Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

.............4............... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ....................... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai.............8.... 21 1...................................... 6 1...............6............................................................................................................ tárolása ........................................... 5 1..... A szervestrágyázás .1...................... 6 1.................................................................TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ....................... 5 1...... 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ...................................2.........................................................2....... 24 1...........2................. 11 1.........6............2.......................................... kezelése........ 37 2.. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai ........ A termesztő létesítmények ......................................... 31 2.................................. 36 2............. 25 1................ 15 1.....1.1................ A fa és cserje testalakulása ..... éghajlati tényezők ....................... A zöldségfélék szaporítási módjai.....1.......3...... 31 2. 37 4 ................ 18 1.................................................................................1......................................................................... A gyümölcstermő növények szervei .........................1................... Egyéb ápolási eljárások ...... 27 1..........................................................10...5.....2.................1............. A gyökérrendszer .................................1........2...................... Gyümölcstermő növények ökológiai igénye ............... A vetés .............................. 6 1.. A zöldségfélék termesztési módjai...... 23 1........3...................... 4 1...... Gyümölcstermő növények terület...... 7 1....1.................. környezeti igénye ......................................................................9. 9 1...............................6.1....... 36 2...............2......................... 12 1....... 8 1.......................................3. 5 1.................................... 35 2........................................... 31 2. Metszést kiegészítő eljárások ..................3......3........................................................................................................................................ A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból ... A fényigény ............................................................................................................................................................... A vízigény ..................... A zöldségfélék termesztési módjai ............ Hőmérsékleti igény ......................2..... termesztő létesítmények ............... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre .................................... GYÜMÖLCSTERMESZTÉS ......2....3........................................ A zöldségfélék környezeti igénye ......4............................................4..1............... Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ..................3....8...................................... A makro...... 10 1.......................................5..................9........ Talajtani tényezők .... 11 1.......................................................10...... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben............................... A zöldségfélék csoportosítása....................... 33 2...... 12 1........2... A gyümölcs betakarítása.....................................5..............2............ 12 1............és a talaj előkészítése............................................................................................................... Tápanyag-gazdálkodás ................................................ A telepítési terv ..................... 5 1...2..... 6 1................................................ 31 2...............6.............5..............7............................ 25 1............................ 35 2.10...1................... 8 1.................. 10 1........... Domborzati tényezők .............................1........ Gyümölcstárolás ....1............. A talajigény ......................8................................... Éghajlat..............................A termőfelület alakítása és fenntartása ...9..... A gyümölcstermő növények szaporításának módjai .................................... 17 1.3.............3...............2....................................................................2................................... csomagolása...10.......................................................................... 14 1................2....3......................................1.. 26 1.................. Ültetvények területmegválasztása ......... 17 1..............1...................1...... 21 1...............................................................és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben ................................ A tápanyagszükséglet meghatározása .... Gyümölcsültetvények létesítése ................................................. A palántanevelés .1..3....................... 30 2...... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása ......................9........................................10....1... ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ......2.........Gyümölcsszüret ............2.............................

..... Magról történő szaporítás .............. 46 3.................. Tápanyagpótlás......................6...2..... A hajtás és oldalszervei ................................................2.5..... 44 3....... 62 3......................................... 64 3................6. A szőlőnövény részei (morfológia) ......2... 49 3...4...................................... 42 3...... Borszőlő betakarítása ..........2...... Rügydugványok ......... A fiatal és termő ültetvények gondozása........2........ 64 FELHASZNÁLT IRODALOM ............ 46 3.................................................6.................. A fiziografikus tényezők ............... egyszerűbb tartósítási eljárások .................................................................. 46 3. A szárrendszer .................................... 39 2.. A talaj-előkészítés... 58 3......1............................................................... 40 FELHASZNÁLT IRODALOM ...........................................................................................................................2............................ A biotikus tényezők ............................. 45 3........................................... 45 3......................2.....................................5.........................................3..3....................2.................................. 49 3.............................................................................. Zöldségnövények betakarítása...3.................... Ápolási munkák.....2......................4.....................4................................................. 43 3................................................. 60 3........... Csemegeszőlő betakarítása ............................. Szőlőoltványok előállítása ........................................................................5........................................................................ A szőlő növényvédelme ...5.......3...................... tárolása..1...................................4..................................... 48 3.6........ 53 3..... tápanyag-gazdálkodás......1...............3............... 43 3...............1........... 47 3................... Talajművelés .3.................................................................. vetés .......................................4...... Termőkorú szőlő ápolási munkái ..1.... A virágzat és a fürt ........................... 64 3....................................................................................5...............................................2..........5.............................. 66 5 .................................................................................... A szőlő betakarítása .............. Gyökeres dugvány előállítás ...................... Öntözés ................ 49 3..3..........1.................................................5......................................................... 50 3................. A gyökérzet .............................. kezelése..1.............. Az edafikus tényezők ................................5....................................................................1............ A szőlő telepítése ........................................6..................3........................................ 59 3.................................................................................. 56 3.................................................................................................................... áru-előkészítése...........................................................5.......... A szőlő környezeti igénye .........................................1..........5................................................... Ivartalan szaporítás...1......................................... A szőlő szaporítási módjai ...... 63 3... A klimatikus tényezők ................................................. 43 3........4................. 38 2...................... SZŐLŐTERMESZTÉS .............................................. 50 3................... Zöldmunkák ...................... 58 3....... 61 3................................................2....................................3............................................................3....................

róluk megfeledkezni nagy ostobaság. -irányítást) és értékesítést igényel. így: – a gyümölcstermesztést. amely eltér a ma megszokottól. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. megegyezik a kertészeti tudományokéval. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. annak főbb feltételrendszereivel. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. kereskedelmi viszonyokat. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. az általános. – a szőlőtermesztést. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. A globalizált világ jóléti termelésirányításában. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. év végén a szerkesztő 7 . Nyíregyháza. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. sohasem feledve a környezeti.és fitotechnikai tényezőkre. a piac. melynek növénytani. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. és a termesztéstechnológiával. különös tekintettel az öko. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. kielégítése.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. – a zöldségtermesztést. 2011. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása.

de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. c. A fényigény a. a bogyók perzselését és hullását okozza. szilva. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. szamóca és a szeder. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl. A gesztenye mérsékelt égövi növény. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. ill.1. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése.2. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. a Mátrai hegyvidék. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. meggy. amely lombhullást. cseresznye. inkább a nyári forróság az. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. b. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából.1. dió és gesztenye. A dió egyes. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. köszméte.1. Nálunk későn virágzik. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. kajszi és a mandula. a Budai hegység. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. málna. hideghatás is. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún.1.1. piros és fekete ribiszke. 1. birs. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. 8 . A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. d. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. tudnunk kell.

dió és a gesztenye esetén 150 cm. talajtani és domborzati tényezők). b. cseresznye. A vízigény a. a cseresznye és a málna. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. – a tápanyagtartalma. – a talajvíz mélysége. a szeder és a feketeribiszke. c. az őszibarack. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti.1. A körte. – a levegőzöttsége.1. 1. a szamóca és a köszméte. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. – mint a magonc alanyon nevelt körte.2. a birs alanyon nevelt körte.3. meggy és a kajszi – előnytelen. 1. cseresznye. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. Éghajlat. a szilva. d. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. birs. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. amelyek termőrétege mély. míg a málna. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. a szamóca. a mandula. a birs. Az alma.2. – a kötöttsége. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. meggy és a dió. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. a körte.4. 9 . a kajszi. ribiszke és a köszméte 100 cm. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen. b. a málna. mogyoró.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk. cseresznye. Közepes vízigényűek: A cseresznye. A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. szilva. részletes megismerésének.1. a dió. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. a mandula. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. 1. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. szilva. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. őszibarack. az őszibarack. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. 1. – a talaj szerkezete. a piros ribiszke és a köszméte.

Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt. az őszibaracké 9. 1. fény és a levegő mozgása tölti be.2. Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul.2. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. valamint más életfolyamatnak. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. csapadék. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. Az egyes gyümölcsfajok. ezt követik a hajtásrügyek. virágok és a terméskezdemény. ez azonban tájanként változó mértékű. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. Az egyik maximum június-július hónapra esik. a Dunántúlon 600-700 mm. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. télen a -25– -30 °C-os hideg. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. biológiai nullpont. víz. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. gesztenye) megtermékenyülését segítik. fajták és alanyok talajigénye eltérő. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. majd a vesszők. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. mogyoró. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. a törzs és vázágak. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. az ún. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni. 10 . A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. A téli alma biológiai nullpontja pl.5°C. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. s bekövetkezhet a hő halál. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. 6°C.

Ezek fokozatosan elhalnak. A termésük hasonló. a meggy. a birs és a naspolya. a málna). Csoportosítás a testalakulás. Almagyümölcsűek. de föld feletti részük levélzet. a körtét. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. Félcserjék. ez a termésük. a köszméte. Ide tartozik az alma. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. A dió. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. Nincs főtengelyük. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. fatermetű gyümölcstermő növények. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. a málna. Dudvaszárúak. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. a meggyet. a diót és a gesztenyét. a szilva és az őszibarack. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. bár arra is akad példa. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. Bogyós gyümölcsűek. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak.A talaj az a tényező. a naspolya. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. a mandula. Csonthéjas gyümölcsűek. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak.2. 11 . hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. ez a következő évben termést hoz. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. Cserjék. lédúsak. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. 1. a cseresznyét. főtengelyük szintén nincs. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. a kajszit. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. melyek a koronát képezik. a kajszibarack. főtengelyük a fatörzs. A törzs és a korona alakulása külön. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. Ezen helyezkednek el az ágak. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. a mogyoró. évelő növények.3.3. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. Ide soroljuk az almát. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. a szilvát. a ribiszke és a köszméte. az őszibarackot. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. 1. délkeleti és délnyugati lejtők. melyek alsó része fásodik. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. a felső része lágy szárú. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. majd ezt követően elpusztul (pl. de szemben a cserjékkel. a körte. a mandulát. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. a szeder és a szamóca. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. Ilyen alakulású a birs. Héjas gyümölcsűek. gömbölyű alakúak.

E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. stb. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). kémiai és biológiai talajjavítással. ill. eltávolítása. ami lehet több éves pillangós.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. A kialakított.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. – szélvédő fasorok létesítése. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. épületek törmelékeinek. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. Talajfertőtlenítés 12 . elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. – vízelvezető csatornák. – kerítések. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. idegen anyagoknak. amely mennyiség a kijuttatást követően . ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése. elektromos hálózat kiépítése. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. Gyümölcstermő növények terület.4. utak. A forgatással egy időben. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. 1. mint a nitrogént. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. feltöltő szerves. ősz elején elvégezni. azok környezetének rendezésére. a fákból cserje jellegű növények nevelhetők. vagy egyéb zöldtrágyanövény. ügyelve arra.és műtrágya-dózisokat. A talaj-előkészítés legfontosabb. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. Talajforgatás Célszerű nyár végén. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. esetleg víztározók építése.

kora ősszel kezdődik és késő őszig. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető. Ahhoz.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. késleltetése. A gyümölcstermő ültetvények évelők. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium.és szénhidrát-gazdálkodásának. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja. A makro. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. Az első. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. Foszfor: A foszfor a növények energia. Szabályozza a plazmakolloidok működését. A gyümölcstermő növények. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése.5. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. kiterjedése.5. eszközének meghatározása. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. Ezért nagy jelentőségű. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét. mennyiségileg is jelentős. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. enzimek. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. 1. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. meghatározója. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. s legvitatottabb területe. 13 . hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. 1. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása.1. a cserebogárpajorok. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. mint pl. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. fonálférgek. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. vonják ki. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból. tél elejéig tart. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. oxidációs-redukciós folyamataiban. stb.

a pollentömlő kihajtását és fejlődését. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna.5. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás.5. amely egyébként gyorsan lemosódna.Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. stb.3. – a talaj kémhatása. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. kétévenként. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. – a talaj kötöttsége. 1. – az összes sótartalom. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. Ezek testükbe építik a nitrogént. A talajvizsgálat. Stimulálja a generatív folyamatokat.2. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). – a CaCO3 -tartalom. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. Kötött talajokon ritkábban. négy-öt évenként. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). 1. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. különben idő előtt elbomlik. – a talajvízszint-mélység. – a humusztartalom. így növekedési rendellenességet okoz. – a leiszapolható rész. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. 14 .

15 . pl. kötöttebb.1. gyökerek ágaznak el. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. Ezek a szövetek raktároznak is.és/vagy járulékos gyökérrendszer. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. a gyökerezés mélysége. Az osztódó szövet. A törzs keresztmetszete rendszerint kör. – magas törzs: 150 cm felett. Jobb tápanyag. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek.6. elágazott ágrendszer. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm. befelé faszövetet hoz létre. vadkörte. rossz vízgazdálkodású talajban. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. másodrendű stb. vadcseresznye. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. – közepes törzs: 90-120 cm. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el. Feladata. A gyümölcstermő növények szervei 1.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. mint laza talajon. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. hogy az asszimilációt. Ha a talaj levegőtlenebb.6. a vadalma. mégpedig a földben található gyökér. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. mint a vad alanyon lévő növények. A törzs feladata a korona tartása. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába. vagy raktározása. vagy kissé elliptikus.és a föld feletti hajtásrendszerből. de erősebben elágazódik. – alacsony törzs: 60-80 cm. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény. 1. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét.1. mint a tápanyagban szegény. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. és évente kifelé háncsot. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat.6. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. amelyből az első-.2. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása.

középhosszú és hosszú termővesszők. virág vagy virágzat képződik. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. hajtás. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. A víz. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. amely a dárdából alakul oly módon. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. amelyek a továbbnövekedést szolgálják. Megkülönböztetünk növekedési. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. A termővesszők beérett.és termővesszőket. beérett hajtást. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. Kor szerint beszélünk szemről. birs). Természetesen a korona vázágát képező vesszők. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. körte. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. ezek a hajtáson. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. meggyre.és oldalhajtás. A sima termőnyárs. vesszők. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. A csúcsrügyeknek a hosszanti. hogy milyen rügyből ered. vezérhajtásnak nevezzük. hajtás. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. A vezérvesszők (hajtások).vagy virágrügyben végződik. és rügyről. ill.és oldalrügyek. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. A virágrügyek zömökebbek. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. A korona részei: rügy. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. Ha a függőleges növekedést szolgálják. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. a dárdával. s rendszerint virágrügyben végződnek. mandulára. attól függően. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. vessző. nyugalmi állapotban levő. mindig növekedési hajtások. vegyes rügyeknek nevezzük (pl. megnyúltak és egyesével állnak. vagy annál több virágrügy. és azokból hajtás. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. A gyűrűs termőnyárs. Rendszerint karcsúak. amelyekben nemcsak virág. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. mint a hajtásrügyek. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. A nyárson oldalrügyek is vannak. hanem hajtáskezdemény is van. A hajtás lehet csúcs. gömbölyűbbek. Cseresznyére. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. Az olyan rügyeket. Rövid termővesszők: A dárda.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. ők pedig a fás részeken találhatók. Középhosszú termővesszők: 16 . gyakran a sérülések helyén is. koronaalakítás nélkül a fajokra. termőrügyes. oldalvezérnek nevezzük. amely rövid termővessző.A gyümölcsfák metszés. s csúcsi részén három. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. egyéves szárrészek. vaskosabbak. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. Azt a csúcshajtást. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. hogy kihajtanának. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). alma. húsos állományú lesz. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. 3-5 cm hosszú. gyűrűszerűen alakul. amíg a fák metszés alatt állnak.

ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. Többek között. csapadék) is. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. a méhek jelenléte stb. míg a szélporozta növények a dió. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. citokininek stb. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. ideje. vízvagy tápanyaghiány. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. 1. – a fajták virágzási ideje stabil legyen. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. vegyes rügycsoportokkal berakódott. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. gibberellinek. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. a művelésmódtól. ritkán virágrügyek. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. A virágrügyek képződése. amelyek az almán és a körtén hajtás-. A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. A teljes termővessző általában hármas. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. mint 50%-ban fedje egymást. A koronában található két. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. A jó megporzás előfeltétele.). ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked.3. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. a gyümölcsös helye és az alany. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak.6. a termesztéstechnikától (metszés módja. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. a koronában elfoglalt helyzetüktől. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. míg a csonthéjasokon hajtás. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. a metszés ideje és mértéke.és virágrügyek. fagyhatás stb. ritkítás). másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. napfénytartam. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. a mogyoró és a gesztenye. öntözés. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . Részben a tartást megalapozó vázágakat. a fák termésmennyiségétől. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú).

Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. – öregedés. sejtmegnyúlás). szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon.termékenyül. Tehát alapvető követelmény. A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún.7. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. – elhalás. Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. Egészségi állapot. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve. az így előállított szaporulat minden esetben klón. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. Az önmeddőség azt jelenti. élvezhetők. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. alakjában. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. az alma és a körte. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. színében mutatkozik meg. Fajtaazonosság. Ezek pl. Ezért porzó fajta szükséges. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. Jellemző rájuk. kórokozóktól 18 . Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. így egy táblába több fajta is telepítendő. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. – Az ún. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. 1. klónt kapunk. hűtéssel) lassítjuk. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. több hónapig eltarthatók. hogy a faiskolákból kártevőktől. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. – érés-utóérés. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. félkész oltvány). hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány. ha az anyanövényen érnek be.

dugványozás. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. kondíciójuk. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése.A. szemzés). Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. egyéves csemeték előállítása. évi CXXXI. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. majd azt koronamagasságban oltani. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki.C. megsemmisítteti. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. szaporítóanyagát. vagy kínai bujtással. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. A koronába oltásnál. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. fajták minősített vetőmagját. jobb a vitalitásuk. vagy ideiglenesen szaporításra. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. mint a fertőzött. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. 19 . gyökér) használjuk. a certifikáltat kék. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. technológiájuk van. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. a C. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. egyenes. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. hajtás. forgalmazni. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. termékeket narancsszínű címkével látja el. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. indanövény). Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. sarj. Előírja. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. törvény szabályozza. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. vagy szemezni. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. az alkalmatlan terméket kizárja. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. A közbeoltott. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. elágazásmentes gyökérnyakú.

szabvány határozza meg. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. gépellátottság. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. A szállítási távolság.8. Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. pontos munkát igényel. az uralkodó szélirány. specializáció. ill. területi koncentráció. ill. közlekedési-. energia beszerzési.nagyon magas. konkurencia. üzemi talajtérképek. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . ill. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére. tárolókapacitás. kiemelkedések. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában . a környék gazdasági. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. termesztési hagyomány. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. a csapadék mennyisége és eloszlása stb. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. szélerősség. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete.8.35 körzetre osztja. Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez. amely az országot . 1. ill. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. hírközlő rendszer. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. fagyzug. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. őszibarack). A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. szabadföldi vermeléssel történhet. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. domborzati.és feldolgozó kapacitás közelsége. A hely kiválasztása több évtizedre. E faiskolai termékek 0 . útviszonyok. Lényeges a piac. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. támogatási preferencia. talajadottságainak ismerete. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. vízforrás. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük.1. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. A mélyedésekben belvíz. Gyümölcsültetvények létesítése 1. A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú.+2 oCon tárolhatók eredményesen. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat. meglévő építmények. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati.

Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek . 21 . –a magtartalom. tárolási és utóérlelési igény. c. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . felület. alak. illat. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany.a számbavételétől sem. állománya. gépi osztályozhatóság. Ritkább a törzsképző alanyok használata. betegségekkel szembeni rezisztencia. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. íz. A telepítési terv A terület. – repedés. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni.2. – a hús színe. – fajtatársítást. – kitárolás utáni állékonyság. tápanyagtartalmára. – kocsány és elválása. – a különböző felhasználásra való alkalmasság. vízvezető képességére. – beltartalmi érték. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját.). – nagyság.8. – szállíthatóság. – a telepítés technológiai kivitelezését. 1.természetes és mesterséges növénytakarójának. b. amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. – alany. Alany. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. –termésbiztonság. a magbél jellemzői. – tárolhatóság. koronába oltásnál). – ültetési rendszert. kémhatására. illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. parásodás. stb. termőhelyi igény. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. A 3000 m2. gépi betakaríthatóság. zamat. Termesztési és áruérték. konzisztenciája.és fajtamegválasztást. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. mésztartalmára. így a – héj színe és egyéb sajátosságai.

legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. Így. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. egyenlő oldalú háromszög. nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. jó kötődési hajlam. hogy legyen. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. azt szabályos telepítésnek nevezzük. egyenlő szárú. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. A sor. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. azaz önmagukban is telepíthetjük. hatékony pollenellátáshoz az szükséges. mint a nagy fájú. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. alma. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. hármas kötésű. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. sterilitás) kell figyelembe venni. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. fajtáról-fajtára. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. A biztonságos. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. Fontos szempont. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. őszibarack). akkor nemcsak fölösleges. A gépi műveléshez átlagosan 2. körte. hagyományos ültetvényekben. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. A sor. az 22 .és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez.0-2. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb.

a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. a célnak megfelelően módosítható. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. – a szuper orsó.és tőtávolságnak. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. valamint a katlan koronák. azok környezetének rendezésére is. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. b. a koronaformának olyannak kell lenni. – a termőkaros orsó. Így: – a természetes gömbkorona. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett. koronaformák a. – a sudaras ágcsoportos korona. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. – a gyümölcssövények. – Az ültetés időpontjának meghatározása. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. Gépi betakarításhoz például a sor. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük.területpazarlásnak tekinthető. ill. A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. – A sorhosszúság meghatározása. Olyan ültetési forma. – a szuper orsó V-alak. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. – A sorirány kijelölése. ill. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. – a karcsú orsó. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel. – a sudaras szórt állású korona. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. 23 . – a V és Y alakú sövények. így: – a ferdekarú sövény. – Az utak kijelölése. Így: – az orsó koronaforma. – Az ültetési anyag előkészítése. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. – a kombinált korona. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. – a katlan korona. – a nyitott koronák. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése.

24 .és szélességkorlátozás) megtartani a fákat. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. ifjítása szerint csoportosítható. az erősebb növekedés mérséklése. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. A minőség javítása. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. elősegítjük a korona jó megvilágítását. távolságát. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. a termőrész berakódás azonban elmarad. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. hosszú. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. a térkitöltő elágazásokat. A gyümölcstermesztés. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját. középhosszú.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. a vázágak. a korona szélességét.1. nem más.9. termőrészek képződnek. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját.1. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. koronaformát alakítottak ki. vagyis alkalmazott élettan. szögállását. stabil vázág-rendszerű faalakot. közepes törzsű. sudaras koronaformák metszésének szerepe. vázkarok számát. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben.9. magasságát határozzuk meg. Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. jelentősége igen nagy volt. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. a sudár helyzetét. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. A metszés szerepe Az árutermelő. Minden rügy kihajt. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át. egy hosszabb távon megteremtett előny. termőrész-képződését és gyümölcshozását. a törzsmagasságot.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

Fizikai változások alapján: – keménység. 3. lehet egy vagy többmenetes. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. 2. – magok színe. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak. Szedési módok: – Kézi szedés. – cukor/sav arány. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. – etilénképződés. – gyümölcsnagyság. – szín (alap és fedő). A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. – keményítőtartalom. – oldható pektin. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. A munka három fázisra oszlik. – nitrogéntartalom. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. Legelterjedtebb a meggy. az áru behordása. – fényelnyelő képesség. – légzésintenzitás. – aromaanyagok. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. ezért terjedt el széles körben. a gyümölcs szedése. illetve válogatva szedés. – gyümölcsfelszín. – savtartalom. – elektromos ellenálló képesség. illetve a tárolóba.és szilva betakarításnál. – ionkiáramlási sebesség. – klorofill-tartalom. 28 . – gyümölcslé-viszkozitás. tartályláda kihelyezése. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – hőmérsékletösszeg-számítás. – cukortartalom. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni.1. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. – lenticella-parásodás. – gyümölcsalak. – sejtmembrán-áteresztő képesség. 1. – gyümölcshús színe. – enzimaktivitás.10. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű.2.

vagy teljesen zöld köszméte kell. Szilva: Kocsánnyal szedjük. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. hogy 5-6 kg-nál több szilva . és hamarosan fonnyadni kezd. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. „keményen érett” állapotban kell leszedni.ömlesztve . A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. vagy rázva. Lapos rekeszekbe szedjük. 29 . mert sokáig a bokron maradnak. ne dörzsöljük le. A ribiszke 2-3 hétig. A lehullott diót kasokba. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. ha folyamatosan szedjük. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. A csonthéjasok 2-4 hétig. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek. Kajszibarack: Fokozatosan érik. Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart.3. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. és így is forgalmazzák. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő.és zamatanyagok. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. ügyelve arra. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. kosarakba vagy zsákokba szedjük. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. 30-50 kg/fő.ne legyen egy göngyölegben. leszedve gyorsan túlérhet. 5 cm-es rekeszekbe. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Túl korán sem szabad leszedni. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. Dzsemnek akkor szedjük. hanem előbb kell szedni. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. Akkor járunk el leghelyesebben. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. de nyugodtan várhatunk szedésével. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. Kocsányostól szedjük. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. Dió: A felrepedt burokból a földre hull. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. befőzési és konyhai célokra félig. Málna: Gyorsan érik. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. 1. Érése hetekig is eltart. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk.Körte: Nem szabad megvárni. Konzerv. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. Nem utóérő gyümölcs. Konzerv célra kocsány nélkül. Ma már bizonyított. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk.10.

amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. a termen belüli légcserét. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. a lehűtési gyorsaságot. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. illetve a vegyszeres kezeléseket. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. növényvédelem). a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés.és vízellátás. 30 . – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. a tápanyag. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. a tárolási hőmérsékletet. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ.) betegségek csökkentése. Ide tartoznak a pincék.és vízellátás. Alternaria. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. de az ültetvény környezeti feltételei. ammónia. a padlások. Az optimális szüretidő. különféle módszerekkel állapítható meg. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. a szüret. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. A legismertebbek az egyszerű. Gloeosporium. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. etilén). héjbarnulások. az előosztályozást. tápanyag. a relatív páratartalmat. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. és pl. vagy száraz tárolás. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. – Az egyszerű. ULO tárolás. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. vermek.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. a szállítás.1%) értéken tartják. 0. a termesztéstechnológia (talajművelés. a változatlan légterű (VL). a viaszolást. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. idegen szagok (motorolaj. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta.és O2-tartalmat. propángáz stb. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. illetve az olyan épületek. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. a növényvédelem stb.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. A tárolhatóságra hatása közvetett. ill. fényesítő viaszolás).és körtefajtáknak. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. a CO2 . Monilia stb.

méreten aluli gyümölcs kiemelése. mennyiségét. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. de ízléses kiszerelésű. A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. erősen érzékeny viszont az alma. a szamóca. szükség van megfelelő osztályozó. az acetaldehid stb.4. csomagoló gépekre. sőt hírközlő. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. fedő. 31 .és alapszín). egységesen csomagolt nyugat. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. 1. Természetesen ehhez az igényesebb. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. apadási és romlási veszteség.– Előosztályozás: Célja a hibás. tehát csomagolni.) alakulását. beltartalmi értékeinek (cukor-. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. hanem az exponenciális görbét követik. mielőtt az a tárolóba jutna. a megfelelő hőmérséklettel. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. az illóanyagok. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. sav-. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. másrészt a nagyobb. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. szupermarketek. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van. mint az exportáru esetében. informatikai eszközökre. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. hűtőberendezésekre.és dél-európai. betegségre hajlamos. a cukor-sav arány stb. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő.és fajtamegválasztással. korszerű szállító. az őszibarack. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. az etilén. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. szárazanyag-tartalom.10. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. hogy a veszteségek nem lineárisak.

) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. Gonda I. Tomcsányi P. Budapest. T. Soltész M. (szerk. Debrecen. Budapest. DE Agrár. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet.) (2007): Gyümölcstermesztés. Budapest.) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1.) (1997): Gyümölcsészet. Nagy P. (szerk.FELHASZNÁLT IRODALOM G. Debrecen. (szerk.és Műszaki Tudományok Centruma. Tóth M. Budapest. Gyúró F. Mezőgazdasági Kiadó.. Vaszily B. A kertészeti marketing alapjai. (1986): Gyümölcstárolás. Debrecen. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok). (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. Mezőgazda Kiadó. (1973): Piacos kertészet. Mezőgazda Kiadó. Nyíregyháza. Sass P. Kutatási és Fejlesztési Intézet. (szerk. Mezőgazdasági Kiadó. (szerk.) (1990): Gyümölcstermesztés. 32 . Papp J. Budapest. PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. Gonda I. Mezőgazdasági Kiadó.

pepo provar. 10. 6. – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. – a cukkini (Cucurbita pepo convar. Élettartam szerinti csoportosítás. 12. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2. – a sárgadinnye (Cucumis melo). – a tojásgyümölcs (Solanum melongena).1. Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk. vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). longum).2. Vízigény szerinti csoportosítás.és karósbab (zöldbab. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. – a patisszon (Cucurbita pepo convar. környezeti igénye 2. 33 . Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás. patissoniana). Növényrendszertani csoportosítás. Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). 2. 9. vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. – az étkezési. Az öntözési igény szerint.1. – a szivacstök (Luffa aegyptica). giromontiina). hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. 5. – a bokor. 8.2. nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. 4. – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). A zöldségfélék csoportosítása. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki. így: – az uborka (Cucumis sativus).1. oblonga). 7. Hőigény szerinti csoportosítás. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. 2.1. 3. – a sütőtök (Cucurbita maxima). Származás szerinti csoportosítás. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy. – a görögdinnye (Citrullus lanatus). így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). Szaporítási mód szerinti csoportosítás. – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). 11. Fényigény szerinti csoportosítás.

– a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. – a zeller (Apium graveolens). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. rubra). A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. amelyeket elsősorban föld alatti részükért. gyökerükért. – a fokhagyma (Allium sativum). répatestükért. gyökgumójukért termesztjük. A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak.vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). – a keszegsaláta (Lactuca serriola). – az étkezési lóbab (Vicia faba). longifolia). – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. hortensis). secalina). esculenta var. – a kerti laboda (Atriplex hortensis). – a petrezselyem (Petroselinum crispum). capitata). – a kárdi (Cynara cardunculus). – a sóska (Rumex acetosa var. így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). rapifera). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. – a földimogyoró (Arachis hypogaea). – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp. rapifera). 34 . – a rutabaga (Brassica campestris var. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). foliosum). – a saláta. – a pasztinák (Pastinaca sativa). – a turnip (Brassica napus var. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). – a torma (Armoracia lapathifolia). – az endíviasaláta (Cichorium endivia).– a tűzbab (Phaseolus coccineus). – a póréhagyma (Allium porum). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. – a mángold (Beta vulgaris). A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. – a mezei saláta (Valerianella locusta). Egyéves és évelő növényfajok. sativum convar. Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). sativus).

– a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum. gemmifera). spárga.1. csoport: 25 oC Sárga. zeller. 2. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. vöröshagyma. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. capitata). – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar. III. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. sütőtök. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar. uborka. saccharata). a. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . gongyloides). – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). pasztinák. botrytis). csoport: 22 oC Paradicsom. petrezselyem. bullata). fejessaláta. kötözősaláta. italica). csoport: 19 oC Cékla. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . – a kínai kel ((Brassica pekinensis). csoport: 16 oC Sárgarépa. A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. spárgatök. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik. optimum. – a leveleskel (Brassica oleracea convar.) acephala). rebarbara. burgonya. torma. csoport: 13 oC Káposztafélék. capitata) conc. A zöldségfélék környezeti igénye 1. sóska. capitata provar. fokhagyma. Megállapították azt is. spenót. A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. bab. (ssp.és görögdinnye. – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb.35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe.3. cikória. kukorica. capitata provar.7 oCban állapították meg. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. V. A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis).. – a brokkoli (Brassica oleracea var. – a karalábé (Brassica rupestris convar. tojásgyümölcs. II. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. borsó. IV. microsperma). 35 . paprika. retek. – a karfiol (Brassica cretica convar. rubra). maximum).A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea).

fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk.és fokhagyma. a cékla. 3. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). kelkáposzta. különböző kvantumokban energiát szállít. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. fénykedvelők. röntgen-.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. mivel azon a termesztő alig változtathat. A másik. a természetes napfény. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. amely a növényfajok. a sárgarépa és a rebarbara. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. hő-. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. Közepes fényigényű a fejes káposzta. A zárt rendszerű 36 . A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. vízszállításra és a vízkibocsátásra. Ezután naplementéig csökken. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. a borsó és az uborka. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. a vörös. stb. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. módszere ismert. továbbá a 800 nm feletti infravörös. paradicsomot és a dinnyét. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be.– A szár. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. 2. 4. a bab. stb. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. Az öntözésnek számos módja ismeretes. sugarak láthatatlanok. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. karalábé. sugarak. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. A hőszabályozásnak több módja. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. A növények vízfelhasználása során három.

A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. Si. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. Br. 10-5 % = F. H. A 2-2. por. 10-6 % = As. mikroelemeknek. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek.1 % = P. Ag.Cl. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg. A növények fejlődését. termesztő létesítmények 2. de lényegesen kevesebb kell belőlük. Ebből mintegy 4-5.). A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. Fontos alkotórész még az ammónia. Mo. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. 0. A zöldségfélék termesztési módjai.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Ra. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. B. ionok formájában veszik fel. 0. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek.01 % = S. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. Ni. Sr.2. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban.50 % = O. Al. K.1. növekedését sokoldalúan befolyásolja. Mg. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. N. stb. Hg. Ge. ez 80-120 ezer hektár területet igényel. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. Sn. Pb. míg azokat. Mikro.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 .10-3 % = Fe. Ti. I. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. Au. Ca.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe. 2. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. Ba. az oxigén és a szén-dioxid. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 . A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. Azokat az elemeket. 10-4 % = Cu. Rb.2. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. korom. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. fóliával borított termesztő berendezésekben. C. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. a kén-dioxid. Co. Na. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. Zn. 37 . Mn.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek. 5. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át.

A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként. különleges szerkezetek). milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. fok. Hazánkban főként a paradicsomot. c. 38 . hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. egyszerű blokkszerkezetek.3. gumók.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. stb.és salottahagyma). 2. stb. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. üvegházak) és fóliával takartak (pl. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. nagy légterű fólia sátrak. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket. rebarbara. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó). hogy pl. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. Különleges szaporítási módja van a spárgának. b. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. műanyag borítású blokkházak). Csoportosításuk: a. fólia ágyak). A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl.2. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. fóliaházak). A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. paprikát. attól függően. vízfüggönyös fólia sátrak. a szabadföldi. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. hagymák. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. 2. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. sóska. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag. javított váz nélküli fóliaágyas. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). egyes hagymaféléket (sarjadék-. amelyre jellemző. váz nélküli fóliaágyas.2. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. fólia alagutak. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. milyen az automatizáltság mértéke.

– a jarovizálás. bab. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. – a besugárzás. 2. cékla. – a hőkezelés. – faj.3. A használati érték kiszámításának képlete: H. – ezermagtömeg. – nedvességtartalom. gyökérzöldségek). – a magvak felragasztása hártyapapírra. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 . – csíraszám. – egészségi állapot. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz.é. vagy fóliára. – csírázóképesség és csírázási erély. – biokémiai életképesség. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész.és munkaköltség-megtakarítás. – A talaj 5 . – az előcsíráztatás. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl. amely önállóan képes új generáció létrehozására. pl. A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag.1.2 havi időmegtakarítás. – Nyár. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából. – osztályozottság. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. – az apró magvak drazsírozása. – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van.2. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük.3. burgonya egyes káposztafélék). amikor a földre rá lehet menni (pl.és fajtaazonosság. dinnye). – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele. – sűrűség. 39 . – a magvak nagyság szerinti osztályozása. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet.2. uborka.8 oC-ra felmelegedett (pl. az áttelelő spenót).

mélyforgatás. cserép).és salátafélék). – porhanyítás lehet: tárcsázás. kapálás. – a vetés sűrűsége. – tálcás palántanevelés. kézi és gépi ásás. barázda-behúzás. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. – földlabdás palántanevelés. kézi és küllős kapa. – nyáron (pl. A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. talajmarás. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. eszköze a henger. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. ásógép. – a vetés helye (termesztő létesítmény. – május vége (pl. borona. – tömörítés lehet: hengerezés. tápanyag-gazdálkodás. talajfelszín alakítás. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. kultivátorozás. Ez lehet fordítás. termesztő közegek készítése. kabakosok. káposzta. altalaj tömörítés. szaporító tálca. vagy állománysűrűség. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. a zeller). tápkocka.és salátafélék). altalajlazítás. szkréper. 40 . -gazdálkodásának alakítása. Meghatározzuk a tenyészterületet. – a magvetés időzítése. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. rigoleke. eszköze a kultivátor.és tápanyag-forgalmának. boronálás. A talaj-előkészítés. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. 2. speciális palántanevelő tálca. alakítását értjük. A tőszám. paprika. – az ápolási munkák. tárgyalja. kukorica). melynek célja a talaj víz-. – április végétől (pl.ősszel (pl. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. ásó. – felszínalakítás lehet: bakhát. porhanyítás. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. gerenda. – május elején. keverés. tömörítés.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. deszka. a paradicsom). – a kiültetés. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. káposztafélék. közepén (pl. eszköze a simító. altalaj lazító. barázdabehúzó.4. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. – a vetés módja (kézi vagy gépi). eszköze az eke. egyengetés. . ágyás előhúzó és készítő. – a palánták ápolása.és ágyáskészítés. talajgyaluzás. levegő. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. dózer. és a gyomnövények irtása. altalaj-tömörítő. – egyengetés lehet: simítózás. vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. káposzta. A talajművelési rendszer egy területen. talajmaró. lazítás. fejes saláta).

A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. így: – a trágyaanyagok megválasztása. valamint a gyommentesítés. A jó vetőágy sima felületű. aprómorzsás szerkezetű. eszköze a kombinátor. E munkafolyamatot akkor végezzük. illetve a szedési idény meghosszabbítása. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. rendszere. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba. amelyek közvetlenül. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. Az ápolási munkák csoportosítása a. ökotechnikai eljárások: az éghajlat . a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. – fűtés.és műtrágyák. kellően ülepedett. – az üzem növénytermesztési struktúrája. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. – az üzem technikai színvonala. olykor tömörítése. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. – a gazdaságosság javítását.5. – a trágyázás időpontja. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. – fagyvédelem. A trágyaanyagok lehetnek szerves. – árnyékolás. 41 . – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. kijuttatásának módja. fejezetben!). a zöldségnövény levelére. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. – pótmegvilágítás. – a takarékos anyagfelhasználást.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. 2. – a termesztett zöldségnövények igényei. s gyommentes. – a trágyaanyagok elosztásának. – a trágyaellátás lehetőségei. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala.

fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. – indarögzítés. a halványítás. – aránylag gyorsan romlanak. – lelevelezés. azonnal felhasználásra kerülnek. 42 . – gyomirtás. – oldalgyökerezés. – metszés. szedésük ismétlődik. időben történő ellátása. hajtáscsúcs visszacsípés. – növényápoló talajművelés. – roncsolás. csökken beltartalmi értékük. a rögzítés. 2. a. kártevők elleni védekezés. vagy folyamatos.6. – nem érnek egyszerre. – érés gyorsítása. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. – fattyazás. – termékenyülés. – idegenelés. tárolása.– szél elleni védelem. – hajtásválogatás. – öntözés. – bördők kitörése. a növényvédelem. kezelése. kötés elősegítése. – kacsozás. betakarítása A zöldségnövények szedésénél. értékesítés és a tárolás. a talajjal összefüggő munkák. betakarítás. a növényi részek eltávolítása. – kötözés. – kórokozók. – tetejezés. A zöldségnövények szedése. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. – talajtakarás. b. Zöldségnövények betakarítása. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. – tápanyagellátás. – töltögetés. áru-előkészítése.

– a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. s továbbszaporításra alkalmas. b. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. – tartós tárolás. – egyszerű létesítményekben. – a termés érettségi állapota. nagy pontosságot igényel. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. – a leszedett. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. az érettség és napszak függvényében. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. – szedésük többségükben kézzel történik. A betakarított. amelyet a fogyasztó. válogatni. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . – az időjárás. feldolgozó ipar igényel. – a termés felhasználási célja. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. A biológiai érettség azt jelenti. d. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. A tárolással az a célunk. stb. vagy átmeneti tárolás. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. – korszerű tárolókban. így: – időleges. vagy felhasználási érettség azt jelenti.. – a betakarítás módja. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni. Az előkészítés művelete: – a tisztítás.– sérülékenyek. A technológiai (gazdasági). helye. c. – szállítás. s a szállítási távolság. méret. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. – csomagolás. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. – osztályozás. A tárolásra kerülő terményt tisztítani.

Budapest. Nyíregyházi Főiskola. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. Tomcsányi P. barázdás tárolás. Mezőgazda Kiadó. (1973): Piacos kertészet. Budapest. – gúlás. A kertészeti marketing alapjai. Budapest.. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S. – prizmás tárolás. Mezőgazdasági Kiadó. Hodossi S.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. Somos A.. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését.15 %-a mondható elfogadhatónak. – padlásokon. – boksz-palettás tárolás. (1983): Zöldségtermesztés. 3. – önszellőztetéses tárolás. (szerk. (2002): Zöldségtermesztés I. Budapest.. Hodossi S. Terbe I. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . Turi I. Kovács A. Mezőgazdasági Kiadó.) (1966): Zöldségtermesztés homokon.– árkos. Mezőgazdasági Kiadó. Somos A. szalmabálás tárolás. – raktárakban. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. – pincékben. (szerk. Koródi L. Nyíregyháza.. – szabályozott légterű tárolók. – kishalmos tárolás. – nagyhalmos tárolás. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. (szerk. Mészöly Gy.1. Kovács A.. Terbe I. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. Mezőgazda Kiadó. Fehér B. Budapest. Budapest. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . – tartályládában tárolás. Mezőgazda Kiadó. A szőlő növényt életfunkciói. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. – hűtőtárolók. (1980): Zöldséghajtatás. MMK. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. Géczi L. Budapest.. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás.

a környezet jelenségeinek. A rügyfakadás 10-13. Az éghajlat (klíma) az időnél. a légmozgást. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. időjárásnál elvontabb. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb. hőmérsékletét. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. A környezeti tényezők. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC.7 o C. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. több színanyagot termelnek.1-22. A 45 . Amennyiben az éghajlat kedvező. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására.1. Héjuk vastagabb lesz. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. s az idő folyamatos változása az időjárás. ekkor jó évjáratról beszélünk. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el. b. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. azok változása. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. 3. bonyolultabb fogalom. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. – edafikus tényezők. A júliusi középhőmérséklet 20. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. – biotikus tényezők. a levegő nedvességét. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény. – fiziografikus tényezők.környezetéhez. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. ami 10 oC körüli. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. a. Asszimilációja élénk. kerete. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. anyagainak mennyisége. mint az árnyékban fejlődötteké. elemeinek.1. továbbá a napfény energiáját. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. Fényben a bogyók jobban színeződnek. mint az élet primer energiaforrását. az ottani időjárások rendszere. a virágzás 12-14. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. minősége.

míg a mediterránban 250-260 nap. homokverést okozva. felhős. Az állományklíma alakulását. A bogyók 40 . vagy kedvezőtlenebbé tehetik.5. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. a terméshozam.62 oC. Csapadékos. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. változását sok más tényező is befolyásolhatja.5-48. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. c. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. d. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek. színanyag. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki.50 oC-on szenvednek hőkárosodást. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. északi szélességi fok között fekszik. a nagy szélviharok. utána csökken. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. míg az amerikai fajták csak -9. a déli 20-40.5-5 l vizet képes elpárologtatni. -6 oC-on károsodnak. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. -3 oC-on.5 liter. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50.. a bogyók cukor-.5-1 mustfokkal csökken. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. mint a makroklímában.1.5. Az őszi levelek -2 oC-on. Előnyös.és extrakttartalma nő. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. száraz időben ez az érték 1. 3. az európai fajták -5. Hazánk a 45.45-0. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. a 40. A tengerszint feletti magasság a hő-. -10 oC-on. száraz és hideg szelek. A csapadék A víz a csapadékból származik.5-3. s mozgatják a laza szerkezetű homokot. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. e. fény. A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. A szőlőtermesztésnek vertikális. szélességi fokon történhet gazdaságosan. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva. a zsendülő bogyók -2. A cukor felhalmozódása dél felé. Hatása lehet előnyös és előnytelen. szélességi fokig emelkedik. 46 .és csapadékviszonyokat determinálja. A szélviharok tördelik a hajtásokat. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. aromaanyagai csökkennek. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. kb. Kedvezőtlenek a forró. savtartalma.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. minimális aktív hőösszeg 850 oC. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. mint a szárazságot nehezen viselők.2. tépik a leveleket. napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5.

kötöttségét. 3. kémiai sajátosságait. illatos. többségében savas. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt). így: 1. a szomszédos erdők.4. testes. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. vízáteresztő és megtartó képességét. – szerves üledékek. 2. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. 3.1. mésztartalmát.2. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban.1. 3. szaprofita baktériumok és gombák. mint a mészben szegényebb talajokon. fakultatív parazita élő szervezetek. – fizikai üledékes kőzetek. gyorsan öregedő. vagy savas. A talaj fontos. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. rétegezettségét. tagolódás 47 .Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja.3. Hazánkban a déli. – kémiai üledékek. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. tüzes. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. extraktban szegény. 3. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. alkoholban gazdag. típusát. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. köztesen termesztett növényfajok. humusz. közepes. Lösztalajon színben gazdag. mint a vírusok. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének.1. üledékes (szediment) kőzetek. mechanikai összetételét. mélységét. átalakult (metamorf) kőzetek. különleges zamatú. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. zamatos borokat kapunk. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények.és tápanyag-tartalmát. stb. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. a gyomnövények. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. A gyökerek képződése. kiváló minőségű. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. közepes extrakttartalmú. színét. A homoktalajok bora inkább lágy.2. gombák és állati kártevők. baktériumok. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre.

kedvező hőmérséklet. Kacs Alulról a 3-5. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. kacsokkal kapaszkodó. A gyökérelágazásokat. Ezek csak néhány napig élnek. sajátosan. újra képződnek. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. téli rügy. láthatóvá válik. amelyből járulékos gyökerek törnek elő. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. stb. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt. ízközben van a kacs). – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. barna színű. differenciálatlan sejttömeget képez. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. a felszívó öv (20 .30 mm) teljes hosszában. s a felszínre burjánzik. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. a talajoldatból veszi fel. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. Az alsó. szárcsomón (nóduszon). míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. A fiatal. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. amely a holtkérget is áttöri. melyek egy síkban. Az első elágazás az elsőrendű. A járulékos gyökér az elsőrendű. s azon áttörve.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. Ez azt jelenti. s a gyökér növekedésének megfelelően. 48 . levelek hónaljában egy ún. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. párás környezet. A dugványt. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. ionos formában. A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. leváló pararéteget képez. A gyökér a tápanyagokat oldott. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. tőgyökérnek hívjuk. 3. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra.2.) az fejlődésnek indul. vagy virágzat található. A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. egységesen létezhet. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. ízköz magasságában alakulnak ki. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. kúszó cserje. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. az ebből elágazó a másodrendű. vízzel együtt. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. két sorban váltakozva helyezkednek el.2. míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek.10. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. A szár szárcsomóin levelek vannak.

A vitorla néhány cm hosszúságú. vagy zsíros tapintású. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne. ahol fejlettek a porzók. illetve lazaságát. – alsó karéj.2. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. – hímvirág. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. ún. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. s rajta a legnagyobb levél kb. 3. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. – felső oldalöböl. – levélváll.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. s fürt letörhetőségét elősegíti. A levél fonákon légző nyílások találhatók. A levél fonák csupasz (sima). melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. A levél részei: – levélalap. – levélnyél. „íz” látható. – vállöböl. de mivel vegyes rügy. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. – csúcskaréj. alakja.és mellékrügyeket is tartalmaz. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. így sok alapi rügy képződik. a porzók nem. – levélszél. A kocsány egy bizonyos pontján csomó. – középső karéj. egyes fajtáknál 7. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. ahol a magház fejlett.3. A porzók száma 5. pásztorbot-szerűen meggörbül. A kocsány folytatása a fürttengely. ezeket követik a többiek. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. mert fő. A párta. A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. A bogyók mérete. – levéllemez. redukált a magház. ahol a porzó és a termő is fejlett. A magháza felsőállású. A bogyó részei: 49 . A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt. Lehet sima. ezek: – hímnős virág. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva. – alsó oldalöböl. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. vagy szőrözött lehet. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. – nővirág. köröm nagyságú.

– gyökértörzs. – magtörzs. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét.5 mm-ig közép nagy. –5 g-ig nagy. – 3 g-ig közép nagy. – kordonkar. – törzs. – termőcsap. de általában ennél kevesebb. – bogyóhéj. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik. alakja igen változatos. – harmatgyökér.4.5 mm-ig nagy.5 mm-ig „könnyű”. – csercsap. – kocsánykorona. – edénynyalábok (ecset). A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. – 22. – gyökérnyak – tőkenyak. s ezeket telepítik. – 17. – bogyóhús.5 mm felett igen nagy. – mag háti oldal. – mag. A vessző belső morfológiája 50 . – oldalgyökér. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere.– bogyókocsány. – 22. 3. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. – magcsőr. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. – termőalapok. a választott művelésmód szerint. – 12. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg. – ugarcsap. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db.2. A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. A bogyóhús színanyagokat (is) termel. A bogyó tömege.

2. – mellékrügyek. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok.1. – ízválasztó. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása. A nemesítők célja betegség ellenálló.3. annyira sokszínű annak belső szerkezete. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. a fás.3. rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. – bujtvány. Az induló alapanyag (alany. – élőkéreg. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. 3. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. – bél. 3. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést. A szülő párokat úgy kell megválasztani. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell. 3. – elhalt kéreg. – fatest. Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. – főrügy. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . Ezek: – gyökeres dugvány.és lágyháncs rétegek.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. – oltvány.3.

Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. A legalább 50 cm mélységű forgatást. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú. A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be. beáztatjuk. Ezt az indokolja. rügydugványokról. 3. Hűtőházban is.4. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. A terület nyílt fekvésű legyen. Egészséges. majd kötegeljük. hogy bizonyos elnevezésű. 3.3. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. 50 cm-es darabokra metsszük. 8-12 mm átmérőjű. nádszárakhoz) kötözzük. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe.rendelkezők – részére kötelező. szikkasztjuk. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat. nagyobb odafigyelést kíván. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. A vesszőket csávázzuk. Az érett vessző szálkásan törik. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. amely egy. vagy két rügyet tartalmaz. A mélyedésekben. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. A dugványiskola helyének megválasztása. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk). Az előkészítés „talpalásból” áll. még az előző év szeptemberében végezzük el. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. majd egyenként méretre vágjuk. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható. 52 . de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen.5 cm-esre történő metszését jelenti. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. előkészítése: 7-7. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. a pára. Ennek alapján beszélhetünk pl. páratartalma pedig 85-90 %-os. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. szikkasztjuk.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket.és hajtásképződésre serkentjük. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők.3. amely azon vesszőből állítható elő. 0. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. „teknőkben” „megül” a harmat. az éretlen pedig hajlítható.3. amelyet kombinátorral bedolgozzunk.

később a lisztharmat fertőzésére. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. Ügyelni kell arra. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. – hajtásválogatás. mint az esőszerű. majd beiszapoljuk. betapossuk. de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. május közepétől a peronoszpóra. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük. amelybe behelyezzük a dugványokat. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. mert itt a harmatgyökerezést. majd beöntözzük. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. mint más iskolázási módnál. s ebben géppel rést nyitunk. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. és fekete fóliával letakarhatjuk. 53 . a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. 30 cm-es magas bakhátat. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. A pajorkár jelentős lehet. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. barázdás és csepegtető is. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. Géppel elkészítjük a kb. A dugványvesszők egymástól való távolsága. s géppel két oldalról tömörítjük. gyökeres anyag kiszedésére november elején. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. ekével). A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. Az öntözés lehet esőszerű. míg a kész. közepén. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. – csonkázás. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők.

Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg.5. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. A kb. kategóriája. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. Inkább várjuk meg az október végi. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. ügyelve arra. az egyik rész a nemes. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. majd később tápoldattal öntözzük be.3. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. amelyek hatására a levélhullás megindul. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. vastag fa. az alany és nemes vessző fajtája. és a tőkenyakba oltás. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. majd fedett színbe szállítjuk. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. jól fejlett gyökér. kötegeljük és címkézzük. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. – 3 db. A hegy. Alanyvesszők termelése: 54 . A perlitet először vízzel. – 3 helyen átkötve. és db-száma. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. kötegekbe. s ezt követően kézzel szedjük ki. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. körkörös elhelyezkedéssel.12 mm vastag vesszőket. Nyár végén végezzük a csonkázást. a zöldbe fás.és háncsréteg) olyan. amely stabilitást. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. november elejei fagyokat. de az alföldi területeken is alkalmazzuk. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . a középső kötésre kerüljön a címke. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. címe. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el. Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. homok). a fába-fás. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. a zöldoltás. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg.és dombvidéki telepítéseket érinti. a függőleges helyzetet biztosítja.

a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. talpaljuk. – a jól megvilágított oltóhelyiség. Ezek: – a vesszőtároló. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. mert erős fagy esetén a rügyek. szikkasztásból. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. vesszők kárt szenvedhetnek.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. csávázzuk. 55 . hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. Ma már oltógépekkel oltanak. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. végéig tart. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. talpalásból és vakításból áll. Jó minőségű metszőollók. illetve vesszőt. Itt is az áztatásról. A vesszőket (alany. vakítjuk (rügyek eltávolítása). Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. amellyel szemben kacs van. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. 30-32 oC-ot kell biztosítani. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. ahol méretre vágjuk. míg az előhajtatóban. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. páradús körülmények között. áztatjuk. áztatásból. és nyalábosan ehhez kötözzük. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. s e csapokat nylon zsákokban. alacsony hőmérsékleten tárolják. Az ültetvény kb. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. kezdetben. mint az alanyt. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk.

ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. A bakhátak porhanyítása. majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. 1 hónap. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). taposással rögzítették az oltványokat. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. s erre helyezik rá az oltványokat. s ezt követően beöntözték. vagy perlittel takarjuk. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. majd bakháttal fedték. Ha a két komponens vastagsága azonos. hogy az ún. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. kissé hátradöntve. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat.Az alanyvesszőn kb. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk. kambium a kambiummal. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. A gyors kallusz-képződés a cél. földbehúzás után.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). A megtelt ládát talpára állítjuk. azért is. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. Rétegezve. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. illetve a talp kerüljön a láda aljára. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). A nyelveket egymásba illesztjük. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). majd az oltványokat e résbe helyezzük. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. gyommentesen tartása. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. kibontása. Szokásos a résbe történő iskolázás is. 1. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. ügyelve arra. vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. suhintó próbát is kibírják. oly módon. fűrészpor) és tüllel fedjük. fa a fával érintkezik. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. akkor a háncs a hánccsal. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. a harmatgyökerezés. majd a föld 56 . Az előhajtatás ideje kb. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk.

Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. Az öntözések száma 4-6 közötti. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. szakszerű és sok munkát jelent. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. Az alsókat távolítsuk el. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. megakadályozva a rügyek kihajtását. a talajművelést akadályozzuk. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. A prizma maximum 1.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. hogy az ún. az első fagyos éjszakákat követően. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. Ismeretes a zöldre fás oltás is. ráfordítás. s oltványok közé is homokot szórunk. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. Itt zsúfoltan. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek.visszahúzása az etiolált hajtásokra. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. a legfejlettebbet. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. csonkázzuk vissza azokat. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. A csepegtető öntözés kedvező. A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. zöldoltások között a legbiztonságosabb. annak ellenére. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. fajtaváltás. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. új fajták elszaporítása. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. talaj közelében helyezkednek el a növények. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. mint a termő szőlőben. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. célszerű a kiszedés előtti öntözés. az időjárástól függően. csak a vesszők felső része legyen látható. A fajta és alany nevét jeltáblára írják.5 m magas lehet. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. Ha az ősz nagyon száraz.

Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. porbujtást is. A tőtávolságot 1-1. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. Az ültető huzalon pl. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. Ismerünk ún. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. Az árkot betemetjük. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. Nyugalmi időszakban végezhető. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. Immunis homoktalajokon folytatható.4. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. 100-120 cm-re egymástól. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. Ennek alapján alakult ki a 3-3. a hajtások beérése miatt. április). A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk. A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. 3. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. az árokba érett istállótrágyát. hogy az oltáshoz vékony. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. A sor. 58 . pl.2 m-es sortávolság. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél.2 méterben határozták meg. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. Az oltványokat. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. vagy fűzvesszővel jelöljük. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett.

a táblaméret és az utak. a támaszrendszer. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés.és a tőtávolság.és hajtástartó huzalokat. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. míg a belsőké 2-2. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop.6 m. néhány év után „roggyant” tőkéket.1. Ilyenek a sor. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje. egymástól 25-30 cm-re. a növényvédelem vegyszerei. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el. változtatható elemei. Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. de számítani kell a műanyagburok töredezésére. mint a tőketerhelés. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk. 59 . Vannak rugalmas. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. Műanyaggal bevont huzal is használható. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk.5. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. a tápanyagpótlás.5. A végoszlopok hossza 3-3. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. amely művelésnél karó nincs. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar.4 m. 3. a fajta. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. Karós támrendszer. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. és ezáltal a hajtások egymást tartják. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja.2-2. a tőkeművelés mód. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően.5 mm legyen. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani.

szervezése. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). hosszúcsap 3-5 rügyes. Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. A rügyterhelést a rügy/tőke. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. félszálvessző 6-8 rügyes. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). Értéke minden esetben nagyobb egynél. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület. Értéke széles skálán változik 0. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. még télen fagymentes napokon is végezhető. P = fürt átlagtömeg (kg). a fürtnélküli fattyúhajtások miatt. ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet.3 között. Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. ahol X = rügyterhelés. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. További cél pedig az. 60 . Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2. Utóbbi gyakoribb. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. X1 = alva maradt rügyek száma. és generatív produkciói (a terméshozam). vagy rügy/m2 alapján tőkére. szálvessző 9 rügy felett. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma. A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg.2-1. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét.

A kétéves részen metszett csap a csercsap. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. 3. 61 . pl. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. – a termőhajtások bekurtítása. Metszés előtt.2. E munkáknak az elvégzése folyamatos. teljesítményét. – fürtritkítás.5. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. – a lelevelezés. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. Biztosítócsap az idősebb fásrészek. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. – a fürt harmadolása.5. függőleges irányba rendezése. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. mert igazítani. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. – a törzstisztítás. defóliálás. – bogyóritkítás. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. – a csonkázás. kar. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. 3. melynek ideje március és április eleje. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát.Sima csapot az idősebb fásrészekből. azaz szétszedve. pl. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja. minden esetben rövidcsap. – a hajtások fésülése. Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell.3. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. ilyen munka a: – pótbeporzás. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. – a gyűrűzés. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk.

62 .Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. 3. Mn. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. esetleg kombinátorral kapcsolva. További kísérletek azonban azt bizonyították. Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából. életünk fenntartója. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. a késes és lúdtalpas mélylazítók. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni.5. kerülni kell a talajforgatást. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. hogy tartósan. mint a termesztett növények többsége. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. vagy kézi kapával végzik. amelyeket makroelemekként ismerünk. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. Cu. Ca. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. P. a csipkéslevelű tárcsák. A sorközök azonban keskenyebbek. a sorok pedig tűzdeltebbek. a tápanyag pótlás azt is célozza. N. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. hogy megőrizzük. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. mint a gyümölcsösöké. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége.4. Zn) is szükségesek. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. K. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. A kapcsolt műveletek előnyösek. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. Szüret előtt érés alá kapálnak. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez.

csak elvi ajánlások. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. A levelek felveszik az anyagokat. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. 30 %-al meghaladja. azaz kalibrált. egységes eljárások nincsenek. tehát folyadék fázisból veszi fel. Ennek a gyakorlata igen változatos. A gyökér szállító része. különösen akkor. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. 63 . szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. hogy jól oldódó. ennek is a végelágazásai. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre. A talajvizsgálatok. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. A foszfor. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. A levélanalízis adatainak értékelése standard. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. A permettrágyázás lényege. mint vizsgálati módszer. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. adatsorokat közölnek az adottságokról. fehér része. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. a jó indítást. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. hogy időszakonként. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. ismert értékekhez való viszonyítással történik.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. sok részletből álló bonyolult folyamat. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet.

amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. a kornak megfelelően fejlődtek. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. alakultak. Ez olcsó és egyszerű megoldás.5. valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. vagy árkos öntözést alkalmaznak. Ez nem abszolút érték. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre. együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. 64 . mert a szórófejek vándoroltathatóak. A módszer azért is jó. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. akkor részleges levélhullás következik be. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el.3. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb.5. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. Kisebb területek barázdás. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges.

amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka. A szőlő betakarítása 3. 65 . hanem a sav cukor aránya.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. az íz-. mivel lehet. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk. mivel nem adható egységes technológia. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni.5. – a szőlő-gubacsatka. – a szőlőilonca. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz.6. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. – a cserebogarak. 3. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. – a szőlőgyökértetű. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet.6.1. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről. – a szőlőmolyok.6. 3. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. egyik legmunkaigényesebb művelete. vagy metsző ollóval vágják le. zamatanyagok megfelelő kialakulása. tisztogatás és a csomagolás során. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek.

2.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével.és permetlé perzseléses. 66 . hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. hogy több menetben történjen a betakarítás. A minőségi borok esetén legalább 15. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. vagy tárolásra történő csomagolással. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. hogy elpárologjon a felületéről a víz. akkor kezdhető el a szüret. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. vagy cizellálás. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. minőségi vagy különleges minőségi stb. nap. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. Számos esetben előfordul. penészes vagy rothadó bogyókat. 3. cukor. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést.6. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. homokveréses. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. Általánosságban azonban elmondható. Amennyiben szedés. de nem biztos. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja. romló bogyókat. amelyek rontják a fürt szépségét. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. inkább 10-14 órát várni kell. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat.Az étkezési szőlőt válogatva. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. Ha szőlő eléri a technológia érettséget. repedezett. színelve szedjük. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült.és savtartalmával szemben. a különleges minőségű bor pedig túlérett. A próbaszüret során a szőlő cukor. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. magvatlan. zöld és madárkás bogyókat. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. mely legalább 19 mustfokos. Ez a művelet a fürttisztogatás. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel.

csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. A kézi szedés nem változott az évszázadok során.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. Kozma P.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. Mezőgazda Kiadó. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. Nagy L. (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó.. Molnár I. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. mint a kézzel szedettek. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. Budapest.. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik. és ez kihatással van a következő évi termésre. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama.II. Budapest. Prohászka F. .Lőrincz A. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. (1986): A szőlő és a bor. Budapest. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. Technikailag előnyös az a megoldás. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. 67 .. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel. Budapest. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő. Mezőgazda Kiadó. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. Budapest. Társulat. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. Mezőgazdasági Kiadó. Akadémiai Kiadó. Géczi L. A gazdákat az foglalkoztatja. Nyíregyháza. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik. Nyíregyházi Főiskola MMFK. – a szőlőtőkék sérülnek. (1999): Szőlőtermesztés.Sz. hogy a termés sérülésmentesen. és a feldolgozóba szállítják. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. Athenaeum R. Budapest. Kaiser G. Ezt tehergépkocsira emelik. (1993): A szőlő és termesztése I. Csepregi P. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. és nagyon ügyelnek arra. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful