt hiszem. Csakhogy ez a baj nehezen orvosolható. A dologból nem lett per. ezért volt késõbb az a szabály az . mint a más szakmákban dolgozók között. mint a többiek. így arra gondol. de inkább az érintettek haragját váltják ki. A fertõzéstõl való félelmüktõl indíttatva. pedig igaz. különösen a kezdeti szakban. és a rokonát kénytelenek vagyunk – akármilyen trehány – alkalmasnak minõsíteni. Elviszik az orvoshoz. A rohammentõ orvosa azt észleli. akinek idejében észlelt betegsége nagy valószínûséggel gyógyítható lett volna? A beteget elsõként észlelõ orvost? Ugyan már. Az újraélesztési kísérlet eredménytelen. ahol az akkor már halott gyereket leteszik egy ágyra. valahol a válogatással van baj. a csecsemõkori agyhártyagyulladás a legnehezebben diagnosztizálható betegségek egyike. ezért az Országos Traumatológiai Intézetbe viszi. A csecsemõ a húsvéti ünnepek után immár eszméletlen állapotban kerül ismét orvoshoz. tudatlan ember van közöttünk. Maradnának még a felvétel elõtti pszichológiai tesztek. kit tettek volna felelõssé egy olyan csecsemõ haláláért. Pontosan ugyanolyanok. akikben van empátia a betegek iránt. A CT-vizsgálattal traumára jelet nem látnak ugyan. aki lázcsillapítót és antibiotikumot rendel. De ebben a kis országban – mint azt Ön is többször leírja – mindenki mindenkit ismer. És akkor a könyv még nem is szól a nem manuális szakmákban dolgozók melléfogásairól. Az Önéhez hasonló könyvek talán segítenek egy kicsit. vagyis ugyanannyi felelõtlen. hány. de ha lett volna. tudatlanságáról. de ezekrõl – mint egy pszichológusok és pszichiáterek kezébe került. Már gondoltam arra. esetleg éppen alkalmas rokonaink minõsítése sínyli majd ezt meg. hogy a csecsemõ görcsöl. ez egy csõdhelyzet. nevek nélkül. Onnan átküldik a Szabolcs utcai kórházba CT-vizsgálatra. aki azonnal arra a gyermekklinikára utalja be. hogy az orvosi pályára jelentkezõket egy évig ápolóként kellene dolgoztatni. ahol a végre elvégzett liquorvizsgálat gennyes agyhártyagyulladást igazol. majd – legalábbis klinikai – orvosi pályára csak olyanokat engedni. Csak egy telefon a barátunktól. hanyag. mert különben a saját. amivel ki kell egyeznünk. az elejétõl a végéig. de biztonság okából átküldik az Országos Idegsebészeti Intézet Gyermekosztályára. Egy Budapest környéki faluban egy csecsemõ nagypénteken lázas lesz. amit ugyancsak nehéz a bíróság elõtt bizonyítani. (E téren magam is többször tévedtem.

fogalma sincs. A felelõsség az ország egészségügyi szervezetéé. akkor meg kell vizsgálni a gerincagyi folyadékát. A bizottság tagjai. Véleményem szerint az egész szóbeli vizsgáztatási rendszer. netán az esetenként bizonytalan CT-eredményt értékelõ orvost? Vagy a diagnózist végül is megállapító orvost. hogy a sonka és a bejgli jó legyen. amely lehet. hogy a jelöltnek alapvetõ kérdésekrõl. azzal a vizsga keretében több (nem csak egy) beteget kell még megvizsgáltatni. A csecsemõt sürgõsen klinikára küldõ orvost? A mentõorvost. A szakorvosi vizsgát tevõk már benne vannak a brancsban. hogy ha egy csecsemõ megmagyarázhatatlan okból nincs jól. az anyatej és a tehéntej közti különbségrõl. melyik – tanítóm azt mondta. Szívbõl kívánom. diagnosztikus és terápiás tervet készíteni. hogy az ünnepek miatt nem találták meg az orvost. ugyanakkor a vizsgán nem derül ki. hogy a legnehezebb vizsga a szigorlat.osztályon. A teszt és a vizsgálati jegyzõkönyv rögzített eredményét ugyancsak anonim módon kellene egy vagy több szakértõ elé bocsátani elbírálásra. rokonságot. sõt. úgy. és sok helyen a vizsgázó neve helyett jeligéje szerepel. ha például a jelölt olyan kérdést húz ki. akik az ünnepek miatt talán jobban figyeltek arra. ahogy van. akik legfeljebb hallottak valamit a kérdésrõl. a személyi szimpátiát. Dánia) külföldi szakértõket is felkérnek erre. és leleteit értékelni.) A szülõket. életveszélyben lévõ beteg esete miatt végre törekszik a sürgõsségi ambulanciák felállítására. Persze aki sikeresen megoldja a tesztet. számos országban a vizsgáztatásban rég bevezették az írásbeli tesztet. Az sem derül ki a vizsgán. mint a csecsemõ állapotára? Utólag már nem lehet megállapítani. és ezért ezt a csecsemõt átszállíttatta a László Kórházba? Azt kell gondolnom. Persze ez nem saját ötletem. akik végképp teljesen képzetlenek. a szakmai ismeretek felmérésére vonatkozó javaslataimat talán . akkor biztosan kiderül. hogy senkinek nincs személyes felelõssége. aki fõleg traumás betegeket szállít. így ott csak azokat buktatják meg. aki féltette az éppen operált gyerekbetegeit a fertõzéstõl. kiemelt jelest adnak. Ha a teszt jól van megszerkesztve. és legjobb lelkiismerete szerint járt el? A traumatológusokat. vagy az utóbbi idõben néhány összevissza hurcolt. és az értékelést számítógép végzi. teszem azt. Egyik – már nem tudom. a tv Vészhelyzet sorozatának hatására. amelyben a munkaadójánál éppen folyó tudományos munka miatt nagyon járatos. az is lehet. hogy a jelölt legalább az alapvetõ kérdésekben járatos-e. hogy sikerüljön! Egy másik fontos kérdés a képzés. mivel a professzorok védik a brancsot a behatolóktól. Míg az alkalmasság elbírálására tett javaslataim az álmok birodalmába tartoznak. rossz. Elõször is nem lehet kizárni az ismeretséget. Kis országokban (pl.

Nemrég a . Még írhatnék a szégyenteljes paraszolvenciáról. Szóval csak gratulálni akartam könyvéhez. Õ szinte tisztelettel: dr. annak miért kell egy tanfolyamon unatkoznia? Persze azért a tanfolyamok sem feleslegesek. hogy a könyvében leírt elképesztõ esetek elõfordultak. Véleményem szerint a kötelezõ tanfolyamok helyett inkább idõnként tesztvizsgálatokat kellene kötelezõvé tenni. és a nap sütött. a klinikán. lelkiismeretes. de levelem már így is hosszúra nyúlt. Köszönöm szépen! * Réka másodéves orvostanhallgató. Nyerges Gábor egyetemi tanár” Kedves és Tisztelt Professzor Úr! Nem azt köszönöm önnek. Akik közel ültek az ablakhoz. s hogy ezt vállalja is. hogy így gondolkodik. Persze az azok letételéhez szükséges tudás megszerzését a vizsgázóra bíznám. így közben dolgozik. egyébként is okairól és fonákságairól Ön is többször és bõségesen ír. Hanem azt. De azért úgy gondolom. hogy hozzájárult levele közléséhez. Tíz éven keresztül. Az Orvos szemelvényeket idézett a könyvébõl. hogy ilyen. hiszen például aki rendszeresen olvassa a szakirodalmat. Nagyon örültem annak. hiszen az ezeken való részvétel jórészt kötelezõ volt. hogy az ellátók nagy többsége képzett. így a hallgató célzott ismereteket szerezhet olyan területeken. hogy el tudják tartani. nõvérként. amíg a HIETE egyetemi tanára voltam. Mint orvosnak és – sajnos betegségeim miatt sikerült az egészségügyi ellátás mindkét oldalát megismernem – betegnek semmi kétségem nincs. évente több mint tíz tanfolyamot szerveztem. profitáltak-e a tanfolyamból. és azzal kapcsolatos gondolatomat papírra vetni. Megoldását mindketten tudjuk – egy biztos: az nem egy újabb bizottság létesítése. Még egy gondolat.meg lehetne valósítani. szépen le is sültek. hogy gratulált. de sohasem derült ki. Szülei nem elég jómódúak ahhoz. szerencsére kommentár nélkül (sapienti sat). amelyeken járatlan vagy ismereteit hiányosnak érzi. és él bennük a betegek iránti empátia. Persze – azt hiszem – ez is hiú ábránd. nem is azt. hogy az orvosi kamara lapja. különösen az egytémájúak.

Ám hosszúra nyúltak az ünnepek. ami magas láz mellett nem jó ómen.professzor luxusmûtétet hajtott végre egy igen-igen magas méltóság mamáján. kisomfordál a félhomályos kihallgató szobából. hogy be tudja majd fejezni az egyetemet. professzornak. a klinikán még csak ahhoz sem vették a fáradságot. ha a professzor úr akar neki valamit adni. hogy ennyire nem törõdtek a beteggel. – Mi a teendõm? – kérdi halkan. Hagyták. hogy ma idejövök. pontosabban õk maguk idézték elõ a halálát. Nyilván tudták. a kihallgató tiszt szobájában. pár napon belül meghalt. ha nagyon keményen akar fogalmazni: simán legyilkolták az öregasszonyt. Mert tudják. hogy szájfenékplasztika után a páciens nemhogy tablettát nem tud lenyelni. – Ez a lázlap egyáltalán nem így festett. nem fog túl sokszor megbukni? Réka mélyen lehajtja a fejét. leballag a . s Réka. nem ígértek. a másodéves medika-nõvérnek. bûncselekmény hiányában. Följelentették a kórházat. hogy beszéljenek a fejemmel. adjunktusnak. Aztán úgyis megszüntetjük a nyomozást. A mûtét két nappal húsvét elõtt történt. éppen hogy semmi. a beteg ágyának végében! – Hát igen – hümmög a rendõr. Én talán beírnám a jegyzõkönyvbe. amíg ott volt a helyén. Gyönyörûen kicirkalmazták. a prof az ünnepekre vidéki kúriájába utazott pihengetni. ugye orvostanhallgató? Tisztában van azzal. ügyeletes nõvérként most éppen a rendõrségen ül. Magában már épp eleget füstölgött: micsoda disznóság. hogy a szabályszerû idézés ellenére nem jött el. hogy ha köti az ebet a karóhoz. – Maga. Nem kértek. egyszerûen hagyták meghalni teljesen fölöslegesen. Húsvét szent napján a néni belázasodott. Az osztályos és az ügyeletes orvos egyetértett: a professzor úr operálta. Bizony el kell mondania mindezt a rendõrségen! A rendõrtiszt elétette a beteg kórlapját – semmi nem úgy állt rajta. szájfenékplasztikát végzett. de inni sem. ahogy valójában történt. a betegnek már negyven fok fölé kúszott a láza. és egyetlen szót nem szólt senki. Ekkor mégis elrendeltek valami pirulát. majd bejön és elrendeli. aki valamennyi éjjel bent volt. Szeptikus állapotba került. kinek fognak hinni. a páciens a kórlap szerint az égadta világon mindent megkapott. nem zsaroltak. – Ennek semmi. vagy együtt a sok-sok orvosnak. hadd döntsek egyedül. szembefordul Magával a klinika egész orvosi kara? És mit gondol. amit a tudomány mai állása szerint ilyen esetekben lehet és kell. hogy ne lötyögjön az idõs asszony protézise. az õ betege. Mivel nem dönthetek másként. Réka föláll. kislány. miként fogok dönteni. docensnek? És egészen biztos abban. azzal nem sokat törõdve. –Azt hiszem. de semmi köze az igazsághoz! – jelenti ki Réka elsõ nekibuzdulásra nagy fölháborodottan. és magába roskadva töpreng: – Úristen.

udvariasan köszön a kapuban a strázsának. . és belesúgja a mûszõrme bélésbe: – Orvos akarok lenni. fölhajtja kopott kabátja gallérját.lépcsõn. Jó orvos. Szemerkél az esõ.

hamarosan – közölte. június elején éppen évzáró vizsgáira készült. Õ aphasiás rohamra gyanakodott. A pszichiátriára vitték. mintha megzavarodott volna. – Miért. azt mondta: – Nem tudok biztosat. mire gyanakszik? – csuklott halálra váltan a papa. infúziót kötöttek rá. nem az elõzõ orvos operálja Szilárdot. mondatokat. Majd a gyerek a C osztályról fölkerült a D-re. mentõt hívott. azonnal operálni kell! Olyan helyen van a daganat és olyan nagy kiterjedésû. Az elsõ féléves kollokviumai jól sikerültek. de semmi kórosat nem találtak. Fájt a feje. Mentõ vitte át Szilárdot a Dózsa György útra. majd onnan se szó. A kõbányai.Isten hozzád. – Agydaganatra. a szülõkkel semmit meg nem beszélve mentõvel elvitették az Amerikai útra. a WC-ajtó melletti falhoz emelve mutatta a szülõknek a CT-leletet: – Valóban agydaganat. Nem volt azonban biztos a diagnózisban. amikor elõször érezte rosszul magát. és azt mondta. A hatágyas kórteremben látogatási idõ kellõs közepén éppen meztelenre vetkõztették a 19 éves fiút. az azonnali mûtét indokoltsága – de hogy . Hazaengedték. Idõközben Szilárd állapota javulni kezdett. ilyenkor a beteg nem tudja kifejezni magát. hányingere volt. A papája azonnal levitte a háziorvoshoz. a háta. s csak dadogás lett belõle. az amerikai alapítványi kórházba. ez a központi idegrendszer zavara. Utána loholtak. a Haynal Imre Egyetem Idegsebészeti Klinikájára. Az orvos. s fölvették a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. s amikor Szilárd ráadásul hányni kezdett. Majd megjelent dr. ám ezzel itt senki nem törõdött. akik persze õt nyugtatgatták. hanem õ. se beszéd. s ott teljes egy hétig készítették föl a mûtétre. s beutalta a gyereket a Bajcsyba. aki megvizsgálta. és elment. halál! Szilárd leérettségizett. beszédzavara támadt: ki akart mondani szavakat. Major Ottó. Fiatal orvos a folyosón. de azonnal CT-t kérek. s azonnal alá is íratták a szülõkkel a beleegyezõ nyilatkozatot: bármely pillanatban bármi történhet. s 1997. Már majdnem normálisan tudott kommunikálni halálra rémült szüleivel. Maglódi úti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ambulanter kivizsgálták. Pár nap múlva megismétlõdtek a tünetek. Pedig õ – ha tehette volna – szemérmes lett volna. megijedt. hogy életmentõ mûtétrõl van szó! Én fogom operálni. Valamitõl elmúlt a nagy sietség. összeakadt a nyelve. doktor úr.

A prof be is ment a gyerekhez az intenzíven. mozdítsd meg a kezed. – Apu. semmi gond.mitõl. hogy hétvégére rendezõdjék a beteg állapota – de hát ez nem az õ dolguk. mindenki tudja a saját feladatát. pénteken meg is történt a mûtét. a kezén. óh. Majd elhangzott: nem Major doktor fogja mûteni. hogy itt vagytok! – mindenét tudta mozgatni. amely inkább tekinthetõ jóindulatúnak. Azt ugyan nem egészen értették. Reggel nyolctól kora délutánig. s ekkora fejmûtét után Szilárd öt másik beteggel közös szobában fekszik – ám amint megpillantotta a fiát. anyu. hogy elzárja az agyvíz mozgását. Beengedték õket a hatágyas intenzív kórterembe. – Az nem lenne elég. közben beszámolt: a mûtét remekül sikerült. hogy a szomszédos egyágyas elkülönítõ üresen áll. azt ember meg nem mondta a szülõknek. gondolták. idegdaganata van. hamar el fog múlni! – válaszolt a doktornõ. részleges vagy teljes bénulás. az semmi. a papa négy után ért be. csak vele: – Szilárdkám. kiváló operatõr. – Apu. és azzal biztosítani az agyvíz keringését? – kérdezte a gyógypedagógus mama. És elõadta a lehetséges legrosszabb kilátásokat: halál. A szülõk beszéltek az intenzív osztály fõorvosnõjével. szombaton a szülõk bementek az Amerikai útra. a fiú meg fog gyógyulni. és áttettek a nyaki ütõerembe. Másnap. akirõl többektõl azt hallották. a daganatot teljes egészében sikerült eltávolítani. hallván. emeld meg a lábad! – örvendett. s azt mondta. mûtétre van szükség! – felelte a professzor. a 8-10-12 órásra taksált mûtétet miért péntekre tûzik ki. 1997. amikor összevissza habogtam? – kérdezte nevetve. kerekes szék. s kissé megnyugodott. – Feltétlenül operálni kell! – vonta le a következtetést. június 20-án. rendesen beszélt. Károly. csupán steril köpenyt kellett magukra venniük. áttétek nincsenek. amit aztán kivettek. a beszédzavarra. Károlynak ugyan átvillant az agyán. azt hallották. jól van. Szilikém? – Ott volt a kanül. – Professzor úr! Nem lehet-e megoldás söntöt betenni. – Minden a . tudomásul vette mindezt. hogy tudtál megérteni. pontosan emlékezett a rosszullétére. mindenre. minden rendben van. aki igen biztatta õket: – Augusztusban mindenbõl gond nélkül le fog vizsgázni ez a legény! – És mi az a vörös folt a csuklóján. maga Nyáry professzor végzi a mûtétet. Nyáry professzor levitte az intenzívre. A két döbbent szülõ mit tehetett mást. doktornõ? – Óh. de jó. mint rossznak. – És mi ez a seb a csuklódon. furcsa. Nyáry professzor behívatta és tájékoztatta õket: Szilárdnak neurocytomája. ám olyan szerencsétlenül helyezkedik el. semmivel nem törõdött. az ilyen nagy operációkat zömmel hét elejére szokták tenni.

Szerdán mégis kézsebészt voltak kénytelenek hívni. lement a klinika parkjába. ezzel nem kell törõdni. Fölkelt. Ám Szilárd továbbra is lázas volt. Paracetamolt. hogy õ aggódik. s a csuklója egyre inkább tályogosodott. mászkált. Futó doktornõ fölment a D osztályra. Aztán június 30-án. Kérdezte. s megállt a négyágyas kórterem ajtajában. egyébként is kezdõdtek már a nyári szabadságolások. 38-39 fokos. Kedden Szilárd visszakerülhetett a D osztályra. Futó fõorvosnõtõl kérdezte. fertõzés. Végre kibökték: fertõzése van. Algopyrint. csak 37. Jó. s olyan rossz állapotban van megint. egyedül megborotválkozott.legtökéletesebb rendben van vele. jó. de azt már ellátta sebész. úgy tûnik. Antibiotikumokat. s kijelentette: – Ez a gyerek nem szürke! Úgyis . Akkor már Veres doktor is szabadságon volt. valami fertõzés lehet. aki a D osztály kezelõjében ellátta a sebet. de jól volt. ahol korábban is seb volt és vörös folt. Szóltak nõvérnek. Küldték a papát Major doktorhoz. A kézsebe miatt lázas. orvosnak. ott. tehát az ajtótól legtávolabb esõ ágyon feküdt. A fõorvosnõ fél kézzel az ajtónak támaszkodott. amire nyugodtan rálegyintett mindenki. igen. Folyamatosan adtak a gyereknek mindenféle gyógyszereket. Ám a láza még magasabbra ment föl. õ csak a vállát vonogatta. Az öröm azonban mindössze két napig tarthatott – ismét negyvenfokos láza lett s a bõre szürkévé vált. õk megnézték. A professzor úr ugyanis rögtön a mûtét utáni napon elutazott két hétre orvos-konferenciára. tíz nappal a mûtétet követõen Szilárd egy csapásra jól lett. aki nem értette a dolgot. amit az orvosok már nem magyarázhattak a mûtéttel. bár folyamatosan láza volt. Szilárd a legbelsõ. föltárta és kitisztította a tályogot. de mi? Milyen fertõzés? Nem tudjuk. nem is tudjuk igazán. No. infúziót kapott. attól már nem lehet! Hát. a láz nem múlt. világosan gondolkodott. s Szilárdot nem bízták rá konkrétan egyik orvosra sem. miért lázas. és hümmögött. Vagy egyórás mûtétet végzett. egy héttel a mûtét után ki a felelõs gyereke ellátásáért. Károly. mi van a tökéletesen jól megoperált fiúval. Hiába kérdezte. a korábbi panaszai mind elmúltak. Nyüzsögtek ugyan a doktorok a gyerek körül. Nulla eredménnyel. nem kellene-e visszahozni ide a gyereket. elküldtük már haemokultúravizsgálatra. Ciprobayt. ám úgy tûnt. egyikük sem volt felelõse semminek. az után két-három nappal meg kellett volna szûnnie a láznak. Megszûnt végre a láza. lekötötték steril pólyával. olyan magas láza lett hirtelen újra.5 fokos hõemelkedése volt. miért nem gyógyul. küldték Veres doktorhoz. a papa egyre inkább aggódott. Beszélgetett. ételt rendelt. most. s ismét azt mondták. úgyhogy a kézsebnek tulajdonították. Károly az intenzív osztályra ment le. ránézett a tõle mintegy öt méterre fekvõ fiúra.

se visszatartani az ürítését. és távozott. Megérkezett a még magasabb beosztású fõorvos. s reménykedve kérte Mándoki doktort: – Fõorvos úr. Hol itt feltételeztek fertõzést. akinek már nem voltak reflexei. Július 10-én délelõtt megint csupa szürke volt a fiú. akkor senki. megtettek mindent. javulás nélkül. hol ott. Három órát vártak a mentõre. az éjjeliszekrényére tették az ecsetelõszert. mert közölték velük: átvitetik a gyereket a László Kórházba. mondjon valami jót! . változás. Egyik nap azt felelték. A mentõsök szörnyülködtek. berendeltek mindenkit. Szilárd így köszönt el: – Apu. Kiókumlálták. mondták. õ is megvizsgálta a fiút.kapja a megfelelõ kezelést! – sarkon fordult. hogy Szilárd bekötött csuklója az ágyon a székletében és vizeletében fekszik. hogy ilyen nagy bajt okoztam Nektek! Károly másnap reggel korán telefonált a Lászlóba. hogy kerülhetett ilyen állapotba a fiatalember. Szilárdot levitték az intenzívre. és kend magad! Egyik nap arra érkeztek a szülõk. de a laboreredményeket meg kellett várniuk. miért csak most hívták õket. ehhez már szokva voltak. nõvérek így hagyták mindaddig. ami tõlük tellett. csak ügyelet. és panaszkodott: – Apu. nem is lenne szabad szállítani. És ez így ment napról napra. hogy azonnal mosdassák meg. az agyvízben találtak valami baktériumot. ha õk nem mosdatták. úgyhogy a szülõk kértek tiszta ágynemût. ám délután a felesége telefonált: azonnal jöjjön. mondván. mi van a fiukkal. A szülõk már szaladgáltak fûhöz-fához. de az orvosok ezt szükségtelennek találták. a rosszullétbe süppedõ gyereket. kelj föl. s vizsgálni kezdte Szilárdot. hozott tiszta alkoholt – a kórházban nem volt – letisztítani a seb környékét. és áthúzták az ágyat. mi visszahozzuk a gyereket! Késõ estig vizsgálták az elesett. végre mondja meg valaki. Miért? Futó fõorvosnõ ennyit mondott: – Tudja. amikor normál stáb már nincs. az Amerikai úton. Behívták Mándoki fõorvost. ne haragudjatok. ezt másnapra elvetették. Nem baj. Senki nem jött. délután négy óra volt. amíg papája ramazurit nem csapott. Telefonon beszéltek a László Kórházzal. Károly kiment a patikába. viharsebességgel meg is jött. anyu. s az orvosok. Major doktor instrukciót is adott Szilárdnak: – Ne szimulálj. akit lehetett. se fölkelni nem bírt. cseréljék ki alatta az ágynemût. a garatmandulájában van gyulladás – Szilárdnak nem is volt garatmandulája. s õk átveszik. 41 fokos láza volt. ebbe bele is lehet halni! – Károly és felesége konzíliumot kértek. réges-rég kivették. nagyon rosszul érzem magam! – Károly visszament a munkahelyére. A doktor azonnal õszintén megmondta: itt nagy baj van. s a mamájának azt mondta: – Ha valamit nagyon el nem basztak ott. egyre fáradtabb. Mire átértek a László belosztályára. Igaz. õ magának ecsetelje a torkát.

” E szakvéleményben van egy nagy trükk: összekeveri a büntetõjogi és a polgári jogi kategóriákat. Iatrogén ártalomnak az orvosi tevékenység folytán bekövetkezõ ártalmat mondjuk. Más annyi történt. talán most mindjárt beengedhetik a fiához. és azonnal szóltak is orvosoknak. a mûtét utáni negyedik napon pedig a doktorok már meg is kapták az elsõ olyan tenyésztési laboreredményt. Föl akarja mentetni az Amerikai úti orvosokat az esetleges büntetõjogi felelõsségre vonás alól. dr. de aztán mégse lehetett. ebben a körben sem állapítható meg. A szakértõ. Negyed tizenkettõkor Szilárd meghalt. méghozzá éppen a kanül helyén. amely foglalkozási szabályszegésnek minõsülne. Mert tizenhat napi szeptikus. amely aztán birtokba vette és leterítette a gyereket. Szilárd italozott-e és narkós volt-e. fertõzött állapot után került át abba a László Kórházba. amely kimutatta a staphylococcus aureus nevû gennykeltõ baktérium jelenlétét. került sor a beteg más intézménybe utalására. nõvéreknek egyaránt. mivel a helyes diagnózis érdekében a szükséges vizsgálatok megtörténtek. át kellett volna küldeniük az Amerikai útról. ám rögtön hozzátette: „A boncolás során nem tudott olyan körülményt föltárni. az agydaganatot tökéletesen meggyógyították az operációval. s ennek érdekében a kártérítési. A iatrogén pedig ezt jelenti: orvosi eredetû.– Sajnos nem tudok. Nyáry professzor igazat mondott. ahová ebbõl a tizenhatból a második vagy legkésõbb a negyedik napon átküldhették volna. Olyan mértékû késlekedés. majd észlelve a beavatkozások eredménytelenségét. amely arra utalt volna. A boncolás napján a rendõrség által fölkért igazságügyi orvosszakértõ mindössze arra volt kíváncsi. abból meggyógyult volna – ha semmi más nem történik. Hiszen a mûtét utáni második napon a szülõk már észrevették csuklóján a gyulladás elsõ jelét. Dunay György ugyan leírta. Mihály Károly nyolc hónapot várt a boncjegyzõkönyvre. Károly nyolcra beért a Lászlóba. Szilárd halála szeptikus szervkárosodások következménye volt. Összeomlott a gyerek keringése. vagy nem a tõlük elvárható gondossággal jártak volna el. Június 24én. A hozzátartozók beadványában szereplõ késedelmes ellátás orvosilag nem állapítható meg egyértelmûen. Az agymûtét ugyanis valóban jól sikerült. tehát polgári jogi megközelítés helyett is büntetõjogi fogalmat (a . Tíz körül azt mondták. hogy a kezelés során az abban részt vevõk az orvosi foglalkozás szabályait megszegték volna. bevitték szervezetébe a staphylococcus aureus baktériumot. az intenzíven van. bár számtalanszor sürgette annak kiadását. hogy a csuklójába bekötött kanüllel megfertõzték õt. A staphylococcus aureus baktérium a Brencsán orvosi szótárban így szerepel: iatrogén fertõzést okozó gennykeltõ baktérium.

tárgyak) lehetõség szerint elimináljuk. Az intézet közölte: õk semmiben nem hibáztak. Annak. napnál világosabb a helyzet: Szilárd abba halt bele. A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. hogy a kanül környéke elfertõzõdött. azzal. majd nem kezelték megfelelõen a fertõzést – nyilván az idegsebészeti intézet nem is vitathatja ezt. aszeptikus technikák alkalmazásával megakadályozzuk. Berek Zsuzsanna lett. s ezzel alapot ad arra. Balogh Istvánt a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébõl. Szilárd haláláért abszolúte nem felelõsek. Az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel való eljárás elmulasztását jelenti. – a seb átkötözésénél az ápoló vagy az orvos viszi be a kórokozót a sebbe. és hamar lezárják az egészet. nem így lett. Az e baktérium által okozott fertõzések. * Per lett a dologból. dr. mindent a szakma szabályai szerint végeztek. Nem volt hát más választás. A mikrobiológus dr. csak sebzés árán lehet a kanült bevezetni. víz. hogy a kórokozó behatolási kaput találjon a szervezetbe. – megfelelõ sebkezeléssel. hogy hagyták elfertõzõdni a kanül helyét. sterilizálással stb. legalább veszekedni ne kelljen az úgyis megtörtént tragédián. kanülkezeléssel. hogy az idegsebészeti intézet . – a kórokozó ürítés lehetõségét is minimalizáljuk védõruha-használattal. a staphylococcus aureus nevû baktérium volt az oka. S a klinikának a perben is volt képe imigyen nyilatkozni: orvosai semmilyen hibát nem követtek el. semmiféle kártérítésrõl nem hajlandók tárgyalni. személyi higiéniával a kórokozó rezervoárokat (ember. hogy õ vegyen igénybe mikrobiológus szakértõt saját szakvéleménye elkészítéséhez. a bõrfelszín épsége mesterségesen sérül.. Ha a kanül környéke elfertõzõdik. A kanül bevezetése során a kültakaró integritása. pert kellett indítani. A bíróság az iratok alapján szakértõt rendelt ki. hogy: – a megfelelõ környezeti tisztasággal. amelynek kétféle módja lehetséges: – a mûtéti sebet okozó eszköz viszi be a kórokozót. hogy majd késõbb a kártérítési igényt is elutasítsák. ha az eszköz és/vagy az egészségügyi személyzet ténykedése okozza a sebfertõzést. Õ legelõbb leszögezte: „A kanül környékének elfertõzõdése gyakorlatilag sebfertõzést jelent. kiegyeznek valamelyes kártérítésben.szakmai szabályszegés kategóriáját) használja. gennyedések megelõzhetõk úgy. Nos. kézmosással. akkor úgynevezett másodlagos sebfertõzés jön létre. Károlyék eleinte azt hitték.

Voltak gyanújelek. elvárható. A késedelmes felismerést követõen a kezelések megfelelõek voltak. A staphylococcus aureus szepszis tényét senki nem vitatja. Mikrobiológiai szakértõi szempontból elhunytat helyesen kórismézték-e. Így: „Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. s még további 2 nap telt el. és ennek megfelelõ kezelést alkalmaztak-e? Nem. továbbá antibiotikumokat is csak akkor kapott. Az elhunyt kezelése során voltak-e a szepszisnek klinikailag vagy egyéb módon értékelhetõ gyanújelei? Felismerhetõ volt-e ezek alapján a szepszis? Igen. Szteroid kezelés mellett az iatrogén ártalomként bekövetkezett sebfertõzés leggyakoribb és legvalószínûbb kórokozója mindenképpen a staphylococcus aureus. A hozzátartozók elmondása szerint a gyulladás jelei már június 22-én láthatók voltak. elvárható. Milyen lehetõségek vannak a kanül fertõzõdésének megakadályozására? E lehetõségeket az imént ismertettem. Mivel a fertõzõdés felismerése nem történt meg idõben. hogy a kanül ne fertõzõdjön el. mikrobiológiai vizsgálatokra is késedelmesen került sor. hogy a verõérbe helyezett kanül ne fertõzõdjék be? Igen. Az egészségügyi személyzet kötelessége gondoskodni a már részletezett feltételek betartásáról és betartatásáról. kanülök vannak/lehetnek. A lázas állapot hátterében mikrobiológiai szakértõi szempontból helyesen végezték-e el a góckutatást. de az adekvát terápia 3 napot késett. mert a mûtétet követõ állapotokban. mert így célzottan adtak ugyan antibiotikumot. hogy a fertõzõdés észlelése nem történt meg idõben. hogy a kórházi személyzet biztosítsa azt. Ez jelen esetben azért volt baj. illetve a vizelet. 26-án az elfertõzõdött sebet kézsebész feltárta: az artériás kanül bemenete körül 1×2×1 cm-es tályogüreg kialakulását észlelte. ehhez képest csak 2 nap múlva történt mikrobiológiai vizsgálat.nem tett meg mindent annak érdekében. míg a beteg adekvát antibiotikus terápiában és sebészeti sebellátásban részesült. mert a szepszishez vezetõ sebfertõzõdést nem ismerték fel idõben. Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. katéterek. amikor a kórokozó és annak antibiogramja már ismert volt. hogy ne fertõzõdjön a verõérbe helyezett kanül? Igen. amikor a betegben még különbözõ drainek. Mivel a tályogosodás nem egyik napról a másikra alakul ki. megállapítható. Az alperes intézet június 24-én ismerte el és/vagy fel a kanül elfertõzõdésének tényét. az alapszakértõ által föltett kérdésre. és a szepszist fel is ismerték. Ezek is . a garatváladék. akkor a szóba jöhetõ gócok elsõsorban ezek. így az adekvát kezelés sem kezdõdhetett idõben. és nem az orr-.” Ezután a mikrobiológus szakértõ válaszolt több. megfelelõ kezelésben részesítették-e? Nem. de elkésettek.

Szilárdnál persistáló (megmaradó) csecsemõmirigyet találtak. Immunológiai ismereteink a status thymico-limphaticus óta jelentõsen bõvültek. de láz esetén elsõként a betegbe vezetett idegen testeket. emiatt nem volt képes szervezete fölvenni a küzdelmet a baktériummal. kizárólag a szervezet humorális (testnedvekkel kapcsolatos) immunválaszának.” Elõzõ tételének bizonyítására a kórház arra is hivatkozott. hogy 19 éves életkorra a biológiai fejlõdés is teljesen befejezõdik. Így ez az állítás alperesi részrõl megalapozatlan. Ha valaki veleszületett immungyengeségben szenved. csak annyit jegyeznék meg. amelyeket az idegsebészeti intézet írt le ellenkérelmében. és a gennyesedés csak 26-án jelent meg. annak már korábban lettek volna tünetei. hogy a betegnél korábban veleszületett immungyengeség állott volna fenn. hogy a thymus (a csecsemõmirigy) az úgynevezett celluláris immunitással függ össze. Ez nem történt meg idõben.” Az idegsebészet azt is írta. hogy nem történt meg a kanül környékének 24 óránkénti vizsgálata. A szakértõ ezt is másként látta. hogy a mûtéti sebet vizsgálták és azt rendben lévõnek találták. „ 19 éves korban a megmaradt csecsemõmirigy önmagában nem kóros. azonban a staphylococcus aureus fertõzésekben a szervezet celluláris immunválaszának gyakorlatilag nincsen szerepe. aki a feltárást végezte. eszközöket kell megvizsgálni. Igaz.” Ezután dr. amely humorális immunitás fejlõdéstani szempontból nem függ össze a thymussal. hogy ez az elõírás. Jelen esetben a két dolog tehát akkor is független volna egymástól. ez is mutatja csökkent immunrendszeri védekezõképességét. Semmilyen adat nem utal arra. de nem biztos. mert a kézsebész.” A kórház azt írta: „A kanült és környékét 24 óránként megvizsgáljuk. Az intézet szerint Szilárdnak valószínûleg veleszületett immungyengesége volt. A csökkent immunrendszeri védekezõképességgel érvelni az állandósult csecsemõmiriggyel összefüggésben szakmailag teljesen helytelen. idejétmúlt. ha az alperes érvelése helytálló lenne.” Berek doktornõ válasza: „ Lehet. Berek Zsuzsanna reagált azokra a fölvetésekre is. tehát nem igazán van jelentõsége. Nincsen szó az artéria radialis kanül és környéke vizsgálatáról. Berek doktornõ szerint viszont „ immunrendszer az károsodottságát csak az alkalmazott szteroid hatása miatt lehetett feltételezni. Az intenzív osztályos dokumentációban is csak az szerepel. . Szilárd csuklóján csak június 24-én látszott a bõrpír. Az immunrendszer fejlõdéstanának részletes ismertetésétõl eltekintenék. Berek Zsuzsanna erre így válaszolt: „Ez azért nem lehet igaz. de a tények ismeretében bizonyossággal határos valószínûséggel állítható.fontosak. hogy 18 éves kortól felnõttnek tekintendõ az ember.

és ez 4 nap alatt. Berek Zsuzsanna polgári jogi relevanciával. nem fertõtlenítették megfelelõen a beteg bõrét. hogy az agyvízvétel során a bõrbõl került baktérium a vizsgálati anyagba. A kanül befertõzõdése elkerülhetõ lett volna. mint azt.június 26-án 1×2×1 cm-es tályogüreget ír le. nem alakul ki szepszis. nincs halálos végkimenetel… A kanül befertõzõdése és a beteg halála között okozati összefüggés van. azaz szennyezett.) a mintavétel során nem jártak el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel. Ezért bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. Dunay György büntetõjogilag értékelte az orvosi tevékenységet. nem cserélték ágynemûjét. Berek Zsuzsanna szakértõk szakmai álláspontja között. amellyel a fertõzés megelõzhetõ lett volna. „Véleményem szerint nincs ellentmondás dr. hogy a kanül bevezetése során sem fertõtlenítették a beteg bõrét megfelelõen. hogy a beteget nem tartották tisztán. Balogh István igazságügyi orvosszakértõ a következõképpen oldotta föl. „ staphylococcus aureus baktérium. hogy nem történt meg.” A szakértõ válasza erre: „Ez mikrobiológiai szempontból nem jelent mást. Ha nincs a kanül körüli sebfertõzés. az elvárhatóságnak megfelelõen értékelte az iratokat. hogy alperes kórház nem tett meg mindent annak érdekében. hogy a kanül körüli bõrgennyedés. Dunay György szakértõ véleményének idejében még nem állt rendelkezésre mikrobiológiai szakértõi vélemény. így ágyba vizelt. A tályogosodás pedig nem egyik napról a másikra kialakuló folyamat. Az intézet írásban állította: „A kanül környezetének ellátása. amelybõl halált okozó szepszis lett. nem kapott kacsát. mindennapos ellenõrzése az intenzív osztályon szintén a sterilitás szabályait betartva történt meg. amely a a szepszist okozta. nem mosdatták. Összefoglalva megállapítható. 2. míg dr. hamis eredményként tenyészett ki a beteg agyvizébõl. Dunay György.” Végül dr. Lehetséges.” A kórház kifejtette. nincs szeptikus sokk. hogy a gyulladásos folyamatnak. akkor nincs baktériuminvázió. ne alakuljon ki. Nincs is róla dokumentáció sem. ami egyúttal azt is jelenti. Berek Zsuzsanna így összegzett: „ A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. személyi higiéniáról. illetve dr. nem gondoskodtak a megfelelõ környezeti tisztaságról. már június 22-én voltak tünetei. hogy . kezelés nélkül el is tályogosodhatott.” A szakértõi vélemények közötti látszólagos döntõ jelentõségû ellentmondást dr. hogy: 1. fertõzött volt staphylococcus aureus baktériummal.” A szakértõ szerint „ biztos.) a beteg bõre kontaminált. ami egyúttal azt is jelenti. mivel dr. Másrészt dr. amint a szülõk jelezték is.

hogy éppen a másodlagos immunrendszer-károsodás miatt sokkal súlyosabb. Szilárd júniusban betegedett meg. 1997 márciusában megszûnt a munkahelye.igazságügyi orvosszakértõi szempontból elvárható. hogy a szteroidok adása szükséges volt. akár halálhoz is vezetõ szeptikus folyamatok alakulhatnak ki. kiterjedtebb. tanítványairól készített feljegyzéseit nem képes elpakolni. Szilárd szobáját is ugyanúgy hagyta. verstöredékeket. harmadrészt az Algopyrin. ebben komoly szerepe van a pszichés. különös tekintettel arra az esetre. hogy abból élete hátralévõ szakaszában aztán . Úgy tervezte. másrészt önmagában a szeptikus folyamat.” A rendõrség ezek alapján a nyomozást megszüntette. amit megkíván. amely arra utalna. A klinika nem sajnálta az idõt és a pénzt: fellebbezett. a lelki tényezõknek. ha a szteroidok mellett még más olyan gyógyszerrel is történik a kezelés. elvégzi a jogi egyetemet. hogy legalább a feleségének be tudjon vinni mindent a kórházba. * Károly számítógépes szakember. Késõbb Károly újabb munkahelye is megszûnt. büntetõjogilag az orvosok nem vonhatók felelõsségre. menthetetlenül és gyógyíthatatlanul. szteroiddal kezelt betegnél. egyre rosszabb állapotban. Egyetértek dr. Ám hiába. egyetemi jegyzeteket. A kártérítési pert Károly elsõ fokon megnyerte. Azóta kórházban fekszik. s nem talált újra munkát. Eladta az autóját. eladósodott. hogy a beteg korábban veleszületett immunhiányos állapotban szenvedett. elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte az Amerikai úti klinikát. A saját lakásába ahányszor belép. Meg fog halni. ahogy a gyerek utolsó otthon töltött napján volt. illetve a Paracetamol a fehérvérsejtek képzésének gátlásával. Ugyanakkor az immunrendszert egyrészt károsította a szteroidok adása. éppen csak rendbe tette a tankönyveket. amíg összerak annyi pénzt. még a legcsekélyebb fertõzéses góc esetében is gondolni kell arra. 99 júniusában Károly pedagógus felesége elballagtatta végzõs osztályát. s másnap mindkét lába megbénult. fia elvesztésének. júliusban meghalt. Orvosai állítják. Dunay Györggyel a vonatkozásban is. azonban minden. 2000 áprilisában a másodfokon eljárt Fõvárosi Bíróság helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. de csak addig dolgozik. óravázlatait. Májusra nagy nehezen elhelyezkedett. amely ismerten csontvelõ-károsodást okoz. Semmilyen bizonyítható adat nincs. Felesége könyveit. összeszorul a szíve. Mert Szilárd verseket írt – szépeket. ismét lett állandó jövedelme. Rákos. hogy alperes kórház mindent megtegyen a verõérbe helyezett kanül elfertõzõdésének elhárítása érdekében. azzal a szakmával jól lehet keresni.

mint e kéj. hit! Isten hozzád. Villan át agyamban S újabb kérdést teszek fel én. eltûnik a feketeség. A halál nem vég. nem lehet még. Hisz oly szép az ég. ostoba. Mi felhõkön túl van. Meglehet – válaszolom. Tán most jött el a vég? Nem. Ne félj a láthatatlantól. Ne félj az elmúlástól. A halál több boldogságot hoz. E képzelet itt világ. S röpít már. Mert ez az örökkévaló. Mert itt minden látható.verseket írjon. Hisz az öröklét messzebb húzódik. igen az ég. Igen. A sötétség csontig hatol. Hatalmas moraj hallik a menny felõl Szerelem – ah! Mily értelmetlen. S vad vihar támad. S vérig emészt a bánat. Inkább valami szebb. Csak a föld sötét. De mitõl? Nem villan eszembe: tán a lét a szürkeség? Biztosan. Isten veled. Ezért nézz felfelé. Felkap a szellõ. Egyik utolsó költeménye ez: Halál Kihunyt a Nap a hegyek fölött. Hívó hang szól a mennybõl: Jöjj a tökéletes felé. És a szerelem? E lángokban izzó vad? Õ t nem vihetem az égbe fel? Vagy mégis – kérdezem. halál! . buta. jobb kezdete. Oly világos ott fenn: És lám. Mert eddig minden töredékes volt. Fejemben lüktet egy ér. Így még boldogabb lesz tán.

és még. rendben. ha szükség lesz rá. a baba nem is kicsúszik belõle. És erõsödtek. inkább szinte úgy kilõ. tündérkém! – nyájaskodott a Gyöngyiéktõl már sok-sok pénzt bezsebelt doktor –. amint tanulta. Géza mostanáig kibírta csajozás nélkül. egybõl a szülõszobára mehetett. mint a parancsolat. a doktor úr is megmondta. és még – és Gyöngyi kezdte úgy érezni. de nem kell azt betervezni! Pontosan megmértem. ha muszáj! Gyöngyi valamelyest megnyugodott. de az orvos ismét megnyugtatta. És tényleg jött. nem áll fönn relatív téraránytalanság. a mama pedig picike és vékony. szülünk – zuhany. Ám azonnal borzalmas fájdalma kerekedett. gondolhatja. sõt. orron át be. nem is volt igazán ideges. amilyen volt a terhesség elõtt! Csak akkor vágunk. néha már azt hitte. majdhogynem az eszét vesztette az iszonyatos görcstõl. valamint bõven elég pénzt kap ahhoz. be az oxytocint. Kétszer is kérdezte a szülészorvost. nem lesz semmi baj… nem is fáj olyan borzasztóan… jól van. Azt a szép kis hasikáját nem szeretném összevagdalni. mint pezsgõsüvegbõl a dugó. néha az volt az érzése. de valami másféle. mindjárt jön is a gyerek. nem lenne-e okosabb eleve császárral kezdeni. az egész alsóteste kizuhan a helyérõl. Elsõ pillanatban megkönnyebbülés és boldogság telepedett rá: megvan. és Géza. Gyöngyi elõtt elsötétült az egész világ. a mûtõlámpa is leszakad a plafonról. miközben érezte. hogy aggódjon érte. hogy minden rendben lesz. nagyon boldogok leszünk. – Jaj. nem utólag magyarázza bele a történtekbe – hatalmas reccsenést hallott. és forgott benne: – Jó baba lesz. mint . szétszállok! – nyögött. ami mégiscsak iszonyú szégyenteljes lenne. miért nem akar már megnyugodni. kemény kislány vagyok én! Beértek. A terhestornán tanultakra koncentrált. nyomott még egy óriásit. kétujjnyi méhszáj. azonnal megcsászározom. – Doktor úr! Nem bírom. sikerült. a görcsöknél bent tartani és lassan-lassan kifújni. hat hét múlva újra együtt lehetünk.*** Már elõre nehéz szülésnek ígérkezett. Gyöngyi. a doktor megvizsgálta. szájon át ki. borotválás.. ami rém kellemetlen volt. nyilván nem akarja az orvos kidobni az ablakon azt sem. a doktor mégiscsak jobban tudja. hadd maradjon az olyan. a férje beszáguldott vele a kórházba. lényegében a szülés tarifájában is megegyeztek már. de finom lesz az is… gyerekgõgicsélésre fogunk ébredni mindennap. Nagy volt a baba. Amikor megjöttek a fájásai. rögtön bekakil. minden rendben lesz. minden a legnagyobb rendben van. és olyan fájásai jöttek. és sûrûsödtek. próbált egyenletesen lélegezni. és – nem vicc. vigyázzon rá. tavasszal-nyáron már a teraszon reggelizünk a babával együtt… nem fog fájni a szülés sem. Elsõ gyerekét várta. szépen tágul.

hogy be ne repedjen. másfél embernyi tükörrel: szép volt. Valószínûleg tényleg nem kellett volna õt megcsászározni. Ami akkor kiderült. a hasa már kezdett a régi lenni. amíg el nem kezdte kitörülni magát. Ezt persze azonnal rendbe kellett hozni. Amikor otthon elõször ment úgy WC-re. hogy ne legyen széklete. Megfordult. s alulról próbálta megnézi magát. Mivel ott volt a kínos helyen a seb. olyat nemhogy soha nem hallott. Furcsa érzés volt ugyan. de nem azt. de most sem kapott választ. s ettõl az háromszor akkorát repedt. Az elsõ: idõben „ bevágni” gátat metszeni. hanem a hüvelyét kellett. mint amennyire szükség lett volna. Hivatalosan szólva: negyedfokú gátrepedése történt. A második: a szülésznõ egy mûtõkendõvel alulról meg szokta szorítani-támasztani a gátat. hadd gyógyuljon be hamar a sebe. Ledobálta magáról az összes ruhát. Rosszul varrta össze: átöltötte a végbél nyálkahártyáját is. fiatal. de érezte. – Mi történt. eszét vesztve szaladt az elõszobatükörhöz. – Doktor úr. Elõször szembefordult a hatalmas. a baba sírását leszámítva hirtelen valami túl nagy csönd ereszkedett a mûtõre. nem tudta mire vélni – egészen addig. panaszkodott is. egymást kiegészítõ. annak méreteihez képest eléggé nagy baba. valami baj van? – aggódott. hogy már nem csak pisilnie kellett. de elképzelni sem tudott volna: a végbelét akarta megtisztítani. azzal iszkolt vissza az elõszobába. mégis a szülés utáni hatodik napon hazaengedték mint gyógyultat. csupán a szokásos és normális gátvédelemrõl kellett volna gondoskodni. Az orvos és a szülésznõ azonban engedte spontán lezajlani a gát átszakadását. nem is a lepény okozza. A hüvelyi szülés során minden tankönyv szerint úgynevezett gátvédelmet kell végezni. a gyógyszerek és a diéta ellenére meglepõen könnyen ürített. most is fáj nagyon! – de az orvos nem válaszolt. hogy kiférjen az .eddig. Mivel nem a végbelén át távozott belõle a sár. összevissza dobált mindent. rendszerint együtt alkalmazandó módszere van. hanem a hüvelyén át. sõt. a nagyajkain láthatott . Nos. Nem látott semmit. A hüvelykimeneten. a sufniba futott. s a szülészorvos ekkor követte el a második hibát. Sikítozva rohant ki a WC-bõl. s az orvos harmadik hibája az volt: ezt nem vette észre. a teste ruganyos. Gyöngyi ugyan lázas is volt. lényegében összeszakadt a hüvelye a végbelével. olyan gyógyszereket adtak neki és olyan étrendet írtak elõ. mire megtalálta az elemlámpát. éppen azért. Annak mentén pedig sipoly alakult ki. Gyöngyi szülésekor e kettõbõl ezt a kettõt nem alkalmazták. megállt a kés a levegõben. újra kilencven fokba görnyedt. hasítani lehet a mély hallgatást. és azzal is tisztában volt. lehajolt kilencven fokba. de a mellei istenien teltek voltak – ragyogó csinos nõ nézett vissza rá. alulról világított a zseblámpával – és nem hitt a szemének. Ennek két. Az arca elé húzott zöld mûtõskendõtõl Gyöngyi nem látott semmit.

Pár hónap múlva visszavarrták a helyére. És ugyanaz volt. s azt megszorítja. szabályozni. mikor indul meg ott bármi. elengedi. Hát nem lett az. vagyis nem tudta visszatartani. diétázik.székletmaradványokat. Hosszú ideig a hüvelyén keresztül ürítette székletét. . megszorítja. de soha nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát. hiszen tönkrevarrták. elengedi. Aztán kivarrták a végbelét a hasa oldalára. hogy végbelének izomzata teljesen tönkrement. és próbálta kézzel kitapintani. mi a valós helyzet. Székletfogó gyógyszereket szed. Újra sikítozva menekült vissza a WC-be. Végbélzáró izmait ugyan naponta tornáztatja. hogy mégiscsak kulturáltabb legyen a dolog. úgynevezett inkontinencia lépett föl. erõsíti – földug egy egészen más célra emlékeztetõ mûanyag eszközt. Ráadásul mindez azzal is járt. Azóta is így él. mégis állandóan pelenkáznia kell magát. több százszor –.

de csak nem derült ki semmi. – Nem csontváz még Dósa néni. leszázalékolva él Cserépfaluban. Délben aztán megjött a mentõ. Dósa néni? Matovics Ferencné Dósa Rozália 46 éves. és továbbküldték a miskolci Batthyányi Kórházba. õ járt át hozzájuk mosni. amíg az öreg lement a rendelõbe. mit teszek Magával! – A háziorvos ismét megnyomkodta körbekörbe Dósa néni hasát. fõként hajnalban. Újabb napok teltek el így. November 2-án reggel Dósa néni még rendben ellátta magát. de pontosat nem tudtak mondani. fia jogot tanul. Matovicsné szépen kérte az orvost. hogy a kisöregek rendben legyenek. Dósa Andrásné panaszkodni kezdett. Tíz napon át vizsgálgatták. aztán bedolgozó. Nem görcsei voltak. oda küldték. doktor úr. mi baja lehet a betegnek.Hol fáj. nem úgy van az. vagy vastagbéldaganatra gyanakodtak a doktorok. látták a Demalgon ampullát. Matovicsné bekísérte édesanyját a mezõkövesdi nõgyógyászati osztályra. Az orvosok csak hümmögtek. Irigoszkópia. kérték a beutalót. Ott megvizsgálták. csak úgy tompán fájt a hasa. hogy három nap alatt meggyógyul az ember! – kiabált vele a doktor. a jobb oldali nyomásra föl is jajdult az asszony. neki már nehezére esett volna leballagni oda. egyre gyakrabban jelentkeztek. és inkább megvárta. –Hogy mondhat ilyet. nem állandóan. Október elején azonban édesanyja. majd mérgesen távozott. Férje karbantartó az önkormányzatnál. emilyen és amolyan vizsgálat. ide vitték. át is ment hát a háziorvoshoz. mert nem tudom. Ám nemhogy elmúltak volna a fájdalmai. Takarítónõ volt a Volánnál. de az nem volt nekik. nem kaptak. Alhasi fájdalmai voltak. –Hát én most hová vigyem a nénit beutaló nélkül? – méltatlankodott a mentõs tiszt. Pár órára segített is. ahelyett hogy kórházba küldené! Azonnal hívja a mentõt. Szülei közel laktak hozzájuk. Megint Demalgon injekciót adott. sokszor az ébresztette. utalja a mamáját kórházba. a beutalóért. de csak nem akart kiegyenesedni a diagnózisa. s annak alapján vagy petefészekdaganatra. de aztán kezdõdött ugyanaz elölrõl. Három ilyen nap után az urát küldte az orvosért. morogtak. Õ megnyomkodta a hasát. laparoszkópia. takarítani. Mezõkövesdtõl 16 kilométerre. végül mindig bevallották. több mint két hete hagyja szenvedni az édesanyámat. csak nem múlik el ez a fránya fájása. Ultrahangvizsgálat következett. fogat . és Nospa görcsoldót írt föl neki. A doktor úr fájdalomcsillapító injekciót adott. nem tudják.

Csak azért maradtam még életben. Megindult a harc. Megint eltelt két nap. Átvitték a sebészetre. november 5-én meghalt. Meghallgattak igazságügyi orvosszakértõt. megvan ennek a hivatalos útja. hozzájuk ment hát föl Dósa úr. tiszta hálóruhát vett. megtisztálkodott. édesanyám! – nyugtatta hamisan asszony lánya –. Dósáné . Dósa úrtól – amikor ment a kórházba a temetés dolgát intézni – azt kérdezte a fõorvos: – Akarja-e. Csak nyögött-nyöszörgött szegény mamája a fájásoktól. Matovicsné másnap bent volt nála. Délben ért be a lánya. –Nem dagadt az. elhanyagolt. –Nem vagyok jól. – Hogy vagy. szörnyû állapotot. de azt a választ kapták. az édesanyja reszket. Kezdetben sem a háziorvos. Jó sokára kitûzték a tárgyalást Miskolcon. szólni sem bírt a kíntól. megmarad-e. nézd. Kénytelenek voltak fölvágni.mosott. a megyei bíróságon. hátha az lejjebb viszi a magas lázát. azt hittem. édes kislányom – felelt õ halkan –. Október legelején lett rosszul elõször. amely ilyen ügyekkel foglalkozik. tenni kellene valamit ekkora mulasztások miatt. már meg is halok. hogy Benneteket láthassalak. aki a leghatározottabban kijelentette: semmi mulasztás nem történt. nem kéne ezt így hagyni. a lábam is hogy megdagadt! – és mutatta pici. édesanyám. mint a kocsonya. drága kislányom! Az éjjel is olyan beteg voltam. 27-tõl november 5-ig feküdt kórházban. aki látta. sem a miskolci kórház nem volt hajlandó kiadni a papírokat. és viszünk haza! –Nem hiszem én azt. ott konzíliumot is tartottak. mozdulni alig tudott. Rendbe jössz. sem a család. de az sem hozott bizonyosságot. nem éri meg a mamája a reggelt. mihamar. eltályogosodott vakbélgyulladása volt. mit talált: – Nagyon csúnya. akkor van remény. aztán nagy nehezen mégis rákényszerültek. csak jóval késõbb kezdtek tûnõdni. – Matovicsné nehéz szívvel jött el a látogatási idõ végeztével. Bepanaszolták a háziorvost a falu képviselõtestületénél. Az operáló orvos a mûtét végeztével õszintén elmondta. Ha kibírja a következõ három-négy napot. Nem bírta ki. drága édesanyám? – aggódott. vajon mi okozza a szûnni nem akaró. érezte. 11 óra körül azonban megint rájött a nagy fájdalom. hogy fölboncoljuk a feleségét? – Majd a nemleges válaszra tovább informálódott: – És akar-e följelentést tenni? – A nagy gyászban bele sem gondolt ebbe sem a kisöreg. A Szabad Földben láttak cikket arról az ügyvédi irodáról. tucatnyi orvos látta – s a vakbélgyulladását egyikük sem ismerte föl. tömzsi lábát. Szólt gyorsan az ügyeletes orvosnak. ilyen volt a Te lábad mindig. Nem tudom. 36-os cipõt hordott szegény. majd õ maga kezdte borogatni hideg vizes lepedõvel. õk nem tudnak ebbe beleszólni.

A bíróság el is utasította keresetüket.” Még aznap este a kapott gyógyszerek ellenére ismét erõs mellkasi fájdalmak gyötörték. Majd a további feljegyzés így szólt: „Amennyiben megoldható. 12. – Össze van csomagolva? Igen? Akkor induljunk! – És lesétáltatták 20 lépcsõn. . 1999. s jogerõs ítélet szerint ezért senki nem felelõs. azért pedig igazán senki nem hibáztatható. s a Legfelsõbb Bíróságon lényegében megismétlõdött minden. nem stabil állapotban. õk azt felelték. a szívét fájdította. Kezükbe nyomta a kórházi papírt. de kórházba kell vinni. (=observatio. A II. 02. Az ügyvédi irodáról azt hallani. Bel Osztályon jelenleg abszolút helyhiány miatt erre nincs mód. akkor máshová. kihívta hát a mentõket. Otthonába bocsátjuk. Dósáné a XX. Fellebbeztek. Az újraélesztési kísérlet sikertelen maradt. Borsod megyében már el sem vállalnak ügyeket. hát istenem. 24 órás obs. hogy valaki meghal. van ilyen. A mentõautóban meghalt. megfigyelés) célszerû lenne. az csupán diagnosztikus tévedés.ellátása mindenben a szakma szabályai szerint történt. század legvégén vakbélgyulladásban halt meg. Hogy nem ismerték föl idejében a vakbélgyulladást. Azonnali EKG-t kért az ügyeletes. s annak alapján egyértelmû diagnózist írt kezelõlapjára: „ instabil infarctiform angina pectoris syndroma” magyarul: . hogy ott valaki kivívhassa az igazát. infarktushoz hasonló szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúérelégtelenségben. Egészen szürke volt az éppen ötvenéves férfi. olyannyira reménytelennek találják sok eset alapján. *** A fõváros legújabb kórházába új beteg érkezett a járóbeteg-rendelésre.

a szegedi klinika szülészetén lezajlott eset: dr. Zalányi Sámuelhez ment be szülni 93 júniusában. Mind a két keze és mind a két lába teljesen béna volt. hogy a kutya felé sem nézett. Ötéves korában is összesen nyolc kiló volt. aki persze föl sem sírt. Másnap meghalt elsõszülött kislánya. Csakhogy közben az infúzióban a szülési fájások gyorsítására való oxytocint adagoltak. S azt pedig túladagolták. másodszülött kislányának agydaganata . Zalányi beköttette az infúziót. Emlékeznek még rájuk? * Dr. Kiss Judit gyerekorvosé és Varga Nándor traktoristáé. akkor kapott egy görcsöt. A magzat szívhangja csökkent – nyilvánvalóan oxigénhiányos állapotba került –. majd hazament ebédelni. * Varga Nándor. de a kórlapokat. Megérkezett Zalányi. kezében a vákuumkészülékkel – aminek ebben a helyzetben semmi. Két év múlva pedig Juditkának. ám Judit ekkor is hiába szólongatott orvost. további húsz percig magányosan viaskodott a halál és az agykárosodás szellemével. de semmi keresnivalója nem lett volna –. s iszonyatos erõvel kipréselte belõle Zsófikáját. Másfél-két órára úgy hagyta magára a vajúdó doktornõt. Rendkívül súlyos agykárosodásokat szenvedett. amit elkövetett. dr. ráugrott Juditra.Na. Rózsika 94 januárjában ikerterhességgel került a szegedi klinikára. s értelmileg is teljesen visszamaradott. nõvért. a mûtéti naplót is bizonyítottan meghamisította – próbálva eltüntetni annak nyomait. nem tudott mozogni. és megfulladt. Meghalt. a tótkomlósi traktorista felesége. Nagyszénáson élõ és dolgozó gyerekorvos a szegedi klinikára. hogy bármilyen szakmai szabályt megsértett volna. Kiss Judit. Samu! Belõled se lesz jó orvos! Az elsõ kötet írása során különösen erõsen hatott rám két. Enikõ is. A késõbbi szakértõi vélemény leírta: Enikõnek a szülés közben egyszerûen összeroppantották a fejét. az Erdélybõl áttelepült. s a szülés után egy órával meghalt. Pont vasárnap következett be a burokrepedés. Zalányi Sámuel nem csupán tagadta a per során.

Bárhol a világon nem is. Vagyis ugyan Zalányi durva orvosi mûhibát vétett. – Arról nem esik szó. illetve a biztosító ügyvédje újrakezdi: – Elsõsorban az egészségügyi törvényre hivatkozom. s valószínûleg okozója volt a másik kislány. hogy „ nincs kár” Úgy fogalmazott: ugyan . amennyire laikusként ez lehetséges. A Legfelsõbb Bíróság nem ítéletet. mint ügyeletes orvos mégsem engedélyezte elvégezni a császármetszést. az ikerterhesség. a mama és az egyik baba. Meg is kéri hát a peres feleket: – Uraim! Mi. azokról most csak akkor essék szó. õ hozta meg azt a végzetes. 1999 április végén a Legfelsõbb Bíróság tart másodfokú tárgyalást. ami indokolta volna az azonnali császármetszést: az anya életkora. Zalányi. amelybe ketten azonnal belehalnak. ám arra hivatkozva utasította el Varga Nándor keresetét. ám Varga Nándort nem érte kár azzal. de a közeli hozzátartozó elvesztése önmagában nem ad alapot kártérítésre. hogy ilyet le lehet írni Magyarországon vagy bárhol a világon. Elképesztõ ítélet! Az ember nem gondolná. miként lehet helyes az a gyógymód. tehát pályafutása utolsó tárgyalása. A nagy tekintélyû Köles Tibor bíró úrnak ez nyugdíjba vonulása elõtti. Rózsika szülésének éjszakáján a klinikán dr. és a felperes traktorista nem tudta bizonyítani. Kérem hát. Juditka késõbbi halálának is. egy pedig késõbb. És õ is meghalt. A szakértõi vélemények ugyanis úgy szólnak: szakmai szabályszegés történt. Zalányi Sámuel volt az ügyeletes orvos. hüvelyi szülés lesz. hogy élete tartósan megnehezült emiatt. Enikõ azonnali halálába került. s ez Rózsika. a Legfelsõbb Bíróság elõtt a kórház. Ráadásul most. vagyis éppenséggel Zalányi Sámuel büntetõjogi felelõsségre vonása is szóba kerülhetne. Rózsika halálát okozó döntést. hogy nem kell császármetszés. majd a magzati tachicardia. áttanulmányoztuk az orvosi iratokat. Meggyõzõdésünk szerint ebben az esetben az orvos helyesen választotta meg az alkalmazott gyógymódot. ahol születése óta valami nagy piros folt virított kis fején.lett – mégpedig pontosan azon a helyen. hogy elveszítette feleségét és egyik kislányát. ha új fejlemény van! Kétségkívül fura helyzetben van a bíróság. az idõ elõtti burokrepedés. kétségtelen tény. Miközben – késõbb a perben több szakvélemény bizonyította – hat tényezõ is volt. Ezt az elsõfokú ítélet így nem is vonhatta kétségbe. de Magyarországon igen. Ennyi történt elsõ kötetem írásának idejéig. az anya lázas állapota. amely szerint az orvos maga választja meg a gyógymódot. Ám Varga Nándor pere azóta folytatódott. s amennyire tudtuk. hogy minimum Enikõ halálát a császármetszés elmulasztása okozta. fel is fogtuk azokat. hanem végzést hoz: az elsõfokú . a meddõséget követõ indukált terhesség.

hogy ügyfelemet lebeszéltem errõl. nincs könnyû helyzetben dr. Elsõként a nagy tekintélyû Ádám György ügyvéd. akinek halála meggyõzõdésünk szerint szintén a legszorosabb összefüggésben állt e mûhibával. az általam fölkért igazságügyi orvosszakértõ jelentésére alapján. Ez az én mûhibám volt. amely elõzõ ítéletében kimondta: az újszülött halála nem . Zalányi elõzõ áldozata. ám igazságot – ha valaha – tán egy-két év múlva kaphat. További mûhiba történt itt. hivatalosan megismételt elsõfokú tárgyalásra. 2000. Hallgatóként ott ül dr. olyan mértékben megalapozatlan. Sajnos az elsõ fokon zajlott eljárás nem alkalmas az ügy megítélésére. Varga Nándor jogi képviselõje kap szót: – Tisztelt Megyei Bíróság! Hetedik éve tart ez az eljárás. Varga Nándor öt és fél év alatt jutott el oda. a Csongrád megyei bíróságon. Több mint harmincéves pályafutásom során sok rossz ítéletet olvastam. számos Zalányi-ügy igazságügyi orvosszakértõje. hogy az anya haláláért nem mondták ki az eljáró orvos. mondván. Zalányi kezei között meghalt a felesége és egyik kislánya. Szegeden. ügyvédjelöltek. * Majd röpke egy év és két hónap múlva. Ez a történet azonban Zalányi Sámuel doktor orvosi mûhibájával kezdõdött. Nagy-nagy presztízsper ez most. csak alakilag van elsõfokú ítélet. Kiss Judit. Csikos Klára bírónõ. a kórház felelõsségét. és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. a július 7-iben pedig durva orvosi tévedéseire. hogy új eljárást kell lefolytatni. a Megyei Bíróságon sor is kerül erre az elölrõl kezdett. hanem az anya is. hogy kezdõdik elölrõl az egész pör. s sokunknak van okunk emiatt is szégyenkezni. Varga Nándor hozzátartozói.ítéletet hatályon kívül helyezi. Hiszen nemcsak az egyik gyermek halt meg. Halász Miklós. Ezt durva mûhiba követte a debreceni orvosszakértõ közremûködése során. annyira nem a jogszabályoknak megfelelõen ítélt meg jogkérdéseket. július 12-én. Hadd kezdjem a sajátommal! A per korábbi szakaszában nem fellebbeztük meg külön azt is. jeles újságíró. Farkas Márton nõgyógyász. majd késõbb a másik gyermek is. amelynek három ember halála volt a következménye. – Sajnálatos módon nem tudtunk más döntésre jutni. szerdán. összesen mintegy nyolc esztendõ alatt. olyan hiányosságokat tartalmaz. foglalkozzunk csak azzal. de ilyen rosszat még soha. ma már nagyon sajnálom és szégyellem. dr. Június 30-i beadványomban reagáltam az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának durva jogi tévedéseire. tartalmilag és lényegileg nincs. joghallgatók. amit biztosan meg tudunk nyerni. Azt kell mondanom.

a cselekmény elkövetésekor hatályos egészségügyi törvény számít most – azt mondja ki: az orvos a gyógyító eljárást maga választja meg. azt természetesen nem ismétlem meg. dr. Az ETT IB felülvéleményét mi elfogadjuk. amely pedig kizárólag büntetõjogi fogalom. Ennek ellenére – bármennyire is igyekeztek dodonaian fogalmazni – azt az ETT IB is elismeri. Ezután az úgynevezett beavatkozó. és befolyásolni e per kimenetelét. Zalányi Sámuel tevékenységének következménye. A bírónõ – látva. ahol harminc százalék körüli a császármetszés aránya. nem a mai. Farkas Márton igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményét is. a szülõágy mellett kell döntenie. ha nem kezdenénk el az ide-oda észrevételek párbaját. hogy Ádám György már állna is föl válaszolni – sürgetni próbál. nehogy késõbb azt mondhassa. az eljáró orvosnak nem felróható a tevékenysége. tehát nem lehet ok-okozati összefüggés sem. Ez az orvos ezt az eljárást választotta. Becsatoltam dr. mivel az fölösleges idõhúzással járna. de kénytelen vagyok megadni a szót a felperesnek. Nem vitatom. Van ilyen iskola is. nem volt jogellenes. hogy el is kellett volna. Martini Jenõ orvos-jogász kerül sorra. de ez nem jelenti azt. hanem az akkori. hogy császármetszés elvégzése esetén nem következett volna be a magzat halála. hogy orvosi mûhiba történt. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gömbölyû jogtanácsosa következik: – A kártérítésnek a Ptk. amely egyértelmûen rögzíti: a gyermek halála az eljáró orvos. Nem valósult meg a felróhatóság. profilaktikus (megelõzõ) jelleggel el lehetett volna azt végezni. azt helyesnek tartjuk. az okokozati összefüggés és a jogellenesség. s az orvosnak ott. s ez okozta a csecsemõ halálát. Az orvosnak egyébként sokkal egyszerûbb húsz perc alatt elvégezni ezt a mûtétet. nem kapott módot álláspontjának kifejtésére. van olyan is. Összevissza keverik a büntetõ.és polgári jogi kategóriákat. a biztosító jogi képviselõje. amelybõl ugyanis kiderült: fogalmuk nincs arról. léteznek intézetek. Már most elõre bejelentem. tehát nem jár érte kártérítés. szakmai szabályszegésrõl írnak polgári perben. jelen esetben azonban ebbõl három hiányzik. – Mindenben egyetértek alperes álláspontjával. mint egész éjszaka végigasszisztálnia egy hagyományos szülést. szerint négy feltétele van. amit tett. tevékenysége nem jogellenes. s ez neki nem felróható. . Ez megítélés kérdése. hogy felperes észrevételeire nem fogok reagálni. Az egészségügyi törvény ugyanis – és hangsúlyoznom kell. Amit azonban szeretnék kiemelni: az ETT IB felülvéleménye azt írja. nemigen lelkesedik a jogi perpatvarért: – Szeretném. Az alperes. amirõl azonban feljogosítva érzik magukat véleményt formálni. hiszen azt mondja.kár. nem bizonyítható. Majd súlyos mûhibákat tartalmazott az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleménye.

szabályos gépelt sorok voltak egymás alatt. lehetetlenülése ne lenne kár. Alperes arra hivatkozik: az orvos maga választja meg a gyógyító eljárást – igen. akkor hatályos. Mindössze kiviharzik a tárgyalóterembõl. Az összegrõl: a bíróság úgy látta. hogy e jogokat lényegesen szûkebbre vonják. amely pedig kimondja az ember önrendelkezési jogát. –Arra voltam kíváncsi. ami bekövetkezett.Ádám György bizony nem is hagyja magát: – Egyetértek alperes jogi képviselõjével abban. hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 5 millió 30 ezer forintot. berekeszti a tárgyalást. Jó tíz perc múlva jön vissza. ez így van. Ám hozzá kell tennem. El lehet menni. Amint kiérünk. rég kész . –A Megyei Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében – olvassa a lapról. a beteg jogait erõsen korlátozzák. mivel meg tetszenek majd kapni írásban. Tessék leülni! Csak nagyon rövid indokolást tartok – ül le õ is –. Jól láttam. megáll egy pillanatra. hogy dr. kinyomakodunk a tárgyalóterembõl. továbbá a perköltséget. A többit részletesen majd írásban. hanem az alkotmányból. szerintem e téren nem is az egészségügyi törvénybõl kellene kiindulni. kérdem is. valóban helytelen volt az az álláspont. A bíróság úgy találta. ez az összeg egyáltalán nem tekinthetõ eltúlzottnak. elnapolni akar-e vagy ítéletet hirdetni. valamint az egyik gyermek halála és az elvégzett. és eltûnik a folyosó végén. A bíróság úgy ítélte meg. Az ítélet ellen a felek a kézhezvételtõl számított 15 napon fellebbezéssel élhetnek. úgymond. hogy kétségkívül ok-okozati összefüggés van az anya. s nyújtogatja a nyakát. a régi. 1972-es egészségügyi törvény sokkal. a család széthullása. Farkas Márton odaoldalog a bírói pulpitus elé. kézzel írt vagy gépelt papírból olvasta az ítéletet. valamint annak kamatait. ne adna tehát alapot kártérítés megítélésére. hogy nem vetíthetõ vissza az új egészségügyi törvény erre a korábbi esetre. hogy a gyermek elvesztése. Amint szedelõzködünk. egy-két kézírásos bejegyzéssel. csakhogy a tudomány adott szabályainak és a jogszabályok elõírásainak keretein belül! A bírónõ ezután. de sokkal szélesebb. látom ám. hogy mi történik vele. s beterel minket. –Mi? –Semmi értelme nem volt ma ennek az egésznek cirkusznak. Az új egészségügyi törvény elõkészítése során a Magyar Orvosi Kamara elintézte magának. – A bíróság kötelezi az alperest. ezért. Elõre kész volt az ítélet. azt ugyan nem közli. illetve el nem végzett orvosi tevékenység között. hogy beleszólhasson saját gyógyításába. hogy halasztani. mit vizslatott. kezében egy fehér lappal. nagyobb jogot adott a betegnek. Hadd tegyem hozzá. s hogy ez felróható alperesnek. –És? –Géppel volt írva. Igenis volt (és valamelyest van) joga beleszólni a betegnek abba.

Nem is egészen értem: mi folyik itt? Létezhet ez. az orvostudomány doktora. Ott pedig állítólag ismét többször hibázott – ami újabb emberéletekbe került. Az ifjú titán élete elsõ munkahelyén. idõsebb dr. az egyetem elvégzése után került – a professzor papával nem volt különösebb akadálya. s nem állítja meg senki az ámokfutását? Utána kell ennek mennem! Meg kell tudnom. ahová Zalányi rögtön avatása. hogy valaki büntetlenül végigtarolja az egész országot. Zalányi Sámuelt is. Ha nyomozni kell érte. Fontos volt ezt szépen rendbe tenniük. igazságügyi orvosszakértõ. mi történt. –Te atyaisten. hogy még azt is megpróbálják kimenteni. a kórház helyett fizetõ biztosító természetesen fölemeli a biztosítási díjat. Dr. hogy rögtön a klinikán. aki a klinika Egészségügyi Szervezési Tanszékén volt igazgató professzor. nyomába eredni. menjen el a szegedi klinikáról – részint túl sokba van már nekik. újabb durva mûhibákat követett el. amiben azt mondták. ahová már fõorvosnak ment (édes istenem. részint elõbb-utóbb kínossá is válhat ténykedése. hogy a gyerek halála nem kár. hát azt fogok. nem sokkal e két ügy után Zalányi Sámuelt megkérték. azt hittük. kimosdatni. Farkas Márton szülész-nõgyógyász.volt az ítélet! Nyilván most. kell-e valamicskét módosítani rajta. de ez nem maradhat földerítetlen! * Elõször legelsõ „ állomáshelyén” Szegeden próbálok meg Zalányi . legeslegelsõ munkanapján egy vérszegény terhes asszonynak vért kellett be- . hogy elmesélje. hiszen ha állandóan elveszítik azokat a mûhibapereket. Jól ismerte Zalányi apját. Zalányi egykori elsõ fõnöke nem õriz róla túlságosan jó emlékeket. s azon belül is a legjobb jövedelmet ígérõ nõgyógyászaton kezdhessen dolgozni. ez ma a bírói függetlenség? * Azt hallom. valóban odáig terjed-e az orvostársadalom legrosszabb értelemben vett szolidaritása. Kínos volt nekik nagyon az az elõzõ ítélet. Farkas Márton dr. akinek – ha igaz – tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Ott. ezért innen is kitessékelték. így került Mosonmagyaróvárra – ismét fõorvosnak. A hírek szerint Zalányi Keszthelyen. pedig a terhespatológián volt intézményvezetõhelyettes. elfelejthetjük azt a kifejezést: fölfelé buktatták). Összesen több mint tucat ember haláláért felelõs. osztályvezetõ docens. amelyeknek õ az okozója. a szünetben csak a bíróság elnökénél volt bent.

de Kiss Judit és Varga Nándor mûhibaügyérõl mindent. amelyekben felületességek. Zalányi által elkövetett mûhibaesetrõl hallott. Úgy is emlegettük gyakran: na. ami diszharmóniában állt a felkészültségével. Azokat az ügyeket. majd mindenkinek szóltak: – Azt is felejtsd el. – Tényleg okos. –Amikor a klinikára kerültem. Igaz. aki utólag beigazolódottnak látja korai jóslatát. * Dr. s a fõnök. hogy volt ilyen nevû beteg! – Amikor korszerûsítették a fûtést. ahelyett hogy a gyakornoki teendõit látta volna el. hol a csatornába dobták az ilyen „ tudományos érdekességgel bíró”kórlapokat. Amikor még volt kazánház. Ilyenkor persze a kórlap is mindig eltûnt. . s addig a szülõszobán két magzat méhen belül meghalt. mert az ügyeletes kolléga a laborban patkány hipofíziskivonással foglalkozott. Samu. ez okozza a rossz viselkedését. kérlek. pofa). valószínûleg nem egy tankönyvbõl tanultunk! –Az kétségtelen – feleltem neki –. Azokról persze konkrétumokat nem tud. más volt a gondolkodásmód. Ennek több módszere volt. –Na. Samu. És ebbõl rossz gyakorlat származott.adni. mert ha az én tankönyvemet tanultad volna meg. Farkas Márton nyolc olyan – még ott. én írtam a Modern szülésvezetés címû egyetemi jegyzetet. –Okos gyerek Samu. jó szakmai felkészültségét hogy nem tudja a gyakorlatba átültetni – sóhajt nagyot Farkas doktor. És sok más eset is volt. Ez a mérhetetlen nagy facies (arc. Hiszen szerinte az utóbbi években történtek valóban azt bizonyítják: Samu nem lett jó orvos. –Meséljen nekem Zalányi Sámuelrõl! – kérem. az okosságát. oda vitték le ezeket a kórlapokat. kösd be. belõled se lesz jó orvos! – jegyezte meg Farkas doktor. „ tudományos érdekességként” kezelték. eszével. Szegeden történt –. csak azt nem tudom. már lejárt a munkaidõm! – És mutatta a csuklóján az órát: tényleg elmúlt pár perccel négy óra. Volt olyan éjszaka. s eltüzelték. hol a Tiszába. nem tehetem – válaszolt Zalányi –. hogy két magzat is elhalt. kérlek. akkor biztos rendesen tudnád a szülészetet! – Nekem ugyanis nem kellett volna egy tankönyvbõl tanulnom vele. légy szíves! –Tanár úr. jön a nagy faciesû! Nagypofájú volt mindig. s nem lett belõlük ügy. nekem azt találta mondani: –Tanár úr. amit a kollégák elsimítottak. ami Samu sajátja. mert õ közben eljött onnan. magyarán eltussoltak. hiszen mindkét perben õ volt a szakértõ. disznóságok történtek. megjött a vér. Farkas doktor neki szólt: –Samu. amikor Kiss Judit vagy Varga Nándor pere zajlott a Csongrád megyei bíróságon.

Így aztán õ biztos benne: ha valami újabb malõr történik. hanem a keszthelyi Fannika és a mosonmagyaróvári Farkasék esetét is. mint kellett volna. hogy dobja a kazánba ezt az eredetit is meg az összes másolatot is. Nos. a negyedikben pedig a nagyon feltûnõ és durva fejlõdési rendellenesség föl nem ismerése. azzal a kéréssel. Ez meg már pofátlanság. lakik: Szeged. tehát nem lehet hamisítvány: NYILATKOZAT Alulírott … Réka (született 1961. Fegyelmezetlenné vált. Mint fõorvoshoz jött hozzám egyik orvos beosztottam. Nevezett kérésem teljesítését nemi kapcsolat létesítéséhez kötötte. szabad akaratomból. alatt) a következõ nyilatkozatot teszem. csak éppen sokkal késõbb tette meg. Ami – ha a beteg egészségének rovására megy – már nem hiba. amit szakértettem. Nagyon nehéz kérdés ez: miért nem képes megregulázni magát ez az ember? Mert ez önfegyelem dolga. itt van. hogy ne a valódi nevén szerepeljen. Bizony hozzátartozott az egyéniségéhez. hanem bûn. s a szakma bûne. –És késõbb? –Úgy látszik – teljesen véletlenül – én követem Zalányi tevékenységét. Mind a négyben azonos egy elem: a felületesség.Mindegyik. Elmondta: Zalányi Samu nyomta a kezébe ezt. –Tud mondani más példát Zalányi személyiségének illusztrálására? –Tudok bizony. akkor a benne szereplõ docens a vétkes. kék tintával az aláírások. hogy el kell végezni a császármetszést. hogy azt hitte: õ megengedheti magának. Abban a két esetben. Nos. elámult. és tett ezt-azt. Ez év tavaszán az Egészségügyi Fõiskola Szegedi Tagozatán való felvételi kérelmem elintézéséhez dr. Õ azonban belenézett. a slendriánság. Mert nemcsak Kiss Judit és Varga Nándor ügyét szakértettem. s végigolvasta. ha pedig nem igaz. a két. azonnali riasztás után – ami kéthárom percen belüli beavatkozás szükségességét jelenti – húsz-negyven perc múlva került elõ. önként. Zalányival elszaladt a ló. Úgy gondolta: ha ez igaz. mondjuk. Ezt . Vagy elvégezte már halott magzatnál. a nyilatkozatot aláíró orvost kell felelõsségre vonni – ezért odaadta nekem mint intézményvezetõ-helyettesnek. Volt az osztályon egy nõvérke. … . … sz. s mutatott egy Nyilatkozat címû papirost. hogy nem állították meg. általam szakértett esetben ugyanazt követte el: elméletben tudta. S tulajdonképpen mind-mind ugyanarról szól: a felületességrõl. Rékának. Háromban a fõ ok a késedelem. úgyis megvédik a kollégák. X docens segítségét kértem. maga az eredeti. hogy például komótosan ebédelt vagy vacsorázott. nevezzük. És azt bizony el tudom képzelni róla. mint feltételhez. olykor annyira egyszerû oka volt a mûhibájának. vele kapcsolatos a történet.

miután aznapi délutános mûszakomat ledolgoztam. ehhez a szobához balra kell fordulni. mert az egészségem forgott kockán a terhességmegszakítás során. míg jobbra a laboratórium van. szabad akaratomból. X docens a terhességmegszakítást 1980. Csakhogy a laborhoz az udvari állatistállóktól vezet egy lift is. Azt reméltem. hanem az udvaron szállt be a liftbe. s akkor majd õ lefényképezi: látszik . július 1-jétõl õ a szülészeti-nõgyógyászati klinika tanszékvezetõ professzora. A fennálló körülmények között kérését nem tudtam megtagadni. s várta. hogy a számomra nem kívánatos és csak kényszerítõ körülmények hatására vállalt nemi kapcsolatnak ezzel vége lesz.15 és 22 óra között. Sajnos nem így történt. –Ez az X docens nagyon szigorú ember volt. –És ki az a dr. Réka Elõttünk: dr. Ilyen találkozóra került sor akaratom ellenére a SZOTE Nõi Klinika úgynevezett vendégszobájában 1980. Pál Attila Maga a nyilatkozat végig géppel írt. csak saját kezû aláírásuk szerepel – jól olvashatóan. bekopogjon a vendégszobába. Zalányi a laborban annak kulcslyukára beállította a fényképezõgépét. Nevezett azt mondta. mivel vérzésem kimaradt. 1980. s a két doktor aláírása oda sincs gépelve. ezért a jegyzõkönyvön orvosi indokot jelölt meg. magyarán ki akarták nyírni. Fenti nyilatkozatomat önként. hogy a tanúk a kapcsolat megszakításában segítségemre lesznek. Pál Attila. június 7-én elvégezte. A találkozót egyébként a mûszak alatt 16 órakor jelölte meg dr. s a laborban szállt ki. Gyanúmat dr. mert X docens azóta is újabb találkozókat kért. Ezután dr. X docens. augusztus 3. külsõ kényszer hatásától mentesen tettem. csak nem sikerült neki. s õk le akarták járatni. X docens vizsgálata megerõsítette. aki e Nyilatkozat másik tanúkénti aláírója? –Õ itt van most is. Ha a földszintrõl jövünk.én egyértelmûen megtagadtam. ám a nõvérke is aláírta a neve fölött kézzel. A mûtét elvégzése elõtt megismételte nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó ajánlatát. abban a reményben. Zalányi Sámuel dr. hogy terhességem az általam gondoltnál nagyobb. Folyó év májusában terhességre gyanakodtam. Ez a bizonyos vendégszoba a földszinti folyosók keresztezésében van. augusztus 2-án 20. X docens pedig nem az emeletrõl vagy a földszintrõl jött a vendégszoba felé – erre a bizonyos légyottra –. –Mire volt ez jó? – kérdem hüledezve Farkas doktort. Ráadásul Zalányi ennél többet is próbált. nem akart eltussolni hibákat. hogy a docens lejöjjön az osztályról. Szeged.

az elõbb-utóbb teljesül. ki megy be. nem lett belõle semmi. meg az is. – Te mit mûvelsz itt? – kérdezte Samut. Elvégezte az abortuszt. vagyis az abortuszt engedélyezõ bizottsághoz fordult. 1985-ben indított kártérítési pert a szegedi Orvostudományi Egyetem ellen a 25 éves. hogy egy-egy orvos durva szakmai szabályszegésének . nem Zalányit. ha állami pénzen a klinika fizet azért. s nem szerette volna megszülni a gyereket. és sokéves huzavona árán meg is nyerte a pört – kapott pár százezer forintot annak fejében. Még egy ügy elõkerül Zalányi szegedi idõszakából. * Egyesek szerint ha valamit nagyon akar az ember. Azt azonban tudom. A labor ajtajára. hogy – az akkori szabályok szerint – az AB-. de úgy tudom. Soha nem lehet gyereke. Õ ezt nem tette meg. intézze ezt el –. mivel hajadon létére teherbe esett. Ismét megoperálta – s ennek során most a másik oldalán fúrta át szerencsétlen nõ méhnyakát. A jogtanácsos ellenkezett: szerinte helytelen. szintén szegedi fodrász és kozmetikus hölgy. hogy végül újabb mûtéttel a petefészkét és a méhét el kellett távolítani – 25 évesen. Ekkor vetõdött föl elõször komolyan a szegedi professzori kar fejében a gondolat – s utasították is jogtanácsosukat. A hölgyet hazaengedték a klinikáról. ám néhány nap múlva visszajött: állandóan vérzik. Az elvégzett vizsgálat igazolta terhességét. Történt ugyanis. Indult is etikai eljárás ellene. hogy felelõsségbiztosítást kellene kötniük. fõnökét. hiszen az orvos is ember. Vizsgálatsorozat következett. bármennyire is történt már egy ilyen: valóban terhes-e a páciens vagy sem. s a beavatkozás elvégzésére ifjabb Zalányit jelölte ki. õ is tévedhet. A két ordenáré hiba oda vezetett. aki csak összeszedte a fotóapparátot. Kétszer is. mert Zalányi kissé mellényúlt. s Zalányi háta mögött ért annak ajtajához. amely egyértelmûen kimutatta: az operatõr Zalányi Sámuel a beavatkozás során átlukasztotta a méhnyakat. ki nyit ajtót. Hát ilyen – ma azt mondanánk: titkosszolgálati – aljas eszközzel próbálta Zalányi kinyírni a kollégáját. nemsokára a docenst távolították el a klinikáról. hogy nem szülhet babát.az is. Az elõírások – valamint a minimális józan ész – szerint Zalányinak persze még az abortusz elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kellett volna végeznie. s válasz nélkül elrohant. A fodrásznõ beperelte a szegedi klinikát. fényképezõgépére görnyedõ Zalányi háta mögött. Csakhogy a docens a liftbõl kilépve átment a laboron. a bizottság nagy kegyesen kiadta az engedélyt.

fegyelmivel kellett eltávolítani. Furcsa rend volt ott. Ezt persze rosszul tûrte. Így aztán gyakran fordult elõ. majd mûtõsnõként ugyanezen klinika sebészetén. Kirohant a szobájából. Hiszen õ is hallotta a pletykákat. Iszonyatos stílusban beszélt a betegekkel. illetve akikkel megvolt az egyezség. minek kellett Magának ez a gyerek? – Még nõgyógyászkollégája feleségének is a sorozatos vetélései miatt azt mondta: – Hát Maga nem képes kihordani egy gyereket? . szegény. az ügyeletes orvosnak semmi dolga nem akadt. A másik építõtábori orvosként megerõszakolt egy középiskolás lányt. hogy már nem lehetett védeni tovább a mûhibaügyeit. akkor ordított volna. egészen 89-ig. hogy Zalányi nem tudott tõle aludni. Zalányi Sámuel inkább ezekhez állt közel. Martini Jenõvel dolgozott együtt. bár tisztában volt vele. és késõ este – az orvosi szobával azonos folyosón lévõ szülõszobán – az egyik vajúdó nõ. sem balhé nem lett a dologból. 1978 januárjától 80 végéig dolgozott szülésznõként a szegedi nõgyógyászati klinikán. és tátott szájjal bámultam – még a professzor papa ismeretében is –. annyit volt részeg. 28-30 éves lehetett. a vajúdó nõkkel is. Susánszky Ildikó szülésznõképzõ iskolát végzett. hogy szinte egyáltalán nem voltak magánpáciensei. A hat férõhelyes szülõszobán. – Kössön az orvos felelõsségbiztosítást! – javasolta. ha éppen hat asszony szült. például arról. akik elõre fizettek. nem a tisztességesen dolgozó orvosokhoz. hogy mennyit fognak fizetni. hanem dr. Kivéve persze azokat. és szó szerint ezt üvöltötte a szülõágyon fekvõ nõnek: – Aranyoskám. Zalányinak számos további mûhibáját sikerült eltussolni. amikor megismertem ott. Annyira. aztán szívsebészetén. Emlékszem. mert mindegyiknél a maszek orvosa tüsténkedett. Pedig az esetek megtörténtek. milyen ritkán lenne erre szükség. míg a kollégái sorra szültek. aki ma ügyvédként képvisel mûhibaperekben kórházakat és biztosítókat. mi mindent néznek el neki. Nincsenek túl jó emlékei róla: –Néhányan rettenetesen kilógtak ott a sorból. nagyon szenvedett. amikor a picsáját odatartotta! – Máskor a nála szülõ asszonnyal is így beszélt: – Mit hisztériázik. egyszer ügyeletes volt. Zalányi Sámuellel is. és a betegeken torolta meg. hogy ügyeletesként tétlenül téblábolta végig az éjszakát.következményeit ne maga az orvos viselje. hangosan kiabált. be a kettes bokszba. Az egyik nõgyógyász megállás nélkül vedelt. Csakhogy Zalányinak már olyan híre volt. abból szinte kivétel nélkül mindig pontosan hat volt zsebbe fizetõs magánbeteg. Ottléte alatt nemcsak például azzal a dr. * Találok még hiteles tanút Zalányi szegedi korszakából. sem per.

Nézem újra a kórlapot: szépen végigírva benne a normál menet: tágul rendben. ahol már szültek. a jobbon – sehol semmi. Nem szóltam semmit. Arról. én hallgattam meg a szívhangot. átmentem õhozzá. kértem a kisnõvért. nem is kereste. Reggel azonban természetesen jelentettem a fõmadámnak. fejtettem. Nekem három másik szülésnél kellett segédkeznem. hogy nem tudtam beírni semmit. Nemsokára végeztem a többi helyen. és indultam Zalányiért. mert lába kelt a betétlapnak. hol találta meg a doktor úr a szívhangot. Végül nekem kellett közölnöm szegény nõvel. amikor nekem lett kellemetlenségem az õ disznósága miatt. miként nem észlelte ezt. de egyre ijedtebben. Eltûnt az orvos is. hívja Zalányit – ám õ nem jött. hogy halott magzat született. ahol a monitoros szülések zajlanak. Az asszony a hatos ágyra került. hanem a körzeti szülészorvos. A méhen belül régen elhalt magzat volt. már három. elláttam az anyát. de rettenetes nyúlós állapotban.” Kerestem a baba szívhangját – nem találtam a jelzett helyen. hogy tudjon nyugodtan aludni. hogy nagyon puha valami. Zalányi elsápadt. Azt állította. Kénytelen voltam egyedül segíteni. Aztán volt olyan eset. hátha azzal foglalkozik. a kórlap betétlapja is. Közben át kellett mennem másik boxba. Õ azonnal értette a dolgot. Azt felelte. aki két hétig nem vette észre. Újra hívattam Zalányit. ám utánam szaladt a kisnõvér: jöjjek. vizsgálja meg. Zalányi éjszakai ügyelete alatt. hogy halott magzat született. a gyerek feje jött. és azonnal távozott. megsemmisítette. hogy már nincsenek magzati szívhangok. már kétujjnyi. Fölemeltem a kórlapot. ahol a kórlapokba írunk be mindent. jól ismerte Zalányit: elõre megírt mindent. ám az kérdés volt: ki miért. az õ korukban már mi a fenének akarnak gyereket. beszéljen õ szegény asszonnyal. szóljon az ügyeletes Zalányinak. Kérdeztem az asszonyt. Botrány lett az ügybõl. érzem ám. mert valóban végsõ tolófájások érkeztek. és hihetetlenül arrogáns hangon számon kérte rajtuk. jó szívhang. amit hamisított. keresgéltem tovább. Zalányi ekkor érkezett meg.Minek akar az ilyen teherbe esni? – Az idõsebb szülõ nõket számos alkalommal lenagymamázta. de a kórlap betétlapja sem. perem van és így tovább. nem a klinika tehetett. ám nem volt mibe. Pedig nekem is bele kellett volna jegyeznem. Mi ez. elolvastam Zalányi bejegyzését: „Köldök alatt baloldalt két haránttól jó szívhangok. Elküldtem az asszisztensnõt. mert ennél az asszonynál tolófájások jönnek. vegye föl a kórlapját. Kutattam följebb. De nem találtam. aztán mivel változott a helyzet. nem. Bejött az asszony szülni. Zalányi pedig az etikai eljárás során megpróbált mindent rám kenni. a baba feneke jön elöl? Hát. . Kimentem abba a terembe. hogy nem él a babája. aki ismét nem érkezett meg. lejjebb. etikai eljárás indult. a halott baba iszonyatos feje éppen akkor bújt ki. a bal oldalon. Nemcsak õ nem volt ott. Letakartam a gyereket. Amint tágítottam.

rengetegszer az utolsó utáni pillanatban kegyeskedett megjelenni. Sem arról. Persze: vagy nem. aki maga az Isten. miként viszonyul a kollégáihoz. és nem találta a Szokol rádióját. Zalányiról pedig köztudottak jó fideszes kapcsolatai. és végezze el a szükséges vizsgálatokat. amit Zalányi.és nem jelentettem neki. mint a nagy. mondván: én elloptam a rádióját. de a belét kihúzta jó néhány nõnek. a megkérdõjelezhetetlen. és a méh megfojtotta a gyereket. akik Szegeden közelrõl ismerték Zalányit. amelyek közül éppen a magzati szívhangé a legfontosabb. és fiatal lányoknak az egész méhét ki kell pakolni. megtalálom dr. egyszer kereste. A klinikán rutinnak számított. hogy én teljesen vétlen voltam. Szigeti Andrást. hogy farfekvéses a gyerek. hogy hamisított. az orvosok szinte kivétel nélkül iszonyattal és utálattal nézték tevékenységét – csak éppen senki nem tett ellene semmit. amúgy is elõírták nekik. Mindig úgy viselkedett. A nõvérek. mert Zalányi perforálta. * Amint keresek orvosokat. szerteszéjjel trancsírozta õket. Elõször húzódozik ugyan: õ a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. amibõl méhen belüli fertõzések történtek. hogy Zalányi küretjei után azonnal a mûtõbe kell menni. nincsenek jó politikai kapcsolataik – csak a huszadát követnék el annak. Az általa vezetett szüléseknél rendszeresen nem volt jelen. Miközben õ abortuszoknál számtalanszor nemcsak perforálta a méhet.és rozmaringteáit. Orvoskollégái gyakran emlegették: ha õk – akiknek nincs professzor papájuk. így bebizonyosodott. hogy hozta a jázmin. Farfekvéses baba halt meg a kezei között azért. eltüntetett. valamint a Szokol rádióját. vegye föl az asszonyt. tagadta. Mindenesetre a helyzete egyre tarthatatlanabb volt a klinikán. hogy ha én nem voltam hibás. Tudni kell. Kaptam adalékot abból is. akkor õ talán igen. sem arról. hogy nem találom azt. Fogós mûtétjeinél többször darabokban szedett ki babát az anyából. valamint hogy Fidesz-színekben indult (és veszített) a 98-as parlamenti választásokon. csak nagyon-nagyon megkésve. Újra és újra nem végezte el a császármetszést idõben. Madocsa község háziorvosát is. már régen kirúgták volna mindenhonnan. a két párt pedig momentán koalícióban van. meghallgatták az összes orvost és nõvért. mert nem tudta idõben beadni az oxytocint. hogy õt éppen azért hívtuk oda. amikor kellett volna. s rosszul indította a szülést. Mindenkit nullának tartott maga körül. Zalányi dolgairól pedig ezek után nem esett szó. Nos. a tévedhetetlen Zalányi Sámuel. Többször nem vette észre. nemegyszer halálos véggel. õ ügyeletbe mindig úgy érkezett. hogy ha nyilatkozni . Kihívta rám a rendõrséget. Beidézték.

a székesfehérvári Szent György Kórház szülész fõorvosával – szintén Zalányi egykori szegedi kollégájával – még kevesebbre jutok: –A szüleink szomszéd házban laktak. hogy õ is akarta. Persze hallottam a mindenféle ügyeirõl. amíg õ aláírta ezt a szerencsétlen nyilatkozatot. Már csak azért sem bántanám. megyei szülész-nõgyógyász szakfõorvos. amekkorát már nem indokol a tudása. elõtte egyeztetniük kell az országos vezetéssel. nem akarok beszélni ezekrõl. szokásait. mert az olyan. mondjon el neki mindent õszintén. nekem van egy elvem: kollégáról véleményt mondani borzasztó nagy felelõsség. egybõl elrohan a Kövér Lacihoz. addig-addig. s talán én is hozzájárultam. És annyit még hozzátesz Szigeti doktor: –Nekem személy szerint jó kapcsolatom volt Samuval. Õ – amint ismerteti velem e kórház rendjét. mekkora hazugság. okos gyerek a Samu. aztán arra alkohollal itatták. szó nem volt zsarolásról. sírva-zokogva: õ igenis szereti X docenst. Amely papírról legfõképpen Zalányi tudta. Apró Györggyel. és akármilyen segítséget kér. Elméletileg jól felkészült. Tudja. de ne haragudjon. * Egészen másképp reagál dr. éppen hogy Zalányi Sámuel ígérgetett és fenyegetõzött neki mindenfélével. úgy voltak együtt mindig. majd õ jól fenéken billenti a két orvos fiút. de az bizony igaz: akkora az önbizalma. nem igaz. s ettõl rosszul lett. amibõl egyetlen szó nem volt igaz. Szigeti doktor azt tanácsolta a kisnõvérnek: menjen be a docens úrhoz. és rendet tesz közöttük. Úgyhogy ennél többet nem is fecseghetek. Könnyen mártírt csinál magából. De ez pletyka volt. annyit azért elmesél: erre a kisnõvérügyre jól emlékszik. hiszen õ találta ki. Nem szívesen mondanék róla negatívumokat. hogy Samu éppen ezt a szakmát választotta. hogy a lány öngyilkos akart lenni. Õ hozzá jött be másnap ez a kislány. a kecskeméti kórház osztályvezetõ fõorvosa. Zalányiék altatót adtak be neki. mert jókat mulattak rajta. például a minden szülésre . lehet. a lábára nem tudott állni. de az sem volt igaz. hogy ha megszorul. Ám amint tereferélünk telefonon.akarnak bármirõl. Emlékszik: az a hír is járta akkor. * Dr. és talán nem is várható el tõlem. s aztán ezek az összetartó fiúk megvédik. Magánemberként mégis kevés kapcsolatom volt vele. De az tény. Godó György professzor. Úgy leitatták.

hogy illetlent kérdezek! Tudott ön arról a botrányról. –Bocsánat.érkezõ nõ kezébe adott levelet. hogy ha ez a fajta alkati hiba nem kellõ kontroll alatt mûködik. õ addig föl nem kelt az asztaltól. ha például õ hazament ebédelni. kitûnõ tanulmányi eredményû fiatalnak ismerték meg. –Érdekes lenne arra hivatott szakembernek kielemezni. valóban úgy tûnik. Még inkább becsülöm õt. sõt nõvérétõl is. a nõvérrel aláíratott kamu rágalmazó nyilatkozat körül? . amíg szép komótosan el nem költötte mind a három fogást. Ha azonnali kontroll van a fejük fölött. már annak idején is a vállalkozó kedve kissé mintha meghaladta volna a képzettségét és a korából adódó lehetõségét. mint kellett volna. Hiszen számosan azt mesélik. aközben az úristen is telefonálhatott. vagy akkora szakmai játéktérhez. ami bekövetkezett. hogy mitõl. túlzott önbizalmú ember volt. széles mûveltségû. hogy mi a helyzet odabent a szülõszobán. Csupán a hozzáállását. elvégre ezek közszájon forogtak. Igen. –Ez viszont fölveti mások. és olyan lelki állapot alakult ki benne. amelyben az égadta világon mindenrõl kérik a véleményüket – tiszteletre méltó vezetõként mutatkozik be. El tudom képzelni. akkor azonnal félretolják a hibát elkövetõt. miként vált ez a jó képességû ember az átlagot messze meghaladó számú problémás eset fõszereplõjévé – véli a professzor. potenciálisan volt ilyen veszély benne. például aki többször hibázik. Hiszen hallott a legalább nyolc szegedi eltussolt mûhibájáról is. az azon is múlik. hogy mi van rájuk bízva. Szerinte nem az volt várható. aki professzor papájával a háta mögött sikeresen indult a szegedi klinikán. mintha ott sem lenne. Jól emlékszik a kezdõ Zalányira. olyan magas vezetõi beosztáshoz jutott. amit nem lett volna szabad engedni. mint a szülészet-nõgyógyászat – veszélyforrás. tényleg túlságosan magabiztos. Igen. Tehát vagy nem eléggé hatékonyak voltak fölötte az említett kontrollmechanizmusok. a fõnökei felelõsségét is! Hogy az orvoskollégák hányszor és mekkorát tudnak hibázni. jó képességû. hogy egy-két ilyen eset után elbizonytalanodhatott. Godó doktor Szegeden sok éven át volt távoli kollégája Zalányinak. amint arról is beszámol: õ bizony kíméletlenül megválik valamennyi olyan orvosától. hogy elvégezte õ a szükséges császármetszést a normál szülés helyett – csak éppen egy-kéthárom órával késõbb. akkor bajok lehetnek belõle. mert görcsössé vált. –Senki nem a képességeit vonta kétségbe azóta sem. Típuseset volt nála. amely Zalányi és Pál Attila körül zajlott X docens és a nõvérke dolgában. hogy a legjobb szándék mellett is újra és újra hibázott. akinek nem elégedett a munkájával. Ez pedig – ebben a nagyon nagy önmérsékletet és a helyzet tiszteletét parancsoló szakmában. Amint most ön mondja.

vagy elmész orvoslátogatónak. Ám eddig senki nem volt hajlandó vállalni a felelõsséget. és azt mondani nekik: – Kispajtás. kutatóorvosnak. Zalányi nekem azért fontos. és mindenütt halottak maradjanak utána! – Márpedig ahová Zalányi eljut. de az orvostársadalomnak is szeretném az õ személyén keresztül bebizonyítani a lényeget. –Persze hogy nem. Ma a Magyar Orvosi Kamara és annak Etikai Bizottságai. a kamara országos etikai bizottságának elnöke tévényilvánosság elõtt azt feleli nekem erre: – Nekünk nincs hivatalos tudomásunk arról. ez így nem mehet tovább! Ez mindannyiunkra életveszélyes! Talán csak nem engedhetjük meg magunknak. mi mindent vitt véghez eddig Zalányi és – legyünk õszinték! – még az a néhány másik Zalányi szerte az országban. –Valamint senki nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. –Ebben a megközelítésben sok igazság van. nem kéne-e olykor újságot olvasnia. NagyBritanniában dolgoztam. És az már a magyar valóság. Keszthelyen vagy Mosonmagyaróváron! – akkor önök miért nem kérdezik meg tõle. az Egészségügyi Minisztérium a Zalányi-típusú jelenségeknél önmaga nem képes eljutni oda. hogy ezek után kinek megy fölfelé a csillaga s kié le. –És még egyet. bárminek. engem teljesen hidegen . A magyar szülésztársadalom évekig a kulcslyukos sztorin röhögött. Nem lett volna szabad idáig eljutni. ott nem csupán dr. Tisztesség ne essék. kevesebb lesz a köszönet. Én akkor már nem voltam ott. amikor például Poczkodi Sándor. milyen módon lehet a mai magyar orvostársadalomban megteremteni az elõrejutási. hogy mi történt Szegeden. pozícióba kerülési esélyeket. Zalányi Sámuelt fogják eztán emlegetni – hanem a szülészeket általában és az orvosokat általában! Következésképpen. és kirámolunk a szakmából? Mert ha ezt az orvostársadalom maga valóban nem képes elintézni – elõbb-utóbb kívülrõl fogják rendbe hozni a dolgot. Tényleg nem lehet elkapni ezeket az embereket. Az érintett docensnek nem volt ennyire vicces a dolog. valamint szabad-e ekkora marhaságokat nyilatkoznia? Hiszen õk hajszálpontosan tisztában vannak azzal. hiszen végül neki kellett elmenni a klinikáról. hogy azt mondja: – Kérem szépen. abban pedig. vagy letekerjük ezt-azt az alkatrészedet. hogy egy-két Zalányi végigtarolja az ország összes nagy kórházát. álljunk meg. az Egészségügyi Tudományos Tanács. de nem klinikus orvosnak. –És ez messze nem csak Zalányi személyének kérdése. többen mesélték ezt a szomorú történetet is meg Samu egyéb dolgait is. Kétségkívül fölvetve annak kérdését is. mert nemcsak a publikumnak. gyanítom.–Errõl mindenki tudott a klinikán. ám amikor hazajöttem. és elköveti a maga jól megszokott mûhibáit. Az orvostársadalom ma saját romlásához vezetõ mechanizmusokat tart életben.

így rendben. ami történt. jó. ott vigyázz. Mert ott ha a fõorvos nem küldi be azonnal az adatbázisba a történteket. amelynek a végén Johnnyról szinte azt is tudják. És amikor ugyanannak az orvosnak bekerül a harmadik „ elszúrása” a számítógépbe. –Biztosan ön is ismeri például az amerikai szisztémát. S búcsúzóul Godó professzor úr – tényleg véletlenül – bemutatót tart saját kontrollmechanizmusából. s õ instrukciókat ad: – Ezt nézzétek meg különösen alaposan. pungáljátok meg. Johnny. A rendszer adta a lehetõséget. még egy kicsit. elképzelhetõ. És bûne azon mechanizmusoknak. hogy még idõben elfojtják benne ezeket a jelenségeket. oké. ez a szelekciós mechanizmus. hogy bekövetkezzék mindaz. Ám rajta kívül még négyen adtak be pályázatot. hiszen meg volt róla gyõzõdve: kijár már neki a sarzsi. a mûtõbõl konzultációt kérnek tõle. csupán az orvosok állapítják meg a referálásom: – Te. * Égett hát Zalányi lába alatt a talaj Szegeden. a vezetõi hatalom. s az elmúlt sok-sok évben senki nem vette a fáradságot. öregem! – akkor ez még aznap bekerül az orvosi kamara központi számítógépének adatbázisába. bezárhatod! – Így is lehet. tisztátalansága terén. rendben. szerteszéjjel rúgják a fenekét. szép volt. magyar válfaja: a kontraszelekciós mechanizmus. Az õ vesszõfutása mások bûne is. nincs reklamáció. Petefészekcisztát operálnak. A Szakmai Kollégium kibújt a döntés alól: mind az ötüket . –Így van. Ahol az országban fölszabadult fõorvosi hely. ha nem mintaértékû lenne az õ története az orvostársadalom belsõ mechanizmusainak lehetetlensége. Bejön a titkárnõje. hogy megakassza ezt az ámokfutást. át ne vágd. jó lesz. Létezik ennek egy másik. a gép elkezd visongatni – mivel a szoftveresektõl ezt kérték –. igen. igen. Ha ugyanez az ember más szisztémában mûködik. és olyan vizsgálat következik. Amint sok más hely után Sopronban éppen megürült a szülészet-nõgyógyászat osztályvezetõ fõorvosi széke.hagyna Zalányi Sámuel. megpályázta azt is. Ott. módot teremtve a benne egyébként meglévõ értékeknek a kibontakozására. jó. nincsenek újságcikkek. s szól. Engem is az zavar a legjobban. mire gondol mûtét közben. –Azt mondom önnek. ha nincs per. hogy Zalányit engedték idáig eljutni. mivel ott orvosi mûhibánál nagyobb bûnnek számít a mûhiba eltussolásának legapróbb kísérlete is. rögtön beindította összes kapcsolatát. amelyen egészen közeliben élõben látja – zárt láncon át az öt emelettel följebb lévõ mûtõbõl – az éppen zajló mûtétet. Bekapcsolja tévékészülékét. amelyek engedik ezt. ezt elszúrtad. és helyes pályára állítják. mehet tovább.

s amint õ maga fogalmaz: nemigen vette emberszámba. melyik beteggel mi van. most pedig éppen a harmadikon vagyunk. Fél óra múlva megérkeztek a mentõsök. vagy a szülõszobán. Bejött szülni. Szóltam Zalányinak. Másik esetben egy 42 éves asszonyt Zalányi meg akart operálni miómával. aki addigra már megismerte Zalányit. Szegedrõl tehát Zalányi 96 augusztusában Keszthelyre került – osztályvezetõ fõorvosnak. vagyis sokkal nagyobb hatalommal. hát nem is tudom… vagy a másodikon van. – Jó. úgyhogy a lehetõ legrosszabb helyen jár! – felelte a nõvérke. aki ismét föl-alá bandukolt a folyosón. hol van az asszony. hol van a kismama. amint szokott. fõorvos úr. Fõorvos létére a gyerekágyas osztályon egyetlenegyszer nem vizitelt. amíg benyomták Keszthelyre. de senki nem esett teherbe a kezelése hatására. –Miért jöttek a mentõsök? – kérdezte Zalányi. A nõvérek. igen. Zalányi nem volt . asszisztensek ezt eleinte még érthetõnek vélték. s kérdeztem. –A 28 hetes terhesért. mint akinek fogalma nincs róla. Beindította a lombikbébiprogramot. Odaszaladtam Zalányihoz. hogy vigyék át Zalaegerszegre. amikor fél év után is ugyanilyen bizonytalanul bóklászott a kórházban. fogalma nem volt róla. hol is van. Soha egyetlen határozott mondata nem volt. Mentõ hozott be 28-29 hetes terhes asszonyt: fájásai vannak. mert megérkeztek a mentõsök. ám õ idõközben teherbe esett. –Semmit nem foglalkozott az osztályával. Több hónap elteltével sem tudta néha. hol is van a szülõszoba. kezdetben rém bizonytalanul viselkedett – úgy festett. majd mentõt hívatott hozzá. Egy vasárnap délután mint készenlétes orvost berendelték elvetélt asszonyon elvégezni a szükséges küretet. Ám a kollégiumi tagoknak lelkiismeret-furdalásuk volt: ez a Zalányi már mindenhová pályázott. az ilyen típusú mûtéteket a negyediken szokták végezni. ám késõbb már furcsállva nézték. olykor százezrekért adta a patikában 32 forintért kapható pirulát.alkalmasnak mondta ki. –Ugyan miért? – kérdezek rá vissza. és véletlenül engem kérdeztek. aki céltalanul sétálgatott a folyosón. Azt mesélik többen is. amint ott nyugdíjba küldték az elõzõ osztályvezetõ fõorvost. mert koraszülés várható. akinek fájásai vannak! Hol van? A másodikon vagy a szülõszobán? –A beteg… a beteg… melyik is az a beteg? –Fõorvos úr. több tízezerért. s szegénynek egyik sem jött be – segítsünk már neki! És addig-addig ügyeskedtek. s õ a csecsemõs nõvértõl kérdezte: – Most én jó helyen járok? –Az ilyen betegek a második emeleten fekszenek. akinél koraszülés várható! –Ja. mindjárt megvizsgálom – felelte Zalányi. Mondok példákat.

hajlandó megcsászározni. hogy engedélyezze ezt. fél. Szintén az õ betege volt. öt – s nem történt semmi. Aztán az ügyeletes orvos rendelt transzfúziót. Ám nem indultak meg a fájásai. kész. majd délben át a szülõszobára. és tette rendbe a dolgát annak. szenvedett alaposan. stoppolja be valaki más. lezuhant a vérnyomása. akinél szült: – Fõorvos úr. mint aki egészen kivérzett. csak meg kell várnunk Zalányi fõorvos urat. biztatta. hetét. drága. Csakhogy nem tágult ki kellõen. aki Zalányi fizetõ betege volt. a teljes kimerültség határán. mert elmúlt negyvenéves. nyugtatta. nem éppen most kellett volna szülnie. Injekciót kapott. valamikor délután négy körül. jó. kettõ. ne Zalányi. Ám lehajlás nélkül is többekkel elõfordult. Eltelt negyedóra. talán megszüli a gyereket. hogy Zalányi mûtétje után szétnyílt a hasukon a seb. lehajolt érte – és abban a pillanatban szétnyílt a hasa. Már voltak fájásai. mert elment a magzatvize. az asszony nagyon rosszul érzi magát! – Zalányi odaállt az anyaágya mellé. szûk volt a szülõcsatornája. miért nem császároznak már meg? – nyögdécselt szegény. tolófájdalmai is. hogy rosszul érzi magát. Az ügyeletes orvos szólt Zalányinak. június 12-én délelõtt fél tízkor érkezett harmadik gyerekét megszülni a keszthelyi kórházba a közeli kis faluból a 35 éves asszony (aki azt kéri tõlem. és persze hogy vérzik. és közölte vele: – Elhiszem. négy. Mielõtt Zalányi Keszthelyre érkezett. s könyörgött. illetve magzat méhen belüli elhalása történt. Úgy jött a kezelõbe. infúziót – mindhiába. se el nem látta – elment. hogy két kézzel õ maga tartotta össze a hasát. Így szegény több mint húsz órát szenvedett a szülõszobán. * 1997. akinek a betege volt. miután a császármetszéses szülést követõ hetedik napon Zalányi kiszedte a varratait. 1997 januárjában – az õ fõorvosi idõszakában – a terhespatológián gyors egymásutánban négy halvaszületés. három óra. –Doktor úr. hiszen miómája van! – És kiment. tusolás közben leejtette a földre a szappant. ne írjam le a nevét). Kéthárom nap múlva elkezdett erõsen vérezni. egy óra. Se meg nem vizsgálta. aki. – Na. Fogadott orvosa – aki már a terhesség eleje óta mondogatta: valószínûleg császármetszésre lesz szükség – többször is odajött hozzá. vagyis idõnek elõtte indult meg a szülés. miután a fõorvos úr kivette a kapcsokat és varratokat. s még nem töltötte be terhessége 36. . egész év alatt összesen soha nem volt négy halvaszülés. A vajúdóba vitték. nem is akármilyenek. akkor nemsokára megcsászározzuk! – közölte orvosa –. Mentõ hozta. amely esetben egyúttal a miómáját is ki lehetett volna venni.

Kibírhatatlanul fájt mindene. apuka! Kisfiúból van az! Ne a fõorvos urat kérdezze! Másnap a vizitnél Zalányi azt kérdezte az asszonytól: –Na. A kisfiú megmaradt – de ez nem Zalányin múlott. hogy semmi értelme a szenvedésnek. Nyomott is szegény. Zalányi fõorvos délután fél hatkor kegyeskedett elõször a szülõszobán megjelenni. kiszakadnak a belei. miközben érezte. vagy amit én csináltam? –Én ide. Végsõ kétségbeesésében azt mondta a szülésznõnek: ha hatig nem történik semmi. A csecsemõs nõvér egy lyukas fityinget nem adott volna az újszülött életéért. –Hát ha mondom. nyomjon erõsen. hál’ isten. de a baba szemernyit sem jött elõre. s mindvégig pontosan érezte – mégiscsak a harmadik szülése volt már –. a császár. hogy fiú! – értetlenkedett a friss apuka. kérte. majd én! – gõgösködött Zalányi. Akit újra kellett éleszteni – kész csoda. már jött a másik – gyerek meg sehol. Az egyik tolófájása még el sem múlt. hogy értelmetlenül. hiábavalóan. próbálkozzon. a lábamat többé be nem teszem. csak amit a fõorvos úr engedélyez – szólt a válasz. Hatodik órája kínlódott. mindnek el fogom mondani: messzire kerüljék el a keszthelyi kórházat. melyik volt jobb. – Nem tehetünk mást. ahol Maga hagyja fölöslegesen szenvedni az ember lányát! * 1997 augusztusában következett a zalakoppányi Tóthné Rajki Andrea . – Menjen csak. Úgy érezte. egészséges kislánya született! – kedveskedett a fõorvos. Az asszony már azt sem tudta. szétszakad belülrõl. saját felelõsségére átviteti magát Egerszegre. Próbálta õt tágítani. fõorvos úr. nem haladnak semmit. amit vele mûvelnek. a gyerek nem akar kijönni. a baba is hatalmasakat roppan.–Zalányi fõorvos úr nem engedi – felelt orvosa. s legelõbb elkábíttatta az asszonyt. ahol azonban nevetve fogadták: –Pöcse van annak a kislánynak. ahogy csak bírt. mert ez már emberkínzás. És fogóval kiszedte belõle a babát. Néha mintha azt is hallotta volna. És akit ismerek terhes asszonyt. –Na. fiú-e vagy lány. –Kislányom? Az ultrahangon pár hete azt mondták: látják. nézze meg! –Láthatom a kislányomat? – rohant le az újszülöttrészlegre a kispapa. hogy kislány! – erõsködött Zalányi. hogy életben maradt. A folyosón Zalányi Sámuellel találkozott: –Gratulálok. A férj este hat körül ért be a kórházba. nem neki lett igaza.

hol kiment. – ami azt jelenti: gyenge. és tegyék bele az infúzióba. minden rendben van. semmit nem láttam. és csak nézte: történik-e valami. nem érünk rá ilyesmikkel foglalkozni. hagytak ott feküdni. levette az ampullát. rossz. szeptember 2-ára írták ki szülésre. 13-án jó. Az NST a magzat szívhangját mutatja. sok-sok órán át. akkor jön már a baba. maradjon csak hanyatt fekve! – mondta Zalányi. hozzanak. hétben azonban borzasztóan fölment a vérnyomása. amikor 96-ban teherbe esett. A szülésznõ meg akarta emelni a lábam. úgyhogy föltesz a hüvelybe ampullát. Andrea hat éven át mindent elkövetett. bekötöttek valami infúziót – és kész. de egyszer csak azt . rossznak találták a magzati szívhangokat is. Andrea ismerte már Zalányit. hogy végre világra hozhassa elsõ gyermekét. mitõl. Õ k azonban azt felelték. milyen nevû gyógyszert. két héten át vizsgálgatta. magamban. mert a biztonság kedvéért végig a terhessége alatt két orvoshoz is járt. Csak neki nem árulták el. Az ezután történeteket Andrea így meséli: –Zalányi fõorvos úr közölte. Õ azt hitte. r. Tovább telt-múlt az idõ. aztán hozta a vákuumkészüléket. –Tóthné. utóbbinak minden egyes vizitért fizetnie kellett. nem tudja. A leletekre ennyit írtak: gy. a szülõágy lábánál. Ám délután a gyerek szívhangja megint egyre rosszabb és rosszabb lett – nem tudni. Ennek ellenére beletette az infúzióba. Rám kapcsolták a gépet. hadd forduljak oldalra. amely megindítja a fájásokat. Ám Zalányi azt mondta. igaz. rossz. végre jó volt a baba szívhangja is. Másnap reggel hét óra felé fölmentünk a vizsgálóba. Andrea babájának NST-je már augusztus 12-én is rossz volt. 18-án rossz – tanúsítják a leletek. ultrahang. miként kell használni. de Zalányi nem engedte: – Nem kell. Zalányi álldogált velem szemben.. 17-én gyenge. mert elfogyott. hogy könnyebb legyen. majd õ saját maga! – Ám a baba csak nem jött. Már rettenetesen fájt az oldalam. Legalábbis Zalányi nem tudta. és azt mondta: – Irány a szülõszoba! – és ott azonnal burkot repesztett. Zalányi vette föl. rossz NSTeredmény – de nem tett semmit. nem tudom. azt õ nem ismeri. A kismamának azonban senki nem szólt egy szót sem. õ majd elmegy szabadságra. A 36. Zalányi fõorvos úrhoz. ha ezt érzem. nem tett semmit. hoznak helyette másikat. s a zalaszentgróti szakrendelésrõl átküldték a keszthelyi terhespatológiára. Este kilenc körül fölment a vérnyomásom 190/110-re. de nekem még annak elõtte segít mindenben. nincs az a szer.tragédiája. Hol bejött. s határtalan boldogság töltötte el az egész családot. és kiszippantotta a gyereket. kértem. 97. a helyihez és Zalányihoz. Csukott szemmel feküdtem. aztán szóltam a nõvérnek: – Kakilnom kell! – Õ megnyugtatott: az jó. 14-én kétszer is rossz. Zalányi utasította a nõvéreket. melyik betû mit jelöl.

A Magyar Orvosi Kamara az égadta világon semmit nem tett Zalányi dolgában. gondolva: halott gyerek fürdetése után ezzel a kis darab szappannal már ne mosson kezet senki. A csecsemõs nõvér megfürdette a halott gyereket.hallottam: hörög a baba. hanem hogy túl legyenek már az egészen. nõvérek sürgették egymást. megtudva. az anyagi csõd szélén a keszthelyi kórház. Ötven percen át próbálták újraéleszteni. – Andrea hangos zokogásban tört ki. Késõbb. mert a babának szüksége lett volna erre. mert Maguk pazarolnak. Alig valamivel éjfél elõtt. kifizesse a költségeit. se eleven nem voltam. s a szülész fõorvos azonnal ráförmedt: – Ne hisztizzen! – És Zalányinak igaza lett: Alexandra „ nem maradt meg” Meghalt. Zalányit lefokozta. addig õk próbálják újraéleszteni az újszülöttet. A hír nem igaz. megszületett Alexandra – teljesen élettelenül. Andrea azt felelte: inkább nem. Nem is sokáig maradt Zalányi Keszthelyen beosztott orvosként. bármennyire is nem volt rá szüksége szegénykének. nincs pénze arra. ráadásul a kismamába egész nap ment az infúzió. A gyereknek már szinte egyáltalán nem voltak szívhangjai – a nõvérke nem is csodálkozott ezen. s lépéseket tett annak érdekében. Egy icipici szappandarabcsonk volt csupán az újszülöttfürdetõ helyen. ha pluszeszközre volt szükség. Eszközök csörögtek. Meg mert szerinte a fogós szülés elavult módszer – bár Keszthelyen Zalányi elõtt is. A nõvérek késõbb azt hallották. hogy tizenötödik órája próbál szegény megszületni. mi történik velem és körülöttem. hogy meri kidobni a szappant?! – miközben a szülõasztalon ott hüppögött a gyerekét éppen elvesztett asszony. fogalmam nem volt róla. majd annyit lehetett hallani: a gyerekorvosnõ hívja telefonon Zalaegerszeget: azonnal küldjenek rohammentõt. amikor onnan is menni kényszerült. s annak megérkezésekor úgy döntött: vákuumos szülés lesz – nem azért. megvonta osztályvezetõ fõorvosi jogait. injekciózták – de hiába. akkor õ maga indít eljárást. Menyhárt igazgató-fõorvos két nappal késõbb megkérdezte Tóthné Rajki Andreát: akar-e pert indítani a kórház ellen Zalányi miatt. továbbállt – Mosonmagyaróvárra. Nos. hogy ha elveszíti a pert. . nem marad meg a baba. amelyet a nõvérke a rengeteg vér. Már se holt. Õ este háromnegyed tízkor érkezett föl a szülõszobára. Keszthelyen az a hír terjedt el és aratott hatalmas „ közönségsikert” végre az orvosi kamara eltiltotta : mindenfajta orvosi tevékenységtõl. hogy elkerüljön a keszthelyi kórházból. Zalányi közölte Andreával: – Nem megy. Hallgatott és . Zalányi ekkor hívatta vele az ügyeletes orvost. Zalányi pedig üvölteni kezdett vele: – Ezért tart itt. Az éjszakás csecsemõs nõvér viszont máig jól emlékszik mindenre. után is mindig azt használtak. Az igazgató úgy döntött. és Tóthné Rajki Andrea még mindig ott volt – reggel hét óta. magzatvíz lemosása után a szemétbe dobott.

tétlenkedett – amint szokott. Bûnösen. * .

sok publikációval. nem dr. Gyönyörû. akkor csak kétezer forint. Tudják. hatalmas park. Azt mondják: a város saját kórházának adatai alapján ma is hihetetlenül alacsony a születésszám. Most dr. és menjen gyorsan a dolgára. sok sikert kívánok hozzá! – és még szalutál is. Megállok a gyönyörû sétálóutca torkolatánál. lelkes tudományos munkát végzõ orvosnak látta. én vagyok. Hashmat Ibrahim Khail az osztályvezetõ fõorvos. furcsállva vizslat. hogy Zalányi nincs már a városban. s elballagok kávézni. no pláne szülésre. az egykori fõorvos híre valamelyest rátelepedett magára a kórházra is. –Na. nem tudom. de tényleg. kérem. Dr. a nõgyógyászati és szülészeti . idõre megyek! – kérlelem. Zalányi Sámuel. hadd szabaduljak hamar. aminek egyetlen oka van: a terhes mamák nem kis része még mindig elmegy inkább Zalaegerszegre terhesgondozásra is. ugye? Olvasta az egész családom! –Igen. közepén családi ház kinézetû épületben az igazgatóság. Mire visszaérek az autómhoz. aki orvosi mûhibákról írt könyvet. magas elméleti felkészültséggel. azért – teszek töredelmes beismerõ vallomást. Menyhárt Miklós. – Magát én ismerem valahonnan! – méreget tovább a rendõr –Lehet. Rám néz. azon kerékbilincs van – szabálytalanul parkoltam. de még mindig nem nyugodtak meg teljesen. de… –Csak nem Zalányi Sámuel miatt van itt? –Micsoda? – csuklom hatalmasat. s Menyhárt doktornak eleinte szimpatikus volt Zalányi: rengeteg külföldi kapcsolattal rendelkezõ. mellette pedig a szülészet. Így aztán idõben érkezem a keszthelyi kórházba. Ebbõl a közhangulatból valamicskét én magam is megérezhetek. a sofõr mellõl pedig fiatal közrendõr száll ki. s néhány percen belül meg is érkezik a trailerkocsi. –Azért jött. sõt. akkor már Zalányi volt a szülészet-nõgyógyászat vezetõje. Sebesen elismerem az igazukat. hogy Zalányi dolgai után kajtasson? –Igen. s jó fél órával hamarabb érkezem a városba. mert különben elkésem. Bejelentkezem Zalányiról informálódni a keszthelyi kórház igazgatófõorvosához. hadd fizessem ki gyorsan a büntetést.* Keszthelyen persze az egész város suttogott Zalányi dolgairól. Nem ismerték egymást korábban. Ám Menyhárt doktor sebész. a kórház igazgató-fõorvosa 1996 novemberében jött ide. lombikbébiprogrammal. –Megvan! Maga az. Hívom telefonon a kapitányságot.

elfogadta a megyei fõorvos álláspontját. Zalányinak fogalma nem volt róla. És jött 97 augusztusa. miközben fõorvosként mégiscsak illett volna naponta levizitelnie ott is. ám ne kalandozzék számára megoldhatatlan területekre – nem engedte hát a sokkal magasabb felszereltséget. Menyhárt doktor otthon kapta a telefont: újszülötthalálozás történt. azzal jár.szakmai munka megítélése értelemszerûen nem az õ feladata. s kereste Zalányit. Tóthné Rajki Andrea kislánya. a fõorvost. amit addig is tudott mindenki: semmi szervi. és azonnali hatállyal visszavonta Zalányi vezetõi megbízatását. hogy fény derül arra. bárha ez kötelessége lett volna. Úgy látta: Zalányi nem megfelelõen irányítja az osztályát. hogy Zalányi dunántúli lombikbébicentrummá akarta fejleszteni a keszthelyi kórházat. nem indította idõben. Nem találta bent. hogy napközben hiába keresték. sõt. a szülés közbeni . Semmit nem tudott a betegeirõl. Menyhárt Miklósnak rögtön eszébe jutott a pár hónappal korábbi eset: akkor a beosztás szerint Zalányi volt az úgynevezett behívós ügyeletes. másrészt a szülészeti osztály felelõs vezetõje volt – részint nem jelentette be a történteket az igazgatónak. Menyhárt igazgató azonnal szakmai vizsgálatot kért a megyei szülész fõorvostól. majd úgy foglalt állást: nem történt semmi különös szakmai szabályszegés. Õ ki is vizsgálta az ügyeket. s egyértelmûvé vált. öröklött baja. õ hívta Zalányit a mobiltelefonján. betegsége nem volt. Külön konfliktusuk eredt abból. miért fekszik bent. Azonnal bement a kórházba. Amikor 97 januárjában hirtelen bekövetkezett a négy halvaszületés. Rendszeresen megesett. Az igazgató nem tehetett mást. Hamar gondjai támadtak azonban Zalányival mint vezetõvel. önálló programvezetést. ahányszor egy-egy betegrõl fölvetõdött valami. részint nyugodtan hazament Szegedre. történt-e mûhiba vagy sem –. ki az. Ezek miatt Menyhárt doktor többször is beszélt vele. Úgyhogy tüstént döntött: elrendelte a rendõrségi hatósági boncolást – amely gyakorlatilag följelentést jelent. ellátottságot igénylõ kutatást. változtasson – Zalányi erre minden alkalommal komoly ígéretet is tett. õ Zalányival megbeszélte a szakmai tapasztalatokat. szó nélkül eltûnt. Ez mindkettõ nagyon durva szabályszegés. Alexandrát fölboncolták. valami gond volt a szülészeten. s kiderült: éppen Szeged felé autózik. meghalt Tóth Alexandra. kérte. A harmadik emeletre. Menyhárt doktor azonban ragaszkodott hozzá: egy városi kórház õrizze meg és erõsítse saját pozícióját. Nem tartotta meg rendszeresen a referálókat. a gyerekágyas osztályra teljes ottléte alatt egyetlenegyszer sem tette be a lábát. és senki nem tudta. Kiderült: Zalányi. hová lett. ám semmi nem változott. mi van vele. aki egyrészt maga vezette a tragikus kimenetelû szülést. Menyhárt doktornak nem kell intézkednie. gyakran össze-vissza keverte a mûtéti programokat.

õ nem hibázott. Idõközben azonban megjelent két újságcikk róluk s arról: Fannika születése. mi végre köteles õ vizsgálatonként zsebbe fizetni. Fanni születésekor Zalányi még nem itt. de hát ilyenkor mi sem áll távolabb az ember lányától. a Fanni – lábak nélkül címû fejezetben szereplõ. azért nem maradt meg! –Ne mondjon ilyet. Erzsi nem sokkal a cikkek megjelenése után ment Zalányihoz a következõ soros vizsgálatra. láb nélkül született Fannika szülei. Erzsi és Tihamér elhatározták: Fanni után kell. nem gyaláztak senkit – hiába lett volna meg rá minden okuk. lábnélkülisége orvosi mûhiba következménye. Maga Zalányi a szülõknek. A fõorvos futva menekült el. * De még e két hónap során fordult Zalányihoz az Illés család. –Hülye. Andrea férje alig-alig bírta türtõztetni magát. Mint majd ott részletesen szó esik róla. amikor a doktor így szólt: . Elment a keszthelyi kórházba. Majdhogynem alázatosan kérte Andrea anyósát: –Tegyen valamit a fiával. az idõközben fõorvosnak oda kinevezett Zalányi Sámuelhez.és keringési elégtelenségbe halt bele. Erzsi kicsit furcsállotta: ha munkaidejében foglalkozik vele. Bejelentkezett hát hozzá Erzsi magánbetegként. Keszthelyen dolgozott. Zalányi elõször zsebre vágta a pénzt. aztán megvizsgálta õt. Ebbéli tevékenységüket siker koronázta: Erzsi teherbe esett. Az Illés szülõk mindkettõben rendkívül visszafogottak voltak: nem mocskolódtak.légzés. hogy Fannikának legyen testvére. mert ez nem igaz. hogy legyen még egy gyerekük. Erzsi még öltözködött. tehát semmilyen módon nem volt érintett és érdekelt sem a bekövetkezett eseményekben. de azért a tarifát elõre leszögezte. majdnem nekem jött! Zalányi még két hónapig dolgozott Keszthelyen beosztott orvosként – ám halk alku köttetett közte és igazgatója között: a lehetõ leghamarabb távozik innen. legszívesebben nekiment volna az orvosnak. fõorvos úr. õ mindent a szakma szabályai szerint végzett. amikor jöttek a zárójelentésért. õt ne hibáztassák semmiért. azért. Dr. sem az idõközben már elindult perben – gondolták Illésék. mégis megmaradtam! – Ám Zalányi csak mondta a magáét. majd odahívta a fõnõvért. Zalányi Sámuel durva orvosi mûhibájának lett áldozata. s remegett az indulattól. baja ne essék. én is 1 kiló 55 dekával születtem. Maga abszolút nem ért semmihez! – kiabált a doktorral. valamennyi vizsgálatot a kórházban végezte (a tb pénzén!). Magánrendelõje ugyan nem volt. ennyit próbált hazudni: – Túl kicsi volt a baba. mint ilyesmin kötözködni.

Tihamér kint várta. és még perli is a kórházat! Nem gondol azokra. Tehát dr. hiszen az jelenleg is megvan. Hogy Fanni láb nélkül született? Hát igen. mennyit ártott a kórháznak azzal. az összehasonlítás révén szembesültek vele: milyen iszonyatos volt a hozzáállás. de semmiféle hibát nem vétettek. hogy engedte megjelenni ezeket a cikkeket. s óriási garral utasított vissza minden vádat. semmi. nyugtatgatta: –Hagyd. Azt állította ugyanis tanúként: „Fontos hangsúlyozni. vagyis teljesen hiányzik. S így. csak 20 százalékkal rövidebb volt. Elõadta: a kórház orvosai – amikor õ még ott sem volt – az égadta világon mindenben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el. negyedik hónapja önhöz járok! Itt szerettem volna szülni is! –Hát ne itt szüljön! –De fõorvos úr. hanem végtagjai csökevényesek. csitítgatta. Erzsi lefogta. én nem tudok elmászkálni kétszáz kilométerre vizsgálatokra.” Amely állítás értékébõl icipicit azért talán levon az a nehezen figyelmen kívül hagyható tény. És ez a még nagyobb baj. mit tett Zalányi. hogy legalább szájon vágja a doktort. Aztán a kórház ellen folyó perben Zalányi megjelent a kórház képviseletében. és ez vetett fel rengeteg diagnosztikai problémát. Zalányi Sámuel ekkor hamis tanúzás bûncselekményét követte el. amit Magának odaadnak! –De fõorvos úr! – hebegett Erzsi –. Tihamér. Nagy Péternek. a Szabolcs utcai kórházba. És látszott rajta. nem vállalom tovább a kezelését! Ide ne is jöjjön többet! Erzsi zokogva zuhant ki a kezelõbõl. * Dr. s hallva. a megye szülész fõorvosának nagy megkönnyebbülés . Õ tényleg így hiszi. Valamint effektíve hazudott. be akart rontani. minden a legtökéletesebb rendben zajlott le Erzsi terhességgondozása és vizsgálatai során. hogy Fannika egyik combcsontja tõbõl. amint hatalmas hévvel szerepelt: komolyan is gondolja. az végsõ soron igaz.–Én nem vállalom tovább a kezelését. a szülés is ott történt. kártérítési igényt. A vizsgálatot végzõ orvosok láthatták a combcsontot. Maga nem is tudja. rendû felperesnél nem végtaghiány következett be. akiktõl majd el kell venni azt a pénzt. mint az egészséges magzatok esetében. talán jobb is így! Így végül Pestre jártak. otthon van a mozgássérült kislányom. nincs kire hagynom a gyerekemet! –Mondtam. de ezért õket iciri-piciri felelõsség sem terheli. a szemlélet a keszthelyi kórházban. hogy I.

Azóta Andreáék egy fia papírt a rendõrségtõl nem kaptak.” Aláírás: Horváth István rendõr õrnagy. a fegyelmet. A négy méhen belüli magzatelhalás kivizsgálása során is alig láttunk bele az egészbe. hiszen õ volt a fõorvos! Jól ismerjük a beosztott orvosok olyanfajta nemtörõdömségét. hogy ami történt. Azóta semmi. hogy idekerüljön Keszthelyre. Majd 1997. Csak 13 hónapot volt itt. amely abból fakad. hogy a fõnökük nem követel tõlük másmilyen magatartást. –Nos. mondván. nyomokat. Márpedig a fõnök Zalányi volt. mint az összes többi fõorvossal együttvéve. bûnügyi osztályvezetõ. Én nem akartam. hogy soha nem láttam tõle valódi adatokat. Két éve.volt. nem – válaszol a bûnügyi osztály vezetõje. szeptember 29-én megszületett a határozat: az eljárást a rendõrség felfüggeszti. Konkrét esetek is szörnyû nehezen jutottak el hozzám. olyannyira összezavarta a szálakat. hogy nem kellett volna bekövetkeznie a négy esetnek. Nem ismerte el a szolgálati függõséget. hogy Zalányi végre elkerült a megyébõl. azonban a halál pontos okának megállapítása végett kórszövettani vizsgálatok elvégzése is szükséges. Talán még mindig nem érkeztek meg a vizsgálati eredmények? Miért? Hogyan? Egyetlen alkalommal jelentkeztek: bizonyos Varga Lajos telefonált. valamit õk nem értenek. – A Pécsi Orvostudományi Egyetemrõl kértünk szakértõt. ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint a vizsgálat eredményének megérkezéséig az eljárás felfüggesztésérõl határoztam. nem szívesen beszélek róla. kérte Andrea kismamakönyvét. A vizsgálati eredmény megérkezését követõen az eljárást tovább folytatjuk. úgy kényszerítettek rá. aki mielõtt elkészítette volna . amely vizsgálatok eredménye még nem érkezett meg. 1999 decemberében fölhívom hát a határozatot aláíró Horváth István õrnagyot: ugyan történt-e valami elõrelépés az ügyben. „A holttest rendõrorvosi boncolása megtörtént. de több gondom volt vele. Andrea elküldte nekik. s azok is agyonködösítve. hogy a kórszövettani vizsgálatok elvégzése hosszabb idõt vesz igénybe. Tekintettel arra. A féléves. valamint az is. hanem komplexen a terhesgondozásé – na de hát mégiscsak õ volt a felelõs a gondozásért. 1997 szeptembere óta. –Nagyon kínos ez nekem. Az egyértelmû volt. az nem egyedül Zalányi hibája volt. amely nélkül pedig nem létezik normális egészségügyi ellátás. éves jelentései annyira elködösítettek voltak. * A keszthelyi rendõrkapitányság bûnügyi osztálya Menyhárt Miklós igazgató-fõorvos bejelentése alapján Tóth Alexandra halála ügyében elrendelte a nyomozást.

a lehetõ leghamarabb meg akart tanulni mindent a szakmájában. amikor Diana hercegnõ balesetben meghalt. Hétfõ volt másnap. Mosonmagyaróvárt választotta.szakvéleményét. tisztességgel végezte a munkáját – s mindaddig semmi gondja nem volt. Hozzá fordult most segítségért. a várost is. meghalt. becsülték. volt is miatta rossz érzése. s 95 óta a mosonmagyaróvári kórház igazgatója. Nagy György 1968-ban Pesten végezte el az orvosi egyetemet. osztályvezetõ fõorvos lett. Elvégre a barátság kötelez! Nem jó ember. Nagy doktorral. gond van. a szülészeti-nõgyógyászati osztályra. amely Keszthelyre segítette Zalányit. nem csupán nagyon jó orvosnak tartották. Miért? Hogyan? Óh. 1997. de az legalább nem a saját . Szerette a kórházat is. amíg igazgatóváltás nem következett be a kórházban. Vörös ide akarja hozni Zalányi Samut! –Jézus Mária! – õ is tagja volt annak a teamnek. a kórház igazgatója: – Én úgy látom. másodfõorvos lett. de jó embernek is. s délután bejött a szobájába dr. Becsülettel. Dr. Betegei szerették. Amint az megérkezik. ezt illett volna elfogadtatni a szülészet fõorvosával. Gyurikám. kéne melléd egy jó erõs második ember. amit meg is tettünk. Zalányinak Keszthelyrõl is mennie kellett. úgyhogy idehoznám Samut. az egyetemen csoporttársa volt dr. Vörös László. s azonnal Mosonmagyaróvárra került. egyszerû: még Szegeden. aki nem segít bajba került barátján! Vörös doktornak azonban ahhoz. ott helyben alapított családot. Valami kis probléma történt ott. –Laci. aki aztán sebész lett. de még mindig nem kaptunk tõle anyagot. Gyorsan haladt elõre a ranglétrán is. Úgyhogy hozok neked. az osztályod erõsítésre szorul. Nagy doktor már másnap fölhívta Gardó Sándor doktort. Vörös László. Zalányi Sámuel. erõsítést! –Laci! – kapott a fejéhez Nagy doktor. Rengeteget járt továbbképzésre. a városban kóricálva sokaktól hallok róla csupa-csupa jót és szépet. konferenciákra. a Gyõr-SopronMoson megyei szülész-nõgyógyász fõorvost: – Sándor. ebbõl baj lesz! Samuval kivétel nélkül mindenütt zûrök voltak. felesége patikus. – Csak nem a barátoddal van megint balhé Keszthelyen? –Öh… hát… hm… Hát… de. természetesen azonnal folytatjuk az eljárást… * Nos tehát. augusztus végén éppen akkor ért haza szabadságából. s annak eredményeként oda nem került az általa vezetett osztályra dr. Új szakértõt kellett kirendelnünk. hogy valóban segíthessen egykori csoporttársán.

Ezután körbesétált az osztályon. s elbandukolt ebédelni. . Mi több. Hamar kényelmesen berendezkedett. s nem is tett semmit annak érdekében. hasztalan. s csak az után vette föl a telefont. a csipogóra nem reagált. A 11 órás nagyvizitre visszaért. ám ennek nem sok haszna volt. –Akkor is adok neki még egy lehetõséget – hirdette ki döntését az igazgató. ott fõzõcskélt magának. Bevitték Zalányi szobájába. amelyeket Nagy doktor. azt õ soha föl nem vette. mint korábban mindenütt. jöjjön velük. ott villantott egyet-egyet. az osztály fõnöke. Nem volt még ott két hete. az osztályvezetõ Nagy doktor helyetteseként belépett a mosonmagyaróvári kórházba. Zalányi Sámuel fõorvosi sarzsival. majd ismét a negyedik emeletre vette az irányt.megyéje volt. átállt arra. A fõzést viszont nagyon komolyan vette. Komótosan jóllakott. Onnan elõ sem került többet. mivel – hiába csak 10-15 beteg feküdt a részlegén – egyetlen betegrõl sem tudott semmit. Jót evett. de a betegeirõl a saját részlegén sem igazán voltak információi. teljesen haza fogod vágni ezzel a szülészetet! – jelentette ki Nagy doktor. hogy legyenek. de csak a folyosókon. Reggel bement. ott kinyitották a frizsidert – benne egy egész üveg bor meg egy félig üres. amikor a nõvérek szóltak Nagy fõorvosnak. hogy a szobájában õ maga fõzött magának ebédet. Eltûnni pedig nagyon tudott. Aztán fölment a negyedik emeletre. levizitelt. s nem is konkrét betegre vonatkozóan –. este is. Beballagott a reggel fél nyolcas referálásra. amelyeket õ szállított az igazgatónak. –Laci. Meg az evést. hogy befejezõdött a vizit. gyõzködni: ne engedjük be a bajt a megyébe! Ám Vörös ragaszkodott hozzá: Samunak adni kell még egy esélyt. rendszerint délben is. Ha õ elkezdett sütni-fõzni. fordítva is. az igazgatói traktusba – minden információ hamarább ért el hozzá. Ugyanúgy ténykedett itt is. vette a dzsekijét. január 1-jétõl dr. soha nem azok. Hamar kapott lakást a nõvérszállón. S ezzel véget is ért a munkanapja. Öt óra körül ismét eltûnt. megteázott. Tizenkettõ és kettõ között soha nem volt elérhetõ. a mobil is. Kétszer is kiment hát most Vöröshöz. s ez ellen már nem volt apelláta. majd étkezni. de semmi sem hatott. mondott okosakat – de soha nem konstruktíve. Magyar embert evés közben ne zavarják! Majd ha végzett! Számtalanszor – amikor egyébként õ volt az ügyeletes – próbálták sürgõs esethez riasztani. Abban a pillanatban. majd elvonult a szobájába reggelizni. majd olvasgatni kezdett szakkönyveket. attól kezdve kizárólag azok voltak a megbízható és hiteles hírek a szülészet-nõgyógyászat belsõ dolgairól. illetve amikor már megmelegedett a kórházban. folyóiratokat. mint az osztályvezetõhöz. 1998. szólhatott mellette a vezetékes telefon is.

azzal már minõsíthetetlenül durva hangnemben beszélt – hiszen az döntési helyzetbe kényszerítette. gombászásról volt szó. S ez így volt a rendelõben. nekik nem szabad inni.–A Szûzmáriáját. Az osztály orvosai forogtak: mindenkinek volt rendelõi napja is. ugyanígy az ultrahangon – panaszáradat követte mindenütt. Ilyen személyiség: nem mer. Mûhibáinak többsége is ebbõl a nem döntésbõl. amíg fõzésrõl. akkor nyilván rosszul tûrte mindazokat. ebbõl a „Várjunk! Most ne! Majd! Majd meglátjuk! Hátha!” mentalitásból. de még a szakrendelésen is. akár a szülõszobán vagy a mûtõben –. Az asszisztensnõkkel például kitûnõ volt a viszonya – mindaddig. Mindeközben ha bármikor döntési helyzet állt elõ – akár az osztályon. nem tud dönteni. akkor azonnal lepattan. Sokak szerint beteggel egyetlenegyszer nem hallották normális emberi stílusban értekezni. jelezte. elmenekül. hanem azért. de engem még senki nem látott részegen! –Samu. kinek mit mondhatok. azonnal dönteni kellene. ragyogó modora. hogy nincs mese. ultrahangos napja is. nem akar újabb kalamajkába kerülni. Belekap valamibe. mellényúlások – tulajdonképpen pozitív – hatása ez: egy meggyötört ember szeretné végre meghúzni magát. mosásról. ha egyszer frusztrálta minden döntési helyzet. az örökös kifarolásból fakadt. ez egy munkahely! Hát ne õrülj már meg! És ha legközelebb ügyeleten nyolc üveg sört találok ebéd után az asztalon. mert õ ilyen. –Na. Te itt bent bort iszol! –Igen. A fõorvos ezt nem hagyhatta ennyiben. A kitûnõ elméleti felkészültsége. Zalányi bent iszik. Én megiszom a magam borát. hiába olyan a helyzet. befõtteltevésrõl. mi ez? –A Zalányi doktor úr minden ebéd elõtt jót iszik ebbõl. az ég áldjon meg. Nagy doktor eleinte azt gondolta. minden elõl elmenekült. de sokan – akik nem ismerték még ki a beosztást – amint meglátták a kis táblát . Zalányi azonnal kimenekült a helyzetbõl. S ez nemcsak a szülõszobán és a mûtõben vagy a betegágy mellett volt így. akik elõidézték ezt a helyzetet. a korábbi gondok. igen. eleve sokkal kevesebben jelentkeztek be arra a napra. Csak beteg másfél méteres körzetébe nem lett volna szabad soha engedni – mert ott aztán bármi történhet. csak Neked? – Fölment Nagy doktor az igazgatóhoz. Ha Zalányi volt a soros egyik vagy másik helyen. persze. Ha pedig bármi zûr történik a beteggel. majd akkor szólunk neki! – És a benti frizsiderbõl néhány nap után a borosüvegek átköltöztek Zalányi lakására. – Samu! Azt hallom. s azt soha nem viszi végig. Amint azonban bejött egy beteg. Minden döntésbõl kifarolt. jó társalgása mellett. Ám fokozatosan rájött: nem ezért teszi ezt Zalányi.

Gyurikám! – készségeskedett Zalányi a fõorvosnak. amit Samu mond! Legközelebb Nagy doktor arról volt kénytelen beszámolni Vörösnek. és összevissza hazudozik. amikor Zalányi az ügyeletes. zûrök. aki viszont csuklás nélkül letorkolta õt. hogy nem lett tragédia az ügybõl. s átkérték magukat más napra. mert akkor mindenki elmegy máshová tanácsadásra! Péntek délelõttönként tartott terhestanácsadást Zalányi bent az osztályon – s egy-két nõ várakozott rá a folyosón. de végül is megúszta.az ajtón Zalányi nevével. Idõközben megjelent az én elsõ kötetem. Volt szülés utáni gyermekágyi lázas eset. és le akarja járatni! Pedig Zalányi „ hozta a szokott formáját” itt és most sem kerülték el a . És nem sokkal a mosonmagyaróvári kórházba kerülése után innen. át kellett küldeni Gyõrbe. ám rögtön az odaérkezése utáni második héten téves. – Ez hülyeség! – intézte el legyintve az igazgató. –Te nem látod jól a helyzetet. nézd meg! – hangzott a kérés referáláson. Vörös Lászlónak dr. Ment is minden alkalommal Vöröshöz. Vagy ha tehették. Halásziból aztán betelefonált a helyi védõnõ: – Ide ne küldjék többet Zalányi doktort. Kiss Judit tragikus szülésérõl – Zalányinál – is határozott álláspontja volt. A legutolsó pillanatban szánta el magát a beavatkozásra. valamint állandóan kapta a visszajelzéseket. –Köszönöm a bizalmat. amelyet a szakma szabályai szerint legelõbb ultrahanggal kell kivizsgálni: nem maradt-e valami a méhben. a környezõ falvakban terhestanácsadást. s persze az is sokak körében szóba került. – Nemsokára visszaérkezett a . Nagy ultrahangosnak kiáltatta ki magát. – Máris megyek. elmentek. Te kitûnõ ultrahangos vagy. nem lett semmi baja. Nagy doktor folyamatosan tapasztalta mindezt. Kiszállásra is jártak az orvosok. Zalányi volt az ügyeletes. fölálltak. Zalányi fõképpen Halásziba. a legkülönbözõbb helyekrõl kapja a jelzéseket: kismamák. Az összes többi napon 25-30-an jelentek meg ugyanott. tétovázott. átmentek másik kórházba. Az újszülött rettenetesen megviselten jött a világra. s bizony a Jóistennek vagy a kismama és a baba óriási szerencséjének is be kellett segítenie. nem döntött. megvizsgálom. nem hajlandók bejönni szülni. várakozott. s bár napnál világosabb volt. ahogy a Kende-könyvben le van írva! Baszogatja a Samut. áttelepült ide. légy szíves. hogy azonnali császármetszésre volna szükség. rossz leletet adott ki a kezébõl. szakrendelést tartani. ez szó szerint így hangzott: – Az egy hülye erdélyi kurva. az az igaz. az egész nem úgy történt. Halásziból érkezett szülni egy asszony. – Samu.

és szólni nekem! Én vagyok köteles eldönteni. van egy… két… hm… három lyuk a hólyagon. Zalányi átvette az operációt. amelyet kis odafigyeléssel nem lehet nem észrevenni az ultrahangon. amikor szülni érkezett egy asszony – csakhogy pont este hat körül. hogy laparoszkóppal egy helyen véletlenül átfúrja az ember a hólyagot. Gyurikám. s neki számolt be harci tettérõl. abból akkora patáliát csapott. Egy alkalommal az akkori adjunktus végezte a laparoszkópos mûtétet. nézze meg. nem lehet hiteles Zalányi ultrahangeredménye. és õ fejezze be a mûtétet! Így is lett. ez nem létezik. –Hát igen. s úgy ítélte meg. e téren is bukott jókorákat. vagyis teljességgel szabályellenesen! – cseréltek. Képtelenség bebizonyítani. õ jöjjön ide. –Hogy az úristenbe. de az osztályvezetõnek is? Olykor el is töprengett Nagy doktor: meg lehet-e ezt fogni valahogy? Hát nem. Vörös igazgatóhoz. hogy akkor Zalányi . de nem háromszor! Ráadásul a szabályok szerint rögtön az elsõnél meg kellett volna állnotok. Olyan tömegût. szándékosan téved. újra és újra rossz diagnosztikai leleteket? Nem tudja jól végezni a vizsgálatokat? Nem akarja? Avagy egészen másról van szó: õalá akar alávágni? Próbálja belekergetni a fõnökét olyan helyzetbe. és Zalányi asszisztált neki. azt hiszem. Nagy doktorban növekedett a rossz érzés: miért ad Samu rendszeresen. de most már rendben lesz minden! Semmi baj. Ám Zalányi az operáció végeztével nem a fõnökéhez. kérlek. S amint követték egymást az ehhez hasonló esetek. A másik. Nos. a háromszori átlyukasztásról. mint ide Lacháza.teljesen negatív lelettel. Nem tudta. Nagy doktornak akkor szóltak. Nagy doktornak sehogy sem stimmelt a dolog. Samu? Az benne van a pakliban. elvarrom én most gyorsan! –Nem varrod el. amelybõl aztán nem tud kikászálódni? Hogy ne csak neki legyenek balhéi. Samu – felelt Nagy doktor –. aki pedig ha bárki más valami icipicit is hibázott a nõgyógyászaton. majd ezt így adta elõ a rohanva érkezõ fõorvosnak: –Gyuri. nem lehet. hogy õ milyen kiváló laparoszkópos szakember. Nagy doktorhoz ment. arra találták föl az urológust. hanem le az ortopédsebészetre. –Isten ne tartsa meg a szokásodat! – ütötte el a dolgot az igazgató. megvizsgálta az asszonyt. sajnos ez történt. Õ maga végezte el haladéktalanul az abortuszt – és óriási mennyiségû visszamaradt méhbeltartalmat távolított el. Zalányi háromszor is átszúrta a hólyagját a mûszerrel. hogy valaki tudatosan. amire Zalányi rém büszke volt. amikor már három lyuk volt a szerencsétlen asszony hólyagján. onnantól miként menjen tovább a mûtét. ám menet közben – a fõorvos tudta és engedélye nélkül. Alig pár héttel késõbb Zalányi volt az ügyeletes.

hogy valamennyiük szakmáját járatja le ez az ember. a mobilján. csak a mosonmagyaróvári kórház van közel. ahol tudom. Aztán a traumatológia bekebelezte az egyiket. Mi több. egy a nõgyógyászat. hogy Zalányinak ekkor már vagy tucatnyi ember halála száradt a lelkén. Ahány konferenciára. Csodálatos virágok. Jánossomorján. illetve a biztosítóval. A fiatalok. (Mellesleg ezt egykét jogász és Majtényi László adatvédelmi biztos megvizsgálhatná közelebbrõl is. a csipogóján – egyikre sem reagált. s megkapják a kártérítést per nélkül. Ha pedig így történik. most már elfér egyetlen emeleten együtt a szülészet és a nõgyógyászat. mások nevetgélve sajnálták. Nagy doktor fegyelmi eljárást akart indítani – Vörös igazgató nem engedte. Vissza is fejlesztették az osztályt. hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak az ügyrõl. szintén élnek Zalányiáldozatok. Õ k itt maradnak. Õ k lennének a nagyszülõk – ha lehetnének. Ám hiába mondom. ahányszor újra szó esik a történtekrõl. . Korábban egy emelet volt a szülészet. * Egyik soros mosonmagyaróvári keresgélõ utamról nem hazafelé indulok. Mire kegyeskedett elõkerülni. s gyönyörû kertben találom magam. Samunak miket sikerült megint mûvelnie! – Néhányan õszinte részvétüket fejezték ki. már a méhlepény is kint volt. kongresszusra elment. Az nem különösebben izgatta õket. itt van egy ugrásra Jánossomorja. ha valamelyiküknek baja támad – s nem szeretnének rosszat mondani a kórháziakról. szombaton is. nehogy Zalányi kezei közé kerüljenek. A második: a jelek szerint egyezséget kötnek a kórházzal. tyúkól. A nõvérek hívták a lakástelefonján. Megkeresem a faluban Farkasék portáját. következnek az újabb Zalányi-sztorik! Mesélj. Krisztina és Feri nincsenek itthon. dolgoznak mindketten. mi történt Krisztinával és a babájával. a szülés éppen befejezõdött. a kollégák mindenütt nevetve fogadták: – Na. Az elsõ: Krisztinát rettenetesen fölzaklatja. annak ellenére. fák. az sem. Három okuk is van erre. az õ unokájukkal. Hiszen Mosonmagyaróváron természetesen zuhanásszerûen esett vissza a születésszám: egyre többen Gyõrbe vagy Csornára mentek szülni. nem nagyon akarják elmondani. mi járatban vagyok. akikhez fordulniuk kell esetleg. Nagy fõorvos egyre lehetetlenebb helyzetbe került.vacsorálni szokott. Negyven és ötven közötti házaspár fogad. mert szerintem minimum a sajtótörvénnyel ellenkezik. lenyûgözõen karbantartott pici szõlõs. abban az egyezségben alá kell írniuk azt is – a biztosító csak így hajlandó fizetni –. hogy nem jelentkeztem be hozzájuk.) Ez mind rendben is volna. A harmadik ok azonban szörnyû: félnek.

igazolás késõi magzati halálozásról. akkor tudta meg. Feri hangsúlyozza: –A kihordási idõ alatt semmilyen gond nem merült föl. szeptember 24-én halott magzatot hozott világra (császármetszéssel). Farkas Ferenc és felesége. talán nem történik ilyen tragédia – mondja a megkeseredett fiatal férj. és Krisztinánál a baj már akkor elkezdõdött. igazságügyi orvosszakértõi véleményt is kértek a magzat halálának okáról. Fõképpen azt nem szeretném vállalni. rendõrségi jegyzõkönyv és igazságügyi orvosszakértõi vélemény. alig tud menni. Azóta sem épült fel. hogy Krisztinát én borítsam ki újólag. A szülés október 19-re volt kiírva. dr. amikor rosszul volt. hanem dr. majd ezután négy napig élet és halál között lebegett. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász fõorvos volt. Szeptember 23-án 19 óra körül arra panaszkodott. ha a kismama kibírná holnap reggelig! – Mindez a rendõrségi jegyzõkönyv szerint öt tanú jelenlétében hangzott el. szeptember 3-án került be a mosonmagyaróvári kórházba. a mosonmagyaróvári kórházban. Az ügyeletes orvos öt évvel ezelõtt Szegeden is. A császármetszés után – már a gyõri megyei kórházban – napokig lélegeztetõgéppel tartották életben. Farkasné M. hogy vitatkozni próbáljak. hogy a baba nem él. de Zalányi doktor többek között azt mondta: –Jó lenne. Kiss Judit kislányának haláláról. hát azt idézem: „Egy 22 éves jánossomorjai asszony. kórszövettani vélemény. hogy Krisztinával valami baj van? És ha szeptember 23-án este. hogy nem kap rendesen levegõt.Túl rémes ez ahhoz. –Miért? Miért kellett meghalnia a kisfiunknak? Miért nem vették észre a kórházban három hét alatt. Krisztina dossziényi orvosi papírt mutat: perinatális halottvizsgálati bizonyítvány. És a hasa is . miután olvasott a nagyszénási gyerekorvos. itt a császármetszést már nem õ végezte. Krisztina 1998. A feleségemet mindennap látogattam. ezért feljelentést tettek. rögtön megvizsgálják. Krisztina a körzeti orvos és Balogh Elek nõgyógyász javaslatára magas vérnyomás diagnózissal 1998. Öt nap múlva tért magához. Nagy György fõorvos. zárójelentés. Ám a mosonmagyaróvári tragédiát megelõzõ estén Zalányi doktor volt az ügyeletes. Szerintük ugyanis nem kellett volna meghalnia. Úgyis megjelent a Mai Napban a történet lényege. vizsgálatok sokasága. A fiatal pár. A házaspár orvosi mûhibára gyanakodott – hiszen az asszony a szülés elõtt már három hete a mosonmagyaróvári kórházban volt. Mosonmagyaróváron is dr. napi többszöri vizsgálat és vizit ellenére. és most. bár Zalányi doktor tagadja. nagy fájdalmai vannak. Igaz. Az esettel kapcsolatban Farkas Ferenc hívta fel lapunkat. ahol naponta többször vizsgálták õt is és a magzatot is –.

post. hogy károsan hatottak a magzatra is. A gyõri kórház zárójelentésében azonban súlyos szimptómákat írtak le: sapticaemia. Krisztina fájdalmas arccal hallgatja mindezt. Az anya fertõzése miatt az újszülöttnél is olyan súlyos. A bejelentésemet azért teszem. a feleségemtõl halva vették el a gyereket. Ugyanígy akkor még a súlyos tüdõgyulladás jeleit sem ismerték fel az orvosok. ahová az érzéstelenítõ injekciót adták. coes.olyan kemény volt. Az ügyeletes orvos két megoldást mondott. tüdõgyulladás. a kezeléseket a szakma szabályai szerint folytatták. Én rögtön szóltam az ügyeletes orvosnak.5 kg-os csecsemõ hogyan halhat meg az orvosok kezei között. sect. orvosok sokasága és természetgyógyász. A konzíliumra hívott ideggyógyász. kétféle erõs vérnyomáscsökkentõ. Kértem a rendõrorvos bevonását. és azóta sem tud rendesen menni. mert így láttam biztosítottnak a halál okának pontos és elfogulatlan megállapítását. hogy valami probléma van. az orvostudomány mai állása szerint a kezelését lefolytatták. Az újszülött már halva született. hogy jó lenne. Azt is furcsállják. hogy probléma van. de életét megmenteni már nem lehetett. st. hogy még a terhesség alatt Krisztina olyan gyógyszereket kapott – Voltaren. dr. mert szeretnék választ kapni arra. puerperium. de hozzátette. hogy az odáig problémamentes terhességi idõszak után egy 3. valamint reumatológus ezen fájdalmat organikus elváltozásra nem vezette vissza. a test egészére kiterjedõ fertõzés lépett fel. pneumothorax. Az újszülött halálának közvetlen oka a boncszakértõi vélemény szerint feltehetõen az anya fertõzése. Egy csomó van a derekában. A szakértõi team rendkívüli halál miatt elrendelte a Farkas vezetéknevû csecsemõ holttestének igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatát. fájdalomcsillapítók –. középsúlyos praeeolampsia. amelyet a születése után uralni nem tudtak. hiába a CT-vizsgálat. Zalányi Sámuel egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megjósolta – még a boncjegyzõkönyv . légzési elégtelenség. Krisztina ezután került a gyõri intenzívre. ott. testszerte fennálló gyulladás volt. felnõttkori légzési ellstress syndroma. véralvadási defektus. Kezelése során orvosi mulasztásra gyanú nincs. A szülõk Patriknak hívták volna a kisfiút. Idézet a szakértõi véleménybõl: Még szeptember 18-án a bal csípõízület tájékára lokalizálódó fájdalmat említ. toxikus állapota miatt kialakult súlyos. amelyek lehet. Zalányi Sámuelnek. Szerintük az orvosoknak korábban fel kellett volna ismerniük a bajokat. ortopéd. mint a beton. Erre tanúk a velem együtt ott lévõ látogatók. ha Krisztina kibírná reggelig. Az ügyben részben érintett fõorvos. az életjelenségeinek visszahozására történt kísérletek eredménytelenek voltak. Másnap reggel értesítettek bennünket.

Amikor azonban Zalányi visszavette tõle a beteget. Ez ilyen elõrehaladott terhesség mellett szigorúan tilos lett volna. Az asszonyt még 23-án este belgyógyász is megvizsgálta – tehát nem vártak reggelig –. A reggeli referáló megbeszélésen is mindössze annyi hangzott el: – A Farkasné tegnap rosszul volt. azonnal vidd le ultrahangra! – Zalányi ezt meg is tette. Az orvosok mindent megtettek a magzat és az anya érdekében. Rögtön szólt Zalányinak: – Samu. Nagy doktor maga végezte tüstént a császármetszést – s ennek során nem frissen. de a tüdõgyulladás és a fertõzés jeleit ekkor. amikor megvizsgálta. a haladéktalan császármetszés mellett kellett volna döntenie. mert nem hiszi el. fölhívhatta volna Nagy doktort. ezt a kórtörténeti dokumentumok is bizonyítják. sem a magzat állapotáról.megérkezése elõtt –. – Más semmi. konzílium. s Nagy doktor a szülõszobán ijedten látta meg. vagy ha legalább . Ha tehát Zalányi bármikor az éjszaka során elvégzi a császármetszést. sõt még két órával a tragédia elõtt sem lehetett kimutatni – állítja Zalányi doktor. egyebek mellett vízhajtót is rendelt kezelésére. Ráadásul a referáló füzetbe – amelynek az ügyelet alatti összes fontos történést és ténykedést rögzíteni kellene – mindössze ennyi került: „Farkasné Mailinger Krisztina 4. hogy valóban nem történt orvosi mulasztás vagy mûhiba. Õ azonban ezt sem tette. A szegedi esetben bizonyítást nyert a téves orvosi diagnosztika. a fõorvost. A fentiek ellenére Farkas Ferenc az orvosi etikai bizottsághoz és ismét a rendõrséghez fordult. 0.” Pontosítsuk utólag a történetet az orvosszakértõi vélemények alapján! Krisztina toxémiás volt. belgyógy. Elindult a nap. amely már a vérébe is bekerült. elmondhatta volna a helyzetet. hogy vírusfertõzés okozhatta az anya tüdõgyulladását és a magzat elvesztését. A belgyógyász. 4.” Tehát nincs szó sem arról. sem a tünetekrõl. Azonnal átvitte a vizsgálóba. vagyis valamilyen fertõzés érte. hogy nem kapott levegõt. hogy néz ki Krisztina. Õ azonban nem ezt tette. hanem már sokkal korábban elhalt magzatot emelt ki. sem a beadott vízhajtóról. és instrukciót kérhetett volna. Ismét nem. következésképpen neki azonnal a terhesség azonnali befejezése. mennyire rosszul volt. Ismét nem. önmagát mentõ megoldási lehetõsége is: ha egyszer nem mer vagy nem tud dönteni. Lett volna pedig áthidaló. amellyel áttolhatta volna a felelõsséget a fõnökére. ám leletében magzati szívhangról egyetlen árva szó nem esett. sinus tachicardia. a belgyógyász beszámolt neki a vízhajtóról is. Pedig az NST-szalag korán reggel még rögzített babaszívhangot. és közel négymillió forintot ítéltek az anyának. Farkasék már nemcsak az elvesztett baba. hanem az anya megrokkant testi-lelki egészsége miatt is küzdenek. s ott már egyáltalán nem hallott magzati szívhangot.

ám nem volt abban a helyzetben. Kimutatást készített az egyes osztályok kiadott költségeinek és befolyt tbtérítésének helyzetérõl. hogy véglegesítsék helyettesét. Vörös doktor bebizonyította. az utolsó csepp volt a pohárban. határozott vezetõként õ bizony haladéktalanul megteszi a szükséges és elkerülhetetlen lépéseket. Kettejük között feszültté vált a viszony. hogy Nagy doktor helytelenül és jogtalanul a Farkasné-ügyet szegény. Ám eddigre Nagy doktor teljesen világosan látta: az egész osztály és az egész kórház számára elviselhetetlen Zalányi ittléte. tehát ugyanannyit terheltek a nõgyógyászatra a háromperces abortuszokra. a szülészeten eltûnt 15 millió. A 15 millió hamar lábra kapott. Március 23-án – egy héttel a szerzõdés . S amikor az önkormányzat is firtatni kezdte. Az újszülöttosztályra nem sokkal. Egészen márciusig. azonban Nagy doktor igen. s arra jutott magával: tovább nem vállal semmiféle felelõsséget helyettese szörnyû viselkedéséért és dolgaiért. 1999 februárjában a kórház vezetése önkormányzati ülésen be is jelentette: személyi változtatásokat terveznek. Azt végképp nem volt hajlandó aláírni. Nagy doktort véletlenül mindig éppen akkor szorították sarokba. * Zalányinak Mosonmagyaróvárott nem volt kinevezése. A mûtõk használatát például „ egy mûtét az egy mûtét”képlettel számolták. mint a traumatológiára. amikor alá kellett írnia: javasolja-e a meghosszabbítást vagy sem. mik történnek a városi szülészeten. azonban persze már egyre gömbölyûbben: a szülészeten hiány van. Vörös László igazgató – kevéssé meglepõ módon – úgy foglalt állást a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyben. Dr. hogy leírhassa: további három hónapot sem javasol. Március végén volt ismét aktuális Zalányi három hónapos szerzõdésének megújítása. ettõl van hiány vagy mástól. elsikkasztottak 15 milliót a szülészeten. mitévõk legyünk! – akkor Farkas Patrik ma is élne. hogy Zalányi doktor egyáltalán nem felelõs a történtekért. s ebbõl kiderült: a szülészet-nõgyógyászat egyenlege: mínusz 15 millió forint. Ám újra és újra a szülészetrõl esett szó: miért mennek el az asszonyok máshová. nézd meg. hogy kemény. Apró trükkök persze be-becsúsztak a számításokba. de valamivel több betegszállítást sikerült kihozniuk. háromhavonta kellett megújítani a szerzõdését. mint az ötórás sebészeti operációkra. miért van itt még mindig Zalányi és így tovább. vétlen Zalányi doktorra próbálta kenni. A megyei szülész fõorvossal például közölte. Az igazgató pénzügyi adatokkal is alátámasztotta döntése helyességét. Nagy doktor ellopott 15 milliót.reggel hétkor azzal fogadja Nagy doktort: – Gyere.

valamint hogy az osztályvezetõi állásra pályázatot írjanak ki. És április 1-jén papír készült az osztály orvosainak aláírásával: õk nem akarnak Nagy doktorral dolgozni. amit Nagy fõorvos próbált rám kenni! –Samu. hiszen már nem volt akadálya a szerzõdése meghosszabbításának. ez a Te véleményed. azt hét napon belül írásban kérheti. Vörös még aznap. Továbbra is fõorvosi beosztásban a mosonmagyaróvári kórház szülészeti-nõgyógyászati osztályán kívánom foglalkoztatni. Vörös megegyezett az osztályvezetõi megbízás elvállalására Oszwald doktorral. ki óhajt együtt dolgozni a Nagy fõorvossal? – Halálos csönd fogadta a kérdést. Dr. a megyei szülész fõorvoshoz. Amennyiben részletes indoklást óhajt kapni a vezetõi megbízás visszavonásáról. és átadta a papírt: „ Tájékoztatom. –Most már tisztázni kellene a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyet is – hangoskodott Zalányi Sámuel –. sem szakmai kvalitásai alapján nem tartott alkalmasnak másodfõorvosnak. ha óhajtasz. –Hát akkor – vette kézbe az irányítást Oszwald doktor –. Egyben intézkedtem vezetõi pótlékának megvonásáról. Nem Zalányit. de két hét múlva behívták õt. Nagy doktor nem óhajtott.megújításának határideje elõtt – fölment Vörös doktorhoz. és nem ment bele a veszekedésbe. Együtt kapta meg az adjunktusi helyett a fõorvosi sarzsit és az osztályvezetést. 1999. ahol ezt bejelentem. és bejelentette: – Nem vagyok hajlandó tovább Zalányival dolgozni. az egész egy fölfújt dolog. s neki már úgy adta elõ: a fõorvosi kar tudtával és egyetértésével mentette föl Nagyot az osztályvezetés alól. Oszwald doktor leültette az osztály mind a nyolc orvosát. Most eljött az õ ideje. Ám – pláne mert az önkormányzatnál már õt is kezdték támadni – meglépte a beígért személyi váltást: kirúgta Nagy doktort az osztályvezetõi székbõl. tarthatatlanná vált a helyzet! – Az igazgató egy hangot nem válaszolt. mert abban én egyáltalán nem voltam hibás. Gardó doktorhoz. az enyém más! – válaszolt halkan Nagy. március 31-ével eddigi munkája elismerése mellett megvonom osztályvezetõi megbízását. Vörös László igazgató” – Egy órára rendkívüli fõorvosi értekezletet hívtam össze. – Mert én a továbbiakban nem vagyok hajlandó együtt dolgozni Nagy fõorvossal! . de hamar! – felelt Gardó. miért hívtalak – fogadta õt Vörös László. Zalányi pedig továbbra is másodfõorvos volt. akit Nagy doktor 95-ben sem emberi. –Jaj. de hamar. Nagy doktor betegállományba ment. Nagyot! Március 30-án délelõtt kapta a telefont Nagy doktor: fél egyre menjen az igazgatói irodába. rögtön az értekezlet után elment Gyõrbe. s beszélgettekvagdalkoztak a korábbi dolgokról. részt vehetsz rajta! – tette hozzá gálánsan. – Úgyis tudod. jaj.

eszem ágában sincs elmenni Gyõrbe. És ezt csinálja május eleje óta. De akkor tán mindenki azt mondaná: biztos tényleg vaj volt a fején. s még ahhoz is volt képe. Megérkezett ugyanis az e fejezet elején már szerepelt dr. addig idegekkel és egészséggel. a benzin meg nagyon drága. akiért kezdõ korától igen sokat tett Nagy doktor. gondolkodj már! –Jaj.–Én sem – vágta rá azonnal Zalányi. de hát most nem errõl van szó. Április végén kapott munkaköri leírást: május 1-jétõl osztályos fõorvosi státusban a rendelõintézetben. azóta paraszolvenciám egy fillér sincs. A kórházi autóval. beszélj vele. Vagyis az osztályra a lábát be nem teheti. hogy lehet elsimítani a dolgot! –Laci! Te azt mondtad. és akkor még én mossam ki a barátodat a moslékból? Ember. engem emiatt rúgtál ki! Ne õrülj már meg! Kirúgsz engem. ha elmenekült. Farkas Márton szakértõi véleménye Farkasné Mailinger Krisztina ügyében. Gardó doktor végigolvasta a két szakértõi véleményt. gyere föl. s elmennének máshová. akkor most nem rendelsz! Nagy doktor hat évig volt osztályvezetõ – az idõ alatt egyetlenegyszer sem kapott kórházi autóhasználati lehetõséget. megalázták. mit lehetne ezekbõl kihozni. Mindazonáltal május vége felé Vörös doktor újabb Zalányi-mentõakcióba próbált kezdeni. menj azzal! –Ráadásul rendelésem van éppen! –Az nem baj. Most igen. ha bírja . valamint egy másik vélemény a biztosító által felkért szakértõtõl. Gardóhoz! –Óh. Õ t Óváron besározták. rá. egyik nap itt. Majd csatlakozott hozzájuk Balogh doktor is. hát ez nem gond. Zalányira nézve. Mást nem tehet. „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárra. – / Félreálltam. Vörös telefonon hívta Nagy doktort: – Gyuri. letöröltem. megtiporták.: / Nem pöröltem. valamint a menopausa-szakambulancián teljesíthet szolgálatot. amolyan vándororvosként. a másikon amott. csak sáros volt valamiben. –Köszönöm szépen – állt föl a volt fõorvos. az onkológián. a kórház érdeke mégiscsak fontosabb! Megkérlek. ha összepakolnának. Mit tehetett? Ment. hogy ehhez éppen Nagy doktor segítségét kérje.” – idézte magának Arany Jánost. olvasd el a két szakvéleményt. és kiment. és menj el Gardóhoz. Inkább „ kibekkeli” amíg kiderül az igazság – ha túléli. Az lenne a legegyszerûbb. Téged szeretnélek megbízni ennek az ügynek a tisztába tételével! –Hát ne kérjél meg! És tudod mit? Kirúgtál engem mint szülész osztályvezetõt. a fizetésem is kevesebb. és nagyot sóhajtva kérdezte: – Miért küldött Vörös? . s mindkettõ súlyosan elmarasztaló volt a kórházra. itt a kórházi autó.

Az a hír járja. de hiszen Magyarországon vagyunk. senki nem tud róla. most õt is felfüggesztették. Hónapokig kezelte. nem tudja folytatni a kezelését. Hát akkor nem volt miért kirúgnia! * Amint keverek-kavarok. mert közölték a kórházzal: nem kapják meg az állami támogatást.–Azért. amivel ki lehet mosni Zalányit. hogy merjek csak úgy nekiindulni. Én nem tudom. július 7-én. de jobb is neki! Szegény húgom sajnos megismerte. legombolt róla 220 ezer forintot. tessék. Szegény Oszwald Lajos fõorvos úr issza meg a levét Zalányi ténykedésének. –Hátha tudja: igaz-e az is. Hol másutt. a polgármesteri hivatalban: –A polgármester úrral szeretnék beszélni! – mintha biztos lehetnék benne. mert Te Zalányira próbáltad kenni az ügyet. hogy Zalányi Sámuel követte el? –Bizony õ. és a segítségét kérem szépen. a népek összevissza beszélnek. innen-onnan csak érkeznek újabb hírek Zalányi Sámuel további mosonmagyaróvári viselt dolgairól is. mire fizetett a húga ennyi pénzt? . Kende Péter vagyok. az istennek nem lett gyereke. –Üdvözlöm. pedig nagyon szeretett volna. hogy én exponálom magam ebben? Szó nem lehet róla! Te Gyuri! Akkor tulajdonképpen miért rúgott ki Téged Vörös? Amikor nálam járt. Gondolod. azért. az igaz. a Kiss István lányával. Itt viszont világosan szerepel. valójában mi történt. –Mi történt? –Már negyvenhez közeledett. Kapom a fülest: egy Halászi nevû faluból is afférja volt valakivel. délután öt órakor közölte vele: vissza kell mennie Szegedre. most meg eltûnt… –Hogyhogy eltûnt? –Múlt szerdán. hogy nem nõ az. azt is hallani. ez már 99-ben történt. azt mondta. tehát a kórház biztos bukó az ügyben. Neked hátha van valami ötleted. nulla eredménnyel. Állítólag elbocsátották. –Bizony. az a strici! –Nocsak! Maga ismeri? –Személyesen nem. mindkét szakvéleményben egyértelmûen szerepel. ha õ ott marad. Annyira nem kis hely Halászi. lényegében biztos lehetek benne. és azóta eltûnt. –Mondja. Azt mondják. és õ el is ment hozzá. –Nézd. elõbb megpróbálok informálódni. idén az óvári kórházban valakivel baj történt a nõgyógyászaton. –Frank Lajos polgármester vagyok. hogy csak õ felelõs mindenért. Ajánlották neki ezt a sarlatánt. hogy Zalányi sáros.

jó napot kívánok! –Csókolom a kezeit. igen. Bemutatkozom. mi járatban vagyok. ne nézzem meg a lányomat. Mi van a lányával? –Jaj. nem receptre írta föl. meddig kell bent maradnia? –Nem. –Jaj. mert még meg is rugdostam volna! De a võm pontosabban el tud mondani mindent. baj van. és õ maga a saját irodájában szó szerint ezt mondta: – Sajnos a lányával csúnya mûhiba történt! Az operáció közben átvágtak egy artériát. újból meg kellett mûteni. Leballagtam a nõgyógyászatra.–Mire. komolyan mondom. Tényleg én voltam bent. Edinát az intenzívre vitték. de még az a szerencse. –És Zalányival találkozott? –Én nem. mégis 220 ezret sikerült belõle kicsikarnia. elhebegem. õ mondta. Úgyhogy csak két nappal késõbb láttam a lányomat. a második operáció már rendben volt. mert nagyon rossz állapotban van. hogy életben maradt. –Hát. És közben állandóan hallani: jó csomó mûhibát követett el jobbra-balra ez a fickó. Szörnyûség. adom a mamámat! –Tessék. –Jó. csoda. –Bánhídi Róbert vagyok. azt mondta. hál’ istennek. ne is kérdezze! Szegénykémet újra kellett mûteni. Fölrohantam. szívesen. ezt én sem. Zalányi eltûnt. mire? Zalányinak zsebbe! Még a gyógyszereket is kézbõl adta. Anyósom éppen jött ki zokogva a kórházból. üdvözlöm. Én a húga vagyok. én föl se menjek az intenzívre. Nos. adom õt. meg tudja adni Kissék telefonszámát? –Persze. Nem is járt hozzá soká a húgom. – Sajnálatos érvágás történt mûtét . szegény Edina most is bent van a kórházban. igazi bûncselekmény! –Honnan tetszik ezt ilyen biztosan tudni? –Behívatott engem rögtön a mûtét után az Oszwald fõorvos úr. Pár napig még biztosan. amikor már lehozták az intenzívrõl. írja csak! – és diktálja. köszönöm szépen. vane már Edinának családja. amit Zalányi mûvelt vele! Bûncselekmény. hogy cukros is vagyok. egyelõre nem mondtak semmit. persze azt nem Zalányi végezte. édes istenkém. Én csak azt nem értem. az intenzíves orvos megnyugtatott: most már életben marad a feleségem. Hívom õket. meg sokféle gyógyszert kell szednem. hogy tûrhetik ezt el. Kende Péter vagyok. sok-sok palack vért kellett adni neki. a mûtét délutánján. –És hogy van Edina? –Most már jól. csak Oszwald fõorvos volt bent. mert valószínûleg ezek után már nem lehet többet gyereke. –Tudják. hogy pótolják a rengeteg elfolyt saját vérét! – Kérdezte. kedves fiatal nõi hang hallózik. De várjon. Aztán amikor hallotta.

No. én vagyok – ásít nagyot a vörösre festett fiatal lány. úgyhogy amikor nekiiramodom a bejáratnak. A sebészeknek sikerült is összevarrniuk az érfalat. remélve. Ám a lépteimre fölriad. ha dobpergést hall. Útközben vettem virágot. hanem csak artéria. már hajnalban a kocsiban ülök. normális látogatónak tûnök. õ készíti a zoknik elején a lábfejvarrást.közben – közölte velem –. Halásziban a zoknigyárban ketlizõ. Kétágyas szoba. Azt már késõbb hallottam a nõvérkéktõl. doktor úr! – enyhül meg azonnal a feudális hatalom szigora a nemesi cím hallatán. így eredményesebb elbánásban részesülök. a doktor igaz. a Cserháti fõorvos úr. de honnan? . fémtábla: látogatási idõ: 16–18 óra között. olyan lettem. Nem is õ hívott segítséget. Nem is bírom ki. Maga Kiss Edina? –Igen. megvan: Bánhídiné Kiss Edina. –Csókolom a kezét. Hamar megtalálom a kórházat. mindenki azonnal küzdött a felesége életéért. hogy megmentsük. és fogalma nem volt róla. –Ezt Magának hoztam – nyújtom át a virágot. és Európa legdrágább autópályáján lerobogok Mosonmagyaróvárra. lukról lukra. a portás rám is dörren: – Tessék! Ilyenkor legjobb az egyenes út: hazudni kell! – Jó napot. tökmindegy. a kezelõbe. milyenfajta. én is rögtön bemosakodtam. Kende doktor vagyok. és Zalányi ledermedve álldogált. vérért. hogy Zalányi – amikor operáció közben átvágta ezt az eret – csak állt. tessék csak. különbözõ zavaros emberi jogi megfontolásokból ezt már rég eltörölték. benézek a kórtermekbe. –Akkor rendben. a férje meg hentes. két órán át harcoltunk. –Magát én ismerem valahonnan. az elsõn idõsebb nõ olvas. konzíliumba jövök! – végül is nem hazudok nagyot. mitévõ legyen. a beletûzött betegnevekkel. úgy tudtam. Talán jobb is így. nem tett semmit. Beóvakodom a másodikon a nõgyógyászati osztályra. megnézem a szokásos kis táblát. és kétségkívül orvosi ügyben kódorgok. szerencsére nem véna. Az egész mûtõ vérben úszott. 7-es kórterem. Végigjárom háromszor a folyosót. * Bevallom õszintén: mint a paripa. amit meglátok. a kettesen fiatalabb alszik. Jött azonnal mindenki. Érdekes. akit elértünk. hanem a nõvérek szaladoztak orvosért. a biztonság kedvéért legelõbb Edinát szeretném elõkeríteni. bámult. itt nem. a Tóth doktor. Ám az elsõ. a nõvérpulthoz – sehol egy orvos vagy nõvér. azt hiszem. másnap szombat lévén.

–Jaj. Levitt aztán ultrahangra. amit õ mûvelt. és azt mondta: kisbaba lesz. Ám amint ültünk. Éppen Zalányi volt az ügyeletes. Ezt sürgõsen mûteni kell! –Mennyire sürgõsen? –Holnap befekszik. ahol már dolgozott. hadd lopjam ki Magát innen. rágyújtunk. Zalányinak mindenféle mûhibái voltak mindenütt. jött Zalányi. ha azt mondják: kisbabája lesz? –Igen. ” várra. libabõrös lesz mindenem! – és már törölgeti a kezét a paplanhuzatba. azt mondta. No. Csak nem Zalányiról akar kérdezni? –De bizony róla. ott meg azt közölte: –Hát itt probléma van! Ez nem kisbaba. alig bírtam magammal. –Jöjjön. de nem védekeztem. csak nem ez fog mûteni? –De. Befeküdtem. a Maga könyvében is olvastam róla. ez sürgõs. mit mûvelt? Emberek halnak meg a kezei között! Olyan ideges lettem rögtön. a kórházba. Közben meg rájöttem: Te jó isten. Rettentõen görcsölt a hasam. meg olvastam a könyvét is. várva a felvételre. De hát nem tudtam mit tenni. De nem voltam. holnapután meg is csináljuk! –Jó. a sok szörnyûség közül melyik volt. Éppenséggel lehettem volna terhes is.–Orvosimûhiba-ügyekrõl írok. a bal oldalon. de nem is jöttem rá hirtelen. –Jaj. . amint kiejtem a nevét. s Edina mesélni kezd: – Május elején egy hétfõn lettem rosszul. hogy s mint vagyok. megvizsgált elõször hüvelyen keresztül. doktor úr. hanem egy 140 milis ciszta. Azt elõször nem is tudtam. Gyerekfejnyi ciszta a bal petefészeknél. és azt kérdezte tõlem: –Te. abból meg nagy baj lehet. A Fókuszban láttam még a keszthelyi mûhibaügyét. hogy õ az. oda csak a betegek járnak! –Az jó lesz – kisomfordálunk. Van már egy hatéves gyerekem. de aztán a nagy idegességben eszembe jutott: amikor agykárosodott lett és meghalt a baba. de annyira. Mellém ült egy idõs nõ. hogy fölállni se bírtam. szétnyílhat a cisztám. menjünk ki a teraszra. –Ez rendben lett volna. nézzen ide. nyugodtan tudjunk beszélgetni! –Jó. Kedden reggel bejöttem ide. –Ismerte õt? –Nem. –Ez? Ez a sintér? Hát ne már! Ne engedd! –De miért? –Nem láttad a Fókuszban. láttam kétszer is a tévében. Maga tudja! – Másnap a férjem bevitt. persze. szóval beestem. hát a szobatársaim is mind azt mesélik.

A férjem halottsápadt volt. – No. legyen egészen nyugodt! – de én csöppet sem voltam nyugodt. Csak azt tudom: nem szerette senki. végig figyelni fogom a mûtétet a monitoron! A holnapi mûtéti beosztást már kiosztottuk. Délután arra ébredtem. hanem csak beszúrnak három tût. hogy lúdbõröztem tõle. Elõtte abban maradtunk. Azt még utoljára fölemeltem. de én is követem az eseményeket. talán nem bízik a Zalányi fõorvos úrban? – kérdezte. valahogy éreztem: baj lesz. és azokon keresztül végzi Zalányi a ciszta kivételét. és kértem: –Fõorvos úr. fölöttem monitorok. és a másik babának ott lett agydaganata. ahol volt a kis fején vörös folt. Úgyhogy még szerdán megkerestem Oszwald fõorvos urat. Olyan sok rosszat hallottam Zalányiról. de nem hatott igazán. nem is emlékszem már. a másik orvos rátette az arcomra a fekete altatómaszkot. Amikor föltettek a mûtõasztalra. Megfogtam a kezét. –Miket mondtak? –Hát. meg az egyik baba is. levettem az arcomról a maszkot. Elaludtam. – Nem mertem megmondani neki: bizony. azon nem lehet már változtatni. Féltem. doktor úr. az altatóorvos kelteget: – Edina. de rögtön vissza is raktam. –Micsoda? – Halálosan megrémültem. igen utálták. itt a férje! – az arcomon lélegeztetõmaszk volt. láttam. minden rendben lesz! – de én bizony nagyon rettegtem. ígéri? –Persze. Odajött Oszwald doktor: – Edina. határozottan utálták. mindenembõl csövek lógnak ki. nem kell aggódnia.vagy nyugtatószert. Bennem volt. csak közben sajnos elvágták az ütõerét a jobb lábánál. Csak másnap reggel ébredtem föl. Megjelent Zalányi. De mindenki. és amint körbepillantottam. Beadták a szokásos kábító. –Jaj. ha inkább Maga mûtene meg! –Miért. ott leszek. nem vágnak föl. Annyira izgultam. a másikon infúzió. Legelõbb megfogtam: megvan-e a lábam vagy mûlábam lesz? Megtaláltam. kis baleset történt Magával. sõt. és azt kérdeztem: – Hol van az Oszwald doktor úr? –Rögtön jön – felelt Zalányi. Kivettük a cisztáját. én annyira félek! –Nem kell semmitõl félnie. Akkor megértettem: az intenzíven vagyok. az egész testem remegett. nem bízom.meg amikor meghalt a kismama is. Hülyeséget meg nem akarok Magának mondani. No aztán csütörtökön 11 óra körül kerültem sorra. ott lesz Maga is. És többre nem emlékszem. –De fõorvos úr. a helyén volt. mellettem egyik oldalon vér jön belém. – Mi történt velem? – . Még a nõvérkék is szörnyûségeket mondtak rá. és újra elaludtam. szeretném. magammal voltam elfoglalva meg a félelmemmel. Nagyon féltem.

Amikor már visszakerültem az intenzívrõl a nõgyógyászati osztályra. De szerencsére meg tudtuk menteni az életét. de õ valahogy más volt. Amikor meg visszajöttem kontrollra. Császározni igen – azt sem értem. ott. és rávágtam az ajtót. Tizenkét nap után mehettem haza. kiderült: a jobb oldali petefészkem mellett van még két ciszta. Föl kellett vágni a hasát. azokat újabb mûtéttel ki kell venni. Ha nincs óriási szerencsém. Most. milyen. Amikor a baleset bekövetkezett. mindenki besereglett a mûtõbe. hogy baj lesz. ahányszor szólt hozzám. A nõvérek közben elmesélték: icipici híja volt. kedves volt. Anyukámtól is bocsánatot kért. –Nézze. azokat most már persze nem Zalányi.azt sem tudtam. amit õ okozott! Na. Nem is tudom. bevitt valami üres szobába. Rengeteg vért vesztett. se feküdni nem bírtam. elkapott. Nem szóltam neki egy árva szót sem. Négy napig voltam az intenzíven. hogy nem véreztem el. Megnéztük a lábát ultrahangon. hova vegyem a levegõt hirtelen. Nem tudom. se ülni. Edina. itt hiba történt. Öt litert vért kaptam. jól vagyok-e. és átvettem a mûtétet. mindenem fáj. –Amit mondtam: véletlenül átvágták az ütõerét. Edina. Azt már én végeztem. reméljük. az osztályon egy lélek nem maradt. simogatott. kérdezte. mintha császármetszést hajtottunk volna végre. és megkérdezte: – Mondja. csak elfordítottam a fejem. Más. Én ránézni sem bírtam. Ne haragudjanak. azt szavakkal ki se tudom fejezni! – csak ennyit tudtam neki mondani. hogy teljesen rendbe jöjjön. azokat hogy nem vette észre Zalányi mûtét közben. miért romlott meg ennyire a mi kapcsolatunk? –Hát doktor úr! Maga meg mer ilyet kérdezni? –És mit érez? –Ami gyûlöletet én érzek. a második mûtétnél hallottam: Zalányit Oszwald fõorvos úr azóta nem engedte operálni. borzalmas rohangászás volt. Persze lehet. a mûtõasztalon meghalok. nagyon sajnáljuk! Mindent megteszünk. nem lesz belõle semmi maradandó károsodása. A lábam aztán is borzasztóan fájdítottam. de nem operálhat. . miért hagyta bent. hanem az Oszwald fõorvos vette ki. hogy lehet? Vizsgálhatja a kismamákat. s neki elmondta õszintén azt is: – A Maga lánya érezte elõre. Most hogy van? –Nem is tudom. Végig alig-alig voltam magamnál. én azonnal beöltöztem. csak nem látta a nagy vérzéstõl. Azt mondták. Egy hétköznapi cisztaeltávolítási mûtétbe! Mert Zalányi közben átvágta az ütõeremet! Oszwald fõorvos úr sokszor bejött hozzám. nagyon sajnáljuk! Zalányi is odajött néha.

hajlandó szóba állni velem. barna hajú. mert elõzõ nap megtudtam: Oszwald fõorvos ma ügyeletes. és – ne is haragudjon! – én nem szeretnék önnel beszélgetni. most legutóbb a Nõk Lapjában Magával megjelent interjút is. pedig isten bizony nem szívesen teszem nem sterilen. hogy elfordítottam a fejem. ahhoz elõzetes fõigazgatói engedélyre van szükség. Kénytelen-kelletlen bemasírozok a szülõszobára. –Üdvözlöm. –Pontosan tudom.Most. de azt is csak úgy. hogy bárminõ módon elkerüljön – nyilván olyan nagyon nem ragaszkodik hozzá. akár kilobbizta. Kende Péter vagyok. –Most nem akar. –És hogy van a lába? –Szarul! – aztán hallottam. No meg mégiscsak az õ osztályának tekintélyét rombolja. Mi több. amint megpillant. elment Mosonmagyaróvárról. nõvért se. egyikük megmutatja Oszwald doktor szobájának ajtaját. Negyvenes. Keresgélni kezdem hát az osztályon. akár eltanácsolta. Márpedig akár kirúgta Zalányit. szombaton ide. elment Szegedre tanítani. de még mindig iszonyatos gyûlöletet érzek Zalányi iránt. van énnékem annyi bajom. Szóval azt remélem. Maga pontosan érti! Én negyedik hónapja megbízott fõorvos vagyok. Na. –De még el se mondtam. ami éppen elég. és elmondani ezt-azt Zalányiról. nagyot villan a szeme. konkrétan vagy általában? –Általában nem akarok. Ne haragudjon. Õ bekopog. Ott aztán a nõvérpihenõben találok is nõvéreket. majd visszairamodik a másik szobába. Nem arról van szó. ne kelljen a szemébe néznem. kérdem én. kopaszodó orvos nyit ajtót. mirõl akar beszélni velem. Oszwald doktor úr azt mondta. és szeretnék Magával beszélni pár mondatot. egész nap itt van. és azt kérdezte: – Hogy tetszik lenni? –Szarul! – válaszoltam bunkó módon. tudom. Hiszen kis híján megölt! * Nem utolsósorban azért rohanok azonnal. ki ön. a második mûtétemnél a folyosón odajött hozzám. Én pedig nem akarok. . olvastam a könyvét. mit taníthat ez? Mert bevallom õszintén: azóta hónapok elteltek. hogy csak most. nem szeretnék Magával egy szót sem társalogni! Egyébként is van itt belsõ szabályozás: ha bárki nyilatkozni akar a sajtónak. de nem találom. máskor sem! –De miért? –Hagyjuk ezt. mirõl! –Nézze.

A hetedik kórteremben találok egy orvosnõt. hogy elkerült innen. Vörös hajú. nem szeretném. fölajánlja. az ötödiken van az irodája. . nem Edinához megy. jószerivel az egész kórház. mi történt? –Persze. Rettegett tõle mindenki. Maga mûtõs? –Igen. és akkor odaérek a másik lépcsõházhoz. hátha tud segíteni: –Legyen kedves. –Na. õ nem vissza a szobájába megy. dr. –Csak egy osztályon vagy mindegyiken? –Hol ide. –Azt hallotta. hogy megint eltévedek. Remélem. ebben a kórházban az ember kiköpi a tüdejét. jó. Nõvérke jön szembe. –A nõgyógyászatra is? –Persze. onnan újra föl a másik lépcsõházban! –Atyaisten. viszontlátásra! – újra parolázunk. hátha mégis! –Még soha nem volt bent szombaton! De arra menjen balra. Vörös igazgató úr szobáját keresem! –Áh. zöld köpenyes fiatal fiút kérdezek. amíg átmegyek a mûtõn. amikor Zalányi operálta Kiss Edinát? –Dehogynem. Én vittem többször is a vért szegénynek. Hála a jó istennek. s láthatóan megnyugszik. Hol az ötödik emelet? Az én kedvemért csak nem tüntették el! Lejjebb ballagok. mire elér valahová! – Le a földszintre. hol oda osztanak be minket. Fölérek a harmadikra. esetleg tetõfeljáróra nyílik vasajtó. õ biztos nincs bent! –Én azért megnézném. hogy szóba állt velem. De hát nem ez volt ez elsõ mûhibája Zalányi doktornak. akkor mindenki ott volt. s nekiindulok a lépcsõnek. amint meglát. akkor le. becsukja a szemét. –Akkor nem volt ott véletlenül.–És bent van a fõigazgató úr? Hátha hirtelen engedélyeztethetjük a dolgot! –Azt én nem tudom. Nem teszem meg. jöjjön! –Köszönöm szépen. oda is. neki is nagyot villan a szeme. Elmenõben látom. Viszontlátásra! –Sajnálom. hogy a kórház igazgatója még soha nem volt bent szombaton. ha ragaszkodik hozzá! – én nem fûzök árva hang kommentárt sem ahhoz. miként létezhet az.meg fölviszem liften. mindent. ha baja lenne abból. amikor csak útbaigazítást kérek. ott nem találom a másik lépcsõházat. ahol azonban csak valami gépházba. –Le kell menni a földszintre. legalább én vegyem komolyan a sterilitás követelményét. onnan a negyedikre. hanem az osztály felé veszi az irányt. talán a sebészetre jutok. de ezen annyira eltöprengek. Vörös Lászlónak hívják.

megköszönöm a segítséget. mintsem hogy Zalányi kezére adja magát. Õ maga – mondja – inkább elvetette volna a babáját. a teraszon Edina másik három nõvel beszélget. ember sehol. hogy történt bármi mellényúlás. KP) * 1999 május végére. vagy mind a . a Magyar Orvosi Kamara városi elnöke. a nõgyógyászatra.mikor mit fog megint mûvelni! – Közben fölérünk az ötödikre. s visszaóvakodok a másodikra. * Nem sokkal ezután a mosonmagyaróvári kórház szülészetén egy rajkai kismamának méhen belül elhalt a magzata. Vörös megbeszélést tartott. neki semmi köze nem volt a történtekhez. Szerencsére a helyzet változatlan: orvos. Csak behúzott. június elejére odáig fajult a helyzet Zalányi körül. lelakatolt vasrácsok fogadnak. Nagy György. és semmit nem szabad mondani neki! (Halkan hadd tegyem hozzá: büszke vagyok erre. Egyikük – terhessége vége felé járhat már – elmeséli: Zalányinak olyan híre volt már a városban. Senki nem volt hajlandó Zalányihoz menni. Az orvoskamara elnöke nem szólt egy szót sem. ott semmit nem szabad mondani. Nem Zalányi betege volt. nem szabad senkinek szóba állni vele. mûhiba. korábbi igazgató. Marton Péter és dr. hogy széles ívben kerülték a nõk. Majd Vörös doktor magából kikelve üvölteni kezdett: –És itt járt a Kende! Micsoda kupleráj van itt. igazán nagy tisztesség ez énnékem. és kiszállok. Terhestanácsadáson látott olyan képet: Zalányi rendelõje elõtt egyetlen 15-16 éves lány ült. nõvér sehol. könnyen lehet. Oszwald Lajos megbízott osztályvezetõ. hogy azt egyre többen tarthatatlannak ítélték. az igazgató úr nem most tesz kivételt bejárási szokásai alól. Úgyhogy ismét lépcsõzök kicsit. – Annyira félünk a nyilvánosságtól? Úgyhogy aztán másnap a kórház valamennyi osztályán a reggeli referálón elhangzott az utasítás: ha újra idejön a Kende Péter. dr. nem merek indok nélkül tovább kérdezõsködni. s nem is biztos. hogy szabadon bóklászhat a kórházban? Itt járt a Kende! Mindenféle nyilvánosságra fog kerülni! –Laci! – vágott bele Nagy doktor. mert az lejáratná az intézetet. Vörös nagy tirádát tartott: ha behívnak bárkit megyei orvosetikai ülésre. Végül – a pletykák szerint – az önkormányzat illetékesei közölték Vörössel: vagy Zalányi megy. a másik orvosnál legalább húszan várakoztak. Olyanokat hallani róla. Ám ki kellett vizsgálni. dr. jelen volt Cserháti Géza sebészdoktor.

egyetlen érvényes fõorvosi pályázat. hogy állást keressen magának. szeptember 3-án érdekes cikket közölt a Mosonmagyaróváron is helyi lapnak számító Gyõr-Moson-Sopron megyei napilap. Gyuri! –Szervusz. hová mész? –Megyek vissza Szegedre. az igazgató is. s átballagott a szomszédba: –Elköszönni jövök. a nyilvánosság elõtt meg pláne. Szervusz. és a szakrendelõben dolgozom majd. kinek adok a véleményére. Egyébként az említett orvos sem dolgozik már a kórházban. Sokkal nagyobb baj. bár utóbb a szülészet-nõgyógyászaton két szomorú eset is elõfordult. Vörös Nagy doktornak is. Nem az izgat fõképpen. így a rendelõben az egyik szobában Zalányi fogadta a betegeket. hogy engem összemaszatol Vörös doktor – azt azért megválogatom. hazudni csúnya dolog.” Ejha! Ez szép! Én eddig kifejezetten azt gondoltam. Mindkét ügyben a megyei orvosi kamara etikai bizottsága és igazságügyi orvosszakértõ is vizsgálta a körülményeket. az Egészségügyi Fõiskolán fogok tanítani.ketten. de az ott leírt. szerintem túlkarikírozott eset 10 évvel ezelõtt és nem nálunk történt. A szerzõdése június 30-ával járt le. –Nocsak. Dr. még ha . Már a szakmai kollégium elõtt van az új. Samu! * 1999. Ez szerdai nap volt. a másikban Nagy doktor. a Kisalföld. S az igazgató két. számomra különös kijelentést tesz: „Betegforgalmunkhoz képest elenyészõ a panaszok száma. s szakmai mulasztást nem állapítottak meg. hogy Nagy doktort rágalmazza. Két halvaszületés történt. õ. Ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében is. másoknak is elmondta: fél évet adott Zalányinak. Vörös László igazgatót interjúvolja Vida István újságíró Remények a Karolina Kórházban címmel a mosonmagyaróvári kórház helyzetérõl. Tizenegykor Zalányi végzett. Attól persze mi még kudarcként és õszinte együttérzéssel éltük meg a történteket. –A nyáron az egyik mûhibapereket taglaló könyvben is szerepelt egyik volt kollégájuk neve… –Ez igaz. melyrõl októberben a kórházvezetés az önkormányzattal és a megyei tiszti fõorvossal együtt hozza meg a végsõ döntést.

Zalányinak még sokkal kevesebb mûhibájáról sikerült tudomást szereznem. mint amennyit õ ténylegesen elkövetett. Zalányi Sámuel súlyos szakmai szabályszegést követett el. Vörös Lászlónak. a Kisalföld szerkesztõsége igyekezni fog. Olyannyira. hogy az eljáró orvos. mert erõsebb hatása van. hanem pontosan azt. dr. Hamar döntök hát: nem hagyhatom ennyiben. Szabályos helyreigazítási kérelmet küldök a Kisalföldnek. mert . mint ahogy az eddig megtörtént Nagy doktorral. ahogyan Vörös dr. Zalányi Sámuelrõl írtak túlkarikírozottak. Kende Péter. s az érintett szülõkkel egyezséget kötött. hogy a kötet írásakor dr. Mégiscsak újságíró vagyok magam is. ha nem teljesen egyértelmû a kórház felelõssége.indirekte is. elvtelenül mentegesse egykori egyetemi csoporttársát. szeptember 6. Ott helyben.) Hamis az a beállítás is. még alaposabban. Zalányi Sámuelt. Fölhívom hát a fõszerkesztõt. barátját és védencét. Mosonmagyaróváron egy ilyen nyilatkozat végleg tönkretehet valakit. nyilatkozott – hogy szakmai szabályszegés nem történt –. A két eset közül ugyanis az egyikben az igazságügyi orvosszakértõ éppen hogy nem azt állapította meg. Budapest. miszerint könyvemben a dr. pesti kávéházi debatterek azt alig tudjuk elképzelni is. 1999. olykor helyreigazítást is közöltem – csak nem lehetek oly illetlen. számukra kártérítést fizetett. Egyébiránt kikérem magamnak és visszautasítom dr. Istenek? – orvosi mûhibák címû könyv írója A sajtó-helyreigazításra szigorú törvényi határidõk vonatkoznak. hogy ezzel is kimentse. Márpedig mi. ki ne fusson ezekbõl. dr. ezzel szemben az osztályvezetõ fõorvost õ azért mozdította el. a szülészet-nõgyógyászat személyi változásáról nyilatkozott. hiszen kimondatlanul. de teljességgel egyértelmûen az õ nyakába varrja Zalányi bûneit. a Mik vagytok Ti. aki elõször közli. Vörös igaztalan vádját. Az igazság ezzel szemben az. dr. hatalma. a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatójának a szeptember 3-i számban a kórházban történt két halvaszületésre vonatkozó állítása. hogy kollégákkal ne próbáljak korrekten megállapodni pereskedés helyett. amit Vörös dr. Nem válaszoltak ugyanis semmit. elõször azt hiszem. szerkesztõséget is vezettem. Hát nem igyekeztek. (Ez pedig nemigen szokása a biztosítóknak. Én. most nem ér rá velem beszélgetni. naiv. s kérem a következõ szöveg megjelentetését: HELYREIGAZÍTÁS Szemenszedett hazugság dr. a helyi sajtónak mennyivel nagyobb ereje. hogy ezt késõbb a kórház felelõsségbiztosítója is elismerte.

ez pedig nem én vagyok. beadom a keresetet a Gyõri Városi Bíróságra: kötelezzék õk helyreigazításra a lapot. Lezsák József bíró magával szemben. a vádlottaknak vagy a közönségnek szánt padra ültet. hiszen én indítottam a helyreigazítási pert. Na mindegy. Legelõbb idézek néhány részletet az igazságügyi orvosszakértõi véleménybõl. a terhes és a magzat észlelése nem felelt meg az adott helyzetnek. és kész. nem ez a fontos. Mint például: az anya és a magzat észlelése 100 percen át elmaradt… a magzati szívmûködést 120 percig nem rögzítették… a császármetszést jóval korábban el kellett volna végezni… a toxémiás állapot ellenõrzése hiányosan történt. hát nem. az idõben el nem végzett császármetszés és a magzat méhen belüli elhalása között ok-okozati összefüggés áll fenn. Engem dr. Úgyhogy ripsz-ropsz el is utasítja a keresetemet. hanem ténykérdés a tekintetben. Na. végig azt hittem. valamint kifejti. talán jegyzõk. úgyhogy emiatt is kéri a kereset elutasítását. márpedig volt. a megfelelõ észlelés hiánya. akár közönség. az nem 10 évvel korábban és nem másutt történt. Mivelhogy szerinte nem vagyok perlésre jogosult. az. a bíró úr érezhetõen nem kedveli különösebben a hochmecoló. ahol általában a felperes szokott ülni. nem áll összefüggésben a kórház mulasztásával. hogy még folyamatban van a per. hogy volt-e szó a könyvemben keszthelyi esetrõl is vagy sem. okoskodó stílusomat. (Azt nem magyarázza meg. háttér. ha pedig igen. fizettem illetéket. magyarázat: semmi. Idéz a Farkasné Mailinger Krisztinaügy rendõrorvosi boncjegyzõkönyvébõl és rendõrszakértõi véleményébõl. Az egészet egyáltalán nem értem. Rendezõi bal oldalon. két fiatal lány foglal helyet az íróasztal mögött.értekezlete van (akkor vajon miért kapcsolják be hozzá a telefont?). az elõre látható anyai és magzati szövõdmény a terhesség megfelelõ idõben történõ befejezésével elkerülhetõ lett volna. Az október 8-i tárgyalás furcsán kezdõdik. amíg jöttem idefelé. hogy a biztosító hajlandó kártérítést fizetni. legalábbis elhelyezkedésemet illetõen én is szót kapok. A Kisalföld szerkesztõségét képviselõ ügyvédnõ legnagyobb elképedésemre melléjük telepszik. Akár vádlott vagyok. szóval elvitatkozgatunk.) A túlkarikírozott jelzõ használatát pedig véleménynek kéri minõsíteni. hivatkozik arra. Az ügyvédnõ persze elutasítást kér. Az . Indok. én leszek a felperes. Rendezõi jobbon üresen marad minden hely. akinek a személyére utal a cikk. Valamint hangsúlyozza: az indíthat sajtó-helyreigazítási pert.” Majd közlöm: a túlkarikírozott ez esetben fõként nem jelzõ. írtam keresetlevelet. Ha nem. második hívásomra pedig összesen annyit hajlandó beledörmögni a telefonba: nem adja le a helyreigazítást. hogy akkor mi a búbánattal áll összefüggésben.

* Ám nem egyedül én háborodom föl nagyon Vörös doktor hazugságain. Azonnali gazdasági vizsgálat a szülészet-nõgyógyászaton. punktum. Sokan tévesen azonosították az osztályvezetõ fõorvossal. következésképpen õ nem köteles vizsgálni. hogy édesanyámnak augusztus 16-án kellett befeküdni egy-két napra erre az osztályra. jelen perben ennek semmi. és lelkiismeretesen felülvizsgálná a történteket. és 18-án váratlanul meghalt. a kórház sorsáról? Több mint öt hónapja a szülészet-nõgyógyászat szakmai irányítás nélkül mûködik. Ez sem szokványos eset egy normális szülészet-nõgyógyászaton! Keringési elégtelenségre hivatkoztak. hisz nagyon régóta ismeri. Tóthné Erdélyi Kinga mosonmagyaróvári lakos is helyreigazítási kérelemmel fordul a Kisalföldhöz: Ellentmondásosnak találom a mosonmagyaróvári kórház orvosigazgatójának kijelentéseit. Mint ahogy azt is. Milyen kivizsgálás lehetett ott. kezdõ orvosokkal! Sajnos a szomorú véletlenhez tartozik. de semmi jelentõsége. Az osztályvezetõ azonnali leváltása. mielõtt újabb hibás döntések születnek. úgymond. kedves orvos. pedig tudnia kellett peres ügyeirõl. milyen peres ügye után fizeti az önkormányzat a kártérítés kamatait több évre visszamenõleg. újságcikkek már csak fõorvosként említik. aláírásgyûjtés az osztályvezetõ ellen – huszonévesek aláírás-gyûjteménye egy 30 éves szakmai múlttal szemben! Furcsa módja a pacientúraszerzésnek.egész Vörös-nyilatkozat nem rólam szól. Nagy Györggyel. amikor 30 éve csak a munkájának élve itt van közöttünk egy elismert. hogy a készülõdõ botrányhoz bûnbakot találjon. Mert ez már rég nem a kórház belsõ ügye. Az igazgató. Ideje lenne. dr. a kórház hírnevét. Zalányinál halt meg egy jánossomorjai fiatalasszony kisbabája is. aki sok ezer gyereknek adott életet? A . ha az önkormányzat mint a kórház tulajdonosa közbelépne. Nem Zalányi Sámuel volt a célpont. Zalányi Sámuelt kórházunk igazgatója vette ide és léptette elõ. szakszerûen kivizsgálta. ahol a bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje? Ilyen bizottság dönt ebben a városban az orvosok. Még három hónapig rontotta az osztály. Miért lesz jobb egy új. Késõbb tévériportok. De a végsõ döntést a megyei orvosi kamara etikai bizottságától várom. de ezt a többi hibáival együtt elhallgatják. õ még az aláírók között lehetett. ismeretlen osztályvezetõ. hogy mindaz igaz vagy nem igaz. ez év március végén intézkedett. Az ügyet a város egészségügyi bizottsága.

Vida István újságíróhoz. 1999. ha akarja. Az újságcikkem miért nem engedi megjelentetni? Az ön válasza nélkül nem adják le. akin keresztül sikerült országosan lejáratni kórházunkat. –Miért támad engem? –Én nem támadom. vagy nem is tudom. Vida a fõnökére. szeptember 6. –Szóval a Nagy doktorról akar beszélni? –Igen. Akkor telefonál. s Güll Csaba újságíró annyit közöl vele. amelyet a szerzõ dr. ismertem a Zalányit. amiket írtam. hogy egymástól függetlenül megtorpedóztuk az ön nyilatkozatát. amelyeknél nem volt szakmai mulasztás. Egy hete beszéltem vele elõször. – Elõször is fogadja õszinte részvétemet édesanyja halála miatt! Sajnálom. –Most jön egy idézet.tragédiák nem nála történtek. Õ t miért nem kérdezik meg a történtekrõl? Két éve az igazgató már hozott egy jelöltet. de ahhoz is. errõl a puccsról. Ám szeptember 15-ig hiába várja annak megjelenését. Olyan ember miatt hibáztatják. hogy írását a lap. amely óriási pénzeket akaszt le az orvosperekbõl. Nézzük mondatonként! Két halvaszületést. De a Nagy doktor a 3 hónapos próbaidõ . –Ez a Kende Péter egyébként egy ügyvédi irodának dolgozik. a kórházigazgató válasza nélkül nem közlik Kinga cikkét. Õ maga írta alá az Oszwald doktor által összeállított új munkaköri leírását. Október 6-án fogadja õt igazgatói irodájában. Nyerges Csaba fõszerkesztõre hivatkozva azt mondja. minek nevezzem. évfolyamtársak voltunk. Nem lenne csoda. Erre õ írásban kijelenti: nincs peres vagy vitás ügyük. de ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében. Nincs joga perelni. mert nincs megnevezve a könyve. Anyám ettõl teljesen független. mert peres vagy vitás ügye van a kórházzal. Csak idézgetek. hogy nem akar találkozni Oszwald doktorral. Én neveztem ki fõorvossá. Vörös doktor viszont levélben kéri Kingát: tisztázzák személyesen a félreértéseket. Kende Péter és a riportot adó doktornõ engedélyével írtam. mivel az újságíró szerint mondatonként meg tudja cáfolni. Egyébként igen. ha most sem kapna a város állami támogatást. Teljesen véletlen. írását átküldték a mosonmagyaróvári kiadóba. Nem ezzel összefüggésben! –A Nagy doktort nem tiltottam el a mûtétektõl. õ véletlenül került ide. –Ezt a dolgot már vizsgálja az etikai bizottság. Tóthné Erdélyi Kinga Kinga nem csupán nevének közléséhez járul hozzá. A lap ennek ellenére nem adja le írását. csak összefoglalom a történteket. az illetékesek válaszával együtt tegye közzé. akit az igazgató tett a nyakába.

ha válaszolnék nyilvánosan a Nagy doktort illetõen. az én kislányom is nála született – nem képezte magát. –Nem? –Az összes információt önkormányzati képviselõktõl kaptam. de voltak hiányosságok. És meg kell mondjam. és ön még Zalányit is odavette! –A Zalányinak volt egyedül az egész intézményben tudományos. És nem hiszem. –Nos. sokkal nyugodtabb a légkör. pedig a kismama több hete bent feküdt. nem bízott meg senkiben. hogy megjelenjen ez a cikk! A kórháznak ártana vele. nyilvánosan! –Nagyon kérem. akkor megválaszoltam a kérdéseit. –De tudja. Elmart maga mellõl mindenkit. Nem engedélyezte a császármetszést. –Miért. az a fõorvosi beosztásuk miatt összekeverte volna õket a riportok után. úgy nyilván nyugodtabb! A Nagy doktor egyébként nem tud errõl a cikkrõl. ön ártott a legtöbbet. aki pedig Zalányi volt. Nem volt panasz. annyit cigarettázott. a Nagy doktor nagyon jó . És nem bírta volna a vezetést. de még jobban Nagy doktornak! Higgye el! –Nem én ártok a kórháznak. a leváltása elõtt már három éve feszültség volt az osztályon. kik vannak ott. kandidátusi fokozata. Az egészségügyi bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje – ez igaz. Gazdasági vizsgálat volt. –De kérek valamit. –Nem csoda! Nevetséges. csak a 7-tõl 9-ig terjedõ idõt. hogy aki ismeri Nagy doktort. Nem lehetett bemenni a szobájába. Mindent maga akart csinálni. mert nincs beteg. Most javult a helyzet. hogy jó orvos. akik névtelenséget kértek. –Persze. A Nagy doktor pedig – bár elismerem. Maga szerint ki volt a hibás abban az esetben? –A Nagy doktor.után aláírta a meghosszabbítást! –Még jó. de elítélik az egész ügyet. Ismerje el nyilvánosan. amikor idevette a Zalányit! –Ne akarja ezt a cikket! Többet ártana vele. hogy aláírta. amit pedig a kórházban csak a kijelölt helyen szabad. nem mutathatom meg. hisz ön vette ide! –Õ k ketten jó kollegiális viszonyban voltak. Jön az új osztályvezetõ. nagyon lelkiismeretesen harcol a kórház pénzügyi dolgaiért. rossz idõpontot vizsgáltak. ne akarja. és a többieket sem hagyta. és az az ügyeletes orvost marasztalja el. újságban Nagy doktort! –Ezt megígérem. erre megesküszöm! Tõlem nem. –A cikk megjelenése óta a kezemben van a független orvosszakértõi vélemény is a jánossomorjai kismama halvaszülésérõl. Ez a politika! De meg kell mondanom. –De ezt az újságban kéne.

1999. Nagy doktor pedig azt sem tudja. Gazdasági vizsgálat: csinált. hát a viszontlátásra! –Viszontlátásra! – Kinga voltaképpen dolgavégezetlenül távozik. tejes kirúgással fenyegeti. ezért voltak Vörössel állandó konfliktusban. vidd testület elé az egész ügyet. állítsátok meg már ezt az embert! Lejáratta a kórházat azzal. Nevetséges. október 19. Kérlek. amely Zalányi peres dolgait írja le. Joga van a városnak megtudni a tényeket. Ezt a Kisalföld felé is jeleztem. de szerinte nem történt orvosi mulasztás. amelyhez Erdélyi Kinga csak a nevét adta. Készül Kende Péter második kötete. és óriási üvöltözést csap vele. Azt mondja. milyen cikkrõl van szó.: Anyám hirtelen halála miatt már Téged is hibáztatlak. Mindezt azért kell elszenvednünk. akkor Nagy doktor a hibás. Azonnal magához hívatja Nagy doktort. És nincs joga felülbírálni az orvosszakértõi véleményt. és vizsgáljátok felül. Mindenki tudja. Háromszor . mondván. aki Zalányi volt –. mert ez a Zalányi a kórházigazgató évfolyamtársa volt. csak Zalányi eltávolítását akarta. s nincs felelõs. Vörös doktor azonban rögtön tudja. akiknek nincs pacientúrájuk. A kórház volt sofõrje által kivizsgálva. Dohányzott szabálytalanul. õ pedig áprilistól le volt váltva. aki nem is volt a kórházban. 1999 januárjában jelent meg a mûhibákról szóló könyv. Nagy doktor kimart mindenkit. hogy idehozta Zalányit. A törvény nyáron jelent meg. vagy ha igen.másodfõorvos lesz. amely már Zalányi óvári dolgait is le fogja írni. amikor két éve még Nagy doktorra bízta kislánya születését. Ennek híre Kingához is eljut. ha az új fõorvos sem jó vagy elmegy? Hét hónapja az osztály szakmai irányítás nélkül mûködik. Fegyelmivel. mi a dolga. hogy huszonévesek vannak az osztályon. Majd akkor nyilatkozom az osztályról. fõleg ismerve. Mit tesztek. Üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga P. ezzel a kórház neve bekerült az orvosperek történetébe. S. Az igazgató nyilvánosan is belekeveredik saját ellentmondásaiba. Így rendben? Jó. õ írta azt a cikket. Kérlek. s õ levelet ír a város polgármesterének: Ezek után ragaszkodom cikkem megjelentetéséhez. és megemlítem. A jánossomorjai kismama halva született kisbabája után robbant ki a botrány a nõgyógyászaton. kitalált dolgok. Nem értem ezt a borzalmas rosszindulatot. s 1999 márciusában az igazgató már Nagy doktor leváltására szólítja fel az osztály fiatal orvosait. Már a szeptember 3-i nyilatkozatkor a kezében volt a független orvosszakértõi vélemény – amely az ügyeletes orvost marasztalja el. mielõtt a testület is nevetségessé válik.

voltam Nálad figyelmeztetni, hogy ugrómókusok vannak az osztályon. Teljesen véletlen, hogy ez is belekerült ebbe a dologba. Ám az igazgató ezt említésre sem méltatja a panaszos esetek között a riportban.

Idõközben megtudom azt is, mi történt valójában Erdélyi Kinga mamájával. Idõs hölgy volt, apró nõgyógyászati beavatkozásra kellett befeküdnie. A mûtét jól sikerült, a beteg azonban két nap múlva meghalt. Nem az operáció következtében, hanem szívpanaszokkal. Csakhogy bent fekvése alatt, a mûtét elõtt belgyógyászatilag egyáltalán nem vizsgálták! Stipkovits Pál polgármester a hivatalos, ajánlottan föladott levélre nem válaszol. Ezért Kinga november 10-én fölkeresi õt személyesen, a fogadóóráján. Kivárja a sorát, s amikor õ következik, régi ismeretségük alapján kérdéssel kezdi: –Küldtem Neked egy levelet. Olvastad? Vártam a választ! –Igen, olvastam. Nagyon nem szép Tõled, hogy arra hivatkozol, ki mit mondott! –Mit tudtam volna tenni, hogy meggyõzzelek? Leírtam, mit beszéltem a kórházigazgatóval. Ha olvastad, láthattad, milyen rosszindulatú Nagy doktorral. Ez már nem normális, hogy valakirõl csak rosszat tud mondani. Nincs már más lehetõség, mint a nyilvánosság. –Az igazgató szakmailag nagyon is elismeri Nagy doktort, a kislánya nála született, de a cikkedet nem engedem megjelenni! A szülészet-nõgyógyászat becsületét helyre kell állítani, nem fordítva, ahogy Te akarod! –Csak tényeket írtam le. Az igazgató viszont gyakran nem mond igazat, és ebbe belekeveredik, mint a szeptemberi nyilatkozatában. És belerúg Nagy dokiba. Még aznap este megírtam a cikket, amit az igazgató ráfogott, hogy õ írta. Az egész kórház tudja, hogy üvöltözött vele, fegyelmivel fenyegette és az én nevemet kiabálta. Kiderült, hogy a kérdéses idõben itthon sem volt. Akkor hogy írhatta volna õ? Egyébként az igazgató két halvaszülést említ az újságban a leváltás okaként. –Válsághelyzet volt az osztályon, és Nagy doktor nem tudta kezelni. –Zalányi Sámuel volt a válsághelyzet oka, akit az igazgató hozott ide. Az orvosszakértõ szerint Zalányi a felelõs a halvaszülésért. –Nagy doktor betege volt! Már megvolt a baj, amikor ügyelet volt, több hete bent feküdt az osztályon. Az osztályvezetõ nem adott engedélyt a császármetszésre. Értsd meg, Nagy doktor betege volt! De jön az új fõorvos november 15-tõl, nagyon ígéretes, forradalmasítani fogja az osztályt, sok új dolgot fog bevezetni, és ha meg tudnak egyezni, Nagy doktor megy vissza az osztályra.

–Hisz az egész város tudja, hogy bejáró lesz, hétvégéken oda-vissza utazik majd! Olyan feltételeket szab, amelyek pluszköltségeket okoznak, különszobát, fürdõvel az egyik vizsgálóból, amivel a betegektõl veszi el a helyet, pedig az úgyis kevés, amióta összevonták a szülészetet és a nõgyógyászatot. –Majd kap lakást az önkormányzattól, csak idõ kérdése. –Egyébként már áprilisban azt ígérted, Nagy doktor mehet vissza mûteni, azóta nyolc hónap eltelt! –Kiforgatod a szavaim, akkor is azt mondtam, ha jön az új fõorvos, és meg tudnak egyezni. –Utoljára egy nõt említettél ígéretes osztályvezetõnek. –Nem feleltek meg a feltételek. Rosszul értelmezed a dolgokat. –Írásban szeretnék választ kapni a levelemre! –Továbbadtam az egészségügyi bizottságnak, azt fogod válaszként kapni, hogy az ügy le van zárva, kivizsgálták, jön az új fõorvos, rendezõdnek a dolgok. Felesleges ezzel Neked foglalkoznod! –Kik vannak az egészségügyi bizottságban? –Azt hiszem, az Ágh doki, a Sólyom, a Vörös Laci… –Micsoda? Az igazgató fog dönteni saját kijelentéseirõl? És arról mi a véleményed, hogy anyám befeküdt az osztályra, és két nap múlva váratlanul meghalt? És véletlen az is, hogy a bátyám 21 éves kislányát mûteni kellett? Mindenki menekül innen! De Téged ez nem érdekel, mert nincs lányod, ugye? –Látom, teljesen rosszul állsz a dologhoz, úgyhogy fejezzük be! Nagy doki már beletörõdött, csak Te ugrálsz még! – a polgármester már kiabál. –Hogy törõdött volna bele? Nincs annyi empátiád, hogy átérezd, mit jelent, hogy 30 év kemény munka után ezt tették vele! Neked mint polgármesternek többet kellene foglalkoznod az ügyével, mint nekem. –Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat, rosszindulatú vagy a kórházzal, félreértelmezel mindent! Rosszat teszel Nagy dokinak is, ha ezt csinálod! –Én nagyon is elismerem a tisztességes orvosi munkát. A cikkhez Nagy dokinak semmi köze, ez az én ügyem. Mit árthatok még neki? –Elérheted, hogy nem kerül vissza az osztályra! – a polgármester már kifejezetten üvöltözik Kingával, aki érzi, ennek így semmi értelme. Leforrázva, megalázva távozik. Másnap újabb hivatalos levelet küld a polgármesternek: Stipkovits Pál részére Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálom, hogy a tegnapi fogadóórádon kiabáltál velem, végül elzavartál. Senkinek nem akarok rosszat. Egyetlen dolgot szeretnék, hogy igazságosan és elfogultság nélkül vizsgálja ki a testület Nagy doktor leváltásának és az

osztályos munkától történt eltiltásának okát. Az Egészségügyi Bizottság több tagja is függ a kórházigazgatótól. Így az egész ügy eddig koncepciós. Korrekt az lenne, ha az érintett fõorvos is jelen lehetne ezen a kivizsgáláson. Furcsának találom, hogy a független igazságügyi orvosszakértõ véleményét Vörös fõorvossal felülbíráljátok. A szakértõi vélemény szerint az ügyeletes orvos, Zalányi Sámuel marasztalható el, akit Vörös igazgató hozott a kórházba. Szerintetek még mindig a leváltott osztályvezetõ a hibás. Beszélgetésünk napján telefonon beszéltem a jánossomorjai kismama férjével, Farkas Ferenccel. Feleségének nem Nagy doktor volt az orvosa, ahogy Te mondtad. De szerették volna, ha õ vezeti le a szülést. Jánossomorjára Balogh doktor járt ki terhesgondozásra. Farkas felesége este 7 óra körül már rosszul volt, amit jelzett az ügyeletes Zalányinak, aki másnap reggel kb. 8-tól 9-ig nem csinált semmit. Ezalatt megfulladt a kisbaba. Nagy doktort nem hívták be. Egyébként a kismamát elõzõleg Vörös doktor is megvizsgálta derékfájdalmai miatt. Csak az igazságot keresem, ami nem az én dolgom lenne, hanem épp a választott testületé. Egy ember 30 éves munkájáról van szó. Az új fõorvossal nem biztos, hogy megoldódik ez az ügy. Fõleg ha azzal kezdi, a betegektõl von el vizsgálót saját szobája kialakításához. Nagy doktor figyelmességét és azt a szeretetet, tiszteletet, ahogy a betegeivel bánt, nem lehet tudományos fokozatokkal, akármennyi tanulással pótolni. Erre itt volt Zalányi példája. Kérlek, ezt a levelet is továbbítsd a kivizsgálást végzõ bizottsághoz. Jóindulatú figyelmeztetésként küldöm mindkét levelemet a testület felé, mivel úgy gondolom, már õk is felelõsek a szülészet-nõgyógyászaton történt és a jövõben történõ dolgokért. Ez már rég nem kórházi belsõ ügy. Választ várva, üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga Mivel nem kap választ, november 11-én ismét polgármesterhez, s ebben megismétli eddigi kéréseit. December 1-jén születik válasz: levelet intéz a

Kedves Kinga! Elõzetesen is elnézést szeretnék kérni, hogy találkozásunk során ingerültebben reagáltam a felvetéseire. Történt ez azért, mert egy ilyen ügyfélfogadási napon nagyon sokféle behatás éri az embert, másrészt úgy éreztem, hogy sokadszor elmondtam a témával kapcsolatosan álláspontomat, azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az ügy érdekében tettem, elsõsorban annak érdekében, hogy a szülészeti osztályon kialakult helyzetet normali-

záljam, másrészt hogy kórházunk jó hírét megõrizzem. Kérésének megfelelõen a beadványait továbbítottam az illetékességnek megfelelõen az Egészségügyi Bizottság elé, és kértem, foglaljanak állást, a Nagy doktor úr leváltásával kapcsolatos vizsgálat kinek a kompetenciájába tartozik, illetve egy ilyen vizsgálat milyen következményekkel járna Nagy doktor úr, illetve a kórház presztízse szempontjából. Nos, a bizottság Vörös igazgató úr távollétében úgy foglalt állást, hogy ez az ügy orvosszakmai szempontból egyrészt nem tartozik a testületre, másrészt fel van tárva, és nem szolgálná senkinek sem az érdekét. Az is megállapításra került, hogy Zalányi Sámuel mosonmagyaróvári tevékenysége nem használt sem az osztály, sem a kórház hírnevének, de semmiképpen sem hozható összefüggésbe Nagy doktor úr felfüggesztésével. Egy hosszú folyamat eredményeképpen következett be ez a sajnálatos esemény, amelynek kiváltó oka elsõsorban az volt, hogy az osztályon dolgozó orvosok egyhangúlag kinyilvánították, hogy nem kívánnak és nem tudnak Nagy doktorral együtt dolgozni. Ebben a helyzetben jutott olyan elhatározásra az igazgató, hogy ezt a sajnálatos lépést meg kellett, hogy tegye, amelyet emberileg nagyon nehezen tudott Nagy doktor úr feldolgozni, ami érthetõ is. Azóta a fõorvosi hely megpályáztatásra került, és orvosszakmai szempontból egyértelmûen támogatott új osztályvezetõ került november 15-ével a szülészeti osztályra. A személyes megkeresését követõen kezdeményezésemre Nagy doktor úrral áttekintettük a helyzetet, és arra a megállapításra jutottunk, hogy mindenki jól felfogott érdeke, hogy nyugvópontra kerüljön a kérdés, és készségét fejezte ki, amennyiben szakmai munkáját gyakorolhatja, akkor megbékél, és igyekszik az új helyzetnek megfelelõen végezni a munkáját. Megfogalmazta konkrétan, milyen szakmai lehetõségekre gondol, amelyeket én még aznap az új osztályvezetõ felé tolmácsoltam. Az új osztályvezetõ a kérést respektálta, és felajánlotta Nagy doktor úrnak, hogy a kollégákkal egyeztetve azon lesz, hogy a szakmai tudását hasznosíthassa. Olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a személyes kontaktus megtörtént a két szakember között, és most van lehetõség, hogy a dolgok nyugvópontra jussanak. Tiszteletre méltó, hogy ilyen harcosan védte Nagy doktor úr érdekeit, de én úgy látom, hogy most Nagy doktor úr számára is az lenne a legfontosabb, hogy nyugalom legyen körülötte, minden további vizsgálódás óhatatlanul sárdobálással jár, amely mindenkire fröcsög, és ez nem szolgálja sem a kórház, sem Nagy doktor úr érdekeit. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Mosonmagyaróvár, 1999. december 1. Üdvözlettel:

Stipkovits Pál polgármester

Ugyanis való igaz: a polgármester behívatta Nagy doktort, és megkérdezte: – Ha végezheted a munkádat hetente egy nap az osztályon is és operálhatsz is, akkor hajlandó vagy belenyugodni a helyzetbe? Hogy megbékéljünk, hogy ne legyen balhé. –Ha tisztességgel végezhetem a munkámat, én nem pörölök! – válaszolt Nagy doktor, aki ezután ígéretet kapott: január 1-jétõl heti egy napot dolgozhat az osztályon. Azt senki nem mondta ki, de mindenki beleértette: amíg állást talál valahol másutt. Tóthné Erdélyi Kinga nem adja föl, harcol ma is – nem önmagáért, hanem a városért és lakosaiért. * Úgy szólnak tehát a hírek, hogy Zalányi visszakerült volna Szegedre. Ottjártamkor elballagok hát Újszegedre, a MÁV-rendelõbe. Gyönyörû liget mellett, barna-sárga, kétemeletes, ronda épület, messzirõl lerí róla a magyar egészségügy riasztó stílusa. A nõgyógyászati rendelõ az elsõ emeleten van, ajtaján az állandó beosztás. Három orvos rendel egy-egy fél napot. A negyedik azonban többet: „Dr. Zalányi Sámuel rendel: hétfõn: 8–14 óráig, szerdán 10–16 óráig, pénteken 8–14 óráig.” A hír igaz. Mindazonáltal nem mindenki tartja ezt helyénvalónak. 2000 áprilisában például Orosházán, a fõorvosi értekezleten maga Gervay doktor, az igazgató jelentette ki: – Több vezetõcserére van szükség, osztályvezetõfõorvosváltásra van szükségünk. Nem lesz ezt nehéz megoldani, hiszen Szegeden számos nagyon tehetséges orvos hever parlagon. Példának okáért kihasználatlan jelenleg Zalányi doktor is. – Orosháza környékén pedig nõ a rettegés: ezek szerint Gervay Zalányit akarja odavinni a jelenlegi szülész fõorvos helyett. Bocsánat az iskolás stílusért, de hadd foglaljam össze e fejezet lényegét. Dr. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász szakorvos, kandidátus a szegedi orvosi egyetemen végzett. A szegedi klinikán kezdett dolgozni. Többen egybehangzóan ugyanazt a számot emlegetik: Szegeden nyolc mûhibaesete volt, ezek pontos adatait – beleértve az áldozatok számát – nem ismerjük. Majd nála szült dr. Kiss Judit, a kislánya súlyosan agykárosodott lett, késõbb meghalt. Varga Nándor felesége, Rózsika a szülõágyon, Zalányi kezei között halt meg, napok múlva az egyik kislány, pár év múlva az ikerpár másik tagja.

mintha az udvaron rodeózna. a fiú jókedvében volt. hanem az öreg merev. Ekkor kötelezték a kórházat. Karcsi bácsi. akkor indulunk. hagyja. most a fenekét. Felelõsségem teljes tudatában jelentem ki: ez ámokfutás. de nem szólt semmit. Vicceket mesélt. várjon. Az öreg nyekkent egyet. Karcsi bácsi „ sofõrje” meg is rémült. Tóthné Rajki Andrea kislánya. nem ment elõre megnyitni az ajtót. mintha az lett volna. Névtelenségét megõrizni kívánó betege a szülõágyon magzatával együtt olyan állapotba került. jó. és tartotta életben õket. engedik. Eltört a nyakcsigolyája. *** – Na. Soha többet. olyan sebességgel érkezett. megemelem. annak „ vezetõje” is vicces fiatal srác volt. emelem én Magát! Jól ül a tolókocsiban? Jó. mert Zalányi átvágta egy erét. magatehetetlen lábát használva eszközül megtolta. Mosonmagyaróváron Bánhídiné Kis Edina életét csak a többi orvos mentette meg. Nem sokat. Odaértek az elsõ csapóajtóhoz. Alexandra meghalt.Keszthelyen Zalányi doktor fõorvosi ténykedésének idõszakában négy méhen belüli haláleset történt. jól van. Karcsi bácsi. hogy összeütköznek. Orvosi mûhiba persze nem történt ebben az esetben. de a nap végére mindig egész rendes summa jött össze. majd én! Ne erõltesse. jöjjön. amit minden fuvarért megkapott. hagyja. félrerántotta a görszéket. Beidézték a betegszállító fiút. egy-két százast. most már csak a két lábát kell áttenni. A papírokat hozza Maga! Jól van. de gurul ez is rendesen. Nekik is el kell számolniuk az elvett életekkel. És határozottan állítom: bûnösök mindazok. a nõkkel heccelte az öregembert – megdolgozott azért a borravalóért. A rendõrségi eljárás során a kezelõorvos vallomásában mindössze ennyit volt hajlandó mondani: õ sem tud az egészrõl. hogy inkább csak a csoda mentette meg. Meghalt. Ügyeleti idejében halt meg Farkas Krisztina gyereke. Laparoszkópiás mûtét közben egy asszonynak három helyen lyukasztotta át a hólyagját. A betegszállító fiú tolni kezdte az öreget a folyosón. akik ezt nem állítják meg. megyünk ultrahangra! Hadd emeljem meg! Úgy. adja ki a . Semmit nem ismert el. õ azt vallotta: semmi ilyesmi nem történt. Ám a kórház pontosan ugyanúgy viselkedett. míg máskor évekig egy sem. de nem is kell. úgysem bírja egyedül. Úgysem érez vele semmit! Ám szembõl éppen másik kerekes szék közeledett. nem éppen Mercedes.

A többiek nem válaszoltak. kiadta. A választ nem várták meg. Mit tehetett a kórház. a kórház képviselõi írhassanak levelet nekik. elõször õk. ugyanabban a szobában feküdt betegek nevét és címét.Karcsi bácsival egy idõben. nem tud semmirõl. írásban és szóban megkeresték mindannyiukat. Ám ennek kísérõlevelében rögtön kérte. . Úgyhogy késõbb. a hivatalos levélre mindössze egy reagált közülük: õ nem emlékszik ilyesmire.

mindössze annyit. így nem talált végzettségének megfelelõ munkát. Büntetõben ugyanis szinte nulla az esély arra. Alex! Aki háromévesen halt meg. s bevallotta. mi lehet a baja. Azonnal visszavittem a körzeti rendelõbe. bármit kérdeztem. hivatalból a rendõrség indította el. Gyönyörû emberpár õk. csak menet közben értették meg. anyuka? Hazaviszi. Pedig a mûhibát elszenvedettek többségét nem a pénz érdekelné. Csorgott a nyála. a gyesrõl nem volt hajlandó visszavenni a Chinoin. Katival és Viktorral is. sudár. független erõ: igenis vétkezett. mondván. milyen kiugróan szép lehetett a fiuk. ott idõs doktor bácsi vizsgálta meg. észrevettem. a gyerek nagyon nehezen bír nyelni. megnyomorodásáért. hogy kimondassék. Így volt ez Kárpátiékkal. – Mi legyen. igenis felelõs azért. talán valami szájfertõzése van. s ha nem teszi. együtt fut a polgári és a büntetõügy. úgymond. mondja ki külsõ. mintha strúmája lenne. adjon inkább szirupot. Istenem. Hazavittem. velõtrázóan csinos nõ. Viktor sugárzóan jóképû. hiszen látszik. amit az érintettek rendszerint hallani szeretnének: felelõsök az orvosok valaki haláláért. tablettát akart rá fölírni. adtam neki lázcsillapítót. Azonban délután. A bírósági tárgyaláson Kati így számol be a történtekrõl: –Este a gyerek belázasodott. Nem bosszút. Orvosi mûhiba miatt. a kórházi és biztosítós ügyvédek lobogtathatják ennek papírjait a kártérítési perben: íme. hogy utalja be kórházba! – Megírta a papírt. az vállalja ennek felelõsségét. a büntetõeljárást. hideg vizes borogatást tettem rá. de csak csökkent a láza. ami történt. Ha pedig a doktorokat fölmentették a büntetõügyben. az csak tönkreteszi a polgári per esélyeit. ha lehet. nem szólt egyetlen szót sem.Alex gégefedõje Ritkán. s egyenesen a Budai Gyermekkórházba rohantam vele. A belgyógyászaton dr. Úgyhogy reggel orvoshoz vittem. de nem felelt. nem múlt el. csupán igazságot szeretne. hogy aki hibázott. de én kértem. csak bólintott vagy rázta a fejét. hogy nem történt semmi. aki azt mondta. . fogalma nincs. kínjaiért. vékony. Jó ideig azt is hitték. vagy adjak kórházi beutalót? – Azért jöttem. nagyon-nagyon ritkán lesz orvosimûhiba-esetbõl büntetõügy. kis joghurttal beadtam neki a gyógyszert. Kati szép arcú. kisportolt. nagy nehezen megetettem. már bizonyítottuk. Az ügyvédek gõzerõvel próbálják lebeszélni ügyfeleiket büntetõeljárás indításáról. amikor le akartam fektetni. ma belvárosi butikban eladó. hogy a nyakán diónyi duzzanat van.

a szája tele van sûrû váladékkal. erõs ödémával. A gyerek már kék volt. A doktornõ rátett oxigénmaszkot. már olyan zavart voltam. Elrohant vele a szubintenzív szobába. kérdeztem is az idõközben megérkezett férjemet: hogyhogy nem valami komolyabbat adnak erre? Ám rövid idõn belül elvitték injekciózásra.Nagyszakáll Zsuzsanna megvizsgálta. A doktornõ néha bejött. Leszaladtam a kertbe. kikapta a kezembõl a gyereket. teljesen jó helyen lesz itt. nem beszélt egy hangot sem. mitévõ legyen. hogy lefeküdjön és pihenjen. Tán fél óra múlva fölült. az ölembe vettem. odafutottam. és azt javasolta. Mire visszaértem. a bevizezett hüvelyk. pánikban van. anyuka. ránéztem az arcára. Aztán a telefonban Kónya . – Én az ödémától nagyon megijedtem. s akkor láttam. Mellette futottam. injekcióban is csak Algopyrint és Nospát adtak. meggyógyulsz. végre kap rendes orvosságot is. visszaérve hozzá. jaj. és pontosan láttam. A gyerek tátott szájjal ült az ágyában. visszavitte a kórterembe. próbáltam hazatelefonálni a férjemnek. Késõbb megtudtam. nem visszatartja. úgyhogy késõbb. majd egyszer csak levette: – Úristen. nemsokára megyünk haza! Nem szólt egy szót sem. meg is kérdeztem Nagyszakáll doktornõt: – Biztos.és mutatóujjammal kihúzogattam a váladékot a szájából – de nem nyúltam bele a szájába. és körbe-körbe kiabáltam: – Ha bárhol orvos van. s mondogattam neki: semmi baj. ezt ne. hogy hányjon. Nagy nehezen rávettem Alexet. sétáltam a szobában a karomban a gyerekkel. a gyereket félmeztelenül a kõre fektették. majd elõttem hívta föl Nagyszakáll doktornõt: – Kétoldali nyálmirigygyulladás. ám kisvártatva olyan volt. akkor megnyugodtam. s megértettem. Odavittem õt a mosdóhoz. de jó. fogalma nincs. nem. még meg is fázik ráadásul. karomban a kicsi gyerekkel. Akkor sem jött belõle semmi. azonnal jöjjön ide! – de nem jött senki. mintha hánynia kellene. jöjjön valaki. újra és újra azt mondta. nehogy engem lehányjon. de nem sikerült. és kiabáltam. kértem. Megláttam a falon a telefont. Érkezett Nagyszakáll doktornõ. hogy itt jó helyen van a gyerek. és a mosdó fölé tartotta. Ekkor kezdtem érezni: meg is halhat a fiam. Kirohantam a folyosóra. nem fog megfulladni? Nem kéne inkább a gégészeten lennie? – Nem. Megitattam kis teával. amint azzal késõbb vádoltak az orvosok. összevissza nyomkodtam a gombokat. itt valami másról van szó. de visszatartaná. a belgyógyászaton! – A kezembe nyomtak Sumetrolimot. vigyem át a Cserje utcai gégészetre. A doktornõ fölemelte vízszintes helyzetbe Alexet – aki erre azonnal elvesztette az eszméletét. hogy nem a súlyosabb betegséget diagnosztizáltuk. Ez újra és újra megismétlõdött. hogy én adjam be a gyereknek. nem mûködik az oxigén! – Semmit nem tett. erõsen csurgott a nyála. jöjjön azonnal. zavartan ide-oda ugrált. és kiment. Ott a doktornõ megnézte.

Hivatalból igazságügyi boncolás történt. én a kocsiban maradtam. Most akkor ez hogy volt? –Furcsállom is. Lementem a kertbe. a bonclelet alapján alapos gyanú merült fel orvosi gondatlanságra. éppen megkatéterezték. a férfi bement. anyuka. Zamecsnik Péter veszi át a szót. és letette. Haza kellett mennünk. Németh Brigitta háromszor próbálta ledugni a torkán a kis tubust. amit nem értettem. Ott már csak a férjem ment föl a mentõsökkel. úgy éreztem. Szabálytalan volt a légzése. de a nõ azt mondta. azt már nem bírom végignézni. és ezt ön elmondta Kónya doktornõnek. –Az ön családjában állt-e valaki kapcsolatban az igazságügyi orvosszakértõvel? –Nem. mire elindultak vele a Lászlóba. – Az ön rendõrségi vallomásában nem szerepel. Férfi és nõ jött civilben. de nem sikerült. vezetékekkel. rohanjon ide azonnal. nem igaz. orvos. A tárgyaláson az ügyésznõ csak egyet kérdez: – A gyermek kórházba befektetésekor kapott-e ön bármilyen instrukciót az orvosoktól. könyörögtem neki. anyuka! – válaszolt. Ezután a tekintélyes védõügyvéd. mondván. Kónya doktornõ jött oda hozzám a civil ruhás férfival. – Nem lesz semmi baj. s az egyértelmûen kimondta: „Nevezett halála nagy valószínûséggel heveny gégefõgyulladás következtében létrejött légzéselégtelenség miatt állott be. . Az elõzményi adatok ismeretében. Ekkor kijöttem. tele a szokásos intenzíves csövekkel. megfullad a gyerekem. Anyukám sem. semmilyen kapcsolatban nem álltunk az orvosszakértõvel. reagál is! – Nem hiszem el. ne hazudjanak! – Adok nyugtatót – és beadott valami injekciót a karomba. az intenzíven nem lehetünk bent. hogy a gyerek sûrû váladékot hányt. Beleszúrt a torkába egy injekciós tûvel. Fölmentünk. A doktornõ közben szájon át lélegeztette Alexet meg nyomkodta a mellkasát. de akkor is még rengeteg idõ eltelt.Katalin doktornõ hangja jelentkezett. Alex feküdt az ágyban. amint fölvágják a fiam torkát. nyugtatgattak: – Az ilyen kicsi gyerekek sokat kibírnak! – De nem ennyi ideig! Megjött a mentõ. a gyerek most már túl van az életveszélyen. hogy nem szerepel. Nagy sokára lejöttek. Valahonnan hallottam a kérdést: – Hívtátok már a rohammentõket? Mi van a gégemetszéssel? – Dr. Pillanatokon belül elküldtek minket. hogy mit tehet vele és mit nem? –Nem. ennyi idõt nem bírhatott ki. és újabb doktornõ próbált csitítani: – Nyugodjon meg. Alex pedig aznap éjjel három óra tíz perckor meghalt. de így történt – felel Kati. illetve foglalkozás körében elkövetett szabályszegésre.” Ezt a késõbbi kórszövettani vizsgálat egyértelmûen alátámasztotta. nem kaptam. aki korábban ott dolgozott.

aki a fülorr-gégész volt. Felrótták a belgyógyászoknak. amivel pedig próbálkoztak – hogy intubálták a kisfiút –. udvarias hölgy. A bírónõ a három doktornõhöz fordul: – Vádlottaknak van-e kérdésük az anyához? –Én megkaptam a rendõrségtõl az anyuka vallomását – áll föl Kónya doktornõ. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. pedig a tünetek alapján nem lett volna szabad ezt tenniük. –Látta ön. nem tettem! –. –Igen. az anya a mosdó fölé tartotta a gyereket.–Ezt szerettem volna hallani. leírták. pedig ilyenkor szakmai elõírás a direkt vizsgálat elvégzése is. Korábban számos szakértõi vélemény született. Hibásnak minõsítették a gégészeti közremûködést. amely csak csecsemõk esetén lett volna elégséges. hogy ne fulladhasson meg? –Mennyi idõ telt el. de aztán már nem. –A gazdasági osztályon dolgozott. hatvan körüli. Jelen van a tárgyalóteremben három igazságügyi orvosszakértõ is. akkor miért énrám bízták a gyerekemet. Nagyszakáll Zsuzsanna. hogy elegendõ levegõhöz juttassa. Az Igazságügyi Orvostani Intézet szakértõi is. az arra enged következtetni. – Meghazudtol a doktornõ. Kónya doktornõ csupán indirekt vizsgálatot végzett. az õ meghallgatásuk következik. harmincas. mire megérkezett a másik doktornõ? – kérdi a bírónõ Nagyszakáll Zsuzsannától. S volt . Amikor tehát Nagyszakáll doktornõ véres váladékot talált. hogy elfogadták a gégészvéleményt. – Abban az szerepel. szõkére festett. ekkora gyereknél kevés volt ahhoz. szemüveges belgyógyász –. –Hm – az ügyvéd csak ennyit válaszol. csupa nagy tekintélyû orvostól. akkor miért nem szólt rám a doktornõ. –Négy-öt perc. Nincsenek éppenséggel könnyû helyzetben. körülbelül fél-egy percen át. amit mond! De ha igaz lenne. Láttam – állítja határozottan Nagyszakáll doktornõ. Mindhármukat hibásnak mondták. de nem igaz. –Nem igaz! – sikít bele Kati. hogy a szájba nyúlás következtében és során valami sérülés következett be. Ribári professzor is egyértelmûen elmarasztalták a doktornõket. halk szavú. miért nem õk felügyeltek rá. s õ ezt elmulasztotta. –És ez alatt még volt légzése a gyereknek? –Eleinte nehezített spontán légzése volt. hogy ne tegyem? És ha ilyen veszélyek állnak fönn. olyan kicsiny tubussal történt. vékony. hogy nem végezték el az azonnali légcsõmetszést. ami megmenthette volna Alex életét. besiettem a kórterembe – következik dr. az alkalmatlan eszközzel. –Este nyolc körül meghallottam az anyuka kiabálását. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába? – kérdi a bírónõ. ha benyúltam volna a gyerek szájába – amit hangsúlyozom.

jó. rögtön kettõt is: –Nem. A szakirodalom szerint ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni. –Nem. A következõ tárgyalás már 2001-ben lesz. s ezzel újabb és újabb idõpontok kitûzésére kényszerítik a bíróságot. A bírónõ nem lát más kiutat: újabb szakértõi véleményeket kér be. s nem más. –Igen.még egy döntõ jelentõségû momentum. s azonnal megkapja a férfiválaszt. hogy bekövetkezhet súlyosabb helyzet. ezzel egyértelmûen számolni kellett volna – felel a középkorú szakértõ hölgy. mert a nyelv megnyomása komoly baj forrása lehet. –Igen. –És amikor beállt az állapotrosszabbodás. belenyúlt. erre nem kellett volna számítani – replikázik Buda professzor. másképpen – felel a szakértõ hölgy. s ezzel idézte elõ mindazt. Legutóbb 2000 októberében. –Nos. az idõs Buda professzor így felel: – Csak az anya távollétében válaszolok erre. járt-e bármilyen következménnyel. amikor kimosta a gyerek száját. s a másik férfi szakértõ is õt támogatja. Az anya belenyúlt a gyerek szájába. például gégefõgyulladás is? – kérdez közbe a bírónõ. nem kellett volna másként tenni. amelyben a korábbi szakértõi vélemények zöme egyetértett: a hibás diagnózis és annak alapján a helytelen kezelés volt Alex halálának oka. ami történt. Ez volt az oka a gyerek halálának. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. Nagyszakáll doktornõ szájból szájba lélegeztetést alkalmazott – én ezt nem szakmai hibának. *** . ez a sors kegyetlen tragédiája. Amikor tehát most a bírónõ arról kérdi a szakértõket. teljesen korrekt volt az eljárás. hanem hõstettnek nevezem! – jelenti ki a szakértõ professzor úr. nem jelennek meg a tárgyaláson. megnyomta a nyelvét. de ennek következtében állt be a halál. –Nyugodtan mondja elõttem! – szól Kati. természetesen én vagyok a hibás mindenért! –Sajnálom. másképpen kellett volna-e eljárni? – hangzik az újabb bírói kérdés. –Persze! – áll föl Kati –. s ez okozta a történteket. Pedig Kónya doktornõ egy korábbi tárgyaláson ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: – Az anya. –A gégészeti vizsgálatnál kellett volna-e számítani arra. más szakértõket idéz tárgyalásra. Akik ezután újabb és újabb tárgyalásokra nem írják meg véleményüket. szóval én öltem meg a fiamat! Persze.

Nem telt el több két percnél. s azon kezdett mérgelõdni. Húsz év körüli. s majdhogynem féltékenységet érzett. az anyád. Úgy érezte. meg olyan furcsán érzem magam. megmutatom iparosnak! Összekapta magát. –Hú. egyenesen oda tartott. s amint a férfira pillantott. se be. mert épp a háta közepén volt. és azóta szédülök. a földön nincs még ilyen egészséges ember. mert most már valahogy nehezére esett megszólalnia –. Dél volt. allergiás rohamom lehet. Ám nem is jött senki. mint én vagyok. Ott flangált . rögtön jövök vissza. A csípés helyét sem tudta megnézni. Különösebben nem is törõdött vele. Soha nem tapasztalt mértékben száradt ki a szája. allergiás rohamom van. se ki. hányingerem van. szó nélkül kérdezte õt: mi újság? – Azt gyanítom – nyögte ki. Ám ekkor erõsebben kezdett szédülni. negyvenes. alig fér el a szájában. kifejezetten azért vagyunk itt! Éppen csak elugrom pár percre. halálra fogja unni magát. nem fájt. Napozott a kertben. amikkel viszont nem szabad törõdni! De ennek itt fele se tréfa! Beszaladok. Valami megcsípett. beugrott az autóba. mit mûvelhettél Te ott bent ezzel a gyönyörû csajjal! – villant át benne. s nekifogott a folyosó egyik szekrényébõl gyógyszereket behordani a benti tárolóba. kóválygok. úgyhogy fogalma nem volt róla. jóképû. kis türelmet kérek. csinos nõvérke dugta ki a fejét: – Igen? –Nõvérke. Addig foglaljon helyet! – a doktor elõzékenyen mutatott a fapadra. mint felejthetett el újságot. Kilépett a fõorvos úr. tán a vérnyomásom is leesett. Fulladok. –Oké. s pillanatok alatt a kórházba ért. méh. Visszahúzta az ajtót. Szúnyog. furcsán csillogott a szeme. Az orvos kérdõn fölvonta a szemöldökét. Vagy fél óra múlva azonban furán kezdte érezni magát. – Mi a bánat ez? Nincs nekem soha semmi bajom. de ott maradt az ajtóban. szólok a fõorvos úrnak – mosolygott kedvesen a lány. azt hiszem.Érezte. Megtenné. hogy megvizsgál. és azóta egyre rosszabbul érzem magam. Volt sürgõsségi ellátó részlegük. vidám doktor. leszámítva a különbözõ nyavalyáimat. hason fekve olvasott. mi a szösz ez? –Na. Visszaült. elvégre elsõ látásra szinte megigézte a nõvérke. Halkan bekopogott hát a Vizsgáló feliratú ajtón. A vizsgáló ajtaján kilépett a gyönyörû nõvérke. ismét õ nyitotta ki. ekkor történt. és megvizsgálom. egy lélek nem várt a folyosón. duzzad a nyelvem. hogy megcsípte valami. valami megcsípett. gyorsan adott valamicskét enni a kutyának. persze. kicsit szédült és – ami a legérthetetlenebb volt – megdagadt a nyelve. izzadok. darázs? Valami más? Nem látta. könyvet magával hozni.

Mintha fölakasztották volna. jaj. csöppnyi véggel. ne hagyj itt! Ne azokkal a gyógyszerekkel foglalkozz. ülj rám. az nem is a bugyija volt. a nagy melegben csak vékony fehér köpeny feszült rajta. – Atyavilág. le is fekszem ide a kõre a lábaid elé. meg se bírom már mozdítani a nyelvem. így. amin eddig gyönyörködtem. nincs rajta melltartó. bújj hozzám. Jaj. hadd nézzek a köpenyed alá. khmm. édes kicsi szívem. vigyázz rám! Látod. milyen sima lehet. most gyere fölém. abbahagyom ezt a hülye görcsölést. lépj át rajtam. ha hátat fordított. gyere. mit nem adnék érte. hadd lássam azokat a pirinyó pihécskéidet. csak egy pillanatra engedj Magadba! Látod. a tanga bevágását. egyre dagadtabb nyelvemmel! Amit most ki is köpök. de szépséges! – indult meg a férfi szokásos belsõ monológja. khmm. hanem az a ritka gyönyörû rózsaszín. nem csak a nyelvem fog megduzzadni. de semmi köze nem volt a nõvérkéhez – még csak a második fogásnál tartott az ebédjében. de szomjas vagyok. gyere velem együtt. A fõorvos úr – akinek valójában semmi. így maradok hanyatt. milyen kerek. nagyon finom. az utolsó pillanatban ott. . Vagy megnõtt? Ha ez a tünemény tovább illegeti magát elõttem. így. csak hogy simogass meg egyetlenegyszer mindenütt. fogadj Magadba. hanem a csupasz kis gyönyörû popsija. gyere! A férfi meghalt a kövön. ha a körmeimmel végigszánthatnám! És aztán a nyelvemmel is. igen. már nem is vonaglom olyan nagyon. most gyere Te is. a folyosó magányában ejakulált. nem is barna a mellbimbója. egymagában. nagyon jó. így. A halál oka allergiás roham volt. Az ilyet tekerni kell. annyira összeszáradt. hadd leheljek beléd! Nem akarok Tõled semmi mást. icipici udvarral. gyere. ezzel az egyre nagyobb. Óh. mert nem fér már el a számban. – Úgy tûnik. nem is nyomkodni! Úristen. nagyon jó.õelõtte. és még mit látok? Hiszen tangabugyi van rajta.

aki indította. a lázcsillapítón kívül semmi. Ott teljes mértékben negatív szívlelet . nyirokmirigymegnagyobbodás. lett légyen bármi is. 18-án este már annyira rosszul volt. mifenét is. hamarosan elmúlik minden panasza. A felvételi lapra azt írták: magas láz. és mégis ki akarja harcolni vélt igazát? Neki nincs más választása: egyedül kell birokra kelnie a teljes jogi gépezettel. Ezt teszi Szentes Péterné is. általuk fölkért szakértõkkel. hiszen a szakértõ sem dolgozik ingyen. A férfit még aznap este bevitték az István Kórház III. de a láz nem szûnt. ez heveny leukémia – azonnal be kell feküdni kórházba. Belosztályára. s bevallotta: fogalma nincs. a Szárnyas utcában. igen-igen agilis asszony õ. Kõbányán él. Másnap aggasztó hírrel érkezett: nagyon rossz a lelet. igen magas a fehérvérsejtszám és a sülylyedés. meg tudják fizetni. a kétoldali tüdõ. Alapos vizsgálat után azt mondták. a férje belázasodott. az ügyeletes orvos hozzátette: szerinte mindezt az eddig beadott gyógyszerek okozták. aztán vállalni kell kockázatként a perköltséget. illetéket. nagy jogi apparátussal zajlik. Hiszen az magától értetõdõ. már nincs rá szükség. õ megvizsgálta. máj-. Háromnaponta jött beadni az injekciót.Egyedül nem megy A mûhibaügyek – no pláne a perek – döntõ többsége profi ügyvédekkel. Már mindazok számára. Hatvannyolc éves. Szükségesnek látták elvégeztetni a terheléses szívvizsgálatot. Adott antibiotikumot. sok éve még csak orvoshoz sem kellett mennie. Kihívták a körzeti doktornõt. Soha nem volt semmi komolyabb betegsége. mi baja lehet. nem tudott mit kezdeni a lázzal. de semmi gyógyszert nem adtak. most hát meglepõdött. Igaz. hogy az ügyvédeknek munkadíjuk van.és mellhártyagyulladás lezajlófélben van. utalják õk kórházba. lép-. tizenkét mûtétje miatt. az elõzetes szakértõi vélemény elkészíttetése is pénzbe kerül. 22-én a körzeti orvosnõ levetetett vért a nõvérrel. komoly. 1981-ben százalékolták le különbözõ betegségei. ha valaki nem tudja megfizetni mindezt. Ám mi történik. nem okozott nagyon nagy gondot a megélhetés. arra átvitték a Honvéd Kórházba. már ha elveszíti a pört. és azt elküldte laborvizsgálatra. Április 5-én Péter. lázcsillapítót – csak elmúlik a baja. de férje egész szépen keresett. hogy ennek legegyszerûbb elemét nézzük. hogy a felesége kihívta az ügyeletet. akik ehhez hozzáférnek. S a kórházban két héten át vizsgálgatták. lehet.

A belgyógyászat egy nappal a transzfúzió elõtt kért a Honvéd Kórháztól szívkivizsgálást. A bírónõ végighallgatta. és abban miért nem szerepel a transzfúzió? Szentesné számára túl sok volt a kérdõjel. majd Tonogen injekciót kért. az ágyára fektették. ha bármi baja van. majd nyilatkozatra kérte: büntetõeljárást akar indítani vagy polgári. Rázta a hideg. s ez logikusnak is látszott. s elõadta panaszát. azt miért kezelnék transzfúzióval. Leült a férje mellé. majd hirtelen sokkos állapotba került. Novemberben az etikai bizottság tárgyaláson meghallgatta õt. azt beadta. úgy érezte. így tényleg el kellett volna végezni a hatósági boncolást. Fölkereste hát a Fõvárosi Bíróságot. forduljon rendõrséghez. Ott azt tanácsolták. de azt a választ kapta. a férje halála valóban rendkívüli halálnak minõsül. kérje az István Kórház patológiájától a hatósági boncolás elvégeztetését. Ám négy óra negyvenötkor a férfi nagyon rosszul lett. a férjének soha semmilyen szívpanasza nem volt. Vért adtak. amint azt a rendeletek elõírják? És az általuk kiadott halottvizsgálati bizonyítványnak miért nincs kitöltve egy csomó rovata. ezt nem szokták? A beadott vér viszont okozhatott keringési elégtelenséget. Szentes Péter – a felesége karjában –azonnal meghalt. hogy az elkövetett hibákért megbüntessék a vétkeseket. az a fontos.készült. kártérítési pert? Õ a büntetõt választotta. Ezt nem tudta vállalni. nem volt rá pénze. Akkor hogy halhatott volna meg szívbajban? Ám ha tényleg koszorúér-meszesedése volt. Így a bíróság . az ügyeletes orvos hosszan nézegette a kórlapját. azt megállapította a bizottság. Május 9-én kezdték el a kezelést. végeztesse el õ maga. amely mindent rendben talált. A halált közvetlenül elõidézõ betegség: koszorúérelmeszesedés. panaszt tett. kóros elváltozást nem mutatott ki. A kórház patológiája elvégezte a boncolást. A transzfúzió után. Bevitték a kórterembe. délután négykor engedték fölkelni. de ennek kimondásával a maguk részérõl lezártnak is tekintették az ügyet. aki hamarosan meg is érkezett. a halál oka: keringési elégtelenség. beszélgettek. kint a folyosón várta a feleségét. remegett. s Szentesnével annyit közöltek. Az ORFK Életvédelmi Alosztályához fordult. bírósághoz. amely sokkos állapotban állítólag azonnali szívleállást okoz? És a halál bekövetkezte után miért az István Kórház patológiája boncolta föl a férjét. majd úgy döntött: etikai kérdés itt nincs. de akkor addig fizesse is a hûtõházi tárolást. az nem õ dolguk. miért nem rendeltek el hatósági boncolást. Május utolsó napján elballagott a Magyar Orvosi Kamarához. Kérte. amennyit a halottvizsgálati bizonyítványba is írtak. Miért adtak Tonogen injekciót. miért nincs begépelve az orvosok neve. Igaz. Az asszony nem értette a történteket.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság új igazságügyi orvosszakértõt rendelt ki. –Igen. kérem. azt is elutasították. három bíróból álló tanácsban. a törvényeket azért hozzák. hogy annak számít az is. amelyet az ügyészség elutasított. Az ítélet kihirdetésekor az asszony ettõl ijedt meg a legjobban: –De bírónõ. Panaszt tett.feljelentésként értelmezte mindazt. Kerületi Rendõr-kapitányságra. hogy csak a per befejezésekor kell kifizetni. mert nem tudott belenyugodni férje elvesztésébe. igazságügyi orvosszakértõi véleményt kértek. Én azt gondolom. –De nekem nem ezt tetszett ígérni. szabálytalan volt a hatósági boncolás elmaradása. az illetékre nézve pedig illeték-feljegyzési jogot engedélyeztem. s leírta. aki ismét kizárólag a kórház saját boncjegyzõkönyvébõl dolgozott. Soha nem kezelték sem leukémiával. sem szívbajjal. s kötelezte õt 15600 Ft perköltség. Ennek alapján a bíróság elutasította Szentesné keresetét. A rendõrség megszüntette a nyomozást. fenntartom. Az azt jelenti. Ez ellen beadta a fellebbezést. – Mit mondjak. továbbította a IX. hogy 32000 forintos rokkantnyugdíjból él. amely a rendkívüli halálesetekrõl szól. Közülük az úgynevezett elõadó már a legelején furcsa fölütést ad a történetnek. A legfõbb ügyész aztán szintén. majd tárgyaláson szóban is elmondta: az orvosi kezelés teljességgel rendjén való volt. Honnan vegyek elõ én ennyi pénzt? –Azt én nem tudom – zárta le a vitát a bírónõ. kimondja. Az a rendelet. Fellebbezett. A férjem halálát orvosi hiba okozta. ezeket csak a halála után írták le. nem tudta elfogadni a történteket. aki ismét elismerte. teljes költségmentességet tetszett adni nekem! –Igen de az nem mentesíti önt az ügyvédi munkadíj és a szakértõi díj megfizetése alól. Írt a fõvárosi fõügyésznek. –Micsodát? –Illeték-feljegyzési jogot. Ügyvédet ehhez sem tudott fölkérni. eléggé szabados jogértelmezés! –Fenntartja a fellebbezést? – kérdi az elnöknõ. Elindította a kártérítési pert. ha valakinek a . s mint ilyent. A szakértõ a kórház boncjegyzõkönyve alapján rendben találta a történteket. becsatolva az igazolást. kérte a költségmentességet a pörben. –Kíván még valamit elmondani? –Igen. az iratismertetést ezzel kezdi: – Felperes azért indított pert. hogy be is kelljen tartani. nekem az elején azt tetszett mondani. Ahol feljelentés-kiegészítést rendeltek el. valamint az állam által megelõlegezett 16000 Ft eljárási illeték megfizetésére. de egyebekben nem kívánt tenni semmit. A Fõvárosi Bíróság 2000 júniusában tárgyalja az ügyet. amit elõadott.

–IM–BM rendeletben – felel a döbbenetes szakképzetségre szert tett asszony. hogy a jogszabály szerint ez kötelessége lett volna. hogy felperes férjének halála keringési elégtelenség miatt következett be. hogy hibát követtek el. ha aztán az ítéletének indoklásában mégis . – Majd az indoklásban hozzáteszi: – A bíróság arra az álláspontra jutott. A bíróság kitessékel. átadja a bírónõnek a rendelet fénymásolt szövegét. –Az elsõfokú bíróság ítélete helyes. Kifelé menet azon tûnõdöm. helybenhagyja. hogy a kórház nagy hibát követett el. s azoknak nyilván okuk volt. a bírói tanács elnöke riadtan figyeli. hogy a boncorvos boncol. –Alperes? – vágja félbe a litániát a bírónõ. –Na de akkor mi mire föl döntsünk? Mi nem vagyunk orvosok! – keres egérutat magának a bírónõ. annak ellenére. a professzor pedig dönt. vajon miért szögezte le oly keményen a bírónõ. például kéri-e másik orvosszakértõ kirendelését? –Nem. amikor nem rendelte el a hatósági boncolást./ pontja egyértelmûen azt mondja. Dr. De a férje halálát csak ön tartja rendkívülinek! –Nem. csak a harmadik bíró unatkozik és szuszókál halkan. ez nem így van! Tessék elolvasni! – és elõveszi. Óriási lendülettel beszél tovább. majd visszahív minket. –Hol van ez leírva? – kérdez közbe a bíróság elnöke. kérem. tõle jól tudom – az a gyakorlat. – E rendelet e. Min. amely felperes keresetét elutasította. –Annak alapján. –Abban csak azt tisztázzák. annak helybenhagyását kérem és perköltségben marasztalást! – Kiss Tibor Zoltán kórházi ügyvéd nem ismer irgalmat. láthatóan attól tart. érdeklõdve hallgatja. annak ellenére is. hogy õ nem orvos. Király Éva. –A 11/1983. ez nem változtatott volna azon. próbálja végre elfogadtatni vélt vagy valódi igazát.halála vérátömlesztéssel összefüggésben következik be. – Orvos-szakértõ nyilván nem írhatja le a kollégáiról. nem véletlenül volt szükség azokra. hogy – öcsém boncorvos. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. a többi orvosról. Hatósági boncolás esetén nyilván kénytelen lettem volna elfogadni annak megállapításait. Az elõadó bíró szimpátiával. az is rendkívüli halálesetnek számít. mi a teendõ rendkívüli halálesetben. számú Eü. és ítéletet hirdet: – Az elsõfokú bíróság ítéletét. ha vérátömlesztéssel összefüggésben történik. Ám ha el is rendelik. Felperes 15 napon belül meg kell hogy fizessen plusz 3 ezer forint fellebbezési illetéket. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa. nem kérem – felel Szentes Péterné. hogy törvénytelenségek történtek. estig nem fogja abbahagyni.

–Merthogy õ zsidó volt? –Hát persze. Ez tudatos tendencia. hogy – mivel a Magyarországon létezõ valamennyi jogorvoslati lehetõsége kimerült – ott bírálják el: történt-e hiba. Vagy ötven kedves ember. gondosan öltözött hölgy mellém szegõdik. –Mármint az. Szentes Péterné nem adja föl. –Azért. s mi. Ez egy mindent átfogó program. mint az ország jó része. –Az ötvenes évek elején történt. jólfésült kisfiú következett: – Én orvos leszek! – jelentette ki határozottan. majd érezhetõ az egybegyûlteken. hogy állást foglaljon orvosi szakkérdésben. ideje hazaindulni. Nagy bérházban éltünk. amit kimondott. megdöbbenve meséltem anyukámnak. és kimondja. – Azért. Bõ másfél órát beszélgetünk. a könyvtárba hívnak író-olvasó találkozóra. Majd tízéves forma. Akkor nem tudtam. Egy ötven körüli. mert mesélne valamit négyszemközt. Egyszer beszélgetés indult: ki mi lesz. eléggé kiábrándultak és reménytelenek. szám alatt iktatták be kérelmét. ami nemcsak az orvostudományra terjed ki. az. – Miért pont orvos? – kérdeztük. nemsokára kezdõdnek a különbözõ filmek az ilyen-olyan tévéken. Mindenesetre egyet biztosan látni fognak Strasbourgban: Magyarországon egyelõre Presser Gábor dalát fújjuk: – Egyedül nem megy! *** Békásmegyerre. törvénytelenség férje halála ügyében. elkísérhet-e. szabálytalanság. ezek az általam leírt orvosi mûhibák . hanem koncepció. gyerekek sokat játszottunk együtt. Amint elolvastam a maga könyvét az orvosi mûhibákról. –Áhá! Tehát Maga úgy gondolja. ha megnõ? Sorban elhangzottak a válaszok. hogy irtsam a keresztényeket? Ezt mondta a tízéves kisfiú? – hitetlenkedem a sötétben botorkálva az asszony mellett. a mozdonyvezetõtõl a varrónõig. jól ápolt. hogy a zsidók irtják a keresztényeket? –Igen. Nem véletlenül történnek ezek a dolgok. hanem az élet rengeteg más területére is. hogy irtsam a keresztényeket! – szólt az egyértelmû felelet. abban is fölfedeztem a rendszert: ezek nem emberi hibák. én nem voltam még tízéves. nem értettem az egészet. –Saját két fülemmel hallottam! Ezt mondta. Strasbourgban.följogosítva érezte magát. kérdi. érdeklõdõk. Ma már értem. az Emberi Jogok Európai Bíróságánál 59057/00.

ha ott van egy dudor. én magam például zsidó vagyok. rengeteg zsidó és nem zsidó orvos és nem orvos barátom. Bár kicsit azért vadul hangzik ez az egész. Milyen kár. én eleddig errõl nemcsak nem tudtam. hanem éppen hogy szándékosan? A zsidó orvosok irtják a keresztényeket? –Igen. a zsidó orvosok vizsgálat közben megtapogatják hátul a beteg koponyáját. nagyon jó vagyok férfiként az ágyban! De azért köszönöm. bevallom. –Hát ez érdekes felfogás! Nézze. eddig úgy tudtam. Persze lehet. amikor Röpirat a zsidókérdésrõl címû könyvem írtam. nekem is van dudor a koponyám hátulján. –Furcsa. de soha nem is hallottam. . és elteszik láb alól. nem gondolja? –Még azt is tudom. haverom. már jön is az orvosi mûhiba. ez nem jelent semmit. ott jó adalék lehetett volna. így van. picit szégyenkezve. hogy elmondta. az csupán azt jelzi. ismerõsöm van – de bizony.nem véletlenül történnek. hogy nem akkor mesélt nekem errõl.

Erzsi 92 éves nagymamija is megnyugtatta õket: jó vér csörgedezik az ereikben – úgyhogy nyugodtan. nem úgy megy az. sima. Saját házat építettek. s csak az asszisztensnõnek diktálta: – Két hét múlva kontroll. mamája a háztartást vezette. –Valami baj van. hogy Erzsi akkor esett teherbe. mamája a helyi tsz-ben dolgozott. hol ott a helyi postahivatal vezetõjének. akit fölkér fogadott orvosának. Fiatalon ismerkedtek össze. Szegõdi doktor ismét végigfuttatta rajta a gépet. s annak alapján kiválasztja azt. római katolikusok. futószalagon zavarta át õket. csak azt. doktor úr? –Semmit. majd menet közben megismeri az ottani doktorokat. Tihamér papája építõipari munkás volt. úgyhogy teljességgel rendben lévõ volt. hatszor végeztek ultrahangvizsgálatot is. jönni kell két hét múlva is ultrahangra! –Jó. El is jött a megbeszélt idõpontban. Elõször. Szegõdi Gábor ultrahangozta.Fanni lábak nélkül Az Illés házaspár Reziben él. bulizni jártak. és rendszeres helyettesítõje lett hol itt. Úgy gondolta. megint azt dörmögte: –Két hét múlva kontroll. nagy ünnepeken el is járnak a templomba. öt teljes évig jártak együtt. hogy csak piff-puff. most már jöhet a gyerek is. doktor úr? . 17 hetes terhes korában dr. Erzsi azért rendszeresen járt a nõgyógyászatra a keszthelyi kórházba. Erzsi postaforgalmit végzett. alsó végtagok. néhány kilométerre Hévíztõl és Keszthelytõl. misére. Kis. s szintén a kõbányában kezdett dolgozni. nemigen foglalkozott a kismamákkal. –Az mit jelent. Vallásosak mindketten. Ilyen helyen ez a szokás. Nem is volt semmi gondjuk. Erzsi papája a kõbányában volt mûvezetõ. Morc ember volt. amikor itt járt a pápa Magyarországon. jövök. boldogan várták a babát. aztán újabb öt év után azt mondták: na. meg kell nyerni a szülõket. jól érezték magukat. Mindkettejük családjában sok-sok generációra visszamenõleg mindig mindenki egészséges volt. ezerkétszáz lelkes község ez. Tihamér kijárta a mezõgazdasági szakmunkásképzõt. eseménytelen terhesség volt. Erzsi hasát is megnézte. alsó végtagok. mire összeházasodhattak. az egész falut.

Papp Mihály és dr. Iszonyú nehéz volt a feje. Erzsi megkérdezte: – Doktor úr. hiszen korábban fixen megállapodtak. arra. hogy császár lesz. Aludt tovább. erõs volt az altatás. szimpatikusabb volt a többieknél. Valamint azt is: a gyereket. megvizsgálta Erzsit. õt fogja fölkérni orvosának. –Dehogyisnem. Tihamért hazaküldték: reggel fél nyolc-nyolc elõtt ebbõl úgysem lesz baba. Nem akart. várták. Késõbb elmesélte: Rizsányi doktor – akirõl köztudott volt. õ aludt. mindent rendben talált. Dr. azt mondta. nincs semmi. Fannit újraéleszteni kellett. emiatt megállapodtak: császármetszéssel kell megszületnie. Ám õ éjjel kettõ körül arra ébredt: fájásai vannak. ezért még kétszer megnézte ultrahangon. Kérem a következõt! Harmadik alkalommal dr. attól még inkább kába lett: –Nagy baj van! A babának nincsen lába! Visszazuhant az álomba. Rizsányi László végezték a mûtétet. 1992. alig-alig bírta kinyitni a szemét. hogy ezt látni kellett volna. megszül-e. Ugrottak a kocsiba. mennyire tágul. Papp Mihály eléggé nagynak találta a magzat fejkörméretét. de az is háttal. Papp doktorral a folyosón . nem tért magához. száguldottak be a kórházba. Aztán bejött Papp doktor: –Nem érdemes tovább várni. A kismedence takarásában vannak a gyerek alsó végtagjai. nagy lesz.–Nem. ráér akkor visszajönni. csak belógnak a kismedencébe. Amint õ huzigálta a gép érzékelõjét. s amit hallott. Erzsi addigra sejtette. próbálja fölébreszteni. de hiába kérdezett bármit. megcsináljuk a császárt! – És Erzsit elaltatták. hogy lehettek ilyen marhák. Nem értette ugyan. Vagy két órát feküdt a vajúdóban. Papp Mihály végezte az ultrahangvizsgálatot. –De megvannak? –Persze hogy megvannak. Erzsi persze minderrõl semmit sem tudott. Éppen Erzsi rokona volt a mûtõben a szolgálatos csecsemõs nõvér. Farfekvéses volt a gyerek. –Mindene megvan a babámnak? –Ne izguljon. hogy Papp doktor paskolgatja az arcát. Tihamér reggel nyolcra ért vissza a kórházba. Igaz. mindene rendben van! Erzsi megnyugodott. hogy eléggé sokat iszik – magából kikelve üvöltözött Papp doktorral. nem látszanak. látja a baba lábait? –Miért ne látnám? –Mert az elõzõ két ultrahangon a Szegõdi doktor mintha azt mondta volna. május 1-jén délelõtt Papp dr. Már a kórteremben ébredt. senki nem válaszolt.

adják Fannit intézetbe! Ne is nézze meg. s pillantásából azonnal megértette: nem álmodta. Aludt. valami nyugtatókat is beadtak neki. mûvelt ember! Jobban látja az ilyesmit. összekeveredtek kettõjük könnyei. A háromágyas kórteremben Erzsi egyedül feküdt. azt tanácsolom. a középsõ és a gyûrûsujja van teljesen összenõve. Tihamér átölelte a feleségét. de ha most ezt a gyereket hazaviszi. csak sírtak. Ám ahányszor fölébredt. valamint mindegyikrõl hiányzik a legfelsõ ujjperc. s bõgött tovább. küszködve a hasán ejtett hatalmas vágás fájdalmaival – próbálta végiggondolni a doktortól kapott tanácsot. mint gyakorló szülõ. Egyikük sem szólt egy szót sem. A jobb kezén három ujja van. az orvos félrehúzta õt az ablakmélyedésbe: – Nagy baj van! A kislánynak nincsenek meg a lábai. nincsenek körmei. s õ – még mindig bódultan a nyugtatóktól. különszobába tettük. –Hozzá akarok menni! – Nem tudta fölfogni. Délelõtt tíz körül bejött Papp doktor: –Én. –Menj haza. együtt bömbölt vele. igaza van! . csak sírt tovább. Az orvos kiment. megfogta a kezét. teljesen. most született az elsõ unokájuk. és ujjproblémái is vannak a kezein! –És Erzsi? –Fönt van az osztályon. s Tihamér nem volt képes vigasztalni. de a középsõ és a gyûrûsujja össze van nõve. Erzsi befészkelte magát férje vállára. újra fölcsuklott belõle a zokogás. és menj el anyukámékhoz! Nagyon várják már a híreket szegények. mi történt! Tihamér el is ment. és a párnába fúrta a fejét. a bal combközéptõl. Igen. Tihamér leült az ágya szélére. Biztos igaza van! Õ mégiscsak orvos. A bal kezén a mutató. drágám! – hüppögött Erzsi –. s onnantól az egész család egyfolytában sírtzokogott. mert aztán többet nem akar gyereket! Szülhet még egészséges babákat. * Erzsi ott maradt egyedül.találkozott. Mondd el nekik. –Õ jól van? –Jól. hogy mit mondtak neki nemrég. Nyomorék. mint én. Erzsi nem tudott felelni. amit az orvos közölt vele. a feleségét akarta látni legelõbb. ránézett a férjére. tönkreteszi az egész életét! –Pontosan mi van vele? –A jobb lába tõbõl hiányzik. Erzsi kinyitotta szemét. Erzsi újra és újra visszaaludt.

nem és nem! Nem akarta látni. neki nem volt lába. Anyuka. a pelenkákat. legalább nézze meg. a popsikenõcsöt. a kiskádat. hiába kérték. álláspontján. Erzsi érdekét nézte legelõbb. Papp doktor tanácsának adta meg magát. Amíg az orvos be nem jött ezzel. s akkora volt a lelki trauma. hagyjál. nem. kislányom. a gyerek nemét is meg tudják állapítani. és sírt. Nem engedte magához Fannit. hogy Fanni beletartozik! Másképpen soha nem fogtok megnyugodni! Ha nem ezt teszitek. õ mást javasolt: – El kell fogadni Fannit olyannak. hogy azt meg nem látják. hogy joga lenne nem fogadni magához a gyerekét. hogy képtelen volt módosítani véleményén.És Erzsi nem engedte magához elsõszülött egyetlen kislányát. ki mit nem látott? –Na jó. azt se látják? –Jaj. a tiéd! –Nem. Bejött egy gyerekorvosnõ – a férje Tihamérnak és Erzsi papájának a fõnöke a kõbányában –. Másnap bejött Erzsi papája is. õ pedig hihetetlenül elgyengült. mit érdekel engem. Nem volt hajlandó szoptatni. a babákat. mindörökké bûntudatotok lesz! De már késõ volt. nem akarom látni! Ne hozzátok ide! –Csak egyszer nézd meg! –Nem! – És sírt. el a cumikat. el a játékokat. Ahhoz erõs lélek kell. ha Erzsi ezt akarja. nem engedte behozni a szobájába a babát. Apukám. és azt kérdezte kislányától könnyben úszó szemekkel: – Hogy lehet az. És a lakás üressé vált. amilyen! A Te gyereked! Nektek igenis ez a jövõtök: föl kell õt nevelnetek! Úgy kell fölépíteni az életeteket. Tihamér eltüntette a lakásból a kiságyat. a babafürdetõt. Feküdt egyedül a kórteremben. –Nem. egy se? Ha feje nem lett volna. majd errõl beszélünk késõbb! Eltelt hat nap. s végül abban maradt magával. Ám most már másképpen látta ezt. legyen így. a pólyát. hogy nem vették észre? Az ultrahangvizsgálaton ha nagyon akarják. Egyszer már döntött: a gyereknek intézetbe kell kerülnie. sírt végeérhetetlenül. mondhatja azt: nem. olyan aranyos – nem. Hiába könyörögtek neki. a hintõport. Másnap az anyukája is próbálkozott: – Igenis a Te gyereked! Nem dobhatod el! Nem küldheted intézetbe! Te szülted. nem viszik haza – s ebbõl már nem bírt engedni. hagyjál te is! Tihaméron hatalmas tanácstalanság vett erõt. a csörgõt. Tihamér ment be a kórházba elintézni az intézeti papírokat. és bevitte az újszülöttosztályra: – . meg sem fordult a fejében. Erzsit hazaengedték a kórházból. ami érte. A gyerekorvosnõ azonban karon fogta. Hogy van az. Erzsi az elsõ szónak. hogy ha odahozzák. a saját kislányát.

mosdatta a lányát. Széjjelválasztották kezein az összenõtt ujjak egy részét – amit lehetett. Igaz. s Erzsi megnézte Fannit. hogy látta a babát. alig-alig merték egymásnak is kimondani. és meg se merte mondani Erzsinek. közölték vele. –Vajon tényleg jó sora lesz abban az intézetben? Õ rlõdtek. és rohant át a szüleihez – ne kelljen egyedül lennie ott. hogy tehetnének mást is. s azok egy része is összenõtt – de a kislánya volt. vitatkozni nem mertek. Hiszen Fanni egészséges. Akarta. rossz érzést nem okozott már.Legalább nézze meg! Ki se bontjuk a pólyából. A gyerekét. hozzuk haza! Tihamér már azóta ezt szerette volna. ahol még valakinek tartózkodnia kellene. Erzsi egy héten át reggel bement a kórházba. bajuk. tündéri kislányt látott. Fölrángatta magára a ruháit. A lányát. hogy hiányoznak a lábai. aztán mennie kellett dolgozni. A pólyától nem látszott. Szombaton már be is mentek a kórházba. Letelt az egy hét. kevesebb ujja volt a kezén. Fölmentek a gyerekosztály fõorvosához. Szoptatta. És a fõorvos nem adta ki a gyereket. Semmilyen stresszt. Nem mert a gyerekhez hozzáérni. hogy látta a bûbájos. hogy nem volt lába. S azóta veszik az akadályokat sorra. pelenkázta. Elfogadták Puklics doktor feltételeit. Puklics doktor azt mondta: – Járjon be egy hétig szoptatni. Kétévesen megoperálták a lábait. nem voltak lábai. megnézni Fannit – persze mindenki nagyon félve. mert nem tehettek mást. és valósággal félt az üres lakásban. s hazavihették Fannit. Az elsõ héten Tihamér még otthon volt. mennyire. de lássa egy pillanatra! Gyönyörû. szabályos babát. Állt a kiságynál könnybe lábadt szemmel. És megszûnt minden bánatuk. Közben már olykor furcsákat mondtak egymásnak: –Nem tõlem fog megtanulni beszélni. . igaz. családtagok. Ki is bontotta a pólyából – és egy tündéri kislányt látott. Jöttek a barátok. Hazament. csak testi fogyatékos. hogy hibás a keze. hogy lehessen rájuk protézist tenni. hazaviszik Fannit. s kezeinek rendellenessége is alig. Erzsi fölkelt reggel. addig nem adom ki! Nem volt mit tenni. Pontosabban nem voltak tisztában vele. aranyos gyereket. S a szülés utáni harmadik hét péntekén Erzsi végre kimondta: –Te. * Fannin számos mûtétet hajtottak végre – egészen pici korától kezdve. s ott volt estig. Egy szép.

eleinte aprókat lépegetve. A bal combcsonkja ugyanis enyhén hajlott volt. hogy így löködné magát elõre. Hiszen eddig. játszani a többi gyerekkel. úgy pimaszkodik mindenkivel. de ma már füvön vagy más egyenetlen talajon is majdhogynem biztosan jár vele. nem lehetett azokat behajlítani. karjai között átlendíti a felsõtestét. Reziben. fordítva látja õket. Az a végtagbimbó. mert merevek voltak. Az új mûláb egyik oldala úgynevezett csípõkosaras. fölemeli az egész felsõtestét. Azt a mûlábat úgy készítették neki. csökevényes. otthon. ha evéshez leült. A lakásuk tele van . Ezért ezt a csökevényes lábfejet leoperálták. bûbájos kislány. Nemrég pedig olyat kapott. neki mi a legjobb technika: két karjával elõrelöki magát. gyakran kimegy kézen állva az utcára is. ott viszont segítség nélkül akar megoldani mindent. De az nem zavarja. és a végén volt egy befelé hajló. ami már csuklik is térdben. Még mielõtt megkapta volna a mûlábakat. Mint a tornászok vagy a strandon magukat produkáló izompacsirták: kézen állva közlekedik. S abból aztán egyedül jött rá. Nemcsak a kertben sétafikál így. Ám gyakran gondol egyet. s ahelyett. amibe az a kis lábfej belecsúszott. mintha gombot varrtak volna rá. A harmadikkal elindult – persze csak kézen fogva. majd ismét elõrelapátol a karjaival. tehát le is tud ülni vele. normál suliba. Ám alig tudott vele menni. a másik oldalát pedig rácsatolni a hosszabbik lábcsonkjára. mégpedig rendes. közben valami egészen keveset tud segíteni két pici lábával is az elõrejutásban. ha a WC-t kellett használnia. mintha lenne lába. Aranyosan cserfes. amely inkább csak esztétikai jellegû volt: menni nem tudott vele. ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. A bal lábcsonkja végén kis kinövés van: olyan. hopp. Fannika! Elõször olyan mûlábat kapott. A szülei odaadták neki a picike mûanyag lábfejet: –Ez lesz a te lábad. Most azonban nemsokára iskolába megy – komoly nagy nõ már Fanni –. de ez egyáltalán nem zavarja. mert ez a pluszelem a pici lábfejkezdeménnyel állandóan beleütõdött a jobb lábába. A másodikat már arra szánták. ahhoz le kellett vennie a mûlábakat. és kúp alakúra formálták a combja végét. hogy megtanulhasson vele járni. de fölvehette. Csak a teljes látvány nem ugyanaz: hiszen Fanninak a feneke után mindössze egy icipici és egy. Igaz. abba bele kell ülnie. pici lábfejecske. Úgy iramodik a lakásban ide-oda ezzel a módszerrel. csak kevéssel hosszabb lábcsonkja mered az égnek. de nem bizonyult megfelelõnek. amit csak lehet. hogy a bal oldali végére illesztettek egy olyan elemet. elkezdett mászni. s kézállásban indul el. Jókedvû. mint a csík.Mûlábakat. s az akkor majdnem olyan volt.

mint dr. Az orvos odajött hozzá. méghozzá nem máshoz. földobja a csípõjét. * 1994 októberében a be a keresetet a Keszthelyi Városi Bíróságra. hogy én semmiben nem vagyok hibás? –Majd most kiderül! – tért ki Fanni papája. Aztán öt év múlva tesója is lett. a testvér szempontjából. Látja ám. Samu! Belõled sem lesz jó orvos! címû fejezetben olvashattak. hogy a súlyos végtaghiányt az ultrahangos vizsgálatokkal felismerje. Nem bírta ki szó nélkül: – Talán ezzel kellett volna Magának foglalkoznia már régebben is. hogy a végtagok csak a magzat elhelyezkedése miatt nem regisztrálhatók. ez rosszul hangzik Réka. Emiatt elestem attól is. mint ahová az elsõvel.” A per I. és remélhetõleg soha nem lesz szükség az õ segítségére. méhben történõ elhelyezkedésére –öt vizsgálatot végeztek. Két kezét a földre teszi. Ezek . hogy Papp doktor oda adja el a krumpliját. A jogi megfogalmazás így szólt: „Alperes kórháztól elvárható lett volna. Aztán összefutott a doktorral még egyszer a Honvéd Szanatóriumban. amely az orvosok körültekintõ eljárását bizonyítja. hogy a terhesség megszakítását mint lehetõséget mérlegeljem. Persze szülei végigrettegték a kilenc hónapot. orvosi ténykedésük során õket mulasztás nem terheli… Rá kívánunk világítani arra a tényre. Közben azonban elindult a per. hogy az általában szokásos két rutin ultrahangvizsgálat helyett – tekintettel a magzat fekvésére. amit termel. Zalányi Sámuelhez. kell. s annyit mondott: – Ugye tisztában van vele. rendû felperese Illés Tihamérné Erzsi lett. Ehelyett többször is arra a hibás következtetésre jutott. A kórház a kereset elutasítását indítványozta. A keresetben 2800000 Ft nem vagyoni kártérítést. nem a nõgyógyászattal! – Az orvos nem reagált. s hihetetlenül stabilan elindul kézállásban. hanem a Na. Errõl azonban nem itt. valamint Fanninak havi 17000 Ft járadékot és 350000 Ft vagyoni kártérítést kértek lakásuk Fanni állapota miatt szükséges átalakítására. Tihamér valamelyik tárgyaláson találkozott Papp doktorral. rendû felperese Illés Fanni. ahol Tihamér dolgozik. Erzsi papája ugyanis kötötte az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni. Ha õk egyszer nem lesznek.lépcsõvel. kellõ körültekintéssel jártak el. II. Elõadta: „Az orvosok a szakmai és a jogszabályi elõírásokat betartva. de biztosan tudták: ezt kell tenniük. Lehet. de ha mégis… Erzsi a második terhességével – mindenki megrökönyödésére – ugyanabba a keszthelyi kórházba járt. És Fannit ez sem zavarja. hogy legyen valaki Fanni mellett.

persze mindig jókora idõközzel. Egyik tárgyalás a másik után. A kártérítési pereknek mások a felelõsségi szabályaik. hogy az orvosok mindent megtettek az esetleges fejlõdési rendellenesség megállapítására. Azt írta: „Figyelemmel arra. hogy Keszthelyen e vizsgálatokat szakemberek végzik. akkor még sokkal inkább észre kellett volna venniük a lábak hiányát. amihez – ha fegyelmezett akar maradni az író – csak ennyit érdemes hozzáfûzni: no comment. mert a pontos diagnózist idõben megállapítani nem sikerült. a végtagok egy részét látja. Idézem tovább: „ Ismeretes. Ez óriási különbség! A kétfajta fogalomkör összemosása. de ez nekik nem sikerült. a kimosdatást. . ami tõle elvárható.” Ebben a megfogalmazásban megint ott a trükk. ez tipikusan az a szöveg. hogy az orvos elkövetett-e szakmai szabályszegést. Csupán a büntetõügyekben van ugyanis jelentõsége annak. így részükrõl nem volt elvárható. hogy a végtagok fejlõdési rendellenességeinek megállapítása nem könnyû. Ennek megerõsítése nyilvánvalóan a vizsgálatot végzõ orvosok feladata lehet. mert nem látták a baba lábait – nem kétszer. hogy a polgári jogi perben nem polgári.” Szóval az nem vetõdött föl bennük.” Azt hiszem. hogy a terhesség megszakítását javasolják. Nagy László. Az alperesi kórház által végzett ultrahangvizsgálatok nagyobb száma nyilvánvalóan azért történt. szakmai tévedés áldozatai voltak. Ám következtek a mellébeszélésnek még nagyobb példái is. és a többi a kismedencébe lóg le. szakmai szabályszegést. január 30-án Papp doktor úgy vélte. hogy az elsõ vizsgálatok eredménytelenségének birtokában más kórház hasonló vizsgálatát vegye igénybe. Figyelemmel arra. hanem büntetõjogi fogalmakat használ. itt mindössze az a kérdés: megtette az orvos mindent. hogy a károkozás ne következzen be. az elmaszatolást. mulasztást vagy gondatlanságot. A szakértõ elfogadja azon alperesi védekezést. hogy az ultrahangvizsgálatoknak van bizonyos százalék tévedési rátájuk. 1992. hogy ha már – éppen azért. illetve egyetlen alkalommal. kóros elváltozásnak még a gyanúja sem merült föl. egyiknek a másikkal behelyettesítése nyilvánvalóan egyetlen célt szolgálhat: a teljes elmosást. A hasonló fejlõdési rendellenességek megállapítására vagy kizárására általában az alperes által is alkalmazott és rendelkezésére álló ultrahangvizsgálat ad megfelelõ módszert.során rendellenességnek. ezért az alperestõl nem volt elvárható. Elsõként dr. Megindult a jogi gépezet. Az alperes az ultrahangvizsgálatok során a végtagokat soha nem írta le. mulasztást vagy gondatlanságot nem követtek el. hanem ötször ultrahangozták Erzsit. azaz a leggondosabban elvégzett vizsgálatok sem járnak mindig megfelelõ eredménnyel. Mivel az alperes orvosai biztos diagnózishoz nem jutottak. a veszprémi Igazságügyi Szakértõi Intézet szakértõje adott szakvéleményt.

január 30-án ismételt kontrollvizsgálatot végeztek. hogy elsõdleges és alapvetõ … személyiségi érték az élet. amelyek miatt az élet értelmetlennek vagy értéktelennek látszik. a lábak további része belóg a kismedencébe. Maguk a doktorok. ugyanabból az okból meg lehet-e gátolni a már megfogant élet megszületését. mert azok a kismedencébe lógtak. az alsó végtagokat nem látták. számú Nõgyógyászati Klinika igazgatóját is. A fõ kérdés természetesen az volt: észre kellett volna-e venniük az orvosoknak. amelynek során fejlõdési rendellenességre utaló jelet nem találtak. Két hét múlva.” Így aztán a Keszthelyi Városi Bíróság megkönnyebbült sóhajjal elutasította Illésék keresetét. az élethez való jog minden egyéb személyhez fûzõdõ jogosultságot megelõz. Ezt írták: „Az 1992. mert nincsenek. azt igazán – önmagában attól. legfeljebb csak valószínûsíteni lehet… . a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Ultrahang Társaság elnökét. hogy amely okból a meglévõ élet kioltása nem engedhetõ meg. mulasztás vagy gondatlanság nem állapítható meg. Az ítélet indoklásában aztán dr. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõnek gondolnia kellett volna fejlõdési rendellenesség tényére. hogy Fannikának hiányoznak a lábai vagy sem. Gyakorlatilag lehetnek azonban olyan szervezeti. Dr. Balog Tamás bíró elképesztõ dolgokat írt: „ Az elsõfokú bíróság elõrebocsátja. hogy a természet útjai sokszor kiszámíthatatlanok. feltételezésük szerint azért. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. hogy nem látják – még nem kellett volna feltételezniük. A két lelet figyelembevételével nem állapítható meg. A szakértõk és ellenszakértõk párviadalának eldöntésére végül a Sótonyi Péter professzor vezette SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet bevonta szaktanácsadóként dr. Nagy László igazságügyi orvosszakértõ véleményével egyetértve a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek nem minõsíthetõ. szakmai szabályszegés. egyik szakértõi vélemény a másikat. nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani a várható egészségkárosodás mértékét és jelentõségét. valamint igazságügyi orvosszakértõk állították: nem kellett volna. Kérdés ezért. Papp Zoltánt. úgy gondolták.* Egyik tárgyalás követte a másikat. a SOTE I. testi vagy szellemi fogyatékosságok. A combcsontok felsõ része látszott. január 16-án elvégzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést nem észleltek. Jogunk a társadalom erkölcsi felfogásával összhangban mégsem engedi meg jelen állapot szerint ilyen esetekben az élet kioltását vagy a halál bekövetkezésének elõsegítését. hogy azért nem látszanak a lábak.

2. s mint ilyen.? Avagy akkor nem úgy járt el. valami takarja azokat. ahol engedélyezett az abortusz? Aztán mi a szösz ez a filozofálás.Egyedül a közremûködött orvosok által is jegyzõkönyvezett észlelési nehézség volt megállapítható az ultrahangvizsgálatnál. Ezt valóban nem köteles kideríteni az orvos? Szabad egyszerûen hasára ütéssel úgy döntenie. Mit nem lehet ezen kiszámítani? Valamint mi az. mulasztást vagy akár csak gondatlanságot a bíróság nem talált bizonyíthatónak. hogy az orvosok a vizsgálatok során mindent megtettek. ez nem a 2. így nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani az egészségkárosodás mértékét és jelentõségét? Mert Fannika esetében például pontosan ki lehet számítani: nincsenek lábai. ez alperes jogi felelõsségét nem alapozza meg. mi több. mert nem voltak. sem jogásznak lenni. miközben utólag bebizonyosodott. mégpedig azért nem. nem törõdtek ezzel. szakmai szabályszegést. ha nem a törvények.. Végtagfejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek minõsül. hanem az 1. hanem saját világnézete szerint hoz ítéletet! Tessék mondani: mi köze egymáshoz az emberölésnek és a magzat elvételének olyan országban. hanem – a természet útjai kiszámíthatatlanok. a gyermek medencefekvése és a lábak belógása. az elsõfokú bíróság álláspontja szerint ez nem követelt feltétlen és szükségszerû konzultációt vagy a beteg más intézetbe történõ transzferálását… Az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok a vizsgálatot a szakma szabályai szerint végezték. hogy ebben az esetben éppen a diagnosztikai tévedés –valamint a slendriánság – maga a jogellenesség! Hiszen ha a magzat végtagjai nem látszanak. eset. ami tõlük elvárható volt? Ehhez aztán nem kell sem orvosnak. s a megszületett Fanninak tényleg nem látszottak az alsó végtagjai. annak két oka lehet: 1. miszerint Isten útjai – pardon.” Na. Ám az talán még sincs egészen rendjén. ez aztán fantasztikus! Az ellen. nem is így szerepel. nincsenek. majd hagyták annyiban a dolgot. Összegezve: az adott konkrét körülmények közepette az elsõfokú bíróság az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok diagnosztikai tévedését menthetõnek ítélte meg. figyelemmel pedig e vizsgálatok hibahatárára. megállapíthatónak. amint az tõle elvárható? Nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel? Akkor egyáltalán mi a fenére való az ultrahangvizsgálat? No . például a dávodi kislány abortuszügyében is buzgólkodik – nekem semmi kifogásom. hogy ezt valaki fölfogja: kétszer is leírták. Akkor mit tettek meg az orvosok? És akkor miként nem jártak el jogellenesen? Napnál világosabb. netán az Alfa Szövetségnek is aktivistája. hogy nem látják a magzat végtagjait. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõknek gondolniuk kellett volna a fejlõdési rendellenesség tényére. ha a bíró úr esetleg mélyen vallásos. Összegezve tehát a fentiek alapján nem állapítható meg. hogy a 2.

ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ugyanakkor az alperes tevõleges magatartása. a mama kaphat kártérítést. érvek pufognak ellenérvekkel szemben.” Bravó! . miszerint a lépcsõk mellé korlátot kellett építeni Fanni számára. részben helybenhagyta. rendû felperes kiskorú Illés Fanni jelenlegi egészségi állapota.aztán – amire végig hivatkoztak – az az állítás. s a Legfelsõbb Bíróság mind a mai napig még nem hozott döntést! Jogerõssé vált viszont az ítéletnek a mamára vonatkozó része. hogy a történtek „ alapvetõen véglegesen és rendkívül súlyosan nem nehezítik meg a felperesnek a társadalmi életben való részvételét. aminek egyértelmûen az orvosok az okozói. Nem volt mit tenni. Ezért a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése és a szakmai mulasztások között ok-okozati összefüggés állapítható meg… Ehhez képest megállapítható. Szakértõt rendeltek ki még arra is. le ne zuhanjon valamelyikrõl. Papp professzor fenntartotta az álláspontját. illetve mulasztása és az I. s az elsõfokú verdiktet részben megváltoztatta. Valamint havi 19000 Ft járadékot és 500000 Ft nem vagyoni kártérítést! Ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést arra. Felperes (az anya) önmagában véve fizikálisan nem károsodott. A városi bíróság 1999. Megállapította: „A diagnosztikai tévedés a diagnosztikai ténykedés kiegészítésének elmaradása miatt következett be. Zala megyei bíróság elõtt ismét szakértõ errõl. hetétõl látszanak. Vagyis kimondta: na jó. hanem csupán a kártérítés összegszerûsége tárgyában! Ott persze újabb birkózás indult. hogy a családnak láb nélküli gyereke született! Ezt azzal indokolta. rehabilitációs és ruházati többletköltség címén. Elképesztõ. március 23-án hozta meg ítéletét. mert nincsenek! Nos. de a gyerek nem. Ez a beadvány 1997 szeptemberében készült. bár azt többen cáfolták. felülvizsgálati kérelmet kellett elõterjeszteni a Legfelsõbb Bírósághoz: talán mégiscsak érte kár magát Fannit is. A megyei bíróság 97 júniusában hozott ítéletet. mert a kismedencébe lógnak: anatómiai képtelenség! Mármint ha vannak lábai. Illés Tihamérné esetében az orvosok nem úgy jártak el. rendû felperes. ezért az õ vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet mint érdemben helyeset helybenhagyta. illetve fejlõdési rendellenessége között okozati összefüggés nem állapítható meg. Megítélt ilyenolyan összegeket lakásátalakítás. A combcsontok már a terhesség 13. Illésék ügyvédje természetesen fellebbezett. A másodfokú. immáron nem a jogalap. hogy megítélje: jogos-e és összegében stimmel-e az a 237026 Ft-os tétel. A kismedencébe pedig csak azért lóghatnak be. hogy a II. majd a másik oldalról. miszerint a magzat lábai azért nem látszanak. Vissza kellett tehát menni a Keszthelyi Városi Bírósághoz: kezdjék újra az egészet. amikor kézállásban megy föl vagy le.

akkor én vagyok a legmagasabb. –Fanni! Azt hallom. Aztán majd egyszer – ki tudja. hogy néha gyalog is kell mennem. –Mondd. vagy a mama visz majd. esetleg abból is lesz fellebbezés – mire Fanni középiskolába megy. mint Veled. –És ha gyalog kell menni? –Akkor nagyon messze. hadd beszélgessek vele is. amit kaptál? –Most már egyre jobban. vagy nem lesz nehezebb? –Nehezebb lesz. talán már születik ítélet arról is. hogy szeptemberben elkezdesz suliba járni? –Igen. ha Rajtad van. Amely év szeptemberében Fannika iskolába ment.A kártérítési összegek fölemelésére irányuló fellebbezés 1999 májusában született. és akkor tudok úszni láb nélkül is. akikkel nem történt semmi ilyesmi. megkérem szépen Fannit. Elõre kell tenni a kezem. és az nagyon jó lesz. * Mielõtt elköszönnék az Illés családtól. földugni a seggem. Mert azért lehet. –Mondd. De ha meg nincs rajtam. ugye? –Hát azt nem tudom. Magyar jogszolgáltatás. . én vagyok a legkisebb. igen. amíg szája elé nem tolom a diktafont – attól picit megkukul szegénykém. az összegrõl. Vagy a papa. Hogyha rajtam van. –És hogy jobb Neked. –Ezek szerint Te vagy a fõnök a családban. Fanni. –Mennyire tudsz járni azzal a lábbal. –Mindig annál lesz a kocsi. –Milyen messze van az iskola? –Csak egy picire van tõlünk. mint azoknak. mikor – a Legfelsõbb Bíróság is kegyeskedik talán dönteni arról: esetleg magát Fannit is megilleti némi kártérítés. aki Téged hoz-visz? –Hát persze. Eddig még nem interjúvolták. De inkább nem. tanulsz úszni? –Igen. A tündéri aranyos kislány mindaddig kedves hozzám és készséges. –Miként fogsz be. Fõleg bejárni meg hazajönni. jól tudom. nem tud mit kezdeni a rá zuhanó szereppel.meg hazajárni? –Kocsival. Fannika! Szerinted Neked nehezebb lesz az iskola. akkor abból is elkezdõdik a per elölrõl. vagy ha nincs? –Mind a kettõ jó.

Én pedig azóta is csak tûnõdöm-töprengek. s kezdte érezni. A beteg hüppögve próbált ellenkezni: ha megmondják. Ott az ügyintézõ hölgy végighallgatta. –Hú. hiszen gócos volt. hogy közölték volna. azt javasolta. mást nem tett. kihúzták a fogát. Nem lett jobb – visszament. honnan szedte) a címemet. ezt nagyon hamar mondtad. Ott azonnal beinjekciózták. gondolkodási idõ nélkül. kezelte. a fogászati ügyeletre. másfél órán át vésték ki a gyökereket. mire készülnek. Odahívtak viszont egy idõs doktornõt. ha nagy leszel? –Doktornõ – vágja rá azonnal. Utóbbit persze magam sem hiszem. Félájultan reklamált szegény: szó nem volt foghúzásról. mutassák meg azt a cetlit. A betegnek „mindössze” fogorvosi problémája akadt. akarja-e azt vagy sem. amelybõl magától tán nem is kérne. A szájsebész szerint húzás szerepelt a cédulán. Korábban gyökérkezelt foga bedagadt. Következõ történetem hõse amidõn az igazát kereste. és adott gyulladáscsökkentõ tablettát. Másnapra úgy földagadt a fél arca.–Fanni! Bocs. mire számítson. bejött hát Pestre. majd szó szerint ezt a javaslatot tette neki: – Forduljon a Kende Péterhez! – és elõzékenyen megadta (máig nem sejtem. legalább módja van dönteni. idõközben kidobták a szemétbe. hogy egyáltalán nem látott ki azon a szemén. ennyire biztos vagy benne? –Igen. majd anélkül. A körzeti fogorvosnõ kifúrta. vajon csak cinikus volt-e. Visszarobogott a fogászati rendelõbe. hogy ilyen rettentõen felnõtteset kérdezek: mi leszel. s közölte. nincs pénze pótlásra. Ekkor már megröntgenezték. kezébe nyomtak egy cetlit: menjen a szájsebészetre. Az orvos kiszedte a tampont. gennyes duzzanatnak ítélték. kifejezetten szórakozni akart-e szegény panaszossal. *** Olykor az ember fiának olyan megtiszteltetésben lehet része. ám azt felelték: sajnos arra már nincs mód. és szedje tovább a pirulát. hogy kihúzták a fogát. tamponálta. vagy megengedhetetlenül õszinte volt. Kérte. elõbb-utóbb úgyis el kellett volna távolítani. sehol nem akad segítõre. szaladgált Ponciustól Pilátusig. õk állították: nem írtak húzást a papírra. most honnan lesz neki foga. bement az Egészségügyi Minisztérium Ügyfélszolgálatára. Beletörték ugyan. A doktornõ napokra eltûnt. biztos vagyok benne. örüljön neki. telefonszámomat. . jegelje az arcát. aki megnézte a röntgenfelvételét. csak kivizsgálást. piff. amivel ideküldték.

amire én semmi értelmeset nem tudtam felelni. a helyettese intézkedett: nézze meg az osztályvezetõ fõorvos. Futott megint fûhöz-fához. amit a körzeti fogorvosnõ adott neki. A 27000 Ft-os nyugdíjából ezt õ az életben ki nem tudja fizetni. mivel neki erre nem telik. kamarához – senki nem állt szóba vele. amellyel akár ma is rághatna. Hüledezve forgatta kezében a sárga postai csekket: arról volt szó. el is indult az elõkészítés. Akkor zarándokolt el a magas minisztériumba. A fõorvos úr ezt megértõen és kedvesen elvállalta. behelyezik. nem kellett volna kihúzni. hadd ne neki kerüljön pénzébe ez a tévedés. Ha azt javaslom. kinek van igaza. majd bevallotta: nem volt gócos az a fog. ezt nem neki kell fizetnie. Bevitte a doktornõhöz.Nem hagyta annyiban. akik ezt tették vele? Hallgattam hát. . mint hogy a kórház állja a pótlás költségét. Visszaküldték az ügyelet igazgató-fõorvosához. Errõl senki sem akart tudni. Pateroljam vissza azokhoz az orvosokhoz. és nagyon-nagyon szégyelltem magam. A panaszos nem kért többet. A földuzzadás valószínûleg csak allergiás reakció volt arra a fertõtlenítõszerre. Ha ügyvédhez küldöm. forduljon énhozzám. fõorvoshoz. igazgatóhoz. elhessegették mindenhonnan. elment a Fogorvosi Kamarához panaszt tenni. aki megold majd mindent. Õ éppen a minisztériumban volt. s azt elküldték a fogtechnikára. A fõorvos hosszan vizslatta a röntgenfelvételt. Neki pedig a kezébe nyomták a csekket: fizessen be 14100 Ft-ot. nyomatot vettek. Írt is nekem levelet szegény. ügyvéd nélkül elveszíti a pört. s kapta a tanácsot. annak munkadíjára nem futja. Ha már kihúzták azt a fogát. márpedig könnyedén elõfordulhat. s amint kész a híd. Neki pedig azóta sincs foga. lecsiszolták a szomszédos két fogát. perelje be õket – a perköltséget nem tudja letenni.

a hétköznapi beszédek kis részét pedig nem hallotta. a gyakorlatban valamivel kevésbé. ugyanezt az ajánlást kapta. A Magyar Rádióban dolgozott hangtechnikusként. A diagnózis otosclerosis volt: hallócsontmegbetegedés. de sokkal rosszabb lett. kivesszük egyetlen hallócsontját. meg lehet próbálkozni vele. õhozzá is elment a Szigony utcai fülklinikára. Idõközben otthagyta a rádiót. amely jól vezeti a hangot. Elment a Péterfybe. válaszaik megnyugtatók. dr.Ez örökre így marad! Sátorhelyi László mindössze harmincnégy éves. Elõször egyszerûen hurutosnak minõsítették. a világ becsukódott. Azt suttogták akkoriban. így kissé kellemetlen volt. Mindkét orvost alaposan kikérdezte. hogy az orvosválasztáson egyetlen kolléga sem szavazott arra. Ribári professzor készült máshová. Belement egy mûtétbe. Végül Ribári helyére a debreceni professzort hozták föl. így természetesen elvégeztek rajta is ilyen vizsgálatot. mindenki által elismerten tán elsõ számú szaktekintélyét – akirõl csupán azt nem árulták el neki. s Sziklai az õ helyére pályázott – ám igyekezete kudarcba fulladt. hogy csak elméletben olyan nagyon jó. Egy évvel korábban dr. s egy elektronikai cégnél helyezkedett el. s ezért a hallócsontjai nem továbbították megfelelõen a hangrezgéseket. úgy is gondolkodik. hogy õ legyen Ribári . Nem sokkal. Csokonay Vitéz Lajost a Szent Imre Kórházban. S amikor megtörtént a baj – a sorok összezárultak elõtte. akkor csak a mûtét marad – felelt Sziklai doktor. Fölkereste dr. s cserébe odaadták Sziklainak a debreceni professzori széket. amely betokosodott. Ám negyvenöt-ötvennek néz ki. senki nem segített. hogy rosszabbul hallott az átlagosnál. aki a pletykák szerint nagyon hajtott az igazgatói székre. másfél hónapig kezelték – sikertelenül. –Nincs erre gyógyszer az operáció helyett? – próbálkozott László. nem volt kifejezetten nagyothalló – de állandóan följebb tolta a potmétert a többiek számára még normálisnál. lényegében egyáltalán nem kell számolni sem kockázattal. de ha egy hónap alatt az nem hat. hogy jobb legyen neki – és sokkal. –Hát van éppen egy. úgy is érzi magát. mi több. Sziklai István operálta õt orrsövényferdüléssel. sem esetleges szövõdménnyel. Bárándy Zsuzsához. biztatók voltak: ez rutinmûtét. aki mûtétet javasolt. Megtalálta az ország egyik legjobb specialistáját. amely egyebek mellett hallásvizsgálati készülékeket gyártott. s a helyébe úgynevezett pisztont ültetünk be. – Ez hallásjavító mûtét – magyarázta a professzor –.

Vagy tán a világban ilyen zúgás van állandóan. furcsa zúgást hallott. hanem belülrõl. A következõ négy hónapban László végigpróbálta a Magyarországon föllelhetõ összes olyan gyógyszert. a MÁV Kórház szakorvosa is indokoltnak tartotta az újabb föltárást. szintén lesújtó véleményt nyilvánítva Sziklai professzorról. amely fölveti a per lehetõségét. –Ja. Debreceni zárójelentésében azt a meglepõ beírást találta: korábban. Ám László errõl persze semmit nem tudott akkoriban. s 1998 májusában László – gondolván. Lászlónak 15 évre visszamenõleg megvan az összes orvosi irata. a mûtét elõtt is volt fülzúgása. Nos. állandó fülzúgással párosult. honnan. mi lehet ez. Csokonay Vitéz . Amint legelõször magához tért az operáció után. Talán a folyosón zúg valami. csak én eddig nem hallottam? Nem. most operáltak. és soha nem említett zúgásos panaszt. aki vagy kétezer ilyen beavatkozást végeztem? – érdeklõdött vizsgálat közben a prof. Sziklai professzor után. Kovács Péter. Nem tudott. Ezt még gyakorolnia kell. Dr. Dr.utóda. de a rossz hallás most már igen erõs. amibõl a különös zaj eredt volna. Ez valótlanság. az emberek már rég kiugrottak volna a bõrükbõl. de nem látott semmit. ha a legnagyobb szaktekintély kezére adja magát – lement Debrecenbe. Vezsenyi Magdolna. újabb föltárás indokolt. hogy jobban halljak. késõbb újat beültetni. De hiszen az nem lehet. Sajnos a szakma egyik leggyengébb operátora végezte a mûtétet. Akkor meg mi lehet ez? Nem derült ki. Elzarándokolt Ribári professzorhoz. értem – vitte le a hangsúlyt Ribári –. Legalaposabban dr. Azok is. Lassan megértette. a gyógyszer nem hatott. amelyek tanúsítják: négy-hat havonta járt fülmosásra. A zúgás valóban belülrõl jött. mi történt vele. egyre nõtt benne a rossz érzés: mintha nem is kívülrõl jönne ez a vízesésszerû hang. A hallása ugyan szinte egyáltalán nem javult. amelyet erre alkalmaznak. körülbelül ezer pirulát szedett be – eredmény nélkül. Két lépcsõben érdemes megoldani. Akupunktúrás kezelést kapott – hatástalanul. a László Kórház fõorvosa közölte: – Ez a mûtét nem sikerült. e mûtéti technika magyarországi meghonosítójához is. – Ki operálta? –Sziklai professzor úr – felelt László. Átesett kéthetes infúziókúrán – sikertelenül. ez nem valószínû. a Bethesda Kórház fülésze ezt mondta: – Az operáció olyan eredményt hozott. mégiscsak akkor jár a legjobban. Dr. miért – és soha többé nem szûnt meg. – Miért nem engem keresett föl. Elindult orvostól orvosig. nemigen tudni. bármilyen jó elméleti szakember. Kurin Zsuzsa. éppen azért. õ talán ha húsz ilyet végzett. s aludni próbált. elõször kivenni a pisztont. hogy õ végezze el a mûtétet. Ugyanezt mondta dr. mert szerinte nem sikerült a mûtét. Piukovics Klára. Körülnézett. gondolta.

az orvost. nincs miért perelni. Meg lehet próbálni helyrehozni. folytonos zúgás. Rendesek voltak vele. amely a belsõ fül sérülésével járt. mindenki ismer mindenkit. perelje be a kórházat. – Ez.Lajos. nem adhatunk rá pénzt! – Kérvényt adott be: mégiscsak orvosi beavatkozás következtében szenved megállás nélkül. együtt kell élnie vele! Próbálkozott hallókészülék típusú segítséggel. a Szent Imre Kórház fülésze magyarázta el: – A protézist jó helyre tették. Egyetlen kft. hogy segít rajta – ám csalódtak. erre a fülzúgásra nincs gyógyszer. mondván. három helyen is legyártottak neki olyan készüléket. Nem így történt. vegye meg abból! – hangzott az echt ungarisch hivatal válasza. amíg él. s László nem képes kifizetni az árát. „Ma nekem. a szakértõ a vele való beszélgetés nélkül adott szakvéleményt: nem történt hiba. azzal önmagában nem lenne baj. zajgenerátor készülékkel. Kicsi szakma ez. de kidobta õt. sistergés megmaradt. szokjon hozzá. amit eddig tapasztalt. adnának hozzá tb-támogatást. A szakemberek állították: olyan lett a „ fülkarakterisztikája” hogy azt nem lehet korrigálni. egyéves kezeléssel. Az elsõ operációnál beépített úgynevezett pisztont végül nem bántotta. de kétesélyes a dolog. amelynek azonban 350 ezer forint az ára.. Kérte az ügyvédtõl. gyakoroljanak egyedi méltányosságot. olyan idegkárosodást okoztak. S bármennyire szeretik vagy nem szeretik egymást. Sziklai professzor azonban nemhogy nem vállalta a reoperációt.-nél talált erre . kérem. Mindörökkön örökké. Neki nincs ennyi pénze. beszéljen vele. amelynél láttak esélyt rá. luxuskészülék. legalább a készülék árának egy részét térítsék meg. nincs módszer. A csillapíthatatlan. amely kifejezetten fülzúgásgondozást vállal. Elment hát a tb-hez. Szintén tb-támogatás nélkül. hogy megmutathasson. elmondhasson mindent. László visszament Debrecenbe. alkalmas készüléket. hogy meg tudja venni. Ám mûtét közben megsértették a belsõ fülét. Elõkerült másik kft. Végül Csokonay doktor próbálkozott meg az újbóli mûtéttel. Állítólag orr-fül-gége területen a legritkább esetben születik másmilyen szakértõi vélemény. – Méltányosság nincs. *** . zúg a füle. Ügyvédhez fordult. tényleg perben kell megszereznie a kezeléséhez szükséges pénzt. nem hajlandók egymás ellen föllépni. holnap Neked!” Lászlónak pedig pillanatnyi szünet nélkül sistereg. ám általa soha nem látott összenövéseket szüntetett meg – de ez sem hozott változást. mielõtt a szakértõ véleményt ad. – Az elsõ mûtét során okozott idegkárosodás sajnos visszafordíthatatlan – közölte Csokonay Vitéz Lajos –.

már õk sem húzzák sokáig. – Mihez kezdek. Sietve szedte össze a cókmókját. nem rúgatom ki magam végkielégítés nélkül – döntötte el. Fejtés közben arra jutott. mint a hús.– Úristen. Nos. István azonnal érezte a gyomrát. csak ha már régen evett. meg amikor újra és újra az került szóba. nem sürgõsebb-e a dolog annál. délután nem is a háziorvoshoz megy. mintha lent lennék. marni. Tavaly már kezdték mondogatni. tudta. még a körme alól . ha nyolc-kilenc órával késõbb lát doki. sõt. valami belsõ vérzéstõl szokott lenni. mûszak után elmegyek a dokihoz! – döntötte el. akiknek még szükségük van az õ segítségére. nyugodj már le! Addig kell dolgozni. Ám ez a szurokszéklet – mert hirtelen eszébe jutott a neve is – bizony megijesztette. és ott néznék körül! – szörnyülködött el István. bement a bányába. Örült. mintha tele lenne savval. ha elõbb ledolgozza a mûszakját. Két kézzel szorította a hasát. Amúgy is hetek óta fájdította a gyomrát. nem jó jel. rendszerint már úgy fájt a gyomra. fölült a buszra. jól ismerte hát a fekete színt. ahányszor szóba került a bezárás. az övék maradt az egyetlen mûködõ. és eladni harmincért! Meg mit teszek egész nap? Sétáltatom a kutyát. megpillantva saját székletét a WC-kagylóban. amikor beszállhatott a liftbe. attól kezdve legalább egyedül maradhatott a szénnel. De idén hallották a hírét. A környék többi bányája már rég leállt. görcsölni kezdett. s csak utána megy orvoshoz. alaposan letusolt. mint a legfeketébb fekete odalent a tárnában. többe kerül a leves. mégiscsak ott vannak a szakosodott szakemberek. Hiszen ismerik egymást jól. s lesüllyedtek kétszáz métert. nem gazdaságos itt a szén kitermelése. és aztán? Ülök otthon. a feketén kívül vöröset is látott a WC-papíron. veszekedett a bensõjével: – Hagyd abba. Nem állandóan. és hallgatom az asszonyt? Vagy veszekszem a lányokkal. hallott már ilyet. az meg nem idegesíti. akikre még keresnie kéne. jól teszi-e. S bizony. Az öltözõben persze megint mindenki azt találgatta. Így is tett. – No. hanem egyenesen a kórházba. Hosszan törölgette magát. Istvánnak újra görcsölni kezdett a gyomra. Amint befejezte a munkát. A két lánya jutott eszébe. s mormogott magában. pontosan olyan volt a széklete színe. meddig lesz még munkahelyük. meg is nyugtatja. abból csak nem lehet baj. abba kell ezt hagyni. amíg lehet! Most nem lehetek beteg. mint a körzeti. kezdjenek már magukkal valami értelmeset? – mire idáig ért a töprengésben. ha nem lesz a bánya? Nem tudok én vállalkozó lenni. mikor zárják be a bányát. – Nem. El is tûnõdött. mert azonnal kitesznek. venni valamit tízért. ennek a fele sem tréfa. Bányász volt István immár több mint húsz éve. iszom. eszem. mint a sok ügyes. hogy egész összegörnyedt. azok jobban értenek ilyesmihez.

Meghallgatta a panaszait. szunyókált kicsit. megreggelizett. eddig miért nem szólt egy szót sem. amíg a vért le nem veszik a laborvizsgálathoz! – És aznap más nem is történt. szokva volt az ilyesmihez. a reggeli tünetét. a többiek sem. ha lehet innen – lehetett. hogy azt kivizsgálják. a nõvérpulthoz. az bizony nem jó! – a nõvért nem zavarta a dolgok néven nevezése.is kitisztította a szénport. Kegyetlen íze volt a kásának. bevitte Istvánt a vizsgálóba. s arra a buszra szállt föl. akár máskor körülötte õgyelegtek. Vizitnél kérdezték. elõkerült az ügyeletes orvos. amely a kórházig járt. ha valami baja volt. kénytelen volt hát leplezetlenül fogalmazni. már igazi kórházi beteg volt. amíg nem orvossal beszél. de arra gondolt. igaz. István elõadta az elmúlt hetek gyomorfájásait. – Ezzel jobb lenne most azonnal itt maradni. itt úgy sincs más dolga. Harmadik nap gyomorröntgenre ment. lázlapot. de nem tudott kiötleni semmi rendesen hangzót. nem is igen kellett kérdeznie. A második nap tehát a laborban kezdõdött. se pizsama. a többi a doktorokra tartozik. evõeszközt. Elõtte hosszan gondolkodott. Mire beértek az övéi. de megnyugtatták. nõvérke. fegyelmezetten lenyomta. Amióta bent volt a kórházban. –Nem tud telefonálni. Másnap reggel a vizitnél az elõzõ napi ügyeletes doktor számolt be róla a fõorvosnak. Kijelölték a szobáját. mi van vele. azért szeretném. azért még hazamehetnék? – kérdezte István. de István egy árva szót sem értett a beszédjükbõl. Mire visszaért a kórterembe. A belgyógyászatra ment. akik akár a vizitnél. – Várjon. hiszen azért van itt. alaposan ki kell vizsgálni! –Nincs nálam semmi. – Fájdogál a gyomrom – felelte. hogy behozzák? –De. Aztán megkapta az instrukciót: – Holnap addig ne reggelizzen. Ti meggyógyítottatok volna? Sok nagyokos! – próbálta István helyreállítani a családfõi tekintélyt. éppen zajlott a . A röntgenorvos sem mondott semmit. – Miért. Utána visszament a szobájába. azt éppen tudok. rég volt már rá alkalma. õk kicsit mérgeskedtek. annyi latin kifejezés hangzott el. ha megnéznének! –Húha. szólok az ügyeletes doktor úrnak! Tessék addig itt leülni! Nem telt el több tíz percnél. bármennyire is kellemetlen volt: – Szurokszékletem van. a papához. legalább jól kipiheni magát. de nem ellenkezett. az ágyát. úgyhogy a család azonnal indult is a kórházba. poharat. kapott kórházi pizsamát. amikor hozzá fordult a nõvérke. Ebéd után nagyot aludt. Gyöngének érezte magát. miként adja elõ. hogy van. amit le kellett nyelni. se papucs. egyetlen hangot még nem hallott arról. Elmesélt a családjának tövirõl hegyire mindent. mint enni és aludni. miért is kér segítséget. Három nagy fiolába vettek le tõle vért.

jót tesz a sok alvás ilyenkor. A boncolás egyértelmûen igazolta azt a gyanút. Attól valamelyest enyhült a fájdalom. – Még erõsebben fáj a gyomrom. – Ez tök hideg! – jelentette be elképedve. Hagyták. érezte. de meg nem szûnt. ám õ meg se moccant. bányász! – négy nappal korábban. attól hamar elaludt. s a fõorvos úr megnyugtatta.nagyvizit. állandó gyomorfájással négy napig nem jönnek rá a doktorok. kénytelen volt csöngetni a nõvérkének. A vizitre azonban mégiscsak illett volna fölkelni. hogy valakinek vérzõ fekélye van! Az ismert. jó nevû igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményében azt írta a rendõrségnek: mûhiba ugyan nem történt. Engedte leesni a karját. akkor kapott még egy injekciót. István ugyanis meghalt. hogy István nemhogy a hajnali takarításra és lázmérésre. Valószínûleg meg is vitatták. nem bír már fölkelni sem. s a mellére helyezte a tenyerét. hogy rendesen szóljon neki. de még a reggelire sem ébred föl. megnyomkodta a hasát. Négy napja volt a kórházban. de arra sem reagált. mint eddig – panaszolta a sok doktornak. a WC-ben érzett: vérzõ gyomorfekélye volt. s akkor el lehet dönteni. Föl is panaszolta ezt este. A családja nem indított kártérítési pert. de büntetõ följelentést tett: mégiscsak fölháborító. hamarosan a végére érnek a vizsgálatoknak. de azért javasolja. Az osztályos orvos – amint a vizit István ágyához ért – meg is rázta finoman a vállát. s beadott görcsoldó injekciót. amit õ maga – nem orvos. Csupán másnak is föl kellett volna ismernie. mitévõk legyenek. hogy szurokszéklettel. A negyedik nap reggelén szobatársai furcsállották. Ám délután annyira görcsölni kezdett a gyomra. . hogy a kórházban klinikopatológiai konferencián vitassák meg az esetet. A doktor fölemelte a csuklóját. kitapintotta volna a pulzusát – de nem találta. Jött is az ügyeletes orvos.

hanem csúnyább. hogy elsõ fokon megnyerte a pert. csak éppen mindaddig. ilyen beavatkozásokat végezni. így magától értetõdõ. * Bonyolultabban alakult Márk Gabriella esete. nyom. Mindben iszonyatos „ elbarmolások” zajlottak. hogy ezt elõre közölte volna. „ lerohadt” Vagyis hogy korábban is szigorúan tilos lett volna ott . amely az István Kórház Kun utcai Égésplasztikai Osztályán. Ami ugyebár voltaképpen nyílt beismerése annak. hogy a cipóhasának megszüntetésére végzett plasztikai mûtéten a Kun utcai Szalay doktor a szokásos 10 centiméteres helyett 65 centis vágást ejtett – anélkül. amíg ez napvilágra nem került. hogy a Kun utcában a sebe persze elfertõzõdött. nevû. jön a másodfok. a kutya nem foglalkozott ezzel az apró. Teljesen fölösleges volt ugyan.és hasplasztikai páciens elfertõzõdött. hogy jogos volt a fölvetés: az égési sérültektõl a levegõ is tele van fertõzõ baktériumokkal.A kebelrege folytatódik Az elsõ kötet Kebelrege 1. s nem amiatt. Hanem fõként amiatt. Gabi az a (volt) táncosnõ. aki szintén Awil Matanusszal operáltatta meg a mellét. hogy – ha igazak a hírek – könyvem megjelenése után a Kun utcai égési részlegben megtiltották a zsírplasztikai mûtéteket és kezeléseket. Nos. tönkretették azt. A bíróság kimondta az István Kórház felelõsségét. önálló életet él a hasa. Awil Matanusz-féle magánklinikán történt. de közismert ténnyel. illetve részben az Interplasztika Kft. hogy minden ott ápolt mell. az ügyek folynak tovább. idõközben a másodfokú bíróság is megállapította az István Kórház kártérítési felelõsségét. az õ pere 1999 novemberében jutott el az elsõfokú ítéletig. 3 címû fejezetében három olyan plasztikai sebészeti mûhibaesetet írtam meg. az élet természetesen nem írói és szerkesztõi igények szerint zajlik. Gábori Józsefné is szerepelt elsõ kötetemben. s õ szintén szerteszéjjel . Nos. Fáj. amit szépíteniük kellett volna. nem szebb lett tõle. Kapitány Kinga története ott szakadt félbe. Icipici elégtételt érezhetnék afölött. de a kórház ügyvédje „ csakazértis” fellebbezett. 2. A per folytatódik. hogy máig állandóan rosszul van az 1992-es mûtét következményeitõl. Nos. Nem is amiatt.

Így tehát csak az I. s új idõpontot tûzött ki. Kiss Tibor Zoltán. az nem tisztázza. Ám közben eszébe jut valami: – Arra kérem alperesi beavatkozó ügyvéd urat. A bírónõ ismerteti a beérkezett új szakértõi véleményt. amely teljes mértékben osztja a korábbi álláspontját. Felperes ügyvédnek nincs is észrevétele. Az Interplasztika ügyvédje viszont idõt kért arra. mondván. rendû alperes (az Interplasztika Kft. –Alperesi beavatkozónak? –Nincs. majd halkan megtanácskozom magammal a dolgot – mosolyog kedvesen Almásy Mária bírónõ. az ügyvédje. ez ugyan nyilvánvalóan kizárólag idõhúzás. fáradjanak ki. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa? –Nincs. s csak az õ véleménye beérkezése után tarthat ismét tárgyalást. valamint azt. amikor a mûtétet a magáncég orvosaként végezte a doktor. Almásy Mária bírónõ úgy döntött. 12. szeptember végén. amely egyértelmûen rögzítette az Interplasztika. Így aztán szót kell adni neki: –A szakértõi véleményt elfogadjuk – döbbenti meg hallgatóságát. de olyan sokan vannak. hogy kirendeljen még egy szakértõt. furcsállja. tönkremenni. miért lenne felelõs a kórház is. hogy a kórház és a magáncég alperesek írásban nem tettek észrevételeket és most sincsenek jelen. – Ám nyílik az ajtó. a biztosítós ügyvéd is mindössze annyit jegyez meg. hogy azt hiszem. hogy írásban reagálhasson erre. – Álláspontunk szerint I. valamint vagy harminc joghallgató – csemege az ilyen pikáns jogeset –. Ennek az ügynek a pere sem két perc alatt zárult le.) orvosa illegálisan használta a kórházat és eszközeit. rendû alperes felelõs a . 2000 januárjában született új szakértõi vélemény.kaszabolta ebbõl az alkalomból. ennek – mondja – nyilván majd a biztosító és az alperesek közötti jogviszonyban lesz jelentõsége. kórház és a magánklinika helyén senki. nem jön-e alperesi ügyvéd! Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr mindig késni szokott. ettõl eltekinthetek. vagyis jogosnak tartja a kártérítési igényt. Amelynek kezdetén ott ül Márk Gabi. aki ugyanis egyszemélyes tanácsként ítélkezik. ám „ rendezõi jobbon” a . mint voltak a mûtét elõtt. illetve az István Kórház felelõsségét. az úgynevezett beavatkozó. a biztosító ügyvédje árválkodik egyedül. nézze meg a folyosón. valamint hagyta elfertõzõdni. Akkor pedig arra kényszerült.10-kor megérkezik a 12 órára hirdetett tárgyalás alperesi képviselõje. 2000. hogy Gabi mellei sokkal csúnyábbak lettek. és majd visszahívom. nem foszthatja meg az alperest a szakértõi vélemény észrevételezésének jogától. –Akkor most arra kellene kérnem a jelenlévõket. A kórház ügyvédje mindössze a szakértõi vélemény kiegészíttetését kérte a bíróságtól.

de azt hadd tegyem hozzá. jelen perben el kell dõlnie a felelõsség mértékének is. Le lesz ez még verve rajta!) 12. Bíróként még ezt is tudomásul kell venni. hogy egyszer kimondatik az . a közönség jól is mulat. a kórház nem. hogy korábban e perben már bebizonyosodott: nem 5 hónapig volt külföldön. Komédiákban szokás ilyen spéttel behozni szereplõket. amit kínjában tesz Kiss Tibor Zoltán: négy per folyik ellenük plasztikai mûtét miatt. a bírónõ visszatér az eredeti szabályokhoz. engedni kell érvényesülni: – Elfogadjuk a szakértõi véleményt. s most elõször ismeri el. rendû alperessel – emelkedik föl Kiss Tibor Zoltán –.bekövetkezett kárért. annak. Szerintem mind felperes. a kármegosztás terén nem. illetve az István Kórház egyetemleges kártérítési felelõsségét.. az Interplasztika Kft. s kiküldi. ezért kérem a kereset elutasítását a kórházra nézve. hogy a kórházban illegális gyakorlat folyt. (Magyarán itt arról van szó. rendû alperes közrehatása. hanem 3-ig. Alig-alig hitte. ez idõ alatt ment tönkre. –Ez megváltoztatja az önök korábbi álláspontját a károkozás tekintetében? –Nem. tehát ezt a vitát a magam részérõl akár fölöslegesnek is tarthatnám. tehát õrá nézve is a kármegosztás. ha már megjött. majd újra behívja a közönséget. hogy próbálják egymásra kenni a felelõsséget. Hiszen az elsõ mûtét után 5 hónapig külföldön tartózkodott. –De felperes nem kármegosztást kért. Eztán pedig ítéletet hirdet: –A Fõvárosi Bíróság megállapítja I. (Érvei súlyát ugyan valamelyest csökkenti. de az ügyvéd erre nem felel. hogy a kármegosztás a jó megoldás. (Nem kis dolog ez. valamint ott is kezelték rendszeresen. legalább ilyen fontos felperes közrehatása. ekkor már hangos nevetések hallatszanak. De álláspontom szerint sokkal súlyosabb I. ügyvédje –. További bizonyítási indítványom nincs. nem az egyetemleges felelõsség. hanem a két alperes egyetemleges felelõsségének megállapítását – veti közbe a bírónõ. és ott nem kezeltette magát. hogy van-e helye kármegosztásnak vagy nincs.) –Mindkét alperesnek a Generali a biztosítója – áll föl az érintett. észrevételt nem kívánok tenni arra. és II.) Túl sok minden történt. egyébként Awil Matanusz tudtával és beleegyezésével. rendû alperesek. –Annyiban egyetértek I.15-kor újabb fordulat történik: belép az Interplasztika ügyvédje is. a biztosítós ügyvéd –. Márk Gabi zokogni kezd. mind a kórház súlyosan közrehatott a kár bekövetkeztében. –Úgy gondolom – veszi vissza a szót a kft.

A fiam az én keresetem kiesése miatt nem tudott felvételi elõkészítõre járni. Nagyon kérem. így csak a középiskolai átlagával került be fõiskolára. nyaraláson nem tudtam részt venni. Tisztelettel: Szász Tamásné . ha az elmúlt nyolc évre csak az én. Az idõ múlásával az idegeim kezdik teljesen felmondani a szolgálatot. Munkáját elõre is. szeretném.igazság. 43 éves koromban az életem tragédiába torkollott. egyedüllétre ítéltek. és mind a mai napig nem tudok szexuális életet élni. dr. írjam le önnek a perhez a konkrét vagyoni és a nem vagyoni káraimat. lesz-e energiám kivárni ennek a pernek a végét. mivel nem szeretném. mert az emberi élet megfizethetetlen. utólag is köszönöm. a nem vagyoniakhoz a következõket tudom elõadni: Kifejezetten a hasi mûtét miatt váltunk külön az élettársamtól. Kilenc éve egyetlen mozimûsoron. A vagyoni károk listáját mellékelem. Awil Matanusz által végzett mûtétbõl eredõ perrõl. nem tudom. továbbra is ekkora elszántsággal és akarattal küzdjön a perem végéig. meddig bírom. kiránduláson. nagyon vigyázzon az egészségére. Ügyvéd úr! Nekem a további életem és életem értelme függ ettõl a pertõl. Most már ne adjuk fel. * Ám idõközben tudomást szerzek további. de kérem. illetve az ön idegei tönkretétele emlékeztetne. Tisztelt ügyvéd úr! Azt kérte. Megpróbálom kibírni a per végéig ezt a hatalmas feszültséget. emiatt neki is keresetkiesése lesz egész életén át. ha ön is kibírná.

láz. õ zsebbe fizet az orvosnak. Megmentették. ettõl a hõség még nyomasztóbb. ötven körüli asszony. olcsón megoldják. a mûtéti heg mellett ömlött ki belõle a genny. tusolás közben kiesett a tampon. és újra ömlött belõle a genny. adócsalás. Awilhoz. szétszakadt seb. Rokkantság lett a rutinmûtétbõl. csak õsz végére gyógyult be. gyorsan. aki 12 cm hosszan fölnyitotta a varratot – amely egyébként több mint 60 cm-es volt! –. tb-csalás. azzal. Itt van legelõbb maga a sértett: Szász Tamásné. de ráadásul fertõzõdés. hogy 92 májusában bevett egy csomó gyógyszert: öngyilkos akart lenni. se két emeletet fölmenni. Elment Awil Matanusz doktorhoz. Olyan apróságok igazán a kutyát nem zavarják. Mi is történt vele? Ahogy orvosi nyelven mondják: kötényhasa volt. Szegénynek erre minden oka meg is van: nagyon-nagyon csúnya. magán viselve egy tönkretett élet minden nyomát. a kezelés összes költségét kifizeti az egészségbiztosítási pénztár – magyarán az állam –. Úgy. s valamelyest kidudorodott. hirdetését. hogy az eredménye: csurom genny. férfikapcsolatot azóta sem bír-mer kezdeményezni. vér. erõs nyár. Szégyelli a hasát. se emelni. az orvos el is végezte a mûtétet – ahogy szokta. lehet ezt ügyesebben is. Reggel picit esett az esõ. miszerint az ilyesmit könnyen. mindenkinek jobb ez így. július 1-je. augusztus elején infarktust kapott. hogy majd késõbb újra összevarrja azt. Visszament dr. Szász Tamásné se lehajolni nem tud a mai napig. Újra megoperálták július 11-én. Mi több. Nyolc nappal a mûtét után ugyanis Szászné hasát elöntötte a vér. A felperes be is feküdt Awil Matanusz doktor Kun utcai osztályára. teljes tönkremenés. 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. kitisztította a sebet. így a bent fekvés. mint volt az operáció elõtt. mindezek eredményeként nemsokára. Idegileg annyira tönkrement a tortúrától. A Kardiológiai Intézetben is folyamatosan váladékozott a sebe. Elvégzik a Szent István Kórház Kun utcai osztályán tb-re a mûtétet. mint hogy ez így önmagában közokirat-hamisítás. majd július 18-án is. valamint sikkasztás – a mi bájosan vidám hazánkban az ilyesmi csak akkor számít bûnnek. aki hamar meggyõzte: nem fontos annyi pénzt fölöslegesen az ablakon kidobni. vagyis nagyobbra nõtt a hasa a kelleténél. Meglátta az Interplasztika Kft. csütörtök. girbegurba parasztöltés (egy disznót szebben herélnek ki) – összességében nem csupán ötvenszer olyan csúnya has. . Élettársa elhagyta. az operáció. Két hét múlva otthon. ha valami egészen más miatt ki akarnak készíteni valakit.1999. A Fõvárosi Bíróság folyosóján gyülekezõk abban reménykednek: írd és mondd kilenc év pereskedés után talán a végére érnek egy szörnyû orvosimûhiba-pernek.

aki elsõsorban azért kapja meg az orvosimûhiba-perek tárgyalását. hiszen ilyen szinte nem is létezik. vagyis az alperes bizonyította. Továbbá hogy a felperesen végzett mûtétek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1993 februárjában hozott ítéletet: elutasította kártérítési igényét. Más: mit keres az a kizárólag büntetõjogi megfogalmazás.” És ezt komolyan gondolják egyes bírósági vezetõk. elutasította. hogy úgy járt el. az abszolút meghatározottság. Visszakerült hát az ügy dr. most pedig 60 centis. az Awil doktornak kifizetett hálapénzre. ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. hiszen hazaviheti.* A mûtét 1991. hogy a felperes jelenlegi egészségi állapota és az alperesi kórházban elvégzett mûtétek között közvetlen okozati összefüggés nincs. a törvény sem kívánja meg. hogy ez akkor is maga a tökéletes összeférhetetlenség. mivel „ rendelkezésre álló peradatok alapján a a felperes kereseti kérelme nem bírálható el. Ugyanis a férje.” No most. Ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét. és az meghal – akkor van közvetlen okozati összefüggés a baleset és a halál között? Nincs. Oksági láncolatok sora vezet a halálhoz. június 4-én történt. Egyrészt mert ahhoz a Széchy Évához. valamint 100000 Ft nem vagyoni kártérítést. miszerint „ szakmai szabályszegés nem történt” egy polgári jogi per ítéletében? Fellebbezett. aki meghozta ezt az ítéletet: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg. Széchy Miklós a SOTE docense. szörnyû heg éktelenkedik rajta. Széchy Éva bírónõhöz. . Ha valakit elüt egy autó. álljunk meg egy polgári szóra! Vajon miként értsük azt. hogy a mûtét és a jelenlegi állapot között nincs összefüggés? Szászné hasán a mûtét elõtt egyetlen karcolás sem volt. illetõleg a késõbbi gyógykezelése során szakmai szabályszegés vagy orvosi mulasztás nem történt. mert „ jobban meg tudja ítélni ezeket” õ . s nem vetõdik föl az. Széchy Éva bírónõt. A másodfokú Fõvárosi Bíróság 94 áprilisában az elsõfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. „Könnyebb tehát neki orvosi kérdésekkel foglalkoznia. Szász Tamásné 1991. és otthon megbeszélheti a férjével. dr. Mégpedig duplán. további. orvos. hogy nincs közvetlen okozati összefüggés? Persze hogy nincs. Idézem dr. október 9-én mondta el szóban a kerületi bíróságon keresetét – hogy 55400 Ft vagyoni kártérítést kér a taxiköltségre. Avagy mit jelent az. Ezért az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította” . amikor X-bõl feltétlenül és kizárólag Y következhet. mint megalapozatlant. nagyobb terjedelmû bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. a közvetlen ok-okozati összefüggés az maga a determináció. Ami enyhén szólva is meglepõ vagy más megközelítésben fölháborító.

csupán közbensõ ítéletét. szítják az orvosellenes hangulatot. Erre nem reagáltak. március 8-án hozta meg új elsõfokú. s ennek ítéleteiben is nyomatékot adjon? Akinek anyagi érvényesülése. de aki saját háztartásában érdekelt például az ilyen tb-csalásokban. A beadványra egyszerûen nem válaszoltak. hogy már meg cikkeket. hogy õ kapta vissza az ügyet. mert volt olyan év. tönkreteszik a bizalmat orvos és beteg között” És . magyarán ellopatta! Amit aztán késõbb – mint hamis vádat – kénytelen volt visszavonni. hogy ezeket helytelenítse.ha a törvény nem szabályozza ekként. §-ában: „A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le. 1994 áprilisában. mint amit Awil doktorékon kívül a magyar orvosok nem kis hányada már csak kényszerbõl is nap mint nap elkövet – attól miként is lenne elvárható. s szerencsétlen egészségügyrõl nyúzza le a nyolcadik bõrt. hogy Szász Tamásné ügyvédjének nem volt más választása: példátlan módon kénytelen volt õ maga megfellebbezni a megnyert ítéletet! Miért is? . aki – e konkrét perben aztán – orvosi-családi hozzáértését például arra használta föl. Ám ez a gyakorlatban nem így történt. hiszen õ részt vett – õ ítélt.” Széchy Éva pedig pont nem olyan bíró. Amelyben pedig megállapította az alperes Szent István Kórház és Intézményei kártérítési felelõsségét. hiszen õ már voltaképpen érdekelt az ügyben: egyszer már hozott ítéletet – mégpedig deklaráltan rosszat. Másfelõl azért is képtelenség. aki nem vett részt. Viszont kiszignálták a pert: Széchy Évára. akik szedik össze neki a kuncsaftokat. Tessék mondani: tényleg senkinek nem jut eszébe.” Aki a konferenciák esti partijain csak egyetértõen bólogathat azon fölvetésekre. most pedig újra neki kell döntenie. elvégre a másodfok által hatályon kívül helyezettet –. A Polgári perrendtartás éppen e logikából kiindulva nem véletlenül mondja ki 21. aki szegény orvosokból akar milliókat kifacsarni. Õ pedig öt év alatt – nem tévedés: öt év alatt! – tíz tárgyalást tartott. ügynököket küldözgetve a kórházakba. amikor egyetlenegy tárgyalást sem sikerült kitûznie. az talán icipicikét elfogult az orvosok megítélésében? Már bocsánatot kérek a profán megközelítésért. könyveket írdogálnak jöttment firkászok a lelküket is kitevõ doktorok ellen. hogy ez így rettenetesen összeférhetetlen? Hogy akinek a férje orvos. hogy a Szászné ügyvédje által becsatolt kórlapról kimondja: ahhoz az ügyvéd illegálisan jutott hozzá. 1999. Szászné ügyvédje beadványban kérte is: ne õ tárgyalja újra a pert. vagyis statisztikailag félévente egyet. gazdagodása. aki az elsõfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. miszerint „ legfõbb ideje lenne véget vetni ennek a szörnyûséges orvosellenes kurzusnak. feltehetõen baráti körének jó része az orvostársadalom körében és függvényében alakul? Aki esti otthoni és hétvégi vacsoratereferéken egyfolytában arról hallhat: „Milyen utolsó briganti ez a néhány ügyvéd. Csakhogy olyan indokolással.

Legfõképpen azért. mint közszereplõnek: van-e erre joga? . nem volt beteg. hogy a nevem megjelenjék lapokban. hanem inkább a kérdés: vajh neki. nincs is vele semmi baj. az internetrõl levett friss cikk jegyzékét adta be. még egy apró adalék a bírónõrõl is: 99 márciusában megpillantva engem – túl sokat szerepeltem tévékben – a következõ költõi kérdést találta föltenni: – Újságíró van jelen a teremben? Igen? – látva töredelmes beismerõ pillantásomat pedig kijelentette: – Akkor közlöm. csak talán mégsem illenék az ellenkezõjét bírósági ítéletben állítani! Hiszen Szász Tamásnénak nem volt beutalója. tehát a tiltása rám nem vonatkozik –.” Amihez persze az ETT IB szolgáltatta a muníciót. amely a mûtétet követõ infarktusról szól. Õ a belgyógyászat alapkönyvén kívül húsz olyan. Ez pedig sima jogi tévedés. hogy a plasztikai mûtétek és az infarktus között nincs összefüggés. nem járulok hozzá. nem gyógyítás céljából fordult dr. és körzetileg sem tartozott a Kun utcához. mondván: „ Természettudományos módszerekkel nem állapítható meg ilyen. mert a második elsõfokú ítélet (ebben a megismételt eljárásban) szinte semmiben nem hozott újat az elõzõhöz képest. hanem könyvbe írok. – Be kell vallanom: bennem ekkor nem a megkönnyebbülés sóhaja tört föl – amiért nem lapba. s amely bizonyítja: igenis van összefüggés. Nos. hanem szépészeti beavatkozásra. Awilhoz. Másodszor az ítélet kimondta. hogy a kórház végezhette a mûtétet a társadalombiztosítás terhére. Egyszerû tbcsalás volt ez. S ha már itt tartok. erre Szász Tamásné becsatolta fellebbezésében Jávor Tibor belgyógyász professzor szakvéleményét. Elõször is az ítélet kimondta – egyébként az ebben semmiféle kompetenciával nem rendelkezõ ETT IB véleménye alapján –.

július 1-jén – nyolc év után – már el is jut oda. hogy kérdezze meg jó barátját. ha õ az etikai bizottság elnöke. akinek van képe beperelni szegény kórházat. aki a második. és hazudik! . elkísérte õt a fia. Valamint az a Gábori Józsefné. Szalay doktor operált. meg aztán jólesik még egy kicsit bosszút állni azon a megátalkodott betegen. miszerint mindaz. netán kis felülvizsgálati kérelem. Késõbb megkértem egykori fõnökömet. Czeti doktort. a kórházak. Valamint kifejtette azon elvi álláspontját. Vagyis akkor lehet kezdeni elölrõl – immáron a kártérítés összegérõl. Õ most. valamint az õ barátja. s végérvényes ítélet születik. ám azzal még nem foglalkozik. segíti õt. a sértett.* S íme. hogy mindez igaz lehet. Honvéd kórházi fõorvos. a magyar igazságszolgáltatás 1999. valamint a bizonyára még sokkalta szegényebb biztosítót. tanúként meg lett hallgatva az én peremben. helyreállító mûtétemet végezte. a plasztikai sebészt. valóban fennáll a kórház felelõssége. Tehát talán azt állapítja meg ma a bíróság. hogy telenõtt a hasam vadhússal –. A bíró kérdésére azt hazudta. még a tárgyalás megkezdése elõtt fontos adalékot mesél az orvostársadalom belsõ összetartásáról: – Az a dr. Elsõ fok. Jó. jó. ami velem az elsõ mûtét miatt történt – hogy lerohadt az egész hasam. illetve a biztosítók ilyenkor még nem szoktak azonnal fizetni – õket sem hajtja a tatár. Pigler Józsefet. hogy gyomorfájással kerestem meg õt. három-öt év múlva biztos számíthatunk rá. Czeti doktor a Honvéd Kórház etikai bizottságának elnöke! Õ igazán nem mondhatott mást. hipp-hopp. No nem mindenrõl – nem. majd nekem ennyit árult el: – Éva. Czeti István. Ezt hívják közbensõ ítéletnek. akit ugyanis – szintén kötényhassal – ugyanezen a Kun utcai osztályon Awil Matanusz fõnöke. értse meg. akirõl e fejezet elején már szó esett. ennyire azért nem érdemes kapkodni! Egyelõre – ha a mait nem kell megtámadni a Legfelsõbb Bíróságon – még csak a jogalapról lesz döntés. Itt van Szászné szomszédnõje és barátnõje. hogy talán jogerõs ítélet születik. másodfok. hogy annak alapján milyen összegû kártérítést kell fizetnie. aki érvényesíteni merészeli a jogait. Nos tehát a folyosón itt áll Szász Tamásné. Akinek ugyanígy – tisztesség ne essék szólván! – lerohadt mindene s tönkrement a fél élete. mégpedig pontosan ugyanilyen módon és következményekkel. aki nem akarta elhinni. aki évek óta ápolja. szintén tiltott magángyakorlat keretében. akihez õ küldött: miért mondott egészen mást a bíróság elõtt. dr. mint ami az igazság. az belefér a mûtét kockázati körébe. hogy a Kun utcaiak nem hibáztak semmiben. hogy nem tudták kiszedni a varratokat. Beszélt is vele. mint amit mondott a bíróságon! – Én erre ordítani kezdtem vele: – Akkor még fokozottabb a vétke. hogy valóban lezárul az ügy.

Éva asszony nem tudja befejezni mondandóját, mert beszólítanak mindenkit, kezdõdik a tárgyalás. Három bíróból álló tanács ítélkezik másodfokon. Az elnök, dr. Somfai János erõsen õszülõ, ötvenes, szimpatikusan kedves tájszólással beszélõ úr, érdekes módon nem fehér, hanem világoskék ingben, zakója a nagy melegben csak panyókára vetve jelzi létét. Balján szemüveges, itteni viszonyokhoz képest fiatal bíró, õ viszont vakítóan fehér ingben, de a hõségre tekintettel szintén csak a hátára dobott zakóban. Jobbján bírónõ: szúrós tekintetû, 40 körüli asszony, aki aztán ugyan egyetlenegyszer sem szólal meg, ám olyan morcosan néz egész tárgyalás alatt, hogy nemigen érteni, kire sértõdött meg vajon. S a pulpitus szélén ritka jelenség: huszonéves férfi jegyzõ. A kórház képviseletében a soknevû Kiss Tibor Zoltán. Úgy tûnik, mostanában mintha lazulna a fegyelem, a tisztelet a bírósággal szemben: az ügyvéd nem fehér ing–sötét öltöny egyenruhában, hanem rövid ujjú fekete ingben, zakó nélkül érkezett. Ráadásul a fekete inghez barna nyakkendõt vett – nekem anyukám mindig azt mondta, ezt nem szabad. Rögtön az elején nekiáll kis bajuszkáját morzsolgatni, s azt többet abba sem hagyja – látványosan unatkozik az egész tárgyalás alatt. Amint beözönlünk, a bírói tanács elnökének szeme rám villan, s – tán egyszerre vagyok paranoiás és nagyképû – fölhúzza a szemöldökét: – Ügyvéd úr! – fordul Szász Tamásné jogi képviselõjéhez – Felperesi oldalról van jelen a hallgatóság? – Ezt, hogy õszinte legyek, nem értem: mi az, hogy felperesi vagy alperesi oldalról van jelen valaki, aki nem résztvevõje a pernek? –Nem, bíró úr, csupán Gábori Józsefné, aki ugyanilyen perben felperes, valamint irodánk ügyvédjelöltje – válaszol az ügyvéd, aki, ebbõl is kiderül: nálamnál sokkal okosabb, hiszen õ érti, mi végre az ilyen kérdés. –Jó, csak nem árt tudni, ki van jelen hallgatóságként a tárgyaláson – morogja Somfai doktor úr, s ismét rám pillant. Picit összeszûkül a gyomrom: most fognak megint kirúgni? Ám a bíró úr nyilván hallott már elhúzódó és elfajuló vitámról a pesti bírói karral, úgyhogy annyiban hagyja a dolgot, látszik a tekintetén: magában rám legyint. Igaza is van, nem vagyok én olyan fontos, legfönnebb magamnak. Átadja a szót az úgynevezett elõadó bírónak, aki röpke 43 percben ismerteti dr. Awil Matanusz e konkrét ténykedését, s annak egészségügyi és jogi következményeit. Kilenc év történéseit kell szegénynek összefoglalnia. Helyzetét legföljebb az könnyíti, hogy az általa elõadottakból szinte senki nem ért semmit, mivel közben valahol a közelben, a bíróság épületén belül építõmunkások püfölni kezdik a falat, s megállás nélkül kalapálnak. Fontos azonban, amit elmond, ezért nincs más választás: Szász Tamásné ügyvédje odahúzza székét a bírói pulpitus elé, leül az elõadó bíró

orra elé, és ott hallgatja õt. Ha bejönne valaki és lefotózná, amint az ügyvéd a bírók emelvényéhez bújva ül, az életben meg nem tudná senki magyarázni, itt voltaképpen mi folyik. –Ügyvéd úr! Érdemben? – kérdi picikét jogi szlengben a bírói tanács elnöke Szász Tamásné ügyvédjét, amikor az elõadó a végére ér. –Tisztelt Fõvárosi Bíróság! – kezdi a felperesi ügyvéd. – Korrekt volt az iratismertetés, így csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Legelõbb szeretném leszögezni: a Szent István Kórház Kun utcai osztályának orvosai éveken át tiltott magángyakorlatot folytattak a kórházban, rendszeresen illegális tevékenységet folytattak. Ennek során felperesen is, mint sok más asszonyon és lányon, esztétikai jellegû beavatkozást végeztek. Ugyanezen kórház ugyanezen orvosai ellen jelenleg négy per folyik, egy pedig már jogerõsen lezárult, az õ elmarasztalásukkal. Mindezen esetekben, így felperesnél is, teljesen egészséges embereken végeztek nem gyógyító, hanem szépészeti mûtétet, amely azonban rettenetes következményekkel járt. Becsatolom a Fõvárosi Bíróság másik tanácsának immár jogerõs ítéletét, amely kimondja, hogy ez – tekintettel arra, hogy nem beteg emberek gyógyításáról, hanem egészségesek esztétikai operálásáról van szó – nem megbízási szerzõdésnek minõsül, mint az orvosi tevékenység általában, hanem vállalkozási szerzõdésnek. A vállalkozási szerzõdés pedig úgynevezett eredménykötelemmel jár: ha a vállalkozó nem hozza létre a kikötött eredményt, teljes felelõsséggel tartozik, teljesen függetlenül attól, hogy úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Tisztelettel kérem tehát az ítéletben annak megállapítását, hogy jelen esetben is a vállalkozás szabályai érvényesülnek, s ilyen módon kérem a kórház felelõsségének megállapítását! –Alperes? – fordul az elnök a rendezõi jobbra. –Tisztelt Bíróság! – tápászkodik föl Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr. – Alperes orvosai mindenben teljes mértékben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el, õket semmifajta vétkesség nem terheli felperes állapotromlásáért. Elsikkadt az a tény, hogy a seb szétnyílása a mûtét utáni nyolcadik napon tusolás közben következett be, pedig felperesnek nyilvánvalóan nem lett volna szabad még tusolnia. Egyébként szó sem lehet vállalkozási jogviszonyról, nem is értem, hogy lehet ezt idehozni. Az emberi test rendkívül bonyolult, nem olyan, mint a szövet, amit vállalkozási szerzõdésben odaadnak a szabónak, hogy varrjon belõle öltönyt. Jávor Tibor professzor szakvéleményével kapcsolatban a következõt szeretném hangsúlyozni. Utánanéztem: õ nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehát jól megérdemelt nyugdíját tölti. Meg kell mondanom, a nyugdíjasok általában

a korábbi, a már nem modern gyakorlatot ismerik, és nincsenek tisztában a korszerû, új eljárásmódokkal. Tehát az õ szakvéleménye nem kompetens! Ezek alapján kérem a kereset elutasítását! Hogy õszinte legyek, kissé elhûlök, amint hallom lehülyézni Jávor professzort, aki jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnökhelyettese, minden kongresszus és konferencia állandó elõadója. A soknevû ügyvéd arról a Jávor Tibor professzorról mondta ki voltaképpen, hogy vén gügye laikus, és csak a réges-régi gyakorlatot ismeri, aki szakvéleményében az internetrõl levéve idézett húsz, a legutóbbi egy-két évben született tanulmányt, amely mind állítja: nõknél igen gyakori az olyan infarktus, amely mûtétet követõen, annak következtében lép föl. Hát ezt talán nem kellett volna! –Felperes? – ad újra szót az elnök a rendezõi balnak. –Tisztelt Bíróság! – áll föl az idõs ügyvéd. – A kolléga úr – mint már oly sokszor – büntetõjogi fogalmakat használ polgári jogi perben. Azt mondja: az orvosok betartották a szakma szabályait. Holott a kártérítési jogban a kérdés mindössze ez: a legnagyobb gondossággal jártak-e el? Márpedig nem járhattak el a legnagyobb gondossággal, ha az történt, ami. Egyszerûen nem értem ugyanis: miért vagyunk itt kilencedik éve? Amikor a lényeg mindössze ennyi: egy teljesen egészséges ember, aki hitt alperes orvosainak hirdetéseiben, kérte kötényhasának – ami nem betegség – esztétikai célú megszüntetését, és emiatt élete tragédiába torkollott. A rosszul elvégzett mûtét következtében hasa tönkrement, majd az operáció következtében infarktust kapott, munkaképtelenné vált. Jávor professzorról csak annyit: õ a szakvéleményét úgy adta ki, hogy ebben a perben anyagilag egyáltalán nem érdekelt – ezt bizonyítani nem tudom, ám alperes sem tudja bizonyítani az ellenkezõjét. És kérdem én: mi más eszköze van a magánszemély peres ügyfélnek, mint a magánszakértõ? Alperesnek ott van az István Kórház vagy ezer orvosa, aki mind szívesen ad ellenkezõ szakvéleményt a kollégák védelmében. Felperesnek csak ez van. Kérem az ítélet meghozatalát! –A tárgyalást berekesztem! A bíróság tanácskozni fog – küld ki mindenkit az elnök úr. A szünetben a folyosón odaoldalgok Kiss Tibor Zoltánhoz – érdekes lesz beszélgetni a másik oldal állandó képviselõjével – Üdvözlöm, hadd mutatkozzam be végre hivatalosan! – mosolygok rá, hiszen jó néhányszor találkoztunk már tárgyaláson. –Ne mutatkozzék be! – mordul rám komoran Kiss Tibor Zoltán. –Miért? Köszönni szeretnék, és beszélgetni Magával. –Én meg nem óhajtok önnel beszélgetni!

–Tessék? –Hagyjon engem békén! Nem óhajtok önnel beszélgetni! –Miért? –Azért! Hagyjon békén! – reccsen rám utolsót, és elfordítja arcát. Szerencsére éppen szólnak is: mehetünk vissza ítélethirdetésre. Mindenki állva hallgatja az elnök elsõ mondatait: – A Fõvárosi Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében. A másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az 1991. június 4én elvégzett mûtétet követõen fellépett szövõdménnyel, illetõleg a gyógykezelés elhúzódásával okozati összefüggésben állapítja meg az alperes kártérítési felelõsségét. Tessék leülni! S ezek után az ítélet indoklásában a bíróság lényegében egyik peres félnek sem ad igazat semmiben. – El lehet távozni! Amint ballagunk lefelé a lépcsõn, kérdem Szász Tamásné ügyvédjét, beadja-e a felülvizsgálati kérelmet a most született ítélet ellen, hiszen az nyilvánvalóan jogsértõ több pontjában is. – Nagyon el kell gondolkozni ezen – válaszol az idõs ügyvéd –, ha most beadom a felülvizsgálati kérelmet, eltelhet két-két és fél, akár három év is, mire a Legfelsõbb Bíróság kitûzi annak tárgyalását. –Mennyi? – kérdem hüledezve. – Két-három év? –Igen, annyi. –Nem létezik! – hiszek én az igazságszolgáltatásban, kissé vakon. –Nem létezik? Van olyan per, amelyben 1994-ben adtuk be a Legfelsõbb Bíróságra a felülvizsgálati kérelmet, és azóta még nem tûzték ki tárgyalásra. Öt éve! * E másodfokú ítélet ellen Szász Tamásné ügyvédje végül mégis beadta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsõbb Bíróságra, s nem csalatkozott: legalábbis e könyv zárásának idõpontjáig ott még nem sikerült tárgyalást kitûzni. Folytatódnia kellett azonban – az úgynevezett közbensõ ítélet, tehát csupán a kártérítés jogalapját megállapító határozat alapján – az alappernek, immáron a kártérítés összegére. 1999 októberében – hipp-hopp – Széchy Éva bírónõ tart is tárgyalást. Az alperes kórház soknevû ügyvédje igazán elõzékenyen vitatja Szászné igényeit. Szerinte például 180 ezer kötszerköltség helyett a bíróság legyen szíves 1 ezer forintot megítélni, a nyolc év alatti 200 ezer forintnyi taxiköltség helyett 5 ezer forintot, nem vagyoni kártérítést (ami a nagyobb összeg lehet) pedig egy huncut petákot sem.

Felperesi ügyvéd azt kérdi a bírónõtõl, mi a helyzet az ügyben, hogy õ kérte „ átszignálni” más bíróra ezt az ügyet, vagyis beadványban ismét indítványozta, ne Széchy Éva tárgyalja azt. –Ez bírósági igazgatási döntés – felel a bírónõ. –Tisztelettel kérdem, mikor születik errõl döntés? –Tudomásom szerint a bíróság vezetésének az az álláspontja, hogy nincs szükség intézkedésre. – Ez magyarul azt jelenti, eldöntötték: nem fogják átszignálni másra a pert. –Ebben az esetben – keseredik el az ügyvéd – kérem jegyzõkönyvbe venni, hogy az eljárás szabálytalan. –Miért? –Mert a polgári perrendtartás 21. § (1) bekezdése szerint ha a másodfok visszautalja elsõ fokra az eljárást, akkor azt „ lehetõleg ne ugyanaz a bíró tárgyalja” Én ezt úgy értelmezem, hogy a bíróság számára – ha van rá . lehetõség – kötelezõ másik bíróra bízni a per lefolytatását. Az ország legnagyobb létszámú bíróságán pedig nem lehetséges, hogy erre ne legyen lehetõség. S ezzel a purpárlé le is zárul, ha törvénytelen a dolog, ha nem, jelen pillanatban nincs mit tenni ellene. Mára már csak egyetlen vita marad: Kiss Tibor Zoltán ügyvéd közli, itt föl sem vetõdhet nem vagyoni kártérítés, hiszen a kórház felelõssége csak a seb begyógyulásának idõpontjáig tart. –Felperes sebe soha nem fog begyógyulni! – replikázik Szászné ügyvédje –, éppen az e per tárgya, hogy alperes kórház ténykedése következtében maradandó károsodást szenvedett, rettenetes külsérelmi nyomok maradtak rajta, amelyek többé már nem gyógyulnak be. –Álláspontunk szerint – hangzik a sokunk számára döbbenetet okozóan cinikus válasz – ez gyógyult seb. – Nekem eszembe jut a Szász Tamásné hasáról készült fotó: a köldök és a szeméremszõrzet között félúton egyik csípõcsontjától végig, egészen a másikig, mintegy 60 centiméter hosszan húzódó, girbegurba, négy nagy és öt kisebb S-kanyart leíró lilás-barnás heg, átszelve teljes hasát – bocsánatot kérek Szász Tamásnétól! –, kétségkívül hihetetlenül összerondítva, gusztustalanná téve az asszony testét. Nos, ez az, ami Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr szerint gyógyult seb. Széchy bírónõ menet közben nem fogadja el a magánszakértõ véleményét, sem az igazságügyi orvostan legnagyobb alakja, Somogyi Endre professzor álláspontját, miszerint itt borzalom történt, ezt az asszonyt szerteszéjjel szabdalták. Inkább a jól ismert rutinnal kirendeli szakvélemény készítésére az ETT IB-t, amely természetesen az elsõ eljárás szakértõjét próbálja megerõsíteni, aki úgy vélte, semmi különösebb baj nem történt, az orvosok mindent a lehetõ legalaposabban, leggondosabban végeztek el,

minden a legnagyobb rendben van. párja és nemi élete elvesztése fejében. Így végül is a bírónõ a négymilliós nem vagyoni kártérítési igénybõl megítélt egymilliót. hogy emiatt a rémdráma miatt kénytelen volt kisebbre cserélni lakását. pápaszemmel. huza és vona. az orvosnak fizetett hálapénztõl a taxiköltségen. A 18 éves fiú nemhogy a táblát nem látta már. amelynek orvosa tönkretette az életét. Valamint kért 4000000 Ft nem vagyoni kártérítést megcsúnyulása. kötszerek árán át jövedelemkieséséig. Szászné a keresetében 4312400 Ft vagyoni kárt mutatott ki. Azon kórház számára. áprilisban – s júliusban a bírónõ ítéletet hirdet. csupán körvonalaiban észlelhetõvé vált számára. akit õ maga rendelt ki. a gyógyszerek. *** Ádámnak romlott a látása. Nos. hogy közben is tudjon kenyeret venni. aztán 2000-ben. néha-néha tárgyalás 99-ben. anyja nem akarja megérteni. s aki határozottan leírta. Úgy látszott. Viszont nem fogadja el annak az orvosszakértõnek az álláspontját. januárban. a többi igényt pedig utasítsa el. Kiss Tibor Zoltán alperesi ügyvéd ellenkérelmében gálánsan azt kérte a bíróságtól – teljes elutasítás indítványozására nem lévén lehetõsége –. két-három méternél messzebb lévõ tárgy elmosódottá. de ez nyilván nem is különösebben fontos. a nõiségét. hogy Szászné lába azért fáj azóta is. Mamája kezdett komolyan veszekedni vele: ha nem megy el egyedül orvoshoz. szégyenszemre kézen fogja kamasz fiát. Avval nem foglalkoznak. amelyre tanárai írtak. A 4. Szászné hogy néz ki és milyen állapotba került. hiszen errõl immár jogerõs ítélet szól. . hogy a kórház nem tartozik kártérítési felelõsséggel. megrokkanása. és úgy vonszolja el a rendelõbe. mint pernyertes – egyúttal kötelezte õt 304000 Ft perköltség megfizetésére a kórház számára. hogy abban ne legyen köszönet. mert a plasztikai mûtét során levarrtak egy ideget. A bírónõ – nem jogi. hanem orvosi szakkérdésben – felülbírálja a sebész orvosszakértõt. hogy ítéljen meg 20 000. vagy addig. de úgy. szenvedései. s azt majd újabb mûtéttel kell kiszabadítani. S mivel a durván nyolcmilliós kártérítési igényhez képest Szász Tamásné így lényegesen nagyobb mértékben lett pervesztes. Elképesztõt. azaz húszezer forint kötszerköltséget. elvette az egészségét. de szinte minden. mennyire nehéz ügy ez: és ha szemüveget írnak föl neki? Hogy kerül majd a haverok elé. Mármint nekik. Azt nem áll módjában kimondani. Ezért hát ugyan megítéli a kártérítést.3 milliós vagyoni kárból pedig 62400-at.

meg fogsz vakulni! – mordult rá a doktornõ. A doktornõ ráhelyezett valami súlyos és hatalmas szemüveget. Fölment a lifttel a hetedikre. . Két és fél órát várt. lenézett. azt a kezébe nyomta. onnantól lefelé fogalma nem volt róla. majd elrúgta magát a földtõl. elballagott a körzeti szemészeti rendelõbe. hanem röhögni rajtam! Hazaért. de nem látta az úttestet a ház elõtt. s letelepedett a padra. amelynek elején cserélgetni kezdett szemüveglencséket.okuláréval? Az osztályban a fiúk közül egyetlenegy hordott szemüveget. hogy mellettem maradjon! Mindenki engem fog kiröhögni! Nem sajnálni fognak. – Úristen. ahol laktak. amilyen önzõ. és az visz majd mindenhová? És mi lesz a suliban? Mit fog szólni Rita? Azonnal ki fog rúgni. és kituszkolta a rendelõbõl. Nem is tekintette senki komoly férfinak. kinyitotta a lakásajtót. – De nem baj. A legfölsõ három sort. – Micsoda? Megvakulok? Nem fogok látni? Vak leszek? Fehér bottal mászkálok. és olvastatta vele a vagy öt méterre lévõ tábláról a számokat. meddig fog ez tartani? – gondolta Ádám. nem túl sokat tudott elolvasni. Hirtelen minden erejét a lábában érezte összegyûlni – kicsit behajlította térdét. tudóskodó. Hülye vicc volt. Azonnal szörnyethalt. betûket. Kihajolt derékig. és körülnézett. valami furcsa receptet írt. szélesre tárta. majd tehetetlen teste zuhanni kezdett. – Nemsokára egyáltalán nem fogok látni semmit! Rita arcát sem! – Az ablakhoz lépett. eszébe se jut. –Ha így haladsz. mintha ingyen osztanának valami csuda portékát. de õ olyan is volt: stréber. Mit volt mit tenni. Legalább aznap nem megy suliba. ütögetve magam mellett a házak falát? Vagy anyuék vakvezetõ kutyát vesznek nekem. A folyosón annyian várakoztak. mi van a táblán. Icipicit fölfelé repült. a doktornõ csak viccelni próbált. Ádám úgy lépett ki a folyosóra. A falon lógó képeket sem látta rendesen. kicsit sem laza. Hát. Késõbb kiderült. zuhant hétemeletnyit. mire bekerült. majd írunk fel Neked egy fehér botot! – aztán elfordult tõle. mint akit mázsás súllyal vágtak fejbe.

akik – tevékenységük produktumából legalábbis egyértelmûen ez tûnik ki – azt tekintik egyetlen komoly feladatuknak. sem más állam jogrendszere nem ismer ilyen fogalmat. egyszersmind nevetséges szóösszetételt. a mai tárgyaláson ez az ETT IB az alperes. milyen kitüntetésre illenék õt fölterjeszteni. semmi jelentõsége nincs. amely szerint nem történt semmi. úgymond. A per alperese a nagy hatalmú ETT IB: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága. hogy az ETT IB megsértette az õ személyiségi jogait. cáfolja. amikor nem adta ki a rá vonatkozó iratok egy részét.Elítélve: az ETT IB Fura tárgyalásra érkezem 2000 szeptemberének idusán. nem egyszerûen újabb szakértõi véleményt. majd azt bármi. kimosdassák. Vannak vélemények. Méghozzá rendszerint – láss csodát! – olyat. Nos. hanem „ felülvéleményt” kérnek. meg is kapják. s azok között – elvileg – az dönt. hogy ilyen magyar szó pedig nem létezik. Annak azonban már lehetne. Szalai Flóriánné annak megállapítását kéri a bíróságtól. hogy elfogadta ezt a szörnyû. esetleg ebbõl az alkalomból meg kéne fontolni. s nem véletlenül. például egy ellentétes értelmû szakértõi vélemény kikezdi. kéri az ETT-t kötelezni e jogsértés abbahagyására. befolyásolta saját magát már a kirendelés pillanatában azzal. tõle kér „ felülvéleményt” S aki kéri. Nos. melyik milyen mértékben bizonyított. annak igazán . azt maga a jogszabály hívja imigyen: „ felülvélemény” Jó. hogy adja ki neki a felülvéleményhez készült referensi és korreferensi anyagokat. hogy orvoskollégáikat megvédjék. kirendeli az ETT IB-t. vitatkozik vele – akkor. ügyészség. mennyire . amely ha mûhibaperben állást foglal (egyesek szerint tíz esetbõl körülbelül tizenegyszer az orvos mellett és javára). A felperes. az orvos mindent helyesen tett. talán maga sincs tisztában vele. arra. melyik mennyire felel meg a tényeknek. hogy sem a magyar. Mirõl is van szó? * . bíróság orvosi ügyekben kap egy szakértõi véleményt. Hogy azoktól a professzoroktól. hogy ha a rendõrség. Az a szervezet. Mókás hazánkban azonban az a gyakorlat.

Amely agyvérzés. harmadfokú lepény. Nem is kapott másmilyen kezelést. Februártól novemberig. hormonkezelést adtak. nem beszél. ne kelljen pirulát szednie. Aggályai voltak. de õ tovább vérzett – addig-addig. másképpen feküdt. Ám – miután „ teljesen egészséges” zárójelentéssel kiengedte a kórházból – Krisztina állandóan vérzett. Nõi Klinikán azonban Patai Kálmán doktor erõsködött: – Minden rendben lesz. talán mégis jobb lenne megszakíttatni a terhességet. Ám az orvos azt mondta. amíg júniusban ettõl az állandó vérzéstõl . A szülõk rögtön látták. Az Üllõi úti SOTE II. Patai doktor minden alkalommal megnyugtatta õket: nem lesz semmi baj. Krisztina és Flórián aggódott. önálló életre valószínûleg soha nem lesz alkalmas. a feje egészen össze volt nyomva. Valahogy furcsán állt a szeme. Újra és újra visszament a klinikára. Súlyosan fogyatékos.Krisztinának és Flóriánnak már két gyereke volt. se fölülni. látásproblémái vannak. Ádám több évig csak feküdni tudott. az Ádám nevet kapta. ha a szülés után azonnal kezelik. hordja csak ki! – Pedig hol ilyen. hogy valami nagyon nem stimmel a baba szemével. Ádám nyolcnapos volt. semmi baja nincs. rosszullétek. Szellemileg nagyon el van maradva társaitól. Fiú lett. amikor kiengedték õket a klinikáról –. A szülés sem ment simán. A klinika belgyógyásza vitatkozott is a nõgyógyásszal. valami nem stimmel: a baba nem olyan volt. A diagnózis egyértelmû is volt: nagytócsás szemfenékbevérzés. „mindketten egészségesek” papírral. Szabadság-hegy. mint a többi újszülött. nem kell elvetetni. mint az elõzõ kettõ. vajon szabade megtartani így a terhességet. többször is fölvetették. nem lesznek-e ebbõl zûrök. de járni ma sem képes kapaszkodás nélkül. mint az szokásos. persze már nagyon csekély eredménnyel. Krisztinán kérésére Patai doktor négy órával a szülés után sterilizációs mûtétet hajtott végre. végül az orvos hatalmas erõvel nyomta-préselte ki Krisztinából a gyereket. hiszen õk látták. spirált használ védekezésül. kisebb-nagyobb aggasztó jelek. Krisztina ezért úgy döntött. s nem is akartak többet. neki az volt a véleménye. a gyerek teljesen egészséges. tenni kéne valamit – de végül nem tettek semmit. fõképpen a baba nem károsodhat-e. Ám a spirál ellenére állapotos lett. amit nyilvánvalóan a szüléskor bekövetkezett agyvérzés okozott. se fölállni nem. Jövõre tízéves lesz. Szinte elsõ útjuk a szemklinikára vezetett. talán nem járt volna különösebben súlyos következményekkel – ez a kezelés azonban elmaradt. hol olyan zavarok mutatkoztak végig a terhesség alatt. sok-sok utólagos próbálkozás. majd elvégezték az egészségügyi küretet. sírt. nem lesz ez így jó.

ahogy az tõlük elvárható. végül leszázalékolták. mondván. Erre az ügyvéd beperelte az ETT-t. A klinika persze fellebbezett. korreferensi véleményeket is. Krisztina esetében ötven százalékban nekik adva igazat. kiengedték. Krisztina pedig egyre rosszabb állapotba került. hogy kapjon életjáradékot. de Krisztina miatt is pert indítanak – végre elvégezték a méheltávolítási mûtétet. ami akár a legcsekélyebb mértékben is hibáztatható volna. elmarasztalva a SOTE II. vizsgálták. Nem kapta meg. Végül az I. Õ azonban még mindig Patai doktorban bízott. ha õk már nem lesznek vagy nem képesek megoldani a dolgait. Állandó gennyes folyása volt. de egy biztos: ki nem ad. úgynevezett közbensõ – tehát még nem a kártérítés összegérõl. Ettõl sem jött rendbe. Amely úgynevezett ellenkérelmében a bíróság elõtt is fönntartotta álláspontját: az ETT IB kizárólag bizottsági álláspontot ad ki. többet árt. Csakhogy Krisztináék ügyvédje kérte az ETT-tõl – hivatalos levélben – azokat a referensi. vesz vagy nem. Amely el is küldte „ felülvéleményét” semmi hiba nem történt. Átvitték a belgyógyászati klinikára. mint használ. a referensi. Nõi Klinikán Papp professzor operálta meg. Ennek során vonták be a perbe az ETT IB-t. Teljesen tönkretették. el legyen látva akkor is. s visszament hozzá a klinikára. el kell távolítani. hanem Ádámért: az õ számára fontos elérniük. azok munkaanyagok. s a vitában kialakultak alapján nyilvánít véleményt. Bekerült a Szabolcs utcába. a . További másfél éven át – bocsánat a kifejezésért – szinte rohadt szegény asszony. újra befektették. a hólyagja elrohadt. kezelték – õ pedig vérzett rendületlenül. s ott kiderült: miómás a méhe. Az elsõfokú. semmi olyat nem tettek. kilenc hónapon át. Elsõsorban nem maguk miatt. az nagy hülyeség. Azonnal eldobatták vele a klinikán fölírt összes hormongyógyszert. mondván. Novemberben – amikor szinte megzsarolták a klinikát. számú Nõi Klinikáját. súlyosbodtak testi tünetei. Aki – professzora közremûködésével – határozottan állította: idegi alapon vérzik. az orvosok mindenben úgy : jártak el. és hozta valamivel jobb állapotba. hogy Ádám miatt is.infarktusa nem lett. Csakhogy addigra – nem utolsósorban persze Ádám miatt – egyre mélyebb depresszióba is került. csupán annak jogalapjáról szóló – bírósági ítélet meg is született: Ádám tekintetében teljes egészében. korreferensi anyagokat a bizottság megvitatja. amelyeket az ETT vagy figyelembe. amelyek a bizottsági állásfoglalás megszületése elõtt készültek. * Beperelték a klinikát.

törvénysértõ az a gyakorlat. Nos. az ETT-rõl szóló egészségügyi miniszteri rendeletben szerepel ez a kategória. ez jellemzõ a hozzáállásukra. Igaz. az Alkotmánybírósághoz fordulok. amit róla és gyerekérõl írtak szülész-nõgyógyász professzorok. ha ezt oly módon akarják értelmezni és érvényesíteni. hogy elõbb-utóbb bíróság elé idéztetem az egész ETT IB-t. hanem pusztán azért. aki adatokat birtokol. Hanem ezzel is hangsúlyozni kívánja. Mindemellett szabadjon megkérdeznem: mi az. amiben az egészségi állapotukkal kapcsolatos megállapítások szerepelnek. hogy az ETT nem idézhetõ. Az ETT ellenkérelmében folyton „ az ügyre” az eredeti perre hivatkozik – ez . összes tagját együttesen – ha pedig ez nem sikerül. Következésképpen nem alkalmazható. szolgálati titok vagy hadititok szerepel az iratokban – de talán errõl itt és most nincs szó. mert felperes szeretné megismerni mindazt. . hogy „ belsõ anyag” Megnéztem a jogi lexikont. tévedés. hozzánk. hogyan vonhatja kétségbe bárki a jogukat erre. Az ETT IB úgy viselkedik. csakhogy – mivel a jog nem ismeri –. hogy õk csak a bíróság számára adják azt. mind az adatvédelmi törvénnyel. peres felekhez semmi közük. mint bárki másra. Egyet még hadd tegyek hozzá. nem ahhoz kértük az iratokat. amelyben nincs mit bizonyítani. s nekik talán mégiscsak joguk van látni mindazt. Ám ezek az adatok Szalai Flóriánnéra és Szalai Ádámra vonatkoznak. Az ETT képviselõje nemcsak jelen perben. ha államtitok. Megítélésem szerint ez kristálytisztán jogi szakkérdés. hogy belsõ anyag. tehát ugyanúgy vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. Nem is igen értjük. róluk szólnak. – Bizonyítási indítványa vane? – Nincs. mint bárkire. Tisztelt Bíróság. Pedig a Legfelsõbb Bíróság már 1981-ben kimondta. – Ügyvéd úr! – szól kedvesen a bírónõ. Egyúttal jelezték: a tárgyaláson nem kívánnak részt venni. Szalai Krisztina és Ádám ügyvédje a tárgyaláson tehát ellenfél nélkül kénytelen kifejteni álláspontját: – Az ETT adatkezelõ. a pert már meg is nyertük. Kivéve persze. Nem teszek le róla. hanem sok más esetben ugyanígy nem véletlenül vagy feledékenységbõl adja be a bíróságra mindössze egyetlen példányban a véleményét. ? valamint az összes törvénykönyvet – a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat. Az ETT tulajdonképpen egy rög a magyar jogban. amit képviselõjük többször ki is fejtett.bizottsági belsõ munkaanyagok nem tartoznak a peres felekre. akkor ez ellentétes mind az alkotmánnyal. hogy ez valamiféle titkos anyagot jelent. amelyre más szabályok vonatkoznak. mint valami titkos szervezet. nem fedi föl magát és így tovább.

hogy nem adta ki a rájuk vonatkozó iratokat. átírja. egy részét elfogadja. Az ETT-rõl szóló jogszabály is kötelezõvé teszi. A bíróság kötelezi alperest. – Alperes maga írja szakvéleményében – szól Antal Ilona ügyvédje –. hogy nem adták ki ezt az iratot. hogy Lábas Zoltán professzor az ETT IB szakreferenseként megvizsgálta Antal Ilonát. állítólag négy oldalt teleírt kézzel. pár perc múlva fölállva hallgathatjuk õt. mi több. hogy Lábas doktor nagyon részletes szakreferensi anyagot írt. Dr. az belsõ anyag. Mondván. S nem is várat soká minket. Az ítélet ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. mivel a szóban forgó anyag egy kézzel írt irat volt. Nos. És egyben mi. hogy az ETT. Történt ugyanis. hiszen az mégiscsak róla szól. 15 napon belül adja ki felperesnek az iratokat. de ez menet közben megszûnik. Hiszen az IB abból dolgozik. hogy ezt mégis megtegyék. a referensi és korreferensi anyagokat. hogy hagyja abba ezt a jogsértõ magatartást. s a kereset elutasítását kéri: – Nem sértettük meg felperes személyiségi jogait. azt aláíratta a két ápolónõvel is. illetve maga Lábas professzor megsértették személyiségi jogait azzal. másikat . ezt kérjük! – Igen. A bíróságtól tehát annak megállapítását kérte. *** Vannak kitartó emberek. És hajlandó belemenni egy perbe is. belejavít.– Tessék kifáradni. ezt a négyoldalas iratot szeretné megkapni Ilona. amelynek lényeges megállapításai bekerültek az ETT IB felülvéleményébe. szemüveges õsz asszony képviseli a bíróság elõtt a tudományos testületet. Mert olyan. ötvenes. hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága megsértette felperesek személyiségi jogait azzal. Háromszéki Ilona. a bíróság ítéletet fog hirdetni! – szól a bírónõ. valamint fizesse meg felperes perköltségét. kívülállók egészen biztosak lehetünk: az ETT IB élni fog fellebbezési jogával. – A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság megállapítja. Elsõ kötetem A necrosis: szövetelhalás címû fejezetében szereplõ Antal Ilona perében ugyanígy kérte az ETT IB véleményének kialakítása során készült részanyagok kiadását. Ez az ügyvéd az. Nos. valamint arra kötelezésüket. hogy az IB elé írásban kerüljön a referensi vélemény. Az ETT IB pedig nem hajlandó kiadni a vizsgálati eredményt. készül ilyen munkaanyag.

hogy az adott ülésen az IB húsz tagjából tizenhat volt jelen. Feller József referálta. Kupcsulik Péter volt. Úgyhogy halkan elnapolja a tárgyalást. általam elért. amely aztán tartalmazza a leletet. A teljes anyagot kérjük! A bírónõ látja: sehová nem vezet a vita. adják meg mindazok nevét. Az ETT IB válaszában részben azt volt hajlandó közölni. – Amit alperes mond. Az ETT ügyesnek tûnõ testcsellel közben az alapperben – nem közvetlenül Szásznénak vagy ügyvédjének. * Elsõ fokon lezárult viszont a harmadik. Róla is készült úgynevezett felülvélemény. az jogilag totális képtelenség! – kardoskodik felperesi képviselõ. Ekkor indított különpert az ETT ellen Szászné ügyvédje. ETT IB elleni per. Antal Ilona személyére vonatkozik. A többiek nevét nem adta meg. kérve annak megállapítását. kik azok. A bírónõ által kitûzött idõpontban azonban már olvasóim kezében lesz ez a könyv. megidézve mind Antal Ilonát – aki még mindig olyan beteg. hogy a konkrét ügy referense dr. Ez pedig különleges adat. megismerhették. Lehet. hanem tervezetet az IB felülvéleményére. amikor nem adta meg. részint azt. – A referens nem csupán leletet készít. de akkor ez a szabályzat törvénytelen! Hogyan javíthatná ki.nem – s végül megszületik a felülvélemény. amelyet pedig Szász Tamásné. A kebelrege folytatódik címû fejezet sértettje indított. hanem – a bíróságnak megküldte az IB-ülésen részt vett tizenhat orvos névsorát. munkaanyagok megszûnnek. ennek kiadását követeljük hát. – Itt van a kezemben ez az elkészült felülvélemény. ügyvédje pedig – miközben zajlott a per – levélben kérte. amint alperes elõadja! Ebben mindössze két oldal a személyes vizsgálat anyaga. . az ETT IB szabályzata lehetõvé teszi az elmondottakat. nem tervezet. neki joga van megismerni. így kénytelen vagyok az õ képzeletükre bízni: mi történhet ezek után. Nyilván érezve. írhatná át a másik tizenkilenc orvos annak az egynek a megállapításait. mind Lábas professzort. fotókat láthatták. akik részt vettek a felülvélemény megszavazásában. és az ülésen az esetet dr. aki megvizsgálta a beteget? Ez nem munkaanyag. hanem egy orvos. elveszítik jelentõségüket. hogy az ETT megsértette ügyfele személyiségi jogait. hogy nem tudott eljönni erre a tárgyalásra sem –. Lábas Zoltán. Nem a húsz ETT IB-tag vizsgálta meg Antal Ilonát. ez egyáltalán nem úgy fest. S azzal a korábbi részanyagok. ebbõl estig sem lesz egyetértés. hanem orvosi lelet. akik az õrá vonatkozó orvosi leleteket. Õ készített róla leletet.

Vagyis „A Magyar Köztársaság nevében” itt és most az mondatott ki: egy magyar állampolgárnak nincs joga megtudni. a bíróság kérheti bármire is. . mivel sajnos az adatvédelmi törvény ellentmond az – alacsonyabb szintû. Ez ugyanis nem felperes személyéhez fûzõdõ adat. élettársa emiatti távozásáról. tehát konkrétan érvénytelen – ETT-rõl szóló miniszteri rendeletnek. szexusa megszûntérõl. hogy felperes egészségügyi adatai személyes és különleges adatok. kiknek jutott tudomására mindaz. Nem vitás ugyan – mondja az indoklásban –. õt csak a rendõrség. kik azok. akkor az ETT nem teljesítette kérésüket. élete összeomlásáról. okosabb lesz hát engedni. Csakhogy Szászné ügyvédje változatlanul kérte a bíróságtól a személyiségijog-sértés megállapítását. neki nem hajlandó válaszolni sem a kérdéseire. bonyolult pozícióban elhelyezkedõ magzatot kétszer is fogóval próbálták meg az orvosok világra segíteni – e kísérletek közben történt meg a baj –. arra hivatkozva. végül is a pillanatnyi presztízsveszteségen kívül semmi jelentõsége nincs az egésznek. A bíróság szerint azonban alperes nem sértette meg személyiségi jogait. majd életmentõ császármetszéshez folyamodtak. hogy alperes e tekintetben adatkezelõ. akik látták a tönkretett. A szülés során a méhben. hogy amikor kérték. amiért gyermeke szülés közben orvosi mûhiba következtében nem jutott megfelelõ mennyiségû levegõhöz és súlyosan agyhûdéses maradt.szorul a hurok. elolvasták a dokumentációt élete tönkretételérõl. öngyilkossági kísérletérõl. hiszen ez a felhõk fölött trónoló testület mindig hangsúlyozza: õ a beteggel nem áll jogviszonyban. 3. idegei összeroppanásáról. amit vele orvosi mûhiba során mûveltek. pedig akkor is köteles lett volna. amikor nem adta ki az eljárásban részt vevõ orvosok nevét. Elsõfokú magyar bírósági ítélet szerint nincs joga. akik hozzájutottak legszemélyesebb adataihoz. szétkaszabolt hasáról készült fotókat. Az sem vitás. S a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónõje ítéletet hirdet: a keresetet elutasítja. A testület azonban ekkor is ügyelt a látszatra: esze ágában sem volt direktben Szász Tamásnénak megküldeni a listát. *** Újsághír: „A brit jogtörténet mindeddig legmagasabb összegû kártérítését.28 millió fontot ítélt oda egy manchesteri bíróság a tizenegy éves Sam Mansell édesanyjának.

azaz közel másfél milliárd forint. állandóan mozgatni kell.) . Penny Mansell a BBC-nek nyilatkozva kedden örömének adott hangot. éjszakánként tízszer-ötvenszer forgatni. végtagjai állandó görcsben vannak és nem tud beszélni. amely megemelte az orvosi mûhibák következményeiért odaítélhetõ kártérítés összegét.Sam két hivatásos ápoló gondozását igényli. Mint édesanyja elmondta. hogy Sam életben maradjon. öltöztetést és mosdatást igényel. míg ezt elismerték és kártérítést fizettek. tizenegy évig tartott.73 forint. gyógyszereket kell kapnia.” (1 font 2000 novemberében: 440. A rekordösszegû végkielégítést egy nemrégiben hozott felsõházi jogszabály tette lehetõvé. de Sam számára még nincs vége. tehát a megítélt jóvátételi összeg: 1445594400 Ft. hiszen minden áldott nap végig kell csinálnia ezt az életformát” A szerencsétlen anya nem bocsátja meg a . hogy bár kezdettõl fogva nyilvánvaló volt az orvosok felelõssége. többek között elektromos rokkantkocsira és emelõkre költik. „ amiért az ügy végre befejezõdött. a kártérítést létfontosságú orvosi berendezésekre. Withybush Kórházat felügyelõ egészségügyi hatóságnak. Ahhoz. etetést.

hogy szeretnék – amint ezt a mai „ polgári” szóhasználattal mondani illik – kiegyensúlyozottan írni. hogy el fog késni. valami egészen furcsa rekedt hangon. valószínûleg már jóval korábban kezdtek dolgozni rajta. mint a boncteremben. De a gyomrát. mint a citrom. azok közt válogatnak. a nyitott ajtón át. A fején például egyáltalán nincs már. urak. Akkor kérem meg. szív. és nagyon aggódik. kifejtve. A dr. s a nyári melegben gyomorfordító szag fogad a legelsõ teremben. Fölkeresem hát az úgynevezett másik oldal minél több képviselõjét is. állok rendelkezésére! – megállapodunk az idõpontban. de hál’istennek nem egészen úgy. Inkább átfordulok a jobb oldalra: ott már csak a belsõ szervei hevernek valakinek. – Sótonyi professzor urat keresem – hebegem nem túlságosan bõ mellénnyel. mellettük fehér köpenyes hölgyek. mint tyúk a kendermagban. A parkoló felõl megyek be az épületbe. Fülöp Tamás elleni. aztán balra. s kétségkívül úgy indulok kifelé. mint aki idõnek utána érkezett. a másik lépcsõn. üljön le velem beszélgetni. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetõtárgyaláson jár el szakértõként. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját. méghozzá akkora halomban. – Itt fölmegy a lépcsõn. Nem túl sok helyen. s nagy kupacban állnak teste tetején. s fölkeresem az Üllõi úti klinikán. s annak szünetében csevegünk keveset. A baloldalon férfi halott nyugszik az asztalon. .Az orvos szakértés Komolyan gondolom. nem máshol vagyok. attól olyan hatalmas a domb. kint az egész agya. a koponyája fölsõ részét is lefûrészelték. hátrahajtották rendesen. s kezében az aktuális szívvel közelebb lép hozzám. Két fém boncasztal. tüdejét. úgy hallgatom végig az útbaigazítást. aki már nincs jelen – a boncasztalon máj. lép. s õ kedvesen azt válaszolja: – Nagyon szívesen. hogy földbe gyökerezik a lábam: ez mind elfért ott belül? Közelebb lépve megnyugszom: persze. egyéb alkatrészeit is szépen kibontották. Sótonyi Pétert. olyan sárga az egész teste – már ahol rajta van az eredeti bõr. – Máris mondom – mosolyog a fiatal boncmester. Hirtelen hátrálok két lépést. tüdõ. a belek is ott vannak. Elsõként – már csak az illem kedvéért is – dr. és az elsõ emeleten találja meg. ahová belépek – Atyaisten.

Fogalmazhatunk úgy is. 16. hogy az orvostársadalomtól és az egészségügy belsõ érdekviszonyaitól függetlenek.) EüM-rendelet szabályozza. a skandinávok –. A professzor hatvanas. amit a bíróság szabadon mérlegelhet. fõszakértõ a mûhibaügyekben. – Segíthetünk még valamit? – marad udvarias a szívet kissé dobálgató boncmester. akik azon a véleményen vannak. mi több. elegáns úr. nagy szaktekintély. Az azonban kétségtelen tény. újraszabályozandó kérdést. a gyomrom is megnyugszik.) NMrendelet és az azt módosító 18/1999. Mûködését vannak. hogy az igazságügyi orvos-szakértés meglehetõsen orvos-párti? – A kérdésfelvetés jogos és érdekes. Magyarországon az igazságügyi orvos szakértõk három fõhatósághoz tartoznak (Belügy-. mert a testület nem idézhetõ meg. már köszönni is majdhogynem normálisan vagyok képes. aki ma Magyarországon. – Az igazságügyi orvos szakértõk az egészségügyhöz tartoznak. elsõsorban az alapelvek egységesítése érdekében. – Ön. Magyarországnak a majdani csatlakozás esetén ezeket figyelembe kell vennie. Azt azonban szükséges hangsúlyozni. igaznak tartja azt a vélekedést. – Ön nemrég említette: az Európai Unióhoz csatlakozás önmagában is fölvet néhány újragondolandó. hogy igen. A betegek és az ügyvédek pedig azt: erõteljesen orvos-párti. – Az Európai Unió tagországaiban is mûködött és mûködik a mi ETT IB-nkhez hasonló szervezet. úgymond. Mire fölérek a lépcsõn. eleve vádolhatók bizonyos elfogultsággal! – Vannak. függetlenek legyenek. úgymond. hogy egy- . Igazságügy és Oktatási Minisztérium). az ETT IB-t közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyeli. Mûködését a 13/1994. hogy a szakértõk. Alapvetõ kérdés. – Ha lehet. és mint ilyenek. ahol a törekvések abba az irányba mutatnak. 13. inkább ne! – és menekülõre fogom a dolgot. ezért „ arc nélküli” szervezetnek tartják. Kétségtelen. (VI. akik azért vitatják. az tehát nem szentírás.– Köszönöm szépen – rebegem elhaló hangon. (IX. vannak országok – mint Ausztria. mint például az Egészségügyi Tudományos Tanács szerepköre. Az orvosok valószínûleg azt mondják: a szakértés gyakorlata túlságosan betegpárti. és ezért például a svéd gyakorlatot tartják követendõnek. hogy az ETT IB véleménye a bizonyítás egyik eszköze. Az ETT IB elõdje az 1890-ben alakult Igazságügyi Orvosi Tanács volt. bizonyos változások vannak kialakulóban a szakértés és a felülvéleményezés rendszerében. kari dékánkánt is dolgozik az orvostudományi egyetemen.

Az kétségtelen: ha a beteget jogellenes kár éri. hogy olyasmirõl adjon szakvéleményt – például klinikus szaktanácsadó bevonása esetén – . hogy az orvosi tevékenységgel kapcsolatban napjainkban is léteznek iskolák vagy irányzatok. – Miben áll ez a felelõsség? – Elveszítheti a szakmai hitelét. mégis gyakran rákényszerül. Az indikációról. amikor a szakértõnek az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl történõ törlését indokolt lenne javasolni. Tehát az orvos szakértõi vélemények számos ponton kerülhetnek a viták és a megmérettetés kereszttüzébe. a szakértõi felelõsséggel és azokkal az esetekkel. A szakértõi véleményekkel kapcsolatos komoly gond az is. hanem tõle elvárható magatartása is. csak az veszíti el az úgymond szakmai hitelét. vagyis foglaljon állást abban is. és nem az orvosnak! Valamint ennél azért el tudnék képzelni erõsebb felelõsséget is! – Nem kevés ez. Meggyõzõdésem. hogy az ETT IB és az Orvos szakértõi Szakmai Kollégium. valamint az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet elméletileg foglalkozik az úgynevezett szakértõi mûhiba kérdésével. hiszen a mûhibaügyek különleges szakmai felkészültséget igényelnek a bírói kartól is. hogy egyik vagy másik iskolának van-e igaza az adott esetben. az intézményeket az ügyvédek vagy a betegek fölkérhetik szakértõi vélemény adására. Tapasztalatból tudom. tekintélyét – úgy a szakma. Megalapozott szakértõi vélemény elõterjesztése tehát minden szakértõnek nemcsak célja. Az orvosszakértés vonatkozásában az elmúlt években számos változás történt. – Attól tartok. hogy például Svédországban az ilyen ügyeket többek között speciálisan fölkészített bírók tárgyalják. Lehetõség van úgynevezett magánszakértõi vélemény beszerzésére. amelyek bizonyos kérdésekben véleménykülönbözõséget mutatnak. megírása és .egy ügy kapcsán az orvos polgári jogi vagy büntetõjogi felelõssége merüle fel. véleményéért felelõsséggel tartozik. higgye el! Szeretném megjegyezni. – És ezek között miként foglal állást az orvos szakértõ? – Nyilvánvalóan nem az õ dolga lenne a bizonyos fokú ellentmondások feloldása. akkor azt kárpótolni kell. Az orvos szakértõ felelõssége tehát rendkívül nagy. terápiáról. aki a betegnek ad igazat. az új szakmai kollégiumoknak egyik fontos feladata lesz az új szakmai protokollok kidolgozása. A kérdésnek van egy másik oldala is. a szakértõknek van szakértõi kamarájuk. amiben az orvosi szakmán belül is még folynak szakmai viták. mint a bíróság elõtt. lehetséges kockázatvállalásról és így tovább.

– És ilyen esetekben ki határozza meg a szakmai szabályokat? – Alapvetõen senki. addig Ausztriában ez 2000. Az alulfinanszírozott. ezáltal szakmai szabállyá tétele. hogy világosan megfogalmazzák a kötelezõ ellátás tartalmát. a pénz! Azt hiszem. Az ellentmondás számos probléma hordozója lehet. színvonalát és módját. A klinikák bármely kórházból kötelesek a betegeket átvenni. Németországban 2500 dollár – Amerikát most inkább hagyjuk. a paraszolvencia-rendszer miatt erkölcsileg is támadható egészségügy mitõl is lenne vonzó pálya? Az orvostudományi egyetemek iránti érdeklõdés csökken. – No de ha ez így van. Elvileg minden állampolgárnak azonos színvonalú orvosi alapellátásra van joga az új egészségügyi törvény értelmében. ezért kincstári biztost rendeltek ki. amely következik az egészségügyi törvény elõírásaiból. Elsõsorban azokban az ügyekben. ezek feltételrendszere azonban a finanszírozó oldaláról nem biztosított. Amíg a GDP-bõl az egészségügyre nem tudunk többet fordítani. az orvosimûhiba-ügyek egy része is elválaszthatatlan az egészségügy pénzügyeitõl. – Na igen. azokat kell követni. Az új egészségügyi törvény betegekkel kapcsolatos része valóban igazodik az európai elvárásokhoz. sokszorosan támadott és részben tönkretett. Nyilvánvalóan minden szakmának vannak alapelveiben elfogadott. Meggyõzõdésem. ezek azonban nem mindig tudják követni a legújabb tudományos eredményeket. akkor sok esetben az is követhetetlen. Amíg Magyarországon évente és betegenként 330 dollár körüli összeget költünk. jelenleg a tankönyvek. amelyekben fölmerül az orvos polgári jogi felelõssége. módszertani levelek próbálják ezt meghatározni. ki követ el hibát és ki nem! – A kérdés csak elméleti. Az egészségügyi törvénybõl és a várhatóan a közeli jövõben elkészülõ szakmai protokollok alapján remélhetõ. Természetesen nem elhanyagolható szempont az egészségügy megfelelõ finanszírozása. nyilvánvalóan mindenkor figyelembe véve az orvostudomány pillanatnyi állásának elfogadott szakmai szabályait.elfogadása. a túlköltekezés jelentõs része az alulfinanszírozottságból adódik. Túlköltekezésünk közel másfél milliárd forint. addig a mûhibaperek dolgában sem látok érdemi kedvezõ változásra lehetõséget. A progresszív betegellátás önmagában is a finanszírozás lehetetlenségét okozza. hogy a . a gyakorlat által hitelesített szakmai szabályai. A SOTE-n sem könnyû a helyzet. Ma még kevés orvosi szakterületen vannak meg ezek a szakmai protokollok. tekintettel arra. – Nagymértékben. Az ide jelentkezõk tanulmányi eredménye az elmúlt évekhez képest egyre kedvezõtlenebb képet mutat.

sok százmilliárdos kiadásokkal járó döntést. Az is tény. Az ügyszám emelkedik. amikor nem történik meg az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése. amely a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszer mûködtetéséig terjedne. még sokáig reménytelen ez – amíg ugyanis a politikai elit politikai kultúrája olyan. * A professzor után persze olyan orvos szakértõvel szeretnék beszélni. Várható tehát. Abból biztos nem. Például az ön által emlegetett mûhibaügyekben. ha az orvosi mûhiba kérdéseit ilyen oldalról is elemezni kívánja. amely hajlandó meghozni olyan. amit gyógyításra költenek. – Én azt hiszem. hogy a biztosítók profitorientált cégek. az orvos polgári jogi felelõssége olyan esetekben is fölmerül. új biztosítási konstrukciók fognak kialakulni. A jogellenes károkozás.legmagasabb szintû ellátást biztosító intézmények. – Pedig az egészségügyi. azonban ezt megfelelõ módon kellene finanszírozni. – Én is ettõl tartok. látszatintézkedés történt. fõként finanszírozási reformnak se híre. Lassan kezdünk oda eljutni. amelynek gyümölcseit aztán nem õ. Új szempont a gazdasági tényezõ. amilyen. mert az is nagyon behatárolt. mint az önkormányzati kórházaké. Az egyetemi klinikák finanszírozása rosszabb. hogy az egészségügyben két tényezõ válik elhanyagolhatóvá: a beteg és az orvos. se hamva. Számomra az a csoda. Az egyetemnek. Hol az a kormány. azonban az orvostól független körülmények és okok miatt az mégis bekövetkezik. akirõl legalább – hogy finoman fogalmazzak – többféle vélemény hallható . a nõvéreké 30 ezer táján. Természetesen ez a gyakorlat helyes. Hiszen mindenki jól tudja: valódi egészségügyi reformnak a legminimálisabb kifutási ideje is 10 év. Ezek nem teszik vonzóvá a pályát. Meggyõzõdésem. hanem a két választással késõbbi kormány fogja learatni? Nyoma sem látszik ilyennek. valamennyi kórháznak kötelezõ felelõsségbiztosítása van. Nagyon örülök annak. – Számos reformintézkedés. ha tetszik. Átfogó reform kellene. A kezdõ orvosok fizetése 40 ezer forint körül van. hogy az alapbiztosítási összegeket emelni fogják. Pedig a helyzet folyamatosan romlik. hogy az egészségügy ebben a finanszírozási konstrukcióban még mindig tudja azt nyújtani. Kérdés. ez tény. az intézmények mibõl fogják majd fizetni a megemelt biztosítási díjakat. többek között mûhibaesetekre is. amit nyújt.

mert fölfogták: az ennél a disznónál eladott szétégetett zsömle nem ennek az egyetlen péknek teszi tönkre a szakmai tekintélyét. miért nem minõsítik tarthatatlannak ezt a helyzetet. hogy megvédjék saját magukat a sarlatánoktól. nem hajlandó „ söpörni a saját portája elõtt” . A pékek céhe az összes olyan péket kizárta. a pletykák szerint ezt olyannyira teszi. tényleg disznóság történt. hogy egy orvos nem is csak polgári jogilag. Nos. az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben keresem hát föl dr. Ebben látom én az ön elsõ kötetének legfõbb problémáját. illetve a kórház. az orvosoknak eleddig nem sikerült eljutniuk oda. ha úgy látja. hogy ne engedjék kemence mellé a rosszul dolgozót. s a polgári. Az égés el hatása az emberi szervezetre címû értekezésében állítólag világhíres tényeket szedett össze. hogy azokat kilökik saját soraikból. mint a nyilvánosság? Mert az orvosi kar maga nem akar. a többi péknek alapvetõ érdeke. mint az orvos. ennek a reputációja súlyos kárát láthatja. Rájöttek. ahova a pékeknek kétszáz évvel ezelõtt! Miért nem? Miért nem állnak föl az orvosok kamarai közgyûlésen. munkajogi. katasztrófa-orvostan és a neuropathológia szakorvosa.orvosi berkekben. Ugyanebben az intézményben. mégpedig úgy. igazságügyi. ám elnyírták. a büntetõügyek körülbelül 98 százaléka nyomozásmegszüntetéssel zárul. a kamara pontosan nulla esetben ítél el. gyakran ad orvosokat elmarasztaló szakvéleményt. a kamarai ügyek nagyon távol állnak a szakértõi mûködéstõl. Ha ugyanis egy ilyen orvos névvel megjelenik az ön könyvében. Miért nem? A céheket annak idején többek között éppen arra találták ki. katonai. és tesznek rendet? – Ebbe én hadd ne menjek bele. helyesebb volna. hogy ne mondhassa senki: a pékek már megint micsoda szemetet adtak el nekünk. ha maga az orvosi céh is keményebben ítélné meg saját tagjainak tevékenységét – de . Miért kell a hibájának mindjárt a legnagyobb nyilvánosság elé kerülnie? – Mert nincs más eszköz! Az orvosok saját szervezete. fegyelmi eljárások nem indulnak ilyen indokkal. Mi több. kártérítési perekben is a beteg van sokkal nehezebb helyzetben. Balogh Istvánt. hogy klinikus orvosok „ is meszelték” a nagydoktoriját. a rosszul dolgozóktól. keményen föllépni saját selejtjével szemben. Az a hír járja róla. hanem valamennyiükét. váltják le az ezért felelõsöket. hogy megtorolják néhány olyan szakértését. Így aztán a névjegyén „mindössze” ennyi áll: dr. Balogh István PhD. az orvostudomány kandidátusa. tilt el orvost mûhiba miatt. aki rossz minõségû kenyeret és zsömlét sütött. amelyben a betegeket védõ ügyvédeknek adott igazat. – Szerintem onnan kell kiindulni: elõfordulhat. Elfogadom. de büntetõjogilag is elítélhetõ módon hibázott. nem fogadták el. ám ettõl még lehet zseniális orvos. igazságügyi orvos szakértõ. Miért nincs más eszköz.

azt kik döntik el? – Orvosok. a szerintünk helyesnél sokkal. azt kik bírálták el? – Orvosok. így van. a nevem tiszta maradjon. akár professzorrá. – Igen. „ ugye” . ha kiszolgálok akár az egyik. kik nevezik vagy nem nevezik ki? – Orvosok. más orvosok szerint kevésbé. – Amikor megpályáz egy tanszékvezetõi posztot. amelyben elmarasztal minket – akkor Maga az életben nem lesz professzor? – Tudja. hogy X professzor mit gondol Magáról. amikor véleményt alakít ki egy-egy ügyben. Nem adom el a nevemet. azonnal megszûnik a szakmai kompetenciám és karrierem. hogy vagy igent. de sokkal többször ad olyan szakvéleményt. Én 1972-ben végeztem. Kialakult rólam is valamilyen kép. Engem már nem érdekel. – Rendben. engem nem lehet . adjunktussá. hogy nincs tisztában azzal. hogy milyen jövedelmet kapjon. De azt nem engedheti meg Magának. hogy ez a szemét Balogh rendszeresen. akár a másik oldalról valakit. s megpróbál csõbe húzni. mert az megfizethetetlen. amelyet vagy elhisz nekem. elvárja tõlem. ugye nem akarja azt állítani. hogy a legdrágább kincsem. hogy lépjen elõrébb. Én ilyen pali vagyok.nekem mint szakértõnek amúgy is keményen kell fogalmaznom: igen vagy nem. Hiszen ha csak egyszer is megteszem. Amint azonban igazságügyi orvos szakértõként járok el. az nem érdekli. akkor független vagyok. És ugyanígy egyes betegek részére jó. – Ám az igazságügyi szakértésrõl sem egyértelmû a kép. arról kik határoznak? – Orvosok. más betegek részére nem jó. Teszem azt. Ugye nem akarja elhitetni velem. hogy az se érdekelje: a professzori kar miként látja! – Pedig az sem érdekel! Engem az érdekel. az „ ugye” szóban van a hiba! Amikor azt mondja. hogy X professzornak mi a véleménye rólam. – Amikor fölvetõdik. s a SOTE alkalmazottja. vagy nem. vagy nemet mondjak rá. – Nos. ez egyes orvosok szerint jó. – Független? Hadd kérdezzek ebbe bele! Amikor megírta a kandidatúráját. – Amikor arról van szó. ha Magáról az az általános kép alakul ki az orvoscéhben. Csakhogy kihagy a számításból egy elemet. de csak mint egyetemi oktató. azóta ezt csinálom. hogy mindennek nincs hatása. Ön itt ül a SOTE egyik intézetében.

Ám minden esetben ragaszkodtam a magam szakmai álláspontjához. ellenük is. Nem biztos. állami vagy magánpozícióból adnak-e véleményt. Vagy mondom másként: nagyon nagy baj van. kérem. és visszaadtam a szakértõi megbízást. Engem gyakran kérnek föl az intézeten keresztül is. tessék mondani. hanem csupán azt: . itt aztán igazán minden rendben volt. Hiszen a mûhibaügyek általános koreográfiája ma a következõ. semmi hiba nem történt. s egyetlenegyszer sem engedtem befolyásolni magam. miért orvospárti zömmel és általában az igazságügyi orvos-szakértés? – Szerintem ez nem így van. Sõt azt is elfogadom. elõfordult többször. de én mindenesetre ilyen vagyok. elfogulatlan szakértõi vélemények szülessenek. vállalva annak összes kellemetlen következményét. hogy leszek szíves a fölkérõ oldalt támogatni. miként lehetséges. mindenki a lehetõ leggondosabban járt el. csak igazságügyi orvos szakértõk vannak. Számos esetben nekimentem már a falnak. kérem szépen. Ha profi ügyvédhez kerül az ügy. Mert nem vagyok hajlandó csahos kutyaként más álláspontját védeni. hogy sok ilyennel találkozik ebben a szakmában. Erre a kórház. amely ezt megengedi. – Rendben. Innen is. mit írjak le a szakértõi véleményben. hogy konkrét megrendeléseket akartak adni. amit elmondtam. Persze voltak is ebbõl konfliktusaim. a bíróság kirendeli az igazságügyi szakértõt. nincsenek magánszakértõk és igazságügyi orvos szakértõk. tényleg nem történt semmi hiba! Nos. a biztosító. És én akkor azonnal fölálltam. és nagyon szomorú. ez a kiküszöbölés nemigen történik meg. s ennek meg is van a maga eredménye. akik leírják: itt.befolyásolni. Szakértettem rengeteget például Ádám Györgyék ügyvédi irodája számára is. ha valakinek változik a véleménye attól függõen. függetlenül attól. Akkor nagy baj van. milyen pozícióból formál véleményt. elfogadom és elhiszem. Csakhogy ez még nem strukturális. – No. ami. amely testület fellengzõsen és röhejesen felülvéleménynek hívott állásfoglalásában rögzíti: jé. és nem járok el szakértõként. mûhiba történt. Ha engem a legcsekélyebb mértékben is megpróbálnak befolyásolni. ha a professzorok a saját képükre akarják formálni a szakértõi véleményeket. én tüstént kilépek az ügybõl. valamint azt a struktúrát. visszaadom. onnan is. aki leírja: ugyan. Megtörténik az. hogy az általános gyakorlat ez. – Ez viszont igaz. Én úgy gondolom. nem jó. És akkor azt kell kiküszöbölni. az sorompóba állítja a magánszakértõket. aki így jár el. A fölkérés nem azt jelenti. ha egyszer az nem egyezik az enyémmel. de gyakran magánúton is. hogy általában pártatlan. nem mechanizmusbeli megoldás arra. Kirendelik az ETT-t.

De ez nem értékítélet. akivel máskülönben ön jó viszonyban van és így tovább. – Nagyon egyszerû. És tényleg csak azt vagyok hajlandó adni. Mert nem tudnék objektív maradni. és nem is akarom elhárítani. Tényleg nagyon pontosan fogalmazok. hogy mindig nagyon pontosan fogalmazok. jól értette. Ezzel-azzal kezelte is a kezét. pedig Magda nagy gondot fordított a korábbiaknál sokkal egészségesebb táplálkozásra. . nem azt jelenti. aki el tud menni bármelyik oldalra úgy. hogy ezt nem szakmai alapon teszi – az az én szememben nem szakértõ. el ne fertõzõdjön. amely itt csúcsosodik ki. *** Magda – a tekintélyes gyógyszergyár elismert középvezetõje – bal keze mutatóujján elszínezõdött a köröm. elmúlik magától! – hangzott a megnyugtató válasz. akkor valószínûleg elmúlna az alatta lévõ elszínezõdés és a sebesedés is. orvoshoz fordult. ez puszta ténymegállapítás. Elküldöm a második legjobb szakértõhöz – nem vállalom az ügyet. – Valamilyen anyagcserezavar lehet. Elõbb csak csíkokban. nézegette. – Értem a visszakérdezés provokatív élét. akivel a fõnökének más miatt fontos jóban lenni. Lehet az kiváló ügygondnok vagy ügykezelõ. ha éppen annak a professzornak az intézetében történt valami. hónapok múltán azonban az egész köröm alatti rész feketévé vált. hogy a többiek nem ilyen jók… – Persze. s azt javasolta. Aztán a szokásos évenkénti nõgyógyászati vizsgálatok egyikén a doktor észrevette e fura jelenséget. Ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? Pedig hát látja. Teltek-múltak a hónapok. de az elváltozás nem szûnt meg. Saját gyógyszerészvégzettségét természetesen kevésnek ítélte ehhez. tán érdemes lenne „ lekapni” ezt a körmöt. van ilyen is. Nem kell vele törõdni. isten õrizz beavatkozni. ha pont olyan valakirõl van szó. – És mi a helyzet akkor. sõt idõnként a körme szélei kisebesedtek. – Jól értem a kérdését: ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? – Én azzal hencegek magamnak. Igen. Az a szakértõ. ha mindenféle mögöttes személyi konstellációk húzódnak meg egy-egy ügy mögött? Mondjuk. aztán az évek.adjak objektív szakvéleményt. de nem szakértõ.

Bekérték a tüdõkórház fél évvel korábbi filmfelvételét. nehogy áttétek képzõdjenek a test más részeibe. Foghúzásra ment. Férjét. annak ellenére. ám az azutáni elõtt kicsivel fájni kezdett a nyirokcsomó az egyik hónaljában. A tüdõröntgen döbbenetes eredményt adott: a tüdeje tele volt áttétekkel. hogy nem tudta „menedzselni” a feleségét az orvosokkal szemben. Fölvetették. hogy helyesen tudjon értékelni egy röntgenképet? Nem kellett volna-e a már felismert bõrrákot nemcsak amputációval. melyik a megfelelõ? Hibáztak-e. néhány hetes javulás –. s megállapították: az ottani fõorvos által akkor teljességgel negatívnak mondott röntgenképen már ott volt egy több mint 5 milliméteres áttét. levették a körmét. Nem tud fölmentést adni magának. legyengülés. s ott is a fõorvoshoz. Mindenesetre – intették Magdát – negyedévente végeztessen teljes rákszûrést. Gombafertõzésre gyanakodtak. de sikertelenül. a rosszindulatú rákok közül az egyik legfélelmetesebb. Magda meghalt. Ám amint az újranõtt. Megoperálták. arra adtak kezelést. A fõorvos úr nem vette észre. hogy nem õ tehet arról. s az injekciótól állandó egyensúlyvesztéses állapotba került.és tüdõvizsgálatra. a biztonság kedvéért nem is máshová. s megnyugtatta: nincs áttétel. levették az ujját rendben. nemhogy autót vezetni nem tudott. ott egyetértettek a javallattal. vele együtt jelent meg a feketedés is. aztán lebénulás. hogy még nem terjedt tovább a kór. a bõrrák. Kemoterápia. hogy idõközben „ kiesett” . baj ne legyen. az áttétek létrejöttét . Le is százalékolták. akik nem tudták diagnosztizálni a köröm alatti elszínezõdést? Megfelelõ vizsgálatokat végeztek-e és idõben-e? Elvárható-e egy tüdõkórházi osztályvezetõ fõorvostól. hanem további. Megismételték a körömlevételt. Azonnali döntésre volt szükség: tüstént mûtét. talán hasznos lenne szövettani vizsgálatot végeztetni – s annak eredménye ez lett: melanoma malignus. az eredmény ugyanaz lett. Aki maga elemezte a felvételt. mint a nagy hírû tüdõkórházba. sugárkezelés – étvágytalanság. MR-vizsgálatot kértek az agyára – ott is voltak már „ áttétet mutató képletek” . Hamarosan el is ment tüdõröntgenre. ismert központi kórházhoz fordult. aztán a vég. Lászlót máig gyötri a bûntudat. s a csontok szövettani vizsgálata negatív lett. rögvest eltávolítani az egész ujjat. ám ez sem szünteti meg folytonos lelkiismeretfurdalását. Mikor kellett volna megfelelõ szakemberhez fordulni? Honnan tudhatja az ember. mindenki reménykedett hát. S ma csak sorolja megválaszolatlan kérdéseit. de egyedül tömegközlekedni is alig.Magda hallgatott a tanácsra. Üzemorvosa azonnal elküldte a lakhelye szerinti kórházba labor. A következõ kontroll is rendben volt.

még akkor sem. ismerõseinek is! Soha nem szabad csak egy orvoshoz fordulni.megelõzõ eljárással is kezelni? Valamint megfogalmazza tanácsait mások számára. ha nagyon híres! Rámenõsen kell bánni az orvoslást végzõkkel. nem szabad a rutinra hagyatkozva ellenõrizetlenül elfogadni semmilyen információt! Bár elegendõ lenne betartani László tanácsait! . de segítsen tapasztalatait átadni szeretteinek. Mindenki figyelje saját magát.

Nem értik. – A család Kisterenyérõl utazott föl hajnalok hajnalán. Szomorú házaspár. jóképû. Elnézést. azt lehetett volna. õ sem tud mit kezdeni ezzel az állapottal. úgyhogy majd küldünk levélben új határnapot.A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy A nagyon-nagyon ritka kivételek egyikére tartok: büntetõügy orvosi mûhiba miatt. csak a tárgyalás miatt – ezek szerint hiába. se vádlott. itt a Ti ügyetekrõl írnak! – Az újságból tudták meg: . – Hát hiszen mondom. – És minket miért nem értesítettek errõl? – dühöng az ügyvéd. Amíg ballagok a Markó utcában. eltelik fél óra is a kitûzött kezdési idõponthoz képest. a bírónõ elhalasztotta! A szakértõknek nem volt jó az idõpont. igaza van. másodszor a bíró betegedett le. azt tervezgetem. No. bíró nélkül mi magunk nemigen tudunk tárgyalást rendezni. átmegyünk a Markó utcai másik házba. nem jutott eszembe. Megérkezik az ügyvédjük. Elõször maga a vádlott nem jelent meg. hozzá. Téblábolunk. Ha már a családot a kutya sem fogja kárpótolni. ám se bíró. illetve lemondták. hogy nem tudnak jönni! – És akkor nem lehetett volna telefonálni? – De. mi most a helyzet: a tárgyalóterem melletti tartókában nincs kint a mai tárgyalások jegyzéke. itt nincs mit tenni. A büntetõügy legelején kaptak hivatalos értesítést. hogy elindult az eljárás. mert szeretnének részt venni. a tárgyalás helyett mennyit tudok majd dolgozni. hiszen eddig már kétszer maradt el. kezében valamelyik pesti napilappal: – Nézzétek már. Maguk azok? Nem lesz ma tárgyalás. huszonéves fiúval. hogy tegnap közölték a szakértõk. A bírósági – szörnyûséges – folyosón fekete ruhás család üldögél: Kurisék. üljünk le beszélgetni a közeli parkban. majd lesznek tárgyalások. Kérték: közöljék velük azok idõpontját. a teremben pedig teremtett lélek sincs. Aztán egyszer csak jött a szomszéd. Igen mérgesek õk is. Az ügyvéd elõkeríti a kezelõirodáról a bírónõ jegyzõjének szobaszámát. legalább magamat próbálom: megkérem Kurisékat. – Ja.

de minden esetben elvetélt. 92-ben. Cilinek csak nem jött össze. tõsgyökeres kisterenyei csendõrcsaládból való. Hogy milyet. szültek. hamarosan mint kismama lesz a páciense. Gyönyörûen éltek együtt. jó ideig ott éltek. hozzáment feleségül. Csak akkor fordult egyenesbe az élete. õt szerették. néhányan többet is. Fülöp Tamást. megtartotta a tárgyalást nélkülük. az intenzíven? Hogyhogy? – Valami hiba történt a mûtét során. nem értesítette õket. . Mátraterenyén. Délután telefonált a veje. Kurisné érezte: valami nincs rendben. Annyira vert a szíve. 94 januárjában Cili visszament hozzá: nincs eredmény. Elkezdett dolgozni képesítés nélküli óvónõként a közelben. azt mondta. késõbb is volt még több terhessége. a Szent Imre Kórházba azzal. Valósággal röpködött a boldogságtól: csak lesz gyereke neki is elõbb-utóbb! Kedden csak Imre jött föl Pestre. még mindig van másik módszer. Orvoshoz fordult. végig jeles tanulóként. majd kedden. orgonaépítõ Imrével. Cilus az intenzív osztályon van! – Szûzanyám. 1994. gimnáziumba. amikor férjhez ment a Nógrád megyei Szécsényfelfaluból valósi Kuris Lászlóhoz 1968-ban. talán õ tud segíteni neki. amikor az Isten megajándékozta ezzel a kis tüneménnyel. Cili szülei otthon várták a telefont. azt nem tudták. Cilike. A salgótarjáni doktor néhány próbálkozás után azt tanácsolta. s ebbõl sok bajuk is volt. mondván. ahogy csak bírták. azokat kell megszüntetni. húszévesen a templomban ismerkedett meg a Borsodszentgyörgyrõl valósi. Cili Kisterenyén járt általánosba is. Imre Ausztriában is kapott munkát. majd óvodatitkár lett. Fülöp doktor 93-ban megállapította: a méhnyálkahártyáján nem tapad meg a petesejt valami barlangos összenövésektõl. Szegény. keresse föl dr. vasárnap feküdt be Pesten. De Cilike – amikor fölhívta telefonon a mamáját – elmesélte: a doktor úr azzal biztatta. baj van. Ám hétfõn valamilyen okból elmaradt a mûtét. ha ez nem segít. Elõbb is. akkor februárban feküdjön be hozzá. negyvenéves volt már. Cilike volt az egyetlen gyerekük. Az édesapa rajongással vette körül kislányát. hogy hétfõn elvégzik a mûtétet. Lézerrel kezelte elõbb a méhe egyik felét. Kuris Lászlóné Szendrei Irma óvónõ. és a klinikai halál állapotába került. mégse vették föl az óvónõképzõbe. A korábbi osztálytársai már mind terhesek lettek. Jó. felelte a doktor. nem ilyen gondokkal. majd kiugrott a helyérõl. 70-ben született kicsi lányuk. február 12-én. Imre: – Anyuka.a bíróság nem tartotta be az ígéretét. aztán a másikat.

ahogy csak bírtak. mielõtt bevitték Cilust a mûtõbe. nem nagy. Fülöp Tamással akart beszélni. Hömpölygött ide-oda mindenki. de annyi orvosi szót használt. mi történt a kislányommal! – A mûtét során attól a folyadéktól. – Kuris Cecília mamája vagyok. Aztán tolták is már ki Cilust. Le az intenzívre. minden rendben lesz! – és csak intett: tolják be a mûtõbe. aztán egyszer csak iszonyú rohangálás kezdõdött. . – Mi történt. és nem találnának! – De õ nevetett. – És akkor most mi van? – Nem tudom. Anyuka. Imikém? – Nem tudom. Kurisné aztán még kedden telefonált a kórházba. És hogy nagyon rossz az állapota. képzelje. Mondtam is neki: – Cilus. a helyi plébánost: imádkozzék Cilikéért. majd csak holnap! Jaj. Ahol esküvõt tartottak. Az asszony azonnal hívta az atyát. az mit mondott? – Annyit. ahol laktak. és elvinni messzire. az intenzíves orvostól tudtam meg: Cilus kómában van. Elõször bemutatkozott illendõen. – És mi lesz az én kicsikémmel? – Nem tudnak semmit mondani. akkor azt válaszolták: a doktor úr nincs bent. ne menj be. akkor az orvos egybõl odajött a telefonhoz. mert õ most nem bír. Mindenkitõl kérdeztem. alig értettem. Semmi konkrétumot nem mondott. föltépték a mûtõajtót. Kint vártam a mûtõ elõtt. – És az orvos. de baj van. Hozzám sokáig nem jött oda senki.– Megyünk azonnal föl! Már indulunk is! – Ne jöjjenek. Kisterenyén is a vallásos emberek mind imádkoztak Cilikéért. olyan érzésem volt. Csak nekem nem árultak el semmit. annyira szerette õt mindenki. amit a méhébe töltöttünk. Éppen nagyböjt elsõ hete volt. kérem szépen. de aztán az egyik asszisztensnõ elárulta: probléma van. imádkozni fog. Borsodszentgyörgyön is. de összevissza hadováltak. Anyuka. – Úristen! És mitõl? – Nem mondtak semmit errõl. tájékoztasson. Az atya megígérte. lélegeztetõmaszkkal az arcán. a Fülöp doktor. Imikém. Pici. és ott az Oszwald Péter doktortól. Semmit. Másodszor – rögtön utána – nem mondta meg a nevét. dr. Lementem az intenzívre. Anyuka. hagyjuk az egészet! Gyere. le akarom kapni a hordágyról. nem mondtak semmit. menjünk inkább haza! Milyen jó balhé lenne. ha keresnének. betolták a defibrillátort. Anyuka. azt felelte: – Ne butáskodj. olyan gyorsan rohantak vele. hogy mûtét közben komplikáció lépett föl.

– Kislányom. Nagykovácsiba természetgyógyászhoz. doktor úr? – Az intenzív osztályon van a lányuk. hátha hallja. majd mi megtanítunk újra mindenre! Ne hagyj itt minket. le kell tennem. még életmentõ készülékük se volt. Csak a csodában lehet bízni. aztán mindenhol vérezni kezdett. Oszwald Péter intenzíves orvos megmondta õszintén: – Itt nagy hiba történt. ha mindent elölrõl kell megtanulnod. majd csak egy könyvet és egy kazettát adott el nekik jó pénzért. Az elsõ mágus azt kérdezte: – Mikor volt a feleségének utoljára széklete? – A másik elkérte Cili fényképét. legalább a lelküket megnyugtassák. a méh felfúvásakor ez beszabadult a véráramba. tele mûszerekkel. – De mi történt. ötször élesztették újra. ne add föl. úgy nézett ki. és két-három napig így marad. Bízni kell! – De miben? – Ne haragudjon. nekem dolgom van. a szülõk hol fölmentek. – De ugye nem fog meghalni? – Ha nem történik semmi. az agykontrollosokhoz – az összes hókuszpókuszt végigcsinálták. és ott olyan mértékû cukorbetegséget okozott. Dr. Egyelõre nincs javulás. Imi közben elmesélte: a mûtétnél rettentõ lagymatagon zajlott minden. Halottsápadtan. akkor lehet reménykedni. ez után nem lehet újra egészséges. meg a pénzt szedték el tõlük. édes kislányom. . emiatt fölszívódott ez a folyadék. Csütörtökön azonban Cilinek leállt a veséje. beszélni is. – És meddig tartott az. csövekkel. doktor úr? – 30 percig. siess haza. a legjobb kezekben. mûvesére kellett tenni. Úgy kellett szaladozni mindenért. Idõfizikushoz.hajszálrepedés történt. gyere haza velünk gyorsan! Imi végig állandóan ott volt a kórházban. naponta kétszer-háromszor is berohant. A szülõk mindenhová. hogy azonnal rendkívül súlyos cukorbeteggé tette. Hanyagul. Errõl azonnal tudták: borzasztó hosszú idõ. Viszonthallásra! Szerdán fölmentek a szülõk. Cilikéjüket alig ismerték meg. És innen – úgy tûnik – nincs visszaút. küzdjél! – kérlelte zokogva a mamája Cilike ágyára borulva. és ott toporgott tehetetlenül. – Az se baj. doktor úr? – Az operáció során alkalmazott oldat nem volt megfelelõ. járni is. s úgy is kezelték. mindenkihez elrohantak. – És akkor most mi van. Rutinmûtétnek számított ez. hol haza. és ettõl került a klinikai halál állapotába.

nem engedte be õket. most indulnánk. a Jóistennek most volt szüksége Cilikére – adta meg a lökést a megnyugváshoz az egyik atya. A folyosón találkoztak Imivel. az orvos Cili szobájába megy be. Örökkévalóságnak tetszett az a tíz perc. Hallották kintrõl az újraélesztõ gép csattanásait. amikor a nõvér megállította. majd kijött Oszwald doktor: – Nincs tovább. Volt olyan. Álltak hárman – a mama. ami a lányukkal történt. – Jönnek be? – kérdezte tõlük a nõvér. beöltöztek a zöld köpenybe. s indultak volna be az intenzív osztályra. hogy 24 éves legyen. – Jó. – Doktor úr! – kérdezte Imi –. Látta. s ebbe lassan beletörõdtek. . – Lehet. – Rettenetesen sajnálom. Egymást sem vigasztalták. A szülõk mindketten belerokkantak abba. a papa és a férj – . Az ötödik napon Imi éppen Oszwald doktorral beszélgetett annak szobájában. az üvegajtóba verte a fejét. van ennek felelõse? Mert ha igen. Nem lehetett.Oszwald doktor többször emlegette: a nõgyógyásznak. Sajnos elveszítettük. talán most megindul a javulás. és ne Maguk vezessenek! – Miért? – Csak nagyon siessenek! Fölértek. A folyosón megjelentek Cili szülei. hátha akkor nem hallja. – Igen. letagadtatta magát. – Próbáljuk még egyszer! – Tedd följebb! – Most! Mehet! – szûrõdtek ki a hangok a folyosóra. De nem mondta. amikor berontott a nõvér: baj van. Bemehettek utoljára Cilikéhez. jöjjenek. éppen amikor megint megkísérelték újraéleszteni Cilikét. Fülöp doktornak is itt kellene lennie – de õ elsõ nap megnézte a lányt. és maguk elé meredtek. Ha keresték. aztán nem került elõ egyetlenegyszer sem. szeretném. hogy fölnyitotta a szemét – mindenki reménykedni kezdett. kivel. éppen akkor érkeztek. Elköszöntek tõle. Imi nem bírta elviselni a zajt. Várakoztak odakint. amíg odabent próbálkoztak. Õ k aznap reggel telefonáltak ismét a kórházba. Egyetlen szót nem tudtak szólni. Hónapokon. igen. éveken át csak ültek egész nap otthon. Cili öt napon át feküdt az intenzíven. Oszwald bevitte õket a szobájába. Imi utána. Eddig bírta. Az egyház húzta ki õket a rettenetes letargiából három év után. de gyorsan. Nem tudtunk többet tenni. Három nap hiányzott hozzá. ha megkeresnénk! – Ebben az esetben nekem hivatalból kell följelentést tennem. Az orvos kirohant. és hang nélkül sírtak.

harmincas ügyésznõ és a sértettek jogi képviselõje.Csak a boncolási jegyzõkönyvbõl derült ki végérvényesen. Hallgatóság is van a teremben. Nos. Halász Irén bírónõ tárgyalóterme. amelyet nagyon alaposan át kellett tanulmányozni. Én tudom. * A pereskedések tehát Oszwald doktor följelentése alapján indultak el. Az asszony talpig feketében. mint a szokásosan használt. a fájdalom. pocakos. jobbján az egyik népi ülnök. magabiztos nõ. A jegyzõ lány a szélen kezeli a magnót. negyvenes ügyvéd. 1999. a huszonéves özvegy is fekete nadrágban. fehér ingben. csinos. Jelen van még három doktor. Az orvos egyetlenegyszer nem ment oda hozzájuk. Mindhármukon látszik az el nem múlt gyász. Ezért halt meg Cilike. balján a másik. Baloldalt a vád képviselõje: szõke. Fülöp Tamás szülész-nõgyógyász orvos a pesti Szent Imre Kórházból. alig látszik ki a pulpitus mögül. IV. A bírónõ magyarázkodással kezdi: – Mielõtt megnyitom a tárgyalást. nem kért bocsánatot. pici öregasszony. mindössze egy nappal a tárgyalás elõtt. Szemközt pedig maga a vádlott: dr. mi történt: olyan oldatot adtak be Cilinek. Pesti Központi Kerületi Bíróság. Megállapították: Fülöp doktor egy nullát elírt. emelet. s kellett volna-e azt elõbb észlelni? . hogy így hiába jöttek ide. Háromtagú tanács ítélkezik: maga a bírónõ negyvenes. mert ez olcsóbb volt. nem beszélt velük. méghozzá szinte vészjósló: a Kuris család. Olyan beadvány érkezett. reggel fél kilenc. vissza kell térnem a múltkori halasztásra.. kopasz úr. ezért készítették ilyen töménységûre az oldatot. akikre hamarosan sor kerül. dr. A tárgyalásokon a Kuris család többször is találkozott Fülöp doktorral. Sajnos már nem volt idõ értesíteni sem a sértett jogi képviselõjét. fehér ingben. de hát ez így volt. Aztán kiderült az is: azért használták ezt az oldatot. Elõzetesen írásban elsõsorban azt kérdeztem tõle: felléphetett-e ilyen hirtelen a mûtétet követõen a tüdõödéma. sem a sértett hozzátartozóit. Imi. a férfi fekete öltönyben. ezek után megnyitom a tárgyalást. Elõször Sótonyi professzor urat kérem szakvéleményének elõadására. Még csak nem is köszönt nekik. amelynek a töménysége tízszerese volt a megengedettnek. erre nem lehetett elegendõ idõ egy nap. sötétkék nyakkendõben. nem mi tehetünk róla. jobbon a védõ: gömbölyû. Az nagyon drága. június 14.

Arra a kérdésre azonban. egyetértve Pénzes professzor korábbi írásos szakértõi jelentésével. hogy meg tudja ítélni például az altatósok tevékenységét is. ha nem is mond határozott véleményt. – Legfeljebb újságíróknak szabad jegyzetelni. – Ezt ugyan nem egészen értem. Változatlanul fenntartom: ebben az esetben a sóvízháztartás felborulása következtében tüdõvizenyõ lépett fel. nemcsak itt szakértõként. hogy ki köteles ezt az ellenõrzést végezni? – Én erre nem tudok válaszolni. hogy bizonyos aneszteziológiai problémák elõfordulhattak. Ezt ön is megerõsíti? – kérdi Halász bírónõ. de azoknak meg elõre be kell jelentkezni.és ionellenõrzés? – Ezt nem tudom megmondani – ad enyhén szólva is meglepõ választ a professzor. eleddig azt hittem. – Hol van az szabályozva – próbálkozik tovább a bírónõ – . Sótonyi Péter. kifejezetten az a feladata. ha nincs senkinek kérdése Sótonyi professzor úrhoz! Rendben? – Mindenki bólogat. – Itt nem szabad jegyzetelni. Az anesztézia olyan speciális tudományterület. hogy megfelelt-e az anesztézia a mûtét során a kívánalmaknak. ám a bírónõ megakasztja a menetet. – Kinek a feladata ilyenkor a mûtét alatti vérgáz. nem kell bejelentkezni ahhoz. amely a tankönyvek szerint rendkívül rövid idõ alatt. – Bírónõ. – Maga újságíró? – Igen. ha önnek nincs ellene különösebb kifogása. – Jó. az vagyok. hogy a nyilvános tárgyaláson részt vehessek! – szorulok végérvényesen védekezõ pozícióba. akkor így fair. azért igazságügyi orvos szakértõ valaki. akkor hallgassuk meg Molnár Miklós szakértõ urat. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója – . hogy ilyesmit tudjon. de ebben biztosan tévedek. percek alatt is elõfordulhat. most már megnyugtatva engem is: ha egyszer nem kompetens. – Pénzes professzor utal rá. ami itt elhangzik – nyögöm ki a meglepetéstõl bugyután. akinek azt gondolnám. és hozzám fordul: – Ön miért és mit jegyzetel? – Azt. csak autentikus aneszteziológus adhat választ. hogy nem érzem kompetensnek magam benne – felel a professzor.– Március 10-én terjesztettem elõ szakvéleményemet – kezdi dr. de a SOTE-n intézetvezetõként is. tessék ezt abbahagyni! – hangzik a marcona fölszólítás. – Akkor igazolja magát! . – Pénzes professzor szakvéleménye egyenes összefüggést rögzít a tízszeres töménységû oldat beadása és a bekövetkezett halál között.

– Szakértõ úr! Tud-e a mérgezés esetén kívül olyan okot mondani. hogy kitûnõ volt az anesztézia. ugyanilyen töménységben. ami ilyen hirtelen. a mellébeszélés leplezésére való? Ezzel lehet elmismásolni a tényeket. Ugyanakkor határozottan állítom: nem lehet kijelenteni. a bírósági tárgyalóteremben más az alaphelyzet. mert telis-tele tûzdeli latin szavakkal. és ott nem történt nagy baj. Mint tudjuk. majd megy tovább a maga szabta útvonalon: – Sarkítva kérdezem: a tízszeres oldat bevitele okozta-e vagy sem ezt a tüdõödémát? – Álláspontom az: nem tudom elképzelni. ezért hagyja. a gyógyításra fölkent papok. milyen icipicik. Nem csupán a hadarás okán. útközben elõbányászva az újságíróigazolványt. azt legalább értem: azt akarják vele kifejezni. hanem azért is. az összes latin orvosi kifejezésnek megvan a magyar megfelelõje is. akik nem is kapiskáljuk ezt a lehengerlõen tudományos orvosi szöveget. szakértõ úr? – A mûtét során kétségkívül tévesen alkalmazták a szükséges oldatot. Ezután Molnár doktor iszonyatos sebességgel szóról szóra fölolvassa saját szakvéleményét – vagy öt oldalt – . Ráadásul tudjuk. katasztrófaszerû tüdõödémát okozhat? Lehetett-e más ok ezen kívül? – Tisztelt Bíróság – hallani a másfajta hanghordozáson: most megadja magát – . betegekkel társalognak latinul. azt sem. csak õk. az elkenés. a beavatottak.Kisomfordálok a pulpitushoz. mennyi ideig juttatták be. hogy a szakértõ végigmondja. – Rendben van – jelenti ki a bírónõ az alapos vizsgálatot követõen. de nincs adat arra. valamennyi jelenlévõ számára teljességgel érthetetlenül. tudatlanok. Én közben azon tûnõdöm: mire megy ki a játék. alávetettek vagyunk mi mindahányan. ragyogó volt a mûtéti . Itt tehát ez kizárólag altatásra. – Nos. nem tudok. ha védeni próbálják bajba került kollégájukat? Vagy csupán annyira hozzászoktak ehhez a szörnyûséges stílushoz. hogy követni próbálja az elbeszélést. mennyi jutott be a szervezetbe az oldatból. íme. hogy már nem is képesek érthetõen beszélni? A bírónõ is láthatóan rég föladta. és tovább halad. Elméletileg lehetséges ilyen hirtelen és katasztrófaszerû bekövetkezés. hogy egész biztosan ez volt az oka a halál bekövetkeztének. amelyet. másik tizenhárom esetben is ezt az oldatot használták. Azt sem tudjuk. Miközben a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam. hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan is történt. Ám itt. Amikor orvosok velünk. az Istenek értenek. Szakvéleményem szerint az oldat beadása oka lehetett a tüdõvizenyõ kialakulásának.

lehetett-e bármi más oka a bekövetkezett katasztrófának? – Változatlanul azt mondom. nem azonnal rögzíteni mindent. és minden adatot rögzíteni kellett volna. akkor a mûtéti naplóban kellene lennie olyan bejegyzésnek. Annak ellenére.technika. én sem tudok más okot mondani a tüdõödéma kialakulására. mielõtt bármi történik vele? Azt sem kérdezi meg. amely tanúsítaná a beteg megfigyelését a mûtét alatt – az eltûnt. hogy baj van. ha esetleg nem mûködött a mágneskártyás adatrögzítés az altatógépen. – Igen. – De ugye azt ön is állítja. mint ami feltétlenül szükséges: – Abban az esetben. – Ismét Sótonyi professzor urat kérdezem – köti az ebet a karóhoz a bírónõ –. akkor tehát mûködött-e valóban. s ha igen. olyan gép mûködött. Bár Sótonyi professzor kivételesen többet mond. hogy az elromlott-e. hogy fölvegye az újakat. de erre nincs adat az iratokban. – Ám a bírónõ már tovább akar haladni. hogy az iratok szerint az anesztézia mindenben rendben járt el. nem kiemelni azt a mágneskártyát. mégis eltûnt a mágneskártya – állapítja meg a bírónõ. nem közokirat-e ilyenkor az a mágneskártya. Ez a mágneskártya azonban ötnaponként törli az addigi adatokat. s bár ebben a halálesetben nyilvánvalóan azonnal le kellett volna zárni a mûtõt. mint általában. hogy a mûtét során észre kellett volna venni az ionháztartás fölborulását? – Igen. amelynek az eltüntetése is bûncselekmény. kikapcsolták-e vagy mi más történt. s nem teszi föl senkinek a kérdést: cui prodest? Kinek állt érdekében nem lezárni a mûtõt. – De a bíróságnak minden kétséget kizáróan kell bizonyítania! – tolja . Bár… talán… lehet. – Csakhogy az a gépi irat. – Ezen az osztályon is. miért kellett eltûnnie? – Tehát ha a mûtét során idõben észlelik. hogy a hasüreg fölfúvása közben történt valami. nem kérdez rá arra sem: a vádlott. amelynek beépített adatrögzítõje van. ha nem tett ilyen bejegyzést a mûtéti naplóba. Fülöp doktor. – Igen – nyögi ki Sótonyi eléggé nehezen. Nem tudok más lehetséges okot mondani. minden tökéletesen rendben volt – ám erre a kérdésre nem tudok válaszolni. – Egyértelmû választ kérek arra is: okozhatta-e más a bekövetkezett tüdõödémát? – Tisztelt Bíróság! Ez így teoretikus kérdés – felel Sótonyi a valójában egyáltalán nem teoretikus kérdésre. akkor az elhárítható lett volna? – kérdez hát tovább. nem lemásolni. ezzel egyetértek.

és ionellenõrzés? – Ez az anesztézia dolga – felel a vádlott. – Hogy tudja magyarázni. Maga mikor tudta meg. Fülöp doktorhoz –. csak azt. – Kit terhel a felelõsség azért. hogy ez a gép mágneskártyával mûködik – áll föl a vádlott –. ugyanilyen töménységben másik 13 esetben is végeztek ilyen beavatkozást. az talán mondana valamit. hogy ugyanezzel az oldattal. és azokban nem okozott gondot. akkor az osztály orvosai leülnek és megbeszélik a történteket. ha valamilyen szövõdmény lép fel. de ott aztán rendbe hozták.vissza a dolgot a bírónõ a saját mezejére. ha mûtét közben folyamatosan követik a beteg állapotát. – Az ilyen ellenõrzés menyi idõt vesz igénybe? – Nem tudom megmondani. – Ön szerint merre mehetünk tovább mágneskártya híján? Abban úgy látom. ezekben az esetekben mennyi oldat jutott be a páciensek szervezetébe. hogy minden ember individuum. hogy nem rögzítették az adatokat. Meg kéne nézni abban a másik 13 esetben a vizelési képet. Persze nem tudhatjuk. – Tisztelt Bíróság! – fog Molnár doktor újabb „ keverésbe” –. azt ma már nem tudom. – Kinek lett volna kötelessége a folyamatos vérgáz. Ma már sokkal korszerûbb gépekkel dolgozunk. ez esetben pedig ilyen súlyosat? – Azzal. egyetértés van. Szóval igazándiból nem tudok magyarázatot adni. hogy nincsenek meg a mágneskártyán az adatok? – Én nem is tudtam. – Fülöp doktor! – próbálkozik tovább a bírónõ. nem másolták le azonnal a mágneskártyát? – Ezt nem tudom megmondani. – Tisztelt Bíróság! – veszi vissza a szót Sótonyi professzor. – Mondja – fordul a bírónõ inkább a vádlotthoz. amelyben az illetõ beteg fölkerült az intenzívre. De hogy akkor. a régi eszközökkel ez mennyi idõ volt. – Ugyanezt kérdezem Molnár Miklós szakértõ úrtól is – fordít a bírónõ. pár perc alatt minden adatot megkapunk. – Minden kétséget kizáróan természetesen nem lehet állítani semmit – szögezi le Sótonyi professzor a tudomány viszonylagosságát. – Hadd hívjam föl a figyelmet ismét Pénzes professzor szakvéleményére. Általában az a szokás. hogy ezt a tragédiát meg lehetett volna akadályozni. Ilyen beavatkozás során fokozottan kell ügyelni többek között a tüdõödéma veszélyére is! – Professzor úr! – ugrik vissza a bírónõ. hogy nincs két egyforma ember és nincs két egyforma mûtét. . csak késõbb tudtam meg. – Sótonyi professzor úr! – fordul vissza a bírónõ. Egy olyan eset volt egyébként azok között.

Barna doktor is véleményt nyilvánít. nevet. elemzik. legalábbis a jogban gyakorlottak körében. a két szakértõ úri módon tromfol egymásra. Mindenki azonnal kapcsol ugyanis: ha most az a döntés születik. Mire beszerzik azokat az iratokat. inkább mint tudományos kérdések iránt szintén érdeklõdõ orvos – is beleszól. leírják a véleményüket. a súlyosan tudományos kérdések vitája során is görcsösen próbálja megõrizni vezetõ pozícióját vagy legalábbis egyenrangú fél mivoltát – ami kissé fura ugyan az elméleti konferencia közepette. érdekes lenne megnézni azokat az eseteket. ám látszik rajta: szeme elõtt valószínûleg Cilike éppen játszik.többismeretlenes egyenlet megoldásával birkózunk itt. ezek a cukormolekulák – amelyek itt tízszeres mennyiségben kerültek a páciens szervezetébe. – Én azonban úgy gondolom – vág közbe Sótonyi professzor – . fegyelmezett munkásember próbálja követni a vitát. hogy egy egész évvel eltolja ennek a pernek a lezárását. jelen levõ közvetlen szülészkollégája. aztán kamaszlány. kontráznak. Én közben Kurisékat nézem. A tárgyalóterem fokozatosan tudományos szimpózium terepévé válik. mint kellett volna –. Aztán már Fülöp doktor – nem is mint vádlott. babázik. A bírónõ végül összefoglalja a tudományos vitát: – Abban tehát . – A többi 13 mûtét adatainak elemzése mire lenne jó? – Semmire. sír. oly erõvel szorítja össze az öklét. A papa. tehát ellenszakértõt kér rá. hogy õk a mûtét után 6-8 litert vizeltek. rekontráznak. de meghalt! – Ám õ is viselkedik. A bírónõ nem hajlandó kimaradni. és csak szülni akart. – Ha például kiderülne. A jelen esetben történtek megítélését semmiben nem befolyásolná. a szikár. azt valamelyik fél biztos. bírónõ. sõt. – Szakértõ úr! – vág közbe Halász doktornõ. ezek icipicik. majd újra kitûzik a tárgyalást – nyugodtan lehet több is egy évnél. az fontos tudományos adalék lenne. a huszonéves özvegy láthatóan szíve szerint fölugrana és ráordítana a teoretikus kérdések iránt rendkívül nyitott társaságra: – De hát a feleségemrõl van szó. csak az ujjai fehérek mind. de arra is van esély. azok elvitatkozgatnak. úgyhogy nagyon bonyolult folyamatokat indíthatnak el. Bizony. hogy nem fogadja el. Cilike mamájának folyamatosan patakokban ömlenek a könnyei. Laci. szeret. megnézeti a bíróság azokat. – A teremben megfagy a levegõ. az legjobb esetben fél évvel. aki egészséges volt. ide-oda közlekednek a kapillárisokon keresztül. mert talán már õ is kezdi rosszul tûrni a folyamatos mellébeszélést.

illetve a védõügyvédhez fordul: – További bizonyítási indítvány? – Nincs. a bíróság ne e bûntettben. 171. tehát . – Akkor szünetet rendelek el.egyetértenek a szakértõk. és Sótonyi professzor urat. Mi több. és magával a vádlottal magyaráztatja el a számára is érthetetlen részleteket. Ennek ellenére most módosítom. bár e felõl nem tudunk egészen bizonyosat mondani a bizonyítékul szolgáló mágneskártya hiányában.és ionellenõrzésre. Nehezen. § (2) bekezdés b. Ügyésznõ. Kérdem Kurisékat. ám erre nem került sor.és fültanúi. védõ úr! További kérdés van a szakértõkhöz? – Nincs. – Nincs. Ki lehet menni! Kitódulunk. Különös mûfaj ez: fölolvas részleteket az osztályvezetõ fõorvos körleveleibõl. Ennek végeztével az ügyésznõhöz. 171. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetében. csak elõbb aláírom az utalványát. hogy lányuk-feleségük halálának felelõsét lássák bûnhõdni. s az nem pillanatok alatt állt elõ. Szinte önképzõköri jellegû a tárgyalás. Most azonban azt kérem. végre-valahára rágyújtunk. Eredetileg az ügyészség a Btk. – Nincs. hogy a bekövetkezett tüdõödémának kellett hogy legyen elõzménye. elengedjük. úgy érzik. tudniillik az orvosi szakkérdéseket. Õ k azért jöttek. nekik színjátéknak tûnõ dolog zajlik. amit õk fontosnak tartanának. hogy siet. A bírónõ úgynevezett iratismertetést tart. tessék! – Az ügyészség – áll föl a szõke ügyésznõ – a bizonyítási eljárás után is fenntartja a vádiratban foglaltakat: a halál oka a beadott tízszeres töménységû oldat volt. hogy szükség lett volna a folyamatos vérgáz. Nem arról van szó. Abban is egyetértés van. A halál bekövetkezését megakadályozhatta volna a mûtét közben a beteg gondos megfigyelése. módszertani útmutatásaiból. nem az zajlik. amirõl szerintük kéne. enyhítem a vádat a beadott vádindítványhoz képest. hanem legfeljebb percek alatt. hanem a Btk. Valamint abban is. hogy a folyamat beindulásának lehetett elindítója a tízszeres oldat beadása. hogy bírják. Ügyésznõ. aki elõre jelezte. Itt pedig valami számukra fölfoghatatlan. az eltussolásnak. a szerecsenmosdatásnak szem.) pontjában szereplõ halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. Pár perc múlva visszamehetünk a tárgyalóterembe. – Akkor a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom.

Ma már tudjuk: ebben a brosúrában szerepelt hibásan az összetétel. Hibázott a pápai kórház. s emiatt következett be a halál. felelõsnek. a Büntetõ törvénykönyv e két passzusát: „ 171. talán valamelyikük észrevette volna ezt a hibát. Az õ felelõsségét abban látjuk. Ha pedig a vádlott szabálytalanul rendelt. Ebben az összetételben alkalmazta vádlott a szert ennél a mûtétnél is. és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel. A következõ hiba: az új mûtéti eljárás bevezetése a kórházban nem úgy történt. és alaposabban . s ott kapott egy puhafedelû füzetet – könyvnek nem nevezhetem. amikor elõállította ezt az oldatot. és nem írta le. és csupán telefonon kérdezett rá Fülöp doktorra: tényleg ilyen töménységre gondol-e. s ezt maga a vádlott sem tette –. hanem szükséges lett volna az oldat pontos összetételét is feltüntetni a recepten.) – Vádlott – folytatja tehát az ügyésznõ – részt vett egy konferencián. A perbeli tanúvallomások. hogy ez veszélyes. Pedig több tanúvallomásban is elhangzott: ha többen konzultáltak volna. Nem kétséges: a vádlott nem akarta ezt a halálos eredményt. amelybõl kiírta ennek a szernek a nevét és összetételét. E per elején õ maga is elismerte: ezzel hibát követett el. önmagát hibásnak. (2) A büntetés: … b. hogy 50:1) ráírni. a gyógyszerészeknek nem lett volna szabad teljesíteni a hibás rendelést. (Az olvasó nem értheti ennek jelentõségét. a sûrûség: egy nullával kevesebbet írtak. közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.nem a minõsített esetében foglalt vétség miatt mondja ki a vádlott büntetését.” A különbség a két büntetési tétel között nem elhanyagolható. ha a bûncselekmény halált okoz.) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés. amely errõl az új mûtéti technikáról szólt. nem lett volna szabad csupán az aránypárt (azt. hogy nagyobb körültekintéssel kellett volna olvasnia a hibás brosúrát.. vétséget követ el. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. ami bekövetkezett. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz. Konzultálni kellett volna elõzetesen a nõgyógyászok és az altatósok között – s ez nem történt meg. de nem bûnösnek mondta. amint kellett volna. A fõgyógyszerésznõ tanúvallomásában elmondta: ez a receptfelírás nem volt megfelelõ. szakértõi vélemények alapján megállapítható: több súlyos hiba történt. ezért itt hadd idézzem szó szerint magát a Btk.

Köszönöm. amely végül is a fiatal lány halálához vezetett. Nem mondhatom ki. Több tanú és szakértõ úgy vélekedett: ezen az átmosófolyadékon kívül más ok is közrejátszhatott a halál bekövetkeztében. mivel nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok. ami.kellett volna konzultálnia. és ne minõsített esetében mondja ki bûnösnek. hogy ez a rendkívül súlyos hibának minõsülõ receptfelírás vezetett a halálhoz. katasztrófaszerûen következett be az. Valamint az is bizonyítottá vált. Nem kétséges. – Tisztelt Bíróság! Nem szeretném követni azt a régi alapelvet. volt az elindítója annak a folyamatnak. s mint ilyen. 51. hogy az ok-okozati összefüggés fennállna az elkövetett hiba és a bekövetkezett haláleset között. mert ez nem nyert egyértelmû bizonyítást. Hangsúlyozni szeretném tehát. ami történt. mint a vád képviselõjének. valamint a perköltségekben marasztalást! – Sértett jogi képviselõje? – enged újabb felszólalást a bírónõ. Bizonyítottá vált e perben. §-ában szereplõ foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetében. . hanem több személyé és egészségügyi szervé. azért is õ tartozik felelõsséggel. §-a alapján pénzbüntetés kiszabását kérem. hogy a vádlottnak konzultálnia kellett volna elõzetesen. – A vádlott volt a mûtét vezetõje. például a beteg nem megfelelõ megfigyelésével. – Tisztelt Kerületi Bíróság! – emelkedik föl az ügyész mellett helyet foglaló ügyvéd. ez a vádlott egész életére és további munkájára megfelelõ figyelmeztetésül fog szolgálni. miszerint a védõnek többet kell beszélnie. annak kellett hogy legyenek elõzményei. annak megvoltak a maga elõzményei. s ezt sem tette meg. Ugyanakkor megerõsítették: a tüdõödéma létrejöttét észlelni kellett volna a mûtét során. az egész mûtéti team munkájáért õ a felelõs. 171. – A védelemé a szó – él a réges-régi fordulattal a bírónõ. hogy nem egyedül a vádlott felelõssége. Egyértelmûen nem tudom kimondani tehát. arra a mágneskártya hiányában nem tudnak válaszolni. Úgy vélem. hogy bár rendkívül gyorsan. Ha tehát rajta kívül bárki más is követett el hibát a mûtét során. hogy a Tisztelt Bíróság a vádlottat a Btk. A Btk. Azt indítványozom tehát. Ám hogy lehetett-e más ok is. Ezt a kérdést azonban úgy kell föltennünk helyesen: Vezethetett-e más ok a tüdõvizenyõ kialakulásához? A szakértõk minden esetben erre úgy válaszoltak: a tüdõvizenyõ bekövetkezésének oka az oldat volt.

mindkét kérdésre a válasz: nem. hogy az olcsóbb legyen? Külön történet lenne.Kérem legelõbb. Valamint a hiba nem az alkotórészek arányából. hogy hibásan írt föl egy receptet. A bíróság a sértettek egyéb. védencemet mentse fel! Reagálnom kell a vádbeszédre is. az úgynevezett negligentiát követte el. akkor azt kérem. hogyan történt az utánrendelés. hogy mit hibázott a gyógyszergyár. hanem büntetés helyett intézkedést foganatosítson ítéletében vádlottal szemben. miként került be a szer a kórházba. – Fél egykor hirdetünk ítéletet. Ennek során enyhítõ körülményként kérem figyelembe venni azt. hanem 1000 milliliter helyett 100 milliliter szerepelt. Hozzá kell tennem: eltûnt az a mágneskártya. – Köszönöm – nyugtázza a bírónõ. a Tisztelt Bíróság ne a vádirat alapján állapítsa meg a tényállás azon részét. hogy egészen mást bizonyítana.000 Ft pénzbüntetésre. hogy melyik gyógyszergyártól milyen gyógyszert rendeljen. Ugyanis nem tizedesvesszõ-hiba történt. Vádlott a gondatlanság legenyhébb esetét. mint ami itt elhangzott. A kérdés mármost az: azzal. és ezért õt összesen 125. valamint a bûnügyi költségek megfizetésére kötelezi. amely végül halálhoz vezetett. hogy szponzori segítséget könyörög ki hozzá? Miért neki kell azzal törõdnie. Ha tehát a bíróság nem fogadná el jogi álláspontomat. Fülöp Tamás vádlottat bûnösnek mondja ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében. Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot. hogy védencem három kiskorú gyermeket tart el. Pláne hogy más kórházak is rendelték ezt a szert ugyanilyen összetételben. A folyamatot a konferencia és az annak alapján kiadott brosúra indította el. Szerintem nem. Köszönöm. Valamint föl kell tennem azt a kérdést is: miért kell egy orvosnak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkoznia? Miért kell úgy gyógyszert szereznie. Nem lehetett volna felismerni a bekövetkezett szövõdményt a mûtét során. valamint azt. Ugyanígy szeretnék pontosítani még két dolgot. pontban fél egykor pedig fölállva hallgatjuk az ítéletet: – A Magyar Köztársaság nevében a bíróság dr. Bûnös-e tehát a vádlott és rászolgált-e a büntetésre? Nem. hogy a végéhez közeledünk. amely a brosúra nyomdahibájára vonatkozik. a vádlott indította-e el azt a folyamatot. Még csak 12 óra van. mindenki megebédel a bíróság büféjében. ne szabjon ki pénzbüntetést. polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára . amely lehet. hanem csak méréssel lett volna megállapítható. hogy jelentõs idõ múlt el a cselekmény elkövetése óta. valóban õ.

Nos. ha a mûtéti team bármely tagja jelzi neki. hogy csak a gyógyítással törõdhetnének. amelyet tulajdonképpen Fülöp doktor indított el. Igaz. ahogyan a szer felírására és beszerzésére sor került. de a veszélyhelyzet átterjedt más kórházakra. s további 13 esetben be is adták a szert. honnan. hogy ilyenekben pontatlanságok forduljanak elõ. hiszen nem jellemzõ. a sértett férje és szülei. Mindannyian tudjuk. Szerencsére azokban az esetekben nem történt semmi baj. az ön feleségét sajnos már nem lehet visszahozni. ha az orvosoknak kell azzal foglalkozniuk.utasítja. Fülöp doktor szabálytalanul rendelte Pápáról a szert. jól tudják. Igaz. bárha aztán kifizette. Fülöp doktor mellett hibázott Pápa is. Vádlott! Ön most háromféle nyilatkozat közül választhat: tudomásul veszi az ítéletet. ugyanebben az összetételben. és õ akkor nem teszi meg azt. más betegekre is. Mi is történt? Fülöp doktor saját pénzén vett részt azon a külföldi konferencián. ahol a meddõ nõk teherbe esésének új módszereirõl akart tanulni. és aztán nyilatkozzon! – Én tudomásul veszem az ítéletet! – könnyíti meg a helyzetet az ügyésznõ. Megállapítottuk: nem. Vizsgálta a bíróság azt is: bárkinek a mûtõben föl kellett volna-e tûnjék. meg kell említenem. hogy az õ rendelése után még több más kórház rendelt ugyanebbõl a szerbõl. fellebbez vagy háromnapi gondolkodási idõt kér. . ezek alapján döntött így a bíróság. a kórház szabálytalanul vette át. a folyamatnak kellett hogy legyenek elõzményei. és azok föl nem ismerése büntetõjogi értelemben nem az operatõr felelõssége. hogy nem jó ez a folyadék. Bizony. Beszélje meg védõügyvédjével. milyen áron szereznek be szereket ahelyett. ezekben a brosúrákban mindenki meg szokott bízni. Önök. Halász Irén bírónõ ismét a Kuris család felé – ez nem vigasz. Az ottani brosúra alapján írta föl azt a receptet. Önöknek – fordul dr. mégpedig azért nem. nem dönthettünk másképpen. A halálhoz vezetõ folyamat tehát azzal a súlyos szabálytalansággal indult. Tessék leülni! Legelõször – tesz kitérõt a bírónõ – a sértett hozzátartozóihoz szeretnék szólni. a címkén nem volt feltüntetve az oldat töménysége. Büntetõjogilag õ ezért akkor felelõs. amelynek alapján a szer beadására sor került. mert Pápa rossz címkével adta ki a szert. és ha nincs szerencséjük. hogy gond van. nagyon nagy baj. amit kellene. másutt is bekövetkezhetett volna olyan haláleset. hogy ezzel a büntetõeljárással az önök lányát. de talán megértik. Fülöp doktor felelõsségét súlyosbítja.

Kétmillió forintot kaptak. rajta kereszt. nem hagyta ott õket. amely segíti a beteg emberek jobb ellátását. hogy abból csak a templom rendbehozatalára tellett. akkor ne operálhasson. aztán beletemetkezett a munkába. A szülõk ma is feketében járnak. A két öreg magára maradt. Kisterenye 600 éves címmel – Kuris Cecília emlékére. Büntessék meg! Ne azzal. a templom felújítására hármat költöttek. fordul egyet. Kísérteties befejezés Kuris Cecília halálának tárgyalásán. hogy bezárják. amíg ágyba nem zuhant. Mert Cilike vérdíja nekik nem kellett. ismét próbálkozik. Az ítélethirdetésig öt év telt el Cilike halála után. De azt igen kívánta. aki ezt elkövette. szárnyát megrebbenti kétszer-háromszor. hogy: az az orvos. Igaz. majd harmadszor is. hogy ha tisztességes pénzt fizet a biztosító. hogy eltiltják az orvosi szakmától! Ezért indította el a büntetõeljárást: tiltsák el az orvost a mûtétektõl. de megint ablaknak ütközik. hanem azzal. Nem átkozott el soha életében senkit. Ekkor a júniusi égbõl egy szürke galamb berepül a tárgyalóterembe. Cilike édesanyja mélyen vallásos. nekirepül az ablaknak. Kuris úr maga volt a beruházó. s az helyrebillentette. az állványozó. Fülöp doktortól is azt vegye el. A templom fölszentelésére ki is adtak egy könyvet.– Mi is tudomásul vesszük! – nyilatkozik a védõ. miután összesúgott védencével. Csupán a temetõbe járhatnak ki Cilikéjükhöz. Ez már sok szegénynek. hosszan álldogálnak talpig feketében a hófehér sírkõ elõtt. hanem a templom . nem ahhoz fohászkodnak. angyalka. majd kimúlik. Aztán elballagnak a gyönyörûen fölújított templomba. és a felirat: Némethné Kuris Cecília 1970– 96. Cilikéjük kezét fogva. Imi ma is velük van. Akit több falu népe is szeretett. nem a keresztet s a keresztre feszített Jézust nézik. Ám olyan keveset kaptak. Ha a Jóisten tõlük a legkedvesebbet. * Kurisné. ne nyúlhasson más nõkhöz sem. Eleinte apósával minden este addig ivott. Nem lesz így soha. megbûnhõdjék. a kislányukat vette el. minden. miközben mindenki ijedten húzza össze magát. ami neki a legkedvesebb – ha õ leginkább operálni szeret. A kártérítési perbe is csak azért mentek bele. lezuhan a padlóra. A mûtét elõtt abban reménykedtek: majd sorakoznak az unokák. a kivitelezõ. keresgéli a kijáratot. abból olyan alapítványt hozzanak létre. Négyszer-ötször körberepül a szobában. Magukra egyetlen fillért sem költöttek belõle. nem képesek levetni a gyászt. s amíg imádkoznak.

az eredeti iratokat nem adhatják ki.üvegablakának festményéhez. Imigyen: . mellettük pedig a számla. *** Egy ügyvédi iroda perben állt az orosházi kórházzal. az orgonák védõszentje mosolyog az ablakon. Az esküvõi fotójáról készíttették. Szent Cecília. Szép rajta nagyon. azonban azokat is csak akkor. Azt a választ kapták. csupán azok fénymásolatait. ám az arca Kuris Cecíliáé. hogy vállalják a fénymásolás költségét. Kisvártatva meg is érkeztek postán a kért iratok. Ennek során kérték a kórháztól az ügyfelükre vonatkozó orvosi iratokat. Vállalták. ha nyilatkoznak.

lelet 4 kórlap 1 lázlap 1 zárójelentés 2 vizsg. ennyi az önköltsége! Már ha perel az a galád ügyvéd. azaz hétezerháromszázegy forintba kerül. bizony. Kérjük a fenti határidõig kiegyenlíteni! Vranka József pénzügyi fõosztályvezetõ” Bizony. milyen drága mulatság lett. szá 34000 28000 14000 20000 8500 7000 7000 10000 összesen: Fizetendõ: 160625 – azaz egyszázhatvanezer-hatszázhuszonöt forint. .„Szállító: Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza 5900 Orosháza. Könd u. aki ezen persze zsírosra keresi magát. OTP 11733041-15346487 megnevezés kórlap 4 lázlap 4 zárójelentés 4 vizsg. 59. Hát csak fizessen! Nagyon helyes! Én többet kértem volna érte. Ne tessék vihorászni. lelet 2 egységár 8500 7000 3500 5000 8500 7000 3500 5000 áfa% 25 25 25 25 25 25 25 25 áfaérték 8500 7000 3500 5000 2125 1750 1750 2500 n. Egy átlag oldal lemásolása – ezek szerint – átlagosan 7301. sajnos eléggé fölmentek mostanában az árak! Ez a fránya fénymásolás is lám.

S bizony nem könnyû az embernek elhessegetni magától a rosszindulatú gyanút: a konkrét eset azért más mindig. Idõközben lakást is kaptak. nehogy kétségbe vonassék az orvosok mindenhatósága. csapathoz. aki a hallgatók részérõl vezette a klubot. egy Nyíregyházához közeli kis faluban kezdett tanítani. lelki. igazi varázsló volta. Mondogatjuk. a fõiskolára járó lányt. emberek pszichoszomatikus lények vagyunk.Az agyhalott kommunikál Istenem. Mindez olykor egészen kiélezetten is megjelenhet egy-egy történetben. 1973-ban házasodtak össze. majd az ipari szakközépiskolába. Ha már aztán egészen disznó módon közelítenék. Közülük azonban igen sokan rögtön másképpen kezelik ezt az alapvetõ elvi tételt. tudati folyamataink. Mindkettejüknek hivatása volt a munkája. késõbb bekerült a megyeszékhelyre. s nem a fehér köpenyes istenségnek. Nagyon jól éltek együtt. a nõtlen tiszti szállón kaptak különszobát. A katonai fõiskola elvégzése után Nyíregyházára került. ez mennyire komolyan így van. 1974 márciusában született meg az elsõ gyerek. s ott szolgált egészen 89-ig. Így ismerte meg Sárát. ami pedig. A szikár katonatiszt szolnoki munkáscsaládból származik. Sára végzett a fõiskolán. a szokásos pici napi torzsalkodásokat (nem pucoltad meg a cipõd. aztán 78-ban a második. nagymértékben befolyásolják pszichés. azt az aggályt említeném: amennyiben a gyógyításban a páciens is részt vesz. ugyebár. egyedül üdvözítõ ereje. Ágnes. egy plusz két félszobás . amely a tanárképzõ fõiskola lányaival vette föl a kapcsolatot. nem kifejezetten kifizetõdõ hozzáállás. hogy a másik is komolyan veszi a maga feladatát. ha csak amúgy nagy általánosságban beszélgetünk a világ dolgairól. nem csupán foglalkozása. hányszor. a mezõgazdasági. de hányszor kerül szóba: mi. Vezette az ifjúsági klubot. elfelejtettél káposztát is hozni) leszámítva soha egyetlen hangos szó el nem hangzott közöttük. amint konkrét beteg kezelésérõl van szó. így könnyen elviselték. Solti Istváné mindenképpen ilyen. vagyis testi (szomatikus) mûködésünket. még ha ezt magunk sem tudjuk. s Nagyhalászban. Fél év ismeretség után. s orvos ismerõseink is elismerik ezt akkor. István. magyar– történelem szakos tanár lett. a paraszolvencia X hányada neki jár.

s a mentõorvos vette kezelésbe Sárát. nem bírt állva maradni. a Honvédelmi Minisztériumba. Ez tehát nem is igazi agyvérzés. minden elõzmény nélkül rosszul lett. egy év Afrikában. megérkezett a rohamkocsi. mint Pest. Volt idõszak. s közölte Istvánnal: – Készüljön föl a legrosszabbra. amikor egyik pillanatról a másikra. Tévéztek. az iskolában téli szünet volt. Tehát nem okozott agykárosodást. majd ismét Budapest. Angolában katonai ENSZ-megfigyelõként. doktor úr. megint Pest következett. szívtájékát. sõt. kis István Szentendrén tanul a katonai fõiskolán. elgyöngült. Ágnes Szegeden. Az ügyeletes orvos megvizsgálta Sárát. de legalább a házaspár együtt töltheti az egész ünnepeket. máris kezdjük. ebéd után lepihentek. a sorkatonák kiképzésével foglalkozni. Sára délután három körül éppen fõzõcskézett. de szerencsére csak hajszálér. mennyi az esélye? – Nagyon kevés! Hamarosan megjelent az orvos. amikor így festett a család földrajzi helyzete: Sára Nyíregyházán tanít. kezében a CT-lelettel: – Kicsivel jobb a helyzet. December 28-án is élvezték a semmittevést. mire sikerült legalább Debrecenbe vezényeltetnie magát. le kellett feküdnie. de nekik ez kacsalábon forgó palota volt. Sára is otthon lehetett. ám látva. mint gondoltam az elõbb. ami azért csak közelebb van Nyíregyházához. ám ez sem tartott sokáig. várjuk meg a CT-t. A részletekrõl még nem tudok biztosat mondani. aztán Finnországban ENSZ-kiképzés. ha valami zûr adódna. az pedig nem roncsolt semmit. Nagyon erõsen megfájdult a feje. Istvánt elengedték a két ünnep közöttre. nagy baj van! – Úristen. papa István meg Angolában szolgál. – Legalább azt mondja meg. A kisagy területén megpattant egy ér. mi történt a feleségemmel? – Súlyos agyvérzés. István a rendszerváltás környékén fölkerült Pestre. eszméletét vesztve. Két évig ingázott. – Borzasztóan fáj a fejem! – nyögte. abból kiáramlott a vér. csupán telefonon kellett elérhetõnek lennie. ez mit sem használ. mostak. de csak felületi vérömleny keletkezett. azonnal vigyük be! – Szirénázva robogtak a Jósa András Megyei Kórház sürgõsségi részlegére. mentõt hívott. a vezérkarnál. – Ez kóma! – kiáltott föl a mentõorvos – .panelt. az asszony az eszméletét is elveszíti. István 3-4 percig próbálta vizes ruhával törölgetni izzadó homlokát. s újra hátrahanyatlott. aki ekkor magához tért. a jogon. hanem csak egy úgynevezett aneurizma – születési rendellenességbõl az érfal helyi . Nem telt el több 6-8 percnél. 1998 decembere azonban kivételes alkalomnak ígérkezett: a gyerekek ugyan szerteszét.

hanem kómából késõbb fölépült betegek beszámolóiban. Hamarosan fölvisszük a feleségét az intenzívre. mikor mitõl aktivizálódik. a családja is küzdeni fogunk. a betegekbe folyt az infúzió. amit elmondtam. mindent hall. Az volt az érzése.tágulata – elpattanása. A legtöbb ember fejében van egy-két ilyen „ ketyegõ bomba” ilyen tágulat. lapokban. de egyébként szüntelenül a betegágy mellett tartózkodott legalább egyikük. a doktor többször is megvizsgálta Sárát. erõs akaratú asszony. õ is és mi. Az intenzíves orvos is megvizsgálta Sárát. és az infúzióban adott különbözõ gyógyszerekkel sikerült csökkenteni a nyomást is. fegyelmezetten kimentek a vizitek. a fejben megszûnt a vérzés. soha nem volt komolyan beteg. és meggyõzõdésem. és ha szükséges. csak éppen nem tud beszélni. – Mitõl. mindent el fogunk követni a betegség leküzdése érdekében. most pedig rengeteg helyütt – és nemcsak filmekben és regényekben. besegít. Beöltöztek a szokásos intenzíves ruhába. Ez fél öt körül volt. – Be akar menni hozzá? – Köszönöm szépen. – Doktor úr! Kérem. vagyis méri saját légzésének áramlását. A kórteremben öt ágy sorakozott egymás mellett. Talán két óra telt el az intenzíven. Nem igazán tudjuk. Az elsõ éjszaka tulajdonképpen nyugodtan telt el. Úgy néz ki. s ugyanazt a felvilágosítást adta: – Stabil az állapota. – Ez a lényeg! Ígérem. mindegyik fölött monitorok. legalább egyszázaléknyi esélyt adjon neki! Nekem ez az egy feleségem van. doktor úr? – Soha nem tudjuk. tény. a nõvérek számára. de valójában szívós. de van spontán légzése. Ha csak icipici esély is van a fölépülésére. hogy az asszony valaha is felgyógyulhat ebbõl. A terem közepén kis üvegkuckó volt a megfigyelõ. ám Istvánban egyre nõtt az aggodalom. s nagyon ragaszkodom hozzá. Még csak 47 éves. ám õ azt közölte: a helyzet válságos. takarítás alatt. Ettõl kezdve István és a két gyerek folyamatosan Sára mellett voltak. Sára nem küzd a saját . kezelések. Egyelõre nem beszélhetünk javulásról. függöny vagy paraván nélkül. a lélegeztetõgép csak légzésasszisztenciát ad. kikerülhetünk gyõztesen ebbõl a betegségbõl. hogy lehetõvé teszi. következik be. nem tartja valószínûnek. hiszen azt látták-olvasták már korábban is. – Nézze. de ennyi esélye mindenkinek van. hogy a kómában lévõ beteg mindent érzékel. kijelzõk. Az elsõ perctõl állandóan beszéltek hozzá. de általában ez a robbanás nem . tévékben – . nagyon szeretnék. Jól ismerem õt: látszólag törékeny.

Közbeszólt: – Miért beszél Maga rehabilitációról. suttogva beszélni kezdett hozzá: – Édesem. Logikus hát. és ugyanolyan teljes értékû ember leszel. ha küzdesz érte. látod. drágám? Teljesen egészséges leszel. Sára azt nem hallhatta. hiszen õ csak azt hallhatta. hogy ez nem nagy artéria vagy véna. Tehát az asszony abban a hiszemben fekszik kómában.életéért. s egyetértettek: hasonló életet nem tudnának élni. Sõt – érezte István – minél hamarabb túl akar lenni az egészen. egy icipici hajszálér pattant el a fejedben. kedves arcú nõvérke. hogy állandóan a szemrehányó tekintetedet kelljen néznem. és attól teljesen megbénult. legfeljebb pár hónap. ellenõrizte a tartalék üveget. A férj tehát odahajolt asszonya párnájára. s nagyon halkan. ha Te is akarod! És mi szeretünk. a folyosón és négyszemközt Istvánnak mondta el a doktor. kis rehabilitációs kezelés. ha föladta. meg akar halni. õt látod Magad elõtt. Teljesen fölépülhetsz. teljesen egészséges lesz! – Hallod. figyelj rám! Vedd elõ azt a közismerten erõs akaratodat. Igazított kicsit az infúzión. s közben hallotta. de arra nem. nincs agykárosodásod. a CT egyértelmûen mutatja. Eszébe is jutott. semmiféle maradványa nem lesz a betegségednek – ha Te is akarod. Azt. ha tud. a beteget minden emberi méltóságától megfosztó helyzetrõl. gyógytornászról. magatehetetlenné vált. rá is az vár. mi lehet ennek az oka. meggyógyulhatsz. nem igyekeznélek meggyõzni. semmiféle belsõ roncsolódást nem okozott. Néhány hónappal korábban Sára egyik idõs. amiért nyomorék életre kényszerítettelek volna. akarj meggyógyulni! Akkor sikerülni fog! Néhány hét. nem én mondtam. ilyesmi. bízz bennem. nem . Nem csaplak be. Nos. ennél jobb. ha nem akar ezzel tovább élni. István megértette: Sára azt hiszi. hogy neki is agyvérzése volt. Ha nem lennék ebben egészen biztos. mert arra ugyan hajlandó lennék. beteges nagynénije agyvérzést kapott. hanem csupán hajszálér volt. õt is agyvérzés érte. nem hitegetlek. amikor azt mondták: megpattant egy ér. mint voltál! Csak akarnod kell! Bejött egy barna hajú. az életünk csak Veled lehet teljes és boldog! Ne add föl hát! Harcolj. és vérzik belül. küzdj. Õ k ketten aztán többször is beszélgettek errõl az elkeserítõ. ha fölébredsz ebbõl a nyamvadt kómából! Hallod. igazat mondok! Tökéletesen meggyógyulhatsz. De Neked nem volt agyvérzésed. a nagynénédre gondolsz. inkább éppen a visszafordulás ellen küzd. szükségünk van Rád. hogy életed végéig ápoljalak. amikor a felesége nem is szenvedett agykárosodást? Ha felébred a kómából. emberhez méltóbb a gyors halál. István mit suttog asszonyának. gyógytorna. amit a nagynénjénél látott. és akarj meggyógyulni! Tudom.

picikéket megmozdult. – Nem baj. akarsz harcolni azért. Úgy vettem észre. amit mond neki. ám már ez is boldoggá tette. és higgyen bármiben! Ne . Mindent észlel. Tovább nem.csaplak be! Könyörgöm. meg tudod tenni! Nyisd ki a szemed! És Sárának megrezzentek a szemhéjai. nyugodtan beszélgessen vele. ha jobb így Magának. drágám! Ha igazán akarod. Te nem. Rezegni kezdtek a szempillái is. Hiszen kommunikáltak! Kipróbálta újra. megérkezett a nappalos mûszak. mindent hall. és az elsõ pillanattól kezdve mindketten küzdöttünk… illetve… nem is igaz. Másik orvos is érkezett. mégiscsak Maga a civil. doktor úr. nehogy érzéki csalódás áldozata legyen: – Drágám. én ezt nem kérem. középrõl indultak a mozgások. drágám. – Ne haragudjon. nagyon szûk résnyire. én kommunikálok vele. inkább csak az ujjait jobban ráhajlította az övéire – de óriási öröm volt így is István számára. jól értettelek. Egyszerre a szemhéjak között megjelentek Sára gyönyörû szemei. Nem volt ez vért serkentõ szorítás. mi a valós orvosi helyzet. Kicsit tágabbra. hogy most nem sikerült teljesen fölébredned. az elõbb rosszul mondtam. próbálj meg fölébredni! Legyen vége ennek a rémálomnak! Nyisd ki a szemed. és egyszer majd sikerül! – Megfogta Sára kezét. megnézte a lázlapot. még tágabbra. Az elején még nem. hogy István suttog a párnára hajolva. nagyon lassan próbáltak szétválni. nem értheti. hiszen föléleszthette legvérmesebb reményeit – . Solti úr! A felesége agyhalott. Ha helyesen érzem. ez nem lehetséges. nem. Ne is haragudjon. egyetlen perc alatt bebizonyítom önnek. szorítsd meg újra a kezem! – és Sára ujjai ismét szorosabban fonódtak az övéire. köszönöm. az elsõ pillanattól kezdve csak én küzdöttem. próbálkozunk tovább. hogy fölgyógyulj? Ha igen. – Nem kommunikálhat vele a Jóistenen kívül senki! – Doktor úr. majd döbbenten figyelte. csak válaszolni nem képes. meg fogsz gyógyulni. talán mi mégiscsak jobban tudjuk. nem fontos tovább! – István látta. hadd mutassam meg önnek! – Nem. Azt hiszem. amit ön az imént állított az állapotáról. Jöjjön. – Édesem! Az elsõ pillanattól kezdve meg voltam gyõzõdve arról. szorítsd meg a kezem! – És Sára kicsit megszorította férje kezét. egyelõre ez a maximum. Azt is hallotta. Mint amikor alvást tettet valaki. Nem akarom semmiben megakadályozni Magát. A keze szorításával bármire válaszolni tud. ami körülötte történik. a szemhéjak egésze megrebbent. Közben kihajnalodott. – Ne reménykedjen fölöslegesen. ne erõltesd! Ne törõdj vele. s lassan. Már 4-5 milliméterre kinyílt mindkét szeme.

de csak a felével birkózott meg. szintén teljességgel tudománytalan. de egyetlen szavukat nem hitte el. Azt viszont nekik kéne elismerni – érvelt – . tehát elfogadja a doktorok szakmai véleményét. de legalább hajlandó volt meghallgatni Istvánt. s ha õ és két gyereke a medicinák hiányait picit is tudja pótolni azzal. tornáztatták. s túl azon. hanem az orvosok szaktudásának. ezen a kézszorítós nyelven. ez segíthet valamit. nem engedik be Sárához. amit tesz és tapasztal. Kivétel nélkül mindegyik doktornak fölajánlották: hadd bizonyítsák be pillanatok alatt a maguk tudománytalan módszerével. Olykor aggódott is értük. Akkor aludt három-négy órát. hogy Sára értelme tökéletesen tiszta. Õ lett az asszony kezelõorvosa. mint megfogni az asszony kezét. És biztosította õket: ha a felesége fölépül. és sok sikert kívánok hozzá! – az orvos jóindulatú. azt õ nem a saját érdemének. rengeteget „ beszélgettek” vele. s egyetlen alkalmat nem adott föltevésük igazolására. egész nap és egész éjjel vele voltak. nemhogy azok közül. akarjon meggyógyulni. majd folytatta a napi 24 órás szolgálatot. Nem kellett volna többet tenniük. hogy az orvostudomány is véges. forgatták. és választ kérni egy-két kérdésre. mert õ nem ért hozzá. És ez így ment egy álló hétig.értsen félre. hogy adekvát módon „ válaszol” minden kérdésre – ám nem akadt egy sem. munkájának fogja betudni. bár lehet. mint összes kollégája. de azok közül sem. mint holmi fogyatékost. aki a félperces kísérletre ugyanúgy nem volt rávehetõ. csupán igaz – tételt sem voltak hajlandók komolyan elfogadni. érezteti a szeretetét. akik részvéttel nézték erõfeszítéseiket. Ám e beszélgetések során a doktorok még azt a – legalábbis a civilek körében ma már igazán általánosan elismert. hogy ne adja föl a küzdelmet. tisztelem az erõfeszítését. A harmadik napon a nõvérek megfenyegették Istvánt: ha nem hajlandó legalább a váróterem összetolt foteljein pihenni pár órát. A negyedik napon próbált elõször a torkán leerõltetni valami szendvicset. orvosilag természetesen nem tudja alátámasztani. a szerelmét. hogy mosdatták. ha együtt próbálják arra biztatni Sárát. Akadt ugyan kivétel. akik gúnyos. hiszen napi huszonnégy órás szolgálatot tartottak Sára mellett. s végig korrekten tartotta magát legelsõ álláspontjához: semmiben nem gátolta õket. aki kíváncsi lett volna erre. A férj beismerte. Az orvosok többsége végig úgy kezelte ezt a kõkemény katonatisztet. Istvánnak és a két gyereknek kétfrontos harcot kellett vívniuk a betegség és az orvosok ellen. már enni sem nem bírt. gyúrták. saját felsõbbrendûségüket fitogtató megjegyzéseket tettek. hogy jelen van. Nem fogta meg egyikük sem. hogy a család többi tagja fog összeomlani a kimerültségtõl. de lekezelõ mosollyal állt odébb. miszerint a gyógyuláshoz szükséges a .

nem hisz valami. egyik-másik orvos visszaparancsolná a betegágyba. hanem egy beteg asszony. S mindehhez fontos hozzátenni: István soha életében nem volt vallásos. kicsim. hogy hazamehessen. van és remélhetõleg lesz is emberi méltósága. Amint értesültek a történtekrõl. amit ezek az orvosok mondanak! Ez intenzív osztály. hogy jön ahhoz bárki – akár maga az érintett is –. Bár nagyon nehéz. Visszatérve a történtekre. soha nem mélyült el sem parapszichológiában. döbbenettel fogadta hát. a testtõl elválasztott lélekben. meg se halld.beteg gyógyulni akarása is. Mindezzel együtt. amelynek szolgájává szegõdhetne. abból nem hajlandók engedni. Akkor beállított Sára egész rokonsága. Itt az orvosok nem kelthetnek hiú reményeket senkiben. nem ingával mérte be. ugyanezt így fogalmazta volna meg magának: ha egyszer kimondták a diagnózisukat az agyhalálról. de el kell fogadnod. nehogy beigazolódhassék a tévedésük. látva kitartásukat. aki csupán a saját tapasztalatának hitt. hogy tetteivel közvetve cáfolja az õ diagnózisát? Ha rosszindulatú lett volna. amikor a doktorok hókuszpókusznak minõsítették próbálkozásait. akinek volt. . Átlagos mûveltségû ember. sem felsõbbrendû akaratban. mindenki rohant hozzá. Azt kérte. s éppen azért nem áll rá egyikük sem a kísérletre. mintegy utolsó állomásra. õk lesznek az Isten. innen-onnan vidékrõl. a többiek azonban majd csak akkor. jó helyen fekszik-e s nem a tévéképernyõn át küldött neki energiát. De nem volt ideje és energiája ezzel törõdni. nem látványosság van odabent. aki véghezvitte a lehetetlent. hogy a beteg agyhalott. az orvosok egyre nagyobb hányadának fokozatosan gyöngült a merev ellenállása. Reggeltõl délutánig István így beszélgetett asszonyával. Ha egyszer a doktor kimondta. Értetlenül. nem is igen olvasott ilyen tárgyú könyveket. mert ha esetleg nem sikerül valami. a második nap reggelén zajlott beszélgetés után István ismét odahajolt Sára párnájára. ide nagyon súlyos betegek kerülnek. itt dõl el. mondván. és mégis meggyógyulsz. csak éppen nem hittek az egészben és nem segítettek semmit. el kell fogadnunk: ez a kegyetlenség puszta önvédelem. ha Sára egyszer csak fölkelne és a ruháit kérné. Ha viszont a legrosszabbra készítenek föl. A férj nem akarta mindannyiukat beengedni. a hozzátartozók aztán számon kérhetik rajtuk a biztató szavakat. sem természetgyógyászatban. visszahozni. s biztatta feleségét: – Ne törõdj ezekkel a lesújtó megjegyzésekkel. hogy visszafordulnak vagy tovább mennek. pedig nem varázsvesszõvel írt köröket asszonya feje fölött. talán kicsit még drukkoltak is nekik. egyetlen Sáráját akarta megmenteni. Az okkult tudományokat sem ismeri. Sára két testvére menjen be. A férjnek és gyerekeinek néha már az volt az érzése.

szívem. nem tudhatta. úgyhogy István visszavonta saját álláspontját. én most „ lemegyek” Hozzád. ki mindenki érkezett látogatóba. drágám. Ezen kisebb vita alakult ki. ha inkább azt akarja. Figyelj csak. – Jó. Megkérdezte hát: – Sára. s a párnára hajolva elmondta. Sára ujjai mozdulatlanok maradtak. amit szeretne. és kinyitjuk a szemünket mindketten. a tökéletesen mûködõ kommunikációs módszerrel megkérdezi Sára véleményét. és nem beszélek Hozzád? – Sára ujjai moccanatlanok maradtak. ha itt vagyok. ha egyetért vele. álmomban. lehet-e egyáltalán ilyen helyzetben pihenni. Néhány percen keresztül az egyik. ha például most hagylak nyugodtan pihenni. aztán legyen az. Hát ilyen módon volt az asszony agyhalott. tehát ha fölébredek. Nagy megnyugvás volt ez a férjnek: bebizonyosodott. de mégiscsak Sárát mutatta. engedjen be mindenkit. Kérte.ha már lábadozik. Bement. amely ráadásul nagyon mély is. hogy a többiek ilyen állapotban lássák õt. hogy fölébredünk. szorítsa meg újra a kezét. hogy miközben éjjel valami rosszat álmodtam. Sára mellé ült. tudsz te így pihenni is? – Az asszony ujjai behajlottak. Elsuttogta. a valóságot érzékeli. velem is sokszor megesett már. amit az asszony szeretne. hogy valójában én alszom és álmodom. Áthidaló megoldásként javasolta a zárt láncú tévét. véget ér a lidércnyomás. rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. amint õ eddig. min töprengek? Mindannyiunkkal elõfordul. s nem esetleg csupán azt. azt javasolta. utána ott együtt elhatározzuk. Nem történt semmi. tudatosult bennem. óriási lépést teszel a gyógyulás felé. Ilyenkor. – Az a jobb. akkor ez általában sikerült is. és ez eddig mindig sikerült – miért ne sikerülne most is? Ezt a helyzetet is együtt kell megoldanunk! Figyelj. Tudod. meg tudjuk tenni! – István lecsukta . nem akarja. hogy ez most nem a valóság. 26 éve élünk együtt. Ha nagyon akarjuk. miként beszélgetnek õk. mégis föl kell ébredned! Ha ez sikerül. Az asszony azonnal megszorította. – Jobb Neked. akiknek addigra elmesélte. akkor maradok. hogy fölébredek. István behozta a két testvért. ha elhatároztam. Õ még soha nem volt kómában. drágám! Te is most ilyen rossz álomban vagy. és beszélek? – Ismét gyönge szorítás érkezett válaszul. ebbe a rossz álomba. amin ugyan szinte semmi nem látszott. A rokonok távozása után Istvánban fölmerült: vajon az éjjel-nappali „ beszélgetéssel” nem fárasztja-e túlságosan az asszonyt. ezzel esetleg nem árt-e neki. picikét megszorították a kezét. majd a másik testvér is ugyanúgy kommunikált Sárával. nem intenzív. Sára szorítsa meg a kezét. Majd arra kérte. hanem normál kezelési osztályon. amely eddig mindig az igent jelentette. õ csak a két testvért szeretné beengedni.

Nyugalom volt egészen addig. lekapcsolta a riasztást. hogy nem ártott semmit. István megnyugodott. Biztos beleszuszogott. Istvánnak már kezdett gyanússá válni a dolog. nem értem. – Jó. Az asszony megértette. Aztán rémülten vette észre: a lélegeztetõgép riaszt. próbáljuk újra! Lejövök Hozzád megint. Most határozzuk el mindketten. azonnal rájött: Sára csupán azt akarja jelezni neki. valahol a negyedik-ötödik kísérletnél. Gyertek be ti is! Együtt mentek vissza a kórterembe. Amint a következõ alkalommal az elején hozzátette: – Csak azért ismétlem meg a történetet. a gép azonnal riasztott. elfogadta. Ismét szaladt a nõvér. Ám közben. és nem azért. próbált ellazulni. – Mi történt. mindjárt együtt leszek Veled! Úgy. meg tudja õ jegyezni. mi történt. Jól ismerte a feleségét. Igazolódott is e „ fordításának” helyessége. majd folytatta. annak a vészjelzõje visít. arra gondolt. most együtt vagyunk ebben a rossz álomban. Várj meg. és ugyanazt válaszolta. Ez már nem lehetett véletlen. szirénaszerû hang szólalt meg a feje fölött. s örömmel újságolta a történteket a gyerekeknek: – Most már biztos. Kiszaladt a látogatók számára kijelölt terembe. amint István újra elkezdte suttogni a történetet. nem vagy képes megjegyezni ilyen egyszerû dolgot – s ekkor a gép a történet elején már nem visított föl. értetlenkedve nézte a gépet. a véletlen bekövetkezhet kétszer is. koncentrálásra. nõvérke? – Nem tudom. most együtt alszunk. s elsuttogta tudománytalan. Visszahajolt a párnára: – Nincs semmi baj. hogy ez jelent is valamit. majd lekapcsolta a riasztást. és rosszat álmodunk. hogy ez idõ alatt Te föl tudjál készülni a fölébredésre. a lélegeztetõgép újra riasztott. amíg el nem jutott addig: – Most akkor próbáljunk meg együtt . de még nem mert reménykedni. Harmadszor is közelhajolt. mert azt hiszem. nem kell mindig elmondania újra ugyanazt. mafláskodott ez a gép. Gyere. Szabaduljunk meg ettõl az álomtól! Ébredjünk föl együtt! – És megint vijjogás. talán bugyuta kis történetét – és 4-5 percen belül harmadszor ugyanaz történt: a gép riasztott. a rossz álomba. visítás. hogy õ szeretne. Egy nõvérke odaszaladt. és attól megváltoznak az életfunkciói. Valami szüntelenül vijjogott – az elsõ pillanatban el sem tudta képzelni. hogy fölébredünk! Gyere. drágám. kezdjünk följönni! Nyissuk ki a szemünket! István éppen hogy kinyitotta a szemét. jó. Egymást követõ 10-12 alkalommal produkáltak az elõzõkkel teljesen megegyezõ eredményt. hogy meggyógyul az édesanyátok.szemét. hiszen próbál fölébredni. A lélegeztetõgép egészen biztosan arra jelez be. éles. próbálkozik a fölébredéssel. hogy szükség van az egész történetre.

mit akar! – de ismét olyan iszonyatosan lekezelõ. hiszen nem vagyok orvos… – Hát nem bizony! – nyugtázta a doktor az Olimposzról leereszkedõ hangsúllyal a közbevetést. Kuczin Rolanddal. szeretnék beszélni vele! A nõvér kiment. igazam van. – … de egyetlen perc alatt be tudom bizonyítani önöknek az állításom. kérem. amit kérdez! Én ugyan nem értek hozzá. hagyjuk a szerelõt. nyissuk ki a szemünket! – máris megszólalt a riasztás. ám a gép most nem jelzett. nem nekik van igazuk! És az se zavarjon. hogy nem hülyeséget beszélek… – Ugyan. inkább próbáljuk újra! – ismét hozzáfogtak a gyakorlathoz. A feleségem megpróbál fölébredni. emiatt jelez a gép. hogy Sárára akár csak rápillantottak volna. Gyere. nem is fontos! – valamit állítgattak a gépen. tegye meg. és be is tudom bizonyítani. s õ reagálni fog arra. további gúnyos megjegyzések közepette. – A doktor úr átállította. – Arra szeretném megkérni. kérem. az vagy van valakinek. Sietve érkeztek a betegágyhoz. hogy visszakapcsolja korábbi állapotába. – Higgye el. mert mi a továbbiakban is szeretnénk próbálkozni. gúnyos hangon. szóltak az ápolónõnek: hívjon szerelõt. Nem kell itt semmit sem bizonyítani! De mindegy. – Ne törõdj vele. gyõzõdjenek meg róla. s két-három perc múlva az orvossal együtt érkezett vissza. legyen oly kedves. a gépnek semmi baja. ha hajlandó fél percet rászánni. mi talán mégiscsak jobban el tudjuk dönteni. kísérletezés. – Nem érek én rá mindenre! – dohogott az. hogy ne riasszon. gúnyosan mosolyogva. úgymond. amit hallottál. bizonyos dr. te bunkó. mondja. amikor ugyanis föl kellett volna ébrednie az asszonynak. mert képtelen rá! – dühösködött az orvos. ki kellett volna nyitnia a szemét. miket mondanak – hajolt vissza István a párnára –. Minden alkalommal. és elvonultak. mert ez a gép rossz. hívja ide a doktor urat. láthatóan sietve – . ha a gép eredeti helyzetbe visszaállítása nem gátolja a gyógyítást. hogy ilyen hangon beszélnek. a felesége agyhalott.fölébredni. már megint mit akarsz?”kérdést is. – Megkérem szépen. hogy István mögé érezte a ki nem mondott „Na. orvosilag mi hülyeség és mi nem. – Elnézést kérek. ne keserítsen el. – Ne beszéljen. majd anélkül. hülyeséget. kis szívem. vagy nincs. megjelent az ügyeletes orvos kollégájával. Tegye ide ön is a kezét. semmit nem próbál. és a . István az ápolónõt kérdezte. doktor urak. a történet ugyanazon pontján. ilyenkor nyilván megváltozik a légzése ritmusa. Kérem. intelligenciát még az orvosi diplomával sem lehet szerezni. vajon miért nem. Miközben folyt ez az.

ha orvosilag nem is támasztható alá. és kérdezzen bármit. bármennyire tudománytalan is. hogy a küzdelme eredményes. amit a tulajdon szememmel és érzékeimmel tapasztalok. sõt. pihenj! – és Sára behunyta a szemét. hogy a feleségem az ön számára csak egy munkadarab. A harmadik napon újabb megerõsítést kapott. s körülötte az íriszbõl is valamicske – de tovább nem ment. – Azt csinál. hogy ez hülyeség. A feleségem újra és újra rengetegszer reagál arra. – A világért sem szeretnék beleavatkozni az ön munkájába. – Ugyan kérem. amikor odaért: – És most nyissuk ki a szemünket! –. de nem az lélegezteti. mondtam már. amire valószínûleg igennel felelne. ha egyszer nem ért hozzá! És egyébként se beszéljen már hülyeségeket. nem baj – nyugtatgatta –. ne erõltesd túl Magad. doktor úr. István folytatta a próbálkozást Sárával. csak gyönge. hogy az igazolt tapasztalatok alapján lehessen nekem is álláspontom. Elõtûnt a pupillája. ha a feleségem meggyógyul. Ismét kérem. és érezni fogja. az asszonynak félig kinyílt a szeme. Biztosítom önt is.feleségem számára megnyugtató a gép jelzése. rendben van. Ez teljesen normális. én azt teljes mértékben az orvostudomány és az önök sikerének fogom tulajdonítani. hogy van spontán légzése. – Nem baj. engem nem érdekel! – füstölgött a doktor. lehetetlen! Még csak spontán légzése sincs. elég egyelõre ennyi is. csak azt kérem. Ez azért mégiscsak jelent valamit. hogy közben én is ragaszkodhassam a sajátomhoz. – Miért mondja ezt. hiszen nem kötõdhet érzelmileg minden betegéhez. hogy én majd ezt az állandó sípolást fogom hallgatni. hogy az agyhalott beteg mivel próbálkozik! És különben sem gondolhatja komolyan. – Dehogy fogom meg. amit mondunk neki. mert hallja. hiszen a kollégája határozottan állította. De engedje meg. és a gép csupán rásegít. hogy . ez is hablatyolás! – Jó. majd késõbb egészen sikerülni fog! Most inkább csukd be a szemed. csak éppen immár a gép visszajelzése nélkül. amit akar. visszajelez. de azért közben hadd higgyek annak is. és távozott. Az intenzív osztály egyik orvosa Sára ágya mellett ismét gyõzködni kezdte. ne akadályozza meg. elfogadom az ön álláspontját. semmi értelme. hogy – amennyire telik tõle – meg fogja szorítani az ön kezét. – Ne avatkozzon bele újra a munkánkba. Ám eredményesebben! Többször egymás után. azt is megértem – bármilyen kegyetlenül hangzik is – . csak egyszer próbálja ki! Fogja meg a kezét. ezen az osztályon ebbe bele lehetne õrülni.

aki fölvette Sárát. csak tovább kell folytatnunk. csináld tovább. Olyan ez. de elismerõen bólintott: 100. s a szokott módon nyugtatgatni kezdte: – Ne törõdj vele. plusztakarót kértek. kezében a vérnyomásmérõ pumpájával már orvost akart hívni. hogy már szinte kimutathatatlanul alacsony lett. olyannyira. kaotikusokká váltak. s a párnára hajolva suttogni kezdett: – Szívem. Naponta négyszer-ötször tornáztatták õt. mint amikor a gondatlan anya csecsemõjének szájpenésze van. hogy addig az orvosoktól nem kaptak erre utasítást. Ám mindenrõl nem tudtak gondoskodni. pillanatnyi vérnyomáscsökkenés. Arról nem õk tehettek. drágám. s õk ezt kedvesen el is végezték. Sára negyedik napja feküdt bent. István és a két gyerek naponta 24 órát töltöttek Sára ágya mellett. de ne hagyd itt. Adj parancsot a szervezetednek. nem mondhat mást. A nõvérke fülén a fonendoszkóppal. a lányuk halkan eldúdolta a . s a férj azonnal visszahajlott asszonya párnájára. s az ápolónõ csodálkozva. pár perc után már 60-at mutatott. Éjfélkor Ági. Az orvos a hegyi beszéd végeztével távozott. csak így tovább. majd bekenték testápoló krémmel. aki biztatóan intett vissza: lassan-lassan emelkedett a vérnyomás. Ekkor a monitoron az EKG-görbe ugrálni kezdett: az abszolút objektív gép jelezte: az agyhalott észlelte az eredményt. ha túl alacsony volt a hõmérséklete. ez a dolga! De nincs semmi jelentõsége. a felesége agyhalott. Elérkezett a szilveszter. amit elkezdtünk! – S a monitoron a görbék alig egy perc alatt visszarendezõdtek. jeget raktak rá. nagyon jó.értelmetlenek az erõfeszítései. vidd föl arra! Vagy elég lesz 100 is. mert a lélegeztetõtubus hatására összegyûlt folyadékot egyszer sem szívatták le. A doktor. Bejött egyszer az az orvos. a nõvérek segítségével szakszerûen ellátta a fertõzést. Az ezt követõ éjszaka hirtelen leesett Sára vérnyomása. ledörzsölték tetõtõl talpig sósborszeszes ruhával. Ha belázasodott. s vizsgálata során észrevette: az egész szája elfertõzõdött. hadd próbálják meg maguk elboronálni. hogy sikerült. emeld meg a vérnyomásodat! – Fölpillantott az ápolónõre. várjon kicsit. semmi baj. megkérte. Az asszony életfunkcióit ellenõrzõ gép monitorján ekkor az addig stabil értékeket mutató görbék hirtelen szabálytalanokká. meg fogsz gyógyulni. – Jó. és örült. emeld tovább! – A nõvérke alig egy percen belül 80-at mért. ez még kevés! – Újabb tíz perc. szedd össze magad! Ez csak valami múló rosszullét. s akkortól Istvánék mindennap megkérték szépen a nõvéreket. amin azonnal úrrá lehetsz. változatlanul kómában. neked 110 a szokásos vérnyomásod. szívják le a keletkezõ folyadékot. hogy õk mit beszélnek. – Ez az. de István nem esett pánikba.

Himnuszt. és közben folyamatosan beszéltek hozzá. Éjféltájt megszakíttatták velük az ápolást. Fél kettõkor mehettek vissza. bedörzsölték. Õ volt az. érezte. Én nem tudok vele mit csinálni. semmit nem érzékelõ. Ám a nappalos Kuczin doktor maradt bent éjszakai ügyeletre is. hogy le kell vágni a lábát. Utána újra az egész testét megmasszírozták. csak a többi beteget vizsgálta meg. Kuczin. magatehetetlen beteg egyenként megszorította a kezüket. szoknyában járni – azt hallva. s ebben nem is csalatkozott. s rögtön látták: most igazán nagy baj van. felesége bal lábujjai elszínezõdtek. és mit kell tenni ahhoz. István udvariasan kérte. aki mindig imádott csinos leni. mert nappali ügyeletes orvosként dr. majd õ is. A család a szokott módon ápolta a beteget. Sárát egyszer sem. nem fog törõdni a feleségével. Láthatóan nem óhajtott részesévé válni a hókuszpókuszolásnak. de ezt is csak menet közben. változás nélkül zajlott. Félt ettõl a doktortól. Kuczin Roland jelent meg. És föladta. Az az asszony. Vagy csak nem bírta tovább lelkileg. Éppen a kórteremben téblábolt dr. õket minden alkalommal széles ívben kikerülte. – Mi lenne? Üszkösödik a lába. megrendült. A „ hókuszpókuszoló családdal” minden alkalommal ezt tette: körbejárta az összes beteget. A válasz majdhogynem sokkolta Istvánt. A következõ két nap ugyanígy. hogy elmúljon. hogy esetleg levágják a lábát. le kell vágni! – felelt Kuczin. de azóta sem felejtette el gúnyos. Az orvosok szerint agyhalott. Sára teste szinte teljesen hideg volt és sárgás színû. várták az estét és egy másik orvost. szép cipõket hordani. Ahányszor bejött a kórterembe. rohamos leépülés. mi történt Sára lábával. és a lányával közösen négyórás megfeszített munkával életre dörzsölték Sára lábát. s azóta ugyan István nem látta. István és kis István is megpuszilták Sárát. A gépek ugyan jelezték. kivonult. de látszott rajta a hirtelen. elszürkültek. Sárát pedig kihagyta. de hozzáfogott. biztatták. mindegyiküknek egyenként szorítsa meg a kezét. aki pár nappal korábban együtt volt jelen kollégájával a lélegeztetõgép lekapcsolásakor. Kuczin doktor éppen a . ha õ ugyanezt kívánja nekik. semmirõl nem tudó. kiküldték õket. Január 3-a István számára rosszul kezdõdött. István arra kérte. mert a nõvérek fürdették a betegeket. nézze meg. minden részvétet és emberséget nélkülözõ megjegyzéseit. minden jót kívántak betegüknek. végigtornáztatták. valószínûleg megelégelte az egészet. s ily módon teljesítve orvosi feladatát. hogy vannak életfunkciói. Ám eközben István – bár magának se merte bevallani – úgy érezte: Sára most. de hozzájuk szokás szerint nem ért el. annak hallatára. Este hét körül tornáztatás közben a férj észrevette.

talán Te többet tudsz a betegségedrõl. Talán késõbb sem lett bajuk az együttérzésükbõl. – Én megmondtam! – dörrent rá Kuczin. hogy agóniája közben is sírt. mi maradtunk hárman. búcsúzzatok el édesanyátoktól. és biztosan jól átgondoltad. segítsen! Ehhez én már kevés vagyok. Én tudom. s azután döntöttél. István tért elõször magához: – Gyertek. Azt is éreztem. ám annyira volt öntudatlan és a világról mit sem tudó. Mielõtt távozott. nem értik Kuczin doktor urat. egyetlen ápolási utasítást adott az ápolónõnek: – Kapcsolja le az automatát. képtelenek voltak megmukkanni is. pusziljátok meg õt utoljára! Mi ennél többet már nem tudunk tenni. vesztettünk! – szólt gyerekeinek –. ami a vérnyomásserkentõt adagolja! István és a két gyerek döbbenten álltak. de persze hiába – orvosetikailag nem megengedhetõ beavatkozni más orvos dolgába. Biztosan ezt is így tetted. az állítólag agyhalott asszonya szemeibõl is elkezdett szivárogni a könny. elengedlek. amiben tudtak. a mai napon föladtad. bedörzsölés. történetesen az intenzív osztály ügyeletes orvosáéba. gyerekek. A nõvéreknek is tátva maradt a szájuk. közben folyamatos kommunikáció. orvosi segítséget kérni. a sírással küszködõ nõvérek önhatalmúlag visszakapcsolták a Kuczin doktor utasítására lezárt vérnyomásnövelõ gyógyszer-adagoló automatát. a szomszédos ágynál. Isten Veled. helyesen döntöttél. István ekkor adta föl. Torna. nem szokott így viselkedni. – Elnézést kérek! – . próbáltak segíteni. próbáljuk megmenteni édesanyátokat! – Ági elõször zokogva átrohant a sebészeti osztályra. Közben értetlenkedve mondták. Látva erõfeszítéseiket.kórteremben volt. hoztak erõsítõ injekciókat. senki másra nem számíthatunk! Munkára föl. mert Te mindig mindent jól átgondoltál. doktor úr. Aki ekkor éppen édesdeden aludt a pihenõszobájában. A család nekigyürkõzött. megyek lefeküdni. István hozzá fordult: – Kérem. Hajnali öt óra elõtt 2-3 perccel Sára pulzusa 60 alá csökkent. És még egyszer odahajolt asszonya párnájára: – Drágám. miért. –Maguk csak nyugodtan hókuszpókuszoljanak tovább! Nekem erre nincs idõm. Közben az életfunkciókat ellenõrzõ gép riasztott. tehát értelménél volt. mint én. masszázs. drágám! – s miközben a meglett katonatiszt sikertelenül próbálta visszanyelni könnyeit. egyszer csak döbbenten látta: felesége. és Neked így lesz a jobb. – Még a nõvérek is döbbenten nézték. – Úgy látszik. ezen a héten mindannyian sokat harcoltunk a betegség ellen. Remélem. Ezért én tovább nem tartalak vissza. és folyamatosan esett tovább. Nem tudom. Egyértelmûen már haldoklott. Te is keményen küzdöttél.

aki az Istent játssza. Most viszont én kérem arra. 6 óra 15-kor kitárult a kórterem ajtaja. és éppen igyekezett megtalálni a fehér orvosi nadrág elejét. szépeket álmodott. István utána akart menni. Akkor ért az orvosi szobához. Elnézését kérem. egy szál alsónadrágban. de nem engedték be õt. – Körülbelül egy óra múlva. de még embernek sem igazán tartom önt. az már valóban agyhalott. amikor az ápolónõ kijött onnan. jöjjenek be. István a kezében tartotta felesége kezét. – Nem mondom Önnek azt.hüppögött mellette a nõvérke –. hogy kapcsolja ki a gépet. a nõvérektõl megérdeklõdni a haláleset utáni szokásos teendõket. valami orvosi bravúrt hajtott végre? Azt gondolja. remélem. – Hogy tehetett ilyet? Mi értelme volt ennek? Ahhoz nem kell orvosnak lenni. ezek után megváltoztatom a véleményem? Biztosíthatom: ez után még inkább nem tartom orvosnak. és széles karmozdulattal beinvitálta õket: – Tessék. a napilapokból. Ott állt az ügyeletes orvos. semmi értelme tovább életben tartani. elõttem nem orvos. hogy „ doktor úr!” mert ön . miközben visszament felesége ágya mellé. tegye a kötelességét. akinek az agya vagy egy órán keresztül nem kap vért. – Uram! – szólalt meg a maga számára is fölfoghatatlanul udvariasan és hideg fejjel. . István fölállt. ha még emlékszik abból valamire! – Nem aludtam én! – hebegett Kuczin. megjelent Kuczin. hogy megállt a szíve. Két-három perc múlva Kuczin úr beért a kórterembe. és majd találkozunk az orvosi kamara Etikai Bizottsága elõtt! – és kiment a szobából. Ebben a pillanatban megérezte Sára csuklóján. de az ön által három és fél órával ezelõtt magára hagyott beteg elment. de a nadrágját még mindig nem sikerült fölvennie. – Ebben az állapotomban nem kívánok önnel beszélgetésbe elegyedni. de nekem ezt jelentenem kell az ügyeletes orvosnak. hányadik döbbenetébõl. mert erre a cirkuszi mutatványra nem vagyok vevõ! Most már tényleg agyhalott a feleségem. újraélesztettem a beteget. és a nõvér után indult. hogy a nõvér fölkeltette. de annyit mondhatok. dr. mint egy Isten. hogy fölhúzza magára. megszûnt a pulzusa. A doktor úr megpróbálja újraéleszteni. hogy az ember tudja: az olyan beteg. A többit majd megtudhatja a televízióból. Most igazán azt hiszi. csak egy fölfújt hólyagnak. Kérem. félig sötétben. nemcsak orvosnak. Kuczin Roland. Õ benyitott. megint van szívmûködése! – Ezt most miért tette? – István alig tudott magához térni aznapi ki tudja.

Meghalt. állandó vállveregetés közben. Végérvényesen. és én egyszer sem szakítottam félbe. Néhány perc múlva Kuczin kijött utánuk a folyosóra. mert a kórteremben tartózkodásunk nem ön által gyakorolt kegy. amibõl pontosan tudta. délelõtt 10-kor pedig mûtétem lesz. ha még szét is trancsíroznák a feleségét. akik próbáltunk tenni valamit az érdekében. hallgasson meg hasonló türelemmel. ezt mindenki tanúsíthatja – nem lett volna joga „ kivágni minket a kórterembõl” . mind velünk. Azt a választ kapta. különösen mivel én magyarul beszélek! Ismét csak azt tudom mondani. nem bírt továbbra is Kuczin Rolanddal foglalkozni. hogy hókuszpókuszoljanak. de szó nélkül végighallgatta. de két-három perc múlva Sárának magától megint megállt a szíve. Így azonban a véleményem változatlan. ez után a hét után azt már nem bírná elviselni. Nem segített egy hajszálnyit sem a betegnek. hanem törvényes jogunk volt. ahelyett hogy kivágtam volna mindannyiukat a kórterembõl! – Nem értek egyet önnel! – felelt István. Kuczin ebbe a rövid válaszba is négyszer vágott közbe. ugyanakkor többször csak gúnyolódott rajtunk. A katona és gyerekei egymás nyakába borulva sírtak hosszan. István és a két gyerek az utolsó pillanatokban ismét mellette lehetett. Nagyon kérem hát. hogy ne ragaszkodjanak hozzá. a családdal. Azt viszont már megértette. s a maga fennkölt. István – még könnyes szemmel – visszament megkérdezni a nõvérektõl. mint most. muszáj-e fölboncolni Sárát. – De ha én… – vágott közbe Kuczin. úgyhogy a kötõszavak kivételével egy kukkot sem értett az egészbõl. amikor Kuczin azt ecsetelte: – Egyébként is nagyon rendes voltam Magukhoz. . – Ez talán nem énrám tartozik – zárta le a vitát István. hagytam. ön orvoshoz méltatlanul viselkedett mind a beteggel. Elfordult. hogy egy szót sem értek. azt megköszöntem volna. és kimentek a kórterembõl. míg István végül nyomatékosan megkérte. amikor Kuczin befejezte –. még ha az eredmény ugyanaz lett is volna. hallgassa õt végig.Kuczin persze nem kapcsolta ki a gépet. – Ön az imént körülbelül tíz percen át elõadott nekem valamit. ön nagyon egyénien értelmezi az orvosi esküt. Újra megpuszilták õt mindhárman. István ugyan beszél nyelveket. de a latint nem. nagyrészt latinul ismertette Sára betegségének lényegét. A gyerekeivel akart törõdni és saját magával. ami pedig kötelessége lett volna. Alvására vonatkozóan azonban érdemi választ adott: – Én voltam a nappalos orvos. Úgy érezte. amikor segítséget kértem öntõl. utána az éjszakai ügyeletes. Ha akkor tett volna bármit. Önnek viszont – mivel én és a családom betartotta az itteni elõírásokat. ha õ kéri a patológián. S úgy gondolom. leereszkedõ stílusában.

akkor miért nem próbálták meg a mûtéti beavatkozást? Hajszáleres agyvérzést a világon mindenütt operálnak. . Leírtam mindent. hogy a Kuczin Roland-félék miatt elveszítsék orvosi jó hírüket. sem gondatlan emberölésért eljárást indíttatni. Az intenzív osztály természetesen nem kérte. és ennek semmi köze a feleségem tragédiájához. akit történetem szintén megdöbbentett. Persze lehet. és a nyilvánossághoz is fordulok. Azt azonban szeretném.talán lehet. És még valami. nem ez a tipikus. hogy a késõbbiekben elutasított minden arra irányuló kérést. Vagy esetleg ennyire a pénz (az egészségügy anyagi helyzete) határoz egy ember életérõl és haláláról? Kuczin Rolandról kialakult lesújtó véleményemet csak megerõsíti az a tény. hiszen akkor esetleg találhattak volna arra utaló jelet. ragyogó kutató orvos válhatna belõle. Mindössze azt az egyet szerette volna elérni: mondassék ki. szinte önpusztító munkát végez. A fõorvos asszony azóta többször nyilvánosan kijelentette. annyira sérthetetlennek és a történtek fölött állónak tartja magát. Ma sem igazán érti a történteket. hogy emléket állítsak magamnak. ahol reggel hét elõtt persze nem talált érdemi embert. Nagyon sok orvos ismerõsöm van. és állíthatom. Azonnal le is ballagott a proszektúrára. orvosaik mindent megtettek a feleségem életben maradása érdekében. Nagy részük lelkiismeretes. Igaz. Már magát ezt a munkatempót sem. tehát ismeri a szöveget. azt hiszem. csak ennek kapcsán ismertem meg. Nem az érintett háta mögött akarom kiborítani a bilit. s annyit tudott elintézni: ha az intenzív osztály nem indítványozza a boncolást. hogy mégiscsak végig neki volt igaza. Ezzel – ha igaz a diagnózisuk – csak nyerni lehetett volna. hogy orvosnak így nem szabad viselkednie. tájékoztattam Kuczin Rolandot is. ami történt. Ettõl fölmerült bennem a kérdés: ha az intenzív osztály valamennyi orvosa az elsõ pillanattól kezdve reménytelennek látta a helyzetet. s a beszámolót az egyik napilaptól az én engedélyemmel megkapta õ is. az õ kérésére eltekintenek tõle. hogy nyilatkozzék a történtekrõl. Nem az orvosi szaktudását vonom kétségbe. az õ helyében én is nehezen tudnék szembesülni akkori önmagammal. Tervezett lépéseimrõl. De nem akart ezzel sem törõdni. Mi ennek az oka? Orvoshiány? Szabadságolások? Pénzhajhászás? – Nem az a szándékom – mondja ma István –. Õ k sem érdemlik meg. de megvetem mint embert.. hogy a nyilvánosság sem zavarja. István csak késõbb értette meg: persze. hogy az orvosi kamara etikai eljárását kérem. Késõbb visszatért. Esze ágában nem volt sem kártérítésért perelni. ha az ilyen Kuczin Rolandok elgondolkodnának: helyesen választottak-e pályát? Lehet. és az intenzív osztály osztályvezetõ fõorvos asszonyát is.

A megyei kórház intenzív osztályára érve. az egész család. majd bement megkérdezni tõle. nekünk is óriási szükségünk van rá. odaléptem Sára ágyához. tulajdonságaihoz. Nos. Éppen csak ránk adták a zöld köpenyt. és mi azonnal rohantunk Nyíregyházára. s beszéltem hozzá. Mesélni kezdtem a kislányomról. István tiltakozott egyedül. – Ugye tudod. Miért ne gondolná a kételkedõ: István nyilván nagyon akarta. – Hoztam Neked fényképet is róla. nagyon szeretnek Téged? – erre pedig erõsödött a szorítása. jól is viselkedik. hogy lásd. hanem majd hozzam el legközelebb. egyetért-e vele. Száz százalékig biztos . Elmagyarázta. szeretjük és visszavárjuk. egyszer sem adott olyan választ. nem kérdezték. úgymond. annak hiánya nemet. milyen szép most. hogy Sára megmaradjon. Itt hagyjam a fotót? – Nem jelzett semmit. s õ elõször csak egy ujját mozdította. nem influenzás-e senki. – Tudod. aki Sárának keresztlánya. aki beszámolt róla. s beképzelte magának. Hosszan beszéltem még neki arról. aztán a másodikat is. A történet hitelessége tehát talán megköveteli az. amikor már jobban leszel? Sára hüvelyk. Sunyovszki Lajosné Szabó Ilona Tatabányán él és dolgozik. nagyon aranyos.és mutatóujjával megszorította a kezem. Pontosan ugyanezt tapasztalta fiának menyasszonya is. hogy a többágyas kórterembe mindannyiunkat beengednének. akkor volt elsõ osztályos. Elmondtam. egy német tulajdonú cég külkereskedelmi és vámügyeit intézi. hogy itt vannak a gyerekeid? – kérdeztem. Megkeresem ezért Sára testvérét is. – Inkább most ne hagyjam itt. hogy a saját gyerekeinek is. hogy csak mi ketten. amely meglepett volna minket. én nagyon meglepõdtem. szépen tanul. hogy ennyien ne fárasszuk Sárát. hajszálra megegyezõen érzékeltük négyen is. a lányával. hogy a keze szorítása igent jelent. a testvérei ülhessünk az ágya szélére. borzasztóan nézett ki szegénykém.* Mindez persze bárki számára eléggé hihetetlen is lehet. két autóval. Ezután beszélgettem Ágival. Megfogtam a jobb kezét. mossunk kezet vagy legalább csak kettesével menjünk be. ellenõrzést. hogy ugyanígy tudott vele kommunikálni. összekeveredett benne a valóság és a vágyálom. hallucinálta az egészet. még azt sem mondták. annak hiányával nemet. hogy keze szorításával igent jelez. hogy mi van Sárával. Vagyis senki nem hallucinálhatott. miként kommunikál vele. Õ így emlékszik: – Jött a telefon. S ráadásul mindezen jelzések tökéletesen illeszkedtek Sára személyiségéhez.

hogy egy intenzív osztály ügyeletes orvosa ahelyett. miszerint õ megengedhetetlen hangon ordibált volna Kuczinnal. amit elsõ felindulásában kijelentett: részint nyilvánosságra hozni az esetet. Fél öttõl ötig két eljárást „ lezavartak” ám az övé öttõl negyed . Eleinte csupán azt érezte. mert a hozzátartozói szerinte hókuszpókuszolnak.vagyok benne: nem lehetett agyhalott. a Megyei Kórház Intenzív Osztályának orvosa mint panaszlott elleni eljárás során a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai . rendesen dolgozó orvost. május 26-án 16 óra 30 percre tûzte ki a tárgyalást. * István tehát úgy döntött: sem kártérítési pert nem indít. hogy segítene a rá bízott betegen. s több alkalommal valótlanságot állított. mint odabent ennek az embernek a kezei között. Kuczin Roland. vigyázzanak magukra! Az etikai eljárást pedig azért érezte kikerülhetetlennek s indította meg. mert otthon még mindig nagyobb esélye van életben maradni. az a helyes. Elõször elnézést kértek tõle: kicsit csúsznak. megengedhetetlen disznóság. számú határozat született: HATÁROZAT „Solti István nyíregyházi lakos mint panaszos és dr. ellenben megfogalmazott néhány vádat Istvánnal szemben. nyeglén. Ám kevéssel Sára temetése után nekifogott leírni mindent. reggel óta folyamatosan tárgyalnak etikai ügyeket. Végül a következõ. és meglátja a táblán. ami történt. Solti István összes érdemi tényismertetésére kijelentette: õ ezt és azt nem tette. részint az orvosi kamara elõtt etikai eljárást kezdeményezni. semmi nem úgy történt. és vigye inkább haza. Kuczin Roland is. bár minden oka megvolna rá. 12/1999. bár tehetné. amint azt a panaszos mondja. nyolcig tartott. sem büntetõföljelentést nem tesz. Közhírré kell hát tennie mindezt. A Magyar Orvosi Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Bizottsága 1999. csomagolja össze. Ha valakinek a hozzátartozója bekerül a nyíregyházi megyei kórház intenzív osztályára – gondolta végig István –. hogy Kuczin Roland ne blamálhassa a sok-sok becsületes. lekezelõen sorsára hagyja. figyelmeztetnie kell hát minél többeket: van ilyen is. hogy Kuczin Roland az ügyletes orvos. Úgy érezte. A tárgyaláson természetesen jelen volt dr. Aztán egyre biztosabb lett magában: kötelessége megosztani tapasztalatait a világgal.

Még akkor éjjel a felesége elhalálozott. sértõ és részvétet nélkülözõ válaszokat és megjegyzéseket tett. Ehelyett a doktor a mindenhatóság pózát vette föl. Sokszor jelezte az orvosoknak. együtt érzõ választ. míg másodpéldányát a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához kell benyújtani. dr. felszólításokra reagál. és annak gyógyulása érdekében vele folyamatos kapcsolatot tartott. eljárást folytatott le. én megyek lefeküdni – ezt a választ adta. Ott megállapították. Kuczin Roland mint panaszlott a beadványban szereplõ etikai normasértést elkövette. ezért õt megrovás büntetésben részesíti. ezt a diagnózist a CT-vizsgálat és neurológiai idegsebészeti vizsgálatok is alátámasztották. melyen megjelent a panaszos és a panaszlott orvos is. melynek egy példányát az I. de csak igen ritkán kapott megértõ. fokú Etikai Bizottsághoz. Véleménye szerint a panaszolt orvos magatartásával nemcsak az õ emberi méltóságát sértette. hogy a felesége kérdésekre. agyhalott betegnek tekintették. hogy az intenzív osztály fõorvosától szakvéleményt kért az elhunyt beteg kórtörténetére nézve. mindvégig a beteg mellett tartózkodott. hogy dr. Az intenzív osztályon õt kómás. Beadványában leírja. hogy felületi vérömlennyel járó agyvérzése történt. Kuczin Roland. Õ ebbe belenyugodni nem tudott. helyette – Maguk hókuszpókuszoljanak tovább. Ezen határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. az eljárás részeként tárgyalást tartott. Az orvostól még ekkor sem kapott semmilyen együtt érzõ vagy megbánást mutató jelzést. Légzési elégtelensége miatt . de lejáratja az orvosi társadalom jó hírét is.Bizottságának döntése alapján Dr. Az ügy kivizsgálásával megbízott referens. eszméletlen állapotban kórházba szállították. A beadvány alapján az Etikai Bizottság vizsgálatot kezdett. az intenzív osztály orvosa az õ kérdéseire gúnyos. beadványát az OEB területi illetékességi alapon a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Biztosságához irányította. Beadványában nevesítve panaszolja. A beteg állapotromlása miatti segítségkérésre nem reagált. INODOKOLÁSINDOKOLÁS Solti István nyíregyházi lakos beadvánnyal fordult a MOK Országos Etikai Bizottságához. ennek lényege: a beteg súlyos subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti) vérzésben szenvedett. hogy felesége hirtelen rosszul lett. A beteget az intenzív osztályon kezelték. Ágoston Sándor ismertette a beadvány lényegét és tájékoztatta a bizottságot arról.

õket – noha felesége életveszélyben volt – feltûnõen mellõzte. Ám hadd tegyem hozzá: féltem az orvostársadalmat. amilyet azok alakítottak ki. ha – ugyanúgy. Kuczin Roland elismerte. hozzájuk viszonyulása az elsõ perctõl kelletlenséget sugallt. hogy nem mindig megfelelõ kifejezéseket használt. hogy a másik ember aggódását. Nem éreztette azt. erõt önt bele a gyógyuláshoz – . köszönöm a korrekt döntést. hogy dr. 05. A neurológiai controll teljes kómát. hogy érzése szerint feleségérõl az elsõ perctõl kezdve lemondtak. Az elnök kérdésére a panaszos elmondta. kritikus kamrai tachicardia (szapora szívverés) jelentkezett. Kétségbeesett próbálkozását afféle hókuszpókuszolásnak tartották. Dr. Az orvostársadalom. 26. tudományosan alá nem támasztott. 1999. Kérdésekre sértõ és arrogáns módon válaszolt. ha hozzátartozója mellette van. így orvosilag el nem fogadható eljárás. . hogy dr. akik etikátlanok. Kuczin Roland a beteghez és a hozzátartozóhoz való viszonyulásban nem tanúsított orvoshoz méltó magatartást. Ez alapján hozta a bizottság a fenti határozatot. de õ ezt nem sértõ szándékkal tette. nagy bajba fog kerülni. hogy némely válaszát a hozzátartozó kioktatásnak vette. majd vitális functioi romlottak. sajnálta. hogy amit csinál – hogy kommunikálni próbál a beteggel. az etikai bizottság elnöke ekkor kikapcsolta a magnót. Kuczin Roland hozzáállása. ahogy korábban a katonatársadalom – nem veti ki magából a nem közé valókat. A kritikus napon elhangzott kérdések és válaszok felidézésében a panaszos és a panaszlott nem mindig értett egyet. Többen éreztették vele. csak agytörzsi funkciókat. mindig csak más betegekkel foglalkozott. Molnár doktor. mert mindannyiukról olyan kép fog élni az emberekben. Az ötvenes években sok oda nem való ember került a hadseregbe. fájdalmát tiszteletben tartja. a második napon súlyos. Nyíregyháza.lélegeztetést igényelt. Önök tudják. nem hitték el. én katona vagyok. Elmondja még. ún. hogy a beteg gyógyulását elõsegíti.” Elnöke * A határozat kihirdetése után Solti István a következõképpen reagált: – Nem fogok fellebbezni. agyhalált diagnosztizált. és magyarázatai kioktatóak voltak. Az elhangzottak alapján a bizottság megállapította.

mûsorokat készítsenek a történtekrõl! Forduljon bárhová. akkor is többször elsírta magát – ez a kõkemény katonatiszt. – Solti úr! Könyörgök. hogy jelenjen meg velem együtt a nyilvánosság elõtt. rosszindulatú gyanúsítgatásokra használják. ne engedje. mit? Amennyiben Önöknek van ehhez jogkörük. tehát még találkozunk. Amikor nekem mesélte végig a velük történteket. – Nem ezt kérdem. Illetve helyesbítek: rajtam kívül mindenki rendelkezik orvosi diplomával. aki ott álldogált mellette. vagy mert elfogadta volna az etikai bizottság abszolúte nem etikus hozzáállását. ezt beszélje meg Kuczin doktorral – felelt a bizottsági elnök. mert ez több. még gondolkodnom kell rajta. ne kényszerüljenek az emlékezéssel ismét átélni az összes szörnyûséget. ahol rajtam kívül mindenki orvos. – Nekünk ehhez nincs jogunk. és nem is egy ilyen tévémûsor járatná le! Ezt már megtette ön azzal. és nem az orvosok. Nekem sem engedte. de nem azért. – Az ön tekintélyét nem én járatom le. csak a médiához ne! – Majd meggondolom. – Üljön mellém a tévényilvánosság elé. õ látja helyesen az ügy társadalmi összefüggését. és kulturáltan beszéljük meg a történteket. még nem tudom – felelt István megfontoltan. kötelezzék Kuczin Roland urat. Majd fölajánlotta a szerinte leghelyesebb megoldást: – Tudják. És itt elértem azt. ami itt ma elhangzott! – Szó sem lehet róla! – fortyant föl Kuczin. – Hogy érti ezt? – Én most részt vettem egy olyan tárgyaláson. meg volt gyõzõdve róla.– Solti úr! Mi a terve a továbbiakban? – Nem fellebbezek a döntésük ellen. legalább õket ne zaklassa föl újra senki. Végül mégis engedett e kérésnek. – Kuczin úr! – fordult István az úgynevezett panaszlotthoz. . Solti úr. mert változott volna az álláspontja. hogy egy orvossal szemben sikerült megvédenem az álláspontomat. Kérem. és beszélgessünk mindarról. hogy írjanak. valamelyik tévémûsorban. Az orvosokból álló bizottság etikátlannak tartotta egy kollégájuk viselkedését. Nem értett egyet Molnár doktorral. Csupán egy idõ után nem bírta tovább. mondjuk. hogy a szereplések során újra és újra föltépjen minden sebet. hogy a gyerekeit megkeressem. amiként viselkedett! Ezek szerint nem sikerült az ügyet rövidre zárni. hanem mi a terve a médiával? – Nem tudom. hangulatkeltésre. – Nem engedem a tekintélyemet lejáratni. hagyja a médiát. mint amit vártam. ne nyilatkozzon többet errõl sehova! Félremagyarázzák.

felsõbbrendû emberfaj. a gyógyuláshoz? Hány embert kell egy orvosnak átsegítenie a túlvilágra ahhoz. nincsenek személyiségi jogai? Az ombudsman helyett – illetékességbõl – az adatvédelmi biztos. István újra írt: nem errõl van szó.” Ez után Solti István Gógl Árpád minisztertõl kérte az ügy kivizsgálását. mert elmulasztja a kötelességét. Akikrõl nap mint nap jelennek meg elmarasztaló riportok.amit végig kellett élniük. A kamarának ismereteim szerint nincs külön törvényben meghatározott felhatalmazása etikai állásfoglalásai közzétételéhez. Gönczöl Katalinnak. hogy az Etikai Bizottság határozatait nyilvánosságra lehet hozni. Többek között azt írta: „Az Alkotmány szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez… a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Kuczin nevét egyetlen lap vagy tévé nem meri nyilvánosságra hozni –. mivel errõl önt tájékoztatták volna. * Ha a médiához nem is fordult tovább – látva. az állampolgári jogok országgyûlési biztosának tett föl kérdéseket. akkor csak anonimizált formában lehet ismertetni a határozatot a sajtóban. akik a helytelen általánosítás miatt a Kuczin Rolandokkal egy kalap alá kerülnek. A felelet: „ levelét megküldtem az orvosi kamara elnökének” . Elsõként dr. aminek néhányuk képzeli magát? Mindenki fölött álló. amellyel egyértelmûen meg lehetett volna állapítani az agy károsodásának . Ha az etikai határozatban érintett tag nem járul hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. azoknak nincsenek személyiségi jogaik? Aki viszont – ha közvetve is – az emberi élet ellen vét. Ilyen – önkéntesen vállalt – rendelkezés hiányában viszont az érintett hozzájárulását kell kérni nevének közléséhez. a felelõsségre vont tag nyilvánosság elõtt történõ megnevezéséhez. Az orvosi kamara tagjai határozhatnak úgy azonban. azt védik a személyiségi jogok? Ki egy vidéki orvos? Valóban az. A kamarának bizonyára nincs ilyen szabályzata. A kórházi tartózkodás egy hete alatt miért nem végeztek EEG-vizsgálatot. A kamarától István konkrétumokat kérdezett. ennyit: a gyógykezelés során orvosi mulasztás nem történt. Majtényi László válaszolt. Az orvosi kamara valamely tagjára vonatkozó vizsgálatát lezáró állásfoglalása az érintett orvos személyes adatának minõsül. igazi orvosoknak. a hivatalos eljárást nem hagyta abba. netalán maga az Isten? A beteg embernek nincsenek személyiségi jogai? Esetleg az élethez. hogy már ne védjék a személyiségi jogai? A becsületes. A miniszter helyett fõosztályvezetõje válaszolt.

” Solti úr fellebbezett.” * Úgy érzem. hogy Sára nem volt agyhalott. Azt ugyan soha nem fogjuk megtudni – legalábbis bizonyított módon nem –.mértékét. hanem szándékos emberölés. aki a jelen lévõ hozzátartozók tiltakozása ellenére lekapcsoltat egy fontos életfunkciókat fenntartó. igaza volt-e abban is. Kikapcsolása tehát esetleg nem is eutanázia volt – ahhoz ugyanis kellett volna a beteg vagy a hozzátartozó hozzájárulása –. Ha pedig az a gép az életben tartást szolgálta. aki megtagadja a kért segítségnyújtást? Megvalósítja-e az aktív eutanázia tényét az az orvos. miért nem végezték el a – még csak nem is különösebben drága – EEG-vizsgálatot. hogy ha egyszer az orvosok maguk ezt nem hajlandók megtenni. azt be lehetett volna bizonyítani? Miért nem próbálkoztak mûtéti beavatkozással? Hogyan szankcionálják a magyar törvények az eutanáziát? Kimeríti-e a passzív eutanázia tényét az intenzív osztályon ügyeletesként szolgálatot teljesítõ orvos. csupán megfelelõ emberi hozzáállás kellett volna hozzá. s ha neki nem volt igaza. Úgy tûnik. mi történt akkor. hanem azok fenntartását segítette is. amely jelen esetben a vérnyomást többé-kevésbé a minimálisan elegendõ szinten tartó gyógyszer automatikus adagolására szolgált? Egy jogállamban meddig ûzheti mesterségét az olyan orvos. hogy az orvosláshoz mit sem értõ katonának többszörösen igaza lehet a doktorokkal szemben. amikor az orvosok lekapcsolták azt a bizonyos gépet. Az pedig meghozta határozatát: „A beteg ellátása során szakmai szabálysértés nem történt. amikor elvtelenül megvédi azokat. valóban beállt-e az agyhalál vagy sem. S abban is. Abban azonban holtbiztosan igaza van. amely nemcsak regisztrálta az életfunkciókat. nem fogunk választ kapni ara a kérdésre sem. akkor igenis nyilvánosságra kell . hogy az orvostársadalom saját érdekei ellen mûködik. a Solti család történetének éppen az az egyik nagy tragédiája. magyarul gyilkosság. akiket pedig ki kellene taszítania. Azt sem tudhatjuk meg biztosan. aki az e kérdésekben szereplõ cselekményeket megvalósítja? Poczkodi Sándor. A Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága 2000 novemberében hozott másodfokú határozatot: „A beteg ellátása során szakmai szabályszegés nem történt. amely egyértelmûen bizonyíthatta volna. akkor a lekapcsolása maga volt a döntés: ez a beteg nem kell hogy tovább éljen. szabályozó gépet. ki lehetett volna-e hozni a kómából. az Országos Etikai Bizottság elnöke az ügyet vizsgálatra átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Etikai Bizottságnak.

nem világ többé. addig tessék nyugodtan lenni! A proszektúrára kell vinnünk. hogy oda. de azt mondták. hogy ez nem így van. S csak akkor fogják elhinni. Nem lesz igazuk.hozni hibáikat. hogy ez a legszélesebb nyilvánosság elé is kerüljön. felborul. . akkor is nekik kell hogy végül igazuk legyen. A kérdés csupán ez: érdeke-e maguknak az orvosoknak is? Ma minden jel arra utal. hogy mindig a betegnek van igaza. Ahogyan mindig a szegénynek van igaza. s maguk ragaszkodnak hozzá. visszavernek. ember a Kuczin Rolandokkal fogja azonosítani az orvosok döntõ többségét. Mindig. adtak papírt. Lényegében semmin nem akarnak változtatni. alaptalan támadásnak minõsítenek minden építõ javaslatot is. ha újra és újra. tisztességes orvosok kövezik meg. zavarják el kutatónak. persze. vétkeiket. rögtön hozták a fém koporsószerûséget is. tévednek – legalábbis a végkimenetelt illetõen. hogy az emberek lássák-hallják: az õ érdekükben járnak el s a becsületes munkát védik. Nem lehet igazuk. Az asszony a konyhában a hokedlin hüppögött: – A fiam találta meg szegénykémet. Csak kérem szépen. ahol fekszik! – Csak körülbelül három óra múlva tudunk odaérni. ugye? – Igen. hogy változzék ez a helyzet. Az egész társadalomnak az az érdeke. Amíg a Kuczin Rolandokat megvédik mind a „ külsõ támadásoktól” mind a nyilvánosságtól. akkor már rég meghalt. hanem annak csupán valami gyönge utánzata. itt voltak a mentõsök. el kell õt szegényt szállítani! – Halottvizsgálati bizonyítvány van? – Van. Valamicskével hamarább is érkeztek a halottszállítók. gyógyszerügynöknek. bûneiket. rögtön hívta a mentõket. Ebben nincs pardon. azok nagyon hamar itt is voltak. nem tûrik el a beavatkozásokat belsõ ügyeikbe. *** Síró hangon telefonált az asszony a hullaszállítóknak: – Tessék kijönni. csak nem betegágy mellett dolgozó klinikus orvosnak. Összedõl. Másképpen nem áll meg a lábán a világ. Rosszul teszik. õk maguk úgy látják: nem. meghalt az uram. nincs kivétel. ahogy mindig az elnyomottaknak van igazuk. mert az élet arról szól. addig sok-sok . Vagy ha nem is nekik van igazuk. rengetegszer azt tapasztalják: a Kuczin Rolandokat maguk az etikus. én nem bírok bemenni abba a szobába. jöjjenek hamar. Itt a papír. bárminek. azt mondták a mentõsök. és tõlük kaptam a Maguk telefonszámát is.

de akkor már halott volt. de még az ágy mögötti fal is mind-mind csurom vér. istenem. õk meg vizsgálatot kértek az Országos Mentõszolgálattól. csak neki közben el kellett mennie dolgozni. valójában mi történt. de a megfeketedett vérfolyam mögött is látszik a halántékán a lövés bemeneti nyílása. – Nem tudok én semmit. annak már úgyis mindegy! . hogy természetes halállal halt meg. s a válla alatt ott feküdt a padlón a pisztoly.amit adtak! – és nyújtotta a hivatalos mentõorvosi halottvizsgálati bizonyítványt. az egyszer biztos! A halottszállítók bejelentették az ügyet a rendõrségnek. Aki meghalt. hátrahõkölt. sok a munka. akkor nézzük! – sóhajtott a hullaszállító. – Mibe ütötte a fejét? – kíváncsiskodott a halottszállítók egyike. Döbbenten nézett körül. A vetetlen ágyon az ágynemû. csak amikor összeesett. valamibe beütötte a fejét. – Nem tudok én semmit ebbõl! – ismételte meg az asszony. a kis asztalon a fehér csipketerítõ. Kicsit megemelte a halottat. nem is voltam bent abban a szobában. s kinyitotta a szobába vezetõ ajtót. és attól vérzett a feje. Hát. mondom. – No. A halott férfi az ágy mellett feküdt hanyatt. egyúttal a tarkóján föltûnt a lövés kimeneti nyílása is. Én meg egyedül be nem lépek oda! De miért ütötte volna be a fejét? – Mert ebben a papírban az áll. néha iparkodni kell hamar végezni. A szoba egésze szinte úszott a szerteszéjjel spriccelt vértõl. – Ki halt itt meg természetes halállal? És ki hová ütötte be a fejét? Hol járt az a mentõorvos? Mert hogy ebben a szobában nem. a fiam intézett mindent. Ám amint belépett volna. A hullaszállító odalépett a férfi mellé. s látta: annak az arca is csurom vér. Soha nem derült ki.

Németországban. csak kicsit szegény családból származó Szaidot. kukaca is van. óriási gyakorlattal. Ám. vagyis lejárt a tartózkodási engedélye. Azon kívül. hogy napi tizenhat órákat aludt. hogy a hetedik hónapig mindössze hat kilót hízott. egyszer nem hányt. újra és újra kérte: – Zoli. Katikám. úgyhogy Kati kiment vele együtt Egyiptomba. túltartózkodott. amikor megismerte az Egyiptomból. vércukorvizsgálat. s ott össze is házasodtak. mindene földuzzadt. Huszonhárom éves volt. CTG – minden rendben. de hamar megnyugtatta magát: ötvenöt éves doktor. kérem. mégiscsak a nagybátyám. Mészáros Zoltán MÁV Kórházi szülész-nõgyógyász orvost: – Zolikám. hatalmasra nõtt meg. Katinak nem tetszett a dolog. Nyáron Kati teherbe esett. mit tanácsolsz? – Ugyan már. Igaz. beszél franciául. megszüljük azt a gyereket gond nélkül! – s már másnap meg is ultrahangozta. ha akar! . kihez menjek. hová forduljak. majd kijön. gyere hozzám. kétéves idegenforgalmi iskolát végzett. Andrásnak hívhatják majd. nem voltak rosszullétei. sok-sok ultrahang. majd ezt módosította május 2-ára. angolul és arabul. lusta. a Móriczban érettségizett. Zoli olyan flegma volt. jól van ott bent. Katinak ugyan volt valami rossz érzése. Április 28-ra írta ki az orvos. kényelmes. tegyél valamit! – Ugyan már. Minden rendben volt. Január végén lejárt Szaid kitiltásának egy éve. de utána majd két hétig sem. dolgozott is utazási irodában. hamis! Lánchidi Katalin pasaréti ügyvédcsalád sarja. ahogy mondják. onnantól viszont huszonnégyet. a hatodik hónap végén. az égadta világon semmi gondja nem volt a terhességgel. egyébként is teljesen jól vagyok. kitiltották Magyarországról egy évre. s a leendõ szülõk nem bírták megállni. Zolit. ekkor pedig Pesten a szokásos arab „ bizniszeléssel” foglalkozott. bevizesedett. csak nem akarsz máshoz menni. február elején már itthon is voltak. olyan vitaminokat írt föl neki. tisztességes. aki korábban Ausztriában. hetedik elején vagyok.Ez a bizonyíték. elsõ baba. Ám nemhogy május 2-án nem történt semmi. Nagy volt a szerelem. dr. Kati megérkezésük estéjén azonnal hívta anyai nagybátyját. mindent rutinból tett. mi baj lehetne? Labor. németül. meg ne tudakolják – kiderült. ez már túlhordás. fiú.

Bár már a burokrepesztésnél föltûnhetett volna. igaz. húsz perc a kitolási szak. meghagyva a szülésznõknek. aztán délután meghallgatok egy elõadást. Negyed egykor végre megkezdõdtek a tolófájások. konstatálta. – Nagyon fáradt vagyok – panaszolta –. ilyen-olyan vizsgálatokra.Kétnaponta járt be a Podmaniczky utcába CTG-re. a méhszája még csak felpuhult. Nagybátyja orvosa délben bejött. vagyis nem a koponyája hátsó része van elöl. nem bírom tovább. legvégsõ erõtartalékai is elfogytak. és elzárkózott a mûtéttõl. Mészáros megvizsgálta. nem bírt vért látni. majd jelentkezz. eszét veszti a fájdalomtól –. Mészáros doktor annyit mondott: – Minden oké. ha van valami. este majd jövök! – és egész délután és kora este csak az ügyeletes doktornõ nézett rá néha. ötperces fájások. A teljes kitolási szakaszban már egyáltalán nem foglalkoztak azzal. hogy a méhlepény az utolsó stádiumban van. császározz meg. A doktor nekiesett manuálisan kitágítani – Kati azt hitte. még mindig csak ujjbegynyire nyílt ki. Ennek késõbb nagy jelentõsége lett. akkorra meglesz a baba – s átvitette a vajúdóból a szülõszobára az asszonyt. nincs már energiám! – A szülés az fáj. Fél tizenkettõre Kati olyan állapotba került. hogy ezt nem kell fölvezetni a kórlapra. Mészáros nem ismerte föl. május 14-én készült ultrahang is. hogy „ fejtetõtartása” van. Viszont beadatott Dolargan és Seduxen injekciót. hazamegyek. és burkot repesztett. viszont folyamatosan jöttek a fájásai – már moccanni is alig tudott a kimerültségtõl. a nõvérnek szóló olyan utasítással. hanem a homloka. csaó. már háromperces fájásokkal. elájult. s a következõ pár órára magára hagyták. komolyan nem bírom ki! – de a válasz ugyanaz volt. Ám akkor ezt senki nem vette észre. a szüntelen görcsöktõl. s nem akart a felesége mellett ájultan összeesni. ebbõl csak estére lesz baba. Szaid a szülõszobába már nem ment be. Megint könyörgött: – Császározz már meg végre. amelyen – de ez csak sokkal késõbb derült ki – már látszottak a kezdeti oxigénhiány jelei. ki kell bírni! – jelentette ki a doktor. õ maga pedig elment pihengetni. közölte. de nem nyílt ki. Kati addig sem tágult tovább. Mészáros azt mondta Szaidnak: – Na. . Reggel hétre bent voltak Szaiddal együtt a kórházban. Este fél tizenegy körül Kati könyörgõre fogta a dolgot: – Zoli. kérlek. akkor szóljanak neki. alszom egyet. Beszállásolták a kórterembe. milyen állapotban van maga a baba. S Andris az ígért húsz perc helyett három óra negyvenhét perc múlva született meg. mert a kettõ együtt túl sok. Mészáros tényleg csupán késõ este tért vissza. valamint az is. ha van valami! Másnap hajnalban megindultak a rendszeres. mert még mindig nagyon fáradt volt. hogy többször bepisilt.

Mészáros ennyit mondott: – Hoppá! – és elszaladt a gyerekkel a másik szobába. Korábban. Végül a gyerekorvosnõ volt hajlandó annyit elárulni: jól van. Nem tárgyalok hentesekkel és mészárosokkal! – és örült neki. de õ azt mondta: – Zoli. megmarad-e. hogy zömmel guggolt. álldogált a szülõágy mellett. Te hozzám az életben többé nem nyúlsz. a teherbe esése elõtt több mint két éven át már teljesen tiszta volt. futkostak ide-oda. összevarrta a gátat. intravénásan adta magának a heroint. hiszen – ki tudja. tehát jók az esélyei. Semmit nem tudott a gyerekérõl. hogy a fél kórház hallotta ezt. Õ most elmegy a Balatonra. és megfenyegette: – Ugye tudod. nagyon sok minden kiderülhet Rólad. s a mai . a májmûködése. nincs szívhang! – ennyi hallatszott át onnan. Kati egy pillanatra furcsállotta is. majd én! Közben visszajött a szülésznõ. elvitték mentõvel a gyerekklinikára. A gyerek születése után hosszú ideig halott volt. Nem indult be a vese-. Amint bírt. de kisebb gondja is nagyobb volt ennél. és az idõközben kijött méhlepényt bedobta a szülõasztal alatti szemetesbe. Mészáros doktor el akarta rajta végezni a kontrollvizsgálatot. úgy tolt minden egyes fájásnál. A bátyjával zarándokolt el a MÁV Kórházba a zárójelentéséért.egyetlen CTG nem készült. mire eldõl. következésképpen súlyosan agykárosodott. Aztán – jóval késõbb. – Nincs szívhang. Reggel Mészáros bement Kati kórtermébe. Aztán leszokott. meddig – az agya nem kapott oxigént. hetekbe telhet. ” rákon át. Ezt követõen egyetlen alkalommal beszéltek még. Kati már feküdni sem bírt. Mészáros doktor fölhívta õt telefonon. nem tudom intubálni! Add át. Aki végre-valahára ki is csusszant – és nem sírt föl. a szülésznõk elõrenyomták a felsõtestét. hogy fölépüljön. nem mértek semmilyen magzati értéket. az nem lesz jó! Hívjatok már mindenkit! Ez nem sikerült. fölhúzták a lábait. a doktor pedig a hasára könyökölve tolta ki a kis Andrist. hogy õ tudta: Kati huszonhárom évesen két esztendõn át kétségkívül drogozott. ha Te perelni fogsz. – Ne azzal. a múltadról abban a perben! – Arra utalt ezzel. és a CTG-papírt kivitte az orvosi szobába. annyit közölt: a gyereknek nincs agyvérzése. nem injekcióban. átment a gyerekklinikára. Õ rült rohangászás kezdõdött. ópiátfüggõ volt. úgy egy-másfél órával a szülés után – Mészáros doktor is visszaérkezett. ahol kiderült az igazság. Kati majd jöjjön vissza kontrollra. hanem fólián szívta. Katit fölfektették a szülõágyra. Amikor végre átment a baba feje a medencecsonton. Amikor Kati elindította a kártérítési pert a kórház ellen. látta a fal mellett a méhlepénytároló edényeket.

Kati ügyvédje udvariasan meghajolt. hanem egy másik szülõnõ teljesen máskor készített anyagát. ezért volt kénytelen a szülésznõ utólag és kézzel ráírni a CTG-leletre a 3 óra 50 perces idõpontot. hogy szív. s ott a szülõágyon ismét ezt érezte. a torkon végigkúszó furcsa ízt. Késõbb a bírósági tárgyaláson találkoztak. miszerint minden baj oka az volt. s azt nem is adták be. helyette Algopyrin-Nospa keveréket használtak. hamis! – És valóban az volt. hogy a kitolási idõszakban jó magzati szívmûködés volt. Mészáros doktor elõadta: Kati egyszer sem kérte tõle a császármetszés elvégzését. vagy 20-25 perccel elõbb készült. fejtetõtartását. állandóan figyelték a magzati szívhangot.vagy érfejlõdési rendellenességet az újszülöttnél nem állapítottak meg… A bíróság így megállapította alperes kártérítési . hogy Andris nyakán a szülés során megtekeredett a köldökzsinór. pedig nem ez volt az igazság. ezért azt visszamondta. s az rendben volt. hanem szülés közbeni sérülése. amelyet a nyugtató injekció okoz. A két szülésznõ ugyanezt vallotta. de kiderült: a kórház nem Kati CTG-leletét csatolta a periratokhoz. A gyerekklinika ugyanis egyértelmûen megállapította: az újszülöttnek úgynevezett metabóliás vérsavasodása volt. de tévedett. aki a gyerekklinikán rendszeresen kezel drogos kismamákat. A császármetszést több relatív indikáció alapján el kellett volna rendelnie… Nem észlelte a magzat tartási rendellenességét. hogy Kati valaha drogozott. Elmulasztotta a gondos ellenõrzést a terhesség gondozása és a szülés során. arra is figyelemmel. igazolta: a régi drogozásnak semmi. és ez nem is egyeztethetõ össze azzal. az általa készített dokumentáció hiányos… Nincs dokumentálva azon elõadása.napig is az. de semmi köze a történtekhez. Mahay professzor. s az fojtotta meg. az jóval korábban. Ugyan rögtön zavaros magyarázattal próbált elõállni. Végül sok-sok huzavona árán. de aztán eszébe jutott. Valamint a doktor közölte: végig folyamatosan rajta volt Katin a CTG. Így végül a bíróság határozottan kimondta: „Nem járt el megfelelõ gondossággal az I. Állította: valóban telefonon rendelt neki Dolargan és Seduxen injekciót. Mint ahogy hazugságnak bizonyult az az állításuk is. Andrisnak nem fejlõdési rendellenessége van. márpedig a köldökzsinór megtekeredésébõl adódó oxigénhiányos állapot respiratorikus vérsavasodáshoz vezet. s halkan így szólt: – Ez a bizonyíték. Kati a leszoktatás idejébõl pontosan ismerte azt a kesernyés. hogy a megszületés pillanatában a szívmûködés azonnal leállt. Kati nagybátyja. miszerint a szülõszobán elromlott az óra. rendû alperes kórház orvosa a szülés levezetése során. kérem.

fölülni. meghallgatta a fonendoszkóppal. ami történik és elhangzik körülötte. amelyben eddig hármasban laktak. föltette rá a kis tappancsokat. hiszen nem beszél. Pedig jönnek a számlák. *** Etelka néni 86 éves volt. Csak feküdni tud. Cumisüvegbõl eszik. vagy Andrist látja el. és nem édesapátok! – mondogatta néha huncut mosollyal a lányainak. sokat megért abból. Jó húsz perc múlva érkeztek meg a mentõsök. még szirénáztak is útközben. szentem! – nyögött kisebbik lányának. kettõjüknek a gyerekkel elég kisebb. s a legelsõ szívhanghallgatózásra azonnal kocsiba rakták az idõs asszonyt. hogy egész életében dohányzott. inkább végigcsinálja a pert. olcsóbb is. ha egyszer énhozzám orvos nyúl.” Andris most három és fél éves. aki nem tûrt ellentmondást. – Ez valószínûleg infarktus! – és száguldottak vele a kórházba. ha évi húsz százalékos kamattal telik az idõ. tessék gyorsan vinni a doktor úrnak. hamar nézze meg! Az öregasszony már alig bírt fölkelni az EKG-készülék melletti ágyról. az sem baj. Kati meg vagy dolgozik. Fiatal orvos volt az ügyeletes a belgyógyászaton. bekapcsolta a gépet. hümmögött. – Az lesz a vég. Lehet. mintha satuba fogták volna. Elsoroltatta az asszony panaszait. szinte nem is evett mást. a másodikat otthon.felelõsségét a magzat egészségkárosodásával kapcsolatban. Az elsõ lányát a mezõn szülte meg egyedül. csupán artikulátlan hangokat ad ki magából. csak amiben rengeteg volt a koleszterin. kórházban nem járt. s nézte a kijövõ papírszalagon az ide-oda ugráló görbét. Át is kísérte õt a folyosó végén lévõ EKG-szobába. – Azt hiszem. hamar jött a nõvérke. jön ide többé és elválik tõle. azonnal mentõt hívott. azokat ki kell fizetni. Szép kor. Pénzt sem hagyott itthon. pláne ha azt is figyelembe vesszük. nem valami jó az eredmény – közölte –. Az apja pedig nemrég „ lelépett” Kiment Egyiptomba. Most elköltözik abból a lakásból. – Úgy szorít. olykor ezt-azt meg is ivott. azt mondta. bábaasszonnyal. érzékelõket. . A kórház pedig nem hajlandó egyezséget kötni és fizetni. azonnal EKG-t kell készíteni. s onnan telefonált Katinak: nem . Fõ a presztízs! Abból nem engednek. s nagyokat nevetett utána. vezetékeket. fölállni egyáltalán nem. de ezt nehéz biztosan tudni. Viszont gyógyszert soha nem vett be. Ám egy délután erõsen fájlalni kezdte a szívét.

megyek már. ez lesz az utolsó. s picit összegörnyedve a rosszulléttõl. gyöngének érezte magát. A falnak támaszkodva vonszolta magát elõre. nem kellett lépcsõznie. már egészen sötét volt. földöntött egy hamutartót. markolta két kézzel a szívét. lassan-lassan visszabotorkált a folyosó elejére. jobb lesz. Nagy nehezen összeszedte magát – erõs asszony vagyok én. olyan törõdött volt. Az az ötven méter maga volt a pokol. nem volt ott másik. mi lelte Magát? – s már nyúlt is a hóna alá. a profi kardiológiával! Semmi baja nem lesz attól a kis sétától! – Jól van szentem. azt hiszem. baj van! – felelte Etelka néni. Amint azonban megpillantotta az öregasszonyt. amelyet képes megtenni. pedig szégyellte magát. Mintha mázsás súlyok telepedtek volna a mellkasára. merthogy a szívemmel valami nincs rendben! – És gyalog átküldte? Nem bírta volna áttolatni. Elindult. itt van ötven méterre a másik kórház. és fölállt. akkor rögtön szívspecialista kezelheti! – Drága doktor úr. nem hagyom magam legyûrni! –. a doktor szobájához. ha rögtön átmegy hozzájuk. mert nem nagyon bírok! Nagyon fáj ez nekem. Valahogy. s egyértelmûen nyilatkozott: – Hát. s oldalra lépkedett icipiciket. Megpillantotta a portásfülkét. ezt alaposan ki kell vizsgálni! Nálunk nincs kardiológia. két kézzel megkapaszkodott az asztalban. ha vacsora közben megzavarják. hogy gondot okoz más embernek – . miként. fájt az egész mellkasa. A saját székébe ültette. nem szerette. a szomszédból küldött a doktor úr a kardiológiára. Nagy bajuszos. addig még elhúzta magát. ám minden lépésnél az volt az érzése. fogta az EKG-leletet. s megzörgette az ablakát. mégis eljutott a szomszéd kórház bejáratáig. Az ifjú doktor a kezébe nyomta az EKG-leletet. meg mintha már kicsit fulladnék is! De fölállni egész biztos nem tudok már! – Jaj. – Jaj. Már nem volt elég egy kézzel támaszkodnia. bevonszolta a portásfülkébe. Leroskadt egy székre. nemigen mennék én már sehova. – Mi van.borzasztó erõsen szorította össze a szívét az a fránya valami. zömök férfi lépett ki. csak kicsit még szusszannék elõtte! – Etelka néni fújt kettõt-hármat. de az utolsó pillanatban visszanyerte az egyensúlyát. meg kellett kapaszkodnia valamiben. maga sem értette. elõször igen-igen zord tekintettel. A földszinten kissé megingott. nénike. ne pöröljön énvelem. drága uram. A fiatal orvos tüzetesen végignézte a papírszalagot. de a szomszéd kórházban igen. hordágyon vagy . megkeményítette magát. itt már mindkét kézzel a falnak dõlt. Szerencsére volt lift. õ meg nekiindult. rémületében még a szíve is megesett az öregasszonyon. Kiment az utcára. ne kényeskedjen már. édes doktor úr.

utánazuhant a kezének. várjon csak. mint akibe hálni jár a lélek! No. Elfáradt a szíve. majd én hívok betegszállítót. s nem szólt. Az orvos szakértõ aztán leírta: hát nem volt minden tökéletesen rendben. az fölviszi Magát a kardiológiára! – Nem kell. de orvosi mûhiba. Azonnal meghalt. most már csak fölmegyek valahogy! – legyintett Etelka néni. . édes uram. Infarktusban. rándult egyetlenegyet. az aztán igazán nem történt.legalább kerekes széken. de mintha túl nagyra sikerült volna a legyintés. Idõs volt már nagyon Etelka néni. esetleg mentõautóval? Hát úgy néz ki. nem is mozdult többet. Lefordult a székrõl.

hogy õ is aláírta azt a levelet. Bartha polgármester úr szûkebb hazájában. Politikai karriervágyát sokan – nyilván fõként . valamint parlamenti képviselõ. két ajándékot szeretnék átnyújtani neki. amely Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondásához. államtitkári székük elvesztéséhez vezetett – hiszen oly alapvetõ politikaiismeret-hiányról tanúskodott. az ügy valódi „ tettese. hogy kezet fogok Veled? Volt. amivel. amelyben a Lockheed repülõgépgyár vezetõ menedzserét ajánlották magyarországi nagykövetnek: – Nem kritizálni akarom a polgármester urat. Bartha doktor ugyanis jelenleg – fölfüggesztve orvosi praxisát – Szeged városának polgármestere. megengedhetetlenül büntetõjogi fogalmakat – dr. az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának tagja. a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológus orvosa. aki így fogalmazott: hiába. Egyébiránt annak a május végén kitört Lockheedlevélírási. kártérítési perrõl van szó. vádlottja” – használok helytelenül. valamint egy F– 16-os repülõgépmodellt: ha majd már nem lesz polgármester és parlamenti képviselõ. Ugyan polgári jogi. Bartha László. legyen mivel foglalkoznia. az politikusként politikai mûhibát követ el. karját a combjához szorítva: – Csak nem képzeled. meghajolt. illetve mögötte a biztosító ellen folyik. azt azonnal írja alá. És remélem. erre nem kell három évet várnunk! – S valóban átadta a két ajándéktárgyat. amelyet ezzel az aláírással tett a szocialista pártnak a következõ választásra.Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr Nem akármilyen tárgyalásra készülök Szegedre. nagykövet-ajánlgatási botránynak egyik szereplõje. S hogy köszönetemet alátámasszam. hanem a kórház. ha bármit elé tesznek. tehát az eljárás nem az orvos. Bartha doktor a szegedi pletykák szerint nem veti meg az italt. Szegeden meg is kapta a magáét. hogy az a Fidesz-vezérkarnak is sok volt. aki orvosként orvosi mûhibát vét. Az MSZP-s volt alpolgármester napirend elõtti felszólalásban imigyen méltatta. Egy golyóstollat. Aki csak annyit sziszegett vissza. hanem inkább megköszönni neki azt a szívességet. és kezét nyújtotta Bartha doktornak. Az õ személye enyhén szólva is pikánssá teszi az egyébként tragikus történetet.

ha kibírjuk mindketten azt a másfél évet anélkül. Az õ szülei eleinte nagyon ellenezték. négygyerekes. Azt suttogják. õ megállapította: Tibornál minden rendben. jó embereit ülteti az összes városi vezetõ pozícióba. hogy szerintük szinte kizárólag saját barátait. Fantasztikusan jól megértettük egymást. de sokáig nem jött össze. Így is lett. A mamám cipõfelsõrész-készítõ volt a cipõgyárban. egyben alpolgármester irányítja. Kaptunk . igaz. Elvégeztem a szakmunkásképzõt. Õ nézett ki magának. abbahagytuk az egész .az ellenzékiek – azzal magyarázzák. évfolyamtársait. hogy soha korábban nem ismert. élvezem a nyüzsgést az üzletben.testnevelés szakos általános iskolai tanár és középfokú ingatlan-értékbecslõ végzettségû kabinetfõnök. mi történt – még orvos korában? Mesélje el ezt a leginkább érintett: Toppantó Tiborné. mert elsõre nem õt választották. hogy „ kóbászolnánk másfele” akkor megtartjuk az esküvõt. hogy alig van bent a városházán. Eszembe se jutott komolyan venni. például a megyei elnökválasztást egyesek szerint azért ismételték meg. Hát kezelt is vagy másfél évig – eredmény nélkül. lakást Újszegeden. engem kell kezelni. Kati: – Harmincnyolc éves vagyok. megbízható. vagy két év után megtartottuk az eljegyzést. Arra már inkább panaszkodnak. rettenetes diktatúrát tart a Fidesz megyei parlamenti képviselõi körében. s férfifodrász lettem. Oda is költözhetett hozzánk. a demokrácia addig tart. Aztán gyereket akartunk. a várost gyakorlatilag a földrajz. hogy a hírek szerint nem volt túl jó orvos. hatalmas szakadék jött létre a fideszesek és az ellenzék között. Nemsokára elvitték katonának. Morognak is sokan. Eluntuk. azt mondtuk egymásnak. hogy elõírt idõpontban kellett teljesítenünk. de hatalmas szerelem lett belõle. amíg neki van igaza. Régebben – hiába voltak ellenfelek – normálisan haverkodtak egymással. központi fûtésszerelõ lett. Orvoshoz mentünk. Ma közgyûlési szünetekben a folyosó egyik oldalán álldogál a Fidesz. 23 éves voltam. amikor megismerkedtem a nálam öt évvel fiatalabb Toppantó Tiborral. Közben õ fölszabadult. Azért már szinte meg se róják. az én anyukám azonban igen megszerette Tibort. a másikon az MSZP és az SZDSZ. a papám biciklimûszerész. hogy sikeredjen. gyakorlatilag semmi kommunikáció nincs közöttük. * De mirõl is van most szó. hiszen ez országos úzus manapság. s el is kezdett dolgozni. dupla beugróval és másfélszeres lakbérrel. tõsgyökeres szegedi munkáscsalád sarja. Szeretem a munkámat.

Akkor is ebbõl lett a baj. Jött mögötte autóval valaki. a földbõl kiálló vasdarabnak. de aztán megjött a kislányunk. mindent. Tibort úgyis elviszik mellkasröntgenre. Õ t kértem meg aztán. mintha én lennék. mondtam. akkor szóltak. elkezdte félrehúzni a motort. a csomag megcsúszott. nekiment egy. majd föltolták a traumatológiára. De nem lehet ebbõl semmi komoly gond. orvosokkal csak jobban megérti magát.orvoslást. kettõ elment. akárhogy próbált kormányozni. Tegnap is motorral hoztam a paprikát. menjek már haza. Csak a rendõr várt meg. Úgy mesélte. – Talán ahogy annak a vasoszlopnak nekiestél. Rákötötte a motorjára. minden munkát megfogott. – Nincs nagy baj – nyugtattak meg –. Elköszöntünk egymástól. az vitte el a motort. Alig fél év múlva teherbe is estem. jól van – nyugodtam meg lassan –. a Jóisten áldjon meg – káráltam neki –. az letörte a pedált. fémsínt tettek rá és fáslit. Tiborral már több mint tíz éve éltünk együtt akkor – nagyon jól. amivel lehetett picit keresni. azt felelték. Éppen ellátták a bokáját. hozok neked pizsamát. akinek volt rádiótelefonja. Közölte: – Tibornak megrepedt a lépe. úgy jöttem vele. amit majd jól el lehet adni. jobb a beszélõképessége. ami kell idebent. Tibort már elvitte a mentõautó. Klaudia. mint a parancsolat. aztán amint jött át valami rámpán. Meg Klaudiát is el kell látnom. – Na. akinél a gyereket hagytam. – Ott elõször jobbra-balra küldözgettek. mégiscsak bíróságon dolgozik. és nem is tehetek róla. õ hívott mentõt meg engem otthon. nagyon érzem a bal oldalam. aztán nekivágódott a villanyvezetékeket tartó vasoszlopnak. Ott voltam vele egészen este nyolcig. csak a bokája nyílt szét. és megsértette a jobb bokáját. adja az orvost. azonnal nekiugrott. fogkefét. Azt mondta a telefonba a nõvérke. mire megleltem. szóltam én már. szabad. Bartha László. mi az! – Persze. majd másfél óra volt. Kiment Röszkére hozni egy zsák fûszerpaprikát. telefonáljon a klinikára. mit mûveltél Magaddal? – Nincs semmi baj – nevetett õ –. Délután értem vissza. és odarohantam a kis Polskimmal. és elrohantam a barátnõmhöz. Azonnal átvittem a kislányom a szomszédba. nézzék meg. a félrebillent súlytól a motor lecsúszott az útról. az rendben van. De mindenképpen szóljál a doktoroknak. – Jaj. Rém rendesen dolgozott. attól. az Újklinikán megtalálja. Az bemutatkozott: õ dr. Csak most az a fene zsák félrecsúszott. Úgy telefonált. mint nekem. akkor már panaszkodott: – Nagyon fáj az oldalam! A bal. . hazamegyek.

Kérdeztük az orvosokat. mosdattam – senki nem is próbálta ellátni. jól van! Másnap Tibor azzal fogadott: – Képzeld. Még meg is halhattál volna! Hál’ isten. De ne aggódjon! – tette hozzá –. szerezzen egyet. a klinikára hoztak! Még szerencse. . õt kértem meg. – Vigyél el engem máshova! – Hová vigyelek. De azt se a nõvérek vagy az orvosok helyezték föl neki. mintha terhes lenne. különben otthon mondhattad volna. itt mûtöttek. hogy ide. csak legyintettek: – Hát. mert megrepedt. másokat is. a legjobb helyre! Igen ám. Nem jöttünk volna rá. attól még száz évig is elélhet valaki. ha kiveszik a lépét. hogy szétnyílt a bokád. nekem kellett csinálni.már viszik is a mûtõbe. Szerencsére a szobatársak rendesek voltak. kicsit nehezebben indul be a bélmûködés. s õ azt mondta: – A férje túl van a mûtéten. meg kell operálni. hogy vele lehetek. és attól belsõ vérzése volt. Kisegítettem WC-re. milyen jó. Tibike. De csak nem javult az állapota. férfi létére. itt nem foglalkoznak velem fikarcnyit se! – nyögdécselt szegénykém. nyugodtan – mondták –. kétszer is beszéltem velük az éjjel. A hasa már akkora lett. amit beadtunk. szentem? – háborogtam –. de napok múltával sem indult meg a bélmûködése. Persze máskülönben örültem. Nem lesz semmi gond. Éjfél körül telefonálhatnak. El van látva. – Nem tudunk többet. Látod. mert ez volt az utolsó. hogy belsõ vérzésed van. fönt fekszik az osztályon. szét ne repedjen a hasa a doktorok szégyenére! – Egyébként is mindent én tettem meg vele és körülötte. A barátnõm a nõi klinikán dolgozott. Valóban el kellett távolítani a lépét. az segít! – Aztán egy másik doktor azt kérdezte: – Az infúzióban adtunk bélmozgatót. – Csak durrogjon. az fáj. õk tudják. Hívtuk is akkor. nem kell aggódni! Sétáljon sokat. tudom. ami azért eléggé fura feladat volt. mûtét után ez ezzel jár. hogy fáj. viszegettem utána az infúziós palackot. megütötted. de még kérnék szépen belõle. Én fogom operálni. Barthát is. használt-e valamit? – Hát mintha valamivel jobb lett volna – felelt az én Tiborom –. idehoztak. talán az is valami. Semmi kár nem érheti. fáj – azt hittük volna. – Meg lehetne próbálni akkor legalább a szélcsövet? – kotyogtam közbe –. mert a többi szerv átveszi a funkcióját. nem küldenek el késõ este sem. mert nem elég. ez rutinmûtét. ha a szél kijön belõle! Ám nem volt az egész klinikán szélcsõ. – Te. nem zavarta õket a pitty-putty. addigra kész lesz a mûtét. megmûtöttek! – Tudom.

õ megnyomkodta Tiborom hasát. hadd kerüljek már ki innen! Azt ígérték. tízre lesz meg a zárójelentés. ne beszélj összevissza! Meglátod. ha panaszkodik a megmûtött hasának tízszeresre duzzadása miatt. Õ meg csak nem javult. õk föl tudják hozni – az ötödiken laktunk lift nélkül. Csak hát a Bartha doktor olyan volt. ahányszor bejött vizitre. s ott azt suttogta nekem: – Te. ott nézgelõdött – aztán eltûnt. ha két óra alatt érek föl a lépcsõn. mormogott. ha hazaérek. akkor sem! – felelte. De jó lesz. már az utolsó napok felé haladunk. hamar egyenesbe kerülsz! – Nem. úgy nyom nekem itt valami – és mutatta az oldalát. kint leszek a jó levegõn. hozza haza mentõ. Meg is kértem még vasárnap a barátnõmet. Volt. Kérdezem a nõvérkét: – Most mi van? – Hát keresett valami gyógyszert. lassan kezdett jobban lenni. vigyél haza gyorsan! Kérek is ma altatót a nõvérkétõl. Amint hétfõ délelõtt beértem a klinikára. összesen annyit kérdezett: – Na. mintha hisztéria lenne. Na. Az én Tiborom meg kezdett nekikeseredni. épp az a rendes portás volt ott. Vasárnap meg is állapodtunk. semmi mással nem foglalkozott. én innen már nem megyek haza! – Micsoda buta beszéd ez – pöröltem vele –. akkor haladjunk! – és már ott is hagyta. aki már jól ismert. én már innen nem jutok ki! – búslakodott tovább. hétfõ reggel jöjjön át hozzánk vigyázni a kislányra. – Nem várok én a mentõre. vasárnap is bent voltam nála. – Te csak gyere értem a kis Polskival. amikor panaszkodni kezdett: – Te. Mutattam neki a nagy sporttáskát: – Megyünk végre haza! . Siess holnap nagyon értem! – kérte szépen. aztán nagy nehezen csak elindultak a belei. nem talált.minek miként kell lennie utána. Toppantó úr. õk tudják. hadd menjek Tibiért jókor. már miért ne jönnél. jól van. – Na. Na. Szombaton is. Végre elhagyták az infúziót. amikor kivittem a WC-re. – Szóljál nekik. Megint szóltam az orvosnak. de jó korán. a puffadáson kívül van valami problémája? – de olyan hangon. elment a gyógyszeres szekrényhez. majd amikor a zárójelentés kész lesz. aztán amikor már eltelt tíz nap. Te legyél itt már háromnegyed tízre. egész nap nem fogok mást tenni. Azt hittük. számít-e az valamit! – kértem. akkor meg kezdett igen fájni a bokája. elment haza – válaszolta. ötezer forintot adunk Bartha doktornak. minél hamarább elteljen végre ez az utolsó éjszaka is. csak a ház körül sétálok. azt mondták: hétfõn hazavihetem Tibikémet. Akkor javasoltam.

Meg szeretné nézni? – Persze. Y alakú vércsatorna útját. viszem az én páromat haza! – és röpködtem föl az osztályra. ott volt minden. Aztán kiküldtek. de várjon csak egy kicsit! – Vártam. – Hát hogy lehet az itt bent. icipicit el is volt torzulva. . de nem tudtak mit mondani. – És mire számíthatok? Mi lesz vele? – kérdeztem halálra váltan. – Beszélj a nõvérkével! Megkerestem a nõvérkét. Ám amint fölértem. amit lehet. Tele volt csövekkel. El is kísért. és levitték az intenzív osztályra – és a férfi elsírta magát. és próbáltam beszélni hozzá. – A férje rosszul lett. más betegek is voltak ott. mi van? Tibi? – furcsállottam a helyzetet. – Nem akarom elkeseríteni. hogy most itt hagyjál minket! Legyél erõs most. hogy egy nagy vérrög elzárta a tüdejébe vezetõ. – Tessék már lejönni velem! – kértem õt. mert hosszú volt az idõ. ahogy az ember a filmekben látja. kis probléma történt – kényeskedett. és bementem hozzá. nem rögtön nejlonzsákban hozzák az ember dolgait. hogy a férje tüdõembóliát kapott. hátha õ hallja: – Nagyon-nagyon szeretlek. most már csak azon múlik. de nagyon kevés az esély. a boríték is a Barthának szánt ötezer forinttal. és le kellett vinni az intenzívre. kérlek szépen! Klaudia is vár otthon Téged! Nem azért küszködtünk annyi éven át együtt. Õ k mindent megtesznek. Kérdezgettem mindenkit. s az intenzíven egy doktornõ fogadott: – Az a probléma – mondta –. hogy meg szeretném! – De kibírja? – Valahogy majd csak kibírom – válaszoltam. Katikám! – szólt az ágyszomszédja. a kórházban? – Úgy. õ meg odahozta nejlonzsákban Tibi cuccait. de nincs eszméleténél. félreállt a szája. de nem tért magához. Végül elindult a spontán légzése. édesem! – Sírtam persze nagyon. látom: üres a Tibi ágya. – Baj? Micsoda? – Tibi rosszul lett reggel. az arca. – Hát. amíg újraéleszteni kellett. Tibikém. kérdeztem. – Tessék átnézni.– Igen? – Bizony. mert lépni alig tudtam az ijedelemtõl. Akkor ijedtem csak meg: ha kicsi baj van. Ott maradtam vele. baj történt – mondta. megvan-e minden. 55 percig élesztettük újra. Mindenki azt válaszolta: õk sem értik. Meg akkor is nagy baj van. mert elkerült az osztályunkról! – megnéztem. – Gyere ide. – Hát. Tibikém. hogy életben maradjon. milyen erõs a szervezete. – Na. mi történt. ne hagyjál itt bennünket. mi van.

– Ne haragudjon már! – kérdeztem tovább –. A barátnõm azzal fogadott: – Te. Olyan hosszú ideig kellett élesztgetni. egy vérrög elzárta a vér útját. akkor rám szólt a nõvér: – Hiába beszél hozzá. otthon szednie kell. A teste tele volt foltokkal az újraélesztõ géptõl. ha Maguk úgy döntöttek. tájékoztasson minket arról: miként történhet meg. a Toppantó urat úgy akartuk hazabocsátani. ami az agymûködést méri. hogy otthon véralvadásgátlót kell szednie – felelte az orvos. ezen már nem lehet segíteni. a nõvérke közölte: – Most már nem mehetnek be. ez a kislány is érezte. hogy valakit már haza akarnak engedni. * Fölmentünk az osztályra. nem? A következõ napon az intenzív osztály fõorvosnõje elmondta: igen. dr. már be sem engedtek Tibihez.Nem is tudom. s kértem. mitõl. mit mond! – De attól én még beszélhetek. hogy ezt a véralvadásgátlót mindenki megkaphassa! – És ha a klinikának nincs rá pénze. valami történt: lefeküdt a konyha kövére. aztán szóltak. Olyan szép volt akkor is! A szeme alja csupa könny volt. a férje haldoklik! A folyosón vártunk tán fél órát. Még jó meleg volt szegénykém. Sándor László osztályos orvost találtuk meg. a másik helyiségbe kitolják Tibikét. akkor már itt bent is kellett volna kapnia. jól van. Meg se mozdult. azt mondta. nem tudják. Túl sokáig nem kapott oxigént. Megpuszilgattam. úgyse érti. És elvitték Tibikémet. mert nem sokat láttam az útból. ott megnézhetjük. Amint kijöttünk tõle. csak egyenes vonal mutatkozik. hogy az agya teljesen leállt. fönt sétál – a klinika nem áll olyan jó anyagi körülmények között. mi úgy láttuk. Bemutatkoztam neki. Bartha nem volt bent. és akkor meghal a klinikán? Annyit emlegették azt a vérrögöt. próbálja meg összeszedni magát. Másnap újra próbáltam babusgatni Tibit. ahol feküdt szegénykém. és egyszerûen nem volt hajlandó fölkelni onnan. elköszöntem tõle. nem? – Hát. miért nem szólnak a beteg . nem megy sehová. mint vezettem haza. ott mindenütt megsimogattam. kérni. A kezelõorvosa. amit ilyenkor szoktak adni? – Az az igazság. hogy szöget ütött a fejembe: ezek szerint Tibi nem kapta meg a véralvadásgátlót. azon a gépen.

Azonnal odamentünk a nõvéri szobához. persze nem az eredetit. nem úgy van az! Csak nem képzeli. mikor ki volt itt ügyeletben – és szépen összeírtam mindent. mi járatban vagyok. a férjem orvosi papírjait megnézhetjük-e? – Hát éppenséggel meg is nézhetik. mire ez a nagy fölhajtás? – vont kérdõre a nõvér. nehogy már most elkezdje az orvosokkal! Én is elvesztettem rokonomat. és szeretném tudni. mert némelyiknek a házát kéne eladnia. Én úgy tudom. hogy az elõzõ napokban ki volt a nõvér. – És doktor úr. igen. ez a helyzet. lehet. a jogszabályok ezt ma már engedélyezik. hiszen azok már mind átkerültek oda. a klinika odaadhatja a papírokat. Én csak azt kérdezem. Mindent elõteremtettem volna. hogy nem is mi akarjuk elolvasni azokat. én bizony tudni akarom. nekünk nem futja rá. – Meg szabad kérdezni. mi úgy ítéltük meg. – Meghalt a férjem. jogunk van megkapni mindent. kik voltak azok az orvosok. én mit áldozok föl a férjemért. rögtön lefénymásoljuk? Ügyvéd jelenlétében vagy ügyvéd kérésére fénymásolhatjuk le azokat. hogy az orvosokra fogjam rá! – Ne is haragudjon. de mivel történt ez az izé. Aztán lementünk az intenzívre a papírokért. hanem a fénymásolatot. most már nem is kell. Igaz. ha szólnak. Mert én már éreztem.családjának: nézze. beszéljenek azzal! – Mármint Bartha László doktor úrral. már mindegy. mégse foglalkoztam vele. õ azonnal tiltakozott: – Áh. én XY helyett – aki operálta és kezelte – nem tudok beszélni. hogy megszerezzen gyógyszereket! – Ne haragudjon. – Jaj. az ügyeletes orvos. nem lehet elõteremteni? – Nem tudok többet mondani. mennyibe kerül. – Hát. Különben is. a fénymásolatért fizetni kell. . Mondtam az ottani doktornõnek. otthon kellett volna szednie. engem nem érdekel. és kezdtük fölírogatni. hozzáférhetünk-e. – Jó. de ha igényt tartanak rá. de abból Maguk úgysem tudnak semmit kihámozni. amit én nem hagyok annyiban. olyan nagy összeg. nincs rá szüksége. de semmi köze. akik nem tettek meg mindent – válaszoltam. De miért. azokat megkaphatják. amire a férjének szüksége van? – Hát az nem olyan dolog. hogy megmentsem. itt valami nagy disznóság történt. nem most azonnal. hozzon be Maga olyan gyógyszert. de ahhoz Magának meg a klinikának semmi. Maga mit gondol errõl.

ahol meghalt. akkor kézbe veszi az egészet. amikor megkérdeztem. akik ugyanannak a klinikának. Ám õ azt tanácsolta.– De az osztályos orvos. és azt is leküldte faxon. szerintem abból lett a baj. Ábrahám Lászlóhoz. leírogatta. Addigra volt már igazságügyi boncolási jegyzõkönyv. Csakhogy ez az ügyvéd. a Sándor doktor úr azt mondta. a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek az alkalmazottai. forduljak inkább dr. van-e olyan ügyvéd. hogy nem adtak neki véralvadásgátlót. másnap menjek be hozzá az irodájába. Tartozásaim voltak. Ha a szakértõ azt véleményezi. Neki már rögtön magamtól azt mondtam. s a jegyzõkönyvet két olyan orvos írta alá. ha megnyeri az ügyet. Három levelet írt nekik: október 19-én. az ügyvéd közben fölajánlotta a Providencia Biztosítónak – amelynél felelõsségbiztosítása volt a klinikának –. biztosan jobb lesz. Vissza is kapta mindkét helyrõl az igazolást: vették. Le is másolták. szeptember 24-én halt meg. Végighallgatott. fizetnem nem kellett érte. mint Szegeden. már aznap délután mehettem a papírokért. hogy is van ez: ügyvéd ad nekem meghatalmazást. Találtam is ilyet. Õ meg egybõl megírta a följelentést is a rendõrségre. Õ is végighallgatott. elõször meg kell nézetnie az orvosi iratokat szakértõvel. . és azonnal faxot küldött a klinikára: kérjük az orvosi papírokat. azonnal föl is hívtam. foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhetõ. arra kiadjuk! Volt Röszkérõl ügyvéd barátunk. Írt nekem meghatalmazást. nem tudja elõre. elmeséltem. azokat ki kell adniuk. hogy egyezzünk meg per nélkül. vagy ad Maguknak meghatalmazást. elmentem hozzá. majd azt felelte. mi hogyan történt. csak le kell másolniuk! – Áh. õ kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik. ha elindul ilyen ügy. arra kaphatom meg a saját férjem iratait – de hát õk tudják. December közepén hallgatott meg elõször a rendõrség. magamnál tartottam a fénymásolatokat. nem! Keressenek ügyvédet. ami úgy összegzett: „ Toppantó Tibor halálát gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás okozta… Gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. mulasztás. ott álltam Tibi nélkül a másfél éves kislányommal – mibõl fizetem én ki az ügyvédet? Vissza se mentem hozzá. valóban mûhiba történt. azt mondta. milyen úton-módon – .” Persze a boncolás nem máshol történt. Tibikém 1997. az vagy eljön személyesen. Nem egészen értettem ugyan. Ábrahám doktor. aki nem kér elõre pénzt. hanem százalékot kap. igaz – nem is tudom. azt mondta: – Csak gyûjtsed a sok pénzt! – Ettõl igen megrémültem. az mibe kerül. mint Bartha doktor. elvállalja-e. Aztán érdeklõdtem.

Addigra elkészült az általunk fölkért dr.december 4-én és december 22-én. A léprepedés sürgõs mûtétet igényelt. aminek csatlakozó elváltozása a mellkasi gyulladás… A mellkasi gyulladásos folyamatok nem a lépsérülés következtében.” Aztán ezt a szakértõi véleményt decemberben kiegészítette azzal: „A megelõzõ véralvadásgátló kezelés elmaradása ok-okozati összefüggésben áll Toppantó Tibor halálával. A góc felismerésére és kezelésére nem került sor. A szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ. ha idõben felismerik a tályog kialakulását. hol ez. Március elején kegyeskedtek leírni: nem ismerik el kárigényem jogalapját. persze mindet ajánlottan és a feladóvevényt iktatva. Onnan dr. sõt. . A Providencia Biztosító még csak nem is válaszolt egyikre sem. rostonyos mellhártyagyulladás a gyulladásos góc következménye volt. a szeptikus állapot ezután manifesztálódott. Herczeg László szakértõ ezt írta: „A szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét után heparin profilaxist (megelõzõ véralvadásgátló kezelést) kezdeni. hogy a beteg kibocsátása szeptember 19-én orvosilag nem volt indokolt. hanem a boncolás során talált lelet eredménye… A laboratóriumi és klinikai vizsgálatok eredményei azonban egyértelmûen bizonyították. Ha aztán néha telefonált nekik. illetve toxinok okozhatták a beteg hirtelen állapotrosszabbodását. és majd jelentkeznek. Éppen ezen radiológiai leletbõl lehetett következtetni a még néma tályog jelenlétére. hanem a lépkiirtás utáni szövõdményhez (haematoma. „Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét!” Ábrahám ügyvéd úr azonnal beadta a keresetet a bíróságra. így a bíróság kirendelte a debreceni orvosi egyetemet szakértõként. Farkas Márton igazságügyi orvos szakértõ szakvéleménye. Ha a mellkasi gyulladás területérõl a véráramba kerülõ baktériumok. tályog) csatlakozva alakultak ki. A beteg ekkor még nem gyógyult meg.” Ezt a kórház persze vitatta. A büntetõügy mellett tehát elindult a polgári jogi. akkor az ok-okozati összefüggésben van a fel nem ismert rekesz alatti tályoggal. s abban többek között ez állt: „A Toppantó Tibor halálát okozó »gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás« nem élõ emberben felismert kórkép. de ugyanilyen sebészeti beavatkozást igényelt volna a lépágyi vagy rekesz alatti tályog kezelése is. kártérítési per. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõthromboembolisatio megelõzésének. hol az a jogász azt válaszolta: szakértõk bevonásával vizsgálják az ügyet.

semmilyen kérdésre nem adott választ. hogy „ külön-külön a szepszisbõl. mulasztás. aki a . A thrombosis megelõzésére szolgáló kezelés e tekintetben hiányos. A laboratóriumi leletek között az 1997. Kiss Lajos. szeptember 19-i lelet az.” Mindeközben a büntetõügyet ott fékezték.” November végén. gyógykezelés ellenére nevezett halálát elháríthatatlanul eredményezte. ezt írták: „Az életmentõ lépeltávolító mûtét után szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg. illetve a trombózisból származó tüdõgyulladás miatt létrejött keringési elégtelenség is okozhatta a beteg halálát. s azokból kiderült: a rendõrség számára szakértõként az a szegedi klinikai orvos. járt el. dr. keringésjavító fizikoterápia és mellkasi gyógytorna szerepel. a bíróság kénytelen volt újabb szakértõt bevonni. Az ottani orvos szakértõ azonban kitért. Farkas Márton ezt elfogadta.” Ezek után még a miskolci Igazságügyi Orvostani Intézetet is kirendelték. korszerû. hogy Bartha doktor is indul – határozatot hozott a szegedi rendõrkapitányság: befejezi az eljárást.” Megkaptuk az iratokat. A pesti orvosi egyetem igazságügyi orvostani intézetétõl lényegében ugyanaz a vélemény érkezett: „A vérrögképzõdés megelõzésére kizárólag gyógytornász beavatkozás szerepel az orvosi dokumentumok között. ezért az eljárás befejezésérõl határoztam. A vérrögképzõdés megakadályozására tehát nem történt meg minden intézkedés. A gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. és tulajdonképpen semmiben sem értettek egyet. Ráadásul a kórház és a biztosító továbbra is ellenszegült. amelyben a thrombocytaszám határértéket meghaladó értéke felhívhatta volna a figyelmet a rögképzõdés veszélyére. a bírósági tárgyaláson a két szakértõ órákon át vitatkozott egymással. A kezelés hiányossága az oka nagy valószínûséggel a klinikai halált okozó rögembolizációnak. Azt írta: „Határozott szakértõi vélemény nem adható.elhárításának. Az eljárás során bûncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. 98 márciusában – amikor már indult a parlamenti választási kampány. ahol csak tudták. Gyógyszeres beavatkozást nem alkalmaztak thrombosis megelõzésére. mindenki tudta tehát. szakszerû orvosi ellátás. illetve a profilaktikus anticoaguláns kezelés elmaradása okokozati összefüggésben van a beteg halálával. Itt van. A keringésjavító fizikoterápia az.” Dr. bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás miatti heveny légzési-keringési elégtelenség az alkalmazott. Ebben légzõtorna. amely visszeres rögösödés megelõzésére szolgál. A fel nem ismert szepszis. valamint azt is.

Úgyhogy megfellebbeztük a megszüntetõ határozatot. Jelen feljelentésem alapján vele szemben büntetõeljárás megindításához elõzetesen mentelmi joga felfüggesztésére van szükség. amikor panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Fõügyészségre. hogy ha Bartha doktorék megelõzõ véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. hanem ismeretlen tettes ellen. majd 1998 októberében rendelték el a nyomozást – 1999 májusáig nem történt semmi. Úgyhogy Ábrahám ügyvéd úr.” * Csakhogy mindeközben lezajlottak az országgyûlési választások. persze rögtön följebb tolva. hogy az ügyben érintett . Ott azzal kezdték. Ábrahám ügyvéd úr akkor kérte is a megyei fõügyészségtõl. ha egy-két sört megivott. A pert megnyertük. Õ feljelentésem megtételekor és a cselekmény elkövetésekor a SZOTE Traumatológiai Klinika alkalmazottja volt. akkor Tibornak nem kellett volna meghalnia. Bartha László volt. Bartha közben a parlamenti képviselõség mellé a helyi választásokat is megnyerte. de tudomásom és tájékozódásom szerint férjem kezelõorvosa dr. a megyei rendõr-fõkapitányságra bízva. és Szeged polgármestere lett. A – persze szintén Szegeden mûködõ – megyei fõügyészség elutasító határozata így szólt: „Az elfogultsági kifogás alaptalan. alávaló rágalom. S õ szakvéleményében leírta: Tiborom „ idült alkoholista volt” Amibõl egy szó nem igaz. hogy dr. Öt hónap múlva a fellebbezést elutasították.boncolást is végezte. Mindenesetre dr. Majd pedig – ahhoz képest. a szegedi városi ügyészség elrendelte a nyomozást. a nyomozás lefolytatására kötelezésre. legfeljebb . hogy 1997 szeptemberében tettem meg a feljelentésemet. de ma országgyûlési képviselõ. mulasztás. Mit tehetett. abban már másképpen volt kénytelen fogalmazni az én nevemben.” Valamint keresetet is adott be a bíróságra a rendõrség államigazgatási határozatának megváltoztatására. Igaz. Igaz. Kiss úgy adott szakvéleményt. Az a tény. szakmai szabályszegés nem állapítható meg. Farkas Márton szakvéleményébõl egyetlen hangra sem reagált. s Bartha doktort a Fidesz színeiben képviselõvé választották. hogy nem Bartha képviselõ úr ellen indították el a nyomozást. hogy elfogultság miatt zárják ki az ügybõl a Szeged Városi Ügyészséget. de ennek ellenére ugyanarra jutottak: „Gondatlanság. „Elõadom. hogy a feljelentést eredetileg ismeretlen tettes ellen tettem meg. szó szerint idézték benne azokat a megállapításokat.

Hát attól. mindjárt fél tíz.Szeged megyei jogú város polgármestere. „A leírtak alapján a nyomozás bûncselekmény hiányában történõ megszüntetésérõl kellett határoznom”– zárult a verdikt. De tényleg.” A rendõrség határozata természetesen egyetlen korábbi szakvéleményre sem hivatkozott. azt meg különösen el tudják képzelni. betartották-e a szakmai szabályokat. amely ne foglalkozott volna Tiborom dolgával – új véleményt kértek az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. mit fog szólni az ETT olyan ügyhöz. önmagában nem alapozza meg a Szegedi Városi Ügyészség kizárását. Például: „A lépeltávolítást követõen végzett profilaktikus antikoaguláns kezelés indokoltságáról megoszlanak a vélemények. Nos. Föltápászkodunk. íródnak szakmai kollégiumi állásfoglalások! Csak ezek a korábbi szakértõket támasztanák alá! Úgyhogy az ETT szerint „ ennek megfelelõen adott esetben a profilaktikus antikoaguláns kezelés beállítása az orvosi mérlegelés körébe tartozott. hogy megoszlanak a vélemények. vannak szakmai protokollok. talán ítélethirdetés is. amely azt támasztaná alá. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg a kezelõorvosok részérõl.” Én nem vagyok jogász – de azt azért egyáltalán nem értem. annak a hátán is föláll a szõr. hát eddig jutottunk. hogy aki tud olvasni. kizárólag erre. Ugyanis azt aztán nem lehet mondani. A halált elõidézõ okfolyamat elindulását követõen a kezelõorvosok a megfelelõ intézkedéseket megtették… A heparinkezelés elmulasztásával a foglalkozás szabályait nem sértették meg. Az ETT – ahogy kell – lesöpörte az asztalról az összes eddigi szakvéleményt. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak azonban sokan jól ismerik az általános hozzáállását is. talán még léteznek érvényes tankönyvek. hogy az ügy tárgyilagos megítélésében bármi befolyásolná az ügyészséget. kimozgatjuk . Abból kiderül: a rendõrök – miközben az országban már jószerivel nem volt olyan orvos szakértõi intézet. és ezért annak elmaradása nem kifogásolható” Tehát „ . a legmagasabb orvosi fórum hogy közölheti. És ma lesz a polgári perben az utolsó tárgyalás. Olyanokat írtak. június 1-jén született meg a Csongrád Megyei Rendõrfõkapitányság határozata a nyomozás megszüntetésérõl. mennünk is kell! – fejezi be Kati nagyot sóhajtva. az ETT-ére. hogy tulajdonképpen nincsenek szakmai szabályok? Hiszen ez ezt jelenti. hogy az eddigi szakértõi vélemények ne lettek volna egyértelmûek. Nyilván nem véletlenül.” 1999. ha éppen arról van szó. amelyben a parlament egészségügyi bizottságának tagjáról van szó mint esetleges vádlottról. Olyan további adat pedig. nem áll rendelkezésre.

* Ott találkozunk a Toppantóné ügyvédjét. én valahogy véletlenül azonnal a gyönyörû fiatal nõ mellé telepszem le. ha kellõen exponált személyiségrõl van szó. meg arra. s amely nem ebben az ügyben. aki a bíróság nyilvános tárgyalásán hallgatóságként van jelen – veszem föl a kekk stílust. – Ismerik azt az ETT-szakvéleményt. kirúgnak-e vagy maradhatok. majd mindenekelõtt kéri a zárt tárgyalás elrendelését. Ábrahám doktort helyettesítõ ügyvéddel. s átbandukolunk a bíróságra. milyen kisváros a Szeged nevû nagyváros is. Csikós Klára. amelyet nekem tegnap küldött meg az ügyészség. – Pontosan mire hivatkozik. ebben az ügyben büntetõfeljelentés is született. – Büntetõeljárás is folyik ebben az ügyben. de hát kellett nekem elvállalni ilyen sok tévészereplést –. – Magyar állampolgár vagyok. Személyiségi jogokra hivatkozik. – Kende úr! – szól rám a bírónõ. Egykor ennek a klinikának a jogtanácsosaként dolgozott. akivel még soha nem találkoztam. késõbb „ át” a betegek oldalára – nem tartaná hát helyesnek. jobbnak látom befogni a szám. Mindenki ismeri.megmacskásodott tagjainkat. – Maga kicsoda? – fordul felém az ügyvéd. okos bírónõ. ami voltaképpen csak ahhoz a közismert tényhez újabb adalék. – A bíróság a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt elutasítja – hangzik a verdikt Csikós doktornõtõl. tehát szempontjai büntetõjogiak? – intéz körkérdést a bírónõ. anélkül hogy megjelölné. abbahagyva a mellébeszélést. állt ha õ képviselné a bíróság elõtt is az asszonyt. ezért kérem a zárt tárgyalás elrendelését – kötné az ebet a karóhoz a biztosítós ügyvéd. kinek a jogaira gondol. hanem a büntetõeljárásban született. Toppantóné ügyvédjének. Csikós doktornõ a biztonság kedvéért ismerteti. nem köteles mindenki ismerni önt! – Ezzel nehezen tudnék vitatkozni. úgyis most dõl el. majd megadja a szót a felperes. dr. ügyvéd úr? – szeretné tisztázni a dolgot a kedves. Ábrahám László ugyanis – nemhiába volt a rendszerváltást elõkészítõ Nemzeti Kerekasztal résztvevõje a harmadik oldalon – aggályosan korrekt ember. . A biztosító ügyvédje szemrevételez. Velõtrázóan szép ügyvédjelöltnõjét azért elküldte hallgatóságként.

– Jelen perben bebizonyosodott: semmifajta szabályszegés nem történt felperes férjének gyógykezelése során. További bizonyítási indítványom nincs. E perben teljesen egyértelmûvé vált. mi lesz. – Alperes. pedig nem engednek minket másképpen dolgozni. kérem a Tisztelt Bíróságtól határozat meghozatalát.– Keresetemet változatlanul fönntartom. hogy nem halunk éhen a kislányommal. de erre csak januárig van lehetõségem. de az az igazság. hogy idõben el tudjon menni a gyerekért? – Középmûszakos vagyok. Ezért kérem a kereset elutasítását! – Tisztelt Bíróság! – a felperesi ügyvédnek van slusszpoénja. a kislánya pszichés állapota rendezõdött azóta. – . – Úgy tudjuk. – Mi a helyzet azzal. mint dolgozunk. Az eljáró orvos mindenben a szakmai szabályoknak megfelelõen és a legnagyobb gondossággal járt el. melyik számlát fizessem ki. amennyibõl ki tudom fizetni a rezsit és éppen. ruházkodásra. Próbálom földolgozni a történeteket. – Konkrétan menyi jövedelmet tud hazavinni havonta? – A vállalkozóként kötelezõen befizetett összegek és a lakásrezsi befizetése után tízezer forintom marad kettõnknek étkezésre. mondván. Így van ez? – Igen. hogy felperes férje halálának bekövetkezése a megelõzõ véralvadásgátló beadásának elmulasztásából következett. ez a többi kollégámmal is így van. Az önkormányzat is megvonta tõlem a nevelési segélyt. – És a vendégköre a fodrászatban? – Hát az nagyon kevés. Utána nem is tudom. beilleszkedett az óvodában. – És ön? – Hát változóan. – Ezt hogy tudja megoldani? – Csak úgy. a kislányom óvodai költségeire. – Legyen szíves fölállni! Hány éves most a kislánya? – Három. – Akkor tessék! – Tisztelt Bíróság! – emelkedik szólásra a biztosító ügyvédje. most már tulajdonképpen jól van. Többet ücsörgünk. Minden hónapban választanom kell. hogy anyukámék segítenek. vállalkozó vagyok. hogy a papája halála nagyon megviselte õt. – Mennyit tud havonta keresni? – Annyit. – Felperes! – szólítja Toppantónét a bírónõ. van kérdése? – Nincs.

rendû felperes. Blaskó György. ha ítéletet hirdetünk! Kizúdulunk a folyosóra. s közülük évente kétezren tüdõembóliában meghalnak – állítja dr. akkor figyelembe vehetõ lenne. Pedig a magas halálozási statisztikák mellett nem elhanyagolható az sem. leplezni próbálva idegességünket. és amely éppen errõl szól. Toppantó Klaudia számára 1 millió forint nem vagyoni kártérítés. illetve félve a túladagolás okozta kockázattól. de hiba is legyen. s zavart kvaterkázásba fogunk. hogy évente körülbelül 8 milliárd forintot tesz ki az a táppénz. ez egy napilapcikk! Ha az illetõ professzor szaktudományos lapban megjelent tanulmánya lenne. amely interjút közöl ezen orvosi témakör legelismertebb magyar szaktekintélyével. Jó fél óra múlva mehetünk be.a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke – olvassa föl a bírónõ. ha valaki nem adja be a megfelelõ ideig a megfelelõ mennyiségû véralvadásgátlót. II. rendû felperes számára . és kötelezi I. tessék kifáradni. valamint a kamatok. ennek következtében több ezer ember trombózist kaphat. majd szólunk. – Ez nem tudományos tanulmány. de ez nem! – Jó. – És átnyújtja a bírónõnek a cikket. rendû felperes. Ezért a Thrombosis Társaság tagjai az orvosi szakkollégiumok véleményeit is összegyûjtve az egészségügyi miniszterhez fordultak: ezután ne pusztán mulasztás. Az engedély birtokában máris lecsapni próbál. Én tíz az egyhez adnám Toppantóné ügyének gyõzelmét. nem mindig ezt a kézenfekvõ megoldást választják. de senki nem akar fogadni velem. – Bírónõ! Pillanatra belenézhetek a cikkbe? – közelít a pulpitushoz a biztosító ügyvédje. Van még valakinek elõadnivalója? Senkinek? Akkor a tárgyalást berekesztem. Az alvadásgátlók bevezetése elõtt a csípõ. illetve II. – Ha az orvosok a megelõzésben valamit rosszul tesznek. amelyet a trombózisos betegek munkából való kieséséért fizet az állam.Becsatolok egy újságcikket. Blaskó György – Magyarországon az orvosok kellõ ismeretek hiányában. ha egy lábtörés gipszelése alatt a kezelõorvos nem alkalmaz elegendõ ideig véralvadásgátló gyógyszert.és térdpanaszokkal operáltak hatvan százaléka kapott trombózist. Toppantó Tiborné számára 3 millió. – Már az is veszélyes lehet. s az ítélet úgynevezett rendelkezõ részét állva hallgatjuk meg: – A bíróság megállapítja alperes kártérítési felelõsségét. s tüdõembóliában meghaltak szinte alig akadnak köztük. A gyógyszer alkalmazása után a trombózisosok száma kettõ-négy százalékra csökkent. s közülük hat-nyolc százaléknyian tüdõembóliában haltak meg. Ennél jobban talán semmivel nem lehetne indokolni a megelõzés szükségességét. Csakhogy – mondja dr.

hogy Toppantó Tibornál Heparin profilaxist kellett volna kezdeni. hogy Toppantó Tibor halálát egy vérrögképzõdés folytán elõállott. életveszélyes vérzést hozhat létre. Egyik leghatásosabb az úgynevezett profilaktikus antikoaguláns kezelés. A vérrögképzõdés megakadályozására számos módszer ismert. ami miatt a lépét el kellett távolítani. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõembolizáció megelõzésére. hogy a jobb boka zúzódását szenvedte el. hogy az ellátó orvosok a különbözõ beavatkozásokat (lépeltávolítás. Azon tények ismeretében. A bíróság álláspontja szerint az orvosok esetében felállított . valamint léprepedést. a beteget már a mûtét után két nappal mobilizálták. A vérrögképzõdés megelõzésének másik hatásos módja a beteg korai mobilizációja. Az indokláshoz már leülhetünk: – Toppantó Tibor – aki az I. utókezelés.és légzésleállás miatt elõállott oxigénhiányos agykárosodás. szeptember 11-én szenvedett közlekedési balesetet. Ezen kezelés azonban veszélyt is rejt magában. majd így folytatja: – A bíróság – elfogadva az általa beszerzett szakvéleményeket. hogy ha a sérültnek a vizsgálatok során fel nem ismert sérülése van. a szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét elvégzése után Heparin profilaxist kezdeni. annyiban. de rendelkezésére álló. Így reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysor elhárítására. illetve a nem általa beszerzett. rendû felperes férje és a II. alaposan ismerteti a történteket. megelõzõ Heparin adása. Ezt az ellátást folytató orvosok nem alkalmazták. jobb boka gipszrögzítése. és ezt követõen az alperes Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikájára szállították… – a bírónõ részletesen. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem volt eredményes. amely miatt gipszkötést kellett felhelyezni. ETT IB által készített véleményt – azt állapította meg. elhárítására. rendû felperes édesapja volt – 1997. Ugyancsak megállapítható. hiszen a betegnél vérrögképzõdés és ezt követõen trombolizáció indult meg. masszív tüdõembolizáció következtében bekövetkezett keringés. a beteg megfigyelése. az embolizáció feloldása) során megfelelõen és cél szerint végezték. A bíróság – osztva a szakértõk által kifejtett álláspontot – úgy foglal állást. ebben a vonatkozásban gondatlanság vagy mulasztás nem állapítható meg. Jelen esetben ez a módszer került alkalmazásra.további havi 6 ezer forint járadék megfizetésére. másodlagosan pedig az ezt követõen kialakult tüdõgyulladás és keringési elégtelenség okozta.

hanem valóban az érintett számára és javára.legnagyobb gondosság követelményébe a heparinizálás alkalmazása is beletartozott volna. Rámutat még e körben a bíróság arra is. hogy elveszítették a család anyagi támaszát. s ezt az összeget ítélte méltányosnak. hogy az alperes kórház kártérítési felelõssége fennáll. Íme. Az azonban tény. Bartha László képviselõ és polgármester doktor urat. valamint arra a veszteségre is. tehát – ha már most nem polgári jogi szóhasználattal élünk – éppen az az orvos. vagyis a kártérítési felelõsség megállapításának alapjául szolgál. hogy a vizsgálatok során még fel nem ismert olyan sérülései lehettek a betegnek. felelõs az õ haláláért. Magyarán elmarasztalta dr. közben elmélázom: furcsa dolog ez a jog. S mindeközben a büntetõügybõl teljesen nyilvánvaló. esetlegesen elõálló. illetõleg a szükséges intézkedéssel az elhárítása érdekében be kellett volna avatkozni. hogy nem lesz semmi! . mert kifejezi: nem csak úgy a vakvilágba hozott ítéletet. Engem ez lenyûgöz. Ennek során tekintettel volt arra is. és amennyiben valóban a vérzés ennek következtében elõállott volna. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak. életveszélyes vérzés kapcsán a bíróság rámutat arra. azt egyrészt fokozott figyelemmel kísérve idõben észlelni lehetett volna. ami az anyagiakon túl érte felpereseket. és ez a jogellenes magatartás egyben neki felróható is. Igaz. hogy ez elméleti feltételezés. A bíróság álláspontja szerint mindenképpen meg kellett volna tenni a vérrögképzõdés elkerülése érdekében szükséges kezelést. ami azt jelenti. aki kezelte Toppantó Tibort. hogy a szükséges kezelés elmulasztása következtében létrejött a vérrögösödés. A Heparin profilaxis alkalmazásának ellenjavallataként említett. ami egyben a magatartás jogellenességét is jelenti. hogy a teljes feltárás már megtörtént. hogy a Heparin profilaxis alkalmazására a beteg esetében már a mûtét elvégzése után került volna sor. Mindezen szempontok mérlegelése mellett a bíróság úgy foglal állást. vagyis nem állhatott volna elõ az a helyzet. a független bíróság – és hiszem: nem lehet könnyû dolog függetlennek lenni Szegeden a szegedi polgármester elleni ügyben – kimondta a kórház felelõsségét. amelyek életveszélyes vérzést hozhattak volna létre. mivel jogellenes magatartásával kárt okozott. A bírónõ fantasztikus empátiával adta elõ ítéletét és annak indoklását: végig Toppantónéhoz beszélt. Ítéletben rögzítette: a klinika. ezzel megsértették a rájuk elõírt jogszabályi kötelezettségüket. Mivel ezt elmulasztották (és ennek következtében indult be a halálos ok-folyamat). A bíróság túlzottnak ítélte meg a felperesek együttesen 10 millió forintos kárigényét. mivel õ tehet Toppantó Tibor elhunytáról.

Aztán megvolt a temetés. Mindig köszönünk neki. hogy a Délmagyarország. aminek egyes számban. látva. A polgári jogi ítélettel meg nem köteles foglalkozni – ha egyszer nincs kedve hozzá. én magam sem voltam képes elhinni. A legelsõ alkalommal azt suttogtam Klaudiának: – Apu itt fekszik. Megvárja a büntetõügy lezárását. Bartha László nevét. s ara hivatkozva kimondja: nincs mit vizsgálnia. A pici lányom azt kérdezte: – Anyu. dr. amikor kiérünk. apró figyelmességként többes számba téve azt. a kis Klaudiának mikor mit mondott az apjáról? – Amikor Tiborom halála után hazamentem. hogy én rettenetesen zokogok. amelyben vétkességet is kellene bizonyítani. és alszik. „A beteget kezelõ orvosok elmulasztották a legnagyobb gondosságot. itt van a kismadár. – Olyan kicsi volt még. és megint más a büntetõ. konkrét személyrõl. Késõbb sem mondtam neki semmit. én milyen rémes állapotban érkeztem meg. hogy elfelejti megemlíteni dr. és apu föntrõl néz minket. És nincs. de ez nem büntetõjogi megfogalmazás! Már az is sokatmondó. miért sírsz? – Mert itt van apukád. Bartha László vétkes Toppantó Tibor halálában? Persze. ugye apu is tologatott engem? . névvel kellene szólnia. Szeged napilapja néhány nap múlva úgy tudósít „Elmarasztalták a SZOTE-t” címmel az ítéletrõl. csak azt látta. az énekel nekünk. bármennyire is nem szeretek kíméletlenkedni: – Mondja. bár még nem jogerõs ítélet birtokában –. a Magyar Orvosi Kamara mit fog tenni: kész kottából tudom olvasni.Értem én: más a polgári jog. – Szia. hiszen a rendõrség-ügyészség megállapította. – De miért? Mi van vele? – Alszik. hogy nem igazán értette. De ahányszor ide kijövünk. hogy ez tényleg megtörtént. Arról aztán már jobb nem is elmélkednem. meg amikor elmegyünk. Akkor nem is tudtam volna neki semmit mondani. másfél éves. nem kell etikai eljárást lefolytatnia. apu! – értette meg a kislány. * Toppantó Katit az ítélethirdetés után egy dologról még meg kell kérdeznem. és akkor nap mint nap kettesben mentünk ki a temetõbe. anyukám és a nõvérem átvitte õt a másik szobába. hogy nem történt foglalkozási szabályszegés. amit a kezelés során tanúsítaniuk kellett volna” – így a cikk. – Amikor kicsi voltam. Hogy hétköznapi szóhasználattal azt mondhatjuk – immáron bírósági.

Másik mûhibaügyben készülök ismét Szegedre. Csupán telefonon közölte Ábrahám László ügyvéddel. mégiscsak illetlenség nélkülük elkezdeni. talán ne várassuk tovább a szép számban megjelent olvasókat. õk nem jönnek forgatni. Punktum.– Igen. Nos. és megölte. ott forgatni akar a városi tévé. a játszótéren Klaudia azt mondja a kis játszótársainak: – Az én apukámat megölték. õ is tologatott. A városi tévé a dr. amit akarnak. és az orvos nem jól kezelte. mert írásba persze nem adta. de hát még nem érkezett meg a városi tévé stábja. Nem tudni egész pontosan. ha fél órán belül nem egészülne ki a történet újabb adalékkal. Vagy visszavonta korábbi engedélyét. Tudod. s mind megnyugtatják a könyveseket: tegyenek. Érkezésem délutánján – értesítenek jó elõre – író-olvasó találkozón dedikálom együtt elsõ mûhibakötetem és új könyvem a Postabankról. ha pedig õk ott forgatni óhajtanak. hogy hát akkor ez a vita nem lesz. Várakozunk a Kárász utcai könyvesboltban. – És azóta is sokszor elõfordul. amikorra hirdették az író-olvasó találkozót. * Hónapokkal késõbb még apró ízelítõt kapok: a politika tényleg nem a viccelõdés terepe. új hír fogad: elmarad az egyetemen a vita. a tévések magukra vessenek. – De miért itt van. s ottani barátaim ki akarják használni az alkalmat. alaposan megszervezik a programomat. Bartha László vezette helyi önkormányzat tulajdona. hogy apu bent feküdt a kórházban. Ebbõl még nem feltétlenül kellene messzemenõ következtetéseket levonni. Mi több. amikor fölmérték. vezetõ szerkesztõ. Vagy letiltotta a vitát. Aztán másnap délelõtt a helyi magántévé vesz föl mûsort velem. Inkább majd az országost megelõzõ szegedi egészségügy-privatizációval foglalkoznak. mi történt? A dékán nem engedélyezte. hogy a bölcsõdében. aki orvosjogot tanít joghallgatóknak. kicsim. anyu? – Megölték. hogy beférjenek. meg is kellett változtatniuk a helyszínt. Négy óra húszkor kezdeményezem. amikor megérkezem Szegedre. nem orvosi mûhibákkal. Elõkerül szerkesztõ. . Nocsak. majd nagy vitára várnak az egyetemre: együtt a medikusok és a joghallgatók mindkét témáról beszélgetni akarnak velem. az egyetem legnagyobb elõadótermére van szükség. a hatalmat komolyan kell venni. hiába a több száz jelentkezõ. A könyvesboltiak inkább elõbb telefonálnának. már jócskán elmúlt négy óra. mennyien szeretnének részt a rendezvényen.

hamar beleegyeztek. Vikinek pár nap múlva láza lett. Akkora haja volt. István bent volt vele végig. veleszületett immunhiányos szindrómáról. talán jobb lenne megcsászározni Vikit. Beszürkült. sokat segített. – Kedves volt. ha nem fiú.*** Azért ebbõl a kórházból akartak szülészt választani. – Igaz. a nap nagy részében eszméletlenül feküdt. Hogy náluk természetesen minden szülés papás. ezt a docenst mindenki dicsérte. és gépekre kötötték. mert egyszer sem mértek lázat. Kéthetente. mikortól. . amikorra ki volt írva. nem bírt fölkelni. pedig csak benne maradt a méhlepény nagy része. nem hívei a durva beavatkozásoknak. és nem is olyan vészesen drága! A terhesség alatt semmi gond nem volt. nem jön ki a baba. úgy tûnik. simogatta a karját. aztán a negyedik naptól 39 foknál. olykor alig kapott levegõt. Az orvosok összevissza beszéltek. amelyeket összekötve rajzolódott volna ki a lázgörbe. aki már kétszer is nála szült. Áttolták az ágyat a mûtõbe. néha kissé döntésképtelen. de hát mit kell eldöntenie a szülészorvosnak? – nevetett Viki legjobb barátnõje. Mindketten nagyon fáradtak voltak már. A harmadik héten kivették a méhét. Makkegészséges volt. Több ismerõsnél informálódtak. Fertõzésben. Pontosan a Semmelweis-napon meghalt. és egyre rosszabbul lett. akár be is lehetett volna fonni. Viki négy nappal a szülés tervezett idõpontja elõtt befeküdt. s Krisztián fél óra múlva már bömbölt harsányan – õ szerencsére nem fáradt el. vizes ruhával törölgette a homlokát. biztatott. Azt nem lehet tudni. Átvitték az intenzív részlegre. de ez már nem számított semmit. aztán már hetente jártak a docenshez. hanem valaki két egyenes vonalat húzott: elõször 37 foknál. Utólag – amikor a kórház kiadta az iratokat – a lázlapon nem csillagok jelölték egy-egy mérés eredményét. Menetrendszerûen azon a napon kezdett vajúdni. beszélgetett vele. mert sokat hallottak az itteni bababarát és mamabarát módszerekrõl. Az ötödik órában a docens azzal állt elõ. Már alig-alig volt magánál. Staphylococcusról. viszont kedvelnek mindent. ami természetes. fejlett és hatalmas. Szóval valamikor a harmadik-negyedik napon Viki belázasodott.

a mamája a harmadik gyerek után otthon maradt – ma már mindketten nyugdíjasok. Este Edina érezte is. 21 évesen ment férjhez. Megvizsgálta az asszonyt. ám az óvónõi munkát betegsége miatt abba kellett hagynia: nem tudott egyetlen dalt sem elénekelni a kicsiknek. ebbõl szülés lesz. Akarták. hogy nyolc hónapig nem jött össze a dolog.Edina a saját gyerekére vágyik Tiszóczkiné Svidró Edina törékeny. kék szemû nõ. aztán Edelényben a kapitányság megbízott. garázdaságtól kerékpárlopáson át a sikkasztásig mindenfélét nyomozott. úgyhogy hazaengedte. Edina bújta a szakkönyveket. sikerülni fog. majd kinevezett hivatalvezetõje lett. az égadta világon mindent igyekezett úgy tenni. akárki meglássa. A könyvek szerint ekkora babával tizenkét és fél kilót szabad és kell hízni. nagy baba lesz. szólt neki. rendes is volt. õ grammra pontosan ennyit szedett föl. Mentõt hívtak. hogy gyerekük legyen. igaz. a doktor úr azt mondta. a kazincbarcikai kórház szülész-nõgyógyászát. csak próbálkozzanak kitartóan. S úgy is lett. Zavartalan volt a terhesség. s eleinte minden rendben is volt. fáj a dereka. de az nem baj. útközben fölvették Edina édesanyját is. Szabó Sándort. A papája technikus volt a szénbányában. tömte magát gyümölccsel. s száguldottak be Barcikára. fekete hajú. a hasa. amint tanácsolták. be sem kellett hívni. ideje indulni. azt mondta. s nem vette el a kedvüket. ebbõl már bármelyik pillanatban baba lehet. csütörtök reggel Edina bement Szabó doktorhoz vizsgálatra. jó orvos – kedves is volt. Hét körül ért haza a férje. A szülei szendrõiek. salátával. ahol megnyugtatták õket: mindketten egészségesek. tervezték. pár órán belül szülni fog. A Rendõrtiszti Fõiskola „ táltosképzõjére” ment. Edina óvónõképzõ fõiskolát végzett. Szabó doktor éppen ügyeletes volt. Az orvos zártnak találta a méhszáját. elvégeztette az összes létezõ vizsgálatot. ez negyven kilométernyire van Miskolctól. Lezajlottak a szokásos . eleinte nyomozó volt. 96 nyarán szerelt föl rendõrnek. nem kevés pénzért. a kiíráshoz képest így is már néhány nappal túlhordta a gyereket. Július 2-án. Eljártak a családtervezési tanácsadóba. ajánlották neki dr. valóban kezd nyílni a méhszája. úgymond fogadott orvosként minden egyes vizitért fizettek neki. Azt mondták. még nincs harmincéves. de azzal. hogy a babája a lehetõ legegészségesebb legyen. 91 végén lett terhes.

kedden került elõ legközelebb. mert egyedül nem képes fölkelni. valamint rábízta magát az orvosra: ha õ azt mondja. fekve megfordulni sem bírok. de nem sikerült. hogy az kapja a hálapénzt! – Igaz. Edina próbálkozott is. egy tény: a doktor utána jó ideig valóban nem volt bent a kórházban. hogy végig hallotta a baba szívhangját. ólomból van minden tagja. hogy nem tud? Nehogy már egy császármetszés után ne bírjon egyedül kimenni! – De hát nem faksznizok. de csak a gyerekét akarta látni. – Majd hozzuk holnap szoptatni. burkot repeszt. A benyitó nõvérnek könyörgött. Rettenetes fájdalmai voltak. felülni sem! Nem tudom. Éjfél körül Szabó doktor úgy döntött. Picike volt. egészséges! – örvendeztette meg a nõvér. Edina az éjszaka során egyre fáradtabb lett. de az megnyugtatta. majd nyöszörögve kiabált a nõvéreknek. nem tudom mozgatni magam. péntek reggel elutazott külföldre. fekete hajú. válaszolni is alig bírt. a lába szinte egyáltalán nem mûködött. piros bõrû – de makkegészséges. nem igaz. Vagy inkább elveszítette az eszméletét. behozta a babát. kezébe nyomtak szappant. mosakodjon meg rendesen. keljen föl. Visszahúzták. Másnap reggel bejött a nõvér. és otthagyták. és alig kapott levegõt. nem tágul eléggé! Jóval késõbb egy másik szülõnõ azt mondta: – Persze hogy megcsászározott. már annyira kimerült. de annyira össze volt zuhanva. – Mi az. akkor biztosan így van jól. s szólt. – Kisfia van. vigyék vissza az ágyába. fájt a hasa. hajnalban aztán közölte: – Megcsászározzuk. kettõs látása volt. – Bejött másik nõvér. Jött-ment. mi ez. Nem kapott rendesen levegõt. picit tán sûrûsödtek. ráncos arcú. mondjon már róla valamit.elõkészítõ mûveletek. * Szombat délután tért magához elõször. most csak pihenjen! – Edina mozdulni is alig bírt. menjen ki a zuhanyzóba megmosakodni. törülközõt. átadni meg nem akart másik orvosnak. valahogy nagyon rosszul vagyok. Mire hajnalban Szabó doktor közölte vele a verdiktet a szülés helyetti császármetszésrõl. pedig közben is irtózatosan fájt a hasa. s este tíz körül már a szülõágyon feküdt. s ketten szabályosan kihúzták Edinát a mosdóba. úgy érezte. szivacsot. hogy szinte azonnal elaludt. ez a helyes. ki tudja. elaltatták. Valahogy nagy nehezen meg is tisztálkodott. Átvitték a mûtõbe. Tízperces fájásai voltak. de nem túl gyorsan. – Nem tudok fölkelni – vallotta be a nõvérnek –. s engedett Edina kérésének. . csak 7én. nézze meg.

ott könnyebben tudják az ilyesmit ellátni. mint fent volt. Csak utólag. Kómában volt. ki van itt nyalva a picsája. sokkos állapotba került. doktor úr! – Jól van – felelt Szatmári. maguknak ez sem elég? – válaszolt kedvesen a nõvér. Néha ugyan föl-fölriadt. be a liftbe. rohanva. nagyon mély kábulatba. A szülei délelõtt óta toporogtak a mûtõ elõtt. az orvosi iratok alapján tudta rekonstruálni a történteket. és odébbállt. szóljon az ügyeletes orvosnak. A mamája szeretett volna . be a rohammentõbe. senki nem szólt hozzájuk egy szót sem. hogy hol itt. majd összezárták. Fél nyolc körül aztán látták. szédelegve. semmi baj. Látták is a lányukat. este hat óra lett. hogy nem ébred föl! Rögtön itt lesz érte a mentõ – nyugtatta õket a doktor. és elment. Szatmári doktor. nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt magánál. csak annyi történt. köszönteni a friss anyukát. – Milyesmit. sem az édesanyjával. Férj. mi ez. sarkon fordult. Végre elõkerült Szabó doktor: – A mûtét jól sikerült. amint kitolták a mûtõbõl. nagyon rosszul vagyok! – Nõvérke! – próbálkozott a mamája. Aki képtelen volt kimenni hozzájuk. testvérek mind ott tolongtak. Spontán nem lélegzett. csak Edina nem ébredt föl. papa. Mert innentõl sokáig. Mi történt vele? Július 7-én. karba font kézzel megállt az ajtóban. Végül is kitolták az ágyával a folyosóra. vagyis gennyelvezetõ csöveket helyeztek bele. drenálták. a mûtét utáni ötödik napon fölnyitották a császármetszés sebeit. hét. nagyon beteg a lányom! – Nincs a maga lányának semmi baja. amit Edina papája a kezébe nyomott magáért a szülésért. úgyhogy átvitetjük Miskolcra.Délután természetesen jött látogatni az egész család. Nem értették. hol ott közben fölvágták. kinyitották. mama. kismama? – Nagyon rosszul vagyok. Csakhogy Edina e mûtét altatásából nem tért magához. – Legyen kedves. s kérdezte: – Hogy van. Vissza is tolták a szobájába. minden rendben lesz. sokkal késõbb. Edina mindebbõl szinte semmit nem hallott. Ballonnal lélegeztették. Edina ma sem tudja pontosan. õrült rohangászás kezdõdött. sógorok. mindenét fájdítva inkább aludt. operálták. s mindenesetre mosolyogva zsebre tette a hálapénzt. Hogy ezután napok vagy hetek teltek el. sem a férjével. de nem tudott beszélni senkivel. kitisztították. minden rendben van. Arról sem tudott. de azonnal visszazuhant a mély. Nagy nehezen elõkerült az ügyeletes orvos. homályosan érezte maga körül a világot. csak annyit nyögött ki: – Szóljatok az orvosnak. doktor úr? Mi van vele? – Semmi baj.

az irtózatos fájdalmak sorozata. ismét operálni kellett. az élet és halál közötti lebegés volt – hanem a gyerek dolga. ami létezik. Hetekig géppel szívatták a tüdejérõl a váladékot. Közben tüdõgyulladása. irtózatos fájdalmai voltak. szagolni. A legrémesebb azonban nem a rengeteg kínlódás. mert nem tudták eléggé csökkenteni a kínjait. Másnap a miskolci orvosok úgy döntöttek. szépen fejlõdik. a gégemetszés után gégemikrofont kapott. Még akkor is tizennégy csõ állt ki a hasából. kábulatból. mert nem volt képes egyedül lélegezni. ám azzal sem lehetett érteni a szavát. szorítani. Újabb operációval összezárták. Újra és újra hol levették a lélegeztetõgéprõl. 24-én pedig vissza. 27-én összébb húzták sebein az öltéseket. azonnal a kisfiát szerette volna látni. Mintha javulni kezdett volna. ám ehhez az altatáshoz már gégemetszést hajtottak végre Edinán. mert nem kapott levegõt. varratszedéskor az újabb seb mélyen szétvált. Amely 17-én teljes hosszában kinyílt. járni. altatásból. mert nem bírt lenyelni egyetlen falatot sem. dögönyözni. hashártyagyulladása. Fölülni nem tudott. magánkívül volt –. combjára. beszûkült a gégéje. szondán át táplálták. elõtûntek a belei. az orvosoknak fogalmuk nem volt. de beszélni sem tudott. Július 21-én megint levették a géprõl. de a hasi sebe újra megduzzadt. magához ölelni. Most már drótvarratokkal öltötték össze és a legvastagabb dréncsöveket dugták belé. Átszállították Edinát a miskolci kórház intenzív osztályára. megmarad-e. álmában nem lesz képes lélegezni. a belei elõestek. mert úgy érezte. hogy jól van. megint be kellett feküdnie. Augusztus közepén vették ki a légcsövébõl a tubust. Közben fölsejlett a remény: talán Edina magához tér – hiszen mindeközben végig sokkos állapotban. 13-án. Szeptember 25-én engedték haza elõször. érezni. Hónapokig nem mert elaludni. ezt a sebet csak mûtéti úton lehet bezárni. ám vissza kellett helyezni. enni. levették a lélegeztetõgéprõl. a gyulladás átterjedt a lágyékára. Hallotta. de nem engedték. így július 10-én ismét megoperálták. de hát õ látni. Összesen – a szülést nem számítva – kilenc mûtétet hajtottak rajta végre. elszínezõdött. Újra meg kellett tanulnia ülni. mint a makk. de így is állandóan fuldokolt. Újra és újra el kellett altatni. egészséges. Két nap múlva a sebei ismét szétzuhantak. az idegközpontja. hallotta. mellhártyagyulladása lett. s ezután tették át a normál sebészeti részlegre. . hol vissza. Kikapcsolt a fájdalomközpontja. állni. puszilgatni. és megfullad. Alig egy hetet volt otthon. minden betegséget megkapott. Ahányszor egy-egy pillanatra magához tért a sokhetes kómából. 15-én bezárták a hashártyán lévõ sebet. még a hashártya is megnyílt. oly gyönge volt.melléülni.

egykét hetet tölthetett otthon. csillogó szemmel nevetett és jóízûen megvacsorált. A férje közben egyre távolodott tõle. Ezen még könnyen túltette volna magát. hogy egy nyomorékkal fogom leélni az életemet? Undorodom Tõled. összepakolta a férj holmiját. hál’ isten. hogy a gyerek persze nem szakadt le a nagymamájáról. mint az õszi légy – sem megfürdetni nem tudta. akivel jól megértették egymást. azt is. szõke hajú. Az együttélés viszont azzal járt. Elsõ otthoni estéjén a kezébe adták a saját fiát. egyetlen ponton . milyen jól fog enni! – intette a papája. Tudta. azt neveld. aki szereti õt is. Aztán jóval késõbb. mint Edina édesanyjára. ezért a házasságért nem érdemes tovább harcolnia. hogy ivott. persze hogy tudta Edina. Lelkében az a kép élt. hogy Edina néhány napot. amikor kicsúszott a száján – Csináltass Magadnak Te is gyereket. hol mert gégészeti beavatkozásra volt szükség vagy éppen plasztikázták. undorodom a vágásaidtól! – akkor úgy döntött. ám újra és újra valamelyik kórházban kötött ki. Mire kicsit is közelebb kerülhetett volna a fiához. Mintha nem is az övé lett volna. aki csupán segített neki. amikor megmutatták neki a vörös.simogatni szerette volna. kék szemû babát adtak a kezébe. Edina sokáig – a pici gyerek érdekében – mindent elnézett neki. hogy a pici – hiszen nem ismerte õt – nem fogadta el a közeledését. Amíg a kórházban feküdt. rúgkapált. a töméntelen szenvedés után olyan. de az már iszonyatosan nehéz volt. de bizony volt. S a következõ hónapok is úgy teltek. nemhogy fölemelni. Edina próbálta megetetni a cumisüvegbõl – s a gyerek nem fogadta el tõle az ételt. bömbölve fogadta. jött Ágoston. A szüleitõl nem költözhetett külön. hiszen egyetlen kilót nem volt szabad fölemelnie. – Hagyd csak. kedves. a fiát is. mindjárt jön anyád. hogy a szülei csak jót akarnak. Amikor azonban a férje azt vágta a fejéhez: – Csak nem gondolod. hogy nem adta haza a fizetését. Hol mert a hasán nyílt ki megint a sebe. hogy eleinte napokig. sem bepelenkázni. szerény fiú. És ez így ment több mint egy évig. Azt is. Otthon pedig egy hófehér bõrû. megint elszakadt tõle az éppen soros mûtétje miatt. így pedig nem tudta volna rendesen ellátni a fiát. hatalmas döbbenet érte. amelyet a szülés utánról õrzött. és kidobta az ajtón. És valóban: amint megérkezett Edina édesanyja. s aztán zokogva kért bocsánatot az édesanyjától. ne ezt vedd el tõlem! –. be sem hozhatták. S amikor Edina elõször kijöhetett. Edina pedig – lévén még szinte nyomorék. a kicsi azon nyomban abbahagyta a sírást. bármilyen fertõzést elkaphat ott. aki ezt ordítva. fekete hajú gyereket. meglátod. Edinára vagy kétéves koráig nem csillogott-villogott úgy. aztán hetekig nem jött haza.

Hiszen tudja õ jól. babakortól fürdetni. egyetlen okból: ismerjék el. ki nem mondva. egyetemi docensek. akik írták. tehát hazudnak. az szepszist. Olyan baktériumtörzs fertõzte meg. szeretne végre szoptatni. (Esetleg lopnak is. mintha valahonnan ajándékba kapta volna. ebben a konkrét esetben hibáztak is. Másfelõl azonban mindazokra nézve igen-igen sértõ. például hogy Edina hasa esetleg majd nem bírja a tágulást. * Edina ügyvédhez fordult. hazudozás. mindent megtettek. mint Somogyi Endre professzor. ami elõfordul egy babával. az ítéletben nem vesztegetett szót rájuk. Ágoston viszont félti õt. ugye. A hivatkozott vélemények felperesi kérésre készültek. hiszen voltaképpen lehazugozza õket. így például egyáltalán nem fárasztotta magát . a SOTE laboratórium vezetõ vegyésze. hogy el akarta érni: mondassék ki az igazság. mégis olyan érzése van néha. túl nagynak tartja a kockázatot. Edina ügyvédei a per során kilenc orvos szakértõi véleményt nyújtottak be. orvosi tevékenység során jön létre.” Ami. mi több. pereljék be a kazincbarcikai kórházat – nem a pénzért. mint a másikat. olyan ászoktól. jó tanuló. ami csak lehetséges volt – az elsõ pillanattól kezdve õszinték voltak a szülõkhöz. így azokat csak mint felperesi elõadásokat lehet értékelni. kórházi fertõzése volt. majd Edinához. nehéz fába vágta a fejszéjét. professzorok. és kérte. Nos.) E kitekert logika alapján aztán a bíróság ezt a kilenc szakértõi véleményt elegánsan nem létezõnek is tekintette. amely kizárólag kórházban tenyészik. de mégis azt állítja róluk. egyfelõl csupán jogi tévedés. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dr. Karuczka József bíró valóságos Canossát járatott vele. amit állítanak. linkelés. amikor már vele is lehetett beszélni. rendes kisfiú az õ gyereke. hogy õk is hibázhatnak. akkor persze nem igaz. mindent végigélni. Ezekrõl a bíró ítéletében így vélekedett: „A felperesek által a peres eljárás során csatolt írásbeli orvosi vélemények nem értékelhetõk orvos szakértõi véleményekként. hogy ha egyszer a felperes kérésére írták le a szakvéleményt. Edina már-már elvakultan vágyik még egy gyerekre. évtizedekig az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. Oly mértékben fölháborította a a rengeteg mellébeszélés. nem orvos szakértõi véleményként. nem. mivel a magyar jog nem rangsorolja a bizonyítékokat. hogy ez az aranyos. A miskolci orvosok – túl azon. Azt mondták.van köztük újra és újra nézeteltérés. hogy küzdöttek Edina életéért. általános mérgezést okozott. tehát nem tekinti egyiket alacsonyabb rendûnek.

Kirendelte az ETT IB-t (az Egészségügyi . mint hogy újabb bizonyítási eljárást rendelt el. ítélkezése alapjául teljes egészében el is fogadta. így polgári perben voltaképpen használhatatlanok. A BAZ megyei bíróság így – a miskolcival ellentétes. a foglalkozási szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése nem történt. Mellesleg – ha már annyira tetszett neki az az egy. hogy megpróbálja cáfolni állításaikat. Így aztán a megyei bíróság 97 szeptemberében – röpke öt évvel a történtek után – Edináék keresetét elutasította. miért nem tette. vélemények. hanem pünkt az orvosi tevékenység során és következtében. Természetesen fellebbeztek. az orvosokat támogató szakvélemény – szintén büntetõjogi formulákra hivatkozva a kártérítési perben. következésképpen nem lenne különösebben fontos indokolnia. amelyek pedig teljesen másfajta felelõsségi alakzatokat jelentenek. ennek okát és kiindulópontját azonban egyértelmûen megmondani nem lehet. s mint ilyent. amelyek szükségessé tennék felülvélemény beszerzését.” Nos. hogy a kórházi fertõzésnek az a fõ jellegzetessége. illetve következményesen a vér útján kialakult bal tomportáj gennyedése kórházi fertõzésnek tekinthetõ.” Amiben nem az az érdekes.azzal. akkor ugyan mivel magyarázható. hogy polgári jogi perben a miskolci szakértõk vajon miért használnak következetesen büntetõjogi fogalmakat. Edinának igazat adó szakvéleményeket nem létezõnek tekintve. A Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság – látva az elsõfokú ítéletet – nem tehetett mást. hogy ha a kazincbarcikai Szabó doktor és kollégái mindent a lehetõ legtökéletesebben végeztek. így a perben nincsenek olyan ellentétes orvos szakértõi megállapítások. sem azzal. kiiktatva – nyugodt lélekkel leírta: „Mivel tehát a felperesek által csatolt orvosi vélemények nem szakvélemények. ahonnan a következõ szakvéleményt kapta: „A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán Tiszóczkiné Svidró Edina felperes ellátása során szakmai szabályszegés. nem indítványozott. Sem azzal nem foglalkozva. Kirendelte viszont a BAZ megyei ügyben a BAZ megyei orvos szakértõi irodát. A felperes kezelése során felmerülõ problémák megoldására a megfelelõ lépéseket tették. ezt a szakértõi véleményt a tisztelt bíróság aggálymentesnek nevezte. amit ugyanis a perben senki az égadta világon nem kért. A hasfali seb. Sem pedig azzal. hogy kilenc tekintélyes orvos szakértõi véleményt egyszerûen lenullázott. miért nem kért az ETT-tõl felülvéleményt. hogy kórházi fertõzés – vagyis hogy a beteg nem valami fatális véletlen folytán kapja meg. és helyesen cselekedtek a továbbküldés esetében is. hogy a bíró arra ad magyarázatot. Hanem ismét az. hogy Edinát kómában kellett tõlük elvinni.

Edina a mai napig nagyon-nagyon hálás nekik. és II. a mélypont. hiszen az õt igazoltan megfertõzõ baktérium tipikusan kórházi kórokozó. rendû felperes a Kazincbarcikai Városi Kórház szülészeti osztályán történt ellátása során kórházi fertõzésen esett át. hogy szándékosan – összemossa azon orvosokat. ebbõl a 140-bõl eleddig összesen kétszer írta le ETT. rendû felperes szervezetében rejlõ okai utólag nem tisztázhatók. Úgyhogy Edina ügyvédje a Legfelsõbb Bíróság tárgyalásán nem is türtõztette magát különösebben: – 1990 óta foglalkozom orvosimûhiba-perekkel. hogy tudniillik mi okozta a kómát s annak sok-sok következményét. ezt enyhén szólva is alátámasztja. Részükrõl mulasztás vagy szakmai szabályszegés nem történt. ám õk udvariasabbak lévén annak kiegészítésére kérték fel a számos . akik életveszélyes állapotba hozták Edinát azokkal. s késõn kezdték meg a kezelését. 140 ETT IB-felülvélemény van a birtokomban. A bíróság tanácsának sem tetszett különösebben az ETT véleménye. amiért megmentették az életét. aminek következtében nem is lehet alperes. A fertõzés nem származhatott sem Edina hüvelyflórájából. hogy azt nem ismerték föl idõben. akkor – ne tételezzük föl megengedhetetlen rosszindulattal. ezt írta: „ Tiszóczkiné Svidró Edina I. A fertõzésnek az I. ez a most adott szakvélemény az alsó csúcs. ezeket is amolyan ide is. akik ebbõl kimenekítették. Amikor tehát az ETT „ az orvosokról” ír. hogy a pernek egyetlen alperese van: a kazincbarcikai kórház. A miskolciaknak ember a szemére nem hányt soha semmit. Amely a legeslegfontosabb kérdésre. hiszen a második mûtét leírása rögzíti. származhatott a beteg hüvelyflórájából vagy egyéb testrészérõl is… Az orvosok legnagyobb gondossággal végzett kezelésének eredményeként a beteg meggyógyult. hogy méhfala ép volt. Valamint testének egyéb részérõl sem. holott a miskolci kórházat soha senki – legalábbis ez ügyben – nem perelte be. A fertõzés lehetett kórházi eredetû (erre vonatkozó adat az iratokban nem található). De mindemellett azt kell mondanom. Emellett orvosi badarságokat állít az ETT a bekövetkezett sokk kezelésérõl. Elõször is teljesen összekeveri a szezont a fazonnal. próbálva elleplezni. És így tovább. Másodszor orvosi képtelenségeket állít. amely – ha a kazincbarcikaiakon múlik – rég elröppent volna. A kazincbarcikai és a miskolci kórházról következetesen mint I. a fertõzés pedig csak azon át juthatott volna a méhbõl a hasüregébe.” Amely megállapításokkal azért van néhány nem jelentéktelen baj. rendû alperesrõl ír.Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát). oda is módon. hogy valami icipici „majdnem hiba” tényleg történt. még hosszan sorolhatnánk.

Nem tartjuk fölöslegesnek. Havasi Péter. hogy amennyiben a Tisztelt Legfelsõbb bíróság kirendel olyan mikrobiológus szakértõt. Nyomatékosan kértem és újra kérem a Tisztelt Bíróságot. El lehet távozni. hogy azóta kilenc mûtétre volt szüksége. mert . viszontlátásra – bólint mindannyiunk felé a bíró úr. – Mi kiküldtük. de elment. s mi úgy megyünk ki a terembõl s ballagunk le a bíróság tekintélyt parancsoló folyosóján. mivel az ETT-szakvéleményt nem tartjuk alátámasztottnak. Hát ez nagy baj. akkor nem lesz több bizonyítási indítványom. – No. ám a mikrobiológiai kérdésekben nem látunk tisztán. nagyon késõn. Úgyhogy kirendeljük dr. november 22-én. aki nem az ETT szakközremûködõje. ha az ETT minõsítés helyett megpróbál tényközlésre szorítkozni. és annyit írni: nem halt meg. szíveskedjék mikrobiológus szakértõt kirendelni. 9 óra. hogy fölcsillan a remény: Svidró Edina talán megkapja az igazát. ez már hangzik valahogy! – sóhajt az elnök. elvégre az ETT már jelen perben is tökéletesen bebizonyította véleményadásra való teljes alkalmatlanságát! – Kétségkívül mi magunk is felületesnek. Nem jutottak vele sokra. – Nem tudunk felelõsséggel dönteni. elnagyoltnak tartjuk az ETT szakvéleményét – felel dr. igaz. ezért kértük föl annak kiegészítésére. Ezért fölajánlom. – Úgy döntöttünk.professzorból álló bizottságot. s kedvesen kitessékel minket a tárgyalóterembõl. minden a legnagyobb rendben zajlott Kazincbarcikán (is). Most mit tegyünk? Megáll az ész! A mi példányunkat nem adhatom oda felperesnek. csupán annak alkalmatlansága tette fölöslegessé ezt a kört. talán helyesebb lett volna. tisztelt bíró úr. Svidró Edina császármetszése óta több mint nyolc év telt el. És hol a tértivevény? Nincs meg? Nincs meg. Bán Évát. A bíróság elnöke úgy beszél a beérkezett mikrobiológus-szakvéleményrõl. ám az ne az ETT szakközremûködõje legyen. itt a papír. – Az hogy lehet? – értetlenkedi az elnök úr. az ETT kötötte az ebet a karóhoz: semmiféle felróható magatartás nem történt. Ahhoz képest. de ezzel ismét elvesztegettünk egy évet. A novemberi tárgyalás aztán furcsa közjátékkal indul. A következõ tárgyalás idõpontja pedig: 2000. igazságügyi orvos szakértõt. mint mindenki által ismertrõl – amíg ki nem derül: felperes és az õ ügyvédje nem kapta meg azt. hogy végzést hozhassanak. – Igen. hogy kirendeltük az ETT-t. még nem döntésre érett az ügy – hirdeti ki pár perc múlva. november 30-a. a Szent László Kórház fõorvosát. a bírói tanács elnöke –. hogy. Edina ügyvédje a 2000 szeptemberében zajlott tárgyaláson ezt így kommentálta: – Az ETT leszögezte: felperes meggyógyult.

valamint nem részesítették olyan kezelésekben. ahol aztán sikeresen meg is gyógyították. Tibor Sagát. és elmegy másolni belõle. hiszen idõt kell adnia felperesnek. és lefénymásoljuk a szakvéleményt – s a jegyzõ lány átveszi alperes példányát. hogy áttanulmányozza a most megkapott anyagot.abba beleirkáltunk. s azt is csak késõn. Rossz helyre varrták a vastagbelének kivezetését. én szívesen átadok felperesnek a saját példányomból. *** 2000 júliusában Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök megbetegedett. Innsbruckba. a szlovák egészségügyi miniszter az eset után azonnal lemondott. Beismerték: ha továbbra is õk kezelték volna saját államfõjüket. -Jó. Szlovákiában az elnököt összevissza kezelték. s eközben az újságírókkal s rajtuk keresztül az ország népével közölték: az elnök állapota folyamatosan javul. A következõ tárgyalás jövõre lesz. az elsõ érkezõ repülõbe nem fért be a hordágy – Ausztriába. – Elnök úr! – emelkedik föl az alperes kórház ügyvédje –. Azt nem vették észre. az minden bizonnyal meghal. Majd természetesen elnapolja a tárgyalást. éppen csak egy-két sort húztam alá. Szlovákiában képtelenség lett volna többet tenni Schusterért. Életveszélyes állapotban szállították át egy másik pozsonyi kórházba. A Magyar Köztársaság Legeslegfelsõbb Bírósága az alperestõl tarhál egy példányt a szakértõi véleménybõl. Valójában három mûtétet hajtottak végre rajta. Amikor már-már halni készült. átvitték – azt is kissé bohókásan. Azzal védekeztek. hogy Svidró Edinán nem végeztek el több olyan vizsgálatot. amelyek a fertõzés megelõzését szolgálták volna. Ám ekkor kiderült: otthon. . megártott neki a rekkenõ hõség és a feszített munkatempó. Kezelõorvosai úgy vélték. s vezetõ orvosok nyilatkoztak: az elnököt a körülményekhez képest megfelelõen látták el. hogy vastagbélgyulladása van. csakhogy az egyiket eltitkolták. amelyet fontos lett volna. Amely egyébként rögzíti. egy pozsonyi kórházba került. hogy a diagnózishiány miatt bélátfúródás következett be. tegyük ezt! Akkor most tartunk néhány perc szünetet.

kérjük szépen. kár vele húzni az idõt. németül. Annyit tudok az ügyrõl: hogy a fiatal lányt. a papája tsz-elnök volt. hányt. Egyetértett a doktorokkal. vigyázzanak rá nagyon. hogy három nap után otthon lehet. és a lányát csak nem hozták ki. Lilla mamája a mûtét napján természetesen ott toporgott a mûtõ elõtt. lovakkal. minden a legnagyobb rendben lesz! Ez félórás rutinmûtét – s a pénzt sem fogadta el. Fõiskolát jelesen végezte el. – Lilla még sosem volt kórházban. fájt a feje. de telt-múlt az idõ.Lilla három percig agyhalott volt Büntetõügyi tárgyalásra készülök a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. mielõtt kivonja magát a forgalomból. itt fognak a legjobban vigyázni rá. de agyának pár perces oxigénhiánya miatt azóta nem tud beszélni. orvoshoz fordult. Lilla 1966-ban született. altatva meg pláne nem – aggodalmaskodott az anya–. Molnár Lillát mûtét után felügyelet nélkül hagyta az altatóorvos. de akkor háromhetes távol-keleti üzleti útra kellett mennie. Végül április 23-ban állapodtak meg. mézzel kereskedett. Lilla miatt mindketten nyugdíjba mentek. Kapott idõpontot februárra. járta a világot. hol végeztesse el a mûtétet. legyenek nyugodtak. Már a munkájában is zavarták a rosszullétek. angolul. A Külker. dr. Elõzõ nap feküdt be. csak utólag. Ám egyre gyakrabban érezte magát rosszul. s megszületett a diagnózis: epehólyagpolip. hogy baj. neki az a véleménye. jobb ezt minél hamarább kivetetni. nehogy valami baj legyen vele! – Hogy mondhat ilyet. Elõször a Nagykanizsai Bútorgyár külkereskedõje lett. s a mamájával együtt beszélt Sulyok doktorral. mi baj lehetne? Reggel õ lesz az elsõ. azt mondta. cipõvel. hogy el tudják õt látni. emellett döntött. A Molnár család Nagykanizsán él. azzal. Volt hat ajánlata is. járni. üzletet kötött. hasmenése volt. de fõnöke unokatestvére. majd egy osztrák külker. tárgyalt. aztán még Olaszországban kellett bizonyos dolgokat elboronálnia. franciául és olaszul egyaránt tárgyalóképes volt. Lilla mamája az OTP-nél dolgozott. s õ legalább három percig agyhalott volt. Sulyok Zoltán az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott mûtõorvosként. céghez került. hamar folytathatja a munkáját. Sikerült ugyan újraéleszteni. Végül megszólított egy . nem képes önmagát ellátni. állni. mondván.

aki azt tanácsolta.mûtõsfiút. Sulyok doktor közben folyamatosan operált. az innsbrucki kómaközpontból Pestre hozatta Genstedbrand professzort. életben marad. A mûtét jól sikerült. de azt garantálom. bent van az intenzíven – okozott döbbenetet a fiú. valaki csak közli vele. ha kihozatják hozzánk. leállt a légzése. – Na de miért? Meg fog halni? – Azt nem tudom megmondani. Végszóra érkezett az intenzíves fõorvosnõ: – A Maga lányának az agyával van baj! – jelentette ki. s annak végeztével Lilla föl is ébredt. – Van egy kis gond vele. most mi lesz. Nem látszott rajta semmi. Innsbruckban kezelték – nem a magyar TB. Lillát kitolták a mûtõ elõterébe. nincs értelme életben tartani. majd lélegeztetõgépre tették. Feküdt nyugodtan. – A mama futott fûhöz-fához. – Ha megfelelõ kezelést kap. ezután még állandó megfigyelés alatt kell tartani a frissen operált beteget. Idõnként már fölvetõdött. aki jelesen diplomázott. Közben lassan-fokozatosan kiderült. Újra kellett éleszteni. – Június– júliusban egy teljes hónapig ott. Az a szakmai szabály. tud-e valamit Lilláról. Az altatóorvosa. Pár pillanatra beengedték a lányához. s az állandó megfigyelés helyett – magára hagyták. Ám magához téríteni nem tudták. Már kómában volt. Az osztrák cég. õ is csak nyögött: – Egyszerûen nem tudom elképzelni. bár biztosan súlyos agykárosodást szenvedett. Ringwald doktor beszélt is vele. – Az agyával? Az én lányomnak. Változatlanul kómában volt. anélkül hogy bárki rögtön észlelte volna. leveszik a géprõl. És így. Nos. meg fog gyógyulni. azonnal újraélesztették. Amikor fölfigyeltek rá. amely foglalkoztatta. õ pedig nem jött oda hozzá – késõbb tudta meg. nem tért magához. De kómában volt. tanáros kinézetû doktor is. õ volt Ringwald doktor. Légzés híján pedig nem kapott oxigént az agya. de nem itt! Amúgy sem tudok nyilatkozni a javulás fokáról. de Lilla mamája nem ismerte. Három és fél percre. valójában mi is történt. Ember meg nem tudta mondani. hagyják gépen a lányt. de senki nem szólt egy árva szót sem. mi történt! – Közben néha föl-föltûnt egy õszes. mindenkit megszólított. Ott kezdett icipicit magához térni. él. de olykor-olykor már reagált valamicskét a külvilág jelzéseire. Három és fél hónapig. hanem az osztrák AWT cég pénzén. hogy nincs magánál. nem tudott meg semmit. mert az altatás következtében az elsõ fölébredés után is még bármi történhet vele. négy nyelven beszél? Mi van vele? – Egyelõre nem tudok semmit mondani. Július végén hazahozták a nagykanizsai . mi van a lányával. érti maga körül a világot. mintha aludna – szép volt. valaha is magához tére Lilla. csak nagy sokára jött ki a mûtõbõl.

Csakhogy ez nem azt jelentette. megmosdatják. aztán két és fél hónap megint Innsbruckban. Ebéd. egy-másfél óra alatt. Így viszont. Jön a masszõr. beemelik a kádba. Úgynevezett anesztéziás szövõdményként bármikor bárkivel elõfordulhat. hanem rögtön újraélesztik. a torna-. hogy egyre inkább képes megfogni valamit. amit mond. s nem károsodik. a mamája megreggelizteti. és körbejárják a lakótelep egy részét. mivel dadog. Olvasni már tud.kórház intenzív osztályára. ott ráül egy kis ülõkére. majd kiemelik a kádból és fölöltöztetik. miközben mindez 1993-ban történt. köztük több orvost is megkérdeztek a történtekrõl. Ha pedig Lillát megfigyelés alatt tartották volna. uzsonnára gyümölcs. Beszélni rettenetesen nehezen képes. Hogy néz ki Lilla napirendje? Reggel fölkel. letusolják. s ha nem percekkel késõbb. Mosakodni úgy tud. majd másfél hónap következett a rehabilitációs intézetben. joghurtot vacsorázik. hogy idegenek számára is érthetõ legyen. hogy addigra Lilla meggyógyult volna. le vagy keltik föl. pici pihenés. hogy szülei levetkõztetik. Kefirt. Most már erõsödik. keringése. hogy Lilla egyedül föláll vagy leül. s mindenki egybehangzóan állította: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. mozgás-. Két oldalról belekarolnak. lebotorkálnak az elsõ emeletrõl a lépcsõn. Ma még a szülei együtt emelik be a kerekes székbe. azt is nehezen érthetõen. lassan. * A szülõk persze számos ismerõst. majd másfél óra torna következik a papájával. hogy legalább három-három és fél perc eltelt . aztán érkezik a gyógytornász. csak nagyon lassan. Mert nem gyógyult meg mind a mai napig sem. A masszõr. szakképzett orvosnak vagy ápolónak kell megfigyelés alatt tartania. vagy onnan ki. csak pillanatokra marad oxigén nélkül az agya. hogy spontán leáll a légzése. Január 30-án vihették haza elõször – az április 23-i mûtét óta. majd séta a szülõkkel. szobabiciklizés-adagját apránként emelni lehet. Lilla ma sem tud fölállni. hosszú-hosszú idõ alatt tud egy-egy szót kiejteni. s talán több év alatt eljut vele odáig. majd a logopédus egy-egy órára. csak mostanában jut el oda. hogy az altatás után tilos magára hagyni a beteget. de ez is iszonyatosan lassú folyamat. Hetente kétszer jön hozzá a logopédus. fektetik. egyedül fölülni. a gyógytornász próbálja rendbe hozni teljesen elsorvadt izomzatát. Éppen ezért létezik az az elõírás. nehezen artikulál. Talán egyszer még oda is eljutnak. akkor azonnal észlelik a spontán légzés megszûntét. beszél is. ám azt a szülein kívül más egyelõre nem érti. s az esti tévénézés közben szobabiciklizik.

kétségbe vonták annak jogosságát. ott találkozom Molnár Miklósnéval. már csak azért is. és ha igen. szó nem lehet kártérítésrõl. hogy Lilla szülei túlzott összegeket akarnak elszámolni masszõrre vagy más kezelésre. s a szakértõ. hogy autót kéne venniük Lilla szállításához.anélkül. valamint egyúttal följelentést tett a rendõrségen orvosi mûhiba miatt. Meg kellett indítani a pert. aztán elhajtották. Annál inkább. az aneszteziológiai tankönyvek is meg a szakmai kollégiumi állásfoglalások is. * A földszinten van dr. mint ön. Azt végül – mindenki teljes elképedésére – el is érték. amint konkrét kártérítésre. hogyan? Picikét elsötétül elõttem a világ: õ fogja tehát képviselni ebben az ügyben a vádat? – Persze – dadogom –. Felszeghy doktor végül keményen fogalmazott: – Kolléga úr. Ott aztán harcoltak késhegyig. Ismeri az elsõ kötetemet. örömmel üdvözöljük egymást. de eleinte szóba állni sem voltak hajlandók vele. – És azok kötelezõek? . õk semmi hibát nem követtek el. mindenütt felügyelet alatt tartják az altatott beteget! Ön felelõs azért. ezt sehol a világon nem így végzik. Heves vita alakult ki a fölkért orvos szakértõ és Ringwald doktor között. szabályozzák azt valahol. Valaha évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. mivel az agy sejtjei nem bírják az oxigénhiányos állapotot. Ficsor Mihályné bírónõ tárgyalóterme. Az elsõfokú polgári bíróság megítélte a kórház kártérítési felelõsségét. A szülõk érezték-látták: tenniük kell valamit. Többször is próbált per nélkül megegyezni a kórházzal. az fellebbezett. bizonygatták. mondván. visszautalta elsõ fokra. Ügyvédhez fordultak. mondván. immáron pénzre ment a per. aki elindította az onkológiai intézet ellen a kártérítési eljárást is. Lilla mamájával. nekik kötelességük a gyermekük ellátása. Vitattak minden egyes tételt. ami történt! – Olyannyira napnál világosabb volt minden. hogy a bíróság nem állapított meg gondozási díjat a szülõknek. új eljárásra. A másodfok nem tudott dönteni. mondd. hogy mûtét után kell-e felügyeletnek lenni. úgyhogy majdhogynem szakértõként kérdez – bármennyire is nem vagyok az: – Te. kinek. mert nem gyõzik fizetni a lányuk ápolásával járó õrületes költségeket. a felelõsségrõl volt szó. Befut az ügyésznõ. hogy a végül nagy nehezen megszületett ítélet ellen az Országos Onkológiai Intézet nem is fellebbezett – amikor csupán a jogalapról. ha másért nem. hogy valaki észrevette volna rosszullétét. visszavonhatatlan agykárosodásokat szenvedett.

– Aha – hangzik a válasz. Ringwald Gábor orvos ellen. – Magyar állampolgár vagyok – hajolok meg udvarias pofátlansággal –. aki a bíróság nyilvános tárgyalására érkezett hallgatóságként. – Ez azért szomorú. aki a Btk. sem mínuszban lenni a névsorolvasásnál. nem? Attól tart. úgyhogy nem vállalta a dolgot. – Mióta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben? – 1978 óta. – Arra kérem. A bírónõ elõször névsorolvasást tart: – Vádlott? Ügyész? Védõ? Szakértõ? Nem tudom alkalmazni Tuskó Hopkins trükkjét – miszerint aki nem akar sem pluszban. – Milyen végzettsége van? – Matematikus. ha ügyészként végzi a dolgát? – Hát… ne csináld már. tehát ma képviselnie kéne. – Ön nem köteles vallomást tenni. aki elõkészítette a vádat. valamint tüdõgyógyász és altató szakorvos. – Tudod. érted ezt Te is! Nem folytathatjuk a kevéssé épületes társalgást. A csinos bírónõ a vádlott Ringwald doktort szólítja. úgyhogy fölöslegként mutatkozom. – Bûnösnek érzi magát? – Nem. – Mit? – Hát azt. ez nem az én ügyem lett volna. s elkéri személyi igazolványát. negyven körüli asszony. hogy azt nem orvosok is megérthessék. éppen mûtétre készül. 171. hogy baja származhat abból. igen. mert a megafonon át beszólítanak minket. csak a kollégám. majd átadja a terepet.– Azok szabják meg. s azokat kötelezõ betartania minden orvosnak. s végighallgatom az ügyésznõt. hogy pont mûtét elõtt õ lépjen föl orvossal szemben. mesélje el az altatás történetét úgy. szemüveges. Röviden ismerteti az úgynevezett tényállást. egyszerû . – Akkor oda hátra tessék leülni! Leülök oda hátra. Budapesten lakik és így tovább. § (2) bekezdése szerinti maradandó testi fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt emel vádat dr. Az õszes. majd ha behívtuk a sértett édesanyját is. hogy adott idõszakban mik az orvosi szakma szabályai. – És Ön? – kérdez hát rám a bírónõ. Óhajt ennek ellenére? – Igen. tanáros külsejû orvos 1943-ban született. az olvassa maga a listát – . – Félt? – Azt hiszem. vonzó.

hagyja el a tárgyalótermet! – Nem hagyom el. a jelenleg folyó eljárás – s mind e helyett a következõ. közben visszabotorkálok Ficsorné tárgyalóterméhez is. – Nem megyek ki! – közlöm eléggé el nem ítélhetõen kevéssé alázatos módon. – Akkor megkérem. ha ön zárt tárgyalást rendel el – pimaszodom el. a történet. mert ezzel megsérti a törvényt! – Fáradjon ki! Ahhoz.magyar nyelven. ha vallomást teszek. hogy Ön újságíró? – foglalkozik a vádlott helyett szerény személyemmel. ha megjelennének. hátha kint is történik valami érdekes. – Igen. hogy az ugyanezen ügyben folyó polgári perben az egyik tárgyaláson jelen volt egy újságíró. Kende Péter vagyok. legalább a második félidõre visszaengednek – a törvény szerint. hogy ha azonnal panaszt teszek. a titkárnõjének pedig fogalma nincs arról. Nyilvános tárgyaláson pedig jelen lehetek. A doktor erre válaszul a következõkrõl nem ejt szót: a sértett. S valóban. csak akkor. ez mennyi idõt igénylõ jogi eljárás. Fazekas elnök úr azonban éppen ebédel. Egyenesen az elsõ emeleti elnöki irodába tartok. így aztán bármi normálisnak tekinthetõ cselekvés nélkül kikullogok a tárgyalóterembõl. majonézzel megetetni vele az asztalán heverõ kis. – De én arra kértem. abban a naiv reményben. ami megesett. hogy fáradjon ki! – áll elõ döbbenetes ötlettel Ficsor doktornõ. – Hogyhogy nem megy ki? – Magyarországon ismereteim szerint a bírósági tárgyalások nyilvánosak. hogy most jól érezzem magam. amit õ elkövetett. A büntetõeljárásról szóló törvény pedig csak olyan esetekben engedi meg kivételképpen a zárt tárgyalás elrendelését. Téblábolok hát erre-arra. és utána olyasmiket írt. – Kérem. amelyek egyike sem áll fenn. Akkor elrendelem a zárt tárgyalást! – Én pedig azonnal panaszt fogok tenni. erre kutatási engedélyem is van jelen bíróságra is. amelyek nem szeretném. Lilla. – Akkor megkérdezem – szigorodik el a bírónõ máskor kedves arca – . amik nem voltak igazak. föl kéne borogatnom az íróasztalát. mindaz. orvosi mûhibákról írok. kissé meglepõ fordulattal áll elõ: – Kérem. Én. szürke könyvet a büntetõeljárásról szóló törvénnyel. az egészségügy egészérõl vagyok kénytelen olyasmiket elmondani. valamint lassan. a mögöttem ülõ úr dolgában – és rám mutat – szeretném jelezni. Ezt azonban neveltetésem nem teszi lehetõvé. Ott .

– Kétségkívül. – Hiszen aki ezt teszi. a törvény szerint zárt tárgyalást külön végzésben kell elrendelni. köszönjük szépen – húzom ki kézen fogva a zokogó . – Ez is igaz. Egyébként végzés meghozatala nélkül. és kirúgott! Azt mondta. Ám a vádlott arra hivatkozott. rendbe fogjuk ezt hozni! Most természetesen nem tehetek semmit. jöjjön. ezt az egyetlen indokot említette. amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét írom meg. – És honnan fogom tudni. panaszt tenni érkeztünk. már holnap magamhoz rendelem a teljes anyagot. – Engem. ha megjelennének. Sem a saját személyiségi jogaira. tehát duplán törvénytelenül. nem zavartam meg. majdnem megölésérõl van szó odabent. ez nem elegendõ indok. akkor együtt megyünk az elnökhöz. nem szeretné. és beszélek a bírónõvel. – És engem is kiküldött. tessék megnyugodni. – De elnök úr. Emlékeim szerint a büntetõeljárásról szóló törvényben ilyen indok nem szerepel a zárt tárgyalás elrendelésének taxatíve fölsorolt feltételei között. és akkor én sem lehetek jelen. – Tessék – sóhajt. – Rendben. – Ficsor doktornõ tárgyalótermébõl jövünk – kezdem a bemutatkozást követõen –. elnök úr. és az eredményrõl mindkettõjüket tájékoztatni fogom. Teljes alapossággal ki fogom vizsgálni az ügyet. legalább a következõ tárgyaláson itt lehetek majd? – kérdezi Molnárné. – Természetesen igen. aki kiküldött a tárgyalásról. hanem a kitûzött következõ tárgyalási határnapot is. Pici ember nagy bajusszal. akinek a kislányát lényegében megölték.álldogál Molnárné elkeseredetten: – Engem is kirúgott. amik. olyasmiket fog elmondani az egészségügy egészérõl. – Kérem. Másra nem hivatkozott? – Nem. zárt tárgyalás van. s az elnök úr már visszaérkezett az ebédbõl. – Nem. és megértem: nem éppen sziesztaprogram az ilyen. Az én kislányom tönkretételérõl. – Ön megzavarta a tárgyalás rendjét? – néz rám furcsállóan az elnök. kedvesen kérdi: – Be voltak jelentve hozzám? – Nem. s a bírónõ erre rendelt el zárt tárgyalást. de ígérem. hogy mikor lesz a következõ tárgyalás? – Azt vállalom. Hang nélküli hallgatóságként próbáltam jelen lenni. sem máséira. az én egész életemet is összerombolták. azt joga van a bírónak kiutasítania. nyomorékká tették. Föl az elsõre. – Na. hogy maximum egy héten belül levelet küldök Önöknek. elnök úr! – ömlik a könny Molnárné szemébõl.

(2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl indokolt határozattal kizárhatja. hogy a tárgyaláson jelen legyenek. Fölhívom Molnárnét: talán rosszul emlékszem. szerintem színtiszta jogtiprás történt. Úgyhogy három teljes hét elteltével picikét elveszítem a béketûrésemet. illetve az ÁVH szerepkörét olykor az APEH játssza is. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti. tehát van miért igazságot keresnem. Fazekas elnök úr szimpatikus. Ha történetesen a doktor úr arra hivatkozott volna: az õ erkölcsei sérülnének azáltal. hogy határozottan egyetlen hetet ígért az elnök úr a kivizsgálásra és válaszadásra – ám õ is ezt hallotta. ennél többet most nem érhetünk el. § (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. megígérte. tisztában vagyok vele.” Ez éppenséggel teljesen egyértelmû. de lehetne hivatkozni rá. Ez fontos történelmi tanulság. amely a bíróságok önkormányzati szerve. hogy kivizsgálja a történteket és egy héten belül értesít minket – többet nem is várhatunk tõle. Úgyhogy a biztonság kedvéért másnap. ha palira vesznek. ami ott történik – nem lenne ugyan igaza. aminthogy az sem: a sajtótörvény. Beadványt intézek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. A büntetõeljárási törvény ugyanis a zárt tárgyalást természetesen pontosan szabályozza. Ez a beadványom már „ bepörgeti” a jogi gépezetet. Ami nem jön.asszonyt. május 20-án Fazekas elnök úrnak írásban is beadom a panaszbeadványomat – a szó elszáll. ha ez államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett. hogy létezik-e bírósági nyilvánosság ebben az országban vagy sem. Minthogy azonban ezt egyáltalán nem tette. illetõleg erkölcsi okból szükséges. ezáltal a sajtószabadság komoly dolognak tekintetik-e avagy játékszernek. S a következõ két hétben a napi postabontáskor újra és újra várom a levelét. Június 17-én egyszerre két válaszlevelet kapok. az írás megmarad. még ha manapság a KGB. és megírom mindazt. Hruscsov elvtárs is mindig azt mondta: az emberekkel szemben alapvetõ álláspont a bizalom – de azért mindenesetre fejlesztette a KGB-t. egyszersmind a törvényesség betartásának õre is – esetleg. Végtére is az nem az én magánügyem. Egyet az Országos . kedves is volt. Nem kifejezetten rajongok azért. hogy én jelen vagyok. ezt írja elõ: „A tárgyalás nyilvánossága 11.

vagy amikor megbeszélték. rögtön ugrunk” történet. s az jogos. aztán amikor le áttelefonáltak nekik. hogy „ az egészségügy egészére nézve olyan dolgokat leszek kénytelen elmondani. pontosabban fölfelé. már meg kellett kapnom a PKKB-elnökhelyettes válaszát. A másikat a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesétõl. az. Ringwald Gábor mire hivatkozva kérte kirúgásomat. összekapták magukat. ehhez képest a bíróság a vádlott meghallgatása elõtt perrendszerûen rendelkezett akként. nem dobtak föl nagyon.” Nos. három lett belõle. ha a bíróság a nyilvánosság kizárását maga után vonható erkölcsi okként elfogadta az orvosi etikára való vádlotti hivatkozást. mit válaszoljanak nekem – azt állítja: „ vádlott »az a egészségügy egészét… a betegek bizalmát« érintõ körülményekre – tartalmilag orvosetikai okra – hivatkozással kérte” a zárt tárgyalást. Patt. hogy a vádlott által elõrevetített indok megalapozza-e a Be. hogy a vádlott. Itt viszont a helyzet kissé billegõssé válik. dr. érdemi kérdés: volt-e joga Ficsor Mihályné bírónõnek zárt tárgyalást rendelni vagy sem? Mi dönti el ezt? Természetesen az. belátták. hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz is írtam. nyilván véletlen. Vagy orvosetikai . a törvényben lefektetett elveknek megfelelõ indok-e vagy sem. amely azt írja. Mert én ugyan esküdözhetem: annyi és csak annyi hangzott el az õ szájából. Ficsorné nyilván – amikor fõnökei meghallgatták. hogy hagyja el a tárgyalótermet. hogy ezt mondta volna. Ám én egyáltalán nem vagyok rosszindulatú – istenem. De jó. § (2) bekezdésében említett erkölcsi ok fennállását. annak szerves része. amely a vizsgálat eredményérõl tájékoztat – remélik. Ha rosszindulatú lennék. Egy állítás – egy tagadás. nem olyan nagy ügy ez! Biztosan válaszoltak volna õk maguktól is. Sokkal fontosabb a tartalmi. így nem kifogásolható. Fazekas elnök úr egy hetet ígért. mondjuk – még ha nem is igaz –.Igazságszolgáltatási Tanácstól. Hol a csudában „ tartalmilag orvosetikai ok” ez? Szó nem esett „ tartalmilag orvosetikai” megközelítésrõl. Álláspontom szerint az orvosi etika az általános erkölcsiség egy szeletét képezi. Szerinte „ bíróságnak a abban a kérdésben kellett állást foglalnia. Vegyük sorba! Itt van elõször ez a „ válaszolunk – nem válaszolunk – ha jön panasz a fõnökséghez. amelyek nem szeretném. teljes megnyugvásomra. ha nyilvánosságra kerülnének” . baj ne legyen kifelé. azt volnék kénytelen feltételezni: a PKKB „ akarta nyelni” az ügyet. Bánhidi Istvánnétól. dr. az mindjárt más. Isten útjainál sok egyéb mellett a posta útjai is kiszámíthatatlanabbak. és ennek megítélése nem igazgatási kérdés… Molnár Miklósné tanúként jelent meg a tárgyaláson. hogy a két – különbözõ napra dátumozott – levél egyszerre érkezett meg hozzám. 11.

Olyannyira. – Egy pillanatig megkérem. hogy hülyét csináljon belõlem? Tisztelem. Csak éppen azt nem vagyok képes fölfogni. de elõreengedem. hogy Lillát felügyelet nélkül hagyták? A pénztelenség? Az alacsony létszám. az már sehová sem vezet. hogy kicsit késik. hogy valamelyik következõ riportszociográfiát a bíróságokról lenne érdemes írni? Meg vagyok róla gyõzõdve. csak egy pillanatra küld ki. mindössze 13. ennyire könnyen nem adom meg magam. de – amilyen faragatlan tuskó vagyok – képtelen vagyok meghallgatni õt. borzalmas helyzetben van? Persze. – Igen. 13 óra a kitûzött idõpont. hogy törvénytelenül továbbra is zárt tárgyalást tart? Hogy jön Maga ahhoz. Itt – úgy tûnik. s én. mint bármi más szempont. hogy gondatlanságból súlyos agykárosodást okoztak egy fiatal lánynak. majd a vádlott. S belépve kellõ pofátlansággal szó nélkül megindulok a hátsó padsor felé. . disznóság bárkivel ilyet tenni! Szégyellje Magát. úgyhogy várunk! – és valóban. hogy egy pillanatra menjek ki? Nem merte közölni. ehhez képest a bírónõ és jegyzõje hat perces késéssel ballag a folyosón a tárgyalóterem felé. Ez 13 óra 15 perckor történik. amely megérdemli. mire behívják Ringwald doktort. az orvosokhoz hasonlatosan – a szakma zárta sorait. közölve a vádlottal: – Az ügyésznõ telefonált. éppen ide – felelem. hogy az egészségügy egésze rettenetes. amikor sebbel-lobbal távozik az ügyésznõ. Eltelik még vagy öt perc. valamit mondani akar. de hát ez csak nem lehet elegendõ indok! Netán attól minõsül zárt tárgyalást szükségessé tevõ tényezõnek. de Magának ehhez nem volt joga. de azt is látom. arra természetesen elmegyek. a túlterheltség? Lehet.09-ig kell türelemmel lenni. mint aki most oda jól leül. aztán kénytelen eltûrni. s megérkezik az ügyésznõ. innentõl nyilvánvalóan fontosabb kell legyen a belsõ szolidaritás a külsõ támadással szemben. Lehet. büszkén vonulok ki. momentán mégiscsak õ a vádlott. aki persze igen-igen furcsállva nézi. Így-úgy megtudom. hogy végighallgassam a tárgyalást.kérdés. hogy nincs igazuk. a következõ tárgyalás szeptember 23-án lesz. becsülöm az igazságszolgáltatás mindazon részét. mi tagadás. várakozzon odakint! – fordul hozzám Ficsor bírónõ. az is. mindennek mi köze van ahhoz. hogy – ígéretük ellenére – persze nem küldtek értesítést nemhogy a következõ tárgyalás. hogy az egészségügy egésze tehet arról. Ekkor a bírónõ behív. s én 13 óra 44 percig üldögélek a folyosón. kirobban belõlem az átverés minden dühe: – Kikérem magamnak ezt az eljárást! Miért mondta. Igaz. de az ítélethirdetés idõpontjáról sem. ezek szerint megnyertem a meccset. hogy mögötte én is be akarok menni – Ide jön? – kérdi tõlem. ha velük vitatkozom tovább.

mintha neki pedig az lenne a szokása. – Arra nem emlékszik. Molnár Miklós is. hogy mi történt a lélegeztetõtubussal kapcsolatban? – Nem. törvényellenesen cselekedett. hogy én kijöttem a mûtõbõl. aki ma már nyugdíjas. legalább fél órát még ott tartottuk és megfigyeltük a betegeket. – Emlékszik az esetre? – kérdi a bírónõ. s ezt föl kellett oldania. helytelenül. – Amíg ön ott dolgozott. doktor úr. de többet nem láttam. A kiabálásra figyeltem föl. hogy hibásan. de nekem a másik mûtõben kellett altatást elõkészítenem. nem jött ki a mûtõbõl. Minek következtében 2000. Arra emlékszem. Jó. Az onkológiai intézet egykori asszisztensnõjét hallgatják meg. rendszerint csak az üvegablakon át.bírónõ! – Akkor most megint fáradjon ki innen! – rúg ki ismét. ahol feküdt a beteg. Lilla mûtétje idejében azonban még ott dolgozott. hogy engem nem rohant errõl értesíteni. – És arra sem emlékszik. csak úgy döng. s õt nem küldi ki a bírónõ. és úgy rávágom az ajtót. És nem szégyellem. a történtek után az érthetõ. és szóltam. nagy riadalom volt. amikor kizárta a nyilvánosságot. . hogy vegye át a beteget? – Nem. március 21-én – mivel már úgysem ünnepeljük a Tanácsköztársaság évfordulóját – úgy jelenek meg a soros tárgyaláson. – Maga nélkül is kimentem volna! – dühöngök fuldokolva. Átszaladtam ebbe a mûtõbe. nem emlékszem. – Arra emlékszik – kérdez közbe Ringwald doktor –. hogy – nyilván mindenféle belsõ. hogy Maga. hátsó csatározások eredményeként – voltaképpen be kellett ismernie. – A mûtõ területén tartózkodtam. igaz. * A szeptemberi után a következõ tárgyalást 2000 januárjában sikerül megtartani. mintha eddig is ez lett volna állandó szokásom. hanem az. mi volt a gyakorlat altatásos mûtétek után? – Amikor az altatóorvos fölébresztette a beteget. de nem is ez a fontos. Ezen jelen van Lilla papája. hogy hepciáskodásom sikerre vezetett: megszüntette a tárgyalás zárt jellegét. S Ficsor doktornõ ezt szó nélkül tudomásul veszi. de most legalább érthetõ és elfogadható okból. hogy szóltam Magának. hogy engem megtûr a tárgyalójában. amibõl – éles logika nélkül is – arra következtetek.

– És lehet valamit tenni? – Persze. – Veleszületett szívrendellenesség. mindig ott tartottuk még a betegeket megfigyelésre – állítja határozottan az asszisztensnõ.hogy kell tubus az intubáláshoz. ahogy mondja. de a tubusra nem emlékszem. – Ezt a csöppöt? Ekkora kis szívet? Hát lehet ezt egyáltalán mûteni? – Lehet. A bírónõ megköszöni neki. jelentõs felhajtással. Ringwald Gábor bûnös maradandó fogyatékosságot okozó. hogy az ébredés után rögtön fölvitték a beteget az osztályra? – Nem. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évre felfüggeszti… A bíróság a vádlottat elõzetes mentesítésben részesíti. Ez nagyon fontos lenne! – A bírónõ jegyzõkönyvbe mondja a teendõket. És június 14-én ítéletet hirdet: „Dr. mintha tényleg lett volna ilyesmi. a szokásosnál nagyobb asszisztenciával. nem tehet róla senki. ott van az asztalon. majd berekeszti a tárgyalást. Ezért õt a bíróság 8 hónapi fogházra ítéli. A baba az operáció napján volt háromhetes. csak még sokkal elõvigyázatosabban kell. – És akkor egészséges lehet az én kisbabám? – Teljes mértékben! – mosolygott a szívsebész. megpaskolta az anya karját. sem Maga. sem mi – mondták a doktorok sok-sok alapos vizsgálat után az anyának. . gyakran elõfordult. Ügyésznõ! Ezen kívül további bizonyítási indítványa van? – Nincs. nekem van. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. vegyem el onnan? – Hát… nem is tudom… most.” *** Az alföldi nagyváros klinikáján született babának baj volt a szívével. megoperáljuk. hogyne lehetne. Kérem Tekeres professzor és Karlovits professzor meghallgatását is. Az ítélet 2000. – A másik: arra emlékszik a régi gyakorlatból. és elengedi. – A vádlottnak? – Igen. – Idéztünk mára két igazságügyi orvos szakértõt is. június 19-tõl jogerõs és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. amúgy megnyugtatóan. ilyen nem volt. az õ meghallgatásukat fontosnak tartom. és maga azt felelte. mint a felnõttekét. Két nappal késõbbre tûzte ki a mûtétet.

Nem akármilyen teljesítmény ekkora szívet operálni. A temetés maga volt a borzalom. hogy elfáradt. teljesen meg fog gyógyulni. S õ jól végezte a dolgát. fulladt. de õ is jókedvû volt és büszke. semmi baja nem lesz! – látszott rajta. Arra az icipici koporsóra ránézni is szörnyû fájdalom volt. .Az egész család órákig ott rettegett a mûtõ elõtti váróban. – Nem bírta ki a szíve – hangzott a diagnózis. S végre kijött a szívsebész: – Minden a legtökéletesebb rendben zajlott. Abba halt bele a baba. összeomlott a keringése. Babájuknak az a beteg kicsi szíve is kibírta volna a mûtétet. Ám a szívsebész a seb összevarrása során a cérna végén bent hagyta a varrótût. egész teste begörcsölt. Percek alatt meghalt. A gyerek jól van. A szülõk sokat sírtak. Ám két nappal késõbb a baba egyik pillanatról a másikra rosszul lett. Beletörõdtek volna a sors megváltoztathatatlanságába. ha egy évvel késõbb meg nem tudják: a doktorok hazudtak nekik.

a tapolcai kórházban több kitûnõ szülész dolgozik. este fél nyolc körül mentem be szülni. A többiek neve azonban valós. azt mondta. foglalkozást változtat. reggel hat elõtt ebbõl nem lesz baba. sem hasonló panasszal soha nem küszködtem. beöntést adott. Kiss doktor megvizsgált. föltesz . a férje jól kijött a fogadott fiával is. közben férjhez ment. Berta végig dolgozott. bejelentette. majd a szülésznõ elvitt elõkészíteni. amelynek a méhszáj tágításában van szerepe. szép magzati szívhangokat adott és csak gyenge fájásokat jelzett. éppen csak a tanév vége elõtt kicsivel ment el szülési szabadságra. egy óra alatt elvégzi azt. Este tíz körül a kórteremben beszélgettem valahai gimnáziumi évfolyamtársammal. így azt sem kívánja. ott kezdett tanítani. felhõtlen terhesség volt. s ajánlotta maga helyett dr. s Tapolcára költözött. Új életet akar kezdeni. A kiírt idõpont elõtt egy hónappal az a szülész. ami történt vele. szült egy fiút. nem vagyok-e asztmás. Nem volt ugyan semmi bajom. azt kérte tõlem. sem asztmás nem voltam. Minden vizsgálata negatív volt. Megkérdezte. A kórteremben kipakoltam. ne valódi nevén szerepeljen. Másik városba költözik. egy tüzértiszthez. Zavartalan. szeretné elfelejteni a szörnyûséget. de valami rossz érzés . Jól éltek együtt. Felszállíttatott a „ csikóra” s közölte. megszakítja összes olyan kapcsolatát. leborotvált. Berta hamar teherbe is esett. éppen a szüléskor lesz szabadságon. mert akkor gondom lehet ettõl a géltõl. Szegeden járt tanárképzõ fõiskolára. majd elvált. legyen közös gyerekük is. szerették egymást. amely emlékeztetheti minderre. ami a méhnek magának három napig tartana. ismét férjhez ment. a laboreredmények jók lettek. Innen mesélje maga Berta a történteket: – Július 23-án. mert kezdett szivárogni a magzatvíz. minden rendben. olyan gélt. Ott egy általános iskola felsõ tagozatán tanított. de megnyugtatta Bertát. Rám helyezte az NST-t. Kiss Jánost.Fölhelyezték a gélt Bertát igazából nem Bertának hívják. hogy a háromnapos osztálykirándulásra ne kelljen nagy hassal eltolatnia. mindannyian boldogan várták a jövevényt. de küldjem haza a családot. Ekkor egyujjnyira volt nyitva a méhszájam. hogy e könyvbõl ráismerhessenek. mert éjfél elõtt nem nyúlnak hozzám. akihez addig járt. hagyott letusolni. de úgy döntöttek. Kicsit megijedtem. amikor kihívatott Kiss doktor.

meg fogok halni! Könyörgöm. majd éjfél körül szóljon neki a szülésznõ. a spontán szülés korai szakaszához hasonló állapotot hoz létre a méhnyakban. Próbáltam a mûtõsnõ szemébe nézni. egyre inkább rosszul vagyok. valaki közölte. alig bírom ki. esik le a vérnyomásom. és elment. hogy adminisztrációs munkái vannak. ezt nem lehet kibírni! – rimánkodtam. segítsen. s a nõvér és a szülésznõ arcán láttam is az ijedtséget. ezt nem értettem. Hatóanyaga a dinoproszton. [Késõbb megszereztem a hivatalos leírását. amint tolnak ki a mûtõbõl. hogy a mûtõasztalról átraknak a tolóágyra. Ám éreztem. közben szólt: – Gyengül a magzati szívhang. visszajött. Nem tudtam rendesen beszélni. aztán elaludtam. így kérdeztem egyre csak ugyanazt: – A baba? – mellettem a nõvérnek könnyes volt a szeme. Endocerválisan alkalmazva elõsegíti a méhszáj érését. iszonyatos erõsek a fájásaim. azt feleltem. kivették belõlem a tampont. õ is másfelé . praktikus. Az altatóorvos és a nõvér még percekig kereste a vénámat. a babának baja ne legyen – ketten fogtak. nincs a kórházban Bricanyl. Csak éjjel fél kettõkor repesztett burkot. Bricanyl sprayt kerestek. az fulladás ellen való.fogott el.” ] A gél fölhelyezése után átvittek a vajúdóba. fél órát várni kell a császármetszéshez. sietni kéne a baba miatt! Kérdeztek. szinte a hónomnál fogva húztak át a mûtõbe. és elfordította a fejét. lépni is alig tudtam már. alkalmazásra kész kiszerelésben. artikulátlan hangok jöttek ki a számból. amit a gél fölhelyezésekor használtak. A doktor elment. akkor néhány percre megkönnyebbültem. és sokan vannak mellettem. Kiss doktor azzal távozott. – Mi ez a gél? – kérdeztem. én pedig egyáltalán nem fulladtam. ollóval. Éjjel két óra húszkor született meg a döntés a császármetszésrõl. felpuhulását és kifejlõdését. szétszakadok. – Prepidil – felelte Kiss doktor. Egyre erõsödtek a fájásaim. szakad rólam az izzadság. Így szól: „Prepidil (Upjohn) gél: Prosztaglandin – E2-tartalmú gél. tudtam. A szülésznõ kezdett elõkészíteni a mûtéthez. Valamivel éjfél után megjelent az orvos. Mindegy volt. mire a mûtõasztalra kerültem. nem fogom bírni. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott. tegyenek-e kerekes székbe. aki viszont nekiült újságot olvasni. már az is nagyon nagy fájásokat jelzett. Ismét rám tették az NST-gépet. Nem reagált. de három óra lett. Infúziót kötöttek a karomba. de a legfontosabb. támogattak. siessünk. császározzon meg.5 mg-ot tartalmaz. 3 g gél 0. tudtam uralkodni magamon. panaszkodtam neki. Kezdtem már-már elviselhetetleneknek érezni. a magzati szívhang jó volt. ám szültem már. Arra ébredtem. azt mondta. – Doktor úr.

Végre átkerülhettem másik szobába. Valamint ki kellett venni a szétrepedt méhem. S ott megfulladt a baba. Hogy késlekedett a császármetszés . úgysem fogok emlékezni rá. két palack vérplazmát. hogy engem nem is látott. hogy helyezze föl a Prepidil gélt. oldalamon a katéteres zacskóval. de nem sikerült. Meghalt. Kiss doktort állítólag Csongrády fõorvos kötelezte – telefonon át –. a kisbaba is élne. a magzat feje a repedésen át a hasüregbe került. Csongrády fõorvos azt is közölte a férjemmel. és kimennem a folyosóra. Soha többet nem lehet gyerekem. ne kérdezzek semmit. szedték föl a kövezetet. mi történt valójában. minden a gél következménye volt. Egy év múlva a pécsi klinikán operálták meg a húgyhólyagom. Csongrády fõorvos arra is tudott magyarázattal szolgálni. – Nem hiszek neki. Errõl késõbb kiderült: nem igaz. Kénytelenek voltak eltávolítani a bal oldali petevezetékemet a petefészekkel együtt. Aztán fokozatosan megtudtuk. nekem sem kellett volna kivenni semmilyen testrészemet. mint sírnak föl az újabb és újabb babák. A babámat valamelyik doktor megpróbálta újraéleszteni. folyton becsöpög. vénásan különbözõ gyógyszereket. miért nem lehetett átadni a belõlem kioperált szerveket vizsgálatra: – Valaki a szennyessel együtt véletlenül kidobta a méhét a petefészkével együtt. állandó infúziót. Szerintem szándékosan tüntettek el mindent. Csongrády fõorvos úgy tájékoztatta a családomat. Hét palack vért kaptam. borsónyi lyuk volt rajta. csak a méhemet kellett kivenni. óriási fájdalmak árán – sikerült fölkelnem. azok úgynevezett tágulásos jellegû vérzéssel jártak. Három napig a szülõszoba melletti õrzõbõl folyton azt láttam és hallottam. fájdalomcsillapítókat. A vizeletem azóta sem tudom rendesen visszatartani. A Prepidil gél hatására viharos méhösszehúzódások léptek föl. minden rendben lett volna. össze kellett varrni a szétdurrant húgyhólyagomat. éjjel meg lehet halni a kórházban. Ezek szerint Tapolcán csak napközben lehet életben maradni. hogy azt állíthassák: valami szövõdmény lépett föl. Úgy. a csempét. majd a fõorvos úr elmond mindent. ezért nem tudtam átküldeni Mórocz fõorvos úrnak. a méh megrepedt. ugye? – Azt felelték. ha ez nappal történik. Ha – iszonyatos nehezen. az a mögötti kórtermet éppen akkor kezdték átalakítani.fordult. és a férjem elõtt is elismerte. – Meghalt. reggel nyolctól délután négyig verték le a vakolatot. miként szülnek az asszonyok. Kiss doktor legalább többször is bocsánatot kért. ám õ a fõorvosi utasítást köteles volt végrehajtani. ott munkások között haladtam el. amint elkaptam volna a pillantását.

ott is elismertem. határozottan. az általam eddig csak tankönyvekbõl és folyóiratokból ismert uterus rupturát ismeretlen predisponáló tényezõvel. amikor jelentkeztek ezek a tünetek. hogy kéri a fölhelyezését. nem adta át a bíróságnak sem. hogy orvosi mûhiba történt volna.elvégzésével? Péntek reggeltõl folyamatosan dolgozott hétfõig. Ábrahám Lászlót ajánlották Szegedrõl. ráértek. Ennek ellenére sem a kórház. s ezért felelõsséggel tartoznának. Erre azonnal átadtak mindent. megteszik. haladéktalanul megcsászározzák. Nálam viszont. mit tartalmaz errõl az egészségügyi törvény. amit az I. hogy van bizonyos felelõssége a kórháznak. telefonon behívtak pluszorvosokat. ezt a Prepidil gélt Herczeg professzor hozta be Magyarországra. mind elmarasztalta a kórházat. okosan. és hogy külön pert fog indítani emiatt. mivel orvosi felelõsségbiztosításunk értelmében bármely káresemény esetén a Hungária Biztosító Rt. hogy a Hungária Biztosító által fölkért szakértõi véleményt maga a biztosító nem volt hajlandó átadni az ügyvédemnek. azonnal. Ügyvédhez fordultam. Számos orvos szakértõ nézte át az iratokat. – azonban azt nem ismerem el.” Úgy hallottam. vártak. majd amikor – mert nem voltak hajlandóak peren kívül megegyezni – megindult a per. íme itt van: „Az eset mélységesen megrendített. Nyilvánvaló. hogy tévedtek. sem a biztosító nem ismerte el. Dr. és ehhez szükséges lett volna egy születési . Olyannyira. A család kártérítési igényét jogosnak tartom. dr. ám utána teljes team figyeli õt. az ottani orvosokat. hogy részletesen elmondják a kismamának. tünetszegény elõjelek formájában egy család tragédiáján keresztül kellett megismernem. Nála úgy alkalmazzák. Az üggyel kapcsolatban bármilyen információs adatok beszerzése miatt szíveskedjék a biztosítónkhoz fordulni. Kérte az orvosi irataimat a tapolcai kórháztól. Felperesek belevágtak egy építkezésbe. mire való és milyen veszélyei vannak. amit így vissza kellett fizetnünk az OTP-nek –. Ézsely Ferenc orvosigazgató ezt mondta: „ Én a kórház felelõsségét soha nem vitattam.” Ábrahám ügyvéd úr megírta neki. A legelsõ nyilatkozatomban. Ézsely Ferenc orvosigazgató azt válaszolta: „Az iratokat kiadni nem áll módunkban. Veszprém Megyei Igazgatóság képviseli intézményünket. Bírósági tárgyaláson dr. Kiadott nekünk egy nyilatkozatot. és ha föllépnek hipertóniás tünetek. rendû felperes édesanyjának tettem. Kiss János szülész-nõgyógyász szakorvos. õ tisztességesen is viselkedett. Ki bír három napon át fenn lenni. ha két tanú elõtt aláírja. míg már késõ lett. gyorsan cselekedni? Amikor aztán kártérítést kértünk a biztosítótól – a születendõ gyerekre fölvettünk szociálpolitikai támogatást. mert még a saját szakértõjük is nekik rosszakat írt. mert kellõ szakmai igyekezet és gondoskodás ellenére.

mindenképpen viselni kell.anyakönyvi kivonat. A doktornak más volt a véleménye. Fölakasztotta magát. de hát nem vitatkozott. csak azért is elhúzták a jogi procedúrát még két évvel. õk tudják jobban. tegyen-e rá paradicsomot. Mihály következõ héten vissza is ment. amit most már nem tudnak produkálni – ezt a kárt. Nem nagy ügy. amit el tudok fogadni. elmúlik magától! – mosolygott kedvesen az orvos. Kivárta a sorát. Be is ballagott hát másnap a kórházba. hogy itt nem történt orvosi mûhiba. pont dörzsölõdik a cipõhöz.” Úgyhogy a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét. a gyerekem haláláért. *** Mihálynak meggyûlt a lábán a kisujja. ez azonban nem jelenti azt. csak kellemetlen. mutassa meg. tovább kell porozni . – Jövõ héten kedden jöjjön vissza. esetleg talán valami szemléletbeli hiba. szerinte jófelé halad a dolog. Továbbra is állítom azonban. a portán illedelmesen érdeklõdött. mitévõ legyen ezzel. s mutatta: ez a gennyes gyûlés bizony nemhogy elmúlt volna. porozza be otthon naponta kétszer Ultraseptillel. azt felelte: menjen csak el orvoshoz. Ám a felesége nemigen hitt a népi gyógymódokban. tízezer forint mégiscsak több. Azt már persze nem állapíthatta meg a bíróság. amikor Mihály elõhúzott egy ötezrest. rendû felperes is meghalhatott volna. hogy tán arra gondolva. megmutatta panaszát. az a biztos megoldás. Oldalt piros köröcske. A portás katonásan elirányította az érsebészetre. elmondta. Õ nagyon-nagyon vágyott erre a gyerekre – én pedig többé nem szülhettem neki –. hová forduljon ilyen piszlicsáré gonddal. közepén pici sárga gennyfolttal. aztán csak szólt az asszonynak. és a kezébe nyomta. – Nem kell ehhez hozzányúlni. hogy ebben az esetben az I. Még az is elképzelhetõ. no pláne. hogy ebben az esetben a tragédia biztosan elkerülhetõ lett volna. Mihály ugyan furcsállotta. nem bírta elviselni a helyzetet. nézné már meg. A Legfelsõbb Bíróság megerõsítette: felelõsek a történtekért. hogy a férjem haláláért ki felelõs. s bármennyire is szeretett engem. ezt én elfogadtam és elismertem. és csak a rosszindulat mondatja az emberrel. s amikor a doktor elé került. mint ötezer. rendben van-e! – tette hozzá azonnal az érsebész. amely megállapította a kórház kártérítési felelõsségét. Pár napig tûrte szótlanul. lehetett volna esetleg elõbb alkalmazni egy császármetszést. úgy érzem. inkább talán nõtt is. meg is fellebbezték.

Ultraseptillel, és nem szabad türelmetlenkedni. Az újabb ötezrest zsebre tette, és ismét egyhetes terminust adott a kontrollra. Így ment ez sok héten át. Mihály porozta, a gennyes csuda tudja, micsoda nõtt, az orvos nyugtatott, az ötezres vándorolt. Aztán a sárga gubó és a piros folt körül kezdett feketedni is Mihály lába ujja. Megijedt, bekéredzkedett másik orvoshoz, aki azonban legelõbb azt kérdezte, látta-e már valaki korábban a lábát, s amikor bevallotta az igazat, visszaküldte az érsebészhez. Összesen három hónapig járt oda. Hetente. Végül befektették a kórházba, és combközéptõl amputálták a lábát. Mert elüszkösödött. Már nem volt más választás, különben belehal. Így életben maradt. És már kapott mûlábat is.

Hogyan kell orvost választani?

A kerekes kocsi megakad az ajtófélfában – se té, se tova. Többen ugrunk egyszerre az ajtóhoz, próbáljuk kipattintani a másik szárny biztonsági kampóit. – Azt nem lehet kinyitni! – szól ránk Almásy Mária bírónõ a Fõvárosi Bíróság pulpitusáról. – Szabványméretû ez a görszék? Ha igen, akkor be kell férnie így is! – Istenem, mi mindenben lesz praxisa olyan bírónak, aki rendszeresen orvosimûhiba-ügyeket tárgyal! Neki van igaza, végül sikerül beszuszakolni a kerekes széket, s benne Végh Esztert. Ötvenéves klinikus pszichológus, halk szavú, okos hölgy nagyon szomorú szemekkel. Odagurítják a felperesi asztal mellé. A bírónõ megnyitja a tárgyalást, névsorolvasást tart, tájékoztatja a feleket, hogy a jegyzõkönyv hangfelvétel útján készül. Kérdi a felperesi ügyvédet, van-e bizonyítási indítványa. Õ csupán Végh Eszter meghallgatását kéri, valamint azt a röntgenfelvételt szeretné megkapni a kórháztól, amelynek korábban kérdéses volt a léte. Alperesi képviselõnek nincs bizonyítási indítványa, mi több, nemlegesen válaszol arra a bírói kérdésre is, kéri-e az ügyben eljárt orvosok személyes meghallgatását. – Felperes, kérem, mondja el sorban, ami történt Önnel! – kéri a bírónõ. – 1997 októberében vettem észre, hogy a bal lábam érzéketlen, nem érzem vele sem a hideget, sem a meleget, a jobb lábamban pedig valami furcsa bizonytalanság jelentkezett, néha járás közben megcsuklott a térdem vagy a bokám. Pszichológusként a Honvéd Kórház mentálhigiénés osztályán dolgoztam, az ottani reumatológiára mentem át; különbözõ fizikoterápiás kezeléseket kaptam, de eredménytelenül, éreztem, ennél komolyabb zûr ez. Végeztettem MR-felvételt, azon látszott, hogy a gerincemen porckorongsérv van. Megvizsgált Berki doktor, a reumatológia fõorvosa, s azt mondta: nem tudom megúszni a mûtétet, s minél hamarabb végzik el, annál jobb, mert bármikor állapotrosszabbodás következhet be. Nem akartam a saját munkahelyemen, kollégával operáltatni magam, nekiálltam orvost keresni. Összes kollégámat, ismerõsömet kértem, javasoljanak operatõrt – féltem ettõl a mûtéttõl, valami zavaros rossz érzés volt bennem, hogy ez nem olyan egyszerû ügy. Többen említették Lázár fõorvost az Amerikai úti idegsebészeten, végül mellette döntöttem. Berki doktor fölhívta õt, kérte, fogadjon, s el is mentem hozzá. Vittem az MR-leletet, õ megvizsgált, és

megerõsítette: beszûkült a gerincvelõ, azt nyomja a porckorongsérv, a lehetõ leghamarabb operálni kell. Megnyugtatott: ez abszolút rutinmûtét, ráadásul ma már egészen kímélõ eljárásmóddal, õ rengeteg ilyet végez, nem lehet semmi gond. – December elején megoperálom, egy hét múlva hazamehet, karácsonykor akár ugrándozva is fõzhet! – November 25-én feküdtem be az Amerikai útra. – Ki végezte a mûtét elõtti felvilágosítását, Lázár fõorvos úr? – Nem, nem õ, hanem Szabó doktor, az altatóorvos. – Õ mirõl beszélt Önnek? – Kizárólag az altatással kapcsolatban kérdezõsködött, voltam-e már altatva, érzékeny vagyok-e valamilyen gyógyszerre és így tovább. Magáról a mûtétrõl szó sem esett. Közben a kezembe nyomta a kétoldalas beleegyezõ nyilatkozatot, mondván, ez a szokásos papír, amit alá kell írnom, hogy megoperálhassanak. – Tessék szíves lenni kézbe venni ezt a papírt! – nyújt át neki a bírónõ két lapot. – Ez volt az a beleegyezõ nyilatkozat? – Ez, igen – vizslatja a felperes –, de ez a kézírásos szöveg nem volt rajta! – Az elsõ oldal tetején kézzel ráírt bejegyzések szerepelnek. Ezek nem voltak ott akkor, amikor ön aláírta? – Nem, egészen biztosan emlékszem rá, hogy kizárólag gépelt szöveg volt, amikor én aláírtam. Ráadásul az orvosi aláírás sem tudom, kié, a zárójelentésemen szerepel Lázár doktor aláírása, ez láthatóan nem azonos azzal. – Pedig ebben a kézírásos szövegben szerepel többféle, a mûtéttel összefüggõ kockázat: halál, sebfertõzõdés, neurológiai állapotrosszabbodás, bénulás. – Határozottan állítom, mindez nem volt rajta a papíron, amikor Szabó doktor elém tolta, hogy írjam alá. Sõt, most látom, itt –szintén kézzel beleírva – az van, hogy Lázár doktor végezte a mûtét elõtti felvilágosítást. Ez sem volt ideírva, annál is kevésbé, mivel õ ott sem volt, egyedül Szabó doktor, az altatós. – Lázár doktor más alkalommal sem utalt önnek arra, hogy a mûtétnek lehet bármiféle kockázata, szövõdménye? – Nem, egyetlen szóval sem. Akkor hétszer is meggondoltam volna, mitévõ legyek. – Felperesi képviselõnek van kérdése? – Nincs. – Alperesi képviselõnek? – Nyilvánvaló volt-e – áll föl a fiatal ügyvédjelölt lány –, hogy e mûtét

nélkül ön megbénulhat? – Igen, többen azt mondták, ha nem operálnak meg, megbénulhatok. – Fölvetõdött-e a mûtét elõtt pszichológiai vizsgálat szükségessége? – Klinikai pszichológus vagyok, meg tudom ítélni a saját helyzetemet. Feszültség természetesen volt bennem, említettem, tartottam a mûtéttõl, de tudtam kezelni ezt. – Köszönöm, nincs több kérdésem – ül vissza a lány. – Kíván-e még elmondani valamit? – kérdi a bírónõ. – Igen, talán egyet. Az Amerikai úti intézet beadványában szerepel egy röntgenfelvétel, amely szerintük döntõ jelentõségû. Ám rólam ott nem készítettek gerincröntgen-felvételt, az egyetlen röntgenezés a felvételemkor egy sima mellkas-átvilágítás volt. – Ugyan nem volt ilyen indítvány, de a bíróság az igazság kiderítése érdekében maga is elrendelhet bizonyítást. Én szükségesnek tartom mind az altatós, mind az operatõr orvos meghallgatását. Ügyvédnõ, elõ tudja állítani õket a következõ tárgyalásra, vagy idéznem kell õket? – Vállalom, hogy itt lesznek. – Jó, akkor a következõ tárgyalás idõpontja 2001. január 30-a, 14 óra. El lehet menni, viszontlátásra! Kifelé már flottabbul gurul a kerekes szék, s a folyosón megkérem Végh Esztert, hadd kérdezzek még tõle ezt-azt. – Eddig mi történt a perben? – Az elsõ tárgyaláson a kórház képviseletében nem jelent meg senki. Az ügyvédem kérte az eljárás szüneteltetését, hátha meg lehet velük egyezni peren kívül. Írtunk levelet a klinikának, megjelölve a vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igényünket, azzal, hogy 45 napig él az ajánlat a megegyezésre. Erre egyáltalán nem válaszoltak. Akkor kértük a per folytatását. A második tárgyalásra ugyanez az ügyvédjelölt kislány jött, de nem volt sem ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványa, sem meghatalmazása, ezért a bírónõ nem engedhette képviselni a kórházat. Írásban pedig nem reagáltak a keresetre. A bíróság úgynevezett bírósági meghagyást bocsátott ki, kötelezve õket a keresetben szereplõ kártérítés megfizetésére. Na, azt már megtámadták, úgyhogy valójában most kezdõdött maga a per, csak így már elhúztak pontosan egy évet. Nem értem, mire jó ez nekik. – Miért nem akarta, hogy a Honvéd Kórházban, kollégák operálják? – Mind a két gyerekemet ott szültem, ahol dogoztam. És a kollégák – azt is mondhatom, orvosi mûhiba történt – bennem felejtettek egy tampont. Ha saját munkatársai között van az ember, azt hiszi, annak megvannak a maga elõnyei, az esetleges nagyobb odafigyelés, több törõdés. De rá kellett jönnöm, megvan a veszélye is: bagatellizálják,

rálegyintenek, áh, úgyis kolléga – és inkább kevésbé törõdnek mindennel! Úgyhogy akkor megfogadtam, ha valaha bármi problémám lesz, szóba sem kerülhet, hogy abban a kórházban lássanak el, amelyikben dolgozom. – A mûtétet ugye altatásban végezték? – Igen, persze. – Mikor mire ébredt? – Pontosan nem is tudom, borzasztóan összemosódtak az események. Délután zajlott le a mûtét, én csak arra az egyre emlékszem, hogy valamikor toltak a folyosón, és ott láttam az órán, hogy fél három van, de nem tudom, délután vagy éjjel fél három. Amikor elõször magamhoz tértem, éppen ott állt mellettem a nõvér, s nem is tudom, mire föl, azonnal azt kérdeztem tõle: – Miért nem mozog a lábam? – Mindjárt hívom a fõorvos urat – mondta a nõvér. Meg is érkezett Lázár doktor, és elmondta: komplikáció lépett föl, két mûtétet kellett elvégezni. Nem várt csontkinövést, jóindulatú csontdaganatot találtak az elsõ mûtét közben, amelyhez azonban abból a feltárásból – hátulról operálva – nem fértek hozzá. Ezért befejezték az elsõ operációt, megszüntették a sérvet, lezárták a sebet, majd fölnyitottak elölrõl is, hogy így már hozzáférjenek a daganathoz, és kivették azt. Csakhogy az elsõ mûtét után én már béna voltam. – Mit mondott Lázár doktor, mitõl bénult meg? – Azt felelte, nem érti. Nem tudja, mitõl lettem béna, de mindent megtesznek, hogy javítsanak az állapotomon. – Ha nem volt ébren közben, honnan tudja, hogy már az elsõ után megbénult? – Ezt nem vitatta senki, õk is elismerték, hogy már az elsõ mûtét után észlelték az állapotrosszabbodást, a bénulást, csak éppen magyarázatot nem adtak rá. Azóta pedig állandóan próbálják összemosni a két mûtétet, s minden papírjukban csak a második mûtétrõl írnak, amikor pedig már béna voltam. Ám Lázár doktor csak ugyanazt mondogatta: nem érti, mitõl bénultam meg, nem érti, mi történhetett, mert õ a gerincvelõhöz nem nyúlt hozzá. – De hát hozzá kellett nyúlnia, nem? – Persze. Hozzányúlt, hozzáért, megsérülhetett, de nekem ezt a mai napig nem mondta el. Én is csak következtetni tudok, illetve az orvos szakértõi véleménybõl tudom, mi történhetett: rossz feltárásból végezte a mûtétet, s ebbõl a helyzetbõl eleve nem volt esélyem, hogy megúszhassam károsodás nélkül a beavatkozást. Nem hátulról, hanem elölrõl kellett volna operálni.

annak éppen most vagyok a legvégén. amikor ez megtörtént. Nem hajlandók elismerni a hibájukat. – Tud-e valamiként dolgozni? – Mivel nem tudok eljárni.– És azóta? – Mellmagasságtól semmim nem mozog. – Érti. hogy miért nem mennek bele ésszerû egyezségbe. És sajnos még az sem igaz. és fizetnek végül többet. az . Teljesen érthetetlen. és nem foglalkozik velünk. hogy lesz. mit miként hajtsanak végre. Inkább pereskednek. vitatkozunk. de a hátés hasizmaim sem. nem értem. Amint ragaszkodnak ahhoz is. Százszázalékos rokkant vagyok. verekednek. zsibbadást vélek érezni. Én korábban azt hittem. illetve tizenhárom évesek voltak. akihez kerül a beteg. fals bizsergést. mindenki hozzátesz valamit. miközben valójában persze ezek a testrészeim érzéketlenek. mint nálunk: fölveszünk valakit. – Ha az Amerikai úti klinika belement volna valami ésszerû kompromisszumba. Pedig sok helyütt – és ezek szerint az Amerikai úton is –. utána le kell feküdnöm. hogy az orvos nem tévedhet. így nem. nem érez semmit. egyedül az az általános nézet van mögötte. Azt mondja. akkor többen leülünk. úrrá leszek ezen a helyzeten is. – Hogy tudja eltartani a két gyereket? – Nagyon nehezen. majdnem 30 ezer a lakásrezsi. úgy gondolom. hogy nekik igenis joguk van egyedül eldönteni. megbeszéljük az esetet. állandó fantomérzéseim vannak. Támaszték nélkül még ülni sem tudok. – Két gyereke van? – A fiam fõiskolás. de nem ismerik be a tévedésüket. Ön hajlandó lett volna megegyezni velük a kártérítés összegében? – Igen. Ráadásul három-négy óránál többet nem lehet kibírni a kerekes székben. a volt férjem külföldön él. Azt hiszem. Tizenhat. hajlandó lettem volna. Amennyi tartalékom volt. mindenütt úgy zajlik a betegek kezelése. 45 ezer forint a rokkantnyugdíjam. mintha szétfeszítené valami hatalmas erõ a lábamat. én mindig meg tudtam oldani a problémáimat. nemcsak a lábam. Dehogynem. Ma még van mit ennünk. amit az emberek általában gondolnak: megbénult. – A férje? – Elváltunk. hogy csak presztízsszempontok miatt vagy másért. a testi szükségleteim elvégzéséhez is segítségre van szükségem. holnap már nem biztos. A mellemtõl lefelé végig béna vagyok. a lányom még gimnazista. ráadásul kollégával szemben? – Nem. végül jutunk valamire.

hagyták feküdni az ágyban. Az orvos szakértõ egyértelmûen leírta: tévedés ebbõl a feltárásból operálni. hogy kollégákat kell perelnie? – Nem. ájultan lefordult a székrõl. és nem foglalkoztak vele. Félig öntudatlan állapotban azt mondta. a betegek más szempont alapján választanak orvost. akire mindig azt mondtam: az Úristen . Korábban már végigvittem egy orvosimûhiba-pert a sógornõm ügyében. Meghalt. õ kérdezgette a nõvéreket: – Ugye jól operál a Lázár doktor? – A nõvérek pedig kicsit fintorogva feleltek: – Hát… igen… jól – de nem meggyõzõdéssel mondták. azért a Honvéd Kórház sem piskóta. s ettõl vérömleny keletkezett. senki nem foglalkozott vele. Picit persze gyanús volt ez nekem is. mint nekem. Orvosi mûhibák sorozatát követték el rajta. amikor megkapták a gyomortartalom-leletet. nem Lázárt. senkivel nem beszéli meg. elavultnak. Maga leélte a fél életét az egészségügyben. Négy napon át úgy kezelték: hülye öngyilkosjelölt. sokan rég kétségbe vonják ezt a mûtéti technikát. a táskájában pedig üres algopyrines dobozokat találtak. ami fluktuáló tudatállapotot idézett elõ. – Mi történt vele? – A munkahelyén rosszul lett. helytelennek és fõként veszélyesnek tartják. – Nem volt Magában rossz érzés.egyedül eldönt. hogy nem volt benne semmi méreganyag. Nyakisérv-mûtétre várt mellettem egy vidéki asszony. – Asszonyom. ami történt Magával? – Még sokkal körültekintõbben kell orvost választani! És oda kell figyelni az apró jelekre is! Én elhessegettem magamtól az intõ jeleket. nem lesz ez rossz választás. Valójában ugyanis az agyában megpattant egy artéria. Egy másik beteg úgy próbált a nõvérektõl informálódni: – Ha hozzátartozóját kéne operálni. aki még csak nem is az egészségügyben dolgozik. akkor sem. miközben például errõl a porckorong-mûtétrõl is a szakirodalomban nagy viták zajlanak. – És hogy az Úristenbe válasszon magának orvost. de megnyugtattam magam: nyugi. dögöljön meg! Nem látta neurológus. Ön szerint mi az általános érvényû abból. Mert ehhez bizony nagy szerencse is kell! – Rémes. Mentõvel bevitték a kaposvári kórház intenzív osztályára. majd elvégez mindent. öngyilkos akart lenni – ami nem volt igaz –. kihez fordulna? – És mindannyian a Veres doktort mondták. ott is történtek már érdekes események… – Mi az hogy! Van kolléganõm. végül a kellõ kezelés híján olyan nagy lett az agyûri nyomás és olyan agysérülések keletkeztek. mint maga? – Talán annak nagyobb szerencséje lesz. hogy leállt az agya.

hozzá ne kerüljön. akinek – pláne hogy erõsen emlékeztette korábbi barátnõjére – kétségkívül boldogan venné elõ bármikor. egyik sem igaz. mindent megtennie. aki hozzá kerül. Gyuri többszörösen is kínban volt. Szép sorban elküldték vagy ötféle vizsgálatra – mind negatív lett. – Jaj. olyan öregesnek. Az orvos hümmögött. szõke hajú. de mindig úgy hallott róla. látszott rajta. máris megy össze. Elõször. esztergálandó munkadarabbá vált. beleválasztottam! Nekem nem volt szerencsém. de most az orvosi vizsgálat miatt hagyományos gatyát vett föl. hátha rendbe jövök spontán is. Általában boxeralsót hordott. mint valami szörnyû kellemetlen dologról. Ám amint rápillantott az urológus zord. gõze nincs. És valóban. hogy neki itt nincs szava. ha nem fordulok iparoshoz? Ennek a fele sem tréfa! Nem.mentse meg azt a beteget. Éppen ezért tartottam a lehetõ legszélesebb közvélemény-kutatást orvoskollégák körében. és letolta az alsónadrágját. hogy baj ne legyen. doktor úr. Majdhogynem pirulva. Hát. morc arckifejezésére. Soha semmijét nem katéterezték még. nem mert ellenkezni. az állítólag veszélyes is meg fáj is! – Ugyan. valahogy olyan volt a légkör. helyette tárggyá. dehogyis. mitõl lehet véres a vizeletem? Ez biztosan nem normális dolog. . a kínos helyzettõl. soha nem volt még ilyen! Most mi a fenét csináljak? Orvoshoz menjek? Nem lesz abból baj? De nem lesz-e sokkal nagyobb zûr. mert azonnal megértette. elmegyek valami dokihoz. kihez ne menjek. Számos orvost tudok említeni tõlünk is. *** – Atyaúristen. Gyuri – üzletember lévén szabadon osztotta be az idejét – rögtön másnap reggel az urológián kezdett. handabanda csak! Most rögtön megcsinálom – és szólt a nõvérkének. Másodszor beijedt. dörmögött. s hirtelen ezt is szégyellni kezdte a nõvérke elõtt. megszûnt önálló akaratú ember lenni. mondjuk. de ténylegesen elõre izzadva kigombolta a nadrágját. most mitévõ legyen. – Meg kell katéterezni. kérem. Érezte. az egész mûvelet a rövid. kihez érdemes. nem kísérletezem én magammal. egyre kisebb az elõvennivalója a zavartól. maradinak érezte magát benne. lehúzta a cippzárt a sliccén. készítse elõ a mûszereket. akit messze ívben kellene elkerülnie mindenkinek. ragyogó csinos asszisztensnõ elõtt fog zajlani. uram! – bökte ki végül. csak éppen nem ilyen céllal és jelleggel.

szuperelegáns autójába. hogy nem estem össze. alig tudta türtõztetni magát. csoda. Gyuri egész testét egyetlen pillanat alatt elöntötte az izzadság. nem . úgymond. de jöjjön vissza jövõ kedden. nem kéne azért ennyire hisztizni! – intette az urológus. valamint a hirtelen csönd. Közelített a katéter. és tolta följebb. Kiballagott a rendelõbõl. pláne ha én csinálom! – Ehhez? Hát majdhogynem itt döglöttem meg a kezei között! Mit mûvelt velem? Azon se lepõdnék meg. És lassan enyhülni kezdett a rettenetes kínszenvedés. hát miért nem adott be érzéstelenítõt. az agya azonnal szétrobban. Gyuri – alapvetõen fegyelmezett ember lévén – a történtek ellenére meg is tette ezt. tökön rúgta. el ne ugorjon ijedtében. s olyan közel hajolt hozzá. Üvöltött kínjában. A péniszt fölemelte 45 fokba. hátha az eltereli a figyelmét. ha a kezében maradt volna a pöcsöm! – veszítette el a béketûrését és úriember mivoltát Gyuri! –. de fájdalom nélkül kezdett besiklani. akkor megbeszéljük a továbbiakat! – búcsúzott el az orvos. drága uram. most kell finoman. mint a satu. – Jaj. egyértelmûen érzékeltette: elérkezett a fizetés ideje. ebbõl még semmi. rosszallóan csóválva a fejét. még beljebb. fölszisszent az ismét belenyilalló gyötrelemtõl. – Hisztizni. még följebb a hideg fémet. Beljebb csúszott. és beült gyönyörû. nem ájultam el ettõl az eszement fájdalomtól! És legalább kiderült valami? – Nem. de aztán inkább a saját combját markolászta. ha ez ilyen borzalmas? – Ugyan. Amint leereszkedett a bõrülésre. átadta a céges borítékot.A doktor bal kezébe fogta Gyuri péniszét. s az alulról. csak sokkal enyhébben. még beljebb – s hirtelen olyan õrületes fájdalmat okozott. hogy Gyuri önkéntelenül fölordított. Arra eszmélt. Most összegörnyedve két kézzel fogta a heréit. de az úgy szorította. mit mûvel a doktor. Kamaszkorában egyszer verekedésbe keveredett valami karatés fiúval. a hasából úgy sugárzott szét az eszelõs fájdalom. a benne lapuló tízezressel. Keményen elszánta magát. a pénisze felõl. doktor úr? Éppen csak eszemet nem vesztettem ettõl a fájdalomtól. már nincs benne a katéter. nem kell ehhez érzéstelenítés. de még mindig majd megzavarodik. elérte õt. Kikapta volna magát az orvos kezébõl. amit beiktatott. egyáltalán nem látta. hogy úgy érezte. majd picit ugyan kellemetlenül. nem sopánkodik. jobba az ijesztõen hosszú katétert. kérem. hogy Gyurinak rémisztõen perverz ötletei támadtak tõle. vörös karikák ugráltak a szeme elõtt. testtartása. és arckifejezése. úri módon a zsebébe csúsztatni – a jól megszokott módon – a borítékot. az volt ilyen. annyira nyom a hasa.

lehetõleg jó keményet. mintha megfürdött volna útközben. adjunktus úr. drága uram. nem is akar már többet? – Nem. A hideg frász törte ki. az ondóvezetékemet akarja eltávolítani? – Hány éves Ön? – Ötvennégy. és azonnal hívta a háziorvosát. a nõk szerint addig sem volt éppen egy nagy numera. Gyuri lefeküdt. Gyurikám. igyál sokat. – És van gyereke? – Hogyne. harmadnap nem lett jobban. akkor ilyen. – Hát. nem szeretnék már többet. Ezeket most mi szépen eltávolítjuk! – Na. hogy egyszersmind potens is. Nem fog tudni megtermékenyíteni senkit – na. ne vicceljen velem. és végigaludta az egész napot és éjszakát. kettõ. a következõ egy-két nap programját miként szervezze át. hogy Gyuri terméketlen a mûtét óta. bármennyire is nehezére esett. akivel régóta jó haverságban volt. de úgy is igaz volt: az ülés csurom egy vér volt. elintézett néhány telefont. nem kell a nõknek védekezniük! Még örülnek is majd neki! Kézrõl kézre adják majd önt. impotens lett. Ám amint hazaérkezve kiszállt a kocsiból. Föloldalgott a lakásba. – Nagyot tévedek. akkor meg semmi gond. Bizony. – Mit tehetett. eléggé gyönguska . Útközben telefonált elõre. – Nos. Az adjunktus úr – látva a finom öltönyt. Már észlelte. Nem akart hinni a szemének. istenem. azt hiszem. nyomott is – de csak negyednapra lett komoly zûr: öklömnyire dagadt a bal heréje. és beszáguldott a jó nevû klinikára.puhánykodik. ez azonnali mûtét! A kolléga úr kicsit mellément. maradj ágyban. föltette a szemüvegét. drága uram. kioktatta a titkárnõjét. hogy fogadják. Másnap. amitõl eltátotta a száját. ilyen elõfordul a legjobb családban is. méregdrága cipõt – kedvesen elõretessékelte. fájt is. a nadrágja is olyan. ebben mindössze ötven százalékot tévedett az adjunktus úr. Mert abban ugyan igaza lett. bumm. olyat látott. Igaz. a katéterezés nem leányálom! Írok föl Neked fájdalomcsillapítót. csak terméketlen! Nos. aztán befordult a fal felé. – Éppen ez az. a fél város rajtam fog röhögni! – Nem impotens lesz. és pihengess! Majd elmúlik. s ezeket természetesen össze-vissza zúzta. azonnal megvizsgálta. kocsiba ült. de abban nem. nem a húgyhólyagba vezette be a katétert. hanem az ondóvezetékbe. és rögtön diagnózissal is szolgált: – Hát. ha azt feltételezem. illetve az Ön bal heréjébe. ne õrjítsen meg. ha ez ilyen. mint a szokásosnál kényelmesebb és kevésbé egészségtelen megoldást – az Ön köreiben hamar híre megy az ilyesminek.

Egyáltalán nincs. A mûtétig.volt az ágyban. . Azóta nincs merevedése. de valamicskét azért csak-csak produkált.

............................................................................164 A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy ...................248 Lilla három percig agyhalott volt ....................................................................................................................................................................................................................................... 27 Hol fáj.......................3 Isten hozzád................................................................................................................................................................................................................ Samu! Belõled se lesz jó orvos!.....................................................134 A kebelrege folytatódik.......156 Az orvos szakértés ......................................................................................................................277 ......................................175 Az agyhalott kommunikál...................................................................................................................................................................................................................................... halál!..................................................................................... 41 Na............................................................................140 Elítélve: az ETT IB ........................................................................................258 Fölhelyezték a gélt...... hamis! ......................220 Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr ... 44 Alex gégefedõje..............120 Ez örökre így marad!.................... Dósa néni?.........Tartalom Lectori salutem! ..................................107 Egyedül nem megy......................................271 Hogyan kell orvost választani?...................................................................194 Ez a bizonyíték.................................................................................. kérem...................227 Edina a saját gyerekére vágyik................114 Fanni lábak nélkül.............................................................................................................................................

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful