Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

............................7........................................... A szervestrágyázás ...1.............6.........................2.......... A makro...........................................9... 18 1.............9................... Ültetvények területmegválasztása ....3................................1.............................................. 21 1............................................. 10 1........1................................................................ 31 2.......................... 9 1......... 37 4 ........................................... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai..2........TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ...... 36 2............ 8 1. 35 2..10............5...... tárolása .....................................................................................1............................................. 31 2.................... Gyümölcstárolás ........................... A zöldségfélék csoportosítása.............A termőfelület alakítása és fenntartása ............................. Metszést kiegészítő eljárások ........ Gyümölcstermő növények ökológiai igénye ..2......... 25 1............................ A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása .................................8..............................................................8...............1....................3...........................................10.................. Talajtani tényezők ....................2....... A fa és cserje testalakulása ...6.....3...................2... 15 1.............8... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ..................2........................................... Egyéb ápolási eljárások ........................................ 27 1..... 7 1.... 33 2......................... A gyümölcstermő növények szervei ...... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre ... A tápanyagszükséglet meghatározása ...... 25 1...................................................................1...............6..........1...........4.......1.......................1.........2.1......................................................................... 31 2..1.......................... csomagolása............ termesztő létesítmények ....................... 36 2............................................ A vízigény .6....................5...2........................................ Domborzati tényezők . A termesztő létesítmények ..Gyümölcsszüret ......3.............1....3..................................................... 6 1.......... 5 1....3......9............ 5 1.....3.................. A vetés ................................................................................................2..1. 26 1........ A zöldségfélék termesztési módjai .....1.5........................... 12 1.. A zöldségfélék termesztési módjai........................ A gyökérrendszer ............ 24 1..............................10.................... 5 1......1............................................... 11 1........................... 37 2...............................2........... 17 1.............................................. 35 2................................................................ GYÜMÖLCSTERMESZTÉS .................... 5 1... A gyümölcs betakarítása................................................................................ környezeti igénye ............................. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ................................................................. Éghajlat...2.................. 31 2.......................... Gyümölcstermő növények terület... A telepítési terv ......2...................és a talaj előkészítése........ 12 1.................................... 17 1.................................................... éghajlati tényezők .......... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM .2.....10.......................................... A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból ...... Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai .......................................................... Hőmérsékleti igény ........és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben .......... A zöldségfélék szaporítási módjai... Tápanyag-gazdálkodás ..............................1....................................... A talajigény .................................2.3..................... 14 1.............................. 12 1........ 8 1.. A zöldségfélék környezeti igénye .............1...........10.... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben...... 6 1................. 23 1................................................... 21 1.......................................... A zöldségnövények csoportosításának szempontjai .......................3.................................................................................. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ......1.... A fényigény ..................1............. 30 2...................................4...............................................3.......................................................4................... kezelése...........3....2............................................................................ 6 1....................5......... Gyümölcsültetvények létesítése .......... A palántanevelés .......................................................................2...9................................................................. 6 1.................2............................. 11 1.................... 10 1. 4 1.......

..3.............................4....................... 50 3............. SZŐLŐTERMESZTÉS ............... A szőlő betakarítása ................................ Öntözés ...........................................................3.......................................................................... 42 3............................................ 60 3.... 50 3.....................1..... Zöldmunkák ...........3..................... 63 3.5............................. A virágzat és a fürt ..................................................................................... tárolása... Csemegeszőlő betakarítása .............................................. Ápolási munkák..................... A fiziografikus tényezők ........................................................................... Magról történő szaporítás ................. egyszerűbb tartósítási eljárások ........ 46 3..................................4.. 39 2.................... A szőlő szaporítási módjai ..1...................................1.............................................................3......2.................................. A klimatikus tényezők ................2.............. 46 3....................................................... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................... 62 3...3........................ 64 3..........................2................. áru-előkészítése...................................1............................................... 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ............5........................................................ A talaj-előkészítés................... 48 3......... Rügydugványok .............................................................................5............................... A szárrendszer ............................ A hajtás és oldalszervei .......................3...... A szőlő telepítése ...................................................................6....................................2.. 44 3. Gyökeres dugvány előállítás ....................................... 66 5 ........ 43 3............................ 43 3........................................................... 38 2.......................1............. Ivartalan szaporítás....................... Tápanyagpótlás................................ tápanyag-gazdálkodás................. A biotikus tényezők .........................................6..........................3....................................5............ Az edafikus tényezők ................................................. 45 3...................5...............4.5...................................2.........4.....................................................3...6.......................................................... A szőlő környezeti igénye .........4.........................................................................2...........1..........................................6........... 46 3.................................................... 58 3....1.................................................................................................1...... 64 3........... 56 3........................................ 53 3............ Borszőlő betakarítása ....2................... Termőkorú szőlő ápolási munkái ...................5......... A szőlőnövény részei (morfológia) ...3.....................2..........................1............................... 49 3....2........... A gyökérzet ....2......................... 58 3... Zöldségnövények betakarítása....... 45 3...1.............5............. 61 3.. 59 3.....................................................5...............................6.................................................................................................................................... A fiatal és termő ültetvények gondozása....2.............................................. 47 3............... 49 3..3........................................4............ Talajművelés ............ vetés ... 43 3................................................ 49 3........................................................................................ kezelése.................................... Szőlőoltványok előállítása ..... A szőlő növényvédelme .5.

és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. – a zöldségtermesztést. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. kereskedelmi viszonyokat. – a szőlőtermesztést.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. év végén a szerkesztő 7 . különös tekintettel az öko. kielégítése. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. -irányítást) és értékesítést igényel.és fitotechnikai tényezőkre. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. annak főbb feltételrendszereivel. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. Nyíregyháza. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. 2011. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. megegyezik a kertészeti tudományokéval. sohasem feledve a környezeti. az általános. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. amely eltér a ma megszokottól. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. így: – a gyümölcstermesztést. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. és a termesztéstechnológiával. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. a piac. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. melynek növénytani.

ill. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. birs. b. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. c. dió és gesztenye.1. a Budai hegység. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre.2. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. A gesztenye mérsékelt égövi növény. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. málna. A dió egyes.1. Nálunk későn virágzik. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. cseresznye. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos.1. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. köszméte. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő.1. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. inkább a nyári forróság az. piros és fekete ribiszke. szamóca és a szeder. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. 8 . szilva. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. 1. d. meggy. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. A fényigény a. a Mátrai hegyvidék. a bogyók perzselését és hullását okozza. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. tudnunk kell.1. kajszi és a mandula. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. hideghatás is. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. amely lombhullást. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs.

3. meggy és a kajszi – előnytelen. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. a kajszi. az őszibarack. a dió. a birs. őszibarack. 1. míg a málna. a szamóca. az őszibarack.4. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. Éghajlat. – mint a magonc alanyon nevelt körte. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). cseresznye.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. a szeder és a feketeribiszke. amelyek termőrétege mély. talajtani és domborzati tényezők). A körte. – a kötöttsége. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. a málna. a szamóca és a köszméte. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. a körte. Az alma. a mandula. részletes megismerésének. b. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. a szilva. cseresznye. – a levegőzöttsége. birs. a cseresznye és a málna. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. c. cseresznye.1. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. b. – a talajvíz mélysége.1. – a talaj szerkezete. – a tápanyagtartalma. 1. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. a birs alanyon nevelt körte. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. dió és a gesztenye esetén 150 cm.2. szilva. 1.1.2. ribiszke és a köszméte 100 cm. szilva. d. a piros ribiszke és a köszméte. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. meggy és a dió. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. a mandula. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. 9 . 1. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. mogyoró. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. Közepes vízigényűek: A cseresznye. A vízigény a.

A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. csapadék. a Dunántúlon 600-700 mm. fajták és alanyok talajigénye eltérő. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. az őszibaracké 9. Az egyik maximum június-július hónapra esik. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. virágok és a terméskezdemény.5°C. majd a vesszők. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. 1. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. mogyoró. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. 10 . A téli alma biológiai nullpontja pl. az ún. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. gesztenye) megtermékenyülését segítik. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. ezt követik a hajtásrügyek. biológiai nullpont.2. ez azonban tájanként változó mértékű. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. Az egyes gyümölcsfajok. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. fény és a levegő mozgása tölti be.2. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. s bekövetkezhet a hő halál. a törzs és vázágak. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. télen a -25– -30 °C-os hideg. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. 6°C. víz. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. valamint más életfolyamatnak. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van.

melyek a rózsafélék családjába tartoznak. a kajszibarack. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. a cseresznyét. évelő növények. a felső része lágy szárú. 1. Nincs főtengelyük. a szilvát. a körte. a málna). a kajszit. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. Cserjék. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. Ezen helyezkednek el az ágak. főtengelyük szintén nincs. A dió. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő.2. délkeleti és délnyugati lejtők.A talaj az a tényező. a naspolya. a köszméte. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. Ilyen alakulású a birs. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. A termésük hasonló.3. Dudvaszárúak. Ezek fokozatosan elhalnak. lédúsak. a szilva és az őszibarack. az őszibarackot. melyek alsó része fásodik. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. de föld feletti részük levélzet. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. Félcserjék.3. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. főtengelyük a fatörzs. a málna. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. majd ezt követően elpusztul (pl. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. a birs és a naspolya. Csonthéjas gyümölcsűek. a mandula. ez a termésük. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. fatermetű gyümölcstermő növények. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. A törzs és a korona alakulása külön. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. a körtét. 1. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. melyek a koronát képezik. Csoportosítás a testalakulás. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. ez a következő évben termést hoz. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. Bogyós gyümölcsűek. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. gömbölyű alakúak. Almagyümölcsűek. Héjas gyümölcsűek. a meggy. Ide tartozik az alma. de szemben a cserjékkel. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. bár arra is akad példa. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. a diót és a gesztenyét. 11 . hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. a mandulát. a ribiszke és a köszméte. a mogyoró. a meggyet. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. a szeder és a szamóca. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. Ide soroljuk az almát. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat.

vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. A talaj-előkészítés legfontosabb. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. idegen anyagoknak. amely mennyiség a kijuttatást követően . A kialakított. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. – vízelvezető csatornák. ami lehet több éves pillangós. ősz elején elvégezni. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása.4. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. ügyelve arra. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. – szélvédő fasorok létesítése. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. feltöltő szerves. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. esetleg víztározók építése. vagy egyéb zöldtrágyanövény.és műtrágya-dózisokat. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. elektromos hálózat kiépítése. utak. kémiai és biológiai talajjavítással. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. azok környezetének rendezésére. mint a nitrogént. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. A forgatással egy időben. Talajforgatás Célszerű nyár végén. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. eltávolítása. Talajfertőtlenítés 12 . Gyümölcstermő növények terület. stb. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. 1. ill. – kerítések. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. épületek törmelékeinek. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre.

Foszfor: A foszfor a növények energia. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. tél elejéig tart. késleltetése. kora ősszel kezdődik és késő őszig. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium.5. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. a cserebogárpajorok. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból. mint pl. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. fonálférgek. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. oxidációs-redukciós folyamataiban. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. eszközének meghatározása. enzimek. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. 1. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. kiterjedése. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. Szabályozza a plazmakolloidok működését. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. A makro.5. vonják ki. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. stb. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. 1. Az első. Ezért nagy jelentőségű. 13 . nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. mennyiségileg is jelentős. meghatározója. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák.1. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. Ahhoz.és szénhidrát-gazdálkodásának. s legvitatottabb területe. A gyümölcstermő növények. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. A gyümölcstermő ültetvények évelők. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának.

amely egyébként gyorsan lemosódna. – a leiszapolható rész. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. különben idő előtt elbomlik. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna. A talajvizsgálat. Ezek testükbe építik a nitrogént. Stimulálja a generatív folyamatokat. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. így növekedési rendellenességet okoz. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. – a talaj kötöttsége. – a CaCO3 -tartalom. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. kétévenként. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. Kötött talajokon ritkábban. – a talajvízszint-mélység. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében.5. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől.3. négy-öt évenként. stb.2. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha).Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. – a humusztartalom. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. – a talaj kémhatása. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. 1. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. 14 . A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. Cink: A cink számos enzim alkotórésze.5. – az összes sótartalom. 1. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha).

6. Jobb tápanyag. vadcseresznye. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. – közepes törzs: 90-120 cm. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. de erősebben elágazódik.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. gyökerek ágaznak el. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. amelyből az első-. vagy raktározása. mint a vad alanyon lévő növények. és évente kifelé háncsot. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. pl. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik. – alacsony törzs: 60-80 cm. a vadalma. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. elágazott ágrendszer. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. mint a tápanyagban szegény.2. kötöttebb. Feladata.6. mint laza talajon. hogy az asszimilációt.6.és/vagy járulékos gyökérrendszer. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. – magas törzs: 150 cm felett. a gyökerezés mélysége. mégpedig a földben található gyökér. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. vadkörte. 1. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. A törzs feladata a korona tartása. másodrendű stb. Az osztódó szövet. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek.1.1. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. A gyümölcstermő növények szervei 1. 15 . rossz vízgazdálkodású talajban. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. vagy kissé elliptikus. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. Ha a talaj levegőtlenebb.és a föld feletti hajtásrendszerből. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. befelé faszövetet hoz létre. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. Ezek a szövetek raktároznak is. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény.

és oldalrügyek. s csúcsi részén három. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. Azt a csúcshajtást. Az olyan rügyeket. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. és rügyről. A korona részei: rügy. vaskosabbak. gyűrűszerűen alakul. vagy annál több virágrügy. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. egyéves szárrészek. hanem hajtáskezdemény is van. A gyűrűs termőnyárs. A víz. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. mindig növekedési hajtások. ill. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. vezérhajtásnak nevezzük. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. A sima termőnyárs. hogy milyen rügyből ered. ezek a hajtáson. Középhosszú termővesszők: 16 . Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. amely rendszerint rövid szártagú termővessző.és termővesszőket. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van. 3-5 cm hosszú. és azokból hajtás.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. birs). A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. amely rövid termővessző. koronaalakítás nélkül a fajokra.és oldalhajtás. alma. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. mint a hajtásrügyek. gömbölyűbbek. A nyárson oldalrügyek is vannak. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. termőrügyes.A gyümölcsfák metszés. nyugalmi állapotban levő. Rövid termővesszők: A dárda. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. vessző. A termővesszők beérett.vagy virágrügyben végződik. meggyre. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. beérett hajtást. Természetesen a korona vázágát képező vesszők. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. gyakran a sérülések helyén is. hajtás. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. vesszők. amelyekben nemcsak virág. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. A hajtás lehet csúcs. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. attól függően. a dárdával. virág vagy virágzat képződik. hajtás. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. Ha a függőleges növekedést szolgálják. A csúcsrügyeknek a hosszanti. Cseresznyére. Kor szerint beszélünk szemről. amely a dárdából alakul oly módon. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). A vezérvesszők (hajtások). Rendszerint karcsúak. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. Megkülönböztetünk növekedési. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. ők pedig a fás részeken találhatók. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. mandulára. amíg a fák metszés alatt állnak. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. körte. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. s rendszerint virágrügyben végződnek. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. hogy kihajtanának. megnyúltak és egyesével állnak. középhosszú és hosszú termővesszők. A virágrügyek zömökebbek. oldalvezérnek nevezzük. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. húsos állományú lesz.

tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. Részben a tartást megalapozó vázágakat. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. gibberellinek.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. 1. csapadék) is.3. a művelésmódtól. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. ritkítás). – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. – a fajták virágzási ideje stabil legyen.). Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . mint 50%-ban fedje egymást. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás.és virágrügyek. a mogyoró és a gesztenye. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. a méhek jelenléte stb. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. míg a szélporozta növények a dió. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. a termesztéstechnikától (metszés módja.6. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. A koronában található két. A teljes termővessző általában hármas. míg a csonthéjasokon hajtás. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. ideje. amelyek az almán és a körtén hajtás-.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. a koronában elfoglalt helyzetüktől. napfénytartam. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. A virágrügyek képződése. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. a fák termésmennyiségétől. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. Többek között. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. ritkán virágrügyek. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. A jó megporzás előfeltétele. vegyes rügycsoportokkal berakódott. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. a gyümölcsös helye és az alany. vízvagy tápanyaghiány. a metszés ideje és mértéke. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. öntözés. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. citokininek stb. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. fagyhatás stb.

Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. Ezért porzó fajta szükséges. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. – érés-utóérés. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. több hónapig eltarthatók. Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. az így előállított szaporulat minden esetben klón. színében mutatkozik meg.termékenyül. hogy a faiskolákból kártevőktől. Ezek pl. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. kórokozóktól 18 . Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. élvezhetők. ha az anyanövényen érnek be. sejtmegnyúlás). Tehát alapvető követelmény. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. félkész oltvány). A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. így egy táblába több fajta is telepítendő. hűtéssel) lassítjuk. – elhalás. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek.7. 1. klónt kapunk. – öregedés. Fajtaazonosság. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. Jellemző rájuk. – Az ún. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. alakjában. Az önmeddőség azt jelenti. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. Egészségi állapot. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. az alma és a körte.

szaporítóanyagát. vagy szemezni.A. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas.C. a certifikáltat kék. hajtás. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. szemzés). mint a fertőzött. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. törvény szabályozza. A koronába oltásnál. indanövény). majd azt koronamagasságban oltani. vagy ideiglenesen szaporításra. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. A közbeoltott. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. egyéves csemeték előállítása. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. kondíciójuk. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. Előírja. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. a C. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. egyenes. az alkalmatlan terméket kizárja. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. jobb a vitalitásuk. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. forgalmazni. elágazásmentes gyökérnyakú. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. évi CXXXI. dugványozás. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. vagy kínai bujtással. gyökér) használjuk. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. megsemmisítteti. fajták minősített vetőmagját. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. 19 . sarj. Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. technológiájuk van. termékeket narancsszínű címkével látja el.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van.

tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére.35 körzetre osztja. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. kiemelkedések. ill. ill. konkurencia. az uralkodó szélirány. fagyzug. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete. A hely kiválasztása több évtizedre. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság.8.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka.+2 oCon tárolhatók eredményesen. energia beszerzési. ill.és feldolgozó kapacitás közelsége. útviszonyok. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. szélerősség. tárolókapacitás. A szállítási távolság. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. vízforrás. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. amely az országot . A mélyedésekben belvíz. támogatási preferencia. termesztési hagyomány. Lényeges a piac. talajadottságainak ismerete. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez. szabvány határozza meg. Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. őszibarack). a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. E faiskolai termékek 0 . Az oltványok tárolása ideiglenes és téli.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. hírközlő rendszer. szabadföldi vermeléssel történhet. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. területi koncentráció. ill. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben. üzemi talajtérképek.1. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. meglévő építmények. pontos munkát igényel. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . specializáció. domborzati. 1. a környék gazdasági. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat.nagyon magas. A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. a csapadék mennyisége és eloszlása stb. gépellátottság. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből.8. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. közlekedési-. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . Gyümölcsültetvények létesítése 1. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz.

kémhatására. Ritkább a törzsképző alanyok használata. tárolási és utóérlelési igény. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. –termésbiztonság. betegségekkel szembeni rezisztencia. vízvezető képességére. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. – ültetési rendszert. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. állománya. – fajtatársítást. zamat. – beltartalmi érték. A telepítési terv A terület.).A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére.8. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. stb. A 3000 m2. felület. – szállíthatóság. mésztartalmára. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany.a számbavételétől sem. 21 . – repedés. – kitárolás utáni állékonyság. – tárolhatóság.és fajtamegválasztást. b.2. – alany. – a hús színe. tápanyagtartalmára. 1. termőhelyi igény. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. gépi osztályozhatóság.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. – nagyság. – a telepítés technológiai kivitelezését. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek . konzisztenciája. c. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. Alany. a magbél jellemzői. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. alak. illat. íz. gépi betakaríthatóság.természetes és mesterséges növénytakarójának. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . –a magtartalom. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. Termesztési és áruérték. parásodás. koronába oltásnál). így a – héj színe és egyéb sajátosságai. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. – kocsány és elválása.

ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. Fontos szempont. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. A sor. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. akkor nemcsak fölösleges. A gépi műveléshez átlagosan 2.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. fajtáról-fajtára. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. őszibarack). azt szabályos telepítésnek nevezzük. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. sterilitás) kell figyelembe venni. egyenlő oldalú háromszög. A biztonságos. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. jó kötődési hajlam. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. azaz önmagukban is telepíthetjük. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. hogy legyen.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez. mint a nagy fájú. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. alma. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. hagyományos ültetvényekben. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. egyenlő szárú. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. A sor. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. körte. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes. Így. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. az 22 . hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. hármas kötésű.0-2. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk.

– Az ültetés időpontjának meghatározása. – a nyitott koronák. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. valamint a katlan koronák. – a szuper orsó V-alak. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. a célnak megfelelően módosítható.területpazarlásnak tekinthető. – a karcsú orsó. a koronaformának olyannak kell lenni. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. koronaformák a. – a sudaras ágcsoportos korona. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. – a sudaras szórt állású korona. – a szuper orsó. – A sorirány kijelölése. Így: – a természetes gömbkorona. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett.és tőtávolságnak. – a gyümölcssövények. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. így: – a ferdekarú sövény. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. Olyan ültetési forma. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. – a termőkaros orsó. Így: – az orsó koronaforma. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. – a katlan korona. – a V és Y alakú sövények. b. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. 23 . Gépi betakarításhoz például a sor. azok környezetének rendezésére is. ill. – Az ültetési anyag előkészítése. – Az utak kijelölése. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. – A sorhosszúság meghatározása. ill. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. – a kombinált korona.

A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. a térkitöltő elágazásokat. a termőrész berakódás azonban elmarad. 24 . magasságát határozzuk meg. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. termőrész-képződését és gyümölcshozását. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása.9. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. ifjítása szerint csoportosítható.9. közepes törzsű. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. az erősebb növekedés mérséklése. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. vázkarok számát. Minden rügy kihajt.1. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. a vázágak. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. szögállását. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. elősegítjük a korona jó megvilágítását. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. nem más.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. A metszés szerepe Az árutermelő. stabil vázág-rendszerű faalakot. koronaformát alakítottak ki. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). s lehetetlen a kívánt térben (magasság. jelentősége igen nagy volt.1. középhosszú. A gyümölcstermesztés. sudaras koronaformák metszésének szerepe. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. a korona szélességét. A minőség javítása. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át. vagyis alkalmazott élettan. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. termőrészek képződnek. egy hosszabb távon megteremtett előny. a sudár helyzetét. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. hosszú. a törzsmagasságot. távolságát.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. – gyümölcsfelszín. tartályláda kihelyezése. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. – gyümölcsalak. – savtartalom. – gyümölcsnagyság. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. illetve a tárolóba. – ionkiáramlási sebesség. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. 3. 28 . – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. Szedési módok: – Kézi szedés. – oldható pektin. – légzésintenzitás.10. 1. az áru behordása. A munka három fázisra oszlik.és szilva betakarításnál. – szín (alap és fedő). – aromaanyagok. – enzimaktivitás. – magok színe. – etilénképződés. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. Fizikai változások alapján: – keménység. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. – cukor/sav arány. – lenticella-parásodás. – elektromos ellenálló képesség. – fényelnyelő képesség. a gyümölcs szedése. – cukortartalom.1. ezért terjedt el széles körben. – gyümölcslé-viszkozitás. – gyümölcshús színe. – nitrogéntartalom. – sejtmembrán-áteresztő képesség. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni. – keményítőtartalom.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. Legelterjedtebb a meggy. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. illetve válogatva szedés. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. lehet egy vagy többmenetes.2. 2. – hőmérsékletösszeg-számítás. – klorofill-tartalom.

Ilyenkor az alapszíne megváltozik. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. mert sokáig a bokron maradnak. és így is forgalmazzák. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. vagy teljesen zöld köszméte kell. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes.3. befőzési és konyhai célokra félig. hanem előbb kell szedni. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. Konzerv. Nem utóérő gyümölcs. vagy rázva. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. Dzsemnek akkor szedjük. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Kajszibarack: Fokozatosan érik. és hamarosan fonnyadni kezd. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat.ne legyen egy göngyölegben. „keményen érett” állapotban kell leszedni. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. Kocsányostól szedjük. leszedve gyorsan túlérhet. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. ne dörzsöljük le. A csonthéjasok 2-4 hétig.ömlesztve . A ribiszke 2-3 hétig. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. A lehullott diót kasokba. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. Érése hetekig is eltart. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. 29 . s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni.és zamatanyagok. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. Lapos rekeszekbe szedjük. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. Málna: Gyorsan érik. Szilva: Kocsánnyal szedjük. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. hogy 5-6 kg-nál több szilva . Mandula: Általában szeptemberben szedhető. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni.Körte: Nem szabad megvárni. Ma már bizonyított.10. 1. Akkor járunk el leghelyesebben. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. kosarakba vagy zsákokba szedjük. 30-50 kg/fő. Túl korán sem szabad leszedni. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. de nyugodtan várhatunk szedésével. ha folyamatosan szedjük. Konzerv célra kocsány nélkül. 5 cm-es rekeszekbe. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. ügyelve arra.

propángáz stb. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. illetve a vegyszeres kezeléseket. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. az előosztályozást. a tárolási hőmérsékletet. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. Monilia stb. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún.) betegségek csökkentése. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. etilén). héjbarnulások.és körtefajtáknak. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. Alternaria. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. ill. különféle módszerekkel állapítható meg. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. a lehűtési gyorsaságot. illetve az olyan épületek. ammónia. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. a szállítás.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. A tárolhatóságra hatása közvetett. a padlások. 30 . a tápanyag. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. – Az egyszerű. a termesztéstechnológia (talajművelés. a szüret. A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. ULO tárolás. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. növényvédelem). – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. A legismertebbek az egyszerű. de az ültetvény környezeti feltételei. Ide tartoznak a pincék. Az optimális szüretidő. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. a változatlan légterű (VL). a relatív páratartalmat.1%) értéken tartják. vagy száraz tárolás. Gloeosporium. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező.és O2-tartalmat. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. a CO2 . tápanyag. a növényvédelem stb.és vízellátás. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. idegen szagok (motorolaj. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. a viaszolást. és pl. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. vermek.és vízellátás. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). Ezt az értéket %-ban fejezzük ki.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. 0. fényesítő viaszolás). a termen belüli légcserét.

betegségre hajlamos. az acetaldehid stb. a szamóca. informatikai eszközökre. méreten aluli gyümölcs kiemelése. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. a cukor-sav arány stb. szükség van megfelelő osztályozó. egységesen csomagolt nyugat. apadási és romlási veszteség. fedő. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. szupermarketek. 1. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni.és dél-európai. hűtőberendezésekre. mint az exportáru esetében. sav-. hanem az exponenciális görbét követik. tehát csomagolni. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye.) alakulását. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak.és alapszín). az őszibarack. hogy a veszteségek nem lineárisak. szárazanyag-tartalom. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. mielőtt az a tárolóba jutna. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. korszerű szállító. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van.– Előosztályozás: Célja a hibás. mennyiségét. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. erősen érzékeny viszont az alma. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. 31 . fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok.10. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. Természetesen ehhez az igényesebb. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. csomagoló gépekre. a megfelelő hőmérséklettel. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. de ízléses kiszerelésű. az etilén. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes.4. beltartalmi értékeinek (cukor-. másrészt a nagyobb. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. az illóanyagok. sőt hírközlő.és fajtamegválasztással.

Budapest.. Kutatási és Fejlesztési Intézet. Mezőgazda Kiadó. (szerk. (szerk. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet.) (2007): Gyümölcstermesztés. Mezőgazdasági Kiadó. Debrecen. A kertészeti marketing alapjai. (szerk. Budapest. Debrecen. Nyíregyháza. Mezőgazdasági Kiadó.FELHASZNÁLT IRODALOM G. Gonda I.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. Gonda I. Gyúró F. Debrecen. (1973): Piacos kertészet. DE Agrár. Papp J. Tóth M. Tomcsányi P.) (1990): Gyümölcstermesztés. (szerk. Nagy P. 32 . Budapest.) (1997): Gyümölcsészet. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Vaszily B. (szerk.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. T. (1986): Gyümölcstárolás. Sass P. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). Mezőgazda Kiadó. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány.és Műszaki Tudományok Centruma. Budapest. Soltész M.

Élettartam szerinti csoportosítás.1. így: – az uborka (Cucumis sativus).2. 11. – a sütőtök (Cucurbita maxima). – a pézsmatök (Cucurbita moschata). Fényigény szerinti csoportosítás. Növényrendszertani csoportosítás. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1.és karósbab (zöldbab. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena). – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). pepo provar. giromontiina). – az étkezési. Hőigény szerinti csoportosítás. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. környezeti igénye 2. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy.2. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). – a sárgadinnye (Cucumis melo). A zöldségfélék csoportosítása.1. – a görögdinnye (Citrullus lanatus).1. – a cukkini (Cucurbita pepo convar. – a bokor. Szaporítási mód szerinti csoportosítás. 3. 10. – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). longum). 4. 7. 9. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). Az öntözési igény szerint. 8. oblonga). – a patisszon (Cucurbita pepo convar. 2. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. – a szivacstök (Luffa aegyptica). vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). 2. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. Vízigény szerinti csoportosítás. 33 . Származás szerinti csoportosítás. 5.1. 12. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). 6. hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. patissoniana).

A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). – a keszegsaláta (Lactuca serriola). Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). secalina). – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). rapifera). Egyéves és évelő növényfajok. hortensis). – a kerti laboda (Atriplex hortensis). 34 . répatestükért. esculenta var. – a torma (Armoracia lapathifolia). – a sóska (Rumex acetosa var. – a turnip (Brassica napus var. – az endíviasaláta (Cichorium endivia). foliosum).– a tűzbab (Phaseolus coccineus). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. rubra). – a zeller (Apium graveolens). capitata). rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). amelyeket elsősorban föld alatti részükért. rapifera). gyökgumójukért termesztjük. A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. – a póréhagyma (Allium porum). – a földimogyoró (Arachis hypogaea). – a pasztinák (Pastinaca sativa). – a petrezselyem (Petroselinum crispum).vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a mezei saláta (Valerianella locusta). – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). – a fokhagyma (Allium sativum). gyökerükért. A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). sativus). sativum convar. – a mángold (Beta vulgaris). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. longifolia). – a kárdi (Cynara cardunculus). A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. – az étkezési lóbab (Vicia faba). Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). – a rutabaga (Brassica campestris var. – a saláta. – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek.

spárga.35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. V.7 oCban állapították meg. rebarbara. gongyloides). Megállapították azt is. torma. burgonya.3. rubra).1. – a brokkoli (Brassica oleracea var. kukorica. csoport: 16 oC Sárgarépa. csoport: 22 oC Paradicsom. (ssp. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. capitata). retek. csoport: 25 oC Sárga. – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. sütőtök. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . fokhagyma. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . III. gemmifera). 2. – a leveleskel (Brassica oleracea convar.. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. spárgatök. optimum. IV. italica). csoport: 19 oC Cékla. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. capitata provar. microsperma). – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. fejessaláta. – a karfiol (Brassica cretica convar. A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. – a karalábé (Brassica rupestris convar. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. cikória. pasztinák. s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. bullata). II. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. zeller. vöröshagyma. – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. bab. paprika. maximum). – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. sóska.) acephala). 35 . botrytis). capitata provar. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis).A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea). a. borsó. – a kínai kel ((Brassica pekinensis). A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata) conc. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. spenót.és görögdinnye. uborka. csoport: 13 oC Káposztafélék. saccharata). kötözősaláta. tojásgyümölcs. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. petrezselyem. A zöldségfélék környezeti igénye 1.

a vörös. hő-. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). A hőszabályozásnak több módja. mivel azon a termesztő alig változtathat. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. Ezután naplementéig csökken. 2. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. kelkáposzta. 3. a sárgarépa és a rebarbara. sugarak. stb. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. különböző kvantumokban energiát szállít. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. továbbá a 800 nm feletti infravörös. fénykedvelők. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. sugarak láthatatlanok. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. a borsó és az uborka. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. vízszállításra és a vízkibocsátásra. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. a bab. karalábé. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. a cékla. stb. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. A zárt rendszerű 36 . módszere ismert. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik.– A szár. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. A növények vízfelhasználása során három. A másik. 4. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. röntgen-. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. Az öntözésnek számos módja ismeretes. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. amely a növényfajok. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. Közepes fényigényű a fejes káposzta. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható.és fokhagyma. a természetes napfény. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. paradicsomot és a dinnyét.

Mg. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok.Cl. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. A 2-2. I.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 .zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. 0. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. de lényegesen kevesebb kell belőlük. a kén-dioxid. mikroelemeknek. Na.2. Sn. Zn. 10-4 % = Cu. Si. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Co. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. Ra. 2. míg azokat. 5. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. Ge. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket. 37 . B.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. termesztő létesítmények 2. Mikro.1. növekedését sokoldalúan befolyásolja. fóliával borított termesztő berendezésekben. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. Au. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. por. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. ionok formájában veszik fel. Fontos alkotórész még az ammónia. Ti. Ag. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. Al. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. Br. Mn. stb. 10-5 % = F. A zöldségfélék termesztési módjai. Azokat az elemeket. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. Ca. Rb. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. Mo. ez 80-120 ezer hektár területet igényel.2. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 . az oxigén és a szén-dioxid. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni.01 % = S.1 % = P. Ebből mintegy 4-5. Pb. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki.10-3 % = Fe. 10-6 % = As. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. Sr. korom. Ni. N.). A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. 0. Ba.50 % = O. H. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. K. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. A növények fejlődését. C. Hg.

A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. nagy légterű fólia sátrak. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. paprikát.és salottahagyma). műanyag borítású blokkházak). 2. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. stb. stb. c. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag. milyen az automatizáltság mértéke. fólia ágyak). Hazánkban főként a paradicsomot.2. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. gumók. b. fóliaházak). A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. rebarbara. 38 . különleges szerkezetek). milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. fólia alagutak.2. vízfüggönyös fólia sátrak. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. hogy pl. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. üvegházak) és fóliával takartak (pl. a szabadföldi. hagymák. fok.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. 2. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is.3. Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). egyes hagymaféléket (sarjadék-. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. amelyre jellemző. javított váz nélküli fóliaágyas. attól függően. Különleges szaporítási módja van a spárgának. váz nélküli fóliaágyas. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. Csoportosításuk: a. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. sóska. egyszerű blokkszerkezetek. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között.

az áttelelő spenót).2. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. 39 . cékla. – a magvak felragasztása hártyapapírra. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége. – az apró magvak drazsírozása. vagy fóliára. – sűrűség. – faj. – Nyár. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. amikor a földre rá lehet menni (pl. uborka.és fajtaazonosság.1.3.3. 2. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. – a besugárzás.8 oC-ra felmelegedett (pl. – a hőkezelés. – egészségi állapot. – csíraszám. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. – ezermagtömeg. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 . – az előcsíráztatás. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. bab. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás. – a jarovizálás. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. gyökérzöldségek). – A talaj 5 . amely önállóan képes új generáció létrehozására. – nedvességtartalom.2 havi időmegtakarítás. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. burgonya egyes káposztafélék). dinnye). A használati érték kiszámításának képlete: H. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. – osztályozottság. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján.é. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz. – csírázóképesség és csírázási erély. pl. – biokémiai életképesség.és munkaköltség-megtakarítás.2. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet.

eszköze az eke. borona. – egyengetés lehet: simítózás. – április végétől (pl. keverés. eszköze a kultivátor. – a vetés sűrűsége. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. paprika. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek. kultivátorozás. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. közepén (pl. ásó. tömörítés. tápkocka. – földlabdás palántanevelés. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. tárgyalja. porhanyítás. 40 . levegő. tápanyag-gazdálkodás. talajmarás. altalajlazítás.és tápanyag-forgalmának. káposztafélék. termesztő közegek készítése. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. barázda-behúzás.és salátafélék). talajfelszín alakítás. a paradicsom). – porhanyítás lehet: tárcsázás. talajmaró. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. boronálás. ásógép. kabakosok.és salátafélék). – felszínalakítás lehet: bakhát. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. A talaj-előkészítés. altalaj-tömörítő. talajgyaluzás. és a gyomnövények irtása. deszka. – a palánták ápolása. dózer. eszköze a henger.és ágyáskészítés. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. -gazdálkodásának alakítása. gerenda. – a palántaneveléshez használt földkeverékek.4. – május vége (pl. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. szaporító tálca. – tömörítés lehet: hengerezés. altalaj tömörítés. – nyáron (pl. szkréper. – a vetés módja (kézi vagy gépi). kukorica). – tálcás palántanevelés. A talajművelési rendszer egy területen. – a vetés helye (termesztő létesítmény. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. káposzta. – május elején. speciális palántanevelő tálca. kézi és gépi ásás. melynek célja a talaj víz-. rigoleke. kapálás. cserép). a zeller). A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását.ősszel (pl. vagy állománysűrűség. káposzta. kézi és küllős kapa. eszköze a simító. lazítás. – az ápolási munkák. Ez lehet fordítás. A tőszám. – a magvetés időzítése. 2. fejes saláta). barázdabehúzó. egyengetés. . Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. ágyás előhúzó és készítő. – a kiültetés. altalaj lazító. alakítását értjük. mélyforgatás. Meghatározzuk a tenyészterületet.

fejezetben!). – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. aprómorzsás szerkezetű. A trágyaanyagok lehetnek szerves. – a takarékos anyagfelhasználást. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. A jó vetőágy sima felületű. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. – az üzem növénytermesztési struktúrája. – a trágyaanyagok elosztásának. Az ápolási munkák csoportosítása a. – fagyvédelem. valamint a gyommentesítés. – pótmegvilágítás. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. kijuttatásának módja. amelyek közvetlenül. – a trágyaellátás lehetőségei. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. E munkafolyamatot akkor végezzük. – a gazdaságosság javítását. s gyommentes.és műtrágyák. a zöldségnövény levelére. – az üzem technikai színvonala. eszköze a kombinátor. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. így: – a trágyaanyagok megválasztása.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk.5. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. kellően ülepedett. 41 . és a talaj termékenységének növelését segítik elő. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. – fűtés. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. rendszere. ökotechnikai eljárások: az éghajlat . 2. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. illetve a szedési idény meghosszabbítása. olykor tömörítése. – a termesztett zöldségnövények igényei. – árnyékolás. – a trágyázás időpontja.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől.

– roncsolás. – kórokozók. – bördők kitörése.6. szedésük ismétlődik. – tetejezés. a rögzítés. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. a. – talajtakarás. – lelevelezés. a növényi részek eltávolítása. – töltögetés. időben történő ellátása. – metszés. – indarögzítés. – nem érnek egyszerre. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. – aránylag gyorsan romlanak. kötés elősegítése. 2. csökken beltartalmi értékük. – termékenyülés. Zöldségnövények betakarítása. – hajtásválogatás. áru-előkészítése. tárolása. – kötözés. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. – idegenelés. – kacsozás. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. vagy folyamatos. – növényápoló talajművelés. A zöldségnövények szedése. a talajjal összefüggő munkák.– szél elleni védelem. – öntözés. hajtáscsúcs visszacsípés. a halványítás. kártevők elleni védekezés. 42 . – tápanyagellátás. – gyomirtás. – fattyazás. betakarítás. értékesítés és a tárolás. b. – oldalgyökerezés. kezelése. azonnal felhasználásra kerülnek. – érés gyorsítása. a növényvédelem. betakarítása A zöldségnövények szedésénél.

helye. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. A biológiai érettség azt jelenti. – osztályozás. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. feldolgozó ipar igényel. – szedésük többségükben kézzel történik. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. A betakarított. – csomagolás. – a termés felhasználási célja. – a termés érettségi állapota. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. amelyet a fogyasztó. A tárolással az a célunk. vagy átmeneti tárolás. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. – tartós tárolás. nagy pontosságot igényel. az érettség és napszak függvényében. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. – a leszedett. válogatni. s továbbszaporításra alkalmas. – az időjárás. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. s a szállítási távolság. stb. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. – szállítás. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. b. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. – korszerű tárolókban. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni.. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. A technológiai (gazdasági). d. méret. vagy felhasználási érettség azt jelenti. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. c. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. – a betakarítás módja. – egyszerű létesítményekben. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni.– sérülékenyek. így: – időleges. osztályozni és esetenként szikkasztani kell.

azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését.. – pincékben. Budapest. Nyíregyházi Főiskola. Mezőgazdasági Kiadó. A szőlő növényt életfunkciói. Hodossi S. Terbe I. – kishalmos tárolás. Géczi L.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. Budapest. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás.) (1966): Zöldségtermesztés homokon. Hodossi S. A kertészeti marketing alapjai. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. Kovács A. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S. szalmabálás tárolás.1. Mezőgazdasági Kiadó. Tomcsányi P.– árkos. Mészöly Gy. Mezőgazdasági Kiadó. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . – nagyhalmos tárolás. (szerk. Budapest. – tartályládában tárolás. Mezőgazda Kiadó. – önszellőztetéses tárolás. Mezőgazdasági Kiadó. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. – prizmás tárolás.. Budapest. Budapest. barázdás tárolás. Mezőgazda Kiadó.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. Mezőgazda Kiadó. Budapest. (1980): Zöldséghajtatás. (szerk. (szerk.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. – hűtőtárolók. MMK. Budapest. – gúlás. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . Kovács A.. – padlásokon. Somos A. Fehér B. (1973): Piacos kertészet. (2002): Zöldségtermesztés I. (1983): Zöldségtermesztés. 3. – boksz-palettás tárolás. Koródi L..15 %-a mondható elfogadhatónak. – raktárakban. SZŐLŐTERMESZTÉS 3.. Somos A.. – szabályozott légterű tárolók. Budapest. Mezőgazda Kiadó. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. Nyíregyháza. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. Terbe I. Turi I.

1. mint az árnyékban fejlődötteké. Amennyiben az éghajlat kedvező. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. – fiziografikus tényezők. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. Fényben a bogyók jobban színeződnek. s az idő folyamatos változása az időjárás. mint az élet primer energiaforrását. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. elemeinek. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. ami 10 oC körüli. A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait.1-22. A környezeti tényezők. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. a. Héjuk vastagabb lesz. a levegő nedvességét. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500.környezetéhez. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. – edafikus tényezők. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. kerete. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. 3. időjárásnál elvontabb. A 45 . a virágzás 12-14.1. – biotikus tényezők. hőmérsékletét. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el. A rügyfakadás 10-13. bonyolultabb fogalom. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. Asszimilációja élénk. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. Az éghajlat (klíma) az időnél. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. azok változása.7 o C. minősége. a környezet jelenségeinek. a légmozgást. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. több színanyagot termelnek. b. az ottani időjárások rendszere. A júliusi középhőmérséklet 20. ekkor jó évjáratról beszélünk. továbbá a napfény energiáját. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. anyagainak mennyisége.

46 . A cukor felhalmozódása dél felé. savtartalma. A tengerszint feletti magasság a hő-.5. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. Hazánk a 45.és extrakttartalma nő. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. a zsendülő bogyók -2. a bogyók cukor-. minimális aktív hőösszeg 850 oC.és csapadékviszonyokat determinálja. -10 oC-on. Csapadékos. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. míg az amerikai fajták csak -9. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. 3. Hatása lehet előnyös és előnytelen. Az állományklíma alakulását. -6 oC-on károsodnak. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak.5-1 mustfokkal csökken. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g. a nagy szélviharok. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek. c. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. felhős. vagy kedvezőtlenebbé tehetik.2. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. a terméshozam. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5.5. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. szélességi fokig emelkedik. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200. mint a szárazságot nehezen viselők. A szőlőtermesztésnek vertikális. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik.5-5 l vizet képes elpárologtatni. színanyag. A bogyók 40 . aromaanyagai csökkennek. d. tépik a leveleket. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. kb. utána csökken. e. a 40.62 oC. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze.45-0. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között.5-48.5-3. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. Kedvezőtlenek a forró. szélességi fokon történhet gazdaságosan. északi szélességi fok között fekszik. homokverést okozva. míg a mediterránban 250-260 nap. mint a makroklímában. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet.50 oC-on szenvednek hőkárosodást. A csapadék A víz a csapadékból származik. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. fény. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki. változását sok más tényező is befolyásolhatja. száraz és hideg szelek. a déli 20-40. s mozgatják a laza szerkezetű homokot.. A szélviharok tördelik a hajtásokat. Az őszi levelek -2 oC-on. -3 oC-on. száraz időben ez az érték 1.1. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0.5 liter. az európai fajták -5. Előnyös.

gyorsan öregedő.2. kémiai sajátosságait. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). rétegezettségét. így: 1. mechanikai összetételét. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. közepes extrakttartalmú. tüzes. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. 3. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. szaprofita baktériumok és gombák. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. mélységét. Hazánkban a déli. testes. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. 3.3.2. közepes. átalakult (metamorf) kőzetek. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak.1. vízáteresztő és megtartó képességét. színét. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. – szerves üledékek. A gyökerek képződése. stb. illatos. a szomszédos erdők. humusz. különleges zamatú.1. A talaj fontos. köztesen termesztett növényfajok. A homoktalajok bora inkább lágy. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. kötöttségét. – fizikai üledékes kőzetek. mint a mészben szegényebb talajokon. baktériumok. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. gombák és állati kártevők. üledékes (szediment) kőzetek. tagolódás 47 . kiváló minőségű. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. 2. Lösztalajon színben gazdag. mint a vírusok. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. – kémiai üledékek. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. alkoholban gazdag. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. 3. extraktban szegény.és tápanyag-tartalmát. fakultatív parazita élő szervezetek. 3. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja. mésztartalmát. zamatos borokat kapunk. típusát.1. vagy savas. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. a gyomnövények.4. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. többségében savas.

A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. tőgyökérnek hívjuk. A szár szárcsomóin levelek vannak. differenciálatlan sejttömeget képez. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. s a gyökér növekedésének megfelelően. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. Kacs Alulról a 3-5. stb. Az első elágazás az elsőrendű. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak.30 mm) teljes hosszában.) az fejlődésnek indul. vízzel együtt. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. A gyökér a tápanyagokat oldott. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. amely a holtkérget is áttöri. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. Ezek csak néhány napig élnek. újra képződnek. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. kúszó cserje. párás környezet. ionos formában. két sorban váltakozva helyezkednek el. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. ízközben van a kacs). a levéllel szembeni oldalon virágzatot.2. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. egységesen létezhet. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. A fiatal.10. láthatóvá válik. s a felszínre burjánzik. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. sajátosan. A dugványt. ízköz magasságában alakulnak ki. vagy virágzat található. szárcsomón (nóduszon). melyek egy síkban. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. 3. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. A gyökérelágazásokat. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. s azon áttörve. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. Az alsó. kedvező hőmérséklet. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. leváló pararéteget képez.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. a talajoldatból veszi fel.2. Ez azt jelenti. 48 . A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. amelyből járulékos gyökerek törnek elő. a felszívó öv (20 . az ebből elágazó a másodrendű. kacsokkal kapaszkodó. barna színű. A járulékos gyökér az elsőrendű. levelek hónaljában egy ún. téli rügy. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző.

– alsó oldalöböl. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. köröm nagyságú. – felső oldalöböl. A porzók száma 5. A levél részei: – levélalap. ahol a porzó és a termő is fejlett. A magháza felsőállású. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. mert fő. A kocsány folytatása a fürttengely. 3. így sok alapi rügy képződik. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. alakja. vagy szőrözött lehet. amelyből erednek az elsőrendű elágazások.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. – vállöböl. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. – alsó karéj. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. a porzók nem. illetve lazaságát. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. Lehet sima. de mivel vegyes rügy. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. ahol fejlettek a porzók. „íz” látható. A levél fonákon légző nyílások találhatók. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. – csúcskaréj. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt.3. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. – levélnyél. A bogyók mérete. – hímvirág. ezek: – hímnős virág. s rajta a legnagyobb levél kb. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. egyes fajtáknál 7.és mellékrügyeket is tartalmaz. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. – nővirág. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos.2. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. ahol a magház fejlett. A párta. pásztorbot-szerűen meggörbül. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. – levéllemez. ún. – levélváll. – középső karéj. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. A vitorla néhány cm hosszúságú. A levél fonák csupasz (sima). – levélszél.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. vagy zsíros tapintású. A bogyó részei: 49 . s fürt letörhetőségét elősegíti. redukált a magház. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. ezeket követik a többiek.

Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. – 22. – 3 g-ig közép nagy. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db. – harmatgyökér. – ugarcsap. –5 g-ig nagy. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik.4. – termőalapok. A vessző belső morfológiája 50 . – 12. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét. – mag. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. – edénynyalábok (ecset). s ezeket telepítik. – kocsánykorona. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. – gyökértörzs.2. A bogyó tömege. – bogyóhéj. – 22. – törzs. – termőcsap. a választott művelésmód szerint. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. – magtörzs. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. de általában ennél kevesebb. 3. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – mag háti oldal. – 17. – oldalgyökér. – magcsőr.5 mm felett igen nagy.5 mm-ig közép nagy. alakja igen változatos. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere.5 mm-ig nagy.– bogyókocsány. – bogyóhús. – csercsap.5 mm-ig „könnyű”. – gyökérnyak – tőkenyak. – kordonkar. A bogyóhús színanyagokat (is) termel.

– fatest. 3. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája.és lágyháncs rétegek. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. A szülő párokat úgy kell megválasztani. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell.2. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. – élőkéreg. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. – elhalt kéreg. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. Az induló alapanyag (alany. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg.3. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. – ízválasztó. – mellékrügyek.1. – főrügy. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. – bél. 3. – bujtvány. 3. a fás. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek.3. A nemesítők célja betegség ellenálló. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . Ezek: – gyökeres dugvány.3. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. – oltvány. annyira sokszínű annak belső szerkezete.

A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. A dugványiskola helyének megválasztása. nagyobb odafigyelést kíván. A mélyedésekben.3. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. Az előkészítés „talpalásból” áll. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú.rendelkezők – részére kötelező. páratartalma pedig 85-90 %-os. szikkasztjuk. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. vagy két rügyet tartalmaz. amely az alsó rügy alatti rész rövidre.és hajtásképződésre serkentjük. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük.5 cm-esre történő metszését jelenti. szikkasztjuk. A vesszőket csávázzuk. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. Az érett vessző szálkásan törik. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. 0. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. előkészítése: 7-7. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. amely legalább egy rüggyel rendelkezik.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. Egészséges. amely egy. A legalább 50 cm mélységű forgatást. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. rügydugványokról. A terület nyílt fekvésű legyen. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. majd kötegeljük. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk). A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. 8-12 mm átmérőjű. az éretlen pedig hajlítható. 3. 52 .3. majd egyenként méretre vágjuk. még az előző év szeptemberében végezzük el. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. a pára.3. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. Ennek alapján beszélhetünk pl. hogy bizonyos elnevezésű. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. 50 cm-es darabokra metsszük. „teknőkben” „megül” a harmat. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni.4. nádszárakhoz) kötözzük. 3. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. Ezt az indokolja. beáztatjuk. Hűtőházban is. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. amely azon vesszőből állítható elő.

A dugványvesszők egymástól való távolsága. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. – hajtásválogatás.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. május közepétől a peronoszpóra. míg a kész. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. 53 . A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. amelybe behelyezzük a dugványokat. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. majd beiszapoljuk. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. A pajorkár jelentős lehet. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. 30 cm-es magas bakhátat. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük. s ebben géppel rést nyitunk. és fekete fóliával letakarhatjuk. majd beöntözzük. mint az esőszerű. mint más iskolázási módnál. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. – csonkázás. barázdás és csepegtető is. s géppel két oldalról tömörítjük. ekével). s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. később a lisztharmat fertőzésére. Ügyelni kell arra. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. Az öntözés lehet esőszerű. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. Géppel elkészítjük a kb. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. közepén. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. gyökeres anyag kiszedésére november elején. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. mert itt a harmatgyökerezést.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. betapossuk.

a zöldoltás.12 mm vastag vesszőket. kategóriája. A perlitet először vízzel. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk.és dombvidéki telepítéseket érinti. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. A kb. a függőleges helyzetet biztosítja. a fába-fás. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. majd fedett színbe szállítjuk. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. az egyik rész a nemes. – 3 db. de az alföldi területeken is alkalmazzuk. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. a zöldbe fás. és db-száma. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. a középső kötésre kerüljön a címke. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. Inkább várjuk meg az október végi. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen.5.3. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. amelyek hatására a levélhullás megindul. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. homok). Alanyvesszők termelése: 54 . a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. az alany és nemes vessző fajtája.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. címe. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. körkörös elhelyezkedéssel. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. s ezt követően kézzel szedjük ki. és a tőkenyakba oltás. – 3 helyen átkötve. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. kötegeljük és címkézzük. amely stabilitást. november elejei fagyokat. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor.és háncsréteg) olyan. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. Nyár végén végezzük a csonkázást. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. majd később tápoldattal öntözzük be. vastag fa. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. kötegekbe. A hegy. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. jól fejlett gyökér. ügyelve arra. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt.

és nyalábosan ehhez kötözzük. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. míg az előhajtatóban. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). páradús körülmények között. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. áztatásból. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. áztatjuk. talpalásból és vakításból áll. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. vesszők kárt szenvedhetnek. vakítjuk (rügyek eltávolítása). mint az alanyt. illetve vesszőt. ahol méretre vágjuk. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. Az ültetvény kb. talpaljuk. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. végéig tart. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. Jó minőségű metszőollók. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. szikkasztásból. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. alacsony hőmérsékleten tárolják. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. 55 . Itt is az áztatásról.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. s e csapokat nylon zsákokban. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. A vesszőket (alany. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. kezdetben. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). mert erős fagy esetén a rügyek. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. Ezek: – a vesszőtároló. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. – a jól megvilágított oltóhelyiség. Ma már oltógépekkel oltanak. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. csávázzuk. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. 30-32 oC-ot kell biztosítani. amellyel szemben kacs van. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk.

hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. a harmatgyökerezés. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. A nyelveket egymásba illesztjük. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. majd bakháttal fedték. taposással rögzítették az oltványokat. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. hogy az ún. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval.Az alanyvesszőn kb. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. suhintó próbát is kibírják. 1. majd a föld 56 . majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. s erre helyezik rá az oltványokat. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. azért is. Az előhajtatás ideje kb. kibontása. A gyors kallusz-képződés a cél. kambium a kambiummal. Rétegezve. majd az oltványokat e résbe helyezzük. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. gyommentesen tartása. kissé hátradöntve. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). fűrészpor) és tüllel fedjük. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. A megtelt ládát talpára állítjuk. vagy perlittel takarjuk. majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. földbehúzás után. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). s ezt követően beöntözték.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). fa a fával érintkezik. illetve a talp kerüljön a láda aljára. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. oly módon. Szokásos a résbe történő iskolázás is. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. akkor a háncs a hánccsal. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. ügyelve arra. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. Ha a két komponens vastagsága azonos. 1 hónap. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. A bakhátak porhanyítása. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki.

mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. szakszerű és sok munkát jelent. fajtaváltás. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza.visszahúzása az etiolált hajtásokra. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. megakadályozva a rügyek kihajtását. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. csonkázzuk vissza azokat. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). a talajművelést akadályozzuk. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel.5 m magas lehet. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. mint a termő szőlőben. A prizma maximum 1. ráfordítás. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. annak ellenére. zöldoltások között a legbiztonságosabb. Ismeretes a zöldre fás oltás is. talaj közelében helyezkednek el a növények. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. célszerű a kiszedés előtti öntözés. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. Az öntözések száma 4-6 közötti. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. a legfejlettebbet. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . új fajták elszaporítása. A csepegtető öntözés kedvező. csak a vesszők felső része legyen látható. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. az időjárástól függően. s oltványok közé is homokot szórunk. az első fagyos éjszakákat követően. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. Itt zsúfoltan. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. Az alsókat távolítsuk el. Ha az ősz nagyon száraz. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. hogy az ún. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak.

míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. A sor.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. Ennek alapján alakult ki a 3-3. porbujtást is. Nyugalmi időszakban végezhető. Az árkot betemetjük. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. Az oltványokat. Az ültető huzalon pl. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. Immunis homoktalajokon folytatható. 100-120 cm-re egymástól. 3. hogy az oltáshoz vékony. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. pl. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). 58 . Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. az árokba érett istállótrágyát.2 méterben határozták meg. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. A tőtávolságot 1-1.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. vagy fűzvesszővel jelöljük. Ismerünk ún. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. április).2 m-es sortávolság. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. a hajtások beérése miatt. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják.4. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. Előnye továbbá a zöldoltással szemben.

5. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt.5. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. Ilyenek a sor. a tápanyagpótlás. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar. 59 . A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni. és ezáltal a hajtások egymást tartják. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk.5 mm legyen. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. a tőkeművelés mód. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát.1. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja. 3. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el.4 m.2-2. egymástól 25-30 cm-re. változtatható elemei. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. míg a belsőké 2-2.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. A végoszlopok hossza 3-3. Vannak rugalmas. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. néhány év után „roggyant” tőkéket. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop. a támaszrendszer. mint a tőketerhelés. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk.és hajtástartó huzalokat. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. Műanyaggal bevont huzal is használható. a fajta. a táblaméret és az utak.és a tőtávolság. a növényvédelem vegyszerei. Karós támrendszer. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. amely művelésnél karó nincs. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. de számítani kell a műanyagburok töredezésére.6 m.

A művelet lombhullástól rügyfakadásig. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. A rügyterhelést a rügy/tőke. P = fürt átlagtömeg (kg). a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). szálvessző 9 rügy felett. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. További cél pedig az. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. X1 = alva maradt rügyek száma. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt. még télen fagymentes napokon is végezhető. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. ahol X = rügyterhelés. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. Értéke széles skálán változik 0. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. 60 . vagy rügy/m2 alapján tőkére. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. és generatív produkciói (a terméshozam). X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg.3 között. Értéke minden esetben nagyobb egynél. hosszúcsap 3-5 rügyes. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét.szervezése. Utóbbi gyakoribb. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. félszálvessző 6-8 rügyes. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható.2-1.

Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. – bogyóritkítás. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. teljesítményét. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. függőleges irányba rendezése. E munkáknak az elvégzése folyamatos.5. ilyen munka a: – pótbeporzás.2. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. azaz szétszedve. – fürtritkítás. Metszés előtt. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. – a gyűrűzés. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. minden esetben rövidcsap. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. 61 . – a fürt harmadolása. defóliálás.5. – a csonkázás. melynek ideje március és április eleje. pl. – a lelevelezés. mert igazítani. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. 3. kar. 3. – a termőhajtások bekurtítása. pl. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. – a hajtások fésülése. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen.Sima csapot az idősebb fásrészekből. – a törzstisztítás. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. A kétéves részen metszett csap a csercsap.3.

A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. hogy megőrizzük.5. K. Ca. a sorok pedig tűzdeltebbek. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. 62 . Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. Szüret előtt érés alá kapálnak. N. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. hogy tartósan. 3. mint a termesztett növények többsége.4. kerülni kell a talajforgatást. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. A sorközök azonban keskenyebbek. Mn. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. Zn) is szükségesek. vagy kézi kapával végzik. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. a tápanyag pótlás azt is célozza. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. amelyeket makroelemekként ismerünk. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. A kapcsolt műveletek előnyösek.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. a csipkéslevelű tárcsák. mint a gyümölcsösöké. Cu. életünk fenntartója. P. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. esetleg kombinátorral kapcsolva. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. a késes és lúdtalpas mélylazítók. További kísérletek azonban azt bizonyították. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok.

A permettrágyázás lényege. tehát folyadék fázisból veszi fel. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. Ennek a gyakorlata igen változatos. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. hogy jól oldódó. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. adatsorokat közölnek az adottságokról. ennek is a végelágazásai. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. ismert értékekhez való viszonyítással történik. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. A levélanalízis adatainak értékelése standard. egységes eljárások nincsenek. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. azaz kalibrált. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. különösen akkor. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. mint vizsgálati módszer. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. sok részletből álló bonyolult folyamat. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. 63 . A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. a jó indítást. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. A gyökér szállító része. A levelek felveszik az anyagokat. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. A foszfor. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. A talajvizsgálatok. csak elvi ajánlások. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. 30 %-al meghaladja. fehér része. hogy időszakonként. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti.

Ez olcsó és egyszerű megoldás. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. vagy árkos öntözést alkalmaznak. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. 64 . hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik.5. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. alakultak. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. Kisebb területek barázdás.5. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. mert a szórófejek vándoroltathatóak. A módszer azért is jó. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében.3. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. Ez nem abszolút érték. akkor részleges levélhullás következik be. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. a kornak megfelelően fejlődtek. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el.

Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. – a szőlőilonca. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé. 3.6. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. mivel nem adható egységes technológia. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer.1. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. A szőlő betakarítása 3. mivel lehet. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel.5. hanem a sav cukor aránya.6. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. – a szőlő-gubacsatka. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. – a cserebogarak. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. 3. tisztogatás és a csomagolás során. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. az íz-. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. zamatanyagok megfelelő kialakulása. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő. miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. vagy metsző ollóval vágják le. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. – a szőlőgyökértetű. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. egyik legmunkaigényesebb művelete.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer.6. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. 65 . – a szőlőmolyok.

vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. színelve szedjük. zöld és madárkás bogyókat. hogy több menetben történjen a betakarítás.Az étkezési szőlőt válogatva. minőségi vagy különleges minőségi stb. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. Számos esetben előfordul. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. homokveréses. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. repedezett. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. magvatlan. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. vagy cizellálás. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. mely legalább 19 mustfokos. Ha szőlő eléri a technológia érettséget. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. nap. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. A minőségi borok esetén legalább 15.6. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. vagy tárolásra történő csomagolással. 66 . töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. penészes vagy rothadó bogyókat. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja.és permetlé perzseléses.2. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. inkább 10-14 órát várni kell. A próbaszüret során a szőlő cukor. romló bogyókat. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. cukor.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. hogy elpárologjon a felületéről a víz.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. Általánosságban azonban elmondható. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. akkor kezdhető el a szüret. amelyek rontják a fürt szépségét. 3. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. Ez a művelet a fürttisztogatás. Amennyiben szedés. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró.és savtartalmával szemben. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. de nem biztos. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. a különleges minőségű bor pedig túlérett. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel.

Budapest. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik.Lőrincz A. Budapest. és nagyon ügyelnek arra. Akadémiai Kiadó.. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik.II.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő. Nyíregyházi Főiskola MMFK. hogy a termés sérülésmentesen. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. Mezőgazdasági Kiadó. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. Mezőgazdasági Kiadó. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral.Sz. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. .. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. 67 . mint a kézzel szedettek. Társulat. Mezőgazda Kiadó. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. Csepregi P. Budapest. Budapest. Budapest. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Ezt tehergépkocsira emelik. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. (1993): A szőlő és termesztése I. Nagy L. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. és ez kihatással van a következő évi termésre. Nyíregyháza. Technikailag előnyös az a megoldás. A gazdákat az foglalkoztatja. Kaiser G. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. Athenaeum R. Géczi L. (1999): Szőlőtermesztés. (1986): A szőlő és a bor. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. Mezőgazda Kiadó.. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. és a feldolgozóba szállítják. Budapest. – a szőlőtőkék sérülnek. Molnár I. Kozma P. A kézi szedés nem változott az évszázadok során. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. Prohászka F.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful