Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

. kezelése................. 21 1....................9............................. 17 1.............................A termőfelület alakítása és fenntartása ...........és a talaj előkészítése............................................................................................................ Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ............................ tárolása ...........5. 8 1. 5 1. 35 2........................................... 8 1.................3.......................................Gyümölcsszüret ............5...........................10............................ 6 1....... A zöldségfélék termesztési módjai........és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ................ A termesztő létesítmények ........... 23 1.............TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .....1................................................ Hőmérsékleti igény ........1...................2.................................................. Ültetvények területmegválasztása ........7...... Domborzati tényezők .2............................................................... 17 1...........................................1............................... A palántanevelés .. A gyökérrendszer ........................... A szervestrágyázás ........................................................... Egyéb ápolási eljárások .............2...... A makro........3............................ 25 1........ 21 1...2............5.4.....3.......1...............................................1...................... A talajigény . 31 2................ 30 2...................... 37 4 ...6............2.................... 27 1..................................... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben....... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ....................10...................... 10 1.....................................................................1...........................6...........................................................3................................ Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre ................................................................. 5 1...1. 26 1............. Talajtani tényezők ........ 31 2......... A zöldségfélék környezeti igénye .............3.2.................................. 31 2..................... 12 1. A vetés ..2.......... ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ....................................................................................................... 25 1......... A zöldségfélék termesztési módjai ....... 14 1....................... 24 1....................................................................................................................................3......... 12 1..........................................3...................................... A fa és cserje testalakulása ........ Gyümölcsültetvények létesítése ..........1.......................1.............. 5 1........8........ 36 2......... A fényigény ......................................................... 6 1.................9...... 10 1.............1............ csomagolása..................................... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása ..........1................................................2..... A vízigény .................... 6 1............................. 6 1.....................2............ 31 2. A gyümölcstermő növények szervei ................................................................................................................... A zöldségfélék szaporítási módjai....................... A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból .....................3............................................................. éghajlati tényezők ......1.........................................1..............3...........4......9....2...............2................................. 4 1....... 11 1............................................ Gyümölcstermő növények ökológiai igénye ... 37 2...............6...1.......... Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ........... 11 1.............10......... Metszést kiegészítő eljárások .............................................. 9 1...........5..................................... A zöldségnövények csoportosításának szempontjai .................................................................1. Éghajlat.......... A telepítési terv ..1........................................................ 7 1............ Gyümölcstárolás .......................... termesztő létesítmények ........................................................ Gyümölcstermő növények terület...... A zöldségfélék csoportosítása.............2................................. 15 1................. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai .............8...... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai...................................3....2............1...................................2...... 12 1.....10.................................... Tápanyag-gazdálkodás ..2....4.................. A gyümölcs betakarítása......2......6................................... 18 1............. 35 2..................................... A tápanyagszükséglet meghatározása . 33 2...........................10..8................. 5 1...1............... környezeti igénye ........................................................................ GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ..................9.3.................1........................2..... 36 2.....................................................

.......................................................................... 46 3............. 50 3............ Zöldségnövények betakarítása......... Ápolási munkák............. tárolása...2.........6................................ 64 3........................ 43 3..1...6............................ 62 3........... A virágzat és a fürt ...................................................................... 47 3...4.............................................. 58 3........................................................2....................... 63 3......... A szőlő telepítése .................................. Csemegeszőlő betakarítása ...........................................6.1...2.. 49 3...................... 66 5 ..1........ 43 3............................................. Magról történő szaporítás ................ SZŐLŐTERMESZTÉS .1.................................4......... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM ....3..................................3............ 59 3............. Zöldmunkák ...................................... 49 3.............................. 58 3........ 61 3..................................................1.................. 56 3...................................................................................................... Öntözés .............5..3..... Tápanyagpótlás...... A szőlő környezeti igénye ..........2......................................5................................................................... kezelése..........................2.........................................................................................................................................1...............................................................................................................................................................................................3...3.. 38 2...............................3......... 49 3......... 45 3...................1.....2......................5.......................... tápanyag-gazdálkodás........................2..........2.......... áru-előkészítése................................. A klimatikus tényezők ....................... Rügydugványok ...........................5.........5.. Gyökeres dugvány előállítás ............. 45 3................... A szőlő szaporítási módjai ... Az edafikus tényezők ...................................... Talajművelés .... vetés .3.....5....... 46 3............................................................................................................. 43 3....................................... A hajtás és oldalszervei ........... A fiziografikus tényezők ..... 42 3........1.. 44 3................................................................................................................................................. 50 3......................... Szőlőoltványok előállítása . 48 3............... A fiatal és termő ültetvények gondozása.............................................................5......................................................4.........................................5.. 53 3................................ 40 FELHASZNÁLT IRODALOM .... 39 2.............. Termőkorú szőlő ápolási munkái ......2............................................3........................ 46 3................ Borszőlő betakarítása .......... A szőlőnövény részei (morfológia) ............ Ivartalan szaporítás............................................................2........................3......................5.......... A szőlő betakarítása ..4................... 60 3.................. A szárrendszer .............................................................................................................. A talaj-előkészítés........3................................................................................................................................1.........4....................1.................................... egyszerűbb tartósítási eljárások ...... A biotikus tényezők .................................................................................................... A szőlő növényvédelme ..........................5.............4................... 64 3.2............ A gyökérzet .............6.....................6..........

Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. és a termesztéstechnológiával. amely eltér a ma megszokottól. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. annak főbb feltételrendszereivel. a piac. megegyezik a kertészeti tudományokéval. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. 2011. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. kereskedelmi viszonyokat. kielégítése. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. – a zöldségtermesztést. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést.és fitotechnikai tényezőkre. sohasem feledve a környezeti. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. így: – a gyümölcstermesztést. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. Nyíregyháza. -irányítást) és értékesítést igényel. az általános. különös tekintettel az öko. melynek növénytani. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. – a szőlőtermesztést. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. év végén a szerkesztő 7 . azaz a kertészeti termesztő boldogulása.

a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. tudnunk kell. 8 . a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése.1. szilva. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. A fényigény a. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. a Budai hegység. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. meggy.1. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők.2. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. Nálunk későn virágzik. b. hideghatás is. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. A gesztenye mérsékelt égövi növény.1. ill. 1. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. d. szamóca és a szeder. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. amely lombhullást. a Mátrai hegyvidék. a bogyók perzselését és hullását okozza.1. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. birs. köszméte. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. málna. dió és gesztenye. cseresznye. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. c. kajszi és a mandula. A dió egyes. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre.1. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. inkább a nyári forróság az. piros és fekete ribiszke. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek.

a birs alanyon nevelt körte. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. a cseresznye és a málna. dió és a gesztenye esetén 150 cm. a málna. a szamóca. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. szilva. a dió. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága.3. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. A körte. a szeder és a feketeribiszke. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. b. cseresznye. cseresznye. birs. meggy és a kajszi – előnytelen. mogyoró. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. 1.1. a kajszi. szilva. talajtani és domborzati tényezők).1. – a talajvíz mélysége. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. d. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. a piros ribiszke és a köszméte. a mandula. meggy és a dió. Éghajlat. 1.2. 1. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. – a kötöttsége. 9 . – mint a magonc alanyon nevelt körte.1. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. a szamóca és a köszméte. amelyek termőrétege mély. a körte. c. az őszibarack. míg a málna. az őszibarack. részletes megismerésének. a birs.2. cseresznye.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. 1. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. b. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. ribiszke és a köszméte 100 cm. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. a szilva. – a talaj szerkezete. a mandula. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. őszibarack.4. Közepes vízigényűek: A cseresznye. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. – a levegőzöttsége. A vízigény a. – a tápanyagtartalma. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. Az alma. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma.

A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. az ún. Az egyes gyümölcsfajok. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. télen a -25– -30 °C-os hideg. fény és a levegő mozgása tölti be. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. valamint más életfolyamatnak. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. 1. fajták és alanyok talajigénye eltérő.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. virágok és a terméskezdemény. gesztenye) megtermékenyülését segítik. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. ezt követik a hajtásrügyek. majd a vesszők. az őszibaracké 9.5°C. víz. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. biológiai nullpont. s bekövetkezhet a hő halál. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. mogyoró. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. ez azonban tájanként változó mértékű. Az egyik maximum június-július hónapra esik. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. a Dunántúlon 600-700 mm. csapadék. A téli alma biológiai nullpontja pl.2. 6°C. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz.2. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. 10 . mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. a törzs és vázágak. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul.

1. fatermetű gyümölcstermő növények. a körtét. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. melyek alsó része fásodik. a meggyet. melyek a koronát képezik. A termésük hasonló. gömbölyű alakúak. főtengelyük szintén nincs. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. Félcserjék. de szemben a cserjékkel. ez a következő évben termést hoz. a szilva és az őszibarack. a felső része lágy szárú. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. de föld feletti részük levélzet. Ide tartozik az alma. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. Héjas gyümölcsűek.A talaj az a tényező. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. A törzs és a korona alakulása külön. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. a málna). a meggy. főtengelyük a fatörzs. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. bár arra is akad példa. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. Csonthéjas gyümölcsűek. Ide soroljuk az almát. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. lédúsak. a mandulát. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. évelő növények. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. Nincs főtengelyük. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. a birs és a naspolya. 11 . a körte. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. a köszméte. Bogyós gyümölcsűek. ez a termésük. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. Ilyen alakulású a birs. a diót és a gesztenyét. a kajszit. délkeleti és délnyugati lejtők. a ribiszke és a köszméte. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. a szilvát. a mogyoró. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. a kajszibarack. a naspolya. Ezek fokozatosan elhalnak. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. Almagyümölcsűek. az őszibarackot. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő.3. a cseresznyét. A dió. 1. majd ezt követően elpusztul (pl. a málna.3. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. a szeder és a szamóca. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. Dudvaszárúak. a mandula. Csoportosítás a testalakulás.2. Ezen helyezkednek el az ágak. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. Cserjék.

épületek törmelékeinek. Talajforgatás Célszerű nyár végén. – szélvédő fasorok létesítése. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. kémiai és biológiai talajjavítással. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást. ügyelve arra. mint a nitrogént. esetleg víztározók építése. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. A kialakított. elektromos hálózat kiépítése. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). A talaj-előkészítés legfontosabb. feltöltő szerves. 1.4. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés.és műtrágya-dózisokat. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. Gyümölcstermő növények terület. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. – kerítések. amely mennyiség a kijuttatást követően . míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. azok környezetének rendezésére. idegen anyagoknak. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. stb. eltávolítása. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. vagy egyéb zöldtrágyanövény. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. ill. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése. A forgatással egy időben. – vízelvezető csatornák. Talajfertőtlenítés 12 . utak. ősz elején elvégezni. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. ami lehet több éves pillangós.

Ahhoz. tél elejéig tart. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. mint pl. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. stb. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. mennyiségileg is jelentős. kora ősszel kezdődik és késő őszig. eszközének meghatározása. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában.és szénhidrát-gazdálkodásának. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös.1. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. 13 . A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. s legvitatottabb területe. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. A makro.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. a cserebogárpajorok. késleltetése. A gyümölcstermő ültetvények évelők. 1. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. 1. Ezért nagy jelentőségű. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. enzimek. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. Foszfor: A foszfor a növények energia. meghatározója. vonják ki. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. fonálférgek. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból. kiterjedése. oxidációs-redukciós folyamataiban. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák.5. Szabályozza a plazmakolloidok működését. Az első.5. A gyümölcstermő növények.

– a humusztartalom. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. Ezek testükbe építik a nitrogént.Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. négy-öt évenként. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. amely egyébként gyorsan lemosódna. 1. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. Kötött talajokon ritkábban. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna. 14 . illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. Stimulálja a generatív folyamatokat. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. így növekedési rendellenességet okoz. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. – a talaj kémhatása. – az összes sótartalom. stb. – a talajvízszint-mélység. különben idő előtt elbomlik. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. 1. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. – a CaCO3 -tartalom.5. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik.2. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. – a talaj kötöttsége. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. A talajvizsgálat. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha).3. kétévenként.5. – a leiszapolható rész. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik.

a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. pl. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. vadkörte. Jobb tápanyag.és a föld feletti hajtásrendszerből.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. a vadalma.1.6. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. elágazott ágrendszer. és évente kifelé háncsot. befelé faszövetet hoz létre. – közepes törzs: 90-120 cm. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. hogy az asszimilációt. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. 1.6.és/vagy járulékos gyökérrendszer. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába.1.6. másodrendű stb. mégpedig a földben található gyökér. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény. gyökerek ágaznak el. amelyből az első-. mint a vad alanyon lévő növények. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. – alacsony törzs: 60-80 cm. Ezek a szövetek raktároznak is. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. vagy raktározása. Feladata. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. mint a tápanyagban szegény. rossz vízgazdálkodású talajban. Az osztódó szövet. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. A gyümölcstermő növények szervei 1. kötöttebb. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. 15 . de erősebben elágazódik.2. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. a gyökerezés mélysége. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik. mint laza talajon. Ha a talaj levegőtlenebb. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. – magas törzs: 150 cm felett. vadcseresznye. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. vagy kissé elliptikus. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. A törzs feladata a korona tartása. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző.

s rendszerint virágrügyben végződnek. körte. s csúcsi részén három. megnyúltak és egyesével állnak. vaskosabbak. gömbölyűbbek. mindig növekedési hajtások. A csúcsrügyeknek a hosszanti. Kor szerint beszélünk szemről. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. gyakran a sérülések helyén is. Természetesen a korona vázágát képező vesszők. vessző. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. attól függően. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. amelyekben nemcsak virág. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. virág vagy virágzat képződik. A virágrügyek zömökebbek. középhosszú és hosszú termővesszők. birs). hogy kihajtanának. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek.és oldalrügyek. amíg a fák metszés alatt állnak. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. A termővesszők beérett. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. A nyárson oldalrügyek is vannak. mint a hajtásrügyek. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. és rügyről. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. 3-5 cm hosszú. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. alma.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. és azokból hajtás. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. hajtás. a dárdával. nyugalmi állapotban levő. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. egyéves szárrészek. A víz. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. Azt a csúcshajtást. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. Rövid termővesszők: A dárda. termőrügyes. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. vagy annál több virágrügy. A sima termőnyárs. gyűrűszerűen alakul.A gyümölcsfák metszés.vagy virágrügyben végződik. A hajtás lehet csúcs. amely a dárdából alakul oly módon. A gyűrűs termőnyárs. Cseresznyére. koronaalakítás nélkül a fajokra. Középhosszú termővesszők: 16 . A korona részei: rügy.és termővesszőket. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. vesszők. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. hajtás. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. ők pedig a fás részeken találhatók. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. húsos állományú lesz. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. ezek a hajtáson. A vezérvesszők (hajtások).és oldalhajtás. amely rövid termővessző. ill. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. hanem hajtáskezdemény is van. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. vezérhajtásnak nevezzük. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. meggyre. mandulára. oldalvezérnek nevezzük. Megkülönböztetünk növekedési. hogy milyen rügyből ered. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. Rendszerint karcsúak. Az olyan rügyeket. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. Ha a függőleges növekedést szolgálják. beérett hajtást. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van.

ideje. amelyek az almán és a körtén hajtás-. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. 1. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. ritkán virágrügyek. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. A jó megporzás előfeltétele. vízvagy tápanyaghiány.és virágrügyek. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek.6. A virágrügyek képződése. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. A koronában található két.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. a gyümölcsös helye és az alany.). a mogyoró és a gesztenye. öntözés. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés.3. a koronában elfoglalt helyzetüktől. ritkítás). A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. míg a csonthéjasokon hajtás. a termesztéstechnikától (metszés módja. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. fagyhatás stb. citokininek stb. csapadék) is. a fák termésmennyiségétől. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. Részben a tartást megalapozó vázágakat. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. mint 50%-ban fedje egymást. míg a szélporozta növények a dió. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. Többek között. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. a metszés ideje és mértéke. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. a művelésmódtól. gibberellinek. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. napfénytartam. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. A teljes termővessző általában hármas. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. – a fajták virágzási ideje stabil legyen. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. a méhek jelenléte stb. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. vegyes rügycsoportokkal berakódott. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú).

Fajtaazonosság. alakjában. az alma és a körte. így egy táblába több fajta is telepítendő. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. hogy a faiskolákból kártevőktől. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún. Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. több hónapig eltarthatók. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. Az önmeddőség azt jelenti. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. Egészségi állapot. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. ha az anyanövényen érnek be. Tehát alapvető követelmény. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. – elhalás. hűtéssel) lassítjuk. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. élvezhetők. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. Jellemző rájuk. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. Ezért porzó fajta szükséges. klónt kapunk. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. sejtmegnyúlás). Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. kórokozóktól 18 . Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag.7. az így előállított szaporulat minden esetben klón. – érés-utóérés. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. 1. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. félkész oltvány). – öregedés. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. Ezek pl. – Az ún. színében mutatkozik meg. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be.termékenyül. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. vagy szaporítóanyag (oltóvessző.

hajtás. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. sarj. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. dugványozás. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata.C. megsemmisítteti. törvény szabályozza. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. jobb a vitalitásuk. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. az alkalmatlan terméket kizárja. A közbeoltott. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. technológiájuk van. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. elágazásmentes gyökérnyakú. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. vagy ideiglenesen szaporításra. mint a fertőzött. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. termékeket narancsszínű címkével látja el. vagy szemezni. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. forgalmazni. gyökér) használjuk. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. vagy kínai bujtással.A. kondíciójuk. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. szaporítóanyagát. egyéves csemeték előállítása. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. majd azt koronamagasságban oltani. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. a certifikáltat kék. egyenes. évi CXXXI. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. a C. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. szemzés). fajták minősített vetőmagját. Előírja. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. A koronába oltásnál. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. indanövény). ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. 19 .

A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből. amely az országot . A hely kiválasztása több évtizedre. E faiskolai termékek 0 . A szállítási távolság. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. útviszonyok. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. ill. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem.és feldolgozó kapacitás közelsége.8. szabvány határozza meg. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú. területi koncentráció. hírközlő rendszer. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága. szélerősség. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. ill. termesztési hagyomány. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. Lényeges a piac. őszibarack). gépellátottság. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt.nagyon magas. domborzati.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. pontos munkát igényel. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. A mélyedésekben belvíz. szabadföldi vermeléssel történhet. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. konkurencia. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. tárolókapacitás. támogatási preferencia. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. kiemelkedések. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg.1. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . specializáció. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik.+2 oCon tárolhatók eredményesen. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. az uralkodó szélirány. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. meglévő építmények. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. üzemi talajtérképek. a környék gazdasági. Gyümölcsültetvények létesítése 1. ill. közlekedési-. ill. fagyzug. energia beszerzési. talajadottságainak ismerete. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez.8. 1. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. vízforrás.35 körzetre osztja. a csapadék mennyisége és eloszlása stb.

zamat. stb. íz.a számbavételétől sem. Termesztési és áruérték. – beltartalmi érték. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. parásodás. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. – tárolhatóság. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. 1. vízvezető képességére. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . a magbél jellemzői. tárolási és utóérlelési igény. b. gépi betakaríthatóság.és fajtamegválasztást. – repedés. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek .természetes és mesterséges növénytakarójának. – nagyság. – ültetési rendszert. – a telepítés technológiai kivitelezését. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. A 3000 m2. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. tápanyagtartalmára. – kitárolás utáni állékonyság. így a – héj színe és egyéb sajátosságai. 21 .2. kémhatására.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. felület. c. – kocsány és elválása. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. –termésbiztonság.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. – alany. – a hús színe. termőhelyi igény. illat. alak. betegségekkel szembeni rezisztencia. konzisztenciája. – fajtatársítást. A telepítési terv A terület. koronába oltásnál). Alany. Ritkább a törzsképző alanyok használata. – szállíthatóság. állománya.). –a magtartalom. gépi osztályozhatóság. mésztartalmára.8.

a termékenyülő és a termékenyítő képességet. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. alma. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. őszibarack). jó kötődési hajlam. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. akkor nemcsak fölösleges. A sor. A biztonságos. hogy legyen. A gépi műveléshez átlagosan 2. A sor. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez. fajtáról-fajtára. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. azaz önmagukban is telepíthetjük. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. az 22 . Fontos szempont. mint a nagy fájú. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. egyenlő oldalú háromszög. körte. hagyományos ültetvényekben. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. hármas kötésű. Így. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. sterilitás) kell figyelembe venni. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. egyenlő szárú. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. azt szabályos telepítésnek nevezzük. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét.0-2.

térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. – Az ültetés időpontjának meghatározása. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. a koronaformának olyannak kell lenni.területpazarlásnak tekinthető. Így: – a természetes gömbkorona. – a nyitott koronák. koronaformák a. Így: – az orsó koronaforma. b. valamint a katlan koronák. így: – a ferdekarú sövény. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. – a karcsú orsó. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. ill. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. ill. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. – a sudaras ágcsoportos korona. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. – a termőkaros orsó. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. azok környezetének rendezésére is. 23 . a célnak megfelelően módosítható. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett. – Az ültetési anyag előkészítése. – a szuper orsó V-alak. – A sorirány kijelölése. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. Gépi betakarításhoz például a sor. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük.és tőtávolságnak. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. – a szuper orsó. – Az utak kijelölése. – a kombinált korona. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. – a sudaras szórt állású korona. – a gyümölcssövények. Olyan ültetési forma. – A sorhosszúság meghatározása. – a V és Y alakú sövények. – a katlan korona.

Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. vagyis alkalmazott élettan. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. termőrészek képződnek. Minden rügy kihajt. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. A gyümölcstermesztés. a sudár helyzetét. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása.1. termőrész-képződését és gyümölcshozását. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. a vázágak. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk.9.1. magasságát határozzuk meg. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. A minőség javítása. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. sudaras koronaformák metszésének szerepe. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. a korona szélességét. távolságát. koronaformát alakítottak ki. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. a térkitöltő elágazásokat. hosszú. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. nem más. közepes törzsű. jelentősége igen nagy volt. ifjítása szerint csoportosítható. egy hosszabb távon megteremtett előny. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. vázkarok számát. a termőrész berakódás azonban elmarad. A metszés szerepe Az árutermelő. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. a törzsmagasságot. az erősebb növekedés mérséklése. stabil vázág-rendszerű faalakot. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. középhosszú. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. 24 . szögállását. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. elősegítjük a korona jó megvilágítását. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át.9. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves).

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

– enzimaktivitás. – gyümölcsnagyság. – oldható pektin. 2. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre.1. – gyümölcshús színe. – elektromos ellenálló képesség. Legelterjedtebb a meggy. – cukortartalom. – hőmérsékletösszeg-számítás. – szín (alap és fedő). – fényelnyelő képesség. lehet egy vagy többmenetes.2. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. – nitrogéntartalom. – keményítőtartalom.10. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. illetve a tárolóba. – cukor/sav arány. – ionkiáramlási sebesség. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. – lenticella-parásodás. 3. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni. – gyümölcslé-viszkozitás. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. – etilénképződés. 28 . hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére.és szilva betakarításnál. 1. A munka három fázisra oszlik. illetve válogatva szedés. ezért terjedt el széles körben. – sejtmembrán-áteresztő képesség. Fizikai változások alapján: – keménység. – gyümölcsalak. – gyümölcsfelszín. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. – légzésintenzitás. a gyümölcs szedése. tartályláda kihelyezése. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. – magok színe. – klorofill-tartalom. az áru behordása. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – savtartalom. Szedési módok: – Kézi szedés. – aromaanyagok. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény.

hanem előbb kell szedni. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. Kajszibarack: Fokozatosan érik. Ma már bizonyított. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. hogy 5-6 kg-nál több szilva . ha folyamatosan szedjük. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. vagy rázva. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. „keményen érett” állapotban kell leszedni. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. Érése hetekig is eltart. befőzési és konyhai célokra félig. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. A lehullott diót kasokba.10. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. Kocsányostól szedjük. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. Dzsemnek akkor szedjük. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. Konzerv célra kocsány nélkül. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe.és zamatanyagok. 29 . és így is forgalmazzák. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. Ilyenkor az alapszíne megváltozik.3. Málna: Gyorsan érik. Szilva: Kocsánnyal szedjük. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. ügyelve arra.ne legyen egy göngyölegben. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. Akkor járunk el leghelyesebben. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap.ömlesztve . kosarakba vagy zsákokba szedjük. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. és hamarosan fonnyadni kezd. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. ne dörzsöljük le. Nem utóérő gyümölcs. de nyugodtan várhatunk szedésével. 30-50 kg/fő. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. Túl korán sem szabad leszedni. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. vagy teljesen zöld köszméte kell. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. leszedve gyorsan túlérhet. A ribiszke 2-3 hétig. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. Konzerv. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. A csonthéjasok 2-4 hétig. 1. Lapos rekeszekbe szedjük.Körte: Nem szabad megvárni. 5 cm-es rekeszekbe. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. mert sokáig a bokron maradnak.

Az optimális szüretidő. Monilia stb.1%) értéken tartják. a szüret.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. etilén). amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. 30 . A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. a termen belüli légcserét. a lehűtési gyorsaságot. de az ültetvény környezeti feltételei. vermek. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. a tápanyag. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. illetve az olyan épületek.és vízellátás. 0. Gloeosporium.és körtefajtáknak. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. idegen szagok (motorolaj. a relatív páratartalmat. vagy száraz tárolás. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. az előosztályozást.) betegségek csökkentése. ill. propángáz stb. a tárolási hőmérsékletet. a viaszolást. ammónia. és pl. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. Ide tartoznak a pincék. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. a padlások. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. A tárolhatóságra hatása közvetett. – Az egyszerű. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. a termesztéstechnológia (talajművelés. héjbarnulások. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. Alternaria. a növényvédelem stb. különféle módszerekkel állapítható meg. a változatlan légterű (VL). ULO tárolás. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. növényvédelem). a szállítás.és vízellátás. a CO2 . – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. A legismertebbek az egyszerű. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. illetve a vegyszeres kezeléseket. fényesítő viaszolás). vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. tápanyag.és O2-tartalmat.

hanem az exponenciális görbét követik. a megfelelő hőmérséklettel. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. az etilén. 1. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. a cukor-sav arány stb. tehát csomagolni. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. korszerű szállító. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok.10. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. mennyiségét. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. erősen érzékeny viszont az alma.) alakulását. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. egységesen csomagolt nyugat. hűtőberendezésekre. szükség van megfelelő osztályozó. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. 31 . az őszibarack. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. az acetaldehid stb.és fajtamegválasztással. de ízléses kiszerelésű.4. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre.és alapszín). valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. másrészt a nagyobb. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték.és dél-európai. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. a szamóca. mielőtt az a tárolóba jutna. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. Természetesen ehhez az igényesebb. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. beltartalmi értékeinek (cukor-. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. méreten aluli gyümölcs kiemelése.– Előosztályozás: Célja a hibás. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. betegségre hajlamos. apadási és romlási veszteség. mint az exportáru esetében. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van. csomagoló gépekre. fedő. sőt hírközlő. informatikai eszközökre. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. szárazanyag-tartalom. sav-. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. szupermarketek. az illóanyagok. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. hogy a veszteségek nem lineárisak.

Gonda I. Mezőgazdasági Kiadó. Nyíregyháza. Debrecen. A kertészeti marketing alapjai. Mezőgazdasági Kiadó. Sass P. Vaszily B. Budapest. Budapest. Mezőgazda Kiadó.és Műszaki Tudományok Centruma. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése.FELHASZNÁLT IRODALOM G. Soltész M.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. Tomcsányi P. Gyúró F. (1986): Gyümölcstárolás. T. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet. Nagy P. Debrecen. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. (szerk. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés.) (1990): Gyümölcstermesztés.. (szerk. Budapest. (szerk.) (2007): Gyümölcstermesztés. Mezőgazda Kiadó. DE Agrár. Budapest. (szerk. (1973): Piacos kertészet. Mezőgazdasági Kiadó. Kutatási és Fejlesztési Intézet. Tóth M. (szerk.) (1997): Gyümölcsészet. 32 . Budapest. Gonda I. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). Papp J. Debrecen.

Hőigény szerinti csoportosítás. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. – a sütőtök (Cucurbita maxima). vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). 8. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var.1. 10. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). Élettartam szerinti csoportosítás. Vízigény szerinti csoportosítás.1. – a görögdinnye (Citrullus lanatus). hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. Származás szerinti csoportosítás.1. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. 11. Növényrendszertani csoportosítás. 2. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. giromontiina).és karósbab (zöldbab. 7. 3. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). – az étkezési. 33 . 9. 6. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. környezeti igénye 2. A zöldségfélék csoportosítása. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy. Fényigény szerinti csoportosítás. – a szivacstök (Luffa aegyptica). – a cukkini (Cucurbita pepo convar.2. – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). patissoniana). longum). Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. – a bokor. – a sárgadinnye (Cucumis melo). – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. Az öntözési igény szerint. oblonga).2.1. 12. – a patisszon (Cucurbita pepo convar. 2. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena). 5. pepo provar. így: – az uborka (Cucumis sativus). – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). Szaporítási mód szerinti csoportosítás. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). 4. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több.

– a rutabaga (Brassica campestris var. – a torma (Armoracia lapathifolia). rapifera). – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). Egyéves és évelő növényfajok. – a mezei saláta (Valerianella locusta). – a keszegsaláta (Lactuca serriola). rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). gyökerükért. így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. capitata). – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). – a sóska (Rumex acetosa var. amelyeket elsősorban föld alatti részükért. Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. – a földimogyoró (Arachis hypogaea). – a pasztinák (Pastinaca sativa). Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. longifolia). – a póréhagyma (Allium porum). – a petrezselyem (Petroselinum crispum).vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a saláta. esculenta var. rapifera). hortensis). – a mángold (Beta vulgaris). – a fokhagyma (Allium sativum). A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). – a zeller (Apium graveolens). – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. – a kerti laboda (Atriplex hortensis). – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. foliosum). secalina). – az endíviasaláta (Cichorium endivia). Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. gyökgumójukért termesztjük. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides).– a tűzbab (Phaseolus coccineus). A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). – a kárdi (Cynara cardunculus). rubra). 34 . sativus). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. – az étkezési lóbab (Vicia faba). – a turnip (Brassica napus var. répatestükért. sativum convar.

borsó. burgonya. rubra). kukorica. botrytis). – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. spenót. kötözősaláta. microsperma). A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar.3. sütőtök. gongyloides). capitata provar. a. retek. uborka. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. 35 . A zöldségfélék környezeti igénye 1. vöröshagyma. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. tojásgyümölcs. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. maximum). – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. gemmifera). bullata). spárga. – a kínai kel ((Brassica pekinensis). csoport: 19 oC Cékla. csoport: 16 oC Sárgarépa. fokhagyma. pasztinák.A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea).és görögdinnye.) acephala). zeller. capitata) conc. 2. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . V. – a karfiol (Brassica cretica convar. Megállapították azt is. sóska. – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. csoport: 13 oC Káposztafélék. paprika. – a karalábé (Brassica rupestris convar. spárgatök. optimum. II. torma. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. csoport: 22 oC Paradicsom. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. cikória. petrezselyem. italica). A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). – a brokkoli (Brassica oleracea var. IV. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. capitata provar. csoport: 25 oC Sárga. saccharata). – a bimbóskel (Brassica oleracea convar.35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. fejessaláta. (ssp.7 oCban állapították meg. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak.1. s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. III. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. capitata). Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . bab.. rebarbara.

fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. a borsó és az uborka. Közepes fényigényű a fejes káposzta. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. Az öntözésnek számos módja ismeretes. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. a természetes napfény. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. A másik. fénykedvelők. amely a növényfajok. kelkáposzta. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. Ezután naplementéig csökken. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. a vörös. A növények vízfelhasználása során három. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. 3. karalábé. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. a cékla.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. különböző kvantumokban energiát szállít. a sárgarépa és a rebarbara. röntgen-. sugarak. paradicsomot és a dinnyét. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk.és fokhagyma. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. 4. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. 2. a bab. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre.– A szár. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. továbbá a 800 nm feletti infravörös. hő-. stb. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. sugarak láthatatlanok. vízszállításra és a vízkibocsátásra. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. mivel azon a termesztő alig változtathat. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. A hőszabályozásnak több módja. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. stb. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). módszere ismert. A zárt rendszerű 36 . A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között.

Sn. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. Ebből mintegy 4-5. Ni. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. ez 80-120 ezer hektár területet igényel. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. míg azokat. Ti.50 % = O. 5. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. 10-5 % = F.01 % = S. Hg. A növények fejlődését.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 . Al. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. Co. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket. ionok formájában veszik fel. A 2-2. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Zn. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. Ag. 0. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. Azokat az elemeket. Mg. H. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. Ca. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. K. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. Br. korom. B. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér.2.). N. mikroelemeknek. Sr. termesztő létesítmények 2. 10-4 % = Cu. Rb. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. a kén-dioxid. Ba. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. 2. Au. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. C. Mikro.1 % = P. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 .10-3 % = Fe. Si. Mn. stb. fóliával borított termesztő berendezésekben. az oxigén és a szén-dioxid. növekedését sokoldalúan befolyásolja. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. A zöldségfélék termesztési módjai.2. I. 10-6 % = As. 0. Fontos alkotórész még az ammónia. Mo. de lényegesen kevesebb kell belőlük. Ra. Pb.Cl. por. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. Na.1. Ge.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. 37 .

káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. egyszerű blokkszerkezetek.2. gumók. fok. stb. sóska. üvegházak) és fóliával takartak (pl. 38 . termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. b. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. stb. fólia alagutak. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. Különleges szaporítási módja van a spárgának. A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. paprikát. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. attól függően. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. a szabadföldi. nagy légterű fólia sátrak. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. Hazánkban főként a paradicsomot. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. hogy pl. javított váz nélküli fóliaágyas. amelyre jellemző. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. c. egyes hagymaféléket (sarjadék-. vízfüggönyös fólia sátrak. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. milyen az automatizáltság mértéke. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). 2.és salottahagyma). nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. fóliaházak).2. Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). Csoportosításuk: a. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag.3. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. rebarbara.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. hagymák. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. 2. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. váz nélküli fóliaágyas. műanyag borítású blokkházak). különleges szerkezetek). fólia ágyak). vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást.

– Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 . A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. – a hőkezelés. 39 . A használati érték kiszámításának képlete: H. – faj. gyökérzöldségek). – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából. – egészségi állapot. amely önállóan képes új generáció létrehozására. 2. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás. dinnye). amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. – az előcsíráztatás. – biokémiai életképesség. bab.és munkaköltség-megtakarítás.8 oC-ra felmelegedett (pl. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége.2. – csíraszám. vagy fóliára. – a magvak felragasztása hártyapapírra. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. az áttelelő spenót).3. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. cékla. – A talaj 5 .3. – Nyár.2. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl.1. – nedvességtartalom. burgonya egyes káposztafélék). a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. pl. amikor a földre rá lehet menni (pl. – az apró magvak drazsírozása.é. – a besugárzás. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet. – ezermagtömeg. – csírázóképesség és csírázási erély. – osztályozottság.és fajtaazonosság. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. – sűrűség. – a jarovizálás.2 havi időmegtakarítás. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. uborka.

rigoleke. káposztafélék. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. gerenda.4. egyengetés. altalaj tömörítés. talajmaró. – tömörítés lehet: hengerezés. eszköze a henger. – az ápolási munkák. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. boronálás. – a magvetés időzítése. ásógép. A tőszám. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. 40 . a zeller). Meghatározzuk a tenyészterületet. tárgyalja. ásó. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. kézi és küllős kapa. tápanyag-gazdálkodás. – a vetés sűrűsége. lazítás. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület.és salátafélék).és tápanyag-forgalmának. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. eszköze a simító. -gazdálkodásának alakítása. – egyengetés lehet: simítózás. termesztő közegek készítése.és salátafélék). – a palánták ápolása. talajgyaluzás. talajmarás. – porhanyítás lehet: tárcsázás. – május vége (pl. deszka. A talaj-előkészítés. mélyforgatás. – tálcás palántanevelés. ágyás előhúzó és készítő.ősszel (pl. kukorica). alakítását értjük. dózer. – felszínalakítás lehet: bakhát. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. A talajművelési rendszer egy területen. talajfelszín alakítás. közepén (pl.és ágyáskészítés. Ez lehet fordítás. keverés. barázdabehúzó. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. tápkocka. – nyáron (pl. altalaj-tömörítő. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. – május elején. paprika. melynek célja a talaj víz-. káposzta. szaporító tálca. tömörítés. 2. – földlabdás palántanevelés. káposzta. fejes saláta). altalajlazítás. a paradicsom). huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. – a vetés helye (termesztő létesítmény. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. porhanyítás. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. szkréper.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek. cserép). kabakosok. – a vetés módja (kézi vagy gépi). ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. barázda-behúzás. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. levegő. kézi és gépi ásás. – április végétől (pl. eszköze a kultivátor. . vagy állománysűrűség. és a gyomnövények irtása. eszköze az eke. – a kiültetés. borona. kultivátorozás. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. altalaj lazító. speciális palántanevelő tálca. kapálás.

eszköze a kombinátor. – a takarékos anyagfelhasználást. 2. E munkafolyamatot akkor végezzük. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. valamint a gyommentesítés. fejezetben!). 41 . A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. – pótmegvilágítás. – a gazdaságosság javítását. így: – a trágyaanyagok megválasztása. – árnyékolás. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. amelyek közvetlenül. – fagyvédelem. s gyommentes.5. olykor tömörítése. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. kellően ülepedett. a zöldségnövény levelére. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. rendszere. – a trágyaellátás lehetőségei. – a trágyaanyagok elosztásának. aprómorzsás szerkezetű. A trágyaanyagok lehetnek szerves.és műtrágyák. – az üzem technikai színvonala. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. – fűtés. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. – a termesztett zöldségnövények igényei. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. illetve a szedési idény meghosszabbítása. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. kijuttatásának módja. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. – a trágyázás időpontja. Az ápolási munkák csoportosítása a. – az üzem növénytermesztési struktúrája. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. ökotechnikai eljárások: az éghajlat .az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A jó vetőágy sima felületű. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése. és a talaj termékenységének növelését segítik elő.

egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. csökken beltartalmi értékük. azonnal felhasználásra kerülnek. – bördők kitörése. a halványítás. – aránylag gyorsan romlanak. – tetejezés. – érés gyorsítása. – gyomirtás. időben történő ellátása. Zöldségnövények betakarítása. a növényi részek eltávolítása. – roncsolás. – hajtásválogatás. kezelése. szedésük ismétlődik. – talajtakarás. – öntözés. – kacsozás. – fattyazás. – kórokozók. vagy folyamatos. – termékenyülés.6. A zöldségnövények szedése. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. értékesítés és a tárolás. – nem érnek egyszerre. b. – lelevelezés. – metszés. kötés elősegítése. – tápanyagellátás. a. – töltögetés. a növényvédelem. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. tárolása. betakarítás. 42 . betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók.– szél elleni védelem. hajtáscsúcs visszacsípés. a talajjal összefüggő munkák. – növényápoló talajművelés. a rögzítés. – kötözés. – indarögzítés. – idegenelés. kártevők elleni védekezés. – oldalgyökerezés. 2. áru-előkészítése. betakarítása A zöldségnövények szedésénél.

az érettség és napszak függvényében. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. A tárolással az a célunk. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. vagy átmeneti tárolás. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. vagy felhasználási érettség azt jelenti. így: – időleges. – a leszedett. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. A technológiai (gazdasági). A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. A betakarított. méret. amelyet a fogyasztó.– sérülékenyek. d. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. – korszerű tárolókban. feldolgozó ipar igényel. – csomagolás. c. helye. – szedésük többségükben kézzel történik. nagy pontosságot igényel. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. – a betakarítás módja. – az időjárás. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. stb. – szállítás. – a termés érettségi állapota. b. s a szállítási távolság. s továbbszaporításra alkalmas.. – egyszerű létesítményekben. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. – a termés felhasználási célja. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. válogatni. – tartós tárolás. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. A biológiai érettség azt jelenti. – osztályozás. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel.

– gúlás. Fehér B. Mezőgazda Kiadó.. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. Kovács A. szalmabálás tárolás. 3. (szerk. Mezőgazda Kiadó. – prizmás tárolás. Budapest. Budapest. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . – raktárakban. Géczi L. – önszellőztetéses tárolás. Mezőgazda Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. – kishalmos tárolás. – padlásokon. Hodossi S. Hodossi S. Somos A. barázdás tárolás. – nagyhalmos tárolás. A kertészeti marketing alapjai. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését. Mezőgazda Kiadó.. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. A szőlő növényt életfunkciói. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. Nyíregyháza. Tomcsányi P. Budapest. Budapest. (1980): Zöldséghajtatás. – hűtőtárolók. (2002): Zöldségtermesztés I. Koródi L. (1973): Piacos kertészet. MMK.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. Mezőgazdasági Kiadó. – boksz-palettás tárolás. Budapest. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. – szabályozott légterű tárolók. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . (szerk. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. Kovács A. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. – tartályládában tárolás. Somos A. Terbe I. Terbe I.15 %-a mondható elfogadhatónak. (szerk.. Mészöly Gy.) (1966): Zöldségtermesztés homokon. Mezőgazdasági Kiadó. – pincékben. Nyíregyházi Főiskola.1.– árkos. Turi I.... (1983): Zöldségtermesztés.

– biotikus tényezők. időjárásnál elvontabb. mint az árnyékban fejlődötteké. A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés.környezetéhez. Héjuk vastagabb lesz. b. ekkor jó évjáratról beszélünk. a levegő nedvességét.1-22. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. több színanyagot termelnek. 3. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. a virágzás 12-14. s az idő folyamatos változása az időjárás. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. a környezet jelenségeinek. az ottani időjárások rendszere. a. mint az élet primer energiaforrását. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el.7 o C. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. A 45 . Amennyiben az éghajlat kedvező. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. A rügyfakadás 10-13. A környezeti tényezők. A júliusi középhőmérséklet 20. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. Fényben a bogyók jobban színeződnek.1. anyagainak mennyisége. Az éghajlat (klíma) az időnél. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. azok változása. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. Asszimilációja élénk. hőmérsékletét. – edafikus tényezők. minősége.1. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. – fiziografikus tényezők. a légmozgást. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. továbbá a napfény energiáját. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. elemeinek. kerete. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. ami 10 oC körüli. bonyolultabb fogalom.

A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. szélességi fokon történhet gazdaságosan.45-0. szélességi fokig emelkedik. északi szélességi fok között fekszik. a 40. A tengerszint feletti magasság a hő-. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. Kedvezőtlenek a forró. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. mint a makroklímában.1. száraz és hideg szelek. száraz időben ez az érték 1. Hatása lehet előnyös és előnytelen. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. minimális aktív hőösszeg 850 oC. A cukor felhalmozódása dél felé. Csapadékos. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. színanyag. -10 oC-on. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva.50 oC-on szenvednek hőkárosodást.. d. savtartalma. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5.5 liter. változását sok más tényező is befolyásolhatja. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen.5. homokverést okozva. míg a mediterránban 250-260 nap. A bogyók 40 . Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0.2. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. Az őszi levelek -2 oC-on.5. A csapadék A víz a csapadékból származik. A szőlőtermesztésnek vertikális. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. Hazánk a 45. c. A szélviharok tördelik a hajtásokat. 3. Az állományklíma alakulását. -6 oC-on károsodnak. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak.és extrakttartalma nő. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti. aromaanyagai csökkennek. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. fény. a déli 20-40. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre.5-3. a terméshozam. a zsendülő bogyók -2.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. felhős. Előnyös. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. -3 oC-on. s mozgatják a laza szerkezetű homokot.5-1 mustfokkal csökken. 46 . A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. a bogyók cukor-.5-48. e. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. kb. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. a nagy szélviharok. tépik a leveleket.és csapadékviszonyokat determinálja.5-5 l vizet képes elpárologtatni. míg az amerikai fajták csak -9. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g.62 oC. az európai fajták -5. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. utána csökken. mint a szárazságot nehezen viselők.

– szerves üledékek.4. testes.1. A homoktalajok bora inkább lágy. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. színét. Hazánkban a déli. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. kötöttségét.és tápanyag-tartalmát. közepes extrakttartalmú. Lösztalajon színben gazdag. alkoholban gazdag. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. vízáteresztő és megtartó képességét. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének.3. a gyomnövények. baktériumok. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. fakultatív parazita élő szervezetek. szaprofita baktériumok és gombák. gombák és állati kártevők. így: 1. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. köztesen termesztett növényfajok. humusz. kiváló minőségű. gyorsan öregedő. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. 2. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. – kémiai üledékek.2. A gyökerek képződése.1. illatos. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. tüzes. 3. mechanikai összetételét. kémiai sajátosságait. extraktban szegény. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. mésztartalmát. típusát. zamatos borokat kapunk. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. átalakult (metamorf) kőzetek. rétegezettségét.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja.1. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. a szomszédos erdők. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. közepes. mint a vírusok. 3. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. tagolódás 47 . stb. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. vagy savas. 3. – fizikai üledékes kőzetek. mint a mészben szegényebb talajokon. többségében savas. 3. különleges zamatú. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. mélységét. A talaj fontos.2. üledékes (szediment) kőzetek. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények.

amely a holtkérget is áttöri. A dugványt. ízköz magasságában alakulnak ki. A gyökérelágazásokat.) az fejlődésnek indul. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. differenciálatlan sejttömeget képez. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. újra képződnek. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. A szár szárcsomóin levelek vannak. sajátosan. A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. Ezek csak néhány napig élnek. s a felszínre burjánzik. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. leváló pararéteget képez. Az alsó.10. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. stb. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. barna színű. a felszívó öv (20 . 3. egységesen létezhet. A járulékos gyökér az elsőrendű. az ebből elágazó a másodrendű. A fiatal. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. Az első elágazás az elsőrendű. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. A gyökér a tápanyagokat oldott. két sorban váltakozva helyezkednek el. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . vagy virágzat található. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. 48 . téli rügy. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. melyek egy síkban. vízzel együtt. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. s azon áttörve. ionos formában. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. ízközben van a kacs). A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. kúszó cserje. párás környezet. a talajoldatból veszi fel. láthatóvá válik. kacsokkal kapaszkodó.30 mm) teljes hosszában. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. s a gyökér növekedésének megfelelően. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. tőgyökérnek hívjuk. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. levelek hónaljában egy ún. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk.2. amelyből járulékos gyökerek törnek elő. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. Ez azt jelenti. Kacs Alulról a 3-5. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. kedvező hőmérséklet.2. szárcsomón (nóduszon).

pásztorbot-szerűen meggörbül. – levélváll. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. A vitorla néhány cm hosszúságú. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. de mivel vegyes rügy. E rügyet összetett rügynek is nevezzük.2. A párta. ezek: – hímnős virág. – hímvirág. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. mert fő. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. – csúcskaréj. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. ahol a porzó és a termő is fejlett.és mellékrügyeket is tartalmaz. s rajta a legnagyobb levél kb. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága.3. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. A porzók száma 5. – alsó oldalöböl. redukált a magház. köröm nagyságú. vagy szőrözött lehet. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. alakja. A magháza felsőállású. A levél részei: – levélalap. – levéllemez. – felső oldalöböl. „íz” látható.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. s fürt letörhetőségét elősegíti. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. A levél fonákon légző nyílások találhatók. – vállöböl. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. ahol fejlettek a porzók. ezeket követik a többiek. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. – levélnyél. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. – levélszél. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. A levél fonák csupasz (sima). Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. – nővirág. vagy zsíros tapintású. A kocsány folytatása a fürttengely. A bogyók mérete. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. ún. ahol a magház fejlett. – középső karéj. A bogyó részei: 49 . Lehet sima. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. így sok alapi rügy képződik. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. a porzók nem. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. egyes fajtáknál 7. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. illetve lazaságát. 3. – alsó karéj.

– csercsap. – bogyóhéj. – törzs. – bogyóhús. a választott művelésmód szerint. – magtörzs. A bogyóhús színanyagokat (is) termel. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét.5 mm felett igen nagy. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db.– bogyókocsány. – gyökérnyak – tőkenyak. – oldalgyökér. A vessző belső morfológiája 50 . – mag. – magcsőr. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. – 17. 3. A bogyó tömege.5 mm-ig nagy. – gyökértörzs.5 mm-ig „könnyű”. –5 g-ig nagy. s ezeket telepítik. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik. – 22.2. alakja igen változatos. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. – termőcsap. – harmatgyökér. de általában ennél kevesebb. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. – kocsánykorona. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. – mag háti oldal. – 12. – kordonkar.5 mm-ig közép nagy. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – ugarcsap. – edénynyalábok (ecset). A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. – 3 g-ig közép nagy.4. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. – termőalapok. – 22.

A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van. a fás. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek. – elhalt kéreg. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell. – főrügy. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. annyira sokszínű annak belső szerkezete. – fatest.1. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. Az induló alapanyag (alany. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. – mellékrügyek.3. – élőkéreg. A szülő párokat úgy kell megválasztani. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. 3.3.3. – ízválasztó. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. 3. A nemesítők célja betegség ellenálló. 3. – bél.és lágyháncs rétegek. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. Ezek: – gyökeres dugvány. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést. – bujtvány. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában.2. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. – oltvány.

A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. Ezt az indokolja. páratartalma pedig 85-90 %-os. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. A vesszőket csávázzuk. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. „teknőkben” „megül” a harmat. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. A mélyedésekben. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. amely egy. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk). majd egyenként méretre vágjuk. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. vagy két rügyet tartalmaz. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük.5 cm-esre történő metszését jelenti. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. Egészséges. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. még az előző év szeptemberében végezzük el. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket.3. hogy bizonyos elnevezésű. majd kötegeljük. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. a pára. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. A dugványiskola helyének megválasztása. az éretlen pedig hajlítható. nagyobb odafigyelést kíván. 52 . nádszárakhoz) kötözzük. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. 8-12 mm átmérőjű. Ennek alapján beszélhetünk pl.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. Hűtőházban is. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. rügydugványokról.3. Az előkészítés „talpalásból” áll. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú. 3. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. 50 cm-es darabokra metsszük. beáztatjuk. 0. előkészítése: 7-7. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. A terület nyílt fekvésű legyen. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget.és hajtásképződésre serkentjük. 3. szikkasztjuk. szikkasztjuk. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli.4. amely azon vesszőből állítható elő. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. A legalább 50 cm mélységű forgatást. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti.rendelkezők – részére kötelező.3. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. Az érett vessző szálkásan törik.

A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. s ebben géppel rést nyitunk. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. Géppel elkészítjük a kb. mert itt a harmatgyökerezést. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. míg a kész. majd beiszapoljuk. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. később a lisztharmat fertőzésére.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. A pajorkár jelentős lehet. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. Az öntözés lehet esőszerű. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. 53 . Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. 30 cm-es magas bakhátat. gyökeres anyag kiszedésére november elején. A dugványvesszők egymástól való távolsága. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. betapossuk. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. s géppel két oldalról tömörítjük. Ügyelni kell arra. – hajtásválogatás.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. barázdás és csepegtető is. május közepétől a peronoszpóra. amelybe behelyezzük a dugványokat. és fekete fóliával letakarhatjuk. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. ekével). de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. – csonkázás. mint az esőszerű. majd beöntözzük. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. mint más iskolázási módnál. közepén. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba.

– 3 helyen átkötve. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. Inkább várjuk meg az október végi. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . homok). amelyek hatására a levélhullás megindul. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. Nyár végén végezzük a csonkázást. Alanyvesszők termelése: 54 . a fába-fás. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe.és dombvidéki telepítéseket érinti.5. – 3 db. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. az egyik rész a nemes. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. kötegekbe. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. vastag fa. a zöldbe fás.és háncsréteg) olyan. november elejei fagyokat. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. majd később tápoldattal öntözzük be.3. kötegeljük és címkézzük. majd fedett színbe szállítjuk. az alany és nemes vessző fajtája. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. s ezt követően kézzel szedjük ki. A kb. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. a zöldoltás. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. és a tőkenyakba oltás. jól fejlett gyökér. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. A perlitet először vízzel. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. amely stabilitást. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. kategóriája. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. a függőleges helyzetet biztosítja. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. ügyelve arra. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. és db-száma. körkörös elhelyezkedéssel. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. A hegy. címe. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. a középső kötésre kerüljön a címke.12 mm vastag vesszőket. de az alföldi területeken is alkalmazzuk.

Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). vakítjuk (rügyek eltávolítása). amellyel szemben kacs van. végéig tart. talpaljuk. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. illetve vesszőt. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. s e csapokat nylon zsákokban. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. – a jól megvilágított oltóhelyiség. vesszők kárt szenvedhetnek. ahol méretre vágjuk. Ezek: – a vesszőtároló. 30-32 oC-ot kell biztosítani. szikkasztásból. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. csávázzuk. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. Jó minőségű metszőollók. Az ültetvény kb. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. mert erős fagy esetén a rügyek. kezdetben. áztatásból. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. talpalásból és vakításból áll. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. páradús körülmények között. alacsony hőmérsékleten tárolják. 55 . helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. A vesszőket (alany. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. és nyalábosan ehhez kötözzük. míg az előhajtatóban. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. mint az alanyt. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. áztatjuk. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. Itt is az áztatásról. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. Ma már oltógépekkel oltanak. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni.

A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. 1. kambium a kambiummal. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. hogy az ún. vagy perlittel takarjuk. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. akkor a háncs a hánccsal. Szokásos a résbe történő iskolázás is. majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. fűrészpor) és tüllel fedjük. ügyelve arra. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. oly módon. A nyelveket egymásba illesztjük. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. gyommentesen tartása. majd bakháttal fedték. Ha a két komponens vastagsága azonos. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. kissé hátradöntve. A bakhátak porhanyítása. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). A gyors kallusz-képződés a cél. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. azért is. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. s erre helyezik rá az oltványokat. földbehúzás után. suhintó próbát is kibírják. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. fa a fával érintkezik. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. A megtelt ládát talpára állítjuk. a harmatgyökerezés. illetve a talp kerüljön a láda aljára.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). majd az oltványokat e résbe helyezzük. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. majd a föld 56 . Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. taposással rögzítették az oltványokat. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. 1 hónap. kibontása.Az alanyvesszőn kb. s ezt követően beöntözték. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). Rétegezve. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. Az előhajtatás ideje kb.

Ismeretes a zöldre fás oltás is. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. s oltványok közé is homokot szórunk. Ha az ősz nagyon száraz.visszahúzása az etiolált hajtásokra.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. mint a termő szőlőben. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. szakszerű és sok munkát jelent. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. fajtaváltás. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. hogy az ún. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor.5 m magas lehet. új fajták elszaporítása. Itt zsúfoltan. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. csonkázzuk vissza azokat. A prizma maximum 1. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. A csepegtető öntözés kedvező. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . ráfordítás. megakadályozva a rügyek kihajtását. Az alsókat távolítsuk el. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. talaj közelében helyezkednek el a növények. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. a talajművelést akadályozzuk. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. a legfejlettebbet. az első fagyos éjszakákat követően. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. Az öntözések száma 4-6 közötti. az időjárástól függően. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. zöldoltások között a legbiztonságosabb. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. csak a vesszők felső része legyen látható. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. annak ellenére. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. célszerű a kiszedés előtti öntözés. a házi kerti tulajdonosok annál inkább.

82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. Immunis homoktalajokon folytatható.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. 58 . 3. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. Ennek alapján alakult ki a 3-3.4. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. hogy az oltáshoz vékony. porbujtást is. vagy fűzvesszővel jelöljük. a hajtások beérése miatt. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). Az oltványokat.2 méterben határozták meg. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. pl. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. A tőtávolságot 1-1. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. Az ültető huzalon pl. Ismerünk ún. Az árkot betemetjük. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. Nyugalmi időszakban végezhető.2 m-es sortávolság. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. A sor. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. április). A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. 100-120 cm-re egymástól. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. az árokba érett istállótrágyát. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél.

néhány év után „roggyant” tőkéket. míg a belsőké 2-2. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. amely művelésnél karó nincs. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk. Karós támrendszer. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. és ezáltal a hajtások egymást tartják. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát.4 m. a növényvédelem vegyszerei.és a tőtávolság. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. a táblaméret és az utak.1. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. A végoszlopok hossza 3-3. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. a támaszrendszer. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar.5. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. 3. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. de számítani kell a műanyagburok töredezésére. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. a tőkeművelés mód. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le.2-2. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. egymástól 25-30 cm-re. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. mint a tőketerhelés. Vannak rugalmas. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop.6 m. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll.5 mm legyen. változtatható elemei. 59 . A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. Ilyenek a sor. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja. Műanyaggal bevont huzal is használható. a fajta.és hajtástartó huzalokat. a tápanyagpótlás. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni.5.

P = fürt átlagtömeg (kg). X1 = alva maradt rügyek száma. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). A művelet lombhullástól rügyfakadásig. További cél pedig az. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2. vagy rügy/m2 alapján tőkére. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. A rügyterhelést a rügy/tőke. és generatív produkciói (a terméshozam). A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. Utóbbi gyakoribb. Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). Értéke minden esetben nagyobb egynél. még télen fagymentes napokon is végezhető. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. szálvessző 9 rügy felett. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. félszálvessző 6-8 rügyes. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként.3 között. Értéke széles skálán változik 0.2-1. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. ahol X = rügyterhelés. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. 60 . hosszúcsap 3-5 rügyes.szervezése. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük.

Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. mert igazítani. kar. 3. azaz szétszedve. – a csonkázás. 3. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. 61 . – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. minden esetben rövidcsap. – a termőhajtások bekurtítása. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát.5. pl. – a gyűrűzés.Sima csapot az idősebb fásrészekből. – a törzstisztítás. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. – a lelevelezés. pl. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját.2. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja. ilyen munka a: – pótbeporzás. – a hajtások fésülése. E munkáknak az elvégzése folyamatos.5. A kétéves részen metszett csap a csercsap. – fürtritkítás. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. – bogyóritkítás. melynek ideje március és április eleje.3. Metszés előtt. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. teljesítményét. – a fürt harmadolása. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. defóliálás. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. függőleges irányba rendezése.

A sorközök azonban keskenyebbek. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. hogy tartósan. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. 3. a tápanyag pótlás azt is célozza. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. K. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. 62 . a csipkéslevelű tárcsák. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. Zn) is szükségesek. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. P. mint a gyümölcsösöké. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. életünk fenntartója. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. Szüret előtt érés alá kapálnak. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. Ca. esetleg kombinátorral kapcsolva. További kísérletek azonban azt bizonyították. amelyeket makroelemekként ismerünk. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. N. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. vagy kézi kapával végzik. kerülni kell a talajforgatást. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. a késes és lúdtalpas mélylazítók. Cu. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. hogy megőrizzük. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. a sorok pedig tűzdeltebbek.5. mint a termesztett növények többsége. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel.4. A kapcsolt műveletek előnyösek. Mn. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet.

adatsorokat közölnek az adottságokról. hogy jól oldódó. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. A foszfor.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. A levelek felveszik az anyagokat. A levélanalízis adatainak értékelése standard. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. sok részletből álló bonyolult folyamat. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. ennek is a végelágazásai. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. 63 . de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. Ennek a gyakorlata igen változatos. egységes eljárások nincsenek. A talajvizsgálatok. 30 %-al meghaladja. a jó indítást. mint vizsgálati módszer. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. különösen akkor. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. hogy időszakonként. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. ismert értékekhez való viszonyítással történik. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. A permettrágyázás lényege. fehér része. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. A gyökér szállító része. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. azaz kalibrált. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. tehát folyadék fázisból veszi fel. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. csak elvi ajánlások.

a kornak megfelelően fejlődtek. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. vagy árkos öntözést alkalmaznak. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. a zöldbogyó növekedési időszakában van. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található.5. Ez nem abszolút érték. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. mert a szórófejek vándoroltathatóak. A módszer azért is jó.5.3. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. Kisebb területek barázdás. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. alakultak. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. 64 . Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Ez olcsó és egyszerű megoldás. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. akkor részleges levélhullás következik be. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. amely homoktalajoknál 30 mm/óra.

tisztogatás és a csomagolás során. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről.6. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé.6. 65 . Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. az íz-. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. 3. – a szőlő-gubacsatka. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. zamatanyagok megfelelő kialakulása. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. mivel nem adható egységes technológia. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. hanem a sav cukor aránya. – a szőlőilonca.1. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. – a szőlőmolyok.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. vagy metsző ollóval vágják le. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő.6. egyik legmunkaigényesebb művelete.5. – a szőlőgyökértetű. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. – a cserebogarak. A szőlő betakarítása 3. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. 3. mivel lehet. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is.

és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. romló bogyókat. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. 66 .Az étkezési szőlőt válogatva. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. Ha szőlő eléri a technológia érettséget.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. színelve szedjük. A próbaszüret során a szőlő cukor. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. homokveréses. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. repedezett. hogy elpárologjon a felületéről a víz. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. A minőségi borok esetén legalább 15. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. zöld és madárkás bogyókat. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. inkább 10-14 órát várni kell. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. penészes vagy rothadó bogyókat. 3. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. de nem biztos. Számos esetben előfordul. Amennyiben szedés. vagy tárolásra történő csomagolással. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. nap. minőségi vagy különleges minőségi stb.6. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. amelyek rontják a fürt szépségét. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. magvatlan. a különleges minőségű bor pedig túlérett. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. Általánosságban azonban elmondható. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. hogy több menetben történjen a betakarítás. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. mely legalább 19 mustfokos. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. akkor kezdhető el a szüret. Ez a művelet a fürttisztogatás. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik.és permetlé perzseléses. cukor. vagy cizellálás.2.és savtartalmával szemben. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja.

s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. Társulat. Géczi L.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. Budapest. – a szőlőtőkék sérülnek... Molnár I. Nyíregyháza. Prohászka F. Budapest. Budapest. Athenaeum R. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. Akadémiai Kiadó. Ezt tehergépkocsira emelik. Kaiser G. és ez kihatással van a következő évi termésre. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. Csepregi P.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. A gazdákat az foglalkoztatja. és a feldolgozóba szállítják. Mezőgazdasági Kiadó. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Technikailag előnyös az a megoldás. (1999): Szőlőtermesztés. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik. (1986): A szőlő és a bor. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. (1993): A szőlő és termesztése I. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve.Lőrincz A. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. 67 . A kézi szedés nem változott az évszázadok során. Budapest.Sz. Mezőgazdasági Kiadó. . A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. hogy a termés sérülésmentesen. Budapest. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. Budapest.II.. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. és nagyon ügyelnek arra. Nagy L. Kozma P. Mezőgazda Kiadó. Nyíregyházi Főiskola MMFK. mint a kézzel szedettek. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. Mezőgazda Kiadó. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő.