Dr. KENDE PÉTER:

MIK VAGYTOK TI, ISTENEK? ORVOSI MÛ HIBÁK 2.

Írhat a szerzõnek: kendep@uhu.hu Hozzászólhat az uhu.hu webáruházban indított fórumokhoz:
Errõl a könyvrõl Eszmecsere az orvosi mûhibákról Nézetek, vélemények a magyar egészségügyrõl Vélemények dr. Kende Péter korábbi könyveirõl

Lectori salutem!

Tisztelem, becsülöm és szeretem az orvosokat – legalábbis mindazokat, akik tisztességgel, becsülettel és az orvosi szakmában erkölcsi minimumnak számító felelõsségérzettel végzik munkájukat. Amikor 1999 januárjában megjelent Mik vagytok Ti, Istenek? címû kötetem, közülük rengetegen azzal vádoltak: orvos-ellenes könyvet írtam. Visszautasítom, kikérem magamnak, nem igaz! Olyan könyvet írtam – és most is ez a föltett szándékom –, amely a tisztességes, lelkiismeretes orvosok mindegyikének védelmét szolgálja. Igen, igen! Éppenséggel védeni akarom és – amennyire rajtam múlik – meg is védem azokat, akik kötelességtudóak, kellõen felkészültek, s megelõzõ-gyógyító munkájukat így végzik. Meg kívánom védeni az igaztalan támadásoktól mindazon orvosokat, akik úgy dolgoznak, amint az tõlük elvárható. Ha lerántom a leplet a linkekrõl, a slendriánokról – azzal objektíve védem azokat, akik nem ilyenek. Mert igenis vállalom: támadom azokat az orvosokat, akik felkészületlenek, lelkiismeretlenek. Megengedhetetlennek tartom, hogy dolgozhassanak orvosok felelõtlenül, tisztességtelenül, oda nem figyelve. Igen, ez ellen föl akarok lépni. S ha õk is merészelik magukat orvosnak nevezni, akkor velük szemben valóban orvos-ellenes könyvet írtam és írok. Ám újra könyörgök mindazon doktoroknak, akik nem tartoznak ebbe a – még mindig reménykedem – viszonylag szûk körbe, hanem abból a talán nagy többségbõl valók, amely felelõsen és tisztességesen dolgozik a betegek érdekében, dacára a rettenetes – de nem kis hányadban az orvoslobbi hibájából konzervált – körülményeknek, ismerjék el, éppen az õ érdekük, hogy kilökjék maguk közül az oda nem valókat. Ma még az orvostársadalom vezetõ körei – ahelyett, hogy ezt tennék – falaznak, eltussolnak, elvtelenül védik a mundér becsületét. A Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságai – ez tényszám! – az elmúlt öt évben orvosi mûhiba miatt egyetlen esetben sem marasztaltak el orvost. Miközben több száz pert vesztettek el kórházak, miközben több ezer esetben mindenki pontosan tudta, hogy az orvos disznóságot követett el. Tessék majd ebbe belegondolni mindazoknak, akik elolvassák a Na, Samu! Belõled se lesz jó orvos! címû fejezetet! Annak „ fõszereplõje” dr. Zalányi Sámuel végigtarolta fél ,

Magyarországot – Szegedtõl Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig –, mûhibák sorozatát követte el, vagy tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Nos, mit tetszik gondolni, mi történt ezért vele? Igen, igen, jól tetszik sejteni: semmi. Ma is orvosként dolgozik, Szegeden rendel. Egyik helyrõl sem fegyelmivel távolították el, csak amúgy úri módon elengedték vagy baráti hangon eltanácsolták, mi több, magasabb posztra segítették; nem csukták le, nem tiltották el, nem függesztették föl. Kollégái, nem is csak a teljes magyar nõgyógyászszakma pontosan ismeri dolgait, konferenciákon, szakmai találkozókon kuncogva érdeklõdnek egymástól: – Samu most éppen hol tarol? – és ezzel a maguk részérõl a lovagiasság összes szabálya szerint lezártnak is tekintik az ügyet. Nos, úgy vélem, ez tarthatatlan gyakorlat. S ha az orvostársadalom maga nem fogja ezt a problémát pillanatok alatt megoldani – ha nem lesz úrrá szerecsenmosdató, magát a társadalmi értékítéleten felül helyezõ szemléletén –, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy helyette ezt külsõ erõ, a betegtársadalom fogja megtenni. Egyelõre még „ bízhat” abban, hogy ez a betegtársadalom beteg társadalom. Betegségének egyik fõ tünete, hogy választott képviselõin át nem képes akaratát kellõen érvényesíteni. Az az egészségügyi miniszter, aki a bársonyszékbe ülése elõtt az orvosi kamara elnökeként ténykedett, be fog hódolni a nagy hatalmú professzorok nyomásának, s mindaddig nem fog érdemi változásokat beindítani, amíg erre komoly társadalmi erõk rá nem kényszerítik. Eddigi négy szabadon választott kormányunk még megengedhette magának, hogy ügyet se vessen a spontán társadalmi kezdeményezésekre, hogy lesöpörje az asztalról a polgárok saját szervezõdéseit, kinevesse az egész civil szférát, úgy, ahogy van. Ám ez nem lesz mindig így! És az orvosoknak, elsõsorban a politizáló, hangadó professzoroknak tudniuk kell, ha nem õk maguk tesznek rendet a saját portájukon, hanem addig tétlenkednek, amíg majd mások „ veszik kézbe a söprût” – akkor könnyen elõfordulhat, hogy kõ kövön nem marad. Az a söprû sokkal kevésbé fog válogatni, és durvábban végzi majd a dolgát! Jobb volna nem megvárni, amíg idáig fajulnak a dolgok. A helyzet pedig rohamosan romlik. Amennyiben az eredmény, a produktum felõl próbálok visszakövetkeztetni az orvosi tevékenység minõségére, vagyis hatékonyságára, a magyar egészségügynek, a magyar doktoroknak nincs sok okuk a dicsekvésre. 2000-ben a WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete legújabb tanulmánya 191 ország lakosságának vizsgálta meg az egészségi állapotát. Magyarország a kevéssé elõkelõ 101. helyre került, olyanok mögé, mint Banglades, Irak, valamint az összes középeurópai állam. 1960 és ’ 90 között az OECD-országokban 8,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, míg Magyarországon mindössze

1,3 évvel. Világelsõk vagyunk mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos megbetegedések okozta halálozás terén. Mondhatják erre, ez a rendszer, az egészségügy egészének felelõssége. Részben igen, de részben az egyes orvosoké is, akik – bár kétségkívül a rendszer nyomásának engedve, az alapvetõen rossz felfogású finanszírozás szorításában – nem a beteg egészét próbálják kezelni, hanem csak a tüneteit, egyáltalán nem foglalkoznak megelõzéssel, csak akkor veszik kézbe az embert, ha már jól megbetegedett. Igaz – és ez rendszerváltó négy kormányunk közös, együttes bûne –, amint ugyanez a kutatás az egészségügyi finanszírozási rendszereket mérte össze, abban kicsivel még silányabb, a 105. helyre kerültünk, például Mongólia, Afganisztán és Botswana mögé. A fejlett országokban általában a sokkal magasabb GDP 10 százalékát fordítják egészségügyre, nálunk 4,6-ot, s mostanában ez inkább csökkenni látszik, mint emelkedni. Azt vélelmezem, szintén keményen romlik a helyzet konkrétan az orvosi mûhibák területén; tartok tõle, egyre több és több mûhiba történik, sõt, egyre durvábbak is. Ám ez puszta feltételezés, hiszen a mûhibákról nem léteznek adatok. Miért nincsenek? Mert az orvosi mûhibák döntõ többsége soha nem derül ki. Honnan tudhatnánk, hány, de hány olyan eset fordul elõ, amelyben sikerül teljesen titokban tartani az elkövetett disznóságokat? Milyen gyakori vajon, hogy a kórház patológusa ebéd közben diskurálva kedélyesen közli kedves kollégájával: – Ugye te is tudod, azt a vörös csajt nem kellett volna megoperálni, ma is élhetne? És mit szólsz, milyen finom ez a borjúpörkölt? * Olyan társadalomban, olyan világban élünk ma, amely mindent egybegyúr, persze azt is, amit nem kéne. Az orvostársadalom – amióta létezik orvoslás – mindig másfajta, magasabb etikai normák szerint élõ kaszt volt, mint a társadalom többi rétege. Az elmúlt évtizedekben – és e tekintetben alig van különbség rendszerek között – sikerült az orvoskasztot erkölcsileg lezülleszteni a társadalom általános és sebesen romló morális szintjére. Hihetetlen erkölcsi mélységekbe sikerült eljutni. És nagyon tévednek, akik ezt leegyszerûsítve azt mondják: ez paraszolvenciakérdés. Rég több, sokkal több annál! Ha a Fidesz venne egy mély lélegzetet, és jövõ év elején valamennyi orvos fizetését megszorozná tízzel – az erkölcsi viszonyok valószínûleg nemhogy nem válnának jobbakká, de rosszabbak lennének. Ahol ugyanis a gyógyítás ennyire pénzkérdés, ahol minden a pénzrõl szól, ott pénzzel már nem lehet javítani. Machiavellisztikus megközelítés lesz, de lehetséges, hogy ez a folyamat nem csupán lezüllés volt, hanem szándékos lezüllesztés is. A kiskirályok

Gondoljunk csak az adatközlések rendszerére. Van egy másik igazi nagyhatalom is a finanszírozó OEP mellett: a . valójában mi tevékenységének az eredménye. amit ráírnak a lapjára. majd rendes magyar MDF-es. hiszen az orvosnak hazafias kötelessége sok-sok pontot termelni. följebb. az egész rendszert egyedül a bizalmatlanság tartja össze. aki jó párttag. sem például arra. a doktor rosszul dolgozott. hogy az orvos beszélgessen is a beteggel. hogy az orvos még többet lesz kénytelen hazudni. Ezzel azt éri el. jó párttitkár. Teljesen normális ebben a szisztémában. Igyekeznek hát kiválogatni az orvosok közül azokat. hogy az orvos föléhazudta az ellátást – lejjebb veszi a pontok értékét. A magyar orvosok mindig csak akkor és arra kapnak fizetséget. kicsivel szerényebb kvalitású helyetteseket. Vagyis arra kényszeríti a doktort. kedves Fidesz-szimpatizáns. ha beteg emberek veszik körül õket. mindenki hazugnak tartja a másikat. hogy a doktorok fölöttük is élet-halál urai. Eközben több területen is szisztematikus hazugságokra kötelezték a doktorokat. hogy még épp életben maradjon. Hiszen a fából vaskarika teljesítményfinanszírozás – amely az orvost a szolgáltatás fogyasztásában teszi érdekeltté – oda vezet. arra. ne is egyék! S mindeközben egyetlen valakirõl nem esik szó: a betegrõl. Ezek az urak azután természetesen magukhoz hasonló. hogy csak reménykedhetünk. ám ha lehet. s annak alapján annyi pénzt. akik hajlandók hazudni. akiknek a nyakába gyeplõt lehet tenni. beosztottakat kerestek maguk alá. hogy a fõorvos kénytelen rendre utasítani az igazmondó beosztott orvosokat. a hazugságban teszik érdekeltté õket. s a kör bezárult. A régi kínai orvosok akkor nem kaptak fizetést. s minél hataloméhesebbek. akik tudnak lojálisak lenni. hogy az intézmény fönnmaradhasson. a spirál így megy egyre följebb. a megbízhatatlan halálozási statisztikákra. az OEP – túl azon. hogy az orvosnak fogalma nincs róla. hogy egy fillért sem hajlandó adni sem megelõzésre. aki a képességei alapján rászolgált. ugyanannyi pontért kevesebb pénzt ad. hogy a kórház megkapjon annyi pontot. Aki nem hazudik. Majd – mivel tudja. s nem abból. Miközben mindenki hazudik. Az nem számít. mitõl beteg szerencsétlen – alulfinanszírozza a betegellátást.mindig rosszul tûrik. Mindennek az a következménye. Azokból lett-lesz fõorvos és professzor. hogy évizedeken át nem készült áttekintés a népesség egészségi állapotáról. mint amennyit ténylegesen nyújt. s azokkal babrálhatnak. mert attól bombabiztosan felfordulna. akiknek uralmát tehát meg lehet kérdõjelezni. tevékenységüket ostoba hibának minõsítve. mondván. Hiszen az Országos Betegbiztosítási Pénztár. annál inkább. hogy többet írjon be a papírba. hátha kiderül az is. a beteg nem kapja meg mindazt. Ám ehhez újra hazudozniuk kell. A szakmai színvonal pedig süllyedtsüllyed. ha pácienseik megbetegedtek.

miként kell aktív eutanáziát gyakorolni a lebukás veszélye nélkül. de éppenséggel ez sem ellentmondásmentes történet. tanuljon meg a lábtörlõ alatt közlekedni. Az orvostovábbképzés zömét ma már a gyógyszergyárak finanszírozzák – de nem ingyen. ahol még nem jártam? – És ezek után az csoda-e. termeljen rengeteg jogos és jogtalan OEP-pontot. Ilyen erkölcsi viszonyok közepette pedig mi sem természetesebb. hogy lehet lerázni a kötekedõ hozzátartozót. már-már irracionális ellenállás orvosi berkekben minden új eljárással. Thaiföldön. megtiporják – majd jóindulatúan atyáskodva elkezdik a beavatási szertartás második fokozatát: megtanítják a szakma igazi fortélyaira. én meg miért ne utazzam Argentínába. Mi módon lehet elterjeszteni. hogy nem abban érdekeltek. mennyi a tarifa az osztályon. beleverik. ami pedig fõként a fegyelmen. ötletei. eszébe ne jusson. Ezért a kezdõ orvosoknak legelõbb összetörik a gerincét. amíg pulzál – azt a túl pici magzatot. mi jár a fõorvosnak. mi a teendõ a protekciósokkal. adjon jó sok hálapénzt. Igaz. amelyeket az orvos akar. és így tovább. Megalázzák. Persze fontos a presztízs is. pszichoszomatikus megközelítéssel szemben? Attól. aki élve születve valószínûleg csak az osztály halálozási statisztikáját rontaná. és eljöjjön hozzájuk. mikor másnak is. és rossz fényt vetne az osztályra. mikor kell leadni a hálapénzbõl az altatósnak. hogy a lojalitás a legelsõ. tehát szükségük van azokra a doktorokra. akik a Nyugaton a divatból már jórészt kiment vagy éppen túlhaladott. ma már több beteg hal meg a kezelések következményeiben. hogy beteg legyen. neki tök mindegy. ha a daganatos betegekkel foglalkozó orvos néhány pohár bor után nyíltan bevallja: – Én bizony azt a gyógyszert írom föl. a profnak. hogy a kifelé erõs presztízst úgy lehet megteremteni. gálánsak.gyógyszergyárak. természetgyógyászattal. hogy a beteg meggyógyuljon. Másban nem. holisztikus orvoslással. Egészen odáig. hanem abban. hosszan. jobbakkal lecserélt pirulákat megetetik a betegekkel. viszont méhen belüli halálozás esetén a szülészetnek semmi köze hozzá. ha belül erõs a kohézió. mint lehet bemártani a nõvért. A beteg úgyis meghal. az erõs. mint a daganatos betegségekben. terápiával. Csoda-e hát. valamint egye meg azokat a gyógyszereket. hogy õ egy senki. mi módon kell megölni – benyúlva addig szorítani a köldökzsinórt. Mitõl ez az irtózatos. a Maldív-szigeteken és hasonló helyeken zajlik. amelyiknek a gyártója Argentínába utaztat. kemény hierarchián alapul. vele vitetve el saját balhéinkat. hogy lehetnek önálló gondolatai. Akik el akarják adni a termékeiket. ha az onkológiai patológus baráti körben határozottan állítja: pontosan tudja. Az orvos szakma régi balhiedelme. mint . miként kell elmenekülni a hisztis beteg elõl. az összetartás. A konferenciák jelentõs része Argentínában.

hogy fõ rendezõ elv legyen a „ kéz kezet mos” a „ma én nem jelentelek föl , Téged, hogy holnap Te se jelents föl engem” az elvtelen kimosdatás akkor is, , ha mindenki tudja, az illetõ kollégát nem lenne szabad ember közelébe engedni. De hát tényleg természetes mindez? Mondjuk a pékek céhe több száz éve páros lábbal rúgja ki soraiból a néhány slendrián, rossz szakember péket, mondván és tudván, ha nem ezt teszik, nem arra a néhány pékre fogják azt mondani az emberek: nem tudnak rendes zsömlét sütni. Dehogy, az lesz a véleménye mindenkinek: a pékek hülyék, képtelenek egy tisztességes zsömlét elõállítani. Ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, megszabadulnak hát saját legsilányabb céhtársaiktól. Az orvosok azonban nem így tesznek. Rosszindulatú vélemény szerint azért, mert mindenkinek van valami a rovásán, s attól félnek, ha egyszer dõlni kezd a dominó, nem lesz megállás, s mindenki bukik. Azt hiszem, nem ez a fõ ok, hanem az, hogy ma már annyira mély a mocsár, oly rettenetesek az erkölcsi állapotok, hogy nem találják az erkölcsi alapot a bárki elleni föllépésre, arra, hogy ne védjék egymást bármily elvtelenül is. * A mûhibapereknek nem a bíró az elsõ megítélõje, hanem azok az ügyvédek, akiket egyébként hullarablással, keselyûtempóval vádolnak egyesek; a mûhibaperek elsõ bírája mindig az ügyvéd, aki csak azokat az ügyeket vállalja el, amelyek az õ megítélése szerint jogosak, tehát sikerrel kecsegtetnek. Ugyanígy váltam én is rengeteg mûhibaügy elsõ megítélõjévé: valamennyi megírt esetre legalább húsz meg nem írt esik. Töméntelen sokan kerestek meg, akiknek nem vetem papírra a történetét, mert nem lehetek egészen, százszázalékosan biztos az igazukban. S ehhez rögtön hozzá kell tennem az elsõ kötet megjelenése óta eltelt idõ legeslegfontosabb, egyszersmind legriasztóbb tapasztalatát: bárhová, bárkik közé megyek, szinte kivétel nélkül mindenkibõl azonnal kizuhan kéthárom olyan történet, hogy a legszûkebb családi vagy baráti körében ki hogyan halt meg, lett nyomorék vagy súlyos beteg – mind-mind orvosok hibájából, mûhiba következtében. Igazuk van-e? Valószínûleg jó részüknek egyáltalán nincs. Mármint objektíve. Mindazonáltal õk mûhibát sejtenek, gondolnak, gyanítanak a velük történtek mögött. Márpedig súlyosan tévednek, akik azt hiszik: ez nem fontos. Bûnösök, akik rálegyintenek erre. Hiszen ez a jelenség a közhangulatot, a bizalom óriási hiányát tükrözi. Elsõsorban azt mutatja ugyanis ez a hétköznapi tapasztalat, milyen iszonyatosan rossz a kommunikáció, illetve inkább egészében véve a viszony orvosok és betegek, orvosok és a betegek hozzátartozói között. A betegek

nem kis hányada ezek szerint akkor is orvosi mûhibát gyanít a kezelések mögött, amikor semmilyen hivatalos ügy nem indul: nemhogy per nem lesz, de még csak szelíd panaszok sem hangzanak el. Valamint azt is tükrözi, milyen hihetetlenül meggyökeresedett a tapasztalat vagy inkább már hit rengeteg emberben: orvosok ellen nem is lehet, nem is szabad föllépni, akkor sem, ha úgy érezzük, õk hibáztak. Nem lehet, mert olyan erõs az összetartás közöttük, hogy úgyis megvédik egymást, teljességgel reménytelen minden igazságkeresés. Nem szabad, mert annak lesz belõle baja, aki kísérletet tesz igaza kiharcolására. Ez pedig tragikus vagy – hogy pontosabban fogalmazzak – legalább olyan tragikus, mint maguk a mûhibák. Hiszen az orvos-beteg viszony alapvetõen és iszonyatos mélyen elhibázott, tönkretett mivoltára mutat rá. Arra, hogy igenis szocialista elemekkel átszõtt feudalizmus uralkodik az egészségügyben, hogy hûbérúr és jobbágy kapcsolata is tisztább, átláthatóbb volt egykor, mint orvos és beteg viszonya ma. Erre a viszonyra jellemzõ adalékkal szolgált pszichológusok – persze soha nyilvánosságra nem került – felmérése az Onkológiai Intézetben. Arra voltak kíváncsiak: miért kell órákig sorban állniuk a betegeknek, hogy bejussanak vizsgálatra, kezelésre. Az orvosok – nem tudat alatti, hanem kimondott, megfogalmazott – válasza ez volt: azért, mert ha a beteg öt órát ül kint a folyosón, mielõtt bejön hozzám, mindenbe beleegyezik. * Követek el persze én is sok nagy hibát. A legnagyobbat talán azzal, hogy nem különböztetem meg az egyes orvosimûhiba-eseteket aszerint, milyen kiváltó okok húzódnak meg mögöttük. Melyek az elkövetett mûhibák tipikus okai az orvosok részérõl? Úgy vélem, három fõ csoportot különíthetünk el. Az elsõ – tisztesség ne essék szólván –: az orvos egyszerûen hülye. Gyönge képességû, úgyszólván ostoba, nem érti az összefüggéseket, nem látja át a folyamatokat, tehát nem tud jó diagnózist fölállítani, nem képes adekvát terápiát elõírni és így tovább. Szentségtörés ilyet leírni, de még véletlenül se higgyük, ilyen nincs. Aki járt egyetemre, jól tudja: megfelelõ fenékkel bármit meg lehet tanulni, minden vizsga letehetõ. Hát nem ismerünk nagyon buta jogászokat, mérnököket, közgazdászokat? Akkor mire föl szeretnénk azt hinni, ugyanez nem fordulhat elõ az orvosi egyetemen is? Ahová biológiából és fizikából kell felvételizni, mindenfajta intelligenciateszt és pályaalkalmassági vizsgálat nélkül. És ahol egyébként valamennyi oktató régóta állandóan panaszkodik, milyen keményen romlik a felvételizõk átlagszínvonala.

A második tipikus eset: az illetõ nem úgy általában hülye, csak az adott kérdésben fölkészületlen. Mert irdatlan mennyiség ám az a szakirodalom, amit követni kéne; mert a különbözõ továbbképzések, konferenciák mégiscsak a pihenést, kikapcsolódást, csajozást, piálást is kell hogy szolgálják; mert szépen hangzik az állandó önképzés igénye, de ügyelet, fárasztó rendelés, pénzzel és pénztelenséggel hadakozás, állandó belsõ hatalmi csaták, kórházi fúrás-faragás közepette ki a fene bír még orvosi lapokat is olvasni? Végül is az orvoslás döntõ része megy rutinból is! Hála a jó istennek ritkán kerülnek az ember kezébe igazán nehéz esetek, a többség ugyanarra a néhány kaptafára húzható – megnézzük, átküldjük, megmérjük, fölírjuk, zsebre tesszük, kész. A harmadik, legsúlyosabb eset: az orvos nem hülye, nem tudatlan, viszont trehány, slendrián. Nem törõdik azzal, ami történik, nem érdekli különösebben, hogy ez-az meghal, lebénul, így-úgy károsodik vagy éppen csak nem gyógyul meg. Az esetek döntõ többségében persze nincs e mögött sem rossz szándék, sem igazán romlott jellem. Amikor elkezdi valaki az orvosi szakmát, az elsõ néhány sikertelenség rendszerint kiborítja, elkeseríti. Ilyenkor az összes idõsebb kolléga nekiesik elmagyarázni: nincs mese, ez velejár, tudomásul kell venni, hogy nem gyõzhetünk mindig, bizony, el is veszítünk betegeket, és Neked akkor is talpon kell maradnod, ha Te nem vagy erõs és kemény, ugyan ki lesz az és így tovább. És ez mind igaz! Az orvosnak föl kell vérteznie magát kellõ mennyiségû cinizmussal, máskülönben nem képes gyakorolni a mesterségét. Hozzá kell szoknia, hogy emberek meghalnak, lebénulnak, gyógyíthatatlanok, szenvednek – hiszen ez is az élet része. Ha mindezt valóban az élet, a természet, a betegség okozta, s nem maga az orvos, valamint ha az orvos megtett ellene mindent, ami szakmai tudása szerint megtehetõ! Ha nem arról szól a történet, hogy a cinizmust sikerült odáig fejlesztenie magában, hogy már valóban hidegen hagyja a beteg sorsa. Mert az már más eset, amikor a doktor úr a teniszpályán kikapcsolja a pittyegõjét, meg ne zavarják a meccset; amikor – bármilyen jogos – fáradtságra hivatkozva az ügyeletes azt mondja az ápolónõnek: csak akkor keltse föl, ha ég a ház; amikor erre-arra magában rálegyint az orvos. Vannak alkatilag trehány, nemtörõdöm emberek – orvosok is –, mások csupán azzá válnak. Õ k mind lehetnek alkalmasak rengetegféle munkára, orvosira is – egyre nem: klinikus, ágy melletti tevékenységre. Onnan valakinek azonnal el kellene zavarnia õket. Nem feltétlenül a pályáról, létezik sok olyan orvosi munka – és nem csak a gyógyszerügynöki –, amelyben a slendriánság még nem feltétlenül hozza veszélybe a beteget, lehet azokat is végezni, de a beteg közvetlen környezetébõl tessék szíves lenni az ilyeneket azonnal eltakarítani!

S itt érünk el a felelõsség kérdéséhez. Azt – sok orvos fölháborodását kiváltva – elõre kell bocsátanom: az én álláspontom szerint mindhárom esetben felelõs maga az érintett orvos is. Akár hülye, akár felkészületlen, akár trehány – ebbõl valami icipicit biztos, hogy maga is érez. Persze nem szoktunk szembenézni õszintén saját gyöngeségeinkkel, de azért álmatlan éjszakáinkon néha mindannyian majdhogynem meg is fogalmazzuk, miben vagyunk gyöngék, mit teszünk helytelenül. És ha netán sorozatosan kudarcot vallunk, rengeteg magyarázatot találunk, temérdek téren mentjük föl magunkat, de azért a szívünk mélyén olykor sejtjük, miben vagyunk mi magunk sárosak. S nincs mese: akire mások élete, egészsége van bízva, annak bizony e téren is sokkalta nagyobb a felelõssége, keményebbek a kötelességei saját magával szemben is, és ez nem puszta demagógia. Lehet méltósággal abbahagyni valamit, lehet emelt fõvel átevezni más vizekre, ha az ember úgy érzi, amibe belekezdett, az nem úgy megy neki, amint kéne. Ám természetesen mások is felelõsek. A hülyék orvosi pályára kerüléséért elsõsorban az orvosi egyetemek, az azokat irányítók, illetve a mindenkori egészségügyi és oktatási kormányzat. Akik ezt is lehetõvé teszik, engedik, tûrik. Aztán késõbb, amikor ezek a friss diplomás orvosok dolgozni kezdenek, a fõnökeik és kollégáik. Akik nem igaz ám, hogy nem látják: az illetõ nem erre a pályára való. Látják, tudják, azzal is tisztában vannak, ez bizony emberek életébe, egészségébe kerül – de hát nem könnyû a mai világban ezzel a tudással bármit is kezdeni. Mondjam meg neki? Halkan fúrjam meg? Jelentsem fölfelé, esetleg magamat hozva rém kellemetlen helyzetbe? A fölkészületlenek, konkrétan tudatlanok esetében elsõsorban a fõnökök – fõorvosok, osztályvezetõk – felelõssége vethetõ föl. Vagy mert nem veszik észre – ebben az esetben rosszul vagy nem mûködik az illetõ osztályon a referálás, az esetmegbeszélés, nincs rendes klinikopatológiai konferencia, nem állnak a helyzet magaslatán a patológusok, nem gondoskodnak a visszacsatolás korrekt folyamatáról. Vagy látják ugyan a valóságot, de õk rálegyintenek, nem vállalják, hogy csinbe menjenek, nincs kedvük a kellemetlen feladat elvégzéséhez, esetleg eszükbe jut az illetõ professzor papája, államtitkár haverja, a kórházat néha támogató bankár barátja – szóval hagyják azt, amit nem lenne szabad. S ezzel ugyanolyan felelõsökké válnak, mint maga a hibákat elkövetõ orvos. Doktor hölgyek és urak! Tegyék a szívükre a kezüket, és gondoljanak bele: eddigi pályájuk során hány olyan kollégával találkoztak, aki nemtörõdöm volt, slendrián disznó? És hányszor tettek ez ellen bármit is, a haverok egymás közti füstölgésén, az összekacsintással kísért kaján megjegyzéseken kívül? Kinek tették szóvá, amikor a mindannyiuk szerint tökéletesen alkalmatlan kollégától úgy sikerült

megszabadulni, hogy kineveztették a másik intézménybe fõorvosnak, itt nyugalmat, ott viszont elõre láthatóan sokkal nagyobb bajt okozva? Hányszor fordult elõ, hogy valaki már tizenötödször nyúlt mellé, beszélt ökörségeket, állított föl nyilvánvalóan téves diagnózist, és a referáláson még mindig nem szólt rá senki egy szót sem? Hányszor drukkoltak csöndben a fõnöknek, aki próbált úgy ügyeskedni, hogy a mindenre alkalmatlan kollégát olyan helyzetbe hozza, amelyben viszonylag a legkevesebbet tud ártani, de még mindig elfogadhatóan keres? És még hosszan sorolhatnám a hasonló eseteket, amelyekben Maguk igenis tisztában voltak vele: súlyosan vétenek a betegek érdekei ellen, de hát oly rettenetesen kellemetlenek ezek a helyzetek. Oly kínos nekirontani valakinek! És mit szólnak a többiek? Miért pont én? És ha legközelebb én hibázok, engem is rögtön megfeszítenek? Nos – hogy visszatérjek saját magamnak föltett kérdésemhez – az egyes mûhibaesetek mögöttes tartalmának, okainak, motívumainak föltárása nem az én feladatom, mégpedig azon egyszerû okból nem, hogy azt én nem, csak az orvosi szakma maga tudná elvégezni. Hitelesen maguknak az orvoskollégáknak kellene megítélniük: az adott hiba azért következett-e be, mert a doktor ostoba, azért-e, mert adott kérdésben nem volt eléggé fölkészült vagy trehány volt. Ha mûködnének azok a fórumok, amelyek erre valók. Ha igazán szem elõtt tartaná e szempontot is az összes vezetõ beosztású orvos, ha ilyen célzattal is mûködnének a referálások, klinikopatológiai megbeszélések, ha az orvosi kamara etikai bizottságai azzal is foglalkoznának, amire valók lennének. Ha. Mert beteg ma orvos és orvos viszonya is. * Mint ahogy súlyosan beteg az orvoselit és a politika viszonya is. Kikbõl áll ez az orvoselit? Azokból a professzorokból, igazgatókból, kiemelt kórházi fõorvosokból, valamint parlamenti képviselõvé, pártkatonává, minisztériumi és önkormányzati fõhalljakenddé süllyedt egykori orvosokból, akik közösen a háttérbõl halkan, finoman, egyértelmûen meghatározzák az egészségügy összes lényeges folyamatát, mozgását. Nem adnak ki errõl sajtónyilatkozatot, mi több, soha sehol egyetlen árva hangot sem hajlandók elmondani, de valójában õk döntenek abban, ami történik, és különösen abban, ami nem. Hiszen hihetetlen nagy a befolyásuk. Közülük néhányan kezelik a mindenkori miniszterelnököt és annak családját, terápiába viszik a minisztereket, levezetik azok feleségeinek, barátnõinek szülését és abortuszát, különszobába teszik a papát és a nagynénit – s ezenközben persze kedvesen elbeszélgetnek e hatalmasságokkal. Akik ekkor pontosan ugyanolyan

megkukulva. saját szokásos formájukból és stílusukból teljességgel kifordulva. a háziorvosi praxisok privatizációja érdemi lépés – nagyon téved. piaci verseny. hogy „ kipakolta” az állami költségvetésbõl a tb-alapokat. mint mi. A kezdeményezések rendre lepattantak a professzor urakról. A háziorvosok kaptak az államtól egy nagy ajándékot. most már nem tud kockáztatni. elvégre tisztában vannak vele. nem engedik – fölemelni az egészségügyi dolgozók bérét. felemás módon. a beosztott orvosok megalázóan alacsony bérét. Az úgy nem bolt! Marad hát minden úgy. Az egészségügy Tiborcai szajkózzák panaszaikat: a nõvérek. és Chivas Regalt szopogatva elnézõen mosolyognak ezeken az együgyûeken. A Fidesz választási programjában azonban kiemelt hely jutott az egészségügynek. de persze ezzel sem jutott semmire. ha a felét kapnák fizetésben. ahogy van! Már a Kádár-kor politikai vezetése is többször meg akart indulni ellenük. mondjuk. s helyette föltenni az orvosok fizetését az értelmiségiek közül az elsõ helyre.kiszolgáltatott betegek. Õ k egyáltalán nem akarják – sõt. pasaréti villájuk télikertjében hátradõlnek a kényelmes fotelben. ha valamelyik hónapban nem tesznek zsebre minimum egymillió forint paraszolvenciát. hiszen mostani bevételük adó. S mi lett ezekbõl az ígéretekbõl? Semmi. annak a felét le kéne adózniuk. a rémes munkakörülményeket. mindannyian. ha kapnának. akkor még mindig kiesne félmilliójuk. Az Antall-kormány állítólag tervezte az egészségügy piaci alapokra helyezését – egészen addig. Ténylegesen az égadta világon semmi jelentõsége nincs. megszüntetni az undorító hálapénzrendszert. Persze nem is érdemes. totál semmi. hogy Antall József súlyos beteg. amivel semmit nem tudnak kezdeni. további 45 százalékot meg a kórháznak be kéne fizetnie a biztosítónak. Másfelõl mert azzal minden . hogy meghosszabbítják az emberek életét. gyönyörû ígéretek hangzottak el a kampányidõszakban: sokszorosára emelendõ bér. Ezek az urak legfönnebb akkor zsémbelnek. alternatív biztosítók. Egyfelõl mert – s ezt soha senki nem fogja bevallani – nem fûzõdik ahhoz komoly gazdasági érdek. hogy gyarapítsák az idõskorúak számát azáltal. Aki azt hiszi. sokkal több. A Fidesz pedig túl van a választási félidõn. mint eddig. pláne ezen a teljesen félresiklott. tehát – amint mi is – megszeppent kisgyerekként állnak a nagy hatalmú és nagy tudású doktor elõtt. privatizáció. mindent pontosan ugyanúgy fognak tovább csinálni.és tb-mentes. a kórházak pénztelenségét és így tovább – mindazt. félmillió fizetést. Sõt. ami az elitbe tartozóknak valójában egyáltalán nem fontos. A Horn-kabinet sokkal pragmatikusabb volt: eszébe sem jutott hozzányúlni az egészhez – megelégedett azzal. ahogy sikerült végrehajtani. amíg ki nem derült. a túlterheltséget. ugyanúgy kénytelen volt kipótolni azok állandó hiányát. Õ k ugyanis rózsadombi.

magyarán annak. hanem legalább tíz-tizenöt. amely hajlandó kiadni erre a célra hihetetlen pénzeket. komoly veszélynek tette ki az életét. Tudni kell ugyanis. tudva. hogy befeküdt a kórházba. vagyis egyetlen választási ciklus. Hogy most más példát ne említsünk. s annak alapján az egészségügy privatizációjának. hogy annak gyümölcseit – értsd: a szavazatokban megnyilvánuló sikert – nem õ fogja learatni. Az elképesztõ pazarlás mellett az egészségügy most már anyagilag is kétségkívül kivérzett. az egészségügy az egyik legeslegnagyobb business. ki tudja. a jelenlegi csurombalhé idõszaknak vannak kevésbé firnyákos okai is. korábbi tartalékait fölélte. amely egészen kivételes profitrátával képes dolgozni. mûszerhiányban nemhogy egy jó szót nem kap. a biztosítási rendszer valódi. az az üzletág. de annak elõtte tisztázódniuk kell a tényleges erõviszonyoknak. az a kérdés. Az még nem elegendõ érv ehhez. Azt is. persze. No most. hogy az egészségügyben egyik balhé követi a másikat. részint a kifutási ideje sajnálatosan nem négy év. kórházban. sok száz milliárdos pluszbevételeket produkáltak maguknak a fiúk – csak hát van annak a pénznek sokkalta jobb helye is. kit érdemes megoperálni. a környezetgazdálkodás feneketlen zsákjába. s kik válnak majd a rendszer napszámosaivá. aki eldönti. minden olyan országban. hogy kik fognak majd ezen még jobban meggazdagodni. ami megalázó helyzetbe hoz mindenkit. Szabadjon úgy kérdeznem: milyen eszelõs távolságra van ettõl a magyar politikai elit? Amely elfogadja azt a hozzáállást. a betegnek abban körülbelül annyi a szerepe. Jó. azt is. blamázs. rumli mindenütt? Mert most folyik az erõfelmérés. a koalíció szent zászlaja alatt belemasírozhat a mezõgazdaság. Nyilván . milyen kormány. kit nem – de azt is. Miközben egész életében jövedelmének közel a felét elvitte a tb. emberben és így tovább. de önmagában azzal. sok-sok százmilliárdba.döntési pozícióban lévõ tisztában van: az érdemi változtatásoknak már a legelsõ lépései is óriási pénzekbe kerülnének. Az egészségügy. Elõbbutóbb azért kivédhetetlenül el kell indulnia a biztosítási rendszer. De tán vannak még ennél is jobb helyek. Akkor pedig hatalmas vagyonok forognak majd ingatlanban. amelyre a betegnek szüksége lenne. eszközben. aki a Mackó sajt vacsorája mellé a koszban. gazdálkodni nem tanult meg. mint fociban a labdáé. hogy 2000-ben éppenséggel meglenne ez a pénz. Nálunk is így lesz majd egykor. következésképpen állandó pénzügyi csõdhelyzetben van. hol az a kormány. tényleges reformja részint az elején százmilliárdos kiadásokat igényelne. hanem a hárommal-néggyel utána következõ. aki nem írhatja föl azt a gyógyszert. a NATO-honvédelem. hatalmas csapdahelyzet ez. Ne felejtsük el. miszerint az egészségügy színtisztán politikai kérdés. amely mûködik. Miért hát mégis. botrány. hogy aztán ott el is tûnjék.

annak ellenére. Néhányan tisztességgel megpróbálkoztak ezzel. amint szinte a teljes magyar sajtó hirtelen engem akart használni. lapok kerestek. Két embert találtunk. írtak a kötetrõl. ami az egész mûhibaügy valódi mélyrétege. mindegyik hívott. hiszen nekik is az az érdekük. mondván. hogy engem odaültetnek. Hívták az orvosi kamara három budapesti etikai bizottságának elnökeit – nem vállalták. Vagy mint amikor a pénzügy-minisztériumi államtitkár nyilvánosan orrba vágja Góglt. most aztán pironkodhat is olyan blamázsokon. megtisztelõen elõkelõ helyén. mint bárki más az állami szektorban. Arról elmélkedett. tehát belsõ vezércikknek számító.fontosak a politikai és személyi okok is. újságírók rontottak nekem – jó értelemben. Amint mondani szokták: a vízcsapból is én folytam. hogy kemény vita legyen. mindarról beszélni. aki nem állt ellen. a nõgyógyászvégzettséggel is rendelkezõ biztosítós ügyvéd nem tagadta meg harcos . s erre Gógl siet mosolygós tévéinterjút adni: õ a kormány lojális tagjaként bízik a jó döntésekben. mennyire sajnálja. ezzel mi eleddig alig foglalkoztunk. Legelõbb saját kollégáim. erõs ellenfelek „ gyepálják”egymást – akkor van a nézõnek is. ellenfeleket hívni. a Népszabadság harmadik oldalas. Számomra a legszellemesebb Nagy N. én elmondom nagyjából ugyanazt –. S mellékesen megjegyezte: „E könyv olvasása orvosilag ellenjavallt. tényleg. beszéltetett. a 2001-es költségvetésben is csak ugyanannyi béremelést kapnak az egészségügyiek. Gógl Árpád személyében minden idõk egyik leggyöngébb miniszterével ajándékozta meg magát az orvosszakma. a mûsorvezetõ kérdez néhányat. * Bocsánatot kérek a nagyképûsködésért. próbáljunk valódi mûsort készíteni: mélyre menni. mert õ örült volna neki. nekik is érdekes mûsor. Az elsõ hullám után szinte könyörögtem. interjút kértek. mint amikor a nagy egészségügyi tüntetés elõtt két nappal elhangzó fejenkénti százezer forintos ígéretbõl végül húszezret találnak a borítékjukban a kisnõvérek.” Ennek a dömpingnek. hogy ilyen csúnya címet adtam neki. Invitálták azokat a kórházvezetõket és orvosokat. rádiók. Péter volt. Kérték az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetõit – nem jöttek. vitát provokálni. hogy öreg háziorvosa nem érte meg könyvem megjelenését. akik szerepeltek a könyvemben – elzárkóztak. Martini Jenõ. fõképpen a tévéseknek – ne annyi legyen a mûsor. de könyvem valóságos gátszakadást idézett elõ. pedig – a fene egye meg! – most kiderült: lehet. Két hét alatt ahány tévének van reggeli adása. nyilvánvalóan valami bûntudatféle volt a fõ oka: te jó isten.

és elvált feleségemtõl átköltözött hozzám. megkísérelt nyílt színen kivégezni – s ebbe elvérzett. olykor lehengerlõen szembesíteni õt a tényleges helyzettel. Mi több. amirõl szó volt. Zalaegerszegtõl Nyíregyházáig. Elõször valamelyik reggeli tévémûsorban. aminek nagyon örültem. aki annak már úgyis mindegy. elzártak elõlem minden forrást. a kamara összes etikai bizottságainak elnöke kétszer is odaült velem szembe. hogy rettenetesnél rettenetesebb történeteket hallgatok végig. Legelõbb az éjszakaiak: – Azt ne hidd. Salgótarjántól Kiskõrösön át Bácsalmásig. * A rengeteg reakció közül mindazonáltal föltûnõen hiányzott egy: az orvostársadalomé. nincsenek ukrán maffiakapcsolataink! Megbánod még ezt! – Legyél csak egyszer beteg.önmagát: nekem rontott. az élet nélküli szabályozással foglalkozott. másodszor a tv2 késõ éjszakai adásában. te szemét. ami pedig egészen más. Nem teljesen tisztességes vitaharcmodort voltam kénytelen így alkalmazni: erõszakosan. Néha istenigazából megsajnáltam – nem szívesen perlekednék nyilvánosság elõtt olyan alakkal. amikor végre egyszer nem öt-hat percünk volt vitatkozni. Délutánjaim és estéim jelentõs része azóta is azzal telik el. Ám nem ezek voltak a jellemzõek. amelyekben mûhibaügyben érintettek jelentkeztek. hanem unos-untalan az elvont. „Meghalsz. amikor – abban a naiv hitben. a létezõ gyakorlattal köszönõ viszonyban sem álló elmélettel. Természetesen már januárban megindultak a telefonok. ez neki szól. Szegény Poczkodi Sándor. hanem vagy ötven – „ éjjel 11 után képes tévézni. elcsukló hangon meséli a borzalmakat. Ez is könyvem nagy hozama volt. Nem arról beszélt. hogy a sajtó kérdéseire az orvosi kamara tisztségviselõi is kötelesek válaszolni – információkhoz próbáltam jutni. Kerekegyházától Dömösig az ország minden szegletébõl hívnak emberek – zömük szepegve. Poczkodi . te tetû. hanem azok a telefonok. amilyen én vagyok. Korábbi lakásom házának kapuján fekete sprayjel fújt felirat jelent meg. ezzel viszont rettentõ hosszan. mint amirõl õ beszél. és mindazt. majd megkapod a magadét! – és sok-sok hasonló. amit képviselni köteles és hajlandó. Kende!” – aminek ugyan meglett a haszna: 17 éves fiam azonnal úgy értelmezte. terjengõsen – kézenfekvõ önvédelembõl: addig sem bántom õt. zokogva. Poczkodi ekkor azt a taktikát választotta: megpróbál „ szétdumálni” engem. meddig marad fönn” jeligére.

Ám jellemzõ: a téves információkat nem betegektõl. Elkönyvelhetem ezt egyszerûen saját szakmai sikeremnek is: egy kivétellel mindent úgy írtam meg. a döntõ többség egyébiránt abszolút támogatóan és egyetértõen – persze azok. s több tízezer kézen átment. Orvosok viszont hívtak sokan. Valamint rengeteg polgári. A Magyar Orvosi Kamara. sem polgári. mi ad fölmentést a sajtótörvény alól. Valamint mindannyian kizárólag négyszemközt és magánszemélyként.Sándornak. akiket névvel. miszerint újságíró nem lehet jelen etikai bizottsági tárgyaláson. hány esetben marasztaltak el orvost mûhiba miatt. ezért ekkor ismét írtam neki – persze megint ajánlott levélben. jelentem: egyetlen per sem indult ellenem. Sem büntetõ-. Inkább tudomásul veszik. hamarosan megkapom a levelét. Biztosított. kisvártatva válaszol. titulussal. Abban rettenetesen elferdítve írtam nem csupán a novellisztikus „ rátétben” hanem a . tervezi-e. mintsem hogy vállalják a kiállást – akár így. rágalmazás. kártérítési perem lesz kórházaktól és orvosoktól egyaránt személyiségi jog-sértés. akár úgy. Megtettem akkor rögtön a nagy nyilvánosság elõtt. hogy ezeket az eljárásokat eltüntessék a nyilvánosság elõl. három hónappal e levél ajánlottan elküldése után fölhívtam õt telefonon. sokan riogattak: a következõ pár évben alig fogok mással foglalkozni. ki azzal. ahogy történt. Nem tette meg. különös tekintettel arra. csak éppen sok a dolga. s érdeklõdtem. Megnyugtatott. Mivel Poczkodi nem felelt. kártérítés tárgyában. újra kértem. leíródott egy könyvben. másodszor szándékában áll-e felelni. hanem orvostól kaptam. hogy válaszol. az Egészségügyi Tudományos . Majd másfél hónap várakozás után fölhívtam: most. tényekben is. kórháznévvel megírtam. Az említett egy kivétel: az elsõ kötet utolsó rövid története. akik nem szerepeltek a kötetemben. Nos. 2000 szeptemberéig nem sikerült felelnie. s most megismétlem: az érintettektõl ezért bocsánatot kérek. hol lelhetõ föl az a szabályozás. s megismételve esetleg elkallódott kérdéseimet. bocsássa rendelkezésemre a helyi etikai bizottságok és az országos etikai bizottság döntéseinek összesítését. sajtó-helyreigazítás. jó hírnév sérelme vádjával. Amikor a könyv megjelent. mint az ellenem irányuló perekben eljárni. címmel. a blankettát máig õrizve –. tehát nem tudnak perelni. Ami azonban a nagy baj: a hivatalos orvostársadalom semmilyen módon nem reagált. tiszteljen meg a válaszával. hogy amit tettek. a kamara Országos Etikai Bizottsága elnökének például 1999 júniusában írtam hivatalos levelet. Megjósolták: lesznek büntetõpereim. Valamint választ vártam tõle arra is. Kértem. amelyekben vádlottként állhatok a bíróság elé becsületsértés. ki ezzel. Nem jelentkezett viszont senki azok közül. Ennyit a Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága elnökérõl. Itt is többrõl van azonban szó.

elhangozzék a kérdés: – Kéri-e összes leletének és egyéb orvosi iratának fénymásolatát? Nos: nem tettek semmit. A politikusokét is. ha elérjük: a pilóták józanul és . egymás között. hogy bárminõ módon foglalkozzék mindazzal. széttárva karjukat: sajnos nem tudnak mit tenni. Ha valaki egyvégtében azt hallaná és olvasná. de a jogi és orvosi iratokat is. amelyekkel belém tudnának kötni. Bár ne lenne! A lényegi kérdés azonban: és akkor mit tettek ennek alapján? Megtettéke akár csak a legelsõ lépést is afelé. és addig kell verni a palávert. amíg változás nem történik. amit leírtam. hogy ittasan vezetik a gépet. föl kell rajta háborodni. Nem találták meg az eszközöket. hogy igazam van a leírtakban. valamennyi olyan szakmának igenis meg kell jelentetni a mûhibáit. hogy a pilóták ittasan vezetnek. de ennek megvannak a maga fórumai. mind azzal a feladattal: dolgozzák ki az én anyagi és erkölcsi „ kinyírásom” mikéntjét. a bankárokét is.Tanács. igaz. Ha például a pilóták között gyakran elõfordul. beleértve nem csupán az interjúk kazettáit. általam megírt kórházat és orvost. hogy bevezetik azt a – fél világon magától értetõdõ – rendszert. a pedagógusokét is – és az orvosokét is. a SOTE Ortopédiai Klinikájának igazgatója imigyen: „Más szakmáknak nem szokták a mûhibáit megjelentetni könyv formájában. Illetve nem igaz – valamit tettek. Szendrõi Miklós. illetve bizottság alakult. s ezzel erkölcsileg „ hazavágnak” Ám csalódniuk kellett. Én azt mondom. nem elég képzettek és így tovább – akkor azt bizony azonnal meg kell írni. hanem attól és csak attól. hogy mielõtt valaki elköszönne orvosaitól kezelése vagy kórházi ellátása után.” Nos. A szenzációhajhászásnak nincs értelme és veszélyes is. rábírnak sok. Nem akkor és nem attól lesz bizalmunk a pilótákban. mind a . rágalmazás vádjával. hadd feleljek most! Elõször: úgy gondolom. hogy kártérítési pert indítsanak ellenem. Néhányszor tekintélyes professzorok odanyilatkoztak: nem számít. négy bizottság kénytelen volt megállapítani: minden szó. ami megjelent. Mint mondták. A válságstábok halkan visszaadták mandátumukat. néhány konkrét esetet kivizsgáltak: talán nem is úgy történt – majd föladták. hogy minden vétséget keményen meg kell fogni. ha eltussoljuk ezeket a történéseket – ha léteznek –. nem elég képzettek. az Egészségügyi Minisztérium nem tartotta fontosnak. nincs meg a nyelvvizsgájuk – hogy szállna be nyugodtan a repülõgépbe? Az orvos-beteg kapcsolat egyik lényeges eleme a bizalom. az volt a terv. ennél rosszabb a helyzet: szembesültek vele. Rögtön januárban négy válságstáb. Nyilván halkan. nem kell ezt komolyan venni! Például dr. hogy tisztább helyzetet teremtsenek a mûhibák területén? Például csupán azzal. s ezzel anyagilag tönkretesznek. Nem találtak fogást rajtam? Nem. az összes dokumentum a kezemben van. ugyanakkor följelentést tesznek néhány esetben becsületsértés. kedves Professzor Úr. amelyben ezek léteznek és bárkinek is károkat okoznak.

védelmi mechanizmusaikról – az immáron bárki számára hozzáférhetõ olvasmány. erõt. hogy kevesebb mûhiba történjék. mintha nem történt volna semmi. A lap megjelenésének másnapján hívták Erõst e minisztérium sajtófõosztályáról. ha mindkét fél rászolgál arra a bizalomra. és legalább azt mondják: kezdjünk el a dologról beszélgetni. hátha véletlenül valaki kívülállónak is igaza lehet valamiben. Kaptam persze ennél direktebb visszajelzést is. Professzor Úr! – ez az orvosokra is igaz! A bizalom ugyanis csak akkor lehet az orvos-beteg kapcsolat tényleges eleme. Ha ön megteszi ezt a szívességet. amit írt. amelyekrõl õk sem tudtak. mellényúlások. Rászolgálnia pedig fõként nem a betegnek kell. Mostantól nagyon sokan tisztában vannak vele: amikor orvoshoz fordulnak. én boldogan megteszem. mivel ebben a beteg oldaláról teljességgel kiszolgáltatott helyzetben az orvosnak a nagyobb a felelõssége. olyan kockázatoknak is elébe mennek. vitatkozni. ugyan beszélgessünk már el mindarról. a Postabank és Princz Gábor . valamint azért. Nem vettek tudomást arról – bocsánat. És – bizony. A doktorok azonban nem akarnak szembenézni azzal. hogy a szenzációhajhászásra most nem válaszolok. hogy mostantól nem ugyanabban a társadalmi közegben mozognak. s nem valami egészen mást tesznek. ha azok a fórumok mûködnek. a Színes RTV Újság vezetõ szerkesztõje megtisztelõen szép recenziót írt lapjában a kötetemrõl. Mert eddig nemhogy konkrét intézkedések tervezeteit nem kezdték el kidolgozni. hogy szembenézzenek az egész kérdéskörrel. durva hibák. Harmadszor: majd akkor tessék hivatkozni az orvosi vétségek „megfogásának” fórumaira. Önök hivatalosan mi mindent tesznek azért. valamint utána még több paraszolvenciát adott át Maguknak). õ bizony meghívná ezt a Kendét egy kávéra. hiszen õ „ csupán” beteg (aki egyébiránt õrült sok tb-járulékot fizetett be ellátása fejében. Hadd írjak jellemzõ példát. Ez idáig valamennyi beteg azt hihette: csak vele és körülötte fordulnak elõ olykor slendriánságok. de még csak arra sem vették a fáradságot. hogy ha mégis bekövetkezik egy-egy ilyen. hanem az orvosnak. Azzal fejezte be cikkét: ha õ lenne az egészségügyi miniszter. ha saját szerepemet túlértékelem –. Erõs Zoltán. Vagyis kizárólag az érdekelte õket: össze lehet-e maszatolni engem valamivel. hogy ezt írja.szakképzetten vigyenek minket innen oda és amonnan emide. a szerzõ vagy a kiadó kérte-e õt. E két kötet megírása között dolgoztam egészen más témán is. Ám nem az én telefonszámomat kérték. amelyekrõl eleddig szó sem volt. legalább tisztességesen járjanak el az érintett betegekkel. Inkább kivárom. hogy amit eddig titokban tarthattak belsõ összefonódásaikról. bátorságot. Úgy tettek. Egyetlen dologra voltak kíváncsiak: mondaná meg. Nem. elvégzik feladatukat.

betegek özöne kerül a kezébe – abba a gyilkos kézbe! Nem. az azért mégiscsak túlzás! Ezek a fenyegetõzések. abban kiállítani valamelyik fõtérre. Megakasztottam. nem izgattak túlságosan. S utána mindössze arra kötelezni. Soha nem lesz bizonyítható. az nem igaz! Tetszik érteni? A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a súlyosan beteg gyerek szüleit. rissz-rossz jóslatok. vagy dolgozom. tehát sajnos csak a konkrét név és helyszín nélkül írhatom le. bevallom. nem – gyõzködöm magam rém nehezen –. S az ottani egyik orvos szívesen kelne hadra ellenem. nem „ vályogot vet. hogy a szülõknek a következõt találta mondani: – Életmentõ beavatkozásokat ezentúl is elvégzek a gyerekükön. hogy mindenki elolvashassa. Õ döbbent csönd után ennyit felelt: – Öregem. hogy amíg nem adnak – hamis! – tanúsítványt arról. mert arra nagyon hamar rájöttem: vagy félek. Ezenközben hívtam föl régi kedves ismerõsömet. rendel. hogy nagyonnagyon messzire takarodjék el a beteg emberek közelébõl. a Postabankról írok. Az egyetlen választási lehetõségem tehát az volt: nem veszek komolyan semmiféle fölemlegetett veszélyt és fenyegetést. Hadd legyek megengedhetetlenül õszinte! Sem a fizikai erõszaknak. orvosként praktizál. Gyereküket ma is állandóan ott kezelik. nem fogja kezelni a lányukat. mesélte. szinte tajtékozva a fölháborodástól: õket fenyegették meg. szép nagy betûkkel.történetén. * Igazságtalan vagyok és leegyszerûsítõ. családja összes tagja olvasott és drukkolt nekem. Született azonban olyasfajta veszélyhelyzet is. lelkendezve gratulált. s a szégyenoszlop oldalán hatalmas. Elsõ kötetem „ sértett” szereplõi hívtak föl magukból kikelve. hogy én hazug vagyok. valamint megrendített. ha Maguk hajlandók írásba adni. õt sem kellene sem kerékbe törni. ahol a történtekrõl beszámoltam az elõzõ könyvben. fehér papíron pontosan leírni. ekkora marhát. Mert ez az ember ma is orvos. a föld még nem hordott a hátán! Mert hogy azt érd el – még ha fordított sorrendben is –. s bevallottam. sem villamosszékbe ültetni! De kalodába zárni talán igen. Ám ehhez a muníciót oly módon próbálta megszerezni. Félve nem lehet írni. mint Te. mit tett. hogy amit a Kende leírt rólunk. sem a halálbüntetésnek nem vagyok híve – de ezt hallva bizony meginogtam kissé e hitemben. amit egyébként velem is közölt. és utána ne legyen. közölve. aki meghallva a telefonban a nevemet. ás” hanem . . amely komolyan megijesztett. vizitel. De annál több kezelést csak és kizárólag akkor. operál. egy állami nagybank volt vezérigazgatóját. egészen más ügyben kérem a segítségét. megengedhetetlenül általánosító. aki kezel. hogy lelõjenek.

hogy ebbõl nem derül ki. Orvoscsaládból származom. hogy szakmai járatlanságáért is (pl. politikai okokból). mindig arra tanított bennünket. Nyerges Gábor professzor levelét. végül az egyik gyerekosztály fõorvosa lettem (csak remélni merem. függetlenül attól. igen. hogy mindkét szülõm. hogyan kerül az aortába – hacsak nem elõre kideríthetõ situs inversusról van szó – a cholecytoscop?). annyira. hogy sok tévedésem volt. és bár az enyém biztosan nem lesz az. hogy megfelelõen képzett. hogy ezek után szolidaritásom az orvosokkal nem lehet kétséges. majd a gyerekek (nem pedofil) és a klinikum iránti vonzódásom a (most) Szent László Kórházba vezetett. Már csak indíttatásomnál fogva is nagyon érdekeltek a gyerekkori fertõzõ betegségek kérdései. ha már unja ezeket a leveleket. hogy kicsit ismerjen meg. egyik nagyapám. és számos halott gyermek ágya mellett álltam könnyezve. lelkiismeretes orvos voltam-e.Erre akkor jöttem rá. Istenek? címû könyvének olvasását. El kellett gondolkoznom könyve címének kérdésén is. Korom miatt 1993–94-ben nyugdíjba küldtek. vagy. azóta számos tiltakozó levelet kapott kollégáimtól. mint megrögzött pártonkívüli. Késõbb a László Kórházban betöltött állásom mellett a nevét sokszor változtató Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyik gyermekgyógyászati tanszékének vezetõ tanárává neveztek ki. Biztos. majd a doktori fokozatot. Mindezt csak azért írtam le. Mesterem. ezt is nyugodtan helyezze az ún. mint a történészek hasonló kérdései. Én 1952-ben szereztem diplomát. de azért ehhez – mint ahogyan az Ön könyvébõl is kiderül – hozzá kell tenni. Szó szerint idézem: „Tisztelt Kende Úr! Sajnos nem mondhatom. hanem inkább érdeklõdéssel és végül is megdöbbenéssel most fejeztem be Mik vagytok Ti. ahol az orvosi szamárlétrát megjárva mintegy húsz éven át. Én úgy érzem. hogy nagy örömmel. Mindenekelõtt szeretnék röviden bemutatkozni. ami annak idején a szemétkosarat jelentette a titkárnõm számára. elõbb néhány évig az egyetemi mikrobiológiai intézetben dolgoztam. ha más kezelést alkalmazunk? – Ez többnyire éppúgy megválaszolhatatlan. . és ezek kutatása révén nyertem el elõbb a kandidátusi. kerek dossziéba. nemtörõdömségéért ítélhetõ el. hogy az orvos csak hanyagságáért. Gondolom. de tévedéséért nem. de talán meg kellene nézni osztályom kórlapjait. amikor megkaptam dr. feleségem és az õ szülei is orvosok voltak. hogy nem mûhibáim. Gondolom. Ebben biztosan igaza volt. és a válasz: nem. Csapó József professzor. aki az – Ön által biztosan jogosan bírált – IOT tagja volt. azzal a kérdéssel: – Mi lett volna.

ezért volt késõbb az a szabály az . kit tettek volna felelõssé egy olyan csecsemõ haláláért. A CT-vizsgálattal traumára jelet nem látnak ugyan. Az újraélesztési kísérlet eredménytelen. akinek idejében észlelt betegsége nagy valószínûséggel gyógyítható lett volna? A beteget elsõként észlelõ orvost? Ugyan már. Onnan átküldik a Szabolcs utcai kórházba CT-vizsgálatra. hanyag. az elejétõl a végéig. Egy Budapest környéki faluban egy csecsemõ nagypénteken lázas lesz. hogy a csecsemõ görcsöl. Pontosan ugyanolyanok. mert azokra már nem is emlékszem. és a rokonát kénytelenek vagyunk – akármilyen trehány – alkalmasnak minõsíteni. Elviszik az orvoshoz. de ezekrõl – mint egy pszichológusok és pszichiáterek kezébe került. mint a más szakmákban dolgozók között. hogy biztosan valami koponyatrauma érte. a csecsemõkori agyhártyagyulladás a legnehezebben diagnosztizálható betegségek egyike. Csakhogy ez a baj nehezen orvosolható. Már gondoltam arra. az immár nem lélegzõ csecsemõt Ambu-ballonnal lélegeztetve átszállíttatják a László Kórházba. És akkor a könyv még nem is szól a nem manuális szakmákban dolgozók melléfogásairól. vagyis ugyanannyi felelõtlen. majd – legalábbis klinikai – orvosi pályára csak olyanokat engedni. nevek nélkül. A rohammentõ orvosa azt észleli. De ebben a kis országban – mint azt Ön is többször leírja – mindenki mindenkit ismer. de ha lett volna. Csak egyetlen példa. A csecsemõ a húsvéti ünnepek után immár eszméletlen állapotban kerül ismét orvoshoz. A fertõzéstõl való félelmüktõl indíttatva. Csak egy telefon a barátunktól. amit ugyancsak nehéz a bíróság elõtt bizonyítani. aki lázcsillapítót és antibiotikumot rendel. Maradnának még a felvétel elõtti pszichológiai tesztek. hány. ahol az akkor már halott gyereket leteszik egy ágyra. Az Önéhez hasonló könyvek talán segítenek egy kicsit. de inkább az érintettek haragját váltják ki. különösen a kezdeti szakban. ahol korábban valamiféle légúti betegség miatt már kezelték. Azt hiszem. esetleg éppen alkalmas rokonaink minõsítése sínyli majd ezt meg. A dologból nem lett per. tudatlan ember van közöttünk. (E téren magam is többször tévedtem. mint a többiek. ez egy csõdhelyzet. de biztonság okából átküldik az Országos Idegsebészeti Intézet Gyermekosztályára. hogy az orvosi pályára jelentkezõket egy évig ápolóként kellene dolgoztatni. pedig igaz. aki azonnal arra a gyermekklinikára utalja be. valahol a válogatással van baj. ezért az Országos Traumatológiai Intézetbe viszi. akikben van empátia a betegek iránt. Azt kell hinnem. amivel ki kell egyeznünk. tudatlanságáról.emberek vagyunk. mert különben a saját. így arra gondol. ahol a végre elvégzett liquorvizsgálat gennyes agyhártyagyulladást igazol. végül is öngyilkos fiú apja – hadd ne mondjak véleményt.

ahogy van. és sok helyen a vizsgázó neve helyett jeligéje szerepel. Szívbõl kívánom. akkor meg kell vizsgálni a gerincagyi folyadékát. hogy a jelölt legalább az alapvetõ kérdésekben járatos-e. számos országban a vizsgáztatásban rég bevezették az írásbeli tesztet. sõt. az anyatej és a tehéntej közti különbségrõl. Dánia) külföldi szakértõket is felkérnek erre. a tv Vészhelyzet sorozatának hatására. rokonságot. netán az esetenként bizonytalan CT-eredményt értékelõ orvost? Vagy a diagnózist végül is megállapító orvost. Kis országokban (pl. azzal a vizsga keretében több (nem csak egy) beteget kell még megvizsgáltatni. A teszt és a vizsgálati jegyzõkönyv rögzített eredményét ugyancsak anonim módon kellene egy vagy több szakértõ elé bocsátani elbírálásra. hogy a sonka és a bejgli jó legyen. Elõször is nem lehet kizárni az ismeretséget. életveszélyben lévõ beteg esete miatt végre törekszik a sürgõsségi ambulanciák felállítására. aki fõleg traumás betegeket szállít. a személyi szimpátiát. akik végképp teljesen képzetlenek. így ott csak azokat buktatják meg.) A szülõket. vagy az utóbbi idõben néhány összevissza hurcolt. és leleteit értékelni. melyik – tanítóm azt mondta. amely lehet. hogy sikerüljön! Egy másik fontos kérdés a képzés. rossz. aki féltette az éppen operált gyerekbetegeit a fertõzéstõl. hogy senkinek nincs személyes felelõssége. diagnosztikus és terápiás tervet készíteni. Míg az alkalmasság elbírálására tett javaslataim az álmok birodalmába tartoznak. a szakmai ismeretek felmérésére vonatkozó javaslataimat talán . Véleményem szerint az egész szóbeli vizsgáztatási rendszer. fogalma sincs. hogy a jelöltnek alapvetõ kérdésekrõl. mint a csecsemõ állapotára? Utólag már nem lehet megállapítani. ugyanakkor a vizsgán nem derül ki. és ezért ezt a csecsemõt átszállíttatta a László Kórházba? Azt kell gondolnom. A szakorvosi vizsgát tevõk már benne vannak a brancsban.osztályon. akkor biztosan kiderül. mivel a professzorok védik a brancsot a behatolóktól. Az sem derül ki a vizsgán. A felelõsség az ország egészségügyi szervezetéé. és legjobb lelkiismerete szerint járt el? A traumatológusokat. A csecsemõt sürgõsen klinikára küldõ orvost? A mentõorvost. Persze ez nem saját ötletem. Ha a teszt jól van megszerkesztve. kiemelt jelest adnak. Persze aki sikeresen megoldja a tesztet. úgy. hogy a legnehezebb vizsga a szigorlat. az is lehet. hogy ha egy csecsemõ megmagyarázhatatlan okból nincs jól. hogy az ünnepek miatt nem találták meg az orvost. amelyben a munkaadójánál éppen folyó tudományos munka miatt nagyon járatos. akik az ünnepek miatt talán jobban figyeltek arra. és az értékelést számítógép végzi. teszem azt. Egyik – már nem tudom. A bizottság tagjai. ha például a jelölt olyan kérdést húz ki. akik legfeljebb hallottak valamit a kérdésrõl.

hogy az orvosi kamara lapja. hogy ilyen. hogy így gondolkodik. De azért úgy gondolom. egyébként is okairól és fonákságairól Ön is többször és bõségesen ír. és él bennük a betegek iránti empátia. Még írhatnék a szégyenteljes paraszolvenciáról. évente több mint tíz tanfolyamot szerveztem. így a hallgató célzott ismereteket szerezhet olyan területeken. Tíz éven keresztül. Persze – azt hiszem – ez is hiú ábránd. Hanem azt. hogy hozzájárult levele közléséhez. Még egy gondolat. különösen az egytémájúak. hiszen az ezeken való részvétel jórészt kötelezõ volt. szerencsére kommentár nélkül (sapienti sat). Szülei nem elég jómódúak ahhoz. Õ szinte tisztelettel: dr. így közben dolgozik. Nagyon örültem annak. nem is azt. és azzal kapcsolatos gondolatomat papírra vetni. Az Orvos szemelvényeket idézett a könyvébõl. de sohasem derült ki. lelkiismeretes. Megoldását mindketten tudjuk – egy biztos: az nem egy újabb bizottság létesítése. Persze az azok letételéhez szükséges tudás megszerzését a vizsgázóra bíznám. de levelem már így is hosszúra nyúlt. hogy gratulált. szépen le is sültek. profitáltak-e a tanfolyamból. Nyerges Gábor egyetemi tanár” Kedves és Tisztelt Professzor Úr! Nem azt köszönöm önnek. Mint orvosnak és – sajnos betegségeim miatt sikerült az egészségügyi ellátás mindkét oldalát megismernem – betegnek semmi kétségem nincs. hogy el tudják tartani. Köszönöm szépen! * Réka másodéves orvostanhallgató. hiszen például aki rendszeresen olvassa a szakirodalmat. hogy az ellátók nagy többsége képzett. nõvérként. Szóval csak gratulálni akartam könyvéhez. amelyeken járatlan vagy ismereteit hiányosnak érzi. Véleményem szerint a kötelezõ tanfolyamok helyett inkább idõnként tesztvizsgálatokat kellene kötelezõvé tenni. s hogy ezt vállalja is. és a nap sütött. amíg a HIETE egyetemi tanára voltam. hogy a könyvében leírt elképesztõ esetek elõfordultak. Nemrég a . Akik közel ültek az ablakhoz. annak miért kell egy tanfolyamon unatkoznia? Persze azért a tanfolyamok sem feleslegesek.meg lehetne valósítani. a klinikán.

és magába roskadva töpreng: – Úristen. Nem kértek. hogy ma idejövök. bûncselekmény hiányában. ami magas láz mellett nem jó ómen. egyszerûen hagyták meghalni teljesen fölöslegesen. Magában már épp eleget füstölgött: micsoda disznóság. Réka föláll. ha nagyon keményen akar fogalmazni: simán legyilkolták az öregasszonyt.professzor luxusmûtétet hajtott végre egy igen-igen magas méltóság mamáján. a másodéves medika-nõvérnek. azzal nem sokat törõdve. Hagyták. hogy beszéljenek a fejemmel. nem ígértek. A mûtét két nappal húsvét elõtt történt. aki valamennyi éjjel bent volt. professzornak. vagy együtt a sok-sok orvosnak. és egyetlen szót nem szólt senki. – Ennek semmi. Bizony el kell mondania mindezt a rendõrségen! A rendõrtiszt elétette a beteg kórlapját – semmi nem úgy állt rajta. a prof az ünnepekre vidéki kúriájába utazott pihengetni. a beteg ágyának végében! – Hát igen – hümmög a rendõr. – Mi a teendõm? – kérdi halkan. s Réka. hogy ne lötyögjön az idõs asszony protézise. Húsvét szent napján a néni belázasodott. – Maga. kinek fognak hinni. Gyönyörûen kicirkalmazták. hadd döntsek egyedül. de semmi köze az igazsághoz! – jelenti ki Réka elsõ nekibuzdulásra nagy fölháborodottan. kislány. Ám hosszúra nyúltak az ünnepek. hogy szájfenékplasztika után a páciens nemhogy tablettát nem tud lenyelni. ugye orvostanhallgató? Tisztában van azzal. kisomfordál a félhomályos kihallgató szobából. hogy ennyire nem törõdtek a beteggel. Én talán beírnám a jegyzõkönyvbe. de inni sem. az õ betege. Mert tudják. Följelentették a kórházat. –Azt hiszem. a klinikán még csak ahhoz sem vették a fáradságot. szembefordul Magával a klinika egész orvosi kara? És mit gondol. miként fogok dönteni. ha a professzor úr akar neki valamit adni. a kihallgató tiszt szobájában. Aztán úgyis megszüntetjük a nyomozást. ahogy valójában történt. docensnek? És egészen biztos abban. éppen hogy semmi. Szeptikus állapotba került. a betegnek már negyven fok fölé kúszott a láza. hogy ha köti az ebet a karóhoz. hogy a szabályszerû idézés ellenére nem jött el. Nyilván tudták. pár napon belül meghalt. amit a tudomány mai állása szerint ilyen esetekben lehet és kell. szájfenékplasztikát végzett. adjunktusnak. Mivel nem dönthetek másként. amíg ott volt a helyén. pontosabban õk maguk idézték elõ a halálát. ügyeletes nõvérként most éppen a rendõrségen ül. nem zsaroltak. – Ez a lázlap egyáltalán nem így festett. Ekkor mégis elrendeltek valami pirulát. hogy be tudja majd fejezni az egyetemet. nem fog túl sokszor megbukni? Réka mélyen lehajtja a fejét. majd bejön és elrendeli. a páciens a kórlap szerint az égadta világon mindent megkapott. Az osztályos és az ügyeletes orvos egyetértett: a professzor úr operálta. leballag a .

és belesúgja a mûszõrme bélésbe: – Orvos akarok lenni. . Jó orvos. Szemerkél az esõ.lépcsõn. fölhajtja kopott kabátja gallérját. udvariasan köszön a kapuban a strázsának.

A pszichiátriára vitték. A hatágyas kórteremben látogatási idõ kellõs közepén éppen meztelenre vetkõztették a 19 éves fiút. és elment. összeakadt a nyelve. hanem õ. s fölvették a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. azonnal operálni kell! Olyan helyen van a daganat és olyan nagy kiterjedésû. ez a központi idegrendszer zavara. Valamitõl elmúlt a nagy sietség. Hazaengedték. s amikor Szilárd ráadásul hányni kezdett. Fájt a feje. A papája azonnal levitte a háziorvoshoz. de azonnal CT-t kérek. Idõközben Szilárd állapota javulni kezdett. s ott teljes egy hétig készítették föl a mûtétre. Majd megjelent dr. beszédzavara támadt: ki akart mondani szavakat. a Haynal Imre Egyetem Idegsebészeti Klinikájára. megijedt. aki megvizsgálta. Major Ottó. A kõbányai. a háta. infúziót kötöttek rá. Fiatal orvos a folyosón. ilyenkor a beteg nem tudja kifejezni magát. – Agydaganatra. s 1997. amikor elõször érezte rosszul magát. Pedig õ – ha tehette volna – szemérmes lett volna. mintha megzavarodott volna. Már majdnem normálisan tudott kommunikálni halálra rémült szüleivel. s csak dadogás lett belõle. – Miért. se beszéd. Nem volt azonban biztos a diagnózisban. akik persze õt nyugtatgatták. Mentõ vitte át Szilárdot a Dózsa György útra. a WC-ajtó melletti falhoz emelve mutatta a szülõknek a CT-leletet: – Valóban agydaganat. mire gyanakszik? – csuklott halálra váltan a papa. Pár nap múlva megismétlõdtek a tünetek. Az elsõ féléves kollokviumai jól sikerültek. de semmi kórosat nem találtak. mentõt hívott. ám ezzel itt senki nem törõdött. hányingere volt. Utána loholtak. Õ aphasiás rohamra gyanakodott. és azt mondta. s azonnal alá is íratták a szülõkkel a beleegyezõ nyilatkozatot: bármely pillanatban bármi történhet. Maglódi úti Bajcsy-Zsilinszky Kórházban ambulanter kivizsgálták. doktor úr. hogy életmentõ mûtétrõl van szó! Én fogom operálni. majd onnan se szó. halál! Szilárd leérettségizett. hamarosan – közölte. mondatokat. s beutalta a gyereket a Bajcsyba.Isten hozzád. nem az elõzõ orvos operálja Szilárdot. Majd a gyerek a C osztályról fölkerült a D-re. a szülõkkel semmit meg nem beszélve mentõvel elvitették az Amerikai útra. Az orvos. az amerikai alapítványi kórházba. az azonnali mûtét indokoltsága – de hogy . azt mondta: – Nem tudok biztosat. június elején éppen évzáró vizsgáira készült.

rendesen beszélt. a kezén. – Professzor úr! Nem lehet-e megoldás söntöt betenni. mindenki tudja a saját feladatát. pénteken meg is történt a mûtét. semmivel nem törõdött. – Apu. – Feltétlenül operálni kell! – vonta le a következtetést. Beengedték õket a hatágyas intenzív kórterembe. az semmi. mint rossznak. kerekes szék. közben beszámolt: a mûtét remekül sikerült. a fiú meg fog gyógyulni. hogy hétvégére rendezõdjék a beteg állapota – de hát ez nem az õ dolguk. azt hallották.mitõl. mindenre. emeld meg a lábad! – örvendett. a beszédzavarra. hogy itt vagytok! – mindenét tudta mozgatni. És elõadta a lehetséges legrosszabb kilátásokat: halál. – Apu. amely inkább tekinthetõ jóindulatúnak. amit aztán kivettek. hogy elzárja az agyvíz mozgását. maga Nyáry professzor végzi a mûtétet. Másnap. hogy tudtál megérteni. jól van. szombaton a szülõk bementek az Amerikai útra. részleges vagy teljes bénulás. Nyáry professzor behívatta és tájékoztatta õket: Szilárdnak neurocytomája. 1997. pontosan emlékezett a rosszullétére. s azt mondta. a daganatot teljes egészében sikerült eltávolítani. csak vele: – Szilárdkám. s kissé megnyugodott. s ekkora fejmûtét után Szilárd öt másik beteggel közös szobában fekszik – ám amint megpillantotta a fiát. semmi gond. tudomásul vette mindezt. – Minden a . a 8-10-12 órásra taksált mûtétet miért péntekre tûzik ki. – És mi ez a seb a csuklódon. A két döbbent szülõ mit tehetett mást. aki igen biztatta õket: – Augusztusban mindenbõl gond nélkül le fog vizsgázni ez a legény! – És mi az a vörös folt a csuklóján. – Az nem lenne elég. kiváló operatõr. Károly. ám olyan szerencsétlenül helyezkedik el. június 20-án. Azt ugyan nem egészen értették. az ilyen nagy operációkat zömmel hét elejére szokták tenni. gondolták. idegdaganata van. hallván. hamar el fog múlni! – válaszolt a doktornõ. Majd elhangzott: nem Major doktor fogja mûteni. áttétek nincsenek. doktornõ? – Óh. furcsa. és azzal biztosítani az agyvíz keringését? – kérdezte a gyógypedagógus mama. csupán steril köpenyt kellett magukra venniük. A szülõk beszéltek az intenzív osztály fõorvosnõjével. amikor összevissza habogtam? – kérdezte nevetve. minden rendben van. mozdítsd meg a kezed. és áttettek a nyaki ütõerembe. Nyáry professzor levitte az intenzívre. óh. Reggel nyolctól kora délutánig. a papa négy után ért be. hogy a szomszédos egyágyas elkülönítõ üresen áll. de jó. A prof be is ment a gyerekhez az intenzíven. Szilikém? – Ott volt a kanül. azt ember meg nem mondta a szülõknek. Károlynak ugyan átvillant az agyán. akirõl többektõl azt hallották. anyu. mûtétre van szükség! – felelte a professzor.

jó. miért nem gyógyul. s ismét azt mondták. Futó doktornõ fölment a D osztályra. Vagy egyórás mûtétet végzett. amire nyugodtan rálegyintett mindenki. ott. A kézsebe miatt lázas. tehát az ajtótól legtávolabb esõ ágyon feküdt. fertõzés. most. Algopyrint. Paracetamolt. hogy õ aggódik. egy héttel a mûtét után ki a felelõs gyereke ellátásáért. aki nem értette a dolgot. Nyüzsögtek ugyan a doktorok a gyerek körül. elküldtük már haemokultúravizsgálatra. Folyamatosan adtak a gyereknek mindenféle gyógyszereket. Akkor már Veres doktor is szabadságon volt. egyikük sem volt felelõse semminek. Hiába kérdezte. Kedden Szilárd visszakerülhetett a D osztályra. egyedül megborotválkozott. A fõorvosnõ fél kézzel az ajtónak támaszkodott. s megállt a négyágyas kórterem ajtajában. s Szilárdot nem bízták rá konkrétan egyik orvosra sem. Jó. amit az orvosok már nem magyarázhattak a mûtéttel. Küldték a papát Major doktorhoz. miért lázas. Kérdezte. de jól volt. és hümmögött. No. s kijelentette: – Ez a gyerek nem szürke! Úgyis . Szóltak nõvérnek. Nulla eredménnyel. Károly az intenzív osztályra ment le. ételt rendelt. tíz nappal a mûtétet követõen Szilárd egy csapásra jól lett. küldték Veres doktorhoz. lekötötték steril pólyával. Antibiotikumokat. Futó fõorvosnõtõl kérdezte. igen. mászkált. nem kellene-e visszahozni ide a gyereket. A professzor úr ugyanis rögtön a mûtét utáni napon elutazott két hétre orvos-konferenciára. a láz nem múlt. ránézett a tõle mintegy öt méterre fekvõ fiúra. attól már nem lehet! Hát. Károly. 38-39 fokos. ahol korábban is seb volt és vörös folt. s olyan rossz állapotban van megint. a korábbi panaszai mind elmúltak. infúziót kapott. valami fertõzés lehet. bár folyamatosan láza volt. úgyhogy a kézsebnek tulajdonították. Megszûnt végre a láza. nem is tudjuk igazán. aki a D osztály kezelõjében ellátta a sebet.5 fokos hõemelkedése volt. Végre kibökték: fertõzése van. ezzel nem kell törõdni. Ám a láza még magasabbra ment föl. Aztán június 30-án. csak 37. Ám Szilárd továbbra is lázas volt. õk megnézték. az után két-három nappal meg kellett volna szûnnie a láznak. ám úgy tûnt. õ csak a vállát vonogatta. Ciprobayt. Fölkelt.legtökéletesebb rendben van vele. de azt már ellátta sebész. úgy tûnik. egyébként is kezdõdtek már a nyári szabadságolások. a papa egyre inkább aggódott. mi van a tökéletesen jól megoperált fiúval. orvosnak. Szerdán mégis kézsebészt voltak kénytelenek hívni. Az öröm azonban mindössze két napig tarthatott – ismét negyvenfokos láza lett s a bõre szürkévé vált. világosan gondolkodott. s a csuklója egyre inkább tályogosodott. lement a klinika parkjába. de mi? Milyen fertõzés? Nem tudjuk. olyan magas láza lett hirtelen újra. Beszélgetett. föltárta és kitisztította a tályogot. Szilárd a legbelsõ.

mondván. csak ügyelet. A mentõsök szörnyülködtek. nõvérek így hagyták mindaddig. ha õk nem mosdatták. hogy azonnal mosdassák meg. hogy ilyen nagy bajt okoztam Nektek! Károly másnap reggel korán telefonált a Lászlóba. ebbe bele is lehet halni! – Károly és felesége konzíliumot kértek.kapja a megfelelõ kezelést! – sarkon fordult. akkor senki. javulás nélkül. és áthúzták az ágyat. egyre fáradtabb. az Amerikai úton. akinek már nem voltak reflexei. Miért? Futó fõorvosnõ ennyit mondott: – Tudja. hogy Szilárd bekötött csuklója az ágyon a székletében és vizeletében fekszik. Szilárd így köszönt el: – Apu. A szülõk már szaladgáltak fûhöz-fához. hol ott. Mire átértek a László belosztályára. délután négy óra volt. de a laboreredményeket meg kellett várniuk. és kend magad! Egyik nap arra érkeztek a szülõk. ehhez már szokva voltak. megtettek mindent. Senki nem jött. nagyon rosszul érzem magam! – Károly visszament a munkahelyére. 41 fokos láza volt. Három órát vártak a mentõre. nem is lenne szabad szállítani. õ magának ecsetelje a torkát. úgyhogy a szülõk kértek tiszta ágynemût. viharsebességgel meg is jött. Hol itt feltételeztek fertõzést. az agyvízben találtak valami baktériumot. ezt másnapra elvetették. Telefonon beszéltek a László Kórházzal. és távozott. s reménykedve kérte Mándoki doktort: – Fõorvos úr. És ez így ment napról napra. cseréljék ki alatta az ágynemût. õ is megvizsgálta a fiút. akit lehetett. és panaszkodott: – Apu. Július 10-én délelõtt megint csupa szürke volt a fiú. az éjjeliszekrényére tették az ecsetelõszert. hogy kerülhetett ilyen állapotba a fiatalember. s vizsgálni kezdte Szilárdot. Behívták Mándoki fõorvost. A doktor azonnal õszintén megmondta: itt nagy baj van. anyu. változás. amíg papája ramazurit nem csapott. Kiókumlálták. Szilárdot levitték az intenzívre. amikor normál stáb már nincs. se fölkelni nem bírt. mondták. Megérkezett a még magasabb beosztású fõorvos. berendeltek mindenkit. Igaz. s a mamájának azt mondta: – Ha valamit nagyon el nem basztak ott. ami tõlük tellett. miért csak most hívták õket. se visszatartani az ürítését. ám délután a felesége telefonált: azonnal jöjjön. hozott tiszta alkoholt – a kórházban nem volt – letisztítani a seb környékét. mondjon valami jót! . Károly kiment a patikába. kelj föl. ne haragudjatok. mert közölték velük: átvitetik a gyereket a László Kórházba. s az orvosok. a rosszullétbe süppedõ gyereket. Nem baj. végre mondja meg valaki. a garatmandulájában van gyulladás – Szilárdnak nem is volt garatmandulája. réges-rég kivették. de az orvosok ezt szükségtelennek találták. mi visszahozzuk a gyereket! Késõ estig vizsgálták az elesett. s õk átveszik. Egyik nap azt felelték. Major doktor instrukciót is adott Szilárdnak: – Ne szimulálj. mi van a fiukkal.

abból meggyógyult volna – ha semmi más nem történik. amely aztán birtokba vette és leterítette a gyereket. fertõzött állapot után került át abba a László Kórházba. ahová ebbõl a tizenhatból a második vagy legkésõbb a negyedik napon átküldhették volna.” E szakvéleményben van egy nagy trükk: összekeveri a büntetõjogi és a polgári jogi kategóriákat.– Sajnos nem tudok. s ennek érdekében a kártérítési. Összeomlott a gyerek keringése. Szilárd halála szeptikus szervkárosodások következménye volt. amely foglalkozási szabályszegésnek minõsülne. Hiszen a mûtét utáni második napon a szülõk már észrevették csuklóján a gyulladás elsõ jelét. Szilárd italozott-e és narkós volt-e. Nyáry professzor igazat mondott. ám rögtön hozzátette: „A boncolás során nem tudott olyan körülményt föltárni. és azonnal szóltak is orvosoknak. bár számtalanszor sürgette annak kiadását. Föl akarja mentetni az Amerikai úti orvosokat az esetleges büntetõjogi felelõsségre vonás alól. került sor a beteg más intézménybe utalására. A boncolás napján a rendõrség által fölkért igazságügyi orvosszakértõ mindössze arra volt kíváncsi. át kellett volna küldeniük az Amerikai útról. vagy nem a tõlük elvárható gondossággal jártak volna el. hogy a csuklójába bekötött kanüllel megfertõzték õt. Mert tizenhat napi szeptikus. az agydaganatot tökéletesen meggyógyították az operációval. a mûtét utáni negyedik napon pedig a doktorok már meg is kapták az elsõ olyan tenyésztési laboreredményt. talán most mindjárt beengedhetik a fiához. amely arra utalt volna. Iatrogén ártalomnak az orvosi tevékenység folytán bekövetkezõ ártalmat mondjuk. Tíz körül azt mondták. az intenzíven van. majd észlelve a beavatkozások eredménytelenségét. A staphylococcus aureus baktérium a Brencsán orvosi szótárban így szerepel: iatrogén fertõzést okozó gennykeltõ baktérium. ebben a körben sem állapítható meg. hogy a kezelés során az abban részt vevõk az orvosi foglalkozás szabályait megszegték volna. dr. A hozzátartozók beadványában szereplõ késedelmes ellátás orvosilag nem állapítható meg egyértelmûen. A iatrogén pedig ezt jelenti: orvosi eredetû. Negyed tizenkettõkor Szilárd meghalt. Mihály Károly nyolc hónapot várt a boncjegyzõkönyvre. tehát polgári jogi megközelítés helyett is büntetõjogi fogalmat (a . Az agymûtét ugyanis valóban jól sikerült. mivel a helyes diagnózis érdekében a szükséges vizsgálatok megtörténtek. Dunay György ugyan leírta. Június 24én. méghozzá éppen a kanül helyén. nõvéreknek egyaránt. Károly nyolcra beért a Lászlóba. Olyan mértékû késlekedés. de aztán mégse lehetett. amely kimutatta a staphylococcus aureus nevû gennykeltõ baktérium jelenlétét. Más annyi történt. A szakértõ. bevitték szervezetébe a staphylococcus aureus baktériumot.

hogy õ vegyen igénybe mikrobiológus szakértõt saját szakvéleménye elkészítéséhez.. mindent a szakma szabályai szerint végeztek. A bíróság az iratok alapján szakértõt rendelt ki. Nem volt hát más választás. – a seb átkötözésénél az ápoló vagy az orvos viszi be a kórokozót a sebbe. Nos. hogy hagyták elfertõzõdni a kanül helyét. dr. hogy: – a megfelelõ környezeti tisztasággal. amelynek kétféle módja lehetséges: – a mûtéti sebet okozó eszköz viszi be a kórokozót. Ha a kanül környéke elfertõzõdik. A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. akkor úgynevezett másodlagos sebfertõzés jön létre. azzal. aszeptikus technikák alkalmazásával megakadályozzuk. nem így lett. legalább veszekedni ne kelljen az úgyis megtörtént tragédián. csak sebzés árán lehet a kanült bevezetni. majd nem kezelték megfelelõen a fertõzést – nyilván az idegsebészeti intézet nem is vitathatja ezt. Berek Zsuzsanna lett. Balogh Istvánt a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetébõl. Az elvárható legnagyobb gondossággal és körültekintéssel való eljárás elmulasztását jelenti. A mikrobiológus dr. és hamar lezárják az egészet. víz. S a klinikának a perben is volt képe imigyen nyilatkozni: orvosai semmilyen hibát nem követtek el. Õ legelõbb leszögezte: „A kanül környékének elfertõzõdése gyakorlatilag sebfertõzést jelent. a bõrfelszín épsége mesterségesen sérül. s ezzel alapot ad arra. – a kórokozó ürítés lehetõségét is minimalizáljuk védõruha-használattal. kiegyeznek valamelyes kártérítésben. Károlyék eleinte azt hitték. – megfelelõ sebkezeléssel. ha az eszköz és/vagy az egészségügyi személyzet ténykedése okozza a sebfertõzést. személyi higiéniával a kórokozó rezervoárokat (ember. kézmosással. kanülkezeléssel.szakmai szabályszegés kategóriáját) használja. * Per lett a dologból. tárgyak) lehetõség szerint elimináljuk. semmiféle kártérítésrõl nem hajlandók tárgyalni. hogy a kórokozó behatolási kaput találjon a szervezetbe. sterilizálással stb. hogy az idegsebészeti intézet . A kanül bevezetése során a kültakaró integritása. Az e baktérium által okozott fertõzések. hogy a kanül környéke elfertõzõdött. gennyedések megelõzhetõk úgy. pert kellett indítani. Annak. Szilárd haláláért abszolúte nem felelõsek. Az intézet közölte: õk semmiben nem hibáztak. hogy majd késõbb a kártérítési igényt is elutasítsák. a staphylococcus aureus nevû baktérium volt az oka. napnál világosabb a helyzet: Szilárd abba halt bele.

Mivel a fertõzõdés felismerése nem történt meg idõben. hogy a fertõzõdés észlelése nem történt meg idõben. a garatváladék. így az adekvát kezelés sem kezdõdhetett idõben.” Ezután a mikrobiológus szakértõ válaszolt több. míg a beteg adekvát antibiotikus terápiában és sebészeti sebellátásban részesült. Mivel a tályogosodás nem egyik napról a másikra alakul ki. ehhez képest csak 2 nap múlva történt mikrobiológiai vizsgálat. kanülök vannak/lehetnek. Szteroid kezelés mellett az iatrogén ártalomként bekövetkezett sebfertõzés leggyakoribb és legvalószínûbb kórokozója mindenképpen a staphylococcus aureus. de az adekvát terápia 3 napot késett. Az elhunyt kezelése során voltak-e a szepszisnek klinikailag vagy egyéb módon értékelhetõ gyanújelei? Felismerhetõ volt-e ezek alapján a szepszis? Igen. Ezek is . elvárható. Így: „Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. amikor a kórokozó és annak antibiogramja már ismert volt. Ez jelen esetben azért volt baj. 26-án az elfertõzõdött sebet kézsebész feltárta: az artériás kanül bemenete körül 1×2×1 cm-es tályogüreg kialakulását észlelte. mert így célzottan adtak ugyan antibiotikumot.nem tett meg mindent annak érdekében. s még további 2 nap telt el. megállapítható. Mikrobiológiai szakértõi szempontból elhunytat helyesen kórismézték-e. katéterek. Voltak gyanújelek. de elkésettek. és nem az orr-. mikrobiológiai vizsgálatokra is késedelmesen került sor. Milyen lehetõségek vannak a kanül fertõzõdésének megakadályozására? E lehetõségeket az imént ismertettem. megfelelõ kezelésben részesítették-e? Nem. illetve a vizelet. mert a szepszishez vezetõ sebfertõzõdést nem ismerték fel idõben. és ennek megfelelõ kezelést alkalmaztak-e? Nem. A staphylococcus aureus szepszis tényét senki nem vitatja. hogy ne fertõzõdjön a verõérbe helyezett kanül? Igen. A hozzátartozók elmondása szerint a gyulladás jelei már június 22-én láthatók voltak. A lázas állapot hátterében mikrobiológiai szakértõi szempontból helyesen végezték-e el a góckutatást. és a szepszist fel is ismerték. akkor a szóba jöhetõ gócok elsõsorban ezek. hogy a verõérbe helyezett kanül ne fertõzõdjék be? Igen. Elvárható-e mikrobiológiai szakértõi szempontból. mert a mûtétet követõ állapotokban. Az alperes intézet június 24-én ismerte el és/vagy fel a kanül elfertõzõdésének tényét. továbbá antibiotikumokat is csak akkor kapott. Az egészségügyi személyzet kötelessége gondoskodni a már részletezett feltételek betartásáról és betartatásáról. az alapszakértõ által föltett kérdésre. amikor a betegben még különbözõ drainek. hogy a kanül ne fertõzõdjön el. elvárható. hogy a kórházi személyzet biztosítsa azt. A késedelmes felismerést követõen a kezelések megfelelõek voltak.

Jelen esetben a két dolog tehát akkor is független volna egymástól. Így ez az állítás alperesi részrõl megalapozatlan.” Az idegsebészet azt is írta.fontosak. azonban a staphylococcus aureus fertõzésekben a szervezet celluláris immunválaszának gyakorlatilag nincsen szerepe. mert a kézsebész. ez is mutatja csökkent immunrendszeri védekezõképességét. ha az alperes érvelése helytálló lenne. hogy a thymus (a csecsemõmirigy) az úgynevezett celluláris immunitással függ össze. tehát nem igazán van jelentõsége. Nincsen szó az artéria radialis kanül és környéke vizsgálatáról. Igaz. amelyeket az idegsebészeti intézet írt le ellenkérelmében. Az intenzív osztályos dokumentációban is csak az szerepel. Ha valaki veleszületett immungyengeségben szenved. hogy a betegnél korábban veleszületett immungyengeség állott volna fenn. hogy nem történt meg a kanül környékének 24 óránkénti vizsgálata. és a gennyesedés csak 26-án jelent meg. hogy 19 éves életkorra a biológiai fejlõdés is teljesen befejezõdik. „ 19 éves korban a megmaradt csecsemõmirigy önmagában nem kóros. de a tények ismeretében bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. . Berek Zsuzsanna erre így válaszolt: „Ez azért nem lehet igaz. A csökkent immunrendszeri védekezõképességgel érvelni az állandósult csecsemõmiriggyel összefüggésben szakmailag teljesen helytelen. Szilárdnál persistáló (megmaradó) csecsemõmirigyet találtak.” Ezután dr. Az immunrendszer fejlõdéstanának részletes ismertetésétõl eltekintenék. hogy 18 éves kortól felnõttnek tekintendõ az ember. Berek Zsuzsanna reagált azokra a fölvetésekre is. Berek doktornõ szerint viszont „ immunrendszer az károsodottságát csak az alkalmazott szteroid hatása miatt lehetett feltételezni. annak már korábban lettek volna tünetei. hogy a mûtéti sebet vizsgálták és azt rendben lévõnek találták. Immunológiai ismereteink a status thymico-limphaticus óta jelentõsen bõvültek. de nem biztos. aki a feltárást végezte.” Berek doktornõ válasza: „ Lehet. Semmilyen adat nem utal arra. Ez nem történt meg idõben. Szilárd csuklóján csak június 24-én látszott a bõrpír. eszközöket kell megvizsgálni. hogy ez az elõírás. csak annyit jegyeznék meg. amely humorális immunitás fejlõdéstani szempontból nem függ össze a thymussal. de láz esetén elsõként a betegbe vezetett idegen testeket.” Elõzõ tételének bizonyítására a kórház arra is hivatkozott.” A kórház azt írta: „A kanült és környékét 24 óránként megvizsgáljuk. Az intézet szerint Szilárdnak valószínûleg veleszületett immungyengesége volt. A szakértõ ezt is másként látta. idejétmúlt. emiatt nem volt képes szervezete fölvenni a küzdelmet a baktériummal. kizárólag a szervezet humorális (testnedvekkel kapcsolatos) immunválaszának.

Dunay György büntetõjogilag értékelte az orvosi tevékenységet. nem kapott kacsát. ami egyúttal azt is jelenti. Az intézet írásban állította: „A kanül környezetének ellátása.) a mintavétel során nem jártak el a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel. Berek Zsuzsanna így összegzett: „ A kanül elfertõzõdésének ténye azt jelenti. Dunay György. nem gondoskodtak a megfelelõ környezeti tisztaságról. Berek Zsuzsanna polgári jogi relevanciával. Berek Zsuzsanna szakértõk szakmai álláspontja között. fertõzött volt staphylococcus aureus baktériummal. míg dr.” A szakértõ szerint „ biztos. ne alakuljon ki. így ágyba vizelt. mivel dr. hogy az agyvízvétel során a bõrbõl került baktérium a vizsgálati anyagba. amint a szülõk jelezték is. Balogh István igazságügyi orvosszakértõ a következõképpen oldotta föl. nem cserélték ágynemûjét. hogy a gyulladásos folyamatnak. amely a a szepszist okozta.június 26-án 1×2×1 cm-es tályogüreget ír le. hogy a kanül bevezetése során sem fertõtlenítették a beteg bõrét megfelelõen. mindennapos ellenõrzése az intenzív osztályon szintén a sterilitás szabályait betartva történt meg. Nincs is róla dokumentáció sem. és ez 4 nap alatt. amelybõl halált okozó szepszis lett. nem alakul ki szepszis. az elvárhatóságnak megfelelõen értékelte az iratokat. Másrészt dr. hamis eredményként tenyészett ki a beteg agyvizébõl. ami egyúttal azt is jelenti. nincs halálos végkimenetel… A kanül befertõzõdése és a beteg halála között okozati összefüggés van. hogy: 1. már június 22-én voltak tünetei.” A szakértõ válasza erre: „Ez mikrobiológiai szempontból nem jelent mást. „Véleményem szerint nincs ellentmondás dr.” Végül dr.” A szakértõi vélemények közötti látszólagos döntõ jelentõségû ellentmondást dr.” A kórház kifejtette. kezelés nélkül el is tályogosodhatott. Összefoglalva megállapítható. akkor nincs baktériuminvázió. nem fertõtlenítették megfelelõen a beteg bõrét. illetve dr. Ha nincs a kanül körüli sebfertõzés. hogy . Ezért bizonyossággal határos valószínûséggel állítható. mint azt. hogy nem történt meg. Lehetséges. személyi higiéniáról. A tályogosodás pedig nem egyik napról a másikra kialakuló folyamat. hogy a beteget nem tartották tisztán. nem mosdatták. nincs szeptikus sokk. hogy alperes kórház nem tett meg mindent annak érdekében. hogy a kanül körüli bõrgennyedés. „ staphylococcus aureus baktérium. 2. azaz szennyezett. amellyel a fertõzés megelõzhetõ lett volna. A kanül befertõzõdése elkerülhetõ lett volna. Dunay György szakértõ véleményének idejében még nem állt rendelkezésre mikrobiológiai szakértõi vélemény.) a beteg bõre kontaminált.

Felesége könyveit. kiterjedtebb. Késõbb Károly újabb munkahelye is megszûnt. azzal a szakmával jól lehet keresni. Májusra nagy nehezen elhelyezkedett. éppen csak rendbe tette a tankönyveket. Meg fog halni. amely ismerten csontvelõ-károsodást okoz. Eladta az autóját. Ugyanakkor az immunrendszert egyrészt károsította a szteroidok adása. büntetõjogilag az orvosok nem vonhatók felelõsségre. Szilárd szobáját is ugyanúgy hagyta. a lelki tényezõknek. eladósodott. 1997 márciusában megszûnt a munkahelye. hogy alperes kórház mindent megtegyen a verõérbe helyezett kanül elfertõzõdésének elhárítása érdekében. Ám hiába. illetve a Paracetamol a fehérvérsejtek képzésének gátlásával. * Károly számítógépes szakember. másrészt önmagában a szeptikus folyamat. s nem talált újra munkát. Rákos. amit megkíván.igazságügyi orvosszakértõi szempontból elvárható. júliusban meghalt. amely arra utalna. A kártérítési pert Károly elsõ fokon megnyerte. Mert Szilárd verseket írt – szépeket. hogy a beteg korábban veleszületett immunhiányos állapotban szenvedett. összeszorul a szíve. s másnap mindkét lába megbénult. Dunay Györggyel a vonatkozásban is. ismét lett állandó jövedelme. menthetetlenül és gyógyíthatatlanul. akár halálhoz is vezetõ szeptikus folyamatok alakulhatnak ki. óravázlatait. hogy legalább a feleségének be tudjon vinni mindent a kórházba. Semmilyen bizonyítható adat nincs. azonban minden. A saját lakásába ahányszor belép. hogy éppen a másodlagos immunrendszer-károsodás miatt sokkal súlyosabb. Egyetértek dr. elvégzi a jogi egyetemet. 99 júniusában Károly pedagógus felesége elballagtatta végzõs osztályát. elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte az Amerikai úti klinikát.” A rendõrség ezek alapján a nyomozást megszüntette. A klinika nem sajnálta az idõt és a pénzt: fellebbezett. egyre rosszabb állapotban. Azóta kórházban fekszik. tanítványairól készített feljegyzéseit nem képes elpakolni. Orvosai állítják. ha a szteroidok mellett még más olyan gyógyszerrel is történik a kezelés. Úgy tervezte. 2000 áprilisában a másodfokon eljárt Fõvárosi Bíróság helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. még a legcsekélyebb fertõzéses góc esetében is gondolni kell arra. verstöredékeket. amíg összerak annyi pénzt. harmadrészt az Algopyrin. ebben komoly szerepe van a pszichés. szteroiddal kezelt betegnél. hogy a szteroidok adása szükséges volt. egyetemi jegyzeteket. hogy abból élete hátralévõ szakaszában aztán . de csak addig dolgozik. Szilárd júniusban betegedett meg. ahogy a gyerek utolsó otthon töltött napján volt. különös tekintettel arra az esetre. fia elvesztésének.

mint e kéj. Csak a föld sötét. Mert ez az örökkévaló. Hívó hang szól a mennybõl: Jöjj a tökéletes felé. Igen. Ezért nézz felfelé. Ne félj az elmúlástól. Egyik utolsó költeménye ez: Halál Kihunyt a Nap a hegyek fölött. S vérig emészt a bánat. Mi felhõkön túl van. nem lehet még. Mert eddig minden töredékes volt. Hatalmas moraj hallik a menny felõl Szerelem – ah! Mily értelmetlen. igen az ég. Hisz az öröklét messzebb húzódik. Felkap a szellõ. S vad vihar támad. E képzelet itt világ. Fejemben lüktet egy ér. De mitõl? Nem villan eszembe: tán a lét a szürkeség? Biztosan. Hisz oly szép az ég. ostoba. Oly világos ott fenn: És lám. Ne félj a láthatatlantól. Meglehet – válaszolom. A halál több boldogságot hoz. halál! . A sötétség csontig hatol. Így még boldogabb lesz tán. A halál nem vég. S röpít már. És a szerelem? E lángokban izzó vad? Õ t nem vihetem az égbe fel? Vagy mégis – kérdezem. Mert itt minden látható. jobb kezdete. Inkább valami szebb. Isten veled. buta. hit! Isten hozzád. Villan át agyamban S újabb kérdést teszek fel én.verseket írjon. Tán most jött el a vég? Nem. eltûnik a feketeség.

ami rém kellemetlen volt. de finom lesz az is… gyerekgõgicsélésre fogunk ébredni mindennap. szépen tágul. gondolhatja. be az oxytocint. Elsõ pillanatban megkönnyebbülés és boldogság telepedett rá: megvan. mint a parancsolat. egybõl a szülõszobára mehetett. kétujjnyi méhszáj. – Doktor úr! Nem bírom. szülünk – zuhany. nagyon boldogok leszünk. a doktor mégiscsak jobban tudja. nem lenne-e okosabb eleve császárral kezdeni. inkább szinte úgy kilõ. Azt a szép kis hasikáját nem szeretném összevagdalni. néha az volt az érzése. a doktor megvizsgálta. nyomott még egy óriásit. tavasszal-nyáron már a teraszon reggelizünk a babával együtt… nem fog fájni a szülés sem. de az orvos ismét megnyugtatta. azonnal megcsászározom. és sûrûsödtek. mint pezsgõsüvegbõl a dugó. hogy minden rendben lesz. próbált egyenletesen lélegezni. A terhestornán tanultakra koncentrált. tündérkém! – nyájaskodott a Gyöngyiéktõl már sok-sok pénzt bezsebelt doktor –. és még. hogy aggódjon érte. sikerült. és forgott benne: – Jó baba lesz. sõt. ha szükség lesz rá. orron át be. hadd maradjon az olyan. nem utólag magyarázza bele a történtekbe – hatalmas reccsenést hallott. vigyázzon rá. Ám azonnal borzalmas fájdalma kerekedett. de nem kell azt betervezni! Pontosan megmértem. ami mégiscsak iszonyú szégyenteljes lenne. a doktor úr is megmondta. a férje beszáguldott vele a kórházba. Nagy volt a baba. Gyöngyi. a mûtõlámpa is leszakad a plafonról. Géza mostanáig kibírta csajozás nélkül. amint tanulta. szájon át ki. kemény kislány vagyok én! Beértek. nem is volt igazán ideges. rendben. ha muszáj! Gyöngyi valamelyest megnyugodott. minden rendben lesz. Kétszer is kérdezte a szülészorvost. nem lesz semmi baj… nem is fáj olyan borzasztóan… jól van. mint . borotválás. és még – és Gyöngyi kezdte úgy érezni. Amikor megjöttek a fájásai. nem áll fönn relatív téraránytalanság. nyilván nem akarja az orvos kidobni az ablakon azt sem. mindjárt jön is a gyerek. És tényleg jött.. szétszállok! – nyögött. valamint bõven elég pénzt kap ahhoz.*** Már elõre nehéz szülésnek ígérkezett. az egész alsóteste kizuhan a helyérõl. és olyan fájásai jöttek. de valami másféle. hat hét múlva újra együtt lehetünk. és – nem vicc. miért nem akar már megnyugodni. amilyen volt a terhesség elõtt! Csak akkor vágunk. – Jaj. a görcsöknél bent tartani és lassan-lassan kifújni. és Géza. a mama pedig picike és vékony. a baba nem is kicsúszik belõle. Elsõ gyerekét várta. lényegében a szülés tarifájában is megegyeztek már. És erõsödtek. minden a legnagyobb rendben van. Gyöngyi elõtt elsötétült az egész világ. majdhogynem az eszét vesztette az iszonyatos görcstõl. néha már azt hitte. rögtön bekakil. miközben érezte.

A hüvelykimeneten. eszét vesztve szaladt az elõszobatükörhöz. A hüvelyi szülés során minden tankönyv szerint úgynevezett gátvédelmet kell végezni. éppen azért. – Doktor úr. Valószínûleg tényleg nem kellett volna õt megcsászározni. másfél embernyi tükörrel: szép volt. sõt. hogy be ne repedjen. Nem látott semmit. hasítani lehet a mély hallgatást. megállt a kés a levegõben. Hivatalosan szólva: negyedfokú gátrepedése történt. annak méreteihez képest eléggé nagy baba. s ettõl az háromszor akkorát repedt. hanem a hüvelyét kellett. alulról világított a zseblámpával – és nem hitt a szemének. a gyógyszerek és a diéta ellenére meglepõen könnyen ürített. összevissza dobált mindent. valami baj van? – aggódott. mire megtalálta az elemlámpát. rendszerint együtt alkalmazandó módszere van. de a mellei istenien teltek voltak – ragyogó csinos nõ nézett vissza rá. lehajolt kilencven fokba. de érezte. Az elsõ: idõben „ bevágni” gátat metszeni. a hasa már kezdett a régi lenni. Mivel ott volt a kínos helyen a seb.eddig. nem is a lepény okozza. nem tudta mire vélni – egészen addig. panaszkodott is. Annak mentén pedig sipoly alakult ki. s a szülészorvos ekkor követte el a második hibát. Nos. lényegében összeszakadt a hüvelye a végbelével. Mivel nem a végbelén át távozott belõle a sár. Ennek két. Az arca elé húzott zöld mûtõskendõtõl Gyöngyi nem látott semmit. s alulról próbálta megnézi magát. de most sem kapott választ. a teste ruganyos. Ezt persze azonnal rendbe kellett hozni. Amikor otthon elõször ment úgy WC-re. Furcsa érzés volt ugyan. azzal iszkolt vissza az elõszobába. de elképzelni sem tudott volna: a végbelét akarta megtisztítani. de nem azt. hogy ne legyen széklete. fiatal. olyan gyógyszereket adtak neki és olyan étrendet írtak elõ. s az orvos harmadik hibája az volt: ezt nem vette észre. Az orvos és a szülésznõ azonban engedte spontán lezajlani a gát átszakadását. egymást kiegészítõ. Sikítozva rohant ki a WC-bõl. Ami akkor kiderült. hogy kiférjen az . olyat nemhogy soha nem hallott. Gyöngyi ugyan lázas is volt. hanem a hüvelyén át. a sufniba futott. mint amennyire szükség lett volna. Rosszul varrta össze: átöltötte a végbél nyálkahártyáját is. a nagyajkain láthatott . Megfordult. A második: a szülésznõ egy mûtõkendõvel alulról meg szokta szorítani-támasztani a gátat. hogy már nem csak pisilnie kellett. csupán a szokásos és normális gátvédelemrõl kellett volna gondoskodni. a baba sírását leszámítva hirtelen valami túl nagy csönd ereszkedett a mûtõre. – Mi történt. Ledobálta magáról az összes ruhát. hadd gyógyuljon be hamar a sebe. Elõször szembefordult a hatalmas. mégis a szülés utáni hatodik napon hazaengedték mint gyógyultat. most is fáj nagyon! – de az orvos nem válaszolt. Gyöngyi szülésekor e kettõbõl ezt a kettõt nem alkalmazták. és azzal is tisztában volt. újra kilencven fokba görnyedt. amíg el nem kezdte kitörülni magát.

. és próbálta kézzel kitapintani. Újra sikítozva menekült vissza a WC-be. Pár hónap múlva visszavarrták a helyére. elengedi. megszorítja. És ugyanaz volt. hogy mégiscsak kulturáltabb legyen a dolog. mikor indul meg ott bármi. Ráadásul mindez azzal is járt. Székletfogó gyógyszereket szed. vagyis nem tudta visszatartani. mégis állandóan pelenkáznia kell magát. s azt megszorítja. elengedi. hogy végbelének izomzata teljesen tönkrement. szabályozni. Hosszú ideig a hüvelyén keresztül ürítette székletét. Végbélzáró izmait ugyan naponta tornáztatja. mi a valós helyzet. hiszen tönkrevarrták. de soha nem nyeri vissza eredeti rugalmasságát. erõsíti – földug egy egészen más célra emlékeztetõ mûanyag eszközt. úgynevezett inkontinencia lépett föl. Hát nem lett az. több százszor –. diétázik. Azóta is így él.székletmaradványokat. Aztán kivarrták a végbelét a hasa oldalára.

vagy vastagbéldaganatra gyanakodtak a doktorok. nem tudják. aztán bedolgozó. de pontosat nem tudtak mondani. a beutalóért. Dósa néni? Matovics Ferencné Dósa Rozália 46 éves. végül mindig bevallották. sokszor az ébresztette. Takarítónõ volt a Volánnál. és inkább megvárta. nem úgy van az. hogy a kisöregek rendben legyenek. a jobb oldali nyomásra föl is jajdult az asszony. Férje karbantartó az önkormányzatnál. emilyen és amolyan vizsgálat. Dósa Andrásné panaszkodni kezdett. amíg az öreg lement a rendelõbe. Tíz napon át vizsgálgatták. Nem görcsei voltak. több mint két hete hagyja szenvedni az édesanyámat. nem kaptak. csak nem múlik el ez a fránya fájása. – Nem csontváz még Dósa néni. és továbbküldték a miskolci Batthyányi Kórházba. Pár órára segített is. November 2-án reggel Dósa néni még rendben ellátta magát. egyre gyakrabban jelentkeztek. Szülei közel laktak hozzájuk. oda küldték. Matovicsné szépen kérte az orvost. takarítani. A doktor úr fájdalomcsillapító injekciót adott. s annak alapján vagy petefészekdaganatra. doktor úr. Matovicsné bekísérte édesanyját a mezõkövesdi nõgyógyászati osztályra. neki már nehezére esett volna leballagni oda. de az nem volt nekik. ide vitték. leszázalékolva él Cserépfaluban. nem állandóan. de csak nem akart kiegyenesedni a diagnózisa. de csak nem derült ki semmi. de aztán kezdõdött ugyanaz elölrõl. Ultrahangvizsgálat következett. Mezõkövesdtõl 16 kilométerre. –Hát én most hová vigyem a nénit beutaló nélkül? – méltatlankodott a mentõs tiszt. Ott megvizsgálták. fõként hajnalban. fia jogot tanul. –Hogy mondhat ilyet. mert nem tudom. õ járt át hozzájuk mosni. és Nospa görcsoldót írt föl neki. utalja a mamáját kórházba. Újabb napok teltek el így. Alhasi fájdalmai voltak. kérték a beutalót. át is ment hát a háziorvoshoz. Irigoszkópia. majd mérgesen távozott. Délben aztán megjött a mentõ. Ám nemhogy elmúltak volna a fájdalmai.Hol fáj. hogy három nap alatt meggyógyul az ember! – kiabált vele a doktor. Õ megnyomkodta a hasát. laparoszkópia. ahelyett hogy kórházba küldené! Azonnal hívja a mentõt. Megint Demalgon injekciót adott. látták a Demalgon ampullát. mi baja lehet a betegnek. Október elején azonban édesanyja. Három ilyen nap után az urát küldte az orvosért. mit teszek Magával! – A háziorvos ismét megnyomkodta körbekörbe Dósa néni hasát. Az orvosok csak hümmögtek. morogtak. csak úgy tompán fájt a hasa. fogat .

tiszta hálóruhát vett. hátha az lejjebb viszi a magas lázát. mozdulni alig tudott. A Szabad Földben láttak cikket arról az ügyvédi irodáról. majd õ maga kezdte borogatni hideg vizes lepedõvel. sem a miskolci kórház nem volt hajlandó kiadni a papírokat. akkor van remény. –Nem vagyok jól. mihamar. megmarad-e. Nem bírta ki.mosott. de azt a választ kapták. nem kéne ezt így hagyni. azt hittem. –Nem dagadt az. mit talált: – Nagyon csúnya. aztán nagy nehezen mégis rákényszerültek. elhanyagolt. 36-os cipõt hordott szegény. hozzájuk ment hát föl Dósa úr. drága édesanyám? – aggódott. Megindult a harc. hogy fölboncoljuk a feleségét? – Majd a nemleges válaszra tovább informálódott: – És akar-e följelentést tenni? – A nagy gyászban bele sem gondolt ebbe sem a kisöreg. tucatnyi orvos látta – s a vakbélgyulladását egyikük sem ismerte föl. hogy Benneteket láthassalak. Megint eltelt két nap. 11 óra körül azonban megint rájött a nagy fájdalom. 27-tõl november 5-ig feküdt kórházban. az édesanyja reszket. – Hogy vagy. Dósa úrtól – amikor ment a kórházba a temetés dolgát intézni – azt kérdezte a fõorvos: – Akarja-e. ilyen volt a Te lábad mindig. aki a leghatározottabban kijelentette: semmi mulasztás nem történt. édesanyám. édesanyám! – nyugtatta hamisan asszony lánya –. Csak nyögött-nyöszörgött szegény mamája a fájásoktól. õk nem tudnak ebbe beleszólni. tömzsi lábát. Délben ért be a lánya. Matovicsné másnap bent volt nála. aki látta. Október legelején lett rosszul elõször. nem éri meg a mamája a reggelt. a megyei bíróságon. mint a kocsonya. drága kislányom! Az éjjel is olyan beteg voltam. nézd. Dósáné . megvan ennek a hivatalos útja. megtisztálkodott. édes kislányom – felelt õ halkan –. Meghallgattak igazságügyi orvosszakértõt. – Matovicsné nehéz szívvel jött el a látogatási idõ végeztével. tenni kellene valamit ekkora mulasztások miatt. Ha kibírja a következõ három-négy napot. szólni sem bírt a kíntól. szörnyû állapotot. Rendbe jössz. Csak azért maradtam még életben. Nem tudom. sem a család. már meg is halok. csak jóval késõbb kezdtek tûnõdni. Szólt gyorsan az ügyeletes orvosnak. a lábam is hogy megdagadt! – és mutatta pici. ott konzíliumot is tartottak. eltályogosodott vakbélgyulladása volt. Kénytelenek voltak fölvágni. érezte. Bepanaszolták a háziorvost a falu képviselõtestületénél. Jó sokára kitûzték a tárgyalást Miskolcon. Az operáló orvos a mûtét végeztével õszintén elmondta. Átvitték a sebészetre. vajon mi okozza a szûnni nem akaró. amely ilyen ügyekkel foglalkozik. és viszünk haza! –Nem hiszem én azt. november 5-én meghalt. de az sem hozott bizonyosságot. Kezdetben sem a háziorvos.

hát istenem. (=observatio. 12. Majd a további feljegyzés így szólt: „Amennyiben megoldható. A II. Azonnali EKG-t kért az ügyeletes. Hogy nem ismerték föl idejében a vakbélgyulladást. Fellebbeztek. kihívta hát a mentõket.” Még aznap este a kapott gyógyszerek ellenére ismét erõs mellkasi fájdalmak gyötörték. 1999. – Össze van csomagolva? Igen? Akkor induljunk! – És lesétáltatták 20 lépcsõn. õk azt felelték. Bel Osztályon jelenleg abszolút helyhiány miatt erre nincs mód. Otthonába bocsátjuk. s a Legfelsõbb Bíróságon lényegében megismétlõdött minden. Az újraélesztési kísérlet sikertelen maradt. s annak alapján egyértelmû diagnózist írt kezelõlapjára: „ instabil infarctiform angina pectoris syndroma” magyarul: . de kórházba kell vinni. 24 órás obs. Dósáné a XX. Az ügyvédi irodáról azt hallani. megfigyelés) célszerû lenne. Egészen szürke volt az éppen ötvenéves férfi. azért pedig igazán senki nem hibáztatható. nem stabil állapotban. infarktushoz hasonló szívtáji szorító fájdalom heveny koszorúérelégtelenségben. olyannyira reménytelennek találják sok eset alapján. hogy valaki meghal. az csupán diagnosztikus tévedés. a szívét fájdította. s jogerõs ítélet szerint ezért senki nem felelõs. van ilyen. század legvégén vakbélgyulladásban halt meg.ellátása mindenben a szakma szabályai szerint történt. akkor máshová. A bíróság el is utasította keresetüket. hogy ott valaki kivívhassa az igazát. A mentõautóban meghalt. 02. . Borsod megyében már el sem vállalnak ügyeket. *** A fõváros legújabb kórházába új beteg érkezett a járóbeteg-rendelésre. Kezükbe nyomta a kórházi papírt.

s iszonyatos erõvel kipréselte belõle Zsófikáját. Rózsika 94 januárjában ikerterhességgel került a szegedi klinikára. nem tudott mozogni. Két év múlva pedig Juditkának. Kiss Judit gyerekorvosé és Varga Nándor traktoristáé. ám Judit ekkor is hiába szólongatott orvost. de a kórlapokat.Na. s értelmileg is teljesen visszamaradott. másodszülött kislányának agydaganata . aki persze föl sem sírt. további húsz percig magányosan viaskodott a halál és az agykárosodás szellemével. Zalányi Sámuelhez ment be szülni 93 júniusában. Mind a két keze és mind a két lába teljesen béna volt. A késõbbi szakértõi vélemény leírta: Enikõnek a szülés közben egyszerûen összeroppantották a fejét. s a szülés után egy órával meghalt. hogy bármilyen szakmai szabályt megsértett volna. amit elkövetett. akkor kapott egy görcsöt. majd hazament ebédelni. Másfél-két órára úgy hagyta magára a vajúdó doktornõt. az Erdélybõl áttelepült. és megfulladt. Emlékeznek még rájuk? * Dr. hogy a kutya felé sem nézett. a szegedi klinika szülészetén lezajlott eset: dr. * Varga Nándor. dr. Pont vasárnap következett be a burokrepedés. A magzat szívhangja csökkent – nyilvánvalóan oxigénhiányos állapotba került –. Kiss Judit. Meghalt. nõvért. kezében a vákuumkészülékkel – aminek ebben a helyzetben semmi. Zalányi Sámuel nem csupán tagadta a per során. Zalányi beköttette az infúziót. S azt pedig túladagolták. de semmi keresnivalója nem lett volna –. a tótkomlósi traktorista felesége. Enikõ is. Másnap meghalt elsõszülött kislánya. Nagyszénáson élõ és dolgozó gyerekorvos a szegedi klinikára. ráugrott Juditra. Rendkívül súlyos agykárosodásokat szenvedett. Ötéves korában is összesen nyolc kiló volt. Csakhogy közben az infúzióban a szülési fájások gyorsítására való oxytocint adagoltak. Megérkezett Zalányi. Samu! Belõled se lesz jó orvos! Az elsõ kötet írása során különösen erõsen hatott rám két. a mûtéti naplót is bizonyítottan meghamisította – próbálva eltüntetni annak nyomait.

vagyis éppenséggel Zalányi Sámuel büntetõjogi felelõsségre vonása is szóba kerülhetne. Enikõ azonnali halálába került. És õ is meghalt. Zalányi Sámuel volt az ügyeletes orvos. amely szerint az orvos maga választja meg a gyógymódot. hogy „ nincs kár” Úgy fogalmazott: ugyan . a mama és az egyik baba. hogy nem kell császármetszés. Juditka késõbbi halálának is. hogy élete tartósan megnehezült emiatt. A Legfelsõbb Bíróság nem ítéletet. s valószínûleg okozója volt a másik kislány. õ hozta meg azt a végzetes. hogy minimum Enikõ halálát a császármetszés elmulasztása okozta. Zalányi. s ez Rózsika. – Arról nem esik szó. az idõ elõtti burokrepedés. A szakértõi vélemények ugyanis úgy szólnak: szakmai szabályszegés történt. ami indokolta volna az azonnali császármetszést: az anya életkora. hüvelyi szülés lesz. a Legfelsõbb Bíróság elõtt a kórház. de a közeli hozzátartozó elvesztése önmagában nem ad alapot kártérítésre. Meggyõzõdésünk szerint ebben az esetben az orvos helyesen választotta meg az alkalmazott gyógymódot. ahol születése óta valami nagy piros folt virított kis fején. Ám Varga Nándor pere azóta folytatódott. hanem végzést hoz: az elsõfokú . miként lehet helyes az a gyógymód. hogy ilyet le lehet írni Magyarországon vagy bárhol a világon. Elképesztõ ítélet! Az ember nem gondolná. ám Varga Nándort nem érte kár azzal. amennyire laikusként ez lehetséges. az ikerterhesség.lett – mégpedig pontosan azon a helyen. amelybe ketten azonnal belehalnak. ha új fejlemény van! Kétségkívül fura helyzetben van a bíróság. egy pedig késõbb. mint ügyeletes orvos mégsem engedélyezte elvégezni a császármetszést. Vagyis ugyan Zalányi durva orvosi mûhibát vétett. illetve a biztosító ügyvédje újrakezdi: – Elsõsorban az egészségügyi törvényre hivatkozom. A nagy tekintélyû Köles Tibor bíró úrnak ez nyugdíjba vonulása elõtti. 1999 április végén a Legfelsõbb Bíróság tart másodfokú tárgyalást. Ezt az elsõfokú ítélet így nem is vonhatta kétségbe. az anya lázas állapota. Rózsika szülésének éjszakáján a klinikán dr. hogy elveszítette feleségét és egyik kislányát. kétségtelen tény. a meddõséget követõ indukált terhesség. tehát pályafutása utolsó tárgyalása. Bárhol a világon nem is. és a felperes traktorista nem tudta bizonyítani. azokról most csak akkor essék szó. Meg is kéri hát a peres feleket: – Uraim! Mi. de Magyarországon igen. Ennyi történt elsõ kötetem írásának idejéig. áttanulmányoztuk az orvosi iratokat. ám arra hivatkozva utasította el Varga Nándor keresetét. Rózsika halálát okozó döntést. fel is fogtuk azokat. majd a magzati tachicardia. Ráadásul most. Kérem hát. s amennyire tudtuk. Miközben – késõbb a perben több szakvélemény bizonyította – hat tényezõ is volt.

Hallgatóként ott ül dr. Zalányi elõzõ áldozata. Több mint harmincéves pályafutásom során sok rossz ítéletet olvastam. Hadd kezdjem a sajátommal! A per korábbi szakaszában nem fellebbeztük meg külön azt is. Csikos Klára bírónõ. szerdán. a július 7-iben pedig durva orvosi tévedéseire. Ez az én mûhibám volt. jeles újságíró. a Megyei Bíróságon sor is kerül erre az elölrõl kezdett. hogy kezdõdik elölrõl az egész pör. számos Zalányi-ügy igazságügyi orvosszakértõje. olyan hiányosságokat tartalmaz. hanem az anya is. majd késõbb a másik gyermek is. amely elõzõ ítéletében kimondta: az újszülött halála nem . Szegeden. dr. ügyvédjelöltek. a kórház felelõsségét. és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Zalányi kezei között meghalt a felesége és egyik kislánya. További mûhiba történt itt. de ilyen rosszat még soha. Halász Miklós. Sajnos az elsõ fokon zajlott eljárás nem alkalmas az ügy megítélésére. hogy ügyfelemet lebeszéltem errõl. olyan mértékben megalapozatlan. csak alakilag van elsõfokú ítélet. a Csongrád megyei bíróságon. Azt kell mondanom. akinek halála meggyõzõdésünk szerint szintén a legszorosabb összefüggésben állt e mûhibával. * Majd röpke egy év és két hónap múlva. Farkas Márton nõgyógyász. július 12-én. Hiszen nemcsak az egyik gyermek halt meg. s sokunknak van okunk emiatt is szégyenkezni. tartalmilag és lényegileg nincs. hogy az anya haláláért nem mondták ki az eljáró orvos. Ez a történet azonban Zalányi Sámuel doktor orvosi mûhibájával kezdõdött. Nagy-nagy presztízsper ez most. Elsõként a nagy tekintélyû Ádám György ügyvéd. Varga Nándor hozzátartozói. Varga Nándor öt és fél év alatt jutott el oda.ítéletet hatályon kívül helyezi. amit biztosan meg tudunk nyerni. összesen mintegy nyolc esztendõ alatt. joghallgatók. amelynek három ember halála volt a következménye. annyira nem a jogszabályoknak megfelelõen ítélt meg jogkérdéseket. hogy új eljárást kell lefolytatni. 2000. Kiss Judit. nincs könnyû helyzetben dr. – Sajnálatos módon nem tudtunk más döntésre jutni. foglalkozzunk csak azzal. Varga Nándor jogi képviselõje kap szót: – Tisztelt Megyei Bíróság! Hetedik éve tart ez az eljárás. Június 30-i beadványomban reagáltam az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának durva jogi tévedéseire. Ezt durva mûhiba követte a debreceni orvosszakértõ közremûködése során. hivatalosan megismételt elsõfokú tárgyalásra. ma már nagyon sajnálom és szégyellem. ám igazságot – ha valaha – tán egy-két év múlva kaphat. mondván. az általam fölkért igazságügyi orvosszakértõ jelentésére alapján.

s az orvosnak ott. az okokozati összefüggés és a jogellenesség. Az egészségügyi törvény ugyanis – és hangsúlyoznom kell. nem kapott módot álláspontjának kifejtésére. nem a mai. hogy Ádám György már állna is föl válaszolni – sürgetni próbál. szerint négy feltétele van.és polgári jogi kategóriákat. . Az alperes. van olyan is. Az orvosnak egyébként sokkal egyszerûbb húsz perc alatt elvégezni ezt a mûtétet. jelen esetben azonban ebbõl három hiányzik. és befolyásolni e per kimenetelét. Összevissza keverik a büntetõ. hogy császármetszés elvégzése esetén nem következett volna be a magzat halála. mivel az fölösleges idõhúzással járna. mint egész éjszaka végigasszisztálnia egy hagyományos szülést. Nem vitatom. nem volt jogellenes. dr. amely egyértelmûen rögzíti: a gyermek halála az eljáró orvos. amirõl azonban feljogosítva érzik magukat véleményt formálni. Farkas Márton igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményét is. a szülõágy mellett kell döntenie. de ez nem jelenti azt. Ez megítélés kérdése. tehát nem jár érte kártérítés. Ez az orvos ezt az eljárást választotta. profilaktikus (megelõzõ) jelleggel el lehetett volna azt végezni. léteznek intézetek. hiszen azt mondja. Majd súlyos mûhibákat tartalmazott az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának szakvéleménye. a Szegedi Orvostudományi Egyetem gömbölyû jogtanácsosa következik: – A kártérítésnek a Ptk.kár. ha nem kezdenénk el az ide-oda észrevételek párbaját. Nem valósult meg a felróhatóság. hogy el is kellett volna. Ennek ellenére – bármennyire is igyekeztek dodonaian fogalmazni – azt az ETT IB is elismeri. azt helyesnek tartjuk. tevékenysége nem jogellenes. s ez neki nem felróható. Az ETT IB felülvéleményét mi elfogadjuk. amelybõl ugyanis kiderült: fogalmuk nincs arról. hogy orvosi mûhiba történt. a cselekmény elkövetésekor hatályos egészségügyi törvény számít most – azt mondja ki: az orvos a gyógyító eljárást maga választja meg. hogy felperes észrevételeire nem fogok reagálni. nehogy késõbb azt mondhassa. A bírónõ – látva. az eljáró orvosnak nem felróható a tevékenysége. azt természetesen nem ismétlem meg. Ezután az úgynevezett beavatkozó. Martini Jenõ orvos-jogász kerül sorra. tehát nem lehet ok-okozati összefüggés sem. – Mindenben egyetértek alperes álláspontjával. a biztosító jogi képviselõje. nemigen lelkesedik a jogi perpatvarért: – Szeretném. Már most elõre bejelentem. Van ilyen iskola is. Amit azonban szeretnék kiemelni: az ETT IB felülvéleménye azt írja. amit tett. amely pedig kizárólag büntetõjogi fogalom. de kénytelen vagyok megadni a szót a felperesnek. s ez okozta a csecsemõ halálát. Becsatoltam dr. nem bizonyítható. ahol harminc százalék körüli a császármetszés aránya. hanem az akkori. szakmai szabályszegésrõl írnak polgári perben. Zalányi Sámuel tevékenységének következménye.

–Mi? –Semmi értelme nem volt ma ennek az egésznek cirkusznak. Jó tíz perc múlva jön vissza. kezében egy fehér lappal. A bíróság úgy találta. Elõre kész volt az ítélet. Mindössze kiviharzik a tárgyalóterembõl. s nyújtogatja a nyakát. Amint szedelõzködünk. ami bekövetkezett. Ám hozzá kell tennem. Az új egészségügyi törvény elõkészítése során a Magyar Orvosi Kamara elintézte magának. Alperes arra hivatkozik: az orvos maga választja meg a gyógyító eljárást – igen. ezért. amely pedig kimondja az ember önrendelkezési jogát. a régi. Hadd tegyem hozzá. El lehet menni. kérdem is. csakhogy a tudomány adott szabályainak és a jogszabályok elõírásainak keretein belül! A bírónõ ezután. azt ugyan nem közli. lehetetlenülése ne lenne kár. egy-két kézírásos bejegyzéssel. szabályos gépelt sorok voltak egymás alatt. ez így van. s hogy ez felróható alperesnek. Az ítélet ellen a felek a kézhezvételtõl számított 15 napon fellebbezéssel élhetnek. hanem az alkotmányból. kézzel írt vagy gépelt papírból olvasta az ítéletet. 1972-es egészségügyi törvény sokkal. látom ám. szerintem e téren nem is az egészségügyi törvénybõl kellene kiindulni. hogy kétségkívül ok-okozati összefüggés van az anya. hogy beleszólhasson saját gyógyításába. mivel meg tetszenek majd kapni írásban. valamint az egyik gyermek halála és az elvégzett. Amint kiérünk. nagyobb jogot adott a betegnek. illetve el nem végzett orvosi tevékenység között. hogy nem vetíthetõ vissza az új egészségügyi törvény erre a korábbi esetre. Farkas Márton odaoldalog a bírói pulpitus elé. hogy e jogokat lényegesen szûkebbre vonják. –És? –Géppel volt írva. kinyomakodunk a tárgyalóterembõl. akkor hatályos. megáll egy pillanatra. hogy mi történik vele. –A Megyei Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében – olvassa a lapról. s beterel minket. A többit részletesen majd írásban. A bíróság úgy ítélte meg. elnapolni akar-e vagy ítéletet hirdetni. ne adna tehát alapot kártérítés megítélésére. a beteg jogait erõsen korlátozzák. – A bíróság kötelezi az alperest. hogy dr. hogy halasztani. a család széthullása. Igenis volt (és valamelyest van) joga beleszólni a betegnek abba. ez az összeg egyáltalán nem tekinthetõ eltúlzottnak. úgymond. továbbá a perköltséget. Tessék leülni! Csak nagyon rövid indokolást tartok – ül le õ is –. és eltûnik a folyosó végén. de sokkal szélesebb. valamint annak kamatait. Az összegrõl: a bíróság úgy látta. valóban helytelen volt az az álláspont. –Arra voltam kíváncsi. hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül 5 millió 30 ezer forintot.Ádám György bizony nem is hagyja magát: – Egyetértek alperes jogi képviselõjével abban. berekeszti a tárgyalást. mit vizslatott. Jól láttam. hogy a gyermek elvesztése. rég kész .

Ott. elfelejthetjük azt a kifejezést: fölfelé buktatták). Ott pedig állítólag ismét többször hibázott – ami újabb emberéletekbe került. igazságügyi orvosszakértõ. hogy a gyerek halála nem kár. újabb durva mûhibákat követett el. nem sokkal e két ügy után Zalányi Sámuelt megkérték. Farkas Márton szülész-nõgyógyász. a kórház helyett fizetõ biztosító természetesen fölemeli a biztosítási díjat. részint elõbb-utóbb kínossá is válhat ténykedése. hogy még azt is megpróbálják kimenteni. amiben azt mondták. Kínos volt nekik nagyon az az elõzõ ítélet. Zalányi Sámuelt is. akinek – ha igaz – tucatnyi ember halála szárad a lelkén. Zalányi egykori elsõ fõnöke nem õriz róla túlságosan jó emlékeket. hogy valaki büntetlenül végigtarolja az egész országot. Az ifjú titán élete elsõ munkahelyén. amelyeknek õ az okozója. hogy elmesélje. legeslegelsõ munkanapján egy vérszegény terhes asszonynak vért kellett be- . az egyetem elvégzése után került – a professzor papával nem volt különösebb akadálya. pedig a terhespatológián volt intézményvezetõhelyettes. s nem állítja meg senki az ámokfutását? Utána kell ennek mennem! Meg kell tudnom. s azon belül is a legjobb jövedelmet ígérõ nõgyógyászaton kezdhessen dolgozni. de ez nem maradhat földerítetlen! * Elõször legelsõ „ állomáshelyén” Szegeden próbálok meg Zalányi . aki a klinika Egészségügyi Szervezési Tanszékén volt igazgató professzor. valóban odáig terjed-e az orvostársadalom legrosszabb értelemben vett szolidaritása. mi történt. hiszen ha állandóan elveszítik azokat a mûhibapereket. Összesen több mint tucat ember haláláért felelõs. az orvostudomány doktora. Nem is egészen értem: mi folyik itt? Létezhet ez. Fontos volt ezt szépen rendbe tenniük. idõsebb dr. ez ma a bírói függetlenség? * Azt hallom. a szünetben csak a bíróság elnökénél volt bent.volt az ítélet! Nyilván most. osztályvezetõ docens. hogy rögtön a klinikán. menjen el a szegedi klinikáról – részint túl sokba van már nekik. kimosdatni. ahová Zalányi rögtön avatása. Ha nyomozni kell érte. ezért innen is kitessékelték. Farkas Márton dr. így került Mosonmagyaróvárra – ismét fõorvosnak. –Te atyaisten. Dr. kell-e valamicskét módosítani rajta. azt hittük. hát azt fogok. ahová már fõorvosnak ment (édes istenem. Jól ismerte Zalányi apját. nyomába eredni. A hírek szerint Zalányi Keszthelyen.

Farkas Márton nyolc olyan – még ott. ami diszharmóniában állt a felkészültségével. oda vitték le ezeket a kórlapokat. Úgy is emlegettük gyakran: na. hiszen mindkét perben õ volt a szakértõ. disznóságok történtek. de Kiss Judit és Varga Nándor mûhibaügyérõl mindent. ahelyett hogy a gyakornoki teendõit látta volna el. hol a csatornába dobták az ilyen „ tudományos érdekességgel bíró”kórlapokat. Farkas doktor neki szólt: –Samu. És sok más eset is volt. jó szakmai felkészültségét hogy nem tudja a gyakorlatba átültetni – sóhajt nagyot Farkas doktor. –Amikor a klinikára kerültem. az okosságát. belõled se lesz jó orvos! – jegyezte meg Farkas doktor. Azokról persze konkrétumokat nem tud. hol a Tiszába. Szegeden történt –. amikor Kiss Judit vagy Varga Nándor pere zajlott a Csongrád megyei bíróságon. hogy volt ilyen nevû beteg! – Amikor korszerûsítették a fûtést. Azokat az ügyeket. aki utólag beigazolódottnak látja korai jóslatát. –Meséljen nekem Zalányi Sámuelrõl! – kérem. ez okozza a rossz viselkedését. „ tudományos érdekességként” kezelték. Volt olyan éjszaka. majd mindenkinek szóltak: – Azt is felejtsd el. nem tehetem – válaszolt Zalányi –. s a fõnök. Samu. hogy két magzat is elhalt. Ennek több módszere volt. Ilyenkor persze a kórlap is mindig eltûnt. s nem lett belõlük ügy. mert õ közben eljött onnan. csak azt nem tudom. kérlek. –Na. akkor biztos rendesen tudnád a szülészetet! – Nekem ugyanis nem kellett volna egy tankönyvbõl tanulnom vele. jön a nagy faciesû! Nagypofájú volt mindig. más volt a gondolkodásmód. amit a kollégák elsimítottak. én írtam a Modern szülésvezetés címû egyetemi jegyzetet.adni. Igaz. mert az ügyeletes kolléga a laborban patkány hipofíziskivonással foglalkozott. amelyekben felületességek. Zalányi által elkövetett mûhibaesetrõl hallott. s eltüzelték. mert ha az én tankönyvemet tanultad volna meg. valószínûleg nem egy tankönyvbõl tanultunk! –Az kétségtelen – feleltem neki –. És ebbõl rossz gyakorlat származott. kérlek. légy szíves! –Tanár úr. megjött a vér. Amikor még volt kazánház. kösd be. – Tényleg okos. már lejárt a munkaidõm! – És mutatta a csuklóján az órát: tényleg elmúlt pár perccel négy óra. . ami Samu sajátja. s addig a szülõszobán két magzat méhen belül meghalt. eszével. –Okos gyerek Samu. Hiszen szerinte az utóbbi években történtek valóban azt bizonyítják: Samu nem lett jó orvos. Samu. pofa). Ez a mérhetetlen nagy facies (arc. nekem azt találta mondani: –Tanár úr. magyarán eltussoltak. * Dr.

Mindegyik. lakik: Szeged. hogy nem állították meg. és tett ezt-azt. Volt az osztályon egy nõvérke. Nos. mint feltételhez. hogy például komótosan ebédelt vagy vacsorázott. csak éppen sokkal késõbb tette meg. Mint fõorvoshoz jött hozzám egyik orvos beosztottam. a negyedikben pedig a nagyon feltûnõ és durva fejlõdési rendellenesség föl nem ismerése. hogy azt hitte: õ megengedheti magának. Õ azonban belenézett. nevezzük. Vagy elvégezte már halott magzatnál. ha pedig nem igaz. a két. Abban a két esetben. elámult. akkor a benne szereplõ docens a vétkes. szabad akaratomból. s végigolvasta. mondjuk. Így aztán õ biztos benne: ha valami újabb malõr történik. Háromban a fõ ok a késedelem. önként. S tulajdonképpen mind-mind ugyanarról szól: a felületességrõl. Zalányival elszaladt a ló. hogy dobja a kazánba ezt az eredetit is meg az összes másolatot is. s mutatott egy Nyilatkozat címû papirost. úgyis megvédik a kollégák. És azt bizony el tudom képzelni róla. hogy el kell végezni a császármetszést. Úgy gondolta: ha ez igaz. kék tintával az aláírások. tehát nem lehet hamisítvány: NYILATKOZAT Alulírott … Réka (született 1961. azonnali riasztás után – ami kéthárom percen belüli beavatkozás szükségességét jelenti – húsz-negyven perc múlva került elõ. Ez év tavaszán az Egészségügyi Fõiskola Szegedi Tagozatán való felvételi kérelmem elintézéséhez dr. hanem a keszthelyi Fannika és a mosonmagyaróvári Farkasék esetét is. Nos. vele kapcsolatos a történet. általam szakértett esetben ugyanazt követte el: elméletben tudta. –Tud mondani más példát Zalányi személyiségének illusztrálására? –Tudok bizony. X docens segítségét kértem. hanem bûn. azzal a kéréssel. olykor annyira egyszerû oka volt a mûhibájának. … sz. Nagyon nehéz kérdés ez: miért nem képes megregulázni magát ez az ember? Mert ez önfegyelem dolga. itt van. Fegyelmezetlenné vált. Ami – ha a beteg egészségének rovására megy – már nem hiba. mint kellett volna. Mind a négyben azonos egy elem: a felületesség. Mert nemcsak Kiss Judit és Varga Nándor ügyét szakértettem. alatt) a következõ nyilatkozatot teszem. s a szakma bûne. Ezt . amit szakértettem. Elmondta: Zalányi Samu nyomta a kezébe ezt. Nevezett kérésem teljesítését nemi kapcsolat létesítéséhez kötötte. Bizony hozzátartozott az egyéniségéhez. a nyilatkozatot aláíró orvost kell felelõsségre vonni – ezért odaadta nekem mint intézményvezetõ-helyettesnek. … . a slendriánság. –És késõbb? –Úgy látszik – teljesen véletlenül – én követem Zalányi tevékenységét. Rékának. maga az eredeti. Ez meg már pofátlanság. hogy ne a valódi nevén szerepeljen.

hogy a docens lejöjjön az osztályról. Folyó év májusában terhességre gyanakodtam. ehhez a szobához balra kell fordulni. –Mire volt ez jó? – kérdem hüledezve Farkas doktort. Réka Elõttünk: dr. hogy a számomra nem kívánatos és csak kényszerítõ körülmények hatására vállalt nemi kapcsolatnak ezzel vége lesz. augusztus 3. Szeged. ám a nõvérke is aláírta a neve fölött kézzel. Gyanúmat dr. Ilyen találkozóra került sor akaratom ellenére a SZOTE Nõi Klinika úgynevezett vendégszobájában 1980. mert X docens azóta is újabb találkozókat kért. X docens. Pál Attila.15 és 22 óra között. ezért a jegyzõkönyvön orvosi indokot jelölt meg. abban a reményben. X docens vizsgálata megerõsítette. Ráadásul Zalányi ennél többet is próbált. csak saját kezû aláírásuk szerepel – jól olvashatóan. Nevezett azt mondta. A mûtét elvégzése elõtt megismételte nemi kapcsolat létesítésére vonatkozó ajánlatát. s a két doktor aláírása oda sincs gépelve. s akkor majd õ lefényképezi: látszik . július 1-jétõl õ a szülészeti-nõgyógyászati klinika tanszékvezetõ professzora. 1980. A fennálló körülmények között kérését nem tudtam megtagadni. míg jobbra a laboratórium van. nem akart eltussolni hibákat.én egyértelmûen megtagadtam. Fenti nyilatkozatomat önként. magyarán ki akarták nyírni. külsõ kényszer hatásától mentesen tettem. hogy terhességem az általam gondoltnál nagyobb. s várta. –És ki az a dr. A találkozót egyébként a mûszak alatt 16 órakor jelölte meg dr. Azt reméltem. –Ez az X docens nagyon szigorú ember volt. s õk le akarták járatni. X docens a terhességmegszakítást 1980. aki e Nyilatkozat másik tanúkénti aláírója? –Õ itt van most is. s a laborban szállt ki. Pál Attila Maga a nyilatkozat végig géppel írt. Sajnos nem így történt. Ezután dr. június 7-én elvégezte. Csakhogy a laborhoz az udvari állatistállóktól vezet egy lift is. mert az egészségem forgott kockán a terhességmegszakítás során. csak nem sikerült neki. Zalányi a laborban annak kulcslyukára beállította a fényképezõgépét. miután aznapi délutános mûszakomat ledolgoztam. Ez a bizonyos vendégszoba a földszinti folyosók keresztezésében van. X docens pedig nem az emeletrõl vagy a földszintrõl jött a vendégszoba felé – erre a bizonyos légyottra –. bekopogjon a vendégszobába. Zalányi Sámuel dr. augusztus 2-án 20. hogy a tanúk a kapcsolat megszakításában segítségemre lesznek. Ha a földszintrõl jövünk. hanem az udvaron szállt be a liftbe. szabad akaratomból. mivel vérzésem kimaradt.

mert Zalányi kissé mellényúlt. a bizottság nagy kegyesen kiadta az engedélyt. hiszen az orvos is ember. ki megy be. – Te mit mûvelsz itt? – kérdezte Samut. 1985-ben indított kártérítési pert a szegedi Orvostudományi Egyetem ellen a 25 éves. Csakhogy a docens a liftbõl kilépve átment a laboron. nem lett belõle semmi. õ is tévedhet.az is. vagyis az abortuszt engedélyezõ bizottsághoz fordult. Ekkor vetõdött föl elõször komolyan a szegedi professzori kar fejében a gondolat – s utasították is jogtanácsosukat. Még egy ügy elõkerül Zalányi szegedi idõszakából. Elvégezte az abortuszt. Történt ugyanis. de úgy tudom. ha állami pénzen a klinika fizet azért. A hölgyet hazaengedték a klinikáról. Kétszer is. mivel hajadon létére teherbe esett. A fodrásznõ beperelte a szegedi klinikát. s nem szerette volna megszülni a gyereket. bármennyire is történt már egy ilyen: valóban terhes-e a páciens vagy sem. Az elvégzett vizsgálat igazolta terhességét. Õ ezt nem tette meg. hogy egy-egy orvos durva szakmai szabályszegésének . hogy felelõsségbiztosítást kellene kötniük. A jogtanácsos ellenkezett: szerinte helytelen. és sokéves huzavona árán meg is nyerte a pört – kapott pár százezer forintot annak fejében. Vizsgálatsorozat következett. hogy végül újabb mûtéttel a petefészkét és a méhét el kellett távolítani – 25 évesen. ki nyit ajtót. Soha nem lehet gyereke. Indult is etikai eljárás ellene. fényképezõgépére görnyedõ Zalányi háta mögött. Ismét megoperálta – s ennek során most a másik oldalán fúrta át szerencsétlen nõ méhnyakát. Azt azonban tudom. az elõbb-utóbb teljesül. A két ordenáré hiba oda vezetett. A labor ajtajára. hogy nem szülhet babát. nemsokára a docenst távolították el a klinikáról. s válasz nélkül elrohant. meg az is. szintén szegedi fodrász és kozmetikus hölgy. s Zalányi háta mögött ért annak ajtajához. intézze ezt el –. * Egyesek szerint ha valamit nagyon akar az ember. Az elõírások – valamint a minimális józan ész – szerint Zalányinak persze még az abortusz elõtt ellenõrzõ vizsgálatot kellett volna végeznie. Hát ilyen – ma azt mondanánk: titkosszolgálati – aljas eszközzel próbálta Zalányi kinyírni a kollégáját. fõnökét. ám néhány nap múlva visszajött: állandóan vérzik. nem Zalányit. amely egyértelmûen kimutatta: az operatõr Zalányi Sámuel a beavatkozás során átlukasztotta a méhnyakat. aki csak összeszedte a fotóapparátot. hogy – az akkori szabályok szerint – az AB-. s a beavatkozás elvégzésére ifjabb Zalányit jelölte ki.

bár tisztában volt vele. amikor a picsáját odatartotta! – Máskor a nála szülõ asszonnyal is így beszélt: – Mit hisztériázik.következményeit ne maga az orvos viselje. Így aztán gyakran fordult elõ. – Kössön az orvos felelõsségbiztosítást! – javasolta. illetve akikkel megvolt az egyezség. Furcsa rend volt ott. Martini Jenõvel dolgozott együtt. és tátott szájjal bámultam – még a professzor papa ismeretében is –. A hat férõhelyes szülõszobán. annyit volt részeg. A másik építõtábori orvosként megerõszakolt egy középiskolás lányt. Kirohant a szobájából. * Találok még hiteles tanút Zalányi szegedi korszakából. egyszer ügyeletes volt. hogy ügyeletesként tétlenül téblábolta végig az éjszakát. a vajúdó nõkkel is. szegény. hanem dr. abból szinte kivétel nélkül mindig pontosan hat volt zsebbe fizetõs magánbeteg. Ottléte alatt nemcsak például azzal a dr. Iszonyatos stílusban beszélt a betegekkel. sem balhé nem lett a dologból. Annyira. majd mûtõsnõként ugyanezen klinika sebészetén. hogy szinte egyáltalán nem voltak magánpáciensei. Zalányi Sámuellel is. Zalányi Sámuel inkább ezekhez állt közel. Hiszen õ is hallotta a pletykákat. nagyon szenvedett. hogy Zalányi nem tudott tõle aludni. Ezt persze rosszul tûrte. Zalányinak számos további mûhibáját sikerült eltussolni. mi mindent néznek el neki. hangosan kiabált. egészen 89-ig. Csakhogy Zalányinak már olyan híre volt. Pedig az esetek megtörténtek. 1978 januárjától 80 végéig dolgozott szülésznõként a szegedi nõgyógyászati klinikán. sem per. fegyelmivel kellett eltávolítani. akik elõre fizettek. Az egyik nõgyógyász megállás nélkül vedelt. hogy mennyit fognak fizetni. és késõ este – az orvosi szobával azonos folyosón lévõ szülõszobán – az egyik vajúdó nõ. és szó szerint ezt üvöltötte a szülõágyon fekvõ nõnek: – Aranyoskám. amikor megismertem ott. például arról. hogy már nem lehetett védeni tovább a mûhibaügyeit. akkor ordított volna. Susánszky Ildikó szülésznõképzõ iskolát végzett. mert mindegyiknél a maszek orvosa tüsténkedett. aztán szívsebészetén. Nincsenek túl jó emlékei róla: –Néhányan rettenetesen kilógtak ott a sorból. ha éppen hat asszony szült. az ügyeletes orvosnak semmi dolga nem akadt. Emlékszem. minek kellett Magának ez a gyerek? – Még nõgyógyászkollégája feleségének is a sorozatos vetélései miatt azt mondta: – Hát Maga nem képes kihordani egy gyereket? . milyen ritkán lenne erre szükség. és a betegeken torolta meg. 28-30 éves lehetett. Kivéve persze azokat. nem a tisztességesen dolgozó orvosokhoz. míg a kollégái sorra szültek. be a kettes bokszba. aki ma ügyvédként képvisel mûhibaperekben kórházakat és biztosítókat.

lejjebb. Botrány lett az ügybõl. elolvastam Zalányi bejegyzését: „Köldök alatt baloldalt két haránttól jó szívhangok. hogy nagyon puha valami. aki két hétig nem vette észre. jó szívhang. beszéljen õ szegény asszonnyal. Közben át kellett mennem másik boxba. vegye föl a kórlapját. . Bejött az asszony szülni.Minek akar az ilyen teherbe esni? – Az idõsebb szülõ nõket számos alkalommal lenagymamázta. Az asszony a hatos ágyra került. Elküldtem az asszisztensnõt. miként nem észlelte ezt. Letakartam a gyereket. aki ismét nem érkezett meg. Zalányi elsápadt. ahol a monitoros szülések zajlanak. már három. fejtettem. az õ korukban már mi a fenének akarnak gyereket. de a kórlap betétlapja sem. Újra hívattam Zalányit. Kimentem abba a terembe. átmentem õhozzá. Kutattam följebb. Amint tágítottam. Pedig nekem is bele kellett volna jegyeznem. a bal oldalon. Azt felelte. ám nem volt mibe. Nemcsak õ nem volt ott. Végül nekem kellett közölnöm szegény nõvel. Õ azonnal értette a dolgot. a halott baba iszonyatos feje éppen akkor bújt ki. ám az kérdés volt: ki miért. a jobbon – sehol semmi. a baba feneke jön elöl? Hát. Aztán volt olyan eset. Azt állította. hátha azzal foglalkozik.” Kerestem a baba szívhangját – nem találtam a jelzett helyen. nem a klinika tehetett. én hallgattam meg a szívhangot. a gyerek feje jött. mert valóban végsõ tolófájások érkeztek. Arról. Fölemeltem a kórlapot. és indultam Zalányiért. amikor nekem lett kellemetlenségem az õ disznósága miatt. ahol a kórlapokba írunk be mindent. Zalányi pedig az etikai eljárás során megpróbált mindent rám kenni. hol találta meg a doktor úr a szívhangot. mert ennél az asszonynál tolófájások jönnek. Zalányi ekkor érkezett meg. hanem a körzeti szülészorvos. elláttam az anyát. hogy már nincsenek magzati szívhangok. De nem találtam. hogy tudjon nyugodtan aludni. Zalányi éjszakai ügyelete alatt. a kórlap betétlapja is. Mi ez. Kénytelen voltam egyedül segíteni. mert lába kelt a betétlapnak. aztán mivel változott a helyzet. hívja Zalányit – ám õ nem jött. megsemmisítette. hogy nem él a babája. de rettenetes nyúlós állapotban. ám utánam szaladt a kisnõvér: jöjjek. A méhen belül régen elhalt magzat volt. nem is kereste. hogy halott magzat született. Nézem újra a kórlapot: szépen végigírva benne a normál menet: tágul rendben. jól ismerte Zalányit: elõre megírt mindent. szóljon az ügyeletes Zalányinak. keresgéltem tovább. kértem a kisnõvért. és hihetetlenül arrogáns hangon számon kérte rajtuk. ahol már szültek. vizsgálja meg. de egyre ijedtebben. nem. etikai eljárás indult. hogy nem tudtam beírni semmit. Nem szóltam semmit. Kérdeztem az asszonyt. perem van és így tovább. Reggel azonban természetesen jelentettem a fõmadámnak. és azonnal távozott. Nekem három másik szülésnél kellett segédkeznem. érzem ám. már kétujjnyi. Nemsokára végeztem a többi helyen. hogy halott magzat született. Eltûnt az orvos is. amit hamisított.

mondván: én elloptam a rádióját. Farfekvéses baba halt meg a kezei között azért. Orvoskollégái gyakran emlegették: ha õk – akiknek nincs professzor papájuk. A nõvérek. Újra és újra nem végezte el a császármetszést idõben. a két párt pedig momentán koalícióban van. és fiatal lányoknak az egész méhét ki kell pakolni. nemegyszer halálos véggel. Fogós mûtétjeinél többször darabokban szedett ki babát az anyából. és nem találta a Szokol rádióját. hogy ha nyilatkozni . sem arról. megtalálom dr. Nos. Kihívta rám a rendõrséget. meghallgatták az összes orvost és nõvért. mert Zalányi perforálta. akik Szegeden közelrõl ismerték Zalányit. rengetegszer az utolsó utáni pillanatban kegyeskedett megjelenni. Az általa vezetett szüléseknél rendszeresen nem volt jelen. aki maga az Isten. akkor õ talán igen. eltüntetett. Madocsa község háziorvosát is. hogy Zalányi küretjei után azonnal a mûtõbe kell menni. hogy farfekvéses a gyerek. s rosszul indította a szülést. amit Zalányi. és végezze el a szükséges vizsgálatokat. õ ügyeletbe mindig úgy érkezett.és rozmaringteáit. hogy nem találom azt. hogy hamisított. már régen kirúgták volna mindenhonnan. mert nem tudta idõben beadni az oxytocint. * Amint keresek orvosokat. nincsenek jó politikai kapcsolataik – csak a huszadát követnék el annak. Elõször húzódozik ugyan: õ a Független Kisgazdapárt megyei alelnöke. Miközben õ abortuszoknál számtalanszor nemcsak perforálta a méhet. mint a nagy. A klinikán rutinnak számított. Mindenkit nullának tartott maga körül. Tudni kell. Mindenesetre a helyzete egyre tarthatatlanabb volt a klinikán. amelyek közül éppen a magzati szívhangé a legfontosabb. Sem arról.és nem jelentettem neki. miként viszonyul a kollégáihoz. hogy én teljesen vétlen voltam. a megkérdõjelezhetetlen. szerteszéjjel trancsírozta õket. hogy õt éppen azért hívtuk oda. így bebizonyosodott. Zalányi dolgairól pedig ezek után nem esett szó. Mindig úgy viselkedett. egyszer kereste. hogy hozta a jázmin. Szigeti Andrást. tagadta. valamint hogy Fidesz-színekben indult (és veszített) a 98-as parlamenti választásokon. Kaptam adalékot abból is. hogy ha én nem voltam hibás. amúgy is elõírták nekik. amibõl méhen belüli fertõzések történtek. vegye föl az asszonyt. Persze: vagy nem. és a méh megfojtotta a gyereket. de a belét kihúzta jó néhány nõnek. az orvosok szinte kivétel nélkül iszonyattal és utálattal nézték tevékenységét – csak éppen senki nem tett ellene semmit. amikor kellett volna. Beidézték. Többször nem vette észre. Zalányiról pedig köztudottak jó fideszes kapcsolatai. valamint a Szokol rádióját. csak nagyon-nagyon megkésve. a tévedhetetlen Zalányi Sámuel.

egybõl elrohan a Kövér Lacihoz. aztán arra alkohollal itatták. Zalányiék altatót adtak be neki. De az tény. Már csak azért sem bántanám. De ez pletyka volt. sírva-zokogva: õ igenis szereti X docenst. például a minden szülésre . Magánemberként mégis kevés kapcsolatom volt vele. Amely papírról legfõképpen Zalányi tudta. amíg õ aláírta ezt a szerencsétlen nyilatkozatot. Úgy leitatták. Elméletileg jól felkészült. Szigeti doktor azt tanácsolta a kisnõvérnek: menjen be a docens úrhoz. Apró Györggyel.akarnak bármirõl. amekkorát már nem indokol a tudása. amibõl egyetlen szó nem volt igaz. Ám amint tereferélünk telefonon. de ne haragudjon. okos gyerek a Samu. s talán én is hozzájárultam. mert az olyan. Persze hallottam a mindenféle ügyeirõl. elõtte egyeztetniük kell az országos vezetéssel. és talán nem is várható el tõlem. nem igaz. nekem van egy elvem: kollégáról véleményt mondani borzasztó nagy felelõsség. Úgyhogy ennél többet nem is fecseghetek. de az sem volt igaz. hogy õ is akarta. s ettõl rosszul lett. addig-addig. szó nem volt zsarolásról. nem akarok beszélni ezekrõl. Tudja. mert jókat mulattak rajta. hogy Samu éppen ezt a szakmát választotta. annyit azért elmesél: erre a kisnõvérügyre jól emlékszik. * Dr. Emlékszik: az a hír is járta akkor. hogy ha megszorul. * Egészen másképp reagál dr. És annyit még hozzátesz Szigeti doktor: –Nekem személy szerint jó kapcsolatom volt Samuval. szokásait. és akármilyen segítséget kér. a lábára nem tudott állni. hogy a lány öngyilkos akart lenni. lehet. Õ hozzá jött be másnap ez a kislány. megyei szülész-nõgyógyász szakfõorvos. úgy voltak együtt mindig. Õ – amint ismerteti velem e kórház rendjét. Könnyen mártírt csinál magából. éppen hogy Zalányi Sámuel ígérgetett és fenyegetõzött neki mindenfélével. mekkora hazugság. mondjon el neki mindent õszintén. a kecskeméti kórház osztályvezetõ fõorvosa. hiszen õ találta ki. majd õ jól fenéken billenti a két orvos fiút. és rendet tesz közöttük. Nem szívesen mondanék róla negatívumokat. a székesfehérvári Szent György Kórház szülész fõorvosával – szintén Zalányi egykori szegedi kollégájával – még kevesebbre jutok: –A szüleink szomszéd házban laktak. s aztán ezek az összetartó fiúk megvédik. Godó György professzor. de az bizony igaz: akkora az önbizalma.

túlzott önbizalmú ember volt. –Ez viszont fölveti mások.érkezõ nõ kezébe adott levelet. az azon is múlik. aközben az úristen is telefonálhatott. Jól emlékszik a kezdõ Zalányira. mintha ott sem lenne. amelyben az égadta világon mindenrõl kérik a véleményüket – tiszteletre méltó vezetõként mutatkozik be. tényleg túlságosan magabiztos. amíg szép komótosan el nem költötte mind a három fogást. Igen. akinek nem elégedett a munkájával. hogy illetlent kérdezek! Tudott ön arról a botrányról. valóban úgy tûnik. Hiszen számosan azt mesélik. akkor bajok lehetnek belõle. Hiszen hallott a legalább nyolc szegedi eltussolt mûhibájáról is. jó képességû. –Senki nem a képességeit vonta kétségbe azóta sem. amely Zalányi és Pál Attila körül zajlott X docens és a nõvérke dolgában. sõt nõvérétõl is. a nõvérrel aláíratott kamu rágalmazó nyilatkozat körül? . már annak idején is a vállalkozó kedve kissé mintha meghaladta volna a képzettségét és a korából adódó lehetõségét. mint a szülészet-nõgyógyászat – veszélyforrás. hogy ha ez a fajta alkati hiba nem kellõ kontroll alatt mûködik. olyan magas vezetõi beosztáshoz jutott. Csupán a hozzáállását. Godó doktor Szegeden sok éven át volt távoli kollégája Zalányinak. kitûnõ tanulmányi eredményû fiatalnak ismerték meg. hogy mitõl. Típuseset volt nála. mint kellett volna. például aki többször hibázik. hogy elvégezte õ a szükséges császármetszést a normál szülés helyett – csak éppen egy-kéthárom órával késõbb. Tehát vagy nem eléggé hatékonyak voltak fölötte az említett kontrollmechanizmusok. ami bekövetkezett. –Bocsánat. Még inkább becsülöm õt. Igen. –Érdekes lenne arra hivatott szakembernek kielemezni. hogy mi a helyzet odabent a szülõszobán. miként vált ez a jó képességû ember az átlagot messze meghaladó számú problémás eset fõszereplõjévé – véli a professzor. Amint most ön mondja. széles mûveltségû. hogy egy-két ilyen eset után elbizonytalanodhatott. vagy akkora szakmai játéktérhez. potenciálisan volt ilyen veszély benne. a fõnökei felelõsségét is! Hogy az orvoskollégák hányszor és mekkorát tudnak hibázni. amint arról is beszámol: õ bizony kíméletlenül megválik valamennyi olyan orvosától. Ha azonnali kontroll van a fejük fölött. Szerinte nem az volt várható. hogy mi van rájuk bízva. akkor azonnal félretolják a hibát elkövetõt. hogy a legjobb szándék mellett is újra és újra hibázott. elvégre ezek közszájon forogtak. õ addig föl nem kelt az asztaltól. mert görcsössé vált. és olyan lelki állapot alakult ki benne. El tudom képzelni. aki professzor papájával a háta mögött sikeresen indult a szegedi klinikán. Ez pedig – ebben a nagyon nagy önmérsékletet és a helyzet tiszteletét parancsoló szakmában. amit nem lett volna szabad engedni. ha például õ hazament ebédelni.

vagy elmész orvoslátogatónak. Zalányi Sámuelt fogják eztán emlegetni – hanem a szülészeket általában és az orvosokat általában! Következésképpen. engem teljesen hidegen . Keszthelyen vagy Mosonmagyaróváron! – akkor önök miért nem kérdezik meg tõle. –Persze hogy nem. Zalányi nekem azért fontos. –És még egyet. ott nem csupán dr. a kamara országos etikai bizottságának elnöke tévényilvánosság elõtt azt feleli nekem erre: – Nekünk nincs hivatalos tudomásunk arról. és mindenütt halottak maradjanak utána! – Márpedig ahová Zalányi eljut.–Errõl mindenki tudott a klinikán. mi mindent vitt véghez eddig Zalányi és – legyünk õszinték! – még az a néhány másik Zalányi szerte az országban. de az orvostársadalomnak is szeretném az õ személyén keresztül bebizonyítani a lényeget. –Valamint senki nem hajlandó foglalkozni a kérdéssel. Tényleg nem lehet elkapni ezeket az embereket. hogy ezek után kinek megy fölfelé a csillaga s kié le. Nem lett volna szabad idáig eljutni. hogy azt mondja: – Kérem szépen. bárminek. –Ebben a megközelítésben sok igazság van. gyanítom. nem kéne-e olykor újságot olvasnia. többen mesélték ezt a szomorú történetet is meg Samu egyéb dolgait is. kutatóorvosnak. és azt mondani nekik: – Kispajtás. NagyBritanniában dolgoztam. mert nemcsak a publikumnak. A magyar szülésztársadalom évekig a kulcslyukos sztorin röhögött. És az már a magyar valóság. az Egészségügyi Tudományos Tanács. pozícióba kerülési esélyeket. kevesebb lesz a köszönet. Kétségkívül fölvetve annak kérdését is. ám amikor hazajöttem. hiszen végül neki kellett elmenni a klinikáról. valamint szabad-e ekkora marhaságokat nyilatkoznia? Hiszen õk hajszálpontosan tisztában vannak azzal. amikor például Poczkodi Sándor. Tisztesség ne essék. de nem klinikus orvosnak. milyen módon lehet a mai magyar orvostársadalomban megteremteni az elõrejutási. Az orvostársadalom ma saját romlásához vezetõ mechanizmusokat tart életben. –És ez messze nem csak Zalányi személyének kérdése. az Egészségügyi Minisztérium a Zalányi-típusú jelenségeknél önmaga nem képes eljutni oda. Ám eddig senki nem volt hajlandó vállalni a felelõsséget. hogy mi történt Szegeden. ez így nem mehet tovább! Ez mindannyiunkra életveszélyes! Talán csak nem engedhetjük meg magunknak. Én akkor már nem voltam ott. álljunk meg. hogy egy-két Zalányi végigtarolja az ország összes nagy kórházát. Az érintett docensnek nem volt ennyire vicces a dolog. és elköveti a maga jól megszokott mûhibáit. abban pedig. vagy letekerjük ezt-azt az alkatrészedet. és kirámolunk a szakmából? Mert ha ezt az orvostársadalom maga valóban nem képes elintézni – elõbb-utóbb kívülrõl fogják rendbe hozni a dolgot. Ma a Magyar Orvosi Kamara és annak Etikai Bizottságai.

csupán az orvosok állapítják meg a referálásom: – Te. bezárhatod! – Így is lehet. Johnny. mivel ott orvosi mûhibánál nagyobb bûnnek számít a mûhiba eltussolásának legapróbb kísérlete is. a gép elkezd visongatni – mivel a szoftveresektõl ezt kérték –. Létezik ennek egy másik. jó. Ha ugyanez az ember más szisztémában mûködik. igen. jó lesz. ott vigyázz. módot teremtve a benne egyébként meglévõ értékeknek a kibontakozására. oké.hagyna Zalányi Sámuel. szerteszéjjel rúgják a fenekét. Ahol az országban fölszabadult fõorvosi hely. öregem! – akkor ez még aznap bekerül az orvosi kamara központi számítógépének adatbázisába. A Szakmai Kollégium kibújt a döntés alól: mind az ötüket . Az õ vesszõfutása mások bûne is. igen. amelynek a végén Johnnyról szinte azt is tudják. Petefészekcisztát operálnak. jó. hogy megakassza ezt az ámokfutást. így rendben. rögtön beindította összes kapcsolatát. ezt elszúrtad. hogy bekövetkezzék mindaz. –Így van. megpályázta azt is. Mert ott ha a fõorvos nem küldi be azonnal az adatbázisba a történteket. hiszen meg volt róla gyõzõdve: kijár már neki a sarzsi. Engem is az zavar a legjobban. rendben. nincsenek újságcikkek. A rendszer adta a lehetõséget. amelyen egészen közeliben élõben látja – zárt láncon át az öt emelettel följebb lévõ mûtõbõl – az éppen zajló mûtétet. s az elmúlt sok-sok évben senki nem vette a fáradságot. Bekapcsolja tévékészülékét. Amint sok más hely után Sopronban éppen megürült a szülészet-nõgyógyászat osztályvezetõ fõorvosi széke. szép volt. és helyes pályára állítják. –Azt mondom önnek. ha nem mintaértékû lenne az õ története az orvostársadalom belsõ mechanizmusainak lehetetlensége. –Biztosan ön is ismeri például az amerikai szisztémát. a vezetõi hatalom. tisztátalansága terén. S búcsúzóul Godó professzor úr – tényleg véletlenül – bemutatót tart saját kontrollmechanizmusából. ha nincs per. amelyek engedik ezt. és olyan vizsgálat következik. És amikor ugyanannak az orvosnak bekerül a harmadik „ elszúrása” a számítógépbe. s szól. még egy kicsit. ez a szelekciós mechanizmus. a mûtõbõl konzultációt kérnek tõle. mehet tovább. mire gondol mûtét közben. pungáljátok meg. Bejön a titkárnõje. Ott. hogy Zalányit engedték idáig eljutni. * Égett hát Zalányi lába alatt a talaj Szegeden. ami történt. át ne vágd. s õ instrukciókat ad: – Ezt nézzétek meg különösen alaposan. És bûne azon mechanizmusoknak. hogy még idõben elfojtják benne ezeket a jelenségeket. elképzelhetõ. Ám rajta kívül még négyen adtak be pályázatot. nincs reklamáció. magyar válfaja: a kontraszelekciós mechanizmus.

s amint õ maga fogalmaz: nemigen vette emberszámba. Több hónap elteltével sem tudta néha. Mentõ hozott be 28-29 hetes terhes asszonyt: fájásai vannak. mert megérkeztek a mentõsök. –Semmit nem foglalkozott az osztályával. kezdetben rém bizonytalanul viselkedett – úgy festett. fõorvos úr. s õ a csecsemõs nõvértõl kérdezte: – Most én jó helyen járok? –Az ilyen betegek a második emeleten fekszenek. Soha egyetlen határozott mondata nem volt. Másik esetben egy 42 éves asszonyt Zalányi meg akart operálni miómával. Bejött szülni. Mondok példákat. melyik beteggel mi van. hát nem is tudom… vagy a másodikon van. Ám a kollégiumi tagoknak lelkiismeret-furdalásuk volt: ez a Zalányi már mindenhová pályázott. Odaszaladtam Zalányihoz. amint szokott. akinek fájásai vannak! Hol van? A másodikon vagy a szülõszobán? –A beteg… a beteg… melyik is az a beteg? –Fõorvos úr. fogalma nem volt róla. és véletlenül engem kérdeztek. amikor fél év után is ugyanilyen bizonytalanul bóklászott a kórházban. mert koraszülés várható. ám késõbb már furcsállva nézték. asszisztensek ezt eleinte még érthetõnek vélték. vagyis sokkal nagyobb hatalommal. Beindította a lombikbébiprogramot.alkalmasnak mondta ki. –Ugyan miért? – kérdezek rá vissza. igen. mindjárt megvizsgálom – felelte Zalányi. úgyhogy a lehetõ legrosszabb helyen jár! – felelte a nõvérke. ám õ idõközben teherbe esett. Szegedrõl tehát Zalányi 96 augusztusában Keszthelyre került – osztályvezetõ fõorvosnak. Fél óra múlva megérkeztek a mentõsök. vagy a szülõszobán. hol is van a szülõszoba. Zalányi nem volt . olykor százezrekért adta a patikában 32 forintért kapható pirulát. aki ismét föl-alá bandukolt a folyosón. s kérdeztem. Azt mesélik többen is. hol van a kismama. – Jó. amint ott nyugdíjba küldték az elõzõ osztályvezetõ fõorvost. most pedig éppen a harmadikon vagyunk. aki addigra már megismerte Zalányit. s szegénynek egyik sem jött be – segítsünk már neki! És addig-addig ügyeskedtek. mint akinek fogalma nincs róla. akinél koraszülés várható! –Ja. majd mentõt hívatott hozzá. hol is van. az ilyen típusú mûtéteket a negyediken szokták végezni. aki céltalanul sétálgatott a folyosón. Fõorvos létére a gyerekágyas osztályon egyetlenegyszer nem vizitelt. hogy vigyék át Zalaegerszegre. –Miért jöttek a mentõsök? – kérdezte Zalányi. hol van az asszony. Egy vasárnap délután mint készenlétes orvost berendelték elvetélt asszonyon elvégezni a szükséges küretet. Szóltam Zalányinak. amíg benyomták Keszthelyre. több tízezerért. –A 28 hetes terhesért. A nõvérek. de senki nem esett teherbe a kezelése hatására.

miután a császármetszéses szülést követõ hetedik napon Zalányi kiszedte a varratait. –Doktor úr. mert elmúlt negyvenéves. hogy Zalányi mûtétje után szétnyílt a hasukon a seb. . Ám nem indultak meg a fájásai. és közölte vele: – Elhiszem. valamikor délután négy körül. – Na.hajlandó megcsászározni. s könyörgött. a teljes kimerültség határán. és persze hogy vérzik. Úgy jött a kezelõbe. lezuhant a vérnyomása. se el nem látta – elment. vagyis idõnek elõtte indult meg a szülés. A vajúdóba vitték. aki. hogy két kézzel õ maga tartotta össze a hasát. nyugtatta. nem éppen most kellett volna szülnie. öt – s nem történt semmi. * 1997. hogy rosszul érzi magát. Az ügyeletes orvos szólt Zalányinak. hetét. Szintén az õ betege volt. jó. hiszen miómája van! – És kiment. 1997 januárjában – az õ fõorvosi idõszakában – a terhespatológián gyors egymásutánban négy halvaszületés. akkor nemsokára megcsászározzuk! – közölte orvosa –. amely esetben egyúttal a miómáját is ki lehetett volna venni. Mielõtt Zalányi Keszthelyre érkezett. drága. Csakhogy nem tágult ki kellõen. Aztán az ügyeletes orvos rendelt transzfúziót. négy. tolófájdalmai is. Injekciót kapott. Már voltak fájásai. szenvedett alaposan. akinél szült: – Fõorvos úr. szûk volt a szülõcsatornája. aki Zalányi fizetõ betege volt. mint aki egészen kivérzett. és tette rendbe a dolgát annak. fél. ne Zalányi. majd délben át a szülõszobára. Így szegény több mint húsz órát szenvedett a szülõszobán. Ám lehajlás nélkül is többekkel elõfordult. Mentõ hozta. kész. hogy engedélyezze ezt. csak meg kell várnunk Zalányi fõorvos urat. tusolás közben leejtette a földre a szappant. három óra. stoppolja be valaki más. egy óra. Fogadott orvosa – aki már a terhesség eleje óta mondogatta: valószínûleg császármetszésre lesz szükség – többször is odajött hozzá. akinek a betege volt. talán megszüli a gyereket. kettõ. illetve magzat méhen belüli elhalása történt. Eltelt negyedóra. ne írjam le a nevét). egész év alatt összesen soha nem volt négy halvaszülés. nem is akármilyenek. biztatta. Kéthárom nap múlva elkezdett erõsen vérezni. miért nem császároznak már meg? – nyögdécselt szegény. az asszony nagyon rosszul érzi magát! – Zalányi odaállt az anyaágya mellé. infúziót – mindhiába. június 12-én délelõtt fél tízkor érkezett harmadik gyerekét megszülni a keszthelyi kórházba a közeli kis faluból a 35 éves asszony (aki azt kéri tõlem. miután a fõorvos úr kivette a kapcsokat és varratokat. s még nem töltötte be terhessége 36. lehajolt érte – és abban a pillanatban szétnyílt a hasa. mert elment a magzatvize. Se meg nem vizsgálta.

s mindvégig pontosan érezte – mégiscsak a harmadik szülése volt már –. nem haladnak semmit. –Hát ha mondom. nem neki lett igaza. ahol Maga hagyja fölöslegesen szenvedni az ember lányát! * 1997 augusztusában következett a zalakoppányi Tóthné Rajki Andrea . nyomjon erõsen. kérte. hiábavalóan. –Kislányom? Az ultrahangon pár hete azt mondták: látják. Néha mintha azt is hallotta volna. Próbálta õt tágítani. ahogy csak bírt. a lábamat többé be nem teszem. – Nem tehetünk mást. egészséges kislánya született! – kedveskedett a fõorvos. Az asszony már azt sem tudta. a császár. amit vele mûvelnek. csak amit a fõorvos úr engedélyez – szólt a válasz. melyik volt jobb. apuka! Kisfiúból van az! Ne a fõorvos urat kérdezze! Másnap a vizitnél Zalányi azt kérdezte az asszonytól: –Na. s legelõbb elkábíttatta az asszonyt. És fogóval kiszedte belõle a babát. A férj este hat körül ért be a kórházba. A csecsemõs nõvér egy lyukas fityinget nem adott volna az újszülött életéért. hál’ isten. Zalányi fõorvos délután fél hatkor kegyeskedett elõször a szülõszobán megjelenni. miközben érezte. hogy életben maradt. Úgy érezte. szétszakad belülrõl. hogy kislány! – erõsködött Zalányi. ahol azonban nevetve fogadták: –Pöcse van annak a kislánynak. a baba is hatalmasakat roppan. Nyomott is szegény. Az egyik tolófájása még el sem múlt. – Menjen csak. már jött a másik – gyerek meg sehol. majd én! – gõgösködött Zalányi. vagy amit én csináltam? –Én ide. próbálkozzon.–Zalányi fõorvos úr nem engedi – felelt orvosa. hogy értelmetlenül. Hatodik órája kínlódott. A folyosón Zalányi Sámuellel találkozott: –Gratulálok. hogy fiú! – értetlenkedett a friss apuka. hogy semmi értelme a szenvedésnek. mindnek el fogom mondani: messzire kerüljék el a keszthelyi kórházat. Akit újra kellett éleszteni – kész csoda. fiú-e vagy lány. És akit ismerek terhes asszonyt. A kisfiú megmaradt – de ez nem Zalányin múlott. –Na. Kibírhatatlanul fájt mindene. Végsõ kétségbeesésében azt mondta a szülésznõnek: ha hatig nem történik semmi. fõorvos úr. de a baba szemernyit sem jött elõre. kiszakadnak a belei. mert ez már emberkínzás. saját felelõsségére átviteti magát Egerszegre. a gyerek nem akar kijönni. nézze meg! –Láthatom a kislányomat? – rohant le az újszülöttrészlegre a kispapa.

14-én kétszer is rossz. Andrea babájának NST-je már augusztus 12-én is rossz volt. hagytak ott feküdni. õ majd elmegy szabadságra. kértem. hol kiment. Másnap reggel hét óra felé fölmentünk a vizsgálóba. de nekem még annak elõtte segít mindenben. és csak nézte: történik-e valami. nem tett semmit. a helyihez és Zalányihoz. levette az ampullát. rossz. azt õ nem ismeri. úgyhogy föltesz a hüvelybe ampullát. szeptember 2-ára írták ki szülésre. minden rendben van. és kiszippantotta a gyereket. Csukott szemmel feküdtem. semmit nem láttam. mitõl. maradjon csak hanyatt fekve! – mondta Zalányi. rossz NSTeredmény – de nem tett semmit. rossznak találták a magzati szívhangokat is. A leletekre ennyit írtak: gy. nem tudja. és tegyék bele az infúzióba. Csak neki nem árulták el. 18-án rossz – tanúsítják a leletek. hogy végre világra hozhassa elsõ gyermekét. miként kell használni. Az ezután történeteket Andrea így meséli: –Zalányi fõorvos úr közölte. Tovább telt-múlt az idõ. aztán hozta a vákuumkészüléket. két héten át vizsgálgatta. majd õ saját maga! – Ám a baba csak nem jött. a szülõágy lábánál. Õ k azonban azt felelték. A kismamának azonban senki nem szólt egy szót sem. sok-sok órán át. nem tudom. A szülésznõ meg akarta emelni a lábam. Az NST a magzat szívhangját mutatja. Andrea hat éven át mindent elkövetett. aztán szóltam a nõvérnek: – Kakilnom kell! – Õ megnyugtatott: az jó. magamban. hoznak helyette másikat. de Zalányi nem engedte: – Nem kell.tragédiája. hozzanak. Zalányi utasította a nõvéreket. Ennek ellenére beletette az infúzióba. nem érünk rá ilyesmikkel foglalkozni. igaz.. hogy könnyebb legyen. Hol bejött. Már rettenetesen fájt az oldalam. – ami azt jelenti: gyenge. ha ezt érzem. akkor jön már a baba. –Tóthné. de egyszer csak azt . Ám Zalányi azt mondta. amikor 96-ban teherbe esett. nincs az a szer. s határtalan boldogság töltötte el az egész családot. A 36. Andrea ismerte már Zalányit. Ám délután a gyerek szívhangja megint egyre rosszabb és rosszabb lett – nem tudni. melyik betû mit jelöl. 17-én gyenge. mert elfogyott. amely megindítja a fájásokat. hadd forduljak oldalra. rossz. Rám kapcsolták a gépet. végre jó volt a baba szívhangja is. Zalányi vette föl. Este kilenc körül fölment a vérnyomásom 190/110-re. milyen nevû gyógyszert. bekötöttek valami infúziót – és kész. 97. mert a biztonság kedvéért végig a terhessége alatt két orvoshoz is járt. Zalányi álldogált velem szemben. utóbbinak minden egyes vizitért fizetnie kellett. s a zalaszentgróti szakrendelésrõl átküldték a keszthelyi terhespatológiára. Õ azt hitte. ultrahang. hétben azonban borzasztóan fölment a vérnyomása. Legalábbis Zalányi nem tudta. Zalányi fõorvos úrhoz. és azt mondta: – Irány a szülõszoba! – és ott azonnal burkot repesztett. r. 13-án jó.

s lépéseket tett annak érdekében.hallottam: hörög a baba. A Magyar Orvosi Kamara az égadta világon semmit nem tett Zalányi dolgában. Keszthelyen az a hír terjedt el és aratott hatalmas „ közönségsikert” végre az orvosi kamara eltiltotta : mindenfajta orvosi tevékenységtõl. A nõvérek késõbb azt hallották. Már se holt. mert a babának szüksége lett volna erre. A hír nem igaz. Zalányi ekkor hívatta vele az ügyeletes orvost. Zalányit lefokozta. Az éjszakás csecsemõs nõvér viszont máig jól emlékszik mindenre. hogy tizenötödik órája próbál szegény megszületni. megtudva. és Tóthné Rajki Andrea még mindig ott volt – reggel hét óta. Eszközök csörögtek. Késõbb. nincs pénze arra. s a szülész fõorvos azonnal ráförmedt: – Ne hisztizzen! – És Zalányinak igaza lett: Alexandra „ nem maradt meg” Meghalt. hogy ha elveszíti a pert. Nos. hanem hogy túl legyenek már az egészen. mi történik velem és körülöttem. megvonta osztályvezetõ fõorvosi jogait. ráadásul a kismamába egész nap ment az infúzió. Zalányi közölte Andreával: – Nem megy. nõvérek sürgették egymást. Ötven percen át próbálták újraéleszteni. A gyereknek már szinte egyáltalán nem voltak szívhangjai – a nõvérke nem is csodálkozott ezen. Egy icipici szappandarabcsonk volt csupán az újszülöttfürdetõ helyen. fogalmam nem volt róla. Hallgatott és . megszületett Alexandra – teljesen élettelenül. Az igazgató úgy döntött. bármennyire is nem volt rá szüksége szegénykének. Nem is sokáig maradt Zalányi Keszthelyen beosztott orvosként. után is mindig azt használtak. ha pluszeszközre volt szükség. amelyet a nõvérke a rengeteg vér. Meg mert szerinte a fogós szülés elavult módszer – bár Keszthelyen Zalányi elõtt is. s annak megérkezésekor úgy döntött: vákuumos szülés lesz – nem azért. mert Maguk pazarolnak. kifizesse a költségeit. akkor õ maga indít eljárást. Andrea azt felelte: inkább nem. Menyhárt igazgató-fõorvos két nappal késõbb megkérdezte Tóthné Rajki Andreát: akar-e pert indítani a kórház ellen Zalányi miatt. Õ este háromnegyed tízkor érkezett föl a szülõszobára. addig õk próbálják újraéleszteni az újszülöttet. magzatvíz lemosása után a szemétbe dobott. . Zalányi pedig üvölteni kezdett vele: – Ezért tart itt. gondolva: halott gyerek fürdetése után ezzel a kis darab szappannal már ne mosson kezet senki. nem marad meg a baba. A csecsemõs nõvér megfürdette a halott gyereket. majd annyit lehetett hallani: a gyerekorvosnõ hívja telefonon Zalaegerszeget: azonnal küldjenek rohammentõt. se eleven nem voltam. hogy meri kidobni a szappant?! – miközben a szülõasztalon ott hüppögött a gyerekét éppen elvesztett asszony. Alig valamivel éjfél elõtt. az anyagi csõd szélén a keszthelyi kórház. továbbállt – Mosonmagyaróvárra. – Andrea hangos zokogásban tört ki. injekciózták – de hiába. hogy elkerüljön a keszthelyi kórházból. amikor onnan is menni kényszerült.

tétlenkedett – amint szokott. Bûnösen. * .

idõre megyek! – kérlelem. Sebesen elismerem az igazukat. Így aztán idõben érkezem a keszthelyi kórházba. azért – teszek töredelmes beismerõ vallomást. Hívom telefonon a kapitányságot. nem tudom. hogy Zalányi nincs már a városban. Hashmat Ibrahim Khail az osztályvezetõ fõorvos. Azt mondják: a város saját kórházának adatai alapján ma is hihetetlenül alacsony a születésszám. –Na. közepén családi ház kinézetû épületben az igazgatóság. hadd szabaduljak hamar. aminek egyetlen oka van: a terhes mamák nem kis része még mindig elmegy inkább Zalaegerszegre terhesgondozásra is. –Azért jött. lelkes tudományos munkát végzõ orvosnak látta. de… –Csak nem Zalányi Sámuel miatt van itt? –Micsoda? – csuklom hatalmasat. a kórház igazgató-fõorvosa 1996 novemberében jött ide. Ebbõl a közhangulatból valamicskét én magam is megérezhetek. Zalányi Sámuel. a sofõr mellõl pedig fiatal közrendõr száll ki. Most dr. Dr. magas elméleti felkészültséggel. akkor már Zalányi volt a szülészet-nõgyógyászat vezetõje. s jó fél órával hamarabb érkezem a városba. Mire visszaérek az autómhoz. s Menyhárt doktornak eleinte szimpatikus volt Zalányi: rengeteg külföldi kapcsolattal rendelkezõ. lombikbébiprogrammal. Bejelentkezem Zalányiról informálódni a keszthelyi kórház igazgatófõorvosához. Menyhárt Miklós. Nem ismerték egymást korábban. de tényleg. mellette pedig a szülészet. az egykori fõorvos híre valamelyest rátelepedett magára a kórházra is. a nõgyógyászati és szülészeti . Ám Menyhárt doktor sebész.* Keszthelyen persze az egész város suttogott Zalányi dolgairól. azon kerékbilincs van – szabálytalanul parkoltam. –Megvan! Maga az. ugye? Olvasta az egész családom! –Igen. sok publikációval. Tudják. s néhány percen belül meg is érkezik a trailerkocsi. Megállok a gyönyörû sétálóutca torkolatánál. furcsállva vizslat. no pláne szülésre. Rám néz. hadd fizessem ki gyorsan a büntetést. aki orvosi mûhibákról írt könyvet. hogy Zalányi dolgai után kajtasson? –Igen. akkor csak kétezer forint. és menjen gyorsan a dolgára. s elballagok kávézni. nem dr. de még mindig nem nyugodtak meg teljesen. mert különben elkésem. sok sikert kívánok hozzá! – és még szalutál is. hatalmas park. sõt. én vagyok. kérem. – Magát én ismerem valahonnan! – méreget tovább a rendõr –Lehet. Gyönyörû.

Menyhárt Miklósnak rögtön eszébe jutott a pár hónappal korábbi eset: akkor a beosztás szerint Zalányi volt az úgynevezett behívós ügyeletes. Menyhárt igazgató azonnal szakmai vizsgálatot kért a megyei szülész fõorvostól. A harmadik emeletre. s kereste Zalányit. Menyhárt doktornak nem kell intézkednie. ahányszor egy-egy betegrõl fölvetõdött valami. Menyhárt doktor otthon kapta a telefont: újszülötthalálozás történt. õ Zalányival megbeszélte a szakmai tapasztalatokat. miközben fõorvosként mégiscsak illett volna naponta levizitelnie ott is. hogy napközben hiába keresték. s kiderült: éppen Szeged felé autózik. sõt. ellátottságot igénylõ kutatást. Úgy látta: Zalányi nem megfelelõen irányítja az osztályát. betegsége nem volt. Zalányinak fogalma nem volt róla. Nem találta bent. és azonnali hatállyal visszavonta Zalányi vezetõi megbízatását. Semmit nem tudott a betegeirõl. És jött 97 augusztusa. szó nélkül eltûnt. Amikor 97 januárjában hirtelen bekövetkezett a négy halvaszületés. elfogadta a megyei fõorvos álláspontját. Alexandrát fölboncolták. önálló programvezetést. meghalt Tóth Alexandra. a gyerekágyas osztályra teljes ottléte alatt egyetlenegyszer sem tette be a lábát. aki egyrészt maga vezette a tragikus kimenetelû szülést. ki az.szakmai munka megítélése értelemszerûen nem az õ feladata. Azonnal bement a kórházba. s egyértelmûvé vált. Ez mindkettõ nagyon durva szabályszegés. amit addig is tudott mindenki: semmi szervi. és senki nem tudta. Tóthné Rajki Andrea kislánya. másrészt a szülészeti osztály felelõs vezetõje volt – részint nem jelentette be a történteket az igazgatónak. Kiderült: Zalányi. hogy Zalányi dunántúli lombikbébicentrummá akarta fejleszteni a keszthelyi kórházat. Õ ki is vizsgálta az ügyeket. hová lett. Külön konfliktusuk eredt abból. ám semmi nem változott. a szülés közbeni . Nem tartotta meg rendszeresen a referálókat. Ezek miatt Menyhárt doktor többször is beszélt vele. hogy fény derül arra. bárha ez kötelessége lett volna. Hamar gondjai támadtak azonban Zalányival mint vezetõvel. kérte. valami gond volt a szülészeten. Az igazgató nem tehetett mást. mi van vele. öröklött baja. nem indította idõben. történt-e mûhiba vagy sem –. Menyhárt doktor azonban ragaszkodott hozzá: egy városi kórház õrizze meg és erõsítse saját pozícióját. Úgyhogy tüstént döntött: elrendelte a rendõrségi hatósági boncolást – amely gyakorlatilag följelentést jelent. gyakran össze-vissza keverte a mûtéti programokat. Rendszeresen megesett. majd úgy foglalt állást: nem történt semmi különös szakmai szabályszegés. részint nyugodtan hazament Szegedre. a fõorvost. miért fekszik bent. ám ne kalandozzék számára megoldhatatlan területekre – nem engedte hát a sokkal magasabb felszereltséget. változtasson – Zalányi erre minden alkalommal komoly ígéretet is tett. õ hívta Zalányit a mobiltelefonján. azzal jár.

Magánrendelõje ugyan nem volt. baja ne essék. legszívesebben nekiment volna az orvosnak. Fanni születésekor Zalányi még nem itt. a Fanni – lábak nélkül címû fejezetben szereplõ. mi végre köteles õ vizsgálatonként zsebbe fizetni. azért. Erzsi nem sokkal a cikkek megjelenése után ment Zalányihoz a következõ soros vizsgálatra. lábnélkülisége orvosi mûhiba következménye. Erzsi még öltözködött. azért nem maradt meg! –Ne mondjon ilyet. õ nem hibázott. mert ez nem igaz. nem gyaláztak senkit – hiába lett volna meg rá minden okuk.légzés. Majdhogynem alázatosan kérte Andrea anyósát: –Tegyen valamit a fiával. Dr.és keringési elégtelenségbe halt bele. majd odahívta a fõnõvért. ennyit próbált hazudni: – Túl kicsi volt a baba. Zalányi Sámuel durva orvosi mûhibájának lett áldozata. amikor a doktor így szólt: . én is 1 kiló 55 dekával születtem. Zalányi elõször zsebre vágta a pénzt. amikor jöttek a zárójelentésért. Elment a keszthelyi kórházba. de hát ilyenkor mi sem áll távolabb az ember lányától. A fõorvos futva menekült el. Maga abszolút nem ért semmihez! – kiabált a doktorral. Erzsi kicsit furcsállotta: ha munkaidejében foglalkozik vele. Az Illés szülõk mindkettõben rendkívül visszafogottak voltak: nem mocskolódtak. Erzsi és Tihamér elhatározták: Fanni után kell. õt ne hibáztassák semmiért. majdnem nekem jött! Zalányi még két hónapig dolgozott Keszthelyen beosztott orvosként – ám halk alku köttetett közte és igazgatója között: a lehetõ leghamarabb távozik innen. mégis megmaradtam! – Ám Zalányi csak mondta a magáét. Mint majd ott részletesen szó esik róla. Bejelentkezett hát hozzá Erzsi magánbetegként. * De még e két hónap során fordult Zalányihoz az Illés család. –Hülye. de azért a tarifát elõre leszögezte. Ebbéli tevékenységüket siker koronázta: Erzsi teherbe esett. Idõközben azonban megjelent két újságcikk róluk s arról: Fannika születése. Andrea férje alig-alig bírta türtõztetni magát. sem az idõközben már elindult perben – gondolták Illésék. fõorvos úr. Keszthelyen dolgozott. hogy legyen még egy gyerekük. az idõközben fõorvosnak oda kinevezett Zalányi Sámuelhez. s remegett az indulattól. aztán megvizsgálta õt. hogy Fannikának legyen testvére. láb nélkül született Fannika szülei. õ mindent a szakma szabályai szerint végzett. valamennyi vizsgálatot a kórházban végezte (a tb pénzén!). Maga Zalányi a szülõknek. mint ilyesmin kötözködni. tehát semmilyen módon nem volt érintett és érdekelt sem a bekövetkezett eseményekben.

én nem tudok elmászkálni kétszáz kilométerre vizsgálatokra. de semmiféle hibát nem vétettek. Maga nem is tudja. hanem végtagjai csökevényesek. mit tett Zalányi. Tihamér kint várta. mennyit ártott a kórháznak azzal. És ez a még nagyobb baj. hogy Fannika egyik combcsontja tõbõl. amint hatalmas hévvel szerepelt: komolyan is gondolja. hogy engedte megjelenni ezeket a cikkeket. hogy I. A vizsgálatot végzõ orvosok láthatták a combcsontot. mint az egészséges magzatok esetében. s óriási garral utasított vissza minden vádat. és ez vetett fel rengeteg diagnosztikai problémát. Tihamér. az végsõ soron igaz.–Én nem vállalom tovább a kezelését. de ezért õket iciri-piciri felelõsség sem terheli. s hallva. amit Magának odaadnak! –De fõorvos úr! – hebegett Erzsi –. otthon van a mozgássérült kislányom. És látszott rajta. Azt állította ugyanis tanúként: „Fontos hangsúlyozni. a megye szülész fõorvosának nagy megkönnyebbülés . Aztán a kórház ellen folyó perben Zalányi megjelent a kórház képviseletében. Valamint effektíve hazudott. csitítgatta. a szemlélet a keszthelyi kórházban. Tehát dr. Zalányi Sámuel ekkor hamis tanúzás bûncselekményét követte el. az összehasonlítás révén szembesültek vele: milyen iszonyatos volt a hozzáállás. a Szabolcs utcai kórházba. csak 20 százalékkal rövidebb volt. vagyis teljesen hiányzik. Nagy Péternek. * Dr.” Amely állítás értékébõl icipicit azért talán levon az a nehezen figyelmen kívül hagyható tény. Õ tényleg így hiszi. minden a legtökéletesebb rendben zajlott le Erzsi terhességgondozása és vizsgálatai során. Hogy Fanni láb nélkül született? Hát igen. nyugtatgatta: –Hagyd. Elõadta: a kórház orvosai – amikor õ még ott sem volt – az égadta világon mindenben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el. kártérítési igényt. hogy legalább szájon vágja a doktort. talán jobb is így! Így végül Pestre jártak. hiszen az jelenleg is megvan. a szülés is ott történt. és még perli is a kórházat! Nem gondol azokra. nincs kire hagynom a gyerekemet! –Mondtam. S így. nem vállalom tovább a kezelését! Ide ne is jöjjön többet! Erzsi zokogva zuhant ki a kezelõbõl. Erzsi lefogta. akiktõl majd el kell venni azt a pénzt. be akart rontani. semmi. negyedik hónapja önhöz járok! Itt szerettem volna szülni is! –Hát ne itt szüljön! –De fõorvos úr. rendû felperesnél nem végtaghiány következett be.

ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint a vizsgálat eredményének megérkezéséig az eljárás felfüggesztésérõl határoztam. Azóta Andreáék egy fia papírt a rendõrségtõl nem kaptak. Márpedig a fõnök Zalányi volt. hogy ami történt. 1997 szeptembere óta. hogy nem kellett volna bekövetkeznie a négy esetnek. hogy soha nem láttam tõle valódi adatokat. Talán még mindig nem érkeztek meg a vizsgálati eredmények? Miért? Hogyan? Egyetlen alkalommal jelentkeztek: bizonyos Varga Lajos telefonált. de több gondom volt vele. bûnügyi osztályvezetõ. amely abból fakad. A féléves. mint az összes többi fõorvossal együttvéve. „A holttest rendõrorvosi boncolása megtörtént. olyannyira összezavarta a szálakat. –Nagyon kínos ez nekem. úgy kényszerítettek rá. hogy idekerüljön Keszthelyre. mondván. 1999 decemberében fölhívom hát a határozatot aláíró Horváth István õrnagyot: ugyan történt-e valami elõrelépés az ügyben. szeptember 29-én megszületett a határozat: az eljárást a rendõrség felfüggeszti. – A Pécsi Orvostudományi Egyetemrõl kértünk szakértõt. azonban a halál pontos okának megállapítása végett kórszövettani vizsgálatok elvégzése is szükséges. amely vizsgálatok eredménye még nem érkezett meg. Andrea elküldte nekik. valamit õk nem értenek. s azok is agyonködösítve. valamint az is. –Nos. hogy a fõnökük nem követel tõlük másmilyen magatartást. Konkrét esetek is szörnyû nehezen jutottak el hozzám. a fegyelmet. Az egyértelmû volt. az nem egyedül Zalányi hibája volt. nem szívesen beszélek róla. nem – válaszol a bûnügyi osztály vezetõje. A vizsgálati eredmény megérkezését követõen az eljárást tovább folytatjuk.” Aláírás: Horváth István rendõr õrnagy. Majd 1997. Azóta semmi. A négy méhen belüli magzatelhalás kivizsgálása során is alig láttunk bele az egészbe. hogy Zalányi végre elkerült a megyébõl. amely nélkül pedig nem létezik normális egészségügyi ellátás. Csak 13 hónapot volt itt. éves jelentései annyira elködösítettek voltak. * A keszthelyi rendõrkapitányság bûnügyi osztálya Menyhárt Miklós igazgató-fõorvos bejelentése alapján Tóth Alexandra halála ügyében elrendelte a nyomozást. hogy a kórszövettani vizsgálatok elvégzése hosszabb idõt vesz igénybe. hiszen õ volt a fõorvos! Jól ismerjük a beosztott orvosok olyanfajta nemtörõdömségét. Nem ismerte el a szolgálati függõséget. Tekintettel arra. Két éve. kérte Andrea kismamakönyvét. Én nem akartam. aki mielõtt elkészítette volna .volt. hanem komplexen a terhesgondozásé – na de hát mégiscsak õ volt a felelõs a gondozásért. nyomokat.

osztályvezetõ fõorvos lett. Mosonmagyaróvárt választotta. augusztus végén éppen akkor ért haza szabadságából. Valami kis probléma történt ott. az egyetemen csoporttársa volt dr. becsülték. Nagy György 1968-ban Pesten végezte el az orvosi egyetemet. s 95 óta a mosonmagyaróvári kórház igazgatója. gond van. egyszerû: még Szegeden. amikor Diana hercegnõ balesetben meghalt. Vörös László. a Gyõr-SopronMoson megyei szülész-nõgyógyász fõorvost: – Sándor. Új szakértõt kellett kirendelnünk. aki aztán sebész lett. nem csupán nagyon jó orvosnak tartották. ebbõl baj lesz! Samuval kivétel nélkül mindenütt zûrök voltak. Zalányi Sámuel. amíg igazgatóváltás nem következett be a kórházban. de jó embernek is. Gyorsan haladt elõre a ranglétrán is. s annak eredményeként oda nem került az általa vezetett osztályra dr. ott helyben alapított családot. de az legalább nem a saját . tisztességgel végezte a munkáját – s mindaddig semmi gondja nem volt. Elvégre a barátság kötelez! Nem jó ember. a lehetõ leghamarabb meg akart tanulni mindent a szakmájában. amit meg is tettünk. a szülészeti-nõgyógyászati osztályra. Miért? Hogyan? Óh. Becsülettel. Gyurikám. meghalt. a kórház igazgatója: – Én úgy látom. Úgyhogy hozok neked. úgyhogy idehoznám Samut. Nagy doktor már másnap fölhívta Gardó Sándor doktort. volt is miatta rossz érzése. – Csak nem a barátoddal van megint balhé Keszthelyen? –Öh… hát… hm… Hát… de. Hozzá fordult most segítségért. Betegei szerették. amely Keszthelyre segítette Zalányit. Zalányinak Keszthelyrõl is mennie kellett. felesége patikus. a várost is. ezt illett volna elfogadtatni a szülészet fõorvosával. a városban kóricálva sokaktól hallok róla csupa-csupa jót és szépet. hogy valóban segíthessen egykori csoporttársán. Vörös ide akarja hozni Zalányi Samut! –Jézus Mária! – õ is tagja volt annak a teamnek. természetesen azonnal folytatjuk az eljárást… * Nos tehát. de még mindig nem kaptunk tõle anyagot. s délután bejött a szobájába dr. aki nem segít bajba került barátján! Vörös doktornak azonban ahhoz. kéne melléd egy jó erõs második ember. Amint az megérkezik. erõsítést! –Laci! – kapott a fejéhez Nagy doktor. az osztályod erõsítésre szorul. Hétfõ volt másnap. Vörös László. –Laci. Szerette a kórházat is. Nagy doktorral. másodfõorvos lett. konferenciákra. Dr. Rengeteget járt továbbképzésre. 1997.szakvéleményét. s azonnal Mosonmagyaróvárra került.

Onnan elõ sem került többet. rendszerint délben is. Mi több. hogy legyenek. Magyar embert evés közben ne zavarják! Majd ha végzett! Számtalanszor – amikor egyébként õ volt az ügyeletes – próbálták sürgõs esethez riasztani. Jót evett.megyéje volt. jöjjön velük. Ezután körbesétált az osztályon. Beballagott a reggel fél nyolcas referálásra. –Akkor is adok neki még egy lehetõséget – hirdette ki döntését az igazgató. de a betegeirõl a saját részlegén sem igazán voltak információi. majd étkezni. gyõzködni: ne engedjük be a bajt a megyébe! Ám Vörös ragaszkodott hozzá: Samunak adni kell még egy esélyt. soha nem azok. Bevitték Zalányi szobájába. azt õ soha föl nem vette. Eltûnni pedig nagyon tudott. s elbandukolt ebédelni. hasztalan. az osztályvezetõ Nagy doktor helyetteseként belépett a mosonmagyaróvári kórházba. Öt óra körül ismét eltûnt. majd ismét a negyedik emeletre vette az irányt. a mobil is. . Tizenkettõ és kettõ között soha nem volt elérhetõ. Meg az evést. levizitelt. ám ennek nem sok haszna volt. Reggel bement. mivel – hiába csak 10-15 beteg feküdt a részlegén – egyetlen betegrõl sem tudott semmit. ott kinyitották a frizsidert – benne egy egész üveg bor meg egy félig üres. szólhatott mellette a vezetékes telefon is. Zalányi Sámuel fõorvosi sarzsival. a csipogóra nem reagált. mint korábban mindenütt. Nem volt még ott két hete. Abban a pillanatban. január 1-jétõl dr. az osztály fõnöke. megteázott. az igazgatói traktusba – minden információ hamarább ért el hozzá. amikor a nõvérek szóltak Nagy fõorvosnak. ott villantott egyet-egyet. S ezzel véget is ért a munkanapja. mint az osztályvezetõhöz. Kétszer is kiment hát most Vöröshöz. –Laci. átállt arra. s csak az után vette föl a telefont. vette a dzsekijét. majd olvasgatni kezdett szakkönyveket. amelyeket õ szállított az igazgatónak. s nem is tett semmit annak érdekében. hogy befejezõdött a vizit. 1998. Hamar kapott lakást a nõvérszállón. s ez ellen már nem volt apelláta. majd elvonult a szobájába reggelizni. Komótosan jóllakott. ott fõzõcskélt magának. hogy a szobájában õ maga fõzött magának ebédet. Hamar kényelmesen berendezkedett. folyóiratokat. A 11 órás nagyvizitre visszaért. attól kezdve kizárólag azok voltak a megbízható és hiteles hírek a szülészet-nõgyógyászat belsõ dolgairól. de semmi sem hatott. mondott okosakat – de soha nem konstruktíve. teljesen haza fogod vágni ezzel a szülészetet! – jelentette ki Nagy doktor. fordítva is. este is. A fõzést viszont nagyon komolyan vette. de csak a folyosókon. illetve amikor már megmelegedett a kórházban. amelyeket Nagy doktor. Ha õ elkezdett sütni-fõzni. Ugyanúgy ténykedett itt is. s nem is konkrét betegre vonatkozóan –. Aztán fölment a negyedik emeletre.

jó társalgása mellett. Amint azonban bejött egy beteg.–A Szûzmáriáját. mert õ ilyen. akkor azonnal lepattan. hogy nincs mese. a korábbi gondok. s azt soha nem viszi végig. akár a szülõszobán vagy a mûtõben –. Ám fokozatosan rájött: nem ezért teszi ezt Zalányi. az ég áldjon meg. igen. eleve sokkal kevesebben jelentkeztek be arra a napra. azzal már minõsíthetetlenül durva hangnemben beszélt – hiszen az döntési helyzetbe kényszerítette. A kitûnõ elméleti felkészültsége. mi ez? –A Zalányi doktor úr minden ebéd elõtt jót iszik ebbõl. Ilyen személyiség: nem mer. S ez nemcsak a szülõszobán és a mûtõben vagy a betegágy mellett volt így. csak Neked? – Fölment Nagy doktor az igazgatóhoz. de engem még senki nem látott részegen! –Samu. amíg fõzésrõl. nem akar újabb kalamajkába kerülni. Az osztály orvosai forogtak: mindenkinek volt rendelõi napja is. elmenekül. Zalányi azonnal kimenekült a helyzetbõl. azonnal dönteni kellene. S ez így volt a rendelõben. Belekap valamibe. de még a szakrendelésen is. kinek mit mondhatok. A fõorvos ezt nem hagyhatta ennyiben. –Na. nekik nem szabad inni. persze. Nagy doktor eleinte azt gondolta. de sokan – akik nem ismerték még ki a beosztást – amint meglátták a kis táblát . Minden döntésbõl kifarolt. jelezte. Zalányi bent iszik. minden elõl elmenekült. ultrahangos napja is. ugyanígy az ultrahangon – panaszáradat követte mindenütt. Mindeközben ha bármikor döntési helyzet állt elõ – akár az osztályon. Az asszisztensnõkkel például kitûnõ volt a viszonya – mindaddig. nem tud dönteni. mellényúlások – tulajdonképpen pozitív – hatása ez: egy meggyötört ember szeretné végre meghúzni magát. Én megiszom a magam borát. hanem azért. Ha Zalányi volt a soros egyik vagy másik helyen. ragyogó modora. Ha pedig bármi zûr történik a beteggel. ha egyszer frusztrálta minden döntési helyzet. akik elõidézték ezt a helyzetet. hiába olyan a helyzet. gombászásról volt szó. az örökös kifarolásból fakadt. befõtteltevésrõl. ebbõl a „Várjunk! Most ne! Majd! Majd meglátjuk! Hátha!” mentalitásból. mosásról. Csak beteg másfél méteres körzetébe nem lett volna szabad soha engedni – mert ott aztán bármi történhet. Te itt bent bort iszol! –Igen. majd akkor szólunk neki! – És a benti frizsiderbõl néhány nap után a borosüvegek átköltöztek Zalányi lakására. Mûhibáinak többsége is ebbõl a nem döntésbõl. ez egy munkahely! Hát ne õrülj már meg! És ha legközelebb ügyeleten nyolc üveg sört találok ebéd után az asztalon. akkor nyilván rosszul tûrte mindazokat. Sokak szerint beteggel egyetlenegyszer nem hallották normális emberi stílusban értekezni. – Samu! Azt hallom.

hogy nem lett tragédia az ügybõl. – Máris megyek. amikor Zalányi az ügyeletes. Volt szülés utáni gyermekágyi lázas eset. A legutolsó pillanatban szánta el magát a beavatkozásra. Gyurikám! – készségeskedett Zalányi a fõorvosnak. Az összes többi napon 25-30-an jelentek meg ugyanott. ahogy a Kende-könyvben le van írva! Baszogatja a Samut. s persze az is sokak körében szóba került. Kiszállásra is jártak az orvosok. – Nemsokára visszaérkezett a . És nem sokkal a mosonmagyaróvári kórházba kerülése után innen. nem döntött. és összevissza hazudozik.az ajtón Zalányi nevével. Zalányi volt az ügyeletes. nem lett semmi baja. de végül is megúszta. várakozott. Halásziból érkezett szülni egy asszony. átmentek másik kórházba. a legkülönbözõbb helyekrõl kapja a jelzéseket: kismamák. megvizsgálom. Te kitûnõ ultrahangos vagy. s átkérték magukat más napra. – Samu. fölálltak. az egész nem úgy történt. szakrendelést tartani. s bizony a Jóistennek vagy a kismama és a baba óriási szerencséjének is be kellett segítenie. Nagy ultrahangosnak kiáltatta ki magát. –Te nem látod jól a helyzetet. zûrök. légy szíves. ez szó szerint így hangzott: – Az egy hülye erdélyi kurva. rossz leletet adott ki a kezébõl. Kiss Judit tragikus szülésérõl – Zalányinál – is határozott álláspontja volt. áttelepült ide. ám rögtön az odaérkezése utáni második héten téves. amit Samu mond! Legközelebb Nagy doktor arról volt kénytelen beszámolni Vörösnek. Nagy doktor folyamatosan tapasztalta mindezt. Az újszülött rettenetesen megviselten jött a világra. Zalányi fõképpen Halásziba. – Ez hülyeség! – intézte el legyintve az igazgató. Idõközben megjelent az én elsõ kötetem. valamint állandóan kapta a visszajelzéseket. s bár napnál világosabb volt. hogy azonnali császármetszésre volna szükség. Vörös Lászlónak dr. az az igaz. nézd meg! – hangzott a kérés referáláson. aki viszont csuklás nélkül letorkolta õt. a környezõ falvakban terhestanácsadást. Ment is minden alkalommal Vöröshöz. Halásziból aztán betelefonált a helyi védõnõ: – Ide ne küldjék többet Zalányi doktort. Vagy ha tehették. nem hajlandók bejönni szülni. tétovázott. –Köszönöm a bizalmat. elmentek. amelyet a szakma szabályai szerint legelõbb ultrahanggal kell kivizsgálni: nem maradt-e valami a méhben. át kellett küldeni Gyõrbe. mert akkor mindenki elmegy máshová tanácsadásra! Péntek délelõttönként tartott terhestanácsadást Zalányi bent az osztályon – s egy-két nõ várakozott rá a folyosón. és le akarja járatni! Pedig Zalányi „ hozta a szokott formáját” itt és most sem kerülték el a .

és Zalányi asszisztált neki. újra és újra rossz diagnosztikai leleteket? Nem tudja jól végezni a vizsgálatokat? Nem akarja? Avagy egészen másról van szó: õalá akar alávágni? Próbálja belekergetni a fõnökét olyan helyzetbe. de nem háromszor! Ráadásul a szabályok szerint rögtön az elsõnél meg kellett volna állnotok. amikor szülni érkezett egy asszony – csakhogy pont este hat körül. Olyan tömegût. sajnos ez történt. hogy õ milyen kiváló laparoszkópos szakember. Képtelenség bebizonyítani. Gyurikám. Nos. a háromszori átlyukasztásról. amire Zalányi rém büszke volt. amelyet kis odafigyeléssel nem lehet nem észrevenni az ultrahangon. elvarrom én most gyorsan! –Nem varrod el. Nagy doktornak akkor szóltak. õ jöjjön ide. hogy akkor Zalányi . arra találták föl az urológust. amikor már három lyuk volt a szerencsétlen asszony hólyagján. abból akkora patáliát csapott. A másik. van egy… két… hm… három lyuk a hólyagon. Nagy doktorban növekedett a rossz érzés: miért ad Samu rendszeresen. hogy valaki tudatosan. –Isten ne tartsa meg a szokásodat! – ütötte el a dolgot az igazgató. Ám Zalányi az operáció végeztével nem a fõnökéhez. ez nem létezik. Õ maga végezte el haladéktalanul az abortuszt – és óriási mennyiségû visszamaradt méhbeltartalmat távolított el. hogy laparoszkóppal egy helyen véletlenül átfúrja az ember a hólyagot. és szólni nekem! Én vagyok köteles eldönteni. Nagy doktornak sehogy sem stimmelt a dolog. Nem tudta. s neki számolt be harci tettérõl. nem lehet hiteles Zalányi ultrahangeredménye. mint ide Lacháza. nem lehet. és õ fejezze be a mûtétet! Így is lett. azt hiszem. Samu – felelt Nagy doktor –. Samu? Az benne van a pakliban. onnantól miként menjen tovább a mûtét. Egy alkalommal az akkori adjunktus végezte a laparoszkópos mûtétet. aki pedig ha bárki más valami icipicit is hibázott a nõgyógyászaton. vagyis teljességgel szabályellenesen! – cseréltek. kérlek. ám menet közben – a fõorvos tudta és engedélye nélkül. megvizsgálta az asszonyt. Alig pár héttel késõbb Zalányi volt az ügyeletes. nézze meg. de most már rendben lesz minden! Semmi baj. s úgy ítélte meg.teljesen negatív lelettel. –Hogy az úristenbe. amelybõl aztán nem tud kikászálódni? Hogy ne csak neki legyenek balhéi. –Hát igen. e téren is bukott jókorákat. S amint követték egymást az ehhez hasonló esetek. Nagy doktorhoz ment. majd ezt így adta elõ a rohanva érkezõ fõorvosnak: –Gyuri. hanem le az ortopédsebészetre. Zalányi háromszor is átszúrta a hólyagját a mûszerrel. Vörös igazgatóhoz. de az osztályvezetõnek is? Olykor el is töprengett Nagy doktor: meg lehet-e ezt fogni valahogy? Hát nem. szándékosan téved. Zalányi átvette az operációt.

Mi több. annak ellenére. Megkeresem a faluban Farkasék portáját. ha valamelyiküknek baja támad – s nem szeretnének rosszat mondani a kórháziakról. Õ k lennének a nagyszülõk – ha lehetnének. mi történt Krisztinával és a babájával. következnek az újabb Zalányi-sztorik! Mesélj. nehogy Zalányi kezei közé kerüljenek. hogy nem nyilatkozhatnak a sajtónak az ügyrõl. Nagy fõorvos egyre lehetetlenebb helyzetbe került.) Ez mind rendben is volna. már a méhlepény is kint volt. mi járatban vagyok. Korábban egy emelet volt a szülészet. az õ unokájukkal. Három okuk is van erre. Samunak miket sikerült megint mûvelnie! – Néhányan õszinte részvétüket fejezték ki. mert szerintem minimum a sajtótörvénnyel ellenkezik. A harmadik ok azonban szörnyû: félnek. abban az egyezségben alá kell írniuk azt is – a biztosító csak így hajlandó fizetni –. ahol tudom. s gyönyörû kertben találom magam. Aztán a traumatológia bekebelezte az egyiket. Az elsõ: Krisztinát rettenetesen fölzaklatja. Ám hiába mondom. lenyûgözõen karbantartott pici szõlõs. . szintén élnek Zalányiáldozatok. nem nagyon akarják elmondani. Õ k itt maradnak. Ahány konferenciára. A fiatalok. A második: a jelek szerint egyezséget kötnek a kórházzal. a szülés éppen befejezõdött. hogy valamennyiük szakmáját járatja le ez az ember. a kollégák mindenütt nevetve fogadták: – Na. itt van egy ugrásra Jánossomorja. dolgoznak mindketten. A nõvérek hívták a lakástelefonján. Mire kegyeskedett elõkerülni. Nagy doktor fegyelmi eljárást akart indítani – Vörös igazgató nem engedte. Csodálatos virágok. s megkapják a kártérítést per nélkül. Ha pedig így történik. egy a nõgyógyászat. szombaton is. a mobilján. * Egyik soros mosonmagyaróvári keresgélõ utamról nem hazafelé indulok. (Mellesleg ezt egykét jogász és Majtényi László adatvédelmi biztos megvizsgálhatná közelebbrõl is. ahányszor újra szó esik a történtekrõl. csak a mosonmagyaróvári kórház van közel. hogy nem jelentkeztem be hozzájuk. Az nem különösebben izgatta õket. most már elfér egyetlen emeleten együtt a szülészet és a nõgyógyászat. hogy Zalányinak ekkor már vagy tucatnyi ember halála száradt a lelkén.vacsorálni szokott. akikhez fordulniuk kell esetleg. Jánossomorján. Krisztina és Feri nincsenek itthon. illetve a biztosítóval. Negyven és ötven közötti házaspár fogad. mások nevetgélve sajnálták. Hiszen Mosonmagyaróváron természetesen zuhanásszerûen esett vissza a születésszám: egyre többen Gyõrbe vagy Csornára mentek szülni. tyúkól. fák. kongresszusra elment. Vissza is fejlesztették az osztályt. az sem. a csipogóján – egyikre sem reagált.

de Zalányi doktor többek között azt mondta: –Jó lenne. hanem dr. akkor tudta meg. ha a kismama kibírná holnap reggelig! – Mindez a rendõrségi jegyzõkönyv szerint öt tanú jelenlétében hangzott el. hogy Krisztinát én borítsam ki újólag. És a hasa is . rögtön megvizsgálják.Túl rémes ez ahhoz. Úgyis megjelent a Mai Napban a történet lényege. bár Zalányi doktor tagadja. hogy Krisztinával valami baj van? És ha szeptember 23-án este. Szeptember 23-án 19 óra körül arra panaszkodott. hogy nem kap rendesen levegõt. vizsgálatok sokasága. Igaz. szeptember 3-án került be a mosonmagyaróvári kórházba. nagy fájdalmai vannak. A házaspár orvosi mûhibára gyanakodott – hiszen az asszony a szülés elõtt már három hete a mosonmagyaróvári kórházban volt. majd ezután négy napig élet és halál között lebegett. Feri hangsúlyozza: –A kihordási idõ alatt semmilyen gond nem merült föl. talán nem történik ilyen tragédia – mondja a megkeseredett fiatal férj. szeptember 24-én halott magzatot hozott világra (császármetszéssel). kórszövettani vélemény. Öt nap múlva tért magához. igazságügyi orvosszakértõi véleményt is kértek a magzat halálának okáról. Fõképpen azt nem szeretném vállalni. A fiatal pár. Farkasné M. ezért feljelentést tettek. rendõrségi jegyzõkönyv és igazságügyi orvosszakértõi vélemény. igazolás késõi magzati halálozásról. és most. amikor rosszul volt. Krisztina dossziényi orvosi papírt mutat: perinatális halottvizsgálati bizonyítvány. Mosonmagyaróváron is dr. Nagy György fõorvos. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász fõorvos volt. a mosonmagyaróvári kórházban. Krisztina 1998. A feleségemet mindennap látogattam. Az ügyeletes orvos öt évvel ezelõtt Szegeden is. Az esettel kapcsolatban Farkas Ferenc hívta fel lapunkat. alig tud menni. és Krisztinánál a baj már akkor elkezdõdött. Krisztina a körzeti orvos és Balogh Elek nõgyógyász javaslatára magas vérnyomás diagnózissal 1998. A szülés október 19-re volt kiírva. Azóta sem épült fel. Farkas Ferenc és felesége. zárójelentés. Kiss Judit kislányának haláláról. Szerintük ugyanis nem kellett volna meghalnia. dr. A császármetszés után – már a gyõri megyei kórházban – napokig lélegeztetõgéppel tartották életben. Ám a mosonmagyaróvári tragédiát megelõzõ estén Zalányi doktor volt az ügyeletes. hogy a baba nem él. itt a császármetszést már nem õ végezte. napi többszöri vizsgálat és vizit ellenére. hát azt idézem: „Egy 22 éves jánossomorjai asszony. –Miért? Miért kellett meghalnia a kisfiunknak? Miért nem vették észre a kórházban három hét alatt. ahol naponta többször vizsgálták õt is és a magzatot is –. hogy vitatkozni próbáljak. miután olvasott a nagyszénási gyerekorvos.

A konzíliumra hívott ideggyógyász. de hozzátette. puerperium. st. ahová az érzéstelenítõ injekciót adták. sect. Ugyanígy akkor még a súlyos tüdõgyulladás jeleit sem ismerték fel az orvosok. hogy az odáig problémamentes terhességi idõszak után egy 3. Az ügyben részben érintett fõorvos. véralvadási defektus. hiába a CT-vizsgálat. dr. tüdõgyulladás. toxikus állapota miatt kialakult súlyos. a kezeléseket a szakma szabályai szerint folytatták. és azóta sem tud rendesen menni. mert szeretnék választ kapni arra. Idézet a szakértõi véleménybõl: Még szeptember 18-án a bal csípõízület tájékára lokalizálódó fájdalmat említ. a feleségemtõl halva vették el a gyereket. Kezelése során orvosi mulasztásra gyanú nincs. ha Krisztina kibírná reggelig. mert így láttam biztosítottnak a halál okának pontos és elfogulatlan megállapítását. A bejelentésemet azért teszem. Szerintük az orvosoknak korábban fel kellett volna ismerniük a bajokat.5 kg-os csecsemõ hogyan halhat meg az orvosok kezei között. Azt is furcsállják. az életjelenségeinek visszahozására történt kísérletek eredménytelenek voltak. kétféle erõs vérnyomáscsökkentõ. fájdalomcsillapítók –. Az ügyeletes orvos két megoldást mondott. Egy csomó van a derekában. Kértem a rendõrorvos bevonását. orvosok sokasága és természetgyógyász. Én rögtön szóltam az ügyeletes orvosnak. hogy jó lenne. testszerte fennálló gyulladás volt. A szülõk Patriknak hívták volna a kisfiút. hogy probléma van. Az újszülött már halva született. felnõttkori légzési ellstress syndroma. A szakértõi team rendkívüli halál miatt elrendelte a Farkas vezetéknevû csecsemõ holttestének igazságügyi orvos szakértõi vizsgálatát. Krisztina ezután került a gyõri intenzívre. Zalányi Sámuel egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megjósolta – még a boncjegyzõkönyv . hogy valami probléma van. Az anya fertõzése miatt az újszülöttnél is olyan súlyos. ortopéd. ott. légzési elégtelenség. mint a beton. amelyet a születése után uralni nem tudtak. valamint reumatológus ezen fájdalmat organikus elváltozásra nem vezette vissza. hogy károsan hatottak a magzatra is. Krisztina fájdalmas arccal hallgatja mindezt. de életét megmenteni már nem lehetett.olyan kemény volt. A gyõri kórház zárójelentésében azonban súlyos szimptómákat írtak le: sapticaemia. pneumothorax. amelyek lehet. post. Erre tanúk a velem együtt ott lévõ látogatók. a test egészére kiterjedõ fertõzés lépett fel. coes. hogy még a terhesség alatt Krisztina olyan gyógyszereket kapott – Voltaren. Másnap reggel értesítettek bennünket. középsúlyos praeeolampsia. Az újszülött halálának közvetlen oka a boncszakértõi vélemény szerint feltehetõen az anya fertõzése. Zalányi Sámuelnek. az orvostudomány mai állása szerint a kezelését lefolytatták.

sem a magzat állapotáról. Elindult a nap. Pedig az NST-szalag korán reggel még rögzített babaszívhangot. 4. mert nem hiszi el. hogy nem kapott levegõt. Az asszonyt még 23-án este belgyógyász is megvizsgálta – tehát nem vártak reggelig –. Rögtön szólt Zalányinak: – Samu. hogy néz ki Krisztina.” Pontosítsuk utólag a történetet az orvosszakértõi vélemények alapján! Krisztina toxémiás volt. ám leletében magzati szívhangról egyetlen árva szó nem esett.” Tehát nincs szó sem arról. Ha tehát Zalányi bármikor az éjszaka során elvégzi a császármetszést. de a tüdõgyulladás és a fertõzés jeleit ekkor. Õ azonban ezt sem tette.megérkezése elõtt –. és instrukciót kérhetett volna. és közel négymillió forintot ítéltek az anyának. hogy vírusfertõzés okozhatta az anya tüdõgyulladását és a magzat elvesztését. fölhívhatta volna Nagy doktort. ezt a kórtörténeti dokumentumok is bizonyítják. A belgyógyász. hogy valóban nem történt orvosi mulasztás vagy mûhiba. amikor megvizsgálta. Azonnal átvitte a vizsgálóba. elmondhatta volna a helyzetet. a haladéktalan császármetszés mellett kellett volna döntenie. A reggeli referáló megbeszélésen is mindössze annyi hangzott el: – A Farkasné tegnap rosszul volt. amellyel áttolhatta volna a felelõsséget a fõnökére. sem a tünetekrõl. – Más semmi. Ráadásul a referáló füzetbe – amelynek az ügyelet alatti összes fontos történést és ténykedést rögzíteni kellene – mindössze ennyi került: „Farkasné Mailinger Krisztina 4. sõt még két órával a tragédia elõtt sem lehetett kimutatni – állítja Zalányi doktor. s ott már egyáltalán nem hallott magzati szívhangot. azonnal vidd le ultrahangra! – Zalányi ezt meg is tette. a fõorvost. Ismét nem. egyebek mellett vízhajtót is rendelt kezelésére. Ez ilyen elõrehaladott terhesség mellett szigorúan tilos lett volna. vagyis valamilyen fertõzés érte. mennyire rosszul volt. sem a beadott vízhajtóról. sinus tachicardia. következésképpen neki azonnal a terhesség azonnali befejezése. hanem már sokkal korábban elhalt magzatot emelt ki. A szegedi esetben bizonyítást nyert a téves orvosi diagnosztika. önmagát mentõ megoldási lehetõsége is: ha egyszer nem mer vagy nem tud dönteni. hanem az anya megrokkant testi-lelki egészsége miatt is küzdenek. Lett volna pedig áthidaló. Farkasék már nemcsak az elvesztett baba. vagy ha legalább . konzílium. a belgyógyász beszámolt neki a vízhajtóról is. 0. Õ azonban nem ezt tette. Az orvosok mindent megtettek a magzat és az anya érdekében. s Nagy doktor a szülõszobán ijedten látta meg. Amikor azonban Zalányi visszavette tõle a beteget. Ismét nem. A fentiek ellenére Farkas Ferenc az orvosi etikai bizottsághoz és ismét a rendõrséghez fordult. amely már a vérébe is bekerült. Nagy doktor maga végezte tüstént a császármetszést – s ennek során nem frissen. belgyógy.

Vörös doktor bebizonyította. Apró trükkök persze be-becsúsztak a számításokba. hogy leírhassa: további három hónapot sem javasol. Kettejük között feszültté vált a viszony. a szülészeten eltûnt 15 millió. mik történnek a városi szülészeten. Ám eddigre Nagy doktor teljesen világosan látta: az egész osztály és az egész kórház számára elviselhetetlen Zalányi ittléte. A mûtõk használatát például „ egy mûtét az egy mûtét”képlettel számolták. Március végén volt ismét aktuális Zalányi három hónapos szerzõdésének megújítása. hogy Zalányi doktor egyáltalán nem felelõs a történtekért. Azt végképp nem volt hajlandó aláírni. A megyei szülész fõorvossal például közölte. de valamivel több betegszállítást sikerült kihozniuk. 1999 februárjában a kórház vezetése önkormányzati ülésen be is jelentette: személyi változtatásokat terveznek. Ám újra és újra a szülészetrõl esett szó: miért mennek el az asszonyok máshová. hogy véglegesítsék helyettesét. miért van itt még mindig Zalányi és így tovább. vétlen Zalányi doktorra próbálta kenni. Az újszülöttosztályra nem sokkal. hogy kemény. amikor alá kellett írnia: javasolja-e a meghosszabbítást vagy sem. Egészen márciusig. Az igazgató pénzügyi adatokkal is alátámasztotta döntése helyességét. tehát ugyanannyit terheltek a nõgyógyászatra a háromperces abortuszokra. s ebbõl kiderült: a szülészet-nõgyógyászat egyenlege: mínusz 15 millió forint. az utolsó csepp volt a pohárban. határozott vezetõként õ bizony haladéktalanul megteszi a szükséges és elkerülhetetlen lépéseket. Nagy doktor ellopott 15 milliót. nézd meg. A 15 millió hamar lábra kapott. Vörös László igazgató – kevéssé meglepõ módon – úgy foglalt állást a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyben. mint az ötórás sebészeti operációkra. ettõl van hiány vagy mástól. ám nem volt abban a helyzetben. * Zalányinak Mosonmagyaróvárott nem volt kinevezése. Nagy doktort véletlenül mindig éppen akkor szorították sarokba. azonban persze már egyre gömbölyûbben: a szülészeten hiány van. Március 23-án – egy héttel a szerzõdés .reggel hétkor azzal fogadja Nagy doktort: – Gyere. Kimutatást készített az egyes osztályok kiadott költségeinek és befolyt tbtérítésének helyzetérõl. azonban Nagy doktor igen. háromhavonta kellett megújítani a szerzõdését. mint a traumatológiára. S amikor az önkormányzat is firtatni kezdte. hogy Nagy doktor helytelenül és jogtalanul a Farkasné-ügyet szegény. elsikkasztottak 15 milliót a szülészeten. s arra jutott magával: tovább nem vállal semmiféle felelõsséget helyettese szörnyû viselkedéséért és dolgaiért. Dr. mitévõk legyünk! – akkor Farkas Patrik ma is élne.

és bejelentette: – Nem vagyok hajlandó tovább Zalányival dolgozni. –Most már tisztázni kellene a Farkasné Mailinger Krisztina-ügyet is – hangoskodott Zalányi Sámuel –. és átadta a papírt: „ Tájékoztatom. Nagyot! Március 30-án délelõtt kapta a telefont Nagy doktor: fél egyre menjen az igazgatói irodába. jaj. Nagy doktor nem óhajtott. Vörös megegyezett az osztályvezetõi megbízás elvállalására Oszwald doktorral. Oszwald doktor leültette az osztály mind a nyolc orvosát. ahol ezt bejelentem. s beszélgettekvagdalkoztak a korábbi dolgokról. mert abban én egyáltalán nem voltam hibás. – Úgyis tudod. Most eljött az õ ideje. tarthatatlanná vált a helyzet! – Az igazgató egy hangot nem válaszolt. Vörös László igazgató” – Egy órára rendkívüli fõorvosi értekezletet hívtam össze. Gardó doktorhoz. s neki már úgy adta elõ: a fõorvosi kar tudtával és egyetértésével mentette föl Nagyot az osztályvezetés alól. a megyei szülész fõorvoshoz. ki óhajt együtt dolgozni a Nagy fõorvossal? – Halálos csönd fogadta a kérdést. Továbbra is fõorvosi beosztásban a mosonmagyaróvári kórház szülészeti-nõgyógyászati osztályán kívánom foglalkoztatni. az enyém más! – válaszolt halkan Nagy. azt hét napon belül írásban kérheti. Amennyiben részletes indoklást óhajt kapni a vezetõi megbízás visszavonásáról. és nem ment bele a veszekedésbe. részt vehetsz rajta! – tette hozzá gálánsan. Ám – pláne mert az önkormányzatnál már õt is kezdték támadni – meglépte a beígért személyi váltást: kirúgta Nagy doktort az osztályvezetõi székbõl. –Hát akkor – vette kézbe az irányítást Oszwald doktor –.megújításának határideje elõtt – fölment Vörös doktorhoz. Zalányi pedig továbbra is másodfõorvos volt. de két hét múlva behívták õt. –Jaj. 1999. valamint hogy az osztályvezetõi állásra pályázatot írjanak ki. Egyben intézkedtem vezetõi pótlékának megvonásáról. ez a Te véleményed. És április 1-jén papír készült az osztály orvosainak aláírásával: õk nem akarnak Nagy doktorral dolgozni. az egész egy fölfújt dolog. akit Nagy doktor 95-ben sem emberi. – Mert én a továbbiakban nem vagyok hajlandó együtt dolgozni Nagy fõorvossal! . rögtön az értekezlet után elment Gyõrbe. Vörös még aznap. ha óhajtasz. Nagy doktor betegállományba ment. hiszen már nem volt akadálya a szerzõdése meghosszabbításának. március 31-ével eddigi munkája elismerése mellett megvonom osztályvezetõi megbízását. de hamar! – felelt Gardó. sem szakmai kvalitásai alapján nem tartott alkalmasnak másodfõorvosnak. miért hívtalak – fogadta õt Vörös László. Nem Zalányit. amit Nagy fõorvos próbált rám kenni! –Samu. de hamar. Dr. Együtt kapta meg az adjunktusi helyett a fõorvosi sarzsit és az osztályvezetést.

Mást nem tehet. Az lenne a legegyszerûbb. Mindazonáltal május vége felé Vörös doktor újabb Zalányi-mentõakcióba próbált kezdeni. a fizetésem is kevesebb. megalázták. Majd csatlakozott hozzájuk Balogh doktor is. s elmennének máshová. addig idegekkel és egészséggel. valamint a menopausa-szakambulancián teljesíthet szolgálatot. A kórházi autóval. –Köszönöm szépen – állt föl a volt fõorvos. – / Félreálltam. gyere föl. azóta paraszolvenciám egy fillér sincs. egyik nap itt.: / Nem pöröltem. menj azzal! –Ráadásul rendelésem van éppen! –Az nem baj. Vörös telefonon hívta Nagy doktort: – Gyuri. a kórház érdeke mégiscsak fontosabb! Megkérlek. s mindkettõ súlyosan elmarasztaló volt a kórházra. Gardóhoz! –Óh. Megérkezett ugyanis az e fejezet elején már szerepelt dr. De akkor tán mindenki azt mondaná: biztos tényleg vaj volt a fején. Gardó doktor végigolvasta a két szakértõi véleményt. ha elmenekült. s még ahhoz is volt képe. Április végén kapott munkaköri leírást: május 1-jétõl osztályos fõorvosi státusban a rendelõintézetben. és akkor még én mossam ki a barátodat a moslékból? Ember. csak sáros volt valamiben. valamint egy másik vélemény a biztosító által felkért szakértõtõl. Inkább „ kibekkeli” amíg kiderül az igazság – ha túléli. ha bírja . rá. Téged szeretnélek megbízni ennek az ügynek a tisztába tételével! –Hát ne kérjél meg! És tudod mit? Kirúgtál engem mint szülész osztályvezetõt. a benzin meg nagyon drága. Most igen. Vagyis az osztályra a lábát be nem teheti. megtiporták. hogy ehhez éppen Nagy doktor segítségét kérje. Mit tehetett? Ment. eszem ágában sincs elmenni Gyõrbe. akiért kezdõ korától igen sokat tett Nagy doktor. akkor most nem rendelsz! Nagy doktor hat évig volt osztályvezetõ – az idõ alatt egyetlenegyszer sem kapott kórházi autóhasználati lehetõséget. az onkológián. Õ t Óváron besározták. és menj el Gardóhoz. és kiment. és nagyot sóhajtva kérdezte: – Miért küldött Vörös? . mit lehetne ezekbõl kihozni. engem emiatt rúgtál ki! Ne õrülj már meg! Kirúgsz engem. amolyan vándororvosként. hogy lehet elsimítani a dolgot! –Laci! Te azt mondtad. hát ez nem gond. olvasd el a két szakvéleményt. de hát most nem errõl van szó. itt a kórházi autó. ha összepakolnának. letöröltem.” – idézte magának Arany Jánost. És ezt csinálja május eleje óta. „Ha egy úri lócsiszárral / Találkoztam s bevert sárra. beszélj vele. Farkas Márton szakértõi véleménye Farkasné Mailinger Krisztina ügyében. Zalányira nézve.–Én sem – vágta rá azonnal Zalányi. gondolkodj már! –Jaj. a másikon amott.

Itt viszont világosan szerepel. hogy Zalányi Sámuel követte el? –Bizony õ. pedig nagyon szeretett volna. Én nem tudom. mindkét szakvéleményben egyértelmûen szerepel. Gondolod.–Azért. –Mondja. –Bizony. Állítólag elbocsátották. hogy csak õ felelõs mindenért. de jobb is neki! Szegény húgom sajnos megismerte. hogy merjek csak úgy nekiindulni. –Üdvözlöm. a polgármesteri hivatalban: –A polgármester úrral szeretnék beszélni! – mintha biztos lehetnék benne. legombolt róla 220 ezer forintot. mert közölték a kórházzal: nem kapják meg az állami támogatást. a Kiss István lányával. hogy Zalányi sáros. –Nézd. de hiszen Magyarországon vagyunk. Hát akkor nem volt miért kirúgnia! * Amint keverek-kavarok. hogy nem nõ az. és azóta eltûnt. Az a hír járja. tehát a kórház biztos bukó az ügyben. délután öt órakor közölte vele: vissza kell mennie Szegedre. mire fizetett a húga ennyi pénzt? . senki nem tud róla. most õt is felfüggesztették. lényegében biztos lehetek benne. amivel ki lehet mosni Zalányit. idén az óvári kórházban valakivel baj történt a nõgyógyászaton. most meg eltûnt… –Hogyhogy eltûnt? –Múlt szerdán. azért. mert Te Zalányira próbáltad kenni az ügyet. hogy én exponálom magam ebben? Szó nem lehet róla! Te Gyuri! Akkor tulajdonképpen miért rúgott ki Téged Vörös? Amikor nálam járt. Hol másutt. és õ el is ment hozzá. Azt mondják. a népek összevissza beszélnek. Neked hátha van valami ötleted. –Hátha tudja: igaz-e az is. az a strici! –Nocsak! Maga ismeri? –Személyesen nem. –Frank Lajos polgármester vagyok. azt mondta. ez már 99-ben történt. Kapom a fülest: egy Halászi nevû faluból is afférja volt valakivel. innen-onnan csak érkeznek újabb hírek Zalányi Sámuel további mosonmagyaróvári viselt dolgairól is. –Mi történt? –Már negyvenhez közeledett. nulla eredménnyel. Kende Péter vagyok. azt is hallani. nem tudja folytatni a kezelését. és a segítségét kérem szépen. Ajánlották neki ezt a sarlatánt. Hónapokig kezelte. Szegény Oszwald Lajos fõorvos úr issza meg a levét Zalányi ténykedésének. elõbb megpróbálok informálódni. Annyira nem kis hely Halászi. ha õ ott marad. július 7-én. az istennek nem lett gyereke. tessék. az igaz. valójában mi történt.

mert valószínûleg ezek után már nem lehet többet gyereke. hál’ istennek. ezt én sem. õ mondta. mégis 220 ezret sikerült belõle kicsikarnia. Bemutatkozom. Pár napig még biztosan. igen. Anyósom éppen jött ki zokogva a kórházból. meg tudja adni Kissék telefonszámát? –Persze. csoda. adom a mamámat! –Tessék. Én a húga vagyok. sok-sok palack vért kellett adni neki. –Tudják. amikor már lehozták az intenzívrõl. a második operáció már rendben volt. komolyan mondom. Aztán amikor hallotta. –És Zalányival találkozott? –Én nem. –Hát. Mi van a lányával? –Jaj. Úgyhogy csak két nappal késõbb láttam a lányomat. hogy életben maradt. mert még meg is rugdostam volna! De a võm pontosabban el tud mondani mindent. Fölrohantam. de még az a szerencse. csak Oszwald fõorvos volt bent. mert nagyon rossz állapotban van.–Mire. Én csak azt nem értem. –És hogy van Edina? –Most már jól. azt mondta. Hívom õket. én föl se menjek az intenzívre. Kende Péter vagyok. édes istenkém. baj van. szívesen. Nem is járt hozzá soká a húgom. nem receptre írta föl. igazi bûncselekmény! –Honnan tetszik ezt ilyen biztosan tudni? –Behívatott engem rögtön a mûtét után az Oszwald fõorvos úr. a mûtét délutánján. Edinát az intenzívre vitték. hogy pótolják a rengeteg elfolyt saját vérét! – Kérdezte. Tényleg én voltam bent. és õ maga a saját irodájában szó szerint ezt mondta: – Sajnos a lányával csúnya mûhiba történt! Az operáció közben átvágtak egy artériát. egyelõre nem mondtak semmit. –Jó. hogy cukros is vagyok. jó napot kívánok! –Csókolom a kezeit. hogy tûrhetik ezt el. újból meg kellett mûteni. Nos. Zalányi eltûnt. De várjon. mi járatban vagyok. És közben állandóan hallani: jó csomó mûhibát követett el jobbra-balra ez a fickó. ne is kérdezze! Szegénykémet újra kellett mûteni. köszönöm szépen. adom õt. az intenzíves orvos megnyugtatott: most már életben marad a feleségem. meddig kell bent maradnia? –Nem. Szörnyûség. amit Zalányi mûvelt vele! Bûncselekmény. persze azt nem Zalányi végezte. ne nézzem meg a lányomat. –Bánhídi Róbert vagyok. – Sajnálatos érvágás történt mûtét . üdvözlöm. szegény Edina most is bent van a kórházban. Leballagtam a nõgyógyászatra. írja csak! – és diktálja. –Jaj. mire? Zalányinak zsebbe! Még a gyógyszereket is kézbõl adta. kedves fiatal nõi hang hallózik. elhebegem. meg sokféle gyógyszert kell szednem. vane már Edinának családja.

tessék csak. vérért. õ készíti a zoknik elején a lábfejvarrást. akit elértünk. Talán jobb is így. bámult. az elsõn idõsebb nõ olvas. úgyhogy amikor nekiiramodom a bejáratnak. –Magát én ismerem valahonnan. hanem a nõvérek szaladoztak orvosért. én is rögtön bemosakodtam. Azt már késõbb hallottam a nõvérkéktõl. –Akkor rendben. úgy tudtam. ha dobpergést hall. már hajnalban a kocsiban ülök. Hamar megtalálom a kórházat. két órán át harcoltunk. azt hiszem. így eredményesebb elbánásban részesülök. Kende doktor vagyok. milyenfajta. olyan lettem. Érdekes. Jött azonnal mindenki. fémtábla: látogatási idõ: 16–18 óra között. lukról lukra. megvan: Bánhídiné Kiss Edina. nem tett semmit. a férje meg hentes. megnézem a szokásos kis táblát. a kettesen fiatalabb alszik. hogy megmentsük. én vagyok – ásít nagyot a vörösre festett fiatal lány. –Ezt Magának hoztam – nyújtom át a virágot. és Európa legdrágább autópályáján lerobogok Mosonmagyaróvárra. a beletûzött betegnevekkel. No. a biztonság kedvéért legelõbb Edinát szeretném elõkeríteni. Beóvakodom a másodikon a nõgyógyászati osztályra. a Cserháti fõorvos úr. a Tóth doktor. Ám az elsõ. doktor úr! – enyhül meg azonnal a feudális hatalom szigora a nemesi cím hallatán. és kétségkívül orvosi ügyben kódorgok. Halásziban a zoknigyárban ketlizõ. normális látogatónak tûnök. –Csókolom a kezét. Maga Kiss Edina? –Igen. Útközben vettem virágot. és fogalma nem volt róla. de honnan? . másnap szombat lévén. mitévõ legyen. * Bevallom õszintén: mint a paripa. a portás rám is dörren: – Tessék! Ilyenkor legjobb az egyenes út: hazudni kell! – Jó napot. benézek a kórtermekbe. Ám a lépteimre fölriad. a doktor igaz. mindenki azonnal küzdött a felesége életéért. szerencsére nem véna. Kétágyas szoba. itt nem. tökmindegy. konzíliumba jövök! – végül is nem hazudok nagyot. Az egész mûtõ vérben úszott. különbözõ zavaros emberi jogi megfontolásokból ezt már rég eltörölték. a kezelõbe. Végigjárom háromszor a folyosót. Nem is bírom ki. remélve. 7-es kórterem. Nem is õ hívott segítséget. hanem csak artéria. A sebészeknek sikerült is összevarrniuk az érfalat. hogy Zalányi – amikor operáció közben átvágta ezt az eret – csak állt.közben – közölte velem –. a nõvérpulthoz – sehol egy orvos vagy nõvér. és Zalányi ledermedve álldogált. amit meglátok.

. –Jaj. szóval beestem. Éppen Zalányi volt az ügyeletes. amit õ mûvelt. menjünk ki a teraszra. De nem voltam. libabõrös lesz mindenem! – és már törölgeti a kezét a paplanhuzatba. hát a szobatársaim is mind azt mesélik. –Jöjjön. persze. jött Zalányi. ott meg azt közölte: –Hát itt probléma van! Ez nem kisbaba. No. de nem is jöttem rá hirtelen. hogy s mint vagyok. láttam kétszer is a tévében. ha azt mondják: kisbabája lesz? –Igen. –Jaj. Befeküdtem. nyugodtan tudjunk beszélgetni! –Jó. meg olvastam a könyvét is. de nem védekeztem. rágyújtunk. De hát nem tudtam mit tenni. doktor úr. Közben meg rájöttem: Te jó isten. A Fókuszban láttam még a keszthelyi mûhibaügyét. ahol már dolgozott. amint kiejtem a nevét. –Ismerte õt? –Nem. ” várra. mit mûvelt? Emberek halnak meg a kezei között! Olyan ideges lettem rögtön. a kórházba. és azt kérdezte tõlem: –Te. a bal oldalon. megvizsgált elõször hüvelyen keresztül. Mellém ült egy idõs nõ. a Maga könyvében is olvastam róla. Rettentõen görcsölt a hasam. azt mondta. Kedden reggel bejöttem ide. Azt elõször nem is tudtam. hogy õ az. hanem egy 140 milis ciszta. s Edina mesélni kezd: – Május elején egy hétfõn lettem rosszul. nézzen ide. Ezt sürgõsen mûteni kell! –Mennyire sürgõsen? –Holnap befekszik. oda csak a betegek járnak! –Az jó lesz – kisomfordálunk. Maga tudja! – Másnap a férjem bevitt. Ám amint ültünk. hogy fölállni se bírtam.–Orvosimûhiba-ügyekrõl írok. a sok szörnyûség közül melyik volt. abból meg nagy baj lehet. Levitt aztán ultrahangra. Gyerekfejnyi ciszta a bal petefészeknél. csak nem ez fog mûteni? –De. de annyira. Csak nem Zalányiról akar kérdezni? –De bizony róla. Zalányinak mindenféle mûhibái voltak mindenütt. de aztán a nagy idegességben eszembe jutott: amikor agykárosodott lett és meghalt a baba. Van már egy hatéves gyerekem. Éppenséggel lehettem volna terhes is. holnapután meg is csináljuk! –Jó. hadd lopjam ki Magát innen. alig bírtam magammal. és azt mondta: kisbaba lesz. szétnyílhat a cisztám. –Ez rendben lett volna. várva a felvételre. –Ez? Ez a sintér? Hát ne már! Ne engedd! –De miért? –Nem láttad a Fókuszban. ez sürgõs.

Olyan sok rosszat hallottam Zalányiról. meg az egyik baba is. –Jaj. Elõtte abban maradtunk.vagy nyugtatószert. legyen egészen nyugodt! – de én csöppet sem voltam nyugodt. fölöttem monitorok. határozottan utálták. igen utálták. magammal voltam elfoglalva meg a félelmemmel. Megfogtam a kezét. Amikor föltettek a mûtõasztalra.meg amikor meghalt a kismama is. és a másik babának ott lett agydaganata. Nagyon féltem. én annyira félek! –Nem kell semmitõl félnie. de én is követem az eseményeket. ott lesz Maga is. – Nem mertem megmondani neki: bizony. ahol volt a kis fején vörös folt. és azokon keresztül végzi Zalányi a ciszta kivételét. de rögtön vissza is raktam. –Miket mondtak? –Hát. és újra elaludtam. No aztán csütörtökön 11 óra körül kerültem sorra. Csak azt tudom: nem szerette senki. Úgyhogy még szerdán megkerestem Oszwald fõorvos urat. Annyira izgultam. hogy lúdbõröztem tõle. a helyén volt. nem kell aggódnia. ígéri? –Persze. Délután arra ébredtem. mindenembõl csövek lógnak ki. és amint körbepillantottam. szeretném. doktor úr. az altatóorvos kelteget: – Edina. Hülyeséget meg nem akarok Magának mondani. Bennem volt. levettem az arcomról a maszkot. Legelõbb megfogtam: megvan-e a lábam vagy mûlábam lesz? Megtaláltam. minden rendben lesz! – de én bizony nagyon rettegtem. A férjem halottsápadt volt. nem vágnak föl. csak közben sajnos elvágták az ütõerét a jobb lábánál. Kivettük a cisztáját. Még a nõvérkék is szörnyûségeket mondtak rá. Akkor megértettem: az intenzíven vagyok. – Mi történt velem? – . itt a férje! – az arcomon lélegeztetõmaszk volt. – No. és kértem: –Fõorvos úr. nem is emlékszem már. nem bízom. a másikon infúzió. az egész testem remegett. végig figyelni fogom a mûtétet a monitoron! A holnapi mûtéti beosztást már kiosztottuk. azon nem lehet már változtatni. láttam. –Micsoda? – Halálosan megrémültem. hanem csak beszúrnak három tût. Odajött Oszwald doktor: – Edina. –De fõorvos úr. Elaludtam. talán nem bízik a Zalányi fõorvos úrban? – kérdezte. Beadták a szokásos kábító. és azt kérdeztem: – Hol van az Oszwald doktor úr? –Rögtön jön – felelt Zalányi. Féltem. a másik orvos rátette az arcomra a fekete altatómaszkot. És többre nem emlékszem. Csak másnap reggel ébredtem föl. ott leszek. sõt. valahogy éreztem: baj lesz. kis baleset történt Magával. Megjelent Zalányi. De mindenki. mellettem egyik oldalon vér jön belém. Azt még utoljára fölemeltem. ha inkább Maga mûtene meg! –Miért. de nem hatott igazán.

simogatott. Végig alig-alig voltam magamnál. amit õ okozott! Na. jól vagyok-e. miért romlott meg ennyire a mi kapcsolatunk? –Hát doktor úr! Maga meg mer ilyet kérdezni? –És mit érez? –Ami gyûlöletet én érzek. a második mûtétnél hallottam: Zalányit Oszwald fõorvos úr azóta nem engedte operálni. ahányszor szólt hozzám. A lábam aztán is borzasztóan fájdítottam. Föl kellett vágni a hasát. Öt litert vért kaptam. borzalmas rohangászás volt. Azt mondták. a mûtõasztalon meghalok. kérdezte. Amikor a baleset bekövetkezett. Négy napig voltam az intenzíven. Más. azokat most már persze nem Zalányi. mindenem fáj.azt sem tudtam. A nõvérek közben elmesélték: icipici híja volt. kiderült: a jobb oldali petefészkem mellett van még két ciszta. Azt már én végeztem. az osztályon egy lélek nem maradt. Edina. Nem is tudom. de nem operálhat. reméljük. kedves volt. hova vegyem a levegõt hirtelen. és átvettem a mûtétet. és rávágtam az ajtót. milyen. –Nézze. Egy hétköznapi cisztaeltávolítási mûtétbe! Mert Zalányi közben átvágta az ütõeremet! Oszwald fõorvos úr sokszor bejött hozzám. Most hogy van? –Nem is tudom. és megkérdezte: – Mondja. De szerencsére meg tudtuk menteni az életét. hogy baj lesz. azokat újabb mûtéttel ki kell venni. –Amit mondtam: véletlenül átvágták az ütõerét. Rengeteg vért vesztett. elkapott. Megnéztük a lábát ultrahangon. Persze lehet. én azonnal beöltöztem. Anyukámtól is bocsánatot kért. mintha császármetszést hajtottunk volna végre. Edina. itt hiba történt. hogy nem véreztem el. nagyon sajnáljuk! Zalányi is odajött néha. mindenki besereglett a mûtõbe. Ne haragudjanak. nagyon sajnáljuk! Mindent megteszünk. Amikor már visszakerültem az intenzívrõl a nõgyógyászati osztályra. bevitt valami üres szobába. de õ valahogy más volt. csak elfordítottam a fejem. Nem tudom. azt szavakkal ki se tudom fejezni! – csak ennyit tudtam neki mondani. Most. . csak nem látta a nagy vérzéstõl. Ha nincs óriási szerencsém. azokat hogy nem vette észre Zalányi mûtét közben. Császározni igen – azt sem értem. hogy teljesen rendbe jöjjön. Tizenkét nap után mehettem haza. miért hagyta bent. ott. nem lesz belõle semmi maradandó károsodása. hogy lehet? Vizsgálhatja a kismamákat. se feküdni nem bírtam. s neki elmondta õszintén azt is: – A Maga lánya érezte elõre. se ülni. Én ránézni sem bírtam. Nem szóltam neki egy árva szót sem. Amikor meg visszajöttem kontrollra. hanem az Oszwald fõorvos vette ki.

akár eltanácsolta. Márpedig akár kirúgta Zalányit. pedig isten bizony nem szívesen teszem nem sterilen. konkrétan vagy általában? –Általában nem akarok. . Mi több. Ott aztán a nõvérpihenõben találok is nõvéreket. akár kilobbizta. a második mûtétemnél a folyosón odajött hozzám. elment Szegedre tanítani. és szeretnék Magával beszélni pár mondatot. mit taníthat ez? Mert bevallom õszintén: azóta hónapok elteltek. Én pedig nem akarok. No meg mégiscsak az õ osztályának tekintélyét rombolja. Oszwald doktor úr azt mondta. hogy csak most. ne kelljen a szemébe néznem. nem szeretnék Magával egy szót sem társalogni! Egyébként is van itt belsõ szabályozás: ha bárki nyilatkozni akar a sajtónak. olvastam a könyvét. máskor sem! –De miért? –Hagyjuk ezt. mirõl akar beszélni velem. szombaton ide. Keresgélni kezdem hát az osztályon. amint megpillant. egyikük megmutatja Oszwald doktor szobájának ajtaját. –Most nem akar. van énnékem annyi bajom. és elmondani ezt-azt Zalányiról. mert elõzõ nap megtudtam: Oszwald fõorvos ma ügyeletes. most legutóbb a Nõk Lapjában Magával megjelent interjút is. ahhoz elõzetes fõigazgatói engedélyre van szükség. majd visszairamodik a másik szobába. –És hogy van a lába? –Szarul! – aztán hallottam. Kende Péter vagyok. de még mindig iszonyatos gyûlöletet érzek Zalányi iránt. Na. nagyot villan a szeme. –Pontosan tudom. tudom. barna hajú.Most. ki ön. kopaszodó orvos nyit ajtót. Õ bekopog. ami éppen elég. de nem találom. de azt is csak úgy. és azt kérdezte: – Hogy tetszik lenni? –Szarul! – válaszoltam bunkó módon. Hiszen kis híján megölt! * Nem utolsósorban azért rohanok azonnal. és – ne is haragudjon! – én nem szeretnék önnel beszélgetni. hogy elfordítottam a fejem. Negyvenes. Maga pontosan érti! Én negyedik hónapja megbízott fõorvos vagyok. –De még el se mondtam. egész nap itt van. Ne haragudjon. nõvért se. elment Mosonmagyaróvárról. –Üdvözlöm. Kénytelen-kelletlen bemasírozok a szülõszobára. kérdem én. hajlandó szóba állni velem. mirõl! –Nézze. Nem arról van szó. hogy bárminõ módon elkerüljön – nyilván olyan nagyon nem ragaszkodik hozzá. Szóval azt remélem.

Maga mûtõs? –Igen. hogy szóba állt velem. amint meglát. Viszontlátásra! –Sajnálom. jószerivel az egész kórház. mire elér valahová! – Le a földszintre. õ biztos nincs bent! –Én azért megnézném. jó. neki is nagyot villan a szeme. –Na. dr. Hála a jó istennek. nem Edinához megy. s láthatóan megnyugszik. ott nem találom a másik lépcsõházat. miként létezhet az. fölajánlja. jöjjön! –Köszönöm szépen. hogy megint eltévedek. ebben a kórházban az ember kiköpi a tüdejét. hátha tud segíteni: –Legyen kedves. oda is. Hol az ötödik emelet? Az én kedvemért csak nem tüntették el! Lejjebb ballagok. Elmenõben látom. Nõvérke jön szembe. Fölérek a harmadikra. onnan újra föl a másik lépcsõházban! –Atyaisten.meg fölviszem liften. –Azt hallotta. talán a sebészetre jutok. amikor Zalányi operálta Kiss Edinát? –Dehogynem. hátha mégis! –Még soha nem volt bent szombaton! De arra menjen balra. zöld köpenyes fiatal fiút kérdezek. –Le kell menni a földszintre. Vörös hajú. hogy a kórház igazgatója még soha nem volt bent szombaton. legalább én vegyem komolyan a sterilitás követelményét. onnan a negyedikre. viszontlátásra! – újra parolázunk. mi történt? –Persze. ahol azonban csak valami gépházba. s nekiindulok a lépcsõnek. hanem az osztály felé veszi az irányt. ha ragaszkodik hozzá! – én nem fûzök árva hang kommentárt sem ahhoz. amíg átmegyek a mûtõn. hogy elkerült innen. Vörös igazgató úr szobáját keresem! –Áh. hol oda osztanak be minket. Én vittem többször is a vért szegénynek. amikor csak útbaigazítást kérek. nem szeretném. és akkor odaérek a másik lépcsõházhoz. akkor le. A hetedik kórteremben találok egy orvosnõt. ha baja lenne abból. az ötödiken van az irodája. akkor mindenki ott volt. –Csak egy osztályon vagy mindegyiken? –Hol ide. Rettegett tõle mindenki. De hát nem ez volt ez elsõ mûhibája Zalányi doktornak. esetleg tetõfeljáróra nyílik vasajtó.–És bent van a fõigazgató úr? Hátha hirtelen engedélyeztethetjük a dolgot! –Azt én nem tudom. . –Akkor nem volt ott véletlenül. becsukja a szemét. Nem teszem meg. –A nõgyógyászatra is? –Persze. Vörös Lászlónak hívják. de ezen annyira eltöprengek. Remélem. mindent. õ nem vissza a szobájába megy.

az igazgató úr nem most tesz kivételt bejárási szokásai alól. korábbi igazgató. mûhiba. és semmit nem szabad mondani neki! (Halkan hadd tegyem hozzá: büszke vagyok erre. – Annyira félünk a nyilvánosságtól? Úgyhogy aztán másnap a kórház valamennyi osztályán a reggeli referálón elhangzott az utasítás: ha újra idejön a Kende Péter.mikor mit fog megint mûvelni! – Közben fölérünk az ötödikre. dr. jelen volt Cserháti Géza sebészdoktor. mert az lejáratná az intézetet. Nem Zalányi betege volt. mintsem hogy Zalányi kezére adja magát. s visszaóvakodok a másodikra. Marton Péter és dr. hogy történt bármi mellényúlás. lelakatolt vasrácsok fogadnak. ember sehol. KP) * 1999 május végére. Majd Vörös doktor magából kikelve üvölteni kezdett: –És itt járt a Kende! Micsoda kupleráj van itt. nem szabad senkinek szóba állni vele. június elejére odáig fajult a helyzet Zalányi körül. Egyikük – terhessége vége felé járhat már – elmeséli: Zalányinak olyan híre volt már a városban. s nem is biztos. Olyanokat hallani róla. ott semmit nem szabad mondani. a másik orvosnál legalább húszan várakoztak. dr. hogy azt egyre többen tarthatatlannak ítélték. Szerencsére a helyzet változatlan: orvos. és kiszállok. nem merek indok nélkül tovább kérdezõsködni. Végül – a pletykák szerint – az önkormányzat illetékesei közölték Vörössel: vagy Zalányi megy. megköszönöm a segítséget. Vörös nagy tirádát tartott: ha behívnak bárkit megyei orvosetikai ülésre. Senki nem volt hajlandó Zalányihoz menni. Terhestanácsadáson látott olyan képet: Zalányi rendelõje elõtt egyetlen 15-16 éves lány ült. Úgyhogy ismét lépcsõzök kicsit. Csak behúzott. Az orvoskamara elnöke nem szólt egy szót sem. vagy mind a . Õ maga – mondja – inkább elvetette volna a babáját. igazán nagy tisztesség ez énnékem. Nagy György. neki semmi köze nem volt a történtekhez. a teraszon Edina másik három nõvel beszélget. hogy széles ívben kerülték a nõk. Oszwald Lajos megbízott osztályvezetõ. könnyen lehet. nõvér sehol. a nõgyógyászatra. Vörös megbeszélést tartott. * Nem sokkal ezután a mosonmagyaróvári kórház szülészetén egy rajkai kismamának méhen belül elhalt a magzata. Ám ki kellett vizsgálni. a Magyar Orvosi Kamara városi elnöke. hogy szabadon bóklászhat a kórházban? Itt járt a Kende! Mindenféle nyilvánosságra fog kerülni! –Laci! – vágott bele Nagy doktor.

így a rendelõben az egyik szobában Zalányi fogadta a betegeket. hogy állást keressen magának. szerintem túlkarikírozott eset 10 évvel ezelõtt és nem nálunk történt.” Ejha! Ez szép! Én eddig kifejezetten azt gondoltam. S az igazgató két. Sokkal nagyobb baj. Nem az izgat fõképpen. másoknak is elmondta: fél évet adott Zalányinak. még ha . hazudni csúnya dolog. Samu! * 1999. –A nyáron az egyik mûhibapereket taglaló könyvben is szerepelt egyik volt kollégájuk neve… –Ez igaz. kinek adok a véleményére. a másikban Nagy doktor. de az ott leírt. melyrõl októberben a kórházvezetés az önkormányzattal és a megyei tiszti fõorvossal együtt hozza meg a végsõ döntést. a Kisalföld. számomra különös kijelentést tesz: „Betegforgalmunkhoz képest elenyészõ a panaszok száma. õ. Vörös Nagy doktornak is. a nyilvánosság elõtt meg pláne. Dr. szeptember 3-án érdekes cikket közölt a Mosonmagyaróváron is helyi lapnak számító Gyõr-Moson-Sopron megyei napilap. s átballagott a szomszédba: –Elköszönni jövök. hová mész? –Megyek vissza Szegedre. s szakmai mulasztást nem állapítottak meg. Attól persze mi még kudarcként és õszinte együttérzéssel éltük meg a történteket. hogy engem összemaszatol Vörös doktor – azt azért megválogatom. Mindkét ügyben a megyei orvosi kamara etikai bizottsága és igazságügyi orvosszakértõ is vizsgálta a körülményeket. és a szakrendelõben dolgozom majd. Két halvaszületés történt. Ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében is.ketten. Tizenegykor Zalányi végzett. –Nocsak. bár utóbb a szülészet-nõgyógyászaton két szomorú eset is elõfordult. Gyuri! –Szervusz. az igazgató is. Ez szerdai nap volt. Vörös László igazgatót interjúvolja Vida István újságíró Remények a Karolina Kórházban címmel a mosonmagyaróvári kórház helyzetérõl. Már a szakmai kollégium elõtt van az új. egyetlen érvényes fõorvosi pályázat. Szervusz. az Egészségügyi Fõiskolán fogok tanítani. A szerzõdése június 30-ával járt le. hogy Nagy doktort rágalmazza. Egyébként az említett orvos sem dolgozik már a kórházban.

elvtelenül mentegesse egykori egyetemi csoporttársát. Mégiscsak újságíró vagyok magam is. s az érintett szülõkkel egyezséget kötött. Vörös igaztalan vádját. hogy ezzel is kimentse. elõször azt hiszem. a Kisalföld szerkesztõsége igyekezni fog. Mosonmagyaróváron egy ilyen nyilatkozat végleg tönkretehet valakit. Hát nem igyekeztek. ha nem teljesen egyértelmû a kórház felelõssége. olykor helyreigazítást is közöltem – csak nem lehetek oly illetlen. aki elõször közli.indirekte is. Zalányinak még sokkal kevesebb mûhibájáról sikerült tudomást szereznem. mert . még alaposabban. Fölhívom hát a fõszerkesztõt. szeptember 6. a helyi sajtónak mennyivel nagyobb ereje. hanem pontosan azt. naiv. Zalányi Sámuelt. ahogyan Vörös dr. 1999. hatalma. számukra kártérítést fizetett. dr. mint ahogy az eddig megtörtént Nagy doktorral. hogy az eljáró orvos. Nem válaszoltak ugyanis semmit. pesti kávéházi debatterek azt alig tudjuk elképzelni is. miszerint könyvemben a dr. Olyannyira. a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatójának a szeptember 3-i számban a kórházban történt két halvaszületésre vonatkozó állítása. Vörös Lászlónak. nyilatkozott – hogy szakmai szabályszegés nem történt –. barátját és védencét. Istenek? – orvosi mûhibák címû könyv írója A sajtó-helyreigazításra szigorú törvényi határidõk vonatkoznak. dr. hogy ezt késõbb a kórház felelõsségbiztosítója is elismerte.) Hamis az a beállítás is. s kérem a következõ szöveg megjelentetését: HELYREIGAZÍTÁS Szemenszedett hazugság dr. Márpedig mi. mint amennyit õ ténylegesen elkövetett. szerkesztõséget is vezettem. ezzel szemben az osztályvezetõ fõorvost õ azért mozdította el. a Mik vagytok Ti. Hamar döntök hát: nem hagyhatom ennyiben. hogy kollégákkal ne próbáljak korrekten megállapodni pereskedés helyett. ki ne fusson ezekbõl. dr. Zalányi Sámuel súlyos szakmai szabályszegést követett el. hogy a kötet írásakor dr. Én. Az igazság ezzel szemben az. Ott helyben. Budapest. Kende Péter. amit Vörös dr. most nem ér rá velem beszélgetni. A két eset közül ugyanis az egyikben az igazságügyi orvosszakértõ éppen hogy nem azt állapította meg. Egyébiránt kikérem magamnak és visszautasítom dr. Zalányi Sámuelrõl írtak túlkarikírozottak. hiszen kimondatlanul. a szülészet-nõgyógyászat személyi változásáról nyilatkozott. Szabályos helyreigazítási kérelmet küldök a Kisalföldnek. (Ez pedig nemigen szokása a biztosítóknak. mert erõsebb hatása van. de teljességgel egyértelmûen az õ nyakába varrja Zalányi bûneit.

valamint kifejti. Engem dr. A Kisalföld szerkesztõségét képviselõ ügyvédnõ legnagyobb elképedésemre melléjük telepszik. amíg jöttem idefelé. Az . hivatkozik arra. hogy volt-e szó a könyvemben keszthelyi esetrõl is vagy sem. két fiatal lány foglal helyet az íróasztal mögött. úgyhogy emiatt is kéri a kereset elutasítását. háttér. Rendezõi jobbon üresen marad minden hely. hiszen én indítottam a helyreigazítási pert. okoskodó stílusomat. Rendezõi bal oldalon. a bíró úr érezhetõen nem kedveli különösebben a hochmecoló. legalábbis elhelyezkedésemet illetõen én is szót kapok. a megfelelõ észlelés hiánya. akinek a személyére utal a cikk. márpedig volt. nem áll összefüggésben a kórház mulasztásával. az. ahol általában a felperes szokott ülni. Úgyhogy ripsz-ropsz el is utasítja a keresetemet. Mivelhogy szerinte nem vagyok perlésre jogosult. Az egészet egyáltalán nem értem. és kész. Indok. nem ez a fontos. Akár vádlott vagyok. Az ügyvédnõ persze elutasítást kér.értekezlete van (akkor vajon miért kapcsolják be hozzá a telefont?). ez pedig nem én vagyok. az nem 10 évvel korábban és nem másutt történt. hogy a biztosító hajlandó kártérítést fizetni. magyarázat: semmi. Az október 8-i tárgyalás furcsán kezdõdik. a vádlottaknak vagy a közönségnek szánt padra ültet. a terhes és a magzat észlelése nem felelt meg az adott helyzetnek. hogy még folyamatban van a per. hogy akkor mi a búbánattal áll összefüggésben. szóval elvitatkozgatunk.” Majd közlöm: a túlkarikírozott ez esetben fõként nem jelzõ. hanem ténykérdés a tekintetben. végig azt hittem. én leszek a felperes. beadom a keresetet a Gyõri Városi Bíróságra: kötelezzék õk helyreigazításra a lapot. akár közönség. (Azt nem magyarázza meg. Na. Na mindegy. hát nem. írtam keresetlevelet. Legelõbb idézek néhány részletet az igazságügyi orvosszakértõi véleménybõl.) A túlkarikírozott jelzõ használatát pedig véleménynek kéri minõsíteni. ha pedig igen. Lezsák József bíró magával szemben. Idéz a Farkasné Mailinger Krisztinaügy rendõrorvosi boncjegyzõkönyvébõl és rendõrszakértõi véleményébõl. az elõre látható anyai és magzati szövõdmény a terhesség megfelelõ idõben történõ befejezésével elkerülhetõ lett volna. második hívásomra pedig összesen annyit hajlandó beledörmögni a telefonba: nem adja le a helyreigazítást. Mint például: az anya és a magzat észlelése 100 percen át elmaradt… a magzati szívmûködést 120 percig nem rögzítették… a császármetszést jóval korábban el kellett volna végezni… a toxémiás állapot ellenõrzése hiányosan történt. Valamint hangsúlyozza: az indíthat sajtó-helyreigazítási pert. az idõben el nem végzett császármetszés és a magzat méhen belüli elhalása között ok-okozati összefüggés áll fenn. talán jegyzõk. Ha nem. fizettem illetéket.

Zalányi Sámuelt kórházunk igazgatója vette ide és léptette elõ. Nagy Györggyel. Miért lesz jobb egy új. Ez sem szokványos eset egy normális szülészet-nõgyógyászaton! Keringési elégtelenségre hivatkoztak.egész Vörös-nyilatkozat nem rólam szól. kezdõ orvosokkal! Sajnos a szomorú véletlenhez tartozik. úgymond. a kórház hírnevét. a kórház sorsáról? Több mint öt hónapja a szülészet-nõgyógyászat szakmai irányítás nélkül mûködik. Mert ez már rég nem a kórház belsõ ügye. Mint ahogy azt is. milyen peres ügye után fizeti az önkormányzat a kártérítés kamatait több évre visszamenõleg. Ideje lenne. pedig tudnia kellett peres ügyeirõl. hisz nagyon régóta ismeri. ez év március végén intézkedett. hogy a készülõdõ botrányhoz bûnbakot találjon. jelen perben ennek semmi. dr. újságcikkek már csak fõorvosként említik. Nem Zalányi Sámuel volt a célpont. ha az önkormányzat mint a kórház tulajdonosa közbelépne. Tóthné Erdélyi Kinga mosonmagyaróvári lakos is helyreigazítási kérelemmel fordul a Kisalföldhöz: Ellentmondásosnak találom a mosonmagyaróvári kórház orvosigazgatójának kijelentéseit. és 18-án váratlanul meghalt. punktum. Késõbb tévériportok. aki sok ezer gyereknek adott életet? A . ahol a bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje? Ilyen bizottság dönt ebben a városban az orvosok. aláírásgyûjtés az osztályvezetõ ellen – huszonévesek aláírás-gyûjteménye egy 30 éves szakmai múlttal szemben! Furcsa módja a pacientúraszerzésnek. de ezt a többi hibáival együtt elhallgatják. Milyen kivizsgálás lehetett ott. Az osztályvezetõ azonnali leváltása. amikor 30 éve csak a munkájának élve itt van közöttünk egy elismert. szakszerûen kivizsgálta. Az ügyet a város egészségügyi bizottsága. mielõtt újabb hibás döntések születnek. õ még az aláírók között lehetett. de semmi jelentõsége. hogy mindaz igaz vagy nem igaz. következésképpen õ nem köteles vizsgálni. Zalányinál halt meg egy jánossomorjai fiatalasszony kisbabája is. hogy édesanyámnak augusztus 16-án kellett befeküdni egy-két napra erre az osztályra. Az igazgató. Sokan tévesen azonosították az osztályvezetõ fõorvossal. Még három hónapig rontotta az osztály. ismeretlen osztályvezetõ. De a végsõ döntést a megyei orvosi kamara etikai bizottságától várom. kedves orvos. Azonnali gazdasági vizsgálat a szülészet-nõgyógyászaton. és lelkiismeretesen felülvizsgálná a történteket. * Ám nem egyedül én háborodom föl nagyon Vörös doktor hazugságain.

írását átküldték a mosonmagyaróvári kiadóba.tragédiák nem nála történtek. Teljesen véletlen. szeptember 6. s Güll Csaba újságíró annyit közöl vele. vagy nem is tudom. Nyerges Csaba fõszerkesztõre hivatkozva azt mondja. –Szóval a Nagy doktorról akar beszélni? –Igen. az illetékesek válaszával együtt tegye közzé. Egyébként igen. Kende Péter és a riportot adó doktornõ engedélyével írtam. mivel az újságíró szerint mondatonként meg tudja cáfolni. – Elõször is fogadja õszinte részvétemet édesanyja halála miatt! Sajnálom. Õ maga írta alá az Oszwald doktor által összeállított új munkaköri leírását. akin keresztül sikerült országosan lejáratni kórházunkat. mert peres vagy vitás ügye van a kórházzal. Vida a fõnökére. Anyám ettõl teljesen független. Nem ezzel összefüggésben! –A Nagy doktort nem tiltottam el a mûtétektõl. Az újságcikkem miért nem engedi megjelentetni? Az ön válasza nélkül nem adják le. amelyet a szerzõ dr. amely óriási pénzeket akaszt le az orvosperekbõl. de ezzel összefüggésben változás történt az osztály vezetésében. Én neveztem ki fõorvossá. 1999. Ám szeptember 15-ig hiába várja annak megjelenését. õ véletlenül került ide. Október 6-án fogadja õt igazgatói irodájában. amelyeknél nem volt szakmai mulasztás. De a Nagy doktor a 3 hónapos próbaidõ . –Most jön egy idézet. Nincs joga perelni. de ahhoz is. –Miért támad engem? –Én nem támadom. csak összefoglalom a történteket. ha akarja. –Ez a Kende Péter egyébként egy ügyvédi irodának dolgozik. Tóthné Erdélyi Kinga Kinga nem csupán nevének közléséhez járul hozzá. akit az igazgató tett a nyakába. a kórházigazgató válasza nélkül nem közlik Kinga cikkét. Vörös doktor viszont levélben kéri Kingát: tisztázzák személyesen a félreértéseket. A lap ennek ellenére nem adja le írását. minek nevezzem. ha most sem kapna a város állami támogatást. Egy hete beszéltem vele elõször. Csak idézgetek. Nézzük mondatonként! Két halvaszületést. errõl a puccsról. hogy nem akar találkozni Oszwald doktorral. –Ezt a dolgot már vizsgálja az etikai bizottság. évfolyamtársak voltunk. hogy egymástól függetlenül megtorpedóztuk az ön nyilatkozatát. hogy írását a lap. Akkor telefonál. amiket írtam. Vida István újságíróhoz. Nem lenne csoda. Olyan ember miatt hibáztatják. ismertem a Zalányit. Erre õ írásban kijelenti: nincs peres vagy vitás ügyük. Õ t miért nem kérdezik meg a történtekrõl? Két éve az igazgató már hozott egy jelöltet. mert nincs megnevezve a könyve.

az a fõorvosi beosztásuk miatt összekeverte volna õket a riportok után. és ön még Zalányit is odavette! –A Zalányinak volt egyedül az egész intézményben tudományos. Gazdasági vizsgálat volt. a leváltása elõtt már három éve feszültség volt az osztályon. pedig a kismama több hete bent feküdt. Az egészségügyi bizottság vezetõje a kórház volt sofõrje – ez igaz. nagyon lelkiismeretesen harcol a kórház pénzügyi dolgaiért. a Nagy doktor nagyon jó . aki pedig Zalányi volt. Most javult a helyzet. Nem engedélyezte a császármetszést. és az az ügyeletes orvost marasztalja el. –De tudja. nyilvánosan! –Nagyon kérem. újságban Nagy doktort! –Ezt megígérem. –De kérek valamit. annyit cigarettázott. Elmart maga mellõl mindenkit. amit pedig a kórházban csak a kijelölt helyen szabad. hogy aki ismeri Nagy doktort. És nem bírta volna a vezetést. –A cikk megjelenése óta a kezemben van a független orvosszakértõi vélemény is a jánossomorjai kismama halvaszülésérõl. Nem volt panasz. hogy jó orvos. amikor idevette a Zalányit! –Ne akarja ezt a cikket! Többet ártana vele. –Nos. az én kislányom is nála született – nem képezte magát. ha válaszolnék nyilvánosan a Nagy doktort illetõen. És nem hiszem. hogy megjelenjen ez a cikk! A kórháznak ártana vele. kik vannak ott. akkor megválaszoltam a kérdéseit. Maga szerint ki volt a hibás abban az esetben? –A Nagy doktor. –Miért. nem bízott meg senkiben. Ismerje el nyilvánosan. és a többieket sem hagyta. sokkal nyugodtabb a légkör.után aláírta a meghosszabbítást! –Még jó. akik névtelenséget kértek. Mindent maga akart csinálni. hisz ön vette ide! –Õ k ketten jó kollegiális viszonyban voltak. de voltak hiányosságok. –De ezt az újságban kéne. ne akarja. A Nagy doktor pedig – bár elismerem. erre megesküszöm! Tõlem nem. Ez a politika! De meg kell mondanom. mert nincs beteg. Nem lehetett bemenni a szobájába. csak a 7-tõl 9-ig terjedõ idõt. –Nem csoda! Nevetséges. kandidátusi fokozata. hogy aláírta. úgy nyilván nyugodtabb! A Nagy doktor egyébként nem tud errõl a cikkrõl. rossz idõpontot vizsgáltak. de még jobban Nagy doktornak! Higgye el! –Nem én ártok a kórháznak. ön ártott a legtöbbet. Jön az új osztályvezetõ. nem mutathatom meg. –Persze. És meg kell mondjam. de elítélik az egész ügyet. –Nem? –Az összes információt önkormányzati képviselõktõl kaptam.

kitalált dolgok. Készül Kende Péter második kötete. Az igazgató nyilvánosan is belekeveredik saját ellentmondásaiba.másodfõorvos lesz. hogy huszonévesek vannak az osztályon. Fegyelmivel. Üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga P. Háromszor . aki nem is volt a kórházban. mielõtt a testület is nevetségessé válik. S. Azt mondja. A törvény nyáron jelent meg.: Anyám hirtelen halála miatt már Téged is hibáztatlak. október 19. mondván. A kórház volt sofõrje által kivizsgálva. mi a dolga. Gazdasági vizsgálat: csinált. Mindenki tudja. s nincs felelõs. 1999 januárjában jelent meg a mûhibákról szóló könyv. Kérlek. ezzel a kórház neve bekerült az orvosperek történetébe. Nem értem ezt a borzalmas rosszindulatot. mert ez a Zalányi a kórházigazgató évfolyamtársa volt. Nevetséges. És nincs joga felülbírálni az orvosszakértõi véleményt. hát a viszontlátásra! –Viszontlátásra! – Kinga voltaképpen dolgavégezetlenül távozik. amely Zalányi peres dolgait írja le. amelyhez Erdélyi Kinga csak a nevét adta. Kérlek. és vizsgáljátok felül. Nagy doktor kimart mindenkit. Már a szeptember 3-i nyilatkozatkor a kezében volt a független orvosszakértõi vélemény – amely az ügyeletes orvost marasztalja el. Azonnal magához hívatja Nagy doktort. Nagy doktor pedig azt sem tudja. õ pedig áprilistól le volt váltva. és óriási üvöltözést csap vele. csak Zalányi eltávolítását akarta. Ennek híre Kingához is eljut. ezért voltak Vörössel állandó konfliktusban. ha az új fõorvos sem jó vagy elmegy? Hét hónapja az osztály szakmai irányítás nélkül mûködik. vidd testület elé az egész ügyet. Dohányzott szabálytalanul. és megemlítem. Mit tesztek. Ezt a Kisalföld felé is jeleztem. Vörös doktor azonban rögtön tudja. de szerinte nem történt orvosi mulasztás. aki Zalányi volt –. akkor Nagy doktor a hibás. s 1999 márciusában az igazgató már Nagy doktor leváltására szólítja fel az osztály fiatal orvosait. hogy idehozta Zalányit. amely már Zalányi óvári dolgait is le fogja írni. akiknek nincs pacientúrájuk. állítsátok meg már ezt az embert! Lejáratta a kórházat azzal. Így rendben? Jó. fõleg ismerve. amikor két éve még Nagy doktorra bízta kislánya születését. 1999. milyen cikkrõl van szó. A jánossomorjai kismama halva született kisbabája után robbant ki a botrány a nõgyógyászaton. Joga van a városnak megtudni a tényeket. õ írta azt a cikket. Majd akkor nyilatkozom az osztályról. tejes kirúgással fenyegeti. Mindezt azért kell elszenvednünk. s õ levelet ír a város polgármesterének: Ezek után ragaszkodom cikkem megjelentetéséhez. vagy ha igen.

voltam Nálad figyelmeztetni, hogy ugrómókusok vannak az osztályon. Teljesen véletlen, hogy ez is belekerült ebbe a dologba. Ám az igazgató ezt említésre sem méltatja a panaszos esetek között a riportban.

Idõközben megtudom azt is, mi történt valójában Erdélyi Kinga mamájával. Idõs hölgy volt, apró nõgyógyászati beavatkozásra kellett befeküdnie. A mûtét jól sikerült, a beteg azonban két nap múlva meghalt. Nem az operáció következtében, hanem szívpanaszokkal. Csakhogy bent fekvése alatt, a mûtét elõtt belgyógyászatilag egyáltalán nem vizsgálták! Stipkovits Pál polgármester a hivatalos, ajánlottan föladott levélre nem válaszol. Ezért Kinga november 10-én fölkeresi õt személyesen, a fogadóóráján. Kivárja a sorát, s amikor õ következik, régi ismeretségük alapján kérdéssel kezdi: –Küldtem Neked egy levelet. Olvastad? Vártam a választ! –Igen, olvastam. Nagyon nem szép Tõled, hogy arra hivatkozol, ki mit mondott! –Mit tudtam volna tenni, hogy meggyõzzelek? Leírtam, mit beszéltem a kórházigazgatóval. Ha olvastad, láthattad, milyen rosszindulatú Nagy doktorral. Ez már nem normális, hogy valakirõl csak rosszat tud mondani. Nincs már más lehetõség, mint a nyilvánosság. –Az igazgató szakmailag nagyon is elismeri Nagy doktort, a kislánya nála született, de a cikkedet nem engedem megjelenni! A szülészet-nõgyógyászat becsületét helyre kell állítani, nem fordítva, ahogy Te akarod! –Csak tényeket írtam le. Az igazgató viszont gyakran nem mond igazat, és ebbe belekeveredik, mint a szeptemberi nyilatkozatában. És belerúg Nagy dokiba. Még aznap este megírtam a cikket, amit az igazgató ráfogott, hogy õ írta. Az egész kórház tudja, hogy üvöltözött vele, fegyelmivel fenyegette és az én nevemet kiabálta. Kiderült, hogy a kérdéses idõben itthon sem volt. Akkor hogy írhatta volna õ? Egyébként az igazgató két halvaszülést említ az újságban a leváltás okaként. –Válsághelyzet volt az osztályon, és Nagy doktor nem tudta kezelni. –Zalányi Sámuel volt a válsághelyzet oka, akit az igazgató hozott ide. Az orvosszakértõ szerint Zalányi a felelõs a halvaszülésért. –Nagy doktor betege volt! Már megvolt a baj, amikor ügyelet volt, több hete bent feküdt az osztályon. Az osztályvezetõ nem adott engedélyt a császármetszésre. Értsd meg, Nagy doktor betege volt! De jön az új fõorvos november 15-tõl, nagyon ígéretes, forradalmasítani fogja az osztályt, sok új dolgot fog bevezetni, és ha meg tudnak egyezni, Nagy doktor megy vissza az osztályra.

–Hisz az egész város tudja, hogy bejáró lesz, hétvégéken oda-vissza utazik majd! Olyan feltételeket szab, amelyek pluszköltségeket okoznak, különszobát, fürdõvel az egyik vizsgálóból, amivel a betegektõl veszi el a helyet, pedig az úgyis kevés, amióta összevonták a szülészetet és a nõgyógyászatot. –Majd kap lakást az önkormányzattól, csak idõ kérdése. –Egyébként már áprilisban azt ígérted, Nagy doktor mehet vissza mûteni, azóta nyolc hónap eltelt! –Kiforgatod a szavaim, akkor is azt mondtam, ha jön az új fõorvos, és meg tudnak egyezni. –Utoljára egy nõt említettél ígéretes osztályvezetõnek. –Nem feleltek meg a feltételek. Rosszul értelmezed a dolgokat. –Írásban szeretnék választ kapni a levelemre! –Továbbadtam az egészségügyi bizottságnak, azt fogod válaszként kapni, hogy az ügy le van zárva, kivizsgálták, jön az új fõorvos, rendezõdnek a dolgok. Felesleges ezzel Neked foglalkoznod! –Kik vannak az egészségügyi bizottságban? –Azt hiszem, az Ágh doki, a Sólyom, a Vörös Laci… –Micsoda? Az igazgató fog dönteni saját kijelentéseirõl? És arról mi a véleményed, hogy anyám befeküdt az osztályra, és két nap múlva váratlanul meghalt? És véletlen az is, hogy a bátyám 21 éves kislányát mûteni kellett? Mindenki menekül innen! De Téged ez nem érdekel, mert nincs lányod, ugye? –Látom, teljesen rosszul állsz a dologhoz, úgyhogy fejezzük be! Nagy doki már beletörõdött, csak Te ugrálsz még! – a polgármester már kiabál. –Hogy törõdött volna bele? Nincs annyi empátiád, hogy átérezd, mit jelent, hogy 30 év kemény munka után ezt tették vele! Neked mint polgármesternek többet kellene foglalkoznod az ügyével, mint nekem. –Teljesen rosszul értelmezed a dolgokat, rosszindulatú vagy a kórházzal, félreértelmezel mindent! Rosszat teszel Nagy dokinak is, ha ezt csinálod! –Én nagyon is elismerem a tisztességes orvosi munkát. A cikkhez Nagy dokinak semmi köze, ez az én ügyem. Mit árthatok még neki? –Elérheted, hogy nem kerül vissza az osztályra! – a polgármester már kifejezetten üvöltözik Kingával, aki érzi, ennek így semmi értelme. Leforrázva, megalázva távozik. Másnap újabb hivatalos levelet küld a polgármesternek: Stipkovits Pál részére Tisztelt Polgármester Úr! Sajnálom, hogy a tegnapi fogadóórádon kiabáltál velem, végül elzavartál. Senkinek nem akarok rosszat. Egyetlen dolgot szeretnék, hogy igazságosan és elfogultság nélkül vizsgálja ki a testület Nagy doktor leváltásának és az

osztályos munkától történt eltiltásának okát. Az Egészségügyi Bizottság több tagja is függ a kórházigazgatótól. Így az egész ügy eddig koncepciós. Korrekt az lenne, ha az érintett fõorvos is jelen lehetne ezen a kivizsgáláson. Furcsának találom, hogy a független igazságügyi orvosszakértõ véleményét Vörös fõorvossal felülbíráljátok. A szakértõi vélemény szerint az ügyeletes orvos, Zalányi Sámuel marasztalható el, akit Vörös igazgató hozott a kórházba. Szerintetek még mindig a leváltott osztályvezetõ a hibás. Beszélgetésünk napján telefonon beszéltem a jánossomorjai kismama férjével, Farkas Ferenccel. Feleségének nem Nagy doktor volt az orvosa, ahogy Te mondtad. De szerették volna, ha õ vezeti le a szülést. Jánossomorjára Balogh doktor járt ki terhesgondozásra. Farkas felesége este 7 óra körül már rosszul volt, amit jelzett az ügyeletes Zalányinak, aki másnap reggel kb. 8-tól 9-ig nem csinált semmit. Ezalatt megfulladt a kisbaba. Nagy doktort nem hívták be. Egyébként a kismamát elõzõleg Vörös doktor is megvizsgálta derékfájdalmai miatt. Csak az igazságot keresem, ami nem az én dolgom lenne, hanem épp a választott testületé. Egy ember 30 éves munkájáról van szó. Az új fõorvossal nem biztos, hogy megoldódik ez az ügy. Fõleg ha azzal kezdi, a betegektõl von el vizsgálót saját szobája kialakításához. Nagy doktor figyelmességét és azt a szeretetet, tiszteletet, ahogy a betegeivel bánt, nem lehet tudományos fokozatokkal, akármennyi tanulással pótolni. Erre itt volt Zalányi példája. Kérlek, ezt a levelet is továbbítsd a kivizsgálást végzõ bizottsághoz. Jóindulatú figyelmeztetésként küldöm mindkét levelemet a testület felé, mivel úgy gondolom, már õk is felelõsek a szülészet-nõgyógyászaton történt és a jövõben történõ dolgokért. Ez már rég nem kórházi belsõ ügy. Választ várva, üdvözlettel: Tóthné Erdélyi Kinga Mivel nem kap választ, november 11-én ismét polgármesterhez, s ebben megismétli eddigi kéréseit. December 1-jén születik válasz: levelet intéz a

Kedves Kinga! Elõzetesen is elnézést szeretnék kérni, hogy találkozásunk során ingerültebben reagáltam a felvetéseire. Történt ez azért, mert egy ilyen ügyfélfogadási napon nagyon sokféle behatás éri az embert, másrészt úgy éreztem, hogy sokadszor elmondtam a témával kapcsolatosan álláspontomat, azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az ügy érdekében tettem, elsõsorban annak érdekében, hogy a szülészeti osztályon kialakult helyzetet normali-

záljam, másrészt hogy kórházunk jó hírét megõrizzem. Kérésének megfelelõen a beadványait továbbítottam az illetékességnek megfelelõen az Egészségügyi Bizottság elé, és kértem, foglaljanak állást, a Nagy doktor úr leváltásával kapcsolatos vizsgálat kinek a kompetenciájába tartozik, illetve egy ilyen vizsgálat milyen következményekkel járna Nagy doktor úr, illetve a kórház presztízse szempontjából. Nos, a bizottság Vörös igazgató úr távollétében úgy foglalt állást, hogy ez az ügy orvosszakmai szempontból egyrészt nem tartozik a testületre, másrészt fel van tárva, és nem szolgálná senkinek sem az érdekét. Az is megállapításra került, hogy Zalányi Sámuel mosonmagyaróvári tevékenysége nem használt sem az osztály, sem a kórház hírnevének, de semmiképpen sem hozható összefüggésbe Nagy doktor úr felfüggesztésével. Egy hosszú folyamat eredményeképpen következett be ez a sajnálatos esemény, amelynek kiváltó oka elsõsorban az volt, hogy az osztályon dolgozó orvosok egyhangúlag kinyilvánították, hogy nem kívánnak és nem tudnak Nagy doktorral együtt dolgozni. Ebben a helyzetben jutott olyan elhatározásra az igazgató, hogy ezt a sajnálatos lépést meg kellett, hogy tegye, amelyet emberileg nagyon nehezen tudott Nagy doktor úr feldolgozni, ami érthetõ is. Azóta a fõorvosi hely megpályáztatásra került, és orvosszakmai szempontból egyértelmûen támogatott új osztályvezetõ került november 15-ével a szülészeti osztályra. A személyes megkeresését követõen kezdeményezésemre Nagy doktor úrral áttekintettük a helyzetet, és arra a megállapításra jutottunk, hogy mindenki jól felfogott érdeke, hogy nyugvópontra kerüljön a kérdés, és készségét fejezte ki, amennyiben szakmai munkáját gyakorolhatja, akkor megbékél, és igyekszik az új helyzetnek megfelelõen végezni a munkáját. Megfogalmazta konkrétan, milyen szakmai lehetõségekre gondol, amelyeket én még aznap az új osztályvezetõ felé tolmácsoltam. Az új osztályvezetõ a kérést respektálta, és felajánlotta Nagy doktor úrnak, hogy a kollégákkal egyeztetve azon lesz, hogy a szakmai tudását hasznosíthassa. Olyan visszajelzést kaptam, hogy ez a személyes kontaktus megtörtént a két szakember között, és most van lehetõség, hogy a dolgok nyugvópontra jussanak. Tiszteletre méltó, hogy ilyen harcosan védte Nagy doktor úr érdekeit, de én úgy látom, hogy most Nagy doktor úr számára is az lenne a legfontosabb, hogy nyugalom legyen körülötte, minden további vizsgálódás óhatatlanul sárdobálással jár, amely mindenkire fröcsög, és ez nem szolgálja sem a kórház, sem Nagy doktor úr érdekeit. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét. Mosonmagyaróvár, 1999. december 1. Üdvözlettel:

Stipkovits Pál polgármester

Ugyanis való igaz: a polgármester behívatta Nagy doktort, és megkérdezte: – Ha végezheted a munkádat hetente egy nap az osztályon is és operálhatsz is, akkor hajlandó vagy belenyugodni a helyzetbe? Hogy megbékéljünk, hogy ne legyen balhé. –Ha tisztességgel végezhetem a munkámat, én nem pörölök! – válaszolt Nagy doktor, aki ezután ígéretet kapott: január 1-jétõl heti egy napot dolgozhat az osztályon. Azt senki nem mondta ki, de mindenki beleértette: amíg állást talál valahol másutt. Tóthné Erdélyi Kinga nem adja föl, harcol ma is – nem önmagáért, hanem a városért és lakosaiért. * Úgy szólnak tehát a hírek, hogy Zalányi visszakerült volna Szegedre. Ottjártamkor elballagok hát Újszegedre, a MÁV-rendelõbe. Gyönyörû liget mellett, barna-sárga, kétemeletes, ronda épület, messzirõl lerí róla a magyar egészségügy riasztó stílusa. A nõgyógyászati rendelõ az elsõ emeleten van, ajtaján az állandó beosztás. Három orvos rendel egy-egy fél napot. A negyedik azonban többet: „Dr. Zalányi Sámuel rendel: hétfõn: 8–14 óráig, szerdán 10–16 óráig, pénteken 8–14 óráig.” A hír igaz. Mindazonáltal nem mindenki tartja ezt helyénvalónak. 2000 áprilisában például Orosházán, a fõorvosi értekezleten maga Gervay doktor, az igazgató jelentette ki: – Több vezetõcserére van szükség, osztályvezetõfõorvosváltásra van szükségünk. Nem lesz ezt nehéz megoldani, hiszen Szegeden számos nagyon tehetséges orvos hever parlagon. Példának okáért kihasználatlan jelenleg Zalányi doktor is. – Orosháza környékén pedig nõ a rettegés: ezek szerint Gervay Zalányit akarja odavinni a jelenlegi szülész fõorvos helyett. Bocsánat az iskolás stílusért, de hadd foglaljam össze e fejezet lényegét. Dr. Zalányi Sámuel szülész-nõgyógyász szakorvos, kandidátus a szegedi orvosi egyetemen végzett. A szegedi klinikán kezdett dolgozni. Többen egybehangzóan ugyanazt a számot emlegetik: Szegeden nyolc mûhibaesete volt, ezek pontos adatait – beleértve az áldozatok számát – nem ismerjük. Majd nála szült dr. Kiss Judit, a kislánya súlyosan agykárosodott lett, késõbb meghalt. Varga Nándor felesége, Rózsika a szülõágyon, Zalányi kezei között halt meg, napok múlva az egyik kislány, pár év múlva az ikerpár másik tagja.

Nem sokat. jól van. de a nap végére mindig egész rendes summa jött össze. nem éppen Mercedes. hogy inkább csak a csoda mentette meg. félrerántotta a görszéket. hogy összeütköznek. Karcsi bácsi. hagyja. de gurul ez is rendesen. egy-két százast. akkor indulunk. a nõkkel heccelte az öregembert – megdolgozott azért a borravalóért. Az öreg nyekkent egyet. Karcsi bácsi. Ekkor kötelezték a kórházat. A rendõrségi eljárás során a kezelõorvos vallomásában mindössze ennyit volt hajlandó mondani: õ sem tud az egészrõl. Meghalt. A betegszállító fiú tolni kezdte az öreget a folyosón. és tartotta életben õket. amit minden fuvarért megkapott. Karcsi bácsi „ sofõrje” meg is rémült. engedik.Keszthelyen Zalányi doktor fõorvosi ténykedésének idõszakában négy méhen belüli haláleset történt. mert Zalányi átvágta egy erét. Ám a kórház pontosan ugyanúgy viselkedett. A papírokat hozza Maga! Jól van. várjon. Soha többet. magatehetetlen lábát használva eszközül megtolta. most a fenekét. Ügyeleti idejében halt meg Farkas Krisztina gyereke. Laparoszkópiás mûtét közben egy asszonynak három helyen lyukasztotta át a hólyagját. annak „ vezetõje” is vicces fiatal srác volt. És határozottan állítom: bûnösök mindazok. de nem is kell. de nem szólt semmit. Névtelenségét megõrizni kívánó betege a szülõágyon magzatával együtt olyan állapotba került. Orvosi mûhiba persze nem történt ebben az esetben. Eltört a nyakcsigolyája. hanem az öreg merev. Úgysem érez vele semmit! Ám szembõl éppen másik kerekes szék közeledett. úgysem bírja egyedül. hagyja. mintha az lett volna. olyan sebességgel érkezett. megemelem. Semmit nem ismert el. mintha az udvaron rodeózna. jó. akik ezt nem állítják meg. megyünk ultrahangra! Hadd emeljem meg! Úgy. most már csak a két lábát kell áttenni. míg máskor évekig egy sem. õ azt vallotta: semmi ilyesmi nem történt. Alexandra meghalt. a fiú jókedvében volt. jöjjön. Felelõsségem teljes tudatában jelentem ki: ez ámokfutás. Vicceket mesélt. majd én! Ne erõltesse. adja ki a . Mosonmagyaróváron Bánhídiné Kis Edina életét csak a többi orvos mentette meg. Nekik is el kell számolniuk az elvett életekkel. Beidézték a betegszállító fiút. emelem én Magát! Jól ül a tolókocsiban? Jó. nem ment elõre megnyitni az ajtót. Odaértek az elsõ csapóajtóhoz. *** – Na. Tóthné Rajki Andrea kislánya.

Úgyhogy késõbb. A választ nem várták meg. kiadta. írásban és szóban megkeresték mindannyiukat.Karcsi bácsival egy idõben. . ugyanabban a szobában feküdt betegek nevét és címét. elõször õk. a kórház képviselõi írhassanak levelet nekik. Mit tehetett a kórház. nem tud semmirõl. a hivatalos levélre mindössze egy reagált közülük: õ nem emlékszik ilyesmire. A többiek nem válaszoltak. Ám ennek kísérõlevelében rögtön kérte.

sudár. nagy nehezen megetettem. talán valami szájfertõzése van. Nem bosszút. a gyesrõl nem volt hajlandó visszavenni a Chinoin. de csak csökkent a láza. ott idõs doktor bácsi vizsgálta meg. adtam neki lázcsillapítót. hogy aki hibázott. velõtrázóan csinos nõ. csak bólintott vagy rázta a fejét. csupán igazságot szeretne. A bírósági tárgyaláson Kati így számol be a történtekrõl: –Este a gyerek belázasodott. ami történt. hogy utalja be kórházba! – Megírta a papírt. Azonban délután. mondja ki külsõ. Ha pedig a doktorokat fölmentették a büntetõügyben. hogy a nyakán diónyi duzzanat van. milyen kiugróan szép lehetett a fiuk. mondván. hogy kimondassék. – Mi legyen. bármit kérdeztem. észrevettem. már bizonyítottuk. Gyönyörû emberpár õk. kisportolt. ha lehet. hogy nem történt semmi. s bevallotta. amikor le akartam fektetni. vékony. nem múlt el. megnyomorodásáért. s egyenesen a Budai Gyermekkórházba rohantam vele. az vállalja ennek felelõsségét. független erõ: igenis vétkezett. Így volt ez Kárpátiékkal. kis joghurttal beadtam neki a gyógyszert. mi lehet a baja. Kati szép arcú. adjon inkább szirupot. de én kértem. Büntetõben ugyanis szinte nulla az esély arra. Jó ideig azt is hitték. Hazavittem. Orvosi mûhiba miatt. nagyon-nagyon ritkán lesz orvosimûhiba-esetbõl büntetõügy. A belgyógyászaton dr. hideg vizes borogatást tettem rá. de nem felelt. Istenem. Az ügyvédek gõzerõvel próbálják lebeszélni ügyfeleiket büntetõeljárás indításáról. anyuka? Hazaviszi. Csorgott a nyála. s ha nem teszi. csak menet közben értették meg. amit az érintettek rendszerint hallani szeretnének: felelõsök az orvosok valaki haláláért. vagy adjak kórházi beutalót? – Azért jöttem. a kórházi és biztosítós ügyvédek lobogtathatják ennek papírjait a kártérítési perben: íme. hivatalból a rendõrség indította el. ma belvárosi butikban eladó. . Katival és Viktorral is. igenis felelõs azért. a büntetõeljárást. kínjaiért. Viktor sugárzóan jóképû. mintha strúmája lenne. Úgyhogy reggel orvoshoz vittem.Alex gégefedõje Ritkán. mindössze annyit. Azonnal visszavittem a körzeti rendelõbe. aki azt mondta. tablettát akart rá fölírni. együtt fut a polgári és a büntetõügy. hiszen látszik. úgymond. nem szólt egyetlen szót sem. Pedig a mûhibát elszenvedettek többségét nem a pénz érdekelné. Alex! Aki háromévesen halt meg. az csak tönkreteszi a polgári per esélyeit. a gyerek nagyon nehezen bír nyelni. így nem talált végzettségének megfelelõ munkát. fogalma nincs.

hogy nem a súlyosabb betegséget diagnosztizáltuk. Késõbb megtudtam. de nem sikerült. nehogy engem lehányjon. nem. jaj. Kirohantam a folyosóra. erõsen csurgott a nyála.Nagyszakáll Zsuzsanna megvizsgálta. A gyerek tátott szájjal ült az ágyában. és kiment. Megitattam kis teával. de jó. Odavittem õt a mosdóhoz. nem fog megfulladni? Nem kéne inkább a gégészeten lennie? – Nem. – Én az ödémától nagyon megijedtem. jöjjön valaki. a bevizezett hüvelyk. A gyerek már kék volt. azonnal jöjjön ide! – de nem jött senki. zavartan ide-oda ugrált. és kiabáltam. kértem. Leszaladtam a kertbe. kérdeztem is az idõközben megérkezett férjemet: hogyhogy nem valami komolyabbat adnak erre? Ám rövid idõn belül elvitték injekciózásra. nem mûködik az oxigén! – Semmit nem tett. és körbe-körbe kiabáltam: – Ha bárhol orvos van. Ez újra és újra megismétlõdött. ezt ne. és azt javasolta. anyuka. hogy itt jó helyen van a gyerek. összevissza nyomkodtam a gombokat. s megértettem. injekcióban is csak Algopyrint és Nospát adtak. s mondogattam neki: semmi baj. erõs ödémával. Ott a doktornõ megnézte. A doktornõ rátett oxigénmaszkot. nem visszatartja. hogy hányjon. A doktornõ fölemelte vízszintes helyzetbe Alexet – aki erre azonnal elvesztette az eszméletét. már olyan zavart voltam. meggyógyulsz. amint azzal késõbb vádoltak az orvosok. fogalma nincs. karomban a kicsi gyerekkel. A doktornõ néha bejött. teljesen jó helyen lesz itt. újra és újra azt mondta. a belgyógyászaton! – A kezembe nyomtak Sumetrolimot. meg is kérdeztem Nagyszakáll doktornõt: – Biztos. sétáltam a szobában a karomban a gyerekkel. mitévõ legyen. visszavitte a kórterembe. mintha hánynia kellene. pánikban van. hogy lefeküdjön és pihenjen. nemsokára megyünk haza! Nem szólt egy szót sem. úgyhogy késõbb. akkor megnyugodtam. és a mosdó fölé tartotta. Nagy nehezen rávettem Alexet. az ölembe vettem. s akkor láttam. Elrohant vele a szubintenzív szobába. jöjjön azonnal. visszaérve hozzá. Aztán a telefonban Kónya . végre kap rendes orvosságot is. hogy én adjam be a gyereknek. a szája tele van sûrû váladékkal. majd elõttem hívta föl Nagyszakáll doktornõt: – Kétoldali nyálmirigygyulladás. még meg is fázik ráadásul. nem beszélt egy hangot sem. próbáltam hazatelefonálni a férjemnek. ám kisvártatva olyan volt. itt valami másról van szó. Megláttam a falon a telefont. a gyereket félmeztelenül a kõre fektették. és pontosan láttam. Mellette futottam. vigyem át a Cserje utcai gégészetre. Ekkor kezdtem érezni: meg is halhat a fiam. kikapta a kezembõl a gyereket. Tán fél óra múlva fölült. Akkor sem jött belõle semmi. Mire visszaértem. Érkezett Nagyszakáll doktornõ. majd egyszer csak levette: – Úristen. de visszatartaná. ránéztem az arcára.és mutatóujjammal kihúzogattam a váladékot a szájából – de nem nyúltam bele a szájába. odafutottam.

– Az ön rendõrségi vallomásában nem szerepel. a gyerek most már túl van az életveszélyen. ennyi idõt nem bírhatott ki. A tárgyaláson az ügyésznõ csak egyet kérdez: – A gyermek kórházba befektetésekor kapott-e ön bármilyen instrukciót az orvosoktól. de így történt – felel Kati. Kónya doktornõ jött oda hozzám a civil ruhás férfival. aki korábban ott dolgozott. Az elõzményi adatok ismeretében. vezetékekkel. Nagy sokára lejöttek. Férfi és nõ jött civilben. de akkor is még rengeteg idõ eltelt. mondván. A doktornõ közben szájon át lélegeztette Alexet meg nyomkodta a mellkasát. éppen megkatéterezték. Valahonnan hallottam a kérdést: – Hívtátok már a rohammentõket? Mi van a gégemetszéssel? – Dr. tele a szokásos intenzíves csövekkel. Ott már csak a férjem ment föl a mentõsökkel. és letette. semmilyen kapcsolatban nem álltunk az orvosszakértõvel. . reagál is! – Nem hiszem el. hogy mit tehet vele és mit nem? –Nem. Zamecsnik Péter veszi át a szót. amint fölvágják a fiam torkát. de a nõ azt mondta. illetve foglalkozás körében elkövetett szabályszegésre. a férfi bement. anyuka! – válaszolt. Ekkor kijöttem. hogy nem szerepel. s az egyértelmûen kimondta: „Nevezett halála nagy valószínûséggel heveny gégefõgyulladás következtében létrejött légzéselégtelenség miatt állott be. az intenzíven nem lehetünk bent. ne hazudjanak! – Adok nyugtatót – és beadott valami injekciót a karomba. Beleszúrt a torkába egy injekciós tûvel. mire elindultak vele a Lászlóba. Fölmentünk.Katalin doktornõ hangja jelentkezett. hogy a gyerek sûrû váladékot hányt. nem igaz. Alex pedig aznap éjjel három óra tíz perckor meghalt. rohanjon ide azonnal. könyörögtem neki. – Nem lesz semmi baj. úgy éreztem. megfullad a gyerekem. Lementem a kertbe. nyugtatgattak: – Az ilyen kicsi gyerekek sokat kibírnak! – De nem ennyi ideig! Megjött a mentõ. Anyukám sem. Most akkor ez hogy volt? –Furcsállom is. de nem sikerült. és ezt ön elmondta Kónya doktornõnek.” Ezt a késõbbi kórszövettani vizsgálat egyértelmûen alátámasztotta. Hivatalból igazságügyi boncolás történt. anyuka. Pillanatokon belül elküldtek minket. azt már nem bírom végignézni. Németh Brigitta háromszor próbálta ledugni a torkán a kis tubust. Haza kellett mennünk. a bonclelet alapján alapos gyanú merült fel orvosi gondatlanságra. és újabb doktornõ próbált csitítani: – Nyugodjon meg. Ezután a tekintélyes védõügyvéd. amit nem értettem. –Az ön családjában állt-e valaki kapcsolatban az igazságügyi orvosszakértõvel? –Nem. Alex feküdt az ágyban. orvos. nem kaptam. én a kocsiban maradtam. Szabálytalan volt a légzése.

–Ezt szerettem volna hallani. az arra enged következtetni. Amikor tehát Nagyszakáll doktornõ véres váladékot talált. halk szavú. akkor miért énrám bízták a gyerekemet. miért nem õk felügyeltek rá. de nem igaz. hogy elegendõ levegõhöz juttassa. szõkére festett. –A gazdasági osztályon dolgozott. olyan kicsiny tubussal történt. amit mond! De ha igaz lenne. mire megérkezett a másik doktornõ? – kérdi a bírónõ Nagyszakáll Zsuzsannától. –Látta ön. vékony. ekkora gyereknél kevés volt ahhoz. –Hm – az ügyvéd csak ennyit válaszol. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. harmincas. az anya a mosdó fölé tartotta a gyereket. Hibásnak minõsítették a gégészeti közremûködést. –Négy-öt perc. – Meghazudtol a doktornõ. hogy nem végezték el az azonnali légcsõmetszést. az alkalmatlan eszközzel. leírták. S volt . akkor miért nem szólt rám a doktornõ. –Igen. besiettem a kórterembe – következik dr. hogy a szájba nyúlás következtében és során valami sérülés következett be. pedig ilyenkor szakmai elõírás a direkt vizsgálat elvégzése is. ha benyúltam volna a gyerek szájába – amit hangsúlyozom. hogy ne tegyem? És ha ilyen veszélyek állnak fönn. hogy elfogadták a gégészvéleményt. Korábban számos szakértõi vélemény született. Ribári professzor is egyértelmûen elmarasztalták a doktornõket. Nincsenek éppenséggel könnyû helyzetben. – Abban az szerepel. –És ez alatt még volt légzése a gyereknek? –Eleinte nehezített spontán légzése volt. udvarias hölgy. hogy ne fulladhasson meg? –Mennyi idõ telt el. Az Igazságügyi Orvostani Intézet szakértõi is. –Nem igaz! – sikít bele Kati. –Este nyolc körül meghallottam az anyuka kiabálását. az õ meghallgatásuk következik. s õ ezt elmulasztotta. A bírónõ a három doktornõhöz fordul: – Vádlottaknak van-e kérdésük az anyához? –Én megkaptam a rendõrségtõl az anyuka vallomását – áll föl Kónya doktornõ. ami megmenthette volna Alex életét. de aztán már nem. aki a fülorr-gégész volt. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába? – kérdi a bírónõ. Láttam – állítja határozottan Nagyszakáll doktornõ. hatvan körüli. Jelen van a tárgyalóteremben három igazságügyi orvosszakértõ is. körülbelül fél-egy percen át. szemüveges belgyógyász –. pedig a tünetek alapján nem lett volna szabad ezt tenniük. Mindhármukat hibásnak mondták. csupa nagy tekintélyû orvostól. amivel pedig próbálkoztak – hogy intubálták a kisfiút –. Felrótták a belgyógyászoknak. amely csak csecsemõk esetén lett volna elégséges. Nagyszakáll Zsuzsanna. nem tettem! –. Kónya doktornõ csupán indirekt vizsgálatot végzett.

mert a nyelv megnyomása komoly baj forrása lehet. belenyúlt. s ezzel újabb és újabb idõpontok kitûzésére kényszerítik a bíróságot. erre nem kellett volna számítani – replikázik Buda professzor. –Nyugodtan mondja elõttem! – szól Kati. jó. s a másik férfi szakértõ is õt támogatja. hogy az anya benyúlt a gyerek szájába. amelyben a korábbi szakértõi vélemények zöme egyetértett: a hibás diagnózis és annak alapján a helytelen kezelés volt Alex halálának oka. például gégefõgyulladás is? – kérdez közbe a bírónõ. szóval én öltem meg a fiamat! Persze. hogy bekövetkezhet súlyosabb helyzet. –A gégészeti vizsgálatnál kellett volna-e számítani arra. Akik ezután újabb és újabb tárgyalásokra nem írják meg véleményüket. az idõs Buda professzor így felel: – Csak az anya távollétében válaszolok erre. Amikor tehát most a bírónõ arról kérdi a szakértõket. –Persze! – áll föl Kati –. Az anya belenyúlt a gyerek szájába. de ennek következtében állt be a halál. teljesen korrekt volt az eljárás. –És amikor beállt az állapotrosszabbodás. Ez volt az oka a gyerek halálának. rögtön kettõt is: –Nem. *** . hanem hõstettnek nevezem! – jelenti ki a szakértõ professzor úr. –Nos. megnyomta a nyelvét. amikor kimosta a gyerek száját. másképpen – felel a szakértõ hölgy. A következõ tárgyalás már 2001-ben lesz. másképpen kellett volna-e eljárni? – hangzik az újabb bírói kérdés. A szakirodalom szerint ilyenkor nagyon óvatosan kell eljárni. –Igen. s ezzel idézte elõ mindazt. s nem más. természetesen én vagyok a hibás mindenért! –Sajnálom. s ez okozta a történteket. nem jelennek meg a tárgyaláson. ami történt. –Igen. ez a sors kegyetlen tragédiája. Pedig Kónya doktornõ egy korábbi tárgyaláson ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg: – Az anya. A bírónõ nem lát más kiutat: újabb szakértõi véleményeket kér be. Legutóbb 2000 októberében. Nagyszakáll doktornõ szájból szájba lélegeztetést alkalmazott – én ezt nem szakmai hibának. –Nem.még egy döntõ jelentõségû momentum. s azonnal megkapja a férfiválaszt. más szakértõket idéz tárgyalásra. járt-e bármilyen következménnyel. nem kellett volna másként tenni. ezzel egyértelmûen számolni kellett volna – felel a középkorú szakértõ hölgy.

negyvenes. Ám nem is jött senki. elvégre elsõ látásra szinte megigézte a nõvérke. a földön nincs még ilyen egészséges ember. amikkel viszont nem szabad törõdni! De ennek itt fele se tréfa! Beszaladok. Visszahúzta az ajtót. A csípés helyét sem tudta megnézni. Napozott a kertben. – Mi a bánat ez? Nincs nekem soha semmi bajom. Húsz év körüli. mint én vagyok. nem fájt. Dél volt. kicsit szédült és – ami a legérthetetlenebb volt – megdagadt a nyelve. egy lélek nem várt a folyosón. szólok a fõorvos úrnak – mosolygott kedvesen a lány. gyorsan adott valamicskét enni a kutyának. se ki. Az orvos kérdõn fölvonta a szemöldökét. s azon kezdett mérgelõdni. Soha nem tapasztalt mértékben száradt ki a szája. úgyhogy fogalma nem volt róla. A vizsgáló ajtaján kilépett a gyönyörû nõvérke. halálra fogja unni magát. mert most már valahogy nehezére esett megszólalnia –. az anyád. Megtenné. egyenesen oda tartott. tán a vérnyomásom is leesett. mi a szösz ez? –Na. furcsán csillogott a szeme. és megvizsgálom. hogy megcsípte valami. könyvet magával hozni. leszámítva a különbözõ nyavalyáimat. de ott maradt az ajtóban. ismét õ nyitotta ki. Addig foglaljon helyet! – a doktor elõzékenyen mutatott a fapadra. izzadok. Fulladok. Ott flangált . megmutatom iparosnak! Összekapta magát. duzzad a nyelvem. s nekifogott a folyosó egyik szekrényébõl gyógyszereket behordani a benti tárolóba. persze. –Oké. Valami megcsípett. allergiás rohamom lehet. mint felejthetett el újságot. s pillanatok alatt a kórházba ért. Visszaült. mit mûvelhettél Te ott bent ezzel a gyönyörû csajjal! – villant át benne. jóképû. meg olyan furcsán érzem magam. valami megcsípett. rögtön jövök vissza. szó nélkül kérdezte õt: mi újság? – Azt gyanítom – nyögte ki. Ám ekkor erõsebben kezdett szédülni. ekkor történt. s amint a férfira pillantott. kis türelmet kérek. allergiás rohamom van. Különösebben nem is törõdött vele. se be. méh. vidám doktor.Érezte. hason fekve olvasott. s majdhogynem féltékenységet érzett. Halkan bekopogott hát a Vizsgáló feliratú ajtón. Vagy fél óra múlva azonban furán kezdte érezni magát. kóválygok. alig fér el a szájában. azt hiszem. és azóta szédülök. hogy megvizsgál. és azóta egyre rosszabbul érzem magam. beugrott az autóba. kifejezetten azért vagyunk itt! Éppen csak elugrom pár percre. Volt sürgõsségi ellátó részlegük. csinos nõvérke dugta ki a fejét: – Igen? –Nõvérke. –Hú. Kilépett a fõorvos úr. mert épp a háta közepén volt. Nem telt el több két percnél. darázs? Valami más? Nem látta. Úgy érezte. Szúnyog. hányingerem van.

mit nem adnék érte. gyere. meg se bírom már mozdítani a nyelvem. csak egy pillanatra engedj Magadba! Látod. khmm. abbahagyom ezt a hülye görcsölést. hadd nézzek a köpenyed alá. gyere velem együtt. igen. most gyere fölém. gyere! A férfi meghalt a kövön. mert nem fér már el a számban. hanem a csupasz kis gyönyörû popsija. így. a folyosó magányában ejakulált. nincs rajta melltartó. nagyon jó. az utolsó pillanatban ott. Az ilyet tekerni kell. – Úgy tûnik. így. ne hagyj itt! Ne azokkal a gyógyszerekkel foglalkozz. . lépj át rajtam. most gyere Te is. nem csak a nyelvem fog megduzzadni. csak hogy simogass meg egyetlenegyszer mindenütt. annyira összeszáradt. de szépséges! – indult meg a férfi szokásos belsõ monológja. ülj rám. nagyon finom. ha a körmeimmel végigszánthatnám! És aztán a nyelvemmel is. nem is nyomkodni! Úristen. amin eddig gyönyörködtem. hadd leheljek beléd! Nem akarok Tõled semmi mást. gyere. A halál oka allergiás roham volt. de szomjas vagyok. milyen kerek. A fõorvos úr – akinek valójában semmi. – Atyavilág. ha hátat fordított. a tanga bevágását. hanem az a ritka gyönyörû rózsaszín.õelõtte. csöppnyi véggel. és még mit látok? Hiszen tangabugyi van rajta. ezzel az egyre nagyobb. khmm. milyen sima lehet. így maradok hanyatt. így. bújj hozzám. Mintha fölakasztották volna. Óh. nagyon jó. egymagában. már nem is vonaglom olyan nagyon. nem is barna a mellbimbója. az nem is a bugyija volt. édes kicsi szívem. egyre dagadtabb nyelvemmel! Amit most ki is köpök. Jaj. jaj. hadd lássam azokat a pirinyó pihécskéidet. Vagy megnõtt? Ha ez a tünemény tovább illegeti magát elõttem. icipici udvarral. vigyázz rám! Látod. de semmi köze nem volt a nõvérkéhez – még csak a második fogásnál tartott az ebédjében. le is fekszem ide a kõre a lábaid elé. a nagy melegben csak vékony fehér köpeny feszült rajta. fogadj Magadba.

igen magas a fehérvérsejtszám és a sülylyedés. Kõbányán él. 18-án este már annyira rosszul volt. Belosztályára. Már mindazok számára. aki indította. ez heveny leukémia – azonnal be kell feküdni kórházba. hiszen a szakértõ sem dolgozik ingyen. Április 5-én Péter. A férfit még aznap este bevitték az István Kórház III. s bevallotta: fogalma nincs. sok éve még csak orvoshoz sem kellett mennie. lehet. aztán vállalni kell kockázatként a perköltséget. Hatvannyolc éves. Ezt teszi Szentes Péterné is. Igaz. lép-. õ megvizsgálta. a kétoldali tüdõ. a Szárnyas utcában. de a láz nem szûnt. nyirokmirigymegnagyobbodás. tizenkét mûtétje miatt. 22-én a körzeti orvosnõ levetetett vért a nõvérrel. hamarosan elmúlik minden panasza. 1981-ben százalékolták le különbözõ betegségei. hogy a felesége kihívta az ügyeletet. akik ehhez hozzáférnek. lázcsillapítót – csak elmúlik a baja. Ott teljes mértékben negatív szívlelet . meg tudják fizetni. Soha nem volt semmi komolyabb betegsége.Egyedül nem megy A mûhibaügyek – no pláne a perek – döntõ többsége profi ügyvédekkel. ha valaki nem tudja megfizetni mindezt. mifenét is. a lázcsillapítón kívül semmi. de férje egész szépen keresett. az elõzetes szakértõi vélemény elkészíttetése is pénzbe kerül. lett légyen bármi is. már ha elveszíti a pört. arra átvitték a Honvéd Kórházba. általuk fölkért szakértõkkel. mi baja lehet. a férje belázasodott. Hiszen az magától értetõdõ. hogy ennek legegyszerûbb elemét nézzük. utalják õk kórházba.és mellhártyagyulladás lezajlófélben van. Másnap aggasztó hírrel érkezett: nagyon rossz a lelet. A felvételi lapra azt írták: magas láz. nem okozott nagyon nagy gondot a megélhetés. S a kórházban két héten át vizsgálgatták. hogy az ügyvédeknek munkadíjuk van. komoly. illetéket. az ügyeletes orvos hozzátette: szerinte mindezt az eddig beadott gyógyszerek okozták. Adott antibiotikumot. és azt elküldte laborvizsgálatra. Háromnaponta jött beadni az injekciót. nagy jogi apparátussal zajlik. de semmi gyógyszert nem adtak. most hát meglepõdött. Kihívták a körzeti doktornõt. Alapos vizsgálat után azt mondták. nem tudott mit kezdeni a lázzal. és mégis ki akarja harcolni vélt igazát? Neki nincs más választása: egyedül kell birokra kelnie a teljes jogi gépezettel. már nincs rá szükség. igen-igen agilis asszony õ. máj-. Szükségesnek látták elvégeztetni a terheléses szívvizsgálatot. Ám mi történik.

Így a bíróság . forduljon rendõrséghez. de ennek kimondásával a maguk részérõl lezártnak is tekintették az ügyet. s elõadta panaszát. A halált közvetlenül elõidézõ betegség: koszorúérelmeszesedés. az nem õ dolguk. úgy érezte. hogy az elkövetett hibákért megbüntessék a vétkeseket. így tényleg el kellett volna végezni a hatósági boncolást. Igaz. A belgyógyászat egy nappal a transzfúzió elõtt kért a Honvéd Kórháztól szívkivizsgálást. délután négykor engedték fölkelni. Bevitték a kórterembe. amennyit a halottvizsgálati bizonyítványba is írtak. ha bármi baja van. Ott azt tanácsolták. Ám négy óra negyvenötkor a férfi nagyon rosszul lett. ezt nem szokták? A beadott vér viszont okozhatott keringési elégtelenséget. amely sokkos állapotban állítólag azonnali szívleállást okoz? És a halál bekövetkezte után miért az István Kórház patológiája boncolta föl a férjét. a halál oka: keringési elégtelenség. Az asszony nem értette a történteket. azt miért kezelnék transzfúzióval. az ügyeletes orvos hosszan nézegette a kórlapját. és abban miért nem szerepel a transzfúzió? Szentesné számára túl sok volt a kérdõjel. s Szentesnével annyit közöltek. de akkor addig fizesse is a hûtõházi tárolást. de azt a választ kapta. remegett. Fölkereste hát a Fõvárosi Bíróságot. majd nyilatkozatra kérte: büntetõeljárást akar indítani vagy polgári. Kérte. kint a folyosón várta a feleségét. Vért adtak. aki hamarosan meg is érkezett. Akkor hogy halhatott volna meg szívbajban? Ám ha tényleg koszorúér-meszesedése volt. kérje az István Kórház patológiájától a hatósági boncolás elvégeztetését. s ez logikusnak is látszott. Rázta a hideg. Május 9-én kezdték el a kezelést. Novemberben az etikai bizottság tárgyaláson meghallgatta õt. Leült a férje mellé. A kórház patológiája elvégezte a boncolást. majd úgy döntött: etikai kérdés itt nincs.készült. Szentes Péter – a felesége karjában –azonnal meghalt. amely mindent rendben talált. az ágyára fektették. nem volt rá pénze. az a fontos. beszélgettek. majd Tonogen injekciót kért. amint azt a rendeletek elõírják? És az általuk kiadott halottvizsgálati bizonyítványnak miért nincs kitöltve egy csomó rovata. miért nincs begépelve az orvosok neve. végeztesse el õ maga. kártérítési pert? Õ a büntetõt választotta. A bírónõ végighallgatta. Miért adtak Tonogen injekciót. azt megállapította a bizottság. a férje halála valóban rendkívüli halálnak minõsül. bírósághoz. Az ORFK Életvédelmi Alosztályához fordult. panaszt tett. azt beadta. A transzfúzió után. a férjének soha semmilyen szívpanasza nem volt. miért nem rendeltek el hatósági boncolást. kóros elváltozást nem mutatott ki. Ezt nem tudta vállalni. majd hirtelen sokkos állapotba került. Május utolsó napján elballagott a Magyar Orvosi Kamarához.

hogy be is kelljen tartani. Írt a fõvárosi fõügyésznek. kimondja. kérem. valamint az állam által megelõlegezett 16000 Ft eljárási illeték megfizetésére. igazságügyi orvosszakértõi véleményt kértek. mert nem tudott belenyugodni férje elvesztésébe. az illetékre nézve pedig illeték-feljegyzési jogot engedélyeztem. s leírta. –Micsodát? –Illeték-feljegyzési jogot. Ennek alapján a bíróság elutasította Szentesné keresetét. A Pesti Központi Kerületi Bíróság új igazságügyi orvosszakértõt rendelt ki. Közülük az úgynevezett elõadó már a legelején furcsa fölütést ad a történetnek. sem szívbajjal. kérte a költségmentességet a pörben. teljes költségmentességet tetszett adni nekem! –Igen de az nem mentesíti önt az ügyvédi munkadíj és a szakértõi díj megfizetése alól. hogy annak számít az is. Honnan vegyek elõ én ennyi pénzt? –Azt én nem tudom – zárta le a vitát a bírónõ. Az a rendelet. becsatolva az igazolást. Fellebbezett. –Igen. A rendõrség megszüntette a nyomozást. Elindította a kártérítési pert. ha valakinek a . aki ismét kizárólag a kórház saját boncjegyzõkönyvébõl dolgozott. Ahol feljelentés-kiegészítést rendeltek el. amely a rendkívüli halálesetekrõl szól. hogy csak a per befejezésekor kell kifizetni. – Mit mondjak. majd tárgyaláson szóban is elmondta: az orvosi kezelés teljességgel rendjén való volt. Az ítélet kihirdetésekor az asszony ettõl ijedt meg a legjobban: –De bírónõ. nekem az elején azt tetszett mondani. –Kíván még valamit elmondani? –Igen.feljelentésként értelmezte mindazt. Az azt jelenti. Ez ellen beadta a fellebbezést. az iratismertetést ezzel kezdi: – Felperes azért indított pert. azt is elutasították. de egyebekben nem kívánt tenni semmit. –De nekem nem ezt tetszett ígérni. szabálytalan volt a hatósági boncolás elmaradása. A legfõbb ügyész aztán szintén. Soha nem kezelték sem leukémiával. A férjem halálát orvosi hiba okozta. s kötelezte õt 15600 Ft perköltség. amit elõadott. továbbította a IX. Ügyvédet ehhez sem tudott fölkérni. A Fõvárosi Bíróság 2000 júniusában tárgyalja az ügyet. fenntartom. Panaszt tett. Kerületi Rendõr-kapitányságra. nem tudta elfogadni a történteket. a törvényeket azért hozzák. Én azt gondolom. eléggé szabados jogértelmezés! –Fenntartja a fellebbezést? – kérdi az elnöknõ. hogy 32000 forintos rokkantnyugdíjból él. ezeket csak a halála után írták le. s mint ilyent. A szakértõ a kórház boncjegyzõkönyve alapján rendben találta a történteket. három bíróból álló tanácsban. amelyet az ügyészség elutasított. aki ismét elismerte.

Felperes 15 napon belül meg kell hogy fizessen plusz 3 ezer forint fellebbezési illetéket.–IM–BM rendeletben – felel a döbbenetes szakképzetségre szert tett asszony. De a férje halálát csak ön tartja rendkívülinek! –Nem. ha aztán az ítéletének indoklásában mégis . a professzor pedig dönt. mi a teendõ rendkívüli halálesetben. A bíróság kitessékel. ez nem így van! Tessék elolvasni! – és elõveszi. számú Eü.halála vérátömlesztéssel összefüggésben következik be. –Na de akkor mi mire föl döntsünk? Mi nem vagyunk orvosok! – keres egérutat magának a bírónõ. hogy felperes férjének halála keringési elégtelenség miatt következett be. láthatóan attól tart. annak ellenére is. Hatósági boncolás esetén nyilván kénytelen lettem volna elfogadni annak megállapításait. például kéri-e másik orvosszakértõ kirendelését? –Nem. –Annak alapján. –A 11/1983. érdeklõdve hallgatja. amikor nem rendelte el a hatósági boncolást. majd visszahív minket. hogy a boncorvos boncol. estig nem fogja abbahagyni. nem kérem – felel Szentes Péterné. Ám ha el is rendelik. –Abban csak azt tisztázzák. –Hol van ez leírva? – kérdez közbe a bíróság elnöke. az is rendkívüli halálesetnek számít. Kifelé menet azon tûnõdöm. – E rendelet e. a bírói tanács elnöke riadtan figyeli. ez nem változtatott volna azon. Min. amely felperes keresetét elutasította. és ítéletet hirdet: – Az elsõfokú bíróság ítéletét. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa. hogy – öcsém boncorvos. Király Éva. –Az elsõfokú bíróság ítélete helyes. Dr. átadja a bírónõnek a rendelet fénymásolt szövegét. hogy a kórház nagy hibát követett el./ pontja egyértelmûen azt mondja. hogy törvénytelenségek történtek. próbálja végre elfogadtatni vélt vagy valódi igazát. annak ellenére. hogy a jogszabály szerint ez kötelessége lett volna. Óriási lendülettel beszél tovább. – Orvos-szakértõ nyilván nem írhatja le a kollégáiról. kérem. helybenhagyja. Ezen ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. hogy õ nem orvos. –Alperes? – vágja félbe a litániát a bírónõ. a többi orvosról. – Majd az indoklásban hozzáteszi: – A bíróság arra az álláspontra jutott. vajon miért szögezte le oly keményen a bírónõ. ha vérátömlesztéssel összefüggésben történik. s azoknak nyilván okuk volt. annak helybenhagyását kérem és perköltségben marasztalást! – Kiss Tibor Zoltán kórházi ügyvéd nem ismer irgalmat. nem véletlenül volt szükség azokra. csak a harmadik bíró unatkozik és szuszókál halkan. tõle jól tudom – az a gyakorlat. Az elõadó bíró szimpátiával. hogy hibát követtek el.

hogy állást foglaljon orvosi szakkérdésben. szabálytalanság. Nagy bérházban éltünk. Bõ másfél órát beszélgetünk. elkísérhet-e. –Azért. –Saját két fülemmel hallottam! Ezt mondta. –Merthogy õ zsidó volt? –Hát persze. a könyvtárba hívnak író-olvasó találkozóra. abban is fölfedeztem a rendszert: ezek nem emberi hibák. hanem az élet rengeteg más területére is. a mozdonyvezetõtõl a varrónõig. hanem koncepció. hogy – mivel a Magyarországon létezõ valamennyi jogorvoslati lehetõsége kimerült – ott bírálják el: történt-e hiba. én nem voltam még tízéves. – Azért. majd érezhetõ az egybegyûlteken. Mindenesetre egyet biztosan látni fognak Strasbourgban: Magyarországon egyelõre Presser Gábor dalát fújjuk: – Egyedül nem megy! *** Békásmegyerre. –Áhá! Tehát Maga úgy gondolja. Szentes Péterné nem adja föl. mert mesélne valamit négyszemközt. mint az ország jó része. gondosan öltözött hölgy mellém szegõdik. ideje hazaindulni. amit kimondott. Ma már értem. Ez tudatos tendencia. Vagy ötven kedves ember.följogosítva érezte magát. s mi. hogy a zsidók irtják a keresztényeket? –Igen. szám alatt iktatták be kérelmét. jól ápolt. nemsokára kezdõdnek a különbözõ filmek az ilyen-olyan tévéken. megdöbbenve meséltem anyukámnak. érdeklõdõk. Egy ötven körüli. –Mármint az. az. ezek az általam leírt orvosi mûhibák . és kimondja. eléggé kiábrándultak és reménytelenek. –Az ötvenes évek elején történt. Strasbourgban. – Miért pont orvos? – kérdeztük. ha megnõ? Sorban elhangzottak a válaszok. az Emberi Jogok Európai Bíróságánál 59057/00. Nem véletlenül történnek ezek a dolgok. nem értettem az egészet. Amint elolvastam a maga könyvét az orvosi mûhibákról. Egyszer beszélgetés indult: ki mi lesz. Majd tízéves forma. hogy irtsam a keresztényeket! – szólt az egyértelmû felelet. gyerekek sokat játszottunk együtt. hogy irtsam a keresztényeket? Ezt mondta a tízéves kisfiú? – hitetlenkedem a sötétben botorkálva az asszony mellett. Ez egy mindent átfogó program. jólfésült kisfiú következett: – Én orvos leszek! – jelentette ki határozottan. kérdi. törvénytelenség férje halála ügyében. Akkor nem tudtam. ami nemcsak az orvostudományra terjed ki.

nagyon jó vagyok férfiként az ágyban! De azért köszönöm. –Hát ez érdekes felfogás! Nézze. rengeteg zsidó és nem zsidó orvos és nem orvos barátom. én eleddig errõl nemcsak nem tudtam. ez nem jelent semmit. picit szégyenkezve. Milyen kár. már jön is az orvosi mûhiba. a zsidó orvosok vizsgálat közben megtapogatják hátul a beteg koponyáját. és elteszik láb alól. hogy nem akkor mesélt nekem errõl. haverom. amikor Röpirat a zsidókérdésrõl címû könyvem írtam. bevallom. az csupán azt jelzi. én magam például zsidó vagyok. nekem is van dudor a koponyám hátulján. ott jó adalék lehetett volna. Persze lehet. eddig úgy tudtam. hanem éppen hogy szándékosan? A zsidó orvosok irtják a keresztényeket? –Igen. ismerõsöm van – de bizony. de soha nem is hallottam. így van.nem véletlenül történnek. . Bár kicsit azért vadul hangzik ez az egész. ha ott van egy dudor. nem gondolja? –Még azt is tudom. –Furcsa. hogy elmondta.

–Az mit jelent. Tihamér kijárta a mezõgazdasági szakmunkásképzõt. Mindkettejük családjában sok-sok generációra visszamenõleg mindig mindenki egészséges volt. úgyhogy teljességgel rendben lévõ volt. Erzsi papája a kõbányában volt mûvezetõ. eseménytelen terhesség volt. ezerkétszáz lelkes község ez. akit fölkér fogadott orvosának. megint azt dörmögte: –Két hét múlva kontroll. mamája a háztartást vezette. Szegõdi Gábor ultrahangozta. hogy Erzsi akkor esett teherbe. 17 hetes terhes korában dr. s annak alapján kiválasztja azt. Ilyen helyen ez a szokás. Erzsi postaforgalmit végzett. sima. El is jött a megbeszélt idõpontban. Úgy gondolta. Szegõdi doktor ismét végigfuttatta rajta a gépet. Vallásosak mindketten. római katolikusok. nagy ünnepeken el is járnak a templomba. csak azt. Erzsi azért rendszeresen járt a nõgyógyászatra a keszthelyi kórházba. néhány kilométerre Hévíztõl és Keszthelytõl. Elõször. s csak az asszisztensnõnek diktálta: – Két hét múlva kontroll. Kis. Saját házat építettek. hogy csak piff-puff. Fiatalon ismerkedtek össze. Erzsi hasát is megnézte. jönni kell két hét múlva is ultrahangra! –Jó. az egész falut. aztán újabb öt év után azt mondták: na. nemigen foglalkozott a kismamákkal. Morc ember volt.Fanni lábak nélkül Az Illés házaspár Reziben él. alsó végtagok. alsó végtagok. futószalagon zavarta át õket. boldogan várták a babát. misére. –Valami baj van. majd menet közben megismeri az ottani doktorokat. doktor úr? –Semmit. most már jöhet a gyerek is. amikor itt járt a pápa Magyarországon. s szintén a kõbányában kezdett dolgozni. mamája a helyi tsz-ben dolgozott. Erzsi 92 éves nagymamija is megnyugtatta õket: jó vér csörgedezik az ereikben – úgyhogy nyugodtan. doktor úr? . Nem is volt semmi gondjuk. mire összeházasodhattak. nem úgy megy az. öt teljes évig jártak együtt. Tihamér papája építõipari munkás volt. jól érezték magukat. meg kell nyerni a szülõket. és rendszeres helyettesítõje lett hol itt. jövök. hol ott a helyi postahivatal vezetõjének. bulizni jártak. hatszor végeztek ultrahangvizsgálatot is.

erõs volt az altatás. Tihamér reggel nyolcra ért vissza a kórházba. nincs semmi. Nem értette ugyan. Tihamért hazaküldték: reggel fél nyolc-nyolc elõtt ebbõl úgysem lesz baba. Iszonyú nehéz volt a feje. Rizsányi László végezték a mûtétet. nem tért magához. szimpatikusabb volt a többieknél. nem látszanak. megszül-e. ezért még kétszer megnézte ultrahangon. Erzsi addigra sejtette. Valamint azt is: a gyereket. hiszen korábban fixen megállapodtak. Farfekvéses volt a gyerek. Erzsi persze minderrõl semmit sem tudott. –De megvannak? –Persze hogy megvannak. május 1-jén délelõtt Papp dr. mennyire tágul. Ugrottak a kocsiba. Erzsi megkérdezte: – Doktor úr. mindene rendben van! Erzsi megnyugodott. Már a kórteremben ébredt. csak belógnak a kismedencébe. de hiába kérdezett bármit. száguldottak be a kórházba. várták. azt mondta. Aztán bejött Papp doktor: –Nem érdemes tovább várni. megvizsgálta Erzsit. alig-alig bírta kinyitni a szemét. de az is háttal. Papp Mihály eléggé nagynak találta a magzat fejkörméretét. emiatt megállapodtak: császármetszéssel kell megszületnie. Nem akart. attól még inkább kába lett: –Nagy baj van! A babának nincsen lába! Visszazuhant az álomba. senki nem válaszolt. megcsináljuk a császárt! – És Erzsit elaltatták. Vagy két órát feküdt a vajúdóban. próbálja fölébreszteni. Papp Mihály végezte az ultrahangvizsgálatot. Papp doktorral a folyosón . Papp Mihály és dr. arra. –Dehogyisnem. hogy eléggé sokat iszik – magából kikelve üvöltözött Papp doktorral. Igaz. ráér akkor visszajönni. Fannit újraéleszteni kellett. Késõbb elmesélte: Rizsányi doktor – akirõl köztudott volt. Dr. hogy császár lesz. Ám õ éjjel kettõ körül arra ébredt: fájásai vannak. Éppen Erzsi rokona volt a mûtõben a szolgálatos csecsemõs nõvér. hogy ezt látni kellett volna. s amit hallott. õt fogja fölkérni orvosának. õ aludt. nagy lesz. látja a baba lábait? –Miért ne látnám? –Mert az elõzõ két ultrahangon a Szegõdi doktor mintha azt mondta volna. mindent rendben talált.–Nem. Amint õ huzigálta a gép érzékelõjét. hogy lehettek ilyen marhák. Kérem a következõt! Harmadik alkalommal dr. hogy Papp doktor paskolgatja az arcát. –Mindene megvan a babámnak? –Ne izguljon. A kismedence takarásában vannak a gyerek alsó végtagjai. 1992. Aludt tovább.

A bal kezén a mutató. teljesen. tönkreteszi az egész életét! –Pontosan mi van vele? –A jobb lába tõbõl hiányzik. azt tanácsolom. –Menj haza. Az orvos kiment. Délelõtt tíz körül bejött Papp doktor: –Én. mint én. –Hozzá akarok menni! – Nem tudta fölfogni. de a középsõ és a gyûrûsujja össze van nõve. Egyikük sem szólt egy szót sem. de ha most ezt a gyereket hazaviszi. és ujjproblémái is vannak a kezein! –És Erzsi? –Fönt van az osztályon. mi történt! Tihamér el is ment. és a párnába fúrta a fejét. s onnantól az egész család egyfolytában sírtzokogott. Nyomorék. Aludt. és menj el anyukámékhoz! Nagyon várják már a híreket szegények. újra fölcsuklott belõle a zokogás. csak sírtak. adják Fannit intézetbe! Ne is nézze meg. együtt bömbölt vele. csak sírt tovább. hogy mit mondtak neki nemrég. mint gyakorló szülõ. Igen. s pillantásából azonnal megértette: nem álmodta. A háromágyas kórteremben Erzsi egyedül feküdt. különszobába tettük. mert aztán többet nem akar gyereket! Szülhet még egészséges babákat. az orvos félrehúzta õt az ablakmélyedésbe: – Nagy baj van! A kislánynak nincsenek meg a lábai. mûvelt ember! Jobban látja az ilyesmit. a bal combközéptõl. * Erzsi ott maradt egyedül. igaza van! . s bõgött tovább. ránézett a férjére. Mondd el nekik. nincsenek körmei. a feleségét akarta látni legelõbb. valami nyugtatókat is beadtak neki. valamint mindegyikrõl hiányzik a legfelsõ ujjperc. a középsõ és a gyûrûsujja van teljesen összenõve. drágám! – hüppögött Erzsi –. most született az elsõ unokájuk. s Tihamér nem volt képes vigasztalni. A jobb kezén három ujja van.találkozott. –Õ jól van? –Jól. s õ – még mindig bódultan a nyugtatóktól. megfogta a kezét. Erzsi nem tudott felelni. küszködve a hasán ejtett hatalmas vágás fájdalmaival – próbálta végiggondolni a doktortól kapott tanácsot. Erzsi befészkelte magát férje vállára. Erzsi újra és újra visszaaludt. összekeveredtek kettõjük könnyei. Tihamér átölelte a feleségét. Tihamér leült az ágya szélére. Erzsi kinyitotta szemét. amit az orvos közölt vele. Ám ahányszor fölébredt. Biztos igaza van! Õ mégiscsak orvos.

Apukám. nem akarom látni! Ne hozzátok ide! –Csak egyszer nézd meg! –Nem! – És sírt. mit érdekel engem. s akkora volt a lelki trauma. Hogy van az. s végül abban maradt magával. Hiába könyörögtek neki. Bejött egy gyerekorvosnõ – a férje Tihamérnak és Erzsi papájának a fõnöke a kõbányában –. a popsikenõcsöt. õ mást javasolt: – El kell fogadni Fannit olyannak. Erzsit hazaengedték a kórházból. Ám most már másképpen látta ezt. hogy nem vették észre? Az ultrahangvizsgálaton ha nagyon akarják. kislányom. hogy azt meg nem látják. el a játékokat. ki mit nem látott? –Na jó.És Erzsi nem engedte magához elsõszülött egyetlen kislányát. hogy joga lenne nem fogadni magához a gyerekét. a babákat. nem. a kiskádat. nem és nem! Nem akarta látni. és bevitte az újszülöttosztályra: – . álláspontján. Papp doktor tanácsának adta meg magát. mondhatja azt: nem. Feküdt egyedül a kórteremben. a babafürdetõt. a saját kislányát. Amíg az orvos be nem jött ezzel. a pólyát. –Nem. amilyen! A Te gyereked! Nektek igenis ez a jövõtök: föl kell õt nevelnetek! Úgy kell fölépíteni az életeteket. Egyszer már döntött: a gyereknek intézetbe kell kerülnie. majd errõl beszélünk késõbb! Eltelt hat nap. meg sem fordult a fejében. hogy Fanni beletartozik! Másképpen soha nem fogtok megnyugodni! Ha nem ezt teszitek. legyen így. a tiéd! –Nem. és sírt. mindörökké bûntudatotok lesz! De már késõ volt. És a lakás üressé vált. olyan aranyos – nem. õ pedig hihetetlenül elgyengült. hiába kérték. Nem volt hajlandó szoptatni. hagyjál. és azt kérdezte kislányától könnyben úszó szemekkel: – Hogy lehet az. Erzsi az elsõ szónak. sírt végeérhetetlenül. a pelenkákat. hagyjál te is! Tihaméron hatalmas tanácstalanság vett erõt. ha Erzsi ezt akarja. hogy képtelen volt módosítani véleményén. hogy ha odahozzák. Tihamér eltüntette a lakásból a kiságyat. Másnap bejött Erzsi papája is. Erzsi érdekét nézte legelõbb. neki nem volt lába. Másnap az anyukája is próbálkozott: – Igenis a Te gyereked! Nem dobhatod el! Nem küldheted intézetbe! Te szülted. egy se? Ha feje nem lett volna. el a cumikat. a hintõport. Nem engedte magához Fannit. Tihamér ment be a kórházba elintézni az intézeti papírokat. Anyuka. azt se látják? –Jaj. legalább nézze meg. a gyerek nemét is meg tudják állapítani. a csörgõt. Ahhoz erõs lélek kell. nem viszik haza – s ebbõl már nem bírt engedni. nem engedte behozni a szobájába a babát. A gyerekorvosnõ azonban karon fogta. ami érte.

Közben már olykor furcsákat mondtak egymásnak: –Nem tõlem fog megtanulni beszélni. kevesebb ujja volt a kezén. aranyos gyereket. bajuk. Fölrángatta magára a ruháit. s kezeinek rendellenessége is alig. Hazament. hogy nem volt lába. hogy hiányoznak a lábai. Állt a kiságynál könnybe lábadt szemmel. –Vajon tényleg jó sora lesz abban az intézetben? Õ rlõdtek. hogy tehetnének mást is. Nem mert a gyerekhez hozzáérni. Szombaton már be is mentek a kórházba. Puklics doktor azt mondta: – Járjon be egy hétig szoptatni. mert nem tehettek mást. szabályos babát. és valósággal félt az üres lakásban. csak testi fogyatékos. igaz. megnézni Fannit – persze mindenki nagyon félve. pelenkázta. Pontosabban nem voltak tisztában vele. rossz érzést nem okozott már. de lássa egy pillanatra! Gyönyörû. vitatkozni nem mertek. hogy lehessen rájuk protézist tenni. családtagok. addig nem adom ki! Nem volt mit tenni. hazaviszik Fannit. Semmilyen stresszt. A pólyától nem látszott. Egy szép. Igaz. A gyerekét. tündéri kislányt látott. s hazavihették Fannit. Akarta. Fölmentek a gyerekosztály fõorvosához. És megszûnt minden bánatuk. S a szülés utáni harmadik hét péntekén Erzsi végre kimondta: –Te. És a fõorvos nem adta ki a gyereket. alig-alig merték egymásnak is kimondani. Erzsi egy héten át reggel bement a kórházba. Elfogadták Puklics doktor feltételeit. hozzuk haza! Tihamér már azóta ezt szerette volna. Hiszen Fanni egészséges. A lányát. Jöttek a barátok. s azok egy része is összenõtt – de a kislánya volt. s Erzsi megnézte Fannit. nem voltak lábai. Széjjelválasztották kezein az összenõtt ujjak egy részét – amit lehetett. Erzsi fölkelt reggel. s ott volt estig. Ki is bontotta a pólyából – és egy tündéri kislányt látott. és meg se merte mondani Erzsinek. Letelt az egy hét. mosdatta a lányát. hogy látta a babát. . mennyire. hogy hibás a keze. S azóta veszik az akadályokat sorra. Kétévesen megoperálták a lábait. Az elsõ héten Tihamér még otthon volt. közölték vele. és rohant át a szüleihez – ne kelljen egyedül lennie ott. ahol még valakinek tartózkodnia kellene. hogy látta a bûbájos. * Fannin számos mûtétet hajtottak végre – egészen pici korától kezdve.Legalább nézze meg! Ki se bontjuk a pólyából. Szoptatta. aztán mennie kellett dolgozni.

Nemcsak a kertben sétafikál így. mintha lenne lába. amit csak lehet. mintha gombot varrtak volna rá. abba bele kell ülnie. S abból aztán egyedül jött rá. A harmadikkal elindult – persze csak kézen fogva. normál suliba. Nemrég pedig olyat kapott. de nem bizonyult megfelelõnek. eleinte aprókat lépegetve. fölemeli az egész felsõtestét. amely inkább csak esztétikai jellegû volt: menni nem tudott vele. Jókedvû. csak kevéssel hosszabb lábcsonkja mered az égnek. Igaz. de fölvehette. Ám alig tudott vele menni. úgy pimaszkodik mindenkivel. Ám gyakran gondol egyet. hopp. közben valami egészen keveset tud segíteni két pici lábával is az elõrejutásban.Mûlábakat. Az a végtagbimbó. ami már csuklik is térdben. mégpedig rendes. hogy a bal oldali végére illesztettek egy olyan elemet. és a végén volt egy befelé hajló. hogy megtanulhasson vele járni. hogy így löködné magát elõre. karjai között átlendíti a felsõtestét. A lakásuk tele van . Most azonban nemsokára iskolába megy – komoly nagy nõ már Fanni –. mint a csík. bûbájos kislány. ha a WC-t kellett használnia. csökevényes. tehát le is tud ülni vele. Hiszen eddig. Úgy iramodik a lakásban ide-oda ezzel a módszerrel. Az új mûláb egyik oldala úgynevezett csípõkosaras. fordítva látja õket. A bal combcsonkja ugyanis enyhén hajlott volt. majd ismét elõrelapátol a karjaival. A másodikat már arra szánták. nem lehetett azokat behajlítani. de ma már füvön vagy más egyenetlen talajon is majdhogynem biztosan jár vele. Mint a tornászok vagy a strandon magukat produkáló izompacsirták: kézen állva közlekedik. Reziben. de ez egyáltalán nem zavarja. Még mielõtt megkapta volna a mûlábakat. A szülei odaadták neki a picike mûanyag lábfejet: –Ez lesz a te lábad. Azt a mûlábat úgy készítették neki. otthon. Aranyosan cserfes. amibe az a kis lábfej belecsúszott. Fannika! Elõször olyan mûlábat kapott. s ahelyett. ha evéshez leült. ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. mert merevek voltak. neki mi a legjobb technika: két karjával elõrelöki magát. Csak a teljes látvány nem ugyanaz: hiszen Fanninak a feneke után mindössze egy icipici és egy. gyakran kimegy kézen állva az utcára is. játszani a többi gyerekkel. De az nem zavarja. s az akkor majdnem olyan volt. ott viszont segítség nélkül akar megoldani mindent. A bal lábcsonkja végén kis kinövés van: olyan. ahhoz le kellett vennie a mûlábakat. s kézállásban indul el. elkezdett mászni. a másik oldalát pedig rácsatolni a hosszabbik lábcsonkjára. és kúp alakúra formálták a combja végét. pici lábfejecske. mert ez a pluszelem a pici lábfejkezdeménnyel állandóan beleütõdött a jobb lábába. Ezért ezt a csökevényes lábfejet leoperálták.

hogy én semmiben nem vagyok hibás? –Majd most kiderül! – tért ki Fanni papája. Ha õk egyszer nem lesznek. Ehelyett többször is arra a hibás következtetésre jutott. mint ahová az elsõvel. mint dr. orvosi ténykedésük során õket mulasztás nem terheli… Rá kívánunk világítani arra a tényre. Közben azonban elindult a per. Két kezét a földre teszi. hogy a végtagok csak a magzat elhelyezkedése miatt nem regisztrálhatók.lépcsõvel. amit termel. Az orvos odajött hozzá. Emiatt elestem attól is. a testvér szempontjából. hogy legyen valaki Fanni mellett. hogy a terhesség megszakítását mint lehetõséget mérlegeljem. Aztán öt év múlva tesója is lett. A kórház a kereset elutasítását indítványozta. Zalányi Sámuelhez. de biztosan tudták: ezt kell tenniük. amely az orvosok körültekintõ eljárását bizonyítja. hogy Papp doktor oda adja el a krumpliját. II. nem a nõgyógyászattal! – Az orvos nem reagált. Erzsi papája ugyanis kötötte az ebet a karóhoz: ezt nem szabad annyiban hagyni. földobja a csípõjét. Aztán összefutott a doktorral még egyszer a Honvéd Szanatóriumban. Errõl azonban nem itt. kell. Persze szülei végigrettegték a kilenc hónapot.” A per I. s annyit mondott: – Ugye tisztában van vele. rendû felperese Illés Tihamérné Erzsi lett. és remélhetõleg soha nem lesz szükség az õ segítségére. Samu! Belõled sem lesz jó orvos! címû fejezetben olvashattak. Ezek . És Fannit ez sem zavarja. A keresetben 2800000 Ft nem vagyoni kártérítést. hogy az általában szokásos két rutin ultrahangvizsgálat helyett – tekintettel a magzat fekvésére. kellõ körültekintéssel jártak el. valamint Fanninak havi 17000 Ft járadékot és 350000 Ft vagyoni kártérítést kértek lakásuk Fanni állapota miatt szükséges átalakítására. Látja ám. de ha mégis… Erzsi a második terhességével – mindenki megrökönyödésére – ugyanabba a keszthelyi kórházba járt. hanem a Na. hogy a súlyos végtaghiányt az ultrahangos vizsgálatokkal felismerje. s hihetetlenül stabilan elindul kézállásban. ahol Tihamér dolgozik. Lehet. A jogi megfogalmazás így szólt: „Alperes kórháztól elvárható lett volna. Elõadta: „Az orvosok a szakmai és a jogszabályi elõírásokat betartva. méghozzá nem máshoz. rendû felperese Illés Fanni. Nem bírta ki szó nélkül: – Talán ezzel kellett volna Magának foglalkoznia már régebben is. Tihamér valamelyik tárgyaláson találkozott Papp doktorral. méhben történõ elhelyezkedésére –öt vizsgálatot végeztek. * 1994 októberében a be a keresetet a Keszthelyi Városi Bíróságra. ez rosszul hangzik Réka.

Az alperes az ultrahangvizsgálatok során a végtagokat soha nem írta le. így részükrõl nem volt elvárható. hogy az ultrahangvizsgálatoknak van bizonyos százalék tévedési rátájuk. Ám következtek a mellébeszélésnek még nagyobb példái is. ezért az alperestõl nem volt elvárható. itt mindössze az a kérdés: megtette az orvos mindent. de ez nekik nem sikerült. ez tipikusan az a szöveg. akkor még sokkal inkább észre kellett volna venniük a lábak hiányát. Nagy László. Idézem tovább: „ Ismeretes.” Szóval az nem vetõdött föl bennük. hogy az orvos elkövetett-e szakmai szabályszegést. azaz a leggondosabban elvégzett vizsgálatok sem járnak mindig megfelelõ eredménnyel. ami tõle elvárható. hogy az elsõ vizsgálatok eredménytelenségének birtokában más kórház hasonló vizsgálatát vegye igénybe. kóros elváltozásnak még a gyanúja sem merült föl. szakmai tévedés áldozatai voltak. egyiknek a másikkal behelyettesítése nyilvánvalóan egyetlen célt szolgálhat: a teljes elmosást. hogy a károkozás ne következzen be. mert a pontos diagnózist idõben megállapítani nem sikerült. hogy az orvosok mindent megtettek az esetleges fejlõdési rendellenesség megállapítására. mulasztást vagy gondatlanságot. Csupán a büntetõügyekben van ugyanis jelentõsége annak. Az alperesi kórház által végzett ultrahangvizsgálatok nagyobb száma nyilvánvalóan azért történt.során rendellenességnek. Ez óriási különbség! A kétfajta fogalomkör összemosása. Megindult a jogi gépezet. A kártérítési pereknek mások a felelõsségi szabályaik. . mert nem látták a baba lábait – nem kétszer. szakmai szabályszegést. persze mindig jókora idõközzel. A hasonló fejlõdési rendellenességek megállapítására vagy kizárására általában az alperes által is alkalmazott és rendelkezésére álló ultrahangvizsgálat ad megfelelõ módszert.” Azt hiszem. a végtagok egy részét látja. illetve egyetlen alkalommal. Ennek megerõsítése nyilvánvalóan a vizsgálatot végzõ orvosok feladata lehet. Egyik tárgyalás a másik után. és a többi a kismedencébe lóg le. hogy a polgári jogi perben nem polgári. hogy a végtagok fejlõdési rendellenességeinek megállapítása nem könnyû. mulasztást vagy gondatlanságot nem követtek el. hogy ha már – éppen azért. hogy a terhesség megszakítását javasolják. Elsõként dr.” Ebben a megfogalmazásban megint ott a trükk. hanem ötször ultrahangozták Erzsit. Azt írta: „Figyelemmel arra. 1992. Figyelemmel arra. január 30-án Papp doktor úgy vélte. a kimosdatást. A szakértõ elfogadja azon alperesi védekezést. amihez – ha fegyelmezett akar maradni az író – csak ennyit érdemes hozzáfûzni: no comment. hogy Keszthelyen e vizsgálatokat szakemberek végzik. Mivel az alperes orvosai biztos diagnózishoz nem jutottak. a veszprémi Igazságügyi Szakértõi Intézet szakértõje adott szakvéleményt. az elmaszatolást. hanem büntetõjogi fogalmakat használ.

Két hét múlva. hogy amely okból a meglévõ élet kioltása nem engedhetõ meg. hogy elsõdleges és alapvetõ … személyiségi érték az élet. feltételezésük szerint azért. Maguk a doktorok. szakmai szabályszegés.* Egyik tárgyalás követte a másikat. mert azok a kismedencébe lógtak. január 30-án ismételt kontrollvizsgálatot végeztek. az élethez való jog minden egyéb személyhez fûzõdõ jogosultságot megelõz. az alsó végtagokat nem látták. számú Nõgyógyászati Klinika igazgatóját is. a SOTE I. Ezt írták: „Az 1992. A fõ kérdés természetesen az volt: észre kellett volna-e venniük az orvosoknak. mert nincsenek. amelynek során fejlõdési rendellenességre utaló jelet nem találtak. hogy a természet útjai sokszor kiszámíthatatlanok. ugyanabból az okból meg lehet-e gátolni a már megfogant élet megszületését. amelyek miatt az élet értelmetlennek vagy értéktelennek látszik. Balog Tamás bíró elképesztõ dolgokat írt: „ Az elsõfokú bíróság elõrebocsátja. testi vagy szellemi fogyatékosságok. a Magyar Szülészeti és Nõgyógyászati Ultrahang Társaság elnökét. hogy azért nem látszanak a lábak. Jogunk a társadalom erkölcsi felfogásával összhangban mégsem engedi meg jelen állapot szerint ilyen esetekben az élet kioltását vagy a halál bekövetkezésének elõsegítését. nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani a várható egészségkárosodás mértékét és jelentõségét. Gyakorlatilag lehetnek azonban olyan szervezeti. Nagy László igazságügyi orvosszakértõ véleményével egyetértve a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek nem minõsíthetõ. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõnek gondolnia kellett volna fejlõdési rendellenesség tényére. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt. A szakértõk és ellenszakértõk párviadalának eldöntésére végül a Sótonyi Péter professzor vezette SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet bevonta szaktanácsadóként dr. legfeljebb csak valószínûsíteni lehet… . hogy Fannikának hiányoznak a lábai vagy sem. Papp Zoltánt. Kérdés ezért. A két lelet figyelembevételével nem állapítható meg.” Így aztán a Keszthelyi Városi Bíróság megkönnyebbült sóhajjal elutasította Illésék keresetét. hogy nem látják – még nem kellett volna feltételezniük. valamint igazságügyi orvosszakértõk állították: nem kellett volna. A combcsontok felsõ része látszott. a lábak további része belóg a kismedencébe. egyik szakértõi vélemény a másikat. azt igazán – önmagában attól. mulasztás vagy gondatlanság nem állapítható meg. január 16-án elvégzett ultrahangvizsgálat során kóros eltérést nem észleltek. Dr. Az ítélet indoklásában aztán dr. úgy gondolták.

miszerint Isten útjai – pardon. mégpedig azért nem. sem jogásznak lenni. mulasztást vagy akár csak gondatlanságot a bíróság nem talált bizonyíthatónak. hogy ebben az esetben éppen a diagnosztikai tévedés –valamint a slendriánság – maga a jogellenesség! Hiszen ha a magzat végtagjai nem látszanak. így nem lehet mindig teljes bizonyossággal megállapítani az egészségkárosodás mértékét és jelentõségét? Mert Fannika esetében például pontosan ki lehet számítani: nincsenek lábai. annak két oka lehet: 1. nincsenek. hogy ezt valaki fölfogja: kétszer is leírták. s a megszületett Fanninak tényleg nem látszottak az alsó végtagjai. ez nem a 2. hogy az ultrahangvizsgálatot végzõknek gondolniuk kellett volna a fejlõdési rendellenesség tényére. ha nem a törvények. netán az Alfa Szövetségnek is aktivistája. Mit nem lehet ezen kiszámítani? Valamint mi az. hanem az 1. Akkor mit tettek meg az orvosok? És akkor miként nem jártak el jogellenesen? Napnál világosabb.. ez aztán fantasztikus! Az ellen. nem is így szerepel. a gyermek medencefekvése és a lábak belógása. hanem – a természet útjai kiszámíthatatlanok. eset. miközben utólag bebizonyosodott. ami tõlük elvárható volt? Ehhez aztán nem kell sem orvosnak. mert nem voltak. hogy az orvosok a vizsgálatok során mindent megtettek.” Na. például a dávodi kislány abortuszügyében is buzgólkodik – nekem semmi kifogásom. hogy a 2. megállapíthatónak. majd hagyták annyiban a dolgot. Összegezve: az adott konkrét körülmények közepette az elsõfokú bíróság az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok diagnosztikai tévedését menthetõnek ítélte meg.? Avagy akkor nem úgy járt el. hogy nem látják a magzat végtagjait. mi több. nem törõdtek ezzel. ha a bíró úr esetleg mélyen vallásos. valami takarja azokat.Egyedül a közremûködött orvosok által is jegyzõkönyvezett észlelési nehézség volt megállapítható az ultrahangvizsgálatnál. szakmai szabályszegést. figyelemmel pedig e vizsgálatok hibahatárára. az elsõfokú bíróság álláspontja szerint ez nem követelt feltétlen és szükségszerû konzultációt vagy a beteg más intézetbe történõ transzferálását… Az ultrahangvizsgálatot végzõ orvosok a vizsgálatot a szakma szabályai szerint végezték. s mint ilyen. Összegezve tehát a fentiek alapján nem állapítható meg. hanem saját világnézete szerint hoz ítéletet! Tessék mondani: mi köze egymáshoz az emberölésnek és a magzat elvételének olyan országban. Ám az talán még sincs egészen rendjén. Ezt valóban nem köteles kideríteni az orvos? Szabad egyszerûen hasára ütéssel úgy döntenie. 2. Végtagfejlõdési rendellenesség fel nem ismerése diagnosztikus tévedésnek minõsül. ez alperes jogi felelõsségét nem alapozza meg. amint az tõle elvárható? Nem a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel? Akkor egyáltalán mi a fenére való az ultrahangvizsgálat? No . ahol engedélyezett az abortusz? Aztán mi a szösz ez a filozofálás.

A kismedencébe pedig csak azért lóghatnak be. aminek egyértelmûen az orvosok az okozói. A megyei bíróság 97 júniusában hozott ítéletet. Ugyanakkor az alperes tevõleges magatartása. Vissza kellett tehát menni a Keszthelyi Városi Bírósághoz: kezdjék újra az egészet. majd a másik oldalról. amikor kézállásban megy föl vagy le. A városi bíróság 1999.aztán – amire végig hivatkoztak – az az állítás. rehabilitációs és ruházati többletköltség címén. hogy a II. hetétõl látszanak. hanem csupán a kártérítés összegszerûsége tárgyában! Ott persze újabb birkózás indult. Illés Tihamérné esetében az orvosok nem úgy jártak el. részben helybenhagyta. érvek pufognak ellenérvekkel szemben. bár azt többen cáfolták. felülvizsgálati kérelmet kellett elõterjeszteni a Legfelsõbb Bírósághoz: talán mégiscsak érte kár magát Fannit is. immáron nem a jogalap. de a gyerek nem. miszerint a lépcsõk mellé korlátot kellett építeni Fanni számára. hogy a családnak láb nélküli gyereke született! Ezt azzal indokolta. Nem volt mit tenni. Ezért a fejlõdési rendellenesség fel nem ismerése és a szakmai mulasztások között ok-okozati összefüggés állapítható meg… Ehhez képest megállapítható. illetve fejlõdési rendellenessége között okozati összefüggés nem állapítható meg. A combcsontok már a terhesség 13. Illésék ügyvédje természetesen fellebbezett. rendû felperes. miszerint a magzat lábai azért nem látszanak. március 23-án hozta meg ítéletét. Vagyis kimondta: na jó. Megítélt ilyenolyan összegeket lakásátalakítás. Zala megyei bíróság elõtt ismét szakértõ errõl. s a Legfelsõbb Bíróság mind a mai napig még nem hozott döntést! Jogerõssé vált viszont az ítéletnek a mamára vonatkozó része. Felperes (az anya) önmagában véve fizikálisan nem károsodott. mert a kismedencébe lógnak: anatómiai képtelenség! Mármint ha vannak lábai. rendû felperes kiskorú Illés Fanni jelenlegi egészségi állapota. Ez a beadvány 1997 szeptemberében készült. le ne zuhanjon valamelyikrõl. hogy a történtek „ alapvetõen véglegesen és rendkívül súlyosan nem nehezítik meg a felperesnek a társadalmi életben való részvételét. Papp professzor fenntartotta az álláspontját. Valamint havi 19000 Ft járadékot és 500000 Ft nem vagyoni kártérítést! Ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést arra. A másodfokú. illetve mulasztása és az I. a mama kaphat kártérítést. ezért az õ vonatkozásában a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet mint érdemben helyeset helybenhagyta. s az elsõfokú verdiktet részben megváltoztatta. hogy megítélje: jogos-e és összegében stimmel-e az a 237026 Ft-os tétel. Elképesztõ. mert nincsenek! Nos.” Bravó! . Megállapította: „A diagnosztikai tévedés a diagnosztikai ténykedés kiegészítésének elmaradása miatt következett be. ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Szakértõt rendeltek ki még arra is.

–Miként fogsz be. esetleg abból is lesz fellebbezés – mire Fanni középiskolába megy. vagy ha nincs? –Mind a kettõ jó. Magyar jogszolgáltatás. Aztán majd egyszer – ki tudja. aki Téged hoz-visz? –Hát persze. igen. –Mondd. Hogyha rajtam van. én vagyok a legkisebb. De inkább nem. Mert azért lehet. nem tud mit kezdeni a rá zuhanó szereppel. vagy nem lesz nehezebb? –Nehezebb lesz.A kártérítési összegek fölemelésére irányuló fellebbezés 1999 májusában született. az összegrõl. * Mielõtt elköszönnék az Illés családtól. –Ezek szerint Te vagy a fõnök a családban. –Mondd. –Fanni! Azt hallom. vagy a mama visz majd. Elõre kell tenni a kezem. és akkor tudok úszni láb nélkül is. –És hogy jobb Neked. amíg szája elé nem tolom a diktafont – attól picit megkukul szegénykém. földugni a seggem. Fanni. Eddig még nem interjúvolták. Vagy a papa. Fannika! Szerinted Neked nehezebb lesz az iskola. Fõleg bejárni meg hazajönni. mint Veled. akikkel nem történt semmi ilyesmi. De ha meg nincs rajtam. megkérem szépen Fannit. ha Rajtad van. mint azoknak. hogy szeptemberben elkezdesz suliba járni? –Igen. hogy néha gyalog is kell mennem. jól tudom.meg hazajárni? –Kocsival. akkor abból is elkezdõdik a per elölrõl. amit kaptál? –Most már egyre jobban. mikor – a Legfelsõbb Bíróság is kegyeskedik talán dönteni arról: esetleg magát Fannit is megilleti némi kártérítés. A tündéri aranyos kislány mindaddig kedves hozzám és készséges. –Milyen messze van az iskola? –Csak egy picire van tõlünk. és az nagyon jó lesz. –Mennyire tudsz járni azzal a lábbal. talán már születik ítélet arról is. tanulsz úszni? –Igen. hadd beszélgessek vele is. ugye? –Hát azt nem tudom. Amely év szeptemberében Fannika iskolába ment. akkor én vagyok a legmagasabb. . –És ha gyalog kell menni? –Akkor nagyon messze. –Mindig annál lesz a kocsi.

amivel ideküldték. azt javasolta. s kezdte érezni. a fogászati ügyeletre. mire készülnek. és adott gyulladáscsökkentõ tablettát. honnan szedte) a címemet. telefonszámomat. Nem lett jobb – visszament. Én pedig azóta is csak tûnõdöm-töprengek. örüljön neki. Beletörték ugyan. akarja-e azt vagy sem. kezébe nyomtak egy cetlit: menjen a szájsebészetre. ezt nagyon hamar mondtad. kihúzták a fogát. sehol nem akad segítõre. most honnan lesz neki foga. idõközben kidobták a szemétbe. Másnapra úgy földagadt a fél arca. õk állították: nem írtak húzást a papírra. mást nem tett. Következõ történetem hõse amidõn az igazát kereste. Korábban gyökérkezelt foga bedagadt. –Hú. elõbb-utóbb úgyis el kellett volna távolítani. és szedje tovább a pirulát. A beteg hüppögve próbált ellenkezni: ha megmondják. hogy közölték volna. vagy megengedhetetlenül õszinte volt. hogy egyáltalán nem látott ki azon a szemén. s közölte. aki megnézte a röntgenfelvételét. ha nagy leszel? –Doktornõ – vágja rá azonnal. Odahívtak viszont egy idõs doktornõt. majd szó szerint ezt a javaslatot tette neki: – Forduljon a Kende Péterhez! – és elõzékenyen megadta (máig nem sejtem. gennyes duzzanatnak ítélték. vajon csak cinikus volt-e. jegelje az arcát. bement az Egészségügyi Minisztérium Ügyfélszolgálatára. ennyire biztos vagy benne? –Igen. másfél órán át vésték ki a gyökereket. A körzeti fogorvosnõ kifúrta. hiszen gócos volt. mutassák meg azt a cetlit. Az orvos kiszedte a tampont. majd anélkül. biztos vagyok benne. amelybõl magától tán nem is kérne. Ott az ügyintézõ hölgy végighallgatta. kifejezetten szórakozni akart-e szegény panaszossal. piff. . csak kivizsgálást. nincs pénze pótlásra. Ekkor már megröntgenezték. Félájultan reklamált szegény: szó nem volt foghúzásról. kezelte. gondolkodási idõ nélkül. Visszarobogott a fogászati rendelõbe. A betegnek „mindössze” fogorvosi problémája akadt. hogy ilyen rettentõen felnõtteset kérdezek: mi leszel. Utóbbit persze magam sem hiszem.–Fanni! Bocs. A doktornõ napokra eltûnt. legalább módja van dönteni. A szájsebész szerint húzás szerepelt a cédulán. Ott azonnal beinjekciózták. mire számítson. hogy kihúzták a fogát. szaladgált Ponciustól Pilátusig. ám azt felelték: sajnos arra már nincs mód. bejött hát Pestre. *** Olykor az ember fiának olyan megtiszteltetésben lehet része. Kérte. tamponálta.

Nem hagyta annyiban. A földuzzadás valószínûleg csak allergiás reakció volt arra a fertõtlenítõszerre. s azt elküldték a fogtechnikára. kamarához – senki nem állt szóba vele. Errõl senki sem akart tudni. elhessegették mindenhonnan. forduljon énhozzám. nyomatot vettek. és nagyon-nagyon szégyelltem magam. majd bevallotta: nem volt gócos az a fog. amire én semmi értelmeset nem tudtam felelni. Bevitte a doktornõhöz. s kapta a tanácsot. Õ éppen a minisztériumban volt. ezt nem neki kell fizetnie. Ha azt javaslom. Pateroljam vissza azokhoz az orvosokhoz. perelje be õket – a perköltséget nem tudja letenni. annak munkadíjára nem futja. amellyel akár ma is rághatna. igazgatóhoz. Akkor zarándokolt el a magas minisztériumba. A 27000 Ft-os nyugdíjából ezt õ az életben ki nem tudja fizetni. A panaszos nem kért többet. kinek van igaza. Hüledezve forgatta kezében a sárga postai csekket: arról volt szó. a helyettese intézkedett: nézze meg az osztályvezetõ fõorvos. amit a körzeti fogorvosnõ adott neki. mint hogy a kórház állja a pótlás költségét. behelyezik. Futott megint fûhöz-fához. A fõorvos hosszan vizslatta a röntgenfelvételt. Ha már kihúzták azt a fogát. akik ezt tették vele? Hallgattam hát. Neki pedig a kezébe nyomták a csekket: fizessen be 14100 Ft-ot. Írt is nekem levelet szegény. Ha ügyvédhez küldöm. fõorvoshoz. Visszaküldték az ügyelet igazgató-fõorvosához. márpedig könnyedén elõfordulhat. hadd ne neki kerüljön pénzébe ez a tévedés. A fõorvos úr ezt megértõen és kedvesen elvállalta. lecsiszolták a szomszédos két fogát. Neki pedig azóta sincs foga. mivel neki erre nem telik. elment a Fogorvosi Kamarához panaszt tenni. s amint kész a híd. ügyvéd nélkül elveszíti a pört. nem kellett volna kihúzni. el is indult az elõkészítés. aki megold majd mindent. .

lényegében egyáltalán nem kell számolni sem kockázattal. a gyakorlatban valamivel kevésbé. amely egyebek mellett hallásvizsgálati készülékeket gyártott. s egy elektronikai cégnél helyezkedett el. amely betokosodott. Bárándy Zsuzsához. mi több. másfél hónapig kezelték – sikertelenül. kivesszük egyetlen hallócsontját. Elõször egyszerûen hurutosnak minõsítették. Elment a Péterfybe. s a helyébe úgynevezett pisztont ültetünk be. Ribári professzor készült máshová. úgy is érzi magát. Idõközben otthagyta a rádiót. Csokonay Vitéz Lajost a Szent Imre Kórházban. A Magyar Rádióban dolgozott hangtechnikusként.Ez örökre így marad! Sátorhelyi László mindössze harmincnégy éves. a hétköznapi beszédek kis részét pedig nem hallotta. válaszaik megnyugtatók. így kissé kellemetlen volt. s cserébe odaadták Sziklainak a debreceni professzori széket. senki nem segített. Megtalálta az ország egyik legjobb specialistáját. Nem sokkal. akkor csak a mûtét marad – felelt Sziklai doktor. Végül Ribári helyére a debreceni professzort hozták föl. sem esetleges szövõdménnyel. amely jól vezeti a hangot. –Nincs erre gyógyszer az operáció helyett? – próbálkozott László. ugyanezt az ajánlást kapta. Egy évvel korábban dr. hogy jobb legyen neki – és sokkal. nem volt kifejezetten nagyothalló – de állandóan följebb tolta a potmétert a többiek számára még normálisnál. hogy õ legyen Ribári . hogy az orvosválasztáson egyetlen kolléga sem szavazott arra. a világ becsukódott. õhozzá is elment a Szigony utcai fülklinikára. hogy csak elméletben olyan nagyon jó. Mindkét orvost alaposan kikérdezte. Ám negyvenöt-ötvennek néz ki. A diagnózis otosclerosis volt: hallócsontmegbetegedés. Belement egy mûtétbe. de sokkal rosszabb lett. s ezért a hallócsontjai nem továbbították megfelelõen a hangrezgéseket. s Sziklai az õ helyére pályázott – ám igyekezete kudarcba fulladt. biztatók voltak: ez rutinmûtét. így természetesen elvégeztek rajta is ilyen vizsgálatot. S amikor megtörtént a baj – a sorok összezárultak elõtte. meg lehet próbálkozni vele. dr. – Ez hallásjavító mûtét – magyarázta a professzor –. úgy is gondolkodik. aki mûtétet javasolt. Sziklai István operálta õt orrsövényferdüléssel. –Hát van éppen egy. hogy rosszabbul hallott az átlagosnál. mindenki által elismerten tán elsõ számú szaktekintélyét – akirõl csupán azt nem árulták el neki. aki a pletykák szerint nagyon hajtott az igazgatói székre. Fölkereste dr. de ha egy hónap alatt az nem hat. Azt suttogták akkoriban.

Talán a folyosón zúg valami. Vezsenyi Magdolna. a László Kórház fõorvosa közölte: – Ez a mûtét nem sikerült. – Miért nem engem keresett föl. amibõl a különös zaj eredt volna. Akupunktúrás kezelést kapott – hatástalanul. õ talán ha húsz ilyet végzett. – Ki operálta? –Sziklai professzor úr – felelt László. Kovács Péter. újabb föltárás indokolt. elõször kivenni a pisztont. Átesett kéthetes infúziókúrán – sikertelenül. mi lehet ez. s 1998 májusában László – gondolván. Debreceni zárójelentésében azt a meglepõ beírást találta: korábban. aki vagy kétezer ilyen beavatkozást végeztem? – érdeklõdött vizsgálat közben a prof. Elzarándokolt Ribári professzorhoz. Sziklai professzor után. Ugyanezt mondta dr. Körülnézett. hanem belülrõl. értem – vitte le a hangsúlyt Ribári –. a gyógyszer nem hatott. ha a legnagyobb szaktekintély kezére adja magát – lement Debrecenbe. amelyek tanúsítják: négy-hat havonta járt fülmosásra. De hiszen az nem lehet. Sajnos a szakma egyik leggyengébb operátora végezte a mûtétet. Akkor meg mi lehet ez? Nem derült ki. Ám László errõl persze semmit nem tudott akkoriban. de nem látott semmit. honnan. éppen azért. Amint legelõször magához tért az operáció után. Elindult orvostól orvosig. Lászlónak 15 évre visszamenõleg megvan az összes orvosi irata. szintén lesújtó véleményt nyilvánítva Sziklai professzorról. Csokonay Vitéz . körülbelül ezer pirulát szedett be – eredmény nélkül. ez nem valószínû. mi történt vele. de a rossz hallás most már igen erõs. hogy jobban halljak. A zúgás valóban belülrõl jött. amelyet erre alkalmaznak. Piukovics Klára.utóda. Vagy tán a világban ilyen zúgás van állandóan. furcsa zúgást hallott. A hallása ugyan szinte egyáltalán nem javult. Lassan megértette. a Bethesda Kórház fülésze ezt mondta: – Az operáció olyan eredményt hozott. Dr. egyre nõtt benne a rossz érzés: mintha nem is kívülrõl jönne ez a vízesésszerû hang. a mûtét elõtt is volt fülzúgása. az emberek már rég kiugrottak volna a bõrükbõl. amely fölveti a per lehetõségét. Azok is. A következõ négy hónapban László végigpróbálta a Magyarországon föllelhetõ összes olyan gyógyszert. Dr. Ezt még gyakorolnia kell. hogy õ végezze el a mûtétet. –Ja. Dr. nemigen tudni. Kurin Zsuzsa. miért – és soha többé nem szûnt meg. e mûtéti technika magyarországi meghonosítójához is. Nos. s aludni próbált. Legalaposabban dr. mégiscsak akkor jár a legjobban. a MÁV Kórház szakorvosa is indokoltnak tartotta az újabb föltárást. bármilyen jó elméleti szakember. gondolta. Ez valótlanság. és soha nem említett zúgásos panaszt. mert szerinte nem sikerült a mûtét. csak én eddig nem hallottam? Nem. Nem tudott. késõbb újat beültetni. állandó fülzúgással párosult. Két lépcsõben érdemes megoldani. most operáltak.

az orvost. amelynél láttak esélyt rá. tényleg perben kell megszereznie a kezeléséhez szükséges pénzt. perelje be a kórházat. a Szent Imre Kórház fülésze magyarázta el: – A protézist jó helyre tették. azzal önmagában nem lenne baj. A szakemberek állították: olyan lett a „ fülkarakterisztikája” hogy azt nem lehet korrigálni. – Az elsõ mûtét során okozott idegkárosodás sajnos visszafordíthatatlan – közölte Csokonay Vitéz Lajos –. de kétesélyes a dolog. hogy segít rajta – ám csalódtak. s László nem képes kifizetni az árát. nincs miért perelni. Kérte az ügyvédtõl. Mindörökkön örökké. Nem így történt. vegye meg abból! – hangzott az echt ungarisch hivatal válasza.Lajos. erre a fülzúgásra nincs gyógyszer. holnap Neked!” Lászlónak pedig pillanatnyi szünet nélkül sistereg. Rendesek voltak vele. Sziklai professzor azonban nemhogy nem vállalta a reoperációt. hogy meg tudja venni. Egyetlen kft. Neki nincs ennyi pénze. Kicsi szakma ez. ám általa soha nem látott összenövéseket szüntetett meg – de ez sem hozott változást. Ügyvédhez fordult. Állítólag orr-fül-gége területen a legritkább esetben születik másmilyen szakértõi vélemény. Meg lehet próbálni helyrehozni. luxuskészülék. elmondhasson mindent. szokjon hozzá. mindenki ismer mindenkit. alkalmas készüléket. együtt kell élnie vele! Próbálkozott hallókészülék típusú segítséggel. mondván. – Ez. – Méltányosság nincs. A csillapíthatatlan. a szakértõ a vele való beszélgetés nélkül adott szakvéleményt: nem történt hiba. amely a belsõ fül sérülésével járt. de kidobta õt. folytonos zúgás. mielõtt a szakértõ véleményt ad. amíg él. Elment hát a tb-hez. Végül Csokonay doktor próbálkozott meg az újbóli mûtéttel. hogy megmutathasson. olyan idegkárosodást okoztak. Ám mûtét közben megsértették a belsõ fülét. nem adhatunk rá pénzt! – Kérvényt adott be: mégiscsak orvosi beavatkozás következtében szenved megállás nélkül. adnának hozzá tb-támogatást. kérem. Elõkerült másik kft. amelynek azonban 350 ezer forint az ára. nem hajlandók egymás ellen föllépni. zúg a füle. beszéljen vele. amely kifejezetten fülzúgásgondozást vállal. nincs módszer.. három helyen is legyártottak neki olyan készüléket. zajgenerátor készülékkel. „Ma nekem. *** . amit eddig tapasztalt.-nél talált erre . legalább a készülék árának egy részét térítsék meg. Az elsõ operációnál beépített úgynevezett pisztont végül nem bántotta. Szintén tb-támogatás nélkül. egyéves kezeléssel. gyakoroljanak egyedi méltányosságot. sistergés megmaradt. S bármennyire szeretik vagy nem szeretik egymást. László visszament Debrecenbe.

mint a körzeti. rendszerint már úgy fájt a gyomra. mert azonnal kitesznek. s lesüllyedtek kétszáz métert. Amint befejezte a munkát. még a körme alól . Ám ez a szurokszéklet – mert hirtelen eszébe jutott a neve is – bizony megijesztette. tudta. Bányász volt István immár több mint húsz éve. Amúgy is hetek óta fájdította a gyomrát. fölült a buszra. megpillantva saját székletét a WC-kagylóban. abból csak nem lehet baj. veszekedett a bensõjével: – Hagyd abba. A két lánya jutott eszébe. El is tûnõdött. Hosszan törölgette magát. sõt. mégiscsak ott vannak a szakosodott szakemberek. mintha lent lennék. és aztán? Ülök otthon. mikor zárják be a bányát. ennek a fele sem tréfa. meg amikor újra és újra az került szóba. nem sürgõsebb-e a dolog annál. valami belsõ vérzéstõl szokott lenni. jól teszi-e. bement a bányába. a feketén kívül vöröset is látott a WC-papíron. István azonnal érezte a gyomrát. Hiszen ismerik egymást jól. Tavaly már kezdték mondogatni. és eladni harmincért! Meg mit teszek egész nap? Sétáltatom a kutyát. marni. S bizony. Két kézzel szorította a hasát. De idén hallották a hírét. délután nem is a háziorvoshoz megy. az meg nem idegesíti. mint a sok ügyes. ha nyolc-kilenc órával késõbb lát doki. iszom. már õk sem húzzák sokáig. hallott már ilyet. Nos. és hallgatom az asszonyt? Vagy veszekszem a lányokkal. amikor beszállhatott a liftbe. csak ha már régen evett. pontosan olyan volt a széklete színe. Fejtés közben arra jutott. mint a legfeketébb fekete odalent a tárnában. venni valamit tízért. mintha tele lenne savval. kezdjenek már magukkal valami értelmeset? – mire idáig ért a töprengésben. attól kezdve legalább egyedül maradhatott a szénnel. ha elõbb ledolgozza a mûszakját. s csak utána megy orvoshoz. azok jobban értenek ilyesmihez. amíg lehet! Most nem lehetek beteg. eszem. görcsölni kezdett. az övék maradt az egyetlen mûködõ. abba kell ezt hagyni. mûszak után elmegyek a dokihoz! – döntötte el. s mormogott magában. akikre még keresnie kéne. meddig lesz még munkahelyük. Így is tett. akiknek még szükségük van az õ segítségére. ahányszor szóba került a bezárás. A környék többi bányája már rég leállt. nyugodj már le! Addig kell dolgozni. hanem egyenesen a kórházba. jól ismerte hát a fekete színt. ha nem lesz a bánya? Nem tudok én vállalkozó lenni. hogy egész összegörnyedt. – Mihez kezdek. Az öltözõben persze megint mindenki azt találgatta. és ott néznék körül! – szörnyülködött el István. mint a hús. Sietve szedte össze a cókmókját. Örült. Istvánnak újra görcsölni kezdett a gyomra.– Úristen. többe kerül a leves. – Nem. nem gazdaságos itt a szén kitermelése. Nem állandóan. meg is nyugtatja. nem rúgatom ki magam végkielégítés nélkül – döntötte el. nem jó jel. alaposan letusolt. – No.

de megnyugtatták. kénytelen volt hát leplezetlenül fogalmazni. a többiek sem. A második nap tehát a laborban kezdõdött. mi van vele. se pizsama. Három nagy fiolába vettek le tõle vért. Mire beértek az övéi. – Ezzel jobb lenne most azonnal itt maradni. kapott kórházi pizsamát. de István egy árva szót sem értett a beszédjükbõl. legalább jól kipiheni magát. miként adja elõ. de nem tudott kiötleni semmi rendesen hangzót. ha valami baja volt. a papához. Amióta bent volt a kórházban. éppen zajlott a . Aztán megkapta az instrukciót: – Holnap addig ne reggelizzen. Elõtte hosszan gondolkodott. Vizitnél kérdezték. megreggelizett. se papucs. azért szeretném. A röntgenorvos sem mondott semmit. Gyöngének érezte magát. alaposan ki kell vizsgálni! –Nincs nálam semmi. amíg a vért le nem veszik a laborvizsgálathoz! – És aznap más nem is történt. egyetlen hangot még nem hallott arról. a többi a doktorokra tartozik. igaz. itt úgy sincs más dolga. – Várjon. nõvérke. Mire visszaért a kórterembe. hogy behozzák? –De. ha lehet innen – lehetett. hogy van. amit le kellett nyelni. a nõvérpulthoz. evõeszközt. azért még hazamehetnék? – kérdezte István. A belgyógyászatra ment. úgyhogy a család azonnal indult is a kórházba. István elõadta az elmúlt hetek gyomorfájásait. az bizony nem jó! – a nõvért nem zavarta a dolgok néven nevezése. rég volt már rá alkalma. nem is igen kellett kérdeznie. akár máskor körülötte õgyelegtek. bármennyire is kellemetlen volt: – Szurokszékletem van. –Nem tud telefonálni. lázlapot. de nem ellenkezett. az ágyát. – Miért. fegyelmezetten lenyomta. Ti meggyógyítottatok volna? Sok nagyokos! – próbálta István helyreállítani a családfõi tekintélyt. annyi latin kifejezés hangzott el.is kitisztította a szénport. szunyókált kicsit. Elmesélt a családjának tövirõl hegyire mindent. a reggeli tünetét. poharat. amíg nem orvossal beszél. miért is kér segítséget. Ebéd után nagyot aludt. hogy azt kivizsgálják. szokva volt az ilyesmihez. Kegyetlen íze volt a kásának. Kijelölték a szobáját. ha megnéznének! –Húha. – Fájdogál a gyomrom – felelte. elõkerült az ügyeletes orvos. azt éppen tudok. mint enni és aludni. s arra a buszra szállt föl. akik akár a vizitnél. bevitte Istvánt a vizsgálóba. de arra gondolt. Másnap reggel a vizitnél az elõzõ napi ügyeletes doktor számolt be róla a fõorvosnak. amely a kórházig járt. hiszen azért van itt. már igazi kórházi beteg volt. Harmadik nap gyomorröntgenre ment. õk kicsit mérgeskedtek. szólok az ügyeletes doktor úrnak! Tessék addig itt leülni! Nem telt el több tíz percnél. eddig miért nem szólt egy szót sem. Utána visszament a szobájába. Meghallgatta a panaszait. amikor hozzá fordult a nõvérke.

attól hamar elaludt. de azért javasolja. A családja nem indított kártérítési pert. hogy rendesen szóljon neki. kitapintotta volna a pulzusát – de nem találta. s beadott görcsoldó injekciót. Engedte leesni a karját. A boncolás egyértelmûen igazolta azt a gyanút. hogy a kórházban klinikopatológiai konferencián vitassák meg az esetet. de meg nem szûnt. állandó gyomorfájással négy napig nem jönnek rá a doktorok. kénytelen volt csöngetni a nõvérkének. A negyedik nap reggelén szobatársai furcsállották. Attól valamelyest enyhült a fájdalom. s akkor el lehet dönteni. A doktor fölemelte a csuklóját. Jött is az ügyeletes orvos. jó nevû igazságügyi orvosszakértõ szakvéleményében azt írta a rendõrségnek: mûhiba ugyan nem történt. Föl is panaszolta ezt este. bányász! – négy nappal korábban. megnyomkodta a hasát. Valószínûleg meg is vitatták. jót tesz a sok alvás ilyenkor. de büntetõ följelentést tett: mégiscsak fölháborító. Négy napja volt a kórházban. de még a reggelire sem ébred föl. A vizitre azonban mégiscsak illett volna fölkelni. mint eddig – panaszolta a sok doktornak. István ugyanis meghalt. mitévõk legyenek. hamarosan a végére érnek a vizsgálatoknak. érezte. nem bír már fölkelni sem. s a fõorvos úr megnyugtatta. s a mellére helyezte a tenyerét. Csupán másnak is föl kellett volna ismernie. akkor kapott még egy injekciót. – Ez tök hideg! – jelentette be elképedve. de arra sem reagált. Ám délután annyira görcsölni kezdett a gyomra. a WC-ben érzett: vérzõ gyomorfekélye volt. Hagyták.nagyvizit. . hogy István nemhogy a hajnali takarításra és lázmérésre. Az osztályos orvos – amint a vizit István ágyához ért – meg is rázta finoman a vállát. amit õ maga – nem orvos. hogy szurokszéklettel. ám õ meg se moccant. – Még erõsebben fáj a gyomrom. hogy valakinek vérzõ fekélye van! Az ismert.

az ügyek folynak tovább. Fáj.és hasplasztikai páciens elfertõzõdött. 3 címû fejezetében három olyan plasztikai sebészeti mûhibaesetet írtam meg. önálló életet él a hasa. * Bonyolultabban alakult Márk Gabriella esete. s õ szintén szerteszéjjel . Nos. Teljesen fölösleges volt ugyan. „ lerohadt” Vagyis hogy korábban is szigorúan tilos lett volna ott . A per folytatódik. hogy jogos volt a fölvetés: az égési sérültektõl a levegõ is tele van fertõzõ baktériumokkal. hanem csúnyább. amit szépíteniük kellett volna. Gabi az a (volt) táncosnõ. amely az István Kórház Kun utcai Égésplasztikai Osztályán. 2. aki szintén Awil Matanusszal operáltatta meg a mellét. hogy – ha igazak a hírek – könyvem megjelenése után a Kun utcai égési részlegben megtiltották a zsírplasztikai mûtéteket és kezeléseket. hogy a Kun utcában a sebe persze elfertõzõdött. Icipici elégtételt érezhetnék afölött. csak éppen mindaddig. a kutya nem foglalkozott ezzel az apró. illetve részben az Interplasztika Kft. az õ pere 1999 novemberében jutott el az elsõfokú ítéletig.A kebelrege folytatódik Az elsõ kötet Kebelrege 1. Nos. hogy a cipóhasának megszüntetésére végzett plasztikai mûtéten a Kun utcai Szalay doktor a szokásos 10 centiméteres helyett 65 centis vágást ejtett – anélkül. hogy ezt elõre közölte volna. így magától értetõdõ. idõközben a másodfokú bíróság is megállapította az István Kórház kártérítési felelõsségét. de a kórház ügyvédje „ csakazértis” fellebbezett. amíg ez napvilágra nem került. de közismert ténnyel. nem szebb lett tõle. A bíróság kimondta az István Kórház felelõsségét. s nem amiatt. Nem is amiatt. Hanem fõként amiatt. Nos. tönkretették azt. nevû. hogy elsõ fokon megnyerte a pert. Kapitány Kinga története ott szakadt félbe. az élet természetesen nem írói és szerkesztõi igények szerint zajlik. ilyen beavatkozásokat végezni. Gábori Józsefné is szerepelt elsõ kötetemben. Mindben iszonyatos „ elbarmolások” zajlottak. Ami ugyebár voltaképpen nyílt beismerése annak. Awil Matanusz-féle magánklinikán történt. hogy minden ott ápolt mell. jön a másodfok. nyom. hogy máig állandóan rosszul van az 1992-es mûtét következményeitõl.

a biztosító ügyvédje árválkodik egyedül. hogy a kórház és a magáncég alperesek írásban nem tettek észrevételeket és most sincsenek jelen. –Felperesnek van-e további bizonyítási indítványa? –Nincs. s új idõpontot tûzött ki. valamint azt. Ennek az ügynek a pere sem két perc alatt zárult le. valamint vagy harminc joghallgató – csemege az ilyen pikáns jogeset –. amely teljes mértékben osztja a korábbi álláspontját. s csak az õ véleménye beérkezése után tarthat ismét tárgyalást. Akkor pedig arra kényszerült. hogy Gabi mellei sokkal csúnyábbak lettek. Így tehát csak az I. rendû alperes (az Interplasztika Kft. és majd visszahívom. valamint hagyta elfertõzõdni. szeptember végén. hogy írásban reagálhasson erre. amikor a mûtétet a magáncég orvosaként végezte a doktor. az úgynevezett beavatkozó. Így aztán szót kell adni neki: –A szakértõi véleményt elfogadjuk – döbbenti meg hallgatóságát. de olyan sokan vannak. ám „ rendezõi jobbon” a . miért lenne felelõs a kórház is. fáradjanak ki. tönkremenni. az ügyvédje. ettõl eltekinthetek. Az Interplasztika ügyvédje viszont idõt kért arra. Felperes ügyvédnek nincs is észrevétele. – Ám nyílik az ajtó. ez ugyan nyilvánvalóan kizárólag idõhúzás. rendû alperes felelõs a .) orvosa illegálisan használta a kórházat és eszközeit. mint voltak a mûtét elõtt. majd halkan megtanácskozom magammal a dolgot – mosolyog kedvesen Almásy Mária bírónõ. A kórház ügyvédje mindössze a szakértõi vélemény kiegészíttetését kérte a bíróságtól. Ám közben eszébe jut valami: – Arra kérem alperesi beavatkozó ügyvéd urat. nem jön-e alperesi ügyvéd! Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr mindig késni szokott. kórház és a magánklinika helyén senki. A bírónõ ismerteti a beérkezett új szakértõi véleményt. 2000 januárjában született új szakértõi vélemény. a biztosítós ügyvéd is mindössze annyit jegyez meg. 2000. hogy azt hiszem. Amelynek kezdetén ott ül Márk Gabi. Almásy Mária bírónõ úgy döntött. illetve az István Kórház felelõsségét. vagyis jogosnak tartja a kártérítési igényt. hogy kirendeljen még egy szakértõt. nem foszthatja meg az alperest a szakértõi vélemény észrevételezésének jogától. mondván. aki ugyanis egyszemélyes tanácsként ítélkezik.10-kor megérkezik a 12 órára hirdetett tárgyalás alperesi képviselõje. 12. – Álláspontunk szerint I. –Akkor most arra kellene kérnem a jelenlévõket.kaszabolta ebbõl az alkalomból. ennek – mondja – nyilván majd a biztosító és az alperesek közötti jogviszonyban lesz jelentõsége. az nem tisztázza. nézze meg a folyosón. furcsállja. –Alperesi beavatkozónak? –Nincs. amely egyértelmûen rögzítette az Interplasztika. Kiss Tibor Zoltán.

rendû alperessel – emelkedik föl Kiss Tibor Zoltán –. mind a kórház súlyosan közrehatott a kár bekövetkeztében. (Nem kis dolog ez. Márk Gabi zokogni kezd. a biztosítós ügyvéd –. de az ügyvéd erre nem felel. s most elõször ismeri el. ügyvédje –. Eztán pedig ítéletet hirdet: –A Fõvárosi Bíróság megállapítja I. Alig-alig hitte. s kiküldi. rendû alperes közrehatása. hanem 3-ig. Le lesz ez még verve rajta!) 12. hogy korábban e perben már bebizonyosodott: nem 5 hónapig volt külföldön. Szerintem mind felperes. ha már megjött. tehát õrá nézve is a kármegosztás.. a kármegosztás terén nem. Komédiákban szokás ilyen spéttel behozni szereplõket. hogy próbálják egymásra kenni a felelõsséget.) Túl sok minden történt. ez idõ alatt ment tönkre. hogy a kórházban illegális gyakorlat folyt. hogy egyszer kimondatik az . tehát ezt a vitát a magam részérõl akár fölöslegesnek is tarthatnám. –Úgy gondolom – veszi vissza a szót a kft. (Érvei súlyát ugyan valamelyest csökkenti. Hiszen az elsõ mûtét után 5 hónapig külföldön tartózkodott.bekövetkezett kárért. –Annyiban egyetértek I. észrevételt nem kívánok tenni arra. Bíróként még ezt is tudomásul kell venni. nem az egyetemleges felelõsség.) –Mindkét alperesnek a Generali a biztosítója – áll föl az érintett. rendû alperesek. –De felperes nem kármegosztást kért. ekkor már hangos nevetések hallatszanak. (Magyarán itt arról van szó. ezért kérem a kereset elutasítását a kórházra nézve. valamint ott is kezelték rendszeresen. amit kínjában tesz Kiss Tibor Zoltán: négy per folyik ellenük plasztikai mûtét miatt. hogy van-e helye kármegosztásnak vagy nincs. a közönség jól is mulat. További bizonyítási indítványom nincs. az Interplasztika Kft. hanem a két alperes egyetemleges felelõsségének megállapítását – veti közbe a bírónõ. jelen perben el kell dõlnie a felelõsség mértékének is. engedni kell érvényesülni: – Elfogadjuk a szakértõi véleményt. de azt hadd tegyem hozzá. illetve az István Kórház egyetemleges kártérítési felelõsségét. egyébként Awil Matanusz tudtával és beleegyezésével. a kórház nem. annak. De álláspontom szerint sokkal súlyosabb I. és ott nem kezeltette magát. –Ez megváltoztatja az önök korábbi álláspontját a károkozás tekintetében? –Nem. és II. a bírónõ visszatér az eredeti szabályokhoz. hogy a kármegosztás a jó megoldás.15-kor újabb fordulat történik: belép az Interplasztika ügyvédje is. majd újra behívja a közönséget. legalább ilyen fontos felperes közrehatása.

Ügyvéd úr! Nekem a további életem és életem értelme függ ettõl a pertõl. mivel nem szeretném. a nem vagyoniakhoz a következõket tudom elõadni: Kifejezetten a hasi mûtét miatt váltunk külön az élettársamtól. kiránduláson. Kilenc éve egyetlen mozimûsoron. nagyon vigyázzon az egészségére. utólag is köszönöm. nem tudom. * Ám idõközben tudomást szerzek további. emiatt neki is keresetkiesése lesz egész életén át. dr. írjam le önnek a perhez a konkrét vagyoni és a nem vagyoni káraimat. és mind a mai napig nem tudok szexuális életet élni. Az idõ múlásával az idegeim kezdik teljesen felmondani a szolgálatot. Awil Matanusz által végzett mûtétbõl eredõ perrõl. 43 éves koromban az életem tragédiába torkollott. ha az elmúlt nyolc évre csak az én. Megpróbálom kibírni a per végéig ezt a hatalmas feszültséget. de kérem. Tisztelettel: Szász Tamásné . ha ön is kibírná. egyedüllétre ítéltek. így csak a középiskolai átlagával került be fõiskolára. A fiam az én keresetem kiesése miatt nem tudott felvételi elõkészítõre járni. továbbra is ekkora elszántsággal és akarattal küzdjön a perem végéig. szeretném. mert az emberi élet megfizethetetlen. Most már ne adjuk fel. meddig bírom. illetve az ön idegei tönkretétele emlékeztetne. A vagyoni károk listáját mellékelem. Munkáját elõre is. Nagyon kérem.igazság. lesz-e energiám kivárni ennek a pernek a végét. nyaraláson nem tudtam részt venni. Tisztelt ügyvéd úr! Azt kérte.

férfikapcsolatot azóta sem bír-mer kezdeményezni. A Kardiológiai Intézetben is folyamatosan váladékozott a sebe. július 1-je. Újra megoperálták július 11-én. Awilhoz. . kitisztította a sebet.1999. vagyis nagyobbra nõtt a hasa a kelleténél. Reggel picit esett az esõ. Élettársa elhagyta. csak õsz végére gyógyult be. vér. ha valami egészen más miatt ki akarnak készíteni valakit. így a bent fekvés. mindenkinek jobb ez így. hirdetését. augusztus elején infarktust kapott. adócsalás. hogy az eredménye: csurom genny. Itt van legelõbb maga a sértett: Szász Tamásné. Mi is történt vele? Ahogy orvosi nyelven mondják: kötényhasa volt. Szász Tamásné se lehajolni nem tud a mai napig. csütörtök. olcsón megoldják. mint volt az operáció elõtt. tusolás közben kiesett a tampon. Szégyelli a hasát. szétszakadt seb. miszerint az ilyesmit könnyen. A Fõvárosi Bíróság folyosóján gyülekezõk abban reménykednek: írd és mondd kilenc év pereskedés után talán a végére érnek egy szörnyû orvosimûhiba-pernek. Úgy. mint hogy ez így önmagában közokirat-hamisítás. magán viselve egy tönkretett élet minden nyomát. az orvos el is végezte a mûtétet – ahogy szokta. Két hét múlva otthon. mindezek eredményeként nemsokára. Visszament dr. 67 százalékos munkaképesség-csökkenés. Elvégzik a Szent István Kórház Kun utcai osztályán tb-re a mûtétet. gyorsan. hogy 92 májusában bevett egy csomó gyógyszert: öngyilkos akart lenni. Elment Awil Matanusz doktorhoz. a kezelés összes költségét kifizeti az egészségbiztosítási pénztár – magyarán az állam –. Meglátta az Interplasztika Kft. ötven körüli asszony. tb-csalás. Szegénynek erre minden oka meg is van: nagyon-nagyon csúnya. láz. aki 12 cm hosszan fölnyitotta a varratot – amely egyébként több mint 60 cm-es volt! –. az operáció. ettõl a hõség még nyomasztóbb. girbegurba parasztöltés (egy disznót szebben herélnek ki) – összességében nem csupán ötvenszer olyan csúnya has. valamint sikkasztás – a mi bájosan vidám hazánkban az ilyesmi csak akkor számít bûnnek. Olyan apróságok igazán a kutyát nem zavarják. s valamelyest kidudorodott. de ráadásul fertõzõdés. majd július 18-án is. a mûtéti heg mellett ömlött ki belõle a genny. erõs nyár. hogy majd késõbb újra összevarrja azt. se két emeletet fölmenni. se emelni. Nyolc nappal a mûtét után ugyanis Szászné hasát elöntötte a vér. A felperes be is feküdt Awil Matanusz doktor Kun utcai osztályára. Rokkantság lett a rutinmûtétbõl. teljes tönkremenés. aki hamar meggyõzte: nem fontos annyi pénzt fölöslegesen az ablakon kidobni. Idegileg annyira tönkrement a tortúrától. azzal. Megmentették. Mi több. és újra ömlött belõle a genny. õ zsebbe fizet az orvosnak. lehet ezt ügyesebben is.

Egyrészt mert ahhoz a Széchy Évához. A másodfokú Fõvárosi Bíróság 94 áprilisában az elsõfokú ítéletet hatályon kívül helyezte. Széchy Éva bírónõhöz. Ugyanis a férje. Továbbá hogy a felperesen végzett mûtétek. a törvény sem kívánja meg. mint megalapozatlant. elutasította. Ha valakit elüt egy autó. vagyis az alperes bizonyította.” No most. hogy úgy járt el. . és az meghal – akkor van közvetlen okozati összefüggés a baleset és a halál között? Nincs. miszerint „ szakmai szabályszegés nem történt” egy polgári jogi per ítéletében? Fellebbezett. az Awil doktornak kifizetett hálapénzre. Szász Tamásné 1991. mert „ jobban meg tudja ítélni ezeket” õ . hiszen ilyen szinte nem is létezik. június 4-én történt. valamint 100000 Ft nem vagyoni kártérítést. hogy a felperes jelenlegi egészségi állapota és az alperesi kórházban elvégzett mûtétek között közvetlen okozati összefüggés nincs. aki meghozta ezt az ítéletet: „A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során azt állapította meg. hogy nincs közvetlen okozati összefüggés? Persze hogy nincs. hiszen hazaviheti. Más: mit keres az a kizárólag büntetõjogi megfogalmazás. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1993 februárjában hozott ítéletet: elutasította kártérítési igényét. mivel „ rendelkezésre álló peradatok alapján a a felperes kereseti kérelme nem bírálható el. ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. álljunk meg egy polgári szóra! Vajon miként értsük azt. amikor X-bõl feltétlenül és kizárólag Y következhet. aki elsõsorban azért kapja meg az orvosimûhiba-perek tárgyalását. szörnyû heg éktelenkedik rajta. Visszakerült hát az ügy dr. hogy a mûtét és a jelenlegi állapot között nincs összefüggés? Szászné hasán a mûtét elõtt egyetlen karcolás sem volt. az abszolút meghatározottság. a közvetlen ok-okozati összefüggés az maga a determináció. hogy ez akkor is maga a tökéletes összeférhetetlenség. illetõleg a késõbbi gyógykezelése során szakmai szabályszegés vagy orvosi mulasztás nem történt. Mégpedig duplán. Ezért az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította” . s nem vetõdik föl az. nagyobb terjedelmû bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. Avagy mit jelent az. most pedig 60 centis. és otthon megbeszélheti a férjével.” És ezt komolyan gondolják egyes bírósági vezetõk. Ezért a bíróság a felperes kereseti kérelmét. dr. orvos.* A mûtét 1991. Széchy Miklós a SOTE docense. október 9-én mondta el szóban a kerületi bíróságon keresetét – hogy 55400 Ft vagyoni kártérítést kér a taxiköltségre. Oksági láncolatok sora vezet a halálhoz. Széchy Éva bírónõt. további. Idézem dr. „Könnyebb tehát neki orvosi kérdésekkel foglalkoznia. Ami enyhén szólva is meglepõ vagy más megközelítésben fölháborító.

amikor egyetlenegy tárgyalást sem sikerült kitûznie. aki az elsõfokú ítélet meghozatalában nem vett részt. hogy ez így rettenetesen összeférhetetlen? Hogy akinek a férje orvos. Másfelõl azért is képtelenség. hogy már meg cikkeket. A Polgári perrendtartás éppen e logikából kiindulva nem véletlenül mondja ki 21. tönkreteszik a bizalmat orvos és beteg között” És . hiszen õ már voltaképpen érdekelt az ügyben: egyszer már hozott ítéletet – mégpedig deklaráltan rosszat. március 8-án hozta meg új elsõfokú. magyarán ellopatta! Amit aztán késõbb – mint hamis vádat – kénytelen volt visszavonni. Viszont kiszignálták a pert: Széchy Évára.” Aki a konferenciák esti partijain csak egyetértõen bólogathat azon fölvetésekre. aki – e konkrét perben aztán – orvosi-családi hozzáértését például arra használta föl. feltehetõen baráti körének jó része az orvostársadalom körében és függvényében alakul? Aki esti otthoni és hétvégi vacsoratereferéken egyfolytában arról hallhat: „Milyen utolsó briganti ez a néhány ügyvéd. §-ában: „A másodfokú bíróság által elrendelt bizonyítást lehetõleg olyan bíró folytassa le. szítják az orvosellenes hangulatot. hogy a Szászné ügyvédje által becsatolt kórlapról kimondja: ahhoz az ügyvéd illegálisan jutott hozzá. Õ pedig öt év alatt – nem tévedés: öt év alatt! – tíz tárgyalást tartott. 1999. Csakhogy olyan indokolással. Szászné ügyvédje beadványban kérte is: ne õ tárgyalja újra a pert. most pedig újra neki kell döntenie. könyveket írdogálnak jöttment firkászok a lelküket is kitevõ doktorok ellen.ha a törvény nem szabályozza ekként. hiszen õ részt vett – õ ítélt. mint amit Awil doktorékon kívül a magyar orvosok nem kis hányada már csak kényszerbõl is nap mint nap elkövet – attól miként is lenne elvárható. A beadványra egyszerûen nem válaszoltak. Tessék mondani: tényleg senkinek nem jut eszébe. hogy ezeket helytelenítse. hogy Szász Tamásné ügyvédjének nem volt más választása: példátlan módon kénytelen volt õ maga megfellebbezni a megnyert ítéletet! Miért is? . ügynököket küldözgetve a kórházakba. csupán közbensõ ítéletét. az talán icipicikét elfogult az orvosok megítélésében? Már bocsánatot kérek a profán megközelítésért. de aki saját háztartásában érdekelt például az ilyen tb-csalásokban. s ennek ítéleteiben is nyomatékot adjon? Akinek anyagi érvényesülése. aki nem vett részt. elvégre a másodfok által hatályon kívül helyezettet –. akik szedik össze neki a kuncsaftokat. vagyis statisztikailag félévente egyet. Ám ez a gyakorlatban nem így történt. gazdagodása. aki szegény orvosokból akar milliókat kifacsarni. miszerint „ legfõbb ideje lenne véget vetni ennek a szörnyûséges orvosellenes kurzusnak. s szerencsétlen egészségügyrõl nyúzza le a nyolcadik bõrt. mert volt olyan év.” Széchy Éva pedig pont nem olyan bíró. Amelyben pedig megállapította az alperes Szent István Kórház és Intézményei kártérítési felelõsségét. Erre nem reagáltak. 1994 áprilisában. hogy õ kapta vissza az ügyet.

s amely bizonyítja: igenis van összefüggés. nem gyógyítás céljából fordult dr. még egy apró adalék a bírónõrõl is: 99 márciusában megpillantva engem – túl sokat szerepeltem tévékben – a következõ költõi kérdést találta föltenni: – Újságíró van jelen a teremben? Igen? – látva töredelmes beismerõ pillantásomat pedig kijelentette: – Akkor közlöm. Õ a belgyógyászat alapkönyvén kívül húsz olyan. hanem szépészeti beavatkozásra. nem volt beteg.Legfõképpen azért. hogy a kórház végezhette a mûtétet a társadalombiztosítás terhére. nem járulok hozzá. – Be kell vallanom: bennem ekkor nem a megkönnyebbülés sóhaja tört föl – amiért nem lapba. erre Szász Tamásné becsatolta fellebbezésében Jávor Tibor belgyógyász professzor szakvéleményét. Elõször is az ítélet kimondta – egyébként az ebben semmiféle kompetenciával nem rendelkezõ ETT IB véleménye alapján –. hanem könyvbe írok. Másodszor az ítélet kimondta. mint közszereplõnek: van-e erre joga? . S ha már itt tartok. Ez pedig sima jogi tévedés. csak talán mégsem illenék az ellenkezõjét bírósági ítéletben állítani! Hiszen Szász Tamásnénak nem volt beutalója. nincs is vele semmi baj. tehát a tiltása rám nem vonatkozik –. hanem inkább a kérdés: vajh neki. Egyszerû tbcsalás volt ez. mert a második elsõfokú ítélet (ebben a megismételt eljárásban) szinte semmiben nem hozott újat az elõzõhöz képest. Nos.” Amihez persze az ETT IB szolgáltatta a muníciót. az internetrõl levett friss cikk jegyzékét adta be. hogy a plasztikai mûtétek és az infarktus között nincs összefüggés. és körzetileg sem tartozott a Kun utcához. hogy a nevem megjelenjék lapokban. Awilhoz. amely a mûtétet követõ infarktusról szól. mondván: „ Természettudományos módszerekkel nem állapítható meg ilyen.

hogy a Kun utcaiak nem hibáztak semmiben. dr. a kórházak. Valamint kifejtette azon elvi álláspontját. Vagyis akkor lehet kezdeni elölrõl – immáron a kártérítés összegérõl. hogy mindez igaz lehet. Késõbb megkértem egykori fõnökömet. értse meg. helyreállító mûtétemet végezte. s végérvényes ítélet születik. és hazudik! . akit ugyanis – szintén kötényhassal – ugyanezen a Kun utcai osztályon Awil Matanusz fõnöke. tanúként meg lett hallgatva az én peremben. miszerint mindaz. meg aztán jólesik még egy kicsit bosszút állni azon a megátalkodott betegen. hogy nem tudták kiszedni a varratokat. aki a második. Szalay doktor operált. Itt van Szászné szomszédnõje és barátnõje. A bíró kérdésére azt hazudta. ha õ az etikai bizottság elnöke. ennyire azért nem érdemes kapkodni! Egyelõre – ha a mait nem kell megtámadni a Legfelsõbb Bíróságon – még csak a jogalapról lesz döntés. elkísérte õt a fia. még a tárgyalás megkezdése elõtt fontos adalékot mesél az orvostársadalom belsõ összetartásáról: – Az a dr. hogy gyomorfájással kerestem meg õt. hogy kérdezze meg jó barátját. valóban fennáll a kórház felelõssége. Czeti István. mint amit mondott a bíróságon! – Én erre ordítani kezdtem vele: – Akkor még fokozottabb a vétke. segíti õt. akirõl e fejezet elején már szó esett. valamint az õ barátja. Pigler Józsefet. mint ami az igazság. hogy valóban lezárul az ügy. netán kis felülvizsgálati kérelem. Elsõ fok. Beszélt is vele. ami velem az elsõ mûtét miatt történt – hogy lerohadt az egész hasam. a plasztikai sebészt. No nem mindenrõl – nem. mégpedig pontosan ugyanilyen módon és következményekkel. hogy telenõtt a hasam vadhússal –. jó. Czeti doktor a Honvéd Kórház etikai bizottságának elnöke! Õ igazán nem mondhatott mást. hogy talán jogerõs ítélet születik.* S íme. másodfok. a sértett. Jó. valamint a bizonyára még sokkalta szegényebb biztosítót. szintén tiltott magángyakorlat keretében. aki érvényesíteni merészeli a jogait. három-öt év múlva biztos számíthatunk rá. július 1-jén – nyolc év után – már el is jut oda. majd nekem ennyit árult el: – Éva. Ezt hívják közbensõ ítéletnek. Czeti doktort. ám azzal még nem foglalkozik. hipp-hopp. Õ most. akinek van képe beperelni szegény kórházat. Tehát talán azt állapítja meg ma a bíróság. akihez õ küldött: miért mondott egészen mást a bíróság elõtt. a magyar igazságszolgáltatás 1999. aki nem akarta elhinni. Valamint az a Gábori Józsefné. illetve a biztosítók ilyenkor még nem szoktak azonnal fizetni – õket sem hajtja a tatár. Akinek ugyanígy – tisztesség ne essék szólván! – lerohadt mindene s tönkrement a fél élete. hogy annak alapján milyen összegû kártérítést kell fizetnie. aki évek óta ápolja. Nos tehát a folyosón itt áll Szász Tamásné. Honvéd kórházi fõorvos. az belefér a mûtét kockázati körébe.

Éva asszony nem tudja befejezni mondandóját, mert beszólítanak mindenkit, kezdõdik a tárgyalás. Három bíróból álló tanács ítélkezik másodfokon. Az elnök, dr. Somfai János erõsen õszülõ, ötvenes, szimpatikusan kedves tájszólással beszélõ úr, érdekes módon nem fehér, hanem világoskék ingben, zakója a nagy melegben csak panyókára vetve jelzi létét. Balján szemüveges, itteni viszonyokhoz képest fiatal bíró, õ viszont vakítóan fehér ingben, de a hõségre tekintettel szintén csak a hátára dobott zakóban. Jobbján bírónõ: szúrós tekintetû, 40 körüli asszony, aki aztán ugyan egyetlenegyszer sem szólal meg, ám olyan morcosan néz egész tárgyalás alatt, hogy nemigen érteni, kire sértõdött meg vajon. S a pulpitus szélén ritka jelenség: huszonéves férfi jegyzõ. A kórház képviseletében a soknevû Kiss Tibor Zoltán. Úgy tûnik, mostanában mintha lazulna a fegyelem, a tisztelet a bírósággal szemben: az ügyvéd nem fehér ing–sötét öltöny egyenruhában, hanem rövid ujjú fekete ingben, zakó nélkül érkezett. Ráadásul a fekete inghez barna nyakkendõt vett – nekem anyukám mindig azt mondta, ezt nem szabad. Rögtön az elején nekiáll kis bajuszkáját morzsolgatni, s azt többet abba sem hagyja – látványosan unatkozik az egész tárgyalás alatt. Amint beözönlünk, a bírói tanács elnökének szeme rám villan, s – tán egyszerre vagyok paranoiás és nagyképû – fölhúzza a szemöldökét: – Ügyvéd úr! – fordul Szász Tamásné jogi képviselõjéhez – Felperesi oldalról van jelen a hallgatóság? – Ezt, hogy õszinte legyek, nem értem: mi az, hogy felperesi vagy alperesi oldalról van jelen valaki, aki nem résztvevõje a pernek? –Nem, bíró úr, csupán Gábori Józsefné, aki ugyanilyen perben felperes, valamint irodánk ügyvédjelöltje – válaszol az ügyvéd, aki, ebbõl is kiderül: nálamnál sokkal okosabb, hiszen õ érti, mi végre az ilyen kérdés. –Jó, csak nem árt tudni, ki van jelen hallgatóságként a tárgyaláson – morogja Somfai doktor úr, s ismét rám pillant. Picit összeszûkül a gyomrom: most fognak megint kirúgni? Ám a bíró úr nyilván hallott már elhúzódó és elfajuló vitámról a pesti bírói karral, úgyhogy annyiban hagyja a dolgot, látszik a tekintetén: magában rám legyint. Igaza is van, nem vagyok én olyan fontos, legfönnebb magamnak. Átadja a szót az úgynevezett elõadó bírónak, aki röpke 43 percben ismerteti dr. Awil Matanusz e konkrét ténykedését, s annak egészségügyi és jogi következményeit. Kilenc év történéseit kell szegénynek összefoglalnia. Helyzetét legföljebb az könnyíti, hogy az általa elõadottakból szinte senki nem ért semmit, mivel közben valahol a közelben, a bíróság épületén belül építõmunkások püfölni kezdik a falat, s megállás nélkül kalapálnak. Fontos azonban, amit elmond, ezért nincs más választás: Szász Tamásné ügyvédje odahúzza székét a bírói pulpitus elé, leül az elõadó bíró

orra elé, és ott hallgatja õt. Ha bejönne valaki és lefotózná, amint az ügyvéd a bírók emelvényéhez bújva ül, az életben meg nem tudná senki magyarázni, itt voltaképpen mi folyik. –Ügyvéd úr! Érdemben? – kérdi picikét jogi szlengben a bírói tanács elnöke Szász Tamásné ügyvédjét, amikor az elõadó a végére ér. –Tisztelt Fõvárosi Bíróság! – kezdi a felperesi ügyvéd. – Korrekt volt az iratismertetés, így csak egy-két dolgot szeretnék kiemelni. Legelõbb szeretném leszögezni: a Szent István Kórház Kun utcai osztályának orvosai éveken át tiltott magángyakorlatot folytattak a kórházban, rendszeresen illegális tevékenységet folytattak. Ennek során felperesen is, mint sok más asszonyon és lányon, esztétikai jellegû beavatkozást végeztek. Ugyanezen kórház ugyanezen orvosai ellen jelenleg négy per folyik, egy pedig már jogerõsen lezárult, az õ elmarasztalásukkal. Mindezen esetekben, így felperesnél is, teljesen egészséges embereken végeztek nem gyógyító, hanem szépészeti mûtétet, amely azonban rettenetes következményekkel járt. Becsatolom a Fõvárosi Bíróság másik tanácsának immár jogerõs ítéletét, amely kimondja, hogy ez – tekintettel arra, hogy nem beteg emberek gyógyításáról, hanem egészségesek esztétikai operálásáról van szó – nem megbízási szerzõdésnek minõsül, mint az orvosi tevékenység általában, hanem vállalkozási szerzõdésnek. A vállalkozási szerzõdés pedig úgynevezett eredménykötelemmel jár: ha a vállalkozó nem hozza létre a kikötött eredményt, teljes felelõsséggel tartozik, teljesen függetlenül attól, hogy úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Tisztelettel kérem tehát az ítéletben annak megállapítását, hogy jelen esetben is a vállalkozás szabályai érvényesülnek, s ilyen módon kérem a kórház felelõsségének megállapítását! –Alperes? – fordul az elnök a rendezõi jobbra. –Tisztelt Bíróság! – tápászkodik föl Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr. – Alperes orvosai mindenben teljes mértékben az orvosi szakma szabályai szerint jártak el, õket semmifajta vétkesség nem terheli felperes állapotromlásáért. Elsikkadt az a tény, hogy a seb szétnyílása a mûtét utáni nyolcadik napon tusolás közben következett be, pedig felperesnek nyilvánvalóan nem lett volna szabad még tusolnia. Egyébként szó sem lehet vállalkozási jogviszonyról, nem is értem, hogy lehet ezt idehozni. Az emberi test rendkívül bonyolult, nem olyan, mint a szövet, amit vállalkozási szerzõdésben odaadnak a szabónak, hogy varrjon belõle öltönyt. Jávor Tibor professzor szakvéleményével kapcsolatban a következõt szeretném hangsúlyozni. Utánanéztem: õ nyugdíjas egyetemi tanár, aki tehát jól megérdemelt nyugdíját tölti. Meg kell mondanom, a nyugdíjasok általában

a korábbi, a már nem modern gyakorlatot ismerik, és nincsenek tisztában a korszerû, új eljárásmódokkal. Tehát az õ szakvéleménye nem kompetens! Ezek alapján kérem a kereset elutasítását! Hogy õszinte legyek, kissé elhûlök, amint hallom lehülyézni Jávor professzort, aki jelenleg is az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnökhelyettese, minden kongresszus és konferencia állandó elõadója. A soknevû ügyvéd arról a Jávor Tibor professzorról mondta ki voltaképpen, hogy vén gügye laikus, és csak a réges-régi gyakorlatot ismeri, aki szakvéleményében az internetrõl levéve idézett húsz, a legutóbbi egy-két évben született tanulmányt, amely mind állítja: nõknél igen gyakori az olyan infarktus, amely mûtétet követõen, annak következtében lép föl. Hát ezt talán nem kellett volna! –Felperes? – ad újra szót az elnök a rendezõi balnak. –Tisztelt Bíróság! – áll föl az idõs ügyvéd. – A kolléga úr – mint már oly sokszor – büntetõjogi fogalmakat használ polgári jogi perben. Azt mondja: az orvosok betartották a szakma szabályait. Holott a kártérítési jogban a kérdés mindössze ez: a legnagyobb gondossággal jártak-e el? Márpedig nem járhattak el a legnagyobb gondossággal, ha az történt, ami. Egyszerûen nem értem ugyanis: miért vagyunk itt kilencedik éve? Amikor a lényeg mindössze ennyi: egy teljesen egészséges ember, aki hitt alperes orvosainak hirdetéseiben, kérte kötényhasának – ami nem betegség – esztétikai célú megszüntetését, és emiatt élete tragédiába torkollott. A rosszul elvégzett mûtét következtében hasa tönkrement, majd az operáció következtében infarktust kapott, munkaképtelenné vált. Jávor professzorról csak annyit: õ a szakvéleményét úgy adta ki, hogy ebben a perben anyagilag egyáltalán nem érdekelt – ezt bizonyítani nem tudom, ám alperes sem tudja bizonyítani az ellenkezõjét. És kérdem én: mi más eszköze van a magánszemély peres ügyfélnek, mint a magánszakértõ? Alperesnek ott van az István Kórház vagy ezer orvosa, aki mind szívesen ad ellenkezõ szakvéleményt a kollégák védelmében. Felperesnek csak ez van. Kérem az ítélet meghozatalát! –A tárgyalást berekesztem! A bíróság tanácskozni fog – küld ki mindenkit az elnök úr. A szünetben a folyosón odaoldalgok Kiss Tibor Zoltánhoz – érdekes lesz beszélgetni a másik oldal állandó képviselõjével – Üdvözlöm, hadd mutatkozzam be végre hivatalosan! – mosolygok rá, hiszen jó néhányszor találkoztunk már tárgyaláson. –Ne mutatkozzék be! – mordul rám komoran Kiss Tibor Zoltán. –Miért? Köszönni szeretnék, és beszélgetni Magával. –Én meg nem óhajtok önnel beszélgetni!

–Tessék? –Hagyjon engem békén! Nem óhajtok önnel beszélgetni! –Miért? –Azért! Hagyjon békén! – reccsen rám utolsót, és elfordítja arcát. Szerencsére éppen szólnak is: mehetünk vissza ítélethirdetésre. Mindenki állva hallgatja az elnök elsõ mondatait: – A Fõvárosi Bíróság ítéletet hirdet a Magyar Köztársaság nevében. A másodfokú bíróság az elsõ fokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az 1991. június 4én elvégzett mûtétet követõen fellépett szövõdménnyel, illetõleg a gyógykezelés elhúzódásával okozati összefüggésben állapítja meg az alperes kártérítési felelõsségét. Tessék leülni! S ezek után az ítélet indoklásában a bíróság lényegében egyik peres félnek sem ad igazat semmiben. – El lehet távozni! Amint ballagunk lefelé a lépcsõn, kérdem Szász Tamásné ügyvédjét, beadja-e a felülvizsgálati kérelmet a most született ítélet ellen, hiszen az nyilvánvalóan jogsértõ több pontjában is. – Nagyon el kell gondolkozni ezen – válaszol az idõs ügyvéd –, ha most beadom a felülvizsgálati kérelmet, eltelhet két-két és fél, akár három év is, mire a Legfelsõbb Bíróság kitûzi annak tárgyalását. –Mennyi? – kérdem hüledezve. – Két-három év? –Igen, annyi. –Nem létezik! – hiszek én az igazságszolgáltatásban, kissé vakon. –Nem létezik? Van olyan per, amelyben 1994-ben adtuk be a Legfelsõbb Bíróságra a felülvizsgálati kérelmet, és azóta még nem tûzték ki tárgyalásra. Öt éve! * E másodfokú ítélet ellen Szász Tamásné ügyvédje végül mégis beadta a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsõbb Bíróságra, s nem csalatkozott: legalábbis e könyv zárásának idõpontjáig ott még nem sikerült tárgyalást kitûzni. Folytatódnia kellett azonban – az úgynevezett közbensõ ítélet, tehát csupán a kártérítés jogalapját megállapító határozat alapján – az alappernek, immáron a kártérítés összegére. 1999 októberében – hipp-hopp – Széchy Éva bírónõ tart is tárgyalást. Az alperes kórház soknevû ügyvédje igazán elõzékenyen vitatja Szászné igényeit. Szerinte például 180 ezer kötszerköltség helyett a bíróság legyen szíves 1 ezer forintot megítélni, a nyolc év alatti 200 ezer forintnyi taxiköltség helyett 5 ezer forintot, nem vagyoni kártérítést (ami a nagyobb összeg lehet) pedig egy huncut petákot sem.

Felperesi ügyvéd azt kérdi a bírónõtõl, mi a helyzet az ügyben, hogy õ kérte „ átszignálni” más bíróra ezt az ügyet, vagyis beadványban ismét indítványozta, ne Széchy Éva tárgyalja azt. –Ez bírósági igazgatási döntés – felel a bírónõ. –Tisztelettel kérdem, mikor születik errõl döntés? –Tudomásom szerint a bíróság vezetésének az az álláspontja, hogy nincs szükség intézkedésre. – Ez magyarul azt jelenti, eldöntötték: nem fogják átszignálni másra a pert. –Ebben az esetben – keseredik el az ügyvéd – kérem jegyzõkönyvbe venni, hogy az eljárás szabálytalan. –Miért? –Mert a polgári perrendtartás 21. § (1) bekezdése szerint ha a másodfok visszautalja elsõ fokra az eljárást, akkor azt „ lehetõleg ne ugyanaz a bíró tárgyalja” Én ezt úgy értelmezem, hogy a bíróság számára – ha van rá . lehetõség – kötelezõ másik bíróra bízni a per lefolytatását. Az ország legnagyobb létszámú bíróságán pedig nem lehetséges, hogy erre ne legyen lehetõség. S ezzel a purpárlé le is zárul, ha törvénytelen a dolog, ha nem, jelen pillanatban nincs mit tenni ellene. Mára már csak egyetlen vita marad: Kiss Tibor Zoltán ügyvéd közli, itt föl sem vetõdhet nem vagyoni kártérítés, hiszen a kórház felelõssége csak a seb begyógyulásának idõpontjáig tart. –Felperes sebe soha nem fog begyógyulni! – replikázik Szászné ügyvédje –, éppen az e per tárgya, hogy alperes kórház ténykedése következtében maradandó károsodást szenvedett, rettenetes külsérelmi nyomok maradtak rajta, amelyek többé már nem gyógyulnak be. –Álláspontunk szerint – hangzik a sokunk számára döbbenetet okozóan cinikus válasz – ez gyógyult seb. – Nekem eszembe jut a Szász Tamásné hasáról készült fotó: a köldök és a szeméremszõrzet között félúton egyik csípõcsontjától végig, egészen a másikig, mintegy 60 centiméter hosszan húzódó, girbegurba, négy nagy és öt kisebb S-kanyart leíró lilás-barnás heg, átszelve teljes hasát – bocsánatot kérek Szász Tamásnétól! –, kétségkívül hihetetlenül összerondítva, gusztustalanná téve az asszony testét. Nos, ez az, ami Kiss Tibor Zoltán ügyvéd úr szerint gyógyult seb. Széchy bírónõ menet közben nem fogadja el a magánszakértõ véleményét, sem az igazságügyi orvostan legnagyobb alakja, Somogyi Endre professzor álláspontját, miszerint itt borzalom történt, ezt az asszonyt szerteszéjjel szabdalták. Inkább a jól ismert rutinnal kirendeli szakvélemény készítésére az ETT IB-t, amely természetesen az elsõ eljárás szakértõjét próbálja megerõsíteni, aki úgy vélte, semmi különösebb baj nem történt, az orvosok mindent a lehetõ legalaposabban, leggondosabban végeztek el,

hogy abban ne legyen köszönet. Nos. Azt nem áll módjában kimondani. s azt majd újabb mûtéttel kell kiszabadítani. huza és vona. hogy emiatt a rémdráma miatt kénytelen volt kisebbre cserélni lakását. Azon kórház számára. hogy ítéljen meg 20 000. akit õ maga rendelt ki. amelyre tanárai írtak. Elképesztõt. mert a plasztikai mûtét során levarrtak egy ideget. néha-néha tárgyalás 99-ben. kötszerek árán át jövedelemkieséséig. mennyire nehéz ügy ez: és ha szemüveget írnak föl neki? Hogy kerül majd a haverok elé. megrokkanása. A bírónõ – nem jogi. Viszont nem fogadja el annak az orvosszakértõnek az álláspontját. hanem orvosi szakkérdésben – felülbírálja a sebész orvosszakértõt. hogy Szászné lába azért fáj azóta is. azaz húszezer forint kötszerköltséget. Ezért hát ugyan megítéli a kártérítést. hiszen errõl immár jogerõs ítélet szól. Valamint kért 4000000 Ft nem vagyoni kártérítést megcsúnyulása. és úgy vonszolja el a rendelõbe. S mivel a durván nyolcmilliós kártérítési igényhez képest Szász Tamásné így lényegesen nagyobb mértékben lett pervesztes. hogy közben is tudjon kenyeret venni. Szászné a keresetében 4312400 Ft vagyoni kárt mutatott ki. A 4. szégyenszemre kézen fogja kamasz fiát. januárban. pápaszemmel.minden a legnagyobb rendben van. Mamája kezdett komolyan veszekedni vele: ha nem megy el egyedül orvoshoz. a nõiségét. mint pernyertes – egyúttal kötelezte õt 304000 Ft perköltség megfizetésére a kórház számára.3 milliós vagyoni kárból pedig 62400-at. s aki határozottan leírta. a gyógyszerek. Avval nem foglalkoznak. . Így végül is a bírónõ a négymilliós nem vagyoni kártérítési igénybõl megítélt egymilliót. az orvosnak fizetett hálapénztõl a taxiköltségen. áprilisban – s júliusban a bírónõ ítéletet hirdet. Szászné hogy néz ki és milyen állapotba került. Mármint nekik. a többi igényt pedig utasítsa el. de úgy. amelynek orvosa tönkretette az életét. szenvedései. aztán 2000-ben. két-három méternél messzebb lévõ tárgy elmosódottá. *** Ádámnak romlott a látása. de szinte minden. elvette az egészségét. párja és nemi élete elvesztése fejében. Úgy látszott. Kiss Tibor Zoltán alperesi ügyvéd ellenkérelmében gálánsan azt kérte a bíróságtól – teljes elutasítás indítványozására nem lévén lehetõsége –. de ez nyilván nem is különösebben fontos. anyja nem akarja megérteni. A 18 éves fiú nemhogy a táblát nem látta már. csupán körvonalaiban észlelhetõvé vált számára. hogy a kórház nem tartozik kártérítési felelõsséggel. vagy addig.

mintha ingyen osztanának valami csuda portékát. Két és fél órát várt. Ádám úgy lépett ki a folyosóra. – De nem baj. mire bekerült. Hülye vicc volt. nem túl sokat tudott elolvasni. s letelepedett a padra. – Micsoda? Megvakulok? Nem fogok látni? Vak leszek? Fehér bottal mászkálok. ahol laktak.okuláréval? Az osztályban a fiúk közül egyetlenegy hordott szemüveget. –Ha így haladsz. Azonnal szörnyethalt. . betûket. Nem is tekintette senki komoly férfinak. amelynek elején cserélgetni kezdett szemüveglencséket. ütögetve magam mellett a házak falát? Vagy anyuék vakvezetõ kutyát vesznek nekem. kicsit sem laza. Késõbb kiderült. a doktornõ csak viccelni próbált. mi van a táblán. de nem látta az úttestet a ház elõtt. Icipicit fölfelé repült. elballagott a körzeti szemészeti rendelõbe. A doktornõ ráhelyezett valami súlyos és hatalmas szemüveget. zuhant hétemeletnyit. és olvastatta vele a vagy öt méterre lévõ tábláról a számokat. azt a kezébe nyomta. majd írunk fel Neked egy fehér botot! – aztán elfordult tõle. majd elrúgta magát a földtõl. Hirtelen minden erejét a lábában érezte összegyûlni – kicsit behajlította térdét. meddig fog ez tartani? – gondolta Ádám. – Nemsokára egyáltalán nem fogok látni semmit! Rita arcát sem! – Az ablakhoz lépett. eszébe se jut. meg fogsz vakulni! – mordult rá a doktornõ. A legfölsõ három sort. Mit volt mit tenni. – Úristen. hogy mellettem maradjon! Mindenki engem fog kiröhögni! Nem sajnálni fognak. de õ olyan is volt: stréber. Hát. lenézett. és az visz majd mindenhová? És mi lesz a suliban? Mit fog szólni Rita? Azonnal ki fog rúgni. és kituszkolta a rendelõbõl. A falon lógó képeket sem látta rendesen. majd tehetetlen teste zuhanni kezdett. onnantól lefelé fogalma nem volt róla. Legalább aznap nem megy suliba. kinyitotta a lakásajtót. mint akit mázsás súllyal vágtak fejbe. tudóskodó. hanem röhögni rajtam! Hazaért. Kihajolt derékig. amilyen önzõ. A folyosón annyian várakoztak. Fölment a lifttel a hetedikre. és körülnézett. szélesre tárta. valami furcsa receptet írt.

amikor nem adta ki a rá vonatkozó iratok egy részét. cáfolja. például egy ellentétes értelmû szakértõi vélemény kikezdi. kirendeli az ETT IB-t. esetleg ebbõl az alkalomból meg kéne fontolni. amely szerint nem történt semmi. egyszersmind nevetséges szóösszetételt. semmi jelentõsége nincs. hogy adja ki neki a felülvéleményhez készült referensi és korreferensi anyagokat. az orvos mindent helyesen tett. Az a szervezet.Elítélve: az ETT IB Fura tárgyalásra érkezem 2000 szeptemberének idusán. milyen kitüntetésre illenék õt fölterjeszteni. kimosdassák. s nem véletlenül. Mirõl is van szó? * . hogy ha a rendõrség. Vannak vélemények. úgymond. kéri az ETT-t kötelezni e jogsértés abbahagyására. arra. vitatkozik vele – akkor. tõle kér „ felülvéleményt” S aki kéri. hogy orvoskollégáikat megvédjék. talán maga sincs tisztában vele. Nos. bíróság orvosi ügyekben kap egy szakértõi véleményt. Hogy azoktól a professzoroktól. hogy ilyen magyar szó pedig nem létezik. hogy elfogadta ezt a szörnyû. befolyásolta saját magát már a kirendelés pillanatában azzal. Annak azonban már lehetne. hogy az ETT IB megsértette az õ személyiségi jogait. hanem „ felülvéleményt” kérnek. A per alperese a nagy hatalmú ETT IB: az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága. melyik mennyire felel meg a tényeknek. azt maga a jogszabály hívja imigyen: „ felülvélemény” Jó. meg is kapják. akik – tevékenységük produktumából legalábbis egyértelmûen ez tûnik ki – azt tekintik egyetlen komoly feladatuknak. mennyire . nem egyszerûen újabb szakértõi véleményt. Mókás hazánkban azonban az a gyakorlat. amely ha mûhibaperben állást foglal (egyesek szerint tíz esetbõl körülbelül tizenegyszer az orvos mellett és javára). hogy sem a magyar. a mai tárgyaláson ez az ETT IB az alperes. melyik milyen mértékben bizonyított. ügyészség. sem más állam jogrendszere nem ismer ilyen fogalmat. majd azt bármi. annak igazán . A felperes. Méghozzá rendszerint – láss csodát! – olyat. s azok között – elvileg – az dönt. Szalai Flóriánné annak megállapítását kéri a bíróságtól. Nos.

hol olyan zavarok mutatkoztak végig a terhesség alatt. nem lesz ez így jó. Ám a spirál ellenére állapotos lett. Nem is kapott másmilyen kezelést. vajon szabade megtartani így a terhességet. Újra és újra visszament a klinikára. se fölülni. Krisztina ezért úgy döntött. de járni ma sem képes kapaszkodás nélkül. „mindketten egészségesek” papírral. Ám az orvos azt mondta. a feje egészen össze volt nyomva. A szülés sem ment simán. Szabadság-hegy. Nõi Klinikán azonban Patai Kálmán doktor erõsködött: – Minden rendben lesz. Valahogy furcsán állt a szeme. semmi baja nincs. Súlyosan fogyatékos. sírt. Ádám több évig csak feküdni tudott. Aggályai voltak. fõképpen a baba nem károsodhat-e. A szülõk rögtön látták. de õ tovább vérzett – addig-addig. mint a többi újszülött. amíg júniusban ettõl az állandó vérzéstõl . rosszullétek. talán nem járt volna különösebben súlyos következményekkel – ez a kezelés azonban elmaradt. sok-sok utólagos próbálkozás. amikor kiengedték õket a klinikáról –. mint az elõzõ kettõ. ne kelljen pirulát szednie. amit nyilvánvalóan a szüléskor bekövetkezett agyvérzés okozott. s nem is akartak többet. Szellemileg nagyon el van maradva társaitól. A diagnózis egyértelmû is volt: nagytócsás szemfenékbevérzés. persze már nagyon csekély eredménnyel. Az Üllõi úti SOTE II. spirált használ védekezésül. másképpen feküdt. Patai doktor minden alkalommal megnyugtatta õket: nem lesz semmi baj. végül az orvos hatalmas erõvel nyomta-préselte ki Krisztinából a gyereket. A klinika belgyógyásza vitatkozott is a nõgyógyásszal. Krisztinán kérésére Patai doktor négy órával a szülés után sterilizációs mûtétet hajtott végre. hogy valami nagyon nem stimmel a baba szemével. tenni kéne valamit – de végül nem tettek semmit. kisebb-nagyobb aggasztó jelek. Jövõre tízéves lesz. Krisztina és Flórián aggódott. hiszen õk látták. nem beszél. hordja csak ki! – Pedig hol ilyen. a gyerek teljesen egészséges. se fölállni nem. többször is fölvetették. Fiú lett. látásproblémái vannak.Krisztinának és Flóriánnak már két gyereke volt. Szinte elsõ útjuk a szemklinikára vezetett. önálló életre valószínûleg soha nem lesz alkalmas. az Ádám nevet kapta. nem lesznek-e ebbõl zûrök. Ádám nyolcnapos volt. majd elvégezték az egészségügyi küretet. valami nem stimmel: a baba nem olyan volt. harmadfokú lepény. mint az szokásos. hormonkezelést adtak. Ám – miután „ teljesen egészséges” zárójelentéssel kiengedte a kórházból – Krisztina állandóan vérzett. Amely agyvérzés. ha a szülés után azonnal kezelik. Februártól novemberig. neki az volt a véleménye. talán mégis jobb lenne megszakíttatni a terhességet. nem kell elvetetni.

amelyek a bizottsági állásfoglalás megszületése elõtt készültek.infarktusa nem lett. végül leszázalékolták. Amely úgynevezett ellenkérelmében a bíróság elõtt is fönntartotta álláspontját: az ETT IB kizárólag bizottsági álláspontot ad ki. vesz vagy nem. A klinika persze fellebbezett. Nem kapta meg. az orvosok mindenben úgy : jártak el. Nõi Klinikán Papp professzor operálta meg. elmarasztalva a SOTE II. kezelték – õ pedig vérzett rendületlenül. a referensi. Krisztina esetében ötven százalékban nekik adva igazat. mint használ. hanem Ádámért: az õ számára fontos elérniük. ha õk már nem lesznek vagy nem képesek megoldani a dolgait. Csakhogy Krisztináék ügyvédje kérte az ETT-tõl – hivatalos levélben – azokat a referensi. Ettõl sem jött rendbe. Ennek során vonták be a perbe az ETT IB-t. ami akár a legcsekélyebb mértékben is hibáztatható volna. számú Nõi Klinikáját. korreferensi anyagokat a bizottság megvitatja. Állandó gennyes folyása volt. Amely el is küldte „ felülvéleményét” semmi hiba nem történt. többet árt. s visszament hozzá a klinikára. a hólyagja elrohadt. vizsgálták. hogy Ádám miatt is. mondván. de egy biztos: ki nem ad. s a vitában kialakultak alapján nyilvánít véleményt. kiengedték. Végül az I. újra befektették. kilenc hónapon át. az nagy hülyeség. el legyen látva akkor is. Csakhogy addigra – nem utolsósorban persze Ádám miatt – egyre mélyebb depresszióba is került. Krisztina pedig egyre rosszabb állapotba került. További másfél éven át – bocsánat a kifejezésért – szinte rohadt szegény asszony. úgynevezett közbensõ – tehát még nem a kártérítés összegérõl. súlyosbodtak testi tünetei. csupán annak jogalapjáról szóló – bírósági ítélet meg is született: Ádám tekintetében teljes egészében. hogy kapjon életjáradékot. el kell távolítani. Azonnal eldobatták vele a klinikán fölírt összes hormongyógyszert. mondván. Bekerült a Szabolcs utcába. Teljesen tönkretették. Elsõsorban nem maguk miatt. Erre az ügyvéd beperelte az ETT-t. * Beperelték a klinikát. azok munkaanyagok. Az elsõfokú. korreferensi véleményeket is. s ott kiderült: miómás a méhe. amelyeket az ETT vagy figyelembe. Novemberben – amikor szinte megzsarolták a klinikát. ahogy az tõlük elvárható. semmi olyat nem tettek. a . Aki – professzora közremûködésével – határozottan állította: idegi alapon vérzik. de Krisztina miatt is pert indítanak – végre elvégezték a méheltávolítási mûtétet. és hozta valamivel jobb állapotba. Õ azonban még mindig Patai doktorban bízott. Átvitték a belgyógyászati klinikára.

mint bárki másra. hogy „ belsõ anyag” Megnéztem a jogi lexikont. hogy ez valamiféle titkos anyagot jelent. nem fedi föl magát és így tovább. ha ezt oly módon akarják értelmezni és érvényesíteni. hogy elõbb-utóbb bíróság elé idéztetem az egész ETT IB-t. hogy belsõ anyag. mint valami titkos szervezet. amit képviselõjük többször ki is fejtett. Kivéve persze. aki adatokat birtokol. Igaz. Az ETT képviselõje nemcsak jelen perben. akkor ez ellentétes mind az alkotmánnyal. Szalai Krisztina és Ádám ügyvédje a tárgyaláson tehát ellenfél nélkül kénytelen kifejteni álláspontját: – Az ETT adatkezelõ. hogy õk csak a bíróság számára adják azt. hogy az ETT nem idézhetõ. hogyan vonhatja kétségbe bárki a jogukat erre. Nos. csakhogy – mivel a jog nem ismeri –. mint bárkire. Az ETT tulajdonképpen egy rög a magyar jogban. Pedig a Legfelsõbb Bíróság már 1981-ben kimondta. szolgálati titok vagy hadititok szerepel az iratokban – de talán errõl itt és most nincs szó. amelyben nincs mit bizonyítani. . a pert már meg is nyertük. Az ETT IB úgy viselkedik. Az ETT ellenkérelmében folyton „ az ügyre” az eredeti perre hivatkozik – ez . összes tagját együttesen – ha pedig ez nem sikerül. amiben az egészségi állapotukkal kapcsolatos megállapítások szerepelnek. Nem is igen értjük. ha államtitok. amit róla és gyerekérõl írtak szülész-nõgyógyász professzorok. mert felperes szeretné megismerni mindazt. – Ügyvéd úr! – szól kedvesen a bírónõ. róluk szólnak. Mindemellett szabadjon megkérdeznem: mi az. az ETT-rõl szóló egészségügyi miniszteri rendeletben szerepel ez a kategória. hanem sok más esetben ugyanígy nem véletlenül vagy feledékenységbõl adja be a bíróságra mindössze egyetlen példányban a véleményét. hozzánk. Megítélésem szerint ez kristálytisztán jogi szakkérdés. tehát ugyanúgy vonatkozik rá az adatvédelmi törvény. mind az adatvédelmi törvénnyel. Egyet még hadd tegyek hozzá. Következésképpen nem alkalmazható. nem ahhoz kértük az iratokat. peres felekhez semmi közük.bizottsági belsõ munkaanyagok nem tartoznak a peres felekre. ? valamint az összes törvénykönyvet – a magyar jog nem ismer ilyen fogalmat. Nem teszek le róla. – Bizonyítási indítványa vane? – Nincs. törvénysértõ az a gyakorlat. Ám ezek az adatok Szalai Flóriánnéra és Szalai Ádámra vonatkoznak. tévedés. ez jellemzõ a hozzáállásukra. hanem pusztán azért. s nekik talán mégiscsak joguk van látni mindazt. Egyúttal jelezték: a tárgyaláson nem kívánnak részt venni. az Alkotmánybírósághoz fordulok. Tisztelt Bíróság. Hanem ezzel is hangsúlyozni kívánja. amelyre más szabályok vonatkoznak.

hogy hagyja abba ezt a jogsértõ magatartást. Nos. hogy Lábas doktor nagyon részletes szakreferensi anyagot írt. valamint arra kötelezésüket. azt aláíratta a két ápolónõvel is. Dr. Az ETT-rõl szóló jogszabály is kötelezõvé teszi. A bíróságtól tehát annak megállapítását kérte. pár perc múlva fölállva hallgathatjuk õt. Háromszéki Ilona. valamint fizesse meg felperes perköltségét. Történt ugyanis. Az ítélet ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. ezt a négyoldalas iratot szeretné megkapni Ilona. illetve maga Lábas professzor megsértették személyiségi jogait azzal. hiszen az mégiscsak róla szól. hogy Lábas Zoltán professzor az ETT IB szakreferenseként megvizsgálta Antal Ilonát. a referensi és korreferensi anyagokat. kívülállók egészen biztosak lehetünk: az ETT IB élni fog fellebbezési jogával. belejavít. ezt kérjük! – Igen. A bíróság kötelezi alperest. Nos. másikat . *** Vannak kitartó emberek. az belsõ anyag. Ez az ügyvéd az. hogy az IB elé írásban kerüljön a referensi vélemény. És egyben mi. mivel a szóban forgó anyag egy kézzel írt irat volt. ötvenes. s a kereset elutasítását kéri: – Nem sértettük meg felperes személyiségi jogait. amelynek lényeges megállapításai bekerültek az ETT IB felülvéleményébe.– Tessék kifáradni. egy részét elfogadja. Elsõ kötetem A necrosis: szövetelhalás címû fejezetében szereplõ Antal Ilona perében ugyanígy kérte az ETT IB véleményének kialakítása során készült részanyagok kiadását. Az ETT IB pedig nem hajlandó kiadni a vizsgálati eredményt. – Alperes maga írja szakvéleményében – szól Antal Ilona ügyvédje –. hogy nem adták ki ezt az iratot. Mert olyan. Hiszen az IB abból dolgozik. készül ilyen munkaanyag. – A Magyar Köztársaság nevében! A bíróság megállapítja. mi több. hogy nem adta ki a rájuk vonatkozó iratokat. a bíróság ítéletet fog hirdetni! – szól a bírónõ. hogy ezt mégis megtegyék. 15 napon belül adja ki felperesnek az iratokat. hogy az ETT. És hajlandó belemenni egy perbe is. Mondván. átírja. S nem is várat soká minket. hogy az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága megsértette felperesek személyiségi jogait azzal. szemüveges õsz asszony képviseli a bíróság elõtt a tudományos testületet. de ez menet közben megszûnik. állítólag négy oldalt teleírt kézzel.

amikor nem adta meg. – A referens nem csupán leletet készít. hanem tervezetet az IB felülvéleményére. A teljes anyagot kérjük! A bírónõ látja: sehová nem vezet a vita. Az ETT ügyesnek tûnõ testcsellel közben az alapperben – nem közvetlenül Szásznénak vagy ügyvédjének. kérve annak megállapítását. * Elsõ fokon lezárult viszont a harmadik. az ETT IB szabályzata lehetõvé teszi az elmondottakat. Az ETT IB válaszában részben azt volt hajlandó közölni. Nem a húsz ETT IB-tag vizsgálta meg Antal Ilonát. elveszítik jelentõségüket. Ez pedig különleges adat. írhatná át a másik tizenkilenc orvos annak az egynek a megállapításait. . hanem orvosi lelet. hogy az ETT megsértette ügyfele személyiségi jogait. ügyvédje pedig – miközben zajlott a per – levélben kérte. neki joga van megismerni. hogy a konkrét ügy referense dr. hogy nem tudott eljönni erre a tárgyalásra sem –. mind Lábas professzort. Õ készített róla leletet. megismerhették. S azzal a korábbi részanyagok. az jogilag totális képtelenség! – kardoskodik felperesi képviselõ. Lábas Zoltán. általam elért. amely aztán tartalmazza a leletet. aki megvizsgálta a beteget? Ez nem munkaanyag. Lehet. hanem – a bíróságnak megküldte az IB-ülésen részt vett tizenhat orvos névsorát. akik részt vettek a felülvélemény megszavazásában. részint azt. – Itt van a kezemben ez az elkészült felülvélemény. ETT IB elleni per. Róla is készült úgynevezett felülvélemény. akik az õrá vonatkozó orvosi leleteket. kik azok. nem tervezet.nem – s végül megszületik a felülvélemény. – Amit alperes mond. hogy az adott ülésen az IB húsz tagjából tizenhat volt jelen. így kénytelen vagyok az õ képzeletükre bízni: mi történhet ezek után. A többiek nevét nem adta meg. Kupcsulik Péter volt. de akkor ez a szabályzat törvénytelen! Hogyan javíthatná ki. Úgyhogy halkan elnapolja a tárgyalást. amint alperes elõadja! Ebben mindössze két oldal a személyes vizsgálat anyaga. Antal Ilona személyére vonatkozik. ez egyáltalán nem úgy fest. A kebelrege folytatódik címû fejezet sértettje indított. ennek kiadását követeljük hát. amelyet pedig Szász Tamásné. adják meg mindazok nevét. A bírónõ által kitûzött idõpontban azonban már olvasóim kezében lesz ez a könyv. megidézve mind Antal Ilonát – aki még mindig olyan beteg. Ekkor indított különpert az ETT ellen Szászné ügyvédje. ebbõl estig sem lesz egyetértés. hanem egy orvos. fotókat láthatták. Feller József referálta. Nyilván érezve. munkaanyagok megszûnnek. és az ülésen az esetet dr.

A bíróság szerint azonban alperes nem sértette meg személyiségi jogait. tehát konkrétan érvénytelen – ETT-rõl szóló miniszteri rendeletnek. elolvasták a dokumentációt élete tönkretételérõl. õt csak a rendõrség. hiszen ez a felhõk fölött trónoló testület mindig hangsúlyozza: õ a beteggel nem áll jogviszonyban. kik azok. hogy felperes egészségügyi adatai személyes és különleges adatok. Nem vitás ugyan – mondja az indoklásban –. kiknek jutott tudomására mindaz. szétkaszabolt hasáról készült fotókat. akkor az ETT nem teljesítette kérésüket.28 millió fontot ítélt oda egy manchesteri bíróság a tizenegy éves Sam Mansell édesanyjának. élettársa emiatti távozásáról. élete összeomlásáról. Ez ugyanis nem felperes személyéhez fûzõdõ adat. mivel sajnos az adatvédelmi törvény ellentmond az – alacsonyabb szintû. A szülés során a méhben. amit vele orvosi mûhiba során mûveltek. hogy alperes e tekintetben adatkezelõ.szorul a hurok. akik hozzájutottak legszemélyesebb adataihoz. S a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírónõje ítéletet hirdet: a keresetet elutasítja. öngyilkossági kísérletérõl. A testület azonban ekkor is ügyelt a látszatra: esze ágában sem volt direktben Szász Tamásnénak megküldeni a listát. Vagyis „A Magyar Köztársaság nevében” itt és most az mondatott ki: egy magyar állampolgárnak nincs joga megtudni. szexusa megszûntérõl. 3. *** Újsághír: „A brit jogtörténet mindeddig legmagasabb összegû kártérítését. okosabb lesz hát engedni. hogy amikor kérték. amikor nem adta ki az eljárásban részt vevõ orvosok nevét. arra hivatkozva. pedig akkor is köteles lett volna. majd életmentõ császármetszéshez folyamodtak. idegei összeroppanásáról. amiért gyermeke szülés közben orvosi mûhiba következtében nem jutott megfelelõ mennyiségû levegõhöz és súlyosan agyhûdéses maradt. neki nem hajlandó válaszolni sem a kérdéseire. Csakhogy Szászné ügyvédje változatlanul kérte a bíróságtól a személyiségijog-sértés megállapítását. . bonyolult pozícióban elhelyezkedõ magzatot kétszer is fogóval próbálták meg az orvosok világra segíteni – e kísérletek közben történt meg a baj –. végül is a pillanatnyi presztízsveszteségen kívül semmi jelentõsége nincs az egésznek. akik látták a tönkretett. Elsõfokú magyar bírósági ítélet szerint nincs joga. a bíróság kérheti bármire is. Az sem vitás.

Withybush Kórházat felügyelõ egészségügyi hatóságnak. hogy bár kezdettõl fogva nyilvánvaló volt az orvosok felelõssége. de Sam számára még nincs vége. azaz közel másfél milliárd forint. hogy Sam életben maradjon. hiszen minden áldott nap végig kell csinálnia ezt az életformát” A szerencsétlen anya nem bocsátja meg a . öltöztetést és mosdatást igényel.” (1 font 2000 novemberében: 440. végtagjai állandó görcsben vannak és nem tud beszélni. A rekordösszegû végkielégítést egy nemrégiben hozott felsõházi jogszabály tette lehetõvé. Mint édesanyja elmondta. amely megemelte az orvosi mûhibák következményeiért odaítélhetõ kártérítés összegét. „ amiért az ügy végre befejezõdött. többek között elektromos rokkantkocsira és emelõkre költik. a kártérítést létfontosságú orvosi berendezésekre. míg ezt elismerték és kártérítést fizettek.73 forint. tizenegy évig tartott. Ahhoz. tehát a megítélt jóvátételi összeg: 1445594400 Ft.) . Penny Mansell a BBC-nek nyilatkozva kedden örömének adott hangot. éjszakánként tízszer-ötvenszer forgatni. gyógyszereket kell kapnia.Sam két hivatásos ápoló gondozását igényli. állandóan mozgatni kell. etetést.

foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetõtárgyaláson jár el szakértõként. Elsõként – már csak az illem kedvéért is – dr. üljön le velem beszélgetni. úgy hallgatom végig az útbaigazítást. tüdõ. kint az egész agya. a belek is ott vannak. s nagy kupacban állnak teste tetején. lép. Két fém boncasztal. s a nyári melegben gyomorfordító szag fogad a legelsõ teremben. állok rendelkezésére! – megállapodunk az idõpontban. attól olyan hatalmas a domb. és az elsõ emeleten találja meg. Fülöp Tamás elleni. Inkább átfordulok a jobb oldalra: ott már csak a belsõ szervei hevernek valakinek. mint tyúk a kendermagban. A fején például egyáltalán nincs már. ahová belépek – Atyaisten. urak. aki már nincs jelen – a boncasztalon máj. . A parkoló felõl megyek be az épületbe. valószínûleg már jóval korábban kezdtek dolgozni rajta. de hál’istennek nem egészen úgy. nem máshol vagyok. – Máris mondom – mosolyog a fiatal boncmester. a nyitott ajtón át. egyéb alkatrészeit is szépen kibontották. mint aki idõnek utána érkezett. kifejtve. Nem túl sok helyen. mint a boncteremben. hátrahajtották rendesen. mellettük fehér köpenyes hölgyek. Fölkeresem hát az úgynevezett másik oldal minél több képviselõjét is. – Itt fölmegy a lépcsõn. s annak szünetében csevegünk keveset. azok közt válogatnak. s fölkeresem az Üllõi úti klinikán. hogy szeretnék – amint ezt a mai „ polgári” szóhasználattal mondani illik – kiegyensúlyozottan írni. De a gyomrát. Akkor kérem meg. tüdejét. a koponyája fölsõ részét is lefûrészelték. olyan sárga az egész teste – már ahol rajta van az eredeti bõr. s õ kedvesen azt válaszolja: – Nagyon szívesen. mint a citrom. szív. a másik lépcsõn. A baloldalon férfi halott nyugszik az asztalon. Sótonyi Pétert. és nagyon aggódik. méghozzá akkora halomban. hogy el fog késni. s kezében az aktuális szívvel közelebb lép hozzám. hogy földbe gyökerezik a lábam: ez mind elfért ott belül? Közelebb lépve megnyugszom: persze. s kétségkívül úgy indulok kifelé. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatóját. Hirtelen hátrálok két lépést. valami egészen furcsa rekedt hangon. – Sótonyi professzor urat keresem – hebegem nem túlságosan bõ mellénnyel.Az orvos szakértés Komolyan gondolom. aztán balra. A dr.

úgymond. mi több. akik azért vitatják. Mire fölérek a lépcsõn. Alapvetõ kérdés. Kétségtelen. – Segíthetünk még valamit? – marad udvarias a szívet kissé dobálgató boncmester. amit a bíróság szabadon mérlegelhet. Az azonban kétségtelen tény. és mint ilyenek. bizonyos változások vannak kialakulóban a szakértés és a felülvéleményezés rendszerében. úgymond. igaznak tartja azt a vélekedést. és ezért például a svéd gyakorlatot tartják követendõnek. mint például az Egészségügyi Tudományos Tanács szerepköre. a gyomrom is megnyugszik. hogy igen. nagy szaktekintély. függetlenek legyenek. az ETT IB-t közvetlenül az egészségügyi miniszter felügyeli. elsõsorban az alapelvek egységesítése érdekében. hogy egy- . – Ha lehet. hogy a szakértõk. – Ön. A professzor hatvanas. elegáns úr. vannak országok – mint Ausztria. Az orvosok valószínûleg azt mondják: a szakértés gyakorlata túlságosan betegpárti. Az ETT IB elõdje az 1890-ben alakult Igazságügyi Orvosi Tanács volt. inkább ne! – és menekülõre fogom a dolgot. fõszakértõ a mûhibaügyekben. – Ön nemrég említette: az Európai Unióhoz csatlakozás önmagában is fölvet néhány újragondolandó. aki ma Magyarországon.) EüM-rendelet szabályozza. újraszabályozandó kérdést. Fogalmazhatunk úgy is. kari dékánkánt is dolgozik az orvostudományi egyetemen. (IX. a skandinávok –. már köszönni is majdhogynem normálisan vagyok képes.– Köszönöm szépen – rebegem elhaló hangon. (VI. 16. 13. ezért „ arc nélküli” szervezetnek tartják. – Az Európai Unió tagországaiban is mûködött és mûködik a mi ETT IB-nkhez hasonló szervezet. – Az igazságügyi orvos szakértõk az egészségügyhöz tartoznak. Mûködését a 13/1994. akik azon a véleményen vannak. Magyarországon az igazságügyi orvos szakértõk három fõhatósághoz tartoznak (Belügy-. mert a testület nem idézhetõ meg. az tehát nem szentírás. hogy az ETT IB véleménye a bizonyítás egyik eszköze. Magyarországnak a majdani csatlakozás esetén ezeket figyelembe kell vennie. hogy az orvostársadalomtól és az egészségügy belsõ érdekviszonyaitól függetlenek. hogy az igazságügyi orvos-szakértés meglehetõsen orvos-párti? – A kérdésfelvetés jogos és érdekes. Mûködését vannak. A betegek és az ügyvédek pedig azt: erõteljesen orvos-párti. ahol a törekvések abba az irányba mutatnak.) NMrendelet és az azt módosító 18/1999. Azt azonban szükséges hangsúlyozni. Igazságügy és Oktatási Minisztérium). eleve vádolhatók bizonyos elfogultsággal! – Vannak.

A kérdésnek van egy másik oldala is. valamint az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet elméletileg foglalkozik az úgynevezett szakértõi mûhiba kérdésével. hogy olyasmirõl adjon szakvéleményt – például klinikus szaktanácsadó bevonása esetén – . hogy egyik vagy másik iskolának van-e igaza az adott esetben. hanem tõle elvárható magatartása is. lehetséges kockázatvállalásról és így tovább. Tapasztalatból tudom. Az indikációról. amikor a szakértõnek az igazságügyi szakértõi névjegyzékbõl történõ törlését indokolt lenne javasolni. hogy az orvosi tevékenységgel kapcsolatban napjainkban is léteznek iskolák vagy irányzatok. mint a bíróság elõtt. Az kétségtelen: ha a beteget jogellenes kár éri. az intézményeket az ügyvédek vagy a betegek fölkérhetik szakértõi vélemény adására. mégis gyakran rákényszerül. hiszen a mûhibaügyek különleges szakmai felkészültséget igényelnek a bírói kartól is. terápiáról. Lehetõség van úgynevezett magánszakértõi vélemény beszerzésére. Tehát az orvos szakértõi vélemények számos ponton kerülhetnek a viták és a megmérettetés kereszttüzébe. – És ezek között miként foglal állást az orvos szakértõ? – Nyilvánvalóan nem az õ dolga lenne a bizonyos fokú ellentmondások feloldása. hogy az ETT IB és az Orvos szakértõi Szakmai Kollégium. az új szakmai kollégiumoknak egyik fontos feladata lesz az új szakmai protokollok kidolgozása. A szakértõi véleményekkel kapcsolatos komoly gond az is. aki a betegnek ad igazat. akkor azt kárpótolni kell. és nem az orvosnak! Valamint ennél azért el tudnék képzelni erõsebb felelõsséget is! – Nem kevés ez. – Miben áll ez a felelõsség? – Elveszítheti a szakmai hitelét. hogy például Svédországban az ilyen ügyeket többek között speciálisan fölkészített bírók tárgyalják. amiben az orvosi szakmán belül is még folynak szakmai viták. tekintélyét – úgy a szakma. a szakértõi felelõsséggel és azokkal az esetekkel. higgye el! Szeretném megjegyezni. Az orvos szakértõ felelõssége tehát rendkívül nagy. véleményéért felelõsséggel tartozik. csak az veszíti el az úgymond szakmai hitelét. Az orvosszakértés vonatkozásában az elmúlt években számos változás történt. amelyek bizonyos kérdésekben véleménykülönbözõséget mutatnak. Meggyõzõdésem. a szakértõknek van szakértõi kamarájuk.egy ügy kapcsán az orvos polgári jogi vagy büntetõjogi felelõssége merüle fel. Megalapozott szakértõi vélemény elõterjesztése tehát minden szakértõnek nemcsak célja. – Attól tartok. megírása és . vagyis foglaljon állást abban is.

módszertani levelek próbálják ezt meghatározni. A progresszív betegellátás önmagában is a finanszírozás lehetetlenségét okozza. – Na igen. addig a mûhibaperek dolgában sem látok érdemi kedvezõ változásra lehetõséget. azokat kell követni. Természetesen nem elhanyagolható szempont az egészségügy megfelelõ finanszírozása. Túlköltekezésünk közel másfél milliárd forint. Meggyõzõdésem. ezáltal szakmai szabállyá tétele. a paraszolvencia-rendszer miatt erkölcsileg is támadható egészségügy mitõl is lenne vonzó pálya? Az orvostudományi egyetemek iránti érdeklõdés csökken. A klinikák bármely kórházból kötelesek a betegeket átvenni. Elsõsorban azokban az ügyekben. addig Ausztriában ez 2000. ezért kincstári biztost rendeltek ki. hogy világosan megfogalmazzák a kötelezõ ellátás tartalmát.elfogadása. sokszorosan támadott és részben tönkretett. – No de ha ez így van. ezek azonban nem mindig tudják követni a legújabb tudományos eredményeket. tekintettel arra. A SOTE-n sem könnyû a helyzet. Nyilvánvalóan minden szakmának vannak alapelveiben elfogadott. Amíg a GDP-bõl az egészségügyre nem tudunk többet fordítani. Amíg Magyarországon évente és betegenként 330 dollár körüli összeget költünk. Az alulfinanszírozott. az orvosimûhiba-ügyek egy része is elválaszthatatlan az egészségügy pénzügyeitõl. Az ide jelentkezõk tanulmányi eredménye az elmúlt évekhez képest egyre kedvezõtlenebb képet mutat. akkor sok esetben az is követhetetlen. a gyakorlat által hitelesített szakmai szabályai. – És ilyen esetekben ki határozza meg a szakmai szabályokat? – Alapvetõen senki. amely következik az egészségügyi törvény elõírásaiból. ezek feltételrendszere azonban a finanszírozó oldaláról nem biztosított. Elvileg minden állampolgárnak azonos színvonalú orvosi alapellátásra van joga az új egészségügyi törvény értelmében. amelyekben fölmerül az orvos polgári jogi felelõssége. – Nagymértékben. a pénz! Azt hiszem. a túlköltekezés jelentõs része az alulfinanszírozottságból adódik. nyilvánvalóan mindenkor figyelembe véve az orvostudomány pillanatnyi állásának elfogadott szakmai szabályait. Németországban 2500 dollár – Amerikát most inkább hagyjuk. hogy a . jelenleg a tankönyvek. Ma még kevés orvosi szakterületen vannak meg ezek a szakmai protokollok. ki követ el hibát és ki nem! – A kérdés csak elméleti. Az új egészségügyi törvény betegekkel kapcsolatos része valóban igazodik az európai elvárásokhoz. Az egészségügyi törvénybõl és a várhatóan a közeli jövõben elkészülõ szakmai protokollok alapján remélhetõ. színvonalát és módját. Az ellentmondás számos probléma hordozója lehet.

amely a társadalombiztosítástól az egészségügyi rendszer mûködtetéséig terjedne. Meggyõzõdésem. Lassan kezdünk oda eljutni. amikor nem történik meg az orvosi foglalkozás szabályainak megszegése. Például az ön által emlegetett mûhibaügyekben. ha tetszik. hogy az alapbiztosítási összegeket emelni fogják. Az egyetemnek. Ezek nem teszik vonzóvá a pályát. – Én azt hiszem. látszatintézkedés történt. Új szempont a gazdasági tényezõ. Kérdés. se hamva. – Pedig az egészségügyi. mert az is nagyon behatárolt. A jogellenes károkozás. valamennyi kórháznak kötelezõ felelõsségbiztosítása van. hogy a biztosítók profitorientált cégek. A kezdõ orvosok fizetése 40 ezer forint körül van. amely hajlandó meghozni olyan. az orvos polgári jogi felelõssége olyan esetekben is fölmerül. Átfogó reform kellene. Az is tény. Hiszen mindenki jól tudja: valódi egészségügyi reformnak a legminimálisabb kifutási ideje is 10 év. fõként finanszírozási reformnak se híre. még sokáig reménytelen ez – amíg ugyanis a politikai elit politikai kultúrája olyan. ez tény. Számomra az a csoda. az intézmények mibõl fogják majd fizetni a megemelt biztosítási díjakat. amit nyújt. amit gyógyításra költenek. – Én is ettõl tartok. – Számos reformintézkedés. amilyen. Várható tehát.legmagasabb szintû ellátást biztosító intézmények. azonban ezt megfelelõ módon kellene finanszírozni. mint az önkormányzati kórházaké. Hol az a kormány. hanem a két választással késõbbi kormány fogja learatni? Nyoma sem látszik ilyennek. többek között mûhibaesetekre is. Pedig a helyzet folyamatosan romlik. azonban az orvostól független körülmények és okok miatt az mégis bekövetkezik. Az egyetemi klinikák finanszírozása rosszabb. amelynek gyümölcseit aztán nem õ. Abból biztos nem. Az ügyszám emelkedik. * A professzor után persze olyan orvos szakértõvel szeretnék beszélni. ha az orvosi mûhiba kérdéseit ilyen oldalról is elemezni kívánja. új biztosítási konstrukciók fognak kialakulni. sok százmilliárdos kiadásokkal járó döntést. Nagyon örülök annak. hogy az egészségügy ebben a finanszírozási konstrukcióban még mindig tudja azt nyújtani. a nõvéreké 30 ezer táján. Természetesen ez a gyakorlat helyes. akirõl legalább – hogy finoman fogalmazzak – többféle vélemény hallható . hogy az egészségügyben két tényezõ válik elhanyagolhatóvá: a beteg és az orvos.

ahova a pékeknek kétszáz évvel ezelõtt! Miért nem? Miért nem állnak föl az orvosok kamarai közgyûlésen.orvosi berkekben. nem fogadták el. kártérítési perekben is a beteg van sokkal nehezebb helyzetben. a pletykák szerint ezt olyannyira teszi. hanem valamennyiükét. hogy egy orvos nem is csak polgári jogilag. miért nem minõsítik tarthatatlannak ezt a helyzetet. ha maga az orvosi céh is keményebben ítélné meg saját tagjainak tevékenységét – de . Miért kell a hibájának mindjárt a legnagyobb nyilvánosság elé kerülnie? – Mert nincs más eszköz! Az orvosok saját szervezete. Rájöttek. amelyben a betegeket védõ ügyvédeknek adott igazat. mint az orvos. mint a nyilvánosság? Mert az orvosi kar maga nem akar. tényleg disznóság történt. mégpedig úgy. Ebben látom én az ön elsõ kötetének legfõbb problémáját. tilt el orvost mûhiba miatt. az orvosoknak eleddig nem sikerült eljutniuk oda. illetve a kórház. hogy klinikus orvosok „ is meszelték” a nagydoktoriját. a rosszul dolgozóktól. Nos. váltják le az ezért felelõsöket. Miért nincs más eszköz. gyakran ad orvosokat elmarasztaló szakvéleményt. ám ettõl még lehet zseniális orvos. munkajogi. hogy megtorolják néhány olyan szakértését. de büntetõjogilag is elítélhetõ módon hibázott. nem hajlandó „ söpörni a saját portája elõtt” . a kamara pontosan nulla esetben ítél el. hogy ne mondhassa senki: a pékek már megint micsoda szemetet adtak el nekünk. ennek a reputációja súlyos kárát láthatja. A pékek céhe az összes olyan péket kizárta. és tesznek rendet? – Ebbe én hadd ne menjek bele. Az égés el hatása az emberi szervezetre címû értekezésében állítólag világhíres tényeket szedett össze. Az a hír járja róla. keményen föllépni saját selejtjével szemben. Balogh Istvánt. hogy ne engedjék kemence mellé a rosszul dolgozót. az Országos Igazságügyi Orvostani Intézetben keresem hát föl dr. Ugyanebben az intézményben. Ha ugyanis egy ilyen orvos névvel megjelenik az ön könyvében. ha úgy látja. igazságügyi orvos szakértõ. a büntetõügyek körülbelül 98 százaléka nyomozásmegszüntetéssel zárul. Mi több. hogy megvédjék saját magukat a sarlatánoktól. aki rossz minõségû kenyeret és zsömlét sütött. fegyelmi eljárások nem indulnak ilyen indokkal. Miért nem? A céheket annak idején többek között éppen arra találták ki. az orvostudomány kandidátusa. katonai. s a polgári. mert fölfogták: az ennél a disznónál eladott szétégetett zsömle nem ennek az egyetlen péknek teszi tönkre a szakmai tekintélyét. ám elnyírták. Elfogadom. hogy azokat kilökik saját soraikból. – Szerintem onnan kell kiindulni: elõfordulhat. a kamarai ügyek nagyon távol állnak a szakértõi mûködéstõl. igazságügyi. Balogh István PhD. Így aztán a névjegyén „mindössze” ennyi áll: dr. helyesebb volna. a többi péknek alapvetõ érdeke. katasztrófa-orvostan és a neuropathológia szakorvosa.

hogy lépjen elõrébb. vagy nemet mondjak rá. – Rendben. hogy vagy igent. hogy X professzornak mi a véleménye rólam. – Amikor arról van szó. amelyben elmarasztal minket – akkor Maga az életben nem lesz professzor? – Tudja. Én 1972-ben végeztem. az nem érdekli. az „ ugye” szóban van a hiba! Amikor azt mondja. hogy ez a szemét Balogh rendszeresen. hogy nincs tisztában azzal. akár professzorrá. „ ugye” . – Ám az igazságügyi szakértésrõl sem egyértelmû a kép. – Igen. hogy mindennek nincs hatása. hogy az se érdekelje: a professzori kar miként látja! – Pedig az sem érdekel! Engem az érdekel. elvárja tõlem. ha Magáról az az általános kép alakul ki az orvoscéhben. Amint azonban igazságügyi orvos szakértõként járok el. azt kik döntik el? – Orvosok. adjunktussá. vagy nem. amelyet vagy elhisz nekem. azonnal megszûnik a szakmai kompetenciám és karrierem. – Amikor megpályáz egy tanszékvezetõi posztot. amikor véleményt alakít ki egy-egy ügyben. hogy X professzor mit gondol Magáról. engem nem lehet . de csak mint egyetemi oktató. ez egyes orvosok szerint jó. s megpróbál csõbe húzni. akkor független vagyok. a nevem tiszta maradjon. azóta ezt csinálom. ha kiszolgálok akár az egyik.nekem mint szakértõnek amúgy is keményen kell fogalmaznom: igen vagy nem. de sokkal többször ad olyan szakvéleményt. – Független? Hadd kérdezzek ebbe bele! Amikor megírta a kandidatúráját. – Amikor fölvetõdik. arról kik határoznak? – Orvosok. így van. kik nevezik vagy nem nevezik ki? – Orvosok. más orvosok szerint kevésbé. És ugyanígy egyes betegek részére jó. Engem már nem érdekel. hogy milyen jövedelmet kapjon. Ön itt ül a SOTE egyik intézetében. Csakhogy kihagy a számításból egy elemet. akár a másik oldalról valakit. Nem adom el a nevemet. hogy a legdrágább kincsem. Kialakult rólam is valamilyen kép. Teszem azt. más betegek részére nem jó. De azt nem engedheti meg Magának. ugye nem akarja azt állítani. azt kik bírálták el? – Orvosok. Ugye nem akarja elhitetni velem. – Nos. a szerintünk helyesnél sokkal. mert az megfizethetetlen. s a SOTE alkalmazottja. Én ilyen pali vagyok. Hiszen ha csak egyszer is megteszem.

milyen pozícióból formál véleményt. ha valakinek változik a véleménye attól függõen. valamint azt a struktúrát. tessék mondani. de gyakran magánúton is. hogy sok ilyennel találkozik ebben a szakmában. visszaadom. aki így jár el. csak igazságügyi orvos szakértõk vannak. miért orvospárti zömmel és általában az igazságügyi orvos-szakértés? – Szerintem ez nem így van. Csakhogy ez még nem strukturális. Persze voltak is ebbõl konfliktusaim. Engem gyakran kérnek föl az intézeten keresztül is. hogy konkrét megrendeléseket akartak adni. és nem járok el szakértõként. akik leírják: itt. semmi hiba nem történt. függetlenül attól. Én úgy gondolom. itt aztán igazán minden rendben volt. ami. kérem szépen. Akkor nagy baj van. nincsenek magánszakértõk és igazságügyi orvos szakértõk. elfogadom és elhiszem. vállalva annak összes kellemetlen következményét. – Ez viszont igaz. a biztosító. Szakértettem rengeteget például Ádám Györgyék ügyvédi irodája számára is. Ha profi ügyvédhez kerül az ügy. Hiszen a mûhibaügyek általános koreográfiája ma a következõ. amely ezt megengedi. hanem csupán azt: . amit elmondtam.befolyásolni. elfogulatlan szakértõi vélemények szülessenek. Vagy mondom másként: nagyon nagy baj van. nem mechanizmusbeli megoldás arra. Megtörténik az. amely testület fellengzõsen és röhejesen felülvéleménynek hívott állásfoglalásában rögzíti: jé. ez a kiküszöbölés nemigen történik meg. ha a professzorok a saját képükre akarják formálni a szakértõi véleményeket. mûhiba történt. Mert nem vagyok hajlandó csahos kutyaként más álláspontját védeni. kérem. elõfordult többször. hogy leszek szíves a fölkérõ oldalt támogatni. hogy általában pártatlan. mindenki a lehetõ leggondosabban járt el. ha egyszer az nem egyezik az enyémmel. hogy az általános gyakorlat ez. Nem biztos. Ám minden esetben ragaszkodtam a magam szakmai álláspontjához. az sorompóba állítja a magánszakértõket. Erre a kórház. Ha engem a legcsekélyebb mértékben is megpróbálnak befolyásolni. s ennek meg is van a maga eredménye. Innen is. a bíróság kirendeli az igazságügyi szakértõt. Kirendelik az ETT-t. aki leírja: ugyan. A fölkérés nem azt jelenti. És én akkor azonnal fölálltam. mit írjak le a szakértõi véleményben. ellenük is. – Rendben. és nagyon szomorú. és visszaadtam a szakértõi megbízást. én tüstént kilépek az ügybõl. Számos esetben nekimentem már a falnak. miként lehetséges. nem jó. de én mindenesetre ilyen vagyok. És akkor azt kell kiküszöbölni. s egyetlenegyszer sem engedtem befolyásolni magam. állami vagy magánpozícióból adnak-e véleményt. – No. tényleg nem történt semmi hiba! Nos. onnan is. Sõt azt is elfogadom.

orvoshoz fordult. de az elváltozás nem szûnt meg.adjak objektív szakvéleményt. Ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? Pedig hát látja. – Valamilyen anyagcserezavar lehet. elmúlik magától! – hangzott a megnyugtató válasz. Igen. És tényleg csak azt vagyok hajlandó adni. aztán az évek. Nem kell vele törõdni. Elküldöm a második legjobb szakértõhöz – nem vállalom az ügyet. hogy a többiek nem ilyen jók… – Persze. nézegette. s azt javasolta. hónapok múltán azonban az egész köröm alatti rész feketévé vált. de nem szakértõ. el ne fertõzõdjön. Teltek-múltak a hónapok. *** Magda – a tekintélyes gyógyszergyár elismert középvezetõje – bal keze mutatóujján elszínezõdött a köröm. . sõt idõnként a körme szélei kisebesedtek. jól értette. van ilyen is. és nem is akarom elhárítani. ha pont olyan valakirõl van szó. Elõbb csak csíkokban. – Értem a visszakérdezés provokatív élét. akkor valószínûleg elmúlna az alatta lévõ elszínezõdés és a sebesedés is. akivel máskülönben ön jó viszonyban van és így tovább. – Jól értem a kérdését: ugye ilyen szakértõvel nemigen találkozott még? – Én azzal hencegek magamnak. hogy mindig nagyon pontosan fogalmazok. Ezzel-azzal kezelte is a kezét. Az a szakértõ. akivel a fõnökének más miatt fontos jóban lenni. amely itt csúcsosodik ki. hogy ezt nem szakmai alapon teszi – az az én szememben nem szakértõ. aki el tud menni bármelyik oldalra úgy. nem azt jelenti. De ez nem értékítélet. Lehet az kiváló ügygondnok vagy ügykezelõ. Tényleg nagyon pontosan fogalmazok. Saját gyógyszerészvégzettségét természetesen kevésnek ítélte ehhez. ha éppen annak a professzornak az intézetében történt valami. ez puszta ténymegállapítás. – És mi a helyzet akkor. Aztán a szokásos évenkénti nõgyógyászati vizsgálatok egyikén a doktor észrevette e fura jelenséget. – Nagyon egyszerû. pedig Magda nagy gondot fordított a korábbiaknál sokkal egészségesebb táplálkozásra. tán érdemes lenne „ lekapni” ezt a körmöt. Mert nem tudnék objektív maradni. isten õrizz beavatkozni. ha mindenféle mögöttes személyi konstellációk húzódnak meg egy-egy ügy mögött? Mondjuk.

Férjét. ám ez sem szünteti meg folytonos lelkiismeretfurdalását. mint a nagy hírû tüdõkórházba. ám az azutáni elõtt kicsivel fájni kezdett a nyirokcsomó az egyik hónaljában. arra adtak kezelést. Mindenesetre – intették Magdát – negyedévente végeztessen teljes rákszûrést. vele együtt jelent meg a feketedés is. annak ellenére. baj ne legyen. ismert központi kórházhoz fordult. akik nem tudták diagnosztizálni a köröm alatti elszínezõdést? Megfelelõ vizsgálatokat végeztek-e és idõben-e? Elvárható-e egy tüdõkórházi osztályvezetõ fõorvostól. ott egyetértettek a javallattal. hogy nem õ tehet arról. az áttétek létrejöttét . A következõ kontroll is rendben volt. legyengülés. Megoperálták. levették az ujját rendben. Ám amint az újranõtt. Megismételték a körömlevételt. levették a körmét. aztán lebénulás. Hamarosan el is ment tüdõröntgenre. Magda meghalt.és tüdõvizsgálatra. Foghúzásra ment. hogy helyesen tudjon értékelni egy röntgenképet? Nem kellett volna-e a már felismert bõrrákot nemcsak amputációval. A tüdõröntgen döbbenetes eredményt adott: a tüdeje tele volt áttétekkel. sugárkezelés – étvágytalanság. Fölvetették. s megnyugtatta: nincs áttétel. s megállapították: az ottani fõorvos által akkor teljességgel negatívnak mondott röntgenképen már ott volt egy több mint 5 milliméteres áttét. hanem további. rögvest eltávolítani az egész ujjat. hogy nem tudta „menedzselni” a feleségét az orvosokkal szemben. Bekérték a tüdõkórház fél évvel korábbi filmfelvételét. A fõorvos úr nem vette észre. MR-vizsgálatot kértek az agyára – ott is voltak már „ áttétet mutató képletek” . talán hasznos lenne szövettani vizsgálatot végeztetni – s annak eredménye ez lett: melanoma malignus.Magda hallgatott a tanácsra. Üzemorvosa azonnal elküldte a lakhelye szerinti kórházba labor. Mikor kellett volna megfelelõ szakemberhez fordulni? Honnan tudhatja az ember. hogy még nem terjedt tovább a kór. Gombafertõzésre gyanakodtak. a bõrrák. nemhogy autót vezetni nem tudott. Nem tud fölmentést adni magának. Aki maga elemezte a felvételt. néhány hetes javulás –. de egyedül tömegközlekedni is alig. az eredmény ugyanaz lett. Le is százalékolták. s az injekciótól állandó egyensúlyvesztéses állapotba került. mindenki reménykedett hát. s ott is a fõorvoshoz. Lászlót máig gyötri a bûntudat. S ma csak sorolja megválaszolatlan kérdéseit. melyik a megfelelõ? Hibáztak-e. nehogy áttétek képzõdjenek a test más részeibe. Kemoterápia. de sikertelenül. s a csontok szövettani vizsgálata negatív lett. aztán a vég. Azonnali döntésre volt szükség: tüstént mûtét. a biztonság kedvéért nem is máshová. hogy idõközben „ kiesett” . a rosszindulatú rákok közül az egyik legfélelmetesebb.

ha nagyon híres! Rámenõsen kell bánni az orvoslást végzõkkel. Mindenki figyelje saját magát. de segítsen tapasztalatait átadni szeretteinek.megelõzõ eljárással is kezelni? Valamint megfogalmazza tanácsait mások számára. nem szabad a rutinra hagyatkozva ellenõrizetlenül elfogadni semmilyen információt! Bár elegendõ lenne betartani László tanácsait! . még akkor sem. ismerõseinek is! Soha nem szabad csak egy orvoshoz fordulni.

Az ügyvéd elõkeríti a kezelõirodáról a bírónõ jegyzõjének szobaszámát. A bírósági – szörnyûséges – folyosón fekete ruhás család üldögél: Kurisék. igaza van. bíró nélkül mi magunk nemigen tudunk tárgyalást rendezni. õ sem tud mit kezdeni ezzel az állapottal. csak a tárgyalás miatt – ezek szerint hiába. Maguk azok? Nem lesz ma tárgyalás. – A család Kisterenyérõl utazott föl hajnalok hajnalán. hogy nem tudnak jönni! – És akkor nem lehetett volna telefonálni? – De. eltelik fél óra is a kitûzött kezdési idõponthoz képest. illetve lemondták. jóképû. Kérték: közöljék velük azok idõpontját. Ha már a családot a kutya sem fogja kárpótolni. a tárgyalás helyett mennyit tudok majd dolgozni. úgyhogy majd küldünk levélben új határnapot. másodszor a bíró betegedett le. Szomorú házaspár. huszonéves fiúval. No. majd lesznek tárgyalások.A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy A nagyon-nagyon ritka kivételek egyikére tartok: büntetõügy orvosi mûhiba miatt. azt lehetett volna. A büntetõügy legelején kaptak hivatalos értesítést. Téblábolunk. – És minket miért nem értesítettek errõl? – dühöng az ügyvéd. nem jutott eszembe. hozzá. azt tervezgetem. ám se bíró. Nem értik. kezében valamelyik pesti napilappal: – Nézzétek már. hiszen eddig már kétszer maradt el. Igen mérgesek õk is. Aztán egyszer csak jött a szomszéd. hogy elindult az eljárás. hogy tegnap közölték a szakértõk. Megérkezik az ügyvédjük. Elnézést. itt nincs mit tenni. átmegyünk a Markó utcai másik házba. a teremben pedig teremtett lélek sincs. Elõször maga a vádlott nem jelent meg. üljünk le beszélgetni a közeli parkban. legalább magamat próbálom: megkérem Kurisékat. itt a Ti ügyetekrõl írnak! – Az újságból tudták meg: . a bírónõ elhalasztotta! A szakértõknek nem volt jó az idõpont. mert szeretnének részt venni. Amíg ballagok a Markó utcában. – Hát hiszen mondom. se vádlott. – Ja. mi most a helyzet: a tárgyalóterem melletti tartókában nincs kint a mai tárgyalások jegyzéke.

baj van. Cilike. majd kiugrott a helyérõl. amikor férjhez ment a Nógrád megyei Szécsényfelfaluból valósi Kuris Lászlóhoz 1968-ban. húszévesen a templomban ismerkedett meg a Borsodszentgyörgyrõl valósi. mégse vették föl az óvónõképzõbe. Elkezdett dolgozni képesítés nélküli óvónõként a közelben. Elõbb is. Kurisné érezte: valami nincs rendben. Cilus az intenzív osztályon van! – Szûzanyám. néhányan többet is. talán õ tud segíteni neki. De Cilike – amikor fölhívta telefonon a mamáját – elmesélte: a doktor úr azzal biztatta. 92-ben. Cili szülei otthon várták a telefont. szültek. végig jeles tanulóként. . azt mondta. Imre Ausztriában is kapott munkát. Cilinek csak nem jött össze. nem értesítette õket. keresse föl dr. amikor az Isten megajándékozta ezzel a kis tüneménnyel. Ám hétfõn valamilyen okból elmaradt a mûtét. A salgótarjáni doktor néhány próbálkozás után azt tanácsolta. Cili Kisterenyén járt általánosba is. akkor februárban feküdjön be hozzá. még mindig van másik módszer. majd óvodatitkár lett. azt nem tudták. Fülöp doktor 93-ban megállapította: a méhnyálkahártyáján nem tapad meg a petesejt valami barlangos összenövésektõl. Orvoshoz fordult. s ebbõl sok bajuk is volt. de minden esetben elvetélt. Imre: – Anyuka. vasárnap feküdt be Pesten. hamarosan mint kismama lesz a páciense. õt szerették. mondván. ha ez nem segít. hogy hétfõn elvégzik a mûtétet. aztán a másikat. nem ilyen gondokkal. Cilike volt az egyetlen gyerekük. Csak akkor fordult egyenesbe az élete. az intenzíven? Hogyhogy? – Valami hiba történt a mûtét során. azokat kell megszüntetni. és a klinikai halál állapotába került.a bíróság nem tartotta be az ígéretét. február 12-én. Szegény. Jó. Hogy milyet. hozzáment feleségül. Mátraterenyén. megtartotta a tárgyalást nélkülük. Lézerrel kezelte elõbb a méhe egyik felét. tõsgyökeres kisterenyei csendõrcsaládból való. ahogy csak bírták. jó ideig ott éltek. 70-ben született kicsi lányuk. a Szent Imre Kórházba azzal. Valósággal röpködött a boldogságtól: csak lesz gyereke neki is elõbb-utóbb! Kedden csak Imre jött föl Pestre. gimnáziumba. Kuris Lászlóné Szendrei Irma óvónõ. Az édesapa rajongással vette körül kislányát. felelte a doktor. Fülöp Tamást. 1994. A korábbi osztálytársai már mind terhesek lettek. Gyönyörûen éltek együtt. késõbb is volt még több terhessége. majd kedden. Annyira vert a szíve. 94 januárjában Cili visszament hozzá: nincs eredmény. Délután telefonált a veje. orgonaépítõ Imrével. negyvenéves volt már.

Éppen nagyböjt elsõ hete volt. Anyuka. Kisterenyén is a vallásos emberek mind imádkoztak Cilikéért. Imikém? – Nem tudom. majd csak holnap! Jaj. de baj van. Hozzám sokáig nem jött oda senki. . Kurisné aztán még kedden telefonált a kórházba. – Kuris Cecília mamája vagyok. Az atya megígérte. de aztán az egyik asszisztensnõ elárulta: probléma van. – És az orvos. akkor az orvos egybõl odajött a telefonhoz. Fülöp Tamással akart beszélni. Pici. le akarom kapni a hordágyról.– Megyünk azonnal föl! Már indulunk is! – Ne jöjjenek. és nem találnának! – De õ nevetett. tájékoztasson. nem mondtak semmit. ahol laktak. minden rendben lesz! – és csak intett: tolják be a mûtõbe. imádkozni fog. Kint vártam a mûtõ elõtt. az intenzíves orvostól tudtam meg: Cilus kómában van. Mondtam is neki: – Cilus. amit a méhébe töltöttünk. hogy mûtét közben komplikáció lépett föl. Csak nekem nem árultak el semmit. Az asszony azonnal hívta az atyát. – Úristen! És mitõl? – Nem mondtak semmit errõl. Másodszor – rögtön utána – nem mondta meg a nevét. kérem szépen. olyan érzésem volt. és ott az Oszwald Péter doktortól. Mindenkitõl kérdeztem. és elvinni messzire. Elõször bemutatkozott illendõen. hagyjuk az egészet! Gyere. ahogy csak bírtak. Le az intenzívre. föltépték a mûtõajtót. aztán egyszer csak iszonyú rohangálás kezdõdött. mert õ most nem bír. Anyuka. de annyi orvosi szót használt. dr. olyan gyorsan rohantak vele. mi történt a kislányommal! – A mûtét során attól a folyadéktól. azt felelte: – Ne butáskodj. Semmit. Ahol esküvõt tartottak. a helyi plébánost: imádkozzék Cilikéért. alig értettem. nem nagy. akkor azt válaszolták: a doktor úr nincs bent. Borsodszentgyörgyön is. képzelje. – És akkor most mi van? – Nem tudom. Aztán tolták is már ki Cilust. ne menj be. lélegeztetõmaszkkal az arcán. Imikém. Anyuka. Anyuka. de összevissza hadováltak. – Mi történt. Lementem az intenzívre. mielõtt bevitték Cilust a mûtõbe. a Fülöp doktor. menjünk inkább haza! Milyen jó balhé lenne. ha keresnének. annyira szerette õt mindenki. Hömpölygött ide-oda mindenki. az mit mondott? – Annyit. És hogy nagyon rossz az állapota. – És mi lesz az én kicsikémmel? – Nem tudnak semmit mondani. Semmi konkrétumot nem mondott. betolták a defibrillátort.

Csütörtökön azonban Cilinek leállt a veséje. siess haza. Egyelõre nincs javulás. Errõl azonnal tudták: borzasztó hosszú idõ. Idõfizikushoz. – Kislányom. Cilikéjüket alig ismerték meg. . és ott toporgott tehetetlenül. tele mûszerekkel. – De ugye nem fog meghalni? – Ha nem történik semmi. a szülõk hol fölmentek. Oszwald Péter intenzíves orvos megmondta õszintén: – Itt nagy hiba történt. – Az se baj. Hanyagul. – És meddig tartott az. majd csak egy könyvet és egy kazettát adott el nekik jó pénzért. mindenkihez elrohantak. még életmentõ készülékük se volt. naponta kétszer-háromszor is berohant. küzdjél! – kérlelte zokogva a mamája Cilike ágyára borulva. és ott olyan mértékû cukorbetegséget okozott. Halottsápadtan. járni is. és két-három napig így marad.hajszálrepedés történt. Bízni kell! – De miben? – Ne haragudjon. nekem dolgom van. doktor úr? – Az intenzív osztályon van a lányuk. meg a pénzt szedték el tõlük. hátha hallja. És innen – úgy tûnik – nincs visszaút. ha mindent elölrõl kell megtanulnod. édes kislányom. a legjobb kezekben. Rutinmûtétnek számított ez. doktor úr? – 30 percig. legalább a lelküket megnyugtassák. Úgy kellett szaladozni mindenért. az agykontrollosokhoz – az összes hókuszpókuszt végigcsinálták. Viszonthallásra! Szerdán fölmentek a szülõk. mûvesére kellett tenni. gyere haza velünk gyorsan! Imi végig állandóan ott volt a kórházban. – És akkor most mi van. és ettõl került a klinikai halál állapotába. emiatt fölszívódott ez a folyadék. csövekkel. Az elsõ mágus azt kérdezte: – Mikor volt a feleségének utoljára széklete? – A másik elkérte Cili fényképét. A szülõk mindenhová. hogy azonnal rendkívül súlyos cukorbeteggé tette. aztán mindenhol vérezni kezdett. Dr. hol haza. úgy nézett ki. doktor úr? – Az operáció során alkalmazott oldat nem volt megfelelõ. beszélni is. a méh felfúvásakor ez beszabadult a véráramba. Imi közben elmesélte: a mûtétnél rettentõ lagymatagon zajlott minden. s úgy is kezelték. ez után nem lehet újra egészséges. Csak a csodában lehet bízni. majd mi megtanítunk újra mindenre! Ne hagyj itt minket. ötször élesztették újra. ne add föl. – De mi történt. le kell tennem. akkor lehet reménykedni. Nagykovácsiba természetgyógyászhoz.

A szülõk mindketten belerokkantak abba. Egymást sem vigasztalták. . az orvos Cili szobájába megy be. de gyorsan. Volt olyan. ami a lányukkal történt. Bemehettek utoljára Cilikéhez. Látta. s ebbe lassan beletörõdtek. Örökkévalóságnak tetszett az a tíz perc. Várakoztak odakint. éppen akkor érkeztek. – Rettenetesen sajnálom. és hang nélkül sírtak. – Jönnek be? – kérdezte tõlük a nõvér. A folyosón találkoztak Imivel. Nem tudtunk többet tenni. Sajnos elveszítettük. Egyetlen szót nem tudtak szólni. Az ötödik napon Imi éppen Oszwald doktorral beszélgetett annak szobájában. talán most megindul a javulás. hátha akkor nem hallja. a Jóistennek most volt szüksége Cilikére – adta meg a lökést a megnyugváshoz az egyik atya. Hónapokon. éppen amikor megint megkísérelték újraéleszteni Cilikét. nem engedte be õket. De nem mondta. szeretném. Az egyház húzta ki õket a rettenetes letargiából három év után. beöltöztek a zöld köpenybe. most indulnánk. és maguk elé meredtek. Hallották kintrõl az újraélesztõ gép csattanásait. letagadtatta magát. Nem lehetett. Oszwald bevitte õket a szobájába. és ne Maguk vezessenek! – Miért? – Csak nagyon siessenek! Fölértek. amíg odabent próbálkoztak. Cili öt napon át feküdt az intenzíven. jöjjenek. s indultak volna be az intenzív osztályra. aztán nem került elõ egyetlenegyszer sem. – Lehet. Eddig bírta. amikor berontott a nõvér: baj van. – Igen. – Jó. majd kijött Oszwald doktor: – Nincs tovább. Ha keresték. Õ k aznap reggel telefonáltak ismét a kórházba. amikor a nõvér megállította. igen. Álltak hárman – a mama. Az orvos kirohant. – Próbáljuk még egyszer! – Tedd följebb! – Most! Mehet! – szûrõdtek ki a hangok a folyosóra.Oszwald doktor többször emlegette: a nõgyógyásznak. ha megkeresnénk! – Ebben az esetben nekem hivatalból kell följelentést tennem. – Doktor úr! – kérdezte Imi –. Imi nem bírta elviselni a zajt. a papa és a férj – . Imi utána. kivel. van ennek felelõse? Mert ha igen. hogy 24 éves legyen. éveken át csak ültek egész nap otthon. Elköszöntek tõle. A folyosón megjelentek Cili szülei. Fülöp doktornak is itt kellene lennie – de õ elsõ nap megnézte a lányt. hogy fölnyitotta a szemét – mindenki reménykedni kezdett. az üvegajtóba verte a fejét. Három nap hiányzott hozzá.

magabiztos nõ. pocakos. A tárgyalásokon a Kuris család többször is találkozott Fülöp doktorral.Csak a boncolási jegyzõkönyvbõl derült ki végérvényesen. Ezért halt meg Cilike. Szemközt pedig maga a vádlott: dr. jobbon a védõ: gömbölyû. Még csak nem is köszönt nekik. 1999. Megállapították: Fülöp doktor egy nullát elírt. dr. a fájdalom. Az nagyon drága. pici öregasszony. mint a szokásosan használt.. Sajnos már nem volt idõ értesíteni sem a sértett jogi képviselõjét. kopasz úr. mi történt: olyan oldatot adtak be Cilinek. amelyet nagyon alaposan át kellett tanulmányozni. a férfi fekete öltönyben. Nos. Én tudom. A jegyzõ lány a szélen kezeli a magnót. ezért készítették ilyen töménységûre az oldatot. Aztán kiderült az is: azért használták ezt az oldatot. IV. nem mi tehetünk róla. június 14. Az asszony talpig feketében. emelet. * A pereskedések tehát Oszwald doktor följelentése alapján indultak el. Olyan beadvány érkezett. Háromtagú tanács ítélkezik: maga a bírónõ negyvenes. csinos. jobbján az egyik népi ülnök. nem beszélt velük. amelynek a töménysége tízszerese volt a megengedettnek. mert ez olcsóbb volt. erre nem lehetett elegendõ idõ egy nap. mindössze egy nappal a tárgyalás elõtt. Imi. Mindhármukon látszik az el nem múlt gyász. méghozzá szinte vészjósló: a Kuris család. balján a másik. fehér ingben. s kellett volna-e azt elõbb észlelni? . Fülöp Tamás szülész-nõgyógyász orvos a pesti Szent Imre Kórházból. harmincas ügyésznõ és a sértettek jogi képviselõje. negyvenes ügyvéd. de hát ez így volt. ezek után megnyitom a tárgyalást. hogy így hiába jöttek ide. Hallgatóság is van a teremben. Elõször Sótonyi professzor urat kérem szakvéleményének elõadására. alig látszik ki a pulpitus mögül. reggel fél kilenc. Baloldalt a vád képviselõje: szõke. Elõzetesen írásban elsõsorban azt kérdeztem tõle: felléphetett-e ilyen hirtelen a mûtétet követõen a tüdõödéma. Az orvos egyetlenegyszer nem ment oda hozzájuk. Jelen van még három doktor. sem a sértett hozzátartozóit. Halász Irén bírónõ tárgyalóterme. A bírónõ magyarázkodással kezdi: – Mielõtt megnyitom a tárgyalást. nem kért bocsánatot. fehér ingben. a huszonéves özvegy is fekete nadrágban. Pesti Központi Kerületi Bíróság. akikre hamarosan sor kerül. vissza kell térnem a múltkori halasztásra. sötétkék nyakkendõben.

az vagyok. ám a bírónõ megakasztja a menetet. hogy megfelelt-e az anesztézia a mûtét során a kívánalmaknak. hogy meg tudja ítélni például az altatósok tevékenységét is. ami itt elhangzik – nyögöm ki a meglepetéstõl bugyután. csak autentikus aneszteziológus adhat választ. most már megnyugtatva engem is: ha egyszer nem kompetens. – Ezt ugyan nem egészen értem. nem kell bejelentkezni ahhoz. – Kinek a feladata ilyenkor a mûtét alatti vérgáz.és ionellenõrzés? – Ezt nem tudom megmondani – ad enyhén szólva is meglepõ választ a professzor. hogy a nyilvános tárgyaláson részt vehessek! – szorulok végérvényesen védekezõ pozícióba. a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója – . hogy nem érzem kompetensnek magam benne – felel a professzor. – Bírónõ. akinek azt gondolnám. egyetértve Pénzes professzor korábbi írásos szakértõi jelentésével.– Március 10-én terjesztettem elõ szakvéleményemet – kezdi dr. – Pénzes professzor utal rá. azért igazságügyi orvos szakértõ valaki. Ezt ön is megerõsíti? – kérdi Halász bírónõ. de ebben biztosan tévedek. tessék ezt abbahagyni! – hangzik a marcona fölszólítás. – Akkor igazolja magát! . de azoknak meg elõre be kell jelentkezni. Változatlanul fenntartom: ebben az esetben a sóvízháztartás felborulása következtében tüdõvizenyõ lépett fel. eleddig azt hittem. Az anesztézia olyan speciális tudományterület. ha önnek nincs ellene különösebb kifogása. Arra a kérdésre azonban. – Jó. kifejezetten az a feladata. amely a tankönyvek szerint rendkívül rövid idõ alatt. hogy ki köteles ezt az ellenõrzést végezni? – Én erre nem tudok válaszolni. hogy ilyesmit tudjon. de a SOTE-n intézetvezetõként is. és hozzám fordul: – Ön miért és mit jegyzetel? – Azt. Sótonyi Péter. – Legfeljebb újságíróknak szabad jegyzetelni. akkor így fair. akkor hallgassuk meg Molnár Miklós szakértõ urat. percek alatt is elõfordulhat. – Maga újságíró? – Igen. nemcsak itt szakértõként. hogy bizonyos aneszteziológiai problémák elõfordulhattak. – Hol van az szabályozva – próbálkozik tovább a bírónõ – . ha nincs senkinek kérdése Sótonyi professzor úrhoz! Rendben? – Mindenki bólogat. – Pénzes professzor szakvéleménye egyenes összefüggést rögzít a tízszeres töménységû oldat beadása és a bekövetkezett halál között. ha nem is mond határozott véleményt. – Itt nem szabad jegyzetelni.

hogy követni próbálja az elbeszélést. hogy ebben a konkrét esetben ez hogyan is történt. hogy egész biztosan ez volt az oka a halál bekövetkeztének. ami ilyen hirtelen. majd megy tovább a maga szabta útvonalon: – Sarkítva kérdezem: a tízszeres oldat bevitele okozta-e vagy sem ezt a tüdõödémát? – Álláspontom az: nem tudom elképzelni. hogy már nem is képesek érthetõen beszélni? A bírónõ is láthatóan rég föladta. tudatlanok. alávetettek vagyunk mi mindahányan. szakértõ úr? – A mûtét során kétségkívül tévesen alkalmazták a szükséges oldatot. Én közben azon tûnõdöm: mire megy ki a játék. Ráadásul tudjuk. és tovább halad. – Nos. ragyogó volt a mûtéti . Azt sem tudjuk. mennyi ideig juttatták be. betegekkel társalognak latinul. azt legalább értem: azt akarják vele kifejezni. Szakvéleményem szerint az oldat beadása oka lehetett a tüdõvizenyõ kialakulásának. Itt tehát ez kizárólag altatásra. Ám itt. Elméletileg lehetséges ilyen hirtelen és katasztrófaszerû bekövetkezés. milyen icipicik. a bírósági tárgyalóteremben más az alaphelyzet. csak õk. íme. amelyet. azt sem. és ott nem történt nagy baj. mennyi jutott be a szervezetbe az oldatból. hanem azért is. Ezután Molnár doktor iszonyatos sebességgel szóról szóra fölolvassa saját szakvéleményét – vagy öt oldalt – . hogy a szakértõ végigmondja. Nem csupán a hadarás okán. katasztrófaszerû tüdõödémát okozhat? Lehetett-e más ok ezen kívül? – Tisztelt Bíróság – hallani a másfajta hanghordozáson: most megadja magát – . a gyógyításra fölkent papok. útközben elõbányászva az újságíróigazolványt. a beavatottak. hogy kitûnõ volt az anesztézia. Mint tudjuk. Amikor orvosok velünk. – Rendben van – jelenti ki a bírónõ az alapos vizsgálatot követõen. ha védeni próbálják bajba került kollégájukat? Vagy csupán annyira hozzászoktak ehhez a szörnyûséges stílushoz. de nincs adat arra. – Szakértõ úr! Tud-e a mérgezés esetén kívül olyan okot mondani. a mellébeszélés leplezésére való? Ezzel lehet elmismásolni a tényeket. az Istenek értenek. akik nem is kapiskáljuk ezt a lehengerlõen tudományos orvosi szöveget. mert telis-tele tûzdeli latin szavakkal. valamennyi jelenlévõ számára teljességgel érthetetlenül. az elkenés. ezért hagyja.Kisomfordálok a pulpitushoz. másik tizenhárom esetben is ezt az oldatot használták. nem tudok. az összes latin orvosi kifejezésnek megvan a magyar megfelelõje is. Ugyanakkor határozottan állítom: nem lehet kijelenteni. Miközben a rendelkezésemre álló iratokból megállapítottam. ugyanilyen töménységben.

– Egyértelmû választ kérek arra is: okozhatta-e más a bekövetkezett tüdõödémát? – Tisztelt Bíróság! Ez így teoretikus kérdés – felel Sótonyi a valójában egyáltalán nem teoretikus kérdésre. nem lemásolni. olyan gép mûködött. hogy a mûtét során észre kellett volna venni az ionháztartás fölborulását? – Igen. és minden adatot rögzíteni kellett volna. ha nem tett ilyen bejegyzést a mûtéti naplóba. amely tanúsítaná a beteg megfigyelését a mûtét alatt – az eltûnt. mint általában. de erre nincs adat az iratokban. ha esetleg nem mûködött a mágneskártyás adatrögzítés az altatógépen. hogy az iratok szerint az anesztézia mindenben rendben járt el. minden tökéletesen rendben volt – ám erre a kérdésre nem tudok válaszolni. akkor a mûtéti naplóban kellene lennie olyan bejegyzésnek. nem azonnal rögzíteni mindent. Ez a mágneskártya azonban ötnaponként törli az addigi adatokat. kikapcsolták-e vagy mi más történt. – Ám a bírónõ már tovább akar haladni. amelynek az eltüntetése is bûncselekmény. ezzel egyetértek. s nem teszi föl senkinek a kérdést: cui prodest? Kinek állt érdekében nem lezárni a mûtõt. hogy baj van. mégis eltûnt a mágneskártya – állapítja meg a bírónõ. s bár ebben a halálesetben nyilvánvalóan azonnal le kellett volna zárni a mûtõt. mielõtt bármi történik vele? Azt sem kérdezi meg. Nem tudok más lehetséges okot mondani. Fülöp doktor. – Igen – nyögi ki Sótonyi eléggé nehezen. – Ismét Sótonyi professzor urat kérdezem – köti az ebet a karóhoz a bírónõ –. nem kérdez rá arra sem: a vádlott. én sem tudok más okot mondani a tüdõödéma kialakulására. Bár… talán… lehet. – De ugye azt ön is állítja. – De a bíróságnak minden kétséget kizáróan kell bizonyítania! – tolja . lehetett-e bármi más oka a bekövetkezett katasztrófának? – Változatlanul azt mondom. – Igen. nem közokirat-e ilyenkor az a mágneskártya. amelynek beépített adatrögzítõje van. s ha igen. hogy fölvegye az újakat. – Csakhogy az a gépi irat. hogy az elromlott-e. Annak ellenére. hogy a hasüreg fölfúvása közben történt valami. miért kellett eltûnnie? – Tehát ha a mûtét során idõben észlelik. Bár Sótonyi professzor kivételesen többet mond. akkor tehát mûködött-e valóban. – Ezen az osztályon is. mint ami feltétlenül szükséges: – Abban az esetben.technika. akkor az elhárítható lett volna? – kérdez hát tovább. nem kiemelni azt a mágneskártyát.

hogy minden ember individuum. hogy ugyanezzel az oldattal. Fülöp doktorhoz –. csak azt. Egy olyan eset volt egyébként azok között. hogy nem rögzítették az adatokat. hogy nincsenek meg a mágneskártyán az adatok? – Én nem is tudtam. – Tisztelt Bíróság! – veszi vissza a szót Sótonyi professzor. – Ugyanezt kérdezem Molnár Miklós szakértõ úrtól is – fordít a bírónõ. De hogy akkor.és ionellenõrzés? – Ez az anesztézia dolga – felel a vádlott. Ma már sokkal korszerûbb gépekkel dolgozunk. – Ön szerint merre mehetünk tovább mágneskártya híján? Abban úgy látom. – Minden kétséget kizáróan természetesen nem lehet állítani semmit – szögezi le Sótonyi professzor a tudomány viszonylagosságát. hogy nincs két egyforma ember és nincs két egyforma mûtét. ha valamilyen szövõdmény lép fel. – Fülöp doktor! – próbálkozik tovább a bírónõ. pár perc alatt minden adatot megkapunk. Ilyen beavatkozás során fokozottan kell ügyelni többek között a tüdõödéma veszélyére is! – Professzor úr! – ugrik vissza a bírónõ. akkor az osztály orvosai leülnek és megbeszélik a történteket. a régi eszközökkel ez mennyi idõ volt.vissza a dolgot a bírónõ a saját mezejére. csak késõbb tudtam meg. ugyanilyen töménységben másik 13 esetben is végeztek ilyen beavatkozást. – Hogy tudja magyarázni. egyetértés van. Persze nem tudhatjuk. – Kinek lett volna kötelessége a folyamatos vérgáz. ez esetben pedig ilyen súlyosat? – Azzal. nem másolták le azonnal a mágneskártyát? – Ezt nem tudom megmondani. és azokban nem okozott gondot. Szóval igazándiból nem tudok magyarázatot adni. hogy ez a gép mágneskártyával mûködik – áll föl a vádlott –. – Hadd hívjam föl a figyelmet ismét Pénzes professzor szakvéleményére. . ha mûtét közben folyamatosan követik a beteg állapotát. Általában az a szokás. – Az ilyen ellenõrzés menyi idõt vesz igénybe? – Nem tudom megmondani. – Tisztelt Bíróság! – fog Molnár doktor újabb „ keverésbe” –. de ott aztán rendbe hozták. Meg kéne nézni abban a másik 13 esetben a vizelési képet. – Sótonyi professzor úr! – fordul vissza a bírónõ. – Mondja – fordul a bírónõ inkább a vádlotthoz. ezekben az esetekben mennyi oldat jutott be a páciensek szervezetébe. azt ma már nem tudom. amelyben az illetõ beteg fölkerült az intenzívre. hogy ezt a tragédiát meg lehetett volna akadályozni. – Kit terhel a felelõsség azért. az talán mondana valamit. Maga mikor tudta meg.

A bírónõ nem hajlandó kimaradni. ám látszik rajta: szeme elõtt valószínûleg Cilike éppen játszik. A bírónõ végül összefoglalja a tudományos vitát: – Abban tehát . a huszonéves özvegy láthatóan szíve szerint fölugrana és ráordítana a teoretikus kérdések iránt rendkívül nyitott társaságra: – De hát a feleségemrõl van szó. a szikár. Bizony. mert talán már õ is kezdi rosszul tûrni a folyamatos mellébeszélést. szeret. ezek a cukormolekulák – amelyek itt tízszeres mennyiségben kerültek a páciens szervezetébe. A tárgyalóterem fokozatosan tudományos szimpózium terepévé válik. hogy õk a mûtét után 6-8 litert vizeltek. érdekes lenne megnézni azokat az eseteket.többismeretlenes egyenlet megoldásával birkózunk itt. kontráznak. Mire beszerzik azokat az iratokat. inkább mint tudományos kérdések iránt szintén érdeklõdõ orvos – is beleszól. a két szakértõ úri módon tromfol egymásra. – A többi 13 mûtét adatainak elemzése mire lenne jó? – Semmire. Barna doktor is véleményt nyilvánít. csak az ujjai fehérek mind. – A teremben megfagy a levegõ. az legjobb esetben fél évvel. babázik. bírónõ. ezek icipicik. – Én azonban úgy gondolom – vág közbe Sótonyi professzor – . elemzik. és csak szülni akart. de arra is van esély. a súlyosan tudományos kérdések vitája során is görcsösen próbálja megõrizni vezetõ pozícióját vagy legalábbis egyenrangú fél mivoltát – ami kissé fura ugyan az elméleti konferencia közepette. jelen levõ közvetlen szülészkollégája. Laci. úgyhogy nagyon bonyolult folyamatokat indíthatnak el. sír. sõt. azok elvitatkozgatnak. majd újra kitûzik a tárgyalást – nyugodtan lehet több is egy évnél. Mindenki azonnal kapcsol ugyanis: ha most az a döntés születik. rekontráznak. oly erõvel szorítja össze az öklét. nevet. – Szakértõ úr! – vág közbe Halász doktornõ. fegyelmezett munkásember próbálja követni a vitát. Cilike mamájának folyamatosan patakokban ömlenek a könnyei. Én közben Kurisékat nézem. legalábbis a jogban gyakorlottak körében. – Ha például kiderülne. mint kellett volna –. A papa. ide-oda közlekednek a kapillárisokon keresztül. hogy egy egész évvel eltolja ennek a pernek a lezárását. hogy nem fogadja el. tehát ellenszakértõt kér rá. aki egészséges volt. megnézeti a bíróság azokat. Aztán már Fülöp doktor – nem is mint vádlott. A jelen esetben történtek megítélését semmiben nem befolyásolná. leírják a véleményüket. aztán kamaszlány. azt valamelyik fél biztos. de meghalt! – Ám õ is viselkedik. az fontos tudományos adalék lenne.

nekik színjátéknak tûnõ dolog zajlik. tudniillik az orvosi szakkérdéseket. úgy érzik. § (2) bekezdés b. A bírónõ úgynevezett iratismertetést tart. tehát . amit õk fontosnak tartanának. nem az zajlik. Ennek végeztével az ügyésznõhöz. ám erre nem került sor. bár e felõl nem tudunk egészen bizonyosat mondani a bizonyítékul szolgáló mágneskártya hiányában. tessék! – Az ügyészség – áll föl a szõke ügyésznõ – a bizonyítási eljárás után is fenntartja a vádiratban foglaltakat: a halál oka a beadott tízszeres töménységû oldat volt. az eltussolásnak. és magával a vádlottal magyaráztatja el a számára is érthetetlen részleteket.egyetértenek a szakértõk. 171. hogy szükség lett volna a folyamatos vérgáz. – Akkor a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítom. hogy a folyamat beindulásának lehetett elindítója a tízszeres oldat beadása. hogy bírják. végre-valahára rágyújtunk. Ennek ellenére most módosítom. Pár perc múlva visszamehetünk a tárgyalóterembe. védõ úr! További kérdés van a szakértõkhöz? – Nincs. enyhítem a vádat a beadott vádindítványhoz képest. hanem legfeljebb percek alatt. Most azonban azt kérem. amirõl szerintük kéne. Õ k azért jöttek. Itt pedig valami számukra fölfoghatatlan. hogy a bekövetkezett tüdõödémának kellett hogy legyen elõzménye. hogy lányuk-feleségük halálának felelõsét lássák bûnhõdni. 171. – Akkor szünetet rendelek el. Ügyésznõ. Nem arról van szó. Kérdem Kurisékat. Szinte önképzõköri jellegû a tárgyalás. a szerecsenmosdatásnak szem.és ionellenõrzésre. Mi több. csak elõbb aláírom az utalványát.és fültanúi. elengedjük. § (1) bekezdése szerinti foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetében. aki elõre jelezte. és Sótonyi professzor urat. Valamint abban is.) pontjában szereplõ halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. illetve a védõügyvédhez fordul: – További bizonyítási indítvány? – Nincs. – Nincs. a bíróság ne e bûntettben. hogy siet. Nehezen. módszertani útmutatásaiból. Eredetileg az ügyészség a Btk. – Nincs. hanem a Btk. A halál bekövetkezését megakadályozhatta volna a mûtét közben a beteg gondos megfigyelése. Ügyésznõ. Abban is egyetértés van. Különös mûfaj ez: fölolvas részleteket az osztályvezetõ fõorvos körleveleibõl. Ki lehet menni! Kitódulunk. s az nem pillanatok alatt állt elõ.

s ezt maga a vádlott sem tette –. hogy nagyobb körültekintéssel kellett volna olvasnia a hibás brosúrát. s emiatt következett be a halál. a Büntetõ törvénykönyv e két passzusát: „ 171. és alaposabban . Nem kétséges: a vádlott nem akarta ezt a halálos eredményt. de nem bûnösnek mondta. amelybõl kiírta ennek a szernek a nevét és összetételét. E per elején õ maga is elismerte: ezzel hibát követett el. A fõgyógyszerésznõ tanúvallomásában elmondta: ez a receptfelírás nem volt megfelelõ. s ott kapott egy puhafedelû füzetet – könyvnek nem nevezhetem. nem lett volna szabad csupán az aránypárt (azt. hanem szükséges lett volna az oldat pontos összetételét is feltüntetni a recepten. ami bekövetkezett. testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz. A következõ hiba: az új mûtéti eljárás bevezetése a kórházban nem úgy történt. hogy 50:1) ráírni. A perbeli tanúvallomások.nem a minõsített esetében foglalt vétség miatt mondja ki a vádlott büntetését. ha a bûncselekmény halált okoz. Ha pedig a vádlott szabálytalanul rendelt.) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés.” A különbség a két büntetési tétel között nem elhanyagolható. szakértõi vélemények alapján megállapítható: több súlyos hiba történt. a sûrûség: egy nullával kevesebbet írtak. önmagát hibásnak. és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel. és csupán telefonon kérdezett rá Fülöp doktorra: tényleg ilyen töménységre gondol-e. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét. Konzultálni kellett volna elõzetesen a nõgyógyászok és az altatósok között – s ez nem történt meg. Ebben az összetételben alkalmazta vádlott a szert ennél a mûtétnél is. Ma már tudjuk: ebben a brosúrában szerepelt hibásan az összetétel. felelõsnek. ezért itt hadd idézzem szó szerint magát a Btk. Hibázott a pápai kórház. amikor elõállította ezt az oldatot. Pedig több tanúvallomásban is elhangzott: ha többen konzultáltak volna. és nem írta le. amely errõl az új mûtéti technikáról szólt. vétséget követ el. (Az olvasó nem értheti ennek jelentõségét. talán valamelyikük észrevette volna ezt a hibát. közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ. Az õ felelõsségét abban látjuk.) – Vádlott – folytatja tehát az ügyésznõ – részt vett egy konferencián. a gyógyszerészeknek nem lett volna szabad teljesíteni a hibás rendelést. amint kellett volna. (2) A büntetés: … b. hogy ez veszélyes..

hogy nem egyedül a vádlott felelõssége. s mint ilyen. hogy az ok-okozati összefüggés fennállna az elkövetett hiba és a bekövetkezett haláleset között. azért is õ tartozik felelõsséggel. Hangsúlyozni szeretném tehát. ami történt. Valamint az is bizonyítottá vált. – Tisztelt Bíróság! Nem szeretném követni azt a régi alapelvet. Ezt a kérdést azonban úgy kell föltennünk helyesen: Vezethetett-e más ok a tüdõvizenyõ kialakulásához? A szakértõk minden esetben erre úgy válaszoltak: a tüdõvizenyõ bekövetkezésének oka az oldat volt. . az egész mûtéti team munkájáért õ a felelõs. Nem kétséges. katasztrófaszerûen következett be az. hanem több személyé és egészségügyi szervé. A Btk. Ha tehát rajta kívül bárki más is követett el hibát a mûtét során. §-a alapján pénzbüntetés kiszabását kérem. Egyértelmûen nem tudom kimondani tehát. Nem mondhatom ki. Bizonyítottá vált e perben. 51. valamint a perköltségekben marasztalást! – Sértett jogi képviselõje? – enged újabb felszólalást a bírónõ. Köszönöm. hogy ez a rendkívül súlyos hibának minõsülõ receptfelírás vezetett a halálhoz. annak megvoltak a maga elõzményei. s ezt sem tette meg. Úgy vélem. Azt indítványozom tehát. 171. hogy a Tisztelt Bíróság a vádlottat a Btk. mint a vád képviselõjének. – A vádlott volt a mûtét vezetõje. mert ez nem nyert egyértelmû bizonyítást. Több tanú és szakértõ úgy vélekedett: ezen az átmosófolyadékon kívül más ok is közrejátszhatott a halál bekövetkeztében. volt az elindítója annak a folyamatnak. annak kellett hogy legyenek elõzményei. például a beteg nem megfelelõ megfigyelésével. ami. mivel nem álltak rendelkezésre a bizonyítékok. arra a mágneskártya hiányában nem tudnak válaszolni. Ugyanakkor megerõsítették: a tüdõödéma létrejöttét észlelni kellett volna a mûtét során. miszerint a védõnek többet kell beszélnie. Ám hogy lehetett-e más ok is. hogy a vádlottnak konzultálnia kellett volna elõzetesen.kellett volna konzultálnia. §-ában szereplõ foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapesetében. amely végül is a fiatal lány halálához vezetett. hogy bár rendkívül gyorsan. – A védelemé a szó – él a réges-régi fordulattal a bírónõ. és ne minõsített esetében mondja ki bûnösnek. – Tisztelt Kerületi Bíróság! – emelkedik föl az ügyész mellett helyet foglaló ügyvéd. ez a vádlott egész életére és további munkájára megfelelõ figyelmeztetésül fog szolgálni.

polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára . A bíróság a sértettek egyéb. hogy mit hibázott a gyógyszergyár. Hozzá kell tennem: eltûnt az a mágneskártya. és ezért õt összesen 125. Valamint föl kell tennem azt a kérdést is: miért kell egy orvosnak gazdasági-pénzügyi kérdésekkel foglalkoznia? Miért kell úgy gyógyszert szereznie. Köszönöm. A kérdés mármost az: azzal. hogy szponzori segítséget könyörög ki hozzá? Miért neki kell azzal törõdnie. Szerintem nem. amely a brosúra nyomdahibájára vonatkozik. valóban õ. hogy egészen mást bizonyítana. valamint azt. mint ami itt elhangzott. valamint a bûnügyi költségek megfizetésére kötelezi. Nem lehetett volna felismerni a bekövetkezett szövõdményt a mûtét során. A folyamatot a konferencia és az annak alapján kiadott brosúra indította el. a Tisztelt Bíróság ne a vádirat alapján állapítsa meg a tényállás azon részét. hogy jelentõs idõ múlt el a cselekmény elkövetése óta. Fülöp Tamás vádlottat bûnösnek mondja ki foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében. hanem büntetés helyett intézkedést foganatosítson ítéletében vádlottal szemben. Bûnös-e tehát a vádlott és rászolgált-e a büntetésre? Nem. hogy az olcsóbb legyen? Külön történet lenne. – Fél egykor hirdetünk ítéletet. Ugyanígy szeretnék pontosítani még két dolgot. Valamint a hiba nem az alkotórészek arányából. hogy a végéhez közeledünk. amely végül halálhoz vezetett. ne szabjon ki pénzbüntetést. hanem csak méréssel lett volna megállapítható. mindkét kérdésre a válasz: nem.Kérem legelõbb. az úgynevezett negligentiát követte el. amely lehet. akkor azt kérem. Vádlott a gondatlanság legenyhébb esetét. a vádlott indította-e el azt a folyamatot. hogy hibásan írt föl egy receptet. Ugyanis nem tizedesvesszõ-hiba történt. hanem 1000 milliliter helyett 100 milliliter szerepelt. Pláne hogy más kórházak is rendelték ezt a szert ugyanilyen összetételben. Ha tehát a bíróság nem fogadná el jogi álláspontomat. hogy védencem három kiskorú gyermeket tart el. Kérem tehát a Tisztelt Bíróságot. miként került be a szer a kórházba. pontban fél egykor pedig fölállva hallgatjuk az ítéletet: – A Magyar Köztársaság nevében a bíróság dr. hogy melyik gyógyszergyártól milyen gyógyszert rendeljen. védencemet mentse fel! Reagálnom kell a vádbeszédre is. Ennek során enyhítõ körülményként kérem figyelembe venni azt.000 Ft pénzbüntetésre. Még csak 12 óra van. – Köszönöm – nyugtázza a bírónõ. mindenki megebédel a bíróság büféjében. hogyan történt az utánrendelés.

Nos. bárha aztán kifizette. más betegekre is. Szerencsére azokban az esetekben nem történt semmi baj. és ha nincs szerencséjük. Megállapítottuk: nem. hogy csak a gyógyítással törõdhetnének. Büntetõjogilag õ ezért akkor felelõs. Igaz. Az ottani brosúra alapján írta föl azt a receptet. a sértett férje és szülei. ahol a meddõ nõk teherbe esésének új módszereirõl akart tanulni. Tessék leülni! Legelõször – tesz kitérõt a bírónõ – a sértett hozzátartozóihoz szeretnék szólni. Bizony. a folyamatnak kellett hogy legyenek elõzményei. és aztán nyilatkozzon! – Én tudomásul veszem az ítéletet! – könnyíti meg a helyzetet az ügyésznõ. milyen áron szereznek be szereket ahelyett.utasítja. s további 13 esetben be is adták a szert. A halálhoz vezetõ folyamat tehát azzal a súlyos szabálytalansággal indult. . jól tudják. Önök. a címkén nem volt feltüntetve az oldat töménysége. ezek alapján döntött így a bíróság. meg kell említenem. Önöknek – fordul dr. és azok föl nem ismerése büntetõjogi értelemben nem az operatõr felelõssége. Mi is történt? Fülöp doktor saját pénzén vett részt azon a külföldi konferencián. mert Pápa rossz címkével adta ki a szert. ha a mûtéti team bármely tagja jelzi neki. a kórház szabálytalanul vette át. de a veszélyhelyzet átterjedt más kórházakra. hogy ilyenekben pontatlanságok forduljanak elõ. Halász Irén bírónõ ismét a Kuris család felé – ez nem vigasz. Vádlott! Ön most háromféle nyilatkozat közül választhat: tudomásul veszi az ítéletet. hogy ezzel a büntetõeljárással az önök lányát. hogy nem jó ez a folyadék. honnan. hogy az õ rendelése után még több más kórház rendelt ugyanebbõl a szerbõl. Beszélje meg védõügyvédjével. hogy gond van. Vizsgálta a bíróság azt is: bárkinek a mûtõben föl kellett volna-e tûnjék. amit kellene. mégpedig azért nem. amelynek alapján a szer beadására sor került. fellebbez vagy háromnapi gondolkodási idõt kér. de talán megértik. ugyanebben az összetételben. Fülöp doktor mellett hibázott Pápa is. másutt is bekövetkezhetett volna olyan haláleset. Igaz. amelyet tulajdonképpen Fülöp doktor indított el. Fülöp doktor felelõsségét súlyosbítja. ezekben a brosúrákban mindenki meg szokott bízni. Mindannyian tudjuk. ha az orvosoknak kell azzal foglalkozniuk. hiszen nem jellemzõ. ahogyan a szer felírására és beszerzésére sor került. és õ akkor nem teszi meg azt. nem dönthettünk másképpen. az ön feleségét sajnos már nem lehet visszahozni. nagyon nagy baj. Fülöp doktor szabálytalanul rendelte Pápáról a szert.

Ekkor a júniusi égbõl egy szürke galamb berepül a tárgyalóterembe. nem képesek levetni a gyászt. az állványozó. Az ítélethirdetésig öt év telt el Cilike halála után. rajta kereszt. Magukra egyetlen fillért sem költöttek belõle. nem a keresztet s a keresztre feszített Jézust nézik. a kislányukat vette el. Kísérteties befejezés Kuris Cecília halálának tárgyalásán. ami neki a legkedvesebb – ha õ leginkább operálni szeret. Mert Cilike vérdíja nekik nem kellett. Kisterenye 600 éves címmel – Kuris Cecília emlékére. hogy ha tisztességes pénzt fizet a biztosító. Kétmillió forintot kaptak. minden. s az helyrebillentette. amely segíti a beteg emberek jobb ellátását. A szülõk ma is feketében járnak. szárnyát megrebbenti kétszer-háromszor. Eleinte apósával minden este addig ivott. Csupán a temetõbe járhatnak ki Cilikéjükhöz. a templom felújítására hármat költöttek. Cilike édesanyja mélyen vallásos. * Kurisné. aki ezt elkövette. hanem a templom . aztán beletemetkezett a munkába. A mûtét elõtt abban reménykedtek: majd sorakoznak az unokák. miután összesúgott védencével. ne nyúlhasson más nõkhöz sem. hogy abból csak a templom rendbehozatalára tellett. Büntessék meg! Ne azzal. hogy bezárják. De azt igen kívánta. nem hagyta ott õket. Négyszer-ötször körberepül a szobában. megbûnhõdjék. miközben mindenki ijedten húzza össze magát. amíg ágyba nem zuhant.– Mi is tudomásul vesszük! – nyilatkozik a védõ. Imi ma is velük van. Akit több falu népe is szeretett. lezuhan a padlóra. A templom fölszentelésére ki is adtak egy könyvet. hanem azzal. Ám olyan keveset kaptak. ismét próbálkozik. Fülöp doktortól is azt vegye el. fordul egyet. hogy eltiltják az orvosi szakmától! Ezért indította el a büntetõeljárást: tiltsák el az orvost a mûtétektõl. keresgéli a kijáratot. és a felirat: Némethné Kuris Cecília 1970– 96. A kártérítési perbe is csak azért mentek bele. Aztán elballagnak a gyönyörûen fölújított templomba. Nem átkozott el soha életében senkit. majd kimúlik. de megint ablaknak ütközik. A két öreg magára maradt. Ha a Jóisten tõlük a legkedvesebbet. akkor ne operálhasson. nekirepül az ablaknak. nem ahhoz fohászkodnak. s amíg imádkoznak. angyalka. Igaz. majd harmadszor is. abból olyan alapítványt hozzanak létre. hosszan álldogálnak talpig feketében a hófehér sírkõ elõtt. Nem lesz így soha. Cilikéjük kezét fogva. a kivitelezõ. Kuris úr maga volt a beruházó. Ez már sok szegénynek. hogy: az az orvos.

üvegablakának festményéhez. Szent Cecília. azonban azokat is csak akkor. *** Egy ügyvédi iroda perben állt az orosházi kórházzal. az eredeti iratokat nem adhatják ki. mellettük pedig a számla. csupán azok fénymásolatait. Azt a választ kapták. ám az arca Kuris Cecíliáé. Ennek során kérték a kórháztól az ügyfelükre vonatkozó orvosi iratokat. ha nyilatkoznak. Szép rajta nagyon. Az esküvõi fotójáról készíttették. Vállalták. az orgonák védõszentje mosolyog az ablakon. Kisvártatva meg is érkeztek postán a kért iratok. Imigyen: . hogy vállalják a fénymásolás költségét.

sajnos eléggé fölmentek mostanában az árak! Ez a fránya fénymásolás is lám. . lelet 4 kórlap 1 lázlap 1 zárójelentés 2 vizsg. Kérjük a fenti határidõig kiegyenlíteni! Vranka József pénzügyi fõosztályvezetõ” Bizony. azaz hétezerháromszázegy forintba kerül. lelet 2 egységár 8500 7000 3500 5000 8500 7000 3500 5000 áfa% 25 25 25 25 25 25 25 25 áfaérték 8500 7000 3500 5000 2125 1750 1750 2500 n. 59. szá 34000 28000 14000 20000 8500 7000 7000 10000 összesen: Fizetendõ: 160625 – azaz egyszázhatvanezer-hatszázhuszonöt forint. Ne tessék vihorászni. Könd u. ennyi az önköltsége! Már ha perel az a galád ügyvéd. bizony. Hát csak fizessen! Nagyon helyes! Én többet kértem volna érte. milyen drága mulatság lett. aki ezen persze zsírosra keresi magát. Egy átlag oldal lemásolása – ezek szerint – átlagosan 7301. OTP 11733041-15346487 megnevezés kórlap 4 lázlap 4 zárójelentés 4 vizsg.„Szállító: Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza 5900 Orosháza.

1973-ban házasodtak össze. Solti Istváné mindenképpen ilyen. Ha már aztán egészen disznó módon közelítenék. a fõiskolára járó lányt. 1974 márciusában született meg az elsõ gyerek. s Nagyhalászban. magyar– történelem szakos tanár lett. nem csupán foglalkozása. igazi varázsló volta. majd az ipari szakközépiskolába. nagymértékben befolyásolják pszichés. lelki. Nagyon jól éltek együtt. hányszor. egy Nyíregyházához közeli kis faluban kezdett tanítani. egy plusz két félszobás . Idõközben lakást is kaptak. azt az aggályt említeném: amennyiben a gyógyításban a páciens is részt vesz. Mondogatjuk. de hányszor kerül szóba: mi. Fél év ismeretség után. A szikár katonatiszt szolnoki munkáscsaládból származik. vagyis testi (szomatikus) mûködésünket. egyedül üdvözítõ ereje. Vezette az ifjúsági klubot. István. Mindkettejüknek hivatása volt a munkája. ugyebár. késõbb bekerült a megyeszékhelyre. a szokásos pici napi torzsalkodásokat (nem pucoltad meg a cipõd. a paraszolvencia X hányada neki jár. a mezõgazdasági. aztán 78-ban a második. nehogy kétségbe vonassék az orvosok mindenhatósága. S bizony nem könnyû az embernek elhessegetni magától a rosszindulatú gyanút: a konkrét eset azért más mindig. Közülük azonban igen sokan rögtön másképpen kezelik ezt az alapvetõ elvi tételt. A katonai fõiskola elvégzése után Nyíregyházára került. csapathoz. Ágnes. még ha ezt magunk sem tudjuk. Így ismerte meg Sárát. aki a hallgatók részérõl vezette a klubot. hogy a másik is komolyan veszi a maga feladatát. ez mennyire komolyan így van. ami pedig. s ott szolgált egészen 89-ig. amely a tanárképzõ fõiskola lányaival vette föl a kapcsolatot. amint konkrét beteg kezelésérõl van szó. elfelejtettél káposztát is hozni) leszámítva soha egyetlen hangos szó el nem hangzott közöttük. Mindez olykor egészen kiélezetten is megjelenhet egy-egy történetben. emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. nem kifejezetten kifizetõdõ hozzáállás. s nem a fehér köpenyes istenségnek.Az agyhalott kommunikál Istenem. így könnyen elviselték. a nõtlen tiszti szállón kaptak különszobát. Sára végzett a fõiskolán. tudati folyamataink. s orvos ismerõseink is elismerik ezt akkor. ha csak amúgy nagy általánosságban beszélgetünk a világ dolgairól.

Nem telt el több 6-8 percnél. megérkezett a rohamkocsi. egy év Afrikában. – Borzasztóan fáj a fejem! – nyögte. az iskolában téli szünet volt. de nekik ez kacsalábon forgó palota volt. de szerencsére csak hajszálér. eszméletét vesztve. az asszony az eszméletét is elveszíti. mint gondoltam az elõbb. majd ismét Budapest. azonnal vigyük be! – Szirénázva robogtak a Jósa András Megyei Kórház sürgõsségi részlegére. Az ügyeletes orvos megvizsgálta Sárát. aki ekkor magához tért. papa István meg Angolában szolgál. kis István Szentendrén tanul a katonai fõiskolán. Angolában katonai ENSZ-megfigyelõként. December 28-án is élvezték a semmittevést. 1998 decembere azonban kivételes alkalomnak ígérkezett: a gyerekek ugyan szerteszét. doktor úr. mire sikerült legalább Debrecenbe vezényeltetnie magát. várjuk meg a CT-t. Volt idõszak. Istvánt elengedték a két ünnep közöttre. ám ez sem tartott sokáig. ebéd után lepihentek. ha valami zûr adódna.panelt. Ez tehát nem is igazi agyvérzés. István a rendszerváltás környékén fölkerült Pestre. ez mit sem használ. István 3-4 percig próbálta vizes ruhával törölgetni izzadó homlokát. Sára délután három körül éppen fõzõcskézett. Tévéztek. Két évig ingázott. Ágnes Szegeden. A kisagy területén megpattant egy ér. hanem csak egy úgynevezett aneurizma – születési rendellenességbõl az érfal helyi . s újra hátrahanyatlott. de legalább a házaspár együtt töltheti az egész ünnepeket. minden elõzmény nélkül rosszul lett. a sorkatonák kiképzésével foglalkozni. ám látva. mi történt a feleségemmel? – Súlyos agyvérzés. a Honvédelmi Minisztériumba. abból kiáramlott a vér. s a mentõorvos vette kezelésbe Sárát. nem bírt állva maradni. mentõt hívott. nagy baj van! – Úristen. mint Pest. szívtájékát. mostak. de csak felületi vérömleny keletkezett. sõt. le kellett feküdnie. aztán Finnországban ENSZ-kiképzés. amikor egyik pillanatról a másikra. Sára is otthon lehetett. Nagyon erõsen megfájdult a feje. ami azért csak közelebb van Nyíregyházához. csupán telefonon kellett elérhetõnek lennie. mennyi az esélye? – Nagyon kevés! Hamarosan megjelent az orvos. A részletekrõl még nem tudok biztosat mondani. az pedig nem roncsolt semmit. – Ez kóma! – kiáltott föl a mentõorvos – . s közölte Istvánnal: – Készüljön föl a legrosszabbra. megint Pest következett. a jogon. kezében a CT-lelettel: – Kicsivel jobb a helyzet. amikor így festett a család földrajzi helyzete: Sára Nyíregyházán tanít. – Legalább azt mondja meg. máris kezdjük. Tehát nem okozott agykárosodást. a vezérkarnál. elgyöngült.

a lélegeztetõgép csak légzésasszisztenciát ad. mindent hall. a nõvérek számára. mikor mitõl aktivizálódik. Ettõl kezdve István és a két gyerek folyamatosan Sára mellett voltak. függöny vagy paraván nélkül. legalább egyszázaléknyi esélyt adjon neki! Nekem ez az egy feleségem van. Egyelõre nem beszélhetünk javulásról. a doktor többször is megvizsgálta Sárát. Az volt az érzése. lapokban. amit elmondtam. csak éppen nem tud beszélni. takarítás alatt. Az elsõ éjszaka tulajdonképpen nyugodtan telt el. õ is és mi. Az elsõ perctõl állandóan beszéltek hozzá. és meggyõzõdésem. vagyis méri saját légzésének áramlását. hogy lehetõvé teszi. A kórteremben öt ágy sorakozott egymás mellett. fegyelmezetten kimentek a vizitek. Talán két óra telt el az intenzíven. most pedig rengeteg helyütt – és nemcsak filmekben és regényekben. s nagyon ragaszkodom hozzá. nagyon szeretnék. doktor úr? – Soha nem tudjuk. Hamarosan fölvisszük a feleségét az intenzívre. és ha szükséges. A legtöbb ember fejében van egy-két ilyen „ ketyegõ bomba” ilyen tágulat. – Ez a lényeg! Ígérem. mindegyik fölött monitorok. erõs akaratú asszony. nem tartja valószínûnek. Jól ismerem õt: látszólag törékeny. ám Istvánban egyre nõtt az aggodalom. mindent el fogunk követni a betegség leküzdése érdekében. kijelzõk. hanem kómából késõbb fölépült betegek beszámolóiban. Beöltöztek a szokásos intenzíves ruhába.tágulata – elpattanása. Úgy néz ki. A terem közepén kis üvegkuckó volt a megfigyelõ. kikerülhetünk gyõztesen ebbõl a betegségbõl. – Nézze. soha nem volt komolyan beteg. és az infúzióban adott különbözõ gyógyszerekkel sikerült csökkenteni a nyomást is. hiszen azt látták-olvasták már korábban is. Sára nem küzd a saját . a családja is küzdeni fogunk. tévékben – . de általában ez a robbanás nem . Ez fél öt körül volt. ám õ azt közölte: a helyzet válságos. Még csak 47 éves. de van spontán légzése. de valójában szívós. tény. de egyébként szüntelenül a betegágy mellett tartózkodott legalább egyikük. de ennyi esélye mindenkinek van. kezelések. a betegekbe folyt az infúzió. – Mitõl. – Doktor úr! Kérem. hogy az asszony valaha is felgyógyulhat ebbõl. következik be. s ugyanazt a felvilágosítást adta: – Stabil az állapota. Az intenzíves orvos is megvizsgálta Sárát. besegít. Ha csak icipici esély is van a fölépülésére. – Be akar menni hozzá? – Köszönöm szépen. hogy a kómában lévõ beteg mindent érzékel. Nem igazán tudjuk. a fejben megszûnt a vérzés.

ha Te is akarod! És mi szeretünk. A férj tehát odahajolt asszonya párnájára. semmiféle maradványa nem lesz a betegségednek – ha Te is akarod. ha fölébredsz ebbõl a nyamvadt kómából! Hallod. Tehát az asszony abban a hiszemben fekszik kómában. Nem csaplak be. amit a nagynénjénél látott. drágám? Teljesen egészséges leszel. látod. ellenõrizte a tartalék üveget. Nos. mert arra ugyan hajlandó lennék. inkább éppen a visszafordulás ellen küzd. Eszébe is jutott. ennél jobb. nem igyekeznélek meggyõzni. emberhez méltóbb a gyors halál. Sára azt nem hallhatta. hiszen õ csak azt hallhatta. nem . a beteget minden emberi méltóságától megfosztó helyzetrõl. ha tud. Teljesen fölépülhetsz. és attól teljesen megbénult. rá is az vár. nem hitegetlek. kedves arcú nõvérke. meggyógyulhatsz. de arra nem. hogy életed végéig ápoljalak. és ugyanolyan teljes értékû ember leszel. gyógytorna. ilyesmi. István mit suttog asszonyának. egy icipici hajszálér pattant el a fejedben. az életünk csak Veled lehet teljes és boldog! Ne add föl hát! Harcolj. ha nem akar ezzel tovább élni. kis rehabilitációs kezelés. ha küzdesz érte. legfeljebb pár hónap. mi lehet ennek az oka. Azt. küzdj. figyelj rám! Vedd elõ azt a közismerten erõs akaratodat. De Neked nem volt agyvérzésed.életéért. s közben hallotta. István megértette: Sára azt hiszi. Logikus hát. õt látod Magad elõtt. magatehetetlenné vált. meg akar halni. amikor a felesége nem is szenvedett agykárosodást? Ha felébred a kómából. mint voltál! Csak akarnod kell! Bejött egy barna hajú. s nagyon halkan. amiért nyomorék életre kényszerítettelek volna. szükségünk van Rád. amikor azt mondták: megpattant egy ér. a nagynénédre gondolsz. semmiféle belsõ roncsolódást nem okozott. Õ k ketten aztán többször is beszélgettek errõl az elkeserítõ. ha föladta. akarj meggyógyulni! Akkor sikerülni fog! Néhány hét. Közbeszólt: – Miért beszél Maga rehabilitációról. s egyetértettek: hasonló életet nem tudnának élni. hanem csupán hajszálér volt. és vérzik belül. teljesen egészséges lesz! – Hallod. és akarj meggyógyulni! Tudom. a folyosón és négyszemközt Istvánnak mondta el a doktor. hogy neki is agyvérzése volt. bízz bennem. hogy állandóan a szemrehányó tekintetedet kelljen néznem. Sõt – érezte István – minél hamarabb túl akar lenni az egészen. igazat mondok! Tökéletesen meggyógyulhatsz. Ha nem lennék ebben egészen biztos. hogy ez nem nagy artéria vagy véna. nem én mondtam. gyógytornászról. õt is agyvérzés érte. suttogva beszélni kezdett hozzá: – Édesem. a CT egyértelmûen mutatja. Néhány hónappal korábban Sára egyik idõs. nincs agykárosodásod. beteges nagynénije agyvérzést kapott. Igazított kicsit az infúzión.

drágám. Nem volt ez vért serkentõ szorítás. – Nem baj. az elsõ pillanattól kezdve csak én küzdöttem. ám már ez is boldoggá tette. Jöjjön. nagyon lassan próbáltak szétválni. hiszen föléleszthette legvérmesebb reményeit – . köszönöm. egyelõre ez a maximum. Te nem. Másik orvos is érkezett. Közben kihajnalodott. egyetlen perc alatt bebizonyítom önnek. nyugodtan beszélgessen vele. megérkezett a nappalos mûszak. meg fogsz gyógyulni. mindent hall. inkább csak az ujjait jobban ráhajlította az övéire – de óriási öröm volt így is István számára. Solti úr! A felesége agyhalott. s lassan. megnézte a lázlapot. szorítsd meg a kezem! – És Sára kicsit megszorította férje kezét. ne erõltesd! Ne törõdj vele. Rezegni kezdtek a szempillái is. szorítsd meg újra a kezem! – és Sára ujjai ismét szorosabban fonódtak az övéire. hogy István suttog a párnára hajolva. akarsz harcolni azért. még tágabbra. nem. Már 4-5 milliméterre kinyílt mindkét szeme. a szemhéjak egésze megrebbent. Kicsit tágabbra. hogy most nem sikerült teljesen fölébredned. nagyon szûk résnyire.csaplak be! Könyörgöm. Ha helyesen érzem. Hiszen kommunikáltak! Kipróbálta újra. próbálj meg fölébredni! Legyen vége ennek a rémálomnak! Nyisd ki a szemed. Tovább nem. – Ne reménykedjen fölöslegesen. középrõl indultak a mozgások. én kommunikálok vele. Mindent észlel. hadd mutassam meg önnek! – Nem. Azt is hallotta. A keze szorításával bármire válaszolni tud. hogy fölgyógyulj? Ha igen. Mint amikor alvást tettet valaki. amit ön az imént állított az állapotáról. talán mi mégiscsak jobban tudjuk. az elõbb rosszul mondtam. Ne is haragudjon. picikéket megmozdult. próbálkozunk tovább. nem fontos tovább! – István látta. Egyszerre a szemhéjak között megjelentek Sára gyönyörû szemei. és az elsõ pillanattól kezdve mindketten küzdöttünk… illetve… nem is igaz. mi a valós orvosi helyzet. és higgyen bármiben! Ne . Azt hiszem. Úgy vettem észre. Az elején még nem. doktor úr. jól értettelek. ha jobb így Magának. majd döbbenten figyelte. csak válaszolni nem képes. Nem akarom semmiben megakadályozni Magát. ez nem lehetséges. – Nem kommunikálhat vele a Jóistenen kívül senki! – Doktor úr. ami körülötte történik. meg tudod tenni! Nyisd ki a szemed! És Sárának megrezzentek a szemhéjai. én ezt nem kérem. drágám! Ha igazán akarod. mégiscsak Maga a civil. amit mond neki. – Édesem! Az elsõ pillanattól kezdve meg voltam gyõzõdve arról. – Ne haragudjon. nem értheti. és egyszer majd sikerül! – Megfogta Sára kezét. nehogy érzéki csalódás áldozata legyen: – Drágám.

amit tesz és tapasztal. hogy a család többi tagja fog összeomlani a kimerültségtõl. bár lehet. A negyedik napon próbált elõször a torkán leerõltetni valami szendvicset. Istvánnak és a két gyereknek kétfrontos harcot kellett vívniuk a betegség és az orvosok ellen. hogy mosdatták. s ha õ és két gyereke a medicinák hiányait picit is tudja pótolni azzal. mint megfogni az asszony kezét. A férj beismerte. ha együtt próbálják arra biztatni Sárát. miszerint a gyógyuláshoz szükséges a . azt õ nem a saját érdemének. szintén teljességgel tudománytalan. akik részvéttel nézték erõfeszítéseiket. Ám e beszélgetések során a doktorok még azt a – legalábbis a civilek körében ma már igazán általánosan elismert. aki a félperces kísérletre ugyanúgy nem volt rávehetõ.értsen félre. és választ kérni egy-két kérdésre. És ez így ment egy álló hétig. Az orvosok többsége végig úgy kezelte ezt a kõkemény katonatisztet. hanem az orvosok szaktudásának. s túl azon. hogy az orvostudomány is véges. ezen a kézszorítós nyelven. de egyetlen szavukat nem hitte el. már enni sem nem bírt. orvosilag természetesen nem tudja alátámasztani. akik gúnyos. érezteti a szeretetét. de azok közül sem. gyúrták. forgatták. hogy ne adja föl a küzdelmet. nem engedik be Sárához. Kivétel nélkül mindegyik doktornak fölajánlották: hadd bizonyítsák be pillanatok alatt a maguk tudománytalan módszerével. s végig korrekten tartotta magát legelsõ álláspontjához: semmiben nem gátolta õket. rengeteget „ beszélgettek” vele. És biztosította õket: ha a felesége fölépül. Nem fogta meg egyikük sem. de lekezelõ mosollyal állt odébb. s egyetlen alkalmat nem adott föltevésük igazolására. Nem kellett volna többet tenniük. tisztelem az erõfeszítését. Akkor aludt három-négy órát. aki kíváncsi lett volna erre. munkájának fogja betudni. hogy adekvát módon „ válaszol” minden kérdésre – ám nem akadt egy sem. a szerelmét. mint holmi fogyatékost. nemhogy azok közül. de legalább hajlandó volt meghallgatni Istvánt. Akadt ugyan kivétel. és sok sikert kívánok hozzá! – az orvos jóindulatú. egész nap és egész éjjel vele voltak. csupán igaz – tételt sem voltak hajlandók komolyan elfogadni. saját felsõbbrendûségüket fitogtató megjegyzéseket tettek. de csak a felével birkózott meg. ez segíthet valamit. tehát elfogadja a doktorok szakmai véleményét. A harmadik napon a nõvérek megfenyegették Istvánt: ha nem hajlandó legalább a váróterem összetolt foteljein pihenni pár órát. hiszen napi huszonnégy órás szolgálatot tartottak Sára mellett. tornáztatták. akarjon meggyógyulni. Azt viszont nekik kéne elismerni – érvelt – . mert õ nem ért hozzá. majd folytatta a napi 24 órás szolgálatot. Olykor aggódott is értük. mint összes kollégája. hogy Sára értelme tökéletesen tiszta. Õ lett az asszony kezelõorvosa. hogy jelen van.

Ha viszont a legrosszabbra készítenek föl. A férjnek és gyerekeinek néha már az volt az érzése. a hozzátartozók aztán számon kérhetik rajtuk a biztató szavakat. Sára két testvére menjen be. Bár nagyon nehéz. Azt kérte. abból nem hajlandók engedni. Az okkult tudományokat sem ismeri. mindenki rohant hozzá. a többiek azonban majd csak akkor. visszahozni. el kell fogadnunk: ez a kegyetlenség puszta önvédelem. amit ezek az orvosok mondanak! Ez intenzív osztály. soha nem mélyült el sem parapszichológiában. mert ha esetleg nem sikerül valami. és mégis meggyógyulsz. sem természetgyógyászatban. a testtõl elválasztott lélekben. ugyanezt így fogalmazta volna meg magának: ha egyszer kimondták a diagnózisukat az agyhalálról. aki csupán a saját tapasztalatának hitt. a második nap reggelén zajlott beszélgetés után István ismét odahajolt Sára párnájára. Átlagos mûveltségû ember. akinek volt. nem ingával mérte be. innen-onnan vidékrõl. De nem volt ideje és energiája ezzel törõdni. egyik-másik orvos visszaparancsolná a betegágyba. ha Sára egyszer csak fölkelne és a ruháit kérné. Itt az orvosok nem kelthetnek hiú reményeket senkiben. döbbenettel fogadta hát. hogy a beteg agyhalott. az orvosok egyre nagyobb hányadának fokozatosan gyöngült a merev ellenállása. látva kitartásukat. sem felsõbbrendû akaratban. hogy hazamehessen. kicsim. nem látványosság van odabent. hanem egy beteg asszony. hogy visszafordulnak vagy tovább mennek. ide nagyon súlyos betegek kerülnek. Visszatérve a történtekre. S mindehhez fontos hozzátenni: István soha életében nem volt vallásos. nehogy beigazolódhassék a tévedésük. van és remélhetõleg lesz is emberi méltósága. s éppen azért nem áll rá egyikük sem a kísérletre. mintegy utolsó állomásra. . egyetlen Sáráját akarta megmenteni. A férj nem akarta mindannyiukat beengedni. Ha egyszer a doktor kimondta. talán kicsit még drukkoltak is nekik. Amint értesültek a történtekrõl.beteg gyógyulni akarása is. s biztatta feleségét: – Ne törõdj ezekkel a lesújtó megjegyzésekkel. amikor a doktorok hókuszpókusznak minõsítették próbálkozásait. jó helyen fekszik-e s nem a tévéképernyõn át küldött neki energiát. Értetlenül. pedig nem varázsvesszõvel írt köröket asszonya feje fölött. aki véghezvitte a lehetetlent. csak éppen nem hittek az egészben és nem segítettek semmit. Mindezzel együtt. hogy tetteivel közvetve cáfolja az õ diagnózisát? Ha rosszindulatú lett volna. meg se halld. amelynek szolgájává szegõdhetne. nem is igen olvasott ilyen tárgyú könyveket. Akkor beállított Sára egész rokonsága. õk lesznek az Isten. itt dõl el. mondván. de el kell fogadnod. hogy jön ahhoz bárki – akár maga az érintett is –. nem hisz valami. Reggeltõl délutánig István így beszélgetett asszonyával.

akkor ez általában sikerült is. s a párnára hajolva elmondta. akkor maradok. rengeteg nehézséggel kellett megküzdenünk. tudsz te így pihenni is? – Az asszony ujjai behajlottak. és kinyitjuk a szemünket mindketten. Nem történt semmi. – Az a jobb. 26 éve élünk együtt. majd a másik testvér is ugyanúgy kommunikált Sárával. szorítsa meg újra a kezét. nem intenzív. István behozta a két testvért. Sára szorítsa meg a kezét. és nem beszélek Hozzád? – Sára ujjai moccanatlanok maradtak. hogy a többiek ilyen állapotban lássák õt. s nem esetleg csupán azt. tehát ha fölébredek. Megkérdezte hát: – Sára. ezzel esetleg nem árt-e neki. drágám. amin ugyan szinte semmi nem látszott. Az asszony azonnal megszorította. – Jobb Neked. nem tudhatta. hogy valójában én alszom és álmodom. Néhány percen keresztül az egyik. mégis föl kell ébredned! Ha ez sikerül. hogy miközben éjjel valami rosszat álmodtam. amit szeretne.ha már lábadozik. nem akarja. Figyelj csak. ha inkább azt akarja. Sára mellé ült. én most „ lemegyek” Hozzád. Áthidaló megoldásként javasolta a zárt láncú tévét. – Jó. amely ráadásul nagyon mély is. ha például most hagylak nyugodtan pihenni. Kérte. és beszélek? – Ismét gyönge szorítás érkezett válaszul. akiknek addigra elmesélte. amit az asszony szeretne. véget ér a lidércnyomás. de mégiscsak Sárát mutatta. õ csak a két testvért szeretné beengedni. ebbe a rossz álomba. picikét megszorították a kezét. engedjen be mindenkit. a valóságot érzékeli. ha elhatároztam. tudatosult bennem. Majd arra kérte. Hát ilyen módon volt az asszony agyhalott. ha egyetért vele. ha itt vagyok. álmomban. a tökéletesen mûködõ kommunikációs módszerrel megkérdezi Sára véleményét. Ha nagyon akarjuk. úgyhogy István visszavonta saját álláspontját. drágám! Te is most ilyen rossz álomban vagy. és ez eddig mindig sikerült – miért ne sikerülne most is? Ezt a helyzetet is együtt kell megoldanunk! Figyelj. hogy fölébredek. ki mindenki érkezett látogatóba. meg tudjuk tenni! – István lecsukta . hogy fölébredünk. amint õ eddig. Tudod. A rokonok távozása után Istvánban fölmerült: vajon az éjjel-nappali „ beszélgetéssel” nem fárasztja-e túlságosan az asszonyt. min töprengek? Mindannyiunkkal elõfordul. amely eddig mindig az igent jelentette. miként beszélgetnek õk. Ilyenkor. hogy ez most nem a valóság. hanem normál kezelési osztályon. aztán legyen az. Sára ujjai mozdulatlanok maradtak. szívem. azt javasolta. Nagy megnyugvás volt ez a férjnek: bebizonyosodott. Elsuttogta. Õ még soha nem volt kómában. lehet-e egyáltalán ilyen helyzetben pihenni. Bement. velem is sokszor megesett már. óriási lépést teszel a gyógyulás felé. utána ott együtt elhatározzuk. Ezen kisebb vita alakult ki.

a véletlen bekövetkezhet kétszer is. és rosszat álmodunk. a rossz álomba. nem értem. értetlenkedve nézte a gépet. Az asszony megértette. hogy szükség van az egész történetre. Ez már nem lehetett véletlen. amíg el nem jutott addig: – Most akkor próbáljunk meg együtt . majd folytatta. hogy ez jelent is valamit. koncentrálásra. István megnyugodott. s elsuttogta tudománytalan. Harmadszor is közelhajolt. de még nem mert reménykedni. Biztos beleszuszogott. hogy õ szeretne. most együtt alszunk. valahol a negyedik-ötödik kísérletnél. mafláskodott ez a gép. most együtt vagyunk ebben a rossz álomban. hiszen próbál fölébredni. Amint a következõ alkalommal az elején hozzátette: – Csak azért ismétlem meg a történetet. hogy nem ártott semmit. és ugyanazt válaszolta. és nem azért. Jól ismerte a feleségét. Valami szüntelenül vijjogott – az elsõ pillanatban el sem tudta képzelni. majd lekapcsolta a riasztást. s örömmel újságolta a történteket a gyerekeknek: – Most már biztos. arra gondolt. Igazolódott is e „ fordításának” helyessége. lekapcsolta a riasztást. A lélegeztetõgép egészen biztosan arra jelez be. hogy meggyógyul az édesanyátok. mert azt hiszem. nem kell mindig elmondania újra ugyanazt. Nyugalom volt egészen addig. kezdjünk följönni! Nyissuk ki a szemünket! István éppen hogy kinyitotta a szemét. a lélegeztetõgép újra riasztott. próbálkozik a fölébredéssel. Aztán rémülten vette észre: a lélegeztetõgép riaszt. nõvérke? – Nem tudom. Kiszaladt a látogatók számára kijelölt terembe. Egymást követõ 10-12 alkalommal produkáltak az elõzõkkel teljesen megegyezõ eredményt. éles. talán bugyuta kis történetét – és 4-5 percen belül harmadszor ugyanaz történt: a gép riasztott. jó. – Mi történt. Istvánnak már kezdett gyanússá válni a dolog. Gyere. mindjárt együtt leszek Veled! Úgy. – Jó. hogy ez idõ alatt Te föl tudjál készülni a fölébredésre.szemét. drágám. Ismét szaladt a nõvér. Gyertek be ti is! Együtt mentek vissza a kórterembe. azonnal rájött: Sára csupán azt akarja jelezni neki. hogy fölébredünk! Gyere. szirénaszerû hang szólalt meg a feje fölött. Egy nõvérke odaszaladt. Várj meg. Szabaduljunk meg ettõl az álomtól! Ébredjünk föl együtt! – És megint vijjogás. Visszahajolt a párnára: – Nincs semmi baj. Ám közben. Most határozzuk el mindketten. próbált ellazulni. visítás. nem vagy képes megjegyezni ilyen egyszerû dolgot – s ekkor a gép a történet elején már nem visított föl. próbáljuk újra! Lejövök Hozzád megint. annak a vészjelzõje visít. elfogadta. a gép azonnal riasztott. meg tudja õ jegyezni. amint István újra elkezdte suttogni a történetet. és attól megváltoznak az életfunkciói. mi történt.

mert képtelen rá! – dühösködött az orvos. bizonyos dr. semmit nem próbál. Miközben folyt ez az. – Elnézést kérek. mondja. inkább próbáljuk újra! – ismét hozzáfogtak a gyakorlathoz. és elvonultak. te bunkó. vagy nincs. úgymond. hogy nem hülyeséget beszélek… – Ugyan. tegye meg. hogy ne riasszon. kísérletezés. amikor ugyanis föl kellett volna ébrednie az asszonynak. – Megkérem szépen. – Nem érek én rá mindenre! – dohogott az. nem is fontos! – valamit állítgattak a gépen. kis szívem. további gúnyos megjegyzések közepette. – Ne törõdj vele. nem nekik van igazuk! És az se zavarjon. intelligenciát még az orvosi diplomával sem lehet szerezni. István az ápolónõt kérdezte. kérem. doktor urak. láthatóan sietve – . ilyenkor nyilván megváltozik a légzése ritmusa. hogy ilyen hangon beszélnek. amit kérdez! Én ugyan nem értek hozzá. hülyeséget. – A doktor úr átállította. – Higgye el. mit akar! – de ismét olyan iszonyatosan lekezelõ. mi talán mégiscsak jobban el tudjuk dönteni. miket mondanak – hajolt vissza István a párnára –. majd anélkül. gúnyosan mosolyogva. emiatt jelez a gép. gyõzõdjenek meg róla. legyen oly kedves. Sietve érkeztek a betegágyhoz. gúnyos hangon. és a . amit hallottál. már megint mit akarsz?”kérdést is. hagyjuk a szerelõt. Kérem. ha a gép eredeti helyzetbe visszaállítása nem gátolja a gyógyítást. a gépnek semmi baja. hiszen nem vagyok orvos… – Hát nem bizony! – nyugtázta a doktor az Olimposzról leereszkedõ hangsúllyal a közbevetést. nyissuk ki a szemünket! – máris megszólalt a riasztás. – Arra szeretném megkérni. mert ez a gép rossz. s két-három perc múlva az orvossal együtt érkezett vissza. szóltak az ápolónõnek: hívjon szerelõt. – … de egyetlen perc alatt be tudom bizonyítani önöknek az állításom. – Ne beszéljen. orvosilag mi hülyeség és mi nem. Nem kell itt semmit sem bizonyítani! De mindegy. Tegye ide ön is a kezét. ha hajlandó fél percet rászánni. hívja ide a doktor urat. ki kellett volna nyitnia a szemét. a felesége agyhalott. Kuczin Rolanddal. a történet ugyanazon pontján. Gyere. szeretnék beszélni vele! A nõvér kiment. A feleségem megpróbál fölébredni. hogy visszakapcsolja korábbi állapotába.fölébredni. hogy István mögé érezte a ki nem mondott „Na. vajon miért nem. hogy Sárára akár csak rápillantottak volna. igazam van. mert mi a továbbiakban is szeretnénk próbálkozni. és be is tudom bizonyítani. ne keserítsen el. az vagy van valakinek. s õ reagálni fog arra. Minden alkalommal. kérem. megjelent az ügyeletes orvos kollégájával. ám a gép most nem jelzett.

majd késõbb egészen sikerülni fog! Most inkább csukd be a szemed. – Nem baj. Ismét kérem. – Ne avatkozzon bele újra a munkánkba. azt is megértem – bármilyen kegyetlenül hangzik is – . István folytatta a próbálkozást Sárával. amit a tulajdon szememmel és érzékeimmel tapasztalok. ezen az osztályon ebbe bele lehetne õrülni. nem baj – nyugtatgatta –. és a gép csupán rásegít. De engedje meg. Biztosítom önt is. A feleségem újra és újra rengetegszer reagál arra. hogy ez hülyeség.feleségem számára megnyugtató a gép jelzése. hogy van spontán légzése. hogy . hogy a küzdelme eredményes. rendben van. mert hallja. ha a feleségem meggyógyul. az asszonynak félig kinyílt a szeme. de nem az lélegezteti. és kérdezzen bármit. ez is hablatyolás! – Jó. – Ugyan kérem. – Miért mondja ezt. hogy a feleségem az ön számára csak egy munkadarab. amit akar. és érezni fogja. ha orvosilag nem is támasztható alá. csak azt kérem. elég egyelõre ennyi is. és távozott. – A világért sem szeretnék beleavatkozni az ön munkájába. hiszen nem kötõdhet érzelmileg minden betegéhez. A harmadik napon újabb megerõsítést kapott. engem nem érdekel! – füstölgött a doktor. doktor úr. csak éppen immár a gép visszajelzése nélkül. Ez teljesen normális. hogy – amennyire telik tõle – meg fogja szorítani az ön kezét. amikor odaért: – És most nyissuk ki a szemünket! –. csak egyszer próbálja ki! Fogja meg a kezét. sõt. ne akadályozza meg. – Azt csinál. én azt teljes mértékben az orvostudomány és az önök sikerének fogom tulajdonítani. csak gyönge. semmi értelme. elfogadom az ön álláspontját. Ez azért mégiscsak jelent valamit. hiszen a kollégája határozottan állította. Az intenzív osztály egyik orvosa Sára ágya mellett ismét gyõzködni kezdte. visszajelez. hogy közben én is ragaszkodhassam a sajátomhoz. ne erõltesd túl Magad. – Dehogy fogom meg. hogy én majd ezt az állandó sípolást fogom hallgatni. Elõtûnt a pupillája. pihenj! – és Sára behunyta a szemét. s körülötte az íriszbõl is valamicske – de tovább nem ment. lehetetlen! Még csak spontán légzése sincs. hogy az igazolt tapasztalatok alapján lehessen nekem is álláspontom. de azért közben hadd higgyek annak is. hogy az agyhalott beteg mivel próbálkozik! És különben sem gondolhatja komolyan. Ám eredményesebben! Többször egymás után. amire valószínûleg igennel felelne. mondtam már. bármennyire tudománytalan is. ha egyszer nem ért hozzá! És egyébként se beszéljen már hülyeségeket. amit mondunk neki.

Az ezt követõ éjszaka hirtelen leesett Sára vérnyomása. olyannyira. mert a lélegeztetõtubus hatására összegyûlt folyadékot egyszer sem szívatták le. szívják le a keletkezõ folyadékot. Ekkor a monitoron az EKG-görbe ugrálni kezdett: az abszolút objektív gép jelezte: az agyhalott észlelte az eredményt. pár perc után már 60-at mutatott. mint amikor a gondatlan anya csecsemõjének szájpenésze van. Sára negyedik napja feküdt bent. aki biztatóan intett vissza: lassan-lassan emelkedett a vérnyomás. ez a dolga! De nincs semmi jelentõsége. drágám. a lányuk halkan eldúdolta a . hogy addig az orvosoktól nem kaptak erre utasítást. meg fogsz gyógyulni. Bejött egyszer az az orvos. hogy sikerült. csak így tovább. a nõvérek segítségével szakszerûen ellátta a fertõzést. Az orvos a hegyi beszéd végeztével távozott.értelmetlenek az erõfeszítései. hogy õk mit beszélnek. kaotikusokká váltak. de István nem esett pánikba. Éjfélkor Ági. neked 110 a szokásos vérnyomásod. – Jó. ez még kevés! – Újabb tíz perc. Olyan ez. de elismerõen bólintott: 100. amin azonnal úrrá lehetsz. emeld tovább! – A nõvérke alig egy percen belül 80-at mért. jeget raktak rá. A doktor. nem mondhat mást. semmi baj. Elérkezett a szilveszter. csináld tovább. hogy már szinte kimutathatatlanul alacsony lett. Adj parancsot a szervezetednek. s akkortól Istvánék mindennap megkérték szépen a nõvéreket. pillanatnyi vérnyomáscsökkenés. csak tovább kell folytatnunk. s a párnára hajolva suttogni kezdett: – Szívem. aki fölvette Sárát. Arról nem õk tehettek. István és a két gyerek naponta 24 órát töltöttek Sára ágya mellett. de ne hagyd itt. nagyon jó. plusztakarót kértek. – Ez az. s a szokott módon nyugtatgatni kezdte: – Ne törõdj vele. s vizsgálata során észrevette: az egész szája elfertõzõdött. és örült. vidd föl arra! Vagy elég lesz 100 is. majd bekenték testápoló krémmel. Ha belázasodott. Ám mindenrõl nem tudtak gondoskodni. Az asszony életfunkcióit ellenõrzõ gép monitorján ekkor az addig stabil értékeket mutató görbék hirtelen szabálytalanokká. megkérte. kezében a vérnyomásmérõ pumpájával már orvost akart hívni. változatlanul kómában. amit elkezdtünk! – S a monitoron a görbék alig egy perc alatt visszarendezõdtek. s õk ezt kedvesen el is végezték. A nõvérke fülén a fonendoszkóppal. a felesége agyhalott. s az ápolónõ csodálkozva. emeld meg a vérnyomásodat! – Fölpillantott az ápolónõre. várjon kicsit. ha túl alacsony volt a hõmérséklete. szedd össze magad! Ez csak valami múló rosszullét. hadd próbálják meg maguk elboronálni. s a férj azonnal visszahajlott asszonya párnájára. Naponta négyszer-ötször tornáztatták õt. ledörzsölték tetõtõl talpig sósborszeszes ruhával.

Sárát egyszer sem. mi történt Sára lábával. Este hét körül tornáztatás közben a férj észrevette. s ebben nem is csalatkozott. szép cipõket hordani. aki mindig imádott csinos leni. A válasz majdhogynem sokkolta Istvánt. mert nappali ügyeletes orvosként dr. megrendült. Sárát pedig kihagyta. és mit kell tenni ahhoz. Kuczin Roland jelent meg. A következõ két nap ugyanígy. de hozzáfogott. rohamos leépülés. Sára teste szinte teljesen hideg volt és sárgás színû. valószínûleg megelégelte az egészet. minden jót kívántak betegüknek. És föladta. hogy elmúljon. kiküldték õket.Himnuszt. Az orvosok szerint agyhalott. majd õ is. hogy le kell vágni a lábát. szoknyában járni – azt hallva. Én nem tudok vele mit csinálni. Ám a nappalos Kuczin doktor maradt bent éjszakai ügyeletre is. hogy vannak életfunkciói. mert a nõvérek fürdették a betegeket. – Mi lenne? Üszkösödik a lába. de látszott rajta a hirtelen. s azóta ugyan István nem látta. és közben folyamatosan beszéltek hozzá. Vagy csak nem bírta tovább lelkileg. Utána újra az egész testét megmasszírozták. változás nélkül zajlott. elszürkültek. Éppen a kórteremben téblábolt dr. de ezt is csak menet közben. le kell vágni! – felelt Kuczin. felesége bal lábujjai elszínezõdtek. õket minden alkalommal széles ívben kikerülte. Õ volt az. A „ hókuszpókuszoló családdal” minden alkalommal ezt tette: körbejárta az összes beteget. Kuczin. Január 3-a István számára rosszul kezdõdött. ha õ ugyanezt kívánja nekik. hogy esetleg levágják a lábát. István arra kérte. semmit nem érzékelõ. István és kis István is megpuszilták Sárát. nem fog törõdni a feleségével. Kuczin doktor éppen a . István udvariasan kérte. biztatták. de hozzájuk szokás szerint nem ért el. aki pár nappal korábban együtt volt jelen kollégájával a lélegeztetõgép lekapcsolásakor. és a lányával közösen négyórás megfeszített munkával életre dörzsölték Sára lábát. kivonult. Éjféltájt megszakíttatták velük az ápolást. annak hallatára. Fél kettõkor mehettek vissza. Ahányszor bejött a kórterembe. Félt ettõl a doktortól. A család a szokott módon ápolta a beteget. s ily módon teljesítve orvosi feladatát. csak a többi beteget vizsgálta meg. mindegyiküknek egyenként szorítsa meg a kezét. nézze meg. bedörzsölték. semmirõl nem tudó. s rögtön látták: most igazán nagy baj van. de azóta sem felejtette el gúnyos. végigtornáztatták. érezte. minden részvétet és emberséget nélkülözõ megjegyzéseit. várták az estét és egy másik orvost. Láthatóan nem óhajtott részesévé válni a hókuszpókuszolásnak. Az az asszony. magatehetetlen beteg egyenként megszorította a kezüket. A gépek ugyan jelezték. Ám eközben István – bár magának se merte bevallani – úgy érezte: Sára most.

senki másra nem számíthatunk! Munkára föl. a sírással küszködõ nõvérek önhatalmúlag visszakapcsolták a Kuczin doktor utasítására lezárt vérnyomásnövelõ gyógyszer-adagoló automatát. – Még a nõvérek is döbbenten nézték. és Neked így lesz a jobb.kórteremben volt. hogy agóniája közben is sírt. gyerekek. nem értik Kuczin doktor urat. orvosi segítséget kérni. hoztak erõsítõ injekciókat. amiben tudtak. Mielõtt távozott. Ezért én tovább nem tartalak vissza. Te is keményen küzdöttél. drágám! – s miközben a meglett katonatiszt sikertelenül próbálta visszanyelni könnyeit. pusziljátok meg õt utoljára! Mi ennél többet már nem tudunk tenni. Azt is éreztem. Egyértelmûen már haldoklott. Közben az életfunkciókat ellenõrzõ gép riasztott. István hozzá fordult: – Kérem. Közben értetlenkedve mondták. mi maradtunk hárman. mert Te mindig mindent jól átgondoltál. a mai napon föladtad. A nõvéreknek is tátva maradt a szájuk. miért. – Úgy látszik. Nem tudom. és folyamatosan esett tovább. a szomszédos ágynál. helyesen döntöttél. Talán késõbb sem lett bajuk az együttérzésükbõl. Aki ekkor éppen édesdeden aludt a pihenõszobájában. megyek lefeküdni. próbáljuk megmenteni édesanyátokat! – Ági elõször zokogva átrohant a sebészeti osztályra. Isten Veled. egyetlen ápolási utasítást adott az ápolónõnek: – Kapcsolja le az automatát. segítsen! Ehhez én már kevés vagyok. tehát értelménél volt. Hajnali öt óra elõtt 2-3 perccel Sára pulzusa 60 alá csökkent. Látva erõfeszítéseiket. mint én. nem szokott így viselkedni. István tért elõször magához: – Gyertek. képtelenek voltak megmukkanni is. és biztosan jól átgondoltad. búcsúzzatok el édesanyátoktól. az állítólag agyhalott asszonya szemeibõl is elkezdett szivárogni a könny. És még egyszer odahajolt asszonya párnájára: – Drágám. ami a vérnyomásserkentõt adagolja! István és a két gyerek döbbenten álltak. de persze hiába – orvosetikailag nem megengedhetõ beavatkozni más orvos dolgába. talán Te többet tudsz a betegségedrõl. István ekkor adta föl. elengedlek. próbáltak segíteni. masszázs. egyszer csak döbbenten látta: felesége. vesztettünk! – szólt gyerekeinek –. bedörzsölés. – Elnézést kérek! – . közben folyamatos kommunikáció. Remélem. –Maguk csak nyugodtan hókuszpókuszoljanak tovább! Nekem erre nincs idõm. ezen a héten mindannyian sokat harcoltunk a betegség ellen. történetesen az intenzív osztály ügyeletes orvosáéba. s azután döntöttél. Biztosan ezt is így tetted. doktor úr. – Én megmondtam! – dörrent rá Kuczin. Torna. A család nekigyürkõzött. Én tudom. ám annyira volt öntudatlan és a világról mit sem tudó.

Ott állt az ügyeletes orvos. – Hogy tehetett ilyet? Mi értelme volt ennek? Ahhoz nem kell orvosnak lenni. . és majd találkozunk az orvosi kamara Etikai Bizottsága elõtt! – és kiment a szobából. – Körülbelül egy óra múlva. Most viszont én kérem arra. szépeket álmodott. a napilapokból. A doktor úr megpróbálja újraéleszteni. hogy megállt a szíve. A többit majd megtudhatja a televízióból. félig sötétben. jöjjenek be. amikor az ápolónõ kijött onnan. – Uram! – szólalt meg a maga számára is fölfoghatatlanul udvariasan és hideg fejjel. Ebben a pillanatban megérezte Sára csuklóján. az már valóban agyhalott. hányadik döbbenetébõl. csak egy fölfújt hólyagnak. megint van szívmûködése! – Ezt most miért tette? – István alig tudott magához térni aznapi ki tudja. valami orvosi bravúrt hajtott végre? Azt gondolja. de a nadrágját még mindig nem sikerült fölvennie. nemcsak orvosnak. István a kezében tartotta felesége kezét. Õ benyitott. 6 óra 15-kor kitárult a kórterem ajtaja.hüppögött mellette a nõvérke –. és a nõvér után indult. ha még emlékszik abból valamire! – Nem aludtam én! – hebegett Kuczin. dr. Most igazán azt hiszi. – Nem mondom Önnek azt. miközben visszament felesége ágya mellé. Elnézését kérem. semmi értelme tovább életben tartani. mert erre a cirkuszi mutatványra nem vagyok vevõ! Most már tényleg agyhalott a feleségem. mint egy Isten. ezek után megváltoztatom a véleményem? Biztosíthatom: ez után még inkább nem tartom orvosnak. megjelent Kuczin. és széles karmozdulattal beinvitálta õket: – Tessék. és éppen igyekezett megtalálni a fehér orvosi nadrág elejét. megszûnt a pulzusa. István utána akart menni. Akkor ért az orvosi szobához. de az ön által három és fél órával ezelõtt magára hagyott beteg elment. – Ebben az állapotomban nem kívánok önnel beszélgetésbe elegyedni. újraélesztettem a beteget. de még embernek sem igazán tartom önt. de annyit mondhatok. tegye a kötelességét. egy szál alsónadrágban. Két-három perc múlva Kuczin úr beért a kórterembe. Kuczin Roland. de nekem ezt jelentenem kell az ügyeletes orvosnak. de nem engedték be õt. Kérem. aki az Istent játssza. hogy az ember tudja: az olyan beteg. hogy kapcsolja ki a gépet. remélem. akinek az agya vagy egy órán keresztül nem kap vért. hogy fölhúzza magára. a nõvérektõl megérdeklõdni a haláleset utáni szokásos teendõket. István fölállt. elõttem nem orvos. hogy „ doktor úr!” mert ön . hogy a nõvér fölkeltette.

Kuczin persze nem kapcsolta ki a gépet. mert a kórteremben tartózkodásunk nem ön által gyakorolt kegy. Kuczin ebbe a rövid válaszba is négyszer vágott közbe. Önnek viszont – mivel én és a családom betartotta az itteni elõírásokat. délelõtt 10-kor pedig mûtétem lesz. Elfordult. és kimentek a kórterembõl. hallgasson meg hasonló türelemmel. – Ez talán nem énrám tartozik – zárta le a vitát István. ami pedig kötelessége lett volna. A katona és gyerekei egymás nyakába borulva sírtak hosszan. Azt a választ kapta. még ha az eredmény ugyanaz lett is volna. mint most. Így azonban a véleményem változatlan. hanem törvényes jogunk volt. muszáj-e fölboncolni Sárát. Újra megpuszilták õt mindhárman. amikor Kuczin befejezte –. utána az éjszakai ügyeletes. és én egyszer sem szakítottam félbe. István ugyan beszél nyelveket. a családdal. Nagyon kérem hát. István és a két gyerek az utolsó pillanatokban ismét mellette lehetett. ön orvoshoz méltatlanul viselkedett mind a beteggel. leereszkedõ stílusában. mind velünk. – Ön az imént körülbelül tíz percen át elõadott nekem valamit. . ahelyett hogy kivágtam volna mindannyiukat a kórterembõl! – Nem értek egyet önnel! – felelt István. István – még könnyes szemmel – visszament megkérdezni a nõvérektõl. de szó nélkül végighallgatta. amibõl pontosan tudta. nem bírt továbbra is Kuczin Rolanddal foglalkozni. – De ha én… – vágott közbe Kuczin. azt megköszöntem volna. állandó vállveregetés közben. S úgy gondolom. Néhány perc múlva Kuczin kijött utánuk a folyosóra. de a latint nem. Végérvényesen. amikor Kuczin azt ecsetelte: – Egyébként is nagyon rendes voltam Magukhoz. ezt mindenki tanúsíthatja – nem lett volna joga „ kivágni minket a kórterembõl” . Úgy érezte. ez után a hét után azt már nem bírná elviselni. Nem segített egy hajszálnyit sem a betegnek. hallgassa õt végig. s a maga fennkölt. Alvására vonatkozóan azonban érdemi választ adott: – Én voltam a nappalos orvos. hagytam. hogy ne ragaszkodjanak hozzá. Meghalt. ha még szét is trancsíroznák a feleségét. akik próbáltunk tenni valamit az érdekében. míg István végül nyomatékosan megkérte. ön nagyon egyénien értelmezi az orvosi esküt. amikor segítséget kértem öntõl. hogy egy szót sem értek. Azt viszont már megértette. ha õ kéri a patológián. ugyanakkor többször csak gúnyolódott rajtunk. Ha akkor tett volna bármit. különösen mivel én magyarul beszélek! Ismét csak azt tudom mondani. hogy hókuszpókuszoljanak. de két-három perc múlva Sárának magától megint megállt a szíve. A gyerekeivel akart törõdni és saját magával. úgyhogy a kötõszavak kivételével egy kukkot sem értett az egészbõl. nagyrészt latinul ismertette Sára betegségének lényegét.

Az intenzív osztály természetesen nem kérte. hogy mégiscsak végig neki volt igaza.. csak ennek kapcsán ismertem meg. Mindössze azt az egyet szerette volna elérni: mondassék ki. s annyit tudott elintézni: ha az intenzív osztály nem indítványozza a boncolást. A fõorvos asszony azóta többször nyilvánosan kijelentette. hogy nyilatkozzék a történtekrõl. Vagy esetleg ennyire a pénz (az egészségügy anyagi helyzete) határoz egy ember életérõl és haláláról? Kuczin Rolandról kialakult lesújtó véleményemet csak megerõsíti az a tény. az õ helyében én is nehezen tudnék szembesülni akkori önmagammal. hogy a Kuczin Roland-félék miatt elveszítsék orvosi jó hírüket. sem gondatlan emberölésért eljárást indíttatni. István csak késõbb értette meg: persze. ami történt. orvosaik mindent megtettek a feleségem életben maradása érdekében. akkor miért nem próbálták meg a mûtéti beavatkozást? Hajszáleres agyvérzést a világon mindenütt operálnak. ahol reggel hét elõtt persze nem talált érdemi embert. szinte önpusztító munkát végez. Késõbb visszatért. Igaz. az õ kérésére eltekintenek tõle. Persze lehet. Õ k sem érdemlik meg. Tervezett lépéseimrõl. de megvetem mint embert. De nem akart ezzel sem törõdni. Ma sem igazán érti a történteket. hiszen akkor esetleg találhattak volna arra utaló jelet. hogy az orvosi kamara etikai eljárását kérem. És még valami.talán lehet. ragyogó kutató orvos válhatna belõle. tehát ismeri a szöveget. nem ez a tipikus. Leírtam mindent. Azonnal le is ballagott a proszektúrára. és a nyilvánossághoz is fordulok. Nem az érintett háta mögött akarom kiborítani a bilit. hogy a késõbbiekben elutasított minden arra irányuló kérést. Esze ágában nem volt sem kártérítésért perelni. Nem az orvosi szaktudását vonom kétségbe. és ennek semmi köze a feleségem tragédiájához. Mi ennek az oka? Orvoshiány? Szabadságolások? Pénzhajhászás? – Nem az a szándékom – mondja ma István –. . azt hiszem. Ettõl fölmerült bennem a kérdés: ha az intenzív osztály valamennyi orvosa az elsõ pillanattól kezdve reménytelennek látta a helyzetet. és az intenzív osztály osztályvezetõ fõorvos asszonyát is. és állíthatom. Ezzel – ha igaz a diagnózisuk – csak nyerni lehetett volna. s a beszámolót az egyik napilaptól az én engedélyemmel megkapta õ is. annyira sérthetetlennek és a történtek fölött állónak tartja magát. ha az ilyen Kuczin Rolandok elgondolkodnának: helyesen választottak-e pályát? Lehet. Azt azonban szeretném. tájékoztattam Kuczin Rolandot is. hogy a nyilvánosság sem zavarja. Nagy részük lelkiismeretes. akit történetem szintén megdöbbentett. Már magát ezt a munkatempót sem. hogy emléket állítsak magamnak. Nagyon sok orvos ismerõsöm van. hogy orvosnak így nem szabad viselkednie.

odaléptem Sára ágyához. milyen szép most. Elmondtam. nem influenzás-e senki. – Tudod. Hosszan beszéltem még neki arról. Õ így emlékszik: – Jött a telefon. nagyon aranyos. a testvérei ülhessünk az ágya szélére. Nos. Elmagyarázta. két autóval. egyetért-e vele. amely meglepett volna minket. amikor már jobban leszel? Sára hüvelyk. A történet hitelessége tehát talán megköveteli az. Itt hagyjam a fotót? – Nem jelzett semmit. – Inkább most ne hagyjam itt. Megfogtam a jobb kezét. tulajdonságaihoz. borzasztóan nézett ki szegénykém. az egész család. s beképzelte magának. hajszálra megegyezõen érzékeltük négyen is. aztán a másodikat is. – Hoztam Neked fényképet is róla. egy német tulajdonú cég külkereskedelmi és vámügyeit intézi. Száz százalékig biztos . hogy ennyien ne fárasszuk Sárát. S ráadásul mindezen jelzések tökéletesen illeszkedtek Sára személyiségéhez. egyszer sem adott olyan választ. szeretjük és visszavárjuk. Miért ne gondolná a kételkedõ: István nyilván nagyon akarta. mossunk kezet vagy legalább csak kettesével menjünk be. hallucinálta az egészet.és mutatóujjával megszorította a kezem. s õ elõször csak egy ujját mozdította. István tiltakozott egyedül. – Ugye tudod. A megyei kórház intenzív osztályára érve. Sunyovszki Lajosné Szabó Ilona Tatabányán él és dolgozik. hogy mi van Sárával. akkor volt elsõ osztályos. hogy a többágyas kórterembe mindannyiunkat beengednének. hogy csak mi ketten. úgymond. hanem majd hozzam el legközelebb. annak hiányával nemet. nem kérdezték. Pontosan ugyanezt tapasztalta fiának menyasszonya is. Vagyis senki nem hallucinálhatott. hogy itt vannak a gyerekeid? – kérdeztem. Éppen csak ránk adták a zöld köpenyt. nekünk is óriási szükségünk van rá. hogy ugyanígy tudott vele kommunikálni.* Mindez persze bárki számára eléggé hihetetlen is lehet. hogy a keze szorítása igent jelent. a lányával. hogy lásd. és mi azonnal rohantunk Nyíregyházára. nagyon szeretnek Téged? – erre pedig erõsödött a szorítása. majd bement megkérdezni tõle. szépen tanul. miként kommunikál vele. én nagyon meglepõdtem. annak hiánya nemet. jól is viselkedik. ellenõrzést. Ezután beszélgettem Ágival. még azt sem mondták. aki Sárának keresztlánya. Megkeresem ezért Sára testvérét is. hogy Sára megmaradjon. s beszéltem hozzá. hogy a saját gyerekeinek is. összekeveredett benne a valóság és a vágyálom. Mesélni kezdtem a kislányomról. aki beszámolt róla. hogy keze szorításával igent jelez.

miszerint õ megengedhetetlen hangon ordibált volna Kuczinnal. figyelmeztetnie kell hát minél többeket: van ilyen is. s több alkalommal valótlanságot állított. 12/1999. és meglátja a táblán. * István tehát úgy döntött: sem kártérítési pert nem indít. Úgy érezte. nyeglén. mert a hozzátartozói szerinte hókuszpókuszolnak. amint azt a panaszos mondja. megengedhetetlen disznóság. bár tehetné. számú határozat született: HATÁROZAT „Solti István nyíregyházi lakos mint panaszos és dr. hogy segítene a rá bízott betegen. bár minden oka megvolna rá. lekezelõen sorsára hagyja. Elõször elnézést kértek tõle: kicsit csúsznak. Ám kevéssel Sára temetése után nekifogott leírni mindent. hogy Kuczin Roland az ügyletes orvos. csomagolja össze. Fél öttõl ötig két eljárást „ lezavartak” ám az övé öttõl negyed . Eleinte csupán azt érezte. ellenben megfogalmazott néhány vádat Istvánnal szemben. reggel óta folyamatosan tárgyalnak etikai ügyeket. A tárgyaláson természetesen jelen volt dr. a Megyei Kórház Intenzív Osztályának orvosa mint panaszlott elleni eljárás során a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai .vagyok benne: nem lehetett agyhalott. mert otthon még mindig nagyobb esélye van életben maradni. Solti István összes érdemi tényismertetésére kijelentette: õ ezt és azt nem tette. nyolcig tartott. és vigye inkább haza. hogy Kuczin Roland ne blamálhassa a sok-sok becsületes. Kuczin Roland is. sem büntetõföljelentést nem tesz. május 26-án 16 óra 30 percre tûzte ki a tárgyalást. Ha valakinek a hozzátartozója bekerül a nyíregyházi megyei kórház intenzív osztályára – gondolta végig István –. Közhírré kell hát tennie mindezt. Aztán egyre biztosabb lett magában: kötelessége megosztani tapasztalatait a világgal. részint az orvosi kamara elõtt etikai eljárást kezdeményezni. rendesen dolgozó orvost. Végül a következõ. mint odabent ennek az embernek a kezei között. Kuczin Roland. A Magyar Orvosi Kamara SzabolcsSzatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Bizottsága 1999. vigyázzanak magukra! Az etikai eljárást pedig azért érezte kikerülhetetlennek s indította meg. amit elsõ felindulásában kijelentett: részint nyilvánosságra hozni az esetet. semmi nem úgy történt. ami történt. hogy egy intenzív osztály ügyeletes orvosa ahelyett. az a helyes.

beadványát az OEB területi illetékességi alapon a MOK Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének Etikai Biztosságához irányította. én megyek lefeküdni – ezt a választ adta. együtt érzõ választ. hogy az intenzív osztály fõorvosától szakvéleményt kért az elhunyt beteg kórtörténetére nézve.Bizottságának döntése alapján Dr. Még akkor éjjel a felesége elhalálozott. sértõ és részvétet nélkülözõ válaszokat és megjegyzéseket tett. és annak gyógyulása érdekében vele folyamatos kapcsolatot tartott. melynek egy példányát az I. Az orvostól még ekkor sem kapott semmilyen együtt érzõ vagy megbánást mutató jelzést. A beteget az intenzív osztályon kezelték. Kuczin Roland mint panaszlott a beadványban szereplõ etikai normasértést elkövette. Ehelyett a doktor a mindenhatóság pózát vette föl. fokú Etikai Bizottsághoz. hogy felesége hirtelen rosszul lett. az eljárás részeként tárgyalást tartott. A beteg állapotromlása miatti segítségkérésre nem reagált. Beadványában nevesítve panaszolja. de csak igen ritkán kapott megértõ. melyen megjelent a panaszos és a panaszlott orvos is. Az ügy kivizsgálásával megbízott referens. mindvégig a beteg mellett tartózkodott. eszméletlen állapotban kórházba szállították. hogy felületi vérömlennyel járó agyvérzése történt. A beadvány alapján az Etikai Bizottság vizsgálatot kezdett. helyette – Maguk hókuszpókuszoljanak tovább. ennek lényege: a beteg súlyos subarachnoidális (a pókhálóhártya alatti) vérzésben szenvedett. Az intenzív osztályon õt kómás. Légzési elégtelensége miatt . dr. agyhalott betegnek tekintették. eljárást folytatott le. Kuczin Roland. hogy dr. Ágoston Sándor ismertette a beadvány lényegét és tájékoztatta a bizottságot arról. Sokszor jelezte az orvosoknak. az intenzív osztály orvosa az õ kérdéseire gúnyos. Õ ebbe belenyugodni nem tudott. ezt a diagnózist a CT-vizsgálat és neurológiai idegsebészeti vizsgálatok is alátámasztották. felszólításokra reagál. INODOKOLÁSINDOKOLÁS Solti István nyíregyházi lakos beadvánnyal fordult a MOK Országos Etikai Bizottságához. Véleménye szerint a panaszolt orvos magatartásával nemcsak az õ emberi méltóságát sértette. Ott megállapították. ezért õt megrovás büntetésben részesíti. hogy a felesége kérdésekre. Beadványában leírja. míg másodpéldányát a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságához kell benyújtani. Ezen határozat ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be. de lejáratja az orvosi társadalom jó hírét is.

hogy dr. Dr. Kétségbeesett próbálkozását afféle hókuszpókuszolásnak tartották. sajnálta. a második napon súlyos. Elmondja még. így orvosilag el nem fogadható eljárás. hogy érzése szerint feleségérõl az elsõ perctõl kezdve lemondtak. ha hozzátartozója mellette van. hogy némely válaszát a hozzátartozó kioktatásnak vette. hogy dr. Nyíregyháza. Az elhangzottak alapján a bizottság megállapította. A kritikus napon elhangzott kérdések és válaszok felidézésében a panaszos és a panaszlott nem mindig értett egyet. 26. amilyet azok alakítottak ki. Ám hadd tegyem hozzá: féltem az orvostársadalmat. ahogy korábban a katonatársadalom – nem veti ki magából a nem közé valókat. erõt önt bele a gyógyuláshoz – . mindig csak más betegekkel foglalkozott. Kérdésekre sértõ és arrogáns módon válaszolt. hogy a beteg gyógyulását elõsegíti. ún. . Nem éreztette azt. tudományosan alá nem támasztott. de õ ezt nem sértõ szándékkal tette. fájdalmát tiszteletben tartja. kritikus kamrai tachicardia (szapora szívverés) jelentkezett. agyhalált diagnosztizált. Többen éreztették vele. Az ötvenes években sok oda nem való ember került a hadseregbe. hogy amit csinál – hogy kommunikálni próbál a beteggel. köszönöm a korrekt döntést. õket – noha felesége életveszélyben volt – feltûnõen mellõzte. A neurológiai controll teljes kómát. Ez alapján hozta a bizottság a fenti határozatot. majd vitális functioi romlottak. Molnár doktor. Önök tudják. hogy nem mindig megfelelõ kifejezéseket használt. ha – ugyanúgy. az etikai bizottság elnöke ekkor kikapcsolta a magnót. és magyarázatai kioktatóak voltak. hogy a másik ember aggódását. Az elnök kérdésére a panaszos elmondta. Kuczin Roland elismerte. nagy bajba fog kerülni.lélegeztetést igényelt. hozzájuk viszonyulása az elsõ perctõl kelletlenséget sugallt. nem hitték el. Kuczin Roland hozzáállása. csak agytörzsi funkciókat. én katona vagyok. 1999. mert mindannyiukról olyan kép fog élni az emberekben. akik etikátlanok. Kuczin Roland a beteghez és a hozzátartozóhoz való viszonyulásban nem tanúsított orvoshoz méltó magatartást. 05. Az orvostársadalom.” Elnöke * A határozat kihirdetése után Solti István a következõképpen reagált: – Nem fogok fellebbezni.

és kulturáltan beszéljük meg a történteket. – Nem engedem a tekintélyemet lejáratni. Végül mégis engedett e kérésnek. ne engedje. kötelezzék Kuczin Roland urat. hogy a szereplések során újra és újra föltépjen minden sebet. Nem értett egyet Molnár doktorral. csak a médiához ne! – Majd meggondolom. – Nekünk ehhez nincs jogunk. ami itt ma elhangzott! – Szó sem lehet róla! – fortyant föl Kuczin. rosszindulatú gyanúsítgatásokra használják. még nem tudom – felelt István megfontoltan. és nem is egy ilyen tévémûsor járatná le! Ezt már megtette ön azzal. Az orvosokból álló bizottság etikátlannak tartotta egy kollégájuk viselkedését. még gondolkodnom kell rajta. ne kényszerüljenek az emlékezéssel ismét átélni az összes szörnyûséget. – Kuczin úr! – fordult István az úgynevezett panaszlotthoz. amiként viselkedett! Ezek szerint nem sikerült az ügyet rövidre zárni. És itt elértem azt. mondjuk. Amikor nekem mesélte végig a velük történteket. hangulatkeltésre. – Solti úr! Könyörgök. hagyja a médiát. mûsorokat készítsenek a történtekrõl! Forduljon bárhová. vagy mert elfogadta volna az etikai bizottság abszolúte nem etikus hozzáállását. Majd fölajánlotta a szerinte leghelyesebb megoldást: – Tudják. Csupán egy idõ után nem bírta tovább.– Solti úr! Mi a terve a továbbiakban? – Nem fellebbezek a döntésük ellen. legalább õket ne zaklassa föl újra senki. de nem azért. Solti úr. mert ez több. aki ott álldogált mellette. hogy a gyerekeit megkeressem. – Az ön tekintélyét nem én járatom le. õ látja helyesen az ügy társadalmi összefüggését. – Üljön mellém a tévényilvánosság elé. Kérem. valamelyik tévémûsorban. ne nyilatkozzon többet errõl sehova! Félremagyarázzák. hogy írjanak. hogy jelenjen meg velem együtt a nyilvánosság elõtt. hanem mi a terve a médiával? – Nem tudom. ahol rajtam kívül mindenki orvos. Nekem sem engedte. meg volt gyõzõdve róla. ezt beszélje meg Kuczin doktorral – felelt a bizottsági elnök. Illetve helyesbítek: rajtam kívül mindenki rendelkezik orvosi diplomával. akkor is többször elsírta magát – ez a kõkemény katonatiszt. és beszélgessünk mindarról. – Hogy érti ezt? – Én most részt vettem egy olyan tárgyaláson. mert változott volna az álláspontja. tehát még találkozunk. és nem az orvosok. mint amit vártam. mit? Amennyiben Önöknek van ehhez jogkörük. . hogy egy orvossal szemben sikerült megvédenem az álláspontomat. – Nem ezt kérdem.

az állampolgári jogok országgyûlési biztosának tett föl kérdéseket. A kórházi tartózkodás egy hete alatt miért nem végeztek EEG-vizsgálatot. A miniszter helyett fõosztályvezetõje válaszolt. Az orvosi kamara valamely tagjára vonatkozó vizsgálatát lezáró állásfoglalása az érintett orvos személyes adatának minõsül. akik a helytelen általánosítás miatt a Kuczin Rolandokkal egy kalap alá kerülnek. amellyel egyértelmûen meg lehetett volna állapítani az agy károsodásának . akkor csak anonimizált formában lehet ismertetni a határozatot a sajtóban. a hivatalos eljárást nem hagyta abba.” Ez után Solti István Gógl Árpád minisztertõl kérte az ügy kivizsgálását. Elsõként dr. A kamarának bizonyára nincs ilyen szabályzata. Majtényi László válaszolt. A kamarának ismereteim szerint nincs külön törvényben meghatározott felhatalmazása etikai állásfoglalásai közzétételéhez. István újra írt: nem errõl van szó.amit végig kellett élniük. ennyit: a gyógykezelés során orvosi mulasztás nem történt. mert elmulasztja a kötelességét. a gyógyuláshoz? Hány embert kell egy orvosnak átsegítenie a túlvilágra ahhoz. Ilyen – önkéntesen vállalt – rendelkezés hiányában viszont az érintett hozzájárulását kell kérni nevének közléséhez. Gönczöl Katalinnak. Ha az etikai határozatban érintett tag nem járul hozzá neve nyilvánosságra hozatalához. * Ha a médiához nem is fordult tovább – látva. felsõbbrendû emberfaj. aminek néhányuk képzeli magát? Mindenki fölött álló. mivel errõl önt tájékoztatták volna. Többek között azt írta: „Az Alkotmány szerint mindenkit megillet a jó hírnévhez… a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Kuczin nevét egyetlen lap vagy tévé nem meri nyilvánosságra hozni –. A kamarától István konkrétumokat kérdezett. netalán maga az Isten? A beteg embernek nincsenek személyiségi jogai? Esetleg az élethez. hogy már ne védjék a személyiségi jogai? A becsületes. Akikrõl nap mint nap jelennek meg elmarasztaló riportok. azt védik a személyiségi jogok? Ki egy vidéki orvos? Valóban az. Az orvosi kamara tagjai határozhatnak úgy azonban. A felelet: „ levelét megküldtem az orvosi kamara elnökének” . a felelõsségre vont tag nyilvánosság elõtt történõ megnevezéséhez. azoknak nincsenek személyiségi jogaik? Aki viszont – ha közvetve is – az emberi élet ellen vét. nincsenek személyiségi jogai? Az ombudsman helyett – illetékességbõl – az adatvédelmi biztos. igazi orvosoknak. hogy az Etikai Bizottság határozatait nyilvánosságra lehet hozni.

szabályozó gépet. csupán megfelelõ emberi hozzáállás kellett volna hozzá. amikor elvtelenül megvédi azokat. ki lehetett volna-e hozni a kómából. valóban beállt-e az agyhalál vagy sem.” * Úgy érzem. a Solti család történetének éppen az az egyik nagy tragédiája. mi történt akkor. s ha neki nem volt igaza. A Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága 2000 novemberében hozott másodfokú határozatot: „A beteg ellátása során szakmai szabályszegés nem történt. Azt sem tudhatjuk meg biztosan. akiket pedig ki kellene taszítania.mértékét. akkor a lekapcsolása maga volt a döntés: ez a beteg nem kell hogy tovább éljen. hogy az orvostársadalom saját érdekei ellen mûködik. S abban is. Az pedig meghozta határozatát: „A beteg ellátása során szakmai szabálysértés nem történt. amikor az orvosok lekapcsolták azt a bizonyos gépet.” Solti úr fellebbezett. Úgy tûnik. Abban azonban holtbiztosan igaza van. igaza volt-e abban is. hogy Sára nem volt agyhalott. az Országos Etikai Bizottság elnöke az ügyet vizsgálatra átadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Etikai Bizottságnak. Ha pedig az a gép az életben tartást szolgálta. hogy ha egyszer az orvosok maguk ezt nem hajlandók megtenni. aki a jelen lévõ hozzátartozók tiltakozása ellenére lekapcsoltat egy fontos életfunkciókat fenntartó. hogy az orvosláshoz mit sem értõ katonának többszörösen igaza lehet a doktorokkal szemben. amely egyértelmûen bizonyíthatta volna. akkor igenis nyilvánosságra kell . azt be lehetett volna bizonyítani? Miért nem próbálkoztak mûtéti beavatkozással? Hogyan szankcionálják a magyar törvények az eutanáziát? Kimeríti-e a passzív eutanázia tényét az intenzív osztályon ügyeletesként szolgálatot teljesítõ orvos. nem fogunk választ kapni ara a kérdésre sem. amely nemcsak regisztrálta az életfunkciókat. aki az e kérdésekben szereplõ cselekményeket megvalósítja? Poczkodi Sándor. hanem szándékos emberölés. Kikapcsolása tehát esetleg nem is eutanázia volt – ahhoz ugyanis kellett volna a beteg vagy a hozzátartozó hozzájárulása –. Azt ugyan soha nem fogjuk megtudni – legalábbis bizonyított módon nem –. miért nem végezték el a – még csak nem is különösebben drága – EEG-vizsgálatot. aki megtagadja a kért segítségnyújtást? Megvalósítja-e az aktív eutanázia tényét az az orvos. hanem azok fenntartását segítette is. magyarul gyilkosság. amely jelen esetben a vérnyomást többé-kevésbé a minimálisan elegendõ szinten tartó gyógyszer automatikus adagolására szolgált? Egy jogállamban meddig ûzheti mesterségét az olyan orvos.

bûneiket. hogy változzék ez a helyzet. azok nagyon hamar itt is voltak. Nem lesz igazuk. Itt a papír. addig sok-sok . Mindig. Az egész társadalomnak az az érdeke. A kérdés csupán ez: érdeke-e maguknak az orvosoknak is? Ma minden jel arra utal. adtak papírt. hogy ez a legszélesebb nyilvánosság elé is kerüljön. tisztességes orvosok kövezik meg. akkor is nekik kell hogy végül igazuk legyen. jöjjenek hamar. õk maguk úgy látják: nem. rögtön hozták a fém koporsószerûséget is. azt mondták a mentõsök. tévednek – legalábbis a végkimenetelt illetõen. nem tûrik el a beavatkozásokat belsõ ügyeikbe. Másképpen nem áll meg a lábán a világ. bárminek. Lényegében semmin nem akarnak változtatni. hogy az emberek lássák-hallják: az õ érdekükben járnak el s a becsületes munkát védik. Ebben nincs pardon. persze. nem világ többé. hogy mindig a betegnek van igaza. Rosszul teszik. gyógyszerügynöknek. de azt mondták. itt voltak a mentõsök. csak nem betegágy mellett dolgozó klinikus orvosnak. Csak kérem szépen. ember a Kuczin Rolandokkal fogja azonosítani az orvosok döntõ többségét. Ahogyan mindig a szegénynek van igaza. ahol fekszik! – Csak körülbelül három óra múlva tudunk odaérni. akkor már rég meghalt. rögtön hívta a mentõket. addig tessék nyugodtan lenni! A proszektúrára kell vinnünk. meghalt az uram.hozni hibáikat. hogy ez nem így van. zavarják el kutatónak. rengetegszer azt tapasztalják: a Kuczin Rolandokat maguk az etikus. Vagy ha nem is nekik van igazuk. felborul. el kell õt szegényt szállítani! – Halottvizsgálati bizonyítvány van? – Van. Nem lehet igazuk. én nem bírok bemenni abba a szobába. Az asszony a konyhában a hokedlin hüppögött: – A fiam találta meg szegénykémet. hanem annak csupán valami gyönge utánzata. Összedõl. hogy oda. vétkeiket. alaptalan támadásnak minõsítenek minden építõ javaslatot is. ugye? – Igen. . mert az élet arról szól. ahogy mindig az elnyomottaknak van igazuk. S csak akkor fogják elhinni. ha újra és újra. visszavernek. nincs kivétel. Amíg a Kuczin Rolandokat megvédik mind a „ külsõ támadásoktól” mind a nyilvánosságtól. *** Síró hangon telefonált az asszony a hullaszállítóknak: – Tessék kijönni. Valamicskével hamarább is érkeztek a halottszállítók. és tõlük kaptam a Maguk telefonszámát is. s maguk ragaszkodnak hozzá.

A vetetlen ágyon az ágynemû. a kis asztalon a fehér csipketerítõ. A szoba egésze szinte úszott a szerteszéjjel spriccelt vértõl. néha iparkodni kell hamar végezni. hátrahõkölt. Én meg egyedül be nem lépek oda! De miért ütötte volna be a fejét? – Mert ebben a papírban az áll. nem is voltam bent abban a szobában. csak amikor összeesett. Döbbenten nézett körül. s kinyitotta a szobába vezetõ ajtót. – Ki halt itt meg természetes halállal? És ki hová ütötte be a fejét? Hol járt az a mentõorvos? Mert hogy ebben a szobában nem. sok a munka. de akkor már halott volt. a fiam intézett mindent. és attól vérzett a feje. – Mibe ütötte a fejét? – kíváncsiskodott a halottszállítók egyike. s látta: annak az arca is csurom vér. Soha nem derült ki. Kicsit megemelte a halottat. Aki meghalt. A halott férfi az ágy mellett feküdt hanyatt. de a megfeketedett vérfolyam mögött is látszik a halántékán a lövés bemeneti nyílása. akkor nézzük! – sóhajtott a hullaszállító. de még az ágy mögötti fal is mind-mind csurom vér. valamibe beütötte a fejét. hogy természetes halállal halt meg. A hullaszállító odalépett a férfi mellé. – Nem tudok én semmit. istenem. egyúttal a tarkóján föltûnt a lövés kimeneti nyílása is. annak már úgyis mindegy! . s a válla alatt ott feküdt a padlón a pisztoly. az egyszer biztos! A halottszállítók bejelentették az ügyet a rendõrségnek.amit adtak! – és nyújtotta a hivatalos mentõorvosi halottvizsgálati bizonyítványt. – No. Hát. mondom. valójában mi történt. – Nem tudok én semmit ebbõl! – ismételte meg az asszony. õk meg vizsgálatot kértek az Országos Mentõszolgálattól. Ám amint belépett volna. csak neki közben el kellett mennie dolgozni.

elsõ baba. ha akar! . Január végén lejárt Szaid kitiltásának egy éve. Zolit. Ám. hamis! Lánchidi Katalin pasaréti ügyvédcsalád sarja. Huszonhárom éves volt. Április 28-ra írta ki az orvos. hogy a hetedik hónapig mindössze hat kilót hízott. Nyáron Kati teherbe esett. tegyél valamit! – Ugyan már. kukaca is van. vércukorvizsgálat. Németországban. dolgozott is utazási irodában. kihez menjek. s ott össze is házasodtak. majd ezt módosította május 2-ára. hatalmasra nõtt meg. Mészáros Zoltán MÁV Kórházi szülész-nõgyógyász orvost: – Zolikám. a Móriczban érettségizett. bevizesedett. az égadta világon semmi gondja nem volt a terhességgel. vagyis lejárt a tartózkodási engedélye. Azon kívül. úgyhogy Kati kiment vele együtt Egyiptomba. csak nem akarsz máshoz menni. tisztességes. egyébként is teljesen jól vagyok. meg ne tudakolják – kiderült. mégiscsak a nagybátyám. hogy napi tizenhat órákat aludt. majd kijön. Katikám. aki korábban Ausztriában. túltartózkodott. gyere hozzám. Minden rendben volt. nem voltak rosszullétei. kitiltották Magyarországról egy évre. csak kicsit szegény családból származó Szaidot. Ám nemhogy május 2-án nem történt semmi. kérem. ez már túlhordás. amikor megismerte az Egyiptomból. dr. megszüljük azt a gyereket gond nélkül! – s már másnap meg is ultrahangozta. mindene földuzzadt. hetedik elején vagyok. de utána majd két hétig sem. németül. Katinak ugyan volt valami rossz érzése. egyszer nem hányt. Katinak nem tetszett a dolog. Kati megérkezésük estéjén azonnal hívta anyai nagybátyját. CTG – minden rendben. Nagy volt a szerelem. de hamar megnyugtatta magát: ötvenöt éves doktor. újra és újra kérte: – Zoli. Zoli olyan flegma volt. óriási gyakorlattal. beszél franciául.Ez a bizonyíték. olyan vitaminokat írt föl neki. kényelmes. jól van ott bent. kétéves idegenforgalmi iskolát végzett. angolul és arabul. február elején már itthon is voltak. mit tanácsolsz? – Ugyan már. onnantól viszont huszonnégyet. Igaz. mi baj lehetne? Labor. ekkor pedig Pesten a szokásos arab „ bizniszeléssel” foglalkozott. fiú. lusta. a hatodik hónap végén. s a leendõ szülõk nem bírták megállni. ahogy mondják. sok-sok ultrahang. hová forduljak. Andrásnak hívhatják majd. mindent rutinból tett.

Szaid a szülõszobába már nem ment be. Viszont beadatott Dolargan és Seduxen injekciót. majd jelentkezz. csaó. ilyen-olyan vizsgálatokra. császározz meg. viszont folyamatosan jöttek a fájásai – már moccanni is alig tudott a kimerültségtõl. elájult. akkor szóljanak neki.Kétnaponta járt be a Podmaniczky utcába CTG-re. Mészáros doktor annyit mondott: – Minden oké. még mindig csak ujjbegynyire nyílt ki. igaz. – Nagyon fáradt vagyok – panaszolta –. Fél tizenkettõre Kati olyan állapotba került. mert a kettõ együtt túl sok. Negyed egykor végre megkezdõdtek a tolófájások. nincs már energiám! – A szülés az fáj. ki kell bírni! – jelentette ki a doktor. ötperces fájások. A teljes kitolási szakaszban már egyáltalán nem foglalkoztak azzal. Nagybátyja orvosa délben bejött. Beszállásolták a kórterembe. a méhszája még csak felpuhult. amelyen – de ez csak sokkal késõbb derült ki – már látszottak a kezdeti oxigénhiány jelei. Mészáros megvizsgálta. s nem akart a felesége mellett ájultan összeesni. . meghagyva a szülésznõknek. Ennek késõbb nagy jelentõsége lett. milyen állapotban van maga a baba. este majd jövök! – és egész délután és kora este csak az ügyeletes doktornõ nézett rá néha. Mészáros azt mondta Szaidnak: – Na. mert még mindig nagyon fáradt volt. ha van valami. Mészáros tényleg csupán késõ este tért vissza. és elzárkózott a mûtéttõl. alszom egyet. Reggel hétre bent voltak Szaiddal együtt a kórházban. hogy „ fejtetõtartása” van. hazamegyek. már háromperces fájásokkal. kérlek. s a következõ pár órára magára hagyták. közölte. nem bírt vért látni. eszét veszti a fájdalomtól –. Megint könyörgött: – Császározz már meg végre. õ maga pedig elment pihengetni. legvégsõ erõtartalékai is elfogytak. hogy a méhlepény az utolsó stádiumban van. komolyan nem bírom ki! – de a válasz ugyanaz volt. május 14-én készült ultrahang is. Este fél tizenegy körül Kati könyörgõre fogta a dolgot: – Zoli. A doktor nekiesett manuálisan kitágítani – Kati azt hitte. húsz perc a kitolási szak. aztán délután meghallgatok egy elõadást. Kati addig sem tágult tovább. a nõvérnek szóló olyan utasítással. de nem nyílt ki. valamint az is. és burkot repesztett. hogy ezt nem kell fölvezetni a kórlapra. hanem a homloka. akkorra meglesz a baba – s átvitette a vajúdóból a szülõszobára az asszonyt. Bár már a burokrepesztésnél föltûnhetett volna. konstatálta. ebbõl csak estére lesz baba. a szüntelen görcsöktõl. S Andris az ígért húsz perc helyett három óra negyvenhét perc múlva született meg. vagyis nem a koponyája hátsó része van elöl. nem bírom tovább. ha van valami! Másnap hajnalban megindultak a rendszeres. Ám akkor ezt senki nem vette észre. Mészáros nem ismerte föl. hogy többször bepisilt.

tehát jók az esélyei. úgy egy-másfél órával a szülés után – Mészáros doktor is visszaérkezett. Kati egy pillanatra furcsállotta is. és megfenyegette: – Ugye tudod. hogy zömmel guggolt. ha Te perelni fogsz. Nem tárgyalok hentesekkel és mészárosokkal! – és örült neki. nagyon sok minden kiderülhet Rólad. fölhúzták a lábait. hogy õ tudta: Kati huszonhárom évesen két esztendõn át kétségkívül drogozott. Korábban. Mészáros doktor fölhívta õt telefonon. – Ne azzal. Mészáros ennyit mondott: – Hoppá! – és elszaladt a gyerekkel a másik szobába. Amint bírt. Végül a gyerekorvosnõ volt hajlandó annyit elárulni: jól van. és a CTG-papírt kivitte az orvosi szobába.egyetlen CTG nem készült. és az idõközben kijött méhlepényt bedobta a szülõasztal alatti szemetesbe. hogy a fél kórház hallotta ezt. Aki végre-valahára ki is csusszant – és nem sírt föl. A gyerek születése után hosszú ideig halott volt. Amikor végre átment a baba feje a medencecsonton. Semmit nem tudott a gyerekérõl. Reggel Mészáros bement Kati kórtermébe. ahol kiderült az igazság. nem tudom intubálni! Add át. de kisebb gondja is nagyobb volt ennél. a teherbe esése elõtt több mint két éven át már teljesen tiszta volt. Amikor Kati elindította a kártérítési pert a kórház ellen. de õ azt mondta: – Zoli. intravénásan adta magának a heroint. hiszen – ki tudja. majd én! Közben visszajött a szülésznõ. Ezt követõen egyetlen alkalommal beszéltek még. hogy fölépüljön. Aztán – jóval késõbb. Katit fölfektették a szülõágyra. nem mértek semmilyen magzati értéket. megmarad-e. A bátyjával zarándokolt el a MÁV Kórházba a zárójelentéséért. átment a gyerekklinikára. következésképpen súlyosan agykárosodott. ópiátfüggõ volt. az nem lesz jó! Hívjatok már mindenkit! Ez nem sikerült. Aztán leszokott. Te hozzám az életben többé nem nyúlsz. a múltadról abban a perben! – Arra utalt ezzel. látta a fal mellett a méhlepénytároló edényeket. Nem indult be a vese-. összevarrta a gátat. Mészáros doktor el akarta rajta végezni a kontrollvizsgálatot. a doktor pedig a hasára könyökölve tolta ki a kis Andrist. hanem fólián szívta. Õ rült rohangászás kezdõdött. ” rákon át. úgy tolt minden egyes fájásnál. hetekbe telhet. Kati már feküdni sem bírt. annyit közölt: a gyereknek nincs agyvérzése. nincs szívhang! – ennyi hallatszott át onnan. s a mai . a májmûködése. meddig – az agya nem kapott oxigént. Õ most elmegy a Balatonra. – Nincs szívhang. Kati majd jöjjön vissza kontrollra. futkostak ide-oda. a szülésznõk elõrenyomták a felsõtestét. elvitték mentõvel a gyerekklinikára. álldogált a szülõágy mellett. nem injekcióban. mire eldõl.

arra is figyelemmel. Kati nagybátyja. hanem egy másik szülõnõ teljesen máskor készített anyagát. de kiderült: a kórház nem Kati CTG-leletét csatolta a periratokhoz. aki a gyerekklinikán rendszeresen kezel drogos kismamákat. de tévedett.napig is az. Késõbb a bírósági tárgyaláson találkoztak. az általa készített dokumentáció hiányos… Nincs dokumentálva azon elõadása. s az fojtotta meg. hamis! – És valóban az volt. miszerint a szülõszobán elromlott az óra. fejtetõtartását. Kati a leszoktatás idejébõl pontosan ismerte azt a kesernyés. Andrisnak nem fejlõdési rendellenessége van. A gyerekklinika ugyanis egyértelmûen megállapította: az újszülöttnek úgynevezett metabóliás vérsavasodása volt. az jóval korábban. Így végül a bíróság határozottan kimondta: „Nem járt el megfelelõ gondossággal az I. Elmulasztotta a gondos ellenõrzést a terhesség gondozása és a szülés során. miszerint minden baj oka az volt.vagy érfejlõdési rendellenességet az újszülöttnél nem állapítottak meg… A bíróság így megállapította alperes kártérítési . a torkon végigkúszó furcsa ízt. hogy a kitolási idõszakban jó magzati szívmûködés volt. de semmi köze a történtekhez. és ez nem is egyeztethetõ össze azzal. de aztán eszébe jutott. Végül sok-sok huzavona árán. hogy szív. hogy a megszületés pillanatában a szívmûködés azonnal leállt. állandóan figyelték a magzati szívhangot. A két szülésznõ ugyanezt vallotta. s azt nem is adták be. ezért azt visszamondta. hogy Andris nyakán a szülés során megtekeredett a köldökzsinór. A császármetszést több relatív indikáció alapján el kellett volna rendelnie… Nem észlelte a magzat tartási rendellenességét. hanem szülés közbeni sérülése. pedig nem ez volt az igazság. Ugyan rögtön zavaros magyarázattal próbált elõállni. s az rendben volt. amelyet a nyugtató injekció okoz. Mahay professzor. Állította: valóban telefonon rendelt neki Dolargan és Seduxen injekciót. márpedig a köldökzsinór megtekeredésébõl adódó oxigénhiányos állapot respiratorikus vérsavasodáshoz vezet. helyette Algopyrin-Nospa keveréket használtak. Mészáros doktor elõadta: Kati egyszer sem kérte tõle a császármetszés elvégzését. s ott a szülõágyon ismét ezt érezte. Valamint a doktor közölte: végig folyamatosan rajta volt Katin a CTG. kérem. s halkan így szólt: – Ez a bizonyíték. vagy 20-25 perccel elõbb készült. ezért volt kénytelen a szülésznõ utólag és kézzel ráírni a CTG-leletre a 3 óra 50 perces idõpontot. Mint ahogy hazugságnak bizonyult az az állításuk is. igazolta: a régi drogozásnak semmi. hogy Kati valaha drogozott. Kati ügyvédje udvariasan meghajolt. rendû alperes kórház orvosa a szülés levezetése során.

csupán artikulátlan hangokat ad ki magából. hümmögött. Az apja pedig nemrég „ lelépett” Kiment Egyiptomba. s nézte a kijövõ papírszalagon az ide-oda ugráló görbét. Pénzt sem hagyott itthon. azonnal mentõt hívott. szentem! – nyögött kisebbik lányának. tessék gyorsan vinni a doktor úrnak. vezetékeket. Jó húsz perc múlva érkeztek meg a mentõsök. az sem baj. Lehet. ha évi húsz százalékos kamattal telik az idõ. ha egyszer énhozzám orvos nyúl. Kati meg vagy dolgozik. Csak feküdni tud. s onnan telefonált Katinak: nem . olykor ezt-azt meg is ivott. azt mondta. . A kórház pedig nem hajlandó egyezséget kötni és fizetni. Most elköltözik abból a lakásból. – Azt hiszem. inkább végigcsinálja a pert. Fiatal orvos volt az ügyeletes a belgyógyászaton. szinte nem is evett mást. pláne ha azt is figyelembe vesszük. bábaasszonnyal. Elsoroltatta az asszony panaszait. fölállni egyáltalán nem. amelyben eddig hármasban laktak. érzékelõket. csak amiben rengeteg volt a koleszterin.felelõsségét a magzat egészségkárosodásával kapcsolatban. kórházban nem járt. Át is kísérte õt a folyosó végén lévõ EKG-szobába. hiszen nem beszél. még szirénáztak is útközben. és nem édesapátok! – mondogatta néha huncut mosollyal a lányainak. de ezt nehéz biztosan tudni. s nagyokat nevetett utána. jön ide többé és elválik tõle. meghallgatta a fonendoszkóppal. sokat megért abból. s a legelsõ szívhanghallgatózásra azonnal kocsiba rakták az idõs asszonyt. Cumisüvegbõl eszik. fölülni. Szép kor. – Az lesz a vég. Ám egy délután erõsen fájlalni kezdte a szívét. hamar jött a nõvérke. Pedig jönnek a számlák. *** Etelka néni 86 éves volt. a másodikat otthon. Viszont gyógyszert soha nem vett be. mintha satuba fogták volna. azonnal EKG-t kell készíteni. – Ez valószínûleg infarktus! – és száguldottak vele a kórházba. hamar nézze meg! Az öregasszony már alig bírt fölkelni az EKG-készülék melletti ágyról. bekapcsolta a gépet. ami történik és elhangzik körülötte. vagy Andrist látja el. kettõjüknek a gyerekkel elég kisebb. – Úgy szorít. Az elsõ lányát a mezõn szülte meg egyedül. azokat ki kell fizetni. aki nem tûrt ellentmondást. hogy egész életében dohányzott. föltette rá a kis tappancsokat. olcsóbb is.” Andris most három és fél éves. nem valami jó az eredmény – közölte –. Fõ a presztízs! Abból nem engednek.

bevonszolta a portásfülkébe. már egészen sötét volt. és fölállt. Már nem volt elég egy kézzel támaszkodnia. a doktor szobájához. nem szerette. Valahogy. amelyet képes megtenni. Megpillantotta a portásfülkét. ezt alaposan ki kell vizsgálni! Nálunk nincs kardiológia. Mintha mázsás súlyok telepedtek volna a mellkasára. maga sem értette. olyan törõdött volt. mégis eljutott a szomszéd kórház bejáratáig. meg mintha már kicsit fulladnék is! De fölállni egész biztos nem tudok már! – Jaj. ne kényeskedjen már. ha vacsora közben megzavarják. zömök férfi lépett ki. s picit összegörnyedve a rosszulléttõl. nem volt ott másik. Az az ötven méter maga volt a pokol. ez lesz az utolsó.borzasztó erõsen szorította össze a szívét az a fránya valami. rémületében még a szíve is megesett az öregasszonyon. s oldalra lépkedett icipiciket. ha rögtön átmegy hozzájuk. meg kellett kapaszkodnia valamiben. a profi kardiológiával! Semmi baja nem lesz attól a kis sétától! – Jól van szentem. merthogy a szívemmel valami nincs rendben! – És gyalog átküldte? Nem bírta volna áttolatni. jobb lesz. A fiatal orvos tüzetesen végignézte a papírszalagot. mi lelte Magát? – s már nyúlt is a hóna alá. nénike. megkeményítette magát. nem kellett lépcsõznie. azt hiszem. édes doktor úr. hordágyon vagy . Elindult. lassan-lassan visszabotorkált a folyosó elejére. fogta az EKG-leletet. mert nem nagyon bírok! Nagyon fáj ez nekem. Leroskadt egy székre. nemigen mennék én már sehova. Nagy nehezen összeszedte magát – erõs asszony vagyok én. hogy gondot okoz más embernek – . – Jaj. gyöngének érezte magát. A saját székébe ültette. földöntött egy hamutartót. itt már mindkét kézzel a falnak dõlt. A földszinten kissé megingott. akkor rögtön szívspecialista kezelheti! – Drága doktor úr. pedig szégyellte magát. addig még elhúzta magát. markolta két kézzel a szívét. de az utolsó pillanatban visszanyerte az egyensúlyát. elõször igen-igen zord tekintettel. Kiment az utcára. ne pöröljön énvelem. két kézzel megkapaszkodott az asztalban. A falnak támaszkodva vonszolta magát elõre. csak kicsit még szusszannék elõtte! – Etelka néni fújt kettõt-hármat. Szerencsére volt lift. – Mi van. fájt az egész mellkasa. miként. Az ifjú doktor a kezébe nyomta az EKG-leletet. õ meg nekiindult. a szomszédból küldött a doktor úr a kardiológiára. itt van ötven méterre a másik kórház. ám minden lépésnél az volt az érzése. drága uram. de a szomszéd kórházban igen. megyek már. Nagy bajuszos. baj van! – felelte Etelka néni. s megzörgette az ablakát. nem hagyom magam legyûrni! –. Amint azonban megpillantotta az öregasszonyt. s egyértelmûen nyilatkozott: – Hát.

az fölviszi Magát a kardiológiára! – Nem kell. Az orvos szakértõ aztán leírta: hát nem volt minden tökéletesen rendben. de mintha túl nagyra sikerült volna a legyintés. nem is mozdult többet. most már csak fölmegyek valahogy! – legyintett Etelka néni. utánazuhant a kezének. várjon csak. Idõs volt már nagyon Etelka néni. . esetleg mentõautóval? Hát úgy néz ki. s nem szólt.legalább kerekes széken. rándult egyetlenegyet. majd én hívok betegszállítót. Elfáradt a szíve. de orvosi mûhiba. Infarktusban. Azonnal meghalt. Lefordult a székrõl. mint akibe hálni jár a lélek! No. édes uram. az aztán igazán nem történt.

hogy kezet fogok Veled? Volt. Egy golyóstollat. a Szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem traumatológus orvosa. karját a combjához szorítva: – Csak nem képzeled. Az õ személye enyhén szólva is pikánssá teszi az egyébként tragikus történetet. hanem inkább megköszönni neki azt a szívességet. azt azonnal írja alá. erre nem kell három évet várnunk! – S valóban átadta a két ajándéktárgyat. tehát az eljárás nem az orvos. az Országgyûlés Egészségügyi bizottságának tagja. Bartha doktor ugyanis jelenleg – fölfüggesztve orvosi praxisát – Szeged városának polgármestere. amely Selmeczi Gabriella és Balsay István lemondásához. legyen mivel foglalkoznia. nagykövet-ajánlgatási botránynak egyik szereplõje. ha bármit elé tesznek. illetve mögötte a biztosító ellen folyik. valamint parlamenti képviselõ. amelyet ezzel az aláírással tett a szocialista pártnak a következõ választásra. hogy az a Fidesz-vezérkarnak is sok volt. hanem a kórház. az politikusként politikai mûhibát követ el. S hogy köszönetemet alátámasszam. kártérítési perrõl van szó. Ugyan polgári jogi. hogy õ is aláírta azt a levelet. aki így fogalmazott: hiába. Politikai karriervágyát sokan – nyilván fõként . amelyben a Lockheed repülõgépgyár vezetõ menedzserét ajánlották magyarországi nagykövetnek: – Nem kritizálni akarom a polgármester urat. az ügy valódi „ tettese. és kezét nyújtotta Bartha doktornak. amivel.Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr Nem akármilyen tárgyalásra készülök Szegedre. meghajolt. Az MSZP-s volt alpolgármester napirend elõtti felszólalásban imigyen méltatta. valamint egy F– 16-os repülõgépmodellt: ha majd már nem lesz polgármester és parlamenti képviselõ. vádlottja” – használok helytelenül. aki orvosként orvosi mûhibát vét. Aki csak annyit sziszegett vissza. Szegeden meg is kapta a magáét. Bartha polgármester úr szûkebb hazájában. államtitkári székük elvesztéséhez vezetett – hiszen oly alapvetõ politikaiismeret-hiányról tanúskodott. Egyébiránt annak a május végén kitört Lockheedlevélírási. megengedhetetlenül büntetõjogi fogalmakat – dr. És remélem. Bartha doktor a szegedi pletykák szerint nem veti meg az italt. két ajándékot szeretnék átnyújtani neki. Bartha László.

hogy szerintük szinte kizárólag saját barátait. dupla beugróval és másfélszeres lakbérrel. Szeretem a munkámat. amikor megismerkedtem a nálam öt évvel fiatalabb Toppantó Tiborral. amíg neki van igaza. * De mirõl is van most szó. tõsgyökeres szegedi munkáscsalád sarja. Régebben – hiába voltak ellenfelek – normálisan haverkodtak egymással. a várost gyakorlatilag a földrajz. megbízható. hogy soha korábban nem ismert. õ megállapította: Tibornál minden rendben. a demokrácia addig tart. Kaptunk . engem kell kezelni. Kati: – Harmincnyolc éves vagyok. élvezem a nyüzsgést az üzletben. hatalmas szakadék jött létre a fideszesek és az ellenzék között. évfolyamtársait. Így is lett. rettenetes diktatúrát tart a Fidesz megyei parlamenti képviselõi körében. Morognak is sokan. Fantasztikusan jól megértettük egymást. azt mondtuk egymásnak. vagy két év után megtartottuk az eljegyzést. Azt suttogják. Eluntuk. ha kibírjuk mindketten azt a másfél évet anélkül. a papám biciklimûszerész. gyakorlatilag semmi kommunikáció nincs közöttük. Eszembe se jutott komolyan venni. hogy elõírt idõpontban kellett teljesítenünk. Közben õ fölszabadult. Hát kezelt is vagy másfél évig – eredmény nélkül.az ellenzékiek – azzal magyarázzák. mi történt – még orvos korában? Mesélje el ezt a leginkább érintett: Toppantó Tiborné. például a megyei elnökválasztást egyesek szerint azért ismételték meg. hiszen ez országos úzus manapság. központi fûtésszerelõ lett. Az õ szülei eleinte nagyon ellenezték. Ma közgyûlési szünetekben a folyosó egyik oldalán álldogál a Fidesz. abbahagytuk az egész . a másikon az MSZP és az SZDSZ. hogy „ kóbászolnánk másfele” akkor megtartjuk az esküvõt. de sokáig nem jött össze. Õ nézett ki magának. Orvoshoz mentünk. mert elsõre nem õt választották. A mamám cipõfelsõrész-készítõ volt a cipõgyárban. 23 éves voltam. s el is kezdett dolgozni. hogy sikeredjen. Oda is költözhetett hozzánk. hogy a hírek szerint nem volt túl jó orvos. Aztán gyereket akartunk. s férfifodrász lettem. Nemsokára elvitték katonának. de hatalmas szerelem lett belõle. az én anyukám azonban igen megszerette Tibort. négygyerekes. Arra már inkább panaszkodnak. hogy alig van bent a városházán. egyben alpolgármester irányítja. Azért már szinte meg se róják. lakást Újszegeden. Elvégeztem a szakmunkásképzõt. jó embereit ülteti az összes városi vezetõ pozícióba. igaz.testnevelés szakos általános iskolai tanár és középfokú ingatlan-értékbecslõ végzettségû kabinetfõnök.

Éppen ellátták a bokáját. Klaudia. . Az bemutatkozott: õ dr. mi az! – Persze. a csomag megcsúszott. fémsínt tettek rá és fáslit. kettõ elment. attól. – Na. Akkor is ebbõl lett a baj. Közölte: – Tibornak megrepedt a lépe. – Talán ahogy annak a vasoszlopnak nekiestél. Elköszöntünk egymástól.orvoslást. Bartha László. nekiment egy. – Jaj. ami kell idebent. jobb a beszélõképessége. az rendben van. Úgy telefonált. mindent. hozok neked pizsamát. a félrebillent súlytól a motor lecsúszott az útról. Alig fél év múlva teherbe is estem. Úgy mesélte. az Újklinikán megtalálja. Délután értem vissza. csak a bokája nyílt szét. mint a parancsolat. adja az orvost. elkezdte félrehúzni a motort. aztán amint jött át valami rámpán. a földbõl kiálló vasdarabnak. amivel lehetett picit keresni. mit mûveltél Magaddal? – Nincs semmi baj – nevetett õ –. az vitte el a motort. Rém rendesen dolgozott. minden munkát megfogott. akinek volt rádiótelefonja. nézzék meg. aztán nekivágódott a villanyvezetékeket tartó vasoszlopnak. Csak most az a fene zsák félrecsúszott. fogkefét. jól van – nyugodtam meg lassan –. Ott voltam vele egészen este nyolcig. Tibort már elvitte a mentõautó. mire megleltem. akkor már panaszkodott: – Nagyon fáj az oldalam! A bal. – Ott elõször jobbra-balra küldözgettek. Tibort úgyis elviszik mellkasröntgenre. Jött mögötte autóval valaki. mint nekem. majd másfél óra volt. Meg Klaudiát is el kell látnom. Rákötötte a motorjára. a Jóisten áldjon meg – káráltam neki –. orvosokkal csak jobban megérti magát. õ hívott mentõt meg engem otthon. szabad. és elrohantam a barátnõmhöz. mintha én lennék. de aztán megjött a kislányunk. úgy jöttem vele. Kiment Röszkére hozni egy zsák fûszerpaprikát. menjek már haza. telefonáljon a klinikára. mondtam. az letörte a pedált. De mindenképpen szóljál a doktoroknak. amit majd jól el lehet adni. – Nincs nagy baj – nyugtattak meg –. Õ t kértem meg aztán. és megsértette a jobb bokáját. Azonnal átvittem a kislányom a szomszédba. De nem lehet ebbõl semmi komoly gond. azonnal nekiugrott. és nem is tehetek róla. azt felelték. akinél a gyereket hagytam. Tegnap is motorral hoztam a paprikát. akárhogy próbált kormányozni. nagyon érzem a bal oldalam. és odarohantam a kis Polskimmal. akkor szóltak. Tiborral már több mint tíz éve éltünk együtt akkor – nagyon jól. Azt mondta a telefonba a nõvérke. szóltam én már. majd föltolták a traumatológiára. mégiscsak bíróságon dolgozik. Csak a rendõr várt meg. hazamegyek.

hogy fáj. különben otthon mondhattad volna. nem zavarta õket a pitty-putty. ami azért eléggé fura feladat volt. õt kértem meg. szentem? – háborogtam –. Nem lesz semmi gond. De azt se a nõvérek vagy az orvosok helyezték föl neki. ez rutinmûtét. nem küldenek el késõ este sem.már viszik is a mûtõbe. – Meg lehetne próbálni akkor legalább a szélcsövet? – kotyogtam közbe –. itt nem foglalkoznak velem fikarcnyit se! – nyögdécselt szegénykém. tudom. De ne aggódjon! – tette hozzá –. használt-e valamit? – Hát mintha valamivel jobb lett volna – felelt az én Tiborom –. – Te. de még kérnék szépen belõle. Kérdeztük az orvosokat. mûtét után ez ezzel jár. szét ne repedjen a hasa a doktorok szégyenére! – Egyébként is mindent én tettem meg vele és körülötte. Barthát is. mert a többi szerv átveszi a funkcióját. – Csak durrogjon. ha a szél kijön belõle! Ám nem volt az egész klinikán szélcsõ. hogy belsõ vérzésed van. fönt fekszik az osztályon. a klinikára hoztak! Még szerencse. A barátnõm a nõi klinikán dolgozott. nekem kellett csinálni. a legjobb helyre! Igen ám. s õ azt mondta: – A férje túl van a mûtéten. Hívtuk is akkor. jól van! Másnap Tibor azzal fogadott: – Képzeld. – Vigyél el engem máshova! – Hová vigyelek. itt mûtöttek. Még meg is halhattál volna! Hál’ isten. mert megrepedt. Nem jöttünk volna rá. mosdattam – senki nem is próbálta ellátni. férfi létére. A hasa már akkora lett. . Szerencsére a szobatársak rendesek voltak. csak legyintettek: – Hát. viszegettem utána az infúziós palackot. Kisegítettem WC-re. megütötted. idehoztak. Látod. Persze máskülönben örültem. ha kiveszik a lépét. hogy vele lehetek. másokat is. kétszer is beszéltem velük az éjjel. az fáj. hogy ide. Én fogom operálni. kicsit nehezebben indul be a bélmûködés. szerezzen egyet. mintha terhes lenne. attól még száz évig is elélhet valaki. addigra kész lesz a mûtét. mert ez volt az utolsó. amit beadtunk. Semmi kár nem érheti. az segít! – Aztán egy másik doktor azt kérdezte: – Az infúzióban adtunk bélmozgatót. megmûtöttek! – Tudom. El van látva. Tibike. Valóban el kellett távolítani a lépét. mert nem elég. meg kell operálni. fáj – azt hittük volna. – Nem tudunk többet. De csak nem javult az állapota. õk tudják. nyugodtan – mondták –. hogy szétnyílt a bokád. talán az is valami. milyen jó. nem kell aggódni! Sétáljon sokat. de napok múltával sem indult meg a bélmûködése. Éjfél körül telefonálhatnak. és attól belsõ vérzése volt.

hadd menjek Tibiért jókor. elment haza – válaszolta. úgy nyom nekem itt valami – és mutatta az oldalát. semmi mással nem foglalkozott. Te legyél itt már háromnegyed tízre. Amint hétfõ délelõtt beértem a klinikára. kint leszek a jó levegõn. mintha hisztéria lenne. ott nézgelõdött – aztán eltûnt. s ott azt suttogta nekem: – Te. hadd kerüljek már ki innen! Azt ígérték. jól van. már az utolsó napok felé haladunk. számít-e az valamit! – kértem. Akkor javasoltam. Na. Kérdezem a nõvérkét: – Most mi van? – Hát keresett valami gyógyszert. azt mondták: hétfõn hazavihetem Tibikémet. ötezer forintot adunk Bartha doktornak. De jó lesz. Volt. ha panaszkodik a megmûtött hasának tízszeresre duzzadása miatt. – Nem várok én a mentõre. épp az a rendes portás volt ott. Õ meg csak nem javult. ha hazaérek. – Te csak gyere értem a kis Polskival. Meg is kértem még vasárnap a barátnõmet. hamar egyenesbe kerülsz! – Nem. aki már jól ismert. amikor kivittem a WC-re. csak a ház körül sétálok. Siess holnap nagyon értem! – kérte szépen. én innen már nem megyek haza! – Micsoda buta beszéd ez – pöröltem vele –. hétfõ reggel jöjjön át hozzánk vigyázni a kislányra. akkor sem! – felelte. Megint szóltam az orvosnak. vasárnap is bent voltam nála.minek miként kell lennie utána. – Szóljál nekik. elment a gyógyszeres szekrényhez. Vasárnap meg is állapodtunk. nem talált. akkor meg kezdett igen fájni a bokája. ha két óra alatt érek föl a lépcsõn. Az én Tiborom meg kezdett nekikeseredni. ne beszélj összevissza! Meglátod. akkor haladjunk! – és már ott is hagyta. minél hamarább elteljen végre ez az utolsó éjszaka is. már miért ne jönnél. aztán nagy nehezen csak elindultak a belei. egész nap nem fogok mást tenni. Szombaton is. õk föl tudják hozni – az ötödiken laktunk lift nélkül. én már innen nem jutok ki! – búslakodott tovább. Toppantó úr. de jó korán. majd amikor a zárójelentés kész lesz. vigyél haza gyorsan! Kérek is ma altatót a nõvérkétõl. Mutattam neki a nagy sporttáskát: – Megyünk végre haza! . tízre lesz meg a zárójelentés. lassan kezdett jobban lenni. összesen annyit kérdezett: – Na. õk tudják. – Na. aztán amikor már eltelt tíz nap. ahányszor bejött vizitre. Na. Csak hát a Bartha doktor olyan volt. amikor panaszkodni kezdett: – Te. Végre elhagyták az infúziót. mormogott. õ megnyomkodta Tiborom hasát. Azt hittük. a puffadáson kívül van valami problémája? – de olyan hangon. hozza haza mentõ.

látom: üres a Tibi ágya. Katikám! – szólt az ágyszomszédja. – És mire számíthatok? Mi lesz vele? – kérdeztem halálra váltan. ne hagyjál itt bennünket. és le kellett vinni az intenzívre. hátha õ hallja: – Nagyon-nagyon szeretlek. amit lehet. – Tessék átnézni. Kérdezgettem mindenkit. Tele volt csövekkel. Meg akkor is nagy baj van. viszem az én páromat haza! – és röpködtem föl az osztályra. – A férje rosszul lett. Meg szeretné nézni? – Persze.– Igen? – Bizony. mert lépni alig tudtam az ijedelemtõl. mert hosszú volt az idõ. Õ k mindent megtesznek. a kórházban? – Úgy. Ám amint fölértem. mert elkerült az osztályunkról! – megnéztem. kis probléma történt – kényeskedett. hogy most itt hagyjál minket! Legyél erõs most. ott volt minden. mi van? Tibi? – furcsállottam a helyzetet. Ott maradtam vele. hogy a férje tüdõembóliát kapott. de várjon csak egy kicsit! – Vártam. – Gyere ide. de nagyon kevés az esély. El is kísért. de nem tudtak mit mondani. hogy egy nagy vérrög elzárta a tüdejébe vezetõ. édesem! – Sírtam persze nagyon. és bementem hozzá. kérlek szépen! Klaudia is vár otthon Téged! Nem azért küszködtünk annyi éven át együtt. icipicit el is volt torzulva. és próbáltam beszélni hozzá. amíg újraéleszteni kellett. õ meg odahozta nejlonzsákban Tibi cuccait. milyen erõs a szervezete. Akkor ijedtem csak meg: ha kicsi baj van. más betegek is voltak ott. – Nem akarom elkeseríteni. Mindenki azt válaszolta: õk sem értik. – Baj? Micsoda? – Tibi rosszul lett reggel. s az intenzíven egy doktornõ fogadott: – Az a probléma – mondta –. – Tessék már lejönni velem! – kértem õt. Aztán kiküldtek. Tibikém. Végül elindult a spontán légzése. félreállt a szája. ahogy az ember a filmekben látja. de nincs eszméleténél. Y alakú vércsatorna útját. – Hát. kérdeztem. a boríték is a Barthának szánt ötezer forinttal. nem rögtön nejlonzsákban hozzák az ember dolgait. . megvan-e minden. – Hát. baj történt – mondta. mi van. mi történt. az arca. de nem tért magához. – Na. most már csak azon múlik. – Hát hogy lehet az itt bent. hogy életben maradjon. – Beszélj a nõvérkével! Megkerestem a nõvérkét. 55 percig élesztettük újra. Tibikém. hogy meg szeretném! – De kibírja? – Valahogy majd csak kibírom – válaszoltam. és levitték az intenzív osztályra – és a férfi elsírta magát.

hogy az agya teljesen leállt. otthon szednie kell. elköszöntem tõle. nem? A következõ napon az intenzív osztály fõorvosnõje elmondta: igen. miért nem szólnak a beteg . Bemutatkoztam neki. fönt sétál – a klinika nem áll olyan jó anyagi körülmények között.Nem is tudom. a nõvérke közölte: – Most már nem mehetnek be. a férje haldoklik! A folyosón vártunk tán fél órát. s kértem. És elvitték Tibikémet. próbálja meg összeszedni magát. a másik helyiségbe kitolják Tibikét. ott megnézhetjük. és akkor meghal a klinikán? Annyit emlegették azt a vérrögöt. dr. mit mond! – De attól én még beszélhetek. Túl sokáig nem kapott oxigént. – Ne haragudjon már! – kérdeztem tovább –. nem? – Hát. Másnap újra próbáltam babusgatni Tibit. tájékoztasson minket arról: miként történhet meg. A barátnõm azzal fogadott: – Te. ha Maguk úgy döntöttek. Még jó meleg volt szegénykém. mint vezettem haza. egy vérrög elzárta a vér útját. hogy ezt a véralvadásgátlót mindenki megkaphassa! – És ha a klinikának nincs rá pénze. akkor rám szólt a nõvér: – Hiába beszél hozzá. mert nem sokat láttam az útból. és egyszerûen nem volt hajlandó fölkelni onnan. Olyan hosszú ideig kellett élesztgetni. mi úgy láttuk. ott mindenütt megsimogattam. Sándor László osztályos orvost találtuk meg. kérni. Meg se mozdult. Bartha nem volt bent. * Fölmentünk az osztályra. jól van. akkor már itt bent is kellett volna kapnia. a Toppantó urat úgy akartuk hazabocsátani. Olyan szép volt akkor is! A szeme alja csupa könny volt. ezen már nem lehet segíteni. Amint kijöttünk tõle. A teste tele volt foltokkal az újraélesztõ géptõl. ahol feküdt szegénykém. ez a kislány is érezte. A kezelõorvosa. nem megy sehová. Megpuszilgattam. azt mondta. aztán szóltak. hogy otthon véralvadásgátlót kell szednie – felelte az orvos. már be sem engedtek Tibihez. valami történt: lefeküdt a konyha kövére. hogy szöget ütött a fejembe: ezek szerint Tibi nem kapta meg a véralvadásgátlót. hogy valakit már haza akarnak engedni. csak egyenes vonal mutatkozik. amit ilyenkor szoktak adni? – Az az igazság. nem tudják. mitõl. úgyse érti. azon a gépen. ami az agymûködést méri.

mi járatban vagyok. a klinika odaadhatja a papírokat. otthon kellett volna szednie. nehogy már most elkezdje az orvosokkal! Én is elvesztettem rokonomat. de ahhoz Magának meg a klinikának semmi. hanem a fénymásolatot. Én úgy tudom. engem nem érdekel. nem lehet elõteremteni? – Nem tudok többet mondani. de semmi köze. – Jaj. amire a férjének szüksége van? – Hát az nem olyan dolog. hogy megmentsem. mert némelyiknek a házát kéne eladnia. akik nem tettek meg mindent – válaszoltam. De miért. és szeretném tudni. ez a helyzet. . – Meghalt a férjem. hozzon be Maga olyan gyógyszert. amit én nem hagyok annyiban. én bizony tudni akarom. kik voltak azok az orvosok. Mert én már éreztem. Mindent elõteremtettem volna. azokat megkaphatják. mégse foglalkoztam vele. – Hát. hogy az elõzõ napokban ki volt a nõvér. hozzáférhetünk-e. nem úgy van az! Csak nem képzeli. – Meg szabad kérdezni. hogy megszerezzen gyógyszereket! – Ne haragudjon. mire ez a nagy fölhajtás? – vont kérdõre a nõvér. nincs rá szüksége. már mindegy. én mit áldozok föl a férjemért. de mivel történt ez az izé. mikor ki volt itt ügyeletben – és szépen összeírtam mindent. Én csak azt kérdezem. lehet. õ azonnal tiltakozott: – Áh. ha szólnak. Maga mit gondol errõl. Aztán lementünk az intenzívre a papírokért. – És doktor úr. Azonnal odamentünk a nõvéri szobához. a jogszabályok ezt ma már engedélyezik. igen. – Jó. beszéljenek azzal! – Mármint Bartha László doktor úrral. hogy az orvosokra fogjam rá! – Ne is haragudjon. mi úgy ítéltük meg. jogunk van megkapni mindent. itt valami nagy disznóság történt. Különben is. persze nem az eredetit. Mondtam az ottani doktornõnek. olyan nagy összeg. nem most azonnal. a fénymásolatért fizetni kell. most már nem is kell. hogy nem is mi akarjuk elolvasni azokat. rögtön lefénymásoljuk? Ügyvéd jelenlétében vagy ügyvéd kérésére fénymásolhatjuk le azokat. a férjem orvosi papírjait megnézhetjük-e? – Hát éppenséggel meg is nézhetik. de abból Maguk úgysem tudnak semmit kihámozni. de ha igényt tartanak rá. Igaz. mennyibe kerül. nekünk nem futja rá. és kezdtük fölírogatni. hiszen azok már mind átkerültek oda. az ügyeletes orvos. én XY helyett – aki operálta és kezelte – nem tudok beszélni.családjának: nézze.

szeptember 24-én halt meg. amikor megkérdeztem. Vissza is kapta mindkét helyrõl az igazolást: vették. Három levelet írt nekik: október 19-én. nem! Keressenek ügyvédet. mi hogyan történt. már aznap délután mehettem a papírokért. hanem százalékot kap. foglalkozási szabályszegés nem vélelmezhetõ. Tartozásaim voltak. a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemnek az alkalmazottai. biztosan jobb lesz. ami úgy összegzett: „ Toppantó Tibor halálát gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás okozta… Gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. Ám õ azt tanácsolta. elõször meg kell nézetnie az orvosi iratokat szakértõvel. szerintem abból lett a baj. elmeséltem. azt mondta. ha megnyeri az ügyet. leírogatta. akik ugyanannak a klinikának. Ábrahám doktor. fizetnem nem kellett érte. az ügyvéd közben fölajánlotta a Providencia Biztosítónak – amelynél felelõsségbiztosítása volt a klinikának –. majd azt felelte. vagy ad Maguknak meghatalmazást. hogy egyezzünk meg per nélkül. arra kiadjuk! Volt Röszkérõl ügyvéd barátunk. ha elindul ilyen ügy. Írt nekem meghatalmazást. mint Szegeden. elmentem hozzá. Ábrahám Lászlóhoz. van-e olyan ügyvéd. a Sándor doktor úr azt mondta. Õ is végighallgatott. az mibe kerül. akkor kézbe veszi az egészet. mulasztás. Nem egészen értettem ugyan. azokat ki kell adniuk. másnap menjek be hozzá az irodájába.” Persze a boncolás nem máshol történt. mint Bartha doktor. az vagy eljön személyesen. elvállalja-e. s a jegyzõkönyvet két olyan orvos írta alá. Neki már rögtön magamtól azt mondtam. ott álltam Tibi nélkül a másfél éves kislányommal – mibõl fizetem én ki az ügyvédet? Vissza se mentem hozzá. azt mondta: – Csak gyûjtsed a sok pénzt! – Ettõl igen megrémültem. . valóban mûhiba történt. Ha a szakértõ azt véleményezi. Le is másolták. ahol meghalt. Õ meg egybõl megírta a följelentést is a rendõrségre.– De az osztályos orvos. Aztán érdeklõdtem. és azonnal faxot küldött a klinikára: kérjük az orvosi papírokat. magamnál tartottam a fénymásolatokat. Tibikém 1997. Csakhogy ez az ügyvéd. Végighallgatott. aki nem kér elõre pénzt. forduljak inkább dr. és azt is leküldte faxon. azonnal föl is hívtam. csak le kell másolniuk! – Áh. Találtam is ilyet. Addigra volt már igazságügyi boncolási jegyzõkönyv. hogy nem adtak neki véralvadásgátlót. nem tudja elõre. hogy is van ez: ügyvéd ad nekem meghatalmazást. arra kaphatom meg a saját férjem iratait – de hát õk tudják. December közepén hallgatott meg elõször a rendõrség. õ kifejezetten ilyen ügyekkel foglalkozik. milyen úton-módon – . igaz – nem is tudom.

” Ezt a kórház persze vitatta. Herczeg László szakértõ ezt írta: „A szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét után heparin profilaxist (megelõzõ véralvadásgátló kezelést) kezdeni. de ugyanilyen sebészeti beavatkozást igényelt volna a lépágyi vagy rekesz alatti tályog kezelése is. Március elején kegyeskedtek leírni: nem ismerik el kárigényem jogalapját. A Providencia Biztosító még csak nem is válaszolt egyikre sem.” Aztán ezt a szakértõi véleményt decemberben kiegészítette azzal: „A megelõzõ véralvadásgátló kezelés elmaradása ok-okozati összefüggésben áll Toppantó Tibor halálával. hanem a lépkiirtás utáni szövõdményhez (haematoma. aminek csatlakozó elváltozása a mellkasi gyulladás… A mellkasi gyulladásos folyamatok nem a lépsérülés következtében. Addigra elkészült az általunk fölkért dr. „Kérjük fentiek szíves tudomásulvételét!” Ábrahám ügyvéd úr azonnal beadta a keresetet a bíróságra. rostonyos mellhártyagyulladás a gyulladásos góc következménye volt. a szeptikus állapot ezután manifesztálódott. A góc felismerésére és kezelésére nem került sor. kártérítési per. A büntetõügy mellett tehát elindult a polgári jogi. A beteg ekkor még nem gyógyult meg. hol az a jogász azt válaszolta: szakértõk bevonásával vizsgálják az ügyet. ha idõben felismerik a tályog kialakulását.december 4-én és december 22-én. hogy a beteg kibocsátása szeptember 19-én orvosilag nem volt indokolt. A szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ. hanem a boncolás során talált lelet eredménye… A laboratóriumi és klinikai vizsgálatok eredményei azonban egyértelmûen bizonyították. sõt. tályog) csatlakozva alakultak ki. illetve toxinok okozhatták a beteg hirtelen állapotrosszabbodását. így a bíróság kirendelte a debreceni orvosi egyetemet szakértõként. Ha a mellkasi gyulladás területérõl a véráramba kerülõ baktériumok. Ha aztán néha telefonált nekik. akkor az ok-okozati összefüggésben van a fel nem ismert rekesz alatti tályoggal. és majd jelentkeznek. Farkas Márton igazságügyi orvos szakértõ szakvéleménye. Onnan dr. . s abban többek között ez állt: „A Toppantó Tibor halálát okozó »gócos tüdõgyulladáshoz társult bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás« nem élõ emberben felismert kórkép. Megfelelõ heparinizálás esetén reális esélye lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõthromboembolisatio megelõzésének. Éppen ezen radiológiai leletbõl lehetett következtetni a még néma tályog jelenlétére. hol ez. A léprepedés sürgõs mûtétet igényelt. persze mindet ajánlottan és a feladóvevényt iktatva.

Ebben légzõtorna. és tulajdonképpen semmiben sem értettek egyet. szakszerû orvosi ellátás. Farkas Márton ezt elfogadta. gyógykezelés ellenére nevezett halálát elháríthatatlanul eredményezte. amely visszeres rögösödés megelõzésére szolgál. A thrombosis megelõzésére szolgáló kezelés e tekintetben hiányos. keringésjavító fizikoterápia és mellkasi gyógytorna szerepel. Az eljárás során bûncselekmény alapos gyanúja nem merült fel. a bíróság kénytelen volt újabb szakértõt bevonni. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg. A keringésjavító fizikoterápia az. Azt írta: „Határozott szakértõi vélemény nem adható. amelyben a thrombocytaszám határértéket meghaladó értéke felhívhatta volna a figyelmet a rögképzõdés veszélyére. A vérrögképzõdés megakadályozására tehát nem történt meg minden intézkedés. dr. Kiss Lajos. mulasztás. A pesti orvosi egyetem igazságügyi orvostani intézetétõl lényegében ugyanaz a vélemény érkezett: „A vérrögképzõdés megelõzésére kizárólag gyógytornász beavatkozás szerepel az orvosi dokumentumok között. szeptember 19-i lelet az.” Ezek után még a miskolci Igazságügyi Orvostani Intézetet is kirendelték. A laboratóriumi leletek között az 1997.” Dr. ezt írták: „Az életmentõ lépeltávolító mûtét után szövõdményként kialakult gócos tüdõgyulladás. A kezelés hiányossága az oka nagy valószínûséggel a klinikai halált okozó rögembolizációnak. Ráadásul a kórház és a biztosító továbbra is ellenszegült. a bírósági tárgyaláson a két szakértõ órákon át vitatkozott egymással. illetve a trombózisból származó tüdõgyulladás miatt létrejött keringési elégtelenség is okozhatta a beteg halálát. semmilyen kérdésre nem adott választ. hogy Bartha doktor is indul – határozatot hozott a szegedi rendõrkapitányság: befejezi az eljárást. 98 márciusában – amikor már indult a parlamenti választási kampány.elhárításának.” November végén. Itt van.” Megkaptuk az iratokat. ahol csak tudták. A gyógykezelõ orvosok részérõl gondatlanság. A fel nem ismert szepszis. hogy „ külön-külön a szepszisbõl. aki a . Az ottani orvos szakértõ azonban kitért. járt el.” Mindeközben a büntetõügyet ott fékezték. ezért az eljárás befejezésérõl határoztam. illetve a profilaktikus anticoaguláns kezelés elmaradása okokozati összefüggésben van a beteg halálával. valamint azt is. bal oldali mellûri folyadékgyülemet eredményezõ rostonyos mellhártyagyulladás miatti heveny légzési-keringési elégtelenség az alkalmazott. Gyógyszeres beavatkozást nem alkalmaztak thrombosis megelõzésére. s azokból kiderült: a rendõrség számára szakértõként az a szegedi klinikai orvos. korszerû. mindenki tudta tehát.

Kiss úgy adott szakvéleményt. legfeljebb . Úgyhogy megfellebbeztük a megszüntetõ határozatot. Bartha közben a parlamenti képviselõség mellé a helyi választásokat is megnyerte. ha egy-két sört megivott. de ennek ellenére ugyanarra jutottak: „Gondatlanság. a nyomozás lefolytatására kötelezésre. hanem ismeretlen tettes ellen. Mit tehetett. mulasztás. S õ szakvéleményében leírta: Tiborom „ idült alkoholista volt” Amibõl egy szó nem igaz. A pert megnyertük. persze rögtön följebb tolva. Farkas Márton szakvéleményébõl egyetlen hangra sem reagált. és Szeged polgármestere lett. de ma országgyûlési képviselõ. Õ feljelentésem megtételekor és a cselekmény elkövetésekor a SZOTE Traumatológiai Klinika alkalmazottja volt. Igaz.” * Csakhogy mindeközben lezajlottak az országgyûlési választások. szakmai szabályszegés nem állapítható meg. hogy a feljelentést eredetileg ismeretlen tettes ellen tettem meg. abban már másképpen volt kénytelen fogalmazni az én nevemben. Igaz. Ott azzal kezdték. Öt hónap múlva a fellebbezést elutasították. majd 1998 októberében rendelték el a nyomozást – 1999 májusáig nem történt semmi. Úgyhogy Ábrahám ügyvéd úr. de tudomásom és tájékozódásom szerint férjem kezelõorvosa dr.” Valamint keresetet is adott be a bíróságra a rendõrség államigazgatási határozatának megváltoztatására. Ábrahám ügyvéd úr akkor kérte is a megyei fõügyészségtõl. hogy ha Bartha doktorék megelõzõ véralvadásgátló kezelést alkalmaznak. Majd pedig – ahhoz képest.boncolást is végezte. hogy elfogultság miatt zárják ki az ügybõl a Szeged Városi Ügyészséget. hogy az ügyben érintett . akkor Tibornak nem kellett volna meghalnia. Az a tény. hogy 1997 szeptemberében tettem meg a feljelentésemet. s Bartha doktort a Fidesz színeiben képviselõvé választották. a szegedi városi ügyészség elrendelte a nyomozást. a megyei rendõr-fõkapitányságra bízva. Mindenesetre dr. „Elõadom. Jelen feljelentésem alapján vele szemben büntetõeljárás megindításához elõzetesen mentelmi joga felfüggesztésére van szükség. amikor panaszt nyújtott be a Csongrád Megyei Fõügyészségre. A – persze szintén Szegeden mûködõ – megyei fõügyészség elutasító határozata így szólt: „Az elfogultsági kifogás alaptalan. szó szerint idézték benne azokat a megállapításokat. hogy dr. hogy nem Bartha képviselõ úr ellen indították el a nyomozást. alávaló rágalom. Bartha László volt.

Nos. Olyan további adat pedig. hogy megoszlanak a vélemények. annak a hátán is föláll a szõr. Abból kiderül: a rendõrök – miközben az országban már jószerivel nem volt olyan orvos szakértõi intézet. És ma lesz a polgári perben az utolsó tárgyalás. talán ítélethirdetés is. amelyben a parlament egészségügyi bizottságának tagjáról van szó mint esetleges vádlottról. hogy aki tud olvasni. hogy az eddigi szakértõi vélemények ne lettek volna egyértelmûek. talán még léteznek érvényes tankönyvek.” A rendõrség határozata természetesen egyetlen korábbi szakvéleményre sem hivatkozott.Szeged megyei jogú város polgármestere. A halált elõidézõ okfolyamat elindulását követõen a kezelõorvosok a megfelelõ intézkedéseket megtették… A heparinkezelés elmulasztásával a foglalkozás szabályait nem sértették meg. mindjárt fél tíz. hogy az ügy tárgyilagos megítélésében bármi befolyásolná az ügyészséget.” 1999. és ezért annak elmaradása nem kifogásolható” Tehát „ . amely azt támasztaná alá. hogy tulajdonképpen nincsenek szakmai szabályok? Hiszen ez ezt jelenti. nem áll rendelkezésre. Például: „A lépeltávolítást követõen végzett profilaktikus antikoaguláns kezelés indokoltságáról megoszlanak a vélemények. azt meg különösen el tudják képzelni. június 1-jén született meg a Csongrád Megyei Rendõrfõkapitányság határozata a nyomozás megszüntetésérõl. Olyanokat írtak. „A leírtak alapján a nyomozás bûncselekmény hiányában történõ megszüntetésérõl kellett határoznom”– zárult a verdikt. mit fog szólni az ETT olyan ügyhöz. Nyilván nem véletlenül. kimozgatjuk . Hát attól. mennünk is kell! – fejezi be Kati nagyot sóhajtva.” Én nem vagyok jogász – de azt azért egyáltalán nem értem. íródnak szakmai kollégiumi állásfoglalások! Csak ezek a korábbi szakértõket támasztanák alá! Úgyhogy az ETT szerint „ ennek megfelelõen adott esetben a profilaktikus antikoaguláns kezelés beállítása az orvosi mérlegelés körébe tartozott. Ugyanis azt aztán nem lehet mondani. De tényleg. ha éppen arról van szó. betartották-e a szakmai szabályokat. hát eddig jutottunk. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak azonban sokan jól ismerik az általános hozzáállását is. foglalkozási szabályszegés nem állapítható meg a kezelõorvosok részérõl. önmagában nem alapozza meg a Szegedi Városi Ügyészség kizárását. az ETT-ére. amely ne foglalkozott volna Tiborom dolgával – új véleményt kértek az Egészségügyi Tudományos Tanácstól. Az ETT – ahogy kell – lesöpörte az asztalról az összes eddigi szakvéleményt. Föltápászkodunk. a legmagasabb orvosi fórum hogy közölheti. kizárólag erre. vannak szakmai protokollok.

meg arra. ezért kérem a zárt tárgyalás elrendelését – kötné az ebet a karóhoz a biztosítós ügyvéd. Egykor ennek a klinikának a jogtanácsosaként dolgozott. – Büntetõeljárás is folyik ebben az ügyben. amelyet nekem tegnap küldött meg az ügyészség. majd mindenekelõtt kéri a zárt tárgyalás elrendelését. úgyis most dõl el. s átbandukolunk a bíróságra. de hát kellett nekem elvállalni ilyen sok tévészereplést –. – Magyar állampolgár vagyok. Ábrahám László ugyanis – nemhiába volt a rendszerváltást elõkészítõ Nemzeti Kerekasztal résztvevõje a harmadik oldalon – aggályosan korrekt ember. hanem a büntetõeljárásban született. – Kende úr! – szól rám a bírónõ.megmacskásodott tagjainkat. okos bírónõ. állt ha õ képviselné a bíróság elõtt is az asszonyt. s amely nem ebben az ügyben. Mindenki ismeri. nem köteles mindenki ismerni önt! – Ezzel nehezen tudnék vitatkozni. Ábrahám doktort helyettesítõ ügyvéddel. majd megadja a szót a felperes. milyen kisváros a Szeged nevû nagyváros is. aki a bíróság nyilvános tárgyalásán hallgatóságként van jelen – veszem föl a kekk stílust. én valahogy véletlenül azonnal a gyönyörû fiatal nõ mellé telepszem le. tehát szempontjai büntetõjogiak? – intéz körkérdést a bírónõ. Velõtrázóan szép ügyvédjelöltnõjét azért elküldte hallgatóságként. kinek a jogaira gondol. ügyvéd úr? – szeretné tisztázni a dolgot a kedves. dr. anélkül hogy megjelölné. abbahagyva a mellébeszélést. – Ismerik azt az ETT-szakvéleményt. – Pontosan mire hivatkozik. * Ott találkozunk a Toppantóné ügyvédjét. ebben az ügyben büntetõfeljelentés is született. Csikós Klára. ami voltaképpen csak ahhoz a közismert tényhez újabb adalék. . jobbnak látom befogni a szám. Toppantóné ügyvédjének. kirúgnak-e vagy maradhatok. ha kellõen exponált személyiségrõl van szó. akivel még soha nem találkoztam. – A bíróság a zárt tárgyalás elrendelésére vonatkozó indítványt elutasítja – hangzik a verdikt Csikós doktornõtõl. A biztosító ügyvédje szemrevételez. késõbb „ át” a betegek oldalára – nem tartaná hát helyesnek. Személyiségi jogokra hivatkozik. Csikós doktornõ a biztonság kedvéért ismerteti. – Maga kicsoda? – fordul felém az ügyvéd.

mi lesz. van kérdése? – Nincs. Az önkormányzat is megvonta tõlem a nevelési segélyt. most már tulajdonképpen jól van. – Jelen perben bebizonyosodott: semmifajta szabályszegés nem történt felperes férjének gyógykezelése során. kérem a Tisztelt Bíróságtól határozat meghozatalát. de erre csak januárig van lehetõségem. hogy idõben el tudjon menni a gyerekért? – Középmûszakos vagyok. – Legyen szíves fölállni! Hány éves most a kislánya? – Három. – Felperes! – szólítja Toppantónét a bírónõ. Többet ücsörgünk. – Mennyit tud havonta keresni? – Annyit. E perben teljesen egyértelmûvé vált. melyik számlát fizessem ki. vállalkozó vagyok. – . ruházkodásra. hogy nem halunk éhen a kislányommal. Utána nem is tudom. Ezért kérem a kereset elutasítását! – Tisztelt Bíróság! – a felperesi ügyvédnek van slusszpoénja. Az eljáró orvos mindenben a szakmai szabályoknak megfelelõen és a legnagyobb gondossággal járt el. Próbálom földolgozni a történeteket. hogy anyukámék segítenek. amennyibõl ki tudom fizetni a rezsit és éppen. mondván. beilleszkedett az óvodában. – És a vendégköre a fodrászatban? – Hát az nagyon kevés. – Akkor tessék! – Tisztelt Bíróság! – emelkedik szólásra a biztosító ügyvédje. Minden hónapban választanom kell. További bizonyítási indítványom nincs. – És ön? – Hát változóan. a kislányom óvodai költségeire. – Mi a helyzet azzal. – Ezt hogy tudja megoldani? – Csak úgy.– Keresetemet változatlanul fönntartom. de az az igazság. Így van ez? – Igen. mint dolgozunk. – Konkrétan menyi jövedelmet tud hazavinni havonta? – A vállalkozóként kötelezõen befizetett összegek és a lakásrezsi befizetése után tízezer forintom marad kettõnknek étkezésre. ez a többi kollégámmal is így van. hogy felperes férje halálának bekövetkezése a megelõzõ véralvadásgátló beadásának elmulasztásából következett. hogy a papája halála nagyon megviselte õt. – Alperes. pedig nem engednek minket másképpen dolgozni. a kislánya pszichés állapota rendezõdött azóta. – Úgy tudjuk.

Jó fél óra múlva mehetünk be. de hiba is legyen. Blaskó György. II.és térdpanaszokkal operáltak hatvan százaléka kapott trombózist. ennek következtében több ezer ember trombózist kaphat. – Ha az orvosok a megelõzésben valamit rosszul tesznek. és amely éppen errõl szól. ha valaki nem adja be a megfelelõ ideig a megfelelõ mennyiségû véralvadásgátlót. rendû felperes. ez egy napilapcikk! Ha az illetõ professzor szaktudományos lapban megjelent tanulmánya lenne. – Ez nem tudományos tanulmány. rendû felperes. s az ítélet úgynevezett rendelkezõ részét állva hallgatjuk meg: – A bíróság megállapítja alperes kártérítési felelõsségét. s közülük évente kétezren tüdõembóliában meghalnak – állítja dr. – Bírónõ! Pillanatra belenézhetek a cikkbe? – közelít a pulpitushoz a biztosító ügyvédje. rendû felperes számára . s közülük hat-nyolc százaléknyian tüdõembóliában haltak meg. Ezért a Thrombosis Társaság tagjai az orvosi szakkollégiumok véleményeit is összegyûjtve az egészségügyi miniszterhez fordultak: ezután ne pusztán mulasztás. Toppantó Tiborné számára 3 millió. Toppantó Klaudia számára 1 millió forint nem vagyoni kártérítés. majd szólunk. ha egy lábtörés gipszelése alatt a kezelõorvos nem alkalmaz elegendõ ideig véralvadásgátló gyógyszert. tessék kifáradni.a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság elnöke – olvassa föl a bírónõ. Blaskó György – Magyarországon az orvosok kellõ ismeretek hiányában. és kötelezi I.Becsatolok egy újságcikket. de ez nem! – Jó. valamint a kamatok. Pedig a magas halálozási statisztikák mellett nem elhanyagolható az sem. amelyet a trombózisos betegek munkából való kieséséért fizet az állam. Csakhogy – mondja dr. leplezni próbálva idegességünket. – És átnyújtja a bírónõnek a cikket. A gyógyszer alkalmazása után a trombózisosok száma kettõ-négy százalékra csökkent. – Már az is veszélyes lehet. Az engedély birtokában máris lecsapni próbál. Én tíz az egyhez adnám Toppantóné ügyének gyõzelmét. Ennél jobban talán semmivel nem lehetne indokolni a megelõzés szükségességét. ha ítéletet hirdetünk! Kizúdulunk a folyosóra. Van még valakinek elõadnivalója? Senkinek? Akkor a tárgyalást berekesztem. s tüdõembóliában meghaltak szinte alig akadnak köztük. akkor figyelembe vehetõ lenne. hogy évente körülbelül 8 milliárd forintot tesz ki az a táppénz. s zavart kvaterkázásba fogunk. illetve félve a túladagolás okozta kockázattól. de senki nem akar fogadni velem. illetve II. nem mindig ezt a kézenfekvõ megoldást választják. Az alvadásgátlók bevezetése elõtt a csípõ. amely interjút közöl ezen orvosi témakör legelismertebb magyar szaktekintélyével.

A bíróság álláspontja szerint az orvosok esetében felállított . Megfelelõ heparinizálás esetén reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysort elindító tüdõembolizáció megelõzésére. A vérrögképzõdés megelõzésének másik hatásos módja a beteg korai mobilizációja. Jelen esetben ez a módszer került alkalmazásra.és légzésleállás miatt elõállott oxigénhiányos agykárosodás. elhárítására. a beteget már a mûtét után két nappal mobilizálták. hiszen a betegnél vérrögképzõdés és ezt követõen trombolizáció indult meg. A bíróság – osztva a szakértõk által kifejtett álláspontot – úgy foglal állást. rendû felperes édesapja volt – 1997. ami miatt a lépét el kellett távolítani. Így reális esély lett volna a halálhoz vezetõ eseménysor elhárítására. masszív tüdõembolizáció következtében bekövetkezett keringés. az embolizáció feloldása) során megfelelõen és cél szerint végezték. Az indokláshoz már leülhetünk: – Toppantó Tibor – aki az I. Ezt az ellátást folytató orvosok nem alkalmazták. de rendelkezésére álló.további havi 6 ezer forint járadék megfizetésére. ebben a vonatkozásban gondatlanság vagy mulasztás nem állapítható meg. Ezen kezelés azonban veszélyt is rejt magában. A vérrögképzõdés megakadályozására számos módszer ismert. amely miatt gipszkötést kellett felhelyezni. utókezelés. hogy Toppantó Tibornál Heparin profilaxist kellett volna kezdeni. Azon tények ismeretében. hogy az ellátó orvosok a különbözõ beavatkozásokat (lépeltávolítás. hogy a jobb boka zúzódását szenvedte el. hogy Toppantó Tibor halálát egy vérrögképzõdés folytán elõállott. annyiban. Egyik leghatásosabb az úgynevezett profilaktikus antikoaguláns kezelés. valamint léprepedést. rendû felperes férje és a II. másodlagosan pedig az ezt követõen kialakult tüdõgyulladás és keringési elégtelenség okozta. szeptember 11-én szenvedett közlekedési balesetet. Ugyancsak megállapítható. és ezt követõen az alperes Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikájára szállították… – a bírónõ részletesen. Ez a módszer azonban nyilvánvalóan nem volt eredményes. alaposan ismerteti a történteket. jobb boka gipszrögzítése. életveszélyes vérzést hozhat létre. a beteg megfigyelése. ETT IB által készített véleményt – azt állapította meg. megelõzõ Heparin adása. hogy ha a sérültnek a vizsgálatok során fel nem ismert sérülése van. a szakmai tapasztalatok szerint ajánlott lett volna a hasi mûtét elvégzése után Heparin profilaxist kezdeni. majd így folytatja: – A bíróság – elfogadva az általa beszerzett szakvéleményeket. illetve a nem általa beszerzett.

hogy a Heparin profilaxis alkalmazására a beteg esetében már a mûtét elvégzése után került volna sor. Igaz. esetlegesen elõálló. ezzel megsértették a rájuk elõírt jogszabályi kötelezettségüket. Mindezen szempontok mérlegelése mellett a bíróság úgy foglal állást. Ennek során tekintettel volt arra is. Rámutat még e körben a bíróság arra is. közben elmélázom: furcsa dolog ez a jog. hogy az alperes kórház kártérítési felelõssége fennáll. hogy a teljes feltárás már megtörtént. S mindeközben a büntetõügybõl teljesen nyilvánvaló. ami egyben a magatartás jogellenességét is jelenti. hogy a vizsgálatok során még fel nem ismert olyan sérülései lehettek a betegnek. A bíróság álláspontja szerint mindenképpen meg kellett volna tenni a vérrögképzõdés elkerülése érdekében szükséges kezelést. a független bíróság – és hiszem: nem lehet könnyû dolog függetlennek lenni Szegeden a szegedi polgármester elleni ügyben – kimondta a kórház felelõsségét. mivel jogellenes magatartásával kárt okozott. hogy elveszítették a család anyagi támaszát. amelyek életveszélyes vérzést hozhattak volna létre. A bírónõ fantasztikus empátiával adta elõ ítéletét és annak indoklását: végig Toppantónéhoz beszélt. Az azonban tény. hanem valóban az érintett számára és javára. tehát – ha már most nem polgári jogi szóhasználattal élünk – éppen az az orvos. életveszélyes vérzés kapcsán a bíróság rámutat arra. aki kezelte Toppantó Tibort. Mivel ezt elmulasztották (és ennek következtében indult be a halálos ok-folyamat). Ítéletben rögzítette: a klinika. hogy nem lesz semmi! . és ez a jogellenes magatartás egyben neki felróható is. s ezt az összeget ítélte méltányosnak. vagyis a kártérítési felelõsség megállapításának alapjául szolgál. Bartha László képviselõ és polgármester doktor urat. hogy ez elméleti feltételezés. mivel õ tehet Toppantó Tibor elhunytáról. azt egyrészt fokozott figyelemmel kísérve idõben észlelni lehetett volna. illetõleg a szükséges intézkedéssel az elhárítása érdekében be kellett volna avatkozni. Magyarán elmarasztalta dr. és amennyiben valóban a vérzés ennek következtében elõállott volna. Íme. Engem ez lenyûgöz. valamint arra a veszteségre is. vagyis nem állhatott volna elõ az a helyzet. mert kifejezi: nem csak úgy a vakvilágba hozott ítéletet. hogy a szükséges kezelés elmulasztása következtében létrejött a vérrögösödés. Ezt hívják igazságszolgáltatásnak. felelõs az õ haláláért. ami az anyagiakon túl érte felpereseket.legnagyobb gondosság követelményébe a heparinizálás alkalmazása is beletartozott volna. A Heparin profilaxis alkalmazásának ellenjavallataként említett. A bíróság túlzottnak ítélte meg a felperesek együttesen 10 millió forintos kárigényét. ami azt jelenti.

Akkor nem is tudtam volna neki semmit mondani. * Toppantó Katit az ítélethirdetés után egy dologról még meg kell kérdeznem. én magam sem voltam képes elhinni. Mindig köszönünk neki. ugye apu is tologatott engem? . az énekel nekünk. apu! – értette meg a kislány. én milyen rémes állapotban érkeztem meg. bármennyire is nem szeretek kíméletlenkedni: – Mondja. – Olyan kicsi volt még. de ez nem büntetõjogi megfogalmazás! Már az is sokatmondó. Késõbb sem mondtam neki semmit. és megint más a büntetõ. És nincs. aminek egyes számban. – De miért? Mi van vele? – Alszik. bár még nem jogerõs ítélet birtokában –. amelyben vétkességet is kellene bizonyítani. csak azt látta. és alszik. De ahányszor ide kijövünk. hiszen a rendõrség-ügyészség megállapította. A legelsõ alkalommal azt suttogtam Klaudiának: – Apu itt fekszik. amit a kezelés során tanúsítaniuk kellett volna” – így a cikk. A pici lányom azt kérdezte: – Anyu. meg amikor elmegyünk.Értem én: más a polgári jog. – Szia. A polgári jogi ítélettel meg nem köteles foglalkozni – ha egyszer nincs kedve hozzá. Bartha László vétkes Toppantó Tibor halálában? Persze. dr. másfél éves. és akkor nap mint nap kettesben mentünk ki a temetõbe. apró figyelmességként többes számba téve azt. amikor kiérünk. anyukám és a nõvérem átvitte õt a másik szobába. Megvárja a büntetõügy lezárását. „A beteget kezelõ orvosok elmulasztották a legnagyobb gondosságot. hogy ez tényleg megtörtént. névvel kellene szólnia. hogy én rettenetesen zokogok. miért sírsz? – Mert itt van apukád. a kis Klaudiának mikor mit mondott az apjáról? – Amikor Tiborom halála után hazamentem. és apu föntrõl néz minket. s ara hivatkozva kimondja: nincs mit vizsgálnia. – Amikor kicsi voltam. nem kell etikai eljárást lefolytatnia. Bartha László nevét. hogy nem igazán értette. Szeged napilapja néhány nap múlva úgy tudósít „Elmarasztalták a SZOTE-t” címmel az ítéletrõl. Hogy hétköznapi szóhasználattal azt mondhatjuk – immáron bírósági. a Magyar Orvosi Kamara mit fog tenni: kész kottából tudom olvasni. hogy nem történt foglalkozási szabályszegés. látva. itt van a kismadár. Arról aztán már jobb nem is elmélkednem. hogy elfelejti megemlíteni dr. Aztán megvolt a temetés. hogy a Délmagyarország. konkrét személyrõl.

vezetõ szerkesztõ. és megölte. és az orvos nem jól kezelte. ott forgatni akar a városi tévé. már jócskán elmúlt négy óra. Ebbõl még nem feltétlenül kellene messzemenõ következtetéseket levonni. Inkább majd az országost megelõzõ szegedi egészségügy-privatizációval foglalkoznak. Másik mûhibaügyben készülök ismét Szegedre. – De miért itt van. amikor megérkezem Szegedre. Vagy letiltotta a vitát. . Érkezésem délutánján – értesítenek jó elõre – író-olvasó találkozón dedikálom együtt elsõ mûhibakötetem és új könyvem a Postabankról. Punktum. s ottani barátaim ki akarják használni az alkalmat. új hír fogad: elmarad az egyetemen a vita. ha pedig õk ott forgatni óhajtanak. A könyvesboltiak inkább elõbb telefonálnának. az egyetem legnagyobb elõadótermére van szükség. amit akarnak. talán ne várassuk tovább a szép számban megjelent olvasókat. majd nagy vitára várnak az egyetemre: együtt a medikusok és a joghallgatók mindkét témáról beszélgetni akarnak velem. a hatalmat komolyan kell venni. hogy a bölcsõdében. Nocsak. ha fél órán belül nem egészülne ki a történet újabb adalékkal. anyu? – Megölték. meg is kellett változtatniuk a helyszínt. hogy beférjenek. Négy óra húszkor kezdeményezem. Elõkerül szerkesztõ. mi történt? A dékán nem engedélyezte. a tévések magukra vessenek. amikor fölmérték. Aztán másnap délelõtt a helyi magántévé vesz föl mûsort velem. s mind megnyugtatják a könyveseket: tegyenek. alaposan megszervezik a programomat. A városi tévé a dr. aki orvosjogot tanít joghallgatóknak. Tudod. a játszótéren Klaudia azt mondja a kis játszótársainak: – Az én apukámat megölték. Nem tudni egész pontosan. hiába a több száz jelentkezõ. hogy hát akkor ez a vita nem lesz. õ is tologatott. hogy apu bent feküdt a kórházban. õk nem jönnek forgatni. kicsim. Csupán telefonon közölte Ábrahám László ügyvéddel. amikorra hirdették az író-olvasó találkozót. mégiscsak illetlenség nélkülük elkezdeni. Mi több. – És azóta is sokszor elõfordul. * Hónapokkal késõbb még apró ízelítõt kapok: a politika tényleg nem a viccelõdés terepe. mennyien szeretnének részt a rendezvényen. Vagy visszavonta korábbi engedélyét. Bartha László vezette helyi önkormányzat tulajdona.– Igen. nem orvosi mûhibákkal. mert írásba persze nem adta. Várakozunk a Kárász utcai könyvesboltban. Nos. de hát még nem érkezett meg a városi tévé stábja.

de ez már nem számított semmit. s Krisztián fél óra múlva már bömbölt harsányan – õ szerencsére nem fáradt el. akár be is lehetett volna fonni. beszélgetett vele. Menetrendszerûen azon a napon kezdett vajúdni. Azt nem lehet tudni. simogatta a karját. Viki négy nappal a szülés tervezett idõpontja elõtt befeküdt. és nem is olyan vészesen drága! A terhesség alatt semmi gond nem volt. Az ötödik órában a docens azzal állt elõ. viszont kedvelnek mindent. Már alig-alig volt magánál. hamar beleegyeztek. mert egyszer sem mértek lázat. nem bírt fölkelni. aki már kétszer is nála szült. Kéthetente. nem hívei a durva beavatkozásoknak. A harmadik héten kivették a méhét. Áttolták az ágyat a mûtõbe. vizes ruhával törölgette a homlokát. Makkegészséges volt. aztán a negyedik naptól 39 foknál. Szóval valamikor a harmadik-negyedik napon Viki belázasodott. Mindketten nagyon fáradtak voltak már. Pontosan a Semmelweis-napon meghalt. . a nap nagy részében eszméletlenül feküdt. és egyre rosszabbul lett. Vikinek pár nap múlva láza lett. mert sokat hallottak az itteni bababarát és mamabarát módszerekrõl. ha nem fiú. hanem valaki két egyenes vonalat húzott: elõször 37 foknál. amelyeket összekötve rajzolódott volna ki a lázgörbe. mikortól. ami természetes. amikorra ki volt írva. Staphylococcusról. – Kedves volt. fejlett és hatalmas. István bent volt vele végig. néha kissé döntésképtelen. Akkora haja volt. Utólag – amikor a kórház kiadta az iratokat – a lázlapon nem csillagok jelölték egy-egy mérés eredményét. aztán már hetente jártak a docenshez. pedig csak benne maradt a méhlepény nagy része. Az orvosok összevissza beszéltek. Fertõzésben. úgy tûnik. talán jobb lenne megcsászározni Vikit. Átvitték az intenzív részlegre. de hát mit kell eldöntenie a szülészorvosnak? – nevetett Viki legjobb barátnõje. Beszürkült. biztatott. sokat segített. és gépekre kötötték.*** Azért ebbõl a kórházból akartak szülészt választani. ezt a docenst mindenki dicsérte. veleszületett immunhiányos szindrómáról. Több ismerõsnél informálódtak. – Igaz. Hogy náluk természetesen minden szülés papás. nem jön ki a baba. olykor alig kapott levegõt.

az égadta világon mindent igyekezett úgy tenni. Szabó doktor éppen ügyeletes volt. Mentõt hívtak. ideje indulni. Edina óvónõképzõ fõiskolát végzett. be sem kellett hívni. a kazincbarcikai kórház szülész-nõgyógyászát. igaz. Zavartalan volt a terhesség. ám az óvónõi munkát betegsége miatt abba kellett hagynia: nem tudott egyetlen dalt sem elénekelni a kicsiknek. Eljártak a családtervezési tanácsadóba. Hét körül ért haza a férje. csütörtök reggel Edina bement Szabó doktorhoz vizsgálatra. rendes is volt. hogy a babája a lehetõ legegészségesebb legyen. Július 2-án. majd kinevezett hivatalvezetõje lett. A könyvek szerint ekkora babával tizenkét és fél kilót szabad és kell hízni. salátával. ebbõl szülés lesz. a hasa. akárki meglássa. 91 végén lett terhes. úgyhogy hazaengedte. A papája technikus volt a szénbányában. hogy gyerekük legyen. a mamája a harmadik gyerek után otthon maradt – ma már mindketten nyugdíjasok. A szülei szendrõiek. Szabó Sándort. amint tanácsolták. tömte magát gyümölccsel. csak próbálkozzanak kitartóan. ahol megnyugtatták õket: mindketten egészségesek. a doktor úr azt mondta. A Rendõrtiszti Fõiskola „ táltosképzõjére” ment. eleinte nyomozó volt. S úgy is lett. elvégeztette az összes létezõ vizsgálatot. Azt mondták. Lezajlottak a szokásos . garázdaságtól kerékpárlopáson át a sikkasztásig mindenfélét nyomozott. s eleinte minden rendben is volt. valóban kezd nyílni a méhszája. Megvizsgálta az asszonyt. tervezték. s nem vette el a kedvüket. fáj a dereka. s száguldottak be Barcikára.Edina a saját gyerekére vágyik Tiszóczkiné Svidró Edina törékeny. ez negyven kilométernyire van Miskolctól. Az orvos zártnak találta a méhszáját. 21 évesen ment férjhez. hogy nyolc hónapig nem jött össze a dolog. szólt neki. nagy baba lesz. Este Edina érezte is. úgymond fogadott orvosként minden egyes vizitért fizettek neki. azt mondta. nem kevés pénzért. pár órán belül szülni fog. sikerülni fog. de az nem baj. Edina bújta a szakkönyveket. útközben fölvették Edina édesanyját is. õ grammra pontosan ennyit szedett föl. a kiíráshoz képest így is már néhány nappal túlhordta a gyereket. de azzal. Akarták. ebbõl már bármelyik pillanatban baba lehet. kék szemû nõ. ajánlották neki dr. 96 nyarán szerelt föl rendõrnek. még nincs harmincéves. fekete hajú. aztán Edelényben a kapitányság megbízott. jó orvos – kedves is volt.

mosakodjon meg rendesen. elaltatták. Rettenetes fájdalmai voltak. most csak pihenjen! – Edina mozdulni is alig bírt. szivacsot. keljen föl. vigyék vissza az ágyába. átadni meg nem akart másik orvosnak. piros bõrû – de makkegészséges. hogy végig hallotta a baba szívhangját. Visszahúzták. Tízperces fájásai voltak. de nem sikerült. s szólt. egy tény: a doktor utána jó ideig valóban nem volt bent a kórházban. de csak a gyerekét akarta látni. hogy szinte azonnal elaludt. és alig kapott levegõt. . behozta a babát. pedig közben is irtózatosan fájt a hasa. – Majd hozzuk holnap szoptatni. nem igaz. valahogy nagyon rosszul vagyok. Nem kapott rendesen levegõt. burkot repeszt. Edina próbálkozott is. hajnalban aztán közölte: – Megcsászározzuk. Picike volt. * Szombat délután tért magához elõször. válaszolni is alig bírt. s este tíz körül már a szülõágyon feküdt. Éjfél körül Szabó doktor úgy döntött. de az megnyugtatta. mert egyedül nem képes fölkelni. mondjon már róla valamit. nem tudom mozgatni magam. akkor biztosan így van jól. hogy az kapja a hálapénzt! – Igaz. kettõs látása volt. menjen ki a zuhanyzóba megmosakodni. Másnap reggel bejött a nõvér. ez a helyes. – Mi az. felülni sem! Nem tudom. Valahogy nagy nehezen meg is tisztálkodott. ólomból van minden tagja. s ketten szabályosan kihúzták Edinát a mosdóba. törülközõt. – Bejött másik nõvér. csak 7én. Átvitték a mûtõbe. de annyira össze volt zuhanva. Edina az éjszaka során egyre fáradtabb lett. hogy nem tud? Nehogy már egy császármetszés után ne bírjon egyedül kimenni! – De hát nem faksznizok. mi ez. majd nyöszörögve kiabált a nõvéreknek. ki tudja. ráncos arcú. A benyitó nõvérnek könyörgött. Mire hajnalban Szabó doktor közölte vele a verdiktet a szülés helyetti császármetszésrõl. Vagy inkább elveszítette az eszméletét. péntek reggel elutazott külföldre. és otthagyták. a lába szinte egyáltalán nem mûködött. s engedett Edina kérésének. nézze meg. kezébe nyomtak szappant. egészséges! – örvendeztette meg a nõvér. kedden került elõ legközelebb. valamint rábízta magát az orvosra: ha õ azt mondja. – Nem tudok fölkelni – vallotta be a nõvérnek –.elõkészítõ mûveletek. – Kisfia van. fekete hajú. úgy érezte. Jött-ment. picit tán sûrûsödtek. fekve megfordulni sem bírok. de nem túl gyorsan. fájt a hasa. nem tágul eléggé! Jóval késõbb egy másik szülõnõ azt mondta: – Persze hogy megcsászározott. már annyira kimerült.

A mamája szeretett volna . homályosan érezte maga körül a világot. doktor úr! – Jól van – felelt Szatmári. drenálták. A szülei délelõtt óta toporogtak a mûtõ elõtt. Kómában volt. csak annyit nyögött ki: – Szóljatok az orvosnak. maguknak ez sem elég? – válaszolt kedvesen a nõvér. és elment. s kérdezte: – Hogy van. operálták. az orvosi iratok alapján tudta rekonstruálni a történteket. csak annyi történt. amint kitolták a mûtõbõl. rohanva. sokkos állapotba került. sarkon fordult. Spontán nem lélegzett. kismama? – Nagyon rosszul vagyok. nagyon rosszul vagyok! – Nõvérke! – próbálkozott a mamája. Edina ma sem tudja pontosan. mama. de nem tudott beszélni senkivel. minden rendben van. s mindenesetre mosolyogva zsebre tette a hálapénzt. doktor úr? Mi van vele? – Semmi baj. Nagy nehezen elõkerült az ügyeletes orvos. szédelegve. hogy nem ébred föl! Rögtön itt lesz érte a mentõ – nyugtatta õket a doktor. sokkal késõbb. amit Edina papája a kezébe nyomott magáért a szülésért. õrült rohangászás kezdõdött. kitisztították. Fél nyolc körül aztán látták. Mert innentõl sokáig. szóljon az ügyeletes orvosnak. nagyon sokáig szinte egyáltalán nem volt magánál. – Milyesmit. majd összezárták. be a liftbe. karba font kézzel megállt az ajtóban.Délután természetesen jött látogatni az egész család. Edina mindebbõl szinte semmit nem hallott. nagyon beteg a lányom! – Nincs a maga lányának semmi baja. sógorok. be a rohammentõbe. semmi baj. vagyis gennyelvezetõ csöveket helyeztek bele. mint fent volt. Látták is a lányukat. Szatmári doktor. Csakhogy Edina e mûtét altatásából nem tért magához. testvérek mind ott tolongtak. de azonnal visszazuhant a mély. Férj. Nem értették. Aki képtelen volt kimenni hozzájuk. Ballonnal lélegeztették. mindenét fájdítva inkább aludt. minden rendben lesz. a mûtét utáni ötödik napon fölnyitották a császármetszés sebeit. sem az édesanyjával. sem a férjével. úgyhogy átvitetjük Miskolcra. hét. hogy hol itt. ki van itt nyalva a picsája. csak Edina nem ébredt föl. Vissza is tolták a szobájába. – Legyen kedves. ott könnyebben tudják az ilyesmit ellátni. köszönteni a friss anyukát. Arról sem tudott. nagyon mély kábulatba. este hat óra lett. kinyitották. hol ott közben fölvágták. Csak utólag. Végül is kitolták az ágyával a folyosóra. Végre elõkerült Szabó doktor: – A mûtét jól sikerült. Néha ugyan föl-fölriadt. senki nem szólt hozzájuk egy szót sem. Hogy ezután napok vagy hetek teltek el. papa. Mi történt vele? Július 7-én. és odébbállt. mi ez.

15-én bezárták a hashártyán lévõ sebet. mert nem tudták eléggé csökkenteni a kínjait. mint a makk. minden betegséget megkapott. álmában nem lesz képes lélegezni. Újra és újra el kellett altatni. Hónapokig nem mert elaludni. magához ölelni. mert nem volt képes egyedül lélegezni. ismét operálni kellett. Hallotta. az irtózatos fájdalmak sorozata. irtózatos fájdalmai voltak. dögönyözni. Másnap a miskolci orvosok úgy döntöttek. azonnal a kisfiát szerette volna látni. hashártyagyulladása. állni. de a hasi sebe újra megduzzadt. Amely 17-én teljes hosszában kinyílt. szépen fejlõdik. varratszedéskor az újabb seb mélyen szétvált. megmarad-e. érezni. 27-én összébb húzták sebein az öltéseket. s ezután tették át a normál sebészeti részlegre. az élet és halál közötti lebegés volt – hanem a gyerek dolga. ám azzal sem lehetett érteni a szavát. ám vissza kellett helyezni. mert nem kapott levegõt. és megfullad. de nem engedték. A legrémesebb azonban nem a rengeteg kínlódás. 13-án. a gégemetszés után gégemikrofont kapott. puszilgatni. elszínezõdött. az orvosoknak fogalmuk nem volt. a belei elõestek. még a hashártya is megnyílt. hol vissza. magánkívül volt –. de így is állandóan fuldokolt. Mintha javulni kezdett volna. az idegközpontja. szorítani. Közben fölsejlett a remény: talán Edina magához tér – hiszen mindeközben végig sokkos állapotban. így július 10-én ismét megoperálták. szagolni. Július 21-én megint levették a géprõl. Még akkor is tizennégy csõ állt ki a hasából. Alig egy hetet volt otthon. 24-én pedig vissza. mellhártyagyulladása lett. . járni. oly gyönge volt. beszûkült a gégéje. mert nem bírt lenyelni egyetlen falatot sem. Két nap múlva a sebei ismét szétzuhantak. altatásból. elõtûntek a belei. Közben tüdõgyulladása. Átszállították Edinát a miskolci kórház intenzív osztályára. a gyulladás átterjedt a lágyékára. ami létezik. ezt a sebet csak mûtéti úton lehet bezárni. Újra meg kellett tanulnia ülni. enni. Most már drótvarratokkal öltötték össze és a legvastagabb dréncsöveket dugták belé. Újabb operációval összezárták. levették a lélegeztetõgéprõl. ám ehhez az altatáshoz már gégemetszést hajtottak végre Edinán. Újra és újra hol levették a lélegeztetõgéprõl. Ahányszor egy-egy pillanatra magához tért a sokhetes kómából. Összesen – a szülést nem számítva – kilenc mûtétet hajtottak rajta végre. combjára. egészséges. kábulatból. de beszélni sem tudott. Augusztus közepén vették ki a légcsövébõl a tubust. Fölülni nem tudott. szondán át táplálták. hogy jól van. mert úgy érezte. megint be kellett feküdnie. Szeptember 25-én engedték haza elõször. Kikapcsolt a fájdalomközpontja. hallotta.melléülni. Hetekig géppel szívatták a tüdejérõl a váladékot. de hát õ látni.

aki szereti õt is. és kidobta az ajtón. be sem hozhatták. Edina pedig – lévén még szinte nyomorék. Ezen még könnyen túltette volna magát. Lelkében az a kép élt. persze hogy tudta Edina. kék szemû babát adtak a kezébe. Edinára vagy kétéves koráig nem csillogott-villogott úgy. a töméntelen szenvedés után olyan. csillogó szemmel nevetett és jóízûen megvacsorált. sem bepelenkázni. Mintha nem is az övé lett volna. rúgkapált. Azt is. kedves.simogatni szerette volna. ne ezt vedd el tõlem! –. bármilyen fertõzést elkaphat ott. hogy ivott. hiszen egyetlen kilót nem volt szabad fölemelnie. És valóban: amint megérkezett Edina édesanyja. ám újra és újra valamelyik kórházban kötött ki. A szüleitõl nem költözhetett külön. amelyet a szülés utánról õrzött. azt is. Tudta. hogy a pici – hiszen nem ismerte õt – nem fogadta el a közeledését. Edina próbálta megetetni a cumisüvegbõl – s a gyerek nem fogadta el tõle az ételt. meglátod. a fiát is. A férje közben egyre távolodott tõle. Amíg a kórházban feküdt. hogy Edina néhány napot. amikor kicsúszott a száján – Csináltass Magadnak Te is gyereket. milyen jól fog enni! – intette a papája. S a következõ hónapok is úgy teltek. S amikor Edina elõször kijöhetett. hogy egy nyomorékkal fogom leélni az életemet? Undorodom Tõled. hatalmas döbbenet érte. azt neveld. egykét hetet tölthetett otthon. szõke hajú. Amikor azonban a férje azt vágta a fejéhez: – Csak nem gondolod. Elsõ otthoni estéjén a kezébe adták a saját fiát. amikor megmutatták neki a vörös. hogy eleinte napokig. És ez így ment több mint egy évig. megint elszakadt tõle az éppen soros mûtétje miatt. Otthon pedig egy hófehér bõrû. hogy a szülei csak jót akarnak. mindjárt jön anyád. – Hagyd csak. undorodom a vágásaidtól! – akkor úgy döntött. hol mert gégészeti beavatkozásra volt szükség vagy éppen plasztikázták. s aztán zokogva kért bocsánatot az édesanyjától. de bizony volt. aki csupán segített neki. hogy a gyerek persze nem szakadt le a nagymamájáról. hogy nem adta haza a fizetését. fekete hajú gyereket. így pedig nem tudta volna rendesen ellátni a fiát. egyetlen ponton . hál’ isten. szerény fiú. akivel jól megértették egymást. Aztán jóval késõbb. jött Ágoston. Az együttélés viszont azzal járt. aki ezt ordítva. ezért a házasságért nem érdemes tovább harcolnia. a kicsi azon nyomban abbahagyta a sírást. Mire kicsit is közelebb kerülhetett volna a fiához. Hol mert a hasán nyílt ki megint a sebe. de az már iszonyatosan nehéz volt. mint az õszi légy – sem megfürdetni nem tudta. nemhogy fölemelni. bömbölve fogadta. Edina sokáig – a pici gyerek érdekében – mindent elnézett neki. mint Edina édesanyjára. aztán hetekig nem jött haza. összepakolta a férj holmiját.

egyetlen okból: ismerjék el. az ítéletben nem vesztegetett szót rájuk.” Ami. professzorok. a SOTE laboratórium vezetõ vegyésze. Nos. egyetemi docensek. Edina már-már elvakultan vágyik még egy gyerekre. ugye. rendes kisfiú az õ gyereke. amikor már vele is lehetett beszélni. egyfelõl csupán jogi tévedés. így például egyáltalán nem fárasztotta magát . orvosi tevékenység során jön létre. mégis olyan érzése van néha. amely kizárólag kórházban tenyészik. Oly mértékben fölháborította a a rengeteg mellébeszélés. hiszen voltaképpen lehazugozza õket. tehát nem tekinti egyiket alacsonyabb rendûnek. babakortól fürdetni. Ezekrõl a bíró ítéletében így vélekedett: „A felperesek által a peres eljárás során csatolt írásbeli orvosi vélemények nem értékelhetõk orvos szakértõi véleményekként. hogy ez az aranyos. jó tanuló.van köztük újra és újra nézeteltérés. Olyan baktériumtörzs fertõzte meg. mintha valahonnan ajándékba kapta volna. linkelés. A miskolci orvosok – túl azon. akkor persze nem igaz. szeretne végre szoptatni. évtizedekig az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. hogy õk is hibázhatnak. tehát hazudnak. nehéz fába vágta a fejszéjét. ami csak lehetséges volt – az elsõ pillanattól kezdve õszinték voltak a szülõkhöz. Hiszen tudja õ jól. * Edina ügyvédhez fordult. mint a másikat. pereljék be a kazincbarcikai kórházat – nem a pénzért. majd Edinához. ki nem mondva. kórházi fertõzése volt.) E kitekert logika alapján aztán a bíróság ezt a kilenc szakértõi véleményt elegánsan nem létezõnek is tekintette. de mégis azt állítja róluk. és kérte. így azokat csak mint felperesi elõadásokat lehet értékelni. olyan ászoktól. hogy el akarta érni: mondassék ki az igazság. általános mérgezést okozott. Karuczka József bíró valóságos Canossát járatott vele. ami elõfordul egy babával. túl nagynak tartja a kockázatot. hazudozás. mindent végigélni. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon dr. mi több. mint Somogyi Endre professzor. A hivatkozott vélemények felperesi kérésre készültek. mindent megtettek. ebben a konkrét esetben hibáztak is. például hogy Edina hasa esetleg majd nem bírja a tágulást. Edina ügyvédei a per során kilenc orvos szakértõi véleményt nyújtottak be. nem. Másfelõl azonban mindazokra nézve igen-igen sértõ. Ágoston viszont félti õt. hogy ha egyszer a felperes kérésére írták le a szakvéleményt. Azt mondták. nem orvos szakértõi véleményként. (Esetleg lopnak is. amit állítanak. az szepszist. akik írták. hogy küzdöttek Edina életéért. mivel a magyar jog nem rangsorolja a bizonyítékokat.

hogy megpróbálja cáfolni állításaikat. ezt a szakértõi véleményt a tisztelt bíróság aggálymentesnek nevezte. nem indítványozott. Edinának igazat adó szakvéleményeket nem létezõnek tekintve. hogy polgári jogi perben a miskolci szakértõk vajon miért használnak következetesen büntetõjogi fogalmakat. hogy kilenc tekintélyes orvos szakértõi véleményt egyszerûen lenullázott. hogy a kórházi fertõzésnek az a fõ jellegzetessége. ennek okát és kiindulópontját azonban egyértelmûen megmondani nem lehet. következésképpen nem lenne különösebben fontos indokolnia. így polgári perben voltaképpen használhatatlanok. mint hogy újabb bizonyítási eljárást rendelt el.” Nos. amelyek szükségessé tennék felülvélemény beszerzését. miért nem tette. hogy Edinát kómában kellett tõlük elvinni. így a perben nincsenek olyan ellentétes orvos szakértõi megállapítások. miért nem kért az ETT-tõl felülvéleményt. Kirendelte az ETT IB-t (az Egészségügyi . Sem azzal nem foglalkozva. ahonnan a következõ szakvéleményt kapta: „A kazincbarcikai kórház szülészeti osztályán Tiszóczkiné Svidró Edina felperes ellátása során szakmai szabályszegés. Hanem ismét az. akkor ugyan mivel magyarázható. A Legfelsõbb Bíróság mint másodfokú bíróság – látva az elsõfokú ítéletet – nem tehetett mást. Mellesleg – ha már annyira tetszett neki az az egy. hanem pünkt az orvosi tevékenység során és következtében. A felperes kezelése során felmerülõ problémák megoldására a megfelelõ lépéseket tették. az orvosokat támogató szakvélemény – szintén büntetõjogi formulákra hivatkozva a kártérítési perben. hogy a bíró arra ad magyarázatot. A hasfali seb. hogy ha a kazincbarcikai Szabó doktor és kollégái mindent a lehetõ legtökéletesebben végeztek. a foglalkozási szabályok szándékos vagy gondatlan megszegése nem történt. Sem pedig azzal. sem azzal.azzal. és helyesen cselekedtek a továbbküldés esetében is. amelyek pedig teljesen másfajta felelõsségi alakzatokat jelentenek. s mint ilyent. hogy kórházi fertõzés – vagyis hogy a beteg nem valami fatális véletlen folytán kapja meg. ítélkezése alapjául teljes egészében el is fogadta. vélemények.” Amiben nem az az érdekes. illetve következményesen a vér útján kialakult bal tomportáj gennyedése kórházi fertõzésnek tekinthetõ. Természetesen fellebbeztek. kiiktatva – nyugodt lélekkel leírta: „Mivel tehát a felperesek által csatolt orvosi vélemények nem szakvélemények. Így aztán a megyei bíróság 97 szeptemberében – röpke öt évvel a történtek után – Edináék keresetét elutasította. amit ugyanis a perben senki az égadta világon nem kért. A BAZ megyei bíróság így – a miskolcival ellentétes. Kirendelte viszont a BAZ megyei ügyben a BAZ megyei orvos szakértõi irodát.

hogy a pernek egyetlen alperese van: a kazincbarcikai kórház. a fertõzés pedig csak azon át juthatott volna a méhbõl a hasüregébe. És így tovább. akik ebbõl kimenekítették. hogy tudniillik mi okozta a kómát s annak sok-sok következményét. rendû felperes a Kazincbarcikai Városi Kórház szülészeti osztályán történt ellátása során kórházi fertõzésen esett át. hogy szándékosan – összemossa azon orvosokat. De mindemellett azt kell mondanom. A fertõzésnek az I. Elõször is teljesen összekeveri a szezont a fazonnal. próbálva elleplezni. amiért megmentették az életét. A kazincbarcikai és a miskolci kórházról következetesen mint I. A bíróság tanácsának sem tetszett különösebben az ETT véleménye. A miskolciaknak ember a szemére nem hányt soha semmit. ezt írta: „ Tiszóczkiné Svidró Edina I. 140 ETT IB-felülvélemény van a birtokomban.” Amely megállapításokkal azért van néhány nem jelentéktelen baj. A fertõzés nem származhatott sem Edina hüvelyflórájából. származhatott a beteg hüvelyflórájából vagy egyéb testrészérõl is… Az orvosok legnagyobb gondossággal végzett kezelésének eredményeként a beteg meggyógyult. holott a miskolci kórházat soha senki – legalábbis ez ügyben – nem perelte be. Részükrõl mulasztás vagy szakmai szabályszegés nem történt. akkor – ne tételezzük föl megengedhetetlen rosszindulattal. ez a most adott szakvélemény az alsó csúcs. Valamint testének egyéb részérõl sem. amely – ha a kazincbarcikaiakon múlik – rég elröppent volna. hogy azt nem ismerték föl idõben. hiszen az õt igazoltan megfertõzõ baktérium tipikusan kórházi kórokozó. hogy valami icipici „majdnem hiba” tényleg történt. Emellett orvosi badarságokat állít az ETT a bekövetkezett sokk kezelésérõl. hiszen a második mûtét leírása rögzíti. akik életveszélyes állapotba hozták Edinát azokkal. A fertõzés lehetett kórházi eredetû (erre vonatkozó adat az iratokban nem található).Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságát). Másodszor orvosi képtelenségeket állít. rendû felperes szervezetében rejlõ okai utólag nem tisztázhatók. Amely a legeslegfontosabb kérdésre. ezt enyhén szólva is alátámasztja. hogy méhfala ép volt. és II. Amikor tehát az ETT „ az orvosokról” ír. ebbõl a 140-bõl eleddig összesen kétszer írta le ETT. oda is módon. rendû alperesrõl ír. a mélypont. Edina a mai napig nagyon-nagyon hálás nekik. ezeket is amolyan ide is. aminek következtében nem is lehet alperes. s késõn kezdték meg a kezelését. ám õk udvariasabbak lévén annak kiegészítésére kérték fel a számos . még hosszan sorolhatnánk. Úgyhogy Edina ügyvédje a Legfelsõbb Bíróság tárgyalásán nem is türtõztette magát különösebben: – 1990 óta foglalkozom orvosimûhiba-perekkel.

Ahhoz képest. s kedvesen kitessékel minket a tárgyalóterembõl. Nem tartjuk fölöslegesnek.professzorból álló bizottságot. hogy fölcsillan a remény: Svidró Edina talán megkapja az igazát. Most mit tegyünk? Megáll az ész! A mi példányunkat nem adhatom oda felperesnek. a Szent László Kórház fõorvosát. csupán annak alkalmatlansága tette fölöslegessé ezt a kört. aki nem az ETT szakközremûködõje. viszontlátásra – bólint mindannyiunk felé a bíró úr. – Az hogy lehet? – értetlenkedi az elnök úr. de ezzel ismét elvesztegettünk egy évet. ezért kértük föl annak kiegészítésére. szíveskedjék mikrobiológus szakértõt kirendelni. Ezért fölajánlom. igazságügyi orvos szakértõt. minden a legnagyobb rendben zajlott Kazincbarcikán (is). és annyit írni: nem halt meg. 9 óra. ez már hangzik valahogy! – sóhajt az elnök. Svidró Edina császármetszése óta több mint nyolc év telt el. s mi úgy megyünk ki a terembõl s ballagunk le a bíróság tekintélyt parancsoló folyosóján. – No. akkor nem lesz több bizonyítási indítványom. ám a mikrobiológiai kérdésekben nem látunk tisztán. ám az ne az ETT szakközremûködõje legyen. – Igen. talán helyesebb lett volna. még nem döntésre érett az ügy – hirdeti ki pár perc múlva. elnagyoltnak tartjuk az ETT szakvéleményét – felel dr. A következõ tárgyalás idõpontja pedig: 2000. – Nem tudunk felelõsséggel dönteni. mint mindenki által ismertrõl – amíg ki nem derül: felperes és az õ ügyvédje nem kapta meg azt. de elment. El lehet távozni. igaz. Nem jutottak vele sokra. elvégre az ETT már jelen perben is tökéletesen bebizonyította véleményadásra való teljes alkalmatlanságát! – Kétségkívül mi magunk is felületesnek. november 30-a. november 22-én. mert . az ETT kötötte az ebet a karóhoz: semmiféle felróható magatartás nem történt. hogy végzést hozhassanak. És hol a tértivevény? Nincs meg? Nincs meg. Bán Évát. hogy amennyiben a Tisztelt Legfelsõbb bíróság kirendel olyan mikrobiológus szakértõt. A novemberi tárgyalás aztán furcsa közjátékkal indul. itt a papír. Edina ügyvédje a 2000 szeptemberében zajlott tárgyaláson ezt így kommentálta: – Az ETT leszögezte: felperes meggyógyult. Nyomatékosan kértem és újra kérem a Tisztelt Bíróságot. nagyon késõn. hogy kirendeltük az ETT-t. A bíróság elnöke úgy beszél a beérkezett mikrobiológus-szakvéleményrõl. ha az ETT minõsítés helyett megpróbál tényközlésre szorítkozni. hogy azóta kilenc mûtétre volt szüksége. tisztelt bíró úr. mivel az ETT-szakvéleményt nem tartjuk alátámasztottnak. Havasi Péter. – Úgy döntöttünk. Úgyhogy kirendeljük dr. hogy. – Mi kiküldtük. a bírói tanács elnöke –. Hát ez nagy baj.

amelyek a fertõzés megelõzését szolgálták volna. megártott neki a rekkenõ hõség és a feszített munkatempó. hiszen idõt kell adnia felperesnek. Beismerték: ha továbbra is õk kezelték volna saját államfõjüket. s azt is csak késõn. *** 2000 júliusában Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök megbetegedett. és lefénymásoljuk a szakvéleményt – s a jegyzõ lány átveszi alperes példányát. Kezelõorvosai úgy vélték. s eközben az újságírókkal s rajtuk keresztül az ország népével közölték: az elnök állapota folyamatosan javul. az minden bizonnyal meghal. egy pozsonyi kórházba került. Tibor Sagát. Innsbruckba. -Jó. . az elsõ érkezõ repülõbe nem fért be a hordágy – Ausztriába. Azzal védekeztek. A Magyar Köztársaság Legeslegfelsõbb Bírósága az alperestõl tarhál egy példányt a szakértõi véleménybõl. Szlovákiában képtelenség lett volna többet tenni Schusterért. – Elnök úr! – emelkedik föl az alperes kórház ügyvédje –. hogy vastagbélgyulladása van. a szlovák egészségügyi miniszter az eset után azonnal lemondott. amelyet fontos lett volna. Szlovákiában az elnököt összevissza kezelték. hogy Svidró Edinán nem végeztek el több olyan vizsgálatot. Rossz helyre varrták a vastagbelének kivezetését. Azt nem vették észre. Amely egyébként rögzíti. hogy a diagnózishiány miatt bélátfúródás következett be. éppen csak egy-két sort húztam alá. s vezetõ orvosok nyilatkoztak: az elnököt a körülményekhez képest megfelelõen látták el. ahol aztán sikeresen meg is gyógyították. hogy áttanulmányozza a most megkapott anyagot. Életveszélyes állapotban szállították át egy másik pozsonyi kórházba. valamint nem részesítették olyan kezelésekben. A következõ tárgyalás jövõre lesz. én szívesen átadok felperesnek a saját példányomból. tegyük ezt! Akkor most tartunk néhány perc szünetet. Amikor már-már halni készült. Ám ekkor kiderült: otthon. átvitték – azt is kissé bohókásan. Majd természetesen elnapolja a tárgyalást. és elmegy másolni belõle. csakhogy az egyiket eltitkolták.abba beleirkáltunk. Valójában három mûtétet hajtottak végre rajta.

hányt. Lilla mamája a mûtét napján természetesen ott toporgott a mûtõ elõtt. de telt-múlt az idõ. nem képes önmagát ellátni. kérjük szépen. de fõnöke unokatestvére. tárgyalt. hogy három nap után otthon lehet. Molnár Lillát mûtét után felügyelet nélkül hagyta az altatóorvos. angolul. franciául és olaszul egyaránt tárgyalóképes volt. mézzel kereskedett. németül. altatva meg pláne nem – aggodalmaskodott az anya–. Annyit tudok az ügyrõl: hogy a fiatal lányt. Sikerült ugyan újraéleszteni. itt fognak a legjobban vigyázni rá. majd egy osztrák külker. dr. üzletet kötött. Lilla miatt mindketten nyugdíjba mentek. minden a legnagyobb rendben lesz! Ez félórás rutinmûtét – s a pénzt sem fogadta el. hol végeztesse el a mûtétet. céghez került. azt mondta. de akkor háromhetes távol-keleti üzleti útra kellett mennie.Lilla három percig agyhalott volt Büntetõügyi tárgyalásra készülök a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. lovakkal. aztán még Olaszországban kellett bizonyos dolgokat elboronálnia. mondván. mi baj lehetne? Reggel õ lesz az elsõ. Egyetértett a doktorokkal. Ám egyre gyakrabban érezte magát rosszul. Fõiskolát jelesen végezte el. járni. A Molnár család Nagykanizsán él. állni. hogy el tudják õt látni. kár vele húzni az idõt. s a mamájával együtt beszélt Sulyok doktorral. és a lányát csak nem hozták ki. hasmenése volt. Már a munkájában is zavarták a rosszullétek. legyenek nyugodtak. jobb ezt minél hamarább kivetetni. Lilla 1966-ban született. mielõtt kivonja magát a forgalomból. hamar folytathatja a munkáját. Elõször a Nagykanizsai Bútorgyár külkereskedõje lett. neki az a véleménye. s megszületett a diagnózis: epehólyagpolip. de agyának pár perces oxigénhiánya miatt azóta nem tud beszélni. fájt a feje. nehogy valami baj legyen vele! – Hogy mondhat ilyet. emellett döntött. cipõvel. hogy baj. járta a világot. Kapott idõpontot februárra. Végül megszólított egy . Volt hat ajánlata is. Végül április 23-ban állapodtak meg. Sulyok Zoltán az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott mûtõorvosként. a papája tsz-elnök volt. – Lilla még sosem volt kórházban. Elõzõ nap feküdt be. A Külker. azzal. orvoshoz fordult. s õ legalább három percig agyhalott volt. Lilla mamája az OTP-nél dolgozott. vigyázzanak rá nagyon. csak utólag.

mindenkit megszólított. Pár pillanatra beengedték a lányához. leveszik a géprõl. életben marad. tud-e valamit Lilláról. de senki nem szólt egy árva szót sem. mi van a lányával. Amikor fölfigyeltek rá. majd lélegeztetõgépre tették. aki azt tanácsolta. leállt a légzése. Három és fél percre. De kómában volt. s az állandó megfigyelés helyett – magára hagyták. aki jelesen diplomázott. valójában mi is történt. Idõnként már fölvetõdött. Három és fél hónapig. nem tudott meg semmit. Innsbruckban kezelték – nem a magyar TB. Az altatóorvosa. amely foglalkoztatta. Újra kellett éleszteni. azonnal újraélesztették. mi történt! – Közben néha föl-föltûnt egy õszes. él. – Ha megfelelõ kezelést kap. nem tért magához. tanáros kinézetû doktor is. – Na de miért? Meg fog halni? – Azt nem tudom megmondani. A mûtét jól sikerült. Nem látszott rajta semmi. Lillát kitolták a mûtõ elõterébe. négy nyelven beszél? Mi van vele? – Egyelõre nem tudok semmit mondani. Az a szakmai szabály. õ pedig nem jött oda hozzá – késõbb tudta meg. Ember meg nem tudta mondani. mintha aludna – szép volt. Már kómában volt. És így.mûtõsfiút. Közben lassan-fokozatosan kiderült. Végszóra érkezett az intenzíves fõorvosnõ: – A Maga lányának az agyával van baj! – jelentette ki. de Lilla mamája nem ismerte. õ is csak nyögött: – Egyszerûen nem tudom elképzelni. az innsbrucki kómaközpontból Pestre hozatta Genstedbrand professzort. de azt garantálom. ha kihozatják hozzánk. valaha is magához tére Lilla. meg fog gyógyulni. õ volt Ringwald doktor. bent van az intenzíven – okozott döbbenetet a fiú. Ám magához téríteni nem tudták. csak nagy sokára jött ki a mûtõbõl. hagyják gépen a lányt. Változatlanul kómában volt. anélkül hogy bárki rögtön észlelte volna. mert az altatás következtében az elsõ fölébredés után is még bármi történhet vele. hogy nincs magánál. de nem itt! Amúgy sem tudok nyilatkozni a javulás fokáról. de olykor-olykor már reagált valamicskét a külvilág jelzéseire. Sulyok doktor közben folyamatosan operált. Nos. – Június– júliusban egy teljes hónapig ott. Ringwald doktor beszélt is vele. most mi lesz. bár biztosan súlyos agykárosodást szenvedett. Július végén hazahozták a nagykanizsai . ezután még állandó megfigyelés alatt kell tartani a frissen operált beteget. Feküdt nyugodtan. Ott kezdett icipicit magához térni. hanem az osztrák AWT cég pénzén. – Az agyával? Az én lányomnak. s annak végeztével Lilla föl is ébredt. – A mama futott fûhöz-fához. Az osztrák cég. valaki csak közli vele. Légzés híján pedig nem kapott oxigént az agya. érti maga körül a világot. – Van egy kis gond vele. nincs értelme életben tartani.

lassan. s az esti tévénézés közben szobabiciklizik. A masszõr. de ez is iszonyatosan lassú folyamat. amit mond. Éppen ezért létezik az az elõírás. uzsonnára gyümölcs. Így viszont. hogy idegenek számára is érthetõ legyen. vagy onnan ki. Talán egyszer még oda is eljutnak. keringése. Két oldalról belekarolnak. majd másfél hónap következett a rehabilitációs intézetben. Hogy néz ki Lilla napirendje? Reggel fölkel. Csakhogy ez nem azt jelentette. Ha pedig Lillát megfigyelés alatt tartották volna. és körbejárják a lakótelep egy részét. Lilla ma sem tud fölállni. Úgynevezett anesztéziás szövõdményként bármikor bárkivel elõfordulhat. a torna-. letusolják. ám azt a szülein kívül más egyelõre nem érti. Mert nem gyógyult meg mind a mai napig sem. szakképzett orvosnak vagy ápolónak kell megfigyelés alatt tartania. fektetik. mozgás-. s nem károsodik. majd a logopédus egy-egy órára. s mindenki egybehangzóan állította: ennek nem lett volna szabad megtörténnie. Kefirt. hogy az altatás után tilos magára hagyni a beteget. majd séta a szülõkkel. Most már erõsödik. Ebéd. beemelik a kádba. megmosdatják. s ha nem percekkel késõbb. nehezen artikulál. Beszélni rettenetesen nehezen képes. szobabiciklizés-adagját apránként emelni lehet. joghurtot vacsorázik. * A szülõk persze számos ismerõst. csak mostanában jut el oda. beszél is. s talán több év alatt eljut vele odáig. azt is nehezen érthetõen. Január 30-án vihették haza elõször – az április 23-i mûtét óta. hogy spontán leáll a légzése. hogy szülei levetkõztetik. pici pihenés. majd kiemelik a kádból és fölöltöztetik. egy-másfél óra alatt. aztán két és fél hónap megint Innsbruckban. a mamája megreggelizteti. hanem rögtön újraélesztik. egyedül fölülni. hogy egyre inkább képes megfogni valamit. csak nagyon lassan. hosszú-hosszú idõ alatt tud egy-egy szót kiejteni. köztük több orvost is megkérdeztek a történtekrõl. Hetente kétszer jön hozzá a logopédus. csak pillanatokra marad oxigén nélkül az agya. Jön a masszõr.kórház intenzív osztályára. hogy legalább három-három és fél perc eltelt . mivel dadog. a gyógytornász próbálja rendbe hozni teljesen elsorvadt izomzatát. hogy addigra Lilla meggyógyult volna. le vagy keltik föl. miközben mindez 1993-ban történt. ott ráül egy kis ülõkére. akkor azonnal észlelik a spontán légzés megszûntét. aztán érkezik a gyógytornász. Ma még a szülei együtt emelik be a kerekes székbe. lebotorkálnak az elsõ emeletrõl a lépcsõn. Olvasni már tud. Mosakodni úgy tud. hogy Lilla egyedül föláll vagy leül. majd másfél óra torna következik a papájával.

Azt végül – mindenki teljes elképedésére – el is érték. Ügyvédhez fordultak. a felelõsségrõl volt szó.anélkül. de eleinte szóba állni sem voltak hajlandók vele. örömmel üdvözöljük egymást. új eljárásra. kétségbe vonták annak jogosságát. visszautalta elsõ fokra. szó nem lehet kártérítésrõl. valamint egyúttal följelentést tett a rendõrségen orvosi mûhiba miatt. – És azok kötelezõek? . hogy valaki észrevette volna rosszullétét. hogy a végül nagy nehezen megszületett ítélet ellen az Országos Onkológiai Intézet nem is fellebbezett – amikor csupán a jogalapról. Vitattak minden egyes tételt. mivel az agy sejtjei nem bírják az oxigénhiányos állapotot. mondván. hogy autót kéne venniük Lilla szállításához. Meg kellett indítani a pert. ott találkozom Molnár Miklósnéval. Ott aztán harcoltak késhegyig. immáron pénzre ment a per. nekik kötelességük a gyermekük ellátása. mindenütt felügyelet alatt tartják az altatott beteget! Ön felelõs azért. A másodfok nem tudott dönteni. mert nem gyõzik fizetni a lányuk ápolásával járó õrületes költségeket. mondván. aki elindította az onkológiai intézet ellen a kártérítési eljárást is. már csak azért is. Ficsor Mihályné bírónõ tárgyalóterme. Felszeghy doktor végül keményen fogalmazott: – Kolléga úr. Heves vita alakult ki a fölkért orvos szakértõ és Ringwald doktor között. úgyhogy majdhogynem szakértõként kérdez – bármennyire is nem vagyok az: – Te. Annál inkább. Ismeri az elsõ kötetemet. ami történt! – Olyannyira napnál világosabb volt minden. mint ön. amint konkrét kártérítésre. ha másért nem. visszavonhatatlan agykárosodásokat szenvedett. bizonygatták. Többször is próbált per nélkül megegyezni a kórházzal. az fellebbezett. hogy Lilla szülei túlzott összegeket akarnak elszámolni masszõrre vagy más kezelésre. Valaha évfolyamtársak voltunk a jogi egyetemen. hogy mûtét után kell-e felügyeletnek lenni. az aneszteziológiai tankönyvek is meg a szakmai kollégiumi állásfoglalások is. * A földszinten van dr. s a szakértõ. mondd. kinek. Befut az ügyésznõ. és ha igen. õk semmi hibát nem követtek el. hogy a bíróság nem állapított meg gondozási díjat a szülõknek. A szülõk érezték-látták: tenniük kell valamit. szabályozzák azt valahol. Az elsõfokú polgári bíróság megítélte a kórház kártérítési felelõsségét. aztán elhajtották. Lilla mamájával. ezt sehol a világon nem így végzik. hogyan? Picikét elsötétül elõttem a világ: õ fogja tehát képviselni ebben az ügyben a vádat? – Persze – dadogom –.

Ringwald Gábor orvos ellen. A bírónõ elõször névsorolvasást tart: – Vádlott? Ügyész? Védõ? Szakértõ? Nem tudom alkalmazni Tuskó Hopkins trükkjét – miszerint aki nem akar sem pluszban. – Félt? – Azt hiszem. Budapesten lakik és így tovább. Óhajt ennek ellenére? – Igen. hogy adott idõszakban mik az orvosi szakma szabályai. csak a kollégám. vonzó. ha ügyészként végzi a dolgát? – Hát… ne csináld már. aki elõkészítette a vádat. valamint tüdõgyógyász és altató szakorvos. aki a Btk. igen. mert a megafonon át beszólítanak minket. – Mit? – Hát azt. § (2) bekezdése szerinti maradandó testi fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt emel vádat dr. s azokat kötelezõ betartania minden orvosnak. 171. hogy pont mûtét elõtt õ lépjen föl orvossal szemben. sem mínuszban lenni a névsorolvasásnál. érted ezt Te is! Nem folytathatjuk a kevéssé épületes társalgást. mesélje el az altatás történetét úgy. hogy azt nem orvosok is megérthessék. majd ha behívtuk a sértett édesanyját is. – Milyen végzettsége van? – Matematikus. majd átadja a terepet.– Azok szabják meg. – Arra kérem. ez nem az én ügyem lett volna. aki a bíróság nyilvános tárgyalására érkezett hallgatóságként. – Magyar állampolgár vagyok – hajolok meg udvarias pofátlansággal –. az olvassa maga a listát – . hogy baja származhat abból. tehát ma képviselnie kéne. úgyhogy fölöslegként mutatkozom. Röviden ismerteti az úgynevezett tényállást. nem? Attól tart. – Ez azért szomorú. – Tudod. – És Ön? – kérdez hát rám a bírónõ. s végighallgatom az ügyésznõt. – Aha – hangzik a válasz. szemüveges. – Akkor oda hátra tessék leülni! Leülök oda hátra. – Bûnösnek érzi magát? – Nem. negyven körüli asszony. Az õszes. s elkéri személyi igazolványát. – Mióta dolgozik az Országos Onkológiai Intézetben? – 1978 óta. úgyhogy nem vállalta a dolgot. éppen mûtétre készül. – Ön nem köteles vallomást tenni. A csinos bírónõ a vádlott Ringwald doktort szólítja. egyszerû . tanáros külsejû orvos 1943-ban született.

Ezt azonban neveltetésem nem teszi lehetõvé. hogy fáradjon ki! – áll elõ döbbenetes ötlettel Ficsor doktornõ. amik nem voltak igazak. – Hogyhogy nem megy ki? – Magyarországon ismereteim szerint a bírósági tárgyalások nyilvánosak. csak akkor. amelyek nem szeretném. és utána olyasmiket írt. a titkárnõjének pedig fogalma nincs arról. a történet. erre kutatási engedélyem is van jelen bíróságra is. mert ezzel megsérti a törvényt! – Fáradjon ki! Ahhoz. amit õ elkövetett. Téblábolok hát erre-arra. Akkor elrendelem a zárt tárgyalást! – Én pedig azonnal panaszt fogok tenni. föl kéne borogatnom az íróasztalát. a jelenleg folyó eljárás – s mind e helyett a következõ. abban a naiv reményben. majonézzel megetetni vele az asztalán heverõ kis. – Akkor megkérem. ha vallomást teszek. ami megesett. – Igen. – Akkor megkérdezem – szigorodik el a bírónõ máskor kedves arca – . A doktor erre válaszul a következõkrõl nem ejt szót: a sértett. A büntetõeljárásról szóló törvény pedig csak olyan esetekben engedi meg kivételképpen a zárt tárgyalás elrendelését. Lilla. – Nem megyek ki! – közlöm eléggé el nem ítélhetõen kevéssé alázatos módon. Ott . orvosi mûhibákról írok. – De én arra kértem. így aztán bármi normálisnak tekinthetõ cselekvés nélkül kikullogok a tárgyalóterembõl. Egyenesen az elsõ emeleti elnöki irodába tartok. mindaz. közben visszabotorkálok Ficsorné tárgyalóterméhez is. ez mennyi idõt igénylõ jogi eljárás. hogy most jól érezzem magam. hagyja el a tárgyalótermet! – Nem hagyom el. a mögöttem ülõ úr dolgában – és rám mutat – szeretném jelezni. hogy ha azonnal panaszt teszek. – Kérem. Kende Péter vagyok. hogy Ön újságíró? – foglalkozik a vádlott helyett szerény személyemmel. az egészségügy egészérõl vagyok kénytelen olyasmiket elmondani. hátha kint is történik valami érdekes. Én. legalább a második félidõre visszaengednek – a törvény szerint. ha megjelennének. ha ön zárt tárgyalást rendel el – pimaszodom el. Fazekas elnök úr azonban éppen ebédel. Nyilvános tárgyaláson pedig jelen lehetek. szürke könyvet a büntetõeljárásról szóló törvénnyel. hogy az ugyanezen ügyben folyó polgári perben az egyik tárgyaláson jelen volt egy újságíró.magyar nyelven. valamint lassan. kissé meglepõ fordulattal áll elõ: – Kérem. S valóban. amelyek egyike sem áll fenn.

– Kétségkívül. – Ön megzavarta a tárgyalás rendjét? – néz rám furcsállóan az elnök. – Hiszen aki ezt teszi. – Nem. ezt az egyetlen indokot említette. tessék megnyugodni. – És honnan fogom tudni. amik. Ám a vádlott arra hivatkozott. azt joga van a bírónak kiutasítania. – Tessék – sóhajt. sem máséira. majdnem megölésérõl van szó odabent. – Ez is igaz. ez nem elegendõ indok. – Természetesen igen. akinek a kislányát lényegében megölték. tehát duplán törvénytelenül. az én egész életemet is összerombolták. Föl az elsõre. hogy maximum egy héten belül levelet küldök Önöknek. – Na. hogy mikor lesz a következõ tárgyalás? – Azt vállalom. és akkor én sem lehetek jelen. s a bírónõ erre rendelt el zárt tárgyalást. – Engem. aki kiküldött a tárgyalásról. már holnap magamhoz rendelem a teljes anyagot. köszönjük szépen – húzom ki kézen fogva a zokogó . – És engem is kiküldött. de ígérem. amelyben nemcsak a vizsgálat eredményét írom meg. és megértem: nem éppen sziesztaprogram az ilyen. rendbe fogjuk ezt hozni! Most természetesen nem tehetek semmit. legalább a következõ tárgyaláson itt lehetek majd? – kérdezi Molnárné. olyasmiket fog elmondani az egészségügy egészérõl. – Rendben. nyomorékká tették. – Kérem. zárt tárgyalás van. elnök úr. Másra nem hivatkozott? – Nem. – Ficsor doktornõ tárgyalótermébõl jövünk – kezdem a bemutatkozást követõen –. Teljes alapossággal ki fogom vizsgálni az ügyet. panaszt tenni érkeztünk. nem zavartam meg. Hang nélküli hallgatóságként próbáltam jelen lenni. Az én kislányom tönkretételérõl.álldogál Molnárné elkeseredetten: – Engem is kirúgott. ha megjelennének. – De elnök úr. Pici ember nagy bajusszal. s az elnök úr már visszaérkezett az ebédbõl. nem szeretné. és kirúgott! Azt mondta. és beszélek a bírónõvel. jöjjön. Egyébként végzés meghozatala nélkül. akkor együtt megyünk az elnökhöz. Sem a saját személyiségi jogaira. a törvény szerint zárt tárgyalást külön végzésben kell elrendelni. elnök úr! – ömlik a könny Molnárné szemébõl. hanem a kitûzött következõ tárgyalási határnapot is. és az eredményrõl mindkettõjüket tájékoztatni fogom. Emlékeim szerint a büntetõeljárásról szóló törvényben ilyen indok nem szerepel a zárt tárgyalás elrendelésének taxatíve fölsorolt feltételei között. kedvesen kérdi: – Be voltak jelentve hozzám? – Nem.

Beadványt intézek az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz. ha ez államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett. május 20-án Fazekas elnök úrnak írásban is beadom a panaszbeadványomat – a szó elszáll. (2) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részérõl indokolt határozattal kizárhatja. ami ott történik – nem lenne ugyan igaza. hogy határozottan egyetlen hetet ígért az elnök úr a kivizsgálásra és válaszadásra – ám õ is ezt hallotta. megígérte. Ez fontos történelmi tanulság. A bíróság egyes hivatalos személyeknek ebben az esetben is megengedheti. ezáltal a sajtószabadság komoly dolognak tekintetik-e avagy játékszernek. szerintem színtiszta jogtiprás történt. de lehetne hivatkozni rá. amely a bíróságok önkormányzati szerve. Végtére is az nem az én magánügyem. hogy kivizsgálja a történteket és egy héten belül értesít minket – többet nem is várhatunk tõle. tisztában vagyok vele. Úgyhogy három teljes hét elteltével picikét elveszítem a béketûrésemet. illetõleg erkölcsi okból szükséges. aminthogy az sem: a sajtótörvény. ha palira vesznek. egyszersmind a törvényesség betartásának õre is – esetleg. hogy a tárgyaláson jelen legyenek. Minthogy azonban ezt egyáltalán nem tette. Ez a beadványom már „ bepörgeti” a jogi gépezetet. hogy létezik-e bírósági nyilvánosság ebben az országban vagy sem. S a következõ két hétben a napi postabontáskor újra és újra várom a levelét. az írás megmarad. ennél többet most nem érhetünk el. Ami nem jön. Úgyhogy a biztonság kedvéért másnap. hogy én jelen vagyok. Nem kifejezetten rajongok azért.asszonyt.” Ez éppenséggel teljesen egyértelmû. Fazekas elnök úr szimpatikus. A büntetõeljárási törvény ugyanis a zárt tárgyalást természetesen pontosan szabályozza. még ha manapság a KGB. illetve az ÁVH szerepkörét olykor az APEH játssza is. Hruscsov elvtárs is mindig azt mondta: az emberekkel szemben alapvetõ álláspont a bizalom – de azért mindenesetre fejlesztette a KGB-t. kedves is volt. ezt írja elõ: „A tárgyalás nyilvánossága 11. § (1) A bírósági tárgyalás nyilvános. és megírom mindazt. tehát van miért igazságot keresnem. Június 17-én egyszerre két válaszlevelet kapok. Egyet az Országos . Ha történetesen a doktor úr arra hivatkozott volna: az õ erkölcsei sérülnének azáltal. Fölhívom Molnárnét: talán rosszul emlékszem.

Egy állítás – egy tagadás. ha nyilvánosságra kerülnének” . Itt viszont a helyzet kissé billegõssé válik. hogy hagyja el a tárgyalótermet. vagy amikor megbeszélték. hogy a vádlott. Szerinte „ bíróságnak a abban a kérdésben kellett állást foglalnia. azt volnék kénytelen feltételezni: a PKKB „ akarta nyelni” az ügyet. az mindjárt más. Ám én egyáltalán nem vagyok rosszindulatú – istenem. hogy a két – különbözõ napra dátumozott – levél egyszerre érkezett meg hozzám. rögtön ugrunk” történet. összekapták magukat. amely a vizsgálat eredményérõl tájékoztat – remélik. Patt. hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz is írtam. így nem kifogásolható. annak szerves része. és ennek megítélése nem igazgatási kérdés… Molnár Miklósné tanúként jelent meg a tárgyaláson. A másikat a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökhelyettesétõl. Ficsorné nyilván – amikor fõnökei meghallgatták. Vegyük sorba! Itt van elõször ez a „ válaszolunk – nem válaszolunk – ha jön panasz a fõnökséghez.Igazságszolgáltatási Tanácstól. teljes megnyugvásomra. amelyek nem szeretném. már meg kellett kapnom a PKKB-elnökhelyettes válaszát. Vagy orvosetikai . s az jogos. ha a bíróság a nyilvánosság kizárását maga után vonható erkölcsi okként elfogadta az orvosi etikára való vádlotti hivatkozást. Isten útjainál sok egyéb mellett a posta útjai is kiszámíthatatlanabbak. Mert én ugyan esküdözhetem: annyi és csak annyi hangzott el az õ szájából. hogy a vádlott által elõrevetített indok megalapozza-e a Be. az. ehhez képest a bíróság a vádlott meghallgatása elõtt perrendszerûen rendelkezett akként. Bánhidi Istvánnétól. Fazekas elnök úr egy hetet ígért. mit válaszoljanak nekem – azt állítja: „ vádlott »az a egészségügy egészét… a betegek bizalmát« érintõ körülményekre – tartalmilag orvosetikai okra – hivatkozással kérte” a zárt tárgyalást. Sokkal fontosabb a tartalmi. Ha rosszindulatú lennék. 11. mondjuk – még ha nem is igaz –. a törvényben lefektetett elveknek megfelelõ indok-e vagy sem. § (2) bekezdésében említett erkölcsi ok fennállását. Ringwald Gábor mire hivatkozva kérte kirúgásomat. baj ne legyen kifelé. dr. nyilván véletlen. nem olyan nagy ügy ez! Biztosan válaszoltak volna õk maguktól is.” Nos. hogy ezt mondta volna. dr. érdemi kérdés: volt-e joga Ficsor Mihályné bírónõnek zárt tárgyalást rendelni vagy sem? Mi dönti el ezt? Természetesen az. amely azt írja. Álláspontom szerint az orvosi etika az általános erkölcsiség egy szeletét képezi. belátták. nem dobtak föl nagyon. De jó. három lett belõle. Hol a csudában „ tartalmilag orvosetikai ok” ez? Szó nem esett „ tartalmilag orvosetikai” megközelítésrõl. pontosabban fölfelé. hogy „ az egészségügy egészére nézve olyan dolgokat leszek kénytelen elmondani. aztán amikor le áttelefonáltak nekik.

hogy az egészségügy egésze tehet arról. ehhez képest a bírónõ és jegyzõje hat perces késéssel ballag a folyosón a tárgyalóterem felé. hogy az egészségügy egésze rettenetes. de hát ez csak nem lehet elegendõ indok! Netán attól minõsül zárt tárgyalást szükségessé tevõ tényezõnek. de azt is látom. éppen ide – felelem. de az ítélethirdetés idõpontjáról sem. úgyhogy várunk! – és valóban. közölve a vádlottal: – Az ügyésznõ telefonált. hogy egy pillanatra menjek ki? Nem merte közölni. ezek szerint megnyertem a meccset. hogy Lillát felügyelet nélkül hagyták? A pénztelenség? Az alacsony létszám. de Magának ehhez nem volt joga. Itt – úgy tûnik. Olyannyira. disznóság bárkivel ilyet tenni! Szégyellje Magát. a túlterheltség? Lehet. hogy nincs igazuk. de elõreengedem. aki persze igen-igen furcsállva nézi. borzalmas helyzetben van? Persze. arra természetesen elmegyek. – Igen. az már sehová sem vezet. Eltelik még vagy öt perc. mindössze 13. s megérkezik az ügyésznõ. az orvosokhoz hasonlatosan – a szakma zárta sorait. a következõ tárgyalás szeptember 23-án lesz. s én. mi tagadás. amikor sebbel-lobbal távozik az ügyésznõ. büszkén vonulok ki.09-ig kell türelemmel lenni. Ez 13 óra 15 perckor történik. hogy mögötte én is be akarok menni – Ide jön? – kérdi tõlem. az is. mint aki most oda jól leül. Lehet. de – amilyen faragatlan tuskó vagyok – képtelen vagyok meghallgatni õt. majd a vádlott. hogy törvénytelenül továbbra is zárt tárgyalást tart? Hogy jön Maga ahhoz. hogy végighallgassam a tárgyalást. Igaz. – Egy pillanatig megkérem. aztán kénytelen eltûrni. várakozzon odakint! – fordul hozzám Ficsor bírónõ. mindennek mi köze van ahhoz. s én 13 óra 44 percig üldögélek a folyosón.kérdés. momentán mégiscsak õ a vádlott. Így-úgy megtudom. . Ekkor a bírónõ behív. hogy gondatlanságból súlyos agykárosodást okoztak egy fiatal lánynak. ennyire könnyen nem adom meg magam. hogy kicsit késik. hogy – ígéretük ellenére – persze nem küldtek értesítést nemhogy a következõ tárgyalás. hogy hülyét csináljon belõlem? Tisztelem. innentõl nyilvánvalóan fontosabb kell legyen a belsõ szolidaritás a külsõ támadással szemben. ha velük vitatkozom tovább. S belépve kellõ pofátlansággal szó nélkül megindulok a hátsó padsor felé. 13 óra a kitûzött idõpont. mire behívják Ringwald doktort. Csak éppen azt nem vagyok képes fölfogni. kirobban belõlem az átverés minden dühe: – Kikérem magamnak ezt az eljárást! Miért mondta. csak egy pillanatra küld ki. amely megérdemli. valamit mondani akar. mint bármi más szempont. hogy valamelyik következõ riportszociográfiát a bíróságokról lenne érdemes írni? Meg vagyok róla gyõzõdve. becsülöm az igazságszolgáltatás mindazon részét.

– A mûtõ területén tartózkodtam. Jó. nem jött ki a mûtõbõl. hogy szóltam Magának. aki ma már nyugdíjas. a történtek után az érthetõ. – És arra sem emlékszik. Átszaladtam ebbe a mûtõbe. és szóltam. rendszerint csak az üvegablakon át. A kiabálásra figyeltem föl. doktor úr. hátsó csatározások eredményeként – voltaképpen be kellett ismernie. nagy riadalom volt. és úgy rávágom az ajtót. Lilla mûtétje idejében azonban még ott dolgozott. mi volt a gyakorlat altatásos mûtétek után? – Amikor az altatóorvos fölébresztette a beteget. – Arra emlékszik – kérdez közbe Ringwald doktor –. hogy hibásan. amibõl – éles logika nélkül is – arra következtetek. helytelenül. . – Maga nélkül is kimentem volna! – dühöngök fuldokolva. Az onkológiai intézet egykori asszisztensnõjét hallgatják meg. Minek következtében 2000. de nekem a másik mûtõben kellett altatást elõkészítenem. ahol feküdt a beteg. s ezt föl kellett oldania. hogy Maga. – Amíg ön ott dolgozott. mintha eddig is ez lett volna állandó szokásom. hogy vegye át a beteget? – Nem. S Ficsor doktornõ ezt szó nélkül tudomásul veszi. – Emlékszik az esetre? – kérdi a bírónõ. hogy – nyilván mindenféle belsõ. mintha neki pedig az lenne a szokása. hanem az. * A szeptemberi után a következõ tárgyalást 2000 januárjában sikerül megtartani. És nem szégyellem. hogy mi történt a lélegeztetõtubussal kapcsolatban? – Nem. március 21-én – mivel már úgysem ünnepeljük a Tanácsköztársaság évfordulóját – úgy jelenek meg a soros tárgyaláson. Molnár Miklós is. hogy engem nem rohant errõl értesíteni. hogy hepciáskodásom sikerre vezetett: megszüntette a tárgyalás zárt jellegét. de most legalább érthetõ és elfogadható okból. törvényellenesen cselekedett. de többet nem láttam. s õt nem küldi ki a bírónõ. – Arra nem emlékszik. Arra emlékszem. amikor kizárta a nyilvánosságot. legalább fél órát még ott tartottuk és megfigyeltük a betegeket. Ezen jelen van Lilla papája. igaz.bírónõ! – Akkor most megint fáradjon ki innen! – rúg ki ismét. hogy én kijöttem a mûtõbõl. csak úgy döng. de nem is ez a fontos. hogy engem megtûr a tárgyalójában. nem emlékszem.

ilyen nem volt. mintha tényleg lett volna ilyesmi. gyakran elõfordult. a szokásosnál nagyobb asszisztenciával. A bírónõ megköszöni neki. – A vádlottnak? – Igen. – És akkor egészséges lehet az én kisbabám? – Teljes mértékben! – mosolygott a szívsebész. megoperáljuk. jelentõs felhajtással. az õ meghallgatásukat fontosnak tartom. – Ezt a csöppöt? Ekkora kis szívet? Hát lehet ezt egyáltalán mûteni? – Lehet. sem Maga. sem mi – mondták a doktorok sok-sok alapos vizsgálat után az anyának. hogyne lehetne. Kérem Tekeres professzor és Karlovits professzor meghallgatását is. nekem van. csak még sokkal elõvigyázatosabban kell. És június 14-én ítéletet hirdet: „Dr. Az ítélet 2000. mindig ott tartottuk még a betegeket megfigyelésre – állítja határozottan az asszisztensnõ. Ezért õt a bíróság 8 hónapi fogházra ítéli.” *** Az alföldi nagyváros klinikáján született babának baj volt a szívével. A baba az operáció napján volt háromhetes. . vegyem el onnan? – Hát… nem is tudom… most. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében. majd berekeszti a tárgyalást. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évre felfüggeszti… A bíróság a vádlottat elõzetes mentesítésben részesíti. megpaskolta az anya karját. – A másik: arra emlékszik a régi gyakorlatból. ahogy mondja. nem tehet róla senki. június 19-tõl jogerõs és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. ott van az asztalon. de a tubusra nem emlékszem. – Veleszületett szívrendellenesség. hogy az ébredés után rögtön fölvitték a beteget az osztályra? – Nem. és maga azt felelte. és elengedi. Ez nagyon fontos lenne! – A bírónõ jegyzõkönyvbe mondja a teendõket. – És lehet valamit tenni? – Persze. Ringwald Gábor bûnös maradandó fogyatékosságot okozó. mint a felnõttekét. Két nappal késõbbre tûzte ki a mûtétet.hogy kell tubus az intubáláshoz. Ügyésznõ! Ezen kívül további bizonyítási indítványa van? – Nincs. – Idéztünk mára két igazságügyi orvos szakértõt is. amúgy megnyugtatóan.

– Nem bírta ki a szíve – hangzott a diagnózis. egész teste begörcsölt. A szülõk sokat sírtak. . S õ jól végezte a dolgát. S végre kijött a szívsebész: – Minden a legtökéletesebb rendben zajlott. Arra az icipici koporsóra ránézni is szörnyû fájdalom volt. Ám a szívsebész a seb összevarrása során a cérna végén bent hagyta a varrótût. teljesen meg fog gyógyulni. Nem akármilyen teljesítmény ekkora szívet operálni. A temetés maga volt a borzalom. Ám két nappal késõbb a baba egyik pillanatról a másikra rosszul lett.Az egész család órákig ott rettegett a mûtõ elõtti váróban. Percek alatt meghalt. hogy elfáradt. de õ is jókedvû volt és büszke. ha egy évvel késõbb meg nem tudják: a doktorok hazudtak nekik. összeomlott a keringése. A gyerek jól van. Beletörõdtek volna a sors megváltoztathatatlanságába. semmi baja nem lesz! – látszott rajta. Abba halt bele a baba. fulladt. Babájuknak az a beteg kicsi szíve is kibírta volna a mûtétet.

legyen közös gyerekük is. akihez addig járt. a férje jól kijött a fogadott fiával is. mert kezdett szivárogni a magzatvíz. azt kérte tõlem. megszakítja összes olyan kapcsolatát. bejelentette. ne valódi nevén szerepeljen. leborotvált. szerették egymást. nem vagyok-e asztmás. mindannyian boldogan várták a jövevényt. Másik városba költözik. ami történt vele. majd elvált. este fél nyolc körül mentem be szülni. Innen mesélje maga Berta a történteket: – Július 23-án. Minden vizsgálata negatív volt. Kiss Jánost. Ekkor egyujjnyira volt nyitva a méhszájam. Zavartalan. hagyott letusolni. de megnyugtatta Bertát. Ott egy általános iskola felsõ tagozatán tanított. felhõtlen terhesség volt. de valami rossz érzés . Este tíz körül a kórteremben beszélgettem valahai gimnáziumi évfolyamtársammal. így azt sem kívánja. ami a méhnek magának három napig tartana. Rám helyezte az NST-t. szeretné elfelejteni a szörnyûséget. amikor kihívatott Kiss doktor. szép magzati szívhangokat adott és csak gyenge fájásokat jelzett. a tapolcai kórházban több kitûnõ szülész dolgozik. egy tüzértiszthez. beöntést adott. Kicsit megijedtem. sem hasonló panasszal soha nem küszködtem. ismét férjhez ment. foglalkozást változtat. amely emlékeztetheti minderre. s Tapolcára költözött. A többiek neve azonban valós. mert akkor gondom lehet ettõl a géltõl. minden rendben. Felszállíttatott a „ csikóra” s közölte. majd a szülésznõ elvitt elõkészíteni. ott kezdett tanítani. de úgy döntöttek. Berta végig dolgozott. szült egy fiút. A kiírt idõpont elõtt egy hónappal az a szülész. hogy a háromnapos osztálykirándulásra ne kelljen nagy hassal eltolatnia. Megkérdezte. a laboreredmények jók lettek. azt mondta.Fölhelyezték a gélt Bertát igazából nem Bertának hívják. mert éjfél elõtt nem nyúlnak hozzám. s ajánlotta maga helyett dr. Jól éltek együtt. reggel hat elõtt ebbõl nem lesz baba. közben férjhez ment. éppen csak a tanév vége elõtt kicsivel ment el szülési szabadságra. A kórteremben kipakoltam. Nem volt ugyan semmi bajom. éppen a szüléskor lesz szabadságon. Berta hamar teherbe is esett. Kiss doktor megvizsgált. olyan gélt. egy óra alatt elvégzi azt. amelynek a méhszáj tágításában van szerepe. Új életet akar kezdeni. sem asztmás nem voltam. föltesz . hogy e könyvbõl ráismerhessenek. Szegeden járt tanárképzõ fõiskolára. de küldjem haza a családot.

Nem tudtam rendesen beszélni. és elment. és elfordította a fejét. lépni is alig tudtam már. a spontán szülés korai szakaszához hasonló állapotot hoz létre a méhnyakban.” ] A gél fölhelyezése után átvittek a vajúdóba. alig bírom ki. már az is nagyon nagy fájásokat jelzett. azt mondta. egyre inkább rosszul vagyok. akkor néhány percre megkönnyebbültem. Valamivel éjfél után megjelent az orvos. így kérdeztem egyre csak ugyanazt: – A baba? – mellettem a nõvérnek könnyes volt a szeme. siessünk. A doktor elment. Ismét rám tették az NST-gépet. Próbáltam a mûtõsnõ szemébe nézni. de három óra lett. amint tolnak ki a mûtõbõl. és sokan vannak mellettem. sietni kéne a baba miatt! Kérdeztek.fogott el. majd éjfél körül szóljon neki a szülésznõ. nem fogom bírni. artikulátlan hangok jöttek ki a számból. nincs a kórházban Bricanyl. esik le a vérnyomásom. kivették belõlem a tampont. fél órát várni kell a császármetszéshez. ám szültem már. s a nõvér és a szülésznõ arcán láttam is az ijedtséget. Pontos hatásmechanizmusa nem tisztázott. – Mi ez a gél? – kérdeztem. felpuhulását és kifejlõdését. visszajött. Éjjel két óra húszkor született meg a döntés a császármetszésrõl. meg fogok halni! Könyörgöm. ollóval.5 mg-ot tartalmaz. praktikus. tudtam uralkodni magamon. aztán elaludtam. de a legfontosabb. 3 g gél 0. panaszkodtam neki. Infúziót kötöttek a karomba. a babának baja ne legyen – ketten fogtak. Arra ébredtem. Az altatóorvos és a nõvér még percekig kereste a vénámat. a magzati szívhang jó volt. ezt nem lehet kibírni! – rimánkodtam. – Prepidil – felelte Kiss doktor. szinte a hónomnál fogva húztak át a mûtõbe. én pedig egyáltalán nem fulladtam. tudtam. Ám éreztem. Mindegy volt. alkalmazásra kész kiszerelésben. [Késõbb megszereztem a hivatalos leírását. – Doktor úr. császározzon meg. hogy a mûtõasztalról átraknak a tolóágyra. Kiss doktor azzal távozott. mire a mûtõasztalra kerültem. az fulladás ellen való. A szülésznõ kezdett elõkészíteni a mûtéthez. Így szól: „Prepidil (Upjohn) gél: Prosztaglandin – E2-tartalmú gél. Hatóanyaga a dinoproszton. aki viszont nekiült újságot olvasni. támogattak. azt feleltem. Egyre erõsödtek a fájásaim. hogy adminisztrációs munkái vannak. segítsen. iszonyatos erõsek a fájásaim. Nem reagált. Csak éjjel fél kettõkor repesztett burkot. szakad rólam az izzadság. közben szólt: – Gyengül a magzati szívhang. tegyenek-e kerekes székbe. Endocerválisan alkalmazva elõsegíti a méhszáj érését. szétszakadok. Kezdtem már-már elviselhetetleneknek érezni. valaki közölte. amit a gél fölhelyezésekor használtak. Bricanyl sprayt kerestek. ezt nem értettem. õ is másfelé .

Hogy késlekedett a császármetszés . össze kellett varrni a szétdurrant húgyhólyagomat. hogy azt állíthassák: valami szövõdmény lépett föl. mi történt valójában. – Meghalt. Meghalt. Szerintem szándékosan tüntettek el mindent. amint elkaptam volna a pillantását. Kénytelenek voltak eltávolítani a bal oldali petevezetékemet a petefészekkel együtt. nekem sem kellett volna kivenni semmilyen testrészemet. a magzat feje a repedésen át a hasüregbe került. borsónyi lyuk volt rajta. – Nem hiszek neki. a méh megrepedt. ám õ a fõorvosi utasítást köteles volt végrehajtani. Aztán fokozatosan megtudtuk. Valamint ki kellett venni a szétrepedt méhem. fájdalomcsillapítókat. vénásan különbözõ gyógyszereket. miként szülnek az asszonyok. éjjel meg lehet halni a kórházban. Kiss doktor legalább többször is bocsánatot kért. Ha – iszonyatos nehezen. Kiss doktort állítólag Csongrády fõorvos kötelezte – telefonon át –. úgysem fogok emlékezni rá. Hét palack vért kaptam. ne kérdezzek semmit. a csempét. Soha többet nem lehet gyerekem. Három napig a szülõszoba melletti õrzõbõl folyton azt láttam és hallottam.fordult. ugye? – Azt felelték. hogy engem nem is látott. hogy helyezze föl a Prepidil gélt. folyton becsöpög. és kimennem a folyosóra. Ezek szerint Tapolcán csak napközben lehet életben maradni. minden rendben lett volna. majd a fõorvos úr elmond mindent. Úgy. Csongrády fõorvos azt is közölte a férjemmel. Egy év múlva a pécsi klinikán operálták meg a húgyhólyagom. de nem sikerült. reggel nyolctól délután négyig verték le a vakolatot. az a mögötti kórtermet éppen akkor kezdték átalakítani. A vizeletem azóta sem tudom rendesen visszatartani. azok úgynevezett tágulásos jellegû vérzéssel jártak. A Prepidil gél hatására viharos méhösszehúzódások léptek föl. ezért nem tudtam átküldeni Mórocz fõorvos úrnak. óriási fájdalmak árán – sikerült fölkelnem. Csongrády fõorvos arra is tudott magyarázattal szolgálni. és a férjem elõtt is elismerte. két palack vérplazmát. A babámat valamelyik doktor megpróbálta újraéleszteni. oldalamon a katéteres zacskóval. szedték föl a kövezetet. csak a méhemet kellett kivenni. S ott megfulladt a baba. ott munkások között haladtam el. Errõl késõbb kiderült: nem igaz. minden a gél következménye volt. miért nem lehetett átadni a belõlem kioperált szerveket vizsgálatra: – Valaki a szennyessel együtt véletlenül kidobta a méhét a petefészkével együtt. a kisbaba is élne. ha ez nappal történik. állandó infúziót. mint sírnak föl az újabb és újabb babák. Végre átkerülhettem másik szobába. Csongrády fõorvos úgy tájékoztatta a családomat.

Nála úgy alkalmazzák. Kiadott nekünk egy nyilatkozatot. Nálam viszont. Olyannyira. mire való és milyen veszélyei vannak. hogy tévedtek. az ottani orvosokat. amikor jelentkeztek ezek a tünetek. nem adta át a bíróságnak sem. míg már késõ lett. ám utána teljes team figyeli õt. Felperesek belevágtak egy építkezésbe. íme itt van: „Az eset mélységesen megrendített. A család kártérítési igényét jogosnak tartom. ráértek. Nyilvánvaló. Bírósági tárgyaláson dr. okosan. Veszprém Megyei Igazgatóság képviseli intézményünket. tünetszegény elõjelek formájában egy család tragédiáján keresztül kellett megismernem. telefonon behívtak pluszorvosokat. Ézsely Ferenc orvosigazgató ezt mondta: „ Én a kórház felelõsségét soha nem vitattam.” Úgy hallottam. Ennek ellenére sem a kórház. mert még a saját szakértõjük is nekik rosszakat írt. Dr. Ábrahám Lászlót ajánlották Szegedrõl. Az üggyel kapcsolatban bármilyen információs adatok beszerzése miatt szíveskedjék a biztosítónkhoz fordulni. azonnal.elvégzésével? Péntek reggeltõl folyamatosan dolgozott hétfõig. Ki bír három napon át fenn lenni. A legelsõ nyilatkozatomban. Ézsely Ferenc orvosigazgató azt válaszolta: „Az iratokat kiadni nem áll módunkban. vártak.” Ábrahám ügyvéd úr megírta neki. rendû felperes édesanyjának tettem. amit az I. Kérte az orvosi irataimat a tapolcai kórháztól. gyorsan cselekedni? Amikor aztán kártérítést kértünk a biztosítótól – a születendõ gyerekre fölvettünk szociálpolitikai támogatást. az általam eddig csak tankönyvekbõl és folyóiratokból ismert uterus rupturát ismeretlen predisponáló tényezõvel. és hogy külön pert fog indítani emiatt. – azonban azt nem ismerem el. ezt a Prepidil gélt Herczeg professzor hozta be Magyarországra. sem a biztosító nem ismerte el. és ehhez szükséges lett volna egy születési . majd amikor – mert nem voltak hajlandóak peren kívül megegyezni – megindult a per. mind elmarasztalta a kórházat. dr. ha két tanú elõtt aláírja. mivel orvosi felelõsségbiztosításunk értelmében bármely káresemény esetén a Hungária Biztosító Rt. õ tisztességesen is viselkedett. mert kellõ szakmai igyekezet és gondoskodás ellenére. hogy orvosi mûhiba történt volna. megteszik. hogy van bizonyos felelõssége a kórháznak. s ezért felelõsséggel tartoznának. ott is elismertem. mit tartalmaz errõl az egészségügyi törvény. és ha föllépnek hipertóniás tünetek. Erre azonnal átadtak mindent. hogy részletesen elmondják a kismamának. Ügyvédhez fordultam. Kiss János szülész-nõgyógyász szakorvos. Számos orvos szakértõ nézte át az iratokat. határozottan. haladéktalanul megcsászározzák. hogy a Hungária Biztosító által fölkért szakértõi véleményt maga a biztosító nem volt hajlandó átadni az ügyvédemnek. amit így vissza kellett fizetnünk az OTP-nek –. hogy kéri a fölhelyezését.

lehetett volna esetleg elõbb alkalmazni egy császármetszést. Mihály következõ héten vissza is ment. csak azért is elhúzták a jogi procedúrát még két évvel. amit most már nem tudnak produkálni – ezt a kárt. porozza be otthon naponta kétszer Ultraseptillel. aztán csak szólt az asszonynak. A doktornak más volt a véleménye. õk tudják jobban. amit el tudok fogadni. és csak a rosszindulat mondatja az emberrel. hogy a férjem haláláért ki felelõs. ezt én elfogadtam és elismertem. úgy érzem. s bármennyire is szeretett engem. mutassa meg. amely megállapította a kórház kártérítési felelõsségét. Oldalt piros köröcske. ez azonban nem jelenti azt.anyakönyvi kivonat. hogy ebben az esetben a tragédia biztosan elkerülhetõ lett volna. az a biztos megoldás. és a kezébe nyomta. a portán illedelmesen érdeklõdött. de hát nem vitatkozott. Kivárta a sorát. – Nem kell ehhez hozzányúlni. nem bírta elviselni a helyzetet. Fölakasztotta magát. s mutatta: ez a gennyes gyûlés bizony nemhogy elmúlt volna. megmutatta panaszát. csak kellemetlen. mint ötezer. mindenképpen viselni kell. rendben van-e! – tette hozzá azonnal az érsebész. Be is ballagott hát másnap a kórházba. tízezer forint mégiscsak több. inkább talán nõtt is. mitévõ legyen ezzel. Õ nagyon-nagyon vágyott erre a gyerekre – én pedig többé nem szülhettem neki –. közepén pici sárga gennyfolttal. Még az is elképzelhetõ. Azt már persze nem állapíthatta meg a bíróság. Pár napig tûrte szótlanul. Ám a felesége nemigen hitt a népi gyógymódokban. hogy tán arra gondolva. A Legfelsõbb Bíróság megerõsítette: felelõsek a történtekért. hogy ebben az esetben az I. esetleg talán valami szemléletbeli hiba. meg is fellebbezték. *** Mihálynak meggyûlt a lábán a kisujja. tovább kell porozni . no pláne. – Jövõ héten kedden jöjjön vissza. hová forduljon ilyen piszlicsáré gonddal. Mihály ugyan furcsállotta. rendû felperes is meghalhatott volna. a gyerekem haláláért. hogy itt nem történt orvosi mûhiba. azt felelte: menjen csak el orvoshoz. Nem nagy ügy. s amikor a doktor elé került. tegyen-e rá paradicsomot. szerinte jófelé halad a dolog.” Úgyhogy a Veszprém Megyei Bíróság ítéletét. pont dörzsölõdik a cipõhöz. nézné már meg. Továbbra is állítom azonban. elmondta. amikor Mihály elõhúzott egy ötezrest. A portás katonásan elirányította az érsebészetre. elmúlik magától! – mosolygott kedvesen az orvos.

Ultraseptillel, és nem szabad türelmetlenkedni. Az újabb ötezrest zsebre tette, és ismét egyhetes terminust adott a kontrollra. Így ment ez sok héten át. Mihály porozta, a gennyes csuda tudja, micsoda nõtt, az orvos nyugtatott, az ötezres vándorolt. Aztán a sárga gubó és a piros folt körül kezdett feketedni is Mihály lába ujja. Megijedt, bekéredzkedett másik orvoshoz, aki azonban legelõbb azt kérdezte, látta-e már valaki korábban a lábát, s amikor bevallotta az igazat, visszaküldte az érsebészhez. Összesen három hónapig járt oda. Hetente. Végül befektették a kórházba, és combközéptõl amputálták a lábát. Mert elüszkösödött. Már nem volt más választás, különben belehal. Így életben maradt. És már kapott mûlábat is.

Hogyan kell orvost választani?

A kerekes kocsi megakad az ajtófélfában – se té, se tova. Többen ugrunk egyszerre az ajtóhoz, próbáljuk kipattintani a másik szárny biztonsági kampóit. – Azt nem lehet kinyitni! – szól ránk Almásy Mária bírónõ a Fõvárosi Bíróság pulpitusáról. – Szabványméretû ez a görszék? Ha igen, akkor be kell férnie így is! – Istenem, mi mindenben lesz praxisa olyan bírónak, aki rendszeresen orvosimûhiba-ügyeket tárgyal! Neki van igaza, végül sikerül beszuszakolni a kerekes széket, s benne Végh Esztert. Ötvenéves klinikus pszichológus, halk szavú, okos hölgy nagyon szomorú szemekkel. Odagurítják a felperesi asztal mellé. A bírónõ megnyitja a tárgyalást, névsorolvasást tart, tájékoztatja a feleket, hogy a jegyzõkönyv hangfelvétel útján készül. Kérdi a felperesi ügyvédet, van-e bizonyítási indítványa. Õ csupán Végh Eszter meghallgatását kéri, valamint azt a röntgenfelvételt szeretné megkapni a kórháztól, amelynek korábban kérdéses volt a léte. Alperesi képviselõnek nincs bizonyítási indítványa, mi több, nemlegesen válaszol arra a bírói kérdésre is, kéri-e az ügyben eljárt orvosok személyes meghallgatását. – Felperes, kérem, mondja el sorban, ami történt Önnel! – kéri a bírónõ. – 1997 októberében vettem észre, hogy a bal lábam érzéketlen, nem érzem vele sem a hideget, sem a meleget, a jobb lábamban pedig valami furcsa bizonytalanság jelentkezett, néha járás közben megcsuklott a térdem vagy a bokám. Pszichológusként a Honvéd Kórház mentálhigiénés osztályán dolgoztam, az ottani reumatológiára mentem át; különbözõ fizikoterápiás kezeléseket kaptam, de eredménytelenül, éreztem, ennél komolyabb zûr ez. Végeztettem MR-felvételt, azon látszott, hogy a gerincemen porckorongsérv van. Megvizsgált Berki doktor, a reumatológia fõorvosa, s azt mondta: nem tudom megúszni a mûtétet, s minél hamarabb végzik el, annál jobb, mert bármikor állapotrosszabbodás következhet be. Nem akartam a saját munkahelyemen, kollégával operáltatni magam, nekiálltam orvost keresni. Összes kollégámat, ismerõsömet kértem, javasoljanak operatõrt – féltem ettõl a mûtéttõl, valami zavaros rossz érzés volt bennem, hogy ez nem olyan egyszerû ügy. Többen említették Lázár fõorvost az Amerikai úti idegsebészeten, végül mellette döntöttem. Berki doktor fölhívta õt, kérte, fogadjon, s el is mentem hozzá. Vittem az MR-leletet, õ megvizsgált, és

megerõsítette: beszûkült a gerincvelõ, azt nyomja a porckorongsérv, a lehetõ leghamarabb operálni kell. Megnyugtatott: ez abszolút rutinmûtét, ráadásul ma már egészen kímélõ eljárásmóddal, õ rengeteg ilyet végez, nem lehet semmi gond. – December elején megoperálom, egy hét múlva hazamehet, karácsonykor akár ugrándozva is fõzhet! – November 25-én feküdtem be az Amerikai útra. – Ki végezte a mûtét elõtti felvilágosítását, Lázár fõorvos úr? – Nem, nem õ, hanem Szabó doktor, az altatóorvos. – Õ mirõl beszélt Önnek? – Kizárólag az altatással kapcsolatban kérdezõsködött, voltam-e már altatva, érzékeny vagyok-e valamilyen gyógyszerre és így tovább. Magáról a mûtétrõl szó sem esett. Közben a kezembe nyomta a kétoldalas beleegyezõ nyilatkozatot, mondván, ez a szokásos papír, amit alá kell írnom, hogy megoperálhassanak. – Tessék szíves lenni kézbe venni ezt a papírt! – nyújt át neki a bírónõ két lapot. – Ez volt az a beleegyezõ nyilatkozat? – Ez, igen – vizslatja a felperes –, de ez a kézírásos szöveg nem volt rajta! – Az elsõ oldal tetején kézzel ráírt bejegyzések szerepelnek. Ezek nem voltak ott akkor, amikor ön aláírta? – Nem, egészen biztosan emlékszem rá, hogy kizárólag gépelt szöveg volt, amikor én aláírtam. Ráadásul az orvosi aláírás sem tudom, kié, a zárójelentésemen szerepel Lázár doktor aláírása, ez láthatóan nem azonos azzal. – Pedig ebben a kézírásos szövegben szerepel többféle, a mûtéttel összefüggõ kockázat: halál, sebfertõzõdés, neurológiai állapotrosszabbodás, bénulás. – Határozottan állítom, mindez nem volt rajta a papíron, amikor Szabó doktor elém tolta, hogy írjam alá. Sõt, most látom, itt –szintén kézzel beleírva – az van, hogy Lázár doktor végezte a mûtét elõtti felvilágosítást. Ez sem volt ideírva, annál is kevésbé, mivel õ ott sem volt, egyedül Szabó doktor, az altatós. – Lázár doktor más alkalommal sem utalt önnek arra, hogy a mûtétnek lehet bármiféle kockázata, szövõdménye? – Nem, egyetlen szóval sem. Akkor hétszer is meggondoltam volna, mitévõ legyek. – Felperesi képviselõnek van kérdése? – Nincs. – Alperesi képviselõnek? – Nyilvánvaló volt-e – áll föl a fiatal ügyvédjelölt lány –, hogy e mûtét

nélkül ön megbénulhat? – Igen, többen azt mondták, ha nem operálnak meg, megbénulhatok. – Fölvetõdött-e a mûtét elõtt pszichológiai vizsgálat szükségessége? – Klinikai pszichológus vagyok, meg tudom ítélni a saját helyzetemet. Feszültség természetesen volt bennem, említettem, tartottam a mûtéttõl, de tudtam kezelni ezt. – Köszönöm, nincs több kérdésem – ül vissza a lány. – Kíván-e még elmondani valamit? – kérdi a bírónõ. – Igen, talán egyet. Az Amerikai úti intézet beadványában szerepel egy röntgenfelvétel, amely szerintük döntõ jelentõségû. Ám rólam ott nem készítettek gerincröntgen-felvételt, az egyetlen röntgenezés a felvételemkor egy sima mellkas-átvilágítás volt. – Ugyan nem volt ilyen indítvány, de a bíróság az igazság kiderítése érdekében maga is elrendelhet bizonyítást. Én szükségesnek tartom mind az altatós, mind az operatõr orvos meghallgatását. Ügyvédnõ, elõ tudja állítani õket a következõ tárgyalásra, vagy idéznem kell õket? – Vállalom, hogy itt lesznek. – Jó, akkor a következõ tárgyalás idõpontja 2001. január 30-a, 14 óra. El lehet menni, viszontlátásra! Kifelé már flottabbul gurul a kerekes szék, s a folyosón megkérem Végh Esztert, hadd kérdezzek még tõle ezt-azt. – Eddig mi történt a perben? – Az elsõ tárgyaláson a kórház képviseletében nem jelent meg senki. Az ügyvédem kérte az eljárás szüneteltetését, hátha meg lehet velük egyezni peren kívül. Írtunk levelet a klinikának, megjelölve a vagyoni és a nem vagyoni kártérítési igényünket, azzal, hogy 45 napig él az ajánlat a megegyezésre. Erre egyáltalán nem válaszoltak. Akkor kértük a per folytatását. A második tárgyalásra ugyanez az ügyvédjelölt kislány jött, de nem volt sem ügyvédi vagy ügyvédjelölti igazolványa, sem meghatalmazása, ezért a bírónõ nem engedhette képviselni a kórházat. Írásban pedig nem reagáltak a keresetre. A bíróság úgynevezett bírósági meghagyást bocsátott ki, kötelezve õket a keresetben szereplõ kártérítés megfizetésére. Na, azt már megtámadták, úgyhogy valójában most kezdõdött maga a per, csak így már elhúztak pontosan egy évet. Nem értem, mire jó ez nekik. – Miért nem akarta, hogy a Honvéd Kórházban, kollégák operálják? – Mind a két gyerekemet ott szültem, ahol dogoztam. És a kollégák – azt is mondhatom, orvosi mûhiba történt – bennem felejtettek egy tampont. Ha saját munkatársai között van az ember, azt hiszi, annak megvannak a maga elõnyei, az esetleges nagyobb odafigyelés, több törõdés. De rá kellett jönnöm, megvan a veszélye is: bagatellizálják,

rálegyintenek, áh, úgyis kolléga – és inkább kevésbé törõdnek mindennel! Úgyhogy akkor megfogadtam, ha valaha bármi problémám lesz, szóba sem kerülhet, hogy abban a kórházban lássanak el, amelyikben dolgozom. – A mûtétet ugye altatásban végezték? – Igen, persze. – Mikor mire ébredt? – Pontosan nem is tudom, borzasztóan összemosódtak az események. Délután zajlott le a mûtét, én csak arra az egyre emlékszem, hogy valamikor toltak a folyosón, és ott láttam az órán, hogy fél három van, de nem tudom, délután vagy éjjel fél három. Amikor elõször magamhoz tértem, éppen ott állt mellettem a nõvér, s nem is tudom, mire föl, azonnal azt kérdeztem tõle: – Miért nem mozog a lábam? – Mindjárt hívom a fõorvos urat – mondta a nõvér. Meg is érkezett Lázár doktor, és elmondta: komplikáció lépett föl, két mûtétet kellett elvégezni. Nem várt csontkinövést, jóindulatú csontdaganatot találtak az elsõ mûtét közben, amelyhez azonban abból a feltárásból – hátulról operálva – nem fértek hozzá. Ezért befejezték az elsõ operációt, megszüntették a sérvet, lezárták a sebet, majd fölnyitottak elölrõl is, hogy így már hozzáférjenek a daganathoz, és kivették azt. Csakhogy az elsõ mûtét után én már béna voltam. – Mit mondott Lázár doktor, mitõl bénult meg? – Azt felelte, nem érti. Nem tudja, mitõl lettem béna, de mindent megtesznek, hogy javítsanak az állapotomon. – Ha nem volt ébren közben, honnan tudja, hogy már az elsõ után megbénult? – Ezt nem vitatta senki, õk is elismerték, hogy már az elsõ mûtét után észlelték az állapotrosszabbodást, a bénulást, csak éppen magyarázatot nem adtak rá. Azóta pedig állandóan próbálják összemosni a két mûtétet, s minden papírjukban csak a második mûtétrõl írnak, amikor pedig már béna voltam. Ám Lázár doktor csak ugyanazt mondogatta: nem érti, mitõl bénultam meg, nem érti, mi történhetett, mert õ a gerincvelõhöz nem nyúlt hozzá. – De hát hozzá kellett nyúlnia, nem? – Persze. Hozzányúlt, hozzáért, megsérülhetett, de nekem ezt a mai napig nem mondta el. Én is csak következtetni tudok, illetve az orvos szakértõi véleménybõl tudom, mi történhetett: rossz feltárásból végezte a mûtétet, s ebbõl a helyzetbõl eleve nem volt esélyem, hogy megúszhassam károsodás nélkül a beavatkozást. Nem hátulról, hanem elölrõl kellett volna operálni.

és nem foglalkozik velünk. mit miként hajtsanak végre. Amint ragaszkodnak ahhoz is. zsibbadást vélek érezni. majdnem 30 ezer a lakásrezsi. végül jutunk valamire. Azt mondja. holnap már nem biztos. – Tud-e valamiként dolgozni? – Mivel nem tudok eljárni. Ön hajlandó lett volna megegyezni velük a kártérítés összegében? – Igen. állandó fantomérzéseim vannak. nem értem. mindenki hozzátesz valamit. hogy az orvos nem tévedhet. és fizetnek végül többet. a volt férjem külföldön él. nem érez semmit. hogy lesz. – Ha az Amerikai úti klinika belement volna valami ésszerû kompromisszumba. annak éppen most vagyok a legvégén. akkor többen leülünk. amit az emberek általában gondolnak: megbénult. A mellemtõl lefelé végig béna vagyok. én mindig meg tudtam oldani a problémáimat. – A férje? – Elváltunk. Amennyi tartalékom volt. utána le kell feküdnöm. – Két gyereke van? – A fiam fõiskolás. az . hogy nekik igenis joguk van egyedül eldönteni. Ma még van mit ennünk. Inkább pereskednek.– És azóta? – Mellmagasságtól semmim nem mozog. verekednek. Százszázalékos rokkant vagyok. mint nálunk: fölveszünk valakit. – Érti. hogy miért nem mennek bele ésszerû egyezségbe. Én korábban azt hittem. És sajnos még az sem igaz. mintha szétfeszítené valami hatalmas erõ a lábamat. a testi szükségleteim elvégzéséhez is segítségre van szükségem. de a hátés hasizmaim sem. de nem ismerik be a tévedésüket. egyedül az az általános nézet van mögötte. Ráadásul három-négy óránál többet nem lehet kibírni a kerekes székben. a lányom még gimnazista. illetve tizenhárom évesek voltak. hogy csak presztízsszempontok miatt vagy másért. úrrá leszek ezen a helyzeten is. Nem hajlandók elismerni a hibájukat. nemcsak a lábam. 45 ezer forint a rokkantnyugdíjam. Dehogynem. ráadásul kollégával szemben? – Nem. Pedig sok helyütt – és ezek szerint az Amerikai úton is –. megbeszéljük az esetet. úgy gondolom. fals bizsergést. így nem. hajlandó lettem volna. mindenütt úgy zajlik a betegek kezelése. Tizenhat. Támaszték nélkül még ülni sem tudok. amikor ez megtörtént. – Hogy tudja eltartani a két gyereket? – Nagyon nehezen. vitatkozunk. akihez kerül a beteg. Azt hiszem. Teljesen érthetetlen. miközben valójában persze ezek a testrészeim érzéketlenek.

senkivel nem beszéli meg. helytelennek és fõként veszélyesnek tartják. hagyták feküdni az ágyban. hogy nem volt benne semmi méreganyag. Korábban már végigvittem egy orvosimûhiba-pert a sógornõm ügyében. a betegek más szempont alapján választanak orvost. Mert ehhez bizony nagy szerencse is kell! – Rémes. – Asszonyom. amikor megkapták a gyomortartalom-leletet. – Nem volt Magában rossz érzés. Az orvos szakértõ egyértelmûen leírta: tévedés ebbõl a feltárásból operálni. de megnyugtattam magam: nyugi. nem Lázárt. és nem foglalkoztak vele. Nyakisérv-mûtétre várt mellettem egy vidéki asszony. a táskájában pedig üres algopyrines dobozokat találtak. Félig öntudatlan állapotban azt mondta. Mentõvel bevitték a kaposvári kórház intenzív osztályára. Maga leélte a fél életét az egészségügyben. ami történt Magával? – Még sokkal körültekintõbben kell orvost választani! És oda kell figyelni az apró jelekre is! Én elhessegettem magamtól az intõ jeleket. akire mindig azt mondtam: az Úristen . dögöljön meg! Nem látta neurológus. ott is történtek már érdekes események… – Mi az hogy! Van kolléganõm. Egy másik beteg úgy próbált a nõvérektõl informálódni: – Ha hozzátartozóját kéne operálni. öngyilkos akart lenni – ami nem volt igaz –. Picit persze gyanús volt ez nekem is. – Mi történt vele? – A munkahelyén rosszul lett. – És hogy az Úristenbe válasszon magának orvost. hogy kollégákat kell perelnie? – Nem. elavultnak. aki még csak nem is az egészségügyben dolgozik. õ kérdezgette a nõvéreket: – Ugye jól operál a Lázár doktor? – A nõvérek pedig kicsit fintorogva feleltek: – Hát… igen… jól – de nem meggyõzõdéssel mondták. azért a Honvéd Kórház sem piskóta. Valójában ugyanis az agyában megpattant egy artéria. kihez fordulna? – És mindannyian a Veres doktort mondták. s ettõl vérömleny keletkezett. mint nekem. nem lesz ez rossz választás. ami fluktuáló tudatállapotot idézett elõ. ájultan lefordult a székrõl. majd elvégez mindent. Ön szerint mi az általános érvényû abból. végül a kellõ kezelés híján olyan nagy lett az agyûri nyomás és olyan agysérülések keletkeztek. hogy leállt az agya. miközben például errõl a porckorong-mûtétrõl is a szakirodalomban nagy viták zajlanak. akkor sem.egyedül eldönt. Meghalt. Orvosi mûhibák sorozatát követték el rajta. mint maga? – Talán annak nagyobb szerencséje lesz. sokan rég kétségbe vonják ezt a mûtéti technikát. senki nem foglalkozott vele. Négy napon át úgy kezelték: hülye öngyilkosjelölt.

mint valami szörnyû kellemetlen dologról. nem mert ellenkezni. olyan öregesnek. kérem. készítse elõ a mûszereket. megszûnt önálló akaratú ember lenni. Majdhogynem pirulva. kihez érdemes. de most az orvosi vizsgálat miatt hagyományos gatyát vett föl. doktor úr. . nem kísérletezem én magammal. dörmögött. látszott rajta. – Jaj. beleválasztottam! Nekem nem volt szerencsém. mondjuk. Másodszor beijedt. Érezte. maradinak érezte magát benne. ha nem fordulok iparoshoz? Ennek a fele sem tréfa! Nem. mert azonnal megértette. valahogy olyan volt a légkör. Elõször. az egész mûvelet a rövid. hozzá ne kerüljön. most mitévõ legyen. Az orvos hümmögött. – Meg kell katéterezni. lehúzta a cippzárt a sliccén. egyik sem igaz. hogy baj ne legyen. uram! – bökte ki végül. morc arckifejezésére. aki hozzá kerül. Éppen ezért tartottam a lehetõ legszélesebb közvélemény-kutatást orvoskollégák körében. És valóban. Gyuri többszörösen is kínban volt. szõke hajú. csak éppen nem ilyen céllal és jelleggel. az állítólag veszélyes is meg fáj is! – Ugyan. hogy neki itt nincs szava. mitõl lehet véres a vizeletem? Ez biztosan nem normális dolog. Gyuri – üzletember lévén szabadon osztotta be az idejét – rögtön másnap reggel az urológián kezdett. kihez ne menjek. Hát. dehogyis. esztergálandó munkadarabbá vált. máris megy össze. soha nem volt még ilyen! Most mi a fenét csináljak? Orvoshoz menjek? Nem lesz abból baj? De nem lesz-e sokkal nagyobb zûr. akinek – pláne hogy erõsen emlékeztette korábbi barátnõjére – kétségkívül boldogan venné elõ bármikor.mentse meg azt a beteget. ragyogó csinos asszisztensnõ elõtt fog zajlani. de mindig úgy hallott róla. egyre kisebb az elõvennivalója a zavartól. mindent megtennie. akit messze ívben kellene elkerülnie mindenkinek. Számos orvost tudok említeni tõlünk is. Általában boxeralsót hordott. de ténylegesen elõre izzadva kigombolta a nadrágját. helyette tárggyá. Soha semmijét nem katéterezték még. Ám amint rápillantott az urológus zord. hátha rendbe jövök spontán is. *** – Atyaúristen. handabanda csak! Most rögtön megcsinálom – és szólt a nõvérkének. Szép sorban elküldték vagy ötféle vizsgálatra – mind negatív lett. gõze nincs. s hirtelen ezt is szégyellni kezdte a nõvérke elõtt. és letolta az alsónadrágját. a kínos helyzettõl. elmegyek valami dokihoz.

Arra eszmélt. és beült gyönyörû. az volt ilyen. hogy nem estem össze. egyértelmûen érzékeltette: elérkezett a fizetés ideje. úri módon a zsebébe csúsztatni – a jól megszokott módon – a borítékot. már nincs benne a katéter. hát miért nem adott be érzéstelenítõt. a pénisze felõl. nem kéne azért ennyire hisztizni! – intette az urológus. nem kell ehhez érzéstelenítés. És lassan enyhülni kezdett a rettenetes kínszenvedés. hogy Gyurinak rémisztõen perverz ötletei támadtak tõle. majd picit ugyan kellemetlenül. még beljebb – s hirtelen olyan õrületes fájdalmat okozott. amit beiktatott. Közelített a katéter. Gyuri egész testét egyetlen pillanat alatt elöntötte az izzadság. rosszallóan csóválva a fejét. de fájdalom nélkül kezdett besiklani. A péniszt fölemelte 45 fokba. mint a satu. még beljebb. Most összegörnyedve két kézzel fogta a heréit. – Hisztizni. Kamaszkorában egyszer verekedésbe keveredett valami karatés fiúval. csoda. szuperelegáns autójába. ebbõl még semmi. de az úgy szorította. annyira nyom a hasa. hogy úgy érezte. Kikapta volna magát az orvos kezébõl. akkor megbeszéljük a továbbiakat! – búcsúzott el az orvos. Beljebb csúszott. Keményen elszánta magát. Amint leereszkedett a bõrülésre. – Jaj. az agya azonnal szétrobban. a hasából úgy sugárzott szét az eszelõs fájdalom. átadta a céges borítékot. valamint a hirtelen csönd. testtartása. hátha az eltereli a figyelmét. nem . el ne ugorjon ijedtében. vörös karikák ugráltak a szeme elõtt. ha ez ilyen borzalmas? – Ugyan. úgymond. doktor úr? Éppen csak eszemet nem vesztettem ettõl a fájdalomtól. jobba az ijesztõen hosszú katétert. most kell finoman. elérte õt. s az alulról. egyáltalán nem látta. és arckifejezése. de aztán inkább a saját combját markolászta. Üvöltött kínjában. s olyan közel hajolt hozzá. ha a kezében maradt volna a pöcsöm! – veszítette el a béketûrését és úriember mivoltát Gyuri! –. Kiballagott a rendelõbõl. mit mûvel a doktor. nem sopánkodik. a benne lapuló tízezressel. drága uram. pláne ha én csinálom! – Ehhez? Hát majdhogynem itt döglöttem meg a kezei között! Mit mûvelt velem? Azon se lepõdnék meg. fölszisszent az ismét belenyilalló gyötrelemtõl. hogy Gyuri önkéntelenül fölordított. nem ájultam el ettõl az eszement fájdalomtól! És legalább kiderült valami? – Nem. csak sokkal enyhébben. még följebb a hideg fémet.A doktor bal kezébe fogta Gyuri péniszét. alig tudta türtõztetni magát. de még mindig majd megzavarodik. Gyuri – alapvetõen fegyelmezett ember lévén – a történtek ellenére meg is tette ezt. és tolta följebb. kérem. tökön rúgta. de jöjjön vissza jövõ kedden.

Gyuri lefeküdt. kioktatta a titkárnõjét. aztán befordult a fal felé. de abban nem. hogy fogadják. Gyurikám. Ezeket most mi szépen eltávolítjuk! – Na. azt hiszem. ha azt feltételezem. akkor meg semmi gond. akivel régóta jó haverságban volt. föltette a szemüvegét. nem kell a nõknek védekezniük! Még örülnek is majd neki! Kézrõl kézre adják majd önt. ne õrjítsen meg. az ondóvezetékemet akarja eltávolítani? – Hány éves Ön? – Ötvennégy. nem a húgyhólyagba vezette be a katétert. de úgy is igaz volt: az ülés csurom egy vér volt. fájt is. és azonnal hívta a háziorvosát. kocsiba ült. ilyen elõfordul a legjobb családban is. bármennyire is nehezére esett. Nem akart hinni a szemének. kettõ. ebben mindössze ötven százalékot tévedett az adjunktus úr. méregdrága cipõt – kedvesen elõretessékelte. – Nagyot tévedek. – Éppen ez az. és rögtön diagnózissal is szolgált: – Hát. mint a szokásosnál kényelmesebb és kevésbé egészségtelen megoldást – az Ön köreiben hamar híre megy az ilyesminek. Útközben telefonált elõre. eléggé gyönguska . hogy egyszersmind potens is. hanem az ondóvezetékbe. igyál sokat. ne vicceljen velem. adjunktus úr. Igaz. Az adjunktus úr – látva a finom öltönyt. azonnal megvizsgálta. hogy Gyuri terméketlen a mûtét óta. Nem fog tudni megtermékenyíteni senkit – na. olyat látott. maradj ágyban. – Hát. mintha megfürdött volna útközben. impotens lett.puhánykodik. Már észlelte. Ám amint hazaérkezve kiszállt a kocsiból. lehetõleg jó keményet. drága uram. a fél város rajtam fog röhögni! – Nem impotens lesz. akkor ilyen. és pihengess! Majd elmúlik. bumm. elintézett néhány telefont. – És van gyereke? – Hogyne. a nadrágja is olyan. csak terméketlen! Nos. illetve az Ön bal heréjébe. amitõl eltátotta a száját. Mert abban ugyan igaza lett. és beszáguldott a jó nevû klinikára. ez azonnali mûtét! A kolléga úr kicsit mellément. a katéterezés nem leányálom! Írok föl Neked fájdalomcsillapítót. Másnap. A hideg frász törte ki. nem is akar már többet? – Nem. Bizony. ha ez ilyen. s ezeket természetesen össze-vissza zúzta. nem szeretnék már többet. a nõk szerint addig sem volt éppen egy nagy numera. harmadnap nem lett jobban. a következõ egy-két nap programját miként szervezze át. nyomott is – de csak negyednapra lett komoly zûr: öklömnyire dagadt a bal heréje. – Mit tehetett. drága uram. és végigaludta az egész napot és éjszakát. – Nos. istenem. Föloldalgott a lakásba.

. A mûtétig.volt az ágyban. Egyáltalán nincs. de valamicskét azért csak-csak produkált. Azóta nincs merevedése.

...............227 Edina a saját gyerekére vágyik............................................................................................................................ 41 Na...................................248 Lilla három percig agyhalott volt ......................................258 Fölhelyezték a gélt....................................................................... Samu! Belõled se lesz jó orvos!............................194 Ez a bizonyíték......................................................................175 Az agyhalott kommunikál..............3 Isten hozzád.........................................................................................164 A vádlott: együtt a doktor úr és az egészségügy ................................................................................................. hamis! ......................................................................................114 Fanni lábak nélkül............................120 Ez örökre így marad!.........................................................................................Tartalom Lectori salutem! ................................ kérem.............................................................................................................................................................................271 Hogyan kell orvost választani?.................140 Elítélve: az ETT IB ..................................................................................................................134 A kebelrege folytatódik.............................. Dósa néni?........................................................220 Toppantóék és a parlamenti képviselõ polgármester doktor úr .................................................................... 27 Hol fáj............................156 Az orvos szakértés .........................................................277 ..............................................................107 Egyedül nem megy...................................................................................................................................................... halál!..................................................................................................................................................... 44 Alex gégefedõje...

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful