P. 1
Kertes Zet

Kertes Zet

|Views: 134|Likes:
Published by lacijazz

More info:

Published by: lacijazz on Feb 05, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/27/2013

pdf

text

original

Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

... 8 1......2................................ 31 2. 10 1... 21 1.............................. 23 1............... 4 1............ Gyümölcstermő növények terület.... 26 1... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ..... 31 2..............................2........2......4....1.................................... Gyümölcstermő növények ökológiai igénye ..............10............ 36 2..... A vízigény ....................................................A termőfelület alakítása és fenntartása ....3........................................................................................................... Ültetvények területmegválasztása ........................... 12 1.........4......................8......................és a talaj előkészítése..............2..................... 6 1.....6............................. Éghajlat............................................ éghajlati tényezők .........1..... A zöldségfélék szaporítási módjai............................................................... 37 2.............. 9 1......... kezelése..3......................................3.1.. A vetés ......................................................................... 6 1....és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ........2............................................................. 6 1...........................................................3..........................................2........................... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ................ 35 2......... 21 1................................. tárolása ........................ környezeti igénye ..........2............................1...................................................2.......................................................... A fa és cserje testalakulása ................................... 11 1...................... 31 2...........................6......... csomagolása.5.............................. A gyümölcstermő növények szervei .......... 27 1............1..................1..........................................................4............................ 35 2..... 25 1..3. 37 4 ................................................3.............................................................. 5 1..................................................................5....................................................9...1.................6............................................................................ 14 1............................................ 6 1........ termesztő létesítmények .............................................................. A szervestrágyázás .....................3.... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása ............................................ A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból .......... 7 1.............. Talajtani tényezők ............... A gyökérrendszer .........................8...3................ A makro.......................6.... A fényigény .... Egyéb ápolási eljárások .................................................. 5 1............2......... 33 2.... 18 1...........2.........7... 10 1................................................... A zöldségfélék termesztési módjai ..... A talajigény ............................................... 15 1.............9............. 17 1...................8...............................10.... A zöldségfélék termesztési módjai.........1......1.........................2.. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre ........... GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ........ A palántanevelés ....... 25 1.......................................... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben............................... 12 1....................................................1........ 36 2......... 5 1........ A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai.................................3............................................2................................ A telepítési terv ........9......10.....................................5............... A zöldségfélék csoportosítása.......................................................................................1..1................................................ Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ................2...................................... A gyümölcs betakarítása...............................................TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ........................... 17 1........1...............3................ 31 2................................ A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ...............1............ 11 1.................... Metszést kiegészítő eljárások ......... A termesztő létesítmények ........2............................3................10................ 8 1.... 30 2........................1..... 24 1............1.................................................Gyümölcsszüret . A zöldségfélék környezeti igénye ............................ 12 1........ Gyümölcstárolás .....2.................1.................................... A tápanyagszükséglet meghatározása ..........................1.....................9........10...............................5............2....... ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ... 5 1....... Domborzati tényezők .....2.... Tápanyag-gazdálkodás ........................1.. Hőmérsékleti igény ......... A zöldségnövények csoportosításának szempontjai .................................................. Gyümölcsültetvények létesítése .........

..... tárolása... 58 3.. 46 3.............................1............ 47 3........................................... 59 3.........................2..... 50 3..................... A szőlő környezeti igénye ...................3..................................5.........................................5....3............5....................................................................................................................... 46 3...................... áru-előkészítése. 58 3..........6....4...... A szárrendszer ......2........ Tápanyagpótlás...........3. A szőlő telepítése . A hajtás és oldalszervei ................. Az edafikus tényezők ........... A talaj-előkészítés............... Borszőlő betakarítása ....4.......................................... Talajművelés ... Csemegeszőlő betakarítása ....... Magról történő szaporítás ................................................................... 61 3........1......................................... kezelése.......3...................... Zöldségnövények betakarítása......................3........................................... Termőkorú szőlő ápolási munkái ........................................................................... A virágzat és a fürt .............................................................1....................................... Ivartalan szaporítás..................................................................... A fiziografikus tényezők ........... 38 2..........2.....5............. 66 5 ................ 64 3.........3....................... Gyökeres dugvány előállítás ..............................................2......................................................... 46 3..........6.......1......................................................................................... 56 3................................................... 43 3.....................6............. 50 3.............2........ Öntözés ............................................................... A szőlő növényvédelme ........ 48 3............................................1.......... 62 3.. 64 FELHASZNÁLT IRODALOM ..6.. 60 3.................................................2......................2.......................... 45 3................1......................5.. tápanyag-gazdálkodás........................................... Szőlőoltványok előállítása .5.........1...................................................................................5....................................... 42 3... Rügydugványok .4....................................................................................................................................................................... 39 2..................................................................................... 49 3.1........................... 53 3..............4................ 43 3............ A szőlő szaporítási módjai .4...................3.............................................5.................. 49 3.................. 45 3.................................................................................... 63 3....... A klimatikus tényezők ...............2.......................................................6........................................1......... vetés ............................................ egyszerűbb tartósítási eljárások ...... A gyökérzet ....................................................................5....3............................................................2.................. 44 3............................... 43 3.........1........3........................ SZŐLŐTERMESZTÉS ................. 49 3...................3....................................................................................................................................... A biotikus tényezők ..................... Zöldmunkák .................................4....5............... 64 3................................2......................... 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ................... A szőlő betakarítása .................................... A fiatal és termő ültetvények gondozása... A szőlőnövény részei (morfológia) ........... Ápolási munkák..................2.............................................

A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. sohasem feledve a környezeti.és fitotechnikai tényezőkre. megegyezik a kertészeti tudományokéval. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. annak főbb feltételrendszereivel. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. melynek növénytani. így: – a gyümölcstermesztést. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. kielégítése. amely eltér a ma megszokottól. év végén a szerkesztő 7 . Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. -irányítást) és értékesítést igényel.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. kereskedelmi viszonyokat. és a termesztéstechnológiával. az általános. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. 2011. különös tekintettel az öko. – a zöldségtermesztést. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. a piac. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. – a szőlőtermesztést. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. Nyíregyháza. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában.

Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma.1. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. cseresznye. c. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. dió és gesztenye. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. a Mátrai hegyvidék. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. 1. amely lombhullást. b. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. tudnunk kell. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. szilva. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között.1. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. A gesztenye mérsékelt égövi növény. a Budai hegység. d. köszméte. ill. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. birs. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. hideghatás is. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. inkább a nyári forróság az. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől.1.1. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. meggy. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. málna.1. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. A fényigény a. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. Nálunk későn virágzik. piros és fekete ribiszke. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. kajszi és a mandula. szamóca és a szeder. A dió egyes. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. 8 .2. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. a bogyók perzselését és hullását okozza.

– mint a magonc alanyon nevelt körte. – a talaj szerkezete.1.4. c. az őszibarack. talajtani és domborzati tényezők).1. Éghajlat. a kajszi. a szamóca és a köszméte. 1. a mandula. – a talajvíz mélysége. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. szilva. – a kötöttsége.2. A körte. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. b. míg a málna. Közepes vízigényűek: A cseresznye. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. a birs alanyon nevelt körte. 9 . levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. cseresznye. amelyek termőrétege mély. a málna. szilva. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött.1. cseresznye. a dió.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. birs. 1. őszibarack. a birs. részletes megismerésének. Az alma. d. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). cseresznye. az őszibarack. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. a körte. a szilva. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. b.2. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. 1. A vízigény a. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. ribiszke és a köszméte 100 cm. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. a cseresznye és a málna. meggy és a dió. meggy és a kajszi – előnytelen. dió és a gesztenye esetén 150 cm. a piros ribiszke és a köszméte. a szamóca.3. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. mogyoró. – a levegőzöttsége. a mandula. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. 1. – a tápanyagtartalma. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. a szeder és a feketeribiszke.

Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. csapadék. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. a Dunántúlon 600-700 mm. gesztenye) megtermékenyülését segítik. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. az ún.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. mogyoró. Az egyes gyümölcsfajok. Az egyik maximum június-július hónapra esik. 1. s bekövetkezhet a hő halál. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. víz. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. virágok és a terméskezdemény. fajták és alanyok talajigénye eltérő.5°C. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. fény és a levegő mozgása tölti be. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van.2. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul. 6°C. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. a törzs és vázágak. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. télen a -25– -30 °C-os hideg. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. 10 . ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. ezt követik a hajtásrügyek. az őszibaracké 9. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. valamint más életfolyamatnak. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. A téli alma biológiai nullpontja pl. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják.2. biológiai nullpont. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. majd a vesszők. ez azonban tájanként változó mértékű.

Ide tartozik az alma. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. a köszméte. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. a málna. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. a ribiszke és a köszméte. a naspolya. gömbölyű alakúak. évelő növények. de föld feletti részük levélzet. Bogyós gyümölcsűek. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. a felső része lágy szárú. Ezek fokozatosan elhalnak. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. a mogyoró. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. Cserjék. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. A dió. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. a szeder és a szamóca. főtengelyük a fatörzs. ez a termésük.3. bár arra is akad példa. melyek a koronát képezik. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. ez a következő évben termést hoz. Dudvaszárúak. Félcserjék. főtengelyük szintén nincs. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. a meggy. de szemben a cserjékkel. Ilyen alakulású a birs. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. 1. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. a mandulát. A termésük hasonló. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. Héjas gyümölcsűek. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. melyek alsó része fásodik. a birs és a naspolya. 1. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. Csonthéjas gyümölcsűek. Almagyümölcsűek. 11 .A talaj az a tényező. Nincs főtengelyük. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. A törzs és a korona alakulása külön. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. a szilvát. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. a cseresznyét. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. a szilva és az őszibarack. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. a körte. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. Ezen helyezkednek el az ágak. fatermetű gyümölcstermő növények. az őszibarackot. a kajszibarack. a diót és a gesztenyét.3. a kajszit. a körtét. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek.2. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. Csoportosítás a testalakulás. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. a meggyet. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. lédúsak. a mandula. a málna). majd ezt követően elpusztul (pl. Ide soroljuk az almát. délkeleti és délnyugati lejtők. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca.

A forgatással egy időben. A talaj-előkészítés legfontosabb. – kerítések. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. idegen anyagoknak. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. A kialakított. stb.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető.és műtrágya-dózisokat. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése. Talajfertőtlenítés 12 . esetleg víztározók építése. mint a nitrogént. vagy egyéb zöldtrágyanövény. ősz elején elvégezni. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. ami lehet több éves pillangós. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. feltöltő szerves. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. elektromos hálózat kiépítése. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. épületek törmelékeinek. Gyümölcstermő növények terület. ügyelve arra. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. amely mennyiség a kijuttatást követően . így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. Talajforgatás Célszerű nyár végén. azok környezetének rendezésére. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. 1. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. – vízelvezető csatornák. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). utak. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. – szélvédő fasorok létesítése. ill.4. kémiai és biológiai talajjavítással. eltávolítása.

oxidációs-redukciós folyamataiban. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból.és szénhidrát-gazdálkodásának. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. stb.5. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. fonálférgek. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. enzimek. A makro. A gyümölcstermő ültetvények évelők. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén.5. Szabályozza a plazmakolloidok működését. kiterjedése. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. Ezért nagy jelentőségű. tél elejéig tart. 13 . hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. s legvitatottabb területe. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. meghatározója. vonják ki. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. eszközének meghatározása. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. 1. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében.1. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. mennyiségileg is jelentős. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. a cserebogárpajorok. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. A gyümölcstermő növények. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. mint pl. kora ősszel kezdődik és késő őszig. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. Ahhoz. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. késleltetése. Foszfor: A foszfor a növények energia. Az első. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. 1. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze.

és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek.Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. 14 . – az összes sótartalom. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. – a CaCO3 -tartalom. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. Kötött talajokon ritkábban. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. amely egyébként gyorsan lemosódna. négy-öt évenként. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. július második fele és augusztus első fele közötti időszak.5. stb. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság.2. – a talajvízszint-mélység. különben idő előtt elbomlik. A talajvizsgálat.3. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. – a humusztartalom. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. – a leiszapolható rész. kétévenként. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. Stimulálja a generatív folyamatokat. 1. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). 1. Ezek testükbe építik a nitrogént. így növekedési rendellenességet okoz. – a talaj kémhatása. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. Cink: A cink számos enzim alkotórésze.5. – a talaj kötöttsége.

A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. amelyből az első-. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el.és a föld feletti hajtásrendszerből. Ha a talaj levegőtlenebb. – magas törzs: 150 cm felett. a vadalma. hogy az asszimilációt. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába.1. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. mint a tápanyagban szegény. vagy raktározása. a gyökerezés mélysége. gyökerek ágaznak el. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. pl. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. 15 .1. Ezek a szövetek raktároznak is. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. A törzs feladata a korona tartása. kötöttebb. mint a vad alanyon lévő növények. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. rossz vízgazdálkodású talajban. 1. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. vadkörte. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek.és/vagy járulékos gyökérrendszer.2. befelé faszövetet hoz létre.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. elágazott ágrendszer. – alacsony törzs: 60-80 cm. mégpedig a földben található gyökér. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. de erősebben elágazódik. vagy kissé elliptikus. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik. – közepes törzs: 90-120 cm.6. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. mint laza talajon. másodrendű stb. Jobb tápanyag.6. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. vadcseresznye. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat.6. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény. A gyümölcstermő növények szervei 1. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. Feladata. és évente kifelé háncsot. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. Az osztódó szövet.

Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. oldalvezérnek nevezzük. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. mint a hajtásrügyek. A sima termőnyárs. A virágrügyek zömökebbek. A csúcsrügyeknek a hosszanti. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. gyűrűszerűen alakul. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. Azt a csúcshajtást. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. amíg a fák metszés alatt állnak. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. hogy kihajtanának. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. Megkülönböztetünk növekedési. koronaalakítás nélkül a fajokra. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. nyugalmi állapotban levő. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. a dárdával.és oldalhajtás. termőrügyes. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. Középhosszú termővesszők: 16 . amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. körte. Rövid termővesszők: A dárda. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. 3-5 cm hosszú. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. s rendszerint virágrügyben végződnek. vessző. hanem hajtáskezdemény is van. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző.és oldalrügyek. gyakran a sérülések helyén is. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. ezek a hajtáson.vagy virágrügyben végződik. Ha a függőleges növekedést szolgálják. Rendszerint karcsúak. ill. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. amely rövid termővessző. A termővesszők beérett. ők pedig a fás részeken találhatók. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. Cseresznyére. Kor szerint beszélünk szemről. középhosszú és hosszú termővesszők. meggyre. alma. vagy annál több virágrügy. vaskosabbak. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. amely a dárdából alakul oly módon. Az olyan rügyeket. hajtás. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. birs). Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. A gyűrűs termőnyárs. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. A hajtás lehet csúcs. A korona részei: rügy. s csúcsi részén három. és azokból hajtás. vesszők.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. gömbölyűbbek. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. mandulára. mindig növekedési hajtások. megnyúltak és egyesével állnak. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. A vezérvesszők (hajtások). A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. amelyekben nemcsak virág. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van. virág vagy virágzat képződik.A gyümölcsfák metszés. A víz. és rügyről. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. attól függően. hogy milyen rügyből ered. beérett hajtást. egyéves szárrészek. hajtás.és termővesszőket. A nyárson oldalrügyek is vannak. vezérhajtásnak nevezzük. húsos állományú lesz. Természetesen a korona vázágát képező vesszők.

öntözés. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. a gyümölcsös helye és az alany. a méhek jelenléte stb. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. 1. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. a koronában elfoglalt helyzetüktől. csapadék) is.3. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól.). – a fajták virágzási ideje stabil legyen. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 .A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. citokininek stb. Többek között. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. Részben a tartást megalapozó vázágakat.és virágrügyek.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. mint 50%-ban fedje egymást. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. A jó megporzás előfeltétele. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. míg a szélporozta növények a dió. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. napfénytartam. a fák termésmennyiségétől. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. gibberellinek. fagyhatás stb. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. a metszés ideje és mértéke. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. vízvagy tápanyaghiány. amelyek az almán és a körtén hajtás-. vegyes rügycsoportokkal berakódott. ritkán virágrügyek. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. ritkítás). a művelésmódtól. A koronában található két. míg a csonthéjasokon hajtás. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. a termesztéstechnikától (metszés módja. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). ideje. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. A teljes termővessző általában hármas.6. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. a mogyoró és a gesztenye. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. A virágrügyek képződése. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző.

vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. ha az anyanövényen érnek be. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. Az önmeddőség azt jelenti. színében mutatkozik meg. klónt kapunk. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún.7. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. több hónapig eltarthatók. az alma és a körte. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány. Egészségi állapot. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. Jellemző rájuk. így egy táblába több fajta is telepítendő. 1. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. az így előállított szaporulat minden esetben klón. – elhalás. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. Ezért porzó fajta szükséges. – öregedés. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. élvezhetők. félkész oltvány). Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok.termékenyül. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. sejtmegnyúlás). kórokozóktól 18 . – érés-utóérés. Ezek pl. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. – Az ún. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. hogy a faiskolákból kártevőktől. alakjában. hűtéssel) lassítjuk. Tehát alapvető követelmény. Fajtaazonosság. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba.

sarj. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. egyenes. fajták minősített vetőmagját. 19 . az alkalmatlan terméket kizárja. vagy kínai bujtással. mint a fertőzött. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. egyéves csemeték előállítása. jobb a vitalitásuk. dugványozás. vagy szemezni. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). hajtás. indanövény). Előírja. forgalmazni. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. törvény szabályozza. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. vagy ideiglenesen szaporításra. technológiájuk van. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. A közbeoltott. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. gyökér) használjuk.A. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. évi CXXXI. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. szaporítóanyagát. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. megsemmisítteti. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. szemzés). Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. elágazásmentes gyökérnyakú. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. A koronába oltásnál.C. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. a certifikáltat kék. majd azt koronamagasságban oltani. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. kondíciójuk. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. a C. termékeket narancsszínű címkével látja el.

tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. A mélyedésekben belvíz. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből.nagyon magas. fagyzug. az uralkodó szélirány. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú.és feldolgozó kapacitás közelsége. ill. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. szabadföldi vermeléssel történhet. útviszonyok. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli.1.8. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. E faiskolai termékek 0 . a csapadék mennyisége és eloszlása stb. 1. a környék gazdasági.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. közlekedési-. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. konkurencia. ill.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . üzemi talajtérképek. támogatási preferencia. termesztési hagyomány.+2 oCon tárolhatók eredményesen. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. specializáció. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben. Gyümölcsültetvények létesítése 1.8. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. meglévő építmények. talajadottságainak ismerete. A szállítási távolság. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. gépellátottság. ill.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. tárolókapacitás. ill. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. Lényeges a piac. energia beszerzési. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez.35 körzetre osztja. hírközlő rendszer. pontos munkát igényel. őszibarack). ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . szélerősség. A hely kiválasztása több évtizedre. szabvány határozza meg. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. domborzati. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. vízforrás. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. területi koncentráció. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. amely az országot . kiemelkedések.

Alany. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. íz. – beltartalmi érték. illat.2. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. – fajtatársítást. – a hús színe.és fajtamegválasztást. konzisztenciája. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. – szállíthatóság. Termesztési és áruérték. 21 . a magbél jellemzői. – repedés. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. c. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. tápanyagtartalmára.8. alak. – kocsány és elválása. Ritkább a törzsképző alanyok használata. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. b. – ültetési rendszert. mésztartalmára. gépi betakaríthatóság. állománya. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. 1. betegségekkel szembeni rezisztencia.a számbavételétől sem. zamat. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek .). koronába oltásnál). amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. így a – héj színe és egyéb sajátosságai. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. – tárolhatóság. A telepítési terv A terület. kémhatására. – a telepítés technológiai kivitelezését. A 3000 m2. – kitárolás utáni állékonyság. – nagyság.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . –termésbiztonság.természetes és mesterséges növénytakarójának. vízvezető képességére. felület. – alany. gépi osztályozhatóság. termőhelyi igény. tárolási és utóérlelési igény. –a magtartalom. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. parásodás.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. stb.

hogy legyen. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. azaz önmagukban is telepíthetjük. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. akkor nemcsak fölösleges. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. alma. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez. Fontos szempont. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. őszibarack). termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. egyenlő szárú.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. hagyományos ültetvényekben. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája.0-2. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. jó kötődési hajlam. Így. A sor. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes. A biztonságos. az 22 . mint a nagy fájú. a termékenyülő és a termékenyítő képességet.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. körte. sterilitás) kell figyelembe venni. hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. A gépi műveléshez átlagosan 2. A sor. egyenlő oldalú háromszög. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. azt szabályos telepítésnek nevezzük. hármas kötésű. fajtáról-fajtára. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk.

– Az ültetés időpontjának meghatározása. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. ill. – a termőkaros orsó. – a nyitott koronák. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. Gépi betakarításhoz például a sor. – a szuper orsó. a koronaformának olyannak kell lenni. 23 . – a sudaras szórt állású korona. Így: – az orsó koronaforma. ill. – a V és Y alakú sövények. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. – Az ültetési anyag előkészítése. – a katlan korona. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. b. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett.és tőtávolságnak. Így: – a természetes gömbkorona. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. – a karcsú orsó. – a kombinált korona. koronaformák a. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. valamint a katlan koronák. – a gyümölcssövények. – Az utak kijelölése. így: – a ferdekarú sövény. – a sudaras ágcsoportos korona. azok környezetének rendezésére is. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. – a szuper orsó V-alak. Olyan ültetési forma. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. a célnak megfelelően módosítható. – A sorhosszúság meghatározása. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése.területpazarlásnak tekinthető. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. – A sorirány kijelölése. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák.

vagyis alkalmazott élettan. szögállását. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. A metszés szerepe Az árutermelő. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő.1. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. ifjítása szerint csoportosítható. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. a korona szélességét. elősegítjük a korona jó megvilágítását. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. jelentősége igen nagy volt. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben.1. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. a termőrész berakódás azonban elmarad. a sudár helyzetét. a vázágak. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. nem más. sudaras koronaformák metszésének szerepe. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át.9. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. közepes törzsű. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. egy hosszabb távon megteremtett előny. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. hosszú. A minőség javítása. Minden rügy kihajt. termőrész-képződését és gyümölcshozását. A gyümölcstermesztés. koronaformát alakítottak ki. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások.9. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. magasságát határozzuk meg. középhosszú. stabil vázág-rendszerű faalakot. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. 24 . Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. vázkarok számát. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. termőrészek képződnek. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. a térkitöltő elágazásokat. az erősebb növekedés mérséklése. távolságát. a törzsmagasságot.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. illetve a tárolóba. A munka három fázisra oszlik.1. – enzimaktivitás. – nitrogéntartalom. – ionkiáramlási sebesség. – légzésintenzitás. – cukortartalom. – keményítőtartalom.10. ezért terjedt el széles körben. – elektromos ellenálló képesség. 1. – gyümölcsnagyság.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. a gyümölcs szedése. – gyümölcsfelszín. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. 3. – fényelnyelő képesség. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak.2.és szilva betakarításnál. 2. Legelterjedtebb a meggy. az áru behordása. – gyümölcslé-viszkozitás. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. illetve válogatva szedés. – szín (alap és fedő). Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. 28 . – etilénképződés. – gyümölcshús színe. – savtartalom. – magok színe. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. – klorofill-tartalom. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. Fizikai változások alapján: – keménység. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. – aromaanyagok. – cukor/sav arány. – sejtmembrán-áteresztő képesség. Szedési módok: – Kézi szedés. – lenticella-parásodás. – oldható pektin. – gyümölcsalak. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – hőmérsékletösszeg-számítás. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni. tartályláda kihelyezése. lehet egy vagy többmenetes. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma.

míg a körte a fán fogyasztásra beérik. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. Kocsányostól szedjük. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. A csonthéjasok 2-4 hétig. mert sokáig a bokron maradnak. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. Ma már bizonyított. vagy rázva.és zamatanyagok. vagy teljesen zöld köszméte kell. Érése hetekig is eltart.ne legyen egy göngyölegben. és így is forgalmazzák. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. Túl korán sem szabad leszedni. A ribiszke 2-3 hétig. 1. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. Konzerv célra kocsány nélkül. ne dörzsöljük le. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. Dzsemnek akkor szedjük.3. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. „keményen érett” állapotban kell leszedni. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. Kajszibarack: Fokozatosan érik. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. befőzési és konyhai célokra félig. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. hanem előbb kell szedni. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. de nyugodtan várhatunk szedésével. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Akkor járunk el leghelyesebben. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. Lapos rekeszekbe szedjük. 30-50 kg/fő. Málna: Gyorsan érik. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk.Körte: Nem szabad megvárni. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. kosarakba vagy zsákokba szedjük. A lehullott diót kasokba. ha folyamatosan szedjük. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. Konzerv. ügyelve arra. és hamarosan fonnyadni kezd. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. bokrokról 40-60 kg/fő/nap.ömlesztve . Szilva: Kocsánnyal szedjük. leszedve gyorsan túlérhet. hogy 5-6 kg-nál több szilva . Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. 5 cm-es rekeszekbe. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. 29 .10. Nem utóérő gyümölcs. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők.

különféle módszerekkel állapítható meg. vagy száraz tárolás. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. a termen belüli légcserét. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás).és vízellátás. vermek. a termesztéstechnológia (talajművelés.és vízellátás. A tárolhatóságra hatása közvetett. a tápanyag. az előosztályozást. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. növényvédelem). de az ültetvény környezeti feltételei.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. – Az egyszerű. idegen szagok (motorolaj. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. etilén). amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. Gloeosporium. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. a növényvédelem stb. Monilia stb. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. a relatív páratartalmat. illetve a vegyszeres kezeléseket. a CO2 . a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. ULO tárolás.és körtefajtáknak. 0. Ide tartoznak a pincék. a szállítás. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. és pl.1%) értéken tartják. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. a szüret. 30 . ill. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. a tárolási hőmérsékletet. a viaszolást. ammónia. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. fényesítő viaszolás). amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. a padlások.) betegségek csökkentése. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. Az optimális szüretidő. héjbarnulások. a lehűtési gyorsaságot. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. tápanyag. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. Alternaria.és O2-tartalmat. illetve az olyan épületek. A legismertebbek az egyszerű. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. a változatlan légterű (VL). propángáz stb.

és dél-európai. másrészt a nagyobb. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. fedő. de ízléses kiszerelésű. az etilén. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. korszerű szállító. 31 . apadási és romlási veszteség. az acetaldehid stb. szárazanyag-tartalom. méreten aluli gyümölcs kiemelése. hűtőberendezésekre. a szamóca. hogy a veszteségek nem lineárisak. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. beltartalmi értékeinek (cukor-. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. tehát csomagolni. szükség van megfelelő osztályozó. mint az exportáru esetében. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. mennyiségét. szupermarketek. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok. az őszibarack.és fajtamegválasztással.) alakulását. a megfelelő hőmérséklettel. Természetesen ehhez az igényesebb. sőt hírközlő. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. 1. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. betegségre hajlamos.– Előosztályozás: Célja a hibás.4. csomagoló gépekre. az illóanyagok. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van.10. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához.és alapszín). "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. sav-. mielőtt az a tárolóba jutna. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. hanem az exponenciális görbét követik. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. egységesen csomagolt nyugat. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. informatikai eszközökre. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. a cukor-sav arány stb. erősen érzékeny viszont az alma.

PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. (szerk.) (2007): Gyümölcstermesztés.és Műszaki Tudományok Centruma. Debrecen. Nyíregyháza.) (1990): Gyümölcstermesztés. A kertészeti marketing alapjai. (szerk. Vaszily B. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Gyúró F. Gonda I.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. (szerk. (1973): Piacos kertészet. (szerk. Gonda I.) (1997): Gyümölcsészet. Mezőgazda Kiadó. Nagy P.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. (1986): Gyümölcstárolás. Debrecen. Budapest. Tóth M. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). Mezőgazdasági Kiadó. Sass P. (szerk. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése. Budapest. Papp J. Mezőgazda Kiadó. 32 . Tomcsányi P. Debrecen. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet. T.. Budapest. Budapest. DE Agrár. Soltész M. Kutatási és Fejlesztési Intézet.FELHASZNÁLT IRODALOM G.

patissoniana). ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). 10. Hőigény szerinti csoportosítás.2. 11. 2. Az öntözési igény szerint. Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. környezeti igénye 2. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. – a sárgadinnye (Cucumis melo). 12. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena). – a patisszon (Cucurbita pepo convar. 33 . Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás.és karósbab (zöldbab. 2. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy. – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). Fényigény szerinti csoportosítás. – a bokor. 8. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). 4. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. 5. Vízigény szerinti csoportosítás. így: – az uborka (Cucumis sativus).2. 9. pepo provar. 3. 7.1. – a görögdinnye (Citrullus lanatus). Élettartam szerinti csoportosítás. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). oblonga).1. 6. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. A zöldségfélék csoportosítása. Származás szerinti csoportosítás.1. giromontiina).1. hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. – az étkezési. – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. longum). Szaporítási mód szerinti csoportosítás. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. Növényrendszertani csoportosítás. – a szivacstök (Luffa aegyptica). – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). – a cukkini (Cucurbita pepo convar. – a sütőtök (Cucurbita maxima).

A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp.– a tűzbab (Phaseolus coccineus). – a kerti laboda (Atriplex hortensis). – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). longifolia). rubra). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. – a saláta. – az endíviasaláta (Cichorium endivia). – a földimogyoró (Arachis hypogaea). – az étkezési lóbab (Vicia faba). – a rutabaga (Brassica campestris var. A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). – a mezei saláta (Valerianella locusta). – a torma (Armoracia lapathifolia). – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. gyökgumójukért termesztjük. sativus). foliosum). capitata). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. sativum convar. – a zeller (Apium graveolens). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. Egyéves és évelő növényfajok. – a kárdi (Cynara cardunculus). – a póréhagyma (Allium porum). 34 . esculenta var. répatestükért. rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. – a petrezselyem (Petroselinum crispum). – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). gyökerükért. A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). – a turnip (Brassica napus var. rapifera). A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). – a sóska (Rumex acetosa var. Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). amelyeket elsősorban föld alatti részükért. – a pasztinák (Pastinaca sativa). secalina). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. – a mángold (Beta vulgaris). A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. hortensis). rapifera). Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var.vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a fokhagyma (Allium sativum). – a keszegsaláta (Lactuca serriola).

csoport: 13 oC Káposztafélék. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. 2. microsperma). Megállapították azt is. V. rebarbara.7 oCban állapították meg. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. III. sóska. rubra). bullata). A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. capitata).1. – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. csoport: 19 oC Cékla. sütőtök. burgonya. cikória. gemmifera). spárga.. A zöldségfélék környezeti igénye 1.) acephala). zeller. A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. spenót. kukorica. capitata) conc. A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). capitata provar. capitata provar. – a karfiol (Brassica cretica convar. gongyloides). petrezselyem. retek. uborka. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. – a kínai kel ((Brassica pekinensis). II. fokhagyma. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. optimum. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. tojásgyümölcs. italica). – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. paprika. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik.és görögdinnye.3. fejessaláta. vöröshagyma.A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea). – a karalábé (Brassica rupestris convar. – a brokkoli (Brassica oleracea var. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. kötözősaláta. maximum). borsó. saccharata). s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. spárgatök. a. 35 . Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. csoport: 22 oC Paradicsom. IV. csoport: 16 oC Sárgarépa. pasztinák. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t .35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. bab. (ssp. csoport: 25 oC Sárga. botrytis). Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. torma. – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar.

A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. röntgen-. hő-. vízszállításra és a vízkibocsátásra. sugarak láthatatlanok. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. a borsó és az uborka. továbbá a 800 nm feletti infravörös. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. stb. 3. mivel azon a termesztő alig változtathat. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. karalábé. stb. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. sugarak. paradicsomot és a dinnyét. a sárgarépa és a rebarbara. különböző kvantumokban energiát szállít. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. a természetes napfény. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból.és fokhagyma. Ezután naplementéig csökken. fénykedvelők. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. módszere ismert. 4. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. a cékla. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. Az öntözésnek számos módja ismeretes.– A szár.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. amely a növényfajok. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. A másik. A zárt rendszerű 36 . A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. Közepes fényigényű a fejes káposzta. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. 2. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. A hőszabályozásnak több módja. a bab. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. kelkáposzta. A növények vízfelhasználása során három. a vörös.

2. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. Hg. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. 5. Mg. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. Sr. Ti.). A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. K. A növények fejlődését.Cl. N. A zöldségfélék termesztési módjai. 0. por. Al. 10-4 % = Cu. 0. a kén-dioxid. Co. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Ra. korom. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 . amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. Si.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. Fontos alkotórész még az ammónia.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. Pb. fóliával borított termesztő berendezésekben. B. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl.1 % = P. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. Ba. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. az oxigén és a szén-dioxid.10-3 % = Fe. Mo. Na. Rb. 10-5 % = F.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. 10-6 % = As. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. H.50 % = O. Ebből mintegy 4-5. Ge. Mn. stb.01 % = S.1. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. termesztő létesítmények 2. Sn. Br. ionok formájában veszik fel. I. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. Mikro. C. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek. Ag. ez 80-120 ezer hektár területet igényel. 37 . Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. Ca. Azokat az elemeket.2. Zn. míg azokat. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. Ni. A 2-2. növekedését sokoldalúan befolyásolja. mikroelemeknek. 2. de lényegesen kevesebb kell belőlük. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. Au. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 . rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén.

üvegházak) és fóliával takartak (pl. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. a szabadföldi. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. nagy légterű fólia sátrak. fóliaházak). stb. 2. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. 38 . hagymák. hogy pl. Csoportosításuk: a. sóska. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag.2. A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. műanyag borítású blokkházak). milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. amelyre jellemző.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. rebarbara. váz nélküli fóliaágyas. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. gumók. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. c. különleges szerkezetek). kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. fok. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok).2.3. javított váz nélküli fóliaágyas. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. b. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. egyszerű blokkszerkezetek. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. attól függően. stb. vízfüggönyös fólia sátrak. fólia ágyak). káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel.és salottahagyma). Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). Hazánkban főként a paradicsomot.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. Különleges szaporítási módja van a spárgának. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. 2. paprikát. egyes hagymaféléket (sarjadék-. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. milyen az automatizáltság mértéke. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. fólia alagutak.

3. – a magvak felragasztása hártyapapírra. bab. amikor a földre rá lehet menni (pl. – sűrűség. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. burgonya egyes káposztafélék). A használati érték kiszámításának képlete: H. – biokémiai életképesség. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. – osztályozottság. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából.és munkaköltség-megtakarítás. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. gyökérzöldségek). cékla. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. 2. – az előcsíráztatás. az áttelelő spenót). – a besugárzás. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet.2 havi időmegtakarítás. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük.3. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. 39 . amely önállóan képes új generáció létrehozására. – faj. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz.2.8 oC-ra felmelegedett (pl.1. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás. – a jarovizálás. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. – Nyár. – csírázóképesség és csírázási erély. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján.és fajtaazonosság. vagy fóliára. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész.é. – ezermagtömeg. – az apró magvak drazsírozása. uborka. – a hőkezelés. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. pl.2. – egészségi állapot. dinnye). – nedvességtartalom. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. – A talaj 5 . – csíraszám. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 .

– a magvetés időzítése. deszka.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek. A talaj-előkészítés. tápanyag-gazdálkodás. alakítását értjük. lazítás.ősszel (pl. speciális palántanevelő tálca.és tápanyag-forgalmának. vagy állománysűrűség. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. – tömörítés lehet: hengerezés. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás.4. – a vetés módja (kézi vagy gépi). – tálcás palántanevelés. talajmarás. porhanyítás. eszköze a simító. tárgyalja. egyengetés. levegő. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti.és salátafélék). altalaj-tömörítő. a zeller). 40 . – porhanyítás lehet: tárcsázás. altalaj tömörítés. a paradicsom). huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. – az ápolási munkák. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. kukorica). kabakosok. – a kiültetés. eszköze a kultivátor. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. dózer. tápkocka. borona.és ágyáskészítés. cserép). – a palántaneveléshez használt földkeverékek. – egyengetés lehet: simítózás.és salátafélék). 2. eszköze az eke. szkréper. A tőszám. talajmaró. – a palánták ápolása. eszköze a henger. kultivátorozás. – földlabdás palántanevelés. keverés. káposzta. boronálás. gerenda. – május elején. – április végétől (pl. kapálás. mélyforgatás. barázda-behúzás. talajgyaluzás. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. – május vége (pl. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. – a vetés sűrűsége. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. – nyáron (pl. -gazdálkodásának alakítása. ágyás előhúzó és készítő. tömörítés. ásó. ásógép. melynek célja a talaj víz-. káposztafélék. Meghatározzuk a tenyészterületet. altalajlazítás. fejes saláta). és a gyomnövények irtása. talajfelszín alakítás. – a vetés helye (termesztő létesítmény. A talajművelési rendszer egy területen. – felszínalakítás lehet: bakhát. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. Ez lehet fordítás. termesztő közegek készítése. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. kézi és gépi ásás. altalaj lazító. kézi és küllős kapa. paprika. káposzta. rigoleke. szaporító tálca. barázdabehúzó. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. . közepén (pl.

E munkafolyamatot akkor végezzük. – pótmegvilágítás. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. – árnyékolás. – a takarékos anyagfelhasználást. – a gazdaságosság javítását. A tápanyag-utánpótlási rendszerben.és műtrágyák. – a trágyázás időpontja. a zöldségnövény levelére. – fűtés. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. – az üzem technikai színvonala. kellően ülepedett.5. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. – a trágyaanyagok elosztásának. Az ápolási munkák csoportosítása a. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. – a termesztett zöldségnövények igényei. valamint a gyommentesítés. fejezetben!).– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. 41 . A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. illetve a szedési idény meghosszabbítása.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A trágyaanyagok lehetnek szerves. amelyek közvetlenül. s gyommentes. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. kijuttatásának módja. eszköze a kombinátor. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. olykor tömörítése. így: – a trágyaanyagok megválasztása. ökotechnikai eljárások: az éghajlat . – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. – fagyvédelem. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. rendszere. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése. – a trágyaellátás lehetőségei. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. aprómorzsás szerkezetű. 2. A jó vetőágy sima felületű. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. – az üzem növénytermesztési struktúrája.

a növényi részek eltávolítása. betakarítása A zöldségnövények szedésénél. – oldalgyökerezés. a. értékesítés és a tárolás. – tetejezés. – tápanyagellátás. 2. a halványítás. – lelevelezés. – érés gyorsítása.6. Zöldségnövények betakarítása. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. 42 . vagy folyamatos. – aránylag gyorsan romlanak. – kórokozók. – metszés. a talajjal összefüggő munkák. – idegenelés. kezelése. – hajtásválogatás. – gyomirtás. betakarítás. – nem érnek egyszerre. hajtáscsúcs visszacsípés. csökken beltartalmi értékük. – talajtakarás. – kacsozás. azonnal felhasználásra kerülnek. – növényápoló talajművelés. időben történő ellátása. – bördők kitörése. – öntözés. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. a rögzítés.– szél elleni védelem. kártevők elleni védekezés. – kötözés. – termékenyülés. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. – töltögetés. – indarögzítés. – roncsolás. – fattyazás. áru-előkészítése. kötés elősegítése. szedésük ismétlődik. tárolása. a növényvédelem. b. A zöldségnövények szedése.

– a leszedett. – egyszerű létesítményekben. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. így: – időleges. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. amelyet a fogyasztó. b. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. az érettség és napszak függvényében. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. A tárolással az a célunk. vagy felhasználási érettség azt jelenti.. méret. A biológiai érettség azt jelenti. – tartós tárolás. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . nagy pontosságot igényel. vagy átmeneti tárolás. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. – a termés érettségi állapota. helye. stb. A betakarított. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. A technológiai (gazdasági). – az időjárás. c. d. – a betakarítás módja. s továbbszaporításra alkalmas. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. – osztályozás. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. – szállítás. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. – korszerű tárolókban. feldolgozó ipar igényel. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. s a szállítási távolság. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. – szedésük többségükben kézzel történik.– sérülékenyek. – csomagolás. – a termés felhasználási célja. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. válogatni.

3. A szőlő növényt életfunkciói. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S. Hodossi S.) (1966): Zöldségtermesztés homokon. – prizmás tárolás. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. – szabályozott légterű tárolók. Mezőgazdasági Kiadó. barázdás tárolás. – kishalmos tárolás. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. Budapest.. Somos A.. Koródi L. (2002): Zöldségtermesztés I. Budapest. Somos A. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. – pincékben. (1980): Zöldséghajtatás. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazda Kiadó. Fehér B. Mezőgazda Kiadó. Kovács A. – boksz-palettás tárolás.15 %-a mondható elfogadhatónak. Terbe I. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Nyíregyházi Főiskola. Budapest.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. (szerk. – gúlás. – raktárakban. Nyíregyháza. Hodossi S. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják.... szalmabálás tárolás. – padlásokon. A kertészeti marketing alapjai. Budapest. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. Mezőgazdasági Kiadó. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . Tomcsányi P. MMK. – önszellőztetéses tárolás.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Kovács A. (szerk. – tartályládában tárolás. (1973): Piacos kertészet.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. Géczi L.. Mészöly Gy. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. (1983): Zöldségtermesztés.1.– árkos. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . Terbe I. Budapest. Budapest. Budapest. – hűtőtárolók. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. – nagyhalmos tárolás. Turi I. (szerk.

3. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. Az éghajlat (klíma) az időnél. s az idő folyamatos változása az időjárás. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat.1. a környezet jelenségeinek. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés.7 o C. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. ami 10 oC körüli. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. – edafikus tényezők. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. Amennyiben az éghajlat kedvező. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. b. A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. – biotikus tényezők. az ottani időjárások rendszere. kerete. minősége. A 45 . A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. a. bonyolultabb fogalom.1. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. a levegő nedvességét. mint az élet primer energiaforrását. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. a légmozgást. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota.1-22. mint az árnyékban fejlődötteké. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. több színanyagot termelnek. a virágzás 12-14. továbbá a napfény energiáját. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. Fényben a bogyók jobban színeződnek. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. elemeinek. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. A júliusi középhőmérséklet 20. azok változása. Héjuk vastagabb lesz.környezetéhez. – fiziografikus tényezők. A rügyfakadás 10-13. Asszimilációja élénk. időjárásnál elvontabb. anyagainak mennyisége. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. hőmérsékletét. A környezeti tényezők. ekkor jó évjáratról beszélünk.

A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek.5-1 mustfokkal csökken. fény. utána csökken. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g.5 liter. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. Az állományklíma alakulását. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. A csapadék A víz a csapadékból származik. aromaanyagai csökkennek. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. míg a mediterránban 250-260 nap. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. -6 oC-on károsodnak. mint a makroklímában. száraz időben ez az érték 1. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50.5. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. száraz és hideg szelek. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. a nagy szélviharok.2.5-48. míg az amerikai fajták csak -9. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél.1. szélességi fokig emelkedik. 46 . A tengerszint feletti magasság a hő-.5. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. tépik a leveleket. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. az európai fajták -5. Kedvezőtlenek a forró. minimális aktív hőösszeg 850 oC. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti.. A szőlőtermesztésnek vertikális. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. -10 oC-on. Csapadékos.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. A szélviharok tördelik a hajtásokat. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki. a terméshozam.és csapadékviszonyokat determinálja. A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. északi szélességi fok között fekszik. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. homokverést okozva. a déli 20-40. a 40. c. A cukor felhalmozódása dél felé. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva. a bogyók cukor-.5-5 l vizet képes elpárologtatni. kb. d.és extrakttartalma nő. Az őszi levelek -2 oC-on. savtartalma. szélességi fokon történhet gazdaságosan. a zsendülő bogyók -2. 3.50 oC-on szenvednek hőkárosodást. mint a szárazságot nehezen viselők. felhős. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200.45-0. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. -3 oC-on. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. e. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm.5-3. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. Hazánk a 45. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. A bogyók 40 . Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. Hatása lehet előnyös és előnytelen. színanyag. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. változását sok más tényező is befolyásolhatja. Előnyös.62 oC. s mozgatják a laza szerkezetű homokot.

rétegezettségét. mésztartalmát. közepes. szaprofita baktériumok és gombák. üledékes (szediment) kőzetek. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. gombák és állati kártevők. közepes extrakttartalmú. illatos. 2. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. Lösztalajon színben gazdag. zamatos borokat kapunk. a szomszédos erdők. kötöttségét. különleges zamatú. – szerves üledékek. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. – fizikai üledékes kőzetek.2. 3.2. vízáteresztő és megtartó képességét. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. 3. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. testes. – kémiai üledékek.1. tagolódás 47 . humusz. A gyökerek képződése. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. mint a vírusok. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. mechanikai összetételét.3. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. mint a mészben szegényebb talajokon. 3. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. a gyomnövények.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja.1. baktériumok. extraktban szegény.4. gyorsan öregedő. 3. kémiai sajátosságait. kiváló minőségű. színét. A homoktalajok bora inkább lágy. mélységét.1. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének.és tápanyag-tartalmát. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. fakultatív parazita élő szervezetek. tüzes. stb. többségében savas. A talaj fontos. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. átalakult (metamorf) kőzetek. Hazánkban a déli. típusát. köztesen termesztett növényfajok. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. alkoholban gazdag. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. vagy savas. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). így: 1.

vagy virágzat található. Az első elágazás az elsőrendű. levelek hónaljában egy ún.10. Ezek csak néhány napig élnek. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. s a felszínre burjánzik. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. A járulékos gyökér az elsőrendű. láthatóvá válik. párás környezet. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. Ez azt jelenti. két sorban váltakozva helyezkednek el. ízközben van a kacs). tehát minden szárcsomón kacsok vannak. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. 3. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. barna színű.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves.2. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. amely a holtkérget is áttöri. Az alsó. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. A dugványt. Kacs Alulról a 3-5. kedvező hőmérséklet. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. leváló pararéteget képez. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. vízzel együtt.30 mm) teljes hosszában. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. stb. téli rügy. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. differenciálatlan sejttömeget képez.2. kacsokkal kapaszkodó. A gyökérelágazásokat. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. 48 . a levéllel szembeni oldalon virágzatot. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. ízköz magasságában alakulnak ki. melyek egy síkban. sajátosan. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. A gyökér a tápanyagokat oldott. a felszívó öv (20 . amelyből járulékos gyökerek törnek elő. tőgyökérnek hívjuk. egységesen létezhet. ionos formában. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér.) az fejlődésnek indul. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. újra képződnek. s a gyökér növekedésének megfelelően. szárcsomón (nóduszon). A szár szárcsomóin levelek vannak. a talajoldatból veszi fel. s azon áttörve. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. kúszó cserje. az ebből elágazó a másodrendű. A fiatal.

ahol fejlettek a porzók. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. mert fő. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. – hímvirág. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. így sok alapi rügy képződik. – alsó karéj. „íz” látható.és mellékrügyeket is tartalmaz. A levél részei: – levélalap. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. s fürt letörhetőségét elősegíti. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. ún. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. – levéllemez. ahol a magház fejlett.2. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. A levél fonákon légző nyílások találhatók. A magháza felsőállású. pásztorbot-szerűen meggörbül. Lehet sima. A kocsány folytatása a fürttengely. – levélnyél. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. – levélszél. vagy zsíros tapintású. ezeket követik a többiek. redukált a magház. ahol a porzó és a termő is fejlett. a porzók nem. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. köröm nagyságú. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. – levélváll. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. alakja. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. A porzók száma 5. 3. A bogyó részei: 49 . – nővirág. vagy szőrözött lehet. – középső karéj. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. – felső oldalöböl. A levél fonák csupasz (sima). de mivel vegyes rügy. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. A párta. s rajta a legnagyobb levél kb. ezek: – hímnős virág. – csúcskaréj. – alsó oldalöböl. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. A vitorla néhány cm hosszúságú. egyes fajtáknál 7.3. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. A bogyók mérete.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. illetve lazaságát. – vállöböl.

– törzs. a választott művelésmód szerint. – 22. s ezeket telepítik. alakja igen változatos. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. – bogyóhéj. – gyökértörzs. – termőcsap. – mag háti oldal. – oldalgyökér. – magtörzs. – bogyóhús. – 17. – termőalapok. – harmatgyökér. –5 g-ig nagy. – csercsap. de általában ennél kevesebb. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik.5 mm-ig közép nagy. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. – kordonkar. 3. A bogyó tömege. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. – edénynyalábok (ecset). – 12. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük.– bogyókocsány.5 mm-ig „könnyű”. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg.4. – kocsánykorona.5 mm-ig nagy.5 mm felett igen nagy. A vessző belső morfológiája 50 . – 22. – gyökérnyak – tőkenyak. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db. – mag. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. – 3 g-ig közép nagy. – magcsőr.2. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét. A bogyóhús színanyagokat (is) termel. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. – ugarcsap.

3. A szülő párokat úgy kell megválasztani. 3. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell.3. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. annyira sokszínű annak belső szerkezete. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása.3. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől.2. – bujtvány.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. – élőkéreg. – mellékrügyek. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. Ezek: – gyökeres dugvány. – bél. A nemesítők célja betegség ellenálló.1. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. Az induló alapanyag (alany. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést. – fatest. – elhalt kéreg. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat.és lágyháncs rétegek. – oltvány.3. 3. – ízválasztó. – főrügy. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. a fás. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges.

eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. Az előkészítés „talpalásból” áll. szikkasztjuk. A terület nyílt fekvésű legyen. A legalább 50 cm mélységű forgatást. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. vagy két rügyet tartalmaz. beáztatjuk. A vesszőket csávázzuk. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. nádszárakhoz) kötözzük. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú. amely egy. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható.3. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. Ezt az indokolja. a pára. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. nagyobb odafigyelést kíván. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. még az előző év szeptemberében végezzük el.5 cm-esre történő metszését jelenti. amely azon vesszőből állítható elő. az éretlen pedig hajlítható. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. 0. majd egyenként méretre vágjuk. 3.rendelkezők – részére kötelező. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük.3. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli.4. 50 cm-es darabokra metsszük. rügydugványokról. A mélyedésekben. szikkasztjuk. A dugványiskola helyének megválasztása. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. Egészséges. Az érett vessző szálkásan törik. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. 8-12 mm átmérőjű. hogy bizonyos elnevezésű. Ennek alapján beszélhetünk pl. „teknőkben” „megül” a harmat. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. páratartalma pedig 85-90 %-os. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. 3. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. előkészítése: 7-7. Hűtőházban is.3. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. majd kötegeljük. 52 . Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk).és hajtásképződésre serkentjük. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni.

A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. ekével). 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. gyökeres anyag kiszedésére november elején. barázdás és csepegtető is. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. Ügyelni kell arra. majd beöntözzük.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. május közepétől a peronoszpóra. míg a kész. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. A dugványvesszők egymástól való távolsága. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. – csonkázás. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. majd beiszapoljuk. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. Géppel elkészítjük a kb. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. s géppel két oldalról tömörítjük. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. és fekete fóliával letakarhatjuk. amelybe behelyezzük a dugványokat. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. 30 cm-es magas bakhátat. 53 . legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. – hajtásválogatás. A pajorkár jelentős lehet. s ebben géppel rést nyitunk. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. mert itt a harmatgyökerezést. közepén. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük. később a lisztharmat fertőzésére. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. mint más iskolázási módnál. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. mint az esőszerű. betapossuk. Az öntözés lehet esőszerű.és hajtásképződés intenzívebben indul meg.

csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. címe. és db-száma.5.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. homok). és a tőkenyakba oltás. a zöldoltás. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . Nyár végén végezzük a csonkázást. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. A kb. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. s ezt követően kézzel szedjük ki. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany.3. amely stabilitást. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. kötegeljük és címkézzük. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. A hegy. Inkább várjuk meg az október végi. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. a középső kötésre kerüljön a címke. körkörös elhelyezkedéssel. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. a függőleges helyzetet biztosítja. amelyek hatására a levélhullás megindul. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. kategóriája. – 3 db. a zöldbe fás. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. kötegekbe. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. az egyik rész a nemes. november elejei fagyokat.12 mm vastag vesszőket. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. de az alföldi területeken is alkalmazzuk. az alany és nemes vessző fajtája. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. majd később tápoldattal öntözzük be. a fába-fás. jól fejlett gyökér. majd fedett színbe szállítjuk. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. Alanyvesszők termelése: 54 . – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. ügyelve arra. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. A perlitet először vízzel. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. vastag fa. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. – 3 helyen átkötve.és háncsréteg) olyan. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe.és dombvidéki telepítéseket érinti.

Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. míg az előhajtatóban.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. talpalásból és vakításból áll. végéig tart. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. áztatásból. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. – a jól megvilágított oltóhelyiség. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. csávázzuk. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. talpaljuk. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. ahol méretre vágjuk. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. Ma már oltógépekkel oltanak. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. kezdetben. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. áztatjuk. 55 . A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. amellyel szemben kacs van. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. szikkasztásból. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. vakítjuk (rügyek eltávolítása). A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. mint az alanyt. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. illetve vesszőt. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. vesszők kárt szenvedhetnek. Ezek: – a vesszőtároló. A vesszőket (alany. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. Az ültetvény kb. és nyalábosan ehhez kötözzük. alacsony hőmérsékleten tárolják. mert erős fagy esetén a rügyek. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. páradús körülmények között. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. Itt is az áztatásról. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. s e csapokat nylon zsákokban. 30-32 oC-ot kell biztosítani. Jó minőségű metszőollók. – az üvegtetővel ellátott előhajtató.

gyommentesen tartása. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. suhintó próbát is kibírják. hogy az ún. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. vagy perlittel takarjuk. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. A megtelt ládát talpára állítjuk. 1. földbehúzás után. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. illetve a talp kerüljön a láda aljára.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). kibontása. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. a harmatgyökerezés. s ezt követően beöntözték. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. s erre helyezik rá az oltványokat. majd bakháttal fedték. kambium a kambiummal. Rétegezve. Az előhajtatás ideje kb. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. s biztosak lehetünk az oltás sikerében.Az alanyvesszőn kb. kissé hátradöntve. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. ügyelve arra. oly módon. azért is. Ha a két komponens vastagsága azonos. 1 hónap. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. majd az oltványokat e résbe helyezzük. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. akkor a háncs a hánccsal. fűrészpor) és tüllel fedjük. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). majd a föld 56 . majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. fa a fával érintkezik. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. Szokásos a résbe történő iskolázás is. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. A nyelveket egymásba illesztjük. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. A gyors kallusz-képződés a cél. A bakhátak porhanyítása. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. taposással rögzítették az oltványokat. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét.

Az alsókat távolítsuk el. Az öntözések száma 4-6 közötti.5 m magas lehet. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. A csepegtető öntözés kedvező. a talajművelést akadályozzuk. Itt zsúfoltan. s oltványok közé is homokot szórunk. az időjárástól függően. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. Ha az ősz nagyon száraz. mint a termő szőlőben. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk.visszahúzása az etiolált hajtásokra. új fajták elszaporítása. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. fajtaváltás. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. ráfordítás. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. Ismeretes a zöldre fás oltás is. csonkázzuk vissza azokat. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. zöldoltások között a legbiztonságosabb. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. csak a vesszők felső része legyen látható. szakszerű és sok munkát jelent. megakadályozva a rügyek kihajtását. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. az első fagyos éjszakákat követően. a legfejlettebbet. A prizma maximum 1. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). talaj közelében helyezkednek el a növények. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. hogy az ún. célszerű a kiszedés előtti öntözés. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. annak ellenére. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód.

Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. Az oltványokat. a hajtások beérése miatt. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. Az árkot betemetjük.4. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. 3. Immunis homoktalajokon folytatható. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók.2 méterben határozták meg. hogy az oltáshoz vékony. A tőtávolságot 1-1. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. A sor. április). 58 . a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. 100-120 cm-re egymástól. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. vagy fűzvesszővel jelöljük.2 m-es sortávolság. az árokba érett istállótrágyát. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. Az ültető huzalon pl. Ismerünk ún. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). melyeket néhány cm-es talajjal takarunk.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. porbujtást is. pl. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. Ennek alapján alakult ki a 3-3. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. Nyugalmi időszakban végezhető. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk.

A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne.5 mm legyen. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei.5. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni.és hajtástartó huzalokat. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. míg a belsőké 2-2. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop.2-2.6 m. a növényvédelem vegyszerei. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. és ezáltal a hajtások egymást tartják. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar.4 m. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. a tápanyagpótlás. a tőkeművelés mód. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. egymástól 25-30 cm-re. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. 3. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. de számítani kell a műanyagburok töredezésére. mint a tőketerhelés. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. a fajta. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje.5. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. amely művelésnél karó nincs. Vannak rugalmas. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. a táblaméret és az utak. a támaszrendszer. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. Műanyaggal bevont huzal is használható. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. Ilyenek a sor. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. Karós támrendszer. A végoszlopok hossza 3-3. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. változtatható elemei.1. 59 . Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban.és a tőtávolság. néhány év után „roggyant” tőkéket.

a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. További cél pedig az. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk.2-1. A rügyterhelést a rügy/tőke. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. X1 = alva maradt rügyek száma. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt.3 között. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. ahol X = rügyterhelés. és generatív produkciói (a terméshozam). Értéke széles skálán változik 0. 60 . A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. Értéke minden esetben nagyobb egynél. Utóbbi gyakoribb. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). hosszúcsap 3-5 rügyes. Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. még télen fagymentes napokon is végezhető. vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. vagy rügy/m2 alapján tőkére. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam).szervezése. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. P = fürt átlagtömeg (kg). szálvessző 9 rügy felett. ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. félszálvessző 6-8 rügyes.

– bogyóritkítás. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja. 3. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. minden esetben rövidcsap. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. ilyen munka a: – pótbeporzás. pl. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás.5. Metszés előtt. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja.5. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás.3. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. – a termőhajtások bekurtítása. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. mert igazítani. defóliálás. – a hajtások fésülése. teljesítményét. 3. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. – a lelevelezés. azaz szétszedve. – fürtritkítás. melynek ideje március és április eleje. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. pl. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. – a fürt harmadolása.2. – a gyűrűzés. – a törzstisztítás. függőleges irányba rendezése. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. kar. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. – a csonkázás. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. 61 . E munkáknak az elvégzése folyamatos.Sima csapot az idősebb fásrészekből. A kétéves részen metszett csap a csercsap.

hogy tartósan. 62 . A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. kerülni kell a talajforgatást. K. a késes és lúdtalpas mélylazítók. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. életünk fenntartója. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. a tápanyag pótlás azt is célozza. N. mint a termesztett növények többsége. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. Ca. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. 3. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. mint a gyümölcsösöké. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. További kísérletek azonban azt bizonyították. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. esetleg kombinátorral kapcsolva. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. vagy kézi kapával végzik. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. Cu. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. A sorközök azonban keskenyebbek. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. A kapcsolt műveletek előnyösek. P. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. hogy megőrizzük. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. a csipkéslevelű tárcsák. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. amelyeket makroelemekként ismerünk. Mn. Szüret előtt érés alá kapálnak. Zn) is szükségesek. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója.5. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. a sorok pedig tűzdeltebbek.4.

A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. A talajvizsgálatok. egységes eljárások nincsenek. fehér része. A foszfor. mint vizsgálati módszer. csak elvi ajánlások. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. A gyökér szállító része. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. különösen akkor. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat. a jó indítást. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. 30 %-al meghaladja. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. hogy jól oldódó. sok részletből álló bonyolult folyamat. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. A levelek felveszik az anyagokat. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. 63 . a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. azaz kalibrált. A permettrágyázás lényege. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. adatsorokat közölnek az adottságokról. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. Ennek a gyakorlata igen változatos. ismert értékekhez való viszonyítással történik. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. tehát folyadék fázisból veszi fel. A levélanalízis adatainak értékelése standard. ennek is a végelágazásai. hogy időszakonként. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %.

inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. 64 . ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. mert a szórófejek vándoroltathatóak. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota.3. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. a kornak megfelelően fejlődtek. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. Ez nem abszolút érték. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. A módszer azért is jó. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el.5. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. Ez olcsó és egyszerű megoldás. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb.5. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Kisebb területek barázdás. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. alakultak. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. akkor részleges levélhullás következik be. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. vagy árkos öntözést alkalmaznak. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek.

A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni.6. 3. mivel nem adható egységes technológia. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. mivel lehet. A szőlő betakarítása 3.1. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. – a szőlőgyökértetű. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. 3. egyik legmunkaigényesebb művelete.6. 65 . amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. – a szőlőilonca. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. hanem a sav cukor aránya. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. tisztogatás és a csomagolás során. az íz-.5. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről.6. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. zamatanyagok megfelelő kialakulása. miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. – a szőlő-gubacsatka. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. – a szőlőmolyok. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. – a cserebogarak. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. vagy metsző ollóval vágják le.

akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. amelyek rontják a fürt szépségét. homokveréses. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. inkább 10-14 órát várni kell. Általánosságban azonban elmondható. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. Amennyiben szedés. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. a különleges minőségű bor pedig túlérett. romló bogyókat. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. cukor. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. hogy több menetben történjen a betakarítás. de nem biztos. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. 3. akkor kezdhető el a szüret.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni. vagy cizellálás. minőségi vagy különleges minőségi stb. Számos esetben előfordul.Az étkezési szőlőt válogatva.6. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. 66 . a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. repedezett. A próbaszüret során a szőlő cukor. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja. penészes vagy rothadó bogyókat.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. színelve szedjük.2. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. mely legalább 19 mustfokos. zöld és madárkás bogyókat. nap. magvatlan. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült.és permetlé perzseléses. hogy elpárologjon a felületéről a víz. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. Ez a művelet a fürttisztogatás. vagy tárolásra történő csomagolással. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró.és savtartalmával szemben. A minőségi borok esetén legalább 15. Ha szőlő eléri a technológia érettséget.

II. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák. A gazdákat az foglalkoztatja. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. . Mezőgazda Kiadó. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik. Molnár I. Budapest. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. Kaiser G. Athenaeum R. és a feldolgozóba szállítják. Budapest. Nyíregyházi Főiskola MMFK. Nyíregyháza. Budapest.. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. Budapest. Géczi L. Kozma P. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. Budapest. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. mint a kézzel szedettek. 67 . A kézi szedés nem változott az évszázadok során. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. Budapest. Ezt tehergépkocsira emelik. Mezőgazdasági Kiadó.. Mezőgazdasági Kiadó. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Csepregi P.Sz.Lőrincz A. (1993): A szőlő és termesztése I. Társulat. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. (1999): Szőlőtermesztés. hogy a termés sérülésmentesen. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. és ez kihatással van a következő évi termésre. Akadémiai Kiadó. (1986): A szőlő és a bor. Nagy L. és nagyon ügyelnek arra. – a szőlőtőkék sérülnek. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. Technikailag előnyös az a megoldás. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. Mezőgazda Kiadó. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Prohászka F. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve.. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->