P. 1
kende_peter_-_orvosi_muhibak_2

kende_peter_-_orvosi_muhibak_2

|Views: 31|Likes:

More info:

Published by: Magdolna Mária Rézsóné Imre on Feb 05, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/02/2013

pdf

text

original

Dr. KENDE PÉTER:

MIK VAGYTOK TI, ISTENEK? ORVOSI MÛ HIBÁK 2.

Írhat a szerzõnek: kendep@uhu.hu Hozzászólhat az uhu.hu webáruházban indított fórumokhoz:
Errõl a könyvrõl Eszmecsere az orvosi mûhibákról Nézetek, vélemények a magyar egészségügyrõl Vélemények dr. Kende Péter korábbi könyveirõl

Lectori salutem!

Tisztelem, becsülöm és szeretem az orvosokat – legalábbis mindazokat, akik tisztességgel, becsülettel és az orvosi szakmában erkölcsi minimumnak számító felelõsségérzettel végzik munkájukat. Amikor 1999 januárjában megjelent Mik vagytok Ti, Istenek? címû kötetem, közülük rengetegen azzal vádoltak: orvos-ellenes könyvet írtam. Visszautasítom, kikérem magamnak, nem igaz! Olyan könyvet írtam – és most is ez a föltett szándékom –, amely a tisztességes, lelkiismeretes orvosok mindegyikének védelmét szolgálja. Igen, igen! Éppenséggel védeni akarom és – amennyire rajtam múlik – meg is védem azokat, akik kötelességtudóak, kellõen felkészültek, s megelõzõ-gyógyító munkájukat így végzik. Meg kívánom védeni az igaztalan támadásoktól mindazon orvosokat, akik úgy dolgoznak, amint az tõlük elvárható. Ha lerántom a leplet a linkekrõl, a slendriánokról – azzal objektíve védem azokat, akik nem ilyenek. Mert igenis vállalom: támadom azokat az orvosokat, akik felkészületlenek, lelkiismeretlenek. Megengedhetetlennek tartom, hogy dolgozhassanak orvosok felelõtlenül, tisztességtelenül, oda nem figyelve. Igen, ez ellen föl akarok lépni. S ha õk is merészelik magukat orvosnak nevezni, akkor velük szemben valóban orvos-ellenes könyvet írtam és írok. Ám újra könyörgök mindazon doktoroknak, akik nem tartoznak ebbe a – még mindig reménykedem – viszonylag szûk körbe, hanem abból a talán nagy többségbõl valók, amely felelõsen és tisztességesen dolgozik a betegek érdekében, dacára a rettenetes – de nem kis hányadban az orvoslobbi hibájából konzervált – körülményeknek, ismerjék el, éppen az õ érdekük, hogy kilökjék maguk közül az oda nem valókat. Ma még az orvostársadalom vezetõ körei – ahelyett, hogy ezt tennék – falaznak, eltussolnak, elvtelenül védik a mundér becsületét. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságai – ez tényszám! – az elmúlt öt évben orvosi mûhiba miatt egyetlen esetben sem marasztaltak el orvost. Miközben több száz pert vesztettek el kórházak, miközben több ezer esetben mindenki pontosan tudta, hogy az orvos disznóságot követett el. Tessék majd ebbe belegondolni mindazoknak, akik elolvassák a Na, Samu! Belõled se lesz jó orvos! címû fejezetet! Annak „ fõszereplõje” dr. Zalányi Sámuel végigtarolta fél ,

Magyarországot – Szegedtõl Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig –, mûhibák sorozatát követte el, vagy tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Nos, mit tetszik gondolni, mi történt ezért vele? Igen, igen, jól tetszik sejteni: semmi. Ma is orvosként dolgozik, Szegeden rendel. Egyik helyrõl sem fegyelmivel távolították el, csak amúgy úri módon elengedték vagy baráti hangon eltanácsolták, mi több, magasabb posztra segítették; nem csukták le, nem tiltották el, nem függesztették föl. Kollégái, nem is csak a teljes magyar nõgyógyászszakma pontosan ismeri dolgait, konferenciákon, szakmai találkozókon kuncogva érdeklõdnek egymástól: – Samu most éppen hol tarol? – és ezzel a maguk részérõl a lovagiasság összes szabálya szerint lezártnak is tekintik az ügyet. Nos, úgy vélem, ez tarthatatlan gyakorlat. S ha az orvostársadalom maga nem fogja ezt a problémát pillanatok alatt megoldani – ha nem lesz úrrá szerecsenmosdató, magát a társadalmi értékítéleten felül helyezõ szemléletén –, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy helyette ezt külsõ erõ, a betegtársadalom fogja megtenni. Egyelõre még „ bízhat” abban, hogy ez a betegtársadalom beteg társadalom. Betegségének egyik fõ tünete, hogy választott képviselõin át nem képes akaratát kellõen érvényesíteni. Az az egészségügyi miniszter, aki a bársonyszékbe ülése elõtt az orvosi kamara elnökeként ténykedett, be fog hódolni a nagy hatalmú professzorok nyomásának, s mindaddig nem fog érdemi változásokat beindítani, amíg erre komoly társadalmi erõk rá nem kényszerítik. Eddigi négy szabadon választott kormányunk még megengedhette magának, hogy ügyet se vessen a spontán társadalmi kezdeményezésekre, hogy lesöpörje az asztalról a polgárok saját szervezõdéseit, kinevesse az egész civil szférát, úgy, ahogy van. Ám ez nem lesz mindig így! És az orvosoknak, elsõsorban a politizáló, hangadó professzoroknak tudniuk kell, ha nem õk maguk tesznek rendet a saját portájukon, hanem addig tétlenkednek, amíg majd mások „ veszik kézbe a söprût” – akkor könnyen elõfordulhat, hogy kõ kövön nem marad. Az a söprû sokkal kevésbé fog válogatni, és durvábban végzi majd a dolgát! Jobb volna nem megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A helyzet pedig rohamosan romlik. Amennyiben az eredmény, a produktum felõl próbálok visszakövetkeztetni az orvosi tevékenység minõségére, vagyis hatékonyságára, a magyar egészségügynek, a magyar doktoroknak nincs sok okuk a dicsekvésre. 2000-ben a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete legújabb tanulmánya 191 ország lakosságának vizsgálta meg az egészségi állapotát. Magyarország a kevéssé elõkelõ 101. helyre került, olyanok mögé, mint Banglades, Irak, valamint az összes középeurópai állam. 1960 és ’ 90 között az OECD-országokban 8,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon mindössze

1,3 évvel. Világelsõk vagyunk mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések okozta halálozás terén. Mondhatják erre, ez a rendszer, az egészségügy egészének felelõssége. Részben igen, de részben az egyes orvosoké is, akik – bár kétségkívül a rendszer nyomásának engedve, az alapvetõen rossz felfogású finanszírozás szorításában – nem a beteg egészét próbálják kezelni, hanem csak a tüneteit, egyáltalán nem foglalkoznak megelõzéssel, csak akkor veszik kézbe az embert, ha már jól megbetegedett. Igaz – és ez rendszerváltó négy kormányunk közös, együttes bûne –, amint ugyanez a kutatás az egészségügyi finanszírozási rendszereket mérte össze, abban kicsivel még silányabb, a 105. helyre kerültünk, például Mongólia, Afganisztán és Botswana mögé. A fejlett országokban általában a sokkal magasabb GDP 10 százalékát fordítják egészségügyre, nálunk 4,6-ot, s mostanában ez inkább csökkenni látszik, mint emelkedni. Azt vélelmezem, szintén keményen romlik a helyzet konkrétan az orvosi mûhibák területén; tartok tõle, egyre több és több mûhiba történik, sõt, egyre durvábbak is. Ám ez puszta feltételezés, hiszen a mûhibákról nem léteznek adatok. Miért nincsenek? Mert az orvosi mûhibák döntõ többsége soha nem derül ki. Honnan tudhatnánk, hány, de hány olyan eset fordul elõ, amelyben sikerül teljesen titokban tartani az elkövetett disznóságokat? Milyen gyakori vajon, hogy a kórház patológusa ebéd közben diskurálva kedélyesen közli kedves kollégájával: – Ugye te is tudod, azt a vörös csajt nem kellett volna megoperálni, ma is élhetne? És mit szólsz, milyen finom ez a borjúpörkölt? * Olyan társadalomban, olyan világban élünk ma, amely mindent egybegyúr, persze azt is, amit nem kéne. Az orvostársadalom – amióta létezik orvoslás – mindig másfajta, magasabb etikai normák szerint élõ kaszt volt, mint a társadalom többi rétege. Az elmúlt évtizedekben – és e tekintetben alig van különbség rendszerek között – sikerült az orvoskasztot erkölcsileg lezülleszteni a társadalom általános és sebesen romló morális szintjére. Hihetetlen erkölcsi mélységekbe sikerült eljutni. És nagyon tévednek, akik ezt leegyszerûsítve azt mondják: ez paraszolvenciakérdés. Rég több, sokkal több annál! Ha a Fidesz venne egy mély lélegzetet, és jövõ év elején valamennyi orvos fizetését megszorozná tízzel – az erkölcsi viszonyok valószínûleg nemhogy nem válnának jobbakká, de rosszabbak lennének. Ahol ugyanis a gyógyítás ennyire pénzkérdés, ahol minden a pénzrõl szól, ott pénzzel már nem lehet javítani. Machiavellisztikus megközelítés lesz, de lehetséges, hogy ez a folyamat nem csupán lezüllés volt, hanem szándékos lezüllesztés is. A kiskirályok

hogy az intézmény fönnmaradhasson. sem például arra. Aki nem hazudik. s nem abból. a spirál így megy egyre följebb. Vagyis arra kényszeríti a doktort. Ezzel azt éri el. hogy évizedeken át nem készült áttekintés a népesség egészségi állapotáról. s annak alapján annyi pénzt. hogy a fõorvos kénytelen rendre utasítani az igazmondó beosztott orvosokat. mitõl beteg szerencsétlen – alulfinanszírozza a betegellátást. Azokból lett-lesz fõorvos és professzor. kedves Fidesz-szimpatizáns. hogy többet írjon be a papírba. az egész rendszert egyedül a bizalmatlanság tartja össze. majd rendes magyar MDF-es. Gondoljunk csak az adatközlések rendszerére. akik hajlandók hazudni. kicsivel szerényebb kvalitású helyetteseket. akiknek uralmát tehát meg lehet kérdõjelezni.mindig rosszul tûrik. Hiszen a fából vaskarika teljesítményfinanszírozás – amely az orvost a szolgáltatás fogyasztásában teszi érdekeltté – oda vezet. s azokkal babrálhatnak. amit ráírnak a lapjára. a doktor rosszul dolgozott. tevékenységüket ostoba hibának minõsítve. a megbízhatatlan halálozási statisztikákra. Az nem számít. hogy a doktorok fölöttük is élet-halál urai. aki jó párttag. s minél hataloméhesebbek. arra. hogy csak reménykedhetünk. beosztottakat kerestek maguk alá. Teljesen normális ebben a szisztémában. A szakmai színvonal pedig süllyedtsüllyed. mondván. Igyekeznek hát kiválogatni az orvosok közül azokat. a beteg nem kapja meg mindazt. a hazugságban teszik érdekeltté õket. hiszen az orvosnak hazafias kötelessége sok-sok pontot termelni. Eközben több területen is szisztematikus hazugságokra kötelezték a doktorokat. Ezek az urak azután természetesen magukhoz hasonló. ha beteg emberek veszik körül õket. hogy az orvos még többet lesz kénytelen hazudni. ne is egyék! S mindeközben egyetlen valakirõl nem esik szó: a betegrõl. aki a képességei alapján rászolgált. hogy az orvosnak fogalma nincs róla. hogy még épp életben maradjon. akiknek a nyakába gyeplõt lehet tenni. Mindennek az a következménye. Majd – mivel tudja. ugyanannyi pontért kevesebb pénzt ad. mert attól bombabiztosan felfordulna. Van egy másik igazi nagyhatalom is a finanszírozó OEP mellett: a . valójában mi tevékenységének az eredménye. ha pácienseik megbetegedtek. hogy az orvos beszélgessen is a beteggel. annál inkább. A régi kínai orvosok akkor nem kaptak fizetést. jó párttitkár. hogy a kórház megkapjon annyi pontot. Hiszen az Országos Betegbiztosítási Pénztár. ám ha lehet. az OEP – túl azon. hogy az orvos föléhazudta az ellátást – lejjebb veszi a pontok értékét. Ám ehhez újra hazudozniuk kell. hátha kiderül az is. mindenki hazugnak tartja a másikat. akik tudnak lojálisak lenni. s a kör bezárult. Miközben mindenki hazudik. följebb. A magyar orvosok mindig csak akkor és arra kapnak fizetséget. hogy egy fillért sem hajlandó adni sem megelõzésre. mint amennyit ténylegesen nyújt.

természetgyógyászattal. neki tök mindegy. mint . hogy õ egy senki. mennyi a tarifa az osztályon. hogy lehet lerázni a kötekedõ hozzátartozót. miként kell elmenekülni a hisztis beteg elõl. az összetartás. mint a daganatos betegségekben. Thaiföldön. Egészen odáig. a profnak. hanem abban. hosszan. hogy beteg legyen. mint lehet bemártani a nõvért. Ilyen erkölcsi viszonyok közepette pedig mi sem természetesebb. Igaz. vele vitetve el saját balhéinkat. A beteg úgyis meghal. Mi módon lehet elterjeszteni.gyógyszergyárak. mi módon kell megölni – benyúlva addig szorítani a köldökzsinórt. Az orvostovábbképzés zömét ma már a gyógyszergyárak finanszírozzák – de nem ingyen. Csoda-e hát. hogy a lojalitás a legelsõ. mikor kell leadni a hálapénzbõl az altatósnak. akik a Nyugaton a divatból már jórészt kiment vagy éppen túlhaladott. ahol még nem jártam? – És ezek után az csoda-e. hogy lehetnek önálló gondolatai. mikor másnak is. A konferenciák jelentõs része Argentínában. és eljöjjön hozzájuk. viszont méhen belüli halálozás esetén a szülészetnek semmi köze hozzá. mi a teendõ a protekciósokkal. Megalázzák. aki élve születve valószínûleg csak az osztály halálozási statisztikáját rontaná. pszichoszomatikus megközelítéssel szemben? Attól. hogy nem abban érdekeltek. Másban nem. miként kell aktív eutanáziát gyakorolni a lebukás veszélye nélkül. valamint egye meg azokat a gyógyszereket. mi jár a fõorvosnak. ha a daganatos betegekkel foglalkozó orvos néhány pohár bor után nyíltan bevallja: – Én bizony azt a gyógyszert írom föl. ami pedig fõként a fegyelmen. Ezért a kezdõ orvosoknak legelõbb összetörik a gerincét. és rossz fényt vetne az osztályra. Akik el akarják adni a termékeiket. már-már irracionális ellenállás orvosi berkekben minden új eljárással. adjon jó sok hálapénzt. Persze fontos a presztízs is. beleverik. jobbakkal lecserélt pirulákat megetetik a betegekkel. de éppenséggel ez sem ellentmondásmentes történet. kemény hierarchián alapul. eszébe ne jusson. én meg miért ne utazzam Argentínába. ha az onkológiai patológus baráti körben határozottan állítja: pontosan tudja. a Maldív-szigeteken és hasonló helyeken zajlik. terápiával. hogy a kifelé erõs presztízst úgy lehet megteremteni. hogy a beteg meggyógyuljon. és így tovább. Mitõl ez az irtózatos. Az orvos szakma régi balhiedelme. amíg pulzál – azt a túl pici magzatot. ma már több beteg hal meg a kezelések következményeiben. az erõs. amelyeket az orvos akar. ha belül erõs a kohézió. megtiporják – majd jóindulatúan atyáskodva elkezdik a beavatási szertartás második fokozatát: megtanítják a szakma igazi fortélyaira. tehát szükségük van azokra a doktorokra. gálánsak. tanuljon meg a lábtörlõ alatt közlekedni. termeljen rengeteg jogos és jogtalan OEP-pontot. amelyiknek a gyártója Argentínába utaztat. ötletei. holisztikus orvoslással.

hogy fõ rendezõ elv legyen a „ kéz kezet mos” a „ma én nem jelentelek föl , Téged, hogy holnap Te se jelents föl engem” az elvtelen kimosdatás akkor is, , ha mindenki tudja, az illetõ kollégát nem lenne szabad ember közelébe engedni. De hát tényleg természetes mindez? Mondjuk a pékek céhe több száz éve páros lábbal rúgja ki soraiból a néhány slendrián, rossz szakember péket, mondván és tudván, ha nem ezt teszik, nem arra a néhány pékre fogják azt mondani az emberek: nem tudnak rendes zsömlét sütni. Dehogy, az lesz a véleménye mindenkinek: a pékek hülyék, képtelenek egy tisztességes zsömlét elõállítani. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, megszabadulnak hát saját legsilányabb céhtársaiktól. Az orvosok azonban nem így tesznek. Rosszindulatú vélemény szerint azért, mert mindenkinek van valami a rovásán, s attól félnek, ha egyszer dõlni kezd a dominó, nem lesz megállás, s mindenki bukik. Azt hiszem, nem ez a fõ ok, hanem az, hogy ma már annyira mély a mocsár, oly rettenetesek az erkölcsi állapotok, hogy nem találják az erkölcsi alapot a bárki elleni föllépésre, arra, hogy ne védjék egymást bármily elvtelenül is. * A mûhibapereknek nem a bíró az elsõ megítélõje, hanem azok az ügyvédek, akiket egyébként hullarablással, keselyûtempóval vádolnak egyesek; a mûhibaperek elsõ bírája mindig az ügyvéd, aki csak azokat az ügyeket vállalja el, amelyek az õ megítélése szerint jogosak, tehát sikerrel kecsegtetnek. Ugyanígy váltam én is rengeteg mûhibaügy elsõ megítélõjévé: valamennyi megírt esetre legalább húsz meg nem írt esik. Töméntelen sokan kerestek meg, akiknek nem vetem papírra a történetét, mert nem lehetek egészen, százszázalékosan biztos az igazukban. S ehhez rögtön hozzá kell tennem az elsõ kötet megjelenése óta eltelt idõ legeslegfontosabb, egyszersmind legriasztóbb tapasztalatát: bárhová, bárkik közé megyek, szinte kivétel nélkül mindenkibõl azonnal kizuhan kéthárom olyan történet, hogy a legszûkebb családi vagy baráti körében ki hogyan halt meg, lett nyomorék vagy súlyos beteg – mind-mind orvosok hibájából, mûhiba következtében. Igazuk van-e? Valószínûleg jó részüknek egyáltalán nincs. Mármint objektíve. Mindazonáltal õk mûhibát sejtenek, gondolnak, gyanítanak a velük történtek mögött. Márpedig súlyosan tévednek, akik azt hiszik: ez nem fontos. Bûnösök, akik rálegyintenek erre. Hiszen ez a jelenség a közhangulatot, a bizalom óriási hiányát tükrözi. Elsõsorban azt mutatja ugyanis ez a hétköznapi tapasztalat, milyen iszonyatosan rossz a kommunikáció, illetve inkább egészében véve a viszony orvosok és betegek, orvosok és a betegek hozzátartozói között. A betegek

nem kis hányada ezek szerint akkor is orvosi mûhibát gyanít a kezelések mögött, amikor semmilyen hivatalos ügy nem indul: nemhogy per nem lesz, de még csak szelíd panaszok sem hangzanak el. Valamint azt is tükrözi, milyen hihetetlenül meggyökeresedett a tapasztalat vagy inkább már hit rengeteg emberben: orvosok ellen nem is lehet, nem is szabad föllépni, akkor sem, ha úgy érezzük, õk hibáztak. Nem lehet, mert olyan erõs az összetartás közöttük, hogy úgyis megvédik egymást, teljességgel reménytelen minden igazságkeresés. Nem szabad, mert annak lesz belõle baja, aki kísérletet tesz igaza kiharcolására. Ez pedig tragikus vagy – hogy pontosabban fogalmazzak – legalább olyan tragikus, mint maguk a mûhibák. Hiszen az orvos-beteg viszony alapvetõen és iszonyatos mélyen elhibázott, tönkretett mivoltára mutat rá. Arra, hogy igenis szocialista elemekkel átszõtt feudalizmus uralkodik az egészségügyben, hogy hûbérúr és jobbágy kapcsolata is tisztább, átláthatóbb volt egykor, mint orvos és beteg viszonya ma. Erre a viszonyra jellemzõ adalékkal szolgált pszichológusok – persze soha nyilvánosságra nem került – felmérése az Onkológiai Intézetben. Arra voltak kíváncsiak: miért kell órákig sorban állniuk a betegeknek, hogy bejussanak vizsgálatra, kezelésre. Az orvosok – nem tudat alatti, hanem kimondott, megfogalmazott – válasza ez volt: azért, mert ha a beteg öt órát ül kint a folyosón, mielõtt bejön hozzám, mindenbe beleegyezik. * Követek el persze én is sok nagy hibát. A legnagyobbat talán azzal, hogy nem különböztetem meg az egyes orvosimûhiba-eseteket aszerint, milyen kiváltó okok húzódnak meg mögöttük. Melyek az elkövetett mûhibák tipikus okai az orvosok részérõl? Úgy vélem, három fõ csoportot különíthetünk el. Az elsõ – tisztesség ne essék szólván –: az orvos egyszerûen hülye. Gyönge képességû, úgyszólván ostoba, nem érti az összefüggéseket, nem látja át a folyamatokat, tehát nem tud jó diagnózist fölállítani, nem képes adekvát terápiát elõírni és így tovább. Szentségtörés ilyet leírni, de még véletlenül se higgyük, ilyen nincs. Aki járt egyetemre, jól tudja: megfelelõ fenékkel bármit meg lehet tanulni, minden vizsga letehetõ. Hát nem ismerünk nagyon buta jogászokat, mérnököket, közgazdászokat? Akkor mire föl szeretnénk azt hinni, ugyanez nem fordulhat elõ az orvosi egyetemen is? Ahová biológiából és fizikából kell felvételizni, mindenfajta intelligenciateszt és pályaalkalmassági vizsgálat nélkül. És ahol egyébként valamennyi oktató régóta állandóan panaszkodik, milyen keményen romlik a felvételizõk átlagszínvonala.

A második tipikus eset: az illetõ nem úgy általában hülye, csak az adott kérdésben fölkészületlen. Mert irdatlan mennyiség ám az a szakirodalom, amit követni kéne; mert a különbözõ továbbképzések, konferenciák mégiscsak a pihenést, kikapcsolódást, csajozást, piálást is kell hogy szolgálják; mert szépen hangzik az állandó önképzés igénye, de ügyelet, fárasztó rendelés, pénzzel és pénztelenséggel hadakozás, állandó belsõ hatalmi csaták, kórházi fúrás-faragás közepette ki a fene bír még orvosi lapokat is olvasni? Végül is az orvoslás döntõ része megy rutinból is! Hála a jó istennek ritkán kerülnek az ember kezébe igazán nehéz esetek, a többség ugyanarra a néhány kaptafára húzható – megnézzük, átküldjük, megmérjük, fölírjuk, zsebre tesszük, kész. A harmadik, legsúlyosabb eset: az orvos nem hülye, nem tudatlan, viszont trehány, slendrián. Nem törõdik azzal, ami történik, nem érdekli különösebben, hogy ez-az meghal, lebénul, így-úgy károsodik vagy éppen csak nem gyógyul meg. Az esetek döntõ többségében persze nincs e mögött sem rossz szándék, sem igazán romlott jellem. Amikor elkezdi valaki az orvosi szakmát, az elsõ néhány sikertelenség rendszerint kiborítja, elkeseríti. Ilyenkor az összes idõsebb kolléga nekiesik elmagyarázni: nincs mese, ez velejár, tudomásul kell venni, hogy nem gyõzhetünk mindig, bizony, el is veszítünk betegeket, és Neked akkor is talpon kell maradnod, ha Te nem vagy erõs és kemény, ugyan ki lesz az és így tovább. És ez mind igaz! Az orvosnak föl kell vérteznie magát kellõ mennyiségû cinizmussal, máskülönben nem képes gyakorolni a mesterségét. Hozzá kell szoknia, hogy emberek meghalnak, lebénulnak, gyógyíthatatlanok, szenvednek – hiszen ez is az élet része. Ha mindezt valóban az élet, a természet, a betegség okozta, s nem maga az orvos, valamint ha az orvos megtett ellene mindent, ami szakmai tudása szerint megtehetõ! Ha nem arról szól a történet, hogy a cinizmust sikerült odáig fejlesztenie magában, hogy már valóban hidegen hagyja a beteg sorsa. Mert az már más eset, amikor a doktor úr a teniszpályán kikapcsolja a pittyegõjét, meg ne zavarják a meccset; amikor – bármilyen jogos – fáradtságra hivatkozva az ügyeletes azt mondja az ápolónõnek: csak akkor keltse föl, ha ég a ház; amikor erre-arra magában rálegyint az orvos. Vannak alkatilag trehány, nemtörõdöm emberek – orvosok is –, mások csupán azzá válnak. Õ k mind lehetnek alkalmasak rengetegféle munkára, orvosira is – egyre nem: klinikus, ágy melletti tevékenységre. Onnan valakinek azonnal el kellene zavarnia õket. Nem feltétlenül a pályáról, létezik sok olyan orvosi munka – és nem csak a gyógyszerügynöki –, amelyben a slendriánság még nem feltétlenül hozza veszélybe a beteget, lehet azokat is végezni, de a beteg közvetlen környezetébõl tessék szíves lenni az ilyeneket azonnal eltakarítani!

S itt érünk el a felelõsség kérdéséhez. Azt – sok orvos fölháborodását kiváltva – elõre kell bocsátanom: az én álláspontom szerint mindhárom esetben felelõs maga az érintett orvos is. Akár hülye, akár felkészületlen, akár trehány – ebbõl valami icipicit biztos, hogy maga is érez. Persze nem szoktunk szembenézni õszintén saját gyöngeségeinkkel, de azért álmatlan éjszakáinkon néha mindannyian majdhogynem meg is fogalmazzuk, miben vagyunk gyöngék, mit teszünk helytelenül. És ha netán sorozatosan kudarcot vallunk, rengeteg magyarázatot találunk, temérdek téren mentjük föl magunkat, de azért a szívünk mélyén olykor sejtjük, miben vagyunk mi magunk sárosak. S nincs mese: akire mások élete, egészsége van bízva, annak bizony e téren is sokkalta nagyobb a felelõssége, keményebbek a kötelességei saját magával szemben is, és ez nem puszta demagógia. Lehet méltósággal abbahagyni valamit, lehet emelt fõvel átevezni más vizekre, ha az ember úgy érzi, amibe belekezdett, az nem úgy megy neki, amint kéne. Ám természetesen mások is felelõsek. A hülyék orvosi pályára kerüléséért elsõsorban az orvosi egyetemek, az azokat irányítók, illetve a mindenkori egészségügyi és oktatási kormányzat. Akik ezt is lehetõvé teszik, engedik, tûrik. Aztán késõbb, amikor ezek a friss diplomás orvosok dolgozni kezdenek, a fõnökeik és kollégáik. Akik nem igaz ám, hogy nem látják: az illetõ nem erre a pályára való. Látják, tudják, azzal is tisztában vannak, ez bizony emberek életébe, egészségébe kerül – de hát nem könnyû a mai világban ezzel a tudással bármit is kezdeni. Mondjam meg neki? Halkan fúrjam meg? Jelentsem fölfelé, esetleg magamat hozva rém kellemetlen helyzetbe? A fölkészületlenek, konkrétan tudatlanok esetében elsõsorban a fõnökök – fõorvosok, osztályvezetõk – felelõssége vethetõ föl. Vagy mert nem veszik észre – ebben az esetben rosszul vagy nem mûködik az illetõ osztályon a referálás, az esetmegbeszélés, nincs rendes klinikopatológiai konferencia, nem állnak a helyzet magaslatán a patológusok, nem gondoskodnak a visszacsatolás korrekt folyamatáról. Vagy látják ugyan a valóságot, de õk rálegyintenek, nem vállalják, hogy csinbe menjenek, nincs kedvük a kellemetlen feladat elvégzéséhez, esetleg eszükbe jut az illetõ professzor papája, államtitkár haverja, a kórházat néha támogató bankár barátja – szóval hagyják azt, amit nem lenne szabad. S ezzel ugyanolyan felelõsökké válnak, mint maga a hibákat elkövetõ orvos. Doktor hölgyek és urak! Tegyék a szívükre a kezüket, és gondoljanak bele: eddigi pályájuk során hány olyan kollégával találkoztak, aki nemtörõdöm volt, slendrián disznó? És hányszor tettek ez ellen bármit is, a haverok egymás közti füstölgésén, az összekacsintással kísért kaján megjegyzéseken kívül? Kinek tették szóvá, amikor a mindannyiuk szerint tökéletesen alkalmatlan kollégától úgy sikerült

megszabadulni, hogy kineveztették a másik intézménybe fõorvosnak, itt nyugalmat, ott viszont elõre láthatóan sokkal nagyobb bajt okozva? Hányszor fordult elõ, hogy valaki már tizenötödször nyúlt mellé, beszélt ökörségeket, állított föl nyilvánvalóan téves diagnózist, és a referáláson még mindig nem szólt rá senki egy szót sem? Hányszor drukkoltak csöndben a fõnöknek, aki próbált úgy ügyeskedni, hogy a mindenre alkalmatlan kollégát olyan helyzetbe hozza, amelyben viszonylag a legkevesebbet tud ártani, de még mindig elfogadhatóan keres? És még hosszan sorolhatnám a hasonló eseteket, amelyekben Maguk igenis tisztában voltak vele: súlyosan vétenek a betegek érdekei ellen, de hát oly rettenetesen kellemetlenek ezek a helyzetek. Oly kínos nekirontani valakinek! És mit szólnak a többiek? Miért pont én? És ha legközelebb én hibázok, engem is rögtön megfeszítenek? Nos – hogy visszatérjek saját magamnak föltett kérdésemhez – az egyes mûhibaesetek mögöttes tartalmának, okainak, motívumainak föltárása nem az én feladatom, mégpedig azon egyszerû okból nem, hogy azt én nem, csak az orvosi szakma maga tudná elvégezni. Hitelesen maguknak az orvoskollégáknak kellene megítélniük: az adott hiba azért következett-e be, mert a doktor ostoba, azért-e, mert adott kérdésben nem volt eléggé fölkészült vagy trehány volt. Ha mûködnének azok a fórumok, amelyek erre valók. Ha igazán szem elõtt tartaná e szempontot is az összes vezetõ beosztású orvos, ha ilyen célzattal is mûködnének a referálások, klinikopatológiai megbeszélések, ha az orvosi kamara etikai bizottságai azzal is foglalkoznának, amire valók lennének. Ha. Mert beteg ma orvos és orvos viszonya is. * Mint ahogy súlyosan beteg az orvoselit és a politika viszonya is. Kikbõl áll ez az orvoselit? Azokból a professzorokból, igazgatókból, kiemelt kórházi fõorvosokból, valamint parlamenti képviselõvé, pártkatonává, minisztériumi és önkormányzati fõhalljakenddé süllyedt egykori orvosokból, akik közösen a háttérbõl halkan, finoman, egyértelmûen meghatározzák az egészségügy összes lényeges folyamatát, mozgását. Nem adnak ki errõl sajtónyilatkozatot, mi több, soha sehol egyetlen árva hangot sem hajlandók elmondani, de valójában õk döntenek abban, ami történik, és különösen abban, ami nem. Hiszen hihetetlen nagy a befolyásuk. Közülük néhányan kezelik a mindenkori miniszterelnököt és annak családját, terápiába viszik a minisztereket, levezetik azok feleségeinek, barátnõinek szülését és abortuszát, különszobába teszik a papát és a nagynénit – s ezenközben persze kedvesen elbeszélgetnek e hatalmasságokkal. Akik ekkor pontosan ugyanolyan

totál semmi. a beosztott orvosok megalázóan alacsony bérét. saját szokásos formájukból és stílusukból teljességgel kifordulva. A Horn-kabinet sokkal pragmatikusabb volt: eszébe sem jutott hozzányúlni az egészhez – megelégedett azzal. a túlterheltséget. s helyette föltenni az orvosok fizetését az értelmiségiek közül az elsõ helyre. annak a felét le kéne adózniuk. pasaréti villájuk télikertjében hátradõlnek a kényelmes fotelben. Ezek az urak legfönnebb akkor zsémbelnek. A kezdeményezések rendre lepattantak a professzor urakról. mint mi. A háziorvosok kaptak az államtól egy nagy ajándékot. Õ k ugyanis rózsadombi. a rémes munkakörülményeket. a háziorvosi praxisok privatizációja érdemi lépés – nagyon téved. akkor még mindig kiesne félmilliójuk. hogy meghosszabbítják az emberek életét. mindannyian. elvégre tisztában vannak vele. hiszen mostani bevételük adó. nem engedik – fölemelni az egészségügyi dolgozók bérét. most már nem tud kockáztatni. A Fidesz pedig túl van a választási félidõn. és Chivas Regalt szopogatva elnézõen mosolyognak ezeken az együgyûeken. hogy Antall József súlyos beteg. Az úgy nem bolt! Marad hát minden úgy. Másfelõl mert azzal minden . A Fidesz választási programjában azonban kiemelt hely jutott az egészségügynek. pláne ezen a teljesen félresiklott. Õ k egyáltalán nem akarják – sõt. Ténylegesen az égadta világon semmi jelentõsége nincs. gyönyörû ígéretek hangzottak el a kampányidõszakban: sokszorosára emelendõ bér. tehát – amint mi is – megszeppent kisgyerekként állnak a nagy hatalmú és nagy tudású doktor elõtt. ahogy sikerült végrehajtani. megszüntetni az undorító hálapénzrendszert. mondjuk. ugyanúgy kénytelen volt kipótolni azok állandó hiányát. mindent pontosan ugyanúgy fognak tovább csinálni.kiszolgáltatott betegek. privatizáció. felemás módon. de persze ezzel sem jutott semmire. Aki azt hiszi. hogy „ kipakolta” az állami költségvetésbõl a tb-alapokat. ha valamelyik hónapban nem tesznek zsebre minimum egymillió forint paraszolvenciát. Az Antall-kormány állítólag tervezte az egészségügy piaci alapokra helyezését – egészen addig. ami az elitbe tartozóknak valójában egyáltalán nem fontos. mint eddig. Egyfelõl mert – s ezt soha senki nem fogja bevallani – nem fûzõdik ahhoz komoly gazdasági érdek. S mi lett ezekbõl az ígéretekbõl? Semmi. Az egészségügy Tiborcai szajkózzák panaszaikat: a nõvérek. ha kapnának. félmillió fizetést. Sõt. további 45 százalékot meg a kórháznak be kéne fizetnie a biztosítónak. amíg ki nem derült. ha a felét kapnák fizetésben. piaci verseny. a kórházak pénztelenségét és így tovább – mindazt. ahogy van! Már a Kádár-kor politikai vezetése is többször meg akart indulni ellenük.és tb-mentes. megkukulva. Persze nem is érdemes. sokkal több. amivel semmit nem tudnak kezdeni. hogy gyarapítsák az idõskorúak számát azáltal. alternatív biztosítók.

a biztosítási rendszer valódi. amelyre a betegnek szüksége lenne. persze. aki eldönti. miszerint az egészségügy színtisztán politikai kérdés. kórházban. Jó. Nyilván . hol az a kormány. Ne felejtsük el.döntési pozícióban lévõ tisztában van: az érdemi változtatásoknak már a legelsõ lépései is óriási pénzekbe kerülnének. hatalmas csapdahelyzet ez. tudva. tényleges reformja részint az elején százmilliárdos kiadásokat igényelne. kit nem – de azt is. azt is. aki nem írhatja föl azt a gyógyszert. hogy kik fognak majd ezen még jobban meggazdagodni. az az üzletág. a jelenlegi csurombalhé idõszaknak vannak kevésbé firnyákos okai is. s kik válnak majd a rendszer napszámosaivá. hogy az egészségügyben egyik balhé követi a másikat. komoly veszélynek tette ki az életét. Azt is. a betegnek abban körülbelül annyi a szerepe. de annak elõtte tisztázódniuk kell a tényleges erõviszonyoknak. kit érdemes megoperálni. hogy annak gyümölcseit – értsd: a szavazatokban megnyilvánuló sikert – nem õ fogja learatni. Miért hát mégis. hogy 2000-ben éppenséggel meglenne ez a pénz. rumli mindenütt? Mert most folyik az erõfelmérés. Szabadjon úgy kérdeznem: milyen eszelõs távolságra van ettõl a magyar politikai elit? Amely elfogadja azt a hozzáállást. a NATO-honvédelem. amely egészen kivételes profitrátával képes dolgozni. sok-sok százmilliárdba. Az egészségügy. Tudni kell ugyanis. mûszerhiányban nemhogy egy jó szót nem kap. hogy befeküdt a kórházba. Miközben egész életében jövedelmének közel a felét elvitte a tb. részint a kifutási ideje sajnálatosan nem négy év. sok száz milliárdos pluszbevételeket produkáltak maguknak a fiúk – csak hát van annak a pénznek sokkalta jobb helye is. Nálunk is így lesz majd egykor. magyarán annak. a koalíció szent zászlaja alatt belemasírozhat a mezõgazdaság. következésképpen állandó pénzügyi csõdhelyzetben van. De tán vannak még ennél is jobb helyek. aki a Mackó sajt vacsorája mellé a koszban. az a kérdés. ami megalázó helyzetbe hoz mindenkit. az egészségügy az egyik legeslegnagyobb business. minden olyan országban. milyen kormány. ki tudja. de önmagában azzal. Akkor pedig hatalmas vagyonok forognak majd ingatlanban. Az még nem elegendõ érv ehhez. s annak alapján az egészségügy privatizációjának. vagyis egyetlen választási ciklus. korábbi tartalékait fölélte. amely mûködik. Elõbbutóbb azért kivédhetetlenül el kell indulnia a biztosítási rendszer. amely hajlandó kiadni erre a célra hihetetlen pénzeket. mint fociban a labdáé. hanem legalább tíz-tizenöt. eszközben. Az elképesztõ pazarlás mellett az egészségügy most már anyagilag is kétségkívül kivérzett. emberben és így tovább. a környezetgazdálkodás feneketlen zsákjába. botrány. hanem a hárommal-néggyel utána következõ. Hogy most más példát ne említsünk. blamázs. gazdálkodni nem tanult meg. hogy aztán ott el is tûnjék. No most.

mennyire sajnálja. annak ellenére. Vagy mint amikor a pénzügy-minisztériumi államtitkár nyilvánosan orrba vágja Góglt. akik szerepeltek a könyvemben – elzárkóztak. hogy ilyen csúnya címet adtam neki. én elmondom nagyjából ugyanazt –. mindegyik hívott. interjút kértek. mindarról beszélni. rádiók. * Bocsánatot kérek a nagyképûsködésért. erõs ellenfelek „ gyepálják”egymást – akkor van a nézõnek is. tényleg. Számomra a legszellemesebb Nagy N.” Ennek a dömpingnek. mert õ örült volna neki. Péter volt. újságírók rontottak nekem – jó értelemben. hiszen nekik is az az érdekük. a mûsorvezetõ kérdez néhányat. S mellékesen megjegyezte: „E könyv olvasása orvosilag ellenjavallt. a Népszabadság harmadik oldalas. nekik is érdekes mûsor. tehát belsõ vezércikknek számító. nyilvánvalóan valami bûntudatféle volt a fõ oka: te jó isten. pedig – a fene egye meg! – most kiderült: lehet. Gógl Árpád személyében minden idõk egyik leggyöngébb miniszterével ajándékozta meg magát az orvosszakma. a nõgyógyászvégzettséggel is rendelkezõ biztosítós ügyvéd nem tagadta meg harcos . Két embert találtunk. mint bárki más az állami szektorban. Arról elmélkedett. ami az egész mûhibaügy valódi mélyrétege. beszéltetett. Két hét alatt ahány tévének van reggeli adása. a 2001-es költségvetésben is csak ugyanannyi béremelést kapnak az egészségügyiek. vitát provokálni. fõképpen a tévéseknek – ne annyi legyen a mûsor. Amint mondani szokták: a vízcsapból is én folytam. Legelõbb saját kollégáim. Hívták az orvosi kamara három budapesti etikai bizottságának elnökeit – nem vállalták. amint szinte a teljes magyar sajtó hirtelen engem akart használni. megtisztelõen elõkelõ helyén.fontosak a politikai és személyi okok is. Kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetõit – nem jöttek. Néhányan tisztességgel megpróbálkoztak ezzel. hogy öreg háziorvosa nem érte meg könyvem megjelenését. ezzel mi eleddig alig foglalkoztunk. mondván. de könyvem valóságos gátszakadást idézett elõ. Martini Jenõ. Az elsõ hullám után szinte könyörögtem. aki nem állt ellen. hogy engem odaültetnek. hogy kemény vita legyen. lapok kerestek. mint amikor a nagy egészségügyi tüntetés elõtt két nappal elhangzó fejenkénti százezer forintos ígéretbõl végül húszezret találnak a borítékjukban a kisnõvérek. most aztán pironkodhat is olyan blamázsokon. Invitálták azokat a kórházvezetõket és orvosokat. s erre Gógl siet mosolygós tévéinterjút adni: õ a kormány lojális tagjaként bízik a jó döntésekben. ellenfeleket hívni. próbáljunk valódi mûsort készíteni: mélyre menni. írtak a kötetrõl.

hogy rettenetesnél rettenetesebb történeteket hallgatok végig. Szegény Poczkodi Sándor. amikor végre egyszer nem öt-hat percünk volt vitatkozni. és mindazt. elzártak elõlem minden forrást. Mi több. Délutánjaim és estéim jelentõs része azóta is azzal telik el. ez neki szól. Nem teljesen tisztességes vitaharcmodort voltam kénytelen így alkalmazni: erõszakosan. Nem arról beszélt. amikor – abban a naiv hitben. Néha istenigazából megsajnáltam – nem szívesen perlekednék nyilvánosság elõtt olyan alakkal. a kamara összes etikai bizottságainak elnöke kétszer is odaült velem szembe. Poczkodi . a létezõ gyakorlattal köszönõ viszonyban sem álló elmélettel. hanem azok a telefonok. amelyekben mûhibaügyben érintettek jelentkeztek. másodszor a tv2 késõ éjszakai adásában. te szemét. Elõször valamelyik reggeli tévémûsorban. ezzel viszont rettentõ hosszan.önmagát: nekem rontott. Legelõbb az éjszakaiak: – Azt ne hidd. te tetû. „Meghalsz. Korábbi lakásom házának kapuján fekete sprayjel fújt felirat jelent meg. Természetesen már januárban megindultak a telefonok. terjengõsen – kézenfekvõ önvédelembõl: addig sem bántom õt. meddig marad fönn” jeligére. Kerekegyházától Dömösig az ország minden szegletébõl hívnak emberek – zömük szepegve. Ám nem ezek voltak a jellemzõek. * A rengeteg reakció közül mindazonáltal föltûnõen hiányzott egy: az orvostársadalomé. és elvált feleségemtõl átköltözött hozzám. Kende!” – aminek ugyan meglett a haszna: 17 éves fiam azonnal úgy értelmezte. Salgótarjántól Kiskõrösön át Bácsalmásig. amilyen én vagyok. zokogva. hogy a sajtó kérdéseire az orvosi kamara tisztségviselõi is kötelesek válaszolni – információkhoz próbáltam jutni. nincsenek ukrán maffiakapcsolataink! Megbánod még ezt! – Legyél csak egyszer beteg. Ez is könyvem nagy hozama volt. megkísérelt nyílt színen kivégezni – s ebbe elvérzett. az élet nélküli szabályozással foglalkozott. aminek nagyon örültem. amirõl szó volt. Poczkodi ekkor azt a taktikát választotta: megpróbál „ szétdumálni” engem. majd megkapod a magadét! – és sok-sok hasonló. amit képviselni köteles és hajlandó. mint amirõl õ beszél. aki annak már úgyis mindegy. olykor lehengerlõen szembesíteni õt a tényleges helyzettel. hanem vagy ötven – „ éjjel 11 után képes tévézni. ami pedig egészen más. hanem unos-untalan az elvont. Zalaegerszegtõl Nyíregyházáig. elcsukló hangon meséli a borzalmakat.

Kértem. A Magyar Orvosi Kamara. Biztosított. hanem orvostól kaptam. Sem büntetõ-. a blankettát máig õrizve –. Mivel Poczkodi nem felelt. kártérítési perem lesz kórházaktól és orvosoktól egyaránt személyiségi jog-sértés. titulussal. csak éppen sok a dolga. mint az ellenem irányuló perekben eljárni. hamarosan megkapom a levelét. sem polgári. tiszteljen meg a válaszával. kisvártatva válaszol. hogy amit tettek. Ami azonban a nagy baj: a hivatalos orvostársadalom semmilyen módon nem reagált. mi ad fölmentést a sajtótörvény alól. hogy válaszol. s érdeklõdtem. a kamara Országos Etikai Bizottsága elnökének például 1999 júniusában írtam hivatalos levelet. rágalmazás. Nos. ahogy történt. újra kértem. Nem jelentkezett viszont senki azok közül. sajtó-helyreigazítás. Ám jellemzõ: a téves információkat nem betegektõl. a döntõ többség egyébiránt abszolút támogatóan és egyetértõen – persze azok. Itt is többrõl van azonban szó. ki ezzel. különös tekintettel arra. Majd másfél hónap várakozás után fölhívtam: most. Megtettem akkor rögtön a nagy nyilvánosság elõtt. tervezi-e. s most megismétlem: az érintettektõl ezért bocsánatot kérek. kártérítés tárgyában. Valamint rengeteg polgári. s megismételve esetleg elkallódott kérdéseimet. sokan riogattak: a következõ pár évben alig fogok mással foglalkozni. jelentem: egyetlen per sem indult ellenem. hol lelhetõ föl az a szabályozás. leíródott egy könyvben. másodszor szándékában áll-e felelni. Valamint választ vártam tõle arra is. három hónappal e levél ajánlottan elküldése után fölhívtam õt telefonon. miszerint újságíró nem lehet jelen etikai bizottsági tárgyaláson. Orvosok viszont hívtak sokan. Megjósolták: lesznek büntetõpereim. kórháznévvel megírtam.Sándornak. akár úgy. akiket névvel. 2000 szeptemberéig nem sikerült felelnie. ezért ekkor ismét írtam neki – persze megint ajánlott levélben. s több tízezer kézen átment. Az említett egy kivétel: az elsõ kötet utolsó rövid története. Megnyugtatott. amelyekben vádlottként állhatok a bíróság elé becsületsértés. Nem tette meg. bocsássa rendelkezésemre a helyi etikai bizottságok és az országos etikai bizottság döntéseinek összesítését. hány esetben marasztaltak el orvost mûhiba miatt. tehát nem tudnak perelni. akik nem szerepeltek a kötetemben. mintsem hogy vállalják a kiállást – akár így. ki azzal. jó hírnév sérelme vádjával. Inkább tudomásul veszik. Amikor a könyv megjelent. Abban rettenetesen elferdítve írtam nem csupán a novellisztikus „ rátétben” hanem a . Valamint mindannyian kizárólag négyszemközt és magánszemélyként. Elkönyvelhetem ezt egyszerûen saját szakmai sikeremnek is: egy kivétellel mindent úgy írtam meg. az Egészségügyi Tudományos . hogy ezeket az eljárásokat eltüntessék a nyilvánosság elõl. címmel. Ennyit a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága elnökérõl. tényekben is.

” Nos. Én azt mondom. amíg változás nem történik. kedves Professzor Úr. hogy bevezetik azt a – fél világon magától értetõdõ – rendszert. A válságstábok halkan visszaadták mandátumukat. ha eltussoljuk ezeket a történéseket – ha léteznek –. amit leírtam. nem elég képzettek. de ennek megvannak a maga fórumai. hogy tisztább helyzetet teremtsenek a mûhibák területén? Például csupán azzal. ami megjelent. nem elég képzettek és így tovább – akkor azt bizony azonnal meg kell írni. a SOTE Ortopédiai Klinikájának igazgatója imigyen: „Más szakmáknak nem szokták a mûhibáit megjelentetni könyv formájában. Néhányszor tekintélyes professzorok odanyilatkoztak: nem számít. nincs meg a nyelvvizsgájuk – hogy szállna be nyugodtan a repülõgépbe? Az orvos-beteg kapcsolat egyik lényeges eleme a bizalom. hogy a pilóták ittasan vezetnek. Rögtön januárban négy válságstáb. Ha valaki egyvégtében azt hallaná és olvasná. elhangozzék a kérdés: – Kéri-e összes leletének és egyéb orvosi iratának fénymásolatát? Nos: nem tettek semmit. az volt a terv. beleértve nem csupán az interjúk kazettáit. széttárva karjukat: sajnos nem tudnak mit tenni. egymás között. hogy minden vétséget keményen meg kell fogni. Mint mondták. A szenzációhajhászásnak nincs értelme és veszélyes is. de a jogi és orvosi iratokat is. a bankárokét is. Nem akkor és nem attól lesz bizalmunk a pilótákban. és addig kell verni a palávert. s ezzel anyagilag tönkretesznek. négy bizottság kénytelen volt megállapítani: minden szó. amelyekkel belém tudnának kötni. A politikusokét is. mind a . néhány konkrét esetet kivizsgáltak: talán nem is úgy történt – majd föladták. igaz. nem kell ezt komolyan venni! Például dr. Nyilván halkan. ugyanakkor följelentést tesznek néhány esetben becsületsértés. az összes dokumentum a kezemben van. Szendrõi Miklós.Tanács. amelyben ezek léteznek és bárkinek is károkat okoznak. Nem találták meg az eszközöket. hogy kártérítési pert indítsanak ellenem. Illetve nem igaz – valamit tettek. rágalmazás vádjával. valamennyi olyan szakmának igenis meg kell jelentetni a mûhibáit. Bár ne lenne! A lényegi kérdés azonban: és akkor mit tettek ennek alapján? Megtettéke akár csak a legelsõ lépést is afelé. Ha például a pilóták között gyakran elõfordul. hanem attól és csak attól. rábírnak sok. s ezzel erkölcsileg „ hazavágnak” Ám csalódniuk kellett. Nem találtak fogást rajtam? Nem. általam megírt kórházat és orvost. hogy ittasan vezetik a gépet. ha elérjük: a pilóták józanul és . hogy bárminõ módon foglalkozzék mindazzal. illetve bizottság alakult. mind azzal a feladattal: dolgozzák ki az én anyagi és erkölcsi „ kinyírásom” mikéntjét. hogy mielõtt valaki elköszönne orvosaitól kezelése vagy kórházi ellátása után. hogy igazam van a leírtakban. hadd feleljek most! Elõször: úgy gondolom. a pedagógusokét is – és az orvosokét is. föl kell rajta háborodni. ennél rosszabb a helyzet: szembesültek vele. az Egészségügyi Minisztérium nem tartotta fontosnak.

Nem vettek tudomást arról – bocsánat. mellényúlások. amit írt. valamint azért. Erõs Zoltán. ha azok a fórumok mûködnek. a szerzõ vagy a kiadó kérte-e õt. mintha nem történt volna semmi. hogy szembenézzenek az egész kérdéskörrel. hanem az orvosnak. Rászolgálnia pedig fõként nem a betegnek kell. Kaptam persze ennél direktebb visszajelzést is.szakképzetten vigyenek minket innen oda és amonnan emide. Vagyis kizárólag az érdekelte õket: össze lehet-e maszatolni engem valamivel. A lap megjelenésének másnapján hívták Erõst e minisztérium sajtófõosztályáról. ha mindkét fél rászolgál arra a bizalomra. ha saját szerepemet túlértékelem –. hogy ha mégis bekövetkezik egy-egy ilyen. erõt. a Postabank és Princz Gábor . mivel ebben a beteg oldaláról teljességgel kiszolgáltatott helyzetben az orvosnak a nagyobb a felelõssége. És – bizony. hogy mostantól nem ugyanabban a társadalmi közegben mozognak. legalább tisztességesen járjanak el az érintett betegekkel. a Színes RTV Újság vezetõ szerkesztõje megtisztelõen szép recenziót írt lapjában a kötetemrõl. elvégzik feladatukat. védelmi mechanizmusaikról – az immáron bárki számára hozzáférhetõ olvasmány. Ám nem az én telefonszámomat kérték. olyan kockázatoknak is elébe mennek. amelyekrõl eleddig szó sem volt. vitatkozni. de még csak arra sem vették a fáradságot. E két kötet megírása között dolgoztam egészen más témán is. Professzor Úr! – ez az orvosokra is igaz! A bizalom ugyanis csak akkor lehet az orvos-beteg kapcsolat tényleges eleme. én boldogan megteszem. õ bizony meghívná ezt a Kendét egy kávéra. Nem. Önök hivatalosan mi mindent tesznek azért. hogy a szenzációhajhászásra most nem válaszolok. amelyekrõl õk sem tudtak. Úgy tettek. hogy amit eddig titokban tarthattak belsõ összefonódásaikról. durva hibák. hátha véletlenül valaki kívülállónak is igaza lehet valamiben. Hadd írjak jellemzõ példát. hogy kevesebb mûhiba történjék. hogy ezt írja. s nem valami egészen mást tesznek. bátorságot. Ez idáig valamennyi beteg azt hihette: csak vele és körülötte fordulnak elõ olykor slendriánságok. Inkább kivárom. Mert eddig nemhogy konkrét intézkedések tervezeteit nem kezdték el kidolgozni. Ha ön megteszi ezt a szívességet. Egyetlen dologra voltak kíváncsiak: mondaná meg. A doktorok azonban nem akarnak szembenézni azzal. ugyan beszélgessünk már el mindarról. Azzal fejezte be cikkét: ha õ lenne az egészségügyi miniszter. Harmadszor: majd akkor tessék hivatkozni az orvosi vétségek „megfogásának” fórumaira. és legalább azt mondják: kezdjünk el a dologról beszélgetni. Mostantól nagyon sokan tisztában vannak vele: amikor orvoshoz fordulnak. hiszen õ „ csupán” beteg (aki egyébiránt õrült sok tb-járulékot fizetett be ellátása fejében. valamint utána még több paraszolvenciát adott át Maguknak).

sem a halálbüntetésnek nem vagyok híve – de ezt hallva bizony meginogtam kissé e hitemben. az azért mégiscsak túlzás! Ezek a fenyegetõzések. ha Maguk hajlandók írásba adni. mint Te. Elsõ kötetem „ sértett” szereplõi hívtak föl magukból kikelve. hogy a szülõknek a következõt találta mondani: – Életmentõ beavatkozásokat ezentúl is elvégzek a gyerekükön. fehér papíron pontosan leírni. betegek özöne kerül a kezébe – abba a gyilkos kézbe! Nem. abban kiállítani valamelyik fõtérre. vagy dolgozom. rendel. nem – gyõzködöm magam rém nehezen –. hogy én hazug vagyok. s bevallottam. s a szégyenoszlop oldalán hatalmas. Félve nem lehet írni. Ám ehhez a muníciót oly módon próbálta megszerezni. õt sem kellene sem kerékbe törni. egészen más ügyben kérem a segítségét. sem villamosszékbe ültetni! De kalodába zárni talán igen. Hadd legyek megengedhetetlenül õszinte! Sem a fizikai erõszaknak. szép nagy betûkkel. hogy lelõjenek. mert arra nagyon hamar rájöttem: vagy félek. bevallom. az nem igaz! Tetszik érteni? A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a súlyosan beteg gyerek szüleit. tehát sajnos csak a konkrét név és helyszín nélkül írhatom le. egy állami nagybank volt vezérigazgatóját. S utána mindössze arra kötelezni. rissz-rossz jóslatok. amit egyébként velem is közölt. mit tett. aki meghallva a telefonban a nevemet. Soha nem lesz bizonyítható. aki kezel. . Õ döbbent csönd után ennyit felelt: – Öregem. családja összes tagja olvasott és drukkolt nekem. operál. hogy mindenki elolvashassa. Gyereküket ma is állandóan ott kezelik.történetén. * Igazságtalan vagyok és leegyszerûsítõ. ahol a történtekrõl beszámoltam az elõzõ könyvben. lelkendezve gratulált. S az ottani egyik orvos szívesen kelne hadra ellenem. De annál több kezelést csak és kizárólag akkor. megengedhetetlenül általánosító. hogy amíg nem adnak – hamis! – tanúsítványt arról. ekkora marhát. orvosként praktizál. Az egyetlen választási lehetõségem tehát az volt: nem veszek komolyan semmiféle fölemlegetett veszélyt és fenyegetést. valamint megrendített. Megakasztottam. nem „ vályogot vet. Mert ez az ember ma is orvos. amely komolyan megijesztett. Ezenközben hívtam föl régi kedves ismerõsömet. közölve. Született azonban olyasfajta veszélyhelyzet is. nem fogja kezelni a lányukat. hogy nagyonnagyon messzire takarodjék el a beteg emberek közelébõl. a föld még nem hordott a hátán! Mert hogy azt érd el – még ha fordított sorrendben is –. a Postabankról írok. hogy amit a Kende leírt rólunk. és utána ne legyen. vizitel. nem izgattak túlságosan. mesélte. szinte tajtékozva a fölháborodástól: õket fenyegették meg. ás” hanem .

Én úgy érzem. majd a doktori fokozatot. . elõbb néhány évig az egyetemi mikrobiológiai intézetben dolgoztam. függetlenül attól. mint a történészek hasonló kérdései. hogyan kerül az aortába – hacsak nem elõre kideríthetõ situs inversusról van szó – a cholecytoscop?). Gondolom. Csapó József professzor. Mindenekelõtt szeretnék röviden bemutatkozni. El kellett gondolkoznom könyve címének kérdésén is. és ezek kutatása révén nyertem el elõbb a kandidátusi. de azért ehhez – mint ahogyan az Ön könyvébõl is kiderül – hozzá kell tenni. Orvoscsaládból származom. hanem inkább érdeklõdéssel és végül is megdöbbenéssel most fejeztem be Mik vagytok Ti. nemtörõdömségéért ítélhetõ el. vagy. hogy ezek után szolidaritásom az orvosokkal nem lehet kétséges. igen. Biztos. azzal a kérdéssel: – Mi lett volna. politikai okokból). ha más kezelést alkalmazunk? – Ez többnyire éppúgy megválaszolhatatlan. végül az egyik gyerekosztály fõorvosa lettem (csak remélni merem. mint megrögzött pártonkívüli. hogy kicsit ismerjen meg. annyira. Mindezt csak azért írtam le. ami annak idején a szemétkosarat jelentette a titkárnõm számára. hogy megfelelõen képzett. Már csak indíttatásomnál fogva is nagyon érdekeltek a gyerekkori fertõzõ betegségek kérdései. feleségem és az õ szülei is orvosok voltak. hogy nem mûhibáim. Én 1952-ben szereztem diplomát. és bár az enyém biztosan nem lesz az. majd a gyerekek (nem pedofil) és a klinikum iránti vonzódásom a (most) Szent László Kórházba vezetett. hogy nagy örömmel. és a válasz: nem. Nyerges Gábor professzor levelét. egyik nagyapám. hogy sok tévedésem volt. hogy szakmai járatlanságáért is (pl. ahol az orvosi szamárlétrát megjárva mintegy húsz éven át. ha már unja ezeket a leveleket. lelkiismeretes orvos voltam-e. de tévedéséért nem. hogy mindkét szülõm. ezt is nyugodtan helyezze az ún. amikor megkaptam dr. aki az – Ön által biztosan jogosan bírált – IOT tagja volt. Szó szerint idézem: „Tisztelt Kende Úr! Sajnos nem mondhatom. hogy ebbõl nem derül ki. Korom miatt 1993–94-ben nyugdíjba küldtek. Mesterem. kerek dossziéba. Ebben biztosan igaza volt.Erre akkor jöttem rá. de talán meg kellene nézni osztályom kórlapjait. és számos halott gyermek ágya mellett álltam könnyezve. mindig arra tanított bennünket. azóta számos tiltakozó levelet kapott kollégáimtól. Gondolom. hogy az orvos csak hanyagságáért. Istenek? címû könyvének olvasását. Késõbb a László Kórházban betöltött állásom mellett a nevét sokszor változtató Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyik gyermekgyógyászati tanszékének vezetõ tanárává neveztek ki.

mert különben a saját. Csakhogy ez a baj nehezen orvosolható. mint a többiek. ezért az Országos Traumatológiai Intézetbe viszi. de inkább az érintettek haragját váltják ki.emberek vagyunk. Onnan átküldik a Szabolcs utcai kórházba CT-vizsgálatra. különösen a kezdeti szakban. A dologból nem lett per. ezért volt késõbb az a szabály az . tudatlan ember van közöttünk. mint a más szakmákban dolgozók között. hanyag. A rohammentõ orvosa azt észleli. A fertõzéstõl való félelmüktõl indíttatva. ez egy csõdhelyzet. tudatlanságáról. majd – legalábbis klinikai – orvosi pályára csak olyanokat engedni. ahol korábban valamiféle légúti betegség miatt már kezelték. (E téren magam is többször tévedtem. A CT-vizsgálattal traumára jelet nem látnak ugyan. A csecsemõ a húsvéti ünnepek után immár eszméletlen állapotban kerül ismét orvoshoz. Elviszik az orvoshoz. aki lázcsillapítót és antibiotikumot rendel. de biztonság okából átküldik az Országos Idegsebészeti Intézet Gyermekosztályára. Már gondoltam arra. az immár nem lélegzõ csecsemõt Ambu-ballonnal lélegeztetve átszállíttatják a László Kórházba. így arra gondol. valahol a válogatással van baj. hogy biztosan valami koponyatrauma érte. esetleg éppen alkalmas rokonaink minõsítése sínyli majd ezt meg. és a rokonát kénytelenek vagyunk – akármilyen trehány – alkalmasnak minõsíteni. Egy Budapest környéki faluban egy csecsemõ nagypénteken lázas lesz. De ebben a kis országban – mint azt Ön is többször leírja – mindenki mindenkit ismer. vagyis ugyanannyi felelõtlen. ahol a végre elvégzett liquorvizsgálat gennyes agyhártyagyulladást igazol. Csak egy telefon a barátunktól. de ezekrõl – mint egy pszichológusok és pszichiáterek kezébe került. Azt kell hinnem. amit ugyancsak nehéz a bíróság elõtt bizonyítani. aki azonnal arra a gyermekklinikára utalja be. a csecsemõkori agyhártyagyulladás a legnehezebben diagnosztizálható betegségek egyike. mert azokra már nem is emlékszem. amivel ki kell egyeznünk. Az újraélesztési kísérlet eredménytelen. És akkor a könyv még nem is szól a nem manuális szakmákban dolgozók melléfogásairól. az elejétõl a végéig. ahol az akkor már halott gyereket leteszik egy ágyra. végül is öngyilkos fiú apja – hadd ne mondjak véleményt. Azt hiszem. Maradnának még a felvétel elõtti pszichológiai tesztek. kit tettek volna felelõssé egy olyan csecsemõ haláláért. akikben van empátia a betegek iránt. hogy a csecsemõ görcsöl. Csak egyetlen példa. Pontosan ugyanolyanok. nevek nélkül. akinek idejében észlelt betegsége nagy valószínûséggel gyógyítható lett volna? A beteget elsõként észlelõ orvost? Ugyan már. pedig igaz. Az Önéhez hasonló könyvek talán segítenek egy kicsit. hogy az orvosi pályára jelentkezõket egy évig ápolóként kellene dolgoztatni. hány. de ha lett volna.

és az értékelést számítógép végzi. Persze ez nem saját ötletem. és leleteit értékelni. vagy az utóbbi idõben néhány összevissza hurcolt. fogalma sincs. Kis országokban (pl. hogy ha egy csecsemõ megmagyarázhatatlan okból nincs jól. a tv Vészhelyzet sorozatának hatására. úgy. rokonságot. A csecsemõt sürgõsen klinikára küldõ orvost? A mentõorvost. A szakorvosi vizsgát tevõk már benne vannak a brancsban. akik az ünnepek miatt talán jobban figyeltek arra. rossz.) A szülõket. az is lehet. akik legfeljebb hallottak valamit a kérdésrõl. ugyanakkor a vizsgán nem derül ki. és sok helyen a vizsgázó neve helyett jeligéje szerepel. ahogy van. mint a csecsemõ állapotára? Utólag már nem lehet megállapítani. amelyben a munkaadójánál éppen folyó tudományos munka miatt nagyon járatos. hogy a jelölt legalább az alapvetõ kérdésekben járatos-e. az anyatej és a tehéntej közti különbségrõl. akkor meg kell vizsgálni a gerincagyi folyadékát. Véleményem szerint az egész szóbeli vizsgáztatási rendszer. azzal a vizsga keretében több (nem csak egy) beteget kell még megvizsgáltatni. kiemelt jelest adnak. Dánia) külföldi szakértõket is felkérnek erre. Egyik – már nem tudom. sõt. és legjobb lelkiismerete szerint járt el? A traumatológusokat. hogy sikerüljön! Egy másik fontos kérdés a képzés. mivel a professzorok védik a brancsot a behatolóktól. így ott csak azokat buktatják meg. hogy a sonka és a bejgli jó legyen. teszem azt. ha például a jelölt olyan kérdést húz ki. Szívbõl kívánom. Az sem derül ki a vizsgán. A bizottság tagjai. Persze aki sikeresen megoldja a tesztet. melyik – tanítóm azt mondta. netán az esetenként bizonytalan CT-eredményt értékelõ orvost? Vagy a diagnózist végül is megállapító orvost. diagnosztikus és terápiás tervet készíteni. hogy az ünnepek miatt nem találták meg az orvost. akkor biztosan kiderül. életveszélyben lévõ beteg esete miatt végre törekszik a sürgõsségi ambulanciák felállítására. Elõször is nem lehet kizárni az ismeretséget. A felelõsség az ország egészségügyi szervezetéé. hogy a legnehezebb vizsga a szigorlat.osztályon. Ha a teszt jól van megszerkesztve. akik végképp teljesen képzetlenek. amely lehet. A teszt és a vizsgálati jegyzõkönyv rögzített eredményét ugyancsak anonim módon kellene egy vagy több szakértõ elé bocsátani elbírálásra. aki féltette az éppen operált gyerekbetegeit a fertõzéstõl. hogy a jelöltnek alapvetõ kérdésekrõl. számos országban a vizsgáztatásban rég bevezették az írásbeli tesztet. a személyi szimpátiát. a szakmai ismeretek felmérésére vonatkozó javaslataimat talán . aki fõleg traumás betegeket szállít. hogy senkinek nincs személyes felelõssége. Míg az alkalmasság elbírálására tett javaslataim az álmok birodalmába tartoznak. és ezért ezt a csecsemõt átszállíttatta a László Kórházba? Azt kell gondolnom.

Az Orvos szemelvényeket idézett a könyvébõl. lelkiismeretes. és azzal kapcsolatos gondolatomat papírra vetni. és a nap sütött. Persze az azok letételéhez szükséges tudás megszerzését a vizsgázóra bíznám. hogy a könyvében leírt elképesztõ esetek elõfordultak.meg lehetne valósítani. nõvérként. hogy az ellátók nagy többsége képzett. Megoldását mindketten tudjuk – egy biztos: az nem egy újabb bizottság létesítése. Mint orvosnak és – sajnos betegségeim miatt sikerült az egészségügyi ellátás mindkét oldalát megismernem – betegnek semmi kétségem nincs. amíg a HIETE egyetemi tanára voltam. különösen az egytémájúak. hogy ilyen. hogy így gondolkodik. hiszen az ezeken való részvétel jórészt kötelezõ volt. hogy az orvosi kamara lapja. Persze – azt hiszem – ez is hiú ábránd. így a hallgató célzott ismereteket szerezhet olyan területeken. profitáltak-e a tanfolyamból. s hogy ezt vállalja is. Még írhatnék a szégyenteljes paraszolvenciáról. Õ szinte tisztelettel: dr. hogy el tudják tartani. Akik közel ültek az ablakhoz. amelyeken járatlan vagy ismereteit hiányosnak érzi. hogy hozzájárult levele közléséhez. évente több mint tíz tanfolyamot szerveztem. De azért úgy gondolom. hogy gratulált. Hanem azt. nem is azt. Köszönöm szépen! * Réka másodéves orvostanhallgató. Nemrég a . Még egy gondolat. így közben dolgozik. Szülei nem elég jómódúak ahhoz. a klinikán. egyébként is okairól és fonákságairól Ön is többször és bõségesen ír. szerencsére kommentár nélkül (sapienti sat). és él bennük a betegek iránti empátia. Véleményem szerint a kötelezõ tanfolyamok helyett inkább idõnként tesztvizsgálatokat kellene kötelezõvé tenni. annak miért kell egy tanfolyamon unatkoznia? Persze azért a tanfolyamok sem feleslegesek. Nagyon örültem annak. Tíz éven keresztül. Nyerges Gábor egyetemi tanár” Kedves és Tisztelt Professzor Úr! Nem azt köszönöm önnek. de levelem már így is hosszúra nyúlt. de sohasem derült ki. hiszen például aki rendszeresen olvassa a szakirodalmat. szépen le is sültek. Szóval csak gratulálni akartam könyvéhez.

éppen hogy semmi. és egyetlen szót nem szólt senki. Mert tudják. kisomfordál a félhomályos kihallgató szobából. aki valamennyi éjjel bent volt. pár napon belül meghalt. a másodéves medika-nõvérnek. Nem kértek. hadd döntsek egyedül. szembefordul Magával a klinika egész orvosi kara? És mit gondol. kinek fognak hinni. Nyilván tudták. nem ígértek. hogy beszéljenek a fejemmel. – Ez a lázlap egyáltalán nem így festett. ahogy valójában történt. a páciens a kórlap szerint az égadta világon mindent megkapott. Magában már épp eleget füstölgött: micsoda disznóság. ha nagyon keményen akar fogalmazni: simán legyilkolták az öregasszonyt. amíg ott volt a helyén. hogy ennyire nem törõdtek a beteggel. A mûtét két nappal húsvét elõtt történt. a kihallgató tiszt szobájában. nem fog túl sokszor megbukni? Réka mélyen lehajtja a fejét. hogy ne lötyögjön az idõs asszony protézise. és magába roskadva töpreng: – Úristen. hogy a szabályszerû idézés ellenére nem jött el. a klinikán még csak ahhoz sem vették a fáradságot. ugye orvostanhallgató? Tisztában van azzal. Gyönyörûen kicirkalmazták. pontosabban õk maguk idézték elõ a halálát. szájfenékplasztikát végzett. Mivel nem dönthetek másként.professzor luxusmûtétet hajtott végre egy igen-igen magas méltóság mamáján. hogy be tudja majd fejezni az egyetemet. egyszerûen hagyták meghalni teljesen fölöslegesen. docensnek? És egészen biztos abban. –Azt hiszem. Hagyták. bûncselekmény hiányában. – Maga. – Ennek semmi. – Mi a teendõm? – kérdi halkan. ügyeletes nõvérként most éppen a rendõrségen ül. leballag a . Húsvét szent napján a néni belázasodott. a beteg ágyának végében! – Hát igen – hümmög a rendõr. professzornak. vagy együtt a sok-sok orvosnak. a betegnek már negyven fok fölé kúszott a láza. Ekkor mégis elrendeltek valami pirulát. miként fogok dönteni. Szeptikus állapotba került. hogy szájfenékplasztika után a páciens nemhogy tablettát nem tud lenyelni. kislány. Én talán beírnám a jegyzõkönyvbe. Bizony el kell mondania mindezt a rendõrségen! A rendõrtiszt elétette a beteg kórlapját – semmi nem úgy állt rajta. azzal nem sokat törõdve. Aztán úgyis megszüntetjük a nyomozást. hogy ma idejövök. Ám hosszúra nyúltak az ünnepek. az õ betege. ha a professzor úr akar neki valamit adni. amit a tudomány mai állása szerint ilyen esetekben lehet és kell. de inni sem. Följelentették a kórházat. hogy ha köti az ebet a karóhoz. ami magas láz mellett nem jó ómen. Az osztályos és az ügyeletes orvos egyetértett: a professzor úr operálta. de semmi köze az igazsághoz! – jelenti ki Réka elsõ nekibuzdulásra nagy fölháborodottan. majd bejön és elrendeli. a prof az ünnepekre vidéki kúriájába utazott pihengetni. adjunktusnak. s Réka. Réka föláll. nem zsaroltak.

és belesúgja a mûszõrme bélésbe: – Orvos akarok lenni.lépcsõn. Szemerkél az esõ. . udvariasan köszön a kapuban a strázsának. fölhajtja kopott kabátja gallérját. Jó orvos.

Idõközben Szilárd állapota javulni kezdett.Isten hozzád. halál! Szilárd leérettségizett. hogy életmentõ mûtétrõl van szó! Én fogom operálni. az amerikai alapítványi kórházba. a WC-ajtó melletti falhoz emelve mutatta a szülõknek a CT-leletet: – Valóban agydaganat. Maglódi úti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ambulanter kivizsgálták. Fájt a feje. s ott teljes egy hétig készítették föl a mûtétre. Valamitõl elmúlt a nagy sietség. mondatokat. de semmi kórosat nem találtak. Pár nap múlva megismétlõdtek a tünetek. Mentõ vitte át Szilárdot a Dózsa György útra. Pedig õ – ha tehette volna – szemérmes lett volna. összeakadt a nyelve. akik persze õt nyugtatgatták. Az elsõ féléves kollokviumai jól sikerültek. A papája azonnal levitte a háziorvoshoz. mire gyanakszik? – csuklott halálra váltan a papa. Nem volt azonban biztos a diagnózisban. s fölvették a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. s csak dadogás lett belõle. de azonnal CT-t kérek. az azonnali mûtét indokoltsága – de hogy . ilyenkor a beteg nem tudja kifejezni magát. majd onnan se szó. hamarosan – közölte. aki megvizsgálta. Már majdnem normálisan tudott kommunikálni halálra rémült szüleivel. és azt mondta. infúziót kötöttek rá. doktor úr. a Haynal Imre Egyetem Idegsebészeti Klinikájára. hányingere volt. mintha megzavarodott volna. azonnal operálni kell! Olyan helyen van a daganat és olyan nagy kiterjedésû. A pszichiátriára vitték. beszédzavara támadt: ki akart mondani szavakat. a háta. Õ aphasiás rohamra gyanakodott. amikor elõször érezte rosszul magát. Fiatal orvos a folyosón. Utána loholtak. azt mondta: – Nem tudok biztosat. nem az elõzõ orvos operálja Szilárdot. hanem õ. – Agydaganatra. Az orvos. s 1997. ez a központi idegrendszer zavara. s beutalta a gyereket a Bajcsyba. Majd megjelent dr. megijedt. és elment. s azonnal alá is íratták a szülõkkel a beleegyezõ nyilatkozatot: bármely pillanatban bármi történhet. a szülõkkel semmit meg nem beszélve mentõvel elvitették az Amerikai útra. ám ezzel itt senki nem törõdött. – Miért. A kõbányai. Major Ottó. se beszéd. június elején éppen évzáró vizsgáira készült. Hazaengedték. A hatágyas kórteremben látogatási idõ kellõs közepén éppen meztelenre vetkõztették a 19 éves fiút. mentõt hívott. s amikor Szilárd ráadásul hányni kezdett. Majd a gyerek a C osztályról fölkerült a D-re.

– Apu. de jó. óh. hogy tudtál megérteni. hamar el fog múlni! – válaszolt a doktornõ. a kezén. kiváló operatõr. Nyáry professzor levitte az intenzívre. az ilyen nagy operációkat zömmel hét elejére szokták tenni. mindenki tudja a saját feladatát. Szilikém? – Ott volt a kanül. És elõadta a lehetséges legrosszabb kilátásokat: halál. aki igen biztatta õket: – Augusztusban mindenbõl gond nélkül le fog vizsgázni ez a legény! – És mi az a vörös folt a csuklóján. Azt ugyan nem egészen értették. szombaton a szülõk bementek az Amerikai útra. pontosan emlékezett a rosszullétére. A két döbbent szülõ mit tehetett mást. 1997. minden rendben van. mindenre. június 20-án. hogy itt vagytok! – mindenét tudta mozgatni. ám olyan szerencsétlenül helyezkedik el. – Minden a . doktornõ? – Óh. a papa négy után ért be. amikor összevissza habogtam? – kérdezte nevetve. hallván. – Feltétlenül operálni kell! – vonta le a következtetést. közben beszámolt: a mûtét remekül sikerült. hogy hétvégére rendezõdjék a beteg állapota – de hát ez nem az õ dolguk. mûtétre van szükség! – felelte a professzor. hogy a szomszédos egyágyas elkülönítõ üresen áll. részleges vagy teljes bénulás. Majd elhangzott: nem Major doktor fogja mûteni. – Az nem lenne elég. áttétek nincsenek. anyu. Másnap. a 8-10-12 órásra taksált mûtétet miért péntekre tûzik ki. – Apu. A szülõk beszéltek az intenzív osztály fõorvosnõjével. amit aztán kivettek. a daganatot teljes egészében sikerült eltávolítani. és azzal biztosítani az agyvíz keringését? – kérdezte a gyógypedagógus mama. Reggel nyolctól kora délutánig. A prof be is ment a gyerekhez az intenzíven. amely inkább tekinthetõ jóindulatúnak.mitõl. s azt mondta. pénteken meg is történt a mûtét. furcsa. semmi gond. tudomásul vette mindezt. maga Nyáry professzor végzi a mûtétet. idegdaganata van. – És mi ez a seb a csuklódon. mozdítsd meg a kezed. a fiú meg fog gyógyulni. hogy elzárja az agyvíz mozgását. és áttettek a nyaki ütõerembe. Beengedték õket a hatágyas intenzív kórterembe. gondolták. Károlynak ugyan átvillant az agyán. csak vele: – Szilárdkám. s kissé megnyugodott. csupán steril köpenyt kellett magukra venniük. jól van. emeld meg a lábad! – örvendett. azt ember meg nem mondta a szülõknek. semmivel nem törõdött. akirõl többektõl azt hallották. s ekkora fejmûtét után Szilárd öt másik beteggel közös szobában fekszik – ám amint megpillantotta a fiát. – Professzor úr! Nem lehet-e megoldás söntöt betenni. mint rossznak. rendesen beszélt. Károly. azt hallották. az semmi. Nyáry professzor behívatta és tájékoztatta õket: Szilárdnak neurocytomája. kerekes szék. a beszédzavarra.

A fõorvosnõ fél kézzel az ajtónak támaszkodott. orvosnak. a korábbi panaszai mind elmúltak. ám úgy tûnt. miért nem gyógyul. ételt rendelt. õk megnézték. Akkor már Veres doktor is szabadságon volt.legtökéletesebb rendben van vele. Algopyrint. tehát az ajtótól legtávolabb esõ ágyon feküdt. tíz nappal a mûtétet követõen Szilárd egy csapásra jól lett. Nulla eredménnyel. lekötötték steril pólyával. úgyhogy a kézsebnek tulajdonították. ott. amit az orvosok már nem magyarázhattak a mûtéttel. Szilárd a legbelsõ. Folyamatosan adtak a gyereknek mindenféle gyógyszereket. igen. Aztán június 30-án. bár folyamatosan láza volt. Az öröm azonban mindössze két napig tarthatott – ismét negyvenfokos láza lett s a bõre szürkévé vált. Szerdán mégis kézsebészt voltak kénytelenek hívni. Futó fõorvosnõtõl kérdezte. attól már nem lehet! Hát. Jó. úgy tûnik. de mi? Milyen fertõzés? Nem tudjuk. ahol korábban is seb volt és vörös folt. õ csak a vállát vonogatta. Károly az intenzív osztályra ment le. s ismét azt mondták. No. aki nem értette a dolgot. egy héttel a mûtét után ki a felelõs gyereke ellátásáért. valami fertõzés lehet. de jól volt. elküldtük már haemokultúravizsgálatra. 38-39 fokos. amire nyugodtan rálegyintett mindenki. jó. A professzor úr ugyanis rögtön a mûtét utáni napon elutazott két hétre orvos-konferenciára. Vagy egyórás mûtétet végzett. Szóltak nõvérnek. Végre kibökték: fertõzése van. Megszûnt végre a láza. egyikük sem volt felelõse semminek. ezzel nem kell törõdni. s megállt a négyágyas kórterem ajtajában. Küldték a papát Major doktorhoz. küldték Veres doktorhoz. világosan gondolkodott. mászkált. Hiába kérdezte. Antibiotikumokat. nem kellene-e visszahozni ide a gyereket. s olyan rossz állapotban van megint. egyébként is kezdõdtek már a nyári szabadságolások.5 fokos hõemelkedése volt. a láz nem múlt. Beszélgetett. de azt már ellátta sebész. s a csuklója egyre inkább tályogosodott. s Szilárdot nem bízták rá konkrétan egyik orvosra sem. hogy õ aggódik. Károly. nem is tudjuk igazán. Ciprobayt. lement a klinika parkjába. föltárta és kitisztította a tályogot. a papa egyre inkább aggódott. Paracetamolt. aki a D osztály kezelõjében ellátta a sebet. Nyüzsögtek ugyan a doktorok a gyerek körül. Ám a láza még magasabbra ment föl. ránézett a tõle mintegy öt méterre fekvõ fiúra. Kérdezte. és hümmögött. infúziót kapott. A kézsebe miatt lázas. fertõzés. olyan magas láza lett hirtelen újra. Kedden Szilárd visszakerülhetett a D osztályra. s kijelentette: – Ez a gyerek nem szürke! Úgyis . mi van a tökéletesen jól megoperált fiúval. Futó doktornõ fölment a D osztályra. miért lázas. Fölkelt. most. az után két-három nappal meg kellett volna szûnnie a láznak. egyedül megborotválkozott. csak 37. Ám Szilárd továbbra is lázas volt.

mi van a fiukkal. Mire átértek a László belosztályára. nagyon rosszul érzem magam! – Károly visszament a munkahelyére.kapja a megfelelõ kezelést! – sarkon fordult. megtettek mindent. nõvérek így hagyták mindaddig. ezt másnapra elvetették. réges-rég kivették. nem is lenne szabad szállítani. az Amerikai úton. s a mamájának azt mondta: – Ha valamit nagyon el nem basztak ott. ne haragudjatok. Nem baj. úgyhogy a szülõk kértek tiszta ágynemût. kelj föl. akinek már nem voltak reflexei. anyu. Miért? Futó fõorvosnõ ennyit mondott: – Tudja. hogy Szilárd bekötött csuklója az ágyon a székletében és vizeletében fekszik. ehhez már szokva voltak. s vizsgálni kezdte Szilárdot. és áthúzták az ágyat. mondták. mi visszahozzuk a gyereket! Késõ estig vizsgálták az elesett. berendeltek mindenkit. mert közölték velük: átvitetik a gyereket a László Kórházba. viharsebességgel meg is jött. És ez így ment napról napra. és panaszkodott: – Apu. Hol itt feltételeztek fertõzést. ebbe bele is lehet halni! – Károly és felesége konzíliumot kértek. s reménykedve kérte Mándoki doktort: – Fõorvos úr. amikor normál stáb már nincs. változás. se visszatartani az ürítését. az agyvízben találtak valami baktériumot. hogy azonnal mosdassák meg. Július 10-én délelõtt megint csupa szürke volt a fiú. akkor senki. amíg papája ramazurit nem csapott. Megérkezett a még magasabb beosztású fõorvos. és távozott. délután négy óra volt. s az orvosok. hol ott. Károly kiment a patikába. hozott tiszta alkoholt – a kórházban nem volt – letisztítani a seb környékét. az éjjeliszekrényére tették az ecsetelõszert. Behívták Mándoki fõorvost. a garatmandulájában van gyulladás – Szilárdnak nem is volt garatmandulája. cseréljék ki alatta az ágynemût. mondván. Szilárdot levitték az intenzívre. egyre fáradtabb. õ is megvizsgálta a fiút. végre mondja meg valaki. A doktor azonnal õszintén megmondta: itt nagy baj van. ám délután a felesége telefonált: azonnal jöjjön. de az orvosok ezt szükségtelennek találták. se fölkelni nem bírt. Telefonon beszéltek a László Kórházzal. javulás nélkül. Szilárd így köszönt el: – Apu. a rosszullétbe süppedõ gyereket. s õk átveszik. csak ügyelet. miért csak most hívták õket. akit lehetett. 41 fokos láza volt. Senki nem jött. Igaz. és kend magad! Egyik nap arra érkeztek a szülõk. de a laboreredményeket meg kellett várniuk. A szülõk már szaladgáltak fûhöz-fához. ami tõlük tellett. mondjon valami jót! . hogy ilyen nagy bajt okoztam Nektek! Károly másnap reggel korán telefonált a Lászlóba. Három órát vártak a mentõre. Egyik nap azt felelték. A mentõsök szörnyülködtek. Major doktor instrukciót is adott Szilárdnak: – Ne szimulálj. hogy kerülhetett ilyen állapotba a fiatalember. Kiókumlálták. ha õk nem mosdatták. õ magának ecsetelje a torkát.

az intenzíven van. fertõzött állapot után került át abba a László Kórházba. majd észlelve a beavatkozások eredménytelenségét. amely aztán birtokba vette és leterítette a gyereket. amely arra utalt volna. abból meggyógyult volna – ha semmi más nem történik. tehát polgári jogi megközelítés helyett is büntetõjogi fogalmat (a . de aztán mégse lehetett. vagy nem a tõlük elvárható gondossággal jártak volna el. ebben a körben sem állapítható meg. hogy a csuklójába bekötött kanüllel megfertõzték õt. Olyan mértékû késlekedés. Összeomlott a gyerek keringése. Nyáry professzor igazat mondott. A staphylococcus aureus baktérium a Brencsán orvosi szótárban így szerepel: iatrogén fertõzést okozó gennykeltõ baktérium. Iatrogén ártalomnak az orvosi tevékenység folytán bekövetkezõ ártalmat mondjuk. nõvéreknek egyaránt. Szilárd italozott-e és narkós volt-e. került sor a beteg más intézménybe utalására. talán most mindjárt beengedhetik a fiához. amely kimutatta a staphylococcus aureus nevû gennykeltõ baktérium jelenlétét. Június 24én. bár számtalanszor sürgette annak kiadását. dr. hogy a kezelés során az abban részt vevõk az orvosi foglalkozás szabályait megszegték volna. A boncolás napján a rendõrség által fölkért igazságügyi orvosszakértõ mindössze arra volt kíváncsi. mivel a helyes diagnózis érdekében a szükséges vizsgálatok megtörténtek. A szakértõ. Negyed tizenkettõkor Szilárd meghalt. és azonnal szóltak is orvosoknak. Hiszen a mûtét utáni második napon a szülõk már észrevették csuklóján a gyulladás elsõ jelét. amely foglalkozási szabályszegésnek minõsülne. méghozzá éppen a kanül helyén. A hozzátartozók beadványában szereplõ késedelmes ellátás orvosilag nem állapítható meg egyértelmûen. s ennek érdekében a kártérítési. Tíz körül azt mondták. a mûtét utáni negyedik napon pedig a doktorok már meg is kapták az elsõ olyan tenyésztési laboreredményt. Dunay György ugyan leírta. Más annyi történt. Mert tizenhat napi szeptikus. Szilárd halála szeptikus szervkárosodások következménye volt. Mihály Károly nyolc hónapot várt a boncjegyzõkönyvre. ahová ebbõl a tizenhatból a második vagy legkésõbb a negyedik napon átküldhették volna.– Sajnos nem tudok. át kellett volna küldeniük az Amerikai útról.” E szakvéleményben van egy nagy trükk: összekeveri a büntetõjogi és a polgári jogi kategóriákat. bevitték szervezetébe a staphylococcus aureus baktériumot. ám rögtön hozzátette: „A boncolás során nem tudott olyan körülményt föltárni. Föl akarja mentetni az Amerikai úti orvosokat az esetleges büntetõjogi felelõsségre vonás alól. Károly nyolcra beért a Lászlóba. A iatrogén pedig ezt jelenti: orvosi eredetû. Az agymûtét ugyanis valóban jól sikerült. az agydaganatot tökéletesen meggyógyították az operációval.

hogy az idegsebészeti intézet . hogy hagyták elfertõzõdni a kanül helyét. a bõrfelszín épsége mesterségesen sérül. hogy majd késõbb a kártérítési igényt is elutasítsák. ha az eszköz és/vagy az egészségügyi személyzet ténykedése okozza a sebfertõzést. kanülkezeléssel. hogy a kórokozó behatolási kaput találjon a szervezetbe. * Per lett a dologból. csak sebzés árán lehet a kanült bevezetni. Ha a kanül környéke elfertõzõdik. Az intézet közölte: õk semmiben nem hibáztak. mindent a szakma szabályai szerint végeztek. A kanül bevezetése során a kültakaró integritása. személyi higiéniával a kórokozó rezervoárokat (ember. hogy õ vegyen igénybe mikrobiológus szakértõt saját szakvéleménye elkészítéséhez. S a klinikának a perben is volt képe imigyen nyilatkozni: orvosai semmilyen hibát nem követtek el. s ezzel alapot ad arra. Berek Zsuzsanna lett.. azzal. aszeptikus technikák alkalmazásával megakadályozzuk. majd nem kezelték megfelelõen a fertõzést – nyilván az idegsebészeti intézet nem is vitathatja ezt. dr. A mikrobiológus dr. víz. Balogh Istvánt a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébõl. gennyedések megelõzhetõk úgy. – a kórokozó ürítés lehetõségét is minimalizáljuk védõruha-használattal. Károlyék eleinte azt hitték. kézmosással. amelynek kétféle módja lehetséges: – a mûtéti sebet okozó eszköz viszi be a kórokozót. akkor úgynevezett másodlagos sebfertõzés jön létre. a staphylococcus aureus nevû baktérium volt az oka. pert kellett indítani. – a seb átkötözésénél az ápoló vagy az orvos viszi be a kórokozót a sebbe. A bíróság az iratok alapján szakértõt rendelt ki. – megfelelõ sebkezeléssel. tárgyak) lehetõség szerint elimináljuk. semmiféle kártérítésrõl nem hajlandók tárgyalni. Nem volt hát más választás. A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. Szilárd haláláért abszolúte nem felelõsek. sterilizálással stb. legalább veszekedni ne kelljen az úgyis megtörtént tragédián.szakmai szabályszegés kategóriáját) használja. napnál világosabb a helyzet: Szilárd abba halt bele. kiegyeznek valamelyes kártérítésben. hogy: – a megfelelõ környezeti tisztasággal. Nos. és hamar lezárják az egészet. hogy a kanül környéke elfertõzõdött. nem így lett. Az e baktérium által okozott fertõzések. Az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel való eljárás elmulasztását jelenti. Õ legelõbb leszögezte: „A kanül környékének elfertõzõdése gyakorlatilag sebfertõzést jelent. Annak.

és ennek megfelelõ kezelést alkalmaztak-e? Nem. hogy a verõérbe helyezett kanül ne fertõzõdjék be? Igen. A lázas állapot hátterében mikrobiológiai szakértõi szempontból helyesen végezték-e el a góckutatást. hogy a kanül ne fertõzõdjön el. megállapítható. mert így célzottan adtak ugyan antibiotikumot. Így: „Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. Milyen lehetõségek vannak a kanül fertõzõdésének megakadályozására? E lehetõségeket az imént ismertettem. és nem az orr-. Az elhunyt kezelése során voltak-e a szepszisnek klinikailag vagy egyéb módon értékelhetõ gyanújelei? Felismerhetõ volt-e ezek alapján a szepszis? Igen. de az adekvát terápia 3 napot késett. továbbá antibiotikumokat is csak akkor kapott. de elkésettek. mert a szepszishez vezetõ sebfertõzõdést nem ismerték fel idõben. mikrobiológiai vizsgálatokra is késedelmesen került sor. Ez jelen esetben azért volt baj. ehhez képest csak 2 nap múlva történt mikrobiológiai vizsgálat. Voltak gyanújelek. Szteroid kezelés mellett az iatrogén ártalomként bekövetkezett sebfertõzés leggyakoribb és legvalószínûbb kórokozója mindenképpen a staphylococcus aureus. amikor a betegben még különbözõ drainek. elvárható. a garatváladék. Mikrobiológiai szakértõi szempontból elhunytat helyesen kórismézték-e. amikor a kórokozó és annak antibiogramja már ismert volt. A késedelmes felismerést követõen a kezelések megfelelõek voltak. A hozzátartozók elmondása szerint a gyulladás jelei már június 22-én láthatók voltak. A staphylococcus aureus szepszis tényét senki nem vitatja. így az adekvát kezelés sem kezdõdhetett idõben. 26-án az elfertõzõdött sebet kézsebész feltárta: az artériás kanül bemenete körül 1×2×1 cm-es tályogüreg kialakulását észlelte. mert a mûtétet követõ állapotokban. hogy a kórházi személyzet biztosítsa azt. Az egészségügyi személyzet kötelessége gondoskodni a már részletezett feltételek betartásáról és betartatásáról. Mivel a tályogosodás nem egyik napról a másikra alakul ki. az alapszakértõ által föltett kérdésre. Ezek is . Az alperes intézet június 24-én ismerte el és/vagy fel a kanül elfertõzõdésének tényét. Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. Mivel a fertõzõdés felismerése nem történt meg idõben.” Ezután a mikrobiológus szakértõ válaszolt több. kanülök vannak/lehetnek. hogy ne fertõzõdjön a verõérbe helyezett kanül? Igen. megfelelõ kezelésben részesítették-e? Nem. katéterek. s még további 2 nap telt el. és a szepszist fel is ismerték.nem tett meg mindent annak érdekében. elvárható. akkor a szóba jöhetõ gócok elsõsorban ezek. míg a beteg adekvát antibiotikus terápiában és sebészeti sebellátásban részesült. hogy a fertõzõdés észlelése nem történt meg idõben. illetve a vizelet.

Berek Zsuzsanna erre így válaszolt: „Ez azért nem lehet igaz. hogy nem történt meg a kanül környékének 24 óránkénti vizsgálata. azonban a staphylococcus aureus fertõzésekben a szervezet celluláris immunválaszának gyakorlatilag nincsen szerepe. Immunológiai ismereteink a status thymico-limphaticus óta jelentõsen bõvültek. Szilárd csuklóján csak június 24-én látszott a bõrpír.” Ezután dr.” A kórház azt írta: „A kanült és környékét 24 óránként megvizsgáljuk. Az immunrendszer fejlõdéstanának részletes ismertetésétõl eltekintenék.fontosak. hogy a betegnél korábban veleszületett immungyengeség állott volna fenn. „ 19 éves korban a megmaradt csecsemõmirigy önmagában nem kóros. hogy a mûtéti sebet vizsgálták és azt rendben lévõnek találták. Jelen esetben a két dolog tehát akkor is független volna egymástól. . kizárólag a szervezet humorális (testnedvekkel kapcsolatos) immunválaszának. emiatt nem volt képes szervezete fölvenni a küzdelmet a baktériummal. aki a feltárást végezte. amelyeket az idegsebészeti intézet írt le ellenkérelmében. ez is mutatja csökkent immunrendszeri védekezõképességét. Berek Zsuzsanna reagált azokra a fölvetésekre is. A szakértõ ezt is másként látta. de a tények ismeretében bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. mert a kézsebész. Igaz. A csökkent immunrendszeri védekezõképességgel érvelni az állandósult csecsemõmiriggyel összefüggésben szakmailag teljesen helytelen. Így ez az állítás alperesi részrõl megalapozatlan. Az intenzív osztályos dokumentációban is csak az szerepel.” Elõzõ tételének bizonyítására a kórház arra is hivatkozott. hogy 18 éves kortól felnõttnek tekintendõ az ember. hogy ez az elõírás. Ha valaki veleszületett immungyengeségben szenved. ha az alperes érvelése helytálló lenne.” Az idegsebészet azt is írta. de nem biztos. Berek doktornõ szerint viszont „ immunrendszer az károsodottságát csak az alkalmazott szteroid hatása miatt lehetett feltételezni. Ez nem történt meg idõben. Szilárdnál persistáló (megmaradó) csecsemõmirigyet találtak. hogy a thymus (a csecsemõmirigy) az úgynevezett celluláris immunitással függ össze. hogy 19 éves életkorra a biológiai fejlõdés is teljesen befejezõdik. tehát nem igazán van jelentõsége. Semmilyen adat nem utal arra. idejétmúlt. csak annyit jegyeznék meg. Az intézet szerint Szilárdnak valószínûleg veleszületett immungyengesége volt. de láz esetén elsõként a betegbe vezetett idegen testeket.” Berek doktornõ válasza: „ Lehet. eszközöket kell megvizsgálni. és a gennyesedés csak 26-án jelent meg. amely humorális immunitás fejlõdéstani szempontból nem függ össze a thymussal. Nincsen szó az artéria radialis kanül és környéke vizsgálatáról. annak már korábban lettek volna tünetei.

nem kapott kacsát.” A kórház kifejtette. nincs szeptikus sokk. A kanül befertõzõdése elkerülhetõ lett volna. Dunay György büntetõjogilag értékelte az orvosi tevékenységet. így ágyba vizelt. Nincs is róla dokumentáció sem. kezelés nélkül el is tályogosodhatott.) a beteg bõre kontaminált. hogy a beteget nem tartották tisztán. akkor nincs baktériuminvázió. az elvárhatóságnak megfelelõen értékelte az iratokat. nem cserélték ágynemûjét. „ staphylococcus aureus baktérium. mindennapos ellenõrzése az intenzív osztályon szintén a sterilitás szabályait betartva történt meg. Ezért bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. már június 22-én voltak tünetei. nem mosdatták. „Véleményem szerint nincs ellentmondás dr. hogy a kanül bevezetése során sem fertõtlenítették a beteg bõrét megfelelõen. fertõzött volt staphylococcus aureus baktériummal. Dunay György. nincs halálos végkimenetel… A kanül befertõzõdése és a beteg halála között okozati összefüggés van. Lehetséges. hogy a gyulladásos folyamatnak. mint azt. Ha nincs a kanül körüli sebfertõzés. hogy: 1. azaz szennyezett.” A szakértõ válasza erre: „Ez mikrobiológiai szempontból nem jelent mást. Összefoglalva megállapítható. Másrészt dr. amelybõl halált okozó szepszis lett. hamis eredményként tenyészett ki a beteg agyvizébõl. nem fertõtlenítették megfelelõen a beteg bõrét.június 26-án 1×2×1 cm-es tályogüreget ír le. hogy . hogy a kanül körüli bõrgennyedés. és ez 4 nap alatt. Berek Zsuzsanna polgári jogi relevanciával. mivel dr. személyi higiéniáról. A tályogosodás pedig nem egyik napról a másikra kialakuló folyamat. ami egyúttal azt is jelenti. Berek Zsuzsanna így összegzett: „ A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti.” A szakértõ szerint „ biztos. nem gondoskodtak a megfelelõ környezeti tisztaságról.” A szakértõi vélemények közötti látszólagos döntõ jelentõségû ellentmondást dr. Dunay György szakértõ véleményének idejében még nem állt rendelkezésre mikrobiológiai szakértõi vélemény.) a mintavétel során nem jártak el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel. ami egyúttal azt is jelenti. amint a szülõk jelezték is. hogy nem történt meg. 2.” Végül dr. Balogh István igazságügyi orvosszakértõ a következõképpen oldotta föl. Berek Zsuzsanna szakértõk szakmai álláspontja között. amellyel a fertõzés megelõzhetõ lett volna. nem alakul ki szepszis. amely a a szepszist okozta. hogy az agyvízvétel során a bõrbõl került baktérium a vizsgálati anyagba. Az intézet írásban állította: „A kanül környezetének ellátása. ne alakuljon ki. míg dr. illetve dr. hogy alperes kórház nem tett meg mindent annak érdekében.

egyetemi jegyzeteket. még a legcsekélyebb fertõzéses góc esetében is gondolni kell arra. Úgy tervezte. amely ismerten csontvelõ-károsodást okoz. ebben komoly szerepe van a pszichés. 99 júniusában Károly pedagógus felesége elballagtatta végzõs osztályát. Azóta kórházban fekszik. * Károly számítógépes szakember. Dunay Györggyel a vonatkozásban is.igazságügyi orvosszakértõi szempontból elvárható. ahogy a gyerek utolsó otthon töltött napján volt. amely arra utalna. óravázlatait. Ám hiába. éppen csak rendbe tette a tankönyveket. Orvosai állítják.” A rendõrség ezek alapján a nyomozást megszüntette. kiterjedtebb. de csak addig dolgozik. akár halálhoz is vezetõ szeptikus folyamatok alakulhatnak ki. Szilárd júniusban betegedett meg. különös tekintettel arra az esetre. másrészt önmagában a szeptikus folyamat. Májusra nagy nehezen elhelyezkedett. hogy abból élete hátralévõ szakaszában aztán . hogy a szteroidok adása szükséges volt. Meg fog halni. s nem talált újra munkát. s másnap mindkét lába megbénult. szteroiddal kezelt betegnél. azonban minden. Szilárd szobáját is ugyanúgy hagyta. illetve a Paracetamol a fehérvérsejtek képzésének gátlásával. eladósodott. büntetõjogilag az orvosok nem vonhatók felelõsségre. harmadrészt az Algopyrin. menthetetlenül és gyógyíthatatlanul. összeszorul a szíve. 1997 márciusában megszûnt a munkahelye. hogy alperes kórház mindent megtegyen a verõérbe helyezett kanül elfertõzõdésének elhárítása érdekében. hogy legalább a feleségének be tudjon vinni mindent a kórházba. a lelki tényezõknek. egyre rosszabb állapotban. fia elvesztésének. elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte az Amerikai úti klinikát. azzal a szakmával jól lehet keresni. A kártérítési pert Károly elsõ fokon megnyerte. ismét lett állandó jövedelme. Semmilyen bizonyítható adat nincs. amit megkíván. tanítványairól készített feljegyzéseit nem képes elpakolni. júliusban meghalt. Késõbb Károly újabb munkahelye is megszûnt. verstöredékeket. Rákos. Egyetértek dr. Felesége könyveit. amíg összerak annyi pénzt. hogy éppen a másodlagos immunrendszer-károsodás miatt sokkal súlyosabb. A saját lakásába ahányszor belép. ha a szteroidok mellett még más olyan gyógyszerrel is történik a kezelés. elvégzi a jogi egyetemet. 2000 áprilisában a másodfokon eljárt Fõvárosi Bíróság helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. Eladta az autóját. Ugyanakkor az immunrendszert egyrészt károsította a szteroidok adása. A klinika nem sajnálta az idõt és a pénzt: fellebbezett. hogy a beteg korábban veleszületett immunhiányos állapotban szenvedett. Mert Szilárd verseket írt – szépeket.

Villan át agyamban S újabb kérdést teszek fel én. Oly világos ott fenn: És lám. De mitõl? Nem villan eszembe: tán a lét a szürkeség? Biztosan. S röpít már. E képzelet itt világ. És a szerelem? E lángokban izzó vad? Õ t nem vihetem az égbe fel? Vagy mégis – kérdezem. Fejemben lüktet egy ér. eltûnik a feketeség. Hívó hang szól a mennybõl: Jöjj a tökéletes felé. ostoba. Ne félj az elmúlástól. buta. Isten veled. hit! Isten hozzád. Hatalmas moraj hallik a menny felõl Szerelem – ah! Mily értelmetlen.verseket írjon. mint e kéj. jobb kezdete. Tán most jött el a vég? Nem. igen az ég. Mert itt minden látható. Hisz oly szép az ég. S vérig emészt a bánat. A halál több boldogságot hoz. Hisz az öröklét messzebb húzódik. Inkább valami szebb. A halál nem vég. Mert eddig minden töredékes volt. Egyik utolsó költeménye ez: Halál Kihunyt a Nap a hegyek fölött. nem lehet még. Ezért nézz felfelé. Meglehet – válaszolom. Mi felhõkön túl van. Csak a föld sötét. A sötétség csontig hatol. S vad vihar támad. Igen. halál! . Ne félj a láthatatlantól. Így még boldogabb lesz tán. Mert ez az örökkévaló. Felkap a szellõ.

– Doktor úr! Nem bírom. majdhogynem az eszét vesztette az iszonyatos görcstõl. vigyázzon rá. néha már azt hitte. És erõsödtek. és még – és Gyöngyi kezdte úgy érezni. de valami másféle. be az oxytocint.. Géza mostanáig kibírta csajozás nélkül. rendben. mint . szájon át ki. miért nem akar már megnyugodni. minden a legnagyobb rendben van. sõt. Gyöngyi. mindjárt jön is a gyerek. amint tanulta. szépen tágul. és Géza. minden rendben lesz. szülünk – zuhany. nyomott még egy óriásit. próbált egyenletesen lélegezni. de az orvos ismét megnyugtatta. egybõl a szülõszobára mehetett. mint a parancsolat. inkább szinte úgy kilõ. nem is volt igazán ideges. Amikor megjöttek a fájásai. nem áll fönn relatív téraránytalanság. de finom lesz az is… gyerekgõgicsélésre fogunk ébredni mindennap. nyilván nem akarja az orvos kidobni az ablakon azt sem. valamint bõven elég pénzt kap ahhoz. És tényleg jött. és még. sikerült. amilyen volt a terhesség elõtt! Csak akkor vágunk. nagyon boldogok leszünk. de nem kell azt betervezni! Pontosan megmértem. hogy minden rendben lesz. azonnal megcsászározom. tündérkém! – nyájaskodott a Gyöngyiéktõl már sok-sok pénzt bezsebelt doktor –. ha muszáj! Gyöngyi valamelyest megnyugodott. mint pezsgõsüvegbõl a dugó. a mûtõlámpa is leszakad a plafonról. A terhestornán tanultakra koncentrált. borotválás. gondolhatja. Elsõ pillanatban megkönnyebbülés és boldogság telepedett rá: megvan. – Jaj. a doktor úr is megmondta. kemény kislány vagyok én! Beértek. a férje beszáguldott vele a kórházba. az egész alsóteste kizuhan a helyérõl. hat hét múlva újra együtt lehetünk. Nagy volt a baba. néha az volt az érzése. ami mégiscsak iszonyú szégyenteljes lenne. a doktor mégiscsak jobban tudja. rögtön bekakil. a mama pedig picike és vékony. és – nem vicc. a görcsöknél bent tartani és lassan-lassan kifújni. Gyöngyi elõtt elsötétült az egész világ. ha szükség lesz rá. Azt a szép kis hasikáját nem szeretném összevagdalni. hadd maradjon az olyan. Elsõ gyerekét várta. a baba nem is kicsúszik belõle. orron át be. és forgott benne: – Jó baba lesz. kétujjnyi méhszáj. szétszállok! – nyögött. nem lenne-e okosabb eleve császárral kezdeni. és sûrûsödtek.*** Már elõre nehéz szülésnek ígérkezett. ami rém kellemetlen volt. miközben érezte. a doktor megvizsgálta. Kétszer is kérdezte a szülészorvost. nem utólag magyarázza bele a történtekbe – hatalmas reccsenést hallott. hogy aggódjon érte. lényegében a szülés tarifájában is megegyeztek már. tavasszal-nyáron már a teraszon reggelizünk a babával együtt… nem fog fájni a szülés sem. Ám azonnal borzalmas fájdalma kerekedett. nem lesz semmi baj… nem is fáj olyan borzasztóan… jól van. és olyan fájásai jöttek.

azzal iszkolt vissza az elõszobába. amíg el nem kezdte kitörülni magát. de most sem kapott választ. a gyógyszerek és a diéta ellenére meglepõen könnyen ürített. Sikítozva rohant ki a WC-bõl. de érezte. A hüvelykimeneten. de a mellei istenien teltek voltak – ragyogó csinos nõ nézett vissza rá. Gyöngyi szülésekor e kettõbõl ezt a kettõt nem alkalmazták. de elképzelni sem tudott volna: a végbelét akarta megtisztítani.eddig. Ennek két. megállt a kés a levegõben. újra kilencven fokba görnyedt. alulról világított a zseblámpával – és nem hitt a szemének. nem is a lepény okozza. A második: a szülésznõ egy mûtõkendõvel alulról meg szokta szorítani-támasztani a gátat. a baba sírását leszámítva hirtelen valami túl nagy csönd ereszkedett a mûtõre. mire megtalálta az elemlámpát. valami baj van? – aggódott. Amikor otthon elõször ment úgy WC-re. – Doktor úr. rendszerint együtt alkalmazandó módszere van. Rosszul varrta össze: átöltötte a végbél nyálkahártyáját is. hanem a hüvelyét kellett. s a szülészorvos ekkor követte el a második hibát. a teste ruganyos. hogy ne legyen széklete. másfél embernyi tükörrel: szép volt. Nem látott semmit. A hüvelyi szülés során minden tankönyv szerint úgynevezett gátvédelmet kell végezni. lehajolt kilencven fokba. Gyöngyi ugyan lázas is volt. Ledobálta magáról az összes ruhát. a nagyajkain láthatott . összevissza dobált mindent. Mivel nem a végbelén át távozott belõle a sár. panaszkodott is. éppen azért. Nos. lényegében összeszakadt a hüvelye a végbelével. annak méreteihez képest eléggé nagy baba. Megfordult. olyat nemhogy soha nem hallott. hasítani lehet a mély hallgatást. s alulról próbálta megnézi magát. eszét vesztve szaladt az elõszobatükörhöz. Valószínûleg tényleg nem kellett volna õt megcsászározni. Az arca elé húzott zöld mûtõskendõtõl Gyöngyi nem látott semmit. hogy be ne repedjen. fiatal. hogy már nem csak pisilnie kellett. Az orvos és a szülésznõ azonban engedte spontán lezajlani a gát átszakadását. – Mi történt. mint amennyire szükség lett volna. Elõször szembefordult a hatalmas. sõt. a sufniba futott. most is fáj nagyon! – de az orvos nem válaszolt. mégis a szülés utáni hatodik napon hazaengedték mint gyógyultat. olyan gyógyszereket adtak neki és olyan étrendet írtak elõ. Ezt persze azonnal rendbe kellett hozni. Annak mentén pedig sipoly alakult ki. hogy kiférjen az . a hasa már kezdett a régi lenni. nem tudta mire vélni – egészen addig. s az orvos harmadik hibája az volt: ezt nem vette észre. Furcsa érzés volt ugyan. s ettõl az háromszor akkorát repedt. Az elsõ: idõben „ bevágni” gátat metszeni. de nem azt. Ami akkor kiderült. csupán a szokásos és normális gátvédelemrõl kellett volna gondoskodni. egymást kiegészítõ. hanem a hüvelyén át. hadd gyógyuljon be hamar a sebe. Hivatalosan szólva: negyedfokú gátrepedése történt. és azzal is tisztában volt. Mivel ott volt a kínos helyen a seb.

Székletfogó gyógyszereket szed. Végbélzáró izmait ugyan naponta tornáztatja. elengedi. erõsíti – földug egy egészen más célra emlékeztetõ mûanyag eszközt. mikor indul meg ott bármi. És ugyanaz volt. szabályozni. hiszen tönkrevarrták. . úgynevezett inkontinencia lépett föl. és próbálta kézzel kitapintani. Aztán kivarrták a végbelét a hasa oldalára. diétázik. több százszor –. Azóta is így él. mi a valós helyzet. megszorítja. de soha nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát. Hát nem lett az. Újra sikítozva menekült vissza a WC-be. s azt megszorítja.székletmaradványokat. vagyis nem tudta visszatartani. elengedi. hogy végbelének izomzata teljesen tönkrement. Pár hónap múlva visszavarrták a helyére. Hosszú ideig a hüvelyén keresztül ürítette székletét. mégis állandóan pelenkáznia kell magát. hogy mégiscsak kulturáltabb legyen a dolog. Ráadásul mindez azzal is járt.

Matovicsné bekísérte édesanyját a mezõkövesdi nõgyógyászati osztályra. vagy vastagbéldaganatra gyanakodtak a doktorok. végül mindig bevallották. Újabb napok teltek el így. aztán bedolgozó. de aztán kezdõdött ugyanaz elölrõl. látták a Demalgon ampullát. de csak nem akart kiegyenesedni a diagnózisa. Férje karbantartó az önkormányzatnál. s annak alapján vagy petefészekdaganatra. laparoszkópia. utalja a mamáját kórházba. Három ilyen nap után az urát küldte az orvosért. Pár órára segített is. – Nem csontváz még Dósa néni. Szülei közel laktak hozzájuk. Dósa Andrásné panaszkodni kezdett. és Nospa görcsoldót írt föl neki. ahelyett hogy kórházba küldené! Azonnal hívja a mentõt. oda küldték. Dósa néni? Matovics Ferencné Dósa Rozália 46 éves. mi baja lehet a betegnek. leszázalékolva él Cserépfaluban. November 2-án reggel Dósa néni még rendben ellátta magát. majd mérgesen távozott. csak nem múlik el ez a fránya fájása. nem úgy van az. nem állandóan. és továbbküldték a miskolci Batthyányi Kórházba. mit teszek Magával! – A háziorvos ismét megnyomkodta körbekörbe Dósa néni hasát. sokszor az ébresztette. ide vitték. hogy három nap alatt meggyógyul az ember! – kiabált vele a doktor. Alhasi fájdalmai voltak. nem tudják. a jobb oldali nyomásra föl is jajdult az asszony. fia jogot tanul. de pontosat nem tudtak mondani. hogy a kisöregek rendben legyenek. Megint Demalgon injekciót adott. Délben aztán megjött a mentõ. mert nem tudom. fõként hajnalban. emilyen és amolyan vizsgálat. a beutalóért. Matovicsné szépen kérte az orvost. neki már nehezére esett volna leballagni oda. nem kaptak. õ járt át hozzájuk mosni. amíg az öreg lement a rendelõbe.Hol fáj. –Hogy mondhat ilyet. Irigoszkópia. Tíz napon át vizsgálgatták. Õ megnyomkodta a hasát. egyre gyakrabban jelentkeztek. Mezõkövesdtõl 16 kilométerre. csak úgy tompán fájt a hasa. Nem görcsei voltak. Ultrahangvizsgálat következett. de az nem volt nekik. A doktor úr fájdalomcsillapító injekciót adott. morogtak. de csak nem derült ki semmi. Az orvosok csak hümmögtek. Takarítónõ volt a Volánnál. kérték a beutalót. át is ment hát a háziorvoshoz. –Hát én most hová vigyem a nénit beutaló nélkül? – méltatlankodott a mentõs tiszt. doktor úr. fogat . Ott megvizsgálták. több mint két hete hagyja szenvedni az édesanyámat. és inkább megvárta. Október elején azonban édesanyja. Ám nemhogy elmúltak volna a fájdalmai. takarítani.

édes kislányom – felelt õ halkan –. Kezdetben sem a háziorvos. tenni kellene valamit ekkora mulasztások miatt. Átvitték a sebészetre. elhanyagolt. ilyen volt a Te lábad mindig. Ha kibírja a következõ három-négy napot. Dósáné . õk nem tudnak ebbe beleszólni. sem a család. Jó sokára kitûzték a tárgyalást Miskolcon. majd õ maga kezdte borogatni hideg vizes lepedõvel. akkor van remény. csak jóval késõbb kezdtek tûnõdni. 27-tõl november 5-ig feküdt kórházban. megvan ennek a hivatalos útja. tömzsi lábát. Csak nyögött-nyöszörgött szegény mamája a fájásoktól. –Nem dagadt az. hátha az lejjebb viszi a magas lázát. mint a kocsonya. mit talált: – Nagyon csúnya. Október legelején lett rosszul elõször. sem a miskolci kórház nem volt hajlandó kiadni a papírokat. nem kéne ezt így hagyni. 36-os cipõt hordott szegény. Megindult a harc. Kénytelenek voltak fölvágni. azt hittem. Délben ért be a lánya. érezte. tucatnyi orvos látta – s a vakbélgyulladását egyikük sem ismerte föl. tiszta hálóruhát vett. szörnyû állapotot. aztán nagy nehezen mégis rákényszerültek. Szólt gyorsan az ügyeletes orvosnak. Csak azért maradtam még életben. édesanyám! – nyugtatta hamisan asszony lánya –. a lábam is hogy megdagadt! – és mutatta pici.mosott. Az operáló orvos a mûtét végeztével õszintén elmondta. –Nem vagyok jól. Meghallgattak igazságügyi orvosszakértõt. szólni sem bírt a kíntól. megmarad-e. ott konzíliumot is tartottak. már meg is halok. nézd. 11 óra körül azonban megint rájött a nagy fájdalom. az édesanyja reszket. aki a leghatározottabban kijelentette: semmi mulasztás nem történt. Nem bírta ki. nem éri meg a mamája a reggelt. hozzájuk ment hát föl Dósa úr. mozdulni alig tudott. a megyei bíróságon. mihamar. drága édesanyám? – aggódott. amely ilyen ügyekkel foglalkozik. és viszünk haza! –Nem hiszem én azt. Dósa úrtól – amikor ment a kórházba a temetés dolgát intézni – azt kérdezte a fõorvos: – Akarja-e. – Hogy vagy. aki látta. A Szabad Földben láttak cikket arról az ügyvédi irodáról. hogy fölboncoljuk a feleségét? – Majd a nemleges válaszra tovább informálódott: – És akar-e följelentést tenni? – A nagy gyászban bele sem gondolt ebbe sem a kisöreg. de az sem hozott bizonyosságot. november 5-én meghalt. Bepanaszolták a háziorvost a falu képviselõtestületénél. eltályogosodott vakbélgyulladása volt. vajon mi okozza a szûnni nem akaró. drága kislányom! Az éjjel is olyan beteg voltam. Matovicsné másnap bent volt nála. édesanyám. hogy Benneteket láthassalak. Megint eltelt két nap. Rendbe jössz. de azt a választ kapták. – Matovicsné nehéz szívvel jött el a látogatási idõ végeztével. Nem tudom. megtisztálkodott.

õk azt felelték. s jogerõs ítélet szerint ezért senki nem felelõs. Egészen szürke volt az éppen ötvenéves férfi. nem stabil állapotban. Bel Osztályon jelenleg abszolút helyhiány miatt erre nincs mód. s annak alapján egyértelmû diagnózist írt kezelõlapjára: „ instabil infarctiform angina pectoris syndroma” magyarul: . Azonnali EKG-t kért az ügyeletes. azért pedig igazán senki nem hibáztatható. A II. A mentõautóban meghalt. infarktushoz hasonló szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúérelégtelenségben. az csupán diagnosztikus tévedés. Kezükbe nyomta a kórházi papírt. század legvégén vakbélgyulladásban halt meg. Otthonába bocsátjuk. 02. olyannyira reménytelennek találják sok eset alapján. s a Legfelsõbb Bíróságon lényegében megismétlõdött minden. hogy valaki meghal.” Még aznap este a kapott gyógyszerek ellenére ismét erõs mellkasi fájdalmak gyötörték.ellátása mindenben a szakma szabályai szerint történt. . Hogy nem ismerték föl idejében a vakbélgyulladást. Az ügyvédi irodáról azt hallani. akkor máshová. a szívét fájdította. megfigyelés) célszerû lenne. de kórházba kell vinni. van ilyen. hogy ott valaki kivívhassa az igazát. (=observatio. Borsod megyében már el sem vállalnak ügyeket. 1999. A bíróság el is utasította keresetüket. hát istenem. – Össze van csomagolva? Igen? Akkor induljunk! – És lesétáltatták 20 lépcsõn. Fellebbeztek. Majd a további feljegyzés így szólt: „Amennyiben megoldható. Az újraélesztési kísérlet sikertelen maradt. *** A fõváros legújabb kórházába új beteg érkezett a járóbeteg-rendelésre. kihívta hát a mentõket. Dósáné a XX. 24 órás obs. 12.

s a szülés után egy órával meghalt. s iszonyatos erõvel kipréselte belõle Zsófikáját. Samu! Belõled se lesz jó orvos! Az elsõ kötet írása során különösen erõsen hatott rám két. hogy bármilyen szakmai szabályt megsértett volna. az Erdélybõl áttelepült. Csakhogy közben az infúzióban a szülési fájások gyorsítására való oxytocint adagoltak. Kiss Judit gyerekorvosé és Varga Nándor traktoristáé. Emlékeznek még rájuk? * Dr. a mûtéti naplót is bizonyítottan meghamisította – próbálva eltüntetni annak nyomait. Zalányi Sámuelhez ment be szülni 93 júniusában. dr. Rendkívül súlyos agykárosodásokat szenvedett. Zalányi beköttette az infúziót. * Varga Nándor. aki persze föl sem sírt. S azt pedig túladagolták. a tótkomlósi traktorista felesége. Két év múlva pedig Juditkának. Rózsika 94 januárjában ikerterhességgel került a szegedi klinikára. Másfél-két órára úgy hagyta magára a vajúdó doktornõt. Mind a két keze és mind a két lába teljesen béna volt. és megfulladt. nem tudott mozogni. ám Judit ekkor is hiába szólongatott orvost.Na. Enikõ is. Ötéves korában is összesen nyolc kiló volt. Másnap meghalt elsõszülött kislánya. akkor kapott egy görcsöt. s értelmileg is teljesen visszamaradott. kezében a vákuumkészülékkel – aminek ebben a helyzetben semmi. A késõbbi szakértõi vélemény leírta: Enikõnek a szülés közben egyszerûen összeroppantották a fejét. Nagyszénáson élõ és dolgozó gyerekorvos a szegedi klinikára. hogy a kutya felé sem nézett. másodszülött kislányának agydaganata . de semmi keresnivalója nem lett volna –. Megérkezett Zalányi. Pont vasárnap következett be a burokrepedés. ráugrott Juditra. de a kórlapokat. Kiss Judit. Meghalt. majd hazament ebédelni. Zalányi Sámuel nem csupán tagadta a per során. amit elkövetett. nõvért. A magzat szívhangja csökkent – nyilvánvalóan oxigénhiányos állapotba került –. további húsz percig magányosan viaskodott a halál és az agykárosodás szellemével. a szegedi klinika szülészetén lezajlott eset: dr.

– Arról nem esik szó. hogy minimum Enikõ halálát a császármetszés elmulasztása okozta. hogy élete tartósan megnehezült emiatt. ha új fejlemény van! Kétségkívül fura helyzetben van a bíróság. A nagy tekintélyû Köles Tibor bíró úrnak ez nyugdíjba vonulása elõtti. és a felperes traktorista nem tudta bizonyítani. Juditka késõbbi halálának is. Rózsika szülésének éjszakáján a klinikán dr. Ám Varga Nándor pere azóta folytatódott. Ennyi történt elsõ kötetem írásának idejéig. ám Varga Nándort nem érte kár azzal. A Legfelsõbb Bíróság nem ítéletet. s ez Rózsika. Vagyis ugyan Zalányi durva orvosi mûhibát vétett. Ezt az elsõfokú ítélet így nem is vonhatta kétségbe. az anya lázas állapota. Bárhol a világon nem is. hüvelyi szülés lesz. hogy ilyet le lehet írni Magyarországon vagy bárhol a világon. de Magyarországon igen. az ikerterhesség. vagyis éppenséggel Zalányi Sámuel büntetõjogi felelõsségre vonása is szóba kerülhetne. ami indokolta volna az azonnali császármetszést: az anya életkora. Ráadásul most. ám arra hivatkozva utasította el Varga Nándor keresetét. 1999 április végén a Legfelsõbb Bíróság tart másodfokú tárgyalást. õ hozta meg azt a végzetes. ahol születése óta valami nagy piros folt virított kis fején. Zalányi Sámuel volt az ügyeletes orvos. a Legfelsõbb Bíróság elõtt a kórház. hogy nem kell császármetszés. a meddõséget követõ indukált terhesség. miként lehet helyes az a gyógymód. Elképesztõ ítélet! Az ember nem gondolná. És õ is meghalt. hogy „ nincs kár” Úgy fogalmazott: ugyan . amely szerint az orvos maga választja meg a gyógymódot. Meggyõzõdésünk szerint ebben az esetben az orvos helyesen választotta meg az alkalmazott gyógymódot. Rózsika halálát okozó döntést. Zalányi. tehát pályafutása utolsó tárgyalása. de a közeli hozzátartozó elvesztése önmagában nem ad alapot kártérítésre. az idõ elõtti burokrepedés. fel is fogtuk azokat. s valószínûleg okozója volt a másik kislány. egy pedig késõbb. Enikõ azonnali halálába került. A szakértõi vélemények ugyanis úgy szólnak: szakmai szabályszegés történt. azokról most csak akkor essék szó.lett – mégpedig pontosan azon a helyen. majd a magzati tachicardia. a mama és az egyik baba. Meg is kéri hát a peres feleket: – Uraim! Mi. illetve a biztosító ügyvédje újrakezdi: – Elsõsorban az egészségügyi törvényre hivatkozom. s amennyire tudtuk. Kérem hát. hogy elveszítette feleségét és egyik kislányát. amelybe ketten azonnal belehalnak. amennyire laikusként ez lehetséges. áttanulmányoztuk az orvosi iratokat. kétségtelen tény. Miközben – késõbb a perben több szakvélemény bizonyította – hat tényezõ is volt. mint ügyeletes orvos mégsem engedélyezte elvégezni a császármetszést. hanem végzést hoz: az elsõfokú .

– Sajnálatos módon nem tudtunk más döntésre jutni. tartalmilag és lényegileg nincs. hanem az anya is. foglalkozzunk csak azzal. hogy kezdõdik elölrõl az egész pör. Zalányi kezei között meghalt a felesége és egyik kislánya. amit biztosan meg tudunk nyerni. hogy ügyfelemet lebeszéltem errõl. hogy új eljárást kell lefolytatni. számos Zalányi-ügy igazságügyi orvosszakértõje. joghallgatók. mondván. és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. s sokunknak van okunk emiatt is szégyenkezni. * Majd röpke egy év és két hónap múlva. összesen mintegy nyolc esztendõ alatt. Hallgatóként ott ül dr. Nagy-nagy presztízsper ez most. További mûhiba történt itt. ma már nagyon sajnálom és szégyellem. Csikos Klára bírónõ. dr. a július 7-iben pedig durva orvosi tévedéseire. Varga Nándor jogi képviselõje kap szót: – Tisztelt Megyei Bíróság! Hetedik éve tart ez az eljárás. ügyvédjelöltek. olyan mértékben megalapozatlan. amelynek három ember halála volt a következménye. Varga Nándor öt és fél év alatt jutott el oda. nincs könnyû helyzetben dr. Kiss Judit. Ez a történet azonban Zalányi Sámuel doktor orvosi mûhibájával kezdõdött. Elsõként a nagy tekintélyû Ádám György ügyvéd. Varga Nándor hozzátartozói. de ilyen rosszat még soha. majd késõbb a másik gyermek is. a Megyei Bíróságon sor is kerül erre az elölrõl kezdett. akinek halála meggyõzõdésünk szerint szintén a legszorosabb összefüggésben állt e mûhibával. annyira nem a jogszabályoknak megfelelõen ítélt meg jogkérdéseket. Hiszen nemcsak az egyik gyermek halt meg. 2000. Sajnos az elsõ fokon zajlott eljárás nem alkalmas az ügy megítélésére. Ez az én mûhibám volt. jeles újságíró. olyan hiányosságokat tartalmaz. Azt kell mondanom. Szegeden.ítéletet hatályon kívül helyezi. hogy az anya haláláért nem mondták ki az eljáró orvos. Halász Miklós. csak alakilag van elsõfokú ítélet. a kórház felelõsségét. Június 30-i beadványomban reagáltam az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának durva jogi tévedéseire. az általam fölkért igazságügyi orvosszakértõ jelentésére alapján. Zalányi elõzõ áldozata. hivatalosan megismételt elsõfokú tárgyalásra. amely elõzõ ítéletében kimondta: az újszülött halála nem . Farkas Márton nõgyógyász. július 12-én. Hadd kezdjem a sajátommal! A per korábbi szakaszában nem fellebbeztük meg külön azt is. ám igazságot – ha valaha – tán egy-két év múlva kaphat. a Csongrád megyei bíróságon. Több mint harmincéves pályafutásom során sok rossz ítéletet olvastam. Ezt durva mûhiba követte a debreceni orvosszakértõ közremûködése során. szerdán.

Zalányi Sámuel tevékenységének következménye. és befolyásolni e per kimenetelét. azt helyesnek tartjuk. tevékenysége nem jogellenes. Már most elõre bejelentem. nem a mai. amirõl azonban feljogosítva érzik magukat véleményt formálni. s ez okozta a csecsemõ halálát. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gömbölyû jogtanácsosa következik: – A kártérítésnek a Ptk. az eljáró orvosnak nem felróható a tevékenysége. Az alperes. Ez megítélés kérdése. hanem az akkori. hogy el is kellett volna. dr. van olyan is. a szülõágy mellett kell döntenie. az okokozati összefüggés és a jogellenesség. A bírónõ – látva. amely egyértelmûen rögzíti: a gyermek halála az eljáró orvos. tehát nem lehet ok-okozati összefüggés sem. ahol harminc százalék körüli a császármetszés aránya. tehát nem jár érte kártérítés. Farkas Márton igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményét is. Az egészségügyi törvény ugyanis – és hangsúlyoznom kell. a biztosító jogi képviselõje. Ezután az úgynevezett beavatkozó. amit tett. Az ETT IB felülvéleményét mi elfogadjuk. – Mindenben egyetértek alperes álláspontjával. Amit azonban szeretnék kiemelni: az ETT IB felülvéleménye azt írja. hogy császármetszés elvégzése esetén nem következett volna be a magzat halála. hiszen azt mondja.és polgári jogi kategóriákat. Ennek ellenére – bármennyire is igyekeztek dodonaian fogalmazni – azt az ETT IB is elismeri. a cselekmény elkövetésekor hatályos egészségügyi törvény számít most – azt mondja ki: az orvos a gyógyító eljárást maga választja meg. Az orvosnak egyébként sokkal egyszerûbb húsz perc alatt elvégezni ezt a mûtétet. s ez neki nem felróható. de kénytelen vagyok megadni a szót a felperesnek. nem volt jogellenes. hogy felperes észrevételeire nem fogok reagálni. de ez nem jelenti azt. amely pedig kizárólag büntetõjogi fogalom. hogy Ádám György már állna is föl válaszolni – sürgetni próbál. szerint négy feltétele van. profilaktikus (megelõzõ) jelleggel el lehetett volna azt végezni. Nem vitatom. . nem kapott módot álláspontjának kifejtésére.kár. hogy orvosi mûhiba történt. Ez az orvos ezt az eljárást választotta. szakmai szabályszegésrõl írnak polgári perben. jelen esetben azonban ebbõl három hiányzik. mivel az fölösleges idõhúzással járna. Nem valósult meg a felróhatóság. Van ilyen iskola is. ha nem kezdenénk el az ide-oda észrevételek párbaját. mint egész éjszaka végigasszisztálnia egy hagyományos szülést. s az orvosnak ott. amelybõl ugyanis kiderült: fogalmuk nincs arról. nem bizonyítható. Becsatoltam dr. léteznek intézetek. nehogy késõbb azt mondhassa. azt természetesen nem ismétlem meg. Martini Jenõ orvos-jogász kerül sorra. Összevissza keverik a büntetõ. Majd súlyos mûhibákat tartalmazott az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleménye. nemigen lelkesedik a jogi perpatvarért: – Szeretném.

hogy dr. kezében egy fehér lappal. kérdem is. lehetetlenülése ne lenne kár. kinyomakodunk a tárgyalóterembõl. valamint annak kamatait. –Mi? –Semmi értelme nem volt ma ennek az egésznek cirkusznak. a régi. Alperes arra hivatkozik: az orvos maga választja meg a gyógyító eljárást – igen. ez az összeg egyáltalán nem tekinthetõ eltúlzottnak. s nyújtogatja a nyakát. ezért. Tessék leülni! Csak nagyon rövid indokolást tartok – ül le õ is –. Az ítélet ellen a felek a kézhezvételtõl számított 15 napon fellebbezéssel élhetnek. s hogy ez felróható alperesnek. ez így van. hogy beleszólhasson saját gyógyításába. és eltûnik a folyosó végén. hogy halasztani. csakhogy a tudomány adott szabályainak és a jogszabályok elõírásainak keretein belül! A bírónõ ezután. akkor hatályos. Az összegrõl: a bíróság úgy látta. berekeszti a tárgyalást. a beteg jogait erõsen korlátozzák. illetve el nem végzett orvosi tevékenység között. Jól láttam. Mindössze kiviharzik a tárgyalóterembõl. –Arra voltam kíváncsi. de sokkal szélesebb. hogy e jogokat lényegesen szûkebbre vonják. mivel meg tetszenek majd kapni írásban. elnapolni akar-e vagy ítéletet hirdetni. úgymond. kézzel írt vagy gépelt papírból olvasta az ítéletet. ne adna tehát alapot kártérítés megítélésére. Igenis volt (és valamelyest van) joga beleszólni a betegnek abba. Jó tíz perc múlva jön vissza. 1972-es egészségügyi törvény sokkal. A bíróság úgy találta. Ám hozzá kell tennem. hogy nem vetíthetõ vissza az új egészségügyi törvény erre a korábbi esetre. El lehet menni.Ádám György bizony nem is hagyja magát: – Egyetértek alperes jogi képviselõjével abban. Az új egészségügyi törvény elõkészítése során a Magyar Orvosi Kamara elintézte magának. – A bíróság kötelezi az alperest. hogy mi történik vele. Amint szedelõzködünk. Farkas Márton odaoldalog a bírói pulpitus elé. mit vizslatott. A bíróság úgy ítélte meg. valamint az egyik gyermek halála és az elvégzett. hogy a gyermek elvesztése. a család széthullása. azt ugyan nem közli. látom ám. egy-két kézírásos bejegyzéssel. Amint kiérünk. hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 5 millió 30 ezer forintot. ami bekövetkezett. A többit részletesen majd írásban. nagyobb jogot adott a betegnek. szerintem e téren nem is az egészségügyi törvénybõl kellene kiindulni. Elõre kész volt az ítélet. –A Megyei Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében – olvassa a lapról. rég kész . továbbá a perköltséget. valóban helytelen volt az az álláspont. –És? –Géppel volt írva. amely pedig kimondja az ember önrendelkezési jogát. hogy kétségkívül ok-okozati összefüggés van az anya. hanem az alkotmányból. s beterel minket. megáll egy pillanatra. szabályos gépelt sorok voltak egymás alatt. Hadd tegyem hozzá.

hát azt fogok. Kínos volt nekik nagyon az az elõzõ ítélet. akinek – ha igaz – tucatnyi ember halála szárad a lelkén. s nem állítja meg senki az ámokfutását? Utána kell ennek mennem! Meg kell tudnom. így került Mosonmagyaróvárra – ismét fõorvosnak. az orvostudomány doktora. Zalányi Sámuelt is. a szünetben csak a bíróság elnökénél volt bent. valóban odáig terjed-e az orvostársadalom legrosszabb értelemben vett szolidaritása.volt az ítélet! Nyilván most. Fontos volt ezt szépen rendbe tenniük. pedig a terhespatológián volt intézményvezetõhelyettes. aki a klinika Egészségügyi Szervezési Tanszékén volt igazgató professzor. hiszen ha állandóan elveszítik azokat a mûhibapereket. ahová Zalányi rögtön avatása. hogy még azt is megpróbálják kimenteni. A hírek szerint Zalányi Keszthelyen. legeslegelsõ munkanapján egy vérszegény terhes asszonynak vért kellett be- . Dr. osztályvezetõ docens. menjen el a szegedi klinikáról – részint túl sokba van már nekik. kimosdatni. Ha nyomozni kell érte. hogy valaki büntetlenül végigtarolja az egész országot. Farkas Márton dr. ahová már fõorvosnak ment (édes istenem. Zalányi egykori elsõ fõnöke nem õriz róla túlságosan jó emlékeket. Farkas Márton szülész-nõgyógyász. elfelejthetjük azt a kifejezést: fölfelé buktatták). s azon belül is a legjobb jövedelmet ígérõ nõgyógyászaton kezdhessen dolgozni. Ott pedig állítólag ismét többször hibázott – ami újabb emberéletekbe került. Összesen több mint tucat ember haláláért felelõs. Az ifjú titán élete elsõ munkahelyén. Jól ismerte Zalányi apját. újabb durva mûhibákat követett el. nyomába eredni. Nem is egészen értem: mi folyik itt? Létezhet ez. idõsebb dr. mi történt. a kórház helyett fizetõ biztosító természetesen fölemeli a biztosítási díjat. amelyeknek õ az okozója. ez ma a bírói függetlenség? * Azt hallom. az egyetem elvégzése után került – a professzor papával nem volt különösebb akadálya. –Te atyaisten. hogy a gyerek halála nem kár. részint elõbb-utóbb kínossá is válhat ténykedése. kell-e valamicskét módosítani rajta. azt hittük. Ott. hogy rögtön a klinikán. ezért innen is kitessékelték. amiben azt mondták. igazságügyi orvosszakértõ. nem sokkal e két ügy után Zalányi Sámuelt megkérték. hogy elmesélje. de ez nem maradhat földerítetlen! * Elõször legelsõ „ állomáshelyén” Szegeden próbálok meg Zalányi .

s addig a szülõszobán két magzat méhen belül meghalt. amelyekben felületességek. És sok más eset is volt. Farkas Márton nyolc olyan – még ott.adni. – Tényleg okos. Farkas doktor neki szólt: –Samu. pofa). –Meséljen nekem Zalányi Sámuelrõl! – kérem. valószínûleg nem egy tankönyvbõl tanultunk! –Az kétségtelen – feleltem neki –. akkor biztos rendesen tudnád a szülészetet! – Nekem ugyanis nem kellett volna egy tankönyvbõl tanulnom vele. jön a nagy faciesû! Nagypofájú volt mindig. Amikor még volt kazánház. más volt a gondolkodásmód. Volt olyan éjszaka. Ez a mérhetetlen nagy facies (arc. magyarán eltussoltak. És ebbõl rossz gyakorlat származott. Zalányi által elkövetett mûhibaesetrõl hallott. disznóságok történtek. Samu. mert õ közben eljött onnan. az okosságát. amit a kollégák elsimítottak. ahelyett hogy a gyakornoki teendõit látta volna el. Azokat az ügyeket. Ennek több módszere volt. ami diszharmóniában állt a felkészültségével. s eltüzelték. ez okozza a rossz viselkedését. . * Dr. Igaz. Azokról persze konkrétumokat nem tud. majd mindenkinek szóltak: – Azt is felejtsd el. Szegeden történt –. Úgy is emlegettük gyakran: na. légy szíves! –Tanár úr. aki utólag beigazolódottnak látja korai jóslatát. –Na. kösd be. mert az ügyeletes kolléga a laborban patkány hipofíziskivonással foglalkozott. Samu. hol a Tiszába. csak azt nem tudom. s nem lett belõlük ügy. nekem azt találta mondani: –Tanár úr. már lejárt a munkaidõm! – És mutatta a csuklóján az órát: tényleg elmúlt pár perccel négy óra. kérlek. ami Samu sajátja. de Kiss Judit és Varga Nándor mûhibaügyérõl mindent. hiszen mindkét perben õ volt a szakértõ. –Okos gyerek Samu. nem tehetem – válaszolt Zalányi –. hogy volt ilyen nevû beteg! – Amikor korszerûsítették a fûtést. oda vitték le ezeket a kórlapokat. mert ha az én tankönyvemet tanultad volna meg. hol a csatornába dobták az ilyen „ tudományos érdekességgel bíró”kórlapokat. –Amikor a klinikára kerültem. belõled se lesz jó orvos! – jegyezte meg Farkas doktor. kérlek. „ tudományos érdekességként” kezelték. amikor Kiss Judit vagy Varga Nándor pere zajlott a Csongrád megyei bíróságon. s a fõnök. hogy két magzat is elhalt. eszével. Ilyenkor persze a kórlap is mindig eltûnt. megjött a vér. én írtam a Modern szülésvezetés címû egyetemi jegyzetet. jó szakmai felkészültségét hogy nem tudja a gyakorlatba átültetni – sóhajt nagyot Farkas doktor. Hiszen szerinte az utóbbi években történtek valóban azt bizonyítják: Samu nem lett jó orvos.

amit szakértettem. azzal a kéréssel. hogy dobja a kazánba ezt az eredetit is meg az összes másolatot is. Ez év tavaszán az Egészségügyi Fõiskola Szegedi Tagozatán való felvételi kérelmem elintézéséhez dr. a nyilatkozatot aláíró orvost kell felelõsségre vonni – ezért odaadta nekem mint intézményvezetõ-helyettesnek. Háromban a fõ ok a késedelem. Bizony hozzátartozott az egyéniségéhez. Nos. a két. Úgy gondolta: ha ez igaz. s végigolvasta. tehát nem lehet hamisítvány: NYILATKOZAT Alulírott … Réka (született 1961. azonnali riasztás után – ami kéthárom percen belüli beavatkozás szükségességét jelenti – húsz-negyven perc múlva került elõ. itt van. És azt bizony el tudom képzelni róla. Rékának. Õ azonban belenézett. s a szakma bûne. Ez meg már pofátlanság. S tulajdonképpen mind-mind ugyanarról szól: a felületességrõl. maga az eredeti. Vagy elvégezte már halott magzatnál. hanem a keszthelyi Fannika és a mosonmagyaróvári Farkasék esetét is. Ezt . Fegyelmezetlenné vált.Mindegyik. olykor annyira egyszerû oka volt a mûhibájának. úgyis megvédik a kollégák. és tett ezt-azt. X docens segítségét kértem. Mert nemcsak Kiss Judit és Varga Nándor ügyét szakértettem. s mutatott egy Nyilatkozat címû papirost. Zalányival elszaladt a ló. –És késõbb? –Úgy látszik – teljesen véletlenül – én követem Zalányi tevékenységét. Nevezett kérésem teljesítését nemi kapcsolat létesítéséhez kötötte. hogy azt hitte: õ megengedheti magának. … sz. –Tud mondani más példát Zalányi személyiségének illusztrálására? –Tudok bizony. hogy nem állították meg. ha pedig nem igaz. … . Abban a két esetben. Mind a négyben azonos egy elem: a felületesség. mondjuk. hogy például komótosan ebédelt vagy vacsorázott. Így aztán õ biztos benne: ha valami újabb malõr történik. mint feltételhez. hogy ne a valódi nevén szerepeljen. önként. hogy el kell végezni a császármetszést. alatt) a következõ nyilatkozatot teszem. vele kapcsolatos a történet. mint kellett volna. szabad akaratomból. lakik: Szeged. nevezzük. kék tintával az aláírások. csak éppen sokkal késõbb tette meg. a slendriánság. Ami – ha a beteg egészségének rovására megy – már nem hiba. a negyedikben pedig a nagyon feltûnõ és durva fejlõdési rendellenesség föl nem ismerése. Nos. akkor a benne szereplõ docens a vétkes. Mint fõorvoshoz jött hozzám egyik orvos beosztottam. hanem bûn. Elmondta: Zalányi Samu nyomta a kezébe ezt. Nagyon nehéz kérdés ez: miért nem képes megregulázni magát ez az ember? Mert ez önfegyelem dolga. általam szakértett esetben ugyanazt követte el: elméletben tudta. elámult. Volt az osztályon egy nõvérke.

Pál Attila. Ráadásul Zalányi ennél többet is próbált. ezért a jegyzõkönyvön orvosi indokot jelölt meg. Zalányi a laborban annak kulcslyukára beállította a fényképezõgépét. –És ki az a dr. Ezután dr. augusztus 2-án 20. hanem az udvaron szállt be a liftbe. abban a reményben. június 7-én elvégezte. X docens. Nevezett azt mondta. s akkor majd õ lefényképezi: látszik . Gyanúmat dr. magyarán ki akarták nyírni. s a két doktor aláírása oda sincs gépelve. Zalányi Sámuel dr. Csakhogy a laborhoz az udvari állatistállóktól vezet egy lift is.én egyértelmûen megtagadtam. hogy a tanúk a kapcsolat megszakításában segítségemre lesznek. miután aznapi délutános mûszakomat ledolgoztam. külsõ kényszer hatásától mentesen tettem. ehhez a szobához balra kell fordulni. s a laborban szállt ki. hogy a docens lejöjjön az osztályról. –Ez az X docens nagyon szigorú ember volt. Azt reméltem. Réka Elõttünk: dr. hogy a számomra nem kívánatos és csak kényszerítõ körülmények hatására vállalt nemi kapcsolatnak ezzel vége lesz. ám a nõvérke is aláírta a neve fölött kézzel. augusztus 3. 1980. Pál Attila Maga a nyilatkozat végig géppel írt. X docens vizsgálata megerõsítette. nem akart eltussolni hibákat. míg jobbra a laboratórium van. –Mire volt ez jó? – kérdem hüledezve Farkas doktort. A fennálló körülmények között kérését nem tudtam megtagadni. X docens a terhességmegszakítást 1980. mivel vérzésem kimaradt. A mûtét elvégzése elõtt megismételte nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó ajánlatát. Ez a bizonyos vendégszoba a földszinti folyosók keresztezésében van. Sajnos nem így történt. július 1-jétõl õ a szülészeti-nõgyógyászati klinika tanszékvezetõ professzora. szabad akaratomból. A találkozót egyébként a mûszak alatt 16 órakor jelölte meg dr. Fenti nyilatkozatomat önként. csak saját kezû aláírásuk szerepel – jól olvashatóan. bekopogjon a vendégszobába. mert az egészségem forgott kockán a terhességmegszakítás során. csak nem sikerült neki. s õk le akarták járatni. Ilyen találkozóra került sor akaratom ellenére a SZOTE Nõi Klinika úgynevezett vendégszobájában 1980. s várta.15 és 22 óra között. aki e Nyilatkozat másik tanúkénti aláírója? –Õ itt van most is. mert X docens azóta is újabb találkozókat kért. hogy terhességem az általam gondoltnál nagyobb. Ha a földszintrõl jövünk. Szeged. Folyó év májusában terhességre gyanakodtam. X docens pedig nem az emeletrõl vagy a földszintrõl jött a vendégszoba felé – erre a bizonyos légyottra –.

A két ordenáré hiba oda vezetett. Ekkor vetõdött föl elõször komolyan a szegedi professzori kar fejében a gondolat – s utasították is jogtanácsosukat. Indult is etikai eljárás ellene. Azt azonban tudom. mert Zalányi kissé mellényúlt. fényképezõgépére görnyedõ Zalányi háta mögött. Elvégezte az abortuszt. hogy nem szülhet babát. de úgy tudom. A jogtanácsos ellenkezett: szerinte helytelen. Történt ugyanis. és sokéves huzavona árán meg is nyerte a pört – kapott pár százezer forintot annak fejében. hiszen az orvos is ember. az elõbb-utóbb teljesül. s nem szerette volna megszülni a gyereket.az is. s a beavatkozás elvégzésére ifjabb Zalányit jelölte ki. Az elvégzett vizsgálat igazolta terhességét. hogy felelõsségbiztosítást kellene kötniük. nemsokára a docenst távolították el a klinikáról. mivel hajadon létére teherbe esett. meg az is. hogy végül újabb mûtéttel a petefészkét és a méhét el kellett távolítani – 25 évesen. õ is tévedhet. a bizottság nagy kegyesen kiadta az engedélyt. A fodrásznõ beperelte a szegedi klinikát. nem lett belõle semmi. fõnökét. ki megy be. hogy egy-egy orvos durva szakmai szabályszegésének . Kétszer is. vagyis az abortuszt engedélyezõ bizottsághoz fordult. – Te mit mûvelsz itt? – kérdezte Samut. nem Zalányit. s Zalányi háta mögött ért annak ajtajához. ha állami pénzen a klinika fizet azért. ám néhány nap múlva visszajött: állandóan vérzik. Õ ezt nem tette meg. Hát ilyen – ma azt mondanánk: titkosszolgálati – aljas eszközzel próbálta Zalányi kinyírni a kollégáját. intézze ezt el –. A labor ajtajára. Ismét megoperálta – s ennek során most a másik oldalán fúrta át szerencsétlen nõ méhnyakát. A hölgyet hazaengedték a klinikáról. 1985-ben indított kártérítési pert a szegedi Orvostudományi Egyetem ellen a 25 éves. Vizsgálatsorozat következett. szintén szegedi fodrász és kozmetikus hölgy. hogy – az akkori szabályok szerint – az AB-. Soha nem lehet gyereke. ki nyit ajtót. Még egy ügy elõkerül Zalányi szegedi idõszakából. * Egyesek szerint ha valamit nagyon akar az ember. amely egyértelmûen kimutatta: az operatõr Zalányi Sámuel a beavatkozás során átlukasztotta a méhnyakat. Csakhogy a docens a liftbõl kilépve átment a laboron. Az elõírások – valamint a minimális józan ész – szerint Zalányinak persze még az abortusz elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kellett volna végeznie. aki csak összeszedte a fotóapparátot. s válasz nélkül elrohant. bármennyire is történt már egy ilyen: valóban terhes-e a páciens vagy sem.

szegény. Csakhogy Zalányinak már olyan híre volt. Martini Jenõvel dolgozott együtt. hogy már nem lehetett védeni tovább a mûhibaügyeit. Ottléte alatt nemcsak például azzal a dr. és késõ este – az orvosi szobával azonos folyosón lévõ szülõszobán – az egyik vajúdó nõ. hogy mennyit fognak fizetni. milyen ritkán lenne erre szükség. fegyelmivel kellett eltávolítani. hogy szinte egyáltalán nem voltak magánpáciensei. hanem dr. Susánszky Ildikó szülésznõképzõ iskolát végzett. Zalányinak számos további mûhibáját sikerült eltussolni. bár tisztában volt vele. egyszer ügyeletes volt. hogy Zalányi nem tudott tõle aludni. Hiszen õ is hallotta a pletykákat. míg a kollégái sorra szültek. a vajúdó nõkkel is. 1978 januárjától 80 végéig dolgozott szülésznõként a szegedi nõgyógyászati klinikán. aztán szívsebészetén. Ezt persze rosszul tûrte. illetve akikkel megvolt az egyezség. be a kettes bokszba. annyit volt részeg. egészen 89-ig. Emlékszem. mert mindegyiknél a maszek orvosa tüsténkedett. sem balhé nem lett a dologból. Pedig az esetek megtörténtek. és a betegeken torolta meg. Így aztán gyakran fordult elõ. aki ma ügyvédként képvisel mûhibaperekben kórházakat és biztosítókat. abból szinte kivétel nélkül mindig pontosan hat volt zsebbe fizetõs magánbeteg. Kirohant a szobájából. sem per. * Találok még hiteles tanút Zalányi szegedi korszakából. és szó szerint ezt üvöltötte a szülõágyon fekvõ nõnek: – Aranyoskám. – Kössön az orvos felelõsségbiztosítást! – javasolta. Az egyik nõgyógyász megállás nélkül vedelt. amikor megismertem ott. nem a tisztességesen dolgozó orvosokhoz. mi mindent néznek el neki. Iszonyatos stílusban beszélt a betegekkel. Annyira. A másik építõtábori orvosként megerõszakolt egy középiskolás lányt. az ügyeletes orvosnak semmi dolga nem akadt. akkor ordított volna. Kivéve persze azokat. hogy ügyeletesként tétlenül téblábolta végig az éjszakát. majd mûtõsnõként ugyanezen klinika sebészetén.következményeit ne maga az orvos viselje. Furcsa rend volt ott. például arról. nagyon szenvedett. akik elõre fizettek. 28-30 éves lehetett. amikor a picsáját odatartotta! – Máskor a nála szülõ asszonnyal is így beszélt: – Mit hisztériázik. A hat férõhelyes szülõszobán. hangosan kiabált. Nincsenek túl jó emlékei róla: –Néhányan rettenetesen kilógtak ott a sorból. minek kellett Magának ez a gyerek? – Még nõgyógyászkollégája feleségének is a sorozatos vetélései miatt azt mondta: – Hát Maga nem képes kihordani egy gyereket? . Zalányi Sámuel inkább ezekhez állt közel. és tátott szájjal bámultam – még a professzor papa ismeretében is –. ha éppen hat asszony szült. Zalányi Sámuellel is.

” Kerestem a baba szívhangját – nem találtam a jelzett helyen. Eltûnt az orvos is. A méhen belül régen elhalt magzat volt. Az asszony a hatos ágyra került. perem van és így tovább. miként nem észlelte ezt. Kérdeztem az asszonyt. hogy nem tudtam beírni semmit. megsemmisítette. Bejött az asszony szülni. és azonnal távozott. Kutattam följebb. aztán mivel változott a helyzet. érzem ám. a jobbon – sehol semmi. Aztán volt olyan eset. ahol már szültek. fejtettem. és hihetetlenül arrogáns hangon számon kérte rajtuk. Azt állította. Nemsokára végeztem a többi helyen. Amint tágítottam. etikai eljárás indult. Zalányi pedig az etikai eljárás során megpróbált mindent rám kenni. Azt felelte. hívja Zalányit – ám õ nem jött. Zalányi éjszakai ügyelete alatt. nem a klinika tehetett. hogy halott magzat született. De nem találtam. amikor nekem lett kellemetlenségem az õ disznósága miatt. Arról. de rettenetes nyúlós állapotban. Letakartam a gyereket. Elküldtem az asszisztensnõt. és indultam Zalányiért. Közben át kellett mennem másik boxba. a halott baba iszonyatos feje éppen akkor bújt ki. nem. hol találta meg a doktor úr a szívhangot. ám az kérdés volt: ki miért. Kénytelen voltam egyedül segíteni. az õ korukban már mi a fenének akarnak gyereket. vizsgálja meg.Minek akar az ilyen teherbe esni? – Az idõsebb szülõ nõket számos alkalommal lenagymamázta. Zalányi elsápadt. Fölemeltem a kórlapot. már három. amit hamisított. hogy már nincsenek magzati szívhangok. nem is kereste. . lejjebb. a baba feneke jön elöl? Hát. elolvastam Zalányi bejegyzését: „Köldök alatt baloldalt két haránttól jó szívhangok. vegye föl a kórlapját. aki ismét nem érkezett meg. mert lába kelt a betétlapnak. Reggel azonban természetesen jelentettem a fõmadámnak. Kimentem abba a terembe. hogy nem él a babája. a bal oldalon. keresgéltem tovább. mert ennél az asszonynál tolófájások jönnek. hogy tudjon nyugodtan aludni. a gyerek feje jött. ám nem volt mibe. Mi ez. szóljon az ügyeletes Zalányinak. ahol a kórlapokba írunk be mindent. hátha azzal foglalkozik. mert valóban végsõ tolófájások érkeztek. Nézem újra a kórlapot: szépen végigírva benne a normál menet: tágul rendben. a kórlap betétlapja is. elláttam az anyát. Nem szóltam semmit. Nekem három másik szülésnél kellett segédkeznem. jó szívhang. de a kórlap betétlapja sem. Újra hívattam Zalányit. átmentem õhozzá. hogy nagyon puha valami. aki két hétig nem vette észre. ahol a monitoros szülések zajlanak. már kétujjnyi. de egyre ijedtebben. kértem a kisnõvért. Botrány lett az ügybõl. Végül nekem kellett közölnöm szegény nõvel. én hallgattam meg a szívhangot. hanem a körzeti szülészorvos. Nemcsak õ nem volt ott. ám utánam szaladt a kisnõvér: jöjjek. hogy halott magzat született. Pedig nekem is bele kellett volna jegyeznem. Õ azonnal értette a dolgot. Zalányi ekkor érkezett meg. beszéljen õ szegény asszonnyal. jól ismerte Zalányit: elõre megírt mindent.

Fogós mûtétjeinél többször darabokban szedett ki babát az anyából. hogy farfekvéses a gyerek. Elõször húzódozik ugyan: õ a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. Kihívta rám a rendõrséget. hogy ha nyilatkozni . amikor kellett volna. hogy hamisított. egyszer kereste. Mindenkit nullának tartott maga körül. amelyek közül éppen a magzati szívhangé a legfontosabb. szerteszéjjel trancsírozta õket. Beidézték. Többször nem vette észre. hogy én teljesen vétlen voltam. Orvoskollégái gyakran emlegették: ha õk – akiknek nincs professzor papájuk. már régen kirúgták volna mindenhonnan. eltüntetett. õ ügyeletbe mindig úgy érkezett. akkor õ talán igen. valamint hogy Fidesz-színekben indult (és veszített) a 98-as parlamenti választásokon. de a belét kihúzta jó néhány nõnek. és végezze el a szükséges vizsgálatokat. mondván: én elloptam a rádióját. a két párt pedig momentán koalícióban van. a tévedhetetlen Zalányi Sámuel. sem arról. csak nagyon-nagyon megkésve. a megkérdõjelezhetetlen. aki maga az Isten. miként viszonyul a kollégáihoz. hogy Zalányi küretjei után azonnal a mûtõbe kell menni. Miközben õ abortuszoknál számtalanszor nemcsak perforálta a méhet. amúgy is elõírták nekik. Nos. és nem találta a Szokol rádióját. Sem arról. megtalálom dr. rengetegszer az utolsó utáni pillanatban kegyeskedett megjelenni. Tudni kell. Mindig úgy viselkedett. valamint a Szokol rádióját. hogy õt éppen azért hívtuk oda. így bebizonyosodott. mert Zalányi perforálta. Farfekvéses baba halt meg a kezei között azért. amit Zalányi. * Amint keresek orvosokat. Zalányi dolgairól pedig ezek után nem esett szó. tagadta. az orvosok szinte kivétel nélkül iszonyattal és utálattal nézték tevékenységét – csak éppen senki nem tett ellene semmit. Madocsa község háziorvosát is. s rosszul indította a szülést. hogy nem találom azt.és rozmaringteáit. mint a nagy. vegye föl az asszonyt. nincsenek jó politikai kapcsolataik – csak a huszadát követnék el annak. Persze: vagy nem. A nõvérek. Kaptam adalékot abból is. nemegyszer halálos véggel. mert nem tudta idõben beadni az oxytocint. meghallgatták az összes orvost és nõvért. akik Szegeden közelrõl ismerték Zalányit. Zalányiról pedig köztudottak jó fideszes kapcsolatai. és fiatal lányoknak az egész méhét ki kell pakolni. és a méh megfojtotta a gyereket. Újra és újra nem végezte el a császármetszést idõben. Szigeti Andrást. Az általa vezetett szüléseknél rendszeresen nem volt jelen. A klinikán rutinnak számított. hogy ha én nem voltam hibás. Mindenesetre a helyzete egyre tarthatatlanabb volt a klinikán. amibõl méhen belüli fertõzések történtek. hogy hozta a jázmin.és nem jelentettem neki.

és rendet tesz közöttük. sírva-zokogva: õ igenis szereti X docenst. de az sem volt igaz.akarnak bármirõl. a lábára nem tudott állni. és talán nem is várható el tõlem. Õ – amint ismerteti velem e kórház rendjét. éppen hogy Zalányi Sámuel ígérgetett és fenyegetõzött neki mindenfélével. okos gyerek a Samu. És annyit még hozzátesz Szigeti doktor: –Nekem személy szerint jó kapcsolatom volt Samuval. szó nem volt zsarolásról. s ettõl rosszul lett. Persze hallottam a mindenféle ügyeirõl. megyei szülész-nõgyógyász szakfõorvos. mert jókat mulattak rajta. addig-addig. Godó György professzor. mert az olyan. Amely papírról legfõképpen Zalányi tudta. a székesfehérvári Szent György Kórház szülész fõorvosával – szintén Zalányi egykori szegedi kollégájával – még kevesebbre jutok: –A szüleink szomszéd házban laktak. Elméletileg jól felkészült. a kecskeméti kórház osztályvezetõ fõorvosa. például a minden szülésre . Ám amint tereferélünk telefonon. Úgyhogy ennél többet nem is fecseghetek. * Egészen másképp reagál dr. szokásait. Már csak azért sem bántanám. mekkora hazugság. * Dr. De az tény. Könnyen mártírt csinál magából. egybõl elrohan a Kövér Lacihoz. s aztán ezek az összetartó fiúk megvédik. majd õ jól fenéken billenti a két orvos fiút. De ez pletyka volt. hogy a lány öngyilkos akart lenni. elõtte egyeztetniük kell az országos vezetéssel. Õ hozzá jött be másnap ez a kislány. úgy voltak együtt mindig. nem igaz. de az bizony igaz: akkora az önbizalma. hogy ha megszorul. amíg õ aláírta ezt a szerencsétlen nyilatkozatot. aztán arra alkohollal itatták. Úgy leitatták. s talán én is hozzájárultam. Emlékszik: az a hír is járta akkor. amekkorát már nem indokol a tudása. nekem van egy elvem: kollégáról véleményt mondani borzasztó nagy felelõsség. de ne haragudjon. Nem szívesen mondanék róla negatívumokat. mondjon el neki mindent õszintén. nem akarok beszélni ezekrõl. és akármilyen segítséget kér. Zalányiék altatót adtak be neki. annyit azért elmesél: erre a kisnõvérügyre jól emlékszik. Apró Györggyel. Szigeti doktor azt tanácsolta a kisnõvérnek: menjen be a docens úrhoz. amibõl egyetlen szó nem volt igaz. Magánemberként mégis kevés kapcsolatom volt vele. Tudja. hiszen õ találta ki. hogy õ is akarta. hogy Samu éppen ezt a szakmát választotta. lehet.

amelyben az égadta világon mindenrõl kérik a véleményüket – tiszteletre méltó vezetõként mutatkozik be. mint kellett volna. jó képességû. tényleg túlságosan magabiztos. és olyan lelki állapot alakult ki benne. aközben az úristen is telefonálhatott. túlzott önbizalmú ember volt. hogy elvégezte õ a szükséges császármetszést a normál szülés helyett – csak éppen egy-kéthárom órával késõbb. hogy a legjobb szándék mellett is újra és újra hibázott. akinek nem elégedett a munkájával. akkor azonnal félretolják a hibát elkövetõt. hogy ha ez a fajta alkati hiba nem kellõ kontroll alatt mûködik. a fõnökei felelõsségét is! Hogy az orvoskollégák hányszor és mekkorát tudnak hibázni. –Senki nem a képességeit vonta kétségbe azóta sem. Tehát vagy nem eléggé hatékonyak voltak fölötte az említett kontrollmechanizmusok. Ha azonnali kontroll van a fejük fölött. már annak idején is a vállalkozó kedve kissé mintha meghaladta volna a képzettségét és a korából adódó lehetõségét. Igen. miként vált ez a jó képességû ember az átlagot messze meghaladó számú problémás eset fõszereplõjévé – véli a professzor. Típuseset volt nála.érkezõ nõ kezébe adott levelet. Hiszen hallott a legalább nyolc szegedi eltussolt mûhibájáról is. Csupán a hozzáállását. mert görcsössé vált. ami bekövetkezett. az azon is múlik. mintha ott sem lenne. Hiszen számosan azt mesélik. õ addig föl nem kelt az asztaltól. elvégre ezek közszájon forogtak. –Érdekes lenne arra hivatott szakembernek kielemezni. Jól emlékszik a kezdõ Zalányira. hogy mitõl. vagy akkora szakmai játéktérhez. Godó doktor Szegeden sok éven át volt távoli kollégája Zalányinak. amint arról is beszámol: õ bizony kíméletlenül megválik valamennyi olyan orvosától. Ez pedig – ebben a nagyon nagy önmérsékletet és a helyzet tiszteletét parancsoló szakmában. Még inkább becsülöm õt. a nõvérrel aláíratott kamu rágalmazó nyilatkozat körül? . mint a szülészet-nõgyógyászat – veszélyforrás. hogy illetlent kérdezek! Tudott ön arról a botrányról. kitûnõ tanulmányi eredményû fiatalnak ismerték meg. aki professzor papájával a háta mögött sikeresen indult a szegedi klinikán. –Ez viszont fölveti mások. hogy mi a helyzet odabent a szülõszobán. amíg szép komótosan el nem költötte mind a három fogást. amely Zalányi és Pál Attila körül zajlott X docens és a nõvérke dolgában. széles mûveltségû. hogy egy-két ilyen eset után elbizonytalanodhatott. Amint most ön mondja. Szerinte nem az volt várható. Igen. akkor bajok lehetnek belõle. ha például õ hazament ebédelni. hogy mi van rájuk bízva. sõt nõvérétõl is. valóban úgy tûnik. például aki többször hibázik. amit nem lett volna szabad engedni. –Bocsánat. potenciálisan volt ilyen veszély benne. olyan magas vezetõi beosztáshoz jutott. El tudom képzelni.

gyanítom. amikor például Poczkodi Sándor. Az orvostársadalom ma saját romlásához vezetõ mechanizmusokat tart életben. ám amikor hazajöttem. álljunk meg. és mindenütt halottak maradjanak utána! – Márpedig ahová Zalányi eljut.–Errõl mindenki tudott a klinikán. valamint szabad-e ekkora marhaságokat nyilatkoznia? Hiszen õk hajszálpontosan tisztában vannak azzal. és elköveti a maga jól megszokott mûhibáit. Tényleg nem lehet elkapni ezeket az embereket. kevesebb lesz a köszönet. Zalányi nekem azért fontos. a kamara országos etikai bizottságának elnöke tévényilvánosság elõtt azt feleli nekem erre: – Nekünk nincs hivatalos tudomásunk arról. milyen módon lehet a mai magyar orvostársadalomban megteremteni az elõrejutási. –Ebben a megközelítésben sok igazság van. hogy azt mondja: – Kérem szépen. és kirámolunk a szakmából? Mert ha ezt az orvostársadalom maga valóban nem képes elintézni – elõbb-utóbb kívülrõl fogják rendbe hozni a dolgot. nem kéne-e olykor újságot olvasnia. hogy mi történt Szegeden. –Persze hogy nem. ott nem csupán dr. Keszthelyen vagy Mosonmagyaróváron! – akkor önök miért nem kérdezik meg tõle. mi mindent vitt véghez eddig Zalányi és – legyünk õszinték! – még az a néhány másik Zalányi szerte az országban. de az orvostársadalomnak is szeretném az õ személyén keresztül bebizonyítani a lényeget. Ám eddig senki nem volt hajlandó vállalni a felelõsséget. És az már a magyar valóság. hiszen végül neki kellett elmenni a klinikáról. engem teljesen hidegen . Nem lett volna szabad idáig eljutni. NagyBritanniában dolgoztam. de nem klinikus orvosnak. hogy ezek után kinek megy fölfelé a csillaga s kié le. –Valamint senki nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. vagy elmész orvoslátogatónak. hogy egy-két Zalányi végigtarolja az ország összes nagy kórházát. Kétségkívül fölvetve annak kérdését is. A magyar szülésztársadalom évekig a kulcslyukos sztorin röhögött. Ma a Magyar Orvosi Kamara és annak Etikai Bizottságai. vagy letekerjük ezt-azt az alkatrészedet. –És ez messze nem csak Zalányi személyének kérdése. ez így nem mehet tovább! Ez mindannyiunkra életveszélyes! Talán csak nem engedhetjük meg magunknak. többen mesélték ezt a szomorú történetet is meg Samu egyéb dolgait is. mert nemcsak a publikumnak. bárminek. –És még egyet. kutatóorvosnak. Az érintett docensnek nem volt ennyire vicces a dolog. abban pedig. és azt mondani nekik: – Kispajtás. Zalányi Sámuelt fogják eztán emlegetni – hanem a szülészeket általában és az orvosokat általában! Következésképpen. Én akkor már nem voltam ott. pozícióba kerülési esélyeket. az Egészségügyi Tudományos Tanács. Tisztesség ne essék. az Egészségügyi Minisztérium a Zalányi-típusú jelenségeknél önmaga nem képes eljutni oda.

a gép elkezd visongatni – mivel a szoftveresektõl ezt kérték –. Az õ vesszõfutása mások bûne is. –Így van. s az elmúlt sok-sok évben senki nem vette a fáradságot. És amikor ugyanannak az orvosnak bekerül a harmadik „ elszúrása” a számítógépbe. öregem! – akkor ez még aznap bekerül az orvosi kamara központi számítógépének adatbázisába. és olyan vizsgálat következik. mehet tovább. és helyes pályára állítják. hogy megakassza ezt az ámokfutást.hagyna Zalányi Sámuel. * Égett hát Zalányi lába alatt a talaj Szegeden. Létezik ennek egy másik. még egy kicsit. Bejön a titkárnõje. amelyek engedik ezt. –Biztosan ön is ismeri például az amerikai szisztémát. a vezetõi hatalom. csupán az orvosok állapítják meg a referálásom: – Te. amelynek a végén Johnnyról szinte azt is tudják. Amint sok más hely után Sopronban éppen megürült a szülészet-nõgyógyászat osztályvezetõ fõorvosi széke. ha nem mintaértékû lenne az õ története az orvostársadalom belsõ mechanizmusainak lehetetlensége. ha nincs per. jó. elképzelhetõ. Ahol az országban fölszabadult fõorvosi hely. nincsenek újságcikkek. nincs reklamáció. szerteszéjjel rúgják a fenekét. amelyen egészen közeliben élõben látja – zárt láncon át az öt emelettel följebb lévõ mûtõbõl – az éppen zajló mûtétet. a mûtõbõl konzultációt kérnek tõle. Ott. Johnny. hogy bekövetkezzék mindaz. hogy Zalányit engedték idáig eljutni. Ha ugyanez az ember más szisztémában mûködik. A Szakmai Kollégium kibújt a döntés alól: mind az ötüket . ott vigyázz. s õ instrukciókat ad: – Ezt nézzétek meg különösen alaposan. s szól. És bûne azon mechanizmusoknak. hiszen meg volt róla gyõzõdve: kijár már neki a sarzsi. –Azt mondom önnek. jó. Mert ott ha a fõorvos nem küldi be azonnal az adatbázisba a történteket. magyar válfaja: a kontraszelekciós mechanizmus. ezt elszúrtad. pungáljátok meg. mivel ott orvosi mûhibánál nagyobb bûnnek számít a mûhiba eltussolásának legapróbb kísérlete is. Petefészekcisztát operálnak. rögtön beindította összes kapcsolatát. ami történt. módot teremtve a benne egyébként meglévõ értékeknek a kibontakozására. igen. S búcsúzóul Godó professzor úr – tényleg véletlenül – bemutatót tart saját kontrollmechanizmusából. rendben. A rendszer adta a lehetõséget. hogy még idõben elfojtják benne ezeket a jelenségeket. ez a szelekciós mechanizmus. Engem is az zavar a legjobban. így rendben. bezárhatod! – Így is lehet. jó lesz. igen. Bekapcsolja tévékészülékét. oké. mire gondol mûtét közben. Ám rajta kívül még négyen adtak be pályázatot. át ne vágd. megpályázta azt is. tisztátalansága terén. szép volt.

amint ott nyugdíjba küldték az elõzõ osztályvezetõ fõorvost. vagyis sokkal nagyobb hatalommal. hol is van a szülõszoba. és véletlenül engem kérdeztek. –Semmit nem foglalkozott az osztályával. Másik esetben egy 42 éves asszonyt Zalányi meg akart operálni miómával. – Jó. mint akinek fogalma nincs róla. Fõorvos létére a gyerekágyas osztályon egyetlenegyszer nem vizitelt. az ilyen típusú mûtéteket a negyediken szokták végezni. fõorvos úr. aki céltalanul sétálgatott a folyosón. mindjárt megvizsgálom – felelte Zalányi. kezdetben rém bizonytalanul viselkedett – úgy festett. Több hónap elteltével sem tudta néha. vagy a szülõszobán. Bejött szülni. –Ugyan miért? – kérdezek rá vissza. Soha egyetlen határozott mondata nem volt. Mentõ hozott be 28-29 hetes terhes asszonyt: fájásai vannak. hol van az asszony. A nõvérek. úgyhogy a lehetõ legrosszabb helyen jár! – felelte a nõvérke. mert megérkeztek a mentõsök. ám késõbb már furcsállva nézték. s amint õ maga fogalmaz: nemigen vette emberszámba. amikor fél év után is ugyanilyen bizonytalanul bóklászott a kórházban. mert koraszülés várható. akinél koraszülés várható! –Ja. de senki nem esett teherbe a kezelése hatására. aki ismét föl-alá bandukolt a folyosón. Ám a kollégiumi tagoknak lelkiismeret-furdalásuk volt: ez a Zalányi már mindenhová pályázott. majd mentõt hívatott hozzá. hogy vigyék át Zalaegerszegre. Mondok példákat. s õ a csecsemõs nõvértõl kérdezte: – Most én jó helyen járok? –Az ilyen betegek a második emeleten fekszenek. igen. hát nem is tudom… vagy a másodikon van. Beindította a lombikbébiprogramot. most pedig éppen a harmadikon vagyunk. s szegénynek egyik sem jött be – segítsünk már neki! És addig-addig ügyeskedtek. –Miért jöttek a mentõsök? – kérdezte Zalányi. amíg benyomták Keszthelyre. amint szokott. s kérdeztem. Egy vasárnap délután mint készenlétes orvost berendelték elvetélt asszonyon elvégezni a szükséges küretet. olykor százezrekért adta a patikában 32 forintért kapható pirulát. aki addigra már megismerte Zalányit. asszisztensek ezt eleinte még érthetõnek vélték. Szóltam Zalányinak. Fél óra múlva megérkeztek a mentõsök. fogalma nem volt róla. ám õ idõközben teherbe esett. Zalányi nem volt . melyik beteggel mi van. hol van a kismama. Odaszaladtam Zalányihoz. hol is van. Szegedrõl tehát Zalányi 96 augusztusában Keszthelyre került – osztályvezetõ fõorvosnak. több tízezerért. Azt mesélik többen is. akinek fájásai vannak! Hol van? A másodikon vagy a szülõszobán? –A beteg… a beteg… melyik is az a beteg? –Fõorvos úr.alkalmasnak mondta ki. –A 28 hetes terhesért.

Az ügyeletes orvos szólt Zalányinak. Úgy jött a kezelõbe. hiszen miómája van! – És kiment. Eltelt negyedóra. aki Zalányi fizetõ betege volt. hogy engedélyezze ezt. nyugtatta. hetét. egy óra. mint aki egészen kivérzett. Szintén az õ betege volt. és persze hogy vérzik. három óra. egész év alatt összesen soha nem volt négy halvaszülés. jó. tusolás közben leejtette a földre a szappant. nem éppen most kellett volna szülnie. miután a császármetszéses szülést követõ hetedik napon Zalányi kiszedte a varratait. lezuhant a vérnyomása. Kéthárom nap múlva elkezdett erõsen vérezni. mert elment a magzatvize. drága. amely esetben egyúttal a miómáját is ki lehetett volna venni. a teljes kimerültség határán. csak meg kell várnunk Zalányi fõorvos urat. illetve magzat méhen belüli elhalása történt. hogy Zalányi mûtétje után szétnyílt a hasukon a seb. fél. 1997 januárjában – az õ fõorvosi idõszakában – a terhespatológián gyors egymásutánban négy halvaszületés. Így szegény több mint húsz órát szenvedett a szülõszobán. miért nem császároznak már meg? – nyögdécselt szegény. és közölte vele: – Elhiszem. infúziót – mindhiába. szenvedett alaposan. Ám nem indultak meg a fájásai. kettõ. hogy két kézzel õ maga tartotta össze a hasát. Mentõ hozta. nem is akármilyenek. öt – s nem történt semmi. . aki. biztatta.hajlandó megcsászározni. négy. majd délben át a szülõszobára. június 12-én délelõtt fél tízkor érkezett harmadik gyerekét megszülni a keszthelyi kórházba a közeli kis faluból a 35 éves asszony (aki azt kéri tõlem. stoppolja be valaki más. se el nem látta – elment. Injekciót kapott. valamikor délután négy körül. Ám lehajlás nélkül is többekkel elõfordult. akinél szült: – Fõorvos úr. tolófájdalmai is. hogy rosszul érzi magát. vagyis idõnek elõtte indult meg a szülés. s könyörgött. Se meg nem vizsgálta. Csakhogy nem tágult ki kellõen. Fogadott orvosa – aki már a terhesség eleje óta mondogatta: valószínûleg császármetszésre lesz szükség – többször is odajött hozzá. az asszony nagyon rosszul érzi magát! – Zalányi odaállt az anyaágya mellé. * 1997. miután a fõorvos úr kivette a kapcsokat és varratokat. lehajolt érte – és abban a pillanatban szétnyílt a hasa. akinek a betege volt. Aztán az ügyeletes orvos rendelt transzfúziót. – Na. és tette rendbe a dolgát annak. kész. ne írjam le a nevét). talán megszüli a gyereket. ne Zalányi. –Doktor úr. A vajúdóba vitték. Mielõtt Zalányi Keszthelyre érkezett. szûk volt a szülõcsatornája. Már voltak fájásai. akkor nemsokára megcsászározzuk! – közölte orvosa –. mert elmúlt negyvenéves. s még nem töltötte be terhessége 36.

vagy amit én csináltam? –Én ide. próbálkozzon. –Na. És fogóval kiszedte belõle a babát. amit vele mûvelnek. a császár. – Nem tehetünk mást. a lábamat többé be nem teszem. majd én! – gõgösködött Zalányi. Végsõ kétségbeesésében azt mondta a szülésznõnek: ha hatig nem történik semmi. Az egyik tolófájása még el sem múlt. Hatodik órája kínlódott. Néha mintha azt is hallotta volna. Próbálta õt tágítani. hogy életben maradt. s legelõbb elkábíttatta az asszonyt. A csecsemõs nõvér egy lyukas fityinget nem adott volna az újszülött életéért. szétszakad belülrõl. Kibírhatatlanul fájt mindene. de a baba szemernyit sem jött elõre. nyomjon erõsen. Nyomott is szegény. a baba is hatalmasakat roppan. kiszakadnak a belei. mindnek el fogom mondani: messzire kerüljék el a keszthelyi kórházat. Úgy érezte. Akit újra kellett éleszteni – kész csoda. már jött a másik – gyerek meg sehol. s mindvégig pontosan érezte – mégiscsak a harmadik szülése volt már –. saját felelõsségére átviteti magát Egerszegre. Az asszony már azt sem tudta. ahogy csak bírt. hiábavalóan. – Menjen csak. És akit ismerek terhes asszonyt. hogy semmi értelme a szenvedésnek. miközben érezte. ahol azonban nevetve fogadták: –Pöcse van annak a kislánynak. ahol Maga hagyja fölöslegesen szenvedni az ember lányát! * 1997 augusztusában következett a zalakoppányi Tóthné Rajki Andrea . A kisfiú megmaradt – de ez nem Zalányin múlott. Zalányi fõorvos délután fél hatkor kegyeskedett elõször a szülõszobán megjelenni. hogy fiú! – értetlenkedett a friss apuka. csak amit a fõorvos úr engedélyez – szólt a válasz. hogy kislány! – erõsködött Zalányi. nézze meg! –Láthatom a kislányomat? – rohant le az újszülöttrészlegre a kispapa. hogy értelmetlenül. –Kislányom? Az ultrahangon pár hete azt mondták: látják. fõorvos úr. egészséges kislánya született! – kedveskedett a fõorvos. fiú-e vagy lány. mert ez már emberkínzás. –Hát ha mondom. nem haladnak semmit. hál’ isten. A férj este hat körül ért be a kórházba. a gyerek nem akar kijönni.–Zalányi fõorvos úr nem engedi – felelt orvosa. A folyosón Zalányi Sámuellel találkozott: –Gratulálok. nem neki lett igaza. melyik volt jobb. kérte. apuka! Kisfiúból van az! Ne a fõorvos urat kérdezze! Másnap a vizitnél Zalányi azt kérdezte az asszonytól: –Na.

milyen nevû gyógyszert. ultrahang. s határtalan boldogság töltötte el az egész családot. nem tett semmit. Ennek ellenére beletette az infúzióba. Õ azt hitte. minden rendben van. ha ezt érzem. a szülõágy lábánál. kértem. végre jó volt a baba szívhangja is. Rám kapcsolták a gépet. A kismamának azonban senki nem szólt egy szót sem. de nekem még annak elõtte segít mindenben. semmit nem láttam. Az NST a magzat szívhangját mutatja. de egyszer csak azt . 18-án rossz – tanúsítják a leletek. amely megindítja a fájásokat. Már rettenetesen fájt az oldalam. Andrea babájának NST-je már augusztus 12-én is rossz volt.. Andrea ismerte már Zalányit. Este kilenc körül fölment a vérnyomásom 190/110-re. igaz. 17-én gyenge. melyik betû mit jelöl. Zalányi vette föl. Zalányi utasította a nõvéreket. utóbbinak minden egyes vizitért fizetnie kellett. Az ezután történeteket Andrea így meséli: –Zalányi fõorvos úr közölte. sok-sok órán át. hoznak helyette másikat. Õ k azonban azt felelték. Legalábbis Zalányi nem tudta. r. 13-án jó. levette az ampullát. és kiszippantotta a gyereket. Ám Zalányi azt mondta. hagytak ott feküdni. majd õ saját maga! – Ám a baba csak nem jött. mert a biztonság kedvéért végig a terhessége alatt két orvoshoz is járt. és csak nézte: történik-e valami. nem tudom. Csukott szemmel feküdtem. amikor 96-ban teherbe esett. hol kiment. rossznak találták a magzati szívhangokat is. és azt mondta: – Irány a szülõszoba! – és ott azonnal burkot repesztett. A 36. Csak neki nem árulták el. hogy végre világra hozhassa elsõ gyermekét. a helyihez és Zalányihoz. miként kell használni. nincs az a szer. rossz. akkor jön már a baba. azt õ nem ismeri. Zalányi fõorvos úrhoz. rossz. két héten át vizsgálgatta. hadd forduljak oldalra. nem tudja. de Zalányi nem engedte: – Nem kell. Másnap reggel hét óra felé fölmentünk a vizsgálóba. maradjon csak hanyatt fekve! – mondta Zalányi.tragédiája. rossz NSTeredmény – de nem tett semmit. õ majd elmegy szabadságra. hozzanak. szeptember 2-ára írták ki szülésre. és tegyék bele az infúzióba. –Tóthné. A leletekre ennyit írtak: gy. aztán hozta a vákuumkészüléket. Tovább telt-múlt az idõ. – ami azt jelenti: gyenge. Hol bejött. bekötöttek valami infúziót – és kész. Zalányi álldogált velem szemben. Ám délután a gyerek szívhangja megint egyre rosszabb és rosszabb lett – nem tudni. s a zalaszentgróti szakrendelésrõl átküldték a keszthelyi terhespatológiára. nem érünk rá ilyesmikkel foglalkozni. magamban. hogy könnyebb legyen. mert elfogyott. mitõl. 14-én kétszer is rossz. aztán szóltam a nõvérnek: – Kakilnom kell! – Õ megnyugtatott: az jó. hétben azonban borzasztóan fölment a vérnyomása. A szülésznõ meg akarta emelni a lábam. Andrea hat éven át mindent elkövetett. úgyhogy föltesz a hüvelybe ampullát. 97.

megszületett Alexandra – teljesen élettelenül. A Magyar Orvosi Kamara az égadta világon semmit nem tett Zalányi dolgában. bármennyire is nem volt rá szüksége szegénykének. Andrea azt felelte: inkább nem. Egy icipici szappandarabcsonk volt csupán az újszülöttfürdetõ helyen. hanem hogy túl legyenek már az egészen. hogy elkerüljön a keszthelyi kórházból. mert a babának szüksége lett volna erre. injekciózták – de hiába. hogy tizenötödik órája próbál szegény megszületni. nem marad meg a baba. Keszthelyen az a hír terjedt el és aratott hatalmas „ közönségsikert” végre az orvosi kamara eltiltotta : mindenfajta orvosi tevékenységtõl. Õ este háromnegyed tízkor érkezett föl a szülõszobára. Már se holt. A csecsemõs nõvér megfürdette a halott gyereket. Zalányi ekkor hívatta vele az ügyeletes orvost. A gyereknek már szinte egyáltalán nem voltak szívhangjai – a nõvérke nem is csodálkozott ezen. amikor onnan is menni kényszerült. Ötven percen át próbálták újraéleszteni. Alig valamivel éjfél elõtt. A nõvérek késõbb azt hallották. Zalányi pedig üvölteni kezdett vele: – Ezért tart itt. s a szülész fõorvos azonnal ráförmedt: – Ne hisztizzen! – És Zalányinak igaza lett: Alexandra „ nem maradt meg” Meghalt. Nem is sokáig maradt Zalányi Keszthelyen beosztott orvosként. mert Maguk pazarolnak. hogy meri kidobni a szappant?! – miközben a szülõasztalon ott hüppögött a gyerekét éppen elvesztett asszony. s lépéseket tett annak érdekében. se eleven nem voltam. után is mindig azt használtak. fogalmam nem volt róla. Hallgatott és . Zalányi közölte Andreával: – Nem megy.hallottam: hörög a baba. majd annyit lehetett hallani: a gyerekorvosnõ hívja telefonon Zalaegerszeget: azonnal küldjenek rohammentõt. Nos. gondolva: halott gyerek fürdetése után ezzel a kis darab szappannal már ne mosson kezet senki. magzatvíz lemosása után a szemétbe dobott. mi történik velem és körülöttem. Az éjszakás csecsemõs nõvér viszont máig jól emlékszik mindenre. Késõbb. s annak megérkezésekor úgy döntött: vákuumos szülés lesz – nem azért. akkor õ maga indít eljárást. addig õk próbálják újraéleszteni az újszülöttet. továbbállt – Mosonmagyaróvárra. Eszközök csörögtek. nincs pénze arra. megtudva. – Andrea hangos zokogásban tört ki. Menyhárt igazgató-fõorvos két nappal késõbb megkérdezte Tóthné Rajki Andreát: akar-e pert indítani a kórház ellen Zalányi miatt. hogy ha elveszíti a pert. Az igazgató úgy döntött. Meg mert szerinte a fogós szülés elavult módszer – bár Keszthelyen Zalányi elõtt is. Zalányit lefokozta. ráadásul a kismamába egész nap ment az infúzió. az anyagi csõd szélén a keszthelyi kórház. kifizesse a költségeit. . ha pluszeszközre volt szükség. megvonta osztályvezetõ fõorvosi jogait. A hír nem igaz. amelyet a nõvérke a rengeteg vér. és Tóthné Rajki Andrea még mindig ott volt – reggel hét óta. nõvérek sürgették egymást.

Bûnösen. * .tétlenkedett – amint szokott.

ugye? Olvasta az egész családom! –Igen. Most dr. – Magát én ismerem valahonnan! – méreget tovább a rendõr –Lehet. de tényleg. Megállok a gyönyörû sétálóutca torkolatánál.* Keszthelyen persze az egész város suttogott Zalányi dolgairól. Dr. no pláne szülésre. kérem. hogy Zalányi nincs már a városban. Mire visszaérek az autómhoz. hadd szabaduljak hamar. Bejelentkezem Zalányiról informálódni a keszthelyi kórház igazgatófõorvosához. közepén családi ház kinézetû épületben az igazgatóság. Rám néz. aminek egyetlen oka van: a terhes mamák nem kis része még mindig elmegy inkább Zalaegerszegre terhesgondozásra is. sok publikációval. de… –Csak nem Zalányi Sámuel miatt van itt? –Micsoda? – csuklom hatalmasat. Tudják. Ebbõl a közhangulatból valamicskét én magam is megérezhetek. azért – teszek töredelmes beismerõ vallomást. magas elméleti felkészültséggel. idõre megyek! – kérlelem. Hashmat Ibrahim Khail az osztályvezetõ fõorvos. nem tudom. –Na. s néhány percen belül meg is érkezik a trailerkocsi. Zalányi Sámuel. nem dr. Így aztán idõben érkezem a keszthelyi kórházba. és menjen gyorsan a dolgára. s jó fél órával hamarabb érkezem a városba. –Megvan! Maga az. s elballagok kávézni. –Azért jött. akkor csak kétezer forint. Sebesen elismerem az igazukat. hadd fizessem ki gyorsan a büntetést. Nem ismerték egymást korábban. aki orvosi mûhibákról írt könyvet. a sofõr mellõl pedig fiatal közrendõr száll ki. én vagyok. Menyhárt Miklós. azon kerékbilincs van – szabálytalanul parkoltam. Azt mondják: a város saját kórházának adatai alapján ma is hihetetlenül alacsony a születésszám. lombikbébiprogrammal. a kórház igazgató-fõorvosa 1996 novemberében jött ide. furcsállva vizslat. akkor már Zalányi volt a szülészet-nõgyógyászat vezetõje. a nõgyógyászati és szülészeti . s Menyhárt doktornak eleinte szimpatikus volt Zalányi: rengeteg külföldi kapcsolattal rendelkezõ. lelkes tudományos munkát végzõ orvosnak látta. mert különben elkésem. Ám Menyhárt doktor sebész. az egykori fõorvos híre valamelyest rátelepedett magára a kórházra is. mellette pedig a szülészet. hatalmas park. sok sikert kívánok hozzá! – és még szalutál is. Hívom telefonon a kapitányságot. sõt. de még mindig nem nyugodtak meg teljesen. hogy Zalányi dolgai után kajtasson? –Igen. Gyönyörû.

s egyértelmûvé vált. szó nélkül eltûnt. önálló programvezetést. Azonnal bement a kórházba. s kiderült: éppen Szeged felé autózik. mi van vele. És jött 97 augusztusa. Kiderült: Zalányi. A harmadik emeletre. Amikor 97 januárjában hirtelen bekövetkezett a négy halvaszületés. s kereste Zalányit. valami gond volt a szülészeten. Külön konfliktusuk eredt abból. ám semmi nem változott. kérte. Alexandrát fölboncolták. betegsége nem volt. Õ ki is vizsgálta az ügyeket. hogy Zalányi dunántúli lombikbébicentrummá akarta fejleszteni a keszthelyi kórházat. Menyhárt doktor otthon kapta a telefont: újszülötthalálozás történt. Az igazgató nem tehetett mást. gyakran össze-vissza keverte a mûtéti programokat. Menyhárt igazgató azonnal szakmai vizsgálatot kért a megyei szülész fõorvostól. ahányszor egy-egy betegrõl fölvetõdött valami. Tóthné Rajki Andrea kislánya. öröklött baja. Ezek miatt Menyhárt doktor többször is beszélt vele. Úgyhogy tüstént döntött: elrendelte a rendõrségi hatósági boncolást – amely gyakorlatilag följelentést jelent. és azonnali hatállyal visszavonta Zalányi vezetõi megbízatását. másrészt a szülészeti osztály felelõs vezetõje volt – részint nem jelentette be a történteket az igazgatónak. Menyhárt doktor azonban ragaszkodott hozzá: egy városi kórház õrizze meg és erõsítse saját pozícióját. ellátottságot igénylõ kutatást. Úgy látta: Zalányi nem megfelelõen irányítja az osztályát. Menyhárt doktornak nem kell intézkednie. õ hívta Zalányit a mobiltelefonján. a szülés közbeni . miközben fõorvosként mégiscsak illett volna naponta levizitelnie ott is. elfogadta a megyei fõorvos álláspontját. a gyerekágyas osztályra teljes ottléte alatt egyetlenegyszer sem tette be a lábát. Nem találta bent. ám ne kalandozzék számára megoldhatatlan területekre – nem engedte hát a sokkal magasabb felszereltséget.szakmai munka megítélése értelemszerûen nem az õ feladata. hová lett. Hamar gondjai támadtak azonban Zalányival mint vezetõvel. Rendszeresen megesett. majd úgy foglalt állást: nem történt semmi különös szakmai szabályszegés. részint nyugodtan hazament Szegedre. miért fekszik bent. bárha ez kötelessége lett volna. meghalt Tóth Alexandra. hogy fény derül arra. õ Zalányival megbeszélte a szakmai tapasztalatokat. amit addig is tudott mindenki: semmi szervi. Nem tartotta meg rendszeresen a referálókat. Zalányinak fogalma nem volt róla. történt-e mûhiba vagy sem –. a fõorvost. és senki nem tudta. ki az. hogy napközben hiába keresték. aki egyrészt maga vezette a tragikus kimenetelû szülést. sõt. Ez mindkettõ nagyon durva szabályszegés. Menyhárt Miklósnak rögtön eszébe jutott a pár hónappal korábbi eset: akkor a beosztás szerint Zalányi volt az úgynevezett behívós ügyeletes. változtasson – Zalányi erre minden alkalommal komoly ígéretet is tett. Semmit nem tudott a betegeirõl. azzal jár. nem indította idõben.

ennyit próbált hazudni: – Túl kicsi volt a baba. nem gyaláztak senkit – hiába lett volna meg rá minden okuk. s remegett az indulattól.és keringési elégtelenségbe halt bele. hogy legyen még egy gyerekük. Zalányi elõször zsebre vágta a pénzt. A fõorvos futva menekült el. hogy Fannikának legyen testvére. majd odahívta a fõnõvért. Keszthelyen dolgozott. láb nélkül született Fannika szülei. Idõközben azonban megjelent két újságcikk róluk s arról: Fannika születése. * De még e két hónap során fordult Zalányihoz az Illés család. aztán megvizsgálta õt. tehát semmilyen módon nem volt érintett és érdekelt sem a bekövetkezett eseményekben. Dr. Erzsi nem sokkal a cikkek megjelenése után ment Zalányihoz a következõ soros vizsgálatra. Majdhogynem alázatosan kérte Andrea anyósát: –Tegyen valamit a fiával. Ebbéli tevékenységüket siker koronázta: Erzsi teherbe esett. Magánrendelõje ugyan nem volt. azért. Andrea férje alig-alig bírta türtõztetni magát. Fanni születésekor Zalányi még nem itt. amikor jöttek a zárójelentésért. mi végre köteles õ vizsgálatonként zsebbe fizetni. baja ne essék. õt ne hibáztassák semmiért. a Fanni – lábak nélkül címû fejezetben szereplõ. én is 1 kiló 55 dekával születtem. amikor a doktor így szólt: . Elment a keszthelyi kórházba. valamennyi vizsgálatot a kórházban végezte (a tb pénzén!). legszívesebben nekiment volna az orvosnak. Erzsi kicsit furcsállotta: ha munkaidejében foglalkozik vele. sem az idõközben már elindult perben – gondolták Illésék. Maga Zalányi a szülõknek. de azért a tarifát elõre leszögezte. az idõközben fõorvosnak oda kinevezett Zalányi Sámuelhez. mint ilyesmin kötözködni. õ mindent a szakma szabályai szerint végzett. mert ez nem igaz. Erzsi még öltözködött. lábnélkülisége orvosi mûhiba következménye. Mint majd ott részletesen szó esik róla. –Hülye. majdnem nekem jött! Zalányi még két hónapig dolgozott Keszthelyen beosztott orvosként – ám halk alku köttetett közte és igazgatója között: a lehetõ leghamarabb távozik innen. Az Illés szülõk mindkettõben rendkívül visszafogottak voltak: nem mocskolódtak. azért nem maradt meg! –Ne mondjon ilyet. Maga abszolút nem ért semmihez! – kiabált a doktorral. Erzsi és Tihamér elhatározták: Fanni után kell.légzés. de hát ilyenkor mi sem áll távolabb az ember lányától. mégis megmaradtam! – Ám Zalányi csak mondta a magáét. Zalányi Sámuel durva orvosi mûhibájának lett áldozata. õ nem hibázott. fõorvos úr. Bejelentkezett hát hozzá Erzsi magánbetegként.

a megye szülész fõorvosának nagy megkönnyebbülés . Tihamér kint várta. a Szabolcs utcai kórházba. kártérítési igényt. s hallva. mint az egészséges magzatok esetében. hogy legalább szájon vágja a doktort. Tehát dr.–Én nem vállalom tovább a kezelését. az végsõ soron igaz. akiktõl majd el kell venni azt a pénzt. be akart rontani. negyedik hónapja önhöz járok! Itt szerettem volna szülni is! –Hát ne itt szüljön! –De fõorvos úr. és még perli is a kórházat! Nem gondol azokra. hanem végtagjai csökevényesek. csak 20 százalékkal rövidebb volt. Tihamér. És ez a még nagyobb baj. talán jobb is így! Így végül Pestre jártak. Hogy Fanni láb nélkül született? Hát igen. csitítgatta.” Amely állítás értékébõl icipicit azért talán levon az a nehezen figyelmen kívül hagyható tény. Erzsi lefogta. nincs kire hagynom a gyerekemet! –Mondtam. minden a legtökéletesebb rendben zajlott le Erzsi terhességgondozása és vizsgálatai során. Elõadta: a kórház orvosai – amikor õ még ott sem volt – az égadta világon mindenben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el. és ez vetett fel rengeteg diagnosztikai problémát. Aztán a kórház ellen folyó perben Zalányi megjelent a kórház képviseletében. de ezért õket iciri-piciri felelõsség sem terheli. hogy I. A vizsgálatot végzõ orvosok láthatták a combcsontot. Õ tényleg így hiszi. mennyit ártott a kórháznak azzal. vagyis teljesen hiányzik. én nem tudok elmászkálni kétszáz kilométerre vizsgálatokra. nyugtatgatta: –Hagyd. otthon van a mozgássérült kislányom. Maga nem is tudja. s óriási garral utasított vissza minden vádat. a szemlélet a keszthelyi kórházban. Azt állította ugyanis tanúként: „Fontos hangsúlyozni. hogy Fannika egyik combcsontja tõbõl. hiszen az jelenleg is megvan. Valamint effektíve hazudott. * Dr. És látszott rajta. hogy engedte megjelenni ezeket a cikkeket. semmi. amint hatalmas hévvel szerepelt: komolyan is gondolja. Zalányi Sámuel ekkor hamis tanúzás bûncselekményét követte el. S így. rendû felperesnél nem végtaghiány következett be. az összehasonlítás révén szembesültek vele: milyen iszonyatos volt a hozzáállás. nem vállalom tovább a kezelését! Ide ne is jöjjön többet! Erzsi zokogva zuhant ki a kezelõbõl. a szülés is ott történt. Nagy Péternek. amit Magának odaadnak! –De fõorvos úr! – hebegett Erzsi –. mit tett Zalányi. de semmiféle hibát nem vétettek.

Azóta Andreáék egy fia papírt a rendõrségtõl nem kaptak. nem – válaszol a bûnügyi osztály vezetõje. nyomokat. hogy ami történt. Márpedig a fõnök Zalányi volt. Az egyértelmû volt. az nem egyedül Zalányi hibája volt. ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint a vizsgálat eredményének megérkezéséig az eljárás felfüggesztésérõl határoztam. amely vizsgálatok eredménye még nem érkezett meg. szeptember 29-én megszületett a határozat: az eljárást a rendõrség felfüggeszti. valamint az is. – A Pécsi Orvostudományi Egyetemrõl kértünk szakértõt. 1999 decemberében fölhívom hát a határozatot aláíró Horváth István õrnagyot: ugyan történt-e valami elõrelépés az ügyben. hogy idekerüljön Keszthelyre. Talán még mindig nem érkeztek meg a vizsgálati eredmények? Miért? Hogyan? Egyetlen alkalommal jelentkeztek: bizonyos Varga Lajos telefonált. Konkrét esetek is szörnyû nehezen jutottak el hozzám. amely abból fakad. A vizsgálati eredmény megérkezését követõen az eljárást tovább folytatjuk. A négy méhen belüli magzatelhalás kivizsgálása során is alig láttunk bele az egészbe. hogy Zalányi végre elkerült a megyébõl. hanem komplexen a terhesgondozásé – na de hát mégiscsak õ volt a felelõs a gondozásért. úgy kényszerítettek rá. Majd 1997. „A holttest rendõrorvosi boncolása megtörtént. hogy soha nem láttam tõle valódi adatokat. mondván. hiszen õ volt a fõorvos! Jól ismerjük a beosztott orvosok olyanfajta nemtörõdömségét. azonban a halál pontos okának megállapítása végett kórszövettani vizsgálatok elvégzése is szükséges. amely nélkül pedig nem létezik normális egészségügyi ellátás. Azóta semmi. bûnügyi osztályvezetõ. Andrea elküldte nekik. mint az összes többi fõorvossal együttvéve. Én nem akartam. Csak 13 hónapot volt itt. 1997 szeptembere óta. Tekintettel arra.volt. de több gondom volt vele. –Nos. valamit õk nem értenek. s azok is agyonködösítve. hogy nem kellett volna bekövetkeznie a négy esetnek. olyannyira összezavarta a szálakat. Nem ismerte el a szolgálati függõséget. éves jelentései annyira elködösítettek voltak. a fegyelmet. hogy a fõnökük nem követel tõlük másmilyen magatartást. nem szívesen beszélek róla. * A keszthelyi rendõrkapitányság bûnügyi osztálya Menyhárt Miklós igazgató-fõorvos bejelentése alapján Tóth Alexandra halála ügyében elrendelte a nyomozást. Két éve. A féléves. aki mielõtt elkészítette volna .” Aláírás: Horváth István rendõr õrnagy. hogy a kórszövettani vizsgálatok elvégzése hosszabb idõt vesz igénybe. –Nagyon kínos ez nekem. kérte Andrea kismamakönyvét.

Miért? Hogyan? Óh. Zalányinak Keszthelyrõl is mennie kellett. egyszerû: még Szegeden. Nagy György 1968-ban Pesten végezte el az orvosi egyetemet. Gyurikám. s annak eredményeként oda nem került az általa vezetett osztályra dr. Vörös László. a kórház igazgatója: – Én úgy látom. amit meg is tettünk. aki nem segít bajba került barátján! Vörös doktornak azonban ahhoz. erõsítést! –Laci! – kapott a fejéhez Nagy doktor. úgyhogy idehoznám Samut. s délután bejött a szobájába dr. –Laci. amikor Diana hercegnõ balesetben meghalt. augusztus végén éppen akkor ért haza szabadságából. Gyorsan haladt elõre a ranglétrán is. de az legalább nem a saját . de jó embernek is. hogy valóban segíthessen egykori csoporttársán. Szerette a kórházat is. ott helyben alapított családot. Rengeteget járt továbbképzésre. de még mindig nem kaptunk tõle anyagot. a Gyõr-SopronMoson megyei szülész-nõgyógyász fõorvost: – Sándor. volt is miatta rossz érzése. amely Keszthelyre segítette Zalányit. Betegei szerették. nem csupán nagyon jó orvosnak tartották. Mosonmagyaróvárt választotta. aki aztán sebész lett. Hétfõ volt másnap. Nagy doktorral. Becsülettel. Nagy doktor már másnap fölhívta Gardó Sándor doktort. Vörös ide akarja hozni Zalányi Samut! –Jézus Mária! – õ is tagja volt annak a teamnek. Úgyhogy hozok neked. Elvégre a barátság kötelez! Nem jó ember. Új szakértõt kellett kirendelnünk. gond van. a várost is. a szülészeti-nõgyógyászati osztályra. 1997. a városban kóricálva sokaktól hallok róla csupa-csupa jót és szépet. Valami kis probléma történt ott. másodfõorvos lett. Amint az megérkezik. s 95 óta a mosonmagyaróvári kórház igazgatója. tisztességgel végezte a munkáját – s mindaddig semmi gondja nem volt.szakvéleményét. osztályvezetõ fõorvos lett. az egyetemen csoporttársa volt dr. becsülték. felesége patikus. Zalányi Sámuel. Dr. – Csak nem a barátoddal van megint balhé Keszthelyen? –Öh… hát… hm… Hát… de. kéne melléd egy jó erõs második ember. Vörös László. s azonnal Mosonmagyaróvárra került. a lehetõ leghamarabb meg akart tanulni mindent a szakmájában. az osztályod erõsítésre szorul. természetesen azonnal folytatjuk az eljárást… * Nos tehát. amíg igazgatóváltás nem következett be a kórházban. konferenciákra. ebbõl baj lesz! Samuval kivétel nélkül mindenütt zûrök voltak. meghalt. Hozzá fordult most segítségért. ezt illett volna elfogadtatni a szülészet fõorvosával.

Hamar kapott lakást a nõvérszállón. illetve amikor már megmelegedett a kórházban. majd ismét a negyedik emeletre vette az irányt. s nem is tett semmit annak érdekében. folyóiratokat. hasztalan. szólhatott mellette a vezetékes telefon is. amelyeket Nagy doktor. attól kezdve kizárólag azok voltak a megbízható és hiteles hírek a szülészet-nõgyógyászat belsõ dolgairól. . Kétszer is kiment hát most Vöröshöz. Nem volt még ott két hete. Jót evett. Reggel bement. –Laci. s csak az után vette föl a telefont. este is. Zalányi Sámuel fõorvosi sarzsival. Tizenkettõ és kettõ között soha nem volt elérhetõ. mint az osztályvezetõhöz. teljesen haza fogod vágni ezzel a szülészetet! – jelentette ki Nagy doktor. az osztályvezetõ Nagy doktor helyetteseként belépett a mosonmagyaróvári kórházba. azt õ soha föl nem vette. január 1-jétõl dr. a csipogóra nem reagált. megteázott. rendszerint délben is. S ezzel véget is ért a munkanapja. Magyar embert evés közben ne zavarják! Majd ha végzett! Számtalanszor – amikor egyébként õ volt az ügyeletes – próbálták sürgõs esethez riasztani. s ez ellen már nem volt apelláta. 1998. hogy legyenek. Mi több. Onnan elõ sem került többet. gyõzködni: ne engedjük be a bajt a megyébe! Ám Vörös ragaszkodott hozzá: Samunak adni kell még egy esélyt. Komótosan jóllakott. Öt óra körül ismét eltûnt. jöjjön velük. fordítva is. mondott okosakat – de soha nem konstruktíve. s elbandukolt ebédelni. Ezután körbesétált az osztályon. de semmi sem hatott. Hamar kényelmesen berendezkedett. vette a dzsekijét. ám ennek nem sok haszna volt. Bevitték Zalányi szobájába. Ugyanúgy ténykedett itt is. az igazgatói traktusba – minden információ hamarább ért el hozzá. ott kinyitották a frizsidert – benne egy egész üveg bor meg egy félig üres. –Akkor is adok neki még egy lehetõséget – hirdette ki döntését az igazgató. s nem is konkrét betegre vonatkozóan –. ott villantott egyet-egyet. hogy befejezõdött a vizit. amelyeket õ szállított az igazgatónak. de a betegeirõl a saját részlegén sem igazán voltak információi. soha nem azok. Meg az evést. mint korábban mindenütt. majd elvonult a szobájába reggelizni. Abban a pillanatban. Eltûnni pedig nagyon tudott. de csak a folyosókon. Ha õ elkezdett sütni-fõzni. átállt arra. az osztály fõnöke. a mobil is. levizitelt. A 11 órás nagyvizitre visszaért. Aztán fölment a negyedik emeletre.megyéje volt. ott fõzõcskélt magának. Beballagott a reggel fél nyolcas referálásra. hogy a szobájában õ maga fõzött magának ebédet. majd olvasgatni kezdett szakkönyveket. mivel – hiába csak 10-15 beteg feküdt a részlegén – egyetlen betegrõl sem tudott semmit. majd étkezni. A fõzést viszont nagyon komolyan vette. amikor a nõvérek szóltak Nagy fõorvosnak.

Az asszisztensnõkkel például kitûnõ volt a viszonya – mindaddig.–A Szûzmáriáját. Én megiszom a magam borát. ugyanígy az ultrahangon – panaszáradat követte mindenütt. Ilyen személyiség: nem mer. igen. de engem még senki nem látott részegen! –Samu. persze. A kitûnõ elméleti felkészültsége. – Samu! Azt hallom. Ám fokozatosan rájött: nem ezért teszi ezt Zalányi. azzal már minõsíthetetlenül durva hangnemben beszélt – hiszen az döntési helyzetbe kényszerítette. azonnal dönteni kellene. Mûhibáinak többsége is ebbõl a nem döntésbõl. nem tud dönteni. A fõorvos ezt nem hagyhatta ennyiben. minden elõl elmenekült. Az osztály orvosai forogtak: mindenkinek volt rendelõi napja is. mosásról. az örökös kifarolásból fakadt. Ha pedig bármi zûr történik a beteggel. az ég áldjon meg. mellényúlások – tulajdonképpen pozitív – hatása ez: egy meggyötört ember szeretné végre meghúzni magát. akkor azonnal lepattan. –Na. amíg fõzésrõl. Belekap valamibe. jelezte. eleve sokkal kevesebben jelentkeztek be arra a napra. majd akkor szólunk neki! – És a benti frizsiderbõl néhány nap után a borosüvegek átköltöztek Zalányi lakására. Sokak szerint beteggel egyetlenegyszer nem hallották normális emberi stílusban értekezni. befõtteltevésrõl. Csak beteg másfél méteres körzetébe nem lett volna szabad soha engedni – mert ott aztán bármi történhet. s azt soha nem viszi végig. hiába olyan a helyzet. ragyogó modora. gombászásról volt szó. Zalányi bent iszik. ez egy munkahely! Hát ne õrülj már meg! És ha legközelebb ügyeleten nyolc üveg sört találok ebéd után az asztalon. S ez nemcsak a szülõszobán és a mûtõben vagy a betegágy mellett volt így. nem akar újabb kalamajkába kerülni. hanem azért. kinek mit mondhatok. mi ez? –A Zalányi doktor úr minden ebéd elõtt jót iszik ebbõl. Minden döntésbõl kifarolt. jó társalgása mellett. Amint azonban bejött egy beteg. akár a szülõszobán vagy a mûtõben –. Zalányi azonnal kimenekült a helyzetbõl. Mindeközben ha bármikor döntési helyzet állt elõ – akár az osztályon. Nagy doktor eleinte azt gondolta. mert õ ilyen. elmenekül. Ha Zalányi volt a soros egyik vagy másik helyen. de még a szakrendelésen is. S ez így volt a rendelõben. ha egyszer frusztrálta minden döntési helyzet. ebbõl a „Várjunk! Most ne! Majd! Majd meglátjuk! Hátha!” mentalitásból. Te itt bent bort iszol! –Igen. de sokan – akik nem ismerték még ki a beosztást – amint meglátták a kis táblát . nekik nem szabad inni. ultrahangos napja is. akkor nyilván rosszul tûrte mindazokat. akik elõidézték ezt a helyzetet. csak Neked? – Fölment Nagy doktor az igazgatóhoz. a korábbi gondok. hogy nincs mese.

Idõközben megjelent az én elsõ kötetem. Volt szülés utáni gyermekágyi lázas eset. Nagy doktor folyamatosan tapasztalta mindezt. s persze az is sokak körében szóba került. de végül is megúszta. aki viszont csuklás nélkül letorkolta õt. és le akarja járatni! Pedig Zalányi „ hozta a szokott formáját” itt és most sem kerülték el a . –Te nem látod jól a helyzetet. Vagy ha tehették. megvizsgálom. rossz leletet adott ki a kezébõl. várakozott. A legutolsó pillanatban szánta el magát a beavatkozásra. És nem sokkal a mosonmagyaróvári kórházba kerülése után innen. Kiszállásra is jártak az orvosok. s bizony a Jóistennek vagy a kismama és a baba óriási szerencséjének is be kellett segítenie. Az összes többi napon 25-30-an jelentek meg ugyanott. ám rögtön az odaérkezése utáni második héten téves. s átkérték magukat más napra. – Máris megyek. tétovázott. nem döntött. Zalányi fõképpen Halásziba. zûrök. elmentek. nem hajlandók bejönni szülni. hogy nem lett tragédia az ügybõl. az egész nem úgy történt. Vörös Lászlónak dr. Zalányi volt az ügyeletes. amit Samu mond! Legközelebb Nagy doktor arról volt kénytelen beszámolni Vörösnek. mert akkor mindenki elmegy máshová tanácsadásra! Péntek délelõttönként tartott terhestanácsadást Zalányi bent az osztályon – s egy-két nõ várakozott rá a folyosón. ez szó szerint így hangzott: – Az egy hülye erdélyi kurva. Ment is minden alkalommal Vöröshöz. az az igaz. ahogy a Kende-könyvben le van írva! Baszogatja a Samut. nem lett semmi baja. –Köszönöm a bizalmat.az ajtón Zalányi nevével. átmentek másik kórházba. – Ez hülyeség! – intézte el legyintve az igazgató. amelyet a szakma szabályai szerint legelõbb ultrahanggal kell kivizsgálni: nem maradt-e valami a méhben. amikor Zalányi az ügyeletes. szakrendelést tartani. légy szíves. Halásziból aztán betelefonált a helyi védõnõ: – Ide ne küldjék többet Zalányi doktort. fölálltak. – Nemsokára visszaérkezett a . Gyurikám! – készségeskedett Zalányi a fõorvosnak. Kiss Judit tragikus szülésérõl – Zalányinál – is határozott álláspontja volt. Az újszülött rettenetesen megviselten jött a világra. valamint állandóan kapta a visszajelzéseket. a környezõ falvakban terhestanácsadást. s bár napnál világosabb volt. Te kitûnõ ultrahangos vagy. és összevissza hazudozik. – Samu. hogy azonnali császármetszésre volna szükség. át kellett küldeni Gyõrbe. áttelepült ide. Halásziból érkezett szülni egy asszony. nézd meg! – hangzott a kérés referáláson. a legkülönbözõbb helyekrõl kapja a jelzéseket: kismamák. Nagy ultrahangosnak kiáltatta ki magát.

Õ maga végezte el haladéktalanul az abortuszt – és óriási mennyiségû visszamaradt méhbeltartalmat távolított el. újra és újra rossz diagnosztikai leleteket? Nem tudja jól végezni a vizsgálatokat? Nem akarja? Avagy egészen másról van szó: õalá akar alávágni? Próbálja belekergetni a fõnökét olyan helyzetbe. és Zalányi asszisztált neki. hogy valaki tudatosan. Alig pár héttel késõbb Zalányi volt az ügyeletes. ez nem létezik. hogy õ milyen kiváló laparoszkópos szakember. arra találták föl az urológust. Képtelenség bebizonyítani. Vörös igazgatóhoz. hogy akkor Zalányi . –Hogy az úristenbe. amire Zalányi rém büszke volt. abból akkora patáliát csapott. ám menet közben – a fõorvos tudta és engedélye nélkül. hogy laparoszkóppal egy helyen véletlenül átfúrja az ember a hólyagot. és szólni nekem! Én vagyok köteles eldönteni. e téren is bukott jókorákat. és õ fejezze be a mûtétet! Így is lett. azt hiszem. amelybõl aztán nem tud kikászálódni? Hogy ne csak neki legyenek balhéi. aki pedig ha bárki más valami icipicit is hibázott a nõgyógyászaton. majd ezt így adta elõ a rohanva érkezõ fõorvosnak: –Gyuri. de most már rendben lesz minden! Semmi baj. Ám Zalányi az operáció végeztével nem a fõnökéhez. hanem le az ortopédsebészetre.teljesen negatív lelettel. de az osztályvezetõnek is? Olykor el is töprengett Nagy doktor: meg lehet-e ezt fogni valahogy? Hát nem. szándékosan téved. s úgy ítélte meg. kérlek. s neki számolt be harci tettérõl. –Isten ne tartsa meg a szokásodat! – ütötte el a dolgot az igazgató. Zalányi átvette az operációt. nézze meg. megvizsgálta az asszonyt. S amint követték egymást az ehhez hasonló esetek. Gyurikám. –Hát igen. Nos. van egy… két… hm… három lyuk a hólyagon. de nem háromszor! Ráadásul a szabályok szerint rögtön az elsõnél meg kellett volna állnotok. elvarrom én most gyorsan! –Nem varrod el. Nagy doktorhoz ment. amikor szülni érkezett egy asszony – csakhogy pont este hat körül. mint ide Lacháza. vagyis teljességgel szabályellenesen! – cseréltek. amelyet kis odafigyeléssel nem lehet nem észrevenni az ultrahangon. Samu – felelt Nagy doktor –. amikor már három lyuk volt a szerencsétlen asszony hólyagján. a háromszori átlyukasztásról. nem lehet. Zalányi háromszor is átszúrta a hólyagját a mûszerrel. A másik. Samu? Az benne van a pakliban. Nagy doktornak akkor szóltak. Egy alkalommal az akkori adjunktus végezte a laparoszkópos mûtétet. Olyan tömegût. Nagy doktorban növekedett a rossz érzés: miért ad Samu rendszeresen. sajnos ez történt. onnantól miként menjen tovább a mûtét. Nem tudta. nem lehet hiteles Zalányi ultrahangeredménye. õ jöjjön ide. Nagy doktornak sehogy sem stimmelt a dolog.

s megkapják a kártérítést per nélkül.) Ez mind rendben is volna. Ha pedig így történik. az sem. Nagy doktor fegyelmi eljárást akart indítani – Vörös igazgató nem engedte. Három okuk is van erre. Negyven és ötven közötti házaspár fogad. szintén élnek Zalányiáldozatok. most már elfér egyetlen emeleten együtt a szülészet és a nõgyógyászat. Samunak miket sikerült megint mûvelnie! – Néhányan õszinte részvétüket fejezték ki. tyúkól. * Egyik soros mosonmagyaróvári keresgélõ utamról nem hazafelé indulok. fák. dolgoznak mindketten. ahányszor újra szó esik a történtekrõl. nehogy Zalányi kezei közé kerüljenek. akikhez fordulniuk kell esetleg.vacsorálni szokott. lenyûgözõen karbantartott pici szõlõs. Csodálatos virágok. szombaton is. a csipogóján – egyikre sem reagált. (Mellesleg ezt egykét jogász és Majtényi László adatvédelmi biztos megvizsgálhatná közelebbrõl is. . annak ellenére. mi járatban vagyok. az õ unokájukkal. mi történt Krisztinával és a babájával. nem nagyon akarják elmondani. mások nevetgélve sajnálták. Mi több. Hiszen Mosonmagyaróváron természetesen zuhanásszerûen esett vissza a születésszám: egyre többen Gyõrbe vagy Csornára mentek szülni. Vissza is fejlesztették az osztályt. hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak az ügyrõl. A második: a jelek szerint egyezséget kötnek a kórházzal. már a méhlepény is kint volt. hogy Zalányinak ekkor már vagy tucatnyi ember halála száradt a lelkén. Õ k lennének a nagyszülõk – ha lehetnének. Ám hiába mondom. Korábban egy emelet volt a szülészet. Nagy fõorvos egyre lehetetlenebb helyzetbe került. Megkeresem a faluban Farkasék portáját. Aztán a traumatológia bekebelezte az egyiket. mert szerintem minimum a sajtótörvénnyel ellenkezik. következnek az újabb Zalányi-sztorik! Mesélj. hogy valamennyiük szakmáját járatja le ez az ember. Õ k itt maradnak. a mobilján. Mire kegyeskedett elõkerülni. illetve a biztosítóval. Ahány konferenciára. a szülés éppen befejezõdött. ahol tudom. A harmadik ok azonban szörnyû: félnek. A nõvérek hívták a lakástelefonján. itt van egy ugrásra Jánossomorja. Az elsõ: Krisztinát rettenetesen fölzaklatja. A fiatalok. Az nem különösebben izgatta õket. s gyönyörû kertben találom magam. csak a mosonmagyaróvári kórház van közel. a kollégák mindenütt nevetve fogadták: – Na. kongresszusra elment. Krisztina és Feri nincsenek itthon. Jánossomorján. egy a nõgyógyászat. hogy nem jelentkeztem be hozzájuk. abban az egyezségben alá kell írniuk azt is – a biztosító csak így hajlandó fizetni –. ha valamelyiküknek baja támad – s nem szeretnének rosszat mondani a kórháziakról.

Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász fõorvos volt. de Zalányi doktor többek között azt mondta: –Jó lenne. hanem dr. Szeptember 23-án 19 óra körül arra panaszkodott. Farkas Ferenc és felesége. szeptember 24-én halott magzatot hozott világra (császármetszéssel). szeptember 3-án került be a mosonmagyaróvári kórházba. majd ezután négy napig élet és halál között lebegett. A császármetszés után – már a gyõri megyei kórházban – napokig lélegeztetõgéppel tartották életben. ezért feljelentést tettek. hogy vitatkozni próbáljak. Krisztina 1998. hogy Krisztinával valami baj van? És ha szeptember 23-án este. rögtön megvizsgálják. Igaz. Farkasné M. És a hasa is . Kiss Judit kislányának haláláról. talán nem történik ilyen tragédia – mondja a megkeseredett fiatal férj. bár Zalányi doktor tagadja. –Miért? Miért kellett meghalnia a kisfiunknak? Miért nem vették észre a kórházban három hét alatt. hogy nem kap rendesen levegõt. A házaspár orvosi mûhibára gyanakodott – hiszen az asszony a szülés elõtt már három hete a mosonmagyaróvári kórházban volt. itt a császármetszést már nem õ végezte. Ám a mosonmagyaróvári tragédiát megelõzõ estén Zalányi doktor volt az ügyeletes.Túl rémes ez ahhoz. A fiatal pár. amikor rosszul volt. Öt nap múlva tért magához. Az ügyeletes orvos öt évvel ezelõtt Szegeden is. napi többszöri vizsgálat és vizit ellenére. miután olvasott a nagyszénási gyerekorvos. Úgyis megjelent a Mai Napban a történet lényege. hogy a baba nem él. nagy fájdalmai vannak. igazolás késõi magzati halálozásról. és Krisztinánál a baj már akkor elkezdõdött. ha a kismama kibírná holnap reggelig! – Mindez a rendõrségi jegyzõkönyv szerint öt tanú jelenlétében hangzott el. A feleségemet mindennap látogattam. hogy Krisztinát én borítsam ki újólag. akkor tudta meg. igazságügyi orvosszakértõi véleményt is kértek a magzat halálának okáról. dr. Nagy György fõorvos. Fõképpen azt nem szeretném vállalni. A szülés október 19-re volt kiírva. Feri hangsúlyozza: –A kihordási idõ alatt semmilyen gond nem merült föl. Krisztina a körzeti orvos és Balogh Elek nõgyógyász javaslatára magas vérnyomás diagnózissal 1998. a mosonmagyaróvári kórházban. kórszövettani vélemény. hát azt idézem: „Egy 22 éves jánossomorjai asszony. zárójelentés. Szerintük ugyanis nem kellett volna meghalnia. alig tud menni. Krisztina dossziényi orvosi papírt mutat: perinatális halottvizsgálati bizonyítvány. vizsgálatok sokasága. ahol naponta többször vizsgálták õt is és a magzatot is –. Azóta sem épült fel. rendõrségi jegyzõkönyv és igazságügyi orvosszakértõi vélemény. Az esettel kapcsolatban Farkas Ferenc hívta fel lapunkat. Mosonmagyaróváron is dr. és most.

Azt is furcsállják. hogy még a terhesség alatt Krisztina olyan gyógyszereket kapott – Voltaren. a kezeléseket a szakma szabályai szerint folytatták. Egy csomó van a derekában. az életjelenségeinek visszahozására történt kísérletek eredménytelenek voltak. a feleségemtõl halva vették el a gyereket. hogy károsan hatottak a magzatra is. ortopéd. Ugyanígy akkor még a súlyos tüdõgyulladás jeleit sem ismerték fel az orvosok. és azóta sem tud rendesen menni. felnõttkori légzési ellstress syndroma. az orvostudomány mai állása szerint a kezelését lefolytatták. A bejelentésemet azért teszem. mert szeretnék választ kapni arra. Az ügyeletes orvos két megoldást mondott. ahová az érzéstelenítõ injekciót adták. Az újszülött már halva született. toxikus állapota miatt kialakult súlyos. Másnap reggel értesítettek bennünket. A gyõri kórház zárójelentésében azonban súlyos szimptómákat írtak le: sapticaemia. hogy probléma van. Krisztina ezután került a gyõri intenzívre. A konzíliumra hívott ideggyógyász. hogy jó lenne. Én rögtön szóltam az ügyeletes orvosnak. hogy az odáig problémamentes terhességi idõszak után egy 3. Szerintük az orvosoknak korábban fel kellett volna ismerniük a bajokat. de életét megmenteni már nem lehetett. Zalányi Sámuelnek. de hozzátette. pneumothorax. Krisztina fájdalmas arccal hallgatja mindezt. post. orvosok sokasága és természetgyógyász. kétféle erõs vérnyomáscsökkentõ. Kértem a rendõrorvos bevonását. középsúlyos praeeolampsia. puerperium. Az ügyben részben érintett fõorvos. hogy valami probléma van. amelyet a születése után uralni nem tudtak. ott. mert így láttam biztosítottnak a halál okának pontos és elfogulatlan megállapítását. fájdalomcsillapítók –.olyan kemény volt. Idézet a szakértõi véleménybõl: Még szeptember 18-án a bal csípõízület tájékára lokalizálódó fájdalmat említ. mint a beton. testszerte fennálló gyulladás volt. Zalányi Sámuel egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megjósolta – még a boncjegyzõkönyv . st. A szülõk Patriknak hívták volna a kisfiút. Az anya fertõzése miatt az újszülöttnél is olyan súlyos. A szakértõi team rendkívüli halál miatt elrendelte a Farkas vezetéknevû csecsemõ holttestének igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatát. a test egészére kiterjedõ fertõzés lépett fel. Erre tanúk a velem együtt ott lévõ látogatók. coes. ha Krisztina kibírná reggelig. dr.5 kg-os csecsemõ hogyan halhat meg az orvosok kezei között. légzési elégtelenség. Az újszülött halálának közvetlen oka a boncszakértõi vélemény szerint feltehetõen az anya fertõzése. hiába a CT-vizsgálat. véralvadási defektus. sect. tüdõgyulladás. amelyek lehet. valamint reumatológus ezen fájdalmat organikus elváltozásra nem vezette vissza. Kezelése során orvosi mulasztásra gyanú nincs.

hanem az anya megrokkant testi-lelki egészsége miatt is küzdenek. mennyire rosszul volt. Pedig az NST-szalag korán reggel még rögzített babaszívhangot. Azonnal átvitte a vizsgálóba. A szegedi esetben bizonyítást nyert a téves orvosi diagnosztika. s ott már egyáltalán nem hallott magzati szívhangot. konzílium. Ez ilyen elõrehaladott terhesség mellett szigorúan tilos lett volna. Õ azonban nem ezt tette. hogy néz ki Krisztina. A fentiek ellenére Farkas Ferenc az orvosi etikai bizottsághoz és ismét a rendõrséghez fordult.” Pontosítsuk utólag a történetet az orvosszakértõi vélemények alapján! Krisztina toxémiás volt.” Tehát nincs szó sem arról. Amikor azonban Zalányi visszavette tõle a beteget. Az asszonyt még 23-án este belgyógyász is megvizsgálta – tehát nem vártak reggelig –. sem a magzat állapotáról. sinus tachicardia.megérkezése elõtt –. Rögtön szólt Zalányinak: – Samu. amikor megvizsgálta. a fõorvost. 4. ezt a kórtörténeti dokumentumok is bizonyítják. Ha tehát Zalányi bármikor az éjszaka során elvégzi a császármetszést. vagy ha legalább . de a tüdõgyulladás és a fertõzés jeleit ekkor. a haladéktalan császármetszés mellett kellett volna döntenie. Az orvosok mindent megtettek a magzat és az anya érdekében. mert nem hiszi el. ám leletében magzati szívhangról egyetlen árva szó nem esett. egyebek mellett vízhajtót is rendelt kezelésére. elmondhatta volna a helyzetet. azonnal vidd le ultrahangra! – Zalányi ezt meg is tette. Ismét nem. hogy vírusfertõzés okozhatta az anya tüdõgyulladását és a magzat elvesztését. – Más semmi. sem a tünetekrõl. 0. Elindult a nap. amellyel áttolhatta volna a felelõsséget a fõnökére. fölhívhatta volna Nagy doktort. és közel négymillió forintot ítéltek az anyának. sõt még két órával a tragédia elõtt sem lehetett kimutatni – állítja Zalányi doktor. a belgyógyász beszámolt neki a vízhajtóról is. A belgyógyász. sem a beadott vízhajtóról. Nagy doktor maga végezte tüstént a császármetszést – s ennek során nem frissen. Farkasék már nemcsak az elvesztett baba. belgyógy. Lett volna pedig áthidaló. hanem már sokkal korábban elhalt magzatot emelt ki. Ráadásul a referáló füzetbe – amelynek az ügyelet alatti összes fontos történést és ténykedést rögzíteni kellene – mindössze ennyi került: „Farkasné Mailinger Krisztina 4. és instrukciót kérhetett volna. A reggeli referáló megbeszélésen is mindössze annyi hangzott el: – A Farkasné tegnap rosszul volt. Õ azonban ezt sem tette. hogy valóban nem történt orvosi mulasztás vagy mûhiba. következésképpen neki azonnal a terhesség azonnali befejezése. önmagát mentõ megoldási lehetõsége is: ha egyszer nem mer vagy nem tud dönteni. amely már a vérébe is bekerült. hogy nem kapott levegõt. Ismét nem. vagyis valamilyen fertõzés érte. s Nagy doktor a szülõszobán ijedten látta meg.

A megyei szülész fõorvossal például közölte. mint az ötórás sebészeti operációkra. A mûtõk használatát például „ egy mûtét az egy mûtét”képlettel számolták. * Zalányinak Mosonmagyaróvárott nem volt kinevezése. Dr. ám nem volt abban a helyzetben. Kettejük között feszültté vált a viszony. határozott vezetõként õ bizony haladéktalanul megteszi a szükséges és elkerülhetetlen lépéseket. a szülészeten eltûnt 15 millió. mint a traumatológiára. hogy kemény. hogy leírhassa: további három hónapot sem javasol. Március végén volt ismét aktuális Zalányi három hónapos szerzõdésének megújítása. Ám újra és újra a szülészetrõl esett szó: miért mennek el az asszonyok máshová. Március 23-án – egy héttel a szerzõdés . A 15 millió hamar lábra kapott. miért van itt még mindig Zalányi és így tovább. azonban persze már egyre gömbölyûbben: a szülészeten hiány van.reggel hétkor azzal fogadja Nagy doktort: – Gyere. azonban Nagy doktor igen. s arra jutott magával: tovább nem vállal semmiféle felelõsséget helyettese szörnyû viselkedéséért és dolgaiért. az utolsó csepp volt a pohárban. Ám eddigre Nagy doktor teljesen világosan látta: az egész osztály és az egész kórház számára elviselhetetlen Zalányi ittléte. Egészen márciusig. tehát ugyanannyit terheltek a nõgyógyászatra a háromperces abortuszokra. hogy Nagy doktor helytelenül és jogtalanul a Farkasné-ügyet szegény. mitévõk legyünk! – akkor Farkas Patrik ma is élne. Az igazgató pénzügyi adatokkal is alátámasztotta döntése helyességét. hogy Zalányi doktor egyáltalán nem felelõs a történtekért. Az újszülöttosztályra nem sokkal. de valamivel több betegszállítást sikerült kihozniuk. ettõl van hiány vagy mástól. Nagy doktor ellopott 15 milliót. Vörös László igazgató – kevéssé meglepõ módon – úgy foglalt állást a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyben. hogy véglegesítsék helyettesét. mik történnek a városi szülészeten. háromhavonta kellett megújítani a szerzõdését. elsikkasztottak 15 milliót a szülészeten. amikor alá kellett írnia: javasolja-e a meghosszabbítást vagy sem. S amikor az önkormányzat is firtatni kezdte. s ebbõl kiderült: a szülészet-nõgyógyászat egyenlege: mínusz 15 millió forint. Vörös doktor bebizonyította. nézd meg. vétlen Zalányi doktorra próbálta kenni. 1999 februárjában a kórház vezetése önkormányzati ülésen be is jelentette: személyi változtatásokat terveznek. Nagy doktort véletlenül mindig éppen akkor szorították sarokba. Azt végképp nem volt hajlandó aláírni. Apró trükkök persze be-becsúsztak a számításokba. Kimutatást készített az egyes osztályok kiadott költségeinek és befolyt tbtérítésének helyzetérõl.

–Hát akkor – vette kézbe az irányítást Oszwald doktor –. Dr. ahol ezt bejelentem. rögtön az értekezlet után elment Gyõrbe. valamint hogy az osztályvezetõi állásra pályázatot írjanak ki. ha óhajtasz. Gardó doktorhoz. –Most már tisztázni kellene a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyet is – hangoskodott Zalányi Sámuel –. Nagy doktor betegállományba ment. jaj. Vörös László igazgató” – Egy órára rendkívüli fõorvosi értekezletet hívtam össze. de két hét múlva behívták õt. hiszen már nem volt akadálya a szerzõdése meghosszabbításának. Vörös megegyezett az osztályvezetõi megbízás elvállalására Oszwald doktorral. És április 1-jén papír készült az osztály orvosainak aláírásával: õk nem akarnak Nagy doktorral dolgozni. a megyei szülész fõorvoshoz. és átadta a papírt: „ Tájékoztatom. miért hívtalak – fogadta õt Vörös László. – Mert én a továbbiakban nem vagyok hajlandó együtt dolgozni Nagy fõorvossal! . amit Nagy fõorvos próbált rám kenni! –Samu. Nagy doktor nem óhajtott. s beszélgettekvagdalkoztak a korábbi dolgokról. ki óhajt együtt dolgozni a Nagy fõorvossal? – Halálos csönd fogadta a kérdést. az enyém más! – válaszolt halkan Nagy. Továbbra is fõorvosi beosztásban a mosonmagyaróvári kórház szülészeti-nõgyógyászati osztályán kívánom foglalkoztatni. részt vehetsz rajta! – tette hozzá gálánsan. Ám – pláne mert az önkormányzatnál már õt is kezdték támadni – meglépte a beígért személyi váltást: kirúgta Nagy doktort az osztályvezetõi székbõl. és bejelentette: – Nem vagyok hajlandó tovább Zalányival dolgozni. Egyben intézkedtem vezetõi pótlékának megvonásáról. mert abban én egyáltalán nem voltam hibás. 1999. s neki már úgy adta elõ: a fõorvosi kar tudtával és egyetértésével mentette föl Nagyot az osztályvezetés alól. Nem Zalányit. sem szakmai kvalitásai alapján nem tartott alkalmasnak másodfõorvosnak. de hamar. azt hét napon belül írásban kérheti. Vörös még aznap. Nagyot! Március 30-án délelõtt kapta a telefont Nagy doktor: fél egyre menjen az igazgatói irodába. az egész egy fölfújt dolog. Amennyiben részletes indoklást óhajt kapni a vezetõi megbízás visszavonásáról. – Úgyis tudod. ez a Te véleményed. akit Nagy doktor 95-ben sem emberi. –Jaj. Zalányi pedig továbbra is másodfõorvos volt. március 31-ével eddigi munkája elismerése mellett megvonom osztályvezetõi megbízását. tarthatatlanná vált a helyzet! – Az igazgató egy hangot nem válaszolt. és nem ment bele a veszekedésbe. Együtt kapta meg az adjunktusi helyett a fõorvosi sarzsit és az osztályvezetést.megújításának határideje elõtt – fölment Vörös doktorhoz. Oszwald doktor leültette az osztály mind a nyolc orvosát. de hamar! – felelt Gardó. Most eljött az õ ideje.

Gardó doktor végigolvasta a két szakértõi véleményt. a benzin meg nagyon drága. Mást nem tehet. eszem ágában sincs elmenni Gyõrbe. megtiporták. a fizetésem is kevesebb. s még ahhoz is volt képe. akkor most nem rendelsz! Nagy doktor hat évig volt osztályvezetõ – az idõ alatt egyetlenegyszer sem kapott kórházi autóhasználati lehetõséget. akiért kezdõ korától igen sokat tett Nagy doktor. Megérkezett ugyanis az e fejezet elején már szerepelt dr. itt a kórházi autó. Most igen. és nagyot sóhajtva kérdezte: – Miért küldött Vörös? . Õ t Óváron besározták. Zalányira nézve. de hát most nem errõl van szó. rá. letöröltem.” – idézte magának Arany Jánost. és menj el Gardóhoz. a másikon amott. s elmennének máshová. azóta paraszolvenciám egy fillér sincs. s mindkettõ súlyosan elmarasztaló volt a kórházra.: / Nem pöröltem. olvasd el a két szakvéleményt. „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárra. ha elmenekült. De akkor tán mindenki azt mondaná: biztos tényleg vaj volt a fején. ha bírja . Vagyis az osztályra a lábát be nem teheti. engem emiatt rúgtál ki! Ne õrülj már meg! Kirúgsz engem. megalázták.–Én sem – vágta rá azonnal Zalányi. ha összepakolnának. Farkas Márton szakértõi véleménye Farkasné Mailinger Krisztina ügyében. csak sáros volt valamiben. hát ez nem gond. hogy ehhez éppen Nagy doktor segítségét kérje. Majd csatlakozott hozzájuk Balogh doktor is. egyik nap itt. addig idegekkel és egészséggel. Inkább „ kibekkeli” amíg kiderül az igazság – ha túléli. beszélj vele. Mindazonáltal május vége felé Vörös doktor újabb Zalányi-mentõakcióba próbált kezdeni. valamint a menopausa-szakambulancián teljesíthet szolgálatot. Vörös telefonon hívta Nagy doktort: – Gyuri. gyere föl. – / Félreálltam. mit lehetne ezekbõl kihozni. gondolkodj már! –Jaj. A kórházi autóval. Április végén kapott munkaköri leírást: május 1-jétõl osztályos fõorvosi státusban a rendelõintézetben. hogy lehet elsimítani a dolgot! –Laci! Te azt mondtad. Az lenne a legegyszerûbb. az onkológián. Gardóhoz! –Óh. és akkor még én mossam ki a barátodat a moslékból? Ember. amolyan vándororvosként. –Köszönöm szépen – állt föl a volt fõorvos. valamint egy másik vélemény a biztosító által felkért szakértõtõl. a kórház érdeke mégiscsak fontosabb! Megkérlek. Téged szeretnélek megbízni ennek az ügynek a tisztába tételével! –Hát ne kérjél meg! És tudod mit? Kirúgtál engem mint szülész osztályvezetõt. menj azzal! –Ráadásul rendelésem van éppen! –Az nem baj. És ezt csinálja május eleje óta. Mit tehetett? Ment. és kiment.

nulla eredménnyel. hogy én exponálom magam ebben? Szó nem lehet róla! Te Gyuri! Akkor tulajdonképpen miért rúgott ki Téged Vörös? Amikor nálam járt. a polgármesteri hivatalban: –A polgármester úrral szeretnék beszélni! – mintha biztos lehetnék benne. Itt viszont világosan szerepel. Állítólag elbocsátották.–Azért. de jobb is neki! Szegény húgom sajnos megismerte. amivel ki lehet mosni Zalányit. az istennek nem lett gyereke. Az a hír járja. de hiszen Magyarországon vagyunk. most meg eltûnt… –Hogyhogy eltûnt? –Múlt szerdán. a Kiss István lányával. mert közölték a kórházzal: nem kapják meg az állami támogatást. Azt mondják. –Üdvözlöm. Kapom a fülest: egy Halászi nevû faluból is afférja volt valakivel. és õ el is ment hozzá. azt mondta. és a segítségét kérem szépen. senki nem tud róla. tehát a kórház biztos bukó az ügyben. –Mi történt? –Már negyvenhez közeledett. és azóta eltûnt. Hát akkor nem volt miért kirúgnia! * Amint keverek-kavarok. hogy csak õ felelõs mindenért. hogy Zalányi Sámuel követte el? –Bizony õ. Neked hátha van valami ötleted. tessék. Kende Péter vagyok. –Bizony. legombolt róla 220 ezer forintot. mire fizetett a húga ennyi pénzt? . Szegény Oszwald Lajos fõorvos úr issza meg a levét Zalányi ténykedésének. most õt is felfüggesztették. –Hátha tudja: igaz-e az is. az a strici! –Nocsak! Maga ismeri? –Személyesen nem. Gondolod. hogy nem nõ az. azt is hallani. Hónapokig kezelte. délután öt órakor közölte vele: vissza kell mennie Szegedre. innen-onnan csak érkeznek újabb hírek Zalányi Sámuel további mosonmagyaróvári viselt dolgairól is. azért. –Nézd. valójában mi történt. ez már 99-ben történt. Ajánlották neki ezt a sarlatánt. Annyira nem kis hely Halászi. lényegében biztos lehetek benne. hogy Zalányi sáros. nem tudja folytatni a kezelését. –Mondja. idén az óvári kórházban valakivel baj történt a nõgyógyászaton. pedig nagyon szeretett volna. a népek összevissza beszélnek. Hol másutt. hogy merjek csak úgy nekiindulni. elõbb megpróbálok informálódni. ha õ ott marad. –Frank Lajos polgármester vagyok. mert Te Zalányira próbáltad kenni az ügyet. július 7-én. az igaz. mindkét szakvéleményben egyértelmûen szerepel. Én nem tudom.

Úgyhogy csak két nappal késõbb láttam a lányomat. mi járatban vagyok. mégis 220 ezret sikerült belõle kicsikarnia. írja csak! – és diktálja. a második operáció már rendben volt. adom a mamámat! –Tessék. hogy életben maradt. Anyósom éppen jött ki zokogva a kórházból. õ mondta. hogy cukros is vagyok. csoda. elhebegem. komolyan mondom. –Jó. igen. persze azt nem Zalányi végezte. hál’ istennek. jó napot kívánok! –Csókolom a kezeit. Nos. De várjon. Bemutatkozom. egyelõre nem mondtak semmit. szegény Edina most is bent van a kórházban. sok-sok palack vért kellett adni neki. kedves fiatal nõi hang hallózik. azt mondta. Mi van a lányával? –Jaj. mire? Zalányinak zsebbe! Még a gyógyszereket is kézbõl adta. Edinát az intenzívre vitték. és õ maga a saját irodájában szó szerint ezt mondta: – Sajnos a lányával csúnya mûhiba történt! Az operáció közben átvágtak egy artériát. a mûtét délutánján. nem receptre írta föl. amit Zalányi mûvelt vele! Bûncselekmény. igazi bûncselekmény! –Honnan tetszik ezt ilyen biztosan tudni? –Behívatott engem rögtön a mûtét után az Oszwald fõorvos úr. Pár napig még biztosan. meddig kell bent maradnia? –Nem. ne is kérdezze! Szegénykémet újra kellett mûteni. mert még meg is rugdostam volna! De a võm pontosabban el tud mondani mindent. –Jaj.–Mire. amikor már lehozták az intenzívrõl. –És Zalányival találkozott? –Én nem. meg sokféle gyógyszert kell szednem. És közben állandóan hallani: jó csomó mûhibát követett el jobbra-balra ez a fickó. újból meg kellett mûteni. szívesen. Zalányi eltûnt. – Sajnálatos érvágás történt mûtét . Aztán amikor hallotta. vane már Edinának családja. de még az a szerencse. Nem is járt hozzá soká a húgom. adom õt. Szörnyûség. Én a húga vagyok. hogy pótolják a rengeteg elfolyt saját vérét! – Kérdezte. az intenzíves orvos megnyugtatott: most már életben marad a feleségem. én föl se menjek az intenzívre. ezt én sem. –Bánhídi Róbert vagyok. Kende Péter vagyok. hogy tûrhetik ezt el. meg tudja adni Kissék telefonszámát? –Persze. Én csak azt nem értem. –És hogy van Edina? –Most már jól. Leballagtam a nõgyógyászatra. mert valószínûleg ezek után már nem lehet többet gyereke. baj van. –Hát. csak Oszwald fõorvos volt bent. Fölrohantam. –Tudják. ne nézzem meg a lányomat. mert nagyon rossz állapotban van. Tényleg én voltam bent. Hívom õket. édes istenkém. üdvözlöm. köszönöm szépen.

–Akkor rendben. bámult. itt nem. a férje meg hentes. megnézem a szokásos kis táblát. Halásziban a zoknigyárban ketlizõ. –Magát én ismerem valahonnan. a nõvérpulthoz – sehol egy orvos vagy nõvér. Talán jobb is így. és Zalányi ledermedve álldogált. tökmindegy. a portás rám is dörren: – Tessék! Ilyenkor legjobb az egyenes út: hazudni kell! – Jó napot. a kezelõbe. olyan lettem. akit elértünk. hanem csak artéria. az elsõn idõsebb nõ olvas. Nem is õ hívott segítséget. 7-es kórterem.közben – közölte velem –. Kétágyas szoba. Beóvakodom a másodikon a nõgyógyászati osztályra. a biztonság kedvéért legelõbb Edinát szeretném elõkeríteni. másnap szombat lévén. –Ezt Magának hoztam – nyújtom át a virágot. a Cserháti fõorvos úr. a kettesen fiatalabb alszik. és Európa legdrágább autópályáján lerobogok Mosonmagyaróvárra. mindenki azonnal küzdött a felesége életéért. benézek a kórtermekbe. két órán át harcoltunk. de honnan? . õ készíti a zoknik elején a lábfejvarrást. a beletûzött betegnevekkel. hogy megmentsük. így eredményesebb elbánásban részesülök. szerencsére nem véna. Hamar megtalálom a kórházat. Végigjárom háromszor a folyosót. Jött azonnal mindenki. Azt már késõbb hallottam a nõvérkéktõl. Útközben vettem virágot. és kétségkívül orvosi ügyben kódorgok. A sebészeknek sikerült is összevarrniuk az érfalat. úgyhogy amikor nekiiramodom a bejáratnak. * Bevallom õszintén: mint a paripa. a Tóth doktor. mitévõ legyen. normális látogatónak tûnök. Érdekes. Kende doktor vagyok. Az egész mûtõ vérben úszott. a doktor igaz. Maga Kiss Edina? –Igen. vérért. különbözõ zavaros emberi jogi megfontolásokból ezt már rég eltörölték. hanem a nõvérek szaladoztak orvosért. már hajnalban a kocsiban ülök. lukról lukra. hogy Zalányi – amikor operáció közben átvágta ezt az eret – csak állt. Ám az elsõ. No. –Csókolom a kezét. milyenfajta. remélve. fémtábla: látogatási idõ: 16–18 óra között. ha dobpergést hall. doktor úr! – enyhül meg azonnal a feudális hatalom szigora a nemesi cím hallatán. én is rögtön bemosakodtam. tessék csak. nem tett semmit. azt hiszem. Nem is bírom ki. én vagyok – ásít nagyot a vörösre festett fiatal lány. úgy tudtam. Ám a lépteimre fölriad. megvan: Bánhídiné Kiss Edina. konzíliumba jövök! – végül is nem hazudok nagyot. és fogalma nem volt róla. amit meglátok.

oda csak a betegek járnak! –Az jó lesz – kisomfordálunk. Éppenséggel lehettem volna terhes is. abból meg nagy baj lehet. Mellém ült egy idõs nõ. de aztán a nagy idegességben eszembe jutott: amikor agykárosodott lett és meghalt a baba. libabõrös lesz mindenem! – és már törölgeti a kezét a paplanhuzatba. Van már egy hatéves gyerekem. azt mondta. holnapután meg is csináljuk! –Jó. –Ismerte õt? –Nem. Levitt aztán ultrahangra. –Jaj. Rettentõen görcsölt a hasam. –Jaj. Kedden reggel bejöttem ide. mit mûvelt? Emberek halnak meg a kezei között! Olyan ideges lettem rögtön. nézzen ide. láttam kétszer is a tévében. hát a szobatársaim is mind azt mesélik. amint kiejtem a nevét. szétnyílhat a cisztám. doktor úr. persze. a kórházba. amit õ mûvelt. Zalányinak mindenféle mûhibái voltak mindenütt. . de annyira. Gyerekfejnyi ciszta a bal petefészeknél. Ám amint ültünk. Azt elõször nem is tudtam. a bal oldalon. alig bírtam magammal. nyugodtan tudjunk beszélgetni! –Jó. Maga tudja! – Másnap a férjem bevitt. Csak nem Zalányiról akar kérdezni? –De bizony róla. Befeküdtem. –Jöjjön. ez sürgõs. No. hadd lopjam ki Magát innen. a sok szörnyûség közül melyik volt. Közben meg rájöttem: Te jó isten. csak nem ez fog mûteni? –De. hogy õ az. De nem voltam. megvizsgált elõször hüvelyen keresztül. hanem egy 140 milis ciszta. Ezt sürgõsen mûteni kell! –Mennyire sürgõsen? –Holnap befekszik. hogy fölállni se bírtam. de nem védekeztem. ” várra. és azt mondta: kisbaba lesz. s Edina mesélni kezd: – Május elején egy hétfõn lettem rosszul. menjünk ki a teraszra. –Ez rendben lett volna. és azt kérdezte tõlem: –Te.–Orvosimûhiba-ügyekrõl írok. ahol már dolgozott. De hát nem tudtam mit tenni. ott meg azt közölte: –Hát itt probléma van! Ez nem kisbaba. rágyújtunk. hogy s mint vagyok. –Ez? Ez a sintér? Hát ne már! Ne engedd! –De miért? –Nem láttad a Fókuszban. meg olvastam a könyvét is. de nem is jöttem rá hirtelen. várva a felvételre. ha azt mondják: kisbabája lesz? –Igen. a Maga könyvében is olvastam róla. A Fókuszban láttam még a keszthelyi mûhibaügyét. Éppen Zalányi volt az ügyeletes. jött Zalányi. szóval beestem.

mellettem egyik oldalon vér jön belém. Megjelent Zalányi. nem bízom. és kértem: –Fõorvos úr. levettem az arcomról a maszkot. de nem hatott igazán. minden rendben lesz! – de én bizony nagyon rettegtem. talán nem bízik a Zalányi fõorvos úrban? – kérdezte. hogy lúdbõröztem tõle. Odajött Oszwald doktor: – Edina. De mindenki. És többre nem emlékszem. Legelõbb megfogtam: megvan-e a lábam vagy mûlábam lesz? Megtaláltam. végig figyelni fogom a mûtétet a monitoron! A holnapi mûtéti beosztást már kiosztottuk. az altatóorvos kelteget: – Edina. Annyira izgultam. Még a nõvérkék is szörnyûségeket mondtak rá. Úgyhogy még szerdán megkerestem Oszwald fõorvos urat. nem vágnak föl. –De fõorvos úr. magammal voltam elfoglalva meg a félelmemmel. ígéri? –Persze. nem kell aggódnia. Beadták a szokásos kábító. itt a férje! – az arcomon lélegeztetõmaszk volt. –Jaj. szeretném. de rögtön vissza is raktam. fölöttem monitorok. doktor úr. No aztán csütörtökön 11 óra körül kerültem sorra. nem is emlékszem már.vagy nyugtatószert. Nagyon féltem. –Micsoda? – Halálosan megrémültem. – Nem mertem megmondani neki: bizony. hanem csak beszúrnak három tût. legyen egészen nyugodt! – de én csöppet sem voltam nyugodt. határozottan utálták. kis baleset történt Magával. ahol volt a kis fején vörös folt. Azt még utoljára fölemeltem.meg amikor meghalt a kismama is. a helyén volt. a másik orvos rátette az arcomra a fekete altatómaszkot. Olyan sok rosszat hallottam Zalányiról. azon nem lehet már változtatni. és amint körbepillantottam. igen utálták. A férjem halottsápadt volt. valahogy éreztem: baj lesz. láttam. és azokon keresztül végzi Zalányi a ciszta kivételét. Csak másnap reggel ébredtem föl. Kivettük a cisztáját. – No. Délután arra ébredtem. Féltem. Elõtte abban maradtunk. Elaludtam. meg az egyik baba is. ott leszek. –Miket mondtak? –Hát. Bennem volt. Megfogtam a kezét. Csak azt tudom: nem szerette senki. én annyira félek! –Nem kell semmitõl félnie. és újra elaludtam. – Mi történt velem? – . ha inkább Maga mûtene meg! –Miért. de én is követem az eseményeket. Amikor föltettek a mûtõasztalra. és azt kérdeztem: – Hol van az Oszwald doktor úr? –Rögtön jön – felelt Zalányi. Akkor megértettem: az intenzíven vagyok. Hülyeséget meg nem akarok Magának mondani. ott lesz Maga is. a másikon infúzió. és a másik babának ott lett agydaganata. az egész testem remegett. sõt. mindenembõl csövek lógnak ki. csak közben sajnos elvágták az ütõerét a jobb lábánál.

. elkapott. Anyukámtól is bocsánatot kért. és átvettem a mûtétet. Ha nincs óriási szerencsém. miért hagyta bent. a második mûtétnél hallottam: Zalányit Oszwald fõorvos úr azóta nem engedte operálni. mintha császármetszést hajtottunk volna végre. a mûtõasztalon meghalok. azt szavakkal ki se tudom fejezni! – csak ennyit tudtam neki mondani. Tizenkét nap után mehettem haza. bevitt valami üres szobába. s neki elmondta õszintén azt is: – A Maga lánya érezte elõre. Végig alig-alig voltam magamnál. csak nem látta a nagy vérzéstõl. Edina. reméljük. hogy nem véreztem el. Azt már én végeztem. miért romlott meg ennyire a mi kapcsolatunk? –Hát doktor úr! Maga meg mer ilyet kérdezni? –És mit érez? –Ami gyûlöletet én érzek. és megkérdezte: – Mondja. itt hiba történt. se feküdni nem bírtam. nagyon sajnáljuk! Mindent megteszünk. de nem operálhat. Más. kérdezte. amit õ okozott! Na. Most. Négy napig voltam az intenzíven. Rengeteg vért vesztett. simogatott. hova vegyem a levegõt hirtelen. ott. Persze lehet. csak elfordítottam a fejem. kiderült: a jobb oldali petefészkem mellett van még két ciszta. hogy lehet? Vizsgálhatja a kismamákat. Amikor meg visszajöttem kontrollra. kedves volt. se ülni. Azt mondták. Ne haragudjanak. borzalmas rohangászás volt. Egy hétköznapi cisztaeltávolítási mûtétbe! Mert Zalányi közben átvágta az ütõeremet! Oszwald fõorvos úr sokszor bejött hozzám.azt sem tudtam. ahányszor szólt hozzám. –Amit mondtam: véletlenül átvágták az ütõerét. –Nézze. de õ valahogy más volt. én azonnal beöltöztem. Edina. Nem tudom. hogy teljesen rendbe jöjjön. nem lesz belõle semmi maradandó károsodása. Amikor a baleset bekövetkezett. azokat hogy nem vette észre Zalányi mûtét közben. De szerencsére meg tudtuk menteni az életét. Föl kellett vágni a hasát. A lábam aztán is borzasztóan fájdítottam. hanem az Oszwald fõorvos vette ki. jól vagyok-e. Nem szóltam neki egy árva szót sem. Most hogy van? –Nem is tudom. Én ránézni sem bírtam. mindenem fáj. és rávágtam az ajtót. Megnéztük a lábát ultrahangon. nagyon sajnáljuk! Zalányi is odajött néha. Amikor már visszakerültem az intenzívrõl a nõgyógyászati osztályra. A nõvérek közben elmesélték: icipici híja volt. mindenki besereglett a mûtõbe. Öt litert vért kaptam. az osztályon egy lélek nem maradt. Nem is tudom. Császározni igen – azt sem értem. azokat újabb mûtéttel ki kell venni. azokat most már persze nem Zalányi. hogy baj lesz. milyen.

Mi több. ahhoz elõzetes fõigazgatói engedélyre van szükség. és szeretnék Magával beszélni pár mondatot. –Most nem akar. Márpedig akár kirúgta Zalányit. ami éppen elég. Szóval azt remélem. Õ bekopog. Nem arról van szó. Negyvenes. nem szeretnék Magával egy szót sem társalogni! Egyébként is van itt belsõ szabályozás: ha bárki nyilatkozni akar a sajtónak. –És hogy van a lába? –Szarul! – aztán hallottam. Na. mit taníthat ez? Mert bevallom õszintén: azóta hónapok elteltek. –Üdvözlöm. mirõl akar beszélni velem. elment Mosonmagyaróvárról. Keresgélni kezdem hát az osztályon.Most. Hiszen kis híján megölt! * Nem utolsósorban azért rohanok azonnal. kérdem én. és – ne is haragudjon! – én nem szeretnék önnel beszélgetni. barna hajú. –Pontosan tudom. de nem találom. elment Szegedre tanítani. egész nap itt van. nõvért se. hogy elfordítottam a fejem. a második mûtétemnél a folyosón odajött hozzám. nagyot villan a szeme. . de azt is csak úgy. Maga pontosan érti! Én negyedik hónapja megbízott fõorvos vagyok. máskor sem! –De miért? –Hagyjuk ezt. mert elõzõ nap megtudtam: Oszwald fõorvos ma ügyeletes. –De még el se mondtam. No meg mégiscsak az õ osztályának tekintélyét rombolja. konkrétan vagy általában? –Általában nem akarok. Ne haragudjon. Ott aztán a nõvérpihenõben találok is nõvéreket. de még mindig iszonyatos gyûlöletet érzek Zalányi iránt. amint megpillant. akár kilobbizta. Oszwald doktor úr azt mondta. majd visszairamodik a másik szobába. és azt kérdezte: – Hogy tetszik lenni? –Szarul! – válaszoltam bunkó módon. olvastam a könyvét. ki ön. tudom. hogy csak most. hogy bárminõ módon elkerüljön – nyilván olyan nagyon nem ragaszkodik hozzá. kopaszodó orvos nyit ajtót. szombaton ide. Én pedig nem akarok. mirõl! –Nézze. Kende Péter vagyok. egyikük megmutatja Oszwald doktor szobájának ajtaját. van énnékem annyi bajom. Kénytelen-kelletlen bemasírozok a szülõszobára. hajlandó szóba állni velem. ne kelljen a szemébe néznem. akár eltanácsolta. és elmondani ezt-azt Zalányiról. pedig isten bizony nem szívesen teszem nem sterilen. most legutóbb a Nõk Lapjában Magával megjelent interjút is.

s nekiindulok a lépcsõnek. legalább én vegyem komolyan a sterilitás követelményét. ahol azonban csak valami gépházba. dr. Rettegett tõle mindenki. Hála a jó istennek. ebben a kórházban az ember kiköpi a tüdejét.meg fölviszem liften. akkor le. Nõvérke jön szembe. amikor Zalányi operálta Kiss Edinát? –Dehogynem. –A nõgyógyászatra is? –Persze. ott nem találom a másik lépcsõházat. hogy a kórház igazgatója még soha nem volt bent szombaton. becsukja a szemét. akkor mindenki ott volt. neki is nagyot villan a szeme. hátha tud segíteni: –Legyen kedves. onnan újra föl a másik lépcsõházban! –Atyaisten. s láthatóan megnyugszik. onnan a negyedikre. Nem teszem meg. viszontlátásra! – újra parolázunk. mi történt? –Persze. amíg átmegyek a mûtõn. hol oda osztanak be minket. és akkor odaérek a másik lépcsõházhoz. hogy elkerült innen. jószerivel az egész kórház. amikor csak útbaigazítást kérek. de ezen annyira eltöprengek. –Le kell menni a földszintre. Remélem. esetleg tetõfeljáróra nyílik vasajtó. amint meglát. jó. De hát nem ez volt ez elsõ mûhibája Zalányi doktornak. talán a sebészetre jutok. õ nem vissza a szobájába megy. nem szeretném. –Csak egy osztályon vagy mindegyiken? –Hol ide. Vörös Lászlónak hívják. ha ragaszkodik hozzá! – én nem fûzök árva hang kommentárt sem ahhoz. Vörös hajú.–És bent van a fõigazgató úr? Hátha hirtelen engedélyeztethetjük a dolgot! –Azt én nem tudom. Viszontlátásra! –Sajnálom. fölajánlja. –Azt hallotta. Fölérek a harmadikra. ha baja lenne abból. . A hetedik kórteremben találok egy orvosnõt. hogy szóba állt velem. Elmenõben látom. Én vittem többször is a vért szegénynek. õ biztos nincs bent! –Én azért megnézném. –Akkor nem volt ott véletlenül. Hol az ötödik emelet? Az én kedvemért csak nem tüntették el! Lejjebb ballagok. az ötödiken van az irodája. miként létezhet az. nem Edinához megy. jöjjön! –Köszönöm szépen. hátha mégis! –Még soha nem volt bent szombaton! De arra menjen balra. –Na. Vörös igazgató úr szobáját keresem! –Áh. mire elér valahová! – Le a földszintre. hogy megint eltévedek. Maga mûtõs? –Igen. zöld köpenyes fiatal fiút kérdezek. oda is. hanem az osztály felé veszi az irányt. mindent.

Vörös megbeszélést tartott. Úgyhogy ismét lépcsõzök kicsit. hogy történt bármi mellényúlás. Csak behúzott. a teraszon Edina másik három nõvel beszélget. * Nem sokkal ezután a mosonmagyaróvári kórház szülészetén egy rajkai kismamának méhen belül elhalt a magzata. Senki nem volt hajlandó Zalányihoz menni. Marton Péter és dr. Egyikük – terhessége vége felé járhat már – elmeséli: Zalányinak olyan híre volt már a városban.mikor mit fog megint mûvelni! – Közben fölérünk az ötödikre. ott semmit nem szabad mondani. Olyanokat hallani róla. a Magyar Orvosi Kamara városi elnöke. Végül – a pletykák szerint – az önkormányzat illetékesei közölték Vörössel: vagy Zalányi megy. nem szabad senkinek szóba állni vele. s nem is biztos. hogy azt egyre többen tarthatatlannak ítélték. KP) * 1999 május végére. könnyen lehet. a másik orvosnál legalább húszan várakoztak. Terhestanácsadáson látott olyan képet: Zalányi rendelõje elõtt egyetlen 15-16 éves lány ült. megköszönöm a segítséget. dr. mintsem hogy Zalányi kezére adja magát. Vörös nagy tirádát tartott: ha behívnak bárkit megyei orvosetikai ülésre. hogy széles ívben kerülték a nõk. nem merek indok nélkül tovább kérdezõsködni. lelakatolt vasrácsok fogadnak. Majd Vörös doktor magából kikelve üvölteni kezdett: –És itt járt a Kende! Micsoda kupleráj van itt. Szerencsére a helyzet változatlan: orvos. Õ maga – mondja – inkább elvetette volna a babáját. az igazgató úr nem most tesz kivételt bejárási szokásai alól. Oszwald Lajos megbízott osztályvezetõ. ember sehol. dr. korábbi igazgató. nõvér sehol. Ám ki kellett vizsgálni. neki semmi köze nem volt a történtekhez. és semmit nem szabad mondani neki! (Halkan hadd tegyem hozzá: büszke vagyok erre. hogy szabadon bóklászhat a kórházban? Itt járt a Kende! Mindenféle nyilvánosságra fog kerülni! –Laci! – vágott bele Nagy doktor. a nõgyógyászatra. Nem Zalányi betege volt. – Annyira félünk a nyilvánosságtól? Úgyhogy aztán másnap a kórház valamennyi osztályán a reggeli referálón elhangzott az utasítás: ha újra idejön a Kende Péter. mert az lejáratná az intézetet. június elejére odáig fajult a helyzet Zalányi körül. jelen volt Cserháti Géza sebészdoktor. Nagy György. s visszaóvakodok a másodikra. és kiszállok. mûhiba. igazán nagy tisztesség ez énnékem. vagy mind a . Az orvoskamara elnöke nem szólt egy szót sem.

egyetlen érvényes fõorvosi pályázat. melyrõl októberben a kórházvezetés az önkormányzattal és a megyei tiszti fõorvossal együtt hozza meg a végsõ döntést. Már a szakmai kollégium elõtt van az új. Két halvaszületés történt. kinek adok a véleményére. A szerzõdése június 30-ával járt le. és a szakrendelõben dolgozom majd. Tizenegykor Zalányi végzett.” Ejha! Ez szép! Én eddig kifejezetten azt gondoltam. Vörös László igazgatót interjúvolja Vida István újságíró Remények a Karolina Kórházban címmel a mosonmagyaróvári kórház helyzetérõl. számomra különös kijelentést tesz: „Betegforgalmunkhoz képest elenyészõ a panaszok száma. Mindkét ügyben a megyei orvosi kamara etikai bizottsága és igazságügyi orvosszakértõ is vizsgálta a körülményeket. Sokkal nagyobb baj. s szakmai mulasztást nem állapítottak meg. de az ott leírt. a másikban Nagy doktor. bár utóbb a szülészet-nõgyógyászaton két szomorú eset is elõfordult. –Nocsak. még ha . Nem az izgat fõképpen. Vörös Nagy doktornak is. a nyilvánosság elõtt meg pláne. az Egészségügyi Fõiskolán fogok tanítani. Egyébként az említett orvos sem dolgozik már a kórházban. az igazgató is. hogy állást keressen magának. Ez szerdai nap volt. hová mész? –Megyek vissza Szegedre. a Kisalföld. Gyuri! –Szervusz. hogy Nagy doktort rágalmazza. Szervusz. S az igazgató két. hazudni csúnya dolog. másoknak is elmondta: fél évet adott Zalányinak. Samu! * 1999. hogy engem összemaszatol Vörös doktor – azt azért megválogatom. Attól persze mi még kudarcként és õszinte együttérzéssel éltük meg a történteket. így a rendelõben az egyik szobában Zalányi fogadta a betegeket. szerintem túlkarikírozott eset 10 évvel ezelõtt és nem nálunk történt.ketten. Dr. Ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében is. s átballagott a szomszédba: –Elköszönni jövök. õ. szeptember 3-án érdekes cikket közölt a Mosonmagyaróváron is helyi lapnak számító Gyõr-Moson-Sopron megyei napilap. –A nyáron az egyik mûhibapereket taglaló könyvben is szerepelt egyik volt kollégájuk neve… –Ez igaz.

a Kisalföld szerkesztõsége igyekezni fog. pesti kávéházi debatterek azt alig tudjuk elképzelni is. a Mik vagytok Ti. Fölhívom hát a fõszerkesztõt. s az érintett szülõkkel egyezséget kötött. ezzel szemben az osztályvezetõ fõorvost õ azért mozdította el. hogy ezzel is kimentse. elõször azt hiszem. mert erõsebb hatása van. Szabályos helyreigazítási kérelmet küldök a Kisalföldnek. s kérem a következõ szöveg megjelentetését: HELYREIGAZÍTÁS Szemenszedett hazugság dr. a szülészet-nõgyógyászat személyi változásáról nyilatkozott. barátját és védencét. hogy a kötet írásakor dr. a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatójának a szeptember 3-i számban a kórházban történt két halvaszületésre vonatkozó állítása. Vörös igaztalan vádját. Zalányi Sámuel súlyos szakmai szabályszegést követett el. Hát nem igyekeztek. Egyébiránt kikérem magamnak és visszautasítom dr. Budapest. Mosonmagyaróváron egy ilyen nyilatkozat végleg tönkretehet valakit. Hamar döntök hát: nem hagyhatom ennyiben. de teljességgel egyértelmûen az õ nyakába varrja Zalányi bûneit. hogy az eljáró orvos. Nem válaszoltak ugyanis semmit. mint ahogy az eddig megtörtént Nagy doktorral.indirekte is. nyilatkozott – hogy szakmai szabályszegés nem történt –. hogy ezt késõbb a kórház felelõsségbiztosítója is elismerte. szeptember 6. még alaposabban. mert . miszerint könyvemben a dr. ahogyan Vörös dr. Márpedig mi. most nem ér rá velem beszélgetni. a helyi sajtónak mennyivel nagyobb ereje.) Hamis az a beállítás is. elvtelenül mentegesse egykori egyetemi csoporttársát. Olyannyira. naiv. ki ne fusson ezekbõl. Istenek? – orvosi mûhibák címû könyv írója A sajtó-helyreigazításra szigorú törvényi határidõk vonatkoznak. Ott helyben. Zalányi Sámuelt. hanem pontosan azt. Zalányi Sámuelrõl írtak túlkarikírozottak. Kende Péter. hogy kollégákkal ne próbáljak korrekten megállapodni pereskedés helyett. szerkesztõséget is vezettem. dr. aki elõször közli. hiszen kimondatlanul. amit Vörös dr. Zalányinak még sokkal kevesebb mûhibájáról sikerült tudomást szereznem. hatalma. számukra kártérítést fizetett. olykor helyreigazítást is közöltem – csak nem lehetek oly illetlen. 1999. Mégiscsak újságíró vagyok magam is. Én. (Ez pedig nemigen szokása a biztosítóknak. A két eset közül ugyanis az egyikben az igazságügyi orvosszakértõ éppen hogy nem azt állapította meg. Az igazság ezzel szemben az. dr. ha nem teljesen egyértelmû a kórház felelõssége. mint amennyit õ ténylegesen elkövetett. dr. Vörös Lászlónak.

Mint például: az anya és a magzat észlelése 100 percen át elmaradt… a magzati szívmûködést 120 percig nem rögzítették… a császármetszést jóval korábban el kellett volna végezni… a toxémiás állapot ellenõrzése hiányosan történt. hogy a biztosító hajlandó kártérítést fizetni. Na. második hívásomra pedig összesen annyit hajlandó beledörmögni a telefonba: nem adja le a helyreigazítást. valamint kifejti. amíg jöttem idefelé. ahol általában a felperes szokott ülni. ez pedig nem én vagyok. hivatkozik arra. talán jegyzõk. akinek a személyére utal a cikk.értekezlete van (akkor vajon miért kapcsolják be hozzá a telefont?). Ha nem. Rendezõi jobbon üresen marad minden hely. akár közönség. Indok. fizettem illetéket. Úgyhogy ripsz-ropsz el is utasítja a keresetemet. Engem dr. legalábbis elhelyezkedésemet illetõen én is szót kapok. és kész. Valamint hangsúlyozza: az indíthat sajtó-helyreigazítási pert. Az egészet egyáltalán nem értem. Na mindegy. (Azt nem magyarázza meg. az. Legelõbb idézek néhány részletet az igazságügyi orvosszakértõi véleménybõl. hiszen én indítottam a helyreigazítási pert. a bíró úr érezhetõen nem kedveli különösebben a hochmecoló. hanem ténykérdés a tekintetben. írtam keresetlevelet. Lezsák József bíró magával szemben. szóval elvitatkozgatunk. az elõre látható anyai és magzati szövõdmény a terhesség megfelelõ idõben történõ befejezésével elkerülhetõ lett volna. a terhes és a magzat észlelése nem felelt meg az adott helyzetnek.) A túlkarikírozott jelzõ használatát pedig véleménynek kéri minõsíteni. az idõben el nem végzett császármetszés és a magzat méhen belüli elhalása között ok-okozati összefüggés áll fenn. Az ügyvédnõ persze elutasítást kér. Az . ha pedig igen.” Majd közlöm: a túlkarikírozott ez esetben fõként nem jelzõ. a megfelelõ észlelés hiánya. Mivelhogy szerinte nem vagyok perlésre jogosult. hogy akkor mi a búbánattal áll összefüggésben. márpedig volt. beadom a keresetet a Gyõri Városi Bíróságra: kötelezzék õk helyreigazításra a lapot. Rendezõi bal oldalon. hát nem. úgyhogy emiatt is kéri a kereset elutasítását. nem ez a fontos. háttér. okoskodó stílusomat. magyarázat: semmi. A Kisalföld szerkesztõségét képviselõ ügyvédnõ legnagyobb elképedésemre melléjük telepszik. én leszek a felperes. a vádlottaknak vagy a közönségnek szánt padra ültet. Idéz a Farkasné Mailinger Krisztinaügy rendõrorvosi boncjegyzõkönyvébõl és rendõrszakértõi véleményébõl. Az október 8-i tárgyalás furcsán kezdõdik. hogy volt-e szó a könyvemben keszthelyi esetrõl is vagy sem. nem áll összefüggésben a kórház mulasztásával. két fiatal lány foglal helyet az íróasztal mögött. hogy még folyamatban van a per. végig azt hittem. Akár vádlott vagyok. az nem 10 évvel korábban és nem másutt történt.

szakszerûen kivizsgálta. hogy a készülõdõ botrányhoz bûnbakot találjon. és 18-án váratlanul meghalt. és lelkiismeretesen felülvizsgálná a történteket. Nem Zalányi Sámuel volt a célpont. Milyen kivizsgálás lehetett ott. hisz nagyon régóta ismeri. újságcikkek már csak fõorvosként említik. hogy édesanyámnak augusztus 16-án kellett befeküdni egy-két napra erre az osztályra. aláírásgyûjtés az osztályvezetõ ellen – huszonévesek aláírás-gyûjteménye egy 30 éves szakmai múlttal szemben! Furcsa módja a pacientúraszerzésnek. a kórház sorsáról? Több mint öt hónapja a szülészet-nõgyógyászat szakmai irányítás nélkül mûködik. úgymond. kezdõ orvosokkal! Sajnos a szomorú véletlenhez tartozik. következésképpen õ nem köteles vizsgálni. ha az önkormányzat mint a kórház tulajdonosa közbelépne.egész Vörös-nyilatkozat nem rólam szól. de ezt a többi hibáival együtt elhallgatják. dr. Késõbb tévériportok. Tóthné Erdélyi Kinga mosonmagyaróvári lakos is helyreigazítási kérelemmel fordul a Kisalföldhöz: Ellentmondásosnak találom a mosonmagyaróvári kórház orvosigazgatójának kijelentéseit. Mert ez már rég nem a kórház belsõ ügye. Zalányinál halt meg egy jánossomorjai fiatalasszony kisbabája is. jelen perben ennek semmi. Ez sem szokványos eset egy normális szülészet-nõgyógyászaton! Keringési elégtelenségre hivatkoztak. Nagy Györggyel. * Ám nem egyedül én háborodom föl nagyon Vörös doktor hazugságain. aki sok ezer gyereknek adott életet? A . õ még az aláírók között lehetett. Az igazgató. Az osztályvezetõ azonnali leváltása. amikor 30 éve csak a munkájának élve itt van közöttünk egy elismert. Az ügyet a város egészségügyi bizottsága. hogy mindaz igaz vagy nem igaz. kedves orvos. Sokan tévesen azonosították az osztályvezetõ fõorvossal. milyen peres ügye után fizeti az önkormányzat a kártérítés kamatait több évre visszamenõleg. Mint ahogy azt is. de semmi jelentõsége. pedig tudnia kellett peres ügyeirõl. Azonnali gazdasági vizsgálat a szülészet-nõgyógyászaton. punktum. ahol a bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje? Ilyen bizottság dönt ebben a városban az orvosok. Zalányi Sámuelt kórházunk igazgatója vette ide és léptette elõ. Miért lesz jobb egy új. ez év március végén intézkedett. a kórház hírnevét. De a végsõ döntést a megyei orvosi kamara etikai bizottságától várom. ismeretlen osztályvezetõ. Még három hónapig rontotta az osztály. Ideje lenne. mielõtt újabb hibás döntések születnek.

– Elõször is fogadja õszinte részvétemet édesanyja halála miatt! Sajnálom. De a Nagy doktor a 3 hónapos próbaidõ . akit az igazgató tett a nyakába. Vörös doktor viszont levélben kéri Kingát: tisztázzák személyesen a félreértéseket. amelyeknél nem volt szakmai mulasztás. a kórházigazgató válasza nélkül nem közlik Kinga cikkét. Egy hete beszéltem vele elõször. A lap ennek ellenére nem adja le írását. ismertem a Zalányit. minek nevezzem. mert nincs megnevezve a könyve. errõl a puccsról. –Miért támad engem? –Én nem támadom. de ahhoz is. Õ t miért nem kérdezik meg a történtekrõl? Két éve az igazgató már hozott egy jelöltet. Nem lenne csoda. ha most sem kapna a város állami támogatást. hogy egymástól függetlenül megtorpedóztuk az ön nyilatkozatát. 1999. Teljesen véletlen. csak összefoglalom a történteket. Október 6-án fogadja õt igazgatói irodájában. mert peres vagy vitás ügye van a kórházzal. õ véletlenül került ide. Én neveztem ki fõorvossá. Akkor telefonál. hogy írását a lap. évfolyamtársak voltunk.tragédiák nem nála történtek. ha akarja. –Szóval a Nagy doktorról akar beszélni? –Igen. Ám szeptember 15-ig hiába várja annak megjelenését. de ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében. Nincs joga perelni. akin keresztül sikerült országosan lejáratni kórházunkat. szeptember 6. Nyerges Csaba fõszerkesztõre hivatkozva azt mondja. írását átküldték a mosonmagyaróvári kiadóba. amelyet a szerzõ dr. az illetékesek válaszával együtt tegye közzé. Vida a fõnökére. amely óriási pénzeket akaszt le az orvosperekbõl. Anyám ettõl teljesen független. –Ezt a dolgot már vizsgálja az etikai bizottság. Vida István újságíróhoz. Csak idézgetek. mivel az újságíró szerint mondatonként meg tudja cáfolni. s Güll Csaba újságíró annyit közöl vele. Kende Péter és a riportot adó doktornõ engedélyével írtam. Nem ezzel összefüggésben! –A Nagy doktort nem tiltottam el a mûtétektõl. hogy nem akar találkozni Oszwald doktorral. Egyébként igen. amiket írtam. –Most jön egy idézet. Nézzük mondatonként! Két halvaszületést. vagy nem is tudom. Erre õ írásban kijelenti: nincs peres vagy vitás ügyük. –Ez a Kende Péter egyébként egy ügyvédi irodának dolgozik. Tóthné Erdélyi Kinga Kinga nem csupán nevének közléséhez járul hozzá. Õ maga írta alá az Oszwald doktor által összeállított új munkaköri leírását. Olyan ember miatt hibáztatják. Az újságcikkem miért nem engedi megjelentetni? Az ön válasza nélkül nem adják le.

–Nem? –Az összes információt önkormányzati képviselõktõl kaptam. nyilvánosan! –Nagyon kérem. És meg kell mondjam. Ez a politika! De meg kell mondanom. az én kislányom is nála született – nem képezte magát. kik vannak ott. pedig a kismama több hete bent feküdt. Nem engedélyezte a császármetszést. a leváltása elõtt már három éve feszültség volt az osztályon. –Nos. hogy jó orvos. Maga szerint ki volt a hibás abban az esetben? –A Nagy doktor. és az az ügyeletes orvost marasztalja el. hogy megjelenjen ez a cikk! A kórháznak ártana vele. Jön az új osztályvezetõ. ne akarja. A Nagy doktor pedig – bár elismerem. nem bízott meg senkiben. hogy aláírta. nem mutathatom meg. –Miért. akik névtelenséget kértek. –De kérek valamit. amikor idevette a Zalányit! –Ne akarja ezt a cikket! Többet ártana vele. az a fõorvosi beosztásuk miatt összekeverte volna õket a riportok után. nagyon lelkiismeretesen harcol a kórház pénzügyi dolgaiért. Most javult a helyzet. de még jobban Nagy doktornak! Higgye el! –Nem én ártok a kórháznak. de elítélik az egész ügyet. hogy aki ismeri Nagy doktort. úgy nyilván nyugodtabb! A Nagy doktor egyébként nem tud errõl a cikkrõl. Az egészségügyi bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje – ez igaz. és ön még Zalányit is odavette! –A Zalányinak volt egyedül az egész intézményben tudományos. sokkal nyugodtabb a légkör. Nem lehetett bemenni a szobájába. amit pedig a kórházban csak a kijelölt helyen szabad. a Nagy doktor nagyon jó . –De tudja. újságban Nagy doktort! –Ezt megígérem. annyit cigarettázott. –Persze. aki pedig Zalányi volt. kandidátusi fokozata. ön ártott a legtöbbet. de voltak hiányosságok. ha válaszolnék nyilvánosan a Nagy doktort illetõen. erre megesküszöm! Tõlem nem. Gazdasági vizsgálat volt. És nem bírta volna a vezetést. rossz idõpontot vizsgáltak. És nem hiszem. Elmart maga mellõl mindenkit. Ismerje el nyilvánosan. –A cikk megjelenése óta a kezemben van a független orvosszakértõi vélemény is a jánossomorjai kismama halvaszülésérõl. mert nincs beteg. Mindent maga akart csinálni. –De ezt az újságban kéne. –Nem csoda! Nevetséges. Nem volt panasz. hisz ön vette ide! –Õ k ketten jó kollegiális viszonyban voltak. csak a 7-tõl 9-ig terjedõ idõt. akkor megválaszoltam a kérdéseit. és a többieket sem hagyta.után aláírta a meghosszabbítást! –Még jó.

hát a viszontlátásra! –Viszontlátásra! – Kinga voltaképpen dolgavégezetlenül távozik. hogy huszonévesek vannak az osztályon. Nem értem ezt a borzalmas rosszindulatot. Joga van a városnak megtudni a tényeket. Üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga P.: Anyám hirtelen halála miatt már Téged is hibáztatlak. fõleg ismerve. Ezt a Kisalföld felé is jeleztem. Mit tesztek. Gazdasági vizsgálat: csinált. 1999 januárjában jelent meg a mûhibákról szóló könyv. 1999. ha az új fõorvos sem jó vagy elmegy? Hét hónapja az osztály szakmai irányítás nélkül mûködik. Háromszor . A jánossomorjai kismama halva született kisbabája után robbant ki a botrány a nõgyógyászaton. amelyhez Erdélyi Kinga csak a nevét adta. S. amely már Zalányi óvári dolgait is le fogja írni. amikor két éve még Nagy doktorra bízta kislánya születését. Vörös doktor azonban rögtön tudja. Nagy doktor pedig azt sem tudja. Nagy doktor kimart mindenkit. Kérlek. s nincs felelõs. Mindenki tudja. és vizsgáljátok felül. Azt mondja. Majd akkor nyilatkozom az osztályról. és megemlítem. Mindezt azért kell elszenvednünk. mi a dolga. mielõtt a testület is nevetségessé válik. állítsátok meg már ezt az embert! Lejáratta a kórházat azzal. kitalált dolgok. õ pedig áprilistól le volt váltva. Azonnal magához hívatja Nagy doktort. csak Zalányi eltávolítását akarta. s 1999 márciusában az igazgató már Nagy doktor leváltására szólítja fel az osztály fiatal orvosait. És nincs joga felülbírálni az orvosszakértõi véleményt. amely Zalányi peres dolgait írja le. Fegyelmivel. Így rendben? Jó. akkor Nagy doktor a hibás. Dohányzott szabálytalanul. s õ levelet ír a város polgármesterének: Ezek után ragaszkodom cikkem megjelentetéséhez. de szerinte nem történt orvosi mulasztás. vidd testület elé az egész ügyet. Nevetséges. A kórház volt sofõrje által kivizsgálva. Az igazgató nyilvánosan is belekeveredik saját ellentmondásaiba. október 19. Már a szeptember 3-i nyilatkozatkor a kezében volt a független orvosszakértõi vélemény – amely az ügyeletes orvost marasztalja el. mondván. tejes kirúgással fenyegeti. és óriási üvöltözést csap vele. aki nem is volt a kórházban. A törvény nyáron jelent meg. hogy idehozta Zalányit. vagy ha igen.másodfõorvos lesz. Készül Kende Péter második kötete. Ennek híre Kingához is eljut. ezzel a kórház neve bekerült az orvosperek történetébe. aki Zalányi volt –. Kérlek. akiknek nincs pacientúrájuk. mert ez a Zalányi a kórházigazgató évfolyamtársa volt. milyen cikkrõl van szó. ezért voltak Vörössel állandó konfliktusban. õ írta azt a cikket.

voltam Nálad figyelmeztetni, hogy ugrómókusok vannak az osztályon. Teljesen véletlen, hogy ez is belekerült ebbe a dologba. Ám az igazgató ezt említésre sem méltatja a panaszos esetek között a riportban.

Idõközben megtudom azt is, mi történt valójában Erdélyi Kinga mamájával. Idõs hölgy volt, apró nõgyógyászati beavatkozásra kellett befeküdnie. A mûtét jól sikerült, a beteg azonban két nap múlva meghalt. Nem az operáció következtében, hanem szívpanaszokkal. Csakhogy bent fekvése alatt, a mûtét elõtt belgyógyászatilag egyáltalán nem vizsgálták! Stipkovits Pál polgármester a hivatalos, ajánlottan föladott levélre nem válaszol. Ezért Kinga november 10-én fölkeresi õt személyesen, a fogadóóráján. Kivárja a sorát, s amikor õ következik, régi ismeretségük alapján kérdéssel kezdi: –Küldtem Neked egy levelet. Olvastad? Vártam a választ! –Igen, olvastam. Nagyon nem szép Tõled, hogy arra hivatkozol, ki mit mondott! –Mit tudtam volna tenni, hogy meggyõzzelek? Leírtam, mit beszéltem a kórházigazgatóval. Ha olvastad, láthattad, milyen rosszindulatú Nagy doktorral. Ez már nem normális, hogy valakirõl csak rosszat tud mondani. Nincs már más lehetõség, mint a nyilvánosság. –Az igazgató szakmailag nagyon is elismeri Nagy doktort, a kislánya nála született, de a cikkedet nem engedem megjelenni! A szülészet-nõgyógyászat becsületét helyre kell állítani, nem fordítva, ahogy Te akarod! –Csak tényeket írtam le. Az igazgató viszont gyakran nem mond igazat, és ebbe belekeveredik, mint a szeptemberi nyilatkozatában. És belerúg Nagy dokiba. Még aznap este megírtam a cikket, amit az igazgató ráfogott, hogy õ írta. Az egész kórház tudja, hogy üvöltözött vele, fegyelmivel fenyegette és az én nevemet kiabálta. Kiderült, hogy a kérdéses idõben itthon sem volt. Akkor hogy írhatta volna õ? Egyébként az igazgató két halvaszülést említ az újságban a leváltás okaként. –Válsághelyzet volt az osztályon, és Nagy doktor nem tudta kezelni. –Zalányi Sámuel volt a válsághelyzet oka, akit az igazgató hozott ide. Az orvosszakértõ szerint Zalányi a felelõs a halvaszülésért. –Nagy doktor betege volt! Már megvolt a baj, amikor ügyelet volt, több hete bent feküdt az osztályon. Az osztályvezetõ nem adott engedélyt a császármetszésre. Értsd meg, Nagy doktor betege volt! De jön az új fõorvos november 15-tõl, nagyon ígéretes, forradalmasítani fogja az osztályt, sok új dolgot fog bevezetni, és ha meg tudnak egyezni, Nagy doktor megy vissza az osztályra.

–Hisz az egész város tudja, hogy bejáró lesz, hétvégéken oda-vissza utazik majd! Olyan feltételeket szab, amelyek pluszköltségeket okoznak, különszobát, fürdõvel az egyik vizsgálóból, amivel a betegektõl veszi el a helyet, pedig az úgyis kevés, amióta összevonták a szülészetet és a nõgyógyászatot. –Majd kap lakást az önkormányzattól, csak idõ kérdése. –Egyébként már áprilisban azt ígérted, Nagy doktor mehet vissza mûteni, azóta nyolc hónap eltelt! –Kiforgatod a szavaim, akkor is azt mondtam, ha jön az új fõorvos, és meg tudnak egyezni. –Utoljára egy nõt említettél ígéretes osztályvezetõnek. –Nem feleltek meg a feltételek. Rosszul értelmezed a dolgokat. –Írásban szeretnék választ kapni a levelemre! –Továbbadtam az egészségügyi bizottságnak, azt fogod válaszként kapni, hogy az ügy le van zárva, kivizsgálták, jön az új fõorvos, rendezõdnek a dolgok. Felesleges ezzel Neked foglalkoznod! –Kik vannak az egészségügyi bizottságban? –Azt hiszem, az Ágh doki, a Sólyom, a Vörös Laci… –Micsoda? Az igazgató fog dönteni saját kijelentéseirõl? És arról mi a véleményed, hogy anyám befeküdt az osztályra, és két nap múlva váratlanul meghalt? És véletlen az is, hogy a bátyám 21 éves kislányát mûteni kellett? Mindenki menekül innen! De Téged ez nem érdekel, mert nincs lányod, ugye? –Látom, teljesen rosszul állsz a dologhoz, úgyhogy fejezzük be! Nagy doki már beletörõdött, csak Te ugrálsz még! – a polgármester már kiabál. –Hogy törõdött volna bele? Nincs annyi empátiád, hogy átérezd, mit jelent, hogy 30 év kemény munka után ezt tették vele! Neked mint polgármesternek többet kellene foglalkoznod az ügyével, mint nekem. –Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat, rosszindulatú vagy a kórházzal, félreértelmezel mindent! Rosszat teszel Nagy dokinak is, ha ezt csinálod! –Én nagyon is elismerem a tisztességes orvosi munkát. A cikkhez Nagy dokinak semmi köze, ez az én ügyem. Mit árthatok még neki? –Elérheted, hogy nem kerül vissza az osztályra! – a polgármester már kifejezetten üvöltözik Kingával, aki érzi, ennek így semmi értelme. Leforrázva, megalázva távozik. Másnap újabb hivatalos levelet küld a polgármesternek: Stipkovits Pál részére Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálom, hogy a tegnapi fogadóórádon kiabáltál velem, végül elzavartál. Senkinek nem akarok rosszat. Egyetlen dolgot szeretnék, hogy igazságosan és elfogultság nélkül vizsgálja ki a testület Nagy doktor leváltásának és az

osztályos munkától történt eltiltásának okát. Az Egészségügyi Bizottság több tagja is függ a kórházigazgatótól. Így az egész ügy eddig koncepciós. Korrekt az lenne, ha az érintett fõorvos is jelen lehetne ezen a kivizsgáláson. Furcsának találom, hogy a független igazságügyi orvosszakértõ véleményét Vörös fõorvossal felülbíráljátok. A szakértõi vélemény szerint az ügyeletes orvos, Zalányi Sámuel marasztalható el, akit Vörös igazgató hozott a kórházba. Szerintetek még mindig a leváltott osztályvezetõ a hibás. Beszélgetésünk napján telefonon beszéltem a jánossomorjai kismama férjével, Farkas Ferenccel. Feleségének nem Nagy doktor volt az orvosa, ahogy Te mondtad. De szerették volna, ha õ vezeti le a szülést. Jánossomorjára Balogh doktor járt ki terhesgondozásra. Farkas felesége este 7 óra körül már rosszul volt, amit jelzett az ügyeletes Zalányinak, aki másnap reggel kb. 8-tól 9-ig nem csinált semmit. Ezalatt megfulladt a kisbaba. Nagy doktort nem hívták be. Egyébként a kismamát elõzõleg Vörös doktor is megvizsgálta derékfájdalmai miatt. Csak az igazságot keresem, ami nem az én dolgom lenne, hanem épp a választott testületé. Egy ember 30 éves munkájáról van szó. Az új fõorvossal nem biztos, hogy megoldódik ez az ügy. Fõleg ha azzal kezdi, a betegektõl von el vizsgálót saját szobája kialakításához. Nagy doktor figyelmességét és azt a szeretetet, tiszteletet, ahogy a betegeivel bánt, nem lehet tudományos fokozatokkal, akármennyi tanulással pótolni. Erre itt volt Zalányi példája. Kérlek, ezt a levelet is továbbítsd a kivizsgálást végzõ bizottsághoz. Jóindulatú figyelmeztetésként küldöm mindkét levelemet a testület felé, mivel úgy gondolom, már õk is felelõsek a szülészet-nõgyógyászaton történt és a jövõben történõ dolgokért. Ez már rég nem kórházi belsõ ügy. Választ várva, üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga Mivel nem kap választ, november 11-én ismét polgármesterhez, s ebben megismétli eddigi kéréseit. December 1-jén születik válasz: levelet intéz a

Kedves Kinga! Elõzetesen is elnézést szeretnék kérni, hogy találkozásunk során ingerültebben reagáltam a felvetéseire. Történt ez azért, mert egy ilyen ügyfélfogadási napon nagyon sokféle behatás éri az embert, másrészt úgy éreztem, hogy sokadszor elmondtam a témával kapcsolatosan álláspontomat, azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az ügy érdekében tettem, elsõsorban annak érdekében, hogy a szülészeti osztályon kialakult helyzetet normali-

záljam, másrészt hogy kórházunk jó hírét megõrizzem. Kérésének megfelelõen a beadványait továbbítottam az illetékességnek megfelelõen az Egészségügyi Bizottság elé, és kértem, foglaljanak állást, a Nagy doktor úr leváltásával kapcsolatos vizsgálat kinek a kompetenciájába tartozik, illetve egy ilyen vizsgálat milyen következményekkel járna Nagy doktor úr, illetve a kórház presztízse szempontjából. Nos, a bizottság Vörös igazgató úr távollétében úgy foglalt állást, hogy ez az ügy orvosszakmai szempontból egyrészt nem tartozik a testületre, másrészt fel van tárva, és nem szolgálná senkinek sem az érdekét. Az is megállapításra került, hogy Zalányi Sámuel mosonmagyaróvári tevékenysége nem használt sem az osztály, sem a kórház hírnevének, de semmiképpen sem hozható összefüggésbe Nagy doktor úr felfüggesztésével. Egy hosszú folyamat eredményeképpen következett be ez a sajnálatos esemény, amelynek kiváltó oka elsõsorban az volt, hogy az osztályon dolgozó orvosok egyhangúlag kinyilvánították, hogy nem kívánnak és nem tudnak Nagy doktorral együtt dolgozni. Ebben a helyzetben jutott olyan elhatározásra az igazgató, hogy ezt a sajnálatos lépést meg kellett, hogy tegye, amelyet emberileg nagyon nehezen tudott Nagy doktor úr feldolgozni, ami érthetõ is. Azóta a fõorvosi hely megpályáztatásra került, és orvosszakmai szempontból egyértelmûen támogatott új osztályvezetõ került november 15-ével a szülészeti osztályra. A személyes megkeresését követõen kezdeményezésemre Nagy doktor úrral áttekintettük a helyzetet, és arra a megállapításra jutottunk, hogy mindenki jól felfogott érdeke, hogy nyugvópontra kerüljön a kérdés, és készségét fejezte ki, amennyiben szakmai munkáját gyakorolhatja, akkor megbékél, és igyekszik az új helyzetnek megfelelõen végezni a munkáját. Megfogalmazta konkrétan, milyen szakmai lehetõségekre gondol, amelyeket én még aznap az új osztályvezetõ felé tolmácsoltam. Az új osztályvezetõ a kérést respektálta, és felajánlotta Nagy doktor úrnak, hogy a kollégákkal egyeztetve azon lesz, hogy a szakmai tudását hasznosíthassa. Olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a személyes kontaktus megtörtént a két szakember között, és most van lehetõség, hogy a dolgok nyugvópontra jussanak. Tiszteletre méltó, hogy ilyen harcosan védte Nagy doktor úr érdekeit, de én úgy látom, hogy most Nagy doktor úr számára is az lenne a legfontosabb, hogy nyugalom legyen körülötte, minden további vizsgálódás óhatatlanul sárdobálással jár, amely mindenkire fröcsög, és ez nem szolgálja sem a kórház, sem Nagy doktor úr érdekeit. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Mosonmagyaróvár, 1999. december 1. Üdvözlettel:

Stipkovits Pál polgármester

Ugyanis való igaz: a polgármester behívatta Nagy doktort, és megkérdezte: – Ha végezheted a munkádat hetente egy nap az osztályon is és operálhatsz is, akkor hajlandó vagy belenyugodni a helyzetbe? Hogy megbékéljünk, hogy ne legyen balhé. –Ha tisztességgel végezhetem a munkámat, én nem pörölök! – válaszolt Nagy doktor, aki ezután ígéretet kapott: január 1-jétõl heti egy napot dolgozhat az osztályon. Azt senki nem mondta ki, de mindenki beleértette: amíg állást talál valahol másutt. Tóthné Erdélyi Kinga nem adja föl, harcol ma is – nem önmagáért, hanem a városért és lakosaiért. * Úgy szólnak tehát a hírek, hogy Zalányi visszakerült volna Szegedre. Ottjártamkor elballagok hát Újszegedre, a MÁV-rendelõbe. Gyönyörû liget mellett, barna-sárga, kétemeletes, ronda épület, messzirõl lerí róla a magyar egészségügy riasztó stílusa. A nõgyógyászati rendelõ az elsõ emeleten van, ajtaján az állandó beosztás. Három orvos rendel egy-egy fél napot. A negyedik azonban többet: „Dr. Zalányi Sámuel rendel: hétfõn: 8–14 óráig, szerdán 10–16 óráig, pénteken 8–14 óráig.” A hír igaz. Mindazonáltal nem mindenki tartja ezt helyénvalónak. 2000 áprilisában például Orosházán, a fõorvosi értekezleten maga Gervay doktor, az igazgató jelentette ki: – Több vezetõcserére van szükség, osztályvezetõfõorvosváltásra van szükségünk. Nem lesz ezt nehéz megoldani, hiszen Szegeden számos nagyon tehetséges orvos hever parlagon. Példának okáért kihasználatlan jelenleg Zalányi doktor is. – Orosháza környékén pedig nõ a rettegés: ezek szerint Gervay Zalányit akarja odavinni a jelenlegi szülész fõorvos helyett. Bocsánat az iskolás stílusért, de hadd foglaljam össze e fejezet lényegét. Dr. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász szakorvos, kandidátus a szegedi orvosi egyetemen végzett. A szegedi klinikán kezdett dolgozni. Többen egybehangzóan ugyanazt a számot emlegetik: Szegeden nyolc mûhibaesete volt, ezek pontos adatait – beleértve az áldozatok számát – nem ismerjük. Majd nála szült dr. Kiss Judit, a kislánya súlyosan agykárosodott lett, késõbb meghalt. Varga Nándor felesége, Rózsika a szülõágyon, Zalányi kezei között halt meg, napok múlva az egyik kislány, pár év múlva az ikerpár másik tagja.

Orvosi mûhiba persze nem történt ebben az esetben. jó. Úgysem érez vele semmit! Ám szembõl éppen másik kerekes szék közeledett. *** – Na. Odaértek az elsõ csapóajtóhoz. Nekik is el kell számolniuk az elvett életekkel. a fiú jókedvében volt. Alexandra meghalt. A rendõrségi eljárás során a kezelõorvos vallomásában mindössze ennyit volt hajlandó mondani: õ sem tud az egészrõl. adja ki a . õ azt vallotta: semmi ilyesmi nem történt. hogy összeütköznek. Ekkor kötelezték a kórházat. de nem is kell. Beidézték a betegszállító fiút. akkor indulunk. Semmit nem ismert el. annak „ vezetõje” is vicces fiatal srác volt. majd én! Ne erõltesse. Tóthné Rajki Andrea kislánya.Keszthelyen Zalányi doktor fõorvosi ténykedésének idõszakában négy méhen belüli haláleset történt. Ám a kórház pontosan ugyanúgy viselkedett. emelem én Magát! Jól ül a tolókocsiban? Jó. megemelem. Névtelenségét megõrizni kívánó betege a szülõágyon magzatával együtt olyan állapotba került. félrerántotta a görszéket. Meghalt. Felelõsségem teljes tudatában jelentem ki: ez ámokfutás. most már csak a két lábát kell áttenni. jól van. mintha az udvaron rodeózna. várjon. míg máskor évekig egy sem. Vicceket mesélt. Eltört a nyakcsigolyája. nem ment elõre megnyitni az ajtót. hagyja. de gurul ez is rendesen. megyünk ultrahangra! Hadd emeljem meg! Úgy. jöjjön. Karcsi bácsi „ sofõrje” meg is rémült. Nem sokat. a nõkkel heccelte az öregembert – megdolgozott azért a borravalóért. A papírokat hozza Maga! Jól van. hagyja. Az öreg nyekkent egyet. Mosonmagyaróváron Bánhídiné Kis Edina életét csak a többi orvos mentette meg. hanem az öreg merev. Laparoszkópiás mûtét közben egy asszonynak három helyen lyukasztotta át a hólyagját. Ügyeleti idejében halt meg Farkas Krisztina gyereke. mintha az lett volna. magatehetetlen lábát használva eszközül megtolta. Soha többet. amit minden fuvarért megkapott. úgysem bírja egyedül. A betegszállító fiú tolni kezdte az öreget a folyosón. Karcsi bácsi. egy-két százast. mert Zalányi átvágta egy erét. de nem szólt semmit. engedik. most a fenekét. és tartotta életben õket. de a nap végére mindig egész rendes summa jött össze. nem éppen Mercedes. hogy inkább csak a csoda mentette meg. akik ezt nem állítják meg. olyan sebességgel érkezett. Karcsi bácsi. És határozottan állítom: bûnösök mindazok.

elõször õk. nem tud semmirõl. . a hivatalos levélre mindössze egy reagált közülük: õ nem emlékszik ilyesmire. a kórház képviselõi írhassanak levelet nekik. ugyanabban a szobában feküdt betegek nevét és címét. A többiek nem válaszoltak. Mit tehetett a kórház. írásban és szóban megkeresték mindannyiukat. Ám ennek kísérõlevelében rögtön kérte. kiadta. Úgyhogy késõbb. A választ nem várták meg.Karcsi bácsival egy idõben.

nagyon-nagyon ritkán lesz orvosimûhiba-esetbõl büntetõügy. mintha strúmája lenne. Istenem. A belgyógyászaton dr. hideg vizes borogatást tettem rá. A bírósági tárgyaláson Kati így számol be a történtekrõl: –Este a gyerek belázasodott. ma belvárosi butikban eladó. de nem felelt. kínjaiért. – Mi legyen. Úgyhogy reggel orvoshoz vittem. nem múlt el. az csak tönkreteszi a polgári per esélyeit. hiszen látszik. megnyomorodásáért. vékony. de csak csökkent a láza. hogy a nyakán diónyi duzzanat van. hivatalból a rendõrség indította el. fogalma nincs. mindössze annyit. Nem bosszút. kis joghurttal beadtam neki a gyógyszert. . csak menet közben értették meg. Az ügyvédek gõzerõvel próbálják lebeszélni ügyfeleiket büntetõeljárás indításáról. Így volt ez Kárpátiékkal. hogy utalja be kórházba! – Megírta a papírt. csak bólintott vagy rázta a fejét. a büntetõeljárást. velõtrázóan csinos nõ. észrevettem. de én kértem. a gyerek nagyon nehezen bír nyelni. s ha nem teszi. Gyönyörû emberpár õk. Kati szép arcú. hogy aki hibázott. Jó ideig azt is hitték. Orvosi mûhiba miatt. adtam neki lázcsillapítót. Pedig a mûhibát elszenvedettek többségét nem a pénz érdekelné. úgymond. Büntetõben ugyanis szinte nulla az esély arra. Viktor sugárzóan jóképû. Azonban délután. csupán igazságot szeretne. a kórházi és biztosítós ügyvédek lobogtathatják ennek papírjait a kártérítési perben: íme. Ha pedig a doktorokat fölmentették a büntetõügyben. Katival és Viktorral is. nagy nehezen megetettem. amit az érintettek rendszerint hallani szeretnének: felelõsök az orvosok valaki haláláért. Hazavittem. mondván. kisportolt. már bizonyítottuk. vagy adjak kórházi beutalót? – Azért jöttem. adjon inkább szirupot. a gyesrõl nem volt hajlandó visszavenni a Chinoin. talán valami szájfertõzése van. mondja ki külsõ. nem szólt egyetlen szót sem. hogy kimondassék. hogy nem történt semmi. amikor le akartam fektetni. így nem talált végzettségének megfelelõ munkát. anyuka? Hazaviszi. Azonnal visszavittem a körzeti rendelõbe. bármit kérdeztem. milyen kiugróan szép lehetett a fiuk. ott idõs doktor bácsi vizsgálta meg. s bevallotta. Alex! Aki háromévesen halt meg. igenis felelõs azért. Csorgott a nyála. sudár.Alex gégefedõje Ritkán. mi lehet a baja. az vállalja ennek felelõsségét. független erõ: igenis vétkezett. ha lehet. s egyenesen a Budai Gyermekkórházba rohantam vele. együtt fut a polgári és a büntetõügy. tablettát akart rá fölírni. ami történt. aki azt mondta.

teljesen jó helyen lesz itt. Mellette futottam. meg is kérdeztem Nagyszakáll doktornõt: – Biztos. és pontosan láttam. nem. összevissza nyomkodtam a gombokat. Nagy nehezen rávettem Alexet. és körbe-körbe kiabáltam: – Ha bárhol orvos van.és mutatóujjammal kihúzogattam a váladékot a szájából – de nem nyúltam bele a szájába.Nagyszakáll Zsuzsanna megvizsgálta. hogy hányjon. és kiabáltam. az ölembe vettem. ezt ne. majd egyszer csak levette: – Úristen. zavartan ide-oda ugrált. amint azzal késõbb vádoltak az orvosok. ránéztem az arcára. nem mûködik az oxigén! – Semmit nem tett. sétáltam a szobában a karomban a gyerekkel. s megértettem. már olyan zavart voltam. A doktornõ fölemelte vízszintes helyzetbe Alexet – aki erre azonnal elvesztette az eszméletét. újra és újra azt mondta. fogalma nincs. mintha hánynia kellene. nem visszatartja. a belgyógyászaton! – A kezembe nyomtak Sumetrolimot. vigyem át a Cserje utcai gégészetre. majd elõttem hívta föl Nagyszakáll doktornõt: – Kétoldali nyálmirigygyulladás. kérdeztem is az idõközben megérkezett férjemet: hogyhogy nem valami komolyabbat adnak erre? Ám rövid idõn belül elvitték injekciózásra. A gyerek már kék volt. hogy itt jó helyen van a gyerek. hogy lefeküdjön és pihenjen. és kiment. még meg is fázik ráadásul. próbáltam hazatelefonálni a férjemnek. jöjjön azonnal. s mondogattam neki: semmi baj. nem fog megfulladni? Nem kéne inkább a gégészeten lennie? – Nem. Akkor sem jött belõle semmi. kikapta a kezembõl a gyereket. odafutottam. de nem sikerült. Megitattam kis teával. erõsen csurgott a nyála. Tán fél óra múlva fölült. – Én az ödémától nagyon megijedtem. visszavitte a kórterembe. Megláttam a falon a telefont. és azt javasolta. Mire visszaértem. Érkezett Nagyszakáll doktornõ. anyuka. Késõbb megtudtam. nem beszélt egy hangot sem. meggyógyulsz. visszaérve hozzá. hogy nem a súlyosabb betegséget diagnosztizáltuk. de jó. Aztán a telefonban Kónya . injekcióban is csak Algopyrint és Nospát adtak. Odavittem õt a mosdóhoz. végre kap rendes orvosságot is. de visszatartaná. nehogy engem lehányjon. A doktornõ rátett oxigénmaszkot. hogy én adjam be a gyereknek. karomban a kicsi gyerekkel. akkor megnyugodtam. úgyhogy késõbb. itt valami másról van szó. a gyereket félmeztelenül a kõre fektették. A doktornõ néha bejött. Elrohant vele a szubintenzív szobába. Ott a doktornõ megnézte. jaj. erõs ödémával. Leszaladtam a kertbe. mitévõ legyen. Ez újra és újra megismétlõdött. Ekkor kezdtem érezni: meg is halhat a fiam. A gyerek tátott szájjal ült az ágyában. és a mosdó fölé tartotta. a bevizezett hüvelyk. jöjjön valaki. kértem. azonnal jöjjön ide! – de nem jött senki. s akkor láttam. ám kisvártatva olyan volt. Kirohantam a folyosóra. nemsokára megyünk haza! Nem szólt egy szót sem. pánikban van. a szája tele van sûrû váladékkal.

éppen megkatéterezték. hogy nem szerepel. nem kaptam. a bonclelet alapján alapos gyanú merült fel orvosi gondatlanságra. könyörögtem neki. és újabb doktornõ próbált csitítani: – Nyugodjon meg. Alex feküdt az ágyban. mondván. nyugtatgattak: – Az ilyen kicsi gyerekek sokat kibírnak! – De nem ennyi ideig! Megjött a mentõ. –Az ön családjában állt-e valaki kapcsolatban az igazságügyi orvosszakértõvel? –Nem.” Ezt a késõbbi kórszövettani vizsgálat egyértelmûen alátámasztotta. Alex pedig aznap éjjel három óra tíz perckor meghalt. amint fölvágják a fiam torkát. hogy mit tehet vele és mit nem? –Nem.Katalin doktornõ hangja jelentkezett. a férfi bement. Haza kellett mennünk. az intenzíven nem lehetünk bent. és letette. Lementem a kertbe. Szabálytalan volt a légzése. illetve foglalkozás körében elkövetett szabályszegésre. nem igaz. de nem sikerült. Ezután a tekintélyes védõügyvéd. . Zamecsnik Péter veszi át a szót. orvos. de így történt – felel Kati. Valahonnan hallottam a kérdést: – Hívtátok már a rohammentõket? Mi van a gégemetszéssel? – Dr. tele a szokásos intenzíves csövekkel. Beleszúrt a torkába egy injekciós tûvel. ne hazudjanak! – Adok nyugtatót – és beadott valami injekciót a karomba. Férfi és nõ jött civilben. a gyerek most már túl van az életveszélyen. s az egyértelmûen kimondta: „Nevezett halála nagy valószínûséggel heveny gégefõgyulladás következtében létrejött légzéselégtelenség miatt állott be. Fölmentünk. én a kocsiban maradtam. Anyukám sem. ennyi idõt nem bírhatott ki. azt már nem bírom végignézni. mire elindultak vele a Lászlóba. semmilyen kapcsolatban nem álltunk az orvosszakértõvel. amit nem értettem. hogy a gyerek sûrû váladékot hányt. reagál is! – Nem hiszem el. és ezt ön elmondta Kónya doktornõnek. Nagy sokára lejöttek. Ekkor kijöttem. Németh Brigitta háromszor próbálta ledugni a torkán a kis tubust. vezetékekkel. anyuka. de akkor is még rengeteg idõ eltelt. Most akkor ez hogy volt? –Furcsállom is. Kónya doktornõ jött oda hozzám a civil ruhás férfival. A doktornõ közben szájon át lélegeztette Alexet meg nyomkodta a mellkasát. de a nõ azt mondta. A tárgyaláson az ügyésznõ csak egyet kérdez: – A gyermek kórházba befektetésekor kapott-e ön bármilyen instrukciót az orvosoktól. Az elõzményi adatok ismeretében. – Az ön rendõrségi vallomásában nem szerepel. megfullad a gyerekem. rohanjon ide azonnal. anyuka! – válaszolt. Pillanatokon belül elküldtek minket. aki korábban ott dolgozott. úgy éreztem. Ott már csak a férjem ment föl a mentõsökkel. Hivatalból igazságügyi boncolás történt. – Nem lesz semmi baj.

hatvan körüli. Hibásnak minõsítették a gégészeti közremûködést. akkor miért nem szólt rám a doktornõ. olyan kicsiny tubussal történt. S volt . az anya a mosdó fölé tartotta a gyereket. Jelen van a tárgyalóteremben három igazságügyi orvosszakértõ is. besiettem a kórterembe – következik dr. hogy a szájba nyúlás következtében és során valami sérülés következett be. körülbelül fél-egy percen át. amit mond! De ha igaz lenne. hogy ne tegyem? És ha ilyen veszélyek állnak fönn. miért nem õk felügyeltek rá. –Látta ön.–Ezt szerettem volna hallani. Mindhármukat hibásnak mondták. akkor miért énrám bízták a gyerekemet. pedig a tünetek alapján nem lett volna szabad ezt tenniük. de aztán már nem. –És ez alatt még volt légzése a gyereknek? –Eleinte nehezített spontán légzése volt. aki a fülorr-gégész volt. amivel pedig próbálkoztak – hogy intubálták a kisfiút –. Felrótták a belgyógyászoknak. ekkora gyereknél kevés volt ahhoz. nem tettem! –. Korábban számos szakértõi vélemény született. ami megmenthette volna Alex életét. udvarias hölgy. Nagyszakáll Zsuzsanna. –Négy-öt perc. hogy elegendõ levegõhöz juttassa. hogy elfogadták a gégészvéleményt. – Meghazudtol a doktornõ. csupa nagy tekintélyû orvostól. szemüveges belgyógyász –. ha benyúltam volna a gyerek szájába – amit hangsúlyozom. az arra enged következtetni. hogy ne fulladhasson meg? –Mennyi idõ telt el. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. –Hm – az ügyvéd csak ennyit válaszol. – Abban az szerepel. Nincsenek éppenséggel könnyû helyzetben. –Igen. harmincas. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába? – kérdi a bírónõ. s õ ezt elmulasztotta. –Este nyolc körül meghallottam az anyuka kiabálását. hogy nem végezték el az azonnali légcsõmetszést. pedig ilyenkor szakmai elõírás a direkt vizsgálat elvégzése is. Ribári professzor is egyértelmûen elmarasztalták a doktornõket. amely csak csecsemõk esetén lett volna elégséges. szõkére festett. mire megérkezett a másik doktornõ? – kérdi a bírónõ Nagyszakáll Zsuzsannától. –Nem igaz! – sikít bele Kati. az õ meghallgatásuk következik. leírták. Láttam – állítja határozottan Nagyszakáll doktornõ. de nem igaz. Az Igazságügyi Orvostani Intézet szakértõi is. Amikor tehát Nagyszakáll doktornõ véres váladékot talált. vékony. az alkalmatlan eszközzel. halk szavú. –A gazdasági osztályon dolgozott. A bírónõ a három doktornõhöz fordul: – Vádlottaknak van-e kérdésük az anyához? –Én megkaptam a rendõrségtõl az anyuka vallomását – áll föl Kónya doktornõ. Kónya doktornõ csupán indirekt vizsgálatot végzett.

belenyúlt. mert a nyelv megnyomása komoly baj forrása lehet. s ezzel újabb és újabb idõpontok kitûzésére kényszerítik a bíróságot. erre nem kellett volna számítani – replikázik Buda professzor. másképpen – felel a szakértõ hölgy. más szakértõket idéz tárgyalásra. s a másik férfi szakértõ is õt támogatja. –És amikor beállt az állapotrosszabbodás. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. A bírónõ nem lát más kiutat: újabb szakértõi véleményeket kér be. az idõs Buda professzor így felel: – Csak az anya távollétében válaszolok erre. például gégefõgyulladás is? – kérdez közbe a bírónõ. teljesen korrekt volt az eljárás. s ez okozta a történteket. hogy bekövetkezhet súlyosabb helyzet. ez a sors kegyetlen tragédiája. ami történt. A következõ tárgyalás már 2001-ben lesz. *** . Nagyszakáll doktornõ szájból szájba lélegeztetést alkalmazott – én ezt nem szakmai hibának. Legutóbb 2000 októberében. szóval én öltem meg a fiamat! Persze. –Nyugodtan mondja elõttem! – szól Kati. járt-e bármilyen következménnyel. rögtön kettõt is: –Nem. A szakirodalom szerint ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni. –Nem. másképpen kellett volna-e eljárni? – hangzik az újabb bírói kérdés. nem jelennek meg a tárgyaláson. s ezzel idézte elõ mindazt. jó. Amikor tehát most a bírónõ arról kérdi a szakértõket. –Nos. Pedig Kónya doktornõ egy korábbi tárgyaláson ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: – Az anya. nem kellett volna másként tenni. hanem hõstettnek nevezem! – jelenti ki a szakértõ professzor úr. –Persze! – áll föl Kati –.még egy döntõ jelentõségû momentum. –A gégészeti vizsgálatnál kellett volna-e számítani arra. ezzel egyértelmûen számolni kellett volna – felel a középkorú szakértõ hölgy. megnyomta a nyelvét. természetesen én vagyok a hibás mindenért! –Sajnálom. amikor kimosta a gyerek száját. amelyben a korábbi szakértõi vélemények zöme egyetértett: a hibás diagnózis és annak alapján a helytelen kezelés volt Alex halálának oka. Ez volt az oka a gyerek halálának. –Igen. Az anya belenyúlt a gyerek szájába. Akik ezután újabb és újabb tárgyalásokra nem írják meg véleményüket. –Igen. s nem más. s azonnal megkapja a férfiválaszt. de ennek következtében állt be a halál.

és megvizsgálom. szólok a fõorvos úrnak – mosolygott kedvesen a lány. egyenesen oda tartott. s azon kezdett mérgelõdni. és azóta egyre rosszabbul érzem magam. méh. egy lélek nem várt a folyosón. Fulladok. Az orvos kérdõn fölvonta a szemöldökét. Dél volt. azt hiszem. kifejezetten azért vagyunk itt! Éppen csak elugrom pár percre. Addig foglaljon helyet! – a doktor elõzékenyen mutatott a fapadra. allergiás rohamom van. megmutatom iparosnak! Összekapta magát. hason fekve olvasott. de ott maradt az ajtóban. allergiás rohamom lehet. Vagy fél óra múlva azonban furán kezdte érezni magát. Ám ekkor erõsebben kezdett szédülni. jóképû. Valami megcsípett. Úgy érezte. se be. –Hú. rögtön jövök vissza. Halkan bekopogott hát a Vizsgáló feliratú ajtón. negyvenes. mint én vagyok. Nem telt el több két percnél. Soha nem tapasztalt mértékben száradt ki a szája. mert épp a háta közepén volt. Napozott a kertben. csinos nõvérke dugta ki a fejét: – Igen? –Nõvérke. vidám doktor. ismét õ nyitotta ki. valami megcsípett. beugrott az autóba. – Mi a bánat ez? Nincs nekem soha semmi bajom. kóválygok. Megtenné. nem fájt. tán a vérnyomásom is leesett. kicsit szédült és – ami a legérthetetlenebb volt – megdagadt a nyelve. darázs? Valami más? Nem látta. a földön nincs még ilyen egészséges ember. leszámítva a különbözõ nyavalyáimat.Érezte. alig fér el a szájában. hogy megcsípte valami. hányingerem van. furcsán csillogott a szeme. Kilépett a fõorvos úr. A csípés helyét sem tudta megnézni. könyvet magával hozni. izzadok. az anyád. hogy megvizsgál. kis türelmet kérek. szó nélkül kérdezte õt: mi újság? – Azt gyanítom – nyögte ki. elvégre elsõ látásra szinte megigézte a nõvérke. úgyhogy fogalma nem volt róla. mit mûvelhettél Te ott bent ezzel a gyönyörû csajjal! – villant át benne. ekkor történt. persze. s nekifogott a folyosó egyik szekrényébõl gyógyszereket behordani a benti tárolóba. halálra fogja unni magát. mi a szösz ez? –Na. duzzad a nyelvem. s amint a férfira pillantott. Különösebben nem is törõdött vele. amikkel viszont nem szabad törõdni! De ennek itt fele se tréfa! Beszaladok. A vizsgáló ajtaján kilépett a gyönyörû nõvérke. s pillanatok alatt a kórházba ért. mert most már valahogy nehezére esett megszólalnia –. Ott flangált . meg olyan furcsán érzem magam. mint felejthetett el újságot. Húsz év körüli. Visszaült. –Oké. Szúnyog. Visszahúzta az ajtót. gyorsan adott valamicskét enni a kutyának. s majdhogynem féltékenységet érzett. Volt sürgõsségi ellátó részlegük. se ki. Ám nem is jött senki. és azóta szédülök.

az utolsó pillanatban ott. nagyon jó. Óh. csak hogy simogass meg egyetlenegyszer mindenütt. vigyázz rám! Látod. hanem az a ritka gyönyörû rózsaszín. nagyon finom. egymagában. és még mit látok? Hiszen tangabugyi van rajta. de szomjas vagyok. hanem a csupasz kis gyönyörû popsija. A halál oka allergiás roham volt. Az ilyet tekerni kell. milyen kerek. khmm. így.õelõtte. Mintha fölakasztották volna. most gyere fölém. nincs rajta melltartó. ha hátat fordított. ha a körmeimmel végigszánthatnám! És aztán a nyelvemmel is. icipici udvarral. le is fekszem ide a kõre a lábaid elé. a folyosó magányában ejakulált. khmm. gyere. már nem is vonaglom olyan nagyon. így. lépj át rajtam. a nagy melegben csak vékony fehér köpeny feszült rajta. nem is nyomkodni! Úristen. hadd nézzek a köpenyed alá. abbahagyom ezt a hülye görcsölést. a tanga bevágását. csak egy pillanatra engedj Magadba! Látod. annyira összeszáradt. milyen sima lehet. nagyon jó. – Atyavilág. egyre dagadtabb nyelvemmel! Amit most ki is köpök. amin eddig gyönyörködtem. mert nem fér már el a számban. az nem is a bugyija volt. bújj hozzám. Vagy megnõtt? Ha ez a tünemény tovább illegeti magát elõttem. hadd leheljek beléd! Nem akarok Tõled semmi mást. de semmi köze nem volt a nõvérkéhez – még csak a második fogásnál tartott az ebédjében. most gyere Te is. igen. fogadj Magadba. mit nem adnék érte. de szépséges! – indult meg a férfi szokásos belsõ monológja. nem csak a nyelvem fog megduzzadni. édes kicsi szívem. gyere! A férfi meghalt a kövön. Jaj. hadd lássam azokat a pirinyó pihécskéidet. gyere velem együtt. így maradok hanyatt. nem is barna a mellbimbója. ezzel az egyre nagyobb. csöppnyi véggel. meg se bírom már mozdítani a nyelvem. így. gyere. – Úgy tûnik. . ne hagyj itt! Ne azokkal a gyógyszerekkel foglalkozz. A fõorvos úr – akinek valójában semmi. ülj rám. jaj.

sok éve még csak orvoshoz sem kellett mennie. már nincs rá szükség. máj-. 1981-ben százalékolták le különbözõ betegségei. aztán vállalni kell kockázatként a perköltséget. hiszen a szakértõ sem dolgozik ingyen. mi baja lehet.és mellhártyagyulladás lezajlófélben van. de férje egész szépen keresett. 22-én a körzeti orvosnõ levetetett vért a nõvérrel. Ám mi történik. meg tudják fizetni. nem okozott nagyon nagy gondot a megélhetés. Háromnaponta jött beadni az injekciót. igen-igen agilis asszony õ. 18-án este már annyira rosszul volt. tizenkét mûtétje miatt. hamarosan elmúlik minden panasza. A felvételi lapra azt írták: magas láz. Szükségesnek látták elvégeztetni a terheléses szívvizsgálatot. nem tudott mit kezdeni a lázzal. Belosztályára. Alapos vizsgálat után azt mondták. ha valaki nem tudja megfizetni mindezt. de semmi gyógyszert nem adtak. Hatvannyolc éves. de a láz nem szûnt. igen magas a fehérvérsejtszám és a sülylyedés. Hiszen az magától értetõdõ. s bevallotta: fogalma nincs.Egyedül nem megy A mûhibaügyek – no pláne a perek – döntõ többsége profi ügyvédekkel. a kétoldali tüdõ. nagy jogi apparátussal zajlik. lett légyen bármi is. már ha elveszíti a pört. S a kórházban két héten át vizsgálgatták. Adott antibiotikumot. Ott teljes mértékben negatív szívlelet . illetéket. Ezt teszi Szentes Péterné is. az elõzetes szakértõi vélemény elkészíttetése is pénzbe kerül. lázcsillapítót – csak elmúlik a baja. az ügyeletes orvos hozzátette: szerinte mindezt az eddig beadott gyógyszerek okozták. õ megvizsgálta. lép-. és azt elküldte laborvizsgálatra. a férje belázasodott. a lázcsillapítón kívül semmi. A férfit még aznap este bevitték az István Kórház III. Másnap aggasztó hírrel érkezett: nagyon rossz a lelet. arra átvitték a Honvéd Kórházba. lehet. Soha nem volt semmi komolyabb betegsége. Igaz. általuk fölkért szakértõkkel. Kihívták a körzeti doktornõt. komoly. Kõbányán él. hogy az ügyvédeknek munkadíjuk van. és mégis ki akarja harcolni vélt igazát? Neki nincs más választása: egyedül kell birokra kelnie a teljes jogi gépezettel. Április 5-én Péter. Már mindazok számára. most hát meglepõdött. mifenét is. hogy ennek legegyszerûbb elemét nézzük. nyirokmirigymegnagyobbodás. hogy a felesége kihívta az ügyeletet. akik ehhez hozzáférnek. a Szárnyas utcában. utalják õk kórházba. aki indította. ez heveny leukémia – azonnal be kell feküdni kórházba.

ha bármi baja van. Novemberben az etikai bizottság tárgyaláson meghallgatta õt. Fölkereste hát a Fõvárosi Bíróságot. majd nyilatkozatra kérte: büntetõeljárást akar indítani vagy polgári. így tényleg el kellett volna végezni a hatósági boncolást. Az asszony nem értette a történteket. a halál oka: keringési elégtelenség. Május 9-én kezdték el a kezelést. kóros elváltozást nem mutatott ki. az a fontos. Igaz. kint a folyosón várta a feleségét. úgy érezte. amennyit a halottvizsgálati bizonyítványba is írtak. s Szentesnével annyit közöltek. Május utolsó napján elballagott a Magyar Orvosi Kamarához. ezt nem szokták? A beadott vér viszont okozhatott keringési elégtelenséget. s elõadta panaszát. Leült a férje mellé. miért nem rendeltek el hatósági boncolást. az ügyeletes orvos hosszan nézegette a kórlapját. Vért adtak. amint azt a rendeletek elõírják? És az általuk kiadott halottvizsgálati bizonyítványnak miért nincs kitöltve egy csomó rovata. azt beadta.készült. amely sokkos állapotban állítólag azonnali szívleállást okoz? És a halál bekövetkezte után miért az István Kórház patológiája boncolta föl a férjét. azt megállapította a bizottság. Kérte. majd Tonogen injekciót kért. de azt a választ kapta. Szentes Péter – a felesége karjában –azonnal meghalt. kártérítési pert? Õ a büntetõt választotta. A bírónõ végighallgatta. az ágyára fektették. majd hirtelen sokkos állapotba került. Miért adtak Tonogen injekciót. A belgyógyászat egy nappal a transzfúzió elõtt kért a Honvéd Kórháztól szívkivizsgálást. Rázta a hideg. Ám négy óra negyvenötkor a férfi nagyon rosszul lett. kérje az István Kórház patológiájától a hatósági boncolás elvégeztetését. beszélgettek. aki hamarosan meg is érkezett. Ott azt tanácsolták. a férjének soha semmilyen szívpanasza nem volt. és abban miért nem szerepel a transzfúzió? Szentesné számára túl sok volt a kérdõjel. panaszt tett. délután négykor engedték fölkelni. a férje halála valóban rendkívüli halálnak minõsül. azt miért kezelnék transzfúzióval. Így a bíróság . bírósághoz. végeztesse el õ maga. majd úgy döntött: etikai kérdés itt nincs. remegett. de ennek kimondásával a maguk részérõl lezártnak is tekintették az ügyet. hogy az elkövetett hibákért megbüntessék a vétkeseket. de akkor addig fizesse is a hûtõházi tárolást. s ez logikusnak is látszott. Az ORFK Életvédelmi Alosztályához fordult. A halált közvetlenül elõidézõ betegség: koszorúérelmeszesedés. Akkor hogy halhatott volna meg szívbajban? Ám ha tényleg koszorúér-meszesedése volt. nem volt rá pénze. forduljon rendõrséghez. Ezt nem tudta vállalni. amely mindent rendben talált. A transzfúzió után. A kórház patológiája elvégezte a boncolást. az nem õ dolguk. Bevitték a kórterembe. miért nincs begépelve az orvosok neve.

feljelentésként értelmezte mindazt. kérte a költségmentességet a pörben. Az azt jelenti. –Igen. fenntartom. valamint az állam által megelõlegezett 16000 Ft eljárási illeték megfizetésére. nem tudta elfogadni a történteket. teljes költségmentességet tetszett adni nekem! –Igen de az nem mentesíti önt az ügyvédi munkadíj és a szakértõi díj megfizetése alól. A Fõvárosi Bíróság 2000 júniusában tárgyalja az ügyet. eléggé szabados jogértelmezés! –Fenntartja a fellebbezést? – kérdi az elnöknõ. –De nekem nem ezt tetszett ígérni. Fellebbezett. hogy csak a per befejezésekor kell kifizetni. Az a rendelet. hogy be is kelljen tartani. kimondja. Soha nem kezelték sem leukémiával. szabálytalan volt a hatósági boncolás elmaradása. hogy annak számít az is. – Mit mondjak. Ahol feljelentés-kiegészítést rendeltek el. nekem az elején azt tetszett mondani. –Micsodát? –Illeték-feljegyzési jogot. A legfõbb ügyész aztán szintén. A férjem halálát orvosi hiba okozta. s mint ilyent. amelyet az ügyészség elutasított. Ennek alapján a bíróság elutasította Szentesné keresetét. A rendõrség megszüntette a nyomozást. mert nem tudott belenyugodni férje elvesztésébe. Panaszt tett. Közülük az úgynevezett elõadó már a legelején furcsa fölütést ad a történetnek. becsatolva az igazolást. ezeket csak a halála után írták le. Honnan vegyek elõ én ennyi pénzt? –Azt én nem tudom – zárta le a vitát a bírónõ. majd tárgyaláson szóban is elmondta: az orvosi kezelés teljességgel rendjén való volt. A szakértõ a kórház boncjegyzõkönyve alapján rendben találta a történteket. s kötelezte õt 15600 Ft perköltség. amit elõadott. A Pesti Központi Kerületi Bíróság új igazságügyi orvosszakértõt rendelt ki. Kerületi Rendõr-kapitányságra. Ez ellen beadta a fellebbezést. igazságügyi orvosszakértõi véleményt kértek. ha valakinek a . Én azt gondolom. Elindította a kártérítési pert. s leírta. –Kíván még valamit elmondani? –Igen. aki ismét kizárólag a kórház saját boncjegyzõkönyvébõl dolgozott. az illetékre nézve pedig illeték-feljegyzési jogot engedélyeztem. Írt a fõvárosi fõügyésznek. aki ismét elismerte. Az ítélet kihirdetésekor az asszony ettõl ijedt meg a legjobban: –De bírónõ. az iratismertetést ezzel kezdi: – Felperes azért indított pert. kérem. sem szívbajjal. a törvényeket azért hozzák. azt is elutasították. Ügyvédet ehhez sem tudott fölkérni. három bíróból álló tanácsban. amely a rendkívüli halálesetekrõl szól. továbbította a IX. hogy 32000 forintos rokkantnyugdíjból él. de egyebekben nem kívánt tenni semmit.

érdeklõdve hallgatja. hogy a kórház nagy hibát követett el. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. hogy – öcsém boncorvos. annak helybenhagyását kérem és perköltségben marasztalást! – Kiss Tibor Zoltán kórházi ügyvéd nem ismer irgalmat. csak a harmadik bíró unatkozik és szuszókál halkan. próbálja végre elfogadtatni vélt vagy valódi igazát. hogy a boncorvos boncol. amely felperes keresetét elutasította. ha vérátömlesztéssel összefüggésben történik. Hatósági boncolás esetén nyilván kénytelen lettem volna elfogadni annak megállapításait. – E rendelet e. és ítéletet hirdet: – Az elsõfokú bíróság ítéletét. a többi orvosról. – Orvos-szakértõ nyilván nem írhatja le a kollégáiról. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa. például kéri-e másik orvosszakértõ kirendelését? –Nem. Min. –Az elsõfokú bíróság ítélete helyes. annak ellenére. nem kérem – felel Szentes Péterné. mi a teendõ rendkívüli halálesetben. ha aztán az ítéletének indoklásában mégis . –Alperes? – vágja félbe a litániát a bírónõ. Kifelé menet azon tûnõdöm. amikor nem rendelte el a hatósági boncolást. számú Eü. A bíróság kitessékel. hogy hibát követtek el.–IM–BM rendeletben – felel a döbbenetes szakképzetségre szert tett asszony. Óriási lendülettel beszél tovább. – Majd az indoklásban hozzáteszi: – A bíróság arra az álláspontra jutott. ez nem így van! Tessék elolvasni! – és elõveszi. annak ellenére is. hogy törvénytelenségek történtek. –Hol van ez leírva? – kérdez közbe a bíróság elnöke. Király Éva. hogy a jogszabály szerint ez kötelessége lett volna. hogy felperes férjének halála keringési elégtelenség miatt következett be. vajon miért szögezte le oly keményen a bírónõ. nem véletlenül volt szükség azokra. a professzor pedig dönt. a bírói tanács elnöke riadtan figyeli. estig nem fogja abbahagyni. –Annak alapján. hogy õ nem orvos. ez nem változtatott volna azon. De a férje halálát csak ön tartja rendkívülinek! –Nem. Az elõadó bíró szimpátiával. majd visszahív minket. az is rendkívüli halálesetnek számít. Ám ha el is rendelik./ pontja egyértelmûen azt mondja. Dr. –Abban csak azt tisztázzák. tõle jól tudom – az a gyakorlat.halála vérátömlesztéssel összefüggésben következik be. s azoknak nyilván okuk volt. helybenhagyja. kérem. átadja a bírónõnek a rendelet fénymásolt szövegét. Felperes 15 napon belül meg kell hogy fizessen plusz 3 ezer forint fellebbezési illetéket. láthatóan attól tart. –Na de akkor mi mire föl döntsünk? Mi nem vagyunk orvosok! – keres egérutat magának a bírónõ. –A 11/1983.

Ma már értem. ezek az általam leírt orvosi mûhibák . –Áhá! Tehát Maga úgy gondolja. s mi. gondosan öltözött hölgy mellém szegõdik. megdöbbenve meséltem anyukámnak. mint az ország jó része.följogosítva érezte magát. abban is fölfedeztem a rendszert: ezek nem emberi hibák. – Miért pont orvos? – kérdeztük. én nem voltam még tízéves. Egy ötven körüli. kérdi. –Merthogy õ zsidó volt? –Hát persze. majd érezhetõ az egybegyûlteken. –Mármint az. hogy a zsidók irtják a keresztényeket? –Igen. nem értettem az egészet. és kimondja. az Emberi Jogok Európai Bíróságánál 59057/00. ami nemcsak az orvostudományra terjed ki. Egyszer beszélgetés indult: ki mi lesz. mert mesélne valamit négyszemközt. – Azért. a könyvtárba hívnak író-olvasó találkozóra. elkísérhet-e. Majd tízéves forma. jól ápolt. Szentes Péterné nem adja föl. szabálytalanság. hanem koncepció. amit kimondott. Vagy ötven kedves ember. Strasbourgban. törvénytelenség férje halála ügyében. Ez tudatos tendencia. jólfésült kisfiú következett: – Én orvos leszek! – jelentette ki határozottan. Ez egy mindent átfogó program. Nem véletlenül történnek ezek a dolgok. Nagy bérházban éltünk. Amint elolvastam a maga könyvét az orvosi mûhibákról. szám alatt iktatták be kérelmét. –Az ötvenes évek elején történt. –Saját két fülemmel hallottam! Ezt mondta. hogy irtsam a keresztényeket? Ezt mondta a tízéves kisfiú? – hitetlenkedem a sötétben botorkálva az asszony mellett. eléggé kiábrándultak és reménytelenek. –Azért. gyerekek sokat játszottunk együtt. hogy állást foglaljon orvosi szakkérdésben. érdeklõdõk. ha megnõ? Sorban elhangzottak a válaszok. Bõ másfél órát beszélgetünk. nemsokára kezdõdnek a különbözõ filmek az ilyen-olyan tévéken. hogy – mivel a Magyarországon létezõ valamennyi jogorvoslati lehetõsége kimerült – ott bírálják el: történt-e hiba. Mindenesetre egyet biztosan látni fognak Strasbourgban: Magyarországon egyelõre Presser Gábor dalát fújjuk: – Egyedül nem megy! *** Békásmegyerre. hanem az élet rengeteg más területére is. Akkor nem tudtam. a mozdonyvezetõtõl a varrónõig. az. hogy irtsam a keresztényeket! – szólt az egyértelmû felelet. ideje hazaindulni.

az csupán azt jelzi. nagyon jó vagyok férfiként az ágyban! De azért köszönöm. bevallom. . Bár kicsit azért vadul hangzik ez az egész. nem gondolja? –Még azt is tudom. hogy elmondta. picit szégyenkezve. rengeteg zsidó és nem zsidó orvos és nem orvos barátom. eddig úgy tudtam. így van. ha ott van egy dudor. én eleddig errõl nemcsak nem tudtam. Milyen kár. Persze lehet.nem véletlenül történnek. –Furcsa. –Hát ez érdekes felfogás! Nézze. már jön is az orvosi mûhiba. ismerõsöm van – de bizony. hogy nem akkor mesélt nekem errõl. haverom. és elteszik láb alól. én magam például zsidó vagyok. hanem éppen hogy szándékosan? A zsidó orvosok irtják a keresztényeket? –Igen. nekem is van dudor a koponyám hátulján. amikor Röpirat a zsidókérdésrõl címû könyvem írtam. ott jó adalék lehetett volna. de soha nem is hallottam. a zsidó orvosok vizsgálat közben megtapogatják hátul a beteg koponyáját. ez nem jelent semmit.

s szintén a kõbányában kezdett dolgozni. nemigen foglalkozott a kismamákkal. 17 hetes terhes korában dr. Kis.Fanni lábak nélkül Az Illés házaspár Reziben él. Úgy gondolta. Fiatalon ismerkedtek össze. Erzsi postaforgalmit végzett. Tihamér papája építõipari munkás volt. és rendszeres helyettesítõje lett hol itt. boldogan várták a babát. öt teljes évig jártak együtt. néhány kilométerre Hévíztõl és Keszthelytõl. nagy ünnepeken el is járnak a templomba. Szegõdi Gábor ultrahangozta. meg kell nyerni a szülõket. alsó végtagok. Vallásosak mindketten. Nem is volt semmi gondjuk. Morc ember volt. aztán újabb öt év után azt mondták: na. hatszor végeztek ultrahangvizsgálatot is. eseménytelen terhesség volt. jól érezték magukat. futószalagon zavarta át õket. Szegõdi doktor ismét végigfuttatta rajta a gépet. –Az mit jelent. hogy csak piff-puff. Erzsi hasát is megnézte. Tihamér kijárta a mezõgazdasági szakmunkásképzõt. ezerkétszáz lelkes község ez. Erzsi 92 éves nagymamija is megnyugtatta õket: jó vér csörgedezik az ereikben – úgyhogy nyugodtan. majd menet közben megismeri az ottani doktorokat. misére. Erzsi azért rendszeresen járt a nõgyógyászatra a keszthelyi kórházba. amikor itt járt a pápa Magyarországon. jövök. jönni kell két hét múlva is ultrahangra! –Jó. mamája a háztartást vezette. El is jött a megbeszélt idõpontban. Elõször. akit fölkér fogadott orvosának. s annak alapján kiválasztja azt. doktor úr? . római katolikusok. megint azt dörmögte: –Két hét múlva kontroll. hol ott a helyi postahivatal vezetõjének. mamája a helyi tsz-ben dolgozott. úgyhogy teljességgel rendben lévõ volt. csak azt. Mindkettejük családjában sok-sok generációra visszamenõleg mindig mindenki egészséges volt. –Valami baj van. hogy Erzsi akkor esett teherbe. bulizni jártak. s csak az asszisztensnõnek diktálta: – Két hét múlva kontroll. alsó végtagok. doktor úr? –Semmit. mire összeházasodhattak. az egész falut. nem úgy megy az. most már jöhet a gyerek is. Saját házat építettek. Ilyen helyen ez a szokás. Erzsi papája a kõbányában volt mûvezetõ. sima.

Papp Mihály eléggé nagynak találta a magzat fejkörméretét. hogy lehettek ilyen marhák. mindent rendben talált. erõs volt az altatás. Már a kórteremben ébredt. száguldottak be a kórházba. attól még inkább kába lett: –Nagy baj van! A babának nincsen lába! Visszazuhant az álomba. május 1-jén délelõtt Papp dr. nagy lesz. mindene rendben van! Erzsi megnyugodott. A kismedence takarásában vannak a gyerek alsó végtagjai. Tihamér reggel nyolcra ért vissza a kórházba. senki nem válaszolt. Papp Mihály végezte az ultrahangvizsgálatot. Kérem a következõt! Harmadik alkalommal dr. –Mindene megvan a babámnak? –Ne izguljon. 1992. Ugrottak a kocsiba. megvizsgálta Erzsit. nem tért magához. Fannit újraéleszteni kellett. Papp doktorral a folyosón . azt mondta. õ aludt. Tihamért hazaküldték: reggel fél nyolc-nyolc elõtt ebbõl úgysem lesz baba. Farfekvéses volt a gyerek. ráér akkor visszajönni. Iszonyú nehéz volt a feje. hiszen korábban fixen megállapodtak. próbálja fölébreszteni. s amit hallott. hogy császár lesz. nincs semmi. Aztán bejött Papp doktor: –Nem érdemes tovább várni. Erzsi persze minderrõl semmit sem tudott. ezért még kétszer megnézte ultrahangon. õt fogja fölkérni orvosának. Éppen Erzsi rokona volt a mûtõben a szolgálatos csecsemõs nõvér. –Dehogyisnem. Erzsi megkérdezte: – Doktor úr. Erzsi addigra sejtette. Amint õ huzigálta a gép érzékelõjét. alig-alig bírta kinyitni a szemét. megcsináljuk a császárt! – És Erzsit elaltatták. hogy ezt látni kellett volna. látja a baba lábait? –Miért ne látnám? –Mert az elõzõ két ultrahangon a Szegõdi doktor mintha azt mondta volna. szimpatikusabb volt a többieknél. de hiába kérdezett bármit. Aludt tovább. Nem értette ugyan. Ám õ éjjel kettõ körül arra ébredt: fájásai vannak. Nem akart. de az is háttal. várták. megszül-e. hogy eléggé sokat iszik – magából kikelve üvöltözött Papp doktorral. mennyire tágul.–Nem. csak belógnak a kismedencébe. emiatt megállapodtak: császármetszéssel kell megszületnie. –De megvannak? –Persze hogy megvannak. Késõbb elmesélte: Rizsányi doktor – akirõl köztudott volt. Dr. Rizsányi László végezték a mûtétet. Valamint azt is: a gyereket. hogy Papp doktor paskolgatja az arcát. Papp Mihály és dr. nem látszanak. Igaz. Vagy két órát feküdt a vajúdóban. arra.

Egyikük sem szólt egy szót sem. most született az elsõ unokájuk. s onnantól az egész család egyfolytában sírtzokogott. mûvelt ember! Jobban látja az ilyesmit. mint én. Nyomorék. azt tanácsolom. s pillantásából azonnal megértette: nem álmodta. a bal combközéptõl. igaza van! . valami nyugtatókat is beadtak neki. csak sírt tovább. Erzsi kinyitotta szemét. teljesen. amit az orvos közölt vele. összekeveredtek kettõjük könnyei. küszködve a hasán ejtett hatalmas vágás fájdalmaival – próbálta végiggondolni a doktortól kapott tanácsot. –Hozzá akarok menni! – Nem tudta fölfogni. Ám ahányszor fölébredt. s õ – még mindig bódultan a nyugtatóktól. a középsõ és a gyûrûsujja van teljesen összenõve. és a párnába fúrta a fejét. s bõgött tovább. mint gyakorló szülõ. Biztos igaza van! Õ mégiscsak orvos. és menj el anyukámékhoz! Nagyon várják már a híreket szegények. A jobb kezén három ujja van. az orvos félrehúzta õt az ablakmélyedésbe: – Nagy baj van! A kislánynak nincsenek meg a lábai. Délelõtt tíz körül bejött Papp doktor: –Én. Tihamér leült az ágya szélére. –Õ jól van? –Jól. együtt bömbölt vele.találkozott. mert aztán többet nem akar gyereket! Szülhet még egészséges babákat. Erzsi újra és újra visszaaludt. adják Fannit intézetbe! Ne is nézze meg. Tihamér átölelte a feleségét. hogy mit mondtak neki nemrég. s Tihamér nem volt képes vigasztalni. a feleségét akarta látni legelõbb. Aludt. Erzsi befészkelte magát férje vállára. megfogta a kezét. különszobába tettük. Erzsi nem tudott felelni. tönkreteszi az egész életét! –Pontosan mi van vele? –A jobb lába tõbõl hiányzik. A háromágyas kórteremben Erzsi egyedül feküdt. Igen. drágám! – hüppögött Erzsi –. mi történt! Tihamér el is ment. de ha most ezt a gyereket hazaviszi. Az orvos kiment. –Menj haza. ránézett a férjére. de a középsõ és a gyûrûsujja össze van nõve. * Erzsi ott maradt egyedül. csak sírtak. és ujjproblémái is vannak a kezein! –És Erzsi? –Fönt van az osztályon. újra fölcsuklott belõle a zokogás. nincsenek körmei. valamint mindegyikrõl hiányzik a legfelsõ ujjperc. A bal kezén a mutató. Mondd el nekik.

el a játékokat. õ pedig hihetetlenül elgyengült. Tihamér eltüntette a lakásból a kiságyat. Anyuka. álláspontján. legalább nézze meg. Papp doktor tanácsának adta meg magát. egy se? Ha feje nem lett volna. Tihamér ment be a kórházba elintézni az intézeti papírokat. Feküdt egyedül a kórteremben. Másnap az anyukája is próbálkozott: – Igenis a Te gyereked! Nem dobhatod el! Nem küldheted intézetbe! Te szülted. Hogy van az. olyan aranyos – nem. a gyerek nemét is meg tudják állapítani. és azt kérdezte kislányától könnyben úszó szemekkel: – Hogy lehet az. Erzsi az elsõ szónak. majd errõl beszélünk késõbb! Eltelt hat nap. Hiába könyörögtek neki. a saját kislányát. õ mást javasolt: – El kell fogadni Fannit olyannak.És Erzsi nem engedte magához elsõszülött egyetlen kislányát. a pólyát. ki mit nem látott? –Na jó. hagyjál. –Nem. ha Erzsi ezt akarja. a babafürdetõt. Apukám. meg sem fordult a fejében. Erzsi érdekét nézte legelõbb. nem viszik haza – s ebbõl már nem bírt engedni. amilyen! A Te gyereked! Nektek igenis ez a jövõtök: föl kell õt nevelnetek! Úgy kell fölépíteni az életeteket. hiába kérték. nem és nem! Nem akarta látni. És a lakás üressé vált. azt se látják? –Jaj. Ám most már másképpen látta ezt. s végül abban maradt magával. a popsikenõcsöt. mit érdekel engem. A gyerekorvosnõ azonban karon fogta. mondhatja azt: nem. és bevitte az újszülöttosztályra: – . a hintõport. nem akarom látni! Ne hozzátok ide! –Csak egyszer nézd meg! –Nem! – És sírt. a pelenkákat. legyen így. a tiéd! –Nem. a kiskádat. hogy képtelen volt módosítani véleményén. és sírt. Ahhoz erõs lélek kell. s akkora volt a lelki trauma. Egyszer már döntött: a gyereknek intézetbe kell kerülnie. hogy azt meg nem látják. Nem engedte magához Fannit. el a cumikat. nem engedte behozni a szobájába a babát. hogy nem vették észre? Az ultrahangvizsgálaton ha nagyon akarják. Másnap bejött Erzsi papája is. a csörgõt. neki nem volt lába. nem. hogy joga lenne nem fogadni magához a gyerekét. hagyjál te is! Tihaméron hatalmas tanácstalanság vett erõt. kislányom. hogy Fanni beletartozik! Másképpen soha nem fogtok megnyugodni! Ha nem ezt teszitek. Erzsit hazaengedték a kórházból. Amíg az orvos be nem jött ezzel. Nem volt hajlandó szoptatni. mindörökké bûntudatotok lesz! De már késõ volt. a babákat. hogy ha odahozzák. sírt végeérhetetlenül. ami érte. Bejött egy gyerekorvosnõ – a férje Tihamérnak és Erzsi papájának a fõnöke a kõbányában –.

Puklics doktor azt mondta: – Járjon be egy hétig szoptatni. Nem mert a gyerekhez hozzáérni. igaz. kevesebb ujja volt a kezén. s kezeinek rendellenessége is alig. És a fõorvos nem adta ki a gyereket. Erzsi fölkelt reggel. hogy lehessen rájuk protézist tenni. Ki is bontotta a pólyából – és egy tündéri kislányt látott. Hazament. alig-alig merték egymásnak is kimondani. hozzuk haza! Tihamér már azóta ezt szerette volna. hogy nem volt lába. Letelt az egy hét. s hazavihették Fannit. Akarta.Legalább nézze meg! Ki se bontjuk a pólyából. Fölmentek a gyerekosztály fõorvosához. és valósággal félt az üres lakásban. hogy tehetnének mást is. megnézni Fannit – persze mindenki nagyon félve. ahol még valakinek tartózkodnia kellene. rossz érzést nem okozott már. addig nem adom ki! Nem volt mit tenni. –Vajon tényleg jó sora lesz abban az intézetben? Õ rlõdtek. S a szülés utáni harmadik hét péntekén Erzsi végre kimondta: –Te. hogy hibás a keze. mennyire. A lányát. hogy látta a babát. aranyos gyereket. vitatkozni nem mertek. de lássa egy pillanatra! Gyönyörû. mert nem tehettek mást. s Erzsi megnézte Fannit. Elfogadták Puklics doktor feltételeit. családtagok. Széjjelválasztották kezein az összenõtt ujjak egy részét – amit lehetett. Semmilyen stresszt. Hiszen Fanni egészséges. hogy látta a bûbájos. tündéri kislányt látott. Egy szép. hazaviszik Fannit. Közben már olykor furcsákat mondtak egymásnak: –Nem tõlem fog megtanulni beszélni. A pólyától nem látszott. aztán mennie kellett dolgozni. * Fannin számos mûtétet hajtottak végre – egészen pici korától kezdve. nem voltak lábai. közölték vele. Erzsi egy héten át reggel bement a kórházba. szabályos babát. Igaz. S azóta veszik az akadályokat sorra. s azok egy része is összenõtt – de a kislánya volt. . Az elsõ héten Tihamér még otthon volt. Jöttek a barátok. mosdatta a lányát. és rohant át a szüleihez – ne kelljen egyedül lennie ott. Szombaton már be is mentek a kórházba. A gyerekét. pelenkázta. Szoptatta. És megszûnt minden bánatuk. Pontosabban nem voltak tisztában vele. Fölrángatta magára a ruháit. Állt a kiságynál könnybe lábadt szemmel. bajuk. csak testi fogyatékos. Kétévesen megoperálták a lábait. és meg se merte mondani Erzsinek. hogy hiányoznak a lábai. s ott volt estig.

ha a WC-t kellett használnia. mintha lenne lába. ha evéshez leült. Az a végtagbimbó. s ahelyett. közben valami egészen keveset tud segíteni két pici lábával is az elõrejutásban. De az nem zavarja. hopp. mintha gombot varrtak volna rá. de ma már füvön vagy más egyenetlen talajon is majdhogynem biztosan jár vele. Nemrég pedig olyat kapott. de ez egyáltalán nem zavarja. mégpedig rendes. A harmadikkal elindult – persze csak kézen fogva. de fölvehette. amibe az a kis lábfej belecsúszott. S abból aztán egyedül jött rá. mert ez a pluszelem a pici lábfejkezdeménnyel állandóan beleütõdött a jobb lábába. amit csak lehet. A szülei odaadták neki a picike mûanyag lábfejet: –Ez lesz a te lábad. Úgy iramodik a lakásban ide-oda ezzel a módszerrel. gyakran kimegy kézen állva az utcára is. hogy megtanulhasson vele járni. otthon. hogy így löködné magát elõre. bûbájos kislány. ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. játszani a többi gyerekkel. fölemeli az egész felsõtestét. pici lábfejecske. Nemcsak a kertben sétafikál így. karjai között átlendíti a felsõtestét. nem lehetett azokat behajlítani. A bal lábcsonkja végén kis kinövés van: olyan. mint a csík. Azt a mûlábat úgy készítették neki. s az akkor majdnem olyan volt. hogy a bal oldali végére illesztettek egy olyan elemet. úgy pimaszkodik mindenkivel. és a végén volt egy befelé hajló. Fannika! Elõször olyan mûlábat kapott. elkezdett mászni. abba bele kell ülnie. Reziben. A bal combcsonkja ugyanis enyhén hajlott volt. amely inkább csak esztétikai jellegû volt: menni nem tudott vele. Mint a tornászok vagy a strandon magukat produkáló izompacsirták: kézen állva közlekedik. tehát le is tud ülni vele. és kúp alakúra formálták a combja végét. s kézállásban indul el. Hiszen eddig. Még mielõtt megkapta volna a mûlábakat. ahhoz le kellett vennie a mûlábakat. csak kevéssel hosszabb lábcsonkja mered az égnek. Ám gyakran gondol egyet. A lakásuk tele van . Ezért ezt a csökevényes lábfejet leoperálták. Aranyosan cserfes. mert merevek voltak. eleinte aprókat lépegetve. a másik oldalát pedig rácsatolni a hosszabbik lábcsonkjára. ami már csuklik is térdben. normál suliba. Most azonban nemsokára iskolába megy – komoly nagy nõ már Fanni –. ott viszont segítség nélkül akar megoldani mindent. A másodikat már arra szánták. Az új mûláb egyik oldala úgynevezett csípõkosaras. de nem bizonyult megfelelõnek. csökevényes.Mûlábakat. Ám alig tudott vele menni. fordítva látja õket. Jókedvû. majd ismét elõrelapátol a karjaival. neki mi a legjobb technika: két karjával elõrelöki magát. Csak a teljes látvány nem ugyanaz: hiszen Fanninak a feneke után mindössze egy icipici és egy. Igaz.

orvosi ténykedésük során õket mulasztás nem terheli… Rá kívánunk világítani arra a tényre. És Fannit ez sem zavarja. hogy a végtagok csak a magzat elhelyezkedése miatt nem regisztrálhatók. s hihetetlenül stabilan elindul kézállásban. a testvér szempontjából. mint ahová az elsõvel. II. Két kezét a földre teszi. amely az orvosok körültekintõ eljárását bizonyítja. hogy a súlyos végtaghiányt az ultrahangos vizsgálatokkal felismerje. földobja a csípõjét. A jogi megfogalmazás így szólt: „Alperes kórháztól elvárható lett volna. Tihamér valamelyik tárgyaláson találkozott Papp doktorral. ez rosszul hangzik Réka. A kórház a kereset elutasítását indítványozta.” A per I. Samu! Belõled sem lesz jó orvos! címû fejezetben olvashattak.lépcsõvel. Ha õk egyszer nem lesznek. de ha mégis… Erzsi a második terhességével – mindenki megrökönyödésére – ugyanabba a keszthelyi kórházba járt. A keresetben 2800000 Ft nem vagyoni kártérítést. hogy a terhesség megszakítását mint lehetõséget mérlegeljem. Aztán öt év múlva tesója is lett. * 1994 októberében a be a keresetet a Keszthelyi Városi Bíróságra. hogy Papp doktor oda adja el a krumpliját. rendû felperese Illés Fanni. kell. Erzsi papája ugyanis kötötte az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni. de biztosan tudták: ezt kell tenniük. Elõadta: „Az orvosok a szakmai és a jogszabályi elõírásokat betartva. Errõl azonban nem itt. valamint Fanninak havi 17000 Ft járadékot és 350000 Ft vagyoni kártérítést kértek lakásuk Fanni állapota miatt szükséges átalakítására. kellõ körültekintéssel jártak el. Az orvos odajött hozzá. Ehelyett többször is arra a hibás következtetésre jutott. nem a nõgyógyászattal! – Az orvos nem reagált. Emiatt elestem attól is. amit termel. rendû felperese Illés Tihamérné Erzsi lett. méghozzá nem máshoz. Nem bírta ki szó nélkül: – Talán ezzel kellett volna Magának foglalkoznia már régebben is. ahol Tihamér dolgozik. és remélhetõleg soha nem lesz szükség az õ segítségére. hanem a Na. hogy én semmiben nem vagyok hibás? –Majd most kiderül! – tért ki Fanni papája. hogy legyen valaki Fanni mellett. Zalányi Sámuelhez. Lehet. méhben történõ elhelyezkedésére –öt vizsgálatot végeztek. Aztán összefutott a doktorral még egyszer a Honvéd Szanatóriumban. hogy az általában szokásos két rutin ultrahangvizsgálat helyett – tekintettel a magzat fekvésére. Látja ám. s annyit mondott: – Ugye tisztában van vele. Ezek . Persze szülei végigrettegték a kilenc hónapot. mint dr. Közben azonban elindult a per.

Mivel az alperes orvosai biztos diagnózishoz nem jutottak. . 1992. így részükrõl nem volt elvárható. Megindult a jogi gépezet. egyiknek a másikkal behelyettesítése nyilvánvalóan egyetlen célt szolgálhat: a teljes elmosást. ezért az alperestõl nem volt elvárható. A szakértõ elfogadja azon alperesi védekezést.” Szóval az nem vetõdött föl bennük. ami tõle elvárható. hanem büntetõjogi fogalmakat használ. illetve egyetlen alkalommal. itt mindössze az a kérdés: megtette az orvos mindent. hanem ötször ultrahangozták Erzsit. Ez óriási különbség! A kétfajta fogalomkör összemosása. Azt írta: „Figyelemmel arra. mert nem látták a baba lábait – nem kétszer. hogy a polgári jogi perben nem polgári. hogy az ultrahangvizsgálatoknak van bizonyos százalék tévedési rátájuk. mulasztást vagy gondatlanságot nem követtek el. Nagy László.során rendellenességnek. kóros elváltozásnak még a gyanúja sem merült föl. mert a pontos diagnózist idõben megállapítani nem sikerült. az elmaszatolást. Ám következtek a mellébeszélésnek még nagyobb példái is. a kimosdatást. a veszprémi Igazságügyi Szakértõi Intézet szakértõje adott szakvéleményt. hogy az orvosok mindent megtettek az esetleges fejlõdési rendellenesség megállapítására.” Azt hiszem. január 30-án Papp doktor úgy vélte. akkor még sokkal inkább észre kellett volna venniük a lábak hiányát. Az alperes az ultrahangvizsgálatok során a végtagokat soha nem írta le. szakmai tévedés áldozatai voltak. Az alperesi kórház által végzett ultrahangvizsgálatok nagyobb száma nyilvánvalóan azért történt. és a többi a kismedencébe lóg le. hogy az elsõ vizsgálatok eredménytelenségének birtokában más kórház hasonló vizsgálatát vegye igénybe. hogy a károkozás ne következzen be. Csupán a büntetõügyekben van ugyanis jelentõsége annak. hogy az orvos elkövetett-e szakmai szabályszegést. Elsõként dr. de ez nekik nem sikerült. hogy a végtagok fejlõdési rendellenességeinek megállapítása nem könnyû. Egyik tárgyalás a másik után. hogy Keszthelyen e vizsgálatokat szakemberek végzik. azaz a leggondosabban elvégzett vizsgálatok sem járnak mindig megfelelõ eredménnyel. persze mindig jókora idõközzel. A kártérítési pereknek mások a felelõsségi szabályaik. amihez – ha fegyelmezett akar maradni az író – csak ennyit érdemes hozzáfûzni: no comment. ez tipikusan az a szöveg. hogy ha már – éppen azért. szakmai szabályszegést. A hasonló fejlõdési rendellenességek megállapítására vagy kizárására általában az alperes által is alkalmazott és rendelkezésére álló ultrahangvizsgálat ad megfelelõ módszert. hogy a terhesség megszakítását javasolják. a végtagok egy részét látja. Figyelemmel arra. mulasztást vagy gondatlanságot. Ennek megerõsítése nyilvánvalóan a vizsgálatot végzõ orvosok feladata lehet.” Ebben a megfogalmazásban megint ott a trükk. Idézem tovább: „ Ismeretes.

mert nincsenek. Nagy László igazságügyi orvosszakértõ véleményével egyetértve a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek nem minõsíthetõ. A combcsontok felsõ része látszott. Maguk a doktorok. Gyakorlatilag lehetnek azonban olyan szervezeti. hogy nem látják – még nem kellett volna feltételezniük. mulasztás vagy gondatlanság nem állapítható meg. január 16-án elvégzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést nem észleltek. valamint igazságügyi orvosszakértõk állították: nem kellett volna. január 30-án ismételt kontrollvizsgálatot végeztek. A két lelet figyelembevételével nem állapítható meg. az alsó végtagokat nem látták. egyik szakértõi vélemény a másikat. hogy amely okból a meglévõ élet kioltása nem engedhetõ meg. nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani a várható egészségkárosodás mértékét és jelentõségét. hogy a természet útjai sokszor kiszámíthatatlanok.” Így aztán a Keszthelyi Városi Bíróság megkönnyebbült sóhajjal elutasította Illésék keresetét. Ezt írták: „Az 1992. A fõ kérdés természetesen az volt: észre kellett volna-e venniük az orvosoknak. a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Ultrahang Társaság elnökét. A szakértõk és ellenszakértõk párviadalának eldöntésére végül a Sótonyi Péter professzor vezette SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet bevonta szaktanácsadóként dr. testi vagy szellemi fogyatékosságok. szakmai szabályszegés. hogy elsõdleges és alapvetõ … személyiségi érték az élet. amelynek során fejlõdési rendellenességre utaló jelet nem találtak. Jogunk a társadalom erkölcsi felfogásával összhangban mégsem engedi meg jelen állapot szerint ilyen esetekben az élet kioltását vagy a halál bekövetkezésének elõsegítését. Az ítélet indoklásában aztán dr. Kérdés ezért. Dr. úgy gondolták. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõnek gondolnia kellett volna fejlõdési rendellenesség tényére. amelyek miatt az élet értelmetlennek vagy értéktelennek látszik. a SOTE I. feltételezésük szerint azért. Papp Zoltánt.* Egyik tárgyalás követte a másikat. Balog Tamás bíró elképesztõ dolgokat írt: „ Az elsõfokú bíróság elõrebocsátja. azt igazán – önmagában attól. legfeljebb csak valószínûsíteni lehet… . Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. Két hét múlva. a lábak további része belóg a kismedencébe. az élethez való jog minden egyéb személyhez fûzõdõ jogosultságot megelõz. ugyanabból az okból meg lehet-e gátolni a már megfogant élet megszületését. hogy Fannikának hiányoznak a lábai vagy sem. számú Nõgyógyászati Klinika igazgatóját is. hogy azért nem látszanak a lábak. mert azok a kismedencébe lógtak.

hogy a 2. Mit nem lehet ezen kiszámítani? Valamint mi az. hanem saját világnézete szerint hoz ítéletet! Tessék mondani: mi köze egymáshoz az emberölésnek és a magzat elvételének olyan országban. sem jogásznak lenni. ami tõlük elvárható volt? Ehhez aztán nem kell sem orvosnak. figyelemmel pedig e vizsgálatok hibahatárára. valami takarja azokat. Ezt valóban nem köteles kideríteni az orvos? Szabad egyszerûen hasára ütéssel úgy döntenie. miszerint Isten útjai – pardon. mulasztást vagy akár csak gondatlanságot a bíróság nem talált bizonyíthatónak. mi több. így nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani az egészségkárosodás mértékét és jelentõségét? Mert Fannika esetében például pontosan ki lehet számítani: nincsenek lábai. a gyermek medencefekvése és a lábak belógása. ez nem a 2. hogy nem látják a magzat végtagjait. 2. netán az Alfa Szövetségnek is aktivistája. ha nem a törvények. Összegezve: az adott konkrét körülmények közepette az elsõfokú bíróság az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok diagnosztikai tévedését menthetõnek ítélte meg. ez alperes jogi felelõsségét nem alapozza meg. miközben utólag bebizonyosodott. ahol engedélyezett az abortusz? Aztán mi a szösz ez a filozofálás. nem is így szerepel. mert nem voltak. annak két oka lehet: 1. megállapíthatónak. s a megszületett Fanninak tényleg nem látszottak az alsó végtagjai.Egyedül a közremûködött orvosok által is jegyzõkönyvezett észlelési nehézség volt megállapítható az ultrahangvizsgálatnál. például a dávodi kislány abortuszügyében is buzgólkodik – nekem semmi kifogásom. az elsõfokú bíróság álláspontja szerint ez nem követelt feltétlen és szükségszerû konzultációt vagy a beteg más intézetbe történõ transzferálását… Az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok a vizsgálatot a szakma szabályai szerint végezték. hanem – a természet útjai kiszámíthatatlanok. ha a bíró úr esetleg mélyen vallásos. hogy ezt valaki fölfogja: kétszer is leírták. s mint ilyen. majd hagyták annyiban a dolgot. Akkor mit tettek meg az orvosok? És akkor miként nem jártak el jogellenesen? Napnál világosabb. Összegezve tehát a fentiek alapján nem állapítható meg. ez aztán fantasztikus! Az ellen. nincsenek. szakmai szabályszegést. hanem az 1.” Na.? Avagy akkor nem úgy járt el.. eset. Ám az talán még sincs egészen rendjén. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõknek gondolniuk kellett volna a fejlõdési rendellenesség tényére. hogy az orvosok a vizsgálatok során mindent megtettek. mégpedig azért nem. nem törõdtek ezzel. amint az tõle elvárható? Nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel? Akkor egyáltalán mi a fenére való az ultrahangvizsgálat? No . Végtagfejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek minõsül. hogy ebben az esetben éppen a diagnosztikai tévedés –valamint a slendriánság – maga a jogellenesség! Hiszen ha a magzat végtagjai nem látszanak.

bár azt többen cáfolták. A városi bíróság 1999. miszerint a lépcsõk mellé korlátot kellett építeni Fanni számára. Valamint havi 19000 Ft járadékot és 500000 Ft nem vagyoni kártérítést! Ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést arra. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A másodfokú. felülvizsgálati kérelmet kellett elõterjeszteni a Legfelsõbb Bírósághoz: talán mégiscsak érte kár magát Fannit is. amikor kézállásban megy föl vagy le. hogy a családnak láb nélküli gyereke született! Ezt azzal indokolta. A megyei bíróság 97 júniusában hozott ítéletet. hogy a II. A combcsontok már a terhesség 13. Felperes (az anya) önmagában véve fizikálisan nem károsodott. hogy megítélje: jogos-e és összegében stimmel-e az a 237026 Ft-os tétel. március 23-án hozta meg ítéletét. Ugyanakkor az alperes tevõleges magatartása. s az elsõfokú verdiktet részben megváltoztatta. de a gyerek nem. le ne zuhanjon valamelyikrõl. immáron nem a jogalap. majd a másik oldalról. Vissza kellett tehát menni a Keszthelyi Városi Bírósághoz: kezdjék újra az egészet. mert nincsenek! Nos. illetve fejlõdési rendellenessége között okozati összefüggés nem állapítható meg. Illés Tihamérné esetében az orvosok nem úgy jártak el. illetve mulasztása és az I. aminek egyértelmûen az orvosok az okozói. a mama kaphat kártérítést. Illésék ügyvédje természetesen fellebbezett. Vagyis kimondta: na jó. Zala megyei bíróság elõtt ismét szakértõ errõl. mert a kismedencébe lógnak: anatómiai képtelenség! Mármint ha vannak lábai. Nem volt mit tenni. ezért az õ vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet mint érdemben helyeset helybenhagyta. A kismedencébe pedig csak azért lóghatnak be. rehabilitációs és ruházati többletköltség címén. Megítélt ilyenolyan összegeket lakásátalakítás. Szakértõt rendeltek ki még arra is. Elképesztõ. hogy a történtek „ alapvetõen véglegesen és rendkívül súlyosan nem nehezítik meg a felperesnek a társadalmi életben való részvételét.” Bravó! . hanem csupán a kártérítés összegszerûsége tárgyában! Ott persze újabb birkózás indult. rendû felperes. rendû felperes kiskorú Illés Fanni jelenlegi egészségi állapota. Megállapította: „A diagnosztikai tévedés a diagnosztikai ténykedés kiegészítésének elmaradása miatt következett be. s a Legfelsõbb Bíróság mind a mai napig még nem hozott döntést! Jogerõssé vált viszont az ítéletnek a mamára vonatkozó része. érvek pufognak ellenérvekkel szemben. hetétõl látszanak. Ez a beadvány 1997 szeptemberében készült.aztán – amire végig hivatkoztak – az az állítás. miszerint a magzat lábai azért nem látszanak. részben helybenhagyta. Ezért a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése és a szakmai mulasztások között ok-okozati összefüggés állapítható meg… Ehhez képest megállapítható. Papp professzor fenntartotta az álláspontját.

vagy a mama visz majd. Vagy a papa. Hogyha rajtam van. és akkor tudok úszni láb nélkül is. vagy nem lesz nehezebb? –Nehezebb lesz.meg hazajárni? –Kocsival. mint Veled. * Mielõtt elköszönnék az Illés családtól. –Mennyire tudsz járni azzal a lábbal. . én vagyok a legkisebb. Eddig még nem interjúvolták. –Mondd. Fannika! Szerinted Neked nehezebb lesz az iskola. De inkább nem. mikor – a Legfelsõbb Bíróság is kegyeskedik talán dönteni arról: esetleg magát Fannit is megilleti némi kártérítés. esetleg abból is lesz fellebbezés – mire Fanni középiskolába megy. –Mondd. igen. ugye? –Hát azt nem tudom. hadd beszélgessek vele is. –Milyen messze van az iskola? –Csak egy picire van tõlünk. mint azoknak. akkor abból is elkezdõdik a per elölrõl. De ha meg nincs rajtam. talán már születik ítélet arról is. és az nagyon jó lesz. földugni a seggem. Elõre kell tenni a kezem. jól tudom. tanulsz úszni? –Igen. hogy szeptemberben elkezdesz suliba járni? –Igen. hogy néha gyalog is kell mennem. Aztán majd egyszer – ki tudja. aki Téged hoz-visz? –Hát persze.A kártérítési összegek fölemelésére irányuló fellebbezés 1999 májusában született. ha Rajtad van. –És ha gyalog kell menni? –Akkor nagyon messze. akikkel nem történt semmi ilyesmi. nem tud mit kezdeni a rá zuhanó szereppel. –És hogy jobb Neked. –Miként fogsz be. amíg szája elé nem tolom a diktafont – attól picit megkukul szegénykém. Fanni. Amely év szeptemberében Fannika iskolába ment. akkor én vagyok a legmagasabb. –Fanni! Azt hallom. az összegrõl. –Ezek szerint Te vagy a fõnök a családban. vagy ha nincs? –Mind a kettõ jó. Fõleg bejárni meg hazajönni. amit kaptál? –Most már egyre jobban. megkérem szépen Fannit. A tündéri aranyos kislány mindaddig kedves hozzám és készséges. Magyar jogszolgáltatás. –Mindig annál lesz a kocsi. Mert azért lehet.

Ott azonnal beinjekciózták. tamponálta. bement az Egészségügyi Minisztérium Ügyfélszolgálatára. csak kivizsgálást. A beteg hüppögve próbált ellenkezni: ha megmondják. telefonszámomat. piff. . azt javasolta. mire számítson. majd szó szerint ezt a javaslatot tette neki: – Forduljon a Kende Péterhez! – és elõzékenyen megadta (máig nem sejtem. másfél órán át vésték ki a gyökereket. Nem lett jobb – visszament. jegelje az arcát. Utóbbit persze magam sem hiszem. amelybõl magától tán nem is kérne. Ekkor már megröntgenezték. vajon csak cinikus volt-e. mire készülnek. sehol nem akad segítõre. szaladgált Ponciustól Pilátusig.–Fanni! Bocs. ám azt felelték: sajnos arra már nincs mód. Odahívtak viszont egy idõs doktornõt. idõközben kidobták a szemétbe. elõbb-utóbb úgyis el kellett volna távolítani. legalább módja van dönteni. Az orvos kiszedte a tampont. *** Olykor az ember fiának olyan megtiszteltetésben lehet része. Következõ történetem hõse amidõn az igazát kereste. kezelte. honnan szedte) a címemet. s közölte. és szedje tovább a pirulát. hiszen gócos volt. kezébe nyomtak egy cetlit: menjen a szájsebészetre. mutassák meg azt a cetlit. mást nem tett. Korábban gyökérkezelt foga bedagadt. a fogászati ügyeletre. kifejezetten szórakozni akart-e szegény panaszossal. kihúzták a fogát. majd anélkül. s kezdte érezni. biztos vagyok benne. Félájultan reklamált szegény: szó nem volt foghúzásról. ha nagy leszel? –Doktornõ – vágja rá azonnal. akarja-e azt vagy sem. hogy közölték volna. gondolkodási idõ nélkül. Beletörték ugyan. vagy megengedhetetlenül õszinte volt. bejött hát Pestre. ezt nagyon hamar mondtad. A doktornõ napokra eltûnt. örüljön neki. Kérte. gennyes duzzanatnak ítélték. –Hú. Másnapra úgy földagadt a fél arca. hogy ilyen rettentõen felnõtteset kérdezek: mi leszel. most honnan lesz neki foga. A körzeti fogorvosnõ kifúrta. és adott gyulladáscsökkentõ tablettát. aki megnézte a röntgenfelvételét. nincs pénze pótlásra. õk állították: nem írtak húzást a papírra. Visszarobogott a fogászati rendelõbe. Ott az ügyintézõ hölgy végighallgatta. A szájsebész szerint húzás szerepelt a cédulán. ennyire biztos vagy benne? –Igen. hogy egyáltalán nem látott ki azon a szemén. Én pedig azóta is csak tûnõdöm-töprengek. A betegnek „mindössze” fogorvosi problémája akadt. amivel ideküldték. hogy kihúzták a fogát.

elhessegették mindenhonnan. fõorvoshoz. A fõorvos úr ezt megértõen és kedvesen elvállalta. Bevitte a doktornõhöz. A földuzzadás valószínûleg csak allergiás reakció volt arra a fertõtlenítõszerre. ezt nem neki kell fizetnie. akik ezt tették vele? Hallgattam hát. igazgatóhoz. Hüledezve forgatta kezében a sárga postai csekket: arról volt szó. A panaszos nem kért többet. Visszaküldték az ügyelet igazgató-fõorvosához. A fõorvos hosszan vizslatta a röntgenfelvételt. A 27000 Ft-os nyugdíjából ezt õ az életben ki nem tudja fizetni. Õ éppen a minisztériumban volt. Errõl senki sem akart tudni. és nagyon-nagyon szégyelltem magam. . s kapta a tanácsot.Nem hagyta annyiban. forduljon énhozzám. kinek van igaza. nyomatot vettek. annak munkadíjára nem futja. a helyettese intézkedett: nézze meg az osztályvezetõ fõorvos. s amint kész a híd. Akkor zarándokolt el a magas minisztériumba. nem kellett volna kihúzni. s azt elküldték a fogtechnikára. Neki pedig a kezébe nyomták a csekket: fizessen be 14100 Ft-ot. behelyezik. perelje be õket – a perköltséget nem tudja letenni. Ha már kihúzták azt a fogát. amire én semmi értelmeset nem tudtam felelni. amellyel akár ma is rághatna. mivel neki erre nem telik. Futott megint fûhöz-fához. hadd ne neki kerüljön pénzébe ez a tévedés. majd bevallotta: nem volt gócos az a fog. amit a körzeti fogorvosnõ adott neki. Ha ügyvédhez küldöm. aki megold majd mindent. lecsiszolták a szomszédos két fogát. mint hogy a kórház állja a pótlás költségét. Ha azt javaslom. ügyvéd nélkül elveszíti a pört. elment a Fogorvosi Kamarához panaszt tenni. Neki pedig azóta sincs foga. Írt is nekem levelet szegény. kamarához – senki nem állt szóba vele. el is indult az elõkészítés. márpedig könnyedén elõfordulhat. Pateroljam vissza azokhoz az orvosokhoz.

Idõközben otthagyta a rádiót. amely egyebek mellett hallásvizsgálati készülékeket gyártott. A diagnózis otosclerosis volt: hallócsontmegbetegedés. senki nem segített. másfél hónapig kezelték – sikertelenül. s egy elektronikai cégnél helyezkedett el. Ám negyvenöt-ötvennek néz ki. õhozzá is elment a Szigony utcai fülklinikára. Sziklai István operálta õt orrsövényferdüléssel. válaszaik megnyugtatók. meg lehet próbálkozni vele. Egy évvel korábban dr. s Sziklai az õ helyére pályázott – ám igyekezete kudarcba fulladt. Végül Ribári helyére a debreceni professzort hozták föl. s cserébe odaadták Sziklainak a debreceni professzori széket. ugyanezt az ajánlást kapta. biztatók voltak: ez rutinmûtét. akkor csak a mûtét marad – felelt Sziklai doktor. mindenki által elismerten tán elsõ számú szaktekintélyét – akirõl csupán azt nem árulták el neki. s a helyébe úgynevezett pisztont ültetünk be. így természetesen elvégeztek rajta is ilyen vizsgálatot. a hétköznapi beszédek kis részét pedig nem hallotta. a gyakorlatban valamivel kevésbé. Bárándy Zsuzsához. amely jól vezeti a hangot. –Nincs erre gyógyszer az operáció helyett? – próbálkozott László.Ez örökre így marad! Sátorhelyi László mindössze harmincnégy éves. –Hát van éppen egy. hogy jobb legyen neki – és sokkal. sem esetleges szövõdménnyel. de sokkal rosszabb lett. a világ becsukódott. mi több. A Magyar Rádióban dolgozott hangtechnikusként. Fölkereste dr. hogy csak elméletben olyan nagyon jó. – Ez hallásjavító mûtét – magyarázta a professzor –. Elõször egyszerûen hurutosnak minõsítették. dr. úgy is érzi magát. Belement egy mûtétbe. lényegében egyáltalán nem kell számolni sem kockázattal. úgy is gondolkodik. hogy rosszabbul hallott az átlagosnál. így kissé kellemetlen volt. hogy õ legyen Ribári . s ezért a hallócsontjai nem továbbították megfelelõen a hangrezgéseket. Azt suttogták akkoriban. aki a pletykák szerint nagyon hajtott az igazgatói székre. Ribári professzor készült máshová. S amikor megtörtént a baj – a sorok összezárultak elõtte. amely betokosodott. Megtalálta az ország egyik legjobb specialistáját. nem volt kifejezetten nagyothalló – de állandóan följebb tolta a potmétert a többiek számára még normálisnál. kivesszük egyetlen hallócsontját. hogy az orvosválasztáson egyetlen kolléga sem szavazott arra. Mindkét orvost alaposan kikérdezte. aki mûtétet javasolt. Csokonay Vitéz Lajost a Szent Imre Kórházban. de ha egy hónap alatt az nem hat. Nem sokkal. Elment a Péterfybe.

õ talán ha húsz ilyet végzett. s 1998 májusában László – gondolván. honnan. mi lehet ez. a László Kórház fõorvosa közölte: – Ez a mûtét nem sikerült. Ez valótlanság. Ugyanezt mondta dr. miért – és soha többé nem szûnt meg. a MÁV Kórház szakorvosa is indokoltnak tartotta az újabb föltárást. Piukovics Klára. Amint legelõször magához tért az operáció után. csak én eddig nem hallottam? Nem. körülbelül ezer pirulát szedett be – eredmény nélkül. értem – vitte le a hangsúlyt Ribári –. állandó fülzúgással párosult. Nos. Vagy tán a világban ilyen zúgás van állandóan. Lassan megértette. ha a legnagyobb szaktekintély kezére adja magát – lement Debrecenbe. amibõl a különös zaj eredt volna. Csokonay Vitéz . Sajnos a szakma egyik leggyengébb operátora végezte a mûtétet. aki vagy kétezer ilyen beavatkozást végeztem? – érdeklõdött vizsgálat közben a prof. Lászlónak 15 évre visszamenõleg megvan az összes orvosi irata. Ezt még gyakorolnia kell. e mûtéti technika magyarországi meghonosítójához is. mi történt vele. most operáltak. Vezsenyi Magdolna. Akupunktúrás kezelést kapott – hatástalanul. elõször kivenni a pisztont. egyre nõtt benne a rossz érzés: mintha nem is kívülrõl jönne ez a vízesésszerû hang. – Ki operálta? –Sziklai professzor úr – felelt László. mert szerinte nem sikerült a mûtét. Elzarándokolt Ribári professzorhoz. a mûtét elõtt is volt fülzúgása. De hiszen az nem lehet. Dr. a Bethesda Kórház fülésze ezt mondta: – Az operáció olyan eredményt hozott. Azok is. amely fölveti a per lehetõségét. az emberek már rég kiugrottak volna a bõrükbõl. Kurin Zsuzsa. nemigen tudni. gondolta. de a rossz hallás most már igen erõs. a gyógyszer nem hatott. mégiscsak akkor jár a legjobban. ez nem valószínû. Legalaposabban dr. újabb föltárás indokolt. bármilyen jó elméleti szakember. amelyet erre alkalmaznak. A hallása ugyan szinte egyáltalán nem javult. Sziklai professzor után. amelyek tanúsítják: négy-hat havonta járt fülmosásra. éppen azért. Kovács Péter. hogy jobban halljak. A következõ négy hónapban László végigpróbálta a Magyarországon föllelhetõ összes olyan gyógyszert. Dr. Két lépcsõben érdemes megoldani. Körülnézett. –Ja. A zúgás valóban belülrõl jött. Akkor meg mi lehet ez? Nem derült ki.utóda. Átesett kéthetes infúziókúrán – sikertelenül. de nem látott semmit. Elindult orvostól orvosig. késõbb újat beültetni. Nem tudott. hanem belülrõl. – Miért nem engem keresett föl. Ám László errõl persze semmit nem tudott akkoriban. Debreceni zárójelentésében azt a meglepõ beírást találta: korábban. és soha nem említett zúgásos panaszt. hogy õ végezze el a mûtétet. Talán a folyosón zúg valami. s aludni próbált. furcsa zúgást hallott. Dr. szintén lesújtó véleményt nyilvánítva Sziklai professzorról.

zúg a füle. az orvost. beszéljen vele. s László nem képes kifizetni az árát. de kidobta õt. Rendesek voltak vele. szokjon hozzá. nem adhatunk rá pénzt! – Kérvényt adott be: mégiscsak orvosi beavatkozás következtében szenved megállás nélkül. Sziklai professzor azonban nemhogy nem vállalta a reoperációt. A csillapíthatatlan. Ám mûtét közben megsértették a belsõ fülét. „Ma nekem. Meg lehet próbálni helyrehozni. Nem így történt. Neki nincs ennyi pénze. legalább a készülék árának egy részét térítsék meg. sistergés megmaradt. kérem. Állítólag orr-fül-gége területen a legritkább esetben születik másmilyen szakértõi vélemény. ám általa soha nem látott összenövéseket szüntetett meg – de ez sem hozott változást.Lajos. holnap Neked!” Lászlónak pedig pillanatnyi szünet nélkül sistereg. hogy meg tudja venni. mindenki ismer mindenkit. három helyen is legyártottak neki olyan készüléket. A szakemberek állították: olyan lett a „ fülkarakterisztikája” hogy azt nem lehet korrigálni. együtt kell élnie vele! Próbálkozott hallókészülék típusú segítséggel. zajgenerátor készülékkel. Kicsi szakma ez. – Az elsõ mûtét során okozott idegkárosodás sajnos visszafordíthatatlan – közölte Csokonay Vitéz Lajos –. amelynek azonban 350 ezer forint az ára. azzal önmagában nem lenne baj. Végül Csokonay doktor próbálkozott meg az újbóli mûtéttel. a Szent Imre Kórház fülésze magyarázta el: – A protézist jó helyre tették. nincs miért perelni. hogy megmutathasson. amely kifejezetten fülzúgásgondozást vállal. nem hajlandók egymás ellen föllépni. Ügyvédhez fordult. László visszament Debrecenbe. Elment hát a tb-hez. amely a belsõ fül sérülésével járt.-nél talált erre . mondván. luxuskészülék. *** . alkalmas készüléket. elmondhasson mindent. Elõkerült másik kft. – Méltányosság nincs. mielõtt a szakértõ véleményt ad.. folytonos zúgás. nincs módszer. olyan idegkárosodást okoztak. hogy segít rajta – ám csalódtak. amíg él. Egyetlen kft. amit eddig tapasztalt. adnának hozzá tb-támogatást. S bármennyire szeretik vagy nem szeretik egymást. – Ez. de kétesélyes a dolog. Kérte az ügyvédtõl. erre a fülzúgásra nincs gyógyszer. Mindörökkön örökké. amelynél láttak esélyt rá. Szintén tb-támogatás nélkül. vegye meg abból! – hangzott az echt ungarisch hivatal válasza. a szakértõ a vele való beszélgetés nélkül adott szakvéleményt: nem történt hiba. Az elsõ operációnál beépített úgynevezett pisztont végül nem bántotta. egyéves kezeléssel. gyakoroljanak egyedi méltányosságot. tényleg perben kell megszereznie a kezeléséhez szükséges pénzt. perelje be a kórházat.

István azonnal érezte a gyomrát. a feketén kívül vöröset is látott a WC-papíron. A környék többi bányája már rég leállt. azok jobban értenek ilyesmihez. megpillantva saját székletét a WC-kagylóban. Ám ez a szurokszéklet – mert hirtelen eszébe jutott a neve is – bizony megijesztette. venni valamit tízért. az övék maradt az egyetlen mûködõ. abból csak nem lehet baj. és aztán? Ülök otthon. Az öltözõben persze megint mindenki azt találgatta. A két lánya jutott eszébe. De idén hallották a hírét. rendszerint már úgy fájt a gyomra. s lesüllyedtek kétszáz métert. nem sürgõsebb-e a dolog annál. jól ismerte hát a fekete színt. jól teszi-e. mégiscsak ott vannak a szakosodott szakemberek. tudta. Amúgy is hetek óta fájdította a gyomrát. meddig lesz még munkahelyük. El is tûnõdött. délután nem is a háziorvoshoz megy. mint a legfeketébb fekete odalent a tárnában. – Nem. nem jó jel. akikre még keresnie kéne. amikor beszállhatott a liftbe. iszom. és ott néznék körül! – szörnyülködött el István. Nos. veszekedett a bensõjével: – Hagyd abba. akiknek még szükségük van az õ segítségére. ha nem lesz a bánya? Nem tudok én vállalkozó lenni. mint a sok ügyes. eszem. ha nyolc-kilenc órával késõbb lát doki. még a körme alól . s csak utána megy orvoshoz. mûszak után elmegyek a dokihoz! – döntötte el. mikor zárják be a bányát. ahányszor szóba került a bezárás. s mormogott magában. mint a körzeti. és eladni harmincért! Meg mit teszek egész nap? Sétáltatom a kutyát.– Úristen. Tavaly már kezdték mondogatni. már õk sem húzzák sokáig. fölült a buszra. nyugodj már le! Addig kell dolgozni. alaposan letusolt. hallott már ilyet. meg is nyugtatja. meg amikor újra és újra az került szóba. és hallgatom az asszonyt? Vagy veszekszem a lányokkal. bement a bányába. Sietve szedte össze a cókmókját. valami belsõ vérzéstõl szokott lenni. Hiszen ismerik egymást jól. Bányász volt István immár több mint húsz éve. kezdjenek már magukkal valami értelmeset? – mire idáig ért a töprengésben. mintha lent lennék. nem gazdaságos itt a szén kitermelése. Amint befejezte a munkát. ennek a fele sem tréfa. Örült. Hosszan törölgette magát. többe kerül a leves. S bizony. attól kezdve legalább egyedül maradhatott a szénnel. ha elõbb ledolgozza a mûszakját. mint a hús. Fejtés közben arra jutott. – Mihez kezdek. marni. Istvánnak újra görcsölni kezdett a gyomra. pontosan olyan volt a széklete színe. nem rúgatom ki magam végkielégítés nélkül – döntötte el. Nem állandóan. hanem egyenesen a kórházba. Két kézzel szorította a hasát. csak ha már régen evett. Így is tett. amíg lehet! Most nem lehetek beteg. görcsölni kezdett. – No. sõt. az meg nem idegesíti. mintha tele lenne savval. abba kell ezt hagyni. mert azonnal kitesznek. hogy egész összegörnyedt.

a papához. István elõadta az elmúlt hetek gyomorfájásait. amit le kellett nyelni. –Nem tud telefonálni. Amióta bent volt a kórházban. amely a kórházig járt. nem is igen kellett kérdeznie. poharat. Ti meggyógyítottatok volna? Sok nagyokos! – próbálta István helyreállítani a családfõi tekintélyt. itt úgy sincs más dolga. eddig miért nem szólt egy szót sem. Mire visszaért a kórterembe. õk kicsit mérgeskedtek. az ágyát. azért még hazamehetnék? – kérdezte István. fegyelmezetten lenyomta. – Fájdogál a gyomrom – felelte. A belgyógyászatra ment. miért is kér segítséget. amikor hozzá fordult a nõvérke. a többiek sem. azt éppen tudok. legalább jól kipiheni magát. már igazi kórházi beteg volt. mint enni és aludni. Kegyetlen íze volt a kásának. – Ezzel jobb lenne most azonnal itt maradni. Mire beértek az övéi. hogy van. Elmesélt a családjának tövirõl hegyire mindent. hiszen azért van itt. amíg a vért le nem veszik a laborvizsgálathoz! – És aznap más nem is történt. de nem tudott kiötleni semmi rendesen hangzót. Másnap reggel a vizitnél az elõzõ napi ügyeletes doktor számolt be róla a fõorvosnak. se papucs. a reggeli tünetét. Utána visszament a szobájába. akár máskor körülötte õgyelegtek.is kitisztította a szénport. szunyókált kicsit. akik akár a vizitnél. elõkerült az ügyeletes orvos. alaposan ki kell vizsgálni! –Nincs nálam semmi. éppen zajlott a . hogy behozzák? –De. a nõvérpulthoz. Aztán megkapta az instrukciót: – Holnap addig ne reggelizzen. se pizsama. de nem ellenkezett. Kijelölték a szobáját. Harmadik nap gyomorröntgenre ment. szokva volt az ilyesmihez. a többi a doktorokra tartozik. bevitte Istvánt a vizsgálóba. amíg nem orvossal beszél. Elõtte hosszan gondolkodott. A röntgenorvos sem mondott semmit. azért szeretném. bármennyire is kellemetlen volt: – Szurokszékletem van. az bizony nem jó! – a nõvért nem zavarta a dolgok néven nevezése. annyi latin kifejezés hangzott el. miként adja elõ. nõvérke. igaz. egyetlen hangot még nem hallott arról. szólok az ügyeletes doktor úrnak! Tessék addig itt leülni! Nem telt el több tíz percnél. Ebéd után nagyot aludt. s arra a buszra szállt föl. úgyhogy a család azonnal indult is a kórházba. rég volt már rá alkalma. – Várjon. ha valami baja volt. Gyöngének érezte magát. mi van vele. kénytelen volt hát leplezetlenül fogalmazni. evõeszközt. de megnyugtatták. megreggelizett. Három nagy fiolába vettek le tõle vért. A második nap tehát a laborban kezdõdött. de arra gondolt. lázlapot. de István egy árva szót sem értett a beszédjükbõl. Vizitnél kérdezték. hogy azt kivizsgálják. kapott kórházi pizsamát. – Miért. ha megnéznének! –Húha. Meghallgatta a panaszait. ha lehet innen – lehetett.

s akkor el lehet dönteni. . A negyedik nap reggelén szobatársai furcsállották. Hagyták. akkor kapott még egy injekciót. hamarosan a végére érnek a vizsgálatoknak. megnyomkodta a hasát. Az osztályos orvos – amint a vizit István ágyához ért – meg is rázta finoman a vállát. Négy napja volt a kórházban. – Ez tök hideg! – jelentette be elképedve. attól hamar elaludt. amit õ maga – nem orvos. de még a reggelire sem ébred föl. hogy szurokszéklettel. nem bír már fölkelni sem. hogy valakinek vérzõ fekélye van! Az ismert. kénytelen volt csöngetni a nõvérkének. bányász! – négy nappal korábban. kitapintotta volna a pulzusát – de nem találta. s a mellére helyezte a tenyerét. állandó gyomorfájással négy napig nem jönnek rá a doktorok. jót tesz a sok alvás ilyenkor. A családja nem indított kártérítési pert. jó nevû igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményében azt írta a rendõrségnek: mûhiba ugyan nem történt. hogy a kórházban klinikopatológiai konferencián vitassák meg az esetet. Valószínûleg meg is vitatták. de büntetõ följelentést tett: mégiscsak fölháborító. A vizitre azonban mégiscsak illett volna fölkelni. Attól valamelyest enyhült a fájdalom. s beadott görcsoldó injekciót. A doktor fölemelte a csuklóját. hogy rendesen szóljon neki. s a fõorvos úr megnyugtatta. mint eddig – panaszolta a sok doktornak. Engedte leesni a karját. a WC-ben érzett: vérzõ gyomorfekélye volt. Jött is az ügyeletes orvos. de azért javasolja. de arra sem reagált. mitévõk legyenek.nagyvizit. Ám délután annyira görcsölni kezdett a gyomra. A boncolás egyértelmûen igazolta azt a gyanút. – Még erõsebben fáj a gyomrom. hogy István nemhogy a hajnali takarításra és lázmérésre. Föl is panaszolta ezt este. Csupán másnak is föl kellett volna ismernie. ám õ meg se moccant. érezte. de meg nem szûnt. István ugyanis meghalt.

de közismert ténnyel. Fáj. amely az István Kórház Kun utcai Égésplasztikai Osztályán. tönkretették azt. Nos. Nos. illetve részben az Interplasztika Kft. s nem amiatt. A per folytatódik. így magától értetõdõ. de a kórház ügyvédje „ csakazértis” fellebbezett. nem szebb lett tõle. idõközben a másodfokú bíróság is megállapította az István Kórház kártérítési felelõsségét. 2. az õ pere 1999 novemberében jutott el az elsõfokú ítéletig. jön a másodfok. hogy máig állandóan rosszul van az 1992-es mûtét következményeitõl. „ lerohadt” Vagyis hogy korábban is szigorúan tilos lett volna ott . nyom. a kutya nem foglalkozott ezzel az apró. amíg ez napvilágra nem került. aki szintén Awil Matanusszal operáltatta meg a mellét. amit szépíteniük kellett volna. hogy ezt elõre közölte volna. 3 címû fejezetében három olyan plasztikai sebészeti mûhibaesetet írtam meg. nevû. A bíróság kimondta az István Kórház felelõsségét. hogy a Kun utcában a sebe persze elfertõzõdött. Awil Matanusz-féle magánklinikán történt. önálló életet él a hasa. Nos. Hanem fõként amiatt. hogy – ha igazak a hírek – könyvem megjelenése után a Kun utcai égési részlegben megtiltották a zsírplasztikai mûtéteket és kezeléseket. hogy minden ott ápolt mell. Gábori Józsefné is szerepelt elsõ kötetemben.A kebelrege folytatódik Az elsõ kötet Kebelrege 1. Icipici elégtételt érezhetnék afölött. Kapitány Kinga története ott szakadt félbe. az ügyek folynak tovább. hogy jogos volt a fölvetés: az égési sérültektõl a levegõ is tele van fertõzõ baktériumokkal.és hasplasztikai páciens elfertõzõdött. Ami ugyebár voltaképpen nyílt beismerése annak. hanem csúnyább. Gabi az a (volt) táncosnõ. Mindben iszonyatos „ elbarmolások” zajlottak. az élet természetesen nem írói és szerkesztõi igények szerint zajlik. hogy a cipóhasának megszüntetésére végzett plasztikai mûtéten a Kun utcai Szalay doktor a szokásos 10 centiméteres helyett 65 centis vágást ejtett – anélkül. Nem is amiatt. hogy elsõ fokon megnyerte a pert. Teljesen fölösleges volt ugyan. s õ szintén szerteszéjjel . csak éppen mindaddig. ilyen beavatkozásokat végezni. * Bonyolultabban alakult Márk Gabriella esete.

) orvosa illegálisan használta a kórházat és eszközeit. 2000. a biztosítós ügyvéd is mindössze annyit jegyez meg. hogy kirendeljen még egy szakértõt. Kiss Tibor Zoltán. rendû alperes (az Interplasztika Kft. hogy azt hiszem. majd halkan megtanácskozom magammal a dolgot – mosolyog kedvesen Almásy Mária bírónõ. ám „ rendezõi jobbon” a . amikor a mûtétet a magáncég orvosaként végezte a doktor. A kórház ügyvédje mindössze a szakértõi vélemény kiegészíttetését kérte a bíróságtól. az nem tisztázza. A bírónõ ismerteti a beérkezett új szakértõi véleményt. Ennek az ügynek a pere sem két perc alatt zárult le. valamint azt. az úgynevezett beavatkozó. Így tehát csak az I. Akkor pedig arra kényszerült. s új idõpontot tûzött ki. illetve az István Kórház felelõsségét. valamint hagyta elfertõzõdni. a biztosító ügyvédje árválkodik egyedül. ennek – mondja – nyilván majd a biztosító és az alperesek közötti jogviszonyban lesz jelentõsége. vagyis jogosnak tartja a kártérítési igényt. hogy Gabi mellei sokkal csúnyábbak lettek. furcsállja. mint voltak a mûtét elõtt. és majd visszahívom. rendû alperes felelõs a . az ügyvédje. tönkremenni. ez ugyan nyilvánvalóan kizárólag idõhúzás. – Ám nyílik az ajtó. Így aztán szót kell adni neki: –A szakértõi véleményt elfogadjuk – döbbenti meg hallgatóságát. kórház és a magánklinika helyén senki. s csak az õ véleménye beérkezése után tarthat ismét tárgyalást. Almásy Mária bírónõ úgy döntött. Felperes ügyvédnek nincs is észrevétele. mondván. amely teljes mértékben osztja a korábbi álláspontját. nem jön-e alperesi ügyvéd! Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr mindig késni szokott. fáradjanak ki. hogy írásban reagálhasson erre. ettõl eltekinthetek. aki ugyanis egyszemélyes tanácsként ítélkezik. 12. hogy a kórház és a magáncég alperesek írásban nem tettek észrevételeket és most sincsenek jelen. Ám közben eszébe jut valami: – Arra kérem alperesi beavatkozó ügyvéd urat. – Álláspontunk szerint I. –Alperesi beavatkozónak? –Nincs. Az Interplasztika ügyvédje viszont idõt kért arra. amely egyértelmûen rögzítette az Interplasztika. 2000 januárjában született új szakértõi vélemény. szeptember végén. Amelynek kezdetén ott ül Márk Gabi.10-kor megérkezik a 12 órára hirdetett tárgyalás alperesi képviselõje. miért lenne felelõs a kórház is.kaszabolta ebbõl az alkalomból. nézze meg a folyosón. nem foszthatja meg az alperest a szakértõi vélemény észrevételezésének jogától. valamint vagy harminc joghallgató – csemege az ilyen pikáns jogeset –. de olyan sokan vannak. –Akkor most arra kellene kérnem a jelenlévõket. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa? –Nincs.

hogy egyszer kimondatik az . amit kínjában tesz Kiss Tibor Zoltán: négy per folyik ellenük plasztikai mûtét miatt. de azt hadd tegyem hozzá. s kiküldi. hogy van-e helye kármegosztásnak vagy nincs. rendû alperessel – emelkedik föl Kiss Tibor Zoltán –. Szerintem mind felperes. a közönség jól is mulat. mind a kórház súlyosan közrehatott a kár bekövetkeztében. egyébként Awil Matanusz tudtával és beleegyezésével. De álláspontom szerint sokkal súlyosabb I. hogy a kármegosztás a jó megoldás. Alig-alig hitte. annak. További bizonyítási indítványom nincs. hogy a kórházban illegális gyakorlat folyt. a kármegosztás terén nem. engedni kell érvényesülni: – Elfogadjuk a szakértõi véleményt. illetve az István Kórház egyetemleges kártérítési felelõsségét. ha már megjött.. nem az egyetemleges felelõsség. (Nem kis dolog ez. Márk Gabi zokogni kezd. valamint ott is kezelték rendszeresen. –Úgy gondolom – veszi vissza a szót a kft. Bíróként még ezt is tudomásul kell venni. de az ügyvéd erre nem felel. majd újra behívja a közönséget. –Ez megváltoztatja az önök korábbi álláspontját a károkozás tekintetében? –Nem. Le lesz ez még verve rajta!) 12. (Érvei súlyát ugyan valamelyest csökkenti. hanem a két alperes egyetemleges felelõsségének megállapítását – veti közbe a bírónõ. a bírónõ visszatér az eredeti szabályokhoz. észrevételt nem kívánok tenni arra. –Annyiban egyetértek I. hanem 3-ig. s most elõször ismeri el. legalább ilyen fontos felperes közrehatása. rendû alperes közrehatása.15-kor újabb fordulat történik: belép az Interplasztika ügyvédje is. tehát ezt a vitát a magam részérõl akár fölöslegesnek is tarthatnám. és II. ezért kérem a kereset elutasítását a kórházra nézve. Eztán pedig ítéletet hirdet: –A Fõvárosi Bíróság megállapítja I. ez idõ alatt ment tönkre. hogy próbálják egymásra kenni a felelõsséget. rendû alperesek. Hiszen az elsõ mûtét után 5 hónapig külföldön tartózkodott. hogy korábban e perben már bebizonyosodott: nem 5 hónapig volt külföldön. jelen perben el kell dõlnie a felelõsség mértékének is.) Túl sok minden történt.) –Mindkét alperesnek a Generali a biztosítója – áll föl az érintett. a biztosítós ügyvéd –. a kórház nem. ügyvédje –. (Magyarán itt arról van szó. az Interplasztika Kft. Komédiákban szokás ilyen spéttel behozni szereplõket. ekkor már hangos nevetések hallatszanak. tehát õrá nézve is a kármegosztás. –De felperes nem kármegosztást kért.bekövetkezett kárért. és ott nem kezeltette magát.

nagyon vigyázzon az egészségére. emiatt neki is keresetkiesése lesz egész életén át. Az idõ múlásával az idegeim kezdik teljesen felmondani a szolgálatot. A fiam az én keresetem kiesése miatt nem tudott felvételi elõkészítõre járni. nem tudom. mert az emberi élet megfizethetetlen. Ügyvéd úr! Nekem a további életem és életem értelme függ ettõl a pertõl. illetve az ön idegei tönkretétele emlékeztetne. Megpróbálom kibírni a per végéig ezt a hatalmas feszültséget. * Ám idõközben tudomást szerzek további. A vagyoni károk listáját mellékelem. kiránduláson. utólag is köszönöm. Tisztelt ügyvéd úr! Azt kérte. de kérem.igazság. írjam le önnek a perhez a konkrét vagyoni és a nem vagyoni káraimat. Kilenc éve egyetlen mozimûsoron. és mind a mai napig nem tudok szexuális életet élni. Tisztelettel: Szász Tamásné . így csak a középiskolai átlagával került be fõiskolára. nyaraláson nem tudtam részt venni. Awil Matanusz által végzett mûtétbõl eredõ perrõl. egyedüllétre ítéltek. Munkáját elõre is. ha ön is kibírná. 43 éves koromban az életem tragédiába torkollott. meddig bírom. dr. mivel nem szeretném. Most már ne adjuk fel. szeretném. lesz-e energiám kivárni ennek a pernek a végét. továbbra is ekkora elszántsággal és akarattal küzdjön a perem végéig. ha az elmúlt nyolc évre csak az én. a nem vagyoniakhoz a következõket tudom elõadni: Kifejezetten a hasi mûtét miatt váltunk külön az élettársamtól. Nagyon kérem.

azzal. csütörtök. Olyan apróságok igazán a kutyát nem zavarják. adócsalás. Awilhoz. az orvos el is végezte a mûtétet – ahogy szokta. mint volt az operáció elõtt. aki hamar meggyõzte: nem fontos annyi pénzt fölöslegesen az ablakon kidobni. A Kardiológiai Intézetben is folyamatosan váladékozott a sebe. Nyolc nappal a mûtét után ugyanis Szászné hasát elöntötte a vér. augusztus elején infarktust kapott. Itt van legelõbb maga a sértett: Szász Tamásné. gyorsan. mindezek eredményeként nemsokára. mint hogy ez így önmagában közokirat-hamisítás. Élettársa elhagyta. Két hét múlva otthon. így a bent fekvés. Mi több. vér. ha valami egészen más miatt ki akarnak készíteni valakit. Újra megoperálták július 11-én. láz. Mi is történt vele? Ahogy orvosi nyelven mondják: kötényhasa volt. ötven körüli asszony. de ráadásul fertõzõdés. Elment Awil Matanusz doktorhoz. hirdetését. hogy az eredménye: csurom genny. szétszakadt seb. Idegileg annyira tönkrement a tortúrától. se két emeletet fölmenni. csak õsz végére gyógyult be. teljes tönkremenés. hogy 92 májusában bevett egy csomó gyógyszert: öngyilkos akart lenni. magán viselve egy tönkretett élet minden nyomát. az operáció. Szász Tamásné se lehajolni nem tud a mai napig. õ zsebbe fizet az orvosnak. olcsón megoldják. s valamelyest kidudorodott. Visszament dr. mindenkinek jobb ez így. hogy majd késõbb újra összevarrja azt.1999. erõs nyár. a kezelés összes költségét kifizeti az egészségbiztosítási pénztár – magyarán az állam –. Meglátta az Interplasztika Kft. a mûtéti heg mellett ömlött ki belõle a genny. kitisztította a sebet. miszerint az ilyesmit könnyen. Szégyelli a hasát. A Fõvárosi Bíróság folyosóján gyülekezõk abban reménykednek: írd és mondd kilenc év pereskedés után talán a végére érnek egy szörnyû orvosimûhiba-pernek. Szegénynek erre minden oka meg is van: nagyon-nagyon csúnya. . girbegurba parasztöltés (egy disznót szebben herélnek ki) – összességében nem csupán ötvenszer olyan csúnya has. Reggel picit esett az esõ. július 1-je. Úgy. valamint sikkasztás – a mi bájosan vidám hazánkban az ilyesmi csak akkor számít bûnnek. aki 12 cm hosszan fölnyitotta a varratot – amely egyébként több mint 60 cm-es volt! –. férfikapcsolatot azóta sem bír-mer kezdeményezni. majd július 18-án is. Rokkantság lett a rutinmûtétbõl. ettõl a hõség még nyomasztóbb. tb-csalás. se emelni. 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. vagyis nagyobbra nõtt a hasa a kelleténél. lehet ezt ügyesebben is. A felperes be is feküdt Awil Matanusz doktor Kun utcai osztályára. és újra ömlött belõle a genny. tusolás közben kiesett a tampon. Megmentették. Elvégzik a Szent István Kórház Kun utcai osztályán tb-re a mûtétet.

Visszakerült hát az ügy dr. a közvetlen ok-okozati összefüggés az maga a determináció. illetõleg a késõbbi gyógykezelése során szakmai szabályszegés vagy orvosi mulasztás nem történt. Továbbá hogy a felperesen végzett mûtétek. valamint 100000 Ft nem vagyoni kártérítést. Idézem dr. Más: mit keres az a kizárólag büntetõjogi megfogalmazás. Avagy mit jelent az. Mégpedig duplán. hogy úgy járt el. Ha valakit elüt egy autó. „Könnyebb tehát neki orvosi kérdésekkel foglalkoznia. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1993 februárjában hozott ítéletet: elutasította kártérítési igényét. dr. Széchy Éva bírónõt. álljunk meg egy polgári szóra! Vajon miként értsük azt. az abszolút meghatározottság. A másodfokú Fõvárosi Bíróság 94 áprilisában az elsõfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. elutasította. aki meghozta ezt az ítéletet: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg. hogy ez akkor is maga a tökéletes összeférhetetlenség. hiszen hazaviheti. és az meghal – akkor van közvetlen okozati összefüggés a baleset és a halál között? Nincs. és otthon megbeszélheti a férjével. az Awil doktornak kifizetett hálapénzre. június 4-én történt. október 9-én mondta el szóban a kerületi bíróságon keresetét – hogy 55400 Ft vagyoni kártérítést kér a taxiköltségre. szörnyû heg éktelenkedik rajta. miszerint „ szakmai szabályszegés nem történt” egy polgári jogi per ítéletében? Fellebbezett.* A mûtét 1991. Ami enyhén szólva is meglepõ vagy más megközelítésben fölháborító. nagyobb terjedelmû bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges.” No most. Oksági láncolatok sora vezet a halálhoz. vagyis az alperes bizonyította. Szász Tamásné 1991. ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Egyrészt mert ahhoz a Széchy Évához. mert „ jobban meg tudja ítélni ezeket” õ . hogy nincs közvetlen okozati összefüggés? Persze hogy nincs. további. most pedig 60 centis. amikor X-bõl feltétlenül és kizárólag Y következhet. Széchy Miklós a SOTE docense. Ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét. Ugyanis a férje.” És ezt komolyan gondolják egyes bírósági vezetõk. orvos. mint megalapozatlant. hogy a mûtét és a jelenlegi állapot között nincs összefüggés? Szászné hasán a mûtét elõtt egyetlen karcolás sem volt. . Ezért az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította” . mivel „ rendelkezésre álló peradatok alapján a a felperes kereseti kérelme nem bírálható el. a törvény sem kívánja meg. hogy a felperes jelenlegi egészségi állapota és az alperesi kórházban elvégzett mûtétek között közvetlen okozati összefüggés nincs. hiszen ilyen szinte nem is létezik. s nem vetõdik föl az. aki elsõsorban azért kapja meg az orvosimûhiba-perek tárgyalását. Széchy Éva bírónõhöz.

” Aki a konferenciák esti partijain csak egyetértõen bólogathat azon fölvetésekre. Erre nem reagáltak. Szászné ügyvédje beadványban kérte is: ne õ tárgyalja újra a pert. Csakhogy olyan indokolással. csupán közbensõ ítéletét. mert volt olyan év. hogy a Szászné ügyvédje által becsatolt kórlapról kimondja: ahhoz az ügyvéd illegálisan jutott hozzá. Õ pedig öt év alatt – nem tévedés: öt év alatt! – tíz tárgyalást tartott.ha a törvény nem szabályozza ekként. elvégre a másodfok által hatályon kívül helyezettet –. akik szedik össze neki a kuncsaftokat. Másfelõl azért is képtelenség. gazdagodása. hogy ez így rettenetesen összeférhetetlen? Hogy akinek a férje orvos. hogy már meg cikkeket. de aki saját háztartásában érdekelt például az ilyen tb-csalásokban. hogy Szász Tamásné ügyvédjének nem volt más választása: példátlan módon kénytelen volt õ maga megfellebbezni a megnyert ítéletet! Miért is? . március 8-án hozta meg új elsõfokú. s ennek ítéleteiben is nyomatékot adjon? Akinek anyagi érvényesülése. aki – e konkrét perben aztán – orvosi-családi hozzáértését például arra használta föl. 1994 áprilisában. s szerencsétlen egészségügyrõl nyúzza le a nyolcadik bõrt. most pedig újra neki kell döntenie. mint amit Awil doktorékon kívül a magyar orvosok nem kis hányada már csak kényszerbõl is nap mint nap elkövet – attól miként is lenne elvárható. Ám ez a gyakorlatban nem így történt. tönkreteszik a bizalmat orvos és beteg között” És . 1999. ügynököket küldözgetve a kórházakba. A beadványra egyszerûen nem válaszoltak. hogy õ kapta vissza az ügyet. amikor egyetlenegy tárgyalást sem sikerült kitûznie. aki az elsõfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. Viszont kiszignálták a pert: Széchy Évára. szítják az orvosellenes hangulatot.” Széchy Éva pedig pont nem olyan bíró. feltehetõen baráti körének jó része az orvostársadalom körében és függvényében alakul? Aki esti otthoni és hétvégi vacsoratereferéken egyfolytában arról hallhat: „Milyen utolsó briganti ez a néhány ügyvéd. aki nem vett részt. vagyis statisztikailag félévente egyet. hiszen õ már voltaképpen érdekelt az ügyben: egyszer már hozott ítéletet – mégpedig deklaráltan rosszat. Tessék mondani: tényleg senkinek nem jut eszébe. miszerint „ legfõbb ideje lenne véget vetni ennek a szörnyûséges orvosellenes kurzusnak. aki szegény orvosokból akar milliókat kifacsarni. könyveket írdogálnak jöttment firkászok a lelküket is kitevõ doktorok ellen. magyarán ellopatta! Amit aztán késõbb – mint hamis vádat – kénytelen volt visszavonni. hiszen õ részt vett – õ ítélt. §-ában: „A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le. az talán icipicikét elfogult az orvosok megítélésében? Már bocsánatot kérek a profán megközelítésért. A Polgári perrendtartás éppen e logikából kiindulva nem véletlenül mondja ki 21. Amelyben pedig megállapította az alperes Szent István Kórház és Intézményei kártérítési felelõsségét. hogy ezeket helytelenítse.

tehát a tiltása rám nem vonatkozik –. Ez pedig sima jogi tévedés.” Amihez persze az ETT IB szolgáltatta a muníciót. mint közszereplõnek: van-e erre joga? . nem gyógyítás céljából fordult dr. Másodszor az ítélet kimondta. hogy a plasztikai mûtétek és az infarktus között nincs összefüggés. még egy apró adalék a bírónõrõl is: 99 márciusában megpillantva engem – túl sokat szerepeltem tévékben – a következõ költõi kérdést találta föltenni: – Újságíró van jelen a teremben? Igen? – látva töredelmes beismerõ pillantásomat pedig kijelentette: – Akkor közlöm. nem járulok hozzá. mert a második elsõfokú ítélet (ebben a megismételt eljárásban) szinte semmiben nem hozott újat az elõzõhöz képest. csak talán mégsem illenék az ellenkezõjét bírósági ítéletben állítani! Hiszen Szász Tamásnénak nem volt beutalója. hogy a kórház végezhette a mûtétet a társadalombiztosítás terhére. hanem szépészeti beavatkozásra. és körzetileg sem tartozott a Kun utcához. s amely bizonyítja: igenis van összefüggés. erre Szász Tamásné becsatolta fellebbezésében Jávor Tibor belgyógyász professzor szakvéleményét. Egyszerû tbcsalás volt ez. nincs is vele semmi baj. hogy a nevem megjelenjék lapokban. S ha már itt tartok. Nos. hanem inkább a kérdés: vajh neki.Legfõképpen azért. mondván: „ Természettudományos módszerekkel nem állapítható meg ilyen. hanem könyvbe írok. nem volt beteg. – Be kell vallanom: bennem ekkor nem a megkönnyebbülés sóhaja tört föl – amiért nem lapba. Õ a belgyógyászat alapkönyvén kívül húsz olyan. amely a mûtétet követõ infarktusról szól. Awilhoz. az internetrõl levett friss cikk jegyzékét adta be. Elõször is az ítélet kimondta – egyébként az ebben semmiféle kompetenciával nem rendelkezõ ETT IB véleménye alapján –.

hogy telenõtt a hasam vadhússal –. aki nem akarta elhinni. hogy annak alapján milyen összegû kártérítést kell fizetnie. mint ami az igazság. a magyar igazságszolgáltatás 1999. hipp-hopp. akirõl e fejezet elején már szó esett. netán kis felülvizsgálati kérelem. s végérvényes ítélet születik. tanúként meg lett hallgatva az én peremben. a sértett. Elsõ fok. majd nekem ennyit árult el: – Éva. Jó. Õ most. hogy mindez igaz lehet. meg aztán jólesik még egy kicsit bosszút állni azon a megátalkodott betegen. Tehát talán azt állapítja meg ma a bíróság. valamint a bizonyára még sokkalta szegényebb biztosítót. ennyire azért nem érdemes kapkodni! Egyelõre – ha a mait nem kell megtámadni a Legfelsõbb Bíróságon – még csak a jogalapról lesz döntés. értse meg. Valamint kifejtette azon elvi álláspontját. helyreállító mûtétemet végezte. Valamint az a Gábori Józsefné. Czeti doktort. segíti õt. elkísérte õt a fia. hogy talán jogerõs ítélet születik. Akinek ugyanígy – tisztesség ne essék szólván! – lerohadt mindene s tönkrement a fél élete. akinek van képe beperelni szegény kórházat. az belefér a mûtét kockázati körébe. másodfok. szintén tiltott magángyakorlat keretében. Ezt hívják közbensõ ítéletnek. Czeti doktor a Honvéd Kórház etikai bizottságának elnöke! Õ igazán nem mondhatott mást. hogy gyomorfájással kerestem meg õt. Honvéd kórházi fõorvos. No nem mindenrõl – nem. Nos tehát a folyosón itt áll Szász Tamásné. még a tárgyalás megkezdése elõtt fontos adalékot mesél az orvostársadalom belsõ összetartásáról: – Az a dr. aki a második. jó. akihez õ küldött: miért mondott egészen mást a bíróság elõtt. miszerint mindaz. mégpedig pontosan ugyanilyen módon és következményekkel. Szalay doktor operált. ám azzal még nem foglalkozik. ha õ az etikai bizottság elnöke. Beszélt is vele. július 1-jén – nyolc év után – már el is jut oda. illetve a biztosítók ilyenkor még nem szoktak azonnal fizetni – õket sem hajtja a tatár. A bíró kérdésére azt hazudta. valamint az õ barátja. hogy nem tudták kiszedni a varratokat. aki érvényesíteni merészeli a jogait. Vagyis akkor lehet kezdeni elölrõl – immáron a kártérítés összegérõl. három-öt év múlva biztos számíthatunk rá. aki évek óta ápolja. a kórházak. Késõbb megkértem egykori fõnökömet. Itt van Szászné szomszédnõje és barátnõje. hogy valóban lezárul az ügy. mint amit mondott a bíróságon! – Én erre ordítani kezdtem vele: – Akkor még fokozottabb a vétke. hogy a Kun utcaiak nem hibáztak semmiben. dr. Pigler Józsefet. valóban fennáll a kórház felelõssége. akit ugyanis – szintén kötényhassal – ugyanezen a Kun utcai osztályon Awil Matanusz fõnöke. és hazudik! . a plasztikai sebészt.* S íme. Czeti István. hogy kérdezze meg jó barátját. ami velem az elsõ mûtét miatt történt – hogy lerohadt az egész hasam.

Éva asszony nem tudja befejezni mondandóját, mert beszólítanak mindenkit, kezdõdik a tárgyalás. Három bíróból álló tanács ítélkezik másodfokon. Az elnök, dr. Somfai János erõsen õszülõ, ötvenes, szimpatikusan kedves tájszólással beszélõ úr, érdekes módon nem fehér, hanem világoskék ingben, zakója a nagy melegben csak panyókára vetve jelzi létét. Balján szemüveges, itteni viszonyokhoz képest fiatal bíró, õ viszont vakítóan fehér ingben, de a hõségre tekintettel szintén csak a hátára dobott zakóban. Jobbján bírónõ: szúrós tekintetû, 40 körüli asszony, aki aztán ugyan egyetlenegyszer sem szólal meg, ám olyan morcosan néz egész tárgyalás alatt, hogy nemigen érteni, kire sértõdött meg vajon. S a pulpitus szélén ritka jelenség: huszonéves férfi jegyzõ. A kórház képviseletében a soknevû Kiss Tibor Zoltán. Úgy tûnik, mostanában mintha lazulna a fegyelem, a tisztelet a bírósággal szemben: az ügyvéd nem fehér ing–sötét öltöny egyenruhában, hanem rövid ujjú fekete ingben, zakó nélkül érkezett. Ráadásul a fekete inghez barna nyakkendõt vett – nekem anyukám mindig azt mondta, ezt nem szabad. Rögtön az elején nekiáll kis bajuszkáját morzsolgatni, s azt többet abba sem hagyja – látványosan unatkozik az egész tárgyalás alatt. Amint beözönlünk, a bírói tanács elnökének szeme rám villan, s – tán egyszerre vagyok paranoiás és nagyképû – fölhúzza a szemöldökét: – Ügyvéd úr! – fordul Szász Tamásné jogi képviselõjéhez – Felperesi oldalról van jelen a hallgatóság? – Ezt, hogy õszinte legyek, nem értem: mi az, hogy felperesi vagy alperesi oldalról van jelen valaki, aki nem résztvevõje a pernek? –Nem, bíró úr, csupán Gábori Józsefné, aki ugyanilyen perben felperes, valamint irodánk ügyvédjelöltje – válaszol az ügyvéd, aki, ebbõl is kiderül: nálamnál sokkal okosabb, hiszen õ érti, mi végre az ilyen kérdés. –Jó, csak nem árt tudni, ki van jelen hallgatóságként a tárgyaláson – morogja Somfai doktor úr, s ismét rám pillant. Picit összeszûkül a gyomrom: most fognak megint kirúgni? Ám a bíró úr nyilván hallott már elhúzódó és elfajuló vitámról a pesti bírói karral, úgyhogy annyiban hagyja a dolgot, látszik a tekintetén: magában rám legyint. Igaza is van, nem vagyok én olyan fontos, legfönnebb magamnak. Átadja a szót az úgynevezett elõadó bírónak, aki röpke 43 percben ismerteti dr. Awil Matanusz e konkrét ténykedését, s annak egészségügyi és jogi következményeit. Kilenc év történéseit kell szegénynek összefoglalnia. Helyzetét legföljebb az könnyíti, hogy az általa elõadottakból szinte senki nem ért semmit, mivel közben valahol a közelben, a bíróság épületén belül építõmunkások püfölni kezdik a falat, s megállás nélkül kalapálnak. Fontos azonban, amit elmond, ezért nincs más választás: Szász Tamásné ügyvédje odahúzza székét a bírói pulpitus elé, leül az elõadó bíró

orra elé, és ott hallgatja õt. Ha bejönne valaki és lefotózná, amint az ügyvéd a bírók emelvényéhez bújva ül, az életben meg nem tudná senki magyarázni, itt voltaképpen mi folyik. –Ügyvéd úr! Érdemben? – kérdi picikét jogi szlengben a bírói tanács elnöke Szász Tamásné ügyvédjét, amikor az elõadó a végére ér. –Tisztelt Fõvárosi Bíróság! – kezdi a felperesi ügyvéd. – Korrekt volt az iratismertetés, így csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Legelõbb szeretném leszögezni: a Szent István Kórház Kun utcai osztályának orvosai éveken át tiltott magángyakorlatot folytattak a kórházban, rendszeresen illegális tevékenységet folytattak. Ennek során felperesen is, mint sok más asszonyon és lányon, esztétikai jellegû beavatkozást végeztek. Ugyanezen kórház ugyanezen orvosai ellen jelenleg négy per folyik, egy pedig már jogerõsen lezárult, az õ elmarasztalásukkal. Mindezen esetekben, így felperesnél is, teljesen egészséges embereken végeztek nem gyógyító, hanem szépészeti mûtétet, amely azonban rettenetes következményekkel járt. Becsatolom a Fõvárosi Bíróság másik tanácsának immár jogerõs ítéletét, amely kimondja, hogy ez – tekintettel arra, hogy nem beteg emberek gyógyításáról, hanem egészségesek esztétikai operálásáról van szó – nem megbízási szerzõdésnek minõsül, mint az orvosi tevékenység általában, hanem vállalkozási szerzõdésnek. A vállalkozási szerzõdés pedig úgynevezett eredménykötelemmel jár: ha a vállalkozó nem hozza létre a kikötött eredményt, teljes felelõsséggel tartozik, teljesen függetlenül attól, hogy úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Tisztelettel kérem tehát az ítéletben annak megállapítását, hogy jelen esetben is a vállalkozás szabályai érvényesülnek, s ilyen módon kérem a kórház felelõsségének megállapítását! –Alperes? – fordul az elnök a rendezõi jobbra. –Tisztelt Bíróság! – tápászkodik föl Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr. – Alperes orvosai mindenben teljes mértékben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el, õket semmifajta vétkesség nem terheli felperes állapotromlásáért. Elsikkadt az a tény, hogy a seb szétnyílása a mûtét utáni nyolcadik napon tusolás közben következett be, pedig felperesnek nyilvánvalóan nem lett volna szabad még tusolnia. Egyébként szó sem lehet vállalkozási jogviszonyról, nem is értem, hogy lehet ezt idehozni. Az emberi test rendkívül bonyolult, nem olyan, mint a szövet, amit vállalkozási szerzõdésben odaadnak a szabónak, hogy varrjon belõle öltönyt. Jávor Tibor professzor szakvéleményével kapcsolatban a következõt szeretném hangsúlyozni. Utánanéztem: õ nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehát jól megérdemelt nyugdíját tölti. Meg kell mondanom, a nyugdíjasok általában

a korábbi, a már nem modern gyakorlatot ismerik, és nincsenek tisztában a korszerû, új eljárásmódokkal. Tehát az õ szakvéleménye nem kompetens! Ezek alapján kérem a kereset elutasítását! Hogy õszinte legyek, kissé elhûlök, amint hallom lehülyézni Jávor professzort, aki jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnökhelyettese, minden kongresszus és konferencia állandó elõadója. A soknevû ügyvéd arról a Jávor Tibor professzorról mondta ki voltaképpen, hogy vén gügye laikus, és csak a réges-régi gyakorlatot ismeri, aki szakvéleményében az internetrõl levéve idézett húsz, a legutóbbi egy-két évben született tanulmányt, amely mind állítja: nõknél igen gyakori az olyan infarktus, amely mûtétet követõen, annak következtében lép föl. Hát ezt talán nem kellett volna! –Felperes? – ad újra szót az elnök a rendezõi balnak. –Tisztelt Bíróság! – áll föl az idõs ügyvéd. – A kolléga úr – mint már oly sokszor – büntetõjogi fogalmakat használ polgári jogi perben. Azt mondja: az orvosok betartották a szakma szabályait. Holott a kártérítési jogban a kérdés mindössze ez: a legnagyobb gondossággal jártak-e el? Márpedig nem járhattak el a legnagyobb gondossággal, ha az történt, ami. Egyszerûen nem értem ugyanis: miért vagyunk itt kilencedik éve? Amikor a lényeg mindössze ennyi: egy teljesen egészséges ember, aki hitt alperes orvosainak hirdetéseiben, kérte kötényhasának – ami nem betegség – esztétikai célú megszüntetését, és emiatt élete tragédiába torkollott. A rosszul elvégzett mûtét következtében hasa tönkrement, majd az operáció következtében infarktust kapott, munkaképtelenné vált. Jávor professzorról csak annyit: õ a szakvéleményét úgy adta ki, hogy ebben a perben anyagilag egyáltalán nem érdekelt – ezt bizonyítani nem tudom, ám alperes sem tudja bizonyítani az ellenkezõjét. És kérdem én: mi más eszköze van a magánszemély peres ügyfélnek, mint a magánszakértõ? Alperesnek ott van az István Kórház vagy ezer orvosa, aki mind szívesen ad ellenkezõ szakvéleményt a kollégák védelmében. Felperesnek csak ez van. Kérem az ítélet meghozatalát! –A tárgyalást berekesztem! A bíróság tanácskozni fog – küld ki mindenkit az elnök úr. A szünetben a folyosón odaoldalgok Kiss Tibor Zoltánhoz – érdekes lesz beszélgetni a másik oldal állandó képviselõjével – Üdvözlöm, hadd mutatkozzam be végre hivatalosan! – mosolygok rá, hiszen jó néhányszor találkoztunk már tárgyaláson. –Ne mutatkozzék be! – mordul rám komoran Kiss Tibor Zoltán. –Miért? Köszönni szeretnék, és beszélgetni Magával. –Én meg nem óhajtok önnel beszélgetni!

–Tessék? –Hagyjon engem békén! Nem óhajtok önnel beszélgetni! –Miért? –Azért! Hagyjon békén! – reccsen rám utolsót, és elfordítja arcát. Szerencsére éppen szólnak is: mehetünk vissza ítélethirdetésre. Mindenki állva hallgatja az elnök elsõ mondatait: – A Fõvárosi Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében. A másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az 1991. június 4én elvégzett mûtétet követõen fellépett szövõdménnyel, illetõleg a gyógykezelés elhúzódásával okozati összefüggésben állapítja meg az alperes kártérítési felelõsségét. Tessék leülni! S ezek után az ítélet indoklásában a bíróság lényegében egyik peres félnek sem ad igazat semmiben. – El lehet távozni! Amint ballagunk lefelé a lépcsõn, kérdem Szász Tamásné ügyvédjét, beadja-e a felülvizsgálati kérelmet a most született ítélet ellen, hiszen az nyilvánvalóan jogsértõ több pontjában is. – Nagyon el kell gondolkozni ezen – válaszol az idõs ügyvéd –, ha most beadom a felülvizsgálati kérelmet, eltelhet két-két és fél, akár három év is, mire a Legfelsõbb Bíróság kitûzi annak tárgyalását. –Mennyi? – kérdem hüledezve. – Két-három év? –Igen, annyi. –Nem létezik! – hiszek én az igazságszolgáltatásban, kissé vakon. –Nem létezik? Van olyan per, amelyben 1994-ben adtuk be a Legfelsõbb Bíróságra a felülvizsgálati kérelmet, és azóta még nem tûzték ki tárgyalásra. Öt éve! * E másodfokú ítélet ellen Szász Tamásné ügyvédje végül mégis beadta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsõbb Bíróságra, s nem csalatkozott: legalábbis e könyv zárásának idõpontjáig ott még nem sikerült tárgyalást kitûzni. Folytatódnia kellett azonban – az úgynevezett közbensõ ítélet, tehát csupán a kártérítés jogalapját megállapító határozat alapján – az alappernek, immáron a kártérítés összegére. 1999 októberében – hipp-hopp – Széchy Éva bírónõ tart is tárgyalást. Az alperes kórház soknevû ügyvédje igazán elõzékenyen vitatja Szászné igényeit. Szerinte például 180 ezer kötszerköltség helyett a bíróság legyen szíves 1 ezer forintot megítélni, a nyolc év alatti 200 ezer forintnyi taxiköltség helyett 5 ezer forintot, nem vagyoni kártérítést (ami a nagyobb összeg lehet) pedig egy huncut petákot sem.

Felperesi ügyvéd azt kérdi a bírónõtõl, mi a helyzet az ügyben, hogy õ kérte „ átszignálni” más bíróra ezt az ügyet, vagyis beadványban ismét indítványozta, ne Széchy Éva tárgyalja azt. –Ez bírósági igazgatási döntés – felel a bírónõ. –Tisztelettel kérdem, mikor születik errõl döntés? –Tudomásom szerint a bíróság vezetésének az az álláspontja, hogy nincs szükség intézkedésre. – Ez magyarul azt jelenti, eldöntötték: nem fogják átszignálni másra a pert. –Ebben az esetben – keseredik el az ügyvéd – kérem jegyzõkönyvbe venni, hogy az eljárás szabálytalan. –Miért? –Mert a polgári perrendtartás 21. § (1) bekezdése szerint ha a másodfok visszautalja elsõ fokra az eljárást, akkor azt „ lehetõleg ne ugyanaz a bíró tárgyalja” Én ezt úgy értelmezem, hogy a bíróság számára – ha van rá . lehetõség – kötelezõ másik bíróra bízni a per lefolytatását. Az ország legnagyobb létszámú bíróságán pedig nem lehetséges, hogy erre ne legyen lehetõség. S ezzel a purpárlé le is zárul, ha törvénytelen a dolog, ha nem, jelen pillanatban nincs mit tenni ellene. Mára már csak egyetlen vita marad: Kiss Tibor Zoltán ügyvéd közli, itt föl sem vetõdhet nem vagyoni kártérítés, hiszen a kórház felelõssége csak a seb begyógyulásának idõpontjáig tart. –Felperes sebe soha nem fog begyógyulni! – replikázik Szászné ügyvédje –, éppen az e per tárgya, hogy alperes kórház ténykedése következtében maradandó károsodást szenvedett, rettenetes külsérelmi nyomok maradtak rajta, amelyek többé már nem gyógyulnak be. –Álláspontunk szerint – hangzik a sokunk számára döbbenetet okozóan cinikus válasz – ez gyógyult seb. – Nekem eszembe jut a Szász Tamásné hasáról készült fotó: a köldök és a szeméremszõrzet között félúton egyik csípõcsontjától végig, egészen a másikig, mintegy 60 centiméter hosszan húzódó, girbegurba, négy nagy és öt kisebb S-kanyart leíró lilás-barnás heg, átszelve teljes hasát – bocsánatot kérek Szász Tamásnétól! –, kétségkívül hihetetlenül összerondítva, gusztustalanná téve az asszony testét. Nos, ez az, ami Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr szerint gyógyult seb. Széchy bírónõ menet közben nem fogadja el a magánszakértõ véleményét, sem az igazságügyi orvostan legnagyobb alakja, Somogyi Endre professzor álláspontját, miszerint itt borzalom történt, ezt az asszonyt szerteszéjjel szabdalták. Inkább a jól ismert rutinnal kirendeli szakvélemény készítésére az ETT IB-t, amely természetesen az elsõ eljárás szakértõjét próbálja megerõsíteni, aki úgy vélte, semmi különösebb baj nem történt, az orvosok mindent a lehetõ legalaposabban, leggondosabban végeztek el,

de szinte minden. Azon kórház számára. a gyógyszerek. Azt nem áll módjában kimondani. akit õ maga rendelt ki. amelyre tanárai írtak. Mármint nekik. Nos. Mamája kezdett komolyan veszekedni vele: ha nem megy el egyedül orvoshoz. hiszen errõl immár jogerõs ítélet szól. Szászné hogy néz ki és milyen állapotba került. néha-néha tárgyalás 99-ben. hogy emiatt a rémdráma miatt kénytelen volt kisebbre cserélni lakását. csupán körvonalaiban észlelhetõvé vált számára. hogy közben is tudjon kenyeret venni. de ez nyilván nem is különösebben fontos. a többi igényt pedig utasítsa el. hogy a kórház nem tartozik kártérítési felelõsséggel. . vagy addig. két-három méternél messzebb lévõ tárgy elmosódottá. Viszont nem fogadja el annak az orvosszakértõnek az álláspontját. Úgy látszott. januárban. Avval nem foglalkoznak. *** Ádámnak romlott a látása. kötszerek árán át jövedelemkieséséig. Elképesztõt. mert a plasztikai mûtét során levarrtak egy ideget. Szászné a keresetében 4312400 Ft vagyoni kárt mutatott ki. mint pernyertes – egyúttal kötelezte õt 304000 Ft perköltség megfizetésére a kórház számára. szenvedései. aztán 2000-ben. Valamint kért 4000000 Ft nem vagyoni kártérítést megcsúnyulása. anyja nem akarja megérteni. áprilisban – s júliusban a bírónõ ítéletet hirdet. hogy Szászné lába azért fáj azóta is. S mivel a durván nyolcmilliós kártérítési igényhez képest Szász Tamásné így lényegesen nagyobb mértékben lett pervesztes. és úgy vonszolja el a rendelõbe. Kiss Tibor Zoltán alperesi ügyvéd ellenkérelmében gálánsan azt kérte a bíróságtól – teljes elutasítás indítványozására nem lévén lehetõsége –. s azt majd újabb mûtéttel kell kiszabadítani. de úgy. elvette az egészségét. A 18 éves fiú nemhogy a táblát nem látta már. az orvosnak fizetett hálapénztõl a taxiköltségen.minden a legnagyobb rendben van. hanem orvosi szakkérdésben – felülbírálja a sebész orvosszakértõt. hogy ítéljen meg 20 000. s aki határozottan leírta. azaz húszezer forint kötszerköltséget. mennyire nehéz ügy ez: és ha szemüveget írnak föl neki? Hogy kerül majd a haverok elé. párja és nemi élete elvesztése fejében. szégyenszemre kézen fogja kamasz fiát. a nõiségét. huza és vona. megrokkanása.3 milliós vagyoni kárból pedig 62400-at. Így végül is a bírónõ a négymilliós nem vagyoni kártérítési igénybõl megítélt egymilliót. A bírónõ – nem jogi. hogy abban ne legyen köszönet. amelynek orvosa tönkretette az életét. A 4. pápaszemmel. Ezért hát ugyan megítéli a kártérítést.

mintha ingyen osztanának valami csuda portékát. és olvastatta vele a vagy öt méterre lévõ tábláról a számokat. Kihajolt derékig. kinyitotta a lakásajtót. Fölment a lifttel a hetedikre. meg fogsz vakulni! – mordult rá a doktornõ. amelynek elején cserélgetni kezdett szemüveglencséket. Késõbb kiderült. Mit volt mit tenni. eszébe se jut. Hát. a doktornõ csak viccelni próbált. A folyosón annyian várakoztak. ütögetve magam mellett a házak falát? Vagy anyuék vakvezetõ kutyát vesznek nekem. A doktornõ ráhelyezett valami súlyos és hatalmas szemüveget. kicsit sem laza. A legfölsõ három sort. hogy mellettem maradjon! Mindenki engem fog kiröhögni! Nem sajnálni fognak. lenézett. s letelepedett a padra. és az visz majd mindenhová? És mi lesz a suliban? Mit fog szólni Rita? Azonnal ki fog rúgni. de õ olyan is volt: stréber. Icipicit fölfelé repült. – Úristen. elballagott a körzeti szemészeti rendelõbe. Ádám úgy lépett ki a folyosóra. ahol laktak. mi van a táblán. – De nem baj. majd elrúgta magát a földtõl. Hülye vicc volt. –Ha így haladsz. szélesre tárta. és kituszkolta a rendelõbõl. hanem röhögni rajtam! Hazaért. majd írunk fel Neked egy fehér botot! – aztán elfordult tõle. A falon lógó képeket sem látta rendesen. azt a kezébe nyomta. mire bekerült. tudóskodó. valami furcsa receptet írt. majd tehetetlen teste zuhanni kezdett. meddig fog ez tartani? – gondolta Ádám. de nem látta az úttestet a ház elõtt. Nem is tekintette senki komoly férfinak. nem túl sokat tudott elolvasni. mint akit mázsás súllyal vágtak fejbe. és körülnézett. amilyen önzõ. – Nemsokára egyáltalán nem fogok látni semmit! Rita arcát sem! – Az ablakhoz lépett. – Micsoda? Megvakulok? Nem fogok látni? Vak leszek? Fehér bottal mászkálok. Legalább aznap nem megy suliba. . Két és fél órát várt. zuhant hétemeletnyit. betûket.okuláréval? Az osztályban a fiúk közül egyetlenegy hordott szemüveget. onnantól lefelé fogalma nem volt róla. Azonnal szörnyethalt. Hirtelen minden erejét a lábában érezte összegyûlni – kicsit behajlította térdét.

milyen kitüntetésre illenék õt fölterjeszteni. Méghozzá rendszerint – láss csodát! – olyat.Elítélve: az ETT IB Fura tárgyalásra érkezem 2000 szeptemberének idusán. meg is kapják. arra. hogy elfogadta ezt a szörnyû. Nos. A felperes. s nem véletlenül. bíróság orvosi ügyekben kap egy szakértõi véleményt. sem más állam jogrendszere nem ismer ilyen fogalmat. s azok között – elvileg – az dönt. melyik mennyire felel meg a tényeknek. például egy ellentétes értelmû szakértõi vélemény kikezdi. esetleg ebbõl az alkalomból meg kéne fontolni. egyszersmind nevetséges szóösszetételt. semmi jelentõsége nincs. melyik milyen mértékben bizonyított. amikor nem adta ki a rá vonatkozó iratok egy részét. a mai tárgyaláson ez az ETT IB az alperes. vitatkozik vele – akkor. kimosdassák. hogy orvoskollégáikat megvédjék. ügyészség. Annak azonban már lehetne. Vannak vélemények. kéri az ETT-t kötelezni e jogsértés abbahagyására. Szalai Flóriánné annak megállapítását kéri a bíróságtól. akik – tevékenységük produktumából legalábbis egyértelmûen ez tûnik ki – azt tekintik egyetlen komoly feladatuknak. amely szerint nem történt semmi. az orvos mindent helyesen tett. Nos. Az a szervezet. Mirõl is van szó? * . hogy ilyen magyar szó pedig nem létezik. hogy sem a magyar. nem egyszerûen újabb szakértõi véleményt. befolyásolta saját magát már a kirendelés pillanatában azzal. Hogy azoktól a professzoroktól. talán maga sincs tisztában vele. hanem „ felülvéleményt” kérnek. hogy az ETT IB megsértette az õ személyiségi jogait. amely ha mûhibaperben állást foglal (egyesek szerint tíz esetbõl körülbelül tizenegyszer az orvos mellett és javára). mennyire . úgymond. hogy ha a rendõrség. annak igazán . majd azt bármi. Mókás hazánkban azonban az a gyakorlat. cáfolja. tõle kér „ felülvéleményt” S aki kéri. hogy adja ki neki a felülvéleményhez készült referensi és korreferensi anyagokat. kirendeli az ETT IB-t. azt maga a jogszabály hívja imigyen: „ felülvélemény” Jó. A per alperese a nagy hatalmú ETT IB: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága.

Patai doktor minden alkalommal megnyugtatta õket: nem lesz semmi baj. talán mégis jobb lenne megszakíttatni a terhességet. A klinika belgyógyásza vitatkozott is a nõgyógyásszal. másképpen feküdt. „mindketten egészségesek” papírral. Fiú lett. A szülõk rögtön látták. Krisztinán kérésére Patai doktor négy órával a szülés után sterilizációs mûtétet hajtott végre. sok-sok utólagos próbálkozás. A diagnózis egyértelmû is volt: nagytócsás szemfenékbevérzés. Az Üllõi úti SOTE II. Szellemileg nagyon el van maradva társaitól. de õ tovább vérzett – addig-addig. neki az volt a véleménye. Ám a spirál ellenére állapotos lett. talán nem járt volna különösebben súlyos következményekkel – ez a kezelés azonban elmaradt. Nem is kapott másmilyen kezelést. amikor kiengedték õket a klinikáról –.Krisztinának és Flóriánnak már két gyereke volt. hormonkezelést adtak. persze már nagyon csekély eredménnyel. hogy valami nagyon nem stimmel a baba szemével. Krisztina és Flórián aggódott. nem lesznek-e ebbõl zûrök. Ádám nyolcnapos volt. tenni kéne valamit – de végül nem tettek semmit. kisebb-nagyobb aggasztó jelek. sírt. Krisztina ezért úgy döntött. önálló életre valószínûleg soha nem lesz alkalmas. amíg júniusban ettõl az állandó vérzéstõl . Nõi Klinikán azonban Patai Kálmán doktor erõsködött: – Minden rendben lesz. se fölállni nem. Ádám több évig csak feküdni tudott. mint a többi újszülött. ha a szülés után azonnal kezelik. Szabadság-hegy. A szülés sem ment simán. Ám az orvos azt mondta. Aggályai voltak. semmi baja nincs. látásproblémái vannak. hordja csak ki! – Pedig hol ilyen. Szinte elsõ útjuk a szemklinikára vezetett. Jövõre tízéves lesz. mint az elõzõ kettõ. majd elvégezték az egészségügyi küretet. harmadfokú lepény. nem kell elvetetni. a gyerek teljesen egészséges. hol olyan zavarok mutatkoztak végig a terhesség alatt. spirált használ védekezésül. valami nem stimmel: a baba nem olyan volt. amit nyilvánvalóan a szüléskor bekövetkezett agyvérzés okozott. Amely agyvérzés. de járni ma sem képes kapaszkodás nélkül. ne kelljen pirulát szednie. az Ádám nevet kapta. többször is fölvetették. végül az orvos hatalmas erõvel nyomta-préselte ki Krisztinából a gyereket. a feje egészen össze volt nyomva. Ám – miután „ teljesen egészséges” zárójelentéssel kiengedte a kórházból – Krisztina állandóan vérzett. rosszullétek. Súlyosan fogyatékos. Valahogy furcsán állt a szeme. hiszen õk látták. mint az szokásos. nem lesz ez így jó. nem beszél. vajon szabade megtartani így a terhességet. s nem is akartak többet. fõképpen a baba nem károsodhat-e. Újra és újra visszament a klinikára. Februártól novemberig. se fölülni.

kilenc hónapon át. Állandó gennyes folyása volt. Végül az I. de Krisztina miatt is pert indítanak – végre elvégezték a méheltávolítási mûtétet. s a vitában kialakultak alapján nyilvánít véleményt. Ettõl sem jött rendbe. kezelték – õ pedig vérzett rendületlenül. Nõi Klinikán Papp professzor operálta meg. Õ azonban még mindig Patai doktorban bízott. ahogy az tõlük elvárható. Azonnal eldobatták vele a klinikán fölírt összes hormongyógyszert. mondván. végül leszázalékolták. többet árt. kiengedték. ami akár a legcsekélyebb mértékben is hibáztatható volna. vesz vagy nem. számú Nõi Klinikáját. hanem Ádámért: az õ számára fontos elérniük. Amely el is küldte „ felülvéleményét” semmi hiba nem történt. mint használ. csupán annak jogalapjáról szóló – bírósági ítélet meg is született: Ádám tekintetében teljes egészében. Az elsõfokú. elmarasztalva a SOTE II. Krisztina pedig egyre rosszabb állapotba került. semmi olyat nem tettek. mondván. s visszament hozzá a klinikára. ha õk már nem lesznek vagy nem képesek megoldani a dolgait. Aki – professzora közremûködésével – határozottan állította: idegi alapon vérzik. a hólyagja elrohadt. s ott kiderült: miómás a méhe. Csakhogy Krisztináék ügyvédje kérte az ETT-tõl – hivatalos levélben – azokat a referensi. A klinika persze fellebbezett. Nem kapta meg.infarktusa nem lett. * Beperelték a klinikát. de egy biztos: ki nem ad. Bekerült a Szabolcs utcába. További másfél éven át – bocsánat a kifejezésért – szinte rohadt szegény asszony. Amely úgynevezett ellenkérelmében a bíróság elõtt is fönntartotta álláspontját: az ETT IB kizárólag bizottsági álláspontot ad ki. és hozta valamivel jobb állapotba. el kell távolítani. súlyosbodtak testi tünetei. Krisztina esetében ötven százalékban nekik adva igazat. Elsõsorban nem maguk miatt. azok munkaanyagok. Átvitték a belgyógyászati klinikára. Ennek során vonták be a perbe az ETT IB-t. az orvosok mindenben úgy : jártak el. hogy kapjon életjáradékot. az nagy hülyeség. korreferensi véleményeket is. hogy Ádám miatt is. a referensi. vizsgálták. amelyek a bizottsági állásfoglalás megszületése elõtt készültek. amelyeket az ETT vagy figyelembe. Csakhogy addigra – nem utolsósorban persze Ádám miatt – egyre mélyebb depresszióba is került. Teljesen tönkretették. Novemberben – amikor szinte megzsarolták a klinikát. újra befektették. Erre az ügyvéd beperelte az ETT-t. el legyen látva akkor is. úgynevezett közbensõ – tehát még nem a kártérítés összegérõl. korreferensi anyagokat a bizottság megvitatja. a .

Nem is igen értjük. ha államtitok. – Ügyvéd úr! – szól kedvesen a bírónõ. törvénysértõ az a gyakorlat. Az ETT IB úgy viselkedik. szolgálati titok vagy hadititok szerepel az iratokban – de talán errõl itt és most nincs szó. s nekik talán mégiscsak joguk van látni mindazt. . ? valamint az összes törvénykönyvet – a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat. Az ETT ellenkérelmében folyton „ az ügyre” az eredeti perre hivatkozik – ez . tévedés. akkor ez ellentétes mind az alkotmánnyal. amiben az egészségi állapotukkal kapcsolatos megállapítások szerepelnek. hogy „ belsõ anyag” Megnéztem a jogi lexikont. amelyben nincs mit bizonyítani. csakhogy – mivel a jog nem ismeri –. Következésképpen nem alkalmazható. aki adatokat birtokol. a pert már meg is nyertük. nem ahhoz kértük az iratokat. ha ezt oly módon akarják értelmezni és érvényesíteni. Az ETT tulajdonképpen egy rög a magyar jogban. mint valami titkos szervezet. Nos. mind az adatvédelmi törvénnyel. Tisztelt Bíróság. róluk szólnak.bizottsági belsõ munkaanyagok nem tartoznak a peres felekre. hogy õk csak a bíróság számára adják azt. Pedig a Legfelsõbb Bíróság már 1981-ben kimondta. az ETT-rõl szóló egészségügyi miniszteri rendeletben szerepel ez a kategória. hanem sok más esetben ugyanígy nem véletlenül vagy feledékenységbõl adja be a bíróságra mindössze egyetlen példányban a véleményét. Nem teszek le róla. peres felekhez semmi közük. Ám ezek az adatok Szalai Flóriánnéra és Szalai Ádámra vonatkoznak. hanem pusztán azért. amit képviselõjük többször ki is fejtett. Igaz. mert felperes szeretné megismerni mindazt. ez jellemzõ a hozzáállásukra. Mindemellett szabadjon megkérdeznem: mi az. hogy belsõ anyag. hogy elõbb-utóbb bíróság elé idéztetem az egész ETT IB-t. hogy ez valamiféle titkos anyagot jelent. Hanem ezzel is hangsúlyozni kívánja. az Alkotmánybírósághoz fordulok. összes tagját együttesen – ha pedig ez nem sikerül. hozzánk. mint bárkire. Egyúttal jelezték: a tárgyaláson nem kívánnak részt venni. mint bárki másra. Szalai Krisztina és Ádám ügyvédje a tárgyaláson tehát ellenfél nélkül kénytelen kifejteni álláspontját: – Az ETT adatkezelõ. hogyan vonhatja kétségbe bárki a jogukat erre. amit róla és gyerekérõl írtak szülész-nõgyógyász professzorok. Megítélésem szerint ez kristálytisztán jogi szakkérdés. – Bizonyítási indítványa vane? – Nincs. amelyre más szabályok vonatkoznak. hogy az ETT nem idézhetõ. tehát ugyanúgy vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. nem fedi föl magát és így tovább. Az ETT képviselõje nemcsak jelen perben. Egyet még hadd tegyek hozzá. Kivéve persze.

Háromszéki Ilona. hogy Lábas doktor nagyon részletes szakreferensi anyagot írt. ezt a négyoldalas iratot szeretné megkapni Ilona. másikat . Nos.– Tessék kifáradni. valamint fizesse meg felperes perköltségét. de ez menet közben megszûnik. *** Vannak kitartó emberek. átírja. Az ítélet ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. 15 napon belül adja ki felperesnek az iratokat. hogy az IB elé írásban kerüljön a referensi vélemény. S nem is várat soká minket. Mondván. – A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság megállapítja. És egyben mi. illetve maga Lábas professzor megsértették személyiségi jogait azzal. amelynek lényeges megállapításai bekerültek az ETT IB felülvéleményébe. ötvenes. A bíróság kötelezi alperest. hogy Lábas Zoltán professzor az ETT IB szakreferenseként megvizsgálta Antal Ilonát. Elsõ kötetem A necrosis: szövetelhalás címû fejezetében szereplõ Antal Ilona perében ugyanígy kérte az ETT IB véleményének kialakítása során készült részanyagok kiadását. azt aláíratta a két ápolónõvel is. kívülállók egészen biztosak lehetünk: az ETT IB élni fog fellebbezési jogával. És hajlandó belemenni egy perbe is. hogy hagyja abba ezt a jogsértõ magatartást. valamint arra kötelezésüket. belejavít. Mert olyan. s a kereset elutasítását kéri: – Nem sértettük meg felperes személyiségi jogait. hogy az ETT. hogy nem adta ki a rájuk vonatkozó iratokat. a bíróság ítéletet fog hirdetni! – szól a bírónõ. az belsõ anyag. A bíróságtól tehát annak megállapítását kérte. készül ilyen munkaanyag. hogy ezt mégis megtegyék. mi több. Az ETT IB pedig nem hajlandó kiadni a vizsgálati eredményt. Történt ugyanis. a referensi és korreferensi anyagokat. Az ETT-rõl szóló jogszabály is kötelezõvé teszi. – Alperes maga írja szakvéleményében – szól Antal Ilona ügyvédje –. pár perc múlva fölállva hallgathatjuk õt. Ez az ügyvéd az. hogy nem adták ki ezt az iratot. Hiszen az IB abból dolgozik. szemüveges õsz asszony képviseli a bíróság elõtt a tudományos testületet. Nos. egy részét elfogadja. állítólag négy oldalt teleírt kézzel. ezt kérjük! – Igen. mivel a szóban forgó anyag egy kézzel írt irat volt. hiszen az mégiscsak róla szól. hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága megsértette felperesek személyiségi jogait azzal. Dr.

hanem tervezetet az IB felülvéleményére. A bírónõ által kitûzött idõpontban azonban már olvasóim kezében lesz ez a könyv. általam elért. Róla is készült úgynevezett felülvélemény. nem tervezet. * Elsõ fokon lezárult viszont a harmadik. kérve annak megállapítását. mind Lábas professzort. kik azok. megismerhették. amelyet pedig Szász Tamásné. – Itt van a kezemben ez az elkészült felülvélemény. Lábas Zoltán. ennek kiadását követeljük hát. – Amit alperes mond. Ekkor indított különpert az ETT ellen Szászné ügyvédje. amikor nem adta meg. akik részt vettek a felülvélemény megszavazásában. ETT IB elleni per. ebbõl estig sem lesz egyetértés. hogy az adott ülésen az IB húsz tagjából tizenhat volt jelen. Nem a húsz ETT IB-tag vizsgálta meg Antal Ilonát. Az ETT ügyesnek tûnõ testcsellel közben az alapperben – nem közvetlenül Szásznénak vagy ügyvédjének. hogy a konkrét ügy referense dr. . hogy nem tudott eljönni erre a tárgyalásra sem –. az ETT IB szabályzata lehetõvé teszi az elmondottakat. fotókat láthatták. S azzal a korábbi részanyagok. és az ülésen az esetet dr. Úgyhogy halkan elnapolja a tárgyalást. amely aztán tartalmazza a leletet. Az ETT IB válaszában részben azt volt hajlandó közölni.nem – s végül megszületik a felülvélemény. ügyvédje pedig – miközben zajlott a per – levélben kérte. elveszítik jelentõségüket. amint alperes elõadja! Ebben mindössze két oldal a személyes vizsgálat anyaga. Feller József referálta. akik az õrá vonatkozó orvosi leleteket. Antal Ilona személyére vonatkozik. neki joga van megismerni. írhatná át a másik tizenkilenc orvos annak az egynek a megállapításait. hanem egy orvos. az jogilag totális képtelenség! – kardoskodik felperesi képviselõ. – A referens nem csupán leletet készít. A többiek nevét nem adta meg. ez egyáltalán nem úgy fest. Lehet. Nyilván érezve. aki megvizsgálta a beteget? Ez nem munkaanyag. munkaanyagok megszûnnek. Ez pedig különleges adat. így kénytelen vagyok az õ képzeletükre bízni: mi történhet ezek után. A teljes anyagot kérjük! A bírónõ látja: sehová nem vezet a vita. megidézve mind Antal Ilonát – aki még mindig olyan beteg. de akkor ez a szabályzat törvénytelen! Hogyan javíthatná ki. adják meg mindazok nevét. részint azt. Kupcsulik Péter volt. hanem orvosi lelet. hogy az ETT megsértette ügyfele személyiségi jogait. hanem – a bíróságnak megküldte az IB-ülésen részt vett tizenhat orvos névsorát. Õ készített róla leletet. A kebelrege folytatódik címû fejezet sértettje indított.

hogy amikor kérték. Elsõfokú magyar bírósági ítélet szerint nincs joga. A testület azonban ekkor is ügyelt a látszatra: esze ágában sem volt direktben Szász Tamásnénak megküldeni a listát. Vagyis „A Magyar Köztársaság nevében” itt és most az mondatott ki: egy magyar állampolgárnak nincs joga megtudni. végül is a pillanatnyi presztízsveszteségen kívül semmi jelentõsége nincs az egésznek.28 millió fontot ítélt oda egy manchesteri bíróság a tizenegy éves Sam Mansell édesanyjának. élete összeomlásáról. pedig akkor is köteles lett volna. Nem vitás ugyan – mondja az indoklásban –. . akik hozzájutottak legszemélyesebb adataihoz. Ez ugyanis nem felperes személyéhez fûzõdõ adat. Csakhogy Szászné ügyvédje változatlanul kérte a bíróságtól a személyiségijog-sértés megállapítását. hogy felperes egészségügyi adatai személyes és különleges adatok. *** Újsághír: „A brit jogtörténet mindeddig legmagasabb összegû kártérítését. amit vele orvosi mûhiba során mûveltek. öngyilkossági kísérletérõl. okosabb lesz hát engedni. majd életmentõ császármetszéshez folyamodtak. A bíróság szerint azonban alperes nem sértette meg személyiségi jogait. kiknek jutott tudomására mindaz. kik azok.szorul a hurok. arra hivatkozva. mivel sajnos az adatvédelmi törvény ellentmond az – alacsonyabb szintû. õt csak a rendõrség. idegei összeroppanásáról. szexusa megszûntérõl. amikor nem adta ki az eljárásban részt vevõ orvosok nevét. 3. Az sem vitás. elolvasták a dokumentációt élete tönkretételérõl. bonyolult pozícióban elhelyezkedõ magzatot kétszer is fogóval próbálták meg az orvosok világra segíteni – e kísérletek közben történt meg a baj –. a bíróság kérheti bármire is. S a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónõje ítéletet hirdet: a keresetet elutasítja. neki nem hajlandó válaszolni sem a kérdéseire. A szülés során a méhben. tehát konkrétan érvénytelen – ETT-rõl szóló miniszteri rendeletnek. akik látták a tönkretett. hiszen ez a felhõk fölött trónoló testület mindig hangsúlyozza: õ a beteggel nem áll jogviszonyban. akkor az ETT nem teljesítette kérésüket. amiért gyermeke szülés közben orvosi mûhiba következtében nem jutott megfelelõ mennyiségû levegõhöz és súlyosan agyhûdéses maradt. élettársa emiatti távozásáról. szétkaszabolt hasáról készült fotókat. hogy alperes e tekintetben adatkezelõ.

Ahhoz. éjszakánként tízszer-ötvenszer forgatni.Sam két hivatásos ápoló gondozását igényli. gyógyszereket kell kapnia. A rekordösszegû végkielégítést egy nemrégiben hozott felsõházi jogszabály tette lehetõvé. de Sam számára még nincs vége. Withybush Kórházat felügyelõ egészségügyi hatóságnak. hiszen minden áldott nap végig kell csinálnia ezt az életformát” A szerencsétlen anya nem bocsátja meg a . a kártérítést létfontosságú orvosi berendezésekre. hogy bár kezdettõl fogva nyilvánvaló volt az orvosok felelõssége. tizenegy évig tartott.) . öltöztetést és mosdatást igényel. azaz közel másfél milliárd forint. hogy Sam életben maradjon. Mint édesanyja elmondta. tehát a megítélt jóvátételi összeg: 1445594400 Ft. Penny Mansell a BBC-nek nyilatkozva kedden örömének adott hangot. állandóan mozgatni kell.” (1 font 2000 novemberében: 440. amely megemelte az orvosi mûhibák következményeiért odaítélhetõ kártérítés összegét. etetést. végtagjai állandó görcsben vannak és nem tud beszélni. „ amiért az ügy végre befejezõdött.73 forint. míg ezt elismerték és kártérítést fizettek. többek között elektromos rokkantkocsira és emelõkre költik.

Fülöp Tamás elleni. s fölkeresem az Üllõi úti klinikán. hogy szeretnék – amint ezt a mai „ polgári” szóhasználattal mondani illik – kiegyensúlyozottan írni. s annak szünetében csevegünk keveset. – Sótonyi professzor urat keresem – hebegem nem túlságosan bõ mellénnyel. mellettük fehér köpenyes hölgyek. A baloldalon férfi halott nyugszik az asztalon. tüdejét. aki már nincs jelen – a boncasztalon máj. ahová belépek – Atyaisten. Két fém boncasztal. hogy el fog késni. hátrahajtották rendesen. Nem túl sok helyen. kint az egész agya. és nagyon aggódik. s kezében az aktuális szívvel közelebb lép hozzám. attól olyan hatalmas a domb. A parkoló felõl megyek be az épületbe. kifejtve. lép. a koponyája fölsõ részét is lefûrészelték. De a gyomrát. s õ kedvesen azt válaszolja: – Nagyon szívesen. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetõtárgyaláson jár el szakértõként. a másik lépcsõn. mint aki idõnek utána érkezett. A fején például egyáltalán nincs már. Elsõként – már csak az illem kedvéért is – dr. s nagy kupacban állnak teste tetején. méghozzá akkora halomban. szív. Akkor kérem meg.Az orvos szakértés Komolyan gondolom. aztán balra. valami egészen furcsa rekedt hangon. hogy földbe gyökerezik a lábam: ez mind elfért ott belül? Közelebb lépve megnyugszom: persze. A dr. s kétségkívül úgy indulok kifelé. urak. azok közt válogatnak. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját. a belek is ott vannak. egyéb alkatrészeit is szépen kibontották. tüdõ. a nyitott ajtón át. és az elsõ emeleten találja meg. . úgy hallgatom végig az útbaigazítást. Fölkeresem hát az úgynevezett másik oldal minél több képviselõjét is. nem máshol vagyok. s a nyári melegben gyomorfordító szag fogad a legelsõ teremben. de hál’istennek nem egészen úgy. – Itt fölmegy a lépcsõn. mint a citrom. olyan sárga az egész teste – már ahol rajta van az eredeti bõr. Sótonyi Pétert. valószínûleg már jóval korábban kezdtek dolgozni rajta. mint a boncteremben. Inkább átfordulok a jobb oldalra: ott már csak a belsõ szervei hevernek valakinek. Hirtelen hátrálok két lépést. – Máris mondom – mosolyog a fiatal boncmester. állok rendelkezésére! – megállapodunk az idõpontban. mint tyúk a kendermagban. üljön le velem beszélgetni.

vannak országok – mint Ausztria. mert a testület nem idézhetõ meg. hogy egy- . – Ha lehet. fõszakértõ a mûhibaügyekben. Mûködését vannak. Azt azonban szükséges hangsúlyozni. már köszönni is majdhogynem normálisan vagyok képes. inkább ne! – és menekülõre fogom a dolgot. (IX. mi több. akik azért vitatják. függetlenek legyenek. és ezért például a svéd gyakorlatot tartják követendõnek. ezért „ arc nélküli” szervezetnek tartják. 13. és mint ilyenek. úgymond. Igazságügy és Oktatási Minisztérium). a skandinávok –. eleve vádolhatók bizonyos elfogultsággal! – Vannak. nagy szaktekintély. – Az igazságügyi orvos szakértõk az egészségügyhöz tartoznak. – Az Európai Unió tagországaiban is mûködött és mûködik a mi ETT IB-nkhez hasonló szervezet. bizonyos változások vannak kialakulóban a szakértés és a felülvéleményezés rendszerében. Mire fölérek a lépcsõn. újraszabályozandó kérdést. hogy a szakértõk. Magyarországon az igazságügyi orvos szakértõk három fõhatósághoz tartoznak (Belügy-. igaznak tartja azt a vélekedést. A professzor hatvanas. – Ön. elsõsorban az alapelvek egységesítése érdekében. elegáns úr. hogy az ETT IB véleménye a bizonyítás egyik eszköze.) EüM-rendelet szabályozza. (VI. hogy az igazságügyi orvos-szakértés meglehetõsen orvos-párti? – A kérdésfelvetés jogos és érdekes. ahol a törekvések abba az irányba mutatnak. Az ETT IB elõdje az 1890-ben alakult Igazságügyi Orvosi Tanács volt. – Ön nemrég említette: az Európai Unióhoz csatlakozás önmagában is fölvet néhány újragondolandó. Kétségtelen. kari dékánkánt is dolgozik az orvostudományi egyetemen.) NMrendelet és az azt módosító 18/1999. Fogalmazhatunk úgy is. amit a bíróság szabadon mérlegelhet. az tehát nem szentírás. a gyomrom is megnyugszik. Az azonban kétségtelen tény. – Segíthetünk még valamit? – marad udvarias a szívet kissé dobálgató boncmester. úgymond. aki ma Magyarországon. hogy az orvostársadalomtól és az egészségügy belsõ érdekviszonyaitól függetlenek. mint például az Egészségügyi Tudományos Tanács szerepköre. 16. A betegek és az ügyvédek pedig azt: erõteljesen orvos-párti. Az orvosok valószínûleg azt mondják: a szakértés gyakorlata túlságosan betegpárti. Mûködését a 13/1994. Magyarországnak a majdani csatlakozás esetén ezeket figyelembe kell vennie. akik azon a véleményen vannak. az ETT IB-t közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyeli. hogy igen. Alapvetõ kérdés.– Köszönöm szépen – rebegem elhaló hangon.

Megalapozott szakértõi vélemény elõterjesztése tehát minden szakértõnek nemcsak célja. A szakértõi véleményekkel kapcsolatos komoly gond az is. csak az veszíti el az úgymond szakmai hitelét. véleményéért felelõsséggel tartozik.egy ügy kapcsán az orvos polgári jogi vagy büntetõjogi felelõssége merüle fel. a szakértõi felelõsséggel és azokkal az esetekkel. Lehetõség van úgynevezett magánszakértõi vélemény beszerzésére. hogy például Svédországban az ilyen ügyeket többek között speciálisan fölkészített bírók tárgyalják. – Miben áll ez a felelõsség? – Elveszítheti a szakmai hitelét. A kérdésnek van egy másik oldala is. és nem az orvosnak! Valamint ennél azért el tudnék képzelni erõsebb felelõsséget is! – Nem kevés ez. mégis gyakran rákényszerül. tekintélyét – úgy a szakma. vagyis foglaljon állást abban is. hanem tõle elvárható magatartása is. higgye el! Szeretném megjegyezni. az intézményeket az ügyvédek vagy a betegek fölkérhetik szakértõi vélemény adására. Tehát az orvos szakértõi vélemények számos ponton kerülhetnek a viták és a megmérettetés kereszttüzébe. hogy olyasmirõl adjon szakvéleményt – például klinikus szaktanácsadó bevonása esetén – . – Attól tartok. Az orvosszakértés vonatkozásában az elmúlt években számos változás történt. amelyek bizonyos kérdésekben véleménykülönbözõséget mutatnak. valamint az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet elméletileg foglalkozik az úgynevezett szakértõi mûhiba kérdésével. Meggyõzõdésem. hogy egyik vagy másik iskolának van-e igaza az adott esetben. amiben az orvosi szakmán belül is még folynak szakmai viták. akkor azt kárpótolni kell. Az kétségtelen: ha a beteget jogellenes kár éri. Tapasztalatból tudom. aki a betegnek ad igazat. terápiáról. – És ezek között miként foglal állást az orvos szakértõ? – Nyilvánvalóan nem az õ dolga lenne a bizonyos fokú ellentmondások feloldása. az új szakmai kollégiumoknak egyik fontos feladata lesz az új szakmai protokollok kidolgozása. megírása és . a szakértõknek van szakértõi kamarájuk. mint a bíróság elõtt. hogy az ETT IB és az Orvos szakértõi Szakmai Kollégium. amikor a szakértõnek az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl történõ törlését indokolt lenne javasolni. hiszen a mûhibaügyek különleges szakmai felkészültséget igényelnek a bírói kartól is. lehetséges kockázatvállalásról és így tovább. Az indikációról. Az orvos szakértõ felelõssége tehát rendkívül nagy. hogy az orvosi tevékenységgel kapcsolatban napjainkban is léteznek iskolák vagy irányzatok.

Németországban 2500 dollár – Amerikát most inkább hagyjuk. Az ide jelentkezõk tanulmányi eredménye az elmúlt évekhez képest egyre kedvezõtlenebb képet mutat. Nyilvánvalóan minden szakmának vannak alapelveiben elfogadott. módszertani levelek próbálják ezt meghatározni. – És ilyen esetekben ki határozza meg a szakmai szabályokat? – Alapvetõen senki. A progresszív betegellátás önmagában is a finanszírozás lehetetlenségét okozza. színvonalát és módját. ezek azonban nem mindig tudják követni a legújabb tudományos eredményeket. – Na igen. hogy világosan megfogalmazzák a kötelezõ ellátás tartalmát.elfogadása. akkor sok esetben az is követhetetlen. Természetesen nem elhanyagolható szempont az egészségügy megfelelõ finanszírozása. amelyekben fölmerül az orvos polgári jogi felelõssége. az orvosimûhiba-ügyek egy része is elválaszthatatlan az egészségügy pénzügyeitõl. a túlköltekezés jelentõs része az alulfinanszírozottságból adódik. ezek feltételrendszere azonban a finanszírozó oldaláról nem biztosított. Az egészségügyi törvénybõl és a várhatóan a közeli jövõben elkészülõ szakmai protokollok alapján remélhetõ. a pénz! Azt hiszem. Meggyõzõdésem. ezáltal szakmai szabállyá tétele. Elsõsorban azokban az ügyekben. a gyakorlat által hitelesített szakmai szabályai. Amíg Magyarországon évente és betegenként 330 dollár körüli összeget költünk. Amíg a GDP-bõl az egészségügyre nem tudunk többet fordítani. ki követ el hibát és ki nem! – A kérdés csak elméleti. Az alulfinanszírozott. Az új egészségügyi törvény betegekkel kapcsolatos része valóban igazodik az európai elvárásokhoz. A klinikák bármely kórházból kötelesek a betegeket átvenni. hogy a . azokat kell követni. – No de ha ez így van. nyilvánvalóan mindenkor figyelembe véve az orvostudomány pillanatnyi állásának elfogadott szakmai szabályait. sokszorosan támadott és részben tönkretett. ezért kincstári biztost rendeltek ki. Ma még kevés orvosi szakterületen vannak meg ezek a szakmai protokollok. A SOTE-n sem könnyû a helyzet. – Nagymértékben. a paraszolvencia-rendszer miatt erkölcsileg is támadható egészségügy mitõl is lenne vonzó pálya? Az orvostudományi egyetemek iránti érdeklõdés csökken. addig a mûhibaperek dolgában sem látok érdemi kedvezõ változásra lehetõséget. jelenleg a tankönyvek. addig Ausztriában ez 2000. Az ellentmondás számos probléma hordozója lehet. tekintettel arra. Túlköltekezésünk közel másfél milliárd forint. amely következik az egészségügyi törvény elõírásaiból. Elvileg minden állampolgárnak azonos színvonalú orvosi alapellátásra van joga az új egészségügyi törvény értelmében.

hanem a két választással késõbbi kormány fogja learatni? Nyoma sem látszik ilyennek. Kérdés. azonban ezt megfelelõ módon kellene finanszírozni. Várható tehát. Például az ön által emlegetett mûhibaügyekben. a nõvéreké 30 ezer táján. A kezdõ orvosok fizetése 40 ezer forint körül van. Nagyon örülök annak. Meggyõzõdésem.legmagasabb szintû ellátást biztosító intézmények. Az ügyszám emelkedik. az intézmények mibõl fogják majd fizetni a megemelt biztosítási díjakat. akirõl legalább – hogy finoman fogalmazzak – többféle vélemény hallható . hogy a biztosítók profitorientált cégek. Hol az a kormány. még sokáig reménytelen ez – amíg ugyanis a politikai elit politikai kultúrája olyan. – Számos reformintézkedés. Ezek nem teszik vonzóvá a pályát. – Pedig az egészségügyi. hogy az egészségügyben két tényezõ válik elhanyagolhatóvá: a beteg és az orvos. amit nyújt. Számomra az a csoda. Az is tény. Az egyetemnek. Abból biztos nem. * A professzor után persze olyan orvos szakértõvel szeretnék beszélni. Az egyetemi klinikák finanszírozása rosszabb. új biztosítási konstrukciók fognak kialakulni. Új szempont a gazdasági tényezõ. Lassan kezdünk oda eljutni. amely hajlandó meghozni olyan. ha az orvosi mûhiba kérdéseit ilyen oldalról is elemezni kívánja. – Én azt hiszem. Átfogó reform kellene. többek között mûhibaesetekre is. sok százmilliárdos kiadásokkal járó döntést. Természetesen ez a gyakorlat helyes. amilyen. – Én is ettõl tartok. fõként finanszírozási reformnak se híre. amikor nem történik meg az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése. mert az is nagyon behatárolt. Pedig a helyzet folyamatosan romlik. ez tény. azonban az orvostól független körülmények és okok miatt az mégis bekövetkezik. amit gyógyításra költenek. Hiszen mindenki jól tudja: valódi egészségügyi reformnak a legminimálisabb kifutási ideje is 10 év. látszatintézkedés történt. hogy az egészségügy ebben a finanszírozási konstrukcióban még mindig tudja azt nyújtani. valamennyi kórháznak kötelezõ felelõsségbiztosítása van. A jogellenes károkozás. ha tetszik. se hamva. mint az önkormányzati kórházaké. hogy az alapbiztosítási összegeket emelni fogják. amely a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszer mûködtetéséig terjedne. amelynek gyümölcseit aztán nem õ. az orvos polgári jogi felelõssége olyan esetekben is fölmerül.

Balogh István PhD. hogy megtorolják néhány olyan szakértését. Balogh Istvánt. Így aztán a névjegyén „mindössze” ennyi áll: dr.orvosi berkekben. és tesznek rendet? – Ebbe én hadd ne menjek bele. mert fölfogták: az ennél a disznónál eladott szétégetett zsömle nem ennek az egyetlen péknek teszi tönkre a szakmai tekintélyét. Miért nem? A céheket annak idején többek között éppen arra találták ki. mégpedig úgy. amelyben a betegeket védõ ügyvédeknek adott igazat. nem hajlandó „ söpörni a saját portája elõtt” . Ugyanebben az intézményben. gyakran ad orvosokat elmarasztaló szakvéleményt. Ha ugyanis egy ilyen orvos névvel megjelenik az ön könyvében. hogy egy orvos nem is csak polgári jogilag. a kamarai ügyek nagyon távol állnak a szakértõi mûködéstõl. A pékek céhe az összes olyan péket kizárta. a kamara pontosan nulla esetben ítél el. kártérítési perekben is a beteg van sokkal nehezebb helyzetben. Miért kell a hibájának mindjárt a legnagyobb nyilvánosság elé kerülnie? – Mert nincs más eszköz! Az orvosok saját szervezete. Az a hír járja róla. igazságügyi. tényleg disznóság történt. Mi több. hanem valamennyiükét. aki rossz minõségû kenyeret és zsömlét sütött. ám ettõl még lehet zseniális orvos. helyesebb volna. a rosszul dolgozóktól. ahova a pékeknek kétszáz évvel ezelõtt! Miért nem? Miért nem állnak föl az orvosok kamarai közgyûlésen. Miért nincs más eszköz. s a polgári. miért nem minõsítik tarthatatlannak ezt a helyzetet. ám elnyírták. hogy ne engedjék kemence mellé a rosszul dolgozót. ha úgy látja. illetve a kórház. az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben keresem hát föl dr. Az égés el hatása az emberi szervezetre címû értekezésében állítólag világhíres tényeket szedett össze. hogy megvédjék saját magukat a sarlatánoktól. a többi péknek alapvetõ érdeke. hogy ne mondhassa senki: a pékek már megint micsoda szemetet adtak el nekünk. Elfogadom. nem fogadták el. hogy klinikus orvosok „ is meszelték” a nagydoktoriját. de büntetõjogilag is elítélhetõ módon hibázott. az orvostudomány kandidátusa. – Szerintem onnan kell kiindulni: elõfordulhat. váltják le az ezért felelõsöket. Ebben látom én az ön elsõ kötetének legfõbb problémáját. mint az orvos. igazságügyi orvos szakértõ. az orvosoknak eleddig nem sikerült eljutniuk oda. a pletykák szerint ezt olyannyira teszi. ha maga az orvosi céh is keményebben ítélné meg saját tagjainak tevékenységét – de . munkajogi. Rájöttek. a büntetõügyek körülbelül 98 százaléka nyomozásmegszüntetéssel zárul. Nos. keményen föllépni saját selejtjével szemben. tilt el orvost mûhiba miatt. fegyelmi eljárások nem indulnak ilyen indokkal. katasztrófa-orvostan és a neuropathológia szakorvosa. hogy azokat kilökik saját soraikból. ennek a reputációja súlyos kárát láthatja. mint a nyilvánosság? Mert az orvosi kar maga nem akar. katonai.

a szerintünk helyesnél sokkal. – Amikor arról van szó. elvárja tõlem. vagy nem. hogy X professzornak mi a véleménye rólam. Teszem azt. ha kiszolgálok akár az egyik. – Független? Hadd kérdezzek ebbe bele! Amikor megírta a kandidatúráját. hogy ez a szemét Balogh rendszeresen. Én 1972-ben végeztem. s megpróbál csõbe húzni. Hiszen ha csak egyszer is megteszem. És ugyanígy egyes betegek részére jó. De azt nem engedheti meg Magának. ugye nem akarja azt állítani. más betegek részére nem jó. ha Magáról az az általános kép alakul ki az orvoscéhben. engem nem lehet . – Amikor megpályáz egy tanszékvezetõi posztot. Ugye nem akarja elhitetni velem. hogy milyen jövedelmet kapjon. hogy a legdrágább kincsem. hogy vagy igent. Nem adom el a nevemet. hogy X professzor mit gondol Magáról. a nevem tiszta maradjon. az nem érdekli. – Rendben. de sokkal többször ad olyan szakvéleményt. adjunktussá. mert az megfizethetetlen. akkor független vagyok. ez egyes orvosok szerint jó. hogy lépjen elõrébb. kik nevezik vagy nem nevezik ki? – Orvosok. hogy mindennek nincs hatása. azt kik döntik el? – Orvosok. akár professzorrá. hogy az se érdekelje: a professzori kar miként látja! – Pedig az sem érdekel! Engem az érdekel. Amint azonban igazságügyi orvos szakértõként járok el.nekem mint szakértõnek amúgy is keményen kell fogalmaznom: igen vagy nem. Én ilyen pali vagyok. amelyet vagy elhisz nekem. arról kik határoznak? – Orvosok. s a SOTE alkalmazottja. amikor véleményt alakít ki egy-egy ügyben. Ön itt ül a SOTE egyik intézetében. akár a másik oldalról valakit. – Ám az igazságügyi szakértésrõl sem egyértelmû a kép. így van. – Igen. – Amikor fölvetõdik. Csakhogy kihagy a számításból egy elemet. az „ ugye” szóban van a hiba! Amikor azt mondja. vagy nemet mondjak rá. más orvosok szerint kevésbé. azt kik bírálták el? – Orvosok. Engem már nem érdekel. azonnal megszûnik a szakmai kompetenciám és karrierem. de csak mint egyetemi oktató. „ ugye” . – Nos. amelyben elmarasztal minket – akkor Maga az életben nem lesz professzor? – Tudja. Kialakult rólam is valamilyen kép. azóta ezt csinálom. hogy nincs tisztában azzal.

Akkor nagy baj van. de gyakran magánúton is. akik leírják: itt. elfogulatlan szakértõi vélemények szülessenek. Csakhogy ez még nem strukturális. Vagy mondom másként: nagyon nagy baj van. Innen is. amely testület fellengzõsen és röhejesen felülvéleménynek hívott állásfoglalásában rögzíti: jé. Ha engem a legcsekélyebb mértékben is megpróbálnak befolyásolni. Ha profi ügyvédhez kerül az ügy. Számos esetben nekimentem már a falnak. hogy leszek szíves a fölkérõ oldalt támogatni. nem jó. hogy sok ilyennel találkozik ebben a szakmában. az sorompóba állítja a magánszakértõket. semmi hiba nem történt. elõfordult többször. Nem biztos. miért orvospárti zömmel és általában az igazságügyi orvos-szakértés? – Szerintem ez nem így van. elfogadom és elhiszem. ha a professzorok a saját képükre akarják formálni a szakértõi véleményeket. hogy általában pártatlan. miként lehetséges. amely ezt megengedi. visszaadom. függetlenül attól. ez a kiküszöbölés nemigen történik meg. Sõt azt is elfogadom. mindenki a lehetõ leggondosabban járt el. Hiszen a mûhibaügyek általános koreográfiája ma a következõ. de én mindenesetre ilyen vagyok. s ennek meg is van a maga eredménye. milyen pozícióból formál véleményt. állami vagy magánpozícióból adnak-e véleményt. Én úgy gondolom. tényleg nem történt semmi hiba! Nos. Erre a kórház. aki így jár el. amit elmondtam. én tüstént kilépek az ügybõl. valamint azt a struktúrát. hogy az általános gyakorlat ez. a biztosító.befolyásolni. ha valakinek változik a véleménye attól függõen. és nem járok el szakértõként. ellenük is. ami. És én akkor azonnal fölálltam. Megtörténik az. Persze voltak is ebbõl konfliktusaim. s egyetlenegyszer sem engedtem befolyásolni magam. vállalva annak összes kellemetlen következményét. hogy konkrét megrendeléseket akartak adni. – Ez viszont igaz. hanem csupán azt: . Szakértettem rengeteget például Ádám Györgyék ügyvédi irodája számára is. és nagyon szomorú. Ám minden esetben ragaszkodtam a magam szakmai álláspontjához. kérem szépen. onnan is. a bíróság kirendeli az igazságügyi szakértõt. És akkor azt kell kiküszöbölni. Engem gyakran kérnek föl az intézeten keresztül is. Kirendelik az ETT-t. – No. mit írjak le a szakértõi véleményben. és visszaadtam a szakértõi megbízást. aki leírja: ugyan. itt aztán igazán minden rendben volt. csak igazságügyi orvos szakértõk vannak. nem mechanizmusbeli megoldás arra. kérem. tessék mondani. nincsenek magánszakértõk és igazságügyi orvos szakértõk. mûhiba történt. Mert nem vagyok hajlandó csahos kutyaként más álláspontját védeni. ha egyszer az nem egyezik az enyémmel. A fölkérés nem azt jelenti. – Rendben.

amely itt csúcsosodik ki. – Jól értem a kérdését: ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? – Én azzal hencegek magamnak. Teltek-múltak a hónapok. Saját gyógyszerészvégzettségét természetesen kevésnek ítélte ehhez. Mert nem tudnék objektív maradni. Lehet az kiváló ügygondnok vagy ügykezelõ. hogy a többiek nem ilyen jók… – Persze. akivel a fõnökének más miatt fontos jóban lenni. ha mindenféle mögöttes személyi konstellációk húzódnak meg egy-egy ügy mögött? Mondjuk. de nem szakértõ. Ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? Pedig hát látja. sõt idõnként a körme szélei kisebesedtek. Igen. . elmúlik magától! – hangzott a megnyugtató válasz. hogy ezt nem szakmai alapon teszi – az az én szememben nem szakértõ. s azt javasolta.adjak objektív szakvéleményt. – És mi a helyzet akkor. Nem kell vele törõdni. orvoshoz fordult. van ilyen is. ha pont olyan valakirõl van szó. és nem is akarom elhárítani. Tényleg nagyon pontosan fogalmazok. Elõbb csak csíkokban. – Értem a visszakérdezés provokatív élét. aki el tud menni bármelyik oldalra úgy. De ez nem értékítélet. – Valamilyen anyagcserezavar lehet. Aztán a szokásos évenkénti nõgyógyászati vizsgálatok egyikén a doktor észrevette e fura jelenséget. aztán az évek. hónapok múltán azonban az egész köröm alatti rész feketévé vált. akkor valószínûleg elmúlna az alatta lévõ elszínezõdés és a sebesedés is. akivel máskülönben ön jó viszonyban van és így tovább. tán érdemes lenne „ lekapni” ezt a körmöt. de az elváltozás nem szûnt meg. ez puszta ténymegállapítás. – Nagyon egyszerû. pedig Magda nagy gondot fordított a korábbiaknál sokkal egészségesebb táplálkozásra. ha éppen annak a professzornak az intézetében történt valami. isten õrizz beavatkozni. *** Magda – a tekintélyes gyógyszergyár elismert középvezetõje – bal keze mutatóujján elszínezõdött a köröm. nem azt jelenti. Ezzel-azzal kezelte is a kezét. el ne fertõzõdjön. Az a szakértõ. Elküldöm a második legjobb szakértõhöz – nem vállalom az ügyet. jól értette. hogy mindig nagyon pontosan fogalmazok. nézegette. És tényleg csak azt vagyok hajlandó adni.

A fõorvos úr nem vette észre. Bekérték a tüdõkórház fél évvel korábbi filmfelvételét. s az injekciótól állandó egyensúlyvesztéses állapotba került. Fölvetették. vele együtt jelent meg a feketedés is. melyik a megfelelõ? Hibáztak-e. Üzemorvosa azonnal elküldte a lakhelye szerinti kórházba labor. Kemoterápia. MR-vizsgálatot kértek az agyára – ott is voltak már „ áttétet mutató képletek” . Hamarosan el is ment tüdõröntgenre. Azonnali döntésre volt szükség: tüstént mûtét. hogy nem tudta „menedzselni” a feleségét az orvosokkal szemben. hanem további. Férjét. Megoperálták. sugárkezelés – étvágytalanság. a rosszindulatú rákok közül az egyik legfélelmetesebb. a bõrrák. nemhogy autót vezetni nem tudott. hogy idõközben „ kiesett” . néhány hetes javulás –. s megállapították: az ottani fõorvos által akkor teljességgel negatívnak mondott röntgenképen már ott volt egy több mint 5 milliméteres áttét. s ott is a fõorvoshoz. de sikertelenül. legyengülés. rögvest eltávolítani az egész ujjat. hogy helyesen tudjon értékelni egy röntgenképet? Nem kellett volna-e a már felismert bõrrákot nemcsak amputációval. ott egyetértettek a javallattal. akik nem tudták diagnosztizálni a köröm alatti elszínezõdést? Megfelelõ vizsgálatokat végeztek-e és idõben-e? Elvárható-e egy tüdõkórházi osztályvezetõ fõorvostól. ismert központi kórházhoz fordult. ám ez sem szünteti meg folytonos lelkiismeretfurdalását. Mindenesetre – intették Magdát – negyedévente végeztessen teljes rákszûrést. arra adtak kezelést. az áttétek létrejöttét . de egyedül tömegközlekedni is alig. A tüdõröntgen döbbenetes eredményt adott: a tüdeje tele volt áttétekkel. levették a körmét. aztán a vég. nehogy áttétek képzõdjenek a test más részeibe. ám az azutáni elõtt kicsivel fájni kezdett a nyirokcsomó az egyik hónaljában. Lászlót máig gyötri a bûntudat. hogy még nem terjedt tovább a kór. Megismételték a körömlevételt. A következõ kontroll is rendben volt. annak ellenére. Foghúzásra ment. mindenki reménykedett hát. levették az ujját rendben.és tüdõvizsgálatra. Aki maga elemezte a felvételt. aztán lebénulás. talán hasznos lenne szövettani vizsgálatot végeztetni – s annak eredménye ez lett: melanoma malignus. az eredmény ugyanaz lett. Nem tud fölmentést adni magának. Mikor kellett volna megfelelõ szakemberhez fordulni? Honnan tudhatja az ember. Ám amint az újranõtt. hogy nem õ tehet arról. mint a nagy hírû tüdõkórházba. s a csontok szövettani vizsgálata negatív lett. baj ne legyen. a biztonság kedvéért nem is máshová. Gombafertõzésre gyanakodtak. s megnyugtatta: nincs áttétel. Le is százalékolták.Magda hallgatott a tanácsra. Magda meghalt. S ma csak sorolja megválaszolatlan kérdéseit.

még akkor sem. ha nagyon híres! Rámenõsen kell bánni az orvoslást végzõkkel. de segítsen tapasztalatait átadni szeretteinek. ismerõseinek is! Soha nem szabad csak egy orvoshoz fordulni.megelõzõ eljárással is kezelni? Valamint megfogalmazza tanácsait mások számára. Mindenki figyelje saját magát. nem szabad a rutinra hagyatkozva ellenõrizetlenül elfogadni semmilyen információt! Bár elegendõ lenne betartani László tanácsait! .

nem jutott eszembe. ám se bíró. bíró nélkül mi magunk nemigen tudunk tárgyalást rendezni. azt tervezgetem. Elnézést. itt nincs mit tenni. csak a tárgyalás miatt – ezek szerint hiába. No. a teremben pedig teremtett lélek sincs. legalább magamat próbálom: megkérem Kurisékat. Aztán egyszer csak jött a szomszéd. huszonéves fiúval. majd lesznek tárgyalások. Igen mérgesek õk is. A bírósági – szörnyûséges – folyosón fekete ruhás család üldögél: Kurisék. – Hát hiszen mondom. eltelik fél óra is a kitûzött kezdési idõponthoz képest. hogy nem tudnak jönni! – És akkor nem lehetett volna telefonálni? – De. hozzá. hogy elindult az eljárás. Megérkezik az ügyvédjük. Nem értik. se vádlott. üljünk le beszélgetni a közeli parkban. Ha már a családot a kutya sem fogja kárpótolni. Szomorú házaspár. itt a Ti ügyetekrõl írnak! – Az újságból tudták meg: . Elõször maga a vádlott nem jelent meg. a bírónõ elhalasztotta! A szakértõknek nem volt jó az idõpont. igaza van. a tárgyalás helyett mennyit tudok majd dolgozni.A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy A nagyon-nagyon ritka kivételek egyikére tartok: büntetõügy orvosi mûhiba miatt. úgyhogy majd küldünk levélben új határnapot. Amíg ballagok a Markó utcában. – Ja. jóképû. Kérték: közöljék velük azok idõpontját. õ sem tud mit kezdeni ezzel az állapottal. hiszen eddig már kétszer maradt el. kezében valamelyik pesti napilappal: – Nézzétek már. Maguk azok? Nem lesz ma tárgyalás. illetve lemondták. hogy tegnap közölték a szakértõk. A büntetõügy legelején kaptak hivatalos értesítést. mi most a helyzet: a tárgyalóterem melletti tartókában nincs kint a mai tárgyalások jegyzéke. – És minket miért nem értesítettek errõl? – dühöng az ügyvéd. Az ügyvéd elõkeríti a kezelõirodáról a bírónõ jegyzõjének szobaszámát. másodszor a bíró betegedett le. Téblábolunk. azt lehetett volna. mert szeretnének részt venni. átmegyünk a Markó utcai másik házba. – A család Kisterenyérõl utazott föl hajnalok hajnalán.

február 12-én. Délután telefonált a veje. Lézerrel kezelte elõbb a méhe egyik felét. s ebbõl sok bajuk is volt. Annyira vert a szíve. Csak akkor fordult egyenesbe az élete. 94 januárjában Cili visszament hozzá: nincs eredmény. felelte a doktor. amikor az Isten megajándékozta ezzel a kis tüneménnyel. De Cilike – amikor fölhívta telefonon a mamáját – elmesélte: a doktor úr azzal biztatta. a Szent Imre Kórházba azzal. Elkezdett dolgozni képesítés nélküli óvónõként a közelben. azt nem tudták. Gyönyörûen éltek együtt. nem értesítette õket. õt szerették. ha ez nem segít. 1994. hogy hétfõn elvégzik a mûtétet. megtartotta a tárgyalást nélkülük. és a klinikai halál állapotába került. baj van. Cili szülei otthon várták a telefont. Az édesapa rajongással vette körül kislányát. még mindig van másik módszer. néhányan többet is. Imre Ausztriában is kapott munkát. majd kedden. Hogy milyet. vasárnap feküdt be Pesten. mégse vették föl az óvónõképzõbe. negyvenéves volt már.a bíróság nem tartotta be az ígéretét. 70-ben született kicsi lányuk. Imre: – Anyuka. A salgótarjáni doktor néhány próbálkozás után azt tanácsolta. Kurisné érezte: valami nincs rendben. majd óvodatitkár lett. hozzáment feleségül. mondván. akkor februárban feküdjön be hozzá. késõbb is volt még több terhessége. Kuris Lászlóné Szendrei Irma óvónõ. orgonaépítõ Imrével. azokat kell megszüntetni. Cilike. húszévesen a templomban ismerkedett meg a Borsodszentgyörgyrõl valósi. tõsgyökeres kisterenyei csendõrcsaládból való. hamarosan mint kismama lesz a páciense. A korábbi osztálytársai már mind terhesek lettek. végig jeles tanulóként. majd kiugrott a helyérõl. jó ideig ott éltek. azt mondta. 92-ben. Ám hétfõn valamilyen okból elmaradt a mûtét. ahogy csak bírták. Elõbb is. Fülöp doktor 93-ban megállapította: a méhnyálkahártyáján nem tapad meg a petesejt valami barlangos összenövésektõl. talán õ tud segíteni neki. Mátraterenyén. Jó. gimnáziumba. Szegény. nem ilyen gondokkal. Valósággal röpködött a boldogságtól: csak lesz gyereke neki is elõbb-utóbb! Kedden csak Imre jött föl Pestre. Cilus az intenzív osztályon van! – Szûzanyám. aztán a másikat. keresse föl dr. amikor férjhez ment a Nógrád megyei Szécsényfelfaluból valósi Kuris Lászlóhoz 1968-ban. Cili Kisterenyén járt általánosba is. . Fülöp Tamást. szültek. Cilike volt az egyetlen gyerekük. Cilinek csak nem jött össze. de minden esetben elvetélt. az intenzíven? Hogyhogy? – Valami hiba történt a mûtét során. Orvoshoz fordult.

de aztán az egyik asszisztensnõ elárulta: probléma van. dr. minden rendben lesz! – és csak intett: tolják be a mûtõbe. és nem találnának! – De õ nevetett. képzelje. – Mi történt. annyira szerette õt mindenki. le akarom kapni a hordágyról. Anyuka. nem nagy. ha keresnének. Éppen nagyböjt elsõ hete volt. Elõször bemutatkozott illendõen. Kint vártam a mûtõ elõtt. azt felelte: – Ne butáskodj. hogy mûtét közben komplikáció lépett föl. imádkozni fog. – És az orvos. de annyi orvosi szót használt. Másodszor – rögtön utána – nem mondta meg a nevét. alig értettem. ne menj be. mi történt a kislányommal! – A mûtét során attól a folyadéktól. mielõtt bevitték Cilust a mûtõbe. Hozzám sokáig nem jött oda senki. olyan érzésem volt. lélegeztetõmaszkkal az arcán. Mindenkitõl kérdeztem. Lementem az intenzívre. de összevissza hadováltak. olyan gyorsan rohantak vele. az mit mondott? – Annyit. a Fülöp doktor. aztán egyszer csak iszonyú rohangálás kezdõdött. Anyuka. és ott az Oszwald Péter doktortól. föltépték a mûtõajtót. Az atya megígérte. Pici. Semmit. az intenzíves orvostól tudtam meg: Cilus kómában van. nem mondtak semmit. Imikém? – Nem tudom. mert õ most nem bír. Kisterenyén is a vallásos emberek mind imádkoztak Cilikéért. Le az intenzívre. menjünk inkább haza! Milyen jó balhé lenne. akkor az orvos egybõl odajött a telefonhoz. kérem szépen. Anyuka. – És akkor most mi van? – Nem tudom. Hömpölygött ide-oda mindenki. Csak nekem nem árultak el semmit. És hogy nagyon rossz az állapota. Kurisné aztán még kedden telefonált a kórházba. de baj van. Aztán tolták is már ki Cilust.– Megyünk azonnal föl! Már indulunk is! – Ne jöjjenek. Mondtam is neki: – Cilus. betolták a defibrillátort. . és elvinni messzire. tájékoztasson. majd csak holnap! Jaj. Imikém. – És mi lesz az én kicsikémmel? – Nem tudnak semmit mondani. Ahol esküvõt tartottak. Semmi konkrétumot nem mondott. – Úristen! És mitõl? – Nem mondtak semmit errõl. – Kuris Cecília mamája vagyok. hagyjuk az egészet! Gyere. a helyi plébánost: imádkozzék Cilikéért. akkor azt válaszolták: a doktor úr nincs bent. ahogy csak bírtak. Borsodszentgyörgyön is. Anyuka. ahol laktak. Az asszony azonnal hívta az atyát. Fülöp Tamással akart beszélni. amit a méhébe töltöttünk.

édes kislányom. doktor úr? – Az operáció során alkalmazott oldat nem volt megfelelõ. A szülõk mindenhová. mûvesére kellett tenni. és ott toporgott tehetetlenül. Úgy kellett szaladozni mindenért. Csütörtökön azonban Cilinek leállt a veséje. doktor úr? – 30 percig. – De mi történt. Egyelõre nincs javulás. ötször élesztették újra. beszélni is. még életmentõ készülékük se volt. hol haza. gyere haza velünk gyorsan! Imi végig állandóan ott volt a kórházban. Viszonthallásra! Szerdán fölmentek a szülõk. majd mi megtanítunk újra mindenre! Ne hagyj itt minket. emiatt fölszívódott ez a folyadék. legalább a lelküket megnyugtassák. Bízni kell! – De miben? – Ne haragudjon. Rutinmûtétnek számított ez. Oszwald Péter intenzíves orvos megmondta õszintén: – Itt nagy hiba történt. És innen – úgy tûnik – nincs visszaút. mindenkihez elrohantak. Az elsõ mágus azt kérdezte: – Mikor volt a feleségének utoljára széklete? – A másik elkérte Cili fényképét. a méh felfúvásakor ez beszabadult a véráramba. ha mindent elölrõl kell megtanulnod. Hanyagul. tele mûszerekkel. Errõl azonnal tudták: borzasztó hosszú idõ. – És meddig tartott az. Idõfizikushoz. – Kislányom. és két-három napig így marad. . aztán mindenhol vérezni kezdett. Imi közben elmesélte: a mûtétnél rettentõ lagymatagon zajlott minden. siess haza. és ott olyan mértékû cukorbetegséget okozott. – És akkor most mi van. az agykontrollosokhoz – az összes hókuszpókuszt végigcsinálták. hogy azonnal rendkívül súlyos cukorbeteggé tette. a legjobb kezekben. – Az se baj. ez után nem lehet újra egészséges. és ettõl került a klinikai halál állapotába. akkor lehet reménykedni. hátha hallja. Csak a csodában lehet bízni. nekem dolgom van. s úgy is kezelték. Nagykovácsiba természetgyógyászhoz. úgy nézett ki. ne add föl. le kell tennem.hajszálrepedés történt. majd csak egy könyvet és egy kazettát adott el nekik jó pénzért. küzdjél! – kérlelte zokogva a mamája Cilike ágyára borulva. – De ugye nem fog meghalni? – Ha nem történik semmi. járni is. csövekkel. naponta kétszer-háromszor is berohant. a szülõk hol fölmentek. Halottsápadtan. Dr. meg a pénzt szedték el tõlük. doktor úr? – Az intenzív osztályon van a lányuk. Cilikéjüket alig ismerték meg.

Oszwald doktor többször emlegette: a nõgyógyásznak. most indulnánk. Nem tudtunk többet tenni. Ha keresték. Látta. Cili öt napon át feküdt az intenzíven. aztán nem került elõ egyetlenegyszer sem. – Próbáljuk még egyszer! – Tedd följebb! – Most! Mehet! – szûrõdtek ki a hangok a folyosóra. Várakoztak odakint. Imi nem bírta elviselni a zajt. és ne Maguk vezessenek! – Miért? – Csak nagyon siessenek! Fölértek. – Rettenetesen sajnálom. ha megkeresnénk! – Ebben az esetben nekem hivatalból kell följelentést tennem. – Jó. de gyorsan. Imi utána. az orvos Cili szobájába megy be. Bemehettek utoljára Cilikéhez. jöjjenek. majd kijött Oszwald doktor: – Nincs tovább. Egyetlen szót nem tudtak szólni. kivel. éppen akkor érkeztek. De nem mondta. Oszwald bevitte õket a szobájába. letagadtatta magát. Õ k aznap reggel telefonáltak ismét a kórházba. a Jóistennek most volt szüksége Cilikére – adta meg a lökést a megnyugváshoz az egyik atya. s indultak volna be az intenzív osztályra. A folyosón találkoztak Imivel. Egymást sem vigasztalták. Nem lehetett. – Doktor úr! – kérdezte Imi –. Örökkévalóságnak tetszett az a tíz perc. szeretném. beöltöztek a zöld köpenybe. Hónapokon. Az ötödik napon Imi éppen Oszwald doktorral beszélgetett annak szobájában. igen. A folyosón megjelentek Cili szülei. Az egyház húzta ki õket a rettenetes letargiából három év után. amíg odabent próbálkoztak. A szülõk mindketten belerokkantak abba. és hang nélkül sírtak. van ennek felelõse? Mert ha igen. talán most megindul a javulás. – Lehet. hogy fölnyitotta a szemét – mindenki reménykedni kezdett. amikor berontott a nõvér: baj van. a papa és a férj – . éppen amikor megint megkísérelték újraéleszteni Cilikét. Elköszöntek tõle. s ebbe lassan beletörõdtek. az üvegajtóba verte a fejét. Fülöp doktornak is itt kellene lennie – de õ elsõ nap megnézte a lányt. és maguk elé meredtek. hogy 24 éves legyen. nem engedte be õket. Hallották kintrõl az újraélesztõ gép csattanásait. Az orvos kirohant. . éveken át csak ültek egész nap otthon. Volt olyan. – Jönnek be? – kérdezte tõlük a nõvér. – Igen. ami a lányukkal történt. Sajnos elveszítettük. Három nap hiányzott hozzá. hátha akkor nem hallja. Álltak hárman – a mama. amikor a nõvér megállította. Eddig bírta.

emelet. Halász Irén bírónõ tárgyalóterme. méghozzá szinte vészjósló: a Kuris család. Nos. sem a sértett hozzátartozóit. Aztán kiderült az is: azért használták ezt az oldatot. Sajnos már nem volt idõ értesíteni sem a sértett jogi képviselõjét. jobbon a védõ: gömbölyû. dr. A jegyzõ lány a szélen kezeli a magnót. sötétkék nyakkendõben. Ezért halt meg Cilike. akikre hamarosan sor kerül. mi történt: olyan oldatot adtak be Cilinek. a huszonéves özvegy is fekete nadrágban. Én tudom. Az orvos egyetlenegyszer nem ment oda hozzájuk. fehér ingben. amelyet nagyon alaposan át kellett tanulmányozni. Pesti Központi Kerületi Bíróság. Háromtagú tanács ítélkezik: maga a bírónõ negyvenes. pici öregasszony. * A pereskedések tehát Oszwald doktor följelentése alapján indultak el. s kellett volna-e azt elõbb észlelni? . Olyan beadvány érkezett. erre nem lehetett elegendõ idõ egy nap. június 14. magabiztos nõ. balján a másik. ezért készítették ilyen töménységûre az oldatot. reggel fél kilenc. Fülöp Tamás szülész-nõgyógyász orvos a pesti Szent Imre Kórházból. nem beszélt velük. fehér ingben. Megállapították: Fülöp doktor egy nullát elírt. a fájdalom. jobbján az egyik népi ülnök. mindössze egy nappal a tárgyalás elõtt. Baloldalt a vád képviselõje: szõke. ezek után megnyitom a tárgyalást. harmincas ügyésznõ és a sértettek jogi képviselõje.Csak a boncolási jegyzõkönyvbõl derült ki végérvényesen. kopasz úr. Elõzetesen írásban elsõsorban azt kérdeztem tõle: felléphetett-e ilyen hirtelen a mûtétet követõen a tüdõödéma. alig látszik ki a pulpitus mögül. nem mi tehetünk róla. Az asszony talpig feketében. Imi. de hát ez így volt. A bírónõ magyarázkodással kezdi: – Mielõtt megnyitom a tárgyalást. A tárgyalásokon a Kuris család többször is találkozott Fülöp doktorral. Szemközt pedig maga a vádlott: dr. IV. a férfi fekete öltönyben. Elõször Sótonyi professzor urat kérem szakvéleményének elõadására. Még csak nem is köszönt nekik. 1999. negyvenes ügyvéd. Az nagyon drága. hogy így hiába jöttek ide. nem kért bocsánatot.. csinos. pocakos. vissza kell térnem a múltkori halasztásra. amelynek a töménysége tízszerese volt a megengedettnek. mert ez olcsóbb volt. Jelen van még három doktor. Mindhármukon látszik az el nem múlt gyász. Hallgatóság is van a teremben. mint a szokásosan használt.

amely a tankönyvek szerint rendkívül rövid idõ alatt. ha nem is mond határozott véleményt. – Legfeljebb újságíróknak szabad jegyzetelni. de a SOTE-n intézetvezetõként is. percek alatt is elõfordulhat.– Március 10-én terjesztettem elõ szakvéleményemet – kezdi dr. nemcsak itt szakértõként. Az anesztézia olyan speciális tudományterület. hogy ilyesmit tudjon. – Kinek a feladata ilyenkor a mûtét alatti vérgáz. csak autentikus aneszteziológus adhat választ. azért igazságügyi orvos szakértõ valaki. – Pénzes professzor utal rá. de ebben biztosan tévedek. – Itt nem szabad jegyzetelni. most már megnyugtatva engem is: ha egyszer nem kompetens. Sótonyi Péter. tessék ezt abbahagyni! – hangzik a marcona fölszólítás.és ionellenõrzés? – Ezt nem tudom megmondani – ad enyhén szólva is meglepõ választ a professzor. egyetértve Pénzes professzor korábbi írásos szakértõi jelentésével. akkor így fair. Arra a kérdésre azonban. nem kell bejelentkezni ahhoz. hogy nem érzem kompetensnek magam benne – felel a professzor. eleddig azt hittem. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója – . ami itt elhangzik – nyögöm ki a meglepetéstõl bugyután. az vagyok. hogy meg tudja ítélni például az altatósok tevékenységét is. ha nincs senkinek kérdése Sótonyi professzor úrhoz! Rendben? – Mindenki bólogat. ám a bírónõ megakasztja a menetet. – Bírónõ. hogy ki köteles ezt az ellenõrzést végezni? – Én erre nem tudok válaszolni. Változatlanul fenntartom: ebben az esetben a sóvízháztartás felborulása következtében tüdõvizenyõ lépett fel. – Jó. – Pénzes professzor szakvéleménye egyenes összefüggést rögzít a tízszeres töménységû oldat beadása és a bekövetkezett halál között. kifejezetten az a feladata. de azoknak meg elõre be kell jelentkezni. – Hol van az szabályozva – próbálkozik tovább a bírónõ – . hogy bizonyos aneszteziológiai problémák elõfordulhattak. és hozzám fordul: – Ön miért és mit jegyzetel? – Azt. akinek azt gondolnám. hogy megfelelt-e az anesztézia a mûtét során a kívánalmaknak. – Maga újságíró? – Igen. – Akkor igazolja magát! . akkor hallgassuk meg Molnár Miklós szakértõ urat. hogy a nyilvános tárgyaláson részt vehessek! – szorulok végérvényesen védekezõ pozícióba. – Ezt ugyan nem egészen értem. ha önnek nincs ellene különösebb kifogása. Ezt ön is megerõsíti? – kérdi Halász bírónõ.

azt sem. hogy egész biztosan ez volt az oka a halál bekövetkeztének. szakértõ úr? – A mûtét során kétségkívül tévesen alkalmazták a szükséges oldatot. az összes latin orvosi kifejezésnek megvan a magyar megfelelõje is. alávetettek vagyunk mi mindahányan. akik nem is kapiskáljuk ezt a lehengerlõen tudományos orvosi szöveget. Nem csupán a hadarás okán. Elméletileg lehetséges ilyen hirtelen és katasztrófaszerû bekövetkezés. Miközben a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam. hanem azért is. ami ilyen hirtelen. mert telis-tele tûzdeli latin szavakkal. – Rendben van – jelenti ki a bírónõ az alapos vizsgálatot követõen. az Istenek értenek. Ugyanakkor határozottan állítom: nem lehet kijelenteni. Azt sem tudjuk. a bírósági tárgyalóteremben más az alaphelyzet. ha védeni próbálják bajba került kollégájukat? Vagy csupán annyira hozzászoktak ehhez a szörnyûséges stílushoz. nem tudok. hogy kitûnõ volt az anesztézia. – Nos. azt legalább értem: azt akarják vele kifejezni.Kisomfordálok a pulpitushoz. Ráadásul tudjuk. tudatlanok. hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan is történt. betegekkel társalognak latinul. Ám itt. milyen icipicik. csak õk. – Szakértõ úr! Tud-e a mérgezés esetén kívül olyan okot mondani. Itt tehát ez kizárólag altatásra. a mellébeszélés leplezésére való? Ezzel lehet elmismásolni a tényeket. Én közben azon tûnõdöm: mire megy ki a játék. a beavatottak. Szakvéleményem szerint az oldat beadása oka lehetett a tüdõvizenyõ kialakulásának. útközben elõbányászva az újságíróigazolványt. Mint tudjuk. majd megy tovább a maga szabta útvonalon: – Sarkítva kérdezem: a tízszeres oldat bevitele okozta-e vagy sem ezt a tüdõödémát? – Álláspontom az: nem tudom elképzelni. ezért hagyja. a gyógyításra fölkent papok. ragyogó volt a mûtéti . Amikor orvosok velünk. az elkenés. amelyet. valamennyi jelenlévõ számára teljességgel érthetetlenül. de nincs adat arra. mennyi jutott be a szervezetbe az oldatból. hogy követni próbálja az elbeszélést. íme. ugyanilyen töménységben. Ezután Molnár doktor iszonyatos sebességgel szóról szóra fölolvassa saját szakvéleményét – vagy öt oldalt – . hogy a szakértõ végigmondja. és ott nem történt nagy baj. másik tizenhárom esetben is ezt az oldatot használták. mennyi ideig juttatták be. és tovább halad. hogy már nem is képesek érthetõen beszélni? A bírónõ is láthatóan rég föladta. katasztrófaszerû tüdõödémát okozhat? Lehetett-e más ok ezen kívül? – Tisztelt Bíróság – hallani a másfajta hanghordozáson: most megadja magát – .

hogy az iratok szerint az anesztézia mindenben rendben járt el. mielõtt bármi történik vele? Azt sem kérdezi meg. hogy baj van. Bár… talán… lehet. Ez a mágneskártya azonban ötnaponként törli az addigi adatokat.technika. olyan gép mûködött. ezzel egyetértek. Bár Sótonyi professzor kivételesen többet mond. mint ami feltétlenül szükséges: – Abban az esetben. – Igen. akkor a mûtéti naplóban kellene lennie olyan bejegyzésnek. – Ismét Sótonyi professzor urat kérdezem – köti az ebet a karóhoz a bírónõ –. akkor az elhárítható lett volna? – kérdez hát tovább. hogy a mûtét során észre kellett volna venni az ionháztartás fölborulását? – Igen. nem azonnal rögzíteni mindent. – Egyértelmû választ kérek arra is: okozhatta-e más a bekövetkezett tüdõödémát? – Tisztelt Bíróság! Ez így teoretikus kérdés – felel Sótonyi a valójában egyáltalán nem teoretikus kérdésre. – Csakhogy az a gépi irat. – Ezen az osztályon is. hogy az elromlott-e. hogy fölvegye az újakat. s bár ebben a halálesetben nyilvánvalóan azonnal le kellett volna zárni a mûtõt. miért kellett eltûnnie? – Tehát ha a mûtét során idõben észlelik. Fülöp doktor. ha esetleg nem mûködött a mágneskártyás adatrögzítés az altatógépen. de erre nincs adat az iratokban. mégis eltûnt a mágneskártya – állapítja meg a bírónõ. nem közokirat-e ilyenkor az a mágneskártya. s ha igen. akkor tehát mûködött-e valóban. lehetett-e bármi más oka a bekövetkezett katasztrófának? – Változatlanul azt mondom. ha nem tett ilyen bejegyzést a mûtéti naplóba. kikapcsolták-e vagy mi más történt. minden tökéletesen rendben volt – ám erre a kérdésre nem tudok válaszolni. amely tanúsítaná a beteg megfigyelését a mûtét alatt – az eltûnt. Annak ellenére. mint általában. amelynek beépített adatrögzítõje van. amelynek az eltüntetése is bûncselekmény. – Igen – nyögi ki Sótonyi eléggé nehezen. s nem teszi föl senkinek a kérdést: cui prodest? Kinek állt érdekében nem lezárni a mûtõt. Nem tudok más lehetséges okot mondani. hogy a hasüreg fölfúvása közben történt valami. nem kiemelni azt a mágneskártyát. nem kérdez rá arra sem: a vádlott. és minden adatot rögzíteni kellett volna. – De ugye azt ön is állítja. én sem tudok más okot mondani a tüdõödéma kialakulására. – De a bíróságnak minden kétséget kizáróan kell bizonyítania! – tolja . – Ám a bírónõ már tovább akar haladni. nem lemásolni.

hogy ezt a tragédiát meg lehetett volna akadályozni. – Fülöp doktor! – próbálkozik tovább a bírónõ. – Kit terhel a felelõsség azért. csak azt. hogy ugyanezzel az oldattal.vissza a dolgot a bírónõ a saját mezejére. csak késõbb tudtam meg. – Kinek lett volna kötelessége a folyamatos vérgáz. és azokban nem okozott gondot. Egy olyan eset volt egyébként azok között. Meg kéne nézni abban a másik 13 esetben a vizelési képet. ha valamilyen szövõdmény lép fel. amelyben az illetõ beteg fölkerült az intenzívre. – Sótonyi professzor úr! – fordul vissza a bírónõ. a régi eszközökkel ez mennyi idõ volt. De hogy akkor. – Tisztelt Bíróság! – fog Molnár doktor újabb „ keverésbe” –. azt ma már nem tudom. Ma már sokkal korszerûbb gépekkel dolgozunk. hogy nincsenek meg a mágneskártyán az adatok? – Én nem is tudtam. nem másolták le azonnal a mágneskártyát? – Ezt nem tudom megmondani. akkor az osztály orvosai leülnek és megbeszélik a történteket. egyetértés van. hogy nem rögzítették az adatokat. . Maga mikor tudta meg. – Minden kétséget kizáróan természetesen nem lehet állítani semmit – szögezi le Sótonyi professzor a tudomány viszonylagosságát. Általában az a szokás. az talán mondana valamit. ez esetben pedig ilyen súlyosat? – Azzal. hogy ez a gép mágneskártyával mûködik – áll föl a vádlott –. – Hadd hívjam föl a figyelmet ismét Pénzes professzor szakvéleményére. – Ön szerint merre mehetünk tovább mágneskártya híján? Abban úgy látom. – Az ilyen ellenõrzés menyi idõt vesz igénybe? – Nem tudom megmondani. pár perc alatt minden adatot megkapunk. ezekben az esetekben mennyi oldat jutott be a páciensek szervezetébe. – Mondja – fordul a bírónõ inkább a vádlotthoz.és ionellenõrzés? – Ez az anesztézia dolga – felel a vádlott. Szóval igazándiból nem tudok magyarázatot adni. de ott aztán rendbe hozták. – Hogy tudja magyarázni. ugyanilyen töménységben másik 13 esetben is végeztek ilyen beavatkozást. hogy minden ember individuum. Fülöp doktorhoz –. hogy nincs két egyforma ember és nincs két egyforma mûtét. Ilyen beavatkozás során fokozottan kell ügyelni többek között a tüdõödéma veszélyére is! – Professzor úr! – ugrik vissza a bírónõ. ha mûtét közben folyamatosan követik a beteg állapotát. – Tisztelt Bíróság! – veszi vissza a szót Sótonyi professzor. – Ugyanezt kérdezem Molnár Miklós szakértõ úrtól is – fordít a bírónõ. Persze nem tudhatjuk.

mint kellett volna –. kontráznak. – Én azonban úgy gondolom – vág közbe Sótonyi professzor – . Én közben Kurisékat nézem. érdekes lenne megnézni azokat az eseteket. megnézeti a bíróság azokat. A jelen esetben történtek megítélését semmiben nem befolyásolná. leírják a véleményüket. ám látszik rajta: szeme elõtt valószínûleg Cilike éppen játszik. jelen levõ közvetlen szülészkollégája. Aztán már Fülöp doktor – nem is mint vádlott. – Ha például kiderülne. babázik.többismeretlenes egyenlet megoldásával birkózunk itt. elemzik. szeret. hogy õk a mûtét után 6-8 litert vizeltek. Laci. csak az ujjai fehérek mind. – Szakértõ úr! – vág közbe Halász doktornõ. tehát ellenszakértõt kér rá. Mindenki azonnal kapcsol ugyanis: ha most az a döntés születik. sõt. az legjobb esetben fél évvel. rekontráznak. A bírónõ végül összefoglalja a tudományos vitát: – Abban tehát . fegyelmezett munkásember próbálja követni a vitát. legalábbis a jogban gyakorlottak körében. Barna doktor is véleményt nyilvánít. a súlyosan tudományos kérdések vitája során is görcsösen próbálja megõrizni vezetõ pozícióját vagy legalábbis egyenrangú fél mivoltát – ami kissé fura ugyan az elméleti konferencia közepette. sír. majd újra kitûzik a tárgyalást – nyugodtan lehet több is egy évnél. – A többi 13 mûtét adatainak elemzése mire lenne jó? – Semmire. oly erõvel szorítja össze az öklét. aki egészséges volt. A tárgyalóterem fokozatosan tudományos szimpózium terepévé válik. ide-oda közlekednek a kapillárisokon keresztül. Mire beszerzik azokat az iratokat. A papa. hogy nem fogadja el. Cilike mamájának folyamatosan patakokban ömlenek a könnyei. hogy egy egész évvel eltolja ennek a pernek a lezárását. a huszonéves özvegy láthatóan szíve szerint fölugrana és ráordítana a teoretikus kérdések iránt rendkívül nyitott társaságra: – De hát a feleségemrõl van szó. bírónõ. azt valamelyik fél biztos. azok elvitatkozgatnak. a szikár. nevet. ezek a cukormolekulák – amelyek itt tízszeres mennyiségben kerültek a páciens szervezetébe. inkább mint tudományos kérdések iránt szintén érdeklõdõ orvos – is beleszól. ezek icipicik. Bizony. de meghalt! – Ám õ is viselkedik. aztán kamaszlány. A bírónõ nem hajlandó kimaradni. de arra is van esély. a két szakértõ úri módon tromfol egymásra. mert talán már õ is kezdi rosszul tûrni a folyamatos mellébeszélést. úgyhogy nagyon bonyolult folyamatokat indíthatnak el. – A teremben megfagy a levegõ. és csak szülni akart. az fontos tudományos adalék lenne.

) pontjában szereplõ halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. hanem legfeljebb percek alatt. Ennek ellenére most módosítom. hogy a bekövetkezett tüdõödémának kellett hogy legyen elõzménye.és fültanúi. hanem a Btk. s az nem pillanatok alatt állt elõ. tudniillik az orvosi szakkérdéseket. Itt pedig valami számukra fölfoghatatlan. 171. Nehezen. nem az zajlik. Ügyésznõ. – Nincs. A halál bekövetkezését megakadályozhatta volna a mûtét közben a beteg gondos megfigyelése. hogy a folyamat beindulásának lehetett elindítója a tízszeres oldat beadása. enyhítem a vádat a beadott vádindítványhoz képest. Ennek végeztével az ügyésznõhöz. elengedjük. Kérdem Kurisékat. hogy szükség lett volna a folyamatos vérgáz. a bíróság ne e bûntettben. Ügyésznõ. illetve a védõügyvédhez fordul: – További bizonyítási indítvány? – Nincs. 171. Abban is egyetértés van. védõ úr! További kérdés van a szakértõkhöz? – Nincs. végre-valahára rágyújtunk. tessék! – Az ügyészség – áll föl a szõke ügyésznõ – a bizonyítási eljárás után is fenntartja a vádiratban foglaltakat: a halál oka a beadott tízszeres töménységû oldat volt. – Nincs. csak elõbb aláírom az utalványát. hogy bírják. bár e felõl nem tudunk egészen bizonyosat mondani a bizonyítékul szolgáló mágneskártya hiányában. tehát . Nem arról van szó. Ki lehet menni! Kitódulunk. amirõl szerintük kéne. módszertani útmutatásaiból. § (2) bekezdés b. Eredetileg az ügyészség a Btk. aki elõre jelezte. az eltussolásnak. és Sótonyi professzor urat. és magával a vádlottal magyaráztatja el a számára is érthetetlen részleteket. ám erre nem került sor. amit õk fontosnak tartanának. nekik színjátéknak tûnõ dolog zajlik.egyetértenek a szakértõk.és ionellenõrzésre. – Akkor a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Különös mûfaj ez: fölolvas részleteket az osztályvezetõ fõorvos körleveleibõl. Valamint abban is. Most azonban azt kérem. hogy siet. Õ k azért jöttek. a szerecsenmosdatásnak szem. Mi több. Szinte önképzõköri jellegû a tárgyalás. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetében. hogy lányuk-feleségük halálának felelõsét lássák bûnhõdni. úgy érzik. Pár perc múlva visszamehetünk a tárgyalóterembe. – Akkor szünetet rendelek el. A bírónõ úgynevezett iratismertetést tart.

” A különbség a két büntetési tétel között nem elhanyagolható. Ma már tudjuk: ebben a brosúrában szerepelt hibásan az összetétel. hanem szükséges lett volna az oldat pontos összetételét is feltüntetni a recepten. ezért itt hadd idézzem szó szerint magát a Btk. s ezt maga a vádlott sem tette –. amelybõl kiírta ennek a szernek a nevét és összetételét. A fõgyógyszerésznõ tanúvallomásában elmondta: ez a receptfelírás nem volt megfelelõ. (2) A büntetés: … b. és csupán telefonon kérdezett rá Fülöp doktorra: tényleg ilyen töménységre gondol-e.. Az õ felelõsségét abban látjuk. Konzultálni kellett volna elõzetesen a nõgyógyászok és az altatósok között – s ez nem történt meg. nem lett volna szabad csupán az aránypárt (azt. ami bekövetkezett. amely errõl az új mûtéti technikáról szólt. Nem kétséges: a vádlott nem akarta ezt a halálos eredményt. amint kellett volna. A perbeli tanúvallomások. a gyógyszerészeknek nem lett volna szabad teljesíteni a hibás rendelést. ha a bûncselekmény halált okoz. önmagát hibásnak.) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés. közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. amikor elõállította ezt az oldatot. a Büntetõ törvénykönyv e két passzusát: „ 171. szakértõi vélemények alapján megállapítható: több súlyos hiba történt. felelõsnek. s ott kapott egy puhafedelû füzetet – könyvnek nem nevezhetem. hogy 50:1) ráírni. s emiatt következett be a halál. A következõ hiba: az új mûtéti eljárás bevezetése a kórházban nem úgy történt. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. E per elején õ maga is elismerte: ezzel hibát követett el. vétséget követ el. Hibázott a pápai kórház. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz. (Az olvasó nem értheti ennek jelentõségét. és nem írta le. és alaposabban . talán valamelyikük észrevette volna ezt a hibát. hogy ez veszélyes. és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel. Ebben az összetételben alkalmazta vádlott a szert ennél a mûtétnél is. de nem bûnösnek mondta. Ha pedig a vádlott szabálytalanul rendelt.) – Vádlott – folytatja tehát az ügyésznõ – részt vett egy konferencián. hogy nagyobb körültekintéssel kellett volna olvasnia a hibás brosúrát.nem a minõsített esetében foglalt vétség miatt mondja ki a vádlott büntetését. a sûrûség: egy nullával kevesebbet írtak. Pedig több tanúvallomásban is elhangzott: ha többen konzultáltak volna.

azért is õ tartozik felelõsséggel. Nem kétséges. Ha tehát rajta kívül bárki más is követett el hibát a mûtét során. s mint ilyen. hogy bár rendkívül gyorsan. Valamint az is bizonyítottá vált. volt az elindítója annak a folyamatnak. katasztrófaszerûen következett be az. hogy ez a rendkívül súlyos hibának minõsülõ receptfelírás vezetett a halálhoz. . §-a alapján pénzbüntetés kiszabását kérem. mert ez nem nyert egyértelmû bizonyítást. – A védelemé a szó – él a réges-régi fordulattal a bírónõ. hanem több személyé és egészségügyi szervé. – Tisztelt Bíróság! Nem szeretném követni azt a régi alapelvet. Nem mondhatom ki. hogy a vádlottnak konzultálnia kellett volna elõzetesen.kellett volna konzultálnia. mint a vád képviselõjének. Ám hogy lehetett-e más ok is. Azt indítványozom tehát. ami. mivel nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok. és ne minõsített esetében mondja ki bûnösnek. annak megvoltak a maga elõzményei. amely végül is a fiatal lány halálához vezetett. például a beteg nem megfelelõ megfigyelésével. – A vádlott volt a mûtét vezetõje. Úgy vélem. hogy a Tisztelt Bíróság a vádlottat a Btk. A Btk. Bizonyítottá vált e perben. Hangsúlyozni szeretném tehát. 171. hogy nem egyedül a vádlott felelõssége. miszerint a védõnek többet kell beszélnie. az egész mûtéti team munkájáért õ a felelõs. Egyértelmûen nem tudom kimondani tehát. Köszönöm. annak kellett hogy legyenek elõzményei. Ugyanakkor megerõsítették: a tüdõödéma létrejöttét észlelni kellett volna a mûtét során. Több tanú és szakértõ úgy vélekedett: ezen az átmosófolyadékon kívül más ok is közrejátszhatott a halál bekövetkeztében. ez a vádlott egész életére és további munkájára megfelelõ figyelmeztetésül fog szolgálni. §-ában szereplõ foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetében. hogy az ok-okozati összefüggés fennállna az elkövetett hiba és a bekövetkezett haláleset között. – Tisztelt Kerületi Bíróság! – emelkedik föl az ügyész mellett helyet foglaló ügyvéd. Ezt a kérdést azonban úgy kell föltennünk helyesen: Vezethetett-e más ok a tüdõvizenyõ kialakulásához? A szakértõk minden esetben erre úgy válaszoltak: a tüdõvizenyõ bekövetkezésének oka az oldat volt. valamint a perköltségekben marasztalást! – Sértett jogi képviselõje? – enged újabb felszólalást a bírónõ. s ezt sem tette meg. 51. ami történt. arra a mágneskártya hiányában nem tudnak válaszolni.

ne szabjon ki pénzbüntetést. hogy az olcsóbb legyen? Külön történet lenne. – Köszönöm – nyugtázza a bírónõ. hogy szponzori segítséget könyörög ki hozzá? Miért neki kell azzal törõdnie. valamint azt. Hozzá kell tennem: eltûnt az a mágneskártya. amely végül halálhoz vezetett. hogy jelentõs idõ múlt el a cselekmény elkövetése óta. pontban fél egykor pedig fölállva hallgatjuk az ítéletet: – A Magyar Köztársaság nevében a bíróság dr. Valamint föl kell tennem azt a kérdést is: miért kell egy orvosnak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkoznia? Miért kell úgy gyógyszert szereznie. a vádlott indította-e el azt a folyamatot. amely lehet. valamint a bûnügyi költségek megfizetésére kötelezi. mint ami itt elhangzott. hogy mit hibázott a gyógyszergyár. hanem büntetés helyett intézkedést foganatosítson ítéletében vádlottal szemben. hanem 1000 milliliter helyett 100 milliliter szerepelt. Ennek során enyhítõ körülményként kérem figyelembe venni azt. Köszönöm.000 Ft pénzbüntetésre. Szerintem nem.Kérem legelõbb. hogy melyik gyógyszergyártól milyen gyógyszert rendeljen. Ha tehát a bíróság nem fogadná el jogi álláspontomat. Pláne hogy más kórházak is rendelték ezt a szert ugyanilyen összetételben. akkor azt kérem. Ugyanígy szeretnék pontosítani még két dolgot. Nem lehetett volna felismerni a bekövetkezett szövõdményt a mûtét során. Bûnös-e tehát a vádlott és rászolgált-e a büntetésre? Nem. A bíróság a sértettek egyéb. miként került be a szer a kórházba. Még csak 12 óra van. Fülöp Tamás vádlottat bûnösnek mondja ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében. hogy védencem három kiskorú gyermeket tart el. mindkét kérdésre a válasz: nem. Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot. amely a brosúra nyomdahibájára vonatkozik. hanem csak méréssel lett volna megállapítható. polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára . A kérdés mármost az: azzal. Vádlott a gondatlanság legenyhébb esetét. mindenki megebédel a bíróság büféjében. Ugyanis nem tizedesvesszõ-hiba történt. védencemet mentse fel! Reagálnom kell a vádbeszédre is. A folyamatot a konferencia és az annak alapján kiadott brosúra indította el. valóban õ. a Tisztelt Bíróság ne a vádirat alapján állapítsa meg a tényállás azon részét. hogy hibásan írt föl egy receptet. az úgynevezett negligentiát követte el. Valamint a hiba nem az alkotórészek arányából. hogy egészen mást bizonyítana. hogy a végéhez közeledünk. hogyan történt az utánrendelés. – Fél egykor hirdetünk ítéletet. és ezért õt összesen 125.

milyen áron szereznek be szereket ahelyett. Nos. mégpedig azért nem. Büntetõjogilag õ ezért akkor felelõs. nagyon nagy baj. Önöknek – fordul dr. Halász Irén bírónõ ismét a Kuris család felé – ez nem vigasz. amelyet tulajdonképpen Fülöp doktor indított el. a címkén nem volt feltüntetve az oldat töménysége. és aztán nyilatkozzon! – Én tudomásul veszem az ítéletet! – könnyíti meg a helyzetet az ügyésznõ. honnan. fellebbez vagy háromnapi gondolkodási idõt kér. mert Pápa rossz címkével adta ki a szert.utasítja. . Mindannyian tudjuk. és azok föl nem ismerése büntetõjogi értelemben nem az operatõr felelõssége. jól tudják. hogy az õ rendelése után még több más kórház rendelt ugyanebbõl a szerbõl. Tessék leülni! Legelõször – tesz kitérõt a bírónõ – a sértett hozzátartozóihoz szeretnék szólni. Szerencsére azokban az esetekben nem történt semmi baj. ha az orvosoknak kell azzal foglalkozniuk. hogy csak a gyógyítással törõdhetnének. Igaz. de a veszélyhelyzet átterjedt más kórházakra. hogy ilyenekben pontatlanságok forduljanak elõ. az ön feleségét sajnos már nem lehet visszahozni. Fülöp doktor mellett hibázott Pápa is. hogy ezzel a büntetõeljárással az önök lányát. és õ akkor nem teszi meg azt. ezek alapján döntött így a bíróság. bárha aztán kifizette. másutt is bekövetkezhetett volna olyan haláleset. ugyanebben az összetételben. más betegekre is. a folyamatnak kellett hogy legyenek elõzményei. amit kellene. Vizsgálta a bíróság azt is: bárkinek a mûtõben föl kellett volna-e tûnjék. Beszélje meg védõügyvédjével. ahogyan a szer felírására és beszerzésére sor került. Mi is történt? Fülöp doktor saját pénzén vett részt azon a külföldi konferencián. ahol a meddõ nõk teherbe esésének új módszereirõl akart tanulni. hogy gond van. hiszen nem jellemzõ. s további 13 esetben be is adták a szert. Igaz. nem dönthettünk másképpen. Bizony. Önök. amelynek alapján a szer beadására sor került. a kórház szabálytalanul vette át. és ha nincs szerencséjük. meg kell említenem. Vádlott! Ön most háromféle nyilatkozat közül választhat: tudomásul veszi az ítéletet. Megállapítottuk: nem. de talán megértik. A halálhoz vezetõ folyamat tehát azzal a súlyos szabálytalansággal indult. hogy nem jó ez a folyadék. Fülöp doktor felelõsségét súlyosbítja. ha a mûtéti team bármely tagja jelzi neki. a sértett férje és szülei. ezekben a brosúrákban mindenki meg szokott bízni. Az ottani brosúra alapján írta föl azt a receptet. Fülöp doktor szabálytalanul rendelte Pápáról a szert.

hosszan álldogálnak talpig feketében a hófehér sírkõ elõtt. majd harmadszor is. abból olyan alapítványt hozzanak létre. Igaz. Kuris úr maga volt a beruházó. Négyszer-ötször körberepül a szobában. Eleinte apósával minden este addig ivott. hogy: az az orvos. miközben mindenki ijedten húzza össze magát. a templom felújítására hármat költöttek. A mûtét elõtt abban reménykedtek: majd sorakoznak az unokák. Nem lesz így soha. hogy ha tisztességes pénzt fizet a biztosító. de megint ablaknak ütközik. nem hagyta ott õket. A templom fölszentelésére ki is adtak egy könyvet. nekirepül az ablaknak. Magukra egyetlen fillért sem költöttek belõle. Ez már sok szegénynek.– Mi is tudomásul vesszük! – nyilatkozik a védõ. ne nyúlhasson más nõkhöz sem. rajta kereszt. Ekkor a júniusi égbõl egy szürke galamb berepül a tárgyalóterembe. Kisterenye 600 éves címmel – Kuris Cecília emlékére. Fülöp doktortól is azt vegye el. * Kurisné. Büntessék meg! Ne azzal. Imi ma is velük van. Csupán a temetõbe járhatnak ki Cilikéjükhöz. akkor ne operálhasson. aki ezt elkövette. nem ahhoz fohászkodnak. angyalka. nem képesek levetni a gyászt. Nem átkozott el soha életében senkit. szárnyát megrebbenti kétszer-háromszor. A szülõk ma is feketében járnak. Aztán elballagnak a gyönyörûen fölújított templomba. hanem a templom . megbûnhõdjék. Mert Cilike vérdíja nekik nem kellett. aztán beletemetkezett a munkába. nem a keresztet s a keresztre feszített Jézust nézik. és a felirat: Némethné Kuris Cecília 1970– 96. lezuhan a padlóra. majd kimúlik. fordul egyet. Kétmillió forintot kaptak. a kislányukat vette el. Cilikéjük kezét fogva. A két öreg magára maradt. Kísérteties befejezés Kuris Cecília halálának tárgyalásán. az állványozó. Ha a Jóisten tõlük a legkedvesebbet. A kártérítési perbe is csak azért mentek bele. De azt igen kívánta. Cilike édesanyja mélyen vallásos. hanem azzal. hogy eltiltják az orvosi szakmától! Ezért indította el a büntetõeljárást: tiltsák el az orvost a mûtétektõl. s amíg imádkoznak. a kivitelezõ. Ám olyan keveset kaptak. hogy bezárják. miután összesúgott védencével. Az ítélethirdetésig öt év telt el Cilike halála után. ami neki a legkedvesebb – ha õ leginkább operálni szeret. hogy abból csak a templom rendbehozatalára tellett. keresgéli a kijáratot. Akit több falu népe is szeretett. s az helyrebillentette. amíg ágyba nem zuhant. amely segíti a beteg emberek jobb ellátását. ismét próbálkozik. minden.

Kisvártatva meg is érkeztek postán a kért iratok. *** Egy ügyvédi iroda perben állt az orosházi kórházzal.üvegablakának festményéhez. hogy vállalják a fénymásolás költségét. azonban azokat is csak akkor. az orgonák védõszentje mosolyog az ablakon. ám az arca Kuris Cecíliáé. Ennek során kérték a kórháztól az ügyfelükre vonatkozó orvosi iratokat. Az esküvõi fotójáról készíttették. Szép rajta nagyon. Szent Cecília. Imigyen: . mellettük pedig a számla. Azt a választ kapták. az eredeti iratokat nem adhatják ki. Vállalták. ha nyilatkoznak. csupán azok fénymásolatait.

Hát csak fizessen! Nagyon helyes! Én többet kértem volna érte. 59. Ne tessék vihorászni. sajnos eléggé fölmentek mostanában az árak! Ez a fránya fénymásolás is lám. ennyi az önköltsége! Már ha perel az a galád ügyvéd. bizony. Könd u. lelet 2 egységár 8500 7000 3500 5000 8500 7000 3500 5000 áfa% 25 25 25 25 25 25 25 25 áfaérték 8500 7000 3500 5000 2125 1750 1750 2500 n. milyen drága mulatság lett. Egy átlag oldal lemásolása – ezek szerint – átlagosan 7301. lelet 4 kórlap 1 lázlap 1 zárójelentés 2 vizsg. aki ezen persze zsírosra keresi magát.„Szállító: Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza 5900 Orosháza. . Kérjük a fenti határidõig kiegyenlíteni! Vranka József pénzügyi fõosztályvezetõ” Bizony. azaz hétezerháromszázegy forintba kerül. szá 34000 28000 14000 20000 8500 7000 7000 10000 összesen: Fizetendõ: 160625 – azaz egyszázhatvanezer-hatszázhuszonöt forint. OTP 11733041-15346487 megnevezés kórlap 4 lázlap 4 zárójelentés 4 vizsg.

késõbb bekerült a megyeszékhelyre. a nõtlen tiszti szállón kaptak különszobát. nehogy kétségbe vonassék az orvosok mindenhatósága. csapathoz. így könnyen elviselték. Mindez olykor egészen kiélezetten is megjelenhet egy-egy történetben. Solti Istváné mindenképpen ilyen. Sára végzett a fõiskolán. Közülük azonban igen sokan rögtön másképpen kezelik ezt az alapvetõ elvi tételt. ha csak amúgy nagy általánosságban beszélgetünk a világ dolgairól. Ágnes. igazi varázsló volta. elfelejtettél káposztát is hozni) leszámítva soha egyetlen hangos szó el nem hangzott közöttük. amint konkrét beteg kezelésérõl van szó. A szikár katonatiszt szolnoki munkáscsaládból származik. a mezõgazdasági. Mindkettejüknek hivatása volt a munkája. S bizony nem könnyû az embernek elhessegetni magától a rosszindulatú gyanút: a konkrét eset azért más mindig. tudati folyamataink. a fõiskolára járó lányt. hányszor. Idõközben lakást is kaptak. Mondogatjuk. nem kifejezetten kifizetõdõ hozzáállás. ugyebár. A katonai fõiskola elvégzése után Nyíregyházára került. a szokásos pici napi torzsalkodásokat (nem pucoltad meg a cipõd. aki a hallgatók részérõl vezette a klubot. majd az ipari szakközépiskolába. s orvos ismerõseink is elismerik ezt akkor. 1974 márciusában született meg az elsõ gyerek. lelki. de hányszor kerül szóba: mi. 1973-ban házasodtak össze. s ott szolgált egészen 89-ig. nem csupán foglalkozása. ez mennyire komolyan így van. aztán 78-ban a második. Nagyon jól éltek együtt. magyar– történelem szakos tanár lett. s nem a fehér köpenyes istenségnek. még ha ezt magunk sem tudjuk. emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. nagymértékben befolyásolják pszichés. azt az aggályt említeném: amennyiben a gyógyításban a páciens is részt vesz. s Nagyhalászban. István. Így ismerte meg Sárát. amely a tanárképzõ fõiskola lányaival vette föl a kapcsolatot. egyedül üdvözítõ ereje. Vezette az ifjúsági klubot. Fél év ismeretség után. ami pedig. egy plusz két félszobás . a paraszolvencia X hányada neki jár.Az agyhalott kommunikál Istenem. hogy a másik is komolyan veszi a maga feladatát. vagyis testi (szomatikus) mûködésünket. Ha már aztán egészen disznó módon közelítenék. egy Nyíregyházához közeli kis faluban kezdett tanítani.

Angolában katonai ENSZ-megfigyelõként. Istvánt elengedték a két ünnep közöttre. nem bírt állva maradni. ebéd után lepihentek. papa István meg Angolában szolgál. s a mentõorvos vette kezelésbe Sárát. mentõt hívott. megint Pest következett. s újra hátrahanyatlott. eszméletét vesztve. A részletekrõl még nem tudok biztosat mondani. de legalább a házaspár együtt töltheti az egész ünnepeket. várjuk meg a CT-t. Két évig ingázott. az pedig nem roncsolt semmit. 1998 decembere azonban kivételes alkalomnak ígérkezett: a gyerekek ugyan szerteszét. ám látva. le kellett feküdnie. ha valami zûr adódna. ez mit sem használ. de csak felületi vérömleny keletkezett. nagy baj van! – Úristen. s közölte Istvánnal: – Készüljön föl a legrosszabbra. doktor úr. mi történt a feleségemmel? – Súlyos agyvérzés. – Borzasztóan fáj a fejem! – nyögte. Nem telt el több 6-8 percnél. Tehát nem okozott agykárosodást. – Legalább azt mondja meg. máris kezdjük. Sára is otthon lehetett. Ágnes Szegeden. mint gondoltam az elõbb. amikor így festett a család földrajzi helyzete: Sára Nyíregyházán tanít. az iskolában téli szünet volt. minden elõzmény nélkül rosszul lett. A kisagy területén megpattant egy ér. István a rendszerváltás környékén fölkerült Pestre. sõt. Sára délután három körül éppen fõzõcskézett. Tévéztek. ám ez sem tartott sokáig. a Honvédelmi Minisztériumba. amikor egyik pillanatról a másikra. elgyöngült. hanem csak egy úgynevezett aneurizma – születési rendellenességbõl az érfal helyi . Az ügyeletes orvos megvizsgálta Sárát. kis István Szentendrén tanul a katonai fõiskolán. de nekik ez kacsalábon forgó palota volt. aztán Finnországban ENSZ-kiképzés. de szerencsére csak hajszálér. aki ekkor magához tért. csupán telefonon kellett elérhetõnek lennie. azonnal vigyük be! – Szirénázva robogtak a Jósa András Megyei Kórház sürgõsségi részlegére. mire sikerült legalább Debrecenbe vezényeltetnie magát. abból kiáramlott a vér. – Ez kóma! – kiáltott föl a mentõorvos – . December 28-án is élvezték a semmittevést. ami azért csak közelebb van Nyíregyházához. a jogon. mint Pest. szívtájékát. a sorkatonák kiképzésével foglalkozni. István 3-4 percig próbálta vizes ruhával törölgetni izzadó homlokát. Ez tehát nem is igazi agyvérzés. Volt idõszak. mennyi az esélye? – Nagyon kevés! Hamarosan megjelent az orvos. egy év Afrikában. mostak. megérkezett a rohamkocsi. Nagyon erõsen megfájdult a feje.panelt. majd ismét Budapest. az asszony az eszméletét is elveszíti. a vezérkarnál. kezében a CT-lelettel: – Kicsivel jobb a helyzet.

doktor úr? – Soha nem tudjuk. Az elsõ perctõl állandóan beszéltek hozzá. – Ez a lényeg! Ígérem. függöny vagy paraván nélkül. mindegyik fölött monitorok. Egyelõre nem beszélhetünk javulásról. legalább egyszázaléknyi esélyt adjon neki! Nekem ez az egy feleségem van. – Doktor úr! Kérem. hogy az asszony valaha is felgyógyulhat ebbõl. Még csak 47 éves. mikor mitõl aktivizálódik. hanem kómából késõbb fölépült betegek beszámolóiban. Ha csak icipici esély is van a fölépülésére. Talán két óra telt el az intenzíven. Az volt az érzése. hiszen azt látták-olvasták már korábban is.tágulata – elpattanása. lapokban. de általában ez a robbanás nem . és meggyõzõdésem. most pedig rengeteg helyütt – és nemcsak filmekben és regényekben. – Be akar menni hozzá? – Köszönöm szépen. soha nem volt komolyan beteg. tény. vagyis méri saját légzésének áramlását. és az infúzióban adott különbözõ gyógyszerekkel sikerült csökkenteni a nyomást is. következik be. Ez fél öt körül volt. ám õ azt közölte: a helyzet válságos. A terem közepén kis üvegkuckó volt a megfigyelõ. de valójában szívós. Jól ismerem õt: látszólag törékeny. s nagyon ragaszkodom hozzá. A legtöbb ember fejében van egy-két ilyen „ ketyegõ bomba” ilyen tágulat. amit elmondtam. Az intenzíves orvos is megvizsgálta Sárát. tévékben – . hogy lehetõvé teszi. besegít. kikerülhetünk gyõztesen ebbõl a betegségbõl. – Mitõl. fegyelmezetten kimentek a vizitek. ám Istvánban egyre nõtt az aggodalom. de ennyi esélye mindenkinek van. takarítás alatt. a fejben megszûnt a vérzés. a betegekbe folyt az infúzió. a családja is küzdeni fogunk. és ha szükséges. nem tartja valószínûnek. a nõvérek számára. Nem igazán tudjuk. a lélegeztetõgép csak légzésasszisztenciát ad. nagyon szeretnék. kezelések. õ is és mi. a doktor többször is megvizsgálta Sárát. Az elsõ éjszaka tulajdonképpen nyugodtan telt el. erõs akaratú asszony. hogy a kómában lévõ beteg mindent érzékel. Úgy néz ki. de egyébként szüntelenül a betegágy mellett tartózkodott legalább egyikük. Ettõl kezdve István és a két gyerek folyamatosan Sára mellett voltak. mindent el fogunk követni a betegség leküzdése érdekében. mindent hall. s ugyanazt a felvilágosítást adta: – Stabil az állapota. Sára nem küzd a saját . de van spontán légzése. A kórteremben öt ágy sorakozott egymás mellett. csak éppen nem tud beszélni. – Nézze. Beöltöztek a szokásos intenzíves ruhába. kijelzõk. Hamarosan fölvisszük a feleségét az intenzívre.

Néhány hónappal korábban Sára egyik idõs. kedves arcú nõvérke. szükségünk van Rád. mert arra ugyan hajlandó lennék. és vérzik belül. ilyesmi. ha fölébredsz ebbõl a nyamvadt kómából! Hallod. ha tud. hogy ez nem nagy artéria vagy véna. ha nem akar ezzel tovább élni. Sõt – érezte István – minél hamarabb túl akar lenni az egészen. s egyetértettek: hasonló életet nem tudnának élni. Eszébe is jutott. Sára azt nem hallhatta. s közben hallotta. a nagynénédre gondolsz. küzdj. amiért nyomorék életre kényszerítettelek volna. semmiféle belsõ roncsolódást nem okozott. Igazított kicsit az infúzión. inkább éppen a visszafordulás ellen küzd. Tehát az asszony abban a hiszemben fekszik kómában. egy icipici hajszálér pattant el a fejedben. ha föladta. õt látod Magad elõtt. gyógytorna. meggyógyulhatsz. s nagyon halkan. legfeljebb pár hónap. nem igyekeznélek meggyõzni. akarj meggyógyulni! Akkor sikerülni fog! Néhány hét. rá is az vár. látod. kis rehabilitációs kezelés. ha Te is akarod! És mi szeretünk. és attól teljesen megbénult. meg akar halni. semmiféle maradványa nem lesz a betegségednek – ha Te is akarod. nem . A férj tehát odahajolt asszonya párnájára. nincs agykárosodásod. Õ k ketten aztán többször is beszélgettek errõl az elkeserítõ. ha küzdesz érte. hiszen õ csak azt hallhatta. amikor a felesége nem is szenvedett agykárosodást? Ha felébred a kómából. mint voltál! Csak akarnod kell! Bejött egy barna hajú. Nem csaplak be. De Neked nem volt agyvérzésed. amikor azt mondták: megpattant egy ér. István megértette: Sára azt hiszi. ennél jobb. hogy állandóan a szemrehányó tekintetedet kelljen néznem. hogy neki is agyvérzése volt. igazat mondok! Tökéletesen meggyógyulhatsz. Közbeszólt: – Miért beszél Maga rehabilitációról. de arra nem. gyógytornászról. Teljesen fölépülhetsz. ellenõrizte a tartalék üveget. õt is agyvérzés érte. magatehetetlenné vált. hogy életed végéig ápoljalak. teljesen egészséges lesz! – Hallod. bízz bennem. nem hitegetlek. hanem csupán hajszálér volt. a beteget minden emberi méltóságától megfosztó helyzetrõl.életéért. emberhez méltóbb a gyors halál. a CT egyértelmûen mutatja. nem én mondtam. Logikus hát. amit a nagynénjénél látott. a folyosón és négyszemközt Istvánnak mondta el a doktor. István mit suttog asszonyának. figyelj rám! Vedd elõ azt a közismerten erõs akaratodat. az életünk csak Veled lehet teljes és boldog! Ne add föl hát! Harcolj. mi lehet ennek az oka. drágám? Teljesen egészséges leszel. Nos. suttogva beszélni kezdett hozzá: – Édesem. Ha nem lennék ebben egészen biztos. Azt. és akarj meggyógyulni! Tudom. beteges nagynénije agyvérzést kapott. és ugyanolyan teljes értékû ember leszel.

Egyszerre a szemhéjak között megjelentek Sára gyönyörû szemei. – Nem kommunikálhat vele a Jóistenen kívül senki! – Doktor úr. én ezt nem kérem. akarsz harcolni azért. – Nem baj. drágám! Ha igazán akarod. a szemhéjak egésze megrebbent. s lassan. ha jobb így Magának. meg tudod tenni! Nyisd ki a szemed! És Sárának megrezzentek a szemhéjai. Úgy vettem észre. talán mi mégiscsak jobban tudjuk. Azt is hallotta. hogy István suttog a párnára hajolva. nem. és higgyen bármiben! Ne . picikéket megmozdult. hogy most nem sikerült teljesen fölébredned. egyelõre ez a maximum.csaplak be! Könyörgöm. Ne is haragudjon. szorítsd meg újra a kezem! – és Sára ujjai ismét szorosabban fonódtak az övéire. én kommunikálok vele. doktor úr. Mint amikor alvást tettet valaki. mégiscsak Maga a civil. Rezegni kezdtek a szempillái is. – Ne haragudjon. középrõl indultak a mozgások. Nem volt ez vért serkentõ szorítás. Ha helyesen érzem. szorítsd meg a kezem! – És Sára kicsit megszorította férje kezét. Az elején még nem. nem értheti. mindent hall. ne erõltesd! Ne törõdj vele. Te nem. inkább csak az ujjait jobban ráhajlította az övéire – de óriási öröm volt így is István számára. nehogy érzéki csalódás áldozata legyen: – Drágám. Tovább nem. és egyszer majd sikerül! – Megfogta Sára kezét. köszönöm. hiszen föléleszthette legvérmesebb reményeit – . Másik orvos is érkezett. megnézte a lázlapot. egyetlen perc alatt bebizonyítom önnek. próbálj meg fölébredni! Legyen vége ennek a rémálomnak! Nyisd ki a szemed. Már 4-5 milliméterre kinyílt mindkét szeme. hadd mutassam meg önnek! – Nem. nem fontos tovább! – István látta. amit mond neki. csak válaszolni nem képes. Jöjjön. – Édesem! Az elsõ pillanattól kezdve meg voltam gyõzõdve arról. meg fogsz gyógyulni. majd döbbenten figyelte. az elsõ pillanattól kezdve csak én küzdöttem. mi a valós orvosi helyzet. próbálkozunk tovább. Azt hiszem. Hiszen kommunikáltak! Kipróbálta újra. A keze szorításával bármire válaszolni tud. az elõbb rosszul mondtam. Solti úr! A felesége agyhalott. Nem akarom semmiben megakadályozni Magát. amit ön az imént állított az állapotáról. és az elsõ pillanattól kezdve mindketten küzdöttünk… illetve… nem is igaz. jól értettelek. Mindent észlel. nagyon szûk résnyire. Kicsit tágabbra. ami körülötte történik. drágám. Közben kihajnalodott. ez nem lehetséges. még tágabbra. ám már ez is boldoggá tette. nagyon lassan próbáltak szétválni. hogy fölgyógyulj? Ha igen. – Ne reménykedjen fölöslegesen. megérkezett a nappalos mûszak. nyugodtan beszélgessen vele.

hogy ne adja föl a küzdelmet. Akkor aludt három-négy órát. tornáztatták. nem engedik be Sárához. Kivétel nélkül mindegyik doktornak fölajánlották: hadd bizonyítsák be pillanatok alatt a maguk tudománytalan módszerével. Nem fogta meg egyikük sem. hogy jelen van. amit tesz és tapasztal. majd folytatta a napi 24 órás szolgálatot. Azt viszont nekik kéne elismerni – érvelt – . rengeteget „ beszélgettek” vele. ez segíthet valamit. munkájának fogja betudni. orvosilag természetesen nem tudja alátámasztani. mert õ nem ért hozzá. de legalább hajlandó volt meghallgatni Istvánt. és választ kérni egy-két kérdésre. gyúrták. A negyedik napon próbált elõször a torkán leerõltetni valami szendvicset. hogy adekvát módon „ válaszol” minden kérdésre – ám nem akadt egy sem. s túl azon. Istvánnak és a két gyereknek kétfrontos harcot kellett vívniuk a betegség és az orvosok ellen. már enni sem nem bírt. mint holmi fogyatékost. s egyetlen alkalmat nem adott föltevésük igazolására. és sok sikert kívánok hozzá! – az orvos jóindulatú. És biztosította õket: ha a felesége fölépül. s ha õ és két gyereke a medicinák hiányait picit is tudja pótolni azzal. A harmadik napon a nõvérek megfenyegették Istvánt: ha nem hajlandó legalább a váróterem összetolt foteljein pihenni pár órát. szintén teljességgel tudománytalan. mint összes kollégája. s végig korrekten tartotta magát legelsõ álláspontjához: semmiben nem gátolta õket. miszerint a gyógyuláshoz szükséges a . de egyetlen szavukat nem hitte el. azt õ nem a saját érdemének. akik gúnyos. A férj beismerte. forgatták. Akadt ugyan kivétel. a szerelmét. aki kíváncsi lett volna erre. Az orvosok többsége végig úgy kezelte ezt a kõkemény katonatisztet. akarjon meggyógyulni. tisztelem az erõfeszítését. csupán igaz – tételt sem voltak hajlandók komolyan elfogadni. Nem kellett volna többet tenniük. Õ lett az asszony kezelõorvosa. ha együtt próbálják arra biztatni Sárát. hiszen napi huszonnégy órás szolgálatot tartottak Sára mellett. tehát elfogadja a doktorok szakmai véleményét. mint megfogni az asszony kezét. saját felsõbbrendûségüket fitogtató megjegyzéseket tettek. hogy Sára értelme tökéletesen tiszta. bár lehet. És ez így ment egy álló hétig. Olykor aggódott is értük. de csak a felével birkózott meg. de lekezelõ mosollyal állt odébb.értsen félre. hogy a család többi tagja fog összeomlani a kimerültségtõl. ezen a kézszorítós nyelven. Ám e beszélgetések során a doktorok még azt a – legalábbis a civilek körében ma már igazán általánosan elismert. érezteti a szeretetét. hogy az orvostudomány is véges. aki a félperces kísérletre ugyanúgy nem volt rávehetõ. hogy mosdatták. de azok közül sem. egész nap és egész éjjel vele voltak. akik részvéttel nézték erõfeszítéseiket. hanem az orvosok szaktudásának. nemhogy azok közül.

Azt kérte. talán kicsit még drukkoltak is nekik. nem is igen olvasott ilyen tárgyú könyveket. ide nagyon súlyos betegek kerülnek. egyik-másik orvos visszaparancsolná a betegágyba. nehogy beigazolódhassék a tévedésük. a második nap reggelén zajlott beszélgetés után István ismét odahajolt Sára párnájára. csak éppen nem hittek az egészben és nem segítettek semmit. döbbenettel fogadta hát. visszahozni. Ha viszont a legrosszabbra készítenek föl. mintegy utolsó állomásra. van és remélhetõleg lesz is emberi méltósága. Sára két testvére menjen be. amikor a doktorok hókuszpókusznak minõsítették próbálkozásait. mondván. amit ezek az orvosok mondanak! Ez intenzív osztály. mindenki rohant hozzá. akinek volt. meg se halld. a testtõl elválasztott lélekben. Visszatérve a történtekre. Bár nagyon nehéz. hogy tetteivel közvetve cáfolja az õ diagnózisát? Ha rosszindulatú lett volna. a többiek azonban majd csak akkor. Itt az orvosok nem kelthetnek hiú reményeket senkiben. . soha nem mélyült el sem parapszichológiában. hogy jön ahhoz bárki – akár maga az érintett is –. Átlagos mûveltségû ember. a hozzátartozók aztán számon kérhetik rajtuk a biztató szavakat. egyetlen Sáráját akarta megmenteni. hanem egy beteg asszony. Az okkult tudományokat sem ismeri. amelynek szolgájává szegõdhetne. aki véghezvitte a lehetetlent. ugyanezt így fogalmazta volna meg magának: ha egyszer kimondták a diagnózisukat az agyhalálról. Mindezzel együtt. sem természetgyógyászatban.beteg gyógyulni akarása is. Értetlenül. hogy hazamehessen. abból nem hajlandók engedni. aki csupán a saját tapasztalatának hitt. nem ingával mérte be. innen-onnan vidékrõl. S mindehhez fontos hozzátenni: István soha életében nem volt vallásos. s éppen azért nem áll rá egyikük sem a kísérletre. mert ha esetleg nem sikerül valami. hogy a beteg agyhalott. Akkor beállított Sára egész rokonsága. nem hisz valami. pedig nem varázsvesszõvel írt köröket asszonya feje fölött. de el kell fogadnod. sem felsõbbrendû akaratban. Reggeltõl délutánig István így beszélgetett asszonyával. A férjnek és gyerekeinek néha már az volt az érzése. De nem volt ideje és energiája ezzel törõdni. kicsim. s biztatta feleségét: – Ne törõdj ezekkel a lesújtó megjegyzésekkel. ha Sára egyszer csak fölkelne és a ruháit kérné. itt dõl el. látva kitartásukat. hogy visszafordulnak vagy tovább mennek. az orvosok egyre nagyobb hányadának fokozatosan gyöngült a merev ellenállása. jó helyen fekszik-e s nem a tévéképernyõn át küldött neki energiát. Amint értesültek a történtekrõl. és mégis meggyógyulsz. õk lesznek az Isten. Ha egyszer a doktor kimondta. el kell fogadnunk: ez a kegyetlenség puszta önvédelem. A férj nem akarta mindannyiukat beengedni. nem látványosság van odabent.

ha például most hagylak nyugodtan pihenni. lehet-e egyáltalán ilyen helyzetben pihenni. velem is sokszor megesett már. miként beszélgetnek õk. hogy a többiek ilyen állapotban lássák õt. Áthidaló megoldásként javasolta a zárt láncú tévét. Az asszony azonnal megszorította.ha már lábadozik. azt javasolta. ezzel esetleg nem árt-e neki. és beszélek? – Ismét gyönge szorítás érkezett válaszul. A rokonok távozása után Istvánban fölmerült: vajon az éjjel-nappali „ beszélgetéssel” nem fárasztja-e túlságosan az asszonyt. tudsz te így pihenni is? – Az asszony ujjai behajlottak. hogy ez most nem a valóság. s nem esetleg csupán azt. picikét megszorították a kezét. tehát ha fölébredek. úgyhogy István visszavonta saját álláspontját. Megkérdezte hát: – Sára. ha itt vagyok. Néhány percen keresztül az egyik. – Az a jobb. hogy fölébredünk. akiknek addigra elmesélte. én most „ lemegyek” Hozzád. szorítsa meg újra a kezét. Sára ujjai mozdulatlanok maradtak. rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. amely eddig mindig az igent jelentette. szívem. amely ráadásul nagyon mély is. nem akarja. amint õ eddig. õ csak a két testvért szeretné beengedni. és ez eddig mindig sikerült – miért ne sikerülne most is? Ezt a helyzetet is együtt kell megoldanunk! Figyelj. ha inkább azt akarja. tudatosult bennem. majd a másik testvér is ugyanúgy kommunikált Sárával. amit szeretne. nem intenzív. engedjen be mindenkit. min töprengek? Mindannyiunkkal elõfordul. hanem normál kezelési osztályon. aztán legyen az. amin ugyan szinte semmi nem látszott. Tudod. Elsuttogta. Majd arra kérte. a tökéletesen mûködõ kommunikációs módszerrel megkérdezi Sára véleményét. és nem beszélek Hozzád? – Sára ujjai moccanatlanok maradtak. ha egyetért vele. 26 éve élünk együtt. Nagy megnyugvás volt ez a férjnek: bebizonyosodott. István behozta a két testvért. ha elhatároztam. s a párnára hajolva elmondta. véget ér a lidércnyomás. amit az asszony szeretne. Ha nagyon akarjuk. ebbe a rossz álomba. hogy valójában én alszom és álmodom. nem tudhatta. hogy fölébredek. Kérte. drágám! Te is most ilyen rossz álomban vagy. álmomban. Bement. Nem történt semmi. – Jó. Õ még soha nem volt kómában. Ilyenkor. hogy miközben éjjel valami rosszat álmodtam. óriási lépést teszel a gyógyulás felé. Sára szorítsa meg a kezét. Hát ilyen módon volt az asszony agyhalott. akkor ez általában sikerült is. Sára mellé ült. Figyelj csak. akkor maradok. drágám. a valóságot érzékeli. és kinyitjuk a szemünket mindketten. meg tudjuk tenni! – István lecsukta . Ezen kisebb vita alakult ki. – Jobb Neked. utána ott együtt elhatározzuk. de mégiscsak Sárát mutatta. ki mindenki érkezett látogatóba. mégis föl kell ébredned! Ha ez sikerül.

Gyertek be ti is! Együtt mentek vissza a kórterembe. a lélegeztetõgép újra riasztott. Amint a következõ alkalommal az elején hozzátette: – Csak azért ismétlem meg a történetet. Valami szüntelenül vijjogott – az elsõ pillanatban el sem tudta képzelni. Visszahajolt a párnára: – Nincs semmi baj. hogy nem ártott semmit. Gyere. hogy szükség van az egész történetre. amíg el nem jutott addig: – Most akkor próbáljunk meg együtt . Várj meg. A lélegeztetõgép egészen biztosan arra jelez be. elfogadta. visítás. nem kell mindig elmondania újra ugyanazt. Most határozzuk el mindketten. meg tudja õ jegyezni. jó. de még nem mert reménykedni. nem értem. éles. a véletlen bekövetkezhet kétszer is. lekapcsolta a riasztást. koncentrálásra. drágám. a gép azonnal riasztott. szirénaszerû hang szólalt meg a feje fölött. talán bugyuta kis történetét – és 4-5 percen belül harmadszor ugyanaz történt: a gép riasztott. Az asszony megértette. azonnal rájött: Sára csupán azt akarja jelezni neki. és rosszat álmodunk. Biztos beleszuszogott. most együtt vagyunk ebben a rossz álomban. Kiszaladt a látogatók számára kijelölt terembe. nem vagy képes megjegyezni ilyen egyszerû dolgot – s ekkor a gép a történet elején már nem visított föl. – Jó.szemét. Aztán rémülten vette észre: a lélegeztetõgép riaszt. Egy nõvérke odaszaladt. Ám közben. arra gondolt. Istvánnak már kezdett gyanússá válni a dolog. s elsuttogta tudománytalan. Szabaduljunk meg ettõl az álomtól! Ébredjünk föl együtt! – És megint vijjogás. Egymást követõ 10-12 alkalommal produkáltak az elõzõkkel teljesen megegyezõ eredményt. Ez már nem lehetett véletlen. valahol a negyedik-ötödik kísérletnél. Harmadszor is közelhajolt. hogy ez jelent is valamit. hogy meggyógyul az édesanyátok. és attól megváltoznak az életfunkciói. mafláskodott ez a gép. most együtt alszunk. Igazolódott is e „ fordításának” helyessége. hogy fölébredünk! Gyere. majd folytatta. s örömmel újságolta a történteket a gyerekeknek: – Most már biztos. értetlenkedve nézte a gépet. amint István újra elkezdte suttogni a történetet. és nem azért. nõvérke? – Nem tudom. mindjárt együtt leszek Veled! Úgy. Ismét szaladt a nõvér. próbált ellazulni. hogy õ szeretne. mi történt. hogy ez idõ alatt Te föl tudjál készülni a fölébredésre. próbáljuk újra! Lejövök Hozzád megint. és ugyanazt válaszolta. majd lekapcsolta a riasztást. István megnyugodott. a rossz álomba. kezdjünk följönni! Nyissuk ki a szemünket! István éppen hogy kinyitotta a szemét. annak a vészjelzõje visít. próbálkozik a fölébredéssel. Nyugalom volt egészen addig. – Mi történt. mert azt hiszem. Jól ismerte a feleségét. hiszen próbál fölébredni.

és elvonultak. kérem. Kérem. és be is tudom bizonyítani. Sietve érkeztek a betegágyhoz. szóltak az ápolónõnek: hívjon szerelõt. Gyere. semmit nem próbál. vajon miért nem. vagy nincs. te bunkó. Tegye ide ön is a kezét. gúnyosan mosolyogva. gúnyos hangon. – Megkérem szépen. kísérletezés. láthatóan sietve – . István az ápolónõt kérdezte. ha a gép eredeti helyzetbe visszaállítása nem gátolja a gyógyítást. úgymond. igazam van. hívja ide a doktor urat. orvosilag mi hülyeség és mi nem. tegye meg. mondja. amit kérdez! Én ugyan nem értek hozzá. – Ne beszéljen. a gépnek semmi baja. – … de egyetlen perc alatt be tudom bizonyítani önöknek az állításom. nem is fontos! – valamit állítgattak a gépen. ha hajlandó fél percet rászánni. legyen oly kedves. – Arra szeretném megkérni. – Nem érek én rá mindenre! – dohogott az. Minden alkalommal. gyõzõdjenek meg róla. nem nekik van igazuk! És az se zavarjon. miket mondanak – hajolt vissza István a párnára –. inkább próbáljuk újra! – ismét hozzáfogtak a gyakorlathoz. hogy Sárára akár csak rápillantottak volna. amikor ugyanis föl kellett volna ébrednie az asszonynak. a felesége agyhalott. ilyenkor nyilván megváltozik a légzése ritmusa. további gúnyos megjegyzések közepette. hogy visszakapcsolja korábbi állapotába. s õ reagálni fog arra. ám a gép most nem jelzett. kérem. – Higgye el. bizonyos dr. majd anélkül. hiszen nem vagyok orvos… – Hát nem bizony! – nyugtázta a doktor az Olimposzról leereszkedõ hangsúllyal a közbevetést. Miközben folyt ez az. ne keserítsen el. – Ne törõdj vele. szeretnék beszélni vele! A nõvér kiment. hülyeséget. mert mi a továbbiakban is szeretnénk próbálkozni. emiatt jelez a gép. amit hallottál. hogy ilyen hangon beszélnek. kis szívem. mi talán mégiscsak jobban el tudjuk dönteni. nyissuk ki a szemünket! – máris megszólalt a riasztás. ki kellett volna nyitnia a szemét. Kuczin Rolanddal. mit akar! – de ismét olyan iszonyatosan lekezelõ. hogy István mögé érezte a ki nem mondott „Na. hogy ne riasszon. megjelent az ügyeletes orvos kollégájával.fölébredni. s két-három perc múlva az orvossal együtt érkezett vissza. doktor urak. mert képtelen rá! – dühösködött az orvos. és a . mert ez a gép rossz. intelligenciát még az orvosi diplomával sem lehet szerezni. – Elnézést kérek. Nem kell itt semmit sem bizonyítani! De mindegy. a történet ugyanazon pontján. – A doktor úr átállította. hogy nem hülyeséget beszélek… – Ugyan. az vagy van valakinek. hagyjuk a szerelõt. A feleségem megpróbál fölébredni. már megint mit akarsz?”kérdést is.

doktor úr. Elõtûnt a pupillája. sõt. amit mondunk neki. De engedje meg. hogy . – Dehogy fogom meg. Ez azért mégiscsak jelent valamit. – Miért mondja ezt. elég egyelõre ennyi is. az asszonynak félig kinyílt a szeme. amit a tulajdon szememmel és érzékeimmel tapasztalok. hogy az igazolt tapasztalatok alapján lehessen nekem is álláspontom. bármennyire tudománytalan is. ez is hablatyolás! – Jó. és a gép csupán rásegít. azt is megértem – bármilyen kegyetlenül hangzik is – . ha a feleségem meggyógyul. amit akar. hogy a feleségem az ön számára csak egy munkadarab. Az intenzív osztály egyik orvosa Sára ágya mellett ismét gyõzködni kezdte. ha orvosilag nem is támasztható alá. és érezni fogja. s körülötte az íriszbõl is valamicske – de tovább nem ment. csak éppen immár a gép visszajelzése nélkül. mondtam már. ne erõltesd túl Magad. hogy van spontán légzése. – A világért sem szeretnék beleavatkozni az ön munkájába. nem baj – nyugtatgatta –. ne akadályozza meg. de azért közben hadd higgyek annak is. – Ne avatkozzon bele újra a munkánkba. hogy az agyhalott beteg mivel próbálkozik! És különben sem gondolhatja komolyan. – Ugyan kérem. hogy közben én is ragaszkodhassam a sajátomhoz. Biztosítom önt is. semmi értelme. lehetetlen! Még csak spontán légzése sincs. és távozott. hiszen nem kötõdhet érzelmileg minden betegéhez. hogy ez hülyeség. István folytatta a próbálkozást Sárával. Ez teljesen normális. Ismét kérem. rendben van. ha egyszer nem ért hozzá! És egyébként se beszéljen már hülyeségeket. csak egyszer próbálja ki! Fogja meg a kezét. pihenj! – és Sára behunyta a szemét. én azt teljes mértékben az orvostudomány és az önök sikerének fogom tulajdonítani. A feleségem újra és újra rengetegszer reagál arra. majd késõbb egészen sikerülni fog! Most inkább csukd be a szemed. elfogadom az ön álláspontját. Ám eredményesebben! Többször egymás után. és kérdezzen bármit. hiszen a kollégája határozottan állította. de nem az lélegezteti. A harmadik napon újabb megerõsítést kapott. amikor odaért: – És most nyissuk ki a szemünket! –. ezen az osztályon ebbe bele lehetne õrülni. – Nem baj. hogy én majd ezt az állandó sípolást fogom hallgatni.feleségem számára megnyugtató a gép jelzése. engem nem érdekel! – füstölgött a doktor. visszajelez. hogy a küzdelme eredményes. – Azt csinál. csak gyönge. amire valószínûleg igennel felelne. hogy – amennyire telik tõle – meg fogja szorítani az ön kezét. csak azt kérem. mert hallja.

Bejött egyszer az az orvos. Sára negyedik napja feküdt bent. amin azonnal úrrá lehetsz. s a párnára hajolva suttogni kezdett: – Szívem. Adj parancsot a szervezetednek. hogy már szinte kimutathatatlanul alacsony lett. szedd össze magad! Ez csak valami múló rosszullét. A nõvérke fülén a fonendoszkóppal. Arról nem õk tehettek. – Jó. változatlanul kómában. olyannyira. Ekkor a monitoron az EKG-görbe ugrálni kezdett: az abszolút objektív gép jelezte: az agyhalott észlelte az eredményt. hadd próbálják meg maguk elboronálni. Olyan ez. kezében a vérnyomásmérõ pumpájával már orvost akart hívni. s a szokott módon nyugtatgatni kezdte: – Ne törõdj vele. majd bekenték testápoló krémmel. pillanatnyi vérnyomáscsökkenés. s a férj azonnal visszahajlott asszonya párnájára. emeld meg a vérnyomásodat! – Fölpillantott az ápolónõre. emeld tovább! – A nõvérke alig egy percen belül 80-at mért. plusztakarót kértek. de ne hagyd itt. és örült. hogy addig az orvosoktól nem kaptak erre utasítást. ez a dolga! De nincs semmi jelentõsége. ez még kevés! – Újabb tíz perc. kaotikusokká váltak. amit elkezdtünk! – S a monitoron a görbék alig egy perc alatt visszarendezõdtek. A doktor. ha túl alacsony volt a hõmérséklete. Ha belázasodott.értelmetlenek az erõfeszítései. aki fölvette Sárát. szívják le a keletkezõ folyadékot. s vizsgálata során észrevette: az egész szája elfertõzõdött. megkérte. mert a lélegeztetõtubus hatására összegyûlt folyadékot egyszer sem szívatták le. a nõvérek segítségével szakszerûen ellátta a fertõzést. Elérkezett a szilveszter. s õk ezt kedvesen el is végezték. a lányuk halkan eldúdolta a . – Ez az. aki biztatóan intett vissza: lassan-lassan emelkedett a vérnyomás. csináld tovább. várjon kicsit. csak tovább kell folytatnunk. de István nem esett pánikba. vidd föl arra! Vagy elég lesz 100 is. de elismerõen bólintott: 100. Éjfélkor Ági. semmi baj. csak így tovább. neked 110 a szokásos vérnyomásod. Az orvos a hegyi beszéd végeztével távozott. István és a két gyerek naponta 24 órát töltöttek Sára ágya mellett. Naponta négyszer-ötször tornáztatták õt. hogy sikerült. Az ezt követõ éjszaka hirtelen leesett Sára vérnyomása. s akkortól Istvánék mindennap megkérték szépen a nõvéreket. a felesége agyhalott. Ám mindenrõl nem tudtak gondoskodni. Az asszony életfunkcióit ellenõrzõ gép monitorján ekkor az addig stabil értékeket mutató görbék hirtelen szabálytalanokká. s az ápolónõ csodálkozva. jeget raktak rá. pár perc után már 60-at mutatott. nem mondhat mást. nagyon jó. ledörzsölték tetõtõl talpig sósborszeszes ruhával. hogy õk mit beszélnek. mint amikor a gondatlan anya csecsemõjének szájpenésze van. meg fogsz gyógyulni. drágám.

mi történt Sára lábával. kiküldték õket. s rögtön látták: most igazán nagy baj van. õket minden alkalommal széles ívben kikerülte. kivonult. magatehetetlen beteg egyenként megszorította a kezüket. minden részvétet és emberséget nélkülözõ megjegyzéseit. Este hét körül tornáztatás közben a férj észrevette. nézze meg. szép cipõket hordani. nem fog törõdni a feleségével. majd õ is. – Mi lenne? Üszkösödik a lába. A gépek ugyan jelezték. Ám a nappalos Kuczin doktor maradt bent éjszakai ügyeletre is. érezte. Kuczin Roland jelent meg. A következõ két nap ugyanígy. semmit nem érzékelõ. végigtornáztatták. Sára teste szinte teljesen hideg volt és sárgás színû. de hozzáfogott. megrendült. Õ volt az. hogy le kell vágni a lábát. s ebben nem is csalatkozott. Ám eközben István – bár magának se merte bevallani – úgy érezte: Sára most. Sárát egyszer sem. Január 3-a István számára rosszul kezdõdött. s ily módon teljesítve orvosi feladatát. Az az asszony. felesége bal lábujjai elszínezõdtek. és közben folyamatosan beszéltek hozzá. Éppen a kórteremben téblábolt dr. várták az estét és egy másik orvost. aki mindig imádott csinos leni. A válasz majdhogynem sokkolta Istvánt. Láthatóan nem óhajtott részesévé válni a hókuszpókuszolásnak. elszürkültek. mindegyiküknek egyenként szorítsa meg a kezét. ha õ ugyanezt kívánja nekik. de ezt is csak menet közben. változás nélkül zajlott. mert a nõvérek fürdették a betegeket. biztatták. hogy elmúljon. csak a többi beteget vizsgálta meg. semmirõl nem tudó. bedörzsölték. hogy vannak életfunkciói. s azóta ugyan István nem látta. le kell vágni! – felelt Kuczin. aki pár nappal korábban együtt volt jelen kollégájával a lélegeztetõgép lekapcsolásakor. Fél kettõkor mehettek vissza. minden jót kívántak betegüknek. A „ hókuszpókuszoló családdal” minden alkalommal ezt tette: körbejárta az összes beteget. és a lányával közösen négyórás megfeszített munkával életre dörzsölték Sára lábát. annak hallatára. István arra kérte. Utána újra az egész testét megmasszírozták. Vagy csak nem bírta tovább lelkileg. és mit kell tenni ahhoz. A család a szokott módon ápolta a beteget. Az orvosok szerint agyhalott. valószínûleg megelégelte az egészet. Kuczin doktor éppen a . hogy esetleg levágják a lábát. de hozzájuk szokás szerint nem ért el. Félt ettõl a doktortól. rohamos leépülés. Én nem tudok vele mit csinálni. István udvariasan kérte. István és kis István is megpuszilták Sárát. Éjféltájt megszakíttatták velük az ápolást. Sárát pedig kihagyta.Himnuszt. szoknyában járni – azt hallva. de azóta sem felejtette el gúnyos. Ahányszor bejött a kórterembe. Kuczin. És föladta. de látszott rajta a hirtelen. mert nappali ügyeletes orvosként dr.

drágám! – s miközben a meglett katonatiszt sikertelenül próbálta visszanyelni könnyeit. és Neked így lesz a jobb. Remélem. A család nekigyürkõzött. helyesen döntöttél. – Úgy látszik. Aki ekkor éppen édesdeden aludt a pihenõszobájában. bedörzsölés. a sírással küszködõ nõvérek önhatalmúlag visszakapcsolták a Kuczin doktor utasítására lezárt vérnyomásnövelõ gyógyszer-adagoló automatát. történetesen az intenzív osztály ügyeletes orvosáéba. ezen a héten mindannyian sokat harcoltunk a betegség ellen. a szomszédos ágynál. és biztosan jól átgondoltad. Azt is éreztem. Hajnali öt óra elõtt 2-3 perccel Sára pulzusa 60 alá csökkent. mint én. mi maradtunk hárman. hogy agóniája közben is sírt. És még egyszer odahajolt asszonya párnájára: – Drágám. próbáltak segíteni. s azután döntöttél. miért. egyetlen ápolási utasítást adott az ápolónõnek: – Kapcsolja le az automatát. Egyértelmûen már haldoklott. pusziljátok meg õt utoljára! Mi ennél többet már nem tudunk tenni. az állítólag agyhalott asszonya szemeibõl is elkezdett szivárogni a könny. tehát értelménél volt. próbáljuk megmenteni édesanyátokat! – Ági elõször zokogva átrohant a sebészeti osztályra. Torna. senki másra nem számíthatunk! Munkára föl. – Elnézést kérek! – . István ekkor adta föl. képtelenek voltak megmukkanni is. – Még a nõvérek is döbbenten nézték. –Maguk csak nyugodtan hókuszpókuszoljanak tovább! Nekem erre nincs idõm. nem értik Kuczin doktor urat. mert Te mindig mindent jól átgondoltál. elengedlek. nem szokott így viselkedni. Közben az életfunkciókat ellenõrzõ gép riasztott. vesztettünk! – szólt gyerekeinek –.kórteremben volt. Nem tudom. ami a vérnyomásserkentõt adagolja! István és a két gyerek döbbenten álltak. ám annyira volt öntudatlan és a világról mit sem tudó. Mielõtt távozott. de persze hiába – orvosetikailag nem megengedhetõ beavatkozni más orvos dolgába. közben folyamatos kommunikáció. István tért elõször magához: – Gyertek. Talán késõbb sem lett bajuk az együttérzésükbõl. – Én megmondtam! – dörrent rá Kuczin. egyszer csak döbbenten látta: felesége. segítsen! Ehhez én már kevés vagyok. masszázs. A nõvéreknek is tátva maradt a szájuk. Látva erõfeszítéseiket. Te is keményen küzdöttél. a mai napon föladtad. hoztak erõsítõ injekciókat. és folyamatosan esett tovább. megyek lefeküdni. Isten Veled. Közben értetlenkedve mondták. orvosi segítséget kérni. István hozzá fordult: – Kérem. amiben tudtak. Biztosan ezt is így tetted. búcsúzzatok el édesanyátoktól. Én tudom. talán Te többet tudsz a betegségedrõl. gyerekek. Ezért én tovább nem tartalak vissza. doktor úr.

– Ebben az állapotomban nem kívánok önnel beszélgetésbe elegyedni. Most viszont én kérem arra. István fölállt. Ebben a pillanatban megérezte Sára csuklóján. A doktor úr megpróbálja újraéleszteni. de az ön által három és fél órával ezelõtt magára hagyott beteg elment. egy szál alsónadrágban. de nem engedték be õt. újraélesztettem a beteget. Két-három perc múlva Kuczin úr beért a kórterembe. Most igazán azt hiszi. Elnézését kérem. de még embernek sem igazán tartom önt. Akkor ért az orvosi szobához. nemcsak orvosnak. elõttem nem orvos. akinek az agya vagy egy órán keresztül nem kap vért. jöjjenek be. hogy fölhúzza magára. István utána akart menni. de nekem ezt jelentenem kell az ügyeletes orvosnak. aki az Istent játssza. hányadik döbbenetébõl. és széles karmozdulattal beinvitálta õket: – Tessék. és éppen igyekezett megtalálni a fehér orvosi nadrág elejét. remélem. de a nadrágját még mindig nem sikerült fölvennie. mint egy Isten. dr. hogy az ember tudja: az olyan beteg. valami orvosi bravúrt hajtott végre? Azt gondolja.hüppögött mellette a nõvérke –. hogy a nõvér fölkeltette. a napilapokból. megint van szívmûködése! – Ezt most miért tette? – István alig tudott magához térni aznapi ki tudja. – Nem mondom Önnek azt. csak egy fölfújt hólyagnak. 6 óra 15-kor kitárult a kórterem ajtaja. miközben visszament felesége ágya mellé. István a kezében tartotta felesége kezét. a nõvérektõl megérdeklõdni a haláleset utáni szokásos teendõket. és majd találkozunk az orvosi kamara Etikai Bizottsága elõtt! – és kiment a szobából. hogy „ doktor úr!” mert ön . . megjelent Kuczin. és a nõvér után indult. Kérem. az már valóban agyhalott. megszûnt a pulzusa. félig sötétben. szépeket álmodott. Õ benyitott. Ott állt az ügyeletes orvos. ha még emlékszik abból valamire! – Nem aludtam én! – hebegett Kuczin. – Hogy tehetett ilyet? Mi értelme volt ennek? Ahhoz nem kell orvosnak lenni. A többit majd megtudhatja a televízióból. hogy kapcsolja ki a gépet. mert erre a cirkuszi mutatványra nem vagyok vevõ! Most már tényleg agyhalott a feleségem. tegye a kötelességét. hogy megállt a szíve. de annyit mondhatok. – Uram! – szólalt meg a maga számára is fölfoghatatlanul udvariasan és hideg fejjel. amikor az ápolónõ kijött onnan. Kuczin Roland. semmi értelme tovább életben tartani. ezek után megváltoztatom a véleményem? Biztosíthatom: ez után még inkább nem tartom orvosnak. – Körülbelül egy óra múlva.

míg István végül nyomatékosan megkérte. Így azonban a véleményem változatlan. de a latint nem. s a maga fennkölt. és kimentek a kórterembõl. állandó vállveregetés közben. hallgasson meg hasonló türelemmel. hallgassa õt végig. leereszkedõ stílusában. nem bírt továbbra is Kuczin Rolanddal foglalkozni. – Ön az imént körülbelül tíz percen át elõadott nekem valamit. délelõtt 10-kor pedig mûtétem lesz. mert a kórteremben tartózkodásunk nem ön által gyakorolt kegy. Néhány perc múlva Kuczin kijött utánuk a folyosóra. azt megköszöntem volna. . hogy ne ragaszkodjanak hozzá. Újra megpuszilták õt mindhárman. hagytam. – De ha én… – vágott közbe Kuczin. A katona és gyerekei egymás nyakába borulva sírtak hosszan. Úgy érezte. a családdal. Azt a választ kapta. Nagyon kérem hát. muszáj-e fölboncolni Sárát. amikor Kuczin befejezte –. István és a két gyerek az utolsó pillanatokban ismét mellette lehetett. mint most. mind velünk. hogy egy szót sem értek. ez után a hét után azt már nem bírná elviselni. – Ez talán nem énrám tartozik – zárta le a vitát István. amibõl pontosan tudta. ugyanakkor többször csak gúnyolódott rajtunk. és én egyszer sem szakítottam félbe. Elfordult.Kuczin persze nem kapcsolta ki a gépet. Meghalt. István – még könnyes szemmel – visszament megkérdezni a nõvérektõl. Ha akkor tett volna bármit. nagyrészt latinul ismertette Sára betegségének lényegét. ezt mindenki tanúsíthatja – nem lett volna joga „ kivágni minket a kórterembõl” . amikor Kuczin azt ecsetelte: – Egyébként is nagyon rendes voltam Magukhoz. ha még szét is trancsíroznák a feleségét. akik próbáltunk tenni valamit az érdekében. amikor segítséget kértem öntõl. Nem segített egy hajszálnyit sem a betegnek. Azt viszont már megértette. Végérvényesen. Önnek viszont – mivel én és a családom betartotta az itteni elõírásokat. ahelyett hogy kivágtam volna mindannyiukat a kórterembõl! – Nem értek egyet önnel! – felelt István. hanem törvényes jogunk volt. de szó nélkül végighallgatta. ami pedig kötelessége lett volna. különösen mivel én magyarul beszélek! Ismét csak azt tudom mondani. utána az éjszakai ügyeletes. de két-három perc múlva Sárának magától megint megállt a szíve. még ha az eredmény ugyanaz lett is volna. ön orvoshoz méltatlanul viselkedett mind a beteggel. S úgy gondolom. István ugyan beszél nyelveket. ha õ kéri a patológián. Alvására vonatkozóan azonban érdemi választ adott: – Én voltam a nappalos orvos. úgyhogy a kötõszavak kivételével egy kukkot sem értett az egészbõl. Kuczin ebbe a rövid válaszba is négyszer vágott közbe. hogy hókuszpókuszoljanak. A gyerekeivel akart törõdni és saját magával. ön nagyon egyénien értelmezi az orvosi esküt.

Persze lehet. és a nyilvánossághoz is fordulok. Nem az orvosi szaktudását vonom kétségbe. hogy emléket állítsak magamnak. hogy az orvosi kamara etikai eljárását kérem. tehát ismeri a szöveget. és állíthatom. Az intenzív osztály természetesen nem kérte. Mindössze azt az egyet szerette volna elérni: mondassék ki. Azt azonban szeretném. Nagy részük lelkiismeretes. tájékoztattam Kuczin Rolandot is. s annyit tudott elintézni: ha az intenzív osztály nem indítványozza a boncolást. Azonnal le is ballagott a proszektúrára. de megvetem mint embert. s a beszámolót az egyik napilaptól az én engedélyemmel megkapta õ is. Igaz. Õ k sem érdemlik meg. . Vagy esetleg ennyire a pénz (az egészségügy anyagi helyzete) határoz egy ember életérõl és haláláról? Kuczin Rolandról kialakult lesújtó véleményemet csak megerõsíti az a tény. A fõorvos asszony azóta többször nyilvánosan kijelentette. hogy a Kuczin Roland-félék miatt elveszítsék orvosi jó hírüket.. akit történetem szintén megdöbbentett. szinte önpusztító munkát végez. Nem az érintett háta mögött akarom kiborítani a bilit. Ettõl fölmerült bennem a kérdés: ha az intenzív osztály valamennyi orvosa az elsõ pillanattól kezdve reménytelennek látta a helyzetet. De nem akart ezzel sem törõdni. sem gondatlan emberölésért eljárást indíttatni. És még valami. ragyogó kutató orvos válhatna belõle. hogy a nyilvánosság sem zavarja. Nagyon sok orvos ismerõsöm van. az õ helyében én is nehezen tudnék szembesülni akkori önmagammal. Késõbb visszatért. hogy nyilatkozzék a történtekrõl. ami történt. Esze ágában nem volt sem kártérítésért perelni. orvosaik mindent megtettek a feleségem életben maradása érdekében. Leírtam mindent. hiszen akkor esetleg találhattak volna arra utaló jelet. István csak késõbb értette meg: persze. és az intenzív osztály osztályvezetõ fõorvos asszonyát is. Már magát ezt a munkatempót sem. hogy mégiscsak végig neki volt igaza. nem ez a tipikus. Ezzel – ha igaz a diagnózisuk – csak nyerni lehetett volna. Tervezett lépéseimrõl. ahol reggel hét elõtt persze nem talált érdemi embert. az õ kérésére eltekintenek tõle. Mi ennek az oka? Orvoshiány? Szabadságolások? Pénzhajhászás? – Nem az a szándékom – mondja ma István –. annyira sérthetetlennek és a történtek fölött állónak tartja magát. Ma sem igazán érti a történteket. hogy a késõbbiekben elutasított minden arra irányuló kérést. ha az ilyen Kuczin Rolandok elgondolkodnának: helyesen választottak-e pályát? Lehet.talán lehet. akkor miért nem próbálták meg a mûtéti beavatkozást? Hajszáleres agyvérzést a világon mindenütt operálnak. csak ennek kapcsán ismertem meg. azt hiszem. hogy orvosnak így nem szabad viselkednie. és ennek semmi köze a feleségem tragédiájához.

Megkeresem ezért Sára testvérét is. ellenõrzést. az egész család. Pontosan ugyanezt tapasztalta fiának menyasszonya is. a testvérei ülhessünk az ágya szélére. hogy ennyien ne fárasszuk Sárát. Vagyis senki nem hallucinálhatott. annak hiányával nemet. Sunyovszki Lajosné Szabó Ilona Tatabányán él és dolgozik. hogy a saját gyerekeinek is. odaléptem Sára ágyához. S ráadásul mindezen jelzések tökéletesen illeszkedtek Sára személyiségéhez. amikor már jobban leszel? Sára hüvelyk. mossunk kezet vagy legalább csak kettesével menjünk be. milyen szép most. szeretjük és visszavárjuk. hogy Sára megmaradjon. – Ugye tudod. Elmondtam. még azt sem mondták. egyszer sem adott olyan választ. hanem majd hozzam el legközelebb. – Tudod. hallucinálta az egészet.és mutatóujjával megszorította a kezem. két autóval. a lányával. Elmagyarázta. Itt hagyjam a fotót? – Nem jelzett semmit. s õ elõször csak egy ujját mozdította. Mesélni kezdtem a kislányomról. majd bement megkérdezni tõle. hogy csak mi ketten. nem kérdezték. aztán a másodikat is. hogy keze szorításával igent jelez. István tiltakozott egyedül. Nos. akkor volt elsõ osztályos. és mi azonnal rohantunk Nyíregyházára. nekünk is óriási szükségünk van rá. s beszéltem hozzá. miként kommunikál vele. hogy itt vannak a gyerekeid? – kérdeztem. hogy ugyanígy tudott vele kommunikálni. annak hiánya nemet. Ezután beszélgettem Ágival. – Hoztam Neked fényképet is róla. úgymond. hogy lásd. hogy a többágyas kórterembe mindannyiunkat beengednének. én nagyon meglepõdtem. Miért ne gondolná a kételkedõ: István nyilván nagyon akarta. egyetért-e vele. hogy a keze szorítása igent jelent. s beképzelte magának. Õ így emlékszik: – Jött a telefon. nem influenzás-e senki. borzasztóan nézett ki szegénykém. – Inkább most ne hagyjam itt. Megfogtam a jobb kezét. nagyon szeretnek Téged? – erre pedig erõsödött a szorítása. nagyon aranyos. Száz százalékig biztos . A megyei kórház intenzív osztályára érve. amely meglepett volna minket. hajszálra megegyezõen érzékeltük négyen is. tulajdonságaihoz. összekeveredett benne a valóság és a vágyálom. hogy mi van Sárával. aki beszámolt róla. jól is viselkedik. Éppen csak ránk adták a zöld köpenyt. egy német tulajdonú cég külkereskedelmi és vámügyeit intézi.* Mindez persze bárki számára eléggé hihetetlen is lehet. aki Sárának keresztlánya. A történet hitelessége tehát talán megköveteli az. Hosszan beszéltem még neki arról. szépen tanul.

csomagolja össze. ami történt. Aztán egyre biztosabb lett magában: kötelessége megosztani tapasztalatait a világgal. s több alkalommal valótlanságot állított. Solti István összes érdemi tényismertetésére kijelentette: õ ezt és azt nem tette. rendesen dolgozó orvost. megengedhetetlen disznóság. Végül a következõ. ellenben megfogalmazott néhány vádat Istvánnal szemben. hogy egy intenzív osztály ügyeletes orvosa ahelyett. sem büntetõföljelentést nem tesz. Eleinte csupán azt érezte. Úgy érezte. nyolcig tartott. amit elsõ felindulásában kijelentett: részint nyilvánosságra hozni az esetet. A tárgyaláson természetesen jelen volt dr. semmi nem úgy történt. miszerint õ megengedhetetlen hangon ordibált volna Kuczinnal. és vigye inkább haza. Ám kevéssel Sára temetése után nekifogott leírni mindent. hogy Kuczin Roland ne blamálhassa a sok-sok becsületes. május 26-án 16 óra 30 percre tûzte ki a tárgyalást. reggel óta folyamatosan tárgyalnak etikai ügyeket. a Megyei Kórház Intenzív Osztályának orvosa mint panaszlott elleni eljárás során a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai . mint odabent ennek az embernek a kezei között. hogy Kuczin Roland az ügyletes orvos.vagyok benne: nem lehetett agyhalott. Kuczin Roland. bár tehetné. Kuczin Roland is. 12/1999. Közhírré kell hát tennie mindezt. figyelmeztetnie kell hát minél többeket: van ilyen is. A Magyar Orvosi Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Bizottsága 1999. számú határozat született: HATÁROZAT „Solti István nyíregyházi lakos mint panaszos és dr. bár minden oka megvolna rá. nyeglén. Fél öttõl ötig két eljárást „ lezavartak” ám az övé öttõl negyed . lekezelõen sorsára hagyja. vigyázzanak magukra! Az etikai eljárást pedig azért érezte kikerülhetetlennek s indította meg. * István tehát úgy döntött: sem kártérítési pert nem indít. mert a hozzátartozói szerinte hókuszpókuszolnak. és meglátja a táblán. Elõször elnézést kértek tõle: kicsit csúsznak. Ha valakinek a hozzátartozója bekerül a nyíregyházi megyei kórház intenzív osztályára – gondolta végig István –. mert otthon még mindig nagyobb esélye van életben maradni. az a helyes. amint azt a panaszos mondja. hogy segítene a rá bízott betegen. részint az orvosi kamara elõtt etikai eljárást kezdeményezni.

Beadványában leírja. fokú Etikai Bizottsághoz. Az orvostól még ekkor sem kapott semmilyen együtt érzõ vagy megbánást mutató jelzést. Õ ebbe belenyugodni nem tudott. Még akkor éjjel a felesége elhalálozott. hogy felületi vérömlennyel járó agyvérzése történt. Sokszor jelezte az orvosoknak. melynek egy példányát az I. eszméletlen állapotban kórházba szállították. Légzési elégtelensége miatt .Bizottságának döntése alapján Dr. dr. hogy a felesége kérdésekre. Ott megállapították. A beteget az intenzív osztályon kezelték. A beteg állapotromlása miatti segítségkérésre nem reagált. Beadványában nevesítve panaszolja. de csak igen ritkán kapott megértõ. míg másodpéldányát a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához kell benyújtani. A beadvány alapján az Etikai Bizottság vizsgálatot kezdett. de lejáratja az orvosi társadalom jó hírét is. az eljárás részeként tárgyalást tartott. melyen megjelent a panaszos és a panaszlott orvos is. Kuczin Roland. és annak gyógyulása érdekében vele folyamatos kapcsolatot tartott. mindvégig a beteg mellett tartózkodott. felszólításokra reagál. Kuczin Roland mint panaszlott a beadványban szereplõ etikai normasértést elkövette. hogy az intenzív osztály fõorvosától szakvéleményt kért az elhunyt beteg kórtörténetére nézve. eljárást folytatott le. Ehelyett a doktor a mindenhatóság pózát vette föl. az intenzív osztály orvosa az õ kérdéseire gúnyos. hogy felesége hirtelen rosszul lett. Véleménye szerint a panaszolt orvos magatartásával nemcsak az õ emberi méltóságát sértette. Az intenzív osztályon õt kómás. ezt a diagnózist a CT-vizsgálat és neurológiai idegsebészeti vizsgálatok is alátámasztották. hogy dr. beadványát az OEB területi illetékességi alapon a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Biztosságához irányította. agyhalott betegnek tekintették. Ágoston Sándor ismertette a beadvány lényegét és tájékoztatta a bizottságot arról. én megyek lefeküdni – ezt a választ adta. ennek lényege: a beteg súlyos subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti) vérzésben szenvedett. ezért õt megrovás büntetésben részesíti. helyette – Maguk hókuszpókuszoljanak tovább. INODOKOLÁSINDOKOLÁS Solti István nyíregyházi lakos beadvánnyal fordult a MOK Országos Etikai Bizottságához. Ezen határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. sértõ és részvétet nélkülözõ válaszokat és megjegyzéseket tett. együtt érzõ választ. Az ügy kivizsgálásával megbízott referens.

Kuczin Roland hozzáállása. agyhalált diagnosztizált. de õ ezt nem sértõ szándékkal tette. ún. a második napon súlyos. amilyet azok alakítottak ki. Az elhangzottak alapján a bizottság megállapította. Az ötvenes években sok oda nem való ember került a hadseregbe. Kuczin Roland a beteghez és a hozzátartozóhoz való viszonyulásban nem tanúsított orvoshoz méltó magatartást. az etikai bizottság elnöke ekkor kikapcsolta a magnót. A neurológiai controll teljes kómát. és magyarázatai kioktatóak voltak. hogy némely válaszát a hozzátartozó kioktatásnak vette. Nem éreztette azt. Kétségbeesett próbálkozását afféle hókuszpókuszolásnak tartották. hogy a beteg gyógyulását elõsegíti. hogy érzése szerint feleségérõl az elsõ perctõl kezdve lemondtak. hogy nem mindig megfelelõ kifejezéseket használt. . Ez alapján hozta a bizottság a fenti határozatot. Önök tudják. Az elnök kérdésére a panaszos elmondta. mindig csak más betegekkel foglalkozott. hogy a másik ember aggódását. ha hozzátartozója mellette van. hozzájuk viszonyulása az elsõ perctõl kelletlenséget sugallt. Molnár doktor. Elmondja még. Nyíregyháza. fájdalmát tiszteletben tartja. hogy amit csinál – hogy kommunikálni próbál a beteggel.” Elnöke * A határozat kihirdetése után Solti István a következõképpen reagált: – Nem fogok fellebbezni. erõt önt bele a gyógyuláshoz – . így orvosilag el nem fogadható eljárás. köszönöm a korrekt döntést. nagy bajba fog kerülni. mert mindannyiukról olyan kép fog élni az emberekben. Többen éreztették vele. majd vitális functioi romlottak. tudományosan alá nem támasztott. Kérdésekre sértõ és arrogáns módon válaszolt. sajnálta. ha – ugyanúgy. csak agytörzsi funkciókat. hogy dr. én katona vagyok. A kritikus napon elhangzott kérdések és válaszok felidézésében a panaszos és a panaszlott nem mindig értett egyet. Az orvostársadalom. ahogy korábban a katonatársadalom – nem veti ki magából a nem közé valókat. hogy dr. õket – noha felesége életveszélyben volt – feltûnõen mellõzte. Kuczin Roland elismerte. 1999. kritikus kamrai tachicardia (szapora szívverés) jelentkezett.lélegeztetést igényelt. 05. 26. Ám hadd tegyem hozzá: féltem az orvostársadalmat. nem hitték el. Dr. akik etikátlanok.

még gondolkodnom kell rajta. – Az ön tekintélyét nem én járatom le. csak a médiához ne! – Majd meggondolom. Végül mégis engedett e kérésnek. És itt elértem azt. még nem tudom – felelt István megfontoltan. hogy a szereplések során újra és újra föltépjen minden sebet. ne nyilatkozzon többet errõl sehova! Félremagyarázzák. hogy egy orvossal szemben sikerült megvédenem az álláspontomat. amiként viselkedett! Ezek szerint nem sikerült az ügyet rövidre zárni. ne engedje. Majd fölajánlotta a szerinte leghelyesebb megoldást: – Tudják. rosszindulatú gyanúsítgatásokra használják. ne kényszerüljenek az emlékezéssel ismét átélni az összes szörnyûséget. és nem is egy ilyen tévémûsor járatná le! Ezt már megtette ön azzal. – Nekünk ehhez nincs jogunk. Amikor nekem mesélte végig a velük történteket. ezt beszélje meg Kuczin doktorral – felelt a bizottsági elnök. Illetve helyesbítek: rajtam kívül mindenki rendelkezik orvosi diplomával. aki ott álldogált mellette. valamelyik tévémûsorban. ami itt ma elhangzott! – Szó sem lehet róla! – fortyant föl Kuczin. Az orvosokból álló bizottság etikátlannak tartotta egy kollégájuk viselkedését. – Nem engedem a tekintélyemet lejáratni. vagy mert elfogadta volna az etikai bizottság abszolúte nem etikus hozzáállását.– Solti úr! Mi a terve a továbbiakban? – Nem fellebbezek a döntésük ellen. – Solti úr! Könyörgök. – Üljön mellém a tévényilvánosság elé. – Nem ezt kérdem. kötelezzék Kuczin Roland urat. mûsorokat készítsenek a történtekrõl! Forduljon bárhová. de nem azért. Nem értett egyet Molnár doktorral. akkor is többször elsírta magát – ez a kõkemény katonatiszt. – Kuczin úr! – fordult István az úgynevezett panaszlotthoz. hogy a gyerekeit megkeressem. – Hogy érti ezt? – Én most részt vettem egy olyan tárgyaláson. mert változott volna az álláspontja. mondjuk. tehát még találkozunk. ahol rajtam kívül mindenki orvos. legalább õket ne zaklassa föl újra senki. és nem az orvosok. . mit? Amennyiben Önöknek van ehhez jogkörük. és kulturáltan beszéljük meg a történteket. Nekem sem engedte. mint amit vártam. hogy jelenjen meg velem együtt a nyilvánosság elõtt. hagyja a médiát. meg volt gyõzõdve róla. hogy írjanak. Solti úr. õ látja helyesen az ügy társadalmi összefüggését. hanem mi a terve a médiával? – Nem tudom. és beszélgessünk mindarról. Kérem. Csupán egy idõ után nem bírta tovább. mert ez több. hangulatkeltésre.

István újra írt: nem errõl van szó. amellyel egyértelmûen meg lehetett volna állapítani az agy károsodásának . A miniszter helyett fõosztályvezetõje válaszolt. felsõbbrendû emberfaj. Majtényi László válaszolt. hogy már ne védjék a személyiségi jogai? A becsületes. a hivatalos eljárást nem hagyta abba. Ha az etikai határozatban érintett tag nem járul hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. a gyógyuláshoz? Hány embert kell egy orvosnak átsegítenie a túlvilágra ahhoz. az állampolgári jogok országgyûlési biztosának tett föl kérdéseket. Akikrõl nap mint nap jelennek meg elmarasztaló riportok. Kuczin nevét egyetlen lap vagy tévé nem meri nyilvánosságra hozni –. mivel errõl önt tájékoztatták volna. Ilyen – önkéntesen vállalt – rendelkezés hiányában viszont az érintett hozzájárulását kell kérni nevének közléséhez. mert elmulasztja a kötelességét. A kamarától István konkrétumokat kérdezett. azoknak nincsenek személyiségi jogaik? Aki viszont – ha közvetve is – az emberi élet ellen vét. aminek néhányuk képzeli magát? Mindenki fölött álló. hogy az Etikai Bizottság határozatait nyilvánosságra lehet hozni. ennyit: a gyógykezelés során orvosi mulasztás nem történt. A kamarának ismereteim szerint nincs külön törvényben meghatározott felhatalmazása etikai állásfoglalásai közzétételéhez. A kamarának bizonyára nincs ilyen szabályzata. A felelet: „ levelét megküldtem az orvosi kamara elnökének” . igazi orvosoknak. nincsenek személyiségi jogai? Az ombudsman helyett – illetékességbõl – az adatvédelmi biztos. Többek között azt írta: „Az Alkotmány szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez… a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. netalán maga az Isten? A beteg embernek nincsenek személyiségi jogai? Esetleg az élethez. azt védik a személyiségi jogok? Ki egy vidéki orvos? Valóban az.amit végig kellett élniük. Az orvosi kamara valamely tagjára vonatkozó vizsgálatát lezáró állásfoglalása az érintett orvos személyes adatának minõsül. akkor csak anonimizált formában lehet ismertetni a határozatot a sajtóban. akik a helytelen általánosítás miatt a Kuczin Rolandokkal egy kalap alá kerülnek. Elsõként dr.” Ez után Solti István Gógl Árpád minisztertõl kérte az ügy kivizsgálását. A kórházi tartózkodás egy hete alatt miért nem végeztek EEG-vizsgálatot. * Ha a médiához nem is fordult tovább – látva. Az orvosi kamara tagjai határozhatnak úgy azonban. Gönczöl Katalinnak. a felelõsségre vont tag nyilvánosság elõtt történõ megnevezéséhez.

hogy ha egyszer az orvosok maguk ezt nem hajlandók megtenni. azt be lehetett volna bizonyítani? Miért nem próbálkoztak mûtéti beavatkozással? Hogyan szankcionálják a magyar törvények az eutanáziát? Kimeríti-e a passzív eutanázia tényét az intenzív osztályon ügyeletesként szolgálatot teljesítõ orvos. nem fogunk választ kapni ara a kérdésre sem. akkor a lekapcsolása maga volt a döntés: ez a beteg nem kell hogy tovább éljen. Kikapcsolása tehát esetleg nem is eutanázia volt – ahhoz ugyanis kellett volna a beteg vagy a hozzátartozó hozzájárulása –. Úgy tûnik. S abban is. akiket pedig ki kellene taszítania. ki lehetett volna-e hozni a kómából. hogy az orvosláshoz mit sem értõ katonának többszörösen igaza lehet a doktorokkal szemben. akkor igenis nyilvánosságra kell . Azt sem tudhatjuk meg biztosan. aki az e kérdésekben szereplõ cselekményeket megvalósítja? Poczkodi Sándor. csupán megfelelõ emberi hozzáállás kellett volna hozzá. magyarul gyilkosság. miért nem végezték el a – még csak nem is különösebben drága – EEG-vizsgálatot. Azt ugyan soha nem fogjuk megtudni – legalábbis bizonyított módon nem –. aki a jelen lévõ hozzátartozók tiltakozása ellenére lekapcsoltat egy fontos életfunkciókat fenntartó. hanem szándékos emberölés. Ha pedig az a gép az életben tartást szolgálta. igaza volt-e abban is. mi történt akkor. szabályozó gépet.” * Úgy érzem. a Solti család történetének éppen az az egyik nagy tragédiája. Az pedig meghozta határozatát: „A beteg ellátása során szakmai szabálysértés nem történt. amely jelen esetben a vérnyomást többé-kevésbé a minimálisan elegendõ szinten tartó gyógyszer automatikus adagolására szolgált? Egy jogállamban meddig ûzheti mesterségét az olyan orvos. az Országos Etikai Bizottság elnöke az ügyet vizsgálatra átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Etikai Bizottságnak. hogy az orvostársadalom saját érdekei ellen mûködik. hogy Sára nem volt agyhalott. aki megtagadja a kért segítségnyújtást? Megvalósítja-e az aktív eutanázia tényét az az orvos. hanem azok fenntartását segítette is. amely egyértelmûen bizonyíthatta volna. s ha neki nem volt igaza. A Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága 2000 novemberében hozott másodfokú határozatot: „A beteg ellátása során szakmai szabályszegés nem történt. Abban azonban holtbiztosan igaza van. valóban beállt-e az agyhalál vagy sem.” Solti úr fellebbezett. amikor elvtelenül megvédi azokat. amikor az orvosok lekapcsolták azt a bizonyos gépet. amely nemcsak regisztrálta az életfunkciókat.mértékét.

Csak kérem szépen. S csak akkor fogják elhinni. de azt mondták. s maguk ragaszkodnak hozzá. mert az élet arról szól. akkor már rég meghalt. Ebben nincs pardon. hanem annak csupán valami gyönge utánzata. bûneiket. hogy az emberek lássák-hallják: az õ érdekükben járnak el s a becsületes munkát védik. nem világ többé. hogy ez a legszélesebb nyilvánosság elé is kerüljön. Nem lesz igazuk.hozni hibáikat. el kell õt szegényt szállítani! – Halottvizsgálati bizonyítvány van? – Van. rögtön hívta a mentõket. Nem lehet igazuk. felborul. vétkeiket. rengetegszer azt tapasztalják: a Kuczin Rolandokat maguk az etikus. Rosszul teszik. Amíg a Kuczin Rolandokat megvédik mind a „ külsõ támadásoktól” mind a nyilvánosságtól. gyógyszerügynöknek. hogy oda. csak nem betegágy mellett dolgozó klinikus orvosnak. alaptalan támadásnak minõsítenek minden építõ javaslatot is. nem tûrik el a beavatkozásokat belsõ ügyeikbe. azt mondták a mentõsök. Itt a papír. ember a Kuczin Rolandokkal fogja azonosítani az orvosok döntõ többségét. Mindig. addig tessék nyugodtan lenni! A proszektúrára kell vinnünk. rögtön hozták a fém koporsószerûséget is. Vagy ha nem is nekik van igazuk. ugye? – Igen. hogy mindig a betegnek van igaza. bárminek. addig sok-sok . hogy változzék ez a helyzet. Másképpen nem áll meg a lábán a világ. Ahogyan mindig a szegénynek van igaza. ahol fekszik! – Csak körülbelül három óra múlva tudunk odaérni. Lényegében semmin nem akarnak változtatni. tévednek – legalábbis a végkimenetelt illetõen. jöjjenek hamar. tisztességes orvosok kövezik meg. nincs kivétel. itt voltak a mentõsök. . Valamicskével hamarább is érkeztek a halottszállítók. persze. akkor is nekik kell hogy végül igazuk legyen. A kérdés csupán ez: érdeke-e maguknak az orvosoknak is? Ma minden jel arra utal. ha újra és újra. zavarják el kutatónak. és tõlük kaptam a Maguk telefonszámát is. visszavernek. ahogy mindig az elnyomottaknak van igazuk. Az egész társadalomnak az az érdeke. *** Síró hangon telefonált az asszony a hullaszállítóknak: – Tessék kijönni. én nem bírok bemenni abba a szobába. hogy ez nem így van. adtak papírt. Az asszony a konyhában a hokedlin hüppögött: – A fiam találta meg szegénykémet. azok nagyon hamar itt is voltak. Összedõl. õk maguk úgy látják: nem. meghalt az uram.

csak amikor összeesett. – Mibe ütötte a fejét? – kíváncsiskodott a halottszállítók egyike. s a válla alatt ott feküdt a padlón a pisztoly. hogy természetes halállal halt meg. akkor nézzük! – sóhajtott a hullaszállító. mondom. Soha nem derült ki. a kis asztalon a fehér csipketerítõ. nem is voltam bent abban a szobában. valamibe beütötte a fejét. hátrahõkölt. néha iparkodni kell hamar végezni. A hullaszállító odalépett a férfi mellé.amit adtak! – és nyújtotta a hivatalos mentõorvosi halottvizsgálati bizonyítványt. csak neki közben el kellett mennie dolgozni. – Nem tudok én semmit ebbõl! – ismételte meg az asszony. A szoba egésze szinte úszott a szerteszéjjel spriccelt vértõl. annak már úgyis mindegy! . az egyszer biztos! A halottszállítók bejelentették az ügyet a rendõrségnek. – Ki halt itt meg természetes halállal? És ki hová ütötte be a fejét? Hol járt az a mentõorvos? Mert hogy ebben a szobában nem. s kinyitotta a szobába vezetõ ajtót. sok a munka. istenem. Hát. és attól vérzett a feje. s látta: annak az arca is csurom vér. õk meg vizsgálatot kértek az Országos Mentõszolgálattól. valójában mi történt. – No. Ám amint belépett volna. Döbbenten nézett körül. a fiam intézett mindent. Én meg egyedül be nem lépek oda! De miért ütötte volna be a fejét? – Mert ebben a papírban az áll. A vetetlen ágyon az ágynemû. egyúttal a tarkóján föltûnt a lövés kimeneti nyílása is. de akkor már halott volt. de még az ágy mögötti fal is mind-mind csurom vér. Kicsit megemelte a halottat. A halott férfi az ágy mellett feküdt hanyatt. Aki meghalt. – Nem tudok én semmit. de a megfeketedett vérfolyam mögött is látszik a halántékán a lövés bemeneti nyílása.

Zolit. kukaca is van. Kati megérkezésük estéjén azonnal hívta anyai nagybátyját. Katinak ugyan volt valami rossz érzése. csak nem akarsz máshoz menni. hová forduljak. Zoli olyan flegma volt. a hatodik hónap végén. s ott össze is házasodtak. Ám. dr. az égadta világon semmi gondja nem volt a terhességgel. CTG – minden rendben. mit tanácsolsz? – Ugyan már. tegyél valamit! – Ugyan már. fiú. sok-sok ultrahang. kitiltották Magyarországról egy évre. hetedik elején vagyok. aki korábban Ausztriában. kényelmes. Minden rendben volt. németül. jól van ott bent. Ám nemhogy május 2-án nem történt semmi. amikor megismerte az Egyiptomból. vagyis lejárt a tartózkodási engedélye.Ez a bizonyíték. kihez menjek. majd ezt módosította május 2-ára. óriási gyakorlattal. mindene földuzzadt. hatalmasra nõtt meg. Andrásnak hívhatják majd. nem voltak rosszullétei. ahogy mondják. túltartózkodott. de utána majd két hétig sem. mi baj lehetne? Labor. vércukorvizsgálat. Katikám. Azon kívül. s a leendõ szülõk nem bírták megállni. mindent rutinból tett. Németországban. megszüljük azt a gyereket gond nélkül! – s már másnap meg is ultrahangozta. ez már túlhordás. hamis! Lánchidi Katalin pasaréti ügyvédcsalád sarja. lusta. Április 28-ra írta ki az orvos. mégiscsak a nagybátyám. hogy a hetedik hónapig mindössze hat kilót hízott. egyébként is teljesen jól vagyok. de hamar megnyugtatta magát: ötvenöt éves doktor. a Móriczban érettségizett. Mészáros Zoltán MÁV Kórházi szülész-nõgyógyász orvost: – Zolikám. Katinak nem tetszett a dolog. kétéves idegenforgalmi iskolát végzett. Igaz. Nyáron Kati teherbe esett. újra és újra kérte: – Zoli. Január végén lejárt Szaid kitiltásának egy éve. tisztességes. onnantól viszont huszonnégyet. Huszonhárom éves volt. úgyhogy Kati kiment vele együtt Egyiptomba. kérem. dolgozott is utazási irodában. elsõ baba. egyszer nem hányt. ha akar! . csak kicsit szegény családból származó Szaidot. majd kijön. Nagy volt a szerelem. bevizesedett. gyere hozzám. angolul és arabul. olyan vitaminokat írt föl neki. ekkor pedig Pesten a szokásos arab „ bizniszeléssel” foglalkozott. február elején már itthon is voltak. beszél franciául. meg ne tudakolják – kiderült. hogy napi tizenhat órákat aludt.

Negyed egykor végre megkezdõdtek a tolófájások. hanem a homloka. nincs már energiám! – A szülés az fáj. és burkot repesztett. Beszállásolták a kórterembe. Mészáros nem ismerte föl. nem bírom tovább. hogy a méhlepény az utolsó stádiumban van. alszom egyet. még mindig csak ujjbegynyire nyílt ki. hogy ezt nem kell fölvezetni a kórlapra. de nem nyílt ki. mert a kettõ együtt túl sok. Este fél tizenegy körül Kati könyörgõre fogta a dolgot: – Zoli. konstatálta. este majd jövök! – és egész délután és kora este csak az ügyeletes doktornõ nézett rá néha. május 14-én készült ultrahang is. elájult. Viszont beadatott Dolargan és Seduxen injekciót. vagyis nem a koponyája hátsó része van elöl. amelyen – de ez csak sokkal késõbb derült ki – már látszottak a kezdeti oxigénhiány jelei.Kétnaponta járt be a Podmaniczky utcába CTG-re. húsz perc a kitolási szak. ha van valami! Másnap hajnalban megindultak a rendszeres. ötperces fájások. Mészáros azt mondta Szaidnak: – Na. aztán délután meghallgatok egy elõadást. ha van valami. Ám akkor ezt senki nem vette észre. komolyan nem bírom ki! – de a válasz ugyanaz volt. hogy többször bepisilt. viszont folyamatosan jöttek a fájásai – már moccanni is alig tudott a kimerültségtõl. s a következõ pár órára magára hagyták. ilyen-olyan vizsgálatokra. s nem akart a felesége mellett ájultan összeesni. kérlek. hogy „ fejtetõtartása” van. Reggel hétre bent voltak Szaiddal együtt a kórházban. legvégsõ erõtartalékai is elfogytak. – Nagyon fáradt vagyok – panaszolta –. Ennek késõbb nagy jelentõsége lett. . ebbõl csak estére lesz baba. Mészáros megvizsgálta. õ maga pedig elment pihengetni. Fél tizenkettõre Kati olyan állapotba került. meghagyva a szülésznõknek. akkor szóljanak neki. nem bírt vért látni. A teljes kitolási szakaszban már egyáltalán nem foglalkoztak azzal. a nõvérnek szóló olyan utasítással. mert még mindig nagyon fáradt volt. Kati addig sem tágult tovább. Megint könyörgött: – Császározz már meg végre. ki kell bírni! – jelentette ki a doktor. Bár már a burokrepesztésnél föltûnhetett volna. hazamegyek. milyen állapotban van maga a baba. Szaid a szülõszobába már nem ment be. Nagybátyja orvosa délben bejött. és elzárkózott a mûtéttõl. császározz meg. Mészáros doktor annyit mondott: – Minden oké. a szüntelen görcsöktõl. már háromperces fájásokkal. A doktor nekiesett manuálisan kitágítani – Kati azt hitte. igaz. S Andris az ígért húsz perc helyett három óra negyvenhét perc múlva született meg. majd jelentkezz. eszét veszti a fájdalomtól –. közölte. akkorra meglesz a baba – s átvitette a vajúdóból a szülõszobára az asszonyt. valamint az is. a méhszája még csak felpuhult. Mészáros tényleg csupán késõ este tért vissza. csaó.

hogy fölépüljön.egyetlen CTG nem készült. de õ azt mondta: – Zoli. Katit fölfektették a szülõágyra. hogy õ tudta: Kati huszonhárom évesen két esztendõn át kétségkívül drogozott. a szülésznõk elõrenyomták a felsõtestét. intravénásan adta magának a heroint. nincs szívhang! – ennyi hallatszott át onnan. de kisebb gondja is nagyobb volt ennél. összevarrta a gátat. futkostak ide-oda. Kati már feküdni sem bírt. Õ rült rohangászás kezdõdött. hogy a fél kórház hallotta ezt. következésképpen súlyosan agykárosodott. tehát jók az esélyei. s a mai . álldogált a szülõágy mellett. Amint bírt. Mészáros ennyit mondott: – Hoppá! – és elszaladt a gyerekkel a másik szobába. Végül a gyerekorvosnõ volt hajlandó annyit elárulni: jól van. úgy egy-másfél órával a szülés után – Mészáros doktor is visszaérkezett. Te hozzám az életben többé nem nyúlsz. és az idõközben kijött méhlepényt bedobta a szülõasztal alatti szemetesbe. Kati egy pillanatra furcsállotta is. hogy zömmel guggolt. majd én! Közben visszajött a szülésznõ. és megfenyegette: – Ugye tudod. Korábban. Semmit nem tudott a gyerekérõl. úgy tolt minden egyes fájásnál. A bátyjával zarándokolt el a MÁV Kórházba a zárójelentéséért. Mészáros doktor fölhívta õt telefonon. az nem lesz jó! Hívjatok már mindenkit! Ez nem sikerült. Kati majd jöjjön vissza kontrollra. elvitték mentõvel a gyerekklinikára. Õ most elmegy a Balatonra. fölhúzták a lábait. hiszen – ki tudja. hanem fólián szívta. a teherbe esése elõtt több mint két éven át már teljesen tiszta volt. – Nincs szívhang. Aztán leszokott. látta a fal mellett a méhlepénytároló edényeket. Aztán – jóval késõbb. annyit közölt: a gyereknek nincs agyvérzése. Mészáros doktor el akarta rajta végezni a kontrollvizsgálatot. nem mértek semmilyen magzati értéket. ópiátfüggõ volt. és a CTG-papírt kivitte az orvosi szobába. mire eldõl. meddig – az agya nem kapott oxigént. ” rákon át. átment a gyerekklinikára. Ezt követõen egyetlen alkalommal beszéltek még. Reggel Mészáros bement Kati kórtermébe. a májmûködése. megmarad-e. A gyerek születése után hosszú ideig halott volt. hetekbe telhet. Amikor Kati elindította a kártérítési pert a kórház ellen. Nem tárgyalok hentesekkel és mészárosokkal! – és örült neki. nem injekcióban. nagyon sok minden kiderülhet Rólad. – Ne azzal. ha Te perelni fogsz. Amikor végre átment a baba feje a medencecsonton. a doktor pedig a hasára könyökölve tolta ki a kis Andrist. Aki végre-valahára ki is csusszant – és nem sírt föl. a múltadról abban a perben! – Arra utalt ezzel. ahol kiderült az igazság. nem tudom intubálni! Add át. Nem indult be a vese-.

s az fojtotta meg. hamis! – És valóban az volt. pedig nem ez volt az igazság. s azt nem is adták be. Mint ahogy hazugságnak bizonyult az az állításuk is. rendû alperes kórház orvosa a szülés levezetése során. ezért volt kénytelen a szülésznõ utólag és kézzel ráírni a CTG-leletre a 3 óra 50 perces idõpontot. A két szülésznõ ugyanezt vallotta. de kiderült: a kórház nem Kati CTG-leletét csatolta a periratokhoz. az jóval korábban. s ott a szülõágyon ismét ezt érezte. Kati a leszoktatás idejébõl pontosan ismerte azt a kesernyés. hogy a kitolási idõszakban jó magzati szívmûködés volt. ezért azt visszamondta. Elmulasztotta a gondos ellenõrzést a terhesség gondozása és a szülés során. de semmi köze a történtekhez. hogy Kati valaha drogozott. hogy a megszületés pillanatában a szívmûködés azonnal leállt. hogy Andris nyakán a szülés során megtekeredett a köldökzsinór. amelyet a nyugtató injekció okoz. Andrisnak nem fejlõdési rendellenessége van.napig is az. Kati ügyvédje udvariasan meghajolt. s halkan így szólt: – Ez a bizonyíték. kérem. az általa készített dokumentáció hiányos… Nincs dokumentálva azon elõadása. de tévedett. és ez nem is egyeztethetõ össze azzal.vagy érfejlõdési rendellenességet az újszülöttnél nem állapítottak meg… A bíróság így megállapította alperes kártérítési . A császármetszést több relatív indikáció alapján el kellett volna rendelnie… Nem észlelte a magzat tartási rendellenességét. állandóan figyelték a magzati szívhangot. vagy 20-25 perccel elõbb készült. arra is figyelemmel. aki a gyerekklinikán rendszeresen kezel drogos kismamákat. hogy szív. miszerint a szülõszobán elromlott az óra. Végül sok-sok huzavona árán. hanem egy másik szülõnõ teljesen máskor készített anyagát. Késõbb a bírósági tárgyaláson találkoztak. fejtetõtartását. Mahay professzor. A gyerekklinika ugyanis egyértelmûen megállapította: az újszülöttnek úgynevezett metabóliás vérsavasodása volt. a torkon végigkúszó furcsa ízt. s az rendben volt. márpedig a köldökzsinór megtekeredésébõl adódó oxigénhiányos állapot respiratorikus vérsavasodáshoz vezet. Mészáros doktor elõadta: Kati egyszer sem kérte tõle a császármetszés elvégzését. miszerint minden baj oka az volt. Állította: valóban telefonon rendelt neki Dolargan és Seduxen injekciót. igazolta: a régi drogozásnak semmi. hanem szülés közbeni sérülése. helyette Algopyrin-Nospa keveréket használtak. Valamint a doktor közölte: végig folyamatosan rajta volt Katin a CTG. de aztán eszébe jutott. Kati nagybátyja. Ugyan rögtön zavaros magyarázattal próbált elõállni. Így végül a bíróság határozottan kimondta: „Nem járt el megfelelõ gondossággal az I.

felelõsségét a magzat egészségkárosodásával kapcsolatban. kettõjüknek a gyerekkel elég kisebb. A kórház pedig nem hajlandó egyezséget kötni és fizetni. Most elköltözik abból a lakásból. s a legelsõ szívhanghallgatózásra azonnal kocsiba rakták az idõs asszonyt. – Ez valószínûleg infarktus! – és száguldottak vele a kórházba. az sem baj. jön ide többé és elválik tõle. bekapcsolta a gépet. Az apja pedig nemrég „ lelépett” Kiment Egyiptomba. *** Etelka néni 86 éves volt. olcsóbb is. Kati meg vagy dolgozik. s nagyokat nevetett utána. még szirénáztak is útközben. csak amiben rengeteg volt a koleszterin. Viszont gyógyszert soha nem vett be. vezetékeket. azonnal mentõt hívott. tessék gyorsan vinni a doktor úrnak. a másodikat otthon. föltette rá a kis tappancsokat. amelyben eddig hármasban laktak. olykor ezt-azt meg is ivott. ha egyszer énhozzám orvos nyúl. meghallgatta a fonendoszkóppal. ami történik és elhangzik körülötte. vagy Andrist látja el. sokat megért abból. s onnan telefonált Katinak: nem . fölállni egyáltalán nem. Elsoroltatta az asszony panaszait. – Az lesz a vég. csupán artikulátlan hangokat ad ki magából. Pedig jönnek a számlák. pláne ha azt is figyelembe vesszük. – Úgy szorít. azt mondta. de ezt nehéz biztosan tudni. azokat ki kell fizetni. Csak feküdni tud. hiszen nem beszél. bábaasszonnyal. Át is kísérte õt a folyosó végén lévõ EKG-szobába. hamar nézze meg! Az öregasszony már alig bírt fölkelni az EKG-készülék melletti ágyról. Cumisüvegbõl eszik. s nézte a kijövõ papírszalagon az ide-oda ugráló görbét. és nem édesapátok! – mondogatta néha huncut mosollyal a lányainak. Fiatal orvos volt az ügyeletes a belgyógyászaton. érzékelõket. Lehet. azonnal EKG-t kell készíteni. Szép kor. Az elsõ lányát a mezõn szülte meg egyedül. – Azt hiszem. Pénzt sem hagyott itthon. hogy egész életében dohányzott. . aki nem tûrt ellentmondást. Fõ a presztízs! Abból nem engednek. ha évi húsz százalékos kamattal telik az idõ.” Andris most három és fél éves. inkább végigcsinálja a pert. Ám egy délután erõsen fájlalni kezdte a szívét. szinte nem is evett mást. Jó húsz perc múlva érkeztek meg a mentõsök. kórházban nem járt. szentem! – nyögött kisebbik lányának. hamar jött a nõvérke. hümmögött. nem valami jó az eredmény – közölte –. fölülni. mintha satuba fogták volna.

Szerencsére volt lift. fogta az EKG-leletet. nem hagyom magam legyûrni! –. gyöngének érezte magát. nem volt ott másik. ne pöröljön énvelem. s egyértelmûen nyilatkozott: – Hát. rémületében még a szíve is megesett az öregasszonyon. de az utolsó pillanatban visszanyerte az egyensúlyát. megkeményítette magát. Leroskadt egy székre. itt már mindkét kézzel a falnak dõlt. a szomszédból küldött a doktor úr a kardiológiára. ha rögtön átmegy hozzájuk.borzasztó erõsen szorította össze a szívét az a fránya valami. bevonszolta a portásfülkébe. nem szerette. elõször igen-igen zord tekintettel. de a szomszéd kórházban igen. itt van ötven méterre a másik kórház. akkor rögtön szívspecialista kezelheti! – Drága doktor úr. a profi kardiológiával! Semmi baja nem lesz attól a kis sétától! – Jól van szentem. s megzörgette az ablakát. hogy gondot okoz más embernek – . Amint azonban megpillantotta az öregasszonyt. nemigen mennék én már sehova. olyan törõdött volt. Mintha mázsás súlyok telepedtek volna a mellkasára. mégis eljutott a szomszéd kórház bejáratáig. nem kellett lépcsõznie. ez lesz az utolsó. pedig szégyellte magát. baj van! – felelte Etelka néni. addig még elhúzta magát. lassan-lassan visszabotorkált a folyosó elejére. ha vacsora közben megzavarják. s oldalra lépkedett icipiciket. azt hiszem. maga sem értette. Az az ötven méter maga volt a pokol. csak kicsit még szusszannék elõtte! – Etelka néni fújt kettõt-hármat. merthogy a szívemmel valami nincs rendben! – És gyalog átküldte? Nem bírta volna áttolatni. A fiatal orvos tüzetesen végignézte a papírszalagot. nénike. markolta két kézzel a szívét. ezt alaposan ki kell vizsgálni! Nálunk nincs kardiológia. a doktor szobájához. Nagy bajuszos. mert nem nagyon bírok! Nagyon fáj ez nekem. már egészen sötét volt. Elindult. amelyet képes megtenni. és fölállt. édes doktor úr. meg kellett kapaszkodnia valamiben. megyek már. miként. meg mintha már kicsit fulladnék is! De fölállni egész biztos nem tudok már! – Jaj. – Mi van. ám minden lépésnél az volt az érzése. s picit összegörnyedve a rosszulléttõl. drága uram. A földszinten kissé megingott. földöntött egy hamutartót. Kiment az utcára. Már nem volt elég egy kézzel támaszkodnia. A falnak támaszkodva vonszolta magát elõre. zömök férfi lépett ki. Megpillantotta a portásfülkét. õ meg nekiindult. Valahogy. Nagy nehezen összeszedte magát – erõs asszony vagyok én. ne kényeskedjen már. két kézzel megkapaszkodott az asztalban. jobb lesz. – Jaj. A saját székébe ültette. fájt az egész mellkasa. hordágyon vagy . mi lelte Magát? – s már nyúlt is a hóna alá. Az ifjú doktor a kezébe nyomta az EKG-leletet.

s nem szólt. rándult egyetlenegyet. Azonnal meghalt. édes uram.legalább kerekes széken. . Lefordult a székrõl. majd én hívok betegszállítót. Infarktusban. utánazuhant a kezének. várjon csak. esetleg mentõautóval? Hát úgy néz ki. Az orvos szakértõ aztán leírta: hát nem volt minden tökéletesen rendben. most már csak fölmegyek valahogy! – legyintett Etelka néni. az aztán igazán nem történt. Elfáradt a szíve. az fölviszi Magát a kardiológiára! – Nem kell. nem is mozdult többet. de mintha túl nagyra sikerült volna a legyintés. mint akibe hálni jár a lélek! No. Idõs volt már nagyon Etelka néni. de orvosi mûhiba.

illetve mögötte a biztosító ellen folyik. az ügy valódi „ tettese. hogy az a Fidesz-vezérkarnak is sok volt. Ugyan polgári jogi. És remélem. a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológus orvosa. hanem inkább megköszönni neki azt a szívességet. tehát az eljárás nem az orvos. amelyet ezzel az aláírással tett a szocialista pártnak a következõ választásra. Szegeden meg is kapta a magáét. Politikai karriervágyát sokan – nyilván fõként . Bartha doktor a szegedi pletykák szerint nem veti meg az italt. meghajolt. aki orvosként orvosi mûhibát vét. aki így fogalmazott: hiába. ha bármit elé tesznek. erre nem kell három évet várnunk! – S valóban átadta a két ajándéktárgyat. az politikusként politikai mûhibát követ el. valamint egy F– 16-os repülõgépmodellt: ha majd már nem lesz polgármester és parlamenti képviselõ. Egyébiránt annak a május végén kitört Lockheedlevélírási. karját a combjához szorítva: – Csak nem képzeled. hanem a kórház. két ajándékot szeretnék átnyújtani neki. az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának tagja. Bartha László. Egy golyóstollat. kártérítési perrõl van szó. Az õ személye enyhén szólva is pikánssá teszi az egyébként tragikus történetet. nagykövet-ajánlgatási botránynak egyik szereplõje. Bartha doktor ugyanis jelenleg – fölfüggesztve orvosi praxisát – Szeged városának polgármestere.Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr Nem akármilyen tárgyalásra készülök Szegedre. legyen mivel foglalkoznia. államtitkári székük elvesztéséhez vezetett – hiszen oly alapvetõ politikaiismeret-hiányról tanúskodott. hogy kezet fogok Veled? Volt. amely Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondásához. amelyben a Lockheed repülõgépgyár vezetõ menedzserét ajánlották magyarországi nagykövetnek: – Nem kritizálni akarom a polgármester urat. megengedhetetlenül büntetõjogi fogalmakat – dr. amivel. Az MSZP-s volt alpolgármester napirend elõtti felszólalásban imigyen méltatta. és kezét nyújtotta Bartha doktornak. valamint parlamenti képviselõ. Aki csak annyit sziszegett vissza. azt azonnal írja alá. hogy õ is aláírta azt a levelet. vádlottja” – használok helytelenül. S hogy köszönetemet alátámasszam. Bartha polgármester úr szûkebb hazájában.

Azért már szinte meg se róják. amikor megismerkedtem a nálam öt évvel fiatalabb Toppantó Tiborral. Eszembe se jutott komolyan venni. jó embereit ülteti az összes városi vezetõ pozícióba. Morognak is sokan. Elvégeztem a szakmunkásképzõt. abbahagytuk az egész . Szeretem a munkámat. a várost gyakorlatilag a földrajz. a papám biciklimûszerész.az ellenzékiek – azzal magyarázzák. Kati: – Harmincnyolc éves vagyok. dupla beugróval és másfélszeres lakbérrel. Közben õ fölszabadult. a demokrácia addig tart. megbízható. Az õ szülei eleinte nagyon ellenezték. évfolyamtársait. a másikon az MSZP és az SZDSZ. hogy soha korábban nem ismert. Nemsokára elvitték katonának. vagy két év után megtartottuk az eljegyzést. lakást Újszegeden. hogy szerintük szinte kizárólag saját barátait. hogy alig van bent a városházán. de hatalmas szerelem lett belõle. 23 éves voltam. négygyerekes. Arra már inkább panaszkodnak. * De mirõl is van most szó. A mamám cipõfelsõrész-készítõ volt a cipõgyárban. Hát kezelt is vagy másfél évig – eredmény nélkül. Így is lett. egyben alpolgármester irányítja. azt mondtuk egymásnak. ha kibírjuk mindketten azt a másfél évet anélkül. Fantasztikusan jól megértettük egymást. Ma közgyûlési szünetekben a folyosó egyik oldalán álldogál a Fidesz. központi fûtésszerelõ lett. hatalmas szakadék jött létre a fideszesek és az ellenzék között. Régebben – hiába voltak ellenfelek – normálisan haverkodtak egymással. Orvoshoz mentünk. igaz. amíg neki van igaza. hogy a hírek szerint nem volt túl jó orvos. engem kell kezelni. Õ nézett ki magának. például a megyei elnökválasztást egyesek szerint azért ismételték meg. hogy „ kóbászolnánk másfele” akkor megtartjuk az esküvõt. rettenetes diktatúrát tart a Fidesz megyei parlamenti képviselõi körében. õ megállapította: Tibornál minden rendben.testnevelés szakos általános iskolai tanár és középfokú ingatlan-értékbecslõ végzettségû kabinetfõnök. s el is kezdett dolgozni. hogy sikeredjen. mi történt – még orvos korában? Mesélje el ezt a leginkább érintett: Toppantó Tiborné. de sokáig nem jött össze. az én anyukám azonban igen megszerette Tibort. Kaptunk . Azt suttogják. Eluntuk. mert elsõre nem õt választották. élvezem a nyüzsgést az üzletben. hogy elõírt idõpontban kellett teljesítenünk. tõsgyökeres szegedi munkáscsalád sarja. hiszen ez országos úzus manapság. Aztán gyereket akartunk. s férfifodrász lettem. Oda is költözhetett hozzánk. gyakorlatilag semmi kommunikáció nincs közöttük.

amivel lehetett picit keresni. és odarohantam a kis Polskimmal. minden munkát megfogott. mintha én lennék. mint nekem. amit majd jól el lehet adni. mire megleltem. akárhogy próbált kormányozni. jól van – nyugodtam meg lassan –. Azt mondta a telefonba a nõvérke. Azonnal átvittem a kislányom a szomszédba. Meg Klaudiát is el kell látnom. Tibort már elvitte a mentõautó. akkor szóltak. Elköszöntünk egymástól. az Újklinikán megtalálja. Jött mögötte autóval valaki. Bartha László. szóltam én már. – Nincs nagy baj – nyugtattak meg –. az letörte a pedált. a Jóisten áldjon meg – káráltam neki –. akinél a gyereket hagytam. nekiment egy. elkezdte félrehúzni a motort. – Jaj. azonnal nekiugrott. a földbõl kiálló vasdarabnak. Csak a rendõr várt meg. nagyon érzem a bal oldalam. de aztán megjött a kislányunk. attól. Úgy telefonált. Ott voltam vele egészen este nyolcig. mint a parancsolat. jobb a beszélõképessége. telefonáljon a klinikára. és elrohantam a barátnõmhöz. Tibort úgyis elviszik mellkasröntgenre. azt felelték. – Talán ahogy annak a vasoszlopnak nekiestél. hazamegyek. az rendben van. úgy jöttem vele. szabad. kettõ elment. az vitte el a motort. mégiscsak bíróságon dolgozik. akinek volt rádiótelefonja. és nem is tehetek róla. Tiborral már több mint tíz éve éltünk együtt akkor – nagyon jól. De mindenképpen szóljál a doktoroknak. Õ t kértem meg aztán. De nem lehet ebbõl semmi komoly gond. Éppen ellátták a bokáját. akkor már panaszkodott: – Nagyon fáj az oldalam! A bal. adja az orvost. Kiment Röszkére hozni egy zsák fûszerpaprikát. aztán amint jött át valami rámpán. Úgy mesélte. Közölte: – Tibornak megrepedt a lépe. és megsértette a jobb bokáját. mondtam. mindent. Alig fél év múlva teherbe is estem. – Ott elõször jobbra-balra küldözgettek. Az bemutatkozott: õ dr. – Na. . nézzék meg. orvosokkal csak jobban megérti magát. menjek már haza. a félrebillent súlytól a motor lecsúszott az útról.orvoslást. fogkefét. aztán nekivágódott a villanyvezetékeket tartó vasoszlopnak. csak a bokája nyílt szét. Rákötötte a motorjára. Csak most az a fene zsák félrecsúszott. ami kell idebent. Rém rendesen dolgozott. õ hívott mentõt meg engem otthon. Klaudia. mi az! – Persze. a csomag megcsúszott. hozok neked pizsamát. majd másfél óra volt. fémsínt tettek rá és fáslit. mit mûveltél Magaddal? – Nincs semmi baj – nevetett õ –. Tegnap is motorral hoztam a paprikát. Akkor is ebbõl lett a baj. Délután értem vissza. majd föltolták a traumatológiára.

hogy fáj. De azt se a nõvérek vagy az orvosok helyezték föl neki. – Vigyél el engem máshova! – Hová vigyelek. megmûtöttek! – Tudom. itt nem foglalkoznak velem fikarcnyit se! – nyögdécselt szegénykém. . s õ azt mondta: – A férje túl van a mûtéten. De csak nem javult az állapota. Én fogom operálni. addigra kész lesz a mûtét. nem zavarta õket a pitty-putty. hogy ide. Még meg is halhattál volna! Hál’ isten. mintha terhes lenne. tudom. – Csak durrogjon. a klinikára hoztak! Még szerencse. de még kérnék szépen belõle. viszegettem utána az infúziós palackot. hogy belsõ vérzésed van. mert a többi szerv átveszi a funkcióját. nekem kellett csinálni. az segít! – Aztán egy másik doktor azt kérdezte: – Az infúzióban adtunk bélmozgatót. nyugodtan – mondták –. mosdattam – senki nem is próbálta ellátni. talán az is valami. attól még száz évig is elélhet valaki. fáj – azt hittük volna. De ne aggódjon! – tette hozzá –. õk tudják. használt-e valamit? – Hát mintha valamivel jobb lett volna – felelt az én Tiborom –. mert ez volt az utolsó. hogy vele lehetek. szerezzen egyet. milyen jó. meg kell operálni. mert megrepedt. itt mûtöttek. – Nem tudunk többet. Nem lesz semmi gond. Barthát is. Kérdeztük az orvosokat. amit beadtunk. férfi létére. másokat is. A hasa már akkora lett. ez rutinmûtét. El van látva. nem küldenek el késõ este sem. ha a szél kijön belõle! Ám nem volt az egész klinikán szélcsõ. ha kiveszik a lépét. az fáj. õt kértem meg. kicsit nehezebben indul be a bélmûködés. megütötted. fönt fekszik az osztályon. Látod. mûtét után ez ezzel jár. jól van! Másnap Tibor azzal fogadott: – Képzeld. Semmi kár nem érheti. A barátnõm a nõi klinikán dolgozott. Nem jöttünk volna rá. de napok múltával sem indult meg a bélmûködése. kétszer is beszéltem velük az éjjel. szentem? – háborogtam –. Tibike. hogy szétnyílt a bokád. idehoztak. és attól belsõ vérzése volt. a legjobb helyre! Igen ám. – Meg lehetne próbálni akkor legalább a szélcsövet? – kotyogtam közbe –. – Te. Valóban el kellett távolítani a lépét. nem kell aggódni! Sétáljon sokat.már viszik is a mûtõbe. szét ne repedjen a hasa a doktorok szégyenére! – Egyébként is mindent én tettem meg vele és körülötte. Hívtuk is akkor. ami azért eléggé fura feladat volt. Persze máskülönben örültem. Szerencsére a szobatársak rendesek voltak. különben otthon mondhattad volna. csak legyintettek: – Hát. Éjfél körül telefonálhatnak. mert nem elég. Kisegítettem WC-re.

s ott azt suttogta nekem: – Te. vigyél haza gyorsan! Kérek is ma altatót a nõvérkétõl. Az én Tiborom meg kezdett nekikeseredni. hadd kerüljek már ki innen! Azt ígérték. mintha hisztéria lenne. Akkor javasoltam. hozza haza mentõ. mormogott. Õ meg csak nem javult. Na. ha hazaérek. ha két óra alatt érek föl a lépcsõn. Csak hát a Bartha doktor olyan volt. számít-e az valamit! – kértem. Na. akkor sem! – felelte. jól van. tízre lesz meg a zárójelentés. Volt. Azt hittük. akkor haladjunk! – és már ott is hagyta. aztán amikor már eltelt tíz nap. Toppantó úr. összesen annyit kérdezett: – Na. hadd menjek Tibiért jókor. már az utolsó napok felé haladunk. épp az a rendes portás volt ott. – Nem várok én a mentõre. nem talált. ott nézgelõdött – aztán eltûnt. kint leszek a jó levegõn. – Na. akkor meg kezdett igen fájni a bokája. õ megnyomkodta Tiborom hasát. ahányszor bejött vizitre. Te legyél itt már háromnegyed tízre. egész nap nem fogok mást tenni. azt mondták: hétfõn hazavihetem Tibikémet. aztán nagy nehezen csak elindultak a belei. semmi mással nem foglalkozott. Mutattam neki a nagy sporttáskát: – Megyünk végre haza! . Amint hétfõ délelõtt beértem a klinikára. amikor panaszkodni kezdett: – Te. csak a ház körül sétálok. õk tudják. a puffadáson kívül van valami problémája? – de olyan hangon. – Szóljál nekik.minek miként kell lennie utána. én már innen nem jutok ki! – búslakodott tovább. õk föl tudják hozni – az ötödiken laktunk lift nélkül. hamar egyenesbe kerülsz! – Nem. úgy nyom nekem itt valami – és mutatta az oldalát. ha panaszkodik a megmûtött hasának tízszeresre duzzadása miatt. ötezer forintot adunk Bartha doktornak. De jó lesz. Siess holnap nagyon értem! – kérte szépen. minél hamarább elteljen végre ez az utolsó éjszaka is. Végre elhagyták az infúziót. elment haza – válaszolta. de jó korán. – Te csak gyere értem a kis Polskival. ne beszélj összevissza! Meglátod. Szombaton is. Meg is kértem még vasárnap a barátnõmet. én innen már nem megyek haza! – Micsoda buta beszéd ez – pöröltem vele –. elment a gyógyszeres szekrényhez. amikor kivittem a WC-re. már miért ne jönnél. aki már jól ismert. Megint szóltam az orvosnak. majd amikor a zárójelentés kész lesz. vasárnap is bent voltam nála. lassan kezdett jobban lenni. hétfõ reggel jöjjön át hozzánk vigyázni a kislányra. Vasárnap meg is állapodtunk. Kérdezem a nõvérkét: – Most mi van? – Hát keresett valami gyógyszert.

kérdeztem. hogy meg szeretném! – De kibírja? – Valahogy majd csak kibírom – válaszoltam. Meg akkor is nagy baj van. mert hosszú volt az idõ. és levitték az intenzív osztályra – és a férfi elsírta magát. de nem tudtak mit mondani. hogy a férje tüdõembóliát kapott. Aztán kiküldtek. mert lépni alig tudtam az ijedelemtõl. õ meg odahozta nejlonzsákban Tibi cuccait. Tele volt csövekkel. ne hagyjál itt bennünket. a kórházban? – Úgy. Tibikém. most már csak azon múlik. viszem az én páromat haza! – és röpködtem föl az osztályra. . Ott maradtam vele. – Beszélj a nõvérkével! Megkerestem a nõvérkét. – Tessék már lejönni velem! – kértem õt. – A férje rosszul lett. Kérdezgettem mindenkit. icipicit el is volt torzulva. kérlek szépen! Klaudia is vár otthon Téged! Nem azért küszködtünk annyi éven át együtt. a boríték is a Barthának szánt ötezer forinttal. – Tessék átnézni. amit lehet. hogy életben maradjon. Y alakú vércsatorna útját. Meg szeretné nézni? – Persze. El is kísért. – Nem akarom elkeseríteni. és bementem hozzá. látom: üres a Tibi ágya. Mindenki azt válaszolta: õk sem értik. hogy egy nagy vérrög elzárta a tüdejébe vezetõ. – Gyere ide. 55 percig élesztettük újra. mert elkerült az osztályunkról! – megnéztem. és próbáltam beszélni hozzá. Ám amint fölértem. megvan-e minden. s az intenzíven egy doktornõ fogadott: – Az a probléma – mondta –. hátha õ hallja: – Nagyon-nagyon szeretlek. Akkor ijedtem csak meg: ha kicsi baj van. – Hát. Õ k mindent megtesznek. ahogy az ember a filmekben látja. – Na. de nagyon kevés az esély. édesem! – Sírtam persze nagyon. amíg újraéleszteni kellett. de nem tért magához. ott volt minden. – Hát. – És mire számíthatok? Mi lesz vele? – kérdeztem halálra váltan. más betegek is voltak ott. az arca. – Hát hogy lehet az itt bent.– Igen? – Bizony. félreállt a szája. Végül elindult a spontán légzése. mi van. kis probléma történt – kényeskedett. mi van? Tibi? – furcsállottam a helyzetet. milyen erõs a szervezete. és le kellett vinni az intenzívre. mi történt. de nincs eszméleténél. de várjon csak egy kicsit! – Vártam. baj történt – mondta. hogy most itt hagyjál minket! Legyél erõs most. Tibikém. nem rögtön nejlonzsákban hozzák az ember dolgait. – Baj? Micsoda? – Tibi rosszul lett reggel. Katikám! – szólt az ágyszomszédja.

jól van. – Ne haragudjon már! – kérdeztem tovább –. és akkor meghal a klinikán? Annyit emlegették azt a vérrögöt. ha Maguk úgy döntöttek. nem? – Hát. és egyszerûen nem volt hajlandó fölkelni onnan. És elvitték Tibikémet. otthon szednie kell. miért nem szólnak a beteg . azt mondta. valami történt: lefeküdt a konyha kövére. mert nem sokat láttam az útból. Még jó meleg volt szegénykém. hogy otthon véralvadásgátlót kell szednie – felelte az orvos. Bemutatkoztam neki. dr. akkor már itt bent is kellett volna kapnia. Amint kijöttünk tõle. Túl sokáig nem kapott oxigént. tájékoztasson minket arról: miként történhet meg. amit ilyenkor szoktak adni? – Az az igazság. egy vérrög elzárta a vér útját. fönt sétál – a klinika nem áll olyan jó anyagi körülmények között. hogy szöget ütött a fejembe: ezek szerint Tibi nem kapta meg a véralvadásgátlót. mi úgy láttuk. ez a kislány is érezte. nem megy sehová. Bartha nem volt bent. ahol feküdt szegénykém. elköszöntem tõle. aztán szóltak. a férje haldoklik! A folyosón vártunk tán fél órát. Másnap újra próbáltam babusgatni Tibit. Sándor László osztályos orvost találtuk meg. kérni. a Toppantó urat úgy akartuk hazabocsátani. A teste tele volt foltokkal az újraélesztõ géptõl. hogy valakit már haza akarnak engedni. mint vezettem haza. nem? A következõ napon az intenzív osztály fõorvosnõje elmondta: igen. Olyan szép volt akkor is! A szeme alja csupa könny volt. úgyse érti. * Fölmentünk az osztályra. s kértem. Meg se mozdult. A barátnõm azzal fogadott: – Te. ezen már nem lehet segíteni.Nem is tudom. ott megnézhetjük. Olyan hosszú ideig kellett élesztgetni. hogy az agya teljesen leállt. mitõl. a másik helyiségbe kitolják Tibikét. azon a gépen. hogy ezt a véralvadásgátlót mindenki megkaphassa! – És ha a klinikának nincs rá pénze. mit mond! – De attól én még beszélhetek. nem tudják. akkor rám szólt a nõvér: – Hiába beszél hozzá. a nõvérke közölte: – Most már nem mehetnek be. próbálja meg összeszedni magát. ott mindenütt megsimogattam. A kezelõorvosa. már be sem engedtek Tibihez. csak egyenes vonal mutatkozik. ami az agymûködést méri. Megpuszilgattam.

hozzon be Maga olyan gyógyszert. nekünk nem futja rá. persze nem az eredetit. nem úgy van az! Csak nem képzeli. én mit áldozok föl a férjemért. – Meghalt a férjem. Mert én már éreztem. a jogszabályok ezt ma már engedélyezik. õ azonnal tiltakozott: – Áh. otthon kellett volna szednie. hogy megmentsem. mi úgy ítéltük meg. engem nem érdekel. – Meg szabad kérdezni. akik nem tettek meg mindent – válaszoltam. én bizony tudni akarom. – Jó. ha szólnak. hiszen azok már mind átkerültek oda. hozzáférhetünk-e. jogunk van megkapni mindent. mert némelyiknek a házát kéne eladnia. Mindent elõteremtettem volna. mégse foglalkoztam vele. nem most azonnal. mire ez a nagy fölhajtás? – vont kérdõre a nõvér. a klinika odaadhatja a papírokat. Mondtam az ottani doktornõnek. és kezdtük fölírogatni. Én csak azt kérdezem. hogy az elõzõ napokban ki volt a nõvér. itt valami nagy disznóság történt. kik voltak azok az orvosok. amire a férjének szüksége van? – Hát az nem olyan dolog. – Jaj. a fénymásolatért fizetni kell. lehet. most már nem is kell. hogy az orvosokra fogjam rá! – Ne is haragudjon. de ha igényt tartanak rá. amit én nem hagyok annyiban. nincs rá szüksége. én XY helyett – aki operálta és kezelte – nem tudok beszélni. mi járatban vagyok. hogy megszerezzen gyógyszereket! – Ne haragudjon. De miért. – És doktor úr. Igaz. hanem a fénymásolatot. olyan nagy összeg. – Hát. az ügyeletes orvos. ez a helyzet. . Különben is. Én úgy tudom. és szeretném tudni. rögtön lefénymásoljuk? Ügyvéd jelenlétében vagy ügyvéd kérésére fénymásolhatjuk le azokat. igen. beszéljenek azzal! – Mármint Bartha László doktor úrral. Maga mit gondol errõl. de abból Maguk úgysem tudnak semmit kihámozni. de semmi köze. mikor ki volt itt ügyeletben – és szépen összeírtam mindent. mennyibe kerül. de mivel történt ez az izé. már mindegy. hogy nem is mi akarjuk elolvasni azokat. Azonnal odamentünk a nõvéri szobához. de ahhoz Magának meg a klinikának semmi. a férjem orvosi papírjait megnézhetjük-e? – Hát éppenséggel meg is nézhetik. nem lehet elõteremteni? – Nem tudok többet mondani. Aztán lementünk az intenzívre a papírokért. azokat megkaphatják. nehogy már most elkezdje az orvosokkal! Én is elvesztettem rokonomat.családjának: nézze.

ha megnyeri az ügyet. az vagy eljön személyesen. az ügyvéd közben fölajánlotta a Providencia Biztosítónak – amelynél felelõsségbiztosítása volt a klinikának –. arra kiadjuk! Volt Röszkérõl ügyvéd barátunk. Írt nekem meghatalmazást. Le is másolták. milyen úton-módon – . valóban mûhiba történt. Három levelet írt nekik: október 19-én. másnap menjek be hozzá az irodájába. elmeséltem. azt mondta: – Csak gyûjtsed a sok pénzt! – Ettõl igen megrémültem. és azonnal faxot küldött a klinikára: kérjük az orvosi papírokat. ha elindul ilyen ügy. Ám õ azt tanácsolta. December közepén hallgatott meg elõször a rendõrség. ami úgy összegzett: „ Toppantó Tibor halálát gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás okozta… Gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. fizetnem nem kellett érte. forduljak inkább dr. Neki már rögtön magamtól azt mondtam. biztosan jobb lesz. majd azt felelte. elõször meg kell nézetnie az orvosi iratokat szakértõvel. vagy ad Maguknak meghatalmazást. Õ meg egybõl megírta a följelentést is a rendõrségre. nem! Keressenek ügyvédet. csak le kell másolniuk! – Áh. Ábrahám doktor. azt mondta. azonnal föl is hívtam. szeptember 24-én halt meg. Találtam is ilyet. a Sándor doktor úr azt mondta. elmentem hozzá. Végighallgatott.” Persze a boncolás nem máshol történt. Csakhogy ez az ügyvéd. nem tudja elõre.– De az osztályos orvos. Ábrahám Lászlóhoz. mulasztás. Aztán érdeklõdtem. Addigra volt már igazságügyi boncolási jegyzõkönyv. elvállalja-e. és azt is leküldte faxon. igaz – nem is tudom. ott álltam Tibi nélkül a másfél éves kislányommal – mibõl fizetem én ki az ügyvédet? Vissza se mentem hozzá. mi hogyan történt. van-e olyan ügyvéd. hogy egyezzünk meg per nélkül. Õ is végighallgatott. akik ugyanannak a klinikának. hogy nem adtak neki véralvadásgátlót. azokat ki kell adniuk. ahol meghalt. . s a jegyzõkönyvet két olyan orvos írta alá. magamnál tartottam a fénymásolatokat. mint Szegeden. hanem százalékot kap. akkor kézbe veszi az egészet. leírogatta. már aznap délután mehettem a papírokért. az mibe kerül. a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek az alkalmazottai. arra kaphatom meg a saját férjem iratait – de hát õk tudják. Vissza is kapta mindkét helyrõl az igazolást: vették. mint Bartha doktor. amikor megkérdeztem. Ha a szakértõ azt véleményezi. õ kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik. aki nem kér elõre pénzt. Nem egészen értettem ugyan. foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhetõ. Tartozásaim voltak. szerintem abból lett a baj. Tibikém 1997. hogy is van ez: ügyvéd ad nekem meghatalmazást.

de ugyanilyen sebészeti beavatkozást igényelt volna a lépágyi vagy rekesz alatti tályog kezelése is. A büntetõügy mellett tehát elindult a polgári jogi. ha idõben felismerik a tályog kialakulását. hol ez. kártérítési per. A szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ. Ha aztán néha telefonált nekik. A góc felismerésére és kezelésére nem került sor. Onnan dr. aminek csatlakozó elváltozása a mellkasi gyulladás… A mellkasi gyulladásos folyamatok nem a lépsérülés következtében. persze mindet ajánlottan és a feladóvevényt iktatva. A léprepedés sürgõs mûtétet igényelt. illetve toxinok okozhatták a beteg hirtelen állapotrosszabbodását. és majd jelentkeznek. Március elején kegyeskedtek leírni: nem ismerik el kárigényem jogalapját. hanem a lépkiirtás utáni szövõdményhez (haematoma. „Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét!” Ábrahám ügyvéd úr azonnal beadta a keresetet a bíróságra. sõt. akkor az ok-okozati összefüggésben van a fel nem ismert rekesz alatti tályoggal. a szeptikus állapot ezután manifesztálódott. így a bíróság kirendelte a debreceni orvosi egyetemet szakértõként. hol az a jogász azt válaszolta: szakértõk bevonásával vizsgálják az ügyet.” Aztán ezt a szakértõi véleményt decemberben kiegészítette azzal: „A megelõzõ véralvadásgátló kezelés elmaradása ok-okozati összefüggésben áll Toppantó Tibor halálával. s abban többek között ez állt: „A Toppantó Tibor halálát okozó »gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás« nem élõ emberben felismert kórkép. Addigra elkészült az általunk fölkért dr.” Ezt a kórház persze vitatta. tályog) csatlakozva alakultak ki. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõthromboembolisatio megelõzésének. hogy a beteg kibocsátása szeptember 19-én orvosilag nem volt indokolt.december 4-én és december 22-én. Ha a mellkasi gyulladás területérõl a véráramba kerülõ baktériumok. . Farkas Márton igazságügyi orvos szakértõ szakvéleménye. A beteg ekkor még nem gyógyult meg. Herczeg László szakértõ ezt írta: „A szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét után heparin profilaxist (megelõzõ véralvadásgátló kezelést) kezdeni. Éppen ezen radiológiai leletbõl lehetett következtetni a még néma tályog jelenlétére. rostonyos mellhártyagyulladás a gyulladásos góc következménye volt. A Providencia Biztosító még csak nem is válaszolt egyikre sem. hanem a boncolás során talált lelet eredménye… A laboratóriumi és klinikai vizsgálatok eredményei azonban egyértelmûen bizonyították.

mindenki tudta tehát. mulasztás. A gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. aki a . foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg. hogy „ külön-külön a szepszisbõl.” Mindeközben a büntetõügyet ott fékezték. valamint azt is. Az eljárás során bûncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. A fel nem ismert szepszis. Azt írta: „Határozott szakértõi vélemény nem adható.” Ezek után még a miskolci Igazságügyi Orvostani Intézetet is kirendelték. Kiss Lajos. A vérrögképzõdés megakadályozására tehát nem történt meg minden intézkedés. ezt írták: „Az életmentõ lépeltávolító mûtét után szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás. illetve a trombózisból származó tüdõgyulladás miatt létrejött keringési elégtelenség is okozhatta a beteg halálát. a bíróság kénytelen volt újabb szakértõt bevonni.elhárításának. Itt van. illetve a profilaktikus anticoaguláns kezelés elmaradása okokozati összefüggésben van a beteg halálával. dr. Ráadásul a kórház és a biztosító továbbra is ellenszegült. Ebben légzõtorna. hogy Bartha doktor is indul – határozatot hozott a szegedi rendõrkapitányság: befejezi az eljárást. s azokból kiderült: a rendõrség számára szakértõként az a szegedi klinikai orvos. gyógykezelés ellenére nevezett halálát elháríthatatlanul eredményezte. 98 márciusában – amikor már indult a parlamenti választási kampány. szakszerû orvosi ellátás. A kezelés hiányossága az oka nagy valószínûséggel a klinikai halált okozó rögembolizációnak. Gyógyszeres beavatkozást nem alkalmaztak thrombosis megelõzésére. A thrombosis megelõzésére szolgáló kezelés e tekintetben hiányos. bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás miatti heveny légzési-keringési elégtelenség az alkalmazott. és tulajdonképpen semmiben sem értettek egyet.” Dr. szeptember 19-i lelet az. amely visszeres rögösödés megelõzésére szolgál. járt el. a bírósági tárgyaláson a két szakértõ órákon át vitatkozott egymással. A pesti orvosi egyetem igazságügyi orvostani intézetétõl lényegében ugyanaz a vélemény érkezett: „A vérrögképzõdés megelõzésére kizárólag gyógytornász beavatkozás szerepel az orvosi dokumentumok között. ahol csak tudták. Farkas Márton ezt elfogadta. korszerû. Az ottani orvos szakértõ azonban kitért. A laboratóriumi leletek között az 1997. amelyben a thrombocytaszám határértéket meghaladó értéke felhívhatta volna a figyelmet a rögképzõdés veszélyére. A keringésjavító fizikoterápia az. ezért az eljárás befejezésérõl határoztam.” Megkaptuk az iratokat. keringésjavító fizikoterápia és mellkasi gyógytorna szerepel. semmilyen kérdésre nem adott választ.” November végén.

” Valamint keresetet is adott be a bíróságra a rendõrség államigazgatási határozatának megváltoztatására. Mit tehetett. Mindenesetre dr. „Elõadom. Úgyhogy Ábrahám ügyvéd úr. de ma országgyûlési képviselõ. alávaló rágalom. Majd pedig – ahhoz képest. Ott azzal kezdték. és Szeged polgármestere lett. legfeljebb . Bartha László volt. de ennek ellenére ugyanarra jutottak: „Gondatlanság. abban már másképpen volt kénytelen fogalmazni az én nevemben. Kiss úgy adott szakvéleményt. Öt hónap múlva a fellebbezést elutasították. hogy dr. hogy 1997 szeptemberében tettem meg a feljelentésemet. Az a tény. hogy nem Bartha képviselõ úr ellen indították el a nyomozást. Igaz. ha egy-két sört megivott. amikor panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Fõügyészségre. szó szerint idézték benne azokat a megállapításokat. persze rögtön följebb tolva. szakmai szabályszegés nem állapítható meg. majd 1998 októberében rendelték el a nyomozást – 1999 májusáig nem történt semmi. hogy az ügyben érintett . Farkas Márton szakvéleményébõl egyetlen hangra sem reagált. Jelen feljelentésem alapján vele szemben büntetõeljárás megindításához elõzetesen mentelmi joga felfüggesztésére van szükség. akkor Tibornak nem kellett volna meghalnia. hogy ha Bartha doktorék megelõzõ véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. A pert megnyertük. Õ feljelentésem megtételekor és a cselekmény elkövetésekor a SZOTE Traumatológiai Klinika alkalmazottja volt. Ábrahám ügyvéd úr akkor kérte is a megyei fõügyészségtõl. a szegedi városi ügyészség elrendelte a nyomozást. a nyomozás lefolytatására kötelezésre. Bartha közben a parlamenti képviselõség mellé a helyi választásokat is megnyerte. A – persze szintén Szegeden mûködõ – megyei fõügyészség elutasító határozata így szólt: „Az elfogultsági kifogás alaptalan. mulasztás. Igaz.” * Csakhogy mindeközben lezajlottak az országgyûlési választások. a megyei rendõr-fõkapitányságra bízva. Úgyhogy megfellebbeztük a megszüntetõ határozatot. hogy a feljelentést eredetileg ismeretlen tettes ellen tettem meg. de tudomásom és tájékozódásom szerint férjem kezelõorvosa dr.boncolást is végezte. hogy elfogultság miatt zárják ki az ügybõl a Szeged Városi Ügyészséget. hanem ismeretlen tettes ellen. s Bartha doktort a Fidesz színeiben képviselõvé választották. S õ szakvéleményében leírta: Tiborom „ idült alkoholista volt” Amibõl egy szó nem igaz.

és ezért annak elmaradása nem kifogásolható” Tehát „ . A halált elõidézõ okfolyamat elindulását követõen a kezelõorvosok a megfelelõ intézkedéseket megtették… A heparinkezelés elmulasztásával a foglalkozás szabályait nem sértették meg. betartották-e a szakmai szabályokat. június 1-jén született meg a Csongrád Megyei Rendõrfõkapitányság határozata a nyomozás megszüntetésérõl. önmagában nem alapozza meg a Szegedi Városi Ügyészség kizárását. Az ETT – ahogy kell – lesöpörte az asztalról az összes eddigi szakvéleményt. kizárólag erre.” Én nem vagyok jogász – de azt azért egyáltalán nem értem. amely ne foglalkozott volna Tiborom dolgával – új véleményt kértek az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. Olyan további adat pedig. hogy az ügy tárgyilagos megítélésében bármi befolyásolná az ügyészséget. Nyilván nem véletlenül. Abból kiderül: a rendõrök – miközben az országban már jószerivel nem volt olyan orvos szakértõi intézet. Ugyanis azt aztán nem lehet mondani. Olyanokat írtak. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg a kezelõorvosok részérõl.Szeged megyei jogú város polgármestere. talán még léteznek érvényes tankönyvek. Például: „A lépeltávolítást követõen végzett profilaktikus antikoaguláns kezelés indokoltságáról megoszlanak a vélemények. hogy az eddigi szakértõi vélemények ne lettek volna egyértelmûek. nem áll rendelkezésre. „A leírtak alapján a nyomozás bûncselekmény hiányában történõ megszüntetésérõl kellett határoznom”– zárult a verdikt. És ma lesz a polgári perben az utolsó tárgyalás. mit fog szólni az ETT olyan ügyhöz. amely azt támasztaná alá. íródnak szakmai kollégiumi állásfoglalások! Csak ezek a korábbi szakértõket támasztanák alá! Úgyhogy az ETT szerint „ ennek megfelelõen adott esetben a profilaktikus antikoaguláns kezelés beállítása az orvosi mérlegelés körébe tartozott. De tényleg. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak azonban sokan jól ismerik az általános hozzáállását is. talán ítélethirdetés is. Föltápászkodunk. annak a hátán is föláll a szõr. kimozgatjuk . vannak szakmai protokollok. hogy aki tud olvasni. hogy megoszlanak a vélemények. amelyben a parlament egészségügyi bizottságának tagjáról van szó mint esetleges vádlottról. ha éppen arról van szó. Nos. az ETT-ére. a legmagasabb orvosi fórum hogy közölheti. mindjárt fél tíz. hogy tulajdonképpen nincsenek szakmai szabályok? Hiszen ez ezt jelenti.” 1999. hát eddig jutottunk.” A rendõrség határozata természetesen egyetlen korábbi szakvéleményre sem hivatkozott. Hát attól. azt meg különösen el tudják képzelni. mennünk is kell! – fejezi be Kati nagyot sóhajtva.

tehát szempontjai büntetõjogiak? – intéz körkérdést a bírónõ. ami voltaképpen csak ahhoz a közismert tényhez újabb adalék. nem köteles mindenki ismerni önt! – Ezzel nehezen tudnék vitatkozni. hanem a büntetõeljárásban született. anélkül hogy megjelölné. – Kende úr! – szól rám a bírónõ. – Ismerik azt az ETT-szakvéleményt. . kirúgnak-e vagy maradhatok. – Magyar állampolgár vagyok. Csikós Klára. okos bírónõ. én valahogy véletlenül azonnal a gyönyörû fiatal nõ mellé telepszem le. jobbnak látom befogni a szám. Csikós doktornõ a biztonság kedvéért ismerteti. úgyis most dõl el. * Ott találkozunk a Toppantóné ügyvédjét.megmacskásodott tagjainkat. majd megadja a szót a felperes. késõbb „ át” a betegek oldalára – nem tartaná hát helyesnek. s átbandukolunk a bíróságra. – Maga kicsoda? – fordul felém az ügyvéd. Ábrahám doktort helyettesítõ ügyvéddel. majd mindenekelõtt kéri a zárt tárgyalás elrendelését. milyen kisváros a Szeged nevû nagyváros is. Toppantóné ügyvédjének. aki a bíróság nyilvános tárgyalásán hallgatóságként van jelen – veszem föl a kekk stílust. – Pontosan mire hivatkozik. ha kellõen exponált személyiségrõl van szó. s amely nem ebben az ügyben. meg arra. ebben az ügyben büntetõfeljelentés is született. állt ha õ képviselné a bíróság elõtt is az asszonyt. dr. ezért kérem a zárt tárgyalás elrendelését – kötné az ebet a karóhoz a biztosítós ügyvéd. de hát kellett nekem elvállalni ilyen sok tévészereplést –. abbahagyva a mellébeszélést. A biztosító ügyvédje szemrevételez. akivel még soha nem találkoztam. – Büntetõeljárás is folyik ebben az ügyben. Mindenki ismeri. Velõtrázóan szép ügyvédjelöltnõjét azért elküldte hallgatóságként. Személyiségi jogokra hivatkozik. Ábrahám László ugyanis – nemhiába volt a rendszerváltást elõkészítõ Nemzeti Kerekasztal résztvevõje a harmadik oldalon – aggályosan korrekt ember. – A bíróság a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt elutasítja – hangzik a verdikt Csikós doktornõtõl. amelyet nekem tegnap küldött meg az ügyészség. kinek a jogaira gondol. ügyvéd úr? – szeretné tisztázni a dolgot a kedves. Egykor ennek a klinikának a jogtanácsosaként dolgozott.

Az önkormányzat is megvonta tõlem a nevelési segélyt. vállalkozó vagyok. kérem a Tisztelt Bíróságtól határozat meghozatalát. Próbálom földolgozni a történeteket. – És ön? – Hát változóan. – Mennyit tud havonta keresni? – Annyit. – Akkor tessék! – Tisztelt Bíróság! – emelkedik szólásra a biztosító ügyvédje. mint dolgozunk. most már tulajdonképpen jól van. hogy felperes férje halálának bekövetkezése a megelõzõ véralvadásgátló beadásának elmulasztásából következett.– Keresetemet változatlanul fönntartom. hogy anyukámék segítenek. van kérdése? – Nincs. ruházkodásra. amennyibõl ki tudom fizetni a rezsit és éppen. a kislánya pszichés állapota rendezõdött azóta. – . – Mi a helyzet azzal. hogy nem halunk éhen a kislányommal. – Felperes! – szólítja Toppantónét a bírónõ. – Ezt hogy tudja megoldani? – Csak úgy. melyik számlát fizessem ki. hogy a papája halála nagyon megviselte õt. mi lesz. beilleszkedett az óvodában. Így van ez? – Igen. – Konkrétan menyi jövedelmet tud hazavinni havonta? – A vállalkozóként kötelezõen befizetett összegek és a lakásrezsi befizetése után tízezer forintom marad kettõnknek étkezésre. – Alperes. hogy idõben el tudjon menni a gyerekért? – Középmûszakos vagyok. ez a többi kollégámmal is így van. mondván. Többet ücsörgünk. Ezért kérem a kereset elutasítását! – Tisztelt Bíróság! – a felperesi ügyvédnek van slusszpoénja. – És a vendégköre a fodrászatban? – Hát az nagyon kevés. – Úgy tudjuk. de erre csak januárig van lehetõségem. Az eljáró orvos mindenben a szakmai szabályoknak megfelelõen és a legnagyobb gondossággal járt el. E perben teljesen egyértelmûvé vált. de az az igazság. Minden hónapban választanom kell. – Legyen szíves fölállni! Hány éves most a kislánya? – Három. Utána nem is tudom. További bizonyítási indítványom nincs. – Jelen perben bebizonyosodott: semmifajta szabályszegés nem történt felperes férjének gyógykezelése során. pedig nem engednek minket másképpen dolgozni. a kislányom óvodai költségeire.

s közülük hat-nyolc százaléknyian tüdõembóliában haltak meg. Én tíz az egyhez adnám Toppantóné ügyének gyõzelmét. rendû felperes. ennek következtében több ezer ember trombózist kaphat. rendû felperes. Az engedély birtokában máris lecsapni próbál. valamint a kamatok. – Bírónõ! Pillanatra belenézhetek a cikkbe? – közelít a pulpitushoz a biztosító ügyvédje. leplezni próbálva idegességünket. rendû felperes számára . de hiba is legyen. s az ítélet úgynevezett rendelkezõ részét állva hallgatjuk meg: – A bíróság megállapítja alperes kártérítési felelõsségét. s zavart kvaterkázásba fogunk. Az alvadásgátlók bevezetése elõtt a csípõ. majd szólunk. tessék kifáradni. – Már az is veszélyes lehet. Ezért a Thrombosis Társaság tagjai az orvosi szakkollégiumok véleményeit is összegyûjtve az egészségügyi miniszterhez fordultak: ezután ne pusztán mulasztás. Van még valakinek elõadnivalója? Senkinek? Akkor a tárgyalást berekesztem.Becsatolok egy újságcikket. Ennél jobban talán semmivel nem lehetne indokolni a megelõzés szükségességét. Toppantó Tiborné számára 3 millió. – És átnyújtja a bírónõnek a cikket.és térdpanaszokkal operáltak hatvan százaléka kapott trombózist. Toppantó Klaudia számára 1 millió forint nem vagyoni kártérítés. nem mindig ezt a kézenfekvõ megoldást választják. ha egy lábtörés gipszelése alatt a kezelõorvos nem alkalmaz elegendõ ideig véralvadásgátló gyógyszert. amelyet a trombózisos betegek munkából való kieséséért fizet az állam. A gyógyszer alkalmazása után a trombózisosok száma kettõ-négy százalékra csökkent.a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke – olvassa föl a bírónõ. de ez nem! – Jó. Blaskó György – Magyarországon az orvosok kellõ ismeretek hiányában. de senki nem akar fogadni velem. – Ha az orvosok a megelõzésben valamit rosszul tesznek. ha valaki nem adja be a megfelelõ ideig a megfelelõ mennyiségû véralvadásgátlót. ez egy napilapcikk! Ha az illetõ professzor szaktudományos lapban megjelent tanulmánya lenne. és kötelezi I. Jó fél óra múlva mehetünk be. II. és amely éppen errõl szól. akkor figyelembe vehetõ lenne. Pedig a magas halálozási statisztikák mellett nem elhanyagolható az sem. ha ítéletet hirdetünk! Kizúdulunk a folyosóra. s tüdõembóliában meghaltak szinte alig akadnak köztük. hogy évente körülbelül 8 milliárd forintot tesz ki az a táppénz. – Ez nem tudományos tanulmány. s közülük évente kétezren tüdõembóliában meghalnak – állítja dr. illetve II. Csakhogy – mondja dr. Blaskó György. illetve félve a túladagolás okozta kockázattól. amely interjút közöl ezen orvosi témakör legelismertebb magyar szaktekintélyével.

jobb boka gipszrögzítése. amely miatt gipszkötést kellett felhelyezni. hogy Toppantó Tibornál Heparin profilaxist kellett volna kezdeni. Így reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysor elhárítására.és légzésleállás miatt elõállott oxigénhiányos agykárosodás. és ezt követõen az alperes Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikájára szállították… – a bírónõ részletesen. masszív tüdõembolizáció következtében bekövetkezett keringés. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõembolizáció megelõzésére. a beteg megfigyelése. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem volt eredményes. Az indokláshoz már leülhetünk: – Toppantó Tibor – aki az I. A bíróság – osztva a szakértõk által kifejtett álláspontot – úgy foglal állást. alaposan ismerteti a történteket. Azon tények ismeretében. hogy ha a sérültnek a vizsgálatok során fel nem ismert sérülése van. Ezen kezelés azonban veszélyt is rejt magában. A vérrögképzõdés megelõzésének másik hatásos módja a beteg korai mobilizációja. Jelen esetben ez a módszer került alkalmazásra. utókezelés. hiszen a betegnél vérrögképzõdés és ezt követõen trombolizáció indult meg.további havi 6 ezer forint járadék megfizetésére. szeptember 11-én szenvedett közlekedési balesetet. rendû felperes édesapja volt – 1997. Ugyancsak megállapítható. de rendelkezésére álló. másodlagosan pedig az ezt követõen kialakult tüdõgyulladás és keringési elégtelenség okozta. Ezt az ellátást folytató orvosok nem alkalmazták. az embolizáció feloldása) során megfelelõen és cél szerint végezték. ETT IB által készített véleményt – azt állapította meg. a szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét elvégzése után Heparin profilaxist kezdeni. majd így folytatja: – A bíróság – elfogadva az általa beszerzett szakvéleményeket. a beteget már a mûtét után két nappal mobilizálták. valamint léprepedést. A vérrögképzõdés megakadályozására számos módszer ismert. hogy Toppantó Tibor halálát egy vérrögképzõdés folytán elõállott. illetve a nem általa beszerzett. életveszélyes vérzést hozhat létre. ebben a vonatkozásban gondatlanság vagy mulasztás nem állapítható meg. Egyik leghatásosabb az úgynevezett profilaktikus antikoaguláns kezelés. hogy az ellátó orvosok a különbözõ beavatkozásokat (lépeltávolítás. megelõzõ Heparin adása. annyiban. hogy a jobb boka zúzódását szenvedte el. elhárítására. ami miatt a lépét el kellett távolítani. rendû felperes férje és a II. A bíróság álláspontja szerint az orvosok esetében felállított .

Ennek során tekintettel volt arra is. hanem valóban az érintett számára és javára. Engem ez lenyûgöz. mivel jogellenes magatartásával kárt okozott. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak. hogy az alperes kórház kártérítési felelõssége fennáll. illetõleg a szükséges intézkedéssel az elhárítása érdekében be kellett volna avatkozni. vagyis nem állhatott volna elõ az a helyzet. mivel õ tehet Toppantó Tibor elhunytáról. vagyis a kártérítési felelõsség megállapításának alapjául szolgál. életveszélyes vérzés kapcsán a bíróság rámutat arra. közben elmélázom: furcsa dolog ez a jog. hogy a teljes feltárás már megtörtént. felelõs az õ haláláért. valamint arra a veszteségre is. azt egyrészt fokozott figyelemmel kísérve idõben észlelni lehetett volna. mert kifejezi: nem csak úgy a vakvilágba hozott ítéletet. tehát – ha már most nem polgári jogi szóhasználattal élünk – éppen az az orvos. Magyarán elmarasztalta dr. Mivel ezt elmulasztották (és ennek következtében indult be a halálos ok-folyamat). Az azonban tény. hogy a szükséges kezelés elmulasztása következtében létrejött a vérrögösödés. A Heparin profilaxis alkalmazásának ellenjavallataként említett. ami az anyagiakon túl érte felpereseket. Igaz. hogy nem lesz semmi! . ami egyben a magatartás jogellenességét is jelenti. Íme. esetlegesen elõálló. amelyek életveszélyes vérzést hozhattak volna létre. A bírónõ fantasztikus empátiával adta elõ ítéletét és annak indoklását: végig Toppantónéhoz beszélt. és ez a jogellenes magatartás egyben neki felróható is.legnagyobb gondosság követelményébe a heparinizálás alkalmazása is beletartozott volna. a független bíróság – és hiszem: nem lehet könnyû dolog függetlennek lenni Szegeden a szegedi polgármester elleni ügyben – kimondta a kórház felelõsségét. Bartha László képviselõ és polgármester doktor urat. ezzel megsértették a rájuk elõírt jogszabályi kötelezettségüket. s ezt az összeget ítélte méltányosnak. S mindeközben a büntetõügybõl teljesen nyilvánvaló. hogy a vizsgálatok során még fel nem ismert olyan sérülései lehettek a betegnek. hogy ez elméleti feltételezés. Mindezen szempontok mérlegelése mellett a bíróság úgy foglal állást. hogy elveszítették a család anyagi támaszát. Ítéletben rögzítette: a klinika. A bíróság álláspontja szerint mindenképpen meg kellett volna tenni a vérrögképzõdés elkerülése érdekében szükséges kezelést. Rámutat még e körben a bíróság arra is. aki kezelte Toppantó Tibort. és amennyiben valóban a vérzés ennek következtében elõállott volna. hogy a Heparin profilaxis alkalmazására a beteg esetében már a mûtét elvégzése után került volna sor. A bíróság túlzottnak ítélte meg a felperesek együttesen 10 millió forintos kárigényét. ami azt jelenti.

konkrét személyrõl. Hogy hétköznapi szóhasználattal azt mondhatjuk – immáron bírósági. – Szia. és akkor nap mint nap kettesben mentünk ki a temetõbe. hiszen a rendõrség-ügyészség megállapította. másfél éves. A pici lányom azt kérdezte: – Anyu. Mindig köszönünk neki. itt van a kismadár. hogy ez tényleg megtörtént. csak azt látta. De ahányszor ide kijövünk. én milyen rémes állapotban érkeztem meg. A legelsõ alkalommal azt suttogtam Klaudiának: – Apu itt fekszik. „A beteget kezelõ orvosok elmulasztották a legnagyobb gondosságot. apró figyelmességként többes számba téve azt. anyukám és a nõvérem átvitte õt a másik szobába. Arról aztán már jobb nem is elmélkednem. s ara hivatkozva kimondja: nincs mit vizsgálnia. – Olyan kicsi volt még. névvel kellene szólnia. – De miért? Mi van vele? – Alszik. amit a kezelés során tanúsítaniuk kellett volna” – így a cikk. látva. de ez nem büntetõjogi megfogalmazás! Már az is sokatmondó. Bartha László nevét. hogy nem igazán értette. dr. Szeged napilapja néhány nap múlva úgy tudósít „Elmarasztalták a SZOTE-t” címmel az ítéletrõl. Bartha László vétkes Toppantó Tibor halálában? Persze. és alszik. bár még nem jogerõs ítélet birtokában –. miért sírsz? – Mert itt van apukád. a Magyar Orvosi Kamara mit fog tenni: kész kottából tudom olvasni. * Toppantó Katit az ítélethirdetés után egy dologról még meg kell kérdeznem. És nincs. én magam sem voltam képes elhinni. Aztán megvolt a temetés. hogy nem történt foglalkozási szabályszegés. amikor kiérünk. amelyben vétkességet is kellene bizonyítani. A polgári jogi ítélettel meg nem köteles foglalkozni – ha egyszer nincs kedve hozzá. Megvárja a büntetõügy lezárását. nem kell etikai eljárást lefolytatnia. és apu föntrõl néz minket. – Amikor kicsi voltam. ugye apu is tologatott engem? . apu! – értette meg a kislány. meg amikor elmegyünk.Értem én: más a polgári jog. Akkor nem is tudtam volna neki semmit mondani. bármennyire is nem szeretek kíméletlenkedni: – Mondja. Késõbb sem mondtam neki semmit. hogy elfelejti megemlíteni dr. aminek egyes számban. hogy én rettenetesen zokogok. a kis Klaudiának mikor mit mondott az apjáról? – Amikor Tiborom halála után hazamentem. az énekel nekünk. hogy a Délmagyarország. és megint más a büntetõ.

mennyien szeretnének részt a rendezvényen. Érkezésem délutánján – értesítenek jó elõre – író-olvasó találkozón dedikálom együtt elsõ mûhibakötetem és új könyvem a Postabankról. õ is tologatott. Másik mûhibaügyben készülök ismét Szegedre. A könyvesboltiak inkább elõbb telefonálnának. vezetõ szerkesztõ. Elõkerül szerkesztõ. és megölte. Nocsak. a hatalmat komolyan kell venni. már jócskán elmúlt négy óra. talán ne várassuk tovább a szép számban megjelent olvasókat. hogy apu bent feküdt a kórházban. az egyetem legnagyobb elõadótermére van szükség. mégiscsak illetlenség nélkülük elkezdeni. A városi tévé a dr. Várakozunk a Kárász utcai könyvesboltban. aki orvosjogot tanít joghallgatóknak. majd nagy vitára várnak az egyetemre: együtt a medikusok és a joghallgatók mindkét témáról beszélgetni akarnak velem. anyu? – Megölték. amikorra hirdették az író-olvasó találkozót. hogy a bölcsõdében.– Igen. Nos. ha fél órán belül nem egészülne ki a történet újabb adalékkal. kicsim. hiába a több száz jelentkezõ. meg is kellett változtatniuk a helyszínt. a játszótéren Klaudia azt mondja a kis játszótársainak: – Az én apukámat megölték. s mind megnyugtatják a könyveseket: tegyenek. Ebbõl még nem feltétlenül kellene messzemenõ következtetéseket levonni. ott forgatni akar a városi tévé. Vagy letiltotta a vitát. s ottani barátaim ki akarják használni az alkalmat. amikor megérkezem Szegedre. Mi több. de hát még nem érkezett meg a városi tévé stábja. Nem tudni egész pontosan. Tudod. és az orvos nem jól kezelte. amit akarnak. – És azóta is sokszor elõfordul. – De miért itt van. * Hónapokkal késõbb még apró ízelítõt kapok: a politika tényleg nem a viccelõdés terepe. ha pedig õk ott forgatni óhajtanak. Aztán másnap délelõtt a helyi magántévé vesz föl mûsort velem. Négy óra húszkor kezdeményezem. amikor fölmérték. hogy beférjenek. nem orvosi mûhibákkal. új hír fogad: elmarad az egyetemen a vita. Bartha László vezette helyi önkormányzat tulajdona. Vagy visszavonta korábbi engedélyét. õk nem jönnek forgatni. Inkább majd az országost megelõzõ szegedi egészségügy-privatizációval foglalkoznak. mi történt? A dékán nem engedélyezte. Csupán telefonon közölte Ábrahám László ügyvéddel. alaposan megszervezik a programomat. hogy hát akkor ez a vita nem lesz. mert írásba persze nem adta. Punktum. a tévések magukra vessenek. .

mikortól. Azt nem lehet tudni. és nem is olyan vészesen drága! A terhesség alatt semmi gond nem volt. beszélgetett vele. s Krisztián fél óra múlva már bömbölt harsányan – õ szerencsére nem fáradt el. Vikinek pár nap múlva láza lett. mert sokat hallottak az itteni bababarát és mamabarát módszerekrõl. Kéthetente. hanem valaki két egyenes vonalat húzott: elõször 37 foknál. Áttolták az ágyat a mûtõbe. fejlett és hatalmas. ezt a docenst mindenki dicsérte. nem bírt fölkelni. de hát mit kell eldöntenie a szülészorvosnak? – nevetett Viki legjobb barátnõje. – Kedves volt. Staphylococcusról. Pontosan a Semmelweis-napon meghalt. pedig csak benne maradt a méhlepény nagy része. Már alig-alig volt magánál. úgy tûnik. viszont kedvelnek mindent. – Igaz. ami természetes. Makkegészséges volt. nem jön ki a baba. hamar beleegyeztek. néha kissé döntésképtelen. biztatott. Viki négy nappal a szülés tervezett idõpontja elõtt befeküdt. nem hívei a durva beavatkozásoknak. vizes ruhával törölgette a homlokát. de ez már nem számított semmit. Mindketten nagyon fáradtak voltak már. Hogy náluk természetesen minden szülés papás. István bent volt vele végig. Akkora haja volt. veleszületett immunhiányos szindrómáról. ha nem fiú. Több ismerõsnél informálódtak. aztán a negyedik naptól 39 foknál. olykor alig kapott levegõt. mert egyszer sem mértek lázat. Az orvosok összevissza beszéltek. Menetrendszerûen azon a napon kezdett vajúdni. aki már kétszer is nála szült. simogatta a karját. Az ötödik órában a docens azzal állt elõ. aztán már hetente jártak a docenshez. Átvitték az intenzív részlegre. amelyeket összekötve rajzolódott volna ki a lázgörbe. és gépekre kötötték. akár be is lehetett volna fonni. A harmadik héten kivették a méhét. sokat segített. Szóval valamikor a harmadik-negyedik napon Viki belázasodott. Beszürkült. a nap nagy részében eszméletlenül feküdt. talán jobb lenne megcsászározni Vikit. amikorra ki volt írva. .*** Azért ebbõl a kórházból akartak szülészt választani. Fertõzésben. és egyre rosszabbul lett. Utólag – amikor a kórház kiadta az iratokat – a lázlapon nem csillagok jelölték egy-egy mérés eredményét.

s nem vette el a kedvüket. Hét körül ért haza a férje. tervezték. hogy gyerekük legyen. Akarták. 21 évesen ment férjhez. elvégeztette az összes létezõ vizsgálatot. ideje indulni. ám az óvónõi munkát betegsége miatt abba kellett hagynia: nem tudott egyetlen dalt sem elénekelni a kicsiknek. Edina óvónõképzõ fõiskolát végzett. 91 végén lett terhes. nagy baba lesz. rendes is volt. majd kinevezett hivatalvezetõje lett. a kiíráshoz képest így is már néhány nappal túlhordta a gyereket. Eljártak a családtervezési tanácsadóba.Edina a saját gyerekére vágyik Tiszóczkiné Svidró Edina törékeny. úgyhogy hazaengedte. sikerülni fog. csak próbálkozzanak kitartóan. garázdaságtól kerékpárlopáson át a sikkasztásig mindenfélét nyomozott. a hasa. pár órán belül szülni fog. amint tanácsolták. fáj a dereka. A könyvek szerint ekkora babával tizenkét és fél kilót szabad és kell hízni. hogy nyolc hónapig nem jött össze a dolog. szólt neki. Mentõt hívtak. A Rendõrtiszti Fõiskola „ táltosképzõjére” ment. csütörtök reggel Edina bement Szabó doktorhoz vizsgálatra. még nincs harmincéves. ahol megnyugtatták õket: mindketten egészségesek. a kazincbarcikai kórház szülész-nõgyógyászát. Zavartalan volt a terhesség. fekete hajú. valóban kezd nyílni a méhszája. s száguldottak be Barcikára. tömte magát gyümölccsel. ebbõl már bármelyik pillanatban baba lehet. a doktor úr azt mondta. A szülei szendrõiek. Megvizsgálta az asszonyt. Este Edina érezte is. A papája technikus volt a szénbányában. ez negyven kilométernyire van Miskolctól. hogy a babája a lehetõ legegészségesebb legyen. a mamája a harmadik gyerek után otthon maradt – ma már mindketten nyugdíjasok. salátával. ajánlották neki dr. S úgy is lett. eleinte nyomozó volt. Szabó doktor éppen ügyeletes volt. útközben fölvették Edina édesanyját is. igaz. 96 nyarán szerelt föl rendõrnek. Szabó Sándort. azt mondta. Edina bújta a szakkönyveket. de azzal. nem kevés pénzért. kék szemû nõ. akárki meglássa. de az nem baj. be sem kellett hívni. úgymond fogadott orvosként minden egyes vizitért fizettek neki. jó orvos – kedves is volt. s eleinte minden rendben is volt. Lezajlottak a szokásos . õ grammra pontosan ennyit szedett föl. Azt mondták. aztán Edelényben a kapitányság megbízott. Az orvos zártnak találta a méhszáját. az égadta világon mindent igyekezett úgy tenni. ebbõl szülés lesz. Július 2-án.

már annyira kimerült. s este tíz körül már a szülõágyon feküdt. – Majd hozzuk holnap szoptatni. ólomból van minden tagja. vigyék vissza az ágyába. válaszolni is alig bírt. hogy nem tud? Nehogy már egy császármetszés után ne bírjon egyedül kimenni! – De hát nem faksznizok. szivacsot. ez a helyes. – Nem tudok fölkelni – vallotta be a nõvérnek –. Nem kapott rendesen levegõt. majd nyöszörögve kiabált a nõvéreknek. Rettenetes fájdalmai voltak. valamint rábízta magát az orvosra: ha õ azt mondja. piros bõrû – de makkegészséges. Vagy inkább elveszítette az eszméletét. mert egyedül nem képes fölkelni. fekete hajú. kezébe nyomtak szappant. Picike volt. Jött-ment. egy tény: a doktor utána jó ideig valóban nem volt bent a kórházban. nem tudom mozgatni magam. nem tágul eléggé! Jóval késõbb egy másik szülõnõ azt mondta: – Persze hogy megcsászározott. Másnap reggel bejött a nõvér. de az megnyugtatta. Visszahúzták. kedden került elõ legközelebb. csak 7én. hajnalban aztán közölte: – Megcsászározzuk. Átvitték a mûtõbe. elaltatták. mi ez. hogy az kapja a hálapénzt! – Igaz. de annyira össze volt zuhanva. picit tán sûrûsödtek. nem igaz. Edina az éjszaka során egyre fáradtabb lett. hogy végig hallotta a baba szívhangját.elõkészítõ mûveletek. Mire hajnalban Szabó doktor közölte vele a verdiktet a szülés helyetti császármetszésrõl. fekve megfordulni sem bírok. most csak pihenjen! – Edina mozdulni is alig bírt. – Kisfia van. de csak a gyerekét akarta látni. keljen föl. átadni meg nem akart másik orvosnak. ki tudja. – Mi az. és otthagyták. s ketten szabályosan kihúzták Edinát a mosdóba. Edina próbálkozott is. törülközõt. péntek reggel elutazott külföldre. kettõs látása volt. burkot repeszt. Éjfél körül Szabó doktor úgy döntött. úgy érezte. de nem sikerült. felülni sem! Nem tudom. és alig kapott levegõt. hogy szinte azonnal elaludt. fájt a hasa. de nem túl gyorsan. menjen ki a zuhanyzóba megmosakodni. s engedett Edina kérésének. akkor biztosan így van jól. s szólt. A benyitó nõvérnek könyörgött. nézze meg. . mosakodjon meg rendesen. pedig közben is irtózatosan fájt a hasa. a lába szinte egyáltalán nem mûködött. – Bejött másik nõvér. behozta a babát. Tízperces fájásai voltak. valahogy nagyon rosszul vagyok. egészséges! – örvendeztette meg a nõvér. mondjon már róla valamit. Valahogy nagy nehezen meg is tisztálkodott. * Szombat délután tért magához elõször. ráncos arcú.

Végre elõkerült Szabó doktor: – A mûtét jól sikerült. Nagy nehezen elõkerült az ügyeletes orvos. senki nem szólt hozzájuk egy szót sem. be a liftbe. majd összezárták. de azonnal visszazuhant a mély. ott könnyebben tudják az ilyesmit ellátni. – Legyen kedves. hogy hol itt. nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt magánál. Nem értették. s mindenesetre mosolyogva zsebre tette a hálapénzt. csak annyit nyögött ki: – Szóljatok az orvosnak. Végül is kitolták az ágyával a folyosóra. úgyhogy átvitetjük Miskolcra. sokkos állapotba került. Edina mindebbõl szinte semmit nem hallott. az orvosi iratok alapján tudta rekonstruálni a történteket. csak annyi történt. Arról sem tudott. rohanva. Aki képtelen volt kimenni hozzájuk. sem a férjével. Csak utólag. maguknak ez sem elég? – válaszolt kedvesen a nõvér. karba font kézzel megállt az ajtóban. amit Edina papája a kezébe nyomott magáért a szülésért. a mûtét utáni ötödik napon fölnyitották a császármetszés sebeit. köszönteni a friss anyukát. testvérek mind ott tolongtak. minden rendben lesz. ki van itt nyalva a picsája. és odébbállt. kinyitották. Mi történt vele? Július 7-én. nagyon mély kábulatba. – Milyesmit. drenálták. mi ez. sem az édesanyjával. Mert innentõl sokáig. Vissza is tolták a szobájába. amint kitolták a mûtõbõl. csak Edina nem ébredt föl. sógorok. hol ott közben fölvágták. de nem tudott beszélni senkivel. sokkal késõbb. hét. nagyon rosszul vagyok! – Nõvérke! – próbálkozott a mamája. s kérdezte: – Hogy van. minden rendben van. mama. sarkon fordult. A mamája szeretett volna . Csakhogy Edina e mûtét altatásából nem tért magához. õrült rohangászás kezdõdött. szédelegve. Fél nyolc körül aztán látták. este hat óra lett. Ballonnal lélegeztették. kismama? – Nagyon rosszul vagyok. szóljon az ügyeletes orvosnak. Hogy ezután napok vagy hetek teltek el. A szülei délelõtt óta toporogtak a mûtõ elõtt. Férj. operálták. be a rohammentõbe.Délután természetesen jött látogatni az egész család. semmi baj. Szatmári doktor. nagyon beteg a lányom! – Nincs a maga lányának semmi baja. mindenét fájdítva inkább aludt. Néha ugyan föl-fölriadt. Kómában volt. és elment. Látták is a lányukat. Spontán nem lélegzett. papa. kitisztították. hogy nem ébred föl! Rögtön itt lesz érte a mentõ – nyugtatta õket a doktor. mint fent volt. vagyis gennyelvezetõ csöveket helyeztek bele. Edina ma sem tudja pontosan. doktor úr? Mi van vele? – Semmi baj. homályosan érezte maga körül a világot. doktor úr! – Jól van – felelt Szatmári.

hol vissza. ami létezik. mint a makk. állni. beszûkült a gégéje. Közben tüdõgyulladása. Újra meg kellett tanulnia ülni. de beszélni sem tudott. álmában nem lesz képes lélegezni. megint be kellett feküdnie. A legrémesebb azonban nem a rengeteg kínlódás. Hallotta. de nem engedték. járni. . és megfullad. Amely 17-én teljes hosszában kinyílt. Augusztus közepén vették ki a légcsövébõl a tubust. puszilgatni. 24-én pedig vissza. minden betegséget megkapott. hashártyagyulladása. ám azzal sem lehetett érteni a szavát. Fölülni nem tudott. a belei elõestek. Mintha javulni kezdett volna. hogy jól van. Alig egy hetet volt otthon. mert nem volt képes egyedül lélegezni. 27-én összébb húzták sebein az öltéseket. levették a lélegeztetõgéprõl. érezni. ismét operálni kellett. ám ehhez az altatáshoz már gégemetszést hajtottak végre Edinán. elõtûntek a belei. ezt a sebet csak mûtéti úton lehet bezárni. az irtózatos fájdalmak sorozata. dögönyözni. mert nem bírt lenyelni egyetlen falatot sem. kábulatból. megmarad-e.melléülni. oly gyönge volt. még a hashártya is megnyílt. magához ölelni. Kikapcsolt a fájdalomközpontja. Két nap múlva a sebei ismét szétzuhantak. ám vissza kellett helyezni. egészséges. Július 21-én megint levették a géprõl. az élet és halál közötti lebegés volt – hanem a gyerek dolga. altatásból. mert nem kapott levegõt. Közben fölsejlett a remény: talán Edina magához tér – hiszen mindeközben végig sokkos állapotban. Szeptember 25-én engedték haza elõször. azonnal a kisfiát szerette volna látni. szagolni. 15-én bezárták a hashártyán lévõ sebet. Ahányszor egy-egy pillanatra magához tért a sokhetes kómából. Másnap a miskolci orvosok úgy döntöttek. Átszállították Edinát a miskolci kórház intenzív osztályára. Újra és újra el kellett altatni. a gyulladás átterjedt a lágyékára. mellhártyagyulladása lett. szépen fejlõdik. így július 10-én ismét megoperálták. de hát õ látni. Most már drótvarratokkal öltötték össze és a legvastagabb dréncsöveket dugták belé. de így is állandóan fuldokolt. varratszedéskor az újabb seb mélyen szétvált. szondán át táplálták. mert úgy érezte. a gégemetszés után gégemikrofont kapott. az orvosoknak fogalmuk nem volt. 13-án. s ezután tették át a normál sebészeti részlegre. enni. Újra és újra hol levették a lélegeztetõgéprõl. az idegközpontja. Összesen – a szülést nem számítva – kilenc mûtétet hajtottak rajta végre. magánkívül volt –. mert nem tudták eléggé csökkenteni a kínjait. szorítani. hallotta. elszínezõdött. Hetekig géppel szívatták a tüdejérõl a váladékot. de a hasi sebe újra megduzzadt. combjára. Még akkor is tizennégy csõ állt ki a hasából. Hónapokig nem mert elaludni. Újabb operációval összezárták. irtózatos fájdalmai voltak.

a fiát is. a kicsi azon nyomban abbahagyta a sírást. mindjárt jön anyád. Edina próbálta megetetni a cumisüvegbõl – s a gyerek nem fogadta el tõle az ételt. meglátod. egyetlen ponton . ne ezt vedd el tõlem! –. amelyet a szülés utánról õrzött. A szüleitõl nem költözhetett külön. összepakolta a férj holmiját. fekete hajú gyereket.simogatni szerette volna. és kidobta az ajtón. Otthon pedig egy hófehér bõrû. megint elszakadt tõle az éppen soros mûtétje miatt. hogy Edina néhány napot. Lelkében az a kép élt. csillogó szemmel nevetett és jóízûen megvacsorált. És valóban: amint megérkezett Edina édesanyja. hogy a pici – hiszen nem ismerte õt – nem fogadta el a közeledését. aki ezt ordítva. kedves. S amikor Edina elõször kijöhetett. amikor kicsúszott a száján – Csináltass Magadnak Te is gyereket. rúgkapált. hogy a gyerek persze nem szakadt le a nagymamájáról. Aztán jóval késõbb. Amíg a kórházban feküdt. akivel jól megértették egymást. Az együttélés viszont azzal járt. Edina pedig – lévén még szinte nyomorék. – Hagyd csak. mint az õszi légy – sem megfürdetni nem tudta. így pedig nem tudta volna rendesen ellátni a fiát. hol mert gégészeti beavatkozásra volt szükség vagy éppen plasztikázták. sem bepelenkázni. Mire kicsit is közelebb kerülhetett volna a fiához. hogy egy nyomorékkal fogom leélni az életemet? Undorodom Tõled. hogy ivott. S a következõ hónapok is úgy teltek. Edinára vagy kétéves koráig nem csillogott-villogott úgy. A férje közben egyre távolodott tõle. bömbölve fogadta. Azt is. bármilyen fertõzést elkaphat ott. de bizony volt. hogy nem adta haza a fizetését. jött Ágoston. hiszen egyetlen kilót nem volt szabad fölemelnie. hatalmas döbbenet érte. Hol mert a hasán nyílt ki megint a sebe. Mintha nem is az övé lett volna. aztán hetekig nem jött haza. ám újra és újra valamelyik kórházban kötött ki. mint Edina édesanyjára. szõke hajú. hál’ isten. aki csupán segített neki. szerény fiú. Edina sokáig – a pici gyerek érdekében – mindent elnézett neki. kék szemû babát adtak a kezébe. persze hogy tudta Edina. És ez így ment több mint egy évig. azt neveld. s aztán zokogva kért bocsánatot az édesanyjától. aki szereti õt is. hogy a szülei csak jót akarnak. Tudta. undorodom a vágásaidtól! – akkor úgy döntött. azt is. amikor megmutatták neki a vörös. nemhogy fölemelni. Amikor azonban a férje azt vágta a fejéhez: – Csak nem gondolod. hogy eleinte napokig. egykét hetet tölthetett otthon. be sem hozhatták. a töméntelen szenvedés után olyan. Elsõ otthoni estéjén a kezébe adták a saját fiát. milyen jól fog enni! – intette a papája. Ezen még könnyen túltette volna magát. ezért a házasságért nem érdemes tovább harcolnia. de az már iszonyatosan nehéz volt.

hiszen voltaképpen lehazugozza õket. A hivatkozott vélemények felperesi kérésre készültek. babakortól fürdetni. olyan ászoktól. A miskolci orvosok – túl azon. hogy küzdöttek Edina életéért. Edina már-már elvakultan vágyik még egy gyerekre. jó tanuló. Másfelõl azonban mindazokra nézve igen-igen sértõ. mi több. túl nagynak tartja a kockázatot. rendes kisfiú az õ gyereke.van köztük újra és újra nézeteltérés.) E kitekert logika alapján aztán a bíróság ezt a kilenc szakértõi véleményt elegánsan nem létezõnek is tekintette. ugye. általános mérgezést okozott. és kérte. amit állítanak. az ítéletben nem vesztegetett szót rájuk. mint Somogyi Endre professzor. egyfelõl csupán jogi tévedés. ki nem mondva. tehát hazudnak. (Esetleg lopnak is. tehát nem tekinti egyiket alacsonyabb rendûnek. Azt mondták. mindent végigélni. Oly mértékben fölháborította a a rengeteg mellébeszélés. Nos. amikor már vele is lehetett beszélni. pereljék be a kazincbarcikai kórházat – nem a pénzért. hogy el akarta érni: mondassék ki az igazság. akkor persze nem igaz. amely kizárólag kórházban tenyészik. linkelés. a SOTE laboratórium vezetõ vegyésze. nem orvos szakértõi véleményként. Hiszen tudja õ jól. orvosi tevékenység során jön létre.” Ami. mintha valahonnan ajándékba kapta volna. ebben a konkrét esetben hibáztak is. mégis olyan érzése van néha. Olyan baktériumtörzs fertõzte meg. de mégis azt állítja róluk. kórházi fertõzése volt. egyetemi docensek. mint a másikat. majd Edinához. Edina ügyvédei a per során kilenc orvos szakértõi véleményt nyújtottak be. hazudozás. nem. például hogy Edina hasa esetleg majd nem bírja a tágulást. így például egyáltalán nem fárasztotta magát . szeretne végre szoptatni. hogy õk is hibázhatnak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dr. ami elõfordul egy babával. hogy ez az aranyos. mindent megtettek. Ágoston viszont félti õt. mivel a magyar jog nem rangsorolja a bizonyítékokat. évtizedekig az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. akik írták. ami csak lehetséges volt – az elsõ pillanattól kezdve õszinték voltak a szülõkhöz. professzorok. * Edina ügyvédhez fordult. egyetlen okból: ismerjék el. így azokat csak mint felperesi elõadásokat lehet értékelni. Ezekrõl a bíró ítéletében így vélekedett: „A felperesek által a peres eljárás során csatolt írásbeli orvosi vélemények nem értékelhetõk orvos szakértõi véleményekként. Karuczka József bíró valóságos Canossát járatott vele. az szepszist. nehéz fába vágta a fejszéjét. hogy ha egyszer a felperes kérésére írták le a szakvéleményt.

amit ugyanis a perben senki az égadta világon nem kért. amelyek szükségessé tennék felülvélemény beszerzését. hogy kilenc tekintélyes orvos szakértõi véleményt egyszerûen lenullázott. nem indítványozott.” Amiben nem az az érdekes. vélemények. Természetesen fellebbeztek. A hasfali seb. Mellesleg – ha már annyira tetszett neki az az egy. sem azzal. miért nem tette. és helyesen cselekedtek a továbbküldés esetében is. az orvosokat támogató szakvélemény – szintén büntetõjogi formulákra hivatkozva a kártérítési perben. hogy a bíró arra ad magyarázatot. hogy ha a kazincbarcikai Szabó doktor és kollégái mindent a lehetõ legtökéletesebben végeztek. kiiktatva – nyugodt lélekkel leírta: „Mivel tehát a felperesek által csatolt orvosi vélemények nem szakvélemények. következésképpen nem lenne különösebben fontos indokolnia. így polgári perben voltaképpen használhatatlanok. a foglalkozási szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése nem történt. Kirendelte az ETT IB-t (az Egészségügyi . Így aztán a megyei bíróság 97 szeptemberében – röpke öt évvel a történtek után – Edináék keresetét elutasította. hogy polgári jogi perben a miskolci szakértõk vajon miért használnak következetesen büntetõjogi fogalmakat. miért nem kért az ETT-tõl felülvéleményt. ennek okát és kiindulópontját azonban egyértelmûen megmondani nem lehet. ahonnan a következõ szakvéleményt kapta: „A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán Tiszóczkiné Svidró Edina felperes ellátása során szakmai szabályszegés. illetve következményesen a vér útján kialakult bal tomportáj gennyedése kórházi fertõzésnek tekinthetõ. hogy megpróbálja cáfolni állításaikat. Kirendelte viszont a BAZ megyei ügyben a BAZ megyei orvos szakértõi irodát. ítélkezése alapjául teljes egészében el is fogadta. hanem pünkt az orvosi tevékenység során és következtében. A Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság – látva az elsõfokú ítéletet – nem tehetett mást. hogy a kórházi fertõzésnek az a fõ jellegzetessége. így a perben nincsenek olyan ellentétes orvos szakértõi megállapítások.azzal. hogy kórházi fertõzés – vagyis hogy a beteg nem valami fatális véletlen folytán kapja meg. s mint ilyent. A felperes kezelése során felmerülõ problémák megoldására a megfelelõ lépéseket tették. amelyek pedig teljesen másfajta felelõsségi alakzatokat jelentenek. ezt a szakértõi véleményt a tisztelt bíróság aggálymentesnek nevezte. hogy Edinát kómában kellett tõlük elvinni. A BAZ megyei bíróság így – a miskolcival ellentétes. akkor ugyan mivel magyarázható. Sem azzal nem foglalkozva.” Nos. Sem pedig azzal. mint hogy újabb bizonyítási eljárást rendelt el. Hanem ismét az. Edinának igazat adó szakvéleményeket nem létezõnek tekintve.

hiszen a második mûtét leírása rögzíti. A fertõzés lehetett kórházi eredetû (erre vonatkozó adat az iratokban nem található). ebbõl a 140-bõl eleddig összesen kétszer írta le ETT. a mélypont. hogy méhfala ép volt. De mindemellett azt kell mondanom. 140 ETT IB-felülvélemény van a birtokomban. aminek következtében nem is lehet alperes. És így tovább. próbálva elleplezni. Edina a mai napig nagyon-nagyon hálás nekik. hiszen az õt igazoltan megfertõzõ baktérium tipikusan kórházi kórokozó. A miskolciaknak ember a szemére nem hányt soha semmit. ezt írta: „ Tiszóczkiné Svidró Edina I.Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát). Valamint testének egyéb részérõl sem. Elõször is teljesen összekeveri a szezont a fazonnal. A fertõzés nem származhatott sem Edina hüvelyflórájából. hogy azt nem ismerték föl idõben. Részükrõl mulasztás vagy szakmai szabályszegés nem történt. ezeket is amolyan ide is. hogy a pernek egyetlen alperese van: a kazincbarcikai kórház. A kazincbarcikai és a miskolci kórházról következetesen mint I. ezt enyhén szólva is alátámasztja. A bíróság tanácsának sem tetszett különösebben az ETT véleménye. még hosszan sorolhatnánk. hogy tudniillik mi okozta a kómát s annak sok-sok következményét. hogy valami icipici „majdnem hiba” tényleg történt. akik ebbõl kimenekítették. akik életveszélyes állapotba hozták Edinát azokkal. amely – ha a kazincbarcikaiakon múlik – rég elröppent volna. rendû alperesrõl ír. ez a most adott szakvélemény az alsó csúcs. hogy szándékosan – összemossa azon orvosokat.” Amely megállapításokkal azért van néhány nem jelentéktelen baj. Emellett orvosi badarságokat állít az ETT a bekövetkezett sokk kezelésérõl. akkor – ne tételezzük föl megengedhetetlen rosszindulattal. amiért megmentették az életét. s késõn kezdték meg a kezelését. oda is módon. holott a miskolci kórházat soha senki – legalábbis ez ügyben – nem perelte be. Másodszor orvosi képtelenségeket állít. ám õk udvariasabbak lévén annak kiegészítésére kérték fel a számos . rendû felperes szervezetében rejlõ okai utólag nem tisztázhatók. Úgyhogy Edina ügyvédje a Legfelsõbb Bíróság tárgyalásán nem is türtõztette magát különösebben: – 1990 óta foglalkozom orvosimûhiba-perekkel. rendû felperes a Kazincbarcikai Városi Kórház szülészeti osztályán történt ellátása során kórházi fertõzésen esett át. a fertõzés pedig csak azon át juthatott volna a méhbõl a hasüregébe. származhatott a beteg hüvelyflórájából vagy egyéb testrészérõl is… Az orvosok legnagyobb gondossággal végzett kezelésének eredményeként a beteg meggyógyult. és II. Amikor tehát az ETT „ az orvosokról” ír. Amely a legeslegfontosabb kérdésre. A fertõzésnek az I.

A novemberi tárgyalás aztán furcsa közjátékkal indul. elnagyoltnak tartjuk az ETT szakvéleményét – felel dr. ám a mikrobiológiai kérdésekben nem látunk tisztán. és annyit írni: nem halt meg. elvégre az ETT már jelen perben is tökéletesen bebizonyította véleményadásra való teljes alkalmatlanságát! – Kétségkívül mi magunk is felületesnek. az ETT kötötte az ebet a karóhoz: semmiféle felróható magatartás nem történt. hogy. hogy amennyiben a Tisztelt Legfelsõbb bíróság kirendel olyan mikrobiológus szakértõt. – Mi kiküldtük. igaz. még nem döntésre érett az ügy – hirdeti ki pár perc múlva. de elment. s kedvesen kitessékel minket a tárgyalóterembõl. Svidró Edina császármetszése óta több mint nyolc év telt el. ha az ETT minõsítés helyett megpróbál tényközlésre szorítkozni. viszontlátásra – bólint mindannyiunk felé a bíró úr. Ahhoz képest. El lehet távozni. Nem tartjuk fölöslegesnek. Havasi Péter. – No. – Igen. És hol a tértivevény? Nincs meg? Nincs meg. aki nem az ETT szakközremûködõje. akkor nem lesz több bizonyítási indítványom. Hát ez nagy baj. talán helyesebb lett volna. Bán Évát. november 22-én. ám az ne az ETT szakközremûködõje legyen. hogy kirendeltük az ETT-t. a Szent László Kórház fõorvosát. Ezért fölajánlom. Edina ügyvédje a 2000 szeptemberében zajlott tárgyaláson ezt így kommentálta: – Az ETT leszögezte: felperes meggyógyult. nagyon késõn. ez már hangzik valahogy! – sóhajt az elnök. Úgyhogy kirendeljük dr. minden a legnagyobb rendben zajlott Kazincbarcikán (is). csupán annak alkalmatlansága tette fölöslegessé ezt a kört. 9 óra. mert . Nem jutottak vele sokra. A következõ tárgyalás idõpontja pedig: 2000. A bíróság elnöke úgy beszél a beérkezett mikrobiológus-szakvéleményrõl. hogy azóta kilenc mûtétre volt szüksége. Nyomatékosan kértem és újra kérem a Tisztelt Bíróságot. mint mindenki által ismertrõl – amíg ki nem derül: felperes és az õ ügyvédje nem kapta meg azt. – Úgy döntöttünk. Most mit tegyünk? Megáll az ész! A mi példányunkat nem adhatom oda felperesnek. de ezzel ismét elvesztegettünk egy évet. igazságügyi orvos szakértõt. – Nem tudunk felelõsséggel dönteni. november 30-a. mivel az ETT-szakvéleményt nem tartjuk alátámasztottnak. hogy végzést hozhassanak.professzorból álló bizottságot. itt a papír. a bírói tanács elnöke –. s mi úgy megyünk ki a terembõl s ballagunk le a bíróság tekintélyt parancsoló folyosóján. szíveskedjék mikrobiológus szakértõt kirendelni. hogy fölcsillan a remény: Svidró Edina talán megkapja az igazát. – Az hogy lehet? – értetlenkedi az elnök úr. tisztelt bíró úr. ezért kértük föl annak kiegészítésére.

a szlovák egészségügyi miniszter az eset után azonnal lemondott. s azt is csak késõn. megártott neki a rekkenõ hõség és a feszített munkatempó. ahol aztán sikeresen meg is gyógyították. – Elnök úr! – emelkedik föl az alperes kórház ügyvédje –. amelyet fontos lett volna. tegyük ezt! Akkor most tartunk néhány perc szünetet. A Magyar Köztársaság Legeslegfelsõbb Bírósága az alperestõl tarhál egy példányt a szakértõi véleménybõl.abba beleirkáltunk. Beismerték: ha továbbra is õk kezelték volna saját államfõjüket. hogy Svidró Edinán nem végeztek el több olyan vizsgálatot. hiszen idõt kell adnia felperesnek. hogy áttanulmányozza a most megkapott anyagot. és lefénymásoljuk a szakvéleményt – s a jegyzõ lány átveszi alperes példányát. *** 2000 júliusában Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök megbetegedett. hogy a diagnózishiány miatt bélátfúródás következett be. Szlovákiában az elnököt összevissza kezelték. s vezetõ orvosok nyilatkoztak: az elnököt a körülményekhez képest megfelelõen látták el. Ám ekkor kiderült: otthon. amelyek a fertõzés megelõzését szolgálták volna. átvitték – azt is kissé bohókásan. Amely egyébként rögzíti. éppen csak egy-két sort húztam alá. és elmegy másolni belõle. Innsbruckba. Amikor már-már halni készült. valamint nem részesítették olyan kezelésekben. -Jó. Életveszélyes állapotban szállították át egy másik pozsonyi kórházba. Tibor Sagát. s eközben az újságírókkal s rajtuk keresztül az ország népével közölték: az elnök állapota folyamatosan javul. csakhogy az egyiket eltitkolták. az elsõ érkezõ repülõbe nem fért be a hordágy – Ausztriába. Azzal védekeztek. az minden bizonnyal meghal. Kezelõorvosai úgy vélték. Valójában három mûtétet hajtottak végre rajta. Rossz helyre varrták a vastagbelének kivezetését. . A következõ tárgyalás jövõre lesz. Szlovákiában képtelenség lett volna többet tenni Schusterért. én szívesen átadok felperesnek a saját példányomból. Majd természetesen elnapolja a tárgyalást. hogy vastagbélgyulladása van. egy pozsonyi kórházba került. Azt nem vették észre.

nehogy valami baj legyen vele! – Hogy mondhat ilyet. itt fognak a legjobban vigyázni rá. Végül április 23-ban állapodtak meg. Lilla miatt mindketten nyugdíjba mentek. fájt a feje.Lilla három percig agyhalott volt Büntetõügyi tárgyalásra készülök a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. vigyázzanak rá nagyon. és a lányát csak nem hozták ki. dr. – Lilla még sosem volt kórházban. minden a legnagyobb rendben lesz! Ez félórás rutinmûtét – s a pénzt sem fogadta el. Ám egyre gyakrabban érezte magát rosszul. de akkor háromhetes távol-keleti üzleti útra kellett mennie. nem képes önmagát ellátni. Molnár Lillát mûtét után felügyelet nélkül hagyta az altatóorvos. hogy baj. s megszületett a diagnózis: epehólyagpolip. mi baj lehetne? Reggel õ lesz az elsõ. hogy három nap után otthon lehet. Elõzõ nap feküdt be. üzletet kötött. legyenek nyugodtak. de agyának pár perces oxigénhiánya miatt azóta nem tud beszélni. de telt-múlt az idõ. állni. hamar folytathatja a munkáját. Már a munkájában is zavarták a rosszullétek. kérjük szépen. Annyit tudok az ügyrõl: hogy a fiatal lányt. Sulyok Zoltán az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott mûtõorvosként. Kapott idõpontot februárra. mondván. hol végeztesse el a mûtétet. a papája tsz-elnök volt. céghez került. s õ legalább három percig agyhalott volt. lovakkal. Lilla 1966-ban született. Volt hat ajánlata is. tárgyalt. csak utólag. Fõiskolát jelesen végezte el. A Külker. Egyetértett a doktorokkal. Elõször a Nagykanizsai Bútorgyár külkereskedõje lett. cipõvel. emellett döntött. majd egy osztrák külker. A Molnár család Nagykanizsán él. aztán még Olaszországban kellett bizonyos dolgokat elboronálnia. Lilla mamája az OTP-nél dolgozott. mielõtt kivonja magát a forgalomból. hogy el tudják õt látni. de fõnöke unokatestvére. Lilla mamája a mûtét napján természetesen ott toporgott a mûtõ elõtt. azt mondta. hányt. neki az a véleménye. mézzel kereskedett. németül. orvoshoz fordult. franciául és olaszul egyaránt tárgyalóképes volt. kár vele húzni az idõt. altatva meg pláne nem – aggodalmaskodott az anya–. Sikerült ugyan újraéleszteni. jobb ezt minél hamarább kivetetni. járni. járta a világot. azzal. Végül megszólított egy . s a mamájával együtt beszélt Sulyok doktorral. hasmenése volt. angolul.

– A mama futott fûhöz-fához. életben marad. de Lilla mamája nem ismerte. bár biztosan súlyos agykárosodást szenvedett.mûtõsfiút. – Június– júliusban egy teljes hónapig ott. valaha is magához tére Lilla. anélkül hogy bárki rögtön észlelte volna. Az osztrák cég. s az állandó megfigyelés helyett – magára hagyták. csak nagy sokára jött ki a mûtõbõl. mindenkit megszólított. hogy nincs magánál. aki azt tanácsolta. És így. Innsbruckban kezelték – nem a magyar TB. él. Ember meg nem tudta mondani. azonnal újraélesztették. nem tért magához. Légzés híján pedig nem kapott oxigént az agya. – Az agyával? Az én lányomnak. mintha aludna – szép volt. De kómában volt. Amikor fölfigyeltek rá. Már kómában volt. leveszik a géprõl. mert az altatás következtében az elsõ fölébredés után is még bármi történhet vele. érti maga körül a világot. Ott kezdett icipicit magához térni. amely foglalkoztatta. nem tudott meg semmit. Az altatóorvosa. õ volt Ringwald doktor. Az a szakmai szabály. az innsbrucki kómaközpontból Pestre hozatta Genstedbrand professzort. mi történt! – Közben néha föl-föltûnt egy õszes. õ pedig nem jött oda hozzá – késõbb tudta meg. Pár pillanatra beengedték a lányához. Három és fél percre. négy nyelven beszél? Mi van vele? – Egyelõre nem tudok semmit mondani. valaki csak közli vele. s annak végeztével Lilla föl is ébredt. Sulyok doktor közben folyamatosan operált. Változatlanul kómában volt. hagyják gépen a lányt. Nem látszott rajta semmi. Nos. A mûtét jól sikerült. de nem itt! Amúgy sem tudok nyilatkozni a javulás fokáról. Három és fél hónapig. de azt garantálom. majd lélegeztetõgépre tették. – Na de miért? Meg fog halni? – Azt nem tudom megmondani. – Ha megfelelõ kezelést kap. Feküdt nyugodtan. de senki nem szólt egy árva szót sem. valójában mi is történt. ha kihozatják hozzánk. mi van a lányával. nincs értelme életben tartani. tanáros kinézetû doktor is. hanem az osztrák AWT cég pénzén. meg fog gyógyulni. leállt a légzése. Ringwald doktor beszélt is vele. ezután még állandó megfigyelés alatt kell tartani a frissen operált beteget. Ám magához téríteni nem tudták. Július végén hazahozták a nagykanizsai . Lillát kitolták a mûtõ elõterébe. Újra kellett éleszteni. Idõnként már fölvetõdött. most mi lesz. õ is csak nyögött: – Egyszerûen nem tudom elképzelni. Végszóra érkezett az intenzíves fõorvosnõ: – A Maga lányának az agyával van baj! – jelentette ki. bent van az intenzíven – okozott döbbenetet a fiú. de olykor-olykor már reagált valamicskét a külvilág jelzéseire. – Van egy kis gond vele. Közben lassan-fokozatosan kiderült. tud-e valamit Lilláról. aki jelesen diplomázott.

egyedül fölülni. hogy spontán leáll a légzése. s talán több év alatt eljut vele odáig. s az esti tévénézés közben szobabiciklizik. Ha pedig Lillát megfigyelés alatt tartották volna. mivel dadog. miközben mindez 1993-ban történt. lassan. Mert nem gyógyult meg mind a mai napig sem. ott ráül egy kis ülõkére. csak nagyon lassan. uzsonnára gyümölcs. akkor azonnal észlelik a spontán légzés megszûntét. Így viszont. Kefirt. Ma még a szülei együtt emelik be a kerekes székbe. Ebéd. megmosdatják. beszél is. Mosakodni úgy tud. hogy addigra Lilla meggyógyult volna. majd másfél óra torna következik a papájával. amit mond. szakképzett orvosnak vagy ápolónak kell megfigyelés alatt tartania. aztán két és fél hónap megint Innsbruckban. majd séta a szülõkkel. csak mostanában jut el oda. csak pillanatokra marad oxigén nélkül az agya. hogy Lilla egyedül föláll vagy leül. majd kiemelik a kádból és fölöltöztetik. Beszélni rettenetesen nehezen képes. hogy az altatás után tilos magára hagyni a beteget. hogy idegenek számára is érthetõ legyen. Talán egyszer még oda is eljutnak. Csakhogy ez nem azt jelentette. majd másfél hónap következett a rehabilitációs intézetben. hosszú-hosszú idõ alatt tud egy-egy szót kiejteni. Úgynevezett anesztéziás szövõdményként bármikor bárkivel elõfordulhat. majd a logopédus egy-egy órára. Jön a masszõr. keringése. szobabiciklizés-adagját apránként emelni lehet. Olvasni már tud. Hogy néz ki Lilla napirendje? Reggel fölkel. beemelik a kádba. és körbejárják a lakótelep egy részét. A masszõr. hogy egyre inkább képes megfogni valamit.kórház intenzív osztályára. egy-másfél óra alatt. a torna-. azt is nehezen érthetõen. joghurtot vacsorázik. pici pihenés. s mindenki egybehangzóan állította: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. letusolják. fektetik. s ha nem percekkel késõbb. lebotorkálnak az elsõ emeletrõl a lépcsõn. s nem károsodik. hanem rögtön újraélesztik. Éppen ezért létezik az az elõírás. hogy legalább három-három és fél perc eltelt . Hetente kétszer jön hozzá a logopédus. a mamája megreggelizteti. le vagy keltik föl. vagy onnan ki. aztán érkezik a gyógytornász. Január 30-án vihették haza elõször – az április 23-i mûtét óta. ám azt a szülein kívül más egyelõre nem érti. a gyógytornász próbálja rendbe hozni teljesen elsorvadt izomzatát. Két oldalról belekarolnak. Lilla ma sem tud fölállni. de ez is iszonyatosan lassú folyamat. * A szülõk persze számos ismerõst. mozgás-. nehezen artikulál. köztük több orvost is megkérdeztek a történtekrõl. hogy szülei levetkõztetik. Most már erõsödik.

bizonygatták. valamint egyúttal följelentést tett a rendõrségen orvosi mûhiba miatt. szabályozzák azt valahol. Ficsor Mihályné bírónõ tárgyalóterme. Meg kellett indítani a pert. nekik kötelességük a gyermekük ellátása. Valaha évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. mindenütt felügyelet alatt tartják az altatott beteget! Ön felelõs azért. mondván. hogy autót kéne venniük Lilla szállításához. örömmel üdvözöljük egymást. Ügyvédhez fordultak. aki elindította az onkológiai intézet ellen a kártérítési eljárást is. A szülõk érezték-látták: tenniük kell valamit. Többször is próbált per nélkül megegyezni a kórházzal. Lilla mamájával. ott találkozom Molnár Miklósnéval. hogy Lilla szülei túlzott összegeket akarnak elszámolni masszõrre vagy más kezelésre. mondván. – És azok kötelezõek? . visszautalta elsõ fokra. Vitattak minden egyes tételt. szó nem lehet kártérítésrõl. s a szakértõ. hogy valaki észrevette volna rosszullétét. hogy mûtét után kell-e felügyeletnek lenni. ha másért nem. de eleinte szóba állni sem voltak hajlandók vele. úgyhogy majdhogynem szakértõként kérdez – bármennyire is nem vagyok az: – Te. amint konkrét kártérítésre. mint ön. hogy a végül nagy nehezen megszületett ítélet ellen az Országos Onkológiai Intézet nem is fellebbezett – amikor csupán a jogalapról. új eljárásra.anélkül. kinek. az aneszteziológiai tankönyvek is meg a szakmai kollégiumi állásfoglalások is. visszavonhatatlan agykárosodásokat szenvedett. hogyan? Picikét elsötétül elõttem a világ: õ fogja tehát képviselni ebben az ügyben a vádat? – Persze – dadogom –. hogy a bíróság nem állapított meg gondozási díjat a szülõknek. * A földszinten van dr. mondd. mert nem gyõzik fizetni a lányuk ápolásával járó õrületes költségeket. kétségbe vonták annak jogosságát. az fellebbezett. aztán elhajtották. Az elsõfokú polgári bíróság megítélte a kórház kártérítési felelõsségét. mivel az agy sejtjei nem bírják az oxigénhiányos állapotot. ami történt! – Olyannyira napnál világosabb volt minden. immáron pénzre ment a per. A másodfok nem tudott dönteni. a felelõsségrõl volt szó. Heves vita alakult ki a fölkért orvos szakértõ és Ringwald doktor között. Felszeghy doktor végül keményen fogalmazott: – Kolléga úr. Annál inkább. ezt sehol a világon nem így végzik. Ismeri az elsõ kötetemet. Befut az ügyésznõ. már csak azért is. õk semmi hibát nem követtek el. Azt végül – mindenki teljes elképedésére – el is érték. Ott aztán harcoltak késhegyig. és ha igen.

A csinos bírónõ a vádlott Ringwald doktort szólítja. § (2) bekezdése szerinti maradandó testi fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt emel vádat dr. érted ezt Te is! Nem folytathatjuk a kevéssé épületes társalgást. – Akkor oda hátra tessék leülni! Leülök oda hátra. Óhajt ennek ellenére? – Igen. Röviden ismerteti az úgynevezett tényállást. igen. az olvassa maga a listát – . úgyhogy nem vállalta a dolgot. – Aha – hangzik a válasz. szemüveges. nem? Attól tart. éppen mûtétre készül. – Ön nem köteles vallomást tenni. 171. – Mit? – Hát azt. sem mínuszban lenni a névsorolvasásnál. – Magyar állampolgár vagyok – hajolok meg udvarias pofátlansággal –. tanáros külsejû orvos 1943-ban született. aki elõkészítette a vádat. mert a megafonon át beszólítanak minket.– Azok szabják meg. majd átadja a terepet. csak a kollégám. aki a Btk. majd ha behívtuk a sértett édesanyját is. egyszerû . negyven körüli asszony. hogy adott idõszakban mik az orvosi szakma szabályai. hogy baja származhat abból. Ringwald Gábor orvos ellen. – Milyen végzettsége van? – Matematikus. aki a bíróság nyilvános tárgyalására érkezett hallgatóságként. s elkéri személyi igazolványát. s azokat kötelezõ betartania minden orvosnak. – Bûnösnek érzi magát? – Nem. hogy pont mûtét elõtt õ lépjen föl orvossal szemben. A bírónõ elõször névsorolvasást tart: – Vádlott? Ügyész? Védõ? Szakértõ? Nem tudom alkalmazni Tuskó Hopkins trükkjét – miszerint aki nem akar sem pluszban. s végighallgatom az ügyésznõt. hogy azt nem orvosok is megérthessék. – Félt? – Azt hiszem. úgyhogy fölöslegként mutatkozom. – Arra kérem. – Ez azért szomorú. ha ügyészként végzi a dolgát? – Hát… ne csináld már. mesélje el az altatás történetét úgy. ez nem az én ügyem lett volna. Budapesten lakik és így tovább. vonzó. – Tudod. Az õszes. valamint tüdõgyógyász és altató szakorvos. – És Ön? – kérdez hát rám a bírónõ. – Mióta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben? – 1978 óta. tehát ma képviselnie kéne.

ha megjelennének. mert ezzel megsérti a törvényt! – Fáradjon ki! Ahhoz. ha vallomást teszek. hogy az ugyanezen ügyben folyó polgári perben az egyik tárgyaláson jelen volt egy újságíró. az egészségügy egészérõl vagyok kénytelen olyasmiket elmondani. hogy most jól érezzem magam. Én. szürke könyvet a büntetõeljárásról szóló törvénnyel. amik nem voltak igazak. hogy ha azonnal panaszt teszek. Ott . hogy fáradjon ki! – áll elõ döbbenetes ötlettel Ficsor doktornõ. – Hogyhogy nem megy ki? – Magyarországon ismereteim szerint a bírósági tárgyalások nyilvánosak. A doktor erre válaszul a következõkrõl nem ejt szót: a sértett. a titkárnõjének pedig fogalma nincs arról. a mögöttem ülõ úr dolgában – és rám mutat – szeretném jelezni. ha ön zárt tárgyalást rendel el – pimaszodom el. – Kérem. Kende Péter vagyok.magyar nyelven. közben visszabotorkálok Ficsorné tárgyalóterméhez is. – Akkor megkérem. hátha kint is történik valami érdekes. kissé meglepõ fordulattal áll elõ: – Kérem. Fazekas elnök úr azonban éppen ebédel. orvosi mûhibákról írok. mindaz. föl kéne borogatnom az íróasztalát. – Akkor megkérdezem – szigorodik el a bírónõ máskor kedves arca – . Lilla. abban a naiv reményben. a történet. – Igen. csak akkor. – De én arra kértem. ami megesett. a jelenleg folyó eljárás – s mind e helyett a következõ. így aztán bármi normálisnak tekinthetõ cselekvés nélkül kikullogok a tárgyalóterembõl. erre kutatási engedélyem is van jelen bíróságra is. ez mennyi idõt igénylõ jogi eljárás. Nyilvános tárgyaláson pedig jelen lehetek. amelyek nem szeretném. hogy Ön újságíró? – foglalkozik a vádlott helyett szerény személyemmel. Egyenesen az elsõ emeleti elnöki irodába tartok. S valóban. Akkor elrendelem a zárt tárgyalást! – Én pedig azonnal panaszt fogok tenni. amit õ elkövetett. és utána olyasmiket írt. hagyja el a tárgyalótermet! – Nem hagyom el. legalább a második félidõre visszaengednek – a törvény szerint. Ezt azonban neveltetésem nem teszi lehetõvé. majonézzel megetetni vele az asztalán heverõ kis. amelyek egyike sem áll fenn. Téblábolok hát erre-arra. valamint lassan. – Nem megyek ki! – közlöm eléggé el nem ítélhetõen kevéssé alázatos módon. A büntetõeljárásról szóló törvény pedig csak olyan esetekben engedi meg kivételképpen a zárt tárgyalás elrendelését.

Teljes alapossággal ki fogom vizsgálni az ügyet. – És engem is kiküldött. legalább a következõ tárgyaláson itt lehetek majd? – kérdezi Molnárné. és akkor én sem lehetek jelen. – Természetesen igen. – Kérem. nyomorékká tették. Egyébként végzés meghozatala nélkül. már holnap magamhoz rendelem a teljes anyagot. hanem a kitûzött következõ tárgyalási határnapot is. tehát duplán törvénytelenül. és kirúgott! Azt mondta. a törvény szerint zárt tárgyalást külön végzésben kell elrendelni. s az elnök úr már visszaérkezett az ebédbõl. ezt az egyetlen indokot említette. akkor együtt megyünk az elnökhöz. – Kétségkívül. hogy maximum egy héten belül levelet küldök Önöknek. nem zavartam meg. azt joga van a bírónak kiutasítania. majdnem megölésérõl van szó odabent. Hang nélküli hallgatóságként próbáltam jelen lenni. elnök úr! – ömlik a könny Molnárné szemébõl.álldogál Molnárné elkeseredetten: – Engem is kirúgott. és beszélek a bírónõvel. ha megjelennének. – És honnan fogom tudni. Másra nem hivatkozott? – Nem. Ám a vádlott arra hivatkozott. ez nem elegendõ indok. kedvesen kérdi: – Be voltak jelentve hozzám? – Nem. amik. az én egész életemet is összerombolták. de ígérem. Az én kislányom tönkretételérõl. sem máséira. akinek a kislányát lényegében megölték. elnök úr. – Ficsor doktornõ tárgyalótermébõl jövünk – kezdem a bemutatkozást követõen –. s a bírónõ erre rendelt el zárt tárgyalást. köszönjük szépen – húzom ki kézen fogva a zokogó . nem szeretné. – Ön megzavarta a tárgyalás rendjét? – néz rám furcsállóan az elnök. – Nem. Föl az elsõre. hogy mikor lesz a következõ tárgyalás? – Azt vállalom. rendbe fogjuk ezt hozni! Most természetesen nem tehetek semmit. és az eredményrõl mindkettõjüket tájékoztatni fogom. olyasmiket fog elmondani az egészségügy egészérõl. panaszt tenni érkeztünk. Sem a saját személyiségi jogaira. – Tessék – sóhajt. – Rendben. aki kiküldött a tárgyalásról. zárt tárgyalás van. jöjjön. Pici ember nagy bajusszal. tessék megnyugodni. – Engem. – Hiszen aki ezt teszi. Emlékeim szerint a büntetõeljárásról szóló törvényben ilyen indok nem szerepel a zárt tárgyalás elrendelésének taxatíve fölsorolt feltételei között. – Ez is igaz. amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét írom meg. és megértem: nem éppen sziesztaprogram az ilyen. – Na. – De elnök úr.

de lehetne hivatkozni rá. ha palira vesznek. egyszersmind a törvényesség betartásának õre is – esetleg. Hruscsov elvtárs is mindig azt mondta: az emberekkel szemben alapvetõ álláspont a bizalom – de azért mindenesetre fejlesztette a KGB-t. hogy én jelen vagyok. Ez fontos történelmi tanulság. Úgyhogy három teljes hét elteltével picikét elveszítem a béketûrésemet. ezáltal a sajtószabadság komoly dolognak tekintetik-e avagy játékszernek. Nem kifejezetten rajongok azért. illetve az ÁVH szerepkörét olykor az APEH játssza is. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti. Fazekas elnök úr szimpatikus. Ami nem jön. tisztában vagyok vele. Beadványt intézek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. § (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. Június 17-én egyszerre két válaszlevelet kapok. kedves is volt.” Ez éppenséggel teljesen egyértelmû. május 20-án Fazekas elnök úrnak írásban is beadom a panaszbeadványomat – a szó elszáll. tehát van miért igazságot keresnem. hogy a tárgyaláson jelen legyenek. Egyet az Országos . Végtére is az nem az én magánügyem. Úgyhogy a biztonság kedvéért másnap. hogy határozottan egyetlen hetet ígért az elnök úr a kivizsgálásra és válaszadásra – ám õ is ezt hallotta. szerintem színtiszta jogtiprás történt. hogy létezik-e bírósági nyilvánosság ebben az országban vagy sem. ami ott történik – nem lenne ugyan igaza. Fölhívom Molnárnét: talán rosszul emlékszem. megígérte. aminthogy az sem: a sajtótörvény. A büntetõeljárási törvény ugyanis a zárt tárgyalást természetesen pontosan szabályozza. ennél többet most nem érhetünk el. ha ez államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett. (2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl indokolt határozattal kizárhatja. hogy kivizsgálja a történteket és egy héten belül értesít minket – többet nem is várhatunk tõle. Ez a beadványom már „ bepörgeti” a jogi gépezetet. amely a bíróságok önkormányzati szerve.asszonyt. az írás megmarad. Ha történetesen a doktor úr arra hivatkozott volna: az õ erkölcsei sérülnének azáltal. és megírom mindazt. ezt írja elõ: „A tárgyalás nyilvánossága 11. illetõleg erkölcsi okból szükséges. S a következõ két hétben a napi postabontáskor újra és újra várom a levelét. még ha manapság a KGB. Minthogy azonban ezt egyáltalán nem tette.

vagy amikor megbeszélték. Fazekas elnök úr egy hetet ígért. Patt. Vegyük sorba! Itt van elõször ez a „ válaszolunk – nem válaszolunk – ha jön panasz a fõnökséghez. annak szerves része. Ringwald Gábor mire hivatkozva kérte kirúgásomat.” Nos. Mert én ugyan esküdözhetem: annyi és csak annyi hangzott el az õ szájából. dr. § (2) bekezdésében említett erkölcsi ok fennállását. összekapták magukat. a törvényben lefektetett elveknek megfelelõ indok-e vagy sem. Itt viszont a helyzet kissé billegõssé válik. és ennek megítélése nem igazgatási kérdés… Molnár Miklósné tanúként jelent meg a tárgyaláson. A másikat a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesétõl. aztán amikor le áttelefonáltak nekik. teljes megnyugvásomra. De jó. Hol a csudában „ tartalmilag orvosetikai ok” ez? Szó nem esett „ tartalmilag orvosetikai” megközelítésrõl. Isten útjainál sok egyéb mellett a posta útjai is kiszámíthatatlanabbak. hogy a vádlott. amely a vizsgálat eredményérõl tájékoztat – remélik.Igazságszolgáltatási Tanácstól. pontosabban fölfelé. három lett belõle. amely azt írja. mit válaszoljanak nekem – azt állítja: „ vádlott »az a egészségügy egészét… a betegek bizalmát« érintõ körülményekre – tartalmilag orvosetikai okra – hivatkozással kérte” a zárt tárgyalást. Sokkal fontosabb a tartalmi. hogy hagyja el a tárgyalótermet. Ficsorné nyilván – amikor fõnökei meghallgatták. az. hogy a vádlott által elõrevetített indok megalapozza-e a Be. amelyek nem szeretném. az mindjárt más. Ám én egyáltalán nem vagyok rosszindulatú – istenem. hogy ezt mondta volna. Ha rosszindulatú lennék. nem olyan nagy ügy ez! Biztosan válaszoltak volna õk maguktól is. Álláspontom szerint az orvosi etika az általános erkölcsiség egy szeletét képezi. rögtön ugrunk” történet. baj ne legyen kifelé. dr. nyilván véletlen. ehhez képest a bíróság a vádlott meghallgatása elõtt perrendszerûen rendelkezett akként. ha nyilvánosságra kerülnének” . érdemi kérdés: volt-e joga Ficsor Mihályné bírónõnek zárt tárgyalást rendelni vagy sem? Mi dönti el ezt? Természetesen az. 11. Vagy orvosetikai . Szerinte „ bíróságnak a abban a kérdésben kellett állást foglalnia. ha a bíróság a nyilvánosság kizárását maga után vonható erkölcsi okként elfogadta az orvosi etikára való vádlotti hivatkozást. hogy a két – különbözõ napra dátumozott – levél egyszerre érkezett meg hozzám. azt volnék kénytelen feltételezni: a PKKB „ akarta nyelni” az ügyet. Bánhidi Istvánnétól. hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz is írtam. s az jogos. hogy „ az egészségügy egészére nézve olyan dolgokat leszek kénytelen elmondani. már meg kellett kapnom a PKKB-elnökhelyettes válaszát. így nem kifogásolható. Egy állítás – egy tagadás. belátták. nem dobtak föl nagyon. mondjuk – még ha nem is igaz –.

Olyannyira. s megérkezik az ügyésznõ. Itt – úgy tûnik. hogy az egészségügy egésze tehet arról. az is. ehhez képest a bírónõ és jegyzõje hat perces késéssel ballag a folyosón a tárgyalóterem felé. közölve a vádlottal: – Az ügyésznõ telefonált. de azt is látom. disznóság bárkivel ilyet tenni! Szégyellje Magát. mindennek mi köze van ahhoz. éppen ide – felelem. de Magának ehhez nem volt joga. hogy végighallgassam a tárgyalást. aztán kénytelen eltûrni. de – amilyen faragatlan tuskó vagyok – képtelen vagyok meghallgatni õt. hogy az egészségügy egésze rettenetes. mire behívják Ringwald doktort. mint bármi más szempont. hogy Lillát felügyelet nélkül hagyták? A pénztelenség? Az alacsony létszám. hogy hülyét csináljon belõlem? Tisztelem. a következõ tárgyalás szeptember 23-án lesz. aki persze igen-igen furcsállva nézi. de elõreengedem. arra természetesen elmegyek. a túlterheltség? Lehet. – Egy pillanatig megkérem. Csak éppen azt nem vagyok képes fölfogni. momentán mégiscsak õ a vádlott. hogy kicsit késik. büszkén vonulok ki. s én 13 óra 44 percig üldögélek a folyosón. mindössze 13. innentõl nyilvánvalóan fontosabb kell legyen a belsõ szolidaritás a külsõ támadással szemben.09-ig kell türelemmel lenni. ezek szerint megnyertem a meccset. csak egy pillanatra küld ki. 13 óra a kitûzött idõpont. az orvosokhoz hasonlatosan – a szakma zárta sorait. amikor sebbel-lobbal távozik az ügyésznõ. Lehet. úgyhogy várunk! – és valóban. Eltelik még vagy öt perc.kérdés. s én. Ez 13 óra 15 perckor történik. hogy – ígéretük ellenére – persze nem küldtek értesítést nemhogy a következõ tárgyalás. Ekkor a bírónõ behív. valamit mondani akar. – Igen. . várakozzon odakint! – fordul hozzám Ficsor bírónõ. hogy törvénytelenül továbbra is zárt tárgyalást tart? Hogy jön Maga ahhoz. hogy gondatlanságból súlyos agykárosodást okoztak egy fiatal lánynak. mint aki most oda jól leül. kirobban belõlem az átverés minden dühe: – Kikérem magamnak ezt az eljárást! Miért mondta. Igaz. az már sehová sem vezet. S belépve kellõ pofátlansággal szó nélkül megindulok a hátsó padsor felé. majd a vádlott. amely megérdemli. ennyire könnyen nem adom meg magam. Így-úgy megtudom. hogy egy pillanatra menjek ki? Nem merte közölni. borzalmas helyzetben van? Persze. de hát ez csak nem lehet elegendõ indok! Netán attól minõsül zárt tárgyalást szükségessé tevõ tényezõnek. ha velük vitatkozom tovább. hogy mögötte én is be akarok menni – Ide jön? – kérdi tõlem. mi tagadás. becsülöm az igazságszolgáltatás mindazon részét. hogy nincs igazuk. hogy valamelyik következõ riportszociográfiát a bíróságokról lenne érdemes írni? Meg vagyok róla gyõzõdve. de az ítélethirdetés idõpontjáról sem.

Az onkológiai intézet egykori asszisztensnõjét hallgatják meg. amikor kizárta a nyilvánosságot. hátsó csatározások eredményeként – voltaképpen be kellett ismernie. mintha neki pedig az lenne a szokása. március 21-én – mivel már úgysem ünnepeljük a Tanácsköztársaság évfordulóját – úgy jelenek meg a soros tárgyaláson. Minek következtében 2000. aki ma már nyugdíjas. – Amíg ön ott dolgozott. legalább fél órát még ott tartottuk és megfigyeltük a betegeket. igaz. Lilla mûtétje idejében azonban még ott dolgozott. s õt nem küldi ki a bírónõ. helytelenül. de nem is ez a fontos. hogy engem nem rohant errõl értesíteni. – És arra sem emlékszik. és úgy rávágom az ajtót. mintha eddig is ez lett volna állandó szokásom. – A mûtõ területén tartózkodtam. s ezt föl kellett oldania. mi volt a gyakorlat altatásos mûtétek után? – Amikor az altatóorvos fölébresztette a beteget. – Maga nélkül is kimentem volna! – dühöngök fuldokolva. hanem az. és szóltam. de nekem a másik mûtõben kellett altatást elõkészítenem. amibõl – éles logika nélkül is – arra következtetek. * A szeptemberi után a következõ tárgyalást 2000 januárjában sikerül megtartani. S Ficsor doktornõ ezt szó nélkül tudomásul veszi. törvényellenesen cselekedett. csak úgy döng. hogy mi történt a lélegeztetõtubussal kapcsolatban? – Nem. Arra emlékszem. de többet nem láttam. hogy hepciáskodásom sikerre vezetett: megszüntette a tárgyalás zárt jellegét. . hogy Maga. doktor úr. nem jött ki a mûtõbõl. A kiabálásra figyeltem föl.bírónõ! – Akkor most megint fáradjon ki innen! – rúg ki ismét. – Arra emlékszik – kérdez közbe Ringwald doktor –. hogy én kijöttem a mûtõbõl. Molnár Miklós is. hogy hibásan. rendszerint csak az üvegablakon át. ahol feküdt a beteg. – Emlékszik az esetre? – kérdi a bírónõ. hogy – nyilván mindenféle belsõ. hogy engem megtûr a tárgyalójában. de most legalább érthetõ és elfogadható okból. nagy riadalom volt. hogy szóltam Magának. Jó. Ezen jelen van Lilla papája. a történtek után az érthetõ. hogy vegye át a beteget? – Nem. – Arra nem emlékszik. És nem szégyellem. Átszaladtam ebbe a mûtõbe. nem emlékszem.

A szabadságvesztés végrehajtását 1 évre felfüggeszti… A bíróság a vádlottat elõzetes mentesítésben részesíti. – Idéztünk mára két igazságügyi orvos szakértõt is. Ügyésznõ! Ezen kívül további bizonyítási indítványa van? – Nincs. ilyen nem volt. mindig ott tartottuk még a betegeket megfigyelésre – állítja határozottan az asszisztensnõ. nekem van.hogy kell tubus az intubáláshoz. ahogy mondja. A baba az operáció napján volt háromhetes. megpaskolta az anya karját. június 19-tõl jogerõs és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. de a tubusra nem emlékszem. sem mi – mondták a doktorok sok-sok alapos vizsgálat után az anyának. Ringwald Gábor bûnös maradandó fogyatékosságot okozó. és elengedi. hogy az ébredés után rögtön fölvitték a beteget az osztályra? – Nem. gyakran elõfordult. mintha tényleg lett volna ilyesmi. Két nappal késõbbre tûzte ki a mûtétet. jelentõs felhajtással. . csak még sokkal elõvigyázatosabban kell. És június 14-én ítéletet hirdet: „Dr. megoperáljuk.” *** Az alföldi nagyváros klinikáján született babának baj volt a szívével. és maga azt felelte. mint a felnõttekét. Az ítélet 2000. majd berekeszti a tárgyalást. – És akkor egészséges lehet az én kisbabám? – Teljes mértékben! – mosolygott a szívsebész. – A vádlottnak? – Igen. hogyne lehetne. ott van az asztalon. A bírónõ megköszöni neki. vegyem el onnan? – Hát… nem is tudom… most. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. – A másik: arra emlékszik a régi gyakorlatból. – És lehet valamit tenni? – Persze. nem tehet róla senki. Ez nagyon fontos lenne! – A bírónõ jegyzõkönyvbe mondja a teendõket. – Ezt a csöppöt? Ekkora kis szívet? Hát lehet ezt egyáltalán mûteni? – Lehet. – Veleszületett szívrendellenesség. a szokásosnál nagyobb asszisztenciával. az õ meghallgatásukat fontosnak tartom. Kérem Tekeres professzor és Karlovits professzor meghallgatását is. Ezért õt a bíróság 8 hónapi fogházra ítéli. amúgy megnyugtatóan. sem Maga.

egész teste begörcsölt. A temetés maga volt a borzalom. – Nem bírta ki a szíve – hangzott a diagnózis. S végre kijött a szívsebész: – Minden a legtökéletesebb rendben zajlott. Percek alatt meghalt. A szülõk sokat sírtak.Az egész család órákig ott rettegett a mûtõ elõtti váróban. Arra az icipici koporsóra ránézni is szörnyû fájdalom volt. teljesen meg fog gyógyulni. Beletörõdtek volna a sors megváltoztathatatlanságába. Abba halt bele a baba. hogy elfáradt. S õ jól végezte a dolgát. összeomlott a keringése. semmi baja nem lesz! – látszott rajta. Ám a szívsebész a seb összevarrása során a cérna végén bent hagyta a varrótût. ha egy évvel késõbb meg nem tudják: a doktorok hazudtak nekik. Babájuknak az a beteg kicsi szíve is kibírta volna a mûtétet. Ám két nappal késõbb a baba egyik pillanatról a másikra rosszul lett. Nem akármilyen teljesítmény ekkora szívet operálni. A gyerek jól van. de õ is jókedvû volt és büszke. fulladt. .

szeretné elfelejteni a szörnyûséget. ami a méhnek magának három napig tartana. azt mondta. este fél nyolc körül mentem be szülni. de küldjem haza a családot. egy óra alatt elvégzi azt. Ott egy általános iskola felsõ tagozatán tanított. Szegeden járt tanárképzõ fõiskolára. éppen a szüléskor lesz szabadságon. de valami rossz érzés . Zavartalan. hagyott letusolni. azt kérte tõlem. foglalkozást változtat. reggel hat elõtt ebbõl nem lesz baba. Innen mesélje maga Berta a történteket: – Július 23-án. Este tíz körül a kórteremben beszélgettem valahai gimnáziumi évfolyamtársammal. Berta hamar teherbe is esett. de megnyugtatta Bertát. így azt sem kívánja. beöntést adott. legyen közös gyerekük is. közben férjhez ment. ami történt vele. Rám helyezte az NST-t. de úgy döntöttek. a tapolcai kórházban több kitûnõ szülész dolgozik. hogy a háromnapos osztálykirándulásra ne kelljen nagy hassal eltolatnia.Fölhelyezték a gélt Bertát igazából nem Bertának hívják. leborotvált. sem hasonló panasszal soha nem küszködtem. amely emlékeztetheti minderre. megszakítja összes olyan kapcsolatát. Új életet akar kezdeni. a laboreredmények jók lettek. Berta végig dolgozott. mindannyian boldogan várták a jövevényt. A kórteremben kipakoltam. Megkérdezte. a férje jól kijött a fogadott fiával is. ismét férjhez ment. olyan gélt. föltesz . Kiss Jánost. szép magzati szívhangokat adott és csak gyenge fájásokat jelzett. amelynek a méhszáj tágításában van szerepe. s Tapolcára költözött. mert éjfél elõtt nem nyúlnak hozzám. A többiek neve azonban valós. sem asztmás nem voltam. mert kezdett szivárogni a magzatvíz. Kicsit megijedtem. Ekkor egyujjnyira volt nyitva a méhszájam. nem vagyok-e asztmás. minden rendben. szerették egymást. szült egy fiút. Nem volt ugyan semmi bajom. Felszállíttatott a „ csikóra” s közölte. majd elvált. hogy e könyvbõl ráismerhessenek. egy tüzértiszthez. Jól éltek együtt. bejelentette. ott kezdett tanítani. Másik városba költözik. Minden vizsgálata negatív volt. mert akkor gondom lehet ettõl a géltõl. A kiírt idõpont elõtt egy hónappal az a szülész. Kiss doktor megvizsgált. majd a szülésznõ elvitt elõkészíteni. felhõtlen terhesség volt. éppen csak a tanév vége elõtt kicsivel ment el szülési szabadságra. amikor kihívatott Kiss doktor. ne valódi nevén szerepeljen. akihez addig járt. s ajánlotta maga helyett dr.

és elfordította a fejét. ám szültem már. nincs a kórházban Bricanyl. támogattak. Hatóanyaga a dinoproszton. kivették belõlem a tampont. õ is másfelé . ezt nem értettem. Mindegy volt. meg fogok halni! Könyörgöm. aki viszont nekiült újságot olvasni. esik le a vérnyomásom. Egyre erõsödtek a fájásaim. én pedig egyáltalán nem fulladtam. artikulátlan hangok jöttek ki a számból. azt mondta. Bricanyl sprayt kerestek. azt feleltem. s a nõvér és a szülésznõ arcán láttam is az ijedtséget. – Doktor úr. Arra ébredtem. tudtam uralkodni magamon. és sokan vannak mellettem. alig bírom ki. Kezdtem már-már elviselhetetleneknek érezni. A szülésznõ kezdett elõkészíteni a mûtéthez. ollóval. az fulladás ellen való. Próbáltam a mûtõsnõ szemébe nézni. nem fogom bírni. aztán elaludtam. mire a mûtõasztalra kerültem. a spontán szülés korai szakaszához hasonló állapotot hoz létre a méhnyakban. szakad rólam az izzadság. sietni kéne a baba miatt! Kérdeztek. majd éjfél körül szóljon neki a szülésznõ.” ] A gél fölhelyezése után átvittek a vajúdóba. Endocerválisan alkalmazva elõsegíti a méhszáj érését. tudtam. egyre inkább rosszul vagyok. fél órát várni kell a császármetszéshez. hogy a mûtõasztalról átraknak a tolóágyra. Éjjel két óra húszkor született meg a döntés a császármetszésrõl. praktikus. a babának baja ne legyen – ketten fogtak. ezt nem lehet kibírni! – rimánkodtam. Az altatóorvos és a nõvér még percekig kereste a vénámat. császározzon meg. visszajött. valaki közölte. segítsen. panaszkodtam neki. A doktor elment. Csak éjjel fél kettõkor repesztett burkot. – Prepidil – felelte Kiss doktor. lépni is alig tudtam már. Így szól: „Prepidil (Upjohn) gél: Prosztaglandin – E2-tartalmú gél. [Késõbb megszereztem a hivatalos leírását. Valamivel éjfél után megjelent az orvos.fogott el. felpuhulását és kifejlõdését. Ám éreztem. – Mi ez a gél? – kérdeztem. szinte a hónomnál fogva húztak át a mûtõbe. Infúziót kötöttek a karomba. siessünk. alkalmazásra kész kiszerelésben. Ismét rám tették az NST-gépet. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott. tegyenek-e kerekes székbe. közben szólt: – Gyengül a magzati szívhang. de három óra lett. amint tolnak ki a mûtõbõl. iszonyatos erõsek a fájásaim. de a legfontosabb. 3 g gél 0. már az is nagyon nagy fájásokat jelzett. így kérdeztem egyre csak ugyanazt: – A baba? – mellettem a nõvérnek könnyes volt a szeme. szétszakadok. hogy adminisztrációs munkái vannak. Nem reagált.5 mg-ot tartalmaz. Kiss doktor azzal távozott. a magzati szívhang jó volt. és elment. akkor néhány percre megkönnyebbültem. Nem tudtam rendesen beszélni. amit a gél fölhelyezésekor használtak.

ezért nem tudtam átküldeni Mórocz fõorvos úrnak. amint elkaptam volna a pillantását. Csongrády fõorvos azt is közölte a férjemmel. éjjel meg lehet halni a kórházban. minden a gél következménye volt. Kénytelenek voltak eltávolítani a bal oldali petevezetékemet a petefészekkel együtt. Kiss doktor legalább többször is bocsánatot kért. – Meghalt. két palack vérplazmát. ugye? – Azt felelték.fordult. borsónyi lyuk volt rajta. Szerintem szándékosan tüntettek el mindent. – Nem hiszek neki. Aztán fokozatosan megtudtuk. hogy azt állíthassák: valami szövõdmény lépett föl. Három napig a szülõszoba melletti õrzõbõl folyton azt láttam és hallottam. óriási fájdalmak árán – sikerült fölkelnem. Csongrády fõorvos úgy tájékoztatta a családomat. Végre átkerülhettem másik szobába. ha ez nappal történik. folyton becsöpög. de nem sikerült. a magzat feje a repedésen át a hasüregbe került. Meghalt. nekem sem kellett volna kivenni semmilyen testrészemet. ott munkások között haladtam el. Csongrády fõorvos arra is tudott magyarázattal szolgálni. A Prepidil gél hatására viharos méhösszehúzódások léptek föl. a méh megrepedt. a csempét. Hogy késlekedett a császármetszés . Egy év múlva a pécsi klinikán operálták meg a húgyhólyagom. a kisbaba is élne. állandó infúziót. azok úgynevezett tágulásos jellegû vérzéssel jártak. miként szülnek az asszonyok. csak a méhemet kellett kivenni. mi történt valójában. Ha – iszonyatos nehezen. majd a fõorvos úr elmond mindent. miért nem lehetett átadni a belõlem kioperált szerveket vizsgálatra: – Valaki a szennyessel együtt véletlenül kidobta a méhét a petefészkével együtt. A vizeletem azóta sem tudom rendesen visszatartani. mint sírnak föl az újabb és újabb babák. Valamint ki kellett venni a szétrepedt méhem. ám õ a fõorvosi utasítást köteles volt végrehajtani. és kimennem a folyosóra. fájdalomcsillapítókat. hogy engem nem is látott. minden rendben lett volna. és a férjem elõtt is elismerte. össze kellett varrni a szétdurrant húgyhólyagomat. Hét palack vért kaptam. Errõl késõbb kiderült: nem igaz. Soha többet nem lehet gyerekem. szedték föl a kövezetet. hogy helyezze föl a Prepidil gélt. vénásan különbözõ gyógyszereket. Ezek szerint Tapolcán csak napközben lehet életben maradni. Kiss doktort állítólag Csongrády fõorvos kötelezte – telefonon át –. oldalamon a katéteres zacskóval. Úgy. reggel nyolctól délután négyig verték le a vakolatot. ne kérdezzek semmit. úgysem fogok emlékezni rá. az a mögötti kórtermet éppen akkor kezdték átalakítani. A babámat valamelyik doktor megpróbálta újraéleszteni. S ott megfulladt a baba.

hogy kéri a fölhelyezését. ráértek. sem a biztosító nem ismerte el. mert még a saját szakértõjük is nekik rosszakat írt. mind elmarasztalta a kórházat. mert kellõ szakmai igyekezet és gondoskodás ellenére. Kiadott nekünk egy nyilatkozatot. Nyilvánvaló. Ézsely Ferenc orvosigazgató ezt mondta: „ Én a kórház felelõsségét soha nem vitattam. Nálam viszont.” Úgy hallottam. vártak. ám utána teljes team figyeli õt. ott is elismertem. azonnal. Ügyvédhez fordultam. hogy tévedtek. megteszik. Ézsely Ferenc orvosigazgató azt válaszolta: „Az iratokat kiadni nem áll módunkban. amikor jelentkeztek ezek a tünetek. Nála úgy alkalmazzák. és ehhez szükséges lett volna egy születési . Kérte az orvosi irataimat a tapolcai kórháztól. határozottan. nem adta át a bíróságnak sem. amit így vissza kellett fizetnünk az OTP-nek –. ha két tanú elõtt aláírja. s ezért felelõsséggel tartoznának. Kiss János szülész-nõgyógyász szakorvos. Erre azonnal átadtak mindent. hogy részletesen elmondják a kismamának. Ki bír három napon át fenn lenni.” Ábrahám ügyvéd úr megírta neki. Ennek ellenére sem a kórház. Felperesek belevágtak egy építkezésbe. hogy orvosi mûhiba történt volna. Veszprém Megyei Igazgatóság képviseli intézményünket. hogy van bizonyos felelõssége a kórháznak. az ottani orvosokat. Bírósági tárgyaláson dr. mivel orvosi felelõsségbiztosításunk értelmében bármely káresemény esetén a Hungária Biztosító Rt. rendû felperes édesanyjának tettem. és hogy külön pert fog indítani emiatt. mit tartalmaz errõl az egészségügyi törvény. majd amikor – mert nem voltak hajlandóak peren kívül megegyezni – megindult a per. tünetszegény elõjelek formájában egy család tragédiáján keresztül kellett megismernem. A legelsõ nyilatkozatomban. íme itt van: „Az eset mélységesen megrendített. haladéktalanul megcsászározzák. – azonban azt nem ismerem el. és ha föllépnek hipertóniás tünetek. Dr. okosan.elvégzésével? Péntek reggeltõl folyamatosan dolgozott hétfõig. míg már késõ lett. A család kártérítési igényét jogosnak tartom. amit az I. telefonon behívtak pluszorvosokat. dr. mire való és milyen veszélyei vannak. Olyannyira. õ tisztességesen is viselkedett. Ábrahám Lászlót ajánlották Szegedrõl. Számos orvos szakértõ nézte át az iratokat. gyorsan cselekedni? Amikor aztán kártérítést kértünk a biztosítótól – a születendõ gyerekre fölvettünk szociálpolitikai támogatást. Az üggyel kapcsolatban bármilyen információs adatok beszerzése miatt szíveskedjék a biztosítónkhoz fordulni. az általam eddig csak tankönyvekbõl és folyóiratokból ismert uterus rupturát ismeretlen predisponáló tényezõvel. hogy a Hungária Biztosító által fölkért szakértõi véleményt maga a biztosító nem volt hajlandó átadni az ügyvédemnek. ezt a Prepidil gélt Herczeg professzor hozta be Magyarországra.

nem bírta elviselni a helyzetet. azt felelte: menjen csak el orvoshoz. mutassa meg. A doktornak más volt a véleménye. Kivárta a sorát. *** Mihálynak meggyûlt a lábán a kisujja. Ám a felesége nemigen hitt a népi gyógymódokban. s amikor a doktor elé került. hogy ebben az esetben az I. de hát nem vitatkozott. hogy ebben az esetben a tragédia biztosan elkerülhetõ lett volna. Fölakasztotta magát. porozza be otthon naponta kétszer Ultraseptillel. rendû felperes is meghalhatott volna. a gyerekem haláláért. amit most már nem tudnak produkálni – ezt a kárt. hová forduljon ilyen piszlicsáré gonddal. a portán illedelmesen érdeklõdött. s mutatta: ez a gennyes gyûlés bizony nemhogy elmúlt volna. mindenképpen viselni kell. elmondta. tegyen-e rá paradicsomot. hogy itt nem történt orvosi mûhiba. Nem nagy ügy. Oldalt piros köröcske. úgy érzem. mitévõ legyen ezzel. no pláne. inkább talán nõtt is. tízezer forint mégiscsak több. Azt már persze nem állapíthatta meg a bíróság. Õ nagyon-nagyon vágyott erre a gyerekre – én pedig többé nem szülhettem neki –. ez azonban nem jelenti azt. Továbbra is állítom azonban. s bármennyire is szeretett engem. meg is fellebbezték. pont dörzsölõdik a cipõhöz. hogy tán arra gondolva. hogy a férjem haláláért ki felelõs. és csak a rosszindulat mondatja az emberrel. amit el tudok fogadni. mint ötezer. – Jövõ héten kedden jöjjön vissza. Pár napig tûrte szótlanul.” Úgyhogy a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét. – Nem kell ehhez hozzányúlni. csak kellemetlen. csak azért is elhúzták a jogi procedúrát még két évvel. aztán csak szólt az asszonynak. elmúlik magától! – mosolygott kedvesen az orvos. és a kezébe nyomta. nézné már meg. Mihály ugyan furcsállotta. A portás katonásan elirányította az érsebészetre. amikor Mihály elõhúzott egy ötezrest. tovább kell porozni . ezt én elfogadtam és elismertem. rendben van-e! – tette hozzá azonnal az érsebész. megmutatta panaszát. lehetett volna esetleg elõbb alkalmazni egy császármetszést. az a biztos megoldás. amely megállapította a kórház kártérítési felelõsségét. közepén pici sárga gennyfolttal.anyakönyvi kivonat. Még az is elképzelhetõ. A Legfelsõbb Bíróság megerõsítette: felelõsek a történtekért. esetleg talán valami szemléletbeli hiba. Mihály következõ héten vissza is ment. szerinte jófelé halad a dolog. Be is ballagott hát másnap a kórházba. õk tudják jobban.

Ultraseptillel, és nem szabad türelmetlenkedni. Az újabb ötezrest zsebre tette, és ismét egyhetes terminust adott a kontrollra. Így ment ez sok héten át. Mihály porozta, a gennyes csuda tudja, micsoda nõtt, az orvos nyugtatott, az ötezres vándorolt. Aztán a sárga gubó és a piros folt körül kezdett feketedni is Mihály lába ujja. Megijedt, bekéredzkedett másik orvoshoz, aki azonban legelõbb azt kérdezte, látta-e már valaki korábban a lábát, s amikor bevallotta az igazat, visszaküldte az érsebészhez. Összesen három hónapig járt oda. Hetente. Végül befektették a kórházba, és combközéptõl amputálták a lábát. Mert elüszkösödött. Már nem volt más választás, különben belehal. Így életben maradt. És már kapott mûlábat is.

Hogyan kell orvost választani?

A kerekes kocsi megakad az ajtófélfában – se té, se tova. Többen ugrunk egyszerre az ajtóhoz, próbáljuk kipattintani a másik szárny biztonsági kampóit. – Azt nem lehet kinyitni! – szól ránk Almásy Mária bírónõ a Fõvárosi Bíróság pulpitusáról. – Szabványméretû ez a görszék? Ha igen, akkor be kell férnie így is! – Istenem, mi mindenben lesz praxisa olyan bírónak, aki rendszeresen orvosimûhiba-ügyeket tárgyal! Neki van igaza, végül sikerül beszuszakolni a kerekes széket, s benne Végh Esztert. Ötvenéves klinikus pszichológus, halk szavú, okos hölgy nagyon szomorú szemekkel. Odagurítják a felperesi asztal mellé. A bírónõ megnyitja a tárgyalást, névsorolvasást tart, tájékoztatja a feleket, hogy a jegyzõkönyv hangfelvétel útján készül. Kérdi a felperesi ügyvédet, van-e bizonyítási indítványa. Õ csupán Végh Eszter meghallgatását kéri, valamint azt a röntgenfelvételt szeretné megkapni a kórháztól, amelynek korábban kérdéses volt a léte. Alperesi képviselõnek nincs bizonyítási indítványa, mi több, nemlegesen válaszol arra a bírói kérdésre is, kéri-e az ügyben eljárt orvosok személyes meghallgatását. – Felperes, kérem, mondja el sorban, ami történt Önnel! – kéri a bírónõ. – 1997 októberében vettem észre, hogy a bal lábam érzéketlen, nem érzem vele sem a hideget, sem a meleget, a jobb lábamban pedig valami furcsa bizonytalanság jelentkezett, néha járás közben megcsuklott a térdem vagy a bokám. Pszichológusként a Honvéd Kórház mentálhigiénés osztályán dolgoztam, az ottani reumatológiára mentem át; különbözõ fizikoterápiás kezeléseket kaptam, de eredménytelenül, éreztem, ennél komolyabb zûr ez. Végeztettem MR-felvételt, azon látszott, hogy a gerincemen porckorongsérv van. Megvizsgált Berki doktor, a reumatológia fõorvosa, s azt mondta: nem tudom megúszni a mûtétet, s minél hamarabb végzik el, annál jobb, mert bármikor állapotrosszabbodás következhet be. Nem akartam a saját munkahelyemen, kollégával operáltatni magam, nekiálltam orvost keresni. Összes kollégámat, ismerõsömet kértem, javasoljanak operatõrt – féltem ettõl a mûtéttõl, valami zavaros rossz érzés volt bennem, hogy ez nem olyan egyszerû ügy. Többen említették Lázár fõorvost az Amerikai úti idegsebészeten, végül mellette döntöttem. Berki doktor fölhívta õt, kérte, fogadjon, s el is mentem hozzá. Vittem az MR-leletet, õ megvizsgált, és

megerõsítette: beszûkült a gerincvelõ, azt nyomja a porckorongsérv, a lehetõ leghamarabb operálni kell. Megnyugtatott: ez abszolút rutinmûtét, ráadásul ma már egészen kímélõ eljárásmóddal, õ rengeteg ilyet végez, nem lehet semmi gond. – December elején megoperálom, egy hét múlva hazamehet, karácsonykor akár ugrándozva is fõzhet! – November 25-én feküdtem be az Amerikai útra. – Ki végezte a mûtét elõtti felvilágosítását, Lázár fõorvos úr? – Nem, nem õ, hanem Szabó doktor, az altatóorvos. – Õ mirõl beszélt Önnek? – Kizárólag az altatással kapcsolatban kérdezõsködött, voltam-e már altatva, érzékeny vagyok-e valamilyen gyógyszerre és így tovább. Magáról a mûtétrõl szó sem esett. Közben a kezembe nyomta a kétoldalas beleegyezõ nyilatkozatot, mondván, ez a szokásos papír, amit alá kell írnom, hogy megoperálhassanak. – Tessék szíves lenni kézbe venni ezt a papírt! – nyújt át neki a bírónõ két lapot. – Ez volt az a beleegyezõ nyilatkozat? – Ez, igen – vizslatja a felperes –, de ez a kézírásos szöveg nem volt rajta! – Az elsõ oldal tetején kézzel ráírt bejegyzések szerepelnek. Ezek nem voltak ott akkor, amikor ön aláírta? – Nem, egészen biztosan emlékszem rá, hogy kizárólag gépelt szöveg volt, amikor én aláírtam. Ráadásul az orvosi aláírás sem tudom, kié, a zárójelentésemen szerepel Lázár doktor aláírása, ez láthatóan nem azonos azzal. – Pedig ebben a kézírásos szövegben szerepel többféle, a mûtéttel összefüggõ kockázat: halál, sebfertõzõdés, neurológiai állapotrosszabbodás, bénulás. – Határozottan állítom, mindez nem volt rajta a papíron, amikor Szabó doktor elém tolta, hogy írjam alá. Sõt, most látom, itt –szintén kézzel beleírva – az van, hogy Lázár doktor végezte a mûtét elõtti felvilágosítást. Ez sem volt ideírva, annál is kevésbé, mivel õ ott sem volt, egyedül Szabó doktor, az altatós. – Lázár doktor más alkalommal sem utalt önnek arra, hogy a mûtétnek lehet bármiféle kockázata, szövõdménye? – Nem, egyetlen szóval sem. Akkor hétszer is meggondoltam volna, mitévõ legyek. – Felperesi képviselõnek van kérdése? – Nincs. – Alperesi képviselõnek? – Nyilvánvaló volt-e – áll föl a fiatal ügyvédjelölt lány –, hogy e mûtét

nélkül ön megbénulhat? – Igen, többen azt mondták, ha nem operálnak meg, megbénulhatok. – Fölvetõdött-e a mûtét elõtt pszichológiai vizsgálat szükségessége? – Klinikai pszichológus vagyok, meg tudom ítélni a saját helyzetemet. Feszültség természetesen volt bennem, említettem, tartottam a mûtéttõl, de tudtam kezelni ezt. – Köszönöm, nincs több kérdésem – ül vissza a lány. – Kíván-e még elmondani valamit? – kérdi a bírónõ. – Igen, talán egyet. Az Amerikai úti intézet beadványában szerepel egy röntgenfelvétel, amely szerintük döntõ jelentõségû. Ám rólam ott nem készítettek gerincröntgen-felvételt, az egyetlen röntgenezés a felvételemkor egy sima mellkas-átvilágítás volt. – Ugyan nem volt ilyen indítvány, de a bíróság az igazság kiderítése érdekében maga is elrendelhet bizonyítást. Én szükségesnek tartom mind az altatós, mind az operatõr orvos meghallgatását. Ügyvédnõ, elõ tudja állítani õket a következõ tárgyalásra, vagy idéznem kell õket? – Vállalom, hogy itt lesznek. – Jó, akkor a következõ tárgyalás idõpontja 2001. január 30-a, 14 óra. El lehet menni, viszontlátásra! Kifelé már flottabbul gurul a kerekes szék, s a folyosón megkérem Végh Esztert, hadd kérdezzek még tõle ezt-azt. – Eddig mi történt a perben? – Az elsõ tárgyaláson a kórház képviseletében nem jelent meg senki. Az ügyvédem kérte az eljárás szüneteltetését, hátha meg lehet velük egyezni peren kívül. Írtunk levelet a klinikának, megjelölve a vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igényünket, azzal, hogy 45 napig él az ajánlat a megegyezésre. Erre egyáltalán nem válaszoltak. Akkor kértük a per folytatását. A második tárgyalásra ugyanez az ügyvédjelölt kislány jött, de nem volt sem ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványa, sem meghatalmazása, ezért a bírónõ nem engedhette képviselni a kórházat. Írásban pedig nem reagáltak a keresetre. A bíróság úgynevezett bírósági meghagyást bocsátott ki, kötelezve õket a keresetben szereplõ kártérítés megfizetésére. Na, azt már megtámadták, úgyhogy valójában most kezdõdött maga a per, csak így már elhúztak pontosan egy évet. Nem értem, mire jó ez nekik. – Miért nem akarta, hogy a Honvéd Kórházban, kollégák operálják? – Mind a két gyerekemet ott szültem, ahol dogoztam. És a kollégák – azt is mondhatom, orvosi mûhiba történt – bennem felejtettek egy tampont. Ha saját munkatársai között van az ember, azt hiszi, annak megvannak a maga elõnyei, az esetleges nagyobb odafigyelés, több törõdés. De rá kellett jönnöm, megvan a veszélye is: bagatellizálják,

rálegyintenek, áh, úgyis kolléga – és inkább kevésbé törõdnek mindennel! Úgyhogy akkor megfogadtam, ha valaha bármi problémám lesz, szóba sem kerülhet, hogy abban a kórházban lássanak el, amelyikben dolgozom. – A mûtétet ugye altatásban végezték? – Igen, persze. – Mikor mire ébredt? – Pontosan nem is tudom, borzasztóan összemosódtak az események. Délután zajlott le a mûtét, én csak arra az egyre emlékszem, hogy valamikor toltak a folyosón, és ott láttam az órán, hogy fél három van, de nem tudom, délután vagy éjjel fél három. Amikor elõször magamhoz tértem, éppen ott állt mellettem a nõvér, s nem is tudom, mire föl, azonnal azt kérdeztem tõle: – Miért nem mozog a lábam? – Mindjárt hívom a fõorvos urat – mondta a nõvér. Meg is érkezett Lázár doktor, és elmondta: komplikáció lépett föl, két mûtétet kellett elvégezni. Nem várt csontkinövést, jóindulatú csontdaganatot találtak az elsõ mûtét közben, amelyhez azonban abból a feltárásból – hátulról operálva – nem fértek hozzá. Ezért befejezték az elsõ operációt, megszüntették a sérvet, lezárták a sebet, majd fölnyitottak elölrõl is, hogy így már hozzáférjenek a daganathoz, és kivették azt. Csakhogy az elsõ mûtét után én már béna voltam. – Mit mondott Lázár doktor, mitõl bénult meg? – Azt felelte, nem érti. Nem tudja, mitõl lettem béna, de mindent megtesznek, hogy javítsanak az állapotomon. – Ha nem volt ébren közben, honnan tudja, hogy már az elsõ után megbénult? – Ezt nem vitatta senki, õk is elismerték, hogy már az elsõ mûtét után észlelték az állapotrosszabbodást, a bénulást, csak éppen magyarázatot nem adtak rá. Azóta pedig állandóan próbálják összemosni a két mûtétet, s minden papírjukban csak a második mûtétrõl írnak, amikor pedig már béna voltam. Ám Lázár doktor csak ugyanazt mondogatta: nem érti, mitõl bénultam meg, nem érti, mi történhetett, mert õ a gerincvelõhöz nem nyúlt hozzá. – De hát hozzá kellett nyúlnia, nem? – Persze. Hozzányúlt, hozzáért, megsérülhetett, de nekem ezt a mai napig nem mondta el. Én is csak következtetni tudok, illetve az orvos szakértõi véleménybõl tudom, mi történhetett: rossz feltárásból végezte a mûtétet, s ebbõl a helyzetbõl eleve nem volt esélyem, hogy megúszhassam károsodás nélkül a beavatkozást. Nem hátulról, hanem elölrõl kellett volna operálni.

ráadásul kollégával szemben? – Nem. – A férje? – Elváltunk. hogy az orvos nem tévedhet. – Érti. Inkább pereskednek. illetve tizenhárom évesek voltak. a testi szükségleteim elvégzéséhez is segítségre van szükségem. – Két gyereke van? – A fiam fõiskolás. Amennyi tartalékom volt. Százszázalékos rokkant vagyok. És sajnos még az sem igaz. holnap már nem biztos. Dehogynem. én mindig meg tudtam oldani a problémáimat. nem érez semmit. és nem foglalkozik velünk. annak éppen most vagyok a legvégén. hogy csak presztízsszempontok miatt vagy másért. vitatkozunk. az . mindenütt úgy zajlik a betegek kezelése. verekednek. 45 ezer forint a rokkantnyugdíjam. hajlandó lettem volna. Azt hiszem. mintha szétfeszítené valami hatalmas erõ a lábamat. Ma még van mit ennünk. a lányom még gimnazista. Azt mondja. Nem hajlandók elismerni a hibájukat. de a hátés hasizmaim sem. zsibbadást vélek érezni. – Ha az Amerikai úti klinika belement volna valami ésszerû kompromisszumba. miközben valójában persze ezek a testrészeim érzéketlenek. mit miként hajtsanak végre. amit az emberek általában gondolnak: megbénult. egyedül az az általános nézet van mögötte. Támaszték nélkül még ülni sem tudok. hogy lesz. – Tud-e valamiként dolgozni? – Mivel nem tudok eljárni. megbeszéljük az esetet. a volt férjem külföldön él. mint nálunk: fölveszünk valakit. végül jutunk valamire. Ráadásul három-négy óránál többet nem lehet kibírni a kerekes székben. Teljesen érthetetlen. Én korábban azt hittem. nem értem. hogy nekik igenis joguk van egyedül eldönteni. Ön hajlandó lett volna megegyezni velük a kártérítés összegében? – Igen. fals bizsergést. Amint ragaszkodnak ahhoz is. amikor ez megtörtént. hogy miért nem mennek bele ésszerû egyezségbe.– És azóta? – Mellmagasságtól semmim nem mozog. A mellemtõl lefelé végig béna vagyok. úrrá leszek ezen a helyzeten is. akihez kerül a beteg. Pedig sok helyütt – és ezek szerint az Amerikai úton is –. úgy gondolom. majdnem 30 ezer a lakásrezsi. Tizenhat. de nem ismerik be a tévedésüket. utána le kell feküdnöm. és fizetnek végül többet. így nem. akkor többen leülünk. – Hogy tudja eltartani a két gyereket? – Nagyon nehezen. mindenki hozzátesz valamit. nemcsak a lábam. állandó fantomérzéseim vannak.

azért a Honvéd Kórház sem piskóta. Mert ehhez bizony nagy szerencse is kell! – Rémes. hogy leállt az agya. akkor sem. sokan rég kétségbe vonják ezt a mûtéti technikát. akire mindig azt mondtam: az Úristen . s ettõl vérömleny keletkezett. majd elvégez mindent. Korábban már végigvittem egy orvosimûhiba-pert a sógornõm ügyében. Ön szerint mi az általános érvényû abból. de megnyugtattam magam: nyugi. Félig öntudatlan állapotban azt mondta. aki még csak nem is az egészségügyben dolgozik. Egy másik beteg úgy próbált a nõvérektõl informálódni: – Ha hozzátartozóját kéne operálni. Az orvos szakértõ egyértelmûen leírta: tévedés ebbõl a feltárásból operálni. öngyilkos akart lenni – ami nem volt igaz –. amikor megkapták a gyomortartalom-leletet. végül a kellõ kezelés híján olyan nagy lett az agyûri nyomás és olyan agysérülések keletkeztek. a betegek más szempont alapján választanak orvost. Nyakisérv-mûtétre várt mellettem egy vidéki asszony. Négy napon át úgy kezelték: hülye öngyilkosjelölt. senki nem foglalkozott vele. ott is történtek már érdekes események… – Mi az hogy! Van kolléganõm. ami történt Magával? – Még sokkal körültekintõbben kell orvost választani! És oda kell figyelni az apró jelekre is! Én elhessegettem magamtól az intõ jeleket. mint maga? – Talán annak nagyobb szerencséje lesz. miközben például errõl a porckorong-mûtétrõl is a szakirodalomban nagy viták zajlanak. – Asszonyom. – Nem volt Magában rossz érzés. helytelennek és fõként veszélyesnek tartják. Mentõvel bevitték a kaposvári kórház intenzív osztályára. senkivel nem beszéli meg. és nem foglalkoztak vele. hogy kollégákat kell perelnie? – Nem. hogy nem volt benne semmi méreganyag. Maga leélte a fél életét az egészségügyben. – Mi történt vele? – A munkahelyén rosszul lett. dögöljön meg! Nem látta neurológus. ami fluktuáló tudatállapotot idézett elõ. hagyták feküdni az ágyban. nem lesz ez rossz választás.egyedül eldönt. Meghalt. a táskájában pedig üres algopyrines dobozokat találtak. nem Lázárt. Picit persze gyanús volt ez nekem is. ájultan lefordult a székrõl. Valójában ugyanis az agyában megpattant egy artéria. õ kérdezgette a nõvéreket: – Ugye jól operál a Lázár doktor? – A nõvérek pedig kicsit fintorogva feleltek: – Hát… igen… jól – de nem meggyõzõdéssel mondták. Orvosi mûhibák sorozatát követték el rajta. mint nekem. elavultnak. – És hogy az Úristenbe válasszon magának orvost. kihez fordulna? – És mindannyian a Veres doktort mondták.

egyik sem igaz. És valóban. és letolta az alsónadrágját. nem kísérletezem én magammal. kihez ne menjek. megszûnt önálló akaratú ember lenni. soha nem volt még ilyen! Most mi a fenét csináljak? Orvoshoz menjek? Nem lesz abból baj? De nem lesz-e sokkal nagyobb zûr. szõke hajú. uram! – bökte ki végül. mitõl lehet véres a vizeletem? Ez biztosan nem normális dolog. s hirtelen ezt is szégyellni kezdte a nõvérke elõtt. beleválasztottam! Nekem nem volt szerencsém. handabanda csak! Most rögtön megcsinálom – és szólt a nõvérkének. az egész mûvelet a rövid. dehogyis. Soha semmijét nem katéterezték még. dörmögött. de mindig úgy hallott róla. az állítólag veszélyes is meg fáj is! – Ugyan. doktor úr. mert azonnal megértette. máris megy össze. készítse elõ a mûszereket. ha nem fordulok iparoshoz? Ennek a fele sem tréfa! Nem. elmegyek valami dokihoz. nem mert ellenkezni. Az orvos hümmögött. helyette tárggyá. Általában boxeralsót hordott. olyan öregesnek. akit messze ívben kellene elkerülnie mindenkinek. mindent megtennie. mondjuk. Elõször. de ténylegesen elõre izzadva kigombolta a nadrágját. Majdhogynem pirulva. hogy neki itt nincs szava. – Meg kell katéterezni. akinek – pláne hogy erõsen emlékeztette korábbi barátnõjére – kétségkívül boldogan venné elõ bármikor. Hát. Gyuri – üzletember lévén szabadon osztotta be az idejét – rögtön másnap reggel az urológián kezdett. valahogy olyan volt a légkör. látszott rajta. Számos orvost tudok említeni tõlünk is. Érezte. morc arckifejezésére. ragyogó csinos asszisztensnõ elõtt fog zajlani. hátha rendbe jövök spontán is. Ám amint rápillantott az urológus zord. – Jaj. kérem. mint valami szörnyû kellemetlen dologról. esztergálandó munkadarabbá vált. lehúzta a cippzárt a sliccén. gõze nincs. . a kínos helyzettõl. aki hozzá kerül.mentse meg azt a beteget. *** – Atyaúristen. hogy baj ne legyen. csak éppen nem ilyen céllal és jelleggel. Másodszor beijedt. Éppen ezért tartottam a lehetõ legszélesebb közvélemény-kutatást orvoskollégák körében. egyre kisebb az elõvennivalója a zavartól. hozzá ne kerüljön. Gyuri többszörösen is kínban volt. kihez érdemes. Szép sorban elküldték vagy ötféle vizsgálatra – mind negatív lett. de most az orvosi vizsgálat miatt hagyományos gatyát vett föl. maradinak érezte magát benne. most mitévõ legyen.

A doktor bal kezébe fogta Gyuri péniszét. a pénisze felõl. És lassan enyhülni kezdett a rettenetes kínszenvedés. hát miért nem adott be érzéstelenítõt. testtartása. kérem. az agya azonnal szétrobban. nem ájultam el ettõl az eszement fájdalomtól! És legalább kiderült valami? – Nem. amit beiktatott. hogy Gyuri önkéntelenül fölordított. majd picit ugyan kellemetlenül. nem . hátha az eltereli a figyelmét. Üvöltött kínjában. és tolta följebb. egyáltalán nem látta. pláne ha én csinálom! – Ehhez? Hát majdhogynem itt döglöttem meg a kezei között! Mit mûvelt velem? Azon se lepõdnék meg. de még mindig majd megzavarodik. vörös karikák ugráltak a szeme elõtt. A péniszt fölemelte 45 fokba. úgymond. az volt ilyen. rosszallóan csóválva a fejét. nem kell ehhez érzéstelenítés. de aztán inkább a saját combját markolászta. drága uram. annyira nyom a hasa. mit mûvel a doktor. Kamaszkorában egyszer verekedésbe keveredett valami karatés fiúval. – Jaj. nem kéne azért ennyire hisztizni! – intette az urológus. ha ez ilyen borzalmas? – Ugyan. tökön rúgta. Arra eszmélt. nem sopánkodik. Kikapta volna magát az orvos kezébõl. a hasából úgy sugárzott szét az eszelõs fájdalom. még beljebb. Beljebb csúszott. még följebb a hideg fémet. és beült gyönyörû. Keményen elszánta magát. alig tudta türtõztetni magát. szuperelegáns autójába. egyértelmûen érzékeltette: elérkezett a fizetés ideje. elérte õt. valamint a hirtelen csönd. csak sokkal enyhébben. hogy Gyurinak rémisztõen perverz ötletei támadtak tõle. Gyuri egész testét egyetlen pillanat alatt elöntötte az izzadság. ha a kezében maradt volna a pöcsöm! – veszítette el a béketûrését és úriember mivoltát Gyuri! –. de jöjjön vissza jövõ kedden. de fájdalom nélkül kezdett besiklani. Gyuri – alapvetõen fegyelmezett ember lévén – a történtek ellenére meg is tette ezt. már nincs benne a katéter. Közelített a katéter. még beljebb – s hirtelen olyan õrületes fájdalmat okozott. ebbõl még semmi. s az alulról. el ne ugorjon ijedtében. most kell finoman. – Hisztizni. átadta a céges borítékot. úri módon a zsebébe csúsztatni – a jól megszokott módon – a borítékot. doktor úr? Éppen csak eszemet nem vesztettem ettõl a fájdalomtól. akkor megbeszéljük a továbbiakat! – búcsúzott el az orvos. s olyan közel hajolt hozzá. Kiballagott a rendelõbõl. Amint leereszkedett a bõrülésre. de az úgy szorította. jobba az ijesztõen hosszú katétert. csoda. és arckifejezése. hogy nem estem össze. hogy úgy érezte. a benne lapuló tízezressel. Most összegörnyedve két kézzel fogta a heréit. fölszisszent az ismét belenyilalló gyötrelemtõl. mint a satu.

Igaz. Az adjunktus úr – látva a finom öltönyt. amitõl eltátotta a száját. elintézett néhány telefont. méregdrága cipõt – kedvesen elõretessékelte. és azonnal hívta a háziorvosát. az ondóvezetékemet akarja eltávolítani? – Hány éves Ön? – Ötvennégy. ez azonnali mûtét! A kolléga úr kicsit mellément. azonnal megvizsgálta. illetve az Ön bal heréjébe. drága uram. a következõ egy-két nap programját miként szervezze át. kettõ. de abban nem. Ám amint hazaérkezve kiszállt a kocsiból. nem szeretnék már többet. hogy Gyuri terméketlen a mûtét óta. nem is akar már többet? – Nem. igyál sokat. Nem fog tudni megtermékenyíteni senkit – na. Már észlelte. kioktatta a titkárnõjét. ebben mindössze ötven százalékot tévedett az adjunktus úr. akivel régóta jó haverságban volt. a fél város rajtam fog röhögni! – Nem impotens lesz. ha ez ilyen. – Éppen ez az. és beszáguldott a jó nevû klinikára. istenem. a katéterezés nem leányálom! Írok föl Neked fájdalomcsillapítót. olyat látott. Gyurikám. maradj ágyban. csak terméketlen! Nos. nem kell a nõknek védekezniük! Még örülnek is majd neki! Kézrõl kézre adják majd önt. nem a húgyhólyagba vezette be a katétert. akkor meg semmi gond. Bizony. és végigaludta az egész napot és éjszakát. – Nagyot tévedek. Nem akart hinni a szemének. és rögtön diagnózissal is szolgált: – Hát.puhánykodik. – És van gyereke? – Hogyne. de úgy is igaz volt: az ülés csurom egy vér volt. – Nos. mint a szokásosnál kényelmesebb és kevésbé egészségtelen megoldást – az Ön köreiben hamar híre megy az ilyesminek. – Hát. ne vicceljen velem. ha azt feltételezem. Másnap. hogy egyszersmind potens is. lehetõleg jó keményet. Föloldalgott a lakásba. eléggé gyönguska . adjunktus úr. és pihengess! Majd elmúlik. – Mit tehetett. a nadrágja is olyan. A hideg frász törte ki. hogy fogadják. harmadnap nem lett jobban. fájt is. a nõk szerint addig sem volt éppen egy nagy numera. akkor ilyen. Útközben telefonált elõre. bármennyire is nehezére esett. ne õrjítsen meg. drága uram. s ezeket természetesen össze-vissza zúzta. mintha megfürdött volna útközben. impotens lett. aztán befordult a fal felé. kocsiba ült. Ezeket most mi szépen eltávolítjuk! – Na. föltette a szemüvegét. Mert abban ugyan igaza lett. nyomott is – de csak negyednapra lett komoly zûr: öklömnyire dagadt a bal heréje. ilyen elõfordul a legjobb családban is. Gyuri lefeküdt. hanem az ondóvezetékbe. bumm. azt hiszem.

Azóta nincs merevedése. A mûtétig. de valamicskét azért csak-csak produkált. Egyáltalán nincs.volt az ágyban. .

...........................................134 A kebelrege folytatódik............................................................................................................................... 27 Hol fáj.........................................................................................248 Lilla három percig agyhalott volt ......................... Dósa néni?...................................................................................................................140 Elítélve: az ETT IB ............................................................................................................................................................................ 41 Na.......3 Isten hozzád............164 A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy .......................................................................................................................................114 Fanni lábak nélkül.....................................................194 Ez a bizonyíték......................................................................................................................................................156 Az orvos szakértés .271 Hogyan kell orvost választani?........................................................................................................................... Samu! Belõled se lesz jó orvos!........220 Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr ..........................................175 Az agyhalott kommunikál................................Tartalom Lectori salutem! .................................................................................................................258 Fölhelyezték a gélt................................................................................................... kérem................................................ 44 Alex gégefedõje..........................................................120 Ez örökre így marad!........277 .................... hamis! .........227 Edina a saját gyerekére vágyik........107 Egyedül nem megy................. halál!.................................................................................................................................................................................................................

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->