Kertes Zet

Kertészet

www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

KERTÉSZET
(Gyümölcs-, Zöldség- és Szőlőtermesztés)

DR. LENTI ISTVÁN

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyháza, 2011.

....... 27 1..................... A gyümölcstermő növények szervei ........................................................................... 12 1................................... Gyümölcstárolás .......... 11 1.. Gyümölcsültetvények létesítése ................................................................................3.............................................3...2.........2.......................................... A talajigény ....................... tárolása ............. A fényigény .............. 33 2........................................ ZÖLDSÉGTERMESZTÉS ...9...............................................................................5........................................................................ 18 1...............2............................ 31 2. 35 2..................................6....................6.......... A telepítési terv . csomagolása......8...................10.......................1.......2................................................................ 8 1...1................................................................. 10 1.......................................................................... 6 1.....és a talaj előkészítése.............................................. 25 1.........................................................................3.................... A tápanyagszükséglet meghatározása ....... A zöldségfélék szaporítási módjai.......... 36 2............................................... A zöldségfélék termesztési módjai ..........10...... Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre ............. kezelése....................................1........................................ Egyéb ápolási eljárások .......................................2........... 17 1...................és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben .......................10............. Hőmérsékleti igény .1.................1................1.......... A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben..5.........1.............................1...A termőfelület alakítása és fenntartása ....... Éghajlat...................10.. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai .......................2....... 24 1............ 5 1.............................1...... 25 1.......7.......................................................2.......................... 17 1................4......3... Ültetvények területmegválasztása .............. 6 1.................................................................... 35 2..............6........................... A vetés ...........9.. termesztő létesítmények ....................1..... 6 1...........3................3.. környezeti igénye .............3................................................................................ A zöldségfélék termesztési módjai................................ A fa és cserje testalakulása . A zöldségfélék környezeti igénye . 26 1.....TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .....................................2.2........... 36 2........... 10 1........................................ 12 1..............................9........................ 6 1.5....4........................................... A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból .... 12 1...... A vízigény ............................................ Gyümölcstermő növények ökológiai igénye .... éghajlati tényezők .................1............. 7 1............. 30 2.................2.... A gyökérrendszer ....... GYÜMÖLCSTERMESZTÉS .............................. 4 1.......... 21 1....................1.......................... A makro............. 15 1...............................1............................ 31 2............................ 31 2........................................................................... A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai................................................4...........................5............ 31 2...... Talajtani tényezők ............ A termesztő létesítmények ...........Gyümölcsszüret ....3......... A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása ....................... 5 1........................ 37 4 ... 5 1....1.............................................. 14 1.......... Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai ........1...... Gyümölcstermő növények terület. 37 2................................. 11 1..................1.....2. 21 1....................................... Domborzati tényezők ............................................2.......1................................................... Metszést kiegészítő eljárások ........................................... 8 1.................................. 5 1.........2......................................................... A gyümölcs betakarítása...........3........8...........................9........ A zöldségfélék csoportosítása.......2................................... Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása ..................8.... 23 1..........................2........ A gyümölcstermő növények szaporításának módjai ................................. A szervestrágyázás ..........6.............. 9 1........3.................................2................. A palántanevelés ...1.......2..................1.................... Tápanyag-gazdálkodás ...................................3.........................................10................................................................................. 28 FELHASZNÁLT IRODALOM ....

...........................6................3............................................................................ 45 3................................................6............. 46 3.......................... A virágzat és a fürt .................2................................................................................. A szőlőnövény részei (morfológia) ................................. kezelése............................... Termőkorú szőlő ápolási munkái ........................................................ SZŐLŐTERMESZTÉS ....................................2.............................................................4.......................2.. Csemegeszőlő betakarítása ......... A hajtás és oldalszervei .........................5... 63 3.. 39 2..................................1.. A szőlő betakarítása .....4..3................ A biotikus tényezők ............ 58 3................5........... 56 3... Szőlőoltványok előállítása ...................................................3................ A fiziografikus tényezők ..... 49 3......5..........................................2....2.....................6........... 42 3... A szőlő telepítése ......................................................................... A szőlő növényvédelme .. 44 3......5.............................3............................4.............................................................................3......... 50 3.........2. Tápanyagpótlás...........................2..5. 40 FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................. Zöldmunkák ..................................3................................................5....... 47 3............. Ápolási munkák............................. Gyökeres dugvány előállítás ...................................................................................... A talaj-előkészítés..3............ Az edafikus tényezők .................................. A fiatal és termő ültetvények gondozása................ 59 3.........................................................................................................................6............. A klimatikus tényezők ......................... 49 3.......... 62 3.......................................................1......... 50 3....................................... 46 3.............................5.................... tápanyag-gazdálkodás........................................... 58 3.................................... egyszerűbb tartósítási eljárások .........................................5................ 61 3................................................................................... 53 3........3................ vetés ........................ A szőlő szaporítási módjai ......................1..........................................4. Borszőlő betakarítása ................1...............................................5..........1.....................3.......4........................................1............... Rügydugványok . A gyökérzet ...............6............................................................. Öntözés ................................................ 43 3...... A szőlő környezeti igénye ..... 64 3....................................................................................................................... 48 3...............1................................ Talajművelés .... Zöldségnövények betakarítása..2................................... tárolása.......... 46 3.........................................1................................................ 66 5 ............................. 43 3.................. 38 2......................... Ivartalan szaporítás.........1.............2.....................4........................3....... 49 3................1........................ 45 3............................... 64 FELHASZNÁLT IRODALOM .....2............... 64 3.......................... A szárrendszer .................... áru-előkészítése. 43 3.................. 60 3...................................................... Magról történő szaporítás ......2.............................................5......................................................................................

különös tekintettel az öko. a kor színvonalán igényelt ügyletvitelt.és fitotechnikai tényezőkre. azaz a kertészeti termesztő boldogulása. – a zöldségtermesztést. annak főbb feltételrendszereivel. így: – a gyümölcstermesztést. a piac. 2011. kielégítése. Igényli a szakmához és a globalizált körülményekhez igazított marketingszemléletet és a termelés meghonosítást. – a szőlőtermesztést. Nyíregyháza. s előállításra kerülő termékeink jellege olyan termelést (termelésszervezést. s így a fogyasztó igényeinek kiszolgálása. megegyezik a kertészeti tudományokéval. A honi kertészeti marketing e környezetben még a vajúdás állapotában van hazánkban. technológiákat felépítő munkafolyamatokra. A honi és nemzetközi piacokra történő termelés tárgykörének megkerülése szinte lehetetlen. az általános. róluk megfeledkezni nagy ostobaság. kereskedelmi viszonyokat. Koncepciónk lényege az a meggyőződés volt. év végén a szerkesztő 7 . A globalizált világ jóléti termelésirányításában. és a termesztéstechnológiával. -irányítást) és értékesítést igényel. sohasem feledve a környezeti. termesztésében a marketing elvek szigorúan érvényesülnek. hogy a kertészeti tevékenység fejlődésének előmozdítása csak a piacra (fogyasztásra) orientált termesztés lehet. amely eltér a ma megszokottól. termesztéstechnológiai jellemzőit emeltük ki.BEVEZETÉS Oktatási segédletünk tárgyköreinek célja régi. alkalmazni kell a legújabb termesztéstechnológiai módszereket. a mindenkor jelenlévő piaci igények vonatkozásában. Tehát munkánk célja a kertészeti termesztés kialakításának elősegítése volt. melynek növénytani. Ez a lényegi eszmei cél a kertészeti szakma újbóli felvirágoztatásának elősegítése. Jegyzetünk felépítésekor – követve az előírt modul-rendszert – három ágazati termesztési témakört különítettünk el. és a piac (fogyasztás) ökonómiáját.

a tavaszi (virágzásban) fagykárosodás. c. Gyümölcstermő növényeink hőigényük szerint a következő csoportokba oszthatók: a. Magyarországon az őszibarackból kellő biztonsággal csak a hosszabb mélynyugalmi idejű fajták termeszthetők. Ebben az időszakban a -20 °C-nál nagyobb lehűlések a virágrügyeket. ill. Termőrügyei a téli időszakban már -18 °C-os lehűléskor károsodnak. 1. dió és gesztenye. inkább a nyári forróság az. a -25 °C-nál nagyobbak pedig a föld feletti fás részeket is károsítják. tudnunk kell. kajszi és a mandula. a Budai hegység.1. A köszméte hőigénye a legalacsonyabb az összes hazánkban termesztett gyümölcsfaj között. a Zempléni hegység és a Balaton térsége javasolt termesztése. A birs fája is károsodhat az erős lehűlésektől.2. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 1. de nemcsak a fajok között észlelünk eltéréseket. Közepesen melegigényesek: Ide tartozik a körte. ezért e fenológiai fázisban nem károsodik a hidegtől. meggy. A meggy hazai hőmérsékleti viszonyainkhoz kiválóan alkalmazkodik. Ennek időtartama és felső hőmérsékleti értéke fontos tényezők a növény kifogástalan fejlődése szempontjából. A gyümölcstermő növények hőigényének elemzésekor. Az egyes gyümölcsfajok hőigényének ismerete nemcsak a vegetációs. hideghatás is. Hőmérsékleti igény A gyümölcsfajok optimális hőmérsékleti igénye eltérő. A cseresznye hazánkban a téli hidegeket jól bírja. 8 . hanem a nyugalmi időszak szempontjából is nagyon fontos. köszméte. hogy a pozitív hőmérsékleti igény mellett a növények mélynyugalmi időszakában szükséges az ún. Ellenben virágzás idején a fagykárosodást előidéző kritikus hőmérséklet a -4 oC. korán fakadó fajtái a késő tavaszi fagyokra igen érzékenyek. b. Hőmérséklettel szemben kevésbé érzékenyek: Ide tartozik a naspolya. a kifeslett rügy már -1 oC-on is teljes kárt szenvedhetnek. A nagyon napfényigényes: Ide tartozik az őszibarack és a kajszi. szamóca és a szeder. a bogyók perzselését és hullását okozza. Nálunk későn virágzik. d. Hűvösebb éghajlaton termeszthető: Az alma.1. málna. Egy faj hőigénye a tenyészidőszak során is jelentősen változik. A kajszibarack a napi hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny.1. ezért a mérsékelt hőingadozású helyeken pl.1. a Mátrai hegyvidék. A dió egyes. A gesztenye mérsékelt égövi növény. amely lombhullást. cseresznye.1. piros és fekete ribiszke. Gyümölcstermő növények ökológiai igénye 1. A mandula a legérzékenyebb a hideghatásra. Egyes körtefajták – mivel az alma előtt virágzanak – érzékenyek a virágzáskori lehűlésre. hiszen több faj termesztésének kritikus időszaka a téli. birs. A köszmétetermesztés esetében a téli lehűlések nem jelentenek különösebb problémát. optimális hőigénye az évi átlagos 10 oC-os középhőmérséklet. szilva. Melegigényesek: Ide tartozik az őszibarack. Erős melegben (+30 –35°C) a körte hajlamos a kövecsesedésre. A fényigény a.

1. meggy és a kajszi – előnytelen. 1. birs. A vízigény a.1. a dió. a mandula. ha a a talajvíz szintje 200 cm fölé emelkedik. dió és a gesztenye esetén 150 cm. Az alma. Gyümölcstermesztés szempontjából fontos talajtani tulajdonságok: – a talaj kémhatása. őszibarack.Az őszibarack 2000 órás összes napfény-tartam igénnyel rendelkezik. Közepes vízigényűek: A cseresznye. illetve a különböző éghajlati (klimatikus) tényezők egyenkénti. a szamóca és a köszméte. szamóca és a fekete ribiszke a középkötött. a szilva. a szeder és a feketeribiszke. vagy jó szerkezetű vályog talajokon tenyésznek jól. – a talajvíz mélysége.4. cseresznye. másik része pedig biotikus (természetes és mesterséges növényi és állati társulások). – a tápanyagtartalma. – mint a magonc alanyon nevelt körte.3. a piros ribiszke és a köszméte. míg a málna. Környezeti tényezők hatása a gyümölcstermő növényekre A környezeti tényezők egy része abiotikus (éghajlati. addig a szamócánál 80 cm lehet a talajvíz legnagyobb magassága. a kajszi. mogyoró. Fényigényesek: Ide sorolható a mandula. a szamóca. meggy és a dió. b. A körte. a következő évi termésmennyiség szempontjából különösen kritikus az augusztus-szeptemberi hónapok napfény-ellátottsága. a körte. bár az egyes fajok eredményes termesztésének természetesen vannak sajátságos talajtani feltételei. szilva. 1. 1. míg a bogyósok inkább savanyú talajokon érzik jól magukat. Éghajlat. c. b. Vízigényes gyümölcsfajaink: Ide sorolható az alma. levegő és tápanyag-gazdálkodású talajokat leszámítva – viszonylag jól termeszthetők majdnem minden talajféleségen.2. 9 . az őszibarack. Közepesen fényigényes: Ide sorolható a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk.1. Igényes a talaj levegőzöttségére a kajszi. a mandula. cseresznye.2. a málna. a birs alanyon nevelt körte. A csonthéjas gyümölcsűek általában a meszesebb talajokat kedvelik. az őszibarack. részletes megismerésének. éghajlati tényezők Gyümölcstermesztési szempontból különösen nagy jelentősége van az éghajlatnak. d. – a levegőzöttsége. a cseresznye és a málna. amelyek termőrétege mély. A talajigény Gyümölcstermő növényeink – a szélsőséges víz. 1. Az árnyékot is részben eltűrők: Ide tartoznak a ribiszkék. ribiszke és a köszméte 100 cm. sőt a fajták között is találunk eltéréseket egyes talajadottságokra való érzékenység tekintetében. talajtani és domborzati tényezők). A talajvíz mélységére legérzékenyebb fajoknál. – a talaj szerkezete. – a kötöttsége. szilva. a birs. cseresznye.

fajták és alanyok talajigénye eltérő. virágok és a terméskezdemény. 10 . Hőmérséklet A biológiai folyamatok sebességét. Hazánkban a csapadék évi eloszlásában kettős maximum van. Gyümölcstermesztési szempontból a fényviszonyok hazánkban viszonylag kedvezőek. víz. az ún. vagy egy adott talajhoz rendeljük az arra alkalmas növényt. ahol a megvilágítás (napsütés) időtartama (a napsütéses órák száma) és energiahozama (J/cm2) 1020 %-kal több. Napfényben leggazdagabb nagytájunk az Alföld. csapadék. Hazánkban a hőmérséklet szélső értékei a 35-40 °C-os nyári meleg. fény és a levegő mozgása tölti be.A klimatikus tényezők közül a legfontosabb szerepet a hőmérséklet. Talajtani tényezők Eredményes gyümölcstermesztést csak jó levegő-. A nem túl erős szelek például a szélporozta gyümölcsfajok (dió. Csapadék A növény nélkülözhetetlen életfeltétele a különböző formában talajra és a növényre jutó víz. Távolodva a hőmérsékleti optimumtól – mindkét irányban – az életfolyamatok sebessége csökken. gesztenye) megtermékenyülését segítik. Az átlagos évi csapadékmennyiség az Alföldön 500-600 mm. A téli alma biológiai nullpontja pl. A növekedési és asszimilációs tevékenység felső határértékének a 35°C-os hőmérsékletet kell tekinteni.2. A fény Az egyik legfontosabb tényező növényélettani és termesztési szempontból a napfény. hogy tömeggyarapodás helyett a tartalék-tápanyagok csökkenése következik be. minőségét befolyásoló tényező a hőmérséklet.és tápanyag-gazdálkodású talajon tudunk megvalósíthatni. biológiai nullpont. a késő tavaszi fagyok pedig főként a csonthéjas és héjas gyümölcsűekben tesznek kárt. Az évi napsütés időtartama 1800-2200 óra. ezt követik a hajtásrügyek. mert ekkor a légzés intenzitása már olyan erős. A vegetáció megindulásához szükséges hőmérsékleti küszöbérték. mint a tőlünk északabbra és nyugatabbra fekvő országokban. 6°C. valamint más életfolyamatnak. 1. ezért vagy a növény igényeit figyelembe véve választjuk ki a megfelelő talajokat. Addig a föld feletti részek -20 – -30 °C-os lehűlést is kibírják. A fagyra legérzékenyebbek a virágrügyek.2. a törzs és vázágak. s bekövetkezhet a hő halál. ez azonban tájanként változó mértékű. a Dunántúlon 600-700 mm. Az egyik maximum június-július hónapra esik. Gyümölcstermő növényeink közül a körte és a kajszi a legérzékenyebbek a szélre. amely az asszimiláción keresztül a primer energiaforrása a szervesanyag-képzésnek. A szél legfontosabb szerepe a transzspiráció alakulásában van. majd a vesszők. A másik maximum rendszerint novemberben jelentkezik. s ennek jelentős része (1400-1600 óra) a nyári félévre (április-szeptember) esik. Az egyes gyümölcsfajok.5°C. Szél A levegő vízszintes vagy függőleges irányú áramlása a szél. az őszibaracké 9. mogyoró. A kora őszi fagyok idő előtti lombhullást és gyümölcsfagyást okozhatnak. A gyümölcstermő növényfajoknak évi 600-800 mm csapadékra van szükségük. a melegigényes kajszi nedvkeringése viszont már 3°C-on megindul. míg az Alpokalján 800 mm-t is elérheti. a gyökér már -7– -15°C-on elfagyhat. télen a -25– -30 °C-os hideg.

a köszméte. főtengelyük a fatörzs. megfelelő gazdálkodással és helyes agrotechnikával. 11 . Almagyümölcsűek. Termésük meghúsosodott virágtengely a hozzá tartozó meghúsosodott zöld csészelevelek tövével együtt. a birs és a naspolya. főtengelyük szintén nincs. hasonló gyümölcsű és felhasználású gyümölcstermő növények kerülnek azonos besorolásba. a málna). a mogyoró. a szilva és az őszibarack. melyek a rózsafélék családjába tartoznak. Ezek fokozatosan elhalnak. a málna.A talaj az a tényező. a ribiszke és a köszméte. a szeder és a szamóca. 1. a szilvát. Az előbbi nehézkessé teszi a géppel való megművelhetőséget. Termésük hasonlít a csonthéjasokéhoz. a meggyet. azaz a föld feletti részek alakulása szerint: Fák. Csoportosítás a testalakulás. a meggy. Az első évben a föld alatti szárból hajt ki a növény sarjakat. kocsonyaszerű belsejükben sok magot tartalmaznak. a diót és a gesztenyét. melyek alsó része fásodik. Ide tartozik az alma. a körte. Cserjék. a cseresznyét. A törzs és a korona alakulása külön. 1. és tulajdonképpen a csonthéjban (kupacsban) levő magot fogyasztjuk. de az áttelelő földalatti gyöktörzsből minden évben új lombot hoznak. a mogyoró és a szelídgesztenye sorolható ide. Bogyós gyümölcsűek. de szemben a cserjékkel. Csonthéjas gyümölcsűek. a kajszibarack. A csontkemény burokban lévő magot veszi körül a gyümölcshús. majd ezt követően elpusztul (pl. Ilyen gyümölcstermő növény a szamóca. Ilyen alakulású a birs. de föld feletti részük levélzet. A tengerszint feletti magasságot is figyelembe kell venni. míg az utóbbi határozza meg a sorok irányát. Mindezeken kívül a lejtés mértéke és iránya is lényeges. és együttesen is jellemző az egyes gyümölcsfajokra. Héjas gyümölcsűek. délkeleti és délnyugati lejtők. Ide soroljuk az almát. már a földben elágazó hajtásokat nevelnek. A termésük hasonló. bár arra is akad példa. Domborzati tényezők A gyümölcsös telepítésre kijelölt terület vizsgálatakor figyelembe kell venni. a körtét.2.3.3. szintén eltérő növényrendszertani családból származó növényfajok sorolhatók e csoportba. a mandulát. lédúsak. Dudvaszárúak. ez a termésük. de ezeken a gyümölcshúshéj összeszárad. amely alapvetően befolyásolja a kisugárzó és szállított fagyok által okozott kár mértékét. a kajszit. melyek eltérő növényrendszertani családból származnak. a létesítésre szánt terület domborzati viszonyait. az őszibarackot. a mandula. a talaj fölött a felszínhez közel elágaznak. Ide tartozik a piros és a fekete ribiszke. ugyancsak a rózsafélék családjába tartoznak. hogy a domboldalak észak-nyugati lejtőjén vált sikeressé a gyümölcs termesztése. Csonthéjas gyümölcsű a cseresznye. hártyás vagy bőrszerű héjuk van. a naspolya. évelő növények. ez a következő évben termést hoz. a felső része lágy szárú. A dió. amelyet a termesztő alkalmasabbá tehet valamely gyümölcstermő növény számára. Ezen helyezkednek el az ágak. mekkora az adott terület környezethez viszonyított magassága. melyek a koronát képezik. Gyümölcstermesztésre égtáj szempontjából legalkalmasabbak a napfényben gazdag déli. Nincs főtengelyük. gömbölyű alakúak. fatermetű gyümölcstermő növények. A gyümölcstermő növények gyakorlati csoportosítása Csoportosítás történhet a termés alakulása szerint: Ebben az esetben a hasonló termesztési módszereket igénylő. Félcserjék.

– kerítések. A beültetésre vont táblákon a következő fontosabb munkákat kell elvégezni: – az előzőekben termesztett növényi maradványok. Talajfertőtlenítés 12 . ami lehet több éves pillangós. de legkésőbb az ültetvény telepítése előtt egy hónappal ahhoz a talajforgatást. vagy egyéb zöldtrágyanövény. Gyümölcstermő növények terület. A talaj-előkészítés legfontosabb. kémiai és biológiai talajjavítással.Ez utóbbi csoportosítás genetikailag rögzített tulajdonságokon alapszik és elméleti jellegű. ugyanis lassú mozgásuk következtében nem elegendő a talajfelszínre szórni. – terepegyenetlenségek ésszerű korrigálása. A gyakorlatban oltással és metszési beavatkozással a cserjékből törzses fák. míg gyümölcsfák ültetéséhez 60-80 cm-ig végezzük. Bogyósgyümölcsűek telepítéséhez a talajforgatást 40-50 cm mélyen. mint a nitrogént. épületek törmelékeinek. A hátralevő időtől függően – telepítésig – előnövényt is termeszthetünk a telepítésre kijelölt táblán. így az ültetvény első éveiben a terület gyommentesítése kevesebb problémát okozhat. A talaj szerves és műtrágyázása A laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek alapján meghatározzuk a szerves. ültetésre tervezett tábla környezetének rendezési munkái: – felesleges fasorok megszüntetése. A forgatással egy időben. amely mennyiség a kijuttatást követően . A talaj forgatásával a talaj fizikai állagának javításán kívül azt is elérjük. – szélvédő fasorok létesítése. utak. ill. 1. ősz elején elvégezni. feltöltő szerves. stb. vagy azt megelőzően nagyon fontos a feltöltő (tartalékoló) trágyázás elvégzése! Így juttatjuk ki a foszfort és káliumot.és műtrágya-dózisokat. elengedhetetlen műveletei: a talajforgatás. idegen anyagoknak.4. Talajforgatás Célszerű nyár végén. illetve műtrágyázás és a talajfertőtlenítés. elektromos hálózat kiépítése. – az esetlegesen elhordott feltalaj visszaterítése.a talajforgatással egy időben a talajba keverhető. eltávolítása. E munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. ügyelve arra. esetleg víztározók építése. hogy a terméketlen altalaj ne kerüljön a felső felülre. A szervestrágya javasolt mennyisége – a trágyaféleségtől függően – 30-50 t/ha (zöldtrágyanövény esetén nem szükséges). a fákból cserje jellegű növények nevelhetők.és a talaj előkészítése Gyümölcsültetvény telepítését megelőzően szükség van a kijelölt táblák. – vízelvezető csatornák. Talaj-előkészítés A gyümölcsültetvények talaj-előkészítési munkáit feltétlenül összekapcsoljuk a fizikai. hogy a gyommagvak mélyebb rétegekbe kerülnek. hogy az ültetés idejére a talaj kellőképpen megülepedjen. azok környezetének rendezésére. A kialakított.

tél elejéig tart. Vas: A vas a növényi anyagcsere redox-rendszerében. Ahhoz. illetve az intenzív gyümölcsfejlődés) a sejtosztódás befejezéséig tart. jó termékenységű talajokra telepítsük és a tápanyaggal történő harmonikus ellátás feltétele már a talaj-előkészítés során érvényesüljön. szükség van bizonyos betekintésre a gyümölcstermő növények táplálkozásfiziológiai sajátosságaiba. Foszfor: A foszfor a növények energia. A levelek tápanyag-tartalmának igen jelentős része lombhullás előtt visszavándorol a gyümölcstermő növények más részeibe. Tápanyag-gazdálkodás A tápanyag-gazdálkodás feladata és jelentősége A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának meghatározása a termesztés egyik legbizonytalanabb. stb. Általános hatása a gyümölcs érési folyamatainak lassítása. mint pl. A gyümölcsfák gyökérzetének térbeli elhelyezkedése. vonják ki. A gyümölcstermő növények tápanyagfelvétele – a gyökérfejlődésre kedvezőtlen (5°C) alatti talajhőmérsékletű időszak kivételével – folyamatosnak tekinthető.és mikroelemek szerepe a gyümölcsültetvényekben Nitrogén: A nitrogén a fehérjék. A gyümölcstermő növények jelentős mennyiségű tápelem raktározására képesek szervezetük különböző részeiben. hogy a gyümölcsültetvényeket előnyös. valamint a szénhidrát-anyagcserében tölt be. kora ősszel kezdődik és késő őszig. Ezért különösen fontos eleme a talaj-előkészítési munkáknak e károsítók felmérése és a védekezés módjának. kiterjedése. Ezért nagy jelentőségű. hogy ezeket az ellentmondásokat megértsük. meghatározója.1. a klorofill képződésében játszik elengedhetetlen szerepet. s legvitatottabb területe. 13 . Kálium: A legfontosabb szerepet a kálium a katalitikus folyamatokban. a fehérjeszintézisben és a sejtek vízháztartásának szabályozásában. a nitrogén-anyagcseréjében és a különböző anyagok képzésében. Szabályozza a plazmakolloidok működését. – bár nagy mennyiségű gyümölcsöt teremnek – aránylag kevés tápanyagot vonnak ki a talajból.5. Mangán:A mangán fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények anyagcseréjében. mivel csökkenti a leépítő jellegű anyagcsere-folyamatok sebességét.és szénhidrát-gazdálkodásának.5. A gyümölcstermő növények. Kalcium: A gyümölcsminőséget leginkább meghatározó tápelem a kalcium. A második jelentős tápanyag-felvételi időszak – amely az intenzív hajszálgyökér-fejlesztéssel áll összefüggésben – nyár végén. tápanyag-felvételi időszak a kihajtástól (hajtásnövekedés. 1. így az adott évek tápanyag-ellátottsági szintje nemcsak a folyó évi terméshozamot. késleltetése. enzimek. fonálférgek. oxidációs-redukciós folyamataiban. Az első. eszközének meghatározása. 1. A gyümölcs növények fái a talaj tápanyagtartalmát gyengén vagy közepes mértékben hasznosítják. hanem az azt követő néhány év teljesítményére is hatással van. A gyümölcstermő ültetvények évelők. leggyakrabban évtizedekig termő monokultúrák. a növény által hasznosított talajtérfogat viszonylag nagy. nukleotidok és foszfatidok alkotórésze. a cserebogárpajorok. a reproduktív szervek képzésének aktív résztvevője. illetve a raktározott tápanyagok újrahasznosíthatósága is jellemző rájuk. Magnézium: A klorofill alkotórészeként fontos szerepet tölt be a gyümölcstermő növények asszimilációjában. mennyiségileg is jelentős. gyümölcsminőséget és vegetatív tevékenységet befolyásolja.A fiatal ültetvényekben súlyos károkat okoznak a talajlakó kártevő. A makro.

A telepítésre való alkalmasság megállapításához a következő talajtani tényezőket elemzik: – a termőréteg-vastagság. Legmegfelelőbb az intenzív hajtásnövekedés befejeztét követő. – a CaCO3 -tartalom. A levélanalízis adatainak alkalmazhatósága függ a mintavétel időpontjától.5.2. illetve nélkülözhetetlen a klorofill képződésében. de nagyobb dózisokkal trágyázzunk (30-40 t/ha). kétévenként.Bór: A bórnak kiemelkedő szerepe van a növekedést szabályozó anyagok képzésében és hatásmechanizmusában. különben idő előtt elbomlik. A szervestrágyázást követően a mikroorganizmusok mennyisége és tömege átmenetileg 10-100-szorosára gyarapodik. A szervestrágyázás A szervestrágyázás hatásának túlnyomó hányada közvetlen és közvetett nitrogénhatás. – a talajvízszint-mélység. amely egyébként gyorsan lemosódna. Ezek testükbe építik a nitrogént. Kötött talajokon ritkábban. A növény-analízis A tápanyag-ellátottság egyensúlyának megállapítása diagnosztikailag a növény egyes részeinek analízisével lehetséges. A talajvizsgálat. Réz: A réz fontos alkotórésze a növényi anyagcsere oxidációs-redukciós folyamatait szabályozó enzimeknek. – a talaj kötöttsége. A levél tápelem-tartalma – ellentétben a talajvizsgálati adatokkal – közvetlen információt nyújt a gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságáról. Stimulálja a generatív folyamatokat. A közvetett nitrogénhatás úgy keletkezik. 1. A talajvizsgálat A talajvizsgálatokat a gyümölcsfák telepítése előtt el kell végezni azért. hogy a talajélet stimulálásával a gyorsan elmúló hatású ásványi nitrogént a hosszan érvényesülő szerves pályára irányítja. A szervestrágyát ajánlott az időszakos mélyműveléssel bejuttatni. míg az ugyanannyi ásványi nitrogén közvetlen hatása tizedannyi idő alatt használódik el. stb. annak reprezentatív jellegétől és a laboratóriumi vizsgálat módszerétől. A szervestrágya nitrogénszolgáltatása két (esetleg három) évre elosztottan jelentkezik. így növekedési rendellenességet okoz. vagy túlzott jelenléte gondokat okozna.3. Cink: A cink számos enzim alkotórésze. július második fele és augusztus első fele közötti időszak. – az összes sótartalom. és a növényi részek analízise segítségével tudhatunk meg többet a mindenkori tápanyag-ellátottságról. a pollentömlő kihajtását és fejlődését. Laza talajokon helyesebb kisebb szervestrágya mennyiségeket gyakrabban adagolni (15-20 t/ha). 1. – a humusztartalom.5. Leggyakrabban alkalmazott módszere a levéldiagnosztika. Hiánya a növekedésszabályozó anyagok képződését csökkenti. hogy megállapíthassuk alkalmas-e a talaj telepítésre és a tartalékoló trágyázás mértékét meghatározhassuk. – a leiszapolható rész. – a talaj kémhatása. A tápanyagszükséglet meghatározása A gyümölcstermő növények tápanyag-ellátottságának optimális beállítása a talaj és a növény oldaláról közelíthető meg. négy-öt évenként. 14 .

és évente kifelé háncsot.6. Az osztódó szövet. illetve a növény vegetatív és generatív tevékenységét ellássa. másodrendű stb.2. amelyből az első-. gyökerek ágaznak el. A gyökérzet rögzíti a növényt a talajban. ezek erőteljes karógyökeret fejlesztenek. Jobb tápanyag. vadkörte. A törzs feladata a korona tartása. mint a vad alanyon lévő növények. elágazott ágrendszer. Ha a talaj levegőtlenebb. Tősarjnak nevezzük a törzs föld alá került részéből kinövő. 15 . – magas törzs: 150 cm felett. – közepes törzs: 90-120 cm. A fa termetű növények hajtásrendszere két fő részre tagolható: törzsre és koronára.6.1. vagy suhángtelepítés esetén a gyümölcsösben alakítjuk ki. Törzs: Törzsnek nevezzük a növénynek a gyökérnyak és legalsó korona elágazás közé eső részét. de erősebben elágazódik. a víznek és a tápanyagoknak a gyökérzetből a koronába való szállítása és az asszimilált anyagok gyökérzet felé történő továbbítása. míg gyökérsarjnak a felszínhez közeli gyökerek járulékos rügyeiből fejlődő hajtást. hogy a talajban lévő szárrészen megközelítően azonos erősségű oldalgyökereket képeznek. A fa és cserje testalakulása Hajtásrendszernek nevezzük a gyümölcstermő növények gyökérnyaktól számított föld feletti részét. rossz vízgazdálkodású talajban. vagy kissé elliptikus. A gyümölcstermő növények gyökérrendszere a szaporítástól függően fő. 1. a kambium a háncs és a fa között helyezkedik el.és vízellátású talajon ugyanazon növény kisebb gyökérrendszert nevel. A gyenge növekedésű alanyok lényegesen sekélyebben gyökeresednek. A gyümölcstermő növények szervei 1. a gyökérzet a talaj felszínéhez közelebb helyezkedik el. a gyökerezés mélysége.1. – alacsony törzs: 60-80 cm. Korona: A gyümölcsfa koronája a törzs feletti. Az asszimilált tápanyagok visszaszállítása a háncson keresztül megy végbe. Főgyökér-rendszerű minden magról szaporított növény. A gyökérrendszer A gyümölcstermő növények alaktanilag két fő részből állnak. és felveszi a vízben oldott tápanyagokat. A gyümölcsfák törzsmagassága a következő lehet: – bokortörzs: 30-50 cm.6. pl. Gyümölcsfajonként és fajtánként is különböző a gyökérzet elágazódása. a vadalma.és a föld feletti hajtásrendszerből. Ezek a szövetek raktároznak is. Járulékos gyökérrendszerűek a vegetatív úton szaporított növényekre jellemző. A felvett tápanyagokat a törzs fás részein (szíjács) szállítják a koronába. Feladata. A törzs keresztmetszete rendszerint kör.és/vagy járulékos gyökérrendszer. vagy raktározása. vadcseresznye. kötöttebb. mégpedig a földben található gyökér. mint a tápanyagban szegény. mint laza talajon. befelé faszövetet hoz létre. hogy az asszimilációt. A gyümölcsfák törzsmagasságát a faiskolában koronába metszéssel. A gyökérzet mélysége a talajviszonyok függvényében is változik.

ezek a hajtáson.és oldalhajtás. A sima termőnyárs. ők pedig a fás részeken találhatók. A hajtórügyek még ugyanabban az évben kihajtanak. az oldalrügyeknek a szélességi növekedést kell biztosítaniuk. termőrügyes. A korona részei: rügy. Hosszúságuk szerint lehetnek rövid. amely a korona vázágainak (vázkarainak) növekedését folytatja. A gyökereken és a szárképleteken alakulnak ki rügyek. hogy a virágrügyből képződött rövid hajtás és virágzati tengely megvastagodik. Fejlődése a gyümölcs fejlődésével egyidejűleg történik. vesszők. végül a csúcsi rész virágrügyben zárul. hanem hajtáskezdemény is van. hogy kihajtanának. mandulára. birs). Cseresznyére. és rügyről. de a csúcsa hosszabb-rövidebb tövis. Rendszerint karcsúak. amely rendszerint rövid szártagú termővessző. amelyekben nemcsak virág. egyéves szárrészek. A gyűrűs termőnyárs. Természetesen a korona vázágát képező vesszők. hajtás. akkor sudárhajtásnak (fővezérnek). Az olyan rügyeket. amely a dárdából alakul oly módon. vessző. A hajtásrügyekből mindig hajtások fejlődnek. Elhelyezkedésük szerint a rügyek lehetnek csúcs. gyűrűszerűen alakul. A tövises termőnyárs olyan rövid termővessző. A visszametszéskor (vagy mechanikai sérüléskor) eltávolított csúcsrügyet a végálló rügy pótolja. hajtás. gyakran a sérülések helyén is. Ha a függőleges növekedést szolgálják. amely rövid termővessző. Kor szerint beszélünk szemről. A nyárson oldalrügyek is vannak.vagy virágrügyben végződik. A kihajtásuk alapján alvó és hajtórügyeket különböztetünk meg. s rendszerint virágrügyben végződnek. Rövid termővesszők: A dárda. A hajtás a rügyekből fejlődött első éves lombleveles szárképlet. A növekedési vesszők egyúttal termővesszők is lehetnek és fordítva. A termővesszők beérett. A virágrügyek zömökebbek.A gyümölcsfák metszés. amíg a fák metszés alatt állnak. A csúcsrügyeknek a hosszanti. beérett hajtást. A hajtás lehet csúcs. A szilvára és a kajszira jellemző termőrész. húsos állományú lesz. hogy milyen rügyből ered. középhosszú és hosszú termővesszők. Megkülönböztetünk természetes és mesterséges koronaformát. Az egy évig élő rügy a csonthéjasokra jellemző. alma. A vezérvesszők (hajtások). koronaalakítás nélkül a fajokra. Vesszőnek nevezzük a lombhullás utáni megfásodott. hogy a dárda csúcsán található hajtásrügy rövid hajtást képez és a levelek lehullása után a levél ripacsok helye évenként. 3-5 cm hosszú. A víz. vezérhajtásnak nevezzük. Élettartamuk szerint egy évig és több évig élő rügyek lehetnek. Ezek a rügyek több évig életben maradhatnak anélkül. illetve a fajtákra jellemző koronát fejlesztenek. amelyek 8-10 cm-es rövid vesszők. vagy annál több virágrügy. meggyre.és oldalrügyek.vagy fattyúhajtás a rejtett vagy járulékos rügyekből előtörő erőteljes hajtás. Megkülönböztetünk növekedési. Termőbog vagy termőkalács úgy keletkezik. megnyúltak és egyesével állnak. és azokból hajtás. Középhosszú termővesszők: 16 . vegyes rügyeknek nevezzük (pl. gömbölyűbbek. körte. a dárdával. mint a hajtásrügyek. Később ezek oldalán és csúcsán termőrügy alakulhat. oldalvezérnek nevezzük. virág vagy virágzat képződik. vaskosabbak. mindig növekedési hajtások. Azt a csúcshajtást. Az alma és körtefák nagyon értékes termőrésze! Bokrétás termőnyárs. A több évig élő rügy az almatermésűekre jellemző. ill. s csúcsi részén három. ha az oldalirányú vázágak növekedését folytatják. attól függően. nyugalmi állapotban levő. őszibarackra és kajszira jellemző termővessző. mely sok hasonlóságot mutat a sima termőnyárssal. gallyak vagy ágak végálló csúcsrügyeiből fejlődnek. amelyek a továbbnövekedést szolgálják.és termővesszőket. amely a fajtára jellemző színnel rendelkezik. még csúcsán jól fejlett hajtásrügy van.

A Magyarországon termesztett gyümölcsfajokra jellemző. a metszés ideje és mértéke. A tárgyévi jó termés azonban csak akkor jön létre. mint 50%-ban fedje egymást.3. Az összes gyümölcsfajnál előfordulnak. de többségében hajtásrügyekkel van berakódva.6. A legtöbb gyümölcsfaj rovarporozta. A jó megporzás előfeltétele. napfénytartam. a gyümölcsös helye és az alany.A középhosszú termővesszők 10-40 cm hosszúak. ahol lehet teljes és hiányos a középhosszú vessző. 1. A virágrügyek differenciálódása: A gyümölcstermesztésben a termőrügyképződést rügydifferenciálódásnak nevezzük. Módosító tényező lehet a tápanyag és a víz jelenléte vagy hiánya. A virágrügyek fejlődése nyár végén-ősszel megreked. míg a szélporozta növények a dió. hogy virágrügyeik az előző év vegetációs ciklusának bizonyos időszakában alakulnak ki. A porzófajták kiválasztásának főbb szempontjai: – a pollenadó fajta évente rendszeresen virágozzon. – lehetőleg kölcsönös legyen a termékenyítés és jó legyen a kötődés. Ha megfelelő virágzás ellenére sincs termés. az alany vagy a fajta kedvezőtlen hatása. és csak hideghatásra lejátszódó hormonális változások után folytatódik a következő tavasszal. Részben a tartást megalapozó vázágakat. Gyümölcstermő növények virágzási és termékenyülési viszonyai A megporzás A jó virágzás előfeltétele az előző évi zavartalan virágrügy-differenciálódás. csapadék) is. vízvagy tápanyaghiány. – a fajták virágzási ideje stabil legyen. ideje. Ez a termővessző típus a legjellemzőbb az őszibarackra. Változó tényező az éghajlat és a kapcsolódó éghajlati elemek. a koronában elfoglalt helyzetüktől. míg a csonthéjasokon hajtás. hogy sok életképes pollent adjon porzófajta és együtt virágozzék a beporzandó fajtával. – a megporzandó és a pollenadó fajta fő virágzása több. – Ág: A fák 5 évesnél idősebb részei az ágak. – a pollenadó fajták is értékesek legyenek. A koronában található két. öntözés. ezek tartják a fiatalabb vegetatív és generatív szerveket. a művelésmódtól. másrészt a termőképleteket hordozó termőágakat foglalják magukban. a fák termésmennyiségétől. citokininek stb. ritkán virágrügyek. vagyis a differenciálódás hosszú folyamat és számos tényező befolyásolja. tápanyag-utánpótlás) és az ökológiai tényezőktől (hőmérséklet. fagyhatás stb.és négyéves fás részeket gallynak nevezzük. A hiányos termővessző magányos termőrügyekkel is. vegyes rügycsoportokkal berakódott.). gibberellinek. a fa hormonális folyamataitól (auxinok. Öntermékenyüléskor a növény saját virágporral 17 . a méhek jelenléte stb. A rajtuk végig fejlett oldalrügyek találhatók. rossz agrotechnikai beavatkozás (metszés. A virágrügyek képződése. A gyümölcskötődés A gyümölcskötődés állandó tényezője a fajta. A teljes termővessző általában hármas. amelyek az almán és a körtén hajtás-.és virágrügyek. – a bibe és a termő életképessége essen egybe a pollenszóródással. Többek között. Hosszú termővesszők: A hosszú termővesszők 40 cm-nél hosszabbak. azt okozhatja a pollenadó fajta hiánya. a fajta és az alany örökletes tulajdonságaitól. ha a bibére a megfelelő időpontban pollen kerül és az ott megtapad. a mogyoró és a gesztenye. Kialakulásuk függ a hajtások típusától (rövid vagy hosszú). – Gally: A kihajtott vesszőből a következő évben gally lesz. a termesztéstechnikától (metszés módja. ritkítás).

hogy ha életfolyamataikat mesterségesen (pl. hogy saját – egyébként életképes – virágporral a virágok nem termékenyülnek meg. s ezen keresztül a termelés rentabilitását. Az EUtagországokban ma már csak certifikált szaporítóanyag. szemző hajtás) és az alanycsemete bizonyíthatóan ellenőrzött (certifikált) anyagból származzon. kórokozóktól 18 . A gyümölcsök csoportosítása Léteznek fán beérő és ún.7. félkész oltvány). sejtmegnyúlás). Ismert olyan termékenyülési rendellenesség egyes gyümölcsfajokon. utóérő gyümölcs fajok: – A "fán beérő gyümölcsök" csak akkor teljes értékűek. élvezhetők. Tehát alapvető követelmény. vírusmentesség A faiskolai szaporítóanyag számos veszélyes kártevő. klónszelekció A gyümölcstermő növények nemes fajtái fajta azonosan csak ivartalan (vegetatív) úton szaporíthatók. hűtéssel) lassítjuk. az alma és a körte. színében mutatkozik meg. így egy táblába több fajta is telepítendő. vagy szaporítóanyag (oltóvessző. Az éretten leszedett termés hosszabb-rövidebb idő alatt veszít értékéből. – elhalás. Az ivartalan szaporítással létrehozott utódokat (klónok) elvileg az anyanövénnyel teljes mértékben azonosnak tekinthetünk. az így előállított szaporulat minden esetben klón. ültetési anyag hozható kereskedelmi forgalomba. Xénia esetén a pollenadó szülő hatása a gyümölcs méretében. hogy a telepítésre szánt növényi anyag (oltvány. több hónapig eltarthatók. Fajtaazonosság. Az egyes fejlődési fázisok időtartamát és a gyümölcs élettartamát a gyümölcsfajok és fajták örökletes tulajdonságai határozzák meg. Jellemző rájuk. A faiskolai termesztésben a legalapvetőbb követelmény. "utóérő gyümölcsök" a fejlődés meghatározott szakaszában a fáról leszedve is megérnek. Az önmeddőség azt jelenti. amikor megtermékenyülés nélkül is létrejön gyümölcs. 1. Ezek pl. A termesztők a szaporítóanyagot faiskolákból szerezhetik be. alakjában. Idetartoznak a bogyósok és a csonthéjasok. hogy a faiskolákból kártevőktől. A gyümölcs fejlődése és érése A fiatal gyümölcskezdemény kialakulásától az elhalásáig alábbi fejlődésen megy keresztül: – növekedés (sejtosztódás. Metaxéniánál az apai hatás a gyümölcs külső megjelenésében is látszik. Ezt a jelenséget partenokarpiának nevezzük. Ezért porzó fajta szükséges. Egészségi állapot. A gyümölcstermő növények szaporításának módjai A gyümölcsösök létrehozásához használt ültetési anyag (oltvány és csemete) biológiai értéke.termékenyül. klónt kapunk. Az ivartalanul szaporított fajtákon belül bármely egyedet kiválasztva. – Az ún. – öregedés. minősége gyakorlatilag meghatározza az ültetvények biológiai alapjait. ha az anyanövényen érnek be. kórokozó terjesztésében kiinduló forrás lehet. – érés-utóérés. s annak ivartalan szaporulatát elkülönítve.

A magcsemete nevelés célja oltványiskolai alanytelepítésre alkalmas. kondíciójuk.C. mint a fertőzött. Az ivartalan szaporításra a növények vegetatív (ivartalan) szerveit (pl. csemetéjét és ültetési anyagát lehet forgalomba hozatal céljából előállítani. vagy szemzésnél az alanynevelés szakaszában kell a kívánt magasságú törzset kialakítani. törvény szabályozza. hogy csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő. Autovegetatív szaporításról akkor beszélünk. A koronába oltásnál. az alkalmatlan terméket kizárja. Az OMMI évente többször ellenőrzi a faiskolákat. 19 . Ezért a faiskolai termesztést a növényegészségügyi szakszolgálat felügyelői rendszeresen ellenőrzik. A vírusmentes ültetvény kiegyenlítettebb. technológiájuk van. A közbeoltott. termékeket narancsszínű címkével látja el. ami a rendszeres termésprodukcióban nyilvánul meg. Az egyes nevelési módoknak más-más technikájuk. Kézben oltásnál az oltást a telepítést megelőző télen végezzük munkateremben. megsemmisítteti. vagy kínai bujtással. majd azt koronamagasságban oltani. illetve ideiglenesen felhasználásra engedélyezett fajok. egyenes. szabályozása Hazánkban a gyümölcsfaiskolai termesztést az 1996. évi CXXXI. s nagyobb teljesítményt (30-50 %al) produkálnak. Külön említést érdemel a málnasarj-nevelése és a szamóca szaporítása indanövényekkel. Az ivartalan szaporításnak két csoportja van. A gyümölcsfák oltványnevelése Az oltványnevelés célja a kereslet igényeit kielégítő mennyiségű és minőségű gyümölcsfaoltványok előállítása. A szaporítási módok A gyümölcsfaiskolában az ivaros szaporításnak az alanycsemeték előállításában van nagy jelentősége. Az oltványnevelési módok közül legelterjedtebb az alvószemzéssel történő oltvány előállítás. sarj. Dugványcsemeték előállítása: Csemetét előállíthatunk feltöltéses bujtással és sugaras. hajtás. dugványozás. Az illetékes szakminisztérium (VM) mellett a szakigazgatási feladatok ellátásában fontos feladata van az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (OMMI). egyéves csemeték előállítása. a C. szaporítóanyagát. gyökér) használjuk. ritkábban bogyósgyümölcsűek szaporítására. Kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vírusfertőzésekre! A gyümölcstermesztésben elemi követelmény a vírusmentes szaporítóanyag használata. ha az új egyed saját gyökér-regenerációjával jön létre (bujtás. illetve árutermelésre felhasználni a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően. Bujtványcsemete előállítása: A bujtásmódokat főként az alanycsemeték előállítására használják a faiskolában.mentes szaporítóanyag kerüljön forgalomba. A dugványcsemetéket fásdugványozással és hajtásdugvánnyal készíthetjük. indanövény).A. forgalmazni. vagy ideiglenesen szaporításra. megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti. elágazásmentes gyökérnyakú. vagy szemezni. illetve a többfajtás oltványoknál a már említett nevelési módok különböző kombinációit alkalmazzák. A gyümölcsfaiskolai termesztés ellenőrzése. A xenovegetatív szaporítás során idegen egyedekkel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket (oltás. Előírja. A bázis kategóriájú növényanyagot fehér. fajták minősített vetőmagját. a certifikáltat kék. E vírusmentes szaporítóanyagok erőteljesebben fejlődnek. Az arra alkalmas szaporítóanyagok forgalomba hozatalát engedélyezi. szemzés). A megfelelő tételekhez a növényállomány szaporulati fokozatának megfelelő tanúsító (certifikációs) címkét ad ki. általában 10 mm alatti gyökérnyak-vastagságú. jobb a vitalitásuk.

A gyakori jégeső járta területeket inkább hagyjuk ki a telepítésből. A tárolásra érzékenyebb fajoknál előnyösebb a tavaszi kitermelés (pl. hírközlő rendszer. energia beszerzési. Honi körülmények között – a lombhullás függvényében – október közepe után termeljük ki gyümölcsoltványainkat. vízforrás. ill. E faiskolai termékek 0 . Ellenben a ma érvényes magyar szabvány suhángot (elágazás nélküli) és koronás oltványt különböztet meg. talajadottságainak ismerete. vagy az a Magyarország agroökológiai körzeteit ábrázoló térkép. Nem jöhetnek számításba azok a területek sem. ill. ezért a kiválasztáshoz szükséges területszemle és a talaj laboratóriumi vizsgálatának elvégzése felelősségteljes. Munkaerőellátottság az egyik leglényegesebb a gyümölcstermesztésben.8. őszibarack). ill. A minőségmegőrzés tekintetében a csemetéknél és oltványoknál a hűtött tárolással érjük el a legjobb eredményt.35 körzetre osztja. meglévő építmények. A hely kiválasztása több évtizedre. A telepítés helyét az adott gyümölcstermő növény ökológiai igénye határozza meg.és élelmiszeripari helyzet ismeretéből áll. Gyümölcsültetvények létesítése 1. Talajtani adottságok A kijelölt terület talajtani adottságainak megismeréséhez segítséget nyújtanak a Magyarország talajairól készített genetikai. gépellátottság. üzemi talajtérképek. konkurencia. kiemelkedések. szabvány határozza meg. fagyzug. útviszonyok. támogatási preferencia.1. a magaslatokon pedig vízhiány léphet fel. domborzati. A faiskolai ültetvényanyagok minőségi követelményeit az MSZ 17641 sz. munkaerő-piaci és infrastrukturális helyzetének felmérése. Közgazdasági tényezők A területmegválasztás közgazdasági szempontból történő elemzése elsősorban a munkaerő. a késő tavaszi és kora őszi fagyok gyakorisága. Lényeges a piac. A tárolást kézi munkaerővel és géppel végezhetjük. Laboratóriumi talajvizsgálatok: 20 . Az oltványok minősítése alkalmazkodik az ültetvények létesítési követelményeihez.nagyon magas. E munkafolyamatot kézi és gépi erővel végezhetjük. közlekedési-. pontos munkát igényel.8. ahol az élőmunka-ráfordítás különösen a betakarítás időszakában .és feldolgozó kapacitás közelsége. amely az országot . ahol gyakoriak az erősebb mélyedések. az uralkodó szélirány. A mélyedésekben belvíz. A szállítási távolság. termesztési hagyomány. területi koncentráció. Meteorológiai adottságok A terület meteorológiai sajátosságainak felmérése a következőre terjedhet ki: fényellátottság. a téli és a vegetációs időszak hőmérséklete.+2 oCon tárolhatók eredményesen. 1. a gyümölcsös egész élettartamára meghatározó fontosságú.éghajlati és talajtani jellemzők alapján . szélerősség. ill. szabadföldi vermeléssel történhet.Az oltványkitermelés jórészt ősszel történik. Az őszi kitermelés időpontját az első fagyos napok határozzák meg. Domborzati adottságok Az 5 %-nál erősebb lejtésű területeket el kell kerülni. Elengedhetetlen feltétele a kiszemelt terület éghajlati. ugyanis 2 oC-ig végezhető ez a munka. Ültetvények területmegválasztása A gyümölcstermő ültetvények telepítése előtt a hely megválasztása a legfontosabb feladat. a környék gazdasági. Az oltványok tárolása ideiglenes és téli. A magyar faiskolák ritkán nevelnek kétéves koronás oltványokat. tárolókapacitás. specializáció. a csapadék mennyisége és eloszlása stb. tekintet nélkül az oltvány korára és a hajtások jellegére.

illetve ennél nagyobb felületű gyümölcsös telepítésére az engedélyt a helyi polgármesteri hivatal jegyzője adja ki. amikor az oltvány gyökérzetét és a törzs egy rövid 10-30 cm-es részét adja az alany. koronába oltásnál). stb. Biotikus adottságok A telepítésre kijelölt terület alaposabb megismerése nem tekinthet el az adott hely biotikus tényezőinek . mésztartalmára.a számbavételétől sem.és fajtamegválasztás Az alanyhasználat meghatározó tényezői: A gyümölcstermesztésben leggyakoribb a gyökéralany használata. –a magtartalom. – kitárolás utáni állékonyság. felület. – a különböző felhasználásra való alkalmasság.2. – termesztést megkönnyítő tulajdonságok (művelési rendszerbe illeszthetőség. Az áru és termesztési értéket befolyásoló gyümölcs tulajdonságok: – érési idő és érésmenet. vízvezető képességére.8. gépi betakaríthatóság. – repedés. – nagyság. termőhelyi igény. illetve a telepítendő faj és fajta kiválasztását követően telepítési tervet kell készíteni. A fajtahasználat meghatározó tényezői: a. – beltartalmi érték. Termesztési és áruérték. amikor a gyökéralany és a nemes fajta közé egy harmadik fajta kerül és ez adja a törzs egy 30-100 cm hosszú darabját. a magbél jellemzői. konzisztenciája. amelynek részletesen tartalmaznia kell az ültetvényre vonatkozó legfontosabb adatokat: – térképeket.és fajtamegválasztást. tárolási és utóérlelési igény.természetes és mesterséges növénytakarójának.). 1. illat. zamat. egyes speciális esetekben vannak a közbeoltások. – alany.A talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira vonatkozó legfontosabb vizsgálatokat el kell végezni a talaj kötöttségére. A termesztést befolyásoló fajtatulajdonságok: – termőképesség. A 3000 m2. – ültetési rendszert. állománya. Ritkább a törzsképző alanyok használata. – tárolhatóság. b. íz. – szállíthatóság. 21 . betegségekkel szembeni rezisztencia. gépi osztályozhatóság. – a beruházás és az ápolási munkák költségeit stb. – a hús színe. – kocsány és elválása. c. illetve a környéken előforduló élettársulásoknak . amikor a gyökeret és a törzset is az alany adja (pl. kémhatására. Alany. tápanyagtartalmára. A telepítési terv A terület. parásodás. – fajtatársítást. – a telepítés technológiai kivitelezését. –termésbiztonság. alak. így a – héj színe és egyéb sajátosságai.

nálunk sohasem terjedt el számtalan hátránya miatt. tápanyag és vízigény) fajták azonos táblába ültetése. Környezetvédelmi szempontból előnyösebb és egyben költségkímélő az integrált termesztésre alkalmas. Ez utóbbin belül a téglalap alakú. a többsoros vagy művelő utas ültetési rendszer pedig az intenzív törpe alanyú ültetvényekben volt gyakorlat Nyugat-Európában. A biológiai tényezők közül mindenekelőtt az együtt virágzás mértékét. vagyis a széles soros ültetési rendszert elsősorban az árutermelő gyümölcsültetvényekben alkalmazzuk. hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igényű (pl. A sor. A kisebb koronájú sűrűbb ültetvényekben a kisebb egyedi koronaméret kedvezőbb feltételeket teremt a megporzáshoz. egyenlő szárú. legkedvezőbb fajtatársítással kell megteremteni a megporzás feltételeit.és tőtávolságot a gyümölcsfa koronája. A beesési szöget figyelembe vevő sortávolság hazai viszonyok között a korona magasságnak minimum másfélszerese kell. hogy a megporzandó fajta mellett megfelelő távolságban legyen pollenadó. Fontos szempont. változó kötésű és ötös kötésű) és a mai kornak megfelelő korszerű ültetési rendszereket különböztetünk meg. nagy gyümölcsméret) rendelkező fajtákból a megadott recepteknél kb. Ültetési rendszer Az ültetési rendszer a gyümölcstermő növények különböző mértani formákban történő elhelyezése. sterilitás) kell figyelembe venni. A gépi műveléshez átlagosan 2. A rendszeresen jól öntermékenyülő fajtákat általában nem szükséges vegyesen ültetni. A technológiai tényezők közül mindenekelőtt az érési időt kell számításba venni. s ha egy bizonyos mértékű öntermékenyülési hajlamhoz nagy gyümölcsméret vagy kiváló virágsűrűség társul (pl. hogy legyen. Így. mint a nagy fájú. akkor nemcsak fölösleges. Ha a fákat meghatározott rendszer szerint helyezzük el. őszibarack). A biztonságos. körte. az 22 . jó kötődési hajlam. hármas kötésű. Az öntermékenyülési hajlam tekintetében a fajták között nagy különbségek vannak. 50%-kal szélesebb fajtatömböket is telepíthetünk. A szüret és a fajtánként eltérő növekedési és termésszabályozási műveletek optimális szervezéséhez egy adott fajtából előnyös legalább két soros tömböket telepíteni. hagyományos ültetvényekben. Az ikersoros ültetési rendszer a szamócatermesztésben. mert a minőségbiztosításhoz és a szüreti munka szervezéséhez rendkívül előnytelen a nagyon eltérő érési idejű fajták társítása. valamint az idegen termékenyülést akadályozó tényezőket (pl. A sor. mert a méhek könnyebben repülnek virágról-virágra. termőfelületének megvilágítása és a gépesített üzemeltethetőség figyelembevételével határozzuk meg. illetve a részleges öntermékenyülésre képes és a termőképességet növelő egyéb tulajdonságokkal (pl. hogy a pollenadó fajták megfelelő aránya és elhelyezése kölcsönösen feltételezi egymást. fajtáról-fajtára. hatékony pollenellátáshoz az szükséges.0-2. A szabályos hálózatú ültetési rendszeren belül hagyományos (négyzetes.és tőtávolságnak feltétlenül igazodnia kell az adott alany-fajta kombinációjú fa természetes térigényéhez.5 m művelő útra van szükség a hazánkban alkalmazott nagyméretű erőgépek miatt. azaz önmagukban is telepíthetjük. A fajtatársítási terv elkészítésekor a biológiai tényezőket és a technológiai szempontokat kell összehangolni.Fajtatársítás A gyümölcsösben a lehető legjobb. A sortávolság a művelő út és a korona szélesség összege. egyenlő oldalú háromszög. a tőtávolság pedig a korona szélességével egyenlő. alma. ha felesleges térközöket hagyunk a fák között. azt szabályos telepítésnek nevezzük. a termékenyülő és a termékenyítő képességet. hanem a fokozott gyümölcsritkítási igény miatt káros hatású a túlbiztosított fajtatársítás.

A korszerű intenzív koronaformák közé tartoznak az orsó fák. A hagyományos koronaformákhoz tartoznak a hektáronkénti alacsonyabb tőszámú természetes gömbkoronák. A korona mérete az egyes gyümölcsfajoknál az alany megválasztásával jelentősen. melyben a termőhely éghajlati és talajviszonyai által lehetővé tett alany-fajta összetétel.és tőtávolságnak. amely a leggazdaságosabban üzemeltethető az adott műszaki színvonalon és kézi munkaerőellátottság mellett. Ültetvénytelepítés előtt gyakran szükség van a kijelölt táblák. Az ültetési rendszer tehát több tényezőtől függ. – Az ültetés időpontjának meghatározása. azok környezetének rendezésére is. – a V és Y alakú sövények. – A kitűzés gyakorlati kivitelezése. A telepítés munkafolyamatai – Táblák és utak kitűzési munkái. a célnak megfelelően módosítható. – a karcsú orsó. Így: – a természetes gömbkorona. Így: – az orsó koronaforma. – Az ültetés gyakorlati kivitelezése. ill. térállás és koronaforma alkalmazása célszerű. – a gyümölcssövények.területpazarlásnak tekinthető. – a kombinált korona. a koronaformának olyannak kell lenni. a sövények és a három vagy több vázágas nyitott koronák. – a termőkaros orsó. a kialakított faalak és koronaforma is szerepel. az ágcsoportos és a szórt állású sudaras koronák. ha viszont túl közel ültetjük a fákat egymáshoz. A gyümölcstermesztésben alkalmazott faalakok. – A sorirány kijelölése. b. valamint a katlan koronák. amely lehetővé teszi a rázógép legjobb. – A sorhosszúság meghatározása. – a nyitott koronák. – a szuper orsó V-alak. 23 . a gyümölcsminőséget leginkább kímélő munkáját. ill. a fák későbbi életszakaszaiban csökken a termőképességük. így: – a ferdekarú sövény. Az ültetési rendszer – a tenyészterület – megválasztásánál a koronaformának is meghatározó fontossága van. – a katlan korona. – Az ültetési anyag előkészítése. – a sudaras ágcsoportos korona. koronaformák a. Olyan ültetési forma. – a szuper orsó. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat összefoglaló néven területrendezésnek nevezzük. Gépi betakarításhoz például a sor. – a sudaras szórt állású korona. – Az utak kijelölése.

Az alakító metszéssel hosszú időtartamú (30-50 éves). a mechanikai védekezés hatásfokának javítása érdekében a metszés nagyobb hányada a nyár második felére tevődik át.9. A metszés szerepe Az árutermelő. mert anélkül nem tudnánk kialakítani a korona kívánt formáját. stabil vázág-rendszerű faalakot. a termőrész berakódás azonban elmarad. termőrész-képződését és gyümölcshozását. Az évenként alkalmazandó metszés mértékét és módját a metszés taktikai műveleteinek tekinthetjük. A koronaalakító metszéskor az adott koronaforma főbb jellemzőit. A fák koronájának igényeink szerinti kialakítása és fenntartása. Napjainkban a mérsékeltebb növekedésű alanyokon álló kisméretű fákon lényegesen kevesebb metszéssel – gyakran teljes vagy részleges metszetlenséggel – fenntarthatjuk a hajtásnövekedés és a terméshozás harmóniáját. egy hosszabb távon megteremtett előny. Segítségével szabályozzuk a növény termőfelületét. mint az élettani ismeretekre alkalmazott tevékenység. A vesszők visszametszése A metszés mértéke a vesszők visszametszése és a gyümölcsfák koronájának ritkítása. magasságát határozzuk meg. ifjítása szerint csoportosítható. amelynek érvényesülését a többi termesztéstechnikai eljárással segítjük elő.A termőfelület alakítása és fenntartása A telepítés után fontos feladatunk a fák növekedésének és termésprodukciójának harmonikus kialakítása.1. koronaformát alakítottak ki. az erősebb növekedés mérséklése. szögállását.1. az1/3-át távolítjuk el) a végálló és oldalrügyekből hosszú vagy középhosszú hajtásokat kapunk. jelentősége igen nagy volt. termőrészek képződnek. A termőkorú fákat rendszeres és erős koronaalakító metszéssel kezelték. Az évjárat sajátosságaihoz igazított optimális rügyterhelést is metszéssel állítjuk be. közepes törzsű. A metszetlen vesszőhöz viszonyítva. rövid és igen rövid metszést különböztetünk meg. távolságát. befolyásoljuk a hajtásnövekedést és a termésalakulást. Olykor meghaladta a többi munkafolyamat összességét. a nyugalmi és a vegetációs időszakban történő metszéssel történik. A vessző felső részének oldalrügyeiből rövid szártagú termőrészek fejlődnek az alsó rügyek pedig nem hajtanak ki. Fiatal fák és termő gyümölcsösök gondozása 1. a térkitöltő elágazásokat. hagyományos gyümölcstermesztésben a vadalanyú. s lehetetlen a kívánt térben (magasság. a korona szélességét. a sudár helyzetét. A vesszők hosszú visszametszésekor (kb. sudaras koronaformák metszésének szerepe. elősegítjük a korona jó megvilágítását. hasonlóan más kultúrák gazdaságos üzemeltetéséhez. A vesszők rövid visszametszésekor (2/3-át metsszük le és 1/3-a marad meg) a végálló és az alatta lévő oldalrügyekből erős növekedésű hosszú hajtásokat kapunk. a törzsmagasságot. Mégsem nélkülözhetjük teljes mértékben. középhosszú. 24 .9. A vessző alsó oldalrügyeiből középhosszú vagy rövid hajtások. hosszú. vagyis alkalmazott élettan. Az alakító metszéssel létrehozott optimális koronaforma. vázkarok számát. A korai termőre forduláshoz szabályoznunk kell az életfolyamatokat. a vázágak. Minden rügy kihajt. A metszetlen vesszőknek rendszerint csak a csúcsrügyéből és a közvetlenül alatta levő oldalrügyeiből képződik gyenge vagy középhosszú hajtás. nem más. A gyümölcstermesztés. A minőség javítása. A koronaalakítás elméleti alapjai Metszéssel alakítjuk ki a fák koronáját.és szélességkorlátozás) megtartani a fákat.

A vesszők túlzottan rövid visszametszése (az alsó fejletlen rügyekre 0,5-1,0 cm hosszú) rövid szártagú termőrész-képződést eredményez. A mai kor gyümölcstermesztésében kerüljük a vesszők rövid visszametszését. Még az alakító metszésnél is, ha szükséges, csak hosszú vagy középhosszú vessző visszametszésre lehet esetenként szükség. A túlzottan rövid visszametszéssel az oldalvesszők egy részének tőből való eltávolítása helyett a termőrész-képződést segítjük elő és a korona vázágának a felkopaszodását csökkentjük. Emellett a rövid csonkra történő visszametszésnek kedvező növény-egészségügyi hatásai is lehetnek. A korona ritkítása A gyümölcsfák metszésekor a koronaritkítás, a termőrész ifjítás során gyenge, középerős és erős metszést különböztetünk meg. A termőegyensúlyban lévő középerős hajtásnövekedésű laza, szellős koronát jó termőrészberakódás és rendszeres kielégítő terméshozam esetén csak mérsékelten gyengén metsszük. A mérsékelt gyenge metszés a vízhajtások, a vesszők, esetleg a gallyazat kismértékű tőből történő ritkítását, illetve visszametszését jelenti. A középerős metszéssel, vagyis a vesszők, a gallyazat és az ágak közepes erősségű ritkításával a hajtásnövekedést, illetve a termőrész-képződést serkentjük, a korona elsűrűsödését megakadályozzuk és elősegíthetjük a termőegyensúly kialakulását, ill. fenntartását. Az erős metszést a vesszők, gallyak, ágak visszavágását, eltávolítását a mai gyümölcstermesztésben alig vagy egyáltalán nem alkalmazzuk. A karbantartó metszés A karbantartó metszés legfőbb célja minden esetben a korona alakjának fenntartása, a rendelkezésre álló tér maradéktalan kitöltése és az abban történő benntartása. A metszés mértéke (erős, közepes vagy gyenge), módja (visszametszés vagy ritkítás) és ezek különböző kombinációja szükségszerűen eltérő a különböző évjáratokban, amely függ: – az előző év kondicionális viszonyaitól, amelyek – a fák növekedésének és termésének mérhető és látható eltéréseiben nyilvánulnak meg. A metszés előtt minden évben alaposan szemrevételezzük a fákat, bokrokat és válaszoljuk meg az előző évre és a fák állapotára vonatkozó fontos kérdéseket. A metszés időpontja A gyümölcsfák metszésében korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt kizárólagos. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 oC feletti hőmérsékleten lehet végezni. Nyugalmi időszakban jobban meg lehet állapítani a hajtásnövekedést, termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. A rügyfakadás utáni metszés, a zöldválogatás, a hajtások visszacsípése (pincírozás) és a nyári zöldmetszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. A rügyfakadás utáni metszést a fiatal fák koronaalakító metszésénél célszerű alkalmazni. A hajtásválogatás a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása, kiválogatása az alakító metszés részét képezi. A zöld válogatás almatermésűeknél június 2. felében javasolható. A vezérhajtások alatt az iker- és mellék-vezérhajtásokat, illetve a vázágak, vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti, részben pedig későtavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. A

25

hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik munkafolyamatának tekinthető. Nyári metszés A leggondosabb alakító- és karbantartó metszés ellenére is törvényszerű, hogy céljainknak nem megfelelő számú és irányú növedékek képződnek. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat, ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota (kórokozók vagy kártevők által nem károsított asszimiláló lombfelület). A túlzott gyümölcsterhelés, vagy a nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú, esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése a gyümölcs minőségét (méretét), s a következő évi termést kedvezőtlenül befolyásolhatja. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások, valamint a függőleges perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak 1-2 éves vesszők és gallyak visszametszését és ritkítását célozza. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat ritkítsuk, azaz semmilyen visszavágást ne végezzünk a nyár folyamán. A hajtásvisszametszés ugyanis az évjárattól, a fajtától és a hajtás helyzetétől függően „kiszámíthatatlan” erősségű növedékeket eredményezhet a következő évben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik, amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. Általánosságban megfogalmazható, hogy a körtét július közepén, az almát – fajtától függően – július végétől szeptember eleje-közepéig, a csonthéjas gyümölcsűeket – elsősorban a meggyet és cseresznyét – közvetlenül a szüret után, a szilvafajták erősebb vízhajtásait és felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban, az őszibarackot pedig június végén, valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. 1.9.2. Metszést kiegészítő eljárások A hajtáshelyzet megváltoztatása A függőleges irányú hajtások vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása, a vesszők kitámasztása az alakító metszés, illetve a termőre fordulás gyorsításának eljárásai. A hajtáshelyzet megváltoztatás biológiai alapja, hogy a függőleges a vízszintessel 45o-os, 30o-os szöget bezáró elágazások a vízszintes helyzetűek és a függőlegesen lehajlított, ill. leívelt hajtásképletek hajtásnövekedése és termőrész-berakódása között igen jelentősek a különbségek. A függőleges helyzetű, csúcsrügyéből tör elő a legerősebb hajtás. Ezt követik az alatta levő oldalrügyekből keletkezett hajtások. A vessző alapja felé fokozatosan csökken a hajtásnövekedés erélye és növekedik a hajtások elágazásának szöge. Ez a hajtásnövekedési sajátosság a csúcsdominanciával, az auxin-képződéssel magyarázható. A vízszintessel 45o-os szöget bezáró helyzetű vesszők növekedési sajátossága hasonló a függőlegesekéhez, csak itt a vesszők felső oldalán hosszabb hajtások keletkeznek. A vízszintessel 30o-os szöget bezáró vesszőkön csúcs és alapi hajtásnövekedési dominancia figyelhető meg. A középső rész felé haladva csökken a hajtásnövekedés erélye és növekszik a termőrész-berakódás. A vízszintes helyzetű vesszők csúcsrügyéből rövid hajtás tör elő, a vessző felső rügyei végig kihajtanak, ezekből rövid termőrészek fejlődnek. A függőlegesen leívelt vesszők csúcsrügyéből szintén rövid hajtás keletkezik, s a vessző végéig berakódik termőrészekkel. Minél fölfelé törőbb habitusú egy korona, annál erősebb a hajtásnövekedése, ezért az elágazott ágakat és gallyakat egy-egy vízszintes helyzetű vagy vízszinteshez közel álló vesszőre vagy gallyra metsszük vissza.

26

Sebkezelés A metszéskor különböző mennyiségű és méretű sebet ejtünk a fákon. Ezáltal hosszabbrövidebb ideig szabad utat nyitunk a kórokozók és kártevők megtelepedésének. A sebzéseknek mindig kísérője az erős hajtásképződés. Nagy jelentősége van tehát a sebek sebkezelő anyagokkal történő beecsetelésének. 1.9.3. Egyéb ápolási eljárások Hajtáscsavarás Ha eredésük közelében nincs alkalmas helyettesítő hajtás, eltávolításuk a nyári vagy téli metszés során nem célszerű, mert csak az adott rész felkopaszodását siettetnék. Ilyen esetben a 30-40 cm-es hajtáshossz elérésekor a hajtást alapjánál fogva csavarjuk meg. A csavarással megszüntetjük a háncsrészek folytonosságát (a fás rész károsodása nélkül), ami egyfajta gyenge gyűrűzés hatásának felel meg. A fásodott háncs folytonosságának megszüntetése a hajtás addigi stabilitásának gyengülését eredményezi, így vízszintes irányába leível és ebben a helyzetben stabilizálódik. Az enyhe gyűrűzés hatás növeli az oldalrügyekben a virágképződés lehetőségét is. Hajtásmegtörés Célszerű lehet egy-egy erősebb, függőlegeshez közeli irányú árnyékoló, fásodott alapú hajtást a tenyészidőszak második felében (a csúcsrügyben záródást követően) egyetlen mozdulattal az alapja közelében úgy megtörni, hogy a fás rész folytonossága nagy felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, illetve annak egy kis része épségben maradva az alappal összeköttetésben a fán maradjon. A letört képlet alapján gyakran virágzatot tartalmazó dárda képződik, de ha túl korán történik a beavatkozás, erős hajtásképződés is előfordulhat. A szakított hajtást gyakran eltávolítjuk a téli metszés során. Gyűrűzés A túl erős növekedés csökkentésére, ill. ezzel arányosan a termőalapok növelésére évszázadok óta alkalmazott eljárás, amely a háncsrész folytonosságának átmeneti vagy tartós megszakításával a gyűrűzés fölötti koronarész asszimilátum bőségét időzi elő. A tenyészidő kezdetekor célszerű vékony, rozsdamentes dróttal a kívánt koronarészt (törzs, esetleg oldalelágazások) meggyűrűzni nem túl erős szorítással. Ősszel feltétlenül el kell távolítanunk a drótot, mert olyan mértékben beékelődhet a vastagodó képlet háncsába, hogy később már nem, vagy csak nehezen távolítható el. Túlzottan erős növekedés esetén a gyűrűzés önmagában más növekedésgyengítő beavatkozás (hajtásmegtörés, csavarás, nyári metszés, öntözés és tápanyagmegvonás, stb.) nélkül nem hoz látványos eredményeket, ugyanakkor egyike a növekedést gyengítő beavatkozásoknak, amelyek alkalmazása néha szükségszerű lehet. (Általános talajmunkák, öntözés, növényvédelem, stb.).

1.10. A gyümölcs betakarítása, kezelése, csomagolása, tárolása
1.10.1.Gyümölcsszüret A szüreti időpont meghatározása Az optimális szedési érettség meghatározására különböző módszerek állnak rendelkezésre. Ezek a módszerek három nagyobb csoportra oszthatók:

27

– klorofill-tartalom. hogy a termés a fáról a lehető legrövidebb úton és a legkevesebb minőségcsökkenéssel jusson felhasználási helyére. Kémiai úton mérhető paraméterek: – oldható szárazanyag. – oldható pektin. illetve a tárolóba. Környezeti tényezők figyelembe vétele: – naptári időpont. – keményítőtartalom. 2. – elektromos ellenálló képesség. – cukor/sav arány.2. – lenticella-parásodás. – a virágzástól a szüretig eltelt napok száma. – gyümölcshús színe. tartályláda kihelyezése. – gyümölcslé-viszkozitás. – cukortartalom. – sejtmembrán-áteresztő képesség. Legelterjedtebb a meggy. ezért terjedt el széles körben. 1.1. – fényelnyelő képesség. A gyümölcsfajok betakarítási sajátosságai Alma: Szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. – légzésintenzitás. 3. – enzimaktivitás. Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják. – ionkiáramlási sebesség. – etilénképződés.5 ha felett) a túl sok anyagmozgatás miatt tartályládák nélkül csökken a szüreti teljesítmény. A munka három fázisra oszlik. Szedési módok: – Kézi szedés. – aromaanyagok. Fizikai változások alapján: – keménység. – szín (alap és fedő). – savtartalom. ernyőrendszerrel ellátott rázógépeket használnak.és szilva betakarításnál. a gyümölcs szedése. illetve válogatva szedés. 28 . – gyümölcsfelszín.10. az áru behordása. – nitrogéntartalom. lehet egy vagy többmenetes. – Gépi szedés: Bizonyos gyümölcsfajok betakarításához nagy teljesítményű. – Kihelyezett tartályládás szedés: üzemi méretű ültetvényekben (0. – hőmérsékletösszeg-számítás. hogy az érés előrejelzéséhez egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni. ami nagyban függ az alma darabosságától és a fák méretétől. – gyümölcsnagyság. nem hagyatkozhatunk csupán egyetlen mérési eredményre. A gyümölcs betakarítás általános szempontjai Feladatunk az. – gyümölcsalak. A szedési teljesítmény nálunk 600-800 kg/fő/nap. – magok színe.

ügyelve arra. Feketeribiszke: Bogyói megérve gyorsabban leperegnek.3. 30-50 kg/fő. s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. 1. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától. mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz. Érett állapotát a kupacs szétnyílása jelzi. ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes.ne legyen egy göngyölegben. Málna: Gyorsan érik. Birs: Sokáig a fán hagyhatjuk. a szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. a köszméte 4-6 hétig is tárolható. Nem utóérő gyümölcs. „keményen érett” állapotban kell leszedni. vagy teljesen zöld köszméte kell. Mandula: Általában szeptemberben szedhető. és így is forgalmazzák. Egy-egy fajtát 25-30 napig szedhetünk. A lehullott diót kasokba. Pirosribiszke: A fürtök nem egyszerre érnek. Lapos rekeszekbe szedjük. kosarakba vagy zsákokba szedjük. 5 cm-es rekeszekbe. miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk. hanem előbb kell szedni. de nyugodtan várhatunk szedésével. ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. és a kocsány felőli részen puhulni kezd. amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik. Ilyenkor az alapszíne megváltozik. Túl korán sem szabad leszedni. Szedési teljesítménye 20-50 kg/nap/fő. friss fogyasztásra kis kocsánnyal szüreteljük. befőzési és konyhai célokra félig. bokrokról 40-60 kg/fő/nap. Köszméte: Friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. vagy rázva. a tárolásra ható tényezők Rövid ideig tárolhatók a nyári érésű gyümölcsök. ne dörzsöljük le. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe. A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70-75 %-át is kiteheti. ha folyamatosan szedjük.és zamatanyagok. Cseresznye és meggy: Nem utóérő gyümölcsfajok.10. A bogyós gyümölcsűek közül a szamóca tárolhatósága csupán 2-3nap. A napi teljesítmény 50-80 kg között változhat. Egy fő 10 óra alatt 40-60 kg-ot képes leszedni. A ribiszke 2-3 hétig. Konzerv. Kézzel szedhető és szedés közben osztályozzuk. Konzerv célra kocsány nélkül. Szedési idejét a felhasználási cél határozza meg. Dzsemnek akkor szedjük. Túl korai szedés esetén ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően. Dió: A felrepedt burokból a földre hull.Körte: Nem szabad megvárni. Kajszibarack: Fokozatosan érik. 29 . A szedési teljesítmény törzses fákról 50-100 kg/fő/nap. Kocsányostól szedjük. mert sokáig a bokron maradnak. leszedve gyorsan túlérhet. Szamóca: Kíméletességgel szabad szedni. Ma már bizonyított. és hamarosan fonnyadni kezd. Akkor járunk el leghelyesebben. Gyümölcstárolás A gyümölcsök tárolhatósága. Szilva: Kocsánnyal szedjük. s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük. Kézi szedésük nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80-85 %-át. Szedésére legjobb a 80 % körüli érettségi fokozat. hogy 5-6 kg-nál több szilva . Gesztenye: Szedése szeptember elejétől november elejéig tart. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak és illatúak. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők. Érése hetekig is eltart. A csonthéjasok 2-4 hétig. de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. A szedési teljesítmény 100-250 kg/fő/nap. így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők. 30-50 dkg-os tálcákba szedik. hogy a „dióveréssel” sok termőrészt leverünk. míg a körte a fán fogyasztásra beérik. Őszibarack: Aránylag gyorsan érik. Ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. de a szilva 2-3 hónapig is tárolható. Mogyoró: Szeptemberben szedhető kézzel. amikor kialakult a fajtára jellemző szín. mert így a fán maradó kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk növekedésre.ömlesztve .

a CO2 .) betegségek csökkentése. Az optimális szüretidő. A legismertebbek az egyszerű. de az ültetvény környezeti feltételei. – Viaszolás: Történhet az áru tetszetősségének javítása érdekében (ún. Ide tartoznak a pincék. – Az egyszerű. a tápanyag. – Az ULO tárolás a szabályozott légterű tárolásnak az a formája. a termesztéstechnológia (talajművelés. Fajtától függően 1-8 hónapig tarthat. ULO tárolás. az előosztályozást. – A változatlan légterű (VL) tárolókban a hőmérséklet és a relatív páratartalom a gyümölcsfaj igénye szerint szabályozható. ill. és pl. Monilia stb. propángáz stb. a tárolási hőmérsékletet. vermek. a termőhelyi tényezők: – a termesztéstechnológia: a talajművelés. illetve a vegyszeres kezeléseket. tápanyag.és vízellátás.) és egyéb légszennyeződést okozó anyagok halmozódnak fel. A gyümölcs hőmennyiség-fejlesztésének nagysága az élettani folyamatok gyorsaságától is függ.és körtefajtáknak. A légkeringés mértéke az óránkénti légcserék száma. Ezért a bizonyos időközönkénti légcsere elengedhetetlenül fontos. a változatlan légterű (VL). a lehűtési gyorsaságot. 30 . a szállítás.1%) értéken tartják.Hosszú a tárolási ideje az őszi és téli alma. A tárolhatóságra hatása közvetett. a viaszolást. Gloeosporium. a tárolás hosszát és a tárolás alatti ellenőrzést értjük. fényesítő viaszolás). a termen belüli légcserét. – a környezeti és termőhelyi tényezők szintén jelentős mértékben befolyásolhatják a gyümölcsfélék tárolhatóságát. a növényvédelem stb. száraz vagy normál tárolás a tárolás legkevésbé hatékony megoldása. illetve az olyan épületek. 0. etilén). amikor a helyiség oxigéntartalmát nagyon alacsony (pl. idegen szagok (motorolaj. – Tárolási hőmérséklet: A tárolási körülmények között ez az egyik legfontosabb tényező. a szüret. Alternaria. amelyekbe hűtés céljából nem építettek gépeket. – a szüretidő: a termesztési tényezők közül kiemelt jelentőségű ez a tényező. növényvédelem). héjbarnulások. A tárolási módok A gyümölcs tárolhatóságát a tárolás módja nagyban befolyásolja. – Tárolás előtti vegyszeres kezelések: A leggyakoribb vegyszer felhasználási cél az élettani (pl. Tárolási körülmények A tárolási körülmények alatt az előhűtést. Így radikálisan csökkennek a lebomlási folyamatok. húsbarnulások) és a gombás (Botrytis. a padlások. vagy száraz tárolás. amely hűtőtárolókban tartós tárolás esetén 2-5 lehet.és O2-tartalmat. A tárolásra ható tényezők – a termesztési körülmények: ide tartozik többek között a fajta. – A szabályozott légterű (SZL) tárolás lényege a gyümölcs légzésének lassításán alapszik. alma esetében 9-10 hónapig is tárolhatunk. különféle módszerekkel állapítható meg. Ezt az értéket %-ban fejezzük ki.és vízellátás. a szabályozott légterű (SZL) és a legmodernebbnek számító ún. ammónia. vagy a gyümölcs tárolhatóságának javítására is (vízálló viasszal borítás). amely a különböző fajtáknál nagyon eltérhet. – A hűtőtermen belüli légcsere: A tároló termekben illóanyagok (pl. – Relatív páratartalom: Az adott levegő abszolút nedvességtartalma azonos hőmérsékletű és nyomású telített levegő abszolút nedvességtartalmához viszonyítva. a relatív páratartalmat.

) alakulását. mielőtt az a tárolóba jutna. valamint a relatív páratartalom kialakításával tudjuk csökkenteni. szükség van megfelelő osztályozó. fizetőképes fogyasztói társadalmi rétegnek is ki kell alakulni. vagy kóstolással is kialakíthatunk egy összbenyomást a tárolt tételek állapotáról. betegségre hajlamos. tehát csomagolni. "kiszerelni" kell! Az igénytelenül kiszerelt gyümölccsel szerényebb árbevételünk keletkezik. rendszerint érettebb gyümölcs elkülönítése megfelelő tárolási paraméterek megvalósítása céljából. hogy a veszteségek nem lineárisak. Ha fel akarjuk venni a versenyt e vonatkozásban. 31 .– Előosztályozás: Célja a hibás. apadási és romlási veszteség. Természetesen nemcsak a csomagolóeszköz fontos áruink minőségének megőrzéséhez és sikeresebb piacához. A hazai gyümölcsértékesítésben a nagybani piacok mellett és helyett egyre nagyobb teret hódítanak a nagy bevásárlóközpontok.és fajtamegválasztással. így különös figyelmet kell fordítanunk az általuk diktált minőségi és csomagolási követelményekre. Az apadási veszteséget csak megfelelő szüreti idő. hanem az exponenciális görbét követik. az etilén. vagy tengereken túli konkurenciával szemben. Kevésbé érzékeny az oxigénre a cseresznye. Ezért is különösen fontos a tárolás alatti ellenőrzés. és gombás betegségek károsításából adódó veszteségekre. illetve a piaci és marketing információ megfelelő áramoltatására is. az acetaldehid stb. – A tárolási idő hossza: A tárolás során megfigyelték. szupermarketek. amelynek során megmérhetjük a gyümölcsök fizikai változását (húskeménység. az őszibarack. azaz a tárolás utolsó időegységében rendkívül felgyorsulnak. a cukor-sav arány stb. méreten aluli gyümölcs kiemelése.és alapszín). A romlási veszteség további két csoportra bontható: élettani betegségek következtében beálló veszteségekre. ezzel jobb a tárolótér-kihasználása. mint az exportáru esetében. beltartalmi értékeinek (cukor-. – A légtér összetétele: A légtér összetételének (az oxigén és a szén-dioxid arányának) alakulása a szabályozott légterű tárolás elsőrendű kérdése. másrészt a nagyobb. Természetesen ehhez az igényesebb.10. sőt hírközlő. korszerű szállító. sav-. az illóanyagok. A csomagolás és áruvá készítés jelentősége a piaci versenyben A piaci versenyben azt tapasztaljuk. fedő.4. a szamóca. a megfelelő hőmérséklettel. mennyiségét. csomagoló gépekre. egységesen csomagolt nyugat. informatikai eszközökre. hűtőberendezésekre. Tárolási veszteségek és betegségek A tárolókban keletkező veszteségeknek két nagy csoportja van.és dél-európai. A nagy CO2tartalomra legjobban érzékeny a körte és a szilva. a hazai vásárlót magas színvonalon kell kiszolgálni úgy. erősen érzékeny viszont az alma. 1. hogy a magyar áru gyakran alul marad a kevésbé ízletes. szárazanyag-tartalom. de ízléses kiszerelésű.

Mezőgazda Kiadó. Budapest.. DE Agrár. (szerk. (2010): Csonthéjas gyümölcsfák metszése. (szerk. (1973): Piacos kertészet. Mezőgazdasági Kiadó. (szerk. Budapest.FELHASZNÁLT IRODALOM G.) (1997): Integrált gyümölcstermesztés. DE AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézet. Gonda I. Vaszily B. Budapest. Papp J.) (1997): Gyümölcsészet. DAE Mezőgazdaságtudományi Kar. T. Mezőgazdasági Kiadó. Mezőgazda Kiadó. Sass P. (1986): Gyümölcstárolás.) (2007): Gyümölcstermesztés. Budapest. Gonda I. Soltész M. Debrecen. Budapest. Tomcsányi P. (szerk. Tóth M.és Műszaki Tudományok Centruma. Debrecen. Nagy P. Gyúró F. (2009): Gyümölcsösök tápanyag-gazdálkodásának időszerű kérdései (almatermésűek és csonthéjasok).) (2003): Gyümölcstermesztési alapismeretek 1. Mezőgazdasági Kiadó. A kertészeti marketing alapjai. Kutatási és Fejlesztési Intézet. Debrecen.) (1990): Gyümölcstermesztés. Nyíregyháza. (szerk. 32 . PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány.

vagy csemegepaprika (Capsicum annuum). – a görögdinnye (Citrullus lanatus). – a szivacstök (Luffa aegyptica). – a korai vagy újburgonya (Solanum tuberosum). 4. – a pézsmatök (Cucurbita moschata). nagyobb területen termesztett zöldségnövény fajunk. 11. 9. – a laskatök vagy istengyalulta tök (Cucurbita ficifolia). A zöldségfélék csoportosítása növényrendszertani szempontból E munkánkban – a terjedelmi kötöttségek miatt – részletesebben a zöldségfélék növényrendszertani csoportosítására térünk ki.2. – a cukkini (Cucurbita pepo convar. Zöldségnövények tápanyag és talajigénye szerinti csoportosítás. Az öntözési igény szerint. Származás szerinti csoportosítás.és karósbab (zöldbab. 33 . – a tojásgyümölcs (Solanum melongena).2. Élettartam szerinti csoportosítás. Fényigény szerinti csoportosítás. 2. pepo provar. 8. A hüvelyesek (Fabaceae) családja: közülük a borsó és a bab kedvelt. A zöldségnövények csoportosításának szempontjai 1. 7. Szaporítási mód szerinti csoportosítás. Zöldségnövények levegőigénye szerinti csoportosítás.1. A kabakosok (Cucurbitaceae) családja: e családba tartozó növényfajok száma a világban igen nagy.1. Növényrendszertani csoportosítás. Vízigény szerinti csoportosítás. – a bokor. Hazánkban az alábbi fajok termesztésével foglalkozunk.1. oblonga). hazánkban nagy felületen termesztett zöldségnövény is tartozik e rendszertani kategóriába. Íme: A burgonyafélék (Solanaceae) családja: több. – a sárgadinnye (Cucumis melo). – a spárgatök (Cucurbita pepo convar. vagy kifejtő babok (Phaseolus vulgaris). Az alábbi zöldségfélék tartoznak e családba: – a zöldborsó (Pisum sativum). giromontiina). 6. 2. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS 2.1. – a patisszon (Cucurbita pepo convar. Hőigény szerinti csoportosítás. így: – a paradicsom (Lycopersicon lycopersicum). 10. Gyakorlati csoportosítás (melyik részét fogyasszuk). patissoniana). – az étkezési. 3. környezeti igénye 2. – a sütőtök (Cucurbita maxima). így: – az uborka (Cucumis sativus). A zöldségfélék csoportosítása. A termés (amit fogyasztunk) érzékenysége alapján történő csoportosítás. 5. – a fűszerpaprika (Capsicum annuum var. longum). 12.

foliosum). – a póréhagyma (Allium porum). A hagymafélék (Liliaceae) családja: a hazánkban termesztett hagymafélék az Alliumnemzetség fajai. A libatopfélék (Chenopodiacea) családja: – a cékla (Beta vulgaris ssp. hortensis). esculenta var. – a metélőhagyma (Allium schoenoprassum). 34 . gyökerükért. – a salottahagyma (mogyoróhagyma) (Allium ascalonicum). – a kerti laboda (Atriplex hortensis). így: Az ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családja: – a sárgarépa (Daucus carota ssp. – a kárdi (Cynara cardunculus). – a mezei saláta (Valerianella locusta). – a földimogyoró (Arachis hypogaea). – a saláta. – az étkezési lóbab (Vicia faba). – a téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum). capitata). répatestükért. sativus). A keserűfűfélék (Polygonaceae) családja: – a rebarbara (Rheum rhabarbarum). rubra). – a torma (Armoracia lapathifolia). Ide sorolható: A fészkesvirágúak (Asteraceae) családja: – a fejes saláta (Lactuca sativa var. – a sóska (Rumex acetosa var. rendszertanilag különböző családokhoz tartoznak. A libatopfélék (Poligonaceae) családja: – a spenót (Spinacia oleracea). – a pasztinák (Pastinaca sativa). – a tépősaláta (Lactuca sativa convar. amelyeket elsősorban föld alatti részükért. – a keszegsaláta (Lactuca serriola). A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családja: –az újzélandi spenót (Tetragonia tetragonoides). gyökgumójukért termesztjük.vagy gumóskömény (Foeniculum vulgare). – a petrezselyem (Petroselinum crispum). – a rutabaga (Brassica campestris var. – az endíviasaláta (Cichorium endivia). Azokat a zöldségnövény fajokat nevezzük gyökérzöldségeknek. A keresztesvirágúak (Brassicaceae) családja: – a retek (Raphanus sativus).– a tűzbab (Phaseolus coccineus). – a kötözősaláta (Lactuca sativa convar. – a zeller (Apium graveolens). Ezek a következők: – a vöröshagyma (Allium cepa). Egyéves és évelő növényfajok. rapifera). A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja: – a feketegyökér (Scorzonera hispanica) fajok tartoznak ide. longifolia). A gyökérzöldségek csoportja: növényrendszertanilag több családba tartoznak. rapifera). – a fokhagyma (Allium sativum). – a mángold (Beta vulgaris). sativum convar. – a turnip (Brassica napus var. secalina). A levélzöldségek csoportja: botanikai értelemben nem alkotnak egységes csoportot. – a cikóriasaláta (Cichorium intybus ssp.

V. fokhagyma. – a kelkáposzta (Brassica oleracea convar. csoport: 16 oC Sárgarépa. bab. rebarbara.3. A pázsitfüvek (Poaceae) családja: – a csemegekukorica (Zea mays convar. zeller. bullata). – a karalábé (Brassica rupestris convar. Az egyes zöldségfajok hőmérsékleti optimuma: MARKOV és HAEV (1953) szerint a zöldségnövények esetében a küszöbértékek az optimális hőigénynél 14 oC-kal magasabb. s az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék. 2. retek. saccharata). uborka. capitata provar. – a bimbóskel (Brassica oleracea convar. gongyloides). – a kínai kel ((Brassica pekinensis). italica). gemmifera). csoport: 25 oC Sárga. Így: – A nyugalmi szakaszban a t-14 oC-os hőmérséklet a legkedvezőbb. cikória. III. a. II. maximum). (ssp.35 oC közötti hőmérsékleten VANT' HOFF törvénye szerint mennek végbe. – a pattogatni való kukorica (Zea mays convar.és görögdinnye. Az optimumtól (t) káros következmény nélkül való eltérés mértékét t + 7 és t . spárga. capitata provar. kötözősaláta. IV. kukorica. A káposztafélék (Brassicaceae) családja: – a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. vagy 14 oC-kal alacsonyabb hőmérsékleten vannak. torma. capitata). optimum.A porcsinfélék (Portulacaceae) családja: – a portulaka (Portulaca oleracea). csoport: 22 oC Paradicsom. pasztinák. Az egyes növényfajok között különbségek vannak a hőmérsékleti kardinális pontok tekintetében (minimum.7 oCban állapították meg. burgonya. – a leveleskel (Brassica oleracea convar. – a vörös káposzta (Brassica oleracea convar.1. A spárgafélék (Asparagaceae) családja: – a spárga (Asparagus officinalis). botrytis). A kardinális pontok és a növények pillanatnyi hőfokának ismeretében kiszámítható az optimális fotoszintézishez szükséges fény intenzitása és a CO2 mennyisége. – a karfiol (Brassica cretica convar. A hőigény és a hiányzó hő pótlása A növényi életfolyamatokban a hőmérséklet hatására bekövetkező változások 0 . vöröshagyma. paprika. petrezselyem. hogy az optimális hőigény a növény fejlődésének egyes szakaszai során hogyan változik. borsó. A zöldségfélék környezeti igénye 1. sóska. Megállapították azt is.) acephala). rubra). – A szikleveles állapotban a t-14 oC-os hőmérséklet a legelőnyösebb. fejessaláta. – A csírázás idején a t+7 oC az optimális. 35 . sütőtök. csoport: 19 oC Cékla. capitata) conc. spárgatök. microsperma). csoport: 13 oC Káposztafélék. – a brokkoli (Brassica oleracea var. – a bordáskel (pakchoy) ((Brassica chinensis). tojásgyümölcs. spenót. MARKOV és HAEV (1953) ennek alapján a következő csoportokba sorolta be a növényfajokat: I. Az életfolyamatok sebessége e törvény szerint 10 oC-onként megkétszereződik..

A víz a növények életében nagyon sok funkciót tölt be. röntgen-. Az árnyéktűrők közé tartozik a gumós zeller. A hőszabályozásnak több módja. A fény erőssége (intenzitása) fogalmán az egységnyi felületre egységnyi idő alatt érkezett energia mennyiségét értjük.és levélképzés idején a t=0 oC -os hőmérséklet az elfogadható. Az öntözésnek számos módja ismeretes. amely a növényfajok. A fényhasznosítás szempontjából a zöldségnövények az ún. sugarak láthatatlanok. mivel azon a termesztő alig változtathat. A 400 nm hullámhosszúság alatti ibolyántúli. A termesztett zöldségfajok vízigény szerinti csoportosítása: Növényföldrajzi szempontból a zöldségnövények közepes vízigényűek (mezofiták). módszere ismert. A fotoszintézisben a klorofill abszorbciós maximumának megfelelő hullámhosszúságú (600-700 nm) vörös sugarak a leghatásosabbak. Az egyes növényfajok vízfogyasztásának összehasonlítására eltérő módszereket dolgoztak ki. 2. A fény – természetét tekintve – elektromágneses rezgés. mint a termesztett növények számára fontos környezeti tényezőnek szerepét gyakran elhanyagolják. A növények által elnyelhető sugarak összességét az ún. A leggyakrabban használatos a transzspirációs együttható. stb. A talajon át távozó és a növények által elpárologtatott víz együttes mennyiségét egységnyi tömegű növényi szárazanyagra vonatkoztatva az evapotranszspirációs együttható fejezi ki. különböző kvantumokban energiát szállít. A szélsőséges hőviszonyokat a termesztett zöldségnövények igényéhez kell alakítanunk. vízszállításra és a vízkibocsátásra. A fény és szabályozása A termesztett zöldségnövények életfolyamataihoz szükséges fényforrás viszonyaink között. 3. Vízigény és a víz szabályozása A termesztett zöldségnövények az életfolyamataikhoz szükséges víz túlnyomó részét a talajból. A másik. a meleg csökkentése hűtéssel történhet. kelkáposzta. Közepes fényigényű a fejes káposzta. A zárt rendszerű 36 . s eltérő hullámhosszúságú sugarakból áll. A vízhiány pótlására számításba vehető lehetőségek közül legjelentősebb az öntözés. a talaj tápanyag-ellátottságát és a talaj mindenkori nedvességtartalmát. A növények vízfogyasztására ható tényezők közül kiemelhetjük a közvetlen környezet időjárási elemeit.és fokhagyma. A látható színképet alkotják a 400-760 nm hullámhosszúságban érkező sugarak. Hazánkban a legtöbb fényt kívánók közé sorolhatjuk a paprikát.– A szár. – A termésképzés időszakában a t=0 oC -os hőmérséklet a legmegfelelőbb. a borsó és az uborka. egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható: a vízfelvételre. amely az egységnyi piacképes termés előállítására felhasznált vízmennyiséget jelenti. a bab. A növények vízfelhasználása során három. továbbá a 800 nm feletti infravörös. vagy a talajt helyettesítő közegből veszik fel. gyakorlatban használatos mutató a vízfogyasztási együttható. karalábé. stb. paradicsomot és a dinnyét. napkeltétől déli 12-14 óráig fokozatosan növekszik. A hideg kedvezőtlen hatása ellen fűtéssel. fénykedvelők. 4. a vörös. hő-. Ritkább – kivételes esetekben – alkalmazunk mesterséges megvilágítást a természetes fény kiegészítésére. A levegő szerepe és szabályozása A levegőnek. a természetes napfény. A naponkénti (24 órás időtartamú) változásokban a sugárzás derült időben. vagy az árnyékkedvelők csoportjába sorolhatók. -fajták által egységnyi mennyiségű növényi szárazanyag előállításához elfogyasztott vízmennyiséget fejezi ki. a sárgarépa és a rebarbara. Ezután naplementéig csökken. a cékla. fiziológiai sugárzás fogalomkörébe soroljuk. sugarak.

Ni. Mikro. A tápanyagigény Az életfolyamatokat elsődlegesen befolyásoló tényezők közé tartoznak a tápanyagok. Zn.10-3 % = Fe. Ca. 10-6 % = As. A fóliával takart felület megközelítően 6-8 ezer ha. Ezek az adatok kifejezik – megfelelő korrekció mellett – hogy mennyi tápanyagot igényelnek. Al. Fontos alkotórész még az ammónia. Pb. A zöldségtermesztésben indokolt a légköri és a talajlevegő összetételét külön elemezni. Ebből mintegy 4-5. por. Hazánkban a szántóterület 2-3 %-án termesztenek zöldségféléket. A zöldségfélék termesztési módjai. N. Au. ionok formájában veszik fel. míg azokat. Rb. 37 . az oxigén és a szén-dioxid. Ge. rostos szerkezetű anyagok talajba való bevitelével szabályozható. Ba. Hazánkban mintegy 120 ha-nyi üvegfelület alatt állítanak elő zöldségféléket.Cl. Sr. 10-5 % = F. valamint szabadföldön átmeneti ideig tartó fóliatakarással is előállítanak zöldségféléket. 10-4 % = Cu. Si. Az ásványi eredetű tápanyagokhoz a zöldségnövények vízben oldott állapotban jutnak. Sn.5 ezer hektár a tartós használatra épült fóliaházak és -sátrak térmértéke.és ultramikroelemek aránya a növényi szervezetben: 10-2 .50 % = O. A tápanyagokat a vízzel együtt a földi (edafikus) eredetű tényezők közé soroljuk. mikroelemeknek.1. Na. illetve ultramikroelemeknek nevezzük. H. A növény elsődleges tápanyagfelvevő szerve a gyökér. A 2-2. Mg. C. Mn. A tápanyagigény kielégítését befolyásoló tényezők közül lényeges kérdés a tápanyagfelvétel módja. Mindig az összes növényi részek által felvett tápanyagok mennyiségét kell alapul venni. 0.5 ezer hektár átmenetileg takart terület. növekedését sokoldalúan befolyásolja. Br. Makroelemek aránya a növényi szervezetben: 1 .01 % = S. A tápanyagigény megállapításához leggyakrabban a növények kémiai elemzési adataiból indulunk ki. Azokat az elemeket. A zöldségfélék termesztési módjai Magyarországon – figyelemre méltó volumenben – mintegy 25-35 zöldségfélét termesztenek. Ti. 0. A tápanyagok egy részét a talajoldatból elektrolitosan disszociált állapotban. 2. amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek. Ag. a vízgőz és a különböző szilárd részek (pl. korom. 5. amelyek minden élőlény számára nagy mennyiségben szükségesek makroelemeknek. de lényegesen kevesebb kell belőlük. I. stb. Co. B. A talajok levegőellátottsága különféle talajművelő eljárásokkal. A friss fogyasztás lehetőségének időbeni bevezetésének érdekében üvegházakban. a kén-dioxid.zöldséghajtatásban azonban már más a levegő szerepe.1 % = P. K. A növények fejlődését.). Mo. termesztő létesítmények 2. ez 80-120 ezer hektár területet igényel.2. A talajfelszín fölötti levegő mozgásának a zöldségtermesztésben jelentős szerepe van. Hg. 9-10 növényfaj adja a termelés és fogyasztás 90 %-át. A talajban lévő levegő mennyiségét a talaj szerkezete és mechanikai összetétele határozza meg.2. Ra. A levegőben található és a növények fejlődését befolyásoló alkotórészek közé tartozik a nitrogén. fóliával borított termesztő berendezésekben. A talajok levegőgazdálkodásának szempontjából megkülönböztetünk tevékeny és tevéketlen talajokat.

és salottahagyma). a szabadföldi. de ugyancsak különleges eljárást igényel a magnyerés céljára termesztett kétéves zöldségfajok szaporítása is. káposztaféléket szaporítják palántaneveléssel. paprikát. barázdás váz nélküli fóliaágyas) és a síkfóliás takarás. amelyre jellemző. sóska. A termesztő létesítmények Lehetnek a takaróanyag minősége alapján üvegezett felületűek (pl. fólia ágyak). váz nélküli fóliaágyas. hagymák. milyen borítóanyagot használunk a termesztő berendezés fedéséhez. attól függően. b. különleges szerkezetek). egyszerű berendezések (váz nélküli fóliatakarás. milyen az automatizáltság mértéke. rebarbara. A zöldségtermesztésben kialakult egy olyan szaporítási mód is. milyen építettségűek a koraiság fokozását szolgáló építmények. termés) kívül különféle vegetatív szaporítószervek is használatosak szaporítóanyagként.A fentiek alapján – gyakorlati szempontból – két nagy termesztési módot különíthetünk el zöldségtermesztésünkben. milyen fűtésrendszert alkalmazunk. Csoportosításuk: a. c.2. Hazánkban főként a paradicsomot. A szabadföldi termesztésben megkülönböztetünk állandóhelyre vetéssel szaporított zöldségfelületeket és a palánta előneveléssel termesztett zöldségeket.2. hanem külön erre a célra létesített szaporító (palántanevelő) telepre. 2. vízfüggönyös fólia sátrak. ahol a fiatal növények fejlődéséhez szükséges optimális feltételek jobban megteremthetők. A zöldségfélék szaporítási módjai A szaporítás fogalomkörébe soroljuk azokat a tennivalókat. stb. kis légterű termesztő berendezések (járható sátrak. fóliaházak). fólia alagutak. 2. egyes hagymaféléket (sarjadék-. Az átmenet növénytakarásnak két változata létezik: a váz nélküli fóliatakarás (pl. nagy légterű termesztő berendezések (egyhajós és tömbösített szerkezetű üvegházak. üvegházak) és fóliával takartak (pl. Különleges szaporítási módja van a spárgának. 38 . milyen célra használjuk ezeket a berendezéseket. hogy pl. gumók. Egyes zöldségnövény fajoknál (pl. A takarásos szabadföldi termesztés egy átmeneti formát jelenthet (korai szabadföldi termesztés) a két termesztési módszer között. A zöldséghajtatás csoportosítása viszonylag sokirányú. fok. javított váz nélküli fóliaágyas. A zöldségtermesztésben a generatív növényi részeken (mag. nagy légterű fólia sátrak. hagyma fajok) szaporítására felhasználhatók a generatív és a vegetatív képleteik is. stb.) fejlődési és növekedési folyamatának megindítása. Vegetatív szaporító képlettel szaporítják a burgonyát (sztólókon fejlődő gumó).3. amelyeknek feladata a termesztett zöldségnövény fajok újraneveléséhez használt növényi képletek (magvak. vagy szántóföldi termesztést és a zöldséghajtatást. a tormát (talpgyökerekből vágott dugványok). egyszerű blokkszerkezetek. milyen hőmérsékleti viszonyok között termesztünk. hogy a magot nem a végleges termesztő helyre vetik. műanyag borítású blokkházak).

– Nyár. – az apró magvak drazsírozása. gyökérzöldségek). – a kémiai stimulátorokkal történő fejlődésserkentés. A zöldségnövények magvetésének és vegetatív szaporító képleteinek gyakoribb ültetési időpontjai hazánkban: – A hidegtűrő zöldségnövények magvetésének ideje kora tavasz. Ezek az értékmérő tulajdonságok a következők: – tisztaság. burgonya egyes káposztafélék). – Áprilisban a melegigényes zöldségnövényeket vetjük (pl.2. – csírázóképesség és csírázási erély. a zöldségnövények magvetésének fontos időszaka. 39 .é. – egészségi állapot. A vetés előtti magkezelések tennivalói: – a csávázás. A vetés A mag ivaros úton létrejött növényi rész. amely önállóan képes új generáció létrehozására. – a jarovizálás. bab. amelynek során lágy szárú növények magvait nem a végleges helyükre és nem a végleges tenyészterületükre vetjük. – osztályozottság. – faj. A vetőmag tisztasága és csírázóképessége együtt határozza meg a mag kg-onkénti csíraszámát és használati értékét. A palántanevelés tipikus munkafolyamatai a következők: – a magvetésre használt talaj előkészítése. E termesztéstechnológiai műveletnek több előnye és hátránya van. – Őszi vetések ideje (szeptember második és október első fele.és fajtaazonosság. = tisztaság x csírázóképesség 100 A használati érték és az ezermagtömeg ismeretében kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége. A termesztésben használt magot vetőmagnak nevezzük.2 havi időmegtakarítás. pl. A vetőmagvak minősítését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) végzi meghatározott értékmérő tulajdonságok alapján. – a magvak nagyság szerinti osztályozása. s a szabadföldi területfoglalásban mutatkozó 1 . – A talaj 5 .2. – biokémiai életképesség.1. – nedvességtartalom. 2. amikor a földre rá lehet menni (pl. – az előcsíráztatás. – csíraszám. – a magvak felragasztása hártyapapírra. – az apró magvak keverése a vetőmagvak tömegének növelése céljából.8 oC-ra felmelegedett (pl. vagy fóliára.és munkaköltség-megtakarítás. uborka. az áttelelő spenót). A palántanevelés előnye a korábbi szedéskezdeten kívül a nevelés időszakában elérhető anyag. cékla. – ezermagtömeg. – a hőkezelés. A használati érték kiszámításának képlete: H. A palántanevelés Palántanevelésnek nevezzük azt a termesztéstechnológiai műveletet.3. – a besugárzás. – sűrűség. dinnye).3.

A talajművelésen a talaj munkaeszközökkel történő mechanikai megmunkálását. amely az egyes növények rendelkezésére álló termesztő felület. – a vetés módja (kézi vagy gépi). vetés A talaj-előkészítésének összetett munkafolyamatait a talajműveléstan ismerteti. – nyáron (pl. – a kiültetés. rigoleke.ősszel (pl. kézi és küllős kapa. – a palántaneveléshez használt földkeverékek. A palántanevelési technológia legfontosabb részelemei: – a magvetés időpontja. talajfelszín alakítás. egyengetés. ágyás előhúzó és készítő. paprika. káposztafélék.és tápanyag-forgalmának. – április végétől (pl. melyet determinál a palántanevelés időszaka és a kiültetés időpontja. kukorica). barázdabehúzó. termesztő közegek készítése. Meghatározzuk a tenyészterületet. – május elején. – a vetés sűrűsége. altalaj-tömörítő. deszka. Talajművelési tervet mindig egy gazdasági évre célszerű készíteni. cserép).4. kultivátorozás. – felszínalakítás lehet: bakhát. . vagy állománysűrűség. – május vége (pl. keverés. fejes saláta). A tőszám. barázda-behúzás. eszköze a simító. dózer.és salátafélék). altalajlazítás. A talajművelési eljárás meghatározásakor először azt kell tisztázni. a zeller).és salátafélék). – a vetés helye (termesztő létesítmény. – tálcás palántanevelés. 40 . – a magvetés időzítése. lazítás. kapálás. gerenda. eszköze a bakhátkihúzó és profilozó töltögető eke. -gazdálkodásának alakítása. tápkocka. alakítását értjük. altalaj lazító. eszköze a kultivátor. kabakosok. – a palánták ápolása. huzamosabb időn át végzett talajművelési eljárások összessége. talajmarás. eszköze az eke. – földlabdás palántanevelés. mélyforgatás. Az ültetés módja lehet kézi és gépi. – a palántanevelési módok: – szálas palántanevelés. káposzta. ásógép. – porhanyítás lehet: tárcsázás. ásó. tápanyag-gazdálkodás. szkréper. levegő. tömörítés. káposzta. melynek főbb időpontjai: – március közepétől április elejéig (pl. talajmaró. Ez lehet fordítás. altalaj tömörítés. szaporító tálca. melynek célja a talaj víz-. hogy a talajra milyen mechanikai hatást kívánunk gyakorolni. A talaj-előkészítés. Részletesen: – fordítás lehet: a szántás. talajgyaluzás. – egyengetés lehet: simítózás. speciális palántanevelő tálca. borona. tárgyalja. eszköze a henger. – az ápolási munkák. közepén (pl. – a tápkockás és a cserepes palántanevelés. kézi és gépi ásás.– palántaneveléshez alkalmazott talajkeverékek.és ágyáskészítés. ami az egységnyi területre jutó növények számát jelenti. – tömörítés lehet: hengerezés. boronálás. porhanyítás. A talajművelési rendszer egy területen. és a gyomnövények irtása. 2. a paradicsom).

illetve a szedési idény meghosszabbítása. eszköze a kombinátor.és műtrágyák. olykor tömörítése. – árnyékolás. – fagyvédelem. A jó vetőágy sima felületű. A burgonyát és a póréhagymát feltöltögetjük. A trágyázási rendszer kialakítására ható tényezők: – a zöldségtermesztésre kijelölt területek talajainak tulajdonságai. – az üzem növénytermesztési struktúrája. fejezetben!). s gyommentes. a minőség javítása és – egyes esetekben – a betakarítás kezdetének előrehozatala. – a gazdaságosság javítását. – a termesztett zöldségnövények igényei. – a trágyázás időpontja. Az ápolási munkák csoportosítása a. kellően ülepedett. illetve a palánták végleges helyre való ültetésétől a szedésig végzett különböző munkák összességét. – a trágyaellátás lehetőségei.– kombinált eljárás lehet: kombinátorozás. kijuttatásának módja. – a trágyaanyagok elosztásának. A tápanyag-gazdálkodás fogalma alatt a tápanyag-utánpótlást. E munkafolyamatot akkor végezzük. 41 . – az üzem technikai színvonala. más estben a termesztő berendezés légterébe történő juttatását értjük. A vetés: (lásd: A zöldségfélék szaporítási módjai c. ha célunk a termesztett növény földfeletti részének elzárása a fénytől. a trágyaellátás és trágyázás megvalósítása a trágyázási elemek segítségével történik. A spárga termesztésekor – halványítás céljából – a talajból bakhátat készítünk.5. A trágyaanyagok lehetnek szerves.az éghajlat kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Speciális növényápolói tevékenység a töltögetés. és a talaj termékenységének növelését segítik elő. Az ápolási munkák általános célja a terméshozamok növelése. amelyek közvetlenül. – a takarékos anyagfelhasználást. valamint a gyommentesítés. A tápanyag-utánpótlási rendszerben. 2. ökotechnikai eljárások: az éghajlat . – A növényápoló talajművelés célja a termesztett zöldségnövény állomány talajfelszínének porhanyítása. vagy közvetve a zöldségnövények táplálását. – A vetés előtti talajelőkészítés célja a csírázáshoz megfelelő vetőágy kialakítása. aprómorzsás szerkezetű. – a szükséges tápanyag-mennyiség megállapítása. – fűtés. így: – a trágyaanyagok megválasztása. a zöldségnövény levelére. – pótmegvilágítás. rendszere. Az egyes ápolási munkák végzéséhez alkalmas módszerek közül a végleges döntés kialakításában lényeges irányelvnek tekintjük: – a kézi munkaerő csökkentését. Ápolási munkák Az ápolási munkák fogalmába soroljuk a magvetéstől. vagy trágyázás folyamán olyan anyagoknak a talajba.

– gyomirtás. tárolása. – kórokozók. 2. szedésük ismétlődik. a halványítás. – indarögzítés. betakarítása A zöldségnövények szedésénél. – tetejezés. – fattyazás. – aránylag gyorsan romlanak. – metszés. – növényápoló talajművelés. – talajtakarás. – bördők kitörése. – kacsozás. b. betakarítás. a növényvédelem. Zöldségnövények betakarítása. a. áru-előkészítése. – tápanyagellátás. azonnal felhasználásra kerülnek. 42 . – kötözés. időben történő ellátása. – nem érnek egyszerre. a talajjal összefüggő munkák. Miután a termesztés végső célja a piac igényeinek mennyiségi és minőségi. – idegenelés. egyszerűbb tartósítási eljárások A zöldségnövények termesztésének befejező munkái: a szedés. – hajtásválogatás. betakarításánál a következőkre kell odafigyelnünk: – e növényi termékek általában frissen fogyaszthatók. kötés elősegítése. – érés gyorsítása.– szél elleni védelem. – lelevelezés. A zöldségnövények szedése. a rögzítés. – öntözés. – oldalgyökerezés. – töltögetés. fitotechnikai eljárások: – a termékenyülés és érés-szabályozás. kártevők elleni védekezés.6. – termékenyülés. csökken beltartalmi értékük. vagy folyamatos. kezelése. – roncsolás. hajtáscsúcs visszacsípés. értékesítés és a tárolás. a növényi részek eltávolítása.

A tárolásra kerülő terményt tisztítani. osztályozni és esetenként szikkasztani kell. – korszerű tárolókban. vagy felhasználási érettség azt jelenti. Zöldségnövények esetében biológiai és technológiai (gazdasági) érettségről beszélünk. vagy átmeneti tárolás. betakarított termést a széltől és naptól védeni kell. stb. – egyszerű létesítményekben. A biológiai érettség azt jelenti. – szállítás. – a leszedett. hogy a termés elérte azt a teljes állapotot (szín. A tárolás módjai: Lehet – szabadföldön tárolni. – szedésük többségükben kézzel történik. – a frissesség megtartása érdekében gyors szállítást. b. feldolgozó ipar igényel. A betakarított. leszedett termés külső és belső minőségének megőrzése érdekében az alábbi szempontokra figyelni kell: – körültekintően kell meghatároznunk az optimális betakarítási időt. – osztályozás. A tárolásnak – időtartam szerint – két csoportját különböztetjük meg. – kímélő betakarítási módszereket kell alkalmazni.– sérülékenyek. A termés előkészítése áruvá A betakarítás részének tekinthetjük a termés áruvá készítését. Tárolás módjai szabadföldön: 43 . c. – gépi betakarításuk speciális eszközöket. helye. – csomagolás. s a mindenkori szabvány-előírásoknak megfelel. hogy megőrizzük a termény (áru) frissességét a betárolástól a felhasználásig. hogy a termesztett zöldségfajok magja érett. s továbbszaporításra alkalmas. válogatni. nagy pontosságot igényel. Egyes zöldségfajoknál ez az érettség egybeesik a technológiai érettséggel. – a betakarítás módja. amely után a termény hosszabb ideig tárolható és felhasználható. A zöldségnövények betakarítási időpontját meghatározó tényezők Ezek: – a termesztés módja. az érettség és napszak függvényében. növényfajtól függően előhűtést és környezetkímélő csomagolást kell alkalmazni. A zöldségnövények tárolása A zöldségnövények betakarítása és felhasználása között rövidebb-hosszabb idő eltelhet. amelyet a fogyasztó.. így: – időleges. – a termés érettségi állapota. A technológiai (gazdasági). d. Az előkészítés művelete: – a tisztítás. betakarításuk kellő figyelmet érdemel. – a termés felhasználási célja. s a szállítási távolság. méret. – tartós tárolás. – az időjárás. A tárolással az a célunk.

FELHASZNÁLT IRODALOM Balázs S. MMK. A szőlő környezeti igénye A környezeti tényezők döntő mértékben determinálják. – boksz-palettás tárolás.) (2005): Zöldségtermesztés termesztőberendezésekben. (1973): Piacos kertészet.1. Terbe I. (1980): Zöldséghajtatás.– árkos. A termék elhelyezése tárolókban: – halmos tárolás. anyagcseréje szorosan kapcsolják 44 . Turi I. Mezőgazda Kiadó. Nyíregyházi Főiskola. Hazánkban ma még kevés a korszerű tároló. – padlásokon. hiszen a megközelítően 140 ezer tonna tárolókapacitásnak mindössze 10 . Koródi L. azaz meghatározzák a szőlő gazdaságos termesztését. Somos A. – tartályládában tárolás.. – prizmás tárolás. Mezőgazdasági Kiadó. Hodossi S.. A szőlő növényt életfunkciói. – gúlás.) (1966): Zöldségtermesztés homokon.) (2004): Zöldségtermesztés szabadföldön. (szerk. SZŐLŐTERMESZTÉS 3. Mezőgazdasági Kiadó.. – nagyhalmos tárolás. Terbe I. szalmabálás tárolás. Kovács A. Budapest.-né (1998): Zöldségtermesztők zsebkönyve. (szerk. Nyíregyháza. Budapest.. 3. Kovács A. – pincékben. Tárolás egyszerű létesítményekben: – vermekben. (szerk. – hűtőtárolók. Mezőgazdasági Kiadó. Tomcsányi P. Budapest. Géczi L.15 %-a mondható elfogadhatónak. (2002): Zöldségtermesztés I. – önszellőztetéses tárolás. A kertészeti marketing alapjai. barázdás tárolás. Tárolás korszerű tárolókban: – egyszerű tárolók. Somos A. (1983): Zöldségtermesztők kézikönyve. Mészöly Gy.. Mezőgazda Kiadó. – szabályozott légterű tárolók. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Mezőgazda Kiadó. Budapest. (1983): Zöldségtermesztés. Budapest. – raktárakban. Hodossi S. Mezőgazdasági Kiadó. – kishalmos tárolás. Budapest. Fehér B. Budapest..

– edafikus tényezők. A fény A szőlő kimondottan fénykedvelő növény.1. A 45 . bonyolultabb fogalom. A hőösszegekkel jellemezhetők a termőhelyek (borvidékek) és az évek. a. hogy az adott helyen lehetséges-e a gazdaságos szőlőtermesztés. Nemzetközileg a 10 oC-ot fogadják el. ami 10 oC körüli. Héjuk vastagabb lesz. délnyugati lejtői és a hegyek által védett katlanok. Asszimilációja élénk. s e szőlőből jó bort lehet készíteni. a levegő nedvességét. hőmérsékletét. az északi szőlőtermesztő tájak a 9-10 oC-os izotermák között helyezkednek el. A biológiai nulla pont a szőlő életfolyamatainak megindulásához kell. Hazánkban a szőlőtermesztés tájain az évi összes napfénytartam sokévi átlagban 18002070 óra. Az éghajlat (klíma) az időnél. A termőhely agroökológiai potenciálját kialakító tényezők: – klimatikus tényezők. A hajtásnövekedés és a virágzás 25-30 oC-on a legdinamikusabb. Hazánk déli kétharmad része 10-11oC-os.1-22.környezetéhez. kerete. A hőösszegek a különböző érésű fajták vegetációs fázisaira is kiszámíthatók. A túlzottan sok fény – a nagy meleggel párosulva – napperzselést idézhet elő. továbbá a napfény energiáját. A szőlőültetvény létesítésekor előnyben vannak a magasabb fekvésű fennsíkok és a magasabb hegyvonulatok szélárnyékban lévő előhegyeinek déli. Az érés optimális hőmérséklete 28-32 oC. A hőmérséklet A hőmérsékleti viszonyok nélkülözhetetlenek a szőlő életfolyamataihoz. b. A környezeti tényezők. a környezet jelenségeinek. több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. – biotikus tényezők. aránya komplexen alkotják az adott termőhely agroökológiai potenciálját. A klimatikus tényezők Ide soroljuk a levegő anyagait. ekkor jó évjáratról beszélünk. mint az élet primer energiaforrását. 3. Egy adott hely időjárásainak összessége az éghajlat. mint az árnyékban fejlődötteké. A legkiválóbb minőségű szőlő a 10–16 oC-os évi középhőmérsékletű izotermák között terem. intenzitása 20-30 ezer lux erősségű megvilágítás mellett a legkedvezőbb.1. A nyári hőviszonyoknak nagy hatása van a minőség alakulására. Az éghajlati tulajdonságok döntik el. Vegetációs időszakban a napsütéses órák száma 1250-1500. Amennyiben az éghajlat kedvező. anyagainak mennyisége. s az idő folyamatos változása az időjárás. Az idő egy adott légtér pillanatnyi állapota. minősége. Az agroökológiai potenciál lényeges klimatikus mutatója a tenyészidő effektív (teljes) és aktív (hatásos) hőösszege. elemeinek. ott kielégítő mennyiségű és jó minőségű szőlő terem. Fényben a bogyók jobban színeződnek. – fiziografikus tényezők. a virágzás 12-14. időjárásnál elvontabb.7 o C. több színanyagot termelnek. A rügyfakadás 10-13. a légmozgást. azok változása. az ottani időjárások rendszere. A júliusi középhőmérséklet 20. az időjárási viszonyok megfelelnek a szőlő igényeinek. a bogyóérés 15-17 oC-os hőmérsékleten indul meg. A szabadföldi szőlőtermesztés általánosságban a 9–21 oC-os évi középhőmérsékleti izotermák között folytatható eredményesen.

Hatása lehet előnyös és előnytelen. homokverést okozva. északi szélességi fok között fekszik.45-0. Hazánk a 45. mint a makroklímában.1. savtartalma.2.5 liter. A fiziografikus tényezők A klimatikus tényezőkre hatnak. ha nagy esők után felszárítja a leveleket és a gombakórokozók támadása mérséklődik. Szőlőültetvények állományklímája Az állományklíma a szőlőültetvényen belüli mikroklíma. Előnyös. aromaanyagai csökkennek. Virágzás és zöldbogyó-növekedés idején. A szélviharok tördelik a hajtásokat. 3. Pozitív összefüggés van az egyes évek csapadékmennyisége és a borok hamutartalma között. vagy kedvezőtlenebbé tehetik. -6 oC-on károsodnak. a déli 20-40. A szárazságtűrő szőlőfajták több vizet párologtatnak el egységnyi levélfelületen. A vizes talajt a szőlő gyökérzete nem szereti. Kedvezőtlenek a forró. e. A szőlőtermesztés északi határától dél felé haladva. Ahol az évi csapadék mennyisége 500-600 mm. száraz és hideg szelek. felhős. míg az érett bogyók -4 oC-on szenvednek fagykárosodást. hegyrajzi (orográfiai) határai is vannak. míg az amerikai fajták csak -9.és csapadékviszonyokat determinálja. -1 oC-on fagykárosodást szenvednek. fény. a gyökerek a levegőhiány miatt elhalnak. A bogyók cukortartalma 100 m-enként 0.62 oC. A szőlőtermesztés kedvezőbbé. kb. A kifakadó rügyek és hajtások már -0. A szőlő gyökerei a hidegre érzékenyek.50 oC-on szenvednek hőkárosodást.5-5 l vizet képes elpárologtatni. A szél A szőlőtermesztésnek nem alapvető feltétele a szél. ugyanis kétharmada a vegetációs időben hull. színanyag. Csapadékos. A szőlő érzékeny a túlzottan alacsony és magas hőmérsékletre. A tengerszint feletti magasság a hő-. A bogyók 40 . A szőlő tenyészideje hazánkban 185-200. 46 . napsütésben a szőlőültetvény mikroklímájában 4-5. A cukor felhalmozódása dél felé. olykor 8 oC-al magasabb a hőmérséklet. míg a mediterránban 250-260 nap.5-48. amely a szőlő növény nélkülözhetetlen alkotórésze. Az őszi levelek -2 oC-on. mint a szárazságot nehezen viselők. változását sok más tényező is befolyásolhatja. -10 oC-on. szélességi fokon történhet gazdaságosan.. a 40. 1 m2-nyi szőlő levélfelület – honi viszonyok között – naponta 0. napfénymentes időben a szőlőültetvényben a makroklímához mérten hő hiány (1-5 oC) alakul ki.5. A szőlő transzspirációs együtthatója (1 g testszárazanyag előállításához szükséges víz) 250-300 g. -3 oC-on.5-1 mustfokkal csökken. szélességi fokig emelkedik.5. A szőlőtermesztés az északi féltekén a 30-50. a nagy szélviharok. c. Az állományklíma alakulását.5-3. ott sikerrel lehet szőlőt termeszteni. s mozgatják a laza szerkezetű homokot. d. Ez a mikroklíma a tenyészidő folyamán évszakonként és vegetációs fázisonként változik. az európai fajták -5. A csapadék A víz a csapadékból származik. minimális aktív hőösszeg 850 oC.és extrakttartalma nő.szőlőtermesztéshez szükséges minimális effektív hőösszeg 2500 oC. tépik a leveleket. 40 oC körüli száraz melegben lombozata megperzselődik. A csapadék mennyiségének emelkedésével nő a termés titrálható savtartalma. utána csökken. a bogyók cukor-. a zsendülő bogyók -2. a terméshozam. Ez a csapadék mennyiség hazánkban rendelkezésre áll. A mérsékelt öv alatt 100 m-enként a hőcsökkenés 0. A szőlőtermesztésnek vertikális. száraz időben ez az érték 1.

2. Közvetett szerepe nagy a tápanyag-gazdálkodásban. a gyomnövények. A szőlőtermesztésre való alkalmasságakor figyelembe kell venni a talaj eredetét. mechanikai összetételét. 3. A homoktalajok bora inkább lágy. 3. átalakult (metamorf) kőzetek. típusát. A talajok különféle alapkőzeteken alakultak ki. üledékes (szediment) kőzetek. délnyugati és délkeleti fekvésű területek a legkedvezőbbek.1. vagy savas. A kőzetek geológiai eredetük szerint 3 nagy csoportba sorolhatók. A talaj fontos. A gyökerek képződése. A szőlőnövény részei (morfológia) 3. A szőlő szaporítása a gyakorlatba vegetatív úton történik (az alanyvesszőre oltanak nemes részt).2.és tápanyag-tartalmát. gombák és állati kártevők. 3. köztesen termesztett növényfajok. közepes.4. fakultatív parazita élő szervezetek. stb.1. mint a vírusok. A biotikus tényezők Az eltérő alacsonyabb és magasabb rendű szervezetek (növények. A humusz a talajba jutott szerves anyagokból keletkezik. kötöttségét. extraktban szegény. A gyökérzet A magról kelt szőlő gyökérzete karógyökér típusú. – kémiai üledékek. illetve célirányos összeegyeztetése alapvető feltétele a kiváló minőségű borok gazdaságos termesztésének. A nagy vízfelületeknek hőmérsékleti kiegyenlítő hatásuk van. tagolódás 47 . mint a mészben szegényebb talajokon. mélységét. a szomszédos erdők. Meszes talajokon többségében savban gazdagabb termést nyerünk.Az égtáji fekvés és a lejtő foka – többek között – a klimatikus tényezőket is módosítja. Hazánkban a déli.3. – szerves üledékek. – fizikai üledékes kőzetek. szaprofita baktériumok és gombák.1. Közvetett hatnak a talaj mikroszkópikus élőlényei. így: 1. színét. különleges zamatú. baktériumok. Az edafikus tényezők A talajjal szemben a szőlő nem igényes. humusz. gyorsan öregedő. tűzi eredetű (eruptív) kőzetek. tüzes. kiváló minőségű. többségében savas. közepes extrakttartalmú. 3. A vulkanikus kőzetek málladékából képződött és azokkal keveredett talajok nehéz. 2. A talaj és a fajta szerencsés találkozása. testes. Közvetlen hatást fejtenek ki a parazita. vízáteresztő és megtartó képességét. illatos. lassú fejlődésű és öregedő borokat adnak. mésztartalmát. de nem egyedüli meghatározója a bor minőségének és jellegének. kémiai sajátosságait. zamatos borokat kapunk. alkoholban gazdag. Lösztalajon színben gazdag. állatok) közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolhatnak a szőlőre. rétegezettségét.

amelyből járulékos gyökerek törnek elő. majd az ebből elágazó a másodrendű gyökér. A szőlő zöldmunkáinak során – a fajták többségénél – a hónaljhajtásokat 2–4 levél hosszúságra csonkázzák. A dugványok középtáján képződötteket oldalgyökereknek. hogy két egymás feletti szárcsomón kacs. stb. a harmadik nóduszon nem fejlődik oldalképlet. vízzel együtt. A szőlőmagonc gyökerét főgyökér-rendszerű gyökérnek nevezzük. míg az ebből elágazó a harmadrendű gyökér. ionos formában. 48 . barna színű. s a felszínre burjánzik. A fiatal szőlőgyökér bőrszövetére jellemző. A dugványokat – gyökereztetés előtt – talpalják. A dugvány élő kérgének belső oldalán az interfascikuláris (edénnyalábok közötti) kambium osztódni kezd. a talajoldatból veszi fel. Ez azt jelenti. A kacsok redukált virágzatoknak felelnek meg. A gyökérzet növekedésének nincs nyugalmi szakasza. A leveles szárat hajtásnak nevezzük. levelek hónaljában egy ún. tőgyökérnek hívjuk. ízköz magasságában alakulnak ki. A Vitis labrusca-n (észak-amerikai faj) a kacsok képződése folyamatos. melyek egy síkban. Az első elágazás az elsőrendű. Az idősebb gyökereken a másodlagos vastagodás elhalt. E dugványok alapi (bazális) részén képződött gyökereket talpgyökereknek nevezzük. kedvező hőmérséklet. egységesen létezhet. a levéllel szembeni oldalon virágzatot. s ezek járulékos gyökérkezdeményekké alakulnak. ízközben van a kacs). A fajtára jellemző ízközök és levélformák a 8 . nyári rügy képződik és ennek egyetlen pikkelylevelének hónaljában fejlődik ki az ún. hogy a sejtjei jelentős része gyökérszőrökké nyúlik meg. vagy kacsot találunk 2+1 szabályszerűséggel. az ebből elágazó a másodrendű.Amennyiben a gyökérképződés feltételrendszere biztosított (nedves. – egységesen – azok rendűsége alapján csoportosítjuk. s azon áttörve. a felszívó öv (20 . míg a talajfelszín közelében lévőket harmatgyökereknek nevezzük. kacsokkal kapaszkodó. Az alsó.2. A gyökér a tápanyagokat oldott. A gyökér-tenyészőkúp ebbe a sejthalmazba benyomulva. Hónaljhajtás és rügy A szőlő esetében. rövid ízközöknél a levelek is kisebbek. Ezek csak néhány napig élnek. differenciálatlan sejttömeget képez. tehát minden szárcsomón kacsok vannak. A fiatal. szárcsomón (nóduszon). A termőhelyre ültetett és ott élő egyed a szőlőtőke. vagy virágzat található.) az fejlődésnek indul. kúszó cserje. leváló pararéteget képez. A gyökérzet és a hajtásrendszer csak együtt.10.2. A dugványt. 3. aktív gyökerek gyökérvégei világosak. Kacs Alulról a 3-5. A járulékos gyökér az elsőrendű. sajátosan. a bazális nódusz alatt 1-3 mm-es csonkot hagynak. Ilyenkor szabályosan szaggatott kacsképződményről beszélünk. A hajtás és oldalszervei A szőlő évelő növény. s a gyökér növekedésének megfelelően. két sorban váltakozva helyezkednek el. A gyökérelágazásokat. ami jellemző az eurázsiai fajtacsoportra. újra képződnek. A szár szárcsomóin levelek vannak. párás környezet. mivel a speciális funkcióikat kölcsönösen igénylik. amely a holtkérget is áttöri. láthatóvá válik. Rendellenes kacsképződést is ismerünk (pl. téli rügy.30 mm) teljes hosszában. Ezzel egy időben az osztódási helyektől kifelé húzódó bélsugár-tölcsérben is megkezdődik a sejtosztódás és egy laza.

– csúcskaréj. A bogyókocsány hosszúsága eredményezi a fürt tömöttségét. ahol fejlettek a porzók. A bogyó a kocsánykoronával ízesül a kocsányhoz. – levélnyél. s rajta a legnagyobb levél kb. A fürt szárszerű részeinek összességét csumának nevezzük. Lehet sima. – levéllemez. Szőrözöttsége eltér a lomblevelekétől. – nővirág. A levél A levél morfológiája rendkívül változatos. ezek: – hímnős virág. A magháza felsőállású.2. ahol a porzó és a termő is fejlett. s fürt letörhetőségét elősegíti. Az utolsó elágazások végén helyezkednek el a bogyók. A bogyó részei: 49 . A hajtások alapi részén törpe szártagokat is találunk. E rügyet összetett rügynek is nevezzük. A kocsány folytatása a fürttengely. ahol a magház fejlett. egyes fajtáknál 7. „íz” látható. A bogyók mérete. A porzók száma 5. vagy szőrözött lehet. ezeket követik a többiek. melynek főtengelyén szórt állásban mind kisebb oldalágak találhatók a csúcs felé haladva. vagy zsíros tapintású. A virágzat és a fürt A szőlő virágzata bogos fürt.A téli rügy egy törpe-szártagú hajtáskezdemény. mert fő. A szőlőnek három alapvető virágtípusa ismert. – hímvirág. éréskor itt leválasztó szövet alakul ki. – középső karéj. A szőlőfürt kocsányával ízesül a szárhoz. A szőrözöttség lehet sertésszőrözött és gyapjas-szőrözött. – levélváll. ezért ismerete a leglényegesebb bélyegeket hordozza a fajták felismerésében. A levél fonákon légző nyílások találhatók. Az 5 sziromlevél – csúcsaikon összetapadva.és porzókör között 5 mézfejtő discus látható. így a virágkezdeményeket is megtaláljuk benne.3. alsó részükön elválva – sapkaszerűen leválik a virágról. amelyből erednek az elsőrendű elágazások. de mivel vegyes rügy. így sok alapi rügy képződik. redukált a magház. A levél részei: – levélalap. a porzók nem. ún. pásztorbot-szerűen meggörbül. A termő két termőlevélből alakult 2-2 magkezdeménnyel. Vitorlának nevezzük a hajtás csúcsi részét. s az 5 csészelevél karimává redukálódott. – felső oldalöböl. 3. A virág kocsánya 2–3 mm hosszú. amely az intenzív növekedés időszakában mutál. – levélszél. A levél felszíne is mutat morfológiai jegyeket. illetve lazaságát. – vállöböl. – alsó oldalöböl. A kocsány egy bizonyos pontján csomó.és mellékrügyeket is tartalmaz. alakja. – alsó karéj. A vitorla néhány cm hosszúságú. köröm nagyságú. A levél fonák csupasz (sima). színe és élvezeti értéke a fajta tulajdonsága. A párta.

3. – gyökérnyak – tőkenyak. s rajtuk termőalapokat alakítunk ki. – termőalapok. A bogyóhús színanyagokat (is) termel. – mag. – oldalgyökér. – magtörzs. Nagyságuk: – 8 mm alatt apró. Általában 4 év alatt alakítják ki a tőkét.5 mm-ig „könnyű”. A lombhullás után beérett hajtásokat vesszőnek nevezzük. – termőcsap. – kocsánykorona. – törzs. – 3 g-ig közép nagy. – gyökértörzs. A bogyó tömege. – kordonkar. A szárrendszer A tőke idősebb fás részeiből áll a szőlő szárrendszere. – 12. – csercsap. s ezeket telepítik.4. – 22. – bogyóhéj.5 mm-ig közép nagy. – harmatgyökér. – magcsőr.– bogyókocsány.5 mm felett igen nagy. A vessző belső morfológiája 50 . – ugarcsap. – mag háti oldal. –5 g-ig nagy. Tömegük szerint csoportosítva: – 2 g-ig könnyű. a választott művelésmód szerint. A vízszintes tőkerészeket karoknak nevezzük. alakja igen változatos.2. A szőlőbogyóban lévő magvak száma 4 db.5 mm-ig nagy. – 17. de általában ennél kevesebb. – edénynyalábok (ecset). A kordon művelésű szőlő fás részei: – talpgyökér. – 22. – bogyóhús. A szabványméretű vesszőket meggyökereztethetik. A tőke művelési módok az idősebb részek egymáshoz és a talaj felszínéhez való viszonyukban különböztethetők meg.

rendelkezések Árutermelő ültetvények létrehozása csak az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) által kiadott „Szőlőiskola” engedéllyel rendelkező egyénektől. Az induló alapanyag (alany. Ivartalan szaporítás Termőültetvények létesítéséhez csak ivartalanul (vegetatív) úton előállított szaporítóanyagot állítanak elő. fagytűrő és kiváló minőséget biztosító új fajták előállítása.3.3. Az elvetett magból származó utódokat szelektálni kell. 3. illetve a hajtás képletek pedig gyökerek fejlesztésére képesek. A szőlő gyökérzete szaporításra nem alkalmas. – bél. Gyakorlati vonatkozásban a beérett éves vesszők játsszák a döntő szerepet a szaporítóanyag előállításában. Magról történő szaporítás Elsősorban a keresztezéses nemesítés során létrejött új egyedek szaporításában van jelentősége.1. közöttük néhány sejtrétegű bélsugár van.3. nemes) beszerzése a Központi Törzsültetvényből (OMMI tartja fenn) vagy az Üzemi Törzsültetvényekből ejthető meg. 3. – fatest. a fás. Egy-egy fajta előállítása hosszadalmas folyamat. Ezek: – gyökeres dugvány. – ízválasztó. A magoncok valójában 8-10 éves korukban hoznak objektíven értékelhető termést. – főrügy. – bujtvány. A szülő párokat úgy kell megválasztani. A háncsszövetben jól jellemezhetők a kemény. s csak a kedvező tulajdonságúakat célszerű tovább szaporítani.Amennyiben változatos a növény külső morfológiája. – mellékrügyek. annyira sokszínű annak belső szerkezete. Ez a szőlő szaporításával hivatalosan – engedéllyel 51 . Az érett vessző belső struktúrája: – rügyalap. – elhalt kéreg. A szőlő föld feletti részei rendelkeznek hajtásképzést produkáló rügyekkel. A nemesítők célja betegség ellenálló. – élőkéreg. A központi hengeren belül mintegy 40 kollaterális nyílt edénynyaláb található. gazdasági egységektől vásárolt szaporítóanyaggal lehetséges. – oltvány.2. 3. hogy az anya és az apa legjobb tulajdonságai manifesztálódjanak az új egyedben. A szaporítóanyag termeléshez kapcsolódó jogszabályok. A szőlő szaporítási módjai A szőlő magról és föld feletti vegetatív képleteiről szaporítható.és lágyháncs rétegek.

Tavasszal az iskolázás előtti időszakban N hatóanyagú műtrágyát szórjunk ki. hogy bizonyos elnevezésű. Az előkészítés „talpalásból” áll. az éretlen pedig hajlítható.5 cm-esre történő metszését jelenti. a pára. A vesszőn lévő többi rügyet eltávolítjuk (kivakítjuk). A kötegek vesszőit vízsugárral megmossuk. amely a késő tavaszi fagyoktól megvédi a fiatal hajtásokat.3. A vesszőket csávázzuk. vagy műanyag konténerekbe átrakni azokat. Az érett vessző szálkásan törik. amelyet kombinátorral bedolgozzunk. Közel egyenletes talajfelszín növényvédelmi szempontból is fontos. eltávolítjuk a kacsokat és a hónaljvesszőket. 3. beáztatjuk. de a hűtőház hőmérséklete 1-4 C°-os legyen. amely legalább egy rüggyel rendelkezik. A felsőrügy felett 2 cm-es csonkot hagyjunk. és ennek következtében a peronoszpóra elleni védekezés több költséget. A vesszőkötegeket nylon zsákokba is helyezhetjük. hogy a szőlőt legalább 40 cm mélyen kell telepíteni. Ősszel a nagyobb fagyok beállta előtt megszedjük a vesszőket. kiegészítve talajfertőtlenítő szerek bedolgozásával. 8-12 mm átmérőjű. rügydugványokról. Ezt az indokolja. A dugványok készítéséhez műanyag cserepeket használunk. páratartalma pedig 85-90 %-os. nagyobb odafigyelést kíván. „teknőkben” „megül” a harmat. Amikor a rügydugványok elérték a 3-4 leveles kort célszerű nagyobb cserepekbe. 52 . majd kötegeljük. 50 cm-es darabokra metsszük. A terület nyílt fekvésű legyen. jól beérett vesszőket gyűjtsünk be.5 hónap alatt erőteljes talpgyökérrel. ezáltal a kiszikkadástól jobban meg tudjuk védeni. Rügydugványok A dugványozás azt jelenti.3. A legalább 50 cm mélységű forgatást. A kötegelt vessző átteleltethető szabadföldi árkokban. Ennek alapján beszélhetünk pl. szikkasztjuk.és hajtásképződésre serkentjük. amely az alsó rügy alatti rész rövidre. A humusztartalom megfelelő szintre emelése gyakran 60-80 t/ha érett marhatrágya kijuttatását igényli. amely egy. még az előző év szeptemberében végezzük el.4. 3. amely azon vesszőből állítható elő. vagy két rügyet tartalmaz. A növekvő hajtást a későbbiekben támaszhoz (pl. amelynek a gyökértörzse legalább 40 cm hosszú. Gyökeres dugvány előállításra mindazon érett vessző alkalmas. Rügydugványok készítésére legalkalmasabbak a 8-10 mm átmérőjű vesszők. Dugvány vesszők előkészítése iskolázásra: A szabadban vermelt vesszőkötegeket március végén – április elején bontsuk meg. szikkasztjuk.3. Könnyen felmelegedő talajok esetében számíthatunk dinamikus gyökérképződésre. 0. amelyeket legcélszerűbb perlites tőzeggel megtölteni. majd egyenként méretre vágjuk. Gyökeres dugvány előállítás Szabvány méretű dugványvesszők megszedése és téli tárolása: Az a szabványnak megfelelő gyökeres dugvány. A dugványiskola helyének megválasztása. előkészítése: 7-7. állományú növényi részt leválasztunk az anyanövényről (a szőlőtőkéről) és szükséges körülmények biztosításával gyökér. Hűtőházban is. legalább 20 cm-es beérett vesszővel rendelkező gyökeres dugványt kell előállítanunk.rendelkezők – részére kötelező. A mélyedésekben. Egészséges. Származási igazolvánnyal rendelkező szaporítóanyag forgalmazható. nádszárakhoz) kötözzük.

de nyári időszakban ez elérheti a 80 mm-t is.Az iskolázás menete: Háromféleképpen oldható meg: – hagyományosan. mint más iskolázási módnál. Ezen időszak alatt gondoskodni kell a terület gyommentesítéséről. közepén. 53 . mert itt a harmatgyökerezést. míg a kész.és hajtásképződés intenzívebben indul meg. amelybe behelyezzük a dugványokat. Előzetesen a dugványok felső harmadát paraffinba mártjuk. – bakhát résekbe helyezve a dugványvesszőket. hogy a 40 cm hosszméretre vágott vesszőnek maximum fele kerüljön az ültető árokba. és fekete fóliával letakarhatjuk. A harmadik módszer tekinthető a legmodernebbnek. Alkalmanként legalább 40 mm víznorma szükséges. Ügyelni kell arra. amely védelmet nyújt a kiszáradás ellen. azaz a bakháttal való „zárás” elmaradhat. barázdás és csepegtető is. A dugványiskola gondozása: A dugványok szabadföldi kihelyezésére általában április első dekádjában kerül sor. A felső rügy felett 3-4 cm-es talajréteg legyen. A fekete fólia a gyomosodást megakadályozza. s géppel két oldalról tömörítjük. A csepegtető öntözés növényvédelmi szempontból is kedvezőbb. A legtöbb kézi munkaerőt a hagyományos bakhátas iskola jelenti. Fitotechnikai munkák: – harmatgyökerek eltávolítása. A hagyományos iskolázás esetén 120 cm sortávolságra 20-25 cm-es mély árkot készítünk (ásóval. A védekezést még szeptember hónapban is folytatni kell. – csonkázás. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában kezdjük meg az öntözést. A dugványvesszők egymástól való távolsága. A félmagasságú bakhátakat géppel elkészíthetjük. A sorközök gyommentesítését legtöbb esetben kultivátorozással. kisebb területen rotációs kapálással oldják meg. majd beöntözzük. Az öntözés lehet esőszerű. – fekete fóliával fedett félmagas bakhátba. május közepétől a peronoszpóra. s ebben géppel rést nyitunk. a sorközöket (110-120 cm) viszont művelni kell. A fekete fóliával borított talaj gyorsan felmelegszik és a gyökér. – hajtásválogatás. A résbe iskolázás a hagyományoshoz viszonyítva kevesebb kézimunkaerőt igényel. 5 cm-es távolságra az előkészített dugványvesszőket. A pajorkár jelentős lehet. A fekete fólián 5 cm-enként lyukak vannak. gyökeres anyag kiszedésére november elején. majd beiszapoljuk. Az elsimított bakhátakra herbicideket permetezhetünk. legalább 4-5-szöri öntözésről és a növényvédelmi munkáról. ekével). A föld felett elhelyezkedő dugvány részt talajjal takarjuk (bakhátkészítés) a kiszáradás megakadályozása végett. amelyekbe az előzetesen paraffinba mártott dugványok elhelyezhetők. Az iskolázáshoz is kell alkalmaznunk cserebogár pajor elleni védekezést. 30 cm-es magas bakhátat. a bakhátak porhanyítását és a fokozatos lebontását is el kell végezni. és azonos magasságú (mélységű) elhelyezése fontos követelmény. s ebbe az ültető árokba helyezzük kb. Géppel elkészítjük a kb. Ez viszont hátrányos lehet késő tavaszi fagyok esetén. mint az esőszerű. A levelek megjelenésétől számíthatunk a takácsatkák. később a lisztharmat fertőzésére. betapossuk. Az ültető árokba helyezett dugványvesszőkhöz 10-15 cm-es vastagságú talajt helyezünk.

s ezt követően kézzel szedjük ki. majd később tápoldattal öntözzük be. Nyár végén végezzük a csonkázást. és a tőkenyakba oltás. jól fejlett gyökér. A gyökeres dugványokat U-alakú ekével emeljük ki. 40 cm hosszú és 6 cm átmérőjű fóliatömlőket perlittel töltjük meg. A csonkázás elvégzésével elősegítjük a vesszők jobb beérését.és dombvidéki telepítéseket érinti. amelyet alany vesszőt termelő telepeken kell nevelni. A kb. A kiszedett gyökeres dugványokat csomókba rakjuk s átmenetileg a gyökerüket talajjal takarjuk. Az alanyvesszők (később gyökértörzsek) szöveti felépítése (vékony bél. hogy azt a filoxéra nem képes fertőzni. a másik – a talajba kerülő rész – komponens az alany. kategóriája. a középső kötésre kerüljön a címke. – a kötegen legyen rajta az előállító neve. – 3 helyen átkötve. a fába-fás.5. az alany és nemes vessző fajtája. A perlitet először vízzel. – 3 db. Oltási módok: Az angolnyelves párosítás. Az in vitro szaporítással előállított dugványokra is ezek a kritériumok vonatkoznak. Műanyagtasakban nevelt gyökeres dugványok: A gyökereztetés intenzív módja. Inkább várjuk meg az október végi. A nevelés során a hónaljhajtásokat el kell távolítani. – az európai gyökeres dugványok felhasználása. amely stabilitást. – kötegelés: – 25 vagy 50 db-os. kötegeljük és címkézzük.12 mm vastag vesszőket. amelyet fóliasátorban vagy üvegházban végezhetünk. Szőlőoltványok előállítása Kötött talajon – ahol a filoxéra élni tud – ott oltványokat telepíthetünk.és háncsréteg) olyan. a függőleges helyzetet biztosítja. A műanyagtömlőket ládákba helyezzük. A szabvány alapvető kritériumai: – 15 cm hosszú éves beérett vessző. ügyelve arra. Itt is szükséges a csávázás és az áztatás. hogy a gyökerük nedves közegben legyen (fűrészpor. A hegy. november elejei fagyokat. amelyek hatására a levélhullás megindul. A szőlő gyökérzete -5C°-on károsodik! A fedett színben a dugványokat osztályozzuk. Alanyvesszők termelése: 54 . kötegekbe. s ebbe helyezzük a 40 cm hosszú és 8 . körkörös elhelyezkedéssel. – gyökértörzs legalább 40 cm hosszúságú legyen. a zöldbe fás. homok). a zöldoltás. és db-száma. – a gyökértörzs átmérője – a legfelső ízköz közepén mérve – a 6 mm-t érje el.Amennyiben a felső rügyből több hajtás tör elő. címe. majd fedett színbe szállítjuk. Az angolnyelves párosítás lényege: Itt. csak a legerőteljesebbet hagyjuk meg. Itt éjszakára ponyvával takarjuk. A vesszőn lévő alsó rügyeket kivakítjuk és csak a felső rügyet hagyjuk meg. A nevelés során „pálcás kell gondoskodni 3.3. A gyökeres dugványok őszi kitermelése: Itt nem szokás a levelek kitermelés előtti eltávolítása. de az alföldi területeken is alkalmazzuk. Közülük hazánkban az angolnyelves párosításnak van meghatározó szerepe. vastag fa. az egyik rész a nemes.

mint az alanyt. végéig tart. A kiszáradástól kell megóvni a vesszőket. – a jól megvilágított oltóhelyiség. Az oltást jó gyakorlattal rendelkező szakemberek végezzék. vakítjuk (rügyek eltávolítása). illetve vesszőt. – az üvegtetővel ellátott előhajtató. Az ültetvény kb. Jó minőségű metszőollók. Az oltás sikerét biztosító kallusz-képződés legintenzívebb március közepén. alacsony hőmérsékleten tárolják. Az alanyvesszőt termelő telepeket napfényben gazdag. a szikkasztásról esetleg csávázásról kell gondoskodnunk. 3 év múlva hoz számottevő mennyiségű hajtást. nyílt fekvésű területeken célszerű létrehozni. mert erős fagy esetén a rügyek. csávázzuk. és nyalábosan ehhez kötözzük.Évente 15-20 millió alanyvesszőre van szükség az oltvány előállítóknak hazánkban. A hajtásokat a támasz a huzal irányában neveljük. A talpalást lehetőség szerint olyan rügy alatt végezzük. A begyűjtést követően gyakran egy rügyes csapokra metszik a vesszőket. kötegelésük után alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú körülmények között tároljuk. A diafragmával rendelkező nódusz erőteljesebben fejleszt gyökereket. A telepítésre gyökeres dugványokat használunk. Szőlőoltvány előállításához szükséges épületek. vesszők kárt szenvedhetnek. talpaljuk. melyek előállítása a korábban tárgyalt európai gyökeres dugványokkal egyező. páradús körülmények között. ahol méretre vágjuk. a „borotvaéles” oltókések szintén fontos „kellékei” az angolnyelves párosításnak. 55 . Ma már oltógépekkel oltanak. Oltás előtt a vesszőket egységes méretre (40 cm) vágjuk. A termőre fordult tőkéket minden évben kopaszra metsszük. A telepítést 3x1 m-es sortávolsággal végezzük. A februárban oltott anyagot az előhajtató ládában tárolják – hűvös helyen – és az előhajtatás csak március közepén kezdődik meg. Nemes vesszők termelése: A másik komponens a nemes vessző. Legalább 48 óráig vízben kell tartani a csapokat. A levágott nyalábokat zárt színekbe szállítjuk. A déli lejtőkön érik be a vessző a legkedvezőbben. helyiségek Nagyobb tételű oltvány előállításnál legalább három helyiséggel bíró épületre van szükség. talpalásból és vakításból áll. Ezek: – a vesszőtároló. szikkasztásból. hogy kellő nedvességgel rendelkezzenek. Az anyagmozgatáshoz villamos targoncák. Szükség van egy kisebb méretű parafinozó helyiségre és kommunális részekre is. 30-32 oC-ot kell biztosítani. áztatásból. míg az előhajtatóban. A nemes vesszőket korábban kell begyűjteni. A vesszőket (alany. s e csapokat nylon zsákokban. Az oltás ideje: Leggyakrabban február közepén kezdődik és március közepéig. amellyel szemben kacs van. Az alanyvesszőket akár a téli hónapokban (is) begyűjthetjük. kezdetben. A nemes vesszőket már a tárolás előtt egy rügyes csapokra vághatjuk. Egy tőkén 4-6 hajtásnál többet ne hagyjunk meg. Ez az alany esetében a méretre vágásból (35 cm). nemes) alacsony hőmérsékleten kell tartani (tárolni). Itt is az áztatásról. áztatjuk. az előhajtatáshoz ászokfák és kellő méretű ládák szükségesek. Az oltás végrehajtása: A vesszőket oltásra elő kell készíteni.

Az oltványok előhajtató ládákba történő helyezése: A hagyományos előhajtató ládákat deszkából készítik A hagyományosak 120 cm hosszúak. valamint rögzíti a két összeillesztett komponenst. Az oltványok berakásakor a ládákat a keskenyebbik oldalára állítják. az oldalfali részek bélelésével haladunk a láda teteje felé. Jó oltás esetén a két nyelv oly mértékben összetapad. Az oltványokat 2-3 cm magas nedves fűrészporral.5 cm-es ferde metszlapot készítünk (a vessző háti oldalán). A legkorszerűbb módszer a fekete vagy zöld fóliával takart bakhátba történő ültetés. Újabban hártya vékony fóliacsíkkal fedik az oltás helyét. A megtelt ládát talpára állítjuk. suhintó próbát is kibírják. A nyelveket egymásba illesztjük. A 3-4 cm-es nedves fűrészporra. majd a föld 56 . a gyökeres dugványok előállításánál leírt módon. s ezt követően beöntözték. A gyors kallusz-képződés a cél. A parafin pillanat alatt megköt és őrzi a vesszők nedvességét. a harmatgyökerezés. Az oltványnevelés főbb munkái: Amint már említettük a hagyományos bakhátas nevelés kívánja meg a legtöbb munkát. taposással rögzítették az oltványokat. hogy a forró paraffin nehogy a metszlapok közé kerüljön. kibontása. Ha korán oltottunk a ládákat a hűtőházban tároljuk. majd újabb oltvány „réteget” helyezünk e közegre. akkor elvégezzük a „nyelvezést”. 1 hónap. vagy perlittel takarjuk. Az oltványokat közvetlenül egymás mellé rakjuk. fűrészpor) és tüllel fedjük. amely a vessző átmérőjének megközelítőleg másfélszerese. 20-25 cm mély egyenes falú árkot készítünk – ásóval. 1. 60 cm szélesek és 50 cm magasságúak. Az egyrügyes nemes csap rügy alatti részén ugyancsak ferde metszlapot készítünk. ezért a helyiséget 30-32 C°-ra fűtsük fel. az oltóhelyiségek ablakait napközben is nyitva tarthatjuk.Az alanyvesszőn kb. amelyre szintén vékony rétegben perlitet vagy fűrészport teszünk. forró (70 C°-os) parafinba mártják az oltott résznek kb. hogy beoltott rész – kifelé – azaz felénk nézzen. Az oltványok kiültetése: Hagyományosan kb. A bakhátak porhanyítása. kambium a kambiummal. majd a két metszlapot egymáshoz illesztjük – méretük azonos-e – s ha ez megfelelő. oly módon. Az előhajtatás ideje kb. hogy a feji részek egy magasságban legyenek. a rést alaposan beöntözzük (iszapoljuk). vagy későbbi oltásnál azonnal az előhajtató helyiségbe visszük és ott aládúcolt ászokfákra (gerendákra) helyezzük. majd bakháttal fedték. akkor a háncs a hánccsal. Rétegezve. s erre helyezik rá az oltványokat. A fólia réseibe helyezzük be az oltványokat. gyommentesen tartása. Az ültetést megelőzően a tábla szélére kiszállított ládákból az oltványokat kiszedték és a hajtások vitorláját parafinba mártva leperzselték. Ha a két komponens vastagsága azonos. s biztosak lehetünk az oltás sikerében. A láda alját és kétoldali részét nedves fűrészporral bélelik ki. az oltványok felső részét nedves közeggel takarjuk (perlit. Az elkészített bakhátban géppel rést nyitunk. egy sorban akár 50-60 db oltvány is elhelyezhető. kissé hátradöntve. majd az oltványokat e résbe helyezzük. földbehúzás után. ekével – majd az árok szélére helyezett – és 5 cm távolságokra bejelölt ültető deszka mellé az oltványokat „bekatonázták” (fejük egy magasságban legyen). majd a ládázó helyiségbe viszik az oltványokat. illetve a talp kerüljön a láda aljára. 10 cm-es részét (1-2 másodpercig). majd utolsó oltvány sort is nedves fűrészporral takarjuk és a szintén deszkából készült záró fedelet (sublert) leeresztjük. A kiültetés előtti héten (április közepe-vége) elegendő 12-14 C°-ot biztosítani. hogy az ún. Szokásos a résbe történő iskolázás is. A kész oltványt szaporító ládába rakják és üstben. azért is. ügyelve arra. fa a fával érintkezik.

amelyek a termő szőlőben károsíthatnak. Az alsókat távolítsuk el. A fajta és alany nevét jeltáblára írják. mivel a felső 60 cm-es réteget kell átáztatnunk. A kibontott hajtásokra feltétlenül vissza kell húzni a földet. hogy egy rügyet a héj alá helyezünk 57 . csak a vesszők felső része legyen látható. A nevelés agrotechnikai munkái: Alapvető a gyommentes területen való nevelés. Az oltványok kitermelése: Általában november első dekádjában történik. ráfordítás. Egy hektár területen – 100x5 cm-es sor. talaj közelében helyezkednek el a növények. viszonylag nagy vízadagokkal szükséges öntöznünk. csonkázzuk vissza azokat.visszahúzása az etiolált hajtásokra. Az öntözések száma 4-6 közötti.5 m magas lehet. U-alakú ekével emeljük ki az oltványokat. A szőlő szemzése: Ritkán alkalmazott oltásmód. a hónaljhajtásokat pedig csípjük vissza. amelyek ezt követően kézzel könnyen kihúzhatók. A csepegtető öntözés kedvező. megakadályozva a rügyek kihajtását. az első fagyos éjszakákat követően. a kézzel történő eltávolításuk pedig túlzottan költséges. Ha az ősz nagyon száraz. Ez utóbbi azzal van összefüggésben. amelyet leggyakrabban géppel történő műveléssel biztosítunk. új fajták elszaporítása. Mindazok a károsítók előfordulhatnak az oltványiskolában is. Pincében tároláskor a kötegek gyökereit egymással szemben helyezzük és homokkal fedjük. a legfejlettebbet. Az öntözés víznormája megközelítően 60 mm. Üzemi ültetvényekben ma már alig alkalmazzák ezt az oltásmódot. elősegítve a talaj közelében lévő hajtások jobb beérését. zöldoltások között a legbiztonságosabb.és tőtávolság esetén – közel 200 ezer oltvány nevelhető fel. hogy fajták között legalább 50-60 cm-es elválasztó sávot hagynak. Az árusító helyeken úgy helyezik a kötegeket. A prizma maximum 1. annak ellenére. ezért a fertőzések erőteljesebbek lehetnek. a házi kerti tulajdonosok annál inkább. de ha az öntöző csöveket a bakhátak közé helyezzük. Itt zsúfoltan. A nemes hajtás növekedése során a nyaki rügyekből hónaljhajtások keletkezhetnek. mint a termő szőlőben. mert kevesebb gyökér szakad be a talajba gépi kiszedéskor. Ebben az esetben oltócsapokat szedünk meg ősszel (vagy tavasszal a rügyfakadás előtt) és alacsony hőmérsékleten tartjuk. szakszerű és sok munkát jelent. célszerű a kiszedés előtti öntözés. Évenként akár 8-10 permetezésre is számíthatunk. A tavaszi értékesítésre maradt oltványokat pincében (gyökerét nedves homokkal takarva) vagy hűtőtárolókban – prizmába rakva és fóliával takarva – teleltetjük. Ismeretes a zöldre fás oltás is. fajtaváltás. Az intenzív hajtásnövekedés érdekében gyakran. A hajtás válogatás során csak egy hajtást hagyjunk meg. az időjárástól függően. a talajművelést akadályozzuk. A szőlő zöldoltása: Célja a tőkepótlás. Ha a hajtások 40-60 cm magasságot elérték (augusztus közepe). A levelek vegyszeres eltávolítása megfelelően még nincs megoldva. s oltványok közé is homokot szórunk. hogy az ún. A kötegeket vermelő árokba helyezzük és homokkal takarjuk.

Ma már leggyakrabban hidrofúró után ültetünk.és szinte légmentesen lezárjuk a műanyag oltószalaggal. A tőtávolságot 1-1. 3-5 mm-es hajtások (hónaljhajtások is) felhasználhatók. valamint P és K hatóanyagú trágyát helyezzünk. 3. hogy az oltáshoz vékony. Akár 20-25 éves tőkék is átolthatók. Hidrofúrós ültetésnél a talpgyökereket 2-3 cm-re (rövidre). Ültethetünk ásóval készített háromszög alakra ásott gödörbe is. ha új fajta esetén gyors termőre fordulást akarunk elérni. Az anyatőkén kiválasztunk egy 120-150 cm-es hosszú vesszőt. Az ültető huzalon pl. A szőlő bujtása: Kisebb területű ültetvényekben és házi kertekben a kipusztult tőkék pótlásának egyik lehetősége. Ennek alapján alakult ki a 3-3.és tőtávolság meghatározása: Hazai körülmények között a szántóföldi növénytermesztésben használatos (MTZ-50. a huzalhoz közel eső keskeny résbe kerül. Akkor célszerű azt az oltásmódot választani. Nyugalmi időszakban végezhető.4. és a rajta lévő erősebb vesszőkből új tőkéket alakíthatunk ki. Döntés tőkepótlás és felújítás (ifjítás) céljából: Ebben az esetben az idősebb tőkét döntjük árokba. A szőlő gyökérnyakba történő oltása: Elsősorban a házi kert tulajdonosok gyakorolják. Ekkor kifejezetten a termés növelése a cél. 100-120 cm-re egymástól. hónaljvesszők eltávolításával – majd a pótlandó. melyeket néhány cm-es talajjal takarunk. végét pedig függőlegesen a talaj felszíne felé húzzuk. míg ásó utáni gödörbe ültetésnél 8-10 cm-re vágjuk vissza. Egy-egy idősebb tőke vesszőiből 3-4 új tőke is kialakítható. A sor. Ismerünk ún. Ebben az esetben csak magas kordon vagy függönyműveléssel lehet a terméshozam csökkenést elkerülni. az árokba érett istállótrágyát. Az árkot betemetjük. illetve a tőkeszám növelése érdekében ikertőkés telepítést is alkalmaztak.2 méterben határozták meg. megtisztítjuk a kacsoktól és a hónaljvesszőktől és óvatos „ropogtatással” az árokba fektetjük. Az oltványokat. Ekkor a szaporítóanyag a háromszög belső. piros festékkel is jelölhetjük a tőkék helyét. A szemzést június 20-25-ig el kell végezni. porbujtást is. A szőlőt telepíthetjük ősszel (november) és tavasszal (március. 82) erőgépek nyomtávolságát figyelembe vételével határozták meg a sortávolságot. de számításba jöhet kisebb méretű árutermelő ültetvény átoltásánál is. vagy fűzvesszővel jelöljük. a hajtások beérése miatt. pl. A vesszőket megtisztítjuk – kacsok. A széles soros művelésnél a korábbi művelésekhez viszonyítva a szőlőtőke tenyészterülete 3-4-szer több lett. illetve kialakítandó tőkék helyéig árkot ássunk (trágyatalpat készítünk) és a tőke beöntözése után a vesszők végeit függőlegesen a talaj felszínére hozzuk. A szőlő telepítése Huzal mellett a leendő tőkék helyét venyigével. április). A pótlandó tőke helyéig 40-50 cm mély árkot ásunk. Előnye továbbá a zöldoltással szemben. 58 . Ez látszott a legracionálisabb megoldásnak. illetve a gyökeres dugványokat eltérően készítjük elő hidrofúrós és ásó utáni ültetésre. ősszel vagy tavasszal a vegetáció megindulásáig. amikor csak 20 cm mélységű árkokba fektetjük a vesszőket.2 m-es sortávolság. Ez az oltásmód a fás oltások csoportjába sorolható. Immunis homoktalajokon folytatható.

Igen nagy tömegű lombozatot kell a támrendszernek megtartani. Leggyakrabban erre a célra 4-5 mm átmérőjű huzalt használnak. A termesztéstechnológiának vannak stabil elemei. A száraz akácoszlopnak csak a földbeli részét kérgezzük le. A fiatal és termő ültetvények gondozása 3. Itt a belső tartóoszlopokat is egymáshoz közelebb (4. de számítani kell a műanyagburok töredezésére. hanem a függőlegesen növő hajtásokat kötik össze – 90-10 cm magasságban. változtatható elemei. Korábban a kordonos művelés támrendszereként elterjedt volt a betonoszlop.6 m. a zöldmunkák rendszere és a szüret ideje.2-2. néhány év után „roggyant” tőkéket. amelyek a termesztés módszereit meghatározzák. Termőkorú szőlő ápolási munkái A telepítést követően az ötödik évben hivatalosan is termőnek nevezhetjük az ültetvényt. a fajta. amely művelésnél karó nincs. Az oszlopok hosszát az alkalmazott művelési mód is befolyásolhatja.1. és ezáltal a hajtások egymást tartják. a növényvédelem vegyszerei. Ha a támrendszer karbantartását elhanyagoljuk. egymástól 25-30 cm-re. Gépi szüretnél kisebb átmérőjű (8x8 vagy 10x10 cm) vagy műanyagoszlopokat célszerű alkalmazni. Ezen idő alatt a telepítési alapokmánynak megfelelően a lehetőségeink és az adottságok alapján kialakítjuk a termesztés technológiát. A legerősebb támrendszert a GDC (a kettős függöny) művelés esetén kell kialakítani. Ez a rendszer oszlopokat és rögzített kordonkart és lombtartó huzalokat jelent. a tápanyagpótlás. támrendszer nélkül a talaj felszínén összekuszálódva nőne. Ha kétszintes páros huzalt helyezünk el.és a tőtávolság.A szőlő támrendszere: A szőlő lián jellegű növény.és hajtástartó huzalokat. míg a belsőké 2-2. Hajtástartón huzalok átmérője legalább 2. ebben az esetben a két huzalpár között 40 cm távolság legyen. 5m) kell elhelyezni és a támrendszerhez a 120-140 cm-es keresztlécek is hozzátartoznak. amely egyrészt agrotechnikai – talajra ható – másrészt pedig fitotechnikai műveletekből áll. 3. Vannak rugalmas. A végoszlopok hossza 3-3. A kordonkar tartó huzal mindig vastagabb. Kordon és függöny művelésű tőkék támrendszere: Ma már árutermelő szőlőültetvényekben csak ezeket a művelési módokat célszerű folytatni. nyáron sorközbe hajló lombsátrat láthatunk.5 mm legyen. a tőkeművelés mód. A sorvégeken elhelyezkedő oszlopokat végoszlopoknak. A támrendszer legősibb változata: A gyalogművelés. A kordon műveléseknél a hajtástartó huzalokat párosan helyezzük el.5. a támaszrendszer.4 m. Huzalok Megkülönböztetünk kordonkar. biológiai és ökonómiai nézőpontból egyaránt. a közbülsőket pedig tartóoszlopoknak nevezzük. Műanyaggal bevont huzal is használható. 59 .5. A támrendszer a talajfeletti elhelyezkedést biztosítja termesztési célunknak megfelelően. a táblaméret és az utak. Ilyenek a sor. mint a tőketerhelés. Karós támrendszer. Döntően 15-17 cm-es átmérőjű akácoszlopokat használunk.

3 között. és generatív produkciói (a terméshozam). Az egyéves vesszők kétéves száron ülnek. A rügytermékenységi együttható (rügy TE) azt fejezi ki. A termőegyensúly és tőketerhelés: A szakszerűen kezelt és jó termőerőben levő szőlőtőkék vegetatív produkciói (a vesszőhozam). mert a terméshozamokkal közvetlenül társítható. hosszúcsap 3-5 rügyes. A csapok hosszuk szerint lehetnek rövid csak 12 rügyes. még télen fagymentes napokon is végezhető. X = a metszéskor meghagyott rügyek száma (db). A rügyterhelés Metszéskor a tőkén hagyott világos rügyek számát jelenti. Hazánkban a reálisan elvárható terméshozam 10 t/ha és az átlag fürttömeg ismeretében ehhez 6-14 db rügy terhelést kell alkalmazni négyzetméterenként. Abszolút termékenységi együttható (ATE) egyenlő a tőkén levő összes fürt db osztva a tőke összes termőhajtásával. 60 . Relatív termékenységi együttható (RTE) egyenlő a tőke összes fürtszáma.szervezése. Értéke széles skálán változik 0. vagy egységnyi tenyészterületre adjuk meg. Metszés A fitotechnikai munkák közül metszésnek nevezzük a letermett fásrészek eltávolítását és a vesszők szabályok szerinti visszavágását a nyugalmi időszakban. A rügyterhelést a rügy/tőke. vagy rügy/m2 alapján tőkére. ahol X = rügyterhelés. A metszés célja és biológiai vonatkozásai: A metszés célja. viszonylagos korrelációban állnak egymással hosszú éveken át. A stabil elemek határozzák meg az alkalmazható gépeket. A visszavágott vesszőrész neve a „csap”. Normál években a hányados értéke 4-6 között alakul és ekkor beszélünk termőegyensúlyról. X2 = a nem világos rügyekből fejlődött hajtások száma. hogy a metszéskor meghagyott rügyekből mennyi fürt fejlődik egyetlen rügyre számítva. ezért a rügyterheléssel elérhető termés összefüggéseihez ajánlható: X ⋅ RTE ⋅ P T/m2 = képlet. Utóbbi gyakoribb. a fürtnélküli fattyúhajtások miatt. félszálvessző 6-8 rügyes. hogy az ültetvény kezelhetőségét biztosítsuk és a termésszabályozással eredményes gazdálkodást folytathassunk. Értéke minden esetben nagyobb egynél. X1 = alva maradt rügyek száma. P = fürt átlagtömeg (kg). t T/m2 = a m2-ként várható termés (kg). A metszésmódok és elemeik megnevezését is itt említjük meg. hogy a tőkéket a művelésmódjuknak megfelelő formára alakítsuk és ezt a formát hosszú távon is fenntartsuk. osztva a tőkén levő összes hajtás számával. Számítása: A tőke összes fürtszáma osztva a metszéskor meghagyott rügyek számával. t = a m2-ben kifejezett tenyészterület.2-1. RTE = az egy meghagyott rügyre jutó fürtszám (db). További cél pedig az. ezek pedig a rugalmas elemek minőségét. a metszéskor a tőkén hagyott világos rügy db. Tervezéseinket számításokkal segíthetjük. A művelet lombhullástól rügyfakadásig. szálvessző 9 rügy felett. a kétéves részt „cser”-nek nevezzük. Hajtásterhelés és fürtterhelés: A tőkén fejlődött összes hajtás (H = X – X1 + X2.

Dombvidéken ősszel mélyen kultivátoroznak. Zöldmunkák Jelentőségében a metszést követi. vagy ekekapával lazítják a talajfelszínt. de utána is feltétlenül dönteni kell a lemetszett venyige sorsáról. A rügyfakadásig hátralévő időben a szálvesszős metszésű területeket át kell járni és a szálvesszőket ívelni és rögzíteni kell. Biztosítócsap az idősebb fásrészek.3. A levélterület kedvező értékét a hajtások számának és hosszának kialakításával és fenntartásával érhetjük el. Különleges zöldmunkák: Különleges zöldmunkákat csak különleges esetekben végeznek nálunk. mert igazítani. – a gyűrűzés. – a fürt harmadolása. a kar rejtett rügyeiből alakult vesszőből metszünk. – bogyóritkítás. – a hajtások fésülése. – a termőhajtások bekurtítása. melynek ideje március és április eleje. – a vegyszeres kezelésekkel végzett bogyóritkítás. pl. törzs biztosítására szolgál sérülés esetén. 3. azaz szétszedve. A műveletek fő célkitűzése a szőlőskertek talajainak kultúrállapotban való tartása. – fürtritkítás. ugarcsap a hosszú termőrészek alatt helyezkedik el és a következő évi termőrész kialakítását szolgálja.5. 61 . Ősszel lombhullás után talajjal fedték a tőkefejeket és a vesszők bazális rügyeit a síkvidéken. A csapok rendeltetésük szerint: termőcsap az idei termést szolgáltatja. A kétéves részen metszett csap a csercsap. kar. – a törzstisztítás. pl.2. 3.5. defóliálás. A hagyományos keskenysoros szőlőkben többnyire lóvontatású eszközöket és kéziszerszámokat használtak. Ez a műveletcsoport juttatja helyére a tápanyagokat és alkalmazásával takarhatjuk a tőke részeit a téli fagyok ellen. Általános zöldmunkák közé tartozik: – a hajtásválogatás. – a csonkázás.Sima csapot az idősebb fásrészekből. Talajművelés A talajművelés az agrotechnikai műveletek egyik fontos csoportja. Metszés előtt. ezzel módosíthatjuk a tőkék vegetatív és generatív produkcióját. Ezek a beavatkozások főleg a generatív folyamatokra hatnak. A metszést kiegészítő munkák és a metszés eszközei: A munkacsúcsot is jelentő metszési munkákat mielőbb igyekeznek befejezni a dolgozók. E munkáknak az elvégzése folyamatos. függőleges irányba rendezése. A zöldmunkák jelentősége és alapjai: A zöldmunkákkal korrigálhatjuk metszésünk gyakorlatát. teljesítményét. minden esetben rövidcsap. rendezni a lombozatot szinte naponként kellene. – a lelevelezés. ilyen munka a: – pótbeporzás.

A művelő eszközöket úgy kell alkalmazni. Vegyszeres talajművelés: Hazánkban a szőlészek érdeklődését felkeltette a vegyszeres talajművelés lehetősége. életünk fenntartója. Mivel a talajerő hordozója a talaj humuszkészlete. hogy megőrizzük. és lehetőségeink szerint variálhatjuk azokat. A magas művelés és gépek mozgását lehetővé tevő széles sorok bevezetése a talajművelésben is változásokhoz vezetett. A sorközök azonban keskenyebbek. A szőlő tápelemei és szerepük: Az ásványos táplálkozás szempontjából a szőlő is azon elemeket igényli. A vízben oldott anyagok közül 10 elemet (pl. Cu. kerülni kell a talajforgatást. hogy tartósan. A sorközök művelését a gépesítés megoldotta. de ma már többféle megoldás közül választhatunk. 62 . Tápanyagpótlás A rendszeres trágyázás azt a célt szolgálja. amelyeket makroelemekként ismerünk. a sorok 80-100 cm széles sávjában a vegyszerezés sokat segíthet. Mivel a humuszanyagokat a talaj mikroflórájának és -faunájának tevékenysége hozza létre. Mg) vesznek fel gyökérzetükkel. A nyár folyamán a gyomtalanítást 3-4 kapálással oldják meg. a késes és lúdtalpas mélylazítók. mint a termesztett növények többsége. További kísérletek azonban azt bizonyították. hogy a növények normális fejlődéséhez nyomokban még mikroelemek (pl. A talajművelés eszközei: Kézi munkákhoz az adott vidéken általánosan elterjedt kapaformákat használják. Ca. a sorok pedig tűzdeltebbek. mint a gyümölcsösöké. Ezen tápelemeknek a növények anyagcseréjében betöltött szerepe közismert. a csipkéslevelű tárcsák. Ezért a kivitelezés kissé bonyolultabb. a talaj mikrovilága sem létezhet humusz nélkül. N. Törekedni kell a forgatás és aprítás nélkül működő és energiatakarékos gépek alkalmazására. a régebbi rendtartások szerint még gereblyéztek is az idegen lábnyomok elriasztása céljából.4. hogy az eketalp jelensége ne alakulhasson ki.5. P.Tavasszal metszés után a talaj mélylazítását a hagyományos szőlőkben ekekapával. Mn. Igen jó munkát végeznek a különböző kultivátorok. A talajtermékenység és a fotoszintézis az emberiség ingyenes energia szolgáltatója. a tápanyag pótlás azt is célozza. éveken át fenntartsuk a rendelkezésünkre álló terület agroökológiai potenciálját. Szüret előtt érés alá kapálnak. A kapcsolt műveletek előnyösek. vagy kézi kapával végzik. amely a sekély talajmunkákhoz kiváló munkaeszköz. Mechanikai talajművelés: E művelési rendszer sík talajfelszínt feltételez. Lazább talajok gyomtalanításához horolót (karaszoló) használnak. K. Takarónövényes talajművelés: A kötött talajokon gazdálkodó szőlészek próbálkoztak a sorközök füvesítésével. természetesen a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szakszolgálat felügyeletével és kezdték alkalmazni. 3. A gépi munkákhoz a talajtípusnak és a talajállapotnak megfelelő alkalmas munkagépek szükségesek. és fokozzuk is talajaink humuszkészletét. esetleg kombinátorral kapcsolva. A homoki szőlőkben a tőkefej pusztulása és süllyedése miatt bakhátak alakultak ki a sorközökben. Zn) is szükségesek.

Ez a módszer szubjektív felmérésen alapul. A terméshez tartozó vegetatív szervekbe beépült és a növedékbe halmozódó anyagmennyiségek meghatározása viszont nehezebb feladat. Ez a szőlőre is vonatkozó biológiai törvényszerűség. kiegyensúlyozott speciális tápsókeveréket adagolunk a menetrendszerinti permetlébe és együtt permetezzük a lombozatra. szintén segíthetik a szőlő tápanyagigényének meghatározását. egységes eljárások nincsenek. a növekedési övezetben található gyökérszőrök. hogy jól oldódó. 30 %-al meghaladja. A gyökér szállító része. ha gyakorlati tapasztalattal is rendelkezik. a P2O5 tartalom 8-10 mg/kg. Az alaptrágyázás több évre szólóan biztosítja a szőlőtőkék erőteljes növekedését. A levélanalízis adatainak értékelése standard. a fajták és a környezeti viszonyok térben és időben lényegesen különböznek egymástól. Kiemelten hangsúlyoznunk kell. A levelek felveszik az anyagokat. A termés tömegét a hozzátartozó vegetatív részek tömege kb. Ennek a gyakorlata igen változatos. 63 . hogy időszakonként. de ez feltételezi az előírások szerinti mintavételezést. a jó indítást. de erről csak reálisan képzett szakember vélekedhet a látottak alapján. A fenntartó trágyázás a termőszőlők évi rendszeres trágyázását jelenti. A tápanyag szükséglet: A termesztéstechnológia. A hozzájuk tartozó tápelemek mennyisége egységnyi tömegre számítva a vegetatív részekben többszöröse a termés összetételének. A permettrágyázás lényege. szüret után kell kijuttatni és a talajba keverni. A gyökérzet a tápanyagok nagyobb részét a talajoldatból. Homoktalajok esetében a káliumos műtrágyák 1/3 részét tavasszal a nitrogén trágyával együtt szórjuk a területre. Célszerű 4-5 évenként talajvizsgálatokat végeztetni.és a káliumtartalmú műtrágyák és a szerves trágya talajba juttatására és bekeverésére. ezáltal az anyagcsere részévé válnak. tehát a másodlagos vastagodás folytán pararéteggel még nem borított gyökérszakasz is vesz fel tápanyagokat. A szemrevételezés is egyik módszere a szőlő tápanyag-szükséglete becslésének. sok részletből álló bonyolult folyamat. fehér része. mint vizsgálati módszer. különösen akkor. Hazánkban a szőlő levélanalízise használatos. csak elvi ajánlások. A táplálékfelvevő szerv a növény gyökérzete. A foszfor. A talaj tápanyag-készletét alaptrágyázással emelhetjük. ismert értékekhez való viszonyítással történik. Ezen túlmenően nagy valószínűséggel a gyökérzet ún.A tápanyagok felvétele: A növények talajból történő tápanyag felvétele az élővilágra jellemző módon sok lépcsőből. 2-4 évenként szerves anyagot is juttassunk a talajba. azaz kalibrált. mindenekelőtt a talaj felvehető tápanyagkészletének változásai követése céljából. A talajvizsgálatok alapján kedvező tápanyag értékek a szőlő számára homoktalajoknál: a humusztartalom kívánatos értéke: 1 %. Az eredményes értékelést képzett és tapasztalt szakember végezheti. A trágyázás és gyakorlata: A telepítésre kijelölt terület talaját laboratóriumi vizsgálatok alapján jellemzik és részletes térképet. a K2O érték pedig 10-15 mg/kg. A forgatás különösen kedvező alkalom a foszfor. ennek is a végelágazásai. növelhetjük a kívánatos és előírt értékre. adatsorokat közölnek az adottságokról. A talajvizsgálatok.és a káliumtartalmú műtrágyákat ősszel. tehát folyadék fázisból veszi fel. de részadatok egybevetése kielégítő becslési eredményekhez vezethet. a vastagabb gyökérrészek is képesek passzív módon oldat felvételre.

valamint a fajtatulajdonságok ismeretanyagával. Klasszikus megfogalmazás szerint a transzspirációs együttható nem a főtermékre.5. amely homoktalajoknál 30 mm/óra. Napjainkban a gazdasági helyzettől és a helyi adottságoktól függően alkalmazzák a módszereket az öntözési célok érdekében. akkor 10 tonna/hektár terméshez kb. ha a tőke vízvesztesége meghaladja a vízfelvételt. akkor részleges levélhullás következik be. A vízadagolás mértéke a talaj vízelnyelő tulajdonságaitól függ. kötött talajoknál pedig 10-15 mm/óra. Amennyiben néhány napon belül nem normalizálódik a növény vízállapota. A talaj mindenkori vízkészletét is ismernünk kell az öntözés végrehajtásához. hanem egységnyi szárazanyag-produkcióra vonatkozik. de a szőlőtermesztésben is figyelmet érdemel. Öntözés esetében a költségtényezőket is elemezni kell. A módszer azért is jó. a kornak megfelelően fejlődtek. Ez nem abszolút érték. mindenekelőtt a két évre visszamenő csapadék megoszlásai és a havi bontással kimutatott adatok. vagy árkos öntözést alkalmaznak.3. Az esőztető öntözés módszere a legalkalmasabb a nagyobb szőlőterületek öntözésére. Ez olcsó és egyszerű megoldás.5. Az öntözés kedvező időpontja a virágzás után. A szőlő gyökérzetének nagyobb része a 30-50 cm-es talajrétegben található. amikor már a lombfelület is kialakult és a párologtatás is fokozódott. azaz egy kilogramm terméshozamhoz és szárazanyaghoz 300 liter vizet használ fel a talajból. így reagál a növény a csökkent vízellátásra. Amennyiben elfogadjuk a 300-as értéket. azaz 300-500 m3/ha öntözővíz szükséges. ezeket kiegészítve a kérdéses szőlőtáblák terméshozamaival. A szőlő víz szükséglete: A szőlő transzspirációs együtthatója 300. Ebben az időszakban az öntözéssel kijuttatott 50 mm vízmennyiség elegendő lehet az egész vegetációs időszakban. Az öntözés ideje és vízszükséglete: Az öntözés műveletének tervezését tényadatokra kell alapozni. Víz stressz is kialakulhat abban az esetben. Az öntözés módszerei és technikája: Az öntözési módszerek is az egyszerűbbtől indultak és a technika fejlődésével együtt a bonyolultabb. a zöldbogyó növekedési időszakában van. Az üzemi keretek és méretek szempontjából az esőztető öntözési módszer a leginkább alkalmas megoldás. alakultak. Az alagcsöves öntözés nagy ígéret az intenzív kertészeti termesztés vonatkozásában. Kisebb területek barázdás. A rövidtávra kivetített időjárási adatok egybevetése a területre érvényes klimatikus adatokkal. Öntözés Az öntözés néhány kertészeti ágazatban kitüntetett jelentőségű. Ennél a módszernél a szórófejek áttelepíthetőek és az egész öntözési apparátus vándoroltatható. 64 . együttesen reális alapjai lehetnek az öntözéssel kapcsolatos döntéseknek. Ehhez a körzet meteorológiai adatai adhatnak szempontokat. A 30-50 cm talajréteg vízkapacitásának feltöltéséhez 30-50 mm csapadék. inkább tarthatjuk kísérleti alapon álló becsült értéknek. Feltételezve 20 mm/óra szórásintenzitás mellett a talaj 50 cm mélységi beázása kettő és fél óra alatt érhető el. Stressz állapotban a gázcsere nyílásai bezárulnak. 3000 köbméter vizet használnak fel a szőlőtőkék a talaj vízkészletéből. mert a szórófejek vándoroltathatóak. Ennek ismeretében az öntözés tervezésénél azt kell figyelembe venni. mert a gazdaságosság a szőlőtermesztés vonatkozásában soklépcsős folyamatban érvényesíthető. az intenzitásuk cserefejekkel változtathatóak és az egész rendszer szerelvényei mobilak. hogy ezt a talajréteget kell vízzel telíteni.

65 . miként érdemes és eredményesen megvédeni a szőlőt a károsító rovar fajoktól. A szedés menete: A fürtöket a hajtásról általában szüretelő.A csepegtető öntözés szintén egy újabb módszer. a bogyók duzzadtak és megfelelően színeződöttek legyenek. az íz-. hosszú fürtkocsánnyal közel a vesszőhöz. Ha fürtöt hosszabb tárolásra akarjuk leszedni. Csemegeszőlő betakarítása A termés betakarítás a szőlőtermesztés befejező. Nagyon lényeges a szürethez szükséges eszközök és gépek előkészítése. A szőlő betakarítása 3. valamint a szükséges munkaerő számbavétele és arról való gondoskodás. ezért alapos előkészítést és szervezést igényel. amelynek nagy előnye a víztakarékosság és a biztonságos üzemeltethetőség. vagy metsző ollóval vágják le. 3. tisztogatás és a csomagolás során. Főbb károsító rovarfajok: – a szőlő-levélatka.1. A szőlőben alapvetően három gombabetegség okoz jelentős kártételt a szőlő lisztharmat. A talajfelszín felett 50-80 cm magasságban a tőkék melletti karókhoz rögzítik a szilárd falú műanyag csövet.6. Étkezési szőlő esetében a küllemi és beltartalmi értékek egyaránt fontosak. mivel lehet. hanem a sav cukor aránya. – a cserebogarak. Nagyobb területek és nagy teljesítményű egyedi tőkék kezeléséhez is ajánlható. – a szőlőgyökértetű. mivel nem adható egységes technológia. A bogyóviaszt ne dörzsöljük le a szedés.6. Eltérő a veszélyeztető rovarfaj összetétel az ország különböző pontjain és eltérés mutatkozik a hegyvidéki és síkvidéki szőlőtermesztés esetében is. 3. de ez az esetek többségében megfelelő védelmet nyújt. akkor a kocsány felett és alatt 5-5 cm-es vessző darabbal együtt távolítjuk el a szőlőfürtöt a tőkéről. A szőlő növényvédelme A szőlő kórokozók elleni védekezés: A szőlő növényvédelme egy nagyon összetett védekezési rendszer. A szőlő kártevői: Komoly szakmai feladat meghatározni. Befolyásoló tényező lehet a növényvédő szerek ára is. – a szőlő-gubacsatka. a szőlő peronoszpóra és a szőlő szürkepenész. – a szőlőilonca. egyik legmunkaigényesebb művelete. A fürt a fajtára jellemző érettség érzetét keltse. zamatanyagok megfelelő kialakulása.6. mely nagy szakértelmet és odafigyelést igényel a szőlőtermesztő gazdáktól.5. – a szőlőmolyok. Beltartalmi szempontból nem a cukor abszolút mennyisége a döntő. amelyen keresztül a csepegtető fejeken keresztül jut a víz a tőkék közé. hogy inkább olcsóbb készítményeket használunk.

hogy legtöbb bortípusnak a teljes érésbe betakarított szőlő felel meg a legjobban. – a betakarítás nagyon megviseli a támrendszert. vagy szállítás közben eső éri a fürtöket vagy nedves fürtöket szüretelünk. A próbaszüret során a szőlő cukor. hogy több menetben történjen a betakarítás. vagy cizellálás. töppedt vagy nemesen rothadt termésből készíthető. zöld és madárkás bogyókat. akkor a ládahordó emberek viszik a szállító járműhöz. A törvényes rendelkezések szerint a 13 mustfok alatti must csak ipari feldolgozásra hasznosítható. A szőlő teljes érettségi állapotában adja a legtöbb termést. vagy tárolásra történő csomagolással. de nem biztos. különösen a korai és középkorai érésű fajtákat. romló bogyókat. a különleges minőségű bor pedig túlérett. hogy ekkor legalkalmasabb adott bortípus készítésére. Számos esetben előfordul. akkor kezdhető el a szüret. vagy ha nem áll rendelkezésünkre ilyen eszköz. s a fürtben a fejlett bogyók mellett apró.6. Amennyiben szedés. Ha szőlő eléri a technológia érettséget. hogy elpárologjon a felületéről a víz. hiányos apró „billingeket” tartalmazó fürtöket pedig külön ládában gyűjtik.és permetlé perzseléses.) lényegesen eltérő követelményeket támasztunk a termés érettségével. Még a jól termékenyülő fajták esetében is találhatunk apró bogyókat. Általánosságban azonban elmondható. 66 . magvatlan. Ez a művelet a fürttisztogatás. cukor. úgynevezett madárkás bogyók is láthatóak. akkor a rothadási veszteség elkerülésének érdekében szőlőt száraz helyen tárolják. minőségi vagy különleges minőségi stb. A borkészítésre alkalmas szőlőtermésnek legalább 13 mustfok természetes cukortartalmának kell lennie. A fürtök tisztogatása: A fürtök nagy része tartalmaz több-kevesebb sérült. mely legalább 19 mustfokos.és savtartalmára vagyunk kíváncsiak. inkább 10-14 órát várni kell. színelve szedjük. amikor a termés a készítendő bortípushoz a legjobb alapanyagot szolgáltatja. Meghatározó tényező a bogyó egészségi állapota és annak beltartalmi mutatója A borszőlőfajták optimális érési állapota akkor áll be. Az igen korai és korai fajták esetében – a jobb áron való értékesítés – ösztönöz arra. Gépi vagy kézi szüret: A gépi szüret jellemzői: – nagy pénzügyi beruházást igényel. A fürt tisztogatását és válogatását általában összekapcsolják az értékesítésre. Próbaszüret: A szüretet megelőzően általában 1 hónappal. Ekkorra a fürt kocsánya a vízvesztés következtében meglágyul és könnyebb lesz csomagolni. nap. hetenkénti gyakorisággal próbaszüretet végzünk. hogy sok szőlőfajta hiányosan termékenyül. Az értékesíthető fürtöket a szedést követően óvatosan ládába helyezzük és a rothadó. repedezett. a fürt szépségének piaci értékének javítása miatt pedig eltávolítjuk az apró.Az étkezési szőlőt válogatva.és savtartalmával szemben.2. A tisztogatást semmiképpen nem érdemes közvetlenül a szüret után végezni. A fürt egészségi állapotának megtartása miatt a sérült. A minőségi borok esetén legalább 15. penészes vagy rothadó bogyókat. amelyek rontják a fürt szépségét. A megtelt ládákat szedőszánra helyezik. Borszőlő betakarítása A szüret időpontja és a bor: A borszőlő fajtánál a készítendő bortípustól függően (asztali. homokveréses. 3.

(1999): Szőlőtermesztés.és bortermelők világszerte a műanyag ládás szedést gyűjtést és szállítást alkalmazzák. Kézi szedés és válogatás: A szüret hagyományos módja hosszú évszázadokon át a kézi szedés és puttonyozás volt. Mezőgazda Kiadó. . (1975): A korszerű szőlőtermesztés alapjai. – a géppel betakarított termés nem rendelkezik azokkal a minőségi paraméterekkel.Lőrincz A. Budapest. Nyíregyháza. Athenaeum R. Nagy L. Az így végzett szüretkor nincs szükségünk puttonyosokra. s a gyűjtőtartály mögé kapcsolt csúszó lapon az üres ládákat is kivontatják a sorközökből. Kaiser G.II. A gazdákat az foglalkoztatja. Csepregi P. Budapest. (2003): Szőlőtermesztési és borászati alapismeretek. Mezőgazdasági Kiadó. csak a használt eszközök fejlődtek és változtak a korral. (1997): Szőlőtermesztési ismeretek. valamint csökken az ültetvények átlagos élettartama. amely szerint a megtelt ládákból a szőlőt emelőszerkezetes gyűjtőtartályokba (traktorvontatású „puttony”) öntik. Mezőgazdasági Kiadó. Ezt tehergépkocsira emelik.. Budapest. és a feldolgozóba szállítják. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Molnár I. Kozma P. A szedőedény ürítésének és a puttonyozás elmaradásával a szedési teljesítmény 20-30 százalékkal növekszik. Budapest. (1993): A szőlő és termesztése I. ép állapotban kerüljön a feldolgozóba. Prohászka F.Sz. 67 . Társulat. Akadémiai Kiadó. Nyíregyházi Főiskola MMFK. – a szőlőtőkék sérülnek.. A kézi szedés nem változott az évszázadok során. – 10-15 százalék körüli termés veszteséggel is számolhatunk. – a napjainkban elterjedten alkalmazott reduktív boralapanyagnak nem megfelelő a géppel betakarított szőlő. A termés betakarítás fejlesztésének első lépcsőfokát a műanyag ládák bevezetése és a leszedett termés gépi mozgatása jelentette. FELHASZNÁLT IRODALOM Bényei F. Géczi L. Technikailag előnyös az a megoldás.– a gépi betakarításra alkalmas művelésmódok termesztéstechnológiai okok miatt nem terjedtek el nagy felületen hazánkban. Budapest. (1888): Szőlőművelés és borászat kézikönyve. mint a kézzel szedettek.. hogy a termés sérülésmentesen. (1986): A szőlő és a bor. és nagyon ügyelnek arra. és ez kihatással van a következő évi termésre. A borminőség érdekében a mértékadó szőlő. miként tudja értékesíteni szőlőtermését vagy borait. A gyűjtőtartályokból a termést a tábla szélén elhelyezett konténerbe ürítik.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful