Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

...2..és a talaj előkészítése....................................... Metszést kiegészítő eljárások ..................... A fa és cserje testalakulása .......... A palántanevelés .........10......................................................... Ültetvények területmegválasztása ..............................................4.............................................2........................... 21 1.................. 25 1.....................1.......................... 8 1................................................2.... 6 1.. 31 2....................................................... 11 1...................6..3.TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .........................4............................9.................................3................ tárolása .... 11 1................................ 24 1.......................... csomagolása........ Domborzati tényezők ................ Egyéb ápolási eljárások .................. A gyökérrendszer .......................... 23 1.2................ A zöldségfélék termesztési módjai....................................................................9................................. A gyümölcs betakarítása. A gyümölcstermő növények szervei ...2....2..................8.................3.....................5............................1............... 6 1....3........................................... környezeti igénye ...................... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre ...... A vízigény ..........................10.....................................................1.....................................6............................................ A termesztő létesítmények ....................................... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai.......................................................................... 12 1......................................3..1..............5.........................2................................3............................................... 5 1.................. 26 1........................................8.............................................................. 17 1..5..................4........................................................3......3.......... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása .......2......1................... 31 2....... 10 1........Gyümölcsszüret .......................................................................6.. 31 2................1...................... 18 1...... 12 1........ Talajtani tényezők .......1................. 5 1........ A talajigény ...2...... A telepítési terv ........... A zöldségfélék csoportosítása.... A zöldségfélék termesztési módjai ....................................1............................................................................................................ kezelése................................ 7 1...................5...... A vetés ................8......2........... termesztő létesítmények .. 6 1.........1..........1........................... Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ................................................. Gyümölcsültetvények létesítése ..........2........................................ 36 2... 35 2.........2...................3...................................................... 30 2........................................................................................ A zöldségfélék környezeti igénye ................................. 10 1............9............... A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ...1......1...............................1........................................ Éghajlat.. 15 1................1....................... 17 1.....3.......................................................................................................... Tápanyag-gazdálkodás ........................................ 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ... Hőmérsékleti igény ....................... 31 2........................... Gyümölcstermő növények terület......................................................2...................10...... 36 2............................. 12 1.................................................. A zöldségfélék szaporítási módjai....A termőfelület alakítása és fenntartása ................ A tápanyagszükséglet meghatározása ................ 9 1.. 5 1.. A makro...................................................... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben........... 21 1.....10....................10........... 35 2... GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ..............................9...............1....2........................ Gyümölcstermő növények ökológiai igénye .................. 6 1.................. éghajlati tényezők .......... A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból ..........6.. 8 1........... ZÖLDSÉGTERMESZTÉS .... 33 2........ 14 1............................ A zöldségnövények csoportosításának szempontjai ........................1..... 5 1..................................... 27 1..............1................... 25 1...2...és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ................ Gyümölcstárolás ..........................2..............................................3.... A szervestrágyázás .7..... 37 4 .................2.. A fényigény ......... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ........................... 37 2............................... 4 1........1..........1...............................................................

.1...................................................... vetés ........ 50 3................................................................................................. A talaj-előkészítés................................................................................. 49 3...................2.. SZŐLŐTERMESZTÉS .............. Szőlőoltványok előállítása ...............3............................................................ A szárrendszer ............................. Gyökeres dugvány előállítás ...... 45 3............................................................................... Csemegeszőlő betakarítása ................... 58 3........... 49 3....................5...... Magról történő szaporítás .......................................................................................5................... A fiatal és termő ültetvények gondozása.....5............. A virágzat és a fürt ............. egyszerűbb tartósítási eljárások .. Zöldmunkák ......................1................ 49 3.6............................ kezelése..4.............................3.......................................... Talajművelés ................................................3.. Termőkorú szőlő ápolási munkái ...........................................2..................3.................. 64 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................... 47 3...................... 48 3...........1...................... 58 3.........................................................................................................3........... tápanyag-gazdálkodás......4..............5....1.............6.......................2.......................... Rügydugványok .......2........................... tárolása.............................................................................................3...............................................................1...2...................... 46 3.................................. 56 3..........3....................... Borszőlő betakarítása .........................................................................2..5........................... Öntözés .....6............. A szőlő növényvédelme ......1....................... Ivartalan szaporítás.......................... 46 3....................................... A fiziografikus tényezők ........................6..............3.................3...................................5.....4........................5.1............................... áru-előkészítése................................................................................ 38 2. 63 3......... 50 3...................................................................................... A szőlőnövény részei (morfológia) .............................3..................... A gyökérzet .................2................................ 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ........... A biotikus tényezők ..... A hajtás és oldalszervei ............. Tápanyagpótlás...... 39 2..................... A klimatikus tényezők ...... 43 3...................................6......................... 44 3.................. Ápolási munkák............ A szőlő telepítése ...............................................5.....................................2.......... 66 5 .............. A szőlő szaporítási módjai .. 45 3...........4..........1...................................... 42 3.......................................4................................................ 64 3....................................5...1........................................................................................2........................................... 59 3............................................................................................4... A szőlő környezeti igénye . 43 3.... 43 3............ Zöldségnövények betakarítása.......................................... 61 3................... 46 3.................................................................................. 60 3.................................. 53 3... 64 3............................................. A szőlő betakarítása ...................5.... 62 3................................................... Az edafikus tényezők .......................2.2....1........................

kielégítése. – a zöldségtermesztést. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. Nyíregyháza. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. melynek növénytani. az általános. technológiákat felépítő munkafolyamatokra.és fitotechnikai tényezőkre. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. különös tekintettel az öko. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. 2011. kereskedelmi viszonyokat. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. így: – a gyümölcstermesztést. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. a piac. sohasem feledve a környezeti. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. megegyezik a kertészeti tudományokéval. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. amely eltér a ma megszokottól. és a termesztéstechnológiával. -irányítást) és értékesítést igényel. annak főbb feltételrendszereivel. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. – a szőlőtermesztést. év végén a szerkesztő 7 . A globalizált világ jóléti termelésirányításában.

GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. meggy. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. szamóca és a szeder. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. A dió egyes. inkább a nyári forróság az.1. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. amely lombhullást. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. a Budai hegység. piros és fekete ribiszke. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. ill. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra.2. kajszi és a mandula. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. d. málna. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. hideghatás is. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. a bogyók perzselését és hullását okozza. tudnunk kell. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. 8 . A gesztenye mérsékelt égövi növény. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. Nálunk későn virágzik.1. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. szilva. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket.1. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. köszméte. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. c. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. birs.1. A fényigény a. a Mátrai hegyvidék. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli.1. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. dió és gesztenye. b. cseresznye. 1. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl.

Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. Éghajlat. a szamóca. az őszibarack. míg a málna. 1. b. meggy és a kajszi – előnytelen. 1. A körte. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. a körte. talajtani és domborzati tényezők). a szeder és a feketeribiszke. a málna. Közepes vízigényűek: A cseresznye. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti.1.4. a mandula. – a talaj szerkezete. a szilva. cseresznye. – a kötöttsége. meggy és a dió. részletes megismerésének. – a talajvíz mélysége. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. 1. a birs. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). A vízigény a. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. a cseresznye és a málna. mogyoró. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. cseresznye. – a levegőzöttsége. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak.1. amelyek termőrétege mély. a kajszi. szilva. az őszibarack. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. a mandula. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. 9 . a dió. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. b. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. c. a szamóca és a köszméte. – a tápanyagtartalma. őszibarack. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. szilva. a birs alanyon nevelt körte. a piros ribiszke és a köszméte. – mint a magonc alanyon nevelt körte. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. cseresznye. dió és a gesztenye esetén 150 cm. d.3.1.2. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. birs. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. 1. Az alma. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma.2. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. ribiszke és a köszméte 100 cm.

ezt követik a hajtásrügyek.2. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. valamint más életfolyamatnak. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük.2. 6°C. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. mogyoró. az ún. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. az őszibaracké 9. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. télen a -25– -30 °C-os hideg. víz. csapadék. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. s bekövetkezhet a hő halál. biológiai nullpont. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. Az egyik maximum június-július hónapra esik. 10 . Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. ez azonban tájanként változó mértékű. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. fény és a levegő mozgása tölti be. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. majd a vesszők. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. virágok és a terméskezdemény. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. a törzs és vázágak. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. A téli alma biológiai nullpontja pl. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. 1. Az egyes gyümölcsfajok. fajták és alanyok talajigénye eltérő. gesztenye) megtermékenyülését segítik. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-.5°C. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. a Dunántúlon 600-700 mm. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni.

Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. bár arra is akad példa. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. évelő növények. Dudvaszárúak. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. ez a következő évben termést hoz. a birs és a naspolya. a körte. 1. Bogyós gyümölcsűek. Félcserjék.A talaj az a tényező. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. Ezen helyezkednek el az ágak. Héjas gyümölcsűek. lédúsak. de föld feletti részük levélzet. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. 1. A dió. Ide tartozik az alma. a meggyet. főtengelyük szintén nincs. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. a kajszit. Ilyen alakulású a birs. 11 . a mandula.3. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. melyek alsó része fásodik. a diót és a gesztenyét. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése.2. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. a mandulát. a szeder és a szamóca. A törzs és a korona alakulása külön. a szilva és az őszibarack. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. Almagyümölcsűek. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. de szemben a cserjékkel. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. Ide soroljuk az almát. A termésük hasonló. a ribiszke és a köszméte. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. a cseresznyét. Csoportosítás a testalakulás. délkeleti és délnyugati lejtők. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. a kajszibarack. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. főtengelyük a fatörzs. melyek a koronát képezik. Csonthéjas gyümölcsűek. ez a termésük. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. gömbölyű alakúak. a meggy. a naspolya. fatermetű gyümölcstermő növények. a köszméte. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. az őszibarackot. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. a málna). Nincs főtengelyük.3. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. a körtét. Cserjék. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. a mogyoró. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. majd ezt követően elpusztul (pl. a szilvát. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. a felső része lágy szárú. Ezek fokozatosan elhalnak. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. a málna.

hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. mint a nitrogént. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. amely mennyiség a kijuttatást követően . a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. Talajfertőtlenítés 12 . ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. – vízelvezető csatornák. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű.és műtrágya-dózisokat. Talajforgatás Célszerű nyár végén. ami lehet több éves pillangós. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése. – kerítések. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást. vagy egyéb zöldtrágyanövény. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. kémiai és biológiai talajjavítással. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. feltöltő szerves. idegen anyagoknak. ügyelve arra. 1. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. esetleg víztározók építése. stb.4. eltávolítása. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. – szélvédő fasorok létesítése. azok környezetének rendezésére. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. ill.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. épületek törmelékeinek. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. elektromos hálózat kiépítése. utak. A kialakított. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. A forgatással egy időben. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. Gyümölcstermő növények terület. ősz elején elvégezni. A talaj-előkészítés legfontosabb.

gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból.és szénhidrát-gazdálkodásának. fonálférgek.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. meghatározója. enzimek.1. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. kora ősszel kezdődik és késő őszig. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. vonják ki. késleltetése. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. Ahhoz. A makro. Ezért nagy jelentőségű. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. kiterjedése. A gyümölcstermő ültetvények évelők. 1. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. a cserebogárpajorok. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. s legvitatottabb területe. Szabályozza a plazmakolloidok működését. oxidációs-redukciós folyamataiban. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. mint pl. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék.5. Foszfor: A foszfor a növények energia.5. stb. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. Az első. tél elejéig tart. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. eszközének meghatározása. mennyiségileg is jelentős. A gyümölcstermő növények. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. 1. 13 .

A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. Ezek testükbe építik a nitrogént. Kötött talajokon ritkábban. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni.5. 14 . kétévenként. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). – a leiszapolható rész. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. – a talajvízszint-mélység. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. stb. négy-öt évenként. – a CaCO3 -tartalom. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. 1. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. 1. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. így növekedési rendellenességet okoz. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. – a talaj kötöttsége. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti.Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. – a humusztartalom.2.3. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. különben idő előtt elbomlik. – az összes sótartalom. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). július második fele és augusztus első fele közötti időszak. A talajvizsgálat. amely egyébként gyorsan lemosódna. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el.5. – a talaj kémhatása. Stimulálja a generatív folyamatokat. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás.

és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. – alacsony törzs: 60-80 cm. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. Jobb tápanyag. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. gyökerek ágaznak el. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. Feladata. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. vagy raktározása. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. 1. befelé faszövetet hoz létre. A törzs feladata a korona tartása. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. amelyből az első-. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása.6. másodrendű stb. 15 . mégpedig a földben található gyökér. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. a gyökerezés mélysége. rossz vízgazdálkodású talajban.és a föld feletti hajtásrendszerből. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. de erősebben elágazódik. mint a vad alanyon lévő növények. és évente kifelé háncsot. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. vagy kissé elliptikus. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. pl. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. mint a tápanyagban szegény.2.6. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. – magas törzs: 150 cm felett. A gyümölcstermő növények szervei 1. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. vadcseresznye. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. Ha a talaj levegőtlenebb.1. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. mint laza talajon. a vadalma. hogy az asszimilációt. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. elágazott ágrendszer. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti.1. – közepes törzs: 90-120 cm. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek. vadkörte. Az osztódó szövet. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába.6. kötöttebb.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel.és/vagy járulékos gyökérrendszer. Ezek a szövetek raktároznak is.

hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. vessző. A víz. A sima termőnyárs. mandulára. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. húsos állományú lesz. A virágrügyek zömökebbek. oldalvezérnek nevezzük. Azt a csúcshajtást. a dárdával. amely a dárdából alakul oly módon. gyűrűszerűen alakul. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. amely rövid termővessző.és termővesszőket. beérett hajtást. ill. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. amelyekben nemcsak virág. A nyárson oldalrügyek is vannak. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. Ha a függőleges növekedést szolgálják. ezek a hajtáson. középhosszú és hosszú termővesszők. hajtás. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. Cseresznyére. mint a hajtásrügyek. A termővesszők beérett. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. egyéves szárrészek. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van.és oldalhajtás. vagy annál több virágrügy. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik.és oldalrügyek. s rendszerint virágrügyben végződnek. A gyűrűs termőnyárs. vaskosabbak. megnyúltak és egyesével állnak. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. Rendszerint karcsúak. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. gyakran a sérülések helyén is. Középhosszú termővesszők: 16 .A gyümölcsfák metszés. A vezérvesszők (hajtások). gömbölyűbbek. attól függően. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. koronaalakítás nélkül a fajokra. ők pedig a fás részeken találhatók. termőrügyes. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. s csúcsi részén három. hajtás. nyugalmi állapotban levő. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. alma. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. meggyre. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. hogy milyen rügyből ered. A csúcsrügyeknek a hosszanti. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. hogy kihajtanának. amíg a fák metszés alatt állnak. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. Az olyan rügyeket.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. körte. birs). A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. vesszők. 3-5 cm hosszú. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. vezérhajtásnak nevezzük. A hajtás lehet csúcs. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. hanem hajtáskezdemény is van. és azokból hajtás. A korona részei: rügy. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. és rügyről.vagy virágrügyben végződik. Természetesen a korona vázágát képező vesszők. Kor szerint beszélünk szemről. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. virág vagy virágzat képződik. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. Megkülönböztetünk növekedési. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). Rövid termővesszők: A dárda. mindig növekedési hajtások.

amelyek az almán és a körtén hajtás-. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. a művelésmódtól. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző.). a fa hormonális folyamataitól (auxinok. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. A virágrügyek képződése. mint 50%-ban fedje egymást. Részben a tartást megalapozó vázágakat. vegyes rügycsoportokkal berakódott. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. ideje. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. ritkán virágrügyek.3. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. míg a csonthéjasokon hajtás. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. fagyhatás stb.és virágrügyek. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. A jó megporzás előfeltétele. vízvagy tápanyaghiány. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. csapadék) is. a fák termésmennyiségétől. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. öntözés. napfénytartam. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. a metszés ideje és mértéke. míg a szélporozta növények a dió. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). ritkítás). Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. a termesztéstechnikától (metszés módja. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. a mogyoró és a gesztenye. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. A koronában található két. citokininek stb. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. a méhek jelenléte stb. 1. A teljes termővessző általában hármas.6. – a fajták virágzási ideje stabil legyen.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. gibberellinek. Többek között. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. a gyümölcsös helye és az alany. a koronában elfoglalt helyzetüktől.

Az önmeddőség azt jelenti. Jellemző rájuk. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. – érés-utóérés. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. Tehát alapvető követelmény. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. élvezhetők. kórokozóktól 18 . Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. – elhalás. hűtéssel) lassítjuk. hogy a faiskolákból kártevőktől. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. az alma és a körte. Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. – Az ún. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. több hónapig eltarthatók. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. ha az anyanövényen érnek be. Egészségi állapot. félkész oltvány). alakjában. Fajtaazonosság. így egy táblába több fajta is telepítendő. Ezek pl. Ezért porzó fajta szükséges. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. színében mutatkozik meg. – öregedés. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. az így előállított szaporulat minden esetben klón.7. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. sejtmegnyúlás). vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány.termékenyül. klónt kapunk. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. 1. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók.

ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. termékeket narancsszínű címkével látja el. vagy ideiglenesen szaporításra. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. szaporítóanyagát. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). 19 . A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. indanövény). Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. sarj. A közbeoltott. az alkalmatlan terméket kizárja. a certifikáltat kék. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. forgalmazni. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. megsemmisítteti. egyéves csemeték előállítása. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. elágazásmentes gyökérnyakú. fajták minősített vetőmagját.C. technológiájuk van. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. egyenes. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. mint a fertőzött. vagy szemezni. kondíciójuk. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. vagy kínai bujtással. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. jobb a vitalitásuk. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. hajtás. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. törvény szabályozza.A. majd azt koronamagasságban oltani. a C. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. A koronába oltásnál. szemzés). Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. Előírja. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. gyökér) használjuk. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. évi CXXXI. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. dugványozás. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak.

ill. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. A szállítási távolság. ill. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben. az uralkodó szélirány. Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. ill. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat.8. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. pontos munkát igényel. Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. A hely kiválasztása több évtizedre. támogatási preferencia.1. 1.+2 oCon tárolhatók eredményesen. specializáció.és feldolgozó kapacitás közelsége. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága. szabvány határozza meg. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. talajadottságainak ismerete.nagyon magas. termesztési hagyomány. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. közlekedési-. vízforrás. a csapadék mennyisége és eloszlása stb. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. energia beszerzési. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . meglévő építmények. Lényeges a piac. üzemi talajtérképek. a környék gazdasági. szabadföldi vermeléssel történhet. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. tárolókapacitás. A mélyedésekben belvíz. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. konkurencia. ill. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. kiemelkedések. őszibarack). munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. domborzati. E faiskolai termékek 0 . ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. útviszonyok. amely az országot .éghajlati és talajtani jellemzők alapján . területi koncentráció. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére.35 körzetre osztja.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. fagyzug. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú. Gyümölcsültetvények létesítése 1.8. hírközlő rendszer. szélerősség. gépellátottság. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből.

Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. kémhatására. a magbél jellemzői. – kitárolás utáni állékonyság.2. tárolási és utóérlelési igény. alak. Alany. A telepítési terv A terület. felület. íz. – szállíthatóság. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. illat. gépi betakaríthatóság. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek . illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . – a hús színe. b. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. vízvezető képességére. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. mésztartalmára. koronába oltásnál).természetes és mesterséges növénytakarójának. 1. – nagyság. c. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség.). amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. – fajtatársítást. – beltartalmi érték. gépi osztályozhatóság. tápanyagtartalmára.és fajtamegválasztást. A 3000 m2. stb. Ritkább a törzsképző alanyok használata. –termésbiztonság. – a telepítés technológiai kivitelezését.8. – tárolhatóság. állománya. 21 . – ültetési rendszert. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. Termesztési és áruérték. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. –a magtartalom. termőhelyi igény. konzisztenciája. parásodás.a számbavételétől sem. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. így a – héj színe és egyéb sajátosságai. betegségekkel szembeni rezisztencia. – repedés. – alany. zamat. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. – kocsány és elválása.

A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. Így. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. A sor. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. alma. egyenlő szárú. őszibarack). körte. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése.0-2. jó kötődési hajlam. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. hagyományos ültetvényekben. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. azt szabályos telepítésnek nevezzük. hármas kötésű.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. sterilitás) kell figyelembe venni. hogy legyen. azaz önmagukban is telepíthetjük. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. A gépi műveléshez átlagosan 2. mint a nagy fájú.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. fajtáról-fajtára. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. az 22 . hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. A biztonságos. akkor nemcsak fölösleges. Fontos szempont. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes. A sor. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. egyenlő oldalú háromszög.

és tőtávolságnak. – a gyümölcssövények. Így: – az orsó koronaforma. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. – a nyitott koronák. ill. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. – a sudaras ágcsoportos korona. – a katlan korona. – a termőkaros orsó. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját.területpazarlásnak tekinthető. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. – A sorhosszúság meghatározása. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. – a sudaras szórt állású korona. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. – a V és Y alakú sövények. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. Gépi betakarításhoz például a sor. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. Olyan ültetési forma. azok környezetének rendezésére is. Így: – a természetes gömbkorona. – a kombinált korona. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett. – a karcsú orsó. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. így: – a ferdekarú sövény. – a szuper orsó. a célnak megfelelően módosítható. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. 23 . A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. – a szuper orsó V-alak. b. a koronaformának olyannak kell lenni. koronaformák a. – A sorirány kijelölése. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. – Az ültetés időpontjának meghatározása. ill. – Az utak kijelölése. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. – Az ültetési anyag előkészítése. valamint a katlan koronák.

az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. A metszés szerepe Az árutermelő. vagyis alkalmazott élettan. elősegítjük a korona jó megvilágítását. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit.9. A minőség javítása. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. koronaformát alakítottak ki. szögállását. magasságát határozzuk meg. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. stabil vázág-rendszerű faalakot. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját.9. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. távolságát. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. hosszú. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. a korona szélességét. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. Minden rügy kihajt. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg.1. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. a termőrész berakódás azonban elmarad. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. vázkarok számát. A gyümölcstermesztés. a sudár helyzetét. a vázágak. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. egy hosszabb távon megteremtett előny. a térkitöltő elágazásokat. a törzsmagasságot. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. ifjítása szerint csoportosítható. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. sudaras koronaformák metszésének szerepe. jelentősége igen nagy volt. nem más. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. az erősebb növekedés mérséklése. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik.1. középhosszú. 24 . közepes törzsű. termőrészek képződnek. termőrész-képződését és gyümölcshozását.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

Legelterjedtebb a meggy. 1. – cukortartalom. – gyümölcslé-viszkozitás. – hőmérsékletösszeg-számítás.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. – klorofill-tartalom. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. – aromaanyagok. – gyümölcshús színe. – lenticella-parásodás. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. – gyümölcsalak. – elektromos ellenálló képesség. 2. az áru behordása. – oldható pektin.2. – magok színe. – ionkiáramlási sebesség. 3. A munka három fázisra oszlik. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni.és szilva betakarításnál. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. – fényelnyelő képesség. illetve válogatva szedés. – gyümölcsnagyság. tartályláda kihelyezése. – cukor/sav arány. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – etilénképződés. a gyümölcs szedése. – szín (alap és fedő). – savtartalom. 28 . ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap.1. – nitrogéntartalom. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. Fizikai változások alapján: – keménység. lehet egy vagy többmenetes. – keményítőtartalom. – gyümölcsfelszín. – légzésintenzitás. Szedési módok: – Kézi szedés.10. ezért terjedt el széles körben. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. illetve a tárolóba. – sejtmembrán-áteresztő képesség. – enzimaktivitás. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják.

a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. „keményen érett” állapotban kell leszedni. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe.ne legyen egy göngyölegben. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. és így is forgalmazzák. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. Túl korán sem szabad leszedni. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. Érése hetekig is eltart. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. Nem utóérő gyümölcs. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. Konzerv. Málna: Gyorsan érik. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre.ömlesztve . A csonthéjasok 2-4 hétig. kosarakba vagy zsákokba szedjük. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. 1. A lehullott diót kasokba. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni.Körte: Nem szabad megvárni. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. Kajszibarack: Fokozatosan érik. és hamarosan fonnyadni kezd. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár.és zamatanyagok. Akkor járunk el leghelyesebben. vagy teljesen zöld köszméte kell.3. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. ha folyamatosan szedjük. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. Konzerv célra kocsány nélkül. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. Dzsemnek akkor szedjük.10. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. hanem előbb kell szedni. vagy rázva. 5 cm-es rekeszekbe. mert sokáig a bokron maradnak. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. Lapos rekeszekbe szedjük. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Ma már bizonyított. ne dörzsöljük le. Szilva: Kocsánnyal szedjük. leszedve gyorsan túlérhet. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. 29 . de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. hogy 5-6 kg-nál több szilva . hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. befőzési és konyhai célokra félig. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. de nyugodtan várhatunk szedésével. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. ügyelve arra. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. 30-50 kg/fő. Kocsányostól szedjük. A ribiszke 2-3 hétig.

a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük.és vízellátás. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. fényesítő viaszolás). különféle módszerekkel állapítható meg.és O2-tartalmat. a padlások. Ide tartoznak a pincék. és pl. etilén). Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. ULO tárolás. propángáz stb. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. tápanyag. A tárolhatóságra hatása közvetett. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. növényvédelem). a változatlan légterű (VL).és vízellátás. héjbarnulások. – Az egyszerű. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. Monilia stb. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. a tápanyag. a szüret. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. a termesztéstechnológia (talajművelés. idegen szagok (motorolaj. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. a viaszolást. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. a relatív páratartalmat.) betegségek csökkentése. illetve a vegyszeres kezeléseket. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). Alternaria. 0. Az optimális szüretidő. de az ültetvény környezeti feltételei. az előosztályozást. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. Gloeosporium. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. a termen belüli légcserét. A legismertebbek az egyszerű. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. vagy száraz tárolás. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. a lehűtési gyorsaságot. ill. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. 30 . a szállítás. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. illetve az olyan épületek. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. vermek. a növényvédelem stb. a tárolási hőmérsékletet.1%) értéken tartják.és körtefajtáknak. ammónia. a CO2 .

és fajtamegválasztással. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. az illóanyagok.és dél-európai. az őszibarack. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. mennyiségét. sőt hírközlő. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. a megfelelő hőmérséklettel. hogy a veszteségek nem lineárisak. másrészt a nagyobb. hanem az exponenciális görbét követik. fedő. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. de ízléses kiszerelésű. erősen érzékeny viszont az alma. szükség van megfelelő osztályozó. méreten aluli gyümölcs kiemelése. mielőtt az a tárolóba jutna. hűtőberendezésekre. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre.és alapszín). informatikai eszközökre. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához.) alakulását.10. sav-. Természetesen ehhez az igényesebb. apadási és romlási veszteség. szárazanyag-tartalom. tehát csomagolni. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. csomagoló gépekre. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. a cukor-sav arány stb. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. beltartalmi értékeinek (cukor-. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van.4. mint az exportáru esetében. szupermarketek. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. egységesen csomagolt nyugat. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. korszerű szállító. az acetaldehid stb. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok. betegségre hajlamos. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy.– Előosztályozás: Célja a hibás. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. a szamóca. az etilén. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. 1. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. 31 .

Debrecen. (szerk. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése.FELHASZNÁLT IRODALOM G. Soltész M. T. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok).) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. Gyúró F. Gonda I. DE Agrár.) (2007): Gyümölcstermesztés. Nagy P. Budapest. Tomcsányi P. Debrecen. (1973): Piacos kertészet. Budapest.) (1990): Gyümölcstermesztés. Kutatási és Fejlesztési Intézet. Mezőgazdasági Kiadó. Gonda I.) (1997): Gyümölcsészet. (szerk. Mezőgazdasági Kiadó.és Műszaki Tudományok Centruma. (szerk. A kertészeti marketing alapjai. 32 .) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Debrecen. Nyíregyháza. (szerk. Budapest. Budapest. Mezőgazda Kiadó. (szerk. Sass P. Mezőgazda Kiadó. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. (1986): Gyümölcstárolás.. Vaszily B. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Papp J. Tóth M.

Szaporítási mód szerinti csoportosítás. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena). oblonga). – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). Élettartam szerinti csoportosítás. – a pézsmatök (Cucurbita moschata).1. 8. Fényigény szerinti csoportosítás. A zöldségfélék csoportosítása.1. Az öntözési igény szerint. – a sütőtök (Cucurbita maxima).2. – a bokor. pepo provar. giromontiina). – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy. 3. – a szivacstök (Luffa aegyptica).1. – a görögdinnye (Citrullus lanatus). környezeti igénye 2.és karósbab (zöldbab. vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). 10. Vízigény szerinti csoportosítás. 2.2. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. Növényrendszertani csoportosítás.1. 6. Hőigény szerinti csoportosítás. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. longum). 5. így: – az uborka (Cucumis sativus). 33 . – a cukkini (Cucurbita pepo convar. – a sárgadinnye (Cucumis melo). 2. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. 7. – a patisszon (Cucurbita pepo convar. 4. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. – az étkezési. patissoniana). 9. Származás szerinti csoportosítás. 12. 11. Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk.

– a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). sativus). secalina). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. – a saláta. – a földimogyoró (Arachis hypogaea). – a kárdi (Cynara cardunculus). foliosum). gyökerükért. – a rutabaga (Brassica campestris var. – a zeller (Apium graveolens). 34 .vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). – az endíviasaláta (Cichorium endivia). longifolia). gyökgumójukért termesztjük. esculenta var. Egyéves és évelő növényfajok. – a torma (Armoracia lapathifolia). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. – a póréhagyma (Allium porum). rapifera).– a tűzbab (Phaseolus coccineus). amelyeket elsősorban föld alatti részükért. hortensis). Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). – a pasztinák (Pastinaca sativa). így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. capitata). – az étkezési lóbab (Vicia faba). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). – a turnip (Brassica napus var. Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. répatestükért. A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). rubra). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. – a mángold (Beta vulgaris). – a petrezselyem (Petroselinum crispum). sativum convar. – a fokhagyma (Allium sativum). A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. – a kerti laboda (Atriplex hortensis). A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. – a sóska (Rumex acetosa var. rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. rapifera). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. – a mezei saláta (Valerianella locusta). – a keszegsaláta (Lactuca serriola).

Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. capitata). petrezselyem. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis).35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. paprika. bullata). microsperma). – a karfiol (Brassica cretica convar.) acephala). uborka. rubra). capitata provar. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. tojásgyümölcs. spenót. csoport: 22 oC Paradicsom. kötözősaláta. – a karalábé (Brassica rupestris convar. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. maximum). torma. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. sütőtök. rebarbara. 35 . kukorica. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. retek. cikória. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. sóska. – a brokkoli (Brassica oleracea var. borsó. A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. csoport: 16 oC Sárgarépa. III. fokhagyma. italica). saccharata). a. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. botrytis). A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . pasztinák. capitata) conc.7 oCban állapították meg. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. V. zeller. Megállapították azt is. fejessaláta. s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. spárga. 2. optimum. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. burgonya. spárgatök. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. csoport: 19 oC Cékla.1. IV. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I.3. bab.A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea). vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak.és görögdinnye. – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar.. vöröshagyma. A zöldségfélék környezeti igénye 1. – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. csoport: 13 oC Káposztafélék. gongyloides). – a kínai kel ((Brassica pekinensis). capitata provar. A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. II. (ssp. gemmifera). csoport: 25 oC Sárga.

amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. a vörös. karalábé. stb. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. a borsó és az uborka.és fokhagyma. stb. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. Közepes fényigényű a fejes káposzta. röntgen-. 3. amely a növényfajok. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. mivel azon a termesztő alig változtathat. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. sugarak. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. 4. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. a sárgarépa és a rebarbara. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. fénykedvelők. különböző kvantumokban energiát szállít. továbbá a 800 nm feletti infravörös. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. A növények vízfelhasználása során három. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. A hőszabályozásnak több módja. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. a bab. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. 2. a cékla. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. módszere ismert. Ezután naplementéig csökken. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. A zárt rendszerű 36 . kelkáposzta. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún.– A szár. hő-. a természetes napfény. vízszállításra és a vízkibocsátásra. A másik. sugarak láthatatlanok. paradicsomot és a dinnyét. Az öntözésnek számos módja ismeretes.

a kén-dioxid. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek. Na. de lényegesen kevesebb kell belőlük. N. 10-5 % = F. Si. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. A növények fejlődését. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. ez 80-120 ezer hektár területet igényel. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. Hg. 10-6 % = As. C. Mn. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. por. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. B.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. Ti. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. Co. Ca. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. az oxigén és a szén-dioxid.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 .01 % = S. illetve ultramikroelemeknek nevezzük.Cl. Ge. fóliával borított termesztő berendezésekben. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. ionok formájában veszik fel. 2. A 2-2. Ebből mintegy 4-5. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. H. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 .5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. 37 . 0. Mikro.10-3 % = Fe. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Pb. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. míg azokat. Al.1 % = P.50 % = O.).2. Rb. Zn. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. I. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. Au. 10-4 % = Cu.5 ezer hektár átmenetileg takart terület.2. Sn. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. 5. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. Ag. termesztő létesítmények 2. Azokat az elemeket. Ba.1. Sr. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. A zöldségfélék termesztési módjai. Mg. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. Ni. Mo. stb. korom. Fontos alkotórész még az ammónia. mikroelemeknek. Ra. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. növekedését sokoldalúan befolyásolja. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. Br. K. 0.

A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. nagy légterű fólia sátrak. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. egyszerű blokkszerkezetek. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. gumók. b. milyen az automatizáltság mértéke. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak.3. sóska. hogy pl. egyes hagymaféléket (sarjadék-. váz nélküli fóliaágyas. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik.és salottahagyma).A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. rebarbara. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). c. hagymák. vízfüggönyös fólia sátrak. a szabadföldi. 2. különleges szerkezetek). üvegházak) és fóliával takartak (pl.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. fólia alagutak. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. javított váz nélküli fóliaágyas. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. fóliaházak). fok. Hazánkban főként a paradicsomot. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. amelyre jellemző. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. műanyag borítású blokkházak). A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk.2. attól függően. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. stb. stb. Csoportosításuk: a. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. paprikát. 38 . 2. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. fólia ágyak). Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó).2. Különleges szaporítási módja van a spárgának.

– az előcsíráztatás. 39 . s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 . – sűrűség. pl. bab. – az apró magvak drazsírozása. – faj. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet. – nedvességtartalom. amely önállóan képes új generáció létrehozására. – egészségi állapot. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás.2 havi időmegtakarítás. – A talaj 5 . – ezermagtömeg. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz.és fajtaazonosság. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából.1. – csíraszám. vagy fóliára. gyökérzöldségek). – a besugárzás. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége. A használati érték kiszámításának képlete: H.és munkaköltség-megtakarítás. – osztályozottság. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. cékla.3.2.3. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. dinnye). A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. az áttelelő spenót). a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. – csírázóképesség és csírázási erély.8 oC-ra felmelegedett (pl. – biokémiai életképesség. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. burgonya egyes káposztafélék). – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. – a hőkezelés.é. – Nyár. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés.2. – a magvak felragasztása hártyapapírra. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. 2. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. – a jarovizálás. amikor a földre rá lehet menni (pl. uborka. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése.

– a vetés módja (kézi vagy gépi). – április végétől (pl.és ágyáskészítés. – felszínalakítás lehet: bakhát. szaporító tálca. altalajlazítás. porhanyítás. kézi és küllős kapa. deszka. ásógép. melynek célja a talaj víz-. 40 . eszköze a simító. – tömörítés lehet: hengerezés. vagy állománysűrűség. káposzta. fejes saláta). talajgyaluzás. – május elején. barázdabehúzó.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek. tömörítés. eszköze a kultivátor. cserép).és salátafélék). és a gyomnövények irtása. . Az ültetés módja lehet kézi és gépi. – nyáron (pl. rigoleke. keverés. – a palánták ápolása. tápanyag-gazdálkodás. paprika. – a vetés helye (termesztő létesítmény. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. – a kiültetés. szkréper. káposzta. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. levegő. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. közepén (pl. a paradicsom). speciális palántanevelő tálca. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. kapálás. lazítás. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. A talajművelési rendszer egy területen. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. altalaj-tömörítő. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti.4. a zeller). – a magvetés időzítése. altalaj tömörítés. – földlabdás palántanevelés. Meghatározzuk a tenyészterületet. kézi és gépi ásás. altalaj lazító. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. gerenda. – a vetés sűrűsége. kabakosok. alakítását értjük. eszköze a henger. -gazdálkodásának alakítása. – porhanyítás lehet: tárcsázás. talajmarás. talajmaró. boronálás. talajfelszín alakítás. káposztafélék. kultivátorozás. A tőszám. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni.és salátafélék). 2. borona. ágyás előhúzó és készítő. tápkocka. termesztő közegek készítése. kukorica). A talaj-előkészítés. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. mélyforgatás. – egyengetés lehet: simítózás. egyengetés. – tálcás palántanevelés.és tápanyag-forgalmának. dózer. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. barázda-behúzás. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. – május vége (pl. Ez lehet fordítás. ásó.ősszel (pl. – az ápolási munkák. tárgyalja. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. eszköze az eke. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége.

fejezetben!). így: – a trágyaanyagok megválasztása. kijuttatásának módja. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. – az üzem technikai színvonala. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. illetve a szedési idény meghosszabbítása. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. ökotechnikai eljárások: az éghajlat . E munkafolyamatot akkor végezzük. – a gazdaságosság javítását. A trágyaanyagok lehetnek szerves. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. – a trágyázás időpontja.5. 41 . amelyek közvetlenül. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. eszköze a kombinátor. A jó vetőágy sima felületű. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. 2. – a trágyaanyagok elosztásának. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. – fűtés. valamint a gyommentesítés. – a takarékos anyagfelhasználást. kellően ülepedett. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. – az üzem növénytermesztési struktúrája. a zöldségnövény levelére. aprómorzsás szerkezetű. rendszere. Az ápolási munkák csoportosítása a. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. – fagyvédelem. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése.és műtrágyák. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. – a termesztett zöldségnövények igényei.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. – pótmegvilágítás. – árnyékolás. s gyommentes. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. olykor tömörítése. – a trágyaellátás lehetőségei.

– fattyazás. – roncsolás. a halványítás. kezelése. a növényi részek eltávolítása. – nem érnek egyszerre. csökken beltartalmi értékük. A zöldségnövények szedése. betakarítása A zöldségnövények szedésénél. – kórokozók. áru-előkészítése. – hajtásválogatás. kártevők elleni védekezés. – kacsozás. – tápanyagellátás. hajtáscsúcs visszacsípés. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. – töltögetés. – metszés. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. betakarítás. időben történő ellátása. – gyomirtás. 2. 42 . – bördők kitörése. a. vagy folyamatos. – tetejezés. tárolása. azonnal felhasználásra kerülnek. kötés elősegítése. a rögzítés. szedésük ismétlődik. Zöldségnövények betakarítása. – oldalgyökerezés. b. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. a talajjal összefüggő munkák. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. – idegenelés. – kötözés. értékesítés és a tárolás. – lelevelezés. – talajtakarás.6. – indarögzítés.– szél elleni védelem. – öntözés. – növényápoló talajművelés. a növényvédelem. – érés gyorsítása. – termékenyülés. – aránylag gyorsan romlanak.

leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. – csomagolás.– sérülékenyek. vagy felhasználási érettség azt jelenti. – a betakarítás módja. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. – az időjárás. A technológiai (gazdasági). – osztályozás.. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. helye. – a termés érettségi állapota. amelyet a fogyasztó. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. az érettség és napszak függvényében. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. A tárolással az a célunk. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. – szállítás. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. nagy pontosságot igényel. – a termés felhasználási célja. – egyszerű létesítményekben. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. így: – időleges. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. s továbbszaporításra alkalmas. – korszerű tárolókban. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. A biológiai érettség azt jelenti. – tartós tárolás. s a szállítási távolság. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. d. – a leszedett. b. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. c. A betakarított. válogatni. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. feldolgozó ipar igényel. vagy átmeneti tárolás. stb. – szedésük többségükben kézzel történik. méret.

. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését. (1983): Zöldségtermesztés. Nyíregyháza. szalmabálás tárolás. A kertészeti marketing alapjai. (1980): Zöldséghajtatás. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. Budapest. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . Kovács A.15 %-a mondható elfogadhatónak. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. – önszellőztetéses tárolás. Somos A. MMK. 3. Géczi L. Mezőgazda Kiadó. A szőlő növényt életfunkciói. – prizmás tárolás. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . (2002): Zöldségtermesztés I.. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Terbe I.) (1966): Zöldségtermesztés homokon.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. Fehér B.1.– árkos. Koródi L. Terbe I. Mezőgazda Kiadó... Hodossi S. Nyíregyházi Főiskola. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. Budapest. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. – gúlás. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. Budapest. Hodossi S. – szabályozott légterű tárolók. (szerk. Budapest. – raktárakban. (szerk. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S.. Budapest. – hűtőtárolók. Budapest. Kovács A. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. (1973): Piacos kertészet. – kishalmos tárolás. Mezőgazda Kiadó. Somos A.. barázdás tárolás. Turi I. Mészöly Gy. Mezőgazda Kiadó. – nagyhalmos tárolás. – boksz-palettás tárolás. – padlásokon. – tartályládában tárolás. – pincékben. Mezőgazdasági Kiadó. Tomcsányi P.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. (szerk.

– biotikus tényezők. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. több színanyagot termelnek. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. a környezet jelenségeinek. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb.környezetéhez. Amennyiben az éghajlat kedvező. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. az ottani időjárások rendszere. bonyolultabb fogalom. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. – fiziografikus tényezők. s az idő folyamatos változása az időjárás. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. kerete.7 o C. Asszimilációja élénk. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. azok változása. Fényben a bogyók jobban színeződnek. – edafikus tényezők. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. továbbá a napfény energiáját. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. a virágzás 12-14. Az éghajlat (klíma) az időnél. ami 10 oC körüli. hőmérsékletét. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. b. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. anyagainak mennyisége. A rügyfakadás 10-13. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. mint az árnyékban fejlődötteké. időjárásnál elvontabb. ekkor jó évjáratról beszélünk. minősége.1. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. a. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el.1.1-22. elemeinek. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. A júliusi középhőmérséklet 20. Héjuk vastagabb lesz. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. a levegő nedvességét. A 45 . A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. A környezeti tényezők. a légmozgást. mint az élet primer energiaforrását. 3. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek.

A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. felhős.5-3. utána csökken. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. minimális aktív hőösszeg 850 oC. a bogyók cukor-. c.5-5 l vizet képes elpárologtatni. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. szélességi fokon történhet gazdaságosan. Az állományklíma alakulását.62 oC.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. A bogyók 40 .és csapadékviszonyokat determinálja. Csapadékos. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. Az őszi levelek -2 oC-on. száraz időben ez az érték 1. homokverést okozva. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. szélességi fokig emelkedik.és extrakttartalma nő. változását sok más tényező is befolyásolhatja. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. -10 oC-on.45-0. a 40.50 oC-on szenvednek hőkárosodást. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. -3 oC-on. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva.5 liter. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. Előnyös. aromaanyagai csökkennek. Kedvezőtlenek a forró. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. száraz és hideg szelek.1. 46 . A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. a zsendülő bogyók -2. 3. Hazánk a 45. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0.5. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. fény.5. A szélviharok tördelik a hajtásokat. kb.5-48. a déli 20-40. s mozgatják a laza szerkezetű homokot. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. tépik a leveleket. Hatása lehet előnyös és előnytelen. A tengerszint feletti magasság a hő-. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki. a nagy szélviharok. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. a terméshozam. A cukor felhalmozódása dél felé. d. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek.2. A szőlőtermesztésnek vertikális. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. színanyag. e. míg az amerikai fajták csak -9. míg a mediterránban 250-260 nap. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. az európai fajták -5.. -6 oC-on károsodnak. mint a makroklímában. A csapadék A víz a csapadékból származik. északi szélességi fok között fekszik. mint a szárazságot nehezen viselők.5-1 mustfokkal csökken. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. savtartalma.

stb. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. kötöttségét. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek.2. átalakult (metamorf) kőzetek. vízáteresztő és megtartó képességét. kiváló minőségű. mélységét. rétegezettségét. humusz. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. mint a mészben szegényebb talajokon. fakultatív parazita élő szervezetek. A talaj fontos.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja.1. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. különleges zamatú.4. baktériumok. a szomszédos erdők. 3.3. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. extraktban szegény. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. típusát. a gyomnövények. 2. 3. – szerves üledékek. zamatos borokat kapunk. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. így: 1. 3. – fizikai üledékes kőzetek. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. gombák és állati kártevők.és tápanyag-tartalmát.1. testes. közepes extrakttartalmú. – kémiai üledékek. mint a vírusok. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. A homoktalajok bora inkább lágy. Hazánkban a déli. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). mésztartalmát. színét. tüzes. Lösztalajon színben gazdag. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. üledékes (szediment) kőzetek. illatos. köztesen termesztett növényfajok. közepes.1. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. mechanikai összetételét. alkoholban gazdag.2. A gyökerek képződése. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. kémiai sajátosságait. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. gyorsan öregedő. vagy savas. 3. többségében savas. szaprofita baktériumok és gombák. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. tagolódás 47 . Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita.

A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. két sorban váltakozva helyezkednek el. stb. a talajoldatból veszi fel. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. amely a holtkérget is áttöri. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. az ebből elágazó a másodrendű. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. A szár szárcsomóin levelek vannak.2. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. 3. ionos formában. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. leváló pararéteget képez. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. s a gyökér növekedésének megfelelően. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza.2. Ez azt jelenti. láthatóvá válik. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. s a felszínre burjánzik. levelek hónaljában egy ún. téli rügy. vagy virágzat található. s azon áttörve. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . a felszívó öv (20 . aktív gyökerek gyökérvégei világosak.30 mm) teljes hosszában. Az első elágazás az elsőrendű. vízzel együtt. A járulékos gyökér az elsőrendű. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. sajátosan. Az alsó. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. A gyökér a tápanyagokat oldott. A gyökérelágazásokat. ízközben van a kacs). egységesen létezhet. amelyből járulékos gyökerek törnek elő.) az fejlődésnek indul. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. párás környezet. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. 48 . ízköz magasságában alakulnak ki. A dugványt. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. kúszó cserje. kacsokkal kapaszkodó. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. tőgyökérnek hívjuk. szárcsomón (nóduszon). míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. újra képződnek. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. kedvező hőmérséklet.10. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. Ezek csak néhány napig élnek. differenciálatlan sejttömeget képez. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. melyek egy síkban. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. Kacs Alulról a 3-5. barna színű. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. A fiatal. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza.

A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. A magháza felsőállású. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. redukált a magház. ahol fejlettek a porzók. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. s fürt letörhetőségét elősegíti. 3. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. ahol a magház fejlett. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. s rajta a legnagyobb levél kb. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. – középső karéj. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. A bogyók mérete. A levél fonák csupasz (sima). A levél részei: – levélalap.és mellékrügyeket is tartalmaz. – felső oldalöböl. mert fő. A bogyó részei: 49 . így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. ezek: – hímnős virág. Lehet sima.2. köröm nagyságú. A kocsány folytatása a fürttengely.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. A vitorla néhány cm hosszúságú. – vállöböl. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. vagy szőrözött lehet. A párta. – alsó karéj. „íz” látható. ahol a porzó és a termő is fejlett. ezeket követik a többiek. A porzók száma 5. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. – levélnyél. vagy zsíros tapintású. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. – nővirág. – levéllemez.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét.3. de mivel vegyes rügy. – alsó oldalöböl. a porzók nem. – hímvirág. pásztorbot-szerűen meggörbül. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. – levélváll. illetve lazaságát. A levél fonákon légző nyílások találhatók. alakja. – levélszél. így sok alapi rügy képződik. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. ún. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. – csúcskaréj. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. egyes fajtáknál 7. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét.

5 mm-ig „könnyű”. – gyökértörzs. – bogyóhéj. A vessző belső morfológiája 50 .5 mm-ig nagy. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. de általában ennél kevesebb. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. s ezeket telepítik. –5 g-ig nagy. – 12. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik. – magtörzs.5 mm felett igen nagy. – kocsánykorona. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük.– bogyókocsány. – harmatgyökér.2.5 mm-ig közép nagy. 3. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – 22. – oldalgyökér. – 17. – mag háti oldal. – termőalapok. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét. A bogyó tömege. – 22. – csercsap. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. alakja igen változatos. – magcsőr. – törzs. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. – kordonkar. – termőcsap. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db. – gyökérnyak – tőkenyak. – bogyóhús. – ugarcsap. A bogyóhús színanyagokat (is) termel.4. – edénynyalábok (ecset). – mag. – 3 g-ig közép nagy. a választott művelésmód szerint.

Ezek: – gyökeres dugvány. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. 3. 3. annyira sokszínű annak belső szerkezete. 3. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. a fás. – ízválasztó. – bél. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. – bujtvány. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok.1.2.3. Az induló alapanyag (alany. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható.3. A szülő párokat úgy kell megválasztani.3. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést.és lágyháncs rétegek. – oltvány. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . – mellékrügyek. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. – főrügy. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell. – élőkéreg. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. A nemesítők célja betegség ellenálló. – elhalt kéreg. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. – fatest.

és hajtásképződésre serkentjük. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk).3. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. szikkasztjuk.4.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. amely egy. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. majd kötegeljük. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. amely azon vesszőből állítható elő. szikkasztjuk. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. A terület nyílt fekvésű legyen. Az érett vessző szálkásan törik. A mélyedésekben. a pára. Hűtőházban is. vagy két rügyet tartalmaz. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. majd egyenként méretre vágjuk. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. A dugványiskola helyének megválasztása. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. 0. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú.5 cm-esre történő metszését jelenti. páratartalma pedig 85-90 %-os. 3. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. még az előző év szeptemberében végezzük el. Ennek alapján beszélhetünk pl. nádszárakhoz) kötözzük. beáztatjuk. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. rügydugványokról. hogy bizonyos elnevezésű. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. nagyobb odafigyelést kíván.rendelkezők – részére kötelező. 50 cm-es darabokra metsszük. A vesszőket csávázzuk. Az előkészítés „talpalásból” áll. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. Egészséges. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. 52 . 8-12 mm átmérőjű.3. A legalább 50 cm mélységű forgatást. Ezt az indokolja. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható.3. „teknőkben” „megül” a harmat. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. előkészítése: 7-7. az éretlen pedig hajlítható. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. 3.

Az öntözés lehet esőszerű. később a lisztharmat fertőzésére. Géppel elkészítjük a kb.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. Ügyelni kell arra. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. míg a kész. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. s ebben géppel rést nyitunk. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. gyökeres anyag kiszedésére november elején. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. – hajtásválogatás. közepén. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. barázdás és csepegtető is. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. mint az esőszerű. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. – csonkázás. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. majd beöntözzük. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. A pajorkár jelentős lehet. A dugványvesszők egymástól való távolsága. mint más iskolázási módnál. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. és fekete fóliával letakarhatjuk. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. majd beiszapoljuk. ekével). betapossuk. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. 30 cm-es magas bakhátat. s géppel két oldalról tömörítjük. május közepétől a peronoszpóra. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. 53 . s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. mert itt a harmatgyökerezést. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. amelybe behelyezzük a dugványokat. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg.

de az alföldi területeken is alkalmazzuk. A kb. és a tőkenyakba oltás. Alanyvesszők termelése: 54 . a középső kötésre kerüljön a címke. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. Nyár végén végezzük a csonkázást. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. amelyek hatására a levélhullás megindul. majd fedett színbe szállítjuk. Inkább várjuk meg az október végi. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző.és háncsréteg) olyan. jól fejlett gyökér. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. november elejei fagyokat.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. homok). A hegy.és dombvidéki telepítéseket érinti. – 3 helyen átkötve. – 3 db. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. s ezt követően kézzel szedjük ki. az egyik rész a nemes. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. vastag fa.5. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. körkörös elhelyezkedéssel. amely stabilitást. az alany és nemes vessző fajtája. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. ügyelve arra. kötegekbe. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. a zöldbe fás. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. a függőleges helyzetet biztosítja.3. címe.12 mm vastag vesszőket. A perlitet először vízzel. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. a zöldoltás. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. kötegeljük és címkézzük. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. és db-száma. a fába-fás. majd később tápoldattal öntözzük be. kategóriája.

Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. Az ültetvény kb. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. mert erős fagy esetén a rügyek. csávázzuk. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. és nyalábosan ehhez kötözzük. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. áztatjuk. A vesszőket (alany. páradús körülmények között.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. áztatásból. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. 55 . ahol méretre vágjuk. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. mint az alanyt. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. Ma már oltógépekkel oltanak. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). végéig tart. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. kezdetben. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. míg az előhajtatóban. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. alacsony hőmérsékleten tárolják. talpaljuk. Jó minőségű metszőollók. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. talpalásból és vakításból áll. s e csapokat nylon zsákokban. – a jól megvilágított oltóhelyiség. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. Ezek: – a vesszőtároló. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. szikkasztásból. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. amellyel szemben kacs van. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. vakítjuk (rügyek eltávolítása). Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). 30-32 oC-ot kell biztosítani. illetve vesszőt. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. vesszők kárt szenvedhetnek. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. Itt is az áztatásról.

vagy perlittel takarjuk. akkor a háncs a hánccsal. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. A bakhátak porhanyítása. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. illetve a talp kerüljön a láda aljára. Ha a két komponens vastagsága azonos. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). fűrészpor) és tüllel fedjük. kibontása. suhintó próbát is kibírják. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. A nyelveket egymásba illesztjük. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. ügyelve arra. fa a fával érintkezik. hogy az ún.Az alanyvesszőn kb. s erre helyezik rá az oltványokat. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. A gyors kallusz-képződés a cél. oly módon. földbehúzás után. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. a harmatgyökerezés. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. gyommentesen tartása. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. majd az oltványokat e résbe helyezzük. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. kambium a kambiummal. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. 1. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. taposással rögzítették az oltványokat. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. A megtelt ládát talpára állítjuk. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. kissé hátradöntve. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. Szokásos a résbe történő iskolázás is. Az előhajtatás ideje kb. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. azért is. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. Rétegezve. s ezt követően beöntözték. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. 1 hónap. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. majd bakháttal fedték. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. majd a föld 56 . A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki.

Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. a legfejlettebbet. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. Itt zsúfoltan. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. annak ellenére. Ismeretes a zöldre fás oltás is. csonkázzuk vissza azokat. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. zöldoltások között a legbiztonságosabb. fajtaváltás. megakadályozva a rügyek kihajtását. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. célszerű a kiszedés előtti öntözés. mint a termő szőlőben.visszahúzása az etiolált hajtásokra. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. talaj közelében helyezkednek el a növények. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. Az öntözések száma 4-6 közötti. hogy az ún. ráfordítás. új fajták elszaporítása. Ha az ősz nagyon száraz. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. s oltványok közé is homokot szórunk. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. A prizma maximum 1. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. az időjárástól függően. csak a vesszők felső része legyen látható. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva.5 m magas lehet. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. szakszerű és sok munkát jelent. az első fagyos éjszakákat követően. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. Az alsókat távolítsuk el. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. a talajművelést akadályozzuk. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. A csepegtető öntözés kedvező.

4. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. Immunis homoktalajokon folytatható. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. 3. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. vagy fűzvesszővel jelöljük. hogy az oltáshoz vékony. a hajtások beérése miatt. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). 58 . A tőtávolságot 1-1.2 méterben határozták meg. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. porbujtást is. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. A sor. Nyugalmi időszakban végezhető. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. Az oltványokat. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. Az ültető huzalon pl. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. 100-120 cm-re egymástól.2 m-es sortávolság. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. Az árkot betemetjük. Ismerünk ún. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. az árokba érett istállótrágyát. pl.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. Ennek alapján alakult ki a 3-3. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. április). hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni.

és hajtástartó huzalokat. Ilyenek a sor. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. a tápanyagpótlás. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. 59 .4 m.5. amely művelésnél karó nincs. Vannak rugalmas. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően.6 m. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. A végoszlopok hossza 3-3. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát.5 mm legyen. néhány év után „roggyant” tőkéket. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja.2-2. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. a tőkeművelés mód. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. a fajta. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. változtatható elemei. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne.1. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. a táblaméret és az utak. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani.5. a támaszrendszer. míg a belsőké 2-2. és ezáltal a hajtások egymást tartják. Karós támrendszer. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop. de számítani kell a műanyagburok töredezésére. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. Műanyaggal bevont huzal is használható. a növényvédelem vegyszerei. mint a tőketerhelés. egymástól 25-30 cm-re. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. 3. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés.és a tőtávolság. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni.

és generatív produkciói (a terméshozam). Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. Értéke minden esetben nagyobb egynél. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). X1 = alva maradt rügyek száma. További cél pedig az. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. P = fürt átlagtömeg (kg). A rügyterhelést a rügy/tőke. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. hosszúcsap 3-5 rügyes. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. még télen fagymentes napokon is végezhető. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja.szervezése. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. félszálvessző 6-8 rügyes. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg.2-1. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. szálvessző 9 rügy felett. Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek.3 között. vagy rügy/m2 alapján tőkére. 60 . ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. Értéke széles skálán változik 0. Utóbbi gyakoribb. ahol X = rügyterhelés. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt.

teljesítményét. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. – bogyóritkítás. – a törzstisztítás. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. függőleges irányba rendezése. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. ilyen munka a: – pótbeporzás. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. kar. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja.Sima csapot az idősebb fásrészekből. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. Metszés előtt. 3. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. pl. melynek ideje március és április eleje. A kétéves részen metszett csap a csercsap. minden esetben rövidcsap. pl. mert igazítani. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. 3. azaz szétszedve. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás.3. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja. – a fürt harmadolása. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. defóliálás. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el.5.5. 61 . – a termőhajtások bekurtítása. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. – a gyűrűzés. – a hajtások fésülése. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. – a lelevelezés. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén.2. – a csonkázás. – fürtritkítás. E munkáknak az elvégzése folyamatos. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk.

Mn. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. a csipkéslevelű tárcsák. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. vagy kézi kapával végzik. amelyeket makroelemekként ismerünk. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. a tápanyag pótlás azt is célozza. N.4. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. K. a sorok pedig tűzdeltebbek. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. hogy megőrizzük. 3. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. kerülni kell a talajforgatást.5. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. P. mint a gyümölcsösöké. mint a termesztett növények többsége. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. hogy tartósan. Cu. esetleg kombinátorral kapcsolva. Szüret előtt érés alá kapálnak. a késes és lúdtalpas mélylazítók. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. A kapcsolt műveletek előnyösek. 62 . Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. További kísérletek azonban azt bizonyították. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. Zn) is szükségesek. Ca. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. életünk fenntartója. A sorközök azonban keskenyebbek.

A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. azaz kalibrált. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. A permettrágyázás lényege. különösen akkor. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. sok részletből álló bonyolult folyamat. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. a jó indítást.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. A levélanalízis adatainak értékelése standard. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. tehát folyadék fázisból veszi fel. hogy jól oldódó. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. adatsorokat közölnek az adottságokról. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. A foszfor. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. ennek is a végelágazásai. mint vizsgálati módszer. A talajvizsgálatok. Ennek a gyakorlata igen változatos. hogy időszakonként. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. ismert értékekhez való viszonyítással történik. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. A gyökér szállító része. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. csak elvi ajánlások. 30 %-al meghaladja. 63 . Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni. fehér része. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. egységes eljárások nincsenek. A levelek felveszik az anyagokat. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul.

Ez olcsó és egyszerű megoldás. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. A módszer azért is jó. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. Kisebb területek barázdás. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. mert a szórófejek vándoroltathatóak. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére.5. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. alakultak. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. vagy árkos öntözést alkalmaznak. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. a zöldbogyó növekedési időszakában van. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak.5. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. a kornak megfelelően fejlődtek. Ez nem abszolút érték. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban.3. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. akkor részleges levélhullás következik be. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. 64 . Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás.

– a szőlő-gubacsatka. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. zamatanyagok megfelelő kialakulása. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. A szőlő betakarítása 3. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. 65 . amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. vagy metsző ollóval vágják le. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. mivel lehet. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé. – a szőlőgyökértetű. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek.6. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. 3. hanem a sav cukor aránya. mivel nem adható egységes technológia. – a cserebogarak. az íz-. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő. tisztogatás és a csomagolás során.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. egyik legmunkaigényesebb művelete.6.1. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. – a szőlőilonca. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. 3. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről.5. – a szőlőmolyok. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak.6.

66 . Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. Ez a művelet a fürttisztogatás. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. nap. romló bogyókat. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. penészes vagy rothadó bogyókat. de nem biztos. Általánosságban azonban elmondható. színelve szedjük. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. mely legalább 19 mustfokos. vagy tárolásra történő csomagolással. 3. cukor. vagy cizellálás. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. A próbaszüret során a szőlő cukor. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni.6.2. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. magvatlan. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. A minőségi borok esetén legalább 15. a különleges minőségű bor pedig túlérett. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. Számos esetben előfordul. inkább 10-14 órát várni kell.Az étkezési szőlőt válogatva. homokveréses. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. Ha szőlő eléri a technológia érettséget.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. Amennyiben szedés. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. minőségi vagy különleges minőségi stb. hogy elpárologjon a felületéről a víz. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert.és permetlé perzseléses. repedezett. hogy több menetben történjen a betakarítás. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. zöld és madárkás bogyókat. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. akkor kezdhető el a szüret. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. amelyek rontják a fürt szépségét.és savtartalmával szemben.

A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik. és ez kihatással van a következő évi termésre. Csepregi P. Kaiser G. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt.Sz. (1999): Szőlőtermesztés. Kozma P.. Társulat. és nagyon ügyelnek arra. Mezőgazda Kiadó. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest. 67 . Athenaeum R. A gazdákat az foglalkoztatja. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. Molnár I. Budapest. és a feldolgozóba szállítják. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. Akadémiai Kiadó. A kézi szedés nem változott az évszázadok során. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő.Lőrincz A. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. Mezőgazdasági Kiadó. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. Prohászka F. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák.II. (1993): A szőlő és termesztése I. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. – a szőlőtőkék sérülnek. Budapest.. Technikailag előnyös az a megoldás. Géczi L. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazda Kiadó. Nyíregyháza. (1986): A szőlő és a bor. hogy a termés sérülésmentesen. Ezt tehergépkocsira emelik. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Budapest. Nyíregyházi Főiskola MMFK. Nagy L.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. mint a kézzel szedettek.. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. Budapest. . (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful