A zIdsg-, dsznvny- s

szaportanyag-termeszts
Lng ZoItn
A zIdsg-, dsznvny s szaportanyag-termeszts
berendezsei s gpei:
Lang Zoltan
Copyright 1999 Mezgazda kiado
Copyright 1999 Lang Zoltan es munkatarsai
Minden jog Ienntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas, illetve adatIeldolgozo rendszerben valo tarolas a kiado elzetes irasbeli
hozzajarulasahoz van ktve.
TartaIom
1.Bevezet..............................................................................................................................1
2. AszabadIldi zldseg- es csemetetermesztes gepei es eszkzei ...................................................... 3
2.1.Traktorok,motorok ....................................................................................................... 3
2.2. Atalajmvelesgepei ..................................................................................................... 65
2.3. Avetmag-Ieldolgozasgepei .......................................................................................... 115
2.4. Vet-, ltet- esiskolazogepek ........................................................................................ 133
2.5. Atapanyagpotlasgepei .................................................................................................. 165
2.6. Anvenyvedelemgepei ................................................................................................. 182
2.7. ntzgepekes-eszkzk ............................................................................................. 208
2.8. AszabadIldntermesztett zldsegIelekbetakaritasanakgepei ............................................. 245
2.9. AszabadIldi tamrendszerestermesztes ............................................................................ 294
2.10. AIoliatakarasos termesztes gepei es eszkzei ................................................................... 306
2.11. Acsemetetermesztesspecialisgepei ............................................................................... 312
3. Anvenyhaz letesitmenyei es a termesztes gepei ......................................................................... 327
3.1. AnvenyhazakIeladataes csoportositasa .......................................................................... 327
3.2. Anvenyhazakteli klimatizalasa ..................................................................................... 335
3.3. Anvenyhazaknyari klimatizalasa .................................................................................. 376
3.4. AIotoszintezis es a legzes szabalyozasa ............................................................................ 396
3.5. Termesztkzegespalantaneveles ................................................................................... 401
3.6. Agombatermesztesberendezesei ..................................................................................... 415
3.7. Azerdeszeti intenzivcsemetetermesztes gepei ................................................................... 423
4. AtermenyekelIeldolgozasaes tarolasa..................................................................................... 437
4.1. AzelIeldolgozastechnologiai ........................................................................................ 437
4.2. Atermenytarolasberendezesei ........................................................................................ 455
Irodalom .................................................................................................................................465
v
vi
Az brk Iistja
1. Belsegesmotor jelleggrbei ................................................................................................. 6
2. AIorgattyus hajtomes reszei .................................................................................................. 8
3. Belsegesmotorokhengerelrendezesi Iormai ............................................................................ 9
4.Res-olajszr ........................................................................................................................12
5.Finomszr ..........................................................................................................................13
6.CentriIugalszr....................................................................................................................15
7. AzOtto-motor zemanyag-ellatorendszere................................................................................. 17
8. Adizelmotorokzemanyag-ellatorendszere ............................................................................... 18
9.Szarazlevegszr................................................................................................................. 19
10.Olajtkrs-olajnedveslevegszr .......................................................................................... 20
11. Egytarcsassurlodasostengelykapcsolo ..................................................................................... 25
12. Eltettengelyes(tolokerekes)sebessegvalto............................................................................... 27
13. Teljesitmenyatvitel vazlata terheles alatt valthatohajtomvel ........................................................ 28
14. ATLT-csonkelhelyezese es kialakitasi Iormai .......................................................................... 30
15.Forgozsamolyoskormanyzas.................................................................................................. 31
16.Tengelycsonkkormanyzas ......................................................................................................32
17. Kerekdlesescsapterpesztes .................................................................................................. 33
18.Kereksszetartas ..................................................................................................................34
19. AkormanyszerkezetIelepitese................................................................................................ 35
20. Amellsnyomtavallitasa ...................................................................................................... 37
21. MechanikusmkdtetesdobIek ............................................................................................ 39
22. AIolyadekIekIelepitese ........................................................................................................ 40
23. Harompont bekteshidraulikusIggesztberendezes ................................................................ 42
24. Ahidraulikusemelberendezes ............................................................................................... 44
25. Atraktorvonoszerkezetei ...................................................................................................... 46
26.Rpsulyostengelykapcsolo .................................................................................................... 48
27. Motoroskapaveglehajtasa ..................................................................................................... 49
28.Egytengelyeskistraktor ......................................................................................................... 50
29.Variatoroshajtas .................................................................................................................. 51
30.Ketkerek-hajtasukistraktor .................................................................................................... 52
31. Izelt kormanyzasunegykerek-hajtasukistraktor ......................................................................... 53
32.Negykerek-hajtaskardantegely-athajtassal ................................................................................ 54
33. Kzepgerendelyeseszkzhordozotraktor.................................................................................. 55
34. Lanctalpastraktorjaroszerkezete ............................................................................................. 56
35. Traktorazemelkedn ........................................................................................................... 59
36. Atapadasi tenyeznvelese ................................................................................................... 62
37. TraktorkerekIeltltesevizzel ................................................................................................. 63
38. AIggesztett gephasznalhatosaganakkorlatai ........................................................................... 66
39. Abarazdaszelet elmeleti atIordulasanaklehetsegei .................................................................... 69
40. Fggesztett ekeharomekeIejjel .............................................................................................. 70
41. FeligIggesztett ekenegyIejjel ............................................................................................... 71
42. EkeIejszaraIelIogoelemekkel ................................................................................................ 72
43. Az eketest a csatlakozoszerkezeti elemekkel ............................................................................. 73
44. Klnbztipusukormanylemezekjellemzgrbleti vonalai ..................................................... 74
45. Az eke keretere Ielersitett tarcsas csoroszlya ............................................................................ 76
46. Ket- harom-, negyekeIejes valtvaIorgatoekek(ikerekek) ............................................................. 77
47. Alazitoszerszamokvalaszteka ................................................................................................ 78
48. Fggesztettkzepmelylazito.................................................................................................. 79
49. LazitoszerszamokosztastavolsaganakbeIolyasa az atlazitas mertekere ........................................... 80
vii
50. Kzepmelylazitorgrendezvel es leces hengerboronaval ........................................................... 81
51. Vezereltmvelszerszamuasogep........................................................................................... 82
52. SzantaselmunkaloIogasboronatagoksszekapcsolasaval ............................................................. 83
53.Egyszermagagykeszit ....................................................................................................... 84
54. Atarcsalevel keletkezese es Iorgastengelyenekelhelyezkedese ..................................................... 85
55. Atarcsalevelosztas beIolyasa a tarcsas talajmvel gepek munkajara ............................................. 86
56. Fggesztett IeligIggesztett es vontatott, V-elrendezes, tarcsas talajmvel gepek ........................... 87
57. Vontatott X-elrendezes, tarcsas talajmvelgepIellnezete ........................................................ 88
58. Arugos kapakklnbzvaltozatai ......................................................................................... 89
59. Egyenget- vagysimitolapmagagykeszitgepen ....................................................................... 89
60. Tbb mveletet egy menetben vegz magagykeszit gep (kombinator) ........................................... 90
61. Asoborona-szerszamokes a szerszamokelrendezesi vazlatai ........................................................ 92
62.Kllskapaelem...................................................................................................................93
63. Ketelemesivelt IoguIorgokapa ............................................................................................... 94
64.Talajmaro...........................................................................................................................95
65. Vizszintes tengelyaktivtalajmvelgepszerszamvalaszteka ...................................................... 96
66. Hajtott IgglegestengelyIorgoborona .................................................................................. 97
67. AIggleges tengely borona tengelye es a szerszamIelersitese ................................................. 98
68.Fellettmrithengerek ....................................................................................................... 99
69.Melytmrithengerek ......................................................................................................... 100
70.Sorkzmvelkultivatortag ................................................................................................... 102
71. Sorkzmvelkultivatorokszerszamkeszlete es Ielrendezesi lehetsegk ..................................... 103
72. Rotacios sorkzmveltagallandomvelesi szelesseggel ............................................................ 105
73.SorkzmvelesgyomkeIevel .................................................................................................. 106
74. Termikusgyomirtaselrendezesi vazlata .................................................................................... 107
75. ApalcakelrendezeseegygyomIestagon ................................................................................. 108
76. Kormanyozhatosorkzmvelkultivator .................................................................................. 110
77. Tarlomvelesnel hasznalatos lazitoeszkzkrgrendezvel es hengerboronaval ............................... 112
78. Tarlomveles lazitoval es aktivelmunkaloval ............................................................................ 113
79. Bakhatkeszites aktivrgapritoval es tarcsas barazdahuzoval ......................................................... 114
80. AtalajIelszinalakjaagyasos mveleskor .................................................................................. 114
81. Aszeltisztitasalapvaltozatai ................................................................................................... 117
82. Legaramoseltisztitomkdesi elve ........................................................................................ 118
83.Rostanyilasokalakja ............................................................................................................. 120
84.Sikrostakelrendezese............................................................................................................ 120
85. U606 GLGF es U8012 GL, GF tipusu univerzalis magtisztito ................................................. 122
86. SIGMASHT754-essszetett magtisztito ................................................................................ 123
87. Atrirkmkdese .............................................................................................................. 124
88. Tarcsastrirkialakitasa ......................................................................................................... 125
89. Magszeparatorokmkdesivazlata.......................................................................................... 126
90.Szalagostisztitoberendezesek ................................................................................................. 128
91. Magnesesmagtisztitogepmkdesi vazlata ............................................................................... 129
92.Paddy-asztalmkdese ......................................................................................................... 130
93. MOBITOXSuper II. tipusukombinalt csavazogep ..................................................................... 132
94. Asorbavetgepaltalanos Ielepitese (Saxonia rendszer) ............................................................... 135
95. Atolohengeres vetszerkezet mkdesi vazlata ......................................................................... 137
96. Tolobtyksvetszerkezet mkdesi vazlata ............................................................................. 138
97. Az ACCORD rendszer pneumatikus vetgep elvi mkdesi vazlata a) oldalnezet b) elrendezesi vazlat
hatulnezetben...........................................................................................................................139
98. A TIVE-JET (Svedorszag) rendszer pneumatikus gabonavet gep mkdesi vazlata Szivelyes
dvzlettel:a) oldalnezet b) elrendezesi vazlat hatulnezetben ............................................................. 140
99.Csoroszlyatipusok ................................................................................................................141
100. Amagelosztas ket I valtozata szemenkenti vetgepeken a) egyedi b) kzponti magelosztas ............. 144
A zldseg-, disznveny- es
szaporitoanyag-termesztes
viii
101. Aperemcellas vetszerkezet mkdesi vazlata ......................................................................... 146
102. Aszalagos szemenkenti vetszerkezet mkdesi vazlata (Stanhay-szabadalomAnglia) .................... 147
103. Nibextipusukanalasvetgep ................................................................................................ 148
104. Szivorendszervetszerkezet es vetgep ................................................................................ 148
105. Akupcellas pneumatikus vetszerkezet mkdesi vazlata .......................................................... 149
106. Az IHCyclovetszerkezetenekmkdesi vazlata ..................................................................... 150
107. Avetesellenrzmszer mkdesi vazlata .............................................................................. 151
108. Apalantazas/csemeteltetesmunkaIazisai ............................................................................... 153
109.Fggesztettpalantazogep ..................................................................................................... 155
110.Btykshengerespalantazogep.............................................................................................. 156
111.Fogoujjaspalantazogep ....................................................................................................... 157
112.Szoritotarcsaspalantazogep .................................................................................................. 158
113.Lancos-Iogoelemespalantazogep........................................................................................... 159
114. RevolverIej-tarasvezetkllspalantazogep ............................................................................ 160
115. RevolverIejtaraspalantazogeppalantakitoloszerkezettel ............................................................ 161
116.Iskolazogephajtasvazlata ..................................................................................................... 163
117. Vizszintesdobokkal szerelt szoroszerkezet .............................................................................. 167
118. Fgglegesdobokkal szerelt szoroszerkezet ............................................................................ 168
119.Tragyaszorocelgep............................................................................................................. 169
120. Csigaskevervel ellatott tartalykocsi ...................................................................................... 170
121.Zagyszivattyustartalykocsi .................................................................................................. 171
122.Szivattyustartalykocsi ......................................................................................................... 172
123.Kompresszorostartalykocsi .................................................................................................. 172
124.Kzpontiszoroszerkezet ...................................................................................................... 173
125.Keretesszoroszerkezet ........................................................................................................ 174
126.Injektaloberendezes ............................................................................................................175
127. Fggesztett rpittarcsasmtragyaszorogep............................................................................ 176
128. Vontatott rpittarcsasmtragyaszorogep .............................................................................. 177
129. Lengcsvesmtragyaszorogep ........................................................................................... 178
130. Csigasmtragyaszorogep .................................................................................................... 178
131. Kzponti adagolasupneumatikus mtragyaszorogep ................................................................ 179
132. Osztott adagolasupneumatikus mtragyaszorogep ................................................................... 180
133.Folyekonymtragya-keverzem.......................................................................................... 181
134.PermetezgepIelepitese....................................................................................................... 185
135. blitviztartalyketIunkcioval .............................................................................................. 186
136.Keverberendezesek ...........................................................................................................186
137.Szrkialakitasok ...............................................................................................................188
138. Szakaszosszallitasupermetleszivattyuk .................................................................................. 189
139. Folyamatosszallitasupermetleszivattyuk ................................................................................ 190
140.Kzpontiarmaturak ............................................................................................................ 191
141. Apermetezes keveres, tartalytltes, vegyszerbemosas mkdesi vazlata ....................................... 192
142. Hidraulikus cseppkepzesszoroIej-kialakitasokes szoraskepk .................................................. 193
143. SzoroIejekcspgesgatloszeleppel (a) ill. membrannal (b) ........................................................ 194
144. InjektorosresesIuvoka ........................................................................................................ 195
145. Permetezgepszoroszerkezet-megoldasok ............................................................................ 196
146.Ventilatorok ......................................................................................................................197
147.ForgotarcsasszoroIej .......................................................................................................... 198
148. Termikuskdkepzberendezes ............................................................................................. 199
149.Porozogep.........................................................................................................................200
150.Mikrogranulatum-adagolo....................................................................................................201
151. Avesztesegekcskkentesenektechnikai megoldasai ................................................................. 203
152.ElektrosztatikusIeltltes ...................................................................................................... 204
153. Elektronikusszabalyzorendszer elve...................................................................................... 205
A zldseg-, disznveny- es
szaporitoanyag-termesztes
ix
154.SzoroIej-jelleggrbek..........................................................................................................206
155. Nomogrampermetezgepekbeallitasahoz ............................................................................... 208
156. SP3Aszivattyusorozat jelleggrbei ....................................................................................... 211
157.TbblepcsscentriIugalszivattyu ........................................................................................... 212
158. Haromsorbakapcsolt szivattyujelleggrbei ............................................................................ 213
159. Haromparhuzamosankapcsolt szivattyujelleggrbei ................................................................ 214
160.Hordozhatontzberendezes............................................................................................... 215
161. Cshalozat jelleggrbejees amunkapont ................................................................................ 222
163. Grdl a) es vontatott b) gepesitett attelepites ntz szarnyvezetek ......................................... 226
164. Kerekes szerkezet vontathatontzszarnyvezetekattelepitesehez .............................................. 227
165. Acsevelhetntzszarnyvezetekattelepitesehez .................................................................... 229
166. Jarvazemelkonzol csevelhetntzgepre ........................................................................... 230
167.Venturi-csvesvegyszeradagolo............................................................................................ 238
168. TMBtapoldat-adagoloszivattyu............................................................................................ 239
169. Rotaciosmkdtetestapoldatszivattyu .................................................................................. 240
170. Tapoldatozo-szivattyukrendszerbeepitese .............................................................................. 241
171. Tapoldatozorendszer linear berendezesekhez .......................................................................... 242
172. Tapoldatos mikrontzrendszer kzponti vezerlvel (KI Szarvas) ........................................... 243
173. Perrot gyartmanyunvenyhazi vizadagolok ............................................................................. 244
174. Szedestknnyitberendezes................................................................................................. 246
175.Siktarcsaparosvagoszerkezet ................................................................................................ 248
176.Lecesrazoszerkezet ............................................................................................................ 250
177. Szinszerinti valogatoberendezes mkdesi vazlata ................................................................... 252
178.GUARESIparadicsomkombajn............................................................................................. 253
179.FMCparadicsomkombajn .................................................................................................... 254
180.Paradicsom-elIeldolgozogepsor .......................................................................................... 255
181. ParadicsombetakaritogepIeslrendszerbogyolevalasztassal .................................................. 255
182. Stabilborsocseplgep ......................................................................................................... 258
183. Negycseplgepestelepelrendezese ....................................................................................... 259
184. Aketmenetesborsobetakaritascseplgepe............................................................................... 261
185. Feslrendszeregymenetesborsokombajn ............................................................................ 262
186. AIeslujj es a babhvelyIesleses termenylevalasztasnal ........................................................ 264
187. Hosszanti doboszldbab-betakaritogep.................................................................................. 266
188. Keresztdoboszldbab-betakaritogep ..................................................................................... 266
189. Magajarozldbab-betakaritogep ........................................................................................... 268
190. Agabonakombajnszerkezeti Ielepitese ................................................................................... 270
191. Acsepldobes adobkosar ................................................................................................... 271
192.Szalmarazoladak ............................................................................................................... 272
193. Gmbsvegtarcsas hagymakiemeles rendrerakogep ............................................................... 274
194.Negyszgtengelyestermenykiemel....................................................................................... 275
195. Egy- es ketmenetes hagymabetakaritasra alkalmas gep .............................................................. 276
196. Alternalokaszas uborkabetakaritogepmkd reszeinek vazlata ................................................ 278
197. Passzivkeses uborkabetakaritogepmkdreszeinekvazlata ..................................................... 279
198. Szartalanitohengerpar es azuborkatermes ............................................................................... 280
199. E804/a tipusunyvszijas Iejeskaposzta-betakaritogep ............................................................ 283
200. Nyvhengerparoskaposztabetakaritogep ............................................................................. 284
201. Nyvrendszergykerzldseg-betakaritogep ........................................................................ 288
202. Szelektivsalatabetakaritoszerkezet mkdesi vazlata ................................................................ 290
203. TarolorendszerIejessalata-betakaritogep.............................................................................. 291
204.Szedrobotmanipulatorkarja ................................................................................................ 293
205. Robotbetakaritasra kialakitott uborkaallomanyes a szedrobot .................................................... 294
206. Atamrendszeralkotoelemei ................................................................................................. 295
207. AzoszloptalajbaIogasa ...................................................................................................... 301
A zldseg-, disznveny- es
szaporitoanyag-termesztes
x
208. Fgglegesvegoszloprahatoerk ......................................................................................... 302
209. Dnttt vegoszloprahatoerk............................................................................................... 303
210. Fggleges es dnttt vegoszlopra hato erk sszehasonlitasa ..................................................... 305
211. Avaznelkli Ioliaagy ......................................................................................................... 307
212. AIoliaIektet gep I reszei es a jellemz meretek ..................................................................... 310
213. AIoliateritesmenete ........................................................................................................... 311
214.Alavagogep.......................................................................................................................313
215. Lazitovillassoroskiemel .................................................................................................... 315
216. Akiemelszerszamesjellemzi ............................................................................................ 316
217. Arazovillas soros kiemelgepkiemelszerszama ..................................................................... 317
218.Lazitovillasagyaskiemel .................................................................................................... 318
219.Razovillasagyaskiemel...................................................................................................... 319
220.Ktegelgep......................................................................................................................321
221.Kiemel-ktegelautomata .................................................................................................. 322
222.Vermelgep.......................................................................................................................324
223. Nvenyhazszerkezetielemei ................................................................................................ 328
224.Venlonvenyhaz................................................................................................................ 330
225.Foliastermesztberendezesek ............................................................................................... 331
226.NagylegterIoliahazak ........................................................................................................ 332
227. AlegelterjedtebbmanyagnvenyhazburkolatokIenyateresztkepessege .................................... 334
228.MelegvizIteselve.............................................................................................................. 337
229. GravitaciosmelegvizItesmegoldasanvenyhazban ................................................................. 338
230.Keringtetszivattyukbeepitese .............................................................................................. 339
231. Termalviztbblepcsshasznositasa ....................................................................................... 341
232.Visszakeveresestermalviz-hIokszabalyozas ........................................................................... 342
233. NvenyhazhellatasaIorrovizItessel .................................................................................... 343
234.GzItesnvenyhaz .......................................................................................................... 344
235.Automatikuskondenzviz-visszataplalas .................................................................................. 345
236.Nagyteljesitmenyhcserel ................................................................................................ 346
237. ntttvastagoskazan.......................................................................................................... 347
238. Felses alsoegeskokszkazanokmkdesi elve ...................................................................... 348
239. Porlasztorendszerolajegk................................................................................................. 349
240. Tzelolajjal zemelmelegviz-Itberendezes elvi mkdese ................................................... 350
241. Gazkazan(Buderusgyartmany) ............................................................................................. 351
242.Gazegkszerelvenyei .......................................................................................................... 351
243.Kazanszerelvenyek .............................................................................................................352
244.Ftvezetekszigetelese ....................................................................................................... 353
245.Htagulas-kiegyenlitk........................................................................................................354
246. Cskigyoescsregiszter ...................................................................................................... 354
247. Bordascsesbordascsregiszter ............................................................................................ 355
248. Ftcsvekparhuzamoskapcsolasa ....................................................................................... 356
249.Tichelmann-kapcsolasnvenyhazban ..................................................................................... 357
250. Eloszto- es keverszelepekelvi kapcsolasa .............................................................................. 358
251. Haromjaratuelosztoszelepmkdese ..................................................................................... 358
252.Ketjaratuszabalyozoszelep................................................................................................... 359
253. Ketjaratuszabalyozoszelepbeepitese ..................................................................................... 360
254. Haromjaratukeverszelepmkdese...................................................................................... 361
255.Negyjaratukeverszelep ...................................................................................................... 362
256. NomogramatermesztberendezesekhIokhidsszegenekmeghatarozasahoz ................................ 368
257. AcsItesmegoldasai ......................................................................................................... 372
258.Termoventilator .................................................................................................................374
259.OromIelletiszellztetes...................................................................................................... 379
260.OldalIelletiszellztetes ...................................................................................................... 380
A zldseg-, disznveny- es
szaporitoanyag-termesztes
xi
261.Tetszellztet...................................................................................................................381
262.Aknaszellztet..................................................................................................................382
263.Kemenyszellztet .............................................................................................................383
264. Az adiabatikus htes Iolyamata az ix diagramban .................................................................... 386
265. HtIalelhelyezesetermesztberendezesen ............................................................................. 387
266. Akompresszoros helvonas elvi krIolyamata .................................................................... 389
267. Alegter htgeppel valokzvetett htesenekvazlata ................................................................. 390
268. KlnbzburkoloanyagokIenyateresztkepessege a hullamhossz Iggvenyeben ......................... 392
269. AIenyhullamhosszertekenek hatasa a Iotoszintezis intenzitasara ................................................. 393
270. AIenycs es a nagynyomasu higanylampa Ielepitese es aramkre ................................................ 397
271. AIldkeverek-keszites geprendszerees technologiaja ............................................................... 402
272. Egyszer(kiszemi) komposztalasi modszerek ........................................................................ 404
273.Kiszeminyesedekaprito ..................................................................................................... 406
274.MaroIogasaprito-kever...................................................................................................... 407
275. Az5.75tipusunjarokomposztalogep ................................................................................... 409
276. Kezitapkockavetgep ........................................................................................................ 412
277. Automatikustapkockavetgep.............................................................................................. 413
278. FelszinIeletti ivtartosgombahaz ........................................................................................... 416
279. Technologiaivazlat(I.) ........................................................................................................ 418
280. Halomkeverelnedvesitgep.............................................................................................. 419
281.Gombacsira-adagolo ...........................................................................................................420
282. Technologiaivazlat(II.)....................................................................................................... 420
283.Klimaberendezesgombatermeszteshez ................................................................................... 422
284.Hidegagy ..........................................................................................................................424
285. JAVO-mini tltgepnalloegyedi burkolatokhoz ..................................................................... 426
286. JAVO-Standardtltgepnalloegyedi burkolatokhoz ............................................................... 428
287. Tmbsitett egyedi burkolatok(papircellak) ............................................................................ 430
288. Tmbsitett egyedi burkolatok(preselt tzegcellak) .................................................................. 431
289. Kanizsatipusutekercses burkolatkeszitgep ........................................................................... 434
290. Fogado-tovabbitoszalagsor mlesztett aruszamara ................................................................... 437
291.Ladaritszerkezet ............................................................................................................. 438
292. KeIesszaraztisztitogep ....................................................................................................... 439
293. Nedvesentisztitogep .......................................................................................................... 440
294.Hagymatisztitoberendezes ................................................................................................... 441
295.Hengersorosvalogatoasztal .................................................................................................. 443
296. Szallitoszijasvalogatoasztalvazlata ....................................................................................... 443
297. Statikusresesosztalyozovazlata ........................................................................................... 444
298. Hengersorosdinamikusresesosztalyozogep ............................................................................ 445
299.Osztalyozokrasztal ........................................................................................................... 446
300. Racsosszalagokbol sszeallitott osztalyozogep ........................................................................ 447
301.Terzsalusosztalyozo ........................................................................................................... 448
302. Hossziranyumenetorsososztalyozogep .................................................................................. 449
303. Diabolohengersorososztalyozo ............................................................................................ 450
304. Sulyszerinti osztalyozogepmkdesi vazlata .......................................................................... 451
305.Returasztal ........................................................................................................................452
306.Zsakolomerlegautomata ...................................................................................................... 453
307. Kiscsomagokkesziteserealkalmas komplett gepsor .................................................................. 454
308.Szalagosszaritoberendezes................................................................................................... 455
309. Atmenetinagyhalmostarolo ................................................................................................. 458
310.Fagymentesitetttmegaru-tarolo ........................................................................................... 459
311. Atarolt anyagkezelesenekIazisai .......................................................................................... 460
312. Cel hthazszerkezeti kialakitasa .......................................................................................... 462
A zldseg-, disznveny- es
szaporitoanyag-termesztes
xii
A tbIzatok Iistja
1.Traktorkerekgrdlesiellenallas-tenyezi ................................................................................... 58
2. TraktorokvontatasihatasIoka................................................................................................... 61
3. A 3. tablazat klnbz kialakitasu traktorok sulyanak megoszlasat mutatja az els es hatso tengelyek
kztt. Ennek ismereteben meghatarozhato az egyes kerekekre juto tapadasi er. .................................. 64
4. Alegaramos magtisztitokIbbjellemzi .................................................................................... 119
5. MagszeparatorokIbbjellemzi ............................................................................................... 127
6. CsavazogepekIbbjellemzi ................................................................................................... 133
7. NehanyzldsegnvenyIbbvetesi adatai ................................................................................... 134
8. Tapkockakjellemzalakjaes meretei ........................................................................................ 154
9. Csanyagoksszehasonlitoadatai ............................................................................................. 217
10.Cshalozat-vesztesegmagassagertekei ..................................................................................... 224
11. Ajanlott ktesmeretekaszelerssegIggvenyeben ..................................................................... 232
12. Aszelsebesseges az ntzes intenzitasa ................................................................................... 232
13. Csepegtettestekajanlott ktesmeretei (cm) .............................................................................. 235
14. ParadicsombetakaritogepekIbbmszaki adatai ....................................................................... 256
15. Zldborso-betakaritogepekIbbmszaki adatai ........................................................................ 263
16. Zldbab-betakaritogepekIbbmszaki adatai ........................................................................... 268
17. SzantoIldn termesztett zldbabIajtak es a betakaritott termeny jellemzi ...................................... 269
18. Hagymabetakaritogepekmszaki adatai ................................................................................... 277
19. SzabadIldntermesztett uborkameretszabvanya ...................................................................... 281
20. UborkabetakaritogepekImszaki adatai ................................................................................ 281
21. KaposztabetakaritogepekImszaki adatai .............................................................................. 285
22. Geppel szedett zldpaprikaminsegi mutatoi ............................................................................ 286
23. Nyv rendszer gykerzldseg-betakarito gepek I mszaki adatai .............................................. 289
24. Fejessalata-betakaritogepImszaki adatai .............................................................................. 291
25. Az akacIa mechanikai jellemzi szaliranyban(N/cm2) ................................................................ 298
26. APEes a PVCIontosabbtulajdonsagai .................................................................................... 308
27. Termeszttelepeken gyakran alkalmazott anyagok terIogattmege es hvezetesi tenyezi .................. 364
28. Zldseg- es disznvenyekmertekadohmerseklete C ................................................................ 366
29. NehanyIldkeverektipus jellemzIizikai tulajdonsagai ............................................................... 402
30. Klnbzprizmameretekhezajanlhatogeptipusok(Backhus) ..................................................... 408
31. NehanyzldsegIeleszellztetesigenyetarolas soran.................................................................... 463
32. FontosabbzldsegIelektarolhatosaganakalapadatai ................................................................... 463
xiii
xiv
1. fejezet - Bevezet
Hazankban a kerteszeti agazat jelentsege joval meghaladja az sszes mezgazdasagi termelesbe vont terleten
belli reszaranyat. Amig a mvelt terletnek csupan 4-at Ioglalja el, addig a teljes agraragazat bevetelebl
mintegy 14-kal reszesedik.
A kerteszeti agazatot a jelents munkaer-raIorditas mellett specialis gepek, eszkzk es berendezesek
hasznalata jellemzi. Klnsen igaz ez a zldseg- es disznvenytermesztes technologiai elemeire, ahol a
szaporitoanyagot sok esetben veg- vagy Ioliahazban allitjak el. Kilteteshez palantazogepet hasznalnak.
Elterjedt az agyasos talajIelszin-kialakitas, amely specialis talajmvel gepeket igenyel. A nvenyek apolasara,
vegyszeres vedelmere, ntzesere sok olyan eszkz van hasznalatban, amelyek elternek a szantoIldi
nvenytermesztesben megszokottaktol. Klnlegesek a szantoIldn termesztett zldsegIajok betakaritogepei is.
A Ioliatakarasos termesztestechnologia, a tamrendszerek alkalmazasa, a Iolia- vagy veghazban trten
termesztes olyan tovabbi terletei a zldseg- es disznvenytermesztesnek, amelyekhez ugyancsak specialis
gepekre, eszkzkre es berendezesekre van szkseg. A Ias szaru disznvenyek szaporitoanyaganak
elallitasaban ugyancsak egyedi gepek allnak rendelkezesre.
A knyvet egyreszt a Ielsoktatasban es az akkreditalt iskolarendszer szakkepzesben reszt vev hallgatoknak
szanjuk, masreszt a hazai zldseg- es disznvenytermesztk szamara kivanjuk nyujtani mindazt a technikai
ismeretanyagot, amely velemenynk szerint a gazdasagosan mkd es minsegi termeket elallito
gazdasagok szamara nelklzhetetlen.
Irasunkat harom reszre tagoltuk: a szabadIldi termesztes gepeit, a nvenyhazak letesitmenyeit es klimatizalasat,
valamint a termenyek elIeldolgozasat es tarolasat leiro Iejezetekre. A Iejezeteken bell az egyes technologiai
lepeseknek megIelel bontasban igyeksznk a gepeket, berendezeseket egy-egy jellegzetes vagy altalanosithato
valtozatukon keresztl bemutatni, ismertetni mkdesi modjukat, zemeltetesket. Vegl a csoportba tartozo
legismertebb gyartmanyokat sok esetben tablazatos Iormaban is szszeIoglaltuk.
Budapest, 1999 Iebruar
A szerztarsak neveben:
Lang Zoltan
1
2
2. fejezet - A szabadfIdi zIdsg- s
csemetetermeszts gpei s eszkzei
2.1. Traktorok, motorok
Traktorok a mezgazdasagi, igy a kerteszeti termelesben munkagepek vontatasara es hajtasara, esetleg azok
hordozasara alkalmas me:oga:dasagi erogepek. A traktor a munkageppel a talafon mozog, ezert a megIelel
traktor kivalasztasahoz ismerni kell az elveg:endo munkat, a munkagepek sebesseg-, vonoero- es haftasigenvet,
valamint a talaf fi:ikai allapotat, vagyis a vele szemben tamasztott agrotechnikai kvetelmenveket. Ezen
agrotechnikai kvetelmenyek igen sokIelek, egymastol elterek, st egymasnak ellentmondoak, ezert a
mezgazdasagot s e:en bell a kertes:eti termelest sem lehet egyetlen traktortipussal gepesiteni.
A kivalasztasban jelents szerepet jatszik meg az zemeltetes gazdasagossaga, amelyet a beszerzesi ar, a javitasi
kltsegek, az zembiztonsag, tovabba az alkatreszellatas es szervizeles, valamint a csatlakoztathato munkagepek
szama es Iajtaja beIolyasolnak.
2.1.1. A traktorok csoportostsa
A jelenleg gyartott, illetve hasznalatban lev traktorokat alkalmazasi terlet, jaroszerkezet, nagysag es kialakitas
alapjan univer:alis, klnleges es lanctalpas csoportokba lehet sorolni.
Az egyes csoportokon bell a traktorok Ielepiteskben is sokban klnbznek egymastol. Epitesmod
szempontjabol hagyomanyos Ielepites a kettengelyes traktor, amelynel a motor ell nyer elhelyezest, hajtasarol
a hatso, nagymeret kerekek gondoskodnak, mig a kormanyzasat az els, kismeret kerekei vegzik.
Az univerzalis traktorok kzepmely szantasra, valamint nagy vonoert igenyl nvenyapolo es betakaritogepek
mkdtetesere szolgalnak.
A klnleges rendeltetes traktorok csoportjaba soroljuk azon ergepeket, amelyek a Ienti csoportba az
agrotechnikai kvetelmenyek klnlegessege miatt nem sorolhatok. Ezek a
kistraktorok,
eszkzhordozok es
hidas traktorok.
A lanctalpas traktorokat klnleges jaroszerkezetk es kormanyzasuk miatt targyaljuk kln csoportban.
A traktorok altalanos szerkezeti egysegeit az Univerzalis traktorok cim Iejezetben mutatjuk be.
2.1.1.1. UniverzIis traktorok
A mezgazdasagi termelesben legelterjedtebben alkalmazott traktorok az univer:alis traktorok.
F szerkezeti egysegei:
motor,
eratviteli szerkezetek,
3
kormanyszerkezet,
jaroszerkezet,
vono- es Iggesztszerkezet,
teljesitmenyleado tengely (TLT),
vezetIlke.
2.1.1.1.1. A motor
A kerteszeti termesztesben hasznalt ergepek energiaIorrasa a belso eges motor. A bels eges motorok a
hoerogepek csoportjaba tartoznak, s bennk az :emanvag elegesekor Ielszabadulo energia alakul at mechanikai
munkava. Kzs jellemzjk, hogy az zemanyag (tzelanyag) elegetese es a munkavegzes ugyanabban a
terben a motor hengereiben jatszodik le, ezert nevezik ezeket a motorokat belso eges motoroknak. A gvors
eges kvetkezteben keletkez magas homerseklet megnveli a hengerben lev ga: nvomasat. A nagvnvomasu
ga: elmozditja a hengerben lev dugattvut, s ezaltal munkat vege:. A dugattyu egyenes vonalu mozgasat
forgattvus haftom alakitja at forgo mo:gassa.
A kistelfesitmenv univer:alis traktorokba 40 kW teljesitmenyig, a k:epes telfesitmenvekbe 4060 kW
teljesitmenyhatar kztt, mig a nagvtelfesitmenvekbe egeszen 150 kW teljesitmenyig terjed nagysagu
motorokat epitenek be.
2.1.1.1.1.1. A beIs gs motorok feIptse s mkdse
A bels eges motorokat mkdesi elvk alapjan
Otto-motorokra es
dizelmotorokra
oszthatjuk Iel.
Az Otto-motorok a szivotem alatt t:eloanvag-levego kevereket szivnak be a hengerterbe. A keverek altalaban
a hengeren kivl, a porlas:toban (karburatorban) kepzdik. A kevereket a motor sszesriti, majd megIelel
idpontban egy villamos gvuftos:ikra meggyujtja. A Ient leirtak miatt az Otto-motorokat klso
keverekkep:es, s:ikragvuftasu motoroknak hivjuk.
A di:elmotorok a szivotemben tis:ta levegot szivnak be es azt sritik. Az egesterben sszesritett es
Ielmelegedett levegbe a: :emanvagot a nagy nyomassal mkd befecskende:o rends:er porlasztva juttatja
be. A tzelanyag-leveg kevereket a srites Iolytan keletkez ho gyujtja meg. A Ientiek miatt a di:elmotorok
belso keverekkep:es, kompress:iogvuftasu motorok.
A bels eges motorok munkaveg:o (terfes:kedo) es elokes:ito temei egyttesen alkotjak a motor teljes
munkafolvamatat. Aszerint, hogy egy teljes munkaIolyamat hanv temben, vagyis hanv dugattvulket alatt
valosul meg, a bels eges motorokat:
negytem es
kettem
motorokkent klnbztetjk meg.
A negvtem motorok egy teljes munkaIolyamata a dugattvu negv lkete alatt jatszodik le. Ezalatt a motor
forgattvustengelve ket telfes fordulatot vegez. A tltes (ga:csere) a vezerm altal mkdtetett s:elepeken
A motor
4
keresztl jn letre.
A kettem motorok munkaIolyamata ket dugattvulket, tehat egvetlen forgattvustengelv-fordulat alatt valosul
meg. A tltes (ga:csere) a dugattyu altal vezerelt be- es kimlocsatornakon keresztl trtenik.
A: Otto-motorok t:eloanvaga altalaban ben:in. A benzingz 500 C krli hmersekleten termeszetesen
leveg jelenleteben minden kls gyujtas nelkl magatol is meggyullad es eleg. Ez az ngvulladasi
homerseklet a srites hatasara nagvmertekben cskken. Ha a benzin-leveg kevereket pl. 1/6 reszere nyomjuk
ssze, akkor az ngyulladasi hmerseklet kb. 300 C. A srites merteket sritesi vis:onvnak vagy
kompress:iovis:onvnak nevezik, jele az c.
ahol:
Jh a hengerterIogat,
Jk a kompresszio-terIogat,
Jl a lketterIogat.
Az c kompresszioviszony erteke Otto-motoroknal a benzin minsegetl (oktanszamatol) Iggen 6,08,5. A
bels eges motor annal jobban hasznositja a Ielhasznalt tzelanyagban rejl henergiat, minel nagvobb a
kompress:iovis:onva.
A di:elmotorok zemanyaga a ga:olaf, mivel ezek kompress:iogvuftassal mkdnek. A gazolaj ngvulladasra
haflamos t:eloanvag, ezert dizelmotorok zemeltetesere kivaloan alkalmas. A gazolaj ngyulladasi
hmerseklete legkri nyomason 300350 C. Mivel a dizelmotorokban a sritesi aranv sokkal nagvobb, mint az
Otto-motorokban, s eleri azc 1421aranyt, az ngyulladasi hmerseklet ilyen kompresszio mellett kb. 250 C.
A sritesi vis:onv nagymertekben meghatarozza a motor mkdesenek gazdasagossagat: minel nagyobb az
erteke, annal jobb a motor elmeleti hatasfoka es annal kedvezbb (vagyis kisebb) az :emanvag-fogvas:tasa.
2.1.1.1.1.2. A motorok jeIIeggrbi
A motorok zemi viszonyait jellemz parametereket a Iordulatszam Iggvenyeben abrazolva kapjuk meg
a motornyomatek |mN|,
a motorteljesitmeny |kW| es
a Iajlagos zemanyag-Iogyasztas |g/kWh|
jelleggrbejet (1. abra).
A motorok jeIIeggrbi
5
1. bra - Bels gsu motor jelleggrbi
Az M nvomateki grbet az n Iordulatszam Iggvenyeben vizsgalva megallapithato, hogy kzepes
Iordulatszamnal eri el a maximumat. Ennel kisebb Iordulatszamon a tkeletlenebb eges miatt cskken a
nyomatek, kzepesnel nagyobb Iordulatszamon a szivocs megnvekedett Iojto hatasa okozza a nyomatek
cskkeneset.
Az N telfesitmenvgrben a Iordulatszam nvekedesevel mivel ilyenkor n az idegysegre juto munkavegz
temek szama nvekszik a motor teljesitmenye, de csak egy bizonyos Iordulatszamig. A Iordulatszam
nvelesevel cskken a hengerter Ieltltesere rendelkezesre allo id s vele egytt a tltes merteke is, igy a
motorteljesitmeny is visszaesik.
A telfesitmenv- es a nvomatek grbefenek egvttes futasat vizsgalva a fordulats:am Iggvenyeben
megallapithato, hogy a terheles nvekedesevel a motor fordulats:ama cskken, a nvomatek vis:ont emelkedik.
Ez azert kedvez jelenseg, mert a motor kepesse valik a nagyobb terheles legyzesere. Annal nagyobb terhelest
kepes a motor lekzdeni, minel nagyobb a maximalis nvomatek es a maximalis telfesitmenvhe: tarto:o nvomatek
viszonyszama:
A motorok jeIIeggrbi
6
Ez a viszonyszam az un. motorrugalmassag vagy motorelas:ticitas. A motorok zemviszonyainak alakulasa a
motorrugalmassagtol Igg, igen Iontos, motorokkal szemben tamasztott kvetelmeny, hogy merteke minel
nagyobb legyen. Ez az ertek Otto-motoroknal eM 1,23, mig di:elmotoroknal eM 1,051,15.
A faflagos t:eloanvag-fogvas:tas az Otto-motoroknal a hengertltes es a keverekkepzes szempontjabol
egyarant kedvez Iordulatszam-tartomanyban a legkisebb. Ennel kisebb es nagyobb Iordulatszamoknal a
Iajlagos Iogyasztas nvekszik. Di:elmotoroknal a Iajlagos Iogyasztas jelleggrbeje laposabb, kevesbe Igg a
motorIordulatszamtol.
A motor telfesitmenve N |W| a motornvomatekbol M |mN| es a percenkenti motor-fordulats:ambol n |1/min| a
kvetkezkeppen szamithato ki:
N 0,105 M n
2.1.1.1.1.3. A motorok szerkezeti feIptse
A bels eges motorok harom I szerkezeti csoportbol allnak:
motortest,
Iorgattyus hajtom,
vezerm.
1. A motortest res:ei
hengertmb,
hengerIej,
olajtekn.
A hengertmbben vannak kialakitva a hengerfuratok. A tmb also reszet forgatvtvusha:nak nevezik, mivel ide
epitik be a Iorgattyustengelyt. A hengertmb anyaga ntttvas- vagy aluminiumtvzet. A dugattyu
IutoIelletenek javitasa erdekeben a hengerIuratokban gyakran cserelhet hengerperselyt alkalmaznak. S:ara:
es nedves perselveket klnbztethetnk meg aszerint, hogy a persely Iala a htovi::el erintkezik-e kzvetlenl
avagy sem. A hengerfef a hengereket Iellrl zarja le. Az egyedi hengerIej ritkabb megoldas, inkabb a kzs,
egybenttt hengerIejeket alkalmazzak. A hengerIej magaban Ioglalja az egoteret/egotereket, a s:elepeket, es
mivel ketts Iallal rendelkezik, igy ss:ekti a vi:tereket. A hengerfef es a hengertmb kztt h- es nyomasallo
anyagbol keszlt, legmentes zarast biztosito hengerfeftmitest helyeznek el.
2. A forgattvus haftom (2. abra) Ieladata a dugattvu egvenes vonalu, valtako:o iranvu (alternalo) mozgasat
krmo:gassa alakitani. Reszei:
dugattyu,
dugattyucsapszeg,
hajtorud,
A motorok szerkezeti feIptse
7
Iorgattyustengely (Itengely).
2. bra - A forgattys hajtmu s rszei
A dugattvu (1) lezarja az egesteret a Iorgattyushaz Ielli oldalon, es a keverek elegetesebl szarmazo nyomoert
atadja a dugattyucsapszegen keresztl a hajtorudnak (2). Anyaga rendszerint aluminiumtvzet. A
dugattyupalast Iels harmadaban kepezik ki a gyrhornyokat, kzeps reszen pedig a dugattyucsapszeg
beIogadasara alkalmas ket, vastag Ialu csapszemet.
A haftorud Ieladata a dugattyu es a Iorgattyustengely sszekapcsolasa. Anyaga: acel-tvzet.
A forgattvustengelv vagy fotengelv (3) rendeltetese, hogy a motor teljesitmenyet Iorgo mozgas Iormajaban
szolgaltassa.
A Iorgattyustengely peremes vegere van Ielszerelve a lenditokerek, amelynek Ieladata a motor egvenletes
farasanak elosegitese.
3. A ve:erm Ieladata a motor szivo- es kipuIogonyilasainak kell idben valo nvitasa es :arasa. A kettem
Otto-motoroknal resve:erles, a negytem Otto- es dizelmotoroknal s:elepve:erles, mig a kettem
dizelmotoroknal vegves ve:erles talalhato.
2.1.1.1.1.4. A motorok hengereIrendezse
A hengerek szamat a motorral szemben tamasztott kvetelmenyek Iigyelembevetelevel tervezik meg. Az
egyhengeres motor hatranya, hogy jarasa egyenetlen, nehezen egyensulyozhato ki. Szerkezete ezzel szemben
egyszerbb, Iajlagos elallitasi kltsege kisebb a tbbhengeres motorenal.
A motorok hengereIrendezse
8
A mezgazdasagi gepekbe beepitett motorok tbbnyire tbbhengeres kivitelben keszlnek. Ilyen kialakitas
eseten a motor jarasa egyenletesebbe valik es vele nagyobb teljesitmeny erhet el. A tbbhengeres motor elnye
a joval kisebb lenditkerek, mivel a gyujtasi sorrend helyes megvalasztasaval a gyorsulasokbol es a
lassulasokbol ered egyenltlensegek lecskkennek. Tovabbi elny, hogy a kisebb hengermeretek mellett jobb a
hengertltes, jobbak az eges Ieltetelei, jobb a htes, nagyobb kompreszszioviszony alkalmazhato, valamint a
kisebb tmegerk miatt a Iordulatszam is jobban nvelhet.
A Ienti okok arra vezetnek, hogy a tbbhengeres motorral azonos hengerterIogat eseten nagyobb
teljesitmeny erhet el.
A hengerek elrendezese alapjan (3. abra)
soros motorokat a),
boxer-motorokat b),
csillag-motorokat c) es
V-motorokat d) klnbztetnk meg.
3. bra - Bels gsu motorok hengerelrendezsi formi
2.1.1.1.1.5. A motorok kense
A motorok kense
9
A motorban az egymashoz kapcsolodo szerkezeti elemek surlodnak egymassal. A surlodasi ellenallas
legyzesehez munkat kell vegezni. Ez a munka karbavesz, tehat ves:teseg, mert egyreszt levonodik a motor
hasznos teljesitmenyebl, masreszt surlodasi hve alakul, a motor szerkezeti reszeit karosan Ielmelegiti.
A surlodasi ellenallas cskkentesere a motor s:erke:eti elemeit, azok kzl is elsdlegesen a motor
fotengelvcsapagvait, dugattvuit, dugattvucsaps:egeit, ve:ertengelv-csapagvait es himbatengelvet kenni kell. A
korszer motorok csapagyaiban az olajreteg legkisebb vastagsaga hmin 0,0030,005 mm.
A megIelel olaj kivalasztasanal Iigyelembe kell venni a csapagvak terheleset, a kerleti sebesseget es az :emi
homersekletet. Olyan kenolajat kell valasztani, amelynel hideginditaskor is biztositva van az olaj aramlasa, de
zemi hmersekleten sem valik az olaj tulzottan higIolyossa, vagyis az olaj vis:ko:itasa nagy es a
homerseklettol csak kismertekben valto:o legyen. Tovabbi kvetelmeny, hogy a kenolaj ne oxidalodjon a
magas hmerseklet helyeken: a dugattvugvrknel, a s:eleps:araknal stb. Az olaj elettartamanak hosszunak, az
olajIelhasznalasnak kismerteknek kell lennie, ellenkez esetben a motor zemeltetese nagy jarulekos
kltsegekkel jar. Nem utolso szempont, hogy a kenolajnak meg kell akadalyoznia a motor bels reszeinek,
Ileg a siklocsapagyaknak zem kzbeni korroziojat.
Di:elmotoroknal a nagyobb nyomasok miatt a kenolajokkal szemben nagyobb kvetelmenyeket kell
tamasztani, ebbl kvetkezik, hogy az Otto-motorokhoz es a dizelmotorokhoz elter minseg motorolafokat
kell hasznalni.
A motorok kenesi rendszereben az olajnyomas erteke 0,1 MPa krli, mig a kenolaj aramlasi sebessege a
nyomovezetekben 2,53 m/s.
Az zemeles soran a motorolajokba kerl szennyezdeseket a klnbz kialakitasu es mkdesi elv
olafs:rok tavolitjak el.
A keverekolafo:ast a Iorgattyushaz szivasu, kettem Otto-motoroknal alkalmazzak. A kenolajat az
zemanyag-Ielvetelkor (tankolaskor) keverik a benzinhez, motortipustol Iggen 1.251.50 aranyban. A
keverekolajozast az a krlmeny teszi lehetve, hogy a keverek elszr a szivotem alatt a Iorgattyushazba
kerl es majd csak onnan jut az egesterbe. A porlasztoban (karburatorban) az olaj a benzinnel egytt szetporlad,
es a gazkeverekben lebeg olajpara lecsapodik a csapagyak IutoIelletere, valamint a henger bels Ialara. Mivel
az olaj a benzinnel egytt eleg, gondoskodni kell allando potlasarol.
A kenvs:erolafo:as a korszer, nagyteljesitmeny Otto- es dizelmotorok kenesi megoldasa. A motor kenesere
szolgalo olajat fogaskerek-s:ivattvu tartja krIorgasban. A szivattyuba az olaj az olajteknbl az elos:rovel
(s:rokosar) ellatott szivocsonkon keresztl jut, amely ress:ron (durvas:ro) at a hengertmb Ialaba Iurt
foolafcsatornaba nyomja az olajat. Innen a kiagazo mellekcsatornakon keresztl a Iorgattyustengely
Icsapagyaihoz kerl az olaj, onnan pedig a ItengelyIuratokon at a hajtorudcsapagyakhoz.
Ugyancsak a Icsatornabol kapjak az olajat a ve:ermtengelv csapagvai, a s:elepemelok es a s:elephimbak. A
Ilsleges olaj a hengerntveny Iuratain keresztl (pl. a szelepemel szarak Iuratai mellett) Iolyik vissza az
olajteknbe. A hengerIalak es a dugattyu keneset a hajtorud csapagyabol a hengerIalakra szort olaj vegzi. A
Iorgatytyustengely utolso csapagya utan a Icsatornahoz kapcsolodik az olafnvomasmero ms:er, amely nem a
Iogaskerek-szivattyuban, hanem az utolso Icsapagyban uralkodo nyomast mutatja. Ha a nyomasmer
nyomascskkenest jelez, az a Itengelycsapagyak tovabbi zemeltetes eseten bekvetkez meghibasodasat
jelentheti.
Az olafs:rok Ieladata egyreszt az olajba kerlt, szemcse meret szennyezdesek kiszrese, amelyek a koptato
hatasuk miatt szres nelkl karosan beIolyasolnak a motor elettartamat, masreszt azon anyagok eltavolitasa,
amelyek a kenolaj oxidaciojat, illetve regedeset meggyorsitanak. A szrk a Ientiek miatt jelentsen
cskkentik az olaj elhasznalodasat is.
A szrk a kenolaj cirkulacios rendszereben altalaban a Iaramkrbe, esetleg a mellekaramkrbe kerlnek
beiktatasra. A Iaramkr szrn a kenesi hely Iele aramlo teljes olajmennyiseg athalad, mig a
A motorok kense
10
mellekaramkrbe kapcsolt szrre csak az sszes kenolajaram 510-a kerl.
A Iaramkr szrk kzl a ress:ro (durva s:ro) (4. abra) a szrhazban (3) elhelyezett, csillag alaku es
kllsen kivagott lemezparokbol (5/a es 5/b) all. Az olaj a lemezparok kztti resen halad keresztl, mikzben
megtisztul a 0,1 mm-nel nagyobb szennyezdesektl. Ezeket a lemeztarcsak reseiben elhelyezett fesk (2 es c)
tavolitjak el. A mkdtetest a jarm vezetje a tengelykapcsolo pedal megnyomasaval hozza letre, ilyenkor
elmozditja a pedallal sszekapcsolt szrkart (1) is. A lerakodott szennyezdes a leeresztcsavaron (4) keresztl
tavolithato el. Ezt a szrt minden negvedik olajcserenel petroleumban vagy ga:olafban meg kell tisztitani.
A motorok kense
11
4. bra - Rs-olajszur
A finoms:rok (5. abra) tbbnyire a mellekaramkrbe vannak bektve. Anyaguk lehet papir, karton, pamut. Az
ezekbl az anyagokbol keszlt szrbetetek olcsok es eltmdes utan knnyen cserelhetk. Tisztitasuk nem
A motorok kense
12
gazdasagos. Az eltmdes okozta zemzavar kikszblesere biztonsagi szelepet szokas beepiteni (1). A
szrhaz (2) eltavolitasa utan a betet (3) cserelhet.
5. bra - Finomszur
A motorok kense
13
A centrifugals:rok (6. abra) kenolaj szresere valo hasznalata egyre inkabb terjed. Ezek a szrk egyarant
kapcsolhatok a I- es a mellekaramkrbe. A beepitett elIorgathato szrbetetet (1) az olafnvomas hozza
Iorgasba. A nagy Iordulatszam kvetkezteben a nehez szennyezdesek kiIele sodrodnak es sszegylnek a
Iorgodobbordazat bels Ialan, igy az olajkrIorgasba tbbe mar nem kerlnek vissza. Az sszegylt olafis:apot
a karbantartasi elirasnak megIelel zemorankent el kell tavolitani a szrhazIedel (2) eltavolitasa utan.
A motorok kense
14
6. bra - Centrifuglszur
A motorok kense
15
Az olafcsere elirt kilometerszam megtetele vagy zemora utan szkseges. Az olafcseret a motor leallitasa utan,
meg meleg olajjal kell vegrehajtani, mert az olaj ilyenkor meg higfolvos es a s:ennve:odesek meg nem lepedtek
le az olajteknben. Az olaj leeresztese az olajtekn aljan elhelyezett olafleeres:to csavar kicsavarasaval trtenik.
A csavar visszacsavarasa eltt a motort celszer nehany percig olaf nelkl faratni az elhasznalodott olaj teljes
eltavolitasa erdekeben.
2.1.1.1.1.6. A motorok htse
A tzelanyag elegetesevel keletkez hnek csak mintegy 2040-a alakithato at a bels eges motorokban
mechanikai munkava. A Iennmarado h reszben a kipufogoga:okkal, reszben sugar:assal tavozik a motorbol. A
meg mindig visszamarado karos ht htessel kell eltavolitani. Ha ezt nem tesszk, akkor a motor maradando
karosodast s:enved es :emkeptelenne valik, mert a tulzott Ielmelegedes karosan hat az alkatres:ek
s:ilardsagara es a kenesre.
A ,Ielesleges h elvezetese levegvel oldhato meg vagy k:vetlenl (leghtes), vagy k:vetve (folvadekhtes).
A leghtes karbantartasa nagyon egyszer. Csupan arrol kell gondoskodni, hogy a htbordak kze jutott
szennyezdeseket (por, nvenyi es rovarmaradvanyok) rendszeresen eltavolitsuk, mert ezek a bordakzket
eltmitve rontjak azok hleado-kepesseget.
A folvadekhtes ht rendszeret allandoan teljesen Ieltltve kell tartani Iagyallo htIolyadekkal. A Iagyallo
koncentratum higitasara csak lagv vi:et szabad hasznalni azert, hogy a htrendszerben a karos lerakodasokat
elkerljk. A vizet maronatronnal lehet lagvitani, de egyszerbb az zemanyagtlt allomasokon kaphato
ioncserelt vi: vagy des:tillalt vi: hasznalata.
A htvizbl kicsapodo vi:ko a ht hatast ersen lerontja, ezert a vizkkepzdest idnkent ellenrizni kell.
Amennyiben a hengerIej htjarataiban ers vizklerakodas eszlelhet, azt vi:kooldo folvadekkal el kell
tavolitani.
2.1.1.1.1.7. A motorok zemanyag-eIItsa
Az Otto- es a dizelmotorok zemanyag-ellato rendszerei lenyegesen klnbznek egymastol, ugyhogy
targyalasuk az alabbiakban kln-kln trtenik.
Otto-motorok zemanyag-ellato rendszere
A Otto-motorok zemanyag-ellatasa az alabbi szerkezeti elemek segitsegevel trtenik (7. abra).
zemanyagtartaly (1)
benzinszr (3)
tapszivattyu (AC-pumpa) (4)
porlaszto (karburator) (5, 6 es 7).
A motorok htse
16
7. bra - Az Otto-motor zemanyag-ellt rendszere
A benzin a tartalybol (1) gravitacios vagy s:ivattvus s:allitassal (4), csvezetekben (2), szr(k)n (3) keresztl
jut el a porlasztoba, ahol a levegvel keveredik es eghet gazkeverek Iormajaban aramlik be a szivoszelepen (8)
keresztl a hengerterbe (9). A porlaszto Iontosabb szerkezeti elemei az uszohaz (5), a szivotorok a legszrvel
(6) es a porlaszto keverektere a IIuvokaval (7).
A dizelmotorok zemanyag-ellato rendszere
A dizelmotorok tzelanyaggal valo ellatasa harom reszbl all: a gazolaj s:allitasabol, s:resebol es
befecskende:esebol (8. abra). A gazolaj
s:allitasat az zemanyagtartaly (1), a tapszivattyu (2) es a vezetekek,
s:reset bentszr, az elszr es a Iszr (3),
befecskende:eset a beIecskendez szivattyu (4), a nyomovezetekek es a porlasztok (5) vegzik. Az abran lathato
meg a Iordulatszam-szabalyozo vagy regulator (6), valamint az nmkd elbeIecskendezes-allito (7)
elhelyezkedese is.
A motorok zemanyag-eIItsa
17
8. bra - A dzelmotorok zemanyag-ellt rendszere
2.1.1.1.1.8. A szv- s a kipufogrendszer
1. A levegszr
A motor a beszivott nagymennyiseg levegvel egytt a: :emeltetes krnve:etetol fggoen tbb-kevesebb port
is besziv. Mivel a beszivott porszemek a hengerterbe jutva kopast okoznak, illetve a kenolajba kerlve
megtamadjak a csapagyIelleteket, e karos jelensegek elkerlese erdekeben a bes:ivott levegot a motorbafutas
elott meg kell s:rni.
Kivitelk szerint s:ara: vagy nedves legs:roket klnbztetnk meg.
A s:ara: legs:rokben (9. abra) a specialis, papirbol keszlt szrbetet (1) Iemlemez hazban (2) helyezkedik el,
amelyet Iedel (3) zar. Ez a tipus elssorban s:emelvgepkocsiknal terjedt el. Altalaban 10 000 km-enkent a
szrbetetet ki kell cserelni. Leteznek un. centrifugal- vagy ciklons:rok is, ezeket elssorban me:oga:dasagi
erogepeknel alkalmazzak.
A nedvess:ro szrhazaban olaffatvolos femforgacs vagy fems:ivacs talalhato. A szrn ataramlo leveg
tbbszr is iranyvaltoztatasra kenyszerl, ekzben erintkezik a nedves Ielletekkel, amelyek a levegben lev
szennyezdeseket megktik.
A szv- s a kipufogrendszer
18
9. bra - Szraz levegszur
A nedvesszrk egyik korszer tipusa az olaftkrs (olaffrdos) s:ro (10. abra). Ennel a szrtipusnal a
szrhaz aljan elirt magassagu olaj van (1). A leveg egy Iggleges csvn athaladva, nagy sebesseggel az
olajba tkzik es 180-os iranyvaltoztatast vegez, minek kvetkezteben a benne lev por nagy resze az
olajtkrre (az olaj Ielszinere) ragad es lelepszik az olajIrd Ienekere. A visszaaramlo leveg meg egy
olafnedves fems:alas s:ron (2) is athalad, igy a szennyezdesek mintegy 99-at ki lehet szrni.
A szv- s a kipufogrendszer
19
10. bra - Olajtkrs-olajnedves levegszur
Az olajtkrs szrkben az olajat megadott zemorak utan le kell cserelni, az olajnedves szrt pedig
petroleumban vagy ga:olafban ki kell mosni, majd ujra kell olajozni.
2. A kipuIogoberendezes
A kipufogocso a munkat vegzett egestermekek elvezetesere szolgal. A nagy nyomasu es magas hmerseklet
egestermekek kzvetlen szabadba aramlasa nagy zajt keltene, ezert hangtompito Ielszerelesere van szkseg.
A legszennyezettseg merseklese erdekeben a motorok karosanyag-kibocsatasat is cskkenteni kell. Ezt a celt
szolgaljak a kipuIogorendszerbe iktatott klnbz katali:atorok. A katalizatorok Ieladata a kipuIogogazokban
lev karos anyagok kemia atalakitasa. Mind az Otto-, mind a dizelmotorokon alkalmaznak mar katalizatorokat.
2.1.1.1.1.9. A beIs gs motorok viIIamos berendezsei
A bels eges motor inditasaho:, az egves kieges:ito es segedberende:esek :emeltetesehe:, Otto-motorok
eseteben a gvuftasho: villamos berendezeseket hasznalnak. A motorokon talalhato villamos berendezesek a
kvetkezk:
akkumulator,
A beIs gs motorok
viIIamos berendezsei
20
aramIejleszt (egyenaramu dinamo vagy valtakozo aramu generator),
Ieszltsegszabalyozo,
inditomotor (nindito),
villamos gyujtoberendezes (Otto-motoroknal),
izzitogyertya (dizelmotoroknal).
1. A: akkumulator
Az akkumulator a dinamo vagy a generator altal termelt villamos energia tarolasara szolgal. Gepjarmvekben
altalaban savas akkumulatorokat alkalmaznak. Mivel az elemi kensavas olomakkumulator kapcsai kztti
nevleges Ieszltseg csak 2 V, az akkumulator sorba kapcsolt elemi akkumulatorcellakbol epl Iel. Az
akkumulator Ieszltseget igy a sorbakapcsolt cellak szama hatarozza meg. A gepjarmvekhez es a
mezgazdasagi gepekhez altalaban 12 V-os Ieszltseg olomakkumulatorokat hasznalnak.
Amennyiben a savszint lecskken, azt csak desztillalt vizzel szabad (es kell!) utantlteni! Ennek erdekeben az
akkumulator savszintjet nyaron kethetente, telen havonta ellenrizni kell.
Az akkumulator tltttseget cella-fes:ltsegmerovel ellenrzik. Ez egy olyan voltmero, mellyel egy nagy
amperitasu sntt kapcsolnak parhuzamosan annak erdekeben, hogy terheles mellett vegezzek a merest. A
teljesen Ieltlttt cella fes:ltsege 2,7 J, a kisttt (teljesen ,lemerlt) cella fes:ltsege pedig 1,75 J. A
lemerlt akkumulatort akkumulatortltovel ujra kell tlteni, a tltes soran a cellakrol a celladugot el kell
tavolitani. A teljes Ieltltes utan tovabb tltve az akkumulatort a tltaram az elektrolitot oxigenre (O2) es
hidrogenre (H2) bontfa, amelvek nagvon robbanasves:elves durranoga:t alkotnak egvmassal' E:ert ott, ahol
akkumulatortltes folvik, a dohanv:as es a nvilt lang has:nalata s:igoruan tilos'
2. AramIejlesztes
Az aramIejlesztk Ieladata a villamos Iogyasztok arammal valo ellatasa es az akkumulator tltese. A bels
eges motoroknal aramIejlesztkent
egyenaramu dinamot vagy
valtakozo aramu, haromIazisu generatort
hasznalnak.
A bels eges motorokban alkalmazott egvenaramu dinamo mellekaramkr, ngerfes:to villamos gep. Ket
reszbl: az allores:bol es a forgores:bol all. Az alloresz kls resze a henger alaku lagv acelntvenv, ez a
dinamoha:. A dinamo magneses teret a gerjeszttekercsen atIolyo aram letesiti. Az alloreszhez tartoznak meg a
s:enkefetartok a pehelygraIitbol keszlt s:enkefekkel es az azokat a kollektorhoz nyomo les:oritorugokkal.
A bels eges motoroknal hasznalt dinamok nevleges Ieszltsege 6, 12, 24 J, nevleges teljesitmenyk 150300
W.
A korszer bels eges motorokat haromfa:isu generatorokkal szerelik Iel. A dinamoval szembeni elnyei:
kisebb merete ellenere nagyobb a teljesitmenye,
hatasIoka 8085, mig a dinamoke csak 5060,
A beIs gs motorok
viIIamos berendezsei
21
zembiztosabb,
nagyobb Iordulatszamon mkdtethet,
alacsony (resjarati) Iordulatszamon is tlti az akkumulatort.
Az alloresz harom tekercse egvmastol 120-ra helyezkedik el. A Iorgoresz magnespolusainak Iorgasa kzben
tehat harom, egvmastol fggetlen, egvfa:isu fes:ltseg indukalodik, amit Graet:-kapcsolasba kapcsolt hat darab
diodaval egveniranvitanak. A diodakat a generatorhazban helyezik el es kln gondoskodnak azok hteserl. A
generator aramkrei: a tlto-, a gerfes:to- es az elogerfes:to aramkr.
3. A fes:ltsegs:abalvo:as berende:esei
A Ieszltsegszabalyozas egyik eszkze az aramkapcsolo, amely a dinamo es az akkumulator kze iktatott
elektromagneses keszlek. Ha a dinamo altal szolgaltatott Ieszltseg 1015-kal meghaladja az akkumulator
Ieszltseget, akkor az aramkapcsolo a dinamot az akkumulatorral sszekapcsolja. Kisebb Iordulatszamon vagy a
motor leallasakor amikor a Ieszltseg nem eri el a Ientebb emlitett nagysagot viszont lekapcsolja. Ha ez nem
valosulna meg, akkor visszaram indulna meg, ami lemeritene az akkumulatort es leegetne a dinamot.
Az un. fes:ltsegs:abalvo:o a dinamo, illetve a generator Ieszltseget szabalyozza, mert az indukalt Ieszltseg
az allandoan valtozo motorfordulats:am fggvenve, mig szamunkra allando nagvsagu fes:ltsegre van szkseg.
A Ieszltsegszabalyozas ugy trtenik, hogy amikor a dinamo, illetve a generator Iordulatszama magas, s emiatt a
Ieszltseg a megengedett Ile emelkedne, akkor a magneses teret gyengitjk ugy, hogy cskkentfk a
gerfes:totekercsek aramat. Ezt vagy ellenallas beiktatasaval, vagy a magneses ter eltolasaval lehet
megvalositani. Az elbbi esetben fes:ltsegs:abalvo:asrol, az utobbiban arams:abalvo:asrol beszelnk.
4. Inditomotorok
A bels eges motorokat a Iorgattyustengely megIorgatasaval inditjuk el. Ehhez kln inditoberendezes
szkseges. Barmilyen inditoberendezessel is vegezzk a motor inditasat, egy bizonyos minimalis Iordulatszam
kell ahhoz, hogy a motor egyaltalan meginduljon. Ezt a minimalis Iordulatszamot gyujtasi vagy inditasi
Iordulatszamnak nevezzk.
Az inditasi Iordulatszam:
negytem Otto-motornal: ni 5060 1/min,
kettem Otto-motornal: ni 100150 1/min,
dizelmotoroknal: ni 120150 1/min.
Az inditomotor a dinamohoz hasonloan allo- es forgores:bol all, tekercseit azonban a nagy aramIelvetel miatt
kisebb menets:amu, vastagabb ve:etekbol keszitik. A tekercseket sorba kapcsolfak, az akkumulator arama az
allores:tekercsen keres:tl fut a forgores:tekercsbe. A inditomotor Iorgoreszkollektoranak bronzkeIek adjak at
az aramot. A Iorgoresz tengelye a hazon kivl meg van hosszabbitva, s rajta a meghajto Iogaskerek Ioglal
helyet.
Az inditomotornak az inditast harom, egvmastol klnvalas:tott temben kell elvegeznie.
Az elso temben a hafto fogaskerek sszekapcsolodik a belso eges motor lenditokerekenek fogaskos:orufaval.
A masodik tem a tenvleges inditas. Ha a Iogaskerekek kapcsolata letrejtt, az inditomotor telfes aramot kap es
megforgatfa a belso eges motor fotengelvet. A harmadik temben az inditomotor tulprgesenek elkerlesere, a
bels eges motor beindulasa utan a hajtoIogaskerek vagy nmkdoen kilep a fogaskos:orubol, vagy s:abadon
A beIs gs motorok
viIIamos berendezsei
22
futo (azaz nem lehetseges visszaIele hajtas) es oldfa a kapcsolatot.
Az inditomotorokat kapcsoloszerkezetk szerint csoportosithatjuk, ez alapjan
csuszo Iogaskerekes es
csuszoarmaturas
inditomotorokat klnbztetnk meg.
A tulprgest ez utobbinal is szabadonIuto akadalyozza meg. A kikapcsolaskor megsznik a magneses ter, es a
rugo a Iorgoreszt visszahuzza nyugalmi helyzetbe.
5. Villamos gyujtoberendezesek
A gyujtoberendezes Ieladata, hogy az Otto-motor hengertereben sszesritett kevereket meggyujtsa, tovabba
szabalyozza a gyujtas idpontjat.
Az Otto-motoroknal ketIele elektromos gyujtoberendezes hasznalatos:
az akkumulatoros es
a magneses.
A kerteszeti zemekben hasznalatos erogepekben altalaban akkumulatoros, mig kerti motoros kapakon, motoros
fres:eken, motoros s:ivattvukon leginkabb magneses gvuftoberende:es hasznalatos.
2.1.1.1.1.10. A dzeImotorok viIIamos berendezsei
A dizelmotorok villamos berendezesei klnbznek az Otto-motorok hasonlo reszegysegeitl. A klnbseg a:,
hogy a dizelmotorokon nincs gvuftoberende:es, ezzel szemben sokszor van:
2 db 12 J-os akkumulator,
sorosparhuzamos kapcsolo,
24 J-os inditomotor,
izzitogyertyak.
A kamras dizelmotoroknal az egter nagy Ielletebl szarmazo ht hatas miatt a hideg motor inditasahoz
izzitogyertyak szksegesek, amelyek a kamrak hmersekletet mintegy 120 C-ra melegitik el.
Az izzoszal belenyulik a kamraba, es az akkumulatorbol jv aram izzitja Iel. Az izzitas idtartama kb. 4050 s.
A szerelvenyIalon elhelyezett ellenor:o i::os:al vilagosvrs szine jelzi, hogy az izzitas beIejezhet. Ezt
kveten kell az inditomotort :embe helve:ni.
2.1.1.1.2. TeIjestmnytviteIi szerkezetek
A traktorok eroatviteli s:erke:etei a motor Itengelyetl a kerekekig, illetve a TLT-ig kzvetitik a hajtast. A
kvetkez I elemek tartoznak kzejk:
tengelykapcsolo (kuplung),
nyomatekvalto (sebessegvalto),
kardantengely,
A dzeImotorok viIIamos
berendezsei
23
diIIerencialm (kiegyenlitm) es diIIerencialzar,
veglehajtas.
2.1.1.1.2.1. TengeIykapcsoI (kupIung)
Feladata, hogy oldhato kapcsolatot hozzon letre a motor fotengelve es az eratviteli berendezes tbbi resze,
kzvetlenl pedig a sebessegvalto nvelestengelve kztt akkor is, amikor a motor zemel. Tovabbi Iontos
Iunkcioja az eroatviteli s:erke:et tulterheles elleni vedelme.
A tengelykapcsolo csak atadfa a motor Iorgatonyomatekat, de azt megvalto:tatni nem kepes. Az ergepekbe
beepitett tengelykapcsolok:
surlodasos es
hidraulikus mkdesek lehetnek.
A surlodasos tengelvkapcsolo (11. abra) altalaban egv, nagyobb motoroknal ket surlodotarcsaval letesit
kapcsolatot a motor Itengelye (1), valamint a sebessegvalto nyeles-tengelye (8), illetve Iogaskereke (12) kztt.
Kapcsolodo reszei a Itengelyre ekelt lenditokerek (1), a tengelyiranyban szabadon elmozdithato nvomolap (7)
es a kzttk elhelyezked, vekony acellemezbl keszlt surlodotarcsa (6). Ez utobbi mindket oldalara
surlodast nvel, hallo anyagbol keszlt, gyr alaku surlodobetetet szegecselnek, esetleg ragasztanak. A
lenditkerekkel egytt Iorgo nyomolapot s a kzttk elhelyezked surlodotarcsat nvomorugok (2) szoritjak
egymashoz. A rugokat masik vegkn a kuplungha: tamasztja meg. E nyomorugok Iejtik ki a kapcsolashoz
szkseges nvomoerot.
A tengelykapcsolo a tengelvkapcsolo pedal (5) lenyomasaval oldhato. A pedal hatasat a mozgatorudazaton (9)
es allitoszerkezeten (11) keresztl Iejti ki, a visszahuzo rugot (10) megIeszitve. A kiemelovillak (3) a
nvomolapot a nvomorugok elleneben 1,21,5 mm tavolsagra eltavolitjak a surlodotarcsatol. A
kiemelszerkezetben helyet Ioglalo kinvomocsapagv (4) es a kiemelovillak kztt nyugalmi helyzetben 24 mm
hezagnak kell lennie, hogy a nyomolap teljes rugoervel szoritsa a surlodotarcsat a lenditkerekhez.
TengeIykapcsoI (kupIung)
24
11. bra - Egytrcss srldsos tengelykapcsol
Nagyobb teljesitmeny motoroknal kettarcsas tengelvkapcsolot vagv hidraulikus eroatvitelt alkalma:nak.
A hidraulikus tengelvkapcsolo automatikus mkdes, igy sima inditast biztosit. Inditasnal kis Iordulatszam
eseten kis nyomatekot tovabbit, nagy Iordulatszamnal azonban jelents nyomatek atvitelere alkalmas. HatasIoka
alacsony Iordulatszamon rossz, a Iordulatszam emelkedesevel azonban Iokozatosan javul. Ismeretesek meg
elektromos es hidros:tatikus tengelykapcsolok is.
2.1.1.1.2.2. NyomatkvIt (sebessgvIt)
A kerteszeti termesztesben az ergepekkel szemben klnbz vonoero- es sebesseg-igenveket tamasztunk, a
valtozo terheleseknek, illetve az ut- es lejtviszonyoknak megIelelen. Az ergep haladasat akadalyozo
menetellenallasok (pl. indulaskor, emelkedon, s:antaskor) lekzdese erdekeben a motor nvomatekat a
tbbszrsere kell nvelni, ami a motor es a haftott kerekek kztti attetel megvalto:tatasaval lehetseges. Ezt a
celt szolgalja a nvomatekvalto (sebessegvalto).
F Ieladatai:
a vonoer es a haladasi sebesseg valtoztatasa,
NyomatkvIt (sebessgvIt)
25
a motor kedvez terhelesi viszonyainak biztositasa,
a hatramenet lehetsegenek biztositasa,
a kerekek es a motor kztti kapcsolat tartos megszakitasa.
Ezen Ieladatok megvalositasara az ergepeknel mechanikus, hidraulikus es hidro-mechanikus valtomveket
alkalmaznak.
A mechanikus valtomvek altalaban normal (hagvomanvos) Iogaskerekes es bolvgokerekes kivitelben
keszlnek.
Az elotettengelves mechanikus fogaskerekes (tolokerekes) valtom (12. abra) hajtasat mint korabban lattuk a
tengelykapcsolorol (7) kapja. Rendszerint negy tengelyt talalunk benne: a bemeno (nveles-) (8), az elotet- (15), a
bordas- (12) es a hatrameneti tengelvt (14). A bemenotengelv allando fogaskerek-kapcsolatban van az
elotettengellvel (6), az elotettengelvt pedig a klnbz attetelt ado egvenes foga:asu fogaskerekparok
kapcsoljak a kimeno- (bordas-)tengelvhe: (1: I. Iokozat, 2: II. Iokozat, 3: III. Iokozat, 4: IV. Iokozat, 5: V.
Iokozat, R: hatrameneti Iokozat Iogaskerekparja). A Iokozatvaltas a klnbz atmerj fogaskerekek
(tolokerekek) eltolasaval valosithato meg. A sebessegIokozat kapcsolasa altalaban ke::el trtenik oly modon,
hogy a sebessegvalto kar (10) a tolorudak (11) es a tolovillak (9) kzbeiktatasaval a fogaskerekek valamelviket a
rajtuk lev horonv segitsegevel tengelviranvban eltolfa. A k:vetlen vagy direkt foko:atban a nvelestengelv es a
bordastengelv krmskapcsoloval (5) k:vetlenl ss:ekapcsolhato, a valtom tehat ilyenkor attetele:es nelkl
viszi at a hajtast. Az elotettengelv ilyenkor is Iorog, de nyomatekot a jaroszerkezetnek nem, mig a TLT-nek (17)
csak esetlegesen ad at. A TLT-re krms tengelykapcsoloval (16) juttathato nyomatek. Az eltettengelyes
valtom elnye, hogy egy-egy atteteli Iokozat megvalositasa mindig ket lepcsben trtenik, ennek
kvetkezteben cskkennek a kapcsolodo Iogaskerekek meretei, ugyanakkora helyen tbb sebessegIokozatot
lehet elhelyezni.
NyomatkvIt (sebessgvIt)
26
12. bra - Eltttengelyes (tolkerekes) sebessgvlt
Egvlepcsos valtomben a nvelestengelv es az elotettengelv kztti attetel nem valtoztathato. Elnye, hogy
knnyebben kezelhet, hatranya a nagyobb meret es nagyobb tmeg, valamint a viszonylag keves
sebessegIokozat.
A korszer, nagyteljesitmeny traktorokat olyan valtomvel latjak el, amely terheles alatt is kapcsolhato. Ilyen
megoldas vazlatat mutatja a 13. abra. A terheles alatti kapcsolast bolygokerekes hajtom (3) teszi lehetve a
bolygom elemeinek Iekezesevel, illetve kapcsolasaval tengelykapcsolo utjan.
A Itengelyrl a teljesitmeny ezutan a Itengelykapcsolon (1) es a 6 elre, egy hatrameneti sebessegIokozat
valamelyiken (2) at jut a diIIerencialmhz (9). Az abra a hidraulikaszivattyu (5), a teljesitmenyleado tengely
(6, 7) es az els kerekek (8) hajtotengelyet is mutatja.
NyomatkvIt (sebessgvIt)
27
13. bra - Teljestmnytvitel vzlata terhels alatt vlthat hajtmuvel
2.1.1.1.2.3. KardntengeIy
A kardantengely Ieladata, hogy a motor Iorgatonyomatekat a valtomtol a hatso hid haftomvehe: jutassa. A
kardantengely alkalmazasa azert szkseges, mert az ergep eratviteli berendezesei egymashoz kepest altalaban
elmozdulhatnak. A klnIele iranyu mozgasokat, amelyek nem csak be- es felfele, hanem elore- es hatrafele is
iranyulhatnak, a kardantengelv egvenliti ki, s egvben lehetove tes:i, hogv a: egvmasho: s:gben csatlako:o
tengelvvegek nagv fordulats:amon is kepesek legvenek a forgatonvomatek atvitelere.
2.1.1.1.2.4. KiegyenItm (differenciIm)
A diIIerencialm Ieladata:
allando lassito attetel letrehozasa a sebessegvalto kimentengelye es a hajtott kerekek Ieltengelyei kztt,
annak biztositasa, hogy a ket Ieltengelyre mindig ugvanakkora forgatonvomatek jusson.
A lassito attetel altalaban kupIogaskerekes (az ezzel megvalosithato modositas 1.3,51.7 nagysagu). Az, hogy a
diIIerencialm a ket Ieltengelyen mindig egvforma nagvsagu nvomatekot biztosit, azt eredmenyezi, hogy a
kerekek kanyarban mikor is a gep kerekei tis:ta grdlessel nem egyenl utat tesznek meg csus:as nelkl es
eltero fordulats:ammal jarhassanak.
A diIIerencialm meghajtasa kupkerekes es homlokkerekes lehet.
KardntengeIy
28
A kupkerekes differencialm (13. abra, 9) szerkezeti reszei: a meghafto kupkerek, az ahhoz kapcsolodo
tanverkerek, a bolvgoha:, amely magaban Ioglalja a keres:ttengelvt, a bolvgokerekeket es a feltengelvek
fogaskerekeit.
A diIIerencialm bolygokerekei a Iorgatonyomatekot mindig egyIorman tovabbitjak a ket meghajto
Ieltengelyre. Ha a traktor egyenes uton halad, a ket Ieltengely Iordulatszama is megegyezik. Kanyarodaskor a
nagvobb menetellenallasu belso kerek lassabban Iorog, mint a klso. A feltengelvek fogaskerekei a
bolvgokerekeket sajat tengelyk a kereszttengely krl Iorgatjak el. A bolygokerekek a kls kerek
Ieltengelyenek Iogaskereket eloresiettetik. A bels kerek annvival marad le, mint amennyivel a klso kerek
eloresiet. A ket kerek kztti Iordulatszam-klnbseget a bolygokerekek azaltal teszik lehetve, hogy nemcsak
a bolvgoha::al jarnak krbe, hanem safat tengelvk krl is elIorognak.
Mint lattuk tehat, a differencialm kiegvenliti a kerekek fordulats:ama k:tti eltereseket es bi:tositfa a:t, hogv
a ket feltengelvre mindig a:onos nvomatek fusson. Ennek kvetkezteben a hajtokerekek vonoereje csak akkor
marad azonos es a traktor iranyitasa csak akkor oldott meg biztonsagosan, ha a haftokerekek tapadasa mindket
oldalon egvforma.
Ettl elter esetben diIIerencialzar hasznalata indokolt. A diIIerencialzar ugyanis kiiktatja a diIIerencialm
szerepet azaltal, hogy a Ieltengelyeket mechanikusan sszekapcsolja. Ennek megvalositasahoz elegseges
valamelyik Ieltengely es a bolygohaz sszekapcsolasa. A 13. abran az sszekapcsolas tengelykapcsoloval
trtenhet.
2.1.1.1.2.5. VgIehajts
Annak erdekeben, hogy a tengelykapcsolot, a sebessegvaltot es a diIIerencialmvet szilardsagi tulajdonsagait
tekintve ne kelljen draga szerkezeti anyagbol elallitani, illetve nagymeretre, ezzel nagysulyura kesziteni, a
teljesitmenyt nem nagy nyomatekkal, hanem nagy Iordulatszamon viszik at. Arra az alacsony Iordulatszamra,
mellyel a kereket meg kell hajtani, csak a Ieltengelyek kls vegen a veglehajtas reven redukaljak a hajtast (13.
abra, 12).
Az eratviteli szerkezetek karbantartasa a tengelykapcsolo kivetelevel elssorban a megIelel kenes
biztositasara iranyul.
2.1.1.1.3. TeIjestmnyIead tengeIy (TLT-csonk)
A teljesitmenyleado tengely Ieladata, hogy a traktor motorjanak Iorgatonyomatekat az altala zemeltetett
munkagep(ek)nek atadja. A mezgazdasagi traktor nemcsak vontatofa, hanem az altala zemeltetett munkagepek
es -eszkzk eroforrasa is. A TLT-csonk elhelyezesi helyei a traktoron (14. abra). a traktor vegen, kzepen, a
traktor hossztengelyevel parhuzamosan; korszer traktoroknal ell is. Forgasiranva szembl nezve az
oramutato farasaval megegve:o.
VgIehajts
29
14. bra - A TLT-csonk elhelyezse s kialaktsi formi
Tipusai:
bordas TLT, Iordulatszama 540 1/min nevleges motorIordulatszamon, bordas kialakitasu (6 borda), merete O 35
mm,
evolvens TLT, Iordulatszama 1000 1/min nevleges motorIordulatszamon, Iogazott kialakitasu (21 fog), merete O
35 mm,
evolvens TLT, Iordulatszama 1000 1/min nevleges motorIordulatszamon, Iogazott kialakitasu (20 fog), merete O
45 mm.
A bordas es az O 35 mm-es 21 fogas evolvens TLT-csonk Iordulatszama egyes korszer traktorokon
atkapcsolhato az 540 1/min Iordulatszamrol 1000 1/min Iordulatszamra. Ilyenkor a kapcsolokar olyan
kialakitasu, hogy veletlenl se lehessen a alacsonyabb Iordulatszam helyett a magasabb Iordulatszamot
bekapcsolni.
A TLT-csonk meghajtasat rendszerint a tengelvkapcsolo csotengelverol kapja, a ketts tengelykapcsolon
keresztl, de egyes traktorokon talalhatunk olyan kapcsolasi megoldast is, amikor kln tengelvkapcsolot
alakitanak ki a TLT-csonk ki- es bekapcsolasara. Talalkozhatunk olyan megoldassal is, amikor a TLT-csonk
meghajtasat a sebessegvalto kimenotengelverol veszik le. Ennek az az elnye, hogy a TLT-csonk fordulats:ama
a haftokerek fordulats:amaval aranvos, a kapcsolt sebessegfoko:attol fggetlenl. Az elso es a harmadik
megoldast sokszor egyesitik, azaz a traktoron mindketto megvalosithato.
Az ergep TLT-csonkjahoz a munkagepet kardantengelv segitsegevel csatlakoztatjuk. Fontos munkavedelmi
szabaly, hogy az ergepet munkageppel sszekapcsolo kardantengelyt csak annak burkolataval egytt szabad
hasznalni!
Kormnyzs,
kormnyszerkezet
30
2.1.1.1.4. Kormnyzs, kormnyszerkezet
Az ergepek kormanyszerkezetevel szemben tamasztott kvetelmenyek a kvetkezk:
a traktor legyen iranvtarto, valamint stabil, azaz az elIorditott kerekek terjenek viszsza az egvenes iranvba,
a kormanyzashoz kis erot kellfen kiIejteni,
a: ut egvenetlensegeibol s:arma:o dinamikus erohatasok ne adodjanak at a kormanvkerekre,
mkdese legyen :embi:tos es bi:tonsagos.
2.1.1.1.4.1. A kormnyzs geometrija
Az univer:alis traktorok szinte kivetel nelkl elsokerek-kormanv:asuak. A mells kerekek elIorditasa trtenhet
Iorgozsamolyos kormanyzassal es
tengelycsonkkormanyzassal.
A forgo:samolvos kormanv:as (15. abra) eseteben a kormanyzas az egesz mells tengely forgocsap krli
elIorgatasaval megy vegbe. Kis sugaru kriven valo elIordulaskor a jarm labilissa valik, mivel a kormanyzott
kerekek talppontjai tulsagosan kzel kerlnek a jarm k:epvonalaho:. Ezt a kormanyzasi modot szinte
kizarolag csak potkocsikon alkalmazzak.
15. bra - Forgzsmolyos kormnyzs
A kormnyzs geometrija
31
A tengelvcsonkkormanv:as (16. abra) eseten kormanyzaskor nem fordul el a: eges: mellso tengelv, hanem csak
a tengely ket vegen csuklosan kapcsolodo tengelvcsonkok. A kormanyzott kerekeknek Iordulaskor is
csus:asmentesen kell grdlnik. Ez a Ieltetel ugy valosul meg, hogy a kerekek k:s fordulasi k:eppont krl
grdlnek. A belso, kisebb iven halado kerek nagyobb szgben kell, hogy elIorduljon, mint a klso iven halado.
Kanyarodaskor a kormanyzott kerekek klnbz szggel valo elIorditasat a kormanvtrape: (nvomtavkarok es
ss:ektorud) teszi lehetve. A 16. abran vazolt kormanyzasgeometria akkor valosul meg, ha a kerekek
egyenesbe kormanyozott allasaban a trapezkarok kepzeletbeli meghosszabbitasai a hatso tengelv
fele:opontfaban mets:ik egvmast.
16. bra - Tengelycsonkkormnyzs
Forditofekes kormanv:as. A kerekes traktorok ket Iekpedallal rendelkeznek, a ket kereket kln-kln a ket
Iekpedal szetkapcsolasa utan , a jobb oldali es a bal oldali Iekpedallal lehet Iekezni (13. abra, 10, 11). A
feloldalas feke:eskor a traktor abba az iranyba Iordul, amelyik oldali kereket Iekezzk. SzantoIldi
munkavegzes kzben szkseg lehet kisiv fordulo vegrehajtasara, ilyenkor hasznaljak a forditofeket.
A kormanyzott kerekek allasa
A traktor jo uttartasa es knny kormanyozhatosaga erdekeben az els kerekek beallitasanal a kvetkez
parametereket kell helyesen beallitani:
kerekdles (17. abra),
csapterpesztes (17. abra),
A kormnyzs geometrija
32
kereksszetartas (18. abra),
csapszegdles.
A kormnyzs geometrija
33
17. bra - Kerkdls s csapterpeszts
18. bra - Kerksszetarts
2.1.1.1.4.2. Kormnyberendezsek
A kormanyberendezes Ielepiteset a 19. abra mutatja be. A kormanyszerkezet reszei: a kormanvkerek (1), a
kormanvos:lop (2), a kormanvm (3), a kormanvkar (4), a tolorud (5), az iranvitokar (6), a nvomtavrud (7) es a
trape:karok (8).
Kormnyberendezsek
34
19. bra - A kormnyszerkezet felptse
A kerekes traktorokon tbbIele kormanymvet is alkalmaznak. Ezek a kvetkezk:
Iogasleces,
csavarorsos,
globoidcsigas.
Az abra globoidcsigas kormanymvet mutat.
2.1.1.1.5. A jrszerkezet
A jaroszerkezet a traktornak azon resze, amely az alva:ho: kapcsolodva viseli a traktor sulvat es lehetve teszi
elorehaladasat, illetve grdleset. A jaroszerkezet reszei:
kerekek,
tengelyek,
rugok.
2.1.1.1.5.1. A gumiabroncsozs kerk
A traktorok hatso kerekeire kis nyomasu es nagy bordazatu, terepjaro gumikpenyeket szerelnek. Az abroncs a
terheles hatasara belapul, IelIekvIellete megn, nagyobb Ielleten Iekszik Iel a talajra, ezert a karos
talajtmrit hatas kisebb lesz, valamint jobban tud kapaszkodni. Nvenyapolasi es vetesi munkaknal klnsen
A jrszerkezet
35
elnys a kis talajnyomas. Fontos a bels nyomas elirt erteken tartasa, mert ettl Igg a gumiabroncs
elettartama.
A gumiabroncs kapas:kodokepesseget a kapas:kodobordak alakfa es fels:erelesi modfa is beIolyasolja. Kttt
talajon jobb a traktor kapaszkodokepessege, ha a kereknyomon a V szarai a haladasi iranyba mutatnak. A hajtas
nelkli els kerekek gumiabroncsai kisebb atmerjek, IutoIelletk krkrsen, a menetirannval
parhu:amosan bordazott a fobb kormanvo:hatosag erdekeben. Hajtott mells kerekeken a hatso kerekekehez
hasonlo bordazatu kpenyeket hasznalnak.
2.1.1.1.5.2. NyomtvIIts
A korszer gumikerekes traktorok szeles kr alkalmazhatosaga megkveteli a traktor nvomtavanak
allithatosagat. Erre ketIele megoldas adodik: a kerekek kihu:asa/betolasa es a kerektarcsak megforditasa.
A mellso kerekek nvomtavallitasa az elso hid hosszanak valtoztatasaval trtenhet (20. abra). Az allitas nem
Iokozatmentes, a nyomtav csak diszkret ertekeket vehet Iel. A hatso kerekek nvomtavolsaga ugy allithato, hogy
azok a kerektengelyen kihu:hatok, illetve betolhatok.
NyomtvIIts
36
20. bra - A mells nyomtv lltsa
Fkberendezsek
37
2.1.1.1.6. Fkberendezsek
A Iekberendezes Ieladata a traktor sebessegenek cskkentese, a traktor megallitasa es allo helv:etben valo
rg:itese. A Iekberendezesnek lehetve kell tennie a leheto legnagvobb lassulast, valamint a traktor stabilitasat
a feke:es alatt es a potkocsis farms:erelvenv feke:eset becsuklas nelkl.
A Ientiek erdekeben a jarmveket ketfele fekkel kell ellatni, amelyek egvmastol fggetlenl mkdnek. Ezek: az
:emi fekberende:es (labfek), amely a traktoroknal a ket hatso kerekre hat, es a rg:itofek (ke:ifek), amelynek a
jarm egvik tengelven levo valamennvi kereket feke:nie, illetve rg:itenie kell.
A kerekeken kivl meg egy Iekezesi lehetseg all rendelkezesnkre: a motorfek. A kerekIekek tartos,
sznetmentes hasznalata eseten a Iekszerkezetek jelents mertekben felmelegednek es ennek kvetkezteben
deformalodnak, mivel a jarm mozgasi energiaja a Iekezes soran hove alakul at a surlodas kvetkezteben. Ha a
sebessegvaltot alacsonv sebessegfoko:atba kapcsoljuk, akkor a motor Iordulatszamaval egytt annak belso
surlodasa es kompress:ios munkafa is megno, ez pedig jelents nagysagu feke:o ellenallast kepez.
Mezgazdasagi ergepeken kerekIekszerkezetkent az alabbi Iekszerkezeteket hasznaljak:
szalagIek,
belspoIas dobIek,
tarcsas Iek.
S:alagfeket elssorban rg:itofekkent hasznalnak. Szerkezetk egyszer, Iekez hatasuk intenziv.
A belsopofas fekeket a IekpoIak mkdtetese alapjan az alabbiak szerint klnbztetjk meg:
mechanikus,
hidraulikus es
pneumatikus (legIek).
A mechanikus dobfek (21. abra) szerkezeti reszei: Iekpedal (1), Iekrudazat (2), Iekkar (3), Iekkulcs (4), Iekdob
(5), IekpoIak (6) es Iekrugo (7). Ennel a Iekberendezesnel a fekpofakat a tengelye krl elIorgathato fekkulcs
szoritja a fekdobho:. A Iekkulcsot a IekpoIak ket vege kze helyezik el. A surlodas nvelesere a IekpoIakra
nagy tapado hatasu, sajtolt fekbeteteket s:egecselnek vagy ragas:tanak. Ha a Iekpedalt nem nyomjuk, a
fekrugok a fekpofakat egymashoz sszehuzzak, igy azok a fekdobtol eltavolodnak es a fekhatas megs:nik. A
Iekpedalt egy masik rugo huzza vissza alaphelv:etbe.
Fkberendezsek
38
21. bra - Mechanikus mukdtetsu dobfk
A hidraulikus mkdtetes dobfek Iekszerkezete (22. abra) hasonlit a mechanikus mkdtetes Iekekehez, a
klnbseg a fekek mkdteteseben van. A IolyadekIekeknel a Iekpedaltol a Iekig a Iekez ert fekfolvadek
tovabbitja. A IolyadekIek a kvetkez Ibb szerkezeti elemekbl all: fofekhenger (2), kerekfekhengerek (5) es
fekcsvek. A IIekhenger Ielett helyezkedik el a fekfolvadektartalv (1), amelyben a Iekert tovabbito
munkakzeg, a fekfolvadek Ioglal helyet. Nagyon Iontos, hogy a fekrends:er mindig legmentes legyen, mert a
leveg sszenyomhato es jelenlete megakadalyozza a fekero tovabbadasat. A IekIolyadek specialis Iagyallo, jo
kenkepesseg, glkonol alapu Iolyadek, amely a Iekrendszer gumi alkatres:eit nem tamadja meg. Olajat vagy
olajszarmazekot a Iekrendszerbe tlteni szigoruan tilos, mert az a Iekberendezes gumi alkatreszeit tnkreteszi!
Fkberendezsek
39
22. bra - A folyadkfk felptse
A Iekrendszer mkdese a hidraulikus eroatvitel elven alapszik, nevezetesen a Iolyadekok azon tulajdonsagan,
hogy a folvadekokra hato nvomas :art rends:erben minden iranvban egvenletesen es ves:tesegmentesen hat. A
hidraulikus eratvitel ezen mkdesi elvebl adodik a kiegvenlites tkeletes megoldasa is.
A hidraulikus Iek mkdese: a pedalhoz (4) kapcsolt IIekhenger (2) es az egesz rendszer a IIekhenger Ieletti
IekIolyadektartalybol (1) allandoan legmentesen Ieltlttt allapotban van. A IIekhenger dugattyujanak (3)
elmozdulasa elszr a IekIolyadektartaly tltnyilasat zarja, majd a kettos viss:acsapo s:elepen keres:tl a
kerekeknel elhelyezett kerekfekhengerekbe (5) nyomja a IekIolyadekot. A ketts visszacsapo szelep azert
szkseges, hogy a vezetek mindig legtelenitett legyen.
A Iekszerkezetnel a kvetkez hibak Iordulhatnak el:
leveg kerlhet a rendszerbe,
tmitetlenseg miatt a IekIolyadek elIolyik.
A pneumatikus mkdtetes fek kizarolag legnvomassal mkdik. A vezetnek nem kell feke:oerot kiIejtenie,
csak a ve:erlos:elepet mkdteti. A szkseges leveg legtartalyban all rendelkezesre, amelyet a kompress:or
tart allandoan nvomas alatt. A fekpedal lenvomasaval megnyilik a sritett levego utja a legkamrakho:, amely a
fekkulcs elmo:ditasaval mkdteti a dobfeket.
Ha a vezet visszaengedi a Iekpedalt, a ve:erlos:elep el:arfa a levego utfat a tartalvbol a fekrends:er fele,
ugyanakkor a fekrends:erbol leeres:ti a levegot es igy a rends:ert fes:mentesiti. Mivel a leveg nyomasa
minden Iekre egyenl ervel hat, ez a Iekrendszer is jol megoldja a fekkiegvenlitest anelkl, hogy ehhez kln
berendezesre lenne szkseg. A legtartaly 2040 Iekezeshez elegend levegt tarol. Ez azert szkseges, hogy
egyreszt a fekero ne fggfn a motor fordulats:amatol, s igv veletlenl leallo motornal is bi:tosithato legven a
fekhatas, masreszt a legtartalv a fekrends:ernek egv allando, a legfogvas:tasra kevesse er:ekenv levegoellatast
bi:tosit.
LegIekkel ellatott gepjarmvet csak akkor szabad elinditani, amikor a legnyomas a legtartalyban eleri a
megIelel 0,40,8 MPa nyomaserteket. Ez a s:erelvenvfalon elhelve:ett manometerrel (legnvomasmerovel)
ellenori:heto. A mszer altalaban ket mutatoval rendelke:ik. Az egyik a tartalvban uralkodo nvomast, a masik a
feke:eskor a fekrends:erben uralkodo nvomast mutatja.
A potkocsi feke:esere egyvezetekes rendszert alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy ugvana: a legve:etek s:olgal a
Fkberendezsek
40
potkocsi tartalvanak feltltesere es a feks:erke:et mkdtetesere. A Iekpedal nyugalmi helyzeteben (ilyenkor
nincs Iekezes) a kompress:or a fektmlon es a: elos:tos:elepen keres:tl tlti a potkocsi legtartalvat.
Fekezeskor a potkocsi feks:elepen keres:tl a fektmloben uralkodo nvomas lefuf, ugvanakkor a feks:elep a
fektartalvbol nagvnvomasu levegot enged a kerekfekkamrakba, amelvek a fekeket mkdtetik. A potkocsin
elhelyezett elos:tos:elep ve:erli tehat a feks:erke:etet. Ha a potkocsi les:akad, akkor a tltove:etek is elszakad,
es a hirtelen nyomascskkenes hatasara a: elos:tos:elep ilven esetben mkdteti a potkocsi fekeit.
A kisebb nsulyu es terhelhetseg potkocsikat rafutofekkel szerelik Iel. A raIutoIek mechanikus fek.
Mkdese: a vontato lassulasakor a potkocsi vonorudjaval tolni ke:di a vontatot. A mkdtetszerkezet a
vonorudba van beepitve: a nyomoer hatasara a vonorud rugoero elleneben sszenyomodik es a mkdtet
rudazaton keresztl beIekezi a potkocsit. Tolataskor a raIutoIeket egy kar segitsegevel ki kell kapcsolni, mert
enelkl a potkocsi kerekei a tolatas megkezdesekor azonnal beIekezdnek.
2.1.1.1.7. Fggeszt- s vonszerkezet
A traktor es a munkagep kztti kapcsolat megoldasai a kvetkezk lehetnek:
Iggesztett,
Ielig Iggesztett,
vontatott,
raszerelt.
2.1.1.1.7.1. Fggesztszerkezet
A munkagep ergephez valo fgges:tett es a felig fgges:tett csatlakoztatasa a traktor fgges:tos:erke:etenek
segitsegevel trtenik. A traktor es a Iggesztett munkagep sszekapcsolasara a harompont-felfgges:tes
fgges:tos:erke:etet hasznaljak. A Iggesztszerkezet tulajdonkeppen ket I reszbl all: az egyik a rudakbol
allo karrends:er, amely a munkagepet a traktorhoz csatlakoztatja, a masik az emelos:erke:et, amely a
hidraulikas:ivattvubol, a ve:erlos:elepbol es a hidraulikus munkahengerbol all.
A Iggesztszerkezet (23. abra) karrendszere: a felso, csavarorsoval allithato hosszusagu tamas:torud (1) es a
ket also, a hidraulikaval emelheto es sllves:theto fgges:tokar (2). A ket kar kzl az egyik altalaban a
menetirany Iele nezve a jobb oldali magassaga csavarorso segitsegevel szinten allithato. A Iggesztszerkezet
csavarorsokkal trten allitasaval lehet a kapcsolt munkagep hoss:- (felso tamas:torud) es keres:tiranvu (fobb
also fgges:tokar) vi:s:intesseget beallitani.
A ket Iggesztkar a traktor vonoerefet szarmaztatja at a munkagepre. Ezeket a fgges:torudak (3) kapcsoljak
ssze a hidraulikus emeloberende:essel.
Fggeszt- s vonszerkezet
41
23. bra - Hrompont bektsu hidraulikus fggesztberendezs
A Iggesztrudak egy-egy emelokarho: (4) kapcsolodnak. Az emelkarok kzs tengelyen, az emelotengelven
helyezkednek el. A tengely elIorgatasaval lehet a munkagepet emelni, illetve sllves:teni. A tengely elIorditasat
a hidraulikus munkahenger vegzi.
A Iggesztkarokat a traktor alvazaval a fobb es a bal oldali fes:itolancok (5) ktik ssze. A lancok hosszat a
lancba epitett lakatanvaval lehet valtoztatni. A lancokkal:
egyes munkak vegzesehez szkseges Iggesztkar-oldalmerevitest,
a Iggesztkarok szkseges oldaliranyu jatekanak behatarolasat
es a Iggesztett munkagep es a traktor egytengelysegenek beallitasat lehet elvegezni.
A Iggesztberendezest a traktor hatso reszere szerelik, de az uj, korszer traktorok mellso
fgges:toberende:essel es TLT-vel is rendelkeznek.
Fggesztszerkezet
42
A hidraulikus emelberendezest a 24. abra szemlelteti. A tartalybol (1) a hidraulikafolvadekot
fogaskereks:ivattvu (2) tovabbitja a hidraulika ve:erlos:elepehe: (3). Ez a hidraulikaolajat allasatol Iggen
vagy a hidraulikus munkahengerbe (4), vagy viszsza az olaftartalvba iranyitja. Emeleskor a vezerlszelep a
nagynyomasu hidraulikaolajat a munkahengerbe iranyitja, ahol a nyomas a dugattyut felemeli. A dugattvu az
emeltengellyel csuklosan kapcsolodik, es elmozdulasaval a traktorhoz csatlakoztatott munkagepet megemeli.
Fggesztszerkezet
43
24. bra - A hidraulikus emelberendezs
Fggesztszerkezet
44
A Iggesztszerkezet merete a traktor teljesitmeny-kategoriajanak Iggvenye.
I. kategoria 35 kW,
II. kategoria 3585 kW,
III. kategoria 85 kW.
Az I. kategoriaba tartozo Iggesztszerkezeteket gyakorlatilag a keskenv nvomtavu kerti traktorokra szerlik. A
nagyobb kategoriaba tartozo traktorok Iggesztberendezeseinel a karok, illetve a rud bektesi pontjainak
tavolsaga nagyobb, tehat nem minden traktorho: lehet egv adott fgges:tett munkagepet csatlakoztatni.
2.1.1.1.7.2. Vonszerkezet
A vontatott munkagepek egesz sorat lehet a traktor kapocslecehe: csatlakoztatni. A kapocslecet a traktor ket also
Iggesztkarjanak gmbcsukoiho: rgzitik. A kapocslecen Iuratok vannak, a munkagepek vonorudfat csaps:eg
segitsegevel kapcsoljak a kapocslec valamelyik Iuratahoz (25. abra). Kardantengely hajtotta munkagepek
hasznalata eseten a kapocslecet olyan melyre kell leengedni, hogy a kardantengely biztonsagosan elIerjen. A
potkocsit nem a kapocslechez, hanem a traktor vonos:erke:etehe: kapcsoljak. A vonoszerkezet vagy
automatikus, vagy csaps:eg-villas kialakitasu. Az abran bemutatott vonoszerkezet csaps:eg-villas.
Vonszerkezet
45
25. bra - A traktor vonszerkezetei
2.1.1.1.7.3. A rszereIt munkagpek
A ras:erelt munkagepeket a traktor ket tengelve k:e, egyes esetekben a mellso tengelv ele s:erelik. A
csatlakoztatas szamara olyan mszaki megoldast kell talalni, hogy azt a traktorvezet egyedl el tudja vegezni.
2.1.1.1.8. VezetfIke
A korszer traktorok vezetIlkevel vannak Ielszerelve. A Ilke Ieladata, hogy megovja a vezett az idofaras
vis:ontagsagaitol (ers napstes, es, ho, Iagy), a munkaIolyamatokbol ered :afterhelestol, porterhelestol,
valamint nvenyvedelmi munkak vegzese eseten a permete:os:erek beleg:esetol. Magaban a vezetIlkeben a
klnbz kezelszervek ergonomiai s:empontok Iigyelembevetelevel nyernek elhelyezest. A beepitett
ms:ere:es es a fedel:eti s:amitogep nem elsrsorban kenyelmi igenyeket elegit ki, hanem a minsegi
munkavegzes Ielteteleit biztositja. A ve:eto eletet ovfa a borulasvedo keret, amelynek Ieladata borulaskor a
Ilke megvedese az sszegyrdestl.
2.1.1.2. KInIeges rendeItets (kertszeti) traktorok
A klnleges rendeltetes, kerteszetekben hasznalt, specialis traktorok ket I csoportba sorolhatok be:
A rszereIt munkagpek
46
Kistraktorok Hidastraktorok
motoros kapa, szimmetrikus
egytengely traktor, also motorelhelyezes,
kettengely traktor Iels motorelhelyezes,
ketkerek-hajtasu, aszimmetrikus.
negykerek-hajtasu,
lanctalpas kertitraktor.
2.1.1.2.1. Kistraktorok
Ezt a traktortipust a kerteszeti kistermelk, kertepitk, kommunalis zemek es kerteszetek kis volumen kerti
munkakra, bels anyagmozgatasra, termesztberendezesek bels munkalataira hasznaljak. Alkalmazasukra meg
olyan helyeken is sor kerl, amelyeket nagyobb gepekkel nem lehet megkzeliteni.
Motortelfesitmenvk max. 25 kW. A jelzett teljesitmenykategoria Iels reszebe tartozo gepek Ielepitese az
univer:alis traktorokevel megegyezik.
A motoros kapak olyan, kis motorteljesitmeny, altalaban kettem Otto-motorral ellatott kerti eszkzk,
amelyek alkalmazasa elssorban hobbikertekben es kismeret diszkertekben ajanlhato. Munkaeszkzk rotacios
kapa, amely meghajtasat kzvetlenl attetel nelkl vagy kzvetve, Iogaskerek-attetelen at a motor Itengelyerl
kapja a kzbeiktatott rpsulyos nmkd tengelykapcsolon keresztl. Ennek a tengelykapcsolonak az az
elnye, hogy mkdtetesehez kln kezelkar nem szkseges, mig hatranya, hogy csak jol beallitott alapgaznal
old, illetve kopasakor csak nagyobb Iordulatszamnal kapcsol be. A rpsulyos tengelykapcsolot a 26. abra, a
lehajtast pedig a 27. abra szemlelteti.
Kistraktorok
47
26. bra - Rpslyos tengelykapcsol
Kistraktorok
48
27. bra - Motoros kapa vglehajtsa
Az egvtengelves kistraktor (28. abra) elnevezese regebben kerti traktor volt. Eleinte csak motoros kapakent,
illetve talafmarokent hasznaltak, de ma mar egesz sor munkagep zemeltetesere alkalmas. Munka kzben ezt a
gepet is szarvakkal iranyitja a mgtte gyaloglo dolgozo. A hatranyulo kezelszarvakon talalhatoak a
kezelIogantyuk, kezelkarok es a motor leallitasara szolgalo, motorgyujtast rvidre zaro gomb. A munka
termeszetenek megIelelen az iranyitokarok allithatoak.
Kistraktorok
49
28. bra - Egytengelyes kistraktor
Az egytengelyes kistraktor motorja altalaban 24 kW kztt karburatoros, leghteses, kettem vagy negytem
Otto-motor, mig 4 kW motorteljesitmeny Iltt mar dizelmotoros valtozatok is elIordulnak. A motort a
Itengelyere szerelt ventilator altal keltett legaram hti. A jarokereket a surlodotarcsas tengelvkapcsolo utan
kzbeiktatott 23 elore foko:attal es 1 hatrameneti foko:attal rendelkez sebessegvalto altal meghajtott csiga-
vagy csavarkerekes haftom hajtja. Bar az ilyen hajtomvek hatasIoka rosszabb, alkalmazasukat jelen esetben a
szkseges lassito attetel egyszerbb megvalositasa indokolja. A rosszabb atteteli hatasIokbol ered hajtasi
veszteseg a kis teljesitmeny miatt nem jelents.
Merev tengellvel ktik ssze a kis teljesitmeny gepek farokerekeit, ebben az esetben Iordulaskor a kerekek
csus:nak.
A kiegvenlitomves (differencialmves) lehaftas elnye a csus:as nelkli kanvarodas, hatranya, hogy
egvenlotlen kerekterheleskor a: egvik kerek knnven elkapar. Ezt a hatranyt differencial:arral lehet
kikszblni, amit viszont arnvel hatasa miatt csak igenyesebb berendezeseken talalhatunk meg.
A sebessegIokozatok szamanak nvelesere foko:at nelkli, un. variatoros haftast szoktak alkalmazni (29. abra).
Ennel a meghajtasnal a hafto eks:if kupos tarcsak k:tt fut, s a s:oms:edos feltarcsak egvmastol valo tavolsaga
allithato. A tengelyeken a tarcsaIelek egymastol valo tavolsagat valtoztatva egymassal sszhangban nvelve
az egyik, illetve cskkentve a masik tengelyen valtozik az eks:ifnak a tarcsan halado sugara es evvel az
attetel is. A tarcsak egymastol valo tavolsagat a kormanyszarvakon elhelyezett emelokarral lehet beallitani es
rgziteni. A Ient leirt berendezessel a 015 km/h kztti sebesseget Iokozatmentesen lehet beallitani.
Kistraktorok
50
29. bra - Varitoros hajts
Az egytengelyes traktorok elonve a sokoldalu Ielhasznalhatosag. A klnbz szelessegben allithato rotacios
mvelos:ers:ammal alkalmasak sork:mvelesre, atszerelve nt:os:ivattvuk meghaftasara, tltgetesre,
magagv-elokes:itesre, kultivatoro:asra, permete:esre, potkocsival Ielszerelve belso s:allitasra, telen kotro-
vagy maroszerszammal Ielszerelve hoeltakaritasra, ujjas vagy Iorgokaszaval Ielszerelve fnvirasra.
Hatranvuk, hogy a kezeleskhz viszonylag nagy Iizikai erkiIejtesre van szkseg. Egyensulyban tartasukhoz
klnbz, tmegket nvel potsulvok allnak rendelkezesre.
Nagvobb menetsebessegeknel kezeljk vagy lessel ellatott segedalva:on, vagy a hozzajuk kapcsolt
egvtengelv potkocsin helyezkedik el.
Kettengelves kistraktor (keskenv nvomk: traktor). Ezeket a traktorokat termesztberendezesekben,
parkokban, hazikerttarsulasokban, keskeny sorkz szlltetvenyekben, trpe- es bogyosgymlcsskben
hasznaljak. A szlltetvenyek szk sortavolsaganak visszaallitasaval jelentsegk ujbol nvekszik.
A hajtott kerekek szama szerint ket- es negvkerek-haftasu kistraktorokat ismernk.
A ketkerek-haftasu kistraktor nyomtavolsaga 0,91,1 m kztti. Ilyen meretek mellett a biztos vezetes es a
nvenyzet vedelmenek szempontjait is Iigyelembe veve az 1,41,6 m sorkz ltetvenyekben mar
biztonsaggal alkalmazhatok. Motorteljesitmenyk 410 kW kztti, kialakitasuk nagyban hasonlit az univer:alis
Kistraktorok
51
traktorokera (30. abra).
Elonvk, hogy a vezetnek nem kell a traktor utan gyalogolnia, igy a sebesseghatarok nincsenek korlatozva.
Hatranvuk, hogy adhezios tmegk kicsi, igy vonoerejk is korlatozott. A meghajtas nelkli els kerekek
kormanyzasa kis meretk miatt nehezebb.
30. bra - Ktkerk-hajts kistraktor
A negvkerek-haftasu kistraktorok Ielepitese pontosan kveti a kzel egyIorma kerekekkel rendelkez
negvkerek-haftasu univer:alis traktorok Ielepiteset (31. abra). A negykerek-hajtasu kistraktorok kormanyzasa
altalaban i:elt kormanv:as, ami jobb Iordulekonysagot biztosit. Ennel, a hagyomanyostol elter kormanyzasi
modnal a traktor ellso es hatulso res:et csukloval ktik ssze, Iordulaskor a traktor ezen csuklo menten
,megtrik. A csuklo sikjaban talalhato a mells kerekeket hajto kardantengelv. Az izelt kormanyzassal
elerhet, hogy az els resz a hatso reszhez kepest akar 45-kal is elIorduljon.
Kistraktorok
52
31. bra - Izelt kormnyzs ngykerk-hajts kistraktor
A 32. abra a bal oldali hatso Ieltengelyrl megvalositott mellskerek-hajtast mutatja be. Az els es a hatso hid
kztt a ketcsuklos kardantengelv hozza letre az sszekttetest, amely a hatso hajtomhazban lev
kupIogaskerek kikapcsolasaval szntethet meg. Ezt a megoldast olyan traktortipusoknal alkalmazzak,
amelyeket mind ketkerek-, mind negvkerek-haftassal lehet zemeltetni. A negykerek-hajtasu traktorok vontatasi
tulajdonsagai sokkal jobbak, mint a ketkerek-hajtasuake.
Kistraktorok
53
32. bra - Ngykerk-hajts kardntegely-thajtssal
A lanctalpas kistraktorok hasznalata nagyon ritka. Kis sortavolsagu szlltetvenyekben szoktak alkalmazni,
de menetsebessegk korlatozott volta miatt nem tudott elterjedni.
2.1.1.2.2. Hidastraktorok
A hidastraktornak tbb valtozata ismeretes. Alkalmazasukra a Iaiskolai mveletek es a szlmveles egyes
munkaIazisainak vegzese soran kerl sor elssorban. Az elnevezes onnan ered, hogy a traktor egy vagy tbb
nvenysort hidal at, nagy hasmagassaga miatt (150200 cm) a nvenysor Iltt halad.
2.1.1.3. Eszkzhordoz traktorok
Konstrukcios kialakitasukat a vezet munkavegz szervekre valo ralatasanak javitasa motivalta. Ezeknel a
gepeknel az ergep es a raszerelt munkagepek majdnem egy k:s egvseget alkotnak. Elterjedesknek hatranya
es egyben gatja, hogy minden traktorgyar a sajat eszkzhordozo traktoranak vazszerkezetehez megIelel
munkagepsorozatot keszit, amely aztan mas ergepekhez nem hasznalhato. Ujabban a gyartok mar trekszenek
bizonyos kzs szabvanyok elIogadasara.
Az eszkzhordozo traktorok elssorban az alva: kialakitasaban ternek el az univerzalis traktoroktol. A motor a
sebessegvaltoval egybe van epitve, ezt a tmbt a hajtott kerekek Iltt helyezik el az adhezios tmeg nvelese
erdekeben. A mells tengelyt a hatsoval csova: kti ssze, ezert ezeket a traktorokat csova:as traktoroknak is
hivjak.
2.1.1.3.1. KzpgerendeIyes eszkzhordoz traktor (33. bra)
Hidastraktorok
54
33. bra - Kzpgerendelyes eszkzhordoz traktor
Ennel a traktortipusnal a vaz negv:et keres:tmets:et :art s:elvenv (cso). A csvaz Iels reszen Iuratsort
talalunk, ezek segitsegevel rgzitik a munkagepeket a gerendelyhez. Legtbb esetben a munkagepet kln va:on
helyezik el, amelyet csatlakoztataskor csak a traktor ala kell tolni es a gerendelyhez kell rgziteni. Az reges
csvaz also reszeben vezetik a kormanvrudat. A mellso tengelv a vazszerkezeten elore-hatra allithato, igy
munkagep nemcsak a ket tengelv k:e, hanem a traktor elefere, a mellso tengelv ele is szerelhet. Ily modon
lehetseg nyilik egyszerre tbb munkagep Ielszerelesere es igy kombinalt munkaveg:esre. Fenti modszerrel a
munkamenetek szama es igy a talaj karos tmrdese cskkenthet.
A motor zart egyseget alkotva helyezkedik el a csvaz kiszelesed reszen. Az eszkzhordozo traktor
hasonloan az univerzalis traktorokhoz egy sor olyan szerelvennyel is rendelkezik, amely arra hivatott, hogy
megknnyitse a gepkezel munkajat. Ezek kze tartozik a kerekfordulats:ammal aranvos fordulats:amu
telfesitmenvleado tengelv (TLT), a sebessegfoko:atok nagv s:ama, a ke:elokarok es a kormanvs:erke:et
athelve:hetosege.
2.1.1.3.2. OIdaIgerendeIyes eszkzhordoz traktor
Felepitese az elzleg ismertetett megoldashoz hasonlit azzal a klnbseggel, hogy ket parhu:amos, a gep ket
s:elen elhelve:ett csotarto letesit sszekttetest a mells es a hatso tengely kztt. A munkagepeket a csvaz
aljan vegighuzodo, Iuratokkal ellatott laposacel tartoho: rgzitik. A mells tengely a csvazat sszekt
keres:ttarto alatt helyezkedik el. A ket tengely kztti tavolsagot ennel a megoldasnal nem lehet valtoztatni.
Az eszkzhordozo traktorokat klnsen :ldsegtermes:to :emekben lehet jol kihasznalni, a sorkzmvel
munkaknal ugyanis a kultivatort kormanyozo munkasra ekkor nincs szkseg.
2.1.1.4. LnctaIpas traktorok
A lanctalpas traktorok faros:erke:etkben es ebbl ereden a kormanv:as modfaban klnbznek a kerekes
traktoroktol. Az ilyen ergepek jaroszerkezetet a ket oldali lanctalpak alkotjak. A kormanyzas nem
kormanvkerekkel, hanem botkormanvokkal trtenik, a megIelel kapcsolokar hatrahu:asaval. A haftas
OIdaIgerendeIyes
eszkzhordoz traktor
55
megs:akitasa es az azt kvet s:alagfekes feke:es kvetkezteben a lanctalp lelassul, majd leall. A
nagyteljesitmeny lanctalpas traktorok kormanytengely-kapcsolojanak oldasat hidraulikus s:ervoberende:es
vegzi, mert oldasukhoz olyan nagy er kell, hogy annak gyakori mkdtetese a vezett Iizikailag tulzottan
igenybe venne. Ezeknel a gepeknel a botkormanyt kormanvkerek is helyettesitheti. A traktort ugy lehet
elIorditani, hogy a motor az egyik lanctalpat lassabban forgatfa, mint a masikat. A kanvar oldali lanc all, es
csak a klso lanc haft, akkor a traktor a bels lanc krl, szinte helvben Iordul. A Iordulasi sugar ilyenkor a
traktor nvomtavolsagaval egvenlo.
A faros:erke:et meghajtasat a hatso lanckerek vegzi. A traktor sulyat a hordo:ogrgok viselik. A lanctalp elejen
helyezkedik el a lanckerekhe: hasonlo meret fes:itokerek (34. abra).
34. bra - Lnctalpas traktor jrszerkezete
A kormany-tengelykapcsolok a vezet eltt elhelyezett jobb es bal oldali kapcsolokarral (botkormannval)
kikapcsolhatok.
2.1.2. A traktorok zemeItetse
A traktorok teljesitmenyet a motortelfesitmennvel jellemzik. A valosagban a traktor altal leadott telfesitmenv
ennel mindig kisebb. A motortelfesitmenv es a traktortelfesitmenv kztti klnbseg a ves:teseg.
2.1.2.1. Vesztesgek a traktor zemeItetse sorn
A traktor zemeltetese soran a kvetkez vesztesegekkel kell szamolnunk:
atteteli veszteseg,
grdlesi veszteseg,
csuszasi veszteseg,
emelked okozta es
gyorsulasi veszteseg.
A traktorok zemeItetse
56
Az atteteli ves:teseg elidezje az eratviteli szerkezetekben lev fogas- es lanckerekek, valamint csapagvak
surlodasa. Ez a teljes terheleshez kzeli esetekben a motor pillanatnyi un. N :emi telfesitmenvenek kb. 10-a.
Az atteteli veszteseg levonasa utan visszamarado traktorteljesitmeny az Nk kerektelfesitmenv. Ez a teljesitmeny
all rendelkezesre a hajtott kerekek tengelyen az nvontatas es a vonoero-kifeftes celjara.
A kerektelfesitmenv es az :emi telfesitmenv kztti viszonyt az pa atteteli hatasfok Iejezi ki:
nvontatasra a traktor kerekteljesitmenyebl a grdlesi, a gvorsitasi es az emelkedobol adodo ves:tesegek
legyzesen tul tovabbi teljesitmenyt hasznal.
Grdlesi ves:teseg kerekes traktoroknal a kerek es az uttest, illetve talaf, lanctalpas traktoroknal pedig a
kerekek es a lanctalp kztti grdlesi ellenallas kvetkezteben lep Iel. Grdles kzben a talaf vagy a kerek,
esetleg mindketto, deIormaciot szenved. Ehhez a deIormaciohoz Ielhasznalt vonoerot nevezzk Fg grdlesi
ellenallasnak.
Fg mk g f
ahol:
mk a kerekekre nehezed tmeg |kg|,
g nehezsegi gyorsulas |9,81 m/s2|,
I a grdlesiellenallas-tenyez.
A grdlesiellenallas-tenyez a talaf s:erke:etetol, mvelesi modfatol, nedvessegi allapotatol es a kerek
kialakitasatol Igg. A kis kerek grdlesiellenallas-tenyezje la:a talafon mindig nagvobb, mint a nagve. Az
ellenallas-tenyez erteljesebben cskken, ha a kerekatmert nveljk az abroncs szelesitese helyett. Az 1.
tabla:atban lathato, hogy a gumikerek grdlesiellenallas-tenyezje s:ara: talafon kedve:obb, mint a lanctalpe;
nedves talajon mindig nagyobb, mint szarazon. Laza talajon a guminyomas cskkentesevel n a felfekvo fellet
es igy javulnak a grdlesi viszonyok szantoIldn ezert 0,080,1 MPa guminyomassal celszer a traktort
zemeltetni. Szilard uttesten azonban indokolt a kerekabroncsokban a nyomas nvelese. Ennek oka, hogy a
puha abroncs deIormacioja a gumi felmelegedeset oko::a, ami telfesitmenvves:teseget es a gumi
elettartam-cskkeneset okozza.
Terep Gumikerek Lanctalp
Szaraz aszIalt 0,02
Szaraz Ild 0,04 0,06
Friss szantas 0,18 0,06
lepedett szantas 0,12 0,08
Vesztesgek a traktor
zemeItetse sorn
57
Nedves tarlo 0,10 0,08
Szaraz homok 0,20 0,15
1. tblzat - Traktorkerk grdlsiellenlls-tnyezi
A grdlesi ellenallas es a traktor tmegenek ismereteben a grdlesitelfesitmenv-ves:teseg.
Ng Fg v
ahol:
v a traktor haladasi sebessege |m/s|.
A gvorsitas telfesitmenvs:kseglete a menet kzbeni sebessegvaltozasbol adodik. Ez a traktornal szinte
jelentektelen, de teher- es szemelygepkocsiknal aranyaiban az egyik legjelentsebb tenyez:
Fa m a
ahol:
m a jarm tmeg |kg|,
a a jarm gyorsulasa |m/s2|
es ezzel a gvorsitasitelfesitmenv-s:kseglet.
Na Fa v
Mivel gyorsitas kzben a jarm sebessege allandoan valtozik, vele aranyos az Na erteke. A legnagyobb ertek a
vegsebesseg behelyettesitesevel adodik.
Csus:asi ves:tesegek. A traktor elrehaladasa a hajtott kerekek es a talaj kztti tapadason/surlodason alapul. A
traktor hajtott kerekei ugyanis mindig tbbet Iordulnak, mint ami a megtett utbol es a kerek atmerjebl
elmeletileg adodna. A la:a talaf a kerek alatt mind fggoleges, mind vi:s:intes iranvban tmrdik, mig a
s:ilard utfellet es a kerek k:tt csus:as lep fel.
Ezen ket jelenseg egyttes eredmenye a csus:as (s:lip). A csuszas erteke s:a:alekban kiIejezve, azonos uthossz
megtetelehez szkseges kerekIordulatokat sszehasonlitva:
ahol:
n a tenyleges kerekIordulatszam |1/min|,
no az elmeletileg szkseges kerekIordulatszam |1/min|.
Vesztesgek a traktor
zemeItetse sorn
58
Ha nem az ut hosszat, hanem a kerekIordulatok szamat tartjuk allandonak, akkor a csuszas:
Ebben az esetben so az azonos kerekIordulatra es, elmeletileg megteheto, s pedig a tenvlegesen megtett ut
hoss:at jelenti.
A csus:as nagysaga a vonoern es a talajminsegen kivl a kerek alakfatol, meretetol es a raeso terhelestol
Igg. Kerekes traktoroknal a csuszas nagysaga 1020, de laza homokon ennel nagyobb, hataresetben 100 is
lehet. Ekkor a kerek a traktor allo helyzeteben prg, elrehaladas nincs, a traktor beassa magat. A traktor
jarokerekeinel (nem hajtott mells kerekek) szinten lehet csuszas, de ez ellentetes ertelm, mert a kerek
tenylegesen kevesebbet Iordul, mint amennyi a megtett utbol elmeletileg kvetkezne.
Lanctalpas jaroszerkezetnel a csuszas a 10-os erteket ritkan haladja meg.
A csus:asitelfesitmenv-ves:teseg.
Ncs N pa o
Az emelkedo oko:ta ves:teseg az nvontatasra Iorditott teljesitmeny nvekedeset okozza. Az emelkedn IelIele
halado traktor tmegereje leftoiranvu es leftore meroleges komponensekre bonthato (35. abra). A lejtiranyu, m
g sino sszetev lefele hu::a a traktort, legyzesehez azonos nagysagu, ellentetes iranyu vonoero szkseges.
Vesztesgek a traktor
zemeItetse sorn
59
35. bra - Traktor az emelkedn
Az emelkedobol adodo telfesitmenvves:teseg szamszer erteke az:
Ne m g v sino
sszeIgges segitsegevel hatarozhato meg. A gyakorlatban az emelked merteket nem fokban, hanem
s:a:alekban szokas megadni. Az emelkedot ennek megIelelen az emelkedesi s:g tangensekent ertelme:hetfk,
tehat a 45-os emelked 100-os. A gyakorlatban nem kvetnk el nagy hibat a leftesi s:g fokertekenek
kiszamitasakor, ha a s:a:alekban megadott emelkedes erteket kettovel os:tfuk.
Az emelkedn IelIele halado traktor teljesitmenyvesztesegei leIele haladaskor elvileg telfes eges:eben
viss:aterlnek, de azt nem tudjuk hasznositani, mert a lejtmenetben adodo plusz teljesitmenyt feke:essel
rends:erint felemes:tfk.
A Ienti vesztesegek legyzesehez Ielhasznalt teljesitmenyeket nvontatasiteljesitmeny-vesztesegeknek
nevezzk. E vesztesegek kzl traktoroknal a grdlesi, a csus:asi es az emelkedo oko:ta ves:tesegek a
legjelentsebbek.
2.1.2.2. A traktor vonhorog-teIjestmnye
Annak a traktornak a motorja, amely csupan az nvontatasi vesztesegeket Iedezi, elegtelen teljesitmeny, mert
munkat vege:ni nem kepes. A traktor motorjanak mindig nagyobb teljesitmennyel kell rendeznie, mint az
nvontatasi vesztesegek sszege.
A vontatast vegz traktor Nv vonohorog-telfesitmenvet az alabbiak szerint lehet meghatarozni:
Nv N (Na Ng Ncs Ne).
Az sszeIggesben a gyorsitasi vesztesegeket elhanyagoltuk. A vonohorog-telfesitmenv kzvetlenl a
vonoerobol es a haladasi sebessegbl hatarozhato meg:
Nv Fv v.
A vonohorog-telfesitmenv es az :emi telfesitmenv kztti viszonyt az pv vontatasi hatasfok Iejezi ki:
A vontato legIontosabb jellemzje a vontatasi hatasfok. Nagysaga a faros:erke:ettol es a talafvis:onvoktol Igg.
A gyakorlatban elIordulo vontatasihatasfok-ertekeket a 2. tabla:at tartalmazza.
Terep
Vaskerek
kapaszkodoval
Gumikerek
Fel-lanctalp
kapaszkodoval
Lanctalp
Kttt gyep 0,620,68 0,65075 0,740,78 0,730,77
A traktor
vonhorog-teIjestmnye
60
Kzepkttt tarlo 0,520,58 0,600,70 0,710,75 0,720,76
Homokos tarlo
vagy Irissen
mvelt talaj
0,380,42 0,400,50 0,640,68 0,700,74
Salak 0,520,58 0,600,70 0,680,72 0,720,76
Beton 0,540,58 0,700,75
2. tblzat - Traktorok vontatsi hatsfoka
A tablazatbol lathato, hogy a kerekes traktor vontatasi hatasfoka nagyon elter klnbz talajviszonyok eseten,
mig a lanctalpas traktore a talajviszonyoktol alig Igg.
Mint lattuk, a traktorok vonohorog-telfesitmenvet a kiIejtett vonoer es a haladasi sebesseg hatarozza meg.
A sebesseget csak addig tudjuk nvelni, amig az a mvelet vegzesere agrotechnikai s:empontbol nem hat
hatranvosan. A vonoer nvelese meg krlhataroltabb, mert a vonoero nagvsagat a talaf es a kerekek k:tti
tapadas s:abfa meg. Ez alapjan a traktor altal kiIejtett vonoer:
Fv max n Fadh ,
ahol:
n a kerek es a talaj kztti tapadasi tenyez,
Fadh a hajtott kerekekre nehezed tmeger (adhezios suly) |N|.
A tapadasi tenve:ot javitja a kerekekre s:erelt kapas:kodo es a kerektalp-s:elesito (36. abra). A vonoero
nvelesenek masik lehetsege az adhe:ios tmeg nvelese. Az adhe:ios tmeget potsulyokkal vagy a
traktorkerek vi:tltesevel lehet megnvelni (37. abra). Altalanos esetben, ha a traktor vontatason kivl a TLT
vagy a hidraulika segitsegevel a munkagep egyeb szerkezeteit is zemelteti, akkor a: erre a celra kifeftett
telfesitmenvt es a vele kapcsolatos ves:tesegeket is le kell vonni az zemi teljesitmenybl.
A traktor
vonhorog-teIjestmnye
61
36. bra - A tapadsi tnyez nvelse
A traktor
vonhorog-teIjestmnye
62
37. bra - Traktorkerk feltltse vzzel
2.1.2.2.1. A vontats feItteIe
A traktor csak akkor tudja az altala zemeltetett munkagepet es sajat magat a talajon tovabbvinni, ha a
szkseges vonoer es az nvontatasi er sszege kisebb, mint a traktor-kerekeken ebred kerleti erk eredje.
Ez a Ieltetel akkor teljesl, ha:
a kerekeken elegend nagysagu nyomatek ebred (megIelel a kapcsolt sebessegIokozat, illetve
motornyomatek), mert ellenkez esetben a traktor motorja ,leIullad, illetve
a kerekek es a talaj kztti tapadoer nagyobb, mint az nvontatashoz es a vontatashoz szkseges erk
sszege (klnben a traktor kerekei ,kiprgnek).
A vontats feItteIe
63
Fenti Ieltetelek az alabbi egyenltlensegrendszer eseten allnak Ienn:
Fk ~ Fv Fv Ft ,
ahol:
Fk a kerekeken ebred kerleti erk eredje,
Fv az nvontatashoz szkseges er,
Fv a traktor altal kiIejtend vonoer,
Ft tapadasi er.
Traktorkialakitas
Motor-teljesitmeny
kW
Tengelyterheles
allo helyzet vontatas kzben
ell

hatul

ell

hatul

Hatsokerekhajtas 1723 3040 6070 20 80

sszkerekhajtas, ell
kiskerek
25147 3545 6555 2535 7565
sszkerekhajtas, egyI.
kerekek
74236 5060 4050 4050 5060
Rendszertraktor 4892 5560 4540 4550 5055
Eszkzhordozo 2651 2030 7080 20 80
3. tblzat - A 3. tblzat klnbz kialakts traktorok slynak megoszlst
mutatja az els s hts tengelyek kztt. Ennek ismeretben meghatrozhat az egyes
kerekekre jut tapadsi er.
2.1.2.3. A traktor stabiIitsa
A traktoroknal ketIele, hoss:iranvu es keres:tiranvu stabilitast klnbztetnk meg.
2.1.2.3.1. Hosszirny stabiIits
A hoss:iranvu stabilitas vizsgalatakor a traktor stabilitasa akkor megIelel, ha a traktor mellso kerekei nem
emelkednek el a talaftol. A kerekek megemelkedese egyarant elIordulhat s:olo traktornal, vontato traktornal es
fgges:tett munkageppel fels:erelt traktornal.
A traktor stabiIitsa
64
Tamkerek nelkl hordozott munkagepnel a legves:elvesebb helv:et altalaban a munkagep kiemelt allapota.
Ebben az esetben a stabilitast meg a munkagep tmegebl adodo erohatas billentonvomateka is cskkenti.
2.1.2.3.2. Keresztirny stabiIits
A keres:tiranvu stabilitast az oldalraborulas es a csuszas miatt kell megvizsgalni. Mindket esetnek akkor
nagyobb a veszelye, amikor a traktor keres:tiranvu lefton dolgozik es kzben olyan iranyban Iordul, hogy a
borulast vagy a csuszast a centrifugalis ero is elsegiti. Az oldalraborulas vizszintes terepen is bekvetkezhet,
ha a vezet nagy sebesseg mellet forditofeket hasznal. Ha a lejt szgenek tangense n-nel kisebb, a traktor
iranvtarto marad, ellenkez esetben elkezd csus:ni lefele.
2.2. A taIajmveIs gpei
2.2.1. A taIaj s a gp kztti kIcsnhats
A talaj mvelese soran egy ,biologiai nagyzem munkajaba avatkozunk be, es arra treksznk, hogy a
termesztend nvenynknek a lehet legjobb Ielteteleket biztositsuk. A mveles kzben, azaz a beavatkozas
soran, a talajban vegbemen Iizikai, kemiai es biologiai Iolyamatokat kivanjuk beIolyasolni. A gepi
talajmveles elssorban Iizikai behatas, de kzvetett modon beIolyasolja a kemiai es a biologiai Iolyamatokat is,
es igy jn letre az az sszhang, amelynek eredmenye betakaritaskor a jo minseg, b termes. Tehat a gepnek es
az azt kezel embernek mindig a Ienti celokat kell szolgalnia.
A talaj a helyi geologiai adottsagok, az evmilliok alatti, termeszet okozta valtozasok, majd kesbb az ember
tudatos tevekenysege Iolytan valt olyanna, amilyen szerkezet talajokkal a termeszt ember jelenleg talalkozik.
E szerkezet hatarozza meg elssorban, hogy milyen gepet es milyen mvelesi technologiat kell valasztani az
eredmenyes termeszti tevekenyseghez.
A mezgazdasagi termeles egy evente visszater ciklikus Iolyamat, amelyben a talajmveles szempontjabol a I
mveletek kzel azonos modon ismetldnek. Ezert e mveletcsoportok gepeit is e gondolatmenetnek megIelel
csoportositasban targyaljuk. A ciklus kezdetere az alapvet talajmveles kinalkozik, ami elssorban a szantast
jelenti, de ezt esetenkent helyettesitheti a kzepmely lazitas is. Azert tekintjk ezeket alapmveletnek, mert a
viszonylag nagy mvelesi melyseg kvetkezteben a talajIelszin legnagyobb terIogatat erintik. E tevekenyseg
josaga jelentsen beIolyasolja a kesbb telepitend nveny Iejldeset.
A kvetkez mveletcsoport a szantas elmunkalasa, a magagykeszites, amikor a kulturnveny kezdeti
Iejldesehez keszitjk el a kedvez Ielteteleket. A nveny Iejldesenek ebben a szakaszaban gykerenek
kzvetlen krnyezeteben aproszemcses, morzsalekos, megIelel nedvessegtartalmu, enyhen tmritett,
gyommentes es egyenletes talajIelszint kivan.
A kerteszeti zemekben srn elIordulo, sorba vetett vagy ltetett kulturaknal a sorkzmveles a kvetkez
jelents mveletcsoport. A sorok kzeben ki kell irtani az elskd gyomokat, egy bizonyos Ioku talajlazitast es
-apritast kell vegezni a Ielszinen, hogy a talajban a kedvez biologiai Iolyamatokat elsegitsk, es mindezt ugy
kell elvegezni, hogy a termesztett kulturnvenyt a legkevesebb kar erje.
A nyari es kora szi idszakban a betakaritas utan a talaj mint ,biologiai zem termelesenek beIejezesekent el
kell vegezni a tarlomunkakat, amelyek lehetnek megelz tevekenysegei masodvetemenyeknek vagy e
mveletekkel elkeszithetjk a talajelet regeneralodasat es teremthetnk kedvez Ielteteleket az ezt kvet
alapvet talajmvelesnek.
Ezzel zartuk a nvenytermesztes ciklikus Iolyamatanak megIelel talajmvelesi ciklust is. Termeszetesen az itt
bemutatott mveletcsoportokon kivl a termesztend kulturak igenye szerint masIajta talajmvel gepet is
kell hasznalni, de ezek mkdesi elve lenyegesen nem ter el az altalanosan hasznalt eszkzketl.
Keresztirny stabiIits
65
2.2.2. A taIajmveI gpek mkds szerinti
osztIyozsa
A talajmvel gepek energiat hasznalnak Iel mkdesk kzben. Ezt az energiat az ergepektl, a traktoroktol
kapjak, ezert az ergepnek es a munkagepnek egytt kell mozognia, a ket gepegyseg kztt kapcsolatnak kell
lenni.
2.2.2.1. A traktor s a munkagp kapcsoIata
A technikai Iejldes soran a traktor es a munkagep sszekapcsolasara lenyegeben negy megoldas szletett,
amelyeket jelenleg is kiterjedten hasznalnak. Ezek a kvetkezk:
vontatott,
Iggesztett,
IeligIggesztett es
raszerelt.
A vontatott munkagep egy ponton, a vonoszerkezeten vagy a kapocslecen keresztl kapcsolodik a traktorhoz.
Mindezek mellett a I- vagy kiegeszit mveletet vegz elemek meghajtasara szkseg lehet olyan
reszegysegekre es mechanizmusokra, amelyek a szkseges munkavegz mozgast elallitjak.
A Iggesztett traktormunkagep kapcsolat jellegzetessege, hogy a munkagep a traktor harompont-bektes
hidraulikus Iggesztberendezesen keresztl kapcsolodik az ergeppel. A hidraulikus emelberendezes
segitsegevel emelhet szallitasi helyzetbe es sllyeszthet munkahelyzetbe. A Iggesztett munkagep
hasznalhatosaganak korlatait a munkagep tmegenek nagysaga es a tmegkzeppontjanak a hatso kerek
tengelykzeppontjatol valo tavolsaga hatarozza meg (38. abra). Ha e kett szorzata egy kritikus hatart atlep
azaz nagyobb lesz, mint a traktor tmegkzeppontja altal letrehozott nyomatek , a traktormunkagep altal
alkotott gepcsoport stabilitasa megbomlik es kormanyozhatatlanna valik.
A traktor s a munkagp
kapcsoIata
66
38. bra - A fggesztett gp hasznlhatsgnak korltai
A IeligIggesztett gepek hasznalata az elzekben ismertetett stabilitasi problemakat mar kikszbli, mert a
traktor harompont-bektes Iggesztberendezesenek csak az also Iggesztkarjaihoz csatlakoznak. Altalaban
hidraulikus munkahengerrel mkdtetett kiemelkerek segit a nagytmeg gep Ielemeleseben Iordulokban es
szallitas soran.
Raszerelt gepekrl akkor beszelhetnk, ha az ergepen szilard rgzitesre alkalmas csatlakozasi pontok vannak
kialakitva, es e pontokhoz csavarozassal vagy egyeb ktesmoddal csatlakoztatjak a munkagepet.
2.2.2.2. A mveIeszkzk csoportostsa munkavgzsk
aIapjn
A talajmvel eszkzket mozgasviszonyaik, munkavegzesk jellegzetessege alapjan harom I csoportba lehet
osztani, igy passziv, Ielaktiv es aktiv mveleszkzket klnbztethetnk meg.
2.2.2.2.1. Passzv mveIeszkzk
Passzivnak tekintjk azt a munkavegz eszkzt, amelyik a munkagepre mereven van rgzitve, a kerethez kepest
nalloan elmozdulni nem tud, igy csak a munkagepnek a traktor altal meghatarozott Imozgasat vegzi. Ilyenek
az ekeIejek, a merev szaru kultivatorszerszamok stb.
2.2.2.2.2. FIaktv mveIeszkzk
E kategoriaba tartoznak azok az eszkzk, amelyek a munkagep keretszerkezetehez kepest elmozdulhatnak. A
rgzites lehet peldaul olyan, hogy a mveleszkzt egy- vagy tbbcsuklos mechanizmus hordozza. E csuklok
menten az eszkz a munkavegzes soran segedmozgasokat vegez.
A mveleszkz lehet merev megIogasu, de ebben az esetben a kitamasztas vagy maga a tartoelem rugozo
mozgasra alkalmas. A Ielaktiv mveleszkzk munkavegzesenek sajatossaga, hogy a munkagep altal vegzett
Imozgas ami altalaban halado mozgas mellett a talajellenallas kvetkezteben letrejv mellekmozgassal
egytt hat az eszkz a talajra.
Felaktiv mveleszkznek tekinthetk azok a csuklos vagy csapagyazott tengely munkaeszkzk amelyeknel
a Imozgas a halado mozgas, a talajellenallas kvetkezteben letrejv mellekmozgas pedig Iorgo mozgas.
Ilyenek a klnbz tarcsas talajmvel eszkzk, asoboronak, hengerboronak vagy klls kapak.
A merev IelIogasu, de rugo elleneben kiterni kepes vagy rugozo szarral Ielersitett mveleszkzk szinten a
Imozgas hatasara a talajba melyednek es a talajellenallas eredmenyekent keletkez mellekmozgas
kvetkezteben vegzik az eredmenyes talajmunkat. E jellegzetesseggel biro eszkzk I kepviseli a rugos
biztositasu lazitoeszkzk vagy a sorkzmvelesre es szantaselmunkalasra hasznalt, rugozo szaru kultivator-
szerszamok.
2.2.2.2.3. Aktv mveIeszkzk
Aktiv talajmvel eszkznek tekintjk azokat a mvelelemeket, amelyeken a gep Imozgasa (a halado
mozgas) mellett a munkavegz resz valamilyen kenyszerhajtas kvetkezteben mellekmozgast vegez, es e ket
mozgas egyttes hatasara jn letre az elerni kivant talajmunka.
Az aktiv talajmvel eszkzk jellegzetes kepviseli az asogepek, a talajmarok, a Iggleges tengely Iorgo- es
lengboronak. E mveleszkzknek I jellegzetessege, hogy a mellekmozgasnak tekintett Iorgo mozgassal
A mveIeszkzk
csoportostsa
67
vegzett munkahoz is jelents teljesitmenyre van szksegk. A teljesitmenyleado tengelyen keresztl
kardantengellyel kell a hajtast atadni a munkavegz resznek. A munkagepen meg sok esetben a hajtas iranyat es
az attetelet is meg kell valtoztatni.
2.2.3. Az aIapvet taIajmveIs
Talajmvelesen a talaj mechanikai eszkzkkel trten mveleset, megmunkalasat ertjk. A nveny Iejldese
szempontjabol legmeghatarozobbak azok a mveletek, amelyekkel a legnagyobb talajterIogatot mveljk,
dolgozzuk at. Ezek az alapvet talajmveletek, amelyek jo elvegzese dnt jelentseg a nveny Iejldese
szempontjabol.
Az alapvet talajmveles egyik meghatarozo eleme a szantas. Ennek soran az eke mozgasra kenyszeriti a
kihasitott talajszeletet teljes keresztmetszeteben.
Masik jellegzetes alapvet talajmveles a lazitas, ami lehet sekely, kzepmely es mely. A lazitoszerszamok a
talajnak csak bizonyos retegere hatnak, az ekekkel ellentetben nem vegeznek sszetett mveletet. Sokszor
szerepelnek kiegeszit mveletet vegz egysegkent a technologiai sorban.
Ide tartoznak meg az asogepek, amelyek lenyegeben a kezi asas mveletet utanozzak. Munkajuk leginkabb az
ekekehez hasonlit, azok eketalp es ekenad okozta hatranyos tmrit hatasai nelkl.
2.2.3.1. A sznts
A szantas alapveten Iorgatason alapulo mvelet, ahol a barazdaszelet kivagasa utan lazitas, porhanyitas es
kisebb mertek keveres mellett a barazda-keresztmetszetnek megIelel szeletet atIorditjuk. Az eke
mveleszkze, az ekeIej, ugy van kialakitva, hogy egy Iggleges es egy vizszintes vagassal a talaj Ielszinebl
egy, a barazdaszelet keresztmetszetenek megIelel reszt kihasit, majd a barazdaszelet sarka krnyeken
elhelyezked elmeleti Iorgaspont krl atIorditja (39. abra). E Iolyamat soran a talaj eddigi szerkezete
megvaltozik: Iellazul, apritodik es keveredik.
Az aIapvet taIajmveIs
68
39. bra - A barzdaszelet elmleti tfordulsnak lehetsgei
A szantas mvelete egy bonyolult, sszetett Iolyamat. Jelents vonoert igenyel, amely kiIejezhet a traktor
Iggesztberendezesen jelentkez, az ekere jellemz vontatasi ellenallassal. A vontatasi ellenallas Gorfacskintol
szarmazo kepletenek elemzesebl megismerhetk azok a tenyezk, amelyek energetikai szempontbol leginkabb
jellemzik az eke munkajat. Az elterjedten hasznalatos keplet az alabbi harom tagbol all:
F F1 F2 F3 fFG knab cnabv2 |N|.
A kiIejezes els tagja F1 az eke sulyerejet, valamint a barazda Ialan es Ieneken Iellep surlodasi tenyezt (f)
veszi Iigyelembe.
A masodik tag F2 Igg az ekeIejek szamatol (n), a barazda keresztmetszetetl (a b) es a kihasitasi es
tmritesi munkat jellemz deIormacios tenyeztl (k).
A keplet harmadik tagja F3 a talajszelet gyorsitasahoz, oldaliranyu szallitasahoz es terelesehez szkseges
erhatasokat veszi Iigyelembe, ahol az n a b szorzat az eke altal atmvelt teljes keresztmetszet, c az eke es a
A sznts
69
talaj jellemzinek egymasra hatasat Iejezi ki. A sebesseg (v) negyzetes alakban szerepel.
A Ienti kiIejezes kapcsan erdemes megemliteni, hogy a szantas elvegezhetseget es munkaminseget egy
adott munkaszelesseg gepnel csak a munkamelyseggel es a haladasi sebesseggel lehet beIolyasolni. A
munkamelyseg altalaban szksegszer kvetelmeny, igy csak a mveleti sebesseg megvalasztasara van modunk.
2.2.3.1.1.
2.2.3.1.1.1. Az ekk szerkezeti feIptse
Az ekenek traktorhoz valo csatlakozasanak alapjan Iggesztett vagy IeligIggesztett (40. es 41. abra)
valtozata klnbztethet meg. A technikai Iejldes egy regebbi szakaszaban a vontatott ekek voltak az
elterjedtebbek, de ma mar alig lehet ilyen geppel talalkozni.
40. bra - Fggesztett eke hrom ekefejjel
2.2.3.1.1.
70
41. bra - Fligfggesztett eke ngy fejjel
Az eke munkavegz szerve az ekeIej (1), amelybl altalaban tbbet Iognak Iel az eke keretere. Ezen a kereten
helyezik el a kiegeszit berendezeseket is. A keretszerkezet (2) Iogja ssze egy egysegge a gepet, teszi lehetve
a traktorhoz valo csatlakoztatast (3).
2.2.3.1.1.2. Az ekefej
Az ekeIejek vegzik a szantas tenyleges mveletet. Oldhato ktessel, altalaban csavarok segitsegevel vannak a
keretszerkezethez rgzitve. Az ekeIejszar (42. abra, 1) a IelIogo resztl az eketestig nyulik le. Az eketest (43.
abra, 1) Iogja ssze mindazon Iunkcionalis elemeket, amelyek a szantasban reszt vesznek. A haladasi irany
szempontjabol legell halad a szantovas (43. abra, 2), amely a barazdaszelet vizszintes kivagasat vegzi. A
szantovas Ielletevel egy sikot alkotva a kormanylemez (43. abra, 3) kveti azt. A kormanylemez barazdaIal
Iele es ele valasztja el a barazdaszeletet a meg szantatlan terlettl. A kormanylemez Ielleten vegigcsuszo
talajszelet atIordul, kzben rgkke tredezik szet. Az sszetett mozgas eredmenyekent a rgk reszben
keverednek is. A kormanylemez munkajanak jellemz tulajdonsagait Ielletenek grbletei hatarozzak meg. A
kormanylemezeket tbbe-kevesbe azonos elvek szerint kialakitott grbleti szabalyok szerint (44. abra)
csoportositva gyartjak. A talaj minsegenek, ktttsegenek, az agrotechnikai kvetelmenyeknek stb.
megIelelen klnbz tipusu kormanylemezzel szerelt ekeket lehet vasarolni.
Az ekefej
71
42. bra - Ekefejszr a felfogelemekkel
Az ekefej
72
43. bra - Az eketest a csatlakoz szerkezeti elemekkel
Az ekefej
73
44. bra - Klnbz tpus kormnylemezek jellemz grbleti vonalai
A kormanylemez vegeben, ahol a talaj elhagyja a Ielletet, altalaban egy keskeny lemezbl keszlt
kormanylemeztoldat (43. abra, 4) talalhato, amely a barazdaszelet teljes atIordulasat segiti el.
Rgzitcsavarjainak meglazitasa utan e toldatok a legjobb atIorditast biztosito helyzetbe allithatok.
A kormanylemez barazdaIalhoz kzel es oldalanak Iels reszen talalhato a hantolemez (43. abra, 5). Szerepe
ugyanaz, mint az elhanto ekeIeje, azzal a klnbseggel, hogy amig az elhanto Iejek amelyek lenyegeben az
ekeIejek eltt halado kisebb meret eketestek negyszgletes keresztmetszet kivagast, a hantololemezek
haromszg keresztmetszet (39. abra, b, c) szeletet vagnak le a barazdabol. Az elhantok (elhanto Iejek es
hantolemezek) a kihasitott talajresznek azt a sarkat Iorgatjak le elbb a barazda aljara, amelyik klnben a
szantas Ielszinere kerlne. A barazda csak ezutan Iordul at, igy a talajIelszinen talalhato tarlo- es
nvenymaradvanyok a barazda aljara es nem a Ielszinre kerlnek. Egyszerbb szerkezeti Ielepitese
Az ekefej
74
kvetkezteben ma mar egyre inkabb a hantolemez hasznalata terjed.
A kormanylemez mgtt a barazdaIali oldalon az eketesthez csavarral rgzitve talalhato az ekenad (43. abra, 6).
Ez egy viszonylag nagy Iellet lemez, amely a barazdaIalnak tamaszkodik es IelIogja az ekeIejre hato
oldaliranyu erket. Emiatt az eke keresztiranyban nem ter ki, Iogasszelessege allando es biztos lesz. A legutolso
ekeIejen altalaban nagyobb ekenad talalhato (43. abra, 7), mert az eke oldaliranyu kitamasztasanal az utolso
ekeIej a meghatarozo. Erre az ekenadra van meg Ielszerelve a saru, ami a barazdaIenekre tamaszkodik es az eke
hatso reszen jelentkez Iggleges erk Ielvetelet szolgalja. A jol beallitott hatso ekenad es saru az eke nyugodt,
egyenletes jarasat biztositja.
Az ekenek es azon bell egy-egy ekeIejnek nagy a vonoer-szkseglete, ezert szerkezeti elemeinek is nagy az
igenybevetele. Ez akkor lephet egy biztonsagi hataron tul, amikor csak egy ekeIejet terhel a traktor teljes
vonoereje (peldaul elakadas kvetkezteben). Ha ez az eset bekvetkezik es nincsen biztonsagi berendezes, az
ekeIej olyan nagy deIormaciot szenvedhet, hogy mkdeskeptelenne valhat. Ezert az ekeIejeken nyirocsapos
(42. abra, 2) vagy nyirocsavaros biztonsagi berendezeseket szoktak alkalmazni, igy tulterheles eseten nem a I
szerkezeti elemek mennek tnkre, hanem a biztonsagi elemek, amelyek knnyen es egyszeren cserelhetk.
2.2.3.1.1.3. Trcss csoroszIya
Az eke keretszerkezetere altalaban kr keresztmetszet knyks ruddal, az utolso ekeIej eltt van Ielersitve
(45. abra). A tarcsa egy villa kze Iogott tengelyen csapagyazva tud elIordulni, a villa pedig a knyks rudon
Iordulhat el. Igy a vekony tarcsa a talajba hatolva az eke elrehaladasa kvetkezteben Iorog. A tarcsat ugy
allitjak be, hogy az utolso barazdaszelet eltti barazdaIal vonalaban jarva segitse a barazdaszelet kihasitasat es
tiszta atIorditasat. Nemely, Ikent kisebb meret eken a tarcsas csoroszlya helyett keses csoroszlyat lehet talalni,
amelynek Ieladata a tarcsaeval azonos.
Trcss csoroszIya
75
45. bra - Az eke keretre felerstett trcss csoroszlya
2.2.3.1.1.4. MIysghatroI kerk
Az ekeken altalaban mvelesi melyseg (barazdamelyseg) allitasara melysegallito kereket (40. abra, 4 es 41.
abra, 4) hasznalnak, amelyek zme csavarorsos allitasu. Ezen allitoberendezesek a Iggesztberendezesek jo
beallitasa ellenere is hasznos szolgalatot tesznek, mert jo beallitasukkal az ekeIejek egyenletes terheleset, az
eke nyugodt jarasat es szep talajIelszint lehet elerni.
2.2.3.1.1.5. Az eke keretszerkezete
A klnbz gyartmanyu ekek elter keretszerkezetei ugy keszlnek, hogy a traktor altal leadott vonoert
kzvetiteni tudjak a munkavegz szerveknek. A keretszerkezetek robusztusak, ersek. A kereten talalhatok az
elzekben mar ismertetett munkavegz egysegeken kivl a traktorhoz csatlakozast biztosito
MIysghatroI kerk
76
Iggesztberendezesek, a kiemelt vagy szallitasi helyzetet biztosito, altalaban hidraulikusan mkdtetett
kiemelkerekek es a nagynyomasu olaj szallitasahoz szkseges csvezetekek (41. abra, 5, 6). Nehany
eketipusnal, amellyel egy menetben szantaselmunkalast is lehet vegezni, kapcsoloelemet (40. abra, 5) is
Ielszerelnek az elmunkalo szamara.
2.2.3.1.2. Az ekk fajti
Azokat az ekeket, amelyeket az ekeIejek jobbra Iorgatnak, agyekeknek nevezzk. Az agyekekkel mindig ugy
kell a szantas iranyat, a szantando terlet nagysagat megvalasztani, hogy a lehet legkevesebb ssze- es
szetszantott barazda keletkezzen.
A valtvaIorgato ekek alkotjak a masik csoportot. Ezen bell alapveten ket tipust klnbztethetnk meg: a
valtoeket es az ikereket. Mindket tipusnal ugyanannyi jobbra es balra Iorgato ekeIejet talalhatunk, csak azok a
valtoekenel egymashoz kepest 90-ra, az ikerekenel 180-ra helyezkednek el (46. abra). A valtoekek ma mar
kimentek a divatbol, mert a traktorbol vezerelve hidraulikus uton Iorgathato ikerekek kiszoritottak ket. Igy, ma
ha valtvaIorgato ekerl beszelnk, ikerekerl van szo.
46. bra - Kt- hrom-, ngyekefejes vltvaforgat ekk (ikerekk)
A valtvaIorgato ekek jobbra es balra Iorgato Iejeit a keretkkel egytt valtogatni lehet. Ha a tablan a jobbra
szanto Iejekkel kezdtnk el dolgozni, a tabla vegen atvaltunk a balra Iorgato Iejekre. Ugyanabban a barazdaban
jhet vissza az eke, amelyikben az elbb ment, igy elkerlhetk a tabla kzepen az ssze- es szetszantasbol
ered egyenetlensegek (lasd az agyekeknel). A valtvaIorgato ekekkel trten szantasnak klnsen nagy
jelentsege van a lejts terleteken, dombvideken a retegvonal menti szantas eseteben, mert igy mindig IelIele
lehet Iorgatni a Ildet, ami elnys a talajerozio megakadalyozasa szempontjabol.
2.2.3.2. A kzpmIy Iazts
Az ekk fajti
77
A talaj lazitasara mar nagyon regen hasznalnak lapos, szeles mvelelemeket, amelyek viszonylag melyen
lenyulnak a Ild Ielszine ala. Ezek alakja elssorban szilardsagtani szempontbol alakult ki ilyenne. A lazitas
egyik valtozata az agronomia Iejldese soran alapvet talajmvelesse Iejldtt.
Melyseget tekintve a lazitas lehet sekely, amikor Ielleti elmunkalasrol, szantaselmunkalasrol beszelnk, lehet
kzepmely, amikor a szantast helyettesiti, vagy a szantas mveletet kiegeszit lazitast vegznk (pl.
eketalp-betegseg megszntetesere). Ismert meg a melylazitas, amit elssorban talajjavitasi tevekenysegek
kapcsan szoktak alkalmazni.
A kzepmely lazitas hazai termesztesi viszonyaink kztt nem tekinthet a szantast is kikszbl alapvet
mveletnek, de kedvez hatasai miatt, a szantassal kombinalva vagy 34 evenkent megismetelve, a szantast
helyettesitve esszer mvelestechnologiat lehet kidolgozni.
2.2.3.2.1. A kzpmIy Iaztk szerkezeti feIptse
A kzepmely lazitok jellegzetessege, hogy a szilardsagi szempontokat kielegit, jo minseg anyagbol keszlt,
kes Iormaju eszkz, a lazitoszar behatol a mvelesi melysegig a talajba. A lazitoszar vegen talalhatok a
lazitoszerszamok. A lazitoszerszamok az igenyeknek megIelelen (47. abra) landzsa, darda es sziv alakuak,
tovabba szarnyas kivitelek lehetnek.
47. bra - A laztszerszmok vlasztka
A lazitokesek nagy vonoer atvitelere alkalmas, robusztus keretszerkezetre (48. abra) vannak Ielersitve. E
keretszerkezethez ersitve talalhato a traktor es munkagep kztti kapcsolatot letrehozo Iggesztberendezes es
az egyeb kiegeszit egysegek, mint a melyseghatarolo kerekek, IeligIggesztett gepnel a kiemelkerekek, az azt
mkdtet hidraulikus segedberendezesek es azok hidraulikus csatlakozo elemei.
A kzpmIy Iaztk szerkezeti
feIptse
78
48. bra - Fggesztett kzpmly lazt
Kln emlitest kell tenni a melyseghatarolo vagy melysegallito kerekekrl, amelyek hasonlitanak az ekeknel
mar ismertetetthez. Ezeket csavarorso Iorgatasaval lehet Ielemelni vagy leereszteni s igy a keretszerkezet
magassagat valtoztatni a talajhoz viszonyitva. Ezzel hatarozzuk meg a mveleszkzk talajba hatolasanak
merteket is. A kzepmely lazitoknal szemben az ekekkel, ahol a hosszusagi meret a mertekado altalaban ket
melysegallito kerek van, mert a szerkezeti Ielepitesk kvetkezteben inkabb szeles gepek, ezert a ket oldalan
kell a keretet alatamasztani a szerszamok melysegtartasa erdekeben.
2.2.3.2.1.1. A Iaztksek
A lazitokesek hosszanak olyan nagynak kell lenni, mint a mvelesi melyseg es a gep keretenek a talajIelszintl
mert tavolsaganak az sszege. Igy egy jelents hosszusagu mveleszkz adodik, mert a mvelesi melysegnek
legalabb a szantasi melyseggel azonosnak kell lennie, de az eketalp-betegseg elleni lazitasnal ennel 510 cm-rel
melyebben kell dolgozni. Olyan eszkzknel, mint a lazitok, ahol nagyszamu mveleszkz viszonylag kzel
dolgozik egymashoz, Iokozottan jelentkezik a talajIelszinen talalhato jelents szarmaradvanyok okozta
eltmdes veszelye. Ezt elkerlend, a lehetseges mertekig nvelik a szabad magassagot.
A lazitoszar vegere vannak Ielszerelve a klnbz alaku lazitoszerszamok, amelyeknek a Ieladata a talajba
hatolas, a behuzas elsegitese a munka megkezdesekor. Kesbb, mikor mar a melyseghatarolo kerek
Ieltamaszkodik a talaj Ielszinen tehat az egyensulyi helyzet beall , a lazitoszerszamok a lazitoszar
krnyezeteben a talajt megemelik, lazitjak. A talaj bels surlodasabol szarmazo tresszg erteket gyakorlati
szempontbol 45-nak vehetjk, tehat ha a kes ennek a szgnek a szgIelezjeben halad, a Ielette lev talajt
45-os szgben lazitja at. Ebbl kvetkezik, hogy a talaj teljes atlazitasanak a merteke a lazitokesek egymastol
valo tavolsagatol Igg (49. abra). Ha azok nagyon tavol vannak egymastol, nem erintik egymast az atlazitott
szelvenyek. Nagyon kzel es szerszamoknal az eltmdes veszelyen tul az egymast Ied atlazitott
szelvenyek Ielesleges lazitast, ezzel Ielesleges energiaIelhasznalast okoznak.
A Iaztksek
79
49. bra - Laztszerszmok osztstvolsgnak befolysa az tlazts mrtkre
2.2.3.2.2. A kzpmIy Iaztshoz kapcsoIhat mveIetek
Kzepmely lazitaskor, ha a szerszamosztas megIelel volt, a talaj Ielszinen a lazitas eredmenyekent letrejv
terIogat-nvekedes kvetkezteben kisebb meret dombok es melyedesek, valamint nagyobb meret rgk
keletkeznek. A Iellet elrendezesere, elmunkalasara a kzepmely lazito keretszerkezetehez rgrendezt es
palcas vagy leces hengerboronat (50. abra) szoktak kapcsolni, igy egy menetben atlazitott, Ielleten elmunkalt
talajt kapunk eredmenykent.
A kzpmIy Iaztshoz
kapcsoIhat mveIetek
80
50. bra - Kzpmly lazt rgrendezvel s lces hengerboronval
2.2.3.3. Az ss
A geppel trten asas mvelete a kezi asas Iolyamatat probalja meg utanozni, azaz egy menetben egy
talajszeletet kivag, es a Ielszinevel a barazdaIenek iranyaba Iorditva viszszahelyezi kzel ugyanarra a helyre. Ezt
a mveleti Iormat a kerteszetekben a zldtragya es a szerves tragya leIorgatasanal, bemunkalasanal tarjak
nagyon elnysnek, klnsen nehez, taposasi kart szenvedett, tmrdtt talajoknal. Alkalmazasa ott indokolt,
ahol a szantashoz vagy kzepmely lazitashoz szkseges vonoert a traktor a talaj kedveztlen allapota miatt
nem tudja kiIejteni, vagy helyszke miatt az elbbi gepek nem Iernek el (termesztberendezesekben).
Az id Iolyaman az asogepeknek tbb valtozata alakult ki, de a klnbz Iajtak kzl a vezerelt
mvelszerszamu asogepek (51. abra) adjak a legjobb minseg munkat, es a Ienti igenyeket ezek a gepek
elegitik ki a legjobban.
Az ss
81
51. bra - Vezrelt muvelszerszm sgp
Az asogepek a traktor teljesitmenyleado tengelyerl, kardantengelyen keresztl kapjak a hajtast, amely
mechanizmusok kzbeiktatasaval jut a munkavegz tengelyre es a vezerelt mvelszerszamokhoz.
A mvelszerszamokat tarto munkavegz tengelyenek lassu Iorgasa kzben a szerszam egy ives palyan hatol be
a talajba, mikzben a gep halad elre, igy a talajszeletet kivagja, majd tovabb Iorogva az asoszerszam sajat
tengelye krl is egy negyedIordulatot tesz, es a talajszeletet most mar megIorditva visszaejti, majdnem az
eredeti helyere.
Az asogepek hatranya, hogy szerkezeti Ielepitesk bonyolult, nagy a beszerzesi es zemeltetesi kltsegk,
nagyobb a meghibasodasi lehetsegk, valamint a viszonylagosan nagy energiaIelhasznalas mellett a
munkaszelessegk kicsi.
Elnyk viszont, hogy olyan jelleg talajmveletet kepesek elvegezni egy menetben, amit mas munkagepekkel
csak tbb menetben lehet elerni.
2.2.3.4. SzntseImunkIs, maggykszts
Az alapvet talajmveles barmelyik mvelete utan Ielleti elmunkalast kell vegezni, ha vetni vagy palantazni
akarunk a terleten a kzeli jvben. A szantas Ielleti elmunkalasa es a magagykeszites kztt jelents
munkaminsegi klnbseg van, mert amig a szantaselmunkalas az ormossag elegyengeteset, a Iellet zarasat
jelenti, a magagykesziteskor a termesztend nveny kezdeti Iejldesehez a lehet legkedvezbb Ielteteleket
SzntseImunkIs,
maggykszts
82
biztosito krnyezetet kell teremteni.
A vetagy keszitesekor mindenkor a nveny igenyeit kell Iigyelembe venni, amelyek lehetnek specialisak is.
Altalanossagban a talajnak legalabb a vetesi melysegig jol atmunkalt, apromorzsas szerkezetnek kell lenni. A
vetesi melyseg alatt egy enyhen tmritett reteget kell kialakitani, amire a mag kerl a veteskor. Ezen tul
kedvez, ha az apromorzsas szerkezet, a mag Iltti reteg ugy osztalyozodik, hogy a talaj Ielszinen ne a
legaprobb, hanem inkabb a kzepes vagy nagyobb szemcsek legyenek a keles eltti csapadek okozta, Iokozott
talajkergesedes elkerlese erdekeben.
Mint az elzekbl erzekelhet, a talajmveles egyik legigenyesebb mvelete a magagy keszitese. A
magagykeszites gepeinek Iejldestrtenetet attekintve lathato, hogy eleinte csak tbb menetben elvegzett egyedi
mveletekkel (lazitas, apritas, egyengetes, Iellettmrites, melytmrites) ertek el a kivant hatast. Ma mar
tulnyomo tbbsegkben ezeket sszekapcsolva, kombinalt gepkent, egy menetben lehet elvegezni.
Termeszetesen ma is vannak olyan egyedi mveleteket vegz gepek, amelyeket kln-kln hasznalnak, mert
arra az egy mveletre van szkseg a termesztes technologiaja szerint.
2.2.3.4.1. SzntseImunkIs, maggykszts fogasboronvaI
A laza szerkezet, rgsdesre kevesbe hajlamos talajokon a jol ismert Iogasboronakkal jo eredmenyt lehet
elerni a Iellet elegyengetese, a rgsseg megszntetese terleten.
A viszonylag nagyobb munkaszelesseg gepek tbb tagbol allnak (52. abra). Ilyenkor a mveleszkzket egy
kisebb meret keretre rgzitik, majd ezeket a mveltagokat valamilyen laza IelIggesztessel (pl. lanc) a gep
Ikeretere rgzitik ugy, hogy a munkaszelessegnek megIelelen a teljes Ielletet atmunkaljak. E Ielersitesi
modnak az az elnye, hogy a lazan kapcsolt tagok jobban kvetik a Ielszint, es az atmunkalas melysege kzel
azonos mindenhol. A Iellet makroegyenetlensegei azonban inkabb nvekednek, mint cskkennek.
SzntseImunkIs,
maggykszts
83
52. bra - Szntselmunkl fogasboronatagok sszekapcsolsval
A Iogasboronakat, klnsen akkor, ha hengerboronakkal (53. abra) vannak sszekapcsolva, magagykeszitesre
is alkalmazzak, mert igy megvalosithato a magagy melysegeben a tmrites es a Iels reteg aproszemcsesse
alakitasa.
53. bra - Egyszeru maggykszt
2.2.3.4.2. A trcss taIajmveI eszkzk
A tarcsas talajmvel gepek mveleszkze a gmbsveg alakura domboritott tarcsalevel. E tarcsalevelek
egymastol szabalyos tavolsagra helyezkednek el egy csapagyazott tengelyen es a talajba hatolva haladas kzben
Iorognak. A gmbsveg alaku tarcsat Ielaktiv eszkznek lehet tekinteni, hiszen a talajbahatolas kvetkezteben
kezdi el a Iorgo mozgast, es ezaltal vegzi a talajmunkat.
A tarcsaleveleket ugy lehet elkepzelni, hogy meghatarozott vastagsagu lemezbl keszlt gmbbl egy szeletet
levagunk es a vagas menten leelezzk (54. abra). Ha ezt a leelezett gmbsveget a Iorgas tengelyevel egytt a
haladasi irany merlegesehez kepest o szggel elIorditjuk, a tarcsalevel egy ellipszis alaku szeletet hasit ki a
talajIelszinbl. A talaj es a tarcsa kztti jelents surlodas miatt Iorogni kezd, es a talaj egy reszet magaval is
viszi. A Iolyamat kzben a rgk apritodnak, keverednek, es amikor a tarcsalevelet elhagyja a talaj, egyenletes
A trcss taIajmveI eszkzk
84
Ielszin marad hatra.
54. bra - A trcsalevl keletkezse s forgstengelynek elhelyezkedse
A korszer gepeken a tarcsaleveleket IelIogo tengely szgenek (o) valtoztatasaval a talajmunka intenzitasat
nvelni, illetve cskkenteni lehet. A szget nvelve a gmbsveg homoru resze egyre inkabb szembeIordul a
haladasi irannyal es egyre szelesebb szeletet hasit ki a talajIelszinbl. Egyre erteljesebb lesz a talajszelet
deIormacioja, tehat nvekszik az apritas es ezzel parhuzamosan a keveres merteke. Ha cskkentjk a szget,
eppen ellentetes Iolyamat jatszodik le. Termeszetesen az o szg nvelesevel, azaz a talajmunka intenzitasanak
Iokozasaval nvekszik a vonoerigeny is.
A tarcsalevelek tengelyen mert osztastavolsagra (55. abra) nem lehet nagyon kicsi az eltmdes veszelye miatt.
Tulzottan nagy osztastavolsagnal viszont nem valosul meg a talajIelszin teljes atmunkalasa. A teljes Ielszin
atmunkalasa erdekeben az els tarcsasor mgtt egy masodikat is elhelyeznek egy Ielosztasnyi eltolassal. A
masodik sor mveli at az els sor altal kihagyott kzket.
A trcss taIajmveI eszkzk
85
55. bra - A trcsalevloszts befolysa a trcss talajmuvel gpek munkjra
Beepitesi helyzetkbl adodoan a tarcsak a talajt egy iranyba dobjak ki. A masodik sor tarcsait ezert ellenkez
iranyba Iorditjak, igy ez a sor a talajt visszaszallitja kzel az eredeti helyere.
A korszer tarcsas talajmvel gepek ma mar altalaban ket tarcsasorral rendelkeznek, amelyek V- vagy
X-elrendezesek lehetnek. A V elrendezes gepnel (56. abra) az egyik tarcsasor a haladasi iranyra merleges
egyeneshez kepest elre, a masodik sor pedig hatraIele hajlik o szggel, tehat a ket sor tarcsa tengelyei
egymashoz kepest 2o szget zarnak be. Az X-elrendezes tarcsasoroknal (57. abra) az els es a masodik
tarcsasor tengelyei ket Ielbl allnak. Az els sorban lev Ieltengelyek egyiken jobbra, a masikon balra hordo
tarcsak vannak szerelve, a masodik sorban szinten jobbra es balra hordok vannak. Ez utobbiak az elttk
levkkel ellentetes iranyban szallitanak, igy a gep elhaladasa utan a talajIelszin egyenletes es a gep mkdese
kiegyensulyozott.
A tarcsas talajmvel gepek gmbsveg mvelelemeinek vagoelet a jobb (vago es aprito) talajmunka
erdekeben csipkes alakura keszitik es vegyesen is alkalmazzak, de mindenkeppen ugy, hogy egy-egy sszeIogo
A trcss taIajmveI eszkzk
86
tengelyre azonos tipusuakat szerelnek. Altalaban az erteljesebb talajmunkat vegz, csipkes tarcsakat az els
sorban, a talajt szepen terit, egyenletes Ielszint keszit, sima el tarcsakat a masodik sorba helyezik.
56. bra - Fggesztett fligfggesztett s vontatott, V-elrendezsu, trcss talajmuvel
gpek
A trcss taIajmveI eszkzk
87
57. bra - Vontatott X-elrendezsu, trcss talajmuvel gp fellnzete
A knnyebb tarcsas talajmvel eszkzk szantott terletek elmunkalasara is hasznalhatok, megIelel idjarasi
viszonyok kztt meg elIogadhato magagyat lehet velk kesziteni. Szaraz talajnal azonban a porosodas veszelye
lep Iel.
2.2.3.4.3. KuItivtor jeIIeg eszkzk
A kultivator mvelszerszama alapveten lazitoeszkz, tehat a kultivator jelleg eszkzk magagykeszit
munkaja elssorban a lazitason alapszik. A mveles melysegnek megIelelen a Ielszin ala nyulo szerszamok e
reteget atlazitjak, kzben a rgket Ielapritjak es a talajt keverik.
Magagy keszitesekor nagy mvelesi melysegre nincs szkseg, ezert a kultivatorkapak karcsu, vekony
kapaszarral rendelkeznek, es a Ielszin alatt dolgozo lazitoszerszam kialakitasaval, alakjaval lehet a talajmunkat
beIolyasolni. A talajmunka erteljesseget olyan megoldasokkal szoktak Iokozni, mint a kapaszar rugozo
mozgasanak a biztositasa. A rugos kapaknal (58. abra) a kapaszarat magat keszitik rugoacelbol, igy amikor a
szerszam a talajba hatol, a valtozo talajellenallas kvetkezteben a rugos kapaszar valtozo nagysagu kitereseket
vegez. A valtozo erk hatasara a kesszar lengesbe jn, es e kiegeszit mozgas a rgk Iokozott apritasat segiti
el. A Ientiekbl lathato, hogy ezek a mveleszkzk mar a Ielaktiv kategoriaba tartoznak, mert a
munkaIolyamat kzben olyan mellekmozgas jn letre, amely hasznos sszetevje a talajmunkanak.
KuItivtor jeIIeg eszkzk
88
58. bra - A rugs kapk klnbz vltozatai
A rugozo kapaszarral szerelt kultivatorok nmagukban is jo munkat vegeznek, magagykesziteshez azonban
kiegeszit mveleteket szoktak kapcsolni az alapgephez, tehat egyszerre tbb, kombinalt mveletet vegeznek.
Emiatt a magagykeszit gepeket sok esetben kombinatornak is nevezik.
2.2.3.4.4. Tbb mveIetet sszekapcsoIva, egy menetben maggyat kszt
gpek
Mint az elzekben mar szo volt rola, a kultivator jelleg eszkzk nagyon jo munkat vegeznek a magagy
elkesziteseben.
A kultivatorszerszamokkal Iellazitott talajIelszint, amely meg ersen kveti az eke altal hagyott barazdakat,
rendezni kell, ezert a tbb mveletet egy idben vegz magagykeszit gepek keretere a lazitoszerszamok utan
gyakran rugoer elleneben mkd egyenget- vagy mas neven simitolapot (59. abra) is szerelnek. Feladata,
hogy a domborulatok Ildmennyiseget a melyedesekbe tolja. A rugoer beallitasaval szabalyozni lehet a
szallitott talaj mennyiseget.
Tbb mveIetet
sszekapcsoIva, egy menetben
89
59. bra - Egyenget- vagy simtlap maggykszt gpen
A kapcsolt mveleteket vegz gepeken (60. abra) a lazitoeszkzket es ha van ilyen, a simitolapot a
tmritest vegz hengerboronak kvetik. A hengerboronakbol nagyon sok tipus ismeretes, de alaptipuskent
megklnbztetnk leces es palcas hengerboronat. A leces kivitelnel a palaston elhelyezked es enyhen
csigavonal alakban hajlitott lecek lehetnek sima vagy csipkes elek. A palcas tipus lenyegeben ugyanolyan, mint
a leces, csak a tmritelemek elkre allitott laposvas helyett kr keresztmetszetek. Ezek keszlhetnek
acelhuzalbol vagy vastagabb atmerj csbl.
60. bra - Tbb muveletet egy menetben vgz maggykszt gp (kombintor)
A hengerboronak leces vagy palcas elemei a Iorgastengelyre rgzitett, csillag alaku tamasztorudakra vannak
rgzitve es nem kepeznek sszeIgg Ielletet. Csak a palcak vagy lecek melyednek be a talajba, igy a sima
hengerekkel szemben nem a Ielleten gurulnak, hanem egy bizonyos melysegig a Ielszin ala hatolnak. Ha ez a
melyseg azonos a vetesi melyseggel, a vetes alatti terletet tmriti, ezzel a magbol sarjado nveny gykerenek
jo Iejldesi, kapaszkodasi Ielteteleket teremt.
A talaj apritasat, osztalyozasat a leces hengerek klnsen jol vegzik, mert amig a talajban mozognak, apritjak a
rgket. A kilepes pillanataban egy Ierde hajitas jn letre, aminek eredmenyekent az aprobb szemcsek
kzelebbre, a nagyobbak tavolabb replnek, es az utobbiak a Ielszinen maradnak. Ezzel teljesl az a kivanalom
is, hogy a kzvetlen Ielszinen nagyobb rgk legyenek, mint a Ielszin alatt.
Maggykszts fIaktv
eszkzkkeI
90
2.2.3.4.5. Maggykszts fIaktv eszkzkkeI
A rgsdesre klnsen hajlamos talajok eseten szkseges lehet erteljesebb talajmunkat vegz eszkzk
alkalmazasa is. Az alap talajmveleskor keletkezett nagy meret rgk a szantaselmunkalas vagy a
magagykeszites idszakara nem esnek szet. Ennek sok esetben a szaraz idjaras az oka. A rgket tehat Iel kell
apritani, es kzben a magagynak szant reteget is at kell munkalni. Erre celra keszlt a Ielaktiv, talajhajtasu
eszkzk egy resze.
2.2.3.4.5.1. sborona
Az asoborona (61. abra) mvelszerszamai kovacsolasi eljarassal keszlt, ivelten leelezett szerszamok,
amelyeket jobbos es balos kivitelben keszitenek. A szerszamokat egy meghatarozott osztastavolsagra egy
tengelyen rgzitik, egymashoz kepest 45-os szggel elIorditva. A tengelyeket a haladasi iranyhoz kepest
szgben elIorditjak, igy a szerszamokra hato er kvetkezteben a tengelyek Iorgasba jnnek. A Iorgo
szerszamok erteljes aprito-, kevermunkat vegeznek a talajban. Az asoboronakat szelssegesen kttt vagy
kiszaradasra, rgsdesre hajlamos talajokon hasznaljak eredmenyesen.
sborona
91
61. bra - sborona-szerszmok s a szerszmok elrendezsi vzlatai
2.2.3.4.5.2. KIIskapa jeIIeg eszkzk
A kllskapa jelleg eszkzk hasonlitanak az asoboronakhoz, de addig, mig az asoboronakon az egyenes
szerszamok a tengelyen egy bizonyos tavolsagra elhelyezve adnak egy csillag alaku vetleti kepet, a
kllskapaelemek minden tagja egy csillag alaku szerszam. Hegyei a talajba melyedve Iorgasra kenyszeritik a
szerszamokat, es igy vegeznek elssorban apritomunkat. A kllskapak egyik Iajtaja (62. abra) a haladasi
iranyra merleges tengelyen helyezkedik el, csak az ivelt kialakitas es a talajbahatolas kvetkezteben vegez
munkat. A masik Iajtan, az ivelt Iogu Iorgokapan (63. abra) a kllk valamivel szelesebbek, jobbos es balos
valtozat keszl bellk, amelyek kzl az egyiken jobbra, a masikon balra vannak leelezve a kllk. Az elemek
szinten tengelyre vannak rgzitve, es jobbos es balos egysegekbl lehet a gepet teljes munkaszelessegben
KIIskapa jeIIeg eszkzk
92
Ielepiteni. Munkajukra leginkabb a sarabolo kultivatorkapa es a tarcsas talajmvel eszkz munkajanak egyttes
hatasa jellemz. Az utobb ismertetett elemek nagyon sulyosak es ezert nagyobb munkaszelesseg eszkzk
kialakitasara kevesse alkalmasak, de sorkzk mvelesere elterjedtebben hasznaljak.
62. bra - Kllskapaelem
KIIskapa jeIIeg eszkzk
93
63. bra - Ktelemes velt fog forgkapa
2.2.3.4.6. Maggykszts aktv eszkzkkeI
Az aktiv talajmvel eszkzk hasznalatanak az igenye ket jellemz esetben szokott elterbe kerlni. Az egyik
eset, amikor a talaj szerkezete olyan, hogy csak nagyon intenziv talajmunkaval lehet a megIelel magagyat
Maggykszts aktv
eszkzkkeI
94
elerni, a masik eset pedig az, amikor rvid id alatt szeretnenk nagyon jol atmunkalt vetagyat elallitani. Az
utobbi eset nagyon sokszor Iordul el a kerteszeti kulturak telepitese kapcsan.
Az aktiv talajmvel gepek jellegzetessege, hogy a traktor teljesitmenyleado tengelyerl kapjak a hajtast, tehat a
munkajukhoz elssorban nem a traktor vonoerejet hasznaljak, hanem a Iorgo mozgasbol szarmazo teljesitmenyt.
A munkavegz szervek kenyszerhajtasuak es tulnyomo reszt Iorgo mozgasuak (pl. talajmaro), de lehetnek leng
mozgast vegzk is (pl. lengborona).
2.2.3.4.6.1. TaIajmar jeIIeg eImunkIk
A talajmaras mozgasviszonyai alapjan dolgozo eszkzket talajmaro jelleg gepeknek nevezzk (ezek a
talajmarotol a kiskerti rotacios kapaig terjedhetnek). Egyes valtozataikat elssorban nem a szantaselmunkalas,
magagykeszites terleten hasznaljak, de mkdesi elvkben nem ternek el egymastol.
A talajmaro jelleg gepek (64. abra) sajatossaga, hogy munkavegz eszkzeik vizszintesen Iorgo tengelyeken
helyezkednek el. A szerszamok alakja hatarozza meg, hogy a gep elssorban milyen munka elvegzesere
alkalmas, mert ha
derekszgben hajlitott kapa van a tengelyre szerelve (65. abra, a), a mvelesi melysegnek megIelel teljes
keresztmetszet atmunkalasara szamithatunk, igy a sekely mveles sarabolastol a nagyobb mvelesi melyseget
igenyl szalasanyag-bedolgozasig elnysen hasznalhato;
az ivelt kapaval szerelt (65. abra, b) gep nem a teljes keresztmetszetet mveli at, ezert inkabb a nagy melyseg
mvelesre, Ikent szalas anyag es zldtragya bemunkalasara ajanlhato;
az egyenes eszkzkkel (65. abra, c) leginkabb boronaIogakra hasonlito szerszamokkal szerelt gep
kiIejezetten a Iinom magagy keszitesere alkalmas.
64. bra - Talajmar
TaIajmar jeIIeg eImunkIk
95
65. bra - Vzszintes tengelyu aktv talajmuvel gp szerszmvlasztka
A talajmaro jelleg eszkzkkel kapcsolatban Ielmerl a porositas veszelye, azaz olyan mertek apritas lesz a
munkajuk eredmenye, hogy a szemcsemeret mar a por kategoriajaba tartozik. Termeszetesen ez a jelenseg a
rosszul megvalasztott mvelesi parameterek eseten kvetkezhet be, mert a vizszintes tengely, aktiv talajmvel
eszkzk munkaja akkor a legjobb, ha a gep haladasi sebessegenel a mvelszerszam legkls pontjanak
kerleti sebessege tszr nagyobb, azaz Jk/Jh 5. Ha ez az arany tnel lenyegesen nagyobb, a gep rosszul
mveli at a teljes keresztmetszetet, ha pedig lenyegesen kisebb, a porositas szintjeig apritja Iel a kivagott
talajszeletet.
2.2.3.4.6.2. FggIeges tengeIy forgboronk
A Iggleges tengely mveleszkzzel rendelkez gepek (66. abra) szinten kenyszerhajtasuak, itt azonban
Iggleges tengely krl Iorognak a szerszamok. A hajtaslancolatot ugy alakitottak ki, hogy a traktor-TLT-rl
erkez Iorgo mozgast Iogaskerekek kzvetitik a Iggleges tengelyekhez, amelyre a celszeren kialakitott
szerszamok vannak Ielszerelve (67. abra). A szerszamok talajba nyulo reszei a halado es a Iorgo mozgas
egyttes hatasara hurkolt ciklois palyat irnak le a talaj Ielszinevel egybees sikban. E mozgas jelents kever
hatas mellett apritomunkat is eredmenyez.
FggIeges tengeIy
forgboronk
96
66. bra - Hajtott fggleges tengelyu forgborona
FggIeges tengeIy
forgboronk
97
67. bra - A fggleges tengelyu borona tengelye s a szerszm felerstse
2.2.3.4.6.3. Leng fogasIces eImunkI
Leng fogasIces eImunkI
98
A leng Iogasleces elmunkalo vagy mas neven szinuszborona a kenyszerhajtasu eszkzk kze tartozik, mert
traktorrol kapja a hajtast. Ezt egy specialis mechanizmus segitsegevel egyenes vonalu, de valtozo iranyu
mozgassa alakitja at. Ennek ksznheten a ket, munkaszelessegnek megIelel hosszusagu, lecre rgzitett
boronaIogakhoz hasonlo mvelelem leng mozgast vegez. A gep kiegyensulyozott jarasa erdekeben a ket,
mvel elemeket hordozo lec ellentetes iranyban mozog. A boronaIoghoz hasonlito elemek haladas kzben a
talajban szinuszvonalszer palyat irnak le. A gep munkajanak jellege hasonlit a Iggleges tengely
Iorgoboronak munkajahoz.
2.2.3.5. A maggy tmrtse
A tmrites eszkzei a Iellettmrit es melytmrit hengerek.
2.2.3.5.1.
2.2.3.5.1.1. FeIIettmrt hengerek
A Iellettmrit hengerek legegyszerbb Iajtaja a sima henger (68. abra, a), amelyik tmegenek megIelel
sulyervel megnyomja a laza szerkezet reteget. Ennek hatasara a Iels reteg tmrdik es a Ielleten talalhato
rgk sszetrnek.
68. bra - Fellettmrt hengerek
A sima hengereket altalaban lemezbl keszitik, es ennek kvetkezteben a tmegk viszonylag kicsi. Ha
erteljesebb tmritesre van igeny, belsejket ki lehet tlteni valamilyen nagyobb srseg anyaggal, pl. vizzel
vagy homokkal. Altalaban kimondhato, hogy a henger tmegenek nvekedesevel a tmritesi melyseg is
nvekszik.
Olyan talajokon, ahol a nagy rgk keletkezese es kiszaradasanak veszelye Iokozottabb mertekben jelentkezik,
proIilos hengereket szoktak hasznalni, mert a jelents tmrites mellett ezek rgaprito hatasa sokkal jobb, mint
a sima hengereke. A proIilos hengerek altalaban ntttvasbol keszlnek, ezert tmegk nmagaban is nagy. A
proIilos hengerek legelterjedtebb kepviselje a gyrshenger (68. abra, b), e tipus I sajatossaga, hogy a
hengergyrk ket Iel, kupos elembl allnak, es sszeIorditva egy elet kepeznek. Tbb ilyen sszeIorditott elem
A maggy tmrtse
99
alkot egy hengertagot.
A gyrshengerek elnys tulajdonsaga, hogy a talajbanyomodas kezdeten minden eleme egy elen Iekszik Iel,
es a sulyer csak itt hat, tehat e vonalon nagyon nagy deIormacios munkat tudnak vegezni a talajban. Ha eppen
egy ilyen el gurul ra egy nagyobb meret rgre, azt biztosan szetroncsolja. Hasonlo elv alapjan dolgozik a tbbi
proIilos henger is. Ismeretesek olyan valtozatok is, amelyeknek egyes tagjai (68. abra, c) tengelyiranyban is
kepesek elmozdulni vagy minden elem kln csapagyazott, s igy az elemek (68. abra, d) nallo Iorgasra
kepesek. Ezzel sikerl elkerlni a tapados, nagy nedvessegtartalmu talaj Ieltapadasat a tagok kze.
2.2.3.5.1.2. MIytmrt hengerek
A melytmrit hengerek (69. abra) az elzekben megismert proIilos hengerekhez hasonloak. Altalaban
ntttvasbol keszlnek, tehat nagy a tmegk, a talajba hatolo reszk el kikepzes, de atmerjk az elzeknek
ket-haromszorosa. A hengerek minden eleme egy-egy elIelleten Iekszik Iel, es e Ielletre koncentralodik nagy
sulyerejk. Ennek hatasara nagyobb melysegbe hatolnak a talajba, ezert melytmritesre alkalmasak.
Ugyanakkor a kls gyrket az agyhoz rgzit, altalaban ivelten hajlo kllk a talajban mozogva jelents
aprito- es kevermunkat vegeznek.
69. bra - Mlytmrt hengerek
A melytmrit hengereket gyakran kapcsoljak kzvetlenl ekekhez, ha szantaselmunkalast is szeretnenek a
szantassal egy idben vegezni, mert a melytmrit hengerek az atIorditott barazdaszeleteket Ielapritjak, a
nagymeret rgk kztti regeket, legzsakokat megszntetik. Ezt a megoldast altalaban akkor szoktak
alkalmazni, amikor nincs id arra, hogy a szantas utani szokasos, termeszetes lepedeshez szkseges idt
kivarjak.
Melytmrit hengereket szoktak hasznalni a vetesi melysegben szkseges tmr reteg elkeszitesehez is.
2.2.3.6. A sorkzmveIs
A termesztett nvenyek Iejldese kzben, velk parhuzamosan a gyomok is Iejldnek. Ezek eltavolitasanak,
valamint a talaj kedvez vizhaztartasa, biologiai egyensulya erdekeben a sorok kzenek mvelesere is szkseg
van. A Ienti tevekenyseg akkor volna a legeredmenyesebb, ha a tvek kztt, azaz a ttavolsagnak megIelel
kzket is mvelni tudnank. Sajnos ez a jelenlegi korszer technikai megoldasok mellett is nehezkes es Ikent
kltseges Ieladat lenne. Ezert a gepgyartok inkabb arra trekszenek, hogy cskkentsek a biztonsagi savot. Olyan
gepeket alakitanak ki, amelyekkel a lehet legjobban meg lehet kzeliteni a nvenyt a sorkzk oldalarol a
tvek megsertese vagy esetleges kivagasa nelkl.
A sorkzmvel eszkzkkel szemben a kvetelmeny mint mar a Ientiekbl is erzekelhet a pontos
sorontartas lehetsege, a sekely es pontosan beallithato mvelesi melyseg, valamint a mvelszerszamok olyan
elhelyezese, hogy az eltmdes veszelye a legkisebb legyen. Szamolni kell ugyanis az ersebben megntt es
kivagott gyomok mveleszkzkn valo Iennakadasaval.
MIytmrt hengerek
100
2.2.3.6.1. SorkzmveIs kuItivtorokkaI
A magagykeszites kapcsan a kultivator jelleg eszkzk munkajarol mar volt szo, es ott elssorban az eszkzk
lazito-, apritomunkajat emeltk ki. Ha a merev kultivatorszarakon lev szerszamokat kicsereljk
sarabolomunkat vegz eszkzkre, a Ielszin alatt sekelyen haladva azok talajmunkaja minimalis lesz, de az
utjukba es gyomok gykereit elmetszik. Ezzel sekely talajmvelest es jelents gyomirto tevekenyseget
vegznk. A talajmveles kimeletesseget azert kell hangsulyozni, mert a viszonylag zsenge kulturnvenyekben
az intenziven mozgo, nagymennyiseg talaj jelents karokat okozhat. Az elzekben leirt mvelet
sajatossagabol ereden a sorkzmvel gepek kialakitasakor arra trekednek, hogy a mveltagok
melyseghatarolasat tagonkent oldjak meg, mert igy valosithato meg legjobban a talajIelszin kvetese
(kopirozasa).
2.2.3.6.1.1. A sorkzmveI kuItivtorok feIptse
A sorkzmvel kultivatorok a traktorokhoz a harompontIggeszt berendezesen keresztl kapcsolodnak, tehat
altalaban Iggesztett gepek vagy ha az ergepnk eszkzhordozo, a has alatti terben, a traktor gerendelyere
mereven szerelt keresztgerendan helyezkednek el a Iggesztett gepeknel hasznalatos mveltagok (lasd a 70.
abran).
A Iggesztett kultivatorok Ielepitesenek jellemzje, hogy a Iggesztberendezes egy merev keresztgerendahoz
csatlakozik, amelyen a mveltagok es a keretszerkezet durva melyseghatarolasat biztosito berendezes talalhato;
a melyseghatarolast altalaban a keret ket oldalan elhelyezked, Iggleges iranyban allithato
tamasztokerekekkel oldjak meg.
A saraboloeszkzkkel Ielszerelt kultivatortagok
A gep keretere Ielcsavarozott tartoszerkezetre (70. abra, 1) amely a sortavolsag allitasakor elmozdithato
Ielszerelt ket ,parhuzamvezetek (2) rgziti a saraboloszerszamokat tarto beIogoegyseget (3). A
beIogoegyseghez kapcsolodik a tagonkenti melyseghatarolo kerek (4). A beIogoegysegbe rgzithetk a
szkseges mvelesi melysegnek megIelelen a sarabolokapak (5).
A sorkzmvel kultivatorok szokasos mveleszkzei:
A sorkzmveI kuItivtorok
feIptse
101
70. bra - Sorkzmuvel kultivtortag
A sorkzmvel kultivatorok szerszamkeszlete (71. abra) lenyegeben ket alapszerszambol, a ludtalpkapabol (1)
es a szarnyas sarabolobol (2) all. Ezt egeszitik ki a telepitett kulturnvenyek vedelmet szolgalo kiegeszit
egysegek, mint peldaul a vedtarcsa (3).
A sorkzmveI kuItivtorok
feIptse
102
71. bra - Sorkzmuvel kultivtorok szerszmkszlete s f elrendezsi lehetsgk
A ludtalpkapak
Ezek a kapak a ludtalphoz hasonlo alakuak, csuccsal elrehaladva a vagoel a gyomok gykereit elmetszi. Mivel
a vagoelhez kepest a kapa hatso ele magasabban van, a talajt megemeli, ezzel apritja. A meg Ielszin alatt maradt
gyker reszei hatasara kiIordulnak a Ielszinre. A ludtalpkapak hatranyos tulajdonsaga, hogy mkdesk kzben
a talajt oldaliranyban szallitjak. A kultivatorozas alapkvetelmenye, hogy a lehet legjobban kzelitsk meg a
termesztett nvenyt, tehat a biztonsagi sav kicsi legyen. A ludtalpkapa Ienti tulajdonsaga, az oldaliranyu
talajszallitas miatt klnsen nagyobb rgk keletkezese eseten a zsenge nvenyekben jelents kart tehet.
A szarnyas sarabolok
A szarnyas sarabolo egy vizszintes es egy Iggleges sikba kzel derekszgben hajlitott reszbl all, amely egy
anyagbol keszl. A vizszintes reszen van a vagoel, amely kisse hatrahajlik, hogy haladaskor metszes jjjn letre.
Igy a vontatasi ellenallasa is kisebb, valamint a gykerek elvagasa is tkeletesebb. A szarnyas sarabolok a
vagoelk hatrahajlasa miatt szinten szallitjak oldaliranyban a talajt. E szerszamokbol azonban jobbos es balos
A sorkzmveI kuItivtorok
feIptse
103
kiviteleket gyartanak, igy mindig lehet ugy szerelni azokat, hogy a Iggleges elek a nvenyhez kzelebb
kerljenek, igy a vizszintes el elszallitja a talajt a nveny kzelebl.
A vedtarcsak
Az elzekben mar ismertetett talajszallitasi problemak klnsen a helyrevetett kulturak eseteben okoznak
jelents problemat, mert a vetes utani termeszetes vagy mesterseges csapadek es a kiszaradas a talajIelszinen
erteljes cserepesedest okoz. A talajcserep oldaliranyu kimozdulasa nagyon nagy karokat tehet a zsenge
nvenyben, ezert a nveny vedelme erdekeben a kzeleben jaro szerszam es a nveny kze egy enyhen
domboritott vedtarcsat szoktak elhelyezni. A vedtarcsa Iorogni kezd, amikor az elevel a talajba hatol, es
egyben megvedi a nvenyt a tuloldalan halado saraboloszerszam karosito hatasatol.
A mvelszerszamok szerelesi valtozatai
A sorkzmvel kultivatorokhoz a klnbz sortavolsagokra valtozatos eszkzvalasztekot kinalnak a gyartok.
Ludtalpkapabol es szarnyas sarabolobol is klnbz meretek leteznek, celszer elrendezessel szinte minden
igenyt ki lehet elegiteni. A hagyomanyosan leginkabb elterjedt valtozat az, amikor a szomszedos nvenysorok
menten jobbos es balos saraboloszerszamok vannak Ielszerelve, a ket szarnyas sarabolo kztt pedig
ludtalpkapa dolgozik. A vedtarcsak igeny szerint szerelhetk Iel.
2.2.3.6.2. SorkzmveIs aktv eszkzkkeI
A sorkzmveles kritikus pontja, hogy passziv eszkzkkel a mveletet idben el tudjuk-e vegezni. Ha a
csapadekos idjaras vagy munkacsucsok, a munkak torlodasa miatt a sorkz mvelese megkesik, a gyomok
annyira megnhetnek, hogy passziv eszkzzel nem tudunk eredmenyes munkat vegezni. Ilyenkor kerlnek
elterbe az aktiv eszkzk: a kenyszerhajtasu, talajmaro jelleg sorkzmvel elemek a magasra ntt gyomokat
is Ielapritjak es a talajIelszint is Iellazitjak.
Az aktiv sorkzmvel egysegekkel szerelt gepek mveltagjai hajtasukat a traktor teljesitmenyleado
tengelyerl, kardantengelyen keresztl kapjak.
A rotacios sorkzmvel eszkzk igen hatekony munkat vegeznek, de hatranyuk, hogy a mveltagok (72.
abra) mvelesi szelesseget nem lehet allitani. Tehat vagy a szokasos telepitesi sortavolsagnak megIelel
szelesseg gepet kell beszerezni, vagy a rendelkezesre allo sorkzmvel eszkznek megIelel sortavolsagra
kell a kulturat telepiteni.
SorkzmveIs aktv
eszkzkkeI
104
72. bra - Rotcis sorkzmuvel tag lland muvelsi szlessggel
Az aktiv (rotacios) eszkzkkel vegzett sorkzmveleskor arra is vigyazni kell, hogy a mveletet ne tulzottan
kesn vegezzk el, mert ha a gyomnvenyek magerese mar megkezddtt, ujravetjk azokat. Az apritas reven
ujra dugvanyozhatjuk azokat, amelyek szar- vagy tosztassal szaporodnak.
2.2.3.6.2.1. SorkzmveIs gyomkefveI
A Iorgo mozgast vegz (rotacios) mveleszkzk erteljes talajmunkat vegeznek, es e tulajdonsaguk
kvetkezteben a gyomok hatarozott irtasa mellett helyenkent a zsenge es gyengen Iejlett kulturnvenyekben is
kart tehetnek.
A gyomkeIe tipusu eszkzknek amelyek szinten Iorgo mozgast vegz eszkzk elssorban a helyrevetett
es Irissen palantazott szantoIldi kulturak vegyszer nelkli vagy vegyszerszegeny termeszteseben van
jelentsege azaltal, hogy a kulturnveny Iejldesenek kezdeti, kritikus idszakaban reszben vagy teljesen
megoldhatja a gyomirtast.
A gyomkeIe szemben a korabban emlitett mechanikus eszkzkkel alkalmas akar a Irissen kikelt, 23 cm-es
SorkzmveIs gyomkefveI
105
Iejldesi Iazisban lev kultura sorkzmvelesere is, mert a nvenyek a mveles soran egy ,alaguttal vannak
vedve (73. abra). A mvelelemek vizszintes tengelyen elhelyezked, tarcsak kze Iogott, paszmaba kttt
manyag szalak, (egyes megoldasoknal acelszal paszmakkal kiegeszitve, valtakozo sorrendben), amelyek a
Iorgas kvetkezteben a talajjal talalkozva hatrahajolnak, majd az akkumulalt energia Ielszabadulasakor a
hatracsapodasuk kzben a mar kikelt gyomnvenyeket lesprik, letepik a Ielszinrl.
Ha a Iorgoresz acelszalakkal vegyesen van szerelve, akkor a keIe a talaj Iels retegebe is behatol, s igy a Iellet
roncsolasa kzben a gyomok gykerzetet is karositja. A ter, amelyben a mvelet Iolyik, ellrl nyitott, hatso
resze pedig egy rugalmas Iggnnyel le van zarva. A hatradobott talajreszecskeket a Iggny leIekezi, ezzel
tovabbi aprozodasuk es a Ielszallo por mennyisege cskken.
73. bra - Sorkzmuvels gyomkefvel
2.2.3.6.2.2. Termikus gyomirts
A termikus gyomirtas szinten a vegyszerhasznalat cskkentesenek erdekeben nyer egyre nagyobb teret. Az
eljaras lenyege, hogy egy lehatarolt terben magas hmersekletet hoznak letre, a magas hmerseklet terbe
bekerlt gyomok tartos karosodast szenvednek es elpusztulnak. Ennek oka, hogy a 6080 C-ra meleged
nvenyben a sejtIolyadek kitagul, atszakitja a sejtIalat, Ieherjekicsapodas jn letre, amely a nveny reszleges
vagy teljes elhalasahoz vezet. Ez a kezeles visszaIordithatatlan karosodast okoz, es egy-ket nap elteltevel a
gyomnveny Ild Ieletti resze szaradasnak indul.
A szkseges hmersekletet legegyszerbben langIuvo egIejekkel lehet elallitani, amelyeket gaztarolo
palackokbol nyert gazzal taplalnak.
Az zemeltet traktorhoz csatlakoztatott termikus gyomirto egy keretszerkezettel rendelkezik, amelynek
magassaga a talajhoz kepest melysegallito kerekkel szabalyozhato (74. abra). E kereten helyezkednek el a
langIogo lemezek (burkolatok), amelyek a kulturnvenyt vedik a hhatastol. A hatarolt teren bell talalhatok a
talaj Iele iranyitott langszoro Iuvokak. Altalaban a termikus gyomirto gep keretere rgzitik a gazpalackokat,
valamint a lang begyujtasahoz es szabalyozasahoz szkseges berendezeseket es mszereket.
Termikus gyomirts
106
74. bra - Termikus gyomirts elrendezsi vzlata
Termikus gyomirts
107
A termikus gyomirtas hatekonysaga Igg a gyomnvenyek Iajtara jellemz herzekenysegetl es a nveny
Iejletsegi Iokatol, mert a zsengebb nvenyekre erteljesebben hat a termikus kezeles.
2.2.3.6.2.3. GyomszabIyozs gyomfsveI
A gyomIesk mkdesi elve a Ielaktiv talajmvel eszkzknel leirtakra epl. A gyomritkitas,
gyomszabalyozas e mveleszkzkkel akkor hatasos, ha a kulturnveny es a gyomok kztt Iejldesi
klnbseg van, azaz a kesbb kikelt gyomokat kell irtani, illetve ritkitani.
Mkdesi elvkre jellemz, hogy a viszonylag vekony rugozo palcak talajba hatolasakor a valtozo terheles
kvetkezteben (lasd a rugos kapakat) Iellep rezg mozgast hasznaljak Iel a gyomok irtasara.
A gyomIesk hasznalhatok sorkzk mvelesere is, de elssorban kis szerkezeti tmegk es a szerszamoknak
az egyenetlen Ielszint jol kvet tulajdonsagai kvetkezteben a nagy Ielletek mvelesere alkalmas, szeles
eszkzk terjednek.
Az ismert gepek szerkezeti Ielepitese hasonlo, mert a rugozo mvelpalcakat megIelel osztasban es tbb
sorban tagokba szerelik ssze (75. abra), es ezeket tbbiranyu elmozdulasra alkalmas modon kapcsoljak a
traktorhoz, harompont-Iggesztes keretszerkezet kzbeiktatasaval. A keretre ersitett kerekekkel lehet a palcak
mvelesi melyseget beallitani.
75. bra - A plck elrendezse egy gyomfsutagon
GyomszabIyozs
gyomfsveI
108
A beallitast ugy kell elvegezni, hogy a palcak csak sekelyen hatoljanak a talajba. Igy talajmunkajuk kicsi lesz,
de az utjukba kerl zsenge gyomokat a talajbol kiIorditjak, gykerket megsertik, st a Ielszin Ieletti
lombkezdemenyeket, hajtasokat is karositjak, ennek eredmenyekent a gyomok kipusztulnak.
2.2.3.6.3. SorkzmveI eszkzk soronvezetse, kormnyzsa
Az elzekben mar emlitettk, hogy a sorkzmveleskor Iontos kvetelmeny a mvelt sorok mellett a legkisebb
biztonsagi sav elerese, mert ezzel lehet a mvelet hatekonysagat nvelni. Ha meggondoljuk, hogy egy tbb
hektaros terleten tbb kilometer utat kellene megtenni nehany centimeteres oldaliranyu kiteres nelkl, mar nem
is latszik olyan egyszer Ieladatnak.
A gyakorlatban a Iggesztett gepek soronvezetesere ket jellegzetes megoldas szletett. Az egyik esetben a
traktor vezetjere van bizva, hogy a traktor kormanymozdulataival helyesbitse, modositsa a megkzelites
merteket. A masik esetben a sorkzmvel gepre kormanyzoberendezest szerelnek, es ennek kezelesere egy
szemelyt ltetnek Iel a gepre, aki a traktor mozgasat kvet gep kitereseit helyesbiti.
A nem kormanyzott gepek eseteben a traktorIggeszt berendezes also Iggesztkarjainak oldaliranyu kitereset
korlatozni, azaz rgziteni kell a haladasi iranyban sszetarto allapotaban. Kormanyzast igenyl gep eseten az
also Iggesztkarokat ugy kell beallitani, hogy a karok parhuzamosan alljanak es rgzitetlen allapotban
oldaliranyu kiteresre alkalmasak legyenek.
Ezert a kormanyozhato sorkzmvel gepeken az also Iggesztesi pontok a szokasosnal kzelebb vannak
egymashoz vagy allithatok.
A sorkzmvel gep oldaliranyu kiteriteset (76. abra), kormanyzasat altalaban a talajhoz jol tapado vagy
besllyed, tarejos kerekkel szoktak megoldani.
SorkzmveI eszkzk
soronvezetse, kormnyzsa
109
76. bra - Kormnyozhat sorkzmuvel kultivtor
2.2.3.7. A tarImveIs
A tarlon szkseges talajmveletek a periodikusan jelentkez termelesi Iolyamat beIejez munkajanak is
tekinthetk, mert ez a mveletsor a betakaritas utani, de az alapvet talajmveles eltti idszakra esik.
A termterletnk beIejezte a termelest, a learatott takaronveny eltavolitasa miatt a Ielszin vedtelenne valt es
erteljesen szaradni kezd vagy a gyomok indulnak Iejldesnek a konkurencia es a takaronveny hianya
kvetkezteben. Tehat srgsen tenni kell valamit, amivel megalapozhatjuk a masodvetemenyek telepiteset vagy
talajunk biologiai eletet elkeszitjk az szi alap talajmveleshez.
A tarlo egyik jellegzetessege, hogy a betakaritas utan a Ielleten nagyobb mennyiseg szalma, szarmaradvany,
szalas anyag talalhato, amit a talajba be kell keverni a talajIelszin mvelese kzben. Igy a tarlomveleskor csak
olyan talajmvel eszkzk jhetnek szoba, amelyek ennek a Ieladatnak is megIelelnek.
2.2.3.7.1. TarImveIs trcss taIajmveI eszkzkkeI, sboronvaI
A magagykeszites kapcsan mar megismerkedtnk a tarcsas talajmvel eszkzk mkdesi elvevel es
talajmunkajuk jellegzetessegevel. Munkajuk jellegzetessege a hatarozott apritas es keveres. Ezek kiIejezetten
A tarImveIs
110
elnysek tarlomveleskor, amikor egy viszonylag vekony reteg intenziv atmunkalasa mellett a Ielleten
talalhato szalas anyagot kell e retegbe bekeverni.
A tarcsas talajmvel eszkz knny talajba hatolasa erdekeben egy Iggleges iranyu erre is szkseg van,
amely a gep tmegebl adodik. Tarlomvelesre szaraz es kemeny talajIelszin eseten a nagyobb tmeg gepeket
hasznaljak. A szantaselmunkalasnal hasznalatos, knny tarcsakon kivl kzepnehez es nehez tarcsakat
ismernk, ezeket a gepeket az egy tarcsalevelre es sulyer nagysaga alapjan szoktak osztalyozni.
A Magagvkes:ites felaktiv es:k:kkel cim reszben mar beszeltnk az asoboronarol, amelyet tzetesebben
megvizsgalva megallapithato, hogy mkdesi elve teljes egeszeben megegyezik a tarcsas eszkzkevel. A
klnbseg egy kisse leegyszersitve anynyi, mintha a tarcsalevelekbl egy-egy szegmens ki volna vagva.
Eppen ez a jellegzetesseg teszi hasznossa a tarlomvelesnel. Ha a talajIelszint nem kell tulsagosan apritani, de
szalas anyag, szalma bekeverese szkseges, az asoborona hasznos eszkz lehet.
2.2.3.7.2. TarImveIs Iazt jeIIeg eszkzkkeI
Tarlomvelesre az ersebb Ielepites kzepmely lazitok jhetnek szoba, mert e mvelet teljesitmenyigenye
nagy. A: alapveto talafmveles cim reszben mar targyaltuk a kzepmely lazitok munkajat, es itt csak arra kell
Ielhivni a Iigyelmet, hogy tarlomveleskor a mvelesi melyseg joval kisebb, tehat a teljes atlazitashoz a kesek
osztastavolsagat cskkenteni kell. Masik lehetseg, hogy a lazitoszarra olyan lazitoszerszamot (47. abra)
szerelnk Iel, amelyiknek nagyobb a munkaszelessege (pl. ludtalp alaku szerszamot).
Az osztastavolsag cskkentesenek hatranya a lazitoszarak viszonylagos kzelsegebl adodo eltmdes
lehetsege. Ez annal is inkabb elIordulhat, mivel jelents mennyiseg szarmaradvany talalhato a Ielszinen. A
gepIejlesztes ezert inkabb a szelesebben dolgozo lazitoszerszamok iranyaba mutat.
A szarnyas lazito ugyanugy a lazitoszarra szerelt szerszam, mint a kzepmely lazito, de az egyszerre
megmozditott talajszelet szelessege nagyobb. Szarnyas resze a kivagott szeletet jobbra es balra at is Iorditja, igy
a lazitas es Iorgatas mellett a szarmaradvanyokat is jol bekeveri. E gepek oldaliranyban erteljesebben szallitjak
a talajt, ezert szinte mindig alkalmaznak rgrendezket, amelyek a Ielleti egyenetlensegeket eligazitjak.
2.2.3.7.3. TarImveIs tbb mveIet sszekapcsoIsvaI
Nehezkultivatorokkal, kzepmely lazitokkal vagy szarnyas lazitokkal vegzett mveletek utan reszben a Ielleti
egyenetlensegek, reszben a keletkezett rgk miatt egyengetesre es elmunkalasra van szkseg. Klnsen akkor
van ez igy, ha rvid idn bell masodvetemenyt szeretnenk telepiteni. Hasznos az elmunkalas akkor is, ha az
alapvet talajmveles eltti talajelet beinditasa a celunk. A kombinalt mveleteket vegz gepeken altalaban
megtalalhatok a rgrendezk es a Ielleti apritast, a tmritest, melytmritest vegz hengerboronak (77. abra).
TarImveIs Iazt jeIIeg
eszkzkkeI
111
77. bra - Tarlmuvelsnl hasznlatos lazteszkzk rgrendezvel s
hengerboronval
A rgrendezk lehetnek tarcsas jelleg eszkzk, amelyek a szarnyas lazitok oldaliranyu talajszallitasat
egyenlitik ki. Alkalmasak rgrendezesre a megIelel alakura hajlitott, esetleg oldaliranyu kiteresre is kepes,
laposacelbol keszlt rgterelk, amelyek jobbra-balra mozogva a Ielletet elrendezik.
A hengerboronakrol a S:antaselmunkalas cim Iejezetben mar szoltunk. A tarlomvelesnel hasznalatos
hengerborona-elemek sok esetben ersebbek, robusztusabbak, a mert itt az igenybevetel is nagyobb.
Meg kell emliteni azokat az eszkzkapcsolatokat, amelyeknel az egyik mvelegyseg aktiv eszkz. Ezekkel az
eszkzkombinaciokkal egy menetben kedveztlenebb idjarasi viszonyok es talajallapot mellett is lehet
magagyat kesziteni. Peldakent egy szarnyas lazito, egy kenyszerhajtasu Iggleges tengely Iorgoborona es egy
proIilos melytmrit henger sszekapcsolasabol szarmazo gepet mutatunk be (78. abra).
TarImveIs tbb mveIet
sszekapcsoIsvaI
112
78. bra - Tarlmuvels laztval s aktv elmunklval
2.2.3.8. KInIeges eszkzk
A klnleges eszkzk kze soroljuk azokat a talajmvel gepeket, amelyek szorosan csak egy technologiai
Iolyamathoz kapcsolodnak.
2.2.3.8.1.
2.2.3.8.1.1. TItget- s bakhtkszt gpek
A tltget- es bakhatkeszit gepek kzel azonos mveletet vegeznek, es a termesztend nveny hatarozza meg
a hasznalatukat.
Munkajukra az a jellemz, hogy a talajIelszint erteljesen Ielapritjak es a viszonylag kis meret rgket egy
savba, bakhatba terelik. Ilyenkor egy bakhattal egytt egy barazda is keletkezik (79. abra). A kesbbiek
Iolyaman, ha az a bakhatban elhelyezked nveny Iejldesehez, illetve termeskialakulasahoz szkseges, a
tltgetes mveletet tbbszr meg lehet ismetelni. Nemely kultura telepitese, Iejldese soran tmrebb bakhatat
igenyel, ilyenkor proIiljanak megIelel alaku simitolemezt huznak a bakhatkeszitessel egy menetben vegig a
Ielleten.
KInIeges eszkzk
113
79. bra - Bakhtkszts aktv rgaprtval s trcss barzdahzval
A bakhatat egyszerbb gepi berendezesekkel is el lehet kesziteni tbb lepesben, de ilyenkor magagy minseg
talajIelszinen kell kezdeni a tltgetIejekkel vagy egyeb bakhatkeszit berendezessel a munkat.
2.2.3.8.1.2. gyskszt gpek
Az agyasos termesztesi rendszerek kialakulasat ket sajatossag indokolta. Az egyik a talajban Iellelhet viz
mennyisege, a masik pedig a mechanikus sorkzmvelesnek a szokasosnal pontosabb megvalosithatosaga.
Az agyasos mvelesi modnal az agyasok kialakitasa es alakja rokon a bakhatas mvelessel. Annyi csak a
klnbseg, hogy a ket barazda kztt kiemelten elhelyezked agyastet szelesebb (80. abra) es igy tbb sor is
termeszthet rajra. A kialakitott proIil kvetkezteben a talaj az agyas teljes keresztmetszeteben knnyebben
Ielmelegszik, igy korabbi termesztes valosithato meg, de ezzel egytt jar a gyorsabb kiszaradas is, ezert az
ntzes itt alapvet kvetelmeny. Ha megIelelen tereprendezett a terlet, ez a barazdak Ielhasznalasaval
knnyeden megoldhato un. barazdas ntzes Iormajaban.
80. bra - A talajfelszn alakja gysos muvelskor
gyskszt gpek
114
A hideg, nyirkos talajokon Ileg a tlnk joval eszakabbra Iekv orszagokban elszeretettel hasznaljak ezt a
mvelesi modot, mert az agyas gyorsabban Ielmelegedik, a Ielesleges talajvizet pedig a barazdak segitsegevel el
lehet vezetni.
Az agyastetn elhelyezked nvenyek sorkzmvelesekor a biztonsagi savot jelents mertekben lehet
cskkenteni, mert az agyasok kztti barazdakat vagy azok oldalIalat soronvezetesre lehet Ielhasznalni. Ennek
elIeltetele, hogy a vetgep vagy palantazo soronvezetese is ugyanarrol a bazisrol trtenjen.
2.3. A vetmag-feIdoIgozs gpei
2.3.1. A vetmag-feIdoIgozs cIja
A vetmag-Ieldolgozason mindazon mveletek sszesseget ertjk, amelyek segitsegevel a betakaritott termesbl
egyntet, azonos biologiai ertek igy meghatarozott csirazasi es tisztasagi Ioku, adott nedvessegtartalmu,
ezermagtmeg es egeszsegi allapotu vetmaghalmazt allitunk el.
A vetmag-Ieldolgozast a vetmag-elallitas egyik legIontosabb reszenek kell tekinteni, ugyanis a betakaritott
szemtermes meg nem alkalmas kzvetlenl vetmagnak. A megtermelt tisztitatlan vetmag mint ,nyersaru
tartalmazhat gyommagvakat, Iajtaidegen kulturmagvakat, Iajtaazonos serlt, trtt, Iejletlen szemeket, valamint
szerves es asvanyi eredet szennyezdeseket.
A vetmag-Ieldolgozasnal ketsegtelenl a legIontosabb mvelet a tisztitas, amikor is a betakaritott nyersarubol
idegen anyagoktol mentes, egyntet, egeszseges maghalmazt allitunk el. Ugyanakkor a vetmag-Ieldolgozas
Iogalmaba beletartozik minden egyeb olyan mvelet is, ami a vetmag erteket nveli. Ilyenek: mintazas,
minsites, sszevonas, keveres, csavazas, klnleges magkezelesi eljarasok, csomagolas, Iemzarolas stb.
Jelen alIejezetben a magtisztitassal es csavazassal, illetve ezen mveletekben Ielhasznalt gepek szerkezeti
kialakitasaval es mkdesevel Ioglalkozunk.
2.3.2. A magtisztts, -osztIyozs aIapeIjrsai
A tisztitas tulajdonkeppen az idegen anyagok eltavolitasat jelenti a nyersarubol. A tisztitott aru
szelessegvastagsag szerinti szetvalasztasat osztalyozasnak, a szelessegvastagsaghosszusag szerinti
szetvalasztasat kalibralasnak nevezik.
A magtisztitasi-osztalyozasi Ieladatot egy maghalmaznal rendszerint tbb lepcsben vegzik el. A lepcsk
kzvetlenl kvethetik egymast, de idben el is valhatnak. Igy beszelhetnk el-, uto-, Iinom- es utantisztitasrol.
A magkeverek alkotoelemeinek szetvalasztasi lehetsege elssorban azok Iizikai tulajdonsagainak elteresebl
adodik. A szetvalaszthatosag szempontjabol Iontosabb Iizikai tulajdonsagok a kvetkezk:
meret,
grdlekenyseg,
srseg,
aramlasi (aerodinamikai) tulajdonsag,
Ielleti minseg (erdesseg, tapadokepesseg),
rugalmassag,
szin.
A vetmag-feIdoIgozs gpei
115
Tovabbi szetvalasztasi lehetseg adodik az alkotoelemek elektromos tulajdonsagbeli (pl. elektrosztatikai
tulajdonsag), akusztikai tulajdonsagbeli, Ienyelnyel es rntgensugar-elnyel tulajdonsagbeli elteresebl.
Az egyes tetelek tisztitasa lehet:
egvmenetes, amikor egy sszetett magtisztitoval meret es aerodinamikai tulajdonsagok alapjan (szelelrosta)
elerhet a kivant minseg;
ketmenetes, amikor is az elzn kivl meg egy mveletre van szkseg, pl. hosszusag alapjan (trir), srseg
alapjan (szeparator), Ielleti minseg alapjan (magneses magtisztito) stb. trten szetvalasztas;
ss:etett. ebben az esetben az egymenetes eljaras alapgepere tbb menetben is szkseg lehet, valamint egy vagy
tbb specialis mvelettel, illetve tisztitogeppel kell a tkeletes elvalasztast elvegezni.
A nagyobb vetmagzemekben az adott tetel tisztitasi technologiajanak meghatarozasa laboratoriumi
kisgepeken trtenik. Itt eldntik, hogy milyen geptipusokon, milyen parameterekkel (rostameretek es -tipusok,
legsebesseg stb.) es milyen segedanyagok (vaspor, viz, olaj) Ielhasznalasaval trtenjen a nyersaru tisztitasa.
Itt kivanjuk megjegyezni, hogy a betakaritott szemtermes eltisztitasara minden esetben sor kerl, legtbbszr a
vetmagzembe valo beszallitas eltt vagy kzvetlenl a beerkezeskor. Ugyanis ezzel jelents mennyiseg
idegen anyag tavolithato el, igy nvelhet a szaritasi es tarolasi kapacitas, masreszt a tovabbi tisztitasi
mveleteknel jobb lesz az utotisztito gepek kapacitaskihasznalasa es munkaminsege.
2.3.3. A magtisztt, -osztIyoz gpek kiaIaktsa,
mkdse
2.3.3.1. Lgramos magtiszttk
Legarammal az aramlasi (aerodinamikai) tulajdonsag alapjan valaszthato szet a magkeverek alkotoira. Az
elvalaszthatosag Ieltetele az alkotok lebegtetesi sebessegenek klnbzsege, amelyet elssorban a srseg es
az alak hataroz meg.
Magtisztitasra Ierde (hataresetben vizszintes) es Iggleges legaramot hasznalnak. Az utobbi nyomo es szivo
rendszer lehet (81. abra). A Ierde legaramot (a) rostaval kombinalva a regebbi, un. magtari szelelknel,
valamint a csepl- es arato-csepl gepek tisztitoszerkezetenel hasznaltak. A Iggleges legaramu szeltisztitast is
altalaban rostaval sszeepitve alkalmazzak, de vannak nallo szeltisztito berendezesek is. A nyomo (b) es szivo
(c) legaramu rendszernel is Iggleges szelcsatorna van, amelyben rostan szetteritve lebegtetik az anyagot. A
kritikus s:elsebesseg mellett az ep szemek eppen lebegni kezdenek, a knny szennyezdesek, leha szemek
pedig a legarammal tavoznak.
A magtisztt, -osztIyoz
gpek kiaIaktsa, mkdse
116
81. bra - A szltisztts alapvltozatai
A szivo legarammal mkd, tisztan aerodinamikai tulajdonsag alapjan valo szetvalasztast vegz un. legaramos
tisztitokat eltisztitokent alkalmazzak, elssorban gabonaIeleknel. A levegsebesseget a ventilator Iojtasaval
ugy kell beszabalyozni, hogy az ep szemek kzepes lebegtetesi sebessegenek 90-a krl alakuljon.
A tisztitogep mkdeset a 82. abra szemlelteti. A tisztitando termeny 45-ban, surrantassal (1) erkezik a
berendezes lebegtetkamrajaba, vagyis a munkaterbe (2). Itt egy lapatos Iorgoresz (esetleg teritkup) (3)
Lgramos magtiszttk
117
talalhato, amelyet a legaram mkdtet, es Ieladata a maghalmaz Iggnyszer szetteritese. A kivalasztott
knny szennyez Irakcio a szivoventilatoron (4) athaladva levalasztociklonba gylik ssze.
82. bra - Lgramos eltisztt mukdsi elve
Lgramos magtiszttk
118
Nehany legaramos magtisztito gep Ibb jellemzit a 4. tabla:at tartalmazza.
Tipus Gyarto
Teljesitmeny
t/h
Ventilator
legszallitasa
m3/h
Beepitett villamos
telj., kW
ETI20
AGRIKON
SKM
20 4000 3,0
ETI40
AGRIKON
SKM
40 6000 5,5
ETI60
AGRIKON
SKM
60 6000 5,5
KF12 KONGSKILDE 12 * 0,74
KF20 KONGSKILDE 20 * 0,74
KF40 KONGSKILDE 40 * 1,50
4. tblzat - A lgramos magtiszttk fbb jellemzi
*nincs adat
2.3.3.2. SzeIeIrostk
A szelelrostak legaltalanosabban hasznalt magtisztito-osztalyozo gepcsoportot jelentik. Tisztito-osztalyozo
munkajukat a magok merete (szelesseg es vastagsag), valamint az aerodinamikai tulajdonsaga alapjan vegzik,
tehat sszetett magtisztito gepekrl van szo. Tbb rostaval es altalaban el- es utoszelcsatornaval rendelkeznek.
A rosta a magtisztito gepek leggyakoribb tisztito-osztalyozo eleme. Tulajdonkeppen egy racsIellet, amelyen a
rostanyilasok kr, negyzet, teglalap (altalaban lekerekitett sarkokkal) es klnleges alakuak lehetnek (83. abra).
A mag atesik a kr es negv:et lyukazatu rostan, ha s:elessege kisebb, mint a lyukasztas atmerje, illetve a
negyzet oldalhossza. A teglalap (v. hasitek) lyukazatu rostan azok a magok esnek at, amelyek vastagsaga kisebb
a nyilas szelessegi meretenel.
A kr es teglalap lyukazatu rostak anyaga acellemez, alakjat tekintve sik, henger es csonkakup a leggyakoribb.
A negyzetes lyukazatu rosta tbbnyire drotszvetbl keszl, sik, es lancrostakent legIeljebb az eltisztito
gepeken apromagvaknal hasznaljak, mivel merettartasa nem a legjobb.
A rostak hasznos Ielletenek (lyukak netto Iellete) es a teljes rostaIelletnek a hanyadosa a hasznos Ielleti
tenyez, amelynek erteke az egyes rostatipusoknal elter.
SzeIeIrostk
119
83. bra - Rostanylsok alakja
A sikrostakbol a magtisztito gepekben rendszerint tbb dolgozik egytt, amelyek soros (a), parhuzamos (b) es
zegzugos (c) elrendezesek lehetnek (84. abra). A soros elrendezest durvulo (nvekv nyilasmeret) rostasorral,
tbbnyire osztalyozogepeken hasznaljak. Leggyakrabban a Iinomodo rostasorral rendelkez, parhuzamos
rostaelrendezest alkalmazzak.
A sikrostak szetvalasztasi munkat csak mozgatassal tudnak vegezni. Az alternalo es leng mozgast altalaban
Iorgattyus hajtomvel biztositjak, 1030 mm-es lkettel es 200500 percenkenti lketszammal. A kr- es
ellipszispalyan mozgo un. vibracios rostak lkethossza 27 mm, lketszama 10003000 percenkent.
SzeIeIrostk
120
84. bra - Skrostk elrendezse
Az atejtIellet eltmdesenek elkerlese erdekeben zem kzben a rostakat Iolyamatosan tisztitani kell. A
tisztitoberendezesek kzl regebben tbbnyire a keIes es gumikalapacsos megoldasokat hasznaltak. Ujabban
elterjedt a gumigolyos tisztitas, ugyanis nem igenyel meghajtast, kisebb a karbantartasi igenye es jobb a
munkaminsege.
A szelelrostak el-, uto- es Iinomtisztitok lehetnek. Ujabban a tbbIunkcios, univerzalis gepek is elterbe
kerltek. A magtisztitok tbbsege alkalmas egyebkent nagyobb teljesitmenynel el-, alacsonyabb
teljesitmenynel utotisztitasra. Szokas az utotisztitokat intenziv-, a Iinomtisztitokat vetmagtisztitoknak is
nevezni.
A szelelrostak tbbnyire sikrostakkal dolgoznak, de megtalalhatok a henger es csonkakup alaku rostakkal
rendelkez gepek is. A sikrostas gepeknel egy vagy ket rostaszekreny (hajo) talalhato altalaban, es azokban 14
rostat helyeznek el egymas alatt. Eltisztitoknal 515 uto- es Iinomtisztitoknal 05, az univerzalis tisztitoknal
tbbnyire 510 kztt valtozik a rostak lejtesi szge. Egyes tipusoknal az univerzalitast a rostak szamanak,
esetleg a lejtesk szgenek, illetve a lengesszamanak a valtoztatasi lehetsege is biztositja.
A rostatisztitok teljesitmenyenek emelesere a rostaIellet nvelesevel (pl. parhuzamosan mkd ket vagy tbb
rosta) is megoldhato. Klnsen az eltisztitoknal es a Iinomtisztitoknal talalhato erre a megoldasra tbb pelda.
A PETKUS ceg ujabb univerzalis magtisztito gepei (U tipuscsalad) alkalmasak el-, uto- es Iinomtisztitasra
egyarant a kzepes es nagyobb magmereteknel (gabonaIelek, pillangosok). Kett rostaszekrennyel
rendelkeznek, a rostasikok szama kett vagy harom, a tipustol Iggen. A harom rostasikkal rendelkez gep ket
also rostaja parhuzamosan is mkdtethet pl. gabonaIelek nagyteljesitmeny el- es utotisztitasanal (85. abra).
Apromagvak tisztitasanal vagy osztalyozasnal a Iels, kzeps es also rosta elter. A tipuscsaladon bell a GF
tipusjelek apromagvak tisztitasara is Ielhasznalhatok.
SzeIeIrostk
121
85. bra - U 60-6 GL GF s U 80-12 GL, GF tpus univerzlis magtisztt
Az egyenletes es szabalyozott betaplalast sulyterheles csappantyu es a termenyhez megvalaszthato proIilhenger
biztositja. A tisztitast hatekony el- es utoszelcsatorna segiti. Ez utobbi ketcsatornas kialakitasu es allithato
csappantyuja van.
A Iels rostaszerkezet rgrostakent, az alsok leggyakrabban mag- es porrostakent zemelnek. Egyebkent a
sikrostas rendszereknel a Iels rosta mindig Ilzesi, az also aljazasi mveleteket vegez. A Iels rosta mindket
SzeIeIrostk
122
Iellete tisztitva van. Fels Ielletet specialis lancos lesodroszerkezet, az also Ielletet gumigolyok tisztitjak. Az
also rostak tisztitoszerkezete a termenytl Iggen valaszthato (gumigolyos, keIes, grgs, lancos lesodro).
Anyagaramok rendre: a) tisztitott mag, b) rg, c) es d) rostaalj, e) el- es utoszelalj.
Elssorban eltisztitasra hasznalhato a 86. abran bemutatott Sigma SHT754 tipusu, dobrostas magtisztito gep.
A negy par henger vagy csonkakup alaku rosta bolygo mozgassal Iorog. A kzponti tengely es a sajat tengelyk
krl is elIordulnak. A tisztitando termeny Iorgo eloszton keresztl jut a hengerrostak belsejebe. A rgIrakciot a
bels rostak, az apro es porszer szennyezdest, trt magot a kls rostak valasztjak le. A rostak kzl kikerl
tisztitott termeny ellenaramu szeltisztitoba jut, ahol a knny reszek kivalasztasa trtenik meg. A Iellep
centriIugalis er kenyszerrostalast eredmenyez, igy a nedvesebb tapados termenynel is jol hasznalhato. A kls
rostak tisztitasat paronkent egy-egy manyag keIehenger vegzi. Anyagaramok rendre: a) tisztitott mag, b)
rgIrakcio, c) porIrakcio, d) knnyIrakcio.
86. bra - SIGMA SHT-754-es sszetett magtisztt
2.3.3.3. Trirk
A trirk a magvak szetvalasztasat a hosszusagi meretek elterese alapjan vegzik; hengeres es tarcsas kivitelben
Trirk
123
keszlnek. Felhasznalasukra a ket- vagy tbbmenetes (sszetett) magtisztitasi eljarasnal kerl sor a szelelrosta
utan vagy azzal egybeepitve.
A hengeresek lassu jarasu, gyors Iorgasu es nagyteljesitmeny ultratrirk lehetnek. A trirhengerek bels
palastIelleten sejtek talalhatok. A lassu jarasu trirknel a rendszerint gmbsveg alaku sejteket Iurassal vagy
marassal keszitik, mig a korszer, gyors Iorgasu trirkben a taskas alaku sejteket sajtolassal alakitjak ki.
Mkdes kzben a magkeverek klnbz hosszusagu magjai belnek a sejtekbe, a hosszabbak elbb kiesnek, a
rvidebbek (gmblyded mag, trt mag stb.) nagyobb elIordulasi szgnel tehat magasabb ponton grdlnek
ki a sejtekbl es az allithato gyjtvalyuba kerlnek. A valyuba hullo alkotokat gyjtcsiga szallitja a
kimlnyilashoz. A lassu es gyors trirnel a surlodas hatasara a termeny a Iorgasiranyban Ielkuszik, majd
visszacsuszik. Az igy kialakulo ,vese alaku retegkeresztmetszet belsejeben elhelyezked szemek nem
erintkeznek a trirkpennyel. Az ultratrirnel a gabonavese kialakulasat lejts terellemez akadalyozza meg.
A hengerkpeny bels Ielleten athalado anyag mozgasi sebessege a henger lejtesetl Igg. A lejtes lassu
Iorgasu trirknel 610, gyors Iorgasuaknal 24. A trirhengerek atmerje 400900 mm, Iordulatszamuk
1560 l/min. A lassu Iorgasu trirk kerleti sebessege 0,30,45 m/s, a gyors Iorgasuak 1,01,4 m/s. A sejtek
melysege a sejtatmer 2/3-a.
A hengeres trirket egyhengeres valtozatban is keszitik, ekkor azonban vagy a rvid es trt magok, vagy a
hosszabb magok elvalasztasara kepesek, a sejtmeret megvalasztasatol Iggen. Gyakoribb a tbbhengeres
kivitel, amikor is a ket vagy tbb henger trirblokkot alkot. A trirblokkban klnbz sejtmeret hengerek
talalhatok egymas Iltt, ha a tbblepcss szetvalasztas a cel. Az egymas mellett elhelyezett, azonos sejtmeret
hengerekkel a teljesitmeny nvelese valosithato meg. A 87/a abra a rvid es trt szem, a 87/b abran pedig a
hosszu szem kivalasztasanak elve kvethet nyomon.
87. bra - A trirk mukdse
Trirk
124
A tarcsas trirknel (88. abra) a sejtek a tengelyre Iztt, krgyr alaku tarcsak (1) ket oldalan helyezkednek
el. A tasak alaku sejteket ntessel alakitjak ki. A sejtekbe bel alkotok kzl a hosszu szemek hamar
kibillennek. A rvidebb es gmblyded szemeket a centriIugalis er a sejtekben tartja, atIordulas utan a masik
oldalon grdlnek ki a tarcsak kze benyulo lemezcsatornakba (2). A tarcsas trirkhz 50 klnbz
sejtmeret tarcsat gyartanak. Elnye, hogy azonos szerkezeti hossz mellett nagyobb teljesitkepesseg, mint a
hengeres trir. Nagyobb munkaIellettel rendelkezik, es a tarcsak Iordulatszama is magasabb (160190 l/min).
88. bra - Trcss trir kialaktsa
Trirn altalaban a Ientiekben bemutatottakat ertjk, a gyakorlatban a mas elven mkd un. csiga- es ttrirk
is megtalalhatok.
A csigatrior grdlekenyseg alapjan valasztja el a magokat. A csigatrir lenyegeben tbb bekezdes
csavarIellet, amely ketIele atmervel rendelkezik. A kis atmerj bels csavarIelletek szama harom, a klse
egy. Ezek kzs tartooszlophoz vannak ersitve. A garatbol a kis atmerj bels csavarIelletekre kerl a
magkeverek. A leIelecsuszas kzben a grdlekenyebb magok nagyobb sebessegre tesznek szert, es a
centriIugalis er atsodorja azokat a kls, nagy atmerj csavarIelletre. Itt tovabbi elklnles kvetkezik be, a
grdlekenyebbek a kls peremnel, a kevesbe grdlekenyek beljebb erkeznek a kimles helyere.
A ttriork a Ielleti tulajdonsag alapjan valasztjak el a magokat. A ragott, szurt, Iurt es hejserlt, repedt
Trirk
125
magvak tavolithatok el ezzel a tisztitoberendezessel a sertetlen Iellet magvak kzl.
A ttrir egy nagymeret henger, amelynek bels palastjaba a hegykkel Iorgasiranyba mutato tk talalhatok. A
henger a kimlgarat Iele lejt, igy az elrehalado magarambol a tk hegyei a serlt magvakat kiemelik es egy
lesodrohenger segitsegevel a kihordovalyuba juttatjak.
2.3.3.4. Magszepartorok
A magszeparatorok srseg (terIogattmeg) szerinti szetvalasztasra hasznalhatok. Nyomo es szivo legarammal
egyarant keszlnek. A leggyakrabban a nyomo rendszer szeparatorokat hasznaljak, amelyeknek mkdese a
89. abran kvethet nyomon.
89. bra - Magszepartorok mukdsi vzlata
A gepek munkaIellete derekszg trapez, teglalap vagy sszetett sikidom alaku razoasztal, amely hossz- es
keresztiranyu lejtessel rendelkezik. Az asztal bevonata a harom magmeretnek (apro-, kzepes es nagymagvak)
megIelel szitaszvet, amelyen egyenletesen elosztott lazito legaram Iuj at. Az asztal razo (leng) mozgasat
Iorgattyus mechanizmus biztositja. A bal Iels sarokba Ieladott mag a razomozgas es a lazito levegaram
hatasara az asztal teljes Ielleten szetterl. A kialakult Iluid magretegben nosztalyozodas all el. A nehezebb
alkotok a bevonat Ielszine Iele, a knnyebb sszetevk az anyagreteg Iels zonajaba vandorolnak. Az
nosztalyozodas eredmenyekent a szallito hatas Iokozottabb a nagyobb srseg alkotoknal. Gyakran
erintkeznek a bevonattal, megkapaszkodva azon Iokrol Iokra Ieljebb vandorolnak a lejt iranyaban. A kialakult
retegek egymashoz kepest elmozdulnak, es az egyes Irakciok az asztal egyik oldalan Ioghatok Iel. A derekszg
trapez es teglalap alaku asztalok jol hasznalhatok a Ildrg es k levalasztasara is.
Az osztalyozomunka az asztal ketiranyu lejtesenek, lkethosszanak es lketszamanak, valamint a leveg
Magszepartorok
126
mennyisegenek valtoztatasaval szabalyozhato. A kivalasztando alkotot is tartalmazo un. kzeptermeket
visszavezetve tkeletesebb szetvalasztas valosithato meg.
A magszeparatorok Ielhasznalasara az sszetett megtisztitasi eljarasban akkor kerl sor, amikor a klnbz
Irakciok es idegen anyagok mas Iizikai tulajdonsagaikban (pl. meret, alak stb.) azonosak. A gepre mar
osztalyozott, illetve kalibralt termek kerl.
Magszeparatorok Ibb jellemzit az 5. tabla:at Ioglalja ssze.
Tipus Gyarto Teljesitmeny t/h
Beepitett villamos
teljesitmeny kW
Ventilator
legszallitasa m3/h
Asztal-Iellet,
m2
GA 30 HEID 2 (0,6)1 30,55 9 000 0,9
GA 70 " 4 (1,2)1 40,55 15 000 1,5
GA 100 " 6,5 (2)1 7,51,1 19 200 2,3
GA 200 " 10 (3)1 111,1 30 000 3,6
GA 300 " 15 (4,2)1 1511 43 200 5,5
KA1200 KAMAS 1,21,5 (0,250,285)2 7,50,75 5 000 0,45
KA1500 " 1,752,15 (0,350,45)2 7,50,75 5 000 0,80
KA1900 " 2,93,6 (0,550,75)2 11,01,1 13 000 1,05
KA2200 " 3,54,3 (0,700,90)2 11,01,1 13 000 1,44
TS 90S3 HEID 5 0,374 3 900 *
TS
180S3
" 10 0,554 5 700 *
5. tblzat - Magszepartorok fbb jellemzi
Megjegyzes: 1. repce, 2. vrs es Ieherhere, 3. szivott rendszer, specialis kkivalaszto, 4. ventilator nelkl,
* nincs adat
2.3.3.5. VIogatszaIagok s a brsonygp
A valogatoszalagokkal elssorban grdlekenyseg szerinti szetvalasztast lehet elvegezni. Mkd elemk
Ierden elhelyezett, vegtelenitett szalag, amely mozgasa lehet hossz- es keresztiranyu (90. abra). A tbbszintes,
hossziranyu (IelIele) mozgasu szalagnal (a) a lejtes ket iranyaba aramlik a maghalmaz, igy itt csak ket Irakcio
nyerhet. A kevesbe grdlekeny, nagyobb surlodasi tenyezvel rendelkez magvakat a szalag IelIele hordja, a
grdlekenyebb magvak pedig a szalagon legrdlnek. Keresztiranyu mozgas eseten (b) viszont tbb Irakcio is
VIogatszaIagok s a
brsonygp
127
kepezhet, mert a szalag oldalmozgasa a grdlekenysegtl Iggen mas-mas tavolsagra viszi az egyes
alkotokat.
90. bra - Szalagos tiszttberendezsek
A magvak grdlekenysegetl Iggetlenl a szetvalasztando anyag surlodasi tulajdonsagait is Iigyelembe kell
venni a szalag anyaganak megvalasztasanal. Ez lehet gumi, barsony vagy durvan sztt ponyvaanyag. A szalag
lejtesi szge allithato, sebessege 0,81,2 m/s. A valogatoszalagok teljesitmenye kicsi, pl. a repamag-valogatasra
hasznalt, hossziranyu mozgasu szalagnal 80 kg/h.m, a borso valogatasara hasznalt keresztiranyu mozgasunal
400 kg/h.m a Iajlagos teljesitmeny.
A grdlekenyseg es a magIellet surlodasi tulajdonsagan alapszik az un. barsonygep szetvalasztomunkaja is. A
barsonygep specialis szves barsonnyal vagy Ilanellel bevont hengerparokkal dolgozik. A Ierden elhelyezett
hengerek ellentetes iranyu Iorgast vegeznek, es a kevesbe grdlekeny, de ersen surlodo Iellet magvakat a
Iinom barsony kiemeli a ket henger kze bevezetett anyagarambol. Az atIutasi sebesseg a hengerparok
lejtszgevel (1040) valtoztathato. A gep pl. a hereIelek gyomtalanitasara (pl. vadsoskamagok eltavolitasara)
klnsen elnys.
2.3.3.6. Mgneses magtiszttk
A magneses magtisztitokkal a Ielleti klnbzsegek alapjan lehet a szetvalasztast elvegezni. Leggyakrabban a
sima Iellet hereIelek magjabol az erdes Iellet arankamag kivalasztasara hasznaljak. Az egyebkent mas
Iizikai tulajdonsagban megegyez magkevereket Iinom szemcsej vasporos kezelesnek vetik ala. Ez korabban
Mgneses magtiszttk
128
szaraz, ma nedves eljarassal trtenik. 100 kg magkeverekhez 300600 g vasport es 48 dl vizet adnak. Egyes
erdes Iellet gyommagvaknal (pl. mecsviragmag) tapadast elsegit Iolyadekkent olajat is hasznalnak nalloan
vagy vizzel kombinalva. A nedvesitett erdes Ielleten a vaspor jobban megtapad, mig a sima Ielleteken nem.
Egyes gyommagvak nedvesseg hatasara nyalkassa, ragacsossa valnak, es igy a vaspor Ielvetelere sima Ielletk
ellenere alkalmasak lesznek (pl. utiI). Igy a nedves eljaras nvelte a szetvalasztas lehetsegeit.
A magkeverek, a viz es vaspor sszekeverese szakaszos zem, Iggleges tengely, csigas kevervel, illetve
Iolyamatos zem, vizszintes tengely, lapatos kevervel trtenhet. A 91. abran egy terIogat szerinti adagoloval
(1) es Iggleges tengely, csigas kevervel (2) kiegeszitett magneses magtisztito gep lathato. A garatbol a
vasporos magkeverek vibracios adagolo (3) segitsegevel egyenletesen, egy retegben erkezik a Iorgo hengerre
(4), amelynek belsejeben allo helyzet elektromagnes (5) talalhato. A vibracios adagolo es a Iorgo henger is
vrsrezbl keszl, igy antimagnetikus. A reces vagy nyalkas Iellet, vasporos magok a hengerhez tapadnak,
es arrol a magnes hatokrebl kikerlve tudnak csak levalni (b frakcio). A tisztitas Iokozasa erdekeben ket
dobot sorba kapcsolva zemeltetnek. A sima Iellet magok kln Irakciot alkotnak (a).
91. bra - Mgneses magtiszttgp mukdsi vzlata
2.3.3.7. Paddy-asztaI
Paddy-asztallal a magvak rugalmassag szerinti szetvalasztasat lehet elvegezni. Leggyakrabban a hantolt es
hantolatlan rizsszemek szetvalasztasara hasznaljak, de alkalmas pl. a reti csenkeszbl a rozsnokIelek
elklnitesere is.
A Paddy-asztal zegzugos csatornakkal kialakitott osztalyozoszintekbl all (92. abra). A csatornakra merleges
iranyu, alternalo sikmozgas hatasara (lengesszam 120160 l/min) a kzepen Ieladagolt magkeverek alkotoi
Paddy-asztaI
129
tehetetlensegknel Iogva a Ierde Ialakkal tkznek. tkzes utan a rugalmasabb (pl. hantolt) es a kevesbe
rugalmas (hejas) szemek klnbz iranyelteressel pattannak vissza es vegeredmenykent ellentetes iranyban
haladva hagyjak el az asztal Ielletet. A csatornakban a szemek halmaza talalhato, ezert nem all el tiszta
tkzes, igy a szetvalasztast a magvak surlodasi tulajdonsaga es terIogattmege is beIolyasolja. A gep
munkaminseget a lengesszam, az asztal dlesszge es az adagolasi teljesitmeny valtoztatasaval
beIolyasolhatjuk.
92. bra - Paddy-asztal mukdse
2.3.3.8. FotoceIIs sznszepartor
A szin szerinti szetvalasztas Iotoelektromos uton, Iotocella vagy katodsugarcs Ielhasznalasaval trtenhet.
Altalaban a visszaverd Ienyersseg alapjan valasztanak szet. Szinszrk behelyezesevel a Iotocellak szrke
latasi kepessege, ezzel szinerzekenysege Iokozhato. Az elszinezdtt rizsszemek kivalasztasara, a zld- es
sargaborso keverekenek, valamint a klnbz Iajtaju babkeverekek szetvalasztasara hasznaljak.
A szin szerinti elvalasztogepeknel az elektrosztatikus kivalasztot is hasznaljak. Elter szin eszlelese eseten a
bekapcsolodo erzekel aramkr kb. 40 000 V egyenIeszltseget kapcsol az erzekelterbe nyulo tre. A t ily
modon pozitiv elektromossaggal tlti Iel az elter szin magokat, amelyek a valogatoIej ala helyezett negativ
FotoceIIs sznszepartor
130
tltes, Ildelt lemezhez kzelitve hullnak leIele, es igy elklnithetk.
A szinszeparatorok kltseges berendezesek, tisztitasi hatasIokuk jo, de teljesitmenyk a szemenkenti adagolas
miatt kicsi, ez utobbi miatt mindig tbb csatornaval rendelkeznek.
2.3.3.9. EIektrosztatikus magszepartor
A magvak elektromos tulajdonsagai (pl. dielektromos allando, vezetkepesseg, elektromos kapacitas stb.)
jelents elterest mutatnak. Igy egyes olyan gyommagvak, amelyek egyetlen mas Iizikai tulajdonsagban sem
ternek el a kulturnveny magjatol (pl. Ieher here es disznoparej) elektromos tulajdonsag alapjan
szetvalaszthatok.
Az elektrosztatikus magszeparator szetvalasztomunkaja pl. a vezetkepesseg klnbsegen alapul. Itt vizszintes
szalag Iltt elektroda talalhato, amely a magokat magas Ieszltsegen pozitiv statikus elektromossaggal tlti Iel.
A magok igy hozzatapadnak a negativ tltes szalaghoz. Az egyes alkotok tltesket a vezetkepessegtl
Iggen elter idpontban vesztik el, igy klnbz helyeken hullnak le a szalagrol.
2.3.4. Vetmagcsvz gpek
A vetmagvakat szamos betegseg es kartev veszelyezteti. Vedelmkrl es a betegsegek terjedesenek
megakadalyozasarol gondoskodni kell. A vetmagvak Ierttlenit kezelese trtenhet gazositassal is, azonban a
klnbz csavazasi eljarasok elterjedtebbek a gyakorlatban.
Csavazasi eljarasok:
Porcsava:as. Egyszer kivitel gepekkel problemat jelent a por pontos adagolasa, valamint a gyenge
tapadokepesseg, igy jelents a hatoanyag-veszteseg es a krnyezetszennyezes. A piaci igenyeknek sem Ielel
meg az igy kezelt mag. A gyakorlatbol az utobbi idszakban teljesen kiszorult.
Nedvesitett porcsava:as. A vetmag Ielletet elzleg vizzel megnedvesitik, majd ez utan juttatjak ra a por
alaku csavazoszert. A leporlas ennel az eljarasnal is jelents, 2025.
Nedvescsava:as. Itt a csavazoszer Iolyekony Iormaban jut a magvak Ielletere. Felhasznalhato vizben elkevert,
por alaku csavazoszer (nedvesit csavazasnak is nevezik), gyarilag elkeszitett szuszpenzio (csak higitast
igenyel) es klnbz vegyleteken oldott csavazoszer. Nedvesit adalekok es Iolyekony halmazallapotu
ragasztoanyagok Ielhasznalasaval a leporlas nagymertekben cskkenthet es tartos, egyenletes vegyszerboritas
erhet el.
Inkrus:talas. Klnleges nedvescsavazasi eljaras, amikor is a klnbz vegyszereket tbb retegben,
ragasztoanyag Ielhasznalasaval viszik Iel a mag Ielletere. Az eljaras vegen sszeIgg burkolat Iogja krl a
magot, annak Iormaja is valtozik es atmerje is kismertekben nvekszik. A nedvescsavazo gepek tbbsegevel
inkrusztalas is elvegezhet, azonban a nagyobb IolyadekIelhasznalas miatt szkseg lehet szaritoberendezessel
valo kiegesziteskre.
Kombinalt csava:as. A por- es nedvescsavazas egyttes alkalmazasa.
A tbbreteg ragasztoanyagos csavazasnal es az inkrusztalasnal a gombal szereken kivl egyeb anyagok (pl.
mikroelemek, hormonok, antidotumok, antibiotikumok, madarriaszto es szinezanyagok stb.) is Ielvihetk a
mag Ielletere. A csavazogepek stabil es mobil kivitelben keszlnek, zemvitelk lehet szakaszos es
Iolyamatos. Leggyakrabban a Iolyamatos zem nedves- es kombinalt csavazogepeket hasznaljak. Egyes
tipusokhoz a poradagolo adapter, illetve a vetgumo-csavazo adapter kln rendelhet.
A korszer nedves- es kombinalt csavazogepek ketIazisu Iedest valositanak meg. Az els Iazisu Iedes a
csavazoterben szoroIejek adagolasa reven jn letre. Az ezt kvet magaramlas es -szallitas soran a keveredes
EIektrosztatikus
magszepartor
131
kvetkezteben a magvak Iedettsegenek egyenletessege kvetkezik be. A csavazoszer egyik magrol a masikra
jut: ez jelenti a masodik Iazisu Iedest.
KetIazisos Iedest megvalosito korszer kombinalt csavazogep mkdesi vazlata a 93. abran lathato. A mobil
gep alkalmas arra, hogy a garmadabol automatikus zemmodban Ielszedje a magokat. A masodik Iazisu Iedest
biztosito csigas kitarolo (13) zsakoloval vagy szallitoeszkz rakasahoz hosszabbito toldattal szerelhet Iel. A
terellap (1) es kzepre hordo csiga (2) segitsegevel a magaram a kaparoelemes Ielhordohoz (3) jut, amely a
magtartalyba (9) szallitja. A Ielesleg a visszaIolyo csvn (4) surran vissza a garmadaba. A csavazoterbe (5)
juto magaramot elektromagnessel mkdtetett Iojtocsvel (20) szabalyozzak, amely az atml keresztmetszetet
valtoztatja. A szorotanyerrol (6) a magok krgyrszer Iggnyt alkotva (21) esnek leIele, mikzben a
Iolyadekszoro tarcsakrol (7) bellrl kiIele haladva jutnak a cseppek az sszetett mozgast vegz magvak
Ielletere (els Iazisu Iedes).
93. bra - MOBITOX Super II. tpus kombinlt csvzgp
A magtartalyban elhelyezett elektromos szinterzekel vezerli az adagolores nyitasat az tkzvel beallitott
ertekre, amennyiben a megIelel magmennyiseg a tartalyban rendelkezesre all, ellenkez esetben zarva tartja. A
poradagolo (8) tartalya szintjelzvel (12) van ellatva, az adagolas szalagos rendszer (10). A por alaku vegyszer
csavazoterbe kerleset keIehenger (11) segiti. A tartalyba (14) tltnyilason (18) bejuttatott Iolyekony
csavazoszert szivattyu (19) elagazo idomon (15) keresztl szallitja a szorotanyerokhoz es a keverest vegz
vizsugarszivattyuhoz (16).
A geppel mind a negy csavazasi eljaras megvalosithato, alkalmas por-, nedvesitett por-, nedves- es kombinalt
csavazasra egyarant. A leporlasi veszteseget a kitarolocsiga Iels szakaszat is megszivo ventilator (17)
cskkenti.
Csavazogepek Iejlesztesenel es zemeltetesenel I szempont, hogy csak a szkseges mertekig terhelje a
krnyezetet. A gepekkel szemben megIogalmazott Ibb kvetelmenyek a kvetkezk:
a csavazoszer es a vetmag adagolasanak sszhangja es pontossaga,
Vetmagcsvz gpek
132
megIelel Iedettseg biztositasa (az atlagtol valo elteres ne haladja meg a 10-ot),
vegyszer krnyezetbe jutasanak minimalizalasa (biztonsagos tltes, jo tisztithatosag, porelszivas, megIelel
szrk es szintjelzk meglete stb.),
tartalyok jo rithetsege.
A hazankban gyartott es Iorgalmazott nehany csavazogeptipus Ibb jellemzit az 6. tabla:at tartalmazza.
Tipus Gyarto orszag, ceg
Teljesitmeny
t/h
Csavazas modja
Beepitett
villamos
telj. kW
zemmod
GRAMAXV
Magyarorszag,
FARMGEP
28 nedves 5,4 stabil
GRAMAXS
Magyarorszag,
FARMGEP
max. 5,3 kombinalt stabil
MOBITOX Super
Magyarorszag,
FARMGEP
220 kombinalt mobil
INKRUMAT Magyarorszag, 4
kombinalt tbbreteg
cs.
3,5 stabil
B 4 Ausztria, HEID max. 5
nedves, ill.
kombinalt
0,73 (0,91)* stabil
B 10S Ausztria, HEID max. 15
nedves, ill.
kombinalt
1,12 (1,67)
*
stabil
B 10EC Ausztria, HEID max. 15 nedves 1,65 stabil
Niklas
WN6WN24
Nemetorszag, max. 624 nedves stabil
GUSTAFSON
OFT
USA, 1,42,8 nedves stabil
GUMOTOXS Magyarorszag, 1012 nedves 2,25 mobil
GUMOTOXS/3 Magyarorszag, 10 nedves 1,2 stabil
6. tblzat - Csvzgpek fbb jellemzi
* Poradagoloval kiegeszitve
2.4. Vet-, Itet- s iskoIzgpek
Vet-, Itet- s iskoIzgpek
133
2.4.1. Vetgpek
A vetgepek Ieladata a vetmag talajba juttatasa az elirt melysegre es ttavra. A magvakat a csirazast es a
kikelt nvenyek kezdeti Iejldeset elsegit vetagyba kell helyezni.
A vetes I jellemzi: a kivetett magmennyiseg, a sortav, a ttav es a vetesi melyseg. A szkseges
magmennyiseget kg/ha-ra, db/ha-ra vagy 1 Iolyometer sorhosszra adjak meg, db/m-ben.
Nehany zldsegnveny Ibb vetesi adatait a 7. tabla:at tartalmazza.
Nveny
megnevezese
Vetesi
norma 1000
db/ha
Sortav cm Ttav cm Melyseg cm
Zldborso 11501500 12 57 58
Zldbab 400500 24, 40, 60 510 35
Fejes kaposzta 2535 7075 4060 1,52
Uborka 3350 70100 2030 23
Vrshagyma 18002000 425285056 23 2
Fszerpaprika
(Ieldeterminalt)
400500 4550 46 23
7. tblzat - Nhny zldsgnvny fbb vetsi adatai
Valamennyi nveny sszes vetesi kvetelmenyet nem lehet egyIele vetgeppel kielegiteni, ezert tbbIele
vetgeptipust keszitenek.
Ezek harom nagy csoportba sorolhatok:
sorvet gepek vagy gabonavet gepek,
szemenkenti vetgepek,
szorvavet gepek.
Mindharom valtozathoz tartozo gepek keszlhetnek mechanikus vagy pneumatikus kivitelben.
A sorbaveto gepek, mas szoval a gabonaveto gepek altalaban univerzalisak, ami azt jelenti, hogy a
gabonaIeleken kivl mindazok a nvenyek vethetk velk, amelyek veteset az agronomia gabona sortavra vagy
annak tbbszrsere irja el.
A s:emenkenti vetogepeket a nagyobb sortavu kapasnvenyeknel kukorica, cukorrepa, szoja stb.
alkalmazzak.
S:orvaveto gepek alkalmazasara elssorban apromagvak, IIelek vetesenel kerl sor. Az utobbi evtizedben a
gabona szorvavetesere hazankban rpittarcsas mtragyaszoro gepet alakitottak at.
Vetgpek
134
A vetesnek klnbz modjai vannak, amelyek mas tantargyak anyagahoz tartoznak, ezert itt ezzel
reszletesebben nem Ioglalkozunk.
2.4.1.1. Sorbavet gpek
A vetes gepesitesenek kezdeten kizarolag mechanikus vetos:erke:et gepeket hasznaltak. A magvak tovabbitasat
levegvel vegz pneumatikus gepek kesbb alakultak ki. Ma mindket valtozatot hasznaljak.
A sorbavet gep altalanos Ielepiteset a 94. abran lathato, tolobtyks rendszer gep vazlatan mutatjuk be.
94. bra - A sorbavet gp ltalnos felptse (Saxonia rendszer)
A magladaban lev magot a boltozodas megakadalyozasa celjabol kever mozgatja, mikzben a mag a
vetszerkezethez kerl. A vetszerkezet a kiadagolt magvakat a magvezet csvn es a csoroszlyan keresztl a
Sorbavet gpek
135
talajba juttatja. A vetszerkezet alatt rugoterheles terelnyelv van, amely elmozdul, ha pl. k kerl a
vetszerkezetbe. A lap es a vetszerkezet kztti hezagot a mag nagysaga szerint kell beallitani. A terelnyelvek
egy kzponti karral allithatok. A Iinomallitast vetelemenkent, csavarral vegzik. A maglada a terelnyelveket
IelIogo tengely elIorditasaval rithet.
A csoroszlyak melysegtartasat rugoterheles biztositja. A vetesi melyseg a rugo Ieszessegevel szabalyozhato. A
csoroszlyak hidraulikusan kiemelhetk. A vetszerkezet hajtasat jarokerekrl, Norton-szekrenyen keresztl
kapja. A hajtas a csoroszlyak kiemelesekor megsznik.
Az abran lathato tolobtyks vetszerkezetnel a magmennyiseg a vetelem Iordulatszamaval szabalyozhato. Az
allitas a Norton-szekrenyen lev karokkal vegezhet. A beallitast vetmagIajtankent a gepek kezelesi utasitasa
tartalmazza.
A vetgepek Ibb szerkezeti elemei a kvetkezk: maglada, vetos:erke:et, csoros:lva, faro- es haftos:erke:et,
kiemelos:erke:et, gepkeret, nvomfel:o, kieges:ito res:ek.
A sorbavet gepek altalaban vontatott kivitelben keszlnek; a kisebb munkaszelesseg gepek Iggesztett
kivitelek. A nagyteljesitmeny vetgepek 2832 csoroszlyaval keszlnek, munkaszelessegk 12 cm-es sortav
eseten 3,54 m. Ket-harom gep sszekapcsolasaval a gepegyseg munkaszelessege 813 m-re nvelhet. A
szokasos munkasebesseg 812 km/h, terletteljesitmeny 5080 ha/10h, 10 m-en Ielli munkaszelesseg eseten a
vontatashoz kb. 100 kW motorteljesitmeny traktor szkseges.
2.4.1.1.1. Vetszerkezetek
2.4.1.1.1.1. Mechanikus vetszerkezetek
A gepeken tbbIele vet- (magadagolo) szerkezet alakult ki. A ma hasznalt gabonavet gepeken a mechanikus
vetszerkezetek ket I tipusa terjedt el: a tolohengeres es a tolobtvks. Regebbi gyartmanyu gabonavet
gepeken ezeken kivl alkalmaztak meg a meritokanalas es a meritovalvus vetszerkezetet is.
Itt megjegyezzk, hogy a pneumatikus gepeken a magadagolas reszben ugyanazokkal a szerkezetekkel trtenik,
mint a mechanikus gepeknel, azonban egyes pneumatikus geptipusokon az adagolast tbb csoroszlya reszere
egyetlen nagymeret cellaskerek vegzi.
A tolohengeres vetos:erke:et (95. abra) egy hornyos es egy sima hengerreszbl all.
Vetszerkezetek
136
95. bra - A tolhengeres vetszerkezet mukdsi vzlata
A magokat a hornyos vethenger veti ki. A magmennyiseg a vethenger tengelyiranyu eltolasaval, a hatasos
hossz valtoztatasaval szabalyozhato. A tamasztobordas sima henger a vethengerrel egytt csuszik
tengelyiranyban, de a ket tamasztobordaja nem engedi a hazban Iorogni. A vetszerkezetet a jarokerek hajtja.
Mivel a vethenger tengelyiranyu eltolasaval nem lehet eleg adagolasi Iokozatot biztositani, ezert a
hajtasattetelezes klnbz nagysagu, cserelhet kerekekkel keszl. Rendszerint haromIele cserekerek tartozik a
tolohengeres gephez. A vetszerkezet hajtasat a jarokerekrl kapja. A csoroszlyak kiemelesekor a hajtasbol egy
knyks tengely egy Iogaskereket kiiktat (lasd az abrat), s ezaltal megsznik a vetszerkezet hajtasa. A
tolohenger anyaga Iem vagy manyag.
A tolobtvks vetos:erke:et mkdesi vazlata a 96. abran lathato.
Mechanikus vetszerkezetek
137
96. bra - Tolbtyks vetszerkezet mukdsi vzlata
A 20-as evek ota ismert nemet talalmanyt Saxonia rendszer vetszerkezetnek is nevezik A gabonavet elem
egy btyks henger, amelyen Iel osztassal eltolva ket btyksor van. Az eltolas celja az adagolas
egyenletessegenek nvelese. A vetszerkezetet a jarokerek hajtja, tbbIokozatu Norton-szekreny
kzbeiktatasaval. A hajtas a csoroszlyak kiemelesekor itt is megsznik.
2.4.1.1.1.2. Pneumatikus vetszerkezetek
A pneumatikus vetszerkezetnel a kiadagolt mag nem gravitacios uton, hanem legarammal Iuvatva, hosszu,
hajlekony manyag csveken keresztl kerl a talajba. F elnye, hogy egyetlen kzponti vetszerkezettel tbb
(2448 db) csoroszlya is kiszolgalhato, szemben a mechanikus vetgepekkel, ahol minden csoroszlyahoz
egy-egy magadagolo tartozik.
Az alkalmazott gepek ket I valtozatat a kvetkezkben ismertetjk.
Az ACCORD rendszer pneumatikus sorbavet gepen (97. abra) a jarokerekrl hajtott kzponti vetszerkezet
tbb csoroszlyat is ellat vetmaggal.
Pneumatikus vetszerkezetek
138
97. bra - Az ACCORD rendszeru pneumatikus vetgp elvi mukdsi vzlata a)
oldalnzet b) elrendezsi vzlat htulnzetben
A vetszerkezet 48 csoroszlyat szolgal ki. A Ielszallo ag vegen allithato elosztokup van, amelyen 6-Iele osztodik
a 2025 m/s sebesseg legaram az altala szallitott magokkal egytt. Egy alsobb szinten minden cs tovabbi
nyolc reszre osztodik, majd bevezet a csoroszlyaba. A terelkupokat gondosan be kell allitani, hogy minden
csbe egyIorman adagoljon. A magmennyiseg a kzponti tolohengeres adagoloelem mkd hosszaval
allithato. A legsebesseg a ventilator szivonyilasanak Iojtasaval valtoztathato. Erzekeny a gep a hossz- es
keresztiranyu lejtesre is, ezert kimondottan csak sik terletre ajanlhato.
A TIVE-JET rendszer pneumatikus gabonavet gep egy sved ceg talalmanya. A gep mkdesi es elrendezesi
vazlatat a 98. abra mutatja.
Pneumatikus vetszerkezetek
139
98. bra - A TIVE-1ET (Svdorszg) rendszeru pneumatikus gabonavet gp mukdsi
vzlata Szvlyes dvzlettel:a) oldalnzet b) elrendezsi vzlat htulnzetben
A 4,5 m3 beIogadokepesseg magtartalybol a mag az alul srn egymas mellett elhelyezett, 50 db btyks
vetelembe kerl. A vetelemek altal kiadagolt magvak hajlekony manyag csvezetekeken keresztl nyomo
legarammal kerlnek csuszocsoroszlyan at a talajba. Ez a rendszer a pontosabb magadagolassal nemileg
cskkenti az Accord rendszernel elIordulo egyenltlenseget, a magadagolas egyenletessege azonban nem eri el
a mechanikus gepek pontossagat.
2.4.1.1.2. CsoroszIyk
A csoroszlyak a mag talajba helyezesere szolgalnak. Megklnbztetnk csus:o, tarcsas es s:arnvas
csoroszlyakat. A csoroszlyak klnbz kialakitasa es IelIggesztese a 99. abran lathato.
CsoroszIyk
140
99. bra - Csoroszlyatpusok
A csus:o csoroszlya lehet tompa orru es hegves orru. A csuszo csoroszlyakat eredetileg a kis sebesseggel
dolgozo Iogatos vetgepekhez alakitottak ki. Elnye, hogy egyszer kialakitasu, kissulyu a szerkezet.
A tompa orru csoroszlyat altalaban kis es kzepes ktttseg talajokon hasznaljak. A csoroszlya a tompa
orr-resszel tmritett magagyba helyezi a magokat. A homoktalajokat kiveve igen jo a melysegtartasa, kicsi a
vontatasi ellenallasa.
A hegves orru csoros:lva ktttebb, illetve nvenyi reszekkel jobban telitett, vagy azzal boritott talajokra
keszlt. Az elreallo orr-resz miatt jo a behuzokepessege. Hatranya a tompa orruval szemben, hogy a magagyat
nem tmriti, hanem lazitja.
A csuszo csoroszlyaknak van bizonyos gereblyez hatasa, ami miatt a csoroszlyasor a gyom- es kukorica- vagy
egyeb szarmaradvanyokat sszegyjti, es az ilyen talajon gyakran eltmdik.
A tarcsas csoros:lva egytarcsas vagy kettarcsas kivitelben keszl. Altalanosan a kettarcsas terjedt el, az
egytarcsasat ritkan alkalmazzak. A tarcsas csoroszlyak kialakitasat elssorban a nagvobb vetesi sebesseg tette
szksegesse. Alkalmazasukat indokolta az is, hogy a kombajn utan marado kukorica-, illetve napraIorgoszarak
leszantasaval nagy szartmeg kerlt a talajba.
A s:arnvas csoros:lva az elzknel ujabb megoldas. A csoroszlya aljan lev szarnyak a talajba hatolva
biztositjak, hogy a magvak ne ,vonalban, hanem 58 cm szelesseg savban szorodjanak a talajban. Ha
ugyanazt a mennyiseget szelesebb savba vetjk, akkor a kikelt nvenyek egymastol tavolabbra kerlnek, a
nvenyeket jobban eri a napIeny es a leveg, ami kedvez hatassal van a Iejldeskre es a termeshozamot is
beIolyasolja.
CsoroszIyk
141
A csoroszlyakhoz magleve:eto csvn at jut a mag. Regebben acellemezbl tlcseres, spirallemezes,
teleszkopos kivitelben keszltek. Ma gumibol vagy manyagbol keszlnek a hajlekony magvezet csvek.
A kis munkaszelesseg gepeknel a csoroszlyak kiemelese mechanikus uton, karos szerkezettel trtent. A nagy
munkaszelesseg gepeknel a nagyobb kiemelend csoroszlyatmeg hidraulikus emelszerkezet alkalmazasat
tette szksegesse.
2.4.1.1.3. A sorbavet gpekkeI kapcsoIatos beIItsok
Munkaba allitas eltt a vetgepeket be kell allitani. Meg kell hatarozni a Ielszerelend csoroszlyak szamat es
helyet, be kell allitani magmennyisegre a vetszerkezetet, tovabba a szomszedos huzasok megIelel
csatlakoztatasa miatt be kell allitani a nyomjelzt.
A vetmag mennyiseget ketIele modon allithatjuk be:
a terletegysegre kivetend magok tmege es
az egv folvometerre juto magok szama szerint.
A tmeg s:erinti beallitasho: a gepek kezelesi utasitasaban reszletes tablazat van. Az itt szerepl ertekekkel
beallitott vetgep altalaban a megengedett 34-os hibahataron bell veti ki az elirt magmennyiseget. Ha
nincs a gephez kezelesi utasitas vagy ellenrizni akarjuk a tablazat szerinti beallitast, akkor leforgatasi probat
kell vegezni.
2.4.1.1.4. A vetgpek munkjnak eIIenrzse
A vetgepek munkaminsegenek megbiralasara a sok evtizedes hazai gyakorlat soran kialakultak bizonyos
jellemzk, amelyeket a munka kzbeni szemle soran allapitanak meg. Altalaban azt nezik, hogy van-e a
Ielszinen mag, s ami a Ildben van, az kell melysegre kerlt-e. Nagyobb ttavra vetett nvenyeknel, mint pl. a
kukorica, a bab vagy a borso, az elvetett magvaknak egy-egy meter sorhosszon vegzett kikaparasaval az 1 Im-re
es elvetett magszamot is meg lehetett allapitani. Ez kell gondossaggal vegezve elegend annak eldntesere,
hogy a gep az adott tablan megIelel munkat vegzett-e. Ezt az ellenrzest mar az els huzas utan Ieltetlenl el
kell vegezni.
2.4.1.1.5. Direktvet gpek
A s:elero:io hatasanak cskkentese, a vetes kltsegeinek a cskkentese, tovabba energiatakarekossagi
szempontok vezettek a direktveto gepek kialakitasahoz, amelyeknek eddig tbbIele valtozata alakult ki. A
direktvet gepek elnyei kztt emlithet meg az is, hogy nem valtoztatja meg a talaj strukturajat, nem rombolja
szet a kapillaris jaratokat, ami azt eredmenyezi, hogy a nedvesseg utanpotlasa jobban megmarad, mint ha
Ielszantottak volna a terletet. Szantas utan barazdak keletkeznek, amelyek lejt iranyban vezethetik a
csapadekot, ahol az nagy mennyisegben sszegylhet es kart okoz. A szantassal betemetett nvenyi
maradvanyok bomlasa lassu.
A direktvetes lenyege, hogy a vetest ugy vegzik, hogy elzetesen nem szantjak Iel a talajt. A vetgeppel nem
csak gabona, hanem mas magok is vethetk.
2.4.1.2. Szemenknti vetgpek
A szemenkenti vetgepek Ieladata a cukorrepa, a kukorica, a napraIorgo, a szoja vagy a klnIele zldsegmagok
pontos vetese. Ezek a magok gabonavet geppel nem vethetk ki eleg pontosan.
2.4.1.2.1. A vetszerkezetek csoportostsa
A szemenkenti vetszerkezeteknek eddig szamos valtozata alakult ki. Ezekrl attekintest adhat pl. a kvetkez
A sorbavet gpekkeI
kapcsoIatos beIItsok
142
csoportositas:
a) Mechanikus vetszerkezetek:
peremcellas,
szalagos,
meritkanalas,
szoritoujjas,
egyeb.
b) Pneumatikus vetszerkezetek:
szivo rendszer,
nyomo rendszer.
A gepszerkesztk eredetileg arra trekedtek, hogy mindket I valtozat gepei alkalmasak legyenek mindenIele
mag vetesere, amit az adagoloelem cserejevel lehet megoldani. A sokeves tapasztalat azonban azt mutatta, hogy
ezt a Ieladatot technikailag eleg nehez megoldani, mert a magvak nagysaga es alakja ersen elter, ami
megneheziti, hogy ugyanazzal a szerkezettel egyIorman jol vessk ki valamennyit.
A gyakorlat kialakitotta a maga kategoriait, amely szerint a szemenkenti vetgepeket az elssorban elvethet
magvak szerint csoportositjak.
Ezek szerint a kvetkezk vannak:
cukorrepavet gepek,
kukoricavet gepek,
zldsegmagvet gepek.
A cukorrepa- es kukoricavet gepek vetelemcserevel mas magvak vetesere is alkalmassa tehetk.
2.4.1.2.2. A mageIoszts s a magtovbbts f vItozatai szemenknti
vetgpeken
A vetszerkezetek reszleteinek a megismerese eltt celszer tajekozodni a magelosztas es magtovabbitas I
valtozatairol, mert ezek I ismervei mar bizonyos orientaltsagot adnak a szerkezetet illeten. Igy a szerkezetek
reszletes ismertetesenel nem kell ugyanazokat a jellemzket tbbszr elismetelni.
2.4.1.2.3. Egyedi s kzponti adagoIs szemenknti vetszerkezetek
A szemenkenti vetgepeknel eppugy, mint a sorvet gepeknel, megklnbztetnk egvedi, illetve k:ponti
elos:tasu vetszerkezeteket. Szerkezeti kialakitas tekinteteben azonban lenyeges az elteres a sorvet gepek es a
szemenkenti vetgepek adagoloszerkezetei kztt. A vetgepeknek harom I szerkezeti resze van, amely a
maggal erintkezik:
a magtartaly,
a mageloszto vagy magadagolo szerkezet,
a csoroszlya.
A mageIoszts s a
magtovbbts f vItozatai
143
E harom I resz egymashoz kepesti elrendezese alapjan tesznk klnbseget egyedi, illetve kzponti
vetszerkezet kztt.
A ketIele rendszer altalanos elrendezeset a 100. abra szemlelteti.
100. bra - A mageloszts kt f vltozata szemenknti vetgpeken a) egyedi b)
kzponti mageloszts
Az egvedi vetos:erke:et gepeknel (a) a vetszerkezetet a csoroszlya Iltt helyeztek el. Kzvetlenl Iltte van
a maglada is. Ezek a gepek nagy pontossaggal vetnek, mert a vetszerkezetbl a mag kzvetlenl a magagy
Iltt hull ki. Az ejtesi magassag altalaban 510 cm, tehat a mag gyakorlatilag a kivetes pillanataban kerl a
magagyba, nincs magvezet cs, ami az egyenletesseget a benne kialakulo tkzesek miatt ronthatna.
A maglada, a vetszerkezet es a csoroszlya egy egyseget kepez, amit vetoegvsegnek neveznek. Minden sorhoz
egy-egy vetegyseg tartozik. A vetegyseget huzoszarral vagy paralelogrammas Iggesztessel kapcsoljak a
Egyedi s kzponti adagoIs
szemenknti vetszerkezetek
144
vonogerendelyhez. Igy a vetegysegek egymastol Iggetlenl elmozdulhatnak, es jol kvethetik a talajIelszin
hossz- es keresztiranyu domdorulatat, ami nagyon Iontos, hogy tartani lehessen a vetesi melyseget.
Az egyedi vetszerkezet gepek keszlhetnek mechanikus vagy pneumatikus kivitelben.
A k:ponti vetos:erke:et gepeknel egyetlen nagy vetszerkezet tbb csoroszlyat is kiszolgal (b). A
vetszerkezettl a csoroszlyakhoz hajlekony manyag csvezetekeken nyomo legaram tovabbitja a magokat.
Ilyen vetszerkezet egyelre csak a Cyclo tipusu vetgepeken van, ezeket nalunk a CASE-IH cegtl
megvasarolt licenc alapjan gyartjak.
2.4.1.2.4. Mechanikus s pneumatikus szemenknti vetszerkezetek
A mechanikus es a pneumatikus szemenkenti vetgepek kztti verseny meg ma sem dlt el. Az alkalmazast
illeten a munkaminseg mellett a gazdasagossagnak van jelentsege.
A mechanikus s:emenkenti vetogepek elnye a pontos vetes, a gyors ttavallitas, a kis geptmeg es ezzel
sszeIggesben a viszonylag alacsony gepar. Ezzel szemben a gepek csak kisebb haladasi sebesseggel (57
km/h) zemeltethetk, ezert azonos munkaszelesseg eseten kisebb a terletteljesitmenyk, mint a
pneumatikusoke.
A pneumatikus vetogepeknek nagyobb a tmege es a teljesitmenyigenye, bonyolultabb a szerkezete,
nehezkesebb a ttavallitas. Nem vet olyan pontosan, mint a mechanikus gep. Mindezekkel szemben all a
nagyobb munkasebesseg, s ennek megIelelen a nagyobb terletteljesitmeny.
2.4.1.2.4.1. Vetszerkezetek
A vetszerkezet a szemenkenti vetgepek legIontosabb resze. A vetes egyenletessege elssorban a
vetszerkezettl Igg. Ezert nagyon Iontos annak megismerese, a vetszerkezet es a kivetend mag meretenek,
alakjanak gondos sszehangolasa a cserelhet magadagolo elemek kivalasztasaval, a ttavolsag gondos
beallitasaval.
A ttavolsag beallitasanal Iigyelembe kell venni a vetos:erke:etet hafto talafkerek s:lipfet is, ami Ileg lazabb
homoktalajokon nem elhanyagolhato. A szlip miatt a hajto kerek kevesebbet Iordul, mint az elmeletileg
kiszamitott ertek. A szlip minden krlmenyek kztt Iellep a talajkereken, meg akkor is, ha kemeny betonon
vontatjuk a kereket. A szlipet Iokozza az is, ha a hajtott reszek kzl valamelyik nehezen Iorog, nincs elegge
megkenve vagy szorul. Ezert vetes eltt ellenrizni kell, hogy a kerekek eleg knnyen Iutnak-e.
Mechanikus vetszerkezetek
A peremcellas vetos:erke:et mkdesi vazlatat a 101. abra szemlelteti.
Mechanikus s pneumatikus
szemenknti vetszerkezetek
145
101. bra - A peremcells vetszerkezet mukdsi vzlata
A jarokerekrl hajtott cellaskerek a Iellrl bekerl magokat kb. Iel Iordulat utan alul kiejti. A cellak krbeIuto
hasitekaban elhelyezett magkilk ek a magokat leIele tereli, hogy minel rvidebb uton a magagyba kerljenek.
A cellakbol a Ilsleges magokat maglesodro kerek tavolitja el. Egyes tipusokon kerek helyett allithato
lesodrolemezt alkalmaznak.
A cellaskerek cserelhet. Egy gephez klnbz lyukmeret cellaskerek-sorozatot keszitenek.
A peremcellas gepek ujabb valtozatainal a mag bellrl tlti meg a tarcsa peremen lev Iuratokat. Ezt a
megoldast bels Ieltltes vetszerkezetnek nevezik.
A s:alagos vetos:erke:et (102. abra) a mag meretenek megIelel, kr alaku lyukakkal ellatott gumiszalag
haladassal ellentetesen mozgo also aga a magtartalybol raml magokat magaval viszi, majd egy kiejtnyilason
at a magagyba ejti. A gephez tbb szalagkeszlet-sorozat tartozik, a szokasos magmereteknek megIelel
lyukakkal. A ttavolsag a hajtomvn lanckerekcserevel, illetve szalagcserevel is valtoztathato.
Vetszerkezetek
146
102. bra - A szalagos szemenknti vetszerkezet mukdsi vzlata
(Stanhay-szabadalom Anglia)
A meritokanalas vetos:erke:et Iggleges sikban Iorgo tarcsara helyezett, kis meret, vezerelt kanalakkal vegzi
a magvak szemenkenti adagolasat (103. abra). A kanalak a haladasi iranyra merlegesen allo tengely krl
Iorognak a vethazban. A kanalak tengelye Iorgattyuszeren van kikepezve. A Iorgattyu vegen vezerpalyaban
Iuto grg van. A kanalak also helyzetkben bemerlnek a vethaz aljan lev maghalmazba, es abbol egy
szemet kiemelnek. A kiemelt szemet a Iels helyzetben elIordulo vezerelt kanal a magvezet csuszdan at a
csoroszlya altal nyitott magagyba juttatja.
Vetszerkezetek
147
103. bra - Nibex tpus kanalas vetgp
A gep a kanalak cserejevel tbbIele nagysagu mag vetesere alkalmas. A sved, Nibex tipusu kanalas vetgepet
hazankban elssorban zldsegmagok vetesere hasznaljak.
Pneumatikus vetszerkezetek
A s:ivo rends:er pneumatikus vetos:erke:et (104. abra) mkdesekor a Iggleges helyzet vettarcsa a rajta
lev Iuratokkal a vetladabol Ielszippantja a magokat, majd alul a magagyba ejti. A Iuratokra ragadt Ilsleges
magokat egy kivetelevel a Iess maglesodro tavolitja el. A magra hato szivoer a Iurat also helyzeteben
megsznik, mert bellrl egy gumihenger takarja el a lyukakat.
104. bra - Szv rendszeru vetszerkezet s vetgp
Szivo rendszer vetszerkezetet tbb gyarto ceg is elallit. A gepek vettarcsainak atmerje 250300 mm. Egy
gephez tbbIele tarcsasorozat is tartozik. Pl. a Rau Multisem vetgepnel a kukorica vetesehez 15 lyuku es 4 mm
Vetszerkezetek
148
atmerj Iurattal keszl tarcsak tartoznak (15/4); napraIorgohoz 15/3 es 15/3, 4; cukorrepahoz 30/2;
magrepahoz es szojahoz 60 lyuku tarcsa keszl, amelyen a Iuratok kettesevel vannak elhelyezve.
Ehhez a tipushoz tartozik meg a roman gyartmanyu SPC6-os vetgep is (b abra), ennel azonban nem az abran
lathato Iess lesodro, hanem ujjas lesodro van. A gep kukorica, napraIorgo, ricinus, szoja, borso, bab, cirok,
kender stb. vetesere alkalmas. A gepre szerelhet savos permetezvel a vetessel egy idben gyomirto es
rovarirto szer is kijuttathato. Traktorigenye 37 kW. A gep 12 soros kivitelben is keszl.
Nyom rendszeru pneumatikus vetszerkezetek
A kupcellas vetos:erke:et (Becker Aeromat) mkdesi vazlatat a 105. abra mutatja.
105. bra - A kpcells pneumatikus vetszerkezet mukdsi vzlata
A nyomas alatt lev magladabol a mag szabalyozhato bemlnyilason at kerl a Iorgo cellaskerekhez, amelyen
a maghoz kepest nagymeret cellak vannak. A cellakba kerl magok kzl a Iolyamatos, nagy sebesseg
nyomo legaram a kisse beszorulo legalso mag kivetelevel a Ilsleget kispri, a cellaban maradt szem pedig alul
kihull. Az esetleg ersebben beszorult szemeket a cellas gyr bels peremen vegigIuto hasitekba benyulo
vekony magkilk lemez mozditja meg. A Iuvoka vegenel lev tulnyomas alatt allo teret kiegyenlitcs kti
ssze a magtartaly Iels reszevel, klnben a mag nem tudna bemleni a koronghoz. A magtartaly tehat nyomas
alatt van. (Az sszekt csvet az abra nem tnteti Iel). Ez a vetszerkezet eredetileg a Irancia Rivierre Casalis
gyar szabadalma. Ennek alapjan keszlt a hazankban is nagy szamban alkalmazott, nemet gyartmanyu Becker
Aeromat, 12 soros vetgep. A gephez haromIele cellasorozat keszl: kukoricahoz es napraIorgohoz 24, szojahoz
36 es cukorrepahoz 48 cellas vettarcsat hasznalnak.
A cellas vettarcsa atmerje D 250 mm; a 24 cellas tarcsan a kupos Iurat nagyobbik atmerje 20 mm, a
kisebbike 5 mm, a csonkakup magassaga 17 mm; ezek alapjan egy cella terIogata kb. 2 cm3.
A kispr legaram sebesseget a magnak megIelel legnyomassal kell beallitani; ha a sebesseg tul nagy, akkor
minden magot kisprhet a cellabol, ha kisebb az elirtnal, akkor egynel tbb mag is maradhat a cellaban. Az
Vetszerkezetek
149
elirt legnyomas erteke kukoricahoz es szojababhoz 0,190,2 bar, napraIorgohoz 0,170,18 bar, cukorrepahoz
0,120,13 bar. Nagyon Iontos ezek betartasa.
A k:ponti dobos vetos:erke:et (Cvclo) (106. abra). A kb. 700 mm atmerj vetdobon 6 lyuksor van, a magvak
vastagsaganal kisebb Iuratokkal. A dob belsejeben a ventilator tulnyomast idez el, ami a magtartalybol a dobba
kerl magokat ratapasztja a Iuratokra. Egy-egy Iuratra tbb mag is ratapad, a magokat azonban egyesevel kell
elvetni. A lyukakra tapadt Ilsleges magokat keIes maglesodro tavolitja el. A keIek pontos beallitasat a
keIetarto rud ket vegen elhelyezett grgk biztositjak. A Iels holtpontban a cellara ,tapadt magra hato
nyomoer megsznik, mert a gumi nyomogrg kivlrl egy pillanatra letakarja a lyukat. A mag elvalik a
dobtol, es belehull a magIelIogo tlcserbe. Mivel a dobba beIujt leveg csak a tlcsereken keresztl tavozhat,
igy az idekerlt magokat magaval sodorja a csoroszlyakon at a magagyba. A tartalyt es a dobot
nyomaskiegyenlit cs kti ssze, e nelkl a magot a dobban lev tulnyomas nem engedne bemleni a dobba.
Ez a szerkezeti megoldas egyebkent minden nyomo rendszer vetszerkezetnel megtalalhato (lasd a Becker
Aeromat gepet). A tartaly es a dob kztt ketallasu elzarolap van, amellyel a dob csereje eseten a bemlcs
elzarhato; ez valo a tartaly ritesere is.
106. bra - Az IH Cyclo vetszerkezetnek mukdsi vzlata
A vetdob zarocsavarral egy allo hatlapnak szorithato. A dob es az allo lap kztt lev hezagot gumikarika
tmiti, igy a dobba Iujt leveg csak a palast lyukazatan es a csoroszlyakhoz vezet csveken at tavozhat a
dobbol. Mivel a lyukakra bellrl egy-egy mag tapad, igy azokon leveg nem tavozhat. A dobot az allo lap
Ielli vegen csapagyazott konzolos tengely hajtja kupkerekkel. A dobot a zarocsavar levetelevel lehet cserelni.
A vetdobban uralkodo tulnyomas a vetmagtol Iggen 0,030,05 bar (35 kPa) kztt valtoztathato.
A magvezet csvek igen egyszer szerkezeti megoldast jelentenek, azonban hatranyuk, hogy a cskanyarok
rontjak a vetes egyenletesseget, amit meg a csvek hossza is beIolyasol. A hosszabb vetcsv kls
csoroszlyakon 510-kal egyenltlenebb a mageloszlas, mint a bels rvidebb csveknel. A legaram sebessege
1015 m/s.
2.4.1.2.4.2. VetseIIenrz mszerek
A vetesellenrz mszer (107. abra) reszei: a csoroszlyaban elhelyezett magerzekelk, a kijelz monitor,
huzalok, csatlakozok. A traktoros eltt elhelyezett monitoron minden csoroszlyanak van egy jelzlampaja. Az
VetseIIenrz mszerek
150
erzekelIej a magvak athullasat Iotoelektromos uton erzekeli, es a mag athullasat kijelzi a monitoron. A jeladas
azaltal jn letre, hogy a megvilagito lampanak a Ienyerzekelre iranyulo sugarat az ates szem megszakitja. A
berendezest a traktor akkumulatora mkdteti.
107. bra - A vetsellenrz muszer mukdsi vzlata
2.4.2. PaIntz-, iskoIz- s Itetgpek
Palanta:ason, iskola:ason es ltetesen a nvenyek vegetativ reszeinek szaporitasra trten Ielhasznalasat ertjk.
Ennek soran elnevelt nvenyt, gumot, szardugvanyt ltetnk ki meghatarozott termesztesi cellal. A kiltetend
szaporitoanyag sokIelesege es klnbz Iormaja kvetkezteben az ltetes valtozatos Ielepites, egymastol igen
klnbz berendezesekkel, eszkzkkel valosithato meg.
A Iiatal nvenyek kiltetesere szolgalo gepeket a kerteszeti gyakorlatban palanta:ogepeknek, a
csemetetermesztesi gyakorlatban iskola:ogepeknek, mig a vegetativ nvenyi reszek lteteset vegz
berendezeseket ltetogepeknek hivjuk. A palantazo- es iskolazogepek szerkezetkben nem ternek el lenyegesen
egymastol, ezert azokat palantazogepek cimszo alatt egytt targyaljuk.
A palanta:as es az ltetes celjara a nvenyeket szabadIldbe, a termesztberendezes talajaba, szaporitoladakba
vagy talcas palantaneveles soran (KITE-plant) palantahordozo talcaba vethetjk. A termesztes iranya es celja az
alkalmazhato technikai megoldast es a gepesites lehetseget is meghatarozza.
PaIntz-, iskoIz- s
Itetgpek
151
A kiltetesre kerl nvenyanyag alapjan
sima szalas palantat, csemetet vagy dugvanyt,
klnbz meret tapkockas palantat, csemetet,
kis terIogatu taphengeres palantat,
SUPER SEEDLING palantat
klnbztethetnk meg. A szakirodalom a Ielsorolas utobbi ket palantatipusat talcas palantanak is hivja.
A palantazo- es iskolazogepekkel szemben a kvetkez agrotechnikai kvetelmenyeket tamasztjuk:
a kiltetes soran a palanta ne szenvedjen serlest,
az ltetesi melyseg a technologiai kivanalmaknak megIelelen allithato legyen,
a gep megIelelen rgzitse a nvenyt a talajba,
biztositsa a megIelel sor- es ttavolsagot,
biztositsa a nveny terbeli Iggleges helyzetet,
adjon lehetseget az ltetessel egyidejleg vegyszer- es mtragya-kijuttatasra,
kialakitasa legyen robusztus, kopasallo, az ergonomiai kvetelmenyeknek jol Ieleljen meg,
legyen biztosithato az ltetessel egyidejleg az ntzviz kijuttatasa is.
2.4.2.1.
2.4.2.1.1. A paInta- s csemeteItets munkafzisai
Az ltetest megelzen megIelelen el kell kesziteni a talajt. A talaj-elkeszitessel szemben tamasztott
kvetelmenyek a vetest megelz optimalis magagykeszites kvetelmenyeivel megegyezek. A talaj-elkeszites
mvelesi melvsege nemileg meghaladja az ltetesi melvseget, ugyanis a tmrdtt talaj akadalyozza a
gykerIejldest. Szalas palanta/csemete kiltetesekor kell a legjobb talajszerkezetet kialakitani. Az alkalmazott
tapkockak merete es a talajszerkezet Iinomsaga kztt Iorditott aranyossag all Ienn. A palantazas soran elszr
az ltetarkot kell megnyitni, ezt kveti a nveny behelyezese a barazdaba, majd vegl a tmritkerekek
rgzitik a nvenyt a talajba (108. abra).
2.4.2.1.
152
108. bra - A palntzs/csemeteltets munkafzisai
A termeles biztonsaga es a koraisag Iokozasa erdekeben egyre terjednek a tapkockas palantak/csemetek. A
hagyomanyos tapkockapresel gepekkel keszitett tapkockakon kivl rohamosan terjed, a kis terIogatu talcas
palantak nevelese soran a neveltalca melyedeseinek megIelel alaku, kismeret tapkockak hasznalata is. A
palantakat manyag talcak melyedeseiben nevelik, s a palanta gykerzete belen a talca melyedeseinek
megIelel meret es Iormaju, a melyedes negativjat ado Ildlabdaba. Egy-egy talcan 144600 melyedes
talalhato. A talcak tbbszr is Ielhasznalhatok. A klnbz, legjelentsebb tapkockamereteket es -Iormakat a
8. tabla:at tartalmazza.
A tapkocka alakja
Meretek, cm
TerIogat
cm3
szelesseg magassag atmer
Kocka 3 3 27
4 4 64
5 5 125
Preselt tapkocka 6 6 216
A paInta- s csemeteItets
munkafzisai
153
Gula
34 46 1232
Talcas palanta
Csonka kup
35 23 825
Talcas palanta
Henger
46 23 1342
Talcas palanta
8. tblzat - Tpkockk jellemz alakja s mretei
A paInta- s csemeteItets
munkafzisai
154
A palantazo- es iskolazogepek zemeltetesi modjuk szerint:
Iggesztett,
magajaro es
vezetpalyahoz kttt
kialakitasuak lehetnek.
A fgges:tett gepek (109. abra) vazszerkezetbl (1), melyseghatarolo szerkezetbl (2),
palanta-/csemetetarolobol (3) es palantazo/iskolazo elemekbl (4) allnak. Vazuk ketgerendelyes, hegesztett
szerkezet, amely ells reszen hordozza a harompontIggeszt berendezes elemeit, gerendelyeihez pedig
altalaban ketsorosan teszi lehetve az ltetelemek csatlakozasat. Melyseghatarolo szerkezete a vaz ket oldalara
szerelt kerekparbol all, amelyek a vaz helyzetet a talajhoz kepest zem kzben stabilizaljak (ilyenkor a
Iggesztberendezes uszo helyzet).
109. bra - Fggesztett palntzgp
A magafaro gepek vazszerkezete az ltetelemek ketsoros csatlakozasan tul a tovabbi szerkezeti reszeket is
hordozza: viszonylag kis teljesitmeny (altalaban 20 kW alatti) dizel vagy benzinmotort, eratvitelelt, amely
mechanikus vagy hidrosztatikus, a jaroszerkezetet, amely kerekes vagy lanctalpas lehet. A sebesseg-intervallum
also hatara a maszosebesseg-tartomanyba esik. Kormanymve altalaban mechanikus rendszer.
A ve:etopalvaho: kttt gepek palyaja attelepithet, biztositja a palyahoz valo kapcsolodast. A vezetpalya
Iemsin vagy peremes Iavalyu lehet. Tovabbi szerkezeti reszeik jellegket tekintve hasonloak, mint a magajaro
gepeke.
KzvetIen kzi kiszoIgIs
paIntzgpek
155
2.4.2.2. KzvetIen kzi kiszoIgIs paIntzgpek
A gepesitettseg Ioka alapjan a kvetkez rendszereket klnbztethetjk meg:
2.4.2.2.1. Sornyitk
A sornyitok az iskolazasi mvelet minimalis szint gepesitesere alkalmas berendezesek. Mkdesk kzben a
talajban barazdakat egy menetben egyszerre tbb sorban nyitnak, amelyekbe kezzel kell behelyezni az
iskolazando csemeteket, majd a barazdat taposassal kell a gykerzet krl zarni. Fggesztett kialakitasuak,
amelyek a barazdanyito elem kialakitasatol Iggen:
csuszocsoroszlyas es
grdltarcsas
gepek lehetnek. Az utobbiak lazabb talajokon adnak jobb munkaminseget.
A barazdanyito elemek mindket valtozaton cserelhetk, ezzel az elkeszitett barazda szelessege es melysege
valtoztathato, igazodva az iskolazando csemetek gykerzetehez. Az elemek a gep vazan keresztiranyban
mozgathatok, ezzel a sortavolsag allithato be a kivant ertekre.
2.4.2.2.2. Lyukkszt paIntzgpek
Csak a sor- es ttavolsagnak megIelel lyukakat kesziti el a talajba, a dolgozok gyalogosan vegzik el az ltetest.
Szalas es hengeres talcas nvenyek kiltetesere hasznalhato. A lyukasztohengert a ttavolsagnak megIelel
tavolsagokban excenter nyomja be a talajba. Porehagyma palantazasahoz elszeretettel hasznaljak, mert ott nagy
(20 cm) ltetesi melyseg szkseges.
2.4.2.2.3. Btyks- vagy gyrshengeres paIntzgp (110. bra)
110. bra - Btykshengeres palntzgp
Sornyitk
156
A gep harompont Iggesztessel (6) kapcsolodik a traktorhoz. Btykk vagy gyrs nyitoszerkezetek (5)
segitsegevel kesziti el a helyet a nvenyek szamara a talajban. A sortavolsag a btyks-, illetve gyrskerekek
oldaliranyu eltolasaval allithato be. A ttavolsag a btykk tavolsaganak, illetve a palantazasi ritmusnak a
valtoztatasaval szabalyozhato. A nvenykeket a palantatarto asztalon (1) taroljak, talajba rgzitesket itt mar
tmritkerekek (2, 3) vegzik. Ez a gep magaval viszi a dolgozokat (4) is, akik a lyukba vagy barazdaba ke::el
helyezik be a nvenyeket. A berendezes hatranya, hogy munka kzben nagyon melyre kell hajolni, ezert a
dolgozok Iizikai igenybevetele jelents.
2.4.2.2.4. Fogujjas paIntzgp (111. bra)
111. bra - Fogujjas palntzgp
Szalas nvenyek ltetesere legelterjedtebben es leghosszabb ideje hasznalt berendezes. A gep a haladasi iranyra
keresztben elhelyezett gerendelybl s az arra Ielszerelt ltetelemekbl all. Az elemeket a vaz (1) tartja. A vaz
elejen elhelyezett sornyito test (2) kesziti az ltetarkot. A nyitotest alakja a talajtipustol es az ltetend nveny
meretetl Igg. A szoritocsavar (3) lazitasat kveten allithato be az ltetarok melysege, vagyis az ltetesi
melyseg. A sornyito test vagoelenek kialakitasa a talajtipustol Iggen hatrahajlo, Iggleges vagy elrehajlo.
Ktttebb talajok eseten a sornyito testet behuzoorral latjak el. A palantakat/csemeteket az lesen (5) helyet
Ioglalo dolgozo adagolja a Iogoszerkezetbe (4). A palantat szorito Iogoszerkezetet a szoritopalya (6) zarja,
mikzben a palanta gykerevel leIele az ltetarokba Iordul. A sornyito test es a Iogoelem also helyzete kztti
tavolsagot (ahol a Iogoelem ,elereszti a nvenyt) ugy kell beallitani, hogy az epp Iggleges helyzetbe kerl
Fogujjas paIntzgp (111.
bra)
157
nveny a meg teljesen nyitott barazdaba kerljn, mikzben a tmritkerekek (7) altal a gykerzetre nyomott
talaj mar megIelel szilardsaggal rgziti azt Iggleges helyzeteben. A beltetett palantasor melletti
talajIelletet a simito-behuzo elem (8) munkalja el.
2.4.2.2.5. Szorttrcss paIntzgp
Ket, egymassal szget bezaro tengely, rugalmas manyag tarcsabol all. A tengelyek szghelyzete biztositja,
hogy a tarcsak kb. egyharmad kerletk menten egytt a kerletkn egymassal erintkezve Iorognak, az
azon tuli szakaszon pedig egymastol elvalnak. Az erintkezes megkzelitleg az also helyzetig tart, a haladasi
iranyba es oldalon. A kiszolgalo dolgozo a nvenyeket a Iels erintkezesi ponton helyezi gykerrel kiIele a
tarcsak kze. A tarcsak azokat magukkal viszik es az also erintkezesi pontnal a szar Iggleges helyzeteben
elengedik. A rugalmas tarcsas rendszereknel a ttavolsag nem szigoruan kttt, attol Igg, hogy a kiszolgalo
dolgozo mennyire egyenletesen adagolja a palantakat/csemeteket a tarcsak kze.
A korszer szoritotarcsas gepek (112. abra) eseteben a dolgozo (3) nem kzvetlenl a szoritotarcsak (8) kze,
hanem az ele helyezett adagoloberendezesbe (4) helyezi a nvenyt (1). Ennek kvetkezteben a ttavolsag az
adagoloszerkezet tartoelemeinek (2) egymastol valo tavolsagatol, illetve a gep haladasi sebessegetl Igg.
Szalas, illetve talcas palantak ltetesere egyarant alkalmas. A szoritotarcsak a nvenyeket a szaruknal/levelknel
Iogva ragadjak meg es Iggleges helyzetben engedik el. A gephez sornyito (7), tmritkerek (9) es simito (5)
is tartozik. Gerendelyen (6) keresztl kapcsolodik a traktorhoz.
112. bra - Szorttrcss palntzgp
2.4.2.2.6. Lncos-fogeIemes paIntzgp
A hagyomanyos, de meglehetsen nehez es elavult palantazogep uj, korszer valtozatat mutatja be a 113. abra.
Szorttrcss paIntzgp
158
Ezen a gepen a palantazast vegz dolgozo (6) a menetiranynak hattal Ioglal helyet. A palantat a tartobol (1)
veszi el, a berakas temet a Iogoszerkezet (2) sebessege, a ttavolsagot azok egymastol mert tavolsaga hatarozza
meg. Az elemek zarasarol a zarosin (4) gondoskodik. A sortavolsagot az egyes palantazoelemek gerendelyen (5)
egymastol mert tavolsaga adja, amely a rgzitcsavarok Iellazitasa utan Iokozatmentesen allithato. Amennyiben
a palantazoelem szelessegenel kisebb sortavolsagban kivanunk palantazni, akkor minden masodik
palantazoelemet hosszabbitoszarra kell szerelnnk. A berendezessel szalas palantak es talcas palantak egyarant
kiltethetk. Tovabbi tartozekok a sornyito (7) es a tmrit-meghajto kerekek (8). A gerendely
harompont-Iggesztessel (3) kapcsolodik a traktorhoz.
113. bra - Lncos-fogelemes palntzgp
2.4.2.2.7. ItetserIeges paIntzgpek
A gepek mkd reszenek Ielepitese nagyban hasonlit a Iogoujjas gep konstrukciojahoz. A palantakat a
munkavegzes soran vertikalis krpalyan mozgo serlegekbe kell elhelyezni. A serlegben lev palantat a serleg
palyajanak also holtpontjan a talajba helyezi. Ezen megoldasu gepek egy reszenel nincs sornyito csoroszlya, a
talajban az ltetlyukat a nveny szamara a hegyes alju serleg alakitja (szurja) ki, majd a serleg aljat alkoto, ket
reszbl allo csappantyus kiszuroszerkezet kinyilik, a palanta becsuszik az ltetlyukba. A sornyito csoroszlyaval
rendelkez gepeknel a serlegbl a palanta a barazdaba jut. A palantak talajba rgziteset a tmritkerekek
vegzik. A gepekkel talcas palanta es tapkockas palanta egyarant kiltethet. A palantak kis esesi magassaga
miatt a geppel nagyon pontosan tarhato a beallitott ttavolsag.
A sornyito csoroszlya nelkli gepek az elzleg mulcsIoliaval Iedett talajba is kepesek ltetni, mivel a serleges
szuroszerkezet a Ioliat is at tudja lyukasztani.
2.4.2.2.8. Tras paIntzgpek
A taras palantazogepek abban klnbznek az eddig ismertetett berendezesektl, hogy a palantazast vegz
dolgozok szamara bizonyos puIIerid all rendelkezesre a palantak behelyezese soran, kevesbe vannak a
monoton tem palantaberakas kenyszerenek kiteve. A tar vizszintes krn elhelyezett altalaban 68 darab
ltetserleg. A serlegek vizszintes sikban krbe Iorognak, a dolgozok viszonylag szabad temben helyezik bele
a palantakat az egyes serlegekbe. A palantazassal kapcsolatos sszes tbbi mveletet a palantazogep maga vegzi
ItetserIeges paIntzgpek
159
el. A palantak ejtcsvn keresztl, ,szabadesessel jutnak el a sornyito csoroszlya altal keszitett ltetarokba.
A sortavolsag a palantazoelemek egymastol valo tavolsagaval, a ttavolsag az adagoloszerkezet attetelenek
valtoztatasaval allithato be.
2.4.2.2.9. RevoIverfejtras, vezetkIIs paIntzgp (114. bra)
114. bra - Revolverfej-tras vezetklls palntzgp
A palantazast vegz dolgozo ezen a gepen is a menetiranynak hattal Ioglal helyet (3). A vizszintes sikban
krbeIorgo palantatarto serlegtarak (1) aljat egy zarolemez zarja le, a lemeznek csak az ejtcs (2) alatti resze
nyitott. A revolverIej alatt egy a menetiranynyal ellentetes ertelm Iorgasiranyban halado vezet kllsor (6)
helyezkedik el. A kllsor Ieladata, hogy biztositsa a palantak Iggleges elhelyezkedeset addig, mig a
tmritkerekek azokat a talajba nem rgzitettek. A jobb oldali abrak az egyes munkaIazisokat szemleltetik:
,A a palanta eppen a talajra er,
,B a kllk tartjak a palantat, mig a tmritkerekek oda nem ernek,
,C uj palanta erkezik es becsuszik a kllk kze, azok Iekezik eseset.
A gep elssorban talcas palantak ltetesere szolgal. A szalas palantaknak nincs meg a megIelel tartasuk, a
preselt tapkockak pedig a meret- es alakegyenetlensegek miatt beleakadhatnak a kilepnyilasba vagy
beszorulhatnak az ejtcsbe. A helyes mkdes Ieltetele, hogy a kllk sebessegenek vizszintes komponense
nagysagra megegyezik a haladasi sebesseggel. Az ltetesi melyseg menetorsoval (4) allithato, az ltetbarazdat
sornyito (5) kesziti el.
2.4.2.2.10. RevoIverfejtras paIntzgp paIntakitoI szerkezetteI (115. bra)
RevoIverfejtras, vezetkIIs
paIntzgp (114. bra)
160
115. bra - Revolverfejtras palntzgp palntakitol szerkezettel
A gep harompont-Iggesztes (1), kezelje (5) haladasi iranyban l. A gepen tartalek palantatarto talcak (2)
szamara is van hely kialakitva. A kezel a kiltetes alatti palantakat dnttt talcabol vegzi (3). A horizontalis
serlegtarak (4) elhelyezese es mozgasa megegyezik az elzleg ismertetett berendezesevel. A mozgo gepelemek
meghajtasarol ebben az esetben viszont kln kzponti meghajtokerek (7) gondoskodik. A meghajtas egyreszt a
horizontalisan elhelyezett serlegtarakat Iorgatja, masreszt a kitoloszerkezetet (9) mkdteti egy krhagyo
segitsegevel. A kitoloszerkezet eltt talaljuk a sornyitot (8). Az egyes munkaIazisok a kvetkezk:
,A Az ejtcsvn (6) keresztl a palanta ,szabadon esik a talajra. Eddig az ejtcs zarolemeze (10)
hatraIele lezarja az ejtcsvet.
,B Miutan a palanta leerkezett a talajra, a zarolemez Ielemelkedik, es a szinkronizalt mozgasu kitoloszerkezet
hatraIele, a tmritkerekek (11) iranyaba tolja a palantat.
,C A tmritkerekek rgzitik a palantat a talajban, a kitoloszerkezet elIoglalja alaphelyzetet, a zarolemez
leereszkedik.
Ez a palantazogep az elz berendezeshez hasonloan elssorban talcas palantak kiltetesere alkalmas.
A taras palantazogepek tovabbi elnye, hogy a tarak terdmagassagban helyezkednek el, a dolgozo
ergonomiailag kedvez testtartasban vegezheti a munkat, igy a munkavegzes soran kevesbe Iarad el.
2.4.2.2.11. SzaIagos paIntzgpek
A szalagos palantazogepek tapkockas salataIelek kiltetesere alkalmas berendezesek. Az egymashoz kepest
lazan elhelyezked tapkockak lejts szallitoszalagokra kerlnek (minden ltetend sorhoz egy szalag tartozik), a
szalagok a tapkockakat a nyitott ltetarokba helyezik. Ezt kveten tmritkerekek vegzik a palantak talajba
rgziteset. A ttavolsag a szallitoszalag-sebesseg es a gep haladasisebesseg-aranyaval valtoztatasaval allithato
be. Ezen megoldassal egy hatsoros palantazogep kiszolgalasa ket Ivel megoldhato.
SzaIagos paIntzgpek
161
A pontos ttavolsag szalagos palantazogepeknel csak aktiv palantaadagolassal valosithato meg. Ennek soran a
legalso tapkockat egy Iogomechanizmus Ielveszi es az ltetarokba helyezi.
2.4.2.2.12. Automata paIntzgpek
A gepek papircserepes palantak es talcas palantak kiltetesere alkalmasak. Az automata palantazogepeknel a
dolgozok csupan a Iolyamatos palantaellatast biztositjak es ellenrz munkat vegeznek. Minden mas mveletet
maga a palantazogep lat el. Minden sort kln palantazoelem ltet. Az ltetelem adagoloreszebe kezzel kell
behelyezni a palantatalcakat, mig a palantak talcabol valo kiszedeset mar az automata palantazoelem vegzi. A
talcakon elIordulo esetleges res palantahelyeket a rendszer optikai erzekeli Ielismerik, es a Iogoelem tulugrik
rajtuk. A gep altal mar megIogott palantat a taras palantazogepeken megismert modszerekkel ltetik el. Az res
talcakat a gep automatikusan klnrakja. A gep egyes szerkezeteinek mkdtetese hidraulikus vagy
pneumatikus elemek segitsegevel trtenik. A beepitett szamlaloszerkezet pontos tszam-meghatarozast tesz
lehetve. Az orankenti ltetesi teljesitmeny az res talcahelyek szamatol Iggen 35008000 palanta.
2.4.2.3. GpbeIIts s zemeItets
A palantazo-, iskolazo- es ltetgepeken munkaba allitasuk eltt be kell allitani
a ttavolsagot,
a sortavolsagot,
az ltetesi melyseget,
a csatlakozo sort, valamint
a haladasi sebesseget, illetve Iggesztett gepeknel meg el kell vegezni
a szintbeallitast.
A totavolsag beallitasa altalanossagban a tmritkerek tengelye es az adogatoszerkezet tengelye kze epitett
hajtas attetelenek valtoztatasaval, valamint a Iogoelemek szamanak (Iogoelemes gepeknel), illetve a nvenyek
egymashoz kepesti helyzetenek (rugalmastarcsas gepeknel) valtoztatasaval lehetseges.
A hajtasattetel (i) valtoztatasa tbb Iokozatban, valamennyi gepnel lehetseges, es a ttavolsag beallitasanak
alapjat jelenti. Erteke Iogoelemes gepeknel a ttavolsag Iggvenyeben a kvetkez sszeIggessel szamithato
(116. abra).
ahol:
D a hajto tmritkerek atmerje,
o a hajto tmritkerek csuszasa,
t a ttavolsag,
p a megIogoelemek szama.
Automata paIntzgpek
162
116. bra - Iskolzgp hajtsvzlata
GpbeIIts s zemeItets
163
A hajtasattetel rugalmastarcsas gepeknel az
sszeIggessel szamithato,
ahol:
s a rugalmas tarcsa kerleten mert, a tarcsak kze kerl csemetek kzti ivhossz,
d a rugalmas tarcsa kls atmerje.
A gepeken a szkseges attetel altalaban a ketIokozatu hajtasatvitel eltettengelyen lev hajto Iogas- vagy
lanckerek cserejevel allithato be. A cserekerek megkivant Iogszammal (:3):
ahol:
:1 a hajto tmritkerek tengelyen lev kerek Iogszama,
:2 az eltettengely hajtott kerekenek Iogszama,
:4 az adogatoszerkezet tengelyen lev kerek Iogszama.
A Iogoelemek szamanak valtoztatasa lehetseges:
adogatotarcsa-cserevel (az egyes geptipusokhoz altalaban klnbz szamu Iogoelemet tartalmazo
adogatotarcsak tartoznak), illetve
az adott adogatoszerkezetnel olyan zemeltetesi elirassal, hogy a kiszolgalo dolgozo minden masodik,
harmadik, esetleg negyedik Iogoelembe helyezzen csak csemetet (ezzel az adogatoszerkezet adta alap ttavolsag
ketszerezhet, haromszorozhato, illetve negyszerezhet).
A sortavolsag beallitasa az ltetelem vazszerkezethez kepesti helyzetvaltoztatasaval (keresztiranyu eltolasaval)
lehetseges. Az elemek a vazszerkezeten a kivant a sortavolsagnak megIelel helyzetben rgzithetk.
Az ltetesi melvseg beallitasa elemenkent, a sornyito csoroszlya kerethez kepesti helyzetvaltoztatassal
lehetseges.
A csatlako:osor beallitasara vonatkozoan a vetgepeknel ismertetett elvek ertelemszeren alkalmazhatok. A
legtbb geptipusnal a beallitast egyszersiti, hogy a munkaszelesseg egy agyas szelessegevel azonos, azaz egy
menetben az agyason belli sorszamnak megIelel szamu sor ltetese trtenik, az agyasok egymas melle
csatlakoztatasat pedig az zemeltet ergep jaroszerkezete biztositja.
Az :emi sebesseg megvalasztasa akkor helyes, ha zem kzben a kiszolgalo dolgozok biztonsagosan el tudjak
latni Ieladatukat, azaz a nvenyek adogatoszerkezetbe helyezeset ugy tudjak elvegezni, hogy minden
Iogoelembe, illetve a rugalmas tarcsak kze a kivant tavolsagkent kerljn palanta/csemete. A haladasi sebesseg
(v) a
GpbeIIts s zemeItets
164
v Yt
sszeIggessel szamithato,
ahol:
Y az egy kiszolgalo dolgozo altal, idegyseg alatt adagolt nvenyek szama,
t a ttavolsag.
A szamitas eredmenyekent adodo igen alacsony maszosebesseget nem minden traktor tudja biztositani, ezert az
ergep megvalasztasara klns gondot kell Iorditani.
A fgges:tett gepek s:intbeallitasat ugy kell elvegezni, hogy vazszerkezetk zem kzben parhuzamos legyen a
tabla Ielszinevel. Ez a helyzet az zemeltet traktor harompontIggeszt berendezese emelrudjainak
hosszvaltoztatasaval (keresztiranyu szintbeallitas), illetve Iels Iggesztkarja hosszvaltoztatasaval (hossziranyu
szintbeallitas) erhet el.
2.5. A tpanyagptIs gpei
A talajok termkepessegenek Ienntartasa erdekeben a nvenyek altal Ielvett tapanyagokat potolni kell. A
tapanyagok visszajuttatasa szerves es szervetlen Iormaban lehetseges.
Az 1950-es evekig a tapanyagok potlasa szinte teljes mertekben a gazdasagok bels tapanyag-krIorgalmara,
tehat a szervestragyazasra korlatozodott. A termeseredmenyek nvelese erdekeben azonban az 50-es evektl
egyre nagyobb reszaranyt kepviseltek a szervetlen tapanyagok, a mtragyak. Szemben a szerves tragyakkal, a
mtragyak kezelese egyszer, teljesen gepesithet, kijuttatasuk soran nagy terletteljesitmeny erhet el. Ennek
kvetkezteben a szerves tragyak alkalmazasa teljesen hatterbe szorult.
Az elmult evtizedben a mtragyak ara jelentsen emelkedett, elterbe kerlt a krnyezetvedelem, ezen bell a
talajvedelem. A gazdasagok erdekeltek lettek a szerves tragyak nagyobb mertek alkalmazasaban. A mtragyak
mennyisegenek jelents cskkenese mellett egyre nagyobb hangsulyt kapott a nvenyek igenyeihez igazodo,
diIIerencialt tapanyagpotlas, a megIelel helyre es idben, egyenletes eloszlasban valo tapanyag-kijuttatas.
2.5.1. A tpanyag-kijuttats agrotechnikai
kveteImnyei
A tapanyagok kijuttatasanal Iggetlenl attol, hogy azok szerves vagy szervetlen tapanyagok, szilard vagy
Iolyekony halmazallapotuak Iontos az agrotechnikai kvetelmenyek betartasa. A krnyezetvedelem
szempontjai, a minsegi termenyek elallitasa igenyli, hogy a tapanyagok kijuttatasanal szigoru normakat
alkalmazzunk.
A kijuttatas minsegenek ertekelesenel a tapanyagok eloszlasat vizsgaljuk a haladasi iranyra merlegesen
(keresztiranyu eloszlas) es a haladasi irannyal parhuzamosan (hossziranyu eloszlas). Az eloszlas
egyenltlensegenek jellemzesere az alabbi harom tenyezt vagy azok valamelyiket alkalmazzak.
Kzepes elteres(ek):
A tpanyagptIs gpei
165
ahol:
xi a haromszori ismetles soran egy merhelyen IelIogott mtragyamennyisegek atlaga,
a haromszori ismetles soran az sszes merhelyen IelIogott mtragyamenynyisegek atlaga,
n a merhelyek szama.
ek megengedett erteke 10.
Variacios tenyez (JK).
JK megengedett erteke 15.
Legnagyobb elteres (emax):
emax megengedett erteke +20.
Mind a szerves, mind a mtragyak kijuttathatok szilard es Iolyekony Iormaban. Ennek megIelelen a kezeles es
kijuttatas gepei is klnbznek egymastol.
A szilard szerves tragya (istallotragya) Ielhasznalasa gepesitesi szempontbol harom Iazisra bonthato:
rakodas,
szallitas,
kijuttatas.
A rakodas traktoros vagy njaro homlok-, illetve Iorgokaros rakodogepekkel trtenik.
A szallitast a kijuttatas modjatol Iggen a szorogeppel vagy a szorogepet kiszolgalo, billen rakIellet
traktorvontatasu potkocsival, illetve tehergepkocsival vegzik. Ez utobbi megoldast a ketIazisu
szervestragya-kijuttatasnal alkalmazzak.
A kijuttatas szallito-szoro gepekkel vagy tragyaszoro celgepekkel trtenik.
IstIItrgya-szIIt-szr
gpek
166
2.5.2. IstIItrgya-szIIt-szr gpek
A szoroszerkezetet ebben az esetben potkocsi vagy tehergepkocsi rakIelletere szerelik. A szoroszerkezet
altalaban vizszintes vagy Iggleges szorodobokbol all. A tragyat a rakIelleten mozgo kaparolanc szallitja a
szoroszerkezethez.
A vizszintes dobokkal szerelt szoroszerkezet (117. abra) a rakIellet hatso vegen elhelyezett ket, azonos
iranyban Iorgo, egymas Iltt elhelyezett szorodobparbol all (2, 3). A tepIogakkal, ritkabban Iogazott
csigaszalaggal szerelt szorodobok a rakIelleten mozgo kaparolanc (1) altal szallitott tragyat Iellazitjak es
szetteritik. A gep munkaszelessege lenyegeben a szorodobok szelessegevel azonos, kb. 2 m.
117. bra - Vzszintes dobokkal szerelt szrszerkezet
A terletegysegre juto tragya mennyisege a kaparolanc sebessegevel es a haladasi sebesseggel allithato. A
kaparolanc hajtasa a traktor-TLT-rl trtenik lassito attetellel, legtbbszr kilincsm kzbeiktatasaval. Ma mar
gyakori a kaparolanc hidrosztatikus hajtasa. Ebben az esetben a lancsebesseg a hidraulikus krbe epitett
Iojtoszeleppel valtoztathato. A szorodobok hajtasa allando attetelen keresztl a TLT-rl trtenik.
A Iggleges dobokkal szerelt szoroszerkezet (118. abra) a rakIellet hatso vegen elhelyezett, altalaban negy,
egymas mellett lev szorodobbol all (2). A szorodobparok Iorgasiranya ellentetes. A rakIelleten hatraIele
mozgo kaparolanc (1) altal szallitott tragyat a tepIogakkal szerelt szorodobok Iellazitjak es hatra, illetve oldalra
szetteritik. A gep szorasszelessege a tragya jellemzitl Iggen 89 m. A gep kzepetl ketoldalra a kiszort
tragya mennyisege cskken, igy a gepet atIedessel kell zemeltetni. A munkaszelesseg igy 78 m.
IstIItrgya-szIIt-szr
gpek
167
118. bra - Fggleges dobokkal szerelt szrszerkezet
A terletegysegre juto tragya mennyisege a kaparolanc sebessegevel es a haladasi sebesseggel valtoztathato. A
kaparolanc hajtasa leggyakrabban hidrosztatikus. A szorodobok hajtasa a TLT-rl trtenik, allando attetelen
keresztl.
2.5.3. IstIItrgya-szr gpek
A tragyaszoro celgepek (119. abra) vizszintes elrendezes szoroszerkezetet (2) a rakIellet oldalan helyezik el.
Az egy tagbol allo vagy osztott szorodob hossza a rakIellet hoszszaval megegyezik. A szorodobhoz a
rakIelleten keresztben, a haladasi iranyra merlegesen mozgo kaparolanc (1) szallitja a tragyat. A szorodobon
kett vagy harom sorban, csigavonalban elhelyezve ers szorokarok talalhatok, amelyek a tragyat Iellazitjak es a
dobon atemelve oldalra szorjak. A dob Iorgasiranya lehet ellentetes, ekkor a tragyat alul juttatja ki. Az
egyenletes terites es a nagyobb munkaszelesseg erdekeben ebben az esetben a dob alatt es Ielett terellemezeket
alkalmaznak. A gep szorasszelessege a tragya jellemzitl Iggen 1012 m. A tragya mennyisege a geptl
oldalra tavolodva cskken, igy a gepet atIedessel kell zemeltetni. A munkaszelesseg ennek megIelelen 79 m.
IstIItrgya-szr gpek
168
119. bra - Trgyaszr clgp
A terletegysegre juto tragya mennyisege a kaparolanc sebessegevel es a haladasi sebesseggel valtoztathato. A
kaparolanc hajtasa altalaban hidrosztatikus, sebessege Iokozatmentesen vagy tbb Iokozatban allithato. A
szorodob hajtasa a traktor-TLT-rl, allando attetelen keresztl trtenik.
A tragyaszoro gep rakIelletenek hosszatol Iggen hatra vagy oldalra billenthet potkocsival vagy
tehergepkocsival tlthet Iel. Az attltes idejere a szorogep rakIellete hidraulikus uton (3) lesllyeszthet,
Ielepitmenyenek oldala (4) lehajthato, igy az attltesi veszteseg cskkenthet. Tekintettel arra, hogy a szorogep
a tragya szallitasaban nem vesz reszt, a ketIazisu szervestragyaszorasnal a szorogep kihasznalasa jobb es
nagyobb a terletteljesitmenye.
2.5.4. TrgyaI- s hgtrgya-kijuttat gpek
A tragyale aramlasi jellemzi lehetve teszik, hogy ntzessel vagy tartalykocsival elzetes kezeles nelkl
Ielhasznaljuk. A higtargya azonban srbb, nehezebben Iolyo anyag. Kijuttatasa eltt Iazisbontassal vagy
homogenizalassal kell a megkivant aramlasi jellemzket elerni. A higtragya mozgatasa specialis szivattyukkal
trtenik. A higtragyaszivattyuk egyszer, nyitott lapatozasu centriIugalszivattyuk, amelyek apritokesekkel
rendelkezhetnek vagy excenter-csigaszivattyuk. A szivattyu szerkezeti Ielepitesetl Iggen a kezelt anyag
szarazanyag-tartalma 510 lehet. Szivomagassaguk 25 m, emelmagassaguk 36 m. A szivattyuk
segitsegevel a higtragya keverese, homogenizalasa es a tartalykocsi Ieltltese, illetve a tragya kijuttatasa
egyarant elvegezhet.
A higtragya szallitasara, kijuttatasara szolgalo tartalykocsik a Ieltltes es a kijuttatas modjatol Iggen elter
kialakitasuak. A tartalykocsik egy resze nincs ellatva nIeltlt rendszerrel. Ezeket kln szivattyuval tltik Iel.
TrgyaI- s hgtrgya-kijuttat
gpek
169
Ilyen megoldasu a csigas kevervel ellatott tartalykocsi (120. abra). A Ieltltes a tartaly tetejen kialakitott, a
traktor vezetlesebl (1) kezelhet nyilason (2) keresztl trtenik. A tartaly aljan lev kevercsiga (3)
megakadalyozza az anyag lepedeset es nyomas alatt juttatja azt a szoroszerkezethez (4, 5). A szorokocsi nagy
(510) szarazanyag-tartalmu higtargya kijuttatasara is alkalmas.
120. bra - Csigs kevervel elltott tartlykocsi
Sajat Ieltlt rendszerrel van ellatva a zagyszivattyus tartalykocsi (121. abra), amely ugyancsak alkalmas nagy
szarazanyag-tartalmu higtargya kijuttatasara. A Ielszivas megknnyitese es az anyag higitasa erdekeben a
Ieltltest megelzen a tartalyba kb. 30 cm magassagig vizet kell tlteni. A Ieltltest a tartaly hatso reszen
elhelyezett es hidraulikus munkahengerrel elIordithato, lapatkerekes zagyszivattyu (1) vegzi. A tragyalegdr
szelehez tolt tartalykocsi zagyszivattyuja a higtragyaba sllyeszthet. A lapatkerek altal Ielemelt es tovabbitott
higtragyat a kevercsiga (2) szallitja a tartalyba. A zagyszivattyu Iels allasaban a szivonyilas zarva van.
Kijuttataskor az anyagot a kevercsiga szallitja a tartaly elejen lev szoroszerkezethez (4, 5). A tartaly aljan
ritnyilas (3) talalhato.
TrgyaI- s hgtrgya-kijuttat
gpek
170
121. bra - Zagyszivattys tartlykocsi
Az eddig ismertetett megoldasoknal jobban szabalyozhato a szivattyus tartalykocsi (122. abra). A tartaly alatt
elhelyezett, TLT-rl hajtott szivattyu (1) (altalaban excenter-csigaszivattyu) sokoldalu Ielhasznalast tesz
lehetve. Elvegezhet vele a tartaly Ieltltese (2), az anyag keverese (3) szallitas kzben, valamint az anyag
kijuttatasa (4). MegIelel csatlakozoegysegekkel a tragyagdrben lev higtragya atkeveresere,
homogenizalasara is alkalmas. A szivattyus tartalykocsihoz klnbz kijuttatoszerkezetek illeszthetk.
TrgyaI- s hgtrgya-kijuttat
gpek
171
122. bra - Szivattys tartlykocsi
Az eddig ismertetett higtragya-kijuttatok tartalyaban Ieltlteskor, szallitas kzben es kijuttataskor egyarant
legkri nyomas uralkodik. Nyomasallo tartalyt igenyelnek a kompresszoros tartalykocsik (123. abra). A
tartalykocsira szerelt es a TLT-rl hajtott legsritvel (1) a tartalyban (4) legritkitas es tulnyomas egyarant
letrehozhato.
123. bra - Kompresszoros tartlykocsi
Feltlteskor a legsrit szivo oldalat (2) kapcsoljak a tartalyhoz. A szivas (0,60,9 bar) hatasara, az anyag
srsegetl Iggen, 47 m szivomagassag es 0,51 m3/min tltesi teljesitmeny erhet el. A kivant
Iolyadekszintnel egy uszoval mozgatott szelep a Ielszivast megsznteti, igy a legsrit nem szennyezdhet. A
szivas hatasara bekvetkez habosodas a tartaly tltttseget altalaban 10-kal cskkenti.
TrgyaI- s hgtrgya-kijuttat
gpek
172
riteskor a legsrit nyomo oldalat (3) kapcsoljak a tartalyhoz. A tulnyomas (0,52,5 bar) hatasara jut a
higtragya a kijuttatoszerkezethez. A kijuttatott anyag menynyisegenek szabalyozasa kevesbe biztosithato, mint a
szivattyus tartalykocsiknal. A nyomasallo tartaly ugyanakkor kltsegesebb.
2.5.4.1. A hgtrgya kijuttatsnak eIoszt- s szrszerkezetei
Kzponti szoroszerkezetkent (124. abra) Iuvokaban vegzd, stabil vagy leng szorocsvet (1), tkztanyert
vagy vizszintes, illetve Iggleges tengely szorokereket (2) alkalmaznak. Munkaszelessegk 810 m. Az
eloszlas egyenletessege altalaban nem eri el az agrotechnikai kvetelmenyekben megIogalmazott ertekeket.
Emellett a kiszort higtragya nagy Ielleten erintkezik a levegvel, igy a hatoanyag-veszteseg jelents es nagy a
krnyezet terhelese. Nagy elnyk az egyszerseg, az zembiztossag, a kijuttatas nagy munkaszelessege es kis
kltsege. Ennek ellenere alkalmazasukat kerlni kell, es a kijuttatasnal trekedni kell a talajIelszinhez kzeli,
minel durvabb cseppkepzesre vagy cseppkepzes nelkli Ielletre juttatasra.
124. bra - Kzponti szrszerkezet
Mind a hatoanyag-veszteseg, mind a krnyezetterheles cskkenthet a keretes szoroszerkezetekkel (125. abra).
Itt a szivattyu elosztoszerkezeten (1) keresztl megIelel osztasu szorocsvekbe (2) juttatja a higtragyat. A
szorocsvek vegen elhelyezett tkzlapok (3) vagy szorotarcsak juttatjak az anyagot a talajra. Elnysebb, ha
az tkzlapok a talajhoz kzel helyezkednek el. Azonnali bedolgozas eseten a hatoanyag-veszteseg es a
krnyezetterheles az eddigi modszerekhez kepest 2030-kal cskkenthet.
A hgtrgya kijuttatsnak
eIoszt- s szrszerkezetei
173
125. bra - Keretes szrszerkezet
A Ielletre valo szoras legkedvezbb megoldasa a csuszocsves kijuttato. Ebben az esetben a higtargya 350400
mm osztasu, talajon csuszo csvekbl jut a talaj Ielszinere. Az 50 mm atmerj csuszocsvek megIelelen
kevert es homogenizalt higtargya eseten 10 szarazanyag-tartalom mellett is biztonsagos kijuttatast tesznek
lehetve. Klnsen sorbavetett kultura kezelesere elnys a modszer, hiszen a kulturnveny szennyezese
nelkl, pontos helyre es jol szabalyozhato mennyisegben juttathato ki az anyag. Itt a hatoanyag-veszteseget es a
szaghatast a kulturnveny arnyekolo hatasa cskkenti. Kulturnveny nelkli Ielletre juttatasnal az azonnali
bedolgozas Iontos. Ezzel a modszerrel az agrotechnikai kvetelmenyekben megIogalmazott eloszlasi pontossag
betarthato.
Mind a hatoanyag megrzese, mind a krnyezetterheles cskkentese szempontjabol a kijuttatas legkedvezbb
modja a higtragya talajba injektalasa (126. abra). Ebben az esetben a higtragya a tartalybol (1) eloszton (2) at jut
a 400500 mm osztastavolsagu talajlazito eszkzhz (3, 4) kapcsolt csvn (5) keresztl a talajba. Az injektalas
szokasos melysege 100150 mm. A tmritkerekkel (6) lezart barazda a hatoanyag-veszteseget es a szaghatast
is megsznteti. Az injektaloegyseg hidraulikus munkahenger (7) segitsegevel a talajba nyomhato, illetve
kiemelhet. A gyakorlatban alkalmazott 57 soros injektoroknak a Ielletre szorashoz kepest lenyegesen
nagyobb az energiaigenye es kisebb a terletteljesitmenye. Ezen segit, ha a higtragyat kisebb osztasu, sekelyen
jaro injektaloeszkzkkel juttatjuk a talajba. MegIelel barazdatakaras es tmrites mellett igy kedvez
eredmeny erhet el.
A hgtrgya kijuttatsnak
eIoszt- s szrszerkezetei
174
126. bra - Injektlberendezs
2.5.5. Mtrgyaszr gpek
A mtragya talajIelszinre vagy talajba juttathato. A ket rendszer kzl a Ielszinre szoras valt altalanossa.
A szilard mtragyak dnt tbbseget rpittarcsas mtragyaszoro gepekkel juttatjak ki. Felepitesk attol Igg,
hogy az ergephez mikent kapcsolodnak.
Mtrgyaszr gpek
175
A Iggesztett, rpittarcsas mtragyaszoro gepek (127. abra) tartalyabol (1) gravitaciosan jut a mtragya az
adagoloszerkezethez (2). A Iolyamatos mtragyaaramlast Iorgo vagy leng boltozodasgatlo (3) biztositja. A
mtragyaszemcsek apritasanak elkerlese vegett lassu Iordulatszamu vagy lengesszamu boltozodasgatlo
berendezest alkalmazunk. A szokasos Iordulatszam vagy lengesszam 100150 min1. A resszabalyozasu
adagoloszerkezet a traktor vezetlesebl mkdtethet, a nyitas merteke adagtablazat alapjan elre beallithato.
Az adagolonyilasbol a mtragyat allithato tlcser vezeti a rpittarcsara (4). Egyes gepeknel az adagolasi hely
allando. A mtragya Ielletre juttatasat a kisebb gepeknel egy, a nagyobb gepeknel ket TLT-rl vagy
hidromotorral hajtott rpittarcsa vegzi. A sik vagy enyhen kupos rpittarcsa Ielleten 26 db szorolapat (5)
talalhato. A rpittarcsa kerleti sebessege az elerend munkaszelesseg Iggvenye. 25 m-nel kisebb
munkaszelessegnel a szokasos ertek 2030 m s1. A lapatok szama es beallitasa gyarilag meghatarozott, azok
allitasa csak a kezelesi utasitas alapjan megengedett. A gyari adatoktol valo elteres rontja a kijuttatas minseget.
127. bra - Fggesztett rpttrcss mutrgyaszr gp
A vontatott gepek (128. abra) Ielepitese a Iggesztett gepeketl abban ter el, hogy a tartalybol (1) a mtragyat
Mtrgyaszr gpek
176
szallitoszalag (2) vagy kaparolanc juttatja az adagolo- es szoroszerkezethez. A kihordoszerkezet hajtasa TLT-rl
vagy jaroszerkezetrl drzshajtassal trtenik. A terletegysegre kijuttatott mtragya mennyisege a
kihordoszerkezet sebessegevel, resszabalyozassal (3) vagy a kett kombinaciojaval allithato. Jarokerekrl hajtott
kihordoszerkezet eseten a terletegysegre kijuttatott mtragya mennyisege Iggetlen a haladasi sebessegtl. A
szoroszerkezet altalaban 2 db rpittarcsa (4, 5), amelyek a nagyobb munkaszelesseg elerese erdekeben gyakran
dnttt kivitelek.
128. bra - Vontatott rpttrcss mutrgyaszr gp
A mtragyaszoro szerkezet tehergepkocsira is Ielszerelhet. A tartalybol a mtragyat legtbbszr kaparolanc
juttatja az adagolo- es szoroszerkezethez. A kihordoszerkezet hajtasa TLT-rl vagy jaroszerkezetrl
drzshajtassal trtenik. A drzskereket hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger mkdteti. A
terletegysegre kijuttatott mtragya mennyisege a kihordoszerkezet sebessegevel, resszabalyozassal vagy a
kett kombinaciojaval allithato. Jarokerekrl hajtott kihordoszerkezet eseten a terletegysegre kijuttatott
mtragya mennyisege Iggetlen a haladasi sebessegtl. A rpittarcsakra allithato csuszda juttatja a mtragyat.
A rpittarcsas mtragyaszoro gepek munkaszelessege szerkezeti kialakitasukon tulmenen a mtragya
szemcsemeretenek Iggvenye. Jo minseg, szemcses mtragyaval 25 m-nel nagyobb munkaszelesseg is
elerhet 15-nal kisebb szorasegyenltlenseg mellett (3648 m).
Kisebb szamban bar, de alkalmaznak mas elven mkd mtragyaszoro gepeket is. A lengcsves
mtragyaszoro gepeknel (129. abra) a gep tartalyabol (1) a mtragya gravitaciosan (Iggesztett gepeknel) vagy
kihordoszerkezettel (vontatott gepeknel) jut az adagolo- es szoroszerkezethez. A tartaly alakjatol Iggen a
kihordoszerkezet csiga (2) is lehet. A boltozodasgatloval (3) ellatott reses adagolon (4) keresztl a mtragya
5060 Iokos szgben, 540 min1 lengesszammal, vizszintes sikban mozgo lengcsbe (5) jut. A TLT-rl hajtott
lengcs a mtragyat Ielgyorsitja es a talaj Ielletere szorja. Elnye a gepnek, hogy az elter szemcsemeret
mtragyakkal kzel azonos munkaszelesseg erhet el (1415 m), 15-nal kisebb szorasegyenltlenseg mellett.
Mtrgyaszr gpek
177
A geppel nedves vagy porszer mtragya nem szorhato. tkzIellet (6) nelkli lengcsvel a mtragya zme
ket savban juttathato ki, amely gymlcssk mtragyazasanal elnys lehet. Ebben az esetben a savok
egymastol valo tavolsagat a lengcs hossza hatarozza meg.
129. bra - Lengcsves mutrgyaszr gp
Porszer anyagok kijuttatasara alkalmas a csigas mtragyaszoro gep (130. abra). A tartalybol (1) a
kihordoszerkezet (2) allithato resen (3) at juttatja a mtragyat jobb-, balmenetes csiga (4) hazaba. A csigahaz
aljan, allithato nagysagu szororeseken (5) hull ki a mtragya a talajra. A szallitoszerkezet altal tovabbitott
mtragyanak azonosnak kell lenni a szoronyilasokon kihullott mtragya mennyisegevel, ellenkez esetben a gep
munkaszelessege cskken vagy a szorocs vegen jut ki a mtragya egy resze. A keresztiranyu eloszlas mindket
esetben romlik. Az sszhang nehezen teremthet meg, ezert a gepet csak az eloszlas egyenletessege
szempontjabol kevesse kritikus, porszer talajjavito szerek kijuttatasanal alkalmazzak.
Mtrgyaszr gpek
178
130. bra - Csigs mutrgyaszr gp
A mechanikus mtragyaszoro gepeknel pontosabb eloszlast biztositanak a pneumatikus mtragyaszoro gepek.
Mkdesi elvket tekintve kzponti es osztott adagolasu valtozatai ismertek.
A kzponti adagolasu pneumatikus mtragyaszoro gepek (131. abra) egyszerbb szerkezetek. A mtragya a
tartalybol (4) allithato reseken (3) at ventilator (1) legaramaba kerl. A kzponti legcsatornaban (2)
Igglegesen IelIele aramlo mtragyat tkzkup (5) osztja el a szoroIejekhez vezet legvezetekekbe (6). A
Ierde tkzlapokrol (7) osztasuknal szelesebb savban hull a mtragya a talajra, igy az egyedi szoraskepek
atIedese kvetkezteben 15-nal kisebb szorasegyenltlenseg erhet el.
131. bra - Kzponti adagols pneumatikus mutrgyaszr gp
Pontosabb kijuttatasra alkalmasak az osztott adagolasu pneumatikus mtragyaszoro gepek (132. abra). Itt a
tartalybol (1) a szoroIejekhez vezet legvezetekek (3) mindegyikebe kln adagoloszerkezet (2) juttatja a
mtragyat. A szoroIejek (4) osztasa kisebb, mint a kzponti adagolasu gepeknel. Gyakori a 0,5 es 0,25 m
szoroIejosztas. E ket tenyez hatasara 10-nal kisebb szorasegyenltlenseg erhet el.
Mtrgyaszr gpek
179
132. bra - Osztott adagols pneumatikus mutrgyaszr gp
Mindket rendszer csak jo minseg, granulalt mtragyaval mkdik megbizhatoan. A pneumatikus gepek a
Iogascsatlakoztatas pontossagara sokkal erzekenyebbek, mint a rpittarcsas gepek.
A tapanyagok jobb hasznosulasa, azoknak a gykerzonaba helyezese erdekeben lehetseg van a mtragyanak
kzvetlenl a talajba juttatasara. A lazitoeszkzkkel kivant melysegre juttatott mtragya gymlcskulturaknal
volt alkalmazott megoldas, de szantoIldi viszonyok kztt is szoba kerlhet.
A mtragya kijuttathato egyeb gepre, pl. vetgepre szerelt adapterrel talajIelszinre vagy talajba, illetve kisebb
mtragyamennyiseg eseten mezgazdasagi replgeppel. A replgepekkel elerhet keresztiranyu
szorasegyenletesseg azonban a Ildi gepekenel sokkal rosszabb.
2.5.5.1. FoIykony mtrgyk eIIItsa s feIhasznIsa
A Iolyekony mtragyakat oldat- es szuszpenzios mtragyakra lehet Ielosztani.
Az oldatmtragyak lehetnek:
kisnyomasu oldatok, pl. 20 N-tartalmu vizes ammonia, vagy nagynyomasu oldatok, pl. 82,25 N-tartalmu
FoIykony mtrgyk
eIIItsa s feIhasznIsa
180
vizmentes ammonia,
nyomas nelkli N oldatok, pl. 2832 N-tartalmu UAN oldat,
NP, illetve NPK oldatok,
specialis keszitmenyek, pl. permettragyak.
A szuszpenzios mtragyak NPK, NP stb. hatoanyagot tartalmazhatnak. A tapanyagok reszben vizben oldott,
reszben lebeg allapotban, szilard reszecskek Iormajaban vannak jelen. Tapanyagtartalmuk 3640 m/m,
srsegk 1,361,40 kg/dm3, viszkozitasuk 50300 mPas.
Hazankban elssorban a gyari elallitasu es a helyi keverzemekben elallitott, nyomasmentes, Iolyekony
mtragyakat, igy UAN oldatot, NPK szuszpenziot alkalmaznak. Az elallitas, tarolas, kijuttatas mszaki
kerdesei a helyi keverzemeken keresztl tanulmanyozhatok.
A helyi keverzemek technologiaja szorosan kapcsolodik a szilard mtragyak Iogadasahoz, tarolasahoz es a
kitarolas mveleteig attol nem ter el. A tarolotelep ebben az esetben azonban kiegeszl a mtragyaoldatok,
illetve szuszpenziok keszitesehez elengedhetetlen anyagok (IoszIorsav, ammonia, szalmiakszesz), valamint a
szuszpendalo anyag Iogadasahoz es tarolasahoz szkseges berendezesekkel.
A szuszpenziok elallitasahoz klnbz kapacitasu keverzemek hasznalhatok (133. abra). A tarhazban tarolt
es a kevereshez szkseges mtragya (MAP, karbamid, kaliso) mtragyarln es rostan keresztl jut az eltarolo
tartalyokba, majd onnan a keverberendezesbe. A keverberendezes altalaban mercellakra epitett, 515 m3-es,
hengeres aceltartaly, amelyet villanymotorral hajtott mechanikus keverberendezessel latnak el. Felszerelhetk
elvalaszto ciklonnal es nedvesrlvel is. A szuszpenzio altalaban ugy keszl, hogy vizben intenziv keveres
kzben diszpergaljak a MAP-ot, stabilizaloszer hozzaadasa mellett, szalmiakszesszel valo semlegesites kzben.
Ezutan Iinomszemcses kalium-kloridot kevernek a szuszpenziohoz. Szkseg eseten a kivant hatoanyagnak
megIelelen N-kiegeszites trtenhet karbamid vagy UAN hozzaadasaval. Az eljarasnal lenyeges az alapanyagok
pontos bemerese, az intenziv keveres, a semlegesites kzben kialakulo alacsony hmerseklet kezelese es a
szuszpenzio szrese. Ez utobbi altalaban ivszita Ielhasznalasaval trtenik.
FoIykony mtrgyk
eIIItsa s feIhasznIsa
181
133. bra - Folykonymutrgya-kever zem
A nitrogenoldatok elallitasara alkalmazhatok a szuszpenziokeszitesre hasznalt keverberendezesek is. A nagy
helvonassal jaro oldasi Iolyamat lerviditesere azonban az oldashoz hasznalt viz melegiteserl gondoskodni
kell. Ahol keverzem nem all rendelkezesre, ott a nitrogenoldatok megIelelen szigetelt Ildmedencekben is
elkeszithetk.
A kesz nitrogenoldatok, szuszpenziok tarolasara altalaban 30100 m3-es, allo elrendezes, bevonatos szenacel
vagy alaktarto manyag tartalyokat alkalmaznak. Szuszpenzio tarolasa eseten intenziv keveresrl kell
gondoskodni, amely hidraulikus, mechanikus vagy kombinalt megoldasu lehet.
A szuszpenzios mtragyakat altalaban 36 m3-es, hengeres vagy gmbtartallyal ellatott tartalykocsival
szallitjak. Menet kzben az lepedest hidraulikus vagy mechanikus kever akadalyozza meg. A tartaly
Ieltltese, illetve atIejtese szivattyuval vagy kompresszoros tartalykocsi eseten sritett levegvel trtenik.
2.5.5.2. A foIykony mtrgyk kijuttatsa
A nyomasmentes, Iolyekony mtragyakat Ildi vagy legi uton juttatjak ki. A Ildi kijuttatas mind a kijuttatas
kltseget, mind a tapanyag eloszlasanak egyenletesseget tekintve kedvezbb. A Ildi kijuttatas talajIelszinre
vagy nvenyre permetezve, illetve talajba injektalva trtenik.
Oldatmtragyak kipermetezesehez a hagyomanyos Ielepites permetezgepek alkalmasak, amennyiben az
aramlasrendszerkben alkalmazott anyagok ellenallnak az itt ervenyesl korrozios hatasoknak. A szuszpenzios
mtragyak talajIelszinre juttatasahoz az alacsony nyomasu permetezgepek Ielepitesehez hasonlo kijuttatogepek
alkalmazhatok. Ebben az esetben azonban az aramlasi rendszerben a betltszrn kivl tovabbi szr nincs es
a tmlk atmerjet nvelni kell. MegIelel szakaszolassal biztositani kell a szoroIejeknel az azonos nyomast. A
szuszpenzio egyenletes kijuttatasat nagy keresztmetszet, tkzlapos szoroIejek biztositjak.
Mind a talajba injektalas, mind a Ielletre permetezes egyeb mvelettel (talajmveles, vetes) kapcsoltan is
elvegezhet.
2.6. A nvnyvdeIem gpei
2.6.1. Vdekezsi eIjrsok, a vegyszerkijuttats eIvei
A nvenyvedelem Ieladata a kulturnvenyek vedelme, a termelesbiztonsag, a minsegbiztositas a lehet
legkisebb krnyezeti terheles es takarekos energiaIelhasznalas mellett. Az alkalmazott nvenyvedelmi
mods:erek megelz vagy kzvetlen, gvogvito (a kartevk es korokozok megsemmisitesevel) hatasuak. A
nvenyvedelem lehet:
agrotechnikai (ellenallo Iajtak termesztesevel, allomanysrseg helyes megvalasztasaval, sorkzmvelessel
stb.),
mechanikai, fi:ikai (rovarIogo csapdakkal, hkezeleses Ierttlenitessel, Iagyvedelemmel stb.),
biologiai (kartevket elpusztito ellenyekkel stb.) es
kemiai (gombal, rovarl, gyomirto, bakteriuml stb. hatasu vegyszerekkel).
A korszer, integralt nvenyvedelem nem korlatozodik csupan egyik vagy masik eljarasra, hanem az sszes
A foIykony mtrgyk
kijuttatsa
182
lehetseges modszer sszehangolt, egyttes alkalmazasat jelenti. Az alkalmazas jelenlegi aranyait tekintve
azonban ma meg a vegyszeres nvenyvedelem szerepe a meghatarozo, e Iejezet is ennek gepeit, eszkzeit,
alkalmazastechnikajat ismerteti.
A nvenyvedelmi eljarasok dnt tbbsegeben szorassal juttatjuk ki a kezelend Ielletre a hatoanyagot. A
nvenyved szereket egyreszt Ielhigitva (leggyakrabban vizzel) mint permetle (oldat, emulzio, szuszpenzio),
masreszt por, granulatum, esetleg gazosodo keszitmeny Iormajaban hasznaljuk.
Szorastechnikai modszerek:
a permete:es (a cseppek ~ 80-a 150750 m kztti),
a porlas:tas (a cseppek ~ 80-a 50150 m kztti),
a kdkep:es (0,550 m kztti cseppekkel),
a poro:as (altalaban 0,5100 m kztti szemcsemerettel) es
a mikrogranulatums:oras (altalaban 100800 m kztti szemcsemerettel).
A cseppkep:es trtenhet kis (5 bar-ig), kzepes (515 bar kztti) es nagy (15 bar Iltti) nyomason. A
cseppkepzes modja lehet:
hidraulikus,
pneumatikus (legporlasztasos),
mechanikus,
kombinalt es
termikus.
A terletegysegre kijuttatott permetle mennvisege alapjan is csoportosithatjuk a vedekezesi eljarasokat:
0,55,0 dm3/ha ULV (ultra-low-volume) igen kis mennyiseg,
5,050 dm3/ha LV (low-volume) kis mennyiseg,
50150 dm3/ha MV (medium-volume) kzepes mennyiseg,
150500 dm3/ha HV (high-volume) nagy mennyiseg,
5002000 dm3/ha UHV (ultra-high-volume) igen nagy mennyiseg a permetezes.
Egyeb (nem szorastechnikai) nvenyvedelmi eljaras:
a csava:as (vetmagvak vagy gumok vedelme),
az infektalas (permetle talajIelszin ala juttatasa) es
a kenes (Iolyekony nvenyved szer Ielkenese a nveny Ielletere).
Azokat a berendezeseket, amelyek a Iolyekony vagy szilard halmazallapotu nvenyved szereket apro
cseppekben, permet- vagy kdszeren, por alakban, illetve az elbbieket kombinalva juttatjak a vedend
nvenyzet leveleire, lombjara, nvenyved gepeknek nevezzk.
A nvenvvedo gepek sokIelekeppen csoportosithatok, peldaul az elfaras modfa szerint:
Vdekezsi eIjrsok, a
vegyszerkijuttats eIvei
183
permetez-,
porozo-,
csavazo- (lasd a Vetmag-Ieldolgozas gepeinel) es
egyeb celu (pl. mikrogranulatumszoro) gepekrl beszelnk.
A permetez- es porozogepek kombinalhatok is.
2.6.2. Permetezgpek
A cseppkepzes elve es a cseppek celIelletre juttatasanak modja szerint a permetezk lehetnek:
hidraulikus cseppkepzesek,
szallitolevegs,
legporlasztasos,
mechanikus cseppkepzes es
termikus cseppkepzes (melegkd-kepz) munkagepek.
2.6.2.1. HidrauIikus cseppkpzs permetezgpek
A permetezgepek altalanos Ielepitese, mkdesi elve ugyszolvan valamennyi gepnel hasonlo (134. abra). A
permetlevet elszrvel ellatott bentnyilason (9) keresztl tltik a tartalyba (1), amelybl csapon (4),
szivoszrn (3) keresztl szivattyu (2) szivja, majd nyomoszrn (10), szakaszoloszelepeken (13) keresztl
szallitja a szoroszerkezethez (15), illetve a szoroIejekhez (14). A permetletartalyban a keverszerkezet (8) tartja
mozgasban a lelepedesre hajlamos permetlevet. Hidraulikus keverszerkezetnel a visszaaramlo
Iolyadekmennyiseget Iojtoszeleppel (7) szabalyozhatjuk. A nyomasingadozast a legst (6) es a
nyomasszabalyzo szelep (11) csillapitja, a nyomaserteket nyomasmer ora (12) mutatja. A nyomasszabalyzo
szeleppel a permetle nyomasa beallithato. A permetleIelesleg a visszavezet csvn (5) keresztl a
permetletartalyba kerl vissza. A cseppkepzes modjatol Iggen elssorban a szivattyu- es a szoroIejtipus,
illetve a szoroszerkezet-kialakitas valtozhat.
Permetezgpek
184
134. bra - Permetezgp felptse
A permetletartalvt tbbnyire ivelt alakura keszitik, anyaga altalaban manyag, esetleg Iem. Traktorral
zemeltetett vagy njaro gepeknel terIogatuk 3006000 liter kztt valtozhat. TerIogatat a mindenkori
permetezesi technikahoz igazodo, a terletegysegre juto permetle mennyisege, illetve a rendelkezesre allo
vonoer hatarozza meg. A tartaly nvelesevel cskkenthet a permetleIeltltesek gyakorisaga es ezzel nvelhet
a gepek teljesitmenye. A nagyobb tartalymerethez specialis jaroszerkezet alkalmazasa indokolt, hogy a taposasi
kar cskkenjen. Ellatjak szintjelzvel, hullamtrvel, nagymeret bentnyilassal (benne szrkosarral).
Specialis esetben kln viz- es vegyszertartalyt alkalmaznak, ilyenkor a hagyomanyos permetezgep
Ielepitesetl elteren a vegyszert injektalva a vizaramba adagoljak (a szivattyu eltti szivoagba vagy utana a
nyomoagba).
Elvaras, egyes orszagokban mar kvetelmeny, hogy kezmosasra egy 515 literes ke:moso, illetve a hidraulikus
kr atmosasara egy 80150 l-es blitotartalv szinten a gep tartozeka legyen. Ez utobbi hasznalhato a tartalyban
lev maradek permetle Ielhigitasara is, igy biztosithato krnyezetkimel kijuttatasa a mar lepermetezett
celIelletre. A 135. abra ketIunkcioju blitviztartalyt mutat. 1. A szivattyu, a szabalyozo es a Iuvokak blitese
anelkl trtenik, hogy a tartalyt blitenenk, illetve higitanank a meg benne talalhato permetlet. 2. Az
resrejarataskor keletkez technikai lemaradek higitasa es a Iolyadekrendszer ritese.
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
185
135. bra - bltvztartly kt funkcival
A keveroberende:esek (136. abra) a permetle allando homogenitasat biztositjak. Kialakitasukat tekintve
elssorban hidraulikus (esetenkent mechanikus) rendszerek.
136. bra - Keverberendezsek
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
186
A hidraulikus keveroberende:esek a permetezgep szivattyuja altal szallitott Iolyadekaram egy reszenek a
visszavezetesevel hoznak letre a tartalyban rvenylest es ezzel bizonyos Ioku keverest. Kvetelmeny a
tartalyterIogat min. 3-at kitev percenkenti keveresi intenzitas biztositasa.
Az egyszer fuvokas kever alkalmazasanal a tartalyba egy szkitett Iuvokan visszaaramoltatott permetle vegzi
a keverest. Kever hatasa ezert nem szamottev. Az infektoros kialakitasnal a Iuvokat egy injektorhazba
szerelik. A haz oldalaba nyilasokat kepeznek, amelyen at a tartaly Iolyadeka szabadon bejuthat. Mkdeskor a
szivattyubol erkez Iolyadek a Iuvokan kilepve szivo hatast Iejt ki, igy a tenyleges keverteljesitmeny a
visszavezetett Iolyadekaram tbbszrse lesz. Tehat alkalmazasaval intenziv kever hatast erhetnk el.
A korszer, hidraulikus keveres gepekre az allando aranvu Iolyadekmennyiseggel valo keveres a jellemz.
Ennel a megoldasnal a szivattyu nyomooldalat ket agra osztjak: az egyik a szoroIejekhez, a masik ag a
permetlekeverhz vezeti a permetlevet. Ilyen kialakitas mellett a beallitott Iolyadeknyomas nagysaga alig
beIolyasolja a keveres intenzitasat. A valto:o aranvu Iolyadekmennyiseggel valo keveresnel viszont a
nyomasszabalyozobol visszajuttatott Iolyadek szolgal keveresre. Lehetseg van mindket keverag egyttes
alkalmazasara is.
A permetezgepeken gyakran alkalmaznak keverocsves szerkezeteket. Manyag vagy korrozioallo
Iemcsveken 25500 mm tavolsagban 210 mm atmerj Iuratok vannak. A kiaramlo Iolyadek vegzi a
keverest. Gyakran a Iuratokba injektoros Iuvokakat epitenek. Ezek a szabad kiaramlashoz viszonyitva
lenyegesen nagyobb hatast ernek el. Ritkabban alkalmazzak a statikus keveros:erke:eteket is. Ilyenkor az aramlo
Iolyadek utjaba epitett terellemezek segitsegevel az iranyvaltoztatasok eredmenyekent ernek el kever hatast.
A megIelel homogenitas erdekeben esetenkent kombinaltan alkalmazzak az egyes keverelemeket.
A mechanikus keverok tengelyre szerelt, leng vagy Iorgo mozgast vegz, lapatos szerkezetek. A Ieneklappal
parhuzamos vezetes tengelyre 23 db, propellerszer lapatot ersitenek. A 100200 minl Iordulatszamu
lapatok a Iolyadekot reszben krkrsen, reszben tengelyiranyban aramoltatjak.
A permetezgepen a szivattyu vedelmere, illetve a szoroIejdugulasok megelzesere, tbbIokozatu s:ro
rends:ert (bent-, szivo-, nyomo- es elemi szrvel) alakitottak ki. A 137. abra a) resze hagyomanyos
Ielepites szrt mutat. A szrk lyukmerete Iokozatosan cskken, a legdurvabb szr a bentnyilasban, a
legIinomabb pedig a szoroIejben (elemi szr) talalhato. Tisztitasukrol rendszeresen gondoskodni kell. Vannak
olyan korszer megoldasok is, amelyeknel a nyomoszrk ntisztito rendszerek (137. abra, b) res:).
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
187
137. bra - Szurkialaktsok
A szrk alakja Ielgmb, csonka kup, henger vagy sik lapIellet. Kialakitasuk perIoralt lemez vagy szitaszvet.
A lyukmeretet Mes-s:ammal (M) jellik, amely az 1 coll (25,4 mm) hosszmereten kepzett lyukak szamat jelli.
A szrk anyaga rozsdamentes acel vagy manyag. A korszer szivo- es nyomoszrket bajonettzaras poharba
helyezik, amelybl tisztitaskor knnyen kivehetk.
A s:ivattvuk Ieladata a permetle tovabbitasa a szoroIejekhez es a cseppkepzeshez szkseges nyomas biztositasa.
Szerkezeti kialakitasuk szerint lehetnek:
terfogat-kis:oritasos elven mkdk, ezen bell
szelepes, szakaszos szallitasu (dugattyus, membran-) vagy
szelep nelkli, Iolyamatos szallitasu (pl. grgs-, lapatos-, Iogaskerek-, csavar-) szivattyuk es
rvenv (pl. centriIugal-) szivattyuk.
A dugattyus es a membranszivattyu eseteben a permetlevet egy dugattyu, illetve egy rugalmas Ialu membran
altal letrehozott tervaltozas mozgatja. A 138. abra jellese szerint: Iorgattyus hajtom (1), vezetdugattyu (2),
dugattyu (3), nyomoszelep (4), szivoszelep (5), olaj (6), membran (7), hajtokar (8). Dugattvus s:ivattvunal (a) a
kopas cskkentese erdekeben az egymason elmozdulo dugattyuIal es hengerIal egyike gumi, a masik pedig Iem.
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
188
138. bra - Szakaszos szllts permetlszivattyk
Igy a Iemdugattyu gumi tmitgyrben mozog, Iemhenger eseten pedig gumidugattyut alkalmaznak. A
motorral vagy a traktor teljesitmenyleado tengelyerl mkdtetett dugattyus szivattyukban a hajtotengely Iorgo
mozgasat a Iorgattyus tengely, a hajtokar es a vezetdugattyu (keresztIej) alakitja at egyenes vonalu alternalo
mozgassa. A dugattyuval keltett terIogat-nvekedes es -cskkenes, a szivas, illetve a nyomas vezerli a szivo-,
illetve a nyomoszelepet.
A dugattyus permetleszivattyuk altalaban kis Iordulatszamon mkdnek megbizhatoan es jo hatasIokkal. Emiatt
a motorral vagy teljesitmenyleado tengellyel zemeltetett permetleszivattyuk bementengelyet
Iordulatszam-cskkent attetelen keresztl hajtjak. A szivattyu szallitokepesseget a dugattyu atmerje,
lkethossza, a szivattyu Iordulatszama es a hengerek szama hatarozza meg. A jelenleg gyartott szivattyutipusok
eseten ez hengerenkent 3040 dm3/min Iolyadekszallitast jelent. A legnagyobb zemi nyomas altalaban 4060
bar.
A membrans:ivattvu (138 abra bc) Ielepitese a dugattyus szivattyuhoz hasonlo, a permetleteret azonban
membran valasztja el a dugattyutol. Mkdes kzben a membrant kzvetlenl a hajtokar, illetve keresztIejjel
(138. abra b), esetleg kulisszaval vezetett dugattyu mozgatja. Ekzben a szivattyuhazban periodikusan szivas,
illetve nyomas jn letre, amely a szabalyozon keresztl a szoroszerkezetbe tovabbitja a permetlevet. A
permetezgepekhez ket-hat membranos valtozatokat keszitenek. Amennyiben a dugatytyu es a membran kztt
kzvetit kzeg van, pl. olaj (138. abra c), a membran nagy nyomassal terhelhet. Ebben az esetben az zemi
nyomas a dugattyus szivattyukeval megegyez lehet. Amennyiben a kzvetit Iolyadek hianyzik es a nyomast a
membrannak kell Ielvenni, a membranszivattyu csak kzepes nyomassal (10 bar) zemeltethet.
Folyadekszallitasa hengerenkent 2540 dm3/min.
A dugattyus es a membranszivattyuknal, a hengerek szamatol Iggen, zem kzben jelents nyomasingadozas
lephet Iel. A nyomas kiegyenlitesere legstt alkalmaznak A legstben lev levegparna nyomas hatasara
vegbemen valtozasa cskkenti a nyomasingadozast. A membrannal ellatott legst haza Iembl vagy
manyagbol keszl. A benne rgzitett sik gumimembran valasztja el a Iolyadek- es legteret. Ez utobbit a
membran tehermentesitesere egy szelepen keresztl levegvel tltik Iel meghatarozott nyomasra. A gepek
hosszabb zemsznete utan a levegvel valo Ieltltest ismetelten el kell vegeznnk.
A szelep nelkli, Iolyamatos szallitasu szivattyuk kzl a nvenyvedelemben a grgos s:ivattvu a
legelterjedtebb (139 abra a). Henger alaku hazaban excentrikus elhelyezes Iorgo resz talalhato, amelynek
hornyaiban manyag grgk vannak. Forgas kzben a grgk a centriIugalis er hatasara a haz bels Ialahoz
szorulnak. A grgk kztt igy kialakulo, valtozo nagysagu ter az egyik oldalon szivo, a masik oldalon nyomo
hatast Iejt ki. Kis- (esetleg kzepes) nyomasuak, szallitasi teljesitmenyk 30200 dm3/min, attetel nelkl
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
189
TLT-rl zemeltethetk.
139. bra - Folyamatos szllts permetlszivattyk
A centrifugals:ivattvuknal (139. abra b) csigahazban lapatkerek Iorog, rozsdamentes tengelyre ekelve.
Mkdesekor a szivocsonkon a Iorgo mozgas kvetkezteben Iolyadek aramlik a lapatkerek csatornaiba,
ahonnan a centriIugalis er hatasara nagy sebesseggel a csigahazba jut. A haz bvl keresztmetszet reszeben a
Iolyadek aramlasa lelassul, nyomasa megn, es a nyomocsonkon mar megnvelt nyomassal tavozik.
A centriIugalszivattyuk elnye, hogy szerkezetk egyszer, helyszksegletk kicsi. Hatranyuk, hogy
zembehelyezes eltt legteleniteni kell ket. Kisnyomasu, nagy Iordulatszamu (30005000 l/min) es 50500
dm3/min Iolyadekszallitasu valtozatait ismerjk. Hajthato a traktor-TLT-rl gyorsito attetelen keresztl vagy
hidromotorral.
A klnbz mveletek (permetezes, keveres, atmosas-blites, tartalytltes, vegyszerbekeveres) be-, illetve
kikapcsolasa, a Iolyadekaramlas iranyitasa, a mennyiseg, illetve nyomas szabalyozasa tbbnyire egy k:ponti
armaturacsoporttal, elosztoegyseggel trtenik (140. abra). Ebbe a kzponti eloszto-szabalyozo egysegbe a
szivattyutol erkezik a Iolyadekaram (2), es egy ki/be kapcsolo Ielzaro szelepen (1) keresztl a permetle az
allando aranyu Iolyadekmennyiseggel mkd keverberendezest (4) es a szoroIejeket taplalja. Az egyes
szorocsvekhez iranyulo vezetekek (3) kezi ervel allithato, rugo terheles szelepekkel kln-kln nyithatok,
nyomasuk szabalyozhato (nyomaskiegyenlitkent mkdve).
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
190
140. bra - Kzponti armatrk
A permetezesi nyomast szabalyozo armatura (5) tbbnyire egy rugos nvomass:abalv:o s:elep, amely a rugo
elIeszitesenek megIelel nyomason kinyilik, a Iolyadek egy reszet a tartalyba visszaengedi es ezzel a beallitott
nyomast allando erteken tartja. A szoroszerkezet zarasa utan a szivattyu altal szallitott permetle a
nyomasszabalyzon es a kever vezeteken (4) jut vissza a tartalyba. A rendszer tehat a biztonsagi szelep szerepet
is betlti. A nyomasszabalyzo helyett Iojtasos szabalyozast is alkalmazhatunk, amikor a Iolyadek egy reszet
allithato keresztmetszet szelepen vezetjk vissza a tartalyba, es ezzel szabalyozzuk a nyomast. A beallitott
nyomas erteke nyomasmervel ellenrizhet.
Egy kzponti armaturacsoport tehat tbb szabalyozasi es iranyitasi Iunkcio ellatasara alkalmas:
ki/be kapcsoloval zembe helyezhet a rendszer,
szabalyozza a permetezesi nyomast,
a permetezes kzponti kapcsoloval indithato vagy leallithato, a szorokeretszakaszok kapcsolhatok, illetve
nyomasuk nyomaskiegyenlitvel beallithato,
a keverberendezes (un. nyomokever) allandoan zemeltethet egy gyorskapcsolo nyitasaval,
a keveres intenzitasa szabalyozhato is, mivel a nyomasszabalyzobol visszajutott, valtozo aranyu
Iolyadekmennyiseg vagy egy masodik keverbe, vagy kzvetlenl a tartalyba vezethet vissza egy utszelep
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
191
allitasaval,
a dozis (l/ha) a kijelzett zemeltetesi ertekek alapjan, a nyomasszabalyzo segitsegevel menetkzben is
korrigalhato, szabalyozhato; a RAU Quantometer peldaul egy nagyobb skalapontossagu nyomasmer mgtt,
azzal egybeepitve, szoroIejtipusonkent specialis doziskijelz nomogramot alkalmaz; a nyomasmer mutatojanak
helyzete igy kzvetlenl leolvashato Iormaban kzli a nevleges sebesseg Iggvenyeben a dozis pillanatnyi
erteket.
A permetezes, keveres Ienti mveletei mellett a kzponti armaturacsoport az blitviztartaly ket Iunkciojat: a
permetlevezetek atmosasat, illetve a technikai permetlemaradek higitasat, krnyezetkimel kipermetezeset is
kapcsolhatja (135. abra).
Tovabba alkalmas a tartalytltesnek es a permetlekeszites vegyszerbemoso berendezeseinek a mkdtetesere,
amelyet a kesbbiekben, a permetlekeszites gepeinel es eszkzeinel ismertetnk. Egytt, a klnbz mveletek
kapcsolasanak, iranyitasanak mkdesi vazlata az 141. abran lathato. Az abran a nyilIolyam a tartalytltessel
(1) kezddik, ezt kveti a lekivetel a tartalybol (2). A permetezes (3), a visszakeringet keveres (4), a kikapcsolt
visszakeringet keveres elvezetese (5), a kapcsolhato nyomokever (6), a szrmoso es nyomasmentesit
vezetek (7) egyarant a kzponti armaturacsoporttol indul. Az abran lathato meg a nyomaskiegyenlit berendezes
visszater aga (8), a bemoso-, szr (9), valamint az injektoros bemosoberendezes (10).
141. bra - A permetezs kevers, tartlytlts, vegyszerbemoss mukdsi vzlata
Hidraulikus cseppkepzes permetezgepeknel a szivattyu altal szallitott permetle nyomasi es mozgasi energiaja
specialis szoroIejek segitsegevel biztositja a cseppbontast. A s:orofefek kialakitasuk szerint lehetnek:
cirkulacios, ezen bell
prgettestes (pl. csigabetetes, IerdeIuratos) vagy
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
192
prgetkamras (pl. tangencialis bemles) es
tkzeses, ezen bell
Iellettkzteteses (tkzlapos) vagy
Iolyadektkzteteses (reses) szoroIejek.
Mkdesi elvk, szoraskepk a 142. abran lathato.
142. bra - Hidraulikus cseppkpzsu szrfej-kialaktsok s szrskpk
Cirkulacios tipusoknal a cseppkepzes dnten annak a Iorgomozgasnak tulajdonithato, amelyet a Iolyadek a
cirkulacios kamraban vegez. A Iorgo mozgas letrehozasa erdekeben a Iolyadekot megIelel nagysagu es iranyu
sebesseggel kell bevezetni a kamraba. A celszer bevezetesi iranyt a klnbz kialakitasu prgettestek (pl.
csigabetetes), illetve tangencialis bemles prgettestek biztositjak (142. abra). A szoraskep minden esetben
kup alaku lesz. A kup rendszerint reges, de kis tangencialis sebesseg eseten un. teli porlasztaskupot kapunk. A
cirkulacios szoroIejek elssorban nagy- es kzepes nyomasu allomanypermetezesnel alkalmazhatok.
tk:olapos fuvokaknal a Iolyadeksugar egy ivelt Ielletnek tkzve legyez alakban terl szet. A szorasszg
altalaban 110150. Tbbnyire kisnyomasu gyomirto- vagy Iolyekonymtragya-kijuttato, durvabb
cseppkepzes szoroIejekben alkalmazzuk.
A reses fuvoka elliptikus (ovalis) kilepnyilasa egy bels IelgmbIellet es egy kls horony athatasabol
kepzdik. Az erkez Iolyadeksugarak a IelgmbIelletnel tkznek, es legyez alakban lepnek ki az ovalis
resen. A szorasszg a res kialakitasatol Iggen igen valtozo lehet. A 60-os es a 80-os valtozata vetesnel kis
magassagbol valo savos permetezesre, a 110-os pedig szantoIldi sikszorasra alkalmas.
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
193
A szoroIejek Iontos eleme a kilepnyilast magaban Ioglalo szorolapka, illetve Iuvoka (reses, tkzlapos).
Kopasallo anyagbol keszitik (keramia, rozsdamentes acel, manyag, sargarez), a kilep Iuratatmer altalaban
0,83,0 mm. Az igenyelt szorasteljesitmeny es cseppmeret alapjan kell a megIelel meretet kivalasztani. Ha a
prgettest es a szorolapka tavolsaga munka kzben allithato, ugy valtoztathato a szorasi kupszg, a cseppmeret
es a hatotavolsag. Ez allomanypermetezesnel nagyon elnys. Az egyes szoroIejeket szrbetettel es
cspgesgatlo szeleppel vagy membrannal (143. abra) is ellatjak.
143. bra - Szrfejek cspgsgtl szeleppel (a) ill. membrnnal (b)
A klnbz szoroIejtipusok Iejlesztesenek egyik Iontos terlete olyan konstrukciok kialakitasa, amelyek a
cseppmeret nvelesevel szantoIldi sikszorasnal cskkentik az elsodrodas veszelyet. Peldaul a Lechler AD,
illetve a TeeJet DG tipusok 1,55 bar kztt (120, illetve 80-os, 110-os szorasszg mellett) mar 5 m/s
szelsebessegig is alkalmazhatok. Tovabbi elrelepest jelent ezen a terleten az un. injektoros Iuvokak (pl. reses-,
144. abra) megjelenese. Az injektorbetetek levegbeszivasa reven legzarvanyos nagy cseppek keletkeznek,
amelyek a celIelletre tkzve kisebb cseppekre eshetnek szet, ezzel is javitva a Iedettseg merteket. A 110-os,
120-os valtozatok ajanlott nyomastartomanya 37 bar, es max. 7 m/s szelsebessegig alkalmazhatok.
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
194
144. bra - Injektoros rses fvka
HidrauIikus cseppkpzs
permetezgpek
195
A szoroIejgyartok es -Iorgalmazok az egyes szoroIej-, illetve Iuvokatipusok zemeltetesi adatait (meret,
nyomas, Iolyadekadagolas, szorasszg, ajanlott osztastavolsag, illetve -magassag) tablazatosan is kzlik. Az
adott vedekezesi Ieladathoz pedig alkalmazastechnikai javaslatokat keszitenek a klnbz tipusok
Iigyelembevetelevel.
A s:oros:erke:et a kezelend Iellethez, kulturahoz illeszked megIelel szoroIejelrendezest, a cseppek
celIelletre iranyitasat biztositja. Hidraulikus cseppkepzes permetezgepeknel altalaban szantoIldi
sikszorokeretet (145. abra, a), gyomirtasra levelalapermetezt (b), savpermetezt (c), szantoIldi
sorkultura-permetezt (d), kezi szoropisztolyt (e) alkalmaznak.
145. bra - Permetezgp - szrszerkezet-megoldsok
A szantoIldi sikszoro keret munkaszelessege tbbnyire 1024 m, vontatott (mankokerekes) vagy Iggesztett
kivitelben keszl. A keret nyitasa, illetve emelese kezzel, mechanikus uton vagy hidraulikus munkahengerekkel
vezerelve trtenhet. Fggesztett kialakitasnal a karos keretlenges teleszkopos, rugos csillapitassal es
ingaIelIggesztessel mersekelhet.
2.6.2.2. SzIItIevegs permetezgpek
Hidraulikus cseppkepzes permetezgepek alkalmazasat nagyobb, zart lombkoronaju allomanyban ersen
korlatozza, hogy a kepzett cseppek mozgasi energiajukat rvid tavon elveszitik, hatotavolsaguk kicsi,
behatolokepessegk a lombozatba rossz. A munkaminseg javithato, ha a hidraulikusan kep:ett cseppeket
legaram (un. s:allitolevego) juttatja a kezelend Ielletre. A legaram a lombozat mozgatasaval a
behatolokepesseget, a levelzet mindket oldali Iedettseget is javitja. Nagytmeg, kis sebesseg szallitolevegvel
SzIItIevegs
permetezgpek
196
erhet el legjobban a Ienti hatas. Elallitasara axialis-, esetleg dobventilatort alkalmaznak. E ventilatorok
legszallito kepessege 50 000100 000 m3/h, kilep legsebessege 3060 m/s.
Az axialis ventilator cs alaku hazaban legcsavarszer lapatkerek Iorog (146. abra, a). A tengelyiranyba
bearamlo leveg egy terelIellet hatasara sugariranyba tavozik. A krkrs Iuvonyilasban elhelyezett ketoldali
szoroiv (145. abra, f) vagy a szorokeretes (h), illetve atIuvasos (g) valtozat az axialventilatorhoz
legaltalanosabban alkalmazott szoroszerkezet-konstrukcio.
146. bra - Ventiltorok
A dobventilator (dob Iorgoreszes radialis ventilator) ketts csigahazaban egy dob Iorgoresz (146. abra, b) van
elhelyezve. A dob palastja menten srn elhelyezett, rvid, ivelt, radialis lapatok talalhatok. A kilepnyilas
(illetve a szoroszerkezet) Iuvocs vagy Iuvores (illetve szoroiv) kialakitasu.
A szallitolevegs gepeknel cirkulacios s:orofefeket es nagynyomasu dugattvus vagy membrans:ivattvukat
alkalmaznak.
2.6.2.3. LgporIasztsos permetezgpek
A permetlekr altalanos Ielepitese a hidraulikus cseppkepzes gepekevel megegyez. A cseppkepzeshez
azonban elssorban a leveg porlaszto hatasat hasznaljak Iel. Tiszta legporlas:tast a gyakorlat altalaban nem
alkalmaz. Els lepesben legalabb egy tkzIelleten (pl. szitan, szorogomban) durva Iolyadeksugarakra bontas
trtenik, es csak ezutan kvetkezik a nagysebesseg leveg hatasara a tenyleges cseppkepzes. Kombinalt
cseppkep:est is hasznalhatunk, ilyenkor egy szoroIej elsdleges cseppkepzeset kveti a leveg tovabbi,
masodlagos cseppIelbontasa.
A Ienti cseppkepzesi elvbl kvetkezik, hogy kisnyomasu Iolyadekszallitast (centriIugal- vagy grgs
szivattyuval) es kisebb legszallitasu, de nagyobb legsebesseg radialis ventilatort kell alkalmazni. A radialis
ventilator (146. abra, c) a levegt tengelyiranyban szivja es sugariranyban (illetve erintlegesen) szallitja.
Szerkezeti kialakitasat tekintve egy bvl keresztmetszet csigahazban sik lapatkerek Iorog. Legszallito
teljesitmenye 40008000 m3/h, kilep legsebessege 80150 m/s.
A legporlasztasos gep mkdese soran kisnvomasu s:ivattvu szallitja a permetlevet a szoroszerkezetben
elhelyezett szoroIejekhez (illetve tkzIellethez). A radialventilator legarama pedig magaval ragadja a
Iolyadekot, es Iinom cseppekre porlasztva a celIelletre szallitja. A s:oros:erke:et a vedend
nvenyallomanytol Iggen szantoIldi sorpermetez keret (145. abra, i), allithato Iuvokacsoport (f) vagy
vizszintes keresztaramlasos kialakitas lehet.
A cseppbontas tovabbi Iinomitasahoz hidegkd-kepz gepeknel nagyobb nyomasu legsritt (pl. dugattyus
LgporIasztsos
permetezgpek
197
kompresszort) alkalmaznak. A kdszer, apro cseppek szallitasat a levelIelletre kln ventilator biztositja.
2.6.2.4. Mechanikus cseppkpzs permetezgpek
A hidraulikus es legporlasztasos cseppkepzes hatranya, hogy a kepzett cseppek merettartomanya szeles, igy az
elsodrodo, elparolgo kis cseppek, illetve a Ielletrl legrdl nagy cseppek aranya (azaz a veszteseg) nagy. A
cseppspektrum szkitesere, kzel azonos meret cseppek kepzesere legelterjedtebb megoldas a mechanikus
eljaras. Az atlagos cseppmeret, illetve a permetleveszteseg cskkentese azt jelenti, hogy kis
Iolyadekmenynyiseggel (LV, illetve ULV technika), vegvs:ertakarekos modon trtenhet a permetezes.
A mechanikus cseppkepzes szoroIej altalaban egy forgo tarcsa (147. abra) vagy egy perIoralt Iellet Iorgo
dob, illetve szita. A permetle kis nyomason (esetleg gravitacios uton) erkezik a villanymotorral hajtott, nagy
Iordulatszamu tarcsara vagy tarcsaIelek kze. A centriIugalis er hatasara a tarcsa Ielleten kialakulo vekony
IolyadekIatyol a Iogazott kerlet Iele mozog, majd arrol apro, egyenletes cseppek Iormajaban levalik. A tarcsa
Iordulatszamanak valtoztatasaval a kivant cseppnagysag beallithato.
147. bra - Forgtrcss szrfej
Mechanikus cseppkpzs
permetezgpek
198
A 40150 m meret kis cseppek elsodrodhatnak, ezert a celIelletre valo szallitasukat kln ventilator vagy pl.
replgepes permetezesnel a szoroIej Iorgastengelyere rgzitett legcsavar vegzi.
2.6.2.5. Termikus cseppkpzs permetezgpek
A termikus kdkep:es lenyege, hogy a szoroIejhez vivanyagban oldott hatoanyagot vezetnek, amely a 200300
C hmerseklet Istgazban elparolog, majd a nagy htartalmu keverek a kls alacsony hmersekleten
kondenzalodik, es 100300 m-es krzetben kdhatast Iejt ki (148. abra). A melegitesre benzin szolgal, amely
porlasztva jut az egesterbe, ahova Root-Iuvo szallit levegt. A kevereket villamos szikra gyujtja meg.
148. bra - Termikus kdkpz berendezs
A melegkd-kepz gepek hasznalata korlatozott, elssorban zart termesztberendezesekben, raktarakban, Ikent
kartev rovarok elleni vedekezesnel alkalmazzak.
2.6.3. A permetIkszts gpei s eszkzei
A permetlekeszites legegyszerbb Iormaja, hogy a helyszinen kezi eszkzkkel elszr nagy tmenyseg
kevereket, tr:soldatot keszitnk, majd ezt a vizzel mar Ielig Ieltlttt tartalyba tltjk a keverberendezes
Iolyamatos mkdtetese mellett. Vegl a vizzel valo teljes Ieltltes kvetkezik.
A korszer permetezgepeket mar zart rendszer vegyszerbeadagoloval, -bemoso berendezesekkel (141. abra)
latjak el. Ezeknel egy infektor (10) segitsegevel a Iolyadekaram szivo hatasa biztositja a por alaku szerek gyors
oldodasat, illetve a Iolyekony hatoanyagok bekevereset. Gyakran un. bemosos:rot (9) hasznalunk. A por alaku
Termikus cseppkpzs
permetezgpek
199
nvenyved szereket bemeres utan ide tltik be, majd nagy sebesseg Iolyadekarammal Ieloldjuk, mintegy
,bemossuk.
Nagyzemi keretek kztt, tbb permetezgep kiszolgalasara mobil permetlekes:ito es -tlt berendezest is
alkalmazhatunk. A trzsoldat elkesziteset, gyors (35 min) homogenizalasat a trzsoldat szivattyu vegzi. Ezt a
tartalyban elhelyezett injektoros keverk mellett a hidraulikus krbe epitett statikus keverelemek is segitik. A
permetezgep Ieltltese trzsoldattal, illetve vizzel az elIordithato tltcsvn keresztl, mindket szivattyu
egyidej mkdtetesevel trtenik. Vegl a permetlevet a permetezgep keverrendszerevel homogenizalni kell.
2.6.4. SziIrd vegyszer kijuttatsnak gpei
2.6.4.1. Porozgpek
A por alaku nvenyved szer kijuttatasa porozo celgeppel vagy poradagolo berendezessel ellatott
legporlasztasos permetezgeppel trtenik. A gepek Ielepitese, szerkezeti elemei mindket esetben azonosak (149.
abra).
149. bra - Porozgp
A tartaly (1) aljan jobb-bal menetes csiga szallitja kzepre a port, es cellas adagolo (2) juttatja valtoztathato
keresztmetszet resnyilason (3) keresztl a ventilator (4) legaramaba. A ventilator nyomocsvebl a port a
leveg tovabbitja a legporlasztasos szoroszerkezethez (5) (szantoIldi szorocs, Iavedelmi Iuvocs).
2.6.4.2. MikrogranuItum-szr gpek
A portol es a normal granulatumoktol elter, 100800 m szemcsemeret, kis mennyisegben (550 kg/ha)
kijuttatando mikrogranulatumok szorasa specialis kvetelmenyeket tamaszt a gepekkel szemben. Celgepes vagy
vetgeppel kombinalt, illetve talajba vagy talajIelszinre, tovabba teljes Ielletre vagy savba szoro valtozatuk
ismeretes.
SziIrd vegyszer kijuttatsnak
gpei
200
A gepek altalaban osztott tartalyos rendszerek. Mechanikus adagoloszerkezetk (150. abra) tbbnyire egy
cellas adagolo, amelyik pontosan szabalyozhato adagoloresen keresztl tovabbitja az anyagot az ejtcsbe,
savszorasnal esetleg a halIarokszeren kikepzett teritIejbe. A rombusz alaku kiIolyonyilas keresztmetszetenek
valtoztatasa a ket elem egymason valo elcsusztatasan alapszik. A cellas (vagy tolohengeres) adagolok hajtasa
tbbek kztt talajkerekrl vagy villanymotorral trtenhet.
150. bra - Mikrogranultum-adagol
2.6.5. RepIgpes nvnyvdeIem
A nvenyvedelmi Ieladatokat esetenkent celszer legi jarmvekkel elvegezni. A replgepek, helikopterek
hasznalata sszehasonlitva a Ildi gepekkel szamos elnnyel jar:
a Ildi gepekkel nem vagy nehezen jarhato terletek, zart kulturak vedelme is megoldhato,
elmarad a taposasi kar, a mvelet a talajallapottol Iggetlenithet,
lenyegesen nagyobb a terletteljesitmenyk.
Termeszetesen hatranyokkal is szamolni kell. Igy nagyobb az idjarasi viszonyoktol valo Iggseg, es a
vegyszerelsodrodasbol ered krnyezeti artalmak is Iokozottabban jelentkeznek. A replgepek mezgazdasagi
alkalmazasanak Iontos Ieltetele, hogy megIelel kialakitasu, illetve meret Iel- es leszallopalya, illetve
kiszolgalasi terlet alljon rendelkezesre.
A nvenyvedelemben alkalmazhato replgepek merev vagv forgo s:arnvuak (helikopter), altalaban 5001500
kg kztti terhelhetseggel. Permete:oberende:esk mindket esetben hasonlo kialakitasu: tartaly szivoszr
szivattyu nyomasszabalyzo (hidraulikus kever) szoroszerkezet alaprendszerbl all. A vegyszertartaly
tbbnyire permetle, illetve por, granulatum tarolasara egyarant alkalmas. Feltltese permetle eseten
RepIgpes nvnyvdeIem
201
permetlekeszit es -tlt berendezessel, szilard anyagoknal pedig csves szallitoszalaggal vagy kontenerrel
trtenhet.
A permetle a vegyszertartalybol szivoszrn at jut a centriIugalis szivattyuba. A szivattyu meghajtasa
szelkerekkel, villamos vagy bels eges motorral trtenik. A nyomasszabalyzo a tartalyba visszavezet ag
keresztmetszetenek szabalyozasaval dolgozik, igy a szivattyu megIelel szallitasi teljesitmenye eseten a
hidraulikus keveres is biztositott. LJ permete:esnel (550 dm3/ha) csepegesgatloval ellatott, hidraulikus
cseppkepzes (cirkulacios, reses, tkzlapos) szoroIejeket hasznalunk, ezek kis nyomas mellett is biztositjak a
primer cseppbontast. Az igy kepzett cseppeket azutan 100180 km/h sebessegnel a menetszel hatasosan tovabb
bontja. A cseppnagysagot a nyomas, a szoroIejtipus es a meret mellett a szoroIejek allasszgenek
valtoztatasaval is tudjuk szabalyozni. A szoroIejek rgzithetk a reples iranyaval szemben (kis), merlegesen
(kzepes) vagy hatraIele (nagy cseppek).
Az igen kis mennyiseg, un. ULJ permete:eshe: mechanikus cseppkepzes, Iorgodobos vagy Iorgoszitas
szoroIejeket alkalmazunk. A cseppnagysagot tipustol Iggen, az igenyeknek megIelelen dobcserevel, illetve
Iordulatszam-valtoztatassal lehet beallitani. A szoroIejek osztastavolsaga itt lenyegesen nagyobb, altalaban
1,52,0 m.
Nvenyvedelmi permetezeshez motoros sarkanvreplogepek is alkalmazhatok. Ezeknek az ultraknny legi
jarmveknek a hasznalata termeszetesen csak kis tablamereteknel, tovabba Iolt- es savkezelesek eseten celszer
es gazdasagos.
2.6.6. KrnyezetkmI nvnyvdeImi eIjrsok
A krnyezetkimel, vegyszertakarekos nvenyvedelmi technologiak bevezetesenel alapvet szempont a
ves:tesegek cskkentese. Ha ez biztosithato, akkor az azonos hatas (azonos cseppmeret mellett is) cskkentett
permetlemennyiseggel is elerhet.
SzantoIldi nvenyallomanynal a vesztesegek cskkentesere un. permetezernyt vagy legzsakos
levegrasegitest alkalmazhatunk (151. abra). Permete:oernvonel a learnyekolas az elsodrodast cskkenti. A
leg:sak Iurataibol kilep legaram (szallitoleveg) a szorokeret teljes hosszaban magaval ragadja es a celIelletre
iranyitja a cseppeket. Igy cskken az elsodrodas, javul a penetracio (behatolokepesseg), es az intenziv
levelmozgas miatt a Ionak oldali Iedettseg is n.
KrnyezetkmI
nvnyvdeImi eIjrsok
202
151. bra - A vesztesgek cskkentsnek technikai megoldsai
Ugyancsak a vesztesegek cskkentesere Iejlesztettek ki (elssorban svenyallomany vedelmehez) a :art ter,
recirkulacios (visszanyereses) permetezesi eljarast. Ezek a gepek szallitolevegs vagy szallitoleveg nelkli
megoldasuak lehetnek. A szallitoleveg nelkli un. alagutpermetezes (151. abra) lenyege, hogy a sorkulturat ket
oldalrol olyan gyjternyk zarjak, amelyek a nvenyzeten athatolo cseppeket IelIogjak, majd az igy
visszanyert permetlevet szrkn keresztl visszavezetik a gep Iolyadekrendszerebe. A gyakorlati tapasztalatok
1035-os permetle-visszanyerest igazolnak.
Jelents vesztesegcskkentes erhet el a permetezszer elektrosztatikus Ieltltesevel. Az elektros:tatikus
feltltes (152. abra) altalaban 2070 kV Ieszltseggel trtenik. Tbbnyire ket technikai megoldas alkalmazhato:
a korona-, illetve a kontakt Ieltltes. KoronaIeltltesnel szoroIejenkent egy-egy elektroda ionizalja a teret, a
kilep permetlesugarat. Ha pl. a cseppek pozitiv tltest kapnak, a lerakodas az ellentetes (negativ) tltes
nvenyzeten hatekonyabb lesz. Kontakt Ieltltesnel a szoroIejben vagy a permetlevezetekben az azt krlvev
elektroda reven kzvetlen IolyadekIeltltes trtenik. Hatranya, hogy a rendszert szigetelni kell a krnyezettl.
KrnyezetkmI
nvnyvdeImi eIjrsok
203
152. bra - Elektrosztatikus feltlts
A kenogepek nem cseppkepzessel dolgoznak, hanem permetlevel atitatott kanoc-, Ielig atereszt Ialu tml-
vagy keIeelemek utjan a juttatjak a nagy koncentracioju permetlevet a celIelletre. Elssorban kis magassagu
kulturan tulnv vagy sorkzben talalhato gyomok irtasara alkalmazzak. Nem szelerzekeny, viztakarekos
eljaras. Egyes esetekben 5080-os vegyszer-megtakaritas is elerhet vele.
A vegyszertakarekossag hatekony, technologiai jelleg modszere lehet, ha gyomirtasnal savos permete:est vagy
foltke:elest alkalmazunk. Ilyenkor az egesz Iellet helyett csak a vetett sor vonalaban (pl. 1012 cm-es savban)
permeteznk vagy csak a gyomIoltokat kezeljk. Savos permetezeshez kis szorasszg (60, 80), kis
magassagban elhelyezett reses Iuvokakat hasznalunk.
Az :emeltetoi tevekenvseg minsegenek jelents szerepe van a vesztesegek cskkenteseben. Alapvet Ieladat a
gepek helyes beallitasa, a munkaminsegi kvetelmenyek betartasa. Ennek elIeltetele a gepek megIelel
mszaki allapota es annak ellenrzese. Gyakori hiba a csepegesgatlok hianya, az elromlott vagy pontatlan
manometer, a kopott Iuvoka, amelyek mind a vegyszerIelhasznalast, mind a krnyezetszennyezest jelentsen
megnvelik.
A vegyszerkijuttatasnal az elektronika, az automatikus s:abalvo:as segiti, pontosabba teszi az zemeltet
KrnyezetkmI
nvnyvdeImi eIjrsok
204
munkajat, emellett a vegyszer-takarekossag egyik technikai eszkze is. A hatoanyag terletaranyos kijuttatasara
a gyakorlatban ket ut kinalkozik: ezek a szorokeret IolyadekIogyasztasanak, illetve a hatoanyag mennyisegenek
szabalyozasa.
nszabalyozo, automatikus rendszereket az els esetben vagy a visszaIolyas, vagy a szivattyu Iordulatszamanak
szabalyozasaval alakithatunk ki. A visszaIolyas szabalyozasanal a sebesseg, a szoroIejek
ssz-IolyadekIogyasztasa (lq) es az id merese, valamint a konstans alapadatok (munkaszelesseg, adott
kerekIordulat alatt megtett ut stb.) beprogramozasa mellett a tartalyba vagy a szivoagba visszataplalo vezetek
keresztmetszetenek automatikus szabalyozasaval korrigalja a rendszer a dozisvaltozasokat. Egy ilyen megoldas
altalanos mkdesi elvet a 153. abran lathatjuk. Az abra jelleseben: permetle-tartaly (1), szr (2), szivattyu
(3), atIolyasmer (4), nyomaserzekel (5), visszaaramlast szabalyozo motorikus szelep (6), kzponti egyseg (7),
haladasi sebesseggel aranyos jelado (8).
153. bra - Elektronikus szablyz rendszer elve
Az elektronikus szabalyzok a legIontosabb zemeltetesi jellemzk (dm3/min, km/h, dm3/ha, ha/h, dm3, ha, h
stb.) ertekerl a kzponti egyseg (7) kijelzjen tajekoztatjak a kezelt, es taroljak az adatokat az akkumulatorrol
valo lekapcsolas utan is.
A masodik szabalyozasi modszer a koncentracioszabalyozas. Ennel a viz vivanyag allando Iolyadekaramaba a
haladasi sebesseg Iggvenyeben, terletaranyosan adagoljuk a hatoanyagot (pl. a vegyszeradagolo szivattyu
Iordulatszamanak szabalyozasaval). Elnye, hogy nincs szkseg hagyomanyos keverszerkezetre, a permetezesi
nyomas kzel allando marad es lehetve teszi pl. gyomirtasnal a lokalis, kombinalt vedekezest (a csak Iertztt,
illetve a klnbz gyomnvenyekkel boritott terletek diIIerencialt permetezeset).
A gepcsoport tablan belli pontos helyzetmeghatarozasaval (GPS technika) igy vegl az un. helvspecifikus
vegvs:erkifuttatas is kialakithato. Ilyenkor ,Ioltszeren, a helyi igenyeknek megIelelen azt a hatoanyagot,
illetve kombinaciot es mennyiseget adagoljuk ki, amelyet az adott talaj vagy nvenyallomany igenyel. A
helyspeciIikus igenyeket pl. inIravrs Iototechnikaval keszlt digitalizalt talajterkep es helyzetmeghatarozas
alapjan Iolyamatosan dolgozza Iel a rendszer.
2.6.7. GpbeIIts, munkaminsgi kveteImnyek
GpbeIIts, munkaminsgi
kveteImnyek
205
Kzvetlenl csak a biologiai hatason keresztl egy nvenyved gep munkajat ertekelni nem lehet, hiszen az
tbb tenyez (konstrukcios, zemeltetesi, tabla-, nveny-, idjaras-, hatoanyag-, kartev es korokozo-jellemzk
stb.) klcsnhatasanak egyttes eredje. Ezert olyan adagolasi, eloszlasi parametereket, munkaminosegi
fellem:oket kell deIinialni, amelyektl Igg a biologiai hatekonysag, es ezek a munka megkezdese eltt vagy a
kijuttatas kzben is merhetk, ellenrizhetk, ertekk beallithato.
A s:orofefek felleggrbei (154. abra) azt mutatjak, hogy egy adott tipus eseten az zemi nyomas
(Iorgotarcsasnal a tarcsaIordulatszam) es a Iuvokameret valtoztatasanak Iggvenyeben hogyan alakul a
IolyadekIogyasztas, a kzepes cseppmeret, valamint a keresztiranyu szoraskep. A klnbz
szoroIej-katalogusok, gepknyvek ezeket az alapinIormaciokat tablazatok, diagramok Iormajaban minden
esetben kzlik a Ielhasznaloval.
154. bra - Szrfej-jelleggrbk
A szoraskep a haromszg (cirkulacios, illetve reses szoroIejnel) vagy a trapez (tkzlapos Iuvokanal) eloszlast
GpbeIIts, munkaminsgi
kveteImnyek
206
kzeliti meg legjobban. A cseppmeret cskkentese elssorban a nyomas nvelesevel es a Iuvokameret
cskkentesevel erhet el. A cseppnagysag beIolyasolhato tovabba a permetle Iizikai tulajdonsagainak (pl.
viszkozitasanak) vagy cirkulacios szoroIejeknel a szorasszgnek a valtoztatasaval is. A szoroIej
Iolyadekadagolasa pedig a nyomas es a szoroIejmeret nvelesevel nvelhet.
A gepek munkavegzes eltti beallitasanal a legIontosabb munkaminsegi jellemzk (adagolasi, eloszlasi)
meressel ellenrizhetk:
Els lepesben nyomasmer ellenrz paddal ellenrizni kell a nyomasmer pontossagat (az elteres max. 10
lehet).
Egyszer terIogat- es idmer eszkzkkel vagy atIolyasmervel meg kell merni a szoroIejek egyedi Iolyadek
adagolasat (q) |dm3/min|. Az adagolasegvenetlenseg +5-os ertekhataron bell elIogadhato. Szamitasi modja:
az ennel rosszabb adagolaspontossagu szoroIejeket ki kell cserelni.
Be kell allitani a szorokeret celIellettl valo tavolsagat. Gymlcs-szl permeteznel meg kell hatarozni az
optimalis szoroIejszamot.
A keresztiranyu szoraskepek geometriai illesztesevel meg kell hatarozni az atfedesek javasolhato ertekeit.
SzantoIldi sikszoro keret eseteben reses Iuvokanal a keretlengest is Iigyelembe veve celszer ketszeres
atIedest alkalmazni, a Iuvokak reseit pedig 510-os szgben egy iranyban elIorditani, hogy a Iolyadeksugarak
ne tkzzenek es ez ne okozzon szoraskeptorzulast.
Allo helyzetben zemeltetve ellenrizni kell a szoroszerkezet keres:tiranvu s:orasegvenetlenseget. Merese
szantoIldi sikszoro keretnel vagy allomanypermeteznel 10 cm-es osztasu valyuasztalon, illetve valyus
kialakitasu merIalon trtenhet. A szorasegyenetlenseg meg elIogadhato, ha nem tbb, mint +15.
Vegl be kell allitani es ellenrizni kell a faflagos s:orasmennviseg (Q) |dm3/ha, kg/ha| erteket:
ahol:
lq a szoroIejek, illetve a szilardvegyszer-adagolok sszteljesitmenye |dm3/min, kg/min|,
B a munkaszelesseg |m|,
J a haladasi sebesseg |km/h|.
A beallitas megknnyitesere a szoroIej-katalogusok, gepknyvek olyan nomogramokat kzlnek, amelyekrl a
hektaronkenti szorasteljesitmeny-igeny es a haladasi sebesseg ismereteben egyszeren leolvashato a valaszthato
Iuvokameret, illetve a szkseges Iolyadeknyomas. Peldaul 50 cm-es osztastavolsagu reses Iuvokaknal 250
dm3/ha, 6 km/h eseten az 1,25 dm3/min szoroIej-teljesitmeny 03-as (3,1 bar), 04-es (1,9 bar) vagy 05-s (1,2
bar) Iuvokakkal erhet el (155. abra). A gyakorlatban emellett un. nvenyved beallitoleceket is alkalmaznak a
szoroIejek kivalasztasahoz.
GpbeIIts, munkaminsgi
kveteImnyek
207
155. bra - Nomogram permetezgpek belltshoz
A nvenyallomanytol, a Iertzes merteketl, az idjarasi tenyezktl stb. Iggen valtozik a kzepes
cseppatmer, illetve a cm2-enkenti cseppszam ajanlott erteke. A nomogramrol (155. abra) a szoroIej
jelleggrbei alapjan a terfogati k:epes cseppatmero (VMD) adatai is leolvashatok. Segitsegevel a peldanal
maradva eldnthet, hogy melyik Iuvoka alkalmazasa celszerbb: a 03-as (180 m), a 04-es (250 m) vagy a
05-s (320 m). A VMD azt a cseppnagysagot jelenti, amelynek terIogatanal a kisebb, illetve nagyobb terIogatu
cseppek gyakorisaga a vizsgalt csepptartomanyon bell azonos (median helyzeti kzepertek). A csepps:am
javasolhato minimalis erteke 2050 db/cm2.
2.7. ntzgpek s -eszkzk
2.7.1. Az ntzvz biztostsa s forrsai
Az ntzviz jellemz aramlastani jellemzit, ugymint nyomas es terIogataram, a vizkiadagolo szerkezetek
(esztet-szorok, csepegtetcsvek), valamint az ntzend terlet nagysaga hatarozzak meg. Adott
vizkiadagolo szerkezetek megIelel mkdesehez (porlasztas, szorasi sugar, cseppmeret) megIelel nyomas es
terIogataram szkseges. Nagyobb terletek gazdasagos ntzesenel nagyobb terIogataram- es nyomasertekek
indokoltak, mint kisebb terletek eseten.
A vizIorras aramlastani jellemzinek is eleget kell tennik a Ientiekben leirtaknak azzal, hogy Iedeznik kell a
vizszallito halozatban jelentkez aramlasi vesztesegeket is (lasd a kesbbiekben a halozat meretezesenel). Az
alabbiakban a legIontosabb vizIorrasokat vesszk szamba.
ntzgpek s -eszkzk
208
2.7.1.1. Vezetkes hIzat
Ebben az esetben a vezetekes viz aramlastani parameterei adottak, az ntzhalozatot kell ezekhez igazitani. A
parameterek a kivetel helyetl (geodeziai magassag, tarozotol valo tavolsag) elterest mutathatnak, ezert azokat
meg kell merni.
2.7.1.2. sott vagy frt kt, feIszni vizek
Letesites, zemeltetes
Barmilyen termeszetes vizIorrasbol valo vizkivetelhez letesitesi, meglev kutak eseten Iennmaradasi, es
zemeltetesi engedely szkseges. Amennyiben a nyert viz talajviz, tovabba a vizkivetel eves szinten az 500 m3-t
nem haladja meg es hazi vizellatasra (pl. kert ntzese) hasznaljuk Iel, az engedelyt az nkormanyzat Mszaki
Osztalyatol kell kerni. Minden mas esetben:
ha az eves vizkivetel az elzekben emlitett erteket meghaladja,
ha a vizet retegvizbl, karsztvizbl, partszres kutbol vagy Ielszini vizbl nyerjk, az engedelyt a Ji:gvi
Iga:gatosagtol kell kerni.
Letesites utan :emeltetesi engedelvre is szkseg van.
Letesites eltt a vizet vizsgaltatni kell. ntzviz eseten a vonatkozo szabvany az MSZ 10640/1989. A vizsgalat
eredmenyet a Nvenv- es Talafvedelmi Allomasra kell benyujtani, amely az alapjan az mint szakhatosag
velemenyt ad.
A kiemelt viz utan vizkeszletjarulekot kell Iizetni. Ennek mertekerl az 1992. evi 83. trveny ad tajekoztatast,
amelyet a Magyar Kzlny 92/136. szamaban kzl.
2.7.1.3. sszegyjttt csurgaIk- s esvz
Csurgalekvizen az olyan technologiai vizet ertjk, amely egy technologiai Iolyamatbol kikerlven tovabbi
Ielhasznalas nelkl kerl a csatornahalozatba. Ilyen peldaul az uszoda zemeltetesebl szarmazo viz is.
Az esviz ntzvizkent valo Ielhasznalasa nem egyertelmen gazdasagos megoldas, mivel tarolasa rendkivl
beruhazasigenyes.
2.7.2. VzkivteI
Amennyiben nem vezetekes vizzel ntznk, az ntzvizet szivattyuval emeljk ki es tovabbitjuk az
ntzhalozatba. A beepitend szivattyu parametereit az adott vizIorras adottsagai es az ntzhalozat
kialakitasa egyttesen hatarozzak meg.
Az alkalmazott szivattyut elhelyezhetjk vizIorras mellett ugy, hogy csak a szivocs nyulik a vizbe, valamint
lehetnek a vizIelszin ala sllyesztettek (buvarszivatytyuk). Ezenkivl meg sokIele szivattyukialakitas lehetseges,
de szamunkra ennek a kettnek van gyakorlati jelentsege. Altalanos szabaly, hogy ott, ahol a vizIelszin a
szivattyu szivocsonkjahoz kepest 6 m-nel melyebben van, buvarszivattyut kell alkalmazni.
2.7.2.1. A szivatty kivIasztsa
Az egyre dragulo vizdijak miatt a vezetekes vizrl valo ntzes egyre kltsegesebb. Ez is indokolja, hogy ha
lehetseg van ra, valamilyen termeszetes vizIorrasbol nyerjk az ntzvizet. A beruhazasigenye ugyan
jelents, de viszonylag hamar az ntzend terlet nagysagatol Iggen megterl.
Az ntzesben a centriIugalis elven mkd, un. centriIugalszivattyukat hasznaljuk, mivel ezen szivattyuk
sott vagy frt kt, feIszni
vizek
209
hidraulikai jellemzi Ielelnek meg leginkabb az ntzes igenyeinek: kzepes nyomasuak (48 bar) es
viszonylag magas terIogataramra (50500 m3/min) kepesek (lasd a Nvenyvedelem gepei c. Iejezetben).
A szivattyu kivalasztasahoz szkseges jelleggrbejenek ismerete. Jelleggrben az adott szivattyu
emelmagassagat, H (m), valamint a hatasIokat, p () abrazoljak a terIogataram qv (l/min, m3/h)
Iggvenyeben. Ket jellemz pontja az ugynevezett normalpont es a munkapont. A normalpont a jelleggrbenek
a maximalis hatasIokhoz tartozo Hqv pontja, a munkapont pedig az a pont, ahol a szivattyu a cshalozattal
egytt dolgozik. (Ezt a kesbbiekben meg reszletesebben targyalni Iogjuk.) A 156. abran egy szivattyusorozat
jelleggrbeit lathatjuk. A normalpontot, N-t, bejelltk.
A szivatty kivIasztsa
210
156. bra - SP 3A szivattysorozat jelleggrbi
2.7.2.2. A szivattyk kapcsoIsai
A szivattyk kapcsoIsai
211
Ket vagy tbb szivattyut akkor tudunk sorosan vagy parhuzamosan kapcsolva, stabilan mkdtetni, ha azok
jelleggrbei azonosnak. Mondhatjuk tehat, hogy csak azonos tipusu es meret szivattyuk kapcsolhatok sorba
vagy parhuzamosan.
2.7.2.2.1. SorbakapcsoIs
A szivattyuk sorbakapcsolasara akkor van szkseg, ha egy szivattyu terIogatarama megIelel, de az
emelmagassag erteke keves. Sorbakapcsolasnal az emelmagassag-ertekek sszeadodnak, a terIogataram
erteke pedig valtozatlan marad. Mivel csak azonos szivattyukat kapcsolhatunk ssze, ezert az emelmagassag
erteke annyiszoros lesz, ahany szivattyut sorbakapcsoltunk. A gyakorlatban a sorbakapcsolast ugy oldjak meg,
hogy egy kzs tengelyre tbb jarokereket Iznek Iel. A jarokerekek szama jelzi, hogy az adott szivattyu hany
,lepcss. A 157. abran tbblepcss centriIugalszivattyu lathato.
157. bra - Tbblpcss centrifuglszivatty
2.7.2.2.2. Prhuzamos kapcsoIs
A szivattyuk parhuzamos kapcsolasara akkor van szkseg, ha egyetlen szivattyu emelmagassaga megIelel, de
terIogatarama alacsony. Parhuzamos kapcsolasnal a terIogataram-ertekek sszeadodnak, az emelmagassag
pedig valtozatlan marad. Mivel csak azonos szivattyukat kapcsolhatunk ssze, ezert a terIogataram erteke
SorbakapcsoIs
212
annyiszoros lesz, ahany szivattyut parhuzamosan kapcsoltunk.
A 158. abra harom sorba kapcsolt szivattyu, a 159. abra harom parhuzamosan kapcsolt szivattyu jelleggrbeit
szemlelteti.
158. bra - Hrom sorba kapcsolt szivatty jelleggrbi
Prhuzamos kapcsoIs
213
159. bra - Hrom prhuzamosan kapcsolt szivatty jelleggrbi
2.7.2.3. A vzszIIt hIzat feIptse, szereIvnyei
Feladata, hogy adott nyomason, megIelel terIogataram mellett szallitsa az ntzvizet a vizIorrastol a
vizadagolo szerkezetekig (160. abra). F reszei a szivattyun (1) tul a szivocs (2), a nyomocs vagy
ellatovezetek (a), a Ivezetek vagy gerincvezetek (b) es a szarnyvezetekek vagy mellekvezetekek (c). A
szivocs a vizIorrastol a szivattu szivocsonkjaig, az ellatovezetek a szivattyu nyomocsonkjatol a Ivezetekig, a
Ivezetek a mellekvezetekekig, azok pedig a vizadagolo szerkezetekig, mas neven szorokig (12, 13, 14, 15)
szallitjak az ntzvizet.
A vzszIIt hIzat feIptse,
szereIvnyei
214
160. bra - Hordozhat ntzberendezs
A I- es szarnyvezetekeket egytt elosztohalozatnak is nevezik. Az elosztohalozat lehet beepitett, vegyes epites
A vzszIIt hIzat feIptse,
szereIvnyei
215
vagy Ielszinen szerelt, hordozhato.
2.7.2.3.1. Beptett hIzat
A halozat Ivezeteke es szarnyvezetekei talajIelszin ala telepitettek. A szarnyvezetekeken Ielszallo agak vannak
kialakitva, amelyekhez a vizadagolo szerkezetek csatlakoznak. A szarnyvezetekeket a Ivezetekkel sszekt
elzaroszerelvenyek aknakban vannak elhelyezve.
2.7.2.3.2. Vegyes pts hIzat
A Ivezeteket a talajIelszin ala telepitik, a szarnyvezetekek csatlakozasi pontjainal hidransok emelkednek a
talajIelszin Ile, amelyeken elzaroszerelvenyeket talalunk. A szarnyvezetekek ezen szerelvenyekhez
csatlakoztathatok gyorskapcsolokkal.
2.7.2.3.3. FeIsznen szereIt (hordozhat) hIzat
A halozatot teljes egeszeben (mind a I-, mind a szarnyvezeteket) a talaj Ielszinen helyezzk el.
Gyorskapcsolokkal es elzaroszerelvenyekkel kapcsolodnak egymashoz, es gyorskapcsolokkal kapcsolodnak a
vizadagolo szerkezetek az egyes szarnyvezetekekhez is.
A beepitett halozat nagyobb beruhazast igenyel, de pl. diszkertek ntzese mas modon nem kepzelhet el,
Iigyelembe veve az esztetikai, Ienntartasi es hasznalhatosagi szempontokat. Automatizalni is csak ezen
halozatokat lehet, illetve erdemes.
A vegyes epites halozat a legelterjedtebb. Beruhazasigenye csekely, de tbb elmunkaert igenyel.
A Ielszinen szerelt (hordozhato) halozat a legkevesbe beruhazasigenyes. Egyidejleg a legtbb elmunkaert
igenyli.
Az elosztohalozat csvekbl, azok ktelemeibl, zaro- es egyeb szerelvenyekbl all.
2.7.2.4. Csvek s ktidomaik
A 9. tabla:at a beepitett es vegyes epites halozatoknal hasznalatos csvek jellemz parametereit tartalmazza
kis es kzepes tablameretekre. E csvekhez teljes idomvalasztek all rendelkezesre (T, ,knyk, szkit stb.
idomok).
A Ielszinen szerelt (hordozhato) halozatok I- es szarnyvezetekei rendszerint 6 m hosszu, gyorskapcsolasu,
horganyzott acel- vagy aluminiumcsvekbl es klnbz idomokbol, szerelvenyekbl allithatok ssze. Az
elre gyartott ivek, T idomok, vegelzarok, szkitk (160. abra 9, 10, 11) szamat a tabla alakja, merete szabja
meg.
Anyag
Nagysrseg polietilen (KPE)
nyomocs
Kemeny PVC
nyomocs
Horganyzott acelcs
Tmlk
gumi tricot cord
nevleges
csmeret
nyomasIokozat megengedett nyomas megengedett nyomas
PN 6 PN 10 PN 10 PN 16 PN 25 PN
Beptett hIzat
216
bels
atmer
D
kls
atmer
dn
Ial-vastagsag
en
Iajlagos
suly
Ial-vastagsag
en
Iajlagos
suly
Ial-vastagsag
en
Ial-vastagsag
en
nevleges
kls
atm. dn
Ial-vastagsag
en
Iajlagos
suly
20 15 10
csatmer
" mm mm kg/m mm kg/m mm mm mm mm kg/m
1/2" 20 1,8 0,107 1,9 0,112 1,5 1,5 21,3 2,6 1,27 13 13 13
3/4" 25 1,8 0,137 2,3 0,17 1,5 1,9 26,8 2,6 1,57 19 19 19
1" 32 1,9 0,186 3 0,277 1,8 2,4 33,7 3,2 2,43 25 25
5/4" 40 2,3 0,284 3,7 0,428 2 3 2,4 3,2 3,13
6/4" 50 2,9 0,438 4,6 0,662 2,4 3,7 48,3 3,2 3,6
2" 63 3,6 0,684 5,8 1,05 3 4,7 60,3 3,6 5,1
1/2" 20
100300 m tekercsben
tekercs kls atmerje:
14003200 mm tekercs
szelessege: 350500 mm tekercs
bels atmerje: 11002200 mm
6 m-es
szalakban
4 m-es szalakban
20, 50 m tekercsben
20, 50 m tekercsben
50 m tekercsben
3/4" 25
1" 32
5/4" 40
tmlkocsik
(csatmer/Im)
6/4" 50 D 13 D 19 D 25
2" 63 50180 50181 2550
9. tblzat - Csanyagok sszehasonlt adatai
2.7.2.5. A cshIzatok szereIvnyei
Az ntzhalozatban az alabbi szerelvenyek talalhatok meg:
vizora,
zaroszerelvenyek (csap, tolozar, szelep, magnesszelep),
szr,
nyomascskkent szelep,
dren szelep,
visszacsapo szelep.
A cshIzatok szereIvnyei
217
A 160. abran lathato, hogy a szerelvenyek tbbsege a motorral hajtott szivattyu (1) krnyezeteben talalhato. A
szivocsre (2) szerelt szrkosar (3) reszt vesz a szennyezdesek kivalasztasaban. A szivattyu inditasat segiti a
legtelenitszerkezet (4). A teljes rendszer nyitasat, zarasat, nyomasallapotanak es terIogataramanak beallitasat a
Iszelep (5) vagy tolozar teszi lehetve. Ezen a kzponti helyen celszer a klnbz vegyszeradagolok
elhelyezese is. Az abran egy igen egyszer kivitel tapoldatkever tartalya (6), Ieltlt- (7) es szivovezeteke (8)
ismerhet Iel. Ezek mkdesere a kesbbiekben visszaternk.
A tabla ellatovezetekebe (a) szokas beepiteni a vizmer eszkzt (vizorat), a nyomasmer mszert, illetve azt a
Ivezetek- (vagy szarnyvezetek-)ellenrz kzdarabot, amely erzekeli a csszakadas es a cseltmdes
allapotokat es leallitojelet kld a vizellato rendszerhez. A szarnyvezetek-ellenrznek ismert olyan Iunkcioja is,
amellyel szamolja azon zemorakat, amely idtartamban a berendezes az elre beprogramozott
nyomastartomanyban zemelt.
2.7.2.5.1. Vzra
A szabvany elirasanak megIelelen ket zaroszerelveny kze szerelve inditja az ntzhalozatot. A kijuttatott
viz meresenek ketts szerepe van. Egyreszt Iigyelemmel tudjuk kiserni, hogy a tervezetthez kepest mennyi a
rendszer valos vizIogyasztasa, masreszt, ha a terlet csatornazva van, az ntzesre kijuttatott viznek megIelel
mertek jovairast kerhetnk a Csatorna:asi Mvektol, a csatornahalozatot az ntzesre Ielhasznalt viz ugyanis
nem terheli.
2.7.2.5.2. Csap
A csapban kialakitott Iurat ellipszis vagy kr keresztmetszet. Az ntzesi gyakorlatban az utobbit hasznaljuk,
mivel itt az aramlo viz a szerelvenyen iranytres es keresztmetszet-valtozas nelkl halad at. A csap nyitasaval
nem egyenletesen valtozik az atIolyasi keresztmetszet, igy Iojtasra (terIogataram szabalyozasara) ez a
zaroszerelveny kevesse alkalmazhato. Feladata a szakaszolas, tehat csak teljesen zart vagy nyitott helyzetben
celszer hasznalni. Aramlasi vesztesege ilyen esetben minimalis. A gyakorlatban leggyakrabban a gmbcsapot
alkalmazzuk. Mereteit tekintve 1/2-tol 2-ig minden meret megtalalhato.
2.7.2.5.3. ToIzr
ntttvas hazban bronz- vagy nikkeltvzetbl keszlt, korong alaku zaroelem, amelyet csavarorso segitsegevel
emelnek vagy sllyesztenek. A zarolapot gyrIelletek vezetik. A csavarorso kivezetesenel tmitszelencet
alkalmaznak.
A csapokhoz hasonloan szakaszolasra hasznaljak, Ileg nagy csatmernel.
2.7.2.5.4. SzeIep
A gumilappal boritott szeleptanyert csavarorso emeli, illetve sllyeszti. A szeleplekre hezagmenetesen IelIekv
szeleptanyer zarja a viz utjat. A szelep Ielemelesevel aranyosan valtozo krgyr keresztmetszeten aramlik at a
viz, igy Iojtasra (terIogataram valtoztatasara) ez a szerelveny a legalkalmasabb. Aramlasi vesztesege elssorban
az iranytres miatt nagyobb, mint a teljesen nyitott allasban lev csape vagy tolozare. Ezen konstrukcios
megoldasokkal segiteni lehet, ilyen peldaul a Ierdelekes szelep.
2.7.2.5.5. MgnesszeIep
Az automata ntzhalozatok Iontos szerkezeti eleme, amely elektromos jel hatasara nyit es az ntzvizet a
szarnyvezetekbe tovabbitja.
Mkdese, kialakitasa alapveten a szelepekehez hasonlit. Vannak kzvetlen es kzvetett mkdtetes
magnesszelepek. Az ntzesi gyakorlatban ez utobbiakat hasznaljuk. Mkdesi elve a teljesseg igenye nelkl: a
magnes egy kisegit Iuratot nyit, amely a szelep Ieletti teret kti ssze a magnesszelep legkri nyomas alatt lev
Vzra
218
nyilasaval. A szelep Ieletti ter nyomasa lecskken, a szeleptanyerra nehezed halozati viznyomas a szelepet
Ielemeli, es megindul a viz aramlasa. Zaraskor a Iurat elzarasaval a szelep Ieletti ter ismet nyomas ala kerl es
mivel ez a nyomas nagyobb Ielleten hat, mint a szeleptanyerra hato nyomas a szelepet zarja.
A magnest mkdtetheti elem vagy 24 V valtakozo Ieszltseg, amelyet az automatikaban talalhato
transzIormator allit el, es jelvezeteken juttat a magnesszelephez. Ez utobbi a gyakrabban hasznalt megoldas.
Az elsnek ott van letjogosultsaga, ahol az ntzend terleten nincsen elektromos csatlakozasi lehetseg.
2.7.2.5.6. Szr
Az ntzhalozat elemei kztt sok olyan van, amely erzekeny a szennyezdesre, eltmdesre. A szretlen viz a
vizadagolo szerkezetek mkdesere is karos hatassal lehet. Csepegtet ntzesnel knnyen eldugulnak a
csepegtettestek, az esztet-szoroknal a Iuvokak, ha nem is dugulnak el, hamar kikopnak.
A szrt vezetekes halozatrol taplalt rendszereknel a Icsap utan, egyeb esetekben a nyomocsonk utan
helyezzk el oly modon, hogy az idszakosan aktualissa valo szrbetet-cseret vagy -tisztitast el tudjuk vegezni.
2.7.2.5.7. Nyomscskkent szeIep
Az ntzesi gyakorlatban ott van szerepe, ahol a vizadagolo szerkezetek alacsony zemi nyomast kivannak meg.
Ilyen peldaul a csepegtet ntzes, mikrontzes stb. Magas halozati nyomas eseten a hazba vezet agba is
erdemes nyomascskkentt szerelni. Ez 6 bar statikus nyomasertek Ieletti halozati nyomas eseten indokolt. Az
ntzhalozat szamara a magas nyomasertekek kedvezek, mert a Iajlagos beruhazasi kltsegeket cskkentik.
Az elbbiekben emlitett vizadagolo szerkezeteknel az adott zonara kell nyomascskkentt epiteni.
A nyomascskkent a halozati nyomast a beallitastol Iggen 36 bar allando erteken tartja.
2.7.2.5.8. DrnszeIep
A halozat vizteleniteseben van szerepe. A vizet minden ntzesi ciklus utan, a nyomas megszntevel
automatikusan leereszti. Vannak olyan ntzesi rendszerek, amelyeknel minden elem (magnesszelep, szoro,
vizkonnektor stb.) beepitett drenszeleppel rendelkezik.
2.7.2.5.9. Visszacsap szeIep
Feladata az ntzhalozatban lev viz kzmhalozatba valo visszajutasanak megakadalyozasa. Lejts terletek
ntzesenel ajanlatos minden egyes szoro ele beepiteni. Nelkle ugyanis a geodeziai szintklnbseg hatasara az
adott szarnyvezetekben lev viz az ntzes beIejeztevel a legmelyebben Iekv szoroknal elIolyik. Ez egyreszt
az elIolyas helyen iszapositja a talajt, masreszt ertekes ntzviz megy karba.
2.7.2.6. CshIzatok mretezse
A szivattyuk jellemzesere nyomas helyett emelmagassagot szokas megadni. Az emelmagassag nem mas, mint
annak a vizoszlopnak a magassaga, amellyel valamely nyomasertek egyensulyt tart. Igy peldaul 1 bar nyomas
10 m vizoszlop, 5 bar nyomas pedig 50 m vizoszlop nyomasaval egyenertek.
2.7.2.6.1. CshIzat-jeIIeggrbe
A vizIorras az ntzvizet megIelel nyomassal es terIogatarammal tovabbitja az ntzhalozatba ugy, hogy
legyzve a geodeziai szintklnbseget (hg), sebessegmagassagot (hc) es a surlodasbol ered veszteseg
magassagot (hv), adott nagysagu, a vizkiadagolo szerkezetnek megIelel nyomomagassagot biztosit (hp).
A vizIorrasnal merhet nyomas emelmagassagban kiIejezve (H) a kvetkezkre Iorditodik:
Szr
219
H hg hc hv hp.
Ez a cshalozat jelleggrbejenek egyenlete. A jelleggrbe a terIogataram Iggvenyeben rajzolt
emelmagassagot abrazolja. Itt csupan annyit kell tennnk, hogy a Ienti egyenlet minden egyes tagjat adott
terIogataram-ertekeknel kiszamoljuk. Az igy kapott ertekeket abrazolva nyerjk a cshalozat jelleggrbejet.
Elbb azonban ertelmezzk az egyes emelmagassagokat.
H a vizIorrasnal rendelkezesre allo sszes emelmagassag |m|,
hg hs: hnv geodeziai magassag |m|,
hs: szivomagassag: a szivattyu szivocsonkja es a vizIelszin magassagklnbsege |m|,
hny nyomomagassag: a szivattyu nyomocsonkja es a legmagasabban elhelyezked vizadagolo szerkezetek
kzti magassagklnbseg |m|.
Megjegyzend, hogy halozatnal, illetve buvarszivattyu alkalmazasanal a szivomagassag erteke 0, a geodeziai
magassag a nyomomagassaggal egyenl.
hc a halozatban jelentkez sebessegmagassag (erteke elhanyagolhato) |m|:
ahol:
v a viz aramlasi sebessege |m/s|,
g nehezsegi gyorsulas |m/s2|,
qv terIogataram |m3/s|,
d csatmer |m|.
hv a halozatban keletkez veszteseg magassag |m|, amely az alabbi sszeIggessel szamithato:
Itt:
cssurlodasi tenyez erteke, nagysaga a cs anyagatol Igg, atlagosan 0,015-nek vehet,
le egyenertek cshossz. A rendszerbe beepitett csvezeteki elemek vesztesege egy ugyanolyan veszteseget
okozo egyenes csszakasz hosszusagaval is kiIejezhet. Kerti ntzhalozatoknal egyenertek cshossznak a
valodi cshossz 1,25-szereset vehetjk.
Lathato, hogy a veszteseg magassagerteke a cs hosszusaggal egyenesen, a terIogatarammal negyzetesen, az
atmer tdik hatvanyaval aranylik.
CshIzat-jeIIeggrbe
220
Ha peldaul hv erteke 2 m,
a cshosszusagot ketszeresere nvelve hv a ketszeresere n (4 m),
a terIogataramot ketszeresere nvelve hv a negyszeresere n (8 m),
a keresztmetszetet Ielere cskkentve hv a harmincketszeresere n (64 m).
Meretezesnel ezert az atmer megIelel kivalasztasa az elsrend Ieladat!
hp a szoronal a porlasztasi nyomas biztositasahoz szkseges emelmagassag |m|. Erteke
gyartmanykatalogusbol tudhato meg.
Abrazoljuk a cshalozat jelleggrbejet a szivattyu jelleggrbejevel egytt!
A szivattyu jelleggrbejet katalogusbol Ielvehetjk, a cshalozat jelleggrbejenek pontjait a Ientiekben emlitett
modon meghatarozhatjuk.
A geodeziai magassag, mivel adottsag, a terIogataramtol Iggetlen, allando ertek.
A sebesseg magassag a sebesseg negyzetevel aranyos, mert a sebesseg a terIogataramhoz egyenesen aranylik.
Mondhatjuk tehat, hogy a sebessegmagassag a terIogataram negyzetevel aranyos.
A vesztesegmagassag, mint azt az sszeIggesbl lathatjuk, szinten a terIogataram negyzetevel aranyos.
A nyomomagassag ugyancsak a terIogataram negyzetevel aranyos (meghatarozasara szolgalo sszeIggessel itt
nem Ioglalkozunk, a mertezesnel azt ismertnek tekintjk).
Ezek alapjan mondhatjuk hogy a grbe jelleget tekintve nem mas, mint egy hg geodeziai magassag ertekkel
eltolt masodIoku parabola. Ezt abrazoljuk a 161. abran.
CshIzat-jeIIeggrbe
221
161. bra - Cshlzat jelleggrbje s a munkapont
A szivattyu- es a cshalozat-jelleggrbe metszesi pontja M, a munkapont. A szivattyu ezen a ponton dolgozik
egytt a cshalozattal.
2.7.2.6.2. Mretezs
A meretezes mindig a legkedveztlenebb helyzetben lev vizadagolo szerkezetre trtenik. Ez altalaban a
legtavolabb es szorot jelenti. A meretezes menete a kvetkez:
1. Meghatarozzuk a vizIorras jellemz parametereit, ugymint a nyomast es a hozza tartozo terIogataramot.
2. Kerteszeti es geodeziai tervek alapjan megtervezzk a vizadagolo szerkezetek kiosztasi tervet. Ez
tartalmazza az esztet-szorok kiosztasat a szoraskep megszerkesztesevel, a zonakiosztast a szorok
terIogataramanak ismereteben. Egy-egy zona terIogataramanak meg kell egyeznie a vizIorras
Mretezs
222
terIogataram-ertekevel. A szorok szorassugarat, valamint terIogataramat a mkdteteshez szkseges
nyomasertek Iggvenyeben prospektusbol kiolvashatjuk. Ugyanezen lepesekben hatarozzuk meg a csepegtet-
vagy mikrontzes geometriai es zonakiosztasat. Eredmenyl megkapjuk a halozat geometriai kialakitasat es
terheleset (a vizadagolo szerkezetek elhelyezkedeset).
Minden zonat kln meretezni kell. Az adott zonan meghatarozzuk a legtavolabbi szorot, es erre vegezzk a
meretezest. A kvetkezkben egy konkret pelda alapjan vegezzk el egy zona (szarnyvezetek) es a
gerincvezetek meretezeset es valasztunk szivattyut a rendszer mkdtetesehez. Meretezend zonakent a
vizIorrastol legtavolabb es (legkedvezetlenebb helyzetben lev) zonat valasztjuk.
A cshalozat rajzat a 162. abran lathatjuk. Irjuk Iel a mar targyalt egyenletet:
H hg hc hv hp,
ebbl ismert:
hg 5 m,
hp 40 m (4 bar a szorok terIogataramat ezen erteknel olvastuk le).
A legkedveztlenebb helyzetben a IV. jel szoro van, igy ezt az agat Iogjuk meretezni. Irjuk Iel az l4-es
szakaszra az aramlasi veszteseget. Vegyk a cs atmerjet 3/4"-ra. Ezt az atmert az egyenletbe m-ben kell
behelyettesitennk, ezert szamitsuk at: d4 3/4" 3/4 0,0254 0,019 m. A terIogataram erteke l/min-ban van
megadva, ezt m3/s-ban kell behelyettesiteni. Szamitsuk at ezt az erteket is! qv4 16 l/min 16:60 000
0,000266 m3/s.
Szamitsuk ki a hc es hv ertekeit:
Lathatjuk, hogy hc erteke minimalis, ezert a szamitasok soran eltekinthetnk ennek meghatarozasatol.
A hv ertekeket minden csszakaszra ki kell szamolni, ahol terIogataram-valtozas trtenik. Tehat szoro szoro
kztt vagy leagazas leagazas kztt. Esetnkben ez hat szakaszt jelent: l4, l3, l2, l1, l0, szakaszokat es a
gerincvezetek teljes hosszat, Lg-t. A szamitast az l4-es szakasszal kezdjk, az els esetben a kepletbe valo
behelyettesitest is elvegezzk. A tbbi szamitas eredmenyeit a 10. tabla:atba Ioglaltuk.
MegnevezesLg Ic I1 I2 I3 I4 Mertek-egyseg
I 50 10 8 10 10 12 m
d 5/4" 1" 3/4" 3/4" 3/4" 3/4" "
qv 62 62 46 38 28 16 l/min
hv 2,56 1,56 2,9 2,47 1,34 0,52 m
Mretezs
223
hvsszes 11,35 m
10. tblzat - Cshlzat-vesztesg magassgrtkei
Mint lathatjuk, az utolso szoro es a szivattyu kztt az sszes veszteseg magassagerteke 11,35 m. Az l1l4
szakaszok 3/4"-os, az l0-s 1"-os, a gerincvezetek 5/4"-os atmerj. Lathatok az egyes szakaszokon keletkez
veszteseg magassagertekei is. Ezek nagysagukat tekintve megIelelek. Ha peldaul a gerincvezeteket 1"-ra
valasztottuk volna, a veszteseg magassagerteke ezen a szakaszon 7,51 m lett volna.
Hatarozzuk meg az sszes emelmagassagot:
H 5 11,35 40 56,35 m
A szivattyunak igy a kvetkez tulajdonsagokkal kell rendelkeznie:
Emelmagassag: H 56,35 m; qv 62 l/min terIogataram mellett.
Ha megnezzk a 156. abran az SP 3A szivattyusorozatot, az adott ertekeknek legmegIelelbb szivattyu az SP
3A22. A 62 l/min (3,72 m3/h) terIogataramhoz tartozo emelmagassag erteke 63 m.
Egyszerbb a vesztesegszamitas akkor, ha a szarnyvezeteken azonos terIogataramu szorok vannak es azok
egyenl tavolsagra vannak egymastol elhelyezve. Legyen a szorok terIogatarama (IVIII.) egysegesen qv 8
l/min, a szorok kzti tavolsag l 10 m.
Elszr szamitsuk ki 1"-os atmerre a veszteseget. Ha az tul nagy, vegynk Iel egy Iokozattal nagyobb, 5/4"-os
atmert.
A veszteseg magassagot az egesz szarnyvezetekre (ebben az esetben az I. es VIII. jel szoro kztti
csszakaszra) a kvetkez sszeIggessel szamithatjuk:
Az sszeIgges els tagja az utolso szakasz (VIIVIII. szoro kztt) vesztesegmagassagat jelenti, a masodik
pedig az un. negyzetes tagok sszeget. Az egyes betk jelentese a kvetkez:
le 1,25 * 10 m 12,5 m (egyenertek cshossz),
qvf 8 l/min 0,000133 m3/s (egy szoro terIogatarama),
d 1" 0,0254 m (szarnyvezetek atmerje),
n z 1 7 (osztastavolsagok szama),
Mretezs
224
: 8 (szorok szama).
Behelyettesitve:
Ugyanez a helyzet az olyan csepegtetcsveknel, ahol azonos vizkibocsatasu labirinttestek vannak a csbe
beepitve egymastol egyenl tavolsagra.
2.7.2.7. AutomatizIt ntzhIzatok
Az ntzrendszer automatizalasan az ntzesi ciklus programozott vegrehajtasat ertjk. Ilyenkor egy
programkapcsolo (kesbbiekben automatika) az ntzest elre beallitott idben elinditja, megadott ideig nyitva
tartja, majd kikapcsolja.
Az automatikus mkdtetes lehetve teszi, hogy a terletet hosszabb Ielgyelet nelkl hagyjuk. Megvalosithato
az ejszakai ntzes, igy a vizkorlatozo intezkedesek mellett is biztosithato a kert Iolyamatos ntzese. Ejjel a
halozati nyomas is magasabb es kisebb a parolgasi veszteseg.
Az automatizalt ntzrendszer a kezi vezerlestl abban klnbzik, hogy a I- es szarnyvezetekek
magnesszelepeken keresztl vannak taplalva, a magnesszelepeket pedig vezerl automatika mkdteti.
A vezerl automatika alkalmas arra, hogy zonankent (szarnyvezetekenkent) elter ntzesi idvel, naponta
tbbszri inditas mellett vezerelje az ntzest. Az adott idben (inditasi id) nyitja az els magnesszelepet, es
ezzel egyuttal az els zonan elhelyezett vizadagolo szerkezetek kezdenek el ntzni mindaddig, mig az adott
zona ntzesi ideje tart. Ezutan kapcsolja a kvetkez magnesszelepet es igy tovabb.
2.7.2.7.1. rzkeIk
A vezerl automatikahoz csatlakoztathatunk talajnedvesseg-erzekelt vagy eserzekelt. A
talajnedvesseg-erzekel, ha a talaj nedvessege a beallitott erteket meghaladja, megszakitja az ntzest, ha a talaj
nedvessege a beallitott ertek ala cskken, ismet inditja. Ugyanez a helyzet az eserzekel eseten: elre
beallithatjuk azt a csapadekintenzitast (peldaul 4 mm, 10 mm stb.), amely erteknel az erzekel az ntzest
letiltja, majd az es elallta utan a rendszert ismet automatikus zembe kapcsolja.
A talajnedvesseg-erzekel csupan azt a krnyezetet tudja ,Iigyelni, ahova telepitve van. Akkor biztosit pontos
beavatkozast, ha a terlet adottsagait Iigyelembe veve, tbb erzekelt helyeznk el. Ez viszont jelentsen
megnvelne a kltsegeket.
Az eserzekel ezzel szemben a terlet egeszet ,Iigyeli, kevesbe beIolyasolhato a mkdese.
2.7.3. ntzsi eIjrsok
A nvenytermesztesi gyakorlatban az esszer ntzest es a mikrontzest mint ntzesi eljarasokat szokas
megklnbztetni. Az esszer ntzesnel a vizet zart csvezeteken keresztl, nyomas alatt vezetjk a
Ielhasznalas helyere. A csvezetekbl szoroIejen vagy mas porlasztoelemen keresztl kerl a viz a legterbe,
ahol a vizsugar cseppekre bomlik es a termeszetes eshz hasonloan jut a nvenyre, illetve a talajra. Az
esszer ntzes szemlelete szerint a nvenyallomanyt kell megntzni, es a talajIelszin minden pontjara
lehetleg azonos vizmennyiseget kell kijuttatni.
AutomatizIt ntzhIzatok
225
A mikrontzes IilozoIiaja ettl annyiban ter el, hogy a viz sokkal tbb utat tesz meg zart vezetekben es szinte
minden nvenyt kln ntz meg azaltal, hogy kzvetlenl a gykerzonaba jut. A mikrontzesnel nem Ieltetel,
hogy a teljes talajIelszin nedves legyen. Mindezek miatt megtakarithato a legteren keresztli vizszetosztas
energiaigenye, a legter es a talajIelszin parologtatasabol ered vizveszteseg. A mikrontzesi modszer
csvezetek-rendszere sokkal precizebb vizigeny-kielegitesi lehetseget ad az esszerhz kepest, ami egytt
jelentkezik a magasabb szint automatizalasi lehetsegekkel is.
2.7.3.1. Az esztet ntzs gpei
Esztet ntzest a korabban ismertetett harom eloszto cshalozat valamelyikevel lehet megvalositani. Az
ntzes gepesitesenel megoldando Ieladatok, a gepesitett ntzes technologiaja a 160. abran lathato hordozhato
ntzberendezes peldajan Ioglalhatok ssze. Az ott lathato sszes szerkezeti egyseg es szerelveny az ntzes
beIejezese utan szetszerelhet es atszallithato, majd ujra sszeallithato az uj ntzallasba (lasd a Felszinen
szerelt halozat cim reszt az elz Iejezetben).
A hordozhato ntzberendezes Ielszinen szerelt halozatat a tablaellato vezetek (a), a rendszer Ivezeteke (b) es
a szarnyvezeteknek (c) alkotjak.
A gepesitett attelepites ntzberendezeseknel a szarnyvezetek uj allasba valo athelyezeset, atszallitasat nem
szetszedes utan, kezzel, hanem egeszben, de gepi erkiIejtessel valositjak meg. Ez a munkamvelet nehez,
bonyolult es sokret Ieladat. Ez az oka, hogy igen sokIele gepesitett attelepites szarnyvezetektipussal lehet
talalkozni. Ezeket a termesztett kulturakhoz, terepviszonyokhoz, talajadottsagokhoz es a vizIorras
parametereihez valo minel jobb alkalmazkodas kvetelmenye hozta letre.
Mszakilag a legegyszerbb gepesitett attelepites szarnyvezetek a vontathato szarnyvezetek (163. abra). Ez
gyakorlatilag megegyezik a hordozhato szarnyvezetekkel, csak a 164. abran lathato kerekes szerkezettel
egeszitik ki, ezaltal a teljes csrendszer hossziranyban uj ntzallasba vontathato es ebben a helyzetben a
Ivezetekre csatlakoztathato. A meretek teljes egeszeben a kezi attelepites (hordozhato) eszkzkhz
igazodnak. Rendszerint 87 mm atmerj, 6 m hosszu, gyorskapcsolasu aluminium cstagokbol allithatok ssze,
160240 m-es hosszusagban. A hazai gyakorlatban 24 vagy 36 meterenkent csatlakoznak a 130 mm-es
aluminium Ivezetekhez, keresztidomokkal es tolozarakkal.
163. bra - Grdl a) s vontatott b) gpestett tteleptsu ntz szrnyvezetk
Az esztet ntzs gpei
226
164. bra - Kerekes szerkezet vontathat ntz szrnyvezetk tteleptshez
A vontathato ntzberendezesek hasznalatat a nvenykultura magassaga altalaban nem korlatozza. Magas
kulturaban a szoroIejeket magasabb Ielszallocsvel kell szerelni, es a vontato traktor miatt indokolt lehet
mvelutak kialakitasa. A berendezeseket 5-nal meredekebb lejtn nem lehet hasznalni a lejtiranyu
Az esztet ntzs gpei
227
megcsuszasi veszely es az emiatti tresek kockazata miatt. A vontathato ntzberendezesek technologiai es
technikai tovabbIejlesztese a csevelhet ntzberendezesek letrehozasahoz vezetett el.
A grdl szarnyvezetekek a hordozhato szarnyvezetekek korszerbb valtozata, amelyeket rendszerint 130 mm
atmerj, merev acelcsvekbl vagy nagyobb Ialvastagsagu aluminiumcsvekbl allitjak ssze, 240400 m-es
hosszusagban, a tipustol es a tablaadottsagoktol Iggen. A szoroIejekkel ellatott szarnyvezetekeket kerekekkel
tamasztjak ala a csvek iranyara merleges allasban. Egyes megoldasoknal az ntzcs egyben a grdl
kerekek tengelye, mas megoldasoknal ,A alaku tartovazakat ikerkerek tamaszt ala. Tartovazas kivitelnel a
szarnyvezetek hossziranyban is vontathato. A Irontalisan grdithet szarnyvezetekeket beepitett motorok
grditik a kvetkez allasba.
A grdl szarnyvezetekek alacsony kulturak ntzesere alkalmasak (600950 mm). A mezgazdasagi ntzes
szeles kreben jol hasznalhato berendezesek, nem jelents az anyag- es energiaigenyk, valamint a
kezimunka-igeny szempontjabol is elIogadhatok. Hatranyuk, hogy a megntztt talajon az attelepites Iokozott
taposassal, kerekmegcsuszassal jar, valamint a mszaki meghibasodasokkal (cstres, csavarodas stb.) is
szamolni kell, ami hatraltatja a Iolyamatos ntzest. Nagyobb tavolsagra valo attelepleskor elkerlhetetlen a
gep szet- es ujboli sszeszerelese.
A csevelhet KPE tmls szarnyvezetekek a jarvazemel ntzberendezesek csoportjaba tartoznak, mert a
szoroIej Iolyamatos halado mozgas kzben adagolja ki a vizet. F eleme a 250450 m hosszu, alaktarto, kemeny
polietilen tml. Ez a tml szabja meg a szarnyvezetekkel bentzhet sav hosszat es reszben a szelesseget is.
A tml mkdes kzben dobra cseveldik Iel, es zembe allitas eltt a tmlt traktorral huzzak ki az
ntzend sav vegere. A 165. abran lathatok a Ibb szerkezeti reszek. Kerekkel (1) es allithato labbal (2)
alatamasztott alvazon (3) csapagyazzak a dobot (4). A berendezes vizcsatlakozo tmlje (5) egy megcsapolason
keresztl egy hidromotort (6) hajt meg, amely elvegzi a dob Iorgatasat. A motor es a hajtom kze
tengelykapcsolot, Iokozatvaltot es kls TLT (7) hajtasi lehetseget is kialakitanak. A jarvazemel szoroIej
(10) a KPE tml kls vegere szerelt keretes (8) allvanyon (9) helyezkedik el. Ez az allvany a 165. abran
behuzott allapotban, un. szallitasi helyzetben van.
Az esztet ntzs gpei
228
165. bra - A csvlhet ntz szrnyvezetk tteleptshez
A berendezeseken szamos automatikus elem talalhato. Ezek kzl a legIontosabb a szoroIej-vegkikapcsolo,
amely a sav teljes bentzese utan elzarja a viz utjat. Fontos a vizboritas behuzas iranyu egyenletessege miatt a
sebessegallandosito automatika, valamint a savok elejen es vegen megvalositando elntzest es utontzest
szabalyozo automatika.
A jarvazemel nagy hatosugaru szoroIej a kerteszeti kulturaknal megkivant esminseget helyes beallitasi
parameterek esten teljesiteni tudja. Ennek ellenere alkalmazhato az a megoldas, hogy egyetlen szoroIej helyett
ket, kisebb Iuvokaju szoroIej kerl a gepre. Ekkor az R/H viszony (lasd a 181. oldalon) megjavul, azonban a
bentztt savszelesseg rendszerint cskken.
A nagy hatosugaru szoroIej kedveztlen munkaminsegi es energetika jellemzinek kikszblesere Iejldtek
ki az un. jarvazemel konzolok. A 166. abran lathato szerkezet egy kerekes (1) vonorudas vazra (2, 4) szerelt
csrendszer (6), amelyet sodronyktelek (7) tartanak. A konzol a csevelhet ntz szarnyvezetek
szoroIejkocsija helyere szerelhet. A viz a KPE tmlbl a Ielszallocsvn (3, 5) at kerl a konzolszarnyakat
alkoto csvekbe. Ezeken helyezik el a porlaszto (8) szoroIejeket vagy mas tipusu vizadagolo elemeket. A konzol
hasznalata a csevelhet ntzgep terletkapacitasat altalaban cskkenti es az attelepitessel jaro
munkaszksegletet nveli, azt krlmenyesebbe teszi.
Az esztet ntzs gpei
229
166. bra - 1rvazemel konzol csvlhet ntzgpre
A grdl technologiai rendszer, gepesitett attelepites ntz szarnyvezetekek tovabbIejlesztese soran
alakultak ki a tbbtamaszu ntzberendezesek. Kls megjelenesi Iormajukat a statikai szerkezet hatarozza
meg. A tipustol Iggen 3555 m hosszu, terbeli racsos szerkezetet kerekparral ellatott tartok (tornyok)
tamasztjak ala, es ilyen egysegek sorozatabol epl Iel az 5001200 m ntzesi munkaszelesseg ntzgep. Az
egyes tagok terbeli csuklos szerkezettel kapcsolodnak, amivel kvetni tudjak a domborzatot es a jellegzetes
mozgasmod miatti alakvaltozasokat. A racsszerkezet egyik eleme a vizszallito cs, amely a raszerelt vizkijuttato
elemekkel alkotja a vizszetoszto rendszert. A statikai rendszert hordozo kerekes tamaszok ntzes kzben
Iolyamatosan haladnak a szarnyvezetekre merleges iranyban, igy jarvazemel ntzes valosul meg. A grdl
szarnyvezetekekkel ellentetben az eratviteli szerkezetnek a vizzel telt csrendszert kell mozgatniuk. A
kerekeknek altalaban masik Iunkciojuk is van, amely szerint 90-kal kiIorditott helyzetben lehetve teszik a
teljes szarnyvezetek hossziranyu atvontatasat.
A tbbtamaszu ntz szarnyvezetekek mozgasat minden tagon megtalalhato hajtomves elektromotor teszi
lehetve. Ebbl a szempontbol lenyeges megklnbztetni a kzponti es a kls (szels) ntztag
jaroszerkezetet. A kzbens tagok mindig annyit mozognak, hogy helyzetk a ket megklnbztetett tag kztti
egyeneshez igazodjon. A mozgas valojaban szakaszos, az atlagos sebesseget tagonkent az allasi es a tenyleges
grdlesi id aranya szabja meg.
A mozgasmod, az egyes tagok mozgaspalyai alapjan megklnbztethetnk krbenjaro es egyenesen mozgo
berendezeseket.
A krbenjaro ntz szarnyvezetekeknel (center pivot) a kzponti ntztagot egy lealapozott toronyhoz
rgzitik, amely krl elIordulhat a tbbi, sugariranyban elhelyezked tag. A kls tag egy beallitott kerleti
sebesseggel mozog, a kzbens tagoknal a kzponti toronytol valo tavolsaguknak megIelel kerleti
atlagsebesseget allit be az automatika, es igy teljesl az egyenesben maradas kvetelmenye. A kzponti torony
Az esztet ntzs gpei
230
mint rgzitett pont leegyszersiti a viztaplalast, hiszen vagy Ielszin alatti halozatra, vagy kln szivattyuval
kutra vagy mas Ielszini vizIorrasra a csatlakozas mszakilag knnyen megoldhato.
A tbbtamaszu ntz szarnyvezetekek nagyon valtozatos vizszetoszto elemeken keresztl juttathatjak ki a vizet
a talajra. Mindegyiknek van valamilyen elnys tulajdonsaga, amelyet a szelerzekenyseg cskkentesenel, a
talajIelszin tocsasodasi jelensegeinel vagy a lombozat klnleges nedvesitesenel vehetnk Iigyelembe.
Leggyakrabban tkzlapos szoroIejeket alkalmaznak. Gyakran elIordul, hogy a teljes szoroIej
nyomasszabalyzo elem kzbeiktatasaval kerl a berendezesen kialakitott csonkra. A szoroIejek meretet
hidraulikai szamitasokkal hatarozzak meg, ezert azok nem cserelhetk Iel. Nem mindegy, hogy adott szoroIejet
a szarnyvezetek elejere vagy mas helyre csavarozzuk be.
Az egyenes mozgasu, tbbtamaszu ntz szarnyvezeteknel (pl. Linear) a vizbetaplalast nyitott csatornabol
vagy Ielszin alatti cshalozat hidransairol lehet megoldani. Ez utobbi esetben a vontatott taplalotml
hidrasonkenti athelyezese komoly attelepitesi nehezseget okoz, mig a csatornas viztaplalas eseteben a
Iolyamatos karbantartas bonyolitja az zemet. A csatorna mellett halado tagon az egyebkent szokasos
dizelmotor aramIejleszt gepkombinacio mellett el kell helyezni a szivattyut is. Akar tmls, akar csatornas a
berendezes vizellatasa, ismernk oldalbetaplalasu es kzeps betaplalasu berendezest, amelyek kivalasztasanal
es a beruhazasnal a helyi adottsagok alapjan kell dnteni.
Az egyenes mozgasu, tbbtamaszu berendezesek automatikaszerkezete a krbenjarokhoz kepest kiegeszl az
un. egyenesben tarto erzekel- es vezerlszerkezettel. Ennek Ieladata, hogy a berendezes a viztaplalo csatorna
vagy a hidrans soriranyaval pontosan parhuzamosan haladjon elre es hogy a szarnyvezetek alakjat jelkepez
egyenes pontosan merleges legyen erre az iranyra. Az erzekel tipustol Iggen lehet egy elre kihuzott
barazda, kiIeszitett sodronyktel, de a legigenyesebb megoldasnal alkalmazzak a talajIelszin ala helyezett
nagyIrekvencias jeleket kibocsato ,antennarendszert is.
2.7.3.1.1. ntz szrfejek
Az esztet ntzes vizszetosztasanak eleme a szoroIej. Feladata a Iolyadeksugar cseppekre bontasa es a
cseppek egyenletes szetteritese az ntzend Ielleten. A Iuvokan kiaramlo viz ballisztikus palyara kerl, es
kialakul a szkseges szorasi sugar, amelyen bell a sugarbontas miatt tbbe-kevesbe egyenletes vizboritas alakul
ki. A krmozgashoz szkseges ert a vizsugar altal kibillentett lengkar tkzese adja. Az egyszerbb
szoroIejek csak krkrs, a bonyolultabbak krszektoros zemre is alkalmasak. Az altalanos celu
mezgazdasagi ntzesre hasznalt szoroIejeken kivl ismertek a szennyviz vagy tragyale kijuttatasara alkalmas
szoroIejek, a Iagyvedelmi szoroIejek es a parkntzesre kialakitott, klnleges mkdtetes szoroIejek.
Fontos jellemzjk sajat Hqv jelleggrbejk, amelyet Iuvokacserevel lehet beIolyasolni. Az ntzes
egyenletessege azonban az atlagos csapadekintenzitas (i) es a szorastavolsag (R) jelleggrbetl (iR) Igg
legjobban. Ezt a parameterrendszert a szoroIej szerkezeti Ielepitese es reszben a meresek modszere hatarozza
meg.
Adott szoroIejeknel a haromszg, negyzet vagy teglalap szoroIejktesek meretei beIolyasoljak az ntzes
atlagos csapadekintenzitasat. Nyilvanvalo, hogy ha a szoroIejek egymashoz kzelebb vannak, akkor egy adott
terletegysegre tbb viz zudul, az ntzes hevessege nagyobb lesz, sulyos erozios kartetel Iorrasava valhat.
Egy szoroIej hatasterlete
F a * b
es az ntzes atlagos csapadekintenzitasa.
ntz szrfejek
231
ahol:
qv a szoroIej terIogatarama |m3/h|,
a es b a szomszedos szoroIejek tavolsaga a szarny- es Ivezeteken (ktesmeretek |m|,
I az atlagos csapadekintenzitas |mm/h|.
Az esszer ntzes szelerzekenysege a szorasi sugarak (R) szeliranytol Igg valtozasain keresztl ervenyesl.
A vizboritas egyenltlensegen tul csapadekintenzitas csucsok alakulhatnak ki olyan helyen, ahol a megrvidlt
sugaru kisebb talajIelszinre kerl a viz. Az zemeltetk kezeben a ktestavolsagok cskkentese az egyik
leghatekonyabb vedekezesi eszkz, amivel a szel zavaro hatasa ellen vedekezni lehet (11. tabla:at).
Atlagos
szelsebesseg
R-cskkentes
Ktesmeretek
negyzetes ktes haromszgktes
a b a b
03 0,90 1,25 R 1,30 R 1,60 R 1,35 R
37 0,85 1,20 R 1,20 R 1,50 R 1,30 R
710 0,80 1,10 R 1,20 R 1,40 R 1,20 R
10 Ielett 0,70 1,00 R 1,10 R 1,20 R 1,10 R
11. tblzat - Ajnlott ktsmretek a szlerssg fggvnyben
Nem szabad azonban Iigyelmen kivl hagyni, hogy a ktesmeret cskkentese a szoroIej hatasterletet cskkenti
es az atlagos intenzitast nveli (12. tabla:at).
Atlagos
szelsebesseg
Ktescskkenes

F-cskkenes i-nvekedes
03 8 16 16
37 14 28 28
410 20 40 40
10 Iltt 30 60 60
12. tblzat - A szlsebessg s az ntzs intenzitsa
ntz szrfejek
232
Lejts terletek esztet ntzesenel altalaban a retegvonal menti szarnyvezetek telepitese okoz legkisebb
vizboritasi egyenltlenseget. Kevesen gondolnak arra, hogy a lejtiranyt tekintve ,IelIele szinten
szorasisugar-cskkenes kvetkezik be. Miinel nagyobb a lejt szge, annal kisebb csapadekintenzitas engedhet
meg az elIolyas veszelye miatt. A gyakorlatban ezt a veszelyt azzal lehet megelzni, hogy a lejts terleten csak
kisebb vizadagot engednek meg, vallalva a gyakoribb ntzes tbbletIeladatat es kltseget.
Iranyado adatoknak el lehet Iogadni, hogy a klnbz Iizikai talajIelesegeken a megengedhet atlagos
intenzitas vizszintes, sik terepen az alabbi:
homok: 1925 mm/h,
valyogos homok: 1219 mm/h,
homokos valyog: 12 mm/h alatt,
valyog: 10 mm/h alatt,
agyag: 8 mm/h alatt.
A megengedett intenzitas mellet Iontos parameter a cseppmeret. A gyakorlatban ezt az R/H Iaktorral minsitik.
Egy 30 m sugaru szoroIejnel, ha a H ertek 30 bar ( 30 m), akkor az R/H Iaktor erteke 1. Kerteszeti kulturaknal
es keleszt ntzesnel arra kell trekedni, hogy az R/H Iaktor ne haladja meg az 1 erteket, ezert pl. a
20 mm Iuvokaatmerj szoroIejnel: 4,04,5 bar,
22 mm Iuvokaatmerj szoroIejnel: 4,24,7 bar,
24 mm Iuvokaatmerj szoroIejnel:4,55,0 bar,
26 mm Iuvokaatmerj szoroIejnel: 4,85,4 bar
nyomast kell a szoroIejnel biztositani.
A hagyomanyos, allva zemel ntzgepek vizboritasat az atlagos csapadekintenzitasuk alapjan hatarozzak
meg:
h i * T
ahol:
h a vizboritas |mm|,
I az atlagos csapadekintenzitas |mm/h|,
T az egy allasban szkseges ntzesi id |h|.
Jarvazemel szoroIejeknel es a konzoloknal az ntzes Iolyamata elter, igy a vizboritas:
ahol:
ntz szrfejek
233
qv a berendezes (szoroIej vagy konzol) vizhozama |m3/h|,
B a munkaszelesseg |m|,
J a jarvazemeles sebessege |m/h|.
Az atlagos csapadekintenzitas ertelmezese:
ahol:
T az egy talajpont Iltti tenyleges ntzes idtartamat jelenti, tehat pl. a konzol ,esIelhjenek athaladasi
idejet az els escsepp leesesetl az utolsoig,
v T a az a tavolsag, amelyet a gep az els es utolso csepp leesesi helye kztt megtesz.
Az intenzitas tehat nem Igg a haladasi sebessegtl.
A konzoloknal szobajv a ertekek:
kzepes hatosugaru szoroIejeknel: a 1520 m,
porlaszto szoroIejeknel: a 1015 m.
Meg kell jegyezni, hogy bar az atlagos intenzitas nem Igg a sebessegtl, de az atlagolas targyat kepez, allo
helyzetben merhet es mozgas kzben jelentkez pillanatnyi adagolasiintenzitas-Iggvenyek sebessegIggek.
A jarvazemel, nagy hatosugaru szoroIej atlagos csapadekintenzitasa ugyanugy hatarozhato meg, mintha allo
helyzetben zemelne.
ahol:
o a szoroIej beallitott szektorszge.
2.7.3.2. A mikrontzs
2.7.3.2.1. CsepegteteIemes mikrontzs
A mikrontzesben a csepegtet modszerek terjedtek el legjobban, ahol a szarnyvezetekbe beepitett vagy
beszurhato csepegtetelemek adjak ki a vizet. A szivarogtatocsvek ehhez kepest ugy Ioghatok Iel, mintha a
A mikrontzs
234
csepegetk nagyon srn helyezkednenek el.
A mikroszoroIejes ntzes hasonloan a szantoIldi hordozhato berendezesekhez a csepegtetve nedvesitett
talajIelszinhez kepest nagyobb atmerj terletet ntz be, es egyes esetekben az atIedesek intenzitast
szabalyozo, illetve egyenletesseget beIolyasolo hatasat is Iigyelembe kell venni.
A mikrontzes barmelyik technikai valtozatanak eredmenyes hasznalata ket krlmenytl Igg:
Minden egyes elem vizkibocsatasa legyen azonos, egymashoz viszonyitva egyenletes es lehetleg Iggetlen az
ntzrendszer nyomas- es hmerseklet-valtozasaitol.
Legyen biztosithato az elemek eltmdesmentes zemeltetese, es ez az allapot az elettartam soran se valtozzon
lenyegesen.
Azt a tulajdonsagot, hogy a mikrontz elemek altal kibocsatott terIogataram menynyire ingadozik a
nyomasvaltozasok miatt, nyomaserzekenysegnek nevezzk. Azt a tulajdonsagot, amely a gyartasi
egyntetseget jellemzi, gyartasi szorastenyeznek vagy meretszabatossagnak nevezzk.
A mikrontzes celjaira kiIejlesztett vizadagolo elemek, a csepegtetk es a klnbz vizsugaras vagy
porlasztoelemek terIogatarama altalaban alacsony ertek, ezert sikeresen alkalmazhatok rosszabb
vizgazdalkodasi krlmenyek kztt is. Igy agyagtalajokon, lejtkn kisebb az erozios veszely, az adagolas
intenzitasa alatta marad a talajok vizbeIogado kepessegenek. A hagyomanyos esztet ntzeseknel ez Iorditva
van: viszonylag rvid zemid utan a szoroIej tocsasodast okoz a talaj Ielleten, ami elIolyasokhoz vezet es
elzarja a levegt a gykerektl.
A csepegtetessel kiadagolt viz jellegzetes, hagyma Iormaju talajterIogatot nedvesit be. Azonos terIogataramnal
ennek a nedvesitett terIogatnak az atmerje valyogtalajon kb. ketszer, agyagtalajon kb. haromszor nagyobb,
mint ami a homoktalajon kepzdik.
Az egyes csepegtetelem-gyartmanyok nevleges terIogatarama is a talajtipusokhoz igazodik. Ennek
megIelelen a nehez agyagtalajokon, ahol a viz beszivargasi kepessege kicsi, 1,82,3 l a celszer orankenti
vizadagolas. Kzepes vizelnyelesi tulajdonsagu valyogtalajokon 3,74,5 l, laza homoktalajokon 7,59 l
orankenti vizadagolasu csepegtetelemeket kell valasztani.
Hasonlo tapasztalati szabalyt lehet adni a csepegtetk egymashoz viszonyitott tavolsagara. Az ajanlott
legnagyobb ktesmeretet a 13. tabla:at mutatja.
TerIogataram,
l/h
Talajtipus
knny
(homok)
kzepes
(valyog)
nehez (agyag)
1,82,3 30 45 60
3,74,5 45 60 75
13. tblzat - Csepegtettestek ajnlott ktsmretei (cm)
Ezt a szabalyt minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a nveny vagy nvenycsoport vizigenye
meghaladja egyetlen csepegtettest vizhozamat es szeretnenk, ha a talaj Ielszine alatt a nedvesitett talajtestek
CsepegteteIemes
mikrontzs
235
sszeerjenek.
Az ntztt kultura vizigenyet klnbz gyakorisagu ntzessel lehet kielegiteni. A vizadagolasok kztti
szneteket a talajok tipusatol Iggen kell meghatarozni. Knny (homok) talajokon, ahol a viztarto kepesseg
kicsi, gyakrabban kell viszonylag kis vizadaggal ntzni. Nehez (agyag) talajok tbb vizet kepesek tarolni, ezert
ott ritkabban es hosszabb idtartammal kell a szkseges vizet kiadagolni.
2.7.3.2.2. Esszer mikrontzs
Az esszer (porlasztasos) mikrontzesnel els lepesben a rendelkezesre allo viznyomas es a szkseges
vizhozam ismereteben lehet Iuvokameretet, az ntzes celjanak ismereteben pedig szoroIejszerkezetet
valasztani. A gyartok katalogusai jol elklnitik a lomb alatti, a Iagyvedelmi, a parasito, az altalanos
mezgazdasagi celu vagy mas kialakitasu szoroIejeket. Ellenrizni kell a teljesitmenytablazatokat, de nem art,
ha reIerenciakent elIogadott zemel- vagy minsithelyen erdekldnk az adott gyartmany tapasztalatairol.
A vizigeny-kielegites es a hidraulikai kvetelmenyek sszhangjanak megteremtese utan lehet dnteni a
klnbz kiegeszit eszkzk: a legtelenit-, a visszacsapo, es a szabalyzoszelepek, a vizmeres, tapoldatozas
es szres, valamint az automatizalas szintjenek megIelel egyeb elemek beepiteserl.
2.7.3.2.3. A mikrontz-hIzat kInIeges szereIvnyei
2.7.3.2.3.1. Szrk
A mikrontzesnel hasznalt vizadagolo elemek mindegyike szk nyilasokon keresztl bocsatja ki a vizet a
csvezetekbl. Nyilvanvalo, hogy a mechanikai szennyezdesek cshalozatba jutasat meg kell akadalyozni. A
vizszres egy abszolut szkseges mvelet, ennek hianyaban zemzavarok, kltseges javitasi igenyek merlnek
Iel. Mar a szerelesnel szrest kell tervezni vagy kzvetlenl a vizIorrashoz, vagy a szelepek zonajahoz, vagy
kzvetlenl a szoroIej-szarnyvezetekek, illetve a szoroIejek ele.
Az ntzvizben lebeg Iizikai szennyezdesek mellett a kemiai es a biologiai szenynyezdesek hatasa elleni
kzdelem meg tbb szakertelmet es Ielkeszltseget igenyel. A Iizikai szres ellenere a pango viz
csszakaszokban a szilardanyag-kicsapodasok es bakterium- vagy algatelepek letrejtte eltmdeshez vezet.
Az oldott sotartalom merese
Az oldott sotartalmat a mikrontzesi gyakorlat a konduktivitas ertekenek meresevel jellemzi es az oldat
elektromos vezetesi tulajdonsagaival hozza sszeIggesbe. Az ntzvizek 1 mS/cm elektromos konduktivitas-
(EC-)ertek alatt gyakorlatilag nem tekintendk sos vizeknek, ha az sszes sotartalom kisebb, mint 640 mg/l es
alkalmasak a legtbb nveny termesztesehez, gyakorlatilag barmilyen termesztesi krlmenyek kztt.
2.7.3.2.3.2. Az ntzvz kmiai kezeIse
Az ntzviz sotartalman bell a vas-, a mangan- es a kenvegyletek, a kalcium es a magneziumsok atalakulnak
es komoly eltmdesi veszelyt jelentenek. A kemiai vedekezesek celja, hogy a sokat oldatban tartsuk vagy a
mar kikristalyosodott anyagot ujra oldatta alakitsuk, vagy a mar kikristalyosodott, kicsapodott anyagot meg az
ntzberendezesbe kerlese eltt mechanikai eszkzkkel kiszrjk.
Az ntzviz sotartalmat nvelhetjk megIelelen megvalasztott tapanyagokkal vagy nvenyvedelmi
anyagokkal is, ha a viz alapminsege ezt lehetve teszi.
Az ntzviz kemiai kezelese ovatossagot, tapasztalatot, szakertelmet igenyl mvelet, Iennall a baleset vagy az
anyagi kartetel veszelye, ezert a karbantartasokhoz, kezelesekhez celszer szaktanacsadok kzremkdeset
kerni.
A klorozas megakadalyozza a biologiai eredet eltmdeseket, oxidalja es kiszrhetve teszi a vas- es
Esszer mikrontzs
236
manganvegyleteket. A helyes kezelesekhez szkseges klormennyiseget vizmintakon kell kikiserletezni.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a klor esetleg reakcioba lep a tapoldatokkal es hogy az ntzrendszer
esetleges egyenltlen vizadagolasa miatt az egyes nvenyek karosodnak, a kicsapatott anyagok vagy korrozios
termekek maguk is eltmdest okoznak.
A savazassal megelzhet az oldott anyagok kicsapodasa, oldhatok a mar kicsapodott anyagok es nvelhet a
Ientiekben ismertetett klorozas hatekonysaga. Erre a celra sosav-, kensav- es IoszIorsavoldatok hasznalhatok. A
helyes kezelesekhez hasznalt mennyisegeket itt is vizmintakon kell kiprobalni. Ennek eredmenye alapjan lehet
dnteni, hogy milyen idtartammal, milyen gyakran es milyen koncentracioval vegezzk a kezelest.
2.7.3.2.4. TpoIdatos s vegyszer-adagoIsos ntzs
Az ntzeses nvenytermesztesben az utobbi 30 ev alatt uj technologia Iejldtt ki. Ez a chemigacio, amely
gyjtIogalom a vegyi anyagok ntzessel egyttes kijuttatasanak tbb modozatat Ioglalja magaban.
Vilagszerte elIogadtak a szakemberek a chemigation elnevezest erre a kapcsolt mveletre. Ezen bell a vegyi
anyagok Iajtaja szerint kialakult a fertigation, herbigation, insectigation, fungigation, nematigation Iogalma. A
growth regulatorok, a biocontrol agensek, a desiccants, defoliants, bacteria, smogacids anyagok kijuttatasara
meg nincs ilyen kiIejezes, de maga a technologia letezik.
A tapoldatozo es vegyszer-adagolasos technologia elemei kzl a vegyszer-beIecskendez szivattyut, a
vegyszertartalyt, a visszaIolyasokat gatlo szelepeket, a szrket es a merrendszert, illetve az aramlasi
viszonyokat allandosito, tovabba a mkdest esetleg programozhato modon ki-be kapcsolo automatikakat kell
megemliteni.
A mszaki megoldasok kzl az ataramoltato rendszer oldotartalyok a legels (kezi attelepites)
esztetberendezesek tartozekai kztt is szerepeltek. A nyomas alatti tartalyok annyiban klnbznek az
elztl, hogy a tartalyokban az oldat egy gumitartalyban helyezkedik el. A vizteret az ntzviz nyomasa ala
helyezve kipreseli a gumitartalybol az oldatot a Ivezetekbe.
A Venturi-csves tapoldat-adagolok legIbb elnye az egyszerseg es az, hogy nem tartalmaznak mozgo
elemeket. A trzsoldat egy nyitott manyag tartalybol kerl az injektorhoz. Ha a rendszerben a
nyomasviszonyok, a trzsoldat srsege es a krnyezet hmerseklete stabil, akkor a kintzend tapoldat
higitasi aranya egy allando ertekre all be. Ilyen szerkezeti kivitel lathato a 167. abran.
TpoIdatos s
vegyszer-adagoIsos ntzs
237
167. bra - Venturi-csves vegyszeradagol
A terIogati adagolasu szivattyuk a tapoldatozasban altalaban sikeresebben hasznalhatok, mint a Venturi-csvek.
A nyomas nelkli tarolotartalybol az ntz vizaramba a viz nyomasi energiajaval, elektromos energiaval vagy
bels eges motorral mkdtetett szivattyu Iecskendezi be a trzsoldatot. Az ntzviz nyomasa mkdteti a
168. abran lathato, TMB membranos rendszer tapoldatszivattyut. Mas rendszer, de szinten terIogati
adagolasu rendszer lathato a 169. abran. A terIogati adagolas legnagyobb elnye abban van, hogy a Iaram
nyomasingadozasaitol Iggetlenl a rendszer trekszik a beallitott keveresi arany tartasara.
TpoIdatos s
vegyszer-adagoIsos ntzs
238
168. bra - TMB tpoldat-adagol szivatty
TpoIdatos s
vegyszer-adagoIsos ntzs
239
169. bra - Rotcis mukdtetsu tpoldatszivatty
TpoIdatos s
vegyszer-adagoIsos ntzs
240
A tapoldatszivattyuk rendszerbe epitese trtenhet Iaramkrbe es mellekaramkrbe, valamint klnleges
keveresi Ieladatok indokolhatjak a soros es parhuzamos kapcsolast. Ezeket a rendszereket a 170. abra
szemlelteti. Tipikusan akkor alkalmazzak, ha el akarjuk kerlni a IoszIortartalmu es kalciumtartalmu
trzsoldatok kztt varhato reakciot. Ebben az esetben ketIele trzsoldatot kell kesziteni, amelyekbl vagy ket
tapoldatozo-szivattyu segitsegevel, vagy egymas utan, szakaszosan injektaljuk az ntzvizbe az anyagokat.
Szakszeren jo megoldas, ha az egyik tapoldattartalyba a pozitiv tltes kationos szereket (Ca, K, Mg), a
masikba az aninokat (NO3, SO4, H2PO4) helyezzk el, a vizaramba kerlve a nagy higitasi arany miatt igy
nincs kicsapodasi veszely.
170. bra - Tpoldatoz-szivattyk rendszerbe ptse
A szantoIldi tapoldatozasra a 171. abran lathato AMIAD keszleket hasznaljak jelenleg a leggyakrabban.
Linear berendezeseknel a vontatott trzsoldattartaly teszi lehetve a Iolyamatos zemeltetest.
TpoIdatos s
vegyszer-adagoIsos ntzs
241
171. bra - Tpoldatoz rendszer liner berendezsekhez
Az intenziv ntzes egyik legkiIinomultabb szintjet a talaj nelkli kulturak termesztestechnologiajanal
valositottak meg. A tapoldat a szallito ntzcsbl kapillaris csvn vagy mas modon, de minden nvenyhez
kln kialakitott csepegtettsken keresztl jut.
A vizszallito szarnyvezetekben a tapoldatot kln kevergepek allitjak el. A 172. abran az A es B
trzsoldatok, valamint a pH beallitasat a C tartalybol adagolt sav biztositja. Klns gondot kell Iorditani a kesz
tapoldat pH- es EC-ertekenek szinten tartasara es az zembiztonsagot Iokozo gepeszeti egysegek mkdtetesere.
Ezt ntzesvezerl automatak biztositjak. Az abran a MICRO keverberendezesbl az ntzesvezerl automata
altal nyithato magnesszelepeken (16) kerl a tapoldat az eppen ntzend terletre. A keverbe szrn es
vizoran keresztl kerl a nyers viz. A tapoldatozo esetleges zemzavaranal az I. szelep zarasa es a II. szelep
nyitasa eseten az ntzend szekciok tiszta vizzel ntzhetk.
TpoIdatos s
vegyszer-adagoIsos ntzs
242
172. bra - Tpoldatos mikrontz rendszer kzponti vezrlvel (KI Szarvas)
A legkorszerbb valtozatoknal a Iel nem hasznalt tapoldatot szres utan ujrahasznositjak.
A tapoldatos es vegyszer-adagolasos ntzesi technologia preciz eljarast, nagy gondossagot es odaIigyelest
igenyl mvelet. Csak megbizhato, magas gyartasi szinvonalu eszkzket szabad hasznalni, mert egyebkent a
nagyertek kultura vagy a krnyezet kartetelenek kockazata megnvekszik.
2.7.3.3. ntzs s tpanyag-utnptIs a nvnyhzakban
Zart terben valo termesztes eseten az ntzesnek a termeszetes csapadek hianya miatt Iokozott jelentsege
van. A szokasos ntzesi eljarasokat harom csoportba sorolhatjuk. Eszerint
Ielleti (esztet),
csepegtet es
arasztasos ntzest klnbztethetnk meg.
Az ntzviz biztositasara, szresere, a halozat kiepitesere vonatkozo ismeretek a korabbi Iejezetekben
megtalalhatok.
Felleti ntzesnek tekinthet a kezitmls locsolas. Egyenletesebb, munkaer- es viztakarekosabb azonban a
tbb telepitett vizadagoloval egyidejleg vegzett ntzes. A termesztberendezesekben hasznalt vizadagolo
berendezesek annyiban ternek el a szabadIldi esztet ntzes szoroitol, amennyiben itt a szkseges szorasi
sugar es Iellet kisebb, igy mozgo alkatreszt nem tartalmazo, prgettestes vagy tkzelemes vizadagolokat
alkalmazhatok (173. abra). Ezek egy resze teljes krben (a, c, e), masok szektorban (b, d, f) szornak, igy
ntzs s
tpanyag-utnptIs a
243
segitsegkkel a negyszg alaku termesztIelletek is takarekosan es egyenletesen ntzhetk.
173. bra - Perrot gyrtmny nvnyhzi vzadagolk
A csepegtet ntzes rendkivl kedvez tulajdonsagai: az energia- es viztakarekossag, amely a Ielhasznalas
helyere koncentralt Iolyamatos, kismennyiseg es -nyomasu vizkiadagolasbol adodik, tovabba a nvenyek
kedvez vizhasznositasa, a talajerozio elmaradasa a nvenyhazakban is megmutatkozik, ezert a szabadIldi
termesztes mellett itt is elterjedtek. Az ntzes iranyulhat kzvetlenl a tenyeszedenyekre, ilyenkor minden
egyes nvenyhez egy-egy cseppkepz elem tartozik. Iranyulhat egy kzvetit kzegre is, ebbe a krbe tartoznak
azok az ntzesi megoldasok, amelyeknel a csepegtetelemek homokagyat vagy nedvszivo anyagbol keszitett
paplant tartanak nedvesen. A tenyeszedenyeket ezekre helyezve jutnak a nvenyek vizhez. Ez a megoldas
eszkztakarekosabb es az ntzes is egyenletesebb, mivel egy-egy nagyobb Ielleten lev nvenyek kzs
vizadagolo egysegrl vannak ellatva vizzel.
A csepegtet ntzes vizadagolo elemeiben az ntzhalozat nyomasanak kzel nullara kell cskkennie. A
legkrinel igen kicsivel nagyobb nyomason kilep vizmennyiseget a Ielleti Ieszltseg egy darabig visszatartja,
majd a kialakulo csepp Ielletenek es sulyanak nvekedesevel a nyomas elleneben alulmarad es a csepp levalik.
Ennek a kenyes egyensulynak a Ienntartasa indokolja a kijuttatando viz tisztasagara vonatkozo szigoru
kvetelmenyeket.
Az ntzhalozat nyomasanak Ielemesztese leggyakrabban szk keresztmetszet csszakasszal, kis kilep
keresztmetszet nyilasokkal vagy porozus anyag kzbeiktatasaval trtenik.
Az arasztasos ntzes (szokas ar-apaly ntzesnek is nevezni) szakaszos ntzesi mod: teljes nvenyhazi asztalt
vagy a nvenyek elhelyezesere szolgalo csatornakat idszakosan 12 cm magassagban vizzel vagy tapoldattal
arasztanak el. Megvalositasahoz a talaj nelkli termesztesnel bemutatottakhoz hasonlo eszkzkre van szkseg;
a leeresztett ntzvizet vagy tapoldatot itt is szrik es ujra Ielhasznaljak. Mas megoldasoknal az arasztas ugy
valosul meg, hogy a Ienti Ielleteket kis lejtessel epitik be, es azokon idszakonkent ataramoltatjak a vizet vagy
tapoldatot. Mindket esetben az arasztasi id ugy van meghatarozva, hogy a termesztkzeg kell mennyiseg
nedvesseget tudjon magaba szivni.
A Ienti harom ntzesi mod mindegyike a mikrontzes Iogalomkrebe tartozik. Az ilyen rendszerek, mint
lattuk, jol elkeszitett (tisztitott, szrt) vizet igenyelnek, jol szabalyozhatok es automatizalhatok. Fenti
jellemzik alkalmassa teszik mindharmat a tapanyag oldott Iormaban valo kijuttatasara is a korabban ismertetett
tapoldatozo-keszlekek zembeallitasaval.
2.8. A szabad fIdn termesztett zIdsgfIk
A szabad fIdn termesztett
zIdsgfIk betakartsnak
244
betakartsnak gpei
A kezi betakaritas Iolyamatat elemezve harom mvelet klnithet el: a szedes, ideertve a termeny leszakitasat,
letreset vagy talajbol kihuzasat, a szedett termeny gyjtese (peldaul vdrbe, rekeszbe rakasa es sorkzi
szallitasa), valamint a kihordas (a vdr, rekesz stb. sorbol gyjthelyre juttatasa). Aszerint, hogy e harom
mvelet milyen mertekben gepesitett, beszelhetnk segedeszkzs, segedgepes es teljesen gepesitett
betakaritasrol.
Kezzel altalaban a Iriss Iogyasztasra szant termenyt szedik, mert a geppel szedett zldseg minsege
alacsonyabb. A geppel betakaritott termenyt a ht- es konzervipar dolgozza Iel.
2.8.1.
2.8.1.1. A segdeszkzs betakarts
A segedeszkzs betakaritas soran mindharom mveletet kezzel vegzik, jellemzje a gyjteszkzk
hasznalata.
Az anyagmozgatasra is kiterjed tipizalas kvetkezteben a gyjteszkzk is szabvanyos meretekben keszlnek.
A legkisebb egyseg sokszorozasaval egysegrakatok kepezhetk. A rakatok szabvanyos raklapon gyjthetk,
amelyek merete szabvany szerint 80120 cm. A Iriss Iogyasztasra szant termeket celszer olyan gyjteszkzbe
szedni, amelyben piacra is juttathato. Az elter meret zldsegek elter magassagu rekeszekbe gyjthetk. Az
eszkzk egyszer hasznalatosak vagy ujrahasznosithatok. Utobbi celra ma mar szinte kizarolag manyagbol
keszlnek.
2.8.1.2. A segdgpes betakarts
A segedgepes betakaritast a kezi szedes, a gepi gyjtes es kihordas jellemzi. Gepei az un. szedest knnyit
berendezesek.
Vontatott vagy magajaro szerkezetek (174. abra). Feladatuk a kezzel leszedett termeny gyjtese es szallitasa. A
gyjtes a berendezes konzoljan elhelyezett gyjteszkzkbe (pl. rekeszekbe), szallitoelemekbe (pl. serleges
lanc serlegebe) vagy szallitoszalagra trtenhet. A szedest vegz munkasok a tbb nvenysort athidalo konzol
mgtt haladnak, ritkabban lnek vagy Iekszenek es vegzik a szedest. A berendezes resze az res es/vagy teli
gyjteszkzk tarolasara szolgalo platIorm vagy az mlesztve szedett anyag Iogadasara kialakitott tartaly. A
Iriss termeny minsegenek megrzese erdekeben a munkat ugy celszer szervezni, hogy a megtlttt
gyjteszkzk azonnal piacra juttathatok legyenek. Ehhez a platIormon tisztitast, osztalyozast es csomagolast
vegeznek. Egyes berendezesek ht-szallito jarmve alakithatok at.
2.8.1.
245
174. bra - Szedst knnyt berendezs
2.8.1.3. A teIjesen gpestett zIdsgbetakarts
A zldsegIajok sokIelesegebl adodoan szinte Iajonkent mas es mas betakaritogepre van szkseg.
A legtbb zldsegnveny teljesen gepesitett betakaritasa a 70-es evek vegere megoldodott. A kialakult eljarasok
tarolo rendszerek, vagyis a nvenyzet elpusztitasaval jarnak. Altalaban elmondhato, hogy a geppel betakaritott
termeny a kezzel szedetthez viszonyitva
alacsonyabb minseg, mert serlt egyedeket is tartalmaz es mert inhomogen,
kisebb mennyiseg a betakaritasi vesztesegek, valamint a tarolo betakaritas okozta termeskieses miatt.
Evtizedek ota Iolynak kutatasok a szelektiv szedes gepi megvalositasara. Mara vilagosan latszik, hogy erre csak
a korszer szamitastechnika es elektronika alkalmazasaval van mod. Legnagyobb nehezseget a szedend
egyedek azonositasa es szedesi erettsegk megallapitasa jelenti.
2.8.2. A szabad fIdn termesztett paradicsom gpi
betakartsa
A bogyok serlekenysege miatt a Iriss Iogyasztasra szant paradicsom betakaritasa napjainkban is kezzel
trtenik.
A teIjesen gpestett
zIdsgbetakarts
246
A konzerv- es htipar szamara termesztett paradicsom gepi betakaritasa az 1950-es evtized vegere oldodott
meg. Az Egyeslt Allamokbeli CaliIornia Egyetem munkatarsai a burgonyabetakarito gep mkdesi elvebl
kiindulva hoztak letre az els gepet, az U. C. Blackweldert. A legtbb azota Iejlesztett es gyartott geptipus azzal
azonos elven mkdik, vagyis a vontatott vagy magajaro paradicsomkombajn Iolyamatosan
elvagja a bokrok szarait a talajIelszin alatt,
Ielhordo rostaszalag segitsegevel a kivagott bokrokat es a Ildre pergett bogyokat a talajreteggel egytt a gepen
kialakitott razoszerkezet Iele tovabbitja, mikzben a Ildtmeg visszahullik a tarlora,
a razoszerkezet a bogyokat levalasztja a bokrokrol, majd ez utobbiakat a tarlora szorja,
tisztitoszerkezetek segitsegevel a bogyotmeget megszabaditja a knny szenynyezktl,
megtrtenik a szin szerinti valogatas vagy selejtezes,
a bogyokat szallito jarmre tovabbitja.
2.8.2.1. A gpi betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
Az els betakaritogep Iejlesztesevel egyidejleg megindult a Iajtaszelekcio is. A gep mkdesmodjabol adodoan
az uj Iajtak bogyoinak a korabbiaknal lenyegesen szilardabbaknak kellett lennik. A tarolo betakaritasi mod
Ielvetette az egyszerre eres szksegesseget. Fontos szempont a bokrok determinalt nvekedese es dus
lombozata. Elbbi azert, hogy a hosszu szarak ne okozzanak zemzavart a Iorgo elemek zemeben es egyszerre
tbb termes legyen eretten betakarithato, az utobbi, hogy csillapitsa a bogyok tkzeset a gepszerkezetekkel.
A gepi betakaritasu allomanyt sik vagy agyasos mvelesmodban termesztik. Hazankban mindket esetben 1,6
m-es kereknyomtav a szokasos, a palantazott vagy helyrevetett nvenysorok a kereknyomtav kzepvonalara
szimmetrikusan, egymastol 35 cm-re helyezkednek el. Ezzel elerhet, hogy a terebelyes, elIekv bokrok sem
nyulnak be a mvelut savjaba. A szokasos ttavolsag 2035 cm.
A betakaritas munkaminsege es vesztesegei szempontjabol nagy jelentsseggel bir az agyasIelszin
egyenletessege, porhanyossaga, gyommentessege. Kedvez agyasIelszin eseten keves az elhagyasbol szarmazo
veszteseg, a rgIelhordas, kismertek a szennyezettseg. E tenyezk nvelik a gep bogyotmegaramat (az
idegyseg alatt athalado bogyotmeget). A vagoszerkezet kevesbe melyen jarathato a talajban, ami az
energiaIelhasznalas cskkenesenek iranyaba hat.
2.8.2.2. A paradicsombetakart gpek fbb szerkezeti rszei
Az ismert gepek tbbsege a bokrok kivagasat, levalasztoszerkezethez juttatasat, razasat, a bogyok kzl a
szennyezk eltavolitasat, a zld es sarga bogyok selejtezeset, a piros bogyok szallito jarmbe juttatasat vegzik,
kisebb-nagyobb mertekben elter mszaki megoldasok reven. Az alabbiakban a Iunkciok egymas utani
sorrendjeben targyaljuk a leggyakoribb szerkezeti kialakitasokat.
2.8.2.2.1. Vg-tereI szerkezetek
Feladatuk a bokrok kivagasa a talajIelszin alatt es a kihasitott talajreteggel egytt valo tovabbitasuk a Ielhordo
rostaszalagra.
Az els kombajnon meg a gepvazhoz mereven rgzitett, un. passziv vagopengeket hasznaltak. Ezek a haladasi
irannyal tompa szget bezaro kesek a talajIelszin alatt nehany cm-en haladva metszik el a bokrok szarait. Az
ilyen vagoszerkezet csak rendkivl egyenletes, gyommentes talajIelszin eseten zemeltethet zavarmentesen.
Amennyiben ugyanis a Ielszini egyenetlenseg miatt a kesek a talajIelszin Ile kerlnek, a szarakat esetleg nem
elmetszik, hanem kidntik. A kidnttt es vonszolt bokor a kvetkez bokrot szinten kiturja, vegl a
vagoszerkezet eltmdik.
A gpi betakartsra
termesztett IIomny
247
A mai kombajnok vagoszerkezete aktiv, ami azt jelenti, hogy a gepvazhoz kepest Iorgo vagy alternalo mozgast
vegeznek. E mozgasuk reven ntisztulasra kepesek, igy az esetleg kiturt bokrok sem tmitik el a
vagoszerkezetet. A leggyakrabban alkalmazott vago-kiemel szerkezetek az alternalo kasza es a siktarcsapar.
Az alternalo kaszas vagoszerkezetek mozgopengei a gabonakombajnokehoz hasonloak. Kaszaujjsort azonban
nem talalunk, csak egeszen kis meret, a mozgopengek alatamasztasat szolgalo elezett ujjakat alkalmaznak. A
mozgo pengesor Ile bogyo- es szaremel villat helyeznek el, egyes geptipusoknal alternalo mozgasu kivitelben
(178. abra, 2).
A talajban jaro mozgopengeket a talaj kvarcszemcsei ersen koptatjak, ezert egy-egy betakaritasi szezonban a
pengesor 23-szori cserejere van szkseg. A kivagott bokrok biztonsagos tovabbitasara a haladasi sebesseggel
azonos kerleti sebesseg motollat szokas alkalmazni.
A siktarcsaparos vago-kiemel szerkezet mkd reszeit ket, lemezbl keszitett, elezett perem, 9001000 mm
atmerj, elrednttt, hajtott tarcsa, valamint a Ielettk elhelyezett hullamos terelszalagok alkotjak (175.
abra). A tarcsak sikja a vizszintessel 2025 Iokot zar be, ells, alacsonyabb helyzet reszk 58 cm-melyen a
talajban jar, es Iorgasuk, valamint a gep haladasa kvetkezteben elvagjak a nvenyek szarait. A vagas mellett
Ieladatuk a szallitas is: Iorgasiranyuk olyan, hogy a kimetszett talajreteget mindket oldalrol kzepre es hatra
tovabbitjak a kivagott bokrokkal es a talajra lepergett, erett bogyokkal egytt. A ket tarcsa atIedessel van
egymas mellett elhelyezve, igy minden, a talaj Ielszinen lev bokor es bogyo a hullamos terelszalagok
hatasanak is ksznheten a tarcsak utan elhelyezett Ielhordo rostaszalagra kerl. A hullamos terelszalagok
Ieladata a Iels tarcsaIelletek tisztitasa is. Az also Ielletek tisztitasara a gepvazhoz rgzitett kaparoeleket
helyeznek el. Ily modon a tarcsak meg nedves, saros talajban is biztonsagosan zemeltethetk.
175. bra - Sktrcsapros vgszerkezet
2.8.2.2.2. RostaszaIagok
RostaszaIagok
248
A szennyez anyagok minel hatekonyabb eltavolitasa erdekeben a gepen belli legtbb szallitas rostaszalaggal
trtenik. Palcas kivitelek, a palcak kztti szabad res altalaban 25 mm. A Ielhordo rostaszalagon a
vagoszerkezet altal kimetszett es kiemelt Ildtmeg tulnyomo hanyada visszahullik a tarlora. Mivel a Ielhordas
Ierde helyzet szalaggal trtenik, a bogyok es bokrok visszagrdleset meg kell akadalyozni. Egyik lehetseges
megoldas a palcakra szakaszonkent terellapatok rgzitese. Masik lehetseg Iels terellanc alkalmazasa. A
rostaszalag Iltt elhelyezett, azzal azonos sebesseggel halado lancbol Iogak nyulnak a bokrok kze,
megakadalyozva azok visszagrdleset. A szabad bogyok visszagrdleset maguk a bokrok akadalyozzak.
A rostaszalagot lanckerekekkel celszer hajtani, amelyek Iogai a palcak kze nyulnak. A nem hajtott tengelyen
gumibevonatu grgket helyeznek el. A rostalo hatast gyakran razocsillagokkal Iokozzak. A razocsillagok
lenyegeben ellipszis alaku lanckerekek. A Iogak a palcak kztti resbe illeszkednek, hajtasukat tehat a
rostaszalag biztositja. A Iorgo ellipszisgrgk valtakozva megemelik es elejtik a palcas szalagot, ezzel Iejve ki
razo hatast.
Jellegzetes rostaszalag-kialakitas lathato az 178. es az 179. abran. Tapasztalat szerint az optimalis
szalagsebesseg 22,5 m/s kztti.
2.8.2.2.3. Rzszerkezetek
A paradicsombogyok gepi razas utjan valo levalasztasara szamos megoldas szletett. Kzs jellemzjk, hogy
kialakitasuk reven csak a paradicsombokrok szaraival kerlnek erintkezesbe, a teljes bokrokat azokon keresztl
valtakozo iranyu mozgasra, gyorsulasra kenyszeritik. A bogyokra a szarak, hajtasok kzvetitesevel hat e
gyorsulas es bennk tehetetlensegi ert ebreszt. Mas szoval: mikzben a bokrok szarreszei kenyszeren egytt
gyorsulnak a razoszerkezettel, a bogyok tehetetlensegknel Iogva helyben maradnanak. Amennyiben a
bogyokban ebred tehetetlensegi er eleri az ugynevezett levalasztoer merteket (a leszakitashoz szkseges
ert), a bogyok leszakadnak. A razoszerkezetek ismetelt gyorsitasoknak teszik ki a bokrokat, ezzel Iokozva a
bogyok leszakadasanak biztonsagat.
Az ismert razoszerkezeteket leces, lancos es palcas-hengeres csoportokba sorolhatjuk.
A leces razoszerkezet kialakitasanak egyik lehetseges modozata a 176. abran lathato. A lecek Iels pereme
tarajos kialakitasu, ezzel biztositott a bokrok szallitasa.
Rzszerkezetek
249
176. bra - Lces rzszerkezet
Masik szokasos elrendezes szerint a lecek mindket vege lepcss tengelyhez kapcsolodik, ebben az esetben
minden pontjuk krpalyan mozog. A lecekkel egytt mozgo bokrokra Iorgo mozgasuk miatt centriIugalis
er is hat. A bogyokban ebred tehetetlensegi er a centriIugalis erbl es a sulyerbl szamithato. Ez utobbi
hol hozzaadodik a centriIugalis erhz, hol cskkenti annak hatasat. A bogyokra hato maximalis tehetetlensegi
er eseten a bogyo leszakitasahoz szkseges tengelyIordulatszam a levalasztoer ismereteben egyszeren
meghatarozhato:
ahol:
Flev a bogyok atlagos levalasztoereje,
mb a bogyok atlagos tmege,
r a lepcss tengely Iorgattyus sugara.
A PBT tipusu betakaritogep adataival az elmeletileg szkseges tengelyIordulatszam Flev 5 N, mb 0,1 kg es r
0,05 m mellett n 270 1/min-re adodik, ami jol kzeliti a Ienti gep lepcss tengelyeinek 258 1/min-es
Iordulatszamat. Az 5 N-os levalasztoer erett bogyokra vonatkozik, a kevesbe erettek az ismetelt gyorsitasok
hatasara szakadnak le.
A lancos razoszerkezetek lenyegeben olyan palcas rostaszalagnak tekinthetk, amelyeknel a palcak kztti
Rzszerkezetek
250
tavolsag elegenden nagy ahhoz, hogy a bogyok athulljanak. A bogyok leszakadasat az ilyen razoszerkezetek
egyik tipusanal a rostaIelletek leng mozgasa okozza. E mozgast a rostaszalag gyors egymas utani
megIeszitesevel es ellazitasaval erik el. Ennel a razoszerkezet-tipusnal is csak a bokrok szarresze erintkezik a
palcakkal, a bogyok a palcak kztti resekben csngenek. A szarakban ebresztett gyorsulas a Ieszites-lazitas
sebessegetl Igg. Ha a lancIeszitest krhagyo tarcsa segitsegevel oldjak meg, tengelyenek szkseges
Iordulatszama az elbbi sszeIggessel szamithato. Ekkor r a krhagyas merteket jelenti.
Masik lancos razoszerkezet-tipusnal a lanc szakaszos halado mozgast vegez, vagyis minden ujraindulasnal
gyorsitja a bokrokat es rajtuk keresztl a bogyokat. Az 179. abran ilyen razoszerkezet lathato (9).
A palcas-hengeres razoszerkezet egy vagy tbb tskes hengerbl es a szarak visszatartasara szolgalo
rostaIelletbl all. A tskek 4050 cm hosszu acel- vagy vegszal ersites mgyanta palcak. A bokrok ismetelt
gyorsitasat a szerkezet tengely krli alternalo mozgasa reven erik el. Az anyagaram Ienntartasa erdekeben
ugyanakkor a szerkezet egyiranyu Iorgo mozgast is vegez. Ilyen razoszerkezet lathato a 178. abran (8).
2.8.2.2.4. Tiszttszerkezetek
E gepreszek Ieladata a bogyokkal azonos vagy nagyobb meret rgk, szar- es levelreszek eltavolitasa. A rgk
es paradicsombogyok gepi szetvalasztasara Ierden elhelyezett szalagok (lasd a 179. abran) vagy elektronikus
rgkivalasztok jhetnek szamitasba (177. abra). Elbbiek mkdese a rgk es bogyok elter grdlekenysegen
alapszik, utobbiake azok elter szinen. A IenyIorrassal megvilagitott bogyok vagy rgk szinktl Iggen
elter intenzitasu Ienyt vernek vissza. A szinerzekel ennek megIelelen hozza mkdesbe az elteritlapot es
ket Irakcioba tereli az anyagaramot.
A knny szennyezk, mint szar- es levelreszek eltavolitasara nyomo es szivo legaramu ventilatorok jhetnek
szoba. Mindket valtozat elhelyezesenel trekedni kell arra, hogy a levegaram a tisztitando tmegaramot ket
szallitoszerkezet kztti anyagatadas szabad rppalyajan erje, a palyara merleges iranybol. Ilyen helyzetben a
legrvidebb ugyanis a knny reszek utja az aramlo retegen keresztl. Szivo legaramu ventilator a 179. abran,
nyomo legaramu pedig a 178. abran lathato.
2.8.2.2.5. VIogat-seIejtez szerkezetek
A paradicsombetakaritas soran szin szerinti valogatas vagy selejtezes trtenik a betakaritogepen vagy stabil
telepen. Meg az egyszerre er Iajtak bogyoi is csak mintegy 80-ban pirosak, a tbbi bogyot a piaci
lehetsegektl Iggen vagy kln Irakcioba valogatjak, vagy selejtezik. Valogatasrol akkor beszelnk, ha a
szetvalogatott Irakciok mindegyiket gyjtik. Selejtezesnel a selejtezett Irakciot ertektelennek tekintik es
viszszaejtik a tarlora.
A betakaritogepen valo valogatas (selejtezes) trtenhet kezzel, ekkor a gepen valogatomunkasokat helyeznek el.
Gepi valogatas (selejtezes) elektronikus szin szerinti valogatoval valosithato meg (177. abra). Mkdesi elve
hasonlo a korabban emlitett elektronikus rgkivalasztoehoz. A legtbb betakaritogepen selejtezes trtenik: a
zld es sarga bogyokat visszajuttatjak a tarlora.
Tiszttszerkezetek
251
177. bra - Szn szerinti vlogatberendezs mukdsi vzlata
2.8.2.3. A paradicsombetakart gpek feIptse s mkdse
2.8.2.3.1. Betakarts s vIogats egy menetben
Az ismert betakaritogepek ket csoportba sorolhatok. Az elsbe azok tartoznak, amelyek egy munkamenetben
vegzik a bokorkivagast, Ielszedest, razast, tisztitast, valogatast vagy selejtezest, valamint gyjtkocsira rakast. A
rgk es serlt bogyok eltavolitasara valogatomunkast meg akkor is elhelyeznek a gepen, ha az elektronikus
szin szerinti valogatoval el van latva. A 178. es 179. abra ilyen, palcas-hengeres razoszerkezettel, illetve lancos
levalaszto szerkezettel rendelkez paradicsomkombajnok Ielepiteset mutatja.
A 178. abran GUARESI kombajn lathato. A kasza alternalo vago-kiemel szerkezete (1) altal kivagott bokrok
es a kihasitott talajszelet a szaremel (2) Ielett a Ielhordo rostaszalagra jut, ahol a Ild nagy resze visszahullik a
A paradicsombetakart gpek
feIptse s mkdse
252
tarlora. A bokrok visszagrdleset a terelanc (4) akadalyozza meg. A Ielhordo- (3) es es tovabbitoszalag (5)
kztti resen a rgk es a korabban lepergett bogyok a tisztito tarcsasor (6) Ielletere esnek. A tarcsak kztti
resbe a tulerett bogyok es a rgk egy resze beesik, mig az ep, egeszseges bogyok a tarcsasor Ielleten a
bogyoIelIogo szalagra (7) jutnak. A bokrok a tovabbitoszalagon at a szarvezet villasorra (9) kerlnek, ahol a
palcas-hengeres razoszerkezet (8) tskei lerazzak roluk a bogyokat. A bogyok a villa resein at a bogyoIelIogo
szalagra (7) esnek, a szalma pedig a kihordoszalagon (10) elhagyja a gepet. A bogyoIelIogo szalagrol a
bogyoaram a tovabbitoszalagra (11) jut, kzben a knny szennyezket a ventilator (12) kiIujja. A
bogyotovabbito az els selejtezszalagra (13) tovabbit, itt a podiumon (14) dolgozo selejtezmunkasok
eltavolitjak a rgket es serlt egyedeket. A bogyok innen a szin szerinti valogatoba (15) jutnak, amely csak a
piros bogyokat engedi tovabb, a sarga es zld szin termes a tarlora esik. A tovabbjutott, tbbsegkben piros
bogyok kzl a masodik selejtezszalagon (16) az eretlenek kezzel eltavolithatok. Vegl a piros bogyotmeg a
kihordo-kocsirako szalagra (17), majd a betakaritogep mellett halado szallito jarmre kerl.
178. bra - GUARESI paradicsomkombjn
A 179. abran lathato FMC paradicsombetakarito gep I szerkezeti elemei: alternalo kasza (1), Ielhordo
rostaszalag (2), terellanc (3), vagasmelyseg-hatarolo kerekek (4), res a Ielhordo rostaszalag es a
tovabbitoszalag kztt (5), tovabbitoszalag (6), keresztiranyu szalag (7), rgkivalaszto szalag (8), lancos
razoszerkezet (9), keresztiranyu szalag (10), tovabbitoszalag (11), az elektronikus szin szerinti valogatot taplalo
szalag (12), elektronikus szin szerinti valogato (13), a szin szerinti valogatotol szallito szalag (14), szivo
legaramu ventilator (15), motor (16), hidraulikus hajtas (17), kihordo-kocsirako szalag (18), arnyekolo ponyva
(19), selejtezallas (20).
Betakarts s vIogats egy
menetben
253
A gep mkdese lenyegeben megegyezik az elbb ismertetettevel. Elterest a rgkivalaszto Ierde szalag (8)
jelent. A rgk es bogyok szetvalasztasat azok grdlekenysegenek klnbsege alapjan vegzi el. A bogyok
ugyanis tbbsegkben legurulnak a sima szalagIelleten, a bogyok tbbsege pedig a nyil iranyaban halad, majd
a tarlora esik.
179. bra - FMC paradicsomkombjn
2.8.2.3.2. Betakarts s vIogats kIn
Ebben az esetben a betakaritogep csak a bokorkivagast, Ielszedest, razast, tisztitast, valamint gyjtkocsira
rakast vegzi, nincs szkseg tehat valogatomunkasra. Ennek megIelelen egy ilyen gep vago-kiemel
szerkezettel, Ielhordo rostaszalaggal, razoszerkezettel, ventilatorral, a razoszerkezet alatti bogyoIelIogo,
valamint kihordo-kocsirako szalaggal rendelkezik.
A betakaritogeprl lekerl anyag nagy szamban tartalmaz rgket. A szallitas vizzel tlttt kocsikban trtenik,
igy a rgk utkzben iszappa mallnak szet.
A selejtezes, tisztitas, valogatas, osztalyozas kln lepesben, az e celra szolgalo telepen trtenik (180. abra). A
vizben szallitott termeny Iogadasara kialakitott medence (1) vizet aramlasban tartjak, hogy a bogyok eljussanak
a lapatos Ielhordoszalagig (2). A medence Ieneken kialakitott Iuvokakon keresztl a vizbe aramoltatott leveg
segiti a bogyok tisztulasat. A Ielhordorol a bogyotmeg vizIggnys elmosoba kerl (3), majd kezi selejtezes
trtenik (4). Ujabb tisztitas keIes, vizIggnys mosas (5) utan a termeny elosztoszalagokon (6) keresztl
Betakarts s vIogats kIn
254
valogatoszalagra jut, ahol kezi szin szerinti valogatas trtenik (7). A piros bogyok vegl zuzo-magozoba
kerlnek (8). A pret tartalykocsiban szallitjak a Ieldolgozozembe (pl. konzervgyarba), a mellektermekek
zld bogyo (9), hej es mag takarmanykent hasznosithatok.
180. bra - Paradicsom-elfeldolgoz gpsor
A 180. abran bemutatott telep orankenti ateresztkepessege 1015 t bogyo.
Az osztott betakaritasi eljaras kedvezbb munkakrlmenyeket teremt a valogatomunkasok szamara, mint a
gyakran porban halado, razkodo betakaritogep. Hazankban ennek ellenere teljesen kiszorult ez a technologia a
gyakorlatbol. A korabbi magyar gyartmanyu kombajnokat elssorban olasz gyartmanyu, egymenetes
betakaritasra alkalmas gepek valtjak Iel napjainkban (lasd a 178. abrat).
A Ient leirtaktol lenyegesen elter bogyolevalasztasi elvet alkalmaz egy hazai szabadalom szerinti, ez idaig csak
kis sorozatban gyartott betakaritogep (181. abra). Ujdonsaga, hogy nem a kivagott bokrokrol razza le a
bogyokat, hanem a meg labon allo allomanyrol Iesli le a termest. A haladasi iranyra merleges tengely
Iesldobra (1) rugalmas manyag ujjak vannak rgzitve. Az ujjak merevsege ugy van megvalasztva, hogy a
leszakitashoz elegseges ert legyen kepes kiIejteni, a bogyokat azonban ne roncsolja.
Betakarts s vIogats kIn
255
181. bra - Paradicsombetakart gp fsl rendszeru bogylevlasztssal
A talajra hullott bogyokat es a mar atIeslt bokrokat hajtott negyszgtengely (2) emeli Iel es tovabbitja a Ierde
rostaszalagokra (3, 4). Az anyagaram ezekrl palcas rostaszalagra (5) kerl, amelyen a bogyok athullanak es a
keresztiranyu es kocsirako szalagok (6, 7) reven szallito jarmre kerlnek. A knny szennyezdeseket Iuvo
legaramu ventilator tavolitja el.
A gep munkaminsegi mutatoi nem ternek el lenyegesen a korabban ismertetett tipusoketol.
Harom, a Ientiekben ismertetett paradicsombetakarito gep Ibb mszaki adatait a 14. tabla:at tartalmazza.
Gyartmany GARESI magajaro PB20 vontatott
Fesl rendszer
vontatott
Munkaszelesseg 1,5 m 1,6 m 1,6 m
Sebessegtartomany 1,11,8 km/h 1,83,6 km/h 1,83,6 km/h
Terletteljesitmeny 0,30,5 ha/h 0,40,8 ha/h 0,40,8 ha/h
Tmegaram 1525 t/h 1015 t/h 1216 t/h
Kiszolgalo szemely 46 valogato 1 I traktoros 1 I traktoros
Beepitett motor
teljesitmenye
88 kW
Szerkezeti tmeg 8000 kg 1350 kg 2300 kg
14. tblzat - Paradicsombetakart gpek fbb muszaki adatai
2.8.2.4. A paradicsombetakart gpek munkaminsgi mutati
A szantoIldn termesztett paradicsomallomany Ibb jellemzi evrl evre, helyszinrl helyszinre igen nagy
eltereseket mutatnak. Az itt kzlt adatok tbb ev adatainak szelssegei, ezert csak tajekoztato jellegek:
erett, piros bogyo: 6080,
piros, beteg bogyo: 523,
rothadt bogyo: 313,
zld es sarga bogyo: 46,
bogyolomb arany: 412.
A betakaritott termesben:
A paradicsombetakart gpek
munkaminsgi mutati
256
a gep altal sertett bogyo: 02,
lombmaradvanyok: 00,03,
Ild es rg: 0,54.
Veszteseg a gep utan: 528.
2.8.3. A zIdbors gpi betakartsa
A Iriss Iogyasztasra szant zldborso szedese napjainkban is kezzel trtenik. Nem terjedt el olyan gep, amely
kizarolag a hvelyek szedesere lenne kepes.
A konzerv- es htipar szamara szabad Ildn termesztett zldborso gepi betakaritasa mar evtizedek ota
megoldott. A betakaritott termek kicsepelt szem, amely igen gyorsan veszit minsegebl, regedik. Bar a
legkorszerbb gepi betakaritasi technologia egy menetben vegzi el azt, amire regebben harom, kesbb ket
menetben volt csak lehetseg, mindharom kzs jellemzje, hogy
a lekaszalt vagy atIeslt borsobokrokat cseplszerkezetbe juttatja,
a cseplszerkezetben ismetelt tesek es drzsles hatasara a hvelyek Ielnyilnak, a szemek kiperegnek,
megtrtenik a szemek, a borsoszalma es a trek (sszetrt hvely-, szar- es levelmaradvanyok) szetvalasztasa.
2.8.3.1. A gpi betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
A gepi betakaritas tarolo jellegebl adodoan a valasztott Iajtak tulajdonsagai kzl elsdleges az egyszerreeres.
A borsoszemeket sorbavetik, azonos sortavolsagra, mvelut nelkl. A betakaritasi vesztesegek elIogadhato
erteken tartasa erdekeben Iontos a jol elmunkalt, egyenletes talajIelszin. A talajmelyedesekben talalhato
bokrokat ugyanis sem a kasza, sem a Ieslszerkezet nem eri el.
A szemek gyors regedese miatt gondos zemszervezesre van szkseg. Minsegket zsengesegk jellemzi,
merteke a IinometerIok (F) vagy tenderometerIok (T). A szemek 45 F-ig kivalo minsegek, 64 F Ielett mar
minsegen kivliek. Az allomany erese soran a szemminseg naponta 34 F-ot romlik, a kicsepelt szem
regedese meg gyorsabb, akar 1 F/ora is lehet. Htessel az regedes lelassul. Bar az eres elrehaladtaval a
hozam nvekszik, a kivant zsengeseg betartasa Iontosabb szempont, ez hatarozza meg a betakaritas idpontjat.
2.8.3.2. A hrom-, a kt- s az egymenetes gpi betakartsi
technoIgia
A legkorabban alkalmazott harommenetes zldborso-betakaritas els ket munkamenete azonos a
szalastakarmany-betakaritasnal alkalmazott rendrearatassal, illetve rendIelszedes-beszallitas mveletevel. A
harmadik menetben trtenik a beszallitott borsotmeg cseplese csepltelepen, stabil borsocsepl gepekkel. A
telepen gylik tehat a kicsepelt szem es a borsoszalma.
A ketmenetes technologia megvalositasanak Ieltetele a terepen is zemelni kepes cseplgep kiIejlesztese volt.
Az els menet tovabbra is a rendrearatas, a masodik a borsorend Ielszedese es cseplese mobil (vontatott vagy
magajaro) geppel. A kicsepelt szem a gep tartalyaban gylik, a szalma visszakerl a tarlora.
Az egymenetes technologia egyetlen gep zemelteteset jelenti. A betakaritogep, mas neven kombajn, tipustol
Iggen lekaszalja vagy atIesli a bokrokat, az igy keletkez zldtmeget azonnal Ielszedi es csepeli. A
kicsepelt szem itt is a gep tartalyaban gylik, a szalma visszakerl a tarlora.
2.8.3.3. A zIdbors-betakarts gpei
A zIdbors gpi betakartsa
257
2.8.3.3.1. A hrommenetes betakarts gpei
A borso rendrearatasara minden, a szalas takarmany betakaritasanal hasznalt celgep es kombajnadapter
alkalmazhato. A vesztesegek elkerlese erdekeben lenyeges a vagoasztal jo talajkvetese es rugos szaremel
ujjak alkalmazasa. Ez utobbiakat a kaszaujjakra rgzitik, hogy a borsohvelyeket a kasza ne vaghassa el. A
szokasos tarlomagassag 46 cm.
Az aratast kveten nehany ora mulva trtenik a rend Ielszedese szallito jarmbe. A szalas takarmany
betakaritasara kiIejlesztett rendIelszed-nrakodo potkocsik a borsobeatakaritasban is teret nyertek,
megjeleneskkel a korabban alkalmazott rendIelszed-kocsirarako gepek hasznalata teljesen visszaszorult.
A kocsira rakott zldtmeget csepltelepre szallitjak, es ott Iogado-adagolo garatba ritik. Ez utobbi tbb
kocsirol szarmazo zldtmeg atmeneti tarolasara es cseplgepbe adagolasara szolgal. A cseples jo minsegenek
elIeltetele az adagolas egyenletessege, vagyis az allando tmegaram, amelyet retegszabalyozo szerkezet
biztosit.
A cseples stabil borsocsepl gepen trtenik. A gep mkdesi vazlata a 182. abran lathato. A Iogado-adagolo
garattol (1) ujjas Ielhordo (2) szallitja a zldtmeget a kls es bels dob kze. A kls dob (5) acelhalo, kb. 1
negyzetcentimeteres nyilasokkal, a bels dob (4) verlapatokkal (3) ellatott, kupos veg henger. A dobok
azonos iranyban, de elter Iordulatszammal Iorognak. Mig a bels dob Iordulatszama 200 1/min, a klse 25
1/min. A bels dob Iordulatszama es a verlapatok egy reszenek alkotoirannyal bezart szge allithato. Ezekkel
az anyagaramlas sebessege beIolyasolhato. Az anyag hatraIele aramlasat alapveten a dobok vizszinteshez
kepest kb. 3 Iokos dnttt helyzete biztositja.
182. bra - Stabil borscspl gp
A zldtmeg a ket dob kztt vegigvandorol, mikzben megtrtenik a cseples. A borsohvelyek a verlapatok
teseinek hatasara nyilnak Iel, majd a dobIordulatok klnbsegebl adodo drzsl hatasra peregnek ki bellk
a szemek. A rostan athullott szemek es mas apro nvenyi reszek egy hosszu szalagra kerlnek (9), amely a
szallitott anyagot Ierde helyzet tisztitoszalagnak (7) adja at. A Ierde szalag IelIele szallit, es magaval viszi a
legrdlni nem kepes reszeket. A borsoszemek es kicsepeletlen hvelyek visszagrdlnek es a keresztben
elhelyezett szemszallito szalagra (10) jutnak. A dobok kzl kilep szalma meg tartalmaz nehany szazaleknyi
A hrommenetes betakarts
gpei
258
kicsepelt szemet. Ezek kinyeresere szolgal a szalmarazo szerkezet (6). A szalmabol kihullo szemek a hosszu
vagy a Ierde szalagra esnek. A kirazott szalmat tovabbi szalag (8) kazalba rakja. A hazankban korabban
elterjedten alkalmazott, NBC tipusu gep orankent 1,22,2 t szemet csepelt. Szokasos csepltelep-elrendezest
mutat a 183. abra. A Iogado-adagolo garatbol (1) a zldtmeg a cseplgepekbe (2) jut. A kicsepelt szemeket a
keresztiranyu gyjtszalag (3), valamint a Ierde Ielhordo (4) a rostas utotisztitoba (5), majd ujabb szalag
segitsegevel (6) a szemgyjt tartalyba juttatja (7). A cseplgepekbl kikerl szalma ugyancsak
szallitoszalagok segitsegevel (8, 10), szecskazva (9) kerl a gyjttartalyba (11) vagy szecskazas nelkl kazalba.
183. bra - Ngy csplgpes telep elrendezse
A cseplgepek okozta vesztesegek kicsepeletlensegbl, szemserlesbl es kirazatlansagbol szarmaznak.
Egyttes ertekk a Ienti gepnel 610 kztti mertekre varhato. A bels dob Iordulatszamanak nvelese
cskkenti ugyan a kicsepeletlenseget, de nveli a serlt szemek hanyadat. A Iorgasbol szarmazo tkzesi
energianak tehat elegendnek kell lennie a hvelyek Ielnyitasahoz, de nem erhetik el a szem treset okozo
erteket. A megengedhet verlapat-sebesseg jo kzelitessel az alabbi sszeIggessel szamithato:
ahol:
A hrommenetes betakarts
gpei
259
Ws:em a szemek atlagos tresi energiaja,
ms:em atlagos szemtmeg,
vker a verlapat kerleti sebessege,
Whv. a hvelyek atlagos tresi energiaja,
mhv. atlagos hvelytmeg.
2.8.3.3.2. A ktmenetes betakarts gpei
A stabil cseplgep mkdesenek leirasabol kiderlt, hogy ket szerkezeti elemenek mkdeset is beIolyasolja a
vizszintes sikhoz viszonyitott helyzete. Az egyik maga a csepldob, amelyben az anyagaramlas sebessege Igg
dlesenek merteketl. A masik a Ierde tisztitoszalag. Ha helyzete tulzottan meredek, a szemek mellett a
szennyezdesek is visszagrdlnek rola, ha tulzottan enyhe dles, a szemeket is magaval ragadja. Ha a stabil
zemre szant gepet terepen zemeltetnek, a tablak lejtesebl adodoan jelents vesztesegekkel kellene szamolni.
A ketmenetes betakaritasi technologia megvalositasahoz tehat olyan cseplgepre volt szkseg, amely kepes Ienti
szerkezeti elemeit a vizszinteshez kepest allando helyzetben tartani. A hidraulika es a magnesszelepes
szabalyozas elterjedtevel nyilt lehetseg ilyen gepek epitesere.
A ketmenetes technologia els lepesekent rendrearatas trtenik (lasd az elbbi Iejezetet). Masodik menet a
rendIelszedes es cseples vontatott vagy magajaro borsocseplvel. Vontatott gep peldajan a Ibb szerkezeti
reszek (184. abra). vezereltujjas rendIelszed (1), Ierde Ielhordoszalag (2), kls dob (3), szalmarazo szalag (4),
Ierde tisztitoszalag (5), szemgyjt szalag (6), Ierde tisztitoszalag (7), vizszintes tovabbitoszalag (8), serleges
Ielhordo (9), tisztitoventilator (10), magtartalytlt szalag (11), hvelykivalaszto rosta (12), magtartaly (13). Az
anyagaram utja hasonlo a stabil cseplgepnel latottakhoz. Itt azonban a kls csepldobon athullott szemek es a
trek Ierde tisztitoszalagokra (5, 7) jut, majd a szemgyjt szalagon (6) at serleges elevatorba. A maradek
szennyezdeseket ventilator (10) Iujja ki, a szemek a hvelyrostan at a magtartalyba esnek. A tartaly hidraulikus
hengerekkel oldaliranyban kitolhato es tartalma a gep melle allo szallito jarmre billenthet.
A ktmenetes betakarts gpei
260
184. bra - A ktmenetes borsbetakarts csplgpe
Szerkezeti Ielepitese annyiban ter el a stabil csepletl, hogy magtartaly, jaroszerkezet es hajtomotor mellett
szintezberendezessel is rendelkezik. A szintezberendezes erzekeleleme egy kb. 1 m szarhosszu, hengeres
inga, amely negy elektromos kapcsolot (nyomogombot) kepes mkdtetni. A kapcsolok kzl az egyik az
ingatmeg eltt, masik mgtte, a harmadik jobb, a negyedik bal oldalan helyezkedik el. Alaphelyzetben a
henger egyik nyomogombbal sem erintkezik. Oldaliranyu lejt eseten a bal vagy jobb oldali, hossziranyu lejtn
az ells vagy hatso kapcsolot mkdteti mindaddig, mig a vizszintes helyzet helyre nem all. Mindegyik
kapcsolo magnesszelepet mkdtet, ezek pedig a Iutom Ieltengelyeit emel vagy sllyeszt munkahengerekbe
juto hidraulikaIolyadekot szabalyozzak. Hossziranyu lejtn a gepvaz szintjenek helyreallitasa a traktor
vonohorgahoz kepest trtenik. Szintezes soran a hidraulikarendszer a ket Iutom-Ieltengelyt emel vagy
sllyeszt munkahengerekbl hidraulikaIolyadekot sziv el vagy szallit azokba.
Keresztiranyu lejtn a Iolyadek az egyik oldali Ieltengely munkahengerebl a masik oldaliba aramlik a
hidraulikaszivattyu hatasara.
2.8.3.3.3. Az egymenetes zIdbors-betakarts gpei
Az egymenetes technologia az aratas vagy leIesles, valamint cseples egy geppel trten megvalositasat jelenti.
A kasza, gyakrabban a Iesldob tehat a mobil cseplgepre kerl, igy ezeket egytt kombajnnak nevezhetjk.
A Iesles technikai megvalositasarol reszletesebben a zldbab gepi betakaritasarol szolo reszben olvashatunk. A
Iesldob a zldborsoallomany lombozatat szakitja csak le. Mivel a szarresz visszamarad, a csepldobba a
hvelymennyiseghez kepest kevesebb zldtmeg jut. A dob atbocsatasa (az athalado tmegaram) tehat nagyobb,
mint a kaszalasbol szarmazo szalma eseten.
Az egymenetes
zIdbors-betakarts gpei
261
Fesl rendszer, egymenetes borsokombajnt mutat a 185. abra.
185. bra - Fsl rendszeru egymenetes borskombjn
A gep szerkezetileg hasonlo a ketmenetes betakaritasi technologia cseplgepehez. A Iesl szedszerkezet a
keresztiranyu Iesldobbol (1) es a talajkvet hengerbl (2) all. A leIeslt zldtmeg a Ierde Ielhordoszalagra
(3), majd a keresztiranyu szalagokra (4) jut. Ezekkel az anyagaram kb. 80 cm-es savra szkl. Tovabbi ket
szalag (5, 6) juttatja a szalas anyagot a kls es bels csepldobok (7, 8, 9) kze. Az abra a kls dob egy reszet
kitrve mutatja, igy lathatova valik a negy db bels dob. Tbb bels dob alkalmazasaval megn a hvelyekre
mert tesek szama, ezzel Iokozodik a cseples intenzitasa. A kls dobot kivlrl keIehenger (10) tartja tisztan.
A tovabbiakban a szemek a Ierde tisztitoszalagon (11), hosszu gyjtszalagon (12), serleges elevatoron (13),
hvelykivalaszto rosta Ile szallito szalagon (14), hvelyrostan (16) keresztl jutnak a tartalyba (17), kzben
szivo legaramu ventilator (15) tavolitja el a knny szennyezdest. A gep mellskerek hajtasu, hatsokerek
kormanyzasu. Hajtomotorja a vezetIlke mellett helyezkedik el.
A ket- es egymenetes betakaritas gepeinek Ibb mszaki jellemzit tartalmazza a 15. tabla:at.
Gyartmany VNBCF (vontatott) BK3F (magajaro)
Munkaszelesseg 1 rend 3 m
Sebessegtartomany 1,11,8 km/h 1,21,9 km/h
Az egymenetes
zIdbors-betakarts gpei
262
Terletteljesitmeny 0,30,5 ha/h 0,40,8 ha/h
Tmegaram (borsoszem) 0,82,5 t/h 23 t/h
Szemtartaly terIogata 0,8 m3 1 m3
Beepitett motor
teljesitmenye
75 kW 120 kW
Szerkezeti tmeg 9,6 t 13,5 t
15. tblzat - Zldbors-betakart gpek fbb muszaki adatai
2.8.4. A zIdbab gpi betakartsa
Bar a geppel betakaritott zldbab minseget tekintve megIelelne Iriss Iogyasztasra is, geppel tbbnyire htipari
es konzervipari alapanyagot takaritanak be. A babhvelyek leszakitasa a bokorrol minden geptipus eseteben
Ieslszerkezettel trtenik. A gep elrehaladasa soran es a dob hajtasa reven a rugoacel Ieslujjak belehatolnak
a bokrokba es a babhvelyek kocsanyaban megakadva leszakitjak azokat (186. abra). A hvelyekkel egytt
levelek es szarreszek is leszakadnak. Az ujjak nagy, 77,5 m/s sebesseg mozgasuk reven magukkal ragadjak a
leszakitott reszeket. A Ieslszerkezet Iltt elhelyezett burkolat tereli azokat egy tovabbitoszalagra. A gepen
bell mechanikus es legarammal trten tisztitas valosul meg, majd a hvelyeket a gep tartalyaban vagy szallito
jarmben gyjtik.
A zIdbab gpi betakartsa
263
186. bra - A fslujj s a babhvely fslses termnylevlasztsnl
2.8.4.1. A gpi betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
A gpi betakartsra
termesztett IIomny
264
A gepek mkdesmodjabol adodoan elsdleges az egyenletes bokormagassag es a hvelyek csng helyzete. A
sr allomany egyreszt tamaszt jelent a Ieslujjak behatolasakor, masreszt IelIogja a szedszerkezet burkolata
alatt kirepl hvelyeket, igy a veszteseget cskkenti.
Egyes geptipusoknal szerkezeti okokbol a sortavolsag nem cskkenthet tetszlegesen. Az elirt ertekrl a gep
gyartoja tajekoztatast ad.
A szoba jhet Iajtak mindegyikenek hvelye egyenes, kr vagy csak kisse lapitott keresztmetszet. Nem
szalkasodik, igy hegyezesen es esetleges apritason kivl mas mveletre nincs szkseg Ieldolgozas eltt.
Lenyeges a talajIelszin egyenletessege, hogy a Ieslszerkezetnek ne legyen utjaban akadaly.
2.8.4.2. A zIdbab-betakart gpek fbb szerkezeti rszei
A gepeket az alabbi szerkezetek alkotjak:
Ieslszerkezet,
a Ieslszerkezet burkolata,
tisztitoszerkezetek,
anyagtovabbito es -gyjt szerkezet.
2.8.4.2.1. FsIszerkezetek
A Ieslszerkezet hengeres dobbol es a dobpalastra rgzitett rugoacel palcakbol, az un. szedujjakbol all (187.
es 188. abra 1.). Az ujjak a palast alkotoi menten egymastol 56 cm-es osztasban, a szomszedos alkotokon Iel
osztassal eltolva helyezkednek el. Ezzel kell srseg ,Ies alakul ki ahhoz, hogy minden hvelyt leszakitson
a bokorrol. A dobatmer 5070 cm kztti, kerleti sebessege 77,5 m/s, geptipustol Iggen.
A zIdbab-betakart gpek
fbb szerkezeti rszei
265
187. bra - Hosszanti dobos zldbab-betakart gp
188. bra - Keresztdobos zldbab-betakart gp
Attol Iggen, hogy a Iesldob tengelye sorirannyal parhuzamos vagy arra merleges sikba esik,
FsIszerkezetek
266
megklnbztetnk hosszanti es keresztiranyu Iesldobos gepeket.
A hosszanti dob a meg szedetlen nvenysor mellett helyezkedik el es ebbe hatolnak bele ujjai. Tengelye a
vizszintessel szget zar be, igy a bokrok ,atIesleset Iellrl leIele vegzi. Az ilyen gepkialakitas hatranya az
alacsony termelekenyseg es a Iesldob rossz kihasznaltsaga. Nyilvanvalo, hogy tbb sor egyidej betakaritasa
csak soronkent elhelyezett dobbal valosithato meg.
A keresztiranyu Iesldobos gepek a dob hosszatol Iggen tetszleges szamu sort kepesek egyidejleg
atIeslni. Mivel az ujjak alulrol IelIele hatolnak a bokrokba, a teljes bokron kell athatolniuk. Ennek egyik
kvetkezmenye, hogy a hvellyel egytt hajtasok is leszakadhatnak, st a teljes bokor kihuzasa is elIordul.
Masik kvetkezmeny, hogy a sr zldtmegbl kiszabadulni nem kepes babhvelyek az ismetelt tesek
hatasara serlnek. Ez utobbi miatt a keresztiranyu Iesldobos gepek munkaminsege nem eri el a
hosszdobosaket.
A zlbabhvelyek serleset a Ieslujjakkal valo tkzes okozza. Hvelytres akkor kvetkezik be, ha az
tkzes pontjaba redukalt ujjtmeg mozgasi energiaja eleri a treshez szkseges energia szintjet. Az tkzes
ismert sszeIggeseivel es egyszer termenyvizsgalattal (a hvely tresi energiajanak meresevel) a szeddob
kritikus kerleti sebessege meghatarozhato.
2.8.4.2.2. A fsIszerkezet burkoIata
A Ieslszerkezet Ieletti es eltti burkolat Ieladata a leszakitott es rppalyan mozgo hvelyek terelese a gep
belsejebe. Hosszanti es keresztiranyu dobos gepeknel elhelyezese a 187. es 188. abran lathato (a).
Keresztiranyu Iesldobos gepeknel a burkolat ells elenek helyzete nagyban beIolyasolja a veszteseget.
Melyre eresztett burkolat cskkenti az elreszorasbol szarmazo veszteseget, ugyanakkor haladas kzben a
bokrokat elrednti, igy azok atIeslese kedveztlen helyzetben valosul meg. Az ellentmondas Ieloldasara egyes
tipusoknal az ells el ele beterelszerkezetet helyeznek el. A szerkezet lehet Ierde helyzet szalag (189. abra),
keIehenger vagy terel legaram. Elnyk egyreszt, hogy alkalmazasuk reven az ells el melyebbre kerl,
masreszt terel hatasuk kvetkezteben (mindharom szerkezet a haladasi sebessegnel nagyobb sebesseggel tereli
hatraIele a bokrok csucsait) a bokrokat hatraIele dntik meg, igy megvalosul a Iellrl leIele valo atIesles.
2.8.4.2.3. Tiszttszerkezetek
A tisztitoszerkezetek Ieladata a hvelyekkel egytt leszakitott egyeb nvenyi reszek eltavolitasa es a
hvelyIrtk kivalasztasa. Ez utobbiakon a kzs szarresszel egytt leszakadt hvelyeket ertjk.
Tisztitasra a gepen bell szallito rostaszalagok, szivo es nyomo legaramu ventilator, valamint Irtkivalaszto,
nehany esetben Irtbonto szerkezet szolgal. A rostaszalagok palcas kivitelek, a palcak kztti res 5 mm krli
(187. abra 2, 3, 188. abra 2, 5, 6). Feladatuk a Iesldob altal esetleg Ielhordott Ild kirostalasara. A szivo es
nyomo legaramu ventilatorok a Ieslujjak altal leszakitott level- es hajtasreszeket tavolitjak el (187. abra 6,
188. abra 4, 7). A legsebesseg szabalyozasara minden tipusnal lehetseg van. A pontos beallitassal elkerlhet,
hogy hvelyeket vagy hvelyIrtket is elszivjon a ventilator.
A gepeken elhelyezett Irtkivalaszto szerkezetek Ieladata a hvelyIrtk kiemelese a termestmegbl (187.
abra 4, 188. abra 3). A Irtk ugyanis megnehezitik a termeny elIeldolgozasat (hegyezeset). Frtkivalasztasra
dnttt helyzetben beepitett, aceltskes gumihevederek szolgalnak. Mkdesk az 188. abra alapjan: a teljes
leIeslt zldtmeg az els Irtkivalaszto szalagra kerl, amely IelIele szallit. Az nallo hvelyek visszacsusznak
a hevederen a tskek kztt, mig a Irtk a tskeken Iennakadva a kvetkez Irtkivalaszto szalagra kerlnek.
Az nallo hvelyek itt ismet visszacsuszhatnak a hevederen. A tskeken Iennmaradt Irtk innen a tarlora
esnek. Mas geptipusoknal a Irts bab Irtbontora kerl, igy nem megy veszendbe. Ilyen gepelrendezesnel a
Irts babok nem a tarlora, hanem egy palcas szalagra esnek es azon egy reszk Iennakad (187. abra 5). A Ienn
nem akadt Irtk a tarlora esnek. A Iennakadt Irtket a palcas szalag Iorgo vagoszerkezethez szallitja, amely
szerkezet elvagja a Irtk kocsanyait, igy azok szetesnek es gyjtszalagra (7) jutnak.
A fsIszerkezet burkoIata
267
2.8.4.2.4. A IefsIt hveIyek gyjtsre szoIgI szerkezet
A tisztitoszerkezeteken athaladt termenyt a legtbb geptipus sajat tartalyaba gyjti. A gepen elhelyezett
tartalyok 24 t termes beIogadasara alkalmasak. Elhelyezesk olyan magassagban trtenik, hogy onnan szallito
jarm legyen tlthet.
Magajaro betakaritogepet mutat a 189. abra. E gepek magas beszerzesi ara miatt csak nagy terleten (min. 300
ha) zemeltethetk gazdasagosan, igy tarsulasok, gepberbeadok vagy Ieldolgozozemek vasaroljak azokat.
189. bra - Magajr zldbab-betakart gp
Korszer magajaro zldbab-betakarito gepek Ibb mszaki adatait tartalmazza a 16. tabla:at.
Gyartmany Pixall Ploeger
Tipus Beanstalker BP700
Munkaszelesseg 3,05 m 3,1 m
Sebessegtartomany 035 km/h 024 km/h
Tmegaram 67 t/h 67 t/h
Termenytartany
beIogadokepessege
3,6 t 2,3 t
Beepitett motor
teljesitmenye
106 kW 157 kW
Szerkezeti tmeg 10,3 t 10,5 t
A IefsIt hveIyek gyjtsre
szoIgI szerkezet
268
16. tblzat - Zldbab-betakart gpek fbb muszaki adatai
A 17. tabla:at szantoIldn termesztett zldbabIajtak betakaritas eltti jellemzit, valamint a geppel betakaritott
termes munkaminsegi mutatoit Ioglalja ssze.
Vizsgalt jellemz, ill. mutato Mert ertek
Nvenyzet sszes tmege 3038 t/ha
Becslt termeshozam 1421 t/ha
Betakaritott hozam 1014 t/ha
Begyjttt ep termes 6580
Enyhen serlt termes 1024
Nvenyi szennyezes a betakaritott
anyagban
14
Talaj, egyeb szennyezes a betakaritott
anyagban
00,4
17. tblzat - Szntfldn termesztett zldbabfajtk s a betakartott termny
jellemzi
2.8.5. A szrazbors s a szrazbab gpi betakartsa
Mindket nveny magjainak kinyeresere alkalmasak a gabonakombajnok. A kimeletes cseples erdekeben a
csepldob Iordulatszamanak cskkentese, acel helyett gumi verlecek alkalmazasa es a kosarlecek szamanak
cskkentese szkseges. Fenti Iogalmak megertesehez az alabbiakban rviden ismertetjk a gabonakombajnok
szerkezeti Ielepiteset es mkdeset.
2.8.5.1. A gabonakombjn szerkezeti feIptse s mkdse
A 190. abra hagyomanyos Ielepites gabonakombajnt mutat. A gep az alabbi mveleteket vegzi:
aratas,
a learatott allomany adagolasa a cseplszerkezetbe,
cseples,
szalmaszallitas es razas,
szemtisztitas,
A szrazbors s a szrazbab
gpi betakartsa
269
a kicsepeletlen termeny visszaszallitasa a cseplszerkezethez,
szemgyjtes a magtartalyba.
190. bra - A gabonakombjn szerkezeti felptse
Az aratas az un. aratoszerkezettel trtenik, amelynek I reszei a rendvalaszto (1), a motolla (2) a terelujjakkal
(3), az alternalo mozgasu kasza (4) es a terelcsiga (5).
Az aratoszerkezet ells elet alkoto kasza mozgo pengesora az allo pengek (kaszaujjak) Iltt vegez alternalo
mozgast. A ket pengesor elvagja a szarakat, a motolla pedig a nvenyt hatraIele, a terelcsigahoz tovabbitja. A
Iorgo motolla terelujjai vezereltek, vagyis nmagukhoz kepest mindenkor parhuzamosan mozdulnak el. Az
ujjak kerleti sebessege a terel hatas erdekeben a haladasi sebessegnel kismertekben nagyobb. Korszer
kombajnokon a motolla magassagi es hosszanti helyzete (6), a terelujjak szghelyzete, valamint kerleti
sebessegk menet kzben is valtoztathato.
A terelcsiga Ieladata a teljes aratasi szelessegben levagott nvenyek kzepre es hatraIele tovabbitasa. Emiatt a
hengeres szerkezet ket vegen jobb-, illetve balmenetes csigalevelet, kzepen pedig vezereltujjas
tovabbitoszerkezetet talalunk.
Az anyagot a cseplszerkezet Iele ezutan kaparoleces Ielhordo tovabbitja (7). Az aratoszerkezet szallitasi
helyzetben hidraulikus munkahengerrel kiemelhet (8).
A cseplszerkezet I reszei a csepldob (9) es a dobkosar (10). Ezek kialakitasa latszik a 191. abran. A
kaparoleces Ielhordo (1) altal szallitott anyag a dob es kosar kze kerl, egyttes t- es drzslmunkajuknak
kvetkezmenye a cseples.
A gabonakombjn szerkezeti
feIptse s mkdse
270
191. bra - A cspldob s a dobkosr
A csepldob (2) 500600 mm atmerj, Iorgo, hengeres test, palastjan helyezkednek el alkoto iranyban a
verlecek (3). A cseplend termeny alapjan valaszthato meg a legkedvezbb leckialakitas. Kerleti sebessege
Iokozatmentesen allithato 1234 m/s kztt, szarazborso csepleset 1315 m/s-nal ajanljak. Altalanosan igaz,
hogy a sebesseg nvelesevel cskken a kicsepeletlen termenyhanyad. Hatart szab azonban ennek a szemek
trese: az tkzesi sebesseggel aranyosan n a szemekkel kzlt energia, amelynek a tresi energiaszint alatt
A gabonakombjn szerkezeti
feIptse s mkdse
271
kell maradnia.
A dobkosar a dobot geptipustol Iggen 105140-os szgben (o) Iogja krl. Ives keretbe (4) Iogott
kosarlecekbl (5) es kosarpalcakbol (6) all. A dob es kosar kztti res (7) az anyagaram iranyaban cskken, igy
egyre Iokozottabbak a verlecek okozta tesek es a drzsl hatas. Lehetseg van a cseplend termenyhez
igazitott resmeret beallitasara is (8).
A kicsepelt szemek kb. 10 a cseplszerkezetet a szalmaval egytt a dob es kosar kztti resen hagyja el, es a
Iorditodob (190. abra, 11) hatasara a szalmarazora (12) kerl. A szalmarazo Ieladata a szalma kztt rekedt
szemek kirostalasa. Hajtott, lepcss tengelyekre szerelt lemezladak alkotjak, amelyeket rostalemez Ied (192.
abra). A ladak oldaleleinek aszimmetrikus Iogazasa a szalma visszacsuszasat hivatott megakadalyozni. A
szalma vegigvandorol a ladakon es hatul elhagyja a gepet (13). A rostaIelleten athullott szemek a lada Ieneken
vegigcsuszva a nyitott ladavegen keresztl a leng Ieneklemezre (14) esnek.
192. bra - Szalmarz ldk
A kicsepelt szemek mintegy 90-a a kosar nyilasain ugyancsak a leng Ieneklemezre hullik at. E lemez
aszimmetrikus bordazata es leng mozgasa reven a rahullo anyagot hatraIele, a tisztitoszerkezetre tovabbitja. A
szemekkel egytt a kisebb nvenyi reszek es trmelekek (pelyva, trek) szinten athullhatnak a dobkosaron es
szalmarazon.
A tisztitoszerkezet a szemek elklnitesere hivatott. Eszkzei a trekrosta (15), pelyvarosta (16) es a szelel
vagy ventilator (24). A tisztitando anyagaram a leng Ieneklemezrl kerl a trekrostara. A szem es az apro
szennyezk athullanak, a kicsepeletlen kalasz vagy hvely Iennmarad es a kalaszszallito csigahoz (17) kerl. E
csiga a kicsepeletlen termenyt a csepldob Ile szallitja (18), ezzel ujracseplesk biztositott. A trek- es
pelyvarostan athullott szemek a szemszallito csigan (19) keresztl kaparoelemes Ielhordo (20) es csiga (21)
kzvetitesevel a magtartalyba (22) jutnak. A tartaly szakaszos ritese a legmelyebb pontjan elhelyezett
szallitocsigaval (23) trtenik.
A knny szennyezket a szelel hatraIele kiIujja.
A kombajnok aratoresze le- es Ielszerelhet, kukorica, napraIorgo es mas klnleges nvenyek betakaritasahoz
specialis adapterrel helyettesithet.
A gabonakombjn szerkezeti
feIptse s mkdse
272
Motorjuk (25) a magtartaly mgtt helyezkedik el. Mivel a gepnek igen tag sebessegtartomanyban kell
zemelnie, regebben mechanikus hajtas mellett sok sebessegIokozatot es variatort alkalmaztak, az ujabb gepek
hajtasa hidrosztatikus. A hidraulikus szivattyut (26) a motor kzeleben helyezik el.
Jaroszerkezetket az ell talalhato, nagymeret hajtott kerekek (27), valamint a hatso, kormanyzott kerekek (28)
jellemzik.
2.8.6. A vrshagyma gpi betakartsa
A vrshagyma betakaritasanak gepesitese igen koran megoldodott. A gepIejlesztes alapjaul a
burgonyabetakarito gepek szolgaltak. A Ieladat hasonlo volt: a talajban kis melysegben elhelyezked hagymakat
a Ielszinre kell juttatni, onnan Iel kell emelni, meg kell tisztitani a talaj- es gyomszennyezdestl, vegl kocsira
kell rakni.
Az ismert betakaritogepek a ket termesztestechnologia az egyeves es keteves kiszolgalasara egyarant
alkalmasak. (Az egyeves technologia korai vetest, viszonylag kesi aruhagyma-betakaritast jelent. A keteves
technologia els eveben az elvetett magokbol csak dughagymat nevelnek, a masodik evben a kiltetett
dughagymabol Iejes hagymat termesztenek).
Maga a betakaritas egy es ket menetben trtenhet. Az egymenetes betakaritasi technologia gepei a hagymakat a
talajbol kiemelik, Ielemelik azokat, majd eltisztitva kocsira rakjak.
A ketmenetes technologia els meneteben csak a hagymatestek kiemelese es rendrerakasa trtenik meg, a
masodikban a Ielszedes, eltisztitas es kocsirarakas. A ket menet kztt a termeny nehany napig szarad a
renden.
2.8.6.1. A gpi betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
Sik es agyasos mvelesnel a szokasos sortavolsag 2530 cm, ttavolsag 812 cm. A mvelut 1,51,6 m. Az
allomany betakaritasa szempontjabol kedvez, ha a talajIelszin egyenletes, rgsdesre nem hajlamos es
gyommentes. Celszer megvarni, mig a levelzet mar megdlt, reszben leszaradt.
2.8.6.2. A vrshagyma-betakart gpek fbb szerkezeti rszei
A ketIele betakaritasi technologia megvalositasara szamos betakaritogep-tipus szletett. Ezek egy resze csak az
egyik technologia szerint zemeltethet, sok kzlk azonban mindkett szerint.
A Ibb szerkezeti reszek mind az egy-, mind a ketmenetes betakaritasi technologia gepein megtalalhatok.
2.8.6.2.1. Vg-tereI szerkezetek
Mindket technologianal els lepes a termeny kiemelese a talajbol. Mivel ez csak talajszelettel egytt vegezhet
serlesmentesen, vago-terel szerkezet alkalmazasa szkseges, amely a hagymak gykerzete alatt nehany cm-re
halad. A paradicsombetakarito gepnel ismertetett szerkezetek mellett az un. gmbsvegtarcsakat, valamint
negyszgtengelyeket alkalmazzak e celra leggyakrabban.
Gmbsvegtarcsas vago-terel szerkezetet mutat a 193. abra. A nvenysoronkent elhelyezett tarcsak (1) V
alaku vazra (2) kln-kln Iggesztettek, rugoval tehermentesitettek es talajkvet kerekre tamaszkodnak.
Elhelyezesknel Iogva talajszeletet Iorgatnak ki a hagymakkal egytt es terelik az egyik iranyba. Hossztengelyre
szimmetrikusan elhelyezett tarcsakkal elerhet, hogy a termes keskeny renden gyljn ssze.
A vrshagyma gpi
betakartsa
273
193. bra - Gmbsvegtrcss hagymakiemel s rendrerak gp
A talajban jaro, hajtott egy vagy ket negyszgtengely ugyancsak kiemel-terel hatasu. A 194. abran lathato
szerkezet az ott mutatott Iorgasirany eseten a hagymakat Iolyamatosan a Ielszinre hordja. A negyszgtengelyek
legIontosabb parameterei: laptavolsaguk 35 mm, kerleti sebessegk 7075 m/s. zemeltetesk agyasos
mvelesmodnal celszer, mert a tengelyek vegein elhelyezett csapagyak es a hajto lanckerek haza, illetve
burkolata egyebkent turna a talajt a mveluton.
Vg-tereI szerkezetek
274
194. bra - Ngyszgtengelyes termnykiemel
2.8.6.2.2. RostaszaIagok
Mindket technologia szerint a kivagott talajszeletbl a hagymat ki kell rostalni es Iel kell emelni. E celra a
paradicsombetakarito gepnel ismertetett rostaszalagokat alkalmazzak.
2.8.6.2.3. Rendrak szerkezet
A ketmenetes technologia mveletei kzl az els a hagyma rendrerakasaval Iejezdik be. Mieltt azonban a
rostaszalagrol (193. abra 3) terellemez (surranto) (4) utjan visszajutna a Ildtl megszabaditott termeny a
tarlora, egy talajsimito (5) sik Ielszint keszit el szamara. Ezzel a masodik menetben megvalositott rendrl
Ielszedes valik knnyebbe.
2.8.6.2.4. RendfeIszed szerkezet
A masodik munkamenet, a rendrl valo Ielszedes nehany nap elteltevel trtenik. Ez id alatt a hagymagumok
szarai behuzodnak, a termes tarolasra alkalmassa valik. A rendIelszedesre leggyakrabban alkalmazott
szerkezetek megegyeznek a kiemelesre alkalmazottakkal. Leggyakrabban siktarcsapart vagy negyszgtengelyt
epitenek a gepbe e celra.
2.8.6.2.5. Tiszttszerkezetek
A Ielszedett hagymak ismet rostaszalagra kerlnek, majd legtisztitas, esetleges selejtezes (a hibas egyedek
elklnitese), gyomeltavolitas utan kihordoszalagon keresztl szallito jarmbe jutnak.
A mar emlitett rostaszalag mellett, amely a Ildszennyezdestl szabaditja meg a termenytmeget, Iuvo
legaramu ventilator, gyorsan Iorgo hengerparok, szartalanitoberendezes es selejtezszalag a leggyakoribb
tisztitast szolgalo gepszerkezetek a betakaritogepen (195. abra).
RostaszaIagok
275
A Iuvo legaramu ventilatort a Ielhordo rostaszalag Iels vege ala helyezik el ugy, hogy a legaram a
keresztiranyu kihordoszalagra valo anyagatadast keresztezze.
Az anyagaram utjaba helyezett ellentetes Iorgasiranyu Iorgo gumihengerpar(ok) a gyomnvenyeket tavolitjak el,
ugyanakkor szartalanitast is vegeznek azaltal, hogy a nvenyi szarakat, hagymalevelet megragadjak, behuzzak,
majd a tuloldalon kilkik. A gumokat azonban a kis hengeratmerk miatt nem kepesek behuzni.
A gyorsan Iorgo gumi hengerparokehoz hasonlo elven mkd szartalanitoberendezes is elhelyezhet a gepen
oly modon, hogy az egyben anyagtovabbitasra is szolgaljon. Gumi vagy bordazott acel hengerparok alkotjak, a
paron bell ellentetes Iorgasirannyal. Mikzben a hagymatmeg vegiggrdl a hengerek Ielett, a szarak
elbb-utobb azok kze kerlnek es megtrtenik letepesk.
Selejtezszalag es munkasok elhelyezese a gepen a betakaritott termeny jelents minsegnvekedeset
eredmenyezi. E mvelet soran ugyanis eltavolithatok a rgk, hibas, serlt hagymak es minden egyeb idegen
anyag, amit a korabbi tisztitasi mveletek nem tavolitottak el.
Ketmenetes betakaritas gepcsoportjat kepezhetik a 193. es 195. abran lathato gepek. Az els munkamenetben a
traktor elejere Iggesztett gmbsvegtarcsak altal kiIorgatott es rendre terelt hagymakat a traktor Iarara
Iggesztett Ielszed-rendrerako gep Ielemeli, a Ildet kirostalja, a talajIelszint a rend alatt elegyengeti, majd
visszaszorja a hagymaIejeket a sima tarlora. Ezzel megknnyiti a masodik menet, a rendIelszedes-kocsirarakas
mveletet. A masodik menetben rendrl Ielszedes, tisztitas es kocsirarakas trtenik. A szallito jarm
Iolyamatosan a betakaritogep mellett halad.
195. bra - Egy- s ktmenetes hagymabetakartsra alkalmas gp
Tiszttszerkezetek
276
Az egymenetes technologiara alkalmas gepek a hagymak kiemeleset, szennyezktl valo megtisztitasat, esetleg
a hibas egyedek es rgk eltavolitasat, a termes kocsira rakasat egyetlen munkamenetben vegzik. A Ibb
szerkezeti elemek azonosak a korabban targyaltakkal. E gepek kis atalakitassal ketmenetes technologia szerint is
zemeltethetk. A kocsira rako kihordoszalag elIorditasaval, helyette surranto beepitesevel az els menet
vegrehajtasara valik alkalmassa a gep. A masodik menet az eredeti allapot helyreallitasaval, a kiemelszerkezet
munkamelysegenek cskkentesevel valosithato meg. Egy- es ketmenetes betakaritasra egyarant alkalmas a 195.
abran lathato gep.
Ketmenetes betakaritasi technologia gepeinek jellegzetes mszaki adatait tartalmazza az 18. tabla:at.
Gyartmany
TRIOI (1.
menet)
TRIOII (1.
menet)
TRIOIII (2.
menet)
Munkaszelesseg1,8 m 1,3 m 1,3 m
Tmegaram 1420 t/h 1420 t/h 2024 t/h
Ergepigeny 57 kW 57 kW 57 kW
Szerkezeti
tmeg
570 kg 540 kg 3100 kg
18. tblzat - Hagymabetakart gpek muszaki adatai
2.8.7. A szabad fIdn termesztett uborka gpi
betakartsa
Mind a Iriss Iogyasztasra, mind a tartositasra megIelel minseg uborka gepi betakaritasa technikailag
evtizedek ota megoldott. Nem a betakaritogepek elegtelensege az oka annak, hogy a nagyzemi termesztes,
ezzel a gepi betakaritas, hatterbe szorult. A kialakult helyzet annak tudhato be, hogy az uborka nem egyszerre
erik, igy a tarolva betakaritas tul nagy termesveszteseget jelent.
Az ismert betakaritogepek mkdesi elveiben kzs, hogy
a talajIelszinen elterl nvenyzetet megemelik,
vagoszerkezettel a gykereket a talajIelszin alatt elvagjak,
a megemelt nvenyeket a gep belsejebe, a szartalanitoszerkezethez szallitjak,
szartalanito hengerparokkal leszakitjak a termest a szarakrol,
a knny szennyezket legarammal eltavolitjak,
a termest gyjthelyre tovabbitjak.
2.8.7.1. A gpi betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
Mivel a bokrok a termterleten elterlnek, Iontos az egyenletes, rgmentes talajIelszin. Fajtavalasztasnal a
A szabad fIdn termesztett
uborka gpi betakartsa
277
nagyhozamu ntipusuak jnnek szoba. Ajanlott az ikersor 2030 cm-es kisebb es minimum 90 cm-es nagyobb
sortavolsaggal. 10 cm krli ttavolsaggal kzel 200 000 tszam erhet el hektaronkent.
A Ias szaru gyomok zemzavart okozhatnak a vagoszerkezet es a szartalanitohengerek munkajaban, ezert
irtasukrol gondoskodni kell. A tarolo betakaritas okozta veszteseg potlasa masod-, esetleg harmadvetessel
lehetseges.
2.8.7.2. Az uborkabetakart gpek fbb szerkezeti rszei
2.8.7.2.1. BokoremeI szerkezet
A talajIelszinen elterl, lagy szaru uborkanvenyek onnan knnyeden Ielemelhetk. E celra a klnIele
geptipusoknal vezerelt tskes hengert (196. abra), hullamositott szalagpart (197. abra) vagy gumiujjas hevedert
alkalmaznak. Mindharom megoldasnal Iontos szempont, hogy azok ne sertsek az uborkatermest es a szarak ne
akadjanak meg a szerkezetben.
196. bra - Alternl kaszs uborkabetakart gp mukd rszeinek vzlata
Az uborkabetakart gpek
fbb szerkezeti rszei
278
197. bra - Passzv kses uborkabetakart gp mukd rszeinek vzlata
2.8.7.2.2. Vgszerkezet
A megemelt bokrok szarainak talajIelszin alatti elvagasat vegzi. Az ismert gepeken passziv kest (197. abra),
alternalo kaszat (196. abra) vagy un. leng kest alkalmaznak. A passziv kesrl ugyanaz itt is elmondhato, mint
amit a paradicsomkombajn eseteben megallapitottunk: amennyiben a talajIelszin nem eleg egyenletes, a szarak
elmetszese helyett kiturjak a nvenyt a talajbol es eltmdnek.
2.8.7.2.3. SzIItszerkezetek
Feladatuk a Ielemelt bokroknak a szartalanitoszerkezethez juttatasa. A serlesmentes anyagtovabbitas erdekeben
gumilapatos vagy hullamositott szalagot alkalmaznak minden geptipusnal.
Szartalanitoszerkezet
Vgszerkezet
279
A bokrokrol a termest gyorsan Iorgo, bordazott Iellet gumihenger-parokkal valasztjak le. Egy-egy
hengerparon bell a hengerek Iorgasiranya ellentetes. A hengerek megragadjak a szarakat vagy leveleket es
berantjak azokat. A szaraknal lenyegesen vastagabb termest a hengerek mar nem tudjak behuzni, igy annak valla
Ieltamaszkodik a hengereken es leszakad a kocsanyrol. A szarak es levelek a hengerek tuloldalan kireplnek es
a tarlora jutnak. A 198. abra uborkat mutat a leszakadas eltti pillanatban. A szartalanito hengersort vizszintes
es Iggleges tengelyirannyal egyarant szokasos elhelyezni. A hengerek jellemz parameterei: atmerjk 80
mm, kerleti sebessegk 4,5 m/s.
198. bra - Szrtalant hengerpr s az uborkaterms
2.8.7.2.4. Tiszttszerkezet
A betakaritas technologiajabol adodoan Ild- es rgszennyezdessel nem kell szamolni. A gepeken szivo es
Iuvo legaramu ventilatorokat helyeznek el a knny nvenyi szenynyezk eltavolitasara. A szallitoszerkezet
Iels vege alatt elhelyezett Iuvo legaram Ieladata a szennyezk kiIuvasa mellett a bokrok raszoritasa a
szartalanitoszerkezetre, ezzel a hengerek behuzo hatasanak elsegitese.
2.8.7.2.5. GyjtheIyre tovbbt szerkezet
A szarakrol leszakitott uborkak a hengersor alatt elhelyezett keresztiranyu gyjtszalagra esnek, majd Ierde
kocsirako szalag reven a gep mellett halado szallito jarmre jutnak. Egyes tipusoknal lehetseg van a gep
hatuljan kikepzett platon a termeny ladakba tltesere is.
BelIldi Iogyasztasra Iorgalomba kerl, szabad Ildn termesztett uborka meretszabvanyat mutatja a 19.
Tiszttszerkezet
280
tabla:at. A szabvany elirja, hogy az aru meret szerint valogatott es tiszta legyen (max. szennyezdes 0,30,5
suly).
Meretosztaly
Hosszusag
(cm)
Vastagsag
(cm)
A 36 2-ig
B 69 3-ig
C 912 4-ig
D 1214 5-ig
E 14 Ielett 7-ig
19. tblzat - Szabad fldn termesztett uborka mretszabvnya
Ket uborkabetakarito gep I mszaki adatait a 20. tabla:at Ioglalja ssze.
Gyartmany VU Porter-Way
Vagoszerkezet merevkeses ujjas Ikasza
Bokoremel szerkezet
ket bordas
szallitoszalag
vezerelt ujjak
Szartalanitoszerkezet
Iggleges
hengerparok
vizszintes
hengerparok
Munkaszelesseg (m) 1,1 2,0
Felletaram (ha/h) 0,2 0,30,5
Munkasebesseg
(km/h)
1,53,0 1,53,5
Geptmeg (kg) 2300 2400
Ergepigeny (kW) 37 37
Kiszolgalo szemelyek
szama
1 I traktoros
1 I traktoros 1 I
kezel
20. tblzat - Uborkabetakart gpek f muszaki adatai
A kposztafIk gpi
betakartsa
281
2.8.8. A kposztafIk gpi betakartsa
A geppel betakaritott Iejes kaposzta tarolhato vagy azonnal Ieldolgozhato (pl. savanyitassal), de alkalmas Iriss
Iogyasztasra is.
Szelektiv, peldaul Iejmeret vagy Iejkemenyseg szerinti gepi betakaritasra szlettek sikeres megoldasok. Ezeket a
Iejes salata gepi betakaritasaval Ioglalkozo Iejezetben ismertetjk. Gondosan betartott termesztestechnologia
eseten az allomany egysegesen Iejldik. A tarolo rendszer betakaritogepek ilyenkor kielegit
munkaminseggel es gazdasagossaggal zemeltethetk, igy ezek terjedtek el vilagszerte. Alapveten ket
betakaritasi technologia es ezeknek megIelel geptipus ismeretes. Az egyik az un. vago rendszer, amelynel a
gep
az egyedek torzsait a talajszint Ielett azonos magassagban elvagja,
a Iejeket Ielszedi es szallito jarmre gyjti,
a torzsakat utolag eltavolitjak a Iejekrl.
A masik, az un. nyv rendszer geptipus haladas kzben
a Iejeket kiemeli a talajbol,
a torzsakat egyIorma hosszura levagja, majd
a Iejeket kocsira gyjti.
Elbbi gepek az USA-ban, utobbiak Europaban terjedtek el.
A karIiol es karalabe gepi betakaritasa mindket kaposztabetakarito geptipussal megvalosithato.
2.8.8.1. A betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
Mindket geptipus zemeltethetsegenek elIeltetelei az egyenes sorok, az egyszerre betakarithato allomany, az
egyenletes, gyommentes talajIelszin. A sortavolsag a sorok kztt halado szerkezetek merete (450550 mm)
miatt nem cskkenthet tetszlegesen.
A kaposztaIelek betakaritogepenek Ibb szerkezeti reszei
A gepek tbbnyire vontatott kialakitasuak. A terletegysegrl betakaritott nagy terIogat es tmeg miatt sajat
gyjttartallyal nem rendelkeznek, a Ielszedett termenyt a betakaritogep mellett halado gyjtkocsira rakjak.
Egy es ket sorrol egyszerre betakarito gepvaltozatok ismertek.
Az alabbiakban nehany olyan jellemz szerkezeti resszel Ioglalkozunk, amelyek mas betakaritogepen nem vagy
nem ilyen elhelyezesben Iordulnak el. Ezek a
nyv-,
tisztito- es
kocsirako szerkezetek.
2.8.8.1.1. Nyvszerkezet
Feladata a kaposztaIejek kiemelese a talajbol es megtamasztasa a torzsa levagasahoz. A nvenyek kihuzasara es
megtamasztasara azert van szkseg, hogy a torzsak egyseges meretre legyenek visszavaghatok. Ezzel a
modszerrel ugyanis az elter torzsahosszal rendelkez egyedek torzsacsonkja azonos meret lesz.
A betakartsra termesztett
IIomny sajtossgai
282
KetIele nyvszerkezet-kialakitas ismeretes. A nyvszijas megoldas legIontosabb eleme a Ierde sikban jaro
szijpar (199. abra). A szijak bels agai tamasztogrgkkel egymashoz szoritottak. Feladatuk a torzsak
kzreIogasa, megragadasa es hatraIele, IelIele szallitasa. A bels szijagak Ielett egy-egy sin Iut vegig. E sinekre
tamaszkodik es azokon csuszik a kaposztaIej also Iellete, mikzben gykere kihuzodik a talajbol. A szijak es
sinek egyttesen tehat sorban egymas utan megragadjak a torzsakat, alulrol megtamasztjak a Iejeket, es a teljes
nvenyt a sajat Iggleges tengelye menten kihuzzak a talajbol. A Iggleges iranyu kihuzas azaltal valosul
meg, hogy a nyvszalagok szallitosebessegenek mint vektornak a vizszintes komponense megegyezik a
haladasi sebesseggel, de azzal ellentetes iranyu. A kihuzas sebessege igy a szijsebesseg-vektor Iggleges
komponensevel azonos.
199. bra - E 804/a tpus nyuvszjas fejeskposzta-betakart gp
A nyv rendszer tkihuzas dnttt helyzet menetes orsokkal is megvalosithato. Az ellentetes Iorgasiranyu,
spiralIellet hengerek hasonlo hatast Iejtenek ki, mint a szijak es a tamasztoelek egytt: megtamasztjak es Ierde
palyan hatra es IelIele szallitjak a kaposztaIejeket. A menetes orsok szallitocsigakkent Ioghatok Iel, amelyekre
igaz az, amit a szijaknal lattunk: a szallitosebesseg-vektor vizszintes komponense meg kell, hogy egyezzen a
gep haladasi sebessegevel, de azzal ellentett iranyunak kell lennie.
A nyvszerkezetben egymas utan ket par menetes orsot helyeznek el: az ells par V alakban elrenyitott
helyzet, igy segiti a beterelest, a hatulso par parhuzamos tengely, Ieladatuk a termenynek a gep belsejebe
szallitasa (200. abra).
Nyvszerkezet
283
200. bra - Nyuv hengerpros kposztabetakart gp
Mindket nyvszerkezet-valtozat eltt hegyes orru beterelelemek talalhatok, melyek egyreszt megemelik a
kls laza burkololeveleket, masreszt bevezetik a torzsakat a nyvelemek kze.
A szijak es menetes orsok Ielett azok szallitosebessegevel azonos sebesseggel mozgo, gumizsinor Ionatbol
kialakitott leszoritoszalag talalhato. Feladata a Iejek megtamasztasa szallitas es a torzsa levagasa kzben.
A torzsa levagasa alternalo vagy Iorgo vagoszerkezettel trtenik, amely szijas nyvszerkezetnel a szijak es a
tamasztosinek kztt, menetes orsok eseten a hatso orsoparok alatt helyezkedik el.
2.8.8.1.2. Tiszttszerkezet
A kaposzta betakaritasa soran idegen szennyezk nem kerlnek a Iejek kze. Tisztitason ezert itt a laza
burkololevelek eltavolitasat, esetenkent kezzel vegzett selejtezest ertnk.
A Iejre nem borulo burkololeveleket parosaval szemben Iorgo, spiral Iellet hengerparok tepik le, mikzben
szallitjak is a kaposztaIejeket. A gepen vegzett kezi selejtezes az anyagaram utjaba helyezett sima szallitoszalag
eltt trtenik. Itt a selejtezmunkas a hibas, beteg egyedeket leemeli a szalagrol es visszaejti a tarlora.
2.8.8.1.3. Kocsirak szerkezet
A kaposztaIejek tes (tkzes) hatasara kivlrl nem lathato, bels sejtroncsolast szenvedhetnek, igy hosszabb
tarolas soran rothadasnak indulhatnak. A betakaritas es betarolas soran kerlni kell a kritikusnal nagyobb
esesmagasagot, illetve tkzesi sebesseget. Az egyes termenyek kritikus esesmagassaga egyszer vizsgalattal
meghatarozhato.
Tiszttszerkezet
284
A kaposztabetakarito gepeken olyan specialis kocsirako szerkezet talalhato, amellyel kizarhato a Iejek nehany
cm-nel hosszabb szabadesese. Ezt oly modon valositjak meg, hogy a Ierde Ielhordoszalag Iels vegehez egy
allithato helyzet Iekezszalagot csatlakoztatnak. A Iekezszalag akar a szallito jarm platojaig is lebillenthet,
igy a rakodas res jarm eseten is kimeletes.
A Iekezszalag lenyegeben ket, egymas Ielett elhelyezett szallitoIellet. A kaposztaIejek e szalagok altal
kzreIogva haladnak az azok altal meghatarozott sebesseggel, igy szabadesesk vagy csuszasuk kizart.
E 804/a tipusu, nyvszijas betakaritogepet mutat a 199. abra. Ket talajkvet beterelpapucs (1) segiti a
nyvszerkezet sorontartasat. A torzsakat a ket nyvszij (2) Iogja kzre es viszi hatraIele, mikzben a gep
elre halad. A Iejek a vezetsinekre (3) Iekszenek Iel es csusznak hatraIele. A vagoszerkezet (4) a torzsakat
levagja, a Iejek a tovabbitoszalagra (6) jutnak. Szallitas es vagas kzben a gumiIonat szalag (5) tamasztja a
nvenyeket. A torzsatlanitott Iejek a kocsirarako szalag (7) segitsegevel jutnak a betakaritogep mellett halado
szallito jarmre. A pontos soronvezetest a Ilkeben (8) l kezelszemely segiti oly modon, hogy a
nyvszerkezetet helyzetet a gepvazhoz kepest keresztiranyban allitja.
Ket vontatott Iejeskaposzta-betakarito gep mszaki adatait tartalmazza a 21. tabla:at.
Gyartmany MSZK1 E804/A
Nyvszerkezet menetes orsok nyvszijak
Betakaritott sorok
szama
1 1
Munkasebesseg (km/h) 23 2,53,5
Terletteljesitmeny
(ha/h)
0,10,15 0,10,2
Geptmeg (kg) 2125 2100
Ergepigeny (kW) 37 37
Kiszolgalo szemelyek
szama
1 traktoros 2
selejtez
1 traktoros 1 kezel
21. tblzat - Kposztabetakart gpek f muszaki adatai
2.8.9. A szabad fIdn termesztett paprika gpi
betakartsa
A Iriss Iogyasztasra szant zldpaprika gepi betakaritasara vilagszerte tett erIeszitesek kiserleti szakaszban
maradtak. Ennek oka Ielteheten a Iajtakra jellemz magas levalasztoer es alacsony bogyoszilardsag. A hazai
Iajtakra peldaul 2560 N levalasztoer jellemz. Ugyanakkor a bogyo Ielletere hato 5 N er 1,2 cm2-en mar
un. tkrnyomast (maradando sejtroncsolast) idez el. Elmeletileg 14 cm2-es Ielleten kene megragadni a
bogyokat ahhoz, hogy ne serljenek. Ilyen kimeletesen csak az emberi kez vagy egy specialis robot kepes
A szabad fIdn termesztett
paprika gpi betakartsa
285
szedni.
Tartositoipari celra, mivel a betakaritott termenyt rvid idn bell Ieldolgozzak, a gepi szedes paprika alkalmas
lehet, mert a tkrnyomas a maghaz eltavolitasa, apritas, savanyitas, gyorsIagyasztas vagy Izes utan nem
eszrevehet. A geppel szedett anyag azonban sokkal heterogenebb, mint a kezi szedes, ezert a konzervgyarban
vagy hthazban valogato mvelet beiktatasa lenne szkseges.
A 181. abran lathatohoz hasonlo Iesl szedszerkezettel vegzett betakaritasi kiserletek eredmenyeit a 22.
tabla:at tartalmazza. A mereseket Feherzn Iajtaval vegeztk, a Irakciok a betakaritott, meretes bogyok
sulyaranyaira vonatkoznak.
Szeddob kerleti seb. |m/s| 4,8 3,6
nallo, ep, bogyo || 16,5 31,3
nallo, nyomott bogyo || 30,7 37,0
nallo, serlt bogyo || 21,4 3,5
nallo, trtt bogyo || 3,7 0,2
Szaras, ep bogyo || 6,4 17,5
Szaras, nyomott bogyo || 13,0 10,4
Szaras, serlt bogyo || 7,5 0,1
Szaras, trtt bogyo || 0,8 0
Konzervipari celra
Ielhasznalhato ||
95,5 99,8
22. tblzat - Gppel szedett zldpaprika minsgi mutati
A Iszerpaprika gepi betakaritasa elIogadhato vesztesegek mellett Iesl rendszer betakaritogeppel
megvalosithato. Leggyakrabban specialis Iesldobbal szerelt zldbab-betakarito gepet alkalmaznak e celra. A
Iszerpaprika-betakarito Iesldob annyiban klnbzik a babbetakarito valtozattol, hogy elbbinel az acel
szedujjak vegeire manyag gmbket ragasztanak. Ily modon elkerlhetk a szuras okozta serlesek. Az egyeb
serlesek igy is 520 kzttiek, mintegy 10-nyi elhagyasi veszteseg mellett.
A geppel betakaritott Iszerpaprikat a serlt egyedek okozta romlas megelzesere azonnal Iel kell dolgozni.
Ekkor azonban elmarad a hagyomanyos technologia szerinti termeszetes szaradas, ezert mesterseges szaritasra
van szkseg. Ez tehat tbbletkltseget jelent a kezi szedeshez kepest. A termeszetes szaradas soran bekvetkez
utoeres szinten elmarad, ami cskkenti a vegtermek minseget es erteket. Ezen okok miatt hazankban mara
teljesen visszaszorult a 70-es evekben elterjedten alkalmazott gepi Iszerpaprika-betakaritas.
2.8.10. A gykrzIdsg gpi betakartsa
Az alabbiakban ismertetett gepek es eljarasok a sargarepa, petrezselyem, pasztinak es gumos zeller
A gykrzIdsg gpi
betakartsa
286
betakaritasara alkalmasak.
Ket gepi betakaritasi eljaras: az
aso rendszer es a
nyv rendszer
ismeretes. Mindket esetben az alabbi mveletek elvegzese szkseges:
a termeny kiemelese a talajbol,
a lombozat eltavolitasa,
a gykerzet megtisztitasa a ratapadt talajtol,
a termeny szallito jarmre tovabbitasa.
2.8.10.1. A betakartsra termesztett IIomny sajtossgai
Mindket geptipus zemeltethetsegenek elIeltetele a laza szerkezet, k- es kavicsmentes talaj, az egyenletes
talajIelszin es vetesmelyseg, ezek kvetkezmenyekent az egyszerre Iejld allomany. Fontos tovabba a
gyommentesseg. Nyv rendszer betakaritashoz a sorok egyenessege, valamint a legalabb 30 cm-es
sortavolsag is elIeltetel. A szkseges tallomany biztositasahoz savos vetest alkalmaznak.
2.8.10.2. A gykrzIdsg betakartsnak technoIgii
2.8.10.2.1. Az s rendszer betakarts
E technologia a burgonyabetakaritasnal alkalmazott eljarasbol Iejldtt ki. Els lepeskent az allomany
szartalanitasa trtenik meg. E celra vizszintes tengely, lengkeses szarzuzok vagy jarvaszecskazok jnnek
szamitasba. E gepek a Ielapritott szarakat a mar betakaritott tarlora szorjak.
A masodik munkamenetben a betakaritogep dnttt helyzet asovasak segitsegevel a gykereket talajszelettel
egytt emeli ki. A Ild- es gykertmeg Ielhordo rostaszalagra vagy lengrostara kerl, ahol a Ielhordott Ild
nagy resze visszahullik a tarlora. A Ierde rosta utan a gepen Iuvott, szemben Iorgo gumihengerpart helyeznek el
ugy, hogy az anyagaram a hengerek kztt haladjon at. A rugalmas hengerek a rgket sszetrik, a gykerek
pedig sertetlenl haladnak at kzttk. Egy ujabb rostaszalagon az sszetrt rgk athullanak, a gykerek pedig
Ierde tisztitoszalagra jutnak. A szalag apro gumitskeiben a kisebb nvenyi szennyezdesek megakadnak es
hatraIele elhagyjak a gepet. A gykerek a Ierde szalagrol a keresztiranyu kocsirarako-kihordo szalagra gurulnak
le, majd a szallito jarmre jutnak.
E betakaritasi technologia elnye, hogy a burgonyabetakaritasnal hasznalt gepekkel is megvalosithato, egyszerre
tbb sor takarithato be, a betakaritas kevesse Igg az idjarastol. Hatranya, hogy a betakaritott termeny nem
tarolhato, mivel a termenyben nagy szamban talalhatok trtt es levelnyel nelkl Ielszedett gykerek.
2.8.10.2.2. A nyv rendszer betakarts
A nyv rendszer betakaritas (201. abra) egy menetben Iolyik: a vontatott vagy magajaro betakaritogep
nyvszerkezete hasonloan a kaposztabetakarito gepeken latottakhoz Ierde sikban elhelyezett, ellentetes
hajtasiranyu szijakbol all (2). Elttk szaremel-beterel szerkezetek (3) segitik a szarak szijak kze jutasat. A
szijak alatt merev lazitokes (1) helyezkedik el. A kes a talajban jar olyan melyen, hogy a kiemelend gykereket
ne sertse. Feladata, hogy a gykerek tenyeszterletenek savjaban meglazitsa a talajt, megknnyitve ezzel azok
kiemeleset.
A betakartsra termesztett
IIomny sajtossgai
287
201. bra - Nyuv rendszeru gykrzldsg-betakart gp
A szijsebesseg vizszintes komponense itt is megegyezik a haladasi sebesseggel, de azzal ellentetes iranyu. Ezzel
a nyvszijak minden egyes nvenyt a szaruknal Iogva, Iggleges iranyban huznak ki.
A szijak a nvenyeket un. lengpalcas lombtalanitonak (4) adjak at. E szerkezet lenyegeben ket, szemben Iorgo
palcas henger, amelynek palcai egymas reseibe nyulva Iorognak, ellentetes Iorgasirannyal. A szarakat a ket
palcas henger kzreIogja es behuzza. A gykertestek azonban megakadnak es leszakadnak. A leszakitas nyoman
a gykereken 1,52 cm-nyi levelnyel marad vissza, ami tarolas szempontjabol kedvez.
A szarak keresztiranyu szalagra (5) esnek, a gykerek rostaszalagon (6) keresztl gumiujjas szalagra (10) jutnak.
E szerkezet Ieladata az apro nvenyi reszek kihordasa, valamint a gykerek Ielletenek tisztitasa.
A gykerekkel egytt kiemelt gyomokat a rostaszalag Iels vegen elhelyezett terelvilla (7) es egy
behuzohenger (8) a rostaszalag ala vezeti, majd a vezetlemezen (9) a tarlora csusznak. A Ierde gumiujjas
szalagrol visszagrdl gykerek a keresztiranyu kocsirarako palcas-lapatos rostaszalagra (11) kerlve jutnak a
szallito jarmre.
Az ismert betakaritogepek 1, 2 vagy 3 sor egyidej betakaritasara keszltek. Tbbsoros gepeken a nyv- es
szartalanitoszerkezetek soronkent megtalalhatok. A 23. tabla:at nyv rendszer gykerzldseg-betakarito
gepek I mszaki adatait Ioglalja ssze.
Gyartmany E825 ASA-LIFT
Betakaritott sorok szama 2 3
Sortavolsag (mm) 350500 450500
A nyv rendszer betakarts
288
Munkasebesseg (km/h) 3,66 2,74
Terletteljesitmeny
(ha/h)
0,150,2 0,40,5
Geptmeg (kg) 4200 5800
Ergepigeny (kW) 59 70 (magajaro)
Kiszolgalo szemelyek
szama
1 traktoros 1
gepkezel
1 vezet 1 gepkezel
23. tblzat - Nyuv rendszeru gykrzldsg-betakart gpek f muszaki adatai
2.8.11. A fejes saIta gpi betakartsa
Kedvez piaci krlmenyek kztt a nagy sszeIgg terleten termesztett Iejes salata gepi betakaritasa
gazdasagos lehet. Az allomany Iejldesenek egyenetlensegebl szarmazo veszteseg szelektiv betakaritassal
kikszblhet. Az ilyen betakaritogep bonyolult, ezert draga. Amennyiben a Ienti veszteseg mellett meg
gazdasagos a termesztes, tarolo rendszer betakaritogep alkalmazhato.
2.8.11.1. SzeIektv betakarts
Mint korabban mar emlitettk, a Iejes salata szelektiv betakaritasara sikeres megoldasok ismeretesek. A
szelektalas szempontjai a Iejek geometriai meretei (szelesseg, magassag), kemenysege vagy leveleinek szama
lehetnek. A Ielszedesre valo kivalasztas gyakorlati megvalositasa ennek megIelelen
mechanikus tapogatoszervekkel,
gamma- es rntgensugaras erzekelvel
lehetseges. Mindkett a Iejek geometriai meretei es kemenysege alapjan ,dnt.
A Ielszedesre szant Iejek kivalasztasa mellett specialis megoldast igenyel e Iejek kivagasa es kiemelese a
nvenysorbol anelkl, hogy e mveletek a visszamarado Iejekben kart okoznanak. A 202. abra egy lehetseges
technikai megoldas vazlatat mutatja. A gep I szerkezeti elemei a tapogatoszerv (1), a vagoszerkezet (2), a
rugalmas klls tarcsapar (3), amely a haladasi sebesseggel azonos kerleti sebesseggel Iorog, a kllket
szetIeszit szerkezet (4) es a tovabbitoszalag (5). A tarcsapar alaphelyzetben egy nvenysort ket oldalan
helyezkedik el ugy, hogy nem erinti azt. A vagoszerkezet ilyenkor a sorok kztt tartozkodik.
A fejes saIta gpi betakartsa
289
202. bra - Szelektv saltabetakart szerkezet mukdsi vzlata
A gep elejere szerelt tapogato kivalasztja a szedesre alkalmas egyedeket, vagyis zar egy elektromos aramkrt. A
gep haladasi sebessegetl Igg kesleltetessel a kijellt Iejet a tarcsak also klli ket oldalrol megragadjak.
Ezzel egyidejleg a vagoszerkezet (kes) a sorkzbl benyulva elvagja a nveny torzsajat. A kivagott, kllk
kze szoritott salataIejet a tarcsa Iorgo mozgasanak ksznheten kiemeli a sorbol. A szetIeszitszerkezet
hatasara kiszabadul a kllk kzl es a tovabbitoszalagra esik. Fontos, hogy csak a kivagott Iejjel erintkez bal
es jobb oldali kllk kzelitenek egymashoz, igy a tarcsak nem akadalyozzak a gep szabad haladasat a sorban.
2.8.11.2. TaroI rendszer betakarts
Tarolo rendszer betakaritasnal a salatalevelek Iokozott serlekenysege miatt klnsen kimeletes
kiemelszerkezetre van szkseg. A 203. abra vontatott Iejessalata-betakarito gepet mutat. A gep elejen
elhelyezett szivoventilator (1) hatasara a hengercikk perIoralt Ielleten (4) leveg aramlik be. A sorok kztt
keskeny jarokerek grdl (2), amelyre perIoralt dob (3) van rgzitve. A dob alatt merevkeses vagoszerkezet (5)
talalhato. zem kzben a hengercikk perIoralt Ielleten (4) es a perIoralt dob (3) nyilasain keresztl belep
leveg a dobpalastra tapasztja a vele erintkezesbe kerl salataIejek burkolo leveleit. A gep elrehaladtaval a
kes e nvenyek szarait elvagja, a levagott Iejeket pedig a perIoralt dob Ielemeli. A szivo hatas a perIoralt dobnak
csak a hengercikk palastja eltti Ielleten ervenyesl. Amikor a salataIejek ezt elhagyjak, szallitoszalagra (6)
esnek. E szalag Ielett gumiktel Ionatu leszoritoszerkezet (7) talalhato, amely a Iejek visszagrdleset
akadalyozza. A salataIejek kocsirako szalag (8) utjan jutnak a szallito jarmre. A gep jarokerekeken (9)
tamaszkodik a talajra.
TaroI rendszer betakarts
290
203. bra - Trol rendszeru fejessalta-betakart gp
Az 203. abran lathato gep I mszaki adatait a 24. tabla:at mutatja.
Munkaszelesseg 3662 cm
Munkasebesseg 34,8 km/h
Felletaram 0,1 ha/h
Vonoerigeny 14 kW
Idegyseg alatt Ielszedett Iejek
szama
800012 000
Iej/ora
24. tblzat - Fejessalta-betakart gp f muszaki adatai
2.8.11.3. Robotok a zIdsgbetakartsban
Az elektronika legutobbi idkben vegbement rohamos Iejldesenek eredmenyei mara mar a betakaritas
gepesiteseben is megjelentek. Szamos kutatohelyen es Iejlesztmhelyben Ioglalkoznak a nagyertek termeny
betakaritasanak automatizalasaval, szedrobotok letrehozasaval.
Az iparban mar elterjedten alkalmazott robotok munkakrlmenyeivel szemben a mezgazdasagban szelsseges
Robotok a
zIdsgbetakartsban
291
idjarasi es Ienyviszonyok kztt kell elter meret, alaku, szin, esetenkent mozgo (leng) egyedeket valtozo
szin krnyezeteben Ielismerni, kimeletesen megragadni, leszakitani, lecsavarni vagy eppen levagni.
A gymlcsbetakaritas terleten szabad Ildn zemel robotmodellek keszltek alma- es citrusIelelek
betakaritasara. Bar ezek technikailag kielegiten mkdnek, gazdasagossagi okokbol megsem terjed
alkalmazasuk.
Ket zldsegIaj es a csiperkegomba robottal valo betakaritasarol rendelkeznk jelenleg ismerettel. Ezek a
megvalositott berendezesek zart terben, kontrollalt krnyezetben zemelnek. A robotok a termeny
koncentraltsaga miatt ott jobban kihasznalhatok, ugyanakkor ,munkaterletk is homogenebb.
Az ismert robotok mindegyike szamitogepes kepIeldolgozas segitsegevel azonositja a szedend termenyt. A kep
lathato vagy lathatatlan hullamhossz-tartomanyban keszlhet. Az eljaras lenyege a kvetkez lepesek sorozatat
jelentheti:
videokamera pasztazza a munkaterletet, es Iolyamatosan kepeket rgzit arrol,
a videokepeket digitalizalva azok olyan keppontokka alakithatok, amelyek szin- es Ienyersseg-inIormacioval
rendelkeznek,
az un. kepszegmentacoval a szamitogep a keppontokbol valamelyik kivalasztott inIormaciotartamuk alapjan
halmazokat kepez (pl. az egymashoz kzeli piros pontok halmaza Ielteheten paradicsombogyo jelenletere utal),
a ponthalmaz szine es/vagy alakja alapjan dntes arrol, hogy az valoban szedend termeny-e; ha igen, akkor
helyzetkoordinatainak meghatarozasa.
A megtalalt termenyt koordinatai alapjan manipulatorkar szedi le (204. abra). A karnak amellett, hogy egy adott
terresz minden pontjat el kell ernie, a termenyt kimeletesen kell megragadnia, leszakitania vagy vagnia, majd
gyjthelyre tovabbitania.
Robotok a
zIdsgbetakartsban
292
204. bra - Szedrobot manipultorkarja
A 205. abra nvenyhazban termesztett uborkaallomanyt es a szedrobot mutatja. A termeny elklnitese a
hattertl (levelzettl) a visszavert Ieny intenzitasanak klnbsegen alapul. A lombozat takarasanak kiiktatasa
erdekeben a termIellet kiIele dnttt.
A gomba szedesere kiIejlesztett robotbetakaritasi eljaras talcan termesztett allomanyt Ieltetelez. A talcak ugyanis
allando helyzetet biztositanak. Az egyedeket a manipulatorkar csavaro es billent mozgasaval valasztja el a
tnktl. A serlesmentes szedes erdekeben a szamitogepes rendszer a szegmentalt kep alapjan meghatarozza a
szedesi sorrendet, vagyis megkeresi azt (azokat) az egyedet, amely szabadon billenthet valamely iranyban. A
szedes nyoman Ielszabadult hely ujabb egyed(ek) billenteset teszi lehetve.
Robotok a
zIdsgbetakartsban
293
205. bra - Robotbetakartsra kialaktott uborkallomny s a szedrobot
2.9. A szabadfIdi tmrendszeres termeszts
A szabadIldi zldsegtermesztes legintenzivebb Iormajanak a tamrendszeren trten termesztes tekinthet.
Alkalmazasanak legIbb elnye, hogy a vazszerkezet kialakitasa reven jelentsen nvelhet a nvenyzet
asszimilacios Iellete. Ez a termesztestechnologia a hagyomanyos szabadIldi es nvenyhazi kze sorolhato
mind a beruhazas kltsegei, mind az elerhet hozamok szempontjabol. A tamrendszeres termesztes a
nvenyhazi hajtatassal szemben az alabbi elnykkel rendelkezik:
beruhazasi es Ienntartasi kltsegei lenyegesen alacsonyabbak,
nincs szkseg Itesre (elmarado beruhazasi es Itanyagkltseg),
alacsonyabbak a nvenyvedelem kltsegei (szer- es munkakltseg),
A szabadIldi sikmveleshez kepest legIbb elnyei a jobb minseg es a magasabb hozam, ezekert azonban
magasabb munkaraIorditassal, a technologiai Iegyelem Iokozott betartasaval es magasabb beruhazasi kltseggel
kell Iizetni. A Iokozott munkaraIorditas a gepesithetseg alacsonyabb szintjebl, valamint a nvenyzet
rendszeres Ielktzesebl adodik. A letesites tbbletkltsege a tamrendszer szerkezeti megvalositasabol es az
elengedhetetlen mikrontz rendszer kiepitesebl tevdik ssze.
Tamrendszeren hazankban a zldsegIajok kzl leginkabb paradicsom es uborka termesztese Iolyik. Letesitese
csak szeltl vedett helyen javasolhato.
A szokasos kialakitasok az alabbiak (a zarojelben szerepl nagybetk a tartooszlopok sorokra merleges
alakjara utalnak):
egyedi: a nvenyegyedeket karokra ktzik Iel, huzalokat nem alkalmaznak,
egysiku (I): a leggyakrabban alkalmazott tamrendszer, amely egyetlen Iggleges Ielletet bocsat a nvenyzet
rendelkezesere,
A szabadfIdi tmrendszeres
termeszts
294
tbbsiku (Y, V, T vagy F): az asszimilacios Iellet tovabbi nvelese erdekeben tbbnyire tbb lombozati Iellet
hordozasara keszlnek.
2.9.1. Tmrendszerek szerkezeti kiaIaktsa s
mretezse
A tamrendszereket I, Y, V, T vagy F alaku tamoszlopok, vegoszlopok, az ezeket sszekt huzal vagy huzalok,
huzalrgzit elemek, valamint a vegoszlopokkal sszekttt, talajba sllyesztett horgonyzoelemek alkotjak
(206. abra).
206. bra - A tmrendszer alkotelemei
A tartooszlopok anyagaul vasbeton, Ia, Iem, manyag szolgalhatnak. Idallosaga es olcsosaga miatt hazankban
az akacIa az elsdleges oszlopanyag.
2.9.1.1. Tmrendszerek mretezse
A meretezest tamrendszeres paradicsomltetveny peldajan mutatjuk be. A tartooszlopok talaj Ieletti hossza
legyen h 2 m, atmerjk D 9 cm. Az oszlopok egymastol l 4 m-re helyezkednek el. A sortavolsag b 1,8
m.
A meretezesnel ket terhelest, a vaztmeget es a szelnyomast kell Iigyelembe venni. Alapelv, hogy minden elem
egyidejleg es egyenl mertekben viseli a terhelest, tovabba, hogy a varhato legkedveztlenebb terhelesi
allapotra mereteznk. Ennek megIelelen Ieltetelezzk, hogy a legnagyobb vazterheles es a legnagyobb
szelnyomas egyidejleg terheli a tamrendszert.
Vazterheles alatt a tamrendszer egy Iolyometerere juto nvenyzet sulyat ertjk. Meghatarozasanal a varhato
hozambol indulhatunk ki. Peldakent Q 200 t hektaronkenti paradicsomtermes eseten Ieltetelezve, hogy
egyidejleg a tamrendszert ennek csupan 1/4-e terheli (a Iolyamatos eres miatt Iolyamatosan szedik) a
Iolyometerenkenti vazterheles:
A nvenyzet szarreszenek sulyaval nem szamoltunk.
Tmrendszerek szerkezeti
kiaIaktsa s mretezse
295
A Iolyometerenkenti szelterheles meghatarozasahoz a DIN-ben megadott 50 N/m2 erteket vehetjk alapul. A
Iolyometerenkenti megoszlo terheles h 2 m esetere 100 N/m. Az oszlop Iels pontjanak magassagaban ennek
Ielevel,
ps: 50 N/m
szelterhelessel szamolhatunk.
2.9.1.1.1. A huzaIer szmtsa
A huzalban ebred huzoer meghatarozasa a ktelgrbekre Ielirhato ismert sszeIggessel:
ahol:
p az ered megoszlo terheles,
f a belogas.
Az ered megoszlo terheles elhanyagolva a huzal sajat sulyat a szel- es vazterheles vektorialis sszege.
Szamitasa a
sszeIggessel trtenik. Erteke a Ienti adatokkal: p 101 N.
Az f belogas a huzal ket oszlop kztti legalso helyzet pontjanak Iggleges tavolsaga legIels helyzet
pontjaig. A ket oszlop kztt kiIeszitett huzal az un. ktelgrbe alakot veszi Iel, amelyet az
masodIoku parabola ir le. A koordinatarendszer kezdpontja a grbe legalso pontjaban van, tovabba x l/2
erteknel v f ertek adodik.
Belogas nelkl nem Ieszithet ki huzal, mivel az f 0 ertekhez H = ertek tartozik. A belogas merteket a
tamrendszer epitesekor hatarozzuk meg attol Iggen, hogy mekkora Ieszitert alkalmazunk. Az ermeres a
terepen nehezkes, ezert a belogas merteket celszer beallitani. A peldaban szerepl 4 m-es Iesztavhoz. f 3 cm
javasolhato.
A huzaler a behelyettesitesek utan H 6733 N-ra adodik.
2.9.1.1.1.1. A huzaI kivIasztsa
Kvetkez lepeskent a szkseges huzalkeresztmetszet meghatarozasat vegezzk el. Ehhez azonban ismernnk
A huzaIer szmtsa
296
kell a huzal anyaganak szakitoszilardsagat.
A Magyar Szabvany szerinti horganyzott kemeny acelhuzal szakitoszilardsaga Rm 550900 N/mm2.
Valtakozo igenybevetelt Ieltetelezve a : biztonsagi tenyezt 1,5-re valaszthatjuk. Az also szakitoszilardsagi
ertekkel (550 N) szamolva a huzalban megengedett Ieszltsegre
adodik. Ezzel a szkseges huzalkeresztmetszet:
ahol:
ds:ks a szkseges huzalatmer. Meghatarozasa a
sszeIggessel trtenhet. Behelyettesites utan ds:ks 4,8 mm. A szabvanyban ezen ertek kzeleben 4,0, 4,5, 5
es 5,5 mm atmerj huzalok talalhatok. A kereskedelemben az egesz mm atmerj nevleges huzalok
szerezhetk be nehezseg nelkl. Emiatt, valamint a biztonsag nvelese erdekeben a szamitott eredmenyt IelIele
kerekitjk, igy a beepitend huzal 5 mm atmerj.
Abban az esetben, ha ket huzalt Ieszitenek ki a tartooszlopra, az egy szalra juto terheles Ielezdik: pv2 pv/2 es
ps:2 ps:/2. Ezekkel H2 H/2 3367 N. Ekkor a szkseges huzalatmer:
Az elbbiekben leirt indokok alapjan a valasztando huzalatmer 4 mm.
2.9.1.1.2. A tmoszIop terheIse
A tovabbiakban az egyenes, I jel sorkzi tamoszlop terheleset vizsgaljuk. A vegoszlopok terhelese ezektl
eler, ezert azokkal kln Ioglalkozunk.
A sorkzi tamoszlopokat a vazteher tengelyiranyban nyomja, a szelteher pedig tengelyre merlegesen hajlitja.
2.9.1.1.2.1. EIIenrzs tengeIyirny nyomsra
A tengelyiranyu nyomoer (G) egyenl a vizsgalt oszlop eltti es utani Iel oszloptavolsagra juto megoszlo
vazterhelessel, vagyis
A tmoszIop terheIse
297
A pelda adataival G 352 N. Az oszlop keresztmetszetenek Ielletegyseget terhel nyomas, az un.
nyomoIeszltseg:
ahol:
D az oszlop atmerje.
A leggyakrabban hasznalt akacIa oszlopok 9 cm atmerjek. A behelyettesitesek utan ony 5,54 N/cm2, amely
lenyegesen alacsonyabb az akacIa nyomoszilardsaganal (lasd a 25. tabla:atot).
ony 6 500
osz 1 340
ohj 1 350
E 1 800 000
25. tblzat - Az akcfa mechanikai jellemzi szlirnyban (N/cm2)
2.9.1.1.2.2. EIIenrzs kihajIsra
Tengelyiranyban nyomott hosszu rudak gyakran kihajlanak es eltrnek akkora terheler hatasara, amely nem
okoz a megengedettnel nagyobb nyomoIeszltseget a rudkeresztmetszetben. A tengelyiranyban terhelt hosszu es
karcsu szerkezeteket ezert kihajlasra is ellenrizni kell. A kihajlast okozo ert trernek (Fk) nevezve Euler
szerint
ahol:
sk olyan oszlop kihajlasi hossza, amelynek mindket vege elIordulni kepes,
Imin az oszlopkeresztmetszet legkisebb masodrend nyomateka,
E pedig a rugalmassagi modulus.
EIIenrzs kihajIsra
298
A tartooszlop Iels vege szabadon el tud Iordulni, also vege beIogott, ezert sk 2 h ertekre valasztando. (2 h
lenne annak az oszlopnak a hossza, amelynek mindket vege szabadon elIordulhatna.)
Kr keresztmetszet oszlopnal a masodrend tengelyiranyu nyomatek
Esetnkben I 322 cm4, E erteket a 25. tabla:atbol behelyettesitve: Fk 35753 N.
Mivel Fk ~ G, a tamoszlop nem Iog kihajolni.
2.9.1.1.2.3. EIIenrzs hajItsra
A szel okozta vizszintes terheles a nvenysor teljes Ielletere hat, a megoszlo szelterhelest az oszlopsor
kzepmagassagaba koncentralhatjuk. Az egy oszlopra hato er (hasonloan szamitva, mint a G terhelert)
Fs: h ps: l 400 N
Az Fs: er okozta hajlitonyomatek:
es az oszlop talajszint Ieletti keresztmetszeteben ebred hajlitoIeszltseg
ahol:
K0 a keresztmetszeti tenyez, kr keresztmetszetre
A tartooszlop akkor nem karosodik a hajlito igenybevetel hatasara, ha a benne ebred legnagyobb
hajlitoIeszltseg sem eri el az illet anyagra megengedett ohf erteket.
A Ienti adatokkal oh 559 N/cm2 1350 N/cm2, tehat az oszlop a hajlito igenybevetelnek is megIelel.
2.9.1.1.2.4. A tmoszIop taIajba fogsnak mretezse
Eddig Ielteteleztk, hogy a vizsgalt oszlop mereven a talajba van rgzitve. Most azt vizsgaljuk meg, hogy
milyen Ieltetelek mellett igaz e Ieltetelezes. Ket terhelesi esetet vesznk szemgyre: a tengelyiranyu nyomast es
a tengelyre merleges hajlitast.
2.9.1.1.2.5. A tmoszIop taIajba nyomsnak vizsgIata
EIIenrzs hajItsra
299
Cel, hogy az oszlop a tengelyiranyu terheles hatasara ne sllyedjen a talajba. Ennek Ieltetele, hogy a talajban
ebred nyomoIeszltseg ne lepje tul a talaj nyomoszilardsagat (onvt-t). Ezt a Ieltetelt az alabbiak szerint
Iogalmazhatjuk meg:
Az epitmernki gyakorlatban onvt 10 N/cm2 nyomoszilardsaggal szokas szamolni, igy
tehat az oszlop nem csuszik a talajba G terheles hatasara.
2.9.1.1.2.6. A tmoszIop eIforduIsa a taIajban
Egyensuly eseten a szelhatas kvetkezteben ebred
nyomatek es az
Fs: 2 ps: l 400 N
rudra merleges toloer elleneben a talajban a Ienti nyomatekkal es ervel azonos, de ellentett iranyu
nyomateknak es ernek kell ebrednie. A 207. abra jellese szerint x az oszlop talajba nyulasanak merete.
Feltetelezve, hogy az oszlop a nyomatek hatasara az x/2 melysegben lev 0 pont krl Iordul el, az alabbi
nyomateki egyensuly irhato Iel:
A tmoszIop eIforduIsa a
taIajban
300
207. bra - Az oszlop talajba fogsa
Az sszeIggesben o1 az oszlop Ielleten ebred legnagyobb talajnyomas (207. abra), amely a kepzeletbeli 0
Iorgaspontban nullara cskken. Linearis valtozasat Ieltetelezve a talajnyomas koncentralt ervel (E) ugy
helyettesithet, hogy a derekszg haromszg terlete az er merteket adja, tamadaspontja pedig a haromszg
sulypontja. A helyettesit erk erpart alkotnak, amelynek karja 2x/3.
Az Fs: szeler a Iorgato hatas mellett el is mozditana az oszlopot a talajban vizszintes iranyban (207. abra).
Egyensuly eseten a talajban ezzel azonos mertek ellenallas ebred, amely egyenl az x hosszon D szelessegben
Iellep o2 talajnyomassal:
Fs: o2 x D
Az oszlop talajba Iogasa akkor tekinthet szilardnak, ha az sem a Iorgato, sem a tolo hatasra nem mozdul el.
Ennek Ieltetele, hogy a talajnyomas sehol ne lepje tul a megengedett erteket. Mivel a legnagyobb talajnyomas a
talaj Ielszin kzeleben ebred, irhato, hogy
o1 o2 _ onvt
egyenltlensegnek kell teljeslnie.
A tmoszIop eIforduIsa a
taIajban
301
A harom egyenlet harom ismeretlent tartalmaz. Az els kettbl lathato, hogy a talajba sllyesztes mertekevel
beIolyasolhato a talajnyomast. Az egyenleteket rendezve:
Behelyettesites (D es h cm-ben) utan x 61 cm adodik, ami jo egyezest mutat a gyakorlattal (6080 cm).
2.9.1.1.3. A vgoszIop eIIenrzse
A tamrendszer huzaljaban (huzaljaiban) ebred H er a tartooszlopokat soriranyban nem terheli, a huzalert a
sor ket vegen lev vegoszlopnak kell Ielvennie.
A talajba sllyesztett vegoszlopok nmagukban is alkalmasak tengelyre merleges iranyu terheles Ielvetelere
(lasd a Tamos:lop elfordulasa a talafban c. reszt). Ha a szamitas irrealisan nagy talajba sllyesztest (x)
eredmenyezne, a vegoszlop horgonyzoelemhez kthet. Ebben az esetben ugy szamolhatunk, hogy az oszlop
csak tengelyiranyu terhelest vesz Iel, es a huzaler a horgonyzohuzalon keresztl a horgonyzoelemre jut.
A vegoszlop kihorgonyzasa azzal a hatrannyal jar, hogy meghosszabbitja a sort anelkl, hogy nvekedne a
termesztesre rendelkezesre allo Iellet. Ennek kikszblesere a horgony kzeleben egy vekonyabb oszlopot
helyezhetnk el (208. abra) es a tarto huzalozast itt is kialakithatjuk.
208. bra - Fggleges vgoszlopra hat erk
A vegoszlop dntesevel a horgonyzoelemre es -huzalra, valamint az oszlop tengelyere hato er mersekldik
A vgoszIop eIIenrzse
302
(209. abra). Nem szabad Iigyelmen kivl hagyni azonban az oszlop hosszanak nvekedeset, amely a kihajlas
okozta tres veszelyet Iokozza.
209. bra - Dnttt vgoszlopra hat erk
Megrajzolva az erk alkotta haromszget, az ABC es abc hasonlosaga alapjan irhato, hogy
valamint
Az o es szgek szabadon valaszthatok, mindkettt 60-ra valasztva a harom er azonos nagysagu.
A paradicsomltetveny peldajan Iolytatva a meretezest, elszr a horgonyzas nelkli vegoszlopot vizsgaljuk. A
talajba sllyesztes mertekere Ielirt sszeIgges most igy modosul:
Ekkor x 409 cm, ami irrealisan nagy ertek.
A vgoszIop eIIenrzse
303
Ha a vegoszlop Iggleges es kihorgonyzott (208. abra), akkor a tengelyiranyban terhel er, o 60 eseten:
A horgonyzohuzalt pedig:
S1 13 466 N
er huzza.
Elskent ellenrizzk ezt az oszlopot nyomasra es kihajlasra! Most
onv 183,3 N/cm2
amely ertek nem eri el a megengedettet. Az oszlop nem Iog kihajolni sem, mert Fk ~ N1.
Probakeppen ellenrizznk egy olyan dnttt vegoszlopot, amelynel o 60 (209. abra)' Ekkor N2 S2
H 6733 N. Ez az oszlopnyomasra biztosan megIelel, mert az elbbinel kisebb er terheli. Erdemes azonban
kihajlasra is ellenrizni, mert hossza nvekedett. Az uj oszlophossz
es a trer Fk 27034 N, amely meg igy is lenyegesen magasabb, mint a tenyleges tengelyiranyu terheles. Az
oszlop tehat megIelel.
Vizsgaljuk meg, hogy az N1, N2 erk hatasara a vegoszlop nem csuszik-e a talajba!
illetve
tehat az oszlop mindket esetben a talajba csuszik. A IelIekv Iellet (A) nvelese erdekeben ilyenkor az oszlop
ala tegla- vagy betonlapot celszer elhelyezni. A szkseges Iellet:
A 210. abran egytt lathatunk azonos H huzaler hatasara ebred N1, N2, valamint S1, S2 erket Iggleges es
A vgoszIop eIIenrzse
304
dnttt oszlop eseten.
210. bra - Fggleges s dnttt vgoszlopra hat erk sszehasonltsa
2.9.1.1.4. A horgonyzeIem mretezse
A horgonyzasra leggyakrabban hasznalt betonlap vagy horgonyzocsiga talajbasllyesztesenek merteket a talaj
Iizikai tulajdonsaga mellett azok huzasiranyara merleges Iellete beIolyasolja. Huzo igenybevetel eseten e
Iellet Iltti talajtmb palastjan nyiroIeszltseg ebred. A horgonyzoelem a talajtmbbel mindaddig
nyugalomban marad, mig a nyiroIeszltseg el nem eri a talaj :1 nyiroszilardsagat. A nyugalmi allapotra a
kvetkez egyensuly irhato Iel:
ahol:
U a huzas iranyara merleges Iellet kerlete,
xh pedig a horgonyzoelem talajIelszintl mert tavolsaga a huzoer iranyaban.
A talajbasllyesztes szkseges merteke igy:
A horgonyzeIem mretezse
305
A szamitasokat S1 es S2 behelyettesitessel, U 160 cm-es kerlet lapra (40408 cm-es betonelem) es :t 5
N/cm2 ertek mellett elvegezve
Iggleges vegoszlopnal: xh1 168 cm,
dnttt vegoszlopnal: xh2 84 cm.
A ket ertek kzl az utobbi megvalositasa javasolhato.
2.9.1.1.4.1. A horgonyzhuzaI mretezse
A vegoszlopot a horgonyzoelemmel sszekt huzalt S2 er terheli. Mivel ez esetnkben azonos H-val, az 5
mm atmerj huzal ide is beepithet. H-tol elter S huzoer eseten a szkseges huzalkeresztmetszet a huzal
kivalasztasaval Ioglalkozo Iejezetben leirt sszeIggessel szamithato.
2.9.1.1.4.2. sszefogIaIs
A szamitasmenet eredmenyeit sszeIoglalva a tamrendszer az alabbiak szerint epithet Iel:
a sorkzi oszlopok 2,6 m-es, 9 cm atmerj akac rudIak,
a vegoszlopok 3,2 m-es, 9 cm atmerj akac rudIak,
az ltetveny sortavolsaga 1,8 m,
az oszlopok a sorban egymastol 4 m-re helyezendk el 60 cm-re a talajba sllyesztve,
a vegoszlopok a vizszinteshez 60-ban dntttek es 90 cm-es hosszon a talajba sllyesztettek, talpuk ala min.
673 cm2-es alatet kerl (pl. 30306 cm-es betonlap),
horgonyzoelemkent 40408 cm-es betonlap kerl 80 cm melyen a talajba,
az oszlopok tetejen 5 mm atmerj horganyzott acelhuzal Iut vegig U-szgekkel rgzitve, ket szomszedos
oszlop kztt 3 cm-es belogassal.
Tamrendszer epitesenel gdrIuro vagy oszlopbenyomo hasznalhato. A sorkzkben vegzend munkakhoz az
egytengelyes es kistraktorok jhetnek szoba.
2.10. A fIiatakarsos termeszts gpei s
eszkzei
A napenergia jobb hasznositasanak elsegitese, a talajtulajdonsagok kedvezbbe tetele az alapja a legtbb
agrotechnikai eljarasnak, igy a talajtakarasnak is.
Talajtakarast vegznk, ha a talaj Ielszinet valamilyen anyaggal bevonjuk azert, hogy a talaj hmersekletet
megvaltoztassuk, cskkentsk a talaj parologtatasat, akadalyozzuk a gyomok keleset es Iejldeset, valamint a
talajellenyek eletIelteteleinek megvaltoztatasa reven nveljk azok produktivitasat.
Ez a takaro keszlhet magabol a talajbol (pormulch), klnIele nvenyi, allati es ipari eredet termekbl vagy
mellektermekbl, es hasznalhatjuk a talaj Ielszinen vagy annak nehany centimeteres retegevel keverve.
A horgonyzhuzaI mretezse
306
A modern vegyipar klnIele szin es minseg manyag Ioliakat gyart. Ezek jol hasznalhatok talajtakarokent.
A manyag Iolias letesitmenyek elterjedese hatterbe szoritotta a hagyomanyos kerteszeti
termesztberendezeseket (melegagyak, veghazak). Ez alacsony Iajlagos kltsegeikkel, illetve letesitesk
egyszersegevel magyarazhato. E letesitmenyek kzl a legegyszerbb es legolcsobb megoldas a vaz nelkli
Ioliatakaras. A termesztk ketIele modon teritik le a Ioliat. Az egyik mod szerint a (Iatyol-) Ioliat kzvetlenl a
talaj Ielszinere, illetve a nvenyzetre teritik lazan, a Iolia ket szelet pedig talajjal rgzitik. A leteritett Iolia
kzvetlenl erintkezik a talajjal, illetve a nvennyel, a Iolia alatt tehat csak minimalis legreteg talalhato. A
gyakorlatban e valtozatot nevezik sikIolias termesztesnek. A masik mod szerint a Iedend agyas ket szelen
bakhatat kepeznek es a ket bakhat tartja a Ioliat. A neve vaz nelkli Ioliatakaras. Amennyiben a Iolia ala
tartovazat helyeznek (vasbol, manyagbol, hajlitott Iabol), Ioliaalagut jn letre.
A sikIolia es a vaz nelkli Ioliatakaras klimaszabalyozo hatasat es Iajlagos kltsegeit tekintve a hagyomanyos
Ioliasator es a szabadIldi termesztes kze helyezhet. Nincs szkseg a Ioliatakarot tarto es rgzit
vazszerkezetre, mivel a Ioliat bakhatak tartjak a talaj Ielett 1520 cm magasan, vagy kzvetlenl a talajra, illetve
nvenyzetre teritik, ami leegyszersiti a telepitesi munkat. A Iolia szelessege 0,83 m kztt valtozik, gyartotol
Iggen.
A Ioliaagy vazlata es I meretei a 211. abran lathatok. (Ezek a meretek a jelenleg Magyarorszagon gyartott
PE-Iolia meretebl adodnak.)
211. bra - A vz nlkli fliagy
2.10.1.
2.10.1.1. A kInbz bortanyagok s hatsuk
Talajtakarasra altalaban a 0,04 mm vastagsagu, lila Ioliat hasznaljak, ami ugyan dragabb a 0,025 mm-esnel, de
knnyebben Ielszedhet. A lila Iolia alatt a talaj gyorsabban Ielmelegszik, es ez Iokozza a koraisagot, jobb a
talaj vizhaztartasa, nem gyomosodik, azaz nincs szkseg tovabbi mechanikai gyomirtasra, igy meg veletlenl
sem vagdaljuk el a gykereket, es a termesek sem szennyezdnek az ntzeskor, illetve eszeskor a talajrol
IelIrccsen szemcsektl. Egyesiti tehat az atlatszo es Iekete Iolia elnyeit. A Iolia alatt nagyobb gykeret
Iejleszt a nveny, ami a nagyobb ssztermesnek az alapja.
SikIoliahoz es vaz nelkli Ioliatakarashoz ketIele alapanyagu Ioliat alkalmaznak, polietilen- (PE-), Linear Low
Density PE- (LLDPE-), Low Density PE- (LDPE-) es polivinilklorid- (PVC-)Ioliat (26. tabla:at).
Szakitoszilardsag Srseg Hvezet Tartosan hallo
2.10.1.
307
N/mm2
3
kepesseg W
m1 K1
C
PE 2335 0,94 67 7080
PVC 1030 1,161,35 33,5 4550
26. tblzat - A PE s a PVC fontosabb tulajdonsgai
Tbb kutato vizsgalta a PE, a PVC es az veg tulajdonsagait, Ileg Ienyatereszt kepessegket. Megallapitottak,
hogy a PE-Iolia alatt a netto sugarzas erteke 19-kal kisebb, mint a szabadban, veg alatt a sugarzascskkenes
30-os. Egyntet velemeny szerint a PVC es a PE kedvezbb Ienyviszonyokat teremt a nveny szamara mint
az veg, mert Ienyatereszt kepessegk jobb. E Ioliak alatt a Ieny sszetetele jobban megkzeliti a kls Ieny
sszetetelet. A hosszu hullamu sugarakbol (hsugarak) is tbbet engednek at, mint az veg, tehat a Iolia alatt
jobban Ielmelegszik a talaj, illetve a leveg. Ez hatranyt is jelent, mert a para nelkli Iolia alatt ejjel ersebb a
lehles a kisugarzas nagyobb lehetsege miatt, mint az vegboritasnal. A haromIele burkoloanyag Ienyatereszt
kepesseget mutatja a 268. abra.
A manyag Iolia hasznalata teren nagy hagyomanyokkal rendelkez orszagok (Japan, Franciaorszag,
Nemetorszag, Anglia) a hagyomanyos natur PE- es PVC-termekek mellett ujabb, jobb hgazdalkodasu
manyagIolia-Ielesegeket allitottak el, hasznalnak vagy eppen hasznalatuk bevezeteset kutatjak. Ilyen termek
az elbomlo Iolia. Ez a Iolia PVC alapanyagu, es az adalekanyag aranyanak valtoztatasaval temezni tudjak az
elbomlasi idt. E Iolia alkalmazasaval kikszblik a hasznalati ciklus vegen a Iolia eltavolitasaval kapcsolatos
munkat es krnyezetszennyezest.
Hazankban is elterjedben van a manyag Iatyol vagy vlies (Agryl P17). Elnys tulajdonsagai a kvetkezk:
knnyebb, mint a PE-Iolia (17 g/m2),
kevesbe erzekeny a szelre,
jobb Iagyved hatasu,
jobban atengedi a csapadekot.
A mar emlitett orszagokban a PE-Ioliat Ielvaltja a magasabb vinil-acetat-tartalmu EVA-Iolia, amellyel 20-kal
nagyobb energiamegtakaritas erhet el. E Iolia alapanyaga egy kopolimerizacios termek, amely elnysen
szigeteli a hosszu hullamu sugarakat. E Iolia Ielhasznalasaval keszitik a tbbreteg Ioliat, amelyet PE- es
EVA-Iolia koextrudalasaval nyernek. Ilyen Iolia a Nemetorszagban gyartott ENICEM Iolia, amely csak 0,05
mm vastag, de haromreteg koextruder termek. Meresek szerint az egyszer natur PE-Iolia ejjel a kisugarzott
energia 6365-at, az EVA-Iolia a 25-at, mig a koextrudalt Iolia csak a 2025-at engedi at.
2.10.1.2. A fIia perforcijnak eIksztse s hatsa
Az agyaskeszitesre hasznalt Ioliat perIoralni kell, hogy az alatta lev legcsere biztositott legyen. A perIoralas
ketIelekeppen trtenik: Iuratolassal, illetve hasitekolassal.
A Iuratolassal valo perIoralas Iuratatmerje altalaban 10 mm. A perIoralas merteke (az egysegnyi Ielletre juto
Iuratok szama) egyreszt az alatta termesztett zldsegIaj krnyezeti igenyeitl, masreszt a takarasi idszaktol,
illetve a takaras idtartamatol Igg.
A fIia perforcijnak
eIksztse s hatsa
308
A Iolia perIoracioja biztositja tehat a Iolia alatti ter es a szabad ter kzti legcseret, valamint az ntzviz, illetve
a csapadek atjutasat.
A legcsere letrejttenek eredmenye:
Meggatolja a Iolia alatti leveg tulzott Ielmelegedeset.
Biztositott lesz a Iolia alatti nveny CO2 ellatottsaga.
Cskkenti a Iolia alatti leveg tul magas relativ paratartalmat.
Negativ hatasa, hogy nveli a ,ventilacios hveszteseget.
Hazankban a lyuggatott Iolia hasznalata elterjedtebb, mint a hasitekolt Ioliae. Ennek a magyarazata, hogy
barmelyik zem, illetve barki elkeszitheti. A Iuratolas technikai kivitelezese nem kivan klnsebb szakertelmet
es bonyolult berendezest. A natur PE-Iolia Ielcsevelt Iormaban szerezhet be. A Ioliahenger kls palastjan
bejellik a ketIele jellemz Iuratosztast, majd villanyIuro segitsegevel a bejellt helyeken atIurjak a palastot a
Ioliahenger cs alaku magjaig. Leggyakrabban 10 mm atmerj csigaIurot hasznalnak. A Iurast lassu
Iordulatszammal kell elvegezni, egyebkent a Ielmelegedett Iuro sszehegeszti a Ioliat. Kismennyiseg Iolia
perIoralasa (kiskert meret agyas keszitesehez) a Iolia atlapolasaval es lyukasztoszerszam segitsegevel is
elvegezhet. A Ielcsevelt Ioliabol nehany metert par retegben atlapolnak, a Iels retegen kijellik a Iuratosztas
jellemz mereteit, majd brlyukasztoval vagy hasonlo szerszammal elvegzik a lyukasztast. A lyukak Ielletet
sszevetve az sszes IoliaIellettel, szamolhato ki a ,nyitottsag szazalekos erteke. Altalaban 16-os
nyitottsagu Ioliat celszer hasznalni.
2.10.1.3. A vz nIkIi fIia Ietertse, gyskszts
A vaz nelkli Ioliaagy keszitese, a Iolia leteritese trtenhet ugy, hogy a natur, perIoralatlan Ioliat kezzel vagy
Iektet-, agyaskeszit geppel teritik le. Leterites utan vegzik el a perIoralast (pl. a kel nveny, a
szamocapalanta Iltt) kezi ervel. Altalanosabb megoldas azonban az, amikor a natur Ioliat leterites eltt
perIoraljak Iuratolassal vagy hasitekolassal, majd az igy elkeszitett Ioliat teritik le kezzel vagy Iektetgeppel.
Az agyaskeszitest, a kezzel valo IoliaIektetest a kvetkez esetben vegzik:
a. Kis terlet agyast kell Ioliaval burkolni (konyhakerti meret).
b. Nagy szelesseg (2000 mm-nel szelesebb) agyast kell Ioliaval leteriteni. A Iektetgepeknel ugyanis
korlatozott a gepre Ielrakhato es leterithet Iolia szelessege. (Pl. a hazankban gyartott es hasznalt FF2 tipusu
IoliaIektet geppel maximum 2000 mm szeles Iolia terithet le, az olasz MAS ceg S80-as gepevel 8001400
mm, a Irancia gyartmanyu Deroulense 202 Iektetgeppel 1500 mm szelesseg agyas keszithet, a nemet
gyartmanyu Foliamat geppel 10003500 mm szeles Iolia terithet le.
Akar kezi, akar gepi Ioliateritesrl van szo, a Iolia az agyasra ketIelekeppen terithet le:
a. A Ioliat lazan, kzvetlenl a talaj Ielszinere vagy a nvenyre teritik. A Iolia alatt csak a Ielszini
egyenetlensegek altal biztositott minimalis legreteg van. A lazan leteritett Ioliat a Iejld nveny megemeli.
b. A Iedend agyas ket oldalan bakhatat keszitenek, es erre a ket bakhatra teritik a Ioliat. A Iolia ket szelet
talajjal rgzitik. A bakhatak magassaga hatarozza meg a Iolia alatti legreteg vastagsagat (211. abra). Gyakran,
helytelenl, ezt a modot is sikIolias agyaskeszitesnek nevezik, mint az elzt.
A kezi ervel trten agyaskeszites nem kivan klnsebb begyakorlast, az elkeszites modja egyszer. Kezi
kapaval, az agyas ket szelen olyan magassagu bakhatat alakitanak ki, amilyen legretegvastagsagot kivanunk
letesiteni a Iolia alatt. Ez a ket bakhat tartja a Ioliat. A bakhatak melletti barazdakban helyezzk el a Ioliasav ket
szelet, amely szeleket talajjal rgzitnk.
A vz nIkIi fIia Ietertse,
gyskszts
309
A Iolia gepi leteritesehez, az agyas elkeszitesehez hazankban a magyar gyartmanyu FF2 tipusu IoliaIektet
gepet hasznaljak (212. abra). A gep I reszei az abra jellese szerint: Ioliataposo kerek (1), Iolia (2),
melyseghatarolo kerek (3), eketest (4), terellemez (5), terithenger (6) es takaroelem (7).
212. bra - A fliafektet gp f rszei s a jellemz mretek
A IoliaIektet gep munkavegz elemeivel a kereskedelemben kaphato tekercselt es perIoralt Ioliat a
kipalantazott nveny Ile teriti. A gep zavartalan mkdese erdekeben a palantazas eltt gondos
talaj-elkeszitest kell vegezni. A gep csak megIelelen eldolgozott, rgmentes talajon vegez jo minseg
munkat. A gep Iggesztett kialakitasu. A sved Nibex ceg IoliaIektet gepe a IoliaIektetessel egy idben
magvetes elvegzesere is lehetseget ad.
A gep Iontos mveleszkzei (a barazdanyitok, a talajterel lemezek, a takaroelemek) a mkdtet ergep
kereknyomaban dolgoznak.
A gep a kialakitando Ioliaagyasnak megIelel szelessegben (1800 mm szeles Iolia eseten kb. 1200 mm) a
bakhatkepz elemeivel a talaj sikjabol kiallo kb. 150 mm magas bakhatat kepez a vedend sav ket oldalan. A
A vz nIkIi fIia Ietertse,
gyskszts
310
bakhatak kztt vannak a vedend palantasorok. A munka megkezdese eltt a Ioliatekercsrl a Iolia veget
letekerve a terithenger es a Ioliataposo kerekek alatt atvezetve a taposokerekek a Iolia szelet a talajhoz
szoritjak. A munka megindulasa utan a Iolia a bakhatakra simul (a taposokerekek raIeszitik).
A taposokerekek mgtt halado takarotarcsak a bakhatrol lehajlo kls Ioliaszeleket Ilddel takarjak be
(rgzitik). A leteritett Iolia az alkalmazasi terlettl Iggen lehet perIoralt es perIoralatlan. A mvelet
beIejezese utan a nvenyek a Iolia alatt kedvez mikroklimaban elnek, a nvenyIajtatol es a naptari idszaktol
Iggen 36 hetig. Egy tekercs Ielhasznalasa utan uj Ioliahengert kell a gepre Ielszerelni, es a mvelet
ismetldik. A Ioliaterites menetet abrazolja a 213. abra.
213. bra - A fliaterts menete
A IoliaIektet gep zemeltetesehez a 1420 kN vonoerosztalyba tartozo traktorok alkalmazhatok, amelyeknek
a mells tengelynyomasa a munkagep kiemelt helyzeteben nem esik az ergep sszes sulyanak 20-a ala.
2.10.1.4. A fIiatakar hatsa a Ieveg hmrskIetre s
pratartaImra
A fIiatakar hatsa a Ieveg
hmrskIetre s
311
Altalaban megallapithato, hogy a vaz nelkli Iolia Iagyvedelmet nem biztosit, ha a lehles tbb oran at tart es a
lehles merteke eleri a 4 6 C-ot. Minel nagyobb a perIoracio merteke, annal nagyobb lesz a Iolia alatti ter
es a kls ter kzti legcsere, ez pedig hatassal lesz a Iolia alatti leveg hmersekletere es relativ paratartalmara.
A nagy perIoracioertek (35) Iolia a Iejld nveny szamara nem ad megIelel vedelmet. Ennek oka a Iolia
bels Ielleten a paralecsapodas teljes hianya az intenziv szellzes kvetkezteben, masreszt az akadalytalan
sugarzasveszteseg az ejszakai idszakban, ami a Iolia alatti leghmerseklet cskkeneset eredmenyezi a kls
leveg hmersekletehez kepest. Ezert a Iejld nveny takarasara a kora tavaszi idszakra (Iebruar, marcius,
aprilis) a kis perIoracioertek (0,20,8) Iuratolt Iolia, illetve a hasitekolt Iolia javasolhato.
A Ioliatakaro alatti leveg relativ paratartalmanak alakulasa Iontos tenyez az alabbiak miatt.
A leveg magas paratartalma miatt a Iolia bels Ielleten parareteg keletkezik, amely reteg javitja a Iolia ved
hatasat: hideg ejjeli, hajnali idszakokban cskkenti a kisugarzast es a leveg lehleset, ers sugarzasu nappali
idszakokban vedi a nvenyt a nap ,eget hatasatol.
A magas paratartalom miatt kisebb lesz a nveny vizparologtatasa.
Azonos hmerseklet eseten a magasabb paratartalmu leveg nagyobb hmennyiseggel veszi krl a nvenyt.
Ugyanis a hmennyiseg egyenesen aranyos a hmerseklettel, a leveg tmegevel es a Iajhjevel.
A Ioliaagyak szelein kialakitott bakhat magassaga szabja meg a Iolia alatti legreteg vastagsagat. A termesztk
tbbnyire eltulozzak ennek a meretnek a jelentseget. Vizsgalatokkal igazoltak, hogy az elter legretegvastagsag
az alkalmazhato 040 cm-es merettartomanyban nem beIolyasolja szigniIikansan a Iolia alatti leveg es a talaj
hmersekletet.
2.11. A csemetetermeszts speciIis gpei
2.11.1. AIvggpek
Az alavagogepek, melyek a vegetacios idszakban a gykerzetet adott melysegeben es esetleg ketoldalt
atvagjak, a csemetetermesztesi Iolyamatban az optimalis meret megIelel gykerszar aranyu csemetek
elallitasat segitik. A gykervegek levagasaval tekintettel arra, hogy a vagaslap Iltt tbbiranyu nvekedes
indul bolyhosabb (nagyobb gykertmeg) csemetek allithatok el.
A csemetetermeszts speciIis
gpei
312
214. bra - Alvggp
Az alavagogep (214. abra) I szerkezeti reszei:
a vaz (1),
az alavagokes (2),
az oldalvago elemek es
a melyseghatarolo szerkezet (3).
A gep va:a cs- vagy zartszelveny, egyszeres vagy ketts tarto, amely hordozza a harompont-Iggeszt
berendezes elemeit (az alavagogepek mindig Iggesztettek) es biztositja a tovabbi szerkezeti reszek
kapcsolodasat.
Az alavagokes kzel szgletes U alaku, es szelessege attol Iggen valtozik, hogy egy menetben egy sor- vagy
egy agyas kerl alavagasra. Az alavagokes a vazhoz altalaban csavarktessel csatlakozik, amely lehetve teszi
az elkopott szerszam gyors cserejet. Az alavagokes vagolapja a vizszintessel 510-os szget zar be. A
kismertek dntesbl kvetkez behuzo hatas a biztos talajban jarast eredmenyezi.
Az oldalvago elemek a gepre szerelhet csuszo- vagy tarcsas csoroszlyak, amelyek a sortavolsagnak
megIelelen ugy helyezkednek el, hogy a sorkz Ielenel vegeznek Iggleges vagast. Az oldalvagast a
gykernevelesi Iolyamatban viszonylag ritkan alkalmazzak, ezert a legtbb alavagogeprl ezek a szerkezeti
elemek hianyoznak.
A melvseghatarolo s:erke:et a gepvazhoz ketoldalt, az alavagokes szelessegen kivl csatlakoztatott kerekpar,
amelynek vazhoz kepesti Iggleges helyzete valtoztathato.
2.11.2. KiemeIgpek
A kiemelgepek a beerett (megIelel gykerzet- es szarmeret) csemetek, suhangok es sorIak vegetacios
KiemeIgpek
313
idszakon kivli kiemelesere (talajboli eltavolitasara) alkalmasak. A kiemelest ugy vegzik, hogy mkdesk
kzben a nvenyek gykerzete nem vagy csak a megengedett mertekben serl. A gepek klnbz szempontok
alapjan rendszerezhetk, nevezetesen:
a kiemelt szaporitoanyag minsege szerint:
csemetekiemelk es
suhangkiemelk,
az egy menetben kiemelt szaporitoanyag mennyisege (elhelyezkedese) szerint:
soros kiemelk es
agyaskiemelk,
a gep szerkezeti kivitele szerint:
lazitovillas kiemelk es
razovillas kiemelk,
az zemeltet traktorhoz trten kapcsolas jellege szerint (a kiemelgepek traktorkapcsolatukat tekintve mindig
Iggesztettek):
klpontos kiemelk es
kzeppontos kiemelk
klnbztethetk meg.
A napi gyakorlat a lehetseges valtozatok kzl tbb gepet hasznal az alabbiak szerint:
Csemetekiemelk:
lazitovillas soros kiemel,
razovillas soros kiemel,
lazitovillas agyaskiemel,
razovillas agyaskiemel.
Suhangkiemelk:
lazitovillas soros kiemel,
razovillas soros kiemel.
A lazitovillas soros kiemel (215. abra) I szerkezeti reszei:
a vaz (1),
a kiemelszerszam (2),
a melyseghatarolo szerkezet (3) es
a kiegyenlitelem (4).
KiemeIgpek
314
215. bra - Laztvills soros kiemel
A gep va:a cs- vagy zartszelveny tarto, amely hordozza a harompont-Iggeszt berendezes elemeit es
biztositja a tovabbi szerkezeti reszek kapcsolodasat.
A kiemelos:ers:am (216. abra) az ell elezett U alaku kiemelkesbl (1) es a hozza mereven, altalaban
hegesztett ktessel csatlakozo, esetenkent vele egy anyagbol kialakitott lazitovillakbol (2) all. A kiemelkeshez
kapcsolodo lazitovillasor altalaban iranytres nelkli. A kiemelszerszam a vaz tartojanak jobb oldalahoz
hegesztett zarolaphoz csavarktessel kapcsolodik. Az oldhato kapcsolat lehetve teszi az elkopott kiemelkes
gyors cserejet. A kiemelkes olyan elhelyezkedes, hogy Iels erintsikja a vizszintessel az o 1025 kztti
szget zar be. Az o szget beallitasi szgnek, a -t ekszgnek nevezzk. Egyes tipusokon a kiemelszerszam
beallitasi szge a Ienti intervallumban valtoztathato. A Iix szerszamu gepeknel a beallitasi szg optimalis
ertekenek elereset a Iggesztberendezes allitasi lehetsege biztositja. A beallitasi szg kisebb erteke lazabb,
nagyobb erteke ktttebb talajokon ad jominseg munkat. A helyes beallitassal azt kell elerni, hogy a gep
munkaja soran a Iggleges iranyu talajmozgas olyan mertek legyen, amelynek eredmenyekeppen a talaj olyan
mertekben lazul Iel, hogy abbol a gep elhaladasa utan a csemetek kezzel knnyen (gykerserles nelkl)
kihuzhatok legyenek. A talajlazitas maximalisan olyan mertek lehet, amelynel a csemetek a talajban meg
Igglegesen eppen allva maradnak. A soros kiemelk kiemelszerszama ugy csatlakozik a gepvazhoz, hogy a
gep traktorra szerelese utan a szerszam a traktor hossztengelyehez kepest oldalra (altalaban jobb oldalra) eltolt
lesz olyan mertekig, hogy mkdes kzben a traktor a kiemelend sor mellett halad, igy nem tesz kart a
csemetesorban.
KiemeIgpek
315
216. bra - A kiemelszerszm s jellemzi
A melvseghatarolo s:erke:et egy Iggleges tarto vegen csapagyazott Iemtarcsa vagy Iuvott gumiabroncsu
kerek. A Iggleges tarto a gep vazahoz kepest Iggleges iranyba mozgathato es klnbz helyzetekben
(geptipustol Iggen Iokozatosan vagy Iokozat nelkl) rgzithet. A kiemelesi melyseg a kiemelszerszam
kesenek legalso pontja es a melyseghatarolo szerkezet tarcsajanak (kerekenek) talppontja kztti Iggleges
tavolsagkent adodik.
A kiegvenlitoelem egy keses vagy tarcsas csoroszlya (utobbi krbeIuto peremmel kiegeszitve), amely a gep
vazan a kiemelszerszammal ellenkez oldalon kerl rgzitesre. Feladata, hogy a kiemelszerszam klpontos
elhelyezkedesebl adodo kiemelert reszben ellensulyozza, hogy annak Iorgatonyomateka kisebb mertekben
terhelje az ergepet, igy knnyebb legyen a sortartas.
A razovillas soros kiemel szerkezeti kivitele annyiban ter el a lazitovillas soros kiemeletl, hogy a
kiemelszerszamon a kiemelkeshez a villak nem mereven, hanem csuklosan kapcsolodnak (217. abra). A
csuklos kapcsolat lehetseget ad a villa vegek Iel-le mozgatasara, a nagyobb mertek talajlazitas, illetve a
gykertalaj szetvalasztas erdekeben. A villamozgatast a gepre epitett hajtoszerkezet biztositja, amely altalaban
kardantengelybl, szghajtombl, ekszij- vagy lanchajtasbol es Iorgattyus hajtombl all. A hajtas az ergep
KiemeIgpek
316
teljesitmenyleado tengelyerl trtenik.
217. bra - A rzvills soros kiemelgp kiemelszerszma
KiemeIgpek
317
A lazitovillas agyaskiemel (218. abra) I szerkezeti reszei:
a vaz (1),
a kiemelszerszam (2) es
a melyseghatarolo szerkezet (3).
218. bra - Laztvills gyskiemel
A gep va:a hegesztett tarto, amely hordozza a harompont-Iggeszt berendezes elemeit es biztositja a tovabbi
szerkezeti reszek kapcsolodasat.
A kiemelos:ers:am a kzel szgletes U alaku, ell elezett kiemelkesbl es a hozza mereven, altalaban
hegesztett ktessel csatlakozo, esetenkent vele egy anyagbol kialakitott lazitovillakbol all. A kiemelkes
szelessege 1520-kal nagyobb, mint a kiemelend agyas ket szels soranak egymastoli tavolsaga. A
kiemelszerszam a vaz ket oldalara csavarktessel kapcsolodik, amely kapcsolat lehetve teszi az elkopott
kiemelkes gyors cserejet. A kiemelkes beallitasi szgere vonatkozoan ugyanazon megallapitasok tehetk,
mint amilyenek a lazitovillas soros kiemelre ervenyesek.
A melvseghatarolo s:erke:et a gepvazhoz ketoldalt, a kiemelkes szelessegen kivl csatlakozo Iem tarcsa- vagy
KiemeIgpek
318
Iuvott gumiabroncsu kerekpar, melynek vazhoz kepesti Iggleges helyzete valtoztathato.
A razovillas agyaskiemel (219. abra) I szerkezeti reszei:
a vaz (1),
a kiemelszerszam (2),
a melyseghatarolo szerkezet (3) es
a hajtoszerkezet (4).
219. bra - Rzvills gyskiemel
A gep szerkezeti kivitele annyiban ter el a lazitovillas agyaskiemeletl, hogy a kiemelszerszamon a
kiemelkeshez a villak vagy azok egy resze nem mereven, hanem csuklosan kapcsolodik. Ezek kivitele es
mozgatasa elvileg hasonlo, mint a razovillas soros kiemelknel. Gyakorlati klnbsegkent emlithet, hogy a
Iorgattyus hajtom es a razovillasor kapcsolata nem csak egyoldalas, hanem szimmetrikus kivitelben is keszl,
azaz ilyenkor a hajtastovabbitas a villasor ket oldalan valosul meg.
A razovillas agyaskiemel akkor mkdik helyesen, ha a kiemelkesevel krlhatarolt, csemetekkel tele
KiemeIgpek
319
talajszelet talajtmege a villasoron keresztlhullik, a csemetek pedig a villasor hatso reszen tavoznak, igy a mar
korabban lehullott talaj Ielletere kerlnek.
A kiemelgepek beallitasa:
a keresztiranyu szintbeallitast,
a kiemelkes beallitasat,
a kiemelesi melyseg beallitasat es
a kiemelesi (haladasi) sebesseg helyes megvalasztasat jelenti.
A keres:tiranvu s:intbeallitast ugy kell elvegezni, hogy a gep vazanak Itartoja a kiemelesre kerl terlet
Ielszinevel parhuzamos legyen. Ez a helyzet az zemeltet traktor harompont-Iggeszt berendezese
emelrudjainak hosszvaltoztatasaval erhet el.
A kiemelokes beallitasa az optimalis beallitasi szget biztositja, amely elerhet az zemeltet traktor
harompont-Iggeszt berendezese Iels Iggesztkarjanak hosszvaltoztatasaval, illetve a kiemelszerszam
gepvazahoz trten rgzitesi helyzetenek valtoztatasaval (utobbi allitas csak egyes tipusoknal lehetseges).
A kiemelesi melvseg beallitasa a melyseghatarolo szerkezet vazhoz kepest valo helyzetvaltoztatasaval
lehetseges.
A kiemelesi sebesseg megvalasztasa akkor helyes, ha a munka minsege kielegiti az elvarasokat. A kiemelesi
sebesseg optimalis erteke:
lazitovillas gepeknel: 23 km/h,
razovillas csemetekiemel gepeknel: 0,10,6 km/h,
razovillas suhangkiemel gepeknel pedig: 12 km/h kztti.
A razovillas csemetekiemel gepeknel a kisebb, maszosebesseg-tartomanyba es munkasebesseg-erteket az
indokolja, hogy a gep elhaladasa kzben a razovillasoron at kell hullania annak a talajtmegnek, amit a
kiemelkes krbehatarol. Ekkor biztosithato, hogy a kiemelt csemetek a razovillasor vegen tavozva a mar
korabban lehullott talaj Ielletere kerlnek (ellenkez esetben a csemetek a talajjal sszekeverve maradnak
vissza, ami a Ielszedesket neheziti vagy lehetetlenne teszi). Fentiekbl kvetkezik, hogy nagyobb kiemelesi
melyseg es ktttebb talaj kisebb kiemelesi sebesseget (a Ienti intervallumon bell) es Iorditva igenyel.
Optimalis kiemelesi sebessegnek az a konkret sebessegertek nevezhet, amelynel a talajtmeg teljes egesze
eppen athullik a razovillasoron, a villasor hatso reszen pedig csak a Ildtl megtisztitott csemetek tavoznak.
A normal kivitel univerzalis traktorok nevleges motorIordulatszam melletti legkisebb haladasi sebessege
altalaban 2 km/h krl van, igy ezek a traktorok a razovillas csemetekiemel gepek zemeltetesere
alapkivitelkben csak kiegeszit maszomvel szerelve alkalmasak.
2.11.3. KiemeI-gyjt gpek
A kiemel-gyjt gepek olyan szerkezetek, amelyek:
razovillas kiemelbl,
Ielhordoszalagbol es
rakterbl (potkocsibol)
KiemeI-gyjt gpek
320
allnak. Mkdesk kzben a kiemelt es talajtol megtisztitott gyker csemetek nem esnek vissza a talaj
Ielszinere, hanem a Ielhordoszalag segitsegevel a gep rakterebe kerlnek. Az ilyen modon sszegyjttt
csemetek kzvetlenl a hthazba vihetk, igy karosodasuk minimalisra cskkenthet. Kezelesk (osztalyozas,
szamlalas, ktegeles) igy a kiemelestl idben elvalasztva is trtenhet.
2.11.4. KtegeIgpek
A ktegelgepek a kiemelt es kezelt (osztalyozott es szamlalt) csemetekbl keszitett ktegek atktesere
alkalmasak. A ktegelgep (220. abra) I szerkezeti egysegei:
a vazszerkezet (1),
a Iutom (2),
a munkaasztal (3),
a ktzszerkezet (4) es
a meghajtoberendezes (5).
220. bra - Ktegelgp
KtegeIgpek
321
A csemetek osztalyozasa es szamlalasa egyes geptipusoknal a ktegelgep asztalan is elvegezhet. A
ktegelgepek jelentsen knnyitik a munkat a kiemelesi idszakban, amikor nagyszamu csemetet kell rvid id
alatt kezelni.
A ktegelgep ktzszerkezetenek mkdese elvileg megegyezik a kevekt aratogepeken es a balazogepeken
talalhato ktzszerkezetek mkdesevel.
A ktegelgepek mkdese kzben a csemetehalmazok ktzszerkezethez juttatasat es a ktzszerkezet
mkdteteset egy kiszolgalo dolgozo vegzi.
2.11.5. KiemeI-ktegeI automatk
A kiemel-ktegel automatak (221. abra) olyan, a csemetekerti betakaritasban alkalmazhato, tbbcelu gepek,
amelyek a kiemelesen kivl a kezeles mveleteit (osztalyozas, szamlalas, ktegeles) vagy azok egy reszet is
elvegzik.
221. bra - Kiemel-ktegel automata
A jelenleg elerhet gepek:
kiemel-ktegel, illetve
kiemel-szamlalo-ktegel gepek.
A csemeteket soronkent melyseghatarolo szerkezettel (1), nyitocsoroszlyaval (2) es csemeteterelvel (3)
kombinalt razovillas szerszammal (4) emelik ki, majd azokat Iggleges helyzetkben ket egyttIuto,
Iggleges tengely szallitoszalagpar (5) segitsegevel megemelik es a gep hossziranyaban mozgatjak. Ezen a
szakaszon verelemek (6) segitsegevel a csemetek gykerzete teljesen megtisztul a talajtol, es kzben
trtenhet meg a szamlalas is, altalaban inIravrs Ieny erzekelk jeleinek sszegzesekent. A
KiemeI-ktegeI automatk
322
szallitoszalagparbol kikerl csemetek a ktzszerkezet (7) eltti gyjtterbe kerlnek, ahonnet a beallitott
szamu csemete meglete, illetve szamlalo nelkli gepeknel a Ielhalmozodott csemetekteg meretenek erzekelese
alapjan jutnak a ktzszerkezetbe. A ktzszerkezet a csemeteket atkti, es a kesz kteget a gep utan a talajon
hagyja vissza. Ma mar a gepeknek taroloterrel szerelt valtozata is letezik, amelyek a ktegek sszegyjteset is
elvegzik.
2.11.6. VermeIgpek
A vermelgepek a kiemelt, kezelt es ktegelt csemetek idszakos tarolasat segitik, ha a csemetek a kiemelest
kveten nem kerlnek azonnal erdsitesre. Az idszakos tarolas a minseg megovast celozza. Lenyegk, hogy
a csemetekteget altalaban a kiemelt tabla szelen vagy a csemetekert erre kijellt helyen gykerkkel talajba
agyazzak ugy, hogy a szarresz is kb. egyharmad magassagig talajtakarast kap. Ezzel a modszerrel a csemetek
megovhatok a kiszaradastol.
A vermelgep talajmarohoz hasonlithato szerkezet, annal rvidebb szerszammal es olyan
szerszamelrendezessel, amelynel a marotengely a haladasi iranyba esik. A gep munkaja kzben egy barazdat
nyit, es az onnan kikerl Ilddel takarja az elz menetben elkeszitett barazdaba helyezett csemetektegek
gykerreszeit.
VermeIgpek
323
222. bra - Vermelgp
A mai gyakorlatban hasznalatos vermelgepek (222. abra) tbbsege Iggesztett gep, amely:
a vazszerkezetbl (1),
VermeIgpek
324
a hajtoszerkezetbl (2),
a maroszerkezetbl (3),
a melysegallito szerkezetbl (4) es
a burkolatokbol (5) all.
A mechanikusan hajtott maroszerkezet vagokesekbl es rpittarcsakbol epl ssze, amelyek Iellazitjak es
oldalra kesztetik a barazda talajtmeget. Az oldaldobas merteke, azaz a takarasi szint, a maroszerkezet
mozgathato burkolataval szabalyozhato.
VermeIgpek
325
326
3. fejezet - A nvnyhz Itestmnyei
s a termeszts gpei
3.1. A nvnyhzak feIadata s
csoportostsa
Nvenyhazak azok a letesitmenyek amelyekben a nvenyek Iejldesehez szkseges eletIelteteleket
mestersegesen teremtjk meg. A zart termesztterben azert Iolytathato intenziv kerteszeti termesztes, mert a
hazak szerkezetet Ienyatereszt burkolattal Iedik. A napbol erkez rvid hullamu sugarzas a burkolaton athatol
es ott a nvenyIelletrl, a talajrol, valamint a bels berendezesekrl hosszu hullamu sugarzas Iormajaban
verdik vissza. A hosszu hullamu, inIravrs tartomanyhoz kzeli sugarzast a burkolat nem engedi at, amelynek
kvetkezteben a leveg hmerseklete megnvekszik. Ezt nevezik veghazeIIektusnak.
A nvenyhazak Ieladata a teli, tavaszi, szi idszakban az idjarasi krlmenyektl Iggetlenl:
1. nvenyek szaporitasa, hajtatasa szabad Ildre,
2. disznvenyek elallitasa es regeneralasa,
3. Iaiskolai szaporitoanyag-termeles,
4. szlvessz hajtatasa, burgonya csiraztatasa, virusmentes szaporitoanyag elallitasa,
5. mezgazdasagi kutatas (pl. agrokemia, nvenyvedelem, -nemesites, elettani kutatasok, karanten
nveny-egeszseggyi celokat szolgalo nvenyhazak stb.).
A sokIele igeny kielegitese ellenere a hazak epitesi Iormaja tbbnyire megegyezik.
Nvenyhazak I szerkezeti elemeit mutatja a 223. abra. A sav- es pontalapokban rgzitik a keretallast vagy
Itartot. A nvenyhazakat csavarktesekkel szerelik, ezert altalaban csuklos, mozgo szerkezetek, amelyeket
szelracsokkal merevitenek es a talajhoz is lehorgonyoznak. Ez azert szkseges, mert a nvenyhaz knny
szerkezet, es csak igy lesz kepes a szelnyomasbol adodo terheleseknek ellenallni. A Itartokra kerlnek a haz
hossztengelyevel parhuzamosan a szelemenek, valamint a tetre a gerincen a tarejszelemen. A csapadek es ho
elvezetesehez a tetk talalkozasanal talalhato a vapacsatorna, a haz oldalIala es teteje talalkozasanal az
ereszszelemen. A hejazatot mind a tetn, mind az oldal- es homlokIalon a bordakban rgzitik. Az ajtokat az
oromIalon vagy oldalIalon, az ablakokat pedig az oromIalon, oldalIalon es a tetn helyezik el. A keretallasok a
Itartok, mig a szelemenek, vapak szelracsok a tehervisel elemek, amelyeket az alaphoz horgonyoznak.
327
223. bra - Nvnyhz szerkezeti elemei
A klnbz, egymastol sokszor lenyegesen elter kvetelmenyek miatt sokIele nvenyhaztipus alakult ki. Az
elteresek trvenyszersegei jol megIigyelhetk, ennek megIelelen a termesztberendezeseket, hogy
jellemezzk ket, klnbz osztalyokba csoportosithatjuk, leggyakrabban epitanyaguk, szerkezetk,
Iesztavolsaguk, hejazatuk anyaga alapjan. A klnleges celokat szolgalo egyedi palma-, bemutato-, kiserleti
stb. nvenyhazakat itt nem targyaljuk.
A nvenyhazak iranti tmeges igeny miatt sok orszagban kln nvenyhazipar alakult ki. Az azonos elemeket
nagy tmegben celszer gyartani, igy keszlnek a szerkezeti elemek kzl a Itartok, szelemenek, oszlopok,
vapak, bordak, szelracsok, ajtok, ablakkeretek stb. Kialakult, hogy evi 60 ha legyartasaval, celgepekkel
jelentsen lehet cskkenteni az elallitasi kltsegeket. A tbbcelu, tmegben legyartott, elemenkent vasarolhato
nvenyhazszerkezet araval szemben a mertek utani es egyedi kivanalmaknak megIelel veghaz ara tbbszrse
is lehet, akar 1530-szor tbbe is kerlhet, mint a sorozatban elallitott haz.
A jelenlegi technikai Iejlettsegi szint mellett az egy korszer termeszthazzal szemben tamasztott
kvetelmenyeket az alabbiakban Ioglalhatjuk ssze:
egyseges epitesi eljarassal, kedvez aron, a termesztes igenyeihez igazodo, nagyobb termesztIellet eseten
tbbhajos blokkokra Ielosztva van megepitve,
I szerkezeti elemei sorozatgyartassal keszlnek, de a helyi termesztes kvetelmenyeit Iigyelembe veve a
kertesz egyedi igenyeinek megIelelen kiegeszitve,
szilardsagilag jol meretezett, a helyi meteorologiai viszonyokbol adodo igenybeveteleknek elssorban a ho
es szel nyomasanak ellenall, szerkezete a technologiai terheleseket (nvenyek, IelIggesztett Itcsvek,
arnyekoloberendezesek stb.) kepes jol Ielvenni,
a nvenyhazakra vonatkozo szabvanyoknak es epitesi elirasoknak megIelel,
jol hszigetelt, legzarhato, kis hveszteseg aran gazdasagosan Ithet, klimatizalhato,
a nyari tulmelegedes ellen megIelel nagysagu szellztetIelletekkel van ellatva,
hejazata jo Ienyatereszt kepesseg, a szerkezet arnyekolo hatasa kicsi,
A nvnyhzak feIadata s
csoportostsa
328
bels berendezese knnyen igazithato az esetleg gyorsan valtozo termesztesi igenyekhez.
A nvenyhazak ugynevezett knnyszerkezet epitmenyek, amelyeknel maximum 2050 kg/m3 a beepitett es
technologiai anyag, mig egy hagyomanyos epletszerkezetben ugyanez 600700 kg/m3. Ennek az eplet
htehetetlensegeben es a kivant bels hmerseklet tartasaban van szerepe, mert a knnyszerkezetes eplet nem
kepes a ht tarolni, igy a bels ter szemben a hagyomanyos epletekkel sokkal kzvetlenebbl ki van teve a
kls klimatikus hatasoknak. Az ilyen eplet gyorsan Ielmelegszik, de ugyanakkor gyorsan ki is hl, ha nem
gondoskodunk a hveszteseg Iolyamatos potlasarol.
A nvenyhazak epletszerkezeti meretezere a nemet DIN 11 535, a holland NEN 2,213 es a magyar MSz 15 021
szabvanyok alkalmazhatok. A szerkezetek allando es valtozo terhelesnek vannak kiteve.
I. Allando terhelesek (alapterletre vonatko:tatva)
1. nsuly, tartoszerkezet: 200250 N/m2,
2. veg es rgzitk, ablakok: 200300 N/m2,
3. Iggesztekek, szerelvenyek, It-, ntzcsvek, kls arnyekolo: 200500 N/m2.
II. Esetleges, valto:o terhelesek
1. nvenyek: 80250 N/m2,
2. szerel, vegez es szerszam: 200 N/m2,
3. vagy oszloponkent koncentraltan: 1000 N,
4. hoterheles, ha Iolyamatosan Itnk: 250 N/m2,
5. hoterheles Ites nelkl (AlIld): 500 N/m2,
6. hoterheles Ites nelkl 800 m Ielett: 1000 N/m2,
7. szelterheles 4 m magassagig: 500 N/m2,
8. szelterheles 4 m magassag Ielett: 1000 N/m2.
A szabvanyok megadjak a szelterheles Iigyelembevetelehez az epletek szerkezeti kialakitasara vonatkozo
legellenallasi tenyezket. A nyithato Ielletelemekkel rendelkez nvenyhazaknal ezek ketszeresevel
szamolnak.
Az arubemutato veghazakra, palmahazakra es vegtetkre a szabvany nem ad kedvezmenyt, azokat a
lakohazakra vonatkozo terhelesekkel kell meretezni. A hazakat, Ioliasatrakat a szel nyomasra, illetve szivasra
terheli, ezert a burkolatot ennek megIelelen, viharbiztosan kell rgziteni.
A korszer, tbb celra is alkalmas nvenyhazakat leggyakrabban a szerkezet anyaga, a burkolat anyaga es az
epites modja alapjan az alabbiak szerint csoportositjuk.
1. A szerkezet anyaga szerint megklnbztetnk:
Iaszerkezet,
aluminiumszerkezet,
acelszerkezet, valamint ezek kombinaciojaval epitett nvenyhazakat.
2. A burkolat anyaga szerint lehetnek:
A nvnyhzak feIadata s
csoportostsa
329
veg,
manyag Iolia,
kemenymanyag lemez, es ezek kombinaciojaval boritott nvenyhazak.
3. Az epites modja szerint vannak:
egyhajos es
tbbhajos, blokkepites termesztberendezesek.
4. Rendeltetes szerint megklnbztetnk:
szaporito,
termeszt es
klnleges Ieladatra epl (pl. arubemutato, regeneralo, kutatasi celu stb.) nvenyhazakat.
A kerteszet igenyeinek megIelelen nagyon sok tipus es megoldas alakult ki, ezek kzl a legjellemzbb
tipusokat es megoldasokat targyaljuk.
Szerkezetet tekintve az egyik alaptipus a VENLO haz (224. abra), amelyet Hollandiaban, Nemetorszagban, de
mas europai allamokban is gyartanak. Ez a tipus altalaban minden kulturahoz alkalmas, korabbi valtozatainak
hatranya volt az alacsony oldalIal (2,40 m) es a keskeny 3,20 m-es hajoszelesseg. A kis legter hazban a leveg
hamar Ielmelegszik es az automata ablaknyito Iolyamatosan szellztet, amely energiapazarlassal jar. Ezert a
korszer VENLO tipusoknal az oldalIalak 3,505,00 m magasak, nagy legterek, veggel boritott horganyzott
acelszerkezetek, jol szellztethetk es mindenben kielegitik a szabvanyelirasokat. 6,40 es 9,60 m-es
Iesztavolsagu es 4,04,5 m keretallas-tavolsagu hazak mellett vannak 12,00 m szeles tipusai is.
224. bra - Venlo nvnyhz
A nvnyhzak feIadata s
csoportostsa
330
Klimavezerlese es epletgepeszeti Ielszerelese a legigenyesebb termesztesi Ieladatokhoz is megIelel. A nagy
Iesztavolsagu nvenyhazak hajoszelessegk 12,0030,00 m elssorban a disznvenytermesztes igenyeit
elegitik ki, de jol alkalmazhatok arubemutato csarnokoknak is.
A szellzIelletek a tetn es az oldalIalakon az vegIellet 1020-at teszik ki, lehetve teve az intenziv
legcseret. Mivel ezeknel kisebb a vapaIellet, kevesebb a hhid, es igy Iajlagosan kisebb energiaIelhasznalassal
Ithetk.
Gyakran alkalmazott megoldas, hogy a tetszelemeneket es -bordakat aluminiumbol keszitik, mig a
tartoszerkezetek horganyzott acelbol vannak, az veget pedig proIil manyagokkal rgzitik. Az aluminiumbol
keszlt bordat es nyilaszarokat szalagablakok azert is alkalmazzak, mert ezeknel van a parakicsapodasbol
adodo legnagyobb korrozioveszely. Vannak olyan megoldasok is, ahol az egesz tetIellet elmozdithato
szellztetes celjabol akar ugy is, hogy egyes valtozatoknal a tetgerinc csuklopantkent mkdik es a tetIellet
90-a nyilik. Ezeket cabriolet nvenyhaznak nevezik. Ezekben a hazakban knnyen megoldhato a palantak
edzese anelkl, hogy a nvenyeket at kellene telepiteni, igy a nvenyhazban teremthetnk szabadIldi
Ielteteleket. Az igy szellztethet hazban nagyon intenziv legcsere valosithato meg.
A manyag boritasu hazak lehetnek lagy Ioliaval, kemeny manyaglemezzel pl. akrilveg, polikarbonat, PMMA
lemezzel boritottak.
A foliaval Iedett termesztberendezesek (225. abra) a zldseghajtatasban es a Iaiskolai termesztesben terjedtek
el. A tartos, tbb evig hasznalhato Ioliak elterjedesevel jelentsegk n, es a disznvenytermesztesben is jol
hasznosithatok. Jobb Ienyatereszt kepessegk miatt (egyszerbb es knnyebb tartoszerkezetek) a manyag
boritasu termesztberendezesben kb. 10-kal nagyobb termesatlagok erhetk el, mint a hagyomanyos
veghazakban. Elnyk, hogy olcsobb az epitesk, gyorsan zembe helyezhetk, jo a Ienykihasznalasuk,
megIelelen szellztethetk, knnyen attelepithetk es Iajlagosan kicsi a beruhazasi kltsegk. Az egyszer
Ioliaalagutak 7,512 m szelesek, celszeren 2550 m, de 100200 m hosszusagban is epithet, Ielkrives vagy
Ielellipszis alaku szerkezetek. Vazuk legalabb 42 mm-es, ivesen meghajlitott acelcs, hosszmerevitkkel es
vonovassal ellatva. Az ilyen vaz a 110 km/h sebesseg szelterhelest is elviseli. A tartoiveket egymastol 1,5 m
tavolsagra helyezik le a Ildbe. Energiagazdalkodasi szempontbol alkalmaznak ketts boritasu hazakat is ahol a
ket Ioliareteg kze levegt Iujnak vagy vizet csrgedeztetnek, ez utobbiak a vizIggnys Ioliasatrak. Az ives
szerkezetek helykihasznalasa nem elnys, mert a satrak szelen nehez a munkavegzes az alacsony belmagassag
miatt. A Ioliasatrak szellztetese is nehezkes, a legelterjedtebb gyakorlat, hogy 2550 m hosszban epitik meg es
a ket vegen nyitott Ielletekkel szellztetik a hazat.
225. bra - Flis termesztberendezsek
A nvnyhzak feIadata s
csoportostsa
331
A nagyobb legter elerese erdekeben Iolias termesztberendezesbl epitenek tbbhajos, tmbsitett valtozatokat
is.
A 226. abran lathatoan egyenes oldalIalakhoz krives, csucsosan ives vagy egyenes tetIellet csatlakozhat. A
vazszerkezet itt is altalaban 2"-os acelcs, a boritas rendkivl valtozatos lehet a boritoanyag kis tmege miatt.
Ezek lehetnek lagy Ioliak, PE, PVC, EVA stb., tbbnyire a tartos, tbb evig hasznalhato Ioliakat reszesitik
elnyben. A korszer vazakra ugy teszik Iel a Ioliat, hogy a ket reteg kze kis teljesitmeny ventilatorral levegt
Iujnak.
226. bra - Nagylgteru fliahzak
Ez kiIeszitett allapotban tartja a napsugarzas hatasara knnyen lagyulo es nyulo manyag Ioliat, de a
hszigetelese is sokkal jobb, mint az egyretegnek. Alkalmazhatunk kemenymanyag lemezeket is, a
legelterjedtebbek a PC, PMMA, PVC. Az vegszal ersites polieszter (P) tul gyorsan elvesziti Ienyatereszt
kepesseget, igy mint hejazati anyag elveszitette jelentseget. A nagylegter Ioliahazakat tet- es oldalablakokkal
szellztetik vagy egyes tetelemeket emelnek meg. A Ioliahazaknak ki kell elegitenik az alabbi
kvetelmenyeket:
legyen merev es az idjaras-allosag Iokozasara rendelkezzen az ereszmagassagban vonovassal, de ezalatt a
munkat ne akadalyozza es Iel lehessen ra Iggeszteni a nvenyek tamrendszeret,
jol szellztethet legyen, mert a manyag hazakban eredetileg is kisebb a legcsere.
3.1.1. Nvnyhzak ptse, szerkezeti anyagai
A nvenyhazak epitesekor az epitest megelzen a kvetkez pontokat kell atgondolni:
A. AlapIeltetel a gondos tervezes. Az zemen bell kivalasztott terletnek legmegIelelbb az enyhe deli lejt,
mert a viz knnyen leIolyik rajta. A jobb vizelvezetes erdekeben a tbbcelu nvenyhazat kis esessel, 0,3,
legIeljebb 1-os lejtessel kell epiteni. Ennel meredekebb terleten nnek a beruhazasi kltsegek.
Nvnyhzak ptse,
szerkezeti anyagai
332
B. Mar a tervezes idszakaban celszer eldnteni, mit akarunk termeszteni, milyen lesz a termesztkzeg es
hogyan akarjuk berendezni a hazat. A tervezest erdemes bellrl kiIele haladva Iolytatni.
C. A nvenyhaz hveszteseget nagymertekben beIolyasolja a haz krl aramlo szel sebessege. Azert, hogy ez a
hvesztesegben minel kisebb hanyad legyen, a hazat szelarnyekos, szelvedett helyre epitsk. A szel ellen
telepithetnk nvenyeket is, de azok kivalasztasanal Iigyelembe kell venni, hogy teljes Iejlettsegi allapotukban
sem arnyekolhatjak a nvenyhazat.
D. A leend letesitmeny krnyezeteben nem lehetnek olyan epletek, Iasorok, amelyek barmely evszakban,
klnsen telen, alacsony napallasnal arnyekot vetnek a hazra. Ha megis ilyen terleten kell epitkezni, akkor ez
a resz a haz eszaki oldala Iele essen.
E. Nvenyhaztelepet lehetleg az zemi terlet kzponti reszebe kell terveznnk ugy, hogy az uthalozaton a
tzelanyagot szallito jarmvek akadalytalanul tudjanak kzlekedni, de tekintettel kell lennnk arra is, hogy
altalaban a szallitasi Ieladatokhoz nagymeret jarmveket alkalmazunk. A kiszolgalo letesitmenyek, raktarak a
termesztberendezes kzeleben legyenek. A kazanhaz elhelyezesenel Iigyelembe kell venni az uralkodo
szeliranyt, es a hazhoz kzel essen, hogy cskkentsk a tavvezetek-veszteseget.
F. A hazak tajolasat a terlet Iekvese dnti el. Szabad valasztas eseten az egyhajos haz hossztengelyet
legtbbszr KNy iranyban tajoljak. Ez a tajolas biztositja a haz minden oldala szamara a legkedvezbb
megvilagitast. A blokk epites nvenyhazak hossztengelye ED-i iranyitottsagu. A hazak E-i oldalara celszer
minden kiszolgalo egyseget raktar, hkzpont, szocialis eplet, viztarolo stb. tervezni.
G. A termesztes alapIeltetele a jo vizellatottsag. A zavartalan termeszteshez nvenyhazi alapterletre vetitve 1
m2-re 1,53,0 m3/ev vizkeszletrl kell gondoskodni.
A nvenyhazakat tbbnyire pontalapozassal keszitik, es az epiteskor az alapozashoz Iagyallo betont
alkalmaznak. Ezutan allitjak Iel a Itartokat es a szelracsokat, amelyeket szelemenekkel ktnek ssze. Az oldal-
es oromIalakat hidegen hengerelt, altalaban proIilacelokbol keszitett, veg osztobordak sorozata alkotja,
amelyekben ragaccsal rgzitik az veget, vagy ragacs nelkli kivitelezeskor szigetelanyagot es szoritoelemeket
alkalmaznak. A haz tehervisel szerkezetei a keretallasok. Ezeket melegen hengerelt acel I tartokbol keszitik
csavarozassal aszerint, hogy hany darabbol allitjak szsze. A keretallasokra ugyancsak csavarozassal rgzitik a
haz hossztengelyevel parhuzamosan Iuto szelemeneket, amelyek viszont a tetbordakat tartjak. Valamennyi
acelelemet a korrozio ellen celszer tzihorganyzassal vedeni. Ez legalabb 2025 eves korroziovedelmet jelent a
haznak. A csavarktesekhez szinten Ielletvedelemmel ellatott tbbnyire kadmiumozott csavarokat es
alateteket alkalmaznak. A haz gerincet a tarejszelemen alkotja. Trekedni kell arra, hogy a viz sehol se
gylhessen ssze, mert a pango viz korroziot okozhat. Blokk epites hazak tetcsatlakozasanal hidegen
hengerelt, horganyzott lemezekbl alakitjak ki a vapacsatornat, amely ugyancsak az esviz es a hole
elvezetesere szolgal, de teherbiro kepessegenel Iogva lehetve teszi, hogy onnan a haz vegtetejet tisztitsak.
A korszer nvenyhazakkal szemben igeny, hogy az alapterletre vonatkoztatva minel nagyobb legyen a haz
kihasznaltsaga, igy a Iajlagos Itesi kltseg is cskkenthet. Megklnbztetnk asztalon termeszt es talajon
termeszt hazakat. Az asztalon termeszt hazakban az asztal alatti terlet is hasznos terletnek tekinthet, mivel
ott is lehet termeszteni. Tovabb Iokozhato e hazak kihasznaltsaga, ha az asztalok Ieletti teret is kihasznaljuk
polcokkal, Iggesztett talcakkal, de csak akkor, ha tudjuk, hogy ezt a haz tartoinak meretezesenel Iigyelembe
vettek. A talajon termeszt hazakban az utak helyes megvalasztasaval tudjuk beIolyasolni a maximalisan
termesztesbe Ioghato terletek nagysagat.
A nvenyhazak hagyomanyos burkoloanyaga az veg, amelynek srsege 2500 kg/m3. Fenyatereszt kepessege
8993, nem engedi at az UV sugarakat. A hazban a Ielletekrl visszaverd hosszu hullamu az inIravrs
tartomanyhoz kzeli sugarakat visszatartja. Szeles krben terjedtek el a klnIele manyag burkolatok.
Termesztberendezesek burkoloanyagakent Iolia vagy lemez Iormajaban alkalmazzak ket. Fleg a kvetkez
Ioliatipusok terjedtek el:
Nvnyhzak ptse,
szerkezeti anyagai
333
polietilen PE,
poli(vinil-klorid) PVC,
etilvinilacetat EVA,
polieszter,
polivinilIluorid PVF.
A manyaglemezek lehetnek kemeny es Ielkemeny gyartmanyok, a leggyakrabban alkalmazott anyagok:
polimetilmetakrilat (akrilveg) PMMA (plexi),
polikarbonat PC,
poli(vinil-klorid) PVC,
vegszal ersites polieszter P.
A 227. abra a legelterjedtebb manyag hejazatok ateresztkepesseget mutatja.
227. bra - A legelterjedtebb muanyag nvnyhzburkolatok fnytereszt kpessge
Nvnyhzak ptse,
szerkezeti anyagai
334
A Ioliak vastagsaga gyartmanytol es anyagtol Iggen 0,050,2 mm. Az ultraibolya sugarzas roncsolja a
manyag Ioliakat, ezert a Ioliak jellemezhetk az UV sugarzassal szembeni ellenallo kepessegkkel is. Az
veghazhatas inIravrs (-h) a manyag Ioliaknal sokkal kisebb, mint az vegnel. Ezek alapjan az egyszeres
reteg PE-folia tartossaga egy ev, ezutan cserelni kell. Adalekanyagokkal az UV sugarzassal szembeni
ellenallasuk nvelhet, es igy tartos ket-harom evig hasznalhato PE-Ioliak is keszlnek. A Iolia bels
Ielleten lecsapodo para cskkenti a Ienyateresztest.
Azert, hogy ezt elkerljek, gyartanak viztaszito tulajdonsagu PE-Ioliakat is. A PE-bl keszlt un. holyagIoliakat
amelyeket csomagoloanyagkent is elterjedten alkalmaznak kivalo hszigetel tulajdonsaga miatt gyakran
hasznaljak akar kls, akar bels, masodik burkolatkent a nvenyhazak hvesztesegenek cskkentesere. A
PJC-foliak hvezetesi tulajdonsagai kedvezbbek a polietilennel, tbb evig is hasznalhatok, de ennek
megIelelen dragabbak. Az EJA-foliak egyesitik a PE- es PVC-Ioliak tulajdonsagait. Az inIravrs sugarzast
atereszt kepessegk a vinilacetat aranyatol Igg, amely altalaban 418. A PJF-foliak tartosabbak es
szilardsagi tulajdonsagai kedvezbbek a PE- es PVC-Ioliakenal. A polieszterIoliak sugarzasatbocsato kepessege
hasonlo az vegehez, nem engedik at az UV sugarakat, az inIravrs sugarakat pedig csak kismertekben. A para
ugyanugy, mint az vegen, Iilmkondenzacioval es nem csepp alakban csapodik ki, mint a tbbi Iolian, hatranya
azonban serlekenysege.
A manvag leme:ek jelenleg dragabbak az vegnel, de kisebb sulyuk miatt cskkenteni lehet az alkalmazott
tartok keresztmetszetet. Az akrilveget (PMMA) vagy markajele utan ismertebben a plexiveget a
nvenyhazepitesben ketreteg vagy haromreteg, zartcellas proIillemez tablakban hozzak Iorgalomba.
Htagulasa tbbszrse az acelnak. A polikarbonat (PC) hasonlo tulajdonsagokkal rendelkezik, mint az
akrilveg, Ienyatereszt kepessege annal valamivel kisebb, ugyancsak ket-harom reteg, sejtszerkezetes
tablakban kerl Iorgalomba. A jegveressel szembeni ellenallas nvelese erdekeben kls Ielletet kemenyitik,
bels Ielletet pedig ivesre alakitjak ki. Az UV- es inIravrs sugarakat nem engedi at. Kivalo htani
tulajdonsagai, kis srsege, az vegehez hasonlo Ienyatereszt kepessege miatt kitn burkoloanyag, de az
aceltol elter htagulasi egytthatoja miatt hogy a lemez serleset elkerljek a szerkezeten klnleges (a
htagulast megenged) rgzitmegoldasokat kell alkalmazni. A polikarbonat lemezek Ienyatereszt kepessege
valamivel kisebb az akrilvegenel, es evente ez is kzelitleg 1-kal cskken. Az veg es a manyag elnys
tulajdonsagait egyesiti az vegszal ersites polieszter (P). Knnyebb az vegnel, de kisebb a Ienyatbocsato,
ugyanakkor nagyobb a hatbocsato kepessege. Hatranyos tulajdonsaga, hogy a napsugarzas kvetkezteben
Iokozatosan cskken Ienyateresztese, regszik, Iellete kiszalkasodik, ezert nvenyhazak hejazatakent mar nem
alkalmazzak. A PJC-bl keszlt lemezeket trapez vagy Ielkr alaku proIillal hengerlik, hogy ntartok legyenek.
Mas kemenylemezekkel szemben, mint burkoloanyag, cskkent a jelentsegk, a jegveresnek alig all ellen.
3.2. A nvnyhzak tIi kIimatizIsa
A nvenyek mesterseges krlmenyek kztti termesztesehez gepeszeti berendezesek szksegesek. Ezek
alkalmazasanak celja a Ites, szellztetes, htes, mesterseges megvilagitas, arnyekolas, illetve elstetites,
talajIerttlenites, CO2-adagolas, ntzes, tapoldatozas es a nvenyvedelem megoldasa. A korszer
termesztberendezesek mar Iel vannak szerelve a Ienti Ieladatokat kiszolgalo automatikakkal, a legkorszerbb
nvenyhaztelepek pedig szamitogep-vezerlessel.
A gepeszeti berendezeseket ket csoportba oszthatjuk; a nagyobbikba a bels klimat beIolyasolo berendezesek
tartoznak, a masikba a biologiai erteknvelket soroljuk. Az els csoportba tartoznak a It-, szellztet-, ht-,
arnyekolo-, mig a masodik csoportba a mesterseges megvilagitas-, talajIerttlenites-, ntzes
tapoldatkijuttatas, CO2-adagolas es nvenyvedelem technikai berendezesei. Mindazokat a berendezeseket,
amelyek az eplet tartozekakent Ioghatok Iel es azt szolgaljak, hogy a nvenyhaz megIeleljen Ieladatanak,
epletgepeszeti berendezesnek nevezzk es ebben a Iejezetben targyaljuk.
3.2.1. Ftberendezsek
A nvnyhzak tIi
kIimatizIsa
335
A nvenyhazak Itberendezesei kztt a hhordozo kzeg alapjan csoportositva megklnbztetnk viz-, gz-,
leg- es villamos Itest. A legelterjedtebb Itesi mod a vizItes, amely tovabb bonthato melegviz- es
IorrovizItesre. ForrovizItesen a 100 C-nal nagyobb hmerseklet rendszereket ertjk. A melegvizIteseknel
a vizkeringes megvalositasanak modja szerint gravitacios es szivattyus Itest klnbztetnk meg. A kazanban
elallitott ht el kell juttatni a nvenyhazban lev hleadokhoz. Ehhez a hhordozo kzegnek mozognia kell,
amelynek aramlasat ellenallasok gatoljak. Ezeket az ellenallasokat a Itkzegnek le kell kzdenie, ami csak
ugy erhet el, ha a hhordozo kzeg nyomasa nagyobb, mint a vele szemben Iellep ellenallasok sszege. A
gravitacios melegvi:ftesnel a Iellep ellenallasokat az egymassal szembenallo a hmerseklet-klnbsegbl
adodo elter srseg vizoszlopok nyomasklnbsege gyzi le. A 228. abran lathatoak a kialakulo
nyomasviszonyok. A rendszer egy-egy sikig azonos hmerseklet vizzel van Ieltltve ugy, hogy a cselzaro S
szelep zarva van. Ha a bal oldali A csagban lev vizzel ht kzlnk es melegitjk ugy, hogy gondoskodunk
rola, hogy a viz a B csagban ne melegedhessen Iel, akkor az A csagban a viz terjeszkedese kvetkezteben
mivel cskken a srsege a vizszint megemelkedik.
Ftberendezsek
336
228. bra - Melegvzfuts elve
A ket csagban a Iolyadekoszlopok nyomasa egyenl, mivel mindket csag Iell nyitott.
Az egy-egy sikra tehat irhato, hogy
(h ho) o g ho oo g
Ftberendezsek
337
ahol
oo az eredeti vizsrseg |kg m3|,
o a megvaltozott vizsrseg |kg m3|;
a magassagi adatokat a geometriai meretekkel kell Iigyelembe venni. Az sszekt csben lev S szelep bal
oldalara tulnyomas hat, amelynek erteke:
p h o g |Pa|
Ha a szelepet kinyitjuk, a tulnyomas hatasara aramlas indul meg a B csag Iele. Az ataramlott vizmennyiseg itt
nyomastbbletet okoz, az egyensuly Ielborul es hideg viz kezd aramlani az also sszekt vezeteken keresztl A
csag Iele. Ha a ket csag melegitese, illetve lehlese Iolyamatos, akkor a viz aramlasa is Iennmarad, igy
allando vizaramlas jn letre.
Ez a Iolyamat jatszodik le a melegviz Itberendezesekben. A Ielmelegites Iolyamata a kazanokban, a lehles
a hleado Ittestekben trtenik. Mivel mindket Iolyamat allando, a srsegklnbseg is allandoan Iennall, igy
az aramlas is Iolyamatos lesz.
A 229. abran egy nvenyhazat ellato melegvizItes megoldasa lathato.
229. bra - Gravitcis melegvzfuts megoldsa nvnyhzban
A meleg vizet kazan (1) allitja el, ahonnan a Itviz a biztonsagi elremen vezeteken (2) a tagulasi tartalyba
(3) kerl. A tagulasi tartalyt ugy meretezik, hogy a kazanzemben elIordulo legnagyobb
Ftberendezsek
338
vizterIogat-nvekedest is Iel tudja venni es a berendezes legmagasabb pontjan helyezik el. Ehhez csatlakozik a
(4) tulIolyo es legtelenitvezetek. A legtelenitesre azert van szkseg, mert a rendszer Ieltltesekor a csveket
elszr leveg tlti ki, ennek helyet Ioglalja el a viz, a tavozo levegt pedig a zart rendszernek ezen a pontjan
engedjk ki a szabadba. Emellett legtelenites azert is szkseges, mert a melegiteskor a vizben oldott gazok csak
igy tudnak eltavozni.
A tagulasi tartalyt a kazannal a biztonsagi visszater vezetekkel (5) ktik ssze, amely a kazan es a tagulasi
tartaly kzti keringest teszi lehetve. Az elremen vezetekbl agazik el a hleadokhoz (6) vezet cs, ahonnan
a hjet leadott, lehlt viz a visszater vezeteken (7) keresztl jut vissza a kazanba. A biztonsagos zemeltetes
erdekeben celszer tbb kazannal parhuzamosan Iteni. Ilyenkor minden kazanbol kln elremen vezetek
csatlakozik a tagulasi tartalyhoz, es onnan a kazanok szamanak megIelel biztonsagi visszater vezetek is
agazik le a kazanokhoz. Ezekbe nem szabad elzaroszerkezeteket epiteni, mert akadalyozhatna a Itviz
terjeszkedeset. Az elremen es visszater vezetekekbe azonban epitenek tolozarakat reszben azert, hogy
egy-egy kazant kikapcsolva cskkentsek a Itteljesitmenyt, de a karbantartasi munkak ideje alatt is celszer, ha
a kazanok levalaszthatok a rendszerrl. Szerteagazo vezetekhalozat eseten es nagy termeszttelepeken, ahol a
gravitacios Ites szamara mar tul nagy halozati ellenallasok lepnek Iel, a meleg vizet szivattyukkal keringtetik.
Az zemeltetes biztonsaga erdekeben mindig ket szivattyut epitenek be. A szerkezeti megoldast a 230. abra
szemlelteti.
230. bra - Keringtetszivattyk beptse
Ftberendezsek
339
A kazanokban elallitott meleg vizet egy kzs gyjtre (1) vezetik, ahonnan a szivattyuk egy szivattyus
gyjtre, mas neven elremen osztora (2) nyomjak. A hazakba innen vezetnek az elremen vezetekek,
amelyeken a tolozarakkal a Ites ki is kapcsolhato. A visszater vezetekekbl ugyanigy gyjtik a lehlt vizet,
majd az visszakerl a kazanba. Szivattyukent csaknem kizarolag centriIugalis szivattyukat epitenek be. A
szivattyuval egy hazban van aggregatkent epitve a villamos hajtomotor is, azaz a motor tengelyere van
kzvetlenl ekelve a szivattyu jarokereke. Ennek az epitesnek az az elnye, hogy zajtalan zem, nem kivan
karbantartast es a viz keni a tengely csapagyait is. A csvezetekre csatlakozas lehet karimas vagy csavarzatos
(hollandi anyas) ktes. A szivattyukat a terIogataramukkal es a szallitasi magassagukkal jellemezzk. Ugy kell
a szivattyukat kivalasztani, hogy a cshalozatban a viz sebessege ne haladja meg az 12 m/s erteket. A
csvezetek ellenallasa az aramlasi sebessegtl negyzetesen Igg. A szivattyuk beepitesenel, klnsen azert,
mert meleg vizet szallitunk, gyelni kell arra, hogy a kavitaciot elkerljk, azaz a szivo oldalon mindig elegend
statikus nyomas alljon rendelkezesre. Elvileg a szivattyut az elremen es a visszater agba is be lehet epiteni.
Az elremen agba epitett szivattyu eseten nyomott lesz a rendszer, azaz a statikus nyomas megnvekszik.
Szivott rendszer eseten, mivel lehlt vizet szallitunk, cskken a kavitacio veszelye, nagyobb lesz az elettartam es
a szivattyu jobb hatasIokkal dolgozik. Hatrany azonban, hogy a szivattyu knnyebben sziv be levegt a
tmitetlensegeken keresztl, ezert azt legteleniteskor le is kell allitani. Keringtetszivattyuk beepitese eseten
kisebb cskeresztmetszetekkel kell szamolnunk, jobb lesz a hatadas es kevesebb acelanyagot kell beepiteni.
A szivattyuk villamosteljesitmeny-Ielvetelenek tervezesehez, ha Ieltetelezzk, hogy a csvezeteken az ellenallas
1 mbar/m, akkor 1 MW hteljesitmeny atadasa amely hozzavetleg egy 1 ha-os veghaz
Itenergiaszkseglete kb. 4 kW villamos teljesitmenynyel oldhato meg. Ha az elremen es visszater
vizhmerseklet-klnbseg az eredetileg tervezett 20 K helyett 10 K-re valtozik, akkor ketszeresere kell nvelni
a terIogataramot, amelynek kvetkezteben a villamosteljesitmeny-Ielvetel kzelitleg nyolcszorosara n.
A termalvi:ftes a Ild geotermikus energiajanak hasznositasa Itesi celokra. A Ild belseje Iele haladva a
hmerseklet Iokozatosan n, amelyet a geotermikus gradienssel jellemezhetnk. Ez Magyarorszagon, klnsen
az AlIldn kedvez, erteke mintegy 0,050,06 K m1, ami azt jelenti, hogy 90 C-os Itviz 15-os
lehlessel szamolva kb. 1800 m-es melysegben Iurt kutbol hozhato Iel. Ez az energia is azonban szinten csak
kltsegek aran termelhet ki es hasznosithato, de hazankban ez meg mindig Iajlagosan a kedvez kltseggel
elallithato energiaIajtak kze tartozik. A kerteszet szamara hasznosithato termalviz az olaj- es
Ildgazkutatasokra Iurt kutak masodlagos hasznositasabol szarmazik. Kzvetlenl Itesi celra gazdasagossagi
megIontolasbol csak akkor Iurnak kutat, ha a meglevk vizhozama nem elegend a telep hellatasara. A
termalviz hasznosithatosagat hmerseklete mellett jelentsen beIolyasolja kemiai sszetetele, so- es gaztartalma,
korroziv hatasa. Klnsen a sotartalom veszelyes, mert az kivalva lerakodik a tavvezetekek, Itcsvek Ialara,
aminek kvetkezteben nemcsak a hatadas romlik, hanem cskken a csvek keresztmetszete es vegl el is
tmheti azokat. A Itesi celu hasznositas utan tovabbi kltseget jelent az elIolyo meleg viz krnyezetet kimel
elhelyezese, aminel trekedni kell arra, hogy annak hmerseklete kzelitse meg a krnyezetet. Azert, hogy ez
minel jobb hatasIokkal legyen megoldhato, a termalviz hasznositasa tbb lepcsben trtenik. A 231. abran egy
termalvizzel Ittt termeszttelep hhasznositasa lathato. A gaztalanito- es sotalanitoberendezesbl (1) kilep
meleg vizet elszr legterItesre (2) hasznaljak, majd az ott lehlt vizet masodik lepcsben egy kvetkez
nvenyhaz talajItesekent (3) hasznositjak. Az innen elIolyo viz hulladekhje meg mindig hasznosithato
ntzviz temperalasara.
Ftberendezsek
340
231. bra - Termlvz tbblpcss hasznostsa
Az elzhz hasonlo, de tbblepcss visszakevereses megoldast mutat a 232. abra. Az egyes hleadokat
klnbz hmerseklet kiegyenlittarolokbol latjak el meleg vizzel tag mennyisegi es minsegi hatarok kztt.
Mivel a legterItesre szolgalo atlagos vizhmersekletek nem egyenlk, ezert azokat az azonos
Itteljesitmenyhez a gazdasagossag hatarain bell a hleadok ItIelletenek helyes meretezesevel kell
kompenzalni.
Ftberendezsek
341
232. bra - Visszakeverses termlvz-hfokszablyozs
Ftesi celokra az 50 C-nal kisebb hmerseklet vizeket mar nem erdemes hagyomanyos hleadokba vezetni, de
vegetacios Itesre, talajItesre 35 C-ig gazdasagosan hasznalhatok. Korroziv termalvizeknel manyag csveket
alkalmaznak. A csvek nagy htagulasa miatt rugalmas szakaszok kzbeiktatasarol kell gondoskodni. A karos
sokat a vizbl lepitessel tavolitjak el. Az eddig targyalt melegviz-hasznositasi modszerek kzs jellemzje
volt, hogy a viz soha nem lepte tul a 100 C-os hmersekletet, mialatt gondoskodtunk arrol, hogy nyitott
rendszer alkalmazasaval lehetve tegyk a Itkzeg htagulasat. A tulnyomas alatt melegitett viz Iorraspontja
nagyobb lesz, mint a legkri nyomason mert 100 C. Ez azzal az elnnyel jar, hogy 1 liter viz egyszeri
krlIordulassal 6080 Wh energiat is kepes atadni a krnyezetenek. Az ilyen Itkzeggel dolgozo berendezest
forrovi:ftesnek nevezzk. A mkdesi elvet a 233. abra szemlelteti.
Ftberendezsek
342
233. bra - Nvnyhz helltsa forrvzfutssel
A berendezes I szerkezeti elemei a kazan (1), amely biztonsagi okokbol el van latva manometerrel (2) es suly
terheles biztonsagi szeleppel (3). A vizet szivattyuval (4) nyomjak a nvenyhazban lev hleadokhoz (5). A
lehlt viz visszacsapo szelepen (6) keresztl aramlik vissza a kazanba, ugyanakkor masik agon egy zart, inert
gazzal (pl. nitrogennel) tlttt terjeszkedesi edennyel (7) van sszekapcsolva. A kazan biztonsagi
Ielszereltsegetl Iggen IorrovizItesnel az elremen vizhmerseklet 110 C, ha a kazan nyomasa kisebb,
mint 0,15 MPa, ennel nagyobb nyomason az elremen vizhmerseklet lehet 130 C. A nvenyhazItesi
gyakorlatban nem alkalmaznak nagyobb nyomast, mint 0,3 MPa. ForrovizItes alkalmazasa azzal az elnnyel is
jar, hogy a kazanokkal el lehet allitani a talajgzleshez szkseges gzt.
A gz termelese nagyon gazdasagos, mert minden kg gz kb. 630 Wh henergiat tartalmaz. Sok elnnyel jar a
go:ftes alkalmazasa. Kazanban, viz melegitesevel allitjak el a hhordozo kzeget, a vizgzt, amely a hleado
Ittestekben lecsapodik (kondenzalodik), leadja hjet, majd kondenzviz Iormajaban kerl vissza csvezeteken
a kazanba, ahol a krIolyamat ismetldik. A melegvizItessel szemben nagy elny, hogy a rendszer nincs tele
nagy htartalmu vizzel, ezert a Ithalozat IelItese es lehlese gyorsabb. Kicsi a beIagyas veszelye, a Ites
beIejezese utan nem marad viz a halozatban. A gz sokkal gyorsabban aramlik a vezetekekben, mint a meleg
viz, hmerseklete is nagyobb, igy kisebb atmerj vezetekkel is gazdasagosan, kisebb beruhazasi kltseggel
lehet a henergiat szallitani. Szemben a melegvizItessel, a gzItest nem lehet szabalyozni. A Itcsvek nagy
hmerseklete miatt nagyobb a sugarzasos hleadasuk, amely perzseli a nvenyeket. Termeszttelepeken a
kisnyomasu gzItesek terjedtek el. Ezek megengedett zemi nyomasa 50 kPa. A 234. abran a Itberendezes
es a nvenyhaz kapcsolata lathato.
Ftberendezsek
343
234. bra - Gzfutsu nvnyhz
A kazanban (1) termelt gz terjeszkedese kzben a Iggleges gzvezeteken es elzaroszerelveny (2) megnyitasa
utan a nvenyhaz hleadojahoz (3) jut. Itt kondenzalodik, leadja hjet es kondenzvizkent Iolyik a visszater
vezeteken keresztl a kazanba. A kazan veszelyes zem, ezert biztonsagi berendezesek es elirasok
szabalyozzak az zemeltetes Ielteteleit. A tulItes es a megengedettnel nagyobb nyomas elkerlesere
alkalmazzak gzkazanokon a biztonsagi allvanycsvet (4). Az elremen vezetekhez csatlakozo U alaku csbe
kln erre a celra szolgalo Ieltlttlcseren (5) keresztl vizet ntenek. A kelletenel nagyobb nyomas eseten a
gz az U alaku csben maga eltt nyomja a vizoszlopot, meg nagyobb nyomas eseten a Iels terjeszkedesi
edenyen (6) keresztl kijut a szabadba, es a nyomas a kazanban azonnal lecskken. Mikzben a gz az
elremen vezeteken a hleadok Iele halad, nyomast gyakorol a jobb oldali, un. kondenzvezetekre (7) is, es
abban Ielnyomja a vizet. A legtelenitt tehat olyan magasra kell tenni, hogy oda a gznyomas viszont mar ne
tudja Ielnyomni a vizet. Az abran az a (m) szakasz a kazan nyomasa vizoszlopban, a b (m)
vizoszlopmagassag-biztonsagi tartalek, amely az a magassagnak kb. 30-a. A c szakasz a legalso
kondenzvezetek surlodasi vesztesege m-ben. Mivel a Ites inditasakor a vezetekekben leveg van, a gztermeles
megindulasakor, ha a leveg nem tud a rendszerbl eltavozni, az ellennyomas miatt a Ites leall.
Ha nem lehet a kazant annyira lesllyeszteni a Itvezetekhez kepest, hogy ez megvalosuljon, automatikus
kondenzviz-visszataplalasrol kell gondoskodni. Ennek megoldasat szemlelteti a 235. abra. A visszater
vezeteken (1) erkez kondenzvizet, amely a kondenzedenyben (2) gylik ssze, szivattyu (3) nyomja Iel egy
taptartalyba (4). Innen a kazan (5) viznivojanak cskkenesekor az automatikus nivoszabalyozo (6) a viz utjat
szabadda teszi.
Ftberendezsek
344
235. bra - Automatikus kondenzvz-visszatplls
Mivel a gzItesnek hatranya, hogy perzseli a nvenyeket es alig szabalyozhato, kzvetlenl nem alkalmas
nvenyhazItesre, ezert gzkazan eseten kombinalt Itest hasznalnak. Ehhez a 236. abran lathato
nagyteljesitmeny hcserelket alkalmazzak. Ilyen hcserelket alkalmaznak, ha nagynyomasu gz all
rendelkezesre es a hazakat meleg vizzel akarjak Iteni. Celszer alkalmazasuk akkor is, ha melegvizItessel
Itnk, de szkseg van kisnyomasu gzre is, pl. Ierttleniteshez. TermalvizItesnel gyakran elIordul, hogy a
viz sszetetele miatt kzvetlenl nem Ithetnk vele, ekkor is hcserelkkel hidalhatjuk at a technikai
nehezsegeket. Az abran lathato hcserel acelkpenyen bell cskteg van, amelyben rendszerint a melegitend
viz aramlik, a csvek Ielletet kivlrl pedig az ataramlo gz melegiti, majd kondenzviz Iormajaban tavozik a
hcserelbl.
Ftberendezsek
345
236. bra - Nagyteljestmnyu hcserl
Termalvizes hcserelknel a so a kpenyen bell a csvek kls Ialara rakodik ki, es ha a kivanatosnal nagyobb
mertekben cskken a hatadas, a cskteget cserelik.
3.2.1.1. A ftberendezsek szerkezeti eIemei
A Itberendezeseket epletgepeszeti szempontbol egyedi vagy helyi Itberendezesekre es kzponti
Itberendezesekre oszthatjuk. A helyi Ites azt jelenti, hogy a Itend helyisegbe beszallitott Itanyagot ott
helyben egetik el es alakitjak at henergiava, mig a kzponti Ites elve, hogy a henergiat egy kln
kazanhazban termelik es hszallitokon keresztl juttatjak a Itend helyisegek hleadoihoz.
Nvenyhaztelepeken egyedi Itest csak rasegit megoldaskent alkalmaznak, pl. hordozhato hlegIuvokat
Iagymentesitesre. A kzponti Itberendezesek az alabbi I szerkezeti elemekbl allnak:
1. hIejlesztk,
2. hszallitok,
3. hkzlk.
3.2.1.1.1. HfejIeszt kszIkek, kaznok
Kazannak nevezzk azt a berendezest, amelyben a tzelanyagok elegesenel Ielszabadulo henergiaval meleg
vizet vagy gzt termelnek. A kazanokat a bennk elegetett tzelanyag szerint csoportositjuk. Eszerint vannak
szen-, koksz-, olaj- es gaztzeles kazanok.
A s:ilard t:eles ka:anok I szerkezeti elemei a kvetkezk:
tltoakna a kazannak az a resze, amelyen keresztl a tzelanyag a rostelyra jut; bizonyos mennyiseg
tzelanyagot tud tarolni es ezaltal biztositja az eges Iolyamatossagat;
s:enter a kazan azon bels resze, amelyet a tzelanyag tlt ki;
rostelv a tzelanyag alatamasztasara szolgalo elem;
A ftberendezsek szerkezeti
eIemei
346
t:ter a kazannak az a bels resze, ahol a tzelanyag eleg;
hamute a rostely alatt elhelyezked reg, ahol a hamu es salak sszegylik;
fstfarat a kazanon bell lev csatorna, amelyen a Istgazok a tzterbl a kazanon kivl epitett Istcsatornaba
jutnak; vizszintes vagy Iggleges elrendezesek lehetnek;
vi:ter a kazannak vizzel kitlttt terIogata;
go:ter a kazan belsejenek az a resze, amelyet a gz tlt ki.
A viz- es gzter egyttes terIogata adja a kazan bels terIogatat. Az olaj- es gaztzeles kazanok szerkezeti
Ielepitese annyiban ter el a szilard tzeles kazanoktol, hogy a tltakna, a szenter, rostely es hamuter elmarad,
es olajegvel vagy gazegvel vannak Ielszerelve.
A kazanok keszlhetnek ntttvasbol vagy acellemezbl. ntttvas kazanokat csak meleg viz es kisnyomasu
gz elallitasara alkalmaznak. A nagyobb kazanok acelbol keszlnek, ItIelletk jobban terhelhet es
nagyobb nyomasra, hmersekletre vehetk igenybe. Elettartamukat a Istgazok okozta kenkorrozio hatranyosan
beIolyasolja. Nvenyhaztelepek Itesere gyakran alkalmazzak az ntttvas tagos ka:anokat. Alkalmazasukat az
indokolja, hogy beruhazasi kltsegk Iajlagosan kicsi, ItIelletk bizonyos hatarok kztt tetszes szerint
valtoztathato, kezelesk knny, nem igenyel nagy szakismeretet, nem kell azokat beIalazni, kis
kemenymagasaggal is zemeltethetk, valamint kazanrepedes eseten egyes tagjai gyorsan cserelhetk, javitasuk
egyszer. Egy ilyen, un. reges gyrs kazan szerkezeti Ielepiteset es sszeszereleset mutatja a 237. abra.
237. bra - ntttvas tagos kazn
A szenadagolas a kazan egyik oldalan kikepzett tltaknan trtenik (1), amelyet szentolattyuval (2) lehet
szabalyozni. A szen az aknabol leesik a rostelyra (3), amely Ierdere van kialakitva, hogy a szen lecsuszhasson a
tzterbe (4). A rostely hezagait a kazanban eltzelend szen szemcsemerete szerint valasztjak meg. Az egest
taplalo elsdleges leveg a hamuterbl (5) a rostelyon keresztl aramlik a tzterbe. A gazdasagos tzeles
erdekeben az eges taplalasara masodlagos levegt is vezetnek a tzterbe (6) Iellrl, amely ezert mar
elmelegitve erkezi. A tzteret aranylag magasra terveztek, hogy a tzelanyagbol Ielszabadulo gazok is
tkeletesen eleghessenek. A Istgazok htartalmat jol ki lehet hasznalni a hosszu Istjaratokban (7), ahol ketszer
HfejIeszt kszIkek,
kaznok
347
Iordul meg a Ist. A Istgazok a Istelvezet jaraton (8) jutnak ki a kemenybe. A rostelyon athullo hamut a
hamuterbl tavolitjak el. Ezt a kazantipust viz- es gzzemre is lehet hasznalni.
Az ntttvas tagos kazanokat eredetileg koksztzelesre terveztek. Koksztzelest ott erdemes hasznalni, ahol a
szallitas es tarolas nehezsegeket okoz, mert a nagy Itertek kokszbol aranylag kisebb mennyisegre van
szkseg. A koksztzeles kazanok kztt megklnbztetnk Iels es also eges kazant. A Iels eges
kokszkazanoknal (238. abra) a a leveg csak a rostelyon keresztl juthat a tzelanyaghoz, igy a levegnek,
illetve a Istgazoknak a tltaknat teljesen kitlt kokszretegen at kell haladniuk, mieltt a kemenybe jutnak. A
kazan tehat felso eges, ha a Istgazok a tltaknan keresztl tavoznak a kazanbol. Az athalado levegvel a
teljes kokszreteg izzasba hozhato, amely teljes, un. kontakt ItIelleten atadja hjet a masik oldalon lev
viznek. Ez a kazantipus gyorsan IelIthet, nem erzekeny a tulterhelesre es aranylag nagy hteljesitmenyre
kepes. Hatranya hogy a betlttt nagy kokszmennyiseg miatt a terheles Iggvenyeben csak nehezen
szabalyozhato. A 238. abra b) resze also eges kazant mutat. Egy kazant akkor neveznk also egesnek, ha a
Istgazok a rostely Ielett oldalt, a tltakna megkerlesevel tavoznak a kazanbol.
238. bra - Fels s als gsu kokszkaznok mukdsi elve
A Istgazok tehat anelkl hagyjak el a kazant, hogy athaladnanak a tzelanyag-retegen. A kokszot Iellrl
adagoljak, es egyszerre csak kis mennyiseg eg. Ha teletltenenk az aknat, akkor sem egne el tbb koksz, mert
nincs eleg leveg az egeshez. Ezeknek a kazanoknak ezert kicsi az un. kontakt ItIelletk, de a Istgazokkal
erintkez Ielletei nagyok, amely a Istgazok kedvez hkihasznalasat teszi lehetve.
Az olaft:eles ka:anok Iolyekony tzelanyagu kazanok, amelyek ventilatoros olajegkkel mkdnek. Az
olajtzeles elnyeit az alabbiakban Ioglalhatjuk ssze: nagyobb Itertek (kb. 11 000 Wh/kg), nagyobb
tzter-hmerseklet, Istmentes tzeles, hamutartalom gyakorlatilag nincs, jo hatasIok, kis szallitasi kltseg,
rvid IelItesi id, jol szabalyozhato tzeles, kis kiszolgalasi igeny. Az olajtzelesnek hatranya azonban a
nagyobb beruhazasi kltseg, es a tzter samottbelest igenyel, amit idnkent Iel kell ujitani. Az olajkazanokba a
tzelanyagot olafegokkel juttatjuk be. Feladatuk, hogy a tzelanyagot ugy keszitsek el, hogy az az egeshez
szkseges levegvel megIelelen tudjon elkeveredni es igy a minel tkeletesebb egest biztositsak. Mkdesi
elvk szerint lehetnek elparologtato es porlaszto rendszer egk. Az elparologtato rendszer egket alacsony
lobbanaspontu olajokkal zemeltetik es ezert inkabb kis berendezesekben, kalyhakban alkalmazzak. Azokat az
olajegket, amelyek a tzelolajat apro cseppekre bontjak es levegvel keverve juttatjak be az egterbe,
porlas:to rends:er egoknek nevezzk. Ezeken bell vannak aszerint, hogy milyen modon allitjak el a
HfejIeszt kszIkek,
kaznok
348
cseppeket, olajnyomasos, levegporlasztasos es Iorgoserleges egk. Az olajnyomasos porlasztok a cseppeket
kizarolag az olajszivattyu nyomasa altal allitjak el (239. abra a). Az olajnyomas altalaban 0,72 MPa. A
levegporlasztasos egket (239. abra b) az jellemzi, hogy a szivattyu altal szallitott olajat egy kevercsben a
nagy sebesseggel aramlo primer leveg elporlasztja, majd egy az egeshez szkseges masodlagos legaramot egy
kln ventilator biztositja a kevercsvn kivl. A forgoserleges olajegk (239. abra c) mkdesi elve a
centriIugalis er porlaszto hatasan alapszik. Az olajszivattyu allando nyomason szallitja az olajat egy reges
tengelyhez. Az olaj a kb. 3000 Iord/min Iordulatszamu kupos serleg bels Ielletere kerl, ahol olajIilm
kepzdik. A porlasztas a nagy kerleti sebesseg es a kupos kialakitas kvetkezmenye, de segiti a
cseppkepzdest a tengelyre ekelt ventilator altal keltett 300500 mm.v.o. nyomasu leveg is. Ez a masodlagos
leveg az egn krbeIuto koszorubol lep ki es aramlik a tzterbe. Ezt a tipusu egt a nagyobb viszkozitasu
olajok 610 E (Engler-Iok) eltzelesere alkalmazzak. Az olajegk kivalasztasahoz ismerni kell a tzelolaj
viszkozitasat es Iterteket, valamint Iigyelembe kell venni a kazanberendezes hatasIokat.
239. bra - Porlaszt rendszeru olajgk
A 240. abran egy nvenyhaztelep tzelolajjal zemel melegviz-Itberendezes elvi mkdesi abraja lathato.
HfejIeszt kszIkek,
kaznok
349
240. bra - Tzelolajjal zemel melegvz-futberendezs elvi mukdse
Az olaj a tltcsonkon (1) es a tartaly aljaig Iuto tltcsvn (2) keresztl jut a tartalyba (3), amely el van latva
szintmutatoval es szellzcsvel. A szellzcs (4) a kazanhaz melletti Ialon van kivezetve. A tarolotartalybol
olajszivattyu (5) emeli az olajat a kazanhazban lev napi tartalyba (6), amelyben az egy napra szkseges
olajmennyiseget taroljak. A szivattyu altalaban raIolyassal zemel Iogaskerek-szivattyu, amely ele olajszrt
(7) epitenek. A napi tartalybol gravitacioval Iolyik az olaj az eghz (8), amely ele szinten szrt szerelnek (9).
Ennek a szrnek a Ieladata, hogy vedje az olajegt az eldugulastol.
Az olajtzeles berendezeseket biztonsagi es szabalyozoautomatikakkal latjak el. A biztonsagi berendezesek az
sszes egrendszernel azonosak, csak elhelyezesk Igg az egk tipusatol. A magneses el:aros:elep az eg
olajvezetekebe van beepitve. Feladata, hogy aramkimaradas eseten azonnal zarja el az olajvezeteket,
megakadalyozva az olajtulIolyas miatti robbanasveszelyt. A fotocellas langor az olajeg elektromos
berendezeseit vezerli ugy, hogyha barmilyen zemzavar miatt kialszik a lang, kikapcsolja a berendezest, Ieny-
vagy hangjelzessel Iigyelmezteti a kezelt az zemzavarra. Az olajeg ki- es bekapcsolasat altalaban a kazan
elremen vizhmerseklete Iggvenyeben termosztattal oldjak meg. A ga:ka:anok tiszta zemek, nagyon jol
szabalyozhatok es automatizalhatok. Szerkezeti Ielepitesk megegyezik az olajkazanokeval. Nagyon sok
berendezest mar eleve olaj- vagy gaztzelesre terveznek 241. abra.
HfejIeszt kszIkek,
kaznok
350
241. bra - Gzkazn (Buderus gyrtmny)
Az eg a tzterbe Iujja a langot, amelyet vizkpeny vesz krl. A lang es Istgazok a hatso Ialon megIordulnak,
es hjket meg egyszer hasznositjak, mieltt a kemenybe tavoznanak. Az ilyen elrendezes berendezest
kethuzamu kazannak nevezik.
Az egk gazellatasanak szerelvenyeit mutatja a 242. abra. A gazcs lezarasahoz cselzaro szerelvenyt
alkalmaznak (1), amelyhez szr (2) csatlakozik. Nyomasr 3 biztositja, hogy a biztonsagos mkdeshez
szkseges minimalis nyomas allandoan meglegyen. A gaznyomas a nyomasszabalyozon (4) allithato be, es ezt
az egIej szamara allando erteken tartja. Magnesszelep (vagy motoros szelep) (5) segitsegevel, taviranyitassal
vezerelhet az egIej (6) gazellatasa.
242. bra - Gzgk szerelvnyei
A kazanok nem tartalmaznak mozgo alkatreszeket, megis vannak meghibasodasi Iorrasok, amelyeknek karosito
hatasat szakszer zemeltetes mellett mersekelni lehet. A kazantapviz kezelesevel nagymertekben cskkenthet
a vizoldali korrozio. Ugyancsak vizkezelessel cskkenthet a kazankkepzdes a vizben oldott kalcium- es
HfejIeszt kszIkek,
kaznok
351
magneziumsok kivalasa , ami rontja a hatadast. Szigoruan be kell tartani a kazanba visszataplalt viz hIokat,
mert a IelIorrosodott kazanelemek a visszater hideg viztl megrepedhetnek.
A kazanok zavartalan zemet klnIele tartozekok es szerelvenyek biztositjak. VizIeltltesre kazantlt, -rit
csapot hasznalnak, amelyet a kazan legmelyebb pontjan helyeznek el es tmlvel kapcsoljak a vizvezetekhez
vagy kazantlt szivattyuhoz. A 243. abran a legIontosabb szerelvenyeket es mszereket Ioglaljuk ssze A
vizhmersekletet a kazan vizterebe becsavart tokos higanvos homerovel (a) ellenrzik. A
vi:os:lopmagassag-mero (b) hasonlit a nyomasmerhz, de szamlapja vizoszlopmagassagra kalibralt. A (c) abra
htagulasos huzatszabalyozot mutat. Ezzel az eges ersseget, illetve a kazan teljesitmenyet szabalyozzuk.
Legelterjedtebb valtozata a hotagulasos hu:ats:abalvo:o. Merlhvellyel (1) nyulik be a vizterbe, amelyben
olajjal tlttt, hullamos tagulotest (2) talalhato. Hmerseklet-emelkedesre a hullamos test igyekszik kinyulni,
megemeli a sullyal terhelt (3) szabalyozokart, amely a masik vegere rgzitett lanccal a legcsappantyut vagy
Istcsappantyut tudja mozgatni. Gzkazanokon nelklzhetetlen a vi:allasmutato (d), amely tmitesen keresztl
a kazan vizterevel sszekttt vegcs. Harom csap talalhato rajta, Iels a gzcsap, a vizallasmutato es a kazan
gztere kztti csatlakozasban, az also a vizcsap, a kazan viztere es a vizallasmutato kztti csatlakozasban, a
harmadik a vizallasmutato ritcsapja. A gz nyomasat fes:merovel (e) ellenrzik. Az ivben meghajlitott,
ellipszis keresztmetszet, zart cs a nyomas hatasara igyekszik kiegyenesedni, mikzben Iogasives
mechanizmussal mozgatja a mszer mutatojat. A mszert kerek, vegtetej dobozban szerelik a kazan
gzterehez csatlakozo csre.
243. bra - Kaznszerelvnyek
3.2.1.1.2. HszIIt s hkzI berendezsek
A hszallito berendezesek Ieladata, hogy a kazanban termelt ht meleg viz vagy gz Iormajaban kis
veszteseggel eljuttassak a hleadokhoz. Ehhez csvezetekeket alkalmaznak. A kerteszetekben Itesre elssorban
acelcsveket hasznalnak. Legjellemzbb meretk nevleges atmerjk (szabvanyos jele DN), amelynek
szamerteke megegyezik a cs IelIele vagy leIele kerekitett bels szabad atmerjevel mm-ben. Meretket
szabvany irja el, es a kereskedelemben is igy Iorgalmazzak; pl. a DN 80 azt jelenti, hogy a cs bels atmerje
kzeliten 80 mm. Minden kapcsolodo szerelvenyt eszerint kell a csvezetekhez rendelni, amelyek szinten
szabvanyositva vannak. Az acelcsveket klnbz Ialvastagsaggal gyartjak. Altalanos megjellessel az
acelcsveket a gyakorlatban Iorrcsnek nevezik, ez azonban csak a varrat nelkli acelcsvek regi megjellese
HszIIt s hkzI
berendezsek
352
volt. Megklnbztetnk hegesztett acelcsvet es varrat nelkli acelcsvet. Bevonata alapjan lehet Iekete cs
(vedbevonat nelkli) vagy horganyzott, bitumenezett, manyag bevonatu stb. cs. A szereles meggyorsitasara
gyartanak menetes csveket is. A csmereteket gyakran coll-ban adjak meg, jele: ", amely metrikus rendszerben
atszamolva 1" 25,4 mm. A nvenyhazItesi gyakorlatban alkalmaznak meg manvag csveket, elssorban
talajItesre vagy nveny kzeli, vegetacios Itesre. Kis atmerj vezetekekkent re:csveket is beepitenek, Ileg
szabalyozovezetekekben. A vezetekhalozatban valamennyi, az ntzesi gyakorlatban is elIordulo
csszerelvenyt hasznaljak a csvek szakaszolasara, a bennk aramlo kzeg meginditasara, elzarasara. A
szabadban Iuto vezetekeket szigetelik, hogy minel kisebb legyen a Ielhasznalas helyeig a csvek hvesztesege.
Hszigetelesre a ht rosszul vezet anyagokat alkalmaznak, a manyag habok kzl pl. poliuretant, polietilent.
Jo hszigetel a paraIa. A szervetlen anyagok kztt az azbeszt amelynek egeszsegkarosito hatasa miatt
alkalmazasat kerlni kell , a magnezit, a kovaIld stb. terjedt el. Szeles krben alkalmazzak az olvasztott
vegbl, salakbol, kzetekbl es mas asvanyokbol huzott szalakat. A klteren Iuto vezetekeket az idjarasi
hatasok ellen idjarasallo kls vedburkolattal latjak el, amely aluminiumlemez kpeny vagy PVC-burkolat.
Egyszerbb, igenytelenebb kivitelben a katranypapir boritast is alkalmazzak. Egy nagyobb atmerj csvezetek
szigetelesere mutat peldat a 244. abra.
244. bra - Futvezetk szigetelse
A kazanhaztol a nvenyhazig a szigetelt vezetekeket szabadban vagy vedcsatornaban kell vezetni. Trekedni
kell arra, hogy lehetleg minel kisebb legyen a tavolsag a htermel es a hIogyaszto kztt. A vezetekekben
aramlo meleg viz, gz hmersekletenek hatasara a csvezetekek hosszmerete valtozik. Ezert a szereleskor
htagulast kiegyenlit elemeket (kompenzatorokat) epitenek be. A 245/a abran egy nagyobb csvezetekekbe
beepitett U alaku, mig a b) abran egy egyenes szakasz htagulasat Ielvev kompenzator lathato.
HszIIt s hkzI
berendezsek
353
245. bra - Htguls-kiegyenltk
Hleadokent termesztberendezesekben sima Itcsveket, bordascsveket es egyes esetekben konvektorokat
alkalmaznak. Meretk meghatarozasanak alapja a kesbb ismertetesre kerl hveszteseg-szamitas, amelyet a
keringtetszivattyu kivalasztasahoz szkseges aramlastani szamitassal egeszitnk ki, a cshalozat ellenallasanak
pontos meghatarozasahoz. A helyesen meretezett es jo cskiosztasu halozat egyenletes hmerseklet-eloszlast
biztosit a hazban. A legegyszerbb hleadok a sima Itcsvek, amelyeket az oldalIal mellett a keretekre, a
hajokon bell az oszlopokra vagy tettartokra Iggesztenek. Azert, hogy a nvenyhazszerkezet technologiai
terheleset cskkentsk, celszer a Itcsveket kln tartoszerkezetre Iggeszteni. MelegvizItes eseten
gondoskodni kell a halozat legmagasabb pontjan a legtelenites megoldasarol, valamint lehetve kell tenni a
halozat teljes vizteleniteset a legalacsonyabb ponton. Nagyobb hleado Iellet kepezhet ki, ha cskigyokat,
csregisztereket alkalmazunk. Ez adott esetben azert is szkseges lehet, mert kis hmerseklet Itvizek
alkalmazasakor a megIelel hmennyiseg csak a hleado Ielletek nvelesevel oldhato meg. Erre ad ket
megoldast a 246. abra.
246. bra - Cskgy s csregiszter
HszIIt s hkzI
berendezsek
354
Ugyancsak helytakarekossag miatt gyakran alkalmazott hleado a bordascs, valamint a bordascsves
csregiszter. Kialakitasukat a 247. abra szemlelteti.
247. bra - Bordscs s bordscsregiszter
A bordascsvek elhelyezesenel azt kell Iigyelembe venni, hogy a bordak rendkivl serlekenyek, knnyen
elhajlanak, behorpadnak. Ez az esztetikai hiban kivl a hatadas jelents romlasat is okozza, ezert olyan helyen
celszer beepiteni, ahol el lehet kerlni a csvek mechanikai serleset, pl. asztalok alatt, tetterben stb.
A nvenyhazak labazati Iala mellett, valamint az ajtok kzeleben jobban ervenyesl az alacsony kls
hmerseklet hatasa, kisebb hmerseklet a talaj es a leveg is, mint a haz bels, kiegyenlitettebb tereben. Ezt a
jelenseget szegelyhatasnak nevezik, amely jelentsen hat a nvenyek Iejldesere, ezert a Itcsvek
elhelyezesenel ezt szem eltt kell tartanunk. Nagyon alkalmas megoldas erre a konvektorItes, amelyet
klnsen asztalon termeszt hazakban celszer alkalmazni. A konvektor ebben az esetben sima- vagy
bordascsbl tbb sorban egymas Iltt kialakitott csregiszter, amelyet tbbnyire alul-Iell nyitott kpennyel
vesznek krl, lehetve teve a leveg szabad aramlasat. Radiatorokat nvenyhazItesre csak ritkan
alkalmaznak.
A csvezetek-rendszerek kialakitasanal, kiosztasanal arra kell trekedni, hogy a halozat teljes hosszaban az
atlaghmerseklet allando legyen. Ha ezt nem tartanank be, a trvenyszeren Iellep szegelyhatas mellett a
hmerseklet-eloszlas egyenetlensege kvetkezteben nem lenne egyenletes a hazban az allomany Iejldese,
vegs soron a termeseredmeny cskkenne.
Az atlaghmerseklet ket kapcsolasi rendszerrel biztosithato, elvi megoldasukat a 248. abra szemlelteti.
HszIIt s hkzI
berendezsek
355
248. bra - Futcsvek prhuzamos kapcsolsa
Az aramlas soran a cssurlodasbol ellenallas adodik. Ezt az ellenallast a szivattyunak le kell gyznie. Ha kisebb
nyomassal szallit a szivattyu, a csvn kisebb lesz a hleadas. Ha a Itcsveket egymas utan kapcsolnank, a
teljes vizmennyiseg ataramlik a csveken, aminek kvetkezteben az ellenallas legyzesehez tul nagy szivattyut
kellene valasztani. Az egyenletes hleadas erdekeben a csveket parhuzamosan kapcsoljak. Ebben az esetben a
csveken nem Iolyik at a teljes vizmennyiseg, hanem annak csak egy-egy resze aranyosan. A 248. abra a reszen
lathatoan a legutolso csvn kevesebb viz aramlik at, mint az elsn. A hmersekletet tekintve mivel a
Itkzeg kzben leadja a hjet a legmelegebb elremen viz a leghidegebb visszater vizzel talalkozik. Ezt
az elrendezest Stort-kapcsolasnak nevezik. Termesztberendezesek hellatasara szinte kivetel nelkl a
Tichelmann-kapcsolas elvet (248. abra, b) alkalmazzak. Az abra jelleseibl latszik, hogy ennel a rendszernel a
legmelegebb elremen viz a legmelegebb visszater vizzel alkot rendszert. Ennel a kapcsolasnal az ataramlas
allando ellenallasat ugy erik el, hogy a csvek keresztmetszete a cs hosszaban valtozik, az elremen vezeteke
Iolyamatosan cskken, a visszater, gyjtvezeteke Iolyamatosan n. Ezzel erhet el, hogy minden agban
ugyanakkora lesz az aramlo mennyiseg es ezzel a hleadas. Nvenyhazon belli Tichelmann-cskiosztas
gyakorlati megoldasat szemlelteti a 249. abra.
HszIIt s hkzI
berendezsek
356
249. bra - Tichelmann-kapcsols nvnyhzban
Az olaj- es szilard tzeles kazanoknal azert, hogy elkerljk a korroziot, illetve hogy a visszater lehlt viz ne
karositsa a kazanelemeket, az szkseges, hogy a kazanhIokot 7080 C-on tartsuk. Ilyen nagy elremen
vizhmersekletre azonban nincs mindig szkseg a nvenyhazban, legIeljebb rvid idre, a leghidegebb kls
hmerseklet eseten. Az elremen viz hmersekletet tehat annyira le kell tudni hteni, hogy elkerljk a haz
tulIteset. Tekintetbe kell vennnk azt is, hogy a napsugarzasbol hnyereseg szarmazik, ez is indokolja, hogy a
Itkzeg hmersekletet beIolyasolni tudjuk. Erre a cshalozatba beepitett elos:to-, kevero- es
s:abalvo:os:elepeket alkalmaznak. Egy nvenyhazi Itkr altalanos elrendezeset mutatja a 250. abra. A
kazanban elallitott 90 C-os vizet szivattyu nyomja a haromfaratu elos:tos:elep (a) Iele, amelynek az a
Ieladata, hogy a hazbol az abran lathatoan 50 C-osan visszater vizet a kazan szamara Ielmelegitse. Az a
elosztoszelepbl kilep 90 C-os viz azonban tul nagy elremen hmerseklet, amit viszont ugy lehet
cskkenteni, hogy a b ponton egy, pl. haromfaratu keveros:elepet szerelnk Iel.
HszIIt s hkzI
berendezsek
357
250. bra - Eloszt- s keverszelepek elvi kapcsolsa
Mar a melegvizItesnel is utaltunk ra, hogy a hkzpontban a kazanok utan kapcsolt melegvizszivattyuk elbb
egy kzs osztora juttatjak a vizet, majd innen lehet az egyes nvenyhazakhoz a ht szetosztani. Itt is, de a
hazon bell is szkseg lehet a viz tovabbi azonos hIoku elosztasara. Erre szolgal a haromfaratu elos:tos:elep,
melynek beepitese a 251. abran lathato. Az elosztoszelepen be- es kiaramlo viz hmerseklete azonos marad. A
hozzavezetestl ket elvezetes lehetseges, amely a zaroszerelveny nyitasaval a szeleptanyer IelIele
mozditasaval vagy zarasaval ket csagba osztja szet a vizet. A kett kztti mas beallitas eseten az ataramlo
viz mennyiseget is valtoztathatjuk, de a viz hmerseklete akkor sem valtozik.
251. bra - Hromjrat elosztszelep mukdse
HszIIt s hkzI
berendezsek
358
Az elremen viz hmersekletenek valtoztatasara szolgal a ketjaratu szabalyozoszelep, amely az elremen es a
visszater viz hmerseklete kztt tud barmilyen elre beallitott kivant hmerseklet vizet elallitani.
Mkdesi elvet a 252. abra mutatja.
HszIIt s hkzI
berendezsek
359
252. bra - Ktjrat szablyozszelep
A hleadoktol visszater lehlt viz a Iels (1) cscsonkon lep be a szelepbe. Az also (2) cscsonkhoz
kapcsolodik a kazanbol jv elremen vezetek. A (3) cskarimahoz csatlakoztatjak a nvenyhazat It
vezeteket. Ebbe a vezetekbe epitik be a szelep herzekeljet (4). A szelepen bell, mint lathato, egy rugoval (12)
Ieszitett szelepszaron (5) ket szeleptanyer (6), (7) helyezkedik el. Az elremen vezetekbe becsavarozott
herzekelben knnyen illo Iolyadek (alkohol, eter) van, amely zart kapillaris vezetekkel (8) van sszektve a
szelepszar alatti munkaedennyel (9), amelyben dugattyu mozog vagy htagulasra megnyulo, harmonikas
kialakitasu. Ha a herzekel elerte a kivant hmersekletet, a Iolyadek nyomast gyakorol a munkaedenyre, majd
terjeszkedesevel az also szelepet zarja, a Ielst pedig nyitasra vezerli. Mivel ide a visszater vezetek csatlakozik,
a keverteren (10) at ez a hidegebb viz kerl az elremen vezetekbe, aminek kvetkezteben cskken a haz
hmerseklete is. A herzekelben a lehlt viz hatasara a munkakzeg nyomasa cskken, a Iolyadek
sszehuzodik, a munkaedenyben is cskken a nyomas, es a Iels szelepre nehezed rugo (11) zarja a Iels
szelepet, a szelepszaron keresztl viszont nyitja az alsot, amelyen a kazanbol erkez nagyobb hmerseklet viz
kerl a keverterbe, majd a halozatba. A ket szels ertek kztt az erzekeln beallithato a kivant hmerseklet. A
253. abran a szelep beepitese lathato. A kazanbol (1) elremen viz a szabalyozoszelep (2) also cscsonkjahoz
csatlakozik. Az elremen Itvezetekbe van beepitve az erzekel (3), amely az elirt hmersekletet tartja. A
kazanba a halozatbol a visszater agba beepitett szivattyu (4) juttatja a vizet.
253. bra - Ktjrat szablyozszelep beptse
A haromfaratu keveros:elepnek, a 254. abran lathatoan az elosztoszelephez hasonloan harom csatlakozasa van,
ennek megIelelen az elIordithato zaroelemmel harom zemmod allithato el. A kazanbol erkez viz
hmersekletet a szivattyu valtozatlanul Iogja a halozatba tovabbitani, ha a zaroelem lezarja a visszater agat.
Amennyiben a haz emiatt tulmelegedne, akkor a zaroelemmel lezarjak a kazanbol erkez cscsonkot, aminek
kvetkezteben a szivattyu a nvenyhazkrben lev vizet addig keringteti, mig el nem erik a megengedett
legkisebb leghmersekletet. Ekkor a szelep zaroelemenek elIorditasaval mint amilyen helyzetben az abran is
lathato a megIelel keverek-hmerseklet beallithato.
HszIIt s hkzI
berendezsek
360
254. bra - Hromjrat keverszelep mukdse
A negyjaratu keverszelepet is alkalmazhatjuk keverek-hmerseklet elallitasara, mint az a 255. abran is
lathato. Ket krt lehet elklniteni: a kazanhoz kzelebb es kazankrt, amelyben gravitaciosan kering a viz,
valamint az elremen vezetekbe beepitett, szivattyuval ellatott nvenyhazkrt. A szelep nyitott helyzeteben a
kazanbol erkez viz valtozatlan hmerseklettel aramlik a nvenyhazba, teljesen zart allapotban pedig a szivattyu
csak a nvenyhazkr vizet keringteti, amig le nem hl az also, megengedett hmersekletig. A kett kztti
allassal allitjak be a megIelel keverek-hmersekletet.
HszIIt s hkzI
berendezsek
361
255. bra - Ngyjrat keverszelep
3.2.1.2. Hvesztesg-szmts
A nvenyhazak zemeltetesenek alapvet Ieltetele a jol mkd Ites, amely csak a haz hvesztesegenek pontos
meghatarozasa alapjan tervezhet. A kis htehetetlenseg epletszerkezetbl adodoan tapasztalati teny, hogy a
Itrendszer meghibasodasa eseten a nvenyhaz 6 oran bell kihl vagy adott esetben le is Iagyhat. Ez a
Itrendszer minden krlmenyek kztti zembentartasat, veszhelyzet eseten kiegeszit potItes
zembehelyezeset (pl. olajtzeles vagy PB-gaz zem hlegIuvo) teszi szksegesse.
A hazak hszksegletet a legalacsonyabb, szabvanyban elirt mertekado kls leghmersekletbl kiindulva
hatarozzuk meg. A hveszteseg a burkolaton transzmisszioval eltavozo h, valamint a szellztetessel elvitt,
illetve a lezart haz resein tavozo, inIiltracios hvesztesegek sszegebl adodik. A Ienyatereszt burkolatbol
kvetkezen a napsugarzasbol hnyeresegel szamolhatunk, amely az eves tzelanyag-kiadasokat cskkenti. A
nvenyhazak Itrendszerenek Iolyamatosan azt a ht kell potolnia, amely a burkolaton es a szellz levegvel
atadodott a krnyezetnek. A hazak hataroloszerkezetet 9095-ban egynemnek vesszk, es az ezen tavozo
(Qo) ht tekintjk alaphvesztesegnek, amely az egyes hleado Ielletek hvesztesegebl szamithato.
Qo Ah ko (ti te), |W m2 K1|
ahol:
Ah a nvenyhazburkolat Iellete |m2|,
Hvesztesg-szmts
362
ko a nvenyhaz burkolatanak hatbocsatasi tenyezje |W m2 K1|,
ti a nvenyhaz bels legter-hmerseklete |C|,
te a nvenyhaz kls krnyezetenek legter-hmerseklete |C|.
A hoatbocsatas olyan hatviteli mod, amelyben a hvezetes, a hatadas vagy konvekcio es a hsugarzas
egyidejleg valosul meg. A hatbocsatasi k tenyezkkel szamithato az un. transzmisszios hveszteseg. A k
tenyezket htechnikai tablazatokban talaljuk meg, de szamitassal is meghatarozhatok. A hoatbocsatasi tenve:o
(k W m2 K1) mely a hatbocsatasi ellenallas reciproka megadja, hogy masodpercenkent 1 m2 Ielleten
mekkora hmennyiseg aramlik at, ha a hmerseklet-klnbseg 1 K.
|m2 K W1|
ahol:
R a nvenyhazburkolat hatbocsatasi ellenallasa |m2 K W1|,
Ri a nvenyhazburkolat bels hatadasi ellenallasa |m2 K W1|,
Re a nvenyhazburkolat kls hatadasi ellenallasa |m2 K W1|,
o a nvenyhazburkolat vastagsaga |m|,
a nvenyhazburkolat anyaganak hvezetesi tenyezje |W m1 K1|.
Ennek Ielhasznalasaval a transzmisszios hatbocsatasi tenyez:
ahol:
oI a nvenyhazburkolat bels Ielletenek hatadasi tenyezje |W m2 K1|,
oe a nvenyhazburkolat kls Ielletenek hatadasi tenyezje |W m2 K1|,
n a nvenyhazburkolat n-edik elemenek hvezetesi tenyezje |W m1 K1|,
on a nvenyhazburkolat n-edik retegenek vastagsaga |m|,
n a nvenyhazburkolatot alkoto retegek szama.
A burkolat bels Ielletenek hatadasi tenyezjet a Ielletre vezetessel, aramlassal, paralecsapodassal es
sugarzassal erkez h alapjan lehet szamitani. A gyakorlati szamitasokhoz kiserleti meresek es tapasztalat
alapjan tajekoztatasul pl. alacsonyan elhelyezett csItesre es Ioliatmls elosztasu legItesre oi 8,5
Wm2K1 ertekkel szamolhatunk, mig magasan elhelyezett csItesnel, tetterbe Iggesztett leghevitknel es
Hvesztesg-szmts
363
oldalIalIteskor a Itcsvek nagyobb sugarzasi hleadasat is Iigyelembe veve oi 11,7 Wm2K1 vehet
szamitasba. A kls Ielletrl vezetessel es sugarzassal tavozik a h, amelyet a kls Ielletre vonatkoztatott
Ielleti hatadasi tenyezvel szamithatunk. Ennek erteke a hazat er szelsebessegtl exponencialisan Igg. 4 m
s1 szelsebesseget Iigyelembe veve oe 23,2 Wm2K1-el szamolhatunk, de a haz kitettsegetl Iggen ez az
ertek tapasztalatok szerint nvelhet oe 30 Wm2K1-ig. Fenti ertekek elssorban veghazakra
alkalmazhatok, mig manyag burkolatokra a gyartok adatai az iranyadok. A burkolat vastagsagat valodi
geometriai meretevel vesszk Iigyelembe.
Nvenyhazepitesben hasznalatos nehany anyagra a hvezetesi tenyezket a 27. tabla:at tartalmazza.
Anyagnev
terIogattmeg
pkg m3
hvezetesi
tenyez W
m1 K1
Nyers
agyagtegla
1800 0,9
Vasbeton 2200 1,55
Kavicsbeton 2200 1,28
Jeg 900 2,03
Ho 200 0,1
Viz 1000 0,56
veg 2500 0,76
Acel 7850 45,4
Aluminium 2700 205,2
Polietilen 920 0,31
PVC 1250 0,35
Polikarbonat 1200 0,29
Polieszter 2000 0,41
27. tblzat - Termeszttelepeken gyakran alkalmazott anyagok trfogattmege s
hvezetsi tnyezi
A legcserevel kialakulo htranszportot az alabbi sszeIggessel szamithatjuk:
Hvesztesg-szmts
364
ahol:
: az orankenti legcsereszam, amely megadja, hogy a termesztberendezes legterIogata orankent hanyszor
csereldik ki |h1|,
Jh a termesztberendezes legterIogata |m3|,
ol a leveg srsege |kg m3|,
cp a leveg allando nyomason mert Iajlagos hkapacitasa |Wh kg1 K1|,
ti a nvenyhaz bels legter-hmerseklete |C|,
te a nvenyhaz kls krnyezetenek leghmerseklete |C|,
r a viz parolgashje |Wh kg1|,
xi a nvenyhaz 1 kg-nyi levegjenek abszolut vizgztmege |kg kg1|,
xe a nvenyhazi kls krnyezet 1 kg-nyi levegjenek abszolut vizgztmege |kg kg1|.
A termesztberendezes hataroloIelletere vonatkoztatott szellzesi tenyez:
ahol:
Ah a nvenyhazburkolat Iellete |m2|.
A bels leveg atlaghmersekletet (ti) a talajtol mert 1 m-es magassagra vonatkoztatjuk, amely a nvenyek
mertekado hmersekletetl Igg. Nehany zldseg- es disznvenyre ezeket az adatokat a 28. tabla:at Ioglalja
ssze.
Zldsegnvenyek
paradicsom 15 karIiol 59
paprika 18 Iejes salata 9
uborka 18 soska 59
retek 6 spenot 9
karalabe 6 zldhagyma 12
Disznvenyek
Aglaonema 18
Ciclamen
persicum
8
Hvesztesg-szmts
365
Anthurium 18 DiIIenbachia 10
Asparagus
sprengeri
10 Dracena 810
Asparagus
plumosus
16 Ficus 16
Begonia 18 Fuchsia 3
Bromelia 18
Hygrangea
(hortensia)
12
Calceolaria herb. 8 Monstrea 15
Chrysanthemum
ind.
4 paIranyok 812
Clivia 4 Pelargonium 6
Primula 4 Sansaveria 15
Cineraria 3 szegI 68
rozsa 16 orgona 16
28. tblzat - Zldsg- s dsznvnyek mrtkad hmrsklete C
A nvenyek higenye a megvilagitassal is szorosan sszeIgg. Az egyes megvilagitasi viszonyoknak
megIelelen, amelyek a napsteses idre, a borus idre, illetve a stetre vonatkoznak, 6 C a klnbseg. Ezt a
Itest vezerlautomatikakkal lehet kvetni. A nvenyhazakat nem egyIele nveny termesztesere tervezik,
hanem tbbcelura, hogy a piaci igenyeknek megIelelen a leggazdasagosabban termeszthet kulturak
elallitasara is alkalmasak legyenek. Ezert a
zldsegtermeszt hazakat egysegesen: At 25,
disznvenytermeszt hazakat: At 20,
szaporitohazakat: At 30,
Ioliahazakat: At 10 K-es hIoklepcsre
szokas meretezni. A hIoklepcs a bels es a kls leghmerseklet kztti klnbseg. A kls leveg
hmersekletet a Dunantulra es Budapestre 10 C-ra, az orszag tbbi terletere 15 C-ra vehetjk szelsseges
esetben. A kls hmersekletet a megrendel is elirhatja. A meteorologiai statisztikai adatokat alapul veve
sokszor a hazakat 8 C-ra meretezik, es elirjak, hogy ennel hidegebb id eseten kapcsoljon be a veszItes is.
Az alaphveszteseghez hozza kell adni a szellz levegvel elvitt hmennyiseget. Meg az uj es jol megepitett,
zart hazban is van legcsere. Ez a nvenyek CO2-szkseglete miatt nem hatranyos, energiaIelhasznalasi
szempontbol azonban nveli a haz hveszteseget. Az orankent csereld leveg merteket Iejezi ki a
Hvesztesg-szmts
366
legcsereszam, amely jol tmitett, uj hazaknal orankent 0,81,2, Ioliasatraknal, szellzes nelkli manyag
termesztberendezesekben 0,30,5, mig karbantartas nelkli, rosszul tmitett hazaknal 23.
A transzmisszios es a legcserebl szamitott egytthatok sszege a nvenyhaz hszksegleti tenyezje:
k ko kl |W m2 K1|
Ezt tekintve a nvenyhazburkolaton keresztl kialakulo haram:
A Itesi ideny energiaszksegletenek meghatarozasara, ellenrzesere es sszehasonlitasara dolgoztak ki a
Itestechnikaban a hIokhid (napIok) Iogalmat. A termesztberendezesek egy Itesi idenyre szkseges
energiaszksegletet ennek segitsegevel hatarozzuk meg. A hofokhid a Itesi ideny kezdetetl vegeig eltelt Z
napra a kzepes napi kls hmerseklet es a termesztberendezes bels legterhmerseklet-klnbsegek
szszegebl szamithato. Igy a nvenyhaz Itesi hszkseglete:
Q k Ah I:1 :2, |Wh|
ahol:
:1 a Ites kezdetenek naptari napja,
:2 a Ites beIejezesenek naptari napja,
I:1 :2 a hIokhidsszeg :1 :2 idtartam alatt |C h|.
Pontos meghatarozassal:
kzelitleg a
sszeIggessel hatarozhato meg,
ahol:
a :1 :2 idszak alatt a kls hmerseklet varhato kzeperteke |C|,
Z :1-tl :2-ig a naptari napok szama.
Hvesztesg-szmts
367
A hIokhidsszeg meghatarozasahoz ad segitseget a 256. abran lathato nomogram negy konkret bels
hmersekletre, ettl elter hmersekletek eseten interpolalni kell.
256. bra - Nomogram a termesztberendezsek hfokhdsszegnek meghatrozshoz
Az orankenti hszkseglet ismereteben tervezhet az eves tzelanyag-szkseglet, amelynek egy Itesi idenyre
szkseges tmeget a kvetkez modon szamitjuk:
ahol:
H a tzelanyag Iterteke |Wh kg1|,
pt a tzeles hatasIoka.
A szkseges tzelanyag terIogatat a kvetkez sszeIgges adja:
ahol:
ot a tzelanyag srsege |kg m3|.
Hvesztesg-szmts
368
A szkseges hmennyiseget leggyakrabban melegvizItes cshalozaton keresztl adjuk at a Itend
nvenyhaznak. Ezen bell a hleadok kzl a legegyszerbb sima csvek es a bordascsvek meretenek
meghatarozasat targyaljuk. A Ientiek szerint a Itrendszernek annyi ht kell Iolyamatosan atadni, amennyi
potolja a hveszteseget. A hleadok altal atadott h tehat:
Q kf lf Af (ta ti) |W|
ahol:
ta a hleadoban lev Itkzeg atlaghmerseklete |C|.
Ezt az atlaghmersekletet az elremen (to) es a visszater, lehlt (tv) atlagaval szamitjuk:
ahol:
to a Itcsbe belep Itkzeg hmerseklete |C|,
tv a hleadobol tavozo Itkzeg visszater hmerseklete |C|,
ti a nvenyhaz bels legter-hmerseklete 1 m magasan |C|,
lf a Itcs (sima- vagy bordascs) hossza |m|,
kf a Itcsvek hatbocsatasi tenyezje |W m2 K1|.
A kf szamitasahoz simacsre az alabbi sszeIggest hasznalhatjuk:
ahol:
k60,s a (ta ti ) 60 C-hoz tartozo, a katalogusokban simacsre Ieltntetett hatbocsatasi tenyez erteke |W
m2 K1|,
bordascsvekre es radiatorokra:
ahol:
k60,b a (ta ti) 60 C-hoz tartozo, a katalogusokban bordascsre Ieltntetett hatbocsatasi tenyez erteke
Hvesztesg-szmts
369
|W m2 K1|,
Af 1 m hosszu hleado Iellete |m2|,
sima csvekre:
Af ds a |m2 m1|
ds a Itcs kls atmerje |m|,
bordascsvekre:
ahol:
do az acelcs kls atmerje |m|,
h borda magassaga |m|,
t bordak osztastavolsaga |m|.
A Itrendszer kazanjanak ItIelletet szinten a Ientiekben targyalt hveszteseg-szamitas alapjan hatarozzuk
meg. A kazanok egy termeszttelepen rendszerint nemcsak a hazakat Itik, hanem ellatjak hvel a telep sszes
Itend letesitmenyet, irodakat, szocialis epleteket stb., ezert a telep kazanjainak meretezesenel ezt is
Iigyelembe kell vennnk. Ez a kazan ItIelletenek meghatarozasat jelenti, mint a berendezes legjellemzbb
parametere. Legyen ez az ertek Ak, igy a ItIellet:
ahol:
Q az sszes Iogyaszto hvesztesegenek sszege |W|,
K a kazan Iajlagos Itteljesitmenye |W m2|,
P kazanpotlek, amelynek nagysaga 0,050,15 a kazanra kapcsolt Ithalozat vedettsegetl Iggen, ahol a
nagyobb erteket a szerteagazo vagy kevesbe szigetelt halozathoz alkalmazzuk.
A kazan Iajlagos Itteljesitmenyehez az alabbi ertekek adnak segitseget:
vizre gzre
kis kazan 5 m2 ItIelletig 14 000 12 000 W
m2
kzepes es nagy kazanok eseten 9 500 8 000 W m2
Hvesztesg-szmts
370
A kazanok kivalasztasanal celszer a csucsigenyt alapul veve a teljesitmenyt tbb kazanra megosztani, mert
csak a leghidegebb januariIebruari idszakban van szkseg egyidejleg a legnagyobb teljesitmenyre. Ezenkivl
elszr egy-egy kazant kapcsolunk ki, de a megmaradt dolgozo kazant azonban, a jo hatasIok elerese erdekeben,
ajanlott teljes terhelessel zemeltetni. Gondolni kell az esetleges meghibasodasokra vagy karbantartasra, ezert a
kazanok teljesitmenyet ugy kell sszehangolni, hogy veszely eseten is Iagymentesen tudjuk tartani a
termeszthazakat.
3.2.2. Nvnyhzak ftsi rendszerei
A nvenyhazak hvesztesegenek potlasara klnIele Itesi rendszerek es megoldasok terjedtek el. Barmelyik
megoldast is valasztjuk, a kvetkez kvetelmenyeket kell a rendszernek kielegitenie:
alkalmazasaval a nvenyhaz Iajlagos hIelhasznalasa a lehet legkisebb legyen,
kvetelmeny a jo szabalyozhatosag, hogy a hszkseglethez gyorsan lehessen igazitani a hkzlest,
a sikeres nvenytermesztes erdekeben elvaras a nagy zembiztonsag,
a ht a nvenyallomanyban egyenletesen ossza szet, minel kisebb legyen a hmersekleti gradiens,
hatekony paramentesitest tegyen lehetve a nvenyallomanyban,
legyen alkalmas a kis hmerseklet Ites alkalmazasara is,
a szkseges termesztesi munkakat ne akadalyozza,
amennyire csak lehet, a legkisebb arnyekolassal jarjon alkalmazasa.
A hleadas modja szerint harom Itesi rendszer terjedt el:
csItes,
legItes,
talajItes.
A csoftes alkalmazasakor a ht a csvek 50-ban hsugarzassal (hosszu hullamu inIravrs sugarzas) es kb.
50-ban szabad aramlassal (konvekcioval) adjak at a krnyezetknek, elssorban a levegnek. Itt a leveg
Ielmelegszik, srsege kisebb lesz, es a meleg leveg IelIele kezd aramlani. Ebbl kvetkezen szabad
aramlasnal csak a cs Ieletti legreteg melegszik. Sugarzasos hkzlesnel a hleado a ter minden iranyaba
sugaroz es ad le ht, igy leIele is. Legftes eseten a h csaknem 90-ban szabad aramlassal adodik at a
krnyezeti levegnek. A Ielmelegitett levegt terelt sugarirannyal Iujjak be a haz legterebe ugy, hogy ennek
hatasa van a nvenyallomanyra is. A talafftes szinte kizarolag hvezetessel adja le a ht, emellett kismertek
hszallitas is Iellep a viz talajban valo parolgasa, kondenzacioja kvetkezteben.
A Itcsveknel megemlitettk, hogy azok elssorban sima- vagy horganyzott bordascsvek, de emellett
alkalmaznak eloxalt aluminiumcsveket, amelyek szinten korrozioalloak. A ItIellet nvelese erdekeben
elssorban vegetacios Itesnel hasznalnak un. szarnyas Itcsveket. Ezeknek a csveknek ket egymassal
szemben lev alkotojara egy-egy szalagcsikbordat, ,szarnyakat hegesztenek innen a neve , amely sugarzasa
reven nveli a cs hleado kepesseget. Szinten vegetacios Itesre elterjedten alkalmazzak a polietilen es
polipropilen gegecsveket, talajIteshez pedig csaknem kivetel nelkl manyag csveket hasznalnak. A csItes
megoldasait szemlelteti a 257. abra.
Nvnyhzak ftsi rendszerei
371
257. bra - A csfuts megoldsai
A magasan elhelve:ett csoftes (a) eseten a csveket a vapa magassaganak sikjaban helyezik el, tbbnyire a
talajjal parhuzamosan. Ez azzal az elnnyel jar, hogy egyaltalan nem zavarja a termesztesi munkat, igy a
nvenyhaz barmilyen kultura termesztesere hasznalhato. A vapacsatorna kzeleben is vezetnek egy-egy
hleadot, ezzel biztositva az ott sszegylt ho leolvasztasat. Ennek az elrendezesnek az a hatranya, hogy a
Itcs nem kzvetlenl a nvenyallomany krnyezetet Iti, hanem az csak az aramlas kvetkezteben melegszik
Nvnyhzak ftsi rendszerei
372
Iel. A csvek sugarzas altal IelIele leadott hje teljes egeszeben veszendbe megy, mivel a tett melegiti. Az a
resz, amely a sugarzasbol a nvenyallomanyt eleri, hozzavetleg kiegyenliti a nvenyek tet iranyaban leadott
sugarzasos hveszteseget, ezert a levelhmerseklet vagy helyesebben nvenyszvet-hmerseklet a magasan
elhelyezett csItesnel 12 C-kal nagyobb, mint mas olyan Itesi rendszereknel, amelyeknel nincs a nvenyek
iranyaban szamottev sugarzasi hanyad. Ezzel a Itesi rendszerrel ellatott haznak aranylag nagy a hvesztesege.
A csvek IelIele iranyulo hleadasanak cskkentesere horganyzott lemezbl vagy aluminiumbol ernyket
szerelnek a cs Ile, amelyek mint egy reIlektor verik vissza a hsugarakat. Ezzel a modszerrel kb. 10-os
energiamegtakaritas erhet el. A Ielszerelt reIlektaloernyknek termeszetesen nagyobb az arnyekolo hatasuk is.
Az abran az oldalIal mellet, de az oromIalon is helyeznek el Itcsveket oldalfal-csofteskent. Ezek Ieladata
elssorban, hogy cskkentsek a szegelyhatast. Az itt elhelyezett csvek szama a hveszteseg-szamitasbol az
orom- es oldalIalon at leadott hmennyiseg alapjan hatarozhato meg. A csveket ugy helyezik el, hogy ne
arnyekoljak a nvenyallomanyt. Az oldalIal-csItessel Ielszerelt haz hszkseglete ugyanakkora, mint a
magasan elhelyezett csItes haze. A hideg oldalIal Iele sugarzassal atadott hbl szarmazo hveszteseg
cskkenthet, ha az oldalIalat az also reszen szigetelik. Az as:tal alatt (b) elhelyezett Itcsvek
alkalmazasakor a nvenyhaz hszkseglete a magasan elhelyezett csItessel ellentetben kb. 10-al kisebb,
mert az asztalok megakadalyozzak, hogy a csvek a hideg vegIelletekre sugarozzanak. Ennek a csItesnek
kedvez termesztestechnikai hatasa is van, mert nveli a cserepek talajhmersekletet, ha azok alatt nincs
szigetellap. Ha nedves az asztallap, a h egy resze parologtatasra hasznalodik el, ezzel egyidejleg a
nvenyallomanyban n a paratartalom, es a viz kondenzalodik a leveleken. Az asztal alatti csItest lehetleg
duzzasztasos ntzessel vagy csepegtet ntzessel egytt celszer alkalmazni. Az alacsonvan elhelve:ett
csoftes (c) alkalmazasakor altalaban a nvenyallomany lombozata ala, a Ildre Iektetik a csveket. Ez a
rendszer semmiIele Ienycskkenest nem okoz, a ht kzvetlenl a nvenyallomanynak adja le. A magasan
elhelyezett csItessel szemben ekkor a nvenyhaz hszkseglete 18-kal kisebb, mind vizszintesen, mind
Igglegesen egyenletes hmerseklet-eloszlas alakul ki. A meleg leveg aramlasa kvetkezteben nem
nedvesedik a nveny, amelyet peldaul a magasan elhelyezett csItes eseten csak ugy lehet elerni es a
gyakorlatban is ezt alkalmazzak , hogy egyidejleg Itenek es ugyanakkor szellztetnek is. A talajra Iektetett
csvek akadalyoznak egyes munkakat, amit ugy lehet elkerlni, hogy a csveket tmlkkel csatlakoztatjak,
hogy elmozdithatok legyenek a helykrl. Vannak olyan megoldasok is, hogy a Ittesteket a talajmunkak
idejere csrlvel Iel lehet emelni, hogy a gepek zavartalanul dolgozhassanak alatta, majd a munka utan ujra
visszaengedik a nvenyallomanyba. A vegetacios ftes vagy nveny kzeli Ites az alacsony csIteshez
hasonlit, ahol a Itcsveket kzvetlenl a nvenyallomanyban helyezik el. Legtbbszr manyag csveket
alkalmaznak (PE, PVC, polipropilen). Ezek lagyitoanyagot tartalmaznak, ezert alkalmazasuk azzal a veszellyel
jar, hogy az aramlo meleg viz hatasara karosodhat a nvenyallomany. Ebbl kvetkezik, hogy a Itviz
hmerseklete nem lehet tbb, mint 60 C, amivel a manyagok id eltti regedeset is elkerlhetjk. A
polipropilen gegecsvek alkalmazasa annak ellenere, hogy Ielletk csaknem ketszerese a simacsveknek, nem
eredmenyez nagyobb hleadast. A 60 C-os korlatozassal es az alkalmazott szokasos csatmerkkel (1/2"1") a
manyag csvek lenyegesen kisebb ht adnak at a nvenyallomanynak, mint az acelcsvek. A manyag
csveket elssorban a kis hmerseklet Iteseknel erdemes alkalmazni. A legaramlas elsegitesere celszer ket
kzvetlenl a talaj Ielett vezetni, mert ezzel jelents h takarithato meg, amely egyebkent hvezetessel tavozna a
talajba. A (d) abra asztalon termeszt haz vegetacios Iteset mutatja. Az (e) abran a csvek a nvenyallomanyba
Iggesztettek ugy, hogy azok az allomany nvekedesevel egytt IelIele emelhetk, biztositva ezzel a
legerzekenyebb reszek megIelel hellatasat. Az (f) abra konteneres nvenyek vegetacios Itesenek megoldasat
mutatja. A vegetacios Ites hatekonysagat segiti, hogy a szvethmerseklet a sugarzas kvetkezteben a
negyedik hatvany szerint n. Termesztesi szempontbol ez Iokozott transzspiraciora keszteti a nvenyt, ezert az
ntzes es tapanyag-utanpotlasnal ezt a termesztnek Iigyelembe kell vennie.
A legftes megoldasai kztt vannak ventilator nelkl es ventilatorral mkd berendezesek. A legItessel az
arnyekolas teljesen elkerlhet. Ventilator nelkl Itenek a konvektorok, amelyek burkolattal ellatott bordascs
regiszterek. A kemenyhatas kvetkezteben a meleg leveg alulrol IelIele aramolva cirkulal a hazban. Ez a Itesi
mod rendkivl hatekony, kiviteltl Iggen 1 m hosszu konvektor 1020 m simacs hleadasara kepes. A
konvektorokat az oldalIalak es az oromIalak mellett, kzvetlenl a padloszinten allitjak Iel. Az a teny azonban,
hogy a meleg leveg kzvetlenl a hideg vegIelletek mellett aramlik, azzal a kvetkezmennyel jar, hogy a
konvektor Ites nvenyhaz hszkseglete csak 5-kal kisebb, mint ha magasan elhelyezett csItessel
Nvnyhzak ftsi rendszerei
373
szereltek volna Iel.
A ventilatoros berende:esek beruhazasi kltsege kicsi, jol szabalyozhatok es automatizalhatok, a higeny
valtozasat jol kvetik. A kis htehetetlensegbl adodoan a melegvizIteshez kepest 2040-kal kevesebb
tzelanyaggal lehet ugyanazt a hIoklepcst elerni vele. A nagyobb legmozgas erteljesebb parologtatasra
kenyszeriti a nvenyt, igy gyakrabban kell ntzni. A hlegIuvok villamos arammal hajtott ventilatorokkal
zemelnek, amely dragitja a berendezes zemet. Itt is ervenyes, hogy ha a haz villamos energiara alapozott
legItesre van tervezve, aramkimaradas eseten gondoskodni kell a Iagyveszely elharitasarol.
Vannak olyan berendezesek, amelyek a levegt kzvetlenl olaj vagy gaz egetesevel melegitik Iel, mas
esetekben a termoventilatorban elhelyezett hcserelben meleg viz vagy gz aramlik, es a haz legterebl
beszivott leveg ezen keresztl aramolva melegszik Iel. Mindket megoldas elterjedt a termeszttelepeken. A
258. abran egy termoventilator es a benne lev hcserel kinagyitva lathato. A levegt a haz leghmersekleten
alul szivja be, az athalad a meleg vizzel Ittt, horganyzott, bordascsves hcsereln, majd Ielmelegedve bal
oldalon Iell Iujja be vissza a haz legterebe.
258. bra - Termoventiltor
A kzvetlen tzeles hlegIuvokat altalaban kisebb higeny termesztberendezesekben alkalmazzak. Ezeknel
a keszlekeknel propan-butan gazt vagy Ildgazt egetnek el. Valamennyi egestermek bekerl a hazba, ami
karosithatja a nvenyeket. Ha 10 K hIokklnbseget akarunk athidalni a kls leghmerseklethez kepest,
megnhet a haz CO2-tartalma, amit az adott nvenykultura erzekenysege szerint Iigyelembe kell venni. A
tkeletes egeshez kiegeszit legbeszivo tmlket kell alkalmazni, mert ezek nelkl az egeshez szkseges levegt
a berendezes mindig a haz legterebl veszi es oda is Iujja vissza. A Iels legterben elhelyezett ventilatoros
meleg vizes hcserelk eseten a kis Iordulatszammal dolgozo ventilator csak a Iels legreteget mozgatja meg,
Nvnyhzak ftsi rendszerei
374
megIelel Iordulatszam eseten a berendezesnek kedvezbb lesz az energiaIogyasztasa, de a
hmerseklet-eloszlas valamennyi hlegbeIuvassal mkd keszlekhez hasonloan egyenetlen lesz.
Melegigenyes, erzekenyebb kulturakhoz a tetterben a gerinc alatt vagy az oldalIalak mellett huzodo, kb. 50 cm
atmerj, 35 cm-es kiIuvonyilasakkal ellatott foliatmlos meleglevego-befufas terfedt el. A Ierden leIele
kiaramlo legsugar egyreszt a nvenyhazban segiti az egyenletesebb hmerseklet-eloszlast, masreszt, ha magasan
elhelyezett csItessel hasonlitjuk ssze, energiaszkseglete annak csak 80-a.
A termoventilatorok elhelyezesekor azt kell Iigyelembe venni, hogy a beIujt legaram a lehles kvetkezteben
leIele hajlik. 5 m/s sebesseg legsugar 12 m-es tavolsagban mar 0,7 m-rel ter el a vizszintestl. A
beIuvonyilasokat tehat olyan magasan kell elhelyezni, hogy a kilep leveg a nvenyallomany magassagatol es
a kilepesi sebessegtl Iggen 1,352,35 m magasan legyen a talajszinthez kepest, a szabad sugarral Ittt
termesztberendezesnek ezert legalabb 4 m magasnak kell lennie. A belep leveg hmerseklete nem lehet
nagyobb, mint 4550 C. A hlegIuvok hatasos tavolsaga 25 m, ezert legItessel, a hazak ket oromIala menten
elhelyezett hlegIuvo sorral a hajok hossza nem lehet tbb, mint 50 m. Szamitani kell arra is, hogy a hlegIuvok
kzvetlen kzeleben a tulzott parologtatas kvetkezteben a nvenyek egy resze elpusztul vagy nem lesz teljes
ertek. A talafftessel a termtalajt melegitjk elssorban abbol a termesztesi igenybl kiindulva, hogy minel
kisebb legyen a klnbseg a talaj es a legter hmerseklete kztt. A talajba Itcsveket Iektetnek olyan
melyen, hogy az ne akadalyozhassa a talajmunkakat. A Iektetesi melyseg altalaban 60 cm, es a Itcsvek
egymastol valo tavolsaga is 60 cm. TermalvizItes eseten ez a legutolso hIogyaszto hely, mieltt a viz kikerl
az elvizekbe. A csveket itt is Tichelmann-elv szerint kapcsoljak, biztositva ezzel az egyenletes
talajIelmelegedest.
3.2.2.1. Az energiamegtakarts Iehetsgei nvnyhzakban
A nvenyhazak zemeltetesi kltsegeinek tbb, mint a Iele a bels hmerseklet tartasahoz szkseges
energiakltsegbl adodik. A nvenyhazszerkezethez illeszked kultura helyes megvalasztasa, a Iajtaismeret
szamotteven beIolyasolja a kltsegeket. Vilagmeret iranyzat, hogy a nvenyi kulturak termesztese
elssorban a disznvenytermesztesben visszavandorol az eredeti termesztesi krnyezetbe, ahol termeszetes
szabadIldi krlmenyek kztt allithatok el a nvenyek. Minden ettl elter, mesterseges krnyezetben,
termesztberendezesben nevelt nveny termesztesi kltsegeit a versenykepesseg erdekeben elssorban a hazak
hvesztesegeinek cskkentesevel lehet elerni, amelyre a kvetkez modszerek terjedtek el.
Az egyreteg vegezes helyett, amelynek atlagos hatbocsatasi tenyezje k 5,56,5 W/m2K, tbbreteg
boritast alkalmaznak. Az egyes retegek kztti leveg szigetel hatasa reven cskken a burkolat hatbocsato
kepessege. A ketts burkolatok kztt vannak olyan vegboritasok, ahol a ket vegtabla kztt vakuum van.
Szokas a hazakat ideiglenesen Ioliaval takarni, klnsen a holyagIolia alkalmazasa elnys. Foliasatraknal
gyakran alkalmazzak a ketts vazat es burkolatot. A vizIggnys Ioliasatraknal a gerincrl viz permetezesevel
cskkenthet a hveszteseg, amelyet tovabb javit telen a vekony retegben jegge Iagyott viz hszigetel hatasa.
A ketts boritas kzvetlenl egy vazra is Iektethet, es a ket reteg kze Iujt leveg nveli a haz hszigetel
kepesseget. Minden megoldasnal, amely a burkolat hatbocsatasaval Igg ssze, azonnal merlegelni kell a
beavatkozas Ienycskkent hatasat. A leghidegebb ejszakai, hajnali idszakban ennek nincs jelentsege, de a
vedekezes rendszeresen munkaert kt le. Ennek ellensulyozasara Iejlesztettek ki a klnIele energiaernvoket.
Ezek technikai megoldasai nagyon hasonlitanak a bels arnyekolokhoz. Legtbbszr attetsz manyag
szvetbl keszlt, sr szves halok, amelyek hvisszatarto hatasat a szalak kze sztt Iemszalak, Iemszalagok
Iokozzak. A hazakban sszehuzott allapotban ketteosztjak a legteret, ezert tipusaik kivalasztasanal elsdleges
szempont, hogy a haz Itesi rendszerebl adodoan hol helyezkednek el a Itcsvek. Mozgatasuk a haz
hossztengelye iranyaban es arra merlegesen is lehetseges, amelyhez kln drotkteltarto rendszert kell
kiIesziteni. Az energiaernyk csak akkor hatekonyak, ha az erny Ieletti es alatti legteret sikerl tmren
lezarni, mert pl. a vapacsatornaknal a nem teljesen zarodo ernyk kztt az erny Ieletti terbl lezudulo lehlt
leveg nagymertekben cskkentheti a hszigetel hatast. A Iemszalak reIlektalo hatasukkal verik vissza a
nvenyallomany Iele a hsugarakat. Az ernyk a haz tartozekai, ezert hasznalaton kivl kvetelmeny, hogy
minel kevesebbet arnyekoljanak. Alkalmazasukkal 3540-os energiamegtakaritas erhet el. A haz
hveszteseget jelentsen beIolyasolja a szelsebesseg. Ennek hatasa cskkenthet a szelvedelem megoldasaval,
Az energiamegtakarts
Iehetsgei nvnyhzakban
375
amely nem jarhat a haz Ienyhasznositasanak gyengitesevel. Energiamegtakaritas erhet el a netto termes:tesi
fellet fobb kihas:nalasaval. Asztalon termeszt hazakban az asztalok celszer elhelyezesevel jobban
kihasznalhato a haz alapterlete. Kis Iesztavolsagu hazban a haz hossztengelyevel parhuzamosan Ielallitott
asztalok 0,5 m-es utakat veve 75-os helykihasznalasuak, nagy Iesztavolsagu hazban ugyanilyen elrendezes
mellett a kihasznaltsag csak 70. A keresztiranyu elrendezes kis Iesztavolsagu hazban 61 nagy Iesztavolsagu
hazban 71-os kihasznaltsagot eredmenyez, ezert a kis Iesztavolsagu hazakat hossz elrendezes, a nagy
Iesztavolsaguakat 9,6 m Ielett keresztben elhelyezett asztalokkal celszer berendezni. Keresztiranyu
grdithet asztalok alkalmazasaval 80 Ieletti helykihasznalas erhet el, ennek viszont hatranya, hogy
korlatozza a hazban dolgozok szamat. A napenergia kihas:nalasa szinten kezenIekv megoldas nvenyhazban.
A haz maga is napkollektor, hiszen az veghazeIIektus reven pont ezt hasznaljuk ki a nvenyek termesztesekor.
A hazba az atmeneti evszakokban a napsugarzasbol annyi hnyereseg szarmazik, hogy szellztetnnk kell, hogy
a hmersekletet cskkentsk. Ez a szellzteteskor egyebkent veszendbe men energiahanyad ugy nyerhet ki,
ha a haz legterebe hcserelket Iggesztnk, amelyekben keringetett vizet htarolokban gyjtjk es taroljuk, a
hajnali lehleskor pedig ezzel a tarolt Ielmelegitett vizzel Itnk vagy Iagymentesitnk. Ugyanezt meg lehet
oldani napkollektorok Ielallitasaval is, bar jobb megoldas, ha maga a haz a kollektor, vagy a helnyelket a
hazon bell allitjak Iel. LegItes hazakban a szilard tarolokon (k, tegla, marvany stb.) nappal atszivott
levegvel, ami a tarolot Ielmelegiti, ejszaka ugyanugy Ithetnk, mint a melegvizes rendszerekkel. A
napenergia alkalmazasanak kulcskerdese a hatekony hnyeres es tarolas megoldasa. Igenyes technikai megoldas
az energiaszkseglet cskkentesenek megoldasara a hos:ivattvu alkalma:asa. A hszivatytyu mkdesi elve,
hogy egy allando hmerseklet terben, amely lehet talaj, kut- vagy elviz, leveg, zart cskigyot, hcserelt
helyeznk el, amelyben a htgepekben is hasznalatos, alacsony Iorraspontu munkakzeg egy kompresszor
munkaja kvetkezteben kering. A kompresszor altal elallitott vakuum hatasara a munkakzeg ebben a
hcserelben elparolog, ezert a hszivattyunak ezt a szerkezeti egyseget elparologtatonak nevezik. A parolgas
helvonassal jar, amelyet a munkakzeg a krnyezetetl von el. A hideg gzt a kompresszor sszenyomja,
annak hmerseklete megn, majd egy masik hcserelbe juttatja. Ezt a szerkezeti egyseget kondenzatornak
nevezik, mert itt a hcserel csvezetekeben aramlo nagy hmerseklet, gz allapotu munkakzeg a krltte
aramlo hidegebb Itviz vagy leveg hatasara kondenzalodik es hjet atadja pl. a Itviznek, amelytl az
Ielmelegszik. A kondenzatorbol kikerl meg nagy nyomasu munkakzeget, ha Iojtoszelepen vezetik at, kitagul
es hmerseklete radikalisan cskken, majd ujra Iolyekony halmazallapotban az elparologtatoba kerl es a
krIolyamat ismetldik. A kompresszor meghajtasahoz villamos motort alkalmaznak. A hszivattyuval
elmeletileg 1 kWh villamos energia beIektetese aran a vesztesegeket is Iegyelembe veve 2,5 kWh henergiat
lehet nyerni. A berendezes alkalmazasa klnsen akkor gazdasagos, ha az elparologtato reszen htest igenyl
Ieladathoz, a kondenzator reszen Itest igenyl celra hasznositjuk. Alkalmazasa draga, kiegeszit Iteskent
azonban alkalmazasa gazdasagos lehet. Jelents energiamegtakaritas szarmazik a hulladekenergiak cels:er
has:nositasabol. Mindig a termesztesi krnyezethez kell igazitani a hulladekenergia-hasznositast. Nagyobb
gyarak, ermvek kzelsege olcso energiaIorras lehet pl. kis hmerseklet Itesekhez.
3.3. A nvnyhzak nyri kIimatizIsa
A termesztberendezes energia merlegegyenlete, jo kzelitessel:
pat. qNAP Aalap Ahat. k (ti te) Qleg.
ahol:
pat a burkolat napsugarzas-atereszt kepessege,
qNAP a napsugarzas intenzitasa |W m2|,
Aalap a termesztberendezes alapterlete |m2|,
Ahat. a termesztberendezes hataroloIelletenek nagysaga |m2|,
A nvnyhzak nyri
kIimatizIsa
376
k a burkolat hatbocsatasi tenyezje |W m2 K1|,
(ti te) a bels es kls leveg hmersekletklnbsege |K|,
Qleg. a legcserevel tavozo haram |W|.
A legcserevel tavozo haram pedig:
Qleg. : Jha: l |cp (ti te) r (xi xe)|
ahol:
: az orankenti legcsereszam |h1|,
Jha: a termesztberendezes legterIogata |m3|,
l a leveg srsege |kg m3|,
cp a leveg allando nyomason mert Iajlagos hkapacitasa |Wh kg1 K1|,
r a viz parolgashje |Wh kg1|,
(xi xe) a kls levegehez kepes a bels 1 kg-nyi szaraz levegben lev vizgz tmege |kg kg1|.
A Ienti sszeIggesben szerepl legcsereszam (:) a Itesi idben, zart termesztberendezesben is nagyobb
nullanal, mivel a bels termesztter nincs a kls terhez kepest legmentesen elvalasztva. Ez a kialakitaskor nem
is cel, tekintettel arra, hogy a nvenyek a Ienyenergia elnyelesekor szen-dioxidot vesznek Iel, es a potlas egyik
lehetsege kls leveg bebocsatasa. Ezen ugynevezett alap-legcsereszamban is lenyeges lehet az elteres a
burkolat anyaga alapjan. vegboritas eseten erteke minimum 1,2, mig pl. polietilenIolia boritaskor ennek majd
Iele, a 0,8-es ertek tapasztalhato.
A Ienti sszeIgges alapjan a mindenkori bels (ti) hmerseklet meghatarozhato. A napsugarzas intenzitasa
kzvetve a kls (te) hmerseklet erteket is meghatarozza, a bels hmerseklet ezert nagyjabol kveti a kls
hmerseklet alakulasat. Termesztestechnikai szempontbol ez nem kedvez, ezert amikor a kivant ertekhez
kepest alacsonyabb bels hmerseklet alakulna ki, akkor a termesztberendezesbe haram bejuttatasa
szkseges. Ezt valositjuk meg a Itessel. A nagyobb bels leghmerseklet (nyari honapok) kialakulasanak a
megakadalyozasara a (termeszetes vagy kenyszer-) szellztetes, htes es/vagy arnyekolas valik szksegese.
3.3.1. SzeIIztets
3.3.1.1. Termszetes szeIIztets
Szellzteteskor a termesztberendezesen nyitott szellzIelletek (As:el.) reven a legcsereszam (:) nvelese a
cel. A szellzIelletek egy reszen be-, mig a Iennmarado reszeken kiIele aramlo leveg atlagsebesseget az
hatarozza meg, hogy mekkora a kls es bels leveg hmerseklete kztti hmerseklet-klnbseg. Ez ugyanis
a ket klnbz terben lev leveg kztt srsegklnbseget eredmenyez:
A e (ti te) |kg m3|
ahol:
SzeIIztets
377
e a kls leveg srsege |kg m3|,
a leveg kbs htagulasi egytthatoja, jo kzelitessel: 2731 K1.
A termesztberendezes burkolatan be- es kilep aramlasi keresztmetszetek tmegkzeppontjai kztti
szintklnbseg (Ah) es a srsegklnbseg miatt nyomasklnbseg alakul ki:
Ap Ah g A Ah g e (ti te) |N m2|
E nyomasklnbsegbl adodoan a be- es kiaramlo leveg kztti barmely szintben a kls, valamint a bels
leveg nyomasi energiaja is elter. Bernoulli egyenlete szerint (adott szintben vizsgalva) a nyomasi energia
atalakul mozgasi energiava. Ebbl adodoan a leveg atlagsebessege:
ahol:
n a burkolaton nyitott szellzIelletek szkitesi tenyezinek atlagerteke,
g a nehezsegi gyorsulas, erteke: 9,81 m s2.
A termesztberendezesbe orankent be-, illetve kiaramlo leveg mennyisege:
A Ienti sszeIgges Ielirasakor a szellzIelletek kialakitasat illeten azt az idealis setet vettk alapul, amikor a
Ielletek 5050-an keresztl be-, illetve kiaramlik a leveg. Amennyiben a megvalositott kialakitasnal ettl
lenyeges elter viszonyok vannak, akkor a szkitesi tenyez szamertekenek cskkentesevel lehet ezt a
szamitasban Iigyelembe venni.
A szellz legaram ismereteben a legcsereszam:
A legcsereszam ismereteben, illetve az energiamerleg-egyenlet alapjan a bels leghmerseklet mar
meghatarozhato.
A termesztberendezeseken kialakithato szellzk akkor eredmenyeznek nagyobb legcsereszamot, ha a be-,
illetve kilep levegaram kztt a legnagyobb szintklnbseget (Ah) valositjuk meg. Ezert a belep leveg
szamara az ugynevezett also szellzIelletek kedvezek, amelyek az orom- (259. abra) es oldal- (260. abra)
Ielleten alakithatok ki.
Termszetes szeIIztets
378
259. bra - Oromfelleti szellztets
Termszetes szeIIztets
379
260. bra - Oldalfelleti szellztets
A tavozo legaram reszere pedig Iels nyithato Ielletet biztosit a tet- (261. abra), akna- (262. abra) es
kemenyszellztet (263. abra).
Termszetes szeIIztets
380
261. bra - Tetszellztet
Termszetes szeIIztets
381
262. bra - Aknaszellztet
Termszetes szeIIztets
382
263. bra - Kmnyszellztet
A Ient ismertetett legcsere nagysagat a geometriai parametereken kivl (pl. nagysaga a termesztberendezes
burkolatahoz kepest) a geometriai Iorma, legcserekor a burkolaton be-, illetve kiaramlo legkeresztmetszet
sulypontjai kztti szintklnbseg hatarozza meg. Peldaul csak az oldalIalon elhelyezett, adott ertek
szellzIellet kialakitasakor nem mindegy, hogy a nyilas magassaga mekkora, mivel ezen ertek Iele a be-,
illetve kiaramlo levegkeresztmetszetek sulypontja kztti szintklnbseg. Ezert celszer parban, azaz also es
Iels (lehetleg egyez nagysagu) szellzIelleteket kialakitani, mivel ezzel lehet a szintklnbseg (Ah) erteket
a termesztberendezes atlag-belmagassaganak ertekehez kzeliteni, st annal nagyobba alakitani. Az egylegter
termeszthazak alapterletenek nvelesevel egyre kevesbe biztosithato az also, illetve Iels szellzIelletek
nagysaganak azonossaga. Ez, klnsen a tmbsitett termesztberendezesekben jelents, akar 56 C-os helyi
eltereseket is eredmenyezhet.
Termszetes szeIIztets
383
A szellzIelletek paros megvalasztasakor a bearamlo leveg reszere az oldalIelleten elhelyezettek a
legkedvezbbek. A Ielsszellz-kialakitasok kzl a kemenyszellzk kedvezknek tnnek, de a beruhazas
tbbletkltsegen kivl arnyekolo hatasuk sem elhanyagolhato, Ileg a Ienyszegeny teli honapokban. Ezert
hazankban csak elvetve talalkozunk ezen kialakitassal.
Az aknaszellztet-kialakitasoknal a tavozo legaram keresztmetszete, illetve annak sulypontja mindig (azaz
barmilyen nyitottsagi allapotban) magasabban van, mint a termesztberendezes gerincmagassaga. A
tetszellztetesnel e parameter csak kzeliti, legIeljebb eleri a gerincmagassag erteket.
A nyithato szellzIelleteknek a burkolathoz kepesti nagysagat statikai, szilardsagi, valamint
kltsegszempontok korlatozzak. Ezek Iigyelembevetelevel a gyakorlatban a teljes burkolat Ielletenek
maximum 30-at eler szellzIellet nyithato.
A merlegegyenletbe a legcserevel tavozo haram egyenletet, valamint a legcsereszam szamszersitesere a Ient
megadott sszeIggest behelyettesitve (xi xe) 0 kzelitessel a kls es bels leveg hmersekleteinek
klnbsegere az alabbi sszeIggest kapjuk:
A At3 B At2 C At D 0
ahol:
At (ti te),
A n2 12 cp2 g Ah As:el.2,
B 2 k2 Ahat.2,
C 4 k Ahat. Aalap pat. qNAP,
D 2 pat.2 qNAP2 Aalap2.
A Ienti harmadIoku egyenlet alapjan belathato, hogy a napsugarzas hatasanak cskkentese miatt szksegesse
valo szellzteteskor a bels leveg hmerseklete csak kzelithet (At erteknvivel) a kls leveg
hmersekletehez. Ez az elteres csak vegtelen nagy legcsere eseten valik nullava, ami nem valosithato meg.
Amennyiben a kls leveg hmerseklete alacsonyabb a kivant bels hmerseklet ertekenel (legalabb
At-nyivel), a legcserevel a bels hmerseklet a kivant erteken tarthato. Az ilyenkor szkseges legcsereszam a
szellzIellet nagysaganak allitasaval valosithato meg. Ezert terjedtek el a zart, valamint teljesen nyitott allapot
kztt Iokozatmentesen beallithato szellzkialakitasok. Abban az esetben viszont, ha a kls leveg
hmerseklete eleri vagy meghaladja a termesztes szkseges legter hmersekletet, a legcsere Iokozasaval csak a
kls leghmerseklethez kepesti nvekedes merteket tudjuk cskkenteni.
A Ient targyalt modon letrejv un. termeszetes szellzteteskor a legkedvezbb szellzIellet-kialakitasokat,
valamint Ielletnagysagokat alapul veve a legcsereszam erteke nem nagyobb 50-nel. Ezzel szamolva a nyari
legnagyobb napsugarzasi intenzitaskor a bels hmerseklet bizony knnyen 10 C-kal is magasabb lehet a kls
leghmersekletnel.
3.3.1.2. KnyszerszeIIztets
Amennyiben a nyari honapok alatt is Iolyamatosan kivanjuk a termesztberendezest zemeltetni, akkor
kenyszellztetest celszer kialakitani.
A kenyszerszellzteteskor a szellztetend teret hatarolo oldal- vagy oromIelleten helyezik el a levegaramot
letrehozo, altalaban axialventilatort. Celszer a vapamagassaghoz kzeli lapatoskerek-atmer valasztasa, mivel
ekkor lehet a legkisebb Iordulatszammal a kivant terIogataramot letrehozni. A Iordulatszam minimalizalasat
KnyszerszeIIztets
384
reszben az aramlasi sebesseg, reszben a zajszint, reszben pedig az zemeltetes hatasara kialakulo
rezonanciajelensegek alacsony szinten tartasa indokoljak.
A beepitett ventilatoroknak azonos tipusuaknak kell lennik, minimum haromszoros vapamagassagnyi
tavolsagra egymastol. A szemben lev (orom- vagy oldal-) Iellet jelents resze legyen nyithato. A ventilatorok
jarokerekenek Iorgasiranya alapjan vagy szivott, vagy tulnyomasu lesz a termesztter a klshz kepest.
Elmeletileg mindket zemmod ugyanolyan hmerseklet-eloszlasu teret hoz letre. Tekintettel azonban arra, hogy
a szivott termesztternel az aramlo leveg entalpianvekedese kisebb, ennek energiaigenye alacsonyabb, ezert
gyakrabban alkalmazzak.
A nyitott keresztmetszeteken belep levegaram mikzben a ventilatorok Iele halad hmerseklete
nvekszik, majd a ventilatorok sikjaban elhagyja a termesztberendezest. Ez alapjan a talaj Ielszinevel
parhuzamosan a be-, illetve kilep keresztmetszet kztt At ertekkel valtozik a hmerseklet (szemben a szabad
aramlasos szellztetessel, amikor valtozas a Iggleges menten alakult ki). E hmersekletmez kialakulasa a
termesztett kultura egyedeinek azonos Iejldese ellen hat, ezert cskkentesere kell trekednnk. A cskkentes a
legaram nvelesevel erhet el. A legaram viszont a termesztberendezesben az alabbi atlaglegsebesseget
eredmenyezi:
ahol:
n a mkd ventilatorok szama,
egy ventilator legszallitasa |m3 s1|
hvapa a vapa magassaga |m|,
l azon Iellet (orom- vagy oldal-) hossza, amelyen a ventilatorok vannak elhelyezve |m|.
MegIigyelesek alapjan a nvenyek masodpercenkent 0,5 m-es legsebessegre klnsebben nem reagalnak.
Ennel intenzivebb legaramban egyre lassabban Iejldnek, st egyes kulturak (pl. az uborka) mar 1 m/s
sebesseg (tartos) legaramban elpusztul. Ugyanez a tbbi hazai termesztes kulturanal csak 1,5 m/s
legsebessegnel kvetkezik be. Ezert a gyakorlatban maximum 0,5 m/s legsebesseg a megengedett
kenyszerszellztetes kialakitasakor.
A legsebesseg megengedhet maximalis erteket Iigyelembe veve csak akkor tudunk nagyobb legaramot (egyben
legcsereszamot) biztositani, ha a ter hosszusaga es szelessege kzl a hosszabb Ielletre helyezik el a
ventilatorokat, illetve vele szemben a nyilaszarokat. Ezen Iellet az oldalIellet, kiveve az egy hektarnal
nagyobb egylegter tmbsitett termesztberendezeseket, ahol mar az oromIellet a kedvezbb a Ienti
megIontolas alapjan. A gyakorlatban ez az elv nem mindig kvethet. Polietilen boritasu Ioliasatraknal a
szelessegenel lenyegesen hosszabb ivelt oldalIelleten a ventilatorok elhelyezese lenyegesen tbbe kerlne, mint
egy nagyobb legszallitasu ventilatornak az oromIellet Iels reszen valo elhelyezese. Igy nem is lehet az ilyen
Ioliasatrakban egyenletes hmerseklet-eloszlast biztositani.
A Ientiek alapjan kenyszerszellzteteskor a legcsereszam nem nvelhet hatartalanul, szokasos erteke nem
nagyobb 100-nal.
A termesztberendezesek zemeltetinek lehet olyan igenye, hogy a bels hmerseklet a nyari honapokban
nappal se legyen magasabb a kls hmersekletnel. Az elbbiekbl kvetkezik, hogy ezen igeny sem
KnyszerszeIIztets
385
termeszetes, sem kenyszerszellztetessel nem elegithet ki. Ilyenkor csak a htes jhet szoba, ami nagyobb
beruhazas- es energiakltseget jelent.
3.3.2. Hts
3.3.2.1. Adiabatikus hts
A termesztberendezesbe erkez leveg hmersekletenek cskkeneset eredmenyezi, ha annak
nedvessegtartalmat belepes eltt nveljk. Ekkor a hozzaadott viz elparologtatasahoz szkseges h a
termesztter bels hjebl szarmazik, es a bels hmerseklet cskkeneset eredmenyezi. A lejatszodo Iolyamat a
leveg i x diagramjaban (264. abra) a szuperpozicio elve alapjan ket reszre bonthato:
Hts
386
264. bra - Az adiabatikus huts folyamata az i-x diagramban
a termesztterbe kerl (pat qNAP) haram hatasara a termeszetes vagy kenyszerszellztetes legarama a
Ientiekben targyalt sszeIgges szerinti (t1 t0) tulhIokra melegszik,
a telitettsegtl tavol allo legaramba ,kvazi egyenletes eloszlatassal juttatott viz elparolog.
A viz elparolgasahoz szkseges h a leveg htartalmat (kzvetve a leveg hmersekletet, t1 t2 hIokkal)
cskkenti. Tekintettel arra, hogy a legaram es a krnyezet kztt (jo kzelitessel) nincs hcsere, az ily modon
megvalositott leveghmerseklet-cskkentesi eljarast adiabatikus htesnek nevezzk.
E htes gyakorlati megvalositasat szemlelteti a 265. abra. Ekkor a kenyszerszelztetesnel mar ismertetett
szerkezeti kialakitast a legbelepesi oldalon htIallal egeszitik ki. A htIal szerepe, hogy a rajta ataramlo
legaramba kis atmerj vizcseppek kerljenek. Ezt azaltal erik el, hogy a nagy sszIellet porozus anyaggal
(IaIorgaccsal, mazatlan porcelantestekkel, terIelletre preselt vulkanIiber lapokkal stb.) kitlttt Ial szabad
csatornain Ielgyorsulva aramlo leveg a tltelek Ielleten csrgedez vizIilmbl cseppeket szakit ki. A legaram
nagysagat reszben a ventilatorok teljesitmenye, reszben a htIalon lev szabad keresztmetszet nagysaga, illetve
annak legaramlas szempontjaban kiIejlett ellenallasa hatarozza meg. Tekintve, hogy a termesztterbl
elvonando haram erteke valtozik, a legaram valtoztatasara van szkseg. Ez az zemeltetett ventilatorok
szamanak, esetleg azok Iordulatszamanak valtoztatasaval vagy a htIal legaramlassal szembeni ellenallasanak
valtoztatasaval biztosithato. Ez utobbi pl. a htIal kls Ielletehez illeszked zsaluval oldhato meg.
265. bra - Hutfal elhelyezse termesztberendezsen
A legaramba csak annyi vizet celszer juttatni, amennyi elparolog a ventilatorokig megtett ut soran. Maximalis
napsugarzaskor ugyanis negyzetmeterenkent jelents mennyiseg, akar 0,2 liter vizre is szkseg lehet orankent.
Adiabatikus hts
387
Ezert a htIal aljan elhelyezett gyjtvalyuban IelIogott vizet is szrest kveten visszavezetik a tltanyagok
Ielletere.
Hazai nyari viszonyok kztt adiabatikus htessel a szellzteteskor kialakulo bels tulhmerseklet maximuma
56 C-kal cskkenthet ugy, hogy a termesztterbl tavozo leveg nedvessegtartalma kzel telitett, azaz majd
100-os. Adiabatikus htessel szelsseges esetben is csak nehany Iokkal lehet a bels leghmerseklet a
klsnel alacsonyabb. A gyakorlatban azonban altalaban ennel kedveztlenebb helyzetre szamithatunk, amikor
is a kls hmersekletnel majdnem mindig magasabb a bels legter hmerseklete.
3.3.2.2. Hts vaIsgos ht krfoIyamat megvaIstsvaI
A termesztesi gyakorlatban, Ileg nemesitesi kiserletekkor elIordulhat, hogy a kls hmerseklethez kepest
lenyegesen (akar 10 C-kal) alacsonyabb bels hmerseklet szkseges. Ennek biztositasara a Ient targyalt
megoldasok nmagukban nem hasznalhatok.
A kls hmerseklethez kepesti alacsonyabb bels hmerseklet Ienntartasahoz Iolyamatosan henergiat kell az
alacsonyabb hmersekletszintrl a magasabb Iele juttatni. Ezt csak kls (mechanikus, villamos vagy h-)
energiat Ielhasznalo htgeppel lehet megvalositani. A htgep mkdtetesehez Ielhasznalt energia alapjan
ismernk kompresszoros (mechanikai energiat Iogyaszto), szorpcios (henergiat igenyl), valamint
termoelektromos (villamos energiat igenyl) berendezeseket. E berendezesek termikus hatasIoka (azaz
egysegnyi energia beIektetese reven mekkora henergia emelhet alacsonyabb hIokszintrl magasabbra) azok
Ielhasznalasanak krlmenyeit, illetve modjat meghatarozza. A szorpcios, valamint termoelektromos
berendezeseknel ez az ertek az egyseget nem eri el, mig a kompresszoros berendezeseknel nagysaga 3,54,5. A
kompresszoros htes Iolyamataban a munka-, mas neven htkzeg (ammonia- vagy Ireonszarmazekok) zart
rendszerben krIolyamatot vegez a kompresszor hatasara az alabbi abra szerint.
A 266. abra alapjan a htend terben elhelyezett elparologtato, illetve az abban lev kzeg veszi Iel az
elvonando haramot halmazallapotanak (Iolyekonybol gz Iazisba) valtozasa reven. A kompresszor hatasara a
Ielhasznalt energia hegyenertekevel nvelt energiatartalmu (komprimalt) kzeg a kondenzatorba kerl. Ott a
krnyez hmerseklethez kepest magasabb hmerseklet (komprimalt) kzeg henergiajanak egy reszet leadja,
mikzben cseppIolyosodik. Tekintve, hogy a hszallito Iolyamatnak Ieltetele a kondenzatorban es az
elparologtatoban uralkodo nyomas klnbzsege, a kondenzatorbol a nyomasklnbseg Ienntartasara szolgalo
Iojtoszelepen keresztl jut ismet a kzeg az elparologtatoba.
Hts vaIsgos ht
krfoIyamat megvaIstsvaI
388
266. bra - A kompresszoros helvons - elvi - krfolyamata
A Ient leirtak szerint mkd berendezes, ha helvono kapacitasa miatt alkalmazzuk, akkor htgep, ha Itesi
igeny kielegitesere hasznaljuk, akkor hszivattyu. Amennyiben lehetve teszik, hogy a krIolyamatot vegz
kzeg a zart rendszerben aramlasi iranyat megvaltoztassa, akkor az elparologtato (helnyel), valamint a
kondenzator (hleado) csereldik Iel. Igy a henergia-transzport iranya valtoztathato, azaz amely teret a htgep
zemben htttnk, azt az atkapcsolast kveten (hszivattyu zemben) Iteni Iogjuk. Az ilyen berendezest
nevezik klimaberendezesnek.
Tekintettel a klimaberendezes zemeltetesehez szkseges villamos energia mennyisegere, valamint ennek
rendszertelen igenyere, termesztberendezesekben inkabb az alabbi, kompresszoros htgeppel mkdtetett
kialakitas terjedt el.
A Ild Ielszine ala szigetelten sllyesztett jelents (nehany szaz kbmeter) terIogatu tartaly (267. abra) vizzel
Hts vaIsgos ht
krfoIyamat megvaIstsvaI
389
van Ieltltve, amelynek atlaghmersekletet az ejszakai, kedvezbb dijszabasu villamosenergia-szolgaltatas
idszakaban Iolyamatosan zemeltetett htgep elparologtatoja segitsegevel 1 C krli hmersekletre hti. A
termesztberendezes leghmersekletenek szabalyozasara a hagyomanyos melegvizItes hleadoit hasznalhatjak.
Fteskor a termesztberendezes leghmersekletenel (a kls leveg hmersekletetl Igg mertekben)
magasabb hmerseklet, mig hteskor az ejszaka lehttt es a szigetelt tartalyba akkumulalt a kivant
legter-hmerseklethez kepest alacsonyabb hIoku vizet juttatjak. A tartalyterIogat megIelel megvalasztasaval
a nappali helvonasi igenyhez szkseges kapacitas (esetnkben hideg viz Iormajaban) ejszaka (kedvezbb
energiakltseggel) elallithato. Ezen helvono kapacitast nevezik a gyakorlatban rossz szohasznalattal Irigo
energianak.
267. bra - A lgtr hutgppel val kzvetett hutsnek vzlata
3.3.3. rnykoIs
A napsugarzas intenzitasanak arnyekolassal valo cskkentesevel kzvetlenl a nvenyek megvilagitottsagat,
kzvetve pedig a leghmersekletet kivanjuk cskkenteni. Elkepzelhet, hogy nem cel mindket hatas
magvalositasa, de az arnyekolo elhelyezese eleve meghatarozza a varhato eredmenyt. Ezert, hogy az arnyekolo
hatasara kialakulo klimaparametereket szamszersithessk, celszer a Ienytanban az SI (Systeme International
d`Unites) nemzetkzi egysegrendszer bevezetese ota hasznalatos egysegeket attekinteni.
A Ienytan kialakulasakor alapegysegkent letrehozott kandela a hetedik alapegysegkent, mint Ienyersseg kerlt
a SI rendszerebe.
Kandela, rviditve: cd, egy kandela az olyan IenyIorras Ienyerssege egy adott iranyban, amely 540 THz
Irekvenciaju monokromatikus Ienyt bocsat ki, es sugarerssege ebben az iranyban 1/683 W/sr.
A Ienti meghatarozasban szerepl (kln nevvel ellatott szarmaztatott) egysegek |Hzhertz, Wwatt|, valamint
a kiegeszit egyseg |srszteradian| a SI kandela nelkli 6 alapegysegebl, illetve ket kiegeszit mennyisegebl
kvetkezik. A kandela ezert nem is ,igazi alapegyseg, ami abban is kiIejezdik, hogy a deIinicioban talalhato
egy konstans (1/683). Ez azt hivatott biztositani, hogy e nem Iggetlen ,alap-egyseg koherens maradjon a tbbi
6, egymastol Iggetlen alapegyseggel. Ezen ,alap-egyseg Ielvetele termeszetesen a Ienytan targyalasat
egyszersiti, hiszen nem kell a mechanika tudomanyatol elindulni, hogy Iel lehessen epiteni a Ienytan tudomany
terletet. A IenyIorras egysegenek deIiniciojaban szerepl monokromatikus Ieny szine azonban erdekes lehet.
Ez a Ienysebesseg (c - 3 108 m s1) Irekvencia (f) viszonya alapjan adodo hullamhossz () segitsegevel
hatarozhato meg, azaz:
rnykoIs
390
Tekintve, hogy (szemnk szamara) a 380780 nm elektromagneses hullamhossz a lathato tartomany, a
deIinicioban megadott 555 nm lathato, megpedig zld szin IenyIorrast jelent. A IenyIorras csak a lathato
tartomanyba es hullamhosszon elektromagneses sugarzassal energiat bocsat ki. Ezen (wattban megadott)
energiaaram a Ienytan eseteben lathato, ezert Ienyaramnak nevezzk. Kln nevvel lattak el, szarmaztatott
egyseget az alabbiak szerint hataroztak meg:
lumen, rviditve: lm, egy lumen az a Ienyaram, amelyet 1 kandela Ienyersseggel minden iranyban sugarzo
pontszer IenyIorras 1 szteradian terszgbe sugaroz, azaz lm cd sr 1/683 W; ezen Ienyaram Ielletre
erkezven megvilagitja azt, melynek nevvel ellatott szarmaztatott egysege a
lux, rviditve: lx, egy lux 1 negyzetmeter terlet Iellet megvilagitasa, ha rea merlegesen, egyenletesen
elosztva 1 lumen Ienyaram esik, azaz: lx lm m2 1/683 W m2.
A napsugarzas klnbz hullamhosszusagu elektromagnese hullamokbol all. Az egyes hullamhosszusagok
intenzitasat szamszersiti a spektralis eloszlasi grbe. Ez lathato a 268. abra also reszen.
A ,a legkr hataran mert ertekek a legkrn athaladva annak elnyel, szoro, valamint reIlektalo hatasara az
also ,globalertekek talajIelszinen grbe ertekeire cskkennek. Az abran szerepl spektralis eloszlas csak a
jelleget szemlelteti, hiszen a konkret ertekek a napsugarzas intenzitasatol Iggnek es idrl idre valtoznak. A
leIutas jellegebl igy is megallapithato, hogy a napsugarzas nemcsak lathato tartomanyba es elektromagneses
hullamokat, hanem inIravrs es ultraibolya sugarzast is tartalmaz. Ennek merteke (energiaaram-hanyada) a
grbe alatti adott hullamhosszakkal hatarolt terletekkel aranyos. A hazai gyakorlati szamitasok soran nem
kvetnk el nagy hibat, ha ezen terletaranyokra az alabbi szamertekeket hasznaljuk: a napsugarzas kzel
50-a (i) inIravrs, 48,5-a (l) lathato tartomanyba es, es a Iennmarado 1,5-a (u) ultraibolya
sugarzasbol all. Ennek ismereteben mar szamitassal is meghatarozhato adott ertek (qNAP) napsugarzas eseten a
megvilagitas erteke:
Ev pat. qNAP l coso 683 |lx|
ahol:
pat. a burkolat napsugarzast atereszt kepessege,
o a megvilagitott vizszintes Iellet normalisa es barmely pontjabol a Nap Iele huzott egyenes altal bezart szg.
A klnbz burkoloanyagok (veg, polietilen stb.) spektralis ateresztkepesseget adja a 268. abra Iels resze.
Figyelembe veve, hogy hazankban nyari, teljesen tiszta egbolt eseten 800 W negyzetmeterenkenti
sugarzasintenzitas is elIordulhat, a Ienti sszeIgges segitsegevel meghatarozhato a termesztberendezesben a
megvilagitas maximalis erteke. Ez kb. 150 klx ertek. Ilyen ers megvilagitas a legtbb termesztett nvenyi
kultura szamara karos. A nveny az t er sugarzas jelents reszet ugyanis elnyeli, aminek csak egy resze (max.
1,5-a) szkseges a nveny kemiai Iolyamataihoz (Iotoszintezis), masik igen jelents resze pedig
Ielmelegiti a nvenyi allomanyt. A napsugarzas intenzitasanak nvekedesevel egyre intenzivebben kell a
nvenynek parologtatnia. Ez az egyre intenzivebb parologtatas, illetve atlaghmerseklet-nvekedes a
Iotoszintezis leallasat is eredmenyezheti.
rnykoIs
391
268. bra - Klnbz burkolanyagok fnytereszt kpessge a hullmhossz
fggvnyben
A nvenyek Iotoszintezisenek intenzitasat sok klimatikus parameter egyttesen hatarozza meg. Ezek kzl
(jelen ismereteink szerint) a legmeghatarozobb a nvenyek krnyezeti legterhmerseklete, megvilagitasa,
valamint a krnyezeti CO2-koncentracio.
Tekintettel arra, hogy a napsugarzas kzvetlenl a megvilagitasra, kzvetve a legterhmersekletre hat, a
termesztes szamara kedvez, illetve meg elIogadhato mertek napsugarzas biztositasa miatt szkseges az
arnyekolas, legIkeppen a nyari honapokban.
Az rnykolk elhelyezese lehet:
belso (azaz a termesztterben elhelyezett),
klso (azaz a termesztberendezesen kivli),
valamint a kett kztti un. kzbls megoldaskent a
burkolat satiro:asa, azaz a burkolat pat. ateresztkepessegenek cskkenteset eredmenyez megoldasok.
3.3.3.1. BeIs rnykoI
A burkolattal hatarolt termesztterben altalaban a burkolathoz kzel elhelyezett arnyekolokialakitast
celszer a nvenyi kultura megvilagitasara, valamint a legter-hmersekletre gyakorolt hatasa alapjan vizsgalni.
Az arnyekolokent hasznalatos klnbz anyagu, szalsrseg halokat, szveteket er napsugarzas az
BeIs rnykoI
392
alabbiakra klnl:
ateresztett sugarzas (ennek merteket az pat. adja meg),
elnyelt sugarzas, amelynek merteke az arnyekoloanyag Ieketesegi Ioka (c) reven az alabbi sszeIggessel
hatarozhato meg: c (1pat.),
visszavert (reIlektalt) napsugarzas, amelynek nagysaga az arnyekolora es sugarzas ateresztett, valamint elnyelt
sugarzassal cskkentett erteke, azaz: 1 pat. c (1 pat.).
Az ilyen arnyekolo kialakitaskor a nvenyek megvilagitasanak erteke:
Eva pat. Ev pat. pat. qNAP l coso 683 |lx|
A hazai gyakorlatban arnyekolokent igen elterjedten alkalmazott egyreteg RASEL halo eseten pat. 0,550,6,
dupla, azaz ketreteg alkalmazasakor pedig: pdat. (pat.)2 O 0,30,35 ertekel szamolhatunk. E halo szine is
meghatarozo. A hazai gyartasban elIordulo Ieher, piros, sarga, zld valamint Iekete RASEL halok a klnbz
szinezanyag-tartalmukkal nemcsak a tovabbhalado sugarazas intenzitasat valtoztatjak meg (pat. szerinti
mertekben), hanem az arnyekolot er napsugarzas spektralis eloszlasat is. Ezen valtoztatas eredmenyekent akar
20 nm-es tartomanyba es elektromagneses hullamok teszik ki a Ienyaram akar 8590-at. A Iotoszintezis
merteke adott ertek megvilagitas eseten az elektromagneses hullamok hosszusagatol is Igg. Ennek alakulasat
szemlelteti a 269. abra. Ennek alapjan megallapithato, hogy a nveny szamara a zld (540 THz Irekvencia,
illetve 555 nm hullamhossz krli) szin Ieny szinten stetnek szamit, hiszen ott minimalisra cskken a
Iotoszintezis. (Kztudottan a nvenyt azert latjuk zldnek, mert az t er Ienyarambol csak azt a szint veri
vissza. A tbbit abszorbealva Iedezi a Iotoszintezis energiaigenyet. Ezert, ha csak a zld szin
hullamhossztartomanyba es elektromagneses hullamok maradnak, nincs abszorbealhato energia es nincs
Iotoszintezis.) Ezert kerl egyre inkabb alkalmazasra a zld szin arnyekolo, ha a megvilagitas intenzitasanak
cskkentese a cel. Zld szin Ienyt atbocsato arnyekolo huzamos hasznalata eseteben megIigyelhet, hogy a
nveny szinet kisse valtoztatja, igy probal tbb energiahoz jutni. Ezen hatast idnkent a
disznvenytermesztesben tudatosan hasznositjak.
BeIs rnykoI
393
269. bra - A fny hullmhosszrtknek hatsa a fotoszintzis intenzitsra
A bels arnyekolot er napsugarzas c (1 pat.)-i reszet viszont elnyeli az arnyekolo anyaga. Az elnyelt
energiaaram hatasara oly mertekben melegszik Iel az, hogy a krnyezete Iele kialakulo energiaaram ezzel
egyenertek legyen. A napsugarzasnak az arnyekolo anyaga kzvetitesevel a legter Iele konvekcioval, valamint
vezetessel valo hleadasa a bels hmersekletet nveli, mintha nem is lenne arnyekolo. Ezert a bels
arnyekolonak az arnyekolo nelkli allapothoz kepesti hatasat a leghmersekletre csak az arnyekolo
sugarzasos hleadasi Iolyamatanak a vizsgalata alapjan lehet minsiteni.
A T (termodinamikai abszolut) hmerseklet anyag sugarzasos hleadasakor a jellemz (legnagyobb
intenzitasu) elektromagnesen hullamhossz erteke a Wien-fele eltolasi trveny szerint:
A termesztberendezesben realisan elIordulo hmerseklet-tartomany hatarertekeit (0 C, illetve 273 K,
valamint 100 C, illetve 373 K) alapul veve kijellhet azon (m) hullamhossztartomany, amelyben
elhelyezkedik ezen sugarzasos hleadas spektralis eloszlasanak meghatarozo resze. Ez alapjan kerlt a 268.
abran a m tartomany kijellesre. Ugyanezen abran a klnbz burkoloanyagok elektromagneses
hullamhosszusag szerinti ateresztkepessegebl megallapithato, hogy pl. az veg vagy a policarbonat ezen m
tartomanyban nem engedi at az arnyekolo anyaganak sugarzasos haramat, azaz ebben a tartomanyban nem
atlatszo. Igy az is a termesztter levegjenek hmersekletet nveli. Az veg, illetve vele egyez
ateresztkepesseg policarbonat burkolatu terekben a napsugarzas hatasara kialakulo, Ient vazolt
energetikaallapotot nevezik ,veghazhatas-nak. Az abra alapjan pl. a polietilenIolia burkolat eseteben a bels
arnyekolo sugarzasos harama legnagyobb reszben tavozik a termesztterbl, ezert ez a napsugarzasi hanyad
alig hat a bels legter hmersekletere.
Vegl a bels arnyekolora es napsugarzas |1 pat. c (1 pat.)|-i resze, az un. viszszavert vagy reIlektalt
resze, joreszt szabadon tavozhat a burkolaton keresztl.
A jelenleg hazankban elterjedten megvalositott bels arnyekolok klnbz (pl. RASEL) haloinak, illetve
szveteinek reIlexios kepesseget tekintve megallapithato, hogy a bels arnyekoloval a nveny megvilagitasat a
kivant ertekre lehet beallitani, ezzel kzvetve a nveny atlaghmersekletere is cskkentleg hatunk, de a
bels leghmersekletet szinte egyaltalan nem cskkentjk. Marpedig a legterhmerseklet is beIolyasolja a
Iotoszintezis merteket. Ezert a bels arnyekolo ered hatasa a legkedveztlenebb. A legterhmersekletre
gyakorolt hatasanak javitasa vegett kezdtek az elmult evekben halok, szvetek helyett pl. aluminiumreteggel
bevont polietilenIoliat bels arnyekolo anyagakent hasznalni. Ekkor a jo reIlektalokepesseg (pl. aluminium-)
reteggel bevont arnyekoloIelletrl a raes napsugarzasnak jelents hanyada (meresek szerint akar 30-a) a
kls ter Iele visszaverdik, szamottevbben cskkenthet ezzel a bels legterhmerseklet. Ezert az
elkvetkezkben ezen arnyekoloanyagok jelentsebb Ielhasznalasa, illetve elterjedese varhato.
3.3.3.2. KIs rnykoI
A termesztberendezes burkoloIelleten kivl, joreszt a tetIellet Iltt, megIelel tehervisel keretre helyezik
el, pl. hevederhez ersitett Ia- vagy manyag lecekbl kialakitott Ielleteket. Ezek a gerinc Iltt elhelyezett
tengelyre Ielcsevelhetk, illetve a burkoloIelletre engedhetk. Emellett ma mar klnbz, a bels
arnyekoloknal mar ismertetett halok hasznalata is kezd terjedni. A kls arnyekolok jelents szel-, ho-, illetve
jegterhelesnek is ki vannak teve. Ezert lenyegesen srbben vannak megvezetve es nagyobb a szerkezeti
anyagszksegletk is, mint a bels arnyekoloknak.
KIs rnykoI
394
A kls arnyekolora es napsugarzasbol viszont csak annak pat.-szerese halad a termesztberendezes burkolata
Iele. Ez annak ateresztkepessege alapjan:
Eva pat. Ev pat. pat. qNAP l coso 683 |lx|
ertek megvilagitast eredmenyez. Ebben nem ter el a bels arnyekolotol e kialakitas, viszont a termesztterbe
kerl pat.-nyi napsugarzas jelentsen kisebb energiaterhelese reven alacsonyabb ertek legter-hmersekletet
eredmenyez, mint az ugyanolyan ateresztkepesseg bels arnyekolo.
A klimaparameterek alakulasa alapjan egyertelmen a kls arnyekolo alkalmazasa javasolt. A hazai
termesztberendezesekben sajnos nem ez a megoldas van tulsulyban. Ahol egyaltalan kls arnyekolo keszlt,
az nem termel-, hanem kutatasi cellal zemeltetett berendezes. Ennek a rendkivl magas beruhazasi kltseg a
magyarazata.
3.3.3.3. A burkoIat satrozsa
A bels, illetve kls arnyekolo kztti atmenetet kepez, amikor a burkoloanyag (pl. veg) ateresztkepesseget
cskkentjk atmenetileg. Ez a Iolyamat lejatszodik az id haladtaval is, hiszen a burkoloanyag kls Ielletere
lerakodo szennyezdesek hatasa akar 35-os ateresztkepesseg-cskkenest okozhat egy ev alatt. Celszer
ezert az szi honapokban a kls Ielletet lemosni, hogy a teli, Ienyszegenyebb idszakban tbb Ieny jusson a
termesztterbe. A tavaszi, illetve nyari honapokban eppen a karos intenzitasu sugarzas cskkentesere
hasznalatos modszer a kls (ritkabban a bels) Iellet bevonasa, azaz satirozasa.
A bels Iellet rossz Ienyatereszt kepesseg anyaggal valo bevonasa csak akkor celszer, ha tartosan, azaz akar
tbb evig van ra szkseg, hiszen eltavolitasa onnan nehezkesebb. Leggyakrabban mesztejes mazolast vagy (igen
tartos megoldaskent) diszperz Iestekeket hasznalnak. A meszeles olcsobb is, eltavolitasa is knnyebb, de a bels
Ielleten kialakulo paralecsapodast kveten kialakulo oldodas es cspges a teherhordo szerkezeti elemek
korroziojat okozhatja, illetve a lugos kzeg a kultura Iejldesere kedveztlen lehet.
A kls Iellet bevonasa tekintettel az esre sokkal serlekenyebb, Ienntartasa munkaigenyesebb. Ezert a
gyakorlatban leginkabb elterjedt megoldas agyagpor (esetleg oltott meszpor) nedves Ielletre valo szorasa. Ezt
komolyabb eszest kveten celszer megismetelni, viszont anyagi kihatasa nem jelents, megszntetese is
knnyebben megoldhato, mint a bels Iellet eseteben. A kls Iellet bevonasa nehezsegbe tkzik tmbsitett
termesztberendezeseknel, hiszen az akar tbb hektarnyi tetIelletnek agyagporral trten beszorasa csak a
nedves vapakban valo kzlekedessel valosithato meg.
Az utobbi evtizedek soran voltak probalkozasok a Iellet helyett maganak a burkoloanyag Ienyatereszt
kepessegenek idleges valtoztatasara. Ezek kzl emlitest erdemel az a megoldas, amikor megIelel adalekok
reven a megvilagitas erssegenek Iggvenyeben valtozik az ateresztkepesseg. Ilyen kialakitasu anyag pl. a
szemvegeknel mar elterjedt fotograv veg. Termeszetesen ezen ,veg ara miatt egyhamar nem varhato szeles
kr Ielhasznalasa. A masik, meg kiserleti stadiumban lev elkepzeles szerint pl. a policarbonat tbbreteg
lemez csatornaiban szinezett Iolyadekot aramoltatnak. A szin megvalasztasaval, illetve a szinezanyag
koncentraciojanak valtoztatasaval lehet az ateresztett napsugarzas nagysagara hatni. A kiserletek soran Iellep
kedveztlen jelensegek (pl. algasodas) e megoldas tovabbi Iinomitasat igenylik.
A satirozasnak a termesztter klimaparametereire gyakorolt hatasat illeten megallapithato, hogy a nvenyek
megvilagitasat ugyanugy cskkenti, mint a kls vagy bels arnyekolo. Igaz, itt nem celszer kln
szamszersiteni az pat. erteket, mivel a burkolat pat.-ertek ateresztkepesseget valtoztatjuk.
A satirozas hatasara viszont az elnyelt haram erteke nvekszik, mivel a burkoloanyag ered Ieketesegi Ioka
nvekszik. Igy atlaghmerseklete magasabb lesz a kls vagy bels arnyekolohoz kepest. Ezen ertek akar a
bels legterhmersekletnel is magasabb lehet, amiert kisreszt vezeteses, nagyobbreszt konvekcios haram halad
a bels ter Iele, es ez a legterhmerseklet nvekedeset eredmenyezi.
A burkoIat satrozsa
395
A Ientiek alapjan kedveztlenebb a satirozas, mint a kls arnyekolo, de a bels arnyekolohoz kepest a kultura
szamara lenyegesen kedvezbb leghmersekletet eredmenyez. Ez, valamint a minimalis beruhazasi igeny
magyarazza, hogy egyhajos termesztberendezeseknel alkalmazasa regota Iolyik.
3.3.3.4. Stttk
A termesztes soran szksegesse valhat a kultura megvilagitasi, valamint nyugalmi idszakainak programozasa.
Ezert vagy Iekete polietilenIolia, vagy Iemreteggel bevont polietilenIolia Ielhasznalasaval un. stetitalagutat
kepeznek a kultura Ile. Kialakitasakor arra kell trekedni, hogy hermetikus zarast biztositson, ugyanakkor
knnyen el lehessen tavolitani. A gyakorlatban az energiaerny szerkezeti megoldasai kerlnek itt is
Ielhasznalasra. Anyaguk azonban elter, mert az energiaernyk anyaga a parakondenzacio elkerlese
erdekeben ma mar sehol sem Iolyamatos (pl. Iolia) Iellet, hanem sr szvet.
3.4. A fotoszintzis s a Igzs szabIyozsa
3.4.1. Mestersges megviIgts
A termesztett kultura nyugalmi idszakainak szabalyozhatosaga azt is szksegesse teheti, hogy a megvilagitas
idtartamat nvelni lehessen. Ilyen igeny hazankban Ileg a teli honapokban merlhet Iel, kielegitese csak
mesterseges IenyIorrasokkal lehetseges. A beepitend IenyIorrasok teljesitmenyenek meghatarozasahoz ismerni
kell a kultura megvilagitasi igenyet. Ez alapjan ket csoportba soroljuk a nvenyeket:
arnyekkedvelk (megvilagitasigenyk maximalis erteke: 3 klx),
Ienykedvelk (szkseges megvilagitasuk erteke: 35 klx).
Az emlitett megvilagitas erteken kivl a maximum 1 klx-nyi megvilagitast a termesztesi gyakorlatban kiegeszit
(alap-) megvilagitasnak nevezik.
A megvilagitasigeny es a IenyIorrasok Ienyhasznositasanak ismereteben a mesterseges megvilagitas tervezhet.
(A Ienyhasznositas megadja, hogy a IenyIorras a Ielvett energia hanyad reszet alakitja at lathato 380780 nm
hosszusagu elektromagneses hullamokka). Az alabbiakban a termesztesi gyakorlatban hasznalatos IenyIorrasok
mkdeset, valamint Ienyaramaik jellemzit tekintjk at.
3.4.1.1. IzzImpa
A magas olvadaspontu Iemek (mint a wolIram) tvzetebl keszitett ellenallashuzalt Ieszltsegklnbsegre
kapcsolva abban Ohm trvenye szerint I U/R aramersseg alakul ki. Az aramersseg hatasara I2 R villamos
energia alakul at h-, illetve sugarzasos energiava. Ez az energiaertek a IenyIorras nevleges teljesitmenye. A
Ielszabadulo henergia hatasara a Iemszal oxigenmentes terben izzasig hevl es a napsugarzas spektralis
eloszlasi grbejehez hasonlo jelleg, un. haranggrbe szerinti eloszlasban sugaroz. Ennek csekely resze esik a
lathato tartomanyba, a jelentsebb reszt inIravrs sugarak kepezik. Ez a Wien-fele eltolasi trveny szerint
annak a kvetkezmenye, hogy a nap, illetve az izzoszal atlaghmerseklete klnbz. A lathato tartomanyba es
hanyadot beIolyasolja az izzoszalat krlvev gaz sszetetele, valamint az, hogy mekkora Ieszltsegklnbseg
hajtja at az aramot. Ezert a semleges gazok (pl. nitrogen) helyett a nemesgazok (argon, kripton, xenon, illetve
keverekeik) alkalmazasa javitja a hatasIokot, amely kb. 3. Ez alapjan 100 W villamos energiat Ielvev
izzolampa csak 3 W ertek Ienyaramot (1 lm 1/683 W alapjan), kzel 2000 lument bocsat ki, azaz
Ienyhasznositasa: 20 lm/W.
Az utobbi evtized Iejlesztesenek eredmenyekeppen az izzolampa tapIeszltsegenek 24, majd 12 voltra valo
cskkentesevel a Ienyhasznositas merteket kzel 5-ra nveltek. Az ilyen, trpeIeszltseggel mkd
IenyIorrasok aramersseg-igenye nagyobb (hogy a vesztesegek ne nvekedjenek), ezert nagyobb
Stttk
396
vezetek-keresztmetszeteket igenyelnek. Ez indokolja, hogy ritkan kerlnek a termesztberendezesekben
alkalmazasra.
A hagyomanyos izzolampak elektromagneses hullamainak spektralis eloszlasa kzeliti meg legjobban a nap
sugarzasanak spektralis eloszlasat. Ezert alkalmazasuk a rossz energetikai hatasIok ellenere is gyakori.
3.4.1.2. Kisnyoms kisIImpk
A klnbz hosszusagu Ienycsvek az utobbi evtizedekben a legelterjedtebben alkalmazott IenyIorrasaink. A
villamos halozatra trten kapcsolasat az alabbi abra szemlelteti.
A kvarcvegcs (F) bels Ielletet egy vagy tbb retegben Iluoreszkalo Ienyporral vonjak be. A Ieszltsegre
kapcsolast kveten a gyujto (G) hatasara a kisnyomasu semleges gazokkal kitlttt csben megindul az
elektronoknak a ket izzo kztti oda-vissza aramlasa. Ekzben az elektronok a Ienypor alkotoreszeivel tkzve
gerjesztik azokat. A gerjesztett anyagra jellemz hosszusagu, lathato elektromagneses hullam kibocsatasa
mellett sznik meg a gerjesztett allapot. A retegek szamat az alapjan valasztjak meg, hogy hany egymastol elter
(1, 2 vagy 3) elektromagneses hullam alkossa a leadott Ieny meghatarozo reszet. Ez a Ienycsn talalhato adatok
kzl az F 6, vagy F 65, illetve F 352 alapjan ismerhet Iel. Ugyanis ahany szamjegy a szamertek, annyi reteg
a bevonat. A Ienyaram spektralis eloszlasi grbeje annal kiegyenlitettebb, minel nagyobb a szamertek es minel
inkabb elter szamokkal rendelkez csvek kevert Ienyaramat hozzuk letre. Fenyhasznositasuk 4050 lm/W,
merteke 8 krli.
A 270. abran a T Iojtotekercs a mar Ienyt kibocsato cs aramIelvetelet korlatozza induktiv ellenallasa reven. Az
induktivitas kedveztlen kihatasainak cskkentese vagy teljes megszntetese miatt van a K Iazisjavito
kondenzator parhuzamosan a halozati Ieszltsegre ktve.
270. bra - A fnycs s a nagynyoms higanylmpa felptse s ramkre
A Ienycs geometriai kialakitasa miatt a kiegeszit vilagitasok IenyIorrasa, neha azonban alkalmazzak
mesterseges megvilagitasokhoz is. Ilyenkor azonban Iigyelemmel kell lenni arra, hogy a Ienycscsoport
jelentsen arnyekolja a belteret.
A Ienycs kedveztlen stroboszkopikus hatasa kikszblhet, ha a harom Iazisra szimmetrikusan elosztva
kapcsoljak a IenyIorrasokat.
A izzolampak Iejlesztesi tapasztalatait (a tapIeszltseg cskkentesenek Ienyhasznositasara gyakorolt hatasat)
Ielhasznalva jelentek meg a kompakt Ienycsvek. HatasIokuk lenyegesen nagyobb, minimum 100 lm/W, azaz
Kisnyoms kisIImpk
397
15. A hatasIok tovabbi javitasat eredmenyezte, hogy Iojtotekercs helyett rezgkrt epitenek be az aramkrbe.
Az igen magas beruhazasikltseg-igenyk miatt egyelre nvenyhazi alkalmazasuk nem varhato.
3.4.1.3. Nagynyoms kisIImpk
E IenyIorrasok kisIeszltseg, hideg elektrodaju, Iemgz (Na vagy Hg) tltes lumineszcenciat valositanak meg
bevonattal vagy anelkl. A nagynyomasu (kislcsves) higanygz lampa elvi Ielepites a 270. abran lathato.
A higannyal es nagynyomasu nemesgazzal tlttt kvarc kislcs vegein aktivalt Ielektrodak, valamint
segedelektrodak vannak elhelyezve. A kislcsvet reszben hszigeteles, reszben a szinkorrekcio vegett
nemesgazzal tlttt vegbura veszi krl. Az vegbura bels Ielleten a Ienycshz hasonlo Iluoreszkalo
Ienypor van. Bekapcsolast kveten a I- es segedelektrodak kztti parazsIeny-kisles a higanyt elparologtatja
es e higanygz teret ionizalja. 35 s IelItesi id utan megindul a Ikisles, amikor az ionizalt higany
ultraibolya sugarakat bocsat ki. Ennek hatasara a Ienypor nemely alkotoja gerjesztdik, majd jellemz
hosszusagu (lathato tartomanyba es) elektromagneses hullam kibocsatasa mellett sznik meg gerjesztett
allapota.
Az abran lathato E eltet-ellenallas (Iojtotekercs) induktiv ellenallasa reven lehet a kislcs aramIelvetelet
zemi allapotban a kivant ertekre korlatozni. Termeszetesen itt is szkseges a Iazistenyez javitasa, itt a
kondenzatort azonban terIogatigenye miatt kzpontilag helyezik el.
A higanygzlampa Ienyenek spektralis eloszlasa kevesbe Iedi le a napsugarzas grbejet. Vrs szinben a
legszegenyebb, ezert is tnik ,hidegnek. Fenyhasznositasa 65 lm/W, azaz 10 krli.
A Iemgzt a kislcsben alacsony nyomasu natrium is szolgaltathatja (natriumlampak). Ezeket igen szeles
krben alkalmazzak, pl. kzutak ejszakai megvilagitasara. Fenyk jellegzetes narancssarga. Monokromatikus
Ienyaramuk miatt a termesztesi gyakorlatban csak specialis esetekben alkalmazzak. A natriumlampak
Ienyhasznositasa akar 110 lm/W, vagyis 16-ot is eler.
A mesterseges vilagitas kialakitasakor az alabbiakat kell Iigyelembe venni:
A IenyIorrasok, illetve szerelvenyeinek megvalasztasakor a szabvany altal elirt legalabb IP 55 ertek vedelmet
kell biztositani. Az 55-s szam els szamjegye jelzi a mechanikai hatasokkal szembeni ellenallosagot, a masodik
a villamos vedettseg merteket, esetnkben a csepeg vizzel szembeni vedettseget. Termeszetesen a magasabb
ertek vedelem megvalositasa lenyegesen nagyobb beruhazasi kltsegkihatassal jar. Ha nem lehet ezen
igenynek maradek nelkl eleget tenni, Ielmentest lehet kerni, ha kzvetett vedelmet valositunk meg.
A Ienyaramnak a nvenyek Iele valo iranyitasa erdekeben celszer Ienyesitett Iellet reIlektalo- (paraboloid
vagy parabola keresztmetszet csatorna) Iellet gyujtopontjaba vagy tengelyebe helyezni a IenyIorrast. Ezt a
celt szolgaljak az armaturakban a IenyIorrast krlvev Ienyesitett Ielletek. A nyitott, illetve zart kivitel
armaturak kzl a valasztaskor celszer Iigyelembe venni, hogy a nyitott kialakitas ugyanakkora
teljesitmenyIelvetelnel nagyobb ertek Ienyaramot ad, olcsobb, de pl. ntzeskor a lelIrccsen viz tnkreteheti.
Az armaturak elhelyezeset illeten pedig arra kell trekedni, hogy a nvenyIellettl legalabb 1 m tavolsagra
legyenek. Ezzel lehet a koncentralt haram hatasat cskkenteni.
Programozott megvilagitast celszer megIelelen Ielosztott Ielleteken kialakitani. Ez a gyakorlatban azt jelenti,
hogy pl. a IenyIorrasok harmadat 8 oran keresztl Iolyamatosan zemeltetjk, majd megtrtenik a masodik
ugyanilyen egyseg bekapcsolasa 8 oran keresztl, illetve ezt kveten a harmadik egysege. Ezzel elerhet, hogy
a Iolyamatos villamos Iogyasztas reven kedvezbbek lesznek az energiakltsegek.
A kiegeszit, illetve alapmegvilagitassal rendelkez Iellet nagysagahoz kepest hazankban a nagyobb (35
klx/m2) ertek mesterseges megvilagitassal Ielszerelt Ielletek sszesen csak nehany szaz negyzetmetert tesznek
ki, tekintettel a kialakitas beruhazasigenyere, illetve az eves zemeltetesi idtartamok alapjan a megterles
eveinek szamara.
Nagynyoms kisIImpk
398
3.4.2. A Ieveg CO2-tmnysgnek nveIse
A nveny bizonyos megvilagitottsag, valamint legterhmerseklet eseten kezd Iotoszintetizalni. Ekkor az elnyelt
Ieny energiajanak egy reszet Ielhasznalva a levegbl Ielvett szen-dioxidot oxigenre es szenre bontja es az
oxigent joreszt a levegbe juttatja vissza. A szenet a nveny szerves vegyletek letrehozasaval beepiti, ezzel is
nvelve nmaga tmeget.
A megvilagitas intenzitasanak cskkenese azt eredmenyezi pl. ejszakai idszakban , hogy a Iotoszintezis
soren beepitett ktesi energia egy reszet Ielszabaditva CO2 termeldik, illetve a nveny tmege cskken. Ezen
(nappal, illetve ejszaka lejatszodo) ellentetes Iolyamatok eredmenye normalis krlmenyek kztt a ktesi
energia (nvenyi tmeg) nvekedeset eredmenyezi. (Az evmillios ,nvekedes eredmenyekent allnak
rendelkezesnkre a Iosszilis energiahordozok.) Az elbontott szen-dioxid merteke a megvilagitason, valamint
legterhmersekleten kivl a szen-dioxid-koncentraciotol (azaz a szen-dioxid parcialis nyomasatol) is Igg.
(Termeszetesen a Ienti parametereken kivl igen sok egyeb Ieltetel, mint a sejteken belli turgornyomas,
megIelel ,tapanyag-koncentraciok stb. egybeesese is kell a Iotoszintezishez.)
A CO2 atlagos koncentraciojanak erteke 0,03 terIogat , ez a normal allapotnal 30 Pa parcialis nyomast
eredmenyez. Ezen ertek a termeszetes krlmenyek kztt ervenyes, mivel pl. intenziv Istgazokkal
,szennyezett ipari krzetekben, az autopalyakon vagy azok kzeleben ettl lenyeges elteresek regisztralhatok.
Tbb evtizede vegzett kiserletek, valamint termesztesi gyakorlati eredmenyek alapjan megallapitast nyert, hogy
kb. 0,100,15 tI.-os CO2-koncentracio-ertekig a nvekedessel nagyjabol aranyosan nvekszik (a mertek
Iajtatol Igg) a bioproduktum mennyisege. A koncentracio tovabbi nvelese viszont produktumcskkenest
okoz, majd un. CO2-mergezes tnetei jelentkeznek a nvenynel, azaz a Iotoszintezis intenzitasa kisebb lesz,
mint a termeszetes CO2-koncentracional, st annak leallasat is eredmenyezheti. Ezert 0,25 tI.-al magasabb
CO2-koncentracio egyetlen egy termesztesbe vont kulturanal sem javasolt.
A legcsere, valamint a termesztterbe juttatott szen-dioxid (Kbe) Iggvenyeben a CO2 koncentraciojanak
alakulasat az alabbi egyenlettel lehet meghatarozni:
Kbe 103 A: kfogv (44/24) : Jha: 0,01 (ki ke) 103 Aalap kter |kg h1|
ahol:
A: a termesztterben lev sszes asszimilaloIellet |m2|,
kfogv az egysegnyi asszimilaloIelleten Ielvett CO2 tmege |g m2 h1|,
ki a bels legterben kialakulo CO2-koncentracio erteke |tI.|,
ke a kls leveg CO2-koncentraciojanak atlagos erteke |tI.|,
kter a termesztberendezes talajaban lev szerves anyag CO2-termelesenek merteke a termesztberendezes
alapterletere (Aalap) vonatkoztatva |g m2 h1|.
Eszerint az sszeIgges szerint, ha nincs CO2-adagolas (azaz Kbe 0), a termesztterben kialakulo
CO2-koncentracio hatarozhato meg. Ennek erteke a napsugarzas intenzitasakor merheten cskken. Ezert
ilyenkor a szen-dioxid-szint Ienntartasa erdekeben celszer szellztetIelleteket nyitni, 35 kztti orankenti
legcseret megvalosito mertekben. Ezzel a kedvez asszimilacio Ienntarthato.
Az sszeIggesben szerepl (kter) a talaj szerves anyaga altal termeld szen-dioxid erteket illeten 13 g m2
h1 ertek vehet szamitasba a szervesanyag-tartalomtol Iggen. Nem kvetnk el nagy hibat, ha e nelkl
szamitjuk ki az orankent beadagolando szen-dioxid mennyiseget adott (a klshz kepesti) magasabb
A Ieveg CO2-tmnysgnek
nveIse
399
koncentracio Ienntartasahoz.
A szen-dioxid-koncentracio magasabb erteken tartasahoz szkseges (Kbe ertek) CO2 Iorrasa lehet:
szarazjeg (azaz szilard halmazallapotu CO2),
nagynyomasu, palackban cseppIolyositott CO2,
energiahordozok szen-dioxid egestermeke.
Az emlitett Iorrasok kzl a szarazjeg ma mar csak elmeleti lehetseg, hiszen kltsegei nem viselhetk el a
termesztesi gyakorlatban meg a minimalis (un. alap-) legcserenel sem.
A cseppIolyositott szen-dioxid hasznositasara keszltek hazankban is un. leIejtberendezesek. Ezek 2 vagy 4 db
szen-dioxid-palackbol idegyseg alatt tavozo szen-dioxid gaz terIogataramanak beallitasat tettek lehetve. A
,leIejtes soran a CO2 (tekintettel az expanziora) ht von el krnyezetetl, ezert a nyomascskkent szelepeket
Iolyamatosan elektromos energiat emeszt Itkabelekkel melegitik, hogy ne ,Iagyjanak le. A szen-dioxid
aranak jelents mertek emelkedese miatt ezen megoldas ma mar nem gazdasagos zemekben.
Az elmondottak alapjan a hazai gyakorlatban is egyre inkabb terjednek az egestermeket termesztterbe juttato
megoldasok. Ennek
kzvetett es
kzvetlen
valtozatat alkalmazzak.
A kzvetett megoldasnal a termesztberendezes melegvizItes rendszerehez hasznalt kazan egestermekeinek
egy reszet (maximum 20-at) megIelel abszorbealo-anyaggal tlttt szrn vezetik at. Ezen szrben a szilard
(por, pernye stb.) szennyezanyagok levalasztasan kivl a ken-dioxid, valamint a ken-trioxid megktese a cel,
hiszen ezek a termesztberendezesbe kerlve a paraban, illetve a kondenzalodo vizben oldodnanak es kenes-,
illetve kensavat kepeznenek. A karos egestermekek megkteset kveten megIelel oszto csvezetekek reven a
termesztterbe kerl a szen-dioxid. Tekintve, hogy a moltmege nagyobb, mint a levege, a CO2 az also szint
Iele sllyed, illetve koncentracioja a talaj Ielszine kzeleben a legmagasabb. A bekerl Istaram, illetve CO2
terIogatarama a csvezetekbe helyezett zsaluzat reven valtoztathato. E megoldas biztonsagoz zemeltetesehez
azonban mar szkseges a CO2 koncentraciot szabalyozassal biztosito automatika. E szabalyozok a CO2
koncentraciojanak erteket a beallitottnal magasabbra nem engedik nvekedni, es ha adott erteknel gyengebb a
megvilagitas, akkor a Istgaz bearamlasat megsznteti. Ezzel cskkenti az zemelteteshez szkseges energia
kltseget is. A kzvetett megoldas a leggyakoribb a CO2 koncentraciojanak valtoztatasara.
A kzvetlen megoldasnal a termesztterbe helyezett un. tzleg hevitk zemeltetesekor kepzd CO2
mennyisegevel lehet a szen-dioxid-koncentraciot valtoztatni. E max. 10 kW Itteljesitmeny berendezesek az
adott termesztter maximalis Itesi higenyenek tredeket (max. 15-at) kepesek biztositani. A kihelyezett
olaj- vagy gazzem Itberendezesek egestermekei vagy kzvetlenl a termesztterbe, vagy megIelel
kialakitas reven (pl. atvaltoszelep) segitsegevel a kls terbe vezetdnek. Az egestermekek csak nappal es a
nvenyek adott ertek (Iajtatol Igg, de min. 2 klx) megvilagitasakor vezethetk a terbe. Ennek megIelelen a
kihelyezett htermelk nem zemeltethetk a legnagyobb Itesi igeny Iennalltakor, hiszen az leggyakrabban a
hajnali orakban (minimalis megvilagitottsagnal) jelentkezik. Ezert a Ites kltsegeit ezzel csak akkor lehet
cskkenteni, ha a kihelyezett htermelk egestermeke a kls terbe kzvetlenl is vezethet. A Itesi idenyben
akkor mkdik valamennyi berendezes egyidejleg, ha a kivant bels hmersekletet az alap- (a Itesi
teljesitmeny jelents reszet biztosito) Ites nem tudja tartani. A kihelyezett htermelkben, ha ugyanazt az
energiahordozot egetjk el, mint az alapItest biztosito rendszer kazanjaban, akkor az un. tzelesi hatasIok jobb,
mint a kazannal, ezert arra kell trekedni, hogy a Itesi idenyben lehetleg Iolyamatosan zemeljenek.
A szen-dioxid koncentraciojat kzvetlenl beIolyasolo, azaz a termesztterben egessel CO2-ot elallito
A Ieveg CO2-tmnysgnek
nveIse
400
Itberendezesek mkdeset szabalyozo automatika sszetettebb, mint a kzvetett modszernel hasznalatos. A
dragabb szabalyozo, illetve jelentsebb beruhazasi igeny hamar megterl a kedvezbb tzelesi hatasIok miatti
energiamegtakaritas, valamint a cskkenthet ItIellet, illetve kazankapacitas reven.
Vegezetl a szen-dioxid-koncentracio emberre gyakorolt elettani hatasait illeten nmagunk megnyugtatasa
erdekeben nem art tudni, hogy a CO2 mennyisegenek nvekedesevel egyezen cskken a leveg
oxigentartalma. Szerencsere a nvenyekhez kepest nagysagrenddel nagyobb CO2-koncentraciot kepes az ember
elviselni, hiszen 3 tI.-os ertek Iltt kezdenek ,csak a tiltakozo tnetek pl. IejIajas, hanyinger stb.
jelentkezni. A biztonsag erdekeben a megengedett legnagyobb CO2-koncentracio 0,5 tI.. Ezert leginkabb az
egestermeket elallito berendezeseknel, az eges megIelel krlmenyeire kell gyelni, tovabba az adott eghz
a megIelel legIelesleg biztositasara, mivel az ennek elegtelensege eseten megvalosulo tkeletlen egeskor
kepzd szen-monoxid lenyegesen kisebb koncentracioja is sokkal karosabb, irreverzibilis Iolyamatokat
eredmenyez az el szervezetekben.
3.5. Termesztkzeg s paIntaneveIs
3.5.1. A fIdkeverk-kszts gpei
Az veg vagy Iolia alatt termesztett nvenykulturaknal, (elssorban a disznvenytermesztes terleten) a
kerteszek Ielismertek, hogy a klnbz erdei lombIldek, egy-egy allatIajhoz tartozo istallotragya, a tzeg,
kisebb mennyisegben az agyag, a homok, majd kesbb a perlit adalekkent trten alkalmazasa igen elnys
lehet. Az igy szerzett tapasztalatok alapjan az egyes termesztk recepteket jegyeztek Iel, amelyek tartalmaztak
az adalekIelesegeket es azok aranyat.
A kerteszeti termesztestechnologia reszekent kialakult az az eljaras, amely soran az adott helyen Iellelhet
talajhoz a szerves tragyan kivl tovabbi adalekanyagokat is kevernek. Ez a tevekenyseg tapasztalati uton,
receptek Ielhasznalasaval kialakult kiszemi eljaraskent ismert.
A nagymennyiseg es specialis igenyeket kielegit talajt ,gyartjak, vagyis az sszes alapanyag szarmaztatott,
azok Iajtaja, aranya kiserleti uton meghatarozott. Az igy elallitott talajt a kznyelvben viragIldnek, a
szakirodalomban Ildkevereknek nevezzk.
3.5.1.1. A fIdkeverkgyrts sorn feIhasznIhat anyagok
Alapanvag
A leggyakrabban hasznalt alapanyag a tzeg. Magas szervesanyag-tartalma javitja a Ildkeverek
alapparametereit es szerkezetet.
Kieges:ito anvagok
Biologiailag aktiv anyagok: elelmiszer-ipari es/vagy mezgazdasagi hulladek (pl. trkly), valamint allati
tragyak Ielhasznalasaval keszlt komposzt.
Asvanyi anyagok, pl. homok, agyag.
Faipari mellektermekek, hulladekok, pl. Iakereg, Ireszpor.
A Ielsoroltakat ertelemszeren kiegeszit helyettesitanyagok (pl. perlit).
Adalekanvagok
Meszezanyag, perlit, mtragya, mikroelem stb.
Nehany Ildkeverek Iizikai jellemzit a 29. tabla:at tartalmazza.
Termesztkzeg s
paIntaneveIs
401
Fizikai jellemzk ViragIld ZldsegIld ParkIld
TerIogattmeg
(kg/dm3)
0,8 0,9 1,0
Szemcsenagysag
(mm)
20 20 20
Nedvessegtartalom
()
58 55 54
29. tblzat - Nhny fldkeverktpus jellemz fizikai tulajdonsgai
A Ildkeverekek nedvessegtartalma a 29. tabla:at szerint meghaladja az 50-os erteket. Ez a magas
tzegtartalommal Igg ssze, mivel a tzeg szivacs modjara viselkedik, igy biztositja es tartalekolja a nveny
szamara a szkseges nedvesseget, egyidejleg megmarad a kivanatos laza, levegs talajszerkezet.
A Ildkeverek-keszites vazlatos technologiai Iolyamatat a 271. abra szemlelteti. A Iolyamat harom, egymastol
jol elklnl reszbl, az elkeszitesbl, a gyartasbol es a csomagolasbol all.
271. bra - A fldkeverk-kszts gprendszere s technolgija
Az alapanyagokat tekintve jol elklnl a mtragya es a mikroelem, illetve a tzegIld jelleg anyagcsoport (a
A fIdkeverkgyrts sorn
feIhasznIhat anyagok
402
vazlat Iels soranak bal, illetve jobb oldala). Aranyait tekintve a Ielhasznalt mtragya sszessegeben nem eri el
az 1-ot sem a vegtermekben, esetleg teljesen el is maradhat, a mikroelem jelleg adalekok jelentsege pedig
elterbe kerl. A csekely hanyad miatt a N, P, K, granulalt mtragyaknal a kezi rostalas, adagolas es keveres
elegseges. A tzegIld jelleg anyagok kepezik ertelemszeren az alapanyag 99-at.
A szemcsemeretre vonatkozo szabvanyos eliras azt az alapanyagot tekinti tovabbi Ieldolgozasra alkalmasnak,
amelyben a legnagyobb szemcsek merete nem haladja meg a 20 mm-t. Ez egyertelmen azt jelenti, hogy minden
Ieldolgozasra kerl anyagot at kell bocsatani a legalabb 20 mm lyukmeret rostan. Amennyiben a
nedvessegtartalom magasabb a hatarertekeknel (tzeg 55, komposzt 60, agyag 15, homok 8), csak az
idjaras kedvez hatasa, esetleg egy lazito atIorgatas, szellztetes hozhat kedvez eredmenyt. A teherautoval
szakaszosan az adagoloba szallitott alapanyag a ketszintes vibracios rostara kerl, amely az abran A, B, es C-vel
jellt Irakciok szetvalasztasat vegzi. Az adagolasra es keveresre elkeszitett anyagok atmeneti taroloba
kerlnek.
A 271. abra szerint negy tzegIld es egy mtragya jelleg anyagIeleseg adagolasa vegezhet el egyidejleg.
Az adagolast egy-egy szeles szallitoszalag vegzi, a szalag Ielett Iggleges Ialakkal hatarolt taroloterrel. A lassu
haladasi sebesseg szalag (v 1 m/min) haladasi iranyaba es oldalIalan egy magassagi mereteben allithato,
teglalap keresztmetszet adagolonyilassal rendelkezik. A kiadagolt mennyiseg a kiaramlas keresztmetszetenek
Iokozatmentes valtoztatasaval szabalyozhato. Az egyidejleg kiaramlo alapanyagok anyagarama az
adagolobunkerek ala helyezett szallitoszalagra retegzdik. Egy elsdleges keveres mar a szallitoszalagon is
kialakul, a vegs homogenitast a kaparoszalagos kever biztositja.
3.5.1.2. A komposzt ksztse
A krnyezetnkben keletkezett biomasszanak csak egy resze hasznosul emberi taplalek-kent, illetve allati
takarmanykent, a maradek lebomlik. A szerves anyag lebomlasat, attol Iggen, hogy leveg jelenleteben vagy
levegtl elzartan trtenik, komposztalasnak vagy biogaztermelesnek nevezzk. Mindket Iolyamat lejatszodik a
termeszetben emberi beavatkozas nelkl is, hiszen a mocsarbol Ielszallo mocsargaz nem mas, mint biogaz, a
tropusi esktl aztatott, levegtl atjart, laza avar retegeinel pedig a komposztalodas Iolyamatat kiserhetjk
Iigyelemmel.
A komposzt a talaj szerkezetet es tapanyagtartalmat javito, nagy humusztartalmu, Ildszer anyag, amelyet az
intenziv termesztessel Ioglalkozo kerteszek disznvenytermesztes, palantaneveles es szaporitoanyag-elallitas
soran mar a regi korokban is hasznaltak.
3.5.1.2.1. A komposzt hatsa a taIajra
A komposzt az ugynevezett alapelemekbl (N, P, K) sokkal kevesebbet tartalmaz, mint a mtragyak.
Hasznalatanak elnye, hogy
javitja a talaj szerkezetet (a kttt, agyagos es laza talajoket egyarant),
nveli a talaj vizmegkt kepesseget,
gatolja az ertekes tapanyagok kimosodasat a talajbol,
javitja a nvenyek ellenallo kepesseget.
3.5.1.2.2. A technoIgik feIosztsa a vgtermk mennyisge szerint
A komposztalason korabban a kertben, a haz krl keletkezett szerves anyagok, hulladekok egy bizonyos
kiszemi hasznositasat, Ieldolgozasi technologiajat ertettk. Ez a kr ma mar kibvlt, megjelent a
nagymennyiseg komposzt elallitasara alkalmas technologia klnbz cegek altal ajanlott gepsora,
geprendszere.
A komposzt ksztse
403
3.5.1.2.3. Kiszemi komposztIsi technoIgia
Ez elssorban kezi munkaert es kezi eszkzket igenyel eljaras, ahol a kis mennyiseg miatt a gepesites nem
indokolt es nem is gazdasagos. Azt, hogy az ilyen szint komposztalassal is Ioglalkozni kell, azt az indokolja,
hogy
a jvben az erteljes tajekoztatas es ismeretterjesztes hatasara varhatoan egyre tbben valasztjak a kertben
keletkezett szerves anyag elegetese helyett,
ez a komposztalasi eljaras is igenyel bizonyos ismereteket, tudasanyagot,
remelheten meg Iog jelenni egy erteljes igeny azon eszkzk irant, amelyek a legegyszerbb es legkisebb
mennyiseg kezelesere, elallitasara alkalmasak, es hasznalatuk eredmenyekent jo minseg komposztot
nyernk.
Mivel a komposztkihozatal mintegy 40, egy 1 m3-es komposzterlel egy atlagos meret hazikertben mint
alapegyseg elegend lehet. Hagyomanyos, Iabol keszlt vagy Iemhalobol kialakitott megoldasokat mutat a 272.
abra.
Kiszemi komposztIsi
technoIgia
404
272. bra - Egyszeru (kiszemi) komposztlsi mdszerek
A komposztalast elsegiti az elzetes apritas, amelynek legegyszerbb eszkze nyesedeknel a balta, vekony
agak apritasat elvegezhetjk a karos lemezvago ollohoz hasonlo kialakitasu apritoberendezessel, amely 1015
mm-es atmerig alkalmazhato.
A kesz komposzt szemcsemeret szerinti osztalyozasa legegyszerbben a 2025 mm lyukmeret sikrostaval
vegezhet el, amelynek merete 1 m 1 m, dlesszge allithato, 45 es 60-os ertekek kztt idealis.
Nagyobb mennyiseg anyag Ieldolgozasahoz celszer kisebb, erre a celra kialakitott gepeket alkalmazni. A
nyesedekapritasra legalkalmasabb a krIorgo rendszer keses aprito, amelynek elvi vazlatat a 273. abra mutatja
be. A kezi adagolasu apritogep 35 cm atmerj gallyak Ielapritasara is alkalmas. Az apritot leggyakrabban
elektromos motor mkdteti, de beszerezhet robbanomotoros kialakitas is.
Kiszemi komposztIsi
technoIgia
405
273. bra - Kiszemi nyesedkaprt
Kiszemi komposztIsi
technoIgia
406
A mar kesz, esetleg Ielkesz komposzt apritasat, kevereset vegz szallitoszalagos komposztdaralo a kiszemi
komposztalas alapgepe lehet. Ez a berendezes (274. abra) egy maroIogakkal ellatott, mintegy 45-os dlesszg
szallitoszalagbol (1) all, amely a nyillal jellt iranyba haladva a garatba lapatolt (adagolt) anyagot a szeletekbl
allo, rugoval elIeszitett tkzlapokhoz (2) szallitja.
274. bra - Marfogas aprt-kever
A maroIogak es az tkzlapok kztt a kisebb anyagreszek (3) a gepbl az abra szerint eltavoznak. A garatban
maradt anyagresz tovabb keveredik, a maroIogak aprito hatasanak kiteve. A Ielaprithatatlan (nagymeret)
anyagresz (5) egy karral elIordithato ajto (4) kinyitasaval mint hasznalhatatlan anyag kerl ki a gepbl. A
meghajtas lehet elektromotoros vagy benzinmotoros, terIogatarama 6 m3/ ora.
3.5.1.3. Szabadtri komposztIs
Mivel a komposztalas lenyegeben levegztetes, elljaroban celszer megemliteni azt az eljarast, ami mar egy
rakodogepre alapozva is alkalmazhato. Itt a komposztalando anyaghalmaznal (tbbnyire kup alakban tarolt
anyaghalmazrol van szo) ugy oldhato meg a levegztetes, hogy azt atrakjuk. Ha az atrakas soran a markologep
kanala lehetseg szerint minel magasabbrol ejti le, szorja szet a szerves anyagot, az Iellazul, levegvel
erintkezik, es ezaltal megindul, Ielgyorsul a komposztalasi Iolyamat. A mezgazdasagi celIeladatok ellatasara
kialakitott markolok rakodokanala klnsen alkalmas lehet a rakodasi mvelet soran az anyag egyidej
tepesere, lazitasara, vagyis a levegztetesre.
A szabadteri komposztalas legismertebb es legelterjedtebb modja az alapanyag haromszg keresztmetszet,
hosszan elnyulo prizma alakzatban trten erlelese. A prizma keresztmetszet meretei a tovabbi Ieldolgozasi
technologiatol Iggen viszonylag tag hatarok kztt valtozhatnak.
Szabadtri komposztIs
407
Kisebb mennyiseg komposzt elallitasa nem igenyel klnleges gepsort. Ez esetenkent a hagyomanyos
gepekkel Ielszerelt mezgazdasagi zemben is megoldhato. Gepigenye egy traktor szervestragya-szoroval es az
azt kiszolgalo markolo.
A ket gepegyseg az alabbi modon zemeltethet: a komposztalando szerves anyagot a markolo Iolyamatosan
Ielrakja a szervestragya-szoro platojara. Az egy helyben allo, illetve szkseg szerint szakaszosan elremozgo
traktor teljesitmenyleado tengelyen keresztl mkdteti a vele sszekapcsolt tragyaszorot. A platon
elhelyezked anyag a normal zemmodnak megIelelen eleri a tep-lazito hengereket es Iellazulva prizma
alakot kepezve gylik ssze a gepegyseg mgtt. Celszer a lazitasra varo anyagot prizmaban tarolni es a
Iellazitott anyagot vele parhuzamos prizmaba lerakni. Ez a megoldas ketsegtelenl rendelkezik azzal a
hatrannyal, hogy a munkamenet szakaszos, tbb gepet, ket gepkezelt igenyel, de kisebb mennyiseg jo
minseg komposzt elallitasara alkalmas, es az ev Iolyaman egy mezgazdasagi zemben adodik olyan
idszak, amikor ez a munkamvelet beiktathato.
A legismertebbek es Ileg klIldn elterjedtnek tekinthetk azok a szabadteri komposztkeszit,
lazitoberendezesek, amelyek njaroak, mintegy hidas traktorhoz hasonloan az egesz prizmat teljes
szelessegeben lazitjak. A berendezesek tbb nagysagrendben keszlnek, b valasztek all a vasarlok
rendelkezesere. Egy szeles kinalattal rendelkez ceg klnbz nagysagrend gepeinek skalajat ismerteti a 30.
tabla:at. A gepek egyedi termekek. A tervezes es gyartas a megrendel igenyeinek messzemen
Iigyelembevetelevel trtenik. Jellegzetes parameterkent a Ieldolgozasra kerl prizmameretek kerlnek
elsdlegesen meghatarozasra, ehhez igazodik peldaul a jaroszerkezet, a motor tipusa es nagysagrendje, valamint
a rotor Iontosabb jellemzi, mint az atmer es a valtoztathato Iordulatszamertekek.
Tipus 4,32 5,40 5,45 5,50 5,55 5,60 5,65 5,70 5,75
Szel. (m) 3,0 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5
Mag. (m) 1,7 2,0 2,0 2,0 2,8 2,8 2,8 3,3 3,3
Fellet (m2) 2,50 3,80 4,80 5,40 7,30 8,40 9,50 11,50 12,80
Ford. (m) 4,60 4,80 5,85 6,70 7,25 7,70 8,10 8,55 8,95
Tmeg (t) 3,5 8,5 10,0 11,0 18,0 19,0 20,0 21,0 23,0
M. telj (KW) 62 133 167 167 250 250 300 381 381
30. tblzat - Klnbz prizmamretekhez ajnlhat gptpusok (Backhus)
Az 5.75 tipusu, njaro komposztalogepet, munka- es szallitasi helyzetet szemlelteti a 275. abra, amely a 7,5 m
szelesseg es 3,3 m magassagu prizma lazitasara alkalmas. Ez a komposztprizma egy-egy meteres szelvenyeben
12,8 m3 anyagot tartalmaz, es ha az 11,5 m/min haladasi sebesseget Ieltetelezzk, akkor a gep orankent
8001200 m3 anyag lazitasat, atIorgatasat tudja elvegezni. Az ehhez szkseges teljesitmenyt a 381 kW-os
turbo-dizel motor szolgalja, amely a tephenger es a jaroszerkezet Iokozatmentes mkdteteset hidromotoros
eratvitelen keresztl biztositja. Az zemkesz komposztaloberendezes a hidraulika segitsegevel kiemelhet
vezetIlkevel tbb mint 5 m magassagu. A klima- es szrberendezessel ellatott kabint szallitaskor
alaphelyzetbe lehet allitani, igy oldhato meg az utvonalengedely nelkli kzuti szallitas. A gep szkseg eseten
Ielszerelhet a stabil vizhalozatra csatlakoztathato nedvesitberendezessel, amely a munka kzben kibocsatott
Szabadtri komposztIs
408
vizpermettel cskkenti a porosodast, illetve beallitja a kedvez nedvessegtartalmat. Amennyiben az aktivszen
szrvel ellatott klimaberendezes nem bizonyul eleg hatasosnak, a vezetIlke kzvetlen oxigenellatasa is
megoldhato.
275. bra - Az 5.75 tpus njr komposztlgp
3.5.1.4. pIeten beIIi komposztIs
Teljessegre trekves nelkl celszer megemliteni nehany tovabbi, eplethez kttt eljarast. A korabban targyalt
megoldasok elssorban kzvetlenl mezgazdasagi eredet hulladek vagy mellektermek komposztalasara
ajanlhatok. A szerves anyag nem elhanyagolhato hanyada szarmazik viszont kommunalis hulladekbol, ez a
mennyiseg egyre nvekszik, kezelesenek, ujrahasznositasanak egyik kezelesi modja mindenkeppen a
komposztalas lehet.
Epleten bell silo rendszer komposztaloberendezes hasznalhato. A komposztalasi mvelet els lepese, hogy a
betonbol keszlt Ialak kze szallitjuk a komposztalando anyagot. A komposztaloberendezes az egymastol 3 m
tavolsagu, 2 m magas betonIalakon elhelyezked sineken mozog. A lazitast, vagyis a rotor Iorgatasat es az
elrehaladast elektromotoros motor vegzi. Ennel a megoldasnal a teljes keresztmetszet hasznosithato, ez
esetnkben a 3 m szelessegbl es a 2 m magassagbol adodoan 6 m2, ami a korabbi, hasonlo szelesseg,
pIeten beIIi komposztIs
409
haromszg keresztmetszet prizmanal csak 2,25 m2 volt. Az 1,2 m atmerj csigavonalban tepIogakkal
Ielszerelt henger vegzi az anyag atIorgatasat, lazitasat az egymas mellett elhelyezked tarolokban. Hatranykent
adodik, hogy meg kell oldani az egyes szakaszok vegen a gep athelyezeset, elny viszont, hogy a munkamvelet
automatizalhato, nem igenyli a kezel jelenletet, elegend a Ielgyelet, parhuzamosan trtenhet a mar kesz
komposzt ki-, illetve a komposztalasra varo alapanyag betarolasa.
A prizmas silo rendszer tarolastechnologiai megoldastol elteren ismeretes olyan eljaras is, amikor egy zart
terben a komposztalasra varo anyagot tbb tiz, esetleg szaz negyzetmeteres alapterleten 2 vagy 3 m-es,
egyenletes vastagsagban teritjk el, es ezt az anyaghalmazt levegztetjk. A levegztetesre, lazitasra tbbIele
megoldas alkalmazhato, ezek kombinacioja is elIordulhat. Egyik megoldas lehet a traktor vontatasu,
tepIogakkal ellatott, az anyag termeszetes rezsszgenek megIelelen megdnttt tepIogakkal ellatott
marohenger. Ennek a gepsornak a mozgasmodja vetel jelleg. Csak egyik iranyba haladva vegez munkat,
visszaIele haladva ugynevezett resjaratrol beszelhetnk. Ennel a megoldasnal a maro-, apritoIogak a vontato
traktor sebessegenek es oldaliranyu helyzetenek megIelel mennyiseget szornak at a haladas iranyaval
parhuzamosan, ahol kezdetben egy prizma, majd egy hasonlo tabla alakul ki. Ez a gep termeszetesen alkalmas
hasonloan elkeszitett alapanyag szabadteri komposztalasara is.
Az eplethez kttt, a Ientiekhez hasonloan elkeszitett ,komposzttmb atlevegztetesenek, lazitasanak
tovabbi megoldasa egy, a Idemrendszerrl a talajszintig lenyulo, Iggleges tengely szallitocsiga. A csigat
villanymotor mkdteti, es az egesz berendezes ugy van egy Iels palyas darurendszerhez ktve, hogy a
taroloteren bell minden poziciot el tud erni. Az elkeszitett alapanyagot az elirt retegvastagsagban
beszallitjak, majd a Iorgo, Iggleges tengely csiga ugyancsak vetel mozgast vegezve Iellazitja az egesz
anyaghalmazt, mikzben szkseg szerint a halozati csatlakozokon keresztl a nedvesites is megoldhato. Elnye,
hogy magaban rejti a magas Ioku automatizalas lehetseget. Hatranya, hogy az eplet, a gepesitettseg
egyidejleg nveli a termekre rakodo kltseghanyadot.
A magasabb kltseghanyad akkor lehet indokolt, ha a komposzt egy olyan termelesi Iolyamatban vesz reszt,
ahol a vegtermek erteke magas. Ilyen terlet a gombatermesztes igenyeit kielegit, szalmas istallotragyabol
elallitott gombakomposzt. Ez a korabban ismertetett eljarasokat tekintve lenyegeben hasonlo, azonban joval
magasabbak a tisztasagi, higieniai Ieltetelek, mivel a gombacsiraval beoltott alapanyag nem Iertzdhet. A gepi
megoldas az njaro, nagy atmerj Iorgodobbal rendelkez komposztalogep, amely laza szalmas tragyat dolgoz
Iel (lasd kesbb).
Epleten belli levegztetes gyakran alkalmazott megoldasa, amikor a taroloter padozataba epitett cs- vagy
csatornarendszer segitsegevel az ugynevezett intenziv levegztetes modszeret alkalmazva, Iolyamatosan vagy
szakaszosan levegt aramoltatunk a komposztretegen keresztl. Az eljaras energiaigenyet tekintve a
kltsegesebb eljarasok kze tartozik. Tekintettel arra, hogy az esetenkent Ieldolgozasra kerl alapanyagok
jellemzi igen szeles skalan valtozhatnak a kommunalis hulladektol az ipari hulladekig, mellektermekig, minden
reszleteben megegyez technologia csak a legritkabb esetben Iordul el. A lehetseges valtozatok kombinacioival
talalkozunk a leggyakrabban.
3.5.1.5. Zrt komposztIsi technoIgia
A komposztalas legmagasabb szint technologiai megoldasa a zart terben trten komposztalas. Ez a modszer
teljes mertekben automatizalhato, az anyag be- es kitarolasan kivl beavatkozast nem, csak Ielgyeletet igenyel.
Ismeretes Iolyamatos es szakaszos megoldas.
A hermetikusan elzart taroloter amelynek alakja lehet henger, hasab vagy specialis esetben egy erre a celra
kialakitott kontener Iogadja be a komposztalasra szant alapanyagot. Az eljaras lenyege a levegztetes, illetve a
meg intenzivebb komposztalashoz az anyag lazitasa keverese, mozgatasa. A legegyszerbb mozgatas a hengeres
Iekv tartaly Iorgatasa. A kr keresztmetszet, Iekv elrendezes tartalyoknal a kenyszerlevegztetest ugy
oldjak meg, hogy a tartaly mindket vegehez be- es kiaramloleveg-cscsatlakozast epitenek be, gyelve a Iorgas
kzben is szkseges tmitesre. Az igy kialakitott berendezesnel az anyag be- es kitarolasa a palaston kialakitott,
hermetikusan zarhato nyilason keresztl trtenhet.
Zrt komposztIsi technoIgia
410
Az ilyen rendszer technologiai megoldasok lenyege, hogy a viszonylag nagy menynyiseg es alapparametereit
tekintve azonos anyag hosszu tavon alljon rendelkezesre. Ez a Ieltetel peldaul egy elelmiszer-ipari
Ieldolgozozem altal elallitott hulladeknal vagy mellektermeknel teljeslhet. Az eljaras igen kltseges, eszkz-
es energiaigenyes. Velheten akkor Iog hazai krlmenyek kztt elterjedni, ha mindazon zemeknel
bevezetjk, ahol a mellektermek komposztalhato, es a komposztalas nem lesz kltsegesebb, mint a Iel nem
dolgozott mellektermekert kirohato birsag, vagyis a szemleletvaltoztatason kivl a modern es kivanatos
eljarasok bevezeteset esetenkent hatosagi kenyszer is segitheti.
3.5.2. A nvnyhzi paIntaneveIs gpei s eszkzei
A zldseg- es disznvenyek szaporitoanyagat a kiltetes eltt nvenyhazban nevelik. A palantak es csemetek
szabad gykerzettel (szalas palanta) vagy taptalajtmbben (tapkockaban, kontenerben stb.) kerlnek
Ielhasznalasra. A csemetetermesztes gepeivel egy elz Iejezet Ioglalkozik.
Szabad gykerzet palantakat a tmeges igeny miatt elssorban a zldsegtermesztesben alkalmaznak. Nagyobb
biztonsagot, egysegesebb nvekedest jelent azonban, ha a nvenyt a termesztkzeggel egytt lteik ki. A
termesztkzeget alapveten ketIele modon keszitik el a palantak szamara:
a korabbi Iejezetben leirt modon elkeszitett Ildkeverekbl kell szilardagu tapkockakat preselnek,
a taptalajt kontenerekbe tltik.
A tapkockapresek mkdesi elve geptipustol Iggetlenl azonos: a tarolobunkerbl a Ildkeverek az egymassal
szemben mozgo nyomolap es matrica kze kerl. Ezek egy-egy hasabot preselnek, a hasab Ielvagasa utjan
nyerik a kockakat. Egy-egy geppel tbbIele meret kocka allithato el. A jo tapadas es az egymasban jaro
alkatreszek miatt Iontos a taptalaj preseles eltti alapos keverese es rostalasa (idegen anyagok kivalasztasa).
A taptalaj kontenerekbe tltesere kialakitott gepek mkdeseben kzs, hogy a bunkerjkben lev taptalajt
Iolyamatosan a kontener (kontenerek) Ile szallitjak, az egyenkent vagy csoportosan adagolt kontener(ek)be
szorjak, a taptalajt vibracio utjan tmritik, a Ielesleges talajt a konten(er)ek tetejerl lesprik. A lesprt
taptalaj a bunkerbe kerl vissza.
A kontenerek alakja es merete a termesztend nvenytl Iggen rendkivl valtozatos lehet. Ide sorolhatok a
hagyomanyos agyagcserepek, azok manyag valtozatai, Ioliatasakok, papircellak, tmbsitett egyedi burkolatok
stb.
A tltgepekrl es kontenerekrl lasd meg A burkolt gykerzet csemetetermesztes gepei c. reszt.
A tapkockakba valo vetesre az elallitasi kapacitastol Iggen a kezi segedeszkzktl az automatikus
berendezesekig szeles valasztek all rendelkezesre.
A 276. abra pneumatikus kezi veteszkzt mutat. Az alulrol szivott perIoralt lemez Iurataiba belnek a magok
(a). A markolattal egybeepitett razoszerkezet gondoskodik arrol, hogy egy Iuratban csak egy mag tapadjon meg.
A Ielesleges magvak a magtartalyban gylnek ssze (b). Az eszkzt vagy kzvetlenl a vetend Iellet Iltt,
vagy mageloszto csvek Ile helyezve legtelenitik (megszntetik a vakuumot), igy a magvak a kivant helyre
kerlnek (c).
A nvnyhzi paIntaneveIs
gpei s eszkzei
411
276. bra - Kzi tpkockavet gp
Automatikus tapkockavet gep pneumatikus vethengerrel lathato a 277. abran. A bels vakuum itt a henger
palastjan lev Iuratokba tapasztja a magokat, amelyeket a Iorgo henger a tartalybol emel ki. A Ielesleges
szemeket legaram tavolitja el. A vetes a henger aljanal trtenik, amikor egy bels gumihenger lezarja az alatta
lev Iuratokat, megszntetve ezzel ott a vakuumot.
A nvnyhzi paIntaneveIs
gpei s eszkzei
412
277. bra - Automatikus tpkockavet gp
3.5.3. A taIaj ferttIentse
A termesztberendezesekben hasznalt Ild nagy szamban tartalmaz el szervezeteket (csigakat, virusokat,
rovarokat, IonalIergeket, gombakat, algakat es bakteriumokat), valamint gyommagvakat. Kedvez esetben ezek
kiegyensulyozott talajeletet eredmenyeznek. Az egyensulyt a monokulturas termesztes es a nvenyhazi
viszonyok knnyen Ielborithatjak. Rvid idn bell a korabbi allapotot csak a talaj Ierttlenitese utjan tudjuk
helyreallitani. A Ierttlenites drasztikus mvelet, celja a Ildben talalhato sszes el szervezet es a gyommagvak
elpusztitasa. A beavatkozas utan szerencsere gyorsan es kedvez aranyban ismet megjelennek az ellenyek.
TalajIerttlenitest a gyakorlatban ketIele eljarassal: hevitessel es vegvs:eres ke:elessel valositanak meg.
A heviteses fertotlenites kisebb terIogatoknal Iorro levegvel, nagyobb mennyisegeknel gz hozzaadasaval
trtenhet. A gz Iajlagos htartalma ugyanis a halmazallapot-valtozas es a viz Iajhje miatt lenyegesen
magasabb a Iorro levegenel, igy kisebb terIogataram mellett nagyobb Ildtmeg Ielhevitesere kepes.
A taIaj ferttIentse
413
Akkor tekinthet a mvelet eredmenyesnek, ha a kezelt Ildmennyiseg minden reszecskeje legalabb 85 C
hmersekletre hevl es ezen a hmersekleten marad 2030 percig.
A Ild hevitese ket alapvet modon valosithato meg:
a Ildtmeg helyben marad vagy
a Iertztt Ildtmeget Ielszedik es Ierttlenitberendezesbe adagoljak.
Helyben Ierttlenitesre a gyakorlatban szamos megoldas alakult ki, minden esetben gzt alkalmaznak a talaj
Ielhevitesere.
Az eszkzk egyik csoportja a talajba Iellrl sllyesztett, Iggleges helyzet csveken keresztl vezeti be a
gzt, ahonnan az a lazabb Ielszini reteg Iele hatol. Az un. gzlborona kb. 1 m2 Ielletet kepes gzzel ellatni
48 db, mintegy 30 cm hosszu csven keresztl. A viszonylag sr Iogazas miatt elegend a 30 cm-es
munkamelyseg a teljes reteg Ierttleniteshez. A szkseges hntartasi id elteltevel az eszkzt attelepitik. Ez az
eljaras lassu es munkaigenyes. Alkalmazasa ott tanacsos, ahol korlatozott mennyisegben all gz rendelkezesre
(510 kg/m2h). A ,gzlekek szerszamai egy sorban, egymastol tavolabb helyezkednek el, igy a szkseges
munkamelyseg is nagyobb, mintegy 50 cm. Az eket csrlvel Iolyamatosan vontatjak vegig a Ierttlenitend
terleten. A gzszkes megakadalyozasara az eke nehany meter hosszu takaroIoliat vontat maga utan. Szokasos
munkaszelessege 1,23 m. A Iajlagos gzszkseglet itt akar 50 kg/m2h is lehet.
A Ientieknel jobban elterjedt a Ielszini gzbevitel, amelynek magvalositasahoz a hevitend terletet a kivant
kezelesi melysegben lazitani, Ielletet hallo Ioliaval takarni kell. A Iolia szeleire krben nehezekeket
helyeznek. A gzbevezet csvet a Iolia ala vezetik. Ez az eljaras gyors, ugyanakkor a nagy leIedett terlet miatt
a gzigeny is magas (510 kg/m2h). A melyseggel aranyosan nvekszik a kivant hmersekletre hevlesehez
szkseges id, ezert a gyakorlatban csak 15 cm-es steril talajreteg eleresere trekednek. Az alagcsveken
keresztl trten gzles (ahol a nvenyhaz rendelkezik ilyennel) a legkevesbe munkaigenyes eljaras. Az
egyidejleg jelentkez gzigeny szakaszolassal szabalyozhato. Fajlagos gzigenye azonban magas (mintegy 50
kg/m2h), amit a csvek 60 cm-es talajszint alatti helyzete magyaraz.
A Ielszedett Ildtmeg Ierttlenitesere kialakult megoldasok gzzel vagy Iorro gazzal erik el a kivant hatast.
Az ismert gzzel Ierttlenit eszkzk hasonloak a helyben gzlesnel alkalmazottakhoz. Ismeretes a zart
terben vagy szabad terleten elhelyezett, perIoralt gzvezet cskigyo. Ugyancsak alkalmazzak a Iolia alatti
gzlest Ildhalmok Ierttlenitesere (pl. potkocsi Ildrakomanyat Ioliaval letakarjak es ala gzt vezetnek).
A Ierttleniteshez szkseges gz mennyisege Karai nyoman szamithato:
ahol:
Gg a szkseges gz mennyisege |kg|,
J a gzlend Ild kbtartalma |m3|,
ot a nedves talaj terIogattmege |kg/m3|,
ct a talaj Iajlagos hkapacitasa |Wh/kgK|,
tg a gzles veghmerseklete |C|,
A taIaj ferttIentse
414
ig a gz htartalma |Wh/kg|,
iv a lecsapodott gz htartalma |Wh/kg|,
pg a gzles hatasIoka |gyakorlati erteke 5070|.
A Iorro gazzal trten IldIerttlenitesnel Ildgaz vagy gazolaj egestermeket hasznositjak. Az eljaras
Iolyamatos: az un. Iorgodobos talajIerttlenitbe lengrostan keresztl beadagolt Ild a Iorgodob palastjan
grdlve halad azon vegig, mikzben az anyagarammal szemben halad a Iorro egestermek. Fontos, hogy a
beadagolt Ild egyenletesen apro szemcsemeret legyen, mert a nagyobb rgk belseje nem melegedne Iel
kellkeppen (a leng rostan ezek Iennakadnak).
A vegvs:eres talaffertotlenites energia- es idIelhasznalas szempontjabol kedvezbb a hevitesnel, hatranyai a
vegyszerIelhasznalasban rejl kockazatok es a krnyezet terhelese. Folyekony (Methylbromid, Formalin) es
szilard granulatum allapotu (Basudin, Basamid) Ierttlenitszerek vannak Iorgalomban. Egyesek annyira
mergezek (pl. Methylbromid), hogy kijuttatasukat csak arra jogosult szakemberek vegezhetik. A kezeles utan
harom-negy hetbe telik, mire a talajban lev mergez gazok eltavoznak.
A Iolyekony szerek talajba juttatasa helyben kezelesnel injektaloszerkezettel valosithato meg (lasd A
tapanyagpotlas gepei Iejezetet). Felszedett talajreteg Ierttlenitese vegyszerpermetezvel ellatott keverdobban
lehetseges. A granulatum Iormaju Ierttlenitszer kijuttatasa a Ielszinre trtenik (lasd a szilard mtragyak
szorasara hasznalt szerkezeteket).
Mind a Iolyekony, mind a granulalt Ierttlenitszer kijuttatasa utan a talajt Ioliaval celszer takarni. Ezzel
cskkenthet a kigzlges, Iokozhato a hatas.
Vegyszeres talajIerttlenites a vetessel egy menetben is trtenhet, ekkor a granulatumot a vetarokba vetgepre
szerelt adapterrel juttatjak ki.
3.6. A gombatermeszts berendezsei
3.6.1. A gombatermeszts Itestmnyei
A gombatermesztesben az egesz vilagon az a Iejldesi Iolyamat Iigyelhet meg, hogy a taptalaj-elallito
zemek a modern technologia es magas beruhazasi es zemeltetesi kltsegeik miatt koncentraltan, mint nagy
teljesitmeny ipari zemek jelennek meg.
Ezektl a tapanyag- vagy komposztzemektl vasaroljak meg a gombatermeszt zemek vagy vallalkozasok a
gombatermesztes alapjat kepez III. Iazisu, atszvtt, zsakos vagy balas komposztanyagot. A gombatermel
zemek Iggetlenl leteslnek a komposztot elallito zemektl, mert a gomba termesztese egy egeszen mas
technologiai Iolyamatot es mas epletet kivan meg.
A komposzt elallitasat vegz nagy zemek specialis, csarnok jelleg es szabadteri, nagy betonIellet
letesitmenyeinek, mobil gepsorainak ismertetesere kesbb ternk ki. Itt a konkret gombatermeszt
letesitmenyeket mutatjuk be.
A regen hasznalt, pince jelleg letesitmenyek Itese, htese, Ierttlenitese nehezen oldhato meg, ezert a korszer
gombatermeszt zemben ma mar csak Ielszin Ieletti epitmenyeket talalunk. Elterjedtek a 69 m szeles,
Iggleges Ialu vagy ives acelvazu, hszigetelt termeszthelyisegek.
Legaltalanosabban alkalmazott a 9 m szeles es 35 m hosszu, ivtartos Ioliasatorra emlekeztet epitmeny (278.
abra). Az abra jellese szerint betonlabazat (1), betonpadozat (2), cstarto szerkezet (3), bels Iolia (4), harom
reteg kzetgyapot hszigeteles (5), kls Iolia vagy graboplaszt (6), haromszintes termesztallvany (7),
A gombatermeszts
berendezsei
415
atszvtt taptalaj (8), gombatermes (9), legeloszto Ioliatml (10), It, ht parasito legkondicionalo
berendezes (11).
278. bra - Felszn feletti vtarts gombahz
A teljes padozat es a labazati kikepzes Iagyallo betonbol keszl. Az elregyartott, horganyzott acelcsbl lev
tartovazra kerl a bels Ioliara helyezett haromreteg kzetgyapot hszigeteles. A kls hejazatot graboplaszt
vagy tartos (45 ev elettartamu) Iolia biztositja, amelyet manyag szorito proIilleccel rgzitenek. A hajok
oromIalait hszigetelt Iem idomelemekbl allitjak ssze. Ezeken vannak a ki- es bejarast biztosito, legmentesen
zaro ajtok. A jo nyilaszarasnak nvenyvedelmi jelentsege van, kivlrl a termterbe bejuthato Iertzesek
meggatolasara szolgal.
A gombahaz egyik vegIalan, az ajto Ielett szokas elhelyezni a legkondicionalo berendezest. Az It, ht, parasit
az elirt program szerint. A legkondicionalas lehet kisgepes vagy nagygepes. Kisgepes megoldason azt ertjk,
amikor a Itest, htest, parabeIuvast egy nallo gepegyseg vegzi. Nagygepes megoldas az, amikor a
termelhelyisegekben lev It- vagy htventilatorokat egy kzponti kompresszorral, egy kzponti
kazanhazbol latjak el It- vagy htkzeggel.
A gombatermeszt berendezeseknek nagy aramellatasi igenye van, ezen tulmenen esetleges aramkimaradas a
Ites-htes leallasat, az aruminseg romlasat vagy megsemmisleset vonhatja maga utan, ezert itt celszer
ketoldali arambetaplalasrol vagy tartalek aramIejlesztrl gondoskodni.
A gombahazakban a termeles egyik modjanal az atszvetett komposzt zsakokban a talajra helyezve egy szinten
hozza a gombatermest, a masik esetben az epitmenyben 1,40 m szeles, haromszintes Iemallvanyon elteritett
komposzton. KlIldn alkalmaznak haromnal tbb szintes termesztallvanyokat is, ezeknel azonban csak egy
ujabb, kln szerkezeten mozgo allvanyzatrol, ugynevezett podiumrol lehet a termest begyjteni. Hazankban a
sokszintes termeles meg nem terjedt el.
3.6.2. A gombatermeszts gpei
A gombat megIelelen elkeszitett komposzton lehet termeszteni. A termeszteskor optimalis klimatikus
Ielteteleket kell biztositani, valamint szigoru elirasokat kell betartani, hogy a Iertzeseket es a gomba minsegi
A gombatermeszts gpei
416
romlasat elkerljek. A megtermelt arut 24 oran bell el kell juttatni a Iogyasztohoz, illetve tartositani vagy
hteni kell.
Jelenleg ket, elter modon Iolyik a termesztes: vagy II. Iazisu (gombacsiraval bekevert) alapanyagon, vagy III.
Iazisu (atszvetett) komposzton. A ket technologia elter egymastol, de az alkalmazhato gepek azonosak.
A II. Iazisu alapanyagot 1,80 m magas halmokba rakjak. A halmokat haromnaponta haromszor atIorgatjak.
Atrakaskor az anyagot vizzel bven meglocsoljak, amely ilyenkor kb. 70 C-ra melegszik Iel. Ezutan betaroljak
a hkezelbe, ahol 1218 oran keresztl 5560 C hmersekleten, ezutan 45 napig 50 C hmersekleten
tartjak. A 30 C hmerseklet ala lehlt anyagba keverik be a gombacsirat, majd a kevereket zsakokba tltik. Az
igy elkeszitett anyag szallitasra kesz. Ezt helyezik el a termesztletesitmenyekben, ahol megindul a komposzt
atszvetese. Az ehhez szkseges optimalis hmersekletet a termesztletesitmenyekben nehez egyenletesen
biztositani, ezert terjedt el ujabban a III. Iazisu (atszvetett) komposzton trten termesztes. Ennek
technologiajat reszletezzk a tovabbiakban.
Az alkalmazott technologia szerint a gepeket es berendezeseket az alabbi modon lehet csoportositani:
1. komposztkeszit es hkezel gepek,
2. komposzt- es gombacsira-kever szerkezet,
3. hkezel helyisegek betarolo- es kitaroloberendezesei,
4. zsaktlt es preseltblokk-keszit gepsor gepei,
5. rakodogepek es szallito gepjarmvek,
6. termesztepleteket klimatizalo berendezesek,
7. termesztallvanyok, ntzk,
8. szedest segit gepek,
9. aru-elkeszit es -csomagolo gepek,
10. httarolas gepei,
11. konzervzem gepei.
3.6.2.1. Komposztkszt s hkezeI gpek
A komposztkeszites technologiai vazlatat a 279. abra mutatja. Sima betonIelleten homlokemels gepekkel (5)
prizmahalmokat keszitenek. Az alapanyag 6085 szalma (1), 25 baromIitragya es 1540 lotragya (3). A
halmokat egy specialis, nagyteljesitmeny kever-elnedvesit geppel (6) tbbszr atIorgatjak (4). Az njaro
gep (280. abra) haladasa kzben Ielszedi, apritja es sszekeveri az alapanyagot. Ket, alulrol IelIele Iorgo
btyks henger (1, 2) emeli Iel az anyagot es dobja hatra egy Ierde Ielhordo-szalagra (5). A gep els ket kereke
kormanyozhato (4), a hatso kerekei hajtottak (3). A gephez hajlekony csvel vezetik a vizet. A viz adagolasaval
elerik, hogy a gep mgtt lehullo anyag kellen nedvesitett. Tbbszri atIorgatas utan a halmokat harom
oldalrol zart, 5 m magas Iermentaloepitmenybe hordjak homlokemels rakodogepekkel. Az epitmenyek nem
erintkeznek egymassal. Padlozatuk luggatott, ezen keresztl nagyteljesitmeny ventilatorokkal (279. abra, b, 6)
lehet levegt beIujni. Kls leveg adagolasaval lehet a Iermentalashoz a celluloz lebontasahoz szkseges
70 C optimalis hmersekletet biztositani.
Komposztkszt s hkezeI
gpek
417
279. bra - Technolgiai vzlat (I.)
Az alapanyagot innen zart epletbe hordjak at, ahol 5560 C hmersekleten tovabb erlelik. Athordasnal a
komposztot egy elektromos hajtasu rakodogeppel atkeverik. A gep az anyag lerakasaval egyidejleg tolat a
helyisegbl kiIele. Ezeknek az epleteknek is luggatott a padozatuk, es ventilatorral beIujt levegvel allitjak be
a szkseges 5560 C hmersekletet (279. abra c).
Komposztkszt s hkezeI
gpek
418
280. bra - Halomkever elnedvest gp
3.6.2.2. Komposzt- s gombacsra-kever szerkezet
A hkezelt komposztot bakteriummentes, szrt levegj epletbe viszik at. A szallitoszalagon (281. abra, 1)
erkez, 30 C hmersekletre lehttt komposzt (4) Ielletere keIehengeres adagoloval (2) szorjak a tartalyban
(3) lev gombacsirat, a miceliumot (5).
Komposzt- s
gombacsra-kever szerkezet
419
281. bra - Gombacsra-adagol
3.6.2.3. Az tszvetheIyisgek betroI- s kitroIgpei
A komposztot allithato kaparoval (282. abra, 1) juttatjak a keresztiranyu, ket reszbl allo betarolo-szallito
szalagra (2). Az also szalag benyulik az atszvetter, -alagut vegebe. Ahogy tltik az alagutat, ugy huzzak
vissza a szalagot. Az els ter megtltese utan a rakodoszalag athelyezhet egymas utan a tbbi alagut
megrakasahoz. A terek ajtokkal legmentesen lezarhatok. Az alagutakban az atszvetes alatt vegig 25 C + 1 C
hmerseklet biztositott. A komposztot mikroszrn keresztl levegztetik, a Ienti hmersekletet htberendezes
biztositja. Az atszvetes idejen a komposzt tmege 10-kal cskken, tehat 1,1 tonna II. Iazisu komposztbol 1
tonna III. Iazisu komposzt lesz.
Az tszvetheIyisgek
betroI- s kitroIgpei
420
282. bra - Technolgiai vzlat (II.)
3.6.2.4. ZsktIt gpsor
A komposztot 1415 napos atszvetes utan geppel kihuzzak az alagutakbol. Ezutan egy szrt levegj
csarnokban zsakokba tltik (282. abra, 3), melyeket kesedelem nelkl a termeszthelyre szallitanak azert, hogy
halomban minel rvidebb ideig maradjanak a zsakok. A III. Iazisu komposztot azonnal lehet takarni, es igy
szallitas utan krlbell harom hetre mar kezddhet a szedes.
3.6.2.5. Rakodgpek s szIIt gpjrmvek
Rakodasra es szallitasra alkalmas gepeket szamos ceg gyart. Ezekbl kell kivalasztani a megIelel
teljesitmenyeket. A hidraulikus vezerles homlokrakodok mellett specialis szalmaIogo adaptert is celszer
hasznalni.
3.6.2.6. Gombatermeszt pIetek kIimatizIberendezsei
A termesztberendezesek klimaszabalyozasa azt jelenti, hogy:
tudnak Iteni, hteni,
tudnak relativ paratartalmat cskkenteni, illetve nvelni,
tudjak a CO2-koncentraciot szabalyozni.
A Ientiekhez az alabbiak szksegesek:
melegvizes kazan,
kzponti ht-, lehetleg hideg vizet szolgaltato berendezes,
CO2-mer berendezes,
szabalyozoberendezes, amely a mert adatok alapjan meghatarozza a valtoztatando parametereket.
Ehhez meg szksegesek a vegrehajto es beavatkozoszervek, igy:
a ventilator,
a It-ht hcserelk, nedvesitberendezes, levegzsaluk
es az ezeket nyito-csuko szervomotorok.
Ezen eszkzk sszehangolt munkaja eredmenyekent nyaron is lehet termeszteni gombat olyan mennyisegben
es minsegben, mint a tbbi evszakban. Az ilyen rendszerrel a termesztest iranyito vezetk a kzpontban
elhelyezett szamitogepen kiserhetik nyomon es avatkozhatnak be a klimaszabalyozas Iolyamataiba. A kzponti
szamitogep winchesterenek Ielhasznalasaval Iolyamatosan lehet tarolni es diagramon kinyomtatni a lenyeges
parametereket (hmerseklet, paratartalom, CO2-szint stb.). E diagramok es termesatlagok kiertekelese alapjan
jut a termeszt olyan kvetkeztetesekre, amelyeket a kvetkez termesztesi ciklusoknal Iigyelembe vehet, igy
be tudja allitani pl. az adott csiraIajtahoz szkseges termesztesi parametereket. Egy ilyen optimalis termesztesi
Ielteteleket biztosito technikai berendezes a ChampignAire klimaszabalyozo hszivattyu, amely ellenrzi a
hmersekletet, a relativ paratartalmat, a szen-dioxid-szintet es a legaramlas sebesseget. Vezerlese
mikroprocesszorral trtenik.
ZsktIt gpsor
421
A kiIejezetten gombatermesztesre tervezett integralt rendszer 5, illetve 7,5 tonnas komposztkapacitasra keszlt.
A 283. abra a ChapignAire sematikus rajza, amely a teljes Iolyamat egy stadiumat szemlelteti.
283. bra - Klmaberendezs gombatermesztshez
A klimaberendezes a termesztberendezes vegIalaban (1) ugy helyezkedik el, hogy az egyik resze a kls
levegvel (2) erintkezik, a masik pedig a termesztberendezes belsejeben (3) van. A kls bordak (4), mivel a
mkdes rendszere megIordithato, ellatjak a parologtatas vagy a kondenzacio Ieladatat is, azaz Itenek vagy
htenek.
A belsbordas hcserel (5) ugyancsak ket Iunkciot, a htest vagy Itest latja el. A kls (6) es bels (7)
ventilatorok vagy a bels legmozgast, vagy a klimaszabalyozast segitik el. A kls elhelyezes kompresszor,
illetve a kiegeszit Ites szerepe egyertelm.
A bels keringtetventilator, illetve a kls es bels levegt kever ventilatorok zart, reszlegesen nyitott, es
nyitott szelepallapotban is mkdhetnek, az adott igenyeknek megIelelen.
A Ienti klimaszabalyozo rendszer komplex mkdes, a kls hmerseklettl es a gomba hmerseklet
igenyetlIggen hthet, illetve Ithet, valamit ellatja a paratartalom-szabalyozast, es kln szerkezeti
egyseggel bvitve a CO2-szint szabalyzasat is.
TermesztIIvnyok, ntzk
422
3.6.2.7. TermesztIIvnyok, ntzk
A gombaIelek kb. 92 vizet tartalmaznak, tehat a vizadagolas es a paratartalom-szabalyozas alapvet
Iontossagu. Ennek automatikus szerkezeti egysege a MiG (Mobile irrigation Gantry). Ez megoldhato a
vazszerkezetre szerelt mozgathato locsoloallvannyal, locsoloruddal es Iuvokakkal a Ioliahaz teljes
szelessegeben.
Az ntzegyseg levalaszthato a Iix sinszerkezetrl, igy 35 termesztberendezes ntzeset lathatja el. A
berendezes elnyei:
a szabalyozott vizmennyiseg egyenletes kijuttatasa,
a leveg paratartalmanak szabalyozhatosaga az utak locsolasaval,
az automata vezerlesbl adodo elnyk.
3.7. Az erdszeti intenzv csemetetermeszts
gpei
3.7.1. A hideggyas csemetetermeszts gpei
A hidegagyas csemetetermesztes szabadban vagy termesztberendezesekben Iolyhat. Napjainkban a
termesztberendezesekben megvalosulo hidegagyas csemetetermesztes a gyakoribb. Az erdeszeti
csemetekertekben termesztberendezeskent a Ioliahazak terjedtek el.
A hidegagyas csemetetermesztes nagy hasonlosagot mutat a nvenyhazi kerteszeti termesztessel, ezert a
megvalositasahoz szkseges gepek, eszkzk ismertetese a vonatkozo, nvenyhazi kerteszeti gepekkel
eszkzkkel Ioglalkozo Iejezetekben trtenik. Itt csak az egyes munkamveletekhez ktd, a
csemetetermesztesi Iolyamatra jellemz nehany rvid megjegyzest tesznk.
A termesztkzeg-elallitas az adott technologiahoz szkseges, optimalis sszetetel keverek elallitasat jelenti.
A hidegagyas csemetetermesztesben hasznalt termesztkzeg:
specialis talajkeverek lehet, amely szerkezetadokbol (pl. komposzt, humusz, Ienytavar stb.) all vagy
szubsztratum, amely tzeg, homok es perlit klnbz aranyu kevereke.
A hidegagy kialakitasa (284. abra) a termesztkzegnek (1) keretet ado agyasok kialakitasat jelenti. A vetmag
(2) takaroreteg (3) ala kerl. A hidegagyak oldalIalait (4) pallobol, betonlapokbol, teglabol stb. keszithetjk. A h
1530 cm melyseg hidegagyak aljat a gykerek benvesenek megakadalyozasara ledngljk, esetleg
teglaval, csereppel stb. leIedjk (5). Az abran h: agymelyseg, b: agyszelesseg, p: peremmagassag.
Az erdszeti intenzv
csemetetermeszts gpei
423
284. bra - Hideggy
A hidegagytalaj-elkeszites indulasakor a termesztkzegnek a keretek kze tlteset, majd ha ugyanazt a
termesztkzeget tbb technologian keresztl alkalmazzuk a szkseges talajmveleseket es
tapanyag-utanpotlasokat jelenti.
A vetes a hidegagyas csemetetermesztesben altalaban szorvavetest jelent, amikor is az agyas teljes Ielletere
kerl vetmag, azon minel egyenletesebben elosztva.
Az ntzes altalaban esztet ntzes, kis hatosugaru, porlasztasos ntzest biztosito szoroIejekkel.
Az apolas alapveten vegyszeres eljarasokat Ioglal magaban.
A technologiai Iolyamat eddigi mveleteinek lehetseges gepeirl, eszkzeirl A nvenyhaz letesitmenyei es a
termesztes gepei cim resz ad tajekoztatast.
A Iolyamat tovabbi mveletei a szabadIldi csemetetermesztesben hasznalt gepekkel, eszkzkkel vegezhetk
el.
3.7.2. A burkoIt gykrzet csemetetermeszts gpei
A burkolt gykerzet csemetetermesztes hasonloan a hidegagyashoz szabadban vagy
termesztberendezesekben Iolyhat. Napjainkban ez utobbi a gyakoribb. Az erdeszeti csemetekertekben
termesztberendezeskent a Ioliahazak terjedtek el.
A burkolt gykerzet csemetetermeszteshez a korabbiaktol elter, specialis gepek csak a burkoloelem-tlteshez
es veteshez, illetve iskolazashoz szksegesek. Ezen gepek kialakitasa a burkoloelem jellegehez igazodik, igy
rendszerezesk a lehetseges burkolatIormakhoz kttten szokasos. Burkolatkent:
egyedi burkolatok (mikor minden csemete egymastol jol elhatarolt terben neveldik) es
tekercses burkolatok (mikor a csemetek nvtere egymastol oldaliranyban nincs elvalasztva)
hasznalatosak.
A burkolatok alakjuk szerint lehetnek henger, csonka kup, csonka gula, illetve hasab alakuak. Meretket
tekintve altalaban 1520 cm melysegek es 510 cm atlagos atmerjek.
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
424
Az egyedi burkolatok:
nalloak es
tmbsitettek lehetnek.
Az nallo egvedi burkolatok klnallo, egyenkent kezelend neveltereket (pl. manyag tasak, manyag cs,
manyag halo, gumirozott textilhalo, agyagcserep stb.) jelentenek. Alkalmazasukkor a Iolyamat egeszebl
igazan csak a termesztkzegnek a burkolatba tltese es ha iskolazas is Iolyik az ltetlyuk elkeszitese
gepesithet. nallo egyedi burkolatok tltesere alkalmas gepet szamos gyarto gyart, amelyek elvi
kialakitasukban nehany alapvaltozatot kepviselnek. Jellegzetes tipusaikat a kvetkezkben mutatjuk be.
A JAVO-Mini tipusu tltgep klnbz meret es anyagu, nallo, egyedi burkolatok (merev manyag edeny,
Ioliatasak stb.) termesztkzeggel valo, egyenkenti tltesere alkalmas. F szerkezeti reszei (285. abra).
a termesztkzeg-szallito berendezes (1), amely a behordoszalagbol, a IerdeIelhordobol, az
adagoloberendezesbl, valamint a szalag- es Ielvonohajtasbol all,
a burkolattartok (2), amelyek a burkolatok tltes alatti tarolasara szolgalnak,
a gepvaz (3), amely a tovabbi szerkezeti egysegek hordasara szolgal es
a vezerlberendezes (4).
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
425
285. bra - 1AVO-mini tltgp nll egyedi burkolatokhoz
A gepet egy elektromos motor mkdteti, amely hajtja a behordoszalagot es a IerdeIelvonot. A gep iranyitasat a
kiszolgalo dolgozok vegzik, a kezelelemek mkdtetesevel. A gep mkdese kzben megtrtenik:
a termesztkzeg gepbe adagolasa,
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
426
a burkolatok Ielhelyezese a burkolattartokra,
a burkolatok termesztkzeggel valo tltese,
az ltetes,
a kesz burkolatok leszedese a geprl.
Az elbb reszletezett mveletek kzl kezi munkat igenyel:
a termesztkzeg gepbe adagolasa,
a burkolatok Ielhelyezese,
az ltetes,
a kesz burkolatok leszedese.
A tovabbi mveletet, a burkolatok taptalajjal valo tlteset a gep automatikusan elvegzi.
A gep mkdese kzben a behordoszalagra adagolt termesztkzeg szakaszosan a behordoszalagot mkdtet
kilincsmves hajtom beallitasatol Iggen jut a IerdeIelhordora. A IerdeIelhordo altal Ielemelt
termesztkzeget az adagoloberendezes beallitasanak megIelelen a burkolatokba juttatja vagy visszaejti a
behordoszalagra. A termesztkzeg es az res burkolatok gephez kzelitese, valamint a kesz burkolatok geptl
valo eltavolitasa a gepet kzvetve kiszolgalo dolgozok Ieladata.
A JAVO-Standard tipusu tltgep klnbz meret es anyagu, nallo, egyedi burkolatok (merev manyag
edeny, Ioliatasak) termesztkzeggel valo Iolyamatos tltesere es a termesztkzeggel tlttt burkolatokban az
ltetlyuk elkeszitesere alkalmas ugy, hogy kezelasztalan lehetseg van kezi vetesre vagy iskolazasra. F
szerkezeti reszei (286. abra).
a termesztkzeg-szallito berendezes (1), amely a behordoszalagbol, a IerdeIelhordobol, a szalag- es
Ielvonohajtasbol, az adagoloberendezesbl es az adagoloberendezes hajtasbol all,
a burkolatszallito palya (2), amely a szallitolancbol, a burkolattartokbol, a taroloallvanybol, a palyahajtasbol es a
palyahajtas allitoszerkezetebl all,
a Iuroberendezes (3), amely a termesztkzeggel tlttt burkolatokban az ltetlyukat kesziti el,
a gepvaz (4), amely a tovabbi szerkezeti egyseges hordasara szolgal es
a vezerlberendezes.
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
427
286. bra - 1AVO-Standard tltgp nll egyedi burkolatokhoz
A gepet negy elektromos motor mkdteti. Kzlk
egy a behordoszalagot es a IerdeIelhordot,
egy az adagoloberendezest,
egy a burkolatszallito palyat, az adagoloberendezes zaro- es tmritszerkezetet, valamint a Iuroberendezes
eltolasat, tovabba
egy a Iuroberendezest (biztositva a Iorgo Imozgast) mkdteti.
A gep iranyitasat az erre kijellt kiszolgalo dolgozo vegzi, a kezelelemek mkdtetesevel. A gep mkdese
kzben megtrtenik:
a termesztkzeg gepbe adagolasa,
a burkolatok Ielhelyezese a burkolatszallito palyara,
a burkolatok termesztkzeggel valo tltese,
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
428
az ltetlyuk elkeszitese a termesztkzeggel tlttt burkolatokban,
a csemeteltetes (esetleg magvetes) a burkolatokba,
a kesz burkolatok leszedese a burkolatszallito palyarol.
Az elbb reszletezett mveletek kzl kezi munkat igenyel:
a termesztkzeg gepbe adagolasa,
a burkolatok Ielhelyezese,
a csemeteltetes (esetleg vetes),
a kesz burkolatok leszedese.
A tovabbi mveleteket:
a burkolatok termesztkzeggel tlteset es
az ltetlyuk elkesziteset
a gep automatikusan elvegzi. Megjegyzend, hogy a magasabb szinten automatizalt valtozatoknal:
a burkolatok Ielhelyezese (burkolatadagolas) es
a kesz burkolatok leszedese
is gepi uton trtenik.
A gep mkdese kzben a behordoszalagra adagolt termesztkzeg szakaszosan a behordoszalagot mkdtet
kilincsmves hajtom beallitasatol Iggen jut a IerdeIelhordora. A IerdeIelhordo altal Ielemelt
termesztkzeget az adagoloberendezes (beallitasanak megIelelen Iolyamatosan vagy szakaszosan) juttatja a
burkolatokba. Az res burkolatokat a burkolatszallito palya adagoloberendezes iranyaba mozgo oldalan a
kiszolgalo dolgozok helyezik a palyara. A Ielhasznalasra kerl res burkolatok a burkolatszallito palya
taroloallvanyan helyezhetk el. A burkolatok az adagoloberendezes alatt megtelnek termesztkzeggel, majd a
tltes utan kzvetlenl elkeszl az ltetlyuk. Ezt kveten a burkolatszallito palya burkolatIelhelyezessel
ellenkez oldalan megtrtenik az ltetes (vetes), amely mveletet a kiszolgalo dolgozok vegzik. A
burkolatszallito palyan tovabbhalado kesz burkolatokat az res burkolatok Ielhelyezesevel azonos oldalon a
kiszolgalo dolgozok szedik le a burkolatszallito palyarol. A termesztkzeg es az res burkolatok gephez
kzelitese, valamint a kesz burkolatok geptl valo eltavolitasa a gepet kzvetve kiszolgalo dolgozok Ieladata.
A haloburkolatba tlt gep nagymeret, 100 mm-es atlagatmert meghalado burkolat keszitesere alkalmas,
amelyhez gumirozott textilhalot hasznal. A gep hasznalhato tovabba a Ildlabdaval kiemelt csemetek
csomagolasara is. F szerkezeti reszei:
a vazszerkezet,
az asztallap,
a halotekercstarto,
a tltkeret,
a haloburkolat-tovabbito szerkezet,
a vibrator,
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
429
az olloszerkezet es
a hajtoberendezes.
A halo burkolatu csemeteket elallito gepek mkdese kzben ugy tltdik Iel termesztkzeggel a kiIeszitett
halo burkolat, hogy abban elhelyezesre kerl a nevelend csemete. A gep kzvetlen mkdtetesehez egy
kiszolgalo dolgozo szkseges, aki iskolazaskor a kvetkezk szerint tevekenykedik:
a halo burkolatot a tltkeret belsejebe huzza,
a tltkeretbe helyezi az iskolazando csemetet, s kzben a taptalajt a tltkeretbe Iolyatja,
a gep tipusatol Iggen kezzel vagy vibrator segitsegevel elvegzi a termesztkzeg tmriteset,
a burkolatot a csemetevel es a taptalajjal egytt, a haloburkolat-tovabbito szerkezet mkdtetesevel kiemeli a
tltkeretbl (a mkdesbl kvetkezen a termesztkzeg krl a halo burkolat kettztten helyezkedik el),
a burkolat alatt az olloszerkezettel atvagja a burkoloanyagot (mivel a burkoloanyag gumirozott textilhalo, az az
atvagas utan sszeugrik es a burkolatot alulrol is lezarja).
A tmbsitett egvedi burkolatok egymashoz rgzitett nevelterekbl allnak. A burkolatok anyaga papir, kemeny
manyag, habositott manyag, tzeg, aluminiumlemez stb. lehet. A tmbsites a burkolat anyagatol Iggen
ragasztassal (papircellak 287. abra eseten), tartokeret segitsegevel (kemeny manyagbol keszlt cellak
eseten), rgzitelemek segitsegevel (aluminiumlemezbl keszlt cellak eseten), egybentessel, (habositott
manyagbol keszlt cellak eseten), preselessel (tzegbl keszlt cellak 288. abra eseten) trtenhet.
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
430
287. bra - Tmbstett egyedi burkolatok (paprcellk)
288. bra - Tmbstett egyedi burkolatok (prselt tzegcellk)
A tmbsitett egyedi burkolatok kezelesere szolgalo gepek alkalmasak:
a burkolategysegek adagolasara,
a termesztkzeg burkolatokba tltesere,
a vetesre es
a vetes takarasara.
A vetes elmaradasa eseten a termesztkzeggel Ieltlttt cellakba a kezi iskolazas is lehetseges megoldas.
Jellegzetes tipusuk a Iinn Paperpot gepsor, amelynek I szerkezeti reszei:
a burkolategyseg-adogato,
a termesztkzeg-tlt,
a vetszerkezet es
a takarotalaj-adagolo.
A burkolategyseg-adogato, amely kerettel ellatott, kenyszerhajtasu, textilbetetes gumiheveder, a
burkolategysegeket amelyeket altalaban manyag talca tart ssze Iolyamatosan juttatja a
termesztkzeg-tlt adagolotornya ala. A torony alatt elhalado talcak burkolatai (cellai) termesztkzeggel
tltdnek Iel. A termesztkzeget ketalakos hengerpar adagolja, valtoztathato keresztmetszet kimlnyilason
at. A cellak azonos minseg Ieltlteset biztositja
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
431
egy simitolap, amely azonos magassagura huzza a cellak Iltt a termesztkzeget,
a tmrithengerek, amelyek a termesztkzeget a cellak Iels sikjanak magassagaig lenyomjak,
a razoberendezes, amely az egyenletes tmrdest segiti el es
a keIehenger, amely a cellakbol bizonyos mennyiseg termesztkzeget kispr, a vetesi melysegnek
megIelelen (az itt eltavolitott termesztkzeg helyere kerl majd a sor vegen a takarotalaj).
A termesztkzeg-tltes, a tmrites es a termesztkzeg-mennyiseg beszabalyozasanak mveletei alatt a
talcakba ersitett cellak a szallitoszalagon Iolyamatosan haladnak elre. A szallitoszalag negy klnbz
sebesseggel jarathato. Az egyseg elemeinek mozgatasat elektromos motorok hajtomveken keresztl biztositjak.
A termesztkzeggel tlttt cellakba a pneumatikus vetszerkezet juttatja a magokat. A vetszerkezet a
magtarolo talcabol, a cellak meretenek megIelel halozatu szivoIejeket tartalmazo magszallitobol es a
magellenrz asztalbol all. A magszallitoval a magtarolo talcabol a magok a magellenrz asztal valyuiba egy-
vagy ketszemenkent juttathatok.
Ellenrzes utan a valyuk aljanak nyitasaval a magok a cellakba ejthetk. A vetszerkezet pneumatikus
magszallitoja es magellenrz asztala cserelhet annak Iggvenyeben, hogy a vetes milyen tipusu cellakba
trtenik. A talcakba ersitett cellak, a magellenrz asztal valyui es a pneumatikus magszallito Iuvokainak
elhelyezkedese ugyanis egymassal meg kell, hogy egyezzen. A pneumatikus magszallito Iuvokai szinten
cserelhetk, ugyanis azok szivonyilasainak szama hatarozza meg a cellankent elvetett magszamot, a
nyilasatmer pedig a vetend mag atmerjevel Igg ssze. A vetszerkezet elemeinek meghajtasat
elektromotorok, a mkdeshez szkseges vakuumot pedig ventilator biztositja.
A takarotalaj-adagolo a bevetett cellakat a szkseges vastagsagu takaroreteggel latja el. A takarotalajt a
tartalybol egy Iorgo alakos henger adagolja, valtoztathato keresztmetszet kimlnyilason at.
A Paperpot gepsor zemeltetese soran a gepsor beallitasat es kiszolgalasat kell elvegezni. A gepsor beallitasanak
legIontosabb mozzanatai az alabbiak:
a burkolategyseg-adogato kilepnyilasanak beszabalyozasa (a kilepnyilas magassaganak a hasznalatos talca
magassaganal kb. 50-kal kell nagyobbnak lenni),
a szallitoszalag sebessegenek megvalasztasa es beallitasa (a gepen negy sebessegertek kapcsolasara van
lehetseg, amelyek kzl azt kell valasztani, amelynel a cellak termesztkzeggel valo Ieltltese meg
biztositott),
a szallitoszalag menti talcavezet grgs sinek beallitasa (a sinek egymashoz viszonyitott tavolsaga, valamint a
szallitoszalaghoz kepest mert magassaga valtoztathato, helyzetket a talcameretekhez igazodoan kell
meghatarozni),
a termesztkzeg-adagolo torony helyzetenek beallitasa (a torony magassagat ugy kell beallitani, hogy a
szallitoszalag Iels sikja es az alakos hengerek also sikja kzti tavolsag a talca magassaganal kb. 50-kal
legyen nagyobb),
a termesztkzeg-adagolasi szelesseg beallitasa (a torony oldallemezeinek mozgatasaval ugy, hogy a kiml
keresztmetszet szelessege megegyezzek a talcak szelessegevel),
a kiadagolt termesztkzeg-mennyiseg beszabalyozasa (a kiadagolt mennyisegnek a cellak
beIogadokepessegehez kell igazodni, a mennyisegszabalyozas az alakos hengerek kztti tavolsag
valtoztatasaval, az alakos hengerek Iordulatszamanak es a toronyoldalajto nyitasanak valtoztatasaval
eszkzlhet),
a simitolap es a tmrithengerek magassaganak beallitasa (az elemek magassaganak a talcak magassagahoz
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
432
kell igazodni),
a razoberendezes beallitasa a rezgesersseg es a Irekvencia szabalyozasaval (a rezgesersseg a razotengelyen
excentrikusan elhelyezett sulyok egymashoz viszonyitott helyzetenek valtoztatasaval, a Irekvencia pedig a hajto
elektromos motor tengelye es a razotengely kze epitett ekszijas variator segitsegevel szabalyozhato),
a keIehenger magassaganak beallitasa (a hengert a talcamagassag es a vetesi melyseg klnbsegenek
megIelelen kell beallitani),
a magellenrz asztal kivalasztasa, Ielszerelese (mereteinek a cellak mereteihez kell igazodni),
a magellenrz asztal helyzetenek beallitasa (az asztal magassagat ugy kell beallitani, hogy az alatta halado
grgsor Iels es az asztal also sikja kztti tavolsag a talca magassaganal kb. 50-kal legyen nagyobb),
a vetszerkezet talcavezet lemezeinek beallitasa (a talcavezet lemezek egymashoz kepesti tavolsaganak a
talca szelessegehez kell igazodni),
a pneumatikus magszallito kivalasztasa, Ielszerelese (mereteinek a cellak mereteihez kell igazodni),
a szivoIejek kivalasztasa es Ielszerelese (egy- vagy ketIuratu szivoIejek Ielszerelesere van lehetseg attol
Iggen, hogy cellankent hany magot kivanunk vetni),
a takarotalaj-adagolo helyzetenek beallitasa (a szerkezet grgsorhoz kepesti magassagat ugy kell beallitani,
hogy a resmeret a talca magassaganal kb. 50-kal legyen nagyobb),
a takarotalaj-adagolo talcavezet sineinek beallitasa (a talcavezet sinek egymashoz kepesti tavolsaganak a talca
szelessegehez kell igazodni),
a kiadagolt takarotalaj-mennyiseg beszabalyozasa (a mennyisegszabalyozas a kiml keresztmetszet meretenek
valtoztatasaval trtenhet).
A gepsor kiszolgalasahoz a kvetkez tevekenysegek elvegzese szkseges:
termesztkzeg-elkeszites,
talca-elkeszites;
a gep zembe helyezese (a hajto elektromos motorok inditasa),
talcaIelhelyezes a burkolategyseg-adogatora,
termesztkzeg-tltes (adagolotoronyba juttatas),
termesztkzeg-visszatltes (a helyes gepbeallitaskor nem jelent Iolyamatos tevekenyseget),
termesztkzeg-potlas,
vetmag-adagolas,
vetszerkezet-mkdtetes,
takarotalaj-tltes,
rgzitkapocs-eltavolitas,
talcalevetel es -tarolas.
A gepsor kiszolgalasahoz het I szkseges akkor, ha a termesztkzeg-elkeszites elre megtrtent es a bevetett
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
433
talcakat kzvetlenl a gep mellett rakasoljak.
A tekercses burkolat alapja adott szelesseg manyag Iolia, amelyre kiteritve rakerl a termesztkzeg es ha
iskolazas is trtenik az iskolazando csemete, majd az egeszet sszegngylitve alakul ki a nevelter. A
tekercsbe a termesztkzeg mlesztett vagy tapkockas (elre preselt) Iormaban kerlhet. Ha a
termesztkzeg-teritessel egytt iskolazas nem Iolyik, akkor az elkeszitett es Ielallitott tekercsekbe vetni lehet.
Ezt celszeren a nevelesi helyen, altalaban kezzel vegzik.
A Ieladat megoldasara napjainkban Magyarorszagon a Kani:sa tipusu tekercses burkolatkeszit gepet
hasznaljak. A gep stabil kivitel, elektromos hajtasu berendezes (289. abra), amelynek I reszei:
termesztkzeg-szallito berendezes (1),
termesztkzeg-adagolo berendezes (2),
munkaasztal (3).
289. bra - Kanizsa tpus tekercses burkolatkszt gp
A termesztkzeg-szallito berendezes egy jaroszerkezettel szerelt alvazra epitett Ielhordoszalag, amely
magassagallito szerkezettel es etetgarattal van ellatva. A Ielhordoszalag meghajtasa elektromos motorral
trtenik, Iordulatszam-cskkent Iogaskerek-hajtomvn es lanchajtason keresztl. Az egyseg Ieladata, hogy a
termesztkzeget Iolyamatosan juttassa az adagoloberendezes tarolotartalyaba. A Ielhordoszalag vazeleme
szekreny alakra hajlitott, tvztt aluminiumlemez, amelynek Iels sikjaval a gumiheveder teljes Ielleten
erintkezik. A gumiheveder kls Iellete melyitett proIilozasu, a bels csuszoIellet pedig jo surlodasi es
kopasallo tulajdonsaggal biro manyag boritasu. Az etetgarat egy lemezbl keszitett valyu, valtoztathato
keresztmetszet kimlnyilassal. A kimlnyilas keresztmetszete a gumiheveder sikjara merlegesen
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
434
mozgathato lemezzel szabalyozhato, igy a termesztkzeget a kivant mennyisegben, egyenletesen lehet az
adagoloberendezes tarolotartalyaba juttatni.
A termesztkzeg-adagolo berendezes az adagolohengerekkel szerelt tarolotartalybol es a tmrithengerbl all.
Feladata, hogy a termesztkzeget az alatta elhalado Ioliaszalagra a szkseges vastagsagban, egyenletesen
teritse es tmritse. Az adagolohengerek vizszintes sikban, egymassal parhuzamosan helyezkednek el a
tarolotartaly also reszen. A kztk lev tavolsag valtoztathato, igy szabalyozhato a manyag Ioliara juto reteg
vastagsaga. Az adagolohengereket a haladasi iranyban kveti a tmrithenger, amely a termesztkzeg-reteget
tmriti.
A munkaasztal stabil vazszerkezetre epitett, vizszintes szallitoszalag. A vazszerkezethez ersitett meg a
Ioliatekercs-tarto keret. A szallitoszalag meghajtasa elektromos motorral trtenik, Iordulatcskkent
Iogaskerek-hajtomvn es lanchajtasokon keresztl. Ugyanez az elektromos motor hajtja meg az
adagoloberendezes adagolohengereit is. A munkaasztalon trtenik a csemetek termesztkzeg-retegre helyezese
(ha az iskolazas is Ieladat), a manyag Iolia szakaszolasa es a csemetekkel berakott, termesztkzeg-paplan
boritasu Ioliaszalag tekercselese. A szallitoszalag gumihevedere textilbetetes, kls Iellete sima. A
gumiheveder Iels es also aganak alatamasztasat vezetgrgk biztositjak. A Iels agat alatamaszto grgk ket,
egy tengelybe es Ielbl allnak. A tekercseles helyen a gumihevedert nem vezetgrgk, hanem acellemez
tamasztja ala. A Ioliatekercs-tarto a gepvaz els reszehez hegesztett keret, amihez egy allo tengely csatlakozik.
Ehhez a tengelyhez a Ioliatekercs ket, kivl kupos, csapagyazott beteten keresztl kapcsolodik.
A gep zemeltetese soran a beallitast es a kiszolgalast kell elvegezni. A gep beallitasanak legIontosabb
mozzanatai az alabbiak:
a termesztkzeg-szallito berendezes etetgarata kimlnyilasanak beallitasa (a kilepnyilas-keresztmetszetet
ugy kell megvalasztani, hogy a termesztkzeg-adagolo berendezes tarolotartalyaba a Ielhasznalas temenek
megIelelen kerljn termesztkzeg),
a kiadagolt termesztkzeg mennyisegenek beszabalyozasa (a kiadagolt mennyisegnek biztositani kell a
megkivant termesztkzeg-vastagsagot, a mennyisegszabalyozas az alakos hengerek kzti tavolsag
valtoztatasaval eszkzlhet).
A gep kiszolgalasa a kvetkez tevekenysegek elvegzeset jelenti :
termesztkzeg-elkeszites,
iskolazando csemetek beszallitasa,
Ioliaszalag-elkeszites es -Ielhelyezes,
a gep zembe helyezese (a hajto elektromos motorok inditasa),
termesztkzeg-adagolas,
csemetek elhelyezese a termesztkzeg-teritesen,
Ioliaszakaszolas,
tekercseles,
tekercsek ktzese, atvagasa,
ktegek elszallitasa.
A geppel altalaban iskolazast is vegznk, ekkor a Iolyamatot tekercsbe iskolazasnak nevezzk, amely a
kvetkezk szerint trtenik: a szkseges termesztkzeget egy dolgozo kezi ervel adagolja a
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
435
termesztkzeg-szallito berendezes etetgarataba. Innen a termesztkzeg az adagoloberendezes
tarolotartalyaba jut, ahonnan az adagolohengereken keresztl kerl ki, amelyek egyenletes retegben teritik az
alattuk mozgo Ioliaszalagra, majd a tmrithenger a laza termesztkzeg-reteget tmriti. A Ioliaszalag a
munkaasztal gumihevederere teritett es azzal egytt halad elre. Ezalatt a munkaasztal ket oldalan allo ket-ket
dolgozo a csemeteket a termesztkzeg-retegre helyezi ugy, hogy azok teljes gykerzete a termesztkzeg-reteg
Iltt legyen. A csemeteket egymastol egyenl tavolsagra kell elhelyezni, a gumihevederen lev osztasnak
megIelelen. A munkaasztal mellett allo dolgozok a csemetek adagolasan kivl elvegzik a Ioliaszalag
szakaszolasat is. A csemetekkel berakott, termesztkzeg-paplan boritasu Ioliaszalag tekercselese kezzel
trtenik, a munkaasztal vegen. A kesz tekercsek ezutan egy asztalra kerlnek, ahol ket dolgozo azokat ket
helyen atkti, kzepen kettevagja es allo helyzetben, szallitasra keszen tarolja. Amikor megIelel szamu kesz
tekercs sszegylt, elszallitjak azokat a nevelesi helyre. A gep Iolyamatos mkdese eseten a kiszolgalast nyolc
dolgozo kepes elvegezni abban az esetben, ha a szkseges termesztkzeg es az iskolazando csemetek
beszallitasa, illetve a csemetek esetleg szkseges valogatasa elre megtrtent, valamint ha a kesz ktegek
tarolasa a gep kzeleben trtenik (azok elszallitasat nem a gepet kzvetlenl kiszolgalok vegzik).
A Kani:sa tipusu gephez hasonlo kialakitasu, de tekercselszerkezettel ellatott berendezes a Iinn Nisula tipusu
gep.
A burkoIt gykrzet
csemetetermeszts gpei
436
4. fejezet - A termnyek
eIfeIdoIgozsa s troIsa
4.1. Az eIfeIdoIgozs technoIgii
A szabad Ildn vagy termesztberendezesben megtermelt zldseg egy reszet rvidebb-hosszabb idre taroljak.
Az ezzel kapcsolatos ismereteket a Termenytarolas c. resz tartalmazza. Sok esetben a termenyt betarolas eltt, a
kitarolassal egyidejleg vagy az azonnali ertekesites eltt tisztitjak, valogatjak, osztalyozzak, esetleg
csomagoljak. Az egyre igenyesebb Iogyasztok ugyanis elnyben reszesitik az egyseges meret, sulyu, azonos
minseg es kllem, tetszetsen csomagolt arut. Mindezeket a mveleteket a termeny ,Ielrakasaval (a
manipulalogepre valo juttatasaval), az ertektelen reszek selejtezesevel, az ezekhez szkseges anyagmozgatassal
egyttesen manipulalasnak nevezi a szakirodalom.
4.1.1. A manipuIIs mveIetei s gpei
A gyakorlatban a manipulalas mveleteit vegz gepeket termenyIelesegenkent vagy piaci igenyenkent elter
sszetetelben kapcsoljak egybe. A tovabbiakban egy lehetseges manipulalovonal elemeinek mveleti
sorrendjeben ismertetjk a gepeket.
4.1.1.1. A feIraks gpei
E gepek Iogadjak az mlesztve, ladaban vagy zsakokban erkez termenyt es tovabbitjak a kvetkez mvelet
Iele. Alapveten ketIele technologia: a szaraz es nedves termenyIogadas terjedt el. A 290. abra mlesztve
szallitott termeny szamara kialakitott Iogado-tovabbito szalagsort mutat. A berendezes nagy szalagja (1)
atmeneti tarolokent is szolgal. Az sszes szalag (1, 2) sebessege valtoztathato, igy az anyagaram a kesbbi
gepek Iogadokepessegehez igazithato. Tartalyladaban erkez anyag ritesere ladabillent szerkezetet
alkalmaznak (291. abra). Serlekeny anyag ritesenel els lepesben Iedellel (3) zarjak le a ladat, majd
atbillentes utan Iokozatosan nyitjak a billenthet Iedelreszt (6). Ily modon a nagy tmegben kizudulas okozta
serles elkerlhet. A billentes soran a Ikerethez (1) kepest a ladatarto keret (2) csuklopont krl (5) Iordul el
hidraulikus munkahenger (4) segitsegevel.
290. bra - Fogad-tovbbt szalagsor mlesztett ru szmra
437
291. bra - Ldart szerkezet
A viznel kisebb terIogattmeg, mlesztve szallitott anyagok kimeletesen rithetk vizzel tlttt medencebe
(lasd a paradicsom gepi betakaritasanal). A viz ilyenkor szallito- es mosokzegkent egyarant szolgal.
4.1.1.2. Tiszttgpek
A mveletek technologiai sorrendjeben a tisztitas a lehet legkorabban vegezend, hogy a szennyezdes a
legkevesebb gepet, berendezest terheljen. Szaraz- es nedvestisztitast (mosast) klnbztethetnk meg.
Tisztitasnak tekinthetjk az egyes zldsegIajok eseteben a nem kivant burkololevelek es szarreszek eltavolitasat
is.
Szaraztisztitast a termeny Ielletere tapadt, elssorban talajszennyezdes eltavolitasara vegeznek. Gepei
leggyakrabban Iorgo keIehengerekkel vegzik a mveletet. A termeny parhuzamos helyzet hengerekbl
kialakitott Iellet alatt, Ielett vagy ilyen Ielletek kztt halad vegig, mikzben maga is Iorgasba jn. Az
ilyenkor keletkez nagymennyiseg por elszivasarol mindenkeppen gondoskodni kell. Porelszivasra es
lepitesre ventilatort, lepitciklont es legszrt alkalmaznak. KeIes tisztitogepeket mutat a 292. abra. Az a)
valtozat also, a b) also es Iels keIehengersoros kialakitasu.
Tiszttgpek
438
292. bra - Kefs szraztisztt gp
A nedvestisztitas celja a Ielletre tapadt talaj eltavolitasa, vegyszermaradvanyok lemosasa, egyuttal pedig
anyagmozgatas lehet. Ez utobbi akkor valosul meg, amikor vizkzeges termenyIogadast alkalmaznak (lasd a
Felrakas c. anyagreszben).
A nedvesen tisztito gepeknel a mosoIolyadekot (vizet) a termenyhez kepest mozgasban tartjak (aramoltatjak).
Sebessegklnbseg alakul ki csatornaban trten szallitasnal, mosovizbe merl Iorgo keIehengeres
drzslesnel es vizpermettel valo lemosasnal egyarant. Ersen talajszennyezett termenyt celszer elszr nagy
terIogatu medenceben aztatni, hogy a nagyobb talajrgk szetmalljanak es lelepedjenek. Ezt kvetheti a
Imosas es blites: elbbinel a ,sarat tavolitjak el, utobbi Ieldolgozasra alkalmas tisztasagot eredmenyez.
Nedvesen tisztito gepet mutat a 293. abra. A termeny az adagologaraton (1) keresztl jut a nejlonszalas, Ielkr
keresztmetszet, allokeIek (2) Ile. A rest kzttk racsok zarjak le. Az allokeIek es a Ilttk Iel osztassal
eltolva elhelyezett Iorgo hengeres keIek (3) drzsl hatast Iejtenek ki, mikzben a termeny elhalad kzttk. A
Tiszttgpek
439
kadban aramlo viz mozgasa segiti a mosast. A Ierde Ielhordoszalag (4) Ieletti blit vizzuhany (5) zarja le a
mveletet.
293. bra - Nedvesen tisztt gp
Hagyma laza burkololeveleinek eltavolitasara es szartalanitasara kialakitott szerkezetet mutat a 294. abra. A
gumihengerekbl (a) es takarolemezekbl (b) kialakitott Ielletre kerl hagymak Ielletet a gumihengerek
tisztitjak, a szarat pedig a rugoval (e) egymasnak szoritott ad hengerparok szakitjak le; c a d hengert tisztitja.
Tiszttgpek
440
294. bra - Hagymatisztt berendezs
4.1.1.3. A seIejtezsnI aIkaImazott berendezsek s gpek
A seIejtezsnI aIkaImazott
berendezsek s gpek
441
Selejtezesen az idegen anyag vagy ertektelen termeny eltavolitasat ertjk. A mveletsor elejen celszer
elvegezni, hogy a Ielesleges anyag ne terhelje a kesbbi gepeket. Az apro, Iel nem hasznalhato meretIrakcio
reses- vagy lyuksoros szalaggal (lasd az osztalyozogepeket) eltavolithato. Az idegen vagy serlt, romlott anyag
a valogatasnal hasznalt szalagok valamelyikenek (lasd A valogatas gepei es berendezesei) alkalmazasaval, kezi
munkaval selejtezhet ki. A valogatasnal hasznalt elektronikus eszkzk selejtezesre is hasznalhatok, ilyenkor a
szetvalasztott Irakciok valamelyike selejtezend.
4.1.1.4. A vIogats gpei s berendezsei
Valogatason a termenytmeg minsegi jellemzk szerinti szetvalasztasat ertjk. Ilyen minsegi jellemz az
erettseg, szin, alak, serltseg, Ielleti Ioltossag stb. A gepi szetvalasztas csak elektronika alkalmazasaval
valosithato meg (pl. szamitogepes kepIeldolgozas utjan).
A kezi valogatas Ieszitett Iigyelmet igenyel. A heterogen termenytmeg egy vagy tbb kivalogatando Irakciot is
tartalmazhat. Tapasztalat szerint haromnal tbb Irakciora valo kezi valogatas nem celszer, a Irakciok szamanak
nvelesevel ugyanis rohamosan romlik a munkasok valogatasi kapacitasa.
A munkat ugy erdemes szervezni, hogy a lehet legkisebb szamu termenyt kelljen kezbe venni. A
szetvalogatando Irakciok erteketl Iggetlenl mindig a kisebb szamban jelen lev Irakciot celszer kiemelni az
anyagarambol. Ha ez eppen a legertekesebb Irakcio, ravalogatasrol, ha az ertektelenebb, levalogatasrol
beszelnk.
Az automatizalt valogatas elterjedten alkalmazott gepe a korabban mar bemutatott szin szerinti valogatogep. Ma
mar alak, serltseg, Ioltossag Ielismeresere alkalmas automatak is Iorgalomban vannak, beepitesk azonban
csak magas jvedelemtermel kepesseg termeny eseteben gazdasagos.
Kezi valogatas eseten olyan berendezeseket, eszkzket alkalmaznak, amelyek a termenyt a valogato szemely
eltt szetteritve szallitjak. Ezaltal csak a kivalogatando egyedeket kell kezbe venni. Ilyen a sima Iellet
szallitoszalag.
Tovabb knnyitik a munkat az olyan eszkzk, amelyek a termenyt szallitas mellett Iorgatjak is. Kzlk
leggyakrabban alkalmazottak a hengersoros es szallitoszijas valtozatok. A hengersoros valogatoasztalt
vegtelenitett palyan halado, Iorgo mozgast vegz, gumi bevonatu hengerek alkotjak (295. abra kzepen).
A vIogats gpei s
berendezsei
442
295. bra - Hengersoros vlogatasztal
A szallitoszijas berendezes valogatoIelletet parhuzamos szijak alkotjak, amelyek kzl minden masodik azonos
sebesseggel mozog (296. abra). A szomszedos szijagak kztti sebessegklnbseg tartja Iorgasban a szallitott
termenyt. A szijak anyaga gumi, manyag vagy acelsodrony lehet.
296. bra - Szlltszjas vlogatasztal vzlata
A valogatando anyagtmeget szallito berendezes Ielett, eltt vagy alatt az eltavolitando Irakcio(k) elhelyezeserl
is gondoskodni kell. E celra tbbnyire tovabbi szallitoszalagokat alkalmaznak (lasd a 295. abran).
OsztIyozgpek
443
4.1.1.5. OsztIyozgpek
Osztalyozason a termenytmeg egyedeinek geometriai meretk vagy sulyuk alapjan trten szetvalasztasat
ertjk.
4.1.1.5.1. Mret szerinti osztIyozgpek
E gepeket ket csoportra oszthatjuk aszerint, hogy a termenynek hany geometriai merete alapjan trtenik a
szetvalasztas.
A reses osztalyozok egyetlen geometriai meret alapjan alkotnak osztalyokat. Nevknek megIelelen a
termenyaram klnbz jellemz meret resek Ile kerl. Az egyes resmereteknel ates egyedek egy-egy
meretIrakciot alkotnak. Amennyiben az osztalyozando termeny kzel gmbszimmetrikus, e gepek megIelel
pontossaggal dolgoznak.
Amennyiben a termeny alakja tbbe-kevesbe elter az idealis gmb alaktol, pontosabb szetvalaszt
eredmenyeznek az un. lyuksoros osztalyozok. Kzs jellemzjk, hogy a termenyek egynel tbb geometriai
merete alapjan kepeznek csoportokat.
Aszerint, hogy az osztalyozando termeny az osztalyozoelemhez kepest nyugalomban van vagy mozog (Iorog),
mind a reses, mind a lyuksoros osztalyozok statikus es dinamikus csoportba sorolhatok.
Belathato, hogy a lyuksoros osztalyozok pontosabban osztalyoznak, mint a resesek, tovabba a dinamikus gepek
a statikusaknal. Kvetkezeskeppen legpontosabb munka a dinamikus lyuksoros osztalyozogepektl varhato.
Egy-egy konkret esetben a geptipus megvalasztasahoz az osztalyozando termeny ismerete mellett
kltseg-haszon elemzesre van szkseg.
4.1.1.5.1.1. Statikus rses osztIyozgpek
A 297. abran lathato statikus reses osztalyozogep egyszer palcas szalagok sorozata. Az egyes szalagok
resmerete klnbz. Az anyagaram a legkisebb resmeret szalagra kerl, ahol a legkisebb meretIrakcio esik at.
A kivant meretIrakcioknal eggyel kevesebb rostaszalagra van szkseg.
297. bra - Statikus rses osztlyoz vzlata
Uborkak atmer szerint osztalyozasara hasznaljak az un. kiter szijparos berendezest. A rest ket azonos
Mret szerinti osztIyozgpek
444
sebesseg, egymastol tavolodo szijpar alkotja. Az egyes meretIrakciok ertekhatara az alatta elhelyezett
IelIogotalcak osztoleceinek helyzetevel szabalyozhato.
4.1.1.5.1.2. Dinamikus rses osztIyozgpek
Az elbbiektl abban klnbznek, hogy a termenyek a rest alkoto szerkezeti elem(ek)hez kepest elmozdulnak.
Jellegzetes dinamikus reses osztalyozoszerkezetet mutat a 298. abra. A berendezes a hengergrgs
valogatoszalaghoz hasonlo, sajat tengelye krl is Iorgo, vegtelenitett grgsorbol all. A grgk kztti tavolsag
a szalag elrehaladasanak iranyaban Iokozatosan nvekszik. A grgk Iorgasa kvetkezteben a termenyek is
Iorognak, ami Iokozza az ateses valoszinseget.
298. bra - Hengersoros dinamikus rses osztlyozgp
Dinamikus reses osztalyozot mutat a 299. abra is. Az un. osztalyozo krasztal kzepen Iorgo, enyhen kupos
tarcsa talalhato. A tarcsa pereme Ielett a Iorgas iranyaban egyre tavolabb elhelyezett, allo helyzet, ives lecek
talalhatok. Ezek a tarcsa peremevel rest alkotnak. A termeny a legkisebb res Ielli oldalon kerl a tarcsara, es
annak kupossaga miatt a reshez grdl. A tarcsa Iorgasa miatt legrdl az ives leceken, es sszetett mozgast
vegez, mig at nem Ier valamelyik lec alatt.
Dinamikus rses
osztIyozgpek
445
299. bra - Osztlyoz krasztal
4.1.1.5.1.3. Statikus Iyuksoros osztIyozgpek
A 300. abra egymas utan elhelyezett, nvekv lyukmeret racsos szalagokat mutat. Hasonloan a 297. abran
bemutatott elrendezeshez, itt is a kivant meretIrakcioknal eggyel kevesebb szalag szkseges.
Statikus Iyuksoros
osztIyozgpek
446
300. bra - Rcsos szalagokbl sszelltott osztlyozgp
Ugyancsak e csoportba tartozik a terzsalus osztalyozo (301. abra). Az osztalyozast a szalagszeren kialakitott
zsaluelemek (1) vegzik, amelyeket grgs lanchoz (2) kapcsolodnak csuklosan. Elbillenesket grgk (3)
kzbeiktatasaval vezetsin (4) szabalyozza. A vezetsin beallitasa menetorsokkal (5) trtenhet. A specialis
terbeli zsalukialakitasnak ksznheten a szomszedos elemek kztt kr alaku szabad keresztmetszetek
alakulnak ki. E krk atmerje a zsaluelemek szghelyzetenek vezerelt valtoztatasa reven Iokozatosan
nvekszik.
Statikus Iyuksoros
osztIyozgpek
447
301. bra - Trzsalus osztlyoz
Mindket valtozatnal az osztalyozoelemmel erintkezesbe kerl termeny tbb, mint ket ponton Iekszik Iel, vagyis
egynel tbb meret (atmer) dnti el, hogy atesik-e a lyukon vagy nem.
4.1.1.5.1.4. Dinamikus Iyuksoros osztIyozgpek
E geptipus egyik megtestesitje a hossziranyu orsos osztalyozogep. Osztalyozoelemet ket kiter tengely, egy
bal es egy jobb menet Iorgo menetorso alkotja (302. abra). A ket orso menetarkai egytt alkotjak a nvekv
meret lyuksort. Dinamikusnak azert tekinthet a berendezes, mert a Iorgo orsok a termenyt is mozgasban
tartjak.
Dinamikus Iyuksoros
osztIyozgpek
448
302. bra - Hosszirny menetorss osztlyozgp
Dinamikus Iyuksoros
osztIyozgpek
449
Lenyegesen nagyobb tmegaramra kepes az un. diabolo hengersoros osztalyozogep (303. abra). Itt a hengerek a
szallitas iranyara merleges helyzetek es azonos iranyban Iorognak. A szomszedos hengerek palastjai kr
keresztmetszet lyuksort hatarolnak krl. A lyuksor merete azaltal valtozik, hogy szakaszonkent melyebb
hornyokkal kialakitott hengereket epitenek egymas melle. Az anyagaramot az egy iranyban Iorgo hengerek
hozzak letre. Az azonos Iorgasirany a termenyt is Iorgasban tartja.
303. bra - Diabol hengersoros osztlyoz
4.1.1.5.2. SIy szerinti osztIyozgpek
Elssorban nagyobb ertek termenyek (zeller, paradicsom, paprika stb.) szetvalasztasara alkalmas berendezesek.
A szetvalasztasra az ad lehetseget, hogy az egyedek Iejlettsege, geometriai merete es sulya kztt egyenes
aranyossag all Ienn.
A sulymeres elven dolgozo osztalyozogepek lenyegeben szalagga kialakitott talcasorbol (2) es merlegekbl (5)
allnak (304. abra). A merend egyedek (1) a talcakban utaznak, amelyeket vezetsin (3) es klnbz
terhelesek hatasara kiter merlegkarok (4) tartanak vizszintes helyzetben. A talcak a rajtuk lev termennyel
merlegkarrol merlegkarra csusznak, es ott csapodnak le, ahol sulyuk kepes lenyomni valamelyiket. A mkdesi
elvbl kvetkezen elszr a legnagyobb sulyu egyedek esnek ki a lecsapodott talcabol, a knnyebbek
tovabbutaznak. A kivant sulyIrakciok szamanal eggyel kevesebb merleg elhelyezese szkseges a talcasor alatt.
SIy szerinti osztIyozgpek
450
304. bra - Sly szerinti osztlyozgp mukdsi vzlata
4.1.2. A csomagoIs gpei
A gazdasagi lehetsegektl Iggen a piacra szant termeny csomagolasa kezzel vagy gepi uton trtenhet.
Kezi csomagolasnal (ladaba, rekeszbe, talcara rakasnal) az osztalyozogepek altal kepzett meret- vagy
sulyIrakciok atmeneti tarolasara van szkseg, amig azok csomagolasa megtrtenik. E celra olyan specialis
eszkzket alkalmaznak, amelyek megknnyitik a kezi csomagolast, ugyanakkor kimeletesen taroljak a
termenyt. A csomagolast segit eszkzk az egyenes csomagoloasztalok es krasztalok.
Az egyenes asztalok Ielletet szallitoszalagok alkotjak. Jellegzetes valtozata az un. returasztal, amelyet ket,
azonos szelesseg, de ellentetes iranyban hajtott szalag (1) alkot a szalagok Ielett elhelyezett terellecekkel (2).
A 305. abra szerint Iellrl belep Irakciok az egyik szalagon jobbra, majd a terellec hatasara atsodrodva a
masik szalagra balra mozognak. E szalag vegen masik terellec az els szalagra vezeti vissza az egyedeket, ily
modon Iolyamatos mozgas alakul ki. Az asztal mellett allo munkasok eltt tehat Iolyamatosan elvonulnak a
termenyegyedek, ami segiti az egyseges csomagok kialakitasat.
A csomagoIs gpei
451
305. bra - Retrasztal
A krasztal 1,52 m atmerj, kr alaku, 2025 cm oldalIalu, habszivaccsal belelt bels Iellet, Iorgo
termenytarolo eszkz. Funkcioja a returasztaleval azonos.
Gepi csomagolassal zsakokat vagy kiscsomagokat szokas kepezni. A 306. abra zsakolo merlegautomatat mutat,
amelynek meresi tartomanya 2550 kg. A termenyt ket elevator szallitja a merlegtartalyba. A szelesebb tlt, a
keskenyebb a tarat szallitja. Tmegarama 10 t/h.
A csomagoIs gpei
452
306. bra - Zskol mrlegautomata
Kiscsomagok keszitesere tbbnyire komplett gepsorokat hasznalnak. A 307. abran lathato valtozat (AUT 175)
elevatorbol (1), elosztalyozobol (2), automata dupla merlegbl (3), halotmls csomagolobol (4), Ierde
csomagtovabbito szalagbol (5) es a rakatokat gyjt Iorgoasztalbol (6) all. Segedberendezeskent kompresszorra
(7) van szkseg, a mkdtetes kapcsoloszekrenytl (8) iranyithato. Az elosztalyozas proIilgrgkkel (diabolo
hengersor) trtenik, celja a tarazashoz szkseges kismeret egyedek levalasztasa.
A csomagoIs gpei
453
307. bra - Kiscsomagok ksztsre alkalmas komplett gpsor
A dupla merleg meresi tartomanya 1,56,25 kg. ForgoIejes kivitelben is alkalmazhato, igy Ielvaltva
csomagolhatok Ioliazsakok es raschelhalok.
4.1.3. A termnyek szrtsa
Szaritassal az anyag nedvessegtartalmat kivanjuk olyan mertekben cskkenteni, hogy az krnyezeti
hmersekleten tarolhato legyen. A termeszetes szaritas az idjarastol Iggen hetekig is eltarthat. Mesterseges
szaritassal ezt az idt orakra cskkenthetjk le.
A mesterseges szaritas soran Iorro, alacsony paratartalmu gazt vezetnek at a termenyhalmazon. A kzlt h
hatasara a nedvesseg nagy resze elparolog. Az anyag belsejebl a viz a Ielszinre vezetessel kerl, ahonnan
konvencio utjan vonhato el.
A szaritast szolgalo Iorro gaz Itolaj vagy Ildgaz elegetesebl szarmazhat. Az egestermek szen- es
ken-dioxidot is tartalmaz. Amennyiben ez erintkezhet a szaritando termennyel, kzvetlen vagy direkt szaritasrol
beszelnk. Amennyiben a Istgaz hje hcsereln keresztl kerl Ielhasznalasra, kzvetett vagy indirekt szaritas
trtenik. Alapszabaly, hogy az elelmiszerek, elelmiszer elallitasara hasznalt termekek, gyogynvenyek
szaritasuk soran nem kerlhetnek kzvetlen kapcsolatba Istgazzal.
Egyes esetekben a szaritas hmerseklete szigoruan behatarolt. Vetmagvak szaritasi hmerseklete
A termnyek szrtsa
454
csirazokepessegk megtartasa erdekeben nem haladhatja meg a 40 C-ot.
Folyamatos betaplalasu szaritoberendezeseknel az anyag aramlasanak iranyaval ellentetes iranybol trtenik a
Iorro gaz beIuvasa (ellenaramu szaritas). Ily modon a mar Ielhevitett anyagreszek talalkoznak a meg magas
hmerseklet, alacsony paratartalmu szaritogazzal, a lehlt, magasabb paratartalmu gaz pedig elmelegiti a
belep anyagaramot.
A zldsegnvenyek kzl gykerzldsegeket, petrezselyemszarat, Iszerpaprikat, pritaminpaprikat szokas
mestersegesen szaritani. A szaritast a legtbb esetben tisztitas (mosas) es apritas elzi meg. A szaritasra
kialakitott telepeken ezeket a mveleteket a szaritastol elklnlve, kln csarnokban celszer elvegezni.
Korszer, indirekt, Iolyamatos zem, szalagos szaritot mutat a 308. abra. A termeny az etetszalagon (1) jut a
szaritoterbe, ahol retegszabalyozo szerkezet (2) gondoskodik egyenletes szetteriteserl. Az anyag a Iels
szalagon (3) vegighaladva az alatta ellentetes iranyba szallitora esik, mig vegl a kihordoszalagra (4) jut. A Iorro
leveg alul lep be a szaritoba (5), majd reszben a rostaszalag nyilasain, reszben a szalagok kztt,
labirintusszeren halad IelIele es hagyja el a szaritoteret (6).
308. bra - Szalagos szrtberendezs
A szaritobol kilep, meg Iorro termenyt az ngyulladas elkerlese erdekeben celszer hteni. A gyakorlatban
ezt tbbnyire krnyezeti leveg atIuvatasaval oldjak meg, a szaritoval azonos terben. Kln terben celszer a
merlegelest, csomagolast, atmeneti tarolast vegezni.
4.2. A termnytroIs berendezsei
A mezgazdasagi termeles soran nagymennyiseg termenykeszlet keletkezik. Ennek 25-a azonnali Iogyasztas
celjara piacra kerl ennek egy reszet a lakossag maga tarolja , a tovabbi 75-ot kzpontilag szkseges
tarolni.
A mezgazdasagi termenytarolas I Iajtai:
1. atmeneti tarolas,
2. teli tarolas,
3. uj termenyig valo tarolas,
A termnytroIs berendezsei
455
4. klnleges, specialis celokat szolgalo tarolas.
Az els harom tarolasi Iajta nagy, kereskedelmi meret mennyiseget kepvisel, a negyedik altalaban kisebb
volumen, de tbbIele specialis igenyt elegit ki.
4.2.1.
4.2.1.1. Az tmeneti troIs
Atmeneti tarolason a mezgazdasagi termenyeknek az szi, legkesbb karacsonyig valo tarolasat ertjk. Ez
trtenhet:
szabadban, burkolt Ielleten, esetleg IoliaIedessel,
szabadban, Iedett szinben, arnyekolassal,
atmeneti, ideny jelleg, gepi szellztetes taroloban,
meglev epletben vagy e celra epitett taroloban, amelyben Iagymentesites es gepi szellztetes biztosithato.
4.2.1.2. A tIi troIs
Teli tarolason a termekek december elejetl marcius vegeig, aprilis elejeig valo tarolasat ertjk.
Az ilyen tarololetesitmenyek hszigetelest, Iagymentesit Itest, gepi szellzest igenyelnek. Megvalositasuk
nagy arumennyiseg beIogadasara nagy taroloterrel celszer, ezert a teli tarolas megIelelen nagy padozatos,
csarnok jelleg, gepkocsival jarhato epletekben valosithatando meg.
4.2.1.3. Az j termnyig vaI troIs
E tarolasmodnak meg kell Ielelnie egyreszt a teli tarolas igenyeinek, masreszt, a huzamosabb ideig tarto, a mar
meleg idben valo tarolas igenyeinek is. Ez utobbi gepi htest, parasitast, esetleg gazositast tesz szksegesse.
4.2.1.4. KInIeges troIk
Kisebb volumen, specialis igenyeket kell kiszolgalniuk. Ilyenek:
disznvenytarolas,
szaporitoanyag-tarolas (szl-, Iaiskola-, vetburgonya-, vetmag- stb. tarolas).
A klnleges tarolok kialakitasat az egyedileg Iellep igenyek hatarozzak meg. Altalaban Iagymentesitett, nagy
csarnokepleteken bell alakitanak ki httt-Ittt tarolotermeket e celra.
4.2.2. A troIk Itestsnek szempontjai
A termeles es az ertekesites strukturaja beIolyassal van a klnIele tarolasi modozatok kialakulasara. Ennek
Iggvenyekent lehet:
kistermeli, illetve stermeli tarolas, kzvetlen aruertekesitessel,
termeli krzet kzponti (szvetkezeti) tarolasa tbb kis-, kzep- es nagygazdasag egyarant szallitja ide az
arujat osztalyozasi, Ieldolgozasi, csomagolasi es kzs ertekesitesi lehetseggel,
4.2.1.
456
nagyvarosok krzeteben raktarozasi vallalkozasoknal bertarolas, amely a tarolasi szksegleteknek megIelelen
tbb cel kielegiteset is biztosithatja; az ertekesites ugyancsak az igenyeknek megIelelen innen is trtenhet.
A kistermeli tarolas tkeigenye es lektese azonnali es magas Ioku. A kistermel az eseti igenyeinek
megIelelen epiti meg a tarolojat, ennek igenyszintjet csak az anyagi lehetsegei beIolyasoljak. Kihasznalasa
azonban egyedi, sok resjarattal, igy a legalacsonyabb Ioku.
Az egyesitett kzponti tarolas tkeigenye ugyancsak magas, de megoszlik az igenybevevk kztt, igy az
egyedekre lebontva alacsonyabb Ioku. Tbbcelu igeny kielegitesere letesl, igy kihasznalasa a vegyes
termekvalasztekbol es a tarolasiid-eltolodasokbol ereden kedvezbb.
Bertarolas eseten a termelt nem terheli tkebevitel, az igenyeit is rugalmasan elegitik ki, viszont a tarolasert es
a szolgaltatasokert azonnal es komoly arat kell Iizetnie.
A kerteszeti termekeket el allapotban kell tarolni. Erre legmegIelelbb az alacsony (esetenkent a 0+4 C
kztti) hmerseklet biztositasa a tarolokban. A megIelel hmersekleti krlmenyeket a termeny nemetl
Iajtajatol, erettsegi Iokatol, kivant tarolasi idtartamatol Iggen kell meghatarozni.
Az alacsony hmerseklet a tarolt nveny eletIolyamatait (anyagcserejet, legzeset, utoeletet) cskkenti, ennek
kvetkezteben a romlasi Iolyamatait (rothadas, vitamin-, aroma-, izanyagok elveszteset) megakadalyozza. A
tarolasnal az alacsony hmerseklet mellett nagy relativ paratartalmat is kell biztositani, ezzel a Ionnyadast,
rancosodast, kiszaradast, sulyveszteseget kell meggatolni.
Mindezeken tulmenen nem elhanyagolhato szempont a Iagymentesites sem, ugyanis a mezgazdasagi
termekek magas viztartalommal rendelkeznek, Iagykart szenvedhetnek.
A tarolok letesitese eltt el kell dnteni, milyen termenyt kivanunk tarolni, meg kell hatarozni a tarolando
mennyiseget, tovabba, hogy milyen tarolasi modot, modszert kivanunk alkalmazni. A hazankban
hagyomanyosan alkalmazott prizmaban, veremben, pinceben trten ismert tarolassal, valamint a
Ieldolgozoiparban hasznalatos gulas, ladas, konteneres kenyszertarolasi modokkal nem kivanunk Ioglalkozni. A
korszerbb tarolasi modozatokat ismertetjk.
A kerteszeti termekeket altalaban nagyIellet, padozatos tarolokban raktarozzuk. Ez azt jelenti, hogy
gepkocsival jarhato, nagy Ielleteken, kontenerekben, zsakolva vagy mlesztve taroljuk a termeket. A cel az,
hogy azonos terleten minel tbb termek Ierjen el, ezert alkalmaznak magas tarolokat. Ezek silok vagy
acelvazas, raklapos, egysegrakomanyos, allvanypolcos epitmenyek.
A tarolok telepitesekor a telep helyszinenek kivalasztasanal az alabbi szempontokat celszer Iigyelembe venni:
TermIldtl valo tavolsag, a beszallitas gazdasagossaga miatt.
Kzuttol valo tavolsag, a megIelel megkzelites es Iorgalom biztositasa miatt (iparvagany-lehetseg).
Energiaellatasi lehetseg, telekommunikacios kapcsolat.
Talajvizmentesseg, csapadekviz-elhelyezesi lehetseg.
Biztonsag, rizhetseg.
4.2.2.1. TroIsi mdozatok
4.2.2.1.1. Szabadban, burkoIt feIIeten vaI troIs
A tarolasnak a legolcsobb, legegyszerbben megoldhato valtozata. Ehhez egy 0,51-os lejtessel rendelkez,
talajvizmentes terletet kell kivalasztani, amelyet minimum 15 cm vastagsagu, gepjarmvekkel terhelhet
betonburkolattal kell ellatni. A potkocsis teherIorgalom miatt (vontatokent 2 potkocsival szamolva) minimum
TroIsi mdozatok
457
20 m szeles Iellet kialakitasa szkseges. Magat a burkolt Ielletet is lejtessel kell kikepezni, hogy a viz- es
sarmentesites, tisztantartas megoldhato legyen. A nagyobb tmeg viz elvezetesere Iolyokakat es arokrendszert,
zaportarolot kell letesiteni.
Az aru helyszini mozgatasa, rakodasa raklapokon, emelvillas targoncakkal trtenik ejjel es nappal. Ennek
biztositasara a terletet kzvilagitassal kell ellatni. Aramellatas szkseges meg az anyagmozgato, manipulalo
gepek, valamint az esetleg alkalmazando htventilatorok zemeltetesehez, ezekhez helyenkent vizmentes ipari
csatlakozoaljzatok kiepitese is celszer.
A burkolt taroloIelleteken oldjak meg az egyszer, ideiglenes kenyszer-, valamint puIIer tarolast, tovabba a
gngyleg (szedladak, kontenerek, raklapok) tarolasat is.
4.2.2.1.2. tmeneti, nagyhaImos troIs
Betonnal burkolt Ielletre 10 m szelessegben, 2530 m hosszusagban raklapokat helyeznek el. Hossziranyban
ket darab legcsatornat keszitenek Iaracsbol, manyag zsakokkal leIedve. A legcsatornak eszaki vegeinel Iix
vagy mobil ventilatorallasokat letesitenek szgvas es Iaszerkezetbl. Az oldalIalakat ketts szalmabalakbol
kepezik ki. Ezekre 3 m-enkent 2 m magassagban vonovasat helyeznek el, amelyek vegei a balak kls oldalan
lev pallohoz vagy Iaracshoz vannak rgzitve (lasd a 309. abrat).
309. bra - tmeneti nagyhalmos trol
A vonovasak veszik Iel asz mlesztett aru oldalnyomasat. Az igy kikepzett terbe mlesztve helyezhet el a
tmegtarolasra szant termek. A halmok tetejet ivesen kepezik ki, hszigeteles celjabol egy sor szalmabalaval
Iedik le, majd ezt Ioliaval takarjak le. A gerincnel kibonthato szellznyilast alakitanak ki, amely hideg eseten
ugyancsak szalmabalaval es Ioliaval Iedhet. A Ioliatakaro szel elleni leterheleserl es rgziteserl ktelekkel es
sulyokkal gondoskodhatunk.
Atmeneti, nagyhalmos tarolokban kaposztaIeleket, gykerzldsegeket, burgonyat, vrshagymat mlesztve, de
zsakolva is lehet tarolni. Egy tarolasi egysegben 250500 t termek helyezhet el. A tapasztalat szerint 10 vagon
tarolt mennyiseg szellztetesehez 1820 000 m3/h ventilatorkapacitas biztositasa szkseges.
tmeneti, nagyhaImos troIs
458
4.2.2.1.3. rnykoItan troIs szabadban, fedett terIeten
A nyari melegben leszedett termenyeket, Ileg zldsegIeleket (paprika, paradicsom stb.) osztalyozas,
csomagolas eltt ideiglenesen arnyekoltan szkseges tarolni. Az ugynevezett puha arut innen a lehet
leggyorsabban es a legrvidebb uton a Iogyasztohoz vagy a Ieldolgozozembe juttatjak el. Ilyen tarolasi celra
legalkalmasabbak az elre gyartott, knynyen szerelhet acelvazas vagy Iaszerkezet, nagyIellet, szin jelleg
letesitmenyek.
A szineknek szilardsagi meretezesi szempontbol meg kell Ielelnik az EU es MSZ meretezesi elirasanak,
amely nyitott es zart epletekre vonatkozik. Azert szkseges ez, mert a letesitmenyek jelents meteorologiai
terheleseknek (szelnyomas, szelszivas, hoterheles) vannak kiteve.
Az ilyen celra alkalmazott szineknel celszer a 4,2 m szabad belmagassag a kamionnal valo atjarhatosag miatt.
Az acel tartoszerkezet oszlopainak, kereteinek, Iallasainak minimalis tavolsaga 4,50 m legyen. Erre azert van
szkseg, hogy utolagos krlzaras eseten a kamionkzlekedeshez szkseges kapu elhelyezhet legyen. Celszer
egy hszigetel almennyezet es egy atszellztethet tetter letesitese azert, mert a Iem szerkezet, nagy
Iesztavot athidalo tetszerkezet a nyari kanikulaban a deli idben 6070 C-ra is Ielmelegedhet, es hjet
sugarzas Iormajaban az alatta lev arunak atadhatja.
Ugyanezen taroloszin ideiglenes gymlcs- vagy zldsegtarolokent is zemeltethet az szi idszakban. Ekkor
gondoskodni kell krlzarasarol. A krlzaras trtenhet elregyartott hszigetel panelekkel, krbebalazassal
vagy tbbreteg Iolia kiIeszitesevel. A kzlekedest es szellzest biztosito nyilasokat az igenyeknek megIelel
meretekkel kell kialakitani.
4.2.2.1.4. HszigeteIt, fagymentestett, gpi szeIIztets csarnok troIk
Csarnok tarolas alkalmazasa akkor celszer, amikor egyreszt nagy magassagban, nagy egysegcsomagokban gepi
mozgatasu, masreszt nagy mennyisegben mlesztett arut kivanunk tarolni. Csarnokban taroljak a teli idszakban
az olyan olcso tmegarut, amelyhez a piac igenyei kielegitesenek megIelelen a Iagyos idben is Iolyamatosan
hozza akarnak Ierni. Az ilyen tarolo szellztetest, szabad levegvel trten szellz szaritast es szellz htest,
Iagymentesitest biztosit, de meg nem azonos a nagyertek termenyek tarolasara szolgalo, ugynevezett 0 C-os
htve tarolokkal.
A csarnok szerkezeti kialakitasara vonatkozo kvetelmenyek azonosak az elz Iejezetben leirtakkal azzal a
klnbseggel, hogy a belmagassag a tarolasi modozatoktol, illetve a tarolt celaru tarolhatasi magassagatol Igg.
Igy a szabad belmagassag igeny szerint 4,2012,00 m kztt mozoghat (310. abra).
310. bra - Fagymentestett tmegru-trol
HszigeteIt, fagymentestett,
gpi szeIIztets csarnok
459
Az oldalIalakat es a leIed almennyezetet vagy Idemet hszigetelni kell. A szerkezetek hszigetelesere a
mezgazdasagi taroloknal, mint peldaul a lakoepleteknel, ktelez eliras nincs, ezert az itt alkalmazando
hszigeteles merteket es modjat gazdasagossagi szamitasokkal kell eldnteni. A szerkezet egyreszt a
napsugarzasbol kap hterhelest, masreszt a hajnali Iagyoktol nagy hideget.
A gyakorlatban hszigetelesi celokra altalaban klnbz zartcellas habanyagokat (poliuretan, polisztirol) vagy
szalas, szervetlen, laza szigetelanyagokat (veggyapot, kzetgyapot) alkalmaznak. A regebben hasznalt szerves
anyagokat (nad, paraIa, Iagyapot) ma mar nem alkalmazzak. A hszigetel anyagokat rendszerint korrozio ellen
vedett, bordas Iemlemezekkel burkoljak. A termeny gepi szellzteteses leszaritasanak es lehtesenek
idpontjaban ugyanis parakicsapodas jelenik meg az oldalIalon es a Idemen egyarant, es a Iemburkolat a
hszigetel anyagtol a parat, nedvesseget lezarja, tnkremenetelet meggatolja. Ezen tulmenen az idszakos
lemosast, Ierttlenitest is. (pl. aruvaltasnal) megknnyiti.
A szellztetett, de csak Iagymentesitett csarnok tarolo zemeltetesenek modjat tmegaru Iigyelembevetelevel
az idjarasi allapotok valtozasainak megIelel sorrendben, a kvetkez semavazlatokkal ismertetjk (311.
abra).
311. bra - A trolt anyag kezelsnek fzisai
Kiindulasi alapkent vegynk egy kb. 400 vagon aru tarolasara alkalmas, 78 m 30 m alaprajzi meret, burkolt,
8,50 m parkanymagassagu, acelszerkezet csarnokot, amelynek oldala es teteje (kls terelhatarolo szerkezete)
hszigetelt burkolattal ellatott.
A csarnok 5/6 reszeben trtenik a tulajdonkeppeni tarolas, 1/6 reszeben manipulaloter van. A taroloteret a
csarnok kzepen, 5 m magas vasbeton tamIalak kztt, egybeIggen alakitjak ki. Az mlesztett arut itt a
tamIalak mellett 5 m, kzepen 78 m magassagig tlthetik Iel. A megIelel szellztetes, illetve szaritas celjabol
az aru alatt, a padozaton 4,50 m-enkent Iaracsokbol haloboritassal szellzcsatornakat keszitenek. A tamIal es a
kls hataroloIal kztt az eszaki oldalon ventilatorokkal Ielszerelt technologiai vagy szellzIolyoso, a deli
oldalon kitaroloIolyoso letesl. A ht- es szellztetleveg aramlasanak biztositasara a technologiai Iolyoso
kls Ialan szellznyilasok, a csarnok gerincen tetventilatorok vannak.
HszigeteIt, fagymentestett,
gpi szeIIztets csarnok
460
A manipulaloban nyernek elhelyezest az osztalyozas, csomagolas, valogatas, merlegeles, anyagmozgatas gepei,
valamint a Itest biztosito hlegbeIuvok. Itt van meg a mvezeti Ilke es az elektromos kapcsolohelyiseg.
Technologiai szempontbol az anyag kezelesenek 4 Iazisa hatarozhato meg:
1. Iazis: betarolas 0 C kls hmersekletig.
A betarolt nedves arut le kell szaritani es le kel hteni. Ehhez elegend az ejjeli alacsony hmerseklet kls
leveg atIuvatasa az anyagon, amely az eszaki Ialon lev nyilasokon jn be es a gerincen tavozik. Mindezt
addig kell mkdtetni, amig az mlesztett aru le nem hl 5 C-ra.
2. Iazis: tarolas 5 C kls hmersekletig (311. abra).
Az mlesztett arut kevert levegvel, a hvs 0 C alatti kls es enyhebb bels leveg keverekevel szellztetik.
Az aruhalom hmersekletet ellenrzik, es az arut a Iajtajatol Igg optimalis, 14 C kztti hmersekleten
tartjak.
3. Iazis: tarolas 10 C kls hmersekletig (311. abra).
A kls hideg miatt a szellznyilasokat elzarjak, az aru szellztetese gepi uton, a bels leveg Iorgatasaval
trtenik. Az arutmeg termel annyi bels ht, hogy ezzel a Iagymentesites megoldhato.
4. Iazis: tarolas 10 C kls hmerseklet alatt (311. abra)
Ha az aruhalom hmerseklete 1 C-ra sllyed, a technologiai Iolyosoba vezetett Ioliatmln keresztl a
manipulaloban lev hlegbeIuvokbol langyos levegt Iujnak be. Ezzel Iagymentesitik az arut. Amennyiben a
hmerseklet 1 C Ile emelkedik, a hlegbeIuvassal leallnak.
Az ismertetett szerkezeti kialakitas mellett elterjedt meg az a megoldas is, amikor az aruhalom alatti
szellzcsatornat a padloszint ala sllyesztik (311. abra). LeIedesere jarmkzlekedesre alkalmas vasracsot
hasznalnak.
4.2.2.1.5. Hthzak
A hszigetelt, Iagymentesitett, szellztetett csarnokkal szemben hthaznak minsl az a tarolo, amelyeket
htgepekkel szerelnek Iel, illetve zemeltetnek. A htes energiakltsege 56-szorosa a Ites kltsegenek, ezert
a hthazakat csak magasabb ertek termekek tarolasara celszer alkalmazni. ZldsegIeleket csak akkor
tarolnak bennk, ha az ertekesebb termekek mar elIogytak es a szabad htkapacitast meg ki akarjak hasznalni.
A hthazakba csak atvalogatott, kiIogastalan, osztalyon Ielli arut helyes bevinni, hogy a magas tarolasi
kltsegek mellett a tarolasi veszteseg a minimalisra cskkenjen. A httarolok hszigetelese termeszetszerleg
jobb, mint az egyeb taroloke, mert ezzel a htes zemeltetesi kltseget tudjak cskkenteni.
A mezgazdasagi termekek tarolasa kapcsan 0 C-os hthazakrol beszelhetnk, ugyanis sem a gymlcst,
sem a szlt, sem a zldseget (nehany kiveteltl eltekintve) vagy a szaporitoanyagot nem szabad 0 C ala
hteni, mert az Iagykart szenved. A Iokozottabb htes es a melyhtes a htipar tevekenysegi krebe tartozik.
A hthazaknak ket alaptipusa alakult ki:
nagy arumennyiseget beIogado, nagy magassagu, nagytermes (1050 vagonos httermek) nagv htoha:, nallo
gephazban nagy htkompresszorokkal, egy letesitmeny egyttes tarolokepessege 10005000 vagonig terjedhet,
kis arumennyiseget beIogado, ugynevezett cel htoha:, amely allhat egy vagy tbb kis htkamrabol (15
vagon beIogadokepesseggel), egyedileg kis htgepekkel Ielszerelve.
Amennyiben a hthazak kapacitaskihasznalasat, valamint a tarolasi technologia minseget Iokozni akarjak, az
aru anyagcserejenek Iokozottabb cskkentese erdekeben gaztarolast alkalmaznak. Ehhez a kijellt termeknel
Hthzak
461
meg kell oldani az epletszerkezet gaztmrsegenek biztositasat es a nyilaszarok gazzarasat. Az itt alkalmazott
gaztarolas lenyege, hogy oxigeneleget berendezesekkel a legter O2 es CO2 aranyat megvaltoztatjak. A
zldsegeknel ennek nincs jelentsege, csak a gymlcsknel.
Mezgazdasagi zemekben Ileg szaporitoanyag, illetve disznveny-elallitas terleten a technologiai
Iolyamataba vagy az ertekesites eltti rvid tarolasra specialis, cel hthazakat szoktak alkalmazni (312. abra).
312. bra - Cl huthz szerkezeti kialaktsa
Ezek altalaban egyedileg vagy kis csoportokban, az igenyek szerinti kis meretekkel, elre gyartottan szerelve a
nagyzemi letesitmenyekbe, csarnokokba eplnek be. Paneleik kikepzese azonos a nagymeret hthazakeval.
Sajatossaguk azonban, hogy htesk, illetve htkzeg-ellatasuk nem kzpontilag, hanem egyedileg, a
panelekre szerelhet htegysegekkel trtenik. A htegysegek szama az igenyeknek megIelelen nvelhet.
Ez az ugynevezett kis htgepes megoldas.
A 32. tabla:at nehany zldsegIele tarolas kzbeni szellztetesere vonatkozo adatokat tartalmaz. A 33. tabla:at a
taroloter optimalis hmersekletet, relativ paratartalmat, valamint az egyes termenyek eltarthatosagi idejet
Ioglalja ssze.
ZldsegIele
Legcsere
m2/th
Legsebesseg a
legcsatornaban
m/s
Legsebesseg a
termenykzkben
m/s
Feltltesi
srseg kg/m3
Hagyma 100150 58 0,51,2 540590
Sargarepa 80100 58 0,41 550600
Petrezselyem 80100 58 0,5 300
Kaposzta 8095 46 0,6 330430
Cekla 100120 58 0,4 600
Hthzak
462
Burgonya 100120 35 0,20,8 650700
31. tblzat - Nhny zldsgfle szellztetsignye trols sorn
Megnevezes
Fagyasi
h-merseklet
C
A tarolas optimalis
Az
eltart-hatosag
idtartama
honap
Viz-tartalom

ReIrakcio

relativ
para-tartalma

hmer-seklete
C
Hagyma 1,6 7075 01 68 8790 1115
Fokhagyma 2,4 7075 01 67 6062 3537
Sargarepa 1,19 9095 01 56 8590 69
Petrezselyem 1,7 9095 01 8 8689 47
Zeller 0,5 9095 01 45 8589 78
Cekla 1,0 9095 0,50,5 6
Burgonya 0,5 9095 35 8 7275 46
Fejes
kaposzta
1,2 8590 0,51 67 9092 46
Kelkaposzta 0,9 9095 11 34 8082 46
Torma 2,8 8590 02 8 7376 4547
32. tblzat - Fontosabb zldsgflk trolhatsgnak alapadatai
4.2.3.
4.2.3.
463
464
IrodaIom
|1| Go:ka:anok, turbinak es htogepek. Donko A. Moricz I. Budapesti Mszaki Egyetem jegyzeteBudapest
1970
|2| Erdes:eti geptan I., Horvath B. Kaldy J. Marosvlgyi B. Erdeszeti es Faipari Egyetem jegyzeteSopron 1979
|3| A kertes:eti geptan alapfai. Karai J. Kerteszeti Egyetem jegyzeteBudapest 1982
|4| Elektrotechnika IIIIII., Lukacs M. et al. Budapesti Mszaki Egyetem jegyzeteBudapest 1971
|5| Allgemeine Maschinenkunde fr Landwirte I., Rossrucker H. HochschlerschIt an der Universitt Ir
Bodenkultur in WienWien 1989
|6| Belso eges motorok. Sandor I. Budapesti Mszaki Egyetem jegyzeteBudapest 1970
|7| Me:oga:dasagi geptan Szendr P. ed. Mezgazda KiadoBudapest 1993
|8| Ms:aki alapismeretek. Sztacho-Pekary I. KEE KFK jegyzeteKecskemet 1996 202 p
|9| Traktorok, a talafmveles es a tapanvag-viss:apotlas gepei. Sztacho-Pekary I. Koltay Z. KEE KFK
jegyzeteKecskemet 1996 183 p
|10| Der Einflu von Jungpflan:e und An:uchtverfahren (I). Gemse Geyer M. -Mnchen, 27. k. 1. sz 1991 47.
p
|11| Einflufaktoren auf den Anwachserfolg bei der Pflan:ung von Gemsefungpflan:en (II). Gemse Geyer M.
-Mnchen, 27. k. 4. sz 1991 213216. p
|12| Pflan:maschinen und -gerte fr Gemse, Bauarten und Tvpentabellen. Geyer M. Labowsky H.-J.
Damerow L. KTBL Arbeitsblatt Bernhard Thalacker VerlagBraunschweig, Nr. 0647 1998 8 p
|13| Kertes:eti gepek es berende:esek. Koltay Z. Sztacho-Pekary I. Viola M. KEE KFK jegyzetKecskemet 1998
119130 p
|14| A s:antofldi :ldsegtermes:tes gepei Meszaros I. Szepes L. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1975 5367. p
|15| Landtechnik/Bauwesen. Wenner H.-L. ed. VerlagsgesellschaItMnchen 1986 233236. p
|16| Me:oga:dasagi ms:aki ismeretek II Kiraly L. Tapanyagellatas gepei Iejezet (szerz: Csizmazia Z.)
JegyzetGdll 1998
|17| Me:oga:dasagi geptan Szendr P. Tapanyagellatas gepei Iejezet (szerz: Csizmazia Z.)
|18| Rpitotarcsas mtragvas:oro s:erke:et fefles:tese Csizmazia Z. Akademiai KiadoBudapest 1986
|19| A :ldsegbetakaritas es -elofeldolgo:as gepesitese Meszaros F. -Mezgazdasagi Kiado 1984 272 p
|20| Termes-s:edouff klcsnhatas a fesleses betakaritas soran Lang Z. Jarmvek, Mezgazdasagi Gepek
29(8) 1982 293296
|21| Fobb elvek a paradicsom feslo rends:er levalas:tos:erke:etenek merete:esehe: Lang Z. Jarmvek,
Mezgazdasagi Gepek, 33(2) 1986 4146
|22| S:edos:erke:et a paradicsom es :ldpaprika energiatakarekos betakaritasaho: Lang Z. Kandidatusi
ertekezes, Akademiai Knyvtar 1984 116 p
465
|23| Gepipari tabla:atok Kismarty L. szerk. 1970
|24| A nagv:emi s:olotermes:tes kors:er tamrends:erei Horanszky Zs. 1978
|25| Manvagtakarok vi:sgalata a korai s:antofldi :ldsegtermes:tesben Dobos L. Golya E. Kovacs A. Fejes
J. Hajtatas, korai termesztes. XX. evI. IIBudapest 1989
|26| Folias termes:tes Dobos L. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1991
|27| (Gvari kiadvanv) MEZOGEP Kecskemet FF2 IoliaIektet gep.
|28| Ja: nelkli foliaagvak a kertes:eti termes:tesben Filius I. Mszaki Iejlesztesi eredmenyekBudapest 1982
151. p
|29| An analisis of the nocturnal heat loss from a single slin plastic greenhouse Garzoli K. Blackwell J. Journal
oI Agricultural Engineering Research V. 26. No. 3 1981
|30| Manvagok a me:oga:dasagban Horanszky Zs. Szabo A. Turi I. Mszaki KnyvkiadoBudapest 1979
|31| Mechanisierung des Kopfsalatanbaus auf Mulch Hornes E. Gemse 1993/8. sz 1993 412413. p
|32| Epletgepes:et a termes:totelepeken Karai J. Akademiai KiadoBudapest 1979
|33| Foliaval burkolt nvenvha:ak klimavis:onvanak elem:ese Karai J. Kertgazdasag 1991. 3 1991
|34| Klimatikus tenve:ok vi:sgalata a foliaval burkolt nvenvha:akban Karai I. Kertgazdasag 1991. 4 1991
|35| Korabbi termes, nagvobb ho:am Rimoczi I. Kerteszet es Szleszet 1998. 3. szam 1998 45. p
|36| Koextrudalt tbbreteg foliak fefles:tese a vedett kulturak s:amara. Haftatas, korai termes:tes Seitz P.
Kerteszeti Egyetem. XVIII. 4Budapest 1987
|37| Folia alatti :ldsegtermes:tes Terbe I. Mezgazdasagi Kiado KItBudapest 1991
|38| A va: nelkli manvagfolia-takaras gepesitese es hatasa a mikroklimara Turanyik B. Kandidatusi
ertekezesGyngys 1994 137 p
|39| Ja: nelkli folia alatti termeles Turanyik B. Wachtler I. Mezgazdasagi Technika XXXVII. evI. 11. szam
1997 67. p
|40| Meteorologiai informaciok es has:nositasuk Varga J. Haraszti Z. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1987
|41| Peldatar me:oga:dasagi epletek gepes:eti s:amitasara Karai J. Nagy S. Termeszttelepek.
TervezesIejlesztesi es Tipustervez IntezetBudapest 1976
|42| Kertes:eti geptan peldatar Hegybiro M. Kurtan S. Lang Z. Nagy S. Egyetemi jegyzet 1992 Budapest
|43| Die Technik im Gartenbau, 2. Bohn R. Eugen Ulmer kiado 1974 774 p
|44| Composting Equipment Handbook 1992 Scat Engeneering A Division oI ATI Incorporated
|45| Technik der Entmistung und Behandlung tierischer Exkremente Dr. J. Beck -Stuttgart-Hohenheim 1990
|46| Hulladekga:dalkodasi ke:iknvv Fszerkeszt: dr. Arvai Andras, Mszaki KnyvkiadoBp 1991.
|47| Epletgepes:et a termes:totelepeken Karai J. Akademiai Kiado 1979 399 p
|48| Universitt Kassel K. Wiemer M. Kern VerIahrenstechnik der BioabIallkompostierung
466
|49| Biokertes:ek ke:iknvve Tamas Enik Agricola KiadoBp 1992
|50| Krnve:etvedelmi Technika Ulrich Frster Springer Hungarica Kiado KItBp 1993
|51| Erdes:eti s:aporitoanvag eloallitasa Bondor A. MEMBudapest 1972 60 p
|52| Erdes:eti s:aporitoanvag-termeles Bondor A. Gal J. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1976 262 p
|53| Erdotelepites, erdofelufitas Bondor A. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1980 192 p
|54| Mechani:ace pestebnich praci Cerny Z. szerk. Vysoka Zemedelska v Brne 1983 234 p
|55| :emeltetesi dokumentacio JAJO-MINI tipusu kontenere:ogephe: Czupy I. Horvath B. KeziratSopron
1996 59 p
|56| :emeltetesi dokumentacio a JAJO-STANDARD tipusu kontenere:ogephe: Czupy I. Horvath B.
KeziratSopron 1996 89 p
|57| ETL3 erdes:eti talafla:ito. Gepesitesi informacio, 6 Czupy I. Horvath B. Soproni EgyetemSopron 1997 16
p
|58| Erdomveles I Danszky I. szerk. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1972 924 p
|59| Erdosites Gal J. Kaldy J. Akademiai KiadoBudapest 1977 640 p
|60| A KANIZSA tekercsbe iskola:o gep vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi inIormacioBudapest 1978
18 p
|61| A ,PAPERPOT` papircellakba veto gepsor vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi
inIormacioBudapest 1978 15 p
|62| Mas:osebesseget igenvlo csemetekerti munkak erogepei Horvath B. Az Erd, XXVII. 11: 1978 517520
|63| A RATH csemetekerti gepsor vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi inIormacioBudapest 1979 7 p
|64| A RATH-fele csemetekerti gepek es fellem:esk Horvath B. Erdeszeti es Faipari Tudomanyos
Kzlemenyek. 2: 1980 125132
|65| A RATH-fele csemetekerti gepek :emeltetese Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi inIormacioBudapest 1980
26 p
|66| A RATH-fele csemetekerti gepsor ufabb gepeinek vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi
inIormacioBudapest 1980 18 p
|67| Erdes:eti gepek :emeltetese I. Horvath B. Egyetemi jegyzet, EFE Erdmernki Kar (erdeszeti technologus
szakmernki tagozat). Sopron. 203 p 1981
|68| A: erdes:eti s:aporitoanvag-termes:tes gepesitesenek fefles:tese Horvath B. Kandidatusi erekezes.
KeziratSopron 1983 111 p. 63 p. melleklet
|69| Csemetekertben alkalma:hato me:oga:dasagi gepek vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi
inIormacioBudapest 1983 22 p
|70| A csemetekerti geek :emeltetesenek fefles:tese Horvath B. Erdeszeti es Faipari Tudomanyos
Kzlemenyek. 12 1984 7782
|71| Ra:vitvie eks:pluatacii masin gruntovom vrascsivanvii s:efancev Horvath B. Acta Facultatis
467
Sopron 1985 4554
|72| A: erdes:eti gepesites helv:ete, fvofe Horvath B. Mezgazdasagi Technika, XXXVII. 8: 1996 89
|73| ALJ1 agvasalavago Horvath B. Gepesitesi inIormacio, 5. Soproni EgyetemSopron 1997 16 p
|74| Erdes:eti csemetekertek (faiskolak) s:amitogeppel segitett gepesites terve:ese Horvath B. Matancsi J.
Lippay JanosVass Karoly Nemzetkzi Tudomanyos lesszak kiadvanyaBudapest 1998 248
|75| Uf lehetosegek a s:abadfldi csemetetermes:tes gepesitesenek fefles:tesere Horvath B. Toth J. Az Erd,
1990. XXXIX. 6: 1990 239242
|76| A s:abadfldi s:aporitoanvag-termeles gepesitesenek fefles:tese Horvath B. Varga Sz. Agrartudomanyi
Kzlemenyek. 40: 1981 430433
|77| Uf lehetosegek a csemetekerti apromagvetes gepesitesere Horvath B. Varga Sz. Az Erd, XXX. 2: 1981
8183
|78| A DHJ15 tipusu nagvmagveto gep es alkalma:asa Horvath B. Varga Sz. Agrartudomanyi Kzlemenyek.
41: 1982 108110
|79| A haloburkolatu csemeteneveles es gepei Horvath B. Varga Sz. Az Erd, XXXVIII. 9 1989 404406
|80| A: EGEDAL csemetekerti gepsor Horvath L.-ne szerk. ERTI Gepesitesi inIormacioBudapest 1978 32 p
|81| Gvmlcsfaiskola Hrotko K. szerk. Mezgazda KiadoBudapest 1995 356 p
|82| Egvetemi Jegv:et, Kaldy J. 1980 Sopron240 p Erdeszeti geptan I. (Erdmveles gepei)
|83| A KANIZSA-iskola:ogep Matraberci S. Az Erd, 25. 1: 1976 1921
|84| Erdoga:dasagi gepek fellem:oi es has:nalata Szepesi L. Mezgazdasagi KiadoBudapest 1966 406 p
|85| A burkolt gvker:et s:aporitoanvag felentosege es eloallitasa Tompa K. Az Erd, 31. 1: 1982 811
|86| A: erdes:eti csemeteltetes ms:aki fefles:tesi lehetosegeinek vi:sgalata Walter F. Kandidatusi ertekezes.
KeziratKecskemet 1972
|87| A :ldseg-betakaritas es -elofeldolgo:as gepesitese Meszaros F. Mezgazdasagi Kiado 1984 272 p
|88| A :ldseg- es gvmlcsfeldolgo:as elokes:ito mveletei Gyaraky Z. Mezgazdasagi Kiado 1977 241 p
|89| Termenvtarolas s:ello:tetessel Banyai M. Mezgazdasagi Kiado 1982 436 p
|90| Kertes:eti betakaritogepek Karai J. Meszaros F. KEE jegyzet 1980 240 p
468