Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

..................................4............................................................ 8 1..................2.6...................1... kezelése................3...........7.......5....................... termesztő létesítmények ................. A zöldségfélék csoportosítása..................... A fa és cserje testalakulása ............. Metszést kiegészítő eljárások .................................9....3........... 11 1...................... 17 1............ A telepítési terv ... A makro................2.......................................................... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása ........ Domborzati tényezők .................9. 17 1...2.................1..............................................1................10........... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai...........8...................................................... GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ..... A gyökérrendszer .......... Gyümölcsültetvények létesítése .............................. 9 1......3................Gyümölcsszüret . 6 1............................... ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ......................... A zöldségnövények csoportosításának szempontjai .......... A zöldségfélék termesztési módjai......1................................................................... 15 1....................... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben...........1........... 6 1.. A vízigény ..........................................5.....1....... éghajlati tényezők ........1...4........... A vetés ............................................................................... 36 2................. 10 1................................................... 37 4 .. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból ............. A zöldségfélék termesztési módjai .......................................................................................2...........................................2...............................1...9.......... 27 1......... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................1............... 36 2...................................................................... 4 1........ A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ... 11 1..............................2..................................... tárolása ........TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .... 12 1.................4.......... Ültetvények területmegválasztása .......................... A szervestrágyázás .2.....................................................1...........és a talaj előkészítése............................... A fényigény ......... 31 2. Gyümölcstermő növények terület.................................3........1......... 8 1..........és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ...........2.......9.........................................5................... 12 1.......... Hőmérsékleti igény .......... 24 1......................................... 5 1........................................................................................ 5 1.................................................................. 25 1....... 14 1...... 12 1............ csomagolása............8..........2.................... Egyéb ápolási eljárások .................. A zöldségfélék szaporítási módjai....................3..1..... 26 1..................A termőfelület alakítása és fenntartása ....... A termesztő létesítmények .......................................................................2................................. 7 1.... A talajigény ................2...8.................... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre .....................1........................... Gyümölcstárolás ............ 18 1.............. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ........3.. 37 2........................... 35 2............................ 5 1..6...........2................................................................................. 25 1..................... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása .................. 10 1................ A palántanevelés .......................1........................6......................................... 23 1..10..............1.....................3.......1..1.....................................................2..3........... 31 2....3.................. 6 1.1.....6...... környezeti igénye .....5............... A zöldségfélék környezeti igénye ...................................................... 35 2.. A gyümölcstermő növények szervei ..................................................... A gyümölcs betakarítása...................... Tápanyag-gazdálkodás ..................................10...................................................................................2......................... 31 2...................... 5 1...............10............................1.. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye ..............................2...................................................................................................3............................................. 31 2....3.................. 21 1....................................................... 21 1............2........ 33 2..... 30 2........................................................................ Éghajlat.....2...................................................................10......... A tápanyagszükséglet meghatározása ....... 6 1............................. Talajtani tényezők ..................

... 59 3.......... 43 3......................... 46 3......... 58 3.........................5................... 58 3.................................................................. 64 3..................................................................................... 53 3........ A gyökérzet .....................................................................4..... 38 2..........................................................................................2................................4.....6........................................................ 42 3................ Rügydugványok .............. A biotikus tényezők ............................ kezelése.............3..............5..........5......................................................................................................... A szőlő környezeti igénye ............. A szőlő szaporítási módjai ............................................................... 64 3.......3........................... A szőlőnövény részei (morfológia) ............................. Termőkorú szőlő ápolási munkái ............... A szőlő telepítése ...................................1...................................... 63 3.................................6....6............4...... Talajművelés ...4....................... 56 3..................2.................. 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ......................... Az edafikus tényezők ......................... 49 3......... 46 3......................................................... Tápanyagpótlás............... A szőlő növényvédelme ..........................................................................................................................2.........................2...............................................................1............4...................... Magról történő szaporítás ...............................................3..........................................1...........................2....................... 43 3......1....................................... 45 3............... A szőlő betakarítása .................. 43 3..........3.. SZŐLŐTERMESZTÉS . A fiatal és termő ültetvények gondozása....2.................... 50 3..............................................2............................................................. 62 3...1......................5.... 66 5 . 39 2............................................. 49 3.. Ápolási munkák...3................................................... 46 3.......................1............................................. Szőlőoltványok előállítása ........................................................... 48 3........................................ 45 3........5.....................3......................................... Gyökeres dugvány előállítás ..... Borszőlő betakarítása ..... 47 3....................................... Zöldségnövények betakarítása............................ Csemegeszőlő betakarítása ..........1......................... 49 3.. 50 3............. A fiziografikus tényezők ......5.......3...... tárolása......................................... áru-előkészítése.................................................................. 61 3................. A klimatikus tényezők .......... A hajtás és oldalszervei ...........6.5............................................ Öntözés ........................2..............................................2..4.................................. 60 3........................................................................1...............................................................5...... A talaj-előkészítés....................... Ivartalan szaporítás............................. tápanyag-gazdálkodás........ A szárrendszer .....2......... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM .......................... egyszerűbb tartósítási eljárások ..........................1................3....................................................5... vetés ...................................3........................2......................1............................6.....................................5...........3......... 44 3....................... Zöldmunkák .......................................... A virágzat és a fürt ..................

a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. kereskedelmi viszonyokat. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. – a zöldségtermesztést. év végén a szerkesztő 7 . annak főbb feltételrendszereivel. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket.és fitotechnikai tényezőkre. 2011. Nyíregyháza. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. sohasem feledve a környezeti. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. -irányítást) és értékesítést igényel. az általános. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. megegyezik a kertészeti tudományokéval. – a szőlőtermesztést. kielégítése.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. így: – a gyümölcstermesztést. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. melynek növénytani. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. és a termesztéstechnológiával. amely eltér a ma megszokottól. különös tekintettel az öko. a piac. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást.

a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik.1. cseresznye. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. A dió egyes. Nálunk későn virágzik. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. a bogyók perzselését és hullását okozza. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. A fényigény a.1. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. köszméte. tudnunk kell. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. a Mátrai hegyvidék. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. 8 . amely lombhullást. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. A gesztenye mérsékelt égövi növény. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek.2. szilva.1. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. inkább a nyári forróság az. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. hideghatás is. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. piros és fekete ribiszke. c. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. 1.1. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. b. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. d. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. málna. kajszi és a mandula. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. ill. dió és gesztenye. birs. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. szamóca és a szeder. meggy.1. a Budai hegység.

a cseresznye és a málna. meggy és a dió. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. míg a málna. Az alma. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. 1. meggy és a kajszi – előnytelen. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. őszibarack. a birs alanyon nevelt körte. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól.1. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). b. – a talaj szerkezete. szilva. 1.2. a málna. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. szilva. a körte. A körte. 9 .1. a kajszi. a birs. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. ribiszke és a köszméte 100 cm. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak.1. birs. a szamóca és a köszméte. az őszibarack. a szilva. – a levegőzöttsége. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. c. a dió. a szeder és a feketeribiszke.4. b. – a tápanyagtartalma.2. – a talajvíz mélysége. a mandula. – mint a magonc alanyon nevelt körte. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. az őszibarack. A vízigény a. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. a mandula. Éghajlat. cseresznye. a piros ribiszke és a köszméte. talajtani és domborzati tényezők). A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. részletes megismerésének. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. amelyek termőrétege mély.3. 1. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. Közepes vízigényűek: A cseresznye. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. mogyoró.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. cseresznye. cseresznye. d. 1. dió és a gesztenye esetén 150 cm. – a kötöttsége. a szamóca. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi.

víz. 6°C. Az egyes gyümölcsfajok. 10 . A téli alma biológiai nullpontja pl. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. biológiai nullpont. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. majd a vesszők. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. csapadék. a törzs és vázágak. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. mogyoró. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. valamint más életfolyamatnak. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. fajták és alanyok talajigénye eltérő. ezt követik a hajtásrügyek. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. Az egyik maximum június-július hónapra esik. az ún. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. s bekövetkezhet a hő halál. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. gesztenye) megtermékenyülését segítik. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. fény és a levegő mozgása tölti be. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. virágok és a terméskezdemény. 1.5°C.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. ez azonban tájanként változó mértékű. a Dunántúlon 600-700 mm.2. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. az őszibaracké 9.2. télen a -25– -30 °C-os hideg. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul.

a meggyet.3. gömbölyű alakúak. de szemben a cserjékkel. a köszméte. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. a meggy. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. ez a következő évben termést hoz. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. a málna). amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. Ilyen alakulású a birs. 1. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. a mandula. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. bár arra is akad példa. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. majd ezt követően elpusztul (pl. a felső része lágy szárú. 11 . Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. évelő növények. délkeleti és délnyugati lejtők. Csonthéjas gyümölcsűek. a körte. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. a körtét. Bogyós gyümölcsűek. főtengelyük szintén nincs. Nincs főtengelyük. Félcserjék. az őszibarackot.2. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. Almagyümölcsűek. de föld feletti részük levélzet. A termésük hasonló. Ide soroljuk az almát. a mandulát. fatermetű gyümölcstermő növények. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. a szilvát. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. a mogyoró. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. Ezen helyezkednek el az ágak. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. Cserjék. a szilva és az őszibarack. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. A törzs és a korona alakulása külön. melyek a koronát képezik. 1. Ezek fokozatosan elhalnak. a szeder és a szamóca. a cseresznyét. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. A dió. Dudvaszárúak. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. Ide tartozik az alma. ez a termésük. Héjas gyümölcsűek. melyek alsó része fásodik. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. a ribiszke és a köszméte. a birs és a naspolya. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. főtengelyük a fatörzs. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. a kajszit. Csoportosítás a testalakulás. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. a diót és a gesztenyét. a málna. a naspolya. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke.3. a kajszibarack.A talaj az a tényező. lédúsak.

A talaj-előkészítés legfontosabb. utak. stb. A forgatással egy időben. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. amely mennyiség a kijuttatást követően . A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. 1. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. ill. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást. idegen anyagoknak. ősz elején elvégezni.és műtrágya-dózisokat. feltöltő szerves. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. – kerítések. A kialakított. vagy egyéb zöldtrágyanövény. ügyelve arra.4. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. – vízelvezető csatornák. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. épületek törmelékeinek. esetleg víztározók építése. mint a nitrogént. Talajforgatás Célszerű nyár végén. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. eltávolítása. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. Gyümölcstermő növények terület. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. elektromos hálózat kiépítése.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. ami lehet több éves pillangós. kémiai és biológiai talajjavítással. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. – szélvédő fasorok létesítése. azok környezetének rendezésére. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. Talajfertőtlenítés 12 . A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges).

valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. 1. oxidációs-redukciós folyamataiban. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. kora ősszel kezdődik és késő őszig. tél elejéig tart. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. fonálférgek. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. A makro. Ezért nagy jelentőségű. 13 . illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. késleltetése. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. Foszfor: A foszfor a növények energia. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. A gyümölcstermő növények. vonják ki.5. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. mennyiségileg is jelentős. eszközének meghatározása. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. Az első. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. enzimek. A gyümölcstermő ültetvények évelők.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból. Ahhoz. 1. kiterjedése. a cserebogárpajorok. Szabályozza a plazmakolloidok működését. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője.és szénhidrát-gazdálkodásának.1. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. mint pl. stb. s legvitatottabb területe. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe.5. meghatározója.

A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. A talajvizsgálat. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. Stimulálja a generatív folyamatokat. – a talaj kötöttsége. négy-öt évenként. – a talaj kémhatása. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni.5. Kötött talajokon ritkábban. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. – az összes sótartalom. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk.5. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. – a talajvízszint-mélység. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. Ezek testükbe építik a nitrogént. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). 14 .Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. így növekedési rendellenességet okoz. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. – a CaCO3 -tartalom. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. 1. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. 1. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. – a leiszapolható rész. kétévenként. különben idő előtt elbomlik. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). stb. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. amely egyébként gyorsan lemosódna. – a humusztartalom.2. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében.3. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik.

Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába. pl. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. – alacsony törzs: 60-80 cm.6. A törzs feladata a korona tartása.1. A gyümölcstermő növények szervei 1. mégpedig a földben található gyökér. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. Jobb tápanyag. 15 . a vadalma. rossz vízgazdálkodású talajban. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. hogy az asszimilációt. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő.és/vagy járulékos gyökérrendszer. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. a gyökerezés mélysége. amelyből az első-.2. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. gyökerek ágaznak el. – közepes törzs: 90-120 cm. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban.és a föld feletti hajtásrendszerből. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. mint a vad alanyon lévő növények. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. vadcseresznye. Az osztódó szövet. másodrendű stb. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. Ha a talaj levegőtlenebb. mint laza talajon. elágazott ágrendszer. Ezek a szövetek raktároznak is. 1. Feladata. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. befelé faszövetet hoz létre.6. és évente kifelé háncsot. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. kötöttebb. mint a tápanyagban szegény. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek.1. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. de erősebben elágazódik. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. vagy kissé elliptikus. – magas törzs: 150 cm felett. vagy raktározása. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik.6. vadkörte. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény.

Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. A korona részei: rügy. amelyekben nemcsak virág. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. Megkülönböztetünk növekedési. Középhosszú termővesszők: 16 . oldalvezérnek nevezzük. attól függően. vessző. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. Azt a csúcshajtást. hanem hajtáskezdemény is van. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. vezérhajtásnak nevezzük.és oldalhajtás. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. gyűrűszerűen alakul. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. Rendszerint karcsúak. Kor szerint beszélünk szemről. és azokból hajtás. egyéves szárrészek. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. vagy annál több virágrügy. mint a hajtásrügyek. alma. A nyárson oldalrügyek is vannak. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). húsos állományú lesz. megnyúltak és egyesével állnak. ők pedig a fás részeken találhatók. középhosszú és hosszú termővesszők.A gyümölcsfák metszés. virág vagy virágzat képződik. A termővesszők beérett. meggyre. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. hajtás. a dárdával. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. és rügyről. Természetesen a korona vázágát képező vesszők. 3-5 cm hosszú. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. A vezérvesszők (hajtások). A gyűrűs termőnyárs. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. nyugalmi állapotban levő. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. vesszők. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. hogy kihajtanának. hajtás. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. ill. ezek a hajtáson. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. mandulára. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. Cseresznyére. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. A csúcsrügyeknek a hosszanti. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. hogy milyen rügyből ered. Az olyan rügyeket. A sima termőnyárs. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző.vagy virágrügyben végződik. amely a dárdából alakul oly módon. Ha a függőleges növekedést szolgálják. vaskosabbak. amíg a fák metszés alatt állnak. beérett hajtást. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van. gyakran a sérülések helyén is. s csúcsi részén három. amely rövid termővessző. termőrügyes. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. Rövid termővesszők: A dárda. A virágrügyek zömökebbek. A víz. birs). Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. A hajtás lehet csúcs. körte. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. mindig növekedési hajtások.és oldalrügyek.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. koronaalakítás nélkül a fajokra. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs.és termővesszőket. s rendszerint virágrügyben végződnek. gömbölyűbbek.

mint 50%-ban fedje egymást. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. ritkítás). – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. 1. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. míg a szélporozta növények a dió.). ritkán virágrügyek. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. a metszés ideje és mértéke. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. a koronában elfoglalt helyzetüktől. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. Többek között. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. a művelésmódtól. A jó megporzás előfeltétele. fagyhatás stb. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. ideje. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával.és virágrügyek. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. A koronában található két. amelyek az almán és a körtén hajtás-. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. A teljes termővessző általában hármas.3. míg a csonthéjasokon hajtás. A virágrügyek képződése. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. a termesztéstechnikától (metszés módja. a fák termésmennyiségétől. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. citokininek stb. a gyümölcsös helye és az alany. vegyes rügycsoportokkal berakódott. gibberellinek. vízvagy tápanyaghiány. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. öntözés.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. Részben a tartást megalapozó vázágakat. csapadék) is.6. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. a mogyoró és a gesztenye. – a fajták virágzási ideje stabil legyen. a méhek jelenléte stb. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. napfénytartam.

– Az ún. alakjában. Ezért porzó fajta szükséges. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. élvezhetők. az így előállított szaporulat minden esetben klón. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. hogy a faiskolákból kártevőktől. Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. 1. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. Az önmeddőség azt jelenti. az alma és a körte. ha az anyanövényen érnek be.termékenyül. Jellemző rájuk. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. – elhalás. hűtéssel) lassítjuk. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. így egy táblába több fajta is telepítendő. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. Tehát alapvető követelmény.7. Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. félkész oltvány). hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány. több hónapig eltarthatók. – öregedés. Ezek pl. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún. Fajtaazonosság. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. – érés-utóérés. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. Egészségi állapot. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. kórokozóktól 18 . színében mutatkozik meg. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. sejtmegnyúlás). vagy szaporítóanyag (oltóvessző. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. klónt kapunk.

mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. egyéves csemeték előállítása. Előírja. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. sarj. A koronába oltásnál. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. évi CXXXI. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. vagy ideiglenesen szaporításra. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. jobb a vitalitásuk. mint a fertőzött. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. megsemmisítteti. az alkalmatlan terméket kizárja.A. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. a certifikáltat kék. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. dugványozás.C. majd azt koronamagasságban oltani. a C. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. kondíciójuk. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. 19 . technológiájuk van. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. termékeket narancsszínű címkével látja el. vagy kínai bujtással. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. fajták minősített vetőmagját. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. gyökér) használjuk. A közbeoltott. szaporítóanyagát. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. vagy szemezni. egyenes. indanövény). szemzés). hajtás. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. forgalmazni. elágazásmentes gyökérnyakú. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. törvény szabályozza. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb.

a csapadék mennyisége és eloszlása stb. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat.8.nagyon magas. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. fagyzug.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. szabvány határozza meg. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. A szállítási távolság. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú. meglévő építmények. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága. hírközlő rendszer.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. ill. specializáció. domborzati. szélerősség. konkurencia. talajadottságainak ismerete. termesztési hagyomány. útviszonyok. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . kiemelkedések.1. szabadföldi vermeléssel történhet. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . gépellátottság. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg.és feldolgozó kapacitás közelsége. az uralkodó szélirány. ill. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. támogatási preferencia. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. őszibarack). Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati.8. A mélyedésekben belvíz. Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. területi koncentráció.35 körzetre osztja. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. A hely kiválasztása több évtizedre. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete. Lényeges a piac. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. ill. Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. 1. ill. pontos munkát igényel.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. energia beszerzési. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. vízforrás. E faiskolai termékek 0 . Gyümölcsültetvények létesítése 1. közlekedési-.+2 oCon tárolhatók eredményesen. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. amely az országot . tárolókapacitás. üzemi talajtérképek. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. a környék gazdasági. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések.

egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. – alany. alak. illat. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. – a hús színe. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. Ritkább a törzsképző alanyok használata. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. – szállíthatóság.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. így a – héj színe és egyéb sajátosságai. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. állománya. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek . parásodás. – beltartalmi érték. vízvezető képességére. kémhatására.természetes és mesterséges növénytakarójának. – kocsány és elválása.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. zamat. 21 . c. mésztartalmára. A telepítési terv A terület.a számbavételétől sem. gépi betakaríthatóság. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. Alany. stb.2. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. a magbél jellemzői. tárolási és utóérlelési igény. b.8. termőhelyi igény. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. Termesztési és áruérték.és fajtamegválasztást. koronába oltásnál). – tárolhatóság. betegségekkel szembeni rezisztencia. konzisztenciája. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. 1. – a telepítés technológiai kivitelezését. –termésbiztonság. – repedés. felület. – kitárolás utáni állékonyság. íz. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl.). – nagyság. gépi osztályozhatóság. –a magtartalom. A 3000 m2. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. – ültetési rendszert. tápanyagtartalmára. – fajtatársítást.

alma. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. azaz önmagukban is telepíthetjük. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. az 22 . hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. akkor nemcsak fölösleges. A biztonságos.0-2. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. egyenlő szárú. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. egyenlő oldalú háromszög. azt szabályos telepítésnek nevezzük. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. hagyományos ültetvényekben. A sor. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. őszibarack). hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. Fontos szempont. A sor. hármas kötésű. hogy legyen. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. Így. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. körte. mint a nagy fájú. sterilitás) kell figyelembe venni. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. jó kötődési hajlam. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. A gépi műveléshez átlagosan 2. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. fajtáról-fajtára.

Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. így: – a ferdekarú sövény. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. – a karcsú orsó. azok környezetének rendezésére is. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. – a katlan korona. – Az ültetés időpontjának meghatározása. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. – a szuper orsó. – Az utak kijelölése. Gépi betakarításhoz például a sor. 23 . Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. – a sudaras szórt állású korona. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett.és tőtávolságnak. valamint a katlan koronák. ill.területpazarlásnak tekinthető. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. Így: – az orsó koronaforma. – A sorirány kijelölése. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. – a V és Y alakú sövények. koronaformák a. a célnak megfelelően módosítható. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. Olyan ültetési forma. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. – a sudaras ágcsoportos korona. – a nyitott koronák. ill. – a gyümölcssövények. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. – a kombinált korona. – A sorhosszúság meghatározása. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. b. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. – a termőkaros orsó. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. a koronaformának olyannak kell lenni. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. – a szuper orsó V-alak. – Az ültetési anyag előkészítése. Így: – a természetes gömbkorona.

stabil vázág-rendszerű faalakot. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. termőrészek képződnek. koronaformát alakítottak ki. a törzsmagasságot. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. 24 .9. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. a vázágak. A gyümölcstermesztés. távolságát. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. nem más. a térkitöltő elágazásokat. ifjítása szerint csoportosítható.1. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. A metszés szerepe Az árutermelő.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat. vázkarok számát. szögállását. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma.1. egy hosszabb távon megteremtett előny. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. jelentősége igen nagy volt. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. az erősebb növekedés mérséklése. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. termőrész-képződését és gyümölcshozását. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. A minőség javítása. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás.9. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). közepes törzsű. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. hosszú. elősegítjük a korona jó megvilágítását. középhosszú. magasságát határozzuk meg. a termőrész berakódás azonban elmarad. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át. vagyis alkalmazott élettan. Minden rügy kihajt. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. a sudár helyzetét. a korona szélességét. sudaras koronaformák metszésének szerepe.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

és szilva betakarításnál. – oldható pektin. – légzésintenzitás. A munka három fázisra oszlik. Szedési módok: – Kézi szedés. – savtartalom.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. – gyümölcslé-viszkozitás. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. 1. 28 . lehet egy vagy többmenetes. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. illetve válogatva szedés. ezért terjedt el széles körben. – keményítőtartalom. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. – hőmérsékletösszeg-számítás. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. – gyümölcsalak. a gyümölcs szedése. – nitrogéntartalom. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. – gyümölcshús színe. illetve a tárolóba.2. tartályláda kihelyezése. 2. – ionkiáramlási sebesség. Fizikai változások alapján: – keménység. Legelterjedtebb a meggy. – lenticella-parásodás. – szín (alap és fedő). – sejtmembrán-áteresztő képesség. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. – magok színe. – etilénképződés. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont.10. – aromaanyagok. – cukortartalom. – elektromos ellenálló képesség. az áru behordása. 3. – gyümölcsnagyság. – cukor/sav arány. – gyümölcsfelszín. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – fényelnyelő képesség.1. – enzimaktivitás. – klorofill-tartalom.

Érése hetekig is eltart. ha folyamatosan szedjük. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. kosarakba vagy zsákokba szedjük. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. A lehullott diót kasokba. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. és hamarosan fonnyadni kezd. Akkor járunk el leghelyesebben. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. A ribiszke 2-3 hétig. Málna: Gyorsan érik. Túl korán sem szabad leszedni. 1. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. ügyelve arra. mert sokáig a bokron maradnak. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. amikor kialakult a fajtára jellemző szín.3. vagy teljesen zöld köszméte kell. Konzerv. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. leszedve gyorsan túlérhet. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. és így is forgalmazzák. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. Dzsemnek akkor szedjük. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. 5 cm-es rekeszekbe. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. „keményen érett” állapotban kell leszedni. ne dörzsöljük le. de nyugodtan várhatunk szedésével. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. Ma már bizonyított. 30-50 kg/fő. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. Konzerv célra kocsány nélkül. befőzési és konyhai célokra félig. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. 29 . Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Kocsányostól szedjük. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. A csonthéjasok 2-4 hétig. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk.és zamatanyagok. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. Lapos rekeszekbe szedjük. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap.ne legyen egy göngyölegben.Körte: Nem szabad megvárni. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. hogy 5-6 kg-nál több szilva . Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. Nem utóérő gyümölcs.10. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. Szilva: Kocsánnyal szedjük. Kajszibarack: Fokozatosan érik. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. hanem előbb kell szedni. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe.ömlesztve . friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. vagy rázva. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes.

0. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. Monilia stb. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. vagy száraz tárolás. héjbarnulások. a padlások. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. a szüret. illetve az olyan épületek. illetve a vegyszeres kezeléseket. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. vermek. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. – Az egyszerű. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. ULO tárolás. Alternaria. A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. a termen belüli légcserét. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl.és vízellátás.1%) értéken tartják. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. tápanyag.) betegségek csökkentése. A tárolhatóságra hatása közvetett. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. a változatlan légterű (VL).) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. ill. és pl. ammónia. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. A legismertebbek az egyszerű. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. Az optimális szüretidő. növényvédelem). vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). a lehűtési gyorsaságot. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. Gloeosporium. a viaszolást. a relatív páratartalmat. Ide tartoznak a pincék. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. a termesztéstechnológia (talajművelés. 30 . a tápanyag.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. propángáz stb. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező.és O2-tartalmat. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. a szállítás. a növényvédelem stb. különféle módszerekkel állapítható meg. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező.és vízellátás. fényesítő viaszolás). idegen szagok (motorolaj. etilén). de az ültetvény környezeti feltételei. a CO2 . – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat.és körtefajtáknak. az előosztályozást. a tárolási hőmérsékletet.

A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. szükség van megfelelő osztályozó. egységesen csomagolt nyugat. betegségre hajlamos. erősen érzékeny viszont az alma. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. korszerű szállító. 31 . az acetaldehid stb. mint az exportáru esetében. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. szárazanyag-tartalom. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. méreten aluli gyümölcs kiemelése. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. fedő. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is.4. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. sav-.) alakulását. hogy a veszteségek nem lineárisak. másrészt a nagyobb.10.és alapszín). Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van. a megfelelő hőmérséklettel.és dél-európai. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. a cukor-sav arány stb. az illóanyagok. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. sőt hírközlő. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. 1. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. informatikai eszközökre. mennyiségét. az őszibarack. az etilén.és fajtamegválasztással. mielőtt az a tárolóba jutna. Természetesen ehhez az igényesebb. a szamóca. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok. beltartalmi értékeinek (cukor-. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni.– Előosztályozás: Célja a hibás. tehát csomagolni. hűtőberendezésekre. hanem az exponenciális görbét követik. szupermarketek. apadási és romlási veszteség. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. de ízléses kiszerelésű. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. csomagoló gépekre.

) (1990): Gyümölcstermesztés. (szerk. Tóth M. Budapest. Budapest. Sass P. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. Mezőgazdasági Kiadó. (1973): Piacos kertészet. Debrecen. DE Agrár. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. Budapest. (szerk.. Kutatási és Fejlesztési Intézet. Mezőgazdasági Kiadó. (szerk. (szerk. Gyúró F. Mezőgazda Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó.) (1997): Gyümölcsészet. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. Budapest. Gonda I. Mezőgazda Kiadó. (1986): Gyümölcstárolás. Budapest. Debrecen.és Műszaki Tudományok Centruma. Nagy P. A kertészeti marketing alapjai. Tomcsányi P. Papp J. Soltész M. Nyíregyháza. (szerk. Debrecen.) (2007): Gyümölcstermesztés. Gonda I. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). T. 32 . Vaszily B. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése.FELHASZNÁLT IRODALOM G.

így: – az uborka (Cucumis sativus). Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). Származás szerinti csoportosítás. – a sárgadinnye (Cucumis melo). 3. – a sütőtök (Cucurbita maxima). vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). Szaporítási mód szerinti csoportosítás. – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. 4. 33 . A zöldségfélék csoportosítása. 6. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás.1. 2. Élettartam szerinti csoportosítás. giromontiina).1. Az öntözési igény szerint. – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). 5. – a szivacstök (Luffa aegyptica).és karósbab (zöldbab. oblonga). Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum).2. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. 7. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. – az étkezési. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena).2. 12.1. környezeti igénye 2.1. Vízigény szerinti csoportosítás. Hőigény szerinti csoportosítás. Fényigény szerinti csoportosítás. 10. – a görögdinnye (Citrullus lanatus). 9. – a patisszon (Cucurbita pepo convar. 8. hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. – a bokor. pepo provar. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. 2. longum). 11. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). Növényrendszertani csoportosítás. Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. – a cukkini (Cucurbita pepo convar. patissoniana). vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris).

Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). – a póréhagyma (Allium porum). – a sóska (Rumex acetosa var. hortensis). gyökgumójukért termesztjük. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. esculenta var. longifolia). A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. – a kerti laboda (Atriplex hortensis). gyökerükért. – a keszegsaláta (Lactuca serriola). Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var.– a tűzbab (Phaseolus coccineus). – a mezei saláta (Valerianella locusta). – az étkezési lóbab (Vicia faba). sativus). A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. – az endíviasaláta (Cichorium endivia). – a fokhagyma (Allium sativum). – a földimogyoró (Arachis hypogaea). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). – a turnip (Brassica napus var. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). sativum convar. – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. rapifera). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. répatestükért. – a torma (Armoracia lapathifolia). – a petrezselyem (Petroselinum crispum). – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). – a mángold (Beta vulgaris). – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. – a saláta. rubra). – a rutabaga (Brassica campestris var. rapifera). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. capitata). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. amelyeket elsősorban föld alatti részükért. 34 . secalina).vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. Egyéves és évelő növényfajok. – a kárdi (Cynara cardunculus). foliosum). – a pasztinák (Pastinaca sativa). így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). – a zeller (Apium graveolens).

spárgatök. a. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. II. capitata). – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. vöröshagyma. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. csoport: 22 oC Paradicsom. – a brokkoli (Brassica oleracea var. fejessaláta. italica).) acephala). pasztinák. (ssp. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . sütőtök. tojásgyümölcs. csoport: 19 oC Cékla. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. csoport: 16 oC Sárgarépa. – a karfiol (Brassica cretica convar. V.1. gemmifera). A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. csoport: 25 oC Sárga. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . fokhagyma.és görögdinnye. rubra).A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea).35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. burgonya. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). sóska. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. – a kínai kel ((Brassica pekinensis). kötözősaláta. retek. torma. kukorica. Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. botrytis). s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék.. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. optimum. spenót. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. borsó. microsperma). capitata provar. A zöldségfélék környezeti igénye 1. capitata provar. – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. csoport: 13 oC Káposztafélék. paprika. Megállapították azt is. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. uborka. 2. petrezselyem. gongyloides). cikória. 35 . spárga. IV. A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. rebarbara.3. – a karalábé (Brassica rupestris convar. maximum). saccharata). III. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). bullata). capitata) conc. zeller.7 oCban állapították meg. bab.

A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún.– A szár. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. Az öntözésnek számos módja ismeretes. a vörös. A növények vízfelhasználása során három. 2. kelkáposzta. a cékla. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. fénykedvelők. 3. stb. sugarak. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. mivel azon a termesztő alig változtathat. paradicsomot és a dinnyét. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. 4. a természetes napfény. különböző kvantumokban energiát szállít. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. röntgen-. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. amely a növényfajok. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. a bab. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. a sárgarépa és a rebarbara. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. stb. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. vízszállításra és a vízkibocsátásra. módszere ismert. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. karalábé. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. hő-. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. A másik. továbbá a 800 nm feletti infravörös. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. Ezután naplementéig csökken. a borsó és az uborka. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel.és fokhagyma. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. sugarak láthatatlanok. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. Közepes fényigényű a fejes káposzta. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. A hőszabályozásnak több módja. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. A zárt rendszerű 36 . a meleg csökkentése hűtéssel történhet.

Azokat az elemeket. Fontos alkotórész még az ammónia. 0. 10-5 % = F. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 . A zöldségfélék termesztési módjai. Si. Ca. ez 80-120 ezer hektár területet igényel.2. por. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. B. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. Sn. de lényegesen kevesebb kell belőlük. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. A növények fejlődését. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. Al. A 2-2. Mo. stb. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket. Ra. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. Ge. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. Hg. Sr. K. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. 10-4 % = Cu. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. ionok formájában veszik fel.10-3 % = Fe. Br.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. I. Na. mikroelemeknek. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni.).2. Mikro.1 % = P. N. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. Mn. termesztő létesítmények 2.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 . Ag. Co. Zn. 37 . fóliával borított termesztő berendezésekben. Mg.50 % = O.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. növekedését sokoldalúan befolyásolja. Au. Rb.Cl. Ni. 2. C.01 % = S. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. Ti. 0. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. 5. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek.1. H. Ebből mintegy 4-5.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. korom. Ba. a kén-dioxid. az oxigén és a szén-dioxid. 10-6 % = As. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. míg azokat. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. Pb.

hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. stb. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. rebarbara.2. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. műanyag borítású blokkházak). milyen az automatizáltság mértéke. javított váz nélküli fóliaágyas. A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. egyes hagymaféléket (sarjadék-. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). 2. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. váz nélküli fóliaágyas. attól függően. fólia alagutak. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. sóska. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. üvegházak) és fóliával takartak (pl. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. hagymák.3. egyszerű blokkszerkezetek. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk.és salottahagyma). 38 .2. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). c. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. amelyre jellemző. fóliaházak). paprikát. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. 2. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. vízfüggönyös fólia sátrak. stb. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. a szabadföldi. b. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. gumók. Különleges szaporítási módja van a spárgának. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. nagy légterű fólia sátrak. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. Hazánkban főként a paradicsomot. hogy pl. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag. Csoportosításuk: a. fólia ágyak). fok. különleges szerkezetek).

– egészségi állapot. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. cékla. – a jarovizálás. – a besugárzás.3. – nedvességtartalom. amikor a földre rá lehet menni (pl.és fajtaazonosság. – csíraszám. pl. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. – sűrűség. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. gyökérzöldségek). 39 . – az előcsíráztatás. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. – a magvak felragasztása hártyapapírra. – ezermagtömeg. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. burgonya egyes káposztafélék).2 havi időmegtakarítás. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás. bab. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége.és munkaköltség-megtakarítás. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. A használati érték kiszámításának képlete: H. 2. az áttelelő spenót). – biokémiai életképesség. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 .1. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet. uborka. – A talaj 5 .2. amely önállóan képes új generáció létrehozására. – faj. – osztályozottság.é. – a hőkezelés. dinnye). – az apró magvak drazsírozása. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. – csírázóképesség és csírázási erély. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. vagy fóliára.8 oC-ra felmelegedett (pl.2. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. – Nyár.3. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából.

melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. boronálás. barázdabehúzó. – a magvetés időzítése.ősszel (pl. – egyengetés lehet: simítózás. szkréper. dózer. tápanyag-gazdálkodás. – nyáron (pl. tárgyalja. káposzta. szaporító tálca. . eszköze az eke. káposzta. – tálcás palántanevelés. Meghatározzuk a tenyészterületet. talajmaró. kultivátorozás. termesztő közegek készítése. melynek célja a talaj víz-. eszköze a henger. rigoleke. 2. talajmarás.és salátafélék). – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. a zeller). talajfelszín alakítás. – a kiültetés. altalaj-tömörítő. – a vetés sűrűsége. – a vetés helye (termesztő létesítmény. – május elején. altalajlazítás. – április végétől (pl. porhanyítás. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. altalaj tömörítés. ásógép. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. -gazdálkodásának alakítása. – az ápolási munkák. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. eszköze a simító.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek.4. speciális palántanevelő tálca. barázda-behúzás. – földlabdás palántanevelés. talajgyaluzás. A tőszám. kabakosok. a paradicsom). kapálás. borona. gerenda. fejes saláta). ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti.és ágyáskészítés. lazítás. levegő. eszköze a kultivátor. – felszínalakítás lehet: bakhát.és salátafélék). – a palánták ápolása. tápkocka. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. kézi és gépi ásás.és tápanyag-forgalmának. cserép). – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. káposztafélék. – porhanyítás lehet: tárcsázás. kézi és küllős kapa. – a vetés módja (kézi vagy gépi). A talajművelési rendszer egy területen. – május vége (pl. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. keverés. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. és a gyomnövények irtása. alakítását értjük. ásó. kukorica). hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. egyengetés. mélyforgatás. – tömörítés lehet: hengerezés. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. ágyás előhúzó és készítő. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. vagy állománysűrűség. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. Ez lehet fordítás. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. A talaj-előkészítés. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. deszka. paprika. közepén (pl. tömörítés. altalaj lazító. 40 .

Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. – a gazdaságosság javítását. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. így: – a trágyaanyagok megválasztása. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. – fűtés. – a trágyázás időpontja. – a trágyaanyagok elosztásának. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése. A jó vetőágy sima felületű. rendszere.és műtrágyák. – fagyvédelem. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. eszköze a kombinátor. amelyek közvetlenül. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. – az üzem növénytermesztési struktúrája. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. olykor tömörítése. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. 41 . kellően ülepedett. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. – a termesztett zöldségnövények igényei. illetve a szedési idény meghosszabbítása. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. s gyommentes. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. E munkafolyamatot akkor végezzük. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. – árnyékolás. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. – a trágyaellátás lehetőségei. 2. fejezetben!). – a takarékos anyagfelhasználást. valamint a gyommentesítés. ökotechnikai eljárások: az éghajlat .– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. – pótmegvilágítás.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Az ápolási munkák csoportosítása a.5. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. – az üzem technikai színvonala. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. A trágyaanyagok lehetnek szerves. aprómorzsás szerkezetű. kijuttatásának módja. a zöldségnövény levelére.

– talajtakarás. – tetejezés. kártevők elleni védekezés. betakarítás. értékesítés és a tárolás. – lelevelezés. – bördők kitörése. A zöldségnövények szedése. szedésük ismétlődik. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. – roncsolás. kötés elősegítése. a halványítás. – metszés. Zöldségnövények betakarítása. a. – fattyazás. a növényi részek eltávolítása. – termékenyülés. tárolása. – kacsozás. b. időben történő ellátása. – növényápoló talajművelés. – idegenelés. – hajtásválogatás. azonnal felhasználásra kerülnek. – indarögzítés. 42 .6. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. kezelése. 2. – nem érnek egyszerre. csökken beltartalmi értékük. – gyomirtás. – kötözés. – kórokozók. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. – oldalgyökerezés. – tápanyagellátás. a rögzítés. a növényvédelem.– szél elleni védelem. vagy folyamatos. hajtáscsúcs visszacsípés. betakarítása A zöldségnövények szedésénél. a talajjal összefüggő munkák. – töltögetés. – érés gyorsítása. áru-előkészítése. – aránylag gyorsan romlanak. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. – öntözés.

leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. b. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. így: – időleges. – egyszerű létesítményekben. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. – a termés felhasználási célja. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. vagy átmeneti tárolás. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. A technológiai (gazdasági). A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet.– sérülékenyek. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. d. – a betakarítás módja. s továbbszaporításra alkalmas. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. A tárolással az a célunk. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. A betakarított. helye. s a szállítási távolság. – a termés érettségi állapota. c. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. vagy felhasználási érettség azt jelenti. – tartós tárolás. A biológiai érettség azt jelenti. – korszerű tárolókban. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. – a leszedett. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . feldolgozó ipar igényel. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. – gépi betakarításuk speciális eszközöket.. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. méret. amelyet a fogyasztó. – osztályozás. nagy pontosságot igényel. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. válogatni. – szedésük többségükben kézzel történik. – csomagolás. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. stb. – szállítás. az érettség és napszak függvényében. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. – az időjárás.

) (1966): Zöldségtermesztés homokon. – padlásokon. Tomcsányi P. Budapest. Budapest. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. (1983): Zöldségtermesztés. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. Géczi L. 3. (szerk.– árkos. Mezőgazda Kiadó. – hűtőtárolók.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. – prizmás tárolás. Budapest. Budapest..15 %-a mondható elfogadhatónak. Mezőgazdasági Kiadó. Hodossi S. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. Mészöly Gy.1.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. Hodossi S. – raktárakban. (2002): Zöldségtermesztés I. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését. – pincékben. Nyíregyháza. Terbe I. (1980): Zöldséghajtatás. (1973): Piacos kertészet.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. – kishalmos tárolás. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S. (szerk. Kovács A. Mezőgazda Kiadó. A szőlő növényt életfunkciói. Mezőgazda Kiadó. MMK. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . Budapest. A kertészeti marketing alapjai. Kovács A. Nyíregyházi Főiskola. Budapest.. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Fehér B. – boksz-palettás tárolás. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 .. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. Budapest. Somos A. – tartályládában tárolás. Somos A. Turi I. szalmabálás tárolás. – szabályozott légterű tárolók. – nagyhalmos tárolás. Koródi L. – gúlás.. barázdás tárolás... Mezőgazda Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. (szerk. Mezőgazdasági Kiadó. Terbe I. – önszellőztetéses tárolás.

Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. továbbá a napfény energiáját. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli.környezetéhez. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell.1. minősége. A rügyfakadás 10-13. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. ekkor jó évjáratról beszélünk. elemeinek. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. több színanyagot termelnek. Héjuk vastagabb lesz. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. az ottani időjárások rendszere. a virágzás 12-14. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. – fiziografikus tényezők. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. azok változása. ami 10 oC körüli. 3. A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el. – biotikus tényezők. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. a. a levegő nedvességét. – edafikus tényezők. b. Amennyiben az éghajlat kedvező. A környezeti tényezők. kerete. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. a környezet jelenségeinek. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. hőmérsékletét. s az idő folyamatos változása az időjárás. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. Az éghajlat (klíma) az időnél. A 45 . A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz.7 o C. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. anyagainak mennyisége.1. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés.1-22. a légmozgást. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. időjárásnál elvontabb. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. mint az élet primer energiaforrását. Asszimilációja élénk. A júliusi középhőmérséklet 20. Fényben a bogyók jobban színeződnek. mint az árnyékban fejlődötteké. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. bonyolultabb fogalom.

napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki.5-48. a déli 20-40.2. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. a bogyók cukor-. A szőlőtermesztésnek vertikális. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. száraz időben ez az érték 1. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. utána csökken. 46 . A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0.5 liter. színanyag. -10 oC-on. Előnyös. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. a zsendülő bogyók -2. felhős.50 oC-on szenvednek hőkárosodást. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. savtartalma. változását sok más tényező is befolyásolhatja. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak.45-0.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC.és csapadékviszonyokat determinálja.62 oC. kb. Csapadékos. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. míg a mediterránban 250-260 nap. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. az európai fajták -5. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. Kedvezőtlenek a forró. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. aromaanyagai csökkennek. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. A csapadék A víz a csapadékból származik. fény. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek.és extrakttartalma nő.5. A bogyók 40 . szélességi fokig emelkedik.5-1 mustfokkal csökken. Az állományklíma alakulását. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g.5-5 l vizet képes elpárologtatni. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. tépik a leveleket. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. homokverést okozva. mint a makroklímában. Az őszi levelek -2 oC-on. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. míg az amerikai fajták csak -9. a 40. c. a terméshozam. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti.. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200. Hazánk a 45. 3. minimális aktív hőösszeg 850 oC. szélességi fokon történhet gazdaságosan. s mozgatják a laza szerkezetű homokot. száraz és hideg szelek. a nagy szélviharok. mint a szárazságot nehezen viselők. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. e. -6 oC-on károsodnak. Hatása lehet előnyös és előnytelen. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5.5. A tengerszint feletti magasság a hő-. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva.5-3. d. -3 oC-on. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik.1. északi szélességi fok között fekszik. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. A cukor felhalmozódása dél felé. A szélviharok tördelik a hajtásokat. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll.

Lösztalajon színben gazdag. közepes. A gyökerek képződése. szaprofita baktériumok és gombák. így: 1. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. a gyomnövények. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. extraktban szegény. a szomszédos erdők. gyorsan öregedő. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. mint a mészben szegényebb talajokon. 3. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. alkoholban gazdag. baktériumok.2.1. vagy savas.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei.3. mélységét. köztesen termesztett növényfajok. tagolódás 47 . A talaj fontos. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. zamatos borokat kapunk. átalakult (metamorf) kőzetek. gombák és állati kártevők. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. Hazánkban a déli. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. mésztartalmát. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. mechanikai összetételét. humusz. 3. színét. – fizikai üledékes kőzetek. kötöttségét. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. illatos. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. üledékes (szediment) kőzetek. – kémiai üledékek. tüzes. 3. közepes extrakttartalmú. stb. – szerves üledékek. A homoktalajok bora inkább lágy. többségében savas.és tápanyag-tartalmát.1. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. fakultatív parazita élő szervezetek. típusát. 2. különleges zamatú. vízáteresztő és megtartó képességét.4. kiváló minőségű.1. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. rétegezettségét. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). kémiai sajátosságait. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. testes. mint a vírusok. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. 3. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita.2.

az ebből elágazó a másodrendű. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . újra képződnek. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. 3. a talajoldatból veszi fel. két sorban váltakozva helyezkednek el. levelek hónaljában egy ún. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. barna színű. tőgyökérnek hívjuk. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. a felszívó öv (20 . nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. A fiatal. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. 48 . szárcsomón (nóduszon). vízzel együtt. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. párás környezet. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. kedvező hőmérséklet. differenciálatlan sejttömeget képez. A gyökér a tápanyagokat oldott.) az fejlődésnek indul. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. kacsokkal kapaszkodó.2.30 mm) teljes hosszában. leváló pararéteget képez. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. láthatóvá válik. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. vagy virágzat található. amelyből járulékos gyökerek törnek elő.2. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. kúszó cserje. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. A járulékos gyökér az elsőrendű. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. A szár szárcsomóin levelek vannak. téli rügy. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. ionos formában. s a gyökér növekedésének megfelelően. ízközben van a kacs). amely a holtkérget is áttöri. A gyökérelágazásokat. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. ízköz magasságában alakulnak ki. Az első elágazás az elsőrendű. s azon áttörve. Ezek csak néhány napig élnek.10. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. melyek egy síkban. Az alsó. Ez azt jelenti. s a felszínre burjánzik. egységesen létezhet. stb. sajátosan. A dugványt. Kacs Alulról a 3-5. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák.

így sok alapi rügy képződik. ezek: – hímnős virág. – levélszél. egyes fajtáknál 7. – felső oldalöböl. a porzók nem. ezeket követik a többiek. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. köröm nagyságú. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. vagy zsíros tapintású. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. pásztorbot-szerűen meggörbül. A párta. – vállöböl.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. ahol a porzó és a termő is fejlett. A vitorla néhány cm hosszúságú. ún. „íz” látható. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. – levélváll. mert fő.és mellékrügyeket is tartalmaz. – levéllemez. A levél fonákon légző nyílások találhatók. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. ahol a magház fejlett. vagy szőrözött lehet. A bogyó részei: 49 .A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. – alsó oldalöböl. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. 3. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. A magháza felsőállású. A porzók száma 5. – középső karéj. – nővirág. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. de mivel vegyes rügy. A levél fonák csupasz (sima). s rajta a legnagyobb levél kb. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. s fürt letörhetőségét elősegíti. A bogyók mérete. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. – csúcskaréj. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. redukált a magház. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. A levél részei: – levélalap. Lehet sima. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. – hímvirág. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. – alsó karéj. alakja. – levélnyél. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel.2. ahol fejlettek a porzók. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket.3. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. A kocsány folytatása a fürttengely. illetve lazaságát.

– kocsánykorona. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. – bogyóhús. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db. – 12. – gyökérnyak – tőkenyak. s ezeket telepítik. – 22. – mag. a választott művelésmód szerint. – 3 g-ig közép nagy. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. de általában ennél kevesebb. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – ugarcsap.5 mm-ig nagy. – bogyóhéj. – mag háti oldal. – edénynyalábok (ecset).5 mm felett igen nagy. – 22.2.4. – gyökértörzs. –5 g-ig nagy. – oldalgyökér. A bogyóhús színanyagokat (is) termel.5 mm-ig közép nagy. – magcsőr.– bogyókocsány. – kordonkar. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. – törzs. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. – 17. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét. – csercsap. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. – harmatgyökér. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük.5 mm-ig „könnyű”. – termőcsap. 3. – magtörzs. alakja igen változatos. A vessző belső morfológiája 50 . A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik. A bogyó tömege. – termőalapok.

gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell.3. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. A nemesítők célja betegség ellenálló. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést. Az induló alapanyag (alany. – ízválasztó.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája.3. 3. – fatest. A szülő párokat úgy kell megválasztani. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek.1.3. 3.és lágyháncs rétegek. – elhalt kéreg. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. – főrügy. Ezek: – gyökeres dugvány. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. annyira sokszínű annak belső szerkezete. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. – bél. – bujtvány. – oltvány. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. – mellékrügyek. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van.2. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. 3. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. a fás. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. – élőkéreg. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap.

hogy bizonyos elnevezésű. Az érett vessző szálkásan törik. Hűtőházban is.3. A terület nyílt fekvésű legyen. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. 0. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú. A dugványiskola helyének megválasztása. nádszárakhoz) kötözzük. A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. páratartalma pedig 85-90 %-os. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. amely egy. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. rügydugványokról. szikkasztjuk. majd egyenként méretre vágjuk. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre.3. nagyobb odafigyelést kíván. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. A mélyedésekben. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. Az előkészítés „talpalásból” áll. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk). de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen.5 cm-esre történő metszését jelenti. vagy két rügyet tartalmaz. 3. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. a pára. Egészséges. A vesszőket csávázzuk.4. 52 . 8-12 mm átmérőjű. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. majd kötegeljük. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. Ezt az indokolja. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk.3.rendelkezők – részére kötelező. az éretlen pedig hajlítható. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. „teknőkben” „megül” a harmat. előkészítése: 7-7. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. még az előző év szeptemberében végezzük el. szikkasztjuk. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. amely azon vesszőből állítható elő. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. 3. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. beáztatjuk. Ennek alapján beszélhetünk pl. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. A legalább 50 cm mélységű forgatást. 50 cm-es darabokra metsszük. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni.és hajtásképződésre serkentjük.

és fekete fóliával letakarhatjuk. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. – csonkázás. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. A pajorkár jelentős lehet. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. közepén. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. Ügyelni kell arra. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. ekével). A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. mint az esőszerű. gyökeres anyag kiszedésére november elején. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. Az öntözés lehet esőszerű. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. A dugványvesszők egymástól való távolsága. s ebben géppel rést nyitunk. barázdás és csepegtető is. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. betapossuk. amelybe behelyezzük a dugványokat. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. mint más iskolázási módnál. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. – hajtásválogatás. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. Géppel elkészítjük a kb. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. majd beöntözzük. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. később a lisztharmat fertőzésére. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. s géppel két oldalról tömörítjük. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. mert itt a harmatgyökerezést. 30 cm-es magas bakhátat. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. 53 . A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. május közepétől a peronoszpóra. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. míg a kész. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. majd beiszapoljuk.

Nyár végén végezzük a csonkázást. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki.5. a függőleges helyzetet biztosítja. kötegekbe. az egyik rész a nemes. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. a fába-fás. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. vastag fa. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. homok). – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. ügyelve arra. kötegeljük és címkézzük. körkörös elhelyezkedéssel. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. és a tőkenyakba oltás.és dombvidéki telepítéseket érinti. A perlitet először vízzel.és háncsréteg) olyan. s ezt követően kézzel szedjük ki. – 3 helyen átkötve. a középső kötésre kerüljön a címke. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe. az alany és nemes vessző fajtája. november elejei fagyokat. Inkább várjuk meg az október végi. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. majd később tápoldattal öntözzük be. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. és db-száma. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni.3. majd fedett színbe szállítjuk. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. jól fejlett gyökér. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük.12 mm vastag vesszőket. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. címe. A hegy. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. – 3 db. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. kategóriája. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. de az alföldi területeken is alkalmazzuk. amely stabilitást. a zöldbe fás. Alanyvesszők termelése: 54 . amelyek hatására a levélhullás megindul. a zöldoltás. A kb.

Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. talpaljuk. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. mint az alanyt. vakítjuk (rügyek eltávolítása). Az ültetvény kb. Jó minőségű metszőollók. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. páradús körülmények között. A vesszőket (alany. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. s e csapokat nylon zsákokban. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. Ezek: – a vesszőtároló. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. 55 . az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. mert erős fagy esetén a rügyek. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). ahol méretre vágjuk. vesszők kárt szenvedhetnek. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. – a jól megvilágított oltóhelyiség. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. illetve vesszőt. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. Ma már oltógépekkel oltanak. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. és nyalábosan ehhez kötözzük. szikkasztásból. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. csávázzuk. talpalásból és vakításból áll. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. áztatjuk. alacsony hőmérsékleten tárolják. 30-32 oC-ot kell biztosítani. Itt is az áztatásról. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). amellyel szemben kacs van. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. míg az előhajtatóban. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. végéig tart. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. kezdetben. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. áztatásból.

Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. taposással rögzítették az oltványokat. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. majd bakháttal fedték. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. Az előhajtatás ideje kb. s erre helyezik rá az oltványokat. oly módon. gyommentesen tartása. Rétegezve. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. Szokásos a résbe történő iskolázás is. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). hogy az ún. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. ügyelve arra. földbehúzás után. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel.Az alanyvesszőn kb. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. 1. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. s ezt követően beöntözték. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. kambium a kambiummal. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. illetve a talp kerüljön a láda aljára. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. majd az oltványokat e résbe helyezzük. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. majd a föld 56 . akkor a háncs a hánccsal. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. vagy perlittel takarjuk. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. A bakhátak porhanyítása. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. a harmatgyökerezés. Ha a két komponens vastagsága azonos. kibontása.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). suhintó próbát is kibírják. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. A nyelveket egymásba illesztjük. azért is. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. A megtelt ládát talpára állítjuk. 1 hónap. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. kissé hátradöntve. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. fa a fával érintkezik. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. fűrészpor) és tüllel fedjük. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. A gyors kallusz-képződés a cél.

az első fagyos éjszakákat követően. A csepegtető öntözés kedvező. mint a termő szőlőben. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. Itt zsúfoltan. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. csonkázzuk vissza azokat. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. Az alsókat távolítsuk el. annak ellenére. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. szakszerű és sok munkát jelent. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. fajtaváltás. Ismeretes a zöldre fás oltás is. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. csak a vesszők felső része legyen látható. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. A prizma maximum 1. zöldoltások között a legbiztonságosabb. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. a legfejlettebbet.visszahúzása az etiolált hajtásokra. hogy az ún. az időjárástól függően. Ha az ősz nagyon száraz. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. megakadályozva a rügyek kihajtását. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. Az öntözések száma 4-6 közötti. új fajták elszaporítása. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. a talajművelést akadályozzuk. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. talaj közelében helyezkednek el a növények. ráfordítás.5 m magas lehet. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. s oltványok közé is homokot szórunk. célszerű a kiszedés előtti öntözés.

pl. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. Az árkot betemetjük. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. az árokba érett istállótrágyát. Nyugalmi időszakban végezhető. vagy fűzvesszővel jelöljük. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. április). A tőtávolságot 1-1. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. 3.2 m-es sortávolság. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. 100-120 cm-re egymástól. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. Ennek alapján alakult ki a 3-3.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. Ismerünk ún. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. A sor. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. Immunis homoktalajokon folytatható.2 méterben határozták meg.4. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. porbujtást is. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. a hajtások beérése miatt. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. hogy az oltáshoz vékony. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. Az ültető huzalon pl. 58 . míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. Az oltványokat.

Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. változtatható elemei. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. míg a belsőké 2-2. a fajta. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. néhány év után „roggyant” tőkéket. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. amely művelésnél karó nincs. a növényvédelem vegyszerei.4 m. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban.5. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. 3. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. és ezáltal a hajtások egymást tartják. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk. egymástól 25-30 cm-re. a tőkeművelés mód. de számítani kell a műanyagburok töredezésére.6 m. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni.és hajtástartó huzalokat. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb.2-2. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni. Ilyenek a sor. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. Karós támrendszer. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja.5.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. Vannak rugalmas. a támaszrendszer. Műanyaggal bevont huzal is használható.1.5 mm legyen. 59 . amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. a tápanyagpótlás. A végoszlopok hossza 3-3. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar. a táblaméret és az utak. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. mint a tőketerhelés. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát.és a tőtávolság. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el.

szálvessző 9 rügy felett. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. félszálvessző 6-8 rügyes. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. és generatív produkciói (a terméshozam). Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. Értéke minden esetben nagyobb egynél. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület.2-1. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). hosszúcsap 3-5 rügyes. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. Értéke széles skálán változik 0. ahol X = rügyterhelés. 60 . A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt. A rügyterhelést a rügy/tőke. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. vagy rügy/m2 alapján tőkére. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. X1 = alva maradt rügyek száma. még télen fagymentes napokon is végezhető. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket.3 között. Utóbbi gyakoribb. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. P = fürt átlagtömeg (kg). hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük.szervezése. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. További cél pedig az. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db.

azaz szétszedve.Sima csapot az idősebb fásrészekből. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. – fürtritkítás. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. – a lelevelezés. kar. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. – bogyóritkítás. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja.2. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. mert igazítani. teljesítményét. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. – a hajtások fésülése. – a fürt harmadolása. – a csonkázás.5. függőleges irányba rendezése. pl. Metszés előtt. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. A kétéves részen metszett csap a csercsap. – a gyűrűzés.3. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. – a termőhajtások bekurtítása. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. 3. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. – a törzstisztítás. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. melynek ideje március és április eleje. defóliálás.5. 61 . 3. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. E munkáknak az elvégzése folyamatos. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. minden esetben rövidcsap. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. ilyen munka a: – pótbeporzás. pl. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja.

A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. 62 . a tápanyag pótlás azt is célozza. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. A kapcsolt műveletek előnyösek. a késes és lúdtalpas mélylazítók. P. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. mint a termesztett növények többsége. Szüret előtt érés alá kapálnak.5. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. a csipkéslevelű tárcsák. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. a sorok pedig tűzdeltebbek. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. hogy megőrizzük. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. kerülni kell a talajforgatást. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. amelyeket makroelemekként ismerünk. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. K. mint a gyümölcsösöké. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. További kísérletek azonban azt bizonyították. Mn. vagy kézi kapával végzik.4. A sorközök azonban keskenyebbek. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. hogy tartósan. életünk fenntartója. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. Ca. esetleg kombinátorral kapcsolva. 3. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. Cu. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. Zn) is szükségesek. N.

A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. adatsorokat közölnek az adottságokról. ismert értékekhez való viszonyítással történik. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. azaz kalibrált. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. A permettrágyázás lényege. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. hogy időszakonként. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. egységes eljárások nincsenek. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. csak elvi ajánlások. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. tehát folyadék fázisból veszi fel. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. mint vizsgálati módszer. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. A foszfor. fehér része. A levélanalízis adatainak értékelése standard. ennek is a végelágazásai. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. 30 %-al meghaladja. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. A gyökér szállító része. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. Ennek a gyakorlata igen változatos.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. a jó indítást. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. sok részletből álló bonyolult folyamat. hogy jól oldódó. különösen akkor. A levelek felveszik az anyagokat. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. 63 . A talajvizsgálatok.

Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. alakultak. Kisebb területek barázdás. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. 64 . Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. akkor részleges levélhullás következik be. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. Ez nem abszolút érték. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. vagy árkos öntözést alkalmaznak. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. mert a szórófejek vándoroltathatóak. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni.5.5. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. A módszer azért is jó. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. a kornak megfelelően fejlődtek. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300.3. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás. Ez olcsó és egyszerű megoldás. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat.

miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer.6. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. – a szőlőilonca. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé.6. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről.6.5. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő. vagy metsző ollóval vágják le. A szőlő betakarítása 3. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz.1. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. egyik legmunkaigényesebb művelete. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. mivel lehet. – a szőlőmolyok. hanem a sav cukor aránya. zamatanyagok megfelelő kialakulása. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. 3. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. – a szőlő-gubacsatka. – a szőlőgyökértetű. – a cserebogarak. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. 3. 65 . tisztogatás és a csomagolás során. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. mivel nem adható egységes technológia. az íz-. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő.

zöld és madárkás bogyókat. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. Ha szőlő eléri a technológia érettséget. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. cukor. minőségi vagy különleges minőségi stb. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. A minőségi borok esetén legalább 15. 66 . hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. Általánosságban azonban elmondható. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. színelve szedjük. vagy tárolásra történő csomagolással. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. de nem biztos. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk.2. A próbaszüret során a szőlő cukor. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. Számos esetben előfordul. nap. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. magvatlan. penészes vagy rothadó bogyókat. amelyek rontják a fürt szépségét. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. 3. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat.Az étkezési szőlőt válogatva. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. a különleges minőségű bor pedig túlérett. hogy elpárologjon a felületéről a víz. hogy több menetben történjen a betakarítás. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. repedezett. vagy cizellálás. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie.és savtartalmával szemben. Amennyiben szedés.6. akkor kezdhető el a szüret. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. mely legalább 19 mustfokos. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült.és permetlé perzseléses. Ez a művelet a fürttisztogatás. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. homokveréses. romló bogyókat. inkább 10-14 órát várni kell.

és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. mint a kézzel szedettek. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt.Sz.II. Prohászka F. Mezőgazda Kiadó. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. Budapest. Csepregi P. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. – a szőlőtőkék sérülnek. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait.. (1993): A szőlő és termesztése I. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Géczi L. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. Budapest.Lőrincz A. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. Budapest. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. hogy a termés sérülésmentesen. Mezőgazdasági Kiadó. Ezt tehergépkocsira emelik. A kézi szedés nem változott az évszázadok során. (1986): A szőlő és a bor. Molnár I. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. és a feldolgozóba szállítják. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. .. Athenaeum R. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. Kaiser G. Kozma P. Akadémiai Kiadó. Nyíregyházi Főiskola MMFK. Társulat. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. (1999): Szőlőtermesztés. Mezőgazda Kiadó. és nagyon ügyelnek arra. Budapest. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. Nagy L. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik.. A gazdákat az foglalkoztatja. Nyíregyháza. és ez kihatással van a következő évi termésre. 67 . Technikailag előnyös az a megoldás.