Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

....9...2. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye ..... A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból ............................................................ A talajigény ........................................1..............................1...........................................................................1....2.......................................... 31 2... 33 2..............2.......... Gyümölcstárolás .... 7 1.......................................TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............ 11 1........................... A makro.........................................6...1..............1.......1..... A zöldségfélék termesztési módjai .............................8.......5................. Tápanyag-gazdálkodás ................................1....................................................................................1.......... 12 1....... A gyümölcstermő növények szervei .........A termőfelület alakítása és fenntartása ..... A fa és cserje testalakulása ................. 6 1..1.............................................. 10 1. 36 2...... A szervestrágyázás ......................1...3.. Ültetvények területmegválasztása .......................................1....... 37 2................................. 36 2.......... 8 1........................... 25 1. 9 1......... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai...........1....................... 35 2...........4...................... 21 1......................3...........................1...... Talajtani tényezők ........................................................9.................. 25 1.....2.1................................ tárolása ............Gyümölcsszüret ................................2.......................................3........... 6 1.............2........................... A zöldségfélék környezeti igénye .....1..................... 5 1.......................................... 10 1......... 23 1.............3......................... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ............................................................. Éghajlat..................... 11 1.........................2.... környezeti igénye ........................2.................................... A tápanyagszükséglet meghatározása ..........8... 6 1.. Gyümölcsültetvények létesítése ................................. A vetés .5................10.. Gyümölcstermő növények terület......... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre .................. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ...................................3......... 31 2.......... A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ................ 27 1................... 8 1................2....... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben...............................4................................... 37 4 .............. A telepítési terv ... 15 1...és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ....... A termesztő létesítmények .........................................................5..............................................3....................................3..1............... A zöldségnövények csoportosításának szempontjai ................................................................................... 31 2...........................................9................................................................. 5 1........... Metszést kiegészítő eljárások ....... Egyéb ápolási eljárások ...................................... 18 1........................................................... A zöldségfélék csoportosítása..... 4 1............................. 30 2............................................................................................... A fényigény ................................................ 24 1............... kezelése............2................2......... A palántanevelés .........................................................10....8........................................................................................ 35 2...... 17 1................ 12 1..................3....................... 21 1............................... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM .......................... A gyökérrendszer ...................10...........6............. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása ............................. éghajlati tényezők ......9.....................6...............................7......................................... 6 1......................és a talaj előkészítése...................10................ csomagolása... ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ......6.............3......... 5 1.... Hőmérsékleti igény .......................................2............................. 17 1.............. termesztő létesítmények ..........2..... A zöldségfélék szaporítási módjai...... 31 2..5...........3.................... Domborzati tényezők ............................................... A zöldségfélék termesztési módjai.............. 26 1. A vízigény .....4....... A gyümölcs betakarítása.......... Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ..... 12 1.1......................... 14 1.......................2..1......3.2................................1...........................................................................10....................................2...........................................................2............................................... 5 1...........................................................................

............................................................. 64 3.................................. A fiatal és termő ültetvények gondozása............................ A szőlő környezeti igénye ......................................................................................... SZŐLŐTERMESZTÉS ............ 46 3..............................4.... 46 3..............................................................................................3........... kezelése............................5...2..... Zöldségnövények betakarítása... A talaj-előkészítés...................................................................................5.. Öntözés ..............5.....................4........... 39 2............6.............. 43 3.......2...........3................................................6......................................................5.............................................3..........................................................3...3................................................ 59 3...............1......... A szőlőnövény részei (morfológia) ........... A szőlő betakarítása .......................... A szőlő növényvédelme ......................... Csemegeszőlő betakarítása ................................ Rügydugványok .................................................... Zöldmunkák ................... Szőlőoltványok előállítása ...2...........................5............6........... 42 3.....................................................1....1.................................................... 49 3................. 58 3......................................................4........................................................ A biotikus tényezők .. 44 3............................................................... 47 3........................................................... 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ................ A hajtás és oldalszervei .............3................... 49 3........4....1...........6.............................................. A szárrendszer ... 50 3....................... 56 3............................1...................... 62 3........................ 43 3...........................2.......2..............5.........................1. vetés . Tápanyagpótlás....................................................... Gyökeres dugvány előállítás . A szőlő telepítése ...................1.........3............................................................................... Talajművelés ................2.............................................. Borszőlő betakarítása ................................................................... A szőlő szaporítási módjai .... 60 3.....3............. 49 3...........................1.............. A klimatikus tényezők ........................... Magról történő szaporítás ..................... A fiziografikus tényezők ........ 53 3............. 48 3.....................2................................ tápanyag-gazdálkodás...... egyszerűbb tartósítási eljárások ........ 38 2.........1.......................5..... Az edafikus tényezők ........ Termőkorú szőlő ápolási munkái ...................... 45 3......................................................... A gyökérzet .......... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM .....................................................................................................................................................................3............................2..............................................1.......................2........................ tárolása.... 46 3.......... Ápolási munkák....................................................................................................... 64 3................................... 50 3.. 66 5 ......................................5......................................................................... 58 3...................................... 63 3.......................................4.......... áru-előkészítése.2............................3........... 43 3.........5..............................................................................6.............. 45 3.4........ Ivartalan szaporítás...2... 61 3................5... A virágzat és a fürt ...................

Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. 2011. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el.és fitotechnikai tényezőkre. kielégítése. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. és a termesztéstechnológiával. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. különös tekintettel az öko. amely eltér a ma megszokottól. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. -irányítást) és értékesítést igényel. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. – a zöldségtermesztést. sohasem feledve a környezeti. év végén a szerkesztő 7 . a piac. – a szőlőtermesztést. megegyezik a kertészeti tudományokéval. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. annak főbb feltételrendszereivel. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. melynek növénytani. Nyíregyháza. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. kereskedelmi viszonyokat. így: – a gyümölcstermesztést. az általános.

a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra.1. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. kajszi és a mandula. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. d. amely lombhullást. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. inkább a nyári forróság az.2. ill. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. a bogyók perzselését és hullását okozza. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. szilva. meggy. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. c. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. birs. cseresznye. szamóca és a szeder. a Budai hegység. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. piros és fekete ribiszke. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. hideghatás is. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. 8 . ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. málna.1. b. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. 1. A dió egyes. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. köszméte. A fényigény a. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. tudnunk kell. dió és gesztenye. A gesztenye mérsékelt égövi növény.1. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között.1.1. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. a Mátrai hegyvidék. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. Nálunk későn virágzik.

3. amelyek termőrétege mély. szilva.1. b. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. Az alma. – a talajvíz mélysége. őszibarack. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. a mandula. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. a szilva. meggy és a kajszi – előnytelen. míg a málna. A körte. – a levegőzöttsége. cseresznye. a kajszi. a birs alanyon nevelt körte.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik.1. a cseresznye és a málna. b. cseresznye. meggy és a dió.2. szilva.2. Közepes vízigényűek: A cseresznye. – a kötöttsége. dió és a gesztenye esetén 150 cm. – a tápanyagtartalma. a körte. a szamóca és a köszméte. cseresznye. 1. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. – mint a magonc alanyon nevelt körte. – a talaj szerkezete. A vízigény a. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. 1. 1. a szamóca. a piros ribiszke és a köszméte. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. birs. a dió. a málna. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. az őszibarack. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. a szeder és a feketeribiszke. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. Éghajlat. részletes megismerésének. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. c. mogyoró. ribiszke és a köszméte 100 cm. az őszibarack. 9 . vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól.1. d. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. a birs. 1. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. a mandula. talajtani és domborzati tényezők).4. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati.

vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. virágok és a terméskezdemény. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul. 10 . A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. valamint más életfolyamatnak. a törzs és vázágak. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. az őszibaracké 9. 1. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt.5°C. ez azonban tájanként változó mértékű. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. ezt követik a hajtásrügyek. csapadék. Az egyes gyümölcsfajok. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük.2. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. A téli alma biológiai nullpontja pl.2.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. Az egyik maximum június-július hónapra esik. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. majd a vesszők. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. télen a -25– -30 °C-os hideg. fény és a levegő mozgása tölti be. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. biológiai nullpont. gesztenye) megtermékenyülését segítik. s bekövetkezhet a hő halál. az ún. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. a Dunántúlon 600-700 mm. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. víz. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. 6°C. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. mogyoró. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. fajták és alanyok talajigénye eltérő. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják.

melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. de szemben a cserjékkel. a diót és a gesztenyét. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. a szilva és az őszibarack. lédúsak. Ide soroljuk az almát. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. a szilvát. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. 1. főtengelyük a fatörzs. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. de föld feletti részük levélzet. a mandula. bár arra is akad példa. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. az őszibarackot. a kajszibarack. A dió. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. melyek a koronát képezik. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. a cseresznyét. Csoportosítás a testalakulás. Csonthéjas gyümölcsűek. majd ezt követően elpusztul (pl. Félcserjék. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. 11 .A talaj az a tényező. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. a felső része lágy szárú. a naspolya. évelő növények. melyek alsó része fásodik. Cserjék. 1. Héjas gyümölcsűek. a szeder és a szamóca.3. ez a termésük. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. a ribiszke és a köszméte. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. a meggyet. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. a köszméte. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. a mogyoró. Almagyümölcsűek. a kajszit. ez a következő évben termést hoz.3. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. Dudvaszárúak. a birs és a naspolya. a málna. Ezen helyezkednek el az ágak. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. Bogyós gyümölcsűek. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. a meggy. Ezek fokozatosan elhalnak. Ide tartozik az alma. gömbölyű alakúak. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. A törzs és a korona alakulása külön. délkeleti és délnyugati lejtők. a körtét. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. Ilyen alakulású a birs. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. A termésük hasonló. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. a málna).2. fatermetű gyümölcstermő növények. Nincs főtengelyük. a körte. a mandulát. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. főtengelyük szintén nincs.

1. – szélvédő fasorok létesítése. Talajfertőtlenítés 12 .Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. ami lehet több éves pillangós. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. A talaj-előkészítés legfontosabb. feltöltő szerves. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. utak. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás.és műtrágya-dózisokat. eltávolítása. Talajforgatás Célszerű nyár végén. A forgatással egy időben. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. – kerítések. – vízelvezető csatornák.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. esetleg víztározók építése. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése. ügyelve arra. stb. ősz elején elvégezni. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. vagy egyéb zöldtrágyanövény.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. idegen anyagoknak. Gyümölcstermő növények terület. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. azok környezetének rendezésére.4. A kialakított. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. ill. mint a nitrogént. elektromos hálózat kiépítése. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. épületek törmelékeinek. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. kémiai és biológiai talajjavítással. amely mennyiség a kijuttatást követően . de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást.

A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. s legvitatottabb területe. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. fonálférgek. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. 1. Foszfor: A foszfor a növények energia. mint pl. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. A gyümölcstermő növények. enzimek. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. A gyümölcstermő ültetvények évelők. Ezért nagy jelentőségű. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. A makro.és szénhidrát-gazdálkodásának. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. kora ősszel kezdődik és késő őszig. késleltetése. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. meghatározója. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. tél elejéig tart. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése.5. kiterjedése. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. Az első. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. vonják ki. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. eszközének meghatározása. 13 . oxidációs-redukciós folyamataiban. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. a cserebogárpajorok. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. Ahhoz. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. stb. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. Szabályozza a plazmakolloidok működését.5. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. mennyiségileg is jelentős. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék.1. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. 1.

A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. – a talajvízszint-mélység. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. 1. – a talaj kötöttsége. Ezek testükbe építik a nitrogént. – a CaCO3 -tartalom. Kötött talajokon ritkábban. stb. – a talaj kémhatása. – a humusztartalom. kétévenként. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha).2.Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. A talajvizsgálat. különben idő előtt elbomlik. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért.3. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. Stimulálja a generatív folyamatokat. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. 14 . 1. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. – az összes sótartalom.5. amely egyébként gyorsan lemosódna. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. négy-öt évenként.5. – a leiszapolható rész. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). így növekedési rendellenességet okoz. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról.

6. vadcseresznye. kötöttebb. a vadalma. hogy az asszimilációt.és/vagy járulékos gyökérrendszer. – alacsony törzs: 60-80 cm. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek. Ha a talaj levegőtlenebb. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába. és évente kifelé háncsot.1. Az osztódó szövet. – magas törzs: 150 cm felett. A gyümölcstermő növények szervei 1. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel.6. befelé faszövetet hoz létre. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény.és a föld feletti hajtásrendszerből. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. Feladata. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. mégpedig a földben található gyökér. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. rossz vízgazdálkodású talajban. 1. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. pl. A törzs feladata a korona tartása.1. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. de erősebben elágazódik.2. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. vadkörte. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik.6. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. vagy kissé elliptikus. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. amelyből az első-. a gyökerezés mélysége. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. mint laza talajon. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. gyökerek ágaznak el. elágazott ágrendszer. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. mint a tápanyagban szegény. mint a vad alanyon lévő növények. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. vagy raktározása. Ezek a szövetek raktároznak is. – közepes törzs: 90-120 cm. 15 . A törzs keresztmetszete rendszerint kör. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. Jobb tápanyag. másodrendű stb.

vegyes rügyeknek nevezzük (pl. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. amely rövid termővessző. koronaalakítás nélkül a fajokra. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. hanem hajtáskezdemény is van. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. oldalvezérnek nevezzük. hajtás. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. Ha a függőleges növekedést szolgálják. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul.és oldalhajtás. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. körte. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. középhosszú és hosszú termővesszők. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. hogy milyen rügyből ered. A víz. és rügyről. s csúcsi részén három. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. mindig növekedési hajtások. A virágrügyek zömökebbek. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. A nyárson oldalrügyek is vannak. egyéves szárrészek. mandulára. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van. amíg a fák metszés alatt állnak.és oldalrügyek.vagy virágrügyben végződik. ezek a hajtáson. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. Az olyan rügyeket. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. ők pedig a fás részeken találhatók. A csúcsrügyeknek a hosszanti. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. vaskosabbak. attól függően. A vezérvesszők (hajtások). virág vagy virágzat képződik. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. vessző. megnyúltak és egyesével állnak. mint a hajtásrügyek. A gyűrűs termőnyárs.A gyümölcsfák metszés. nyugalmi állapotban levő. Rövid termővesszők: A dárda. 3-5 cm hosszú. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. hogy kihajtanának. vesszők. beérett hajtást. A termővesszők beérett. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. húsos állományú lesz. Rendszerint karcsúak. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. meggyre. ill. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. vagy annál több virágrügy. birs). amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. és azokból hajtás. Megkülönböztetünk növekedési. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. gyűrűszerűen alakul. Kor szerint beszélünk szemről. a dárdával.és termővesszőket. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. Középhosszú termővesszők: 16 . alma. gyakran a sérülések helyén is. A hajtás lehet csúcs. Cseresznyére. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. Természetesen a korona vázágát képező vesszők. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. s rendszerint virágrügyben végződnek. A sima termőnyárs. termőrügyes. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. hajtás. Azt a csúcshajtást. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). A korona részei: rügy. amelyekben nemcsak virág. gömbölyűbbek. amely a dárdából alakul oly módon. vezérhajtásnak nevezzük.

a méhek jelenléte stb. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. míg a szélporozta növények a dió.6. míg a csonthéjasokon hajtás. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). Részben a tartást megalapozó vázágakat. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. fagyhatás stb. a metszés ideje és mértéke. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés.és virágrügyek. vízvagy tápanyaghiány. ritkán virágrügyek.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. a termesztéstechnikától (metszés módja. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. A koronában található két. öntözés. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. vegyes rügycsoportokkal berakódott. – a fajták virágzási ideje stabil legyen. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. a fák termésmennyiségétől. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. a művelésmódtól. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. 1. A jó megporzás előfeltétele.). tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. ideje. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. A virágrügyek képződése. a gyümölcsös helye és az alany. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban.3. gibberellinek. ritkítás). Többek között. a koronában elfoglalt helyzetüktől. csapadék) is. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. citokininek stb. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. napfénytartam. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. a mogyoró és a gesztenye. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. mint 50%-ban fedje egymást. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. amelyek az almán és a körtén hajtás-. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. A teljes termővessző általában hármas.

Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. színében mutatkozik meg. Jellemző rájuk. Ezért porzó fajta szükséges. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. – elhalás. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. hogy a faiskolákból kártevőktől. klónt kapunk. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. Egészségi állapot. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. – Az ún. élvezhetők. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény.termékenyül. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. félkész oltvány). több hónapig eltarthatók. – öregedés. ha az anyanövényen érnek be. sejtmegnyúlás). amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. az így előállított szaporulat minden esetben klón. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. Tehát alapvető követelmény. hűtéssel) lassítjuk. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. Fajtaazonosság. – érés-utóérés.7. Az önmeddőség azt jelenti. 1. alakjában. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. kórokozóktól 18 . s ezen keresztül a termelés rentabilitását. így egy táblába több fajta is telepítendő. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. Ezek pl. az alma és a körte. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány.

szaporítóanyagát. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. törvény szabályozza.C. hajtás. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. majd azt koronamagasságban oltani. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. A koronába oltásnál. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában. egyéves csemeték előállítása. sarj. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. a C. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. vagy kínai bujtással. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. 19 . termékeket narancsszínű címkével látja el. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. jobb a vitalitásuk. megsemmisítteti. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. technológiájuk van. forgalmazni.A. szemzés). Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. évi CXXXI. indanövény). A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. vagy ideiglenesen szaporításra. elágazásmentes gyökérnyakú. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. egyenes. gyökér) használjuk. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. A közbeoltott. az alkalmatlan terméket kizárja. Előírja. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. kondíciójuk. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. fajták minősített vetőmagját. mint a fertőzött. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. vagy szemezni. dugványozás. Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. a certifikáltat kék.

domborzati. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. A hely kiválasztása több évtizedre. ill. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. az uralkodó szélirány. támogatási preferencia. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. ill. üzemi talajtérképek. amely az országot . gépellátottság. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez. Gyümölcsültetvények létesítése 1. szélerősség. ill.8.1. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat. A szállítási távolság. a környék gazdasági.és feldolgozó kapacitás közelsége. őszibarack). Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . konkurencia. Lényeges a piac. E faiskolai termékek 0 . A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. szabadföldi vermeléssel történhet. tárolókapacitás. területi koncentráció. hírközlő rendszer. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg. ill.nagyon magas. útviszonyok. termesztési hagyomány. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből. vízforrás. talajadottságainak ismerete. pontos munkát igényel. specializáció. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben. Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. közlekedési-. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. szabvány határozza meg. fagyzug. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. a csapadék mennyisége és eloszlása stb. meglévő építmények. energia beszerzési. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére.35 körzetre osztja. kiemelkedések. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete.8. A mélyedésekben belvíz. 1.+2 oCon tárolhatók eredményesen.

illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. felület. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. alak. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. – fajtatársítást. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. 21 . illat.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. parásodás. – a telepítés technológiai kivitelezését. íz. – repedés. Termesztési és áruérték. stb. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek .természetes és mesterséges növénytakarójának. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. – ültetési rendszert. tárolási és utóérlelési igény. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. tápanyagtartalmára. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. termőhelyi igény. állománya. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. gépi betakaríthatóság. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. gépi osztályozhatóság.és fajtamegválasztást. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket.2. kémhatására. konzisztenciája. mésztartalmára. A 3000 m2. – beltartalmi érték. betegségekkel szembeni rezisztencia. – kocsány és elválása.a számbavételétől sem. Alany. – kitárolás utáni állékonyság. zamat.8. b. c. –termésbiztonság. a magbél jellemzői. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. koronába oltásnál). 1. – nagyság. – a hús színe. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . – szállíthatóság.). – tárolhatóság. A telepítési terv A terület. így a – héj színe és egyéb sajátosságai. –a magtartalom. Ritkább a törzsképző alanyok használata. – alany. vízvezető képességére.

A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. egyenlő szárú. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. hagyományos ültetvényekben. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. egyenlő oldalú háromszög. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. Fontos szempont. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. az 22 . tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. alma. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. jó kötődési hajlam. őszibarack). vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez. akkor nemcsak fölösleges. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. azt szabályos telepítésnek nevezzük. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. mint a nagy fájú. körte. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása.0-2. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. hármas kötésű. Így. A sor. fajtáról-fajtára. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. A biztonságos.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. A sor. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. azaz önmagukban is telepíthetjük. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. A gépi műveléshez átlagosan 2. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. sterilitás) kell figyelembe venni. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. hogy legyen.

– Az ültetési anyag előkészítése. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. – A sorirány kijelölése. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. Így: – a természetes gömbkorona. a célnak megfelelően módosítható. a koronaformának olyannak kell lenni.területpazarlásnak tekinthető. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. – A sorhosszúság meghatározása. Olyan ültetési forma. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett. – a gyümölcssövények. ill. Így: – az orsó koronaforma. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. – a nyitott koronák. – a karcsú orsó.és tőtávolságnak. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. – Az ültetés időpontjának meghatározása. – a sudaras ágcsoportos korona. – Az utak kijelölése. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. – a katlan korona. – a kombinált korona. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. azok környezetének rendezésére is. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. így: – a ferdekarú sövény. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. Gépi betakarításhoz például a sor. – a szuper orsó V-alak. – a sudaras szórt állású korona. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. valamint a katlan koronák. koronaformák a. – a termőkaros orsó. – a szuper orsó. – a V és Y alakú sövények. b. 23 . a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. ill.

középhosszú. a sudár helyzetét. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át. 24 . rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. stabil vázág-rendszerű faalakot.1. termőrész-képződését és gyümölcshozását.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. magasságát határozzuk meg. sudaras koronaformák metszésének szerepe. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. távolságát. egy hosszabb távon megteremtett előny. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. a törzsmagasságot. vázkarok számát. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. a térkitöltő elágazásokat. elősegítjük a korona jó megvilágítását. vagyis alkalmazott élettan. a vázágak. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. nem más. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. A metszés szerepe Az árutermelő. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). szögállását. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét.9. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. hosszú. ifjítása szerint csoportosítható. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. termőrészek képződnek. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. jelentősége igen nagy volt. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. A minőség javítása. a korona szélességét. az erősebb növekedés mérséklése. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. közepes törzsű. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1.9. a termőrész berakódás azonban elmarad. Minden rügy kihajt. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. koronaformát alakítottak ki.1. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. A gyümölcstermesztés.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

– gyümölcsfelszín. illetve válogatva szedés. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – keményítőtartalom. – oldható pektin. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. – szín (alap és fedő). – lenticella-parásodás. – aromaanyagok. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. ezért terjedt el széles körben. – cukortartalom. Legelterjedtebb a meggy. tartályláda kihelyezése. illetve a tárolóba. – klorofill-tartalom.2. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. – cukor/sav arány. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. Fizikai változások alapján: – keménység. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. – sejtmembrán-áteresztő képesség.és szilva betakarításnál. Szedési módok: – Kézi szedés. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. 2. az áru behordása. – gyümölcsalak. a gyümölcs szedése. – fényelnyelő képesség. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. – savtartalom. – ionkiáramlási sebesség. – nitrogéntartalom. lehet egy vagy többmenetes. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. – légzésintenzitás. – gyümölcsnagyság. 28 .10. 1. A munka három fázisra oszlik. – elektromos ellenálló képesség. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. 3. – gyümölcshús színe. – magok színe. – hőmérsékletösszeg-számítás. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni.1. – enzimaktivitás. – gyümölcslé-viszkozitás. – etilénképződés.

A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. Akkor járunk el leghelyesebben. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. Szilva: Kocsánnyal szedjük. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. 5 cm-es rekeszekbe. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. Túl korán sem szabad leszedni. Érése hetekig is eltart. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. és hamarosan fonnyadni kezd.ne legyen egy göngyölegben. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. ügyelve arra. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni.ömlesztve . Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. hogy 5-6 kg-nál több szilva . Kajszibarack: Fokozatosan érik. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. de nyugodtan várhatunk szedésével. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. Ma már bizonyított. Málna: Gyorsan érik. és így is forgalmazzák. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Nem utóérő gyümölcs. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. Dzsemnek akkor szedjük. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. „keményen érett” állapotban kell leszedni. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. 30-50 kg/fő. hanem előbb kell szedni.10. 29 . Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. mert sokáig a bokron maradnak. vagy teljesen zöld köszméte kell. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. 1. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. kosarakba vagy zsákokba szedjük. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. Kocsányostól szedjük. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük.3. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. Konzerv. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. A lehullott diót kasokba. befőzési és konyhai célokra félig. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. vagy rázva. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Lapos rekeszekbe szedjük. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. A ribiszke 2-3 hétig. ne dörzsöljük le.Körte: Nem szabad megvárni. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. leszedve gyorsan túlérhet. A csonthéjasok 2-4 hétig. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe. Konzerv célra kocsány nélkül.és zamatanyagok. ha folyamatosan szedjük. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk.

a termen belüli légcserét. a tárolási hőmérsékletet. vermek. a termesztéstechnológia (talajművelés. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. a padlások. – Az egyszerű. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. Ide tartoznak a pincék. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. az előosztályozást. héjbarnulások. Az optimális szüretidő.1%) értéken tartják.és vízellátás. A tárolhatóságra hatása közvetett. a növényvédelem stb. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok.és vízellátás. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. különféle módszerekkel állapítható meg. a tápanyag. de az ültetvény környezeti feltételei. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. a CO2 . a viaszolást. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. ammónia.és körtefajtáknak. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. ill. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. propángáz stb. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. tápanyag. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. Alternaria. a szüret. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. Gloeosporium. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. a szállítás. a relatív páratartalmat. növényvédelem). és pl. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet.és O2-tartalmat. a lehűtési gyorsaságot. fényesítő viaszolás). ULO tárolás. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma.) betegségek csökkentése.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. illetve az olyan épületek. 30 . A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. a változatlan légterű (VL). Monilia stb. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. etilén). Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. A legismertebbek az egyszerű. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). idegen szagok (motorolaj. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. illetve a vegyszeres kezeléseket. vagy száraz tárolás. 0.

Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. Természetesen ehhez az igényesebb.és dél-európai. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. egységesen csomagolt nyugat. az illóanyagok. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. de ízléses kiszerelésű. tehát csomagolni. hogy a veszteségek nem lineárisak. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. szárazanyag-tartalom. sav-. másrészt a nagyobb.és fajtamegválasztással. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. szükség van megfelelő osztályozó. mint az exportáru esetében. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. a cukor-sav arány stb. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. 31 . Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van.4. betegségre hajlamos. sőt hírközlő.10.és alapszín). az őszibarack. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. hűtőberendezésekre. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. fedő. mielőtt az a tárolóba jutna. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. erősen érzékeny viszont az alma. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni.– Előosztályozás: Célja a hibás. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. informatikai eszközökre. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. mennyiségét. a szamóca. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. az etilén. az acetaldehid stb. a megfelelő hőmérséklettel. apadási és romlási veszteség. korszerű szállító. 1. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok. beltartalmi értékeinek (cukor-.) alakulását. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. hanem az exponenciális görbét követik. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. szupermarketek. csomagoló gépekre. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. méreten aluli gyümölcs kiemelése.

Debrecen. Budapest.és Műszaki Tudományok Centruma. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). Papp J. T. (1973): Piacos kertészet. (szerk. (szerk.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1.) (1990): Gyümölcstermesztés. DE Agrár. Vaszily B. Nagy P. Debrecen. Mezőgazdasági Kiadó. A kertészeti marketing alapjai. (szerk. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. Budapest. (szerk. Nyíregyháza. Sass P.FELHASZNÁLT IRODALOM G. 32 . Mezőgazdasági Kiadó. Tomcsányi P. Mezőgazdasági Kiadó. Soltész M.. Gyúró F. Mezőgazda Kiadó. Mezőgazda Kiadó. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése. Gonda I.) (2007): Gyümölcstermesztés. (1986): Gyümölcstárolás. Gonda I.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. (szerk.) (1997): Gyümölcsészet. Tóth M. Kutatási és Fejlesztési Intézet. Budapest. Budapest. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. Debrecen. Budapest. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet.

1. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). 7. – a cukkini (Cucurbita pepo convar.2. Élettartam szerinti csoportosítás. 3. A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). Vízigény szerinti csoportosítás. – a szivacstök (Luffa aegyptica). – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. Szaporítási mód szerinti csoportosítás.és karósbab (zöldbab.1. longum). – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). A zöldségfélék csoportosítása. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. – az étkezési. 8. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. 5. – a bokor. környezeti igénye 2. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. 6. így: – az uborka (Cucumis sativus). Hőigény szerinti csoportosítás. – a sárgadinnye (Cucumis melo). Fényigény szerinti csoportosítás. patissoniana). – a görögdinnye (Citrullus lanatus). Származás szerinti csoportosítás. 12. oblonga).1. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. – a tojásgyümölcs (Solanum melongena). 2. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. pepo provar. Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. Növényrendszertani csoportosítás. 4. Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. 10. 2. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum).1. Az öntözési igény szerint. giromontiina). – a sütőtök (Cucurbita maxima). 33 . 11. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. 9. – a patisszon (Cucurbita pepo convar.2.

– a földimogyoró (Arachis hypogaea). A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). – a mezei saláta (Valerianella locusta). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. longifolia). – a saláta. – a fokhagyma (Allium sativum). rapifera). capitata). – a torma (Armoracia lapathifolia). – a pasztinák (Pastinaca sativa). gyökerükért. Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. sativus). – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. esculenta var.– a tűzbab (Phaseolus coccineus). sativum convar. A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. – a póréhagyma (Allium porum). répatestükért. – a mángold (Beta vulgaris). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). – a petrezselyem (Petroselinum crispum). – a zeller (Apium graveolens). rubra). – a turnip (Brassica napus var. amelyeket elsősorban föld alatti részükért. – a kárdi (Cynara cardunculus).vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – az endíviasaláta (Cichorium endivia). A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. gyökgumójukért termesztjük. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). rapifera). – a keszegsaláta (Lactuca serriola). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. – a rutabaga (Brassica campestris var. – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. secalina). rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. Egyéves és évelő növényfajok. 34 . – a kerti laboda (Atriplex hortensis). – a sóska (Rumex acetosa var. – az étkezési lóbab (Vicia faba). – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. foliosum). Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). hortensis).

A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. sütőtök. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . A zöldségfélék környezeti igénye 1. – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. kukorica. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. retek.és görögdinnye.7 oCban állapították meg. sóska. 2. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. capitata provar. torma. csoport: 25 oC Sárga. 35 . fokhagyma. saccharata). vöröshagyma. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. uborka. Megállapították azt is. – a karfiol (Brassica cretica convar. rubra). II. capitata provar. spárgatök. Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. borsó. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. maximum). A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. kötözősaláta. capitata) conc. italica). bullata). csoport: 19 oC Cékla. csoport: 16 oC Sárgarépa. optimum. A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. microsperma). s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. III. spárga. – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. csoport: 22 oC Paradicsom.A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea). – a karalábé (Brassica rupestris convar. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. cikória. pasztinák. gemmifera).1. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar.) acephala). hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. botrytis). zeller. burgonya. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. – a brokkoli (Brassica oleracea var. (ssp.. rebarbara. bab. V. – a kínai kel ((Brassica pekinensis). gongyloides). fejessaláta. tojásgyümölcs. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . a.35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. petrezselyem.3. capitata). – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). paprika. IV. csoport: 13 oC Káposztafélék. spenót.

A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. különböző kvantumokban energiát szállít. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. sugarak láthatatlanok. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. Az öntözésnek számos módja ismeretes. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. Közepes fényigényű a fejes káposzta. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. amely a növényfajok. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. sugarak. 4. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). a vörös. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki.– A szár. A növények vízfelhasználása során három. 3. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. röntgen-. paradicsomot és a dinnyét. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. Ezután naplementéig csökken. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. a természetes napfény. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. kelkáposzta. továbbá a 800 nm feletti infravörös. 2. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. stb. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. A hőszabályozásnak több módja. A másik. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. A zárt rendszerű 36 . napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. a bab. módszere ismert. a cékla. fénykedvelők. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát.és fokhagyma. karalábé. vízszállításra és a vízkibocsátásra. a sárgarépa és a rebarbara. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. hő-. stb. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. a borsó és az uborka. mivel azon a termesztő alig változtathat. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll.

A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. 0.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. Ti. illetve ultramikroelemeknek nevezzük.10-3 % = Fe. termesztő létesítmények 2. Si. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket.5 ezer hektár átmenetileg takart terület.Cl. Mg. A 2-2. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. az oxigén és a szén-dioxid. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. Au. Ge. a kén-dioxid. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja.1.). fóliával borított termesztő berendezésekben. 10-6 % = As. ez 80-120 ezer hektár területet igényel. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. 10-4 % = Cu. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 . növekedését sokoldalúan befolyásolja. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. I. N. Rb. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. A növények fejlődését. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. B. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Ebből mintegy 4-5. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. Mo. Zn. stb. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. Ba. korom.1 % = P.01 % = S. Na. por. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket.50 % = O. mikroelemeknek. míg azokat. C. 5. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. Azokat az elemeket. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. Co. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. Pb. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 .2. ionok formájában veszik fel. Al. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. Sr. Fontos alkotórész még az ammónia. Ra. 10-5 % = F.2. 0. Hg. A zöldségfélék termesztési módjai. Ni. 2. Ag. Sn. Mikro. K. de lényegesen kevesebb kell belőlük. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. Br. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. H. Mn. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. Ca. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. 37 .

A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. 2. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. Különleges szaporítási módja van a spárgának. váz nélküli fóliaágyas. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. fok. stb. egyes hagymaféléket (sarjadék-. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. fóliaházak). a szabadföldi. 38 . termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. hagymák. nagy légterű fólia sátrak.2. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. üvegházak) és fóliával takartak (pl. fólia alagutak. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. különleges szerkezetek). A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). hogy pl. fólia ágyak). sóska.és salottahagyma). Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. Hazánkban főként a paradicsomot. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. Csoportosításuk: a. c. vízfüggönyös fólia sátrak. egyszerű blokkszerkezetek. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag. amelyre jellemző. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. gumók. műanyag borítású blokkházak). Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). javított váz nélküli fóliaágyas. b. rebarbara.2. 2. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. stb. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. attól függően.3. milyen az automatizáltság mértéke. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. paprikát.

Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. 39 . – a hőkezelés.3. – a magvak nagyság szerinti osztályozása.8 oC-ra felmelegedett (pl. dinnye).és fajtaazonosság. amikor a földre rá lehet menni (pl.2 havi időmegtakarítás. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. A használati érték kiszámításának képlete: H. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. – csírázóképesség és csírázási erély. bab. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka.és munkaköltség-megtakarítás. – faj. cékla. – az előcsíráztatás. – az apró magvak drazsírozása. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 . – a besugárzás. – egészségi állapot. 2.2.3.2. gyökérzöldségek). uborka. – Nyár.é. – a magvak felragasztása hártyapapírra. – osztályozottság. az áttelelő spenót). vagy fóliára. burgonya egyes káposztafélék). – csíraszám. amely önállóan képes új generáció létrehozására. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. – a jarovizálás. – sűrűség. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. pl. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. – ezermagtömeg. – A talaj 5 . – biokémiai életképesség. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából.1. – nedvességtartalom. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás.

– porhanyítás lehet: tárcsázás. 2. – a vetés helye (termesztő létesítmény. kapálás. barázda-behúzás. talajmaró. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl.és tápanyag-forgalmának. ásógép. – a palánták ápolása. ágyás előhúzó és készítő. gerenda. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. talajfelszín alakítás. – május elején. káposztafélék. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. mélyforgatás. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. egyengetés. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. kukorica). talajmarás. altalaj-tömörítő.4. – egyengetés lehet: simítózás. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. alakítását értjük. a paradicsom). – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. keverés. káposzta. tárgyalja. levegő. ásó. – az ápolási munkák. Ez lehet fordítás. vagy állománysűrűség.és ágyáskészítés. altalaj tömörítés. A talajművelési rendszer egy területen. közepén (pl. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. lazítás. porhanyítás. kézi és küllős kapa. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. eszköze az eke. kabakosok. – a magvetés időzítése.ősszel (pl. termesztő közegek készítése. -gazdálkodásának alakítása. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. eszköze a kultivátor. barázdabehúzó. borona. altalajlazítás. paprika. tápanyag-gazdálkodás. és a gyomnövények irtása. – nyáron (pl. rigoleke. dózer.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek. – felszínalakítás lehet: bakhát.és salátafélék). – a vetés sűrűsége. – a kiültetés. cserép). A tőszám. – április végétől (pl. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. boronálás. talajgyaluzás. kultivátorozás. altalaj lazító. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. melynek célja a talaj víz-. – a vetés módja (kézi vagy gépi). – tálcás palántanevelés. szaporító tálca. – tömörítés lehet: hengerezés. Meghatározzuk a tenyészterületet. . deszka.és salátafélék). eszköze a simító. fejes saláta). Az ültetés módja lehet kézi és gépi. tápkocka. a zeller). speciális palántanevelő tálca. – földlabdás palántanevelés. kézi és gépi ásás. A talaj-előkészítés. – május vége (pl. káposzta. tömörítés. 40 . szkréper. eszköze a henger.

kellően ülepedett. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. – árnyékolás. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. illetve a szedési idény meghosszabbítása. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. – az üzem növénytermesztési struktúrája. – a trágyaellátás lehetőségei. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. aprómorzsás szerkezetű. – a trágyaanyagok elosztásának. A jó vetőágy sima felületű. – a termesztett zöldségnövények igényei. olykor tömörítése. a zöldségnövény levelére. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. – pótmegvilágítás. – az üzem technikai színvonala. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. – a trágyázás időpontja. amelyek közvetlenül.5. fejezetben!). ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. A trágyaanyagok lehetnek szerves. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. valamint a gyommentesítés. s gyommentes. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. 41 . ökotechnikai eljárások: az éghajlat . – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. Az ápolási munkák csoportosítása a. eszköze a kombinátor. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. rendszere. kijuttatásának módja. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. – fagyvédelem. E munkafolyamatot akkor végezzük. így: – a trágyaanyagok megválasztása. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c.és műtrágyák.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. 2. – a takarékos anyagfelhasználást. – fűtés. – a gazdaságosság javítását. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése.

hajtáscsúcs visszacsípés. a halványítás. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. – talajtakarás. – töltögetés. – kórokozók. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. áru-előkészítése. a. azonnal felhasználásra kerülnek. – hajtásválogatás. – lelevelezés. Zöldségnövények betakarítása. A zöldségnövények szedése. – termékenyülés. – tetejezés. értékesítés és a tárolás. 2. – bördők kitörése. betakarítás. kötés elősegítése. tárolása. 42 . a növényvédelem. a talajjal összefüggő munkák. betakarítása A zöldségnövények szedésénél. – tápanyagellátás. – kacsozás. b. a rögzítés. – aránylag gyorsan romlanak. – gyomirtás. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. csökken beltartalmi értékük. – növényápoló talajművelés. – kötözés.6. – indarögzítés. – érés gyorsítása. kezelése.– szél elleni védelem. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. – oldalgyökerezés. a növényi részek eltávolítása. – öntözés. – metszés. – nem érnek egyszerre. kártevők elleni védekezés. időben történő ellátása. szedésük ismétlődik. – idegenelés. – roncsolás. – fattyazás. vagy folyamatos.

. amelyet a fogyasztó. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. – tartós tárolás. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. vagy átmeneti tárolás. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. válogatni. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. – a termés felhasználási célja. – osztályozás. A technológiai (gazdasági). A tárolással az a célunk. méret. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. így: – időleges. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. az érettség és napszak függvényében. – szállítás. – a betakarítás módja. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . – egyszerű létesítményekben. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. c. s a szállítási távolság. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. – a leszedett. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. – szedésük többségükben kézzel történik. d. nagy pontosságot igényel. stb. s továbbszaporításra alkalmas. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. b. A betakarított. A biológiai érettség azt jelenti. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. – korszerű tárolókban. – csomagolás. – az időjárás. A tárolásra kerülő terményt tisztítani. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. feldolgozó ipar igényel. vagy felhasználási érettség azt jelenti. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. – a termés érettségi állapota. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. helye.– sérülékenyek.

(1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. Terbe I.. Mezőgazda Kiadó. Terbe I.. Somos A. Fehér B. Mezőgazda Kiadó.– árkos. Mezőgazdasági Kiadó. (szerk. Budapest. – hűtőtárolók. (2002): Zöldségtermesztés I. Turi I. – padlásokon.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. – kishalmos tárolás.. Hodossi S. (szerk. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. barázdás tárolás. – prizmás tárolás.1. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. – önszellőztetéses tárolás. (1983): Zöldségtermesztés. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. – nagyhalmos tárolás. (1980): Zöldséghajtatás. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. A szőlő növényt életfunkciói. 3. Koródi L. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazdasági Kiadó. Mészöly Gy. Nyíregyházi Főiskola. Somos A. MMK. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. Géczi L. A kertészeti marketing alapjai. Mezőgazda Kiadó..) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. Budapest.) (1966): Zöldségtermesztés homokon. Tomcsányi P. Budapest. Budapest. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. – boksz-palettás tárolás. Kovács A. Budapest. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 ... FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S. Hodossi S. (szerk. Budapest. szalmabálás tárolás.15 %-a mondható elfogadhatónak. Nyíregyháza. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. (1973): Piacos kertészet. – szabályozott légterű tárolók. – pincékben. – tartályládában tárolás. Kovács A. – raktárakban. Budapest. Mezőgazda Kiadó. – gúlás. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben.

aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. 3. Amennyiben az éghajlat kedvező. a. az ottani időjárások rendszere. anyagainak mennyisége. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. mint az árnyékban fejlődötteké. Fényben a bogyók jobban színeződnek. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. időjárásnál elvontabb.1-22. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. a virágzás 12-14. A környezeti tényezők. ekkor jó évjáratról beszélünk. hőmérsékletét. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem.1. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. s az idő folyamatos változása az időjárás. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek.környezetéhez. ami 10 oC körüli. – edafikus tényezők. mint az élet primer energiaforrását. kerete. Az éghajlat (klíma) az időnél. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. b. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. – biotikus tényezők. elemeinek. A rügyfakadás 10-13. A júliusi középhőmérséklet 20. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el. minősége. Héjuk vastagabb lesz. a levegő nedvességét. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb.1. – fiziografikus tényezők. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. A 45 . A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. Asszimilációja élénk. azok változása. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. bonyolultabb fogalom. továbbá a napfény energiáját. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. a környezet jelenségeinek. több színanyagot termelnek. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. a légmozgást. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell.7 o C. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait.

míg a mediterránban 250-260 nap. a nagy szélviharok. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze.5. aromaanyagai csökkennek. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. tépik a leveleket.50 oC-on szenvednek hőkárosodást.5-5 l vizet képes elpárologtatni. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. A szőlőtermesztésnek vertikális. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik.. homokverést okozva. változását sok más tényező is befolyásolhatja.5-48. szélességi fokon történhet gazdaságosan. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. a zsendülő bogyók -2. Az állományklíma alakulását. északi szélességi fok között fekszik. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll.5.5 liter. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva. száraz és hideg szelek. savtartalma. Hatása lehet előnyös és előnytelen. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni.45-0. az európai fajták -5. szélességi fokig emelkedik. mint a szárazságot nehezen viselők.5-1 mustfokkal csökken. színanyag.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. d. A tengerszint feletti magasság a hő-.és csapadékviszonyokat determinálja. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. míg az amerikai fajták csak -9. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti. a bogyók cukor-. fény. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. felhős. A szélviharok tördelik a hajtásokat. Csapadékos. a déli 20-40. mint a makroklímában. A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200.5-3. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. Kedvezőtlenek a forró. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5. c. -10 oC-on. száraz időben ez az érték 1. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. e.1. a 40. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. Hazánk a 45. 3. Az őszi levelek -2 oC-on. minimális aktív hőösszeg 850 oC. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. utána csökken. A csapadék A víz a csapadékból származik. kb. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. -6 oC-on károsodnak. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak.2. 46 . 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. A cukor felhalmozódása dél felé. -3 oC-on. a terméshozam.62 oC. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. Előnyös. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. A bogyók 40 . s mozgatják a laza szerkezetű homokot.és extrakttartalma nő.

1. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. A homoktalajok bora inkább lágy.4. így: 1. tüzes. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. színét. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. mélységét. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. gombák és állati kártevők. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. baktériumok. mint a mészben szegényebb talajokon. kémiai sajátosságait.1. extraktban szegény. vagy savas. mechanikai összetételét.3. többségében savas.és tápanyag-tartalmát. közepes extrakttartalmú. humusz. alkoholban gazdag. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. közepes. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. gyorsan öregedő. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. típusát. 3. Lösztalajon színben gazdag. rétegezettségét. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. Hazánkban a déli. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. 2. 3. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). zamatos borokat kapunk. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. szaprofita baktériumok és gombák. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. kiváló minőségű. üledékes (szediment) kőzetek. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes.1. vízáteresztő és megtartó képességét. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. testes. mésztartalmát.2. 3. 3.2. fakultatív parazita élő szervezetek. különleges zamatú. A talaj fontos. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. – kémiai üledékek. a gyomnövények. átalakult (metamorf) kőzetek. illatos.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja. kötöttségét. tagolódás 47 . mint a vírusok. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. a szomszédos erdők. A gyökerek képződése. köztesen termesztett növényfajok. – fizikai üledékes kőzetek. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. – szerves üledékek. stb.

A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. kedvező hőmérséklet. 3. Ezek csak néhány napig élnek. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. két sorban váltakozva helyezkednek el. melyek egy síkban. A dugványt.2. szárcsomón (nóduszon). vízzel együtt. leváló pararéteget képez. s azon áttörve. barna színű. A szár szárcsomóin levelek vannak. levelek hónaljában egy ún. kúszó cserje. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. sajátosan. újra képződnek. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. kacsokkal kapaszkodó. A fiatal. láthatóvá válik. Az első elágazás az elsőrendű. ionos formában.) az fejlődésnek indul. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. párás környezet. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. téli rügy. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. Ez azt jelenti.2. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. Kacs Alulról a 3-5. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. vagy virágzat található. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. Az alsó. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak.30 mm) teljes hosszában. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. amelyből járulékos gyökerek törnek elő. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. egységesen létezhet. s a gyökér növekedésének megfelelően. a felszívó öv (20 . E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. A gyökér a tápanyagokat oldott. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. stb. az ebből elágazó a másodrendű. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak.10. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. ízköz magasságában alakulnak ki. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. a talajoldatból veszi fel. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. tőgyökérnek hívjuk. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. ízközben van a kacs). A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. A gyökérelágazásokat. s a felszínre burjánzik. amely a holtkérget is áttöri. differenciálatlan sejttömeget képez. A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. 48 . A járulékos gyökér az elsőrendű. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében.

– hímvirág. A levél fonákon légző nyílások találhatók. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. a porzók nem. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. – levélnyél. – alsó karéj. ahol a porzó és a termő is fejlett. ahol a magház fejlett. s fürt letörhetőségét elősegíti. A párta. de mivel vegyes rügy. A levél fonák csupasz (sima). Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. – levélszél. „íz” látható. A bogyó részei: 49 . – csúcskaréj. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. illetve lazaságát. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. ezeket követik a többiek. – vállöböl. vagy zsíros tapintású. alakja. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. – felső oldalöböl. – középső karéj.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. A vitorla néhány cm hosszúságú. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. A bogyók mérete.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény.2. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. A magháza felsőállású. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. ezek: – hímnős virág. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. redukált a magház. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. – nővirág. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. mert fő. vagy szőrözött lehet.és mellékrügyeket is tartalmaz. A levél részei: – levélalap. s rajta a legnagyobb levél kb. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. ahol fejlettek a porzók. – levélváll. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. Lehet sima.3. – levéllemez. A kocsány folytatása a fürttengely. így sok alapi rügy képződik. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. pásztorbot-szerűen meggörbül. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. A porzók száma 5. ún. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. köröm nagyságú. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. egyes fajtáknál 7. – alsó oldalöböl. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. 3.

Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. – 12.5 mm-ig közép nagy. – edénynyalábok (ecset). s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. A bogyó tömege. a választott művelésmód szerint. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. – termőcsap.2.5 mm felett igen nagy. – 3 g-ig közép nagy. – törzs. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. – bogyóhéj. s ezeket telepítik. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét. – ugarcsap.4. – mag háti oldal. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik. – bogyóhús. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. – termőalapok. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – csercsap. – gyökértörzs.5 mm-ig nagy. – harmatgyökér. – 17. – kocsánykorona. – mag. A vessző belső morfológiája 50 . de általában ennél kevesebb. –5 g-ig nagy. – 22. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db. 3. – 22. – kordonkar. – oldalgyökér. – gyökérnyak – tőkenyak.5 mm-ig „könnyű”. A bogyóhús színanyagokat (is) termel. – magtörzs. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér.– bogyókocsány. – magcsőr. alakja igen változatos. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű.

annyira sokszínű annak belső szerkezete. – bél. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . Az induló alapanyag (alany. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van. – fatest. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. 3. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek.1.3. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. A nemesítők célja betegség ellenálló. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. a fás.3. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap.2. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést.és lágyháncs rétegek. – bujtvány.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. – főrügy. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. – elhalt kéreg. – ízválasztó. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. 3. Ezek: – gyökeres dugvány. – élőkéreg. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. 3.3. – oltvány. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell. A szülő párokat úgy kell megválasztani. – mellékrügyek. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges.

rügydugványokról. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. amely egy.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. szikkasztjuk. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú. az éretlen pedig hajlítható. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. majd egyenként méretre vágjuk. 0. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány.5 cm-esre történő metszését jelenti. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. Ezt az indokolja. vagy két rügyet tartalmaz.3. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. hogy bizonyos elnevezésű. még az előző év szeptemberében végezzük el. A dugványiskola helyének megválasztása. 3. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. A mélyedésekben. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. szikkasztjuk. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. majd kötegeljük. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. 3. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. A terület nyílt fekvésű legyen.3. nádszárakhoz) kötözzük. Hűtőházban is. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. Az előkészítés „talpalásból” áll. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. Az érett vessző szálkásan törik. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. előkészítése: 7-7. a pára. A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. Ennek alapján beszélhetünk pl. nagyobb odafigyelést kíván. 52 . állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. Egészséges.3. A legalább 50 cm mélységű forgatást. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük.4. amely azon vesszőből állítható elő. beáztatjuk. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. A vesszőket csávázzuk. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk).és hajtásképződésre serkentjük. páratartalma pedig 85-90 %-os. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. 50 cm-es darabokra metsszük. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. 8-12 mm átmérőjű. „teknőkben” „megül” a harmat.rendelkezők – részére kötelező. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható.

Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. – csonkázás. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. barázdás és csepegtető is. amelybe behelyezzük a dugványokat. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. s ebben géppel rést nyitunk. – hajtásválogatás. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. Géppel elkészítjük a kb. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. s géppel két oldalról tömörítjük. mert itt a harmatgyökerezést. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. mint más iskolázási módnál. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. gyökeres anyag kiszedésére november elején. míg a kész. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is. A pajorkár jelentős lehet. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. majd beöntözzük. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. 53 . Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. később a lisztharmat fertőzésére. 30 cm-es magas bakhátat. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. ekével). betapossuk. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. Ügyelni kell arra. és fekete fóliával letakarhatjuk. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. közepén. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. majd beiszapoljuk. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. mint az esőszerű. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. május közepétől a peronoszpóra. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. A dugványvesszők egymástól való távolsága. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. Az öntözés lehet esőszerű.

– a kötegen legyen rajta az előállító neve. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. és db-száma. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. Nyár végén végezzük a csonkázást. s ezt követően kézzel szedjük ki. ügyelve arra.és dombvidéki telepítéseket érinti. amely stabilitást. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. majd később tápoldattal öntözzük be. és a tőkenyakba oltás. amelyek hatására a levélhullás megindul. a zöldoltás. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. kategóriája. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak.5. a zöldbe fás. kötegeljük és címkézzük. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . – 3 helyen átkötve. Alanyvesszők termelése: 54 . november elejei fagyokat. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. Inkább várjuk meg az október végi. a középső kötésre kerüljön a címke. kötegekbe. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. körkörös elhelyezkedéssel. a függőleges helyzetet biztosítja. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. az egyik rész a nemes. címe. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. A perlitet először vízzel. a fába-fás. homok). de az alföldi területeken is alkalmazzuk. az alany és nemes vessző fajtája. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. – 3 db. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. A hegy.3. majd fedett színbe szállítjuk. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő.12 mm vastag vesszőket. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. vastag fa. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. jól fejlett gyökér. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe.és háncsréteg) olyan. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. A kb.

Az ültetvény kb. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. és nyalábosan ehhez kötözzük. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. amellyel szemben kacs van. vesszők kárt szenvedhetnek. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). míg az előhajtatóban. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. talpalásból és vakításból áll. Ezek: – a vesszőtároló. talpaljuk. csávázzuk. végéig tart. kezdetben. – a jól megvilágított oltóhelyiség. Jó minőségű metszőollók. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. vakítjuk (rügyek eltávolítása). A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. szikkasztásból. 30-32 oC-ot kell biztosítani. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. A vesszőket (alany. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. mint az alanyt. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. áztatjuk. ahol méretre vágjuk. 55 . alacsony hőmérsékleten tárolják. illetve vesszőt. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. Ma már oltógépekkel oltanak. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. Itt is az áztatásról. áztatásból. mert erős fagy esetén a rügyek. s e csapokat nylon zsákokban. páradús körülmények között.

valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. A gyors kallusz-képződés a cél. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. Ha a két komponens vastagsága azonos. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. majd a föld 56 . a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. majd az oltványokat e résbe helyezzük. gyommentesen tartása. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. A bakhátak porhanyítása. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. azért is. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). Az előhajtatás ideje kb. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. akkor a háncs a hánccsal. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. A megtelt ládát talpára állítjuk. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. kibontása. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. A nyelveket egymásba illesztjük. vagy perlittel takarjuk. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. fa a fával érintkezik.Az alanyvesszőn kb.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). hogy az ún. s ezt követően beöntözték. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). akkor elvégezzük a „nyelvezést”. taposással rögzítették az oltványokat. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. kissé hátradöntve. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. ügyelve arra. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. 1 hónap. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. s erre helyezik rá az oltványokat. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. földbehúzás után. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. fűrészpor) és tüllel fedjük. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. oly módon. Rétegezve. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. 1. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. illetve a talp kerüljön a láda aljára. majd bakháttal fedték. Szokásos a résbe történő iskolázás is. kambium a kambiummal. suhintó próbát is kibírják. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. a harmatgyökerezés.

s oltványok közé is homokot szórunk. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. Az alsókat távolítsuk el. Ha az ősz nagyon száraz. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. az első fagyos éjszakákat követően. Az öntözések száma 4-6 közötti. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat.5 m magas lehet. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. hogy az ún. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. Ismeretes a zöldre fás oltás is. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. az időjárástól függően. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. mint a termő szőlőben. A prizma maximum 1. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. szakszerű és sok munkát jelent. a talajművelést akadályozzuk. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. zöldoltások között a legbiztonságosabb. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. a legfejlettebbet. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. új fajták elszaporítása. talaj közelében helyezkednek el a növények. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. A csepegtető öntözés kedvező. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. csonkázzuk vissza azokat. Itt zsúfoltan. csak a vesszők felső része legyen látható. megakadályozva a rügyek kihajtását. fajtaváltás. célszerű a kiszedés előtti öntözés. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran.visszahúzása az etiolált hajtásokra.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. annak ellenére. ráfordítás. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés.

illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók.2 m-es sortávolság. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. Nyugalmi időszakban végezhető. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. 100-120 cm-re egymástól. hogy az oltáshoz vékony. Ennek alapján alakult ki a 3-3. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. a hajtások beérése miatt.4.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. az árokba érett istállótrágyát. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható.2 méterben határozták meg. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. Ismerünk ún. 3. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. pl. április). hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. vagy fűzvesszővel jelöljük. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. Az ültető huzalon pl. A tőtávolságot 1-1. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. Az árkot betemetjük. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. Az oltványokat. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. porbujtást is. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. 58 . melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. A sor. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. Immunis homoktalajokon folytatható.

Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. Vannak rugalmas. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja.és a tőtávolság. 3. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar. mint a tőketerhelés. néhány év után „roggyant” tőkéket. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk.6 m. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. míg a belsőké 2-2. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. a fajta. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk. de számítani kell a műanyagburok töredezésére.5. és ezáltal a hajtások egymást tartják. 59 . hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. változtatható elemei. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. a tőkeművelés mód. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. a táblaméret és az utak. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. Karós támrendszer. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. A végoszlopok hossza 3-3.5.és hajtástartó huzalokat.2-2. Ilyenek a sor. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. Műanyaggal bevont huzal is használható.4 m. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. egymástól 25-30 cm-re. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. amely művelésnél karó nincs. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát. a tápanyagpótlás. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2.5 mm legyen. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák.1. a támaszrendszer. a növényvédelem vegyszerei.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen.

Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. X1 = alva maradt rügyek száma. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki.3 között. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. A rügyterhelést a rügy/tőke. és generatív produkciói (a terméshozam). a fürtnélküli fattyúhajtások miatt. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). P = fürt átlagtömeg (kg). Értéke minden esetben nagyobb egynél. Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. Értéke széles skálán változik 0. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. 60 . ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. szálvessző 9 rügy felett. További cél pedig az. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. vagy rügy/m2 alapján tőkére. hosszúcsap 3-5 rügyes. ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. ahol X = rügyterhelés.2-1. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti.szervezése. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. Utóbbi gyakoribb. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). félszálvessző 6-8 rügyes. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. még télen fagymentes napokon is végezhető. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2.

pl. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. – a lelevelezés. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. azaz szétszedve. pl. Metszés előtt. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. – a gyűrűzés. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. kar. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. melynek ideje március és április eleje. – a fürt harmadolása.Sima csapot az idősebb fásrészekből. 3. minden esetben rövidcsap. ilyen munka a: – pótbeporzás. – fürtritkítás. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. 61 . rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. teljesítményét. mert igazítani. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. E munkáknak az elvégzése folyamatos. – a törzstisztítás. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. függőleges irányba rendezése. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. – a hajtások fésülése. – a csonkázás.5. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. defóliálás. – a termőhajtások bekurtítása. A kétéves részen metszett csap a csercsap. – bogyóritkítás.5. Biztosítócsap az idősebb fásrészek.2. 3. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja.3.

mint a termesztett növények többsége. a csipkéslevelű tárcsák.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. N. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. Ca. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. Mn. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. a tápanyag pótlás azt is célozza.4. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. További kísérletek azonban azt bizonyították. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. mint a gyümölcsösöké. esetleg kombinátorral kapcsolva. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. A sorközök azonban keskenyebbek. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. hogy megőrizzük. K. amelyeket makroelemekként ismerünk. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. A kapcsolt műveletek előnyösek. Szüret előtt érés alá kapálnak. életünk fenntartója. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. 3. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. P. kerülni kell a talajforgatást. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. a késes és lúdtalpas mélylazítók. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli.5. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. Cu. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. hogy tartósan. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. 62 . és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. a sorok pedig tűzdeltebbek. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. Zn) is szükségesek. vagy kézi kapával végzik.

Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. a jó indítást. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. 63 .és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. egységes eljárások nincsenek. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. ismert értékekhez való viszonyítással történik. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. hogy jól oldódó. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni. Ennek a gyakorlata igen változatos. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. A foszfor. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. sok részletből álló bonyolult folyamat. különösen akkor. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. ennek is a végelágazásai. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. tehát folyadék fázisból veszi fel. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. fehér része. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. hogy időszakonként. A talajvizsgálatok. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. 30 %-al meghaladja. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. A levelek felveszik az anyagokat. mint vizsgálati módszer. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. csak elvi ajánlások. A gyökér szállító része. azaz kalibrált. A levélanalízis adatainak értékelése standard.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. A permettrágyázás lényege. adatsorokat közölnek az adottságokról.

mert a szórófejek vándoroltathatóak. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. Ez olcsó és egyszerű megoldás. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás.5. akkor részleges levélhullás következik be. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. 64 . Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges.3. A módszer azért is jó. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. a kornak megfelelően fejlődtek.5. alakultak. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. vagy árkos öntözést alkalmaznak. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. Kisebb területek barázdás. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. Ez nem abszolút érték. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére.

mivel lehet. 3. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé.1.6. – a szőlő-gubacsatka. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. – a szőlőilonca. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. tisztogatás és a csomagolás során.6. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. 65 . hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. – a szőlőmolyok. 3. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. hanem a sav cukor aránya. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. zamatanyagok megfelelő kialakulása. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. egyik legmunkaigényesebb művelete.5. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. vagy metsző ollóval vágják le. – a szőlőgyökértetű. A szőlő betakarítása 3. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. mivel nem adható egységes technológia.6. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. – a cserebogarak. az íz-. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat.

A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. nap.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. színelve szedjük. repedezett. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. akkor kezdhető el a szüret. romló bogyókat. de nem biztos. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. vagy cizellálás. 66 .Az étkezési szőlőt válogatva. Számos esetben előfordul. Amennyiben szedés. Általánosságban azonban elmondható. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. A minőségi borok esetén legalább 15. magvatlan. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja.és savtartalmával szemben. Ha szőlő eléri a technológia érettséget. hogy több menetben történjen a betakarítás.6. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. vagy tárolásra történő csomagolással. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. zöld és madárkás bogyókat. amelyek rontják a fürt szépségét. cukor. hogy elpárologjon a felületéről a víz. penészes vagy rothadó bogyókat. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. 3.és permetlé perzseléses. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. inkább 10-14 órát várni kell. A próbaszüret során a szőlő cukor. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. a különleges minőségű bor pedig túlérett.2. mely legalább 19 mustfokos. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. Ez a művelet a fürttisztogatás. homokveréses. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. minőségi vagy különleges minőségi stb.

és nagyon ügyelnek arra.. (1999): Szőlőtermesztés. Kaiser G. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. A gazdákat az foglalkoztatja. Budapest. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. Akadémiai Kiadó. Nyíregyházi Főiskola MMFK. Nyíregyháza. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. (1993): A szőlő és termesztése I.Sz. mint a kézzel szedettek. Ezt tehergépkocsira emelik. Budapest. Csepregi P. A kézi szedés nem változott az évszázadok során. Budapest. Mezőgazda Kiadó. . miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. Mezőgazda Kiadó. 67 . – a szőlőtőkék sérülnek. (1986): A szőlő és a bor. és a feldolgozóba szállítják. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. és ez kihatással van a következő évi termésre. Budapest.. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Nagy L. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel.II. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. Athenaeum R. Géczi L. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Prohászka F. Társulat. Molnár I. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. Technikailag előnyös az a megoldás.Lőrincz A.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. hogy a termés sérülésmentesen. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. Kozma P..

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful