Dr. KENDE PÉTER:

MIK VAGYTOK TI, ISTENEK? ORVOSI MÛ HIBÁK 2.

Írhat a szerzõnek: kendep@uhu.hu Hozzászólhat az uhu.hu webáruházban indított fórumokhoz:
Errõl a könyvrõl Eszmecsere az orvosi mûhibákról Nézetek, vélemények a magyar egészségügyrõl Vélemények dr. Kende Péter korábbi könyveirõl

Lectori salutem!

Tisztelem, becsülöm és szeretem az orvosokat – legalábbis mindazokat, akik tisztességgel, becsülettel és az orvosi szakmában erkölcsi minimumnak számító felelõsségérzettel végzik munkájukat. Amikor 1999 januárjában megjelent Mik vagytok Ti, Istenek? címû kötetem, közülük rengetegen azzal vádoltak: orvos-ellenes könyvet írtam. Visszautasítom, kikérem magamnak, nem igaz! Olyan könyvet írtam – és most is ez a föltett szándékom –, amely a tisztességes, lelkiismeretes orvosok mindegyikének védelmét szolgálja. Igen, igen! Éppenséggel védeni akarom és – amennyire rajtam múlik – meg is védem azokat, akik kötelességtudóak, kellõen felkészültek, s megelõzõ-gyógyító munkájukat így végzik. Meg kívánom védeni az igaztalan támadásoktól mindazon orvosokat, akik úgy dolgoznak, amint az tõlük elvárható. Ha lerántom a leplet a linkekrõl, a slendriánokról – azzal objektíve védem azokat, akik nem ilyenek. Mert igenis vállalom: támadom azokat az orvosokat, akik felkészületlenek, lelkiismeretlenek. Megengedhetetlennek tartom, hogy dolgozhassanak orvosok felelõtlenül, tisztességtelenül, oda nem figyelve. Igen, ez ellen föl akarok lépni. S ha õk is merészelik magukat orvosnak nevezni, akkor velük szemben valóban orvos-ellenes könyvet írtam és írok. Ám újra könyörgök mindazon doktoroknak, akik nem tartoznak ebbe a – még mindig reménykedem – viszonylag szûk körbe, hanem abból a talán nagy többségbõl valók, amely felelõsen és tisztességesen dolgozik a betegek érdekében, dacára a rettenetes – de nem kis hányadban az orvoslobbi hibájából konzervált – körülményeknek, ismerjék el, éppen az õ érdekük, hogy kilökjék maguk közül az oda nem valókat. Ma még az orvostársadalom vezetõ körei – ahelyett, hogy ezt tennék – falaznak, eltussolnak, elvtelenül védik a mundér becsületét. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságai – ez tényszám! – az elmúlt öt évben orvosi mûhiba miatt egyetlen esetben sem marasztaltak el orvost. Miközben több száz pert vesztettek el kórházak, miközben több ezer esetben mindenki pontosan tudta, hogy az orvos disznóságot követett el. Tessék majd ebbe belegondolni mindazoknak, akik elolvassák a Na, Samu! Belõled se lesz jó orvos! címû fejezetet! Annak „ fõszereplõje” dr. Zalányi Sámuel végigtarolta fél ,

Magyarországot – Szegedtõl Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig –, mûhibák sorozatát követte el, vagy tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Nos, mit tetszik gondolni, mi történt ezért vele? Igen, igen, jól tetszik sejteni: semmi. Ma is orvosként dolgozik, Szegeden rendel. Egyik helyrõl sem fegyelmivel távolították el, csak amúgy úri módon elengedték vagy baráti hangon eltanácsolták, mi több, magasabb posztra segítették; nem csukták le, nem tiltották el, nem függesztették föl. Kollégái, nem is csak a teljes magyar nõgyógyászszakma pontosan ismeri dolgait, konferenciákon, szakmai találkozókon kuncogva érdeklõdnek egymástól: – Samu most éppen hol tarol? – és ezzel a maguk részérõl a lovagiasság összes szabálya szerint lezártnak is tekintik az ügyet. Nos, úgy vélem, ez tarthatatlan gyakorlat. S ha az orvostársadalom maga nem fogja ezt a problémát pillanatok alatt megoldani – ha nem lesz úrrá szerecsenmosdató, magát a társadalmi értékítéleten felül helyezõ szemléletén –, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy helyette ezt külsõ erõ, a betegtársadalom fogja megtenni. Egyelõre még „ bízhat” abban, hogy ez a betegtársadalom beteg társadalom. Betegségének egyik fõ tünete, hogy választott képviselõin át nem képes akaratát kellõen érvényesíteni. Az az egészségügyi miniszter, aki a bársonyszékbe ülése elõtt az orvosi kamara elnökeként ténykedett, be fog hódolni a nagy hatalmú professzorok nyomásának, s mindaddig nem fog érdemi változásokat beindítani, amíg erre komoly társadalmi erõk rá nem kényszerítik. Eddigi négy szabadon választott kormányunk még megengedhette magának, hogy ügyet se vessen a spontán társadalmi kezdeményezésekre, hogy lesöpörje az asztalról a polgárok saját szervezõdéseit, kinevesse az egész civil szférát, úgy, ahogy van. Ám ez nem lesz mindig így! És az orvosoknak, elsõsorban a politizáló, hangadó professzoroknak tudniuk kell, ha nem õk maguk tesznek rendet a saját portájukon, hanem addig tétlenkednek, amíg majd mások „ veszik kézbe a söprût” – akkor könnyen elõfordulhat, hogy kõ kövön nem marad. Az a söprû sokkal kevésbé fog válogatni, és durvábban végzi majd a dolgát! Jobb volna nem megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A helyzet pedig rohamosan romlik. Amennyiben az eredmény, a produktum felõl próbálok visszakövetkeztetni az orvosi tevékenység minõségére, vagyis hatékonyságára, a magyar egészségügynek, a magyar doktoroknak nincs sok okuk a dicsekvésre. 2000-ben a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete legújabb tanulmánya 191 ország lakosságának vizsgálta meg az egészségi állapotát. Magyarország a kevéssé elõkelõ 101. helyre került, olyanok mögé, mint Banglades, Irak, valamint az összes középeurópai állam. 1960 és ’ 90 között az OECD-országokban 8,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon mindössze

1,3 évvel. Világelsõk vagyunk mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések okozta halálozás terén. Mondhatják erre, ez a rendszer, az egészségügy egészének felelõssége. Részben igen, de részben az egyes orvosoké is, akik – bár kétségkívül a rendszer nyomásának engedve, az alapvetõen rossz felfogású finanszírozás szorításában – nem a beteg egészét próbálják kezelni, hanem csak a tüneteit, egyáltalán nem foglalkoznak megelõzéssel, csak akkor veszik kézbe az embert, ha már jól megbetegedett. Igaz – és ez rendszerváltó négy kormányunk közös, együttes bûne –, amint ugyanez a kutatás az egészségügyi finanszírozási rendszereket mérte össze, abban kicsivel még silányabb, a 105. helyre kerültünk, például Mongólia, Afganisztán és Botswana mögé. A fejlett országokban általában a sokkal magasabb GDP 10 százalékát fordítják egészségügyre, nálunk 4,6-ot, s mostanában ez inkább csökkenni látszik, mint emelkedni. Azt vélelmezem, szintén keményen romlik a helyzet konkrétan az orvosi mûhibák területén; tartok tõle, egyre több és több mûhiba történik, sõt, egyre durvábbak is. Ám ez puszta feltételezés, hiszen a mûhibákról nem léteznek adatok. Miért nincsenek? Mert az orvosi mûhibák döntõ többsége soha nem derül ki. Honnan tudhatnánk, hány, de hány olyan eset fordul elõ, amelyben sikerül teljesen titokban tartani az elkövetett disznóságokat? Milyen gyakori vajon, hogy a kórház patológusa ebéd közben diskurálva kedélyesen közli kedves kollégájával: – Ugye te is tudod, azt a vörös csajt nem kellett volna megoperálni, ma is élhetne? És mit szólsz, milyen finom ez a borjúpörkölt? * Olyan társadalomban, olyan világban élünk ma, amely mindent egybegyúr, persze azt is, amit nem kéne. Az orvostársadalom – amióta létezik orvoslás – mindig másfajta, magasabb etikai normák szerint élõ kaszt volt, mint a társadalom többi rétege. Az elmúlt évtizedekben – és e tekintetben alig van különbség rendszerek között – sikerült az orvoskasztot erkölcsileg lezülleszteni a társadalom általános és sebesen romló morális szintjére. Hihetetlen erkölcsi mélységekbe sikerült eljutni. És nagyon tévednek, akik ezt leegyszerûsítve azt mondják: ez paraszolvenciakérdés. Rég több, sokkal több annál! Ha a Fidesz venne egy mély lélegzetet, és jövõ év elején valamennyi orvos fizetését megszorozná tízzel – az erkölcsi viszonyok valószínûleg nemhogy nem válnának jobbakká, de rosszabbak lennének. Ahol ugyanis a gyógyítás ennyire pénzkérdés, ahol minden a pénzrõl szól, ott pénzzel már nem lehet javítani. Machiavellisztikus megközelítés lesz, de lehetséges, hogy ez a folyamat nem csupán lezüllés volt, hanem szándékos lezüllesztés is. A kiskirályok

A magyar orvosok mindig csak akkor és arra kapnak fizetséget. akik tudnak lojálisak lenni. A szakmai színvonal pedig süllyedtsüllyed. kedves Fidesz-szimpatizáns. a megbízhatatlan halálozási statisztikákra. ha beteg emberek veszik körül õket. Mindennek az a következménye. Gondoljunk csak az adatközlések rendszerére. Hiszen az Országos Betegbiztosítási Pénztár. a doktor rosszul dolgozott. hogy a fõorvos kénytelen rendre utasítani az igazmondó beosztott orvosokat. hogy évizedeken át nem készült áttekintés a népesség egészségi állapotáról. akik hajlandók hazudni. hogy az intézmény fönnmaradhasson. mert attól bombabiztosan felfordulna. mondván. aki a képességei alapján rászolgált. valójában mi tevékenységének az eredménye. ugyanannyi pontért kevesebb pénzt ad. hogy még épp életben maradjon. A régi kínai orvosok akkor nem kaptak fizetést. sem például arra. hogy csak reménykedhetünk. amit ráírnak a lapjára. arra. beosztottakat kerestek maguk alá. a beteg nem kapja meg mindazt. majd rendes magyar MDF-es. Eközben több területen is szisztematikus hazugságokra kötelezték a doktorokat. az OEP – túl azon. Az nem számít. az egész rendszert egyedül a bizalmatlanság tartja össze. hogy a kórház megkapjon annyi pontot. Aki nem hazudik. hogy a doktorok fölöttük is élet-halál urai. Hiszen a fából vaskarika teljesítményfinanszírozás – amely az orvost a szolgáltatás fogyasztásában teszi érdekeltté – oda vezet. aki jó párttag. hogy az orvos föléhazudta az ellátást – lejjebb veszi a pontok értékét. s minél hataloméhesebbek. Ezek az urak azután természetesen magukhoz hasonló. a spirál így megy egyre följebb. Majd – mivel tudja. hogy többet írjon be a papírba. Vagyis arra kényszeríti a doktort. akiknek uralmát tehát meg lehet kérdõjelezni. Azokból lett-lesz fõorvos és professzor. hogy egy fillért sem hajlandó adni sem megelõzésre. annál inkább. hogy az orvos még többet lesz kénytelen hazudni. Van egy másik igazi nagyhatalom is a finanszírozó OEP mellett: a . hogy az orvos beszélgessen is a beteggel. ám ha lehet. ne is egyék! S mindeközben egyetlen valakirõl nem esik szó: a betegrõl. Teljesen normális ebben a szisztémában. mindenki hazugnak tartja a másikat. s nem abból. mitõl beteg szerencsétlen – alulfinanszírozza a betegellátást. a hazugságban teszik érdekeltté õket. Ám ehhez újra hazudozniuk kell. hiszen az orvosnak hazafias kötelessége sok-sok pontot termelni. mint amennyit ténylegesen nyújt. tevékenységüket ostoba hibának minõsítve. ha pácienseik megbetegedtek. s annak alapján annyi pénzt. s a kör bezárult. akiknek a nyakába gyeplõt lehet tenni. jó párttitkár. Ezzel azt éri el. kicsivel szerényebb kvalitású helyetteseket. Igyekeznek hát kiválogatni az orvosok közül azokat. hogy az orvosnak fogalma nincs róla. Miközben mindenki hazudik. följebb. s azokkal babrálhatnak. hátha kiderül az is.mindig rosszul tûrik.

mint . és így tovább. eszébe ne jusson. miként kell elmenekülni a hisztis beteg elõl. hogy nem abban érdekeltek. hogy a beteg meggyógyuljon. ha belül erõs a kohézió. mint lehet bemártani a nõvért. Mitõl ez az irtózatos. vele vitetve el saját balhéinkat. hogy õ egy senki. Egészen odáig. valamint egye meg azokat a gyógyszereket. Akik el akarják adni a termékeiket. amíg pulzál – azt a túl pici magzatot. holisztikus orvoslással. terápiával. a profnak. mikor kell leadni a hálapénzbõl az altatósnak. hogy lehetnek önálló gondolatai. már-már irracionális ellenállás orvosi berkekben minden új eljárással. Ezért a kezdõ orvosoknak legelõbb összetörik a gerincét. az összetartás. a Maldív-szigeteken és hasonló helyeken zajlik. ha az onkológiai patológus baráti körben határozottan állítja: pontosan tudja. mint a daganatos betegségekben. tehát szükségük van azokra a doktorokra. jobbakkal lecserélt pirulákat megetetik a betegekkel. beleverik. hogy a lojalitás a legelsõ. Megalázzák. mi a teendõ a protekciósokkal. adjon jó sok hálapénzt. akik a Nyugaton a divatból már jórészt kiment vagy éppen túlhaladott. hogy a kifelé erõs presztízst úgy lehet megteremteni. Az orvostovábbképzés zömét ma már a gyógyszergyárak finanszírozzák – de nem ingyen. hogy beteg legyen. ötletei. Másban nem. ahol még nem jártam? – És ezek után az csoda-e. gálánsak. ma már több beteg hal meg a kezelések következményeiben. én meg miért ne utazzam Argentínába. és eljöjjön hozzájuk. A konferenciák jelentõs része Argentínában. de éppenséggel ez sem ellentmondásmentes történet. pszichoszomatikus megközelítéssel szemben? Attól. ami pedig fõként a fegyelmen. neki tök mindegy. kemény hierarchián alapul. viszont méhen belüli halálozás esetén a szülészetnek semmi köze hozzá. hanem abban. aki élve születve valószínûleg csak az osztály halálozási statisztikáját rontaná. mennyi a tarifa az osztályon. amelyiknek a gyártója Argentínába utaztat. Mi módon lehet elterjeszteni. Persze fontos a presztízs is. mi módon kell megölni – benyúlva addig szorítani a köldökzsinórt. Igaz. tanuljon meg a lábtörlõ alatt közlekedni. Az orvos szakma régi balhiedelme. és rossz fényt vetne az osztályra. Csoda-e hát.gyógyszergyárak. hosszan. amelyeket az orvos akar. Ilyen erkölcsi viszonyok közepette pedig mi sem természetesebb. hogy lehet lerázni a kötekedõ hozzátartozót. termeljen rengeteg jogos és jogtalan OEP-pontot. miként kell aktív eutanáziát gyakorolni a lebukás veszélye nélkül. mikor másnak is. Thaiföldön. mi jár a fõorvosnak. ha a daganatos betegekkel foglalkozó orvos néhány pohár bor után nyíltan bevallja: – Én bizony azt a gyógyszert írom föl. természetgyógyászattal. A beteg úgyis meghal. az erõs. megtiporják – majd jóindulatúan atyáskodva elkezdik a beavatási szertartás második fokozatát: megtanítják a szakma igazi fortélyaira.

hogy fõ rendezõ elv legyen a „ kéz kezet mos” a „ma én nem jelentelek föl , Téged, hogy holnap Te se jelents föl engem” az elvtelen kimosdatás akkor is, , ha mindenki tudja, az illetõ kollégát nem lenne szabad ember közelébe engedni. De hát tényleg természetes mindez? Mondjuk a pékek céhe több száz éve páros lábbal rúgja ki soraiból a néhány slendrián, rossz szakember péket, mondván és tudván, ha nem ezt teszik, nem arra a néhány pékre fogják azt mondani az emberek: nem tudnak rendes zsömlét sütni. Dehogy, az lesz a véleménye mindenkinek: a pékek hülyék, képtelenek egy tisztességes zsömlét elõállítani. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, megszabadulnak hát saját legsilányabb céhtársaiktól. Az orvosok azonban nem így tesznek. Rosszindulatú vélemény szerint azért, mert mindenkinek van valami a rovásán, s attól félnek, ha egyszer dõlni kezd a dominó, nem lesz megállás, s mindenki bukik. Azt hiszem, nem ez a fõ ok, hanem az, hogy ma már annyira mély a mocsár, oly rettenetesek az erkölcsi állapotok, hogy nem találják az erkölcsi alapot a bárki elleni föllépésre, arra, hogy ne védjék egymást bármily elvtelenül is. * A mûhibapereknek nem a bíró az elsõ megítélõje, hanem azok az ügyvédek, akiket egyébként hullarablással, keselyûtempóval vádolnak egyesek; a mûhibaperek elsõ bírája mindig az ügyvéd, aki csak azokat az ügyeket vállalja el, amelyek az õ megítélése szerint jogosak, tehát sikerrel kecsegtetnek. Ugyanígy váltam én is rengeteg mûhibaügy elsõ megítélõjévé: valamennyi megírt esetre legalább húsz meg nem írt esik. Töméntelen sokan kerestek meg, akiknek nem vetem papírra a történetét, mert nem lehetek egészen, százszázalékosan biztos az igazukban. S ehhez rögtön hozzá kell tennem az elsõ kötet megjelenése óta eltelt idõ legeslegfontosabb, egyszersmind legriasztóbb tapasztalatát: bárhová, bárkik közé megyek, szinte kivétel nélkül mindenkibõl azonnal kizuhan kéthárom olyan történet, hogy a legszûkebb családi vagy baráti körében ki hogyan halt meg, lett nyomorék vagy súlyos beteg – mind-mind orvosok hibájából, mûhiba következtében. Igazuk van-e? Valószínûleg jó részüknek egyáltalán nincs. Mármint objektíve. Mindazonáltal õk mûhibát sejtenek, gondolnak, gyanítanak a velük történtek mögött. Márpedig súlyosan tévednek, akik azt hiszik: ez nem fontos. Bûnösök, akik rálegyintenek erre. Hiszen ez a jelenség a közhangulatot, a bizalom óriási hiányát tükrözi. Elsõsorban azt mutatja ugyanis ez a hétköznapi tapasztalat, milyen iszonyatosan rossz a kommunikáció, illetve inkább egészében véve a viszony orvosok és betegek, orvosok és a betegek hozzátartozói között. A betegek

nem kis hányada ezek szerint akkor is orvosi mûhibát gyanít a kezelések mögött, amikor semmilyen hivatalos ügy nem indul: nemhogy per nem lesz, de még csak szelíd panaszok sem hangzanak el. Valamint azt is tükrözi, milyen hihetetlenül meggyökeresedett a tapasztalat vagy inkább már hit rengeteg emberben: orvosok ellen nem is lehet, nem is szabad föllépni, akkor sem, ha úgy érezzük, õk hibáztak. Nem lehet, mert olyan erõs az összetartás közöttük, hogy úgyis megvédik egymást, teljességgel reménytelen minden igazságkeresés. Nem szabad, mert annak lesz belõle baja, aki kísérletet tesz igaza kiharcolására. Ez pedig tragikus vagy – hogy pontosabban fogalmazzak – legalább olyan tragikus, mint maguk a mûhibák. Hiszen az orvos-beteg viszony alapvetõen és iszonyatos mélyen elhibázott, tönkretett mivoltára mutat rá. Arra, hogy igenis szocialista elemekkel átszõtt feudalizmus uralkodik az egészségügyben, hogy hûbérúr és jobbágy kapcsolata is tisztább, átláthatóbb volt egykor, mint orvos és beteg viszonya ma. Erre a viszonyra jellemzõ adalékkal szolgált pszichológusok – persze soha nyilvánosságra nem került – felmérése az Onkológiai Intézetben. Arra voltak kíváncsiak: miért kell órákig sorban állniuk a betegeknek, hogy bejussanak vizsgálatra, kezelésre. Az orvosok – nem tudat alatti, hanem kimondott, megfogalmazott – válasza ez volt: azért, mert ha a beteg öt órát ül kint a folyosón, mielõtt bejön hozzám, mindenbe beleegyezik. * Követek el persze én is sok nagy hibát. A legnagyobbat talán azzal, hogy nem különböztetem meg az egyes orvosimûhiba-eseteket aszerint, milyen kiváltó okok húzódnak meg mögöttük. Melyek az elkövetett mûhibák tipikus okai az orvosok részérõl? Úgy vélem, három fõ csoportot különíthetünk el. Az elsõ – tisztesség ne essék szólván –: az orvos egyszerûen hülye. Gyönge képességû, úgyszólván ostoba, nem érti az összefüggéseket, nem látja át a folyamatokat, tehát nem tud jó diagnózist fölállítani, nem képes adekvát terápiát elõírni és így tovább. Szentségtörés ilyet leírni, de még véletlenül se higgyük, ilyen nincs. Aki járt egyetemre, jól tudja: megfelelõ fenékkel bármit meg lehet tanulni, minden vizsga letehetõ. Hát nem ismerünk nagyon buta jogászokat, mérnököket, közgazdászokat? Akkor mire föl szeretnénk azt hinni, ugyanez nem fordulhat elõ az orvosi egyetemen is? Ahová biológiából és fizikából kell felvételizni, mindenfajta intelligenciateszt és pályaalkalmassági vizsgálat nélkül. És ahol egyébként valamennyi oktató régóta állandóan panaszkodik, milyen keményen romlik a felvételizõk átlagszínvonala.

A második tipikus eset: az illetõ nem úgy általában hülye, csak az adott kérdésben fölkészületlen. Mert irdatlan mennyiség ám az a szakirodalom, amit követni kéne; mert a különbözõ továbbképzések, konferenciák mégiscsak a pihenést, kikapcsolódást, csajozást, piálást is kell hogy szolgálják; mert szépen hangzik az állandó önképzés igénye, de ügyelet, fárasztó rendelés, pénzzel és pénztelenséggel hadakozás, állandó belsõ hatalmi csaták, kórházi fúrás-faragás közepette ki a fene bír még orvosi lapokat is olvasni? Végül is az orvoslás döntõ része megy rutinból is! Hála a jó istennek ritkán kerülnek az ember kezébe igazán nehéz esetek, a többség ugyanarra a néhány kaptafára húzható – megnézzük, átküldjük, megmérjük, fölírjuk, zsebre tesszük, kész. A harmadik, legsúlyosabb eset: az orvos nem hülye, nem tudatlan, viszont trehány, slendrián. Nem törõdik azzal, ami történik, nem érdekli különösebben, hogy ez-az meghal, lebénul, így-úgy károsodik vagy éppen csak nem gyógyul meg. Az esetek döntõ többségében persze nincs e mögött sem rossz szándék, sem igazán romlott jellem. Amikor elkezdi valaki az orvosi szakmát, az elsõ néhány sikertelenség rendszerint kiborítja, elkeseríti. Ilyenkor az összes idõsebb kolléga nekiesik elmagyarázni: nincs mese, ez velejár, tudomásul kell venni, hogy nem gyõzhetünk mindig, bizony, el is veszítünk betegeket, és Neked akkor is talpon kell maradnod, ha Te nem vagy erõs és kemény, ugyan ki lesz az és így tovább. És ez mind igaz! Az orvosnak föl kell vérteznie magát kellõ mennyiségû cinizmussal, máskülönben nem képes gyakorolni a mesterségét. Hozzá kell szoknia, hogy emberek meghalnak, lebénulnak, gyógyíthatatlanok, szenvednek – hiszen ez is az élet része. Ha mindezt valóban az élet, a természet, a betegség okozta, s nem maga az orvos, valamint ha az orvos megtett ellene mindent, ami szakmai tudása szerint megtehetõ! Ha nem arról szól a történet, hogy a cinizmust sikerült odáig fejlesztenie magában, hogy már valóban hidegen hagyja a beteg sorsa. Mert az már más eset, amikor a doktor úr a teniszpályán kikapcsolja a pittyegõjét, meg ne zavarják a meccset; amikor – bármilyen jogos – fáradtságra hivatkozva az ügyeletes azt mondja az ápolónõnek: csak akkor keltse föl, ha ég a ház; amikor erre-arra magában rálegyint az orvos. Vannak alkatilag trehány, nemtörõdöm emberek – orvosok is –, mások csupán azzá válnak. Õ k mind lehetnek alkalmasak rengetegféle munkára, orvosira is – egyre nem: klinikus, ágy melletti tevékenységre. Onnan valakinek azonnal el kellene zavarnia õket. Nem feltétlenül a pályáról, létezik sok olyan orvosi munka – és nem csak a gyógyszerügynöki –, amelyben a slendriánság még nem feltétlenül hozza veszélybe a beteget, lehet azokat is végezni, de a beteg közvetlen környezetébõl tessék szíves lenni az ilyeneket azonnal eltakarítani!

S itt érünk el a felelõsség kérdéséhez. Azt – sok orvos fölháborodását kiváltva – elõre kell bocsátanom: az én álláspontom szerint mindhárom esetben felelõs maga az érintett orvos is. Akár hülye, akár felkészületlen, akár trehány – ebbõl valami icipicit biztos, hogy maga is érez. Persze nem szoktunk szembenézni õszintén saját gyöngeségeinkkel, de azért álmatlan éjszakáinkon néha mindannyian majdhogynem meg is fogalmazzuk, miben vagyunk gyöngék, mit teszünk helytelenül. És ha netán sorozatosan kudarcot vallunk, rengeteg magyarázatot találunk, temérdek téren mentjük föl magunkat, de azért a szívünk mélyén olykor sejtjük, miben vagyunk mi magunk sárosak. S nincs mese: akire mások élete, egészsége van bízva, annak bizony e téren is sokkalta nagyobb a felelõssége, keményebbek a kötelességei saját magával szemben is, és ez nem puszta demagógia. Lehet méltósággal abbahagyni valamit, lehet emelt fõvel átevezni más vizekre, ha az ember úgy érzi, amibe belekezdett, az nem úgy megy neki, amint kéne. Ám természetesen mások is felelõsek. A hülyék orvosi pályára kerüléséért elsõsorban az orvosi egyetemek, az azokat irányítók, illetve a mindenkori egészségügyi és oktatási kormányzat. Akik ezt is lehetõvé teszik, engedik, tûrik. Aztán késõbb, amikor ezek a friss diplomás orvosok dolgozni kezdenek, a fõnökeik és kollégáik. Akik nem igaz ám, hogy nem látják: az illetõ nem erre a pályára való. Látják, tudják, azzal is tisztában vannak, ez bizony emberek életébe, egészségébe kerül – de hát nem könnyû a mai világban ezzel a tudással bármit is kezdeni. Mondjam meg neki? Halkan fúrjam meg? Jelentsem fölfelé, esetleg magamat hozva rém kellemetlen helyzetbe? A fölkészületlenek, konkrétan tudatlanok esetében elsõsorban a fõnökök – fõorvosok, osztályvezetõk – felelõssége vethetõ föl. Vagy mert nem veszik észre – ebben az esetben rosszul vagy nem mûködik az illetõ osztályon a referálás, az esetmegbeszélés, nincs rendes klinikopatológiai konferencia, nem állnak a helyzet magaslatán a patológusok, nem gondoskodnak a visszacsatolás korrekt folyamatáról. Vagy látják ugyan a valóságot, de õk rálegyintenek, nem vállalják, hogy csinbe menjenek, nincs kedvük a kellemetlen feladat elvégzéséhez, esetleg eszükbe jut az illetõ professzor papája, államtitkár haverja, a kórházat néha támogató bankár barátja – szóval hagyják azt, amit nem lenne szabad. S ezzel ugyanolyan felelõsökké válnak, mint maga a hibákat elkövetõ orvos. Doktor hölgyek és urak! Tegyék a szívükre a kezüket, és gondoljanak bele: eddigi pályájuk során hány olyan kollégával találkoztak, aki nemtörõdöm volt, slendrián disznó? És hányszor tettek ez ellen bármit is, a haverok egymás közti füstölgésén, az összekacsintással kísért kaján megjegyzéseken kívül? Kinek tették szóvá, amikor a mindannyiuk szerint tökéletesen alkalmatlan kollégától úgy sikerült

megszabadulni, hogy kineveztették a másik intézménybe fõorvosnak, itt nyugalmat, ott viszont elõre láthatóan sokkal nagyobb bajt okozva? Hányszor fordult elõ, hogy valaki már tizenötödször nyúlt mellé, beszélt ökörségeket, állított föl nyilvánvalóan téves diagnózist, és a referáláson még mindig nem szólt rá senki egy szót sem? Hányszor drukkoltak csöndben a fõnöknek, aki próbált úgy ügyeskedni, hogy a mindenre alkalmatlan kollégát olyan helyzetbe hozza, amelyben viszonylag a legkevesebbet tud ártani, de még mindig elfogadhatóan keres? És még hosszan sorolhatnám a hasonló eseteket, amelyekben Maguk igenis tisztában voltak vele: súlyosan vétenek a betegek érdekei ellen, de hát oly rettenetesen kellemetlenek ezek a helyzetek. Oly kínos nekirontani valakinek! És mit szólnak a többiek? Miért pont én? És ha legközelebb én hibázok, engem is rögtön megfeszítenek? Nos – hogy visszatérjek saját magamnak föltett kérdésemhez – az egyes mûhibaesetek mögöttes tartalmának, okainak, motívumainak föltárása nem az én feladatom, mégpedig azon egyszerû okból nem, hogy azt én nem, csak az orvosi szakma maga tudná elvégezni. Hitelesen maguknak az orvoskollégáknak kellene megítélniük: az adott hiba azért következett-e be, mert a doktor ostoba, azért-e, mert adott kérdésben nem volt eléggé fölkészült vagy trehány volt. Ha mûködnének azok a fórumok, amelyek erre valók. Ha igazán szem elõtt tartaná e szempontot is az összes vezetõ beosztású orvos, ha ilyen célzattal is mûködnének a referálások, klinikopatológiai megbeszélések, ha az orvosi kamara etikai bizottságai azzal is foglalkoznának, amire valók lennének. Ha. Mert beteg ma orvos és orvos viszonya is. * Mint ahogy súlyosan beteg az orvoselit és a politika viszonya is. Kikbõl áll ez az orvoselit? Azokból a professzorokból, igazgatókból, kiemelt kórházi fõorvosokból, valamint parlamenti képviselõvé, pártkatonává, minisztériumi és önkormányzati fõhalljakenddé süllyedt egykori orvosokból, akik közösen a háttérbõl halkan, finoman, egyértelmûen meghatározzák az egészségügy összes lényeges folyamatát, mozgását. Nem adnak ki errõl sajtónyilatkozatot, mi több, soha sehol egyetlen árva hangot sem hajlandók elmondani, de valójában õk döntenek abban, ami történik, és különösen abban, ami nem. Hiszen hihetetlen nagy a befolyásuk. Közülük néhányan kezelik a mindenkori miniszterelnököt és annak családját, terápiába viszik a minisztereket, levezetik azok feleségeinek, barátnõinek szülését és abortuszát, különszobába teszik a papát és a nagynénit – s ezenközben persze kedvesen elbeszélgetnek e hatalmasságokkal. Akik ekkor pontosan ugyanolyan

mint mi. gyönyörû ígéretek hangzottak el a kampányidõszakban: sokszorosára emelendõ bér. amivel semmit nem tudnak kezdeni. A Horn-kabinet sokkal pragmatikusabb volt: eszébe sem jutott hozzányúlni az egészhez – megelégedett azzal. mindannyian. ha a felét kapnák fizetésben. S mi lett ezekbõl az ígéretekbõl? Semmi. Ténylegesen az égadta világon semmi jelentõsége nincs. Aki azt hiszi. hogy „ kipakolta” az állami költségvetésbõl a tb-alapokat. totál semmi. annak a felét le kéne adózniuk. Ezek az urak legfönnebb akkor zsémbelnek. félmillió fizetést.kiszolgáltatott betegek. hogy meghosszabbítják az emberek életét. hogy gyarapítsák az idõskorúak számát azáltal. A háziorvosok kaptak az államtól egy nagy ajándékot. alternatív biztosítók. hiszen mostani bevételük adó. privatizáció. mindent pontosan ugyanúgy fognak tovább csinálni. elvégre tisztában vannak vele. a háziorvosi praxisok privatizációja érdemi lépés – nagyon téved. a rémes munkakörülményeket. Az Antall-kormány állítólag tervezte az egészségügy piaci alapokra helyezését – egészen addig. nem engedik – fölemelni az egészségügyi dolgozók bérét. Sõt. A Fidesz választási programjában azonban kiemelt hely jutott az egészségügynek.és tb-mentes. s helyette föltenni az orvosok fizetését az értelmiségiek közül az elsõ helyre. pláne ezen a teljesen félresiklott. mint eddig. megkukulva. de persze ezzel sem jutott semmire. Õ k ugyanis rózsadombi. ugyanúgy kénytelen volt kipótolni azok állandó hiányát. A Fidesz pedig túl van a választási félidõn. sokkal több. Az egészségügy Tiborcai szajkózzák panaszaikat: a nõvérek. tehát – amint mi is – megszeppent kisgyerekként állnak a nagy hatalmú és nagy tudású doktor elõtt. amíg ki nem derült. további 45 százalékot meg a kórháznak be kéne fizetnie a biztosítónak. megszüntetni az undorító hálapénzrendszert. Az úgy nem bolt! Marad hát minden úgy. a kórházak pénztelenségét és így tovább – mindazt. mondjuk. a túlterheltséget. Másfelõl mert azzal minden . ha valamelyik hónapban nem tesznek zsebre minimum egymillió forint paraszolvenciát. hogy Antall József súlyos beteg. A kezdeményezések rendre lepattantak a professzor urakról. ahogy van! Már a Kádár-kor politikai vezetése is többször meg akart indulni ellenük. ahogy sikerült végrehajtani. a beosztott orvosok megalázóan alacsony bérét. piaci verseny. ha kapnának. Egyfelõl mert – s ezt soha senki nem fogja bevallani – nem fûzõdik ahhoz komoly gazdasági érdek. Persze nem is érdemes. akkor még mindig kiesne félmilliójuk. és Chivas Regalt szopogatva elnézõen mosolyognak ezeken az együgyûeken. most már nem tud kockáztatni. saját szokásos formájukból és stílusukból teljességgel kifordulva. ami az elitbe tartozóknak valójában egyáltalán nem fontos. felemás módon. Õ k egyáltalán nem akarják – sõt. pasaréti villájuk télikertjében hátradõlnek a kényelmes fotelben.

sok száz milliárdos pluszbevételeket produkáltak maguknak a fiúk – csak hát van annak a pénznek sokkalta jobb helye is. kit érdemes megoperálni. hanem legalább tíz-tizenöt. kit nem – de azt is. az a kérdés. milyen kormány. mûszerhiányban nemhogy egy jó szót nem kap. amely egészen kivételes profitrátával képes dolgozni. magyarán annak. a biztosítási rendszer valódi. a betegnek abban körülbelül annyi a szerepe. kórházban. hogy 2000-ben éppenséggel meglenne ez a pénz. hanem a hárommal-néggyel utána következõ. tudva. s kik válnak majd a rendszer napszámosaivá. azt is. a NATO-honvédelem. ki tudja. vagyis egyetlen választási ciklus. aki eldönti. Hogy most más példát ne említsünk. persze. aki a Mackó sajt vacsorája mellé a koszban. mint fociban a labdáé. az egészségügy az egyik legeslegnagyobb business. a környezetgazdálkodás feneketlen zsákjába. Az elképesztõ pazarlás mellett az egészségügy most már anyagilag is kétségkívül kivérzett. emberben és így tovább. tényleges reformja részint az elején százmilliárdos kiadásokat igényelne. az az üzletág. Akkor pedig hatalmas vagyonok forognak majd ingatlanban. Jó.döntési pozícióban lévõ tisztában van: az érdemi változtatásoknak már a legelsõ lépései is óriási pénzekbe kerülnének. Miért hát mégis. a koalíció szent zászlaja alatt belemasírozhat a mezõgazdaság. hogy kik fognak majd ezen még jobban meggazdagodni. komoly veszélynek tette ki az életét. hogy aztán ott el is tûnjék. miszerint az egészségügy színtisztán politikai kérdés. korábbi tartalékait fölélte. Elõbbutóbb azért kivédhetetlenül el kell indulnia a biztosítási rendszer. Miközben egész életében jövedelmének közel a felét elvitte a tb. sok-sok százmilliárdba. Nyilván . No most. amely mûködik. botrány. részint a kifutási ideje sajnálatosan nem négy év. Az egészségügy. Szabadjon úgy kérdeznem: milyen eszelõs távolságra van ettõl a magyar politikai elit? Amely elfogadja azt a hozzáállást. ami megalázó helyzetbe hoz mindenkit. aki nem írhatja föl azt a gyógyszert. de önmagában azzal. hogy az egészségügyben egyik balhé követi a másikat. hogy befeküdt a kórházba. Nálunk is így lesz majd egykor. rumli mindenütt? Mert most folyik az erõfelmérés. blamázs. Azt is. amely hajlandó kiadni erre a célra hihetetlen pénzeket. hogy annak gyümölcseit – értsd: a szavazatokban megnyilvánuló sikert – nem õ fogja learatni. a jelenlegi csurombalhé idõszaknak vannak kevésbé firnyákos okai is. gazdálkodni nem tanult meg. de annak elõtte tisztázódniuk kell a tényleges erõviszonyoknak. eszközben. hatalmas csapdahelyzet ez. Az még nem elegendõ érv ehhez. s annak alapján az egészségügy privatizációjának. Ne felejtsük el. Tudni kell ugyanis. amelyre a betegnek szüksége lenne. minden olyan országban. következésképpen állandó pénzügyi csõdhelyzetben van. hol az a kormány. De tán vannak még ennél is jobb helyek.

én elmondom nagyjából ugyanazt –. nekik is érdekes mûsor. lapok kerestek. Péter volt. ami az egész mûhibaügy valódi mélyrétege. annak ellenére. hiszen nekik is az az érdekük. Legelõbb saját kollégáim. megtisztelõen elõkelõ helyén. fõképpen a tévéseknek – ne annyi legyen a mûsor. hogy engem odaültetnek. hogy kemény vita legyen. akik szerepeltek a könyvemben – elzárkóztak. hogy öreg háziorvosa nem érte meg könyvem megjelenését. Vagy mint amikor a pénzügy-minisztériumi államtitkár nyilvánosan orrba vágja Góglt. Invitálták azokat a kórházvezetõket és orvosokat. S mellékesen megjegyezte: „E könyv olvasása orvosilag ellenjavallt. újságírók rontottak nekem – jó értelemben. amint szinte a teljes magyar sajtó hirtelen engem akart használni. a 2001-es költségvetésben is csak ugyanannyi béremelést kapnak az egészségügyiek. Hívták az orvosi kamara három budapesti etikai bizottságának elnökeit – nem vállalták. Két hét alatt ahány tévének van reggeli adása. tehát belsõ vezércikknek számító. mindegyik hívott. próbáljunk valódi mûsort készíteni: mélyre menni. hogy ilyen csúnya címet adtam neki. * Bocsánatot kérek a nagyképûsködésért. ellenfeleket hívni. pedig – a fene egye meg! – most kiderült: lehet. Néhányan tisztességgel megpróbálkoztak ezzel. mennyire sajnálja. Gógl Árpád személyében minden idõk egyik leggyöngébb miniszterével ajándékozta meg magát az orvosszakma. mondván. Arról elmélkedett. erõs ellenfelek „ gyepálják”egymást – akkor van a nézõnek is.” Ennek a dömpingnek. mint bárki más az állami szektorban. a nõgyógyászvégzettséggel is rendelkezõ biztosítós ügyvéd nem tagadta meg harcos . a Népszabadság harmadik oldalas. nyilvánvalóan valami bûntudatféle volt a fõ oka: te jó isten. Amint mondani szokták: a vízcsapból is én folytam. írtak a kötetrõl. ezzel mi eleddig alig foglalkoztunk. de könyvem valóságos gátszakadást idézett elõ. interjút kértek. Két embert találtunk. mint amikor a nagy egészségügyi tüntetés elõtt két nappal elhangzó fejenkénti százezer forintos ígéretbõl végül húszezret találnak a borítékjukban a kisnõvérek. tényleg. rádiók. s erre Gógl siet mosolygós tévéinterjút adni: õ a kormány lojális tagjaként bízik a jó döntésekben. mindarról beszélni. vitát provokálni. Kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetõit – nem jöttek. Martini Jenõ.fontosak a politikai és személyi okok is. Számomra a legszellemesebb Nagy N. aki nem állt ellen. a mûsorvezetõ kérdez néhányat. beszéltetett. mert õ örült volna neki. Az elsõ hullám után szinte könyörögtem. most aztán pironkodhat is olyan blamázsokon.

Legelõbb az éjszakaiak: – Azt ne hidd. Néha istenigazából megsajnáltam – nem szívesen perlekednék nyilvánosság elõtt olyan alakkal. Nem arról beszélt. zokogva. Természetesen már januárban megindultak a telefonok. az élet nélküli szabályozással foglalkozott. hogy rettenetesnél rettenetesebb történeteket hallgatok végig. * A rengeteg reakció közül mindazonáltal föltûnõen hiányzott egy: az orvostársadalomé. amikor – abban a naiv hitben. Nem teljesen tisztességes vitaharcmodort voltam kénytelen így alkalmazni: erõszakosan. hanem azok a telefonok. terjengõsen – kézenfekvõ önvédelembõl: addig sem bántom õt. Kerekegyházától Dömösig az ország minden szegletébõl hívnak emberek – zömük szepegve. Salgótarjántól Kiskõrösön át Bácsalmásig. és mindazt. hanem vagy ötven – „ éjjel 11 után képes tévézni. és elvált feleségemtõl átköltözött hozzám. te szemét. Poczkodi ekkor azt a taktikát választotta: megpróbál „ szétdumálni” engem. a létezõ gyakorlattal köszönõ viszonyban sem álló elmélettel. ez neki szól. Délutánjaim és estéim jelentõs része azóta is azzal telik el. meddig marad fönn” jeligére. aminek nagyon örültem. ami pedig egészen más. amirõl szó volt. nincsenek ukrán maffiakapcsolataink! Megbánod még ezt! – Legyél csak egyszer beteg. hanem unos-untalan az elvont. amilyen én vagyok. elzártak elõlem minden forrást. Szegény Poczkodi Sándor. ezzel viszont rettentõ hosszan. elcsukló hangon meséli a borzalmakat. amikor végre egyszer nem öt-hat percünk volt vitatkozni. aki annak már úgyis mindegy. Ám nem ezek voltak a jellemzõek. Kende!” – aminek ugyan meglett a haszna: 17 éves fiam azonnal úgy értelmezte. amit képviselni köteles és hajlandó. megkísérelt nyílt színen kivégezni – s ebbe elvérzett. Korábbi lakásom házának kapuján fekete sprayjel fújt felirat jelent meg. Elõször valamelyik reggeli tévémûsorban. „Meghalsz. másodszor a tv2 késõ éjszakai adásában. majd megkapod a magadét! – és sok-sok hasonló. Ez is könyvem nagy hozama volt.önmagát: nekem rontott. a kamara összes etikai bizottságainak elnöke kétszer is odaült velem szembe. hogy a sajtó kérdéseire az orvosi kamara tisztségviselõi is kötelesek válaszolni – információkhoz próbáltam jutni. te tetû. olykor lehengerlõen szembesíteni õt a tényleges helyzettel. Mi több. amelyekben mûhibaügyben érintettek jelentkeztek. mint amirõl õ beszél. Zalaegerszegtõl Nyíregyházáig. Poczkodi .

s érdeklõdtem. ki azzal. Kértem.Sándornak. s most megismétlem: az érintettektõl ezért bocsánatot kérek. tiszteljen meg a válaszával. Majd másfél hónap várakozás után fölhívtam: most. Biztosított. hogy amit tettek. Megnyugtatott. Valamint választ vártam tõle arra is. Megtettem akkor rögtön a nagy nyilvánosság elõtt. mint az ellenem irányuló perekben eljárni. tehát nem tudnak perelni. hol lelhetõ föl az a szabályozás. a blankettát máig õrizve –. Nos. különös tekintettel arra. mintsem hogy vállalják a kiállást – akár így. Valamint mindannyian kizárólag négyszemközt és magánszemélyként. címmel. a döntõ többség egyébiránt abszolút támogatóan és egyetértõen – persze azok. sem polgári. csak éppen sok a dolga. hogy válaszol. s több tízezer kézen átment. Amikor a könyv megjelent. akik nem szerepeltek a kötetemben. Inkább tudomásul veszik. miszerint újságíró nem lehet jelen etikai bizottsági tárgyaláson. Az említett egy kivétel: az elsõ kötet utolsó rövid története. Itt is többrõl van azonban szó. Nem jelentkezett viszont senki azok közül. kórháznévvel megírtam. három hónappal e levél ajánlottan elküldése után fölhívtam õt telefonon. Ami azonban a nagy baj: a hivatalos orvostársadalom semmilyen módon nem reagált. kisvártatva válaszol. leíródott egy könyvben. titulussal. Ennyit a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága elnökérõl. 2000 szeptemberéig nem sikerült felelnie. Orvosok viszont hívtak sokan. hány esetben marasztaltak el orvost mûhiba miatt. ezért ekkor ismét írtam neki – persze megint ajánlott levélben. jó hírnév sérelme vádjával. kártérítés tárgyában. hogy ezeket az eljárásokat eltüntessék a nyilvánosság elõl. Abban rettenetesen elferdítve írtam nem csupán a novellisztikus „ rátétben” hanem a . hamarosan megkapom a levelét. ahogy történt. Valamint rengeteg polgári. Sem büntetõ-. tervezi-e. Ám jellemzõ: a téves információkat nem betegektõl. akiket névvel. Nem tette meg. másodszor szándékában áll-e felelni. A Magyar Orvosi Kamara. akár úgy. mi ad fölmentést a sajtótörvény alól. jelentem: egyetlen per sem indult ellenem. s megismételve esetleg elkallódott kérdéseimet. a kamara Országos Etikai Bizottsága elnökének például 1999 júniusában írtam hivatalos levelet. amelyekben vádlottként állhatok a bíróság elé becsületsértés. kártérítési perem lesz kórházaktól és orvosoktól egyaránt személyiségi jog-sértés. újra kértem. bocsássa rendelkezésemre a helyi etikai bizottságok és az országos etikai bizottság döntéseinek összesítését. hanem orvostól kaptam. ki ezzel. Megjósolták: lesznek büntetõpereim. Mivel Poczkodi nem felelt. rágalmazás. tényekben is. az Egészségügyi Tudományos . sajtó-helyreigazítás. Elkönyvelhetem ezt egyszerûen saját szakmai sikeremnek is: egy kivétellel mindent úgy írtam meg. sokan riogattak: a következõ pár évben alig fogok mással foglalkozni.

amit leírtam. illetve bizottság alakult. a pedagógusokét is – és az orvosokét is. föl kell rajta háborodni. általam megírt kórházat és orvost. hogy a pilóták ittasan vezetnek. hogy mielõtt valaki elköszönne orvosaitól kezelése vagy kórházi ellátása után. hogy bárminõ módon foglalkozzék mindazzal. az volt a terv. négy bizottság kénytelen volt megállapítani: minden szó. ennél rosszabb a helyzet: szembesültek vele. rágalmazás vádjával. elhangozzék a kérdés: – Kéri-e összes leletének és egyéb orvosi iratának fénymásolatát? Nos: nem tettek semmit. hogy minden vétséget keményen meg kell fogni. az Egészségügyi Minisztérium nem tartotta fontosnak. hanem attól és csak attól. A politikusokét is. nem kell ezt komolyan venni! Például dr. A szenzációhajhászásnak nincs értelme és veszélyes is. mind azzal a feladattal: dolgozzák ki az én anyagi és erkölcsi „ kinyírásom” mikéntjét. Nyilván halkan. de a jogi és orvosi iratokat is. Nem akkor és nem attól lesz bizalmunk a pilótákban. Néhányszor tekintélyes professzorok odanyilatkoztak: nem számít. hogy igazam van a leírtakban. amíg változás nem történik. néhány konkrét esetet kivizsgáltak: talán nem is úgy történt – majd föladták. igaz. hogy kártérítési pert indítsanak ellenem. nem elég képzettek. s ezzel anyagilag tönkretesznek. Nem találtak fogást rajtam? Nem. de ennek megvannak a maga fórumai. Rögtön januárban négy válságstáb. s ezzel erkölcsileg „ hazavágnak” Ám csalódniuk kellett. amelyben ezek léteznek és bárkinek is károkat okoznak. hogy ittasan vezetik a gépet. Ha valaki egyvégtében azt hallaná és olvasná. amelyekkel belém tudnának kötni. ha eltussoljuk ezeket a történéseket – ha léteznek –. Nem találták meg az eszközöket. kedves Professzor Úr.” Nos. Ha például a pilóták között gyakran elõfordul. az összes dokumentum a kezemben van. a bankárokét is. a SOTE Ortopédiai Klinikájának igazgatója imigyen: „Más szakmáknak nem szokták a mûhibáit megjelentetni könyv formájában. széttárva karjukat: sajnos nem tudnak mit tenni. ha elérjük: a pilóták józanul és . rábírnak sok. mind a . ami megjelent. Illetve nem igaz – valamit tettek. hadd feleljek most! Elõször: úgy gondolom. beleértve nem csupán az interjúk kazettáit. egymás között. nem elég képzettek és így tovább – akkor azt bizony azonnal meg kell írni. Én azt mondom. Mint mondták. Bár ne lenne! A lényegi kérdés azonban: és akkor mit tettek ennek alapján? Megtettéke akár csak a legelsõ lépést is afelé. nincs meg a nyelvvizsgájuk – hogy szállna be nyugodtan a repülõgépbe? Az orvos-beteg kapcsolat egyik lényeges eleme a bizalom. hogy tisztább helyzetet teremtsenek a mûhibák területén? Például csupán azzal.Tanács. valamennyi olyan szakmának igenis meg kell jelentetni a mûhibáit. és addig kell verni a palávert. ugyanakkor följelentést tesznek néhány esetben becsületsértés. hogy bevezetik azt a – fél világon magától értetõdõ – rendszert. Szendrõi Miklós. A válságstábok halkan visszaadták mandátumukat.

a Postabank és Princz Gábor . hogy kevesebb mûhiba történjék. amelyekrõl õk sem tudtak. Harmadszor: majd akkor tessék hivatkozni az orvosi vétségek „megfogásának” fórumaira. én boldogan megteszem. hogy szembenézzenek az egész kérdéskörrel. Rászolgálnia pedig fõként nem a betegnek kell. valamint azért. Azzal fejezte be cikkét: ha õ lenne az egészségügyi miniszter. hogy ezt írja. ha saját szerepemet túlértékelem –. Ez idáig valamennyi beteg azt hihette: csak vele és körülötte fordulnak elõ olykor slendriánságok. És – bizony. mivel ebben a beteg oldaláról teljességgel kiszolgáltatott helyzetben az orvosnak a nagyobb a felelõssége. durva hibák. hogy mostantól nem ugyanabban a társadalmi közegben mozognak. elvégzik feladatukat. hogy a szenzációhajhászásra most nem válaszolok. a szerzõ vagy a kiadó kérte-e õt. de még csak arra sem vették a fáradságot. Vagyis kizárólag az érdekelte õket: össze lehet-e maszatolni engem valamivel. Mert eddig nemhogy konkrét intézkedések tervezeteit nem kezdték el kidolgozni. mellényúlások. Egyetlen dologra voltak kíváncsiak: mondaná meg. Nem vettek tudomást arról – bocsánat. ha azok a fórumok mûködnek. erõt. hátha véletlenül valaki kívülállónak is igaza lehet valamiben. Kaptam persze ennél direktebb visszajelzést is. vitatkozni. bátorságot. Nem. és legalább azt mondják: kezdjünk el a dologról beszélgetni. hanem az orvosnak. legalább tisztességesen járjanak el az érintett betegekkel. olyan kockázatoknak is elébe mennek. Önök hivatalosan mi mindent tesznek azért. mintha nem történt volna semmi. õ bizony meghívná ezt a Kendét egy kávéra.szakképzetten vigyenek minket innen oda és amonnan emide. Inkább kivárom. A doktorok azonban nem akarnak szembenézni azzal. ugyan beszélgessünk már el mindarról. Úgy tettek. A lap megjelenésének másnapján hívták Erõst e minisztérium sajtófõosztályáról. Ám nem az én telefonszámomat kérték. hogy amit eddig titokban tarthattak belsõ összefonódásaikról. ha mindkét fél rászolgál arra a bizalomra. Hadd írjak jellemzõ példát. hiszen õ „ csupán” beteg (aki egyébiránt õrült sok tb-járulékot fizetett be ellátása fejében. E két kötet megírása között dolgoztam egészen más témán is. Mostantól nagyon sokan tisztában vannak vele: amikor orvoshoz fordulnak. Professzor Úr! – ez az orvosokra is igaz! A bizalom ugyanis csak akkor lehet az orvos-beteg kapcsolat tényleges eleme. valamint utána még több paraszolvenciát adott át Maguknak). amit írt. a Színes RTV Újság vezetõ szerkesztõje megtisztelõen szép recenziót írt lapjában a kötetemrõl. Erõs Zoltán. s nem valami egészen mást tesznek. hogy ha mégis bekövetkezik egy-egy ilyen. Ha ön megteszi ezt a szívességet. védelmi mechanizmusaikról – az immáron bárki számára hozzáférhetõ olvasmány. amelyekrõl eleddig szó sem volt.

tehát sajnos csak a konkrét név és helyszín nélkül írhatom le. közölve. hogy a szülõknek a következõt találta mondani: – Életmentõ beavatkozásokat ezentúl is elvégzek a gyerekükön. Az egyetlen választási lehetõségem tehát az volt: nem veszek komolyan semmiféle fölemlegetett veszélyt és fenyegetést. nem „ vályogot vet. mint Te. lelkendezve gratulált. Elsõ kötetem „ sértett” szereplõi hívtak föl magukból kikelve. De annál több kezelést csak és kizárólag akkor. hogy mindenki elolvashassa. egy állami nagybank volt vezérigazgatóját. Ám ehhez a muníciót oly módon próbálta megszerezni. aki meghallva a telefonban a nevemet. Félve nem lehet írni. a föld még nem hordott a hátán! Mert hogy azt érd el – még ha fordított sorrendben is –. és utána ne legyen. vizitel. hogy én hazug vagyok. ekkora marhát. ás” hanem . mit tett. nem fogja kezelni a lányukat. megengedhetetlenül általánosító. bevallom. hogy nagyonnagyon messzire takarodjék el a beteg emberek közelébõl.történetén. mert arra nagyon hamar rájöttem: vagy félek. valamint megrendített. ha Maguk hajlandók írásba adni. rendel. mesélte. szép nagy betûkkel. Hadd legyek megengedhetetlenül õszinte! Sem a fizikai erõszaknak. betegek özöne kerül a kezébe – abba a gyilkos kézbe! Nem. sem villamosszékbe ültetni! De kalodába zárni talán igen. operál. Mert ez az ember ma is orvos. szinte tajtékozva a fölháborodástól: õket fenyegették meg. amely komolyan megijesztett. sem a halálbüntetésnek nem vagyok híve – de ezt hallva bizony meginogtam kissé e hitemben. Õ döbbent csönd után ennyit felelt: – Öregem. s a szégyenoszlop oldalán hatalmas. s bevallottam. Gyereküket ma is állandóan ott kezelik. Megakasztottam. orvosként praktizál. hogy lelõjenek. õt sem kellene sem kerékbe törni. az azért mégiscsak túlzás! Ezek a fenyegetõzések. Ezenközben hívtam föl régi kedves ismerõsömet. S az ottani egyik orvos szívesen kelne hadra ellenem. Született azonban olyasfajta veszélyhelyzet is. nem – gyõzködöm magam rém nehezen –. S utána mindössze arra kötelezni. vagy dolgozom. * Igazságtalan vagyok és leegyszerûsítõ. egészen más ügyben kérem a segítségét. családja összes tagja olvasott és drukkolt nekem. abban kiállítani valamelyik fõtérre. rissz-rossz jóslatok. Soha nem lesz bizonyítható. . a Postabankról írok. hogy amit a Kende leírt rólunk. amit egyébként velem is közölt. az nem igaz! Tetszik érteni? A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a súlyosan beteg gyerek szüleit. hogy amíg nem adnak – hamis! – tanúsítványt arról. fehér papíron pontosan leírni. aki kezel. nem izgattak túlságosan. ahol a történtekrõl beszámoltam az elõzõ könyvben.

Gondolom. vagy. függetlenül attól. feleségem és az õ szülei is orvosok voltak. mint a történészek hasonló kérdései.Erre akkor jöttem rá. ezt is nyugodtan helyezze az ún. igen. Késõbb a László Kórházban betöltött állásom mellett a nevét sokszor változtató Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyik gyermekgyógyászati tanszékének vezetõ tanárává neveztek ki. elõbb néhány évig az egyetemi mikrobiológiai intézetben dolgoztam. hogy sok tévedésem volt. egyik nagyapám. Nyerges Gábor professzor levelét. hogyan kerül az aortába – hacsak nem elõre kideríthetõ situs inversusról van szó – a cholecytoscop?). és ezek kutatása révén nyertem el elõbb a kandidátusi. azzal a kérdéssel: – Mi lett volna. hogy kicsit ismerjen meg. hanem inkább érdeklõdéssel és végül is megdöbbenéssel most fejeztem be Mik vagytok Ti. kerek dossziéba. Én 1952-ben szereztem diplomát. de azért ehhez – mint ahogyan az Ön könyvébõl is kiderül – hozzá kell tenni. Gondolom. ahol az orvosi szamárlétrát megjárva mintegy húsz éven át. hogy nem mûhibáim. mindig arra tanított bennünket. hogy ebbõl nem derül ki. hogy megfelelõen képzett. nemtörõdömségéért ítélhetõ el. Korom miatt 1993–94-ben nyugdíjba küldtek. ha más kezelést alkalmazunk? – Ez többnyire éppúgy megválaszolhatatlan. és a válasz: nem. azóta számos tiltakozó levelet kapott kollégáimtól. Mindenekelõtt szeretnék röviden bemutatkozni. Már csak indíttatásomnál fogva is nagyon érdekeltek a gyerekkori fertõzõ betegségek kérdései. ami annak idején a szemétkosarat jelentette a titkárnõm számára. Istenek? címû könyvének olvasását. El kellett gondolkoznom könyve címének kérdésén is. Szó szerint idézem: „Tisztelt Kende Úr! Sajnos nem mondhatom. amikor megkaptam dr. Mindezt csak azért írtam le. Én úgy érzem. hogy mindkét szülõm. hogy az orvos csak hanyagságáért. de tévedéséért nem. hogy szakmai járatlanságáért is (pl. Csapó József professzor. majd a doktori fokozatot. aki az – Ön által biztosan jogosan bírált – IOT tagja volt. majd a gyerekek (nem pedofil) és a klinikum iránti vonzódásom a (most) Szent László Kórházba vezetett. . de talán meg kellene nézni osztályom kórlapjait. végül az egyik gyerekosztály fõorvosa lettem (csak remélni merem. hogy nagy örömmel. Orvoscsaládból származom. hogy ezek után szolidaritásom az orvosokkal nem lehet kétséges. mint megrögzött pártonkívüli. annyira. politikai okokból). lelkiismeretes orvos voltam-e. és számos halott gyermek ágya mellett álltam könnyezve. Mesterem. Biztos. Ebben biztosan igaza volt. és bár az enyém biztosan nem lesz az. ha már unja ezeket a leveleket.

mert különben a saját. Már gondoltam arra.emberek vagyunk. Csak egy telefon a barátunktól. hogy a csecsemõ görcsöl. tudatlanságáról. az immár nem lélegzõ csecsemõt Ambu-ballonnal lélegeztetve átszállíttatják a László Kórházba. ezért az Országos Traumatológiai Intézetbe viszi. A csecsemõ a húsvéti ünnepek után immár eszméletlen állapotban kerül ismét orvoshoz. amivel ki kell egyeznünk. mert azokra már nem is emlékszem. Egy Budapest környéki faluban egy csecsemõ nagypénteken lázas lesz. (E téren magam is többször tévedtem. Csakhogy ez a baj nehezen orvosolható. az elejétõl a végéig. Csak egyetlen példa. Az újraélesztési kísérlet eredménytelen. A fertõzéstõl való félelmüktõl indíttatva. így arra gondol. A CT-vizsgálattal traumára jelet nem látnak ugyan. végül is öngyilkos fiú apja – hadd ne mondjak véleményt. esetleg éppen alkalmas rokonaink minõsítése sínyli majd ezt meg. tudatlan ember van közöttünk. pedig igaz. majd – legalábbis klinikai – orvosi pályára csak olyanokat engedni. nevek nélkül. ahol az akkor már halott gyereket leteszik egy ágyra. ez egy csõdhelyzet. mint a többiek. ezért volt késõbb az a szabály az . ahol a végre elvégzett liquorvizsgálat gennyes agyhártyagyulladást igazol. És akkor a könyv még nem is szól a nem manuális szakmákban dolgozók melléfogásairól. A dologból nem lett per. de ezekrõl – mint egy pszichológusok és pszichiáterek kezébe került. A rohammentõ orvosa azt észleli. Onnan átküldik a Szabolcs utcai kórházba CT-vizsgálatra. vagyis ugyanannyi felelõtlen. Azt hiszem. Elviszik az orvoshoz. hány. aki lázcsillapítót és antibiotikumot rendel. akikben van empátia a betegek iránt. hanyag. hogy biztosan valami koponyatrauma érte. ahol korábban valamiféle légúti betegség miatt már kezelték. Az Önéhez hasonló könyvek talán segítenek egy kicsit. mint a más szakmákban dolgozók között. Azt kell hinnem. kit tettek volna felelõssé egy olyan csecsemõ haláláért. aki azonnal arra a gyermekklinikára utalja be. akinek idejében észlelt betegsége nagy valószínûséggel gyógyítható lett volna? A beteget elsõként észlelõ orvost? Ugyan már. és a rokonát kénytelenek vagyunk – akármilyen trehány – alkalmasnak minõsíteni. valahol a válogatással van baj. de inkább az érintettek haragját váltják ki. amit ugyancsak nehéz a bíróság elõtt bizonyítani. de biztonság okából átküldik az Országos Idegsebészeti Intézet Gyermekosztályára. különösen a kezdeti szakban. Pontosan ugyanolyanok. a csecsemõkori agyhártyagyulladás a legnehezebben diagnosztizálható betegségek egyike. de ha lett volna. hogy az orvosi pályára jelentkezõket egy évig ápolóként kellene dolgoztatni. Maradnának még a felvétel elõtti pszichológiai tesztek. De ebben a kis országban – mint azt Ön is többször leírja – mindenki mindenkit ismer.

úgy. számos országban a vizsgáztatásban rég bevezették az írásbeli tesztet. Dánia) külföldi szakértõket is felkérnek erre. rokonságot. hogy ha egy csecsemõ megmagyarázhatatlan okból nincs jól. rossz. aki féltette az éppen operált gyerekbetegeit a fertõzéstõl. Egyik – már nem tudom. és az értékelést számítógép végzi. így ott csak azokat buktatják meg. hogy senkinek nincs személyes felelõssége. mivel a professzorok védik a brancsot a behatolóktól. és sok helyen a vizsgázó neve helyett jeligéje szerepel. hogy a legnehezebb vizsga a szigorlat. amely lehet. az anyatej és a tehéntej közti különbségrõl. Véleményem szerint az egész szóbeli vizsgáztatási rendszer. A szakorvosi vizsgát tevõk már benne vannak a brancsban. hogy az ünnepek miatt nem találták meg az orvost. és leleteit értékelni. hogy a jelölt legalább az alapvetõ kérdésekben járatos-e. aki fõleg traumás betegeket szállít. és ezért ezt a csecsemõt átszállíttatta a László Kórházba? Azt kell gondolnom. teszem azt. melyik – tanítóm azt mondta. diagnosztikus és terápiás tervet készíteni. Elõször is nem lehet kizárni az ismeretséget. azzal a vizsga keretében több (nem csak egy) beteget kell még megvizsgáltatni. akik az ünnepek miatt talán jobban figyeltek arra. amelyben a munkaadójánál éppen folyó tudományos munka miatt nagyon járatos. Az sem derül ki a vizsgán. vagy az utóbbi idõben néhány összevissza hurcolt. a szakmai ismeretek felmérésére vonatkozó javaslataimat talán . Míg az alkalmasság elbírálására tett javaslataim az álmok birodalmába tartoznak. ahogy van. az is lehet. ugyanakkor a vizsgán nem derül ki. a tv Vészhelyzet sorozatának hatására. A teszt és a vizsgálati jegyzõkönyv rögzített eredményét ugyancsak anonim módon kellene egy vagy több szakértõ elé bocsátani elbírálásra. Persze aki sikeresen megoldja a tesztet. A felelõsség az ország egészségügyi szervezetéé. életveszélyben lévõ beteg esete miatt végre törekszik a sürgõsségi ambulanciák felállítására.) A szülõket. akkor meg kell vizsgálni a gerincagyi folyadékát. A csecsemõt sürgõsen klinikára küldõ orvost? A mentõorvost. hogy sikerüljön! Egy másik fontos kérdés a képzés. sõt. Kis országokban (pl. akik végképp teljesen képzetlenek. akik legfeljebb hallottak valamit a kérdésrõl. a személyi szimpátiát. mint a csecsemõ állapotára? Utólag már nem lehet megállapítani. Persze ez nem saját ötletem. fogalma sincs. kiemelt jelest adnak. Ha a teszt jól van megszerkesztve. akkor biztosan kiderül. netán az esetenként bizonytalan CT-eredményt értékelõ orvost? Vagy a diagnózist végül is megállapító orvost. ha például a jelölt olyan kérdést húz ki. A bizottság tagjai.osztályon. hogy a sonka és a bejgli jó legyen. Szívbõl kívánom. hogy a jelöltnek alapvetõ kérdésekrõl. és legjobb lelkiismerete szerint járt el? A traumatológusokat.

nem is azt. Még egy gondolat. így a hallgató célzott ismereteket szerezhet olyan területeken. Tíz éven keresztül. Õ szinte tisztelettel: dr. szerencsére kommentár nélkül (sapienti sat). hogy így gondolkodik. és a nap sütött. de sohasem derült ki. Még írhatnék a szégyenteljes paraszolvenciáról. Persze az azok letételéhez szükséges tudás megszerzését a vizsgázóra bíznám. nõvérként. Nagyon örültem annak. Szülei nem elég jómódúak ahhoz. egyébként is okairól és fonákságairól Ön is többször és bõségesen ír. és él bennük a betegek iránti empátia. profitáltak-e a tanfolyamból. hogy a könyvében leírt elképesztõ esetek elõfordultak. Akik közel ültek az ablakhoz. hogy az orvosi kamara lapja. a klinikán. Nemrég a . hogy el tudják tartani. annak miért kell egy tanfolyamon unatkoznia? Persze azért a tanfolyamok sem feleslegesek. de levelem már így is hosszúra nyúlt. szépen le is sültek.meg lehetne valósítani. így közben dolgozik. De azért úgy gondolom. és azzal kapcsolatos gondolatomat papírra vetni. évente több mint tíz tanfolyamot szerveztem. Köszönöm szépen! * Réka másodéves orvostanhallgató. Véleményem szerint a kötelezõ tanfolyamok helyett inkább idõnként tesztvizsgálatokat kellene kötelezõvé tenni. hiszen az ezeken való részvétel jórészt kötelezõ volt. lelkiismeretes. Megoldását mindketten tudjuk – egy biztos: az nem egy újabb bizottság létesítése. s hogy ezt vállalja is. Szóval csak gratulálni akartam könyvéhez. amelyeken járatlan vagy ismereteit hiányosnak érzi. hogy gratulált. Persze – azt hiszem – ez is hiú ábránd. hogy hozzájárult levele közléséhez. különösen az egytémájúak. hogy az ellátók nagy többsége képzett. amíg a HIETE egyetemi tanára voltam. Nyerges Gábor egyetemi tanár” Kedves és Tisztelt Professzor Úr! Nem azt köszönöm önnek. hogy ilyen. Hanem azt. hiszen például aki rendszeresen olvassa a szakirodalmat. Mint orvosnak és – sajnos betegségeim miatt sikerült az egészségügyi ellátás mindkét oldalát megismernem – betegnek semmi kétségem nincs. Az Orvos szemelvényeket idézett a könyvébõl.

a kihallgató tiszt szobájában.professzor luxusmûtétet hajtott végre egy igen-igen magas méltóság mamáján. Magában már épp eleget füstölgött: micsoda disznóság. Réka föláll. – Ennek semmi. Húsvét szent napján a néni belázasodott. ha a professzor úr akar neki valamit adni. hogy ha köti az ebet a karóhoz. amíg ott volt a helyén. ami magas láz mellett nem jó ómen. és egyetlen szót nem szólt senki. hogy ne lötyögjön az idõs asszony protézise. pár napon belül meghalt. ügyeletes nõvérként most éppen a rendõrségen ül. nem fog túl sokszor megbukni? Réka mélyen lehajtja a fejét. Följelentették a kórházat. aki valamennyi éjjel bent volt. kisomfordál a félhomályos kihallgató szobából. docensnek? És egészen biztos abban. szájfenékplasztikát végzett. a prof az ünnepekre vidéki kúriájába utazott pihengetni. ha nagyon keményen akar fogalmazni: simán legyilkolták az öregasszonyt. Én talán beírnám a jegyzõkönyvbe. miként fogok dönteni. Ám hosszúra nyúltak az ünnepek. – Mi a teendõm? – kérdi halkan. a beteg ágyának végében! – Hát igen – hümmög a rendõr. éppen hogy semmi. hogy a szabályszerû idézés ellenére nem jött el. Bizony el kell mondania mindezt a rendõrségen! A rendõrtiszt elétette a beteg kórlapját – semmi nem úgy állt rajta. a betegnek már negyven fok fölé kúszott a láza. – Maga. bûncselekmény hiányában. pontosabban õk maguk idézték elõ a halálát. nem ígértek. szembefordul Magával a klinika egész orvosi kara? És mit gondol. kinek fognak hinni. ahogy valójában történt. vagy együtt a sok-sok orvosnak. hogy ma idejövök. A mûtét két nappal húsvét elõtt történt. hogy beszéljenek a fejemmel. és magába roskadva töpreng: – Úristen. a klinikán még csak ahhoz sem vették a fáradságot. – Ez a lázlap egyáltalán nem így festett. Aztán úgyis megszüntetjük a nyomozást. Nem kértek. amit a tudomány mai állása szerint ilyen esetekben lehet és kell. Hagyták. –Azt hiszem. adjunktusnak. a páciens a kórlap szerint az égadta világon mindent megkapott. hogy be tudja majd fejezni az egyetemet. a másodéves medika-nõvérnek. de inni sem. az õ betege. Az osztályos és az ügyeletes orvos egyetértett: a professzor úr operálta. s Réka. egyszerûen hagyták meghalni teljesen fölöslegesen. hogy ennyire nem törõdtek a beteggel. professzornak. majd bejön és elrendeli. nem zsaroltak. Mert tudják. Gyönyörûen kicirkalmazták. Nyilván tudták. azzal nem sokat törõdve. de semmi köze az igazsághoz! – jelenti ki Réka elsõ nekibuzdulásra nagy fölháborodottan. hadd döntsek egyedül. hogy szájfenékplasztika után a páciens nemhogy tablettát nem tud lenyelni. Mivel nem dönthetek másként. ugye orvostanhallgató? Tisztában van azzal. kislány. Ekkor mégis elrendeltek valami pirulát. Szeptikus állapotba került. leballag a .

lépcsõn. Jó orvos. Szemerkél az esõ. udvariasan köszön a kapuban a strázsának. és belesúgja a mûszõrme bélésbe: – Orvos akarok lenni. fölhajtja kopott kabátja gallérját. .

hányingere volt. Az orvos. s ott teljes egy hétig készítették föl a mûtétre. ilyenkor a beteg nem tudja kifejezni magát. a háta. hogy életmentõ mûtétrõl van szó! Én fogom operálni. infúziót kötöttek rá. Pedig õ – ha tehette volna – szemérmes lett volna. de semmi kórosat nem találtak. Pár nap múlva megismétlõdtek a tünetek. Maglódi úti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ambulanter kivizsgálták. Fiatal orvos a folyosón. Major Ottó. mintha megzavarodott volna. megijedt. doktor úr. június elején éppen évzáró vizsgáira készült. s fölvették a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. majd onnan se szó. se beszéd. aki megvizsgálta. és azt mondta.Isten hozzád. összeakadt a nyelve. az amerikai alapítványi kórházba. hanem õ. mondatokat. Õ aphasiás rohamra gyanakodott. Idõközben Szilárd állapota javulni kezdett. mentõt hívott. nem az elõzõ orvos operálja Szilárdot. és elment. s amikor Szilárd ráadásul hányni kezdett. Az elsõ féléves kollokviumai jól sikerültek. Mentõ vitte át Szilárdot a Dózsa György útra. amikor elõször érezte rosszul magát. ám ezzel itt senki nem törõdött. A pszichiátriára vitték. Majd megjelent dr. Fájt a feje. – Miért. ez a központi idegrendszer zavara. A hatágyas kórteremben látogatási idõ kellõs közepén éppen meztelenre vetkõztették a 19 éves fiút. azt mondta: – Nem tudok biztosat. s azonnal alá is íratták a szülõkkel a beleegyezõ nyilatkozatot: bármely pillanatban bármi történhet. Hazaengedték. az azonnali mûtét indokoltsága – de hogy . a Haynal Imre Egyetem Idegsebészeti Klinikájára. s 1997. azonnal operálni kell! Olyan helyen van a daganat és olyan nagy kiterjedésû. Utána loholtak. A kõbányai. s csak dadogás lett belõle. Már majdnem normálisan tudott kommunikálni halálra rémült szüleivel. s beutalta a gyereket a Bajcsyba. de azonnal CT-t kérek. a WC-ajtó melletti falhoz emelve mutatta a szülõknek a CT-leletet: – Valóban agydaganat. Valamitõl elmúlt a nagy sietség. hamarosan – közölte. a szülõkkel semmit meg nem beszélve mentõvel elvitették az Amerikai útra. Nem volt azonban biztos a diagnózisban. beszédzavara támadt: ki akart mondani szavakat. akik persze õt nyugtatgatták. – Agydaganatra. Majd a gyerek a C osztályról fölkerült a D-re. A papája azonnal levitte a háziorvoshoz. mire gyanakszik? – csuklott halálra váltan a papa. halál! Szilárd leérettségizett.

Másnap. minden rendben van. maga Nyáry professzor végzi a mûtétet. hogy itt vagytok! – mindenét tudta mozgatni. a daganatot teljes egészében sikerült eltávolítani. amikor összevissza habogtam? – kérdezte nevetve. – Professzor úr! Nem lehet-e megoldás söntöt betenni. pontosan emlékezett a rosszullétére. a 8-10-12 órásra taksált mûtétet miért péntekre tûzik ki. furcsa. a papa négy után ért be. kerekes szék. Majd elhangzott: nem Major doktor fogja mûteni. anyu. Szilikém? – Ott volt a kanül. tudomásul vette mindezt. a kezén. de jó. s azt mondta. csak vele: – Szilárdkám. áttétek nincsenek. – Feltétlenül operálni kell! – vonta le a következtetést. Károlynak ugyan átvillant az agyán. semmivel nem törõdött. semmi gond. rendesen beszélt. s kissé megnyugodott. a beszédzavarra. és áttettek a nyaki ütõerembe. közben beszámolt: a mûtét remekül sikerült. hogy elzárja az agyvíz mozgását. az ilyen nagy operációkat zömmel hét elejére szokták tenni. amit aztán kivettek. hogy a szomszédos egyágyas elkülönítõ üresen áll. részleges vagy teljes bénulás. Beengedték õket a hatágyas intenzív kórterembe. gondolták. Nyáry professzor behívatta és tájékoztatta õket: Szilárdnak neurocytomája. akirõl többektõl azt hallották. szombaton a szülõk bementek az Amerikai útra. és azzal biztosítani az agyvíz keringését? – kérdezte a gyógypedagógus mama. aki igen biztatta õket: – Augusztusban mindenbõl gond nélkül le fog vizsgázni ez a legény! – És mi az a vörös folt a csuklóján. az semmi. ám olyan szerencsétlenül helyezkedik el. doktornõ? – Óh. óh.mitõl. – És mi ez a seb a csuklódon. június 20-án. idegdaganata van. s ekkora fejmûtét után Szilárd öt másik beteggel közös szobában fekszik – ám amint megpillantotta a fiát. mindenre. emeld meg a lábad! – örvendett. pénteken meg is történt a mûtét. a fiú meg fog gyógyulni. csupán steril köpenyt kellett magukra venniük. hogy hétvégére rendezõdjék a beteg állapota – de hát ez nem az õ dolguk. azt hallották. Nyáry professzor levitte az intenzívre. – Az nem lenne elég. mûtétre van szükség! – felelte a professzor. A szülõk beszéltek az intenzív osztály fõorvosnõjével. azt ember meg nem mondta a szülõknek. 1997. hamar el fog múlni! – válaszolt a doktornõ. – Apu. mindenki tudja a saját feladatát. Azt ugyan nem egészen értették. – Minden a . hogy tudtál megérteni. amely inkább tekinthetõ jóindulatúnak. – Apu. mozdítsd meg a kezed. jól van. Károly. A prof be is ment a gyerekhez az intenzíven. A két döbbent szülõ mit tehetett mást. mint rossznak. hallván. Reggel nyolctól kora délutánig. És elõadta a lehetséges legrosszabb kilátásokat: halál. kiváló operatõr.

fertõzés. Nulla eredménnyel. Paracetamolt. ahol korábban is seb volt és vörös folt. de mi? Milyen fertõzés? Nem tudjuk. de azt már ellátta sebész. egyébként is kezdõdtek már a nyári szabadságolások. Aztán június 30-án. 38-39 fokos. Fölkelt. tehát az ajtótól legtávolabb esõ ágyon feküdt. Folyamatosan adtak a gyereknek mindenféle gyógyszereket. ételt rendelt. a korábbi panaszai mind elmúltak. s kijelentette: – Ez a gyerek nem szürke! Úgyis . Ám a láza még magasabbra ment föl. mi van a tökéletesen jól megoperált fiúval. olyan magas láza lett hirtelen újra. és hümmögött. s olyan rossz állapotban van megint. Futó doktornõ fölment a D osztályra. Szóltak nõvérnek. A kézsebe miatt lázas. A fõorvosnõ fél kézzel az ajtónak támaszkodott. bár folyamatosan láza volt. aki nem értette a dolgot. nem kellene-e visszahozni ide a gyereket. õk megnézték. Kérdezte. Károly az intenzív osztályra ment le.legtökéletesebb rendben van vele. nem is tudjuk igazán. most. Futó fõorvosnõtõl kérdezte. Nyüzsögtek ugyan a doktorok a gyerek körül. orvosnak. elküldtük már haemokultúravizsgálatra. a papa egyre inkább aggódott. õ csak a vállát vonogatta. amire nyugodtan rálegyintett mindenki. Beszélgetett. ránézett a tõle mintegy öt méterre fekvõ fiúra. s ismét azt mondták. Ciprobayt. hogy õ aggódik. ott. miért nem gyógyul. No. Akkor már Veres doktor is szabadságon volt. csak 37. valami fertõzés lehet. infúziót kapott. úgy tûnik. a láz nem múlt. küldték Veres doktorhoz. ám úgy tûnt. de jól volt. tíz nappal a mûtétet követõen Szilárd egy csapásra jól lett. aki a D osztály kezelõjében ellátta a sebet. Ám Szilárd továbbra is lázas volt. Hiába kérdezte. igen. az után két-három nappal meg kellett volna szûnnie a láznak. Jó. A professzor úr ugyanis rögtön a mûtét utáni napon elutazott két hétre orvos-konferenciára. Szilárd a legbelsõ. attól már nem lehet! Hát. s Szilárdot nem bízták rá konkrétan egyik orvosra sem. Végre kibökték: fertõzése van. mászkált. Az öröm azonban mindössze két napig tarthatott – ismét negyvenfokos láza lett s a bõre szürkévé vált. Megszûnt végre a láza. Szerdán mégis kézsebészt voltak kénytelenek hívni. világosan gondolkodott. Algopyrint. úgyhogy a kézsebnek tulajdonították. s megállt a négyágyas kórterem ajtajában. egy héttel a mûtét után ki a felelõs gyereke ellátásáért.5 fokos hõemelkedése volt. miért lázas. amit az orvosok már nem magyarázhattak a mûtéttel. egyedül megborotválkozott. egyikük sem volt felelõse semminek. Vagy egyórás mûtétet végzett. föltárta és kitisztította a tályogot. Károly. ezzel nem kell törõdni. Kedden Szilárd visszakerülhetett a D osztályra. Küldték a papát Major doktorhoz. s a csuklója egyre inkább tályogosodott. Antibiotikumokat. lement a klinika parkjába. lekötötték steril pólyával. jó.

ezt másnapra elvetették. õ is megvizsgálta a fiút. Senki nem jött. mondták. A doktor azonnal õszintén megmondta: itt nagy baj van. viharsebességgel meg is jött. Szilárdot levitték az intenzívre. réges-rég kivették. A szülõk már szaladgáltak fûhöz-fához. ám délután a felesége telefonált: azonnal jöjjön. mondjon valami jót! . Szilárd így köszönt el: – Apu. ne haragudjatok. Mire átértek a László belosztályára. kelj föl. akkor senki. nõvérek így hagyták mindaddig. változás. hozott tiszta alkoholt – a kórházban nem volt – letisztítani a seb környékét. ebbe bele is lehet halni! – Károly és felesége konzíliumot kértek. javulás nélkül. ha õk nem mosdatták. s reménykedve kérte Mándoki doktort: – Fõorvos úr. csak ügyelet. az Amerikai úton. hogy Szilárd bekötött csuklója az ágyon a székletében és vizeletében fekszik. hogy ilyen nagy bajt okoztam Nektek! Károly másnap reggel korán telefonált a Lászlóba. hogy azonnal mosdassák meg. anyu. és panaszkodott: – Apu. Három órát vártak a mentõre. És ez így ment napról napra. 41 fokos láza volt. se fölkelni nem bírt. Egyik nap azt felelték. mi van a fiukkal. megtettek mindent. mi visszahozzuk a gyereket! Késõ estig vizsgálták az elesett. hogy kerülhetett ilyen állapotba a fiatalember. egyre fáradtabb. és távozott. hol ott. az éjjeliszekrényére tették az ecsetelõszert. berendeltek mindenkit. akinek már nem voltak reflexei. Július 10-én délelõtt megint csupa szürke volt a fiú. s õk átveszik. nem is lenne szabad szállítani. Kiókumlálták. ami tõlük tellett. délután négy óra volt. és áthúzták az ágyat. ehhez már szokva voltak. de az orvosok ezt szükségtelennek találták.kapja a megfelelõ kezelést! – sarkon fordult. Major doktor instrukciót is adott Szilárdnak: – Ne szimulálj. és kend magad! Egyik nap arra érkeztek a szülõk. Miért? Futó fõorvosnõ ennyit mondott: – Tudja. Megérkezett a még magasabb beosztású fõorvos. miért csak most hívták õket. s a mamájának azt mondta: – Ha valamit nagyon el nem basztak ott. de a laboreredményeket meg kellett várniuk. mert közölték velük: átvitetik a gyereket a László Kórházba. amíg papája ramazurit nem csapott. Hol itt feltételeztek fertõzést. se visszatartani az ürítését. úgyhogy a szülõk kértek tiszta ágynemût. a rosszullétbe süppedõ gyereket. cseréljék ki alatta az ágynemût. s vizsgálni kezdte Szilárdot. Telefonon beszéltek a László Kórházzal. s az orvosok. A mentõsök szörnyülködtek. Nem baj. végre mondja meg valaki. Igaz. amikor normál stáb már nincs. akit lehetett. õ magának ecsetelje a torkát. az agyvízben találtak valami baktériumot. Károly kiment a patikába. mondván. a garatmandulájában van gyulladás – Szilárdnak nem is volt garatmandulája. Behívták Mándoki fõorvost. nagyon rosszul érzem magam! – Károly visszament a munkahelyére.

méghozzá éppen a kanül helyén. Június 24én. A staphylococcus aureus baktérium a Brencsán orvosi szótárban így szerepel: iatrogén fertõzést okozó gennykeltõ baktérium.– Sajnos nem tudok. Mihály Károly nyolc hónapot várt a boncjegyzõkönyvre. amely arra utalt volna. Szilárd halála szeptikus szervkárosodások következménye volt. Tíz körül azt mondták. abból meggyógyult volna – ha semmi más nem történik. A hozzátartozók beadványában szereplõ késedelmes ellátás orvosilag nem állapítható meg egyértelmûen. A szakértõ. de aztán mégse lehetett. az intenzíven van. át kellett volna küldeniük az Amerikai útról. ám rögtön hozzátette: „A boncolás során nem tudott olyan körülményt föltárni. Nyáry professzor igazat mondott. talán most mindjárt beengedhetik a fiához. Az agymûtét ugyanis valóban jól sikerült. mivel a helyes diagnózis érdekében a szükséges vizsgálatok megtörténtek. amely foglalkozási szabályszegésnek minõsülne. került sor a beteg más intézménybe utalására. Mert tizenhat napi szeptikus. és azonnal szóltak is orvosoknak. Összeomlott a gyerek keringése. fertõzött állapot után került át abba a László Kórházba. vagy nem a tõlük elvárható gondossággal jártak volna el. hogy a kezelés során az abban részt vevõk az orvosi foglalkozás szabályait megszegték volna. hogy a csuklójába bekötött kanüllel megfertõzték õt. amely kimutatta a staphylococcus aureus nevû gennykeltõ baktérium jelenlétét. Szilárd italozott-e és narkós volt-e. Negyed tizenkettõkor Szilárd meghalt. Iatrogén ártalomnak az orvosi tevékenység folytán bekövetkezõ ártalmat mondjuk. amely aztán birtokba vette és leterítette a gyereket. s ennek érdekében a kártérítési. ebben a körben sem állapítható meg. ahová ebbõl a tizenhatból a második vagy legkésõbb a negyedik napon átküldhették volna. A iatrogén pedig ezt jelenti: orvosi eredetû. tehát polgári jogi megközelítés helyett is büntetõjogi fogalmat (a . dr. nõvéreknek egyaránt. bevitték szervezetébe a staphylococcus aureus baktériumot. Föl akarja mentetni az Amerikai úti orvosokat az esetleges büntetõjogi felelõsségre vonás alól. bár számtalanszor sürgette annak kiadását. a mûtét utáni negyedik napon pedig a doktorok már meg is kapták az elsõ olyan tenyésztési laboreredményt. Károly nyolcra beért a Lászlóba. A boncolás napján a rendõrség által fölkért igazságügyi orvosszakértõ mindössze arra volt kíváncsi. Hiszen a mûtét utáni második napon a szülõk már észrevették csuklóján a gyulladás elsõ jelét. Dunay György ugyan leírta.” E szakvéleményben van egy nagy trükk: összekeveri a büntetõjogi és a polgári jogi kategóriákat. az agydaganatot tökéletesen meggyógyították az operációval. Más annyi történt. majd észlelve a beavatkozások eredménytelenségét. Olyan mértékû késlekedés.

Az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel való eljárás elmulasztását jelenti. személyi higiéniával a kórokozó rezervoárokat (ember. hogy: – a megfelelõ környezeti tisztasággal. és hamar lezárják az egészet. A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. hogy az idegsebészeti intézet . – a kórokozó ürítés lehetõségét is minimalizáljuk védõruha-használattal. S a klinikának a perben is volt képe imigyen nyilatkozni: orvosai semmilyen hibát nem követtek el. Az e baktérium által okozott fertõzések. amelynek kétféle módja lehetséges: – a mûtéti sebet okozó eszköz viszi be a kórokozót. mindent a szakma szabályai szerint végeztek. hogy a kanül környéke elfertõzõdött. legalább veszekedni ne kelljen az úgyis megtörtént tragédián. dr. nem így lett. Az intézet közölte: õk semmiben nem hibáztak. napnál világosabb a helyzet: Szilárd abba halt bele. a bõrfelszín épsége mesterségesen sérül. kézmosással. A mikrobiológus dr. hogy hagyták elfertõzõdni a kanül helyét. kiegyeznek valamelyes kártérítésben. A bíróság az iratok alapján szakértõt rendelt ki. semmiféle kártérítésrõl nem hajlandók tárgyalni. pert kellett indítani. víz. * Per lett a dologból. kanülkezeléssel. Annak. – megfelelõ sebkezeléssel. majd nem kezelték megfelelõen a fertõzést – nyilván az idegsebészeti intézet nem is vitathatja ezt. Balogh Istvánt a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébõl. csak sebzés árán lehet a kanült bevezetni. hogy majd késõbb a kártérítési igényt is elutasítsák. Nos. Õ legelõbb leszögezte: „A kanül környékének elfertõzõdése gyakorlatilag sebfertõzést jelent. – a seb átkötözésénél az ápoló vagy az orvos viszi be a kórokozót a sebbe. Nem volt hát más választás. A kanül bevezetése során a kültakaró integritása. gennyedések megelõzhetõk úgy. hogy a kórokozó behatolási kaput találjon a szervezetbe. a staphylococcus aureus nevû baktérium volt az oka. sterilizálással stb. Berek Zsuzsanna lett. aszeptikus technikák alkalmazásával megakadályozzuk. tárgyak) lehetõség szerint elimináljuk. s ezzel alapot ad arra.. ha az eszköz és/vagy az egészségügyi személyzet ténykedése okozza a sebfertõzést. Szilárd haláláért abszolúte nem felelõsek.szakmai szabályszegés kategóriáját) használja. hogy õ vegyen igénybe mikrobiológus szakértõt saját szakvéleménye elkészítéséhez. akkor úgynevezett másodlagos sebfertõzés jön létre. Károlyék eleinte azt hitték. azzal. Ha a kanül környéke elfertõzõdik.

megállapítható. A hozzátartozók elmondása szerint a gyulladás jelei már június 22-én láthatók voltak. Milyen lehetõségek vannak a kanül fertõzõdésének megakadályozására? E lehetõségeket az imént ismertettem. mikrobiológiai vizsgálatokra is késedelmesen került sor. de elkésettek. és ennek megfelelõ kezelést alkalmaztak-e? Nem. amikor a betegben még különbözõ drainek. így az adekvát kezelés sem kezdõdhetett idõben. katéterek. és a szepszist fel is ismerték. Mivel a tályogosodás nem egyik napról a másikra alakul ki. amikor a kórokozó és annak antibiogramja már ismert volt. hogy a fertõzõdés észlelése nem történt meg idõben. ehhez képest csak 2 nap múlva történt mikrobiológiai vizsgálat.” Ezután a mikrobiológus szakértõ válaszolt több. hogy a kórházi személyzet biztosítsa azt. mert a szepszishez vezetõ sebfertõzõdést nem ismerték fel idõben. továbbá antibiotikumokat is csak akkor kapott. hogy a verõérbe helyezett kanül ne fertõzõdjék be? Igen. a garatváladék. s még további 2 nap telt el. kanülök vannak/lehetnek. Az egészségügyi személyzet kötelessége gondoskodni a már részletezett feltételek betartásáról és betartatásáról. Ez jelen esetben azért volt baj.nem tett meg mindent annak érdekében. de az adekvát terápia 3 napot késett. és nem az orr-. mert a mûtétet követõ állapotokban. A lázas állapot hátterében mikrobiológiai szakértõi szempontból helyesen végezték-e el a góckutatást. hogy a kanül ne fertõzõdjön el. megfelelõ kezelésben részesítették-e? Nem. hogy ne fertõzõdjön a verõérbe helyezett kanül? Igen. Mikrobiológiai szakértõi szempontból elhunytat helyesen kórismézték-e. Ezek is . Az elhunyt kezelése során voltak-e a szepszisnek klinikailag vagy egyéb módon értékelhetõ gyanújelei? Felismerhetõ volt-e ezek alapján a szepszis? Igen. míg a beteg adekvát antibiotikus terápiában és sebészeti sebellátásban részesült. Így: „Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. illetve a vizelet. akkor a szóba jöhetõ gócok elsõsorban ezek. Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. Mivel a fertõzõdés felismerése nem történt meg idõben. elvárható. 26-án az elfertõzõdött sebet kézsebész feltárta: az artériás kanül bemenete körül 1×2×1 cm-es tályogüreg kialakulását észlelte. A késedelmes felismerést követõen a kezelések megfelelõek voltak. mert így célzottan adtak ugyan antibiotikumot. Az alperes intézet június 24-én ismerte el és/vagy fel a kanül elfertõzõdésének tényét. az alapszakértõ által föltett kérdésre. A staphylococcus aureus szepszis tényét senki nem vitatja. Voltak gyanújelek. elvárható. Szteroid kezelés mellett az iatrogén ártalomként bekövetkezett sebfertõzés leggyakoribb és legvalószínûbb kórokozója mindenképpen a staphylococcus aureus.

hogy a thymus (a csecsemõmirigy) az úgynevezett celluláris immunitással függ össze. . annak már korábban lettek volna tünetei.” Ezután dr. amely humorális immunitás fejlõdéstani szempontból nem függ össze a thymussal. de a tények ismeretében bizonyossággal határos valószínûséggel állítható.” Berek doktornõ válasza: „ Lehet. amelyeket az idegsebészeti intézet írt le ellenkérelmében. hogy a mûtéti sebet vizsgálták és azt rendben lévõnek találták. Semmilyen adat nem utal arra. és a gennyesedés csak 26-án jelent meg. emiatt nem volt képes szervezete fölvenni a küzdelmet a baktériummal. Nincsen szó az artéria radialis kanül és környéke vizsgálatáról.fontosak. Így ez az állítás alperesi részrõl megalapozatlan. Berek Zsuzsanna erre így válaszolt: „Ez azért nem lehet igaz. idejétmúlt. Ha valaki veleszületett immungyengeségben szenved. Berek doktornõ szerint viszont „ immunrendszer az károsodottságát csak az alkalmazott szteroid hatása miatt lehetett feltételezni. hogy ez az elõírás. hogy a betegnél korábban veleszületett immungyengeség állott volna fenn. hogy 19 éves életkorra a biológiai fejlõdés is teljesen befejezõdik.” A kórház azt írta: „A kanült és környékét 24 óránként megvizsgáljuk. ez is mutatja csökkent immunrendszeri védekezõképességét. ha az alperes érvelése helytálló lenne. Az intézet szerint Szilárdnak valószínûleg veleszületett immungyengesége volt. Az immunrendszer fejlõdéstanának részletes ismertetésétõl eltekintenék. Jelen esetben a két dolog tehát akkor is független volna egymástól. Az intenzív osztályos dokumentációban is csak az szerepel. Immunológiai ismereteink a status thymico-limphaticus óta jelentõsen bõvültek. Igaz. hogy 18 éves kortól felnõttnek tekintendõ az ember. hogy nem történt meg a kanül környékének 24 óránkénti vizsgálata. eszközöket kell megvizsgálni.” Az idegsebészet azt is írta. de nem biztos. Berek Zsuzsanna reagált azokra a fölvetésekre is. A csökkent immunrendszeri védekezõképességgel érvelni az állandósult csecsemõmiriggyel összefüggésben szakmailag teljesen helytelen. Szilárdnál persistáló (megmaradó) csecsemõmirigyet találtak. „ 19 éves korban a megmaradt csecsemõmirigy önmagában nem kóros. mert a kézsebész. de láz esetén elsõként a betegbe vezetett idegen testeket. Szilárd csuklóján csak június 24-én látszott a bõrpír. A szakértõ ezt is másként látta. Ez nem történt meg idõben. kizárólag a szervezet humorális (testnedvekkel kapcsolatos) immunválaszának. aki a feltárást végezte.” Elõzõ tételének bizonyítására a kórház arra is hivatkozott. csak annyit jegyeznék meg. azonban a staphylococcus aureus fertõzésekben a szervezet celluláris immunválaszának gyakorlatilag nincsen szerepe. tehát nem igazán van jelentõsége.

Dunay György szakértõ véleményének idejében még nem állt rendelkezésre mikrobiológiai szakértõi vélemény. Balogh István igazságügyi orvosszakértõ a következõképpen oldotta föl. kezelés nélkül el is tályogosodhatott. Berek Zsuzsanna polgári jogi relevanciával. mindennapos ellenõrzése az intenzív osztályon szintén a sterilitás szabályait betartva történt meg. nem alakul ki szepszis. Berek Zsuzsanna szakértõk szakmai álláspontja között. akkor nincs baktériuminvázió. mivel dr. és ez 4 nap alatt. Berek Zsuzsanna így összegzett: „ A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. amelybõl halált okozó szepszis lett.) a beteg bõre kontaminált. nem kapott kacsát.június 26-án 1×2×1 cm-es tályogüreget ír le. Összefoglalva megállapítható. nem cserélték ágynemûjét. nincs szeptikus sokk. már június 22-én voltak tünetei. hogy . A tályogosodás pedig nem egyik napról a másikra kialakuló folyamat. nincs halálos végkimenetel… A kanül befertõzõdése és a beteg halála között okozati összefüggés van. mint azt. hogy a kanül körüli bõrgennyedés. A kanül befertõzõdése elkerülhetõ lett volna. az elvárhatóságnak megfelelõen értékelte az iratokat. „ staphylococcus aureus baktérium. ami egyúttal azt is jelenti. amellyel a fertõzés megelõzhetõ lett volna. Ezért bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. hogy a beteget nem tartották tisztán. míg dr. nem gondoskodtak a megfelelõ környezeti tisztaságról. Másrészt dr. ne alakuljon ki. hogy nem történt meg. nem mosdatták.” Végül dr. hogy a gyulladásos folyamatnak.” A kórház kifejtette. amely a a szepszist okozta. hamis eredményként tenyészett ki a beteg agyvizébõl. hogy a kanül bevezetése során sem fertõtlenítették a beteg bõrét megfelelõen. Az intézet írásban állította: „A kanül környezetének ellátása. amint a szülõk jelezték is. Dunay György büntetõjogilag értékelte az orvosi tevékenységet. Ha nincs a kanül körüli sebfertõzés. Dunay György. hogy az agyvízvétel során a bõrbõl került baktérium a vizsgálati anyagba. illetve dr.” A szakértõ válasza erre: „Ez mikrobiológiai szempontból nem jelent mást. hogy alperes kórház nem tett meg mindent annak érdekében. Lehetséges.” A szakértõ szerint „ biztos.) a mintavétel során nem jártak el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel. ami egyúttal azt is jelenti. hogy: 1.” A szakértõi vélemények közötti látszólagos döntõ jelentõségû ellentmondást dr. azaz szennyezett. így ágyba vizelt. 2. Nincs is róla dokumentáció sem. személyi higiéniáról. fertõzött volt staphylococcus aureus baktériummal. nem fertõtlenítették megfelelõen a beteg bõrét. „Véleményem szerint nincs ellentmondás dr.

hogy a beteg korábban veleszületett immunhiányos állapotban szenvedett. szteroiddal kezelt betegnél. tanítványairól készített feljegyzéseit nem képes elpakolni. hogy abból élete hátralévõ szakaszában aztán . Rákos. A kártérítési pert Károly elsõ fokon megnyerte. Semmilyen bizonyítható adat nincs. Úgy tervezte. amely arra utalna. Felesége könyveit. illetve a Paracetamol a fehérvérsejtek képzésének gátlásával. A klinika nem sajnálta az idõt és a pénzt: fellebbezett. Ám hiába. összeszorul a szíve. ha a szteroidok mellett még más olyan gyógyszerrel is történik a kezelés. egyre rosszabb állapotban. elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte az Amerikai úti klinikát. Késõbb Károly újabb munkahelye is megszûnt. A saját lakásába ahányszor belép. egyetemi jegyzeteket. akár halálhoz is vezetõ szeptikus folyamatok alakulhatnak ki. 2000 áprilisában a másodfokon eljárt Fõvárosi Bíróság helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. azonban minden. Orvosai állítják. harmadrészt az Algopyrin. büntetõjogilag az orvosok nem vonhatók felelõsségre. eladósodott. Azóta kórházban fekszik. de csak addig dolgozik. amely ismerten csontvelõ-károsodást okoz. Májusra nagy nehezen elhelyezkedett. * Károly számítógépes szakember. 1997 márciusában megszûnt a munkahelye. azzal a szakmával jól lehet keresni. hogy a szteroidok adása szükséges volt. menthetetlenül és gyógyíthatatlanul. amíg összerak annyi pénzt. fia elvesztésének. verstöredékeket. ebben komoly szerepe van a pszichés. hogy alperes kórház mindent megtegyen a verõérbe helyezett kanül elfertõzõdésének elhárítása érdekében. Eladta az autóját.” A rendõrség ezek alapján a nyomozást megszüntette. hogy legalább a feleségének be tudjon vinni mindent a kórházba. másrészt önmagában a szeptikus folyamat. éppen csak rendbe tette a tankönyveket. Egyetértek dr. hogy éppen a másodlagos immunrendszer-károsodás miatt sokkal súlyosabb. júliusban meghalt. ismét lett állandó jövedelme. Dunay Györggyel a vonatkozásban is. óravázlatait. s másnap mindkét lába megbénult. s nem talált újra munkát. különös tekintettel arra az esetre. 99 júniusában Károly pedagógus felesége elballagtatta végzõs osztályát. amit megkíván. Meg fog halni. még a legcsekélyebb fertõzéses góc esetében is gondolni kell arra. kiterjedtebb. Ugyanakkor az immunrendszert egyrészt károsította a szteroidok adása. Szilárd júniusban betegedett meg. a lelki tényezõknek. Mert Szilárd verseket írt – szépeket. elvégzi a jogi egyetemet.igazságügyi orvosszakértõi szempontból elvárható. Szilárd szobáját is ugyanúgy hagyta. ahogy a gyerek utolsó otthon töltött napján volt.

ostoba. Mert eddig minden töredékes volt.verseket írjon. Oly világos ott fenn: És lám. mint e kéj. Ne félj a láthatatlantól. És a szerelem? E lángokban izzó vad? Õ t nem vihetem az égbe fel? Vagy mégis – kérdezem. A halál nem vég. eltûnik a feketeség. hit! Isten hozzád. Hatalmas moraj hallik a menny felõl Szerelem – ah! Mily értelmetlen. Ne félj az elmúlástól. Így még boldogabb lesz tán. jobb kezdete. Hívó hang szól a mennybõl: Jöjj a tökéletes felé. Meglehet – válaszolom. halál! . Villan át agyamban S újabb kérdést teszek fel én. Ezért nézz felfelé. nem lehet még. S röpít már. Hisz az öröklét messzebb húzódik. Mert ez az örökkévaló. Inkább valami szebb. S vad vihar támad. Mert itt minden látható. A sötétség csontig hatol. Hisz oly szép az ég. Igen. De mitõl? Nem villan eszembe: tán a lét a szürkeség? Biztosan. S vérig emészt a bánat. igen az ég. Fejemben lüktet egy ér. Isten veled. Tán most jött el a vég? Nem. Mi felhõkön túl van. E képzelet itt világ. A halál több boldogságot hoz. buta. Egyik utolsó költeménye ez: Halál Kihunyt a Nap a hegyek fölött. Csak a föld sötét. Felkap a szellõ.

az egész alsóteste kizuhan a helyérõl. nem lenne-e okosabb eleve császárral kezdeni. nem áll fönn relatív téraránytalanság. Nagy volt a baba. néha az volt az érzése. Elsõ gyerekét várta. a doktor mégiscsak jobban tudja. Azt a szép kis hasikáját nem szeretném összevagdalni. hogy minden rendben lesz. a doktor megvizsgálta. nem utólag magyarázza bele a történtekbe – hatalmas reccsenést hallott. valamint bõven elég pénzt kap ahhoz. nem is volt igazán ideges. mindjárt jön is a gyerek. Gyöngyi elõtt elsötétült az egész világ. és forgott benne: – Jó baba lesz. miért nem akar már megnyugodni. miközben érezte. Amikor megjöttek a fájásai. ha muszáj! Gyöngyi valamelyest megnyugodott. ami mégiscsak iszonyú szégyenteljes lenne.*** Már elõre nehéz szülésnek ígérkezett. szépen tágul. azonnal megcsászározom. Ám azonnal borzalmas fájdalma kerekedett. sõt. A terhestornán tanultakra koncentrált. a mûtõlámpa is leszakad a plafonról. hogy aggódjon érte. mint pezsgõsüvegbõl a dugó. néha már azt hitte. – Jaj. tündérkém! – nyájaskodott a Gyöngyiéktõl már sok-sok pénzt bezsebelt doktor –. de valami másféle. nagyon boldogok leszünk. és Géza. lényegében a szülés tarifájában is megegyeztek már. a baba nem is kicsúszik belõle. szájon át ki. sikerült. a görcsöknél bent tartani és lassan-lassan kifújni. kétujjnyi méhszáj. hadd maradjon az olyan. rendben. nyilván nem akarja az orvos kidobni az ablakon azt sem. a férje beszáguldott vele a kórházba. tavasszal-nyáron már a teraszon reggelizünk a babával együtt… nem fog fájni a szülés sem. Géza mostanáig kibírta csajozás nélkül. Gyöngyi. kemény kislány vagyok én! Beértek. ha szükség lesz rá. de finom lesz az is… gyerekgõgicsélésre fogunk ébredni mindennap. Elsõ pillanatban megkönnyebbülés és boldogság telepedett rá: megvan. de nem kell azt betervezni! Pontosan megmértem. egybõl a szülõszobára mehetett. próbált egyenletesen lélegezni. orron át be. inkább szinte úgy kilõ. hat hét múlva újra együtt lehetünk. minden rendben lesz. nem lesz semmi baj… nem is fáj olyan borzasztóan… jól van. rögtön bekakil. és olyan fájásai jöttek. ami rém kellemetlen volt. és még. majdhogynem az eszét vesztette az iszonyatos görcstõl. be az oxytocint. és sûrûsödtek. amilyen volt a terhesség elõtt! Csak akkor vágunk.. borotválás. szétszállok! – nyögött. mint a parancsolat. Kétszer is kérdezte a szülészorvost. amint tanulta. és – nem vicc. gondolhatja. És erõsödtek. és még – és Gyöngyi kezdte úgy érezni. minden a legnagyobb rendben van. a doktor úr is megmondta. mint . vigyázzon rá. de az orvos ismét megnyugtatta. szülünk – zuhany. És tényleg jött. – Doktor úr! Nem bírom. a mama pedig picike és vékony. nyomott még egy óriásit.

hogy már nem csak pisilnie kellett. összevissza dobált mindent. hanem a hüvelyén át. a teste ruganyos. a hasa már kezdett a régi lenni. valami baj van? – aggódott. hogy kiférjen az . nem is a lepény okozza. Nos. Valószínûleg tényleg nem kellett volna õt megcsászározni. Ennek két. eszét vesztve szaladt az elõszobatükörhöz.eddig. olyat nemhogy soha nem hallott. Megfordult. Nem látott semmit. olyan gyógyszereket adtak neki és olyan étrendet írtak elõ. Ledobálta magáról az összes ruhát. – Doktor úr. lényegében összeszakadt a hüvelye a végbelével. Gyöngyi szülésekor e kettõbõl ezt a kettõt nem alkalmazták. A hüvelykimeneten. A hüvelyi szülés során minden tankönyv szerint úgynevezett gátvédelmet kell végezni. a gyógyszerek és a diéta ellenére meglepõen könnyen ürített. Ami akkor kiderült. amíg el nem kezdte kitörülni magát. a baba sírását leszámítva hirtelen valami túl nagy csönd ereszkedett a mûtõre. lehajolt kilencven fokba. Gyöngyi ugyan lázas is volt. rendszerint együtt alkalmazandó módszere van. éppen azért. – Mi történt. s a szülészorvos ekkor követte el a második hibát. egymást kiegészítõ. most is fáj nagyon! – de az orvos nem válaszolt. Ezt persze azonnal rendbe kellett hozni. de a mellei istenien teltek voltak – ragyogó csinos nõ nézett vissza rá. nem tudta mire vélni – egészen addig. újra kilencven fokba görnyedt. Amikor otthon elõször ment úgy WC-re. Mivel ott volt a kínos helyen a seb. hadd gyógyuljon be hamar a sebe. másfél embernyi tükörrel: szép volt. s ettõl az háromszor akkorát repedt. annak méreteihez képest eléggé nagy baba. Sikítozva rohant ki a WC-bõl. csupán a szokásos és normális gátvédelemrõl kellett volna gondoskodni. Az arca elé húzott zöld mûtõskendõtõl Gyöngyi nem látott semmit. Rosszul varrta össze: átöltötte a végbél nyálkahártyáját is. alulról világított a zseblámpával – és nem hitt a szemének. de érezte. megállt a kés a levegõben. s alulról próbálta megnézi magát. sõt. hogy be ne repedjen. mire megtalálta az elemlámpát. Az elsõ: idõben „ bevágni” gátat metszeni. Elõször szembefordult a hatalmas. de most sem kapott választ. Annak mentén pedig sipoly alakult ki. s az orvos harmadik hibája az volt: ezt nem vette észre. hasítani lehet a mély hallgatást. hogy ne legyen széklete. de elképzelni sem tudott volna: a végbelét akarta megtisztítani. Furcsa érzés volt ugyan. panaszkodott is. de nem azt. Hivatalosan szólva: negyedfokú gátrepedése történt. a nagyajkain láthatott . a sufniba futott. mint amennyire szükség lett volna. azzal iszkolt vissza az elõszobába. Az orvos és a szülésznõ azonban engedte spontán lezajlani a gát átszakadását. és azzal is tisztában volt. mégis a szülés utáni hatodik napon hazaengedték mint gyógyultat. Mivel nem a végbelén át távozott belõle a sár. A második: a szülésznõ egy mûtõkendõvel alulról meg szokta szorítani-támasztani a gátat. hanem a hüvelyét kellett. fiatal.

Székletfogó gyógyszereket szed. . hogy mégiscsak kulturáltabb legyen a dolog. És ugyanaz volt. mi a valós helyzet.székletmaradványokat. Aztán kivarrták a végbelét a hasa oldalára. megszorítja. erõsíti – földug egy egészen más célra emlékeztetõ mûanyag eszközt. szabályozni. hogy végbelének izomzata teljesen tönkrement. úgynevezett inkontinencia lépett föl. vagyis nem tudta visszatartani. Ráadásul mindez azzal is járt. Újra sikítozva menekült vissza a WC-be. Azóta is így él. több százszor –. s azt megszorítja. elengedi. és próbálta kézzel kitapintani. hiszen tönkrevarrták. Pár hónap múlva visszavarrták a helyére. elengedi. de soha nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát. Végbélzáró izmait ugyan naponta tornáztatja. mégis állandóan pelenkáznia kell magát. diétázik. Hát nem lett az. mikor indul meg ott bármi. Hosszú ideig a hüvelyén keresztül ürítette székletét.

Õ megnyomkodta a hasát. sokszor az ébresztette. végül mindig bevallották. amíg az öreg lement a rendelõbe. de csak nem derült ki semmi. oda küldték. át is ment hát a háziorvoshoz. neki már nehezére esett volna leballagni oda. A doktor úr fájdalomcsillapító injekciót adott. Ám nemhogy elmúltak volna a fájdalmai. mert nem tudom. Újabb napok teltek el így. Ott megvizsgálták. Mezõkövesdtõl 16 kilométerre. aztán bedolgozó. Dósa Andrásné panaszkodni kezdett. morogtak. Dósa néni? Matovics Ferencné Dósa Rozália 46 éves. Irigoszkópia. Pár órára segített is. emilyen és amolyan vizsgálat. – Nem csontváz még Dósa néni. Megint Demalgon injekciót adott. Nem görcsei voltak. Matovicsné szépen kérte az orvost. s annak alapján vagy petefészekdaganatra. mi baja lehet a betegnek. majd mérgesen távozott. de aztán kezdõdött ugyanaz elölrõl. több mint két hete hagyja szenvedni az édesanyámat. hogy három nap alatt meggyógyul az ember! – kiabált vele a doktor. fia jogot tanul. a jobb oldali nyomásra föl is jajdult az asszony. látták a Demalgon ampullát. és továbbküldték a miskolci Batthyányi Kórházba. Férje karbantartó az önkormányzatnál. Három ilyen nap után az urát küldte az orvosért. Ultrahangvizsgálat következett. Délben aztán megjött a mentõ. vagy vastagbéldaganatra gyanakodtak a doktorok. de az nem volt nekik. de csak nem akart kiegyenesedni a diagnózisa. utalja a mamáját kórházba. nem állandóan. nem kaptak. a beutalóért. –Hogy mondhat ilyet. Alhasi fájdalmai voltak. Tíz napon át vizsgálgatták. laparoszkópia. doktor úr.Hol fáj. Takarítónõ volt a Volánnál. Matovicsné bekísérte édesanyját a mezõkövesdi nõgyógyászati osztályra. és Nospa görcsoldót írt föl neki. és inkább megvárta. takarítani. egyre gyakrabban jelentkeztek. hogy a kisöregek rendben legyenek. Október elején azonban édesanyja. leszázalékolva él Cserépfaluban. Szülei közel laktak hozzájuk. fõként hajnalban. nem tudják. Az orvosok csak hümmögtek. csak nem múlik el ez a fránya fájása. mit teszek Magával! – A háziorvos ismét megnyomkodta körbekörbe Dósa néni hasát. de pontosat nem tudtak mondani. fogat . kérték a beutalót. November 2-án reggel Dósa néni még rendben ellátta magát. csak úgy tompán fájt a hasa. ide vitték. nem úgy van az. õ járt át hozzájuk mosni. ahelyett hogy kórházba küldené! Azonnal hívja a mentõt. –Hát én most hová vigyem a nénit beutaló nélkül? – méltatlankodott a mentõs tiszt.

nem kéne ezt így hagyni. drága édesanyám? – aggódott. 27-tõl november 5-ig feküdt kórházban. hogy fölboncoljuk a feleségét? – Majd a nemleges válaszra tovább informálódott: – És akar-e följelentést tenni? – A nagy gyászban bele sem gondolt ebbe sem a kisöreg. majd õ maga kezdte borogatni hideg vizes lepedõvel. Bepanaszolták a háziorvost a falu képviselõtestületénél. ilyen volt a Te lábad mindig. 11 óra körül azonban megint rájött a nagy fájdalom. elhanyagolt. A Szabad Földben láttak cikket arról az ügyvédi irodáról. tömzsi lábát. az édesanyja reszket. Dósáné . mit talált: – Nagyon csúnya. tucatnyi orvos látta – s a vakbélgyulladását egyikük sem ismerte föl. de azt a választ kapták. Csak nyögött-nyöszörgött szegény mamája a fájásoktól. édesanyám! – nyugtatta hamisan asszony lánya –. hozzájuk ment hát föl Dósa úr. a megyei bíróságon. édes kislányom – felelt õ halkan –. érezte. Átvitték a sebészetre. mint a kocsonya. megmarad-e. eltályogosodott vakbélgyulladása volt. de az sem hozott bizonyosságot. aki a leghatározottabban kijelentette: semmi mulasztás nem történt. 36-os cipõt hordott szegény. aztán nagy nehezen mégis rákényszerültek. – Hogy vagy. édesanyám. sem a család. Csak azért maradtam még életben. aki látta. hátha az lejjebb viszi a magas lázát.mosott. amely ilyen ügyekkel foglalkozik. nézd. november 5-én meghalt. már meg is halok. Ha kibírja a következõ három-négy napot. Nem bírta ki. Az operáló orvos a mûtét végeztével õszintén elmondta. Kezdetben sem a háziorvos. vajon mi okozza a szûnni nem akaró. megvan ennek a hivatalos útja. drága kislányom! Az éjjel is olyan beteg voltam. Kénytelenek voltak fölvágni. mozdulni alig tudott. azt hittem. Meghallgattak igazságügyi orvosszakértõt. megtisztálkodott. Október legelején lett rosszul elõször. akkor van remény. tenni kellene valamit ekkora mulasztások miatt. csak jóval késõbb kezdtek tûnõdni. hogy Benneteket láthassalak. mihamar. Megint eltelt két nap. Nem tudom. Szólt gyorsan az ügyeletes orvosnak. Megindult a harc. tiszta hálóruhát vett. nem éri meg a mamája a reggelt. sem a miskolci kórház nem volt hajlandó kiadni a papírokat. Jó sokára kitûzték a tárgyalást Miskolcon. –Nem vagyok jól. –Nem dagadt az. õk nem tudnak ebbe beleszólni. szólni sem bírt a kíntól. – Matovicsné nehéz szívvel jött el a látogatási idõ végeztével. a lábam is hogy megdagadt! – és mutatta pici. ott konzíliumot is tartottak. Délben ért be a lánya. Rendbe jössz. Matovicsné másnap bent volt nála. és viszünk haza! –Nem hiszem én azt. szörnyû állapotot. Dósa úrtól – amikor ment a kórházba a temetés dolgát intézni – azt kérdezte a fõorvos: – Akarja-e.

õk azt felelték. Egészen szürke volt az éppen ötvenéves férfi. s annak alapján egyértelmû diagnózist írt kezelõlapjára: „ instabil infarctiform angina pectoris syndroma” magyarul: .ellátása mindenben a szakma szabályai szerint történt. 1999. s jogerõs ítélet szerint ezért senki nem felelõs. Azonnali EKG-t kért az ügyeletes. olyannyira reménytelennek találják sok eset alapján. Az újraélesztési kísérlet sikertelen maradt. 24 órás obs. Dósáné a XX. akkor máshová. század legvégén vakbélgyulladásban halt meg.” Még aznap este a kapott gyógyszerek ellenére ismét erõs mellkasi fájdalmak gyötörték. (=observatio. Kezükbe nyomta a kórházi papírt. Borsod megyében már el sem vállalnak ügyeket. hát istenem. . Fellebbeztek. Otthonába bocsátjuk. azért pedig igazán senki nem hibáztatható. 02. hogy valaki meghal. kihívta hát a mentõket. Majd a további feljegyzés így szólt: „Amennyiben megoldható. A bíróság el is utasította keresetüket. nem stabil állapotban. a szívét fájdította. az csupán diagnosztikus tévedés. hogy ott valaki kivívhassa az igazát. A mentõautóban meghalt. megfigyelés) célszerû lenne. Hogy nem ismerték föl idejében a vakbélgyulladást. – Össze van csomagolva? Igen? Akkor induljunk! – És lesétáltatták 20 lépcsõn. s a Legfelsõbb Bíróságon lényegében megismétlõdött minden. de kórházba kell vinni. 12. infarktushoz hasonló szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúérelégtelenségben. *** A fõváros legújabb kórházába új beteg érkezett a járóbeteg-rendelésre. Az ügyvédi irodáról azt hallani. Bel Osztályon jelenleg abszolút helyhiány miatt erre nincs mód. A II. van ilyen.

Zalányi beköttette az infúziót. A késõbbi szakértõi vélemény leírta: Enikõnek a szülés közben egyszerûen összeroppantották a fejét. Zalányi Sámuel nem csupán tagadta a per során. másodszülött kislányának agydaganata . ám Judit ekkor is hiába szólongatott orvost. Enikõ is. Csakhogy közben az infúzióban a szülési fájások gyorsítására való oxytocint adagoltak. Rózsika 94 januárjában ikerterhességgel került a szegedi klinikára. nõvért. s a szülés után egy órával meghalt. Samu! Belõled se lesz jó orvos! Az elsõ kötet írása során különösen erõsen hatott rám két. Meghalt. s iszonyatos erõvel kipréselte belõle Zsófikáját. * Varga Nándor. Nagyszénáson élõ és dolgozó gyerekorvos a szegedi klinikára. az Erdélybõl áttelepült. Két év múlva pedig Juditkának. Zalányi Sámuelhez ment be szülni 93 júniusában. további húsz percig magányosan viaskodott a halál és az agykárosodás szellemével. nem tudott mozogni. Kiss Judit. Rendkívül súlyos agykárosodásokat szenvedett. ráugrott Juditra. S azt pedig túladagolták. Kiss Judit gyerekorvosé és Varga Nándor traktoristáé. A magzat szívhangja csökkent – nyilvánvalóan oxigénhiányos állapotba került –. kezében a vákuumkészülékkel – aminek ebben a helyzetben semmi.Na. Mind a két keze és mind a két lába teljesen béna volt. de a kórlapokat. de semmi keresnivalója nem lett volna –. Másnap meghalt elsõszülött kislánya. Ötéves korában is összesen nyolc kiló volt. Másfél-két órára úgy hagyta magára a vajúdó doktornõt. aki persze föl sem sírt. Megérkezett Zalányi. Pont vasárnap következett be a burokrepedés. és megfulladt. akkor kapott egy görcsöt. s értelmileg is teljesen visszamaradott. amit elkövetett. majd hazament ebédelni. a szegedi klinika szülészetén lezajlott eset: dr. dr. Emlékeznek még rájuk? * Dr. a mûtéti naplót is bizonyítottan meghamisította – próbálva eltüntetni annak nyomait. a tótkomlósi traktorista felesége. hogy a kutya felé sem nézett. hogy bármilyen szakmai szabályt megsértett volna.

hogy minimum Enikõ halálát a császármetszés elmulasztása okozta. Bárhol a világon nem is. Zalányi Sámuel volt az ügyeletes orvos. hogy „ nincs kár” Úgy fogalmazott: ugyan . fel is fogtuk azokat. Meggyõzõdésünk szerint ebben az esetben az orvos helyesen választotta meg az alkalmazott gyógymódot. ha új fejlemény van! Kétségkívül fura helyzetben van a bíróság. hanem végzést hoz: az elsõfokú . – Arról nem esik szó. Ráadásul most. Miközben – késõbb a perben több szakvélemény bizonyította – hat tényezõ is volt. és a felperes traktorista nem tudta bizonyítani. 1999 április végén a Legfelsõbb Bíróság tart másodfokú tárgyalást. s amennyire tudtuk.lett – mégpedig pontosan azon a helyen. tehát pályafutása utolsó tárgyalása. kétségtelen tény. hogy nem kell császármetszés. Enikõ azonnali halálába került. miként lehet helyes az a gyógymód. s ez Rózsika. ám Varga Nándort nem érte kár azzal. Elképesztõ ítélet! Az ember nem gondolná. az anya lázas állapota. Ezt az elsõfokú ítélet így nem is vonhatta kétségbe. mint ügyeletes orvos mégsem engedélyezte elvégezni a császármetszést. És õ is meghalt. hüvelyi szülés lesz. A Legfelsõbb Bíróság nem ítéletet. hogy ilyet le lehet írni Magyarországon vagy bárhol a világon. A szakértõi vélemények ugyanis úgy szólnak: szakmai szabályszegés történt. Ennyi történt elsõ kötetem írásának idejéig. Zalányi. A nagy tekintélyû Köles Tibor bíró úrnak ez nyugdíjba vonulása elõtti. ami indokolta volna az azonnali császármetszést: az anya életkora. ahol születése óta valami nagy piros folt virított kis fején. s valószínûleg okozója volt a másik kislány. Meg is kéri hát a peres feleket: – Uraim! Mi. majd a magzati tachicardia. az idõ elõtti burokrepedés. illetve a biztosító ügyvédje újrakezdi: – Elsõsorban az egészségügyi törvényre hivatkozom. Vagyis ugyan Zalányi durva orvosi mûhibát vétett. hogy elveszítette feleségét és egyik kislányát. Rózsika szülésének éjszakáján a klinikán dr. ám arra hivatkozva utasította el Varga Nándor keresetét. Kérem hát. a meddõséget követõ indukált terhesség. õ hozta meg azt a végzetes. amennyire laikusként ez lehetséges. azokról most csak akkor essék szó. hogy élete tartósan megnehezült emiatt. amely szerint az orvos maga választja meg a gyógymódot. Rózsika halálát okozó döntést. az ikerterhesség. Ám Varga Nándor pere azóta folytatódott. a mama és az egyik baba. egy pedig késõbb. a Legfelsõbb Bíróság elõtt a kórház. Juditka késõbbi halálának is. vagyis éppenséggel Zalányi Sámuel büntetõjogi felelõsségre vonása is szóba kerülhetne. de a közeli hozzátartozó elvesztése önmagában nem ad alapot kártérítésre. amelybe ketten azonnal belehalnak. áttanulmányoztuk az orvosi iratokat. de Magyarországon igen.

a kórház felelõsségét. joghallgatók. Hiszen nemcsak az egyik gyermek halt meg. Sajnos az elsõ fokon zajlott eljárás nem alkalmas az ügy megítélésére. Azt kell mondanom. amit biztosan meg tudunk nyerni. olyan mértékben megalapozatlan. Nagy-nagy presztízsper ez most. amely elõzõ ítéletében kimondta: az újszülött halála nem . Zalányi elõzõ áldozata. Halász Miklós. nincs könnyû helyzetben dr. tartalmilag és lényegileg nincs. 2000. Zalányi kezei között meghalt a felesége és egyik kislánya. További mûhiba történt itt. de ilyen rosszat még soha. és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Ezt durva mûhiba követte a debreceni orvosszakértõ közremûködése során. majd késõbb a másik gyermek is. s sokunknak van okunk emiatt is szégyenkezni. Csikos Klára bírónõ. annyira nem a jogszabályoknak megfelelõen ítélt meg jogkérdéseket. * Majd röpke egy év és két hónap múlva. Farkas Márton nõgyógyász. Június 30-i beadványomban reagáltam az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának durva jogi tévedéseire. ám igazságot – ha valaha – tán egy-két év múlva kaphat. hogy új eljárást kell lefolytatni. hanem az anya is. az általam fölkért igazságügyi orvosszakértõ jelentésére alapján. Ez a történet azonban Zalányi Sámuel doktor orvosi mûhibájával kezdõdött. Varga Nándor jogi képviselõje kap szót: – Tisztelt Megyei Bíróság! Hetedik éve tart ez az eljárás. hogy az anya haláláért nem mondták ki az eljáró orvos. a Megyei Bíróságon sor is kerül erre az elölrõl kezdett. olyan hiányosságokat tartalmaz. hogy ügyfelemet lebeszéltem errõl. csak alakilag van elsõfokú ítélet. amelynek három ember halála volt a következménye.ítéletet hatályon kívül helyezi. ma már nagyon sajnálom és szégyellem. hivatalosan megismételt elsõfokú tárgyalásra. Elsõként a nagy tekintélyû Ádám György ügyvéd. Szegeden. dr. foglalkozzunk csak azzal. Hadd kezdjem a sajátommal! A per korábbi szakaszában nem fellebbeztük meg külön azt is. ügyvédjelöltek. – Sajnálatos módon nem tudtunk más döntésre jutni. Varga Nándor öt és fél év alatt jutott el oda. jeles újságíró. mondván. szerdán. a július 7-iben pedig durva orvosi tévedéseire. Kiss Judit. július 12-én. Varga Nándor hozzátartozói. Ez az én mûhibám volt. számos Zalányi-ügy igazságügyi orvosszakértõje. Több mint harmincéves pályafutásom során sok rossz ítéletet olvastam. akinek halála meggyõzõdésünk szerint szintén a legszorosabb összefüggésben állt e mûhibával. Hallgatóként ott ül dr. összesen mintegy nyolc esztendõ alatt. hogy kezdõdik elölrõl az egész pör. a Csongrád megyei bíróságon.

de ez nem jelenti azt. Majd súlyos mûhibákat tartalmazott az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleménye. Már most elõre bejelentem. Összevissza keverik a büntetõ. Ez megítélés kérdése. van olyan is. hanem az akkori. hogy császármetszés elvégzése esetén nem következett volna be a magzat halála. a szülõágy mellett kell döntenie. ahol harminc százalék körüli a császármetszés aránya. hogy Ádám György már állna is föl válaszolni – sürgetni próbál. profilaktikus (megelõzõ) jelleggel el lehetett volna azt végezni. nem bizonyítható. Ezután az úgynevezett beavatkozó. Becsatoltam dr. ha nem kezdenénk el az ide-oda észrevételek párbaját. tevékenysége nem jogellenes. s az orvosnak ott. – Mindenben egyetértek alperes álláspontjával. azt helyesnek tartjuk. szakmai szabályszegésrõl írnak polgári perben.kár. Ez az orvos ezt az eljárást választotta. hogy felperes észrevételeire nem fogok reagálni. s ez neki nem felróható. a biztosító jogi képviselõje. Van ilyen iskola is. Zalányi Sámuel tevékenységének következménye. Nem valósult meg a felróhatóság. hogy orvosi mûhiba történt. Martini Jenõ orvos-jogász kerül sorra. a cselekmény elkövetésekor hatályos egészségügyi törvény számít most – azt mondja ki: az orvos a gyógyító eljárást maga választja meg. Ennek ellenére – bármennyire is igyekeztek dodonaian fogalmazni – azt az ETT IB is elismeri. és befolyásolni e per kimenetelét. amely pedig kizárólag büntetõjogi fogalom. léteznek intézetek. s ez okozta a csecsemõ halálát. nem a mai.és polgári jogi kategóriákat. az okokozati összefüggés és a jogellenesség. azt természetesen nem ismétlem meg. amirõl azonban feljogosítva érzik magukat véleményt formálni. Az orvosnak egyébként sokkal egyszerûbb húsz perc alatt elvégezni ezt a mûtétet. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gömbölyû jogtanácsosa következik: – A kártérítésnek a Ptk. hiszen azt mondja. Amit azonban szeretnék kiemelni: az ETT IB felülvéleménye azt írja. amely egyértelmûen rögzíti: a gyermek halála az eljáró orvos. Az ETT IB felülvéleményét mi elfogadjuk. nemigen lelkesedik a jogi perpatvarért: – Szeretném. az eljáró orvosnak nem felróható a tevékenysége. szerint négy feltétele van. nem kapott módot álláspontjának kifejtésére. hogy el is kellett volna. amelybõl ugyanis kiderült: fogalmuk nincs arról. tehát nem lehet ok-okozati összefüggés sem. . nem volt jogellenes. tehát nem jár érte kártérítés. de kénytelen vagyok megadni a szót a felperesnek. Az egészségügyi törvény ugyanis – és hangsúlyoznom kell. dr. Az alperes. amit tett. jelen esetben azonban ebbõl három hiányzik. A bírónõ – látva. nehogy késõbb azt mondhassa. Nem vitatom. Farkas Márton igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményét is. mint egész éjszaka végigasszisztálnia egy hagyományos szülést. mivel az fölösleges idõhúzással járna.

hogy dr. szabályos gépelt sorok voltak egymás alatt. kezében egy fehér lappal. Igenis volt (és valamelyest van) joga beleszólni a betegnek abba. Amint szedelõzködünk. Az összegrõl: a bíróság úgy látta. lehetetlenülése ne lenne kár. ami bekövetkezett. továbbá a perköltséget. hanem az alkotmányból. amely pedig kimondja az ember önrendelkezési jogát. Az új egészségügyi törvény elõkészítése során a Magyar Orvosi Kamara elintézte magának. Ám hozzá kell tennem. Amint kiérünk. –Arra voltam kíváncsi. akkor hatályos. de sokkal szélesebb. hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 5 millió 30 ezer forintot. hogy mi történik vele. valamint annak kamatait. a család széthullása. ez így van. Hadd tegyem hozzá. illetve el nem végzett orvosi tevékenység között. A bíróság úgy ítélte meg. Az ítélet ellen a felek a kézhezvételtõl számított 15 napon fellebbezéssel élhetnek. úgymond. egy-két kézírásos bejegyzéssel. ne adna tehát alapot kártérítés megítélésére. Jó tíz perc múlva jön vissza. s beterel minket. –Mi? –Semmi értelme nem volt ma ennek az egésznek cirkusznak. – A bíróság kötelezi az alperest. ez az összeg egyáltalán nem tekinthetõ eltúlzottnak. mit vizslatott. azt ugyan nem közli. nagyobb jogot adott a betegnek. Elõre kész volt az ítélet. El lehet menni. Alperes arra hivatkozik: az orvos maga választja meg a gyógyító eljárást – igen. Tessék leülni! Csak nagyon rövid indokolást tartok – ül le õ is –. s hogy ez felróható alperesnek. látom ám. szerintem e téren nem is az egészségügyi törvénybõl kellene kiindulni. 1972-es egészségügyi törvény sokkal. kinyomakodunk a tárgyalóterembõl. és eltûnik a folyosó végén. –És? –Géppel volt írva. hogy e jogokat lényegesen szûkebbre vonják. A többit részletesen majd írásban. berekeszti a tárgyalást. Jól láttam. csakhogy a tudomány adott szabályainak és a jogszabályok elõírásainak keretein belül! A bírónõ ezután. mivel meg tetszenek majd kapni írásban. hogy halasztani. valóban helytelen volt az az álláspont. hogy kétségkívül ok-okozati összefüggés van az anya. ezért. Farkas Márton odaoldalog a bírói pulpitus elé. megáll egy pillanatra. –A Megyei Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében – olvassa a lapról.Ádám György bizony nem is hagyja magát: – Egyetértek alperes jogi képviselõjével abban. a beteg jogait erõsen korlátozzák. hogy a gyermek elvesztése. rég kész . s nyújtogatja a nyakát. kézzel írt vagy gépelt papírból olvasta az ítéletet. A bíróság úgy találta. a régi. valamint az egyik gyermek halála és az elvégzett. hogy nem vetíthetõ vissza az új egészségügyi törvény erre a korábbi esetre. kérdem is. hogy beleszólhasson saját gyógyításába. Mindössze kiviharzik a tárgyalóterembõl. elnapolni akar-e vagy ítéletet hirdetni.

Farkas Márton szülész-nõgyógyász. –Te atyaisten. Ha nyomozni kell érte. mi történt. igazságügyi orvosszakértõ. A hírek szerint Zalányi Keszthelyen. Ott pedig állítólag ismét többször hibázott – ami újabb emberéletekbe került. kimosdatni. aki a klinika Egészségügyi Szervezési Tanszékén volt igazgató professzor. menjen el a szegedi klinikáról – részint túl sokba van már nekik. akinek – ha igaz – tucatnyi ember halála szárad a lelkén. hogy rögtön a klinikán. hogy még azt is megpróbálják kimenteni. Összesen több mint tucat ember haláláért felelõs. amiben azt mondták. Jól ismerte Zalányi apját. a szünetben csak a bíróság elnökénél volt bent. az orvostudomány doktora. hogy a gyerek halála nem kár. Kínos volt nekik nagyon az az elõzõ ítélet. hogy valaki büntetlenül végigtarolja az egész országot. nyomába eredni. részint elõbb-utóbb kínossá is válhat ténykedése. pedig a terhespatológián volt intézményvezetõhelyettes. azt hittük. Farkas Márton dr. valóban odáig terjed-e az orvostársadalom legrosszabb értelemben vett szolidaritása. a kórház helyett fizetõ biztosító természetesen fölemeli a biztosítási díjat. Ott. legeslegelsõ munkanapján egy vérszegény terhes asszonynak vért kellett be- . hogy elmesélje. Nem is egészen értem: mi folyik itt? Létezhet ez. nem sokkal e két ügy után Zalányi Sámuelt megkérték. de ez nem maradhat földerítetlen! * Elõször legelsõ „ állomáshelyén” Szegeden próbálok meg Zalányi . s nem állítja meg senki az ámokfutását? Utána kell ennek mennem! Meg kell tudnom. osztályvezetõ docens. Zalányi Sámuelt is. elfelejthetjük azt a kifejezést: fölfelé buktatták). hát azt fogok. így került Mosonmagyaróvárra – ismét fõorvosnak. ez ma a bírói függetlenség? * Azt hallom. kell-e valamicskét módosítani rajta. ahová Zalányi rögtön avatása. idõsebb dr. amelyeknek õ az okozója.volt az ítélet! Nyilván most. ahová már fõorvosnak ment (édes istenem. Dr. az egyetem elvégzése után került – a professzor papával nem volt különösebb akadálya. Fontos volt ezt szépen rendbe tenniük. hiszen ha állandóan elveszítik azokat a mûhibapereket. Az ifjú titán élete elsõ munkahelyén. újabb durva mûhibákat követett el. ezért innen is kitessékelték. Zalányi egykori elsõ fõnöke nem õriz róla túlságosan jó emlékeket. s azon belül is a legjobb jövedelmet ígérõ nõgyógyászaton kezdhessen dolgozni.

Ilyenkor persze a kórlap is mindig eltûnt. az okosságát. aki utólag beigazolódottnak látja korai jóslatát. eszével. csak azt nem tudom. –Okos gyerek Samu. Szegeden történt –. nem tehetem – válaszolt Zalányi –. mert az ügyeletes kolléga a laborban patkány hipofíziskivonással foglalkozott. nekem azt találta mondani: –Tanár úr. hogy volt ilyen nevû beteg! – Amikor korszerûsítették a fûtést. Azokról persze konkrétumokat nem tud. s a fõnök. ahelyett hogy a gyakornoki teendõit látta volna el. amit a kollégák elsimítottak. hol a csatornába dobták az ilyen „ tudományos érdekességgel bíró”kórlapokat. kérlek. –Meséljen nekem Zalányi Sámuelrõl! – kérem. ami diszharmóniában állt a felkészültségével. Úgy is emlegettük gyakran: na. majd mindenkinek szóltak: – Azt is felejtsd el. én írtam a Modern szülésvezetés címû egyetemi jegyzetet. . Farkas Márton nyolc olyan – még ott. Samu. kösd be. ami Samu sajátja. hogy két magzat is elhalt. pofa). jön a nagy faciesû! Nagypofájú volt mindig. disznóságok történtek. s eltüzelték. oda vitték le ezeket a kórlapokat. Ez a mérhetetlen nagy facies (arc. más volt a gondolkodásmód. kérlek. –Na. amelyekben felületességek. akkor biztos rendesen tudnád a szülészetet! – Nekem ugyanis nem kellett volna egy tankönyvbõl tanulnom vele. Amikor még volt kazánház. –Amikor a klinikára kerültem. Igaz. légy szíves! –Tanár úr.adni. s nem lett belõlük ügy. Hiszen szerinte az utóbbi években történtek valóban azt bizonyítják: Samu nem lett jó orvos. hol a Tiszába. Azokat az ügyeket. jó szakmai felkészültségét hogy nem tudja a gyakorlatba átültetni – sóhajt nagyot Farkas doktor. de Kiss Judit és Varga Nándor mûhibaügyérõl mindent. És sok más eset is volt. mert õ közben eljött onnan. amikor Kiss Judit vagy Varga Nándor pere zajlott a Csongrád megyei bíróságon. megjött a vér. belõled se lesz jó orvos! – jegyezte meg Farkas doktor. magyarán eltussoltak. Volt olyan éjszaka. valószínûleg nem egy tankönyvbõl tanultunk! –Az kétségtelen – feleltem neki –. már lejárt a munkaidõm! – És mutatta a csuklóján az órát: tényleg elmúlt pár perccel négy óra. Ennek több módszere volt. Zalányi által elkövetett mûhibaesetrõl hallott. – Tényleg okos. És ebbõl rossz gyakorlat származott. ez okozza a rossz viselkedését. „ tudományos érdekességként” kezelték. * Dr. s addig a szülõszobán két magzat méhen belül meghalt. Farkas doktor neki szólt: –Samu. mert ha az én tankönyvemet tanultad volna meg. hiszen mindkét perben õ volt a szakértõ. Samu.

Ez év tavaszán az Egészségügyi Fõiskola Szegedi Tagozatán való felvételi kérelmem elintézéséhez dr. lakik: Szeged. általam szakértett esetben ugyanazt követte el: elméletben tudta. ha pedig nem igaz. Nos. Bizony hozzátartozott az egyéniségéhez. Õ azonban belenézett. Volt az osztályon egy nõvérke. hogy el kell végezni a császármetszést. tehát nem lehet hamisítvány: NYILATKOZAT Alulírott … Réka (született 1961. S tulajdonképpen mind-mind ugyanarról szól: a felületességrõl. Mint fõorvoshoz jött hozzám egyik orvos beosztottam. a negyedikben pedig a nagyon feltûnõ és durva fejlõdési rendellenesség föl nem ismerése. elámult. Elmondta: Zalányi Samu nyomta a kezébe ezt. a slendriánság. hogy például komótosan ebédelt vagy vacsorázott. hogy ne a valódi nevén szerepeljen. s végigolvasta. … . Háromban a fõ ok a késedelem. Nagyon nehéz kérdés ez: miért nem képes megregulázni magát ez az ember? Mert ez önfegyelem dolga. mondjuk. olykor annyira egyszerû oka volt a mûhibájának. önként. alatt) a következõ nyilatkozatot teszem. itt van. Rékának. Zalányival elszaladt a ló. úgyis megvédik a kollégák. akkor a benne szereplõ docens a vétkes. szabad akaratomból. hanem a keszthelyi Fannika és a mosonmagyaróvári Farkasék esetét is. Így aztán õ biztos benne: ha valami újabb malõr történik. Ami – ha a beteg egészségének rovására megy – már nem hiba. mint feltételhez. a nyilatkozatot aláíró orvost kell felelõsségre vonni – ezért odaadta nekem mint intézményvezetõ-helyettesnek. Úgy gondolta: ha ez igaz. Vagy elvégezte már halott magzatnál. És azt bizony el tudom képzelni róla. kék tintával az aláírások. azonnali riasztás után – ami kéthárom percen belüli beavatkozás szükségességét jelenti – húsz-negyven perc múlva került elõ. –És késõbb? –Úgy látszik – teljesen véletlenül – én követem Zalányi tevékenységét. hogy azt hitte: õ megengedheti magának. amit szakértettem.Mindegyik. hogy dobja a kazánba ezt az eredetit is meg az összes másolatot is. Mert nemcsak Kiss Judit és Varga Nándor ügyét szakértettem. s mutatott egy Nyilatkozat címû papirost. nevezzük. azzal a kéréssel. Ez meg már pofátlanság. Abban a két esetben. Ezt . –Tud mondani más példát Zalányi személyiségének illusztrálására? –Tudok bizony. hanem bûn. Mind a négyben azonos egy elem: a felületesség. maga az eredeti. Fegyelmezetlenné vált. csak éppen sokkal késõbb tette meg. vele kapcsolatos a történet. és tett ezt-azt. Nos. … sz. X docens segítségét kértem. Nevezett kérésem teljesítését nemi kapcsolat létesítéséhez kötötte. hogy nem állították meg. mint kellett volna. a két. s a szakma bûne.

csak saját kezû aláírásuk szerepel – jól olvashatóan. –És ki az a dr. abban a reményben. Folyó év májusában terhességre gyanakodtam. mert az egészségem forgott kockán a terhességmegszakítás során. Nevezett azt mondta. s a laborban szállt ki. s várta. bekopogjon a vendégszobába. 1980. s õk le akarták járatni.15 és 22 óra között. Pál Attila Maga a nyilatkozat végig géppel írt. hogy a docens lejöjjön az osztályról. Ha a földszintrõl jövünk. Szeged. Ráadásul Zalányi ennél többet is próbált. Ez a bizonyos vendégszoba a földszinti folyosók keresztezésében van. csak nem sikerült neki. Azt reméltem. nem akart eltussolni hibákat. ezért a jegyzõkönyvön orvosi indokot jelölt meg. Fenti nyilatkozatomat önként. hogy a tanúk a kapcsolat megszakításában segítségemre lesznek. X docens a terhességmegszakítást 1980. szabad akaratomból. Pál Attila. s a két doktor aláírása oda sincs gépelve. Csakhogy a laborhoz az udvari állatistállóktól vezet egy lift is. X docens vizsgálata megerõsítette. –Mire volt ez jó? – kérdem hüledezve Farkas doktort. külsõ kényszer hatásától mentesen tettem. augusztus 2-án 20. A találkozót egyébként a mûszak alatt 16 órakor jelölte meg dr. Sajnos nem így történt. aki e Nyilatkozat másik tanúkénti aláírója? –Õ itt van most is. míg jobbra a laboratórium van. –Ez az X docens nagyon szigorú ember volt. magyarán ki akarták nyírni. miután aznapi délutános mûszakomat ledolgoztam. június 7-én elvégezte. Ezután dr.én egyértelmûen megtagadtam. július 1-jétõl õ a szülészeti-nõgyógyászati klinika tanszékvezetõ professzora. A mûtét elvégzése elõtt megismételte nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó ajánlatát. mivel vérzésem kimaradt. ehhez a szobához balra kell fordulni. hogy terhességem az általam gondoltnál nagyobb. mert X docens azóta is újabb találkozókat kért. A fennálló körülmények között kérését nem tudtam megtagadni. Zalányi a laborban annak kulcslyukára beállította a fényképezõgépét. hogy a számomra nem kívánatos és csak kényszerítõ körülmények hatására vállalt nemi kapcsolatnak ezzel vége lesz. Réka Elõttünk: dr. hanem az udvaron szállt be a liftbe. Gyanúmat dr. Zalányi Sámuel dr. X docens pedig nem az emeletrõl vagy a földszintrõl jött a vendégszoba felé – erre a bizonyos légyottra –. augusztus 3. Ilyen találkozóra került sor akaratom ellenére a SZOTE Nõi Klinika úgynevezett vendégszobájában 1980. X docens. s akkor majd õ lefényképezi: látszik . ám a nõvérke is aláírta a neve fölött kézzel.

hogy – az akkori szabályok szerint – az AB-. Ismét megoperálta – s ennek során most a másik oldalán fúrta át szerencsétlen nõ méhnyakát. * Egyesek szerint ha valamit nagyon akar az ember. 1985-ben indított kártérítési pert a szegedi Orvostudományi Egyetem ellen a 25 éves. mert Zalányi kissé mellényúlt. amely egyértelmûen kimutatta: az operatõr Zalányi Sámuel a beavatkozás során átlukasztotta a méhnyakat. szintén szegedi fodrász és kozmetikus hölgy. Az elvégzett vizsgálat igazolta terhességét. Az elõírások – valamint a minimális józan ész – szerint Zalányinak persze még az abortusz elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kellett volna végeznie. bármennyire is történt már egy ilyen: valóban terhes-e a páciens vagy sem. ám néhány nap múlva visszajött: állandóan vérzik. Vizsgálatsorozat következett. Elvégezte az abortuszt. ki nyit ajtót. – Te mit mûvelsz itt? – kérdezte Samut. hogy egy-egy orvos durva szakmai szabályszegésének . A fodrásznõ beperelte a szegedi klinikát. s a beavatkozás elvégzésére ifjabb Zalányit jelölte ki. A jogtanácsos ellenkezett: szerinte helytelen. fényképezõgépére görnyedõ Zalányi háta mögött. s nem szerette volna megszülni a gyereket. nem lett belõle semmi. mivel hajadon létére teherbe esett. hiszen az orvos is ember. Indult is etikai eljárás ellene. de úgy tudom. ki megy be. s válasz nélkül elrohant.az is. Soha nem lehet gyereke. A két ordenáré hiba oda vezetett. Történt ugyanis. fõnökét. aki csak összeszedte a fotóapparátot. meg az is. hogy végül újabb mûtéttel a petefészkét és a méhét el kellett távolítani – 25 évesen. hogy felelõsségbiztosítást kellene kötniük. intézze ezt el –. A labor ajtajára. hogy nem szülhet babát. Még egy ügy elõkerül Zalányi szegedi idõszakából. Ekkor vetõdött föl elõször komolyan a szegedi professzori kar fejében a gondolat – s utasították is jogtanácsosukat. s Zalányi háta mögött ért annak ajtajához. Hát ilyen – ma azt mondanánk: titkosszolgálati – aljas eszközzel próbálta Zalányi kinyírni a kollégáját. és sokéves huzavona árán meg is nyerte a pört – kapott pár százezer forintot annak fejében. Õ ezt nem tette meg. a bizottság nagy kegyesen kiadta az engedélyt. Csakhogy a docens a liftbõl kilépve átment a laboron. ha állami pénzen a klinika fizet azért. Kétszer is. Azt azonban tudom. vagyis az abortuszt engedélyezõ bizottsághoz fordult. õ is tévedhet. az elõbb-utóbb teljesül. nemsokára a docenst távolították el a klinikáról. nem Zalányit. A hölgyet hazaengedték a klinikáról.

Kivéve persze azokat. Az egyik nõgyógyász megállás nélkül vedelt. minek kellett Magának ez a gyerek? – Még nõgyógyászkollégája feleségének is a sorozatos vetélései miatt azt mondta: – Hát Maga nem képes kihordani egy gyereket? . A másik építõtábori orvosként megerõszakolt egy középiskolás lányt. szegény. és a betegeken torolta meg. Ezt persze rosszul tûrte. bár tisztában volt vele. akkor ordított volna. ha éppen hat asszony szült. például arról.következményeit ne maga az orvos viselje. egészen 89-ig. és késõ este – az orvosi szobával azonos folyosón lévõ szülõszobán – az egyik vajúdó nõ. mert mindegyiknél a maszek orvosa tüsténkedett. hogy szinte egyáltalán nem voltak magánpáciensei. sem balhé nem lett a dologból. Zalányi Sámuellel is. hangosan kiabált. egyszer ügyeletes volt. hanem dr. és tátott szájjal bámultam – még a professzor papa ismeretében is –. a vajúdó nõkkel is. hogy ügyeletesként tétlenül téblábolta végig az éjszakát. nagyon szenvedett. aztán szívsebészetén. Zalányinak számos további mûhibáját sikerült eltussolni. Zalányi Sámuel inkább ezekhez állt közel. annyit volt részeg. hogy már nem lehetett védeni tovább a mûhibaügyeit. be a kettes bokszba. amikor megismertem ott. Így aztán gyakran fordult elõ. milyen ritkán lenne erre szükség. amikor a picsáját odatartotta! – Máskor a nála szülõ asszonnyal is így beszélt: – Mit hisztériázik. nem a tisztességesen dolgozó orvosokhoz. illetve akikkel megvolt az egyezség. és szó szerint ezt üvöltötte a szülõágyon fekvõ nõnek: – Aranyoskám. Pedig az esetek megtörténtek. abból szinte kivétel nélkül mindig pontosan hat volt zsebbe fizetõs magánbeteg. 28-30 éves lehetett. sem per. mi mindent néznek el neki. Ottléte alatt nemcsak például azzal a dr. Emlékszem. Susánszky Ildikó szülésznõképzõ iskolát végzett. Kirohant a szobájából. 1978 januárjától 80 végéig dolgozott szülésznõként a szegedi nõgyógyászati klinikán. az ügyeletes orvosnak semmi dolga nem akadt. Hiszen õ is hallotta a pletykákat. Annyira. hogy mennyit fognak fizetni. majd mûtõsnõként ugyanezen klinika sebészetén. * Találok még hiteles tanút Zalányi szegedi korszakából. Csakhogy Zalányinak már olyan híre volt. Martini Jenõvel dolgozott együtt. akik elõre fizettek. A hat férõhelyes szülõszobán. fegyelmivel kellett eltávolítani. míg a kollégái sorra szültek. hogy Zalányi nem tudott tõle aludni. Furcsa rend volt ott. aki ma ügyvédként képvisel mûhibaperekben kórházakat és biztosítókat. Nincsenek túl jó emlékei róla: –Néhányan rettenetesen kilógtak ott a sorból. Iszonyatos stílusban beszélt a betegekkel. – Kössön az orvos felelõsségbiztosítást! – javasolta.

nem a klinika tehetett. Õ azonnal értette a dolgot. miként nem észlelte ezt. de rettenetes nyúlós állapotban. hogy nem él a babája. Zalányi pedig az etikai eljárás során megpróbált mindent rám kenni. Eltûnt az orvos is. elolvastam Zalányi bejegyzését: „Köldök alatt baloldalt két haránttól jó szívhangok. szóljon az ügyeletes Zalányinak. . etikai eljárás indult. és hihetetlenül arrogáns hangon számon kérte rajtuk. vegye föl a kórlapját. ám nem volt mibe. az õ korukban már mi a fenének akarnak gyereket. Azt állította. és azonnal távozott. hol találta meg a doktor úr a szívhangot. Letakartam a gyereket. Kimentem abba a terembe. Botrány lett az ügybõl.Minek akar az ilyen teherbe esni? – Az idõsebb szülõ nõket számos alkalommal lenagymamázta. aztán mivel változott a helyzet. Az asszony a hatos ágyra került. hogy halott magzat született. Azt felelte. ám az kérdés volt: ki miért. lejjebb. mert lába kelt a betétlapnak. Nemsokára végeztem a többi helyen. A méhen belül régen elhalt magzat volt. ám utánam szaladt a kisnõvér: jöjjek. Bejött az asszony szülni. elláttam az anyát. Arról. hogy nem tudtam beírni semmit. ahol már szültek. keresgéltem tovább. kértem a kisnõvért. De nem találtam. de egyre ijedtebben. Pedig nekem is bele kellett volna jegyeznem. Kénytelen voltam egyedül segíteni. mert ennél az asszonynál tolófájások jönnek. nem. érzem ám. Elküldtem az asszisztensnõt. és indultam Zalányiért. hanem a körzeti szülészorvos. a jobbon – sehol semmi. vizsgálja meg. a gyerek feje jött. Újra hívattam Zalányit. Zalányi ekkor érkezett meg. átmentem õhozzá. ahol a kórlapokba írunk be mindent. már kétujjnyi. Nemcsak õ nem volt ott. aki ismét nem érkezett meg. Közben át kellett mennem másik boxba. megsemmisítette. hátha azzal foglalkozik. fejtettem. hogy tudjon nyugodtan aludni. jól ismerte Zalányit: elõre megírt mindent. a kórlap betétlapja is. már három. Reggel azonban természetesen jelentettem a fõmadámnak. jó szívhang. Nézem újra a kórlapot: szépen végigírva benne a normál menet: tágul rendben. Kutattam följebb. a bal oldalon. Végül nekem kellett közölnöm szegény nõvel. Zalányi elsápadt. nem is kereste. de a kórlap betétlapja sem. beszéljen õ szegény asszonnyal. Mi ez. hogy nagyon puha valami. mert valóban végsõ tolófájások érkeztek. Zalányi éjszakai ügyelete alatt. aki két hétig nem vette észre. hívja Zalányit – ám õ nem jött. Aztán volt olyan eset. a baba feneke jön elöl? Hát. én hallgattam meg a szívhangot. amikor nekem lett kellemetlenségem az õ disznósága miatt. amit hamisított. hogy már nincsenek magzati szívhangok. a halott baba iszonyatos feje éppen akkor bújt ki. hogy halott magzat született. Nekem három másik szülésnél kellett segédkeznem. Nem szóltam semmit. Fölemeltem a kórlapot. perem van és így tovább. ahol a monitoros szülések zajlanak. Amint tágítottam.” Kerestem a baba szívhangját – nem találtam a jelzett helyen. Kérdeztem az asszonyt.

Az általa vezetett szüléseknél rendszeresen nem volt jelen. Elõször húzódozik ugyan: õ a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. az orvosok szinte kivétel nélkül iszonyattal és utálattal nézték tevékenységét – csak éppen senki nem tett ellene semmit. de a belét kihúzta jó néhány nõnek. Nos. már régen kirúgták volna mindenhonnan. és nem találta a Szokol rádióját. * Amint keresek orvosokat.és nem jelentettem neki. Kaptam adalékot abból is. hogy ha nyilatkozni . Mindig úgy viselkedett. meghallgatták az összes orvost és nõvért. A klinikán rutinnak számított. megtalálom dr. Zalányiról pedig köztudottak jó fideszes kapcsolatai. Miközben õ abortuszoknál számtalanszor nemcsak perforálta a méhet. hogy ha én nem voltam hibás. õ ügyeletbe mindig úgy érkezett. hogy nem találom azt. Szigeti Andrást. Madocsa község háziorvosát is. akkor õ talán igen. Mindenesetre a helyzete egyre tarthatatlanabb volt a klinikán. Fogós mûtétjeinél többször darabokban szedett ki babát az anyából. Farfekvéses baba halt meg a kezei között azért. amibõl méhen belüli fertõzések történtek. amit Zalányi. mert nem tudta idõben beadni az oxytocint. tagadta. mondván: én elloptam a rádióját. hogy õt éppen azért hívtuk oda. miként viszonyul a kollégáihoz. nemegyszer halálos véggel. a két párt pedig momentán koalícióban van. Újra és újra nem végezte el a császármetszést idõben. egyszer kereste. hogy hozta a jázmin. így bebizonyosodott.és rozmaringteáit. aki maga az Isten. Sem arról. nincsenek jó politikai kapcsolataik – csak a huszadát követnék el annak. hogy farfekvéses a gyerek. amúgy is elõírták nekik. s rosszul indította a szülést. szerteszéjjel trancsírozta õket. Orvoskollégái gyakran emlegették: ha õk – akiknek nincs professzor papájuk. hogy én teljesen vétlen voltam. és végezze el a szükséges vizsgálatokat. valamint hogy Fidesz-színekben indult (és veszített) a 98-as parlamenti választásokon. eltüntetett. csak nagyon-nagyon megkésve. a tévedhetetlen Zalányi Sámuel. Zalányi dolgairól pedig ezek után nem esett szó. hogy hamisított. Kihívta rám a rendõrséget. A nõvérek. és fiatal lányoknak az egész méhét ki kell pakolni. hogy Zalányi küretjei után azonnal a mûtõbe kell menni. Mindenkit nullának tartott maga körül. Tudni kell. akik Szegeden közelrõl ismerték Zalányit. Persze: vagy nem. sem arról. mert Zalányi perforálta. amelyek közül éppen a magzati szívhangé a legfontosabb. Beidézték. mint a nagy. a megkérdõjelezhetetlen. és a méh megfojtotta a gyereket. Többször nem vette észre. vegye föl az asszonyt. valamint a Szokol rádióját. rengetegszer az utolsó utáni pillanatban kegyeskedett megjelenni. amikor kellett volna.

És annyit még hozzátesz Szigeti doktor: –Nekem személy szerint jó kapcsolatom volt Samuval. hogy ha megszorul. aztán arra alkohollal itatták. hogy a lány öngyilkos akart lenni. a székesfehérvári Szent György Kórház szülész fõorvosával – szintén Zalányi egykori szegedi kollégájával – még kevesebbre jutok: –A szüleink szomszéd házban laktak. Magánemberként mégis kevés kapcsolatom volt vele. s ettõl rosszul lett. Õ – amint ismerteti velem e kórház rendjét. mert jókat mulattak rajta. de az sem volt igaz. amekkorát már nem indokol a tudása. mondjon el neki mindent õszintén. Õ hozzá jött be másnap ez a kislány. nem akarok beszélni ezekrõl. * Dr. nekem van egy elvem: kollégáról véleményt mondani borzasztó nagy felelõsség. Elméletileg jól felkészült. például a minden szülésre . mekkora hazugság. de az bizony igaz: akkora az önbizalma. lehet. Persze hallottam a mindenféle ügyeirõl. De ez pletyka volt. majd õ jól fenéken billenti a két orvos fiút. hogy õ is akarta. és akármilyen segítséget kér. a kecskeméti kórház osztályvezetõ fõorvosa. egybõl elrohan a Kövér Lacihoz. sírva-zokogva: õ igenis szereti X docenst. Apró Györggyel. amíg õ aláírta ezt a szerencsétlen nyilatkozatot. de ne haragudjon. s aztán ezek az összetartó fiúk megvédik. hiszen õ találta ki. éppen hogy Zalányi Sámuel ígérgetett és fenyegetõzött neki mindenfélével. úgy voltak együtt mindig.akarnak bármirõl. Nem szívesen mondanék róla negatívumokat. amibõl egyetlen szó nem volt igaz. hogy Samu éppen ezt a szakmát választotta. * Egészen másképp reagál dr. szó nem volt zsarolásról. Tudja. Könnyen mártírt csinál magából. Godó György professzor. Emlékszik: az a hír is járta akkor. és rendet tesz közöttük. s talán én is hozzájárultam. és talán nem is várható el tõlem. Úgyhogy ennél többet nem is fecseghetek. Zalányiék altatót adtak be neki. Már csak azért sem bántanám. Amely papírról legfõképpen Zalányi tudta. annyit azért elmesél: erre a kisnõvérügyre jól emlékszik. nem igaz. De az tény. elõtte egyeztetniük kell az országos vezetéssel. szokásait. Úgy leitatták. addig-addig. a lábára nem tudott állni. Szigeti doktor azt tanácsolta a kisnõvérnek: menjen be a docens úrhoz. Ám amint tereferélünk telefonon. okos gyerek a Samu. megyei szülész-nõgyógyász szakfõorvos. mert az olyan.

a nõvérrel aláíratott kamu rágalmazó nyilatkozat körül? . miként vált ez a jó képességû ember az átlagot messze meghaladó számú problémás eset fõszereplõjévé – véli a professzor. amíg szép komótosan el nem költötte mind a három fogást. hogy mi a helyzet odabent a szülõszobán. Típuseset volt nála. Szerinte nem az volt várható. Jól emlékszik a kezdõ Zalányira. mint kellett volna. akkor bajok lehetnek belõle. Még inkább becsülöm õt. –Ez viszont fölveti mások. El tudom képzelni. hogy ha ez a fajta alkati hiba nem kellõ kontroll alatt mûködik. amit nem lett volna szabad engedni. aki professzor papájával a háta mögött sikeresen indult a szegedi klinikán. mintha ott sem lenne. Tehát vagy nem eléggé hatékonyak voltak fölötte az említett kontrollmechanizmusok. –Senki nem a képességeit vonta kétségbe azóta sem. hogy mi van rájuk bízva. amelyben az égadta világon mindenrõl kérik a véleményüket – tiszteletre méltó vezetõként mutatkozik be. túlzott önbizalmú ember volt. olyan magas vezetõi beosztáshoz jutott. amely Zalányi és Pál Attila körül zajlott X docens és a nõvérke dolgában. tényleg túlságosan magabiztos. akkor azonnal félretolják a hibát elkövetõt. hogy elvégezte õ a szükséges császármetszést a normál szülés helyett – csak éppen egy-kéthárom órával késõbb. Igen. hogy a legjobb szándék mellett is újra és újra hibázott. amint arról is beszámol: õ bizony kíméletlenül megválik valamennyi olyan orvosától. már annak idején is a vállalkozó kedve kissé mintha meghaladta volna a képzettségét és a korából adódó lehetõségét. széles mûveltségû. Hiszen hallott a legalább nyolc szegedi eltussolt mûhibájáról is. az azon is múlik. Ez pedig – ebben a nagyon nagy önmérsékletet és a helyzet tiszteletét parancsoló szakmában. Igen. Hiszen számosan azt mesélik. hogy egy-két ilyen eset után elbizonytalanodhatott.érkezõ nõ kezébe adott levelet. sõt nõvérétõl is. vagy akkora szakmai játéktérhez. a fõnökei felelõsségét is! Hogy az orvoskollégák hányszor és mekkorát tudnak hibázni. potenciálisan volt ilyen veszély benne. ami bekövetkezett. mint a szülészet-nõgyógyászat – veszélyforrás. például aki többször hibázik. –Bocsánat. hogy illetlent kérdezek! Tudott ön arról a botrányról. hogy mitõl. Csupán a hozzáállását. valóban úgy tûnik. Godó doktor Szegeden sok éven át volt távoli kollégája Zalányinak. és olyan lelki állapot alakult ki benne. ha például õ hazament ebédelni. akinek nem elégedett a munkájával. Ha azonnali kontroll van a fejük fölött. elvégre ezek közszájon forogtak. –Érdekes lenne arra hivatott szakembernek kielemezni. kitûnõ tanulmányi eredményû fiatalnak ismerték meg. mert görcsössé vált. jó képességû. Amint most ön mondja. aközben az úristen is telefonálhatott. õ addig föl nem kelt az asztaltól.

abban pedig. de az orvostársadalomnak is szeretném az õ személyén keresztül bebizonyítani a lényeget. Nem lett volna szabad idáig eljutni. Tisztesség ne essék. álljunk meg. Az orvostársadalom ma saját romlásához vezetõ mechanizmusokat tart életben. kutatóorvosnak.–Errõl mindenki tudott a klinikán. többen mesélték ezt a szomorú történetet is meg Samu egyéb dolgait is. valamint szabad-e ekkora marhaságokat nyilatkoznia? Hiszen õk hajszálpontosan tisztában vannak azzal. amikor például Poczkodi Sándor. Keszthelyen vagy Mosonmagyaróváron! – akkor önök miért nem kérdezik meg tõle. Zalányi nekem azért fontos. –Persze hogy nem. –És ez messze nem csak Zalányi személyének kérdése. ez így nem mehet tovább! Ez mindannyiunkra életveszélyes! Talán csak nem engedhetjük meg magunknak. engem teljesen hidegen . hiszen végül neki kellett elmenni a klinikáról. –És még egyet. mi mindent vitt véghez eddig Zalányi és – legyünk õszinték! – még az a néhány másik Zalányi szerte az országban. pozícióba kerülési esélyeket. mert nemcsak a publikumnak. hogy egy-két Zalányi végigtarolja az ország összes nagy kórházát. és azt mondani nekik: – Kispajtás. –Ebben a megközelítésben sok igazság van. Zalányi Sámuelt fogják eztán emlegetni – hanem a szülészeket általában és az orvosokat általában! Következésképpen. az Egészségügyi Tudományos Tanács. gyanítom. de nem klinikus orvosnak. Ma a Magyar Orvosi Kamara és annak Etikai Bizottságai. Ám eddig senki nem volt hajlandó vállalni a felelõsséget. Az érintett docensnek nem volt ennyire vicces a dolog. és kirámolunk a szakmából? Mert ha ezt az orvostársadalom maga valóban nem képes elintézni – elõbb-utóbb kívülrõl fogják rendbe hozni a dolgot. Kétségkívül fölvetve annak kérdését is. és mindenütt halottak maradjanak utána! – Márpedig ahová Zalányi eljut. És az már a magyar valóság. Én akkor már nem voltam ott. vagy letekerjük ezt-azt az alkatrészedet. A magyar szülésztársadalom évekig a kulcslyukos sztorin röhögött. nem kéne-e olykor újságot olvasnia. hogy mi történt Szegeden. a kamara országos etikai bizottságának elnöke tévényilvánosság elõtt azt feleli nekem erre: – Nekünk nincs hivatalos tudomásunk arról. Tényleg nem lehet elkapni ezeket az embereket. vagy elmész orvoslátogatónak. ott nem csupán dr. bárminek. hogy azt mondja: – Kérem szépen. ám amikor hazajöttem. milyen módon lehet a mai magyar orvostársadalomban megteremteni az elõrejutási. kevesebb lesz a köszönet. hogy ezek után kinek megy fölfelé a csillaga s kié le. és elköveti a maga jól megszokott mûhibáit. az Egészségügyi Minisztérium a Zalányi-típusú jelenségeknél önmaga nem képes eljutni oda. NagyBritanniában dolgoztam. –Valamint senki nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel.

Az õ vesszõfutása mások bûne is. és helyes pályára állítják. bezárhatod! – Így is lehet. ha nem mintaértékû lenne az õ története az orvostársadalom belsõ mechanizmusainak lehetetlensége. és olyan vizsgálat következik. A Szakmai Kollégium kibújt a döntés alól: mind az ötüket . Petefészekcisztát operálnak. jó lesz. ezt elszúrtad. a vezetõi hatalom. hogy még idõben elfojtják benne ezeket a jelenségeket. hogy megakassza ezt az ámokfutást. Ott. csupán az orvosok állapítják meg a referálásom: – Te. nincsenek újságcikkek. magyar válfaja: a kontraszelekciós mechanizmus. a gép elkezd visongatni – mivel a szoftveresektõl ezt kérték –. megpályázta azt is. ott vigyázz. amelyen egészen közeliben élõben látja – zárt láncon át az öt emelettel följebb lévõ mûtõbõl – az éppen zajló mûtétet. Amint sok más hely után Sopronban éppen megürült a szülészet-nõgyógyászat osztályvezetõ fõorvosi széke. szerteszéjjel rúgják a fenekét. így rendben. Johnny. mire gondol mûtét közben. nincs reklamáció. Ha ugyanez az ember más szisztémában mûködik. Bejön a titkárnõje. s szól. rögtön beindította összes kapcsolatát. A rendszer adta a lehetõséget. hogy bekövetkezzék mindaz. Engem is az zavar a legjobban. És bûne azon mechanizmusoknak. S búcsúzóul Godó professzor úr – tényleg véletlenül – bemutatót tart saját kontrollmechanizmusából. És amikor ugyanannak az orvosnak bekerül a harmadik „ elszúrása” a számítógépbe. ami történt. tisztátalansága terén. a mûtõbõl konzultációt kérnek tõle. –Így van. át ne vágd. ha nincs per. pungáljátok meg. oké. s az elmúlt sok-sok évben senki nem vette a fáradságot. Bekapcsolja tévékészülékét.hagyna Zalányi Sámuel. mivel ott orvosi mûhibánál nagyobb bûnnek számít a mûhiba eltussolásának legapróbb kísérlete is. hiszen meg volt róla gyõzõdve: kijár már neki a sarzsi. s õ instrukciókat ad: – Ezt nézzétek meg különösen alaposan. öregem! – akkor ez még aznap bekerül az orvosi kamara központi számítógépének adatbázisába. szép volt. Mert ott ha a fõorvos nem küldi be azonnal az adatbázisba a történteket. igen. jó. Létezik ennek egy másik. hogy Zalányit engedték idáig eljutni. rendben. módot teremtve a benne egyébként meglévõ értékeknek a kibontakozására. amelyek engedik ezt. –Azt mondom önnek. * Égett hát Zalányi lába alatt a talaj Szegeden. elképzelhetõ. Ahol az országban fölszabadult fõorvosi hely. igen. –Biztosan ön is ismeri például az amerikai szisztémát. ez a szelekciós mechanizmus. még egy kicsit. mehet tovább. Ám rajta kívül még négyen adtak be pályázatot. jó. amelynek a végén Johnnyról szinte azt is tudják.

az ilyen típusú mûtéteket a negyediken szokták végezni. –Miért jöttek a mentõsök? – kérdezte Zalányi. –Semmit nem foglalkozott az osztályával. Másik esetben egy 42 éves asszonyt Zalányi meg akart operálni miómával. olykor százezrekért adta a patikában 32 forintért kapható pirulát. Odaszaladtam Zalányihoz. Több hónap elteltével sem tudta néha. amint ott nyugdíjba küldték az elõzõ osztályvezetõ fõorvost. hogy vigyék át Zalaegerszegre. –A 28 hetes terhesért. hát nem is tudom… vagy a másodikon van. s kérdeztem. Ám a kollégiumi tagoknak lelkiismeret-furdalásuk volt: ez a Zalányi már mindenhová pályázott. vagy a szülõszobán. ám késõbb már furcsállva nézték. Fél óra múlva megérkeztek a mentõsök. hol van a kismama. Zalányi nem volt . Soha egyetlen határozott mondata nem volt. igen. amíg benyomták Keszthelyre. Mondok példákat. s szegénynek egyik sem jött be – segítsünk már neki! És addig-addig ügyeskedtek. mert megérkeztek a mentõsök. Azt mesélik többen is. Szegedrõl tehát Zalányi 96 augusztusában Keszthelyre került – osztályvezetõ fõorvosnak. aki addigra már megismerte Zalányit. és véletlenül engem kérdeztek. Szóltam Zalányinak.alkalmasnak mondta ki. –Ugyan miért? – kérdezek rá vissza. s õ a csecsemõs nõvértõl kérdezte: – Most én jó helyen járok? –Az ilyen betegek a második emeleten fekszenek. Fõorvos létére a gyerekágyas osztályon egyetlenegyszer nem vizitelt. majd mentõt hívatott hozzá. hol van az asszony. s amint õ maga fogalmaz: nemigen vette emberszámba. aki céltalanul sétálgatott a folyosón. amint szokott. Beindította a lombikbébiprogramot. amikor fél év után is ugyanilyen bizonytalanul bóklászott a kórházban. most pedig éppen a harmadikon vagyunk. kezdetben rém bizonytalanul viselkedett – úgy festett. vagyis sokkal nagyobb hatalommal. asszisztensek ezt eleinte még érthetõnek vélték. Mentõ hozott be 28-29 hetes terhes asszonyt: fájásai vannak. több tízezerért. ám õ idõközben teherbe esett. Egy vasárnap délután mint készenlétes orvost berendelték elvetélt asszonyon elvégezni a szükséges küretet. fõorvos úr. de senki nem esett teherbe a kezelése hatására. akinek fájásai vannak! Hol van? A másodikon vagy a szülõszobán? –A beteg… a beteg… melyik is az a beteg? –Fõorvos úr. mert koraszülés várható. akinél koraszülés várható! –Ja. úgyhogy a lehetõ legrosszabb helyen jár! – felelte a nõvérke. melyik beteggel mi van. hol is van. Bejött szülni. mindjárt megvizsgálom – felelte Zalányi. – Jó. hol is van a szülõszoba. mint akinek fogalma nincs róla. aki ismét föl-alá bandukolt a folyosón. A nõvérek. fogalma nem volt róla.

Mentõ hozta. nem is akármilyenek.hajlandó megcsászározni. és tette rendbe a dolgát annak. akkor nemsokára megcsászározzuk! – közölte orvosa –. és persze hogy vérzik. Eltelt negyedóra. fél. aki Zalányi fizetõ betege volt. Már voltak fájásai. három óra. miután a fõorvos úr kivette a kapcsokat és varratokat. ne Zalányi. Mielõtt Zalányi Keszthelyre érkezett. lehajolt érte – és abban a pillanatban szétnyílt a hasa. hogy engedélyezze ezt. Csakhogy nem tágult ki kellõen. lezuhant a vérnyomása. Az ügyeletes orvos szólt Zalányinak. Úgy jött a kezelõbe. Se meg nem vizsgálta. hiszen miómája van! – És kiment. s még nem töltötte be terhessége 36. miért nem császároznak már meg? – nyögdécselt szegény. jó. * 1997. Szintén az õ betege volt. hogy rosszul érzi magát. A vajúdóba vitték. Aztán az ügyeletes orvos rendelt transzfúziót. nem éppen most kellett volna szülnie. Így szegény több mint húsz órát szenvedett a szülõszobán. hetét. Ám lehajlás nélkül is többekkel elõfordult. vagyis idõnek elõtte indult meg a szülés. szûk volt a szülõcsatornája. a teljes kimerültség határán. se el nem látta – elment. tusolás közben leejtette a földre a szappant. Kéthárom nap múlva elkezdett erõsen vérezni. Injekciót kapott. mert elment a magzatvize. illetve magzat méhen belüli elhalása történt. mint aki egészen kivérzett. –Doktor úr. és közölte vele: – Elhiszem. s könyörgött. valamikor délután négy körül. szenvedett alaposan. június 12-én délelõtt fél tízkor érkezett harmadik gyerekét megszülni a keszthelyi kórházba a közeli kis faluból a 35 éves asszony (aki azt kéri tõlem. stoppolja be valaki más. hogy Zalányi mûtétje után szétnyílt a hasukon a seb. . mert elmúlt negyvenéves. miután a császármetszéses szülést követõ hetedik napon Zalányi kiszedte a varratait. Fogadott orvosa – aki már a terhesség eleje óta mondogatta: valószínûleg császármetszésre lesz szükség – többször is odajött hozzá. ne írjam le a nevét). öt – s nem történt semmi. akinél szült: – Fõorvos úr. Ám nem indultak meg a fájásai. talán megszüli a gyereket. biztatta. kész. egy óra. amely esetben egyúttal a miómáját is ki lehetett volna venni. drága. egész év alatt összesen soha nem volt négy halvaszülés. aki. kettõ. hogy két kézzel õ maga tartotta össze a hasát. az asszony nagyon rosszul érzi magát! – Zalányi odaállt az anyaágya mellé. csak meg kell várnunk Zalányi fõorvos urat. nyugtatta. infúziót – mindhiába. akinek a betege volt. majd délben át a szülõszobára. négy. – Na. 1997 januárjában – az õ fõorvosi idõszakában – a terhespatológián gyors egymásutánban négy halvaszületés. tolófájdalmai is.

A folyosón Zalányi Sámuellel találkozott: –Gratulálok. mert ez már emberkínzás. Az egyik tolófájása még el sem múlt. melyik volt jobb. nyomjon erõsen.–Zalányi fõorvos úr nem engedi – felelt orvosa. a császár. kérte. nem neki lett igaza. –Hát ha mondom. mindnek el fogom mondani: messzire kerüljék el a keszthelyi kórházat. fiú-e vagy lány. csak amit a fõorvos úr engedélyez – szólt a válasz. A kisfiú megmaradt – de ez nem Zalányin múlott. egészséges kislánya született! – kedveskedett a fõorvos. Úgy érezte. de a baba szemernyit sem jött elõre. saját felelõsségére átviteti magát Egerszegre. –Na. ahogy csak bírt. Akit újra kellett éleszteni – kész csoda. Próbálta õt tágítani. majd én! – gõgösködött Zalányi. nem haladnak semmit. A csecsemõs nõvér egy lyukas fityinget nem adott volna az újszülött életéért. s legelõbb elkábíttatta az asszonyt. kiszakadnak a belei. hogy kislány! – erõsködött Zalányi. s mindvégig pontosan érezte – mégiscsak a harmadik szülése volt már –. És fogóval kiszedte belõle a babát. A férj este hat körül ért be a kórházba. a gyerek nem akar kijönni. ahol Maga hagyja fölöslegesen szenvedni az ember lányát! * 1997 augusztusában következett a zalakoppányi Tóthné Rajki Andrea . –Kislányom? Az ultrahangon pár hete azt mondták: látják. vagy amit én csináltam? –Én ide. szétszakad belülrõl. Néha mintha azt is hallotta volna. a baba is hatalmasakat roppan. hiábavalóan. próbálkozzon. ahol azonban nevetve fogadták: –Pöcse van annak a kislánynak. nézze meg! –Láthatom a kislányomat? – rohant le az újszülöttrészlegre a kispapa. hogy semmi értelme a szenvedésnek. apuka! Kisfiúból van az! Ne a fõorvos urat kérdezze! Másnap a vizitnél Zalányi azt kérdezte az asszonytól: –Na. amit vele mûvelnek. – Nem tehetünk mást. Kibírhatatlanul fájt mindene. Nyomott is szegény. És akit ismerek terhes asszonyt. fõorvos úr. Végsõ kétségbeesésében azt mondta a szülésznõnek: ha hatig nem történik semmi. Az asszony már azt sem tudta. Zalányi fõorvos délután fél hatkor kegyeskedett elõször a szülõszobán megjelenni. Hatodik órája kínlódott. hogy fiú! – értetlenkedett a friss apuka. – Menjen csak. miközben érezte. hál’ isten. hogy értelmetlenül. hogy életben maradt. már jött a másik – gyerek meg sehol. a lábamat többé be nem teszem.

tragédiája. hétben azonban borzasztóan fölment a vérnyomása. Õ azt hitte. –Tóthné. akkor jön már a baba. és csak nézte: történik-e valami. Este kilenc körül fölment a vérnyomásom 190/110-re. levette az ampullát. végre jó volt a baba szívhangja is. s határtalan boldogság töltötte el az egész családot. nem tudja. Hol bejött. szeptember 2-ára írták ki szülésre. hoznak helyette másikat. maradjon csak hanyatt fekve! – mondta Zalányi. Már rettenetesen fájt az oldalam. hadd forduljak oldalra. rossz NSTeredmény – de nem tett semmit. rossz. Andrea babájának NST-je már augusztus 12-én is rossz volt. sok-sok órán át. utóbbinak minden egyes vizitért fizetnie kellett. Másnap reggel hét óra felé fölmentünk a vizsgálóba. Az NST a magzat szívhangját mutatja. bekötöttek valami infúziót – és kész. A 36. s a zalaszentgróti szakrendelésrõl átküldték a keszthelyi terhespatológiára. és kiszippantotta a gyereket. semmit nem láttam. A kismamának azonban senki nem szólt egy szót sem. kértem. Õ k azonban azt felelték. de egyszer csak azt . a szülõágy lábánál. amely megindítja a fájásokat. nem érünk rá ilyesmikkel foglalkozni. Rám kapcsolták a gépet. rossz. rossznak találták a magzati szívhangokat is. mert a biztonság kedvéért végig a terhessége alatt két orvoshoz is járt. két héten át vizsgálgatta. hozzanak. Csak neki nem árulták el. Tovább telt-múlt az idõ. Zalányi vette föl. mitõl. minden rendben van. hogy végre világra hozhassa elsõ gyermekét. hagytak ott feküdni. Andrea hat éven át mindent elkövetett. magamban. igaz. Ennek ellenére beletette az infúzióba. Legalábbis Zalányi nem tudta. ultrahang. úgyhogy föltesz a hüvelybe ampullát. – ami azt jelenti: gyenge. nem tudom. Ám délután a gyerek szívhangja megint egyre rosszabb és rosszabb lett – nem tudni. aztán hozta a vákuumkészüléket. nem tett semmit. milyen nevû gyógyszert. Zalányi utasította a nõvéreket. 18-án rossz – tanúsítják a leletek. de nekem még annak elõtte segít mindenben. Zalányi fõorvos úrhoz. Andrea ismerte már Zalányit. õ majd elmegy szabadságra. 17-én gyenge. melyik betû mit jelöl. A szülésznõ meg akarta emelni a lábam. A leletekre ennyit írtak: gy. és tegyék bele az infúzióba. Zalányi álldogált velem szemben. a helyihez és Zalányihoz. amikor 96-ban teherbe esett. mert elfogyott. és azt mondta: – Irány a szülõszoba! – és ott azonnal burkot repesztett. hol kiment. ha ezt érzem. Csukott szemmel feküdtem. 97.. 13-án jó. Az ezután történeteket Andrea így meséli: –Zalányi fõorvos úr közölte. aztán szóltam a nõvérnek: – Kakilnom kell! – Õ megnyugtatott: az jó. r. 14-én kétszer is rossz. hogy könnyebb legyen. azt õ nem ismeri. nincs az a szer. majd õ saját maga! – Ám a baba csak nem jött. miként kell használni. Ám Zalányi azt mondta. de Zalányi nem engedte: – Nem kell.

A Magyar Orvosi Kamara az égadta világon semmit nem tett Zalányi dolgában. hogy tizenötödik órája próbál szegény megszületni. akkor õ maga indít eljárást. injekciózták – de hiába. A nõvérek késõbb azt hallották. után is mindig azt használtak. amikor onnan is menni kényszerült. Meg mert szerinte a fogós szülés elavult módszer – bár Keszthelyen Zalányi elõtt is. magzatvíz lemosása után a szemétbe dobott. Zalányit lefokozta. Késõbb. addig õk próbálják újraéleszteni az újszülöttet. mert a babának szüksége lett volna erre. Hallgatott és . mi történik velem és körülöttem. megvonta osztályvezetõ fõorvosi jogait. amelyet a nõvérke a rengeteg vér. Zalányi ekkor hívatta vele az ügyeletes orvost. nincs pénze arra. majd annyit lehetett hallani: a gyerekorvosnõ hívja telefonon Zalaegerszeget: azonnal küldjenek rohammentõt. megtudva. Már se holt. hogy ha elveszíti a pert. gondolva: halott gyerek fürdetése után ezzel a kis darab szappannal már ne mosson kezet senki. nem marad meg a baba. hanem hogy túl legyenek már az egészen. Egy icipici szappandarabcsonk volt csupán az újszülöttfürdetõ helyen. hogy elkerüljön a keszthelyi kórházból. Nem is sokáig maradt Zalányi Keszthelyen beosztott orvosként. továbbállt – Mosonmagyaróvárra. A csecsemõs nõvér megfürdette a halott gyereket. Az igazgató úgy döntött. Alig valamivel éjfél elõtt. bármennyire is nem volt rá szüksége szegénykének. hogy meri kidobni a szappant?! – miközben a szülõasztalon ott hüppögött a gyerekét éppen elvesztett asszony. mert Maguk pazarolnak. nõvérek sürgették egymást. az anyagi csõd szélén a keszthelyi kórház. Andrea azt felelte: inkább nem. s lépéseket tett annak érdekében. – Andrea hangos zokogásban tört ki. Zalányi közölte Andreával: – Nem megy. fogalmam nem volt róla. és Tóthné Rajki Andrea még mindig ott volt – reggel hét óta. kifizesse a költségeit. Õ este háromnegyed tízkor érkezett föl a szülõszobára.hallottam: hörög a baba. se eleven nem voltam. ráadásul a kismamába egész nap ment az infúzió. s annak megérkezésekor úgy döntött: vákuumos szülés lesz – nem azért. . Nos. Az éjszakás csecsemõs nõvér viszont máig jól emlékszik mindenre. ha pluszeszközre volt szükség. s a szülész fõorvos azonnal ráförmedt: – Ne hisztizzen! – És Zalányinak igaza lett: Alexandra „ nem maradt meg” Meghalt. Menyhárt igazgató-fõorvos két nappal késõbb megkérdezte Tóthné Rajki Andreát: akar-e pert indítani a kórház ellen Zalányi miatt. Eszközök csörögtek. Keszthelyen az a hír terjedt el és aratott hatalmas „ közönségsikert” végre az orvosi kamara eltiltotta : mindenfajta orvosi tevékenységtõl. A hír nem igaz. Zalányi pedig üvölteni kezdett vele: – Ezért tart itt. Ötven percen át próbálták újraéleszteni. A gyereknek már szinte egyáltalán nem voltak szívhangjai – a nõvérke nem is csodálkozott ezen. megszületett Alexandra – teljesen élettelenül.

Bûnösen. * .tétlenkedett – amint szokott.

–Na. Gyönyörû. hadd szabaduljak hamar. Dr. Menyhárt Miklós. Most dr.* Keszthelyen persze az egész város suttogott Zalányi dolgairól. aki orvosi mûhibákról írt könyvet. a kórház igazgató-fõorvosa 1996 novemberében jött ide. lombikbébiprogrammal. – Magát én ismerem valahonnan! – méreget tovább a rendõr –Lehet. no pláne szülésre. Megállok a gyönyörû sétálóutca torkolatánál. s jó fél órával hamarabb érkezem a városba. magas elméleti felkészültséggel. Mire visszaérek az autómhoz. de… –Csak nem Zalányi Sámuel miatt van itt? –Micsoda? – csuklom hatalmasat. Sebesen elismerem az igazukat. nem tudom. s elballagok kávézni. Zalányi Sámuel. én vagyok. a nõgyógyászati és szülészeti . ugye? Olvasta az egész családom! –Igen. Hívom telefonon a kapitányságot. –Megvan! Maga az. s néhány percen belül meg is érkezik a trailerkocsi. a sofõr mellõl pedig fiatal közrendõr száll ki. hogy Zalányi nincs már a városban. lelkes tudományos munkát végzõ orvosnak látta. az egykori fõorvos híre valamelyest rátelepedett magára a kórházra is. de tényleg. Nem ismerték egymást korábban. kérem. de még mindig nem nyugodtak meg teljesen. sõt. mert különben elkésem. Azt mondják: a város saját kórházának adatai alapján ma is hihetetlenül alacsony a születésszám. idõre megyek! – kérlelem. közepén családi ház kinézetû épületben az igazgatóság. azért – teszek töredelmes beismerõ vallomást. aminek egyetlen oka van: a terhes mamák nem kis része még mindig elmegy inkább Zalaegerszegre terhesgondozásra is. furcsállva vizslat. sok publikációval. Tudják. nem dr. Hashmat Ibrahim Khail az osztályvezetõ fõorvos. Ebbõl a közhangulatból valamicskét én magam is megérezhetek. Bejelentkezem Zalányiról informálódni a keszthelyi kórház igazgatófõorvosához. sok sikert kívánok hozzá! – és még szalutál is. Rám néz. azon kerékbilincs van – szabálytalanul parkoltam. Ám Menyhárt doktor sebész. –Azért jött. és menjen gyorsan a dolgára. s Menyhárt doktornak eleinte szimpatikus volt Zalányi: rengeteg külföldi kapcsolattal rendelkezõ. hadd fizessem ki gyorsan a büntetést. mellette pedig a szülészet. hogy Zalányi dolgai után kajtasson? –Igen. akkor már Zalányi volt a szülészet-nõgyógyászat vezetõje. Így aztán idõben érkezem a keszthelyi kórházba. hatalmas park. akkor csak kétezer forint.

és senki nem tudta. mi van vele.szakmai munka megítélése értelemszerûen nem az õ feladata. Alexandrát fölboncolták. ám ne kalandozzék számára megoldhatatlan területekre – nem engedte hát a sokkal magasabb felszereltséget. hogy napközben hiába keresték. ahányszor egy-egy betegrõl fölvetõdött valami. Ez mindkettõ nagyon durva szabályszegés. amit addig is tudott mindenki: semmi szervi. nem indította idõben. Úgy látta: Zalányi nem megfelelõen irányítja az osztályát. Menyhárt doktor azonban ragaszkodott hozzá: egy városi kórház õrizze meg és erõsítse saját pozícióját. Külön konfliktusuk eredt abból. változtasson – Zalányi erre minden alkalommal komoly ígéretet is tett. ki az. valami gond volt a szülészeten. részint nyugodtan hazament Szegedre. gyakran össze-vissza keverte a mûtéti programokat. s egyértelmûvé vált. és azonnali hatállyal visszavonta Zalányi vezetõi megbízatását. És jött 97 augusztusa. s kiderült: éppen Szeged felé autózik. Azonnal bement a kórházba. kérte. elfogadta a megyei fõorvos álláspontját. a fõorvost. miért fekszik bent. miközben fõorvosként mégiscsak illett volna naponta levizitelnie ott is. Ezek miatt Menyhárt doktor többször is beszélt vele. s kereste Zalányit. Õ ki is vizsgálta az ügyeket. szó nélkül eltûnt. Nem találta bent. Kiderült: Zalányi. Zalányinak fogalma nem volt róla. A harmadik emeletre. a gyerekágyas osztályra teljes ottléte alatt egyetlenegyszer sem tette be a lábát. Amikor 97 januárjában hirtelen bekövetkezett a négy halvaszületés. Az igazgató nem tehetett mást. hogy Zalányi dunántúli lombikbébicentrummá akarta fejleszteni a keszthelyi kórházat. Menyhárt doktor otthon kapta a telefont: újszülötthalálozás történt. önálló programvezetést. a szülés közbeni . bárha ez kötelessége lett volna. Menyhárt doktornak nem kell intézkednie. öröklött baja. Úgyhogy tüstént döntött: elrendelte a rendõrségi hatósági boncolást – amely gyakorlatilag följelentést jelent. sõt. Hamar gondjai támadtak azonban Zalányival mint vezetõvel. betegsége nem volt. õ hívta Zalányit a mobiltelefonján. õ Zalányival megbeszélte a szakmai tapasztalatokat. hogy fény derül arra. hová lett. azzal jár. majd úgy foglalt állást: nem történt semmi különös szakmai szabályszegés. Menyhárt Miklósnak rögtön eszébe jutott a pár hónappal korábbi eset: akkor a beosztás szerint Zalányi volt az úgynevezett behívós ügyeletes. Semmit nem tudott a betegeirõl. ám semmi nem változott. másrészt a szülészeti osztály felelõs vezetõje volt – részint nem jelentette be a történteket az igazgatónak. ellátottságot igénylõ kutatást. Tóthné Rajki Andrea kislánya. aki egyrészt maga vezette a tragikus kimenetelû szülést. Nem tartotta meg rendszeresen a referálókat. meghalt Tóth Alexandra. Menyhárt igazgató azonnal szakmai vizsgálatot kért a megyei szülész fõorvostól. történt-e mûhiba vagy sem –. Rendszeresen megesett.

Az Illés szülõk mindkettõben rendkívül visszafogottak voltak: nem mocskolódtak.és keringési elégtelenségbe halt bele. mert ez nem igaz. s remegett az indulattól. aztán megvizsgálta õt. õt ne hibáztassák semmiért. Maga abszolút nem ért semmihez! – kiabált a doktorral. Erzsi nem sokkal a cikkek megjelenése után ment Zalányihoz a következõ soros vizsgálatra. hogy legyen még egy gyerekük. Majdhogynem alázatosan kérte Andrea anyósát: –Tegyen valamit a fiával. de azért a tarifát elõre leszögezte. az idõközben fõorvosnak oda kinevezett Zalányi Sámuelhez. azért nem maradt meg! –Ne mondjon ilyet. Mint majd ott részletesen szó esik róla. Bejelentkezett hát hozzá Erzsi magánbetegként.légzés. Zalányi Sámuel durva orvosi mûhibájának lett áldozata. de hát ilyenkor mi sem áll távolabb az ember lányától. A fõorvos futva menekült el. ennyit próbált hazudni: – Túl kicsi volt a baba. nem gyaláztak senkit – hiába lett volna meg rá minden okuk. a Fanni – lábak nélkül címû fejezetben szereplõ. Keszthelyen dolgozott. Andrea férje alig-alig bírta türtõztetni magát. legszívesebben nekiment volna az orvosnak. amikor a doktor így szólt: . majd odahívta a fõnõvért. Erzsi még öltözködött. mint ilyesmin kötözködni. Ebbéli tevékenységüket siker koronázta: Erzsi teherbe esett. Fanni születésekor Zalányi még nem itt. amikor jöttek a zárójelentésért. * De még e két hónap során fordult Zalányihoz az Illés család. Magánrendelõje ugyan nem volt. Elment a keszthelyi kórházba. mi végre köteles õ vizsgálatonként zsebbe fizetni. õ mindent a szakma szabályai szerint végzett. majdnem nekem jött! Zalányi még két hónapig dolgozott Keszthelyen beosztott orvosként – ám halk alku köttetett közte és igazgatója között: a lehetõ leghamarabb távozik innen. Dr. láb nélkül született Fannika szülei. valamennyi vizsgálatot a kórházban végezte (a tb pénzén!). –Hülye. sem az idõközben már elindult perben – gondolták Illésék. Erzsi kicsit furcsállotta: ha munkaidejében foglalkozik vele. lábnélkülisége orvosi mûhiba következménye. én is 1 kiló 55 dekával születtem. baja ne essék. fõorvos úr. azért. õ nem hibázott. mégis megmaradtam! – Ám Zalányi csak mondta a magáét. Maga Zalányi a szülõknek. tehát semmilyen módon nem volt érintett és érdekelt sem a bekövetkezett eseményekben. Zalányi elõször zsebre vágta a pénzt. hogy Fannikának legyen testvére. Idõközben azonban megjelent két újságcikk róluk s arról: Fannika születése. Erzsi és Tihamér elhatározták: Fanni után kell.

a Szabolcs utcai kórházba. Valamint effektíve hazudott. a szülés is ott történt. nem vállalom tovább a kezelését! Ide ne is jöjjön többet! Erzsi zokogva zuhant ki a kezelõbõl. talán jobb is így! Így végül Pestre jártak. amint hatalmas hévvel szerepelt: komolyan is gondolja. Nagy Péternek. és még perli is a kórházat! Nem gondol azokra. mennyit ártott a kórháznak azzal. semmi. rendû felperesnél nem végtaghiány következett be. hanem végtagjai csökevényesek. Maga nem is tudja. csak 20 százalékkal rövidebb volt. nyugtatgatta: –Hagyd.–Én nem vállalom tovább a kezelését. és ez vetett fel rengeteg diagnosztikai problémát. s hallva. az végsõ soron igaz. Zalányi Sámuel ekkor hamis tanúzás bûncselekményét követte el. az összehasonlítás révén szembesültek vele: milyen iszonyatos volt a hozzáállás. vagyis teljesen hiányzik. Tihamér. Hogy Fanni láb nélkül született? Hát igen. amit Magának odaadnak! –De fõorvos úr! – hebegett Erzsi –. hogy legalább szájon vágja a doktort. És ez a még nagyobb baj. hogy engedte megjelenni ezeket a cikkeket. akiktõl majd el kell venni azt a pénzt. nincs kire hagynom a gyerekemet! –Mondtam. kártérítési igényt. de semmiféle hibát nem vétettek. a szemlélet a keszthelyi kórházban. Õ tényleg így hiszi. mit tett Zalányi. Azt állította ugyanis tanúként: „Fontos hangsúlyozni. hiszen az jelenleg is megvan. S így. negyedik hónapja önhöz járok! Itt szerettem volna szülni is! –Hát ne itt szüljön! –De fõorvos úr. * Dr.” Amely állítás értékébõl icipicit azért talán levon az a nehezen figyelmen kívül hagyható tény. A vizsgálatot végzõ orvosok láthatták a combcsontot. de ezért õket iciri-piciri felelõsség sem terheli. Tihamér kint várta. minden a legtökéletesebb rendben zajlott le Erzsi terhességgondozása és vizsgálatai során. csitítgatta. s óriási garral utasított vissza minden vádat. Tehát dr. otthon van a mozgássérült kislányom. be akart rontani. mint az egészséges magzatok esetében. És látszott rajta. Erzsi lefogta. a megye szülész fõorvosának nagy megkönnyebbülés . hogy I. hogy Fannika egyik combcsontja tõbõl. Aztán a kórház ellen folyó perben Zalányi megjelent a kórház képviseletében. Elõadta: a kórház orvosai – amikor õ még ott sem volt – az égadta világon mindenben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el. én nem tudok elmászkálni kétszáz kilométerre vizsgálatokra.

A vizsgálati eredmény megérkezését követõen az eljárást tovább folytatjuk. a fegyelmet. Csak 13 hónapot volt itt. mint az összes többi fõorvossal együttvéve. – A Pécsi Orvostudományi Egyetemrõl kértünk szakértõt. valamit õk nem értenek. Andrea elküldte nekik. „A holttest rendõrorvosi boncolása megtörtént. Tekintettel arra. hogy ami történt. hiszen õ volt a fõorvos! Jól ismerjük a beosztott orvosok olyanfajta nemtörõdömségét. hanem komplexen a terhesgondozásé – na de hát mégiscsak õ volt a felelõs a gondozásért. bûnügyi osztályvezetõ. mondván. Én nem akartam.” Aláírás: Horváth István rendõr õrnagy. Két éve. nem szívesen beszélek róla. A négy méhen belüli magzatelhalás kivizsgálása során is alig láttunk bele az egészbe. Talán még mindig nem érkeztek meg a vizsgálati eredmények? Miért? Hogyan? Egyetlen alkalommal jelentkeztek: bizonyos Varga Lajos telefonált. de több gondom volt vele. –Nagyon kínos ez nekem. hogy a fõnökük nem követel tõlük másmilyen magatartást. 1997 szeptembere óta. amely abból fakad. Nem ismerte el a szolgálati függõséget. 1999 decemberében fölhívom hát a határozatot aláíró Horváth István õrnagyot: ugyan történt-e valami elõrelépés az ügyben. Azóta Andreáék egy fia papírt a rendõrségtõl nem kaptak. hogy soha nem láttam tõle valódi adatokat. hogy nem kellett volna bekövetkeznie a négy esetnek. * A keszthelyi rendõrkapitányság bûnügyi osztálya Menyhárt Miklós igazgató-fõorvos bejelentése alapján Tóth Alexandra halála ügyében elrendelte a nyomozást. úgy kényszerítettek rá. A féléves. hogy a kórszövettani vizsgálatok elvégzése hosszabb idõt vesz igénybe. hogy Zalányi végre elkerült a megyébõl. amely vizsgálatok eredménye még nem érkezett meg. valamint az is. Az egyértelmû volt. Majd 1997. s azok is agyonködösítve. az nem egyedül Zalányi hibája volt. –Nos. nem – válaszol a bûnügyi osztály vezetõje. Márpedig a fõnök Zalányi volt. azonban a halál pontos okának megállapítása végett kórszövettani vizsgálatok elvégzése is szükséges. aki mielõtt elkészítette volna . Azóta semmi. nyomokat. éves jelentései annyira elködösítettek voltak. hogy idekerüljön Keszthelyre.volt. Konkrét esetek is szörnyû nehezen jutottak el hozzám. amely nélkül pedig nem létezik normális egészségügyi ellátás. szeptember 29-én megszületett a határozat: az eljárást a rendõrség felfüggeszti. kérte Andrea kismamakönyvét. olyannyira összezavarta a szálakat. ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint a vizsgálat eredményének megérkezéséig az eljárás felfüggesztésérõl határoztam.

Nagy György 1968-ban Pesten végezte el az orvosi egyetemet. Új szakértõt kellett kirendelnünk. Vörös László. 1997. Mosonmagyaróvárt választotta. hogy valóban segíthessen egykori csoporttársán. gond van. –Laci. de az legalább nem a saját . Betegei szerették. a Gyõr-SopronMoson megyei szülész-nõgyógyász fõorvost: – Sándor. természetesen azonnal folytatjuk az eljárást… * Nos tehát. erõsítést! –Laci! – kapott a fejéhez Nagy doktor. Hozzá fordult most segítségért. konferenciákra. amikor Diana hercegnõ balesetben meghalt. Szerette a kórházat is. aki nem segít bajba került barátján! Vörös doktornak azonban ahhoz. Miért? Hogyan? Óh. úgyhogy idehoznám Samut.szakvéleményét. az osztályod erõsítésre szorul. s délután bejött a szobájába dr. Nagy doktorral. a városban kóricálva sokaktól hallok róla csupa-csupa jót és szépet. Gyurikám. amíg igazgatóváltás nem következett be a kórházban. ott helyben alapított családot. ebbõl baj lesz! Samuval kivétel nélkül mindenütt zûrök voltak. amit meg is tettünk. s azonnal Mosonmagyaróvárra került. – Csak nem a barátoddal van megint balhé Keszthelyen? –Öh… hát… hm… Hát… de. augusztus végén éppen akkor ért haza szabadságából. Elvégre a barátság kötelez! Nem jó ember. ezt illett volna elfogadtatni a szülészet fõorvosával. s annak eredményeként oda nem került az általa vezetett osztályra dr. felesége patikus. Vörös ide akarja hozni Zalányi Samut! –Jézus Mária! – õ is tagja volt annak a teamnek. Valami kis probléma történt ott. becsülték. Úgyhogy hozok neked. amely Keszthelyre segítette Zalányit. Vörös László. Amint az megérkezik. s 95 óta a mosonmagyaróvári kórház igazgatója. Zalányinak Keszthelyrõl is mennie kellett. de még mindig nem kaptunk tõle anyagot. Gyorsan haladt elõre a ranglétrán is. volt is miatta rossz érzése. a lehetõ leghamarabb meg akart tanulni mindent a szakmájában. az egyetemen csoporttársa volt dr. a várost is. Zalányi Sámuel. meghalt. Dr. a kórház igazgatója: – Én úgy látom. tisztességgel végezte a munkáját – s mindaddig semmi gondja nem volt. Rengeteget járt továbbképzésre. Nagy doktor már másnap fölhívta Gardó Sándor doktort. aki aztán sebész lett. másodfõorvos lett. osztályvezetõ fõorvos lett. egyszerû: még Szegeden. Becsülettel. de jó embernek is. Hétfõ volt másnap. kéne melléd egy jó erõs második ember. a szülészeti-nõgyógyászati osztályra. nem csupán nagyon jó orvosnak tartották.

Tizenkettõ és kettõ között soha nem volt elérhetõ. Aztán fölment a negyedik emeletre. gyõzködni: ne engedjük be a bajt a megyébe! Ám Vörös ragaszkodott hozzá: Samunak adni kell még egy esélyt. s csak az után vette föl a telefont. majd olvasgatni kezdett szakkönyveket. de csak a folyosókon. Öt óra körül ismét eltûnt. mondott okosakat – de soha nem konstruktíve. az igazgatói traktusba – minden információ hamarább ért el hozzá. . a mobil is. az osztályvezetõ Nagy doktor helyetteseként belépett a mosonmagyaróvári kórházba. szólhatott mellette a vezetékes telefon is. –Akkor is adok neki még egy lehetõséget – hirdette ki döntését az igazgató. hogy legyenek. majd elvonult a szobájába reggelizni. mivel – hiába csak 10-15 beteg feküdt a részlegén – egyetlen betegrõl sem tudott semmit. A fõzést viszont nagyon komolyan vette. mint az osztályvezetõhöz. s ez ellen már nem volt apelláta. mint korábban mindenütt. Zalányi Sámuel fõorvosi sarzsival. Bevitték Zalányi szobájába. amelyeket Nagy doktor. Reggel bement. levizitelt. de semmi sem hatott. este is. Ha õ elkezdett sütni-fõzni. ott villantott egyet-egyet. az osztály fõnöke. hogy a szobájában õ maga fõzött magának ebédet. Mi több. Hamar kapott lakást a nõvérszállón. s elbandukolt ebédelni. A 11 órás nagyvizitre visszaért. azt õ soha föl nem vette. hasztalan. Onnan elõ sem került többet. attól kezdve kizárólag azok voltak a megbízható és hiteles hírek a szülészet-nõgyógyászat belsõ dolgairól. Meg az evést.megyéje volt. majd étkezni. Ezután körbesétált az osztályon. Magyar embert evés közben ne zavarják! Majd ha végzett! Számtalanszor – amikor egyébként õ volt az ügyeletes – próbálták sürgõs esethez riasztani. Beballagott a reggel fél nyolcas referálásra. hogy befejezõdött a vizit. ott fõzõcskélt magának. de a betegeirõl a saját részlegén sem igazán voltak információi. rendszerint délben is. fordítva is. amikor a nõvérek szóltak Nagy fõorvosnak. január 1-jétõl dr. majd ismét a negyedik emeletre vette az irányt. teljesen haza fogod vágni ezzel a szülészetet! – jelentette ki Nagy doktor. soha nem azok. s nem is tett semmit annak érdekében. amelyeket õ szállított az igazgatónak. Nem volt még ott két hete. jöjjön velük. S ezzel véget is ért a munkanapja. s nem is konkrét betegre vonatkozóan –. Jót evett. Hamar kényelmesen berendezkedett. Abban a pillanatban. Kétszer is kiment hát most Vöröshöz. ott kinyitották a frizsidert – benne egy egész üveg bor meg egy félig üres. –Laci. folyóiratokat. 1998. megteázott. átállt arra. vette a dzsekijét. a csipogóra nem reagált. Ugyanúgy ténykedett itt is. illetve amikor már megmelegedett a kórházban. Komótosan jóllakott. Eltûnni pedig nagyon tudott. ám ennek nem sok haszna volt.

a korábbi gondok. amíg fõzésrõl. ebbõl a „Várjunk! Most ne! Majd! Majd meglátjuk! Hátha!” mentalitásból. hogy nincs mese. de engem még senki nem látott részegen! –Samu. S ez nemcsak a szülõszobán és a mûtõben vagy a betegágy mellett volt így. akár a szülõszobán vagy a mûtõben –. mert õ ilyen. azonnal dönteni kellene. ha egyszer frusztrálta minden döntési helyzet. mellényúlások – tulajdonképpen pozitív – hatása ez: egy meggyötört ember szeretné végre meghúzni magát. hanem azért. Zalányi azonnal kimenekült a helyzetbõl. befõtteltevésrõl. nekik nem szabad inni. jelezte. persze. akkor nyilván rosszul tûrte mindazokat. de sokan – akik nem ismerték még ki a beosztást – amint meglátták a kis táblát . Ha Zalányi volt a soros egyik vagy másik helyen. Belekap valamibe. minden elõl elmenekült. Az asszisztensnõkkel például kitûnõ volt a viszonya – mindaddig. mi ez? –A Zalányi doktor úr minden ebéd elõtt jót iszik ebbõl. A fõorvos ezt nem hagyhatta ennyiben. hiába olyan a helyzet. Zalányi bent iszik. az örökös kifarolásból fakadt.–A Szûzmáriáját. Ám fokozatosan rájött: nem ezért teszi ezt Zalányi. igen. Nagy doktor eleinte azt gondolta. – Samu! Azt hallom. jó társalgása mellett. mosásról. csak Neked? – Fölment Nagy doktor az igazgatóhoz. de még a szakrendelésen is. Mûhibáinak többsége is ebbõl a nem döntésbõl. A kitûnõ elméleti felkészültsége. Mindeközben ha bármikor döntési helyzet állt elõ – akár az osztályon. Én megiszom a magam borát. Ilyen személyiség: nem mer. ugyanígy az ultrahangon – panaszáradat követte mindenütt. majd akkor szólunk neki! – És a benti frizsiderbõl néhány nap után a borosüvegek átköltöztek Zalányi lakására. elmenekül. ez egy munkahely! Hát ne õrülj már meg! És ha legközelebb ügyeleten nyolc üveg sört találok ebéd után az asztalon. s azt soha nem viszi végig. Ha pedig bármi zûr történik a beteggel. akkor azonnal lepattan. az ég áldjon meg. Amint azonban bejött egy beteg. nem tud dönteni. Te itt bent bort iszol! –Igen. nem akar újabb kalamajkába kerülni. azzal már minõsíthetetlenül durva hangnemben beszélt – hiszen az döntési helyzetbe kényszerítette. Csak beteg másfél méteres körzetébe nem lett volna szabad soha engedni – mert ott aztán bármi történhet. Az osztály orvosai forogtak: mindenkinek volt rendelõi napja is. S ez így volt a rendelõben. Minden döntésbõl kifarolt. Sokak szerint beteggel egyetlenegyszer nem hallották normális emberi stílusban értekezni. ragyogó modora. eleve sokkal kevesebben jelentkeztek be arra a napra. akik elõidézték ezt a helyzetet. ultrahangos napja is. kinek mit mondhatok. –Na. gombászásról volt szó.

aki viszont csuklás nélkül letorkolta õt. ahogy a Kende-könyvben le van írva! Baszogatja a Samut. Gyurikám! – készségeskedett Zalányi a fõorvosnak. Kiss Judit tragikus szülésérõl – Zalányinál – is határozott álláspontja volt. – Máris megyek. nem hajlandók bejönni szülni. A legutolsó pillanatban szánta el magát a beavatkozásra. a legkülönbözõbb helyekrõl kapja a jelzéseket: kismamák. Zalányi volt az ügyeletes. az egész nem úgy történt. És nem sokkal a mosonmagyaróvári kórházba kerülése után innen. amelyet a szakma szabályai szerint legelõbb ultrahanggal kell kivizsgálni: nem maradt-e valami a méhben. Idõközben megjelent az én elsõ kötetem. Nagy ultrahangosnak kiáltatta ki magát. mert akkor mindenki elmegy máshová tanácsadásra! Péntek délelõttönként tartott terhestanácsadást Zalányi bent az osztályon – s egy-két nõ várakozott rá a folyosón. légy szíves. Te kitûnõ ultrahangos vagy. ám rögtön az odaérkezése utáni második héten téves. amit Samu mond! Legközelebb Nagy doktor arról volt kénytelen beszámolni Vörösnek. Halásziból érkezett szülni egy asszony. – Samu.az ajtón Zalányi nevével. megvizsgálom. várakozott. átmentek másik kórházba. s persze az is sokak körében szóba került. az az igaz. – Nemsokára visszaérkezett a . nem döntött. Kiszállásra is jártak az orvosok. át kellett küldeni Gyõrbe. tétovázott. áttelepült ide. s átkérték magukat más napra. a környezõ falvakban terhestanácsadást. és le akarja járatni! Pedig Zalányi „ hozta a szokott formáját” itt és most sem kerülték el a . Vagy ha tehették. és összevissza hazudozik. –Te nem látod jól a helyzetet. valamint állandóan kapta a visszajelzéseket. s bizony a Jóistennek vagy a kismama és a baba óriási szerencséjének is be kellett segítenie. hogy nem lett tragédia az ügybõl. –Köszönöm a bizalmat. zûrök. Vörös Lászlónak dr. szakrendelést tartani. hogy azonnali császármetszésre volna szükség. Zalányi fõképpen Halásziba. Volt szülés utáni gyermekágyi lázas eset. amikor Zalányi az ügyeletes. s bár napnál világosabb volt. nézd meg! – hangzott a kérés referáláson. rossz leletet adott ki a kezébõl. Nagy doktor folyamatosan tapasztalta mindezt. – Ez hülyeség! – intézte el legyintve az igazgató. Az újszülött rettenetesen megviselten jött a világra. de végül is megúszta. Halásziból aztán betelefonált a helyi védõnõ: – Ide ne küldjék többet Zalányi doktort. ez szó szerint így hangzott: – Az egy hülye erdélyi kurva. Ment is minden alkalommal Vöröshöz. Az összes többi napon 25-30-an jelentek meg ugyanott. fölálltak. elmentek. nem lett semmi baja.

–Hát igen. Olyan tömegût. –Isten ne tartsa meg a szokásodat! – ütötte el a dolgot az igazgató. amikor szülni érkezett egy asszony – csakhogy pont este hat körül. e téren is bukott jókorákat. hogy akkor Zalányi . hogy õ milyen kiváló laparoszkópos szakember. õ jöjjön ide. Nagy doktornak akkor szóltak. Õ maga végezte el haladéktalanul az abortuszt – és óriási mennyiségû visszamaradt méhbeltartalmat távolított el. van egy… két… hm… három lyuk a hólyagon. de az osztályvezetõnek is? Olykor el is töprengett Nagy doktor: meg lehet-e ezt fogni valahogy? Hát nem. –Hogy az úristenbe. majd ezt így adta elõ a rohanva érkezõ fõorvosnak: –Gyuri. amikor már három lyuk volt a szerencsétlen asszony hólyagján. de most már rendben lesz minden! Semmi baj. Egy alkalommal az akkori adjunktus végezte a laparoszkópos mûtétet. s úgy ítélte meg. azt hiszem. hogy valaki tudatosan. elvarrom én most gyorsan! –Nem varrod el. Gyurikám. újra és újra rossz diagnosztikai leleteket? Nem tudja jól végezni a vizsgálatokat? Nem akarja? Avagy egészen másról van szó: õalá akar alávágni? Próbálja belekergetni a fõnökét olyan helyzetbe. mint ide Lacháza. Zalányi háromszor is átszúrta a hólyagját a mûszerrel. Nagy doktornak sehogy sem stimmelt a dolog. Alig pár héttel késõbb Zalányi volt az ügyeletes. Samu? Az benne van a pakliban. Nagy doktorhoz ment. Nagy doktorban növekedett a rossz érzés: miért ad Samu rendszeresen. Samu – felelt Nagy doktor –. nem lehet hiteles Zalányi ultrahangeredménye. szándékosan téved. Nos. vagyis teljességgel szabályellenesen! – cseréltek. és õ fejezze be a mûtétet! Így is lett. aki pedig ha bárki más valami icipicit is hibázott a nõgyógyászaton.teljesen negatív lelettel. Ám Zalányi az operáció végeztével nem a fõnökéhez. S amint követték egymást az ehhez hasonló esetek. arra találták föl az urológust. ám menet közben – a fõorvos tudta és engedélye nélkül. Nem tudta. onnantól miként menjen tovább a mûtét. megvizsgálta az asszonyt. A másik. amelybõl aztán nem tud kikászálódni? Hogy ne csak neki legyenek balhéi. de nem háromszor! Ráadásul a szabályok szerint rögtön az elsõnél meg kellett volna állnotok. s neki számolt be harci tettérõl. amelyet kis odafigyeléssel nem lehet nem észrevenni az ultrahangon. sajnos ez történt. nézze meg. hogy laparoszkóppal egy helyen véletlenül átfúrja az ember a hólyagot. a háromszori átlyukasztásról. nem lehet. hanem le az ortopédsebészetre. Vörös igazgatóhoz. Képtelenség bebizonyítani. ez nem létezik. és Zalányi asszisztált neki. Zalányi átvette az operációt. amire Zalányi rém büszke volt. kérlek. abból akkora patáliát csapott. és szólni nekem! Én vagyok köteles eldönteni.

az sem. A fiatalok. az õ unokájukkal. akikhez fordulniuk kell esetleg. Jánossomorján. a mobilján. a kollégák mindenütt nevetve fogadták: – Na. Negyven és ötven közötti házaspár fogad. Aztán a traumatológia bekebelezte az egyiket. ha valamelyiküknek baja támad – s nem szeretnének rosszat mondani a kórháziakról. nem nagyon akarják elmondani.vacsorálni szokott. Ahány konferenciára. egy a nõgyógyászat. abban az egyezségben alá kell írniuk azt is – a biztosító csak így hajlandó fizetni –. a szülés éppen befejezõdött.) Ez mind rendben is volna. . Ám hiába mondom. Nagy doktor fegyelmi eljárást akart indítani – Vörös igazgató nem engedte. Õ k itt maradnak. A harmadik ok azonban szörnyû: félnek. hogy Zalányinak ekkor már vagy tucatnyi ember halála száradt a lelkén. csak a mosonmagyaróvári kórház van közel. hogy valamennyiük szakmáját járatja le ez az ember. következnek az újabb Zalányi-sztorik! Mesélj. Krisztina és Feri nincsenek itthon. annak ellenére. szintén élnek Zalányiáldozatok. s gyönyörû kertben találom magam. Csodálatos virágok. Vissza is fejlesztették az osztályt. * Egyik soros mosonmagyaróvári keresgélõ utamról nem hazafelé indulok. Ha pedig így történik. kongresszusra elment. most már elfér egyetlen emeleten együtt a szülészet és a nõgyógyászat. mi történt Krisztinával és a babájával. mert szerintem minimum a sajtótörvénnyel ellenkezik. ahányszor újra szó esik a történtekrõl. Samunak miket sikerült megint mûvelnie! – Néhányan õszinte részvétüket fejezték ki. Mire kegyeskedett elõkerülni. ahol tudom. nehogy Zalányi kezei közé kerüljenek. Korábban egy emelet volt a szülészet. Õ k lennének a nagyszülõk – ha lehetnének. illetve a biztosítóval. szombaton is. mi járatban vagyok. tyúkól. s megkapják a kártérítést per nélkül. fák. Hiszen Mosonmagyaróváron természetesen zuhanásszerûen esett vissza a születésszám: egyre többen Gyõrbe vagy Csornára mentek szülni. Megkeresem a faluban Farkasék portáját. itt van egy ugrásra Jánossomorja. A nõvérek hívták a lakástelefonján. hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak az ügyrõl. Mi több. Három okuk is van erre. Az nem különösebben izgatta õket. hogy nem jelentkeztem be hozzájuk. lenyûgözõen karbantartott pici szõlõs. már a méhlepény is kint volt. Nagy fõorvos egyre lehetetlenebb helyzetbe került. (Mellesleg ezt egykét jogász és Majtényi László adatvédelmi biztos megvizsgálhatná közelebbrõl is. a csipogóján – egyikre sem reagált. dolgoznak mindketten. A második: a jelek szerint egyezséget kötnek a kórházzal. Az elsõ: Krisztinát rettenetesen fölzaklatja. mások nevetgélve sajnálták.

de Zalányi doktor többek között azt mondta: –Jó lenne. Farkas Ferenc és felesége. Feri hangsúlyozza: –A kihordási idõ alatt semmilyen gond nem merült föl. majd ezután négy napig élet és halál között lebegett. és most. hogy a baba nem él. hogy nem kap rendesen levegõt. Szerintük ugyanis nem kellett volna meghalnia. és Krisztinánál a baj már akkor elkezdõdött. Az esettel kapcsolatban Farkas Ferenc hívta fel lapunkat. itt a császármetszést már nem õ végezte. napi többszöri vizsgálat és vizit ellenére. vizsgálatok sokasága. Ám a mosonmagyaróvári tragédiát megelõzõ estén Zalányi doktor volt az ügyeletes. Krisztina 1998. Igaz. A fiatal pár. akkor tudta meg. igazságügyi orvosszakértõi véleményt is kértek a magzat halálának okáról. Fõképpen azt nem szeretném vállalni. Kiss Judit kislányának haláláról. Szeptember 23-án 19 óra körül arra panaszkodott. Öt nap múlva tért magához.Túl rémes ez ahhoz. És a hasa is . hogy vitatkozni próbáljak. rögtön megvizsgálják. igazolás késõi magzati halálozásról. Az ügyeletes orvos öt évvel ezelõtt Szegeden is. hanem dr. alig tud menni. Krisztina dossziényi orvosi papírt mutat: perinatális halottvizsgálati bizonyítvány. kórszövettani vélemény. A házaspár orvosi mûhibára gyanakodott – hiszen az asszony a szülés elõtt már három hete a mosonmagyaróvári kórházban volt. Úgyis megjelent a Mai Napban a történet lényege. dr. rendõrségi jegyzõkönyv és igazságügyi orvosszakértõi vélemény. Mosonmagyaróváron is dr. Farkasné M. Azóta sem épült fel. szeptember 24-én halott magzatot hozott világra (császármetszéssel). miután olvasott a nagyszénási gyerekorvos. bár Zalányi doktor tagadja. hogy Krisztinával valami baj van? És ha szeptember 23-án este. A szülés október 19-re volt kiírva. ha a kismama kibírná holnap reggelig! – Mindez a rendõrségi jegyzõkönyv szerint öt tanú jelenlétében hangzott el. szeptember 3-án került be a mosonmagyaróvári kórházba. amikor rosszul volt. hát azt idézem: „Egy 22 éves jánossomorjai asszony. talán nem történik ilyen tragédia – mondja a megkeseredett fiatal férj. Nagy György fõorvos. –Miért? Miért kellett meghalnia a kisfiunknak? Miért nem vették észre a kórházban három hét alatt. A császármetszés után – már a gyõri megyei kórházban – napokig lélegeztetõgéppel tartották életben. hogy Krisztinát én borítsam ki újólag. nagy fájdalmai vannak. ezért feljelentést tettek. Krisztina a körzeti orvos és Balogh Elek nõgyógyász javaslatára magas vérnyomás diagnózissal 1998. zárójelentés. A feleségemet mindennap látogattam. ahol naponta többször vizsgálták õt is és a magzatot is –. a mosonmagyaróvári kórházban. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász fõorvos volt.

olyan kemény volt. A bejelentésemet azért teszem. Ugyanígy akkor még a súlyos tüdõgyulladás jeleit sem ismerték fel az orvosok. véralvadási defektus.5 kg-os csecsemõ hogyan halhat meg az orvosok kezei között. Egy csomó van a derekában. hogy valami probléma van. középsúlyos praeeolampsia. puerperium. Kezelése során orvosi mulasztásra gyanú nincs. Az ügyeletes orvos két megoldást mondott. A szülõk Patriknak hívták volna a kisfiút. mert így láttam biztosítottnak a halál okának pontos és elfogulatlan megállapítását. Kértem a rendõrorvos bevonását. Én rögtön szóltam az ügyeletes orvosnak. mint a beton. testszerte fennálló gyulladás volt. coes. valamint reumatológus ezen fájdalmat organikus elváltozásra nem vezette vissza. toxikus állapota miatt kialakult súlyos. hogy még a terhesség alatt Krisztina olyan gyógyszereket kapott – Voltaren. hogy probléma van. fájdalomcsillapítók –. Zalányi Sámuelnek. az életjelenségeinek visszahozására történt kísérletek eredménytelenek voltak. hogy jó lenne. Az újszülött már halva született. Az anya fertõzése miatt az újszülöttnél is olyan súlyos. kétféle erõs vérnyomáscsökkentõ. sect. post. hogy károsan hatottak a magzatra is. pneumothorax. Másnap reggel értesítettek bennünket. hogy az odáig problémamentes terhességi idõszak után egy 3. A konzíliumra hívott ideggyógyász. Azt is furcsállják. tüdõgyulladás. A gyõri kórház zárójelentésében azonban súlyos szimptómákat írtak le: sapticaemia. dr. a test egészére kiterjedõ fertõzés lépett fel. ortopéd. Zalányi Sámuel egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megjósolta – még a boncjegyzõkönyv . Krisztina ezután került a gyõri intenzívre. Az újszülött halálának közvetlen oka a boncszakértõi vélemény szerint feltehetõen az anya fertõzése. Szerintük az orvosoknak korábban fel kellett volna ismerniük a bajokat. Idézet a szakértõi véleménybõl: Még szeptember 18-án a bal csípõízület tájékára lokalizálódó fájdalmat említ. mert szeretnék választ kapni arra. de hozzátette. A szakértõi team rendkívüli halál miatt elrendelte a Farkas vezetéknevû csecsemõ holttestének igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatát. st. de életét megmenteni már nem lehetett. amelyek lehet. Erre tanúk a velem együtt ott lévõ látogatók. ott. Krisztina fájdalmas arccal hallgatja mindezt. ha Krisztina kibírná reggelig. légzési elégtelenség. a kezeléseket a szakma szabályai szerint folytatták. ahová az érzéstelenítõ injekciót adták. a feleségemtõl halva vették el a gyereket. Az ügyben részben érintett fõorvos. és azóta sem tud rendesen menni. felnõttkori légzési ellstress syndroma. az orvostudomány mai állása szerint a kezelését lefolytatták. hiába a CT-vizsgálat. amelyet a születése után uralni nem tudtak. orvosok sokasága és természetgyógyász.

– Más semmi. vagy ha legalább . de a tüdõgyulladás és a fertõzés jeleit ekkor. sinus tachicardia. amellyel áttolhatta volna a felelõsséget a fõnökére. 0. s ott már egyáltalán nem hallott magzati szívhangot. Lett volna pedig áthidaló. a haladéktalan császármetszés mellett kellett volna döntenie. és közel négymillió forintot ítéltek az anyának. amely már a vérébe is bekerült. s Nagy doktor a szülõszobán ijedten látta meg. Nagy doktor maga végezte tüstént a császármetszést – s ennek során nem frissen. hanem az anya megrokkant testi-lelki egészsége miatt is küzdenek. Farkasék már nemcsak az elvesztett baba. önmagát mentõ megoldási lehetõsége is: ha egyszer nem mer vagy nem tud dönteni. elmondhatta volna a helyzetet. sem a magzat állapotáról. A fentiek ellenére Farkas Ferenc az orvosi etikai bizottsághoz és ismét a rendõrséghez fordult.” Tehát nincs szó sem arról.megérkezése elõtt –. A reggeli referáló megbeszélésen is mindössze annyi hangzott el: – A Farkasné tegnap rosszul volt. sem a tünetekrõl. amikor megvizsgálta. Ismét nem. hogy nem kapott levegõt. ám leletében magzati szívhangról egyetlen árva szó nem esett. Õ azonban nem ezt tette. és instrukciót kérhetett volna. A szegedi esetben bizonyítást nyert a téves orvosi diagnosztika. Ismét nem. Az asszonyt még 23-án este belgyógyász is megvizsgálta – tehát nem vártak reggelig –. vagyis valamilyen fertõzés érte. a belgyógyász beszámolt neki a vízhajtóról is. A belgyógyász. Õ azonban ezt sem tette. hogy néz ki Krisztina. hanem már sokkal korábban elhalt magzatot emelt ki. Azonnal átvitte a vizsgálóba. Amikor azonban Zalányi visszavette tõle a beteget. ezt a kórtörténeti dokumentumok is bizonyítják.” Pontosítsuk utólag a történetet az orvosszakértõi vélemények alapján! Krisztina toxémiás volt. 4. konzílium. egyebek mellett vízhajtót is rendelt kezelésére. Ha tehát Zalányi bármikor az éjszaka során elvégzi a császármetszést. Ráadásul a referáló füzetbe – amelynek az ügyelet alatti összes fontos történést és ténykedést rögzíteni kellene – mindössze ennyi került: „Farkasné Mailinger Krisztina 4. fölhívhatta volna Nagy doktort. következésképpen neki azonnal a terhesség azonnali befejezése. sem a beadott vízhajtóról. mert nem hiszi el. azonnal vidd le ultrahangra! – Zalányi ezt meg is tette. hogy valóban nem történt orvosi mulasztás vagy mûhiba. mennyire rosszul volt. hogy vírusfertõzés okozhatta az anya tüdõgyulladását és a magzat elvesztését. Ez ilyen elõrehaladott terhesség mellett szigorúan tilos lett volna. Rögtön szólt Zalányinak: – Samu. Az orvosok mindent megtettek a magzat és az anya érdekében. a fõorvost. Elindult a nap. belgyógy. Pedig az NST-szalag korán reggel még rögzített babaszívhangot. sõt még két órával a tragédia elõtt sem lehetett kimutatni – állítja Zalányi doktor.

A megyei szülész fõorvossal például közölte. s ebbõl kiderült: a szülészet-nõgyógyászat egyenlege: mínusz 15 millió forint. tehát ugyanannyit terheltek a nõgyógyászatra a háromperces abortuszokra. A 15 millió hamar lábra kapott. Az újszülöttosztályra nem sokkal. Ám újra és újra a szülészetrõl esett szó: miért mennek el az asszonyok máshová.reggel hétkor azzal fogadja Nagy doktort: – Gyere. Március végén volt ismét aktuális Zalányi három hónapos szerzõdésének megújítása. Kimutatást készített az egyes osztályok kiadott költségeinek és befolyt tbtérítésének helyzetérõl. Azt végképp nem volt hajlandó aláírni. mitévõk legyünk! – akkor Farkas Patrik ma is élne. azonban Nagy doktor igen. Ám eddigre Nagy doktor teljesen világosan látta: az egész osztály és az egész kórház számára elviselhetetlen Zalányi ittléte. Nagy doktort véletlenül mindig éppen akkor szorították sarokba. Az igazgató pénzügyi adatokkal is alátámasztotta döntése helyességét. 1999 februárjában a kórház vezetése önkormányzati ülésen be is jelentette: személyi változtatásokat terveznek. S amikor az önkormányzat is firtatni kezdte. a szülészeten eltûnt 15 millió. az utolsó csepp volt a pohárban. mint az ötórás sebészeti operációkra. * Zalányinak Mosonmagyaróvárott nem volt kinevezése. Vörös doktor bebizonyította. azonban persze már egyre gömbölyûbben: a szülészeten hiány van. ám nem volt abban a helyzetben. hogy leírhassa: további három hónapot sem javasol. s arra jutott magával: tovább nem vállal semmiféle felelõsséget helyettese szörnyû viselkedéséért és dolgaiért. határozott vezetõként õ bizony haladéktalanul megteszi a szükséges és elkerülhetetlen lépéseket. mint a traumatológiára. miért van itt még mindig Zalányi és így tovább. elsikkasztottak 15 milliót a szülészeten. hogy kemény. Március 23-án – egy héttel a szerzõdés . hogy Nagy doktor helytelenül és jogtalanul a Farkasné-ügyet szegény. ettõl van hiány vagy mástól. Egészen márciusig. vétlen Zalányi doktorra próbálta kenni. Vörös László igazgató – kevéssé meglepõ módon – úgy foglalt állást a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyben. A mûtõk használatát például „ egy mûtét az egy mûtét”képlettel számolták. nézd meg. hogy véglegesítsék helyettesét. Apró trükkök persze be-becsúsztak a számításokba. hogy Zalányi doktor egyáltalán nem felelõs a történtekért. mik történnek a városi szülészeten. amikor alá kellett írnia: javasolja-e a meghosszabbítást vagy sem. háromhavonta kellett megújítani a szerzõdését. Dr. Kettejük között feszültté vált a viszony. Nagy doktor ellopott 15 milliót. de valamivel több betegszállítást sikerült kihozniuk.

s beszélgettekvagdalkoztak a korábbi dolgokról. 1999. Most eljött az õ ideje. de hamar. És április 1-jén papír készült az osztály orvosainak aláírásával: õk nem akarnak Nagy doktorral dolgozni. ahol ezt bejelentem. Ám – pláne mert az önkormányzatnál már õt is kezdték támadni – meglépte a beígért személyi váltást: kirúgta Nagy doktort az osztályvezetõi székbõl. de hamar! – felelt Gardó. Nem Zalányit. Gardó doktorhoz. ki óhajt együtt dolgozni a Nagy fõorvossal? – Halálos csönd fogadta a kérdést. rögtön az értekezlet után elment Gyõrbe. részt vehetsz rajta! – tette hozzá gálánsan. – Úgyis tudod. az egész egy fölfújt dolog. – Mert én a továbbiakban nem vagyok hajlandó együtt dolgozni Nagy fõorvossal! . s neki már úgy adta elõ: a fõorvosi kar tudtával és egyetértésével mentette föl Nagyot az osztályvezetés alól. ez a Te véleményed. és átadta a papírt: „ Tájékoztatom. de két hét múlva behívták õt. jaj. sem szakmai kvalitásai alapján nem tartott alkalmasnak másodfõorvosnak. –Jaj. amit Nagy fõorvos próbált rám kenni! –Samu. ha óhajtasz. Zalányi pedig továbbra is másodfõorvos volt. Vörös megegyezett az osztályvezetõi megbízás elvállalására Oszwald doktorral. Vörös László igazgató” – Egy órára rendkívüli fõorvosi értekezletet hívtam össze. Vörös még aznap. Oszwald doktor leültette az osztály mind a nyolc orvosát. mert abban én egyáltalán nem voltam hibás. akit Nagy doktor 95-ben sem emberi. Nagyot! Március 30-án délelõtt kapta a telefont Nagy doktor: fél egyre menjen az igazgatói irodába. hiszen már nem volt akadálya a szerzõdése meghosszabbításának. valamint hogy az osztályvezetõi állásra pályázatot írjanak ki. és nem ment bele a veszekedésbe. Dr. a megyei szülész fõorvoshoz. Amennyiben részletes indoklást óhajt kapni a vezetõi megbízás visszavonásáról. –Most már tisztázni kellene a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyet is – hangoskodott Zalányi Sámuel –. –Hát akkor – vette kézbe az irányítást Oszwald doktor –. Egyben intézkedtem vezetõi pótlékának megvonásáról. tarthatatlanná vált a helyzet! – Az igazgató egy hangot nem válaszolt. és bejelentette: – Nem vagyok hajlandó tovább Zalányival dolgozni. az enyém más! – válaszolt halkan Nagy. március 31-ével eddigi munkája elismerése mellett megvonom osztályvezetõi megbízását. azt hét napon belül írásban kérheti.megújításának határideje elõtt – fölment Vörös doktorhoz. Nagy doktor nem óhajtott. Együtt kapta meg az adjunktusi helyett a fõorvosi sarzsit és az osztályvezetést. miért hívtalak – fogadta õt Vörös László. Továbbra is fõorvosi beosztásban a mosonmagyaróvári kórház szülészeti-nõgyógyászati osztályán kívánom foglalkoztatni. Nagy doktor betegállományba ment.

de hát most nem errõl van szó. akiért kezdõ korától igen sokat tett Nagy doktor. És ezt csinálja május eleje óta. megtiporták. ha elmenekült. Mit tehetett? Ment. hát ez nem gond. és akkor még én mossam ki a barátodat a moslékból? Ember.” – idézte magának Arany Jánost. a kórház érdeke mégiscsak fontosabb! Megkérlek. a másikon amott. csak sáros volt valamiben. A kórházi autóval. a fizetésem is kevesebb. Zalányira nézve. s elmennének máshová. olvasd el a két szakvéleményt. gondolkodj már! –Jaj. hogy lehet elsimítani a dolgot! –Laci! Te azt mondtad. és nagyot sóhajtva kérdezte: – Miért küldött Vörös? . megalázták. akkor most nem rendelsz! Nagy doktor hat évig volt osztályvezetõ – az idõ alatt egyetlenegyszer sem kapott kórházi autóhasználati lehetõséget. beszélj vele. és menj el Gardóhoz. „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárra. –Köszönöm szépen – állt föl a volt fõorvos. letöröltem. egyik nap itt. valamint a menopausa-szakambulancián teljesíthet szolgálatot. – / Félreálltam.: / Nem pöröltem. valamint egy másik vélemény a biztosító által felkért szakértõtõl. hogy ehhez éppen Nagy doktor segítségét kérje. addig idegekkel és egészséggel. Gardóhoz! –Óh. rá. s még ahhoz is volt képe. itt a kórházi autó. az onkológián. amolyan vándororvosként. gyere föl. Majd csatlakozott hozzájuk Balogh doktor is. ha bírja . engem emiatt rúgtál ki! Ne õrülj már meg! Kirúgsz engem. a benzin meg nagyon drága. De akkor tán mindenki azt mondaná: biztos tényleg vaj volt a fején. Most igen. és kiment. Õ t Óváron besározták. s mindkettõ súlyosan elmarasztaló volt a kórházra. menj azzal! –Ráadásul rendelésem van éppen! –Az nem baj. mit lehetne ezekbõl kihozni. Mindazonáltal május vége felé Vörös doktor újabb Zalányi-mentõakcióba próbált kezdeni. Inkább „ kibekkeli” amíg kiderül az igazság – ha túléli. Farkas Márton szakértõi véleménye Farkasné Mailinger Krisztina ügyében. ha összepakolnának. Vagyis az osztályra a lábát be nem teheti. Gardó doktor végigolvasta a két szakértõi véleményt. azóta paraszolvenciám egy fillér sincs. Április végén kapott munkaköri leírást: május 1-jétõl osztályos fõorvosi státusban a rendelõintézetben. Megérkezett ugyanis az e fejezet elején már szerepelt dr. eszem ágában sincs elmenni Gyõrbe.–Én sem – vágta rá azonnal Zalányi. Mást nem tehet. Téged szeretnélek megbízni ennek az ügynek a tisztába tételével! –Hát ne kérjél meg! És tudod mit? Kirúgtál engem mint szülész osztályvezetõt. Az lenne a legegyszerûbb. Vörös telefonon hívta Nagy doktort: – Gyuri.

a népek összevissza beszélnek. Ajánlották neki ezt a sarlatánt. ha õ ott marad. azt is hallani. és õ el is ment hozzá. Itt viszont világosan szerepel. délután öt órakor közölte vele: vissza kell mennie Szegedre. Az a hír járja. most meg eltûnt… –Hogyhogy eltûnt? –Múlt szerdán. Kapom a fülest: egy Halászi nevû faluból is afférja volt valakivel. senki nem tud róla. nem tudja folytatni a kezelését. az a strici! –Nocsak! Maga ismeri? –Személyesen nem. tehát a kórház biztos bukó az ügyben. azt mondta. Kende Péter vagyok. ez már 99-ben történt. Annyira nem kis hely Halászi. Hát akkor nem volt miért kirúgnia! * Amint keverek-kavarok. hogy merjek csak úgy nekiindulni. Állítólag elbocsátották. hogy én exponálom magam ebben? Szó nem lehet róla! Te Gyuri! Akkor tulajdonképpen miért rúgott ki Téged Vörös? Amikor nálam járt. innen-onnan csak érkeznek újabb hírek Zalányi Sámuel további mosonmagyaróvári viselt dolgairól is. mindkét szakvéleményben egyértelmûen szerepel. most õt is felfüggesztették. –Bizony. tessék. Én nem tudom. és azóta eltûnt. nulla eredménnyel. Gondolod. és a segítségét kérem szépen. mert Te Zalányira próbáltad kenni az ügyet. Azt mondják. legombolt róla 220 ezer forintot. amivel ki lehet mosni Zalányit. –Frank Lajos polgármester vagyok. lényegében biztos lehetek benne. –Mondja. –Mi történt? –Már negyvenhez közeledett. pedig nagyon szeretett volna. Szegény Oszwald Lajos fõorvos úr issza meg a levét Zalányi ténykedésének. mert közölték a kórházzal: nem kapják meg az állami támogatást. Neked hátha van valami ötleted. Hol másutt. hogy nem nõ az. a Kiss István lányával. valójában mi történt. de jobb is neki! Szegény húgom sajnos megismerte. idén az óvári kórházban valakivel baj történt a nõgyógyászaton. az igaz. –Üdvözlöm. –Hátha tudja: igaz-e az is. Hónapokig kezelte. hogy csak õ felelõs mindenért. hogy Zalányi sáros. elõbb megpróbálok informálódni.–Azért. –Nézd. az istennek nem lett gyereke. július 7-én. hogy Zalányi Sámuel követte el? –Bizony õ. mire fizetett a húga ennyi pénzt? . a polgármesteri hivatalban: –A polgármester úrral szeretnék beszélni! – mintha biztos lehetnék benne. de hiszen Magyarországon vagyunk. azért.

meg tudja adni Kissék telefonszámát? –Persze. –Bánhídi Róbert vagyok. szívesen. hogy cukros is vagyok.–Mire. Leballagtam a nõgyógyászatra. adom õt. –És hogy van Edina? –Most már jól. csoda. – Sajnálatos érvágás történt mûtét . írja csak! – és diktálja. ne is kérdezze! Szegénykémet újra kellett mûteni. jó napot kívánok! –Csókolom a kezeit. Tényleg én voltam bent. meddig kell bent maradnia? –Nem. szegény Edina most is bent van a kórházban. sok-sok palack vért kellett adni neki. újból meg kellett mûteni. az intenzíves orvos megnyugtatott: most már életben marad a feleségem. Bemutatkozom. hogy tûrhetik ezt el. a mûtét délutánján. mire? Zalányinak zsebbe! Még a gyógyszereket is kézbõl adta. mi járatban vagyok. Kende Péter vagyok. –Hát. Mi van a lányával? –Jaj. ne nézzem meg a lányomat. Aztán amikor hallotta. persze azt nem Zalányi végezte. elhebegem. Anyósom éppen jött ki zokogva a kórházból. köszönöm szépen. hogy pótolják a rengeteg elfolyt saját vérét! – Kérdezte. –Jó. én föl se menjek az intenzívre. baj van. Nem is járt hozzá soká a húgom. kedves fiatal nõi hang hallózik. mert még meg is rugdostam volna! De a võm pontosabban el tud mondani mindent. és õ maga a saját irodájában szó szerint ezt mondta: – Sajnos a lányával csúnya mûhiba történt! Az operáció közben átvágtak egy artériát. Fölrohantam. Én csak azt nem értem. ezt én sem. hogy életben maradt. üdvözlöm. Zalányi eltûnt. –Jaj. adom a mamámat! –Tessék. Edinát az intenzívre vitték. Pár napig még biztosan. de még az a szerencse. De várjon. édes istenkém. komolyan mondom. igen. amikor már lehozták az intenzívrõl. És közben állandóan hallani: jó csomó mûhibát követett el jobbra-balra ez a fickó. vane már Edinának családja. csak Oszwald fõorvos volt bent. Úgyhogy csak két nappal késõbb láttam a lányomat. igazi bûncselekmény! –Honnan tetszik ezt ilyen biztosan tudni? –Behívatott engem rögtön a mûtét után az Oszwald fõorvos úr. azt mondta. Nos. –Tudják. egyelõre nem mondtak semmit. Én a húga vagyok. mert valószínûleg ezek után már nem lehet többet gyereke. nem receptre írta föl. õ mondta. hál’ istennek. –És Zalányival találkozott? –Én nem. meg sokféle gyógyszert kell szednem. a második operáció már rendben volt. Hívom õket. Szörnyûség. mégis 220 ezret sikerült belõle kicsikarnia. mert nagyon rossz állapotban van. amit Zalányi mûvelt vele! Bûncselekmény.

úgyhogy amikor nekiiramodom a bejáratnak. azt hiszem. Ám a lépteimre fölriad. a nõvérpulthoz – sehol egy orvos vagy nõvér. különbözõ zavaros emberi jogi megfontolásokból ezt már rég eltörölték. –Csókolom a kezét. tökmindegy. –Akkor rendben. akit elértünk. Azt már késõbb hallottam a nõvérkéktõl. Halásziban a zoknigyárban ketlizõ. Ám az elsõ. Nem is bírom ki. a Cserháti fõorvos úr. 7-es kórterem. * Bevallom õszintén: mint a paripa. Talán jobb is így. No. szerencsére nem véna. olyan lettem. –Ezt Magának hoztam – nyújtom át a virágot. úgy tudtam. benézek a kórtermekbe. itt nem. mitévõ legyen. doktor úr! – enyhül meg azonnal a feudális hatalom szigora a nemesi cím hallatán. megnézem a szokásos kis táblát. a doktor igaz. nem tett semmit. már hajnalban a kocsiban ülök.közben – közölte velem –. hogy Zalányi – amikor operáció közben átvágta ezt az eret – csak állt. lukról lukra. a férje meg hentes. milyenfajta. Érdekes. Maga Kiss Edina? –Igen. Beóvakodom a másodikon a nõgyógyászati osztályra. így eredményesebb elbánásban részesülök. hogy megmentsük. és Európa legdrágább autópályáján lerobogok Mosonmagyaróvárra. és Zalányi ledermedve álldogált. a biztonság kedvéért legelõbb Edinát szeretném elõkeríteni. konzíliumba jövök! – végül is nem hazudok nagyot. Végigjárom háromszor a folyosót. másnap szombat lévén. Nem is õ hívott segítséget. Útközben vettem virágot. Kétágyas szoba. Kende doktor vagyok. –Magát én ismerem valahonnan. tessék csak. Jött azonnal mindenki. de honnan? . fémtábla: látogatási idõ: 16–18 óra között. õ készíti a zoknik elején a lábfejvarrást. Hamar megtalálom a kórházat. én is rögtön bemosakodtam. a Tóth doktor. két órán át harcoltunk. Az egész mûtõ vérben úszott. normális látogatónak tûnök. bámult. a kettesen fiatalabb alszik. ha dobpergést hall. én vagyok – ásít nagyot a vörösre festett fiatal lány. remélve. vérért. megvan: Bánhídiné Kiss Edina. a kezelõbe. A sebészeknek sikerült is összevarrniuk az érfalat. amit meglátok. hanem csak artéria. hanem a nõvérek szaladoztak orvosért. az elsõn idõsebb nõ olvas. a portás rám is dörren: – Tessék! Ilyenkor legjobb az egyenes út: hazudni kell! – Jó napot. és kétségkívül orvosi ügyben kódorgok. mindenki azonnal küzdött a felesége életéért. a beletûzött betegnevekkel. és fogalma nem volt róla.

De hát nem tudtam mit tenni. Közben meg rájöttem: Te jó isten. hát a szobatársaim is mind azt mesélik. –Jöjjön. jött Zalányi. –Ez? Ez a sintér? Hát ne már! Ne engedd! –De miért? –Nem láttad a Fókuszban. Rettentõen görcsölt a hasam. doktor úr. –Ismerte õt? –Nem. hanem egy 140 milis ciszta. abból meg nagy baj lehet. s Edina mesélni kezd: – Május elején egy hétfõn lettem rosszul. ez sürgõs. de nem védekeztem. szóval beestem. Ám amint ültünk. Ezt sürgõsen mûteni kell! –Mennyire sürgõsen? –Holnap befekszik. ha azt mondják: kisbabája lesz? –Igen. a Maga könyvében is olvastam róla. A Fókuszban láttam még a keszthelyi mûhibaügyét. láttam kétszer is a tévében. libabõrös lesz mindenem! – és már törölgeti a kezét a paplanhuzatba. hogy õ az. de nem is jöttem rá hirtelen. és azt mondta: kisbaba lesz. oda csak a betegek járnak! –Az jó lesz – kisomfordálunk.–Orvosimûhiba-ügyekrõl írok. Zalányinak mindenféle mûhibái voltak mindenütt. alig bírtam magammal. Levitt aztán ultrahangra. és azt kérdezte tõlem: –Te. hogy s mint vagyok. mit mûvelt? Emberek halnak meg a kezei között! Olyan ideges lettem rögtön. meg olvastam a könyvét is. Kedden reggel bejöttem ide. amint kiejtem a nevét. holnapután meg is csináljuk! –Jó. várva a felvételre. . –Jaj. persze. csak nem ez fog mûteni? –De. a bal oldalon. Gyerekfejnyi ciszta a bal petefészeknél. Csak nem Zalányiról akar kérdezni? –De bizony róla. ” várra. hogy fölállni se bírtam. hadd lopjam ki Magát innen. No. Befeküdtem. amit õ mûvelt. a sok szörnyûség közül melyik volt. rágyújtunk. Éppen Zalányi volt az ügyeletes. nyugodtan tudjunk beszélgetni! –Jó. de aztán a nagy idegességben eszembe jutott: amikor agykárosodott lett és meghalt a baba. menjünk ki a teraszra. Azt elõször nem is tudtam. ott meg azt közölte: –Hát itt probléma van! Ez nem kisbaba. –Jaj. nézzen ide. Maga tudja! – Másnap a férjem bevitt. megvizsgált elõször hüvelyen keresztül. szétnyílhat a cisztám. Éppenséggel lehettem volna terhes is. –Ez rendben lett volna. Van már egy hatéves gyerekem. de annyira. Mellém ült egy idõs nõ. azt mondta. De nem voltam. a kórházba. ahol már dolgozott.

Olyan sok rosszat hallottam Zalányiról. szeretném. ígéri? –Persze. és a másik babának ott lett agydaganata. Legelõbb megfogtam: megvan-e a lábam vagy mûlábam lesz? Megtaláltam. de nem hatott igazán. A férjem halottsápadt volt. – Mi történt velem? – . Elaludtam. és amint körbepillantottam. No aztán csütörtökön 11 óra körül kerültem sorra. Elõtte abban maradtunk. Úgyhogy még szerdán megkerestem Oszwald fõorvos urat. Megjelent Zalányi. És többre nem emlékszem. Beadták a szokásos kábító. végig figyelni fogom a mûtétet a monitoron! A holnapi mûtéti beosztást már kiosztottuk. határozottan utálták. –Jaj. Nagyon féltem. Amikor föltettek a mûtõasztalra. én annyira félek! –Nem kell semmitõl félnie. mindenembõl csövek lógnak ki. Megfogtam a kezét. a helyén volt. – Nem mertem megmondani neki: bizony. de rögtön vissza is raktam. legyen egészen nyugodt! – de én csöppet sem voltam nyugodt. csak közben sajnos elvágták az ütõerét a jobb lábánál.vagy nyugtatószert. ahol volt a kis fején vörös folt. nem kell aggódnia. –Micsoda? – Halálosan megrémültem. és azokon keresztül végzi Zalányi a ciszta kivételét. és azt kérdeztem: – Hol van az Oszwald doktor úr? –Rögtön jön – felelt Zalányi. meg az egyik baba is. Még a nõvérkék is szörnyûségeket mondtak rá. sõt. nem bízom. igen utálták. Bennem volt. itt a férje! – az arcomon lélegeztetõmaszk volt. kis baleset történt Magával. ott leszek. az egész testem remegett. magammal voltam elfoglalva meg a félelmemmel. nem vágnak föl. Kivettük a cisztáját. –De fõorvos úr. a másik orvos rátette az arcomra a fekete altatómaszkot. Csak másnap reggel ébredtem föl. – No. Azt még utoljára fölemeltem. és kértem: –Fõorvos úr. De mindenki. és újra elaludtam. hogy lúdbõröztem tõle. talán nem bízik a Zalányi fõorvos úrban? – kérdezte. ha inkább Maga mûtene meg! –Miért. levettem az arcomról a maszkot. de én is követem az eseményeket. láttam. Féltem. Hülyeséget meg nem akarok Magának mondani. Akkor megértettem: az intenzíven vagyok. –Miket mondtak? –Hát. hanem csak beszúrnak három tût. Csak azt tudom: nem szerette senki. Délután arra ébredtem. Annyira izgultam. ott lesz Maga is. azon nem lehet már változtatni. a másikon infúzió. az altatóorvos kelteget: – Edina. minden rendben lesz! – de én bizony nagyon rettegtem. Odajött Oszwald doktor: – Edina. fölöttem monitorok. valahogy éreztem: baj lesz. doktor úr.meg amikor meghalt a kismama is. mellettem egyik oldalon vér jön belém. nem is emlékszem már.

Ha nincs óriási szerencsém. hova vegyem a levegõt hirtelen. csak nem látta a nagy vérzéstõl. Nem szóltam neki egy árva szót sem. A lábam aztán is borzasztóan fájdítottam. Most hogy van? –Nem is tudom. Amikor már visszakerültem az intenzívrõl a nõgyógyászati osztályra. Föl kellett vágni a hasát. ott. Persze lehet. azokat újabb mûtéttel ki kell venni. s neki elmondta õszintén azt is: – A Maga lánya érezte elõre. azokat most már persze nem Zalányi. . kiderült: a jobb oldali petefészkem mellett van még két ciszta. hogy teljesen rendbe jöjjön. a második mûtétnél hallottam: Zalányit Oszwald fõorvos úr azóta nem engedte operálni. –Nézze. és megkérdezte: – Mondja. Amikor meg visszajöttem kontrollra. hogy lehet? Vizsgálhatja a kismamákat. miért hagyta bent. A nõvérek közben elmesélték: icipici híja volt. kérdezte. de õ valahogy más volt. Császározni igen – azt sem értem. nem lesz belõle semmi maradandó károsodása. Amikor a baleset bekövetkezett. és rávágtam az ajtót. Azt már én végeztem. Nem is tudom. Egy hétköznapi cisztaeltávolítási mûtétbe! Mert Zalányi közben átvágta az ütõeremet! Oszwald fõorvos úr sokszor bejött hozzám.azt sem tudtam. azokat hogy nem vette észre Zalányi mûtét közben. csak elfordítottam a fejem. Rengeteg vért vesztett. De szerencsére meg tudtuk menteni az életét. Edina. simogatott. jól vagyok-e. Öt litert vért kaptam. én azonnal beöltöztem. bevitt valami üres szobába. Edina. Megnéztük a lábát ultrahangon. kedves volt. hogy baj lesz. elkapott. ahányszor szólt hozzám. Más. de nem operálhat. mindenem fáj. Én ránézni sem bírtam. Anyukámtól is bocsánatot kért. borzalmas rohangászás volt. reméljük. hogy nem véreztem el. amit õ okozott! Na. hanem az Oszwald fõorvos vette ki. –Amit mondtam: véletlenül átvágták az ütõerét. nagyon sajnáljuk! Mindent megteszünk. mintha császármetszést hajtottunk volna végre. se ülni. milyen. Tizenkét nap után mehettem haza. se feküdni nem bírtam. miért romlott meg ennyire a mi kapcsolatunk? –Hát doktor úr! Maga meg mer ilyet kérdezni? –És mit érez? –Ami gyûlöletet én érzek. a mûtõasztalon meghalok. Ne haragudjanak. Négy napig voltam az intenzíven. Végig alig-alig voltam magamnál. az osztályon egy lélek nem maradt. Azt mondták. itt hiba történt. Most. Nem tudom. nagyon sajnáljuk! Zalányi is odajött néha. mindenki besereglett a mûtõbe. és átvettem a mûtétet. azt szavakkal ki se tudom fejezni! – csak ennyit tudtam neki mondani.

hogy bárminõ módon elkerüljön – nyilván olyan nagyon nem ragaszkodik hozzá. kérdem én. Kende Péter vagyok. kopaszodó orvos nyit ajtót. nagyot villan a szeme. ne kelljen a szemébe néznem. Oszwald doktor úr azt mondta. ahhoz elõzetes fõigazgatói engedélyre van szükség. és azt kérdezte: – Hogy tetszik lenni? –Szarul! – válaszoltam bunkó módon. pedig isten bizony nem szívesen teszem nem sterilen. –Most nem akar. és – ne is haragudjon! – én nem szeretnék önnel beszélgetni. Maga pontosan érti! Én negyedik hónapja megbízott fõorvos vagyok. nem szeretnék Magával egy szót sem társalogni! Egyébként is van itt belsõ szabályozás: ha bárki nyilatkozni akar a sajtónak. Mi több. amint megpillant. Én pedig nem akarok. a második mûtétemnél a folyosón odajött hozzám.Most. Negyvenes. ami éppen elég. Kénytelen-kelletlen bemasírozok a szülõszobára. egyikük megmutatja Oszwald doktor szobájának ajtaját. hajlandó szóba állni velem. mit taníthat ez? Mert bevallom õszintén: azóta hónapok elteltek. Õ bekopog. mert elõzõ nap megtudtam: Oszwald fõorvos ma ügyeletes. Ott aztán a nõvérpihenõben találok is nõvéreket. olvastam a könyvét. mirõl! –Nézze. most legutóbb a Nõk Lapjában Magával megjelent interjút is. majd visszairamodik a másik szobába. Márpedig akár kirúgta Zalányit. de nem találom. tudom. elment Mosonmagyaróvárról. és szeretnék Magával beszélni pár mondatot. No meg mégiscsak az õ osztályának tekintélyét rombolja. Szóval azt remélem. Ne haragudjon. akár kilobbizta. konkrétan vagy általában? –Általában nem akarok. mirõl akar beszélni velem. máskor sem! –De miért? –Hagyjuk ezt. és elmondani ezt-azt Zalányiról. barna hajú. Nem arról van szó. –És hogy van a lába? –Szarul! – aztán hallottam. egész nap itt van. van énnékem annyi bajom. de még mindig iszonyatos gyûlöletet érzek Zalányi iránt. hogy csak most. Hiszen kis híján megölt! * Nem utolsósorban azért rohanok azonnal. Na. Keresgélni kezdem hát az osztályon. hogy elfordítottam a fejem. akár eltanácsolta. elment Szegedre tanítani. –Üdvözlöm. de azt is csak úgy. –De még el se mondtam. ki ön. –Pontosan tudom. . nõvért se. szombaton ide.

hogy elkerült innen. esetleg tetõfeljáróra nyílik vasajtó. amint meglát. ha ragaszkodik hozzá! – én nem fûzök árva hang kommentárt sem ahhoz. talán a sebészetre jutok. s láthatóan megnyugszik. jöjjön! –Köszönöm szépen. az ötödiken van az irodája. de ezen annyira eltöprengek. amíg átmegyek a mûtõn. akkor mindenki ott volt. –A nõgyógyászatra is? –Persze. hol oda osztanak be minket. Nõvérke jön szembe. ha baja lenne abból. nem Edinához megy. Hála a jó istennek. jó. . miként létezhet az. amikor Zalányi operálta Kiss Edinát? –Dehogynem. s nekiindulok a lépcsõnek. nem szeretném. hátha mégis! –Még soha nem volt bent szombaton! De arra menjen balra. ott nem találom a másik lépcsõházat. dr. legalább én vegyem komolyan a sterilitás követelményét. neki is nagyot villan a szeme. viszontlátásra! – újra parolázunk. onnan a negyedikre.–És bent van a fõigazgató úr? Hátha hirtelen engedélyeztethetjük a dolgot! –Azt én nem tudom. Vörös hajú. hogy a kórház igazgatója még soha nem volt bent szombaton. –Akkor nem volt ott véletlenül. mindent. hátha tud segíteni: –Legyen kedves. Remélem. hogy megint eltévedek. amikor csak útbaigazítást kérek. ahol azonban csak valami gépházba. Vörös Lászlónak hívják. Viszontlátásra! –Sajnálom. ebben a kórházban az ember kiköpi a tüdejét. mi történt? –Persze. fölajánlja. zöld köpenyes fiatal fiút kérdezek.meg fölviszem liften. õ biztos nincs bent! –Én azért megnézném. oda is. –Azt hallotta. becsukja a szemét. akkor le. és akkor odaérek a másik lépcsõházhoz. Nem teszem meg. –Na. Vörös igazgató úr szobáját keresem! –Áh. A hetedik kórteremben találok egy orvosnõt. hanem az osztály felé veszi az irányt. mire elér valahová! – Le a földszintre. hogy szóba állt velem. Hol az ötödik emelet? Az én kedvemért csak nem tüntették el! Lejjebb ballagok. Maga mûtõs? –Igen. Rettegett tõle mindenki. –Csak egy osztályon vagy mindegyiken? –Hol ide. –Le kell menni a földszintre. õ nem vissza a szobájába megy. Fölérek a harmadikra. Elmenõben látom. onnan újra föl a másik lépcsõházban! –Atyaisten. jószerivel az egész kórház. De hát nem ez volt ez elsõ mûhibája Zalányi doktornak. Én vittem többször is a vért szegénynek.

neki semmi köze nem volt a történtekhez. Senki nem volt hajlandó Zalányihoz menni. és kiszállok. Ám ki kellett vizsgálni. Csak behúzott. ember sehol. nem merek indok nélkül tovább kérdezõsködni. Szerencsére a helyzet változatlan: orvos. Úgyhogy ismét lépcsõzök kicsit. nõvér sehol. Majd Vörös doktor magából kikelve üvölteni kezdett: –És itt járt a Kende! Micsoda kupleráj van itt. a Magyar Orvosi Kamara városi elnöke. Terhestanácsadáson látott olyan képet: Zalányi rendelõje elõtt egyetlen 15-16 éves lány ült. Vörös megbeszélést tartott. a nõgyógyászatra. s visszaóvakodok a másodikra. mintsem hogy Zalányi kezére adja magát. és semmit nem szabad mondani neki! (Halkan hadd tegyem hozzá: büszke vagyok erre. s nem is biztos. Egyikük – terhessége vége felé járhat már – elmeséli: Zalányinak olyan híre volt már a városban. dr. hogy széles ívben kerülték a nõk. ott semmit nem szabad mondani. mert az lejáratná az intézetet. a másik orvosnál legalább húszan várakoztak. – Annyira félünk a nyilvánosságtól? Úgyhogy aztán másnap a kórház valamennyi osztályán a reggeli referálón elhangzott az utasítás: ha újra idejön a Kende Péter. június elejére odáig fajult a helyzet Zalányi körül. jelen volt Cserháti Géza sebészdoktor. hogy azt egyre többen tarthatatlannak ítélték. KP) * 1999 május végére. igazán nagy tisztesség ez énnékem. az igazgató úr nem most tesz kivételt bejárási szokásai alól. vagy mind a . Oszwald Lajos megbízott osztályvezetõ. Õ maga – mondja – inkább elvetette volna a babáját. könnyen lehet. nem szabad senkinek szóba állni vele. mûhiba. Végül – a pletykák szerint – az önkormányzat illetékesei közölték Vörössel: vagy Zalányi megy. * Nem sokkal ezután a mosonmagyaróvári kórház szülészetén egy rajkai kismamának méhen belül elhalt a magzata. lelakatolt vasrácsok fogadnak. dr. Nagy György. Nem Zalányi betege volt. Vörös nagy tirádát tartott: ha behívnak bárkit megyei orvosetikai ülésre. hogy történt bármi mellényúlás.mikor mit fog megint mûvelni! – Közben fölérünk az ötödikre. hogy szabadon bóklászhat a kórházban? Itt járt a Kende! Mindenféle nyilvánosságra fog kerülni! –Laci! – vágott bele Nagy doktor. Marton Péter és dr. Az orvoskamara elnöke nem szólt egy szót sem. megköszönöm a segítséget. korábbi igazgató. a teraszon Edina másik három nõvel beszélget. Olyanokat hallani róla.

Vörös Nagy doktornak is. hogy Nagy doktort rágalmazza. Tizenegykor Zalányi végzett. Sokkal nagyobb baj. Samu! * 1999. Már a szakmai kollégium elõtt van az új. számomra különös kijelentést tesz: „Betegforgalmunkhoz képest elenyészõ a panaszok száma. hogy engem összemaszatol Vörös doktor – azt azért megválogatom.ketten. Ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében is. kinek adok a véleményére. egyetlen érvényes fõorvosi pályázat. Szervusz. melyrõl októberben a kórházvezetés az önkormányzattal és a megyei tiszti fõorvossal együtt hozza meg a végsõ döntést. szerintem túlkarikírozott eset 10 évvel ezelõtt és nem nálunk történt. Dr.” Ejha! Ez szép! Én eddig kifejezetten azt gondoltam. hazudni csúnya dolog. S az igazgató két. Attól persze mi még kudarcként és õszinte együttérzéssel éltük meg a történteket. és a szakrendelõben dolgozom majd. a Kisalföld. másoknak is elmondta: fél évet adott Zalányinak. hová mész? –Megyek vissza Szegedre. õ. –A nyáron az egyik mûhibapereket taglaló könyvben is szerepelt egyik volt kollégájuk neve… –Ez igaz. Nem az izgat fõképpen. az Egészségügyi Fõiskolán fogok tanítani. az igazgató is. Vörös László igazgatót interjúvolja Vida István újságíró Remények a Karolina Kórházban címmel a mosonmagyaróvári kórház helyzetérõl. Gyuri! –Szervusz. bár utóbb a szülészet-nõgyógyászaton két szomorú eset is elõfordult. s szakmai mulasztást nem állapítottak meg. Ez szerdai nap volt. hogy állást keressen magának. Két halvaszületés történt. s átballagott a szomszédba: –Elköszönni jövök. szeptember 3-án érdekes cikket közölt a Mosonmagyaróváron is helyi lapnak számító Gyõr-Moson-Sopron megyei napilap. A szerzõdése június 30-ával járt le. Mindkét ügyben a megyei orvosi kamara etikai bizottsága és igazságügyi orvosszakértõ is vizsgálta a körülményeket. Egyébként az említett orvos sem dolgozik már a kórházban. a másikban Nagy doktor. a nyilvánosság elõtt meg pláne. így a rendelõben az egyik szobában Zalányi fogadta a betegeket. de az ott leírt. még ha . –Nocsak.

mert erõsebb hatása van. szeptember 6. hiszen kimondatlanul. hatalma. Az igazság ezzel szemben az. Fölhívom hát a fõszerkesztõt. Nem válaszoltak ugyanis semmit. hogy a kötet írásakor dr. ahogyan Vörös dr. naiv. Zalányi Sámuel súlyos szakmai szabályszegést követett el. nyilatkozott – hogy szakmai szabályszegés nem történt –.indirekte is. a Kisalföld szerkesztõsége igyekezni fog. a helyi sajtónak mennyivel nagyobb ereje. még alaposabban. hogy ezt késõbb a kórház felelõsségbiztosítója is elismerte. elvtelenül mentegesse egykori egyetemi csoporttársát. Zalányi Sámuelrõl írtak túlkarikírozottak. Vörös Lászlónak. Hamar döntök hát: nem hagyhatom ennyiben. Szabályos helyreigazítási kérelmet küldök a Kisalföldnek. számukra kártérítést fizetett. hogy kollégákkal ne próbáljak korrekten megállapodni pereskedés helyett. elõször azt hiszem. olykor helyreigazítást is közöltem – csak nem lehetek oly illetlen. de teljességgel egyértelmûen az õ nyakába varrja Zalányi bûneit. most nem ér rá velem beszélgetni. amit Vörös dr. pesti kávéházi debatterek azt alig tudjuk elképzelni is. ezzel szemben az osztályvezetõ fõorvost õ azért mozdította el. aki elõször közli. Mosonmagyaróváron egy ilyen nyilatkozat végleg tönkretehet valakit. Vörös igaztalan vádját. hogy ezzel is kimentse. Hát nem igyekeztek. szerkesztõséget is vezettem. mint amennyit õ ténylegesen elkövetett. s az érintett szülõkkel egyezséget kötött.) Hamis az a beállítás is. a szülészet-nõgyógyászat személyi változásáról nyilatkozott. hogy az eljáró orvos. mert . Istenek? – orvosi mûhibák címû könyv írója A sajtó-helyreigazításra szigorú törvényi határidõk vonatkoznak. Egyébiránt kikérem magamnak és visszautasítom dr. Mégiscsak újságíró vagyok magam is. ki ne fusson ezekbõl. dr. Kende Péter. dr. Zalányi Sámuelt. ha nem teljesen egyértelmû a kórház felelõssége. dr. Márpedig mi. Én. Olyannyira. a Mik vagytok Ti. 1999. (Ez pedig nemigen szokása a biztosítóknak. A két eset közül ugyanis az egyikben az igazságügyi orvosszakértõ éppen hogy nem azt állapította meg. hanem pontosan azt. a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatójának a szeptember 3-i számban a kórházban történt két halvaszületésre vonatkozó állítása. barátját és védencét. Zalányinak még sokkal kevesebb mûhibájáról sikerült tudomást szereznem. Ott helyben. Budapest. miszerint könyvemben a dr. mint ahogy az eddig megtörtént Nagy doktorral. s kérem a következõ szöveg megjelentetését: HELYREIGAZÍTÁS Szemenszedett hazugság dr.

nem ez a fontos. Rendezõi jobbon üresen marad minden hely. (Azt nem magyarázza meg. Valamint hangsúlyozza: az indíthat sajtó-helyreigazítási pert. úgyhogy emiatt is kéri a kereset elutasítását. háttér. én leszek a felperes. Legelõbb idézek néhány részletet az igazságügyi orvosszakértõi véleménybõl. Idéz a Farkasné Mailinger Krisztinaügy rendõrorvosi boncjegyzõkönyvébõl és rendõrszakértõi véleményébõl. legalábbis elhelyezkedésemet illetõen én is szót kapok. hogy akkor mi a búbánattal áll összefüggésben. magyarázat: semmi. Akár vádlott vagyok. Na. második hívásomra pedig összesen annyit hajlandó beledörmögni a telefonba: nem adja le a helyreigazítást. A Kisalföld szerkesztõségét képviselõ ügyvédnõ legnagyobb elképedésemre melléjük telepszik. márpedig volt. hogy még folyamatban van a per. Mint például: az anya és a magzat észlelése 100 percen át elmaradt… a magzati szívmûködést 120 percig nem rögzítették… a császármetszést jóval korábban el kellett volna végezni… a toxémiás állapot ellenõrzése hiányosan történt. az. Az . Ha nem. Rendezõi bal oldalon. Indok. akár közönség. ha pedig igen.” Majd közlöm: a túlkarikírozott ez esetben fõként nem jelzõ. talán jegyzõk. Az ügyvédnõ persze elutasítást kér. hogy a biztosító hajlandó kártérítést fizetni. ez pedig nem én vagyok. és kész. a megfelelõ észlelés hiánya. hanem ténykérdés a tekintetben. Lezsák József bíró magával szemben. amíg jöttem idefelé. ahol általában a felperes szokott ülni. a vádlottaknak vagy a közönségnek szánt padra ültet. az elõre látható anyai és magzati szövõdmény a terhesség megfelelõ idõben történõ befejezésével elkerülhetõ lett volna. Az egészet egyáltalán nem értem. valamint kifejti. Engem dr. írtam keresetlevelet. beadom a keresetet a Gyõri Városi Bíróságra: kötelezzék õk helyreigazításra a lapot. Az október 8-i tárgyalás furcsán kezdõdik. okoskodó stílusomat.értekezlete van (akkor vajon miért kapcsolják be hozzá a telefont?). az nem 10 évvel korábban és nem másutt történt. Mivelhogy szerinte nem vagyok perlésre jogosult. két fiatal lány foglal helyet az íróasztal mögött. hiszen én indítottam a helyreigazítási pert. hivatkozik arra. végig azt hittem. nem áll összefüggésben a kórház mulasztásával. hát nem. Úgyhogy ripsz-ropsz el is utasítja a keresetemet. Na mindegy. a terhes és a magzat észlelése nem felelt meg az adott helyzetnek. a bíró úr érezhetõen nem kedveli különösebben a hochmecoló. akinek a személyére utal a cikk. az idõben el nem végzett császármetszés és a magzat méhen belüli elhalása között ok-okozati összefüggés áll fenn. fizettem illetéket. hogy volt-e szó a könyvemben keszthelyi esetrõl is vagy sem.) A túlkarikírozott jelzõ használatát pedig véleménynek kéri minõsíteni. szóval elvitatkozgatunk.

egész Vörös-nyilatkozat nem rólam szól. hogy mindaz igaz vagy nem igaz. Ideje lenne. * Ám nem egyedül én háborodom föl nagyon Vörös doktor hazugságain. amikor 30 éve csak a munkájának élve itt van közöttünk egy elismert. de ezt a többi hibáival együtt elhallgatják. mielõtt újabb hibás döntések születnek. ismeretlen osztályvezetõ. pedig tudnia kellett peres ügyeirõl. Tóthné Erdélyi Kinga mosonmagyaróvári lakos is helyreigazítási kérelemmel fordul a Kisalföldhöz: Ellentmondásosnak találom a mosonmagyaróvári kórház orvosigazgatójának kijelentéseit. dr. Még három hónapig rontotta az osztály. milyen peres ügye után fizeti az önkormányzat a kártérítés kamatait több évre visszamenõleg. kedves orvos. hogy édesanyámnak augusztus 16-án kellett befeküdni egy-két napra erre az osztályra. aláírásgyûjtés az osztályvezetõ ellen – huszonévesek aláírás-gyûjteménye egy 30 éves szakmai múlttal szemben! Furcsa módja a pacientúraszerzésnek. Sokan tévesen azonosították az osztályvezetõ fõorvossal. szakszerûen kivizsgálta. Az igazgató. ha az önkormányzat mint a kórház tulajdonosa közbelépne. Késõbb tévériportok. Zalányinál halt meg egy jánossomorjai fiatalasszony kisbabája is. punktum. de semmi jelentõsége. következésképpen õ nem köteles vizsgálni. kezdõ orvosokkal! Sajnos a szomorú véletlenhez tartozik. jelen perben ennek semmi. Milyen kivizsgálás lehetett ott. Azonnali gazdasági vizsgálat a szülészet-nõgyógyászaton. és lelkiismeretesen felülvizsgálná a történteket. Nagy Györggyel. a kórház sorsáról? Több mint öt hónapja a szülészet-nõgyógyászat szakmai irányítás nélkül mûködik. ez év március végén intézkedett. Ez sem szokványos eset egy normális szülészet-nõgyógyászaton! Keringési elégtelenségre hivatkoztak. ahol a bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje? Ilyen bizottság dönt ebben a városban az orvosok. és 18-án váratlanul meghalt. újságcikkek már csak fõorvosként említik. úgymond. aki sok ezer gyereknek adott életet? A . Az ügyet a város egészségügyi bizottsága. Zalányi Sámuelt kórházunk igazgatója vette ide és léptette elõ. hogy a készülõdõ botrányhoz bûnbakot találjon. Mint ahogy azt is. õ még az aláírók között lehetett. a kórház hírnevét. Az osztályvezetõ azonnali leváltása. Mert ez már rég nem a kórház belsõ ügye. Nem Zalányi Sámuel volt a célpont. Miért lesz jobb egy új. hisz nagyon régóta ismeri. De a végsõ döntést a megyei orvosi kamara etikai bizottságától várom.

1999. hogy egymástól függetlenül megtorpedóztuk az ön nyilatkozatát. Vida a fõnökére. Nyerges Csaba fõszerkesztõre hivatkozva azt mondja. de ahhoz is. a kórházigazgató válasza nélkül nem közlik Kinga cikkét. Csak idézgetek. errõl a puccsról. Az újságcikkem miért nem engedi megjelentetni? Az ön válasza nélkül nem adják le. mivel az újságíró szerint mondatonként meg tudja cáfolni. Tóthné Erdélyi Kinga Kinga nem csupán nevének közléséhez járul hozzá. mert nincs megnevezve a könyve. Október 6-án fogadja õt igazgatói irodájában. ismertem a Zalányit. s Güll Csaba újságíró annyit közöl vele. de ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében. –Szóval a Nagy doktorról akar beszélni? –Igen. Nézzük mondatonként! Két halvaszületést. õ véletlenül került ide. hogy írását a lap. vagy nem is tudom. –Miért támad engem? –Én nem támadom. hogy nem akar találkozni Oszwald doktorral. A lap ennek ellenére nem adja le írását. Nem ezzel összefüggésben! –A Nagy doktort nem tiltottam el a mûtétektõl. –Ezt a dolgot már vizsgálja az etikai bizottság. Nincs joga perelni. Kende Péter és a riportot adó doktornõ engedélyével írtam. Én neveztem ki fõorvossá. amelyeknél nem volt szakmai mulasztás. évfolyamtársak voltunk. –Most jön egy idézet. Anyám ettõl teljesen független. írását átküldték a mosonmagyaróvári kiadóba. az illetékesek válaszával együtt tegye közzé. Olyan ember miatt hibáztatják. ha most sem kapna a város állami támogatást. –Ez a Kende Péter egyébként egy ügyvédi irodának dolgozik. amely óriási pénzeket akaszt le az orvosperekbõl. amelyet a szerzõ dr. akin keresztül sikerült országosan lejáratni kórházunkat. Egy hete beszéltem vele elõször. mert peres vagy vitás ügye van a kórházzal. Teljesen véletlen. De a Nagy doktor a 3 hónapos próbaidõ . Ám szeptember 15-ig hiába várja annak megjelenését. szeptember 6. minek nevezzem. akit az igazgató tett a nyakába. Egyébként igen.tragédiák nem nála történtek. Vida István újságíróhoz. Nem lenne csoda. ha akarja. Akkor telefonál. Õ t miért nem kérdezik meg a történtekrõl? Két éve az igazgató már hozott egy jelöltet. Vörös doktor viszont levélben kéri Kingát: tisztázzák személyesen a félreértéseket. csak összefoglalom a történteket. amiket írtam. Õ maga írta alá az Oszwald doktor által összeállított új munkaköri leírását. Erre õ írásban kijelenti: nincs peres vagy vitás ügyük. – Elõször is fogadja õszinte részvétemet édesanyja halála miatt! Sajnálom.

akik névtelenséget kértek. ha válaszolnék nyilvánosan a Nagy doktort illetõen. –Nem? –Az összes információt önkormányzati képviselõktõl kaptam. hisz ön vette ide! –Õ k ketten jó kollegiális viszonyban voltak. mert nincs beteg. Az egészségügyi bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje – ez igaz. Nem volt panasz. Nem lehetett bemenni a szobájába. de még jobban Nagy doktornak! Higgye el! –Nem én ártok a kórháznak. újságban Nagy doktort! –Ezt megígérem. az a fõorvosi beosztásuk miatt összekeverte volna õket a riportok után. Ez a politika! De meg kell mondanom. úgy nyilván nyugodtabb! A Nagy doktor egyébként nem tud errõl a cikkrõl. –Persze. csak a 7-tõl 9-ig terjedõ idõt. pedig a kismama több hete bent feküdt. –Miért. kandidátusi fokozata. És meg kell mondjam. Nem engedélyezte a császármetszést. Maga szerint ki volt a hibás abban az esetben? –A Nagy doktor. –Nem csoda! Nevetséges. hogy aki ismeri Nagy doktort. ön ártott a legtöbbet. nyilvánosan! –Nagyon kérem. nagyon lelkiismeretesen harcol a kórház pénzügyi dolgaiért. A Nagy doktor pedig – bár elismerem. Jön az új osztályvezetõ. –De kérek valamit. hogy aláírta. Elmart maga mellõl mindenkit. Ismerje el nyilvánosan. Gazdasági vizsgálat volt. erre megesküszöm! Tõlem nem. az én kislányom is nála született – nem képezte magát. amikor idevette a Zalányit! –Ne akarja ezt a cikket! Többet ártana vele. rossz idõpontot vizsgáltak. –A cikk megjelenése óta a kezemben van a független orvosszakértõi vélemény is a jánossomorjai kismama halvaszülésérõl. és az az ügyeletes orvost marasztalja el. –De tudja. nem bízott meg senkiben. amit pedig a kórházban csak a kijelölt helyen szabad. és ön még Zalányit is odavette! –A Zalányinak volt egyedül az egész intézményben tudományos. ne akarja. Mindent maga akart csinálni. annyit cigarettázott. de elítélik az egész ügyet. és a többieket sem hagyta. hogy jó orvos. És nem bírta volna a vezetést. Most javult a helyzet. És nem hiszem. a Nagy doktor nagyon jó . de voltak hiányosságok. –Nos. –De ezt az újságban kéne. kik vannak ott. akkor megválaszoltam a kérdéseit. a leváltása elõtt már három éve feszültség volt az osztályon. nem mutathatom meg. aki pedig Zalányi volt.után aláírta a meghosszabbítást! –Még jó. sokkal nyugodtabb a légkör. hogy megjelenjen ez a cikk! A kórháznak ártana vele.

október 19. amely Zalányi peres dolgait írja le. Ennek híre Kingához is eljut. s õ levelet ír a város polgármesterének: Ezek után ragaszkodom cikkem megjelentetéséhez. és vizsgáljátok felül. hogy huszonévesek vannak az osztályon. ezzel a kórház neve bekerült az orvosperek történetébe. Mit tesztek. Ezt a Kisalföld felé is jeleztem. Majd akkor nyilatkozom az osztályról. kitalált dolgok. Háromszor . õ írta azt a cikket. hát a viszontlátásra! –Viszontlátásra! – Kinga voltaképpen dolgavégezetlenül távozik. mert ez a Zalányi a kórházigazgató évfolyamtársa volt. Így rendben? Jó. ha az új fõorvos sem jó vagy elmegy? Hét hónapja az osztály szakmai irányítás nélkül mûködik. akiknek nincs pacientúrájuk. milyen cikkrõl van szó. ezért voltak Vörössel állandó konfliktusban. Készül Kende Péter második kötete. fõleg ismerve. A jánossomorjai kismama halva született kisbabája után robbant ki a botrány a nõgyógyászaton. 1999 januárjában jelent meg a mûhibákról szóló könyv. mielõtt a testület is nevetségessé válik. 1999. Azonnal magához hívatja Nagy doktort. Azt mondja. tejes kirúgással fenyegeti. vagy ha igen. hogy idehozta Zalányit. Kérlek. Vörös doktor azonban rögtön tudja. S. s 1999 márciusában az igazgató már Nagy doktor leváltására szólítja fel az osztály fiatal orvosait. Mindezt azért kell elszenvednünk. s nincs felelõs. amely már Zalányi óvári dolgait is le fogja írni. Gazdasági vizsgálat: csinált. Kérlek. állítsátok meg már ezt az embert! Lejáratta a kórházat azzal. amelyhez Erdélyi Kinga csak a nevét adta. vidd testület elé az egész ügyet. És nincs joga felülbírálni az orvosszakértõi véleményt. Az igazgató nyilvánosan is belekeveredik saját ellentmondásaiba. csak Zalányi eltávolítását akarta. Fegyelmivel. és óriási üvöltözést csap vele. Mindenki tudja. de szerinte nem történt orvosi mulasztás. mondván. Üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga P. Dohányzott szabálytalanul. õ pedig áprilistól le volt váltva. és megemlítem. Nagy doktor kimart mindenkit. mi a dolga. Joga van a városnak megtudni a tényeket.: Anyám hirtelen halála miatt már Téged is hibáztatlak. akkor Nagy doktor a hibás. Már a szeptember 3-i nyilatkozatkor a kezében volt a független orvosszakértõi vélemény – amely az ügyeletes orvost marasztalja el. aki nem is volt a kórházban. A kórház volt sofõrje által kivizsgálva. aki Zalányi volt –. Nem értem ezt a borzalmas rosszindulatot. Nagy doktor pedig azt sem tudja. A törvény nyáron jelent meg. Nevetséges. amikor két éve még Nagy doktorra bízta kislánya születését.másodfõorvos lesz.

voltam Nálad figyelmeztetni, hogy ugrómókusok vannak az osztályon. Teljesen véletlen, hogy ez is belekerült ebbe a dologba. Ám az igazgató ezt említésre sem méltatja a panaszos esetek között a riportban.

Idõközben megtudom azt is, mi történt valójában Erdélyi Kinga mamájával. Idõs hölgy volt, apró nõgyógyászati beavatkozásra kellett befeküdnie. A mûtét jól sikerült, a beteg azonban két nap múlva meghalt. Nem az operáció következtében, hanem szívpanaszokkal. Csakhogy bent fekvése alatt, a mûtét elõtt belgyógyászatilag egyáltalán nem vizsgálták! Stipkovits Pál polgármester a hivatalos, ajánlottan föladott levélre nem válaszol. Ezért Kinga november 10-én fölkeresi õt személyesen, a fogadóóráján. Kivárja a sorát, s amikor õ következik, régi ismeretségük alapján kérdéssel kezdi: –Küldtem Neked egy levelet. Olvastad? Vártam a választ! –Igen, olvastam. Nagyon nem szép Tõled, hogy arra hivatkozol, ki mit mondott! –Mit tudtam volna tenni, hogy meggyõzzelek? Leírtam, mit beszéltem a kórházigazgatóval. Ha olvastad, láthattad, milyen rosszindulatú Nagy doktorral. Ez már nem normális, hogy valakirõl csak rosszat tud mondani. Nincs már más lehetõség, mint a nyilvánosság. –Az igazgató szakmailag nagyon is elismeri Nagy doktort, a kislánya nála született, de a cikkedet nem engedem megjelenni! A szülészet-nõgyógyászat becsületét helyre kell állítani, nem fordítva, ahogy Te akarod! –Csak tényeket írtam le. Az igazgató viszont gyakran nem mond igazat, és ebbe belekeveredik, mint a szeptemberi nyilatkozatában. És belerúg Nagy dokiba. Még aznap este megírtam a cikket, amit az igazgató ráfogott, hogy õ írta. Az egész kórház tudja, hogy üvöltözött vele, fegyelmivel fenyegette és az én nevemet kiabálta. Kiderült, hogy a kérdéses idõben itthon sem volt. Akkor hogy írhatta volna õ? Egyébként az igazgató két halvaszülést említ az újságban a leváltás okaként. –Válsághelyzet volt az osztályon, és Nagy doktor nem tudta kezelni. –Zalányi Sámuel volt a válsághelyzet oka, akit az igazgató hozott ide. Az orvosszakértõ szerint Zalányi a felelõs a halvaszülésért. –Nagy doktor betege volt! Már megvolt a baj, amikor ügyelet volt, több hete bent feküdt az osztályon. Az osztályvezetõ nem adott engedélyt a császármetszésre. Értsd meg, Nagy doktor betege volt! De jön az új fõorvos november 15-tõl, nagyon ígéretes, forradalmasítani fogja az osztályt, sok új dolgot fog bevezetni, és ha meg tudnak egyezni, Nagy doktor megy vissza az osztályra.

–Hisz az egész város tudja, hogy bejáró lesz, hétvégéken oda-vissza utazik majd! Olyan feltételeket szab, amelyek pluszköltségeket okoznak, különszobát, fürdõvel az egyik vizsgálóból, amivel a betegektõl veszi el a helyet, pedig az úgyis kevés, amióta összevonták a szülészetet és a nõgyógyászatot. –Majd kap lakást az önkormányzattól, csak idõ kérdése. –Egyébként már áprilisban azt ígérted, Nagy doktor mehet vissza mûteni, azóta nyolc hónap eltelt! –Kiforgatod a szavaim, akkor is azt mondtam, ha jön az új fõorvos, és meg tudnak egyezni. –Utoljára egy nõt említettél ígéretes osztályvezetõnek. –Nem feleltek meg a feltételek. Rosszul értelmezed a dolgokat. –Írásban szeretnék választ kapni a levelemre! –Továbbadtam az egészségügyi bizottságnak, azt fogod válaszként kapni, hogy az ügy le van zárva, kivizsgálták, jön az új fõorvos, rendezõdnek a dolgok. Felesleges ezzel Neked foglalkoznod! –Kik vannak az egészségügyi bizottságban? –Azt hiszem, az Ágh doki, a Sólyom, a Vörös Laci… –Micsoda? Az igazgató fog dönteni saját kijelentéseirõl? És arról mi a véleményed, hogy anyám befeküdt az osztályra, és két nap múlva váratlanul meghalt? És véletlen az is, hogy a bátyám 21 éves kislányát mûteni kellett? Mindenki menekül innen! De Téged ez nem érdekel, mert nincs lányod, ugye? –Látom, teljesen rosszul állsz a dologhoz, úgyhogy fejezzük be! Nagy doki már beletörõdött, csak Te ugrálsz még! – a polgármester már kiabál. –Hogy törõdött volna bele? Nincs annyi empátiád, hogy átérezd, mit jelent, hogy 30 év kemény munka után ezt tették vele! Neked mint polgármesternek többet kellene foglalkoznod az ügyével, mint nekem. –Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat, rosszindulatú vagy a kórházzal, félreértelmezel mindent! Rosszat teszel Nagy dokinak is, ha ezt csinálod! –Én nagyon is elismerem a tisztességes orvosi munkát. A cikkhez Nagy dokinak semmi köze, ez az én ügyem. Mit árthatok még neki? –Elérheted, hogy nem kerül vissza az osztályra! – a polgármester már kifejezetten üvöltözik Kingával, aki érzi, ennek így semmi értelme. Leforrázva, megalázva távozik. Másnap újabb hivatalos levelet küld a polgármesternek: Stipkovits Pál részére Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálom, hogy a tegnapi fogadóórádon kiabáltál velem, végül elzavartál. Senkinek nem akarok rosszat. Egyetlen dolgot szeretnék, hogy igazságosan és elfogultság nélkül vizsgálja ki a testület Nagy doktor leváltásának és az

osztályos munkától történt eltiltásának okát. Az Egészségügyi Bizottság több tagja is függ a kórházigazgatótól. Így az egész ügy eddig koncepciós. Korrekt az lenne, ha az érintett fõorvos is jelen lehetne ezen a kivizsgáláson. Furcsának találom, hogy a független igazságügyi orvosszakértõ véleményét Vörös fõorvossal felülbíráljátok. A szakértõi vélemény szerint az ügyeletes orvos, Zalányi Sámuel marasztalható el, akit Vörös igazgató hozott a kórházba. Szerintetek még mindig a leváltott osztályvezetõ a hibás. Beszélgetésünk napján telefonon beszéltem a jánossomorjai kismama férjével, Farkas Ferenccel. Feleségének nem Nagy doktor volt az orvosa, ahogy Te mondtad. De szerették volna, ha õ vezeti le a szülést. Jánossomorjára Balogh doktor járt ki terhesgondozásra. Farkas felesége este 7 óra körül már rosszul volt, amit jelzett az ügyeletes Zalányinak, aki másnap reggel kb. 8-tól 9-ig nem csinált semmit. Ezalatt megfulladt a kisbaba. Nagy doktort nem hívták be. Egyébként a kismamát elõzõleg Vörös doktor is megvizsgálta derékfájdalmai miatt. Csak az igazságot keresem, ami nem az én dolgom lenne, hanem épp a választott testületé. Egy ember 30 éves munkájáról van szó. Az új fõorvossal nem biztos, hogy megoldódik ez az ügy. Fõleg ha azzal kezdi, a betegektõl von el vizsgálót saját szobája kialakításához. Nagy doktor figyelmességét és azt a szeretetet, tiszteletet, ahogy a betegeivel bánt, nem lehet tudományos fokozatokkal, akármennyi tanulással pótolni. Erre itt volt Zalányi példája. Kérlek, ezt a levelet is továbbítsd a kivizsgálást végzõ bizottsághoz. Jóindulatú figyelmeztetésként küldöm mindkét levelemet a testület felé, mivel úgy gondolom, már õk is felelõsek a szülészet-nõgyógyászaton történt és a jövõben történõ dolgokért. Ez már rég nem kórházi belsõ ügy. Választ várva, üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga Mivel nem kap választ, november 11-én ismét polgármesterhez, s ebben megismétli eddigi kéréseit. December 1-jén születik válasz: levelet intéz a

Kedves Kinga! Elõzetesen is elnézést szeretnék kérni, hogy találkozásunk során ingerültebben reagáltam a felvetéseire. Történt ez azért, mert egy ilyen ügyfélfogadási napon nagyon sokféle behatás éri az embert, másrészt úgy éreztem, hogy sokadszor elmondtam a témával kapcsolatosan álláspontomat, azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az ügy érdekében tettem, elsõsorban annak érdekében, hogy a szülészeti osztályon kialakult helyzetet normali-

záljam, másrészt hogy kórházunk jó hírét megõrizzem. Kérésének megfelelõen a beadványait továbbítottam az illetékességnek megfelelõen az Egészségügyi Bizottság elé, és kértem, foglaljanak állást, a Nagy doktor úr leváltásával kapcsolatos vizsgálat kinek a kompetenciájába tartozik, illetve egy ilyen vizsgálat milyen következményekkel járna Nagy doktor úr, illetve a kórház presztízse szempontjából. Nos, a bizottság Vörös igazgató úr távollétében úgy foglalt állást, hogy ez az ügy orvosszakmai szempontból egyrészt nem tartozik a testületre, másrészt fel van tárva, és nem szolgálná senkinek sem az érdekét. Az is megállapításra került, hogy Zalányi Sámuel mosonmagyaróvári tevékenysége nem használt sem az osztály, sem a kórház hírnevének, de semmiképpen sem hozható összefüggésbe Nagy doktor úr felfüggesztésével. Egy hosszú folyamat eredményeképpen következett be ez a sajnálatos esemény, amelynek kiváltó oka elsõsorban az volt, hogy az osztályon dolgozó orvosok egyhangúlag kinyilvánították, hogy nem kívánnak és nem tudnak Nagy doktorral együtt dolgozni. Ebben a helyzetben jutott olyan elhatározásra az igazgató, hogy ezt a sajnálatos lépést meg kellett, hogy tegye, amelyet emberileg nagyon nehezen tudott Nagy doktor úr feldolgozni, ami érthetõ is. Azóta a fõorvosi hely megpályáztatásra került, és orvosszakmai szempontból egyértelmûen támogatott új osztályvezetõ került november 15-ével a szülészeti osztályra. A személyes megkeresését követõen kezdeményezésemre Nagy doktor úrral áttekintettük a helyzetet, és arra a megállapításra jutottunk, hogy mindenki jól felfogott érdeke, hogy nyugvópontra kerüljön a kérdés, és készségét fejezte ki, amennyiben szakmai munkáját gyakorolhatja, akkor megbékél, és igyekszik az új helyzetnek megfelelõen végezni a munkáját. Megfogalmazta konkrétan, milyen szakmai lehetõségekre gondol, amelyeket én még aznap az új osztályvezetõ felé tolmácsoltam. Az új osztályvezetõ a kérést respektálta, és felajánlotta Nagy doktor úrnak, hogy a kollégákkal egyeztetve azon lesz, hogy a szakmai tudását hasznosíthassa. Olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a személyes kontaktus megtörtént a két szakember között, és most van lehetõség, hogy a dolgok nyugvópontra jussanak. Tiszteletre méltó, hogy ilyen harcosan védte Nagy doktor úr érdekeit, de én úgy látom, hogy most Nagy doktor úr számára is az lenne a legfontosabb, hogy nyugalom legyen körülötte, minden további vizsgálódás óhatatlanul sárdobálással jár, amely mindenkire fröcsög, és ez nem szolgálja sem a kórház, sem Nagy doktor úr érdekeit. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Mosonmagyaróvár, 1999. december 1. Üdvözlettel:

Stipkovits Pál polgármester

Ugyanis való igaz: a polgármester behívatta Nagy doktort, és megkérdezte: – Ha végezheted a munkádat hetente egy nap az osztályon is és operálhatsz is, akkor hajlandó vagy belenyugodni a helyzetbe? Hogy megbékéljünk, hogy ne legyen balhé. –Ha tisztességgel végezhetem a munkámat, én nem pörölök! – válaszolt Nagy doktor, aki ezután ígéretet kapott: január 1-jétõl heti egy napot dolgozhat az osztályon. Azt senki nem mondta ki, de mindenki beleértette: amíg állást talál valahol másutt. Tóthné Erdélyi Kinga nem adja föl, harcol ma is – nem önmagáért, hanem a városért és lakosaiért. * Úgy szólnak tehát a hírek, hogy Zalányi visszakerült volna Szegedre. Ottjártamkor elballagok hát Újszegedre, a MÁV-rendelõbe. Gyönyörû liget mellett, barna-sárga, kétemeletes, ronda épület, messzirõl lerí róla a magyar egészségügy riasztó stílusa. A nõgyógyászati rendelõ az elsõ emeleten van, ajtaján az állandó beosztás. Három orvos rendel egy-egy fél napot. A negyedik azonban többet: „Dr. Zalányi Sámuel rendel: hétfõn: 8–14 óráig, szerdán 10–16 óráig, pénteken 8–14 óráig.” A hír igaz. Mindazonáltal nem mindenki tartja ezt helyénvalónak. 2000 áprilisában például Orosházán, a fõorvosi értekezleten maga Gervay doktor, az igazgató jelentette ki: – Több vezetõcserére van szükség, osztályvezetõfõorvosváltásra van szükségünk. Nem lesz ezt nehéz megoldani, hiszen Szegeden számos nagyon tehetséges orvos hever parlagon. Példának okáért kihasználatlan jelenleg Zalányi doktor is. – Orosháza környékén pedig nõ a rettegés: ezek szerint Gervay Zalányit akarja odavinni a jelenlegi szülész fõorvos helyett. Bocsánat az iskolás stílusért, de hadd foglaljam össze e fejezet lényegét. Dr. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász szakorvos, kandidátus a szegedi orvosi egyetemen végzett. A szegedi klinikán kezdett dolgozni. Többen egybehangzóan ugyanazt a számot emlegetik: Szegeden nyolc mûhibaesete volt, ezek pontos adatait – beleértve az áldozatok számát – nem ismerjük. Majd nála szült dr. Kiss Judit, a kislánya súlyosan agykárosodott lett, késõbb meghalt. Varga Nándor felesége, Rózsika a szülõágyon, Zalányi kezei között halt meg, napok múlva az egyik kislány, pár év múlva az ikerpár másik tagja.

most már csak a két lábát kell áttenni. Névtelenségét megõrizni kívánó betege a szülõágyon magzatával együtt olyan állapotba került. Ekkor kötelezték a kórházat. Semmit nem ismert el. félrerántotta a görszéket. várjon. Soha többet. Beidézték a betegszállító fiút. úgysem bírja egyedül. Tóthné Rajki Andrea kislánya. Karcsi bácsi „ sofõrje” meg is rémült. nem éppen Mercedes. Karcsi bácsi. Orvosi mûhiba persze nem történt ebben az esetben. mintha az lett volna. akik ezt nem állítják meg. a fiú jókedvében volt. egy-két százast. A rendõrségi eljárás során a kezelõorvos vallomásában mindössze ennyit volt hajlandó mondani: õ sem tud az egészrõl. de nem is kell. és tartotta életben õket. Vicceket mesélt. majd én! Ne erõltesse. de a nap végére mindig egész rendes summa jött össze. hagyja. Felelõsségem teljes tudatában jelentem ki: ez ámokfutás. jöjjön. magatehetetlen lábát használva eszközül megtolta. Odaértek az elsõ csapóajtóhoz. Eltört a nyakcsigolyája. megyünk ultrahangra! Hadd emeljem meg! Úgy. engedik. hogy inkább csak a csoda mentette meg. És határozottan állítom: bûnösök mindazok. Nem sokat. amit minden fuvarért megkapott. Ám a kórház pontosan ugyanúgy viselkedett. annak „ vezetõje” is vicces fiatal srác volt. mert Zalányi átvágta egy erét. olyan sebességgel érkezett.Keszthelyen Zalányi doktor fõorvosi ténykedésének idõszakában négy méhen belüli haláleset történt. hanem az öreg merev. hagyja. jól van. Nekik is el kell számolniuk az elvett életekkel. most a fenekét. jó. Meghalt. nem ment elõre megnyitni az ajtót. Úgysem érez vele semmit! Ám szembõl éppen másik kerekes szék közeledett. A betegszállító fiú tolni kezdte az öreget a folyosón. megemelem. Mosonmagyaróváron Bánhídiné Kis Edina életét csak a többi orvos mentette meg. Karcsi bácsi. de gurul ez is rendesen. míg máskor évekig egy sem. hogy összeütköznek. emelem én Magát! Jól ül a tolókocsiban? Jó. Alexandra meghalt. a nõkkel heccelte az öregembert – megdolgozott azért a borravalóért. Laparoszkópiás mûtét közben egy asszonynak három helyen lyukasztotta át a hólyagját. Ügyeleti idejében halt meg Farkas Krisztina gyereke. de nem szólt semmit. akkor indulunk. *** – Na. A papírokat hozza Maga! Jól van. adja ki a . mintha az udvaron rodeózna. õ azt vallotta: semmi ilyesmi nem történt. Az öreg nyekkent egyet.

A többiek nem válaszoltak. Ám ennek kísérõlevelében rögtön kérte. A választ nem várták meg. elõször õk. Mit tehetett a kórház. Úgyhogy késõbb. a kórház képviselõi írhassanak levelet nekik. írásban és szóban megkeresték mindannyiukat. ugyanabban a szobában feküdt betegek nevét és címét. a hivatalos levélre mindössze egy reagált közülük: õ nem emlékszik ilyesmire. nem tud semmirõl.Karcsi bácsival egy idõben. kiadta. .

Kati szép arcú. Hazavittem. nem múlt el. Csorgott a nyála. ott idõs doktor bácsi vizsgálta meg. a gyesrõl nem volt hajlandó visszavenni a Chinoin. már bizonyítottuk. hogy utalja be kórházba! – Megírta a papírt. nem szólt egyetlen szót sem. s bevallotta. mondván. ma belvárosi butikban eladó. mondja ki külsõ. így nem talált végzettségének megfelelõ munkát. tablettát akart rá fölírni. csak bólintott vagy rázta a fejét. mi lehet a baja. kis joghurttal beadtam neki a gyógyszert. hogy nem történt semmi. amit az érintettek rendszerint hallani szeretnének: felelõsök az orvosok valaki haláláért. A belgyógyászaton dr. az csak tönkreteszi a polgári per esélyeit. hideg vizes borogatást tettem rá. vékony. de én kértem. Büntetõben ugyanis szinte nulla az esély arra. Katival és Viktorral is. csak menet közben értették meg. mindössze annyit. igenis felelõs azért. hiszen látszik. s ha nem teszi. sudár. Az ügyvédek gõzerõvel próbálják lebeszélni ügyfeleiket büntetõeljárás indításáról. Nem bosszút. nagy nehezen megetettem. nagyon-nagyon ritkán lesz orvosimûhiba-esetbõl büntetõügy. hogy a nyakán diónyi duzzanat van. észrevettem. talán valami szájfertõzése van. együtt fut a polgári és a büntetõügy. vagy adjak kórházi beutalót? – Azért jöttem. hogy aki hibázott. de csak csökkent a láza. mintha strúmája lenne. s egyenesen a Budai Gyermekkórházba rohantam vele. Ha pedig a doktorokat fölmentették a büntetõügyben. úgymond. . független erõ: igenis vétkezett. bármit kérdeztem. Pedig a mûhibát elszenvedettek többségét nem a pénz érdekelné. csupán igazságot szeretne. a gyerek nagyon nehezen bír nyelni. Úgyhogy reggel orvoshoz vittem. ami történt. aki azt mondta. velõtrázóan csinos nõ. adtam neki lázcsillapítót. Gyönyörû emberpár õk. amikor le akartam fektetni. hogy kimondassék. – Mi legyen. ha lehet. Azonnal visszavittem a körzeti rendelõbe. adjon inkább szirupot. Azonban délután. A bírósági tárgyaláson Kati így számol be a történtekrõl: –Este a gyerek belázasodott. Viktor sugárzóan jóképû. Istenem. kínjaiért. az vállalja ennek felelõsségét.Alex gégefedõje Ritkán. Jó ideig azt is hitték. de nem felelt. milyen kiugróan szép lehetett a fiuk. fogalma nincs. kisportolt. Orvosi mûhiba miatt. Így volt ez Kárpátiékkal. hivatalból a rendõrség indította el. a kórházi és biztosítós ügyvédek lobogtathatják ennek papírjait a kártérítési perben: íme. megnyomorodásáért. Alex! Aki háromévesen halt meg. a büntetõeljárást. anyuka? Hazaviszi.

Kirohantam a folyosóra. nem fog megfulladni? Nem kéne inkább a gégészeten lennie? – Nem. majd elõttem hívta föl Nagyszakáll doktornõt: – Kétoldali nyálmirigygyulladás. és kiment. Elrohant vele a szubintenzív szobába. és kiabáltam. jöjjön valaki. Megitattam kis teával. odafutottam. kikapta a kezembõl a gyereket. hogy lefeküdjön és pihenjen. Mire visszaértem. ezt ne. és a mosdó fölé tartotta. A doktornõ rátett oxigénmaszkot. hogy hányjon. a gyereket félmeztelenül a kõre fektették. nem visszatartja. karomban a kicsi gyerekkel. Akkor sem jött belõle semmi. meggyógyulsz. azonnal jöjjön ide! – de nem jött senki. fogalma nincs. már olyan zavart voltam. Mellette futottam. és azt javasolta. kérdeztem is az idõközben megérkezett férjemet: hogyhogy nem valami komolyabbat adnak erre? Ám rövid idõn belül elvitték injekciózásra. erõs ödémával. jaj. de jó. nehogy engem lehányjon. hogy nem a súlyosabb betegséget diagnosztizáltuk. újra és újra azt mondta. nem. teljesen jó helyen lesz itt. végre kap rendes orvosságot is. A doktornõ fölemelte vízszintes helyzetbe Alexet – aki erre azonnal elvesztette az eszméletét. Ott a doktornõ megnézte. erõsen csurgott a nyála. pánikban van. ránéztem az arcára. anyuka. sétáltam a szobában a karomban a gyerekkel. A gyerek már kék volt. akkor megnyugodtam. jöjjön azonnal. meg is kérdeztem Nagyszakáll doktornõt: – Biztos. injekcióban is csak Algopyrint és Nospát adtak. nem mûködik az oxigén! – Semmit nem tett. még meg is fázik ráadásul. a bevizezett hüvelyk. majd egyszer csak levette: – Úristen. nem beszélt egy hangot sem. Késõbb megtudtam. és körbe-körbe kiabáltam: – Ha bárhol orvos van. Aztán a telefonban Kónya . a szája tele van sûrû váladékkal. s mondogattam neki: semmi baj. összevissza nyomkodtam a gombokat. kértem. s akkor láttam. úgyhogy késõbb. – Én az ödémától nagyon megijedtem. amint azzal késõbb vádoltak az orvosok. A gyerek tátott szájjal ült az ágyában.és mutatóujjammal kihúzogattam a váladékot a szájából – de nem nyúltam bele a szájába. hogy én adjam be a gyereknek. zavartan ide-oda ugrált. mintha hánynia kellene. Odavittem õt a mosdóhoz. vigyem át a Cserje utcai gégészetre. Leszaladtam a kertbe. visszavitte a kórterembe. ám kisvártatva olyan volt. mitévõ legyen. Ekkor kezdtem érezni: meg is halhat a fiam. és pontosan láttam.Nagyszakáll Zsuzsanna megvizsgálta. Érkezett Nagyszakáll doktornõ. itt valami másról van szó. az ölembe vettem. a belgyógyászaton! – A kezembe nyomtak Sumetrolimot. próbáltam hazatelefonálni a férjemnek. Nagy nehezen rávettem Alexet. visszaérve hozzá. nemsokára megyünk haza! Nem szólt egy szót sem. de visszatartaná. s megértettem. Tán fél óra múlva fölült. hogy itt jó helyen van a gyerek. Megláttam a falon a telefont. A doktornõ néha bejött. de nem sikerült. Ez újra és újra megismétlõdött.

Fölmentünk. hogy mit tehet vele és mit nem? –Nem. Lementem a kertbe. és ezt ön elmondta Kónya doktornõnek. Hivatalból igazságügyi boncolás történt. illetve foglalkozás körében elkövetett szabályszegésre. tele a szokásos intenzíves csövekkel. Zamecsnik Péter veszi át a szót. Anyukám sem. de a nõ azt mondta. és letette. Férfi és nõ jött civilben. Kónya doktornõ jött oda hozzám a civil ruhás férfival. semmilyen kapcsolatban nem álltunk az orvosszakértõvel. s az egyértelmûen kimondta: „Nevezett halála nagy valószínûséggel heveny gégefõgyulladás következtében létrejött légzéselégtelenség miatt állott be. a bonclelet alapján alapos gyanú merült fel orvosi gondatlanságra. Az elõzményi adatok ismeretében. Nagy sokára lejöttek. és újabb doktornõ próbált csitítani: – Nyugodjon meg. a gyerek most már túl van az életveszélyen. mire elindultak vele a Lászlóba. reagál is! – Nem hiszem el. de így történt – felel Kati. . én a kocsiban maradtam. Szabálytalan volt a légzése. Ekkor kijöttem. éppen megkatéterezték. anyuka. anyuka! – válaszolt. nyugtatgattak: – Az ilyen kicsi gyerekek sokat kibírnak! – De nem ennyi ideig! Megjött a mentõ. mondván. Valahonnan hallottam a kérdést: – Hívtátok már a rohammentõket? Mi van a gégemetszéssel? – Dr. ne hazudjanak! – Adok nyugtatót – és beadott valami injekciót a karomba. könyörögtem neki. Ott már csak a férjem ment föl a mentõsökkel. A doktornõ közben szájon át lélegeztette Alexet meg nyomkodta a mellkasát. Pillanatokon belül elküldtek minket. amit nem értettem. a férfi bement. de akkor is még rengeteg idõ eltelt. Haza kellett mennünk. – Nem lesz semmi baj. Beleszúrt a torkába egy injekciós tûvel. Ezután a tekintélyes védõügyvéd. Alex feküdt az ágyban. amint fölvágják a fiam torkát. nem kaptam. de nem sikerült. rohanjon ide azonnal. –Az ön családjában állt-e valaki kapcsolatban az igazságügyi orvosszakértõvel? –Nem. Alex pedig aznap éjjel három óra tíz perckor meghalt. az intenzíven nem lehetünk bent.Katalin doktornõ hangja jelentkezett.” Ezt a késõbbi kórszövettani vizsgálat egyértelmûen alátámasztotta. ennyi idõt nem bírhatott ki. megfullad a gyerekem. – Az ön rendõrségi vallomásában nem szerepel. hogy a gyerek sûrû váladékot hányt. orvos. nem igaz. Németh Brigitta háromszor próbálta ledugni a torkán a kis tubust. azt már nem bírom végignézni. úgy éreztem. vezetékekkel. Most akkor ez hogy volt? –Furcsállom is. A tárgyaláson az ügyésznõ csak egyet kérdez: – A gyermek kórházba befektetésekor kapott-e ön bármilyen instrukciót az orvosoktól. aki korábban ott dolgozott. hogy nem szerepel.

amit mond! De ha igaz lenne. Nagyszakáll Zsuzsanna. –Igen. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába? – kérdi a bírónõ. halk szavú. vékony. az anya a mosdó fölé tartotta a gyereket. –Hm – az ügyvéd csak ennyit válaszol. az õ meghallgatásuk következik. hogy elegendõ levegõhöz juttassa. hogy nem végezték el az azonnali légcsõmetszést. Az Igazságügyi Orvostani Intézet szakértõi is. mire megérkezett a másik doktornõ? – kérdi a bírónõ Nagyszakáll Zsuzsannától. szemüveges belgyógyász –. hogy elfogadták a gégészvéleményt. hogy ne tegyem? És ha ilyen veszélyek állnak fönn. A bírónõ a három doktornõhöz fordul: – Vádlottaknak van-e kérdésük az anyához? –Én megkaptam a rendõrségtõl az anyuka vallomását – áll föl Kónya doktornõ. harmincas. Kónya doktornõ csupán indirekt vizsgálatot végzett. –Négy-öt perc. Hibásnak minõsítették a gégészeti közremûködést. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. körülbelül fél-egy percen át. de aztán már nem. –Nem igaz! – sikít bele Kati. Jelen van a tárgyalóteremben három igazságügyi orvosszakértõ is. leírták. az alkalmatlan eszközzel. amely csak csecsemõk esetén lett volna elégséges. Mindhármukat hibásnak mondták.–Ezt szerettem volna hallani. pedig ilyenkor szakmai elõírás a direkt vizsgálat elvégzése is. olyan kicsiny tubussal történt. akkor miért énrám bízták a gyerekemet. az arra enged következtetni. ami megmenthette volna Alex életét. – Abban az szerepel. besiettem a kórterembe – következik dr. hogy a szájba nyúlás következtében és során valami sérülés következett be. miért nem õk felügyeltek rá. –És ez alatt még volt légzése a gyereknek? –Eleinte nehezített spontán légzése volt. szõkére festett. Felrótták a belgyógyászoknak. – Meghazudtol a doktornõ. Korábban számos szakértõi vélemény született. s õ ezt elmulasztotta. Láttam – állítja határozottan Nagyszakáll doktornõ. Ribári professzor is egyértelmûen elmarasztalták a doktornõket. pedig a tünetek alapján nem lett volna szabad ezt tenniük. –A gazdasági osztályon dolgozott. aki a fülorr-gégész volt. Amikor tehát Nagyszakáll doktornõ véres váladékot talált. udvarias hölgy. nem tettem! –. hogy ne fulladhasson meg? –Mennyi idõ telt el. –Látta ön. amivel pedig próbálkoztak – hogy intubálták a kisfiút –. ha benyúltam volna a gyerek szájába – amit hangsúlyozom. Nincsenek éppenséggel könnyû helyzetben. ekkora gyereknél kevés volt ahhoz. akkor miért nem szólt rám a doktornõ. csupa nagy tekintélyû orvostól. hatvan körüli. de nem igaz. –Este nyolc körül meghallottam az anyuka kiabálását. S volt .

s ezzel idézte elõ mindazt. megnyomta a nyelvét. hanem hõstettnek nevezem! – jelenti ki a szakértõ professzor úr. Ez volt az oka a gyerek halálának. amikor kimosta a gyerek száját. –Igen. nem kellett volna másként tenni. s ez okozta a történteket. s azonnal megkapja a férfiválaszt. Az anya belenyúlt a gyerek szájába. például gégefõgyulladás is? – kérdez közbe a bírónõ. ami történt. járt-e bármilyen következménnyel. s ezzel újabb és újabb idõpontok kitûzésére kényszerítik a bíróságot. másképpen – felel a szakértõ hölgy. –Nos. hogy bekövetkezhet súlyosabb helyzet. nem jelennek meg a tárgyaláson. A következõ tárgyalás már 2001-ben lesz. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. ezzel egyértelmûen számolni kellett volna – felel a középkorú szakértõ hölgy. mert a nyelv megnyomása komoly baj forrása lehet. –A gégészeti vizsgálatnál kellett volna-e számítani arra. –Nyugodtan mondja elõttem! – szól Kati. teljesen korrekt volt az eljárás. de ennek következtében állt be a halál. –Nem. belenyúlt. jó. *** . erre nem kellett volna számítani – replikázik Buda professzor. rögtön kettõt is: –Nem. Pedig Kónya doktornõ egy korábbi tárgyaláson ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: – Az anya. ez a sors kegyetlen tragédiája. Nagyszakáll doktornõ szájból szájba lélegeztetést alkalmazott – én ezt nem szakmai hibának. –És amikor beállt az állapotrosszabbodás. Akik ezután újabb és újabb tárgyalásokra nem írják meg véleményüket. s nem más. –Igen. szóval én öltem meg a fiamat! Persze. természetesen én vagyok a hibás mindenért! –Sajnálom. az idõs Buda professzor így felel: – Csak az anya távollétében válaszolok erre. másképpen kellett volna-e eljárni? – hangzik az újabb bírói kérdés. Amikor tehát most a bírónõ arról kérdi a szakértõket. A bírónõ nem lát más kiutat: újabb szakértõi véleményeket kér be. amelyben a korábbi szakértõi vélemények zöme egyetértett: a hibás diagnózis és annak alapján a helytelen kezelés volt Alex halálának oka. –Persze! – áll föl Kati –. s a másik férfi szakértõ is õt támogatja. A szakirodalom szerint ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni.még egy döntõ jelentõségû momentum. Legutóbb 2000 októberében. más szakértõket idéz tárgyalásra.

s majdhogynem féltékenységet érzett. s amint a férfira pillantott. halálra fogja unni magát. s nekifogott a folyosó egyik szekrényébõl gyógyszereket behordani a benti tárolóba. s azon kezdett mérgelõdni. mit mûvelhettél Te ott bent ezzel a gyönyörû csajjal! – villant át benne. A csípés helyét sem tudta megnézni. meg olyan furcsán érzem magam. rögtön jövök vissza.Érezte. Vagy fél óra múlva azonban furán kezdte érezni magát. amikkel viszont nem szabad törõdni! De ennek itt fele se tréfa! Beszaladok. –Hú. Az orvos kérdõn fölvonta a szemöldökét. negyvenes. leszámítva a különbözõ nyavalyáimat. egyenesen oda tartott. tán a vérnyomásom is leesett. darázs? Valami más? Nem látta. kis türelmet kérek. azt hiszem. Szúnyog. Különösebben nem is törõdött vele. mert most már valahogy nehezére esett megszólalnia –. hogy megvizsgál. Valami megcsípett. alig fér el a szájában. se ki. úgyhogy fogalma nem volt róla. se be. –Oké. Ám ekkor erõsebben kezdett szédülni. Dél volt. Nem telt el több két percnél. kóválygok. mi a szösz ez? –Na. hányingerem van. Napozott a kertben. valami megcsípett. persze. Megtenné. kicsit szédült és – ami a legérthetetlenebb volt – megdagadt a nyelve. és azóta egyre rosszabbul érzem magam. jóképû. szó nélkül kérdezte õt: mi újság? – Azt gyanítom – nyögte ki. ekkor történt. Soha nem tapasztalt mértékben száradt ki a szája. a földön nincs még ilyen egészséges ember. és megvizsgálom. nem fájt. allergiás rohamom lehet. Addig foglaljon helyet! – a doktor elõzékenyen mutatott a fapadra. Kilépett a fõorvos úr. mint én vagyok. és azóta szédülök. méh. mint felejthetett el újságot. ismét õ nyitotta ki. s pillanatok alatt a kórházba ért. hogy megcsípte valami. Fulladok. mert épp a háta közepén volt. Halkan bekopogott hát a Vizsgáló feliratú ajtón. gyorsan adott valamicskét enni a kutyának. Úgy érezte. az anyád. szólok a fõorvos úrnak – mosolygott kedvesen a lány. beugrott az autóba. kifejezetten azért vagyunk itt! Éppen csak elugrom pár percre. Visszaült. izzadok. Ott flangált . – Mi a bánat ez? Nincs nekem soha semmi bajom. vidám doktor. csinos nõvérke dugta ki a fejét: – Igen? –Nõvérke. könyvet magával hozni. furcsán csillogott a szeme. A vizsgáló ajtaján kilépett a gyönyörû nõvérke. Húsz év körüli. megmutatom iparosnak! Összekapta magát. de ott maradt az ajtóban. hason fekve olvasott. allergiás rohamom van. Visszahúzta az ajtót. Volt sürgõsségi ellátó részlegük. duzzad a nyelvem. egy lélek nem várt a folyosón. elvégre elsõ látásra szinte megigézte a nõvérke. Ám nem is jött senki.

csak hogy simogass meg egyetlenegyszer mindenütt. ülj rám. így. hadd leheljek beléd! Nem akarok Tõled semmi mást. ezzel az egyre nagyobb. nem is nyomkodni! Úristen. gyere velem együtt. hanem a csupasz kis gyönyörû popsija. nagyon jó. nagyon finom. Az ilyet tekerni kell. – Atyavilág. le is fekszem ide a kõre a lábaid elé. mert nem fér már el a számban. egyre dagadtabb nyelvemmel! Amit most ki is köpök. hanem az a ritka gyönyörû rózsaszín. fogadj Magadba. mit nem adnék érte. így. bújj hozzám. Mintha fölakasztották volna. de semmi köze nem volt a nõvérkéhez – még csak a második fogásnál tartott az ebédjében. abbahagyom ezt a hülye görcsölést. . nem csak a nyelvem fog megduzzadni. lépj át rajtam. most gyere fölém. ne hagyj itt! Ne azokkal a gyógyszerekkel foglalkozz. amin eddig gyönyörködtem. khmm. most gyere Te is. nagyon jó. már nem is vonaglom olyan nagyon. A halál oka allergiás roham volt. hadd lássam azokat a pirinyó pihécskéidet. gyere. nem is barna a mellbimbója. egymagában.õelõtte. gyere. ha a körmeimmel végigszánthatnám! És aztán a nyelvemmel is. gyere! A férfi meghalt a kövön. édes kicsi szívem. milyen sima lehet. jaj. hadd nézzek a köpenyed alá. de szépséges! – indult meg a férfi szokásos belsõ monológja. a nagy melegben csak vékony fehér köpeny feszült rajta. csöppnyi véggel. így maradok hanyatt. khmm. és még mit látok? Hiszen tangabugyi van rajta. igen. meg se bírom már mozdítani a nyelvem. így. Óh. ha hátat fordított. Jaj. az utolsó pillanatban ott. vigyázz rám! Látod. Vagy megnõtt? Ha ez a tünemény tovább illegeti magát elõttem. a tanga bevágását. milyen kerek. annyira összeszáradt. nincs rajta melltartó. csak egy pillanatra engedj Magadba! Látod. de szomjas vagyok. az nem is a bugyija volt. – Úgy tûnik. a folyosó magányában ejakulált. A fõorvos úr – akinek valójában semmi. icipici udvarral.

hogy az ügyvédeknek munkadíjuk van. Hatvannyolc éves. és mégis ki akarja harcolni vélt igazát? Neki nincs más választása: egyedül kell birokra kelnie a teljes jogi gépezettel. nyirokmirigymegnagyobbodás. ha valaki nem tudja megfizetni mindezt. komoly. hogy a felesége kihívta az ügyeletet. az elõzetes szakértõi vélemény elkészíttetése is pénzbe kerül.Egyedül nem megy A mûhibaügyek – no pláne a perek – döntõ többsége profi ügyvédekkel. de a láz nem szûnt. S a kórházban két héten át vizsgálgatták. igen-igen agilis asszony õ. most hát meglepõdött. Hiszen az magától értetõdõ. hamarosan elmúlik minden panasza. általuk fölkért szakértõkkel. sok éve még csak orvoshoz sem kellett mennie. aki indította. A felvételi lapra azt írták: magas láz. Kihívták a körzeti doktornõt. lázcsillapítót – csak elmúlik a baja. Ám mi történik. de semmi gyógyszert nem adtak. aztán vállalni kell kockázatként a perköltséget. a Szárnyas utcában. Szükségesnek látták elvégeztetni a terheléses szívvizsgálatot. A férfit még aznap este bevitték az István Kórház III. Április 5-én Péter. a kétoldali tüdõ. illetéket. az ügyeletes orvos hozzátette: szerinte mindezt az eddig beadott gyógyszerek okozták. lép-. arra átvitték a Honvéd Kórházba. meg tudják fizetni. már nincs rá szükség. õ megvizsgálta. 18-án este már annyira rosszul volt. Igaz. nem tudott mit kezdeni a lázzal. Ezt teszi Szentes Péterné is. Már mindazok számára.és mellhártyagyulladás lezajlófélben van. Kõbányán él. 1981-ben százalékolták le különbözõ betegségei. és azt elküldte laborvizsgálatra. nagy jogi apparátussal zajlik. igen magas a fehérvérsejtszám és a sülylyedés. tizenkét mûtétje miatt. máj-. Háromnaponta jött beadni az injekciót. Adott antibiotikumot. mi baja lehet. akik ehhez hozzáférnek. Alapos vizsgálat után azt mondták. nem okozott nagyon nagy gondot a megélhetés. s bevallotta: fogalma nincs. Ott teljes mértékben negatív szívlelet . lett légyen bármi is. mifenét is. a lázcsillapítón kívül semmi. utalják õk kórházba. 22-én a körzeti orvosnõ levetetett vért a nõvérrel. lehet. hiszen a szakértõ sem dolgozik ingyen. de férje egész szépen keresett. Belosztályára. már ha elveszíti a pört. hogy ennek legegyszerûbb elemét nézzük. Soha nem volt semmi komolyabb betegsége. ez heveny leukémia – azonnal be kell feküdni kórházba. Másnap aggasztó hírrel érkezett: nagyon rossz a lelet. a férje belázasodott.

Novemberben az etikai bizottság tárgyaláson meghallgatta õt. délután négykor engedték fölkelni. beszélgettek. miért nem rendeltek el hatósági boncolást. amint azt a rendeletek elõírják? És az általuk kiadott halottvizsgálati bizonyítványnak miért nincs kitöltve egy csomó rovata. Miért adtak Tonogen injekciót. nem volt rá pénze. így tényleg el kellett volna végezni a hatósági boncolást. ezt nem szokták? A beadott vér viszont okozhatott keringési elégtelenséget. s Szentesnével annyit közöltek. azt miért kezelnék transzfúzióval. Fölkereste hát a Fõvárosi Bíróságot. de ennek kimondásával a maguk részérõl lezártnak is tekintették az ügyet. a férjének soha semmilyen szívpanasza nem volt. Ott azt tanácsolták. aki hamarosan meg is érkezett. azt beadta. Rázta a hideg. majd nyilatkozatra kérte: büntetõeljárást akar indítani vagy polgári. amely mindent rendben talált.készült. Igaz. úgy érezte. kártérítési pert? Õ a büntetõt választotta. ha bármi baja van. Az asszony nem értette a történteket. A kórház patológiája elvégezte a boncolást. Így a bíróság . az a fontos. hogy az elkövetett hibákért megbüntessék a vétkeseket. Vért adtak. Május utolsó napján elballagott a Magyar Orvosi Kamarához. Leült a férje mellé. kóros elváltozást nem mutatott ki. majd úgy döntött: etikai kérdés itt nincs. majd Tonogen injekciót kért. Szentes Péter – a felesége karjában –azonnal meghalt. az ügyeletes orvos hosszan nézegette a kórlapját. de akkor addig fizesse is a hûtõházi tárolást. amely sokkos állapotban állítólag azonnali szívleállást okoz? És a halál bekövetkezte után miért az István Kórház patológiája boncolta föl a férjét. miért nincs begépelve az orvosok neve. és abban miért nem szerepel a transzfúzió? Szentesné számára túl sok volt a kérdõjel. Május 9-én kezdték el a kezelést. Akkor hogy halhatott volna meg szívbajban? Ám ha tényleg koszorúér-meszesedése volt. de azt a választ kapta. s elõadta panaszát. a halál oka: keringési elégtelenség. az ágyára fektették. Kérte. A bírónõ végighallgatta. majd hirtelen sokkos állapotba került. forduljon rendõrséghez. Az ORFK Életvédelmi Alosztályához fordult. azt megállapította a bizottság. Ezt nem tudta vállalni. kérje az István Kórház patológiájától a hatósági boncolás elvégeztetését. kint a folyosón várta a feleségét. végeztesse el õ maga. s ez logikusnak is látszott. amennyit a halottvizsgálati bizonyítványba is írtak. remegett. A belgyógyászat egy nappal a transzfúzió elõtt kért a Honvéd Kórháztól szívkivizsgálást. Bevitték a kórterembe. panaszt tett. bírósághoz. A transzfúzió után. az nem õ dolguk. Ám négy óra negyvenötkor a férfi nagyon rosszul lett. A halált közvetlenül elõidézõ betegség: koszorúérelmeszesedés. a férje halála valóban rendkívüli halálnak minõsül.

amely a rendkívüli halálesetekrõl szól. de egyebekben nem kívánt tenni semmit. Panaszt tett. nem tudta elfogadni a történteket. igazságügyi orvosszakértõi véleményt kértek. Az azt jelenti. hogy csak a per befejezésekor kell kifizetni. aki ismét elismerte. – Mit mondjak. A szakértõ a kórház boncjegyzõkönyve alapján rendben találta a történteket. Én azt gondolom. Kerületi Rendõr-kapitányságra. Közülük az úgynevezett elõadó már a legelején furcsa fölütést ad a történetnek. Fellebbezett. szabálytalan volt a hatósági boncolás elmaradása. kérte a költségmentességet a pörben. ha valakinek a . az iratismertetést ezzel kezdi: – Felperes azért indított pert. s mint ilyent. mert nem tudott belenyugodni férje elvesztésébe. eléggé szabados jogértelmezés! –Fenntartja a fellebbezést? – kérdi az elnöknõ. s leírta. hogy 32000 forintos rokkantnyugdíjból él. Ügyvédet ehhez sem tudott fölkérni. –Micsodát? –Illeték-feljegyzési jogot. valamint az állam által megelõlegezett 16000 Ft eljárási illeték megfizetésére. A férjem halálát orvosi hiba okozta. az illetékre nézve pedig illeték-feljegyzési jogot engedélyeztem. s kötelezte õt 15600 Ft perköltség. –Kíván még valamit elmondani? –Igen. amit elõadott. kérem. fenntartom. Írt a fõvárosi fõügyésznek. Soha nem kezelték sem leukémiával. ezeket csak a halála után írták le. Honnan vegyek elõ én ennyi pénzt? –Azt én nem tudom – zárta le a vitát a bírónõ. Az a rendelet. Elindította a kártérítési pert. becsatolva az igazolást. –Igen. A Pesti Központi Kerületi Bíróság új igazságügyi orvosszakértõt rendelt ki. –De nekem nem ezt tetszett ígérni. három bíróból álló tanácsban. kimondja. A rendõrség megszüntette a nyomozást. Az ítélet kihirdetésekor az asszony ettõl ijedt meg a legjobban: –De bírónõ. teljes költségmentességet tetszett adni nekem! –Igen de az nem mentesíti önt az ügyvédi munkadíj és a szakértõi díj megfizetése alól. aki ismét kizárólag a kórház saját boncjegyzõkönyvébõl dolgozott. továbbította a IX. A Fõvárosi Bíróság 2000 júniusában tárgyalja az ügyet. amelyet az ügyészség elutasított. majd tárgyaláson szóban is elmondta: az orvosi kezelés teljességgel rendjén való volt. hogy be is kelljen tartani. Ahol feljelentés-kiegészítést rendeltek el. Ez ellen beadta a fellebbezést.feljelentésként értelmezte mindazt. A legfõbb ügyész aztán szintén. a törvényeket azért hozzák. hogy annak számít az is. sem szívbajjal. nekem az elején azt tetszett mondani. azt is elutasították. Ennek alapján a bíróság elutasította Szentesné keresetét.

hogy a kórház nagy hibát követett el. A bíróság kitessékel. Felperes 15 napon belül meg kell hogy fizessen plusz 3 ezer forint fellebbezési illetéket. a bírói tanács elnöke riadtan figyeli. hogy törvénytelenségek történtek. a professzor pedig dönt. ha vérátömlesztéssel összefüggésben történik. például kéri-e másik orvosszakértõ kirendelését? –Nem. –Alperes? – vágja félbe a litániát a bírónõ. –Annak alapján. számú Eü. – Majd az indoklásban hozzáteszi: – A bíróság arra az álláspontra jutott.–IM–BM rendeletben – felel a döbbenetes szakképzetségre szert tett asszony. ez nem változtatott volna azon. hogy a jogszabály szerint ez kötelessége lett volna. hogy hibát követtek el. majd visszahív minket. Óriási lendülettel beszél tovább. –A 11/1983.halála vérátömlesztéssel összefüggésben következik be. Min. Király Éva. a többi orvosról. Hatósági boncolás esetén nyilván kénytelen lettem volna elfogadni annak megállapításait. hogy felperes férjének halála keringési elégtelenség miatt következett be. hogy – öcsém boncorvos. Ám ha el is rendelik. nem kérem – felel Szentes Péterné. estig nem fogja abbahagyni. ez nem így van! Tessék elolvasni! – és elõveszi. csak a harmadik bíró unatkozik és szuszókál halkan. annak ellenére. – E rendelet e. ha aztán az ítéletének indoklásában mégis . s azoknak nyilván okuk volt. Dr. érdeklõdve hallgatja. vajon miért szögezte le oly keményen a bírónõ. amely felperes keresetét elutasította. Az elõadó bíró szimpátiával. –Az elsõfokú bíróság ítélete helyes. hogy õ nem orvos. –Abban csak azt tisztázzák. kérem. annak helybenhagyását kérem és perköltségben marasztalást! – Kiss Tibor Zoltán kórházi ügyvéd nem ismer irgalmat. tõle jól tudom – az a gyakorlat. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa. mi a teendõ rendkívüli halálesetben. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. –Na de akkor mi mire föl döntsünk? Mi nem vagyunk orvosok! – keres egérutat magának a bírónõ. láthatóan attól tart. és ítéletet hirdet: – Az elsõfokú bíróság ítéletét. annak ellenére is. átadja a bírónõnek a rendelet fénymásolt szövegét./ pontja egyértelmûen azt mondja. hogy a boncorvos boncol. helybenhagyja. Kifelé menet azon tûnõdöm. De a férje halálát csak ön tartja rendkívülinek! –Nem. amikor nem rendelte el a hatósági boncolást. –Hol van ez leírva? – kérdez közbe a bíróság elnöke. – Orvos-szakértõ nyilván nem írhatja le a kollégáiról. nem véletlenül volt szükség azokra. az is rendkívüli halálesetnek számít. próbálja végre elfogadtatni vélt vagy valódi igazát.

– Azért. hogy állást foglaljon orvosi szakkérdésben. hogy – mivel a Magyarországon létezõ valamennyi jogorvoslati lehetõsége kimerült – ott bírálják el: történt-e hiba. –Saját két fülemmel hallottam! Ezt mondta. jól ápolt. én nem voltam még tízéves. megdöbbenve meséltem anyukámnak. gondosan öltözött hölgy mellém szegõdik. hogy a zsidók irtják a keresztényeket? –Igen. mint az ország jó része. érdeklõdõk. ha megnõ? Sorban elhangzottak a válaszok. –Mármint az. Amint elolvastam a maga könyvét az orvosi mûhibákról. –Az ötvenes évek elején történt. mert mesélne valamit négyszemközt. a mozdonyvezetõtõl a varrónõig. Vagy ötven kedves ember. Nagy bérházban éltünk. gyerekek sokat játszottunk együtt. –Áhá! Tehát Maga úgy gondolja. nem értettem az egészet. Mindenesetre egyet biztosan látni fognak Strasbourgban: Magyarországon egyelõre Presser Gábor dalát fújjuk: – Egyedül nem megy! *** Békásmegyerre. törvénytelenség férje halála ügyében. Majd tízéves forma. Ez egy mindent átfogó program. és kimondja. Strasbourgban. jólfésült kisfiú következett: – Én orvos leszek! – jelentette ki határozottan. elkísérhet-e. kérdi. hanem koncepció. ideje hazaindulni. szám alatt iktatták be kérelmét. Egy ötven körüli. Nem véletlenül történnek ezek a dolgok. az Emberi Jogok Európai Bíróságánál 59057/00. – Miért pont orvos? – kérdeztük. Bõ másfél órát beszélgetünk. ami nemcsak az orvostudományra terjed ki. Ez tudatos tendencia. Akkor nem tudtam. –Merthogy õ zsidó volt? –Hát persze. az. amit kimondott. Ma már értem. a könyvtárba hívnak író-olvasó találkozóra.följogosítva érezte magát. ezek az általam leírt orvosi mûhibák . s mi. nemsokára kezdõdnek a különbözõ filmek az ilyen-olyan tévéken. majd érezhetõ az egybegyûlteken. –Azért. Egyszer beszélgetés indult: ki mi lesz. hogy irtsam a keresztényeket! – szólt az egyértelmû felelet. eléggé kiábrándultak és reménytelenek. szabálytalanság. hanem az élet rengeteg más területére is. Szentes Péterné nem adja föl. hogy irtsam a keresztényeket? Ezt mondta a tízéves kisfiú? – hitetlenkedem a sötétben botorkálva az asszony mellett. abban is fölfedeztem a rendszert: ezek nem emberi hibák.

ott jó adalék lehetett volna.nem véletlenül történnek. amikor Röpirat a zsidókérdésrõl címû könyvem írtam. ismerõsöm van – de bizony. nagyon jó vagyok férfiként az ágyban! De azért köszönöm. –Hát ez érdekes felfogás! Nézze. és elteszik láb alól. bevallom. az csupán azt jelzi. már jön is az orvosi mûhiba. Milyen kár. a zsidó orvosok vizsgálat közben megtapogatják hátul a beteg koponyáját. . nekem is van dudor a koponyám hátulján. rengeteg zsidó és nem zsidó orvos és nem orvos barátom. Persze lehet. én magam például zsidó vagyok. picit szégyenkezve. így van. hogy elmondta. ha ott van egy dudor. ez nem jelent semmit. de soha nem is hallottam. én eleddig errõl nemcsak nem tudtam. eddig úgy tudtam. nem gondolja? –Még azt is tudom. Bár kicsit azért vadul hangzik ez az egész. haverom. hogy nem akkor mesélt nekem errõl. –Furcsa. hanem éppen hogy szándékosan? A zsidó orvosok irtják a keresztényeket? –Igen.

aztán újabb öt év után azt mondták: na. Erzsi postaforgalmit végzett. Kis. Erzsi hasát is megnézte. Szegõdi doktor ismét végigfuttatta rajta a gépet. misére. most már jöhet a gyerek is. amikor itt járt a pápa Magyarországon. Nem is volt semmi gondjuk. s annak alapján kiválasztja azt. hol ott a helyi postahivatal vezetõjének. jönni kell két hét múlva is ultrahangra! –Jó. eseménytelen terhesség volt. az egész falut. hogy csak piff-puff. Elõször. majd menet közben megismeri az ottani doktorokat. néhány kilométerre Hévíztõl és Keszthelytõl. csak azt. úgyhogy teljességgel rendben lévõ volt. Erzsi papája a kõbányában volt mûvezetõ. Szegõdi Gábor ultrahangozta. és rendszeres helyettesítõje lett hol itt. Saját házat építettek. jól érezték magukat. hogy Erzsi akkor esett teherbe. nem úgy megy az. futószalagon zavarta át õket. öt teljes évig jártak együtt. nemigen foglalkozott a kismamákkal. Fiatalon ismerkedtek össze. bulizni jártak. ezerkétszáz lelkes község ez. s csak az asszisztensnõnek diktálta: – Két hét múlva kontroll. Morc ember volt. alsó végtagok. alsó végtagok. Tihamér papája építõipari munkás volt. mire összeházasodhattak. Ilyen helyen ez a szokás. sima. hatszor végeztek ultrahangvizsgálatot is. Tihamér kijárta a mezõgazdasági szakmunkásképzõt. 17 hetes terhes korában dr. –Valami baj van. nagy ünnepeken el is járnak a templomba. mamája a háztartást vezette. akit fölkér fogadott orvosának. –Az mit jelent. Vallásosak mindketten. megint azt dörmögte: –Két hét múlva kontroll. boldogan várták a babát. El is jött a megbeszélt idõpontban. Erzsi 92 éves nagymamija is megnyugtatta õket: jó vér csörgedezik az ereikben – úgyhogy nyugodtan. jövök. s szintén a kõbányában kezdett dolgozni. Úgy gondolta. mamája a helyi tsz-ben dolgozott. Erzsi azért rendszeresen járt a nõgyógyászatra a keszthelyi kórházba. doktor úr? . Mindkettejük családjában sok-sok generációra visszamenõleg mindig mindenki egészséges volt.Fanni lábak nélkül Az Illés házaspár Reziben él. doktor úr? –Semmit. meg kell nyerni a szülõket. római katolikusok.

látja a baba lábait? –Miért ne látnám? –Mert az elõzõ két ultrahangon a Szegõdi doktor mintha azt mondta volna. Már a kórteremben ébredt. Erzsi addigra sejtette. 1992. ezért még kétszer megnézte ultrahangon. arra. Farfekvéses volt a gyerek. Kérem a következõt! Harmadik alkalommal dr. Ugrottak a kocsiba. mindene rendben van! Erzsi megnyugodott. Aztán bejött Papp doktor: –Nem érdemes tovább várni. Amint õ huzigálta a gép érzékelõjét. hogy eléggé sokat iszik – magából kikelve üvöltözött Papp doktorral. Valamint azt is: a gyereket. hogy ezt látni kellett volna. Iszonyú nehéz volt a feje. Papp Mihály eléggé nagynak találta a magzat fejkörméretét. Késõbb elmesélte: Rizsányi doktor – akirõl köztudott volt. emiatt megállapodtak: császármetszéssel kell megszületnie. próbálja fölébreszteni. Nem akart. Nem értette ugyan. megvizsgálta Erzsit. –Mindene megvan a babámnak? –Ne izguljon. Vagy két órát feküdt a vajúdóban. csak belógnak a kismedencébe. nincs semmi. megszül-e. Tihamért hazaküldték: reggel fél nyolc-nyolc elõtt ebbõl úgysem lesz baba. Erzsi persze minderrõl semmit sem tudott. azt mondta.–Nem. Erzsi megkérdezte: – Doktor úr. Aludt tovább. mindent rendben talált. erõs volt az altatás. mennyire tágul. várták. A kismedence takarásában vannak a gyerek alsó végtagjai. Papp Mihály végezte az ultrahangvizsgálatot. Dr. nem látszanak. szimpatikusabb volt a többieknél. Rizsányi László végezték a mûtétet. Papp doktorral a folyosón . s amit hallott. –De megvannak? –Persze hogy megvannak. Ám õ éjjel kettõ körül arra ébredt: fájásai vannak. ráér akkor visszajönni. õ aludt. hogy Papp doktor paskolgatja az arcát. de az is háttal. de hiába kérdezett bármit. Papp Mihály és dr. nem tért magához. senki nem válaszolt. hogy császár lesz. attól még inkább kába lett: –Nagy baj van! A babának nincsen lába! Visszazuhant az álomba. õt fogja fölkérni orvosának. hogy lehettek ilyen marhák. Tihamér reggel nyolcra ért vissza a kórházba. alig-alig bírta kinyitni a szemét. május 1-jén délelõtt Papp dr. hiszen korábban fixen megállapodtak. száguldottak be a kórházba. –Dehogyisnem. nagy lesz. megcsináljuk a császárt! – És Erzsit elaltatták. Igaz. Fannit újraéleszteni kellett. Éppen Erzsi rokona volt a mûtõben a szolgálatos csecsemõs nõvér.

valamint mindegyikrõl hiányzik a legfelsõ ujjperc. Aludt. Biztos igaza van! Õ mégiscsak orvos. s pillantásából azonnal megértette: nem álmodta. a feleségét akarta látni legelõbb. Erzsi kinyitotta szemét. valami nyugtatókat is beadtak neki. Erzsi befészkelte magát férje vállára. ránézett a férjére. és menj el anyukámékhoz! Nagyon várják már a híreket szegények. újra fölcsuklott belõle a zokogás. Egyikük sem szólt egy szót sem. a bal combközéptõl. Tihamér átölelte a feleségét. Igen. adják Fannit intézetbe! Ne is nézze meg. az orvos félrehúzta õt az ablakmélyedésbe: – Nagy baj van! A kislánynak nincsenek meg a lábai. s onnantól az egész család egyfolytában sírtzokogott. teljesen. mint én. s bõgött tovább. csak sírt tovább. Mondd el nekik. hogy mit mondtak neki nemrég. megfogta a kezét. Nyomorék. most született az elsõ unokájuk. s õ – még mindig bódultan a nyugtatóktól. Tihamér leült az ágya szélére. tönkreteszi az egész életét! –Pontosan mi van vele? –A jobb lába tõbõl hiányzik. de a középsõ és a gyûrûsujja össze van nõve. mert aztán többet nem akar gyereket! Szülhet még egészséges babákat. Ám ahányszor fölébredt. A háromágyas kórteremben Erzsi egyedül feküdt. amit az orvos közölt vele. mûvelt ember! Jobban látja az ilyesmit. különszobába tettük. * Erzsi ott maradt egyedül. –Õ jól van? –Jól. A bal kezén a mutató. drágám! – hüppögött Erzsi –. Az orvos kiment. és a párnába fúrta a fejét. csak sírtak. A jobb kezén három ujja van. Erzsi nem tudott felelni. és ujjproblémái is vannak a kezein! –És Erzsi? –Fönt van az osztályon. –Hozzá akarok menni! – Nem tudta fölfogni. a középsõ és a gyûrûsujja van teljesen összenõve. –Menj haza. mi történt! Tihamér el is ment. mint gyakorló szülõ. nincsenek körmei. azt tanácsolom. Délelõtt tíz körül bejött Papp doktor: –Én. de ha most ezt a gyereket hazaviszi.találkozott. s Tihamér nem volt képes vigasztalni. küszködve a hasán ejtett hatalmas vágás fájdalmaival – próbálta végiggondolni a doktortól kapott tanácsot. összekeveredtek kettõjük könnyei. Erzsi újra és újra visszaaludt. együtt bömbölt vele. igaza van! .

hogy nem vették észre? Az ultrahangvizsgálaton ha nagyon akarják. a pólyát. meg sem fordult a fejében. hiába kérték. ki mit nem látott? –Na jó. s akkora volt a lelki trauma. nem akarom látni! Ne hozzátok ide! –Csak egyszer nézd meg! –Nem! – És sírt. a pelenkákat. Nem engedte magához Fannit. a gyerek nemét is meg tudják állapítani. és azt kérdezte kislányától könnyben úszó szemekkel: – Hogy lehet az. hogy ha odahozzák.És Erzsi nem engedte magához elsõszülött egyetlen kislányát. Tihamér ment be a kórházba elintézni az intézeti papírokat. s végül abban maradt magával. amilyen! A Te gyereked! Nektek igenis ez a jövõtök: föl kell õt nevelnetek! Úgy kell fölépíteni az életeteket. és bevitte az újszülöttosztályra: – . Hogy van az. mindörökké bûntudatotok lesz! De már késõ volt. Erzsit hazaengedték a kórházból. Nem volt hajlandó szoptatni. Feküdt egyedül a kórteremben. a tiéd! –Nem. ha Erzsi ezt akarja. nem engedte behozni a szobájába a babát. a hintõport. hagyjál. Anyuka. a saját kislányát. Erzsi az elsõ szónak. kislányom. hogy Fanni beletartozik! Másképpen soha nem fogtok megnyugodni! Ha nem ezt teszitek. és sírt. És a lakás üressé vált. el a játékokat. álláspontján. mit érdekel engem. a babafürdetõt. Hiába könyörögtek neki. Ahhoz erõs lélek kell. mondhatja azt: nem. Másnap bejött Erzsi papája is. Tihamér eltüntette a lakásból a kiságyat. egy se? Ha feje nem lett volna. hogy képtelen volt módosítani véleményén. nem viszik haza – s ebbõl már nem bírt engedni. legyen így. Apukám. majd errõl beszélünk késõbb! Eltelt hat nap. a csörgõt. Másnap az anyukája is próbálkozott: – Igenis a Te gyereked! Nem dobhatod el! Nem küldheted intézetbe! Te szülted. nem és nem! Nem akarta látni. hagyjál te is! Tihaméron hatalmas tanácstalanság vett erõt. legalább nézze meg. neki nem volt lába. Ám most már másképpen látta ezt. olyan aranyos – nem. a babákat. Bejött egy gyerekorvosnõ – a férje Tihamérnak és Erzsi papájának a fõnöke a kõbányában –. Amíg az orvos be nem jött ezzel. sírt végeérhetetlenül. õ mást javasolt: – El kell fogadni Fannit olyannak. hogy azt meg nem látják. ami érte. –Nem. A gyerekorvosnõ azonban karon fogta. Erzsi érdekét nézte legelõbb. Egyszer már döntött: a gyereknek intézetbe kell kerülnie. Papp doktor tanácsának adta meg magát. nem. hogy joga lenne nem fogadni magához a gyerekét. õ pedig hihetetlenül elgyengült. a popsikenõcsöt. el a cumikat. a kiskádat. azt se látják? –Jaj.

hogy látta a babát. Szoptatta. rossz érzést nem okozott már. Pontosabban nem voltak tisztában vele. Letelt az egy hét. megnézni Fannit – persze mindenki nagyon félve. mert nem tehettek mást. de lássa egy pillanatra! Gyönyörû. Puklics doktor azt mondta: – Járjon be egy hétig szoptatni. A gyerekét. alig-alig merték egymásnak is kimondani. Ki is bontotta a pólyából – és egy tündéri kislányt látott. hogy nem volt lába. kevesebb ujja volt a kezén. Semmilyen stresszt. Erzsi egy héten át reggel bement a kórházba. Erzsi fölkelt reggel. A pólyától nem látszott. igaz. Akarta. És megszûnt minden bánatuk. S a szülés utáni harmadik hét péntekén Erzsi végre kimondta: –Te. Az elsõ héten Tihamér még otthon volt. Közben már olykor furcsákat mondtak egymásnak: –Nem tõlem fog megtanulni beszélni. Nem mert a gyerekhez hozzáérni. hozzuk haza! Tihamér már azóta ezt szerette volna. Jöttek a barátok. A lányát. és rohant át a szüleihez – ne kelljen egyedül lennie ott. bajuk. Szombaton már be is mentek a kórházba. vitatkozni nem mertek. nem voltak lábai. Hazament. mosdatta a lányát. és valósággal félt az üres lakásban. aztán mennie kellett dolgozni. hogy látta a bûbájos. családtagok. Fölrángatta magára a ruháit. Elfogadták Puklics doktor feltételeit. s azok egy része is összenõtt – de a kislánya volt. s kezeinek rendellenessége is alig. Állt a kiságynál könnybe lábadt szemmel. ahol még valakinek tartózkodnia kellene. S azóta veszik az akadályokat sorra. közölték vele. hogy hiányoznak a lábai. Fölmentek a gyerekosztály fõorvosához. aranyos gyereket. Kétévesen megoperálták a lábait. . s ott volt estig. szabályos babát. –Vajon tényleg jó sora lesz abban az intézetben? Õ rlõdtek. s Erzsi megnézte Fannit. pelenkázta.Legalább nézze meg! Ki se bontjuk a pólyából. Igaz. hazaviszik Fannit. mennyire. hogy hibás a keze. És a fõorvos nem adta ki a gyereket. tündéri kislányt látott. * Fannin számos mûtétet hajtottak végre – egészen pici korától kezdve. hogy tehetnének mást is. Széjjelválasztották kezein az összenõtt ujjak egy részét – amit lehetett. csak testi fogyatékos. Hiszen Fanni egészséges. Egy szép. addig nem adom ki! Nem volt mit tenni. hogy lehessen rájuk protézist tenni. és meg se merte mondani Erzsinek. s hazavihették Fannit.

fordítva látja õket. ha a WC-t kellett használnia. Úgy iramodik a lakásban ide-oda ezzel a módszerrel. csak kevéssel hosszabb lábcsonkja mered az égnek. de nem bizonyult megfelelõnek. s kézállásban indul el. A bal lábcsonkja végén kis kinövés van: olyan. karjai között átlendíti a felsõtestét. Ám alig tudott vele menni. pici lábfejecske. ahhoz le kellett vennie a mûlábakat. S abból aztán egyedül jött rá. gyakran kimegy kézen állva az utcára is. mintha gombot varrtak volna rá. amit csak lehet. úgy pimaszkodik mindenkivel. Fannika! Elõször olyan mûlábat kapott. ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. amibe az a kis lábfej belecsúszott. de ma már füvön vagy más egyenetlen talajon is majdhogynem biztosan jár vele. Ám gyakran gondol egyet. Jókedvû. Még mielõtt megkapta volna a mûlábakat. s ahelyett. játszani a többi gyerekkel. Nemrég pedig olyat kapott. mégpedig rendes. abba bele kell ülnie. A bal combcsonkja ugyanis enyhén hajlott volt. Aranyosan cserfes. tehát le is tud ülni vele. és a végén volt egy befelé hajló. Hiszen eddig. eleinte aprókat lépegetve. nem lehetett azokat behajlítani. mert merevek voltak. Csak a teljes látvány nem ugyanaz: hiszen Fanninak a feneke után mindössze egy icipici és egy. otthon. ha evéshez leült. A harmadikkal elindult – persze csak kézen fogva. közben valami egészen keveset tud segíteni két pici lábával is az elõrejutásban. elkezdett mászni. A lakásuk tele van . A másodikat már arra szánták. Az új mûláb egyik oldala úgynevezett csípõkosaras. a másik oldalát pedig rácsatolni a hosszabbik lábcsonkjára. hogy a bal oldali végére illesztettek egy olyan elemet. hogy megtanulhasson vele járni. A szülei odaadták neki a picike mûanyag lábfejet: –Ez lesz a te lábad. Igaz. majd ismét elõrelapátol a karjaival. s az akkor majdnem olyan volt. és kúp alakúra formálták a combja végét. neki mi a legjobb technika: két karjával elõrelöki magát. normál suliba.Mûlábakat. ami már csuklik is térdben. mintha lenne lába. Az a végtagbimbó. Ezért ezt a csökevényes lábfejet leoperálták. Azt a mûlábat úgy készítették neki. hogy így löködné magát elõre. De az nem zavarja. de ez egyáltalán nem zavarja. ott viszont segítség nélkül akar megoldani mindent. de fölvehette. mert ez a pluszelem a pici lábfejkezdeménnyel állandóan beleütõdött a jobb lábába. bûbájos kislány. Nemcsak a kertben sétafikál így. Mint a tornászok vagy a strandon magukat produkáló izompacsirták: kézen állva közlekedik. amely inkább csak esztétikai jellegû volt: menni nem tudott vele. hopp. csökevényes. fölemeli az egész felsõtestét. Reziben. mint a csík. Most azonban nemsokára iskolába megy – komoly nagy nõ már Fanni –.

Az orvos odajött hozzá. Zalányi Sámuelhez. Ezek . amit termel. ez rosszul hangzik Réka. * 1994 októberében a be a keresetet a Keszthelyi Városi Bíróságra. amely az orvosok körültekintõ eljárását bizonyítja. kell. Tihamér valamelyik tárgyaláson találkozott Papp doktorral. Aztán összefutott a doktorral még egyszer a Honvéd Szanatóriumban. hogy a súlyos végtaghiányt az ultrahangos vizsgálatokkal felismerje. Két kezét a földre teszi. A jogi megfogalmazás így szólt: „Alperes kórháztól elvárható lett volna. rendû felperese Illés Fanni. Ehelyett többször is arra a hibás következtetésre jutott. földobja a csípõjét. Persze szülei végigrettegték a kilenc hónapot. Aztán öt év múlva tesója is lett. És Fannit ez sem zavarja. hogy a terhesség megszakítását mint lehetõséget mérlegeljem. A kórház a kereset elutasítását indítványozta. valamint Fanninak havi 17000 Ft járadékot és 350000 Ft vagyoni kártérítést kértek lakásuk Fanni állapota miatt szükséges átalakítására. hogy legyen valaki Fanni mellett. kellõ körültekintéssel jártak el. hogy Papp doktor oda adja el a krumpliját. de biztosan tudták: ezt kell tenniük. s hihetetlenül stabilan elindul kézállásban. Emiatt elestem attól is.” A per I. méhben történõ elhelyezkedésére –öt vizsgálatot végeztek. s annyit mondott: – Ugye tisztában van vele. orvosi ténykedésük során õket mulasztás nem terheli… Rá kívánunk világítani arra a tényre. de ha mégis… Erzsi a második terhességével – mindenki megrökönyödésére – ugyanabba a keszthelyi kórházba járt. hogy én semmiben nem vagyok hibás? –Majd most kiderül! – tért ki Fanni papája. méghozzá nem máshoz. Elõadta: „Az orvosok a szakmai és a jogszabályi elõírásokat betartva. Erzsi papája ugyanis kötötte az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni. Nem bírta ki szó nélkül: – Talán ezzel kellett volna Magának foglalkoznia már régebben is. Errõl azonban nem itt. és remélhetõleg soha nem lesz szükség az õ segítségére. rendû felperese Illés Tihamérné Erzsi lett. II. a testvér szempontjából. Ha õk egyszer nem lesznek. hanem a Na. nem a nõgyógyászattal! – Az orvos nem reagált. Samu! Belõled sem lesz jó orvos! címû fejezetben olvashattak.lépcsõvel. hogy a végtagok csak a magzat elhelyezkedése miatt nem regisztrálhatók. Közben azonban elindult a per. A keresetben 2800000 Ft nem vagyoni kártérítést. ahol Tihamér dolgozik. mint ahová az elsõvel. mint dr. Látja ám. hogy az általában szokásos két rutin ultrahangvizsgálat helyett – tekintettel a magzat fekvésére. Lehet.

szakmai tévedés áldozatai voltak. Megindult a jogi gépezet. A kártérítési pereknek mások a felelõsségi szabályaik. Ennek megerõsítése nyilvánvalóan a vizsgálatot végzõ orvosok feladata lehet. Az alperes az ultrahangvizsgálatok során a végtagokat soha nem írta le. hogy a károkozás ne következzen be. 1992. a veszprémi Igazságügyi Szakértõi Intézet szakértõje adott szakvéleményt. szakmai szabályszegést. a végtagok egy részét látja. hanem büntetõjogi fogalmakat használ. így részükrõl nem volt elvárható. Elsõként dr. azaz a leggondosabban elvégzett vizsgálatok sem járnak mindig megfelelõ eredménnyel. Az alperesi kórház által végzett ultrahangvizsgálatok nagyobb száma nyilvánvalóan azért történt. hanem ötször ultrahangozták Erzsit.során rendellenességnek. hogy az ultrahangvizsgálatoknak van bizonyos százalék tévedési rátájuk. hogy a terhesség megszakítását javasolják. mert nem látták a baba lábait – nem kétszer. . persze mindig jókora idõközzel. kóros elváltozásnak még a gyanúja sem merült föl. hogy az elsõ vizsgálatok eredménytelenségének birtokában más kórház hasonló vizsgálatát vegye igénybe. Egyik tárgyalás a másik után. Ez óriási különbség! A kétfajta fogalomkör összemosása.” Ebben a megfogalmazásban megint ott a trükk. mert a pontos diagnózist idõben megállapítani nem sikerült. hogy az orvos elkövetett-e szakmai szabályszegést. hogy ha már – éppen azért. a kimosdatást. akkor még sokkal inkább észre kellett volna venniük a lábak hiányát. Idézem tovább: „ Ismeretes. A hasonló fejlõdési rendellenességek megállapítására vagy kizárására általában az alperes által is alkalmazott és rendelkezésére álló ultrahangvizsgálat ad megfelelõ módszert. hogy Keszthelyen e vizsgálatokat szakemberek végzik. Figyelemmel arra.” Azt hiszem. illetve egyetlen alkalommal. hogy a polgári jogi perben nem polgári. és a többi a kismedencébe lóg le. hogy az orvosok mindent megtettek az esetleges fejlõdési rendellenesség megállapítására. itt mindössze az a kérdés: megtette az orvos mindent. Ám következtek a mellébeszélésnek még nagyobb példái is. egyiknek a másikkal behelyettesítése nyilvánvalóan egyetlen célt szolgálhat: a teljes elmosást. ezért az alperestõl nem volt elvárható. hogy a végtagok fejlõdési rendellenességeinek megállapítása nem könnyû. A szakértõ elfogadja azon alperesi védekezést. amihez – ha fegyelmezett akar maradni az író – csak ennyit érdemes hozzáfûzni: no comment.” Szóval az nem vetõdött föl bennük. Azt írta: „Figyelemmel arra. Mivel az alperes orvosai biztos diagnózishoz nem jutottak. január 30-án Papp doktor úgy vélte. ez tipikusan az a szöveg. mulasztást vagy gondatlanságot nem követtek el. de ez nekik nem sikerült. az elmaszatolást. ami tõle elvárható. Nagy László. Csupán a büntetõügyekben van ugyanis jelentõsége annak. mulasztást vagy gondatlanságot.

január 30-án ismételt kontrollvizsgálatot végeztek. Papp Zoltánt. hogy azért nem látszanak a lábak. A két lelet figyelembevételével nem állapítható meg. nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani a várható egészségkárosodás mértékét és jelentõségét.” Így aztán a Keszthelyi Városi Bíróság megkönnyebbült sóhajjal elutasította Illésék keresetét. Gyakorlatilag lehetnek azonban olyan szervezeti. Jogunk a társadalom erkölcsi felfogásával összhangban mégsem engedi meg jelen állapot szerint ilyen esetekben az élet kioltását vagy a halál bekövetkezésének elõsegítését. Az ítélet indoklásában aztán dr. a lábak további része belóg a kismedencébe. Maguk a doktorok. mert azok a kismedencébe lógtak. mulasztás vagy gondatlanság nem állapítható meg. valamint igazságügyi orvosszakértõk állították: nem kellett volna. feltételezésük szerint azért. Két hét múlva. Balog Tamás bíró elképesztõ dolgokat írt: „ Az elsõfokú bíróság elõrebocsátja. A fõ kérdés természetesen az volt: észre kellett volna-e venniük az orvosoknak. szakmai szabályszegés. ugyanabból az okból meg lehet-e gátolni a már megfogant élet megszületését. legfeljebb csak valószínûsíteni lehet… . hogy amely okból a meglévõ élet kioltása nem engedhetõ meg. azt igazán – önmagában attól. hogy a természet útjai sokszor kiszámíthatatlanok. hogy nem látják – még nem kellett volna feltételezniük. a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Ultrahang Társaság elnökét. A combcsontok felsõ része látszott. egyik szakértõi vélemény a másikat. hogy elsõdleges és alapvetõ … személyiségi érték az élet. január 16-án elvégzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést nem észleltek. mert nincsenek. Dr. hogy Fannikának hiányoznak a lábai vagy sem. testi vagy szellemi fogyatékosságok. Kérdés ezért. amelyek miatt az élet értelmetlennek vagy értéktelennek látszik. Nagy László igazságügyi orvosszakértõ véleményével egyetértve a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek nem minõsíthetõ. Ezt írták: „Az 1992. A szakértõk és ellenszakértõk párviadalának eldöntésére végül a Sótonyi Péter professzor vezette SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet bevonta szaktanácsadóként dr. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõnek gondolnia kellett volna fejlõdési rendellenesség tényére. számú Nõgyógyászati Klinika igazgatóját is. úgy gondolták. az élethez való jog minden egyéb személyhez fûzõdõ jogosultságot megelõz. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. amelynek során fejlõdési rendellenességre utaló jelet nem találtak.* Egyik tárgyalás követte a másikat. az alsó végtagokat nem látták. a SOTE I.

Végtagfejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek minõsül. hogy a 2. ami tõlük elvárható volt? Ehhez aztán nem kell sem orvosnak. ha a bíró úr esetleg mélyen vallásos. például a dávodi kislány abortuszügyében is buzgólkodik – nekem semmi kifogásom. s mint ilyen. Akkor mit tettek meg az orvosok? És akkor miként nem jártak el jogellenesen? Napnál világosabb. az elsõfokú bíróság álláspontja szerint ez nem követelt feltétlen és szükségszerû konzultációt vagy a beteg más intézetbe történõ transzferálását… Az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok a vizsgálatot a szakma szabályai szerint végezték. Összegezve tehát a fentiek alapján nem állapítható meg. nem törõdtek ezzel. annak két oka lehet: 1. megállapíthatónak.. hogy az orvosok a vizsgálatok során mindent megtettek. eset. valami takarja azokat. majd hagyták annyiban a dolgot. figyelemmel pedig e vizsgálatok hibahatárára. hogy ezt valaki fölfogja: kétszer is leírták. sem jogásznak lenni. a gyermek medencefekvése és a lábak belógása. miközben utólag bebizonyosodott. amint az tõle elvárható? Nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel? Akkor egyáltalán mi a fenére való az ultrahangvizsgálat? No . netán az Alfa Szövetségnek is aktivistája. ez nem a 2. mulasztást vagy akár csak gondatlanságot a bíróság nem talált bizonyíthatónak. ez aztán fantasztikus! Az ellen. ahol engedélyezett az abortusz? Aztán mi a szösz ez a filozofálás. ez alperes jogi felelõsségét nem alapozza meg. s a megszületett Fanninak tényleg nem látszottak az alsó végtagjai. így nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani az egészségkárosodás mértékét és jelentõségét? Mert Fannika esetében például pontosan ki lehet számítani: nincsenek lábai. 2. hanem saját világnézete szerint hoz ítéletet! Tessék mondani: mi köze egymáshoz az emberölésnek és a magzat elvételének olyan országban.” Na. Mit nem lehet ezen kiszámítani? Valamint mi az. Ezt valóban nem köteles kideríteni az orvos? Szabad egyszerûen hasára ütéssel úgy döntenie. hogy ebben az esetben éppen a diagnosztikai tévedés –valamint a slendriánság – maga a jogellenesség! Hiszen ha a magzat végtagjai nem látszanak. hanem – a természet útjai kiszámíthatatlanok. Ám az talán még sincs egészen rendjén.Egyedül a közremûködött orvosok által is jegyzõkönyvezett észlelési nehézség volt megállapítható az ultrahangvizsgálatnál. mert nem voltak. ha nem a törvények. miszerint Isten útjai – pardon. mi több. hogy nem látják a magzat végtagjait. szakmai szabályszegést. nincsenek. hanem az 1. mégpedig azért nem.? Avagy akkor nem úgy járt el. Összegezve: az adott konkrét körülmények közepette az elsõfokú bíróság az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok diagnosztikai tévedését menthetõnek ítélte meg. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõknek gondolniuk kellett volna a fejlõdési rendellenesség tényére. nem is így szerepel.

a mama kaphat kártérítést. le ne zuhanjon valamelyikrõl. ezért az õ vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet mint érdemben helyeset helybenhagyta. rehabilitációs és ruházati többletköltség címén. mert a kismedencébe lógnak: anatómiai képtelenség! Mármint ha vannak lábai. majd a másik oldalról. A kismedencébe pedig csak azért lóghatnak be. hogy megítélje: jogos-e és összegében stimmel-e az a 237026 Ft-os tétel. március 23-án hozta meg ítéletét. Zala megyei bíróság elõtt ismét szakértõ errõl. hogy a családnak láb nélküli gyereke született! Ezt azzal indokolta. mert nincsenek! Nos. Ezért a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése és a szakmai mulasztások között ok-okozati összefüggés állapítható meg… Ehhez képest megállapítható.aztán – amire végig hivatkoztak – az az állítás. hanem csupán a kártérítés összegszerûsége tárgyában! Ott persze újabb birkózás indult. aminek egyértelmûen az orvosok az okozói. miszerint a lépcsõk mellé korlátot kellett építeni Fanni számára. Ez a beadvány 1997 szeptemberében készült. Vagyis kimondta: na jó. rendû felperes. Elképesztõ. Nem volt mit tenni. bár azt többen cáfolták. miszerint a magzat lábai azért nem látszanak. Megítélt ilyenolyan összegeket lakásátalakítás. hogy a II. A másodfokú. illetve mulasztása és az I. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. immáron nem a jogalap. A városi bíróság 1999. s az elsõfokú verdiktet részben megváltoztatta. felülvizsgálati kérelmet kellett elõterjeszteni a Legfelsõbb Bírósághoz: talán mégiscsak érte kár magát Fannit is. Felperes (az anya) önmagában véve fizikálisan nem károsodott. rendû felperes kiskorú Illés Fanni jelenlegi egészségi állapota. Vissza kellett tehát menni a Keszthelyi Városi Bírósághoz: kezdjék újra az egészet. A combcsontok már a terhesség 13. Valamint havi 19000 Ft járadékot és 500000 Ft nem vagyoni kártérítést! Ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést arra. s a Legfelsõbb Bíróság mind a mai napig még nem hozott döntést! Jogerõssé vált viszont az ítéletnek a mamára vonatkozó része. Megállapította: „A diagnosztikai tévedés a diagnosztikai ténykedés kiegészítésének elmaradása miatt következett be. Szakértõt rendeltek ki még arra is. részben helybenhagyta. Illésék ügyvédje természetesen fellebbezett. hetétõl látszanak. érvek pufognak ellenérvekkel szemben. de a gyerek nem. Ugyanakkor az alperes tevõleges magatartása. Papp professzor fenntartotta az álláspontját. amikor kézállásban megy föl vagy le. A megyei bíróság 97 júniusában hozott ítéletet.” Bravó! . illetve fejlõdési rendellenessége között okozati összefüggés nem állapítható meg. Illés Tihamérné esetében az orvosok nem úgy jártak el. hogy a történtek „ alapvetõen véglegesen és rendkívül súlyosan nem nehezítik meg a felperesnek a társadalmi életben való részvételét.

–Ezek szerint Te vagy a fõnök a családban. Eddig még nem interjúvolták. A tündéri aranyos kislány mindaddig kedves hozzám és készséges. és az nagyon jó lesz. Amely év szeptemberében Fannika iskolába ment. Aztán majd egyszer – ki tudja. hadd beszélgessek vele is. hogy szeptemberben elkezdesz suliba járni? –Igen. mint Veled. –És hogy jobb Neked. földugni a seggem. De ha meg nincs rajtam. amit kaptál? –Most már egyre jobban. ha Rajtad van. esetleg abból is lesz fellebbezés – mire Fanni középiskolába megy. akkor én vagyok a legmagasabb. –Milyen messze van az iskola? –Csak egy picire van tõlünk. én vagyok a legkisebb. –Miként fogsz be. Magyar jogszolgáltatás. Fõleg bejárni meg hazajönni. akkor abból is elkezdõdik a per elölrõl. megkérem szépen Fannit. Fannika! Szerinted Neked nehezebb lesz az iskola. Hogyha rajtam van. nem tud mit kezdeni a rá zuhanó szereppel. Fanni. mint azoknak. aki Téged hoz-visz? –Hát persze. vagy nem lesz nehezebb? –Nehezebb lesz. Elõre kell tenni a kezem. vagy a mama visz majd. mikor – a Legfelsõbb Bíróság is kegyeskedik talán dönteni arról: esetleg magát Fannit is megilleti némi kártérítés. Mert azért lehet.A kártérítési összegek fölemelésére irányuló fellebbezés 1999 májusában született. Vagy a papa. az összegrõl. –És ha gyalog kell menni? –Akkor nagyon messze. hogy néha gyalog is kell mennem. akikkel nem történt semmi ilyesmi. igen. –Mennyire tudsz járni azzal a lábbal. –Fanni! Azt hallom. –Mindig annál lesz a kocsi. –Mondd. talán már születik ítélet arról is.meg hazajárni? –Kocsival. jól tudom. –Mondd. * Mielõtt elköszönnék az Illés családtól. De inkább nem. és akkor tudok úszni láb nélkül is. . amíg szája elé nem tolom a diktafont – attól picit megkukul szegénykém. vagy ha nincs? –Mind a kettõ jó. tanulsz úszni? –Igen. ugye? –Hát azt nem tudom.

Én pedig azóta is csak tûnõdöm-töprengek. Beletörték ugyan. Félájultan reklamált szegény: szó nem volt foghúzásról. jegelje az arcát. bement az Egészségügyi Minisztérium Ügyfélszolgálatára. hiszen gócos volt.–Fanni! Bocs. gennyes duzzanatnak ítélték. hogy ilyen rettentõen felnõtteset kérdezek: mi leszel. legalább módja van dönteni. vagy megengedhetetlenül õszinte volt. sehol nem akad segítõre. mutassák meg azt a cetlit. elõbb-utóbb úgyis el kellett volna távolítani. másfél órán át vésték ki a gyökereket. aki megnézte a röntgenfelvételét. honnan szedte) a címemet. ha nagy leszel? –Doktornõ – vágja rá azonnal. biztos vagyok benne. kifejezetten szórakozni akart-e szegény panaszossal. ennyire biztos vagy benne? –Igen. Utóbbit persze magam sem hiszem. telefonszámomat. Ott azonnal beinjekciózták. idõközben kidobták a szemétbe. A szájsebész szerint húzás szerepelt a cédulán. A doktornõ napokra eltûnt. majd szó szerint ezt a javaslatot tette neki: – Forduljon a Kende Péterhez! – és elõzékenyen megadta (máig nem sejtem. és szedje tovább a pirulát. hogy egyáltalán nem látott ki azon a szemén. vajon csak cinikus volt-e. . ezt nagyon hamar mondtad. kihúzták a fogát. nincs pénze pótlásra. a fogászati ügyeletre. akarja-e azt vagy sem. kezébe nyomtak egy cetlit: menjen a szájsebészetre. Kérte. Másnapra úgy földagadt a fél arca. bejött hát Pestre. csak kivizsgálást. mást nem tett. és adott gyulladáscsökkentõ tablettát. hogy közölték volna. Visszarobogott a fogászati rendelõbe. hogy kihúzták a fogát. A beteg hüppögve próbált ellenkezni: ha megmondják. õk állították: nem írtak húzást a papírra. –Hú. Korábban gyökérkezelt foga bedagadt. s közölte. piff. gondolkodási idõ nélkül. Az orvos kiszedte a tampont. *** Olykor az ember fiának olyan megtiszteltetésben lehet része. majd anélkül. Ekkor már megröntgenezték. Ott az ügyintézõ hölgy végighallgatta. mire számítson. A betegnek „mindössze” fogorvosi problémája akadt. Következõ történetem hõse amidõn az igazát kereste. s kezdte érezni. A körzeti fogorvosnõ kifúrta. amivel ideküldték. Nem lett jobb – visszament. ám azt felelték: sajnos arra már nincs mód. örüljön neki. Odahívtak viszont egy idõs doktornõt. azt javasolta. kezelte. szaladgált Ponciustól Pilátusig. amelybõl magától tán nem is kérne. tamponálta. most honnan lesz neki foga. mire készülnek.

Nem hagyta annyiban. kamarához – senki nem állt szóba vele. ügyvéd nélkül elveszíti a pört. lecsiszolták a szomszédos két fogát. Ha azt javaslom. fõorvoshoz. akik ezt tették vele? Hallgattam hát. Visszaküldték az ügyelet igazgató-fõorvosához. behelyezik. és nagyon-nagyon szégyelltem magam. kinek van igaza. s kapta a tanácsot. Errõl senki sem akart tudni. Bevitte a doktornõhöz. Írt is nekem levelet szegény. Pateroljam vissza azokhoz az orvosokhoz. amellyel akár ma is rághatna. Neki pedig azóta sincs foga. elment a Fogorvosi Kamarához panaszt tenni. igazgatóhoz. nyomatot vettek. amire én semmi értelmeset nem tudtam felelni. aki megold majd mindent. hadd ne neki kerüljön pénzébe ez a tévedés. A 27000 Ft-os nyugdíjából ezt õ az életben ki nem tudja fizetni. s amint kész a híd. . márpedig könnyedén elõfordulhat. a helyettese intézkedett: nézze meg az osztályvezetõ fõorvos. mivel neki erre nem telik. Õ éppen a minisztériumban volt. mint hogy a kórház állja a pótlás költségét. forduljon énhozzám. annak munkadíjára nem futja. A földuzzadás valószínûleg csak allergiás reakció volt arra a fertõtlenítõszerre. el is indult az elõkészítés. Ha ügyvédhez küldöm. perelje be õket – a perköltséget nem tudja letenni. s azt elküldték a fogtechnikára. ezt nem neki kell fizetnie. Neki pedig a kezébe nyomták a csekket: fizessen be 14100 Ft-ot. A fõorvos hosszan vizslatta a röntgenfelvételt. Akkor zarándokolt el a magas minisztériumba. elhessegették mindenhonnan. majd bevallotta: nem volt gócos az a fog. A fõorvos úr ezt megértõen és kedvesen elvállalta. Futott megint fûhöz-fához. Ha már kihúzták azt a fogát. Hüledezve forgatta kezében a sárga postai csekket: arról volt szó. nem kellett volna kihúzni. amit a körzeti fogorvosnõ adott neki. A panaszos nem kért többet.

úgy is gondolkodik. Elõször egyszerûen hurutosnak minõsítették. Megtalálta az ország egyik legjobb specialistáját. –Hát van éppen egy. Sziklai István operálta õt orrsövényferdüléssel. ugyanezt az ajánlást kapta. mi több. a világ becsukódott. a gyakorlatban valamivel kevésbé. Ám negyvenöt-ötvennek néz ki. Fölkereste dr. így kissé kellemetlen volt. dr. – Ez hallásjavító mûtét – magyarázta a professzor –. Végül Ribári helyére a debreceni professzort hozták föl. Ribári professzor készült máshová. Nem sokkal. hogy rosszabbul hallott az átlagosnál. A diagnózis otosclerosis volt: hallócsontmegbetegedés. Mindkét orvost alaposan kikérdezte. válaszaik megnyugtatók. de ha egy hónap alatt az nem hat. s ezért a hallócsontjai nem továbbították megfelelõen a hangrezgéseket. s Sziklai az õ helyére pályázott – ám igyekezete kudarcba fulladt. hogy õ legyen Ribári . hogy az orvosválasztáson egyetlen kolléga sem szavazott arra. Egy évvel korábban dr. kivesszük egyetlen hallócsontját. senki nem segített. –Nincs erre gyógyszer az operáció helyett? – próbálkozott László. sem esetleges szövõdménnyel. s egy elektronikai cégnél helyezkedett el. meg lehet próbálkozni vele.Ez örökre így marad! Sátorhelyi László mindössze harmincnégy éves. a hétköznapi beszédek kis részét pedig nem hallotta. Elment a Péterfybe. amely jól vezeti a hangot. s cserébe odaadták Sziklainak a debreceni professzori széket. úgy is érzi magát. A Magyar Rádióban dolgozott hangtechnikusként. aki mûtétet javasolt. Belement egy mûtétbe. Idõközben otthagyta a rádiót. biztatók voltak: ez rutinmûtét. Csokonay Vitéz Lajost a Szent Imre Kórházban. másfél hónapig kezelték – sikertelenül. akkor csak a mûtét marad – felelt Sziklai doktor. S amikor megtörtént a baj – a sorok összezárultak elõtte. lényegében egyáltalán nem kell számolni sem kockázattal. amely betokosodott. hogy csak elméletben olyan nagyon jó. s a helyébe úgynevezett pisztont ültetünk be. amely egyebek mellett hallásvizsgálati készülékeket gyártott. hogy jobb legyen neki – és sokkal. mindenki által elismerten tán elsõ számú szaktekintélyét – akirõl csupán azt nem árulták el neki. Azt suttogták akkoriban. így természetesen elvégeztek rajta is ilyen vizsgálatot. nem volt kifejezetten nagyothalló – de állandóan följebb tolta a potmétert a többiek számára még normálisnál. õhozzá is elment a Szigony utcai fülklinikára. aki a pletykák szerint nagyon hajtott az igazgatói székre. de sokkal rosszabb lett. Bárándy Zsuzsához.

hogy jobban halljak. körülbelül ezer pirulát szedett be – eredmény nélkül. Kovács Péter. ha a legnagyobb szaktekintély kezére adja magát – lement Debrecenbe. mi történt vele. állandó fülzúgással párosult. A hallása ugyan szinte egyáltalán nem javult. és soha nem említett zúgásos panaszt. De hiszen az nem lehet. honnan. Lászlónak 15 évre visszamenõleg megvan az összes orvosi irata. nemigen tudni. de a rossz hallás most már igen erõs. most operáltak. Nem tudott. Kurin Zsuzsa. Ezt még gyakorolnia kell. Elzarándokolt Ribári professzorhoz. Csokonay Vitéz . Akupunktúrás kezelést kapott – hatástalanul. Piukovics Klára. Nos. Vezsenyi Magdolna. Akkor meg mi lehet ez? Nem derült ki. ez nem valószínû. a MÁV Kórház szakorvosa is indokoltnak tartotta az újabb föltárást. az emberek már rég kiugrottak volna a bõrükbõl. Ugyanezt mondta dr. a László Kórház fõorvosa közölte: – Ez a mûtét nem sikerült. Talán a folyosón zúg valami. Átesett kéthetes infúziókúrán – sikertelenül. s 1998 májusában László – gondolván. hanem belülrõl. Vagy tán a világban ilyen zúgás van állandóan. amibõl a különös zaj eredt volna. – Miért nem engem keresett föl. Dr. furcsa zúgást hallott. bármilyen jó elméleti szakember. egyre nõtt benne a rossz érzés: mintha nem is kívülrõl jönne ez a vízesésszerû hang. Körülnézett. értem – vitte le a hangsúlyt Ribári –. hogy õ végezze el a mûtétet. Elindult orvostól orvosig. A következõ négy hónapban László végigpróbálta a Magyarországon föllelhetõ összes olyan gyógyszert. Két lépcsõben érdemes megoldani. a gyógyszer nem hatott. Amint legelõször magához tért az operáció után. A zúgás valóban belülrõl jött. elõször kivenni a pisztont. Debreceni zárójelentésében azt a meglepõ beírást találta: korábban. aki vagy kétezer ilyen beavatkozást végeztem? – érdeklõdött vizsgálat közben a prof. Dr. mert szerinte nem sikerült a mûtét. –Ja. e mûtéti technika magyarországi meghonosítójához is. éppen azért.utóda. mégiscsak akkor jár a legjobban. õ talán ha húsz ilyet végzett. s aludni próbált. csak én eddig nem hallottam? Nem. újabb föltárás indokolt. késõbb újat beültetni. miért – és soha többé nem szûnt meg. Dr. Legalaposabban dr. Sajnos a szakma egyik leggyengébb operátora végezte a mûtétet. gondolta. Azok is. amely fölveti a per lehetõségét. – Ki operálta? –Sziklai professzor úr – felelt László. Sziklai professzor után. a mûtét elõtt is volt fülzúgása. szintén lesújtó véleményt nyilvánítva Sziklai professzorról. Lassan megértette. amelyet erre alkalmaznak. Ez valótlanság. a Bethesda Kórház fülésze ezt mondta: – Az operáció olyan eredményt hozott. amelyek tanúsítják: négy-hat havonta járt fülmosásra. de nem látott semmit. Ám László errõl persze semmit nem tudott akkoriban. mi lehet ez.

de kétesélyes a dolog. zajgenerátor készülékkel. mondván. mindenki ismer mindenkit. nem hajlandók egymás ellen föllépni. s László nem képes kifizetni az árát. Meg lehet próbálni helyrehozni. legalább a készülék árának egy részét térítsék meg. Nem így történt. Elment hát a tb-hez. Egyetlen kft. alkalmas készüléket. Ügyvédhez fordult. amit eddig tapasztalt. holnap Neked!” Lászlónak pedig pillanatnyi szünet nélkül sistereg. Sziklai professzor azonban nemhogy nem vállalta a reoperációt. hogy segít rajta – ám csalódtak.Lajos. gyakoroljanak egyedi méltányosságot. azzal önmagában nem lenne baj. „Ma nekem. perelje be a kórházat. Kérte az ügyvédtõl. László visszament Debrecenbe. amelynek azonban 350 ezer forint az ára. beszéljen vele. sistergés megmaradt. A csillapíthatatlan. kérem. együtt kell élnie vele! Próbálkozott hallókészülék típusú segítséggel. A szakemberek állították: olyan lett a „ fülkarakterisztikája” hogy azt nem lehet korrigálni. hogy megmutathasson. folytonos zúgás. egyéves kezeléssel. Mindörökkön örökké. Állítólag orr-fül-gége területen a legritkább esetben születik másmilyen szakértõi vélemény. S bármennyire szeretik vagy nem szeretik egymást. – Ez. három helyen is legyártottak neki olyan készüléket. Szintén tb-támogatás nélkül. Végül Csokonay doktor próbálkozott meg az újbóli mûtéttel. erre a fülzúgásra nincs gyógyszer. tényleg perben kell megszereznie a kezeléséhez szükséges pénzt. Ám mûtét közben megsértették a belsõ fülét. amelynél láttak esélyt rá. Elõkerült másik kft. szokjon hozzá. Az elsõ operációnál beépített úgynevezett pisztont végül nem bántotta. adnának hozzá tb-támogatást. ám általa soha nem látott összenövéseket szüntetett meg – de ez sem hozott változást. Rendesek voltak vele. – Az elsõ mûtét során okozott idegkárosodás sajnos visszafordíthatatlan – közölte Csokonay Vitéz Lajos –. amíg él. hogy meg tudja venni.-nél talált erre . luxuskészülék. Neki nincs ennyi pénze. mielõtt a szakértõ véleményt ad. a szakértõ a vele való beszélgetés nélkül adott szakvéleményt: nem történt hiba. Kicsi szakma ez. nem adhatunk rá pénzt! – Kérvényt adott be: mégiscsak orvosi beavatkozás következtében szenved megállás nélkül. nincs miért perelni. az orvost. amely kifejezetten fülzúgásgondozást vállal. elmondhasson mindent. – Méltányosság nincs. de kidobta õt. nincs módszer. amely a belsõ fül sérülésével járt. vegye meg abból! – hangzott az echt ungarisch hivatal válasza. zúg a füle. a Szent Imre Kórház fülésze magyarázta el: – A protézist jó helyre tették.. olyan idegkárosodást okoztak. *** .

mint a hús. délután nem is a háziorvoshoz megy. amikor beszállhatott a liftbe. – Mihez kezdek. és hallgatom az asszonyt? Vagy veszekszem a lányokkal. iszom. mintha tele lenne savval. marni. megpillantva saját székletét a WC-kagylóban. tudta. meddig lesz még munkahelyük. István azonnal érezte a gyomrát. és eladni harmincért! Meg mit teszek egész nap? Sétáltatom a kutyát. hallott már ilyet. nem sürgõsebb-e a dolog annál. Nos. bement a bányába. nem gazdaságos itt a szén kitermelése. kezdjenek már magukkal valami értelmeset? – mire idáig ért a töprengésben. A két lánya jutott eszébe. nyugodj már le! Addig kell dolgozni. – No. már õk sem húzzák sokáig. – Nem. Örült. Sietve szedte össze a cókmókját. El is tûnõdött. sõt. Hiszen ismerik egymást jól. S bizony. abból csak nem lehet baj. veszekedett a bensõjével: – Hagyd abba. ha nem lesz a bánya? Nem tudok én vállalkozó lenni. ahányszor szóba került a bezárás. meg is nyugtatja. mikor zárják be a bányát. csak ha már régen evett. pontosan olyan volt a széklete színe. s lesüllyedtek kétszáz métert. ennek a fele sem tréfa. eszem. azok jobban értenek ilyesmihez. akiknek még szükségük van az õ segítségére. mert azonnal kitesznek. és ott néznék körül! – szörnyülködött el István.– Úristen. görcsölni kezdett. Két kézzel szorította a hasát. Amúgy is hetek óta fájdította a gyomrát. Istvánnak újra görcsölni kezdett a gyomra. De idén hallották a hírét. jól teszi-e. hogy egész összegörnyedt. a feketén kívül vöröset is látott a WC-papíron. Hosszan törölgette magát. az meg nem idegesíti. ha elõbb ledolgozza a mûszakját. mint a legfeketébb fekete odalent a tárnában. akikre még keresnie kéne. nem jó jel. fölült a buszra. Amint befejezte a munkát. venni valamit tízért. meg amikor újra és újra az került szóba. Az öltözõben persze megint mindenki azt találgatta. nem rúgatom ki magam végkielégítés nélkül – döntötte el. Nem állandóan. Bányász volt István immár több mint húsz éve. az övék maradt az egyetlen mûködõ. A környék többi bányája már rég leállt. mintha lent lennék. Így is tett. még a körme alól . többe kerül a leves. s mormogott magában. hanem egyenesen a kórházba. amíg lehet! Most nem lehetek beteg. ha nyolc-kilenc órával késõbb lát doki. Fejtés közben arra jutott. mint a körzeti. alaposan letusolt. abba kell ezt hagyni. rendszerint már úgy fájt a gyomra. mint a sok ügyes. valami belsõ vérzéstõl szokott lenni. és aztán? Ülök otthon. attól kezdve legalább egyedül maradhatott a szénnel. s csak utána megy orvoshoz. mégiscsak ott vannak a szakosodott szakemberek. mûszak után elmegyek a dokihoz! – döntötte el. Tavaly már kezdték mondogatni. jól ismerte hát a fekete színt. Ám ez a szurokszéklet – mert hirtelen eszébe jutott a neve is – bizony megijesztette.

nem is igen kellett kérdeznie. éppen zajlott a . de nem ellenkezett. Ti meggyógyítottatok volna? Sok nagyokos! – próbálta István helyreállítani a családfõi tekintélyt. –Nem tud telefonálni. egyetlen hangot még nem hallott arról. hogy behozzák? –De. a nõvérpulthoz. Ebéd után nagyot aludt. mint enni és aludni. bármennyire is kellemetlen volt: – Szurokszékletem van. a papához. miért is kér segítséget. ha megnéznének! –Húha. amíg nem orvossal beszél. akik akár a vizitnél. azért még hazamehetnék? – kérdezte István. amikor hozzá fordult a nõvérke. rég volt már rá alkalma. már igazi kórházi beteg volt. kénytelen volt hát leplezetlenül fogalmazni. A második nap tehát a laborban kezdõdött. Amióta bent volt a kórházban. hogy azt kivizsgálják. nõvérke. hiszen azért van itt. Vizitnél kérdezték. miként adja elõ. – Miért. az bizony nem jó! – a nõvért nem zavarta a dolgok néven nevezése. A röntgenorvos sem mondott semmit. amíg a vért le nem veszik a laborvizsgálathoz! – És aznap más nem is történt. azért szeretném. se papucs. A belgyógyászatra ment. szólok az ügyeletes doktor úrnak! Tessék addig itt leülni! Nem telt el több tíz percnél. itt úgy sincs más dolga. szunyókált kicsit. Elõtte hosszan gondolkodott. Utána visszament a szobájába. Kegyetlen íze volt a kásának. a reggeli tünetét. bevitte Istvánt a vizsgálóba. Kijelölték a szobáját. a többi a doktorokra tartozik. amely a kórházig járt. fegyelmezetten lenyomta. alaposan ki kell vizsgálni! –Nincs nálam semmi. poharat. István elõadta az elmúlt hetek gyomorfájásait. kapott kórházi pizsamát. de István egy árva szót sem értett a beszédjükbõl. a többiek sem. – Ezzel jobb lenne most azonnal itt maradni. elõkerült az ügyeletes orvos. Gyöngének érezte magát. Elmesélt a családjának tövirõl hegyire mindent. s arra a buszra szállt föl. ha valami baja volt. lázlapot. igaz. – Fájdogál a gyomrom – felelte. evõeszközt. szokva volt az ilyesmihez. se pizsama. az ágyát. mi van vele. megreggelizett.is kitisztította a szénport. de arra gondolt. annyi latin kifejezés hangzott el. Aztán megkapta az instrukciót: – Holnap addig ne reggelizzen. eddig miért nem szólt egy szót sem. azt éppen tudok. Mire visszaért a kórterembe. úgyhogy a család azonnal indult is a kórházba. – Várjon. Mire beértek az övéi. hogy van. de megnyugtatták. õk kicsit mérgeskedtek. Másnap reggel a vizitnél az elõzõ napi ügyeletes doktor számolt be róla a fõorvosnak. de nem tudott kiötleni semmi rendesen hangzót. amit le kellett nyelni. legalább jól kipiheni magát. Meghallgatta a panaszait. Három nagy fiolába vettek le tõle vért. ha lehet innen – lehetett. Harmadik nap gyomorröntgenre ment. akár máskor körülötte õgyelegtek.

attól hamar elaludt. jót tesz a sok alvás ilyenkor. érezte. A negyedik nap reggelén szobatársai furcsállották. hogy szurokszéklettel. hamarosan a végére érnek a vizsgálatoknak.nagyvizit. Négy napja volt a kórházban. nem bír már fölkelni sem. akkor kapott még egy injekciót. mint eddig – panaszolta a sok doktornak. Attól valamelyest enyhült a fájdalom. Engedte leesni a karját. István ugyanis meghalt. de meg nem szûnt. – Még erõsebben fáj a gyomrom. jó nevû igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményében azt írta a rendõrségnek: mûhiba ugyan nem történt. Csupán másnak is föl kellett volna ismernie. a WC-ben érzett: vérzõ gyomorfekélye volt. – Ez tök hideg! – jelentette be elképedve. Ám délután annyira görcsölni kezdett a gyomra. Hagyták. Valószínûleg meg is vitatták. hogy a kórházban klinikopatológiai konferencián vitassák meg az esetet. A családja nem indított kártérítési pert. Az osztályos orvos – amint a vizit István ágyához ért – meg is rázta finoman a vállát. A boncolás egyértelmûen igazolta azt a gyanút. s a mellére helyezte a tenyerét. A vizitre azonban mégiscsak illett volna fölkelni. de arra sem reagált. ám õ meg se moccant. hogy rendesen szóljon neki. s akkor el lehet dönteni. s a fõorvos úr megnyugtatta. kitapintotta volna a pulzusát – de nem találta. Föl is panaszolta ezt este. A doktor fölemelte a csuklóját. hogy valakinek vérzõ fekélye van! Az ismert. állandó gyomorfájással négy napig nem jönnek rá a doktorok. de azért javasolja. Jött is az ügyeletes orvos. mitévõk legyenek. s beadott görcsoldó injekciót. megnyomkodta a hasát. hogy István nemhogy a hajnali takarításra és lázmérésre. amit õ maga – nem orvos. bányász! – négy nappal korábban. kénytelen volt csöngetni a nõvérkének. . de büntetõ följelentést tett: mégiscsak fölháborító. de még a reggelire sem ébred föl.

ilyen beavatkozásokat végezni. így magától értetõdõ. Gábori Józsefné is szerepelt elsõ kötetemben. Gabi az a (volt) táncosnõ. az ügyek folynak tovább. de közismert ténnyel. Teljesen fölösleges volt ugyan. hogy ezt elõre közölte volna. az élet természetesen nem írói és szerkesztõi igények szerint zajlik. hogy jogos volt a fölvetés: az égési sérültektõl a levegõ is tele van fertõzõ baktériumokkal. Hanem fõként amiatt. Kapitány Kinga története ott szakadt félbe.A kebelrege folytatódik Az elsõ kötet Kebelrege 1. amíg ez napvilágra nem került. tönkretették azt. hogy elsõ fokon megnyerte a pert. nem szebb lett tõle. jön a másodfok. „ lerohadt” Vagyis hogy korábban is szigorúan tilos lett volna ott . hogy máig állandóan rosszul van az 1992-es mûtét következményeitõl. aki szintén Awil Matanusszal operáltatta meg a mellét. Awil Matanusz-féle magánklinikán történt. hogy a Kun utcában a sebe persze elfertõzõdött. nyom. Icipici elégtételt érezhetnék afölött. Ami ugyebár voltaképpen nyílt beismerése annak. Nos. 2. hanem csúnyább. de a kórház ügyvédje „ csakazértis” fellebbezett. az õ pere 1999 novemberében jutott el az elsõfokú ítéletig. * Bonyolultabban alakult Márk Gabriella esete. s nem amiatt. amit szépíteniük kellett volna. 3 címû fejezetében három olyan plasztikai sebészeti mûhibaesetet írtam meg. illetve részben az Interplasztika Kft. A per folytatódik. hogy minden ott ápolt mell. Nos. idõközben a másodfokú bíróság is megállapította az István Kórház kártérítési felelõsségét. Nos. hogy – ha igazak a hírek – könyvem megjelenése után a Kun utcai égési részlegben megtiltották a zsírplasztikai mûtéteket és kezeléseket. a kutya nem foglalkozott ezzel az apró. önálló életet él a hasa. Fáj. csak éppen mindaddig. nevû.és hasplasztikai páciens elfertõzõdött. Mindben iszonyatos „ elbarmolások” zajlottak. Nem is amiatt. amely az István Kórház Kun utcai Égésplasztikai Osztályán. s õ szintén szerteszéjjel . hogy a cipóhasának megszüntetésére végzett plasztikai mûtéten a Kun utcai Szalay doktor a szokásos 10 centiméteres helyett 65 centis vágást ejtett – anélkül. A bíróság kimondta az István Kórház felelõsségét.

Így aztán szót kell adni neki: –A szakértõi véleményt elfogadjuk – döbbenti meg hallgatóságát. amely egyértelmûen rögzítette az Interplasztika. mondván. nem foszthatja meg az alperest a szakértõi vélemény észrevételezésének jogától. szeptember végén. Ennek az ügynek a pere sem két perc alatt zárult le. Almásy Mária bírónõ úgy döntött. furcsállja. az ügyvédje. 12. Ám közben eszébe jut valami: – Arra kérem alperesi beavatkozó ügyvéd urat. ennek – mondja – nyilván majd a biztosító és az alperesek közötti jogviszonyban lesz jelentõsége. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa? –Nincs. hogy Gabi mellei sokkal csúnyábbak lettek. Felperes ügyvédnek nincs is észrevétele. – Ám nyílik az ajtó. Amelynek kezdetén ott ül Márk Gabi.) orvosa illegálisan használta a kórházat és eszközeit. 2000 januárjában született új szakértõi vélemény. Így tehát csak az I. mint voltak a mûtét elõtt. rendû alperes felelõs a . vagyis jogosnak tartja a kártérítési igényt. A bírónõ ismerteti a beérkezett új szakértõi véleményt. – Álláspontunk szerint I. hogy kirendeljen még egy szakértõt. kórház és a magánklinika helyén senki. valamint azt. –Alperesi beavatkozónak? –Nincs. amikor a mûtétet a magáncég orvosaként végezte a doktor. majd halkan megtanácskozom magammal a dolgot – mosolyog kedvesen Almásy Mária bírónõ. s új idõpontot tûzött ki. s csak az õ véleménye beérkezése után tarthat ismét tárgyalást. az úgynevezett beavatkozó. és majd visszahívom. ez ugyan nyilvánvalóan kizárólag idõhúzás. rendû alperes (az Interplasztika Kft. tönkremenni. Akkor pedig arra kényszerült. a biztosító ügyvédje árválkodik egyedül. illetve az István Kórház felelõsségét. a biztosítós ügyvéd is mindössze annyit jegyez meg. de olyan sokan vannak. nem jön-e alperesi ügyvéd! Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr mindig késni szokott. ám „ rendezõi jobbon” a . Kiss Tibor Zoltán. A kórház ügyvédje mindössze a szakértõi vélemény kiegészíttetését kérte a bíróságtól. –Akkor most arra kellene kérnem a jelenlévõket. Az Interplasztika ügyvédje viszont idõt kért arra.10-kor megérkezik a 12 órára hirdetett tárgyalás alperesi képviselõje. valamint vagy harminc joghallgató – csemege az ilyen pikáns jogeset –. aki ugyanis egyszemélyes tanácsként ítélkezik. ettõl eltekinthetek. nézze meg a folyosón. hogy a kórház és a magáncég alperesek írásban nem tettek észrevételeket és most sincsenek jelen. hogy írásban reagálhasson erre.kaszabolta ebbõl az alkalomból. fáradjanak ki. amely teljes mértékben osztja a korábbi álláspontját. az nem tisztázza. 2000. valamint hagyta elfertõzõdni. hogy azt hiszem. miért lenne felelõs a kórház is.

a bírónõ visszatér az eredeti szabályokhoz. (Magyarán itt arról van szó. a kármegosztás terén nem. rendû alperesek. ezért kérem a kereset elutasítását a kórházra nézve.) –Mindkét alperesnek a Generali a biztosítója – áll föl az érintett. és ott nem kezeltette magát. Komédiákban szokás ilyen spéttel behozni szereplõket. Bíróként még ezt is tudomásul kell venni. nem az egyetemleges felelõsség. ekkor már hangos nevetések hallatszanak. Márk Gabi zokogni kezd. jelen perben el kell dõlnie a felelõsség mértékének is. hogy a kármegosztás a jó megoldás. tehát ezt a vitát a magam részérõl akár fölöslegesnek is tarthatnám. tehát õrá nézve is a kármegosztás. ügyvédje –. s kiküldi. egyébként Awil Matanusz tudtával és beleegyezésével. hanem a két alperes egyetemleges felelõsségének megállapítását – veti közbe a bírónõ. legalább ilyen fontos felperes közrehatása. –De felperes nem kármegosztást kért. Eztán pedig ítéletet hirdet: –A Fõvárosi Bíróság megállapítja I. –Ez megváltoztatja az önök korábbi álláspontját a károkozás tekintetében? –Nem. hogy korábban e perben már bebizonyosodott: nem 5 hónapig volt külföldön. de az ügyvéd erre nem felel. rendû alperessel – emelkedik föl Kiss Tibor Zoltán –. hogy próbálják egymásra kenni a felelõsséget. annak. a kórház nem. További bizonyítási indítványom nincs. a biztosítós ügyvéd –.15-kor újabb fordulat történik: belép az Interplasztika ügyvédje is. –Annyiban egyetértek I. hogy egyszer kimondatik az . hogy van-e helye kármegosztásnak vagy nincs. és II. észrevételt nem kívánok tenni arra.) Túl sok minden történt.bekövetkezett kárért. (Érvei súlyát ugyan valamelyest csökkenti. valamint ott is kezelték rendszeresen. mind a kórház súlyosan közrehatott a kár bekövetkeztében. Alig-alig hitte. ha már megjött. s most elõször ismeri el. illetve az István Kórház egyetemleges kártérítési felelõsségét. Hiszen az elsõ mûtét után 5 hónapig külföldön tartózkodott. (Nem kis dolog ez. hanem 3-ig. a közönség jól is mulat. ez idõ alatt ment tönkre. de azt hadd tegyem hozzá.. az Interplasztika Kft. engedni kell érvényesülni: – Elfogadjuk a szakértõi véleményt. amit kínjában tesz Kiss Tibor Zoltán: négy per folyik ellenük plasztikai mûtét miatt. Szerintem mind felperes. majd újra behívja a közönséget. De álláspontom szerint sokkal súlyosabb I. rendû alperes közrehatása. –Úgy gondolom – veszi vissza a szót a kft. hogy a kórházban illegális gyakorlat folyt. Le lesz ez még verve rajta!) 12.

* Ám idõközben tudomást szerzek további. Most már ne adjuk fel.igazság. A fiam az én keresetem kiesése miatt nem tudott felvételi elõkészítõre járni. A vagyoni károk listáját mellékelem. kiránduláson. utólag is köszönöm. Megpróbálom kibírni a per végéig ezt a hatalmas feszültséget. Munkáját elõre is. lesz-e energiám kivárni ennek a pernek a végét. Nagyon kérem. dr. mivel nem szeretném. és mind a mai napig nem tudok szexuális életet élni. Tisztelettel: Szász Tamásné . továbbra is ekkora elszántsággal és akarattal küzdjön a perem végéig. Kilenc éve egyetlen mozimûsoron. így csak a középiskolai átlagával került be fõiskolára. emiatt neki is keresetkiesése lesz egész életén át. nyaraláson nem tudtam részt venni. írjam le önnek a perhez a konkrét vagyoni és a nem vagyoni káraimat. meddig bírom. illetve az ön idegei tönkretétele emlékeztetne. nem tudom. mert az emberi élet megfizethetetlen. nagyon vigyázzon az egészségére. Awil Matanusz által végzett mûtétbõl eredõ perrõl. Az idõ múlásával az idegeim kezdik teljesen felmondani a szolgálatot. ha ön is kibírná. 43 éves koromban az életem tragédiába torkollott. szeretném. egyedüllétre ítéltek. Ügyvéd úr! Nekem a további életem és életem értelme függ ettõl a pertõl. a nem vagyoniakhoz a következõket tudom elõadni: Kifejezetten a hasi mûtét miatt váltunk külön az élettársamtól. Tisztelt ügyvéd úr! Azt kérte. ha az elmúlt nyolc évre csak az én. de kérem.

1999. miszerint az ilyesmit könnyen. A Fõvárosi Bíróság folyosóján gyülekezõk abban reménykednek: írd és mondd kilenc év pereskedés után talán a végére érnek egy szörnyû orvosimûhiba-pernek. Awilhoz. ha valami egészen más miatt ki akarnak készíteni valakit. Úgy. láz. de ráadásul fertõzõdés. kitisztította a sebet. tb-csalás. se két emeletet fölmenni. majd július 18-án is. s valamelyest kidudorodott. Szász Tamásné se lehajolni nem tud a mai napig. az orvos el is végezte a mûtétet – ahogy szokta. július 1-je. olcsón megoldják. adócsalás. Reggel picit esett az esõ. csütörtök. girbegurba parasztöltés (egy disznót szebben herélnek ki) – összességében nem csupán ötvenszer olyan csúnya has. se emelni. aki hamar meggyõzte: nem fontos annyi pénzt fölöslegesen az ablakon kidobni. a kezelés összes költségét kifizeti az egészségbiztosítási pénztár – magyarán az állam –. mint volt az operáció elõtt. Megmentették. gyorsan. augusztus elején infarktust kapott. a mûtéti heg mellett ömlött ki belõle a genny. hirdetését. Újra megoperálták július 11-én. Élettársa elhagyta. ötven körüli asszony. vagyis nagyobbra nõtt a hasa a kelleténél. Két hét múlva otthon. teljes tönkremenés. Itt van legelõbb maga a sértett: Szász Tamásné. erõs nyár. szétszakadt seb. Mi is történt vele? Ahogy orvosi nyelven mondják: kötényhasa volt. Olyan apróságok igazán a kutyát nem zavarják. lehet ezt ügyesebben is. azzal. Szégyelli a hasát. A felperes be is feküdt Awil Matanusz doktor Kun utcai osztályára. Elvégzik a Szent István Kórház Kun utcai osztályán tb-re a mûtétet. valamint sikkasztás – a mi bájosan vidám hazánkban az ilyesmi csak akkor számít bûnnek. hogy 92 májusában bevett egy csomó gyógyszert: öngyilkos akart lenni. hogy majd késõbb újra összevarrja azt. õ zsebbe fizet az orvosnak. férfikapcsolatot azóta sem bír-mer kezdeményezni. Meglátta az Interplasztika Kft. csak õsz végére gyógyult be. az operáció. tusolás közben kiesett a tampon. vér. ettõl a hõség még nyomasztóbb. Idegileg annyira tönkrement a tortúrától. . mindezek eredményeként nemsokára. Mi több. hogy az eredménye: csurom genny. aki 12 cm hosszan fölnyitotta a varratot – amely egyébként több mint 60 cm-es volt! –. Visszament dr. Rokkantság lett a rutinmûtétbõl. és újra ömlött belõle a genny. A Kardiológiai Intézetben is folyamatosan váladékozott a sebe. magán viselve egy tönkretett élet minden nyomát. Elment Awil Matanusz doktorhoz. mint hogy ez így önmagában közokirat-hamisítás. Szegénynek erre minden oka meg is van: nagyon-nagyon csúnya. Nyolc nappal a mûtét után ugyanis Szászné hasát elöntötte a vér. mindenkinek jobb ez így. 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. így a bent fekvés.

valamint 100000 Ft nem vagyoni kártérítést. Ha valakit elüt egy autó. ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Oksági láncolatok sora vezet a halálhoz. az abszolút meghatározottság. Ugyanis a férje. vagyis az alperes bizonyította.” És ezt komolyan gondolják egyes bírósági vezetõk. mint megalapozatlant. A másodfokú Fõvárosi Bíróság 94 áprilisában az elsõfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. június 4-én történt. illetõleg a késõbbi gyógykezelése során szakmai szabályszegés vagy orvosi mulasztás nem történt. Idézem dr. hogy ez akkor is maga a tökéletes összeférhetetlenség. „Könnyebb tehát neki orvosi kérdésekkel foglalkoznia. október 9-én mondta el szóban a kerületi bíróságon keresetét – hogy 55400 Ft vagyoni kártérítést kér a taxiköltségre. Ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét. mert „ jobban meg tudja ítélni ezeket” õ .” No most. az Awil doktornak kifizetett hálapénzre. nagyobb terjedelmû bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. hogy úgy járt el. Visszakerült hát az ügy dr. . mivel „ rendelkezésre álló peradatok alapján a a felperes kereseti kérelme nem bírálható el. hiszen hazaviheti. álljunk meg egy polgári szóra! Vajon miként értsük azt. amikor X-bõl feltétlenül és kizárólag Y következhet. miszerint „ szakmai szabályszegés nem történt” egy polgári jogi per ítéletében? Fellebbezett. orvos. Mégpedig duplán. aki meghozta ezt az ítéletet: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg. szörnyû heg éktelenkedik rajta. további. hogy a mûtét és a jelenlegi állapot között nincs összefüggés? Szászné hasán a mûtét elõtt egyetlen karcolás sem volt. Más: mit keres az a kizárólag büntetõjogi megfogalmazás.* A mûtét 1991. Továbbá hogy a felperesen végzett mûtétek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1993 februárjában hozott ítéletet: elutasította kártérítési igényét. Ezért az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította” . és otthon megbeszélheti a férjével. hiszen ilyen szinte nem is létezik. Széchy Éva bírónõhöz. Egyrészt mert ahhoz a Széchy Évához. elutasította. a közvetlen ok-okozati összefüggés az maga a determináció. hogy a felperes jelenlegi egészségi állapota és az alperesi kórházban elvégzett mûtétek között közvetlen okozati összefüggés nincs. Avagy mit jelent az. aki elsõsorban azért kapja meg az orvosimûhiba-perek tárgyalását. Széchy Miklós a SOTE docense. s nem vetõdik föl az. és az meghal – akkor van közvetlen okozati összefüggés a baleset és a halál között? Nincs. a törvény sem kívánja meg. hogy nincs közvetlen okozati összefüggés? Persze hogy nincs. Szász Tamásné 1991. Ami enyhén szólva is meglepõ vagy más megközelítésben fölháborító. most pedig 60 centis. Széchy Éva bírónõt. dr.

az talán icipicikét elfogult az orvosok megítélésében? Már bocsánatot kérek a profán megközelítésért. mint amit Awil doktorékon kívül a magyar orvosok nem kis hányada már csak kényszerbõl is nap mint nap elkövet – attól miként is lenne elvárható. aki nem vett részt. hiszen õ már voltaképpen érdekelt az ügyben: egyszer már hozott ítéletet – mégpedig deklaráltan rosszat. s szerencsétlen egészségügyrõl nyúzza le a nyolcadik bõrt. aki az elsõfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. könyveket írdogálnak jöttment firkászok a lelküket is kitevõ doktorok ellen. aki – e konkrét perben aztán – orvosi-családi hozzáértését például arra használta föl.ha a törvény nem szabályozza ekként. elvégre a másodfok által hatályon kívül helyezettet –. március 8-án hozta meg új elsõfokú. de aki saját háztartásában érdekelt például az ilyen tb-csalásokban. vagyis statisztikailag félévente egyet. A beadványra egyszerûen nem válaszoltak. hogy ezeket helytelenítse. Tessék mondani: tényleg senkinek nem jut eszébe. A Polgári perrendtartás éppen e logikából kiindulva nem véletlenül mondja ki 21. hogy ez így rettenetesen összeférhetetlen? Hogy akinek a férje orvos. hiszen õ részt vett – õ ítélt. Másfelõl azért is képtelenség. aki szegény orvosokból akar milliókat kifacsarni. 1999. miszerint „ legfõbb ideje lenne véget vetni ennek a szörnyûséges orvosellenes kurzusnak. gazdagodása. hogy Szász Tamásné ügyvédjének nem volt más választása: példátlan módon kénytelen volt õ maga megfellebbezni a megnyert ítéletet! Miért is? . hogy õ kapta vissza az ügyet.” Széchy Éva pedig pont nem olyan bíró. Ám ez a gyakorlatban nem így történt. Viszont kiszignálták a pert: Széchy Évára. most pedig újra neki kell döntenie. tönkreteszik a bizalmat orvos és beteg között” És .” Aki a konferenciák esti partijain csak egyetértõen bólogathat azon fölvetésekre. Erre nem reagáltak. ügynököket küldözgetve a kórházakba. mert volt olyan év. amikor egyetlenegy tárgyalást sem sikerült kitûznie. Amelyben pedig megállapította az alperes Szent István Kórház és Intézményei kártérítési felelõsségét. szítják az orvosellenes hangulatot. Csakhogy olyan indokolással. akik szedik össze neki a kuncsaftokat. csupán közbensõ ítéletét. §-ában: „A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le. 1994 áprilisában. Õ pedig öt év alatt – nem tévedés: öt év alatt! – tíz tárgyalást tartott. s ennek ítéleteiben is nyomatékot adjon? Akinek anyagi érvényesülése. magyarán ellopatta! Amit aztán késõbb – mint hamis vádat – kénytelen volt visszavonni. Szászné ügyvédje beadványban kérte is: ne õ tárgyalja újra a pert. hogy már meg cikkeket. feltehetõen baráti körének jó része az orvostársadalom körében és függvényében alakul? Aki esti otthoni és hétvégi vacsoratereferéken egyfolytában arról hallhat: „Milyen utolsó briganti ez a néhány ügyvéd. hogy a Szászné ügyvédje által becsatolt kórlapról kimondja: ahhoz az ügyvéd illegálisan jutott hozzá.

amely a mûtétet követõ infarktusról szól.” Amihez persze az ETT IB szolgáltatta a muníciót. Egyszerû tbcsalás volt ez. mondván: „ Természettudományos módszerekkel nem állapítható meg ilyen.Legfõképpen azért. és körzetileg sem tartozott a Kun utcához. nem volt beteg. mint közszereplõnek: van-e erre joga? . hanem könyvbe írok. tehát a tiltása rám nem vonatkozik –. hanem inkább a kérdés: vajh neki. hogy a plasztikai mûtétek és az infarktus között nincs összefüggés. hogy a kórház végezhette a mûtétet a társadalombiztosítás terhére. hogy a nevem megjelenjék lapokban. nem gyógyítás céljából fordult dr. az internetrõl levett friss cikk jegyzékét adta be. Elõször is az ítélet kimondta – egyébként az ebben semmiféle kompetenciával nem rendelkezõ ETT IB véleménye alapján –. Awilhoz. nem járulok hozzá. Õ a belgyógyászat alapkönyvén kívül húsz olyan. nincs is vele semmi baj. csak talán mégsem illenék az ellenkezõjét bírósági ítéletben állítani! Hiszen Szász Tamásnénak nem volt beutalója. – Be kell vallanom: bennem ekkor nem a megkönnyebbülés sóhaja tört föl – amiért nem lapba. erre Szász Tamásné becsatolta fellebbezésében Jávor Tibor belgyógyász professzor szakvéleményét. Ez pedig sima jogi tévedés. Nos. S ha már itt tartok. még egy apró adalék a bírónõrõl is: 99 márciusában megpillantva engem – túl sokat szerepeltem tévékben – a következõ költõi kérdést találta föltenni: – Újságíró van jelen a teremben? Igen? – látva töredelmes beismerõ pillantásomat pedig kijelentette: – Akkor közlöm. mert a második elsõfokú ítélet (ebben a megismételt eljárásban) szinte semmiben nem hozott újat az elõzõhöz képest. hanem szépészeti beavatkozásra. Másodszor az ítélet kimondta. s amely bizonyítja: igenis van összefüggés.

az belefér a mûtét kockázati körébe. július 1-jén – nyolc év után – már el is jut oda. mint ami az igazság. még a tárgyalás megkezdése elõtt fontos adalékot mesél az orvostársadalom belsõ összetartásáról: – Az a dr. Itt van Szászné szomszédnõje és barátnõje. majd nekem ennyit árult el: – Éva. másodfok. Czeti István. No nem mindenrõl – nem. Õ most. szintén tiltott magángyakorlat keretében. s végérvényes ítélet születik. három-öt év múlva biztos számíthatunk rá.* S íme. Szalay doktor operált. a magyar igazságszolgáltatás 1999. Ezt hívják közbensõ ítéletnek. ami velem az elsõ mûtét miatt történt – hogy lerohadt az egész hasam. Akinek ugyanígy – tisztesség ne essék szólván! – lerohadt mindene s tönkrement a fél élete. hogy valóban lezárul az ügy. A bíró kérdésére azt hazudta. Elsõ fok. ám azzal még nem foglalkozik. hogy telenõtt a hasam vadhússal –. segíti õt. meg aztán jólesik még egy kicsit bosszút állni azon a megátalkodott betegen. aki a második. aki érvényesíteni merészeli a jogait. hogy a Kun utcaiak nem hibáztak semmiben. a kórházak. aki évek óta ápolja. Tehát talán azt állapítja meg ma a bíróság. és hazudik! . hogy annak alapján milyen összegû kártérítést kell fizetnie. Czeti doktort. hogy nem tudták kiszedni a varratokat. Czeti doktor a Honvéd Kórház etikai bizottságának elnöke! Õ igazán nem mondhatott mást. mint amit mondott a bíróságon! – Én erre ordítani kezdtem vele: – Akkor még fokozottabb a vétke. valóban fennáll a kórház felelõssége. valamint az õ barátja. Pigler Józsefet. hogy gyomorfájással kerestem meg õt. hogy mindez igaz lehet. illetve a biztosítók ilyenkor még nem szoktak azonnal fizetni – õket sem hajtja a tatár. elkísérte õt a fia. a sértett. Nos tehát a folyosón itt áll Szász Tamásné. akihez õ küldött: miért mondott egészen mást a bíróság elõtt. akirõl e fejezet elején már szó esett. a plasztikai sebészt. ha õ az etikai bizottság elnöke. dr. hipp-hopp. hogy kérdezze meg jó barátját. értse meg. akit ugyanis – szintén kötényhassal – ugyanezen a Kun utcai osztályon Awil Matanusz fõnöke. helyreállító mûtétemet végezte. aki nem akarta elhinni. miszerint mindaz. Honvéd kórházi fõorvos. valamint a bizonyára még sokkalta szegényebb biztosítót. jó. Valamint kifejtette azon elvi álláspontját. Beszélt is vele. netán kis felülvizsgálati kérelem. Jó. Valamint az a Gábori Józsefné. ennyire azért nem érdemes kapkodni! Egyelõre – ha a mait nem kell megtámadni a Legfelsõbb Bíróságon – még csak a jogalapról lesz döntés. hogy talán jogerõs ítélet születik. akinek van képe beperelni szegény kórházat. mégpedig pontosan ugyanilyen módon és következményekkel. tanúként meg lett hallgatva az én peremben. Vagyis akkor lehet kezdeni elölrõl – immáron a kártérítés összegérõl. Késõbb megkértem egykori fõnökömet.

Éva asszony nem tudja befejezni mondandóját, mert beszólítanak mindenkit, kezdõdik a tárgyalás. Három bíróból álló tanács ítélkezik másodfokon. Az elnök, dr. Somfai János erõsen õszülõ, ötvenes, szimpatikusan kedves tájszólással beszélõ úr, érdekes módon nem fehér, hanem világoskék ingben, zakója a nagy melegben csak panyókára vetve jelzi létét. Balján szemüveges, itteni viszonyokhoz képest fiatal bíró, õ viszont vakítóan fehér ingben, de a hõségre tekintettel szintén csak a hátára dobott zakóban. Jobbján bírónõ: szúrós tekintetû, 40 körüli asszony, aki aztán ugyan egyetlenegyszer sem szólal meg, ám olyan morcosan néz egész tárgyalás alatt, hogy nemigen érteni, kire sértõdött meg vajon. S a pulpitus szélén ritka jelenség: huszonéves férfi jegyzõ. A kórház képviseletében a soknevû Kiss Tibor Zoltán. Úgy tûnik, mostanában mintha lazulna a fegyelem, a tisztelet a bírósággal szemben: az ügyvéd nem fehér ing–sötét öltöny egyenruhában, hanem rövid ujjú fekete ingben, zakó nélkül érkezett. Ráadásul a fekete inghez barna nyakkendõt vett – nekem anyukám mindig azt mondta, ezt nem szabad. Rögtön az elején nekiáll kis bajuszkáját morzsolgatni, s azt többet abba sem hagyja – látványosan unatkozik az egész tárgyalás alatt. Amint beözönlünk, a bírói tanács elnökének szeme rám villan, s – tán egyszerre vagyok paranoiás és nagyképû – fölhúzza a szemöldökét: – Ügyvéd úr! – fordul Szász Tamásné jogi képviselõjéhez – Felperesi oldalról van jelen a hallgatóság? – Ezt, hogy õszinte legyek, nem értem: mi az, hogy felperesi vagy alperesi oldalról van jelen valaki, aki nem résztvevõje a pernek? –Nem, bíró úr, csupán Gábori Józsefné, aki ugyanilyen perben felperes, valamint irodánk ügyvédjelöltje – válaszol az ügyvéd, aki, ebbõl is kiderül: nálamnál sokkal okosabb, hiszen õ érti, mi végre az ilyen kérdés. –Jó, csak nem árt tudni, ki van jelen hallgatóságként a tárgyaláson – morogja Somfai doktor úr, s ismét rám pillant. Picit összeszûkül a gyomrom: most fognak megint kirúgni? Ám a bíró úr nyilván hallott már elhúzódó és elfajuló vitámról a pesti bírói karral, úgyhogy annyiban hagyja a dolgot, látszik a tekintetén: magában rám legyint. Igaza is van, nem vagyok én olyan fontos, legfönnebb magamnak. Átadja a szót az úgynevezett elõadó bírónak, aki röpke 43 percben ismerteti dr. Awil Matanusz e konkrét ténykedését, s annak egészségügyi és jogi következményeit. Kilenc év történéseit kell szegénynek összefoglalnia. Helyzetét legföljebb az könnyíti, hogy az általa elõadottakból szinte senki nem ért semmit, mivel közben valahol a közelben, a bíróság épületén belül építõmunkások püfölni kezdik a falat, s megállás nélkül kalapálnak. Fontos azonban, amit elmond, ezért nincs más választás: Szász Tamásné ügyvédje odahúzza székét a bírói pulpitus elé, leül az elõadó bíró

orra elé, és ott hallgatja õt. Ha bejönne valaki és lefotózná, amint az ügyvéd a bírók emelvényéhez bújva ül, az életben meg nem tudná senki magyarázni, itt voltaképpen mi folyik. –Ügyvéd úr! Érdemben? – kérdi picikét jogi szlengben a bírói tanács elnöke Szász Tamásné ügyvédjét, amikor az elõadó a végére ér. –Tisztelt Fõvárosi Bíróság! – kezdi a felperesi ügyvéd. – Korrekt volt az iratismertetés, így csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Legelõbb szeretném leszögezni: a Szent István Kórház Kun utcai osztályának orvosai éveken át tiltott magángyakorlatot folytattak a kórházban, rendszeresen illegális tevékenységet folytattak. Ennek során felperesen is, mint sok más asszonyon és lányon, esztétikai jellegû beavatkozást végeztek. Ugyanezen kórház ugyanezen orvosai ellen jelenleg négy per folyik, egy pedig már jogerõsen lezárult, az õ elmarasztalásukkal. Mindezen esetekben, így felperesnél is, teljesen egészséges embereken végeztek nem gyógyító, hanem szépészeti mûtétet, amely azonban rettenetes következményekkel járt. Becsatolom a Fõvárosi Bíróság másik tanácsának immár jogerõs ítéletét, amely kimondja, hogy ez – tekintettel arra, hogy nem beteg emberek gyógyításáról, hanem egészségesek esztétikai operálásáról van szó – nem megbízási szerzõdésnek minõsül, mint az orvosi tevékenység általában, hanem vállalkozási szerzõdésnek. A vállalkozási szerzõdés pedig úgynevezett eredménykötelemmel jár: ha a vállalkozó nem hozza létre a kikötött eredményt, teljes felelõsséggel tartozik, teljesen függetlenül attól, hogy úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Tisztelettel kérem tehát az ítéletben annak megállapítását, hogy jelen esetben is a vállalkozás szabályai érvényesülnek, s ilyen módon kérem a kórház felelõsségének megállapítását! –Alperes? – fordul az elnök a rendezõi jobbra. –Tisztelt Bíróság! – tápászkodik föl Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr. – Alperes orvosai mindenben teljes mértékben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el, õket semmifajta vétkesség nem terheli felperes állapotromlásáért. Elsikkadt az a tény, hogy a seb szétnyílása a mûtét utáni nyolcadik napon tusolás közben következett be, pedig felperesnek nyilvánvalóan nem lett volna szabad még tusolnia. Egyébként szó sem lehet vállalkozási jogviszonyról, nem is értem, hogy lehet ezt idehozni. Az emberi test rendkívül bonyolult, nem olyan, mint a szövet, amit vállalkozási szerzõdésben odaadnak a szabónak, hogy varrjon belõle öltönyt. Jávor Tibor professzor szakvéleményével kapcsolatban a következõt szeretném hangsúlyozni. Utánanéztem: õ nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehát jól megérdemelt nyugdíját tölti. Meg kell mondanom, a nyugdíjasok általában

a korábbi, a már nem modern gyakorlatot ismerik, és nincsenek tisztában a korszerû, új eljárásmódokkal. Tehát az õ szakvéleménye nem kompetens! Ezek alapján kérem a kereset elutasítását! Hogy õszinte legyek, kissé elhûlök, amint hallom lehülyézni Jávor professzort, aki jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnökhelyettese, minden kongresszus és konferencia állandó elõadója. A soknevû ügyvéd arról a Jávor Tibor professzorról mondta ki voltaképpen, hogy vén gügye laikus, és csak a réges-régi gyakorlatot ismeri, aki szakvéleményében az internetrõl levéve idézett húsz, a legutóbbi egy-két évben született tanulmányt, amely mind állítja: nõknél igen gyakori az olyan infarktus, amely mûtétet követõen, annak következtében lép föl. Hát ezt talán nem kellett volna! –Felperes? – ad újra szót az elnök a rendezõi balnak. –Tisztelt Bíróság! – áll föl az idõs ügyvéd. – A kolléga úr – mint már oly sokszor – büntetõjogi fogalmakat használ polgári jogi perben. Azt mondja: az orvosok betartották a szakma szabályait. Holott a kártérítési jogban a kérdés mindössze ez: a legnagyobb gondossággal jártak-e el? Márpedig nem járhattak el a legnagyobb gondossággal, ha az történt, ami. Egyszerûen nem értem ugyanis: miért vagyunk itt kilencedik éve? Amikor a lényeg mindössze ennyi: egy teljesen egészséges ember, aki hitt alperes orvosainak hirdetéseiben, kérte kötényhasának – ami nem betegség – esztétikai célú megszüntetését, és emiatt élete tragédiába torkollott. A rosszul elvégzett mûtét következtében hasa tönkrement, majd az operáció következtében infarktust kapott, munkaképtelenné vált. Jávor professzorról csak annyit: õ a szakvéleményét úgy adta ki, hogy ebben a perben anyagilag egyáltalán nem érdekelt – ezt bizonyítani nem tudom, ám alperes sem tudja bizonyítani az ellenkezõjét. És kérdem én: mi más eszköze van a magánszemély peres ügyfélnek, mint a magánszakértõ? Alperesnek ott van az István Kórház vagy ezer orvosa, aki mind szívesen ad ellenkezõ szakvéleményt a kollégák védelmében. Felperesnek csak ez van. Kérem az ítélet meghozatalát! –A tárgyalást berekesztem! A bíróság tanácskozni fog – küld ki mindenkit az elnök úr. A szünetben a folyosón odaoldalgok Kiss Tibor Zoltánhoz – érdekes lesz beszélgetni a másik oldal állandó képviselõjével – Üdvözlöm, hadd mutatkozzam be végre hivatalosan! – mosolygok rá, hiszen jó néhányszor találkoztunk már tárgyaláson. –Ne mutatkozzék be! – mordul rám komoran Kiss Tibor Zoltán. –Miért? Köszönni szeretnék, és beszélgetni Magával. –Én meg nem óhajtok önnel beszélgetni!

–Tessék? –Hagyjon engem békén! Nem óhajtok önnel beszélgetni! –Miért? –Azért! Hagyjon békén! – reccsen rám utolsót, és elfordítja arcát. Szerencsére éppen szólnak is: mehetünk vissza ítélethirdetésre. Mindenki állva hallgatja az elnök elsõ mondatait: – A Fõvárosi Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében. A másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az 1991. június 4én elvégzett mûtétet követõen fellépett szövõdménnyel, illetõleg a gyógykezelés elhúzódásával okozati összefüggésben állapítja meg az alperes kártérítési felelõsségét. Tessék leülni! S ezek után az ítélet indoklásában a bíróság lényegében egyik peres félnek sem ad igazat semmiben. – El lehet távozni! Amint ballagunk lefelé a lépcsõn, kérdem Szász Tamásné ügyvédjét, beadja-e a felülvizsgálati kérelmet a most született ítélet ellen, hiszen az nyilvánvalóan jogsértõ több pontjában is. – Nagyon el kell gondolkozni ezen – válaszol az idõs ügyvéd –, ha most beadom a felülvizsgálati kérelmet, eltelhet két-két és fél, akár három év is, mire a Legfelsõbb Bíróság kitûzi annak tárgyalását. –Mennyi? – kérdem hüledezve. – Két-három év? –Igen, annyi. –Nem létezik! – hiszek én az igazságszolgáltatásban, kissé vakon. –Nem létezik? Van olyan per, amelyben 1994-ben adtuk be a Legfelsõbb Bíróságra a felülvizsgálati kérelmet, és azóta még nem tûzték ki tárgyalásra. Öt éve! * E másodfokú ítélet ellen Szász Tamásné ügyvédje végül mégis beadta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsõbb Bíróságra, s nem csalatkozott: legalábbis e könyv zárásának idõpontjáig ott még nem sikerült tárgyalást kitûzni. Folytatódnia kellett azonban – az úgynevezett közbensõ ítélet, tehát csupán a kártérítés jogalapját megállapító határozat alapján – az alappernek, immáron a kártérítés összegére. 1999 októberében – hipp-hopp – Széchy Éva bírónõ tart is tárgyalást. Az alperes kórház soknevû ügyvédje igazán elõzékenyen vitatja Szászné igényeit. Szerinte például 180 ezer kötszerköltség helyett a bíróság legyen szíves 1 ezer forintot megítélni, a nyolc év alatti 200 ezer forintnyi taxiköltség helyett 5 ezer forintot, nem vagyoni kártérítést (ami a nagyobb összeg lehet) pedig egy huncut petákot sem.

Felperesi ügyvéd azt kérdi a bírónõtõl, mi a helyzet az ügyben, hogy õ kérte „ átszignálni” más bíróra ezt az ügyet, vagyis beadványban ismét indítványozta, ne Széchy Éva tárgyalja azt. –Ez bírósági igazgatási döntés – felel a bírónõ. –Tisztelettel kérdem, mikor születik errõl döntés? –Tudomásom szerint a bíróság vezetésének az az álláspontja, hogy nincs szükség intézkedésre. – Ez magyarul azt jelenti, eldöntötték: nem fogják átszignálni másra a pert. –Ebben az esetben – keseredik el az ügyvéd – kérem jegyzõkönyvbe venni, hogy az eljárás szabálytalan. –Miért? –Mert a polgári perrendtartás 21. § (1) bekezdése szerint ha a másodfok visszautalja elsõ fokra az eljárást, akkor azt „ lehetõleg ne ugyanaz a bíró tárgyalja” Én ezt úgy értelmezem, hogy a bíróság számára – ha van rá . lehetõség – kötelezõ másik bíróra bízni a per lefolytatását. Az ország legnagyobb létszámú bíróságán pedig nem lehetséges, hogy erre ne legyen lehetõség. S ezzel a purpárlé le is zárul, ha törvénytelen a dolog, ha nem, jelen pillanatban nincs mit tenni ellene. Mára már csak egyetlen vita marad: Kiss Tibor Zoltán ügyvéd közli, itt föl sem vetõdhet nem vagyoni kártérítés, hiszen a kórház felelõssége csak a seb begyógyulásának idõpontjáig tart. –Felperes sebe soha nem fog begyógyulni! – replikázik Szászné ügyvédje –, éppen az e per tárgya, hogy alperes kórház ténykedése következtében maradandó károsodást szenvedett, rettenetes külsérelmi nyomok maradtak rajta, amelyek többé már nem gyógyulnak be. –Álláspontunk szerint – hangzik a sokunk számára döbbenetet okozóan cinikus válasz – ez gyógyult seb. – Nekem eszembe jut a Szász Tamásné hasáról készült fotó: a köldök és a szeméremszõrzet között félúton egyik csípõcsontjától végig, egészen a másikig, mintegy 60 centiméter hosszan húzódó, girbegurba, négy nagy és öt kisebb S-kanyart leíró lilás-barnás heg, átszelve teljes hasát – bocsánatot kérek Szász Tamásnétól! –, kétségkívül hihetetlenül összerondítva, gusztustalanná téve az asszony testét. Nos, ez az, ami Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr szerint gyógyult seb. Széchy bírónõ menet közben nem fogadja el a magánszakértõ véleményét, sem az igazságügyi orvostan legnagyobb alakja, Somogyi Endre professzor álláspontját, miszerint itt borzalom történt, ezt az asszonyt szerteszéjjel szabdalták. Inkább a jól ismert rutinnal kirendeli szakvélemény készítésére az ETT IB-t, amely természetesen az elsõ eljárás szakértõjét próbálja megerõsíteni, aki úgy vélte, semmi különösebb baj nem történt, az orvosok mindent a lehetõ legalaposabban, leggondosabban végeztek el,

de ez nyilván nem is különösebben fontos. hanem orvosi szakkérdésben – felülbírálja a sebész orvosszakértõt. szégyenszemre kézen fogja kamasz fiát. két-három méternél messzebb lévõ tárgy elmosódottá. s azt majd újabb mûtéttel kell kiszabadítani. Mármint nekik. s aki határozottan leírta. hogy ítéljen meg 20 000. Azon kórház számára. Ezért hát ugyan megítéli a kártérítést. Nos. mert a plasztikai mûtét során levarrtak egy ideget. hogy a kórház nem tartozik kártérítési felelõsséggel. A 18 éves fiú nemhogy a táblát nem látta már. azaz húszezer forint kötszerköltséget.3 milliós vagyoni kárból pedig 62400-at. hogy közben is tudjon kenyeret venni. aztán 2000-ben. párja és nemi élete elvesztése fejében. akit õ maga rendelt ki. szenvedései. elvette az egészségét. . néha-néha tárgyalás 99-ben. huza és vona. Elképesztõt.minden a legnagyobb rendben van. A bírónõ – nem jogi. mennyire nehéz ügy ez: és ha szemüveget írnak föl neki? Hogy kerül majd a haverok elé. hogy abban ne legyen köszönet. áprilisban – s júliusban a bírónõ ítéletet hirdet. Azt nem áll módjában kimondani. Szászné a keresetében 4312400 Ft vagyoni kárt mutatott ki. hiszen errõl immár jogerõs ítélet szól. megrokkanása. Valamint kért 4000000 Ft nem vagyoni kártérítést megcsúnyulása. A 4. a nõiségét. hogy Szászné lába azért fáj azóta is. és úgy vonszolja el a rendelõbe. de úgy. anyja nem akarja megérteni. Avval nem foglalkoznak. hogy emiatt a rémdráma miatt kénytelen volt kisebbre cserélni lakását. amelynek orvosa tönkretette az életét. Viszont nem fogadja el annak az orvosszakértõnek az álláspontját. a többi igényt pedig utasítsa el. de szinte minden. pápaszemmel. Mamája kezdett komolyan veszekedni vele: ha nem megy el egyedül orvoshoz. az orvosnak fizetett hálapénztõl a taxiköltségen. S mivel a durván nyolcmilliós kártérítési igényhez képest Szász Tamásné így lényegesen nagyobb mértékben lett pervesztes. vagy addig. a gyógyszerek. Kiss Tibor Zoltán alperesi ügyvéd ellenkérelmében gálánsan azt kérte a bíróságtól – teljes elutasítás indítványozására nem lévén lehetõsége –. mint pernyertes – egyúttal kötelezte õt 304000 Ft perköltség megfizetésére a kórház számára. januárban. kötszerek árán át jövedelemkieséséig. csupán körvonalaiban észlelhetõvé vált számára. Úgy látszott. amelyre tanárai írtak. Szászné hogy néz ki és milyen állapotba került. *** Ádámnak romlott a látása. Így végül is a bírónõ a négymilliós nem vagyoni kártérítési igénybõl megítélt egymilliót.

tudóskodó. amilyen önzõ. ütögetve magam mellett a házak falát? Vagy anyuék vakvezetõ kutyát vesznek nekem. nem túl sokat tudott elolvasni. mintha ingyen osztanának valami csuda portékát. Késõbb kiderült. A falon lógó képeket sem látta rendesen. mire bekerült. Icipicit fölfelé repült. A doktornõ ráhelyezett valami súlyos és hatalmas szemüveget. majd elrúgta magát a földtõl. lenézett. és az visz majd mindenhová? És mi lesz a suliban? Mit fog szólni Rita? Azonnal ki fog rúgni. Mit volt mit tenni. Fölment a lifttel a hetedikre. kicsit sem laza. szélesre tárta. Ádám úgy lépett ki a folyosóra. hanem röhögni rajtam! Hazaért. – Nemsokára egyáltalán nem fogok látni semmit! Rita arcát sem! – Az ablakhoz lépett. Azonnal szörnyethalt. és kituszkolta a rendelõbõl. meddig fog ez tartani? – gondolta Ádám. betûket. A folyosón annyian várakoztak. A legfölsõ három sort. – Micsoda? Megvakulok? Nem fogok látni? Vak leszek? Fehér bottal mászkálok. majd tehetetlen teste zuhanni kezdett. Hülye vicc volt. a doktornõ csak viccelni próbált. ahol laktak. és olvastatta vele a vagy öt méterre lévõ tábláról a számokat. majd írunk fel Neked egy fehér botot! – aztán elfordult tõle. valami furcsa receptet írt. zuhant hétemeletnyit. –Ha így haladsz. Kihajolt derékig. kinyitotta a lakásajtót. Hirtelen minden erejét a lábában érezte összegyûlni – kicsit behajlította térdét. onnantól lefelé fogalma nem volt róla. amelynek elején cserélgetni kezdett szemüveglencséket. de nem látta az úttestet a ház elõtt. hogy mellettem maradjon! Mindenki engem fog kiröhögni! Nem sajnálni fognak. Legalább aznap nem megy suliba. Hát. Két és fél órát várt. .okuláréval? Az osztályban a fiúk közül egyetlenegy hordott szemüveget. Nem is tekintette senki komoly férfinak. mi van a táblán. meg fogsz vakulni! – mordult rá a doktornõ. eszébe se jut. azt a kezébe nyomta. elballagott a körzeti szemészeti rendelõbe. de õ olyan is volt: stréber. mint akit mázsás súllyal vágtak fejbe. s letelepedett a padra. – Úristen. és körülnézett. – De nem baj.

A felperes. nem egyszerûen újabb szakértõi véleményt. mennyire . annak igazán . semmi jelentõsége nincs. Szalai Flóriánné annak megállapítását kéri a bíróságtól. amikor nem adta ki a rá vonatkozó iratok egy részét. Mirõl is van szó? * . ügyészség. úgymond. Nos. az orvos mindent helyesen tett. Vannak vélemények. Nos. amely ha mûhibaperben állást foglal (egyesek szerint tíz esetbõl körülbelül tizenegyszer az orvos mellett és javára). egyszersmind nevetséges szóösszetételt. hogy orvoskollégáikat megvédjék. s nem véletlenül. cáfolja. amely szerint nem történt semmi. hanem „ felülvéleményt” kérnek. vitatkozik vele – akkor. sem más állam jogrendszere nem ismer ilyen fogalmat. kéri az ETT-t kötelezni e jogsértés abbahagyására. befolyásolta saját magát már a kirendelés pillanatában azzal. Mókás hazánkban azonban az a gyakorlat. A per alperese a nagy hatalmú ETT IB: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága. például egy ellentétes értelmû szakértõi vélemény kikezdi. arra. milyen kitüntetésre illenék õt fölterjeszteni. kimosdassák. Az a szervezet. melyik milyen mértékben bizonyított. esetleg ebbõl az alkalomból meg kéne fontolni. talán maga sincs tisztában vele. azt maga a jogszabály hívja imigyen: „ felülvélemény” Jó. s azok között – elvileg – az dönt. tõle kér „ felülvéleményt” S aki kéri. akik – tevékenységük produktumából legalábbis egyértelmûen ez tûnik ki – azt tekintik egyetlen komoly feladatuknak. melyik mennyire felel meg a tényeknek. hogy az ETT IB megsértette az õ személyiségi jogait. hogy ha a rendõrség. majd azt bármi. hogy ilyen magyar szó pedig nem létezik. a mai tárgyaláson ez az ETT IB az alperes. hogy sem a magyar.Elítélve: az ETT IB Fura tárgyalásra érkezem 2000 szeptemberének idusán. Hogy azoktól a professzoroktól. hogy adja ki neki a felülvéleményhez készült referensi és korreferensi anyagokat. hogy elfogadta ezt a szörnyû. bíróság orvosi ügyekben kap egy szakértõi véleményt. Méghozzá rendszerint – láss csodát! – olyat. meg is kapják. Annak azonban már lehetne. kirendeli az ETT IB-t.

„mindketten egészségesek” papírral. nem lesz ez így jó. A szülés sem ment simán. harmadfokú lepény. Jövõre tízéves lesz. mint az szokásos. Nõi Klinikán azonban Patai Kálmán doktor erõsködött: – Minden rendben lesz. Krisztina és Flórián aggódott. fõképpen a baba nem károsodhat-e. amit nyilvánvalóan a szüléskor bekövetkezett agyvérzés okozott. Valahogy furcsán állt a szeme. Patai doktor minden alkalommal megnyugtatta õket: nem lesz semmi baj. nem lesznek-e ebbõl zûrök. se fölülni. hormonkezelést adtak. valami nem stimmel: a baba nem olyan volt. ne kelljen pirulát szednie. Nem is kapott másmilyen kezelést. majd elvégezték az egészségügyi küretet. mint az elõzõ kettõ. Ám – miután „ teljesen egészséges” zárójelentéssel kiengedte a kórházból – Krisztina állandóan vérzett. Szinte elsõ útjuk a szemklinikára vezetett. Újra és újra visszament a klinikára. Szabadság-hegy. Ám a spirál ellenére állapotos lett. s nem is akartak többet. amikor kiengedték õket a klinikáról –. látásproblémái vannak. másképpen feküdt. Fiú lett. Amely agyvérzés. mint a többi újszülött. semmi baja nincs. hol olyan zavarok mutatkoztak végig a terhesség alatt. Ádám több évig csak feküdni tudott. hogy valami nagyon nem stimmel a baba szemével. ha a szülés után azonnal kezelik. kisebb-nagyobb aggasztó jelek. de õ tovább vérzett – addig-addig. az Ádám nevet kapta. önálló életre valószínûleg soha nem lesz alkalmas. Februártól novemberig. rosszullétek. Ádám nyolcnapos volt. végül az orvos hatalmas erõvel nyomta-préselte ki Krisztinából a gyereket. A diagnózis egyértelmû is volt: nagytócsás szemfenékbevérzés. hordja csak ki! – Pedig hol ilyen. a feje egészen össze volt nyomva. többször is fölvetették. hiszen õk látták.Krisztinának és Flóriánnak már két gyereke volt. Szellemileg nagyon el van maradva társaitól. talán mégis jobb lenne megszakíttatni a terhességet. Krisztina ezért úgy döntött. Aggályai voltak. sok-sok utólagos próbálkozás. a gyerek teljesen egészséges. A klinika belgyógyásza vitatkozott is a nõgyógyásszal. Az Üllõi úti SOTE II. persze már nagyon csekély eredménnyel. se fölállni nem. amíg júniusban ettõl az állandó vérzéstõl . neki az volt a véleménye. Súlyosan fogyatékos. talán nem járt volna különösebben súlyos következményekkel – ez a kezelés azonban elmaradt. tenni kéne valamit – de végül nem tettek semmit. Krisztinán kérésére Patai doktor négy órával a szülés után sterilizációs mûtétet hajtott végre. A szülõk rögtön látták. nem kell elvetetni. vajon szabade megtartani így a terhességet. de járni ma sem képes kapaszkodás nélkül. spirált használ védekezésül. sírt. nem beszél. Ám az orvos azt mondta.

súlyosbodtak testi tünetei. számú Nõi Klinikáját. hogy kapjon életjáradékot. hanem Ádámért: az õ számára fontos elérniük. hogy Ádám miatt is. ha õk már nem lesznek vagy nem képesek megoldani a dolgait. kiengedték. a hólyagja elrohadt. amelyeket az ETT vagy figyelembe. Teljesen tönkretették. a . az nagy hülyeség. kezelték – õ pedig vérzett rendületlenül. Nõi Klinikán Papp professzor operálta meg. semmi olyat nem tettek. Aki – professzora közremûködésével – határozottan állította: idegi alapon vérzik. amelyek a bizottsági állásfoglalás megszületése elõtt készültek. Elsõsorban nem maguk miatt. Erre az ügyvéd beperelte az ETT-t. el legyen látva akkor is. el kell távolítani. Amely úgynevezett ellenkérelmében a bíróság elõtt is fönntartotta álláspontját: az ETT IB kizárólag bizottsági álláspontot ad ki. Krisztina pedig egyre rosszabb állapotba került. Ettõl sem jött rendbe. végül leszázalékolták. Ennek során vonták be a perbe az ETT IB-t. a referensi. Bekerült a Szabolcs utcába. Nem kapta meg. Átvitték a belgyógyászati klinikára. újra befektették. Állandó gennyes folyása volt. elmarasztalva a SOTE II. mondván. További másfél éven át – bocsánat a kifejezésért – szinte rohadt szegény asszony. vesz vagy nem. Amely el is küldte „ felülvéleményét” semmi hiba nem történt.infarktusa nem lett. mondván. Csakhogy addigra – nem utolsósorban persze Ádám miatt – egyre mélyebb depresszióba is került. korreferensi anyagokat a bizottság megvitatja. Végül az I. de egy biztos: ki nem ad. Azonnal eldobatták vele a klinikán fölírt összes hormongyógyszert. többet árt. s ott kiderült: miómás a méhe. A klinika persze fellebbezett. azok munkaanyagok. Novemberben – amikor szinte megzsarolták a klinikát. ahogy az tõlük elvárható. vizsgálták. úgynevezett közbensõ – tehát még nem a kártérítés összegérõl. és hozta valamivel jobb állapotba. s visszament hozzá a klinikára. korreferensi véleményeket is. * Beperelték a klinikát. kilenc hónapon át. ami akár a legcsekélyebb mértékben is hibáztatható volna. az orvosok mindenben úgy : jártak el. de Krisztina miatt is pert indítanak – végre elvégezték a méheltávolítási mûtétet. Az elsõfokú. csupán annak jogalapjáról szóló – bírósági ítélet meg is született: Ádám tekintetében teljes egészében. Õ azonban még mindig Patai doktorban bízott. Krisztina esetében ötven százalékban nekik adva igazat. Csakhogy Krisztináék ügyvédje kérte az ETT-tõl – hivatalos levélben – azokat a referensi. mint használ. s a vitában kialakultak alapján nyilvánít véleményt.

mint valami titkos szervezet. hogy „ belsõ anyag” Megnéztem a jogi lexikont. aki adatokat birtokol. Szalai Krisztina és Ádám ügyvédje a tárgyaláson tehát ellenfél nélkül kénytelen kifejteni álláspontját: – Az ETT adatkezelõ. hogy elõbb-utóbb bíróság elé idéztetem az egész ETT IB-t. az ETT-rõl szóló egészségügyi miniszteri rendeletben szerepel ez a kategória. ? valamint az összes törvénykönyvet – a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat. nem fedi föl magát és így tovább. ez jellemzõ a hozzáállásukra. s nekik talán mégiscsak joguk van látni mindazt. összes tagját együttesen – ha pedig ez nem sikerül. mind az adatvédelmi törvénnyel. amelyben nincs mit bizonyítani. Nem is igen értjük. szolgálati titok vagy hadititok szerepel az iratokban – de talán errõl itt és most nincs szó. Az ETT képviselõje nemcsak jelen perben. ha államtitok. Nos. hogy ez valamiféle titkos anyagot jelent. ha ezt oly módon akarják értelmezni és érvényesíteni. hanem sok más esetben ugyanígy nem véletlenül vagy feledékenységbõl adja be a bíróságra mindössze egyetlen példányban a véleményét. amelyre más szabályok vonatkoznak. Az ETT tulajdonképpen egy rög a magyar jogban. Egyúttal jelezték: a tárgyaláson nem kívánnak részt venni. hogy belsõ anyag. Igaz. Mindemellett szabadjon megkérdeznem: mi az. mert felperes szeretné megismerni mindazt. Kivéve persze. akkor ez ellentétes mind az alkotmánnyal. Az ETT IB úgy viselkedik. peres felekhez semmi közük. Ám ezek az adatok Szalai Flóriánnéra és Szalai Ádámra vonatkoznak. Az ETT ellenkérelmében folyton „ az ügyre” az eredeti perre hivatkozik – ez . tehát ugyanúgy vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. tévedés. hanem pusztán azért. hogy az ETT nem idézhetõ. hogyan vonhatja kétségbe bárki a jogukat erre. mint bárki másra. nem ahhoz kértük az iratokat. Nem teszek le róla. amiben az egészségi állapotukkal kapcsolatos megállapítások szerepelnek. amit képviselõjük többször ki is fejtett. . Pedig a Legfelsõbb Bíróság már 1981-ben kimondta. hozzánk. törvénysértõ az a gyakorlat. Tisztelt Bíróság. Következésképpen nem alkalmazható. hogy õk csak a bíróság számára adják azt. Egyet még hadd tegyek hozzá. a pert már meg is nyertük. mint bárkire. – Ügyvéd úr! – szól kedvesen a bírónõ. Hanem ezzel is hangsúlyozni kívánja. csakhogy – mivel a jog nem ismeri –. Megítélésem szerint ez kristálytisztán jogi szakkérdés. róluk szólnak.bizottsági belsõ munkaanyagok nem tartoznak a peres felekre. – Bizonyítási indítványa vane? – Nincs. amit róla és gyerekérõl írtak szülész-nõgyógyász professzorok. az Alkotmánybírósághoz fordulok.

az belsõ anyag. ötvenes. Dr. valamint fizesse meg felperes perköltségét. pár perc múlva fölállva hallgathatjuk õt. Az ítélet ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Ez az ügyvéd az. a referensi és korreferensi anyagokat. hogy az ETT. S nem is várat soká minket. Nos. valamint arra kötelezésüket. A bíróságtól tehát annak megállapítását kérte. mivel a szóban forgó anyag egy kézzel írt irat volt. a bíróság ítéletet fog hirdetni! – szól a bírónõ. egy részét elfogadja. Az ETT-rõl szóló jogszabály is kötelezõvé teszi. Történt ugyanis. 15 napon belül adja ki felperesnek az iratokat. kívülállók egészen biztosak lehetünk: az ETT IB élni fog fellebbezési jogával. illetve maga Lábas professzor megsértették személyiségi jogait azzal. Mert olyan. de ez menet közben megszûnik. Elsõ kötetem A necrosis: szövetelhalás címû fejezetében szereplõ Antal Ilona perében ugyanígy kérte az ETT IB véleményének kialakítása során készült részanyagok kiadását. hogy ezt mégis megtegyék. Nos. És egyben mi. azt aláíratta a két ápolónõvel is. Mondván. hogy nem adta ki a rájuk vonatkozó iratokat. hiszen az mégiscsak róla szól. hogy az IB elé írásban kerüljön a referensi vélemény. Hiszen az IB abból dolgozik. belejavít. hogy nem adták ki ezt az iratot. mi több. átírja.– Tessék kifáradni. másikat . És hajlandó belemenni egy perbe is. hogy Lábas Zoltán professzor az ETT IB szakreferenseként megvizsgálta Antal Ilonát. hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága megsértette felperesek személyiségi jogait azzal. *** Vannak kitartó emberek. készül ilyen munkaanyag. szemüveges õsz asszony képviseli a bíróság elõtt a tudományos testületet. ezt a négyoldalas iratot szeretné megkapni Ilona. hogy hagyja abba ezt a jogsértõ magatartást. – Alperes maga írja szakvéleményében – szól Antal Ilona ügyvédje –. A bíróság kötelezi alperest. Az ETT IB pedig nem hajlandó kiadni a vizsgálati eredményt. amelynek lényeges megállapításai bekerültek az ETT IB felülvéleményébe. – A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság megállapítja. Háromszéki Ilona. s a kereset elutasítását kéri: – Nem sértettük meg felperes személyiségi jogait. hogy Lábas doktor nagyon részletes szakreferensi anyagot írt. állítólag négy oldalt teleírt kézzel. ezt kérjük! – Igen.

kérve annak megállapítását. A többiek nevét nem adta meg. elveszítik jelentõségüket. Az ETT IB válaszában részben azt volt hajlandó közölni. Antal Ilona személyére vonatkozik. – Amit alperes mond. A kebelrege folytatódik címû fejezet sértettje indított. de akkor ez a szabályzat törvénytelen! Hogyan javíthatná ki. ennek kiadását követeljük hát. kik azok. ebbõl estig sem lesz egyetértés. részint azt. hogy az adott ülésen az IB húsz tagjából tizenhat volt jelen. aki megvizsgálta a beteget? Ez nem munkaanyag. Õ készített róla leletet. hogy a konkrét ügy referense dr. amint alperes elõadja! Ebben mindössze két oldal a személyes vizsgálat anyaga. Nem a húsz ETT IB-tag vizsgálta meg Antal Ilonát.nem – s végül megszületik a felülvélemény. és az ülésen az esetet dr. ügyvédje pedig – miközben zajlott a per – levélben kérte. amelyet pedig Szász Tamásné. hogy az ETT megsértette ügyfele személyiségi jogait. Lábas Zoltán. nem tervezet. Lehet. ez egyáltalán nem úgy fest. amely aztán tartalmazza a leletet. – A referens nem csupán leletet készít. Ekkor indított különpert az ETT ellen Szászné ügyvédje. neki joga van megismerni. mind Lábas professzort. . így kénytelen vagyok az õ képzeletükre bízni: mi történhet ezek után. hanem – a bíróságnak megküldte az IB-ülésen részt vett tizenhat orvos névsorát. Az ETT ügyesnek tûnõ testcsellel közben az alapperben – nem közvetlenül Szásznénak vagy ügyvédjének. hanem tervezetet az IB felülvéleményére. Feller József referálta. ETT IB elleni per. Ez pedig különleges adat. megidézve mind Antal Ilonát – aki még mindig olyan beteg. A bírónõ által kitûzött idõpontban azonban már olvasóim kezében lesz ez a könyv. hogy nem tudott eljönni erre a tárgyalásra sem –. az ETT IB szabályzata lehetõvé teszi az elmondottakat. Róla is készült úgynevezett felülvélemény. adják meg mindazok nevét. S azzal a korábbi részanyagok. Kupcsulik Péter volt. A teljes anyagot kérjük! A bírónõ látja: sehová nem vezet a vita. munkaanyagok megszûnnek. megismerhették. * Elsõ fokon lezárult viszont a harmadik. hanem orvosi lelet. általam elért. hanem egy orvos. Nyilván érezve. fotókat láthatták. az jogilag totális képtelenség! – kardoskodik felperesi képviselõ. akik részt vettek a felülvélemény megszavazásában. Úgyhogy halkan elnapolja a tárgyalást. – Itt van a kezemben ez az elkészült felülvélemény. amikor nem adta meg. írhatná át a másik tizenkilenc orvos annak az egynek a megállapításait. akik az õrá vonatkozó orvosi leleteket.

S a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónõje ítéletet hirdet: a keresetet elutasítja. kiknek jutott tudomására mindaz.szorul a hurok. elolvasták a dokumentációt élete tönkretételérõl. hogy felperes egészségügyi adatai személyes és különleges adatok. élete összeomlásáról. 3. élettársa emiatti távozásáról. amit vele orvosi mûhiba során mûveltek. A bíróság szerint azonban alperes nem sértette meg személyiségi jogait. õt csak a rendõrség. Ez ugyanis nem felperes személyéhez fûzõdõ adat. hogy amikor kérték. neki nem hajlandó válaszolni sem a kérdéseire. mivel sajnos az adatvédelmi törvény ellentmond az – alacsonyabb szintû. szexusa megszûntérõl. A testület azonban ekkor is ügyelt a látszatra: esze ágában sem volt direktben Szász Tamásnénak megküldeni a listát. öngyilkossági kísérletérõl. kik azok. A szülés során a méhben. akkor az ETT nem teljesítette kérésüket. végül is a pillanatnyi presztízsveszteségen kívül semmi jelentõsége nincs az egésznek. amikor nem adta ki az eljárásban részt vevõ orvosok nevét. . okosabb lesz hát engedni. Nem vitás ugyan – mondja az indoklásban –.28 millió fontot ítélt oda egy manchesteri bíróság a tizenegy éves Sam Mansell édesanyjának. Az sem vitás. szétkaszabolt hasáról készült fotókat. tehát konkrétan érvénytelen – ETT-rõl szóló miniszteri rendeletnek. a bíróság kérheti bármire is. majd életmentõ császármetszéshez folyamodtak. hiszen ez a felhõk fölött trónoló testület mindig hangsúlyozza: õ a beteggel nem áll jogviszonyban. Vagyis „A Magyar Köztársaság nevében” itt és most az mondatott ki: egy magyar állampolgárnak nincs joga megtudni. Elsõfokú magyar bírósági ítélet szerint nincs joga. Csakhogy Szászné ügyvédje változatlanul kérte a bíróságtól a személyiségijog-sértés megállapítását. arra hivatkozva. idegei összeroppanásáról. akik látták a tönkretett. amiért gyermeke szülés közben orvosi mûhiba következtében nem jutott megfelelõ mennyiségû levegõhöz és súlyosan agyhûdéses maradt. *** Újsághír: „A brit jogtörténet mindeddig legmagasabb összegû kártérítését. hogy alperes e tekintetben adatkezelõ. pedig akkor is köteles lett volna. akik hozzájutottak legszemélyesebb adataihoz. bonyolult pozícióban elhelyezkedõ magzatot kétszer is fogóval próbálták meg az orvosok világra segíteni – e kísérletek közben történt meg a baj –.

hiszen minden áldott nap végig kell csinálnia ezt az életformát” A szerencsétlen anya nem bocsátja meg a . hogy bár kezdettõl fogva nyilvánvaló volt az orvosok felelõssége. de Sam számára még nincs vége. amely megemelte az orvosi mûhibák következményeiért odaítélhetõ kártérítés összegét.” (1 font 2000 novemberében: 440. többek között elektromos rokkantkocsira és emelõkre költik.) . Ahhoz. éjszakánként tízszer-ötvenszer forgatni. gyógyszereket kell kapnia. a kártérítést létfontosságú orvosi berendezésekre. azaz közel másfél milliárd forint. A rekordösszegû végkielégítést egy nemrégiben hozott felsõházi jogszabály tette lehetõvé. Withybush Kórházat felügyelõ egészségügyi hatóságnak. Mint édesanyja elmondta. Penny Mansell a BBC-nek nyilatkozva kedden örömének adott hangot. tehát a megítélt jóvátételi összeg: 1445594400 Ft. hogy Sam életben maradjon. tizenegy évig tartott. öltöztetést és mosdatást igényel. végtagjai állandó görcsben vannak és nem tud beszélni. állandóan mozgatni kell.Sam két hivatásos ápoló gondozását igényli. „ amiért az ügy végre befejezõdött. míg ezt elismerték és kártérítést fizettek. etetést.73 forint.

aztán balra. szív. ahová belépek – Atyaisten. – Máris mondom – mosolyog a fiatal boncmester. – Sótonyi professzor urat keresem – hebegem nem túlságosan bõ mellénnyel. Nem túl sok helyen. . egyéb alkatrészeit is szépen kibontották. mint a citrom. mint aki idõnek utána érkezett. Hirtelen hátrálok két lépést. attól olyan hatalmas a domb. úgy hallgatom végig az útbaigazítást. és az elsõ emeleten találja meg. tüdejét. A dr. s annak szünetében csevegünk keveset. Sótonyi Pétert. mint a boncteremben. a nyitott ajtón át. tüdõ. mellettük fehér köpenyes hölgyek. De a gyomrát. s fölkeresem az Üllõi úti klinikán. kifejtve. valószínûleg már jóval korábban kezdtek dolgozni rajta. valami egészen furcsa rekedt hangon. Elsõként – már csak az illem kedvéért is – dr. Fülöp Tamás elleni. hogy el fog késni. A parkoló felõl megyek be az épületbe. és nagyon aggódik. méghozzá akkora halomban. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetõtárgyaláson jár el szakértõként. aki már nincs jelen – a boncasztalon máj. s õ kedvesen azt válaszolja: – Nagyon szívesen. azok közt válogatnak. kint az egész agya. a belek is ott vannak. s kétségkívül úgy indulok kifelé. nem máshol vagyok. állok rendelkezésére! – megállapodunk az idõpontban. Akkor kérem meg. urak. A baloldalon férfi halott nyugszik az asztalon. s nagy kupacban állnak teste tetején. s kezében az aktuális szívvel közelebb lép hozzám. – Itt fölmegy a lépcsõn. A fején például egyáltalán nincs már. lép. de hál’istennek nem egészen úgy. hogy földbe gyökerezik a lábam: ez mind elfért ott belül? Közelebb lépve megnyugszom: persze. a másik lépcsõn. olyan sárga az egész teste – már ahol rajta van az eredeti bõr. Inkább átfordulok a jobb oldalra: ott már csak a belsõ szervei hevernek valakinek. a koponyája fölsõ részét is lefûrészelték. hátrahajtották rendesen. üljön le velem beszélgetni.Az orvos szakértés Komolyan gondolom. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját. s a nyári melegben gyomorfordító szag fogad a legelsõ teremben. hogy szeretnék – amint ezt a mai „ polgári” szóhasználattal mondani illik – kiegyensúlyozottan írni. Fölkeresem hát az úgynevezett másik oldal minél több képviselõjét is. mint tyúk a kendermagban. Két fém boncasztal.

Igazságügy és Oktatási Minisztérium). akik azért vitatják. Az orvosok valószínûleg azt mondják: a szakértés gyakorlata túlságosan betegpárti. – Az igazságügyi orvos szakértõk az egészségügyhöz tartoznak. mert a testület nem idézhetõ meg. függetlenek legyenek. igaznak tartja azt a vélekedést. már köszönni is majdhogynem normálisan vagyok képes. a gyomrom is megnyugszik. mi több. eleve vádolhatók bizonyos elfogultsággal! – Vannak. A betegek és az ügyvédek pedig azt: erõteljesen orvos-párti. a skandinávok –. és mint ilyenek. az ETT IB-t közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyeli. újraszabályozandó kérdést. úgymond. – Ön nemrég említette: az Európai Unióhoz csatlakozás önmagában is fölvet néhány újragondolandó. inkább ne! – és menekülõre fogom a dolgot. – Segíthetünk még valamit? – marad udvarias a szívet kissé dobálgató boncmester.) EüM-rendelet szabályozza. vannak országok – mint Ausztria. 16. aki ma Magyarországon. – Ha lehet. Magyarországnak a majdani csatlakozás esetén ezeket figyelembe kell vennie. Magyarországon az igazságügyi orvos szakértõk három fõhatósághoz tartoznak (Belügy-. ahol a törekvések abba az irányba mutatnak. hogy az orvostársadalomtól és az egészségügy belsõ érdekviszonyaitól függetlenek. Mûködését a 13/1994. és ezért például a svéd gyakorlatot tartják követendõnek. bizonyos változások vannak kialakulóban a szakértés és a felülvéleményezés rendszerében. fõszakértõ a mûhibaügyekben. nagy szaktekintély. elegáns úr. Mire fölérek a lépcsõn. – Ön. Azt azonban szükséges hangsúlyozni. Alapvetõ kérdés.) NMrendelet és az azt módosító 18/1999. hogy igen. Mûködését vannak. hogy az igazságügyi orvos-szakértés meglehetõsen orvos-párti? – A kérdésfelvetés jogos és érdekes. úgymond. hogy egy- . Fogalmazhatunk úgy is. Az azonban kétségtelen tény.– Köszönöm szépen – rebegem elhaló hangon. kari dékánkánt is dolgozik az orvostudományi egyetemen. az tehát nem szentírás. – Az Európai Unió tagországaiban is mûködött és mûködik a mi ETT IB-nkhez hasonló szervezet. A professzor hatvanas. ezért „ arc nélküli” szervezetnek tartják. Kétségtelen. elsõsorban az alapelvek egységesítése érdekében. (VI. hogy az ETT IB véleménye a bizonyítás egyik eszköze. 13. mint például az Egészségügyi Tudományos Tanács szerepköre. Az ETT IB elõdje az 1890-ben alakult Igazságügyi Orvosi Tanács volt. amit a bíróság szabadon mérlegelhet. hogy a szakértõk. akik azon a véleményen vannak. (IX.

csak az veszíti el az úgymond szakmai hitelét. valamint az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet elméletileg foglalkozik az úgynevezett szakértõi mûhiba kérdésével. Az kétségtelen: ha a beteget jogellenes kár éri. hanem tõle elvárható magatartása is. higgye el! Szeretném megjegyezni. Megalapozott szakértõi vélemény elõterjesztése tehát minden szakértõnek nemcsak célja. és nem az orvosnak! Valamint ennél azért el tudnék képzelni erõsebb felelõsséget is! – Nem kevés ez. akkor azt kárpótolni kell. hogy például Svédországban az ilyen ügyeket többek között speciálisan fölkészített bírók tárgyalják. amikor a szakértõnek az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl történõ törlését indokolt lenne javasolni. Tehát az orvos szakértõi vélemények számos ponton kerülhetnek a viták és a megmérettetés kereszttüzébe. aki a betegnek ad igazat. a szakértõknek van szakértõi kamarájuk. Az indikációról. hogy az orvosi tevékenységgel kapcsolatban napjainkban is léteznek iskolák vagy irányzatok. Meggyõzõdésem. – Attól tartok. A kérdésnek van egy másik oldala is. amelyek bizonyos kérdésekben véleménykülönbözõséget mutatnak. Tapasztalatból tudom. az új szakmai kollégiumoknak egyik fontos feladata lesz az új szakmai protokollok kidolgozása. hogy az ETT IB és az Orvos szakértõi Szakmai Kollégium. a szakértõi felelõsséggel és azokkal az esetekkel.egy ügy kapcsán az orvos polgári jogi vagy büntetõjogi felelõssége merüle fel. mint a bíróság elõtt. lehetséges kockázatvállalásról és így tovább. terápiáról. hogy egyik vagy másik iskolának van-e igaza az adott esetben. hogy olyasmirõl adjon szakvéleményt – például klinikus szaktanácsadó bevonása esetén – . mégis gyakran rákényszerül. Az orvosszakértés vonatkozásában az elmúlt években számos változás történt. amiben az orvosi szakmán belül is még folynak szakmai viták. tekintélyét – úgy a szakma. vagyis foglaljon állást abban is. megírása és . – És ezek között miként foglal állást az orvos szakértõ? – Nyilvánvalóan nem az õ dolga lenne a bizonyos fokú ellentmondások feloldása. A szakértõi véleményekkel kapcsolatos komoly gond az is. – Miben áll ez a felelõsség? – Elveszítheti a szakmai hitelét. az intézményeket az ügyvédek vagy a betegek fölkérhetik szakértõi vélemény adására. Lehetõség van úgynevezett magánszakértõi vélemény beszerzésére. véleményéért felelõsséggel tartozik. hiszen a mûhibaügyek különleges szakmai felkészültséget igényelnek a bírói kartól is. Az orvos szakértõ felelõssége tehát rendkívül nagy.

a pénz! Azt hiszem. amely következik az egészségügyi törvény elõírásaiból. ki követ el hibát és ki nem! – A kérdés csak elméleti. A klinikák bármely kórházból kötelesek a betegeket átvenni. ezek azonban nem mindig tudják követni a legújabb tudományos eredményeket. Elvileg minden állampolgárnak azonos színvonalú orvosi alapellátásra van joga az új egészségügyi törvény értelmében. módszertani levelek próbálják ezt meghatározni. Nyilvánvalóan minden szakmának vannak alapelveiben elfogadott. Amíg Magyarországon évente és betegenként 330 dollár körüli összeget költünk. Az ide jelentkezõk tanulmányi eredménye az elmúlt évekhez képest egyre kedvezõtlenebb képet mutat. – Na igen. Az új egészségügyi törvény betegekkel kapcsolatos része valóban igazodik az európai elvárásokhoz. – No de ha ez így van. Amíg a GDP-bõl az egészségügyre nem tudunk többet fordítani. Ma még kevés orvosi szakterületen vannak meg ezek a szakmai protokollok. Az ellentmondás számos probléma hordozója lehet. jelenleg a tankönyvek. sokszorosan támadott és részben tönkretett. amelyekben fölmerül az orvos polgári jogi felelõssége. ezért kincstári biztost rendeltek ki. A SOTE-n sem könnyû a helyzet. hogy világosan megfogalmazzák a kötelezõ ellátás tartalmát. – És ilyen esetekben ki határozza meg a szakmai szabályokat? – Alapvetõen senki. a paraszolvencia-rendszer miatt erkölcsileg is támadható egészségügy mitõl is lenne vonzó pálya? Az orvostudományi egyetemek iránti érdeklõdés csökken. – Nagymértékben. Németországban 2500 dollár – Amerikát most inkább hagyjuk. ezáltal szakmai szabállyá tétele. színvonalát és módját. hogy a . Az alulfinanszírozott. Meggyõzõdésem. Túlköltekezésünk közel másfél milliárd forint. Elsõsorban azokban az ügyekben. akkor sok esetben az is követhetetlen. az orvosimûhiba-ügyek egy része is elválaszthatatlan az egészségügy pénzügyeitõl. tekintettel arra. azokat kell követni. A progresszív betegellátás önmagában is a finanszírozás lehetetlenségét okozza. ezek feltételrendszere azonban a finanszírozó oldaláról nem biztosított. addig Ausztriában ez 2000. addig a mûhibaperek dolgában sem látok érdemi kedvezõ változásra lehetõséget.elfogadása. a gyakorlat által hitelesített szakmai szabályai. Az egészségügyi törvénybõl és a várhatóan a közeli jövõben elkészülõ szakmai protokollok alapján remélhetõ. a túlköltekezés jelentõs része az alulfinanszírozottságból adódik. nyilvánvalóan mindenkor figyelembe véve az orvostudomány pillanatnyi állásának elfogadott szakmai szabályait. Természetesen nem elhanyagolható szempont az egészségügy megfelelõ finanszírozása.

Számomra az a csoda. hogy az alapbiztosítási összegeket emelni fogják. amikor nem történik meg az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése. Az ügyszám emelkedik. – Számos reformintézkedés. amelynek gyümölcseit aztán nem õ. Abból biztos nem. akirõl legalább – hogy finoman fogalmazzak – többféle vélemény hallható . sok százmilliárdos kiadásokkal járó döntést. * A professzor után persze olyan orvos szakértõvel szeretnék beszélni. Ezek nem teszik vonzóvá a pályát. az intézmények mibõl fogják majd fizetni a megemelt biztosítási díjakat. hogy a biztosítók profitorientált cégek. Hiszen mindenki jól tudja: valódi egészségügyi reformnak a legminimálisabb kifutási ideje is 10 év. amit nyújt. többek között mûhibaesetekre is. fõként finanszírozási reformnak se híre. látszatintézkedés történt. azonban ezt megfelelõ módon kellene finanszírozni. Az is tény. mint az önkormányzati kórházaké. hogy az egészségügy ebben a finanszírozási konstrukcióban még mindig tudja azt nyújtani. mert az is nagyon behatárolt. A kezdõ orvosok fizetése 40 ezer forint körül van. Várható tehát. Kérdés. se hamva. Például az ön által emlegetett mûhibaügyekben. amely hajlandó meghozni olyan. azonban az orvostól független körülmények és okok miatt az mégis bekövetkezik. Meggyõzõdésem. Pedig a helyzet folyamatosan romlik. Az egyetemi klinikák finanszírozása rosszabb. ha tetszik. amit gyógyításra költenek. ha az orvosi mûhiba kérdéseit ilyen oldalról is elemezni kívánja. Nagyon örülök annak. Átfogó reform kellene. Természetesen ez a gyakorlat helyes. ez tény. amilyen. – Én azt hiszem. a nõvéreké 30 ezer táján. valamennyi kórháznak kötelezõ felelõsségbiztosítása van. – Pedig az egészségügyi. Az egyetemnek. amely a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszer mûködtetéséig terjedne. – Én is ettõl tartok.legmagasabb szintû ellátást biztosító intézmények. Lassan kezdünk oda eljutni. még sokáig reménytelen ez – amíg ugyanis a politikai elit politikai kultúrája olyan. hogy az egészségügyben két tényezõ válik elhanyagolhatóvá: a beteg és az orvos. hanem a két választással késõbbi kormány fogja learatni? Nyoma sem látszik ilyennek. Hol az a kormány. új biztosítási konstrukciók fognak kialakulni. Új szempont a gazdasági tényezõ. az orvos polgári jogi felelõssége olyan esetekben is fölmerül. A jogellenes károkozás.

Ha ugyanis egy ilyen orvos névvel megjelenik az ön könyvében. tényleg disznóság történt. kártérítési perekben is a beteg van sokkal nehezebb helyzetben. hogy megvédjék saját magukat a sarlatánoktól. a rosszul dolgozóktól. Balogh István PhD. hanem valamennyiükét. hogy ne mondhassa senki: a pékek már megint micsoda szemetet adtak el nekünk. illetve a kórház. ennek a reputációja súlyos kárát láthatja. az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben keresem hát föl dr. Miért kell a hibájának mindjárt a legnagyobb nyilvánosság elé kerülnie? – Mert nincs más eszköz! Az orvosok saját szervezete. fegyelmi eljárások nem indulnak ilyen indokkal. a pletykák szerint ezt olyannyira teszi. s a polgári. mint a nyilvánosság? Mert az orvosi kar maga nem akar. Az égés el hatása az emberi szervezetre címû értekezésében állítólag világhíres tényeket szedett össze. hogy klinikus orvosok „ is meszelték” a nagydoktoriját. ha maga az orvosi céh is keményebben ítélné meg saját tagjainak tevékenységét – de . az orvosoknak eleddig nem sikerült eljutniuk oda. munkajogi. Elfogadom. nem fogadták el. hogy azokat kilökik saját soraikból. helyesebb volna. Rájöttek. keményen föllépni saját selejtjével szemben. ha úgy látja. Ugyanebben az intézményben. Miért nincs más eszköz. hogy megtorolják néhány olyan szakértését. Ebben látom én az ön elsõ kötetének legfõbb problémáját. hogy egy orvos nem is csak polgári jogilag. Így aztán a névjegyén „mindössze” ennyi áll: dr. Miért nem? A céheket annak idején többek között éppen arra találták ki. és tesznek rendet? – Ebbe én hadd ne menjek bele. Mi több. katasztrófa-orvostan és a neuropathológia szakorvosa.orvosi berkekben. ám ettõl még lehet zseniális orvos. tilt el orvost mûhiba miatt. ahova a pékeknek kétszáz évvel ezelõtt! Miért nem? Miért nem állnak föl az orvosok kamarai közgyûlésen. Nos. Az a hír járja róla. a büntetõügyek körülbelül 98 százaléka nyomozásmegszüntetéssel zárul. mégpedig úgy. mert fölfogták: az ennél a disznónál eladott szétégetett zsömle nem ennek az egyetlen péknek teszi tönkre a szakmai tekintélyét. nem hajlandó „ söpörni a saját portája elõtt” . A pékek céhe az összes olyan péket kizárta. igazságügyi. a többi péknek alapvetõ érdeke. de büntetõjogilag is elítélhetõ módon hibázott. mint az orvos. hogy ne engedjék kemence mellé a rosszul dolgozót. ám elnyírták. aki rossz minõségû kenyeret és zsömlét sütött. a kamarai ügyek nagyon távol állnak a szakértõi mûködéstõl. váltják le az ezért felelõsöket. amelyben a betegeket védõ ügyvédeknek adott igazat. miért nem minõsítik tarthatatlannak ezt a helyzetet. – Szerintem onnan kell kiindulni: elõfordulhat. igazságügyi orvos szakértõ. katonai. Balogh Istvánt. gyakran ad orvosokat elmarasztaló szakvéleményt. az orvostudomány kandidátusa. a kamara pontosan nulla esetben ítél el.

azonnal megszûnik a szakmai kompetenciám és karrierem. engem nem lehet . elvárja tõlem. Ugye nem akarja elhitetni velem. az nem érdekli. s megpróbál csõbe húzni. hogy mindennek nincs hatása. Amint azonban igazságügyi orvos szakértõként járok el. vagy nemet mondjak rá. ez egyes orvosok szerint jó. amikor véleményt alakít ki egy-egy ügyben. hogy ez a szemét Balogh rendszeresen. És ugyanígy egyes betegek részére jó. Én 1972-ben végeztem. Kialakult rólam is valamilyen kép. akkor független vagyok. – Igen. – Nos. hogy milyen jövedelmet kapjon. adjunktussá. más betegek részére nem jó. Nem adom el a nevemet. így van. amelyben elmarasztal minket – akkor Maga az életben nem lesz professzor? – Tudja. mert az megfizethetetlen. Én ilyen pali vagyok. Engem már nem érdekel. azt kik döntik el? – Orvosok. ugye nem akarja azt állítani. azóta ezt csinálom. hogy nincs tisztában azzal. akár a másik oldalról valakit. Ön itt ül a SOTE egyik intézetében. arról kik határoznak? – Orvosok. azt kik bírálták el? – Orvosok. a nevem tiszta maradjon. – Amikor fölvetõdik. De azt nem engedheti meg Magának. az „ ugye” szóban van a hiba! Amikor azt mondja. Csakhogy kihagy a számításból egy elemet. Teszem azt. kik nevezik vagy nem nevezik ki? – Orvosok. Hiszen ha csak egyszer is megteszem. hogy lépjen elõrébb. – Amikor arról van szó. – Független? Hadd kérdezzek ebbe bele! Amikor megírta a kandidatúráját. vagy nem. akár professzorrá. ha Magáról az az általános kép alakul ki az orvoscéhben. – Ám az igazságügyi szakértésrõl sem egyértelmû a kép.nekem mint szakértõnek amúgy is keményen kell fogalmaznom: igen vagy nem. – Amikor megpályáz egy tanszékvezetõi posztot. a szerintünk helyesnél sokkal. de csak mint egyetemi oktató. más orvosok szerint kevésbé. „ ugye” . hogy az se érdekelje: a professzori kar miként látja! – Pedig az sem érdekel! Engem az érdekel. amelyet vagy elhisz nekem. hogy a legdrágább kincsem. hogy vagy igent. s a SOTE alkalmazottja. hogy X professzor mit gondol Magáról. – Rendben. hogy X professzornak mi a véleménye rólam. de sokkal többször ad olyan szakvéleményt. ha kiszolgálok akár az egyik.

Megtörténik az. ellenük is. ami. kérem szépen. és nem járok el szakértõként. Csakhogy ez még nem strukturális. mindenki a lehetõ leggondosabban járt el. – No. milyen pozícióból formál véleményt. elõfordult többször. miként lehetséges. és nagyon szomorú. Én úgy gondolom. Persze voltak is ebbõl konfliktusaim. vállalva annak összes kellemetlen következményét. Ha engem a legcsekélyebb mértékben is megpróbálnak befolyásolni. amely ezt megengedi. hogy az általános gyakorlat ez. mûhiba történt. akik leírják: itt. Ha profi ügyvédhez kerül az ügy.befolyásolni. nem mechanizmusbeli megoldás arra. Sõt azt is elfogadom. s ennek meg is van a maga eredménye. valamint azt a struktúrát. a bíróság kirendeli az igazságügyi szakértõt. hogy sok ilyennel találkozik ebben a szakmában. aki leírja: ugyan. Innen is. a biztosító. tényleg nem történt semmi hiba! Nos. nem jó. csak igazságügyi orvos szakértõk vannak. onnan is. de gyakran magánúton is. – Ez viszont igaz. mit írjak le a szakértõi véleményben. Akkor nagy baj van. hogy általában pártatlan. Szakértettem rengeteget például Ádám Györgyék ügyvédi irodája számára is. ez a kiküszöbölés nemigen történik meg. hogy leszek szíves a fölkérõ oldalt támogatni. Nem biztos. tessék mondani. semmi hiba nem történt. itt aztán igazán minden rendben volt. Kirendelik az ETT-t. És akkor azt kell kiküszöbölni. hogy konkrét megrendeléseket akartak adni. visszaadom. A fölkérés nem azt jelenti. függetlenül attól. ha egyszer az nem egyezik az enyémmel. de én mindenesetre ilyen vagyok. amely testület fellengzõsen és röhejesen felülvéleménynek hívott állásfoglalásában rögzíti: jé. nincsenek magánszakértõk és igazságügyi orvos szakértõk. aki így jár el. Számos esetben nekimentem már a falnak. kérem. Mert nem vagyok hajlandó csahos kutyaként más álláspontját védeni. Hiszen a mûhibaügyek általános koreográfiája ma a következõ. állami vagy magánpozícióból adnak-e véleményt. Erre a kórház. Ám minden esetben ragaszkodtam a magam szakmai álláspontjához. És én akkor azonnal fölálltam. Vagy mondom másként: nagyon nagy baj van. amit elmondtam. ha a professzorok a saját képükre akarják formálni a szakértõi véleményeket. elfogulatlan szakértõi vélemények szülessenek. én tüstént kilépek az ügybõl. – Rendben. az sorompóba állítja a magánszakértõket. és visszaadtam a szakértõi megbízást. s egyetlenegyszer sem engedtem befolyásolni magam. Engem gyakran kérnek föl az intézeten keresztül is. hanem csupán azt: . elfogadom és elhiszem. miért orvospárti zömmel és általában az igazságügyi orvos-szakértés? – Szerintem ez nem így van. ha valakinek változik a véleménye attól függõen.

nézegette. ha pont olyan valakirõl van szó. amely itt csúcsosodik ki. – Értem a visszakérdezés provokatív élét. nem azt jelenti. jól értette. Igen. Nem kell vele törõdni. tán érdemes lenne „ lekapni” ezt a körmöt. Teltek-múltak a hónapok. Ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? Pedig hát látja. Elküldöm a második legjobb szakértõhöz – nem vállalom az ügyet. akkor valószínûleg elmúlna az alatta lévõ elszínezõdés és a sebesedés is. Saját gyógyszerészvégzettségét természetesen kevésnek ítélte ehhez. orvoshoz fordult. van ilyen is. – És mi a helyzet akkor. el ne fertõzõdjön. . de az elváltozás nem szûnt meg. Tényleg nagyon pontosan fogalmazok. Lehet az kiváló ügygondnok vagy ügykezelõ. pedig Magda nagy gondot fordított a korábbiaknál sokkal egészségesebb táplálkozásra. És tényleg csak azt vagyok hajlandó adni. ez puszta ténymegállapítás. elmúlik magától! – hangzott a megnyugtató válasz. hogy a többiek nem ilyen jók… – Persze. – Valamilyen anyagcserezavar lehet. isten õrizz beavatkozni. aztán az évek. – Nagyon egyszerû.adjak objektív szakvéleményt. Ezzel-azzal kezelte is a kezét. sõt idõnként a körme szélei kisebesedtek. Mert nem tudnék objektív maradni. hogy mindig nagyon pontosan fogalmazok. Az a szakértõ. Aztán a szokásos évenkénti nõgyógyászati vizsgálatok egyikén a doktor észrevette e fura jelenséget. hogy ezt nem szakmai alapon teszi – az az én szememben nem szakértõ. akivel máskülönben ön jó viszonyban van és így tovább. ha éppen annak a professzornak az intézetében történt valami. és nem is akarom elhárítani. *** Magda – a tekintélyes gyógyszergyár elismert középvezetõje – bal keze mutatóujján elszínezõdött a köröm. de nem szakértõ. s azt javasolta. ha mindenféle mögöttes személyi konstellációk húzódnak meg egy-egy ügy mögött? Mondjuk. – Jól értem a kérdését: ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? – Én azzal hencegek magamnak. aki el tud menni bármelyik oldalra úgy. hónapok múltán azonban az egész köröm alatti rész feketévé vált. akivel a fõnökének más miatt fontos jóban lenni. Elõbb csak csíkokban. De ez nem értékítélet.

Mikor kellett volna megfelelõ szakemberhez fordulni? Honnan tudhatja az ember. Megismételték a körömlevételt. Aki maga elemezte a felvételt. Foghúzásra ment. de egyedül tömegközlekedni is alig. A tüdõröntgen döbbenetes eredményt adott: a tüdeje tele volt áttétekkel. Azonnali döntésre volt szükség: tüstént mûtét. mint a nagy hírû tüdõkórházba. sugárkezelés – étvágytalanság. a rosszindulatú rákok közül az egyik legfélelmetesebb. arra adtak kezelést. mindenki reménykedett hát. Megoperálták. Kemoterápia. ám az azutáni elõtt kicsivel fájni kezdett a nyirokcsomó az egyik hónaljában. Bekérték a tüdõkórház fél évvel korábbi filmfelvételét. legyengülés. ám ez sem szünteti meg folytonos lelkiismeretfurdalását. rögvest eltávolítani az egész ujjat. s a csontok szövettani vizsgálata negatív lett. de sikertelenül. Ám amint az újranõtt. talán hasznos lenne szövettani vizsgálatot végeztetni – s annak eredménye ez lett: melanoma malignus. s megállapították: az ottani fõorvos által akkor teljességgel negatívnak mondott röntgenképen már ott volt egy több mint 5 milliméteres áttét. néhány hetes javulás –. az eredmény ugyanaz lett. nemhogy autót vezetni nem tudott. a bõrrák. aztán lebénulás. Fölvetették. hanem további. ismert központi kórházhoz fordult. Mindenesetre – intették Magdát – negyedévente végeztessen teljes rákszûrést. Hamarosan el is ment tüdõröntgenre. levették a körmét. levették az ujját rendben. Üzemorvosa azonnal elküldte a lakhelye szerinti kórházba labor. hogy nem tudta „menedzselni” a feleségét az orvosokkal szemben. A fõorvos úr nem vette észre. s ott is a fõorvoshoz. ott egyetértettek a javallattal.és tüdõvizsgálatra. s megnyugtatta: nincs áttétel. akik nem tudták diagnosztizálni a köröm alatti elszínezõdést? Megfelelõ vizsgálatokat végeztek-e és idõben-e? Elvárható-e egy tüdõkórházi osztályvezetõ fõorvostól. hogy helyesen tudjon értékelni egy röntgenképet? Nem kellett volna-e a már felismert bõrrákot nemcsak amputációval. hogy idõközben „ kiesett” . vele együtt jelent meg a feketedés is. Férjét. baj ne legyen. S ma csak sorolja megválaszolatlan kérdéseit. A következõ kontroll is rendben volt. s az injekciótól állandó egyensúlyvesztéses állapotba került. aztán a vég. hogy nem õ tehet arról. nehogy áttétek képzõdjenek a test más részeibe. annak ellenére. hogy még nem terjedt tovább a kór. MR-vizsgálatot kértek az agyára – ott is voltak már „ áttétet mutató képletek” .Magda hallgatott a tanácsra. Le is százalékolták. Magda meghalt. Nem tud fölmentést adni magának. az áttétek létrejöttét . a biztonság kedvéért nem is máshová. Lászlót máig gyötri a bûntudat. Gombafertõzésre gyanakodtak. melyik a megfelelõ? Hibáztak-e.

de segítsen tapasztalatait átadni szeretteinek. még akkor sem.megelõzõ eljárással is kezelni? Valamint megfogalmazza tanácsait mások számára. ha nagyon híres! Rámenõsen kell bánni az orvoslást végzõkkel. ismerõseinek is! Soha nem szabad csak egy orvoshoz fordulni. Mindenki figyelje saját magát. nem szabad a rutinra hagyatkozva ellenõrizetlenül elfogadni semmilyen információt! Bár elegendõ lenne betartani László tanácsait! .

a bírónõ elhalasztotta! A szakértõknek nem volt jó az idõpont. azt tervezgetem. A büntetõügy legelején kaptak hivatalos értesítést. illetve lemondták. Elõször maga a vádlott nem jelent meg. csak a tárgyalás miatt – ezek szerint hiába. hogy elindult az eljárás. itt nincs mit tenni. a tárgyalás helyett mennyit tudok majd dolgozni. se vádlott. A bírósági – szörnyûséges – folyosón fekete ruhás család üldögél: Kurisék. Megérkezik az ügyvédjük. mert szeretnének részt venni. Az ügyvéd elõkeríti a kezelõirodáról a bírónõ jegyzõjének szobaszámát. legalább magamat próbálom: megkérem Kurisékat. õ sem tud mit kezdeni ezzel az állapottal. Téblábolunk. nem jutott eszembe. bíró nélkül mi magunk nemigen tudunk tárgyalást rendezni. – És minket miért nem értesítettek errõl? – dühöng az ügyvéd. hogy nem tudnak jönni! – És akkor nem lehetett volna telefonálni? – De. eltelik fél óra is a kitûzött kezdési idõponthoz képest. – Ja. mi most a helyzet: a tárgyalóterem melletti tartókában nincs kint a mai tárgyalások jegyzéke. kezében valamelyik pesti napilappal: – Nézzétek már. Elnézést. hozzá. jóképû. majd lesznek tárgyalások. Igen mérgesek õk is. hogy tegnap közölték a szakértõk. átmegyünk a Markó utcai másik házba. Nem értik. Kérték: közöljék velük azok idõpontját.A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy A nagyon-nagyon ritka kivételek egyikére tartok: büntetõügy orvosi mûhiba miatt. – Hát hiszen mondom. huszonéves fiúval. hiszen eddig már kétszer maradt el. azt lehetett volna. a teremben pedig teremtett lélek sincs. – A család Kisterenyérõl utazott föl hajnalok hajnalán. Aztán egyszer csak jött a szomszéd. Amíg ballagok a Markó utcában. igaza van. Maguk azok? Nem lesz ma tárgyalás. másodszor a bíró betegedett le. úgyhogy majd küldünk levélben új határnapot. ám se bíró. No. itt a Ti ügyetekrõl írnak! – Az újságból tudták meg: . üljünk le beszélgetni a közeli parkban. Szomorú házaspár. Ha már a családot a kutya sem fogja kárpótolni.

hogy hétfõn elvégzik a mûtétet. Elkezdett dolgozni képesítés nélküli óvónõként a közelben. Hogy milyet. Lézerrel kezelte elõbb a méhe egyik felét. megtartotta a tárgyalást nélkülük. Kuris Lászlóné Szendrei Irma óvónõ. 94 januárjában Cili visszament hozzá: nincs eredmény. mégse vették föl az óvónõképzõbe. Cilus az intenzív osztályon van! – Szûzanyám.a bíróság nem tartotta be az ígéretét. hozzáment feleségül. Imre Ausztriában is kapott munkát. és a klinikai halál állapotába került. azt mondta. mondván. De Cilike – amikor fölhívta telefonon a mamáját – elmesélte: a doktor úr azzal biztatta. Délután telefonált a veje. a Szent Imre Kórházba azzal. még mindig van másik módszer. baj van. az intenzíven? Hogyhogy? – Valami hiba történt a mûtét során. keresse föl dr. felelte a doktor. 1994. szültek. tõsgyökeres kisterenyei csendõrcsaládból való. majd kedden. Cilinek csak nem jött össze. Gyönyörûen éltek együtt. hamarosan mint kismama lesz a páciense. õt szerették. Csak akkor fordult egyenesbe az élete. de minden esetben elvetélt. Fülöp doktor 93-ban megállapította: a méhnyálkahártyáján nem tapad meg a petesejt valami barlangos összenövésektõl. Elõbb is. ahogy csak bírták. húszévesen a templomban ismerkedett meg a Borsodszentgyörgyrõl valósi. aztán a másikat. Orvoshoz fordult. majd kiugrott a helyérõl. orgonaépítõ Imrével. Annyira vert a szíve. . gimnáziumba. február 12-én. akkor februárban feküdjön be hozzá. Cilike. végig jeles tanulóként. Cili szülei otthon várták a telefont. Cili Kisterenyén járt általánosba is. Az édesapa rajongással vette körül kislányát. majd óvodatitkár lett. Cilike volt az egyetlen gyerekük. 70-ben született kicsi lányuk. amikor férjhez ment a Nógrád megyei Szécsényfelfaluból valósi Kuris Lászlóhoz 1968-ban. nem ilyen gondokkal. 92-ben. s ebbõl sok bajuk is volt. késõbb is volt még több terhessége. azokat kell megszüntetni. Mátraterenyén. A korábbi osztálytársai már mind terhesek lettek. Imre: – Anyuka. Valósággal röpködött a boldogságtól: csak lesz gyereke neki is elõbb-utóbb! Kedden csak Imre jött föl Pestre. Fülöp Tamást. néhányan többet is. jó ideig ott éltek. A salgótarjáni doktor néhány próbálkozás után azt tanácsolta. negyvenéves volt már. azt nem tudták. Szegény. Kurisné érezte: valami nincs rendben. nem értesítette õket. vasárnap feküdt be Pesten. talán õ tud segíteni neki. ha ez nem segít. amikor az Isten megajándékozta ezzel a kis tüneménnyel. Ám hétfõn valamilyen okból elmaradt a mûtét. Jó.

de aztán az egyik asszisztensnõ elárulta: probléma van. de összevissza hadováltak. Semmit. ha keresnének. kérem szépen. Hozzám sokáig nem jött oda senki. – Kuris Cecília mamája vagyok. Anyuka. a helyi plébánost: imádkozzék Cilikéért. azt felelte: – Ne butáskodj. aztán egyszer csak iszonyú rohangálás kezdõdött. . Az asszony azonnal hívta az atyát. hagyjuk az egészet! Gyere. és ott az Oszwald Péter doktortól. és elvinni messzire. majd csak holnap! Jaj. az mit mondott? – Annyit. de baj van. Imikém? – Nem tudom. Az atya megígérte. Kisterenyén is a vallásos emberek mind imádkoztak Cilikéért. Aztán tolták is már ki Cilust. olyan érzésem volt.– Megyünk azonnal föl! Már indulunk is! – Ne jöjjenek. dr. Másodszor – rögtön utána – nem mondta meg a nevét. tájékoztasson. ne menj be. alig értettem. Semmi konkrétumot nem mondott. föltépték a mûtõajtót. lélegeztetõmaszkkal az arcán. ahol laktak. imádkozni fog. Ahol esküvõt tartottak. Éppen nagyböjt elsõ hete volt. akkor azt válaszolták: a doktor úr nincs bent. Anyuka. Anyuka. Borsodszentgyörgyön is. mielõtt bevitték Cilust a mûtõbe. nem mondtak semmit. Anyuka. az intenzíves orvostól tudtam meg: Cilus kómában van. mert õ most nem bír. ahogy csak bírtak. – Mi történt. a Fülöp doktor. Fülöp Tamással akart beszélni. Imikém. És hogy nagyon rossz az állapota. Pici. betolták a defibrillátort. amit a méhébe töltöttünk. – És mi lesz az én kicsikémmel? – Nem tudnak semmit mondani. hogy mûtét közben komplikáció lépett föl. Kint vártam a mûtõ elõtt. minden rendben lesz! – és csak intett: tolják be a mûtõbe. nem nagy. de annyi orvosi szót használt. Kurisné aztán még kedden telefonált a kórházba. – És akkor most mi van? – Nem tudom. – És az orvos. menjünk inkább haza! Milyen jó balhé lenne. képzelje. annyira szerette õt mindenki. Le az intenzívre. Mindenkitõl kérdeztem. olyan gyorsan rohantak vele. Mondtam is neki: – Cilus. mi történt a kislányommal! – A mûtét során attól a folyadéktól. Lementem az intenzívre. le akarom kapni a hordágyról. akkor az orvos egybõl odajött a telefonhoz. és nem találnának! – De õ nevetett. Csak nekem nem árultak el semmit. – Úristen! És mitõl? – Nem mondtak semmit errõl. Elõször bemutatkozott illendõen. Hömpölygött ide-oda mindenki.

naponta kétszer-háromszor is berohant. – És meddig tartott az. Idõfizikushoz. Errõl azonnal tudták: borzasztó hosszú idõ. Az elsõ mágus azt kérdezte: – Mikor volt a feleségének utoljára széklete? – A másik elkérte Cili fényképét. És innen – úgy tûnik – nincs visszaút. ne add föl. majd mi megtanítunk újra mindenre! Ne hagyj itt minket. még életmentõ készülékük se volt. gyere haza velünk gyorsan! Imi végig állandóan ott volt a kórházban. ötször élesztették újra. – Kislányom. Úgy kellett szaladozni mindenért. járni is. Csak a csodában lehet bízni. aztán mindenhol vérezni kezdett. doktor úr? – Az intenzív osztályon van a lányuk. legalább a lelküket megnyugtassák. a legjobb kezekben. mûvesére kellett tenni. siess haza. nekem dolgom van. – Az se baj. Egyelõre nincs javulás. akkor lehet reménykedni. – De ugye nem fog meghalni? – Ha nem történik semmi. Rutinmûtétnek számított ez. A szülõk mindenhová. és ott olyan mértékû cukorbetegséget okozott. s úgy is kezelték. csövekkel. Dr.hajszálrepedés történt. . úgy nézett ki. és ettõl került a klinikai halál állapotába. küzdjél! – kérlelte zokogva a mamája Cilike ágyára borulva. a szülõk hol fölmentek. – De mi történt. Oszwald Péter intenzíves orvos megmondta õszintén: – Itt nagy hiba történt. Csütörtökön azonban Cilinek leállt a veséje. Halottsápadtan. az agykontrollosokhoz – az összes hókuszpókuszt végigcsinálták. édes kislányom. Nagykovácsiba természetgyógyászhoz. – És akkor most mi van. a méh felfúvásakor ez beszabadult a véráramba. hátha hallja. doktor úr? – 30 percig. beszélni is. hogy azonnal rendkívül súlyos cukorbeteggé tette. majd csak egy könyvet és egy kazettát adott el nekik jó pénzért. tele mûszerekkel. hol haza. doktor úr? – Az operáció során alkalmazott oldat nem volt megfelelõ. ez után nem lehet újra egészséges. Bízni kell! – De miben? – Ne haragudjon. emiatt fölszívódott ez a folyadék. meg a pénzt szedték el tõlük. ha mindent elölrõl kell megtanulnod. mindenkihez elrohantak. le kell tennem. Cilikéjüket alig ismerték meg. Viszonthallásra! Szerdán fölmentek a szülõk. és ott toporgott tehetetlenül. és két-három napig így marad. Hanyagul. Imi közben elmesélte: a mûtétnél rettentõ lagymatagon zajlott minden.

Várakoztak odakint. éppen akkor érkeztek. jöjjenek. hogy fölnyitotta a szemét – mindenki reménykedni kezdett. A szülõk mindketten belerokkantak abba. Bemehettek utoljára Cilikéhez. Nem tudtunk többet tenni. Ha keresték. kivel. . hátha akkor nem hallja. hogy 24 éves legyen. de gyorsan. talán most megindul a javulás. Egyetlen szót nem tudtak szólni. éveken át csak ültek egész nap otthon. Cili öt napon át feküdt az intenzíven. nem engedte be õket. és hang nélkül sírtak. A folyosón megjelentek Cili szülei. – Próbáljuk még egyszer! – Tedd följebb! – Most! Mehet! – szûrõdtek ki a hangok a folyosóra. éppen amikor megint megkísérelték újraéleszteni Cilikét.Oszwald doktor többször emlegette: a nõgyógyásznak. s indultak volna be az intenzív osztályra. Imi utána. A folyosón találkoztak Imivel. Álltak hárman – a mama. Hallották kintrõl az újraélesztõ gép csattanásait. ha megkeresnénk! – Ebben az esetben nekem hivatalból kell följelentést tennem. Egymást sem vigasztalták. – Rettenetesen sajnálom. majd kijött Oszwald doktor: – Nincs tovább. amikor berontott a nõvér: baj van. az üvegajtóba verte a fejét. Az ötödik napon Imi éppen Oszwald doktorral beszélgetett annak szobájában. most indulnánk. a Jóistennek most volt szüksége Cilikére – adta meg a lökést a megnyugváshoz az egyik atya. Örökkévalóságnak tetszett az a tíz perc. Volt olyan. – Doktor úr! – kérdezte Imi –. Õ k aznap reggel telefonáltak ismét a kórházba. és ne Maguk vezessenek! – Miért? – Csak nagyon siessenek! Fölértek. Látta. Sajnos elveszítettük. Eddig bírta. De nem mondta. amikor a nõvér megállította. letagadtatta magát. Fülöp doktornak is itt kellene lennie – de õ elsõ nap megnézte a lányt. Nem lehetett. ami a lányukkal történt. beöltöztek a zöld köpenybe. aztán nem került elõ egyetlenegyszer sem. a papa és a férj – . Oszwald bevitte õket a szobájába. Három nap hiányzott hozzá. Az orvos kirohant. Az egyház húzta ki õket a rettenetes letargiából három év után. és maguk elé meredtek. Hónapokon. igen. az orvos Cili szobájába megy be. szeretném. – Jó. s ebbe lassan beletörõdtek. Imi nem bírta elviselni a zajt. – Lehet. – Igen. Elköszöntek tõle. – Jönnek be? – kérdezte tõlük a nõvér. van ennek felelõse? Mert ha igen. amíg odabent próbálkoztak.

nem mi tehetünk róla. pici öregasszony. június 14. a huszonéves özvegy is fekete nadrágban. * A pereskedések tehát Oszwald doktor följelentése alapján indultak el. negyvenes ügyvéd. Hallgatóság is van a teremben. s kellett volna-e azt elõbb észlelni? . akikre hamarosan sor kerül. amelynek a töménysége tízszerese volt a megengedettnek. reggel fél kilenc. Olyan beadvány érkezett. Sajnos már nem volt idõ értesíteni sem a sértett jogi képviselõjét. A jegyzõ lány a szélen kezeli a magnót. fehér ingben. vissza kell térnem a múltkori halasztásra. jobbon a védõ: gömbölyû. Még csak nem is köszönt nekik. nem beszélt velük. sem a sértett hozzátartozóit. sötétkék nyakkendõben. Az asszony talpig feketében. csinos. jobbján az egyik népi ülnök. pocakos. Ezért halt meg Cilike. Én tudom. mert ez olcsóbb volt. Mindhármukon látszik az el nem múlt gyász. emelet. Nos. balján a másik. A tárgyalásokon a Kuris család többször is találkozott Fülöp doktorral. IV. Az nagyon drága. Imi. méghozzá szinte vészjósló: a Kuris család. Halász Irén bírónõ tárgyalóterme. Fülöp Tamás szülész-nõgyógyász orvos a pesti Szent Imre Kórházból. ezek után megnyitom a tárgyalást. Aztán kiderült az is: azért használták ezt az oldatot. erre nem lehetett elegendõ idõ egy nap. mi történt: olyan oldatot adtak be Cilinek. magabiztos nõ. 1999. fehér ingben. hogy így hiába jöttek ide. Szemközt pedig maga a vádlott: dr. ezért készítették ilyen töménységûre az oldatot. A bírónõ magyarázkodással kezdi: – Mielõtt megnyitom a tárgyalást. alig látszik ki a pulpitus mögül. nem kért bocsánatot. a férfi fekete öltönyben. amelyet nagyon alaposan át kellett tanulmányozni. Pesti Központi Kerületi Bíróság. Jelen van még három doktor. Elõzetesen írásban elsõsorban azt kérdeztem tõle: felléphetett-e ilyen hirtelen a mûtétet követõen a tüdõödéma. Megállapították: Fülöp doktor egy nullát elírt. a fájdalom.Csak a boncolási jegyzõkönyvbõl derült ki végérvényesen. kopasz úr. Baloldalt a vád képviselõje: szõke. Elõször Sótonyi professzor urat kérem szakvéleményének elõadására. dr.. Háromtagú tanács ítélkezik: maga a bírónõ negyvenes. de hát ez így volt. mindössze egy nappal a tárgyalás elõtt. Az orvos egyetlenegyszer nem ment oda hozzájuk. mint a szokásosan használt. harmincas ügyésznõ és a sértettek jogi képviselõje.

csak autentikus aneszteziológus adhat választ. egyetértve Pénzes professzor korábbi írásos szakértõi jelentésével. – Hol van az szabályozva – próbálkozik tovább a bírónõ – . most már megnyugtatva engem is: ha egyszer nem kompetens. és hozzám fordul: – Ön miért és mit jegyzetel? – Azt. eleddig azt hittem. Az anesztézia olyan speciális tudományterület. Sótonyi Péter. – Jó. kifejezetten az a feladata. hogy ilyesmit tudjon. hogy a nyilvános tárgyaláson részt vehessek! – szorulok végérvényesen védekezõ pozícióba. amely a tankönyvek szerint rendkívül rövid idõ alatt. – Akkor igazolja magát! . Arra a kérdésre azonban. de ebben biztosan tévedek. ám a bírónõ megakasztja a menetet. Ezt ön is megerõsíti? – kérdi Halász bírónõ. ha önnek nincs ellene különösebb kifogása. de a SOTE-n intézetvezetõként is. hogy nem érzem kompetensnek magam benne – felel a professzor. – Kinek a feladata ilyenkor a mûtét alatti vérgáz. – Pénzes professzor utal rá. – Itt nem szabad jegyzetelni. hogy meg tudja ítélni például az altatósok tevékenységét is. ami itt elhangzik – nyögöm ki a meglepetéstõl bugyután. – Bírónõ. – Ezt ugyan nem egészen értem. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója – . tessék ezt abbahagyni! – hangzik a marcona fölszólítás. Változatlanul fenntartom: ebben az esetben a sóvízháztartás felborulása következtében tüdõvizenyõ lépett fel. akkor így fair. akinek azt gondolnám. percek alatt is elõfordulhat. nemcsak itt szakértõként. nem kell bejelentkezni ahhoz. azért igazságügyi orvos szakértõ valaki.– Március 10-én terjesztettem elõ szakvéleményemet – kezdi dr. hogy megfelelt-e az anesztézia a mûtét során a kívánalmaknak. hogy bizonyos aneszteziológiai problémák elõfordulhattak. az vagyok. – Legfeljebb újságíróknak szabad jegyzetelni. de azoknak meg elõre be kell jelentkezni. – Maga újságíró? – Igen.és ionellenõrzés? – Ezt nem tudom megmondani – ad enyhén szólva is meglepõ választ a professzor. hogy ki köteles ezt az ellenõrzést végezni? – Én erre nem tudok válaszolni. – Pénzes professzor szakvéleménye egyenes összefüggést rögzít a tízszeres töménységû oldat beadása és a bekövetkezett halál között. ha nincs senkinek kérdése Sótonyi professzor úrhoz! Rendben? – Mindenki bólogat. ha nem is mond határozott véleményt. akkor hallgassuk meg Molnár Miklós szakértõ urat.

az elkenés. mert telis-tele tûzdeli latin szavakkal. ugyanilyen töménységben. a beavatottak. majd megy tovább a maga szabta útvonalon: – Sarkítva kérdezem: a tízszeres oldat bevitele okozta-e vagy sem ezt a tüdõödémát? – Álláspontom az: nem tudom elképzelni. – Szakértõ úr! Tud-e a mérgezés esetén kívül olyan okot mondani. katasztrófaszerû tüdõödémát okozhat? Lehetett-e más ok ezen kívül? – Tisztelt Bíróság – hallani a másfajta hanghordozáson: most megadja magát – . ragyogó volt a mûtéti . hogy már nem is képesek érthetõen beszélni? A bírónõ is láthatóan rég föladta. és tovább halad. a gyógyításra fölkent papok. másik tizenhárom esetben is ezt az oldatot használták. valamennyi jelenlévõ számára teljességgel érthetetlenül. – Rendben van – jelenti ki a bírónõ az alapos vizsgálatot követõen. Miközben a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam. ha védeni próbálják bajba került kollégájukat? Vagy csupán annyira hozzászoktak ehhez a szörnyûséges stílushoz. alávetettek vagyunk mi mindahányan. ezért hagyja. szakértõ úr? – A mûtét során kétségkívül tévesen alkalmazták a szükséges oldatot. útközben elõbányászva az újságíróigazolványt. akik nem is kapiskáljuk ezt a lehengerlõen tudományos orvosi szöveget. hogy egész biztosan ez volt az oka a halál bekövetkeztének. Amikor orvosok velünk. Én közben azon tûnõdöm: mire megy ki a játék. Itt tehát ez kizárólag altatásra. hogy kitûnõ volt az anesztézia. ami ilyen hirtelen. íme.Kisomfordálok a pulpitushoz. hogy a szakértõ végigmondja. nem tudok. az összes latin orvosi kifejezésnek megvan a magyar megfelelõje is. Nem csupán a hadarás okán. milyen icipicik. Ezután Molnár doktor iszonyatos sebességgel szóról szóra fölolvassa saját szakvéleményét – vagy öt oldalt – . hanem azért is. Mint tudjuk. amelyet. az Istenek értenek. Ráadásul tudjuk. tudatlanok. Szakvéleményem szerint az oldat beadása oka lehetett a tüdõvizenyõ kialakulásának. csak õk. hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan is történt. azt legalább értem: azt akarják vele kifejezni. mennyi jutott be a szervezetbe az oldatból. mennyi ideig juttatták be. betegekkel társalognak latinul. a bírósági tárgyalóteremben más az alaphelyzet. hogy követni próbálja az elbeszélést. de nincs adat arra. Ugyanakkor határozottan állítom: nem lehet kijelenteni. Azt sem tudjuk. – Nos. a mellébeszélés leplezésére való? Ezzel lehet elmismásolni a tényeket. azt sem. Elméletileg lehetséges ilyen hirtelen és katasztrófaszerû bekövetkezés. Ám itt. és ott nem történt nagy baj.

akkor az elhárítható lett volna? – kérdez hát tovább. Ez a mágneskártya azonban ötnaponként törli az addigi adatokat. – Igen. nem kérdez rá arra sem: a vádlott. mint általában. és minden adatot rögzíteni kellett volna. mégis eltûnt a mágneskártya – állapítja meg a bírónõ. nem közokirat-e ilyenkor az a mágneskártya. Bár Sótonyi professzor kivételesen többet mond. akkor a mûtéti naplóban kellene lennie olyan bejegyzésnek. amelynek beépített adatrögzítõje van. kikapcsolták-e vagy mi más történt. mielõtt bármi történik vele? Azt sem kérdezi meg. amely tanúsítaná a beteg megfigyelését a mûtét alatt – az eltûnt. – Ismét Sótonyi professzor urat kérdezem – köti az ebet a karóhoz a bírónõ –. ha nem tett ilyen bejegyzést a mûtéti naplóba. ezzel egyetértek. minden tökéletesen rendben volt – ám erre a kérdésre nem tudok válaszolni. – Ám a bírónõ már tovább akar haladni. hogy a hasüreg fölfúvása közben történt valami. ha esetleg nem mûködött a mágneskártyás adatrögzítés az altatógépen. – Ezen az osztályon is. amelynek az eltüntetése is bûncselekmény. nem lemásolni.technika. s ha igen. – Igen – nyögi ki Sótonyi eléggé nehezen. lehetett-e bármi más oka a bekövetkezett katasztrófának? – Változatlanul azt mondom. akkor tehát mûködött-e valóban. Annak ellenére. hogy az elromlott-e. – De a bíróságnak minden kétséget kizáróan kell bizonyítania! – tolja . hogy az iratok szerint az anesztézia mindenben rendben járt el. hogy baj van. de erre nincs adat az iratokban. Nem tudok más lehetséges okot mondani. Bár… talán… lehet. – De ugye azt ön is állítja. s nem teszi föl senkinek a kérdést: cui prodest? Kinek állt érdekében nem lezárni a mûtõt. nem azonnal rögzíteni mindent. miért kellett eltûnnie? – Tehát ha a mûtét során idõben észlelik. – Csakhogy az a gépi irat. Fülöp doktor. hogy a mûtét során észre kellett volna venni az ionháztartás fölborulását? – Igen. s bár ebben a halálesetben nyilvánvalóan azonnal le kellett volna zárni a mûtõt. mint ami feltétlenül szükséges: – Abban az esetben. hogy fölvegye az újakat. – Egyértelmû választ kérek arra is: okozhatta-e más a bekövetkezett tüdõödémát? – Tisztelt Bíróság! Ez így teoretikus kérdés – felel Sótonyi a valójában egyáltalán nem teoretikus kérdésre. nem kiemelni azt a mágneskártyát. olyan gép mûködött. én sem tudok más okot mondani a tüdõödéma kialakulására.

– Ön szerint merre mehetünk tovább mágneskártya híján? Abban úgy látom. Meg kéne nézni abban a másik 13 esetben a vizelési képet. amelyben az illetõ beteg fölkerült az intenzívre. csak késõbb tudtam meg. pár perc alatt minden adatot megkapunk. Szóval igazándiból nem tudok magyarázatot adni. hogy ezt a tragédiát meg lehetett volna akadályozni. ha valamilyen szövõdmény lép fel. csak azt. nem másolták le azonnal a mágneskártyát? – Ezt nem tudom megmondani. Maga mikor tudta meg. Fülöp doktorhoz –. Persze nem tudhatjuk. Általában az a szokás. hogy ugyanezzel az oldattal. – Hogy tudja magyarázni. – Fülöp doktor! – próbálkozik tovább a bírónõ.vissza a dolgot a bírónõ a saját mezejére. De hogy akkor. – Ugyanezt kérdezem Molnár Miklós szakértõ úrtól is – fordít a bírónõ. hogy nincsenek meg a mágneskártyán az adatok? – Én nem is tudtam. azt ma már nem tudom. ugyanilyen töménységben másik 13 esetben is végeztek ilyen beavatkozást. ez esetben pedig ilyen súlyosat? – Azzal. a régi eszközökkel ez mennyi idõ volt. ezekben az esetekben mennyi oldat jutott be a páciensek szervezetébe. de ott aztán rendbe hozták. – Tisztelt Bíróság! – veszi vissza a szót Sótonyi professzor. – Sótonyi professzor úr! – fordul vissza a bírónõ. hogy nem rögzítették az adatokat. Ilyen beavatkozás során fokozottan kell ügyelni többek között a tüdõödéma veszélyére is! – Professzor úr! – ugrik vissza a bírónõ. hogy nincs két egyforma ember és nincs két egyforma mûtét. az talán mondana valamit. – Kit terhel a felelõsség azért. Egy olyan eset volt egyébként azok között. – Az ilyen ellenõrzés menyi idõt vesz igénybe? – Nem tudom megmondani. akkor az osztály orvosai leülnek és megbeszélik a történteket. hogy minden ember individuum. és azokban nem okozott gondot. – Tisztelt Bíróság! – fog Molnár doktor újabb „ keverésbe” –. – Hadd hívjam föl a figyelmet ismét Pénzes professzor szakvéleményére. egyetértés van.és ionellenõrzés? – Ez az anesztézia dolga – felel a vádlott. – Kinek lett volna kötelessége a folyamatos vérgáz. – Mondja – fordul a bírónõ inkább a vádlotthoz. hogy ez a gép mágneskártyával mûködik – áll föl a vádlott –. Ma már sokkal korszerûbb gépekkel dolgozunk. . ha mûtét közben folyamatosan követik a beteg állapotát. – Minden kétséget kizáróan természetesen nem lehet állítani semmit – szögezi le Sótonyi professzor a tudomány viszonylagosságát.

– Szakértõ úr! – vág közbe Halász doktornõ.többismeretlenes egyenlet megoldásával birkózunk itt. érdekes lenne megnézni azokat az eseteket. csak az ujjai fehérek mind. A papa. jelen levõ közvetlen szülészkollégája. ám látszik rajta: szeme elõtt valószínûleg Cilike éppen játszik. Bizony. sír. kontráznak. Mindenki azonnal kapcsol ugyanis: ha most az a döntés születik. úgyhogy nagyon bonyolult folyamatokat indíthatnak el. ezek a cukormolekulák – amelyek itt tízszeres mennyiségben kerültek a páciens szervezetébe. azt valamelyik fél biztos. A bírónõ nem hajlandó kimaradni. a huszonéves özvegy láthatóan szíve szerint fölugrana és ráordítana a teoretikus kérdések iránt rendkívül nyitott társaságra: – De hát a feleségemrõl van szó. legalábbis a jogban gyakorlottak körében. a két szakértõ úri módon tromfol egymásra. – A többi 13 mûtét adatainak elemzése mire lenne jó? – Semmire. ezek icipicik. bírónõ. majd újra kitûzik a tárgyalást – nyugodtan lehet több is egy évnél. Én közben Kurisékat nézem. A bírónõ végül összefoglalja a tudományos vitát: – Abban tehát . Cilike mamájának folyamatosan patakokban ömlenek a könnyei. hogy õk a mûtét után 6-8 litert vizeltek. szeret. a súlyosan tudományos kérdések vitája során is görcsösen próbálja megõrizni vezetõ pozícióját vagy legalábbis egyenrangú fél mivoltát – ami kissé fura ugyan az elméleti konferencia közepette. Laci. sõt. de arra is van esély. de meghalt! – Ám õ is viselkedik. – Ha például kiderülne. a szikár. – A teremben megfagy a levegõ. Mire beszerzik azokat az iratokat. nevet. leírják a véleményüket. hogy egy egész évvel eltolja ennek a pernek a lezárását. tehát ellenszakértõt kér rá. az fontos tudományos adalék lenne. hogy nem fogadja el. elemzik. fegyelmezett munkásember próbálja követni a vitát. oly erõvel szorítja össze az öklét. A jelen esetben történtek megítélését semmiben nem befolyásolná. inkább mint tudományos kérdések iránt szintén érdeklõdõ orvos – is beleszól. mert talán már õ is kezdi rosszul tûrni a folyamatos mellébeszélést. Barna doktor is véleményt nyilvánít. mint kellett volna –. A tárgyalóterem fokozatosan tudományos szimpózium terepévé válik. rekontráznak. az legjobb esetben fél évvel. aztán kamaszlány. Aztán már Fülöp doktor – nem is mint vádlott. – Én azonban úgy gondolom – vág közbe Sótonyi professzor – . aki egészséges volt. megnézeti a bíróság azokat. babázik. azok elvitatkozgatnak. ide-oda közlekednek a kapillárisokon keresztül. és csak szülni akart.

illetve a védõügyvédhez fordul: – További bizonyítási indítvány? – Nincs. és Sótonyi professzor urat. 171. Nem arról van szó. Ki lehet menni! Kitódulunk. amit õk fontosnak tartanának. Ügyésznõ. – Nincs. hogy a folyamat beindulásának lehetett elindítója a tízszeres oldat beadása.és fültanúi. bár e felõl nem tudunk egészen bizonyosat mondani a bizonyítékul szolgáló mágneskártya hiányában. a bíróság ne e bûntettben. elengedjük. nekik színjátéknak tûnõ dolog zajlik. hogy a bekövetkezett tüdõödémának kellett hogy legyen elõzménye. tudniillik az orvosi szakkérdéseket. és magával a vádlottal magyaráztatja el a számára is érthetetlen részleteket. csak elõbb aláírom az utalványát. hogy siet. – Akkor szünetet rendelek el. hogy szükség lett volna a folyamatos vérgáz. Ennek végeztével az ügyésznõhöz. enyhítem a vádat a beadott vádindítványhoz képest. Abban is egyetértés van. aki elõre jelezte. § (2) bekezdés b. Õ k azért jöttek. Szinte önképzõköri jellegû a tárgyalás. úgy érzik. Most azonban azt kérem. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetében. az eltussolásnak. tessék! – Az ügyészség – áll föl a szõke ügyésznõ – a bizonyítási eljárás után is fenntartja a vádiratban foglaltakat: a halál oka a beadott tízszeres töménységû oldat volt. hogy bírják. nem az zajlik. – Nincs. hanem a Btk. hogy lányuk-feleségük halálának felelõsét lássák bûnhõdni. tehát .és ionellenõrzésre.egyetértenek a szakértõk. s az nem pillanatok alatt állt elõ. Kérdem Kurisékat. a szerecsenmosdatásnak szem. Nehezen. Pár perc múlva visszamehetünk a tárgyalóterembe. ám erre nem került sor. 171.) pontjában szereplõ halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. hanem legfeljebb percek alatt. Ügyésznõ. amirõl szerintük kéne. – Akkor a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. Itt pedig valami számukra fölfoghatatlan. Különös mûfaj ez: fölolvas részleteket az osztályvezetõ fõorvos körleveleibõl. Eredetileg az ügyészség a Btk. módszertani útmutatásaiból. végre-valahára rágyújtunk. Mi több. Ennek ellenére most módosítom. Valamint abban is. védõ úr! További kérdés van a szakértõkhöz? – Nincs. A halál bekövetkezését megakadályozhatta volna a mûtét közben a beteg gondos megfigyelése. A bírónõ úgynevezett iratismertetést tart.

Ma már tudjuk: ebben a brosúrában szerepelt hibásan az összetétel. s ott kapott egy puhafedelû füzetet – könyvnek nem nevezhetem. Ha pedig a vádlott szabálytalanul rendelt.” A különbség a két büntetési tétel között nem elhanyagolható. vétséget követ el. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. hogy ez veszélyes. Pedig több tanúvallomásban is elhangzott: ha többen konzultáltak volna. A fõgyógyszerésznõ tanúvallomásában elmondta: ez a receptfelírás nem volt megfelelõ. hogy nagyobb körültekintéssel kellett volna olvasnia a hibás brosúrát. ami bekövetkezett. és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel.nem a minõsített esetében foglalt vétség miatt mondja ki a vádlott büntetését. Az õ felelõsségét abban látjuk. hanem szükséges lett volna az oldat pontos összetételét is feltüntetni a recepten. és alaposabban . E per elején õ maga is elismerte: ezzel hibát követett el. ha a bûncselekmény halált okoz. s emiatt következett be a halál. Hibázott a pápai kórház. (2) A büntetés: … b. talán valamelyikük észrevette volna ezt a hibát. A perbeli tanúvallomások. amely errõl az új mûtéti technikáról szólt. Nem kétséges: a vádlott nem akarta ezt a halálos eredményt. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz. s ezt maga a vádlott sem tette –.) – Vádlott – folytatja tehát az ügyésznõ – részt vett egy konferencián. Ebben az összetételben alkalmazta vádlott a szert ennél a mûtétnél is. közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Konzultálni kellett volna elõzetesen a nõgyógyászok és az altatósok között – s ez nem történt meg. ezért itt hadd idézzem szó szerint magát a Btk. nem lett volna szabad csupán az aránypárt (azt. és csupán telefonon kérdezett rá Fülöp doktorra: tényleg ilyen töménységre gondol-e.) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés. amint kellett volna. A következõ hiba: az új mûtéti eljárás bevezetése a kórházban nem úgy történt. a gyógyszerészeknek nem lett volna szabad teljesíteni a hibás rendelést. amelybõl kiírta ennek a szernek a nevét és összetételét. a sûrûség: egy nullával kevesebbet írtak. önmagát hibásnak. hogy 50:1) ráírni. szakértõi vélemények alapján megállapítható: több súlyos hiba történt. és nem írta le. felelõsnek.. (Az olvasó nem értheti ennek jelentõségét. a Büntetõ törvénykönyv e két passzusát: „ 171. de nem bûnösnek mondta. amikor elõállította ezt az oldatot.

Több tanú és szakértõ úgy vélekedett: ezen az átmosófolyadékon kívül más ok is közrejátszhatott a halál bekövetkeztében. – A védelemé a szó – él a réges-régi fordulattal a bírónõ. volt az elindítója annak a folyamatnak. 51. az egész mûtéti team munkájáért õ a felelõs. hogy nem egyedül a vádlott felelõssége. Ezt a kérdést azonban úgy kell föltennünk helyesen: Vezethetett-e más ok a tüdõvizenyõ kialakulásához? A szakértõk minden esetben erre úgy válaszoltak: a tüdõvizenyõ bekövetkezésének oka az oldat volt. hogy a vádlottnak konzultálnia kellett volna elõzetesen. hanem több személyé és egészségügyi szervé. mint a vád képviselõjének.kellett volna konzultálnia. s mint ilyen. – A vádlott volt a mûtét vezetõje. Köszönöm. mert ez nem nyert egyértelmû bizonyítást. Ám hogy lehetett-e más ok is. Valamint az is bizonyítottá vált. A Btk. Hangsúlyozni szeretném tehát. . amely végül is a fiatal lány halálához vezetett. miszerint a védõnek többet kell beszélnie. – Tisztelt Kerületi Bíróság! – emelkedik föl az ügyész mellett helyet foglaló ügyvéd. Ugyanakkor megerõsítették: a tüdõödéma létrejöttét észlelni kellett volna a mûtét során. például a beteg nem megfelelõ megfigyelésével. Ha tehát rajta kívül bárki más is követett el hibát a mûtét során. mivel nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok. Egyértelmûen nem tudom kimondani tehát. §-ában szereplõ foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetében. ami. ez a vádlott egész életére és további munkájára megfelelõ figyelmeztetésül fog szolgálni. Nem kétséges. annak kellett hogy legyenek elõzményei. §-a alapján pénzbüntetés kiszabását kérem. és ne minõsített esetében mondja ki bûnösnek. Azt indítványozom tehát. hogy bár rendkívül gyorsan. annak megvoltak a maga elõzményei. 171. hogy a Tisztelt Bíróság a vádlottat a Btk. hogy ez a rendkívül súlyos hibának minõsülõ receptfelírás vezetett a halálhoz. hogy az ok-okozati összefüggés fennállna az elkövetett hiba és a bekövetkezett haláleset között. katasztrófaszerûen következett be az. s ezt sem tette meg. Bizonyítottá vált e perben. arra a mágneskártya hiányában nem tudnak válaszolni. ami történt. Úgy vélem. azért is õ tartozik felelõsséggel. valamint a perköltségekben marasztalást! – Sértett jogi képviselõje? – enged újabb felszólalást a bírónõ. Nem mondhatom ki. – Tisztelt Bíróság! Nem szeretném követni azt a régi alapelvet.

hogyan történt az utánrendelés. mindenki megebédel a bíróság büféjében. hogy mit hibázott a gyógyszergyár. hogy szponzori segítséget könyörög ki hozzá? Miért neki kell azzal törõdnie. mint ami itt elhangzott. pontban fél egykor pedig fölállva hallgatjuk az ítéletet: – A Magyar Köztársaság nevében a bíróság dr. miként került be a szer a kórházba. Bûnös-e tehát a vádlott és rászolgált-e a büntetésre? Nem. Fülöp Tamás vádlottat bûnösnek mondja ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében. a vádlott indította-e el azt a folyamatot. hogy hibásan írt föl egy receptet. védencemet mentse fel! Reagálnom kell a vádbeszédre is. Ugyanígy szeretnék pontosítani még két dolgot. – Fél egykor hirdetünk ítéletet. hogy egészen mást bizonyítana. hanem 1000 milliliter helyett 100 milliliter szerepelt. A bíróság a sértettek egyéb. a Tisztelt Bíróság ne a vádirat alapján állapítsa meg a tényállás azon részét. akkor azt kérem. Pláne hogy más kórházak is rendelték ezt a szert ugyanilyen összetételben. Valamint a hiba nem az alkotórészek arányából. hogy az olcsóbb legyen? Külön történet lenne. Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot. mindkét kérdésre a válasz: nem. A kérdés mármost az: azzal. A folyamatot a konferencia és az annak alapján kiadott brosúra indította el. Ha tehát a bíróság nem fogadná el jogi álláspontomat. Ennek során enyhítõ körülményként kérem figyelembe venni azt. Valamint föl kell tennem azt a kérdést is: miért kell egy orvosnak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkoznia? Miért kell úgy gyógyszert szereznie. Nem lehetett volna felismerni a bekövetkezett szövõdményt a mûtét során. Még csak 12 óra van. Köszönöm. valamint azt.000 Ft pénzbüntetésre. amely a brosúra nyomdahibájára vonatkozik. amely végül halálhoz vezetett. Ugyanis nem tizedesvesszõ-hiba történt. hogy védencem három kiskorú gyermeket tart el. hogy a végéhez közeledünk. Vádlott a gondatlanság legenyhébb esetét.Kérem legelõbb. Hozzá kell tennem: eltûnt az a mágneskártya. hogy jelentõs idõ múlt el a cselekmény elkövetése óta. és ezért õt összesen 125. polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára . – Köszönöm – nyugtázza a bírónõ. valóban õ. az úgynevezett negligentiát követte el. hanem büntetés helyett intézkedést foganatosítson ítéletében vádlottal szemben. amely lehet. valamint a bûnügyi költségek megfizetésére kötelezi. Szerintem nem. hanem csak méréssel lett volna megállapítható. hogy melyik gyógyszergyártól milyen gyógyszert rendeljen. ne szabjon ki pénzbüntetést.

hogy nem jó ez a folyadék. Büntetõjogilag õ ezért akkor felelõs. és õ akkor nem teszi meg azt. a címkén nem volt feltüntetve az oldat töménysége. amit kellene. a kórház szabálytalanul vette át. milyen áron szereznek be szereket ahelyett. jól tudják. a sértett férje és szülei. amelyet tulajdonképpen Fülöp doktor indított el. honnan. más betegekre is. meg kell említenem. ahol a meddõ nõk teherbe esésének új módszereirõl akart tanulni. ahogyan a szer felírására és beszerzésére sor került. Vádlott! Ön most háromféle nyilatkozat közül választhat: tudomásul veszi az ítéletet. Szerencsére azokban az esetekben nem történt semmi baj. hogy gond van.utasítja. másutt is bekövetkezhetett volna olyan haláleset. ezekben a brosúrákban mindenki meg szokott bízni. Igaz. . Fülöp doktor felelõsségét súlyosbítja. Az ottani brosúra alapján írta föl azt a receptet. Fülöp doktor mellett hibázott Pápa is. Fülöp doktor szabálytalanul rendelte Pápáról a szert. nagyon nagy baj. hogy ilyenekben pontatlanságok forduljanak elõ. Önöknek – fordul dr. Igaz. és ha nincs szerencséjük. és azok föl nem ismerése büntetõjogi értelemben nem az operatõr felelõssége. hiszen nem jellemzõ. Mindannyian tudjuk. ha az orvosoknak kell azzal foglalkozniuk. s további 13 esetben be is adták a szert. hogy az õ rendelése után még több más kórház rendelt ugyanebbõl a szerbõl. Vizsgálta a bíróság azt is: bárkinek a mûtõben föl kellett volna-e tûnjék. Tessék leülni! Legelõször – tesz kitérõt a bírónõ – a sértett hozzátartozóihoz szeretnék szólni. Mi is történt? Fülöp doktor saját pénzén vett részt azon a külföldi konferencián. nem dönthettünk másképpen. amelynek alapján a szer beadására sor került. bárha aztán kifizette. Önök. hogy csak a gyógyítással törõdhetnének. Megállapítottuk: nem. de a veszélyhelyzet átterjedt más kórházakra. hogy ezzel a büntetõeljárással az önök lányát. és aztán nyilatkozzon! – Én tudomásul veszem az ítéletet! – könnyíti meg a helyzetet az ügyésznõ. A halálhoz vezetõ folyamat tehát azzal a súlyos szabálytalansággal indult. ha a mûtéti team bármely tagja jelzi neki. mert Pápa rossz címkével adta ki a szert. Halász Irén bírónõ ismét a Kuris család felé – ez nem vigasz. Beszélje meg védõügyvédjével. Bizony. ugyanebben az összetételben. az ön feleségét sajnos már nem lehet visszahozni. mégpedig azért nem. ezek alapján döntött így a bíróság. de talán megértik. a folyamatnak kellett hogy legyenek elõzményei. Nos. fellebbez vagy háromnapi gondolkodási idõt kér.

Nem átkozott el soha életében senkit. Mert Cilike vérdíja nekik nem kellett. Csupán a temetõbe járhatnak ki Cilikéjükhöz. majd kimúlik. Eleinte apósával minden este addig ivott. A szülõk ma is feketében járnak. Fülöp doktortól is azt vegye el. és a felirat: Némethné Kuris Cecília 1970– 96. A templom fölszentelésére ki is adtak egy könyvet. miután összesúgott védencével. amely segíti a beteg emberek jobb ellátását. megbûnhõdjék. akkor ne operálhasson. rajta kereszt. Büntessék meg! Ne azzal. hanem a templom . aki ezt elkövette. Kísérteties befejezés Kuris Cecília halálának tárgyalásán. aztán beletemetkezett a munkába. lezuhan a padlóra. Kuris úr maga volt a beruházó. s amíg imádkoznak. Imi ma is velük van. a kislányukat vette el. szárnyát megrebbenti kétszer-háromszor. Aztán elballagnak a gyönyörûen fölújított templomba. Ez már sok szegénynek. minden. majd harmadszor is. az állványozó. keresgéli a kijáratot. Cilikéjük kezét fogva. Nem lesz így soha. hogy eltiltják az orvosi szakmától! Ezért indította el a büntetõeljárást: tiltsák el az orvost a mûtétektõl. a kivitelezõ. Kisterenye 600 éves címmel – Kuris Cecília emlékére. A kártérítési perbe is csak azért mentek bele. a templom felújítására hármat költöttek. Akit több falu népe is szeretett. hosszan álldogálnak talpig feketében a hófehér sírkõ elõtt. nem képesek levetni a gyászt. nem a keresztet s a keresztre feszített Jézust nézik.– Mi is tudomásul vesszük! – nyilatkozik a védõ. abból olyan alapítványt hozzanak létre. hogy ha tisztességes pénzt fizet a biztosító. Cilike édesanyja mélyen vallásos. Ám olyan keveset kaptak. amíg ágyba nem zuhant. ami neki a legkedvesebb – ha õ leginkább operálni szeret. hogy: az az orvos. * Kurisné. angyalka. ismét próbálkozik. nem hagyta ott õket. de megint ablaknak ütközik. Ha a Jóisten tõlük a legkedvesebbet. nem ahhoz fohászkodnak. A mûtét elõtt abban reménykedtek: majd sorakoznak az unokák. Magukra egyetlen fillért sem költöttek belõle. s az helyrebillentette. Igaz. miközben mindenki ijedten húzza össze magát. De azt igen kívánta. Négyszer-ötször körberepül a szobában. Az ítélethirdetésig öt év telt el Cilike halála után. Ekkor a júniusi égbõl egy szürke galamb berepül a tárgyalóterembe. fordul egyet. ne nyúlhasson más nõkhöz sem. hogy abból csak a templom rendbehozatalára tellett. hogy bezárják. hanem azzal. A két öreg magára maradt. Kétmillió forintot kaptak. nekirepül az ablaknak.

ám az arca Kuris Cecíliáé. azonban azokat is csak akkor. *** Egy ügyvédi iroda perben állt az orosházi kórházzal. Azt a választ kapták. Kisvártatva meg is érkeztek postán a kért iratok. Az esküvõi fotójáról készíttették. Imigyen: . ha nyilatkoznak. Ennek során kérték a kórháztól az ügyfelükre vonatkozó orvosi iratokat. csupán azok fénymásolatait. az eredeti iratokat nem adhatják ki. Szent Cecília. Szép rajta nagyon.üvegablakának festményéhez. hogy vállalják a fénymásolás költségét. Vállalták. az orgonák védõszentje mosolyog az ablakon. mellettük pedig a számla.

Könd u. ennyi az önköltsége! Már ha perel az a galád ügyvéd. aki ezen persze zsírosra keresi magát. lelet 4 kórlap 1 lázlap 1 zárójelentés 2 vizsg. Egy átlag oldal lemásolása – ezek szerint – átlagosan 7301. . bizony. OTP 11733041-15346487 megnevezés kórlap 4 lázlap 4 zárójelentés 4 vizsg. sajnos eléggé fölmentek mostanában az árak! Ez a fránya fénymásolás is lám. szá 34000 28000 14000 20000 8500 7000 7000 10000 összesen: Fizetendõ: 160625 – azaz egyszázhatvanezer-hatszázhuszonöt forint. Ne tessék vihorászni. Hát csak fizessen! Nagyon helyes! Én többet kértem volna érte. lelet 2 egységár 8500 7000 3500 5000 8500 7000 3500 5000 áfa% 25 25 25 25 25 25 25 25 áfaérték 8500 7000 3500 5000 2125 1750 1750 2500 n. Kérjük a fenti határidõig kiegyenlíteni! Vranka József pénzügyi fõosztályvezetõ” Bizony. azaz hétezerháromszázegy forintba kerül. milyen drága mulatság lett. 59.„Szállító: Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza 5900 Orosháza.

még ha ezt magunk sem tudjuk. a szokásos pici napi torzsalkodásokat (nem pucoltad meg a cipõd. Idõközben lakást is kaptak. S bizony nem könnyû az embernek elhessegetni magától a rosszindulatú gyanút: a konkrét eset azért más mindig. nehogy kétségbe vonassék az orvosok mindenhatósága. azt az aggályt említeném: amennyiben a gyógyításban a páciens is részt vesz. s orvos ismerõseink is elismerik ezt akkor. Solti Istváné mindenképpen ilyen. nem csupán foglalkozása. A katonai fõiskola elvégzése után Nyíregyházára került. nem kifejezetten kifizetõdõ hozzáállás. elfelejtettél káposztát is hozni) leszámítva soha egyetlen hangos szó el nem hangzott közöttük. Nagyon jól éltek együtt. aztán 78-ban a második. Mindez olykor egészen kiélezetten is megjelenhet egy-egy történetben. tudati folyamataink.Az agyhalott kommunikál Istenem. emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. a mezõgazdasági. 1974 márciusában született meg az elsõ gyerek. A szikár katonatiszt szolnoki munkáscsaládból származik. a fõiskolára járó lányt. ugyebár. vagyis testi (szomatikus) mûködésünket. a paraszolvencia X hányada neki jár. s ott szolgált egészen 89-ig. csapathoz. de hányszor kerül szóba: mi. egy plusz két félszobás . így könnyen elviselték. Fél év ismeretség után. nagymértékben befolyásolják pszichés. István. s Nagyhalászban. s nem a fehér köpenyes istenségnek. Ágnes. egy Nyíregyházához közeli kis faluban kezdett tanítani. Így ismerte meg Sárát. hogy a másik is komolyan veszi a maga feladatát. Mindkettejüknek hivatása volt a munkája. Ha már aztán egészen disznó módon közelítenék. a nõtlen tiszti szállón kaptak különszobát. amint konkrét beteg kezelésérõl van szó. ha csak amúgy nagy általánosságban beszélgetünk a világ dolgairól. igazi varázsló volta. magyar– történelem szakos tanár lett. Mondogatjuk. amely a tanárképzõ fõiskola lányaival vette föl a kapcsolatot. aki a hallgatók részérõl vezette a klubot. hányszor. Sára végzett a fõiskolán. majd az ipari szakközépiskolába. Közülük azonban igen sokan rögtön másképpen kezelik ezt az alapvetõ elvi tételt. 1973-ban házasodtak össze. ez mennyire komolyan így van. Vezette az ifjúsági klubot. lelki. ami pedig. késõbb bekerült a megyeszékhelyre. egyedül üdvözítõ ereje.

István a rendszerváltás környékén fölkerült Pestre. Volt idõszak. István 3-4 percig próbálta vizes ruhával törölgetni izzadó homlokát. – Ez kóma! – kiáltott föl a mentõorvos – . mostak. – Legalább azt mondja meg. máris kezdjük. de csak felületi vérömleny keletkezett. megérkezett a rohamkocsi. aztán Finnországban ENSZ-kiképzés. ami azért csak közelebb van Nyíregyházához. szívtájékát. mi történt a feleségemmel? – Súlyos agyvérzés. Istvánt elengedték a két ünnep közöttre. A részletekrõl még nem tudok biztosat mondani. kis István Szentendrén tanul a katonai fõiskolán. az pedig nem roncsolt semmit. a sorkatonák kiképzésével foglalkozni. nagy baj van! – Úristen. kezében a CT-lelettel: – Kicsivel jobb a helyzet. December 28-án is élvezték a semmittevést. ebéd után lepihentek. Az ügyeletes orvos megvizsgálta Sárát. mint gondoltam az elõbb. – Borzasztóan fáj a fejem! – nyögte. Angolában katonai ENSZ-megfigyelõként. A kisagy területén megpattant egy ér. Sára délután három körül éppen fõzõcskézett. 1998 decembere azonban kivételes alkalomnak ígérkezett: a gyerekek ugyan szerteszét. de nekik ez kacsalábon forgó palota volt. Ágnes Szegeden. elgyöngült. amikor egyik pillanatról a másikra. mint Pest. minden elõzmény nélkül rosszul lett. ez mit sem használ. az asszony az eszméletét is elveszíti. de szerencsére csak hajszálér. de legalább a házaspár együtt töltheti az egész ünnepeket. s közölte Istvánnal: – Készüljön föl a legrosszabbra. várjuk meg a CT-t. Ez tehát nem is igazi agyvérzés. egy év Afrikában. aki ekkor magához tért. abból kiáramlott a vér. s a mentõorvos vette kezelésbe Sárát. Nagyon erõsen megfájdult a feje. a vezérkarnál. le kellett feküdnie. azonnal vigyük be! – Szirénázva robogtak a Jósa András Megyei Kórház sürgõsségi részlegére. Két évig ingázott. ám ez sem tartott sokáig. Nem telt el több 6-8 percnél. papa István meg Angolában szolgál. mennyi az esélye? – Nagyon kevés! Hamarosan megjelent az orvos. nem bírt állva maradni. Sára is otthon lehetett. ám látva. s újra hátrahanyatlott. a Honvédelmi Minisztériumba. hanem csak egy úgynevezett aneurizma – születési rendellenességbõl az érfal helyi . az iskolában téli szünet volt. sõt. mentõt hívott. ha valami zûr adódna. csupán telefonon kellett elérhetõnek lennie. Tévéztek. eszméletét vesztve. megint Pest következett. majd ismét Budapest. a jogon.panelt. Tehát nem okozott agykárosodást. doktor úr. mire sikerült legalább Debrecenbe vezényeltetnie magát. amikor így festett a család földrajzi helyzete: Sára Nyíregyházán tanít.

nagyon szeretnék. Az volt az érzése. hogy lehetõvé teszi. a doktor többször is megvizsgálta Sárát. mindent el fogunk követni a betegség leküzdése érdekében. erõs akaratú asszony. – Be akar menni hozzá? – Köszönöm szépen. a családja is küzdeni fogunk. hogy a kómában lévõ beteg mindent érzékel. vagyis méri saját légzésének áramlását. lapokban. Ha csak icipici esély is van a fölépülésére. Talán két óra telt el az intenzíven. Ettõl kezdve István és a két gyerek folyamatosan Sára mellett voltak. – Ez a lényeg! Ígérem. õ is és mi. Úgy néz ki. a lélegeztetõgép csak légzésasszisztenciát ad. Ez fél öt körül volt. legalább egyszázaléknyi esélyt adjon neki! Nekem ez az egy feleségem van. a fejben megszûnt a vérzés. A legtöbb ember fejében van egy-két ilyen „ ketyegõ bomba” ilyen tágulat. mikor mitõl aktivizálódik. és az infúzióban adott különbözõ gyógyszerekkel sikerült csökkenteni a nyomást is. – Nézze. s nagyon ragaszkodom hozzá. kikerülhetünk gyõztesen ebbõl a betegségbõl. a betegekbe folyt az infúzió. kezelések. következik be. doktor úr? – Soha nem tudjuk. de ennyi esélye mindenkinek van. Beöltöztek a szokásos intenzíves ruhába. csak éppen nem tud beszélni. hiszen azt látták-olvasták már korábban is. ám õ azt közölte: a helyzet válságos. Az elsõ perctõl állandóan beszéltek hozzá. de van spontán légzése. Az intenzíves orvos is megvizsgálta Sárát. a nõvérek számára. A kórteremben öt ágy sorakozott egymás mellett. és meggyõzõdésem. mindent hall. mindegyik fölött monitorok. hogy az asszony valaha is felgyógyulhat ebbõl. függöny vagy paraván nélkül. Az elsõ éjszaka tulajdonképpen nyugodtan telt el. – Mitõl. Hamarosan fölvisszük a feleségét az intenzívre. most pedig rengeteg helyütt – és nemcsak filmekben és regényekben. – Doktor úr! Kérem. tévékben – . amit elmondtam. tény. besegít. s ugyanazt a felvilágosítást adta: – Stabil az állapota. Nem igazán tudjuk. de egyébként szüntelenül a betegágy mellett tartózkodott legalább egyikük. Még csak 47 éves. takarítás alatt. soha nem volt komolyan beteg. Sára nem küzd a saját . hanem kómából késõbb fölépült betegek beszámolóiban.tágulata – elpattanása. fegyelmezetten kimentek a vizitek. Jól ismerem õt: látszólag törékeny. A terem közepén kis üvegkuckó volt a megfigyelõ. és ha szükséges. Egyelõre nem beszélhetünk javulásról. de általában ez a robbanás nem . de valójában szívós. ám Istvánban egyre nõtt az aggodalom. nem tartja valószínûnek. kijelzõk.

suttogva beszélni kezdett hozzá: – Édesem. õt is agyvérzés érte. a nagynénédre gondolsz. de arra nem. és ugyanolyan teljes értékû ember leszel. meggyógyulhatsz. mi lehet ennek az oka. ha fölébredsz ebbõl a nyamvadt kómából! Hallod. drágám? Teljesen egészséges leszel. kedves arcú nõvérke. rá is az vár. De Neked nem volt agyvérzésed. ha föladta. figyelj rám! Vedd elõ azt a közismerten erõs akaratodat. kis rehabilitációs kezelés. Eszébe is jutott. bízz bennem. amiért nyomorék életre kényszerítettelek volna. Nem csaplak be. igazat mondok! Tökéletesen meggyógyulhatsz. semmiféle belsõ roncsolódást nem okozott. Sára azt nem hallhatta. István megértette: Sára azt hiszi. a beteget minden emberi méltóságától megfosztó helyzetrõl. ennél jobb. nincs agykárosodásod. gyógytorna. mint voltál! Csak akarnod kell! Bejött egy barna hajú. és akarj meggyógyulni! Tudom. ilyesmi. hogy életed végéig ápoljalak. akarj meggyógyulni! Akkor sikerülni fog! Néhány hét. nem igyekeznélek meggyõzni. egy icipici hajszálér pattant el a fejedben. Logikus hát. ha tud. amikor a felesége nem is szenvedett agykárosodást? Ha felébred a kómából. Nos. hogy ez nem nagy artéria vagy véna. küzdj. nem hitegetlek. magatehetetlenné vált. István mit suttog asszonyának. az életünk csak Veled lehet teljes és boldog! Ne add föl hát! Harcolj. hiszen õ csak azt hallhatta. teljesen egészséges lesz! – Hallod. Õ k ketten aztán többször is beszélgettek errõl az elkeserítõ. semmiféle maradványa nem lesz a betegségednek – ha Te is akarod. mert arra ugyan hajlandó lennék. Sõt – érezte István – minél hamarabb túl akar lenni az egészen. hanem csupán hajszálér volt. emberhez méltóbb a gyors halál. a folyosón és négyszemközt Istvánnak mondta el a doktor. s egyetértettek: hasonló életet nem tudnának élni. és attól teljesen megbénult. ha nem akar ezzel tovább élni. amit a nagynénjénél látott. nem .életéért. látod. A férj tehát odahajolt asszonya párnájára. Tehát az asszony abban a hiszemben fekszik kómában. Teljesen fölépülhetsz. beteges nagynénije agyvérzést kapott. Igazított kicsit az infúzión. meg akar halni. Azt. és vérzik belül. a CT egyértelmûen mutatja. hogy neki is agyvérzése volt. nem én mondtam. s közben hallotta. s nagyon halkan. legfeljebb pár hónap. Ha nem lennék ebben egészen biztos. Néhány hónappal korábban Sára egyik idõs. inkább éppen a visszafordulás ellen küzd. gyógytornászról. ellenõrizte a tartalék üveget. õt látod Magad elõtt. amikor azt mondták: megpattant egy ér. hogy állandóan a szemrehányó tekintetedet kelljen néznem. szükségünk van Rád. ha Te is akarod! És mi szeretünk. Közbeszólt: – Miért beszél Maga rehabilitációról. ha küzdesz érte.

Mindent észlel. én kommunikálok vele. mégiscsak Maga a civil. ez nem lehetséges. inkább csak az ujjait jobban ráhajlította az övéire – de óriási öröm volt így is István számára. ami körülötte történik. és egyszer majd sikerül! – Megfogta Sára kezét. köszönöm. nyugodtan beszélgessen vele. középrõl indultak a mozgások. meg fogsz gyógyulni. Kicsit tágabbra. nagyon lassan próbáltak szétválni. akarsz harcolni azért. egyetlen perc alatt bebizonyítom önnek. nem fontos tovább! – István látta. csak válaszolni nem képes. – Nem kommunikálhat vele a Jóistenen kívül senki! – Doktor úr. – Édesem! Az elsõ pillanattól kezdve meg voltam gyõzõdve arról. amit mond neki. picikéket megmozdult. – Ne haragudjon. jól értettelek. Az elején még nem. – Ne reménykedjen fölöslegesen. Jöjjön. az elsõ pillanattól kezdve csak én küzdöttem. Te nem. Már 4-5 milliméterre kinyílt mindkét szeme. hogy fölgyógyulj? Ha igen. amit ön az imént állított az állapotáról.csaplak be! Könyörgöm. nehogy érzéki csalódás áldozata legyen: – Drágám. próbálkozunk tovább. megérkezett a nappalos mûszak. mindent hall. Egyszerre a szemhéjak között megjelentek Sára gyönyörû szemei. Rezegni kezdtek a szempillái is. Közben kihajnalodott. egyelõre ez a maximum. ha jobb így Magának. én ezt nem kérem. A keze szorításával bármire válaszolni tud. s lassan. Ne is haragudjon. megnézte a lázlapot. nem értheti. hogy most nem sikerült teljesen fölébredned. majd döbbenten figyelte. az elõbb rosszul mondtam. és higgyen bármiben! Ne . ne erõltesd! Ne törõdj vele. Azt is hallotta. hadd mutassam meg önnek! – Nem. még tágabbra. Ha helyesen érzem. Azt hiszem. nagyon szûk résnyire. nem. hiszen föléleszthette legvérmesebb reményeit – . Tovább nem. hogy István suttog a párnára hajolva. drágám! Ha igazán akarod. Hiszen kommunikáltak! Kipróbálta újra. ám már ez is boldoggá tette. és az elsõ pillanattól kezdve mindketten küzdöttünk… illetve… nem is igaz. meg tudod tenni! Nyisd ki a szemed! És Sárának megrezzentek a szemhéjai. szorítsd meg újra a kezem! – és Sára ujjai ismét szorosabban fonódtak az övéire. szorítsd meg a kezem! – És Sára kicsit megszorította férje kezét. drágám. Nem volt ez vért serkentõ szorítás. próbálj meg fölébredni! Legyen vége ennek a rémálomnak! Nyisd ki a szemed. Mint amikor alvást tettet valaki. mi a valós orvosi helyzet. Úgy vettem észre. doktor úr. Nem akarom semmiben megakadályozni Magát. – Nem baj. talán mi mégiscsak jobban tudjuk. a szemhéjak egésze megrebbent. Solti úr! A felesége agyhalott. Másik orvos is érkezett.

szintén teljességgel tudománytalan. mint megfogni az asszony kezét. munkájának fogja betudni. nem engedik be Sárához. Istvánnak és a két gyereknek kétfrontos harcot kellett vívniuk a betegség és az orvosok ellen. majd folytatta a napi 24 órás szolgálatot. hogy az orvostudomány is véges. Nem fogta meg egyikük sem. tornáztatták. És biztosította õket: ha a felesége fölépül. hogy ne adja föl a küzdelmet. aki a félperces kísérletre ugyanúgy nem volt rávehetõ. orvosilag természetesen nem tudja alátámasztani. és választ kérni egy-két kérdésre. A harmadik napon a nõvérek megfenyegették Istvánt: ha nem hajlandó legalább a váróterem összetolt foteljein pihenni pár órát. tehát elfogadja a doktorok szakmai véleményét. gyúrták. Õ lett az asszony kezelõorvosa. azt õ nem a saját érdemének. hiszen napi huszonnégy órás szolgálatot tartottak Sára mellett. de csak a felével birkózott meg. mert õ nem ért hozzá. de azok közül sem. hogy Sára értelme tökéletesen tiszta. És ez így ment egy álló hétig.értsen félre. Ám e beszélgetések során a doktorok még azt a – legalábbis a civilek körében ma már igazán általánosan elismert. mint holmi fogyatékost. már enni sem nem bírt. Akadt ugyan kivétel. s ha õ és két gyereke a medicinák hiányait picit is tudja pótolni azzal. tisztelem az erõfeszítését. akik részvéttel nézték erõfeszítéseiket. hogy a család többi tagja fog összeomlani a kimerültségtõl. A negyedik napon próbált elõször a torkán leerõltetni valami szendvicset. ez segíthet valamit. nemhogy azok közül. csupán igaz – tételt sem voltak hajlandók komolyan elfogadni. amit tesz és tapasztal. hogy jelen van. a szerelmét. hanem az orvosok szaktudásának. Akkor aludt három-négy órát. mint összes kollégája. Nem kellett volna többet tenniük. de lekezelõ mosollyal állt odébb. s túl azon. s egyetlen alkalmat nem adott föltevésük igazolására. akarjon meggyógyulni. A férj beismerte. bár lehet. egész nap és egész éjjel vele voltak. akik gúnyos. aki kíváncsi lett volna erre. és sok sikert kívánok hozzá! – az orvos jóindulatú. érezteti a szeretetét. miszerint a gyógyuláshoz szükséges a . s végig korrekten tartotta magát legelsõ álláspontjához: semmiben nem gátolta õket. hogy mosdatták. ha együtt próbálják arra biztatni Sárát. rengeteget „ beszélgettek” vele. hogy adekvát módon „ válaszol” minden kérdésre – ám nem akadt egy sem. saját felsõbbrendûségüket fitogtató megjegyzéseket tettek. de legalább hajlandó volt meghallgatni Istvánt. de egyetlen szavukat nem hitte el. Az orvosok többsége végig úgy kezelte ezt a kõkemény katonatisztet. Olykor aggódott is értük. ezen a kézszorítós nyelven. Kivétel nélkül mindegyik doktornak fölajánlották: hadd bizonyítsák be pillanatok alatt a maguk tudománytalan módszerével. forgatták. Azt viszont nekik kéne elismerni – érvelt – .

ha Sára egyszer csak fölkelne és a ruháit kérné. akinek volt. kicsim. csak éppen nem hittek az egészben és nem segítettek semmit. s biztatta feleségét: – Ne törõdj ezekkel a lesújtó megjegyzésekkel. nem is igen olvasott ilyen tárgyú könyveket. van és remélhetõleg lesz is emberi méltósága. mert ha esetleg nem sikerül valami. . az orvosok egyre nagyobb hányadának fokozatosan gyöngült a merev ellenállása. egyetlen Sáráját akarta megmenteni. döbbenettel fogadta hát. Azt kérte. õk lesznek az Isten. sem felsõbbrendû akaratban. abból nem hajlandók engedni. nehogy beigazolódhassék a tévedésük. Akkor beállított Sára egész rokonsága. itt dõl el. S mindehhez fontos hozzátenni: István soha életében nem volt vallásos. Amint értesültek a történtekrõl. A férjnek és gyerekeinek néha már az volt az érzése. innen-onnan vidékrõl. visszahozni. aki csupán a saját tapasztalatának hitt. aki véghezvitte a lehetetlent. talán kicsit még drukkoltak is nekik. ide nagyon súlyos betegek kerülnek. Átlagos mûveltségû ember. Ha viszont a legrosszabbra készítenek föl. egyik-másik orvos visszaparancsolná a betegágyba. amikor a doktorok hókuszpókusznak minõsítették próbálkozásait. sem természetgyógyászatban. Mindezzel együtt. hogy a beteg agyhalott. mindenki rohant hozzá. s éppen azért nem áll rá egyikük sem a kísérletre. Reggeltõl délutánig István így beszélgetett asszonyával. a testtõl elválasztott lélekben. Itt az orvosok nem kelthetnek hiú reményeket senkiben. jó helyen fekszik-e s nem a tévéképernyõn át küldött neki energiát.beteg gyógyulni akarása is. nem hisz valami. el kell fogadnunk: ez a kegyetlenség puszta önvédelem. soha nem mélyült el sem parapszichológiában. amelynek szolgájává szegõdhetne. Bár nagyon nehéz. hogy hazamehessen. Sára két testvére menjen be. és mégis meggyógyulsz. hogy jön ahhoz bárki – akár maga az érintett is –. hanem egy beteg asszony. látva kitartásukat. ugyanezt így fogalmazta volna meg magának: ha egyszer kimondták a diagnózisukat az agyhalálról. a többiek azonban majd csak akkor. nem ingával mérte be. Visszatérve a történtekre. Ha egyszer a doktor kimondta. hogy visszafordulnak vagy tovább mennek. De nem volt ideje és energiája ezzel törõdni. mintegy utolsó állomásra. de el kell fogadnod. amit ezek az orvosok mondanak! Ez intenzív osztály. meg se halld. nem látványosság van odabent. hogy tetteivel közvetve cáfolja az õ diagnózisát? Ha rosszindulatú lett volna. a hozzátartozók aztán számon kérhetik rajtuk a biztató szavakat. mondván. A férj nem akarta mindannyiukat beengedni. a második nap reggelén zajlott beszélgetés után István ismét odahajolt Sára párnájára. pedig nem varázsvesszõvel írt köröket asszonya feje fölött. Értetlenül. Az okkult tudományokat sem ismeri.

de mégiscsak Sárát mutatta. õ csak a két testvért szeretné beengedni. és nem beszélek Hozzád? – Sára ujjai moccanatlanok maradtak. Majd arra kérte. s a párnára hajolva elmondta. akkor ez általában sikerült is. ha egyetért vele. ha például most hagylak nyugodtan pihenni. nem akarja. Ezen kisebb vita alakult ki. a tökéletesen mûködõ kommunikációs módszerrel megkérdezi Sára véleményét. hogy miközben éjjel valami rosszat álmodtam. Figyelj csak.ha már lábadozik. Õ még soha nem volt kómában. ha itt vagyok. akiknek addigra elmesélte. drágám! Te is most ilyen rossz álomban vagy. úgyhogy István visszavonta saját álláspontját. tehát ha fölébredek. ebbe a rossz álomba. hogy a többiek ilyen állapotban lássák õt. szorítsa meg újra a kezét. picikét megszorították a kezét. hogy ez most nem a valóság. lehet-e egyáltalán ilyen helyzetben pihenni. Ilyenkor. utána ott együtt elhatározzuk. nem intenzív. és ez eddig mindig sikerült – miért ne sikerülne most is? Ezt a helyzetet is együtt kell megoldanunk! Figyelj. rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. István behozta a két testvért. Néhány percen keresztül az egyik. s nem esetleg csupán azt. engedjen be mindenkit. ha inkább azt akarja. hogy fölébredünk. hanem normál kezelési osztályon. Nagy megnyugvás volt ez a férjnek: bebizonyosodott. Bement. mégis föl kell ébredned! Ha ez sikerül. Sára mellé ült. Kérte. meg tudjuk tenni! – István lecsukta . velem is sokszor megesett már. – Jobb Neked. a valóságot érzékeli. 26 éve élünk együtt. Tudod. Elsuttogta. én most „ lemegyek” Hozzád. amint õ eddig. – Az a jobb. óriási lépést teszel a gyógyulás felé. aztán legyen az. ha elhatároztam. min töprengek? Mindannyiunkkal elõfordul. azt javasolta. amely ráadásul nagyon mély is. Nem történt semmi. nem tudhatta. és beszélek? – Ismét gyönge szorítás érkezett válaszul. ezzel esetleg nem árt-e neki. amin ugyan szinte semmi nem látszott. Sára ujjai mozdulatlanok maradtak. hogy fölébredek. álmomban. majd a másik testvér is ugyanúgy kommunikált Sárával. Áthidaló megoldásként javasolta a zárt láncú tévét. amely eddig mindig az igent jelentette. – Jó. Az asszony azonnal megszorította. véget ér a lidércnyomás. Hát ilyen módon volt az asszony agyhalott. drágám. A rokonok távozása után Istvánban fölmerült: vajon az éjjel-nappali „ beszélgetéssel” nem fárasztja-e túlságosan az asszonyt. hogy valójában én alszom és álmodom. miként beszélgetnek õk. Megkérdezte hát: – Sára. tudsz te így pihenni is? – Az asszony ujjai behajlottak. akkor maradok. ki mindenki érkezett látogatóba. szívem. Sára szorítsa meg a kezét. és kinyitjuk a szemünket mindketten. Ha nagyon akarjuk. amit szeretne. amit az asszony szeretne. tudatosult bennem.

azonnal rájött: Sára csupán azt akarja jelezni neki. Igazolódott is e „ fordításának” helyessége. s elsuttogta tudománytalan. s örömmel újságolta a történteket a gyerekeknek: – Most már biztos. a rossz álomba. hogy ez idõ alatt Te föl tudjál készülni a fölébredésre. hogy fölébredünk! Gyere. hiszen próbál fölébredni. majd folytatta. Egymást követõ 10-12 alkalommal produkáltak az elõzõkkel teljesen megegyezõ eredményt. hogy nem ártott semmit. Egy nõvérke odaszaladt. mert azt hiszem. most együtt alszunk. Most határozzuk el mindketten. szirénaszerû hang szólalt meg a feje fölött. drágám. meg tudja õ jegyezni. mi történt. próbálkozik a fölébredéssel. és rosszat álmodunk. nem értem. amint István újra elkezdte suttogni a történetet. koncentrálásra.szemét. de még nem mert reménykedni. a lélegeztetõgép újra riasztott. hogy meggyógyul az édesanyátok. arra gondolt. nem vagy képes megjegyezni ilyen egyszerû dolgot – s ekkor a gép a történet elején már nem visított föl. István megnyugodott. Ám közben. próbált ellazulni. most együtt vagyunk ebben a rossz álomban. a gép azonnal riasztott. és ugyanazt válaszolta. majd lekapcsolta a riasztást. hogy õ szeretne. Harmadszor is közelhajolt. elfogadta. Ez már nem lehetett véletlen. Szabaduljunk meg ettõl az álomtól! Ébredjünk föl együtt! – És megint vijjogás. és nem azért. Nyugalom volt egészen addig. nem kell mindig elmondania újra ugyanazt. annak a vészjelzõje visít. valahol a negyedik-ötödik kísérletnél. Istvánnak már kezdett gyanússá válni a dolog. Ismét szaladt a nõvér. Valami szüntelenül vijjogott – az elsõ pillanatban el sem tudta képzelni. jó. a véletlen bekövetkezhet kétszer is. Kiszaladt a látogatók számára kijelölt terembe. próbáljuk újra! Lejövök Hozzád megint. A lélegeztetõgép egészen biztosan arra jelez be. mafláskodott ez a gép. kezdjünk följönni! Nyissuk ki a szemünket! István éppen hogy kinyitotta a szemét. és attól megváltoznak az életfunkciói. Aztán rémülten vette észre: a lélegeztetõgép riaszt. hogy ez jelent is valamit. Biztos beleszuszogott. talán bugyuta kis történetét – és 4-5 percen belül harmadszor ugyanaz történt: a gép riasztott. értetlenkedve nézte a gépet. – Mi történt. lekapcsolta a riasztást. Gyertek be ti is! Együtt mentek vissza a kórterembe. Gyere. amíg el nem jutott addig: – Most akkor próbáljunk meg együtt . Jól ismerte a feleségét. – Jó. Az asszony megértette. Amint a következõ alkalommal az elején hozzátette: – Csak azért ismétlem meg a történetet. Visszahajolt a párnára: – Nincs semmi baj. visítás. Várj meg. hogy szükség van az egész történetre. mindjárt együtt leszek Veled! Úgy. éles. nõvérke? – Nem tudom.

mert képtelen rá! – dühösködött az orvos. szóltak az ápolónõnek: hívjon szerelõt. hogy ne riasszon. legyen oly kedves. mert ez a gép rossz. szeretnék beszélni vele! A nõvér kiment. bizonyos dr. Minden alkalommal. Nem kell itt semmit sem bizonyítani! De mindegy. hülyeséget. intelligenciát még az orvosi diplomával sem lehet szerezni. majd anélkül. ha hajlandó fél percet rászánni. a történet ugyanazon pontján. – Higgye el. – Ne törõdj vele. gúnyos hangon. hogy Sárára akár csak rápillantottak volna. Sietve érkeztek a betegágyhoz. kísérletezés.fölébredni. hagyjuk a szerelõt. gyõzõdjenek meg róla. és be is tudom bizonyítani. és a . miket mondanak – hajolt vissza István a párnára –. s õ reagálni fog arra. te bunkó. láthatóan sietve – . ám a gép most nem jelzett. hogy István mögé érezte a ki nem mondott „Na. Kérem. emiatt jelez a gép. már megint mit akarsz?”kérdést is. a gépnek semmi baja. további gúnyos megjegyzések közepette. – … de egyetlen perc alatt be tudom bizonyítani önöknek az állításom. és elvonultak. – Elnézést kérek. Gyere. ilyenkor nyilván megváltozik a légzése ritmusa. kérem. kérem. – A doktor úr átállította. mondja. – Ne beszéljen. hogy visszakapcsolja korábbi állapotába. hiszen nem vagyok orvos… – Hát nem bizony! – nyugtázta a doktor az Olimposzról leereszkedõ hangsúllyal a közbevetést. – Megkérem szépen. nem is fontos! – valamit állítgattak a gépen. gúnyosan mosolyogva. megjelent az ügyeletes orvos kollégájával. a felesége agyhalott. – Arra szeretném megkérni. Kuczin Rolanddal. s két-három perc múlva az orvossal együtt érkezett vissza. mi talán mégiscsak jobban el tudjuk dönteni. amikor ugyanis föl kellett volna ébrednie az asszonynak. mert mi a továbbiakban is szeretnénk próbálkozni. inkább próbáljuk újra! – ismét hozzáfogtak a gyakorlathoz. ki kellett volna nyitnia a szemét. mit akar! – de ismét olyan iszonyatosan lekezelõ. Miközben folyt ez az. vajon miért nem. Tegye ide ön is a kezét. igazam van. ne keserítsen el. hívja ide a doktor urat. A feleségem megpróbál fölébredni. vagy nincs. hogy ilyen hangon beszélnek. orvosilag mi hülyeség és mi nem. doktor urak. – Nem érek én rá mindenre! – dohogott az. amit kérdez! Én ugyan nem értek hozzá. tegye meg. úgymond. hogy nem hülyeséget beszélek… – Ugyan. kis szívem. István az ápolónõt kérdezte. ha a gép eredeti helyzetbe visszaállítása nem gátolja a gyógyítást. nyissuk ki a szemünket! – máris megszólalt a riasztás. amit hallottál. az vagy van valakinek. semmit nem próbál. nem nekik van igazuk! És az se zavarjon.

– A világért sem szeretnék beleavatkozni az ön munkájába. Ismét kérem. hiszen a kollégája határozottan állította. semmi értelme. amire valószínûleg igennel felelne. István folytatta a próbálkozást Sárával. és érezni fogja. hogy az igazolt tapasztalatok alapján lehessen nekem is álláspontom. amit a tulajdon szememmel és érzékeimmel tapasztalok. Ez azért mégiscsak jelent valamit. lehetetlen! Még csak spontán légzése sincs. visszajelez. doktor úr. hogy a küzdelme eredményes. pihenj! – és Sára behunyta a szemét. bármennyire tudománytalan is. hogy én majd ezt az állandó sípolást fogom hallgatni. – Dehogy fogom meg. ne erõltesd túl Magad. majd késõbb egészen sikerülni fog! Most inkább csukd be a szemed. amit mondunk neki. elfogadom az ön álláspontját. Az intenzív osztály egyik orvosa Sára ágya mellett ismét gyõzködni kezdte.feleségem számára megnyugtató a gép jelzése. ez is hablatyolás! – Jó. és távozott. Biztosítom önt is. de azért közben hadd higgyek annak is. engem nem érdekel! – füstölgött a doktor. hogy az agyhalott beteg mivel próbálkozik! És különben sem gondolhatja komolyan. De engedje meg. ha a feleségem meggyógyul. én azt teljes mértékben az orvostudomány és az önök sikerének fogom tulajdonítani. A harmadik napon újabb megerõsítést kapott. csak azt kérem. rendben van. Ám eredményesebben! Többször egymás után. hogy van spontán légzése. és kérdezzen bármit. mert hallja. csak gyönge. – Nem baj. ha egyszer nem ért hozzá! És egyébként se beszéljen már hülyeségeket. hogy . Ez teljesen normális. ne akadályozza meg. amikor odaért: – És most nyissuk ki a szemünket! –. csak éppen immár a gép visszajelzése nélkül. az asszonynak félig kinyílt a szeme. hogy közben én is ragaszkodhassam a sajátomhoz. Elõtûnt a pupillája. – Ugyan kérem. – Azt csinál. azt is megértem – bármilyen kegyetlenül hangzik is – . elég egyelõre ennyi is. hogy – amennyire telik tõle – meg fogja szorítani az ön kezét. A feleségem újra és újra rengetegszer reagál arra. – Ne avatkozzon bele újra a munkánkba. hiszen nem kötõdhet érzelmileg minden betegéhez. hogy a feleségem az ön számára csak egy munkadarab. – Miért mondja ezt. és a gép csupán rásegít. nem baj – nyugtatgatta –. de nem az lélegezteti. sõt. amit akar. mondtam már. ezen az osztályon ebbe bele lehetne õrülni. ha orvosilag nem is támasztható alá. s körülötte az íriszbõl is valamicske – de tovább nem ment. csak egyszer próbálja ki! Fogja meg a kezét. hogy ez hülyeség.

s akkortól Istvánék mindennap megkérték szépen a nõvéreket. Adj parancsot a szervezetednek. Ha belázasodott. Ekkor a monitoron az EKG-görbe ugrálni kezdett: az abszolút objektív gép jelezte: az agyhalott észlelte az eredményt. Az ezt követõ éjszaka hirtelen leesett Sára vérnyomása. A doktor. István és a két gyerek naponta 24 órát töltöttek Sára ágya mellett. majd bekenték testápoló krémmel. ledörzsölték tetõtõl talpig sósborszeszes ruhával. Az orvos a hegyi beszéd végeztével távozott. s az ápolónõ csodálkozva. Olyan ez. vidd föl arra! Vagy elég lesz 100 is. semmi baj. emeld tovább! – A nõvérke alig egy percen belül 80-at mért. plusztakarót kértek. drágám. nagyon jó. hogy õk mit beszélnek. hogy addig az orvosoktól nem kaptak erre utasítást. csak így tovább. szívják le a keletkezõ folyadékot. Az asszony életfunkcióit ellenõrzõ gép monitorján ekkor az addig stabil értékeket mutató görbék hirtelen szabálytalanokká. s a párnára hajolva suttogni kezdett: – Szívem. de ne hagyd itt. és örült. amit elkezdtünk! – S a monitoron a görbék alig egy perc alatt visszarendezõdtek. várjon kicsit. hogy sikerült. változatlanul kómában. jeget raktak rá. hogy már szinte kimutathatatlanul alacsony lett. s a férj azonnal visszahajlott asszonya párnájára. aki biztatóan intett vissza: lassan-lassan emelkedett a vérnyomás. nem mondhat mást. ha túl alacsony volt a hõmérséklete. mert a lélegeztetõtubus hatására összegyûlt folyadékot egyszer sem szívatták le. a nõvérek segítségével szakszerûen ellátta a fertõzést. Sára negyedik napja feküdt bent. de István nem esett pánikba. s õk ezt kedvesen el is végezték. csináld tovább. kezében a vérnyomásmérõ pumpájával már orvost akart hívni. a felesége agyhalott. kaotikusokká váltak. csak tovább kell folytatnunk. amin azonnal úrrá lehetsz. olyannyira. ez a dolga! De nincs semmi jelentõsége. aki fölvette Sárát. – Jó. de elismerõen bólintott: 100. Éjfélkor Ági. Ám mindenrõl nem tudtak gondoskodni.értelmetlenek az erõfeszítései. emeld meg a vérnyomásodat! – Fölpillantott az ápolónõre. Naponta négyszer-ötször tornáztatták õt. mint amikor a gondatlan anya csecsemõjének szájpenésze van. A nõvérke fülén a fonendoszkóppal. pár perc után már 60-at mutatott. Bejött egyszer az az orvos. szedd össze magad! Ez csak valami múló rosszullét. a lányuk halkan eldúdolta a . hadd próbálják meg maguk elboronálni. megkérte. Elérkezett a szilveszter. neked 110 a szokásos vérnyomásod. s vizsgálata során észrevette: az egész szája elfertõzõdött. s a szokott módon nyugtatgatni kezdte: – Ne törõdj vele. ez még kevés! – Újabb tíz perc. meg fogsz gyógyulni. – Ez az. Arról nem õk tehettek. pillanatnyi vérnyomáscsökkenés.

Õ volt az. Ám a nappalos Kuczin doktor maradt bent éjszakai ügyeletre is. de hozzáfogott. Az orvosok szerint agyhalott. Kuczin doktor éppen a . annak hallatára. minden jót kívántak betegüknek. de ezt is csak menet közben. – Mi lenne? Üszkösödik a lába. aki pár nappal korábban együtt volt jelen kollégájával a lélegeztetõgép lekapcsolásakor. Utána újra az egész testét megmasszírozták. semmit nem érzékelõ. de látszott rajta a hirtelen. A család a szokott módon ápolta a beteget. érezte. István arra kérte. A gépek ugyan jelezték. s azóta ugyan István nem látta. A következõ két nap ugyanígy. A válasz majdhogynem sokkolta Istvánt. várták az estét és egy másik orvost. Láthatóan nem óhajtott részesévé válni a hókuszpókuszolásnak. Kuczin. hogy esetleg levágják a lábát. mert nappali ügyeletes orvosként dr. minden részvétet és emberséget nélkülözõ megjegyzéseit. A „ hókuszpókuszoló családdal” minden alkalommal ezt tette: körbejárta az összes beteget. Sárát egyszer sem. hogy vannak életfunkciói. Fél kettõkor mehettek vissza. Sára teste szinte teljesen hideg volt és sárgás színû. Ahányszor bejött a kórterembe. de hozzájuk szokás szerint nem ért el. Sárát pedig kihagyta. hogy elmúljon. Este hét körül tornáztatás közben a férj észrevette. valószínûleg megelégelte az egészet. és közben folyamatosan beszéltek hozzá. magatehetetlen beteg egyenként megszorította a kezüket. ha õ ugyanezt kívánja nekik. végigtornáztatták. István és kis István is megpuszilták Sárát. megrendült. Éppen a kórteremben téblábolt dr.Himnuszt. mert a nõvérek fürdették a betegeket. majd õ is. mindegyiküknek egyenként szorítsa meg a kezét. elszürkültek. de azóta sem felejtette el gúnyos. biztatták. hogy le kell vágni a lábát. változás nélkül zajlott. Én nem tudok vele mit csinálni. Ám eközben István – bár magának se merte bevallani – úgy érezte: Sára most. nézze meg. s ebben nem is csalatkozott. aki mindig imádott csinos leni. szoknyában járni – azt hallva. semmirõl nem tudó. mi történt Sára lábával. le kell vágni! – felelt Kuczin. csak a többi beteget vizsgálta meg. És föladta. Kuczin Roland jelent meg. Éjféltájt megszakíttatták velük az ápolást. szép cipõket hordani. kivonult. s rögtön látták: most igazán nagy baj van. nem fog törõdni a feleségével. Vagy csak nem bírta tovább lelkileg. bedörzsölték. István udvariasan kérte. Az az asszony. és mit kell tenni ahhoz. s ily módon teljesítve orvosi feladatát. Január 3-a István számára rosszul kezdõdött. rohamos leépülés. felesége bal lábujjai elszínezõdtek. kiküldték õket. õket minden alkalommal széles ívben kikerülte. Félt ettõl a doktortól. és a lányával közösen négyórás megfeszített munkával életre dörzsölték Sára lábát.

orvosi segítséget kérni. s azután döntöttél. A család nekigyürkõzött. Nem tudom. Egyértelmûen már haldoklott. a szomszédos ágynál. gyerekek. és Neked így lesz a jobb. ami a vérnyomásserkentõt adagolja! István és a két gyerek döbbenten álltak. közben folyamatos kommunikáció. történetesen az intenzív osztály ügyeletes orvosáéba. a mai napon föladtad. képtelenek voltak megmukkanni is. vesztettünk! – szólt gyerekeinek –. ezen a héten mindannyian sokat harcoltunk a betegség ellen. egyszer csak döbbenten látta: felesége. doktor úr. nem szokott így viselkedni. Látva erõfeszítéseiket. mert Te mindig mindent jól átgondoltál. Azt is éreztem. ám annyira volt öntudatlan és a világról mit sem tudó. És még egyszer odahajolt asszonya párnájára: – Drágám. próbáljuk megmenteni édesanyátokat! – Ági elõször zokogva átrohant a sebészeti osztályra. – Úgy látszik. Biztosan ezt is így tetted. helyesen döntöttél. Én tudom. Mielõtt távozott. nem értik Kuczin doktor urat. –Maguk csak nyugodtan hókuszpókuszoljanak tovább! Nekem erre nincs idõm. hoztak erõsítõ injekciókat. miért. pusziljátok meg õt utoljára! Mi ennél többet már nem tudunk tenni. amiben tudtak. Talán késõbb sem lett bajuk az együttérzésükbõl. de persze hiába – orvosetikailag nem megengedhetõ beavatkozni más orvos dolgába. mint én. Hajnali öt óra elõtt 2-3 perccel Sára pulzusa 60 alá csökkent. és folyamatosan esett tovább. senki másra nem számíthatunk! Munkára föl. próbáltak segíteni. Remélem. hogy agóniája közben is sírt. – Én megmondtam! – dörrent rá Kuczin. Közben értetlenkedve mondták. István tért elõször magához: – Gyertek. Isten Veled. Ezért én tovább nem tartalak vissza.kórteremben volt. István hozzá fordult: – Kérem. búcsúzzatok el édesanyátoktól. bedörzsölés. Közben az életfunkciókat ellenõrzõ gép riasztott. Te is keményen küzdöttél. drágám! – s miközben a meglett katonatiszt sikertelenül próbálta visszanyelni könnyeit. megyek lefeküdni. Aki ekkor éppen édesdeden aludt a pihenõszobájában. egyetlen ápolási utasítást adott az ápolónõnek: – Kapcsolja le az automatát. – Még a nõvérek is döbbenten nézték. az állítólag agyhalott asszonya szemeibõl is elkezdett szivárogni a könny. Torna. talán Te többet tudsz a betegségedrõl. a sírással küszködõ nõvérek önhatalmúlag visszakapcsolták a Kuczin doktor utasítására lezárt vérnyomásnövelõ gyógyszer-adagoló automatát. elengedlek. – Elnézést kérek! – . masszázs. A nõvéreknek is tátva maradt a szájuk. tehát értelménél volt. és biztosan jól átgondoltad. segítsen! Ehhez én már kevés vagyok. mi maradtunk hárman. István ekkor adta föl.

amikor az ápolónõ kijött onnan. Most igazán azt hiszi. – Nem mondom Önnek azt. hogy a nõvér fölkeltette. az már valóban agyhalott. de nem engedték be õt. 6 óra 15-kor kitárult a kórterem ajtaja. akinek az agya vagy egy órán keresztül nem kap vért. dr. Akkor ért az orvosi szobához. szépeket álmodott. de a nadrágját még mindig nem sikerült fölvennie. A többit majd megtudhatja a televízióból.hüppögött mellette a nõvérke –. és széles karmozdulattal beinvitálta õket: – Tessék. de annyit mondhatok. István fölállt. hogy kapcsolja ki a gépet. Kuczin Roland. hogy megállt a szíve. Ott állt az ügyeletes orvos. hogy „ doktor úr!” mert ön . egy szál alsónadrágban. István utána akart menni. – Uram! – szólalt meg a maga számára is fölfoghatatlanul udvariasan és hideg fejjel. megjelent Kuczin. Elnézését kérem. mint egy Isten. hányadik döbbenetébõl. Kérem. A doktor úr megpróbálja újraéleszteni. a nõvérektõl megérdeklõdni a haláleset utáni szokásos teendõket. és majd találkozunk az orvosi kamara Etikai Bizottsága elõtt! – és kiment a szobából. ezek után megváltoztatom a véleményem? Biztosíthatom: ez után még inkább nem tartom orvosnak. aki az Istent játssza. – Hogy tehetett ilyet? Mi értelme volt ennek? Ahhoz nem kell orvosnak lenni. – Ebben az állapotomban nem kívánok önnel beszélgetésbe elegyedni. de nekem ezt jelentenem kell az ügyeletes orvosnak. megszûnt a pulzusa. de az ön által három és fél órával ezelõtt magára hagyott beteg elment. megint van szívmûködése! – Ezt most miért tette? – István alig tudott magához térni aznapi ki tudja. valami orvosi bravúrt hajtott végre? Azt gondolja. és éppen igyekezett megtalálni a fehér orvosi nadrág elejét. mert erre a cirkuszi mutatványra nem vagyok vevõ! Most már tényleg agyhalott a feleségem. újraélesztettem a beteget. semmi értelme tovább életben tartani. . és a nõvér után indult. félig sötétben. elõttem nem orvos. – Körülbelül egy óra múlva. de még embernek sem igazán tartom önt. István a kezében tartotta felesége kezét. Most viszont én kérem arra. ha még emlékszik abból valamire! – Nem aludtam én! – hebegett Kuczin. miközben visszament felesége ágya mellé. nemcsak orvosnak. hogy az ember tudja: az olyan beteg. a napilapokból. jöjjenek be. remélem. Õ benyitott. Két-három perc múlva Kuczin úr beért a kórterembe. hogy fölhúzza magára. Ebben a pillanatban megérezte Sára csuklóján. csak egy fölfújt hólyagnak. tegye a kötelességét.

Ha akkor tett volna bármit. leereszkedõ stílusában. azt megköszöntem volna. A katona és gyerekei egymás nyakába borulva sírtak hosszan. hogy ne ragaszkodjanak hozzá. Végérvényesen. mint most.Kuczin persze nem kapcsolta ki a gépet. ön nagyon egyénien értelmezi az orvosi esküt. ez után a hét után azt már nem bírná elviselni. muszáj-e fölboncolni Sárát. még ha az eredmény ugyanaz lett is volna. állandó vállveregetés közben. Azt a választ kapta. hallgassa õt végig. ha még szét is trancsíroznák a feleségét. . Kuczin ebbe a rövid válaszba is négyszer vágott közbe. Nagyon kérem hát. S úgy gondolom. – Ez talán nem énrám tartozik – zárta le a vitát István. hogy hókuszpókuszoljanak. míg István végül nyomatékosan megkérte. de a latint nem. és én egyszer sem szakítottam félbe. ugyanakkor többször csak gúnyolódott rajtunk. ön orvoshoz méltatlanul viselkedett mind a beteggel. hagytam. amikor segítséget kértem öntõl. nagyrészt latinul ismertette Sára betegségének lényegét. nem bírt továbbra is Kuczin Rolanddal foglalkozni. ami pedig kötelessége lett volna. de két-három perc múlva Sárának magától megint megállt a szíve. ha õ kéri a patológián. Újra megpuszilták õt mindhárman. ahelyett hogy kivágtam volna mindannyiukat a kórterembõl! – Nem értek egyet önnel! – felelt István. utána az éjszakai ügyeletes. a családdal. hanem törvényes jogunk volt. Önnek viszont – mivel én és a családom betartotta az itteni elõírásokat. István ugyan beszél nyelveket. Meghalt. Elfordult. ezt mindenki tanúsíthatja – nem lett volna joga „ kivágni minket a kórterembõl” . Alvására vonatkozóan azonban érdemi választ adott: – Én voltam a nappalos orvos. mind velünk. de szó nélkül végighallgatta. Így azonban a véleményem változatlan. délelõtt 10-kor pedig mûtétem lesz. különösen mivel én magyarul beszélek! Ismét csak azt tudom mondani. mert a kórteremben tartózkodásunk nem ön által gyakorolt kegy. úgyhogy a kötõszavak kivételével egy kukkot sem értett az egészbõl. – De ha én… – vágott közbe Kuczin. A gyerekeivel akart törõdni és saját magával. Néhány perc múlva Kuczin kijött utánuk a folyosóra. hallgasson meg hasonló türelemmel. hogy egy szót sem értek. – Ön az imént körülbelül tíz percen át elõadott nekem valamit. Azt viszont már megértette. amikor Kuczin befejezte –. akik próbáltunk tenni valamit az érdekében. s a maga fennkölt. István és a két gyerek az utolsó pillanatokban ismét mellette lehetett. amibõl pontosan tudta. Nem segített egy hajszálnyit sem a betegnek. Úgy érezte. amikor Kuczin azt ecsetelte: – Egyébként is nagyon rendes voltam Magukhoz. és kimentek a kórterembõl. István – még könnyes szemmel – visszament megkérdezni a nõvérektõl.

sem gondatlan emberölésért eljárást indíttatni. István csak késõbb értette meg: persze. hogy az orvosi kamara etikai eljárását kérem. Ettõl fölmerült bennem a kérdés: ha az intenzív osztály valamennyi orvosa az elsõ pillanattól kezdve reménytelennek látta a helyzetet. annyira sérthetetlennek és a történtek fölött állónak tartja magát. és ennek semmi köze a feleségem tragédiájához. az õ kérésére eltekintenek tõle. Leírtam mindent. Igaz. és a nyilvánossághoz is fordulok. tájékoztattam Kuczin Rolandot is. Õ k sem érdemlik meg. Ma sem igazán érti a történteket. szinte önpusztító munkát végez.talán lehet. s annyit tudott elintézni: ha az intenzív osztály nem indítványozza a boncolást. akit történetem szintén megdöbbentett. akkor miért nem próbálták meg a mûtéti beavatkozást? Hajszáleres agyvérzést a világon mindenütt operálnak. ha az ilyen Kuczin Rolandok elgondolkodnának: helyesen választottak-e pályát? Lehet. hogy a Kuczin Roland-félék miatt elveszítsék orvosi jó hírüket. ragyogó kutató orvos válhatna belõle. hogy a nyilvánosság sem zavarja. hogy orvosnak így nem szabad viselkednie. És még valami. Azonnal le is ballagott a proszektúrára. Nagy részük lelkiismeretes. Persze lehet. de megvetem mint embert. Azt azonban szeretném.. Nem az orvosi szaktudását vonom kétségbe. Az intenzív osztály természetesen nem kérte. ami történt. hogy emléket állítsak magamnak. Mi ennek az oka? Orvoshiány? Szabadságolások? Pénzhajhászás? – Nem az a szándékom – mondja ma István –. ahol reggel hét elõtt persze nem talált érdemi embert. hogy a késõbbiekben elutasított minden arra irányuló kérést. nem ez a tipikus. Ezzel – ha igaz a diagnózisuk – csak nyerni lehetett volna. Késõbb visszatért. Tervezett lépéseimrõl. orvosaik mindent megtettek a feleségem életben maradása érdekében. azt hiszem. hiszen akkor esetleg találhattak volna arra utaló jelet. hogy nyilatkozzék a történtekrõl. hogy mégiscsak végig neki volt igaza. és állíthatom. Esze ágában nem volt sem kártérítésért perelni. csak ennek kapcsán ismertem meg. . és az intenzív osztály osztályvezetõ fõorvos asszonyát is. Nem az érintett háta mögött akarom kiborítani a bilit. s a beszámolót az egyik napilaptól az én engedélyemmel megkapta õ is. De nem akart ezzel sem törõdni. az õ helyében én is nehezen tudnék szembesülni akkori önmagammal. tehát ismeri a szöveget. A fõorvos asszony azóta többször nyilvánosan kijelentette. Nagyon sok orvos ismerõsöm van. Mindössze azt az egyet szerette volna elérni: mondassék ki. Már magát ezt a munkatempót sem. Vagy esetleg ennyire a pénz (az egészségügy anyagi helyzete) határoz egy ember életérõl és haláláról? Kuczin Rolandról kialakult lesújtó véleményemet csak megerõsíti az a tény.

és mi azonnal rohantunk Nyíregyházára. István tiltakozott egyedül. – Ugye tudod. amely meglepett volna minket. a testvérei ülhessünk az ágya szélére. Elmondtam. hogy keze szorításával igent jelez. hanem majd hozzam el legközelebb. úgymond. annak hiánya nemet. tulajdonságaihoz. hogy mi van Sárával. hogy ennyien ne fárasszuk Sárát. Sunyovszki Lajosné Szabó Ilona Tatabányán él és dolgozik. a lányával. még azt sem mondták. hogy a keze szorítása igent jelent. akkor volt elsõ osztályos.és mutatóujjával megszorította a kezem. Mesélni kezdtem a kislányomról. egy német tulajdonú cég külkereskedelmi és vámügyeit intézi. szépen tanul. Itt hagyjam a fotót? – Nem jelzett semmit. Miért ne gondolná a kételkedõ: István nyilván nagyon akarta. A megyei kórház intenzív osztályára érve. hogy a saját gyerekeinek is. hogy itt vannak a gyerekeid? – kérdeztem. A történet hitelessége tehát talán megköveteli az. összekeveredett benne a valóság és a vágyálom. hajszálra megegyezõen érzékeltük négyen is. nekünk is óriási szükségünk van rá. Õ így emlékszik: – Jött a telefon. miként kommunikál vele. szeretjük és visszavárjuk. annak hiányával nemet. aztán a másodikat is. Megkeresem ezért Sára testvérét is. odaléptem Sára ágyához. Megfogtam a jobb kezét. aki Sárának keresztlánya. egyszer sem adott olyan választ. Hosszan beszéltem még neki arról. – Inkább most ne hagyjam itt.* Mindez persze bárki számára eléggé hihetetlen is lehet. amikor már jobban leszel? Sára hüvelyk. Pontosan ugyanezt tapasztalta fiának menyasszonya is. nagyon aranyos. S ráadásul mindezen jelzések tökéletesen illeszkedtek Sára személyiségéhez. Száz százalékig biztos . két autóval. ellenõrzést. hogy ugyanígy tudott vele kommunikálni. Éppen csak ránk adták a zöld köpenyt. hogy csak mi ketten. az egész család. – Tudod. mossunk kezet vagy legalább csak kettesével menjünk be. borzasztóan nézett ki szegénykém. s õ elõször csak egy ujját mozdította. milyen szép most. aki beszámolt róla. s beszéltem hozzá. hogy Sára megmaradjon. s beképzelte magának. egyetért-e vele. – Hoztam Neked fényképet is róla. én nagyon meglepõdtem. majd bement megkérdezni tõle. nem kérdezték. hogy lásd. Ezután beszélgettem Ágival. hallucinálta az egészet. Elmagyarázta. jól is viselkedik. Vagyis senki nem hallucinálhatott. hogy a többágyas kórterembe mindannyiunkat beengednének. Nos. nagyon szeretnek Téged? – erre pedig erõsödött a szorítása. nem influenzás-e senki.

lekezelõen sorsára hagyja. semmi nem úgy történt. május 26-án 16 óra 30 percre tûzte ki a tárgyalást. nyeglén. Közhírré kell hát tennie mindezt. reggel óta folyamatosan tárgyalnak etikai ügyeket. A Magyar Orvosi Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Bizottsága 1999. nyolcig tartott. hogy egy intenzív osztály ügyeletes orvosa ahelyett. Aztán egyre biztosabb lett magában: kötelessége megosztani tapasztalatait a világgal. Ha valakinek a hozzátartozója bekerül a nyíregyházi megyei kórház intenzív osztályára – gondolta végig István –. Kuczin Roland. megengedhetetlen disznóság. Fél öttõl ötig két eljárást „ lezavartak” ám az övé öttõl negyed . Kuczin Roland is. ellenben megfogalmazott néhány vádat Istvánnal szemben. amint azt a panaszos mondja. Elõször elnézést kértek tõle: kicsit csúsznak. Úgy érezte. mert otthon még mindig nagyobb esélye van életben maradni. bár tehetné. csomagolja össze. a Megyei Kórház Intenzív Osztályának orvosa mint panaszlott elleni eljárás során a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai . * István tehát úgy döntött: sem kártérítési pert nem indít. figyelmeztetnie kell hát minél többeket: van ilyen is. 12/1999.vagyok benne: nem lehetett agyhalott. amit elsõ felindulásában kijelentett: részint nyilvánosságra hozni az esetet. mert a hozzátartozói szerinte hókuszpókuszolnak. hogy Kuczin Roland az ügyletes orvos. Végül a következõ. Eleinte csupán azt érezte. és vigye inkább haza. az a helyes. és meglátja a táblán. ami történt. mint odabent ennek az embernek a kezei között. sem büntetõföljelentést nem tesz. számú határozat született: HATÁROZAT „Solti István nyíregyházi lakos mint panaszos és dr. vigyázzanak magukra! Az etikai eljárást pedig azért érezte kikerülhetetlennek s indította meg. Solti István összes érdemi tényismertetésére kijelentette: õ ezt és azt nem tette. hogy segítene a rá bízott betegen. részint az orvosi kamara elõtt etikai eljárást kezdeményezni. A tárgyaláson természetesen jelen volt dr. rendesen dolgozó orvost. s több alkalommal valótlanságot állított. bár minden oka megvolna rá. hogy Kuczin Roland ne blamálhassa a sok-sok becsületes. miszerint õ megengedhetetlen hangon ordibált volna Kuczinnal. Ám kevéssel Sára temetése után nekifogott leírni mindent.

de csak igen ritkán kapott megértõ. felszólításokra reagál. az eljárás részeként tárgyalást tartott. Még akkor éjjel a felesége elhalálozott. ezért õt megrovás büntetésben részesíti. de lejáratja az orvosi társadalom jó hírét is. A beteget az intenzív osztályon kezelték. melyen megjelent a panaszos és a panaszlott orvos is. melynek egy példányát az I. hogy felületi vérömlennyel járó agyvérzése történt. agyhalott betegnek tekintették. hogy dr. Beadványában leírja. hogy az intenzív osztály fõorvosától szakvéleményt kért az elhunyt beteg kórtörténetére nézve. Sokszor jelezte az orvosoknak. Kuczin Roland. és annak gyógyulása érdekében vele folyamatos kapcsolatot tartott. Ehelyett a doktor a mindenhatóság pózát vette föl. ennek lényege: a beteg súlyos subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti) vérzésben szenvedett. ezt a diagnózist a CT-vizsgálat és neurológiai idegsebészeti vizsgálatok is alátámasztották. Az orvostól még ekkor sem kapott semmilyen együtt érzõ vagy megbánást mutató jelzést. Az intenzív osztályon õt kómás. Légzési elégtelensége miatt . beadványát az OEB területi illetékességi alapon a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Biztosságához irányította. helyette – Maguk hókuszpókuszoljanak tovább. Õ ebbe belenyugodni nem tudott. dr. eszméletlen állapotban kórházba szállították. fokú Etikai Bizottsághoz. A beteg állapotromlása miatti segítségkérésre nem reagált. hogy felesége hirtelen rosszul lett. az intenzív osztály orvosa az õ kérdéseire gúnyos. Ezen határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. én megyek lefeküdni – ezt a választ adta. Ott megállapították. hogy a felesége kérdésekre.Bizottságának döntése alapján Dr. míg másodpéldányát a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához kell benyújtani. együtt érzõ választ. INODOKOLÁSINDOKOLÁS Solti István nyíregyházi lakos beadvánnyal fordult a MOK Országos Etikai Bizottságához. mindvégig a beteg mellett tartózkodott. A beadvány alapján az Etikai Bizottság vizsgálatot kezdett. Beadványában nevesítve panaszolja. eljárást folytatott le. sértõ és részvétet nélkülözõ válaszokat és megjegyzéseket tett. Ágoston Sándor ismertette a beadvány lényegét és tájékoztatta a bizottságot arról. Véleménye szerint a panaszolt orvos magatartásával nemcsak az õ emberi méltóságát sértette. Kuczin Roland mint panaszlott a beadványban szereplõ etikai normasértést elkövette. Az ügy kivizsgálásával megbízott referens.

. mindig csak más betegekkel foglalkozott. a második napon súlyos. amilyet azok alakítottak ki. Kuczin Roland elismerte. Önök tudják. 1999. hogy amit csinál – hogy kommunikálni próbál a beteggel. hogy érzése szerint feleségérõl az elsõ perctõl kezdve lemondtak. az etikai bizottság elnöke ekkor kikapcsolta a magnót. hogy dr. hogy dr. ún. hogy némely válaszát a hozzátartozó kioktatásnak vette.lélegeztetést igényelt. köszönöm a korrekt döntést. Ez alapján hozta a bizottság a fenti határozatot. Kérdésekre sértõ és arrogáns módon válaszolt. hogy a másik ember aggódását. Nyíregyháza. Az elnök kérdésére a panaszos elmondta. ha hozzátartozója mellette van. mert mindannyiukról olyan kép fog élni az emberekben. agyhalált diagnosztizált. Molnár doktor. Az orvostársadalom. sajnálta. õket – noha felesége életveszélyben volt – feltûnõen mellõzte. Ám hadd tegyem hozzá: féltem az orvostársadalmat. én katona vagyok. nagy bajba fog kerülni. de õ ezt nem sértõ szándékkal tette. tudományosan alá nem támasztott. ha – ugyanúgy. ahogy korábban a katonatársadalom – nem veti ki magából a nem közé valókat.” Elnöke * A határozat kihirdetése után Solti István a következõképpen reagált: – Nem fogok fellebbezni. és magyarázatai kioktatóak voltak. csak agytörzsi funkciókat. hogy nem mindig megfelelõ kifejezéseket használt. Dr. erõt önt bele a gyógyuláshoz – . így orvosilag el nem fogadható eljárás. hozzájuk viszonyulása az elsõ perctõl kelletlenséget sugallt. A kritikus napon elhangzott kérdések és válaszok felidézésében a panaszos és a panaszlott nem mindig értett egyet. nem hitték el. kritikus kamrai tachicardia (szapora szívverés) jelentkezett. A neurológiai controll teljes kómát. Elmondja még. Kuczin Roland a beteghez és a hozzátartozóhoz való viszonyulásban nem tanúsított orvoshoz méltó magatartást. Többen éreztették vele. 26. 05. akik etikátlanok. fájdalmát tiszteletben tartja. Kuczin Roland hozzáállása. hogy a beteg gyógyulását elõsegíti. majd vitális functioi romlottak. Nem éreztette azt. Az elhangzottak alapján a bizottság megállapította. Kétségbeesett próbálkozását afféle hókuszpókuszolásnak tartották. Az ötvenes években sok oda nem való ember került a hadseregbe.

de nem azért. hagyja a médiát. aki ott álldogált mellette. hogy a gyerekeit megkeressem. és beszélgessünk mindarról. Az orvosokból álló bizottság etikátlannak tartotta egy kollégájuk viselkedését. Nekem sem engedte. ahol rajtam kívül mindenki orvos. és nem az orvosok. hogy jelenjen meg velem együtt a nyilvánosság elõtt. ezt beszélje meg Kuczin doktorral – felelt a bizottsági elnök. Solti úr. hanem mi a terve a médiával? – Nem tudom. és kulturáltan beszéljük meg a történteket. ne kényszerüljenek az emlékezéssel ismét átélni az összes szörnyûséget. valamelyik tévémûsorban. – Nekünk ehhez nincs jogunk. Amikor nekem mesélte végig a velük történteket. akkor is többször elsírta magát – ez a kõkemény katonatiszt. Végül mégis engedett e kérésnek. ami itt ma elhangzott! – Szó sem lehet róla! – fortyant föl Kuczin. – Az ön tekintélyét nem én járatom le.– Solti úr! Mi a terve a továbbiakban? – Nem fellebbezek a döntésük ellen. mert változott volna az álláspontja. mondjuk. még nem tudom – felelt István megfontoltan. – Nem ezt kérdem. amiként viselkedett! Ezek szerint nem sikerült az ügyet rövidre zárni. hogy a szereplések során újra és újra föltépjen minden sebet. meg volt gyõzõdve róla. Csupán egy idõ után nem bírta tovább. mert ez több. tehát még találkozunk. Nem értett egyet Molnár doktorral. És itt elértem azt. kötelezzék Kuczin Roland urat. – Nem engedem a tekintélyemet lejáratni. és nem is egy ilyen tévémûsor járatná le! Ezt már megtette ön azzal. mûsorokat készítsenek a történtekrõl! Forduljon bárhová. Kérem. õ látja helyesen az ügy társadalmi összefüggését. – Kuczin úr! – fordult István az úgynevezett panaszlotthoz. ne engedje. ne nyilatkozzon többet errõl sehova! Félremagyarázzák. vagy mert elfogadta volna az etikai bizottság abszolúte nem etikus hozzáállását. Illetve helyesbítek: rajtam kívül mindenki rendelkezik orvosi diplomával. – Üljön mellém a tévényilvánosság elé. mint amit vártam. mit? Amennyiben Önöknek van ehhez jogkörük. csak a médiához ne! – Majd meggondolom. hangulatkeltésre. hogy egy orvossal szemben sikerült megvédenem az álláspontomat. rosszindulatú gyanúsítgatásokra használják. hogy írjanak. legalább õket ne zaklassa föl újra senki. Majd fölajánlotta a szerinte leghelyesebb megoldást: – Tudják. – Hogy érti ezt? – Én most részt vettem egy olyan tárgyaláson. . még gondolkodnom kell rajta. – Solti úr! Könyörgök.

Többek között azt írta: „Az Alkotmány szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez… a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. A felelet: „ levelét megküldtem az orvosi kamara elnökének” . igazi orvosoknak. a gyógyuláshoz? Hány embert kell egy orvosnak átsegítenie a túlvilágra ahhoz. * Ha a médiához nem is fordult tovább – látva. Gönczöl Katalinnak. aminek néhányuk képzeli magát? Mindenki fölött álló. a felelõsségre vont tag nyilvánosság elõtt történõ megnevezéséhez. Elsõként dr. amellyel egyértelmûen meg lehetett volna állapítani az agy károsodásának . mert elmulasztja a kötelességét. mivel errõl önt tájékoztatták volna. felsõbbrendû emberfaj. Az orvosi kamara valamely tagjára vonatkozó vizsgálatát lezáró állásfoglalása az érintett orvos személyes adatának minõsül. akkor csak anonimizált formában lehet ismertetni a határozatot a sajtóban. Majtényi László válaszolt.amit végig kellett élniük. nincsenek személyiségi jogai? Az ombudsman helyett – illetékességbõl – az adatvédelmi biztos. Kuczin nevét egyetlen lap vagy tévé nem meri nyilvánosságra hozni –.” Ez után Solti István Gógl Árpád minisztertõl kérte az ügy kivizsgálását. ennyit: a gyógykezelés során orvosi mulasztás nem történt. azt védik a személyiségi jogok? Ki egy vidéki orvos? Valóban az. A kórházi tartózkodás egy hete alatt miért nem végeztek EEG-vizsgálatot. Akikrõl nap mint nap jelennek meg elmarasztaló riportok. az állampolgári jogok országgyûlési biztosának tett föl kérdéseket. Ilyen – önkéntesen vállalt – rendelkezés hiányában viszont az érintett hozzájárulását kell kérni nevének közléséhez. a hivatalos eljárást nem hagyta abba. Az orvosi kamara tagjai határozhatnak úgy azonban. hogy már ne védjék a személyiségi jogai? A becsületes. A kamarának bizonyára nincs ilyen szabályzata. István újra írt: nem errõl van szó. netalán maga az Isten? A beteg embernek nincsenek személyiségi jogai? Esetleg az élethez. hogy az Etikai Bizottság határozatait nyilvánosságra lehet hozni. azoknak nincsenek személyiségi jogaik? Aki viszont – ha közvetve is – az emberi élet ellen vét. A kamarától István konkrétumokat kérdezett. A kamarának ismereteim szerint nincs külön törvényben meghatározott felhatalmazása etikai állásfoglalásai közzétételéhez. Ha az etikai határozatban érintett tag nem járul hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. akik a helytelen általánosítás miatt a Kuczin Rolandokkal egy kalap alá kerülnek. A miniszter helyett fõosztályvezetõje válaszolt.

amely nemcsak regisztrálta az életfunkciókat. hogy ha egyszer az orvosok maguk ezt nem hajlandók megtenni. a Solti család történetének éppen az az egyik nagy tragédiája. akkor igenis nyilvánosságra kell . mi történt akkor. amikor elvtelenül megvédi azokat. az Országos Etikai Bizottság elnöke az ügyet vizsgálatra átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Etikai Bizottságnak.” * Úgy érzem. A Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága 2000 novemberében hozott másodfokú határozatot: „A beteg ellátása során szakmai szabályszegés nem történt. aki az e kérdésekben szereplõ cselekményeket megvalósítja? Poczkodi Sándor. csupán megfelelõ emberi hozzáállás kellett volna hozzá. azt be lehetett volna bizonyítani? Miért nem próbálkoztak mûtéti beavatkozással? Hogyan szankcionálják a magyar törvények az eutanáziát? Kimeríti-e a passzív eutanázia tényét az intenzív osztályon ügyeletesként szolgálatot teljesítõ orvos.mértékét. miért nem végezték el a – még csak nem is különösebben drága – EEG-vizsgálatot. hogy Sára nem volt agyhalott.” Solti úr fellebbezett. amikor az orvosok lekapcsolták azt a bizonyos gépet. aki a jelen lévõ hozzátartozók tiltakozása ellenére lekapcsoltat egy fontos életfunkciókat fenntartó. Az pedig meghozta határozatát: „A beteg ellátása során szakmai szabálysértés nem történt. akkor a lekapcsolása maga volt a döntés: ez a beteg nem kell hogy tovább éljen. Abban azonban holtbiztosan igaza van. igaza volt-e abban is. Azt sem tudhatjuk meg biztosan. magyarul gyilkosság. amely jelen esetben a vérnyomást többé-kevésbé a minimálisan elegendõ szinten tartó gyógyszer automatikus adagolására szolgált? Egy jogállamban meddig ûzheti mesterségét az olyan orvos. Kikapcsolása tehát esetleg nem is eutanázia volt – ahhoz ugyanis kellett volna a beteg vagy a hozzátartozó hozzájárulása –. Ha pedig az a gép az életben tartást szolgálta. hanem azok fenntartását segítette is. hanem szándékos emberölés. hogy az orvostársadalom saját érdekei ellen mûködik. Úgy tûnik. ki lehetett volna-e hozni a kómából. S abban is. nem fogunk választ kapni ara a kérdésre sem. akiket pedig ki kellene taszítania. hogy az orvosláshoz mit sem értõ katonának többszörösen igaza lehet a doktorokkal szemben. aki megtagadja a kért segítségnyújtást? Megvalósítja-e az aktív eutanázia tényét az az orvos. Azt ugyan soha nem fogjuk megtudni – legalábbis bizonyított módon nem –. amely egyértelmûen bizonyíthatta volna. valóban beállt-e az agyhalál vagy sem. s ha neki nem volt igaza. szabályozó gépet.

tisztességes orvosok kövezik meg. el kell õt szegényt szállítani! – Halottvizsgálati bizonyítvány van? – Van. akkor már rég meghalt. alaptalan támadásnak minõsítenek minden építõ javaslatot is. visszavernek. s maguk ragaszkodnak hozzá. nem tûrik el a beavatkozásokat belsõ ügyeikbe. Lényegében semmin nem akarnak változtatni. meghalt az uram. Vagy ha nem is nekik van igazuk. S csak akkor fogják elhinni. gyógyszerügynöknek. azok nagyon hamar itt is voltak. ahol fekszik! – Csak körülbelül három óra múlva tudunk odaérni. tévednek – legalábbis a végkimenetelt illetõen. ha újra és újra. bûneiket. és tõlük kaptam a Maguk telefonszámát is. mert az élet arról szól. *** Síró hangon telefonált az asszony a hullaszállítóknak: – Tessék kijönni. ember a Kuczin Rolandokkal fogja azonosítani az orvosok döntõ többségét. akkor is nekik kell hogy végül igazuk legyen. Az egész társadalomnak az az érdeke. hogy az emberek lássák-hallják: az õ érdekükben járnak el s a becsületes munkát védik. hogy változzék ez a helyzet. én nem bírok bemenni abba a szobába. Amíg a Kuczin Rolandokat megvédik mind a „ külsõ támadásoktól” mind a nyilvánosságtól.hozni hibáikat. õk maguk úgy látják: nem. Az asszony a konyhában a hokedlin hüppögött: – A fiam találta meg szegénykémet. . addig tessék nyugodtan lenni! A proszektúrára kell vinnünk. adtak papírt. hogy ez a legszélesebb nyilvánosság elé is kerüljön. azt mondták a mentõsök. Nem lesz igazuk. hogy oda. vétkeiket. Ebben nincs pardon. ugye? – Igen. persze. de azt mondták. rögtön hozták a fém koporsószerûséget is. rengetegszer azt tapasztalják: a Kuczin Rolandokat maguk az etikus. felborul. zavarják el kutatónak. Másképpen nem áll meg a lábán a világ. A kérdés csupán ez: érdeke-e maguknak az orvosoknak is? Ma minden jel arra utal. Csak kérem szépen. Itt a papír. hogy mindig a betegnek van igaza. Valamicskével hamarább is érkeztek a halottszállítók. rögtön hívta a mentõket. nem világ többé. Összedõl. Ahogyan mindig a szegénynek van igaza. Rosszul teszik. bárminek. itt voltak a mentõsök. csak nem betegágy mellett dolgozó klinikus orvosnak. addig sok-sok . hanem annak csupán valami gyönge utánzata. Nem lehet igazuk. nincs kivétel. Mindig. hogy ez nem így van. ahogy mindig az elnyomottaknak van igazuk. jöjjenek hamar.

A halott férfi az ágy mellett feküdt hanyatt. de a megfeketedett vérfolyam mögött is látszik a halántékán a lövés bemeneti nyílása. Ám amint belépett volna. annak már úgyis mindegy! . de akkor már halott volt. nem is voltam bent abban a szobában. – Nem tudok én semmit. Én meg egyedül be nem lépek oda! De miért ütötte volna be a fejét? – Mert ebben a papírban az áll. istenem. egyúttal a tarkóján föltûnt a lövés kimeneti nyílása is. és attól vérzett a feje. Kicsit megemelte a halottat. akkor nézzük! – sóhajtott a hullaszállító. – No. valójában mi történt. csak amikor összeesett. sok a munka. csak neki közben el kellett mennie dolgozni. s látta: annak az arca is csurom vér. – Ki halt itt meg természetes halállal? És ki hová ütötte be a fejét? Hol járt az a mentõorvos? Mert hogy ebben a szobában nem. hátrahõkölt.amit adtak! – és nyújtotta a hivatalos mentõorvosi halottvizsgálati bizonyítványt. de még az ágy mögötti fal is mind-mind csurom vér. Döbbenten nézett körül. Soha nem derült ki. – Mibe ütötte a fejét? – kíváncsiskodott a halottszállítók egyike. s kinyitotta a szobába vezetõ ajtót. Hát. valamibe beütötte a fejét. s a válla alatt ott feküdt a padlón a pisztoly. A vetetlen ágyon az ágynemû. mondom. A szoba egésze szinte úszott a szerteszéjjel spriccelt vértõl. A hullaszállító odalépett a férfi mellé. – Nem tudok én semmit ebbõl! – ismételte meg az asszony. Aki meghalt. hogy természetes halállal halt meg. a kis asztalon a fehér csipketerítõ. õk meg vizsgálatot kértek az Országos Mentõszolgálattól. a fiam intézett mindent. az egyszer biztos! A halottszállítók bejelentették az ügyet a rendõrségnek. néha iparkodni kell hamar végezni.

majd kijön. hogy napi tizenhat órákat aludt. onnantól viszont huszonnégyet. Zolit. dolgozott is utazási irodában. hogy a hetedik hónapig mindössze hat kilót hízott. február elején már itthon is voltak. Minden rendben volt. Ám nemhogy május 2-án nem történt semmi. elsõ baba. megszüljük azt a gyereket gond nélkül! – s már másnap meg is ultrahangozta. hetedik elején vagyok. ha akar! . ez már túlhordás. CTG – minden rendben. csak nem akarsz máshoz menni. beszél franciául. Ám. majd ezt módosította május 2-ára. kényelmes. meg ne tudakolják – kiderült. Nyáron Kati teherbe esett. a hatodik hónap végén. Katinak nem tetszett a dolog. vércukorvizsgálat. fiú. az égadta világon semmi gondja nem volt a terhességgel. Január végén lejárt Szaid kitiltásának egy éve. Kati megérkezésük estéjén azonnal hívta anyai nagybátyját. egyébként is teljesen jól vagyok. óriási gyakorlattal. Németországban. dr. jól van ott bent. Huszonhárom éves volt. lusta. hatalmasra nõtt meg. de hamar megnyugtatta magát: ötvenöt éves doktor. ekkor pedig Pesten a szokásos arab „ bizniszeléssel” foglalkozott. németül. vagyis lejárt a tartózkodási engedélye. mégiscsak a nagybátyám. tisztességes. úgyhogy Kati kiment vele együtt Egyiptomba. s ott össze is házasodtak. s a leendõ szülõk nem bírták megállni. Katinak ugyan volt valami rossz érzése. mit tanácsolsz? – Ugyan már. egyszer nem hányt. mindene földuzzadt. kétéves idegenforgalmi iskolát végzett. ahogy mondják. kérem. gyere hozzám. túltartózkodott.Ez a bizonyíték. angolul és arabul. amikor megismerte az Egyiptomból. sok-sok ultrahang. hamis! Lánchidi Katalin pasaréti ügyvédcsalád sarja. Azon kívül. Katikám. kihez menjek. hová forduljak. olyan vitaminokat írt föl neki. Nagy volt a szerelem. nem voltak rosszullétei. a Móriczban érettségizett. Mészáros Zoltán MÁV Kórházi szülész-nõgyógyász orvost: – Zolikám. mindent rutinból tett. kukaca is van. tegyél valamit! – Ugyan már. csak kicsit szegény családból származó Szaidot. aki korábban Ausztriában. bevizesedett. de utána majd két hétig sem. újra és újra kérte: – Zoli. Zoli olyan flegma volt. mi baj lehetne? Labor. Április 28-ra írta ki az orvos. Andrásnak hívhatják majd. kitiltották Magyarországról egy évre. Igaz.

majd jelentkezz. s nem akart a felesége mellett ájultan összeesni. hazamegyek. hogy többször bepisilt. mert a kettõ együtt túl sok. Megint könyörgött: – Császározz már meg végre. Negyed egykor végre megkezdõdtek a tolófájások. Mészáros azt mondta Szaidnak: – Na. este majd jövök! – és egész délután és kora este csak az ügyeletes doktornõ nézett rá néha. ki kell bírni! – jelentette ki a doktor. már háromperces fájásokkal. a nõvérnek szóló olyan utasítással. vagyis nem a koponyája hátsó része van elöl. ha van valami! Másnap hajnalban megindultak a rendszeres. csaó. a méhszája még csak felpuhult. Reggel hétre bent voltak Szaiddal együtt a kórházban. ebbõl csak estére lesz baba. ötperces fájások. s a következõ pár órára magára hagyták. Bár már a burokrepesztésnél föltûnhetett volna. S Andris az ígért húsz perc helyett három óra negyvenhét perc múlva született meg. – Nagyon fáradt vagyok – panaszolta –. aztán délután meghallgatok egy elõadást. elájult. viszont folyamatosan jöttek a fájásai – már moccanni is alig tudott a kimerültségtõl. de nem nyílt ki. Szaid a szülõszobába már nem ment be. eszét veszti a fájdalomtól –. hogy „ fejtetõtartása” van. közölte. akkorra meglesz a baba – s átvitette a vajúdóból a szülõszobára az asszonyt. Beszállásolták a kórterembe. május 14-én készült ultrahang is. A teljes kitolási szakaszban már egyáltalán nem foglalkoztak azzal. Kati addig sem tágult tovább. Este fél tizenegy körül Kati könyörgõre fogta a dolgot: – Zoli. hogy ezt nem kell fölvezetni a kórlapra. mert még mindig nagyon fáradt volt. és elzárkózott a mûtéttõl. hanem a homloka. ha van valami. nem bírom tovább. Mészáros doktor annyit mondott: – Minden oké. Mészáros nem ismerte föl. kérlek. milyen állapotban van maga a baba. nincs már energiám! – A szülés az fáj. ilyen-olyan vizsgálatokra. akkor szóljanak neki. még mindig csak ujjbegynyire nyílt ki. õ maga pedig elment pihengetni. Viszont beadatott Dolargan és Seduxen injekciót. Mészáros tényleg csupán késõ este tért vissza. A doktor nekiesett manuálisan kitágítani – Kati azt hitte. meghagyva a szülésznõknek. Mészáros megvizsgálta. alszom egyet. . valamint az is. és burkot repesztett. komolyan nem bírom ki! – de a válasz ugyanaz volt. Fél tizenkettõre Kati olyan állapotba került. a szüntelen görcsöktõl. Ám akkor ezt senki nem vette észre. Nagybátyja orvosa délben bejött. hogy a méhlepény az utolsó stádiumban van. amelyen – de ez csak sokkal késõbb derült ki – már látszottak a kezdeti oxigénhiány jelei. Ennek késõbb nagy jelentõsége lett. igaz. nem bírt vért látni.Kétnaponta járt be a Podmaniczky utcába CTG-re. legvégsõ erõtartalékai is elfogytak. császározz meg. konstatálta. húsz perc a kitolási szak.

látta a fal mellett a méhlepénytároló edényeket. az nem lesz jó! Hívjatok már mindenkit! Ez nem sikerült. Õ most elmegy a Balatonra. hiszen – ki tudja. Kati már feküdni sem bírt. Kati egy pillanatra furcsállotta is. megmarad-e. A bátyjával zarándokolt el a MÁV Kórházba a zárójelentéséért. a teherbe esése elõtt több mint két éven át már teljesen tiszta volt. hetekbe telhet. Aztán leszokott. hogy a fél kórház hallotta ezt. Nem tárgyalok hentesekkel és mészárosokkal! – és örült neki. majd én! Közben visszajött a szülésznõ. ópiátfüggõ volt. Õ rült rohangászás kezdõdött. de kisebb gondja is nagyobb volt ennél. elvitték mentõvel a gyerekklinikára. Korábban. A gyerek születése után hosszú ideig halott volt. úgy tolt minden egyes fájásnál. Mészáros ennyit mondott: – Hoppá! – és elszaladt a gyerekkel a másik szobába. – Nincs szívhang. futkostak ide-oda. Te hozzám az életben többé nem nyúlsz. a múltadról abban a perben! – Arra utalt ezzel. Reggel Mészáros bement Kati kórtermébe. és megfenyegette: – Ugye tudod. átment a gyerekklinikára. Amikor Kati elindította a kártérítési pert a kórház ellen. úgy egy-másfél órával a szülés után – Mészáros doktor is visszaérkezett. és az idõközben kijött méhlepényt bedobta a szülõasztal alatti szemetesbe. Mészáros doktor fölhívta õt telefonon. Ezt követõen egyetlen alkalommal beszéltek még. Kati majd jöjjön vissza kontrollra. hogy fölépüljön. tehát jók az esélyei. nem mértek semmilyen magzati értéket. fölhúzták a lábait. következésképpen súlyosan agykárosodott. nincs szívhang! – ennyi hallatszott át onnan. nem tudom intubálni! Add át. a szülésznõk elõrenyomták a felsõtestét. Végül a gyerekorvosnõ volt hajlandó annyit elárulni: jól van. a doktor pedig a hasára könyökölve tolta ki a kis Andrist. nem injekcióban. intravénásan adta magának a heroint. Amikor végre átment a baba feje a medencecsonton. hogy zömmel guggolt. ” rákon át. de õ azt mondta: – Zoli. Katit fölfektették a szülõágyra. Amint bírt. a májmûködése. Aztán – jóval késõbb. hogy õ tudta: Kati huszonhárom évesen két esztendõn át kétségkívül drogozott. ha Te perelni fogsz. – Ne azzal. Aki végre-valahára ki is csusszant – és nem sírt föl. mire eldõl. Mészáros doktor el akarta rajta végezni a kontrollvizsgálatot. hanem fólián szívta. ahol kiderült az igazság. álldogált a szülõágy mellett. annyit közölt: a gyereknek nincs agyvérzése. nagyon sok minden kiderülhet Rólad.egyetlen CTG nem készült. Nem indult be a vese-. és a CTG-papírt kivitte az orvosi szobába. s a mai . összevarrta a gátat. meddig – az agya nem kapott oxigént. Semmit nem tudott a gyerekérõl.

A gyerekklinika ugyanis egyértelmûen megállapította: az újszülöttnek úgynevezett metabóliás vérsavasodása volt. s halkan így szólt: – Ez a bizonyíték. Állította: valóban telefonon rendelt neki Dolargan és Seduxen injekciót. A császármetszést több relatív indikáció alapján el kellett volna rendelnie… Nem észlelte a magzat tartási rendellenességét. hogy Andris nyakán a szülés során megtekeredett a köldökzsinór. de semmi köze a történtekhez. kérem. miszerint minden baj oka az volt. Valamint a doktor közölte: végig folyamatosan rajta volt Katin a CTG. márpedig a köldökzsinór megtekeredésébõl adódó oxigénhiányos állapot respiratorikus vérsavasodáshoz vezet. Mahay professzor. Mészáros doktor elõadta: Kati egyszer sem kérte tõle a császármetszés elvégzését. Kati a leszoktatás idejébõl pontosan ismerte azt a kesernyés. vagy 20-25 perccel elõbb készült. Ugyan rögtön zavaros magyarázattal próbált elõállni. Kati ügyvédje udvariasan meghajolt. hogy a megszületés pillanatában a szívmûködés azonnal leállt. hanem szülés közbeni sérülése. amelyet a nyugtató injekció okoz. de kiderült: a kórház nem Kati CTG-leletét csatolta a periratokhoz. s azt nem is adták be. pedig nem ez volt az igazság.napig is az. ezért volt kénytelen a szülésznõ utólag és kézzel ráírni a CTG-leletre a 3 óra 50 perces idõpontot. az általa készített dokumentáció hiányos… Nincs dokumentálva azon elõadása. arra is figyelemmel. Kati nagybátyja. rendû alperes kórház orvosa a szülés levezetése során. az jóval korábban. ezért azt visszamondta. s az fojtotta meg. Végül sok-sok huzavona árán. s ott a szülõágyon ismét ezt érezte. de aztán eszébe jutott. hogy a kitolási idõszakban jó magzati szívmûködés volt. a torkon végigkúszó furcsa ízt. igazolta: a régi drogozásnak semmi. hogy szív. állandóan figyelték a magzati szívhangot. Elmulasztotta a gondos ellenõrzést a terhesség gondozása és a szülés során. helyette Algopyrin-Nospa keveréket használtak. hogy Kati valaha drogozott. Mint ahogy hazugságnak bizonyult az az állításuk is. Andrisnak nem fejlõdési rendellenessége van. de tévedett. Így végül a bíróság határozottan kimondta: „Nem járt el megfelelõ gondossággal az I. hamis! – És valóban az volt. és ez nem is egyeztethetõ össze azzal. fejtetõtartását. aki a gyerekklinikán rendszeresen kezel drogos kismamákat. hanem egy másik szülõnõ teljesen máskor készített anyagát. Késõbb a bírósági tárgyaláson találkoztak.vagy érfejlõdési rendellenességet az újszülöttnél nem állapítottak meg… A bíróság így megállapította alperes kártérítési . s az rendben volt. A két szülésznõ ugyanezt vallotta. miszerint a szülõszobán elromlott az óra.

azokat ki kell fizetni. Fiatal orvos volt az ügyeletes a belgyógyászaton.” Andris most három és fél éves. azt mondta. jön ide többé és elválik tõle. Viszont gyógyszert soha nem vett be. s nagyokat nevetett utána. Lehet. Kati meg vagy dolgozik. Az elsõ lányát a mezõn szülte meg egyedül. – Úgy szorít. hümmögött. olykor ezt-azt meg is ivott. Csak feküdni tud.felelõsségét a magzat egészségkárosodásával kapcsolatban. azonnal EKG-t kell készíteni. bábaasszonnyal. tessék gyorsan vinni a doktor úrnak. s a legelsõ szívhanghallgatózásra azonnal kocsiba rakták az idõs asszonyt. még szirénáztak is útközben. pláne ha azt is figyelembe vesszük. Most elköltözik abból a lakásból. csupán artikulátlan hangokat ad ki magából. hamar nézze meg! Az öregasszony már alig bírt fölkelni az EKG-készülék melletti ágyról. azonnal mentõt hívott. csak amiben rengeteg volt a koleszterin. hiszen nem beszél. föltette rá a kis tappancsokat. vezetékeket. Jó húsz perc múlva érkeztek meg a mentõsök. fölülni. Át is kísérte õt a folyosó végén lévõ EKG-szobába. Cumisüvegbõl eszik. szinte nem is evett mást. olcsóbb is. ha egyszer énhozzám orvos nyúl. . Elsoroltatta az asszony panaszait. mintha satuba fogták volna. A kórház pedig nem hajlandó egyezséget kötni és fizetni. vagy Andrist látja el. kórházban nem járt. inkább végigcsinálja a pert. hamar jött a nõvérke. aki nem tûrt ellentmondást. a másodikat otthon. érzékelõket. és nem édesapátok! – mondogatta néha huncut mosollyal a lányainak. szentem! – nyögött kisebbik lányának. – Azt hiszem. bekapcsolta a gépet. sokat megért abból. az sem baj. kettõjüknek a gyerekkel elég kisebb. s onnan telefonált Katinak: nem . s nézte a kijövõ papírszalagon az ide-oda ugráló görbét. hogy egész életében dohányzott. de ezt nehéz biztosan tudni. Ám egy délután erõsen fájlalni kezdte a szívét. fölállni egyáltalán nem. Az apja pedig nemrég „ lelépett” Kiment Egyiptomba. *** Etelka néni 86 éves volt. meghallgatta a fonendoszkóppal. – Az lesz a vég. ami történik és elhangzik körülötte. Pedig jönnek a számlák. nem valami jó az eredmény – közölte –. ha évi húsz százalékos kamattal telik az idõ. amelyben eddig hármasban laktak. Fõ a presztízs! Abból nem engednek. – Ez valószínûleg infarktus! – és száguldottak vele a kórházba. Szép kor. Pénzt sem hagyott itthon.

már egészen sötét volt.borzasztó erõsen szorította össze a szívét az a fránya valami. fájt az egész mellkasa. nem kellett lépcsõznie. meg kellett kapaszkodnia valamiben. õ meg nekiindult. Mintha mázsás súlyok telepedtek volna a mellkasára. megyek már. itt van ötven méterre a másik kórház. Kiment az utcára. – Jaj. Valahogy. drága uram. Nagy bajuszos. elõször igen-igen zord tekintettel. meg mintha már kicsit fulladnék is! De fölállni egész biztos nem tudok már! – Jaj. bevonszolta a portásfülkébe. s picit összegörnyedve a rosszulléttõl. két kézzel megkapaszkodott az asztalban. a profi kardiológiával! Semmi baja nem lesz attól a kis sétától! – Jól van szentem. merthogy a szívemmel valami nincs rendben! – És gyalog átküldte? Nem bírta volna áttolatni. itt már mindkét kézzel a falnak dõlt. ne pöröljön énvelem. olyan törõdött volt. s egyértelmûen nyilatkozott: – Hát. de a szomszéd kórházban igen. nem volt ott másik. nemigen mennék én már sehova. Nagy nehezen összeszedte magát – erõs asszony vagyok én. édes doktor úr. ha vacsora közben megzavarják. A falnak támaszkodva vonszolta magát elõre. fogta az EKG-leletet. azt hiszem. – Mi van. mégis eljutott a szomszéd kórház bejáratáig. ez lesz az utolsó. nem hagyom magam legyûrni! –. a szomszédból küldött a doktor úr a kardiológiára. Az ifjú doktor a kezébe nyomta az EKG-leletet. de az utolsó pillanatban visszanyerte az egyensúlyát. Amint azonban megpillantotta az öregasszonyt. hordágyon vagy . maga sem értette. s oldalra lépkedett icipiciket. lassan-lassan visszabotorkált a folyosó elejére. pedig szégyellte magát. A saját székébe ültette. markolta két kézzel a szívét. ezt alaposan ki kell vizsgálni! Nálunk nincs kardiológia. miként. mert nem nagyon bírok! Nagyon fáj ez nekem. mi lelte Magát? – s már nyúlt is a hóna alá. Megpillantotta a portásfülkét. ha rögtön átmegy hozzájuk. Elindult. amelyet képes megtenni. hogy gondot okoz más embernek – . akkor rögtön szívspecialista kezelheti! – Drága doktor úr. nénike. Az az ötven méter maga volt a pokol. ne kényeskedjen már. földöntött egy hamutartót. nem szerette. megkeményítette magát. csak kicsit még szusszannék elõtte! – Etelka néni fújt kettõt-hármat. gyöngének érezte magát. Szerencsére volt lift. a doktor szobájához. ám minden lépésnél az volt az érzése. A földszinten kissé megingott. és fölállt. Leroskadt egy székre. zömök férfi lépett ki. A fiatal orvos tüzetesen végignézte a papírszalagot. addig még elhúzta magát. baj van! – felelte Etelka néni. s megzörgette az ablakát. jobb lesz. Már nem volt elég egy kézzel támaszkodnia. rémületében még a szíve is megesett az öregasszonyon.

s nem szólt. esetleg mentõautóval? Hát úgy néz ki. nem is mozdult többet. majd én hívok betegszállítót. utánazuhant a kezének. az fölviszi Magát a kardiológiára! – Nem kell. Elfáradt a szíve. Idõs volt már nagyon Etelka néni. az aztán igazán nem történt.legalább kerekes széken. Az orvos szakértõ aztán leírta: hát nem volt minden tökéletesen rendben. . édes uram. most már csak fölmegyek valahogy! – legyintett Etelka néni. de orvosi mûhiba. de mintha túl nagyra sikerült volna a legyintés. Azonnal meghalt. rándult egyetlenegyet. várjon csak. Infarktusban. mint akibe hálni jár a lélek! No. Lefordult a székrõl.

Aki csak annyit sziszegett vissza. kártérítési perrõl van szó. hogy kezet fogok Veled? Volt. És remélem. hanem a kórház. amelyben a Lockheed repülõgépgyár vezetõ menedzserét ajánlották magyarországi nagykövetnek: – Nem kritizálni akarom a polgármester urat. vádlottja” – használok helytelenül. erre nem kell három évet várnunk! – S valóban átadta a két ajándéktárgyat. Bartha doktor a szegedi pletykák szerint nem veti meg az italt. az politikusként politikai mûhibát követ el. nagykövet-ajánlgatási botránynak egyik szereplõje. valamint parlamenti képviselõ. államtitkári székük elvesztéséhez vezetett – hiszen oly alapvetõ politikaiismeret-hiányról tanúskodott. amelyet ezzel az aláírással tett a szocialista pártnak a következõ választásra. Egyébiránt annak a május végén kitört Lockheedlevélírási. és kezét nyújtotta Bartha doktornak. azt azonnal írja alá. S hogy köszönetemet alátámasszam. két ajándékot szeretnék átnyújtani neki. legyen mivel foglalkoznia. az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának tagja. Ugyan polgári jogi. Az MSZP-s volt alpolgármester napirend elõtti felszólalásban imigyen méltatta. valamint egy F– 16-os repülõgépmodellt: ha majd már nem lesz polgármester és parlamenti képviselõ. aki orvosként orvosi mûhibát vét. a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológus orvosa. amivel. meghajolt. megengedhetetlenül büntetõjogi fogalmakat – dr. Egy golyóstollat. Politikai karriervágyát sokan – nyilván fõként . tehát az eljárás nem az orvos. illetve mögötte a biztosító ellen folyik. karját a combjához szorítva: – Csak nem képzeled. Bartha László. Bartha polgármester úr szûkebb hazájában. aki így fogalmazott: hiába. ha bármit elé tesznek. Bartha doktor ugyanis jelenleg – fölfüggesztve orvosi praxisát – Szeged városának polgármestere. Szegeden meg is kapta a magáét. amely Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondásához.Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr Nem akármilyen tárgyalásra készülök Szegedre. hanem inkább megköszönni neki azt a szívességet. Az õ személye enyhén szólva is pikánssá teszi az egyébként tragikus történetet. hogy az a Fidesz-vezérkarnak is sok volt. az ügy valódi „ tettese. hogy õ is aláírta azt a levelet.

* De mirõl is van most szó. a demokrácia addig tart. amikor megismerkedtem a nálam öt évvel fiatalabb Toppantó Tiborral. Azt suttogják. Aztán gyereket akartunk. vagy két év után megtartottuk az eljegyzést. Régebben – hiába voltak ellenfelek – normálisan haverkodtak egymással. Szeretem a munkámat. Eluntuk. mert elsõre nem õt választották. Fantasztikusan jól megértettük egymást. hogy szerintük szinte kizárólag saját barátait. Morognak is sokan. hogy soha korábban nem ismert. az én anyukám azonban igen megszerette Tibort. azt mondtuk egymásnak. õ megállapította: Tibornál minden rendben. Oda is költözhetett hozzánk. abbahagytuk az egész . Hát kezelt is vagy másfél évig – eredmény nélkül. lakást Újszegeden. jó embereit ülteti az összes városi vezetõ pozícióba. a papám biciklimûszerész. rettenetes diktatúrát tart a Fidesz megyei parlamenti képviselõi körében. 23 éves voltam. hogy a hírek szerint nem volt túl jó orvos. Arra már inkább panaszkodnak. mi történt – még orvos korában? Mesélje el ezt a leginkább érintett: Toppantó Tiborné. amíg neki van igaza. s el is kezdett dolgozni. a másikon az MSZP és az SZDSZ. a várost gyakorlatilag a földrajz. ha kibírjuk mindketten azt a másfél évet anélkül. egyben alpolgármester irányítja. de sokáig nem jött össze. Így is lett. engem kell kezelni. hogy „ kóbászolnánk másfele” akkor megtartjuk az esküvõt. dupla beugróval és másfélszeres lakbérrel. gyakorlatilag semmi kommunikáció nincs közöttük. Az õ szülei eleinte nagyon ellenezték. igaz. Közben õ fölszabadult. Kati: – Harmincnyolc éves vagyok. megbízható. Azért már szinte meg se róják. hogy elõírt idõpontban kellett teljesítenünk. Eszembe se jutott komolyan venni. négygyerekes. Kaptunk . hogy alig van bent a városházán. hatalmas szakadék jött létre a fideszesek és az ellenzék között. hiszen ez országos úzus manapság. Elvégeztem a szakmunkásképzõt. Õ nézett ki magának. A mamám cipõfelsõrész-készítõ volt a cipõgyárban. központi fûtésszerelõ lett.testnevelés szakos általános iskolai tanár és középfokú ingatlan-értékbecslõ végzettségû kabinetfõnök.az ellenzékiek – azzal magyarázzák. évfolyamtársait. Orvoshoz mentünk. hogy sikeredjen. élvezem a nyüzsgést az üzletben. Nemsokára elvitték katonának. s férfifodrász lettem. tõsgyökeres szegedi munkáscsalád sarja. például a megyei elnökválasztást egyesek szerint azért ismételték meg. de hatalmas szerelem lett belõle. Ma közgyûlési szünetekben a folyosó egyik oldalán álldogál a Fidesz.

aztán amint jött át valami rámpán. Azonnal átvittem a kislányom a szomszédba. jobb a beszélõképessége. akkor már panaszkodott: – Nagyon fáj az oldalam! A bal. az Újklinikán megtalálja. úgy jöttem vele. menjek már haza. azonnal nekiugrott. és elrohantam a barátnõmhöz. nekiment egy. az rendben van. mégiscsak bíróságon dolgozik. Bartha László. mindent. Azt mondta a telefonba a nõvérke. Rém rendesen dolgozott. szabad. Õ t kértem meg aztán. orvosokkal csak jobban megérti magát. Csak most az a fene zsák félrecsúszott. Tegnap is motorral hoztam a paprikát. elkezdte félrehúzni a motort. adja az orvost. Tibort már elvitte a mentõautó. amivel lehetett picit keresni. Rákötötte a motorjára. kettõ elment. Alig fél év múlva teherbe is estem. mint a parancsolat. Közölte: – Tibornak megrepedt a lépe. majd föltolták a traumatológiára. Az bemutatkozott: õ dr. . De mindenképpen szóljál a doktoroknak. az vitte el a motort. de aztán megjött a kislányunk. nagyon érzem a bal oldalam. mint nekem. csak a bokája nyílt szét. Csak a rendõr várt meg. amit majd jól el lehet adni. és megsértette a jobb bokáját. Meg Klaudiát is el kell látnom. és nem is tehetek róla. hazamegyek. azt felelték. a földbõl kiálló vasdarabnak. nézzék meg. mire megleltem. Jött mögötte autóval valaki. Tiborral már több mint tíz éve éltünk együtt akkor – nagyon jól. jól van – nyugodtam meg lassan –. Éppen ellátták a bokáját. a csomag megcsúszott. ami kell idebent. Úgy telefonált. Ott voltam vele egészen este nyolcig. Kiment Röszkére hozni egy zsák fûszerpaprikát. szóltam én már. majd másfél óra volt. Tibort úgyis elviszik mellkasröntgenre. Klaudia. az letörte a pedált. akinél a gyereket hagytam. akkor szóltak. Délután értem vissza. – Jaj. – Ott elõször jobbra-balra küldözgettek. mi az! – Persze. Akkor is ebbõl lett a baj. és odarohantam a kis Polskimmal. Úgy mesélte. hozok neked pizsamát. Elköszöntünk egymástól. De nem lehet ebbõl semmi komoly gond. – Talán ahogy annak a vasoszlopnak nekiestél. – Na. fogkefét. akárhogy próbált kormányozni. mintha én lennék. mondtam. fémsínt tettek rá és fáslit. attól. mit mûveltél Magaddal? – Nincs semmi baj – nevetett õ –. õ hívott mentõt meg engem otthon. telefonáljon a klinikára. minden munkát megfogott. a Jóisten áldjon meg – káráltam neki –. akinek volt rádiótelefonja. aztán nekivágódott a villanyvezetékeket tartó vasoszlopnak. – Nincs nagy baj – nyugtattak meg –. a félrebillent súlytól a motor lecsúszott az útról.orvoslást.

Tibike. attól még száz évig is elélhet valaki. s õ azt mondta: – A férje túl van a mûtéten. – Nem tudunk többet. hogy vele lehetek. De ne aggódjon! – tette hozzá –. szét ne repedjen a hasa a doktorok szégyenére! – Egyébként is mindent én tettem meg vele és körülötte. tudom. ha a szél kijön belõle! Ám nem volt az egész klinikán szélcsõ. Valóban el kellett távolítani a lépét. El van látva. csak legyintettek: – Hát. De csak nem javult az állapota. a legjobb helyre! Igen ám. – Te. Látod. szentem? – háborogtam –. az segít! – Aztán egy másik doktor azt kérdezte: – Az infúzióban adtunk bélmozgatót. fáj – azt hittük volna. A hasa már akkora lett. mert a többi szerv átveszi a funkcióját. nem zavarta õket a pitty-putty. mintha terhes lenne. nem küldenek el késõ este sem. nyugodtan – mondták –. – Meg lehetne próbálni akkor legalább a szélcsövet? – kotyogtam közbe –. talán az is valami. Barthát is. Hívtuk is akkor. másokat is. õk tudják. megütötted. addigra kész lesz a mûtét. Én fogom operálni. hogy belsõ vérzésed van. de még kérnék szépen belõle. a klinikára hoztak! Még szerencse. ez rutinmûtét. idehoztak. mûtét után ez ezzel jár. De azt se a nõvérek vagy az orvosok helyezték föl neki. de napok múltával sem indult meg a bélmûködése. nekem kellett csinálni. különben otthon mondhattad volna. kicsit nehezebben indul be a bélmûködés. Nem jöttünk volna rá. amit beadtunk. szerezzen egyet. Éjfél körül telefonálhatnak. itt nem foglalkoznak velem fikarcnyit se! – nyögdécselt szegénykém. ami azért eléggé fura feladat volt. mosdattam – senki nem is próbálta ellátni. az fáj. ha kiveszik a lépét. Semmi kár nem érheti. jól van! Másnap Tibor azzal fogadott: – Képzeld. nem kell aggódni! Sétáljon sokat. fönt fekszik az osztályon. meg kell operálni. Nem lesz semmi gond. Kisegítettem WC-re. Még meg is halhattál volna! Hál’ isten. hogy fáj. A barátnõm a nõi klinikán dolgozott. Szerencsére a szobatársak rendesek voltak. megmûtöttek! – Tudom. . Kérdeztük az orvosokat. mert ez volt az utolsó.már viszik is a mûtõbe. hogy ide. viszegettem utána az infúziós palackot. Persze máskülönben örültem. mert megrepedt. mert nem elég. milyen jó. itt mûtöttek. férfi létére. és attól belsõ vérzése volt. használt-e valamit? – Hát mintha valamivel jobb lett volna – felelt az én Tiborom –. – Vigyél el engem máshova! – Hová vigyelek. hogy szétnyílt a bokád. kétszer is beszéltem velük az éjjel. õt kértem meg. – Csak durrogjon.

õk föl tudják hozni – az ötödiken laktunk lift nélkül. Vasárnap meg is állapodtunk. Végre elhagyták az infúziót. Akkor javasoltam. aztán amikor már eltelt tíz nap. hadd kerüljek már ki innen! Azt ígérték. Azt hittük. Siess holnap nagyon értem! – kérte szépen. azt mondták: hétfõn hazavihetem Tibikémet. a puffadáson kívül van valami problémája? – de olyan hangon. minél hamarább elteljen végre ez az utolsó éjszaka is. akkor sem! – felelte. Szombaton is.minek miként kell lennie utána. egész nap nem fogok mást tenni. akkor haladjunk! – és már ott is hagyta. amikor kivittem a WC-re. jól van. én innen már nem megyek haza! – Micsoda buta beszéd ez – pöröltem vele –. – Te csak gyere értem a kis Polskival. Toppantó úr. akkor meg kezdett igen fájni a bokája. aztán nagy nehezen csak elindultak a belei. Csak hát a Bartha doktor olyan volt. mintha hisztéria lenne. Az én Tiborom meg kezdett nekikeseredni. Mutattam neki a nagy sporttáskát: – Megyünk végre haza! . ott nézgelõdött – aztán eltûnt. vigyél haza gyorsan! Kérek is ma altatót a nõvérkétõl. én már innen nem jutok ki! – búslakodott tovább. s ott azt suttogta nekem: – Te. tízre lesz meg a zárójelentés. hadd menjek Tibiért jókor. összesen annyit kérdezett: – Na. majd amikor a zárójelentés kész lesz. Megint szóltam az orvosnak. – Szóljál nekik. ha két óra alatt érek föl a lépcsõn. ötezer forintot adunk Bartha doktornak. – Na. õk tudják. elment a gyógyszeres szekrényhez. hozza haza mentõ. elment haza – válaszolta. amikor panaszkodni kezdett: – Te. Amint hétfõ délelõtt beértem a klinikára. semmi mással nem foglalkozott. Te legyél itt már háromnegyed tízre. Õ meg csak nem javult. már az utolsó napok felé haladunk. Volt. õ megnyomkodta Tiborom hasát. úgy nyom nekem itt valami – és mutatta az oldalát. – Nem várok én a mentõre. Meg is kértem még vasárnap a barátnõmet. lassan kezdett jobban lenni. hétfõ reggel jöjjön át hozzánk vigyázni a kislányra. hamar egyenesbe kerülsz! – Nem. nem talált. De jó lesz. ne beszélj összevissza! Meglátod. mormogott. kint leszek a jó levegõn. ha panaszkodik a megmûtött hasának tízszeresre duzzadása miatt. Na. épp az a rendes portás volt ott. ha hazaérek. már miért ne jönnél. Na. számít-e az valamit! – kértem. csak a ház körül sétálok. ahányszor bejött vizitre. vasárnap is bent voltam nála. Kérdezem a nõvérkét: – Most mi van? – Hát keresett valami gyógyszert. de jó korán. aki már jól ismert.

icipicit el is volt torzulva. kérlek szépen! Klaudia is vár otthon Téged! Nem azért küszködtünk annyi éven át együtt. mert hosszú volt az idõ. Meg akkor is nagy baj van. hogy meg szeretném! – De kibírja? – Valahogy majd csak kibírom – válaszoltam. . most már csak azon múlik. Õ k mindent megtesznek. de nincs eszméleténél. a kórházban? – Úgy. és bementem hozzá. õ meg odahozta nejlonzsákban Tibi cuccait. – Hát hogy lehet az itt bent. hogy egy nagy vérrög elzárta a tüdejébe vezetõ. Végül elindult a spontán légzése. hogy a férje tüdõembóliát kapott. de nem tudtak mit mondani. hogy életben maradjon. Akkor ijedtem csak meg: ha kicsi baj van. és próbáltam beszélni hozzá. Y alakú vércsatorna útját. Tibikém. – Gyere ide. mi történt. Tele volt csövekkel. s az intenzíven egy doktornõ fogadott: – Az a probléma – mondta –. kis probléma történt – kényeskedett.– Igen? – Bizony. mi van. – Tessék átnézni. – A férje rosszul lett. milyen erõs a szervezete. ahogy az ember a filmekben látja. ott volt minden. ne hagyjál itt bennünket. de nem tért magához. és levitték az intenzív osztályra – és a férfi elsírta magát. nem rögtön nejlonzsákban hozzák az ember dolgait. – Baj? Micsoda? – Tibi rosszul lett reggel. de nagyon kevés az esély. Ám amint fölértem. kérdeztem. – Hát. amíg újraéleszteni kellett. Aztán kiküldtek. amit lehet. 55 percig élesztettük újra. látom: üres a Tibi ágya. hátha õ hallja: – Nagyon-nagyon szeretlek. félreállt a szája. mert lépni alig tudtam az ijedelemtõl. a boríték is a Barthának szánt ötezer forinttal. Kérdezgettem mindenkit. mi van? Tibi? – furcsállottam a helyzetet. Meg szeretné nézni? – Persze. – Beszélj a nõvérkével! Megkerestem a nõvérkét. El is kísért. megvan-e minden. Mindenki azt válaszolta: õk sem értik. és le kellett vinni az intenzívre. – Tessék már lejönni velem! – kértem õt. – Hát. édesem! – Sírtam persze nagyon. mert elkerült az osztályunkról! – megnéztem. – És mire számíthatok? Mi lesz vele? – kérdeztem halálra váltan. de várjon csak egy kicsit! – Vártam. az arca. Ott maradtam vele. viszem az én páromat haza! – és röpködtem föl az osztályra. más betegek is voltak ott. – Na. baj történt – mondta. hogy most itt hagyjál minket! Legyél erõs most. – Nem akarom elkeseríteni. Tibikém. Katikám! – szólt az ágyszomszédja.

aztán szóltak. mit mond! – De attól én még beszélhetek. valami történt: lefeküdt a konyha kövére. mi úgy láttuk. – Ne haragudjon már! – kérdeztem tovább –. már be sem engedtek Tibihez. mitõl. Amint kijöttünk tõle. azt mondta. mert nem sokat láttam az útból. csak egyenes vonal mutatkozik. A kezelõorvosa. miért nem szólnak a beteg . elköszöntem tõle. Még jó meleg volt szegénykém. hogy szöget ütött a fejembe: ezek szerint Tibi nem kapta meg a véralvadásgátlót. s kértem.Nem is tudom. és akkor meghal a klinikán? Annyit emlegették azt a vérrögöt. Bartha nem volt bent. otthon szednie kell. akkor rám szólt a nõvér: – Hiába beszél hozzá. tájékoztasson minket arról: miként történhet meg. egy vérrög elzárta a vér útját. Olyan hosszú ideig kellett élesztgetni. hogy ezt a véralvadásgátlót mindenki megkaphassa! – És ha a klinikának nincs rá pénze. Túl sokáig nem kapott oxigént. ami az agymûködést méri. a nõvérke közölte: – Most már nem mehetnek be. A barátnõm azzal fogadott: – Te. nem megy sehová. ott mindenütt megsimogattam. * Fölmentünk az osztályra. jól van. a férje haldoklik! A folyosón vártunk tán fél órát. Megpuszilgattam. azon a gépen. kérni. hogy valakit már haza akarnak engedni. amit ilyenkor szoktak adni? – Az az igazság. hogy otthon véralvadásgátlót kell szednie – felelte az orvos. Meg se mozdult. Bemutatkoztam neki. a Toppantó urat úgy akartuk hazabocsátani. a másik helyiségbe kitolják Tibikét. Másnap újra próbáltam babusgatni Tibit. nem tudják. ezen már nem lehet segíteni. ahol feküdt szegénykém. Olyan szép volt akkor is! A szeme alja csupa könny volt. ott megnézhetjük. ha Maguk úgy döntöttek. nem? – Hát. Sándor László osztályos orvost találtuk meg. ez a kislány is érezte. fönt sétál – a klinika nem áll olyan jó anyagi körülmények között. dr. mint vezettem haza. hogy az agya teljesen leállt. és egyszerûen nem volt hajlandó fölkelni onnan. A teste tele volt foltokkal az újraélesztõ géptõl. akkor már itt bent is kellett volna kapnia. próbálja meg összeszedni magát. nem? A következõ napon az intenzív osztály fõorvosnõje elmondta: igen. És elvitték Tibikémet. úgyse érti.

de ahhoz Magának meg a klinikának semmi. de ha igényt tartanak rá. persze nem az eredetit. már mindegy. hozzáférhetünk-e. beszéljenek azzal! – Mármint Bartha László doktor úrral. Azonnal odamentünk a nõvéri szobához. de semmi köze. Mindent elõteremtettem volna. – És doktor úr. lehet. azokat megkaphatják. ha szólnak. ez a helyzet. mégse foglalkoztam vele. de mivel történt ez az izé. hogy megmentsem. Igaz. hogy az orvosokra fogjam rá! – Ne is haragudjon. Különben is. – Jó. – Meg szabad kérdezni. õ azonnal tiltakozott: – Áh. kik voltak azok az orvosok. most már nem is kell. a klinika odaadhatja a papírokat. Mert én már éreztem. én mit áldozok föl a férjemért. hogy nem is mi akarjuk elolvasni azokat. Aztán lementünk az intenzívre a papírokért. nekünk nem futja rá. a férjem orvosi papírjait megnézhetjük-e? – Hát éppenséggel meg is nézhetik. nem lehet elõteremteni? – Nem tudok többet mondani. De miért. akik nem tettek meg mindent – válaszoltam. én bizony tudni akarom. a jogszabályok ezt ma már engedélyezik. engem nem érdekel. hiszen azok már mind átkerültek oda. hogy megszerezzen gyógyszereket! – Ne haragudjon. mi úgy ítéltük meg. nem úgy van az! Csak nem képzeli. nincs rá szüksége. és szeretném tudni. nehogy már most elkezdje az orvosokkal! Én is elvesztettem rokonomat.családjának: nézze. mikor ki volt itt ügyeletben – és szépen összeírtam mindent. hanem a fénymásolatot. amire a férjének szüksége van? – Hát az nem olyan dolog. és kezdtük fölírogatni. Én úgy tudom. hogy az elõzõ napokban ki volt a nõvér. otthon kellett volna szednie. hozzon be Maga olyan gyógyszert. jogunk van megkapni mindent. én XY helyett – aki operálta és kezelte – nem tudok beszélni. Én csak azt kérdezem. de abból Maguk úgysem tudnak semmit kihámozni. Maga mit gondol errõl. – Hát. – Jaj. mert némelyiknek a házát kéne eladnia. itt valami nagy disznóság történt. Mondtam az ottani doktornõnek. amit én nem hagyok annyiban. . a fénymásolatért fizetni kell. olyan nagy összeg. mennyibe kerül. nem most azonnal. mi járatban vagyok. rögtön lefénymásoljuk? Ügyvéd jelenlétében vagy ügyvéd kérésére fénymásolhatjuk le azokat. – Meghalt a férjem. az ügyeletes orvos. mire ez a nagy fölhajtás? – vont kérdõre a nõvér. igen.

mint Bartha doktor. azonnal föl is hívtam. leírogatta. szerintem abból lett a baj. hogy nem adtak neki véralvadásgátlót. szeptember 24-én halt meg. az mibe kerül. akik ugyanannak a klinikának. ahol meghalt. másnap menjek be hozzá az irodájába. ami úgy összegzett: „ Toppantó Tibor halálát gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás okozta… Gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság.– De az osztályos orvos. Tibikém 1997. már aznap délután mehettem a papírokért. Ábrahám doktor. és azonnal faxot küldött a klinikára: kérjük az orvosi papírokat. Õ is végighallgatott. elvállalja-e. õ kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik. s a jegyzõkönyvet két olyan orvos írta alá. Csakhogy ez az ügyvéd. Neki már rögtön magamtól azt mondtam. akkor kézbe veszi az egészet. azt mondta. Aztán érdeklõdtem. biztosan jobb lesz. hogy egyezzünk meg per nélkül.” Persze a boncolás nem máshol történt. mint Szegeden. milyen úton-módon – . Végighallgatott. Három levelet írt nekik: október 19-én. és azt is leküldte faxon. Õ meg egybõl megírta a följelentést is a rendõrségre. arra kiadjuk! Volt Röszkérõl ügyvéd barátunk. valóban mûhiba történt. a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek az alkalmazottai. Nem egészen értettem ugyan. Addigra volt már igazságügyi boncolási jegyzõkönyv. Írt nekem meghatalmazást. elõször meg kell nézetnie az orvosi iratokat szakértõvel. nem tudja elõre. foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhetõ. Ábrahám Lászlóhoz. arra kaphatom meg a saját férjem iratait – de hát õk tudják. csak le kell másolniuk! – Áh. mi hogyan történt. azt mondta: – Csak gyûjtsed a sok pénzt! – Ettõl igen megrémültem. amikor megkérdeztem. azokat ki kell adniuk. elmentem hozzá. Találtam is ilyet. forduljak inkább dr. magamnál tartottam a fénymásolatokat. ott álltam Tibi nélkül a másfél éves kislányommal – mibõl fizetem én ki az ügyvédet? Vissza se mentem hozzá. December közepén hallgatott meg elõször a rendõrség. az vagy eljön személyesen. vagy ad Maguknak meghatalmazást. mulasztás. a Sándor doktor úr azt mondta. Ha a szakértõ azt véleményezi. Tartozásaim voltak. majd azt felelte. fizetnem nem kellett érte. az ügyvéd közben fölajánlotta a Providencia Biztosítónak – amelynél felelõsségbiztosítása volt a klinikának –. ha megnyeri az ügyet. Ám õ azt tanácsolta. . Le is másolták. van-e olyan ügyvéd. ha elindul ilyen ügy. nem! Keressenek ügyvédet. igaz – nem is tudom. hogy is van ez: ügyvéd ad nekem meghatalmazást. elmeséltem. aki nem kér elõre pénzt. Vissza is kapta mindkét helyrõl az igazolást: vették. hanem százalékot kap.

illetve toxinok okozhatták a beteg hirtelen állapotrosszabbodását. A góc felismerésére és kezelésére nem került sor. akkor az ok-okozati összefüggésben van a fel nem ismert rekesz alatti tályoggal. hol az a jogász azt válaszolta: szakértõk bevonásával vizsgálják az ügyet. Addigra elkészült az általunk fölkért dr. Ha aztán néha telefonált nekik. persze mindet ajánlottan és a feladóvevényt iktatva. Éppen ezen radiológiai leletbõl lehetett következtetni a még néma tályog jelenlétére. .” Ezt a kórház persze vitatta. Herczeg László szakértõ ezt írta: „A szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét után heparin profilaxist (megelõzõ véralvadásgátló kezelést) kezdeni. Ha a mellkasi gyulladás területérõl a véráramba kerülõ baktériumok. és majd jelentkeznek.” Aztán ezt a szakértõi véleményt decemberben kiegészítette azzal: „A megelõzõ véralvadásgátló kezelés elmaradása ok-okozati összefüggésben áll Toppantó Tibor halálával. tályog) csatlakozva alakultak ki. a szeptikus állapot ezután manifesztálódott. A Providencia Biztosító még csak nem is válaszolt egyikre sem. Onnan dr. hanem a lépkiirtás utáni szövõdményhez (haematoma. A léprepedés sürgõs mûtétet igényelt. hogy a beteg kibocsátása szeptember 19-én orvosilag nem volt indokolt. aminek csatlakozó elváltozása a mellkasi gyulladás… A mellkasi gyulladásos folyamatok nem a lépsérülés következtében. Farkas Márton igazságügyi orvos szakértõ szakvéleménye. Március elején kegyeskedtek leírni: nem ismerik el kárigényem jogalapját. s abban többek között ez állt: „A Toppantó Tibor halálát okozó »gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás« nem élõ emberben felismert kórkép. rostonyos mellhártyagyulladás a gyulladásos góc következménye volt. „Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét!” Ábrahám ügyvéd úr azonnal beadta a keresetet a bíróságra. A beteg ekkor még nem gyógyult meg. A szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ. A büntetõügy mellett tehát elindult a polgári jogi.december 4-én és december 22-én. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõthromboembolisatio megelõzésének. kártérítési per. hanem a boncolás során talált lelet eredménye… A laboratóriumi és klinikai vizsgálatok eredményei azonban egyértelmûen bizonyították. de ugyanilyen sebészeti beavatkozást igényelt volna a lépágyi vagy rekesz alatti tályog kezelése is. sõt. hol ez. így a bíróság kirendelte a debreceni orvosi egyetemet szakértõként. ha idõben felismerik a tályog kialakulását.

szeptember 19-i lelet az. 98 márciusában – amikor már indult a parlamenti választási kampány. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg. mulasztás. ezt írták: „Az életmentõ lépeltávolító mûtét után szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás.” Mindeközben a büntetõügyet ott fékezték. bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás miatti heveny légzési-keringési elégtelenség az alkalmazott. a bíróság kénytelen volt újabb szakértõt bevonni. a bírósági tárgyaláson a két szakértõ órákon át vitatkozott egymással. Ráadásul a kórház és a biztosító továbbra is ellenszegült. szakszerû orvosi ellátás.” Megkaptuk az iratokat. Az eljárás során bûncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. korszerû. keringésjavító fizikoterápia és mellkasi gyógytorna szerepel. aki a . Farkas Márton ezt elfogadta. A thrombosis megelõzésére szolgáló kezelés e tekintetben hiányos. mindenki tudta tehát.” Dr. A fel nem ismert szepszis. amelyben a thrombocytaszám határértéket meghaladó értéke felhívhatta volna a figyelmet a rögképzõdés veszélyére.elhárításának. illetve a profilaktikus anticoaguláns kezelés elmaradása okokozati összefüggésben van a beteg halálával. A kezelés hiányossága az oka nagy valószínûséggel a klinikai halált okozó rögembolizációnak. s azokból kiderült: a rendõrség számára szakértõként az a szegedi klinikai orvos. és tulajdonképpen semmiben sem értettek egyet. járt el. A gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. Ebben légzõtorna. A keringésjavító fizikoterápia az. dr. Kiss Lajos. Gyógyszeres beavatkozást nem alkalmaztak thrombosis megelõzésére. A vérrögképzõdés megakadályozására tehát nem történt meg minden intézkedés. hogy „ külön-külön a szepszisbõl. A laboratóriumi leletek között az 1997. ahol csak tudták. gyógykezelés ellenére nevezett halálát elháríthatatlanul eredményezte. amely visszeres rögösödés megelõzésére szolgál. semmilyen kérdésre nem adott választ.” November végén. Itt van. illetve a trombózisból származó tüdõgyulladás miatt létrejött keringési elégtelenség is okozhatta a beteg halálát. Az ottani orvos szakértõ azonban kitért. hogy Bartha doktor is indul – határozatot hozott a szegedi rendõrkapitányság: befejezi az eljárást.” Ezek után még a miskolci Igazságügyi Orvostani Intézetet is kirendelték. ezért az eljárás befejezésérõl határoztam. A pesti orvosi egyetem igazságügyi orvostani intézetétõl lényegében ugyanaz a vélemény érkezett: „A vérrögképzõdés megelõzésére kizárólag gyógytornász beavatkozás szerepel az orvosi dokumentumok között. valamint azt is. Azt írta: „Határozott szakértõi vélemény nem adható.

Kiss úgy adott szakvéleményt. szakmai szabályszegés nem állapítható meg. Farkas Márton szakvéleményébõl egyetlen hangra sem reagált. mulasztás. Bartha közben a parlamenti képviselõség mellé a helyi választásokat is megnyerte. hogy dr. Az a tény. Bartha László volt. persze rögtön följebb tolva. hogy a feljelentést eredetileg ismeretlen tettes ellen tettem meg. abban már másképpen volt kénytelen fogalmazni az én nevemben. ha egy-két sört megivott. hogy nem Bartha képviselõ úr ellen indították el a nyomozást. a szegedi városi ügyészség elrendelte a nyomozást. Öt hónap múlva a fellebbezést elutasították. „Elõadom. A pert megnyertük. Jelen feljelentésem alapján vele szemben büntetõeljárás megindításához elõzetesen mentelmi joga felfüggesztésére van szükség. A – persze szintén Szegeden mûködõ – megyei fõügyészség elutasító határozata így szólt: „Az elfogultsági kifogás alaptalan. Õ feljelentésem megtételekor és a cselekmény elkövetésekor a SZOTE Traumatológiai Klinika alkalmazottja volt. Ábrahám ügyvéd úr akkor kérte is a megyei fõügyészségtõl. hogy 1997 szeptemberében tettem meg a feljelentésemet. majd 1998 októberében rendelték el a nyomozást – 1999 májusáig nem történt semmi. hogy ha Bartha doktorék megelõzõ véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. hogy elfogultság miatt zárják ki az ügybõl a Szeged Városi Ügyészséget. Igaz. de ennek ellenére ugyanarra jutottak: „Gondatlanság.” Valamint keresetet is adott be a bíróságra a rendõrség államigazgatási határozatának megváltoztatására. Mindenesetre dr. a nyomozás lefolytatására kötelezésre. Úgyhogy megfellebbeztük a megszüntetõ határozatot. Igaz.” * Csakhogy mindeközben lezajlottak az országgyûlési választások. de tudomásom és tájékozódásom szerint férjem kezelõorvosa dr. s Bartha doktort a Fidesz színeiben képviselõvé választották. Majd pedig – ahhoz képest. szó szerint idézték benne azokat a megállapításokat. legfeljebb . és Szeged polgármestere lett. alávaló rágalom. Úgyhogy Ábrahám ügyvéd úr. hanem ismeretlen tettes ellen. S õ szakvéleményében leírta: Tiborom „ idült alkoholista volt” Amibõl egy szó nem igaz. hogy az ügyben érintett .boncolást is végezte. Mit tehetett. Ott azzal kezdték. amikor panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Fõügyészségre. de ma országgyûlési képviselõ. akkor Tibornak nem kellett volna meghalnia. a megyei rendõr-fõkapitányságra bízva.

Például: „A lépeltávolítást követõen végzett profilaktikus antikoaguláns kezelés indokoltságáról megoszlanak a vélemények. Nos. nem áll rendelkezésre. azt meg különösen el tudják képzelni. Ugyanis azt aztán nem lehet mondani. betartották-e a szakmai szabályokat. kizárólag erre. amely ne foglalkozott volna Tiborom dolgával – új véleményt kértek az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak azonban sokan jól ismerik az általános hozzáállását is. A halált elõidézõ okfolyamat elindulását követõen a kezelõorvosok a megfelelõ intézkedéseket megtették… A heparinkezelés elmulasztásával a foglalkozás szabályait nem sértették meg. ha éppen arról van szó.” 1999. önmagában nem alapozza meg a Szegedi Városi Ügyészség kizárását. mennünk is kell! – fejezi be Kati nagyot sóhajtva. És ma lesz a polgári perben az utolsó tárgyalás. íródnak szakmai kollégiumi állásfoglalások! Csak ezek a korábbi szakértõket támasztanák alá! Úgyhogy az ETT szerint „ ennek megfelelõen adott esetben a profilaktikus antikoaguláns kezelés beállítása az orvosi mérlegelés körébe tartozott. hogy tulajdonképpen nincsenek szakmai szabályok? Hiszen ez ezt jelenti. az ETT-ére. amelyben a parlament egészségügyi bizottságának tagjáról van szó mint esetleges vádlottról. hogy aki tud olvasni. Az ETT – ahogy kell – lesöpörte az asztalról az összes eddigi szakvéleményt. hogy megoszlanak a vélemények. kimozgatjuk .Szeged megyei jogú város polgármestere. mindjárt fél tíz. Föltápászkodunk. a legmagasabb orvosi fórum hogy közölheti.” Én nem vagyok jogász – de azt azért egyáltalán nem értem. „A leírtak alapján a nyomozás bûncselekmény hiányában történõ megszüntetésérõl kellett határoznom”– zárult a verdikt. Hát attól. hogy az eddigi szakértõi vélemények ne lettek volna egyértelmûek. Nyilván nem véletlenül. talán ítélethirdetés is. De tényleg.” A rendõrség határozata természetesen egyetlen korábbi szakvéleményre sem hivatkozott. és ezért annak elmaradása nem kifogásolható” Tehát „ . amely azt támasztaná alá. hát eddig jutottunk. hogy az ügy tárgyilagos megítélésében bármi befolyásolná az ügyészséget. június 1-jén született meg a Csongrád Megyei Rendõrfõkapitányság határozata a nyomozás megszüntetésérõl. mit fog szólni az ETT olyan ügyhöz. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg a kezelõorvosok részérõl. Abból kiderül: a rendõrök – miközben az országban már jószerivel nem volt olyan orvos szakértõi intézet. vannak szakmai protokollok. Olyan további adat pedig. Olyanokat írtak. talán még léteznek érvényes tankönyvek. annak a hátán is föláll a szõr.

– Maga kicsoda? – fordul felém az ügyvéd. A biztosító ügyvédje szemrevételez. amelyet nekem tegnap küldött meg az ügyészség. abbahagyva a mellébeszélést. hanem a büntetõeljárásban született. Ábrahám doktort helyettesítõ ügyvéddel. akivel még soha nem találkoztam. Személyiségi jogokra hivatkozik. – Büntetõeljárás is folyik ebben az ügyben. késõbb „ át” a betegek oldalára – nem tartaná hát helyesnek. de hát kellett nekem elvállalni ilyen sok tévészereplést –. ami voltaképpen csak ahhoz a közismert tényhez újabb adalék. állt ha õ képviselné a bíróság elõtt is az asszonyt. meg arra. s amely nem ebben az ügyben. anélkül hogy megjelölné. majd mindenekelõtt kéri a zárt tárgyalás elrendelését. – Magyar állampolgár vagyok. Velõtrázóan szép ügyvédjelöltnõjét azért elküldte hallgatóságként. úgyis most dõl el. ügyvéd úr? – szeretné tisztázni a dolgot a kedves. * Ott találkozunk a Toppantóné ügyvédjét. kinek a jogaira gondol. Egykor ennek a klinikának a jogtanácsosaként dolgozott. én valahogy véletlenül azonnal a gyönyörû fiatal nõ mellé telepszem le. ha kellõen exponált személyiségrõl van szó. – A bíróság a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt elutasítja – hangzik a verdikt Csikós doktornõtõl. aki a bíróság nyilvános tárgyalásán hallgatóságként van jelen – veszem föl a kekk stílust. majd megadja a szót a felperes. dr. – Pontosan mire hivatkozik. Csikós Klára. . kirúgnak-e vagy maradhatok. Ábrahám László ugyanis – nemhiába volt a rendszerváltást elõkészítõ Nemzeti Kerekasztal résztvevõje a harmadik oldalon – aggályosan korrekt ember. okos bírónõ. s átbandukolunk a bíróságra. nem köteles mindenki ismerni önt! – Ezzel nehezen tudnék vitatkozni. ebben az ügyben büntetõfeljelentés is született. milyen kisváros a Szeged nevû nagyváros is. ezért kérem a zárt tárgyalás elrendelését – kötné az ebet a karóhoz a biztosítós ügyvéd. Csikós doktornõ a biztonság kedvéért ismerteti. – Ismerik azt az ETT-szakvéleményt.megmacskásodott tagjainkat. Toppantóné ügyvédjének. Mindenki ismeri. – Kende úr! – szól rám a bírónõ. jobbnak látom befogni a szám. tehát szempontjai büntetõjogiak? – intéz körkérdést a bírónõ.

További bizonyítási indítványom nincs. – Mi a helyzet azzal. – Mennyit tud havonta keresni? – Annyit. pedig nem engednek minket másképpen dolgozni. Az önkormányzat is megvonta tõlem a nevelési segélyt. Többet ücsörgünk. Próbálom földolgozni a történeteket. hogy anyukámék segítenek. de az az igazság. amennyibõl ki tudom fizetni a rezsit és éppen. hogy felperes férje halálának bekövetkezése a megelõzõ véralvadásgátló beadásának elmulasztásából következett. ez a többi kollégámmal is így van. – Felperes! – szólítja Toppantónét a bírónõ. mondván. a kislányom óvodai költségeire. hogy idõben el tudjon menni a gyerekért? – Középmûszakos vagyok. Utána nem is tudom. kérem a Tisztelt Bíróságtól határozat meghozatalát. hogy a papája halála nagyon megviselte õt. – . – És ön? – Hát változóan. Így van ez? – Igen. – Ezt hogy tudja megoldani? – Csak úgy. – Legyen szíves fölállni! Hány éves most a kislánya? – Három. a kislánya pszichés állapota rendezõdött azóta. vállalkozó vagyok.– Keresetemet változatlanul fönntartom. van kérdése? – Nincs. de erre csak januárig van lehetõségem. – Akkor tessék! – Tisztelt Bíróság! – emelkedik szólásra a biztosító ügyvédje. hogy nem halunk éhen a kislányommal. Minden hónapban választanom kell. – Alperes. – Úgy tudjuk. Az eljáró orvos mindenben a szakmai szabályoknak megfelelõen és a legnagyobb gondossággal járt el. – Jelen perben bebizonyosodott: semmifajta szabályszegés nem történt felperes férjének gyógykezelése során. mi lesz. beilleszkedett az óvodában. E perben teljesen egyértelmûvé vált. Ezért kérem a kereset elutasítását! – Tisztelt Bíróság! – a felperesi ügyvédnek van slusszpoénja. mint dolgozunk. – Konkrétan menyi jövedelmet tud hazavinni havonta? – A vállalkozóként kötelezõen befizetett összegek és a lakásrezsi befizetése után tízezer forintom marad kettõnknek étkezésre. ruházkodásra. most már tulajdonképpen jól van. melyik számlát fizessem ki. – És a vendégköre a fodrászatban? – Hát az nagyon kevés.

– És átnyújtja a bírónõnek a cikket. Toppantó Tiborné számára 3 millió. de ez nem! – Jó. ez egy napilapcikk! Ha az illetõ professzor szaktudományos lapban megjelent tanulmánya lenne. valamint a kamatok. II. nem mindig ezt a kézenfekvõ megoldást választják. de hiba is legyen.és térdpanaszokkal operáltak hatvan százaléka kapott trombózist. amelyet a trombózisos betegek munkából való kieséséért fizet az állam. Az alvadásgátlók bevezetése elõtt a csípõ. s az ítélet úgynevezett rendelkezõ részét állva hallgatjuk meg: – A bíróság megállapítja alperes kártérítési felelõsségét. leplezni próbálva idegességünket. s közülük évente kétezren tüdõembóliában meghalnak – állítja dr. ha ítéletet hirdetünk! Kizúdulunk a folyosóra. rendû felperes számára . és amely éppen errõl szól. s tüdõembóliában meghaltak szinte alig akadnak köztük. rendû felperes. és kötelezi I. Jó fél óra múlva mehetünk be. Én tíz az egyhez adnám Toppantóné ügyének gyõzelmét. illetve II. Toppantó Klaudia számára 1 millió forint nem vagyoni kártérítés. – Ha az orvosok a megelõzésben valamit rosszul tesznek. A gyógyszer alkalmazása után a trombózisosok száma kettõ-négy százalékra csökkent. de senki nem akar fogadni velem. Pedig a magas halálozási statisztikák mellett nem elhanyagolható az sem. rendû felperes. Csakhogy – mondja dr. Az engedély birtokában máris lecsapni próbál. ha egy lábtörés gipszelése alatt a kezelõorvos nem alkalmaz elegendõ ideig véralvadásgátló gyógyszert. majd szólunk.Becsatolok egy újságcikket. Van még valakinek elõadnivalója? Senkinek? Akkor a tárgyalást berekesztem. – Ez nem tudományos tanulmány. ennek következtében több ezer ember trombózist kaphat.a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke – olvassa föl a bírónõ. s közülük hat-nyolc százaléknyian tüdõembóliában haltak meg. Blaskó György. tessék kifáradni. amely interjút közöl ezen orvosi témakör legelismertebb magyar szaktekintélyével. akkor figyelembe vehetõ lenne. Ezért a Thrombosis Társaság tagjai az orvosi szakkollégiumok véleményeit is összegyûjtve az egészségügyi miniszterhez fordultak: ezután ne pusztán mulasztás. Ennél jobban talán semmivel nem lehetne indokolni a megelõzés szükségességét. Blaskó György – Magyarországon az orvosok kellõ ismeretek hiányában. ha valaki nem adja be a megfelelõ ideig a megfelelõ mennyiségû véralvadásgátlót. – Bírónõ! Pillanatra belenézhetek a cikkbe? – közelít a pulpitushoz a biztosító ügyvédje. – Már az is veszélyes lehet. hogy évente körülbelül 8 milliárd forintot tesz ki az a táppénz. illetve félve a túladagolás okozta kockázattól. s zavart kvaterkázásba fogunk.

amely miatt gipszkötést kellett felhelyezni. A bíróság – osztva a szakértõk által kifejtett álláspontot – úgy foglal állást. és ezt követõen az alperes Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikájára szállították… – a bírónõ részletesen. illetve a nem általa beszerzett. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõembolizáció megelõzésére. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem volt eredményes. Azon tények ismeretében. a beteget már a mûtét után két nappal mobilizálták.és légzésleállás miatt elõállott oxigénhiányos agykárosodás. elhárítására.további havi 6 ezer forint járadék megfizetésére. szeptember 11-én szenvedett közlekedési balesetet. a szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét elvégzése után Heparin profilaxist kezdeni. Ugyancsak megállapítható. valamint léprepedést. annyiban. majd így folytatja: – A bíróság – elfogadva az általa beszerzett szakvéleményeket. masszív tüdõembolizáció következtében bekövetkezett keringés. megelõzõ Heparin adása. Így reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysor elhárítására. de rendelkezésére álló. ami miatt a lépét el kellett távolítani. hogy Toppantó Tibor halálát egy vérrögképzõdés folytán elõállott. Egyik leghatásosabb az úgynevezett profilaktikus antikoaguláns kezelés. A vérrögképzõdés megakadályozására számos módszer ismert. Ezt az ellátást folytató orvosok nem alkalmazták. hogy Toppantó Tibornál Heparin profilaxist kellett volna kezdeni. Ezen kezelés azonban veszélyt is rejt magában. rendû felperes édesapja volt – 1997. Jelen esetben ez a módszer került alkalmazásra. alaposan ismerteti a történteket. jobb boka gipszrögzítése. hogy az ellátó orvosok a különbözõ beavatkozásokat (lépeltávolítás. életveszélyes vérzést hozhat létre. A bíróság álláspontja szerint az orvosok esetében felállított . Az indokláshoz már leülhetünk: – Toppantó Tibor – aki az I. a beteg megfigyelése. hiszen a betegnél vérrögképzõdés és ezt követõen trombolizáció indult meg. rendû felperes férje és a II. hogy a jobb boka zúzódását szenvedte el. utókezelés. az embolizáció feloldása) során megfelelõen és cél szerint végezték. másodlagosan pedig az ezt követõen kialakult tüdõgyulladás és keringési elégtelenség okozta. hogy ha a sérültnek a vizsgálatok során fel nem ismert sérülése van. A vérrögképzõdés megelõzésének másik hatásos módja a beteg korai mobilizációja. ebben a vonatkozásban gondatlanság vagy mulasztás nem állapítható meg. ETT IB által készített véleményt – azt állapította meg.

mivel õ tehet Toppantó Tibor elhunytáról. vagyis a kártérítési felelõsség megállapításának alapjául szolgál. hogy nem lesz semmi! . Mivel ezt elmulasztották (és ennek következtében indult be a halálos ok-folyamat). A bíróság álláspontja szerint mindenképpen meg kellett volna tenni a vérrögképzõdés elkerülése érdekében szükséges kezelést. hogy a teljes feltárás már megtörtént. A bírónõ fantasztikus empátiával adta elõ ítéletét és annak indoklását: végig Toppantónéhoz beszélt. tehát – ha már most nem polgári jogi szóhasználattal élünk – éppen az az orvos. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak. mivel jogellenes magatartásával kárt okozott. illetõleg a szükséges intézkedéssel az elhárítása érdekében be kellett volna avatkozni. A bíróság túlzottnak ítélte meg a felperesek együttesen 10 millió forintos kárigényét. hogy a szükséges kezelés elmulasztása következtében létrejött a vérrögösödés. aki kezelte Toppantó Tibort. Igaz. Engem ez lenyûgöz. felelõs az õ haláláért. Bartha László képviselõ és polgármester doktor urat. azt egyrészt fokozott figyelemmel kísérve idõben észlelni lehetett volna.legnagyobb gondosság követelményébe a heparinizálás alkalmazása is beletartozott volna. ami egyben a magatartás jogellenességét is jelenti. és amennyiben valóban a vérzés ennek következtében elõállott volna. hogy az alperes kórház kártérítési felelõssége fennáll. Ítéletben rögzítette: a klinika. ezzel megsértették a rájuk elõírt jogszabályi kötelezettségüket. s ezt az összeget ítélte méltányosnak. a független bíróság – és hiszem: nem lehet könnyû dolog függetlennek lenni Szegeden a szegedi polgármester elleni ügyben – kimondta a kórház felelõsségét. Magyarán elmarasztalta dr. hanem valóban az érintett számára és javára. és ez a jogellenes magatartás egyben neki felróható is. életveszélyes vérzés kapcsán a bíróság rámutat arra. esetlegesen elõálló. hogy a Heparin profilaxis alkalmazására a beteg esetében már a mûtét elvégzése után került volna sor. valamint arra a veszteségre is. mert kifejezi: nem csak úgy a vakvilágba hozott ítéletet. hogy elveszítették a család anyagi támaszát. Ennek során tekintettel volt arra is. Az azonban tény. vagyis nem állhatott volna elõ az a helyzet. hogy a vizsgálatok során még fel nem ismert olyan sérülései lehettek a betegnek. Íme. ami az anyagiakon túl érte felpereseket. közben elmélázom: furcsa dolog ez a jog. hogy ez elméleti feltételezés. Rámutat még e körben a bíróság arra is. S mindeközben a büntetõügybõl teljesen nyilvánvaló. A Heparin profilaxis alkalmazásának ellenjavallataként említett. Mindezen szempontok mérlegelése mellett a bíróság úgy foglal állást. amelyek életveszélyes vérzést hozhattak volna létre. ami azt jelenti.

ugye apu is tologatott engem? . Késõbb sem mondtam neki semmit. apró figyelmességként többes számba téve azt. aminek egyes számban. nem kell etikai eljárást lefolytatnia. bármennyire is nem szeretek kíméletlenkedni: – Mondja. – Szia. bár még nem jogerõs ítélet birtokában –. névvel kellene szólnia. hogy nem igazán értette. anyukám és a nõvérem átvitte õt a másik szobába. „A beteget kezelõ orvosok elmulasztották a legnagyobb gondosságot. hogy én rettenetesen zokogok. hogy ez tényleg megtörtént. Mindig köszönünk neki. dr. Hogy hétköznapi szóhasználattal azt mondhatjuk – immáron bírósági. hogy nem történt foglalkozási szabályszegés. csak azt látta. konkrét személyrõl. A legelsõ alkalommal azt suttogtam Klaudiának: – Apu itt fekszik. másfél éves. és akkor nap mint nap kettesben mentünk ki a temetõbe. hiszen a rendõrség-ügyészség megállapította. hogy elfelejti megemlíteni dr. * Toppantó Katit az ítélethirdetés után egy dologról még meg kell kérdeznem. a kis Klaudiának mikor mit mondott az apjáról? – Amikor Tiborom halála után hazamentem. miért sírsz? – Mert itt van apukád. Arról aztán már jobb nem is elmélkednem. Bartha László nevét. és alszik. apu! – értette meg a kislány. amelyben vétkességet is kellene bizonyítani. A polgári jogi ítélettel meg nem köteles foglalkozni – ha egyszer nincs kedve hozzá. én magam sem voltam képes elhinni. az énekel nekünk. amikor kiérünk. És nincs. Bartha László vétkes Toppantó Tibor halálában? Persze. Akkor nem is tudtam volna neki semmit mondani. – Amikor kicsi voltam. – Olyan kicsi volt még. Szeged napilapja néhány nap múlva úgy tudósít „Elmarasztalták a SZOTE-t” címmel az ítéletrõl. meg amikor elmegyünk. Megvárja a büntetõügy lezárását. hogy a Délmagyarország.Értem én: más a polgári jog. a Magyar Orvosi Kamara mit fog tenni: kész kottából tudom olvasni. én milyen rémes állapotban érkeztem meg. és apu föntrõl néz minket. itt van a kismadár. A pici lányom azt kérdezte: – Anyu. amit a kezelés során tanúsítaniuk kellett volna” – így a cikk. de ez nem büntetõjogi megfogalmazás! Már az is sokatmondó. – De miért? Mi van vele? – Alszik. s ara hivatkozva kimondja: nincs mit vizsgálnia. és megint más a büntetõ. De ahányszor ide kijövünk. látva. Aztán megvolt a temetés.

már jócskán elmúlt négy óra. és megölte. kicsim. a tévések magukra vessenek. A városi tévé a dr. * Hónapokkal késõbb még apró ízelítõt kapok: a politika tényleg nem a viccelõdés terepe. meg is kellett változtatniuk a helyszínt. Nocsak. hogy apu bent feküdt a kórházban. Elõkerül szerkesztõ. õ is tologatott. az egyetem legnagyobb elõadótermére van szükség. anyu? – Megölték. s ottani barátaim ki akarják használni az alkalmat. Vagy visszavonta korábbi engedélyét. mennyien szeretnének részt a rendezvényen. vezetõ szerkesztõ. a hatalmat komolyan kell venni. új hír fogad: elmarad az egyetemen a vita. – De miért itt van. talán ne várassuk tovább a szép számban megjelent olvasókat. Mi több. hogy hát akkor ez a vita nem lesz. ha fél órán belül nem egészülne ki a történet újabb adalékkal. Punktum. Inkább majd az országost megelõzõ szegedi egészségügy-privatizációval foglalkoznak. alaposan megszervezik a programomat. hiába a több száz jelentkezõ. majd nagy vitára várnak az egyetemre: együtt a medikusok és a joghallgatók mindkét témáról beszélgetni akarnak velem. ott forgatni akar a városi tévé. . amikor megérkezem Szegedre.– Igen. mégiscsak illetlenség nélkülük elkezdeni. hogy beférjenek. amikor fölmérték. õk nem jönnek forgatni. mi történt? A dékán nem engedélyezte. a játszótéren Klaudia azt mondja a kis játszótársainak: – Az én apukámat megölték. Ebbõl még nem feltétlenül kellene messzemenõ következtetéseket levonni. amikorra hirdették az író-olvasó találkozót. hogy a bölcsõdében. amit akarnak. Nos. Másik mûhibaügyben készülök ismét Szegedre. Bartha László vezette helyi önkormányzat tulajdona. Érkezésem délutánján – értesítenek jó elõre – író-olvasó találkozón dedikálom együtt elsõ mûhibakötetem és új könyvem a Postabankról. Aztán másnap délelõtt a helyi magántévé vesz föl mûsort velem. Várakozunk a Kárász utcai könyvesboltban. nem orvosi mûhibákkal. A könyvesboltiak inkább elõbb telefonálnának. mert írásba persze nem adta. Tudod. Csupán telefonon közölte Ábrahám László ügyvéddel. de hát még nem érkezett meg a városi tévé stábja. Nem tudni egész pontosan. ha pedig õk ott forgatni óhajtanak. – És azóta is sokszor elõfordul. és az orvos nem jól kezelte. s mind megnyugtatják a könyveseket: tegyenek. Vagy letiltotta a vitát. Négy óra húszkor kezdeményezem. aki orvosjogot tanít joghallgatóknak.

. s Krisztián fél óra múlva már bömbölt harsányan – õ szerencsére nem fáradt el. amelyeket összekötve rajzolódott volna ki a lázgörbe. – Igaz. István bent volt vele végig. Vikinek pár nap múlva láza lett. és egyre rosszabbul lett. és nem is olyan vészesen drága! A terhesség alatt semmi gond nem volt. amikorra ki volt írva. ha nem fiú. mert sokat hallottak az itteni bababarát és mamabarát módszerekrõl. a nap nagy részében eszméletlenül feküdt. ezt a docenst mindenki dicsérte. aki már kétszer is nála szült. Pontosan a Semmelweis-napon meghalt. mikortól. Mindketten nagyon fáradtak voltak már. akár be is lehetett volna fonni. Több ismerõsnél informálódtak. biztatott. Már alig-alig volt magánál. Staphylococcusról. Kéthetente. fejlett és hatalmas. néha kissé döntésképtelen. Akkora haja volt. Azt nem lehet tudni. Az orvosok összevissza beszéltek. de hát mit kell eldöntenie a szülészorvosnak? – nevetett Viki legjobb barátnõje. Áttolták az ágyat a mûtõbe. veleszületett immunhiányos szindrómáról. olykor alig kapott levegõt. Fertõzésben. Beszürkült. sokat segített. aztán a negyedik naptól 39 foknál. simogatta a karját. mert egyszer sem mértek lázat. Utólag – amikor a kórház kiadta az iratokat – a lázlapon nem csillagok jelölték egy-egy mérés eredményét. nem bírt fölkelni. aztán már hetente jártak a docenshez. – Kedves volt.*** Azért ebbõl a kórházból akartak szülészt választani. úgy tûnik. Hogy náluk természetesen minden szülés papás. viszont kedvelnek mindent. nem hívei a durva beavatkozásoknak. A harmadik héten kivették a méhét. Szóval valamikor a harmadik-negyedik napon Viki belázasodott. pedig csak benne maradt a méhlepény nagy része. Az ötödik órában a docens azzal állt elõ. és gépekre kötötték. Menetrendszerûen azon a napon kezdett vajúdni. Viki négy nappal a szülés tervezett idõpontja elõtt befeküdt. ami természetes. hanem valaki két egyenes vonalat húzott: elõször 37 foknál. Makkegészséges volt. Átvitték az intenzív részlegre. talán jobb lenne megcsászározni Vikit. hamar beleegyeztek. nem jön ki a baba. vizes ruhával törölgette a homlokát. beszélgetett vele. de ez már nem számított semmit.

akárki meglássa. Akarták. nagy baba lesz. ahol megnyugtatták õket: mindketten egészségesek. de az nem baj. azt mondta. Zavartalan volt a terhesség. Eljártak a családtervezési tanácsadóba. s nem vette el a kedvüket. az égadta világon mindent igyekezett úgy tenni. ajánlották neki dr. A Rendõrtiszti Fõiskola „ táltosképzõjére” ment. õ grammra pontosan ennyit szedett föl. kék szemû nõ. majd kinevezett hivatalvezetõje lett. szólt neki. 96 nyarán szerelt föl rendõrnek. Szabó doktor éppen ügyeletes volt. a hasa. fekete hajú. s eleinte minden rendben is volt. A szülei szendrõiek. eleinte nyomozó volt. még nincs harmincéves. valóban kezd nyílni a méhszája. fáj a dereka. Edina óvónõképzõ fõiskolát végzett. a doktor úr azt mondta. 91 végén lett terhes. salátával. Szabó Sándort. rendes is volt. A papája technikus volt a szénbányában. tömte magát gyümölccsel. de azzal. jó orvos – kedves is volt. ez negyven kilométernyire van Miskolctól. nem kevés pénzért. ám az óvónõi munkát betegsége miatt abba kellett hagynia: nem tudott egyetlen dalt sem elénekelni a kicsiknek. Edina bújta a szakkönyveket.Edina a saját gyerekére vágyik Tiszóczkiné Svidró Edina törékeny. ideje indulni. amint tanácsolták. Mentõt hívtak. sikerülni fog. a kazincbarcikai kórház szülész-nõgyógyászát. igaz. A könyvek szerint ekkora babával tizenkét és fél kilót szabad és kell hízni. csak próbálkozzanak kitartóan. útközben fölvették Edina édesanyját is. 21 évesen ment férjhez. aztán Edelényben a kapitányság megbízott. s száguldottak be Barcikára. hogy gyerekük legyen. Azt mondták. hogy a babája a lehetõ legegészségesebb legyen. úgyhogy hazaengedte. elvégeztette az összes létezõ vizsgálatot. csütörtök reggel Edina bement Szabó doktorhoz vizsgálatra. hogy nyolc hónapig nem jött össze a dolog. Lezajlottak a szokásos . Este Edina érezte is. a kiíráshoz képest így is már néhány nappal túlhordta a gyereket. ebbõl már bármelyik pillanatban baba lehet. garázdaságtól kerékpárlopáson át a sikkasztásig mindenfélét nyomozott. tervezték. S úgy is lett. Július 2-án. pár órán belül szülni fog. úgymond fogadott orvosként minden egyes vizitért fizettek neki. ebbõl szülés lesz. Hét körül ért haza a férje. Megvizsgálta az asszonyt. be sem kellett hívni. a mamája a harmadik gyerek után otthon maradt – ma már mindketten nyugdíjasok. Az orvos zártnak találta a méhszáját.

Rettenetes fájdalmai voltak. mosakodjon meg rendesen. Visszahúzták. Átvitték a mûtõbe. hogy végig hallotta a baba szívhangját. hogy nem tud? Nehogy már egy császármetszés után ne bírjon egyedül kimenni! – De hát nem faksznizok. Picike volt. valamint rábízta magát az orvosra: ha õ azt mondja. Valahogy nagy nehezen meg is tisztálkodott. s engedett Edina kérésének. már annyira kimerült. burkot repeszt. mondjon már róla valamit. kezébe nyomtak szappant. A benyitó nõvérnek könyörgött. Edina az éjszaka során egyre fáradtabb lett. hajnalban aztán közölte: – Megcsászározzuk. szivacsot. behozta a babát. egészséges! – örvendeztette meg a nõvér. – Majd hozzuk holnap szoptatni. kettõs látása volt. és otthagyták. úgy érezte. átadni meg nem akart másik orvosnak. mert egyedül nem képes fölkelni. Éjfél körül Szabó doktor úgy döntött. akkor biztosan így van jól. péntek reggel elutazott külföldre. s este tíz körül már a szülõágyon feküdt. kedden került elõ legközelebb. hogy az kapja a hálapénzt! – Igaz. pedig közben is irtózatosan fájt a hasa. piros bõrû – de makkegészséges. Tízperces fájásai voltak. Vagy inkább elveszítette az eszméletét. csak 7én. * Szombat délután tért magához elõször. de annyira össze volt zuhanva. ez a helyes. s szólt. keljen föl. Edina próbálkozott is. – Bejött másik nõvér. valahogy nagyon rosszul vagyok. Másnap reggel bejött a nõvér. mi ez. s ketten szabályosan kihúzták Edinát a mosdóba. ki tudja. fekete hajú. de csak a gyerekét akarta látni. ráncos arcú.elõkészítõ mûveletek. Nem kapott rendesen levegõt. de az megnyugtatta. de nem túl gyorsan. fájt a hasa. hogy szinte azonnal elaludt. fekve megfordulni sem bírok. elaltatták. nézze meg. felülni sem! Nem tudom. törülközõt. és alig kapott levegõt. majd nyöszörögve kiabált a nõvéreknek. válaszolni is alig bírt. a lába szinte egyáltalán nem mûködött. . ólomból van minden tagja. egy tény: a doktor utána jó ideig valóban nem volt bent a kórházban. – Kisfia van. menjen ki a zuhanyzóba megmosakodni. picit tán sûrûsödtek. – Nem tudok fölkelni – vallotta be a nõvérnek –. nem tágul eléggé! Jóval késõbb egy másik szülõnõ azt mondta: – Persze hogy megcsászározott. vigyék vissza az ágyába. Mire hajnalban Szabó doktor közölte vele a verdiktet a szülés helyetti császármetszésrõl. nem igaz. most csak pihenjen! – Edina mozdulni is alig bírt. – Mi az. Jött-ment. nem tudom mozgatni magam. de nem sikerült.

Edina ma sem tudja pontosan. úgyhogy átvitetjük Miskolcra. doktor úr! – Jól van – felelt Szatmári. Kómában volt. sógorok. ki van itt nyalva a picsája. Spontán nem lélegzett. operálták. ott könnyebben tudják az ilyesmit ellátni. a mûtét utáni ötödik napon fölnyitották a császármetszés sebeit. – Milyesmit. be a liftbe. maguknak ez sem elég? – válaszolt kedvesen a nõvér. Nem értették. homályosan érezte maga körül a világot. rohanva. A mamája szeretett volna . Mi történt vele? Július 7-én. doktor úr? Mi van vele? – Semmi baj. Látták is a lányukat. nagyon rosszul vagyok! – Nõvérke! – próbálkozott a mamája. Szatmári doktor. Férj. – Legyen kedves. de nem tudott beszélni senkivel. Aki képtelen volt kimenni hozzájuk. csak annyi történt. hol ott közben fölvágták. Végül is kitolták az ágyával a folyosóra. s kérdezte: – Hogy van. Vissza is tolták a szobájába. A szülei délelõtt óta toporogtak a mûtõ elõtt. hogy hol itt. sarkon fordult. Nagy nehezen elõkerült az ügyeletes orvos. este hat óra lett. Arról sem tudott. nagyon mély kábulatba. nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt magánál. sokkos állapotba került. mint fent volt. minden rendben van. hogy nem ébred föl! Rögtön itt lesz érte a mentõ – nyugtatta õket a doktor. semmi baj. Hogy ezután napok vagy hetek teltek el. és elment. csak Edina nem ébredt föl. sokkal késõbb. minden rendben lesz. Csakhogy Edina e mûtét altatásából nem tért magához. Edina mindebbõl szinte semmit nem hallott. Végre elõkerült Szabó doktor: – A mûtét jól sikerült. hét. Néha ugyan föl-fölriadt. Fél nyolc körül aztán látták. Csak utólag. de azonnal visszazuhant a mély. az orvosi iratok alapján tudta rekonstruálni a történteket. mama. nagyon beteg a lányom! – Nincs a maga lányának semmi baja. mi ez. Ballonnal lélegeztették. majd összezárták. szédelegve. s mindenesetre mosolyogva zsebre tette a hálapénzt. be a rohammentõbe. csak annyit nyögött ki: – Szóljatok az orvosnak. mindenét fájdítva inkább aludt. õrült rohangászás kezdõdött. sem az édesanyjával. sem a férjével. és odébbállt. karba font kézzel megállt az ajtóban. kitisztították. szóljon az ügyeletes orvosnak. kinyitották. drenálták. vagyis gennyelvezetõ csöveket helyeztek bele. amint kitolták a mûtõbõl. papa. amit Edina papája a kezébe nyomott magáért a szülésért. Mert innentõl sokáig. köszönteni a friss anyukát.Délután természetesen jött látogatni az egész család. kismama? – Nagyon rosszul vagyok. testvérek mind ott tolongtak. senki nem szólt hozzájuk egy szót sem.

mert nem kapott levegõt. ám vissza kellett helyezni. ám ehhez az altatáshoz már gégemetszést hajtottak végre Edinán. . Ahányszor egy-egy pillanatra magához tért a sokhetes kómából. de beszélni sem tudott. ám azzal sem lehetett érteni a szavát. megmarad-e. hogy jól van. megint be kellett feküdnie. Szeptember 25-én engedték haza elõször. dögönyözni. az élet és halál közötti lebegés volt – hanem a gyerek dolga. beszûkült a gégéje. még a hashártya is megnyílt. mert úgy érezte. a gyulladás átterjedt a lágyékára. s ezután tették át a normál sebészeti részlegre. puszilgatni. Amely 17-én teljes hosszában kinyílt. Közben fölsejlett a remény: talán Edina magához tér – hiszen mindeközben végig sokkos állapotban. szondán át táplálták. elõtûntek a belei. Mintha javulni kezdett volna. combjára. de így is állandóan fuldokolt. kábulatból. Összesen – a szülést nem számítva – kilenc mûtétet hajtottak rajta végre. álmában nem lesz képes lélegezni. Most már drótvarratokkal öltötték össze és a legvastagabb dréncsöveket dugták belé. enni. szagolni. azonnal a kisfiát szerette volna látni. de nem engedték. de a hasi sebe újra megduzzadt. 27-én összébb húzták sebein az öltéseket. mellhártyagyulladása lett. Alig egy hetet volt otthon. Másnap a miskolci orvosok úgy döntöttek. altatásból. hol vissza. Újabb operációval összezárták. az orvosoknak fogalmuk nem volt. elszínezõdött. Közben tüdõgyulladása. ismét operálni kellett. az idegközpontja. érezni. Július 21-én megint levették a géprõl. minden betegséget megkapott. mert nem tudták eléggé csökkenteni a kínjait. Hónapokig nem mert elaludni. hallotta. magánkívül volt –. magához ölelni. oly gyönge volt. Újra meg kellett tanulnia ülni. mint a makk.melléülni. egészséges. Augusztus közepén vették ki a légcsövébõl a tubust. mert nem volt képes egyedül lélegezni. 13-án. Még akkor is tizennégy csõ állt ki a hasából. mert nem bírt lenyelni egyetlen falatot sem. járni. Fölülni nem tudott. varratszedéskor az újabb seb mélyen szétvált. Újra és újra el kellett altatni. Átszállították Edinát a miskolci kórház intenzív osztályára. állni. hashártyagyulladása. szépen fejlõdik. ezt a sebet csak mûtéti úton lehet bezárni. irtózatos fájdalmai voltak. 15-én bezárták a hashártyán lévõ sebet. Újra és újra hol levették a lélegeztetõgéprõl. A legrémesebb azonban nem a rengeteg kínlódás. Kikapcsolt a fájdalomközpontja. 24-én pedig vissza. levették a lélegeztetõgéprõl. Két nap múlva a sebei ismét szétzuhantak. szorítani. Hetekig géppel szívatták a tüdejérõl a váladékot. de hát õ látni. és megfullad. így július 10-én ismét megoperálták. a belei elõestek. a gégemetszés után gégemikrofont kapott. az irtózatos fájdalmak sorozata. ami létezik. Hallotta.

kedves. bármilyen fertõzést elkaphat ott. amikor kicsúszott a száján – Csináltass Magadnak Te is gyereket. ezért a házasságért nem érdemes tovább harcolnia. hogy a gyerek persze nem szakadt le a nagymamájáról. mint Edina édesanyjára. Mintha nem is az övé lett volna. amelyet a szülés utánról õrzött. persze hogy tudta Edina. egyetlen ponton . hogy nem adta haza a fizetését. hál’ isten. hatalmas döbbenet érte. S amikor Edina elõször kijöhetett. – Hagyd csak. Elsõ otthoni estéjén a kezébe adták a saját fiát. Tudta. nemhogy fölemelni. aki ezt ordítva. de bizony volt. meglátod. aki szereti õt is. jött Ágoston. mindjárt jön anyád. azt is. hiszen egyetlen kilót nem volt szabad fölemelnie. fekete hajú gyereket. akivel jól megértették egymást. ne ezt vedd el tõlem! –. egykét hetet tölthetett otthon. s aztán zokogva kért bocsánatot az édesanyjától. amikor megmutatták neki a vörös. Amíg a kórházban feküdt. Hol mert a hasán nyílt ki megint a sebe. Lelkében az a kép élt. azt neveld. szerény fiú. Edinára vagy kétéves koráig nem csillogott-villogott úgy. bömbölve fogadta. Az együttélés viszont azzal járt. így pedig nem tudta volna rendesen ellátni a fiát. S a következõ hónapok is úgy teltek. Ezen még könnyen túltette volna magát. hogy a szülei csak jót akarnak. a fiát is. sem bepelenkázni. rúgkapált. undorodom a vágásaidtól! – akkor úgy döntött. kék szemû babát adtak a kezébe. Edina sokáig – a pici gyerek érdekében – mindent elnézett neki. a kicsi azon nyomban abbahagyta a sírást. hogy Edina néhány napot. aki csupán segített neki. összepakolta a férj holmiját. milyen jól fog enni! – intette a papája. hol mert gégészeti beavatkozásra volt szükség vagy éppen plasztikázták. És valóban: amint megérkezett Edina édesanyja. hogy eleinte napokig. A szüleitõl nem költözhetett külön. Azt is. aztán hetekig nem jött haza. megint elszakadt tõle az éppen soros mûtétje miatt. A férje közben egyre távolodott tõle. hogy ivott. Otthon pedig egy hófehér bõrû. csillogó szemmel nevetett és jóízûen megvacsorált. Edina próbálta megetetni a cumisüvegbõl – s a gyerek nem fogadta el tõle az ételt. Edina pedig – lévén még szinte nyomorék. a töméntelen szenvedés után olyan. És ez így ment több mint egy évig.simogatni szerette volna. Mire kicsit is közelebb kerülhetett volna a fiához. ám újra és újra valamelyik kórházban kötött ki. mint az õszi légy – sem megfürdetni nem tudta. be sem hozhatták. Amikor azonban a férje azt vágta a fejéhez: – Csak nem gondolod. szõke hajú. hogy a pici – hiszen nem ismerte õt – nem fogadta el a közeledését. Aztán jóval késõbb. és kidobta az ajtón. de az már iszonyatosan nehéz volt. hogy egy nyomorékkal fogom leélni az életemet? Undorodom Tõled.

rendes kisfiú az õ gyereke. A hivatkozott vélemények felperesi kérésre készültek. nem orvos szakértõi véleményként. Olyan baktériumtörzs fertõzte meg. Hiszen tudja õ jól. Nos. orvosi tevékenység során jön létre. a SOTE laboratórium vezetõ vegyésze. hogy el akarta érni: mondassék ki az igazság. nem. akkor persze nem igaz. tehát hazudnak. mint a másikat. kórházi fertõzése volt.van köztük újra és újra nézeteltérés. mindent megtettek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dr. ami csak lehetséges volt – az elsõ pillanattól kezdve õszinték voltak a szülõkhöz. hogy ha egyszer a felperes kérésére írták le a szakvéleményt. Edina ügyvédei a per során kilenc orvos szakértõi véleményt nyújtottak be. Karuczka József bíró valóságos Canossát járatott vele. mintha valahonnan ajándékba kapta volna. általános mérgezést okozott. mi több. túl nagynak tartja a kockázatot. Edina már-már elvakultan vágyik még egy gyerekre. mint Somogyi Endre professzor. mindent végigélni. szeretne végre szoptatni. például hogy Edina hasa esetleg majd nem bírja a tágulást. így például egyáltalán nem fárasztotta magát . és kérte. hazudozás. hogy ez az aranyos. egyetemi docensek. olyan ászoktól. mivel a magyar jog nem rangsorolja a bizonyítékokat.” Ami. hiszen voltaképpen lehazugozza õket. az szepszist. Másfelõl azonban mindazokra nézve igen-igen sértõ. Azt mondták. de mégis azt állítja róluk. egyetlen okból: ismerjék el. majd Edinához. Oly mértékben fölháborította a a rengeteg mellébeszélés. ugye. linkelés. ebben a konkrét esetben hibáztak is. (Esetleg lopnak is. évtizedekig az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. A miskolci orvosok – túl azon. ami elõfordul egy babával. hogy küzdöttek Edina életéért. az ítéletben nem vesztegetett szót rájuk. * Edina ügyvédhez fordult. professzorok. mégis olyan érzése van néha. hogy õk is hibázhatnak. amikor már vele is lehetett beszélni. pereljék be a kazincbarcikai kórházat – nem a pénzért. Ágoston viszont félti õt. babakortól fürdetni. Ezekrõl a bíró ítéletében így vélekedett: „A felperesek által a peres eljárás során csatolt írásbeli orvosi vélemények nem értékelhetõk orvos szakértõi véleményekként. jó tanuló.) E kitekert logika alapján aztán a bíróság ezt a kilenc szakértõi véleményt elegánsan nem létezõnek is tekintette. nehéz fába vágta a fejszéjét. így azokat csak mint felperesi elõadásokat lehet értékelni. akik írták. ki nem mondva. egyfelõl csupán jogi tévedés. amely kizárólag kórházban tenyészik. amit állítanak. tehát nem tekinti egyiket alacsonyabb rendûnek.

hogy a bíró arra ad magyarázatot. hogy a kórházi fertõzésnek az a fõ jellegzetessége. Hanem ismét az. Mellesleg – ha már annyira tetszett neki az az egy. Kirendelte az ETT IB-t (az Egészségügyi . hogy polgári jogi perben a miskolci szakértõk vajon miért használnak következetesen büntetõjogi fogalmakat. Természetesen fellebbeztek. miért nem tette. hogy kilenc tekintélyes orvos szakértõi véleményt egyszerûen lenullázott. hanem pünkt az orvosi tevékenység során és következtében. s mint ilyent. vélemények. így a perben nincsenek olyan ellentétes orvos szakértõi megállapítások. sem azzal. Így aztán a megyei bíróság 97 szeptemberében – röpke öt évvel a történtek után – Edináék keresetét elutasította.” Amiben nem az az érdekes. és helyesen cselekedtek a továbbküldés esetében is. illetve következményesen a vér útján kialakult bal tomportáj gennyedése kórházi fertõzésnek tekinthetõ. A hasfali seb.azzal. nem indítványozott. Sem pedig azzal. miért nem kért az ETT-tõl felülvéleményt. az orvosokat támogató szakvélemény – szintén büntetõjogi formulákra hivatkozva a kártérítési perben. amit ugyanis a perben senki az égadta világon nem kért. a foglalkozási szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése nem történt. ítélkezése alapjául teljes egészében el is fogadta. amelyek szükségessé tennék felülvélemény beszerzését. ahonnan a következõ szakvéleményt kapta: „A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán Tiszóczkiné Svidró Edina felperes ellátása során szakmai szabályszegés. hogy megpróbálja cáfolni állításaikat. A felperes kezelése során felmerülõ problémák megoldására a megfelelõ lépéseket tették.” Nos. A Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság – látva az elsõfokú ítéletet – nem tehetett mást. így polgári perben voltaképpen használhatatlanok. mint hogy újabb bizonyítási eljárást rendelt el. kiiktatva – nyugodt lélekkel leírta: „Mivel tehát a felperesek által csatolt orvosi vélemények nem szakvélemények. A BAZ megyei bíróság így – a miskolcival ellentétes. hogy ha a kazincbarcikai Szabó doktor és kollégái mindent a lehetõ legtökéletesebben végeztek. amelyek pedig teljesen másfajta felelõsségi alakzatokat jelentenek. ennek okát és kiindulópontját azonban egyértelmûen megmondani nem lehet. hogy kórházi fertõzés – vagyis hogy a beteg nem valami fatális véletlen folytán kapja meg. Kirendelte viszont a BAZ megyei ügyben a BAZ megyei orvos szakértõi irodát. ezt a szakértõi véleményt a tisztelt bíróság aggálymentesnek nevezte. következésképpen nem lenne különösebben fontos indokolnia. Sem azzal nem foglalkozva. hogy Edinát kómában kellett tõlük elvinni. Edinának igazat adó szakvéleményeket nem létezõnek tekintve. akkor ugyan mivel magyarázható.

hiszen az õt igazoltan megfertõzõ baktérium tipikusan kórházi kórokozó. hogy tudniillik mi okozta a kómát s annak sok-sok következményét. A kazincbarcikai és a miskolci kórházról következetesen mint I. származhatott a beteg hüvelyflórájából vagy egyéb testrészérõl is… Az orvosok legnagyobb gondossággal végzett kezelésének eredményeként a beteg meggyógyult. hogy azt nem ismerték föl idõben. amely – ha a kazincbarcikaiakon múlik – rég elröppent volna. Valamint testének egyéb részérõl sem. ezt enyhén szólva is alátámasztja. hogy a pernek egyetlen alperese van: a kazincbarcikai kórház.Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát). A fertõzés nem származhatott sem Edina hüvelyflórájából. ez a most adott szakvélemény az alsó csúcs. akkor – ne tételezzük föl megengedhetetlen rosszindulattal. hogy méhfala ép volt. és II. rendû alperesrõl ír. a mélypont. A bíróság tanácsának sem tetszett különösebben az ETT véleménye. még hosszan sorolhatnánk. Emellett orvosi badarságokat állít az ETT a bekövetkezett sokk kezelésérõl. aminek következtében nem is lehet alperes. holott a miskolci kórházat soha senki – legalábbis ez ügyben – nem perelte be. A fertõzés lehetett kórházi eredetû (erre vonatkozó adat az iratokban nem található). A fertõzésnek az I. akik életveszélyes állapotba hozták Edinát azokkal. a fertõzés pedig csak azon át juthatott volna a méhbõl a hasüregébe. rendû felperes szervezetében rejlõ okai utólag nem tisztázhatók. ezeket is amolyan ide is. Úgyhogy Edina ügyvédje a Legfelsõbb Bíróság tárgyalásán nem is türtõztette magát különösebben: – 1990 óta foglalkozom orvosimûhiba-perekkel. Másodszor orvosi képtelenségeket állít. amiért megmentették az életét. Részükrõl mulasztás vagy szakmai szabályszegés nem történt. ebbõl a 140-bõl eleddig összesen kétszer írta le ETT. oda is módon.” Amely megállapításokkal azért van néhány nem jelentéktelen baj. akik ebbõl kimenekítették. próbálva elleplezni. s késõn kezdték meg a kezelését. Amikor tehát az ETT „ az orvosokról” ír. hogy valami icipici „majdnem hiba” tényleg történt. Elõször is teljesen összekeveri a szezont a fazonnal. ám õk udvariasabbak lévén annak kiegészítésére kérték fel a számos . hogy szándékosan – összemossa azon orvosokat. Edina a mai napig nagyon-nagyon hálás nekik. 140 ETT IB-felülvélemény van a birtokomban. rendû felperes a Kazincbarcikai Városi Kórház szülészeti osztályán történt ellátása során kórházi fertõzésen esett át. És így tovább. hiszen a második mûtét leírása rögzíti. De mindemellett azt kell mondanom. ezt írta: „ Tiszóczkiné Svidró Edina I. Amely a legeslegfontosabb kérdésre. A miskolciaknak ember a szemére nem hányt soha semmit.

Edina ügyvédje a 2000 szeptemberében zajlott tárgyaláson ezt így kommentálta: – Az ETT leszögezte: felperes meggyógyult. november 30-a. Bán Évát. ám a mikrobiológiai kérdésekben nem látunk tisztán. igazságügyi orvos szakértõt. – Mi kiküldtük. igaz. nagyon késõn. Ezért fölajánlom. minden a legnagyobb rendben zajlott Kazincbarcikán (is).professzorból álló bizottságot. – Az hogy lehet? – értetlenkedi az elnök úr. Ahhoz képest. Most mit tegyünk? Megáll az ész! A mi példányunkat nem adhatom oda felperesnek. de elment. akkor nem lesz több bizonyítási indítványom. november 22-én. – No. Nyomatékosan kértem és újra kérem a Tisztelt Bíróságot. El lehet távozni. hogy kirendeltük az ETT-t. az ETT kötötte az ebet a karóhoz: semmiféle felróható magatartás nem történt. A bíróság elnöke úgy beszél a beérkezett mikrobiológus-szakvéleményrõl. A novemberi tárgyalás aztán furcsa közjátékkal indul. hogy azóta kilenc mûtétre volt szüksége. elvégre az ETT már jelen perben is tökéletesen bebizonyította véleményadásra való teljes alkalmatlanságát! – Kétségkívül mi magunk is felületesnek. – Nem tudunk felelõsséggel dönteni. hogy. mivel az ETT-szakvéleményt nem tartjuk alátámasztottnak. ha az ETT minõsítés helyett megpróbál tényközlésre szorítkozni. Havasi Péter. még nem döntésre érett az ügy – hirdeti ki pár perc múlva. szíveskedjék mikrobiológus szakértõt kirendelni. de ezzel ismét elvesztegettünk egy évet. elnagyoltnak tartjuk az ETT szakvéleményét – felel dr. mint mindenki által ismertrõl – amíg ki nem derül: felperes és az õ ügyvédje nem kapta meg azt. s mi úgy megyünk ki a terembõl s ballagunk le a bíróság tekintélyt parancsoló folyosóján. viszontlátásra – bólint mindannyiunk felé a bíró úr. Nem jutottak vele sokra. ez már hangzik valahogy! – sóhajt az elnök. talán helyesebb lett volna. csupán annak alkalmatlansága tette fölöslegessé ezt a kört. És hol a tértivevény? Nincs meg? Nincs meg. – Igen. mert . itt a papír. tisztelt bíró úr. – Úgy döntöttünk. Úgyhogy kirendeljük dr. Nem tartjuk fölöslegesnek. A következõ tárgyalás idõpontja pedig: 2000. Svidró Edina császármetszése óta több mint nyolc év telt el. aki nem az ETT szakközremûködõje. hogy fölcsillan a remény: Svidró Edina talán megkapja az igazát. és annyit írni: nem halt meg. s kedvesen kitessékel minket a tárgyalóterembõl. hogy végzést hozhassanak. a Szent László Kórház fõorvosát. a bírói tanács elnöke –. Hát ez nagy baj. hogy amennyiben a Tisztelt Legfelsõbb bíróság kirendel olyan mikrobiológus szakértõt. ám az ne az ETT szakközremûködõje legyen. 9 óra. ezért kértük föl annak kiegészítésére.

az elsõ érkezõ repülõbe nem fért be a hordágy – Ausztriába. és lefénymásoljuk a szakvéleményt – s a jegyzõ lány átveszi alperes példányát. tegyük ezt! Akkor most tartunk néhány perc szünetet. Életveszélyes állapotban szállították át egy másik pozsonyi kórházba. s vezetõ orvosok nyilatkoztak: az elnököt a körülményekhez képest megfelelõen látták el.abba beleirkáltunk. Azt nem vették észre. éppen csak egy-két sort húztam alá. Rossz helyre varrták a vastagbelének kivezetését. Amikor már-már halni készült. egy pozsonyi kórházba került. -Jó. csakhogy az egyiket eltitkolták. hogy a diagnózishiány miatt bélátfúródás következett be. Valójában három mûtétet hajtottak végre rajta. Ám ekkor kiderült: otthon. a szlovák egészségügyi miniszter az eset után azonnal lemondott. Beismerték: ha továbbra is õk kezelték volna saját államfõjüket. Innsbruckba. Szlovákiában az elnököt összevissza kezelték. s eközben az újságírókkal s rajtuk keresztül az ország népével közölték: az elnök állapota folyamatosan javul. megártott neki a rekkenõ hõség és a feszített munkatempó. és elmegy másolni belõle. – Elnök úr! – emelkedik föl az alperes kórház ügyvédje –. *** 2000 júliusában Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök megbetegedett. Szlovákiában képtelenség lett volna többet tenni Schusterért. valamint nem részesítették olyan kezelésekben. ahol aztán sikeresen meg is gyógyították. amelyet fontos lett volna. hogy vastagbélgyulladása van. Tibor Sagát. Kezelõorvosai úgy vélték. A Magyar Köztársaság Legeslegfelsõbb Bírósága az alperestõl tarhál egy példányt a szakértõi véleménybõl. az minden bizonnyal meghal. Majd természetesen elnapolja a tárgyalást. amelyek a fertõzés megelõzését szolgálták volna. s azt is csak késõn. hogy áttanulmányozza a most megkapott anyagot. hogy Svidró Edinán nem végeztek el több olyan vizsgálatot. hiszen idõt kell adnia felperesnek. átvitték – azt is kissé bohókásan. Azzal védekeztek. . Amely egyébként rögzíti. A következõ tárgyalás jövõre lesz. én szívesen átadok felperesnek a saját példányomból.

kérjük szépen. Annyit tudok az ügyrõl: hogy a fiatal lányt. majd egy osztrák külker. Sikerült ugyan újraéleszteni. hol végeztesse el a mûtétet. Lilla mamája a mûtét napján természetesen ott toporgott a mûtõ elõtt. lovakkal. Elõzõ nap feküdt be. Lilla mamája az OTP-nél dolgozott. minden a legnagyobb rendben lesz! Ez félórás rutinmûtét – s a pénzt sem fogadta el. altatva meg pláne nem – aggodalmaskodott az anya–. Fõiskolát jelesen végezte el. de telt-múlt az idõ.Lilla három percig agyhalott volt Büntetõügyi tárgyalásra készülök a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Kapott idõpontot februárra. s õ legalább három percig agyhalott volt. de akkor háromhetes távol-keleti üzleti útra kellett mennie. Ám egyre gyakrabban érezte magát rosszul. Már a munkájában is zavarták a rosszullétek. Volt hat ajánlata is. mondván. németül. üzletet kötött. nehogy valami baj legyen vele! – Hogy mondhat ilyet. hányt. Egyetértett a doktorokkal. csak utólag. neki az a véleménye. orvoshoz fordult. itt fognak a legjobban vigyázni rá. franciául és olaszul egyaránt tárgyalóképes volt. a papája tsz-elnök volt. A Molnár család Nagykanizsán él. hogy baj. angolul. hogy három nap után otthon lehet. emellett döntött. s megszületett a diagnózis: epehólyagpolip. állni. de agyának pár perces oxigénhiánya miatt azóta nem tud beszélni. legyenek nyugodtak. de fõnöke unokatestvére. járni. Végül április 23-ban állapodtak meg. cipõvel. dr. hogy el tudják õt látni. tárgyalt. hasmenése volt. mézzel kereskedett. vigyázzanak rá nagyon. Molnár Lillát mûtét után felügyelet nélkül hagyta az altatóorvos. mielõtt kivonja magát a forgalomból. Lilla miatt mindketten nyugdíjba mentek. aztán még Olaszországban kellett bizonyos dolgokat elboronálnia. nem képes önmagát ellátni. járta a világot. mi baj lehetne? Reggel õ lesz az elsõ. – Lilla még sosem volt kórházban. s a mamájával együtt beszélt Sulyok doktorral. és a lányát csak nem hozták ki. A Külker. céghez került. Végül megszólított egy . jobb ezt minél hamarább kivetetni. hamar folytathatja a munkáját. azt mondta. kár vele húzni az idõt. Lilla 1966-ban született. Sulyok Zoltán az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott mûtõorvosként. fájt a feje. azzal. Elõször a Nagykanizsai Bútorgyár külkereskedõje lett.

Változatlanul kómában volt. ha kihozatják hozzánk. érti maga körül a világot. Ott kezdett icipicit magához térni. Feküdt nyugodtan. Pár pillanatra beengedték a lányához. – Az agyával? Az én lányomnak. mi történt! – Közben néha föl-föltûnt egy õszes.mûtõsfiút. Az altatóorvosa. mi van a lányával. nem tért magához. hagyják gépen a lányt. négy nyelven beszél? Mi van vele? – Egyelõre nem tudok semmit mondani. most mi lesz. Újra kellett éleszteni. nem tudott meg semmit. mert az altatás következtében az elsõ fölébredés után is még bármi történhet vele. él. hanem az osztrák AWT cég pénzén. de azt garantálom. hogy nincs magánál. de nem itt! Amúgy sem tudok nyilatkozni a javulás fokáról. Ringwald doktor beszélt is vele. Ám magához téríteni nem tudták. Légzés híján pedig nem kapott oxigént az agya. A mûtét jól sikerült. nincs értelme életben tartani. Az osztrák cég. – Na de miért? Meg fog halni? – Azt nem tudom megmondani. Három és fél hónapig. s az állandó megfigyelés helyett – magára hagyták. s annak végeztével Lilla föl is ébredt. az innsbrucki kómaközpontból Pestre hozatta Genstedbrand professzort. azonnal újraélesztették. valaki csak közli vele. de olykor-olykor már reagált valamicskét a külvilág jelzéseire. tud-e valamit Lilláról. õ volt Ringwald doktor. életben marad. Végszóra érkezett az intenzíves fõorvosnõ: – A Maga lányának az agyával van baj! – jelentette ki. Nos. ezután még állandó megfigyelés alatt kell tartani a frissen operált beteget. mintha aludna – szép volt. Nem látszott rajta semmi. Lillát kitolták a mûtõ elõterébe. de Lilla mamája nem ismerte. Sulyok doktor közben folyamatosan operált. õ pedig nem jött oda hozzá – késõbb tudta meg. aki azt tanácsolta. Július végén hazahozták a nagykanizsai . De kómában volt. – Ha megfelelõ kezelést kap. bár biztosan súlyos agykárosodást szenvedett. Amikor fölfigyeltek rá. Idõnként már fölvetõdött. õ is csak nyögött: – Egyszerûen nem tudom elképzelni. majd lélegeztetõgépre tették. valójában mi is történt. tanáros kinézetû doktor is. aki jelesen diplomázott. Három és fél percre. leállt a légzése. Az a szakmai szabály. Ember meg nem tudta mondani. Közben lassan-fokozatosan kiderült. leveszik a géprõl. anélkül hogy bárki rögtön észlelte volna. meg fog gyógyulni. – Június– júliusban egy teljes hónapig ott. – Van egy kis gond vele. amely foglalkoztatta. Innsbruckban kezelték – nem a magyar TB. bent van az intenzíven – okozott döbbenetet a fiú. Már kómában volt. csak nagy sokára jött ki a mûtõbõl. de senki nem szólt egy árva szót sem. És így. mindenkit megszólított. – A mama futott fûhöz-fához. valaha is magához tére Lilla.

letusolják. keringése. Jön a masszõr. s ha nem percekkel késõbb. Most már erõsödik. a gyógytornász próbálja rendbe hozni teljesen elsorvadt izomzatát. hogy idegenek számára is érthetõ legyen. Mosakodni úgy tud. lebotorkálnak az elsõ emeletrõl a lépcsõn. fektetik. Ha pedig Lillát megfigyelés alatt tartották volna. majd a logopédus egy-egy órára. hogy az altatás után tilos magára hagyni a beteget. s mindenki egybehangzóan állította: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. akkor azonnal észlelik a spontán légzés megszûntét. csak nagyon lassan. Olvasni már tud. hosszú-hosszú idõ alatt tud egy-egy szót kiejteni. köztük több orvost is megkérdeztek a történtekrõl. majd séta a szülõkkel. de ez is iszonyatosan lassú folyamat. hogy Lilla egyedül föláll vagy leül. Beszélni rettenetesen nehezen képes. Hetente kétszer jön hozzá a logopédus. nehezen artikulál. Csakhogy ez nem azt jelentette. szobabiciklizés-adagját apránként emelni lehet. mozgás-. s talán több év alatt eljut vele odáig. csak pillanatokra marad oxigén nélkül az agya. szakképzett orvosnak vagy ápolónak kell megfigyelés alatt tartania. hogy legalább három-három és fél perc eltelt . Így viszont. majd másfél hónap következett a rehabilitációs intézetben. hogy spontán leáll a légzése. s nem károsodik. Mert nem gyógyult meg mind a mai napig sem. aztán érkezik a gyógytornász. lassan. majd kiemelik a kádból és fölöltöztetik. Talán egyszer még oda is eljutnak. a torna-. aztán két és fél hónap megint Innsbruckban. miközben mindez 1993-ban történt. egy-másfél óra alatt. hogy egyre inkább képes megfogni valamit. Éppen ezért létezik az az elõírás. beszél is. vagy onnan ki. hanem rögtön újraélesztik. joghurtot vacsorázik. ám azt a szülein kívül más egyelõre nem érti. majd másfél óra torna következik a papájával. Ebéd. ott ráül egy kis ülõkére. hogy szülei levetkõztetik. Lilla ma sem tud fölállni. le vagy keltik föl. Ma még a szülei együtt emelik be a kerekes székbe. azt is nehezen érthetõen. pici pihenés. és körbejárják a lakótelep egy részét. egyedül fölülni. s az esti tévénézés közben szobabiciklizik. uzsonnára gyümölcs. Két oldalról belekarolnak. megmosdatják. amit mond. Hogy néz ki Lilla napirendje? Reggel fölkel. * A szülõk persze számos ismerõst. mivel dadog. Úgynevezett anesztéziás szövõdményként bármikor bárkivel elõfordulhat. A masszõr. Január 30-án vihették haza elõször – az április 23-i mûtét óta. csak mostanában jut el oda. Kefirt. beemelik a kádba.kórház intenzív osztályára. hogy addigra Lilla meggyógyult volna. a mamája megreggelizteti.

Ismeri az elsõ kötetemet. mondd. visszautalta elsõ fokra. Meg kellett indítani a pert. Valaha évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. úgyhogy majdhogynem szakértõként kérdez – bármennyire is nem vagyok az: – Te. aztán elhajtották. az aneszteziológiai tankönyvek is meg a szakmai kollégiumi állásfoglalások is. A másodfok nem tudott dönteni. hogy a végül nagy nehezen megszületett ítélet ellen az Országos Onkológiai Intézet nem is fellebbezett – amikor csupán a jogalapról. Ügyvédhez fordultak. szó nem lehet kártérítésrõl. * A földszinten van dr. – És azok kötelezõek? . szabályozzák azt valahol. mondván. mert nem gyõzik fizetni a lányuk ápolásával járó õrületes költségeket. õk semmi hibát nem követtek el. kinek. aki elindította az onkológiai intézet ellen a kártérítési eljárást is. Lilla mamájával. Heves vita alakult ki a fölkért orvos szakértõ és Ringwald doktor között. immáron pénzre ment a per. mivel az agy sejtjei nem bírják az oxigénhiányos állapotot. mint ön. Annál inkább. visszavonhatatlan agykárosodásokat szenvedett. Azt végül – mindenki teljes elképedésére – el is érték. Ott aztán harcoltak késhegyig. Befut az ügyésznõ. ami történt! – Olyannyira napnál világosabb volt minden. a felelõsségrõl volt szó. s a szakértõ. hogy autót kéne venniük Lilla szállításához. nekik kötelességük a gyermekük ellátása. hogy a bíróság nem állapított meg gondozási díjat a szülõknek. Felszeghy doktor végül keményen fogalmazott: – Kolléga úr. az fellebbezett.anélkül. mindenütt felügyelet alatt tartják az altatott beteget! Ön felelõs azért. Az elsõfokú polgári bíróság megítélte a kórház kártérítési felelõsségét. örömmel üdvözöljük egymást. valamint egyúttal följelentést tett a rendõrségen orvosi mûhiba miatt. hogy Lilla szülei túlzott összegeket akarnak elszámolni masszõrre vagy más kezelésre. ott találkozom Molnár Miklósnéval. mondván. Ficsor Mihályné bírónõ tárgyalóterme. Többször is próbált per nélkül megegyezni a kórházzal. és ha igen. A szülõk érezték-látták: tenniük kell valamit. hogyan? Picikét elsötétül elõttem a világ: õ fogja tehát képviselni ebben az ügyben a vádat? – Persze – dadogom –. már csak azért is. új eljárásra. Vitattak minden egyes tételt. bizonygatták. hogy mûtét után kell-e felügyeletnek lenni. hogy valaki észrevette volna rosszullétét. ha másért nem. ezt sehol a világon nem így végzik. kétségbe vonták annak jogosságát. de eleinte szóba állni sem voltak hajlandók vele. amint konkrét kártérítésre.

ha ügyészként végzi a dolgát? – Hát… ne csináld már. – Tudod. egyszerû . hogy pont mûtét elõtt õ lépjen föl orvossal szemben. – Milyen végzettsége van? – Matematikus. Röviden ismerteti az úgynevezett tényállást. úgyhogy fölöslegként mutatkozom. majd ha behívtuk a sértett édesanyját is. – Ön nem köteles vallomást tenni. majd átadja a terepet. hogy azt nem orvosok is megérthessék. mert a megafonon át beszólítanak minket. szemüveges. nem? Attól tart. s végighallgatom az ügyésznõt. Ringwald Gábor orvos ellen. éppen mûtétre készül. – Magyar állampolgár vagyok – hajolok meg udvarias pofátlansággal –. Budapesten lakik és így tovább. Az õszes. – Aha – hangzik a válasz. valamint tüdõgyógyász és altató szakorvos. A bírónõ elõször névsorolvasást tart: – Vádlott? Ügyész? Védõ? Szakértõ? Nem tudom alkalmazni Tuskó Hopkins trükkjét – miszerint aki nem akar sem pluszban. s elkéri személyi igazolványát. – Arra kérem. tanáros külsejû orvos 1943-ban született.– Azok szabják meg. az olvassa maga a listát – . aki elõkészítette a vádat. – Ez azért szomorú. § (2) bekezdése szerinti maradandó testi fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt emel vádat dr. ez nem az én ügyem lett volna. – És Ön? – kérdez hát rám a bírónõ. vonzó. – Mióta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben? – 1978 óta. aki a Btk. tehát ma képviselnie kéne. 171. sem mínuszban lenni a névsorolvasásnál. érted ezt Te is! Nem folytathatjuk a kevéssé épületes társalgást. s azokat kötelezõ betartania minden orvosnak. hogy adott idõszakban mik az orvosi szakma szabályai. – Bûnösnek érzi magát? – Nem. úgyhogy nem vállalta a dolgot. A csinos bírónõ a vádlott Ringwald doktort szólítja. mesélje el az altatás történetét úgy. – Félt? – Azt hiszem. aki a bíróság nyilvános tárgyalására érkezett hallgatóságként. negyven körüli asszony. – Akkor oda hátra tessék leülni! Leülök oda hátra. igen. csak a kollégám. – Mit? – Hát azt. hogy baja származhat abból. Óhajt ennek ellenére? – Igen.

és utána olyasmiket írt. ez mennyi idõt igénylõ jogi eljárás. a mögöttem ülõ úr dolgában – és rám mutat – szeretném jelezni. hogy fáradjon ki! – áll elõ döbbenetes ötlettel Ficsor doktornõ. Téblábolok hát erre-arra. legalább a második félidõre visszaengednek – a törvény szerint. Kende Péter vagyok. így aztán bármi normálisnak tekinthetõ cselekvés nélkül kikullogok a tárgyalóterembõl. amit õ elkövetett. Akkor elrendelem a zárt tárgyalást! – Én pedig azonnal panaszt fogok tenni. ha vallomást teszek. A doktor erre válaszul a következõkrõl nem ejt szót: a sértett. ami megesett. hogy ha azonnal panaszt teszek. amik nem voltak igazak. orvosi mûhibákról írok. – Nem megyek ki! – közlöm eléggé el nem ítélhetõen kevéssé alázatos módon. Lilla. abban a naiv reményben. Nyilvános tárgyaláson pedig jelen lehetek. a titkárnõjének pedig fogalma nincs arról. amelyek nem szeretném. szürke könyvet a büntetõeljárásról szóló törvénnyel. – De én arra kértem. – Akkor megkérdezem – szigorodik el a bírónõ máskor kedves arca – . Én. a történet. közben visszabotorkálok Ficsorné tárgyalóterméhez is. valamint lassan. hogy Ön újságíró? – foglalkozik a vádlott helyett szerény személyemmel. hogy az ugyanezen ügyben folyó polgári perben az egyik tárgyaláson jelen volt egy újságíró. Fazekas elnök úr azonban éppen ebédel. erre kutatási engedélyem is van jelen bíróságra is. Egyenesen az elsõ emeleti elnöki irodába tartok. hagyja el a tárgyalótermet! – Nem hagyom el. a jelenleg folyó eljárás – s mind e helyett a következõ. – Igen. A büntetõeljárásról szóló törvény pedig csak olyan esetekben engedi meg kivételképpen a zárt tárgyalás elrendelését.magyar nyelven. Ott . S valóban. ha ön zárt tárgyalást rendel el – pimaszodom el. hogy most jól érezzem magam. majonézzel megetetni vele az asztalán heverõ kis. az egészségügy egészérõl vagyok kénytelen olyasmiket elmondani. mert ezzel megsérti a törvényt! – Fáradjon ki! Ahhoz. hátha kint is történik valami érdekes. – Akkor megkérem. csak akkor. ha megjelennének. – Hogyhogy nem megy ki? – Magyarországon ismereteim szerint a bírósági tárgyalások nyilvánosak. kissé meglepõ fordulattal áll elõ: – Kérem. mindaz. föl kéne borogatnom az íróasztalát. amelyek egyike sem áll fenn. Ezt azonban neveltetésem nem teszi lehetõvé. – Kérem.

álldogál Molnárné elkeseredetten: – Engem is kirúgott. s a bírónõ erre rendelt el zárt tárgyalást. Hang nélküli hallgatóságként próbáltam jelen lenni. – De elnök úr. tehát duplán törvénytelenül. – Tessék – sóhajt. – Ficsor doktornõ tárgyalótermébõl jövünk – kezdem a bemutatkozást követõen –. az én egész életemet is összerombolták. Ám a vádlott arra hivatkozott. – Kétségkívül. sem máséira. elnök úr. – Na. – Természetesen igen. Teljes alapossággal ki fogom vizsgálni az ügyet. a törvény szerint zárt tárgyalást külön végzésben kell elrendelni. és kirúgott! Azt mondta. és az eredményrõl mindkettõjüket tájékoztatni fogom. és akkor én sem lehetek jelen. ez nem elegendõ indok. – Nem. legalább a következõ tárgyaláson itt lehetek majd? – kérdezi Molnárné. Másra nem hivatkozott? – Nem. ha megjelennének. Az én kislányom tönkretételérõl. nem zavartam meg. Egyébként végzés meghozatala nélkül. hogy maximum egy héten belül levelet küldök Önöknek. nem szeretné. és megértem: nem éppen sziesztaprogram az ilyen. – És honnan fogom tudni. hogy mikor lesz a következõ tárgyalás? – Azt vállalom. kedvesen kérdi: – Be voltak jelentve hozzám? – Nem. – Kérem. – Hiszen aki ezt teszi. amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét írom meg. ezt az egyetlen indokot említette. és beszélek a bírónõvel. aki kiküldött a tárgyalásról. amik. elnök úr! – ömlik a könny Molnárné szemébõl. Pici ember nagy bajusszal. jöjjön. olyasmiket fog elmondani az egészségügy egészérõl. azt joga van a bírónak kiutasítania. Emlékeim szerint a büntetõeljárásról szóló törvényben ilyen indok nem szerepel a zárt tárgyalás elrendelésének taxatíve fölsorolt feltételei között. nyomorékká tették. akinek a kislányát lényegében megölték. köszönjük szépen – húzom ki kézen fogva a zokogó . – Ön megzavarta a tárgyalás rendjét? – néz rám furcsállóan az elnök. s az elnök úr már visszaérkezett az ebédbõl. – Ez is igaz. panaszt tenni érkeztünk. Sem a saját személyiségi jogaira. Föl az elsõre. rendbe fogjuk ezt hozni! Most természetesen nem tehetek semmit. – És engem is kiküldött. majdnem megölésérõl van szó odabent. hanem a kitûzött következõ tárgyalási határnapot is. zárt tárgyalás van. akkor együtt megyünk az elnökhöz. – Engem. tessék megnyugodni. de ígérem. már holnap magamhoz rendelem a teljes anyagot. – Rendben.

S a következõ két hétben a napi postabontáskor újra és újra várom a levelét.” Ez éppenséggel teljesen egyértelmû. hogy kivizsgálja a történteket és egy héten belül értesít minket – többet nem is várhatunk tõle. Úgyhogy három teljes hét elteltével picikét elveszítem a béketûrésemet. A büntetõeljárási törvény ugyanis a zárt tárgyalást természetesen pontosan szabályozza. Beadványt intézek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. ha palira vesznek. Ez fontos történelmi tanulság. hogy határozottan egyetlen hetet ígért az elnök úr a kivizsgálásra és válaszadásra – ám õ is ezt hallotta. hogy a tárgyaláson jelen legyenek. illetõleg erkölcsi okból szükséges. illetve az ÁVH szerepkörét olykor az APEH játssza is. Ha történetesen a doktor úr arra hivatkozott volna: az õ erkölcsei sérülnének azáltal. Fölhívom Molnárnét: talán rosszul emlékszem. Minthogy azonban ezt egyáltalán nem tette. az írás megmarad. Végtére is az nem az én magánügyem. szerintem színtiszta jogtiprás történt. hogy én jelen vagyok. de lehetne hivatkozni rá. Ami nem jön. Egyet az Országos .asszonyt. ha ez államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett. Úgyhogy a biztonság kedvéért másnap. Nem kifejezetten rajongok azért. tehát van miért igazságot keresnem. Hruscsov elvtárs is mindig azt mondta: az emberekkel szemben alapvetõ álláspont a bizalom – de azért mindenesetre fejlesztette a KGB-t. tisztában vagyok vele. hogy létezik-e bírósági nyilvánosság ebben az országban vagy sem. még ha manapság a KGB. egyszersmind a törvényesség betartásának õre is – esetleg. § (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti. ezáltal a sajtószabadság komoly dolognak tekintetik-e avagy játékszernek. aminthogy az sem: a sajtótörvény. amely a bíróságok önkormányzati szerve. ami ott történik – nem lenne ugyan igaza. ennél többet most nem érhetünk el. ezt írja elõ: „A tárgyalás nyilvánossága 11. (2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl indokolt határozattal kizárhatja. kedves is volt. és megírom mindazt. Június 17-én egyszerre két válaszlevelet kapok. Ez a beadványom már „ bepörgeti” a jogi gépezetet. megígérte. Fazekas elnök úr szimpatikus. május 20-án Fazekas elnök úrnak írásban is beadom a panaszbeadványomat – a szó elszáll.

Ficsorné nyilván – amikor fõnökei meghallgatták. Egy állítás – egy tagadás. Álláspontom szerint az orvosi etika az általános erkölcsiség egy szeletét képezi. ha nyilvánosságra kerülnének” . amelyek nem szeretném. mit válaszoljanak nekem – azt állítja: „ vádlott »az a egészségügy egészét… a betegek bizalmát« érintõ körülményekre – tartalmilag orvosetikai okra – hivatkozással kérte” a zárt tárgyalást. azt volnék kénytelen feltételezni: a PKKB „ akarta nyelni” az ügyet.” Nos. ha a bíróság a nyilvánosság kizárását maga után vonható erkölcsi okként elfogadta az orvosi etikára való vádlotti hivatkozást. a törvényben lefektetett elveknek megfelelõ indok-e vagy sem. és ennek megítélése nem igazgatási kérdés… Molnár Miklósné tanúként jelent meg a tárgyaláson.Igazságszolgáltatási Tanácstól. De jó. hogy a vádlott által elõrevetített indok megalapozza-e a Be. Fazekas elnök úr egy hetet ígért. hogy „ az egészségügy egészére nézve olyan dolgokat leszek kénytelen elmondani. az. pontosabban fölfelé. baj ne legyen kifelé. belátták. nyilván véletlen. teljes megnyugvásomra. § (2) bekezdésében említett erkölcsi ok fennállását. hogy ezt mondta volna. Ha rosszindulatú lennék. hogy a két – különbözõ napra dátumozott – levél egyszerre érkezett meg hozzám. nem dobtak föl nagyon. vagy amikor megbeszélték. hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz is írtam. amely azt írja. rögtön ugrunk” történet. az mindjárt más. Sokkal fontosabb a tartalmi. 11. így nem kifogásolható. dr. hogy hagyja el a tárgyalótermet. Isten útjainál sok egyéb mellett a posta útjai is kiszámíthatatlanabbak. Szerinte „ bíróságnak a abban a kérdésben kellett állást foglalnia. Ringwald Gábor mire hivatkozva kérte kirúgásomat. Patt. Vegyük sorba! Itt van elõször ez a „ válaszolunk – nem válaszolunk – ha jön panasz a fõnökséghez. három lett belõle. annak szerves része. összekapták magukat. Bánhidi Istvánnétól. aztán amikor le áttelefonáltak nekik. A másikat a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesétõl. Hol a csudában „ tartalmilag orvosetikai ok” ez? Szó nem esett „ tartalmilag orvosetikai” megközelítésrõl. s az jogos. Vagy orvosetikai . Itt viszont a helyzet kissé billegõssé válik. hogy a vádlott. amely a vizsgálat eredményérõl tájékoztat – remélik. Mert én ugyan esküdözhetem: annyi és csak annyi hangzott el az õ szájából. nem olyan nagy ügy ez! Biztosan válaszoltak volna õk maguktól is. mondjuk – még ha nem is igaz –. Ám én egyáltalán nem vagyok rosszindulatú – istenem. ehhez képest a bíróság a vádlott meghallgatása elõtt perrendszerûen rendelkezett akként. érdemi kérdés: volt-e joga Ficsor Mihályné bírónõnek zárt tárgyalást rendelni vagy sem? Mi dönti el ezt? Természetesen az. dr. már meg kellett kapnom a PKKB-elnökhelyettes válaszát.

ennyire könnyen nem adom meg magam. a túlterheltség? Lehet. ezek szerint megnyertem a meccset. mi tagadás. Eltelik még vagy öt perc. becsülöm az igazságszolgáltatás mindazon részét. hogy – ígéretük ellenére – persze nem küldtek értesítést nemhogy a következõ tárgyalás. hogy Lillát felügyelet nélkül hagyták? A pénztelenség? Az alacsony létszám. s megérkezik az ügyésznõ. aki persze igen-igen furcsállva nézi. mindössze 13. hogy gondatlanságból súlyos agykárosodást okoztak egy fiatal lánynak. de azt is látom. ha velük vitatkozom tovább. amikor sebbel-lobbal távozik az ügyésznõ. csak egy pillanatra küld ki. borzalmas helyzetben van? Persze. amely megérdemli. s én 13 óra 44 percig üldögélek a folyosón. arra természetesen elmegyek. közölve a vádlottal: – Az ügyésznõ telefonált. Ekkor a bírónõ behív. de az ítélethirdetés idõpontjáról sem. hogy egy pillanatra menjek ki? Nem merte közölni. de elõreengedem. mire behívják Ringwald doktort. hogy végighallgassam a tárgyalást. de Magának ehhez nem volt joga. Olyannyira. Lehet. 13 óra a kitûzött idõpont. – Egy pillanatig megkérem. hogy hülyét csináljon belõlem? Tisztelem. hogy törvénytelenül továbbra is zárt tárgyalást tart? Hogy jön Maga ahhoz. – Igen. az már sehová sem vezet. Így-úgy megtudom. de – amilyen faragatlan tuskó vagyok – képtelen vagyok meghallgatni õt. várakozzon odakint! – fordul hozzám Ficsor bírónõ. innentõl nyilvánvalóan fontosabb kell legyen a belsõ szolidaritás a külsõ támadással szemben. s én. Itt – úgy tûnik. momentán mégiscsak õ a vádlott. ehhez képest a bírónõ és jegyzõje hat perces késéssel ballag a folyosón a tárgyalóterem felé. az is. hogy valamelyik következõ riportszociográfiát a bíróságokról lenne érdemes írni? Meg vagyok róla gyõzõdve. mindennek mi köze van ahhoz. a következõ tárgyalás szeptember 23-án lesz.09-ig kell türelemmel lenni. úgyhogy várunk! – és valóban. Csak éppen azt nem vagyok képes fölfogni. hogy nincs igazuk. az orvosokhoz hasonlatosan – a szakma zárta sorait. aztán kénytelen eltûrni. büszkén vonulok ki. hogy az egészségügy egésze rettenetes. mint bármi más szempont. hogy mögötte én is be akarok menni – Ide jön? – kérdi tõlem. Igaz. hogy kicsit késik. de hát ez csak nem lehet elegendõ indok! Netán attól minõsül zárt tárgyalást szükségessé tevõ tényezõnek. majd a vádlott.kérdés. disznóság bárkivel ilyet tenni! Szégyellje Magát. mint aki most oda jól leül. hogy az egészségügy egésze tehet arról. kirobban belõlem az átverés minden dühe: – Kikérem magamnak ezt az eljárást! Miért mondta. valamit mondani akar. Ez 13 óra 15 perckor történik. S belépve kellõ pofátlansággal szó nélkül megindulok a hátsó padsor felé. . éppen ide – felelem.

A kiabálásra figyeltem föl. de most legalább érthetõ és elfogadható okból. igaz. és szóltam.bírónõ! – Akkor most megint fáradjon ki innen! – rúg ki ismét. amibõl – éles logika nélkül is – arra következtetek. március 21-én – mivel már úgysem ünnepeljük a Tanácsköztársaság évfordulóját – úgy jelenek meg a soros tárgyaláson. nagy riadalom volt. hogy mi történt a lélegeztetõtubussal kapcsolatban? – Nem. Lilla mûtétje idejében azonban még ott dolgozott. Molnár Miklós is. de többet nem láttam. aki ma már nyugdíjas. helytelenül. legalább fél órát még ott tartottuk és megfigyeltük a betegeket. hátsó csatározások eredményeként – voltaképpen be kellett ismernie. hogy én kijöttem a mûtõbõl. * A szeptemberi után a következõ tárgyalást 2000 januárjában sikerül megtartani. . Az onkológiai intézet egykori asszisztensnõjét hallgatják meg. Minek következtében 2000. hogy hibásan. hogy – nyilván mindenféle belsõ. törvényellenesen cselekedett. doktor úr. – Arra emlékszik – kérdez közbe Ringwald doktor –. amikor kizárta a nyilvánosságot. csak úgy döng. nem jött ki a mûtõbõl. – Amíg ön ott dolgozott. – A mûtõ területén tartózkodtam. Jó. Ezen jelen van Lilla papája. – Emlékszik az esetre? – kérdi a bírónõ. de nem is ez a fontos. de nekem a másik mûtõben kellett altatást elõkészítenem. hogy hepciáskodásom sikerre vezetett: megszüntette a tárgyalás zárt jellegét. s ezt föl kellett oldania. hogy vegye át a beteget? – Nem. és úgy rávágom az ajtót. És nem szégyellem. hanem az. hogy szóltam Magának. a történtek után az érthetõ. hogy engem megtûr a tárgyalójában. hogy Maga. S Ficsor doktornõ ezt szó nélkül tudomásul veszi. ahol feküdt a beteg. – És arra sem emlékszik. – Arra nem emlékszik. – Maga nélkül is kimentem volna! – dühöngök fuldokolva. mintha neki pedig az lenne a szokása. rendszerint csak az üvegablakon át. Arra emlékszem. mi volt a gyakorlat altatásos mûtétek után? – Amikor az altatóorvos fölébresztette a beteget. s õt nem küldi ki a bírónõ. hogy engem nem rohant errõl értesíteni. Átszaladtam ebbe a mûtõbe. mintha eddig is ez lett volna állandó szokásom. nem emlékszem.

az õ meghallgatásukat fontosnak tartom. Ügyésznõ! Ezen kívül további bizonyítási indítványa van? – Nincs. amúgy megnyugtatóan. nekem van. vegyem el onnan? – Hát… nem is tudom… most. csak még sokkal elõvigyázatosabban kell. de a tubusra nem emlékszem. hogy az ébredés után rögtön fölvitték a beteget az osztályra? – Nem. és elengedi. sem Maga. Kérem Tekeres professzor és Karlovits professzor meghallgatását is. megoperáljuk. A baba az operáció napján volt háromhetes. És június 14-én ítéletet hirdet: „Dr. .” *** Az alföldi nagyváros klinikáján született babának baj volt a szívével. ott van az asztalon. – Idéztünk mára két igazságügyi orvos szakértõt is. A bírónõ megköszöni neki. jelentõs felhajtással. – Ezt a csöppöt? Ekkora kis szívet? Hát lehet ezt egyáltalán mûteni? – Lehet. Ez nagyon fontos lenne! – A bírónõ jegyzõkönyvbe mondja a teendõket. ahogy mondja. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. megpaskolta az anya karját. – A másik: arra emlékszik a régi gyakorlatból. június 19-tõl jogerõs és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évre felfüggeszti… A bíróság a vádlottat elõzetes mentesítésben részesíti. a szokásosnál nagyobb asszisztenciával. Ringwald Gábor bûnös maradandó fogyatékosságot okozó.hogy kell tubus az intubáláshoz. mindig ott tartottuk még a betegeket megfigyelésre – állítja határozottan az asszisztensnõ. – És akkor egészséges lehet az én kisbabám? – Teljes mértékben! – mosolygott a szívsebész. mint a felnõttekét. Ezért õt a bíróság 8 hónapi fogházra ítéli. mintha tényleg lett volna ilyesmi. – A vádlottnak? – Igen. – És lehet valamit tenni? – Persze. gyakran elõfordult. Az ítélet 2000. sem mi – mondták a doktorok sok-sok alapos vizsgálat után az anyának. Két nappal késõbbre tûzte ki a mûtétet. hogyne lehetne. – Veleszületett szívrendellenesség. és maga azt felelte. majd berekeszti a tárgyalást. ilyen nem volt. nem tehet róla senki.

Arra az icipici koporsóra ránézni is szörnyû fájdalom volt. semmi baja nem lesz! – látszott rajta. A szülõk sokat sírtak.Az egész család órákig ott rettegett a mûtõ elõtti váróban. A gyerek jól van. Ám a szívsebész a seb összevarrása során a cérna végén bent hagyta a varrótût. Beletörõdtek volna a sors megváltoztathatatlanságába. egész teste begörcsölt. Abba halt bele a baba. S õ jól végezte a dolgát. Babájuknak az a beteg kicsi szíve is kibírta volna a mûtétet. összeomlott a keringése. Percek alatt meghalt. teljesen meg fog gyógyulni. Nem akármilyen teljesítmény ekkora szívet operálni. hogy elfáradt. de õ is jókedvû volt és büszke. Ám két nappal késõbb a baba egyik pillanatról a másikra rosszul lett. . ha egy évvel késõbb meg nem tudják: a doktorok hazudtak nekik. A temetés maga volt a borzalom. S végre kijött a szívsebész: – Minden a legtökéletesebb rendben zajlott. – Nem bírta ki a szíve – hangzott a diagnózis. fulladt.

egy tüzértiszthez. szült egy fiút. mindannyian boldogan várták a jövevényt. hagyott letusolni. sem asztmás nem voltam. minden rendben. azt mondta. s ajánlotta maga helyett dr. A kiírt idõpont elõtt egy hónappal az a szülész. amely emlékeztetheti minderre. Megkérdezte. ami a méhnek magának három napig tartana. ne valódi nevén szerepeljen. szeretné elfelejteni a szörnyûséget. mert akkor gondom lehet ettõl a géltõl. Nem volt ugyan semmi bajom. Este tíz körül a kórteremben beszélgettem valahai gimnáziumi évfolyamtársammal. mert éjfél elõtt nem nyúlnak hozzám. de valami rossz érzés . Ekkor egyujjnyira volt nyitva a méhszájam. beöntést adott. megszakítja összes olyan kapcsolatát. amikor kihívatott Kiss doktor. A többiek neve azonban valós. olyan gélt. Rám helyezte az NST-t. a laboreredmények jók lettek. sem hasonló panasszal soha nem küszködtem. Felszállíttatott a „ csikóra” s közölte. de küldjem haza a családot. föltesz . ott kezdett tanítani. Kiss doktor megvizsgált. ismét férjhez ment. éppen csak a tanév vége elõtt kicsivel ment el szülési szabadságra. hogy a háromnapos osztálykirándulásra ne kelljen nagy hassal eltolatnia. Szegeden járt tanárképzõ fõiskolára. de megnyugtatta Bertát. reggel hat elõtt ebbõl nem lesz baba. leborotvált. Innen mesélje maga Berta a történteket: – Július 23-án. bejelentette. egy óra alatt elvégzi azt. szerették egymást. Zavartalan. szép magzati szívhangokat adott és csak gyenge fájásokat jelzett. Minden vizsgálata negatív volt. hogy e könyvbõl ráismerhessenek. este fél nyolc körül mentem be szülni. akihez addig járt. mert kezdett szivárogni a magzatvíz. majd a szülésznõ elvitt elõkészíteni. nem vagyok-e asztmás. Ott egy általános iskola felsõ tagozatán tanított. közben férjhez ment. a tapolcai kórházban több kitûnõ szülész dolgozik. foglalkozást változtat.Fölhelyezték a gélt Bertát igazából nem Bertának hívják. s Tapolcára költözött. felhõtlen terhesség volt. Kicsit megijedtem. a férje jól kijött a fogadott fiával is. Másik városba költözik. Berta hamar teherbe is esett. de úgy döntöttek. Kiss Jánost. amelynek a méhszáj tágításában van szerepe. A kórteremben kipakoltam. így azt sem kívánja. Jól éltek együtt. Új életet akar kezdeni. éppen a szüléskor lesz szabadságon. majd elvált. Berta végig dolgozott. ami történt vele. azt kérte tõlem. legyen közös gyerekük is.

Ismét rám tették az NST-gépet. alig bírom ki. szakad rólam az izzadság. támogattak. visszajött. Hatóanyaga a dinoproszton. ezt nem értettem. – Doktor úr. és elfordította a fejét. így kérdeztem egyre csak ugyanazt: – A baba? – mellettem a nõvérnek könnyes volt a szeme. hogy a mûtõasztalról átraknak a tolóágyra. Endocerválisan alkalmazva elõsegíti a méhszáj érését. esik le a vérnyomásom. 3 g gél 0. császározzon meg. lépni is alig tudtam már. õ is másfelé . Nem tudtam rendesen beszélni. Ám éreztem. ollóval. alkalmazásra kész kiszerelésben. Nem reagált. Így szól: „Prepidil (Upjohn) gél: Prosztaglandin – E2-tartalmú gél. Próbáltam a mûtõsnõ szemébe nézni. Az altatóorvos és a nõvér még percekig kereste a vénámat. segítsen. Csak éjjel fél kettõkor repesztett burkot. aki viszont nekiült újságot olvasni. Mindegy volt. én pedig egyáltalán nem fulladtam.” ] A gél fölhelyezése után átvittek a vajúdóba. közben szólt: – Gyengül a magzati szívhang. szinte a hónomnál fogva húztak át a mûtõbe. nem fogom bírni. felpuhulását és kifejlõdését. Infúziót kötöttek a karomba. azt feleltem.fogott el. nincs a kórházban Bricanyl. artikulátlan hangok jöttek ki a számból. és sokan vannak mellettem. panaszkodtam neki. amint tolnak ki a mûtõbõl. A doktor elment. már az is nagyon nagy fájásokat jelzett. de három óra lett. azt mondta. – Mi ez a gél? – kérdeztem. amit a gél fölhelyezésekor használtak. Arra ébredtem. s a nõvér és a szülésznõ arcán láttam is az ijedtséget. aztán elaludtam. siessünk. ám szültem már. a spontán szülés korai szakaszához hasonló állapotot hoz létre a méhnyakban. Bricanyl sprayt kerestek. szétszakadok. [Késõbb megszereztem a hivatalos leírását. Egyre erõsödtek a fájásaim. Kezdtem már-már elviselhetetleneknek érezni. tudtam. tudtam uralkodni magamon. akkor néhány percre megkönnyebbültem. hogy adminisztrációs munkái vannak. praktikus. Éjjel két óra húszkor született meg a döntés a császármetszésrõl. sietni kéne a baba miatt! Kérdeztek. az fulladás ellen való. egyre inkább rosszul vagyok. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott. fél órát várni kell a császármetszéshez. – Prepidil – felelte Kiss doktor. de a legfontosabb. ezt nem lehet kibírni! – rimánkodtam. iszonyatos erõsek a fájásaim. kivették belõlem a tampont. tegyenek-e kerekes székbe. valaki közölte.5 mg-ot tartalmaz. a magzati szívhang jó volt. A szülésznõ kezdett elõkészíteni a mûtéthez. mire a mûtõasztalra kerültem. a babának baja ne legyen – ketten fogtak. és elment. Kiss doktor azzal távozott. meg fogok halni! Könyörgöm. majd éjfél körül szóljon neki a szülésznõ. Valamivel éjfél után megjelent az orvos.

a kisbaba is élne. Hét palack vért kaptam. két palack vérplazmát. amint elkaptam volna a pillantását. a csempét. és kimennem a folyosóra. mint sírnak föl az újabb és újabb babák. Egy év múlva a pécsi klinikán operálták meg a húgyhólyagom. A babámat valamelyik doktor megpróbálta újraéleszteni. össze kellett varrni a szétdurrant húgyhólyagomat. a méh megrepedt. Hogy késlekedett a császármetszés . vénásan különbözõ gyógyszereket. fájdalomcsillapítókat. reggel nyolctól délután négyig verték le a vakolatot. Meghalt. Ezek szerint Tapolcán csak napközben lehet életben maradni. mi történt valójában. hogy azt állíthassák: valami szövõdmény lépett föl. ugye? – Azt felelték. borsónyi lyuk volt rajta.fordult. csak a méhemet kellett kivenni. Valamint ki kellett venni a szétrepedt méhem. Szerintem szándékosan tüntettek el mindent. nekem sem kellett volna kivenni semmilyen testrészemet. hogy helyezze föl a Prepidil gélt. úgysem fogok emlékezni rá. Csongrády fõorvos arra is tudott magyarázattal szolgálni. majd a fõorvos úr elmond mindent. Kiss doktort állítólag Csongrády fõorvos kötelezte – telefonon át –. és a férjem elõtt is elismerte. – Nem hiszek neki. ott munkások között haladtam el. miként szülnek az asszonyok. ha ez nappal történik. S ott megfulladt a baba. Kénytelenek voltak eltávolítani a bal oldali petevezetékemet a petefészekkel együtt. hogy engem nem is látott. Csongrády fõorvos úgy tájékoztatta a családomat. A vizeletem azóta sem tudom rendesen visszatartani. állandó infúziót. miért nem lehetett átadni a belõlem kioperált szerveket vizsgálatra: – Valaki a szennyessel együtt véletlenül kidobta a méhét a petefészkével együtt. óriási fájdalmak árán – sikerült fölkelnem. de nem sikerült. azok úgynevezett tágulásos jellegû vérzéssel jártak. ne kérdezzek semmit. – Meghalt. Végre átkerülhettem másik szobába. Csongrády fõorvos azt is közölte a férjemmel. Soha többet nem lehet gyerekem. éjjel meg lehet halni a kórházban. A Prepidil gél hatására viharos méhösszehúzódások léptek föl. minden rendben lett volna. oldalamon a katéteres zacskóval. a magzat feje a repedésen át a hasüregbe került. szedték föl a kövezetet. ám õ a fõorvosi utasítást köteles volt végrehajtani. az a mögötti kórtermet éppen akkor kezdték átalakítani. Ha – iszonyatos nehezen. Úgy. Három napig a szülõszoba melletti õrzõbõl folyton azt láttam és hallottam. minden a gél következménye volt. Kiss doktor legalább többször is bocsánatot kért. folyton becsöpög. Aztán fokozatosan megtudtuk. ezért nem tudtam átküldeni Mórocz fõorvos úrnak. Errõl késõbb kiderült: nem igaz.

– azonban azt nem ismerem el. az általam eddig csak tankönyvekbõl és folyóiratokból ismert uterus rupturát ismeretlen predisponáló tényezõvel. és ha föllépnek hipertóniás tünetek. dr.” Úgy hallottam. nem adta át a bíróságnak sem. ezt a Prepidil gélt Herczeg professzor hozta be Magyarországra. hogy a Hungária Biztosító által fölkért szakértõi véleményt maga a biztosító nem volt hajlandó átadni az ügyvédemnek. megteszik. ráértek. Erre azonnal átadtak mindent. Az üggyel kapcsolatban bármilyen információs adatok beszerzése miatt szíveskedjék a biztosítónkhoz fordulni. hogy tévedtek. Ennek ellenére sem a kórház. amit az I. A legelsõ nyilatkozatomban. rendû felperes édesanyjának tettem. vártak. A család kártérítési igényét jogosnak tartom. az ottani orvosokat. Dr. Veszprém Megyei Igazgatóság képviseli intézményünket. hogy orvosi mûhiba történt volna. telefonon behívtak pluszorvosokat. Ézsely Ferenc orvosigazgató azt válaszolta: „Az iratokat kiadni nem áll módunkban. ott is elismertem. amit így vissza kellett fizetnünk az OTP-nek –. íme itt van: „Az eset mélységesen megrendített. okosan. Olyannyira. azonnal. ha két tanú elõtt aláírja. mert még a saját szakértõjük is nekik rosszakat írt. Kiadott nekünk egy nyilatkozatot. mivel orvosi felelõsségbiztosításunk értelmében bármely káresemény esetén a Hungária Biztosító Rt. ám utána teljes team figyeli õt. Kiss János szülész-nõgyógyász szakorvos. tünetszegény elõjelek formájában egy család tragédiáján keresztül kellett megismernem. Ézsely Ferenc orvosigazgató ezt mondta: „ Én a kórház felelõsségét soha nem vitattam. Nálam viszont. Ügyvédhez fordultam. Kérte az orvosi irataimat a tapolcai kórháztól. Bírósági tárgyaláson dr. sem a biztosító nem ismerte el. mire való és milyen veszélyei vannak. hogy van bizonyos felelõssége a kórháznak. Ábrahám Lászlót ajánlották Szegedrõl. határozottan. Ki bír három napon át fenn lenni.elvégzésével? Péntek reggeltõl folyamatosan dolgozott hétfõig.” Ábrahám ügyvéd úr megírta neki. Felperesek belevágtak egy építkezésbe. Számos orvos szakértõ nézte át az iratokat. hogy kéri a fölhelyezését. Nyilvánvaló. mert kellõ szakmai igyekezet és gondoskodás ellenére. míg már késõ lett. õ tisztességesen is viselkedett. s ezért felelõsséggel tartoznának. Nála úgy alkalmazzák. majd amikor – mert nem voltak hajlandóak peren kívül megegyezni – megindult a per. mind elmarasztalta a kórházat. haladéktalanul megcsászározzák. hogy részletesen elmondják a kismamának. amikor jelentkeztek ezek a tünetek. és ehhez szükséges lett volna egy születési . és hogy külön pert fog indítani emiatt. gyorsan cselekedni? Amikor aztán kártérítést kértünk a biztosítótól – a születendõ gyerekre fölvettünk szociálpolitikai támogatást. mit tartalmaz errõl az egészségügyi törvény.

azt felelte: menjen csak el orvoshoz. *** Mihálynak meggyûlt a lábán a kisujja. s mutatta: ez a gennyes gyûlés bizony nemhogy elmúlt volna. a gyerekem haláláért. megmutatta panaszát. Ám a felesége nemigen hitt a népi gyógymódokban. hogy ebben az esetben az I. Továbbra is állítom azonban. aztán csak szólt az asszonynak. Mihály ugyan furcsállotta. hogy ebben az esetben a tragédia biztosan elkerülhetõ lett volna. elmúlik magától! – mosolygott kedvesen az orvos. elmondta. mindenképpen viselni kell. Pár napig tûrte szótlanul. az a biztos megoldás. pont dörzsölõdik a cipõhöz. lehetett volna esetleg elõbb alkalmazni egy császármetszést.anyakönyvi kivonat. porozza be otthon naponta kétszer Ultraseptillel. õk tudják jobban. úgy érzem. és csak a rosszindulat mondatja az emberrel. meg is fellebbezték. tegyen-e rá paradicsomot. közepén pici sárga gennyfolttal. amit el tudok fogadni. a portán illedelmesen érdeklõdött. Fölakasztotta magát. tovább kell porozni . amit most már nem tudnak produkálni – ezt a kárt. hogy a férjem haláláért ki felelõs. inkább talán nõtt is. tízezer forint mégiscsak több. ezt én elfogadtam és elismertem. mitévõ legyen ezzel. rendû felperes is meghalhatott volna. A doktornak más volt a véleménye. – Jövõ héten kedden jöjjön vissza. Mihály következõ héten vissza is ment. A Legfelsõbb Bíróság megerõsítette: felelõsek a történtekért. s bármennyire is szeretett engem. rendben van-e! – tette hozzá azonnal az érsebész. ez azonban nem jelenti azt. Nem nagy ügy. Õ nagyon-nagyon vágyott erre a gyerekre – én pedig többé nem szülhettem neki –. csak azért is elhúzták a jogi procedúrát még két évvel. hogy tán arra gondolva. amikor Mihály elõhúzott egy ötezrest. hogy itt nem történt orvosi mûhiba. A portás katonásan elirányította az érsebészetre.” Úgyhogy a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét. Oldalt piros köröcske. szerinte jófelé halad a dolog. mutassa meg. hová forduljon ilyen piszlicsáré gonddal. mint ötezer. de hát nem vitatkozott. nézné már meg. csak kellemetlen. Be is ballagott hát másnap a kórházba. és a kezébe nyomta. s amikor a doktor elé került. nem bírta elviselni a helyzetet. Kivárta a sorát. esetleg talán valami szemléletbeli hiba. – Nem kell ehhez hozzányúlni. Azt már persze nem állapíthatta meg a bíróság. Még az is elképzelhetõ. no pláne. amely megállapította a kórház kártérítési felelõsségét.

Ultraseptillel, és nem szabad türelmetlenkedni. Az újabb ötezrest zsebre tette, és ismét egyhetes terminust adott a kontrollra. Így ment ez sok héten át. Mihály porozta, a gennyes csuda tudja, micsoda nõtt, az orvos nyugtatott, az ötezres vándorolt. Aztán a sárga gubó és a piros folt körül kezdett feketedni is Mihály lába ujja. Megijedt, bekéredzkedett másik orvoshoz, aki azonban legelõbb azt kérdezte, látta-e már valaki korábban a lábát, s amikor bevallotta az igazat, visszaküldte az érsebészhez. Összesen három hónapig járt oda. Hetente. Végül befektették a kórházba, és combközéptõl amputálták a lábát. Mert elüszkösödött. Már nem volt más választás, különben belehal. Így életben maradt. És már kapott mûlábat is.

Hogyan kell orvost választani?

A kerekes kocsi megakad az ajtófélfában – se té, se tova. Többen ugrunk egyszerre az ajtóhoz, próbáljuk kipattintani a másik szárny biztonsági kampóit. – Azt nem lehet kinyitni! – szól ránk Almásy Mária bírónõ a Fõvárosi Bíróság pulpitusáról. – Szabványméretû ez a görszék? Ha igen, akkor be kell férnie így is! – Istenem, mi mindenben lesz praxisa olyan bírónak, aki rendszeresen orvosimûhiba-ügyeket tárgyal! Neki van igaza, végül sikerül beszuszakolni a kerekes széket, s benne Végh Esztert. Ötvenéves klinikus pszichológus, halk szavú, okos hölgy nagyon szomorú szemekkel. Odagurítják a felperesi asztal mellé. A bírónõ megnyitja a tárgyalást, névsorolvasást tart, tájékoztatja a feleket, hogy a jegyzõkönyv hangfelvétel útján készül. Kérdi a felperesi ügyvédet, van-e bizonyítási indítványa. Õ csupán Végh Eszter meghallgatását kéri, valamint azt a röntgenfelvételt szeretné megkapni a kórháztól, amelynek korábban kérdéses volt a léte. Alperesi képviselõnek nincs bizonyítási indítványa, mi több, nemlegesen válaszol arra a bírói kérdésre is, kéri-e az ügyben eljárt orvosok személyes meghallgatását. – Felperes, kérem, mondja el sorban, ami történt Önnel! – kéri a bírónõ. – 1997 októberében vettem észre, hogy a bal lábam érzéketlen, nem érzem vele sem a hideget, sem a meleget, a jobb lábamban pedig valami furcsa bizonytalanság jelentkezett, néha járás közben megcsuklott a térdem vagy a bokám. Pszichológusként a Honvéd Kórház mentálhigiénés osztályán dolgoztam, az ottani reumatológiára mentem át; különbözõ fizikoterápiás kezeléseket kaptam, de eredménytelenül, éreztem, ennél komolyabb zûr ez. Végeztettem MR-felvételt, azon látszott, hogy a gerincemen porckorongsérv van. Megvizsgált Berki doktor, a reumatológia fõorvosa, s azt mondta: nem tudom megúszni a mûtétet, s minél hamarabb végzik el, annál jobb, mert bármikor állapotrosszabbodás következhet be. Nem akartam a saját munkahelyemen, kollégával operáltatni magam, nekiálltam orvost keresni. Összes kollégámat, ismerõsömet kértem, javasoljanak operatõrt – féltem ettõl a mûtéttõl, valami zavaros rossz érzés volt bennem, hogy ez nem olyan egyszerû ügy. Többen említették Lázár fõorvost az Amerikai úti idegsebészeten, végül mellette döntöttem. Berki doktor fölhívta õt, kérte, fogadjon, s el is mentem hozzá. Vittem az MR-leletet, õ megvizsgált, és

megerõsítette: beszûkült a gerincvelõ, azt nyomja a porckorongsérv, a lehetõ leghamarabb operálni kell. Megnyugtatott: ez abszolút rutinmûtét, ráadásul ma már egészen kímélõ eljárásmóddal, õ rengeteg ilyet végez, nem lehet semmi gond. – December elején megoperálom, egy hét múlva hazamehet, karácsonykor akár ugrándozva is fõzhet! – November 25-én feküdtem be az Amerikai útra. – Ki végezte a mûtét elõtti felvilágosítását, Lázár fõorvos úr? – Nem, nem õ, hanem Szabó doktor, az altatóorvos. – Õ mirõl beszélt Önnek? – Kizárólag az altatással kapcsolatban kérdezõsködött, voltam-e már altatva, érzékeny vagyok-e valamilyen gyógyszerre és így tovább. Magáról a mûtétrõl szó sem esett. Közben a kezembe nyomta a kétoldalas beleegyezõ nyilatkozatot, mondván, ez a szokásos papír, amit alá kell írnom, hogy megoperálhassanak. – Tessék szíves lenni kézbe venni ezt a papírt! – nyújt át neki a bírónõ két lapot. – Ez volt az a beleegyezõ nyilatkozat? – Ez, igen – vizslatja a felperes –, de ez a kézírásos szöveg nem volt rajta! – Az elsõ oldal tetején kézzel ráírt bejegyzések szerepelnek. Ezek nem voltak ott akkor, amikor ön aláírta? – Nem, egészen biztosan emlékszem rá, hogy kizárólag gépelt szöveg volt, amikor én aláírtam. Ráadásul az orvosi aláírás sem tudom, kié, a zárójelentésemen szerepel Lázár doktor aláírása, ez láthatóan nem azonos azzal. – Pedig ebben a kézírásos szövegben szerepel többféle, a mûtéttel összefüggõ kockázat: halál, sebfertõzõdés, neurológiai állapotrosszabbodás, bénulás. – Határozottan állítom, mindez nem volt rajta a papíron, amikor Szabó doktor elém tolta, hogy írjam alá. Sõt, most látom, itt –szintén kézzel beleírva – az van, hogy Lázár doktor végezte a mûtét elõtti felvilágosítást. Ez sem volt ideírva, annál is kevésbé, mivel õ ott sem volt, egyedül Szabó doktor, az altatós. – Lázár doktor más alkalommal sem utalt önnek arra, hogy a mûtétnek lehet bármiféle kockázata, szövõdménye? – Nem, egyetlen szóval sem. Akkor hétszer is meggondoltam volna, mitévõ legyek. – Felperesi képviselõnek van kérdése? – Nincs. – Alperesi képviselõnek? – Nyilvánvaló volt-e – áll föl a fiatal ügyvédjelölt lány –, hogy e mûtét

nélkül ön megbénulhat? – Igen, többen azt mondták, ha nem operálnak meg, megbénulhatok. – Fölvetõdött-e a mûtét elõtt pszichológiai vizsgálat szükségessége? – Klinikai pszichológus vagyok, meg tudom ítélni a saját helyzetemet. Feszültség természetesen volt bennem, említettem, tartottam a mûtéttõl, de tudtam kezelni ezt. – Köszönöm, nincs több kérdésem – ül vissza a lány. – Kíván-e még elmondani valamit? – kérdi a bírónõ. – Igen, talán egyet. Az Amerikai úti intézet beadványában szerepel egy röntgenfelvétel, amely szerintük döntõ jelentõségû. Ám rólam ott nem készítettek gerincröntgen-felvételt, az egyetlen röntgenezés a felvételemkor egy sima mellkas-átvilágítás volt. – Ugyan nem volt ilyen indítvány, de a bíróság az igazság kiderítése érdekében maga is elrendelhet bizonyítást. Én szükségesnek tartom mind az altatós, mind az operatõr orvos meghallgatását. Ügyvédnõ, elõ tudja állítani õket a következõ tárgyalásra, vagy idéznem kell õket? – Vállalom, hogy itt lesznek. – Jó, akkor a következõ tárgyalás idõpontja 2001. január 30-a, 14 óra. El lehet menni, viszontlátásra! Kifelé már flottabbul gurul a kerekes szék, s a folyosón megkérem Végh Esztert, hadd kérdezzek még tõle ezt-azt. – Eddig mi történt a perben? – Az elsõ tárgyaláson a kórház képviseletében nem jelent meg senki. Az ügyvédem kérte az eljárás szüneteltetését, hátha meg lehet velük egyezni peren kívül. Írtunk levelet a klinikának, megjelölve a vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igényünket, azzal, hogy 45 napig él az ajánlat a megegyezésre. Erre egyáltalán nem válaszoltak. Akkor kértük a per folytatását. A második tárgyalásra ugyanez az ügyvédjelölt kislány jött, de nem volt sem ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványa, sem meghatalmazása, ezért a bírónõ nem engedhette képviselni a kórházat. Írásban pedig nem reagáltak a keresetre. A bíróság úgynevezett bírósági meghagyást bocsátott ki, kötelezve õket a keresetben szereplõ kártérítés megfizetésére. Na, azt már megtámadták, úgyhogy valójában most kezdõdött maga a per, csak így már elhúztak pontosan egy évet. Nem értem, mire jó ez nekik. – Miért nem akarta, hogy a Honvéd Kórházban, kollégák operálják? – Mind a két gyerekemet ott szültem, ahol dogoztam. És a kollégák – azt is mondhatom, orvosi mûhiba történt – bennem felejtettek egy tampont. Ha saját munkatársai között van az ember, azt hiszi, annak megvannak a maga elõnyei, az esetleges nagyobb odafigyelés, több törõdés. De rá kellett jönnöm, megvan a veszélye is: bagatellizálják,

rálegyintenek, áh, úgyis kolléga – és inkább kevésbé törõdnek mindennel! Úgyhogy akkor megfogadtam, ha valaha bármi problémám lesz, szóba sem kerülhet, hogy abban a kórházban lássanak el, amelyikben dolgozom. – A mûtétet ugye altatásban végezték? – Igen, persze. – Mikor mire ébredt? – Pontosan nem is tudom, borzasztóan összemosódtak az események. Délután zajlott le a mûtét, én csak arra az egyre emlékszem, hogy valamikor toltak a folyosón, és ott láttam az órán, hogy fél három van, de nem tudom, délután vagy éjjel fél három. Amikor elõször magamhoz tértem, éppen ott állt mellettem a nõvér, s nem is tudom, mire föl, azonnal azt kérdeztem tõle: – Miért nem mozog a lábam? – Mindjárt hívom a fõorvos urat – mondta a nõvér. Meg is érkezett Lázár doktor, és elmondta: komplikáció lépett föl, két mûtétet kellett elvégezni. Nem várt csontkinövést, jóindulatú csontdaganatot találtak az elsõ mûtét közben, amelyhez azonban abból a feltárásból – hátulról operálva – nem fértek hozzá. Ezért befejezték az elsõ operációt, megszüntették a sérvet, lezárták a sebet, majd fölnyitottak elölrõl is, hogy így már hozzáférjenek a daganathoz, és kivették azt. Csakhogy az elsõ mûtét után én már béna voltam. – Mit mondott Lázár doktor, mitõl bénult meg? – Azt felelte, nem érti. Nem tudja, mitõl lettem béna, de mindent megtesznek, hogy javítsanak az állapotomon. – Ha nem volt ébren közben, honnan tudja, hogy már az elsõ után megbénult? – Ezt nem vitatta senki, õk is elismerték, hogy már az elsõ mûtét után észlelték az állapotrosszabbodást, a bénulást, csak éppen magyarázatot nem adtak rá. Azóta pedig állandóan próbálják összemosni a két mûtétet, s minden papírjukban csak a második mûtétrõl írnak, amikor pedig már béna voltam. Ám Lázár doktor csak ugyanazt mondogatta: nem érti, mitõl bénultam meg, nem érti, mi történhetett, mert õ a gerincvelõhöz nem nyúlt hozzá. – De hát hozzá kellett nyúlnia, nem? – Persze. Hozzányúlt, hozzáért, megsérülhetett, de nekem ezt a mai napig nem mondta el. Én is csak következtetni tudok, illetve az orvos szakértõi véleménybõl tudom, mi történhetett: rossz feltárásból végezte a mûtétet, s ebbõl a helyzetbõl eleve nem volt esélyem, hogy megúszhassam károsodás nélkül a beavatkozást. Nem hátulról, hanem elölrõl kellett volna operálni.

miközben valójában persze ezek a testrészeim érzéketlenek. úgy gondolom. így nem. amikor ez megtörtént. egyedül az az általános nézet van mögötte. Pedig sok helyütt – és ezek szerint az Amerikai úton is –. mindenki hozzátesz valamit. Ön hajlandó lett volna megegyezni velük a kártérítés összegében? – Igen. megbeszéljük az esetet. Tizenhat. hogy nekik igenis joguk van egyedül eldönteni. mintha szétfeszítené valami hatalmas erõ a lábamat. nem értem. – Tud-e valamiként dolgozni? – Mivel nem tudok eljárni. Amennyi tartalékom volt. de a hátés hasizmaim sem. mindenütt úgy zajlik a betegek kezelése. én mindig meg tudtam oldani a problémáimat. ráadásul kollégával szemben? – Nem. zsibbadást vélek érezni. Inkább pereskednek. hogy az orvos nem tévedhet. illetve tizenhárom évesek voltak. hogy miért nem mennek bele ésszerû egyezségbe. Ma még van mit ennünk. végül jutunk valamire. amit az emberek általában gondolnak: megbénult. úrrá leszek ezen a helyzeten is. és nem foglalkozik velünk. mit miként hajtsanak végre. – A férje? – Elváltunk. vitatkozunk. Támaszték nélkül még ülni sem tudok. 45 ezer forint a rokkantnyugdíjam. a lányom még gimnazista. Én korábban azt hittem. hajlandó lettem volna. Azt hiszem. Nem hajlandók elismerni a hibájukat. fals bizsergést. és fizetnek végül többet. állandó fantomérzéseim vannak. a testi szükségleteim elvégzéséhez is segítségre van szükségem. És sajnos még az sem igaz. utána le kell feküdnöm. – Érti. mint nálunk: fölveszünk valakit. – Ha az Amerikai úti klinika belement volna valami ésszerû kompromisszumba. Dehogynem. nemcsak a lábam. akihez kerül a beteg. Azt mondja. verekednek. az . a volt férjem külföldön él. majdnem 30 ezer a lakásrezsi. Százszázalékos rokkant vagyok. annak éppen most vagyok a legvégén. Amint ragaszkodnak ahhoz is. – Két gyereke van? – A fiam fõiskolás. nem érez semmit. A mellemtõl lefelé végig béna vagyok. de nem ismerik be a tévedésüket. hogy lesz. hogy csak presztízsszempontok miatt vagy másért. Ráadásul három-négy óránál többet nem lehet kibírni a kerekes székben. – Hogy tudja eltartani a két gyereket? – Nagyon nehezen. Teljesen érthetetlen.– És azóta? – Mellmagasságtól semmim nem mozog. akkor többen leülünk. holnap már nem biztos.

Orvosi mûhibák sorozatát követték el rajta. nem lesz ez rossz választás. Meghalt. ami történt Magával? – Még sokkal körültekintõbben kell orvost választani! És oda kell figyelni az apró jelekre is! Én elhessegettem magamtól az intõ jeleket. hogy nem volt benne semmi méreganyag. Félig öntudatlan állapotban azt mondta. ami fluktuáló tudatállapotot idézett elõ. akire mindig azt mondtam: az Úristen . õ kérdezgette a nõvéreket: – Ugye jól operál a Lázár doktor? – A nõvérek pedig kicsit fintorogva feleltek: – Hát… igen… jól – de nem meggyõzõdéssel mondták. mint maga? – Talán annak nagyobb szerencséje lesz. Picit persze gyanús volt ez nekem is. helytelennek és fõként veszélyesnek tartják. elavultnak. hogy kollégákat kell perelnie? – Nem. a betegek más szempont alapján választanak orvost. Valójában ugyanis az agyában megpattant egy artéria. aki még csak nem is az egészségügyben dolgozik. Egy másik beteg úgy próbált a nõvérektõl informálódni: – Ha hozzátartozóját kéne operálni. nem Lázárt. miközben például errõl a porckorong-mûtétrõl is a szakirodalomban nagy viták zajlanak. – És hogy az Úristenbe válasszon magának orvost. végül a kellõ kezelés híján olyan nagy lett az agyûri nyomás és olyan agysérülések keletkeztek. kihez fordulna? – És mindannyian a Veres doktort mondták. amikor megkapták a gyomortartalom-leletet. – Asszonyom. és nem foglalkoztak vele. senkivel nem beszéli meg. Négy napon át úgy kezelték: hülye öngyilkosjelölt.egyedül eldönt. hogy leállt az agya. öngyilkos akart lenni – ami nem volt igaz –. de megnyugtattam magam: nyugi. ott is történtek már érdekes események… – Mi az hogy! Van kolléganõm. hagyták feküdni az ágyban. Az orvos szakértõ egyértelmûen leírta: tévedés ebbõl a feltárásból operálni. s ettõl vérömleny keletkezett. akkor sem. Ön szerint mi az általános érvényû abból. majd elvégez mindent. Nyakisérv-mûtétre várt mellettem egy vidéki asszony. ájultan lefordult a székrõl. Korábban már végigvittem egy orvosimûhiba-pert a sógornõm ügyében. sokan rég kétségbe vonják ezt a mûtéti technikát. – Nem volt Magában rossz érzés. Mentõvel bevitték a kaposvári kórház intenzív osztályára. dögöljön meg! Nem látta neurológus. Mert ehhez bizony nagy szerencse is kell! – Rémes. mint nekem. Maga leélte a fél életét az egészségügyben. azért a Honvéd Kórház sem piskóta. a táskájában pedig üres algopyrines dobozokat találtak. senki nem foglalkozott vele. – Mi történt vele? – A munkahelyén rosszul lett.

kérem. Számos orvost tudok említeni tõlünk is. megszûnt önálló akaratú ember lenni. maradinak érezte magát benne. Hát. nem kísérletezem én magammal. És valóban. látszott rajta. uram! – bökte ki végül. Éppen ezért tartottam a lehetõ legszélesebb közvélemény-kutatást orvoskollégák körében. hogy baj ne legyen. helyette tárggyá. Ám amint rápillantott az urológus zord. mindent megtennie. akit messze ívben kellene elkerülnie mindenkinek. kihez ne menjek. olyan öregesnek. valahogy olyan volt a légkör. hátha rendbe jövök spontán is. dehogyis. kihez érdemes. beleválasztottam! Nekem nem volt szerencsém. hogy neki itt nincs szava. csak éppen nem ilyen céllal és jelleggel. Általában boxeralsót hordott.mentse meg azt a beteget. ha nem fordulok iparoshoz? Ennek a fele sem tréfa! Nem. Soha semmijét nem katéterezték még. a kínos helyzettõl. s hirtelen ezt is szégyellni kezdte a nõvérke elõtt. Elõször. de ténylegesen elõre izzadva kigombolta a nadrágját. esztergálandó munkadarabbá vált. mint valami szörnyû kellemetlen dologról. de most az orvosi vizsgálat miatt hagyományos gatyát vett föl. soha nem volt még ilyen! Most mi a fenét csináljak? Orvoshoz menjek? Nem lesz abból baj? De nem lesz-e sokkal nagyobb zûr. egyik sem igaz. nem mert ellenkezni. gõze nincs. handabanda csak! Most rögtön megcsinálom – és szólt a nõvérkének. mondjuk. Szép sorban elküldték vagy ötféle vizsgálatra – mind negatív lett. doktor úr. akinek – pláne hogy erõsen emlékeztette korábbi barátnõjére – kétségkívül boldogan venné elõ bármikor. elmegyek valami dokihoz. máris megy össze. de mindig úgy hallott róla. Gyuri többszörösen is kínban volt. mitõl lehet véres a vizeletem? Ez biztosan nem normális dolog. az állítólag veszélyes is meg fáj is! – Ugyan. ragyogó csinos asszisztensnõ elõtt fog zajlani. lehúzta a cippzárt a sliccén. Másodszor beijedt. most mitévõ legyen. Érezte. – Meg kell katéterezni. morc arckifejezésére. készítse elõ a mûszereket. az egész mûvelet a rövid. – Jaj. Gyuri – üzletember lévén szabadon osztotta be az idejét – rögtön másnap reggel az urológián kezdett. és letolta az alsónadrágját. egyre kisebb az elõvennivalója a zavartól. . Az orvos hümmögött. szõke hajú. aki hozzá kerül. Majdhogynem pirulva. hozzá ne kerüljön. dörmögött. mert azonnal megértette. *** – Atyaúristen.

hátha az eltereli a figyelmét. ha a kezében maradt volna a pöcsöm! – veszítette el a béketûrését és úriember mivoltát Gyuri! –. Arra eszmélt. Kikapta volna magát az orvos kezébõl. de jöjjön vissza jövõ kedden. nem . a hasából úgy sugárzott szét az eszelõs fájdalom. nem kéne azért ennyire hisztizni! – intette az urológus. átadta a céges borítékot. és arckifejezése. hát miért nem adott be érzéstelenítõt. az volt ilyen. tökön rúgta.A doktor bal kezébe fogta Gyuri péniszét. és beült gyönyörû. testtartása. még följebb a hideg fémet. akkor megbeszéljük a továbbiakat! – búcsúzott el az orvos. A péniszt fölemelte 45 fokba. ebbõl még semmi. csoda. de aztán inkább a saját combját markolászta. majd picit ugyan kellemetlenül. nem kell ehhez érzéstelenítés. szuperelegáns autójába. valamint a hirtelen csönd. Gyuri egész testét egyetlen pillanat alatt elöntötte az izzadság. de még mindig majd megzavarodik. hogy Gyurinak rémisztõen perverz ötletei támadtak tõle. drága uram. már nincs benne a katéter. alig tudta türtõztetni magát. nem ájultam el ettõl az eszement fájdalomtól! És legalább kiderült valami? – Nem. de az úgy szorította. hogy úgy érezte. úgymond. az agya azonnal szétrobban. egyáltalán nem látta. Kamaszkorában egyszer verekedésbe keveredett valami karatés fiúval. – Jaj. hogy Gyuri önkéntelenül fölordított. s az alulról. pláne ha én csinálom! – Ehhez? Hát majdhogynem itt döglöttem meg a kezei között! Mit mûvelt velem? Azon se lepõdnék meg. mint a satu. Most összegörnyedve két kézzel fogta a heréit. annyira nyom a hasa. Kiballagott a rendelõbõl. rosszallóan csóválva a fejét. most kell finoman. Üvöltött kínjában. Közelített a katéter. s olyan közel hajolt hozzá. vörös karikák ugráltak a szeme elõtt. csak sokkal enyhébben. amit beiktatott. mit mûvel a doktor. Gyuri – alapvetõen fegyelmezett ember lévén – a történtek ellenére meg is tette ezt. – Hisztizni. a pénisze felõl. és tolta följebb. kérem. egyértelmûen érzékeltette: elérkezett a fizetés ideje. jobba az ijesztõen hosszú katétert. Amint leereszkedett a bõrülésre. Beljebb csúszott. ha ez ilyen borzalmas? – Ugyan. el ne ugorjon ijedtében. nem sopánkodik. még beljebb. elérte õt. a benne lapuló tízezressel. még beljebb – s hirtelen olyan õrületes fájdalmat okozott. hogy nem estem össze. de fájdalom nélkül kezdett besiklani. doktor úr? Éppen csak eszemet nem vesztettem ettõl a fájdalomtól. Keményen elszánta magát. És lassan enyhülni kezdett a rettenetes kínszenvedés. fölszisszent az ismét belenyilalló gyötrelemtõl. úri módon a zsebébe csúsztatni – a jól megszokott módon – a borítékot.

fájt is. a következõ egy-két nap programját miként szervezze át. a fél város rajtam fog röhögni! – Nem impotens lesz. – És van gyereke? – Hogyne. hogy Gyuri terméketlen a mûtét óta. ebben mindössze ötven százalékot tévedett az adjunktus úr. maradj ágyban. aztán befordult a fal felé. de abban nem. amitõl eltátotta a száját. istenem. Gyuri lefeküdt. A hideg frász törte ki. méregdrága cipõt – kedvesen elõretessékelte. Föloldalgott a lakásba. mintha megfürdött volna útközben. Már észlelte. nem a húgyhólyagba vezette be a katétert. és rögtön diagnózissal is szolgált: – Hát. akkor meg semmi gond. harmadnap nem lett jobban. – Mit tehetett. ha azt feltételezem. Gyurikám. drága uram. illetve az Ön bal heréjébe. – Nos. Az adjunktus úr – látva a finom öltönyt. ha ez ilyen. kettõ. nem kell a nõknek védekezniük! Még örülnek is majd neki! Kézrõl kézre adják majd önt. azonnal megvizsgálta. lehetõleg jó keményet. ilyen elõfordul a legjobb családban is. az ondóvezetékemet akarja eltávolítani? – Hány éves Ön? – Ötvennégy.puhánykodik. akivel régóta jó haverságban volt. föltette a szemüvegét. bármennyire is nehezére esett. Útközben telefonált elõre. s ezeket természetesen össze-vissza zúzta. olyat látott. – Nagyot tévedek. és azonnal hívta a háziorvosát. igyál sokat. eléggé gyönguska . a nõk szerint addig sem volt éppen egy nagy numera. ne õrjítsen meg. Nem fog tudni megtermékenyíteni senkit – na. hogy egyszersmind potens is. Ám amint hazaérkezve kiszállt a kocsiból. Másnap. impotens lett. és beszáguldott a jó nevû klinikára. akkor ilyen. Mert abban ugyan igaza lett. a katéterezés nem leányálom! Írok föl Neked fájdalomcsillapítót. a nadrágja is olyan. Bizony. Ezeket most mi szépen eltávolítjuk! – Na. – Éppen ez az. és végigaludta az egész napot és éjszakát. drága uram. nem szeretnék már többet. nem is akar már többet? – Nem. nyomott is – de csak negyednapra lett komoly zûr: öklömnyire dagadt a bal heréje. hogy fogadják. kioktatta a titkárnõjét. bumm. azt hiszem. hanem az ondóvezetékbe. ez azonnali mûtét! A kolléga úr kicsit mellément. mint a szokásosnál kényelmesebb és kevésbé egészségtelen megoldást – az Ön köreiben hamar híre megy az ilyesminek. kocsiba ült. és pihengess! Majd elmúlik. elintézett néhány telefont. de úgy is igaz volt: az ülés csurom egy vér volt. Igaz. adjunktus úr. Nem akart hinni a szemének. – Hát. ne vicceljen velem. csak terméketlen! Nos.

Egyáltalán nincs. de valamicskét azért csak-csak produkált. Azóta nincs merevedése. A mûtétig. .volt az ágyban.

...............107 Egyedül nem megy........................................... Dósa néni?.................................................................................................... 41 Na.........140 Elítélve: az ETT IB .............114 Fanni lábak nélkül.................................................................194 Ez a bizonyíték..............................................................................................................248 Lilla három percig agyhalott volt .................................................................................................227 Edina a saját gyerekére vágyik........277 ...................................................... 44 Alex gégefedõje............ halál!.................................................................................................... 27 Hol fáj.....................................................................................................................................................................................156 Az orvos szakértés .........................................................................................................................................................164 A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy ....................................................271 Hogyan kell orvost választani?..............3 Isten hozzád.......................................Tartalom Lectori salutem! ...................................................................................................................................................... kérem..................................................258 Fölhelyezték a gélt........................................................................................................................................134 A kebelrege folytatódik....................................................................................................................................120 Ez örökre így marad!.......................................................175 Az agyhalott kommunikál............................... hamis! ......................................... Samu! Belõled se lesz jó orvos!.................................................220 Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr ..............