P. 1
Kertészeti termesztés gépei

Kertészeti termesztés gépei

|Views: 241|Likes:
Published by Luca Utassy
Láng Zoltán- Kertészeti termesztés gépei
Láng Zoltán- Kertészeti termesztés gépei

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: Luca Utassy on Feb 02, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

10/31/2015

pdf

text

original

A zöIdség-, dísznövény- és

szaporítóanyag-termesztés
Láng ZoItán
A zöIdség-, dísznövény és szaporítóanyag-termesztés
berendezései és gépei:
Lang Zoltan
Copyright 1999 Mezógazda kiado
Copyright 1999 Lang Zoltan es munkatarsai
Minden jog Ienntartva. Barmilyen masolas, sokszorositas, illetve adatIeldolgozo rendszerben valo tarolas a kiado elózetes irasbeli
hozzajarulasahoz van kötve.
TartaIom
1.Bevezetó..............................................................................................................................1
2. AszabadIöldi zöldseg- es csemetetermesztes gepei es eszközei ...................................................... 3
2.1.Traktorok,motorok ....................................................................................................... 3
2.2. Atalajmúvelesgepei ..................................................................................................... 65
2.3. Avetómag-Ieldolgozasgepei .......................................................................................... 115
2.4. Vetó-, ültetó- esiskolazogepek ........................................................................................ 133
2.5. Atapanyagpotlasgepei .................................................................................................. 165
2.6. Anövenyvedelemgepei ................................................................................................. 182
2.7. Öntözógepekes-eszközök ............................................................................................. 208
2.8. AszabadIöldöntermesztett zöldsegIelekbetakaritasanakgepei ............................................. 245
2.9. AszabadIöldi tamrendszerestermesztes ............................................................................ 294
2.10. AIoliatakarasos termesztes gepei es eszközei ................................................................... 306
2.11. Acsemetetermesztesspecialisgepei ............................................................................... 312
3. Anövenyhaz letesitmenyei es a termesztes gepei ......................................................................... 327
3.1. AnövenyhazakIeladataes csoportositasa .......................................................................... 327
3.2. Anövenyhazakteli klimatizalasa ..................................................................................... 335
3.3. Anövenyhazaknyari klimatizalasa .................................................................................. 376
3.4. AIotoszintezis es a legzes szabalyozasa ............................................................................ 396
3.5. Termesztóközegespalantaneveles ................................................................................... 401
3.6. Agombatermesztesberendezesei ..................................................................................... 415
3.7. Azerdeszeti intenzivcsemetetermesztes gepei ................................................................... 423
4. AtermenyekelóIeldolgozasaes tarolasa..................................................................................... 437
4.1. AzelóIeldolgozastechnologiai ........................................................................................ 437
4.2. Atermenytarolasberendezesei ........................................................................................ 455
Irodalom .................................................................................................................................465
v
vi
Az ábrák Iistája
1. Belsóegesúmotor jelleggörbei ................................................................................................. 6
2. AIorgattyus hajtomúes reszei .................................................................................................. 8
3. Belsóegesúmotorokhengerelrendezesi Iormai ............................................................................ 9
4.Res-olajszúró ........................................................................................................................12
5.Finomszúró ..........................................................................................................................13
6.CentriIugalszúró....................................................................................................................15
7. AzOtto-motor üzemanyag-ellatorendszere................................................................................. 17
8. Adizelmotoroküzemanyag-ellatorendszere ............................................................................... 18
9.Szarazlevegószúró................................................................................................................. 19
10.Olajtükrös-olajnedveslevegószúró .......................................................................................... 20
11. Egytarcsassurlodasostengelykapcsolo ..................................................................................... 25
12. Elótettengelyes(tolokerekes)sebessegvalto............................................................................... 27
13. Teljesitmenyatvitel vazlata terheles alatt valthatohajtomúvel ........................................................ 28
14. ATLT-csonkelhelyezese es kialakitasi Iormai .......................................................................... 30
15.Forgozsamolyoskormanyzas.................................................................................................. 31
16.Tengelycsonkkormanyzas ......................................................................................................32
17. Kerekdólesescsapterpesztes .................................................................................................. 33
18.Kerekösszetartas ..................................................................................................................34
19. AkormanyszerkezetIelepitese................................................................................................ 35
20. Amellsónyomtavallitasa ...................................................................................................... 37
21. MechanikusmúködtetesúdobIek ............................................................................................ 39
22. AIolyadekIekIelepitese ........................................................................................................ 40
23. Harompont bekötesúhidraulikusIüggesztóberendezes ................................................................ 42
24. Ahidraulikusemelóberendezes ............................................................................................... 44
25. Atraktorvonoszerkezetei ...................................................................................................... 46
26.Röpsulyostengelykapcsolo .................................................................................................... 48
27. Motoroskapaveglehajtasa ..................................................................................................... 49
28.Egytengelyeskistraktor ......................................................................................................... 50
29.Variatoroshajtas .................................................................................................................. 51
30.Ketkerek-hajtasukistraktor .................................................................................................... 52
31. Izelt kormanyzasunegykerek-hajtasukistraktor ......................................................................... 53
32.Negykerek-hajtaskardantegely-athajtassal ................................................................................ 54
33. Közepgerendelyeseszközhordozotraktor.................................................................................. 55
34. Lanctalpastraktorjaroszerkezete ............................................................................................. 56
35. Traktorazemelkedón ........................................................................................................... 59
36. Atapadasi tenyezónövelese ................................................................................................... 62
37. TraktorkerekIeltöltesevizzel ................................................................................................. 63
38. AIüggesztett gephasznalhatosaganakkorlatai ........................................................................... 66
39. Abarazdaszelet elmeleti atIordulasanaklehetósegei .................................................................... 69
40. Függesztett ekeharomekeIejjel .............................................................................................. 70
41. FeligIüggesztett ekenegyIejjel ............................................................................................... 71
42. EkeIejszaraIelIogoelemekkel ................................................................................................ 72
43. Az eketest a csatlakozoszerkezeti elemekkel ............................................................................. 73
44. Különbözótipusukormanylemezekjellemzógörbületi vonalai ..................................................... 74
45. Az eke keretere Ielerósitett tarcsas csoroszlya ............................................................................ 76
46. Ket- harom-, negyekeIejes valtvaIorgatoekek(ikerekek) ............................................................. 77
47. Alazitoszerszamokvalaszteka ................................................................................................ 78
48. Függesztettközepmelylazito.................................................................................................. 79
49. LazitoszerszamokosztastavolsaganakbeIolyasa az atlazitas mertekere ........................................... 80
vii
50. Közepmelylazitorögrendezóvel es leces hengerboronaval ........................................................... 81
51. Vezereltmúvelószerszamuasogep........................................................................................... 82
52. SzantaselmunkaloIogasboronatagokösszekapcsolasaval ............................................................. 83
53.Egyszerúmagagykeszitó ....................................................................................................... 84
54. Atarcsalevel keletkezese es Iorgastengelyenekelhelyezkedese ..................................................... 85
55. Atarcsalevelosztas beIolyasa a tarcsas talajmúveló gepek munkajara ............................................. 86
56. Függesztett IeligIüggesztett es vontatott, V-elrendezesú, tarcsas talajmúveló gepek ........................... 87
57. Vontatott X-elrendezesú, tarcsas talajmúvelógepIelülnezete ........................................................ 88
58. Arugos kapakkülönbözóvaltozatai ......................................................................................... 89
59. Egyengetó- vagysimitolapmagagykeszitógepen ....................................................................... 89
60. Több múveletet egy menetben vegzó magagykeszitó gep (kombinator) ........................................... 90
61. Asoborona-szerszamokes a szerszamokelrendezesi vazlatai ........................................................ 92
62.Küllóskapaelem...................................................................................................................93
63. Ketelemesivelt IoguIorgokapa ............................................................................................... 94
64.Talajmaro...........................................................................................................................95
65. Vizszintes tengelyúaktivtalajmúvelógepszerszamvalaszteka ...................................................... 96
66. Hajtott IüggólegestengelyúIorgoborona .................................................................................. 97
67. AIüggóleges tengelyú borona tengelye es a szerszamIelerósitese ................................................. 98
68.Felülettömöritóhengerek ....................................................................................................... 99
69.Melytömöritóhengerek ......................................................................................................... 100
70.Sorközmúvelókultivatortag ................................................................................................... 102
71. Sorközmúvelókultivatorokszerszamkeszlete es Ióelrendezesi lehetósegük ..................................... 103
72. Rotacios sorközmúvelótagallandomúvelesi szelesseggel ............................................................ 105
73.SorközmúvelesgyomkeIevel .................................................................................................. 106
74. Termikusgyomirtaselrendezesi vazlata .................................................................................... 107
75. ApalcakelrendezeseegygyomIesútagon ................................................................................. 108
76. Kormanyozhatosorközmúvelókultivator .................................................................................. 110
77. Tarlomúvelesnel hasznalatos lazitoeszközökrögrendezóvel es hengerboronaval ............................... 112
78. Tarlomúveles lazitoval es aktivelmunkaloval ............................................................................ 113
79. Bakhatkeszites aktivrögapritoval es tarcsas barazdahuzoval ......................................................... 114
80. AtalajIelszinalakjaagyasos múveleskor .................................................................................. 114
81. Aszeltisztitasalapvaltozatai ................................................................................................... 117
82. Legaramoselótisztitomúködesi elve ........................................................................................ 118
83.Rostanyilasokalakja ............................................................................................................. 120
84.Sikrostakelrendezese............................................................................................................ 120
85. U606 GLGF es U8012 GL, GF tipusu univerzalis magtisztito ................................................. 122
86. SIGMASHT754-esösszetett magtisztito ................................................................................ 123
87. Atriórökmúködese .............................................................................................................. 124
88. Tarcsastriórkialakitasa ......................................................................................................... 125
89. Magszeparatorokmúködesivazlata.......................................................................................... 126
90.Szalagostisztitoberendezesek ................................................................................................. 128
91. Magnesesmagtisztitogepmúködesi vazlata ............................................................................... 129
92.Paddy-asztalmúködese ......................................................................................................... 130
93. MOBITOXSuper II. tipusukombinalt csavazogep ..................................................................... 132
94. Asorbavetógepaltalanos Ielepitese (Saxonia rendszer) ............................................................... 135
95. Atolohengeres vetószerkezet múködesi vazlata ......................................................................... 137
96. Tolobütykösvetószerkezet múködesi vazlata ............................................................................. 138
97. Az ACCORD rendszerú pneumatikus vetógep elvi múködesi vazlata a) oldalnezet b) elrendezesi vazlat
hatulnezetben...........................................................................................................................139
98. A TIVE-JET (Svedorszag) rendszerú pneumatikus gabonavetó gep múködesi vazlata Szivelyes
üdvözlettel:a) oldalnezet b) elrendezesi vazlat hatulnezetben ............................................................. 140
99.Csoroszlyatipusok ................................................................................................................141
100. Amagelosztas ket Ió valtozata szemenkenti vetógepeken a) egyedi b) központi magelosztas ............. 144
A zöldseg-, disznöveny- es
szaporitoanyag-termesztes
viii
101. Aperemcellas vetószerkezet múködesi vazlata ......................................................................... 146
102. Aszalagos szemenkenti vetószerkezet múködesi vazlata (Stanhay-szabadalomAnglia) .................... 147
103. Nibextipusukanalasvetógep ................................................................................................ 148
104. Szivorendszerúvetószerkezet es vetógep ................................................................................ 148
105. Akupcellas pneumatikus vetószerkezet múködesi vazlata .......................................................... 149
106. Az IHCyclovetószerkezetenekmúködesi vazlata ..................................................................... 150
107. Avetesellenórzómúszer múködesi vazlata .............................................................................. 151
108. Apalantazas/csemeteültetesmunkaIazisai ............................................................................... 153
109.Függesztettpalantazogep ..................................................................................................... 155
110.Bütyköshengerespalantazogep.............................................................................................. 156
111.Fogoujjaspalantazogep ....................................................................................................... 157
112.Szoritotarcsaspalantazogep .................................................................................................. 158
113.Lancos-Iogoelemespalantazogep........................................................................................... 159
114. RevolverIej-tarasvezetóküllóspalantazogep ............................................................................ 160
115. RevolverIejtaraspalantazogeppalantakitoloszerkezettel ............................................................ 161
116.Iskolazogephajtasvazlata ..................................................................................................... 163
117. Vizszintesdobokkal szerelt szoroszerkezet .............................................................................. 167
118. Függólegesdobokkal szerelt szoroszerkezet ............................................................................ 168
119.Tragyaszorocelgep............................................................................................................. 169
120. Csigaskeveróvel ellatott tartalykocsi ...................................................................................... 170
121.Zagyszivattyustartalykocsi .................................................................................................. 171
122.Szivattyustartalykocsi ......................................................................................................... 172
123.Kompresszorostartalykocsi .................................................................................................. 172
124.Központiszoroszerkezet ...................................................................................................... 173
125.Keretesszoroszerkezet ........................................................................................................ 174
126.Injektaloberendezes ............................................................................................................175
127. Függesztett röpitótarcsasmútragyaszorogep............................................................................ 176
128. Vontatott röpitótarcsasmútragyaszorogep .............................................................................. 177
129. Lengócsövesmútragyaszorogep ........................................................................................... 178
130. Csigasmútragyaszorogep .................................................................................................... 178
131. Központi adagolasupneumatikus mútragyaszorogep ................................................................ 179
132. Osztott adagolasupneumatikus mútragyaszorogep ................................................................... 180
133.Folyekonymútragya-keveróüzem.......................................................................................... 181
134.PermetezógepIelepitese....................................................................................................... 185
135. ÖblitóviztartalyketIunkcioval .............................................................................................. 186
136.Keveróberendezesek ...........................................................................................................186
137.Szúrókialakitasok ...............................................................................................................188
138. Szakaszosszallitasupermetleszivattyuk .................................................................................. 189
139. Folyamatosszallitasupermetleszivattyuk ................................................................................ 190
140.Központiarmaturak ............................................................................................................ 191
141. Apermetezes keveres, tartalytöltes, vegyszerbemosas múködesi vazlata ....................................... 192
142. Hidraulikus cseppkepzesúszoroIej-kialakitasokes szoraskepük .................................................. 193
143. SzoroIejekcsöpögesgatloszeleppel (a) ill. membrannal (b) ........................................................ 194
144. InjektorosresesIuvoka ........................................................................................................ 195
145. Permetezógepszoroszerkezet-megoldasok ............................................................................ 196
146.Ventilatorok ......................................................................................................................197
147.ForgotarcsasszoroIej .......................................................................................................... 198
148. Termikusködkepzóberendezes ............................................................................................. 199
149.Porozogep.........................................................................................................................200
150.Mikrogranulatum-adagolo....................................................................................................201
151. Avesztesegekcsökkentesenektechnikai megoldasai ................................................................. 203
152.ElektrosztatikusIeltöltes ...................................................................................................... 204
153. Elektronikusszabalyzorendszer elve...................................................................................... 205
A zöldseg-, disznöveny- es
szaporitoanyag-termesztes
ix
154.SzoroIej-jelleggörbek..........................................................................................................206
155. Nomogrampermetezógepekbeallitasahoz ............................................................................... 208
156. SP3Aszivattyusorozat jelleggörbei ....................................................................................... 211
157.TöbblepcsóscentriIugalszivattyu ........................................................................................... 212
158. Haromsorbakapcsolt szivattyujelleggörbei ............................................................................ 213
159. Haromparhuzamosankapcsolt szivattyujelleggörbei ................................................................ 214
160.Hordozhatoöntözóberendezes............................................................................................... 215
161. Csóhalozat jelleggörbejees amunkapont ................................................................................ 222
163. Gördüló a) es vontatott b) gepesitett attelepitesú öntözó szarnyvezetek ......................................... 226
164. Kerekes szerkezet vontathatoöntözószarnyvezetekattelepitesehez .............................................. 227
165. Acsevelhetóöntözószarnyvezetekattelepitesehez .................................................................... 229
166. Jarvaüzemelókonzol csevelhetóöntözógepre ........................................................................... 230
167.Venturi-csövesvegyszeradagolo............................................................................................ 238
168. TMBtapoldat-adagoloszivattyu............................................................................................ 239
169. Rotaciosmúködtetesútapoldatszivattyu .................................................................................. 240
170. Tapoldatozo-szivattyukrendszerbeepitese .............................................................................. 241
171. Tapoldatozorendszer linear berendezesekhez .......................................................................... 242
172. Tapoldatos mikroöntözórendszer központi vezerlóvel (ÖKI Szarvas) ........................................... 243
173. Perrot gyartmanyunövenyhazi vizadagolok ............................................................................. 244
174. Szedestkönnyitóberendezes................................................................................................. 246
175.Siktarcsaparosvagoszerkezet ................................................................................................ 248
176.Lecesrazoszerkezet ............................................................................................................ 250
177. Szinszerinti valogatoberendezes múködesi vazlata ................................................................... 252
178.GUARESIparadicsomkombajn............................................................................................. 253
179.FMCparadicsomkombajn .................................................................................................... 254
180.Paradicsom-elóIeldolgozogepsor .......................................................................................... 255
181. ParadicsombetakaritogepIesülórendszerúbogyolevalasztassal .................................................. 255
182. Stabilborsocseplógep ......................................................................................................... 258
183. Negycseplógepestelepelrendezese ....................................................................................... 259
184. Aketmenetesborsobetakaritascseplógepe............................................................................... 261
185. Fesülórendszerúegymenetesborsokombajn ............................................................................ 262
186. AIesülóujj es a babhüvelyIesüleses termenylevalasztasnal ........................................................ 264
187. Hosszanti doboszöldbab-betakaritogep.................................................................................. 266
188. Keresztdoboszöldbab-betakaritogep ..................................................................................... 266
189. Magajarozöldbab-betakaritogep ........................................................................................... 268
190. Agabonakombajnszerkezeti Ielepitese ................................................................................... 270
191. Acseplódobes adobkosar ................................................................................................... 271
192.Szalmarazoladak ............................................................................................................... 272
193. Gömbsüvegtarcsas hagymakiemelóes rendrerakogep ............................................................... 274
194.Negyszögtengelyestermenykiemeló....................................................................................... 275
195. Egy- es ketmenetes hagymabetakaritasra alkalmas gep .............................................................. 276
196. Alternalokaszas uborkabetakaritogepmúködó reszeinek vazlata ................................................ 278
197. Passzivkeses uborkabetakaritogepmúködóreszeinekvazlata ..................................................... 279
198. Szartalanitohengerpar es azuborkatermes ............................................................................... 280
199. E804/a tipusunyúvószijas Iejeskaposzta-betakaritogep ............................................................ 283
200. Nyúvóhengerparoskaposztabetakaritogep ............................................................................. 284
201. Nyúvórendszerúgyökerzöldseg-betakaritogep ........................................................................ 288
202. Szelektivsalatabetakaritoszerkezet múködesi vazlata ................................................................ 290
203. TarolorendszerúIejessalata-betakaritogep.............................................................................. 291
204.Szedórobotmanipulatorkarja ................................................................................................ 293
205. Robotbetakaritasra kialakitott uborkaallomanyes a szedórobot .................................................... 294
206. Atamrendszeralkotoelemei ................................................................................................. 295
207. AzoszloptalajbaIogasa ...................................................................................................... 301
A zöldseg-, disznöveny- es
szaporitoanyag-termesztes
x
208. Függólegesvegoszloprahatoerók ......................................................................................... 302
209. Döntött vegoszloprahatoerók............................................................................................... 303
210. Függóleges es döntött vegoszlopra hato erók összehasonlitasa ..................................................... 305
211. Avaznelküli Ioliaagy ......................................................................................................... 307
212. AIoliaIektetó gep Ió reszei es a jellemzó meretek ..................................................................... 310
213. AIoliateritesmenete ........................................................................................................... 311
214.Alavagogep.......................................................................................................................313
215. Lazitovillassoroskiemeló .................................................................................................... 315
216. Akiemelószerszamesjellemzói ............................................................................................ 316
217. Arazovillas soros kiemelógepkiemelószerszama ..................................................................... 317
218.Lazitovillasagyaskiemeló .................................................................................................... 318
219.Razovillasagyaskiemeló...................................................................................................... 319
220.Kötegelógep......................................................................................................................321
221.Kiemeló-kötegelóautomata .................................................................................................. 322
222.Vermelógep.......................................................................................................................324
223. Növenyhazszerkezetielemei ................................................................................................ 328
224.Venlonövenyhaz................................................................................................................ 330
225.Foliastermesztóberendezesek ............................................................................................... 331
226.NagylegterúIoliahazak ........................................................................................................ 332
227. AlegelterjedtebbmúanyagnövenyhazburkolatokIenyateresztókepessege .................................... 334
228.MelegvizIúteselve.............................................................................................................. 337
229. GravitaciosmelegvizIútesmegoldasanövenyhazban ................................................................. 338
230.Keringtetószivattyukbeepitese .............................................................................................. 339
231. Termalviztöbblepcsóshasznositasa ....................................................................................... 341
232.Visszakeveresestermalviz-hóIokszabalyozas ........................................................................... 342
233. NövenyhazhóellatasaIorrovizIútessel .................................................................................... 343
234.GózIútesúnövenyhaz .......................................................................................................... 344
235.Automatikuskondenzviz-visszataplalas .................................................................................. 345
236.Nagyteljesitmenyúhócsereló ................................................................................................ 346
237. Öntöttvastagoskazan.......................................................................................................... 347
238. Felsóes alsoegesúkokszkazanokmúködesi elve ...................................................................... 348
239. Porlasztorendszerúolajegók................................................................................................. 349
240. Tüzelóolajjal üzemelómelegviz-Iútóberendezes elvi múködese ................................................... 350
241. Gazkazan(Buderusgyartmany) ............................................................................................. 351
242.Gazegókszerelvenyei .......................................................................................................... 351
243.Kazanszerelvenyek .............................................................................................................352
244.Fútóvezetekszigetelese ....................................................................................................... 353
245.Hótagulas-kiegyenlitók........................................................................................................354
246. Csókigyoescsóregiszter ...................................................................................................... 354
247. Bordascsóesbordascsóregiszter ............................................................................................ 355
248. Fútócsövekparhuzamoskapcsolasa ....................................................................................... 356
249.Tichelmann-kapcsolasnövenyhazban ..................................................................................... 357
250. Eloszto- es keverószelepekelvi kapcsolasa .............................................................................. 358
251. Haromjaratuelosztoszelepmúködese ..................................................................................... 358
252.Ketjaratuszabalyozoszelep................................................................................................... 359
253. Ketjaratuszabalyozoszelepbeepitese ..................................................................................... 360
254. Haromjaratukeverószelepmúködese...................................................................................... 361
255.Negyjaratukeverószelep ...................................................................................................... 362
256. NomogramatermesztóberendezesekhóIokhidösszegenekmeghatarozasahoz ................................ 368
257. AcsóIútesmegoldasai ......................................................................................................... 372
258.Termoventilator .................................................................................................................374
259.OromIelületiszellóztetes...................................................................................................... 379
260.OldalIelületiszellóztetes ...................................................................................................... 380
A zöldseg-, disznöveny- es
szaporitoanyag-termesztes
xi
261.Tetószellóztetó...................................................................................................................381
262.Aknaszellóztetó..................................................................................................................382
263.Kemenyszellóztetó .............................................................................................................383
264. Az adiabatikus hútes Iolyamata az ix diagramban .................................................................... 386
265. HútóIalelhelyezesetermesztóberendezesen ............................................................................. 387
266. Akompresszoros hóelvonas elvi körIolyamata .................................................................... 389
267. Alegter hútógeppel valoközvetett hútesenekvazlata ................................................................. 390
268. KülönbözóburkoloanyagokIenyateresztókepessege a hullamhossz Iüggvenyeben ......................... 392
269. AIenyhullamhosszertekenek hatasa a Iotoszintezis intenzitasara ................................................. 393
270. AIenycsó es a nagynyomasu higanylampa Ielepitese es aramköre ................................................ 397
271. AIöldkeverek-keszites geprendszerees technologiaja ............................................................... 402
272. Egyszerú(kisüzemi) komposztalasi modszerek ........................................................................ 404
273.Kisüzeminyesedekaprito ..................................................................................................... 406
274.MaroIogasaprito-keveró...................................................................................................... 407
275. Az5.75tipusuönjarokomposztalogep ................................................................................... 409
276. Kezitapkockavetógep ........................................................................................................ 412
277. Automatikustapkockavetógep.............................................................................................. 413
278. FelszinIeletti ivtartosgombahaz ........................................................................................... 416
279. Technologiaivazlat(I.) ........................................................................................................ 418
280. Halomkeveróelónedvesitógep.............................................................................................. 419
281.Gombacsira-adagolo ...........................................................................................................420
282. Technologiaivazlat(II.)....................................................................................................... 420
283.Klimaberendezesgombatermeszteshez ................................................................................... 422
284.Hidegagy ..........................................................................................................................424
285. JAVO-mini töltógepönalloegyedi burkolatokhoz ..................................................................... 426
286. JAVO-Standardtöltógepönalloegyedi burkolatokhoz ............................................................... 428
287. Tömbösitett egyedi burkolatok(papircellak) ............................................................................ 430
288. Tömbösitett egyedi burkolatok(preselt tózegcellak) .................................................................. 431
289. Kanizsatipusutekercses burkolatkeszitógep ........................................................................... 434
290. Fogado-tovabbitoszalagsor ömlesztett aruszamara ................................................................... 437
291.Ladaüritószerkezet ............................................................................................................. 438
292. KeIesszaraztisztitogep ....................................................................................................... 439
293. Nedvesentisztitogep .......................................................................................................... 440
294.Hagymatisztitoberendezes ................................................................................................... 441
295.Hengersorosvalogatoasztal .................................................................................................. 443
296. Szallitoszijasvalogatoasztalvazlata ....................................................................................... 443
297. Statikusresesosztalyozovazlata ........................................................................................... 444
298. Hengersorosdinamikusresesosztalyozogep ............................................................................ 445
299.Osztalyozokörasztal ........................................................................................................... 446
300. Racsosszalagokbol összeallitott osztalyozogep ........................................................................ 447
301.Terzsalusosztalyozo ........................................................................................................... 448
302. Hossziranyumenetorsososztalyozogep .................................................................................. 449
303. Diabolohengersorososztalyozo ............................................................................................ 450
304. Sulyszerinti osztalyozogepmúködesi vazlata .......................................................................... 451
305.Returasztal ........................................................................................................................452
306.Zsakolomerlegautomata ...................................................................................................... 453
307. Kiscsomagokkesziteserealkalmas komplett gepsor .................................................................. 454
308.Szalagosszaritoberendezes................................................................................................... 455
309. Atmenetinagyhalmostarolo ................................................................................................. 458
310.Fagymentesitetttömegaru-tarolo ........................................................................................... 459
311. Atarolt anyagkezelesenekIazisai .......................................................................................... 460
312. Cel hútóhazszerkezeti kialakitasa .......................................................................................... 462
A zöldseg-, disznöveny- es
szaporitoanyag-termesztes
xii
A tábIázatok Iistája
1.Traktorkerekgördülesiellenallas-tenyezói ................................................................................... 58
2. TraktorokvontatasihatasIoka................................................................................................... 61
3. A 3. tablazat különbözó kialakitasu traktorok sulyanak megoszlasat mutatja az elsó es hatso tengelyek
között. Ennek ismereteben meghatarozhato az egyes kerekekre juto tapadasi eró. .................................. 64
4. Alegaramos magtisztitokIóbbjellemzói .................................................................................... 119
5. MagszeparatorokIóbbjellemzói ............................................................................................... 127
6. CsavazogepekIóbbjellemzói ................................................................................................... 133
7. NehanyzöldsegnövenyIóbbvetesi adatai ................................................................................... 134
8. Tapkockakjellemzóalakjaes meretei ........................................................................................ 154
9. Csóanyagokösszehasonlitoadatai ............................................................................................. 217
10.Csóhalozat-vesztesegmagassagertekei ..................................................................................... 224
11. Ajanlott kötesmeretekaszeleróssegIüggvenyeben ..................................................................... 232
12. Aszelsebesseges az öntözes intenzitasa ................................................................................... 232
13. Csepegtetótestekajanlott kötesmeretei (cm) .............................................................................. 235
14. ParadicsombetakaritogepekIóbbmúszaki adatai ....................................................................... 256
15. Zöldborso-betakaritogepekIóbbmúszaki adatai ........................................................................ 263
16. Zöldbab-betakaritogepekIóbbmúszaki adatai ........................................................................... 268
17. SzantoIöldön termesztett zöldbabIajtak es a betakaritott termeny jellemzói ...................................... 269
18. Hagymabetakaritogepekmúszaki adatai ................................................................................... 277
19. SzabadIöldöntermesztett uborkameretszabvanya ...................................................................... 281
20. UborkabetakaritogepekIómúszaki adatai ................................................................................ 281
21. KaposztabetakaritogepekIómúszaki adatai .............................................................................. 285
22. Geppel szedett zöldpaprikaminósegi mutatoi ............................................................................ 286
23. Nyúvó rendszerú gyökerzöldseg-betakarito gepek Ió múszaki adatai .............................................. 289
24. Fejessalata-betakaritogepIómúszaki adatai .............................................................................. 291
25. Az akacIa mechanikai jellemzói szaliranyban(N/cm2) ................................................................ 298
26. APEes a PVCIontosabbtulajdonsagai .................................................................................... 308
27. Termesztótelepeken gyakran alkalmazott anyagok terIogattömege es hóvezetesi tenyezói .................. 364
28. Zöldseg- es disznövenyekmertekadohómerseklete °C ................................................................ 366
29. NehanyIöldkeverektipus jellemzóIizikai tulajdonsagai ............................................................... 402
30. Különbözóprizmameretekhezajanlhatogeptipusok(Backhus) ..................................................... 408
31. NehanyzöldsegIeleszellóztetesigenyetarolas soran.................................................................... 463
32. FontosabbzöldsegIelektarolhatosaganakalapadatai ................................................................... 463
xiii
xiv
1. fejezet - Bevezetõ
Hazankban a kerteszeti agazat jelentósege joval meghaladja az összes mezógazdasagi termelesbe vont területen
belüli reszaranyat. Amig a múvelt területnek csupan 4°-at Ioglalja el, addig a teljes agraragazat beveteleból
mintegy 14°-kal reszesedik.
A kerteszeti agazatot a jelentós munkaeró-raIorditas mellett specialis gepek, eszközök es berendezesek
hasznalata jellemzi. Különösen igaz ez a zöldseg- es disznövenytermesztes technologiai elemeire, ahol a
szaporitoanyagot sok esetben üveg- vagy Ioliahazban allitjak eló. Kiülteteshez palantazogepet hasznalnak.
Elterjedt az agyasos talajIelszin-kialakitas, amely specialis talajmúveló gepeket igenyel. A növenyek apolasara,
vegyszeres vedelmere, öntözesere sok olyan eszköz van hasznalatban, amelyek elternek a szantoIöldi
növenytermesztesben megszokottaktol. Különlegesek a szantoIöldön termesztett zöldsegIajok betakaritogepei is.
A Ioliatakarasos termesztestechnologia, a tamrendszerek alkalmazasa, a Iolia- vagy üveghazban törtenó
termesztes olyan tovabbi területei a zöldseg- es disznövenytermesztesnek, amelyekhez ugyancsak specialis
gepekre, eszközökre es berendezesekre van szükseg. A Ias szaru disznövenyek szaporitoanyaganak
elóallitasaban ugyancsak egyedi gepek allnak rendelkezesre.
A könyvet egyreszt a Ielsóoktatasban es az akkreditalt iskolarendszerú szakkepzesben reszt vevó hallgatoknak
szanjuk, masreszt a hazai zöldseg- es disznövenytermesztók szamara kivanjuk nyujtani mindazt a technikai
ismeretanyagot, amely velemenyünk szerint a gazdasagosan múködó es minósegi termeket elóallito
gazdasagok szamara nelkülözhetetlen.
Irasunkat harom reszre tagoltuk: a szabadIöldi termesztes gepeit, a növenyhazak letesitmenyeit es klimatizalasat,
valamint a termenyek elóIeldolgozasat es tarolasat leiro Iejezetekre. A Iejezeteken belül az egyes technologiai
lepeseknek megIeleló bontasban igyekszünk a gepeket, berendezeseket egy-egy jellegzetes vagy altalanosithato
valtozatukon keresztül bemutatni, ismertetni múködesi modjukat, üzemeltetesüket. Vegül a csoportba tartozo
legismertebb gyartmanyokat sok esetben tablazatos Iormaban is öszszeIoglaltuk.
Budapest, 1999 Iebruar
A szerzótarsak neveben:
Lang Zoltan
1
2
2. fejezet - A szabadföIdi zöIdség- és
csemetetermesztés gépei és eszközei
2.1. Traktorok, motorok
Traktorok a mezógazdasagi, igy a kerteszeti termelesben munkagepek vontatasara es hajtasara, esetleg azok
hordozasara alkalmas me:oga:dasagi erogepek. A traktor a munkageppel a talafon mozog, ezert a megIeleló
traktor kivalasztasahoz ismerni kell az elveg:endo munkat, a munkagepek sebesseg-, vonoero- es haftasigenvet,
valamint a talaf fi:ikai allapotat, vagyis a vele szemben tamasztott agrotechnikai kòvetelmenveket. Ezen
agrotechnikai követelmenyek igen sokIelek, egymastol elteróek, sót egymasnak ellentmondoak, ezert a
mezógazdasagot s e:en belùl a kertes:eti termelest sem lehet egyetlen traktortipussal gepesiteni.
A kivalasztasban jelentós szerepet jatszik meg az üzemeltetes gazdasagossaga, amelyet a beszerzesi ar, a javitasi
költsegek, az üzembiztonsag, tovabba az alkatreszellatas es szervizeles, valamint a csatlakoztathato munkagepek
szama es Iajtaja beIolyasolnak.
2.1.1. A traktorok csoportosítása
A jelenleg gyartott, illetve hasznalatban levó traktorokat alkalmazasi terület, jaroszerkezet, nagysag es kialakitas
alapjan univer:alis, kùlònleges es lanctalpas csoportokba lehet sorolni.
Az egyes csoportokon belül a traktorok Ielepitesükben is sokban különböznek egymastol. Epitesmod
szempontjabol hagyomanyos Ielepitesú a kettengelyes traktor, amelynel a motor elöl nyer elhelyezest, hajtasarol
a hatso, nagymeretú kerekek gondoskodnak, mig a kormanyzasat az elsó, kismeretú kerekei vegzik.
Az univerzalis traktorok közepmely szantasra, valamint nagy vonoerót igenyló növenyapolo es betakaritogepek
múködtetesere szolgalnak.
A különleges rendeltetesú traktorok csoportjaba soroljuk azon erógepeket, amelyek a Ienti csoportba az
agrotechnikai követelmenyek különlegessege miatt nem sorolhatok. Ezek a
kistraktorok,
eszközhordozok es
hidas traktorok.
A lanctalpas traktorokat különleges jaroszerkezetük es kormanyzasuk miatt targyaljuk külön csoportban.
A traktorok altalanos szerkezeti egysegeit az Univerzalis traktorok cimú Iejezetben mutatjuk be.
2.1.1.1. UniverzáIis traktorok
A mezógazdasagi termelesben legelterjedtebben alkalmazott traktorok az univer:alis traktorok.
Fó szerkezeti egysegei:
motor,
eróatviteli szerkezetek,
3
kormanyszerkezet,
jaroszerkezet,
vono- es Iüggesztószerkezet,
teljesitmenyleado tengely (TLT),
vezetóIülke.
2.1.1.1.1. A motor
A kerteszeti termesztesben hasznalt erógepek energiaIorrasa a belso egesú motor. A belsó egesú motorok a
hoerogepek csoportjaba tartoznak, s bennük az ù:emanvag elegesekor Ielszabadulo energia alakul at mechanikai
munkava. Közös jellemzójük, hogy az üzemanyag (tüzelóanyag) elegetese es a munkavegzes ugyanabban a
terben a motor hengereiben jatszodik le, ezert nevezik ezeket a motorokat belso egesú motoroknak. A gvors
eges következteben keletkezó magas homerseklet megnöveli a hengerben levó ga: nvomasat. A nagvnvomasu
ga: elmozditja a hengerben levó dugattvut, s ezaltal munkat vege:. A dugattyu egyenes vonalu mozgasat
forgattvus haftomú alakitja at forgo mo:gassa.
A kistelfesitmenvú univer:alis traktorokba 40 kW teljesitmenyig, a kò:epes telfesitmenvúekbe 4060 kW
teljesitmenyhatar között, mig a nagvtelfesitmenvúekbe egeszen 150 kW teljesitmenyig terjedó nagysagu
motorokat epitenek be.
2.1.1.1.1.1. A beIsõ égésû motorok feIépítése és mûködése
A belsó egesú motorokat múködesi elvük alapjan
Otto-motorokra es
dizelmotorokra
oszthatjuk Iel.
Az Otto-motorok a szivoütem alatt tù:eloanvag-levego kevereket szivnak be a hengerterbe. A keverek altalaban
a hengeren kivül, a porlas:toban (karburatorban) kepzódik. A kevereket a motor összesúriti, majd megIeleló
idópontban egy villamos gvuftos:ikra meggyujtja. A Ient leirtak miatt az Otto-motorokat kùlso
keverekkep:esú, s:ikragvuftasu motoroknak hivjuk.
A di:elmotorok a szivoütemben tis:ta levegot szivnak be es azt súritik. Az egesterben összesúritett es
Ielmelegedett levegóbe a: ù:emanvagot a nagy nyomassal múködó befecskende:o rends:er porlasztva juttatja
be. A tüzelóanyag-levegó kevereket a súrites Iolytan keletkezó ho gyujtja meg. A Ientiek miatt a di:elmotorok
belso keverekkep:esú, kompress:iogvuftasu motorok.
A belsó egesú motorok munkaveg:o (terfes:kedo) es elokes:ito ütemei együttesen alkotjak a motor teljes
munkafolvamatat. Aszerint, hogy egy teljes munkaIolyamat hanv ùtemben, vagyis hanv dugattvulòket alatt
valosul meg, a belsó egesú motorokat:
negyütemú es
ketütemú
motorokkent különböztetjük meg.
A negvùtemú motorok egy teljes munkaIolyamata a dugattvu negv lòkete alatt jatszodik le. Ezalatt a motor
forgattvustengelve ket telfes fordulatot vegez. A tòltes (ga:csere) a vezermú altal múködtetett s:elepeken
A motor
4
keresztül jön letre.
A ketùtemú motorok munkaIolyamata ket dugattvulòket, tehat egvetlen forgattvustengelv-fordulat alatt valosul
meg. A tòltes (ga:csere) a dugattyu altal vezerelt be- es kiòmlocsatornakon keresztül törtenik.
A: Otto-motorok tù:eloanvaga altalaban ben:in. A benzingóz 500 °C körüli hómersekleten termeszetesen
levegó jelenleteben minden külsó gyujtas nelkül magatol is meggyullad es eleg. Ez az òngvulladasi
homerseklet a súrites hatasara nagvmertekben csòkken. Ha a benzin-levegó kevereket pl. 1/6 reszere nyomjuk
össze, akkor az öngyulladasi hómerseklet kb. 300 °C. A súrites merteket súritesi vis:onvnak vagy
kompress:iovis:onvnak nevezik, jele az c.
ahol:
Jh a hengerterIogat,
Jk a kompresszio-terIogat,
Jl a löketterIogat.
Az c kompresszioviszony erteke Otto-motoroknal a benzin minósegetól (oktanszamatol) Iüggóen 6,08,5. A
belsó egesú motor annal jobban hasznositja a Ielhasznalt tüzelóanyagban rejló hóenergiat, minel nagvobb a
kompress:iovis:onva.
A di:elmotorok üzemanyaga a ga:olaf, mivel ezek kompress:iogvuftassal múködnek. A gazolaj òngvulladasra
haflamos tù:eloanvag, ezert dizelmotorok üzemeltetesere kivaloan alkalmas. A gazolaj öngyulladasi
hómerseklete legköri nyomason 300350 °C. Mivel a dizelmotorokban a súritesi aranv sokkal nagvobb, mint az
Otto-motorokban, s eleri azc ÷ 1421aranyt, az öngyulladasi hómerseklet ilyen kompresszio mellett kb. 250 °C.
A súritesi vis:onv nagymertekben meghatarozza a motor múködesenek gazdasagossagat: minel nagyobb az
erteke, annal jobb a motor elmeleti hatasfoka es annal kedvezóbb (vagyis kisebb) az ù:emanvag-fogvas:tasa.
2.1.1.1.1.2. A motorok jeIIeggörbéi
A motorok üzemi viszonyait jellemzó parametereket a Iordulatszam Iüggvenyeben abrazolva kapjuk meg
a motornyomatek |mN|,
a motorteljesitmeny |kW| es
a Iajlagos üzemanyag-Iogyasztas |g/kWh|
jelleggörbejet (1. abra).
A motorok jeIIeggörbéi
5
1. ábra - Belsõ égésu motor jelleggörbéi
Az M nvomateki gòrbet az n Iordulatszam Iüggvenyeben vizsgalva megallapithato, hogy közepes
Iordulatszamnal eri el a maximumat. Ennel kisebb Iordulatszamon a tökeletlenebb eges miatt csökken a
nyomatek, közepesnel nagyobb Iordulatszamon a szivocsó megnövekedett Iojto hatasa okozza a nyomatek
csökkeneset.
Az N telfesitmenvgòrben a Iordulatszam növekedesevel mivel ilyenkor nó az idóegysegre juto munkavegzó
ütemek szama növekszik a motor teljesitmenye, de csak egy bizonyos Iordulatszamig. A Iordulatszam
növelesevel csökken a hengerter Ieltöltesere rendelkezesre allo idó s vele együtt a töltes merteke is, igy a
motorteljesitmeny is visszaesik.
A telfesitmenv- es a nvomatek gòrbefenek egvùttes futasat vizsgalva a fordulats:am Iüggvenyeben
megallapithato, hogy a terheles nòvekedesevel a motor fordulats:ama csòkken, a nvomatek vis:ont emelkedik.
Ez azert kedvezó jelenseg, mert a motor kepesse valik a nagyobb terheles legyózesere. Annal nagyobb terhelest
kepes a motor leküzdeni, minel nagyobb a maximalis nvomatek es a maximalis telfesitmenvhe: tarto:o nvomatek
viszonyszama:
A motorok jeIIeggörbéi
6
Ez a viszonyszam az un. motorrugalmassag vagy motorelas:ticitas. A motorok üzemviszonyainak alakulasa a
motorrugalmassagtol Iügg, igen Iontos, motorokkal szemben tamasztott követelmeny, hogy merteke minel
nagyobb legyen. Ez az ertek Otto-motoroknal eM ÷ 1,23, mig di:elmotoroknal eM ÷ 1,051,15.
A faflagos tù:eloanvag-fogvas:tas az Otto-motoroknal a hengertöltes es a keverekkepzes szempontjabol
egyarant kedvezó Iordulatszam-tartomanyban a legkisebb. Ennel kisebb es nagyobb Iordulatszamoknal a
Iajlagos Iogyasztas növekszik. Di:elmotoroknal a Iajlagos Iogyasztas jelleggörbeje laposabb, kevesbe Iügg a
motorIordulatszamtol.
A motor telfesitmenve N |W| a motornvomatekbol M |mN| es a percenkenti motor-fordulats:ambol n |1/min| a
következókeppen szamithato ki:
N ÷ 0,105 M n
2.1.1.1.1.3. A motorok szerkezeti feIépítése
A belsó egesú motorok harom Ió szerkezeti csoportbol allnak:
motortest,
Iorgattyus hajtomú,
vezermú.
1. A motortest res:ei
hengertömb,
hengerIej,
olajteknó.
A hengertòmbben vannak kialakitva a hengerfuratok. A tömb also reszet forgatvtvusha:nak nevezik, mivel ide
epitik be a Iorgattyustengelyt. A hengertömb anyaga öntöttvas- vagy aluminiumötvözet. A dugattyu
IutoIelületenek javitasa erdekeben a hengerIuratokban gyakran cserelhetó hengerperselyt alkalmaznak. S:ara:
es nedves perselveket különböztethetünk meg aszerint, hogy a persely Iala a hútovi::el erintkezik-e közvetlenül
avagy sem. A hengerfef a hengereket Ielülról zarja le. Az egyedi hengerIej ritkabb megoldas, inkabb a közös,
egybeöntött hengerIejeket alkalmazzak. A hengerIej magaban Ioglalja az egoteret/egotereket, a s:elepeket, es
mivel kettós Iallal rendelkezik, igy òss:ekòti a vi:tereket. A hengerfef es a hengertòmb között hó- es nyomasallo
anyagbol keszült, legmentes zarast biztosito hengerfeftòmitest helyeznek el.
2. A forgattvus haftomú (2. abra) Ieladata a dugattvu egvenes vonalu, valtako:o iranvu (alternalo) mozgasat
kòrmo:gassa alakitani. Reszei:
dugattyu,
dugattyucsapszeg,
hajtorud,
A motorok szerkezeti feIépítése
7
Iorgattyustengely (Iótengely).
2. ábra - A forgattyús hajtómu és részei
A dugattvu (1) lezarja az egesteret a Iorgattyushaz Ielóli oldalon, es a keverek elegeteseból szarmazo nyomoerót
atadja a dugattyucsapszegen keresztül a hajtorudnak (2). Anyaga rendszerint aluminiumötvözet. A
dugattyupalast Ielsó harmadaban kepezik ki a gyúrúhornyokat, közepsó reszen pedig a dugattyucsapszeg
beIogadasara alkalmas ket, vastag Ialu csapszemet.
A haftorud Ieladata a dugattyu es a Iorgattyustengely összekapcsolasa. Anyaga: acel-ötvözet.
A forgattvustengelv vagy fotengelv (3) rendeltetese, hogy a motor teljesitmenyet Iorgo mozgas Iormajaban
szolgaltassa.
A Iorgattyustengely peremes vegere van Ielszerelve a lenditokerek, amelynek Ieladata a motor egvenletes
farasanak elosegitese.
3. A ve:ermú Ieladata a motor szivo- es kipuIogonyilasainak kelló idóben valo nvitasa es :arasa. A ketütemú
Otto-motoroknal resve:erles, a negyütemú Otto- es dizelmotoroknal s:elepve:erles, mig a ketütemú
dizelmotoroknal vegves ve:erles talalhato.
2.1.1.1.1.4. A motorok hengereIrendezése
A hengerek szamat a motorral szemben tamasztott követelmenyek Iigyelembevetelevel tervezik meg. Az
egyhengeres motor hatranya, hogy jarasa egyenetlen, nehezen egyensulyozhato ki. Szerkezete ezzel szemben
egyszerúbb, Iajlagos elóallitasi költsege kisebb a többhengeres motorenal.
A motorok hengereIrendezése
8
A mezógazdasagi gepekbe beepitett motorok többnyire tòbbhengeres kivitelben keszülnek. Ilyen kialakitas
eseten a motor jarasa egyenletesebbe valik es vele nagyobb teljesitmeny erhetó el. A többhengeres motor elónye
a joval kisebb lenditókerek, mivel a gyujtasi sorrend helyes megvalasztasaval a gyorsulasokbol es a
lassulasokbol eredó egyenlótlensegek lecsökkennek. Tovabbi elóny, hogy a kisebb hengermeretek mellett jobb a
hengertöltes, jobbak az eges Ieltetelei, jobb a hútes, nagyobb kompreszszioviszony alkalmazhato, valamint a
kisebb tömegerók miatt a Iordulatszam is jobban növelhetó.
A Ienti okok arra vezetnek, hogy a többhengeres motorral azonos hengerterIogat eseten nagyobb
teljesitmeny erhetó el.
A hengerek elrendezese alapjan (3. abra)
soros motorokat a),
boxer-motorokat b),
csillag-motorokat c) es
V-motorokat d) különböztetünk meg.
3. ábra - Belsõ égésu motorok hengerelrendezési formái
2.1.1.1.1.5. A motorok kenése
A motorok kenése
9
A motorban az egymashoz kapcsolodo szerkezeti elemek surlodnak egymassal. A surlodasi ellenallas
legyózesehez munkat kell vegezni. Ez a munka karbavesz, tehat ves:teseg, mert egyreszt levonodik a motor
hasznos teljesitmenyeból, masreszt surlodasi hóve alakul, a motor szerkezeti reszeit karosan Ielmelegiti.
A surlodasi ellenallas csökkentesere a motor s:erke:eti elemeit, azok közül is elsódlegesen a motor
fotengelvcsapagvait, dugattvuit, dugattvucsaps:egeit, ve:ertengelv-csapagvait es himbatengelvet kenni kell. A
korszerú motorok csapagyaiban az olajreteg legkisebb vastagsaga hmin ÷ 0,0030,005 mm.
A megIeleló olaj kivalasztasanal Iigyelembe kell venni a csapagvak terheleset, a kerùleti sebesseget es az ù:emi
homersekletet. Olyan kenóolajat kell valasztani, amelynel hideginditaskor is biztositva van az olaj aramlasa, de
üzemi hómersekleten sem valik az olaj tulzottan higIolyossa, vagyis az olaj vis:ko:itasa nagy es a
homerseklettol csak kismertekben valto:o legyen. Tovabbi követelmeny, hogy a kenóolaj ne oxidalodjon a
magas hómersekletú helyeken: a dugattvugvúrúknel, a s:eleps:araknal stb. Az olaj elettartamanak hosszunak, az
olajIelhasznalasnak kismertekúnek kell lennie, ellenkezó esetben a motor üzemeltetese nagy jarulekos
költsegekkel jar. Nem utolso szempont, hogy a kenóolajnak meg kell akadalyoznia a motor belsó reszeinek,
Ióleg a siklocsapagyaknak üzem közbeni korroziojat.
Di:elmotoroknal a nagyobb nyomasok miatt a kenóolajokkal szemben nagyobb követelmenyeket kell
tamasztani, ebból következik, hogy az Otto-motorokhoz es a dizelmotorokhoz elteró minósegú motorolafokat
kell hasznalni.
A motorok kenesi rendszereben az olajnyomas erteke 0,1 MPa körüli, mig a kenóolaj aramlasi sebessege a
nyomovezetekben 2,53 m/s.
Az üzemeles soran a motorolajokba kerüló szennyezódeseket a különbözó kialakitasu es múködesi elvú
olafs:úrok tavolitjak el.
A keverekolafo:ast a Iorgattyushaz szivasu, ketütemú Otto-motoroknal alkalmazzak. A kenóolajat az
üzemanyag-Ielvetelkor (tankolaskor) keverik a benzinhez, motortipustol Iüggóen 1.251.50 aranyban. A
keverekolajozast az a körülmeny teszi lehetóve, hogy a keverek elóször a szivoütem alatt a Iorgattyushazba
kerül es majd csak onnan jut az egesterbe. A porlasztoban (karburatorban) az olaj a benzinnel együtt szetporlad,
es a gazkeverekben lebegó olajpara lecsapodik a csapagyak IutoIelületere, valamint a henger belsó Ialara. Mivel
az olaj a benzinnel együtt eleg, gondoskodni kell allando potlasarol.
A kenvs:erolafo:as a korszerú, nagyteljesitmenyú Otto- es dizelmotorok kenesi megoldasa. A motor kenesere
szolgalo olajat fogaskerek-s:ivattvu tartja körIorgasban. A szivattyuba az olaj az olajteknóból az elos:úrovel
(s:úrokosar) ellatott szivocsonkon keresztül jut, amely ress:úron (durvas:úro) at a hengertömb Ialaba Iurt
foolafcsatornaba nyomja az olajat. Innen a kiagazo mellekcsatornakon keresztül a Iorgattyustengely
Iócsapagyaihoz kerül az olaj, onnan pedig a IótengelyIuratokon at a hajtorudcsapagyakhoz.
Ugyancsak a Iócsatornabol kapjak az olajat a ve:ermútengelv csapagvai, a s:elepemelok es a s:elephimbak. A
Iölösleges olaj a hengeröntveny Iuratain keresztül (pl. a szelepemeló szarak Iuratai mellett) Iolyik vissza az
olajteknóbe. A hengerIalak es a dugattyu keneset a hajtorud csapagyabol a hengerIalakra szort olaj vegzi. A
Iorgatytyustengely utolso csapagya utan a Iócsatornahoz kapcsolodik az olafnvomasmero mús:er, amely nem a
Iogaskerek-szivattyuban, hanem az utolso Iócsapagyban uralkodo nyomast mutatja. Ha a nyomasmeró
nyomascsökkenest jelez, az a Iótengelycsapagyak tovabbi üzemeltetes eseten bekövetkezó meghibasodasat
jelentheti.
Az olafs:úrok Ieladata egyreszt az olajba került, szemcse meretú szennyezódesek kiszúrese, amelyek a koptato
hatasuk miatt szúres nelkül karosan beIolyasolnak a motor elettartamat, masreszt azon anyagok eltavolitasa,
amelyek a kenóolaj oxidaciojat, illetve öregedeset meggyorsitanak. A szúrók a Ientiek miatt jelentósen
csökkentik az olaj elhasznalodasat is.
A szúrók a kenóolaj cirkulacios rendszereben altalaban a Ióaramkörbe, esetleg a mellekaramkörbe kerülnek
beiktatasra. A Ióaramkörú szúrón a kenesi hely Iele aramlo teljes olajmennyiseg athalad, mig a
A motorok kenése
10
mellekaramkörbe kapcsolt szúróre csak az összes kenóolajaram 510º-a kerül.
A Ióaramkörú szúrók közül a ress:úro (durva s:úro) (4. abra) a szúróhazban (3) elhelyezett, csillag alaku es
küllósen kivagott lemezparokbol (5/a es 5/b) all. Az olaj a lemezparok közötti resen halad keresztül, miközben
megtisztul a 0,1 mm-nel nagyobb szennyezódesektól. Ezeket a lemeztarcsak reseiben elhelyezett fesúk (2 es c)
tavolitjak el. A múködtetest a jarmú vezetóje a tengelykapcsolo pedal megnyomasaval hozza letre, ilyenkor
elmozditja a pedallal összekapcsolt szúrókart (1) is. A lerakodott szennyezódes a leeresztócsavaron (4) keresztül
tavolithato el. Ezt a szúrót minden negvedik olajcserenel petroleumban vagy ga:olafban meg kell tisztitani.
A motorok kenése
11
4. ábra - Rés-olajszurõ
A finoms:úrok (5. abra) többnyire a mellekaramkörbe vannak bekötve. Anyaguk lehet papir, karton, pamut. Az
ezekból az anyagokbol keszült szúróbetetek olcsok es eltömódes utan könnyen cserelhetók. Tisztitasuk nem
A motorok kenése
12
gazdasagos. Az eltömódes okozta üzemzavar kiküszöbölesere biztonsagi szelepet szokas beepiteni (1). A
szúróhaz (2) eltavolitasa utan a betet (3) cserelhetó.
5. ábra - Finomszurõ
A motorok kenése
13
A centrifugals:úrok (6. abra) kenóolaj szúresere valo hasznalata egyre inkabb terjed. Ezek a szúrók egyarant
kapcsolhatok a Ió- es a mellekaramkörbe. A beepitett elIorgathato szúróbetetet (1) az olafnvomas hozza
Iorgasba. A nagy Iordulatszam következteben a nehez szennyezódesek kiIele sodrodnak es összegyúlnek a
Iorgodobbordazat belsó Ialan, igy az olajkörIorgasba többe mar nem kerülnek vissza. Az összegyúlt olafis:apot
a karbantartasi elóirasnak megIeleló üzemorankent el kell tavolitani a szúróhazIedel (2) eltavolitasa utan.
A motorok kenése
14
6. ábra - Centrifugálszurõ
A motorok kenése
15
Az olafcsere elóirt kilometerszam megtetele vagy üzemora utan szükseges. Az olafcseret a motor leallitasa utan,
meg meleg olajjal kell vegrehajtani, mert az olaj ilyenkor meg higfolvos es a s:ennve:odesek meg nem ùlepedtek
le az olajteknóben. Az olaj leeresztese az olajteknó aljan elhelyezett olafleeres:to csavar kicsavarasaval törtenik.
A csavar visszacsavarasa elótt a motort celszerú nehany percig olaf nelkùl faratni az elhasznalodott olaj teljes
eltavolitasa erdekeben.
2.1.1.1.1.6. A motorok hûtése
A tüzelóanyag elegetesevel keletkezó hónek csak mintegy 2040º-a alakithato at a belsó egesú motorokban
mechanikai munkava. A Iennmarado hó reszben a kipufogoga:okkal, reszben sugar:assal tavozik a motorbol. A
meg mindig visszamarado karos hót hútessel kell eltavolitani. Ha ezt nem tesszük, akkor a motor maradando
karosodast s:enved es ù:emkeptelenne valik, mert a tulzott Ielmelegedes karosan hat az alkatres:ek
s:ilardsagara es a kenesre.
A ,Ielesleges¨ hó elvezetese levegóvel oldhato meg vagy kò:vetlenùl (leghútes), vagy kò:vetve (folvadekhútes).
A leghútes karbantartasa nagyon egyszerú. Csupan arrol kell gondoskodni, hogy a hútóbordak köze jutott
szennyezódeseket (por, növenyi es rovarmaradvanyok) rendszeresen eltavolitsuk, mert ezek a bordaközöket
eltömitve rontjak azok hóleado-kepesseget.
A folvadekhútes hútó rendszeret allandoan teljesen Ieltöltve kell tartani Iagyallo hútóIolyadekkal. A Iagyallo
koncentratum higitasara csak lagv vi:et szabad hasznalni azert, hogy a hútórendszerben a karos lerakodasokat
elkerüljük. A vizet maronatronnal lehet lagvitani, de egyszerúbb az üzemanyagtöltó allomasokon kaphato
ioncserelt vi: vagy des:tillalt vi: hasznalata.
A hútóvizból kicsapodo vi:ko a hútó hatast erósen lerontja, ezert a vizkókepzódest idónkent ellenórizni kell.
Amennyiben a hengerIej hútójarataiban erós vizkólerakodas eszlelhetó, azt vi:kooldo folvadekkal el kell
tavolitani.
2.1.1.1.1.7. A motorok üzemanyag-eIIátása
Az Otto- es a dizelmotorok üzemanyag-ellato rendszerei lenyegesen különböznek egymastol, ugyhogy
targyalasuk az alabbiakban külön-külön törtenik.
· Otto-motorok üzemanyag-ellato rendszere
A Otto-motorok üzemanyag-ellatasa az alabbi szerkezeti elemek segitsegevel törtenik (7. abra).
üzemanyagtartaly (1)
benzinszúró (3)
tapszivattyu (AC-pumpa) (4)
porlaszto (karburator) (5, 6 es 7).
A motorok hûtése
16
7. ábra - Az Otto-motor üzemanyag-ellátó rendszere
A benzin a tartalybol (1) gravitacios vagy s:ivattvus s:allitassal (4), csóvezetekben (2), szúró(kö)n (3) keresztül
jut el a porlasztoba, ahol a levegóvel keveredik es eghetó gazkeverek Iormajaban aramlik be a szivoszelepen (8)
keresztül a hengerterbe (9). A porlaszto Iontosabb szerkezeti elemei az uszohaz (5), a szivotorok a legszúróvel
(6) es a porlaszto keverektere a IóIuvokaval (7).
· A dizelmotorok üzemanyag-ellato rendszere
A dizelmotorok tüzelóanyaggal valo ellatasa harom reszból all: a gazolaj s:allitasabol, s:úresebol es
befecskende:esebol (8. abra). A gazolaj
s:allitasat az üzemanyagtartaly (1), a tapszivattyu (2) es a vezetekek,
s:úreset beöntószúró, az elószúró es a Iószúró (3),
befecskende:eset a beIecskendezó szivattyu (4), a nyomovezetekek es a porlasztok (5) vegzik. Az abran lathato
meg a Iordulatszam-szabalyozo vagy regulator (6), valamint az önmúködó elóbeIecskendezes-allito (7)
elhelyezkedese is.
A motorok üzemanyag-eIIátása
17
8. ábra - A dízelmotorok üzemanyag-ellátó rendszere
2.1.1.1.1.8. A szívó- és a kipufogórendszer
1. A levegószúró
A motor a beszivott nagymennyisegú levegóvel együtt a: ù:emeltetes kòrnve:etetol fùggoen több-kevesebb port
is besziv. Mivel a beszivott porszemek a hengerterbe jutva kopast okoznak, illetve a kenóolajba kerülve
megtamadjak a csapagyIelületeket, e karos jelensegek elkerülese erdekeben a bes:ivott levegot a motorbafutas
elott meg kell s:úrni.
Kivitelük szerint s:ara: vagy nedves legs:úroket különböztetünk meg.
A s:ara: legs:úrokben (9. abra) a specialis, papirbol keszült szúróbetet (1) Iemlemez hazban (2) helyezkedik el,
amelyet Iedel (3) zar. Ez a tipus elsósorban s:emelvgepkocsiknal terjedt el. Altalaban 10 000 km-enkent a
szúróbetetet ki kell cserelni. Leteznek un. centrifugal- vagy ciklons:úrok is, ezeket elsósorban me:oga:dasagi
erogepeknel alkalmazzak.
A nedvess:úro szúróhazaban olaffatvolos femforgacs vagy fems:ivacs talalhato. A szúrón ataramlo levegó
többször is iranyvaltoztatasra kenyszerül, eközben erintkezik a nedves Ielületekkel, amelyek a levegóben levó
szennyezódeseket megkötik.
A szívó- és a kipufogórendszer
18
9. ábra - Száraz levegõszurõ
A nedvesszúrók egyik korszerú tipusa az olaftùkròs (olaffùrdos) s:úro (10. abra). Ennel a szúrótipusnal a
szúróhaz aljan elóirt magassagu olaj van (1). A levegó egy Iüggóleges csövön athaladva, nagy sebesseggel az
olajba ütközik es 180°-os iranyvaltoztatast vegez, minek következteben a benne levó por nagy resze az
olajtükörre (az olaj Ielszinere) ragad es leülepszik az olajIürdó Ienekere. A visszaaramlo levegó meg egy
olafnedves fems:alas s:úron (2) is athalad, igy a szennyezódesek mintegy 99º-at ki lehet szúrni.
A szívó- és a kipufogórendszer
19
10. ábra - Olajtükrös-olajnedves levegõszurõ
Az olajtükrös szúrókben az olajat megadott üzemorak utan le kell cserelni, az olajnedves szúrót pedig
petroleumban vagy ga:olafban ki kell mosni, majd ujra kell olajozni.
2. A kipuIogoberendezes
A kipufogocso a munkat vegzett egestermekek elvezetesere szolgal. A nagy nyomasu es magas hómersekletú
egestermekek közvetlen szabadba aramlasa nagy zajt keltene, ezert hangtompito Ielszerelesere van szükseg.
A legszennyezettseg merseklese erdekeben a motorok karosanyag-kibocsatasat is csökkenteni kell. Ezt a celt
szolgaljak a kipuIogorendszerbe iktatott különbözó katali:atorok. A katalizatorok Ieladata a kipuIogogazokban
levó karos anyagok kemia atalakitasa. Mind az Otto-, mind a dizelmotorokon alkalmaznak mar katalizatorokat.
2.1.1.1.1.9. A beIsõ égésû motorok viIIamos berendezései
A belsó egesú motor inditasaho:, az egves kieges:ito es segedberende:esek ù:emeltetesehe:, Otto-motorok
eseteben a gvuftasho: villamos berendezeseket hasznalnak. A motorokon talalhato villamos berendezesek a
következók:
akkumulator,
A beIsõ égésû motorok
viIIamos berendezései
20
aramIejlesztó (egyenaramu dinamo vagy valtakozo aramu generator),
Ieszültsegszabalyozo,
inditomotor (önindito),
villamos gyujtoberendezes (Otto-motoroknal),
izzitogyertya (dizelmotoroknal).
1. A: akkumulator
Az akkumulator a dinamo vagy a generator altal termelt villamos energia tarolasara szolgal. Gepjarmúvekben
altalaban savas akkumulatorokat alkalmaznak. Mivel az elemi kensavas olomakkumulator kapcsai közötti
nevleges Ieszültseg csak 2 V, az akkumulator sorba kapcsolt elemi akkumulatorcellakbol epül Iel. Az
akkumulator Ieszültseget igy a sorbakapcsolt cellak szama hatarozza meg. A gepjarmúvekhez es a
mezógazdasagi gepekhez altalaban 12 V-os Ieszültsegú olomakkumulatorokat hasznalnak.
Amennyiben a savszint lecsökken, azt csak desztillalt vizzel szabad (es kell!) utantölteni! Ennek erdekeben az
akkumulator savszintjet nyaron kethetente, telen havonta ellenórizni kell.
Az akkumulator tòltòttseget cella-fes:ùltsegmerovel ellenórzik. Ez egy olyan voltmero, mellyel egy nagy
amperitasu sòntòt kapcsolnak parhuzamosan annak erdekeben, hogy terheles mellett vegezzek a merest. A
teljesen Ieltöltött cella fes:ùltsege 2,7 J, a kisütött (teljesen ,lemerült¨) cella fes:ùltsege pedig 1,75 J. A
lemerült akkumulatort akkumulatortòltovel ujra kell tölteni, a töltes soran a cellakrol a celladugot el kell
tavolitani. A teljes Ieltöltes utan tovabb töltve az akkumulatort a töltóaram az elektrolitot oxigenre (O2) es
hidrogenre (H2) bontfa, amelvek nagvon robbanasves:elves durranoga:t alkotnak egvmassal' E:ert ott, ahol
akkumulatortòltes folvik, a dohanv:as es a nvilt lang has:nalata s:igoruan tilos'
2. AramIejlesztes
Az aramIejlesztók Ieladata a villamos Iogyasztok arammal valo ellatasa es az akkumulator töltese. A belsó
egesú motoroknal aramIejlesztókent
egyenaramu dinamot vagy
valtakozo aramu, haromIazisu generatort
hasznalnak.
A belsó egesú motorokban alkalmazott egvenaramu dinamo mellekaramkòrú, òngerfes:to villamos gep. Ket
reszból: az allores:bol es a forgores:bol all. Az alloresz külsó resze a henger alaku lagv acelòntvenv, ez a
dinamoha:. A dinamo magneses teret a gerjesztótekercsen atIolyo aram letesiti. Az alloreszhez tartoznak meg a
s:enkefetartok a pehelygraIitbol keszült s:enkefekkel es az azokat a kollektorhoz nyomo les:oritorugokkal.
A belsó egesú motoroknal hasznalt dinamok nevleges Ieszültsege 6, 12, 24 J, nevleges teljesitmenyük 150300
W.
A korszerú belsó egesú motorokat haromfa:isu generatorokkal szerelik Iel. A dinamoval szembeni elónyei:
kisebb merete ellenere nagyobb a teljesitmenye,
hatasIoka 8085º, mig a dinamoke csak 5060º,
A beIsõ égésû motorok
viIIamos berendezései
21
üzembiztosabb,
nagyobb Iordulatszamon múködtethetó,
alacsony (üresjarati) Iordulatszamon is tölti az akkumulatort.
Az alloresz harom tekercse egvmastol 120°-ra helyezkedik el. A Iorgoresz magnespolusainak Iorgasa közben
tehat harom, egvmastol fùggetlen, egvfa:isu fes:ùltseg indukalodik, amit Graet:-kapcsolasba kapcsolt hat darab
diodaval egveniranvitanak. A diodakat a generatorhazban helyezik el es külön gondoskodnak azok húteseról. A
generator aramkörei: a tòlto-, a gerfes:to- es az elogerfes:to aramkòr.
3. A fes:ùltsegs:abalvo:as berende:esei
A Ieszültsegszabalyozas egyik eszköze az aramkapcsolo, amely a dinamo es az akkumulator köze iktatott
elektromagneses keszülek. Ha a dinamo altal szolgaltatott Ieszültseg 1015°-kal meghaladja az akkumulator
Ieszültseget, akkor az aramkapcsolo a dinamot az akkumulatorral összekapcsolja. Kisebb Iordulatszamon vagy a
motor leallasakor amikor a Ieszültseg nem eri el a Ientebb emlitett nagysagot viszont lekapcsolja. Ha ez nem
valosulna meg, akkor visszaram indulna meg, ami lemeritene az akkumulatort es leegetne a dinamot.
Az un. fes:ùltsegs:abalvo:o a dinamo, illetve a generator Ieszültseget szabalyozza, mert az indukalt Ieszültseg
az allandoan valtozo motorfordulats:am fùggvenve, mig szamunkra allando nagvsagu fes:ùltsegre van szükseg.
A Ieszültsegszabalyozas ugy törtenik, hogy amikor a dinamo, illetve a generator Iordulatszama magas, s emiatt a
Ieszültseg a megengedett Iöle emelkedne, akkor a magneses teret gyengitjük ugy, hogy csòkkentfùk a
gerfes:totekercsek aramat. Ezt vagy ellenallas beiktatasaval, vagy a magneses ter eltolasaval lehet
megvalositani. Az elóbbi esetben fes:ùltsegs:abalvo:asrol, az utobbiban arams:abalvo:asrol beszelünk.
4. Inditomotorok
A belsó egesú motorokat a Iorgattyustengely megIorgatasaval inditjuk el. Ehhez külön inditoberendezes
szükseges. Barmilyen inditoberendezessel is vegezzük a motor inditasat, egy bizonyos minimalis Iordulatszam
kell ahhoz, hogy a motor egyaltalan meginduljon. Ezt a minimalis Iordulatszamot gyujtasi vagy inditasi
Iordulatszamnak nevezzük.
Az inditasi Iordulatszam:
negyütemú Otto-motornal: ni ÷ 5060 1/min,
ketütemú Otto-motornal: ni ÷ 100150 1/min,
dizelmotoroknal: ni ÷ 120150 1/min.
Az inditomotor a dinamohoz hasonloan allo- es forgores:bol all, tekercseit azonban a nagy aramIelvetel miatt
kisebb menets:amu, vastagabb ve:etekbol keszitik. A tekercseket sorba kapcsolfak, az akkumulator arama az
allores:tekercsen keres:tùl fut a forgores:tekercsbe. A inditomotor Iorgoreszkollektoranak bronzkeIek adjak at
az aramot. A Iorgoresz tengelye a hazon kivül meg van hosszabbitva, s rajta a meghajto Iogaskerek Ioglal
helyet.
Az inditomotornak az inditast harom, egvmastol kùlònvalas:tott ùtemben kell elvegeznie.
Az elso ùtemben a hafto fogaskerek összekapcsolodik a belso egesú motor lenditokerekenek fogaskos:orufaval.
A masodik ùtem a tenvleges inditas. Ha a Iogaskerekek kapcsolata letrejött, az inditomotor telfes aramot kap es
megforgatfa a belso egesú motor fotengelvet. A harmadik ùtemben az inditomotor tulpörgesenek elkerülesere, a
belsó egesú motor beindulasa utan a hajtoIogaskerek vagy ònmúkòdoen kilep a fogaskos:orubol, vagy s:abadon
A beIsõ égésû motorok
viIIamos berendezései
22
futo (azaz nem lehetseges visszaIele hajtas) es oldfa a kapcsolatot.
Az inditomotorokat kapcsoloszerkezetük szerint csoportosithatjuk, ez alapjan
csuszo Iogaskerekes es
csuszoarmaturas
inditomotorokat különböztetünk meg.
A tulpörgest ez utobbinal is szabadonIuto akadalyozza meg. A kikapcsolaskor megszúnik a magneses ter, es a
rugo a Iorgoreszt visszahuzza nyugalmi helyzetbe.
5. Villamos gyujtoberendezesek
A gyujtoberendezes Ieladata, hogy az Otto-motor hengertereben összesúritett kevereket meggyujtsa, tovabba
szabalyozza a gyujtas idópontjat.
Az Otto-motoroknal ketIele elektromos gyujtoberendezes hasznalatos:
az akkumulatoros es
a magneses.
A kerteszeti üzemekben hasznalatos erogepekben altalaban akkumulatoros, mig kerti motoros kapakon, motoros
fúres:eken, motoros s:ivattvukon leginkabb magneses gvuftoberende:es hasznalatos.
2.1.1.1.1.10. A dízeImotorok viIIamos berendezései
A dizelmotorok villamos berendezesei különböznek az Otto-motorok hasonlo reszegysegeitól. A kùlònbseg a:,
hogy a dizelmotorokon nincs gvuftoberende:es, ezzel szemben sokszor van:
2 db 12 J-os akkumulator,
sorosparhuzamos kapcsolo,
24 J-os inditomotor,
izzitogyertyak.
A kamras dizelmotoroknal az egóter nagy Ielületeból szarmazo hútó hatas miatt a hideg motor inditasahoz
izzitogyertyak szüksegesek, amelyek a kamrak hómersekletet mintegy 120 °C-ra melegitik eló.
Az izzoszal belenyulik a kamraba, es az akkumulatorbol jövó aram izzitja Iel. Az izzitas idótartama kb. 4050 s.
A szerelvenyIalon elhelyezett ellenor:o i::os:al vilagosvòròs szine jelzi, hogy az izzitas beIejezhetó. Ezt
követóen kell az inditomotort ù:embe helve:ni.
2.1.1.1.2. TeIjesítményátviteIi szerkezetek
A traktorok eroatviteli s:erke:etei a motor Iótengelyetól a kerekekig, illetve a TLT-ig közvetitik a hajtast. A
következó Ió elemek tartoznak közejük:
tengelykapcsolo (kuplung),
nyomatekvalto (sebessegvalto),
kardantengely,
A dízeImotorok viIIamos
berendezései
23
diIIerencialmú (kiegyenlitómú) es diIIerencialzar,
veglehajtas.
2.1.1.1.2.1. TengeIykapcsoIó (kupIung)
Feladata, hogy oldhato kapcsolatot hozzon letre a motor fotengelve es az eróatviteli berendezes többi resze,
közvetlenül pedig a sebessegvalto nvelestengelve között akkor is, amikor a motor üzemel. Tovabbi Iontos
Iunkcioja az eroatviteli s:erke:et tulterheles elleni vedelme.
A tengelykapcsolo csak atadfa a motor Iorgatonyomatekat, de azt megvalto:tatni nem kepes. Az erógepekbe
beepitett tengelykapcsolok:
surlodasos es
hidraulikus múködesúek lehetnek.
A surlodasos tengelvkapcsolo (11. abra) altalaban egv, nagyobb motoroknal ket surlodotarcsaval letesit
kapcsolatot a motor Iótengelye (1), valamint a sebessegvalto nyeles-tengelye (8), illetve Iogaskereke (12) között.
Kapcsolodo reszei a Iótengelyre ekelt lenditokerek (1), a tengelyiranyban szabadon elmozdithato nvomolap (7)
es a közöttük elhelyezkedó, vekony acellemezból keszült surlodotarcsa (6). Ez utobbi mindket oldalara
surlodast növeló, hóallo anyagbol keszült, gyúrú alaku surlodobetetet szegecselnek, esetleg ragasztanak. A
lenditókerekkel együtt Iorgo nyomolapot s a közöttük elhelyezkedó surlodotarcsat nvomorugok (2) szoritjak
egymashoz. A rugokat masik vegükön a kuplungha: tamasztja meg. E nyomorugok Iejtik ki a kapcsolashoz
szükseges nvomoerot.
A tengelykapcsolo a tengelvkapcsolo pedal (5) lenyomasaval oldhato. A pedal hatasat a mozgatorudazaton (9)
es allitoszerkezeten (11) keresztül Iejti ki, a visszahuzo rugot (10) megIeszitve. A kiemelovillak (3) a
nvomolapot a nvomorugok elleneben 1,21,5 mm tavolsagra eltavolitjak a surlodotarcsatol. A
kiemelószerkezetben helyet Ioglalo kinvomocsapagv (4) es a kiemelovillak között nyugalmi helyzetben 24 mm
hezagnak kell lennie, hogy a nyomolap teljes rugoeróvel szoritsa a surlodotarcsat a lenditókerekhez.
TengeIykapcsoIó (kupIung)
24
11. ábra - Egytárcsás súrlódásos tengelykapcsoló
Nagyobb teljesitmenyú motoroknal kettarcsas tengelvkapcsolot vagv hidraulikus eroatvitelt alkalma:nak.
A hidraulikus tengelvkapcsolo automatikus múködesú, igy sima inditast biztosit. Inditasnal kis Iordulatszam
eseten kis nyomatekot tovabbit, nagy Iordulatszamnal azonban jelentós nyomatek atvitelere alkalmas. HatasIoka
alacsony Iordulatszamon rossz, a Iordulatszam emelkedesevel azonban Iokozatosan javul. Ismeretesek meg
elektromos es hidros:tatikus tengelykapcsolok is.
2.1.1.1.2.2. NyomatékváItó (sebességváItó)
A kerteszeti termesztesben az erógepekkel szemben különbözó vonoero- es sebesseg-igenveket tamasztunk, a
valtozo terheleseknek, illetve az ut- es lejtviszonyoknak megIelelóen. Az erógep haladasat akadalyozo
menetellenallasok (pl. indulaskor, emelkedon, s:antaskor) leküzdese erdekeben a motor nvomatekat a
többszörösere kell növelni, ami a motor es a haftott kerekek közötti attetel megvalto:tatasaval lehetseges. Ezt a
celt szolgalja a nvomatekvalto (sebessegvalto).
Fó Ieladatai:
a vonoeró es a haladasi sebesseg valtoztatasa,
NyomatékváItó (sebességváItó)
25
a motor kedvezó terhelesi viszonyainak biztositasa,
a hatramenet lehetósegenek biztositasa,
a kerekek es a motor közötti kapcsolat tartos megszakitasa.
Ezen Ieladatok megvalositasara az erógepeknel mechanikus, hidraulikus es hidro-mechanikus valtomúveket
alkalmaznak.
A mechanikus valtomúvek altalaban normal (hagvomanvos) Iogaskerekes es bolvgokerekes kivitelben
keszülnek.
Az elotettengelves mechanikus fogaskerekes (tolokerekes) valtomú (12. abra) hajtasat mint korabban lattuk a
tengelykapcsolorol (7) kapja. Rendszerint negy tengelyt talalunk benne: a bemeno (nveles-) (8), az elotet- (15), a
bordas- (12) es a hatrameneti tengelvt (14). A bemenotengelv allando fogaskerek-kapcsolatban van az
elotettengellvel (6), az elotettengelvt pedig a különbözó attetelt ado egvenes foga:asu fogaskerekparok
kapcsoljak a kimeno- (bordas-)tengelvhe: (1: I. Iokozat, 2: II. Iokozat, 3: III. Iokozat, 4: IV. Iokozat, 5: V.
Iokozat, R: hatrameneti Iokozat Iogaskerekparja). A Iokozatvaltas a különbözó atmerójú fogaskerekek
(tolokerekek) eltolasaval valosithato meg. A sebessegIokozat kapcsolasa altalaban ke::el törtenik oly modon,
hogy a sebessegvalto kar (10) a tolorudak (11) es a tolovillak (9) közbeiktatasaval a fogaskerekek valamelviket a
rajtuk levó horonv segitsegevel tengelviranvban eltolfa. A kò:vetlen vagy direkt foko:atban a nvelestengelv es a
bordastengelv kòrmòskapcsoloval (5) kò:vetlenùl òss:ekapcsolhato, a valtomú tehat ilyenkor attetele:es nelkùl
viszi at a hajtast. Az elotettengelv ilyenkor is Iorog, de nyomatekot a jaroszerkezetnek nem, mig a TLT-nek (17)
csak esetlegesen ad at. A TLT-re körmös tengelykapcsoloval (16) juttathato nyomatek. Az elótettengelyes
valtomú elónye, hogy egy-egy atteteli Iokozat megvalositasa mindig ket lepcsóben törtenik, ennek
következteben csökkennek a kapcsolodo Iogaskerekek meretei, ugyanakkora helyen több sebessegIokozatot
lehet elhelyezni.
NyomatékváItó (sebességváItó)
26
12. ábra - Elõtéttengelyes (tolókerekes) sebességváltó
Egvlepcsos valtomúben a nvelestengelv es az elotettengelv közötti attetel nem valtoztathato. Elónye, hogy
könnyebben kezelhetó, hatranya a nagyobb meret es nagyobb tömeg, valamint a viszonylag keves
sebessegIokozat.
A korszerú, nagyteljesitmenyú traktorokat olyan valtomúvel latjak el, amely terheles alatt is kapcsolhato. Ilyen
megoldas vazlatat mutatja a 13. abra. A terheles alatti kapcsolast bolygokerekes hajtomú (3) teszi lehetóve a
bolygomú elemeinek Iekezesevel, illetve kapcsolasaval tengelykapcsolo utjan.
A Iótengelyról a teljesitmeny ezutan a Iótengelykapcsolon (1) es a 6 elóre, egy hatrameneti sebessegIokozat
valamelyiken (2) at jut a diIIerencialmúhöz (9). Az abra a hidraulikaszivattyu (5), a teljesitmenyleado tengely
(6, 7) es az elsó kerekek (8) hajtotengelyet is mutatja.
NyomatékváItó (sebességváItó)
27
13. ábra - Teljesítményátvitel vázlata terhelés alatt váltható hajtómuvel
2.1.1.1.2.3. KardántengeIy
A kardantengely Ieladata, hogy a motor Iorgatonyomatekat a valtomútol a hatso hid haftomúvehe: jutassa. A
kardantengely alkalmazasa azert szükseges, mert az erógep eróatviteli berendezesei egymashoz kepest altalaban
elmozdulhatnak. A különIele iranyu mozgasokat, amelyek nem csak be- es felfele, hanem elore- es hatrafele is
iranyulhatnak, a kardantengelv egvenliti ki, s egvben lehetove tes:i, hogv a: egvmasho: s:ògben csatlako:o
tengelvvegek nagv fordulats:amon is kepesek legvenek a forgatonvomatek atvitelere.
2.1.1.1.2.4. KiegyenIítõmû (differenciáImû)
A diIIerencialmú Ieladata:
allando lassito attetel letrehozasa a sebessegvalto kimenótengelye es a hajtott kerekek Ieltengelyei között,
annak biztositasa, hogy a ket Ieltengelyre mindig ugvanakkora forgatonvomatek jusson.
A lassito attetel altalaban kupIogaskerekes (az ezzel megvalosithato modositas 1.3,51.7 nagysagu). Az, hogy a
diIIerencialmú a ket Ieltengelyen mindig egvforma nagvsagu nvomatekot biztosit, azt eredmenyezi, hogy a
kerekek kanyarban mikor is a gep kerekei tis:ta gòrdùlessel nem egyenló utat tesznek meg csus:as nelkùl es
eltero fordulats:ammal jarhassanak.
A diIIerencialmú meghajtasa kupkerekes es homlokkerekes lehet.
KardántengeIy
28
A kupkerekes differencialmú (13. abra, 9) szerkezeti reszei: a meghafto kupkerek, az ahhoz kapcsolodo
tanverkerek, a bolvgoha:, amely magaban Ioglalja a keres:ttengelvt, a bolvgokerekeket es a feltengelvek
fogaskerekeit.
A diIIerencialmú bolygokerekei a Iorgatonyomatekot mindig egyIorman tovabbitjak a ket meghajto
Ieltengelyre. Ha a traktor egyenes uton halad, a ket Ieltengely Iordulatszama is megegyezik. Kanyarodaskor a
nagvobb menetellenallasu belso kerek lassabban Iorog, mint a kùlso. A feltengelvek fogaskerekei a
bolvgokerekeket sajat tengelyük a kereszttengely körül Iorgatjak el. A bolygokerekek a külsó kerek
Ieltengelyenek Iogaskereket eloresiettetik. A belsó kerek annvival marad le, mint amennyivel a kùlso kerek
eloresiet. A ket kerek közötti Iordulatszam-különbseget a bolygokerekek azaltal teszik lehetóve, hogy nemcsak
a bolvgoha::al jarnak körbe, hanem safat tengelvùk körül is elIorognak.
Mint lattuk tehat, a differencialmú kiegvenliti a kerekek fordulats:ama kò:òtti eltereseket es bi:tositfa a:t, hogv
a ket feltengelvre mindig a:onos nvomatek fusson. Ennek következteben a hajtokerekek vonoereje csak akkor
marad azonos es a traktor iranyitasa csak akkor oldott meg biztonsagosan, ha a haftokerekek tapadasa mindket
oldalon egvforma.
Ettól elteró esetben diIIerencialzar hasznalata indokolt. A diIIerencialzar ugyanis kiiktatja a diIIerencialmú
szerepet azaltal, hogy a Ieltengelyeket mechanikusan összekapcsolja. Ennek megvalositasahoz elegseges
valamelyik Ieltengely es a bolygohaz összekapcsolasa. A 13. abran az összekapcsolas tengelykapcsoloval
törtenhet.
2.1.1.1.2.5. VégIehajtás
Annak erdekeben, hogy a tengelykapcsolot, a sebessegvaltot es a diIIerencialmúvet szilardsagi tulajdonsagait
tekintve ne kelljen draga szerkezeti anyagbol elóallitani, illetve nagymeretúre, ezzel nagysulyura kesziteni, a
teljesitmenyt nem nagy nyomatekkal, hanem nagy Iordulatszamon viszik at. Arra az alacsony Iordulatszamra,
mellyel a kereket meg kell hajtani, csak a Ieltengelyek külsó vegen a veglehajtas reven redukaljak a hajtast (13.
abra, 12).
Az eróatviteli szerkezetek karbantartasa a tengelykapcsolo kivetelevel elsósorban a megIeleló kenes
biztositasara iranyul.
2.1.1.1.3. TeIjesítményIeadó tengeIy (TLT-csonk)
A teljesitmenyleado tengely Ieladata, hogy a traktor motorjanak Iorgatonyomatekat az altala üzemeltetett
munkagep(ek)nek atadja. A mezógazdasagi traktor nemcsak vontatofa, hanem az altala üzemeltetett munkagepek
es -eszközök eroforrasa is. A TLT-csonk elhelyezesi helyei a traktoron (14. abra). a traktor vegen, közepen, a
traktor hossztengelyevel parhuzamosan; korszerú traktoroknal elöl is. Forgasiranva szemból nezve az
oramutato farasaval megegve:o.
VégIehajtás
29
14. ábra - A TLT-csonk elhelyezése és kialakítási formái
Tipusai:
bordas TLT, Iordulatszama 540 1/min nevleges motorIordulatszamon, bordas kialakitasu (6 borda), merete O 35
mm,
evolvens TLT, Iordulatszama 1000 1/min nevleges motorIordulatszamon, Iogazott kialakitasu (21 fog), merete O
35 mm,
evolvens TLT, Iordulatszama 1000 1/min nevleges motorIordulatszamon, Iogazott kialakitasu (20 fog), merete O
45 mm.
A bordas es az O 35 mm-es 21 fogas evolvens TLT-csonk Iordulatszama egyes korszerú traktorokon
atkapcsolhato az 540 1/min Iordulatszamrol 1000 1/min Iordulatszamra. Ilyenkor a kapcsolokar olyan
kialakitasu, hogy veletlenül se lehessen a alacsonyabb Iordulatszam helyett a magasabb Iordulatszamot
bekapcsolni.
A TLT-csonk meghajtasat rendszerint a tengelvkapcsolo csotengelverol kapja, a kettós tengelykapcsolon
keresztül, de egyes traktorokon talalhatunk olyan kapcsolasi megoldast is, amikor kùlòn tengelvkapcsolot
alakitanak ki a TLT-csonk ki- es bekapcsolasara. Talalkozhatunk olyan megoldassal is, amikor a TLT-csonk
meghajtasat a sebessegvalto kimenotengelverol veszik le. Ennek az az elónye, hogy a TLT-csonk fordulats:ama
a haftokerek fordulats:amaval aranvos, a kapcsolt sebessegfoko:attol fùggetlenùl. Az elso es a harmadik
megoldast sokszor egyesitik, azaz a traktoron mindketto megvalosithato.
Az erógep TLT-csonkjahoz a munkagepet kardantengelv segitsegevel csatlakoztatjuk. Fontos munkavedelmi
szabaly, hogy az erógepet munkageppel összekapcsolo kardantengelyt csak annak burkolataval együtt szabad
hasznalni!
Kormányzás,
kormányszerkezet
30
2.1.1.1.4. Kormányzás, kormányszerkezet
Az erógepek kormanyszerkezetevel szemben tamasztott követelmenyek a következók:
a traktor legyen iranvtarto, valamint stabil, azaz az elIorditott kerekek terjenek viszsza az egvenes iranvba,
a kormanyzashoz kis erot kellfen kiIejteni,
a: ut egvenetlensegeibol s:arma:o dinamikus erohatasok ne adodjanak at a kormanvkerekre,
múködese legyen ù:embi:tos es bi:tonsagos.
2.1.1.1.4.1. A kormányzás geometriája
Az univer:alis traktorok szinte kivetel nelkül elsokerek-kormanv:asuak. A mellsó kerekek elIorditasa törtenhet
Iorgozsamolyos kormanyzassal es
tengelycsonkkormanyzassal.
A forgo:samolvos kormanv:as (15. abra) eseteben a kormanyzas az egesz mellsó tengely forgocsap körüli
elIorgatasaval megy vegbe. Kis sugaru köriven valo elIordulaskor a jarmú labilissa valik, mivel a kormanyzott
kerekek talppontjai tulsagosan közel kerülnek a jarmú kò:epvonalaho:. Ezt a kormanyzasi modot szinte
kizarolag csak potkocsikon alkalmazzak.
15. ábra - Forgózsámolyos kormányzás
A kormányzás geometriája
31
A tengelvcsonkkormanv:as (16. abra) eseten kormanyzaskor nem fordul el a: eges: mellso tengelv, hanem csak
a tengely ket vegen csuklosan kapcsolodo tengelvcsonkok. A kormanyzott kerekeknek Iordulaskor is
csus:asmentesen kell gòrdùlniùk. Ez a Ieltetel ugy valosul meg, hogy a kerekek kò:òs fordulasi kò:eppont kòrùl
gördülnek. A belso, kisebb iven halado kerek nagyobb szögben kell, hogy elIorduljon, mint a kùlso iven halado.
Kanyarodaskor a kormanyzott kerekek különbözó szöggel valo elIorditasat a kormanvtrape: (nvomtavkarok es
òss:ekòtorud) teszi lehetóve. A 16. abran vazolt kormanyzasgeometria akkor valosul meg, ha a kerekek
egyenesbe kormanyozott allasaban a trapezkarok kepzeletbeli meghosszabbitasai a hatso tengelv
fele:opontfaban mets:ik egvmast.
16. ábra - Tengelycsonkkormányzás
Forditofekes kormanv:as. A kerekes traktorok ket Iekpedallal rendelkeznek, a ket kereket külön-külön a ket
Iekpedal szetkapcsolasa utan , a jobb oldali es a bal oldali Iekpedallal lehet Iekezni (13. abra, 10, 11). A
feloldalas feke:eskor a traktor abba az iranyba Iordul, amelyik oldali kereket Iekezzük. SzantoIöldi
munkavegzes közben szükseg lehet kisivú fordulo vegrehajtasara, ilyenkor hasznaljak a forditofeket.
A kormanyzott kerekek allasa
A traktor jo uttartasa es könnyú kormanyozhatosaga erdekeben az elsó kerekek beallitasanal a következó
parametereket kell helyesen beallitani:
kerekdóles (17. abra),
csapterpesztes (17. abra),
A kormányzás geometriája
32
kerekösszetartas (18. abra),
csapszegdóles.
A kormányzás geometriája
33
17. ábra - Kerékdõlés és csapterpesztés
18. ábra - Kerékösszetartás
2.1.1.1.4.2. Kormányberendezések
A kormanyberendezes Ielepiteset a 19. abra mutatja be. A kormanyszerkezet reszei: a kormanvkerek (1), a
kormanvos:lop (2), a kormanvmú (3), a kormanvkar (4), a tolorud (5), az iranvitokar (6), a nvomtavrud (7) es a
trape:karok (8).
Kormányberendezések
34
19. ábra - A kormányszerkezet felépítése
A kerekes traktorokon többIele kormanymúvet is alkalmaznak. Ezek a következók:
Iogasleces,
csavarorsos,
globoidcsigas.
Az abra globoidcsigas kormanymúvet mutat.
2.1.1.1.5. A járószerkezet
A jaroszerkezet a traktornak azon resze, amely az alva:ho: kapcsolodva viseli a traktor sulvat es lehetóve teszi
elorehaladasat, illetve gòrdùleset. A jaroszerkezet reszei:
kerekek,
tengelyek,
rugok.
2.1.1.1.5.1. A gumiabroncsozású kerék
A traktorok hatso kerekeire kis nyomasu es nagy bordazatu, terepjaro gumiköpenyeket szerelnek. Az abroncs a
terheles hatasara belapul, IelIekvóIelülete megnó, nagyobb Ielületen Iekszik Iel a talajra, ezert a karos
talajtömöritó hatas kisebb lesz, valamint jobban tud kapaszkodni. Növenyapolasi es vetesi munkaknal különösen
A járószerkezet
35
elónyös a kis talajnyomas. Fontos a belsó nyomas elóirt erteken tartasa, mert ettól Iügg a gumiabroncs
elettartama.
A gumiabroncs kapas:kodokepesseget a kapas:kodobordak alakfa es fels:erelesi modfa is beIolyasolja. Kötött
talajon jobb a traktor kapaszkodokepessege, ha a kereknyomon a V szarai a haladasi iranyba mutatnak. A hajtas
nelküli elsó kerekek gumiabroncsai kisebb atmerójúek, IutoIelületük kòrkòròsen, a menetirannval
parhu:amosan bordazott a fobb kormanvo:hatosag erdekeben. Hajtott mellsó kerekeken a hatso kerekekehez
hasonlo bordazatu köpenyeket hasznalnak.
2.1.1.1.5.2. NyomtáváIIítás
A korszerú gumikerekes traktorok szeles körú alkalmazhatosaga megköveteli a traktor nvomtavanak
allithatosagat. Erre ketIele megoldas adodik: a kerekek kihu:asa/betolasa es a kerektarcsak megforditasa.
A mellso kerekek nvomtavallitasa az elso hid hosszanak valtoztatasaval törtenhet (20. abra). Az allitas nem
Iokozatmentes, a nyomtav csak diszkret ertekeket vehet Iel. A hatso kerekek nvomtavolsaga ugy allithato, hogy
azok a kerektengelyen kihu:hatok, illetve betolhatok.
NyomtáváIIítás
36
20. ábra - A mellsõ nyomtáv állítása
Fékberendezések
37
2.1.1.1.6. Fékberendezések
A Iekberendezes Ieladata a traktor sebessegenek csòkkentese, a traktor megallitasa es allo helv:etben valo
ròg:itese. A Iekberendezesnek lehetóve kell tennie a leheto legnagvobb lassulast, valamint a traktor stabilitasat
a feke:es alatt es a potkocsis farmús:erelvenv feke:eset becsuklas nelkùl.
A Ientiek erdekeben a jarmúveket ketfele fekkel kell ellatni, amelyek egvmastol fùggetlenùl múködnek. Ezek: az
ù:emi fekberende:es (labfek), amely a traktoroknal a ket hatso kerekre hat, es a ròg:itofek (ke:ifek), amelynek a
jarmú egvik tengelven levo valamennvi kereket feke:nie, illetve ròg:itenie kell.
A kerekeken kivül meg egy Iekezesi lehetóseg all rendelkezesünkre: a motorfek. A kerekIekek tartos,
szünetmentes hasznalata eseten a Iekszerkezetek jelentós mertekben felmelegednek es ennek következteben
deformalodnak, mivel a jarmú mozgasi energiaja a Iekezes soran hove alakul at a surlodas következteben. Ha a
sebessegvaltot alacsonv sebessegfoko:atba kapcsoljuk, akkor a motor Iordulatszamaval együtt annak belso
surlodasa es kompress:ios munkafa is megno, ez pedig jelentós nagysagu feke:o ellenallast kepez.
Mezógazdasagi erógepeken kerekIekszerkezetkent az alabbi Iekszerkezeteket hasznaljak:
szalagIek,
belsópoIas dobIek,
tarcsas Iek.
S:alagfeket elsósorban ròg:itofekkent hasznalnak. Szerkezetük egyszerú, Iekezó hatasuk intenziv.
A belsopofas fekeket a IekpoIak múködtetese alapjan az alabbiak szerint különböztetjük meg:
mechanikus,
hidraulikus es
pneumatikus (legIek).
A mechanikus dobfek (21. abra) szerkezeti reszei: Iekpedal (1), Iekrudazat (2), Iekkar (3), Iekkulcs (4), Iekdob
(5), IekpoIak (6) es Iekrugo (7). Ennel a Iekberendezesnel a fekpofakat a tengelye körül elIorgathato fekkulcs
szoritja a fekdobho:. A Iekkulcsot a IekpoIak ket vege köze helyezik el. A surlodas növelesere a IekpoIakra
nagy tapado hatasu, sajtolt fekbeteteket s:egecselnek vagy ragas:tanak. Ha a Iekpedalt nem nyomjuk, a
fekrugok a fekpofakat egymashoz összehuzzak, igy azok a fekdobtol eltavolodnak es a fekhatas megs:únik. A
Iekpedalt egy masik rugo huzza vissza alaphelv:etbe.
Fékberendezések
38
21. ábra - Mechanikus muködtetésu dobfék
A hidraulikus múkòdtetesú dobfek Iekszerkezete (22. abra) hasonlit a mechanikus múködtetesú Iekekehez, a
különbseg a fekek múkòdteteseben van. A IolyadekIekeknel a Iekpedaltol a Iekig a Iekezó erót fekfolvadek
tovabbitja. A IolyadekIek a következó Ióbb szerkezeti elemekból all: fofekhenger (2), kerekfekhengerek (5) es
fekcsòvek. A IóIekhenger Ielett helyezkedik el a fekfolvadektartalv (1), amelyben a Iekerót tovabbito
munkaközeg, a fekfolvadek Ioglal helyet. Nagyon Iontos, hogy a fekrends:er mindig legmentes legyen, mert a
levegó összenyomhato es jelenlete megakadalyozza a fekero tovabbadasat. A IekIolyadek specialis Iagyallo, jo
kenókepessegú, glùkonol alapu Iolyadek, amely a Iekrendszer gumi alkatres:eit nem tamadja meg. Olajat vagy
olajszarmazekot a Iekrendszerbe tölteni szigoruan tilos, mert az a Iekberendezes gumi alkatreszeit tönkreteszi!
Fékberendezések
39
22. ábra - A folyadékfék felépítése
A Iekrendszer múködese a hidraulikus eroatvitel elven alapszik, nevezetesen a Iolyadekok azon tulajdonsagan,
hogy a folvadekokra hato nvomas :art rends:erben minden iranvban egvenletesen es ves:tesegmentesen hat. A
hidraulikus eróatvitel ezen múködesi elveból adodik a kiegvenlites tökeletes megoldasa is.
A hidraulikus Iek múködese: a pedalhoz (4) kapcsolt IóIekhenger (2) es az egesz rendszer a IóIekhenger Ieletti
IekIolyadektartalybol (1) allandoan legmentesen Ieltöltött allapotban van. A IóIekhenger dugattyujanak (3)
elmozdulasa elóször a IekIolyadektartaly töltónyilasat zarja, majd a kettos viss:acsapo s:elepen keres:tùl a
kerekeknel elhelyezett kerekfekhengerekbe (5) nyomja a IekIolyadekot. A kettós visszacsapo szelep azert
szükseges, hogy a vezetek mindig legtelenitett legyen.
A Iekszerkezetnel a következó hibak Iordulhatnak eló:
levegó kerülhet a rendszerbe,
tömitetlenseg miatt a IekIolyadek elIolyik.
A pneumatikus múkòdtetesú fek kizarolag legnvomassal múködik. A vezetónek nem kell feke:oerot kiIejtenie, ó
csak a ve:erlos:elepet múködteti. A szükseges levegó legtartalyban all rendelkezesre, amelyet a kompress:or
tart allandoan nvomas alatt. A fekpedal lenvomasaval megnyilik a súritett levego utja a legkamrakho:, amely a
fekkulcs elmo:ditasaval múködteti a dobfeket.
Ha a vezetó visszaengedi a Iekpedalt, a ve:erlos:elep el:arfa a levego utfat a tartalvbol a fekrends:er fele,
ugyanakkor a fekrends:erbol leeres:ti a levegot es igy a rends:ert fes:mentesiti. Mivel a levegó nyomasa
minden Iekre egyenló eróvel hat, ez a Iekrendszer is jol megoldja a fekkiegvenlitest anelkül, hogy ehhez külön
berendezesre lenne szükseg. A legtartaly 2040 Iekezeshez elegendó levegót tarol. Ez azert szükseges, hogy
egyreszt a fekero ne fùggfòn a motor fordulats:amatol, s igv veletlenùl leallo motornal is bi:tosithato legven a
fekhatas, masreszt a legtartalv a fekrends:ernek egv allando, a legfogvas:tasra kevesse er:ekenv levegoellatast
bi:tosit.
LegIekkel ellatott gepjarmúvet csak akkor szabad elinditani, amikor a legnyomas a legtartalyban eleri a
megIeleló 0,40,8 MPa nyomaserteket. Ez a s:erelvenvfalon elhelve:ett manometerrel (legnvomasmerovel)
ellenori:heto. A múszer altalaban ket mutatoval rendelke:ik. Az egyik a tartalvban uralkodo nvomast, a masik a
feke:eskor a fekrends:erben uralkodo nvomast mutatja.
A potkocsi feke:esere egyvezetekes rendszert alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy ugvana: a legve:etek s:olgal a
Fékberendezések
40
potkocsi tartalvanak feltòltesere es a feks:erke:et múkòdtetesere. A Iekpedal nyugalmi helyzeteben (ilyenkor
nincs Iekezes) a kompress:or a fektòmlon es a: elos:tos:elepen keres:tùl tòlti a potkocsi legtartalvat.
Fekezeskor a potkocsi feks:elepen keres:tùl a fektòmloben uralkodo nvomas lefuf, ugvanakkor a feks:elep a
fektartalvbol nagvnvomasu levegot enged a kerekfekkamrakba, amelvek a fekeket múkòdtetik. A potkocsin
elhelyezett elos:tos:elep ve:erli tehat a feks:erke:etet. Ha a potkocsi les:akad, akkor a tòltove:etek is elszakad,
es a hirtelen nyomascsökkenes hatasara a: elos:tos:elep ilven esetben múkòdteti a potkocsi fekeit.
A kisebb önsulyu es terhelhetósegú potkocsikat rafutofekkel szerelik Iel. A raIutoIek mechanikus fek.
Múködese: a vontato lassulasakor a potkocsi vonorudjaval tolni ke:di a vontatot. A múködtetószerkezet a
vonorudba van beepitve: a nyomoeró hatasara a vonorud rugoero elleneben összenyomodik es a múködtetó
rudazaton keresztül beIekezi a potkocsit. Tolataskor a raIutoIeket egy kar segitsegevel ki kell kapcsolni, mert
enelkül a potkocsi kerekei a tolatas megkezdesekor azonnal beIekezódnek.
2.1.1.1.7. Függesztõ- és vonószerkezet
A traktor es a munkagep közötti kapcsolat megoldasai a következók lehetnek:
Iüggesztett,
Ielig Iüggesztett,
vontatott,
raszerelt.
2.1.1.1.7.1. Függesztõszerkezet
A munkagep erógephez valo fùgges:tett es a felig fùgges:tett csatlakoztatasa a traktor fùgges:tos:erke:etenek
segitsegevel törtenik. A traktor es a Iüggesztett munkagep összekapcsolasara a harompont-felfùgges:tesú
fùgges:tos:erke:etet hasznaljak. A Iüggesztószerkezet tulajdonkeppen ket Ió reszból all: az egyik a rudakbol
allo karrends:er, amely a munkagepet a traktorhoz csatlakoztatja, a masik az emelos:erke:et, amely a
hidraulikas:ivattvubol, a ve:erlos:elepbol es a hidraulikus munkahengerbol all.
A Iüggesztószerkezet (23. abra) karrendszere: a felso, csavarorsoval allithato hosszusagu tamas:torud (1) es a
ket also, a hidraulikaval emelheto es sùllves:theto fùgges:tokar (2). A ket kar közül az egyik altalaban a
menetirany Iele nezve a jobb oldali magassaga csavarorso segitsegevel szinten allithato. A Iüggesztószerkezet
csavarorsokkal törtenó allitasaval lehet a kapcsolt munkagep hoss:- (felso tamas:torud) es keres:tiranvu (fobb
also fùgges:tokar) vi:s:intesseget beallitani.
A ket Iüggesztókar a traktor vonoerefet szarmaztatja at a munkagepre. Ezeket a fùgges:torudak (3) kapcsoljak
össze a hidraulikus emeloberende:essel.
Függesztõ- és vonószerkezet
41
23. ábra - Hárompont bekötésu hidraulikus függesztõberendezés
A Iüggesztórudak egy-egy emelokarho: (4) kapcsolodnak. Az emelókarok közös tengelyen, az emelotengelven
helyezkednek el. A tengely elIorgatasaval lehet a munkagepet emelni, illetve sùllves:teni. A tengely elIorditasat
a hidraulikus munkahenger vegzi.
A Iüggesztókarokat a traktor alvazaval a fobb es a bal oldali fes:itolancok (5) kötik össze. A lancok hosszat a
lancba epitett lakatanvaval lehet valtoztatni. A lancokkal:
egyes munkak vegzesehez szükseges Iüggesztókar-oldalmerevitest,
a Iüggesztókarok szükseges oldaliranyu jatekanak behatarolasat
es a Iüggesztett munkagep es a traktor egytengelyúsegenek beallitasat lehet elvegezni.
A Iüggesztóberendezest a traktor hatso reszere szerelik, de az uj, korszerú traktorok mellso
fùgges:toberende:essel es TLT-vel is rendelkeznek.
Függesztõszerkezet
42
A hidraulikus emelóberendezest a 24. abra szemlelteti. A tartalybol (1) a hidraulikafolvadekot
fogaskereks:ivattvu (2) tovabbitja a hidraulika ve:erlos:elepehe: (3). Ez a hidraulikaolajat allasatol Iüggóen
vagy a hidraulikus munkahengerbe (4), vagy viszsza az olaftartalvba iranyitja. Emeleskor a vezerlószelep a
nagynyomasu hidraulikaolajat a munkahengerbe iranyitja, ahol a nyomas a dugattyut felemeli. A dugattvu az
emelótengellyel csuklosan kapcsolodik, es elmozdulasaval a traktorhoz csatlakoztatott munkagepet megemeli.
Függesztõszerkezet
43
24. ábra - A hidraulikus emelõberendezés
Függesztõszerkezet
44
A Iüggesztószerkezet merete a traktor teljesitmeny-kategoriajanak Iüggvenye.
I. kategoria 35 kW,
II. kategoria 3585 kW,
III. kategoria 85 kW.
Az I. kategoriaba tartozo Iüggesztószerkezeteket gyakorlatilag a keskenv nvomtavu kerti traktorokra szerlik. A
nagyobb kategoriaba tartozo traktorok Iüggesztóberendezeseinel a karok, illetve a rud bekötesi pontjainak
tavolsaga nagyobb, tehat nem minden traktorho: lehet egv adott fùgges:tett munkagepet csatlakoztatni.
2.1.1.1.7.2. Vonószerkezet
A vontatott munkagepek egesz sorat lehet a traktor kapocslecehe: csatlakoztatni. A kapocslecet a traktor ket also
Iüggesztókarjanak gòmbcsukoiho: rögzitik. A kapocslecen Iuratok vannak, a munkagepek vonorudfat csaps:eg
segitsegevel kapcsoljak a kapocslec valamelyik Iuratahoz (25. abra). Kardantengely hajtotta munkagepek
hasznalata eseten a kapocslecet olyan melyre kell leengedni, hogy a kardantengely biztonsagosan elIerjen. A
potkocsit nem a kapocslechez, hanem a traktor vonos:erke:etehe: kapcsoljak. A vonoszerkezet vagy
automatikus, vagy csaps:eg-villas kialakitasu. Az abran bemutatott vonoszerkezet csaps:eg-villas.
Vonószerkezet
45
25. ábra - A traktor vonószerkezetei
2.1.1.1.7.3. A rászereIt munkagépek
A ras:erelt munkagepeket a traktor ket tengelve kò:e, egyes esetekben a mellso tengelv ele s:erelik. A
csatlakoztatas szamara olyan múszaki megoldast kell talalni, hogy azt a traktorvezetó egyedül el tudja vegezni.
2.1.1.1.8. VezetõfüIke
A korszerú traktorok vezetóIülkevel vannak Ielszerelve. A Iülke Ieladata, hogy megovja a vezetót az idofaras
vis:ontagsagaitol (erós napsütes, esó, ho, Iagy), a munkaIolyamatokbol eredó :afterhelestol, porterhelestol,
valamint növenyvedelmi munkak vegzese eseten a permete:os:erek beleg:esetol. Magaban a vezetóIülkeben a
különbözó kezelószervek ergonomiai s:empontok Iigyelembevetelevel nyernek elhelyezest. A beepitett
mús:ere:es es a fedel:eti s:amitogep nem elsórsorban kenyelmi igenyeket elegit ki, hanem a minósegi
munkavegzes Ielteteleit biztositja. A ve:eto eletet ovfa a borulasvedo keret, amelynek Ieladata borulaskor a
Iülke megvedese az összegyúródestól.
2.1.1.2. KüIönIeges rendeItetésû (kertészeti) traktorok
A különleges rendeltetesú, kerteszetekben hasznalt, specialis traktorok ket Ió csoportba sorolhatok be:
A rászereIt munkagépek
46
Kistraktorok Hidastraktorok
motoros kapa, szimmetrikus
egytengelyú traktor, also motorelhelyezesú,
kettengelyú traktor Ielsó motorelhelyezesú,
ketkerek-hajtasu, aszimmetrikus.
negykerek-hajtasu,
lanctalpas kertitraktor.
2.1.1.2.1. Kistraktorok
Ezt a traktortipust a kerteszeti kistermelók, kertepitók, kommunalis üzemek es kerteszetek kis volumenú kerti
munkakra, belsó anyagmozgatasra, termesztóberendezesek belsó munkalataira hasznaljak. Alkalmazasukra meg
olyan helyeken is sor kerül, amelyeket nagyobb gepekkel nem lehet megközeliteni.
Motortelfesitmenvùk max. 25 kW. A jelzett teljesitmenykategoria Ielsó reszebe tartozo gepek Ielepitese az
univer:alis traktorokevel megegyezik.
· A motoros kapak olyan, kis motorteljesitmenyú, altalaban ketùtemú Otto-motorral ellatott kerti eszközök,
amelyek alkalmazasa elsósorban hobbikertekben es kismeretú diszkertekben ajanlhato. Munkaeszközük rotacios
kapa, amely meghajtasat közvetlenül attetel nelkül vagy közvetve, Iogaskerek-attetelen at a motor Iótengelyeról
kapja a közbeiktatott röpsulyos önmúködó tengelykapcsolon keresztül. Ennek a tengelykapcsolonak az az
elónye, hogy múködtetesehez külön kezelókar nem szükseges, mig hatranya, hogy csak jol beallitott alapgaznal
old, illetve kopasakor csak nagyobb Iordulatszamnal kapcsol be. A röpsulyos tengelykapcsolot a 26. abra, a
lehajtast pedig a 27. abra szemlelteti.
Kistraktorok
47
26. ábra - Röpsúlyos tengelykapcsoló
Kistraktorok
48
27. ábra - Motoros kapa véglehajtása
· Az egvtengelves kistraktor (28. abra) elnevezese regebben kerti traktor volt. Eleinte csak motoros kapakent,
illetve talafmarokent hasznaltak, de ma mar egesz sor munkagep üzemeltetesere alkalmas. Munka közben ezt a
gepet is szarvakkal iranyitja a mögötte gyaloglo dolgozo. A hatranyulo kezelószarvakon talalhatoak a
kezelóIogantyuk, kezelókarok es a motor leallitasara szolgalo, motorgyujtast rövidre zaro gomb. A munka
termeszetenek megIelelóen az iranyitokarok allithatoak.
Kistraktorok
49
28. ábra - Egytengelyes kistraktor
Az egytengelyes kistraktor motorja altalaban 24 kW között karburatoros, leghúteses, ketütemú vagy negyütemú
Otto-motor, mig 4 kW motorteljesitmeny Iölött mar dizelmotoros valtozatok is elóIordulnak. A motort a
Iótengelyere szerelt ventilator altal keltett legaram húti. A jarokereket a surlodotarcsas tengelvkapcsolo utan
közbeiktatott 23 elore foko:attal es 1 hatrameneti foko:attal rendelkezó sebessegvalto altal meghajtott csiga-
vagy csavarkerekes haftomú hajtja. Bar az ilyen hajtomúvek hatasIoka rosszabb, alkalmazasukat jelen esetben a
szükseges lassito attetel egyszerúbb megvalositasa indokolja. A rosszabb atteteli hatasIokbol eredó hajtasi
veszteseg a kis teljesitmeny miatt nem jelentós.
Merev tengellvel kötik össze a kis teljesitmenyú gepek farokerekeit, ebben az esetben Iordulaskor a kerekek
csus:nak.
A kiegvenlitomúves (differencialmúves) lehaftas elónye a csus:as nelkùli kanvarodas, hatranya, hogy
egvenlotlen kerekterheleskor a: egvik kerek kònnven elkapar. Ezt a hatranyt differencial:arral lehet
kiküszöbölni, amit viszont arnöveló hatasa miatt csak igenyesebb berendezeseken talalhatunk meg.
A sebessegIokozatok szamanak növelesere foko:at nelkùli, un. variatoros haftast szoktak alkalmazni (29. abra).
Ennel a meghajtasnal a hafto eks:if kupos tarcsak kò:òtt fut, s a s:oms:edos feltarcsak egvmastol valo tavolsaga
allithato. A tengelyeken a tarcsaIelek egymastol valo tavolsagat valtoztatva egymassal összhangban növelve
az egyik, illetve csökkentve a masik tengelyen valtozik az eks:ifnak a tarcsan halado sugara es evvel az
attetel is. A tarcsak egymastol valo tavolsagat a kormanyszarvakon elhelyezett emelokarral lehet beallitani es
rögziteni. A Ient leirt berendezessel a 015 km/h közötti sebesseget Iokozatmentesen lehet beallitani.
Kistraktorok
50
29. ábra - Variátoros hajtás
Az egytengelyes traktorok elonve a sokoldalu Ielhasznalhatosag. A különbözó szelessegben allithato rotacios
múvelos:ers:ammal alkalmasak sorkò:múvelesre, atszerelve òntò:os:ivattvuk meghaftasara, tòltògetesre,
magagv-elokes:itesre, kultivatoro:asra, permete:esre, potkocsival Ielszerelve belso s:allitasra, telen kotro-
vagy maroszerszammal Ielszerelve hoeltakaritasra, ujjas vagy Iorgokaszaval Ielszerelve fúnvirasra.
Hatranvuk, hogy a kezelesükhöz viszonylag nagy Iizikai erókiIejtesre van szükseg. Egyensulyban tartasukhoz
különbözó, tömegüket növeló potsulvok allnak rendelkezesre.
Nagvobb menetsebessegeknel kezelójük vagy ùlessel ellatott segedalva:on, vagy a hozzajuk kapcsolt
egvtengelvú potkocsin helyezkedik el.
· Kettengelves kistraktor (keskenv nvomkò:ú traktor). Ezeket a traktorokat termesztóberendezesekben,
parkokban, hazikerttarsulasokban, keskeny sorközú szólóültetvenyekben, törpe- es bogyosgyümölcsösökben
hasznaljak. A szólóültetvenyek szúk sortavolsaganak visszaallitasaval jelentósegük ujbol növekszik.
A hajtott kerekek szama szerint ket- es negvkerek-haftasu kistraktorokat ismerünk.
A ketkerek-haftasu kistraktor nyomtavolsaga 0,91,1 m közötti. Ilyen meretek mellett a biztos vezetes es a
növenyzet vedelmenek szempontjait is Iigyelembe veve az 1,41,6 m sorközú ültetvenyekben mar
biztonsaggal alkalmazhatok. Motorteljesitmenyük 410 kW közötti, kialakitasuk nagyban hasonlit az univer:alis
Kistraktorok
51
traktorokera (30. abra).
Elonvùk, hogy a vezetónek nem kell a traktor utan gyalogolnia, igy a sebesseghatarok nincsenek korlatozva.
Hatranvuk, hogy adhezios tömegük kicsi, igy vonoerejük is korlatozott. A meghajtas nelküli elsó kerekek
kormanyzasa kis meretük miatt nehezebb.
30. ábra - Kétkerék-hajtású kistraktor
A negvkerek-haftasu kistraktorok Ielepitese pontosan követi a közel egyIorma kerekekkel rendelkezó
negvkerek-haftasu univer:alis traktorok Ielepiteset (31. abra). A negykerek-hajtasu kistraktorok kormanyzasa
altalaban i:elt kormanv:as, ami jobb Iordulekonysagot biztosit. Ennel, a hagyomanyostol elteró kormanyzasi
modnal a traktor elùlso es hatulso res:et csukloval kötik össze, Iordulaskor a traktor ezen csuklo menten
,megtörik¨. A csuklo sikjaban talalhato a mellsó kerekeket hajto kardantengelv. Az izelt kormanyzassal
elerhetó, hogy az elsó resz a hatso reszhez kepest akar 45°-kal is elIorduljon.
Kistraktorok
52
31. ábra - Izelt kormányzású négykerék-hajtású kistraktor
A 32. abra a bal oldali hatso Ieltengelyról megvalositott mellsókerek-hajtast mutatja be. Az elsó es a hatso hid
között a ketcsuklos kardantengelv hozza letre az összeköttetest, amely a hatso hajtomúhazban levó
kupIogaskerek kikapcsolasaval szüntethetó meg. Ezt a megoldast olyan traktortipusoknal alkalmazzak,
amelyeket mind ketkerek-, mind negvkerek-haftassal lehet üzemeltetni. A negykerek-hajtasu traktorok vontatasi
tulajdonsagai sokkal jobbak, mint a ketkerek-hajtasuake.
Kistraktorok
53
32. ábra - Négykerék-hajtás kardántegely-áthajtással
· A lanctalpas kistraktorok hasznalata nagyon ritka. Kis sortavolsagu szólóültetvenyekben szoktak alkalmazni,
de menetsebessegük korlatozott volta miatt nem tudott elterjedni.
2.1.1.2.2. Hidastraktorok
A hidastraktornak több valtozata ismeretes. Alkalmazasukra a Iaiskolai múveletek es a szólómúveles egyes
munkaIazisainak vegzese soran kerül sor elsósorban. Az elnevezes onnan ered, hogy a traktor egy vagy több
növenysort hidal at, nagy hasmagassaga miatt (150200 cm) a növenysor Iölött halad.
2.1.1.3. Eszközhordozó traktorok
Konstrukcios kialakitasukat a vezetó munkavegzó szervekre valo ralatasanak javitasa motivalta. Ezeknel a
gepeknel az erógep es a raszerelt munkagepek majdnem egy kò:òs egvseget alkotnak. Elterjedesüknek hatranya
es egyben gatja, hogy minden traktorgyar a sajat eszközhordozo traktoranak vazszerkezetehez megIeleló
munkagepsorozatot keszit, amely aztan mas erógepekhez nem hasznalhato. Ujabban a gyartok mar törekszenek
bizonyos közös szabvanyok elIogadasara.
Az eszközhordozo traktorok elsósorban az alva: kialakitasaban ternek el az univerzalis traktoroktol. A motor a
sebessegvaltoval egybe van epitve, ezt a tömböt a hajtott kerekek Iölött helyezik el az adhezios tömeg növelese
erdekeben. A mellsó tengelyt a hatsoval csova: köti össze, ezert ezeket a traktorokat csova:as traktoroknak is
hivjak.
2.1.1.3.1. KözépgerendeIyes eszközhordozó traktor (33. ábra)
Hidastraktorok
54
33. ábra - Középgerendelyes eszközhordozó traktor
Ennel a traktortipusnal a vaz negv:et keres:tmets:etú :art s:elvenv (cso). A csóvaz Ielsó reszen Iuratsort
talalunk, ezek segitsegevel rögzitik a munkagepeket a gerendelyhez. Legtöbb esetben a munkagepet kùlòn va:on
helyezik el, amelyet csatlakoztataskor csak a traktor ala kell tolni es a gerendelyhez kell rögziteni. Az üreges
csóvaz also reszeben vezetik a kormanvrudat. A mellso tengelv a vazszerkezeten elore-hatra allithato, igy
munkagep nemcsak a ket tengelv kò:e, hanem a traktor elefere, a mellso tengelv ele is szerelhetó. Ily modon
lehetóseg nyilik egyszerre több munkagep Ielszerelesere es igy kombinalt munkaveg:esre. Fenti modszerrel a
munkamenetek szama es igy a talaj karos tömörödese csökkenthetó.
A motor zart egyseget alkotva helyezkedik el a csóvaz kiszelesedó reszen. Az eszközhordozo traktor
hasonloan az univerzalis traktorokhoz egy sor olyan szerelvennyel is rendelkezik, amely arra hivatott, hogy
megkönnyitse a gepkezeló munkajat. Ezek köze tartozik a kerekfordulats:ammal aranvos fordulats:amu
telfesitmenvleado tengelv (TLT), a sebessegfoko:atok nagv s:ama, a ke:elokarok es a kormanvs:erke:et
athelve:hetosege.
2.1.1.3.2. OIdaIgerendeIyes eszközhordozó traktor
Felepitese az elózóleg ismertetett megoldashoz hasonlit azzal a különbseggel, hogy ket parhu:amos, a gep ket
s:elen elhelve:ett csotarto letesit összeköttetest a mellsó es a hatso tengely között. A munkagepeket a csóvaz
aljan vegighuzodo, Iuratokkal ellatott laposacel tartoho: rögzitik. A mellsó tengely a csóvazat összekötó
keres:ttarto alatt helyezkedik el. A ket tengely közötti tavolsagot ennel a megoldasnal nem lehet valtoztatni.
Az eszközhordozo traktorokat különösen :òldsegtermes:to ù:emekben lehet jol kihasznalni, a sorközmúveló
munkaknal ugyanis a kultivatort kormanyozo munkasra ekkor nincs szükseg.
2.1.1.4. LánctaIpas traktorok
A lanctalpas traktorok faros:erke:etùkben es ebból eredóen a kormanv:as modfaban különböznek a kerekes
traktoroktol. Az ilyen erógepek jaroszerkezetet a ket oldali lanctalpak alkotjak. A kormanyzas nem
kormanvkerekkel, hanem botkormanvokkal törtenik, a megIeleló kapcsolokar hatrahu:asaval. A haftas
OIdaIgerendeIyes
eszközhordozó traktor
55
megs:akitasa es az azt követó s:alagfekes feke:es következteben a lanctalp lelassul, majd leall. A
nagyteljesitmenyú lanctalpas traktorok kormanytengely-kapcsolojanak oldasat hidraulikus s:ervoberende:es
vegzi, mert oldasukhoz olyan nagy eró kell, hogy annak gyakori múködtetese a vezetót Iizikailag tulzottan
igenybe venne. Ezeknel a gepeknel a botkormanyt kormanvkerek is helyettesitheti. A traktort ugy lehet
elIorditani, hogy a motor az egyik lanctalpat lassabban forgatfa, mint a masikat. A kanvar oldali lanc all, es
csak a kùlso lanc haft, akkor a traktor a belsó lanc körül, szinte helvben Iordul. A Iordulasi sugar ilyenkor a
traktor nvomtavolsagaval egvenlo.
A faros:erke:et meghajtasat a hatso lanckerek vegzi. A traktor sulyat a hordo:ogòrgok viselik. A lanctalp elejen
helyezkedik el a lanckerekhe: hasonlo meretú fes:itokerek (34. abra).
34. ábra - Lánctalpas traktor járószerkezete
A kormany-tengelykapcsolok a vezetó elótt elhelyezett jobb es bal oldali kapcsolokarral (botkormannval)
kikapcsolhatok.
2.1.2. A traktorok üzemeItetése
A traktorok teljesitmenyet a motortelfesitmennvel jellemzik. A valosagban a traktor altal leadott telfesitmenv
ennel mindig kisebb. A motortelfesitmenv es a traktortelfesitmenv közötti különbseg a ves:teseg.
2.1.2.1. Veszteségek a traktor üzemeItetése során
A traktor üzemeltetese soran a következó vesztesegekkel kell szamolnunk:
atteteli veszteseg,
gördülesi veszteseg,
csuszasi veszteseg,
emelkedó okozta es
gyorsulasi veszteseg.
A traktorok üzemeItetése
56
Az atteteli ves:teseg elóidezóje az eróatviteli szerkezetekben levó fogas- es lanckerekek, valamint csapagvak
surlodasa. Ez a teljes terheleshez közeli esetekben a motor pillanatnyi un. Nü ù:emi telfesitmenvenek kb. 10º-a.
Az atteteli veszteseg levonasa utan visszamarado traktorteljesitmeny az Nk kerektelfesitmenv. Ez a teljesitmeny
all rendelkezesre a hajtott kerekek tengelyen az ònvontatas es a vonoero-kifeftes celjara.
A kerektelfesitmenv es az ù:emi telfesitmenv közötti viszonyt az pa atteteli hatasfok Iejezi ki:
Önvontatasra a traktor kerekteljesitmenyeból a gòrdùlesi, a gvorsitasi es az emelkedobol adodo ves:tesegek
legyózesen tul tovabbi teljesitmenyt hasznal.
Gòrdùlesi ves:teseg kerekes traktoroknal a kerek es az uttest, illetve talaf, lanctalpas traktoroknal pedig a
kerekek es a lanctalp közötti gördülesi ellenallas következteben lep Iel. Gördüles közben a talaf vagy a kerek,
esetleg mindketto, deIormaciot szenved. Ehhez a deIormaciohoz Ielhasznalt vonoerot nevezzük Fg gòrdùlesi
ellenallasnak.
Fg ÷ mk g f
ahol:
mk a kerekekre nehezedó tömeg |kg|,
g nehezsegi gyorsulas |9,81 m/s2|,
I a gördülesiellenallas-tenyezó.
A gördülesiellenallas-tenyezó a talaf s:erke:etetol, múvelesi modfatol, nedvessegi allapotatol es a kerek
kialakitasatol Iügg. A kis kerek gördülesiellenallas-tenyezóje la:a talafon mindig nagvobb, mint a nagve. Az
ellenallas-tenyezó eróteljesebben csökken, ha a kerekatmerót növeljük az abroncs szelesitese helyett. Az 1.
tabla:atban lathato, hogy a gumikerek gördülesiellenallas-tenyezóje s:ara: talafon kedve:obb, mint a lanctalpe;
nedves talajon mindig nagyobb, mint szarazon. Laza talajon a guminyomas csökkentesevel nó a felfekvo felùlet
es igy javulnak a gördülesi viszonyok szantoIöldön ezert 0,080,1 MPa guminyomassal celszerú a traktort
üzemeltetni. Szilard uttesten azonban indokolt a kerekabroncsokban a nyomas növelese. Ennek oka, hogy a
puha abroncs deIormacioja a gumi felmelegedeset oko::a, ami telfesitmenvves:teseget es a gumi
elettartam-csòkkeneset okozza.
Terep Gumikerek Lanctalp
Szaraz aszIalt 0,02
Szaraz Iöld 0,04 0,06
Friss szantas 0,18 0,06
Ülepedett szantas 0,12 0,08
Veszteségek a traktor
üzemeItetése során
57
Nedves tarlo 0,10 0,08
Szaraz homok 0,20 0,15
1. táblázat - Traktorkerék gördülésiellenállás-tényezõi
A gördülesi ellenallas es a traktor tömegenek ismereteben a gòrdùlesitelfesitmenv-ves:teseg.
Ng ÷ Fg v
ahol:
v a traktor haladasi sebessege |m/s|.
A gvorsitas telfesitmenvs:ùkseglete a menet közbeni sebessegvaltozasbol adodik. Ez a traktornal szinte
jelentektelen, de teher- es szemelygepkocsiknal aranyaiban az egyik legjelentósebb tenyezó:
Fa ÷ m a
ahol:
m a jarmú tömeg |kg|,
a a jarmú gyorsulasa |m/s2|
es ezzel a gvorsitasitelfesitmenv-s:ùkseglet.
Na ÷ Fa v
Mivel gyorsitas közben a jarmú sebessege allandoan valtozik, vele aranyos az Na erteke. A legnagyobb ertek a
vegsebesseg behelyettesitesevel adodik.
Csus:asi ves:tesegek. A traktor elórehaladasa a hajtott kerekek es a talaj közötti tapadason/surlodason alapul. A
traktor hajtott kerekei ugyanis mindig többet Iordulnak, mint ami a megtett utbol es a kerek atmerójeból
elmeletileg adodna. A la:a talaf a kerek alatt mind fùggoleges, mind vi:s:intes iranvban tömörödik, mig a
s:ilard utfelùlet es a kerek kò:òtt csus:as lep fel.
Ezen ket jelenseg együttes eredmenye a csus:as (s:lip). A csuszas erteke s:a:alekban kiIejezve, azonos uthossz
megtetelehez szükseges kerekIordulatokat összehasonlitva:
ahol:
n a tenyleges kerekIordulatszam |1/min|,
no az elmeletileg szükseges kerekIordulatszam |1/min|.
Veszteségek a traktor
üzemeItetése során
58
Ha nem az ut hosszat, hanem a kerekIordulatok szamat tartjuk allandonak, akkor a csuszas:
Ebben az esetben so az azonos kerekIordulatra esó, elmeletileg megteheto, s pedig a tenvlegesen megtett ut
hoss:at jelenti.
A csus:as nagysaga a vonoerón es a talajminósegen kivül a kerek alakfatol, meretetol es a raeso terhelestol
Iügg. Kerekes traktoroknal a csuszas nagysaga 1020º, de laza homokon ennel nagyobb, hataresetben 100º is
lehet. Ekkor a kerek a traktor allo helyzeteben pörög, elórehaladas nincs, a traktor beassa magat. A traktor
jarokerekeinel (nem hajtott mellsó kerekek) szinten lehet csuszas, de ez ellentetes ertelmú, mert a kerek
tenylegesen kevesebbet Iordul, mint amennyi a megtett utbol elmeletileg következne.
Lanctalpas jaroszerkezetnel a csuszas a 10º-os erteket ritkan haladja meg.
A csus:asitelfesitmenv-ves:teseg.
Ncs ÷ Nù pa o
Az emelkedo oko:ta ves:teseg az önvontatasra Iorditott teljesitmeny növekedeset okozza. Az emelkedón IelIele
halado traktor tömegereje leftoiranvu es leftore meroleges komponensekre bonthato (35. abra). A lejtóiranyu, m
· g · sino összetevó lefele hu::a a traktort, legyózesehez azonos nagysagu, ellentetes iranyu vonoero szükseges.
Veszteségek a traktor
üzemeItetése során
59
35. ábra - Traktor az emelkedõn
Az emelkedobol adodo telfesitmenvves:teseg szamszerú erteke az:
Ne ÷ m g v sino
összeIügges segitsegevel hatarozhato meg. A gyakorlatban az emelkedó merteket nem fokban, hanem
s:a:alekban szokas megadni. Az emelkedot ennek megIelelóen az emelkedesi s:òg tangensekent ertelme:hetfùk,
tehat a 45°-os emelkedó 100º-os. A gyakorlatban nem követünk el nagy hibat a leftesi s:òg fokertekenek
kiszamitasakor, ha a s:a:alekban megadott emelkedes erteket kettovel os:tfuk.
Az emelkedón IelIele halado traktor teljesitmenyvesztesegei leIele haladaskor elvileg telfes eges:eben
viss:aterùlnek, de azt nem tudjuk hasznositani, mert a lejtmenetben adodo plusz teljesitmenyt feke:essel
rends:erint felemes:tfùk.
A Ienti vesztesegek legyózesehez Ielhasznalt teljesitmenyeket önvontatasiteljesitmeny-vesztesegeknek
nevezzük. E vesztesegek közül traktoroknal a gòrdùlesi, a csus:asi es az emelkedo oko:ta ves:tesegek a
legjelentósebbek.
2.1.2.2. A traktor vonóhorog-teIjesítménye
Annak a traktornak a motorja, amely csupan az önvontatasi vesztesegeket Iedezi, elegtelen teljesitmenyú, mert
munkat vege:ni nem kepes. A traktor motorjanak mindig nagyobb teljesitmennyel kell rendeznie, mint az
önvontatasi vesztesegek összege.
A vontatast vegzó traktor Nv vonohorog-telfesitmenvet az alabbiak szerint lehet meghatarozni:
Nv ÷ Nù (Na · Ng · Ncs · Ne).
Az összeIüggesben a gyorsitasi vesztesegeket elhanyagoltuk. A vonohorog-telfesitmenv közvetlenül a
vonoerobol es a haladasi sebessegból hatarozhato meg:
Nv ÷ Fv v.
A vonohorog-telfesitmenv es az ù:emi telfesitmenv közötti viszonyt az pv vontatasi hatasfok Iejezi ki:
A vontato legIontosabb jellemzóje a vontatasi hatasfok. Nagysaga a faros:erke:ettol es a talafvis:onvoktol Iügg.
A gyakorlatban elóIordulo vontatasihatasfok-ertekeket a 2. tabla:at tartalmazza.
Terep
Vaskerek
kapaszkodoval
Gumikerek
Fel-lanctalp
kapaszkodoval
Lanctalp
Kötött gyep 0,620,68 0,65075 0,740,78 0,730,77
A traktor
vonóhorog-teIjesítménye
60
Közepkötött tarlo 0,520,58 0,600,70 0,710,75 0,720,76
Homokos tarlo
vagy Irissen
múvelt talaj
0,380,42 0,400,50 0,640,68 0,700,74
Salak 0,520,58 0,600,70 0,680,72 0,720,76
Beton 0,540,58 0,700,75
2. táblázat - Traktorok vontatási hatásfoka
A tablazatbol lathato, hogy a kerekes traktor vontatasi hatasfoka nagyon elteró különbözó talajviszonyok eseten,
mig a lanctalpas traktore a talajviszonyoktol alig Iügg.
Mint lattuk, a traktorok vonohorog-telfesitmenvet a kiIejtett vonoeró es a haladasi sebesseg hatarozza meg.
A sebesseget csak addig tudjuk növelni, amig az a múvelet vegzesere agrotechnikai s:empontbol nem hat
hatranvosan. A vonoeró növelese meg körülhataroltabb, mert a vonoero nagvsagat a talaf es a kerekek kò:òtti
tapadas s:abfa meg. Ez alapjan a traktor altal kiIejtett vonoeró:
Fv max ÷ n Fadh ,
ahol:
n a kerek es a talaj közötti tapadasi tenyezó,
Fadh a hajtott kerekekre nehezedó tömegeró (adhezios suly) |N|.
A tapadasi tenve:ot javitja a kerekekre s:erelt kapas:kodo es a kerektalp-s:elesito (36. abra). A vonoero
nòvelesenek masik lehetósege az adhe:ios tòmeg növelese. Az adhe:ios tòmeget potsulyokkal vagy a
traktorkerek vi:tòltesevel lehet megnövelni (37. abra). Altalanos esetben, ha a traktor vontatason kivül a TLT
vagy a hidraulika segitsegevel a munkagep egyeb szerkezeteit is üzemelteti, akkor a: erre a celra kifeftett
telfesitmenvt es a vele kapcsolatos ves:tesegeket is le kell vonni az üzemi teljesitmenyból.
A traktor
vonóhorog-teIjesítménye
61
36. ábra - A tapadási tényezõ növelése
A traktor
vonóhorog-teIjesítménye
62
37. ábra - Traktorkerék feltöltése vízzel
2.1.2.2.1. A vontatás feItéteIe
A traktor csak akkor tudja az altala üzemeltetett munkagepet es sajat magat a talajon tovabbvinni, ha a
szükseges vonoeró es az önvontatasi eró összege kisebb, mint a traktor-kerekeken ebredó kerületi erók eredóje.
Ez a Ieltetel akkor teljesül, ha:
a kerekeken elegendó nagysagu nyomatek ebred (megIeleló a kapcsolt sebessegIokozat, illetve
motornyomatek), mert ellenkezó esetben a traktor motorja ,leIullad¨, illetve
a kerekek es a talaj közötti tapadoeró nagyobb, mint az önvontatashoz es a vontatashoz szükseges erók
összege (különben a traktor kerekei ,kipörögnek¨).
A vontatás feItéteIe
63
Fenti Ieltetelek az alabbi egyenlótlensegrendszer eseten allnak Ienn:
Fk ~ Fòv · Fv · Ft ,
ahol:
Fk a kerekeken ebredó kerületi erók eredóje,
Fòv az önvontatashoz szükseges eró,
Fv a traktor altal kiIejtendó vonoeró,
Ft tapadasi eró.
Traktorkialakitas
Motor-teljesitmeny
kW
Tengelyterheles
allo helyzet vontatas közben
elöl
°
hatul
°
elöl
°
hatul
°
Hatsokerekhajtas 1723 3040 6070 20 80
Összkerekhajtas, elöl
kiskerek
25147 3545 6555 2535 7565
Összkerekhajtas, egyI.
kerekek
74236 5060 4050 4050 5060
Rendszertraktor 4892 5560 4540 4550 5055
Eszközhordozo 2651 2030 7080 20 80
3. táblázat - A 3. táblázat különbözõ kialakítású traktorok súlyának megoszlását
mutatja az elsõ és hátsó tengelyek között. Ennek ismeretében meghatározható az egyes
kerekekre jutó tapadási erõ.
2.1.2.3. A traktor stabiIitása
A traktoroknal ketIele, hoss:iranvu es keres:tiranvu stabilitast különböztetünk meg.
2.1.2.3.1. Hosszirányú stabiIitás
A hoss:iranvu stabilitas vizsgalatakor a traktor stabilitasa akkor megIeleló, ha a traktor mellso kerekei nem
emelkednek el a talaftol. A kerekek megemelkedese egyarant elóIordulhat s:olo traktornal, vontato traktornal es
fùgges:tett munkageppel fels:erelt traktornal.
A traktor stabiIitása
64
Tamkerek nelkùl hordozott munkagepnel a legves:elvesebb helv:et altalaban a munkagep kiemelt allapota.
Ebben az esetben a stabilitast meg a munkagep tömegeból adodo erohatas billentonvomateka is csökkenti.
2.1.2.3.2. Keresztirányú stabiIitás
A keres:tiranvu stabilitast az oldalraborulas es a csuszas miatt kell megvizsgalni. Mindket esetnek akkor
nagyobb a veszelye, amikor a traktor keres:tiranvu lefton dolgozik es közben olyan iranyban Iordul, hogy a
borulast vagy a csuszast a centrifugalis ero is elósegiti. Az oldalraborulas vizszintes terepen is bekövetkezhet,
ha a vezetó nagy sebesseg mellet forditofeket hasznal. Ha a lejtó szögenek tangense n-nel kisebb, a traktor
iranvtarto marad, ellenkezó esetben elkezd csus:ni lefele.
2.2. A taIajmûveIés gépei
2.2.1. A taIaj és a gép közötti köIcsönhatás
A talaj múvelese soran egy ,biologiai nagyüzem¨ munkajaba avatkozunk be, es arra törekszünk, hogy a
termesztendó növenyünknek a lehetó legjobb Ielteteleket biztositsuk. A múveles közben, azaz a beavatkozas
soran, a talajban vegbemenó Iizikai, kemiai es biologiai Iolyamatokat kivanjuk beIolyasolni. A gepi
talajmúveles elsósorban Iizikai behatas, de közvetett modon beIolyasolja a kemiai es a biologiai Iolyamatokat is,
es igy jön letre az az összhang, amelynek eredmenye betakaritaskor a jo minósegú, bó termes. Tehat a gepnek es
az azt kezeló embernek mindig a Ienti celokat kell szolgalnia.
A talaj a helyi geologiai adottsagok, az evmilliok alatti, termeszet okozta valtozasok, majd kesóbb az ember
tudatos tevekenysege Iolytan valt olyanna, amilyen szerkezetú talajokkal a termesztó ember jelenleg talalkozik.
E szerkezet hatarozza meg elsósorban, hogy milyen gepet es milyen múvelesi technologiat kell valasztani az
eredmenyes termesztói tevekenyseghez.
A mezógazdasagi termeles egy evente visszateró ciklikus Iolyamat, amelyben a talajmúveles szempontjabol a Ió
múveletek közel azonos modon ismetlódnek. Ezert e múveletcsoportok gepeit is e gondolatmenetnek megIeleló
csoportositasban targyaljuk. A ciklus kezdetere az alapvetó talajmúveles kinalkozik, ami elsósorban a szantast
jelenti, de ezt esetenkent helyettesitheti a közepmely lazitas is. Azert tekintjük ezeket alapmúveletnek, mert a
viszonylag nagy múvelesi melyseg következteben a talajIelszin legnagyobb terIogatat erintik. E tevekenyseg
josaga jelentósen beIolyasolja a kesóbb telepitendó növeny Iejlódeset.
A következó múveletcsoport a szantas elmunkalasa, a magagykeszites, amikor a kulturnöveny kezdeti
Iejlódesehez keszitjük eló a kedvezó Ielteteleket. A növeny Iejlódesenek ebben a szakaszaban gyökerenek
közvetlen környezeteben aproszemcses, morzsalekos, megIeleló nedvessegtartalmu, enyhen tömöritett,
gyommentes es egyenletes talajIelszint kivan.
A kerteszeti üzemekben súrún elóIordulo, sorba vetett vagy ültetett kulturaknal a sorközmúveles a következó
jelentós múveletcsoport. A sorok közeben ki kell irtani az elósködó gyomokat, egy bizonyos Ioku talajlazitast es
-apritast kell vegezni a Ielszinen, hogy a talajban a kedvezó biologiai Iolyamatokat elósegitsük, es mindezt ugy
kell elvegezni, hogy a termesztett kulturnövenyt a legkevesebb kar erje.
A nyari es kora ószi idószakban a betakaritas utan a talaj mint ,biologiai üzem¨ termelesenek beIejezesekent el
kell vegezni a tarlomunkakat, amelyek lehetnek megelózó tevekenysegei masodvetemenyeknek vagy e
múveletekkel elókeszithetjük a talajelet regeneralodasat es teremthetünk kedvezó Ielteteleket az ezt követó
alapvetó talajmúvelesnek.
Ezzel zartuk a növenytermesztes ciklikus Iolyamatanak megIeleló talajmúvelesi ciklust is. Termeszetesen az itt
bemutatott múveletcsoportokon kivül a termesztendó kulturak igenye szerint masIajta talajmúveló gepet is
kell hasznalni, de ezek múködesi elve lenyegesen nem ter el az altalanosan hasznalt eszközöketól.
Keresztirányú stabiIitás
65
2.2.2. A taIajmûveIõ gépek mûködés szerinti
osztáIyozása
A talajmúveló gepek energiat hasznalnak Iel múködesük közben. Ezt az energiat az erógepektól, a traktoroktol
kapjak, ezert az erógepnek es a munkagepnek együtt kell mozognia, a ket gepegyseg között kapcsolatnak kell
lenni.
2.2.2.1. A traktor és a munkagép kapcsoIata
A technikai Iejlódes soran a traktor es a munkagep összekapcsolasara lenyegeben negy megoldas született,
amelyeket jelenleg is kiterjedten hasznalnak. Ezek a következók:
vontatott,
Iüggesztett,
IeligIüggesztett es
raszerelt.
A vontatott munkagep egy ponton, a vonoszerkezeten vagy a kapocslecen keresztül kapcsolodik a traktorhoz.
Mindezek mellett a Ió- vagy kiegeszitó múveletet vegzó elemek meghajtasara szükseg lehet olyan
reszegysegekre es mechanizmusokra, amelyek a szükseges munkavegzó mozgast elóallitjak.
A Iüggesztett traktormunkagep kapcsolat jellegzetessege, hogy a munkagep a traktor harompont-bekötesú
hidraulikus Iüggesztóberendezesen keresztül kapcsolodik az erógeppel. A hidraulikus emelóberendezes
segitsegevel emelhetó szallitasi helyzetbe es süllyeszthetó munkahelyzetbe. A Iüggesztett munkagep
hasznalhatosaganak korlatait a munkagep tömegenek nagysaga es a tömegközeppontjanak a hatso kerek
tengelyközeppontjatol valo tavolsaga hatarozza meg (38. abra). Ha e kettó szorzata egy kritikus hatart atlep
azaz nagyobb lesz, mint a traktor tömegközeppontja altal letrehozott nyomatek , a traktormunkagep altal
alkotott gepcsoport stabilitasa megbomlik es kormanyozhatatlanna valik.
A traktor és a munkagép
kapcsoIata
66
38. ábra - A függesztett gép használhatóságának korlátai
A IeligIüggesztett gepek hasznalata az elózóekben ismertetett stabilitasi problemakat mar kiküszöböli, mert a
traktor harompont-bekötesú Iüggesztóberendezesenek csak az also Iüggesztókarjaihoz csatlakoznak. Altalaban
hidraulikus munkahengerrel múködtetett kiemelókerek segit a nagytömegú gep Ielemeleseben Iordulokban es
szallitas soran.
Raszerelt gepekról akkor beszelhetünk, ha az erógepen szilard rögzitesre alkalmas csatlakozasi pontok vannak
kialakitva, es e pontokhoz csavarozassal vagy egyeb kötesmoddal csatlakoztatjak a munkagepet.
2.2.2.2. A mûveIõeszközök csoportosítása munkavégzésük
aIapján
A talajmúveló eszközöket mozgasviszonyaik, munkavegzesük jellegzetessege alapjan harom Ió csoportba lehet
osztani, igy passziv, Ielaktiv es aktiv múvelóeszközöket különböztethetünk meg.
2.2.2.2.1. Passzív mûveIõeszközök
Passzivnak tekintjük azt a munkavegzó eszközt, amelyik a munkagepre mereven van rögzitve, a kerethez kepest
önalloan elmozdulni nem tud, igy csak a munkagepnek a traktor altal meghatarozott Iómozgasat vegzi. Ilyenek
az ekeIejek, a merev szaru kultivatorszerszamok stb.
2.2.2.2.2. FéIaktív mûveIõeszközök
E kategoriaba tartoznak azok az eszközök, amelyek a munkagep keretszerkezetehez kepest elmozdulhatnak. A
rögzites lehet peldaul olyan, hogy a múvelóeszközt egy- vagy többcsuklos mechanizmus hordozza. E csuklok
menten az eszköz a munkavegzes soran segedmozgasokat vegez.
A múvelóeszköz lehet merev megIogasu, de ebben az esetben a kitamasztas vagy maga a tartoelem rugozo
mozgasra alkalmas. A Ielaktiv múvelóeszközök munkavegzesenek sajatossaga, hogy a munkagep altal vegzett
Iómozgas ami altalaban halado mozgas mellett a talajellenallas következteben letrejövó mellekmozgassal
együtt hat az eszköz a talajra.
Felaktiv múvelóeszköznek tekinthetók azok a csuklos vagy csapagyazott tengelyú munkaeszközök amelyeknel
a Iómozgas a halado mozgas, a talajellenallas következteben letrejövó mellekmozgas pedig Iorgo mozgas.
Ilyenek a különbözó tarcsas talajmúveló eszközök, asoboronak, hengerboronak vagy küllós kapak.
A merev IelIogasu, de rugo elleneben kiterni kepes vagy rugozo szarral Ielerósitett múvelóeszközök szinten a
Iómozgas hatasara a talajba melyednek es a talajellenallas eredmenyekent keletkezó mellekmozgas
következteben vegzik az eredmenyes talajmunkat. E jellegzetesseggel biro eszközök Ió kepviselói a rugos
biztositasu lazitoeszközök vagy a sorközmúvelesre es szantaselmunkalasra hasznalt, rugozo szaru kultivator-
szerszamok.
2.2.2.2.3. Aktív mûveIõeszközök
Aktiv talajmúveló eszköznek tekintjük azokat a múvelóelemeket, amelyeken a gep Iómozgasa (a halado
mozgas) mellett a munkavegzó resz valamilyen kenyszerhajtas következteben mellekmozgast vegez, es e ket
mozgas együttes hatasara jön letre az elerni kivant talajmunka.
Az aktiv talajmúveló eszközök jellegzetes kepviselói az asogepek, a talajmarok, a Iüggóleges tengelyú Iorgo- es
lengóboronak. E múvelóeszközöknek Ió jellegzetessege, hogy a mellekmozgasnak tekintett Iorgo mozgassal
A mûveIõeszközök
csoportosítása
67
vegzett munkahoz is jelentós teljesitmenyre van szüksegük. A teljesitmenyleado tengelyen keresztül
kardantengellyel kell a hajtast atadni a munkavegzó resznek. A munkagepen meg sok esetben a hajtas iranyat es
az attetelet is meg kell valtoztatni.
2.2.3. Az aIapvetõ taIajmûveIés
Talajmúvelesen a talaj mechanikai eszközökkel törtenó múveleset, megmunkalasat ertjük. A növeny Iejlódese
szempontjabol legmeghatarozobbak azok a múveletek, amelyekkel a legnagyobb talajterIogatot múveljük,
dolgozzuk at. Ezek az alapvetó talajmúveletek, amelyek jo elvegzese döntó jelentósegú a nóveny Iejlódese
szempontjabol.
Az alapvetó talajmúveles egyik meghatarozo eleme a szantas. Ennek soran az eke mozgasra kenyszeriti a
kihasitott talajszeletet teljes keresztmetszeteben.
Masik jellegzetes alapvetó talajmúveles a lazitas, ami lehet sekely, közepmely es mely. A lazitoszerszamok a
talajnak csak bizonyos retegere hatnak, az ekekkel ellentetben nem vegeznek összetett múveletet. Sokszor
szerepelnek kiegeszitó múveletet vegzó egysegkent a technologiai sorban.
Ide tartoznak meg az asogepek, amelyek lenyegeben a kezi asas múveletet utanozzak. Munkajuk leginkabb az
ekekehez hasonlit, azok eketalp es ekenad okozta hatranyos tömöritó hatasai nelkül.
2.2.3.1. A szántás
A szantas alapvetóen Iorgatason alapulo múvelet, ahol a barazdaszelet kivagasa utan lazitas, porhanyitas es
kisebb mertekú keveres mellett a barazda-keresztmetszetnek megIeleló szeletet atIorditjuk. Az eke
múvelóeszköze, az ekeIej, ugy van kialakitva, hogy egy Iüggóleges es egy vizszintes vagassal a talaj Ielszineból
egy, a barazdaszelet keresztmetszetenek megIeleló reszt kihasit, majd a barazdaszelet sarka környeken
elhelyezkedó elmeleti Iorgaspont körül atIorditja (39. abra). E Iolyamat soran a talaj eddigi szerkezete
megvaltozik: Iellazul, apritodik es keveredik.
Az aIapvetõ taIajmûveIés
68
39. ábra - A barázdaszelet elméleti átfordulásának lehetõségei
A szantas múvelete egy bonyolult, összetett Iolyamat. Jelentós vonoerót igenyel, amely kiIejezhetó a traktor
Iüggesztóberendezesen jelentkezó, az ekere jellemzó vontatasi ellenallassal. A vontatasi ellenallas Gorfacskintol
szarmazo kepletenek elemzeseból megismerhetók azok a tenyezók, amelyek energetikai szempontbol leginkabb
jellemzik az eke munkajat. Az elterjedten hasznalatos keplet az alabbi harom tagbol all:
F ÷ F1 ¹ F2 ¹ F3 ÷ fFG ¹ knab ¹ cnabv2 |N|.
A kiIejezes elsó tagja F1 az eke sulyerejet, valamint a barazda Ialan es Ieneken Iellepó surlodasi tenyezót (f)
veszi Iigyelembe.
A masodik tag F2 Iügg az ekeIejek szamatol (n), a barazda keresztmetszetetól (a · b) es a kihasitasi es
tömöritesi munkat jellemzó deIormacios tenyezótól (k).
A keplet harmadik tagja F3 a talajszelet gyorsitasahoz, oldaliranyu szallitasahoz es terelesehez szükseges
eróhatasokat veszi Iigyelembe, ahol az n · a · b szorzat az eke altal atmúvelt teljes keresztmetszet, c az eke es a
A szántás
69
talaj jellemzóinek egymasra hatasat Iejezi ki. A sebesseg (v) negyzetes alakban szerepel.
A Ienti kiIejezes kapcsan erdemes megemliteni, hogy a szantas elvegezhetóseget es munkaminóseget egy
adott munkaszelessegú gepnel csak a munkamelyseggel es a haladasi sebesseggel lehet beIolyasolni. A
munkamelyseg altalaban szüksegszerú követelmeny, igy csak a múveleti sebesseg megvalasztasara van modunk.
2.2.3.1.1.
2.2.3.1.1.1. Az ekék szerkezeti feIépítése
Az ekenek traktorhoz valo csatlakozasanak alapjan Iüggesztett vagy IeligIüggesztett (40. es 41. abra)
valtozata különböztethetó meg. A technikai Iejlódes egy regebbi szakaszaban a vontatott ekek voltak az
elterjedtebbek, de ma mar alig lehet ilyen geppel talalkozni.
40. ábra - Függesztett eke három ekefejjel
2.2.3.1.1.
70
41. ábra - Féligfüggesztett eke négy fejjel
Az eke munkavegzó szerve az ekeIej (1), amelyból altalaban többet Iognak Iel az eke keretere. Ezen a kereten
helyezik el a kiegeszitó berendezeseket is. A keretszerkezet (2) Iogja össze egy egysegge a gepet, teszi lehetóve
a traktorhoz valo csatlakoztatast (3).
2.2.3.1.1.2. Az ekefej
Az ekeIejek vegzik a szantas tenyleges múveletet. Oldhato kötessel, altalaban csavarok segitsegevel vannak a
keretszerkezethez rögzitve. Az ekeIejszar (42. abra, 1) a IelIogo resztól az eketestig nyulik le. Az eketest (43.
abra, 1) Iogja össze mindazon Iunkcionalis elemeket, amelyek a szantasban reszt vesznek. A haladasi irany
szempontjabol legelöl halad a szantovas (43. abra, 2), amely a barazdaszelet vizszintes kivagasat vegzi. A
szantovas Ielületevel egy sikot alkotva a kormanylemez (43. abra, 3) követi azt. A kormanylemez barazdaIal
Iele esó ele valasztja el a barazdaszeletet a meg szantatlan területtól. A kormanylemez Ielületen vegigcsuszo
talajszelet atIordul, közben rögökke töredezik szet. Az összetett mozgas eredmenyekent a rögök reszben
keverednek is. A kormanylemez munkajanak jellemzó tulajdonsagait Ielületenek görbületei hatarozzak meg. A
kormanylemezeket többe-kevesbe azonos elvek szerint kialakitott görbületi szabalyok szerint (44. abra)
csoportositva gyartjak. A talaj minósegenek, kötöttsegenek, az agrotechnikai követelmenyeknek stb.
megIelelóen különbözó tipusu kormanylemezzel szerelt ekeket lehet vasarolni.
Az ekefej
71
42. ábra - Ekefejszár a felfogóelemekkel
Az ekefej
72
43. ábra - Az eketest a csatlakozó szerkezeti elemekkel
Az ekefej
73
44. ábra - Különbözõ típusú kormánylemezek jellemzõ görbületi vonalai
A kormanylemez vegeben, ahol a talaj elhagyja a Ielületet, altalaban egy keskeny lemezból keszült
kormanylemeztoldat (43. abra, 4) talalhato, amely a barazdaszelet teljes atIordulasat segiti eló.
Rögzitócsavarjainak meglazitasa utan e toldatok a legjobb atIorditast biztosito helyzetbe allithatok.
A kormanylemez barazdaIalhoz közel esó oldalanak Ielsó reszen talalhato a hantolemez (43. abra, 5). Szerepe
ugyanaz, mint az elóhanto ekeIeje, azzal a különbseggel, hogy amig az elóhanto Iejek amelyek lenyegeben az
ekeIejek elótt halado kisebb meretú eketestek negyszögletes keresztmetszetú kivagast, a hantololemezek
haromszög keresztmetszetú (39. abra, b, c) szeletet vagnak le a barazdabol. Az elóhantok (elóhanto Iejek es
hantolemezek) a kihasitott talajresznek azt a sarkat Iorgatjak le elóbb a barazda aljara, amelyik különben a
szantas Ielszinere kerülne. A barazda csak ezutan Iordul at, igy a talajIelszinen talalhato tarlo- es
növenymaradvanyok a barazda aljara es nem a Ielszinre kerülnek. Egyszerúbb szerkezeti Ielepitese
Az ekefej
74
következteben ma mar egyre inkabb a hantolemez hasznalata terjed.
A kormanylemez mögött a barazdaIali oldalon az eketesthez csavarral rögzitve talalhato az ekenad (43. abra, 6).
Ez egy viszonylag nagy Ielületú lemez, amely a barazdaIalnak tamaszkodik es IelIogja az ekeIejre hato
oldaliranyu eróket. Emiatt az eke keresztiranyban nem ter ki, Iogasszelessege allando es biztos lesz. A legutolso
ekeIejen altalaban nagyobb ekenad talalhato (43. abra, 7), mert az eke oldaliranyu kitamasztasanal az utolso
ekeIej a meghatarozo. Erre az ekenadra van meg Ielszerelve a saru, ami a barazdaIenekre tamaszkodik es az eke
hatso reszen jelentkezó Iüggóleges erók Ielvetelet szolgalja. A jol beallitott hatso ekenad es saru az eke nyugodt,
egyenletes jarasat biztositja.
Az ekenek es azon belül egy-egy ekeIejnek nagy a vonoeró-szükseglete, ezert szerkezeti elemeinek is nagy az
igenybevetele. Ez akkor lephet egy biztonsagi hataron tul, amikor csak egy ekeIejet terhel a traktor teljes
vonoereje (peldaul elakadas következteben). Ha ez az eset bekövetkezik es nincsen biztonsagi berendezes, az
ekeIej olyan nagy deIormaciot szenvedhet, hogy múködeskeptelenne valhat. Ezert az ekeIejeken nyirocsapos
(42. abra, 2) vagy nyirocsavaros biztonsagi berendezeseket szoktak alkalmazni, igy tulterheles eseten nem a Ió
szerkezeti elemek mennek tönkre, hanem a biztonsagi elemek, amelyek könnyen es egyszerúen cserelhetók.
2.2.3.1.1.3. Tárcsás csoroszIya
Az eke keretszerkezetere altalaban kör keresztmetszetú könyökös ruddal, az utolso ekeIej elótt van Ielerósitve
(45. abra). A tarcsa egy villa köze Iogott tengelyen csapagyazva tud elIordulni, a villa pedig a könyökös rudon
Iordulhat el. Igy a vekony tarcsa a talajba hatolva az eke elórehaladasa következteben Iorog. A tarcsat ugy
allitjak be, hogy az utolso barazdaszelet elótti barazdaIal vonalaban jarva segitse a barazdaszelet kihasitasat es
tiszta atIorditasat. Nemely, Iókent kisebb meretú eken a tarcsas csoroszlya helyett keses csoroszlyat lehet talalni,
amelynek Ieladata a tarcsaeval azonos.
Tárcsás csoroszIya
75
45. ábra - Az eke keretére felerõsített tárcsás csoroszlya
2.2.3.1.1.4. MéIységhatároIó kerék
Az ekeken altalaban múvelesi melyseg (barazdamelyseg) allitasara melysegallito kereket (40. abra, 4 es 41.
abra, 4) hasznalnak, amelyek zöme csavarorsos allitasu. Ezen allitoberendezesek a Iüggesztóberendezesek jo
beallitasa ellenere is hasznos szolgalatot tesznek, mert jo beallitasukkal az ekeIejek egyenletes terheleset, az
eke nyugodt jarasat es szep talajIelszint lehet elerni.
2.2.3.1.1.5. Az eke keretszerkezete
A különbözó gyartmanyu ekek elteró keretszerkezetei ugy keszülnek, hogy a traktor altal leadott vonoerót
közvetiteni tudjak a munkavegzó szerveknek. A keretszerkezetek robusztusak, erósek. A kereten talalhatok az
elózóekben mar ismertetett munkavegzó egysegeken kivül a traktorhoz csatlakozast biztosito
MéIységhatároIó kerék
76
Iüggesztóberendezesek, a kiemelt vagy szallitasi helyzetet biztosito, altalaban hidraulikusan múködtetett
kiemelókerekek es a nagynyomasu olaj szallitasahoz szükseges csóvezetekek (41. abra, 5, 6). Nehany
eketipusnal, amellyel egy menetben szantaselmunkalast is lehet vegezni, kapcsoloelemet (40. abra, 5) is
Ielszerelnek az elmunkalo szamara.
2.2.3.1.2. Az ekék fajtái
Azokat az ekeket, amelyeket az ekeIejek jobbra Iorgatnak, agyekeknek nevezzük. Az agyekekkel mindig ugy
kell a szantas iranyat, a szantando terület nagysagat megvalasztani, hogy a lehetó legkevesebb össze- es
szetszantott barazda keletkezzen.
A valtvaIorgato ekek alkotjak a masik csoportot. Ezen belül alapvetóen ket tipust különböztethetünk meg: a
valtoeket es az ikereket. Mindket tipusnal ugyanannyi jobbra es balra Iorgato ekeIejet talalhatunk, csak azok a
valtoekenel egymashoz kepest 90°-ra, az ikerekenel 180°-ra helyezkednek el (46. abra). A valtoekek ma mar
kimentek a divatbol, mert a traktorbol vezerelve hidraulikus uton Iorgathato ikerekek kiszoritottak óket. Igy, ma
ha valtvaIorgato ekeról beszelünk, ikerekeról van szo.
46. ábra - Két- három-, négyekefejes váltvaforgató ekék (ikerekék)
A valtvaIorgato ekek jobbra es balra Iorgato Iejeit a keretükkel együtt valtogatni lehet. Ha a tablan a jobbra
szanto Iejekkel kezdtünk el dolgozni, a tabla vegen atvaltunk a balra Iorgato Iejekre. Ugyanabban a barazdaban
jöhet vissza az eke, amelyikben az elóbb ment, igy elkerülhetók a tabla közepen az össze- es szetszantasbol
eredó egyenetlensegek (lasd az agyekeknel). A valtvaIorgato ekekkel törtenó szantasnak különösen nagy
jelentósege van a lejtós területeken, dombvideken a retegvonal menti szantas eseteben, mert igy mindig IelIele
lehet Iorgatni a Iöldet, ami elónyös a talajerozio megakadalyozasa szempontjabol.
2.2.3.2. A középméIy Iazítás
Az ekék fajtái
77
A talaj lazitasara mar nagyon regen hasznalnak lapos, szeles múvelóelemeket, amelyek viszonylag melyen
lenyulnak a Iöld Ielszine ala. Ezek alakja elsósorban szilardsagtani szempontbol alakult ki ilyenne. A lazitas
egyik valtozata az agronomia Iejlódese soran alapvetó talajmúvelesse Iejlódött.
Melyseget tekintve a lazitas lehet sekely, amikor Ielületi elmunkalasrol, szantaselmunkalasrol beszelünk, lehet
közepmely, amikor a szantast helyettesiti, vagy a szantas múveletet kiegeszitó lazitast vegzünk (pl.
eketalp-betegseg megszüntetesere). Ismert meg a melylazitas, amit elsósorban talajjavitasi tevekenysegek
kapcsan szoktak alkalmazni.
A közepmely lazitas hazai termesztesi viszonyaink között nem tekinthetó a szantast is kiküszöböló alapvetó
múveletnek, de kedvezó hatasai miatt, a szantassal kombinalva vagy 34 evenkent megismetelve, a szantast
helyettesitve esszerú múvelestechnologiat lehet kidolgozni.
2.2.3.2.1. A középméIy Iazítók szerkezeti feIépítése
A közepmely lazitok jellegzetessege, hogy a szilardsagi szempontokat kielegitó, jo minósegú anyagbol keszült,
kes Iormaju eszköz, a lazitoszar behatol a múvelesi melysegig a talajba. A lazitoszar vegen talalhatok a
lazitoszerszamok. A lazitoszerszamok az igenyeknek megIelelóen (47. abra) landzsa, darda es sziv alakuak,
tovabba szarnyas kivitelúek lehetnek.
47. ábra - A lazítószerszámok választéka
A lazitokesek nagy vonoeró atvitelere alkalmas, robusztus keretszerkezetre (48. abra) vannak Ielerósitve. E
keretszerkezethez erósitve talalhato a traktor es munkagep közötti kapcsolatot letrehozo Iüggesztóberendezes es
az egyeb kiegeszitó egysegek, mint a melyseghatarolo kerekek, IeligIüggesztett gepnel a kiemelókerekek, az azt
múködtetó hidraulikus segedberendezesek es azok hidraulikus csatlakozo elemei.
A középméIy Iazítók szerkezeti
feIépítése
78
48. ábra - Függesztett középmély lazító
Külön emlitest kell tenni a melyseghatarolo vagy melysegallito kerekekról, amelyek hasonlitanak az ekeknel
mar ismertetetthez. Ezeket csavarorso Iorgatasaval lehet Ielemelni vagy leereszteni s igy a keretszerkezet
magassagat valtoztatni a talajhoz viszonyitva. Ezzel hatarozzuk meg a múvelóeszközök talajba hatolasanak
merteket is. A közepmely lazitoknal szemben az ekekkel, ahol a hosszusagi meret a mertekado altalaban ket
melysegallito kerek van, mert a szerkezeti Ielepitesük következteben inkabb szeles gepek, ezert a ket oldalan
kell a keretet alatamasztani a szerszamok melysegtartasa erdekeben.
2.2.3.2.1.1. A Iazítókések
A lazitokesek hosszanak olyan nagynak kell lenni, mint a múvelesi melyseg es a gep keretenek a talajIelszintól
mert tavolsaganak az összege. Igy egy jelentós hosszusagu múvelóeszköz adodik, mert a múvelesi melysegnek
legalabb a szantasi melyseggel azonosnak kell lennie, de az eketalp-betegseg elleni lazitasnal ennel 510 cm-rel
melyebben kell dolgozni. Olyan eszközöknel, mint a lazitok, ahol nagyszamu múvelóeszköz viszonylag közel
dolgozik egymashoz, Iokozottan jelentkezik a talajIelszinen talalhato jelentós szarmaradvanyok okozta
eltömódes veszelye. Ezt elkerülendó, a lehetseges mertekig növelik a szabad magassagot.
A lazitoszar vegere vannak Ielszerelve a különbözó alaku lazitoszerszamok, amelyeknek a Ieladata a talajba
hatolas, a behuzas elósegitese a munka megkezdesekor. Kesóbb, mikor mar a melyseghatarolo kerek
Ieltamaszkodik a talaj Ielszinen tehat az egyensulyi helyzet beall , a lazitoszerszamok a lazitoszar
környezeteben a talajt megemelik, lazitjak. A talaj belsó surlodasabol szarmazo töresszög erteket gyakorlati
szempontbol 45°-nak vehetjük, tehat ha a kes ennek a szögnek a szögIelezójeben halad, a Ielette levó talajt
45°-os szögben lazitja at. Ebból következik, hogy a talaj teljes atlazitasanak a merteke a lazitokesek egymastol
valo tavolsagatol Iügg (49. abra). Ha azok nagyon tavol vannak egymastol, nem erintik egymast az atlazitott
szelvenyek. Nagyon közel esó szerszamoknal az eltömódes veszelyen tul az egymast Iedó atlazitott
szelvenyek Ielesleges lazitast, ezzel Ielesleges energiaIelhasznalast okoznak.
A Iazítókések
79
49. ábra - Lazítószerszámok osztástávolságának befolyása az átlazítás mértékére
2.2.3.2.2. A középméIy Iazításhoz kapcsoIható mûveIetek
Közepmely lazitaskor, ha a szerszamosztas megIeleló volt, a talaj Ielszinen a lazitas eredmenyekent letrejövó
terIogat-növekedes következteben kisebb meretú dombok es melyedesek, valamint nagyobb meretú rögök
keletkeznek. A Ielület elrendezesere, elmunkalasara a közepmely lazito keretszerkezetehez rögrendezót es
palcas vagy leces hengerboronat (50. abra) szoktak kapcsolni, igy egy menetben atlazitott, Ielületen elmunkalt
talajt kapunk eredmenykent.
A középméIy Iazításhoz
kapcsoIható mûveIetek
80
50. ábra - Középmély lazító rögrendezõvel és léces hengerboronával
2.2.3.3. Az ásás
A geppel törtenó asas múvelete a kezi asas Iolyamatat probalja meg utanozni, azaz egy menetben egy
talajszeletet kivag, es a Ielszinevel a barazdaIenek iranyaba Iorditva viszszahelyezi közel ugyanarra a helyre. Ezt
a múveleti Iormat a kerteszetekben a zöldtragya es a szerves tragya leIorgatasanal, bemunkalasanal tarjak
nagyon elónyösnek, különösen nehez, taposasi kart szenvedett, tömörödött talajoknal. Alkalmazasa ott indokolt,
ahol a szantashoz vagy közepmely lazitashoz szükseges vonoerót a traktor a talaj kedvezótlen allapota miatt
nem tudja kiIejteni, vagy helyszúke miatt az elóbbi gepek nem Iernek el (termesztóberendezesekben).
Az idó Iolyaman az asogepeknek több valtozata alakult ki, de a különbözó Iajtak közül a vezerelt
múvelószerszamu asogepek (51. abra) adjak a legjobb minósegú munkat, es a Ienti igenyeket ezek a gepek
elegitik ki a legjobban.
Az ásás
81
51. ábra - Vezérelt muvelõszerszámú ásógép
Az asogepek a traktor teljesitmenyleado tengelyeról, kardantengelyen keresztül kapjak a hajtast, amely
mechanizmusok közbeiktatasaval jut a munkavegzó tengelyre es a vezerelt múvelószerszamokhoz.
A múvelószerszamokat tarto munkavegzó tengelyenek lassu Iorgasa közben a szerszam egy ives palyan hatol be
a talajba, miközben a gep halad elóre, igy a talajszeletet kivagja, majd tovabb Iorogva az asoszerszam sajat
tengelye körül is egy negyedIordulatot tesz, es a talajszeletet most mar megIorditva visszaejti, majdnem az
eredeti helyere.
Az asogepek hatranya, hogy szerkezeti Ielepitesük bonyolult, nagy a beszerzesi es üzemeltetesi költsegük,
nagyobb a meghibasodasi lehetósegük, valamint a viszonylagosan nagy energiaIelhasznalas mellett a
munkaszelessegük kicsi.
Elónyük viszont, hogy olyan jellegú talajmúveletet kepesek elvegezni egy menetben, amit mas munkagepekkel
csak több menetben lehet elerni.
2.2.3.4. SzántáseImunkáIás, magágykészítés
Az alapvetó talajmúveles barmelyik múvelete utan Ielületi elmunkalast kell vegezni, ha vetni vagy palantazni
akarunk a területen a közeli jövóben. A szantas Ielületi elmunkalasa es a magagykeszites között jelentós
munkaminósegi különbseg van, mert amig a szantaselmunkalas az ormossag elegyengeteset, a Ielület zarasat
jelenti, a magagykesziteskor a termesztendó növeny kezdeti Iejlódesehez a lehetó legkedvezóbb Ielteteleket
SzántáseImunkáIás,
magágykészítés
82
biztosito környezetet kell teremteni.
A vetóagy keszitesekor mindenkor a növeny igenyeit kell Iigyelembe venni, amelyek lehetnek specialisak is.
Altalanossagban a talajnak legalabb a vetesi melysegig jol atmunkalt, apromorzsas szerkezetúnek kell lenni. A
vetesi melyseg alatt egy enyhen tömöritett reteget kell kialakitani, amire a mag kerül a veteskor. Ezen tul
kedvezó, ha az apromorzsas szerkezetú, a mag Iölötti reteg ugy osztalyozodik, hogy a talaj Ielszinen ne a
legaprobb, hanem inkabb a közepes vagy nagyobb szemcsek legyenek a keles elótti csapadek okozta, Iokozott
talajkergesedes elkerülese erdekeben.
Mint az elózóekból erzekelhetó, a talajmúveles egyik legigenyesebb múvelete a magagy keszitese. A
magagykeszites gepeinek Iejlódestörtenetet attekintve lathato, hogy eleinte csak több menetben elvegzett egyedi
múveletekkel (lazitas, apritas, egyengetes, Ielülettömörites, melytömörites) ertek el a kivant hatast. Ma mar
tulnyomo többsegükben ezeket összekapcsolva, kombinalt gepkent, egy menetben lehet elvegezni.
Termeszetesen ma is vannak olyan egyedi múveleteket vegzó gepek, amelyeket külön-külön hasznalnak, mert
arra az egy múveletre van szükseg a termesztes technologiaja szerint.
2.2.3.4.1. SzántáseImunkáIás, magágykészítés fogasboronávaI
A laza szerkezetú, rögösödesre kevesbe hajlamos talajokon a jol ismert Iogasboronakkal jo eredmenyt lehet
elerni a Ielület elegyengetese, a rögösseg megszüntetese területen.
A viszonylag nagyobb munkaszelessegú gepek több tagbol allnak (52. abra). Ilyenkor a múvelóeszközöket egy
kisebb meretú keretre rögzitik, majd ezeket a múvelótagokat valamilyen laza IelIüggesztessel (pl. lanc) a gep
Iókeretere rögzitik ugy, hogy a munkaszelessegnek megIelelóen a teljes Ielületet atmunkaljak. E Ielerósitesi
modnak az az elónye, hogy a lazan kapcsolt tagok jobban követik a Ielszint, es az atmunkalas melysege közel
azonos mindenhol. A Ielület makroegyenetlensegei azonban inkabb növekednek, mint csökkennek.
SzántáseImunkáIás,
magágykészítés
83
52. ábra - Szántáselmunkáló fogasboronatagok összekapcsolásával
A Iogasboronakat, különösen akkor, ha hengerboronakkal (53. abra) vannak összekapcsolva, magagykeszitesre
is alkalmazzak, mert igy megvalosithato a magagy melysegeben a tömörites es a Ielsó reteg aproszemcsesse
alakitasa.
53. ábra - Egyszeru magágykészítõ
2.2.3.4.2. A tárcsás taIajmûveIõ eszközök
A tarcsas talajmúveló gepek múvelóeszköze a gömbsüveg alakura domboritott tarcsalevel. E tarcsalevelek
egymastol szabalyos tavolsagra helyezkednek el egy csapagyazott tengelyen es a talajba hatolva haladas közben
Iorognak. A gömbsüveg alaku tarcsat Ielaktiv eszköznek lehet tekinteni, hiszen a talajbahatolas következteben
kezdi el a Iorgo mozgast, es ezaltal vegzi a talajmunkat.
A tarcsaleveleket ugy lehet elkepzelni, hogy meghatarozott vastagsagu lemezból keszült gömbból egy szeletet
levagunk es a vagas menten leelezzük (54. abra). Ha ezt a leelezett gömbsüveget a Iorgas tengelyevel együtt a
haladasi irany merólegesehez kepest o szöggel elIorditjuk, a tarcsalevel egy ellipszis alaku szeletet hasit ki a
talajIelszinból. A talaj es a tarcsa közötti jelentós surlodas miatt Iorogni kezd, es a talaj egy reszet magaval is
viszi. A Iolyamat közben a rögök apritodnak, keverednek, es amikor a tarcsalevelet elhagyja a talaj, egyenletes
A tárcsás taIajmûveIõ eszközök
84
Ielszin marad hatra.
54. ábra - A tárcsalevél keletkezése és forgástengelyének elhelyezkedése
A korszerú gepeken a tarcsaleveleket IelIogo tengely szögenek (o) valtoztatasaval a talajmunka intenzitasat
növelni, illetve csökkenteni lehet. A szöget növelve a gömbsüveg homoru resze egyre inkabb szembeIordul a
haladasi irannyal es egyre szelesebb szeletet hasit ki a talajIelszinból. Egyre eróteljesebb lesz a talajszelet
deIormacioja, tehat növekszik az apritas es ezzel parhuzamosan a keveres merteke. Ha csökkentjük a szöget,
eppen ellentetes Iolyamat jatszodik le. Termeszetesen az o szög növelesevel, azaz a talajmunka intenzitasanak
Iokozasaval növekszik a vonoeróigeny is.
A tarcsalevelek tengelyen mert osztastavolsagra (55. abra) nem lehet nagyon kicsi az eltömódes veszelye miatt.
Tulzottan nagy osztastavolsagnal viszont nem valosul meg a talajIelszin teljes atmunkalasa. A teljes Ielszin
atmunkalasa erdekeben az elsó tarcsasor mögött egy masodikat is elhelyeznek egy Ielosztasnyi eltolassal. A
masodik sor múveli at az elsó sor altal kihagyott közöket.
A tárcsás taIajmûveIõ eszközök
85
55. ábra - A tárcsalevélosztás befolyása a tárcsás talajmuvelõ gépek munkájára
Beepitesi helyzetükból adodoan a tarcsak a talajt egy iranyba dobjak ki. A masodik sor tarcsait ezert ellenkezó
iranyba Iorditjak, igy ez a sor a talajt visszaszallitja közel az eredeti helyere.
A korszerú tarcsas talajmúveló gepek ma mar altalaban ket tarcsasorral rendelkeznek, amelyek V- vagy
X-elrendezesúek lehetnek. A V elrendezesú gepnel (56. abra) az egyik tarcsasor a haladasi iranyra meróleges
egyeneshez kepest elóre, a masodik sor pedig hatraIele hajlik o szöggel, tehat a ket sor tarcsa tengelyei
egymashoz kepest 2o szöget zarnak be. Az X-elrendezesú tarcsasoroknal (57. abra) az elsó es a masodik
tarcsasor tengelyei ket Ielból allnak. Az elsó sorban levó Ieltengelyek egyiken jobbra, a masikon balra hordo
tarcsak vannak szerelve, a masodik sorban szinten jobbra es balra hordok vannak. Ez utobbiak az elóttük
levókkel ellentetes iranyban szallitanak, igy a gep elhaladasa utan a talajIelszin egyenletes es a gep múködese
kiegyensulyozott.
A tarcsas talajmúveló gepek gömbsüveg múvelóelemeinek vagoelet a jobb (vago es aprito) talajmunka
erdekeben csipkes alakura keszitik es vegyesen is alkalmazzak, de mindenkeppen ugy, hogy egy-egy összeIogo
A tárcsás taIajmûveIõ eszközök
86
tengelyre azonos tipusuakat szerelnek. Altalaban az eróteljesebb talajmunkat vegzó, csipkes tarcsakat az elsó
sorban, a talajt szepen teritó, egyenletes Ielszint keszitó, sima elú tarcsakat a masodik sorba helyezik.
56. ábra - Függesztett féligfüggesztett és vontatott, V-elrendezésu, tárcsás talajmuvelõ
gépek
A tárcsás taIajmûveIõ eszközök
87
57. ábra - Vontatott X-elrendezésu, tárcsás talajmuvelõ gép felülnézete
A könnyebb tarcsas talajmúveló eszközök szantott területek elmunkalasara is hasznalhatok, megIeleló idójarasi
viszonyok között meg elIogadhato magagyat lehet velük kesziteni. Szaraz talajnal azonban a porosodas veszelye
lep Iel.
2.2.3.4.3. KuItivátor jeIIegû eszközök
A kultivator múvelószerszama alapvetóen lazitoeszköz, tehat a kultivator jellegú eszközök magagykeszitó
munkaja elsósorban a lazitason alapszik. A múveles melysegnek megIelelóen a Ielszin ala nyulo szerszamok e
reteget atlazitjak, közben a rögöket Ielapritjak es a talajt keverik.
Magagy keszitesekor nagy múvelesi melysegre nincs szükseg, ezert a kultivatorkapak karcsu, vekony
kapaszarral rendelkeznek, es a Ielszin alatt dolgozo lazitoszerszam kialakitasaval, alakjaval lehet a talajmunkat
beIolyasolni. A talajmunka eróteljesseget olyan megoldasokkal szoktak Iokozni, mint a kapaszar rugozo
mozgasanak a biztositasa. A rugos kapaknal (58. abra) a kapaszarat magat keszitik rugoacelbol, igy amikor a
szerszam a talajba hatol, a valtozo talajellenallas következteben a rugos kapaszar valtozo nagysagu kitereseket
vegez. A valtozo erók hatasara a kesszar lengesbe jön, es e kiegeszitó mozgas a rögök Iokozott apritasat segiti
eló. A Ientiekból lathato, hogy ezek a múvelóeszközök mar a Ielaktiv kategoriaba tartoznak, mert a
munkaIolyamat közben olyan mellekmozgas jön letre, amely hasznos összetevóje a talajmunkanak.
KuItivátor jeIIegû eszközök
88
58. ábra - A rugós kapák különbözõ változatai
A rugozo kapaszarral szerelt kultivatorok önmagukban is jo munkat vegeznek, magagykesziteshez azonban
kiegeszitó múveleteket szoktak kapcsolni az alapgephez, tehat egyszerre több, kombinalt múveletet vegeznek.
Emiatt a magagykeszitó gepeket sok esetben kombinatornak is nevezik.
2.2.3.4.4. Több mûveIetet összekapcsoIva, egy menetben magágyat készítõ
gépek
Mint az elózóekben mar szo volt rola, a kultivator jellegú eszközök nagyon jo munkat vegeznek a magagy
elókesziteseben.
A kultivatorszerszamokkal Iellazitott talajIelszint, amely meg erósen követi az eke altal hagyott barazdakat,
rendezni kell, ezert a több múveletet egy idóben vegzó magagykeszitó gepek keretere a lazitoszerszamok utan
gyakran rugoeró elleneben múködó egyengetó- vagy mas neven simitolapot (59. abra) is szerelnek. Feladata,
hogy a domborulatok Iöldmennyiseget a melyedesekbe tolja. A rugoeró beallitasaval szabalyozni lehet a
szallitott talaj mennyiseget.
Több mûveIetet
összekapcsoIva, egy menetben
89
59. ábra - Egyengetõ- vagy simítólap magágykészítõ gépen
A kapcsolt múveleteket vegzó gepeken (60. abra) a lazitoeszközöket es ha van ilyen, a simitolapot a
tömöritest vegzó hengerboronak követik. A hengerboronakbol nagyon sok tipus ismeretes, de alaptipuskent
megkülönböztetünk leces es palcas hengerboronat. A leces kivitelnel a palaston elhelyezkedó es enyhen
csigavonal alakban hajlitott lecek lehetnek sima vagy csipkes elúek. A palcas tipus lenyegeben ugyanolyan, mint
a leces, csak a tömöritóelemek elükre allitott laposvas helyett kör keresztmetszetúek. Ezek keszülhetnek
acelhuzalbol vagy vastagabb atmerójú csóból.
60. ábra - Több muveletet egy menetben végzõ magágykészítõ gép (kombinátor)
A hengerboronak leces vagy palcas elemei a Iorgastengelyre rögzitett, csillag alaku tamasztorudakra vannak
rögzitve es nem kepeznek összeIüggó Ielületet. Csak a palcak vagy lecek melyednek be a talajba, igy a sima
hengerekkel szemben nem a Ielületen gurulnak, hanem egy bizonyos melysegig a Ielszin ala hatolnak. Ha ez a
melyseg azonos a vetesi melyseggel, a vetes alatti területet tömöriti, ezzel a magbol sarjado növeny gyökerenek
jo Iejlódesi, kapaszkodasi Ielteteleket teremt.
A talaj apritasat, osztalyozasat a leces hengerek különösen jol vegzik, mert amig a talajban mozognak, apritjak a
rögöket. A kilepes pillanataban egy Ierde hajitas jön letre, aminek eredmenyekent az aprobb szemcsek
közelebbre, a nagyobbak tavolabb repülnek, es az utobbiak a Ielszinen maradnak. Ezzel teljesül az a kivanalom
is, hogy a közvetlen Ielszinen nagyobb rögök legyenek, mint a Ielszin alatt.
Magágykészítés féIaktív
eszközökkeI
90
2.2.3.4.5. Magágykészítés féIaktív eszközökkeI
A rögösödesre különösen hajlamos talajok eseten szükseges lehet eróteljesebb talajmunkat vegzó eszközök
alkalmazasa is. Az alap talajmúveleskor keletkezett nagy meretú rögök a szantaselmunkalas vagy a
magagykeszites idószakara nem esnek szet. Ennek sok esetben a szaraz idójaras az oka. A rögöket tehat Iel kell
apritani, es közben a magagynak szant reteget is at kell munkalni. Erre celra keszült a Ielaktiv, talajhajtasu
eszközök egy resze.
2.2.3.4.5.1. Ásóborona
Az asoborona (61. abra) múvelószerszamai kovacsolasi eljarassal keszült, ivelten leelezett szerszamok,
amelyeket jobbos es balos kivitelben keszitenek. A szerszamokat egy meghatarozott osztastavolsagra egy
tengelyen rögzitik, egymashoz kepest 45°-os szöggel elIorditva. A tengelyeket a haladasi iranyhoz kepest
szögben elIorditjak, igy a szerszamokra hato eró következteben a tengelyek Iorgasba jönnek. A Iorgo
szerszamok eróteljes aprito-, keverómunkat vegeznek a talajban. Az asoboronakat szelsósegesen kötött vagy
kiszaradasra, rögösödesre hajlamos talajokon hasznaljak eredmenyesen.
Ásóborona
91
61. ábra - Ásóborona-szerszámok és a szerszámok elrendezési vázlatai
2.2.3.4.5.2. KüIIõskapa jeIIegû eszközök
A küllóskapa jellegú eszközök hasonlitanak az asoboronakhoz, de addig, mig az asoboronakon az egyenes
szerszamok a tengelyen egy bizonyos tavolsagra elhelyezve adnak egy csillag alaku vetületi kepet, a
küllóskapaelemek minden tagja egy csillag alaku szerszam. Hegyei a talajba melyedve Iorgasra kenyszeritik a
szerszamokat, es igy vegeznek elsósorban apritomunkat. A küllóskapak egyik Iajtaja (62. abra) a haladasi
iranyra meróleges tengelyen helyezkedik el, csak az ivelt kialakitas es a talajbahatolas következteben vegez
munkat. A masik Iajtan, az ivelt Iogu Iorgokapan (63. abra) a küllók valamivel szelesebbek, jobbos es balos
valtozat keszül belólük, amelyek közül az egyiken jobbra, a masikon balra vannak leelezve a küllók. Az elemek
szinten tengelyre vannak rögzitve, es jobbos es balos egysegekból lehet a gepet teljes munkaszelessegben
KüIIõskapa jeIIegû eszközök
92
Ielepiteni. Munkajukra leginkabb a sarabolo kultivatorkapa es a tarcsas talajmúveló eszköz munkajanak együttes
hatasa jellemzó. Az utobb ismertetett elemek nagyon sulyosak es ezert nagyobb munkaszelessegú eszközök
kialakitasara kevesse alkalmasak, de sorközök múvelesere elterjedtebben hasznaljak.
62. ábra - Küllõskapaelem
KüIIõskapa jeIIegû eszközök
93
63. ábra - Kételemes ívelt fogú forgókapa
2.2.3.4.6. Magágykészítés aktív eszközökkeI
Az aktiv talajmúveló eszközök hasznalatanak az igenye ket jellemzó esetben szokott elóterbe kerülni. Az egyik
eset, amikor a talaj szerkezete olyan, hogy csak nagyon intenziv talajmunkaval lehet a megIeleló magagyat
Magágykészítés aktív
eszközökkeI
94
elerni, a masik eset pedig az, amikor rövid idó alatt szeretnenk nagyon jol atmunkalt vetóagyat elóallitani. Az
utobbi eset nagyon sokszor Iordul eló a kerteszeti kulturak telepitese kapcsan.
Az aktiv talajmúveló gepek jellegzetessege, hogy a traktor teljesitmenyleado tengelyeról kapjak a hajtast, tehat a
munkajukhoz elsósorban nem a traktor vonoerejet hasznaljak, hanem a Iorgo mozgasbol szarmazo teljesitmenyt.
A munkavegzó szervek kenyszerhajtasuak es tulnyomo reszt Iorgo mozgasuak (pl. talajmaro), de lehetnek lengó
mozgast vegzók is (pl. lengóborona).
2.2.3.4.6.1. TaIajmaró jeIIegû eImunkáIók
A talajmaras mozgasviszonyai alapjan dolgozo eszközöket talajmaro jellegú gepeknek nevezzük (ezek a
talajmarotol a kiskerti rotacios kapaig terjedhetnek). Egyes valtozataikat elsósorban nem a szantaselmunkalas,
magagykeszites területen hasznaljak, de múködesi elvükben nem ternek el egymastol.
A talajmaro jellegú gepek (64. abra) sajatossaga, hogy munkavegzó eszközeik vizszintesen Iorgo tengelyeken
helyezkednek el. A szerszamok alakja hatarozza meg, hogy a gep elsósorban milyen munka elvegzesere
alkalmas, mert ha
derekszögben hajlitott kapa van a tengelyre szerelve (65. abra, a), a múvelesi melysegnek megIeleló teljes
keresztmetszet atmunkalasara szamithatunk, igy a sekely múvelesú sarabolastol a nagyobb múvelesi melyseget
igenyló szalasanyag-bedolgozasig elónyösen hasznalhato;
az ivelt kapaval szerelt (65. abra, b) gep nem a teljes keresztmetszetet múveli at, ezert inkabb a nagy melysegú
múvelesre, Iókent szalas anyag es zöldtragya bemunkalasara ajanlhato;
az egyenes eszközökkel (65. abra, c) leginkabb boronaIogakra hasonlito szerszamokkal szerelt gep
kiIejezetten a Iinom magagy keszitesere alkalmas.
64. ábra - Talajmaró
TaIajmaró jeIIegû eImunkáIók
95
65. ábra - Vízszintes tengelyu aktív talajmuvelõ gép szerszámválasztéka
A talajmaro jellegú eszközökkel kapcsolatban Ielmerül a porositas veszelye, azaz olyan mertekú apritas lesz a
munkajuk eredmenye, hogy a szemcsemeret mar a por kategoriajaba tartozik. Termeszetesen ez a jelenseg a
rosszul megvalasztott múvelesi parameterek eseten következhet be, mert a vizszintes tengelyú, aktiv talajmúveló
eszközök munkaja akkor a legjobb, ha a gep haladasi sebessegenel a múvelószerszam legkülsó pontjanak
kerületi sebessege ötször nagyobb, azaz Jk/Jh ÷ 5. Ha ez az arany ötnel lenyegesen nagyobb, a gep rosszul
múveli at a teljes keresztmetszetet, ha pedig lenyegesen kisebb, a porositas szintjeig apritja Iel a kivagott
talajszeletet.
2.2.3.4.6.2. FüggõIeges tengeIyû forgóboronák
A Iüggóleges tengelyú múvelóeszközzel rendelkezó gepek (66. abra) szinten kenyszerhajtasuak, itt azonban
Iüggóleges tengely körül Iorognak a szerszamok. A hajtaslancolatot ugy alakitottak ki, hogy a traktor-TLT-ról
erkezó Iorgo mozgast Iogaskerekek közvetitik a Iüggóleges tengelyekhez, amelyre a celszerúen kialakitott
szerszamok vannak Ielszerelve (67. abra). A szerszamok talajba nyulo reszei a halado es a Iorgo mozgas
együttes hatasara hurkolt ciklois palyat irnak le a talaj Ielszinevel egybeesó sikban. E mozgas jelentós keveró
hatas mellett apritomunkat is eredmenyez.
FüggõIeges tengeIyû
forgóboronák
96
66. ábra - Hajtott függõleges tengelyu forgóborona
FüggõIeges tengeIyû
forgóboronák
97
67. ábra - A függõleges tengelyu borona tengelye és a szerszám felerõsítése
2.2.3.4.6.3. Lengõ fogasIéces eImunkáIó
Lengõ fogasIéces eImunkáIó
98
A lengó Iogasleces elmunkalo vagy mas neven szinuszborona a kenyszerhajtasu eszközök köze tartozik, mert
traktorrol kapja a hajtast. Ezt egy specialis mechanizmus segitsegevel egyenes vonalu, de valtozo iranyu
mozgassa alakitja at. Ennek köszönhetóen a ket, munkaszelessegnek megIeleló hosszusagu, lecre rögzitett
boronaIogakhoz hasonlo múvelóelem lengó mozgast vegez. A gep kiegyensulyozott jarasa erdekeben a ket,
múveló elemeket hordozo lec ellentetes iranyban mozog. A boronaIoghoz hasonlito elemek haladas közben a
talajban szinuszvonalszerú palyat irnak le. A gep munkajanak jellege hasonlit a Iüggóleges tengelyú
Iorgoboronak munkajahoz.
2.2.3.5. A magágy tömörítése
A tömörites eszközei a Ielülettömöritó es melytömöritó hengerek.
2.2.3.5.1.
2.2.3.5.1.1. FeIüIettömörítõ hengerek
A Ielülettömöritó hengerek legegyszerúbb Iajtaja a sima henger (68. abra, a), amelyik tömegenek megIeleló
sulyeróvel megnyomja a laza szerkezetú reteget. Ennek hatasara a Ielsó reteg tömörödik es a Ielületen talalhato
rögök összetörnek.
68. ábra - Felülettömörítõ hengerek
A sima hengereket altalaban lemezból keszitik, es ennek következteben a tömegük viszonylag kicsi. Ha
eróteljesebb tömöritesre van igeny, belsejüket ki lehet tölteni valamilyen nagyobb súrúsegú anyaggal, pl. vizzel
vagy homokkal. Altalaban kimondhato, hogy a henger tömegenek növekedesevel a tömöritesi melyseg is
növekszik.
Olyan talajokon, ahol a nagy rögök keletkezese es kiszaradasanak veszelye Iokozottabb mertekben jelentkezik,
proIilos hengereket szoktak hasznalni, mert a jelentós tömörites mellett ezek rögaprito hatasa sokkal jobb, mint
a sima hengereke. A proIilos hengerek altalaban öntöttvasbol keszülnek, ezert tömegük önmagaban is nagy. A
proIilos hengerek legelterjedtebb kepviselóje a gyúrúshenger (68. abra, b), e tipus Ió sajatossaga, hogy a
hengergyúrúk ket Iel, kupos elemból allnak, es összeIorditva egy elet kepeznek. Több ilyen összeIorditott elem
A magágy tömörítése
99
alkot egy hengertagot.
A gyúrúshengerek elónyös tulajdonsaga, hogy a talajbanyomodas kezdeten minden eleme egy elen Iekszik Iel,
es a sulyeró csak itt hat, tehat e vonalon nagyon nagy deIormacios munkat tudnak vegezni a talajban. Ha eppen
egy ilyen el gurul ra egy nagyobb meretú rögre, azt biztosan szetroncsolja. Hasonlo elv alapjan dolgozik a többi
proIilos henger is. Ismeretesek olyan valtozatok is, amelyeknek egyes tagjai (68. abra, c) tengelyiranyban is
kepesek elmozdulni vagy minden elem külön csapagyazott, s igy az elemek (68. abra, d) önallo Iorgasra
kepesek. Ezzel sikerül elkerülni a tapados, nagy nedvessegtartalmu talaj Ieltapadasat a tagok köze.
2.2.3.5.1.2. MéIytömörítõ hengerek
A melytömöritó hengerek (69. abra) az elózóekben megismert proIilos hengerekhez hasonloak. Altalaban
öntöttvasbol keszülnek, tehat nagy a tömegük, a talajba hatolo reszük el kikepzesú, de atmerójük az elózóeknek
ket-haromszorosa. A hengerek minden eleme egy-egy elIelületen Iekszik Iel, es e Ielületre koncentralodik nagy
sulyerejük. Ennek hatasara nagyobb melysegbe hatolnak a talajba, ezert melytömöritesre alkalmasak.
Ugyanakkor a külsó gyúrúket az agyhoz rögzitó, altalaban ivelten hajlo küllók a talajban mozogva jelentós
aprito- es keverómunkat vegeznek.
69. ábra - Mélytömörítõ hengerek
A melytömöritó hengereket gyakran kapcsoljak közvetlenül ekekhez, ha szantaselmunkalast is szeretnenek a
szantassal egy idóben vegezni, mert a melytömöritó hengerek az atIorditott barazdaszeleteket Ielapritjak, a
nagymeretú rögök közötti üregeket, legzsakokat megszüntetik. Ezt a megoldast altalaban akkor szoktak
alkalmazni, amikor nincs idó arra, hogy a szantas utani szokasos, termeszetes ülepedeshez szükseges idót
kivarjak.
Melytömöritó hengereket szoktak hasznalni a vetesi melysegben szükseges tömör reteg elkeszitesehez is.
2.2.3.6. A sorközmûveIés
A termesztett növenyek Iejlódese közben, velük parhuzamosan a gyomok is Iejlódnek. Ezek eltavolitasanak,
valamint a talaj kedvezó vizhaztartasa, biologiai egyensulya erdekeben a sorok közenek múvelesere is szükseg
van. A Ienti tevekenyseg akkor volna a legeredmenyesebb, ha a tövek között, azaz a tótavolsagnak megIeleló
közöket is múvelni tudnank. Sajnos ez a jelenlegi korszerú technikai megoldasok mellett is nehezkes es Iókent
költseges Ieladat lenne. Ezert a gepgyartok inkabb arra törekszenek, hogy csökkentsek a biztonsagi savot. Olyan
gepeket alakitanak ki, amelyekkel a lehetó legjobban meg lehet közeliteni a növenyt a sorközök oldalarol a
tövek megsertese vagy esetleges kivagasa nelkül.
A sorközmúveló eszközökkel szemben a követelmeny mint mar a Ientiekból is erzekelhetó a pontos
sorontartas lehetósege, a sekely es pontosan beallithato múvelesi melyseg, valamint a múvelószerszamok olyan
elhelyezese, hogy az eltömódes veszelye a legkisebb legyen. Szamolni kell ugyanis az erósebben megnótt es
kivagott gyomok múvelóeszközökön valo Iennakadasaval.
MéIytömörítõ hengerek
100
2.2.3.6.1. SorközmûveIés kuItivátorokkaI
A magagykeszites kapcsan a kultivator jellegú eszközök munkajarol mar volt szo, es ott elsósorban az eszközök
lazito-, apritomunkajat emeltük ki. Ha a merev kultivatorszarakon levó szerszamokat kicsereljük
sarabolomunkat vegzó eszközökre, a Ielszin alatt sekelyen haladva azok talajmunkaja minimalis lesz, de az
utjukba esó gyomok gyökereit elmetszik. Ezzel sekely talajmúvelest es jelentós gyomirto tevekenyseget
vegzünk. A talajmúveles kimeletesseget azert kell hangsulyozni, mert a viszonylag zsenge kulturnövenyekben
az intenziven mozgo, nagymennyisegú talaj jelentós karokat okozhat. Az elózóekben leirt múvelet
sajatossagabol eredóen a sorközmúveló gepek kialakitasakor arra törekednek, hogy a múvelótagok
melyseghatarolasat tagonkent oldjak meg, mert igy valosithato meg legjobban a talajIelszin követese
(kopirozasa).
2.2.3.6.1.1. A sorközmûveIõ kuItivátorok feIépítése
A sorközmúveló kultivatorok a traktorokhoz a harompontIüggesztó berendezesen keresztül kapcsolodnak, tehat
altalaban Iüggesztett gepek vagy ha az erógepünk eszközhordozo, a has alatti terben, a traktor gerendelyere
mereven szerelt keresztgerendan helyezkednek el a Iüggesztett gepeknel hasznalatos múvelótagok (lasd a 70.
abran).
A Iüggesztett kultivatorok Ielepitesenek jellemzóje, hogy a Iüggesztóberendezes egy merev keresztgerendahoz
csatlakozik, amelyen a múvelótagok es a keretszerkezet durva melyseghatarolasat biztosito berendezes talalhato;
a melyseghatarolast altalaban a keret ket oldalan elhelyezkedó, Iüggóleges iranyban allithato
tamasztokerekekkel oldjak meg.
· A saraboloeszközökkel Ielszerelt kultivatortagok
A gep keretere Ielcsavarozott tartoszerkezetre (70. abra, 1) amely a sortavolsag allitasakor elmozdithato
Ielszerelt ket ,parhuzamvezetek¨ (2) rögziti a saraboloszerszamokat tarto beIogoegyseget (3). A
beIogoegyseghez kapcsolodik a tagonkenti melyseghatarolo kerek (4). A beIogoegysegbe rögzithetók a
szükseges múvelesi melysegnek megIelelóen a sarabolokapak (5).
A sorközmúveló kultivatorok szokasos múvelóeszközei:
A sorközmûveIõ kuItivátorok
feIépítése
101
70. ábra - Sorközmuvelõ kultivátortag
A sorközmúveló kultivatorok szerszamkeszlete (71. abra) lenyegeben ket alapszerszambol, a ludtalpkapabol (1)
es a szarnyas sarabolobol (2) all. Ezt egeszitik ki a telepitett kulturnövenyek vedelmet szolgalo kiegeszitó
egysegek, mint peldaul a vedótarcsa (3).
A sorközmûveIõ kuItivátorok
feIépítése
102
71. ábra - Sorközmuvelõ kultivátorok szerszámkészlete és fõ elrendezési lehetõségük
A ludtalpkapak
Ezek a kapak a ludtalphoz hasonlo alakuak, csuccsal elórehaladva a vagoel a gyomok gyökereit elmetszi. Mivel
a vagoelhez kepest a kapa hatso ele magasabban van, a talajt megemeli, ezzel apritja. A meg Ielszin alatt maradt
gyöker reszei hatasara kiIordulnak a Ielszinre. A ludtalpkapak hatranyos tulajdonsaga, hogy múködesük közben
a talajt oldaliranyban szallitjak. A kultivatorozas alapkövetelmenye, hogy a lehetó legjobban közelitsük meg a
termesztett növenyt, tehat a biztonsagi sav kicsi legyen. A ludtalpkapa Ienti tulajdonsaga, az oldaliranyu
talajszallitas miatt különösen nagyobb rögök keletkezese eseten a zsenge növenyekben jelentós kart tehet.
A szarnyas sarabolok
A szarnyas sarabolo egy vizszintes es egy Iüggóleges sikba közel derekszögben hajlitott reszból all, amely egy
anyagbol keszül. A vizszintes reszen van a vagoel, amely kisse hatrahajlik, hogy haladaskor metszes jöjjön letre.
Igy a vontatasi ellenallasa is kisebb, valamint a gyökerek elvagasa is tökeletesebb. A szarnyas sarabolok a
vagoelük hatrahajlasa miatt szinten szallitjak oldaliranyban a talajt. E szerszamokbol azonban jobbos es balos
A sorközmûveIõ kuItivátorok
feIépítése
103
kivitelúeket gyartanak, igy mindig lehet ugy szerelni azokat, hogy a Iüggóleges elek a növenyhez közelebb
kerüljenek, igy a vizszintes el elszallitja a talajt a növeny közeleból.
A vedótarcsak
Az elózóekben mar ismertetett talajszallitasi problemak különösen a helyrevetett kulturak eseteben okoznak
jelentós problemat, mert a vetes utani termeszetes vagy mesterseges csapadek es a kiszaradas a talajIelszinen
eróteljes cserepesedest okoz. A talajcserep oldaliranyu kimozdulasa nagyon nagy karokat tehet a zsenge
növenyben, ezert a növeny vedelme erdekeben a közeleben jaro szerszam es a növeny köze egy enyhen
domboritott vedótarcsat szoktak elhelyezni. A vedótarcsa Iorogni kezd, amikor az elevel a talajba hatol, es
egyben megvedi a növenyt a tuloldalan halado saraboloszerszam karosito hatasatol.
A múvelószerszamok szerelesi valtozatai
A sorközmúveló kultivatorokhoz a különbözó sortavolsagokra valtozatos eszközvalasztekot kinalnak a gyartok.
Ludtalpkapabol es szarnyas sarabolobol is különbözó meretek leteznek, celszerú elrendezessel szinte minden
igenyt ki lehet elegiteni. A hagyomanyosan leginkabb elterjedt valtozat az, amikor a szomszedos növenysorok
menten jobbos es balos saraboloszerszamok vannak Ielszerelve, a ket szarnyas sarabolo között pedig
ludtalpkapa dolgozik. A vedótarcsak igeny szerint szerelhetók Iel.
2.2.3.6.2. SorközmûveIés aktív eszközökkeI
A sorközmúveles kritikus pontja, hogy passziv eszközökkel a múveletet idóben el tudjuk-e vegezni. Ha a
csapadekos idójaras vagy munkacsucsok, a munkak torlodasa miatt a sorköz múvelese megkesik, a gyomok
annyira megnóhetnek, hogy passziv eszközzel nem tudunk eredmenyes munkat vegezni. Ilyenkor kerülnek
elóterbe az aktiv eszközök: a kenyszerhajtasu, talajmaro jellegú sorközmúveló elemek a magasra nótt gyomokat
is Ielapritjak es a talajIelszint is Iellazitjak.
Az aktiv sorközmúveló egysegekkel szerelt gepek múvelótagjai hajtasukat a traktor teljesitmenyleado
tengelyeról, kardantengelyen keresztül kapjak.
A rotacios sorközmúveló eszközök igen hatekony munkat vegeznek, de hatranyuk, hogy a múvelótagok (72.
abra) múvelesi szelesseget nem lehet allitani. Tehat vagy a szokasos telepitesi sortavolsagnak megIeleló
szelessegú gepet kell beszerezni, vagy a rendelkezesre allo sorközmúveló eszköznek megIeleló sortavolsagra
kell a kulturat telepiteni.
SorközmûveIés aktív
eszközökkeI
104
72. ábra - Rotációs sorközmuvelõ tag állandó muvelési szélességgel
Az aktiv (rotacios) eszközökkel vegzett sorközmúveleskor arra is vigyazni kell, hogy a múveletet ne tulzottan
kesón vegezzük el, mert ha a gyomnövenyek magerese mar megkezdódött, ujravetjük azokat. Az apritas reven
ujra dugvanyozhatjuk azokat, amelyek szar- vagy tóosztassal szaporodnak.
2.2.3.6.2.1. SorközmûveIés gyomkeféveI
A Iorgo mozgast vegzó (rotacios) múvelóeszközök eróteljes talajmunkat vegeznek, es e tulajdonsaguk
következteben a gyomok hatarozott irtasa mellett helyenkent a zsenge es gyengen Iejlett kulturnövenyekben is
kart tehetnek.
A gyomkeIe tipusu eszközöknek amelyek szinten Iorgo mozgast vegzó eszközök elsósorban a helyrevetett
es Irissen palantazott szantoIöldi kulturak vegyszer nelküli vagy vegyszerszegeny termeszteseben van
jelentósege azaltal, hogy a kulturnöveny Iejlódesenek kezdeti, kritikus idószakaban reszben vagy teljesen
megoldhatja a gyomirtast.
A gyomkeIe szemben a korabban emlitett mechanikus eszközökkel alkalmas akar a Irissen kikelt, 23 cm-es
SorközmûveIés gyomkeféveI
105
Iejlódesi Iazisban levó kultura sorközmúvelesere is, mert a növenyek a múveles soran egy ,alaguttal¨ vannak
vedve (73. abra). A múvelóelemek vizszintes tengelyen elhelyezkedó, tarcsak köze Iogott, paszmaba kötött
múanyag szalak, (egyes megoldasoknal acelszal paszmakkal kiegeszitve, valtakozo sorrendben), amelyek a
Iorgas következteben a talajjal talalkozva hatrahajolnak, majd az akkumulalt energia Ielszabadulasakor a
hatracsapodasuk közben a mar kikelt gyomnövenyeket lesöprik, letepik a Ielszinról.
Ha a Iorgoresz acelszalakkal vegyesen van szerelve, akkor a keIe a talaj Ielsó retegebe is behatol, s igy a Ielület
roncsolasa közben a gyomok gyökerzetet is karositja. A ter, amelyben a múvelet Iolyik, elölról nyitott, hatso
resze pedig egy rugalmas Iüggönnyel le van zarva. A hatradobott talajreszecskeket a Iüggöny leIekezi, ezzel
tovabbi aprozodasuk es a Ielszallo por mennyisege csökken.
73. ábra - Sorközmuvelés gyomkefével
2.2.3.6.2.2. Termikus gyomirtás
A termikus gyomirtas szinten a vegyszerhasznalat csökkentesenek erdekeben nyer egyre nagyobb teret. Az
eljaras lenyege, hogy egy lehatarolt terben magas hómersekletet hoznak letre, a magas hómersekletú terbe
bekerült gyomok tartos karosodast szenvednek es elpusztulnak. Ennek oka, hogy a 6080 °C-ra melegedó
növenyben a sejtIolyadek kitagul, atszakitja a sejtIalat, Ieherjekicsapodas jön letre, amely a növeny reszleges
vagy teljes elhalasahoz vezet. Ez a kezeles visszaIordithatatlan karosodast okoz, es egy-ket nap elteltevel a
gyomnöveny Iöld Ieletti resze szaradasnak indul.
A szükseges hómersekletet legegyszerúbben langIuvo egóIejekkel lehet elóallitani, amelyeket gaztarolo
palackokbol nyert gazzal taplalnak.
Az üzemeltetó traktorhoz csatlakoztatott termikus gyomirto egy keretszerkezettel rendelkezik, amelynek
magassaga a talajhoz kepest melysegallito kerekkel szabalyozhato (74. abra). E kereten helyezkednek el a
langIogo lemezek (burkolatok), amelyek a kulturnövenyt vedik a hóhatastol. A hatarolt teren belül talalhatok a
talaj Iele iranyitott langszoro Iuvokak. Altalaban a termikus gyomirto gep keretere rögzitik a gazpalackokat,
valamint a lang begyujtasahoz es szabalyozasahoz szükseges berendezeseket es múszereket.
Termikus gyomirtás
106
74. ábra - Termikus gyomirtás elrendezési vázlata
Termikus gyomirtás
107
A termikus gyomirtas hatekonysaga Iügg a gyomnövenyek Iajtara jellemzó hóerzekenysegetól es a növeny
Iejletsegi Iokatol, mert a zsengebb növenyekre eróteljesebben hat a termikus kezeles.
2.2.3.6.2.3. GyomszabáIyozás gyomfésûveI
A gyomIesúk múködesi elve a Ielaktiv talajmúveló eszközöknel leirtakra epül. A gyomritkitas,
gyomszabalyozas e múvelóeszközökkel akkor hatasos, ha a kulturnöveny es a gyomok között Iejlódesi
különbseg van, azaz a kesóbb kikelt gyomokat kell irtani, illetve ritkitani.
Múködesi elvükre jellemzó, hogy a viszonylag vekony rugozo palcak talajba hatolasakor a valtozo terheles
következteben (lasd a rugos kapakat) Iellepó rezgó mozgast hasznaljak Iel a gyomok irtasara.
A gyomIesúk hasznalhatok sorközök múvelesere is, de elsósorban kis szerkezeti tömegük es a szerszamoknak
az egyenetlen Ielszint jol követó tulajdonsagai következteben a nagy Ielületek múvelesere alkalmas, szeles
eszközök terjednek.
Az ismert gepek szerkezeti Ielepitese hasonlo, mert a rugozo múvelópalcakat megIeleló osztasban es több
sorban tagokba szerelik össze (75. abra), es ezeket többiranyu elmozdulasra alkalmas modon kapcsoljak a
traktorhoz, harompont-Iüggesztesú keretszerkezet közbeiktatasaval. A keretre erósitett kerekekkel lehet a palcak
múvelesi melyseget beallitani.
75. ábra - A pálcák elrendezése egy gyomfésutagon
GyomszabáIyozás
gyomfésûveI
108
A beallitast ugy kell elvegezni, hogy a palcak csak sekelyen hatoljanak a talajba. Igy talajmunkajuk kicsi lesz,
de az utjukba kerüló zsenge gyomokat a talajbol kiIorditjak, gyökerüket megsertik, sót a Ielszin Ieletti
lombkezdemenyeket, hajtasokat is karositjak, ennek eredmenyekent a gyomok kipusztulnak.
2.2.3.6.3. SorközmûveIõ eszközök soronvezetése, kormányzása
Az elózóekben mar emlitettük, hogy a sorközmúveleskor Iontos követelmeny a múvelt sorok mellett a legkisebb
biztonsagi sav elerese, mert ezzel lehet a múvelet hatekonysagat növelni. Ha meggondoljuk, hogy egy több
hektaros területen több kilometer utat kellene megtenni nehany centimeteres oldaliranyu kiteres nelkül, mar nem
is latszik olyan egyszerú Ieladatnak.
A gyakorlatban a Iüggesztett gepek soronvezetesere ket jellegzetes megoldas született. Az egyik esetben a
traktor vezetójere van bizva, hogy a traktor kormanymozdulataival helyesbitse, modositsa a megközelites
merteket. A masik esetben a sorközmúveló gepre kormanyzoberendezest szerelnek, es ennek kezelesere egy
szemelyt ültetnek Iel a gepre, aki a traktor mozgasat követó gep kitereseit helyesbiti.
A nem kormanyzott gepek eseteben a traktorIüggesztó berendezes also Iüggesztókarjainak oldaliranyu kitereset
korlatozni, azaz rögziteni kell a haladasi iranyban összetarto allapotaban. Kormanyzast igenyló gep eseten az
also Iüggesztókarokat ugy kell beallitani, hogy a karok parhuzamosan alljanak es rögzitetlen allapotban
oldaliranyu kiteresre alkalmasak legyenek.
Ezert a kormanyozhato sorközmúveló gepeken az also Iüggesztesi pontok a szokasosnal közelebb vannak
egymashoz vagy allithatok.
A sorközmúveló gep oldaliranyu kiteriteset (76. abra), kormanyzasat altalaban a talajhoz jol tapado vagy
besüllyedó, tarejos kerekkel szoktak megoldani.
SorközmûveIõ eszközök
soronvezetése, kormányzása
109
76. ábra - Kormányozható sorközmuvelõ kultivátor
2.2.3.7. A tarIómûveIés
A tarlon szükseges talajmúveletek a periodikusan jelentkezó termelesi Iolyamat beIejezó munkajanak is
tekinthetók, mert ez a múveletsor a betakaritas utani, de az alapvetó talajmúveles elótti idószakra esik.
A termóterületünk beIejezte a termelest, a learatott takaronöveny eltavolitasa miatt a Ielszin vedtelenne valt es
eróteljesen szaradni kezd vagy a gyomok indulnak Iejlódesnek a konkurencia es a takaronöveny hianya
következteben. Tehat sürgósen tenni kell valamit, amivel megalapozhatjuk a masodvetemenyek telepiteset vagy
talajunk biologiai eletet elókeszitjük az ószi alap talajmúveleshez.
A tarlo egyik jellegzetessege, hogy a betakaritas utan a Ielületen nagyobb mennyisegú szalma, szarmaradvany,
szalas anyag talalhato, amit a talajba be kell keverni a talajIelszin múvelese közben. Igy a tarlomúveleskor csak
olyan talajmúveló eszközök jöhetnek szoba, amelyek ennek a Ieladatnak is megIelelnek.
2.2.3.7.1. TarIómûveIés tárcsás taIajmûveIõ eszközökkeI, ásóboronávaI
A magagykeszites kapcsan mar megismerkedtünk a tarcsas talajmúveló eszközök múködesi elvevel es
talajmunkajuk jellegzetessegevel. Munkajuk jellegzetessege a hatarozott apritas es keveres. Ezek kiIejezetten
A tarIómûveIés
110
elónyösek tarlomúveleskor, amikor egy viszonylag vekony reteg intenziv atmunkalasa mellett a Ielületen
talalhato szalas anyagot kell e retegbe bekeverni.
A tarcsas talajmúveló eszköz könnyú talajba hatolasa erdekeben egy Iüggóleges iranyu eróre is szükseg van,
amely a gep tömegeból adodik. Tarlomúvelesre szaraz es kemeny talajIelszin eseten a nagyobb tömegú gepeket
hasznaljak. A szantaselmunkalasnal hasznalatos, könnyú tarcsakon kivül közepnehez es nehez tarcsakat
ismerünk, ezeket a gepeket az egy tarcsalevelre esó sulyeró nagysaga alapjan szoktak osztalyozni.
A Magagvkes:ites felaktiv es:kò:òkkel cimú reszben mar beszeltünk az asoboronarol, amelyet tüzetesebben
megvizsgalva megallapithato, hogy múködesi elve teljes egeszeben megegyezik a tarcsas eszközökevel. A
különbseg egy kisse leegyszerúsitve anynyi, mintha a tarcsalevelekból egy-egy szegmens ki volna vagva.
Eppen ez a jellegzetesseg teszi hasznossa a tarlomúvelesnel. Ha a talajIelszint nem kell tulsagosan apritani, de
szalas anyag, szalma bekeverese szükseges, az asoborona hasznos eszköz lehet.
2.2.3.7.2. TarIómûveIés Iazító jeIIegû eszközökkeI
Tarlomúvelesre az erósebb Ielepitesú közepmely lazitok jöhetnek szoba, mert e múvelet teljesitmenyigenye
nagy. A: alapveto talafmúveles cimú reszben mar targyaltuk a közepmely lazitok munkajat, es itt csak arra kell
Ielhivni a Iigyelmet, hogy tarlomúveleskor a múvelesi melyseg joval kisebb, tehat a teljes atlazitashoz a kesek
osztastavolsagat csökkenteni kell. Masik lehetóseg, hogy a lazitoszarra olyan lazitoszerszamot (47. abra)
szerelünk Iel, amelyiknek nagyobb a munkaszelessege (pl. ludtalp alaku szerszamot).
Az osztastavolsag csökkentesenek hatranya a lazitoszarak viszonylagos közelsegeból adodo eltömódes
lehetósege. Ez annal is inkabb elóIordulhat, mivel jelentós mennyisegú szarmaradvany talalhato a Ielszinen. A
gepIejlesztes ezert inkabb a szelesebben dolgozo lazitoszerszamok iranyaba mutat.
A szarnyas lazito ugyanugy a lazitoszarra szerelt szerszam, mint a közepmely lazito, de az egyszerre
megmozditott talajszelet szelessege nagyobb. Szarnyas resze a kivagott szeletet jobbra es balra at is Iorditja, igy
a lazitas es Iorgatas mellett a szarmaradvanyokat is jol bekeveri. E gepek oldaliranyban eróteljesebben szallitjak
a talajt, ezert szinte mindig alkalmaznak rögrendezóket, amelyek a Ielületi egyenetlensegeket eligazitjak.
2.2.3.7.3. TarIómûveIés több mûveIet összekapcsoIásávaI
Nehezkultivatorokkal, közepmely lazitokkal vagy szarnyas lazitokkal vegzett múveletek utan reszben a Ielületi
egyenetlensegek, reszben a keletkezett rögök miatt egyengetesre es elmunkalasra van szükseg. Különösen akkor
van ez igy, ha rövid idón belül masodvetemenyt szeretnenk telepiteni. Hasznos az elmunkalas akkor is, ha az
alapvetó talajmúveles elótti talajelet beinditasa a celunk. A kombinalt múveleteket vegzó gepeken altalaban
megtalalhatok a rögrendezók es a Ielületi apritast, a tömöritest, melytömöritest vegzó hengerboronak (77. abra).
TarIómûveIés Iazító jeIIegû
eszközökkeI
111
77. ábra - Tarlómuvelésnél használatos lazítóeszközök rögrendezõvel és
hengerboronával
A rögrendezók lehetnek tarcsas jellegú eszközök, amelyek a szarnyas lazitok oldaliranyu talajszallitasat
egyenlitik ki. Alkalmasak rögrendezesre a megIeleló alakura hajlitott, esetleg oldaliranyu kiteresre is kepes,
laposacelbol keszült rögterelók, amelyek jobbra-balra mozogva a Ielületet elrendezik.
A hengerboronakrol a S:antaselmunkalas cimú Iejezetben mar szoltunk. A tarlomúvelesnel hasznalatos
hengerborona-elemek sok esetben erósebbek, robusztusabbak, a mert itt az igenybevetel is nagyobb.
Meg kell emliteni azokat az eszközkapcsolatokat, amelyeknel az egyik múvelóegyseg aktiv eszköz. Ezekkel az
eszközkombinaciokkal egy menetben kedvezótlenebb idójarasi viszonyok es talajallapot mellett is lehet
magagyat kesziteni. Peldakent egy szarnyas lazito, egy kenyszerhajtasu Iüggóleges tengelyú Iorgoborona es egy
proIilos melytömöritó henger összekapcsolasabol szarmazo gepet mutatunk be (78. abra).
TarIómûveIés több mûveIet
összekapcsoIásávaI
112
78. ábra - Tarlómuvelés lazítóval és aktív elmunkálóval
2.2.3.8. KüIönIeges eszközök
A különleges eszközök köze soroljuk azokat a talajmúveló gepeket, amelyek szorosan csak egy technologiai
Iolyamathoz kapcsolodnak.
2.2.3.8.1.
2.2.3.8.1.1. TöItögetõ- és bakhátkészítõ gépek
A töltögetó- es bakhatkeszitó gepek közel azonos múveletet vegeznek, es a termesztendó növeny hatarozza meg
a hasznalatukat.
Munkajukra az a jellemzó, hogy a talajIelszint eróteljesen Ielapritjak es a viszonylag kis meretú rögöket egy
savba, bakhatba terelik. Ilyenkor egy bakhattal együtt egy barazda is keletkezik (79. abra). A kesóbbiek
Iolyaman, ha az a bakhatban elhelyezkedó növeny Iejlódesehez, illetve termeskialakulasahoz szükseges, a
töltögetes múveletet többször meg lehet ismetelni. Nemely kultura telepitese, Iejlódese soran tömörebb bakhatat
igenyel, ilyenkor proIiljanak megIeleló alaku simitolemezt huznak a bakhatkeszitessel egy menetben vegig a
Ielületen.
KüIönIeges eszközök
113
79. ábra - Bakhátkészítés aktív rögaprítóval és tárcsás barázdahúzóval
A bakhatat egyszerúbb gepi berendezesekkel is el lehet kesziteni több lepesben, de ilyenkor magagy minósegú
talajIelszinen kell kezdeni a töltögetóIejekkel vagy egyeb bakhatkeszitó berendezessel a munkat.
2.2.3.8.1.2. Ágyáskészítõ gépek
Az agyasos termesztesi rendszerek kialakulasat ket sajatossag indokolta. Az egyik a talajban Iellelhetó viz
mennyisege, a masik pedig a mechanikus sorközmúvelesnek a szokasosnal pontosabb megvalosithatosaga.
Az agyasos múvelesi modnal az agyasok kialakitasa es alakja rokon a bakhatas múvelessel. Annyi csak a
különbseg, hogy a ket barazda között kiemelten elhelyezkedó agyastetó szelesebb (80. abra) es igy több sor is
termeszthetó rajra. A kialakitott proIil következteben a talaj az agyas teljes keresztmetszeteben könnyebben
Ielmelegszik, igy korabbi termesztes valosithato meg, de ezzel együtt jar a gyorsabb kiszaradas is, ezert az
öntözes itt alapvetó követelmeny. Ha megIelelóen tereprendezett a terület, ez a barazdak Ielhasznalasaval
könnyeden megoldhato un. barazdas öntözes Iormajaban.
80. ábra - A talajfelszín alakja ágyásos muveléskor
Ágyáskészítõ gépek
114
A hideg, nyirkos talajokon Ióleg a tólünk joval eszakabbra Iekvó orszagokban elószeretettel hasznaljak ezt a
múvelesi modot, mert az agyas gyorsabban Ielmelegedik, a Ielesleges talajvizet pedig a barazdak segitsegevel el
lehet vezetni.
Az agyastetón elhelyezkedó növenyek sorközmúvelesekor a biztonsagi savot jelentós mertekben lehet
csökkenteni, mert az agyasok közötti barazdakat vagy azok oldalIalat soronvezetesre lehet Ielhasznalni. Ennek
elóIeltetele, hogy a vetógep vagy palantazo soronvezetese is ugyanarrol a bazisrol törtenjen.
2.3. A vetõmag-feIdoIgozás gépei
2.3.1. A vetõmag-feIdoIgozás céIja
A vetómag-Ieldolgozason mindazon múveletek összesseget ertjük, amelyek segitsegevel a betakaritott termesból
egyöntetú, azonos biologiai ertekú igy meghatarozott csirazasi es tisztasagi Ioku, adott nedvessegtartalmu,
ezermagtömegú es egeszsegi allapotu vetómaghalmazt allitunk eló.
A vetómag-Ieldolgozast a vetómag-elóallitas egyik legIontosabb reszenek kell tekinteni, ugyanis a betakaritott
szemtermes meg nem alkalmas közvetlenül vetómagnak. A megtermelt tisztitatlan vetómag mint ,nyersaru¨
tartalmazhat gyommagvakat, Iajtaidegen kulturmagvakat, Iajtaazonos serült, törött, Iejletlen szemeket, valamint
szerves es asvanyi eredetú szennyezódeseket.
A vetómag-Ieldolgozasnal ketsegtelenül a legIontosabb múvelet a tisztitas, amikor is a betakaritott nyersarubol
idegen anyagoktol mentes, egyöntetú, egeszseges maghalmazt allitunk eló. Ugyanakkor a vetómag-Ieldolgozas
Iogalmaba beletartozik minden egyeb olyan múvelet is, ami a vetómag erteket növeli. Ilyenek: mintazas,
minósites, összevonas, keveres, csavazas, különleges magkezelesi eljarasok, csomagolas, Iemzarolas stb.
Jelen alIejezetben a magtisztitassal es csavazassal, illetve ezen múveletekben Ielhasznalt gepek szerkezeti
kialakitasaval es múködesevel Ioglalkozunk.
2.3.2. A magtisztítás, -osztáIyozás aIapeIjárásai
A tisztitas tulajdonkeppen az idegen anyagok eltavolitasat jelenti a nyersarubol. A tisztitott aru
szelessegvastagsag szerinti szetvalasztasat osztalyozasnak, a szelessegvastagsaghosszusag szerinti
szetvalasztasat kalibralasnak nevezik.
A magtisztitasi-osztalyozasi Ieladatot egy maghalmaznal rendszerint több lepcsóben vegzik el. A lepcsók
közvetlenül követhetik egymast, de idóben el is valhatnak. Igy beszelhetünk eló-, uto-, Iinom- es utantisztitasrol.
A magkeverek alkotoelemeinek szetvalasztasi lehetósege elsósorban azok Iizikai tulajdonsagainak eltereseból
adodik. A szetvalaszthatosag szempontjabol Iontosabb Iizikai tulajdonsagok a következók:
meret,
gördülekenyseg,
súrúseg,
aramlasi (aerodinamikai) tulajdonsag,
Ielületi minóseg (erdesseg, tapadokepesseg),
rugalmassag,
szin.
A vetõmag-feIdoIgozás gépei
115
Tovabbi szetvalasztasi lehetóseg adodik az alkotoelemek elektromos tulajdonsagbeli (pl. elektrosztatikai
tulajdonsag), akusztikai tulajdonsagbeli, Ienyelnyeló es röntgensugar-elnyeló tulajdonsagbeli eltereseból.
Az egyes tetelek tisztitasa lehet:
egvmenetes, amikor egy összetett magtisztitoval meret es aerodinamikai tulajdonsagok alapjan (szelelórosta)
elerhetó a kivant minóseg;
ketmenetes, amikor is az elózón kivül meg egy múveletre van szükseg, pl. hosszusag alapjan (triór), súrúseg
alapjan (szeparator), Ielületi minóseg alapjan (magneses magtisztito) stb. törtenó szetvalasztas;
òss:etett. ebben az esetben az egymenetes eljaras alapgepere több menetben is szükseg lehet, valamint egy vagy
több specialis múvelettel, illetve tisztitogeppel kell a tökeletes elvalasztast elvegezni.
A nagyobb vetómagüzemekben az adott tetel tisztitasi technologiajanak meghatarozasa laboratoriumi
kisgepeken törtenik. Itt eldöntik, hogy milyen geptipusokon, milyen parameterekkel (rostameretek es -tipusok,
legsebesseg stb.) es milyen segedanyagok (vaspor, viz, olaj) Ielhasznalasaval törtenjen a nyersaru tisztitasa.
Itt kivanjuk megjegyezni, hogy a betakaritott szemtermes elótisztitasara minden esetben sor kerül, legtöbbször a
vetómagüzembe valo beszallitas elótt vagy közvetlenül a beerkezeskor. Ugyanis ezzel jelentós mennyisegú
idegen anyag tavolithato el, igy növelhetó a szaritasi es tarolasi kapacitas, masreszt a tovabbi tisztitasi
múveleteknel jobb lesz az utotisztito gepek kapacitaskihasznalasa es munkaminósege.
2.3.3. A magtisztító, -osztáIyozó gépek kiaIakítása,
mûködése
2.3.3.1. Légáramos magtisztítók
Legarammal az aramlasi (aerodinamikai) tulajdonsag alapjan valaszthato szet a magkeverek alkotoira. Az
elvalaszthatosag Ieltetele az alkotok lebegtetesi sebessegenek különbözósege, amelyet elsósorban a súrúseg es
az alak hataroz meg.
Magtisztitasra Ierde (hataresetben vizszintes) es Iüggóleges legaramot hasznalnak. Az utobbi nyomo es szivo
rendszerú lehet (81. abra). A Ierde legaramot (a) rostaval kombinalva a regebbi, un. magtari szelelóknel,
valamint a csepló- es arato-csepló gepek tisztitoszerkezetenel hasznaltak. A Iüggóleges legaramu szeltisztitast is
altalaban rostaval összeepitve alkalmazzak, de vannak önallo szeltisztito berendezesek is. A nyomo (b) es szivo
(c) legaramu rendszernel is Iüggóleges szelcsatorna van, amelyben rostan szetteritve lebegtetik az anyagot. A
kritikus s:elsebesseg mellett az ep szemek eppen lebegni kezdenek, a könnyú szennyezódesek, leha szemek
pedig a legarammal tavoznak.
A magtisztító, -osztáIyozó
gépek kiaIakítása, mûködése
116
81. ábra - A széltisztítás alapváltozatai
A szivo legarammal múködó, tisztan aerodinamikai tulajdonsag alapjan valo szetvalasztast vegzó un. legaramos
tisztitokat elótisztitokent alkalmazzak, elsósorban gabonaIeleknel. A levegósebesseget a ventilator Iojtasaval
ugy kell beszabalyozni, hogy az ep szemek közepes lebegtetesi sebessegenek 90°-a körül alakuljon.
A tisztitogep múködeset a 82. abra szemlelteti. A tisztitando termeny 45°-ban, surrantassal (1) erkezik a
berendezes lebegtetókamrajaba, vagyis a munkaterbe (2). Itt egy lapatos Iorgoresz (esetleg teritókup) (3)
Légáramos magtisztítók
117
talalhato, amelyet a legaram múködtet, es Ieladata a maghalmaz Iüggönyszerú szetteritese. A kivalasztott
könnyú szennyezó Irakcio a szivoventilatoron (4) athaladva levalasztociklonba gyúlik össze.
82. ábra - Légáramos elõtisztító muködési elve
Légáramos magtisztítók
118
Nehany legaramos magtisztito gep Ióbb jellemzóit a 4. tabla:at tartalmazza.
Tipus Gyarto
Teljesitmeny
t/h
Ventilator
legszallitasa
m3/h
Beepitett villamos
telj., kW
ETI20
AGRIKON
SKM
20 4000 3,0
ETI40
AGRIKON
SKM
40 6000 5,5
ETI60
AGRIKON
SKM
60 6000 5,5
KF12 KONGSKILDE 12 * 0,74
KF20 KONGSKILDE 20 * 0,74
KF40 KONGSKILDE 40 * 1,50
4. táblázat - A légáramos magtisztítók fõbb jellemzõi
*nincs adat
2.3.3.2. SzeIeIõrosták
A szelelórostak legaltalanosabban hasznalt magtisztito-osztalyozo gepcsoportot jelentik. Tisztito-osztalyozo
munkajukat a magok merete (szelesseg es vastagsag), valamint az aerodinamikai tulajdonsaga alapjan vegzik,
tehat összetett magtisztito gepekról van szo. Több rostaval es altalaban eló- es utoszelcsatornaval rendelkeznek.
A rosta a magtisztito gepek leggyakoribb tisztito-osztalyozo eleme. Tulajdonkeppen egy racsIelület, amelyen a
rostanyilasok kör, negyzet, teglalap (altalaban lekerekitett sarkokkal) es különleges alakuak lehetnek (83. abra).
A mag atesik a kòr es negv:et lyukazatu rostan, ha s:elessege kisebb, mint a lyukasztas atmeróje, illetve a
negyzet oldalhossza. A teglalap (v. hasitek) lyukazatu rostan azok a magok esnek at, amelyek vastagsaga kisebb
a nyilas szelessegi meretenel.
A kör es teglalap lyukazatu rostak anyaga acellemez, alakjat tekintve sik, henger es csonkakup a leggyakoribb.
A negyzetes lyukazatu rosta többnyire drotszövetból keszül, sik, es lancrostakent legIeljebb az elótisztito
gepeken apromagvaknal hasznaljak, mivel merettartasa nem a legjobb.
A rostak hasznos Ielületenek (lyukak netto Ielülete) es a teljes rostaIelületnek a hanyadosa a hasznos Ielületi
tenyezó, amelynek erteke az egyes rostatipusoknal elteró.
SzeIeIõrosták
119
83. ábra - Rostanyílások alakja
A sikrostakbol a magtisztito gepekben rendszerint több dolgozik együtt, amelyek soros (a), parhuzamos (b) es
zegzugos (c) elrendezesúek lehetnek (84. abra). A soros elrendezest durvulo (növekvó nyilasmeretú) rostasorral,
többnyire osztalyozogepeken hasznaljak. Leggyakrabban a Iinomodo rostasorral rendelkezó, parhuzamos
rostaelrendezest alkalmazzak.
A sikrostak szetvalasztasi munkat csak mozgatassal tudnak vegezni. Az alternalo es lengó mozgast altalaban
Iorgattyus hajtomúvel biztositjak, 1030 mm-es lökettel es 200500 percenkenti löketszammal. A kör- es
ellipszispalyan mozgo un. vibracios rostak lökethossza 27 mm, löketszama 10003000 percenkent.
SzeIeIõrosták
120
84. ábra - Síkrosták elrendezése
Az atejtóIelület eltömódesenek elkerülese erdekeben üzem közben a rostakat Iolyamatosan tisztitani kell. A
tisztitoberendezesek közül regebben többnyire a keIes es gumikalapacsos megoldasokat hasznaltak. Ujabban
elterjedt a gumigolyos tisztitas, ugyanis nem igenyel meghajtast, kisebb a karbantartasi igenye es jobb a
munkaminósege.
A szelelórostak eló-, uto- es Iinomtisztitok lehetnek. Ujabban a többIunkcios, univerzalis gepek is elóterbe
kerültek. A magtisztitok többsege alkalmas egyebkent nagyobb teljesitmenynel eló-, alacsonyabb
teljesitmenynel utotisztitasra. Szokas az utotisztitokat intenziv-, a Iinomtisztitokat vetómagtisztitoknak is
nevezni.
A szelelórostak többnyire sikrostakkal dolgoznak, de megtalalhatok a henger es csonkakup alaku rostakkal
rendelkezó gepek is. A sikrostas gepeknel egy vagy ket rostaszekreny (hajo) talalhato altalaban, es azokban 14
rostat helyeznek el egymas alatt. Elótisztitoknal 515° uto- es Iinomtisztitoknal 05°, az univerzalis tisztitoknal
többnyire 510° között valtozik a rostak lejtesi szöge. Egyes tipusoknal az univerzalitast a rostak szamanak,
esetleg a lejtesük szögenek, illetve a lengesszamanak a valtoztatasi lehetósege is biztositja.
A rostatisztitok teljesitmenyenek emelesere a rostaIelület növelesevel (pl. parhuzamosan múködó ket vagy több
rosta) is megoldhato. Különösen az elótisztitoknal es a Iinomtisztitoknal talalhato erre a megoldasra több pelda.
A PETKUS ceg ujabb univerzalis magtisztito gepei (U tipuscsalad) alkalmasak eló-, uto- es Iinomtisztitasra
egyarant a közepes es nagyobb magmereteknel (gabonaIelek, pillangosok). Kettó rostaszekrennyel
rendelkeznek, a rostasikok szama kettó vagy harom, a tipustol Iüggóen. A harom rostasikkal rendelkezó gep ket
also rostaja parhuzamosan is múködtethetó pl. gabonaIelek nagyteljesitmenyú eló- es utotisztitasanal (85. abra).
Apromagvak tisztitasanal vagy osztalyozasnal a Ielsó, közepsó es also rosta elteró. A tipuscsaladon belül a GF
tipusjelúek apromagvak tisztitasara is Ielhasznalhatok.
SzeIeIõrosták
121
85. ábra - U 60-6 GL GF és U 80-12 GL, GF típusú univerzális magtisztító
Az egyenletes es szabalyozott betaplalast sulyterhelesú csappantyu es a termenyhez megvalaszthato proIilhenger
biztositja. A tisztitast hatekony eló- es utoszelcsatorna segiti. Ez utobbi ketcsatornas kialakitasu es allithato
csappantyuja van.
A Ielsó rostaszerkezet rögrostakent, az alsok leggyakrabban mag- es porrostakent üzemelnek. Egyebkent a
sikrostas rendszereknel a Ielsó rosta mindig Iölözesi, az also aljazasi múveleteket vegez. A Ielsó rosta mindket
SzeIeIõrosták
122
Ielülete tisztitva van. Felsó Ielületet specialis lancos lesodroszerkezet, az also Ielületet gumigolyok tisztitjak. Az
also rostak tisztitoszerkezete a termenytól Iüggóen valaszthato (gumigolyos, keIes, görgós, lancos lesodro).
Anyagaramok rendre: a) tisztitott mag, b) rög, c) es d) rostaalj, e) eló- es utoszelalj.
Elsósorban elótisztitasra hasznalhato a 86. abran bemutatott Sigma SHT754 tipusu, dobrostas magtisztito gep.
A negy par henger vagy csonkakup alaku rosta bolygo mozgassal Iorog. A központi tengely es a sajat tengelyük
körül is elIordulnak. A tisztitando termeny Iorgo eloszton keresztül jut a hengerrostak belsejebe. A rögIrakciot a
belsó rostak, az apro es porszerú szennyezódest, tört magot a külsó rostak valasztjak le. A rostak közül kikerüló
tisztitott termeny ellenaramu szeltisztitoba jut, ahol a könnyú reszek kivalasztasa törtenik meg. A Iellepó
centriIugalis eró kenyszerrostalast eredmenyez, igy a nedvesebb tapados termenynel is jol hasznalhato. A külsó
rostak tisztitasat paronkent egy-egy múanyag keIehenger vegzi. Anyagaramok rendre: a) tisztitott mag, b)
rögIrakcio, c) porIrakcio, d) könnyúIrakcio.
86. ábra - SIGMA SHT-754-es összetett magtisztító
2.3.3.3. Triõrök
A triórök a magvak szetvalasztasat a hosszusagi meretek elterese alapjan vegzik; hengeres es tarcsas kivitelben
Triõrök
123
keszülnek. Felhasznalasukra a ket- vagy többmenetes (összetett) magtisztitasi eljarasnal kerül sor a szelelórosta
utan vagy azzal egybeepitve.
A hengeresek lassu jarasu, gyors Iorgasu es nagyteljesitmenyú ultratriórök lehetnek. A triórhengerek belsó
palastIelületen sejtek talalhatok. A lassu jarasu trióröknel a rendszerint gömbsüveg alaku sejteket Iurassal vagy
marassal keszitik, mig a korszerú, gyors Iorgasu triórökben a taskas alaku sejteket sajtolassal alakitjak ki.
Múködes közben a magkeverek különbözó hosszusagu magjai beülnek a sejtekbe, a hosszabbak elóbb kiesnek, a
rövidebbek (gömbölyded mag, tört mag stb.) nagyobb elIordulasi szögnel tehat magasabb ponton gördülnek
ki a sejtekból es az allithato gyújtóvalyuba kerülnek. A valyuba hullo alkotokat gyújtócsiga szallitja a
kiömlónyilashoz. A lassu es gyors triórnel a surlodas hatasara a termeny a Iorgasiranyban Ielkuszik, majd
visszacsuszik. Az igy kialakulo ,vese¨ alaku retegkeresztmetszet belsejeben elhelyezkedó szemek nem
erintkeznek a triórköpennyel. Az ultratriórnel a gabonavese kialakulasat lejtós terelólemez akadalyozza meg.
A hengerköpeny belsó Ielületen athalado anyag mozgasi sebessege a henger lejtesetól Iügg. A lejtes lassu
Iorgasu trióröknel 610°, gyors Iorgasuaknal 24°. A triórhengerek atmeróje 400900 mm, Iordulatszamuk
1560 l/min. A lassu Iorgasu triórök kerületi sebessege 0,30,45 m/s, a gyors Iorgasuak 1,01,4 m/s. A sejtek
melysege a sejtatmeró 2/3-a.
A hengeres trióröket egyhengeres valtozatban is keszitik, ekkor azonban vagy a rövid es tört magok, vagy a
hosszabb magok elvalasztasara kepesek, a sejtmeret megvalasztasatol Iüggóen. Gyakoribb a többhengeres
kivitel, amikor is a ket vagy több henger triórblokkot alkot. A triórblokkban különbözó sejtmeretú hengerek
talalhatok egymas Iölött, ha a többlepcsós szetvalasztas a cel. Az egymas mellett elhelyezett, azonos sejtmeretú
hengerekkel a teljesitmeny növelese valosithato meg. A 87/a abra a rövid es tört szem, a 87/b abran pedig a
hosszu szem kivalasztasanak elve követhetó nyomon.
87. ábra - A triõrök muködése
Triõrök
124
A tarcsas trióröknel (88. abra) a sejtek a tengelyre Iúzött, körgyúrú alaku tarcsak (1) ket oldalan helyezkednek
el. A tasak alaku sejteket öntessel alakitjak ki. A sejtekbe beüló alkotok közül a hosszu szemek hamar
kibillennek. A rövidebb es gömbölyded szemeket a centriIugalis eró a sejtekben tartja, atIordulas utan a masik
oldalon gördülnek ki a tarcsak köze benyulo lemezcsatornakba (2). A tarcsas triórökhöz 50 különbözó
sejtmeretú tarcsat gyartanak. Elónye, hogy azonos szerkezeti hossz mellett nagyobb teljesitókepessegú, mint a
hengeres triór. Nagyobb munkaIelülettel rendelkezik, es a tarcsak Iordulatszama is magasabb (160190 l/min).
88. ábra - Tárcsás triõr kialakítása
Triórön altalaban a Ientiekben bemutatottakat ertjük, a gyakorlatban a mas elven múködó un. csiga- es tútriórök
is megtalalhatok.
A csigatrior gördülekenyseg alapjan valasztja el a magokat. A csigatriór lenyegeben több bekezdesú
csavarIelület, amely ketIele atmeróvel rendelkezik. A kis atmerójú belsó csavarIelületek szama harom, a külsóe
egy. Ezek közös tartooszlophoz vannak erósitve. A garatbol a kis atmerójú belsó csavarIelületekre kerül a
magkeverek. A leIelecsuszas közben a gördülekenyebb magok nagyobb sebessegre tesznek szert, es a
centriIugalis eró atsodorja azokat a külsó, nagy atmerójú csavarIelületre. Itt tovabbi elkülönüles következik be, a
gördülekenyebbek a külsó peremnel, a kevesbe gördülekenyek beljebb erkeznek a kiömles helyere.
A tútrioròk a Ielületi tulajdonsag alapjan valasztjak el a magokat. A ragott, szurt, Iurt es hejserült, repedt
Triõrök
125
magvak tavolithatok el ezzel a tisztitoberendezessel a sertetlen Ielületú magvak közül.
A tútriór egy nagymeretú henger, amelynek belsó palastjaba a hegyükkel Iorgasiranyba mutato túk talalhatok. A
henger a kiömlógarat Iele lejt, igy az elórehalado magarambol a túk hegyei a serült magvakat kiemelik es egy
lesodrohenger segitsegevel a kihordovalyuba juttatjak.
2.3.3.4. Magszeparátorok
A magszeparatorok súrúseg (terIogattömeg) szerinti szetvalasztasra hasznalhatok. Nyomo es szivo legarammal
egyarant keszülnek. A leggyakrabban a nyomo rendszerú szeparatorokat hasznaljak, amelyeknek múködese a
89. abran követhetó nyomon.
89. ábra - Magszeparátorok muködési vázlata
A gepek munkaIelülete derekszögú trapez, teglalap vagy összetett sikidom alaku razoasztal, amely hossz- es
keresztiranyu lejtessel rendelkezik. Az asztal bevonata a harom magmeretnek (apro-, közepes es nagymagvak)
megIeleló szitaszövet, amelyen egyenletesen elosztott lazito legaram Iuj at. Az asztal razo (lengó) mozgasat
Iorgattyus mechanizmus biztositja. A bal Ielsó sarokba Ieladott mag a razomozgas es a lazito levegóaram
hatasara az asztal teljes Ielületen szetterül. A kialakult Iluid magretegben önosztalyozodas all eló. A nehezebb
alkotok a bevonat Ielszine Iele, a könnyebb összetevók az anyagreteg Ielsó zonajaba vandorolnak. Az
önosztalyozodas eredmenyekent a szallito hatas Iokozottabb a nagyobb súrúsegú alkotoknal. Gyakran
erintkeznek a bevonattal, megkapaszkodva azon Iokrol Iokra Ieljebb vandorolnak a lejtó iranyaban. A kialakult
retegek egymashoz kepest elmozdulnak, es az egyes Irakciok az asztal egyik oldalan Ioghatok Iel. A derekszögú
trapez es teglalap alaku asztalok jol hasznalhatok a Iöldrög es kó levalasztasara is.
Az osztalyozomunka az asztal ketiranyu lejtesenek, lökethosszanak es löketszamanak, valamint a levegó
Magszeparátorok
126
mennyisegenek valtoztatasaval szabalyozhato. A kivalasztando alkotot is tartalmazo un. közeptermeket
visszavezetve tökeletesebb szetvalasztas valosithato meg.
A magszeparatorok Ielhasznalasara az összetett megtisztitasi eljarasban akkor kerül sor, amikor a különbözó
Irakciok es idegen anyagok mas Iizikai tulajdonsagaikban (pl. meret, alak stb.) azonosak. A gepre mar
osztalyozott, illetve kalibralt termek kerül.
Magszeparatorok Ióbb jellemzóit az 5. tabla:at Ioglalja össze.
Tipus Gyarto Teljesitmeny t/h
Beepitett villamos
teljesitmeny kW
Ventilator
legszallitasa m3/h
Asztal-Ielület,
m2
GA 30 HEID 2 (0,6)1 3¹0,55 9 000 0,9
GA 70 " 4 (1,2)1 4¹0,55 15 000 1,5
GA 100 " 6,5 (2)1 7,5¹1,1 19 200 2,3
GA 200 " 10 (3)1 11¹1,1 30 000 3,6
GA 300 " 15 (4,2)1 15¹11 43 200 5,5
KA1200 KAMAS 1,21,5 (0,250,285)2 7,5¹0,75 5 000 0,45
KA1500 " 1,752,15 (0,350,45)2 7,5¹0,75 5 000 0,80
KA1900 " 2,93,6 (0,550,75)2 11,0¹1,1 13 000 1,05
KA2200 " 3,54,3 (0,700,90)2 11,0¹1,1 13 000 1,44
TS 90S3 HEID 5 0,374 3 900 *
TS
180S3
" 10 0,554 5 700 *
5. táblázat - Magszeparátorok fõbb jellemzõi
Megjegyzes: 1. repce, 2. vörös es Ieherhere, 3. szivott rendszerú, specialis kókivalaszto, 4. ventilator nelkül,
* nincs adat
2.3.3.5. VáIogatószaIagok és a bársonygép
A valogatoszalagokkal elsósorban gördülekenyseg szerinti szetvalasztast lehet elvegezni. Múködó elemük
Ierden elhelyezett, vegtelenitett szalag, amely mozgasa lehet hossz- es keresztiranyu (90. abra). A többszintes,
hossziranyu (IelIele) mozgasu szalagnal (a) a lejtes ket iranyaba aramlik a maghalmaz, igy itt csak ket Irakcio
nyerhetó. A kevesbe gördülekeny, nagyobb surlodasi tenyezóvel rendelkezó magvakat a szalag IelIele hordja, a
gördülekenyebb magvak pedig a szalagon legördülnek. Keresztiranyu mozgas eseten (b) viszont több Irakcio is
VáIogatószaIagok és a
bársonygép
127
kepezhetó, mert a szalag oldalmozgasa a gördülekenysegtól Iüggóen mas-mas tavolsagra viszi az egyes
alkotokat.
90. ábra - Szalagos tisztítóberendezések
A magvak gördülekenysegetól Iüggetlenül a szetvalasztando anyag surlodasi tulajdonsagait is Iigyelembe kell
venni a szalag anyaganak megvalasztasanal. Ez lehet gumi, barsony vagy durvan szótt ponyvaanyag. A szalag
lejtesi szöge allithato, sebessege 0,81,2 m/s. A valogatoszalagok teljesitmenye kicsi, pl. a repamag-valogatasra
hasznalt, hossziranyu mozgasu szalagnal 80 kg/h.m, a borso valogatasara hasznalt keresztiranyu mozgasunal
400 kg/h.m a Iajlagos teljesitmeny.
A gördülekenyseg es a magIelület surlodasi tulajdonsagan alapszik az un. barsonygep szetvalasztomunkaja is. A
barsonygep specialis szövesú barsonnyal vagy Ilanellel bevont hengerparokkal dolgozik. A Ierden elhelyezett
hengerek ellentetes iranyu Iorgast vegeznek, es a kevesbe gördülekeny, de erósen surlodo Ielületú magvakat a
Iinom barsony kiemeli a ket henger köze bevezetett anyagarambol. Az atIutasi sebesseg a hengerparok
lejtószögevel (1040°) valtoztathato. A gep pl. a hereIelek gyomtalanitasara (pl. vadsoskamagok eltavolitasara)
különösen elónyös.
2.3.3.6. Mágneses magtisztítók
A magneses magtisztitokkal a Ielületi különbözósegek alapjan lehet a szetvalasztast elvegezni. Leggyakrabban a
sima Ielületú hereIelek magjabol az erdes Ielületú arankamag kivalasztasara hasznaljak. Az egyebkent mas
Iizikai tulajdonsagban megegyezó magkevereket Iinom szemcsejú vasporos kezelesnek vetik ala. Ez korabban
Mágneses magtisztítók
128
szaraz, ma nedves eljarassal törtenik. 100 kg magkeverekhez 300600 g vasport es 48 dl vizet adnak. Egyes
erdes Ielületú gyommagvaknal (pl. mecsviragmag) tapadast elósegitó Iolyadekkent olajat is hasznalnak önalloan
vagy vizzel kombinalva. A nedvesitett erdes Ielületen a vaspor jobban megtapad, mig a sima Ielületeken nem.
Egyes gyommagvak nedvesseg hatasara nyalkassa, ragacsossa valnak, es igy a vaspor Ielvetelere sima Ielületük
ellenere alkalmasak lesznek (pl. utiIú). Igy a nedves eljaras növelte a szetvalasztas lehetósegeit.
A magkeverek, a viz es vaspor összekeverese szakaszos üzemú, Iüggóleges tengelyú, csigas keveróvel, illetve
Iolyamatos üzemú, vizszintes tengelyú, lapatos keveróvel törtenhet. A 91. abran egy terIogat szerinti adagoloval
(1) es Iüggóleges tengelyú, csigas keveróvel (2) kiegeszitett magneses magtisztito gep lathato. A garatbol a
vasporos magkeverek vibracios adagolo (3) segitsegevel egyenletesen, egy retegben erkezik a Iorgo hengerre
(4), amelynek belsejeben allo helyzetú elektromagnes (5) talalhato. A vibracios adagolo es a Iorgo henger is
vörösrezból keszül, igy antimagnetikus. A reces vagy nyalkas Ielületú, vasporos magok a hengerhez tapadnak,
es arrol a magnes hatoköreból kikerülve tudnak csak levalni (b frakcio). A tisztitas Iokozasa erdekeben ket
dobot sorba kapcsolva üzemeltetnek. A sima Ielületú magok külön Irakciot alkotnak (a).
91. ábra - Mágneses magtisztítógép muködési vázlata
2.3.3.7. Paddy-asztaI
Paddy-asztallal a magvak rugalmassag szerinti szetvalasztasat lehet elvegezni. Leggyakrabban a hantolt es
hantolatlan rizsszemek szetvalasztasara hasznaljak, de alkalmas pl. a reti csenkeszból a rozsnokIelek
elkülönitesere is.
A Paddy-asztal zegzugos csatornakkal kialakitott osztalyozoszintekból all (92. abra). A csatornakra meróleges
iranyu, alternalo sikmozgas hatasara (lengesszam 120160 l/min) a közepen Ieladagolt magkeverek alkotoi
Paddy-asztaI
129
tehetetlensegüknel Iogva a Ierde Ialakkal ütköznek. Ütközes utan a rugalmasabb (pl. hantolt) es a kevesbe
rugalmas (hejas) szemek különbözó iranyelteressel pattannak vissza es vegeredmenykent ellentetes iranyban
haladva hagyjak el az asztal Ielületet. A csatornakban a szemek halmaza talalhato, ezert nem all eló tiszta
ütközes, igy a szetvalasztast a magvak surlodasi tulajdonsaga es terIogattömege is beIolyasolja. A gep
munkaminóseget a lengesszam, az asztal dólesszöge es az adagolasi teljesitmeny valtoztatasaval
beIolyasolhatjuk.
92. ábra - Paddy-asztal muködése
2.3.3.8. FotoceIIás színszeparátor
A szin szerinti szetvalasztas Iotoelektromos uton, Iotocella vagy katodsugarcsó Ielhasznalasaval törtenhet.
Altalaban a visszaveródó Ienyerósseg alapjan valasztanak szet. Szinszúrók behelyezesevel a Iotocellak szürke
latasi kepessege, ezzel szinerzekenysege Iokozhato. Az elszinezódött rizsszemek kivalasztasara, a zöld- es
sargaborso keverekenek, valamint a különbözó Iajtaju babkeverekek szetvalasztasara hasznaljak.
A szin szerinti elvalasztogepeknel az elektrosztatikus kivalasztot is hasznaljak. Elteró szin eszlelese eseten a
bekapcsolodo erzekeló aramkör kb. 40 000 V egyenIeszültseget kapcsol az erzekelóterbe nyulo túre. A tú ily
modon pozitiv elektromossaggal tölti Iel az elteró szinú magokat, amelyek a valogatoIej ala helyezett negativ
FotoceIIás színszeparátor
130
töltesú, Iöldelt lemezhez közelitve hullnak leIele, es igy elkülönithetók.
A szinszeparatorok költseges berendezesek, tisztitasi hatasIokuk jo, de teljesitmenyük a szemenkenti adagolas
miatt kicsi, ez utobbi miatt mindig több csatornaval rendelkeznek.
2.3.3.9. EIektrosztatikus magszeparátor
A magvak elektromos tulajdonsagai (pl. dielektromos allando, vezetókepesseg, elektromos kapacitas stb.)
jelentós elterest mutatnak. Igy egyes olyan gyommagvak, amelyek egyetlen mas Iizikai tulajdonsagban sem
ternek el a kulturnöveny magjatol (pl. Ieher here es disznoparej) elektromos tulajdonsag alapjan
szetvalaszthatok.
Az elektrosztatikus magszeparator szetvalasztomunkaja pl. a vezetókepesseg különbsegen alapul. Itt vizszintes
szalag Iölött elektroda talalhato, amely a magokat magas Ieszültsegen pozitiv statikus elektromossaggal tölti Iel.
A magok igy hozzatapadnak a negativ töltesú szalaghoz. Az egyes alkotok töltesüket a vezetókepessegtól
Iüggóen elteró idópontban vesztik el, igy különbözó helyeken hullnak le a szalagrol.
2.3.4. Vetõmagcsávázó gépek
A vetómagvakat szamos betegseg es kartevó veszelyezteti. Vedelmükról es a betegsegek terjedesenek
megakadalyozasarol gondoskodni kell. A vetómagvak Iertótlenitó kezelese törtenhet gazositassal is, azonban a
különbözó csavazasi eljarasok elterjedtebbek a gyakorlatban.
Csavazasi eljarasok:
Porcsava:as. Egyszerú kivitelú gepekkel problemat jelent a por pontos adagolasa, valamint a gyenge
tapadokepesseg, igy jelentós a hatoanyag-veszteseg es a környezetszennyezes. A piaci igenyeknek sem Ielel
meg az igy kezelt mag. A gyakorlatbol az utobbi idószakban teljesen kiszorult.
Nedvesitett porcsava:as. A vetómag Ielületet elózóleg vizzel megnedvesitik, majd ez utan juttatjak ra a por
alaku csavazoszert. A leporlas ennel az eljarasnal is jelentós, 2025°.
Nedvescsava:as. Itt a csavazoszer Iolyekony Iormaban jut a magvak Ielületere. Felhasznalhato vizben elkevert,
por alaku csavazoszer (nedvesitó csavazasnak is nevezik), gyarilag elkeszitett szuszpenzio (csak higitast
igenyel) es különbözó vegyületeken oldott csavazoszer. Nedvesitó adalekok es Iolyekony halmazallapotu
ragasztoanyagok Ielhasznalasaval a leporlas nagymertekben csökkenthetó es tartos, egyenletes vegyszerboritas
erhetó el.
Inkrus:talas. Különleges nedvescsavazasi eljaras, amikor is a különbözó vegyszereket több retegben,
ragasztoanyag Ielhasznalasaval viszik Iel a mag Ielületere. Az eljaras vegen összeIüggó burkolat Iogja körül a
magot, annak Iormaja is valtozik es atmeróje is kismertekben növekszik. A nedvescsavazo gepek többsegevel
inkrusztalas is elvegezhetó, azonban a nagyobb IolyadekIelhasznalas miatt szükseg lehet szaritoberendezessel
valo kiegeszitesükre.
Kombinalt csava:as. A por- es nedvescsavazas együttes alkalmazasa.
A többretegú ragasztoanyagos csavazasnal es az inkrusztalasnal a gombaöló szereken kivül egyeb anyagok (pl.
mikroelemek, hormonok, antidotumok, antibiotikumok, madarriaszto es szinezóanyagok stb.) is Ielvihetók a
mag Ielületere. A csavazogepek stabil es mobil kivitelben keszülnek, üzemvitelük lehet szakaszos es
Iolyamatos. Leggyakrabban a Iolyamatos üzemú nedves- es kombinalt csavazogepeket hasznaljak. Egyes
tipusokhoz a poradagolo adapter, illetve a vetógumo-csavazo adapter külön rendelhetó.
A korszerú nedves- es kombinalt csavazogepek ketIazisu Iedest valositanak meg. Az elsó Iazisu Iedes a
csavazoterben szoroIejek adagolasa reven jön letre. Az ezt követó magaramlas es -szallitas soran a keveredes
EIektrosztatikus
magszeparátor
131
következteben a magvak Iedettsegenek egyenletessege következik be. A csavazoszer egyik magrol a masikra
jut: ez jelenti a masodik Iazisu Iedest.
KetIazisos Iedest megvalosito korszerú kombinalt csavazogep múködesi vazlata a 93. abran lathato. A mobil
gep alkalmas arra, hogy a garmadabol automatikus üzemmodban Ielszedje a magokat. A masodik Iazisu Iedest
biztosito csigas kitarolo (13) zsakoloval vagy szallitoeszköz rakasahoz hosszabbito toldattal szerelhetó Iel. A
terelólap (1) es közepre hordo csiga (2) segitsegevel a magaram a kaparoelemes Ielhordohoz (3) jut, amely a
magtartalyba (9) szallitja. A Ielesleg a visszaIolyo csövön (4) surran vissza a garmadaba. A csavazoterbe (5)
juto magaramot elektromagnessel múködtetett Iojtocsóvel (20) szabalyozzak, amely az atömló keresztmetszetet
valtoztatja. A szorotanyerrol (6) a magok körgyúrúszerú Iüggönyt alkotva (21) esnek leIele, miközben a
Iolyadekszoro tarcsakrol (7) belülról kiIele haladva jutnak a cseppek az összetett mozgast vegzó magvak
Ielületere (elsó Iazisu Iedes).
93. ábra - MOBITOX Super II. típusú kombinált csávázógép
A magtartalyban elhelyezett elektromos szinterzekeló vezerli az adagolores nyitasat az ütközóvel beallitott
ertekre, amennyiben a megIeleló magmennyiseg a tartalyban rendelkezesre all, ellenkezó esetben zarva tartja. A
poradagolo (8) tartalya szintjelzóvel (12) van ellatva, az adagolas szalagos rendszerú (10). A por alaku vegyszer
csavazoterbe kerüleset keIehenger (11) segiti. A tartalyba (14) töltónyilason (18) bejuttatott Iolyekony
csavazoszert szivattyu (19) elagazo idomon (15) keresztül szallitja a szorotanyerokhoz es a keverest vegzó
vizsugarszivattyuhoz (16).
A geppel mind a negy csavazasi eljaras megvalosithato, alkalmas por-, nedvesitett por-, nedves- es kombinalt
csavazasra egyarant. A leporlasi veszteseget a kitarolocsiga Ielsó szakaszat is megszivo ventilator (17)
csökkenti.
Csavazogepek Iejlesztesenel es üzemeltetesenel Ió szempont, hogy csak a szükseges mertekig terhelje a
környezetet. A gepekkel szemben megIogalmazott Ióbb követelmenyek a következók:
a csavazoszer es a vetómag adagolasanak összhangja es pontossaga,
Vetõmagcsávázó gépek
132
megIeleló Iedettseg biztositasa (az atlagtol valo elteres ne haladja meg a 10°-ot),
vegyszer környezetbe jutasanak minimalizalasa (biztonsagos töltes, jo tisztithatosag, porelszivas, megIeleló
szúrók es szintjelzók meglete stb.),
tartalyok jo ürithetósege.
A hazankban gyartott es Iorgalmazott nehany csavazogeptipus Ióbb jellemzóit az 6. tabla:at tartalmazza.
Tipus Gyarto orszag, ceg
Teljesitmeny
t/h
Csavazas modja
Beepitett
villamos
telj. kW
Üzemmod
GRAMAXV
Magyarorszag,
FARMGEP
28 nedves 5,4 stabil
GRAMAXS
Magyarorszag,
FARMGEP
max. 5,3 kombinalt stabil
MOBITOX Super
Magyarorszag,
FARMGEP
220 kombinalt mobil
INKRUMAT Magyarorszag, 4
kombinalt többretegú
cs.
3,5 stabil
B 4 Ausztria, HEID max. 5
nedves, ill.
kombinalt
0,73 (0,91)* stabil
B 10S Ausztria, HEID max. 15
nedves, ill.
kombinalt
1,12 (1,67)
*
stabil
B 10EC Ausztria, HEID max. 15 nedves 1,65 stabil
Niklas
WN6WN24
Nemetorszag, max. 624 nedves stabil
GUSTAFSON
OFT
USA, 1,42,8 nedves stabil
GUMOTOXS Magyarorszag, 1012 nedves 2,25 mobil
GUMOTOXS/3 Magyarorszag, 10 nedves 1,2 stabil
6. táblázat - Csávázógépek fõbb jellemzõi
* Poradagoloval kiegeszitve
2.4. Vetõ-, üItetõ- és iskoIázógépek
Vetõ-, üItetõ- és iskoIázógépek
133
2.4.1. Vetõgépek
A vetógepek Ieladata a vetómag talajba juttatasa az elóirt melysegre es tótavra. A magvakat a csirazast es a
kikelt növenyek kezdeti Iejlódeset elósegitó vetóagyba kell helyezni.
A vetes Ió jellemzói: a kivetett magmennyiseg, a sortav, a tótav es a vetesi melyseg. A szükseges
magmennyiseget kg/ha-ra, db/ha-ra vagy 1 Iolyometer sorhosszra adjak meg, db/m-ben.
Nehany zöldsegnöveny Ióbb vetesi adatait a 7. tabla:at tartalmazza.
Növeny
megnevezese
Vetesi
norma 1000
db/ha
Sortav cm Tótav cm Melyseg cm
Zöldborso 11501500 12 57 58
Zöldbab 400500 24, 40, 60 510 35
Fejes kaposzta 2535 7075 4060 1,52
Uborka 3350 70100 2030 23
Vöröshagyma 18002000 4×2528¹5056 23 2
Fúszerpaprika
(Ieldeterminalt)
400500 4550 46 23
7. táblázat - Néhány zöldségnövény fõbb vetési adatai
Valamennyi növeny összes vetesi követelmenyet nem lehet egyIele vetógeppel kielegiteni, ezert többIele
vetógeptipust keszitenek.
Ezek harom nagy csoportba sorolhatok:
sorvetó gepek vagy gabonavetó gepek,
szemenkenti vetógepek,
szorvavetó gepek.
Mindharom valtozathoz tartozo gepek keszülhetnek mechanikus vagy pneumatikus kivitelben.
A sorbaveto gepek, mas szoval a gabonaveto gepek altalaban univerzalisak, ami azt jelenti, hogy a
gabonaIeleken kivül mindazok a növenyek vethetók velük, amelyek veteset az agronomia gabona sortavra vagy
annak többszörösere irja eló.
A s:emenkenti vetogepeket a nagyobb sortavu kapasnövenyeknel kukorica, cukorrepa, szoja stb.
alkalmazzak.
S:orvaveto gepek alkalmazasara elsósorban apromagvak, IúIelek vetesenel kerül sor. Az utobbi evtizedben a
gabona szorvavetesere hazankban röpitótarcsas mútragyaszoro gepet alakitottak at.
Vetõgépek
134
A vetesnek különbözó modjai vannak, amelyek mas tantargyak anyagahoz tartoznak, ezert itt ezzel
reszletesebben nem Ioglalkozunk.
2.4.1.1. Sorbavetõ gépek
A vetes gepesitesenek kezdeten kizarolag mechanikus vetos:erke:etú gepeket hasznaltak. A magvak tovabbitasat
levegóvel vegzó pneumatikus gepek kesóbb alakultak ki. Ma mindket valtozatot hasznaljak.
A sorbavetó gep altalanos Ielepiteset a 94. abran lathato, tolobütykös rendszerú gep vazlatan mutatjuk be.
94. ábra - A sorbavetõ gép általános felépítése (Saxonia rendszer)
A magladaban levó magot a boltozodas megakadalyozasa celjabol keveró mozgatja, miközben a mag a
vetószerkezethez kerül. A vetószerkezet a kiadagolt magvakat a magvezetó csövön es a csoroszlyan keresztül a
Sorbavetõ gépek
135
talajba juttatja. A vetószerkezet alatt rugoterhelesú terelónyelv van, amely elmozdul, ha pl. kó kerül a
vetószerkezetbe. A lap es a vetószerkezet közötti hezagot a mag nagysaga szerint kell beallitani. A terelónyelvek
egy központi karral allithatok. A Iinomallitast vetóelemenkent, csavarral vegzik. A maglada a terelónyelveket
IelIogo tengely elIorditasaval ürithetó.
A csoroszlyak melysegtartasat rugoterheles biztositja. A vetesi melyseg a rugo Ieszessegevel szabalyozhato. A
csoroszlyak hidraulikusan kiemelhetók. A vetószerkezet hajtasat jarokerekról, Norton-szekrenyen keresztül
kapja. A hajtas a csoroszlyak kiemelesekor megszúnik.
Az abran lathato tolobütykös vetószerkezetnel a magmennyiseg a vetóelem Iordulatszamaval szabalyozhato. Az
allitas a Norton-szekrenyen levó karokkal vegezhetó. A beallitast vetómagIajtankent a gepek kezelesi utasitasa
tartalmazza.
A vetógepek Ióbb szerkezeti elemei a következók: maglada, vetos:erke:et, csoros:lva, faro- es haftos:erke:et,
kiemelos:erke:et, gepkeret, nvomfel:o, kieges:ito res:ek.
A sorbavetó gepek altalaban vontatott kivitelben keszülnek; a kisebb munkaszelessegú gepek Iüggesztett
kivitelúek. A nagyteljesitmenyú vetógepek 2832 csoroszlyaval keszülnek, munkaszelessegük 12 cm-es sortav
eseten 3,54 m. Ket-harom gep összekapcsolasaval a gepegyseg munkaszelessege 813 m-re növelhetó. A
szokasos munkasebesseg 812 km/h, területteljesitmeny 5080 ha/10h, 10 m-en Ielüli munkaszelesseg eseten a
vontatashoz kb. 100 kW motorteljesitmenyú traktor szükseges.
2.4.1.1.1. Vetõszerkezetek
2.4.1.1.1.1. Mechanikus vetõszerkezetek
A gepeken többIele vetó- (magadagolo) szerkezet alakult ki. A ma hasznalt gabonavetó gepeken a mechanikus
vetószerkezetek ket Ió tipusa terjedt el: a tolohengeres es a tolobùtvkòs. Regebbi gyartmanyu gabonavetó
gepeken ezeken kivül alkalmaztak meg a meritokanalas es a meritovalvus vetószerkezetet is.
Itt megjegyezzük, hogy a pneumatikus gepeken a magadagolas reszben ugyanazokkal a szerkezetekkel törtenik,
mint a mechanikus gepeknel, azonban egyes pneumatikus geptipusokon az adagolast több csoroszlya reszere
egyetlen nagymeretú cellaskerek vegzi.
A tolohengeres vetos:erke:et (95. abra) egy hornyos es egy sima hengerreszból all.
Vetõszerkezetek
136
95. ábra - A tolóhengeres vetõszerkezet muködési vázlata
A magokat a hornyos vetóhenger veti ki. A magmennyiseg a vetóhenger tengelyiranyu eltolasaval, a hatasos
hossz valtoztatasaval szabalyozhato. A tamasztobordas sima henger a vetóhengerrel együtt csuszik
tengelyiranyban, de a ket tamasztobordaja nem engedi a hazban Iorogni. A vetószerkezetet a jarokerek hajtja.
Mivel a vetóhenger tengelyiranyu eltolasaval nem lehet eleg adagolasi Iokozatot biztositani, ezert a
hajtasattetelezes különbözó nagysagu, cserelhetó kerekekkel keszül. Rendszerint haromIele cserekerek tartozik a
tolohengeres gephez. A vetószerkezet hajtasat a jarokerekról kapja. A csoroszlyak kiemelesekor a hajtasbol egy
könyökös tengely egy Iogaskereket kiiktat (lasd az abrat), s ezaltal megszúnik a vetószerkezet hajtasa. A
tolohenger anyaga Iem vagy múanyag.
A tolobùtvkòs vetos:erke:et múködesi vazlata a 96. abran lathato.
Mechanikus vetõszerkezetek
137
96. ábra - Tolóbütykös vetõszerkezet muködési vázlata
A 20-as evek ota ismert nemet talalmanyt Saxonia rendszerú vetószerkezetnek is nevezik A gabonavetó elem
egy bütykös henger, amelyen Iel osztassal eltolva ket bütyöksor van. Az eltolas celja az adagolas
egyenletessegenek növelese. A vetószerkezetet a jarokerek hajtja, többIokozatu Norton-szekreny
közbeiktatasaval. A hajtas a csoroszlyak kiemelesekor itt is megszúnik.
2.4.1.1.1.2. Pneumatikus vetõszerkezetek
A pneumatikus vetószerkezetnel a kiadagolt mag nem gravitacios uton, hanem legarammal Iuvatva, hosszu,
hajlekony múanyag csöveken keresztül kerül a talajba. Fó elónye, hogy egyetlen központi vetószerkezettel több
(2448 db) csoroszlya is kiszolgalhato, szemben a mechanikus vetógepekkel, ahol minden csoroszlyahoz
egy-egy magadagolo tartozik.
Az alkalmazott gepek ket Ió valtozatat a következókben ismertetjük.
Az ACCORD rendszerú pneumatikus sorbavetó gepen (97. abra) a jarokerekról hajtott központi vetószerkezet
több csoroszlyat is ellat vetómaggal.
Pneumatikus vetõszerkezetek
138
97. ábra - Az ACCORD rendszeru pneumatikus vetõgép elvi muködési vázlata a)
oldalnézet b) elrendezési vázlat hátulnézetben
A vetószerkezet 48 csoroszlyat szolgal ki. A Ielszallo ag vegen allithato elosztokup van, amelyen 6-Iele osztodik
a 2025 m/s sebessegú legaram az altala szallitott magokkal együtt. Egy alsobb szinten minden csó tovabbi
nyolc reszre osztodik, majd bevezet a csoroszlyaba. A terelókupokat gondosan be kell allitani, hogy minden
csóbe egyIorman adagoljon. A magmennyiseg a központi tolohengeres adagoloelem múködó hosszaval
allithato. A legsebesseg a ventilator szivonyilasanak Iojtasaval valtoztathato. Erzekeny a gep a hossz- es
keresztiranyu lejtesre is, ezert kimondottan csak sik területre ajanlhato.
A TIVE-JET rendszerú pneumatikus gabonavetó gep egy sved ceg talalmanya. A gep múködesi es elrendezesi
vazlatat a 98. abra mutatja.
Pneumatikus vetõszerkezetek
139
98. ábra - A TIVE-1ET (Svédország) rendszeru pneumatikus gabonavetõ gép muködési
vázlata Szívélyes üdvözlettel:a) oldalnézet b) elrendezési vázlat hátulnézetben
A 4,5 m3 beIogadokepessegú magtartalybol a mag az alul súrún egymas mellett elhelyezett, 50 db bütykös
vetóelembe kerül. A vetóelemek altal kiadagolt magvak hajlekony múanyag csóvezetekeken keresztül nyomo
legarammal kerülnek csuszocsoroszlyan at a talajba. Ez a rendszer a pontosabb magadagolassal nemileg
csökkenti az Accord rendszernel elóIordulo egyenlótlenseget, a magadagolas egyenletessege azonban nem eri el
a mechanikus gepek pontossagat.
2.4.1.1.2. CsoroszIyák
A csoroszlyak a mag talajba helyezesere szolgalnak. Megkülönböztetünk csus:o, tarcsas es s:arnvas
csoroszlyakat. A csoroszlyak különbözó kialakitasa es IelIüggesztese a 99. abran lathato.
CsoroszIyák
140
99. ábra - Csoroszlyatípusok
A csus:o csoroszlya lehet tompa orru es hegves orru. A csuszo csoroszlyakat eredetileg a kis sebesseggel
dolgozo Iogatos vetógepekhez alakitottak ki. Elónye, hogy egyszerú kialakitasu, kissulyu a szerkezet.
A tompa orru csoroszlyat altalaban kis es közepes kötöttsegú talajokon hasznaljak. A csoroszlya a tompa
orr-resszel tömöritett magagyba helyezi a magokat. A homoktalajokat kiveve igen jo a melysegtartasa, kicsi a
vontatasi ellenallasa.
A hegves orru csoros:lva kötöttebb, illetve növenyi reszekkel jobban telitett, vagy azzal boritott talajokra
keszült. Az elóreallo orr-resz miatt jo a behuzokepessege. Hatranya a tompa orruval szemben, hogy a magagyat
nem tömöriti, hanem lazitja.
A csuszo csoroszlyaknak van bizonyos gereblyezó hatasa, ami miatt a csoroszlyasor a gyom- es kukorica- vagy
egyeb szarmaradvanyokat összegyújti, es az ilyen talajon gyakran eltömódik.
A tarcsas csoros:lva egytarcsas vagy kettarcsas kivitelben keszül. Altalanosan a kettarcsas terjedt el, az
egytarcsasat ritkan alkalmazzak. A tarcsas csoroszlyak kialakitasat elsósorban a nagvobb vetesi sebesseg tette
szüksegesse. Alkalmazasukat indokolta az is, hogy a kombajn utan marado kukorica-, illetve napraIorgoszarak
leszantasaval nagy szartömeg került a talajba.
A s:arnvas csoros:lva az elózóknel ujabb megoldas. A csoroszlya aljan levó szarnyak a talajba hatolva
biztositjak, hogy a magvak ne ,vonalban¨, hanem 58 cm szelessegú savban szorodjanak a talajban. Ha
ugyanazt a mennyiseget szelesebb savba vetjük, akkor a kikelt növenyek egymastol tavolabbra kerülnek, a
növenyeket jobban eri a napIeny es a levegó, ami kedvezó hatassal van a Iejlódesükre es a termeshozamot is
beIolyasolja.
CsoroszIyák
141
A csoroszlyakhoz magleve:eto csòvòn at jut a mag. Regebben acellemezból tölcseres, spirallemezes,
teleszkopos kivitelben keszültek. Ma gumibol vagy múanyagbol keszülnek a hajlekony magvezetó csövek.
A kis munkaszelessegú gepeknel a csoroszlyak kiemelese mechanikus uton, karos szerkezettel törtent. A nagy
munkaszelessegú gepeknel a nagyobb kiemelendó csoroszlyatömeg hidraulikus emelószerkezet alkalmazasat
tette szüksegesse.
2.4.1.1.3. A sorbavetõ gépekkeI kapcsoIatos beáIIítások
Munkaba allitas elótt a vetógepeket be kell allitani. Meg kell hatarozni a Ielszerelendó csoroszlyak szamat es
helyet, be kell allitani magmennyisegre a vetószerkezetet, tovabba a szomszedos huzasok megIeleló
csatlakoztatasa miatt be kell allitani a nyomjelzót.
A vetómag mennyiseget ketIele modon allithatjuk be:
a területegysegre kivetendó magok tòmege es
az egv folvometerre juto magok szama szerint.
A tòmeg s:erinti beallitasho: a gepek kezelesi utasitasaban reszletes tablazat van. Az itt szerepló ertekekkel
beallitott vetógep altalaban a megengedett 34°-os hibahataron belül veti ki az elóirt magmennyiseget. Ha
nincs a gephez kezelesi utasitas vagy ellenórizni akarjuk a tablazat szerinti beallitast, akkor leforgatasi probat
kell vegezni.
2.4.1.1.4. A vetõgépek munkájának eIIenõrzése
A vetógepek munkaminósegenek megbiralasara a sok evtizedes hazai gyakorlat soran kialakultak bizonyos
jellemzók, amelyeket a munka közbeni szemle soran allapitanak meg. Altalaban azt nezik, hogy van-e a
Ielszinen mag, s ami a Iöldben van, az kelló melysegre került-e. Nagyobb tótavra vetett növenyeknel, mint pl. a
kukorica, a bab vagy a borso, az elvetett magvaknak egy-egy meter sorhosszon vegzett kikaparasaval az 1 Im-re
esó elvetett magszamot is meg lehetett allapitani. Ez kelló gondossaggal vegezve elegendó annak eldöntesere,
hogy a gep az adott tablan megIeleló munkat vegzett-e. Ezt az ellenórzest mar az elsó huzas utan Ieltetlenül el
kell vegezni.
2.4.1.1.5. Direktvetõ gépek
A s:elero:io hatasanak csökkentese, a vetes kòltsegeinek a csökkentese, tovabba energiatakarekossagi
szempontok vezettek a direktveto gepek kialakitasahoz, amelyeknek eddig többIele valtozata alakult ki. A
direktvetó gepek elónyei között emlithetó meg az is, hogy nem valtoztatja meg a talaj strukturajat, nem rombolja
szet a kapillaris jaratokat, ami azt eredmenyezi, hogy a nedvesseg utanpotlasa jobban megmarad, mint ha
Ielszantottak volna a területet. Szantas utan barazdak keletkeznek, amelyek lejtó iranyban vezethetik a
csapadekot, ahol az nagy mennyisegben összegyúlhet es kart okoz. A szantassal betemetett növenyi
maradvanyok bomlasa lassu.
A direktvetes lenyege, hogy a vetest ugy vegzik, hogy elózetesen nem szantjak Iel a talajt. A vetógeppel nem
csak gabona, hanem mas magok is vethetók.
2.4.1.2. Szemenkénti vetõgépek
A szemenkenti vetógepek Ieladata a cukorrepa, a kukorica, a napraIorgo, a szoja vagy a különIele zöldsegmagok
pontos vetese. Ezek a magok gabonavetó geppel nem vethetók ki eleg pontosan.
2.4.1.2.1. A vetõszerkezetek csoportosítása
A szemenkenti vetószerkezeteknek eddig szamos valtozata alakult ki. Ezekról attekintest adhat pl. a következó
A sorbavetõ gépekkeI
kapcsoIatos beáIIítások
142
csoportositas:
a) Mechanikus vetószerkezetek:
peremcellas,
szalagos,
meritókanalas,
szoritoujjas,
egyeb.
b) Pneumatikus vetószerkezetek:
szivo rendszerú,
nyomo rendszerú.
A gepszerkesztók eredetileg arra törekedtek, hogy mindket Ió valtozat gepei alkalmasak legyenek mindenIele
mag vetesere, amit az adagoloelem cserejevel lehet megoldani. A sokeves tapasztalat azonban azt mutatta, hogy
ezt a Ieladatot technikailag eleg nehez megoldani, mert a magvak nagysaga es alakja erósen elteró, ami
megneheziti, hogy ugyanazzal a szerkezettel egyIorman jol vessük ki valamennyit.
A gyakorlat kialakitotta a maga kategoriait, amely szerint a szemenkenti vetógepeket az elsósorban elvethetó
magvak szerint csoportositjak.
Ezek szerint a következók vannak:
cukorrepavetó gepek,
kukoricavetó gepek,
zöldsegmagvetó gepek.
A cukorrepa- es kukoricavetó gepek vetóelemcserevel mas magvak vetesere is alkalmassa tehetók.
2.4.1.2.2. A mageIosztás és a magtovábbítás fõ váItozatai szemenkénti
vetõgépeken
A vetószerkezetek reszleteinek a megismerese elótt celszerú tajekozodni a magelosztas es magtovabbitas Ió
valtozatairol, mert ezek Ió ismervei mar bizonyos orientaltsagot adnak a szerkezetet illetóen. Igy a szerkezetek
reszletes ismertetesenel nem kell ugyanazokat a jellemzóket többször elismetelni.
2.4.1.2.3. Egyedi és központi adagoIású szemenkénti vetõszerkezetek
A szemenkenti vetógepeknel eppugy, mint a sorvetó gepeknel, megkülönböztetünk egvedi, illetve kò:ponti
elos:tasu vetószerkezeteket. Szerkezeti kialakitas tekinteteben azonban lenyeges az elteres a sorvetó gepek es a
szemenkenti vetógepek adagoloszerkezetei között. A vetógepeknek harom Ió szerkezeti resze van, amely a
maggal erintkezik:
a magtartaly,
a mageloszto vagy magadagolo szerkezet,
a csoroszlya.
A mageIosztás és a
magtovábbítás fõ váItozatai
143
E harom Ió resz egymashoz kepesti elrendezese alapjan teszünk különbseget egyedi, illetve központi
vetószerkezet között.
A ketIele rendszer altalanos elrendezeset a 100. abra szemlelteti.
100. ábra - A magelosztás két fõ változata szemenkénti vetõgépeken a) egyedi b)
központi magelosztás
Az egvedi vetos:erke:etú gepeknel (a) a vetószerkezetet a csoroszlya Iölött helyeztek el. Közvetlenül Iölötte van
a maglada is. Ezek a gepek nagy pontossaggal vetnek, mert a vetószerkezetból a mag közvetlenül a magagy
Iölött hull ki. Az ejtesi magassag altalaban 510 cm, tehat a mag gyakorlatilag a kivetes pillanataban kerül a
magagyba, nincs magvezetó csó, ami az egyenletesseget a benne kialakulo ütközesek miatt ronthatna.
A maglada, a vetószerkezet es a csoroszlya egy egyseget kepez, amit vetoegvsegnek neveznek. Minden sorhoz
egy-egy vetóegyseg tartozik. A vetóegyseget huzoszarral vagy paralelogrammas Iüggesztessel kapcsoljak a
Egyedi és központi adagoIású
szemenkénti vetõszerkezetek
144
vonogerendelyhez. Igy a vetóegysegek egymastol Iüggetlenül elmozdulhatnak, es jol követhetik a talajIelszin
hossz- es keresztiranyu domdorulatat, ami nagyon Iontos, hogy tartani lehessen a vetesi melyseget.
Az egyedi vetószerkezetú gepek keszülhetnek mechanikus vagy pneumatikus kivitelben.
A kò:ponti vetos:erke:etú gepeknel egyetlen nagy vetószerkezet több csoroszlyat is kiszolgal (b). A
vetószerkezettól a csoroszlyakhoz hajlekony múanyag csóvezetekeken nyomo legaram tovabbitja a magokat.
Ilyen vetószerkezet egyelóre csak a Cyclo tipusu vetógepeken van, ezeket nalunk a CASE-IH cegtól
megvasarolt licenc alapjan gyartjak.
2.4.1.2.4. Mechanikus és pneumatikus szemenkénti vetõszerkezetek
A mechanikus es a pneumatikus szemenkenti vetógepek közötti verseny meg ma sem dólt el. Az alkalmazast
illetóen a munkaminóseg mellett a gazdasagossagnak van jelentósege.
A mechanikus s:emenkenti vetogepek elónye a pontos vetes, a gyors tótavallitas, a kis geptömeg es ezzel
összeIüggesben a viszonylag alacsony gepar. Ezzel szemben a gepek csak kisebb haladasi sebesseggel (57
km/h) üzemeltethetók, ezert azonos munkaszelesseg eseten kisebb a területteljesitmenyük, mint a
pneumatikusoke.
A pneumatikus vetogepeknek nagyobb a tömege es a teljesitmenyigenye, bonyolultabb a szerkezete,
nehezkesebb a tótavallitas. Nem vet olyan pontosan, mint a mechanikus gep. Mindezekkel szemben all a
nagyobb munkasebesseg, s ennek megIelelóen a nagyobb területteljesitmeny.
2.4.1.2.4.1. Vetõszerkezetek
A vetószerkezet a szemenkenti vetógepek legIontosabb resze. A vetes egyenletessege elsósorban a
vetószerkezettól Iügg. Ezert nagyon Iontos annak megismerese, a vetószerkezet es a kivetendó mag meretenek,
alakjanak gondos összehangolasa a cserelhetó magadagolo elemek kivalasztasaval, a tótavolsag gondos
beallitasaval.
A tótavolsag beallitasanal Iigyelembe kell venni a vetos:erke:etet hafto talafkerek s:lipfet is, ami Ióleg lazabb
homoktalajokon nem elhanyagolhato. A szlip miatt a hajto kerek kevesebbet Iordul, mint az elmeletileg
kiszamitott ertek. A szlip minden körülmenyek között Iellep a talajkereken, meg akkor is, ha kemeny betonon
vontatjuk a kereket. A szlipet Iokozza az is, ha a hajtott reszek közül valamelyik nehezen Iorog, nincs elegge
megkenve vagy szorul. Ezert vetes elótt ellenórizni kell, hogy a kerekek eleg könnyen Iutnak-e.
· Mechanikus vetõszerkezetek
A peremcellas vetos:erke:et múködesi vazlatat a 101. abra szemlelteti.
Mechanikus és pneumatikus
szemenkénti vetõszerkezetek
145
101. ábra - A peremcellás vetõszerkezet muködési vázlata
A jarokerekról hajtott cellaskerek a Ielülról bekerüló magokat kb. Iel Iordulat utan alul kiejti. A cellak körbeIuto
hasitekaban elhelyezett magkilökó ek a magokat leIele tereli, hogy minel rövidebb uton a magagyba kerüljenek.
A cellakbol a Iölösleges magokat maglesodro kerek tavolitja el. Egyes tipusokon kerek helyett allithato
lesodrolemezt alkalmaznak.
A cellaskerek cserelhetó. Egy gephez különbözó lyukmeretú cellaskerek-sorozatot keszitenek.
A peremcellas gepek ujabb valtozatainal a mag belülról tölti meg a tarcsa peremen levó Iuratokat. Ezt a
megoldast belsó Ieltöltesú vetószerkezetnek nevezik.
A s:alagos vetos:erke:et (102. abra) a mag meretenek megIeleló, kör alaku lyukakkal ellatott gumiszalag
haladassal ellentetesen mozgo also aga a magtartalybol raömló magokat magaval viszi, majd egy kiejtónyilason
at a magagyba ejti. A gephez több szalagkeszlet-sorozat tartozik, a szokasos magmereteknek megIeleló
lyukakkal. A tótavolsag a hajtomúvön lanckerekcserevel, illetve szalagcserevel is valtoztathato.
Vetõszerkezetek
146
102. ábra - A szalagos szemenkénti vetõszerkezet muködési vázlata
(Stanhay-szabadalom Anglia)
A meritokanalas vetos:erke:et Iüggóleges sikban Iorgo tarcsara helyezett, kis meretú, vezerelt kanalakkal vegzi
a magvak szemenkenti adagolasat (103. abra). A kanalak a haladasi iranyra merólegesen allo tengely körül
Iorognak a vetóhazban. A kanalak tengelye Iorgattyuszerúen van kikepezve. A Iorgattyu vegen vezerpalyaban
Iuto görgó van. A kanalak also helyzetükben bemerülnek a vetóhaz aljan levó maghalmazba, es abbol egy
szemet kiemelnek. A kiemelt szemet a Ielsó helyzetben elIordulo vezerelt kanal a magvezetó csuszdan at a
csoroszlya altal nyitott magagyba juttatja.
Vetõszerkezetek
147
103. ábra - Nibex típusú kanalas vetõgép
A gep a kanalak cserejevel többIele nagysagu mag vetesere alkalmas. A sved, Nibex tipusu kanalas vetógepet
hazankban elsósorban zöldsegmagok vetesere hasznaljak.
· Pneumatikus vetõszerkezetek
A s:ivo rends:erú pneumatikus vetos:erke:et (104. abra) múködesekor a Iüggóleges helyzetú vetótarcsa a rajta
levó Iuratokkal a vetóladabol Ielszippantja a magokat, majd alul a magagyba ejti. A Iuratokra ragadt Iölösleges
magokat egy kivetelevel a Iesús maglesodro tavolitja el. A magra hato szivoeró a Iurat also helyzeteben
megszúnik, mert belülról egy gumihenger takarja el a lyukakat.
104. ábra - Szívó rendszeru vetõszerkezet és vetõgép
Szivo rendszerú vetószerkezetet több gyarto ceg is elóallit. A gepek vetótarcsainak atmeróje 250300 mm. Egy
gephez többIele tarcsasorozat is tartozik. Pl. a Rau Multisem vetógepnel a kukorica vetesehez 15 lyuku es 4 mm
Vetõszerkezetek
148
atmerójú Iurattal keszüló tarcsak tartoznak (15/4); napraIorgohoz 15/3 es 15/3, 4; cukorrepahoz 30/2;
magrepahoz es szojahoz 60 lyuku tarcsa keszül, amelyen a Iuratok kettesevel vannak elhelyezve.
Ehhez a tipushoz tartozik meg a roman gyartmanyu SPC6-os vetógep is (b abra), ennel azonban nem az abran
lathato Iesús lesodro, hanem ujjas lesodro van. A gep kukorica, napraIorgo, ricinus, szoja, borso, bab, cirok,
kender stb. vetesere alkalmas. A gepre szerelhetó savos permetezóvel a vetessel egy idóben gyomirto es
rovarirto szer is kijuttathato. Traktorigenye 37 kW. A gep 12 soros kivitelben is keszül.
· Nyomó rendszeru pneumatikus vetõszerkezetek
A kupcellas vetos:erke:et (Becker Aeromat) múködesi vazlatat a 105. abra mutatja.
105. ábra - A kúpcellás pneumatikus vetõszerkezet muködési vázlata
A nyomas alatt levó magladabol a mag szabalyozhato beömlónyilason at kerül a Iorgo cellaskerekhez, amelyen
a maghoz kepest nagymeretú cellak vannak. A cellakba kerüló magok közül a Iolyamatos, nagy sebessegú
nyomo legaram a kisse beszorulo legalso mag kivetelevel a Iölösleget kisöpri, a cellaban maradt szem pedig alul
kihull. Az esetleg erósebben beszorult szemeket a cellas gyúrú belsó peremen vegigIuto hasitekba benyulo
vekony magkilökó lemez mozditja meg. A Iuvoka vegenel levó tulnyomas alatt allo teret kiegyenlitócsó köti
össze a magtartaly Ielsó reszevel, különben a mag nem tudna beömleni a koronghoz. A magtartaly tehat nyomas
alatt van. (Az összekötó csövet az abra nem tünteti Iel). Ez a vetószerkezet eredetileg a Irancia Rivierre Casalis
gyar szabadalma. Ennek alapjan keszült a hazankban is nagy szamban alkalmazott, nemet gyartmanyu Becker
Aeromat, 12 soros vetógep. A gephez haromIele cellasorozat keszül: kukoricahoz es napraIorgohoz 24, szojahoz
36 es cukorrepahoz 48 cellas vetótarcsat hasznalnak.
A cellas vetótarcsa atmeróje D ÷ 250 mm; a 24 cellas tarcsan a kupos Iurat nagyobbik atmeróje 20 mm, a
kisebbike 5 mm, a csonkakup magassaga 17 mm; ezek alapjan egy cella terIogata kb. 2 cm3.
A kisöpró legaram sebesseget a magnak megIeleló legnyomassal kell beallitani; ha a sebesseg tul nagy, akkor
minden magot kisöpörhet a cellabol, ha kisebb az elóirtnal, akkor egynel több mag is maradhat a cellaban. Az
Vetõszerkezetek
149
elóirt legnyomas erteke kukoricahoz es szojababhoz 0,190,2 bar, napraIorgohoz 0,170,18 bar, cukorrepahoz
0,120,13 bar. Nagyon Iontos ezek betartasa.
A kò:ponti dobos vetos:erke:et (Cvclo) (106. abra). A kb. 700 mm atmerójú vetódobon 6 lyuksor van, a magvak
vastagsaganal kisebb Iuratokkal. A dob belsejeben a ventilator tulnyomast idez eló, ami a magtartalybol a dobba
kerüló magokat ratapasztja a Iuratokra. Egy-egy Iuratra több mag is ratapad, a magokat azonban egyesevel kell
elvetni. A lyukakra tapadt Iölösleges magokat keIes maglesodro tavolitja el. A keIek pontos beallitasat a
keIetarto rud ket vegen elhelyezett görgók biztositjak. A Ielsó holtpontban a cellara ,tapadt¨ magra hato
nyomoeró megszúnik, mert a gumi nyomogörgó kivülról egy pillanatra letakarja a lyukat. A mag elvalik a
dobtol, es belehull a magIelIogo tölcserbe. Mivel a dobba beIujt levegó csak a tölcsereken keresztül tavozhat,
igy az idekerült magokat magaval sodorja a csoroszlyakon at a magagyba. A tartalyt es a dobot
nyomaskiegyenlitó csó köti össze, e nelkül a magot a dobban levó tulnyomas nem engedne beömleni a dobba.
Ez a szerkezeti megoldas egyebkent minden nyomo rendszerú vetószerkezetnel megtalalhato (lasd a Becker
Aeromat gepet). A tartaly es a dob között ketallasu elzarolap van, amellyel a dob csereje eseten a beömlócsó
elzarhato; ez valo a tartaly üritesere is.
106. ábra - Az IH Cyclo vetõszerkezetének muködési vázlata
A vetódob zarocsavarral egy allo hatlapnak szorithato. A dob es az allo lap között levó hezagot gumikarika
tömiti, igy a dobba Iujt levegó csak a palast lyukazatan es a csoroszlyakhoz vezetó csöveken at tavozhat a
dobbol. Mivel a lyukakra belülról egy-egy mag tapad, igy azokon levegó nem tavozhat. A dobot az allo lap
Ielóli vegen csapagyazott konzolos tengely hajtja kupkerekkel. A dobot a zarocsavar levetelevel lehet cserelni.
A vetódobban uralkodo tulnyomas a vetómagtol Iüggóen 0,030,05 bar (35 kPa) között valtoztathato.
A magvezetó csövek igen egyszerú szerkezeti megoldast jelentenek, azonban hatranyuk, hogy a csókanyarok
rontjak a vetes egyenletesseget, amit meg a csövek hossza is beIolyasol. A hosszabb vetócsövú külsó
csoroszlyakon 510°-kal egyenlótlenebb a mageloszlas, mint a belsó rövidebb csöveknel. A legaram sebessege
1015 m/s.
2.4.1.2.4.2. VetéseIIenõrzõ mûszerek
A vetesellenórzó múszer (107. abra) reszei: a csoroszlyaban elhelyezett magerzekelók, a kijelzó monitor,
huzalok, csatlakozok. A traktoros elótt elhelyezett monitoron minden csoroszlyanak van egy jelzólampaja. Az
VetéseIIenõrzõ mûszerek
150
erzekelóIej a magvak athullasat Iotoelektromos uton erzekeli, es a mag athullasat kijelzi a monitoron. A jeladas
azaltal jön letre, hogy a megvilagito lampanak a Ienyerzekelóre iranyulo sugarat az atesó szem megszakitja. A
berendezest a traktor akkumulatora múködteti.
107. ábra - A vetésellenõrzõ muszer muködési vázlata
2.4.2. PaIántázó-, iskoIázó- és üItetõgépek
Palanta:ason, iskola:ason es ùltetesen a növenyek vegetativ reszeinek szaporitasra törtenó Ielhasznalasat ertjük.
Ennek soran elónevelt növenyt, gumot, szardugvanyt ültetünk ki meghatarozott termesztesi cellal. A kiültetendó
szaporitoanyag sokIelesege es különbözó Iormaja következteben az ültetes valtozatos Ielepitesú, egymastol igen
különbözó berendezesekkel, eszközökkel valosithato meg.
A Iiatal növenyek kiültetesere szolgalo gepeket a kerteszeti gyakorlatban palanta:ogepeknek, a
csemetetermesztesi gyakorlatban iskola:ogepeknek, mig a vegetativ növenyi reszek ülteteset vegzó
berendezeseket ùltetogepeknek hivjuk. A palantazo- es iskolazogepek szerkezetükben nem ternek el lenyegesen
egymastol, ezert azokat palantazogepek cimszo alatt együtt targyaljuk.
A palanta:as es az ùltetes celjara a növenyeket szabadIöldbe, a termesztóberendezes talajaba, szaporitoladakba
vagy talcas palantaneveles soran (KITE-plant) palantahordozo talcaba vethetjük. A termesztes iranya es celja az
alkalmazhato technikai megoldast es a gepesites lehetóseget is meghatarozza.
PaIántázó-, iskoIázó- és
üItetõgépek
151
A kiültetesre kerüló növenyanyag alapjan
sima szalas palantat, csemetet vagy dugvanyt,
különbözó meretú tapkockas palantat, csemetet,
kis terIogatu taphengeres palantat,
SUPER SEEDLING palantat
különböztethetünk meg. A szakirodalom a Ielsorolas utobbi ket palantatipusat talcas palantanak is hivja.
A palantazo- es iskolazogepekkel szemben a következó agrotechnikai követelmenyeket tamasztjuk:
a kiültetes soran a palanta ne szenvedjen serülest,
az ültetesi melyseg a technologiai kivanalmaknak megIelelóen allithato legyen,
a gep megIelelóen rögzitse a növenyt a talajba,
biztositsa a megIeleló sor- es tótavolsagot,
biztositsa a növeny terbeli Iüggóleges helyzetet,
adjon lehetóseget az ültetessel egyidejúleg vegyszer- es mútragya-kijuttatasra,
kialakitasa legyen robusztus, kopasallo, az ergonomiai követelmenyeknek jol Ieleljen meg,
legyen biztosithato az ültetessel egyidejúleg az öntözóviz kijuttatasa is.
2.4.2.1.
2.4.2.1.1. A paIánta- és csemeteüItetés munkafázisai
Az ültetest megelózóen megIelelóen eló kell kesziteni a talajt. A talaj-elókeszitessel szemben tamasztott
követelmenyek a vetest megelózó optimalis magagykeszites követelmenyeivel megegyezóek. A talaj-elókeszites
múvelesi melvsege nemileg meghaladja az ùltetesi melvseget, ugyanis a tömörödött talaj akadalyozza a
gyökerIejlódest. Szalas palanta/csemete kiültetesekor kell a legjobb talajszerkezetet kialakitani. Az alkalmazott
tapkockak merete es a talajszerkezet Iinomsaga között Iorditott aranyossag all Ienn. A palantazas soran elóször
az ültetóarkot kell megnyitni, ezt követi a növeny behelyezese a barazdaba, majd vegül a tömöritókerekek
rögzitik a növenyt a talajba (108. abra).
2.4.2.1.
152
108. ábra - A palántázás/csemeteültetés munkafázisai
A termeles biztonsaga es a koraisag Iokozasa erdekeben egyre terjednek a tapkockas palantak/csemetek. A
hagyomanyos tapkockapreseló gepekkel keszitett tapkockakon kivül rohamosan terjed, a kis terIogatu talcas
palantak nevelese soran a nevelótalca melyedeseinek megIeleló alaku, kismeretú tapkockak hasznalata is. A
palantakat múanyag talcak melyedeseiben nevelik, s a palanta gyökerzete belenó a talca melyedeseinek
megIeleló meretú es Iormaju, a melyedes negativjat ado Iöldlabdaba. Egy-egy talcan 144600 melyedes
talalhato. A talcak többször is Ielhasznalhatok. A különbözó, legjelentósebb tapkockamereteket es -Iormakat a
8. tabla:at tartalmazza.
A tapkocka alakja
Meretek, cm
TerIogat
cm3
szelesseg magassag atmeró
Kocka 3 3 27
4 4 64
5 5 125
Preselt tapkocka 6 6 216
A paIánta- és csemeteüItetés
munkafázisai
153
Gula
34 46 1232
Talcas palanta
Csonka kup
35 23 825
Talcas palanta
Henger
46 23 1342
Talcas palanta
8. táblázat - Tápkockák jellemzõ alakja és méretei
A paIánta- és csemeteüItetés
munkafázisai
154
A palantazo- es iskolazogepek üzemeltetesi modjuk szerint:
Iüggesztett,
magajaro es
vezetópalyahoz kötött
kialakitasuak lehetnek.
A fùgges:tett gepek (109. abra) vazszerkezetból (1), melyseghatarolo szerkezetból (2),
palanta-/csemetetarolobol (3) es palantazo/iskolazo elemekból (4) allnak. Vazuk ketgerendelyes, hegesztett
szerkezet, amely elülsó reszen hordozza a harompontIüggesztó berendezes elemeit, gerendelyeihez pedig
altalaban ketsorosan teszi lehetóve az ültetóelemek csatlakozasat. Melyseghatarolo szerkezete a vaz ket oldalara
szerelt kerekparbol all, amelyek a vaz helyzetet a talajhoz kepest üzem közben stabilizaljak (ilyenkor a
Iüggesztóberendezes uszo helyzetú).
109. ábra - Függesztett palántázógép
A magafaro gepek vazszerkezete az ültetóelemek ketsoros csatlakozasan tul a tovabbi szerkezeti reszeket is
hordozza: viszonylag kis teljesitmenyú (altalaban 20 kW alatti) dizel vagy benzinmotort, eróatvitelelt, amely
mechanikus vagy hidrosztatikus, a jaroszerkezetet, amely kerekes vagy lanctalpas lehet. A sebesseg-intervallum
also hatara a maszosebesseg-tartomanyba esik. Kormanymúve altalaban mechanikus rendszerú.
A ve:etopalvaho: kòtòtt gepek palyaja attelepithetó, biztositja a palyahoz valo kapcsolodast. A vezetópalya
Iemsin vagy peremes Iavalyu lehet. Tovabbi szerkezeti reszeik jellegüket tekintve hasonloak, mint a magajaro
gepeke.
KözvetIen kézi kiszoIgáIású
paIántázógépek
155
2.4.2.2. KözvetIen kézi kiszoIgáIású paIántázógépek
A gepesitettseg Ioka alapjan a következó rendszereket különböztethetjük meg:
2.4.2.2.1. Sornyitók
A sornyitok az iskolazasi múvelet minimalis szintú gepesitesere alkalmas berendezesek. Múködesük közben a
talajban barazdakat egy menetben egyszerre több sorban nyitnak, amelyekbe kezzel kell behelyezni az
iskolazando csemeteket, majd a barazdat taposassal kell a gyökerzet körül zarni. Függesztett kialakitasuak,
amelyek a barazdanyito elem kialakitasatol Iüggóen:
csuszocsoroszlyas es
gördülótarcsas
gepek lehetnek. Az utobbiak lazabb talajokon adnak jobb munkaminóseget.
A barazdanyito elemek mindket valtozaton cserelhetók, ezzel az elkeszitett barazda szelessege es melysege
valtoztathato, igazodva az iskolazando csemetek gyökerzetehez. Az elemek a gep vazan keresztiranyban
mozgathatok, ezzel a sortavolsag allithato be a kivant ertekre.
2.4.2.2.2. Lyukkészítõ paIántázógépek
Csak a sor- es tótavolsagnak megIeleló lyukakat kesziti el a talajba, a dolgozok gyalogosan vegzik el az ültetest.
Szalas es hengeres talcas növenyek kiültetesere hasznalhato. A lyukasztohengert a tótavolsagnak megIeleló
tavolsagokban excenter nyomja be a talajba. Porehagyma palantazasahoz elószeretettel hasznaljak, mert ott nagy
(20 cm) ültetesi melyseg szükseges.
2.4.2.2.3. Bütykös- vagy gyûrûshengeres paIántázógép (110. ábra)
110. ábra - Bütyköshengeres palántázógép
Sornyitók
156
A gep harompont Iüggesztessel (6) kapcsolodik a traktorhoz. Bütykök vagy gyúrús nyitoszerkezetek (5)
segitsegevel kesziti el a helyet a növenyek szamara a talajban. A sortavolsag a bütykös-, illetve gyúrúskerekek
oldaliranyu eltolasaval allithato be. A tótavolsag a bütykök tavolsaganak, illetve a palantazasi ritmusnak a
valtoztatasaval szabalyozhato. A növenykeket a palantatarto asztalon (1) taroljak, talajba rögzitesüket itt mar
tömöritókerekek (2, 3) vegzik. Ez a gep magaval viszi a dolgozokat (4) is, akik a lyukba vagy barazdaba ke::el
helyezik be a növenyeket. A berendezes hatranya, hogy munka közben nagyon melyre kell hajolni, ezert a
dolgozok Iizikai igenybevetele jelentós.
2.4.2.2.4. Fogóujjas paIántázógép (111. ábra)
111. ábra - Fogóujjas palántázógép
Szalas növenyek ültetesere legelterjedtebben es leghosszabb ideje hasznalt berendezes. A gep a haladasi iranyra
keresztben elhelyezett gerendelyból s az arra Ielszerelt ültetóelemekból all. Az elemeket a vaz (1) tartja. A vaz
elejen elhelyezett sornyito test (2) kesziti az ültetóarkot. A nyitotest alakja a talajtipustol es az ültetendó növeny
meretetól Iügg. A szoritocsavar (3) lazitasat követóen allithato be az ültetóarok melysege, vagyis az ültetesi
melyseg. A sornyito test vagoelenek kialakitasa a talajtipustol Iüggóen hatrahajlo, Iüggóleges vagy elórehajlo.
Kötöttebb talajok eseten a sornyito testet behuzoorral latjak el. A palantakat/csemeteket az ülesen (5) helyet
Ioglalo dolgozo adagolja a Iogoszerkezetbe (4). A palantat szorito Iogoszerkezetet a szoritopalya (6) zarja,
miközben a palanta gyökerevel leIele az ültetóarokba Iordul. A sornyito test es a Iogoelem also helyzete közötti
tavolsagot (ahol a Iogoelem ,elereszti¨ a növenyt) ugy kell beallitani, hogy az epp Iüggóleges helyzetbe kerüló
Fogóujjas paIántázógép (111.
ábra)
157
növeny a meg teljesen nyitott barazdaba kerüljön, miközben a tömöritókerekek (7) altal a gyökerzetre nyomott
talaj mar megIeleló szilardsaggal rögziti azt Iüggóleges helyzeteben. A beültetett palantasor melletti
talajIelületet a simito-behuzo elem (8) munkalja el.
2.4.2.2.5. Szorítótárcsás paIántázógép
Ket, egymassal szöget bezaro tengelyú, rugalmas múanyag tarcsabol all. A tengelyek szöghelyzete biztositja,
hogy a tarcsak kb. egyharmad kerületük menten együtt a kerületükön egymassal erintkezve Iorognak, az
azon tuli szakaszon pedig egymastol elvalnak. Az erintkezes megközelitóleg az also helyzetig tart, a haladasi
iranyba esó oldalon. A kiszolgalo dolgozo a növenyeket a Ielsó erintkezesi ponton helyezi gyökerrel kiIele a
tarcsak köze. A tarcsak azokat magukkal viszik es az also erintkezesi pontnal a szar Iüggóleges helyzeteben
elengedik. A rugalmas tarcsas rendszereknel a tótavolsag nem szigoruan kötött, attol Iügg, hogy a kiszolgalo
dolgozo mennyire egyenletesen adagolja a palantakat/csemeteket a tarcsak köze.
A korszerú szoritotarcsas gepek (112. abra) eseteben a dolgozo (3) nem közvetlenül a szoritotarcsak (8) köze,
hanem az ele helyezett adagoloberendezesbe (4) helyezi a növenyt (1). Ennek következteben a tótavolsag az
adagoloszerkezet tartoelemeinek (2) egymastol valo tavolsagatol, illetve a gep haladasi sebessegetól Iügg.
Szalas, illetve talcas palantak ültetesere egyarant alkalmas. A szoritotarcsak a növenyeket a szaruknal/levelüknel
Iogva ragadjak meg es Iüggóleges helyzetben engedik el. A gephez sornyito (7), tömöritókerek (9) es simito (5)
is tartozik. Gerendelyen (6) keresztül kapcsolodik a traktorhoz.
112. ábra - Szorítótárcsás palántázógép
2.4.2.2.6. Láncos-fogóeIemes paIántázógép
A hagyomanyos, de meglehetósen nehez es elavult palantazogep uj, korszerú valtozatat mutatja be a 113. abra.
Szorítótárcsás paIántázógép
158
Ezen a gepen a palantazast vegzó dolgozo (6) a menetiranynak hattal Ioglal helyet. A palantat a tartobol (1)
veszi el, a berakas ütemet a Iogoszerkezet (2) sebessege, a tótavolsagot azok egymastol mert tavolsaga hatarozza
meg. Az elemek zarasarol a zarosin (4) gondoskodik. A sortavolsagot az egyes palantazoelemek gerendelyen (5)
egymastol mert tavolsaga adja, amely a rögzitócsavarok Iellazitasa utan Iokozatmentesen allithato. Amennyiben
a palantazoelem szelessegenel kisebb sortavolsagban kivanunk palantazni, akkor minden masodik
palantazoelemet hosszabbitoszarra kell szerelnünk. A berendezessel szalas palantak es talcas palantak egyarant
kiültethetók. Tovabbi tartozekok a sornyito (7) es a tömöritó-meghajto kerekek (8). A gerendely
harompont-Iüggesztessel (3) kapcsolodik a traktorhoz.
113. ábra - Láncos-fogóelemes palántázógép
2.4.2.2.7. ÜItetõserIeges paIántázógépek
A gepek múködó reszenek Ielepitese nagyban hasonlit a Iogoujjas gep konstrukciojahoz. A palantakat a
munkavegzes soran vertikalis körpalyan mozgo serlegekbe kell elhelyezni. A serlegben levó palantat a serleg
palyajanak also holtpontjan a talajba helyezi. Ezen megoldasu gepek egy reszenel nincs sornyito csoroszlya, a
talajban az ültetólyukat a növeny szamara a hegyes alju serleg alakitja (szurja) ki, majd a serleg aljat alkoto, ket
reszból allo csappantyus kiszuroszerkezet kinyilik, a palanta becsuszik az ültetólyukba. A sornyito csoroszlyaval
rendelkezó gepeknel a serlegból a palanta a barazdaba jut. A palantak talajba rögziteset a tömöritókerekek
vegzik. A gepekkel talcas palanta es tapkockas palanta egyarant kiültethetó. A palantak kis esesi magassaga
miatt a geppel nagyon pontosan tarhato a beallitott tótavolsag.
A sornyito csoroszlya nelküli gepek az elózóleg mulcsIoliaval Iedett talajba is kepesek ültetni, mivel a serleges
szuroszerkezet a Ioliat is at tudja lyukasztani.
2.4.2.2.8. Táras paIántázógépek
A taras palantazogepek abban különböznek az eddig ismertetett berendezesektól, hogy a palantazast vegzó
dolgozok szamara bizonyos puIIeridó all rendelkezesre a palantak behelyezese soran, kevesbe vannak a
monoton ütemú palantaberakas kenyszerenek kiteve. A tar vizszintes körön elhelyezett altalaban 68 darab
ültetóserleg. A serlegek vizszintes sikban körbe Iorognak, a dolgozok viszonylag szabad ütemben helyezik bele
a palantakat az egyes serlegekbe. A palantazassal kapcsolatos összes többi múveletet a palantazogep maga vegzi
ÜItetõserIeges paIántázógépek
159
el. A palantak ejtócsövön keresztül, ,szabadesessel¨ jutnak el a sornyito csoroszlya altal keszitett ültetóarokba.
A sortavolsag a palantazoelemek egymastol valo tavolsagaval, a tótavolsag az adagoloszerkezet attetelenek
valtoztatasaval allithato be.
2.4.2.2.9. RevoIverfejtáras, vezetõküIIõs paIántázógép (114. ábra)
114. ábra - Revolverfej-táras vezetõküllõs palántázógép
A palantazast vegzó dolgozo ezen a gepen is a menetiranynak hattal Ioglal helyet (3). A vizszintes sikban
körbeIorgo palantatarto serlegtarak (1) aljat egy zarolemez zarja le, a lemeznek csak az ejtócsó (2) alatti resze
nyitott. A revolverIej alatt egy a menetiranynyal ellentetes ertelmú Iorgasiranyban halado vezetó küllósor (6)
helyezkedik el. A küllósor Ieladata, hogy biztositsa a palantak Iüggóleges elhelyezkedeset addig, mig a
tömöritókerekek azokat a talajba nem rögzitettek. A jobb oldali abrak az egyes munkaIazisokat szemleltetik:
,A¨ a palanta eppen a talajra er,
,B¨ a küllók tartjak a palantat, mig a tömöritókerekek oda nem ernek,
,C¨ uj palanta erkezik es becsuszik a küllók köze, azok Iekezik eseset.
A gep elsósorban talcas palantak ültetesere szolgal. A szalas palantaknak nincs meg a megIeleló tartasuk, a
preselt tapkockak pedig a meret- es alakegyenetlensegek miatt beleakadhatnak a kilepónyilasba vagy
beszorulhatnak az ejtócsóbe. A helyes múködes Ieltetele, hogy a küllók sebessegenek vizszintes komponense
nagysagra megegyezik a haladasi sebesseggel. Az ültetesi melyseg menetorsoval (4) allithato, az ültetóbarazdat
sornyito (5) kesziti el.
2.4.2.2.10. RevoIverfejtáras paIántázógép paIántakitoIó szerkezetteI (115. ábra)
RevoIverfejtáras, vezetõküIIõs
paIántázógép (114. ábra)
160
115. ábra - Revolverfejtáras palántázógép palántakitoló szerkezettel
A gep harompont-Iüggesztesú (1), kezelóje (5) haladasi iranyban ül. A gepen tartalek palantatarto talcak (2)
szamara is van hely kialakitva. A kezeló a kiültetes alatti palantakat döntött talcabol vegzi (3). A horizontalis
serlegtarak (4) elhelyezese es mozgasa megegyezik az elózóleg ismertetett berendezesevel. A mozgo gepelemek
meghajtasarol ebben az esetben viszont külön központi meghajtokerek (7) gondoskodik. A meghajtas egyreszt a
horizontalisan elhelyezett serlegtarakat Iorgatja, masreszt a kitoloszerkezetet (9) múködteti egy körhagyo
segitsegevel. A kitoloszerkezet elótt talaljuk a sornyitot (8). Az egyes munkaIazisok a következók:
,A¨ Az ejtócsövön (6) keresztül a palanta ,szabadon esik¨ a talajra. Eddig az ejtócsó zarolemeze (10)
hatraIele lezarja az ejtócsövet.
,B¨ Miutan a palanta leerkezett a talajra, a zarolemez Ielemelkedik, es a szinkronizalt mozgasu kitoloszerkezet
hatraIele, a tömöritókerekek (11) iranyaba tolja a palantat.
,C¨ A tömöritókerekek rögzitik a palantat a talajban, a kitoloszerkezet elIoglalja alaphelyzetet, a zarolemez
leereszkedik.
Ez a palantazogep az elózó berendezeshez hasonloan elsósorban talcas palantak kiültetesere alkalmas.
A taras palantazogepek tovabbi elónye, hogy a tarak terdmagassagban helyezkednek el, a dolgozo
ergonomiailag kedvezó testtartasban vegezheti a munkat, igy a munkavegzes soran kevesbe Iarad el.
2.4.2.2.11. SzaIagos paIántázógépek
A szalagos palantazogepek tapkockas salataIelek kiültetesere alkalmas berendezesek. Az egymashoz kepest
lazan elhelyezkedó tapkockak lejtós szallitoszalagokra kerülnek (minden ültetendó sorhoz egy szalag tartozik), a
szalagok a tapkockakat a nyitott ültetóarokba helyezik. Ezt követóen tömöritókerekek vegzik a palantak talajba
rögziteset. A tótavolsag a szallitoszalag-sebesseg es a gep haladasisebesseg-aranyaval valtoztatasaval allithato
be. Ezen megoldassal egy hatsoros palantazogep kiszolgalasa ket Ióvel megoldhato.
SzaIagos paIántázógépek
161
A pontos tótavolsag szalagos palantazogepeknel csak aktiv palantaadagolassal valosithato meg. Ennek soran a
legalso tapkockat egy Iogomechanizmus Ielveszi es az ültetóarokba helyezi.
2.4.2.2.12. Automata paIántázógépek
A gepek papircserepes palantak es talcas palantak kiültetesere alkalmasak. Az automata palantazogepeknel a
dolgozok csupan a Iolyamatos palantaellatast biztositjak es ellenórzó munkat vegeznek. Minden mas múveletet
maga a palantazogep lat el. Minden sort külön palantazoelem ültet. Az ültetóelem adagoloreszebe kezzel kell
behelyezni a palantatalcakat, mig a palantak talcabol valo kiszedeset mar az automata palantazoelem vegzi. A
talcakon elóIordulo esetleges üres palantahelyeket a rendszer optikai erzekelói Ielismerik, es a Iogoelem tulugrik
rajtuk. A gep altal mar megIogott palantat a taras palantazogepeken megismert modszerekkel ültetik el. Az üres
talcakat a gep automatikusan különrakja. A gep egyes szerkezeteinek múködtetese hidraulikus vagy
pneumatikus elemek segitsegevel törtenik. A beepitett szamlaloszerkezet pontos tószam-meghatarozast tesz
lehetóve. Az orankenti ültetesi teljesitmeny az üres talcahelyek szamatol Iüggóen 35008000 palanta.
2.4.2.3. GépbeáIIítás és üzemeItetés
A palantazo-, iskolazo- es ültetógepeken munkaba allitasuk elótt be kell allitani
a tótavolsagot,
a sortavolsagot,
az ültetesi melyseget,
a csatlakozo sort, valamint
a haladasi sebesseget, illetve Iüggesztett gepeknel meg el kell vegezni
a szintbeallitast.
A totavolsag beallitasa altalanossagban a tömöritókerek tengelye es az adogatoszerkezet tengelye köze epitett
hajtas attetelenek valtoztatasaval, valamint a Iogoelemek szamanak (Iogoelemes gepeknel), illetve a növenyek
egymashoz kepesti helyzetenek (rugalmastarcsas gepeknel) valtoztatasaval lehetseges.
A hajtasattetel (i) valtoztatasa több Iokozatban, valamennyi gepnel lehetseges, es a tótavolsag beallitasanak
alapjat jelenti. Erteke Iogoelemes gepeknel a tótavolsag Iüggvenyeben a következó összeIüggessel szamithato
(116. abra).
ahol:
D a hajto tömöritókerek atmeróje,
o a hajto tömöritókerek csuszasa,
t a tótavolsag,
p a megIogoelemek szama.
Automata paIántázógépek
162
116. ábra - Iskolázógép hajtásvázlata
GépbeáIIítás és üzemeItetés
163
A hajtasattetel rugalmastarcsas gepeknel az
összeIüggessel szamithato,
ahol:
s a rugalmas tarcsa kerületen mert, a tarcsak köze kerüló csemetek közti ivhossz,
d a rugalmas tarcsa külsó atmeróje.
A gepeken a szükseges attetel altalaban a ketIokozatu hajtasatvitel elótettengelyen levó hajto Iogas- vagy
lanckerek cserejevel allithato be. A cserekerek megkivant Iogszammal (:3):
ahol:
:1 a hajto tömöritókerek tengelyen levó kerek Iogszama,
:2 az elótettengely hajtott kerekenek Iogszama,
:4 az adogatoszerkezet tengelyen levó kerek Iogszama.
A Iogoelemek szamanak valtoztatasa lehetseges:
adogatotarcsa-cserevel (az egyes geptipusokhoz altalaban különbözó szamu Iogoelemet tartalmazo
adogatotarcsak tartoznak), illetve
az adott adogatoszerkezetnel olyan üzemeltetesi elóirassal, hogy a kiszolgalo dolgozo minden masodik,
harmadik, esetleg negyedik Iogoelembe helyezzen csak csemetet (ezzel az adogatoszerkezet adta alap tótavolsag
ketszerezhetó, haromszorozhato, illetve negyszerezhetó).
A sortavolsag beallitasa az ültetóelem vazszerkezethez kepesti helyzetvaltoztatasaval (keresztiranyu eltolasaval)
lehetseges. Az elemek a vazszerkezeten a kivant a sortavolsagnak megIeleló helyzetben rögzithetók.
Az ùltetesi melvseg beallitasa elemenkent, a sornyito csoroszlya kerethez kepesti helyzetvaltoztatassal
lehetseges.
A csatlako:osor beallitasara vonatkozoan a vetógepeknel ismertetett elvek ertelemszerúen alkalmazhatok. A
legtöbb geptipusnal a beallitast egyszerúsiti, hogy a munkaszelesseg egy agyas szelessegevel azonos, azaz egy
menetben az agyason belüli sorszamnak megIeleló szamu sor ültetese törtenik, az agyasok egymas melle
csatlakoztatasat pedig az üzemeltetó erógep jaroszerkezete biztositja.
Az ù:emi sebesseg megvalasztasa akkor helyes, ha üzem közben a kiszolgalo dolgozok biztonsagosan el tudjak
latni Ieladatukat, azaz a növenyek adogatoszerkezetbe helyezeset ugy tudjak elvegezni, hogy minden
Iogoelembe, illetve a rugalmas tarcsak köze a kivant tavolsagkent kerüljön palanta/csemete. A haladasi sebesseg
(v) a
GépbeáIIítás és üzemeItetés
164
v ÷ Y·t
összeIüggessel szamithato,
ahol:
Y az egy kiszolgalo dolgozo altal, idóegyseg alatt adagolt növenyek szama,
t a tótavolsag.
A szamitas eredmenyekent adodo igen alacsony maszosebesseget nem minden traktor tudja biztositani, ezert az
erógep megvalasztasara különös gondot kell Iorditani.
A fùgges:tett gepek s:intbeallitasat ugy kell elvegezni, hogy vazszerkezetük üzem közben parhuzamos legyen a
tabla Ielszinevel. Ez a helyzet az üzemeltetó traktor harompontIüggesztó berendezese emelórudjainak
hosszvaltoztatasaval (keresztiranyu szintbeallitas), illetve Ielsó Iüggesztókarja hosszvaltoztatasaval (hossziranyu
szintbeallitas) erhetó el.
2.5. A tápanyagpótIás gépei
A talajok termókepessegenek Ienntartasa erdekeben a növenyek altal Ielvett tapanyagokat potolni kell. A
tapanyagok visszajuttatasa szerves es szervetlen Iormaban lehetseges.
Az 1950-es evekig a tapanyagok potlasa szinte teljes mertekben a gazdasagok belsó tapanyag-körIorgalmara,
tehat a szervestragyazasra korlatozodott. A termeseredmenyek növelese erdekeben azonban az 50-es evektól
egyre nagyobb reszaranyt kepviseltek a szervetlen tapanyagok, a mútragyak. Szemben a szerves tragyakkal, a
mútragyak kezelese egyszerú, teljesen gepesithetó, kijuttatasuk soran nagy területteljesitmeny erhetó el. Ennek
következteben a szerves tragyak alkalmazasa teljesen hatterbe szorult.
Az elmult evtizedben a mútragyak ara jelentósen emelkedett, elóterbe került a környezetvedelem, ezen belül a
talajvedelem. A gazdasagok erdekeltek lettek a szerves tragyak nagyobb mertekú alkalmazasaban. A mútragyak
mennyisegenek jelentós csökkenese mellett egyre nagyobb hangsulyt kapott a növenyek igenyeihez igazodo,
diIIerencialt tapanyagpotlas, a megIeleló helyre es idóben, egyenletes eloszlasban valo tapanyag-kijuttatas.
2.5.1. A tápanyag-kijuttatás agrotechnikai
követeIményei
A tapanyagok kijuttatasanal Iüggetlenül attol, hogy azok szerves vagy szervetlen tapanyagok, szilard vagy
Iolyekony halmazallapotuak Iontos az agrotechnikai követelmenyek betartasa. A környezetvedelem
szempontjai, a minósegi termenyek elóallitasa igenyli, hogy a tapanyagok kijuttatasanal szigoru normakat
alkalmazzunk.
A kijuttatas minósegenek ertekelesenel a tapanyagok eloszlasat vizsgaljuk a haladasi iranyra merólegesen
(keresztiranyu eloszlas) es a haladasi irannyal parhuzamosan (hossziranyu eloszlas). Az eloszlas
egyenlótlensegenek jellemzesere az alabbi harom tenyezót vagy azok valamelyiket alkalmazzak.
Közepes elteres(ek):
A tápanyagpótIás gépei
165
ahol:
xi a haromszori ismetles soran egy meróhelyen IelIogott mútragyamennyisegek atlaga,
a haromszori ismetles soran az összes meróhelyen IelIogott mútragyamenynyisegek atlaga,
n a meróhelyek szama.
ek megengedett erteke 10°.
Variacios tenyezó (JK).
JK megengedett erteke 15°.
Legnagyobb elteres (emax):
emax megengedett erteke +20°.
Mind a szerves, mind a mútragyak kijuttathatok szilard es Iolyekony Iormaban. Ennek megIelelóen a kezeles es
kijuttatas gepei is különböznek egymastol.
A szilard szerves tragya (istallotragya) Ielhasznalasa gepesitesi szempontbol harom Iazisra bonthato:
rakodas,
szallitas,
kijuttatas.
A rakodas traktoros vagy önjaro homlok-, illetve Iorgokaros rakodogepekkel törtenik.
A szallitast a kijuttatas modjatol Iüggóen a szorogeppel vagy a szorogepet kiszolgalo, billenó rakIelületú
traktorvontatasu potkocsival, illetve tehergepkocsival vegzik. Ez utobbi megoldast a ketIazisu
szervestragya-kijuttatasnal alkalmazzak.
A kijuttatas szallito-szoro gepekkel vagy tragyaszoro celgepekkel törtenik.
IstáIIótrágya-száIIító-szóró
gépek
166
2.5.2. IstáIIótrágya-száIIító-szóró gépek
A szoroszerkezetet ebben az esetben potkocsi vagy tehergepkocsi rakIelületere szerelik. A szoroszerkezet
altalaban vizszintes vagy Iüggóleges szorodobokbol all. A tragyat a rakIelületen mozgo kaparolanc szallitja a
szoroszerkezethez.
A vizszintes dobokkal szerelt szoroszerkezet (117. abra) a rakIelület hatso vegen elhelyezett ket, azonos
iranyban Iorgo, egymas Iölött elhelyezett szorodobparbol all (2, 3). A tepóIogakkal, ritkabban Iogazott
csigaszalaggal szerelt szorodobok a rakIelületen mozgo kaparolanc (1) altal szallitott tragyat Iellazitjak es
szetteritik. A gep munkaszelessege lenyegeben a szorodobok szelessegevel azonos, kb. 2 m.
117. ábra - Vízszintes dobokkal szerelt szórószerkezet
A területegysegre juto tragya mennyisege a kaparolanc sebessegevel es a haladasi sebesseggel allithato. A
kaparolanc hajtasa a traktor-TLT-ról törtenik lassito attetellel, legtöbbször kilincsmú közbeiktatasaval. Ma mar
gyakori a kaparolanc hidrosztatikus hajtasa. Ebben az esetben a lancsebesseg a hidraulikus körbe epitett
Iojtoszeleppel valtoztathato. A szorodobok hajtasa allando attetelen keresztül a TLT-ról törtenik.
A Iüggóleges dobokkal szerelt szoroszerkezet (118. abra) a rakIelület hatso vegen elhelyezett, altalaban negy,
egymas mellett levó szorodobbol all (2). A szorodobparok Iorgasiranya ellentetes. A rakIelületen hatraIele
mozgo kaparolanc (1) altal szallitott tragyat a tepóIogakkal szerelt szorodobok Iellazitjak es hatra, illetve oldalra
szetteritik. A gep szorasszelessege a tragya jellemzóitól Iüggóen 89 m. A gep közepetól ketoldalra a kiszort
tragya mennyisege csökken, igy a gepet atIedessel kell üzemeltetni. A munkaszelesseg igy 78 m.
IstáIIótrágya-száIIító-szóró
gépek
167
118. ábra - Függõleges dobokkal szerelt szórószerkezet
A területegysegre juto tragya mennyisege a kaparolanc sebessegevel es a haladasi sebesseggel valtoztathato. A
kaparolanc hajtasa leggyakrabban hidrosztatikus. A szorodobok hajtasa a TLT-ról törtenik, allando attetelen
keresztül.
2.5.3. IstáIIótrágya-szóró gépek
A tragyaszoro celgepek (119. abra) vizszintes elrendezesú szoroszerkezetet (2) a rakIelület oldalan helyezik el.
Az egy tagbol allo vagy osztott szorodob hossza a rakIelület hoszszaval megegyezik. A szorodobhoz a
rakIelületen keresztben, a haladasi iranyra merólegesen mozgo kaparolanc (1) szallitja a tragyat. A szorodobon
kettó vagy harom sorban, csigavonalban elhelyezve erós szorokarok talalhatok, amelyek a tragyat Iellazitjak es a
dobon atemelve oldalra szorjak. A dob Iorgasiranya lehet ellentetes, ekkor a tragyat alul juttatja ki. Az
egyenletes terites es a nagyobb munkaszelesseg erdekeben ebben az esetben a dob alatt es Ielett terelólemezeket
alkalmaznak. A gep szorasszelessege a tragya jellemzóitól Iüggóen 1012 m. A tragya mennyisege a geptól
oldalra tavolodva csökken, igy a gepet atIedessel kell üzemeltetni. A munkaszelesseg ennek megIelelóen 79 m.
IstáIIótrágya-szóró gépek
168
119. ábra - Trágyaszóró célgép
A területegysegre juto tragya mennyisege a kaparolanc sebessegevel es a haladasi sebesseggel valtoztathato. A
kaparolanc hajtasa altalaban hidrosztatikus, sebessege Iokozatmentesen vagy több Iokozatban allithato. A
szorodob hajtasa a traktor-TLT-ról, allando attetelen keresztül törtenik.
A tragyaszoro gep rakIelületenek hosszatol Iüggóen hatra vagy oldalra billenthetó potkocsival vagy
tehergepkocsival tölthetó Iel. Az attöltes idejere a szorogep rakIelülete hidraulikus uton (3) lesüllyeszthetó,
Ielepitmenyenek oldala (4) lehajthato, igy az attöltesi veszteseg csökkenthetó. Tekintettel arra, hogy a szorogep
a tragya szallitasaban nem vesz reszt, a ketIazisu szervestragyaszorasnal a szorogep kihasznalasa jobb es
nagyobb a területteljesitmenye.
2.5.4. TrágyaIé- és hígtrágya-kijuttató gépek
A tragyale aramlasi jellemzói lehetóve teszik, hogy öntözessel vagy tartalykocsival elózetes kezeles nelkül
Ielhasznaljuk. A higtargya azonban súrúbb, nehezebben Iolyo anyag. Kijuttatasa elótt Iazisbontassal vagy
homogenizalassal kell a megkivant aramlasi jellemzóket elerni. A higtragya mozgatasa specialis szivattyukkal
törtenik. A higtragyaszivattyuk egyszerú, nyitott lapatozasu centriIugalszivattyuk, amelyek apritokesekkel
rendelkezhetnek vagy excenter-csigaszivattyuk. A szivattyu szerkezeti Ielepitesetól Iüggóen a kezelt anyag
szarazanyag-tartalma 510° lehet. Szivomagassaguk 25 m, emelómagassaguk 36 m. A szivattyuk
segitsegevel a higtragya keverese, homogenizalasa es a tartalykocsi Ieltöltese, illetve a tragya kijuttatasa
egyarant elvegezhetó.
A higtragya szallitasara, kijuttatasara szolgalo tartalykocsik a Ieltöltes es a kijuttatas modjatol Iüggóen elteró
kialakitasuak. A tartalykocsik egy resze nincs ellatva önIeltöltó rendszerrel. Ezeket külön szivattyuval töltik Iel.
TrágyaIé- és hígtrágya-kijuttató
gépek
169
Ilyen megoldasu a csigas keveróvel ellatott tartalykocsi (120. abra). A Ieltöltes a tartaly tetejen kialakitott, a
traktor vezetóüleseból (1) kezelhetó nyilason (2) keresztül törtenik. A tartaly aljan levó keverócsiga (3)
megakadalyozza az anyag ülepedeset es nyomas alatt juttatja azt a szoroszerkezethez (4, 5). A szorokocsi nagy
(510°) szarazanyag-tartalmu higtargya kijuttatasara is alkalmas.
120. ábra - Csigás keverõvel ellátott tartálykocsi
Sajat Ieltöltó rendszerrel van ellatva a zagyszivattyus tartalykocsi (121. abra), amely ugyancsak alkalmas nagy
szarazanyag-tartalmu higtargya kijuttatasara. A Ielszivas megkönnyitese es az anyag higitasa erdekeben a
Ieltöltest megelózóen a tartalyba kb. 30 cm magassagig vizet kell tölteni. A Ieltöltest a tartaly hatso reszen
elhelyezett es hidraulikus munkahengerrel elIordithato, lapatkerekes zagyszivattyu (1) vegzi. A tragyalegödör
szelehez tolt tartalykocsi zagyszivattyuja a higtragyaba süllyeszthetó. A lapatkerek altal Ielemelt es tovabbitott
higtragyat a keverócsiga (2) szallitja a tartalyba. A zagyszivattyu Ielsó allasaban a szivonyilas zarva van.
Kijuttataskor az anyagot a keverócsiga szallitja a tartaly elejen levó szoroszerkezethez (4, 5). A tartaly aljan
üritónyilas (3) talalhato.
TrágyaIé- és hígtrágya-kijuttató
gépek
170
121. ábra - Zagyszivattyús tartálykocsi
Az eddig ismertetett megoldasoknal jobban szabalyozhato a szivattyus tartalykocsi (122. abra). A tartaly alatt
elhelyezett, TLT-ról hajtott szivattyu (1) (altalaban excenter-csigaszivattyu) sokoldalu Ielhasznalast tesz
lehetóve. Elvegezhetó vele a tartaly Ieltöltese (2), az anyag keverese (3) szallitas közben, valamint az anyag
kijuttatasa (4). MegIeleló csatlakozoegysegekkel a tragyagödörben levó higtragya atkeveresere,
homogenizalasara is alkalmas. A szivattyus tartalykocsihoz különbözó kijuttatoszerkezetek illeszthetók.
TrágyaIé- és hígtrágya-kijuttató
gépek
171
122. ábra - Szivattyús tartálykocsi
Az eddig ismertetett higtragya-kijuttatok tartalyaban Ieltölteskor, szallitas közben es kijuttataskor egyarant
legköri nyomas uralkodik. Nyomasallo tartalyt igenyelnek a kompresszoros tartalykocsik (123. abra). A
tartalykocsira szerelt es a TLT-ról hajtott legsúritóvel (1) a tartalyban (4) legritkitas es tulnyomas egyarant
letrehozhato.
123. ábra - Kompresszoros tartálykocsi
Feltölteskor a legsúritó szivo oldalat (2) kapcsoljak a tartalyhoz. A szivas (0,60,9 bar) hatasara, az anyag
súrúsegetól Iüggóen, 47 m szivomagassag es 0,51 m3/min töltesi teljesitmeny erhetó el. A kivant
Iolyadekszintnel egy uszoval mozgatott szelep a Ielszivast megszünteti, igy a legsúritó nem szennyezódhet. A
szivas hatasara bekövetkezó habosodas a tartaly töltöttseget altalaban 10°-kal csökkenti.
TrágyaIé- és hígtrágya-kijuttató
gépek
172
Üriteskor a legsúritó nyomo oldalat (3) kapcsoljak a tartalyhoz. A tulnyomas (0,52,5 bar) hatasara jut a
higtragya a kijuttatoszerkezethez. A kijuttatott anyag menynyisegenek szabalyozasa kevesbe biztosithato, mint a
szivattyus tartalykocsiknal. A nyomasallo tartaly ugyanakkor költsegesebb.
2.5.4.1. A hígtrágya kijuttatásának eIosztó- és szórószerkezetei
Központi szoroszerkezetkent (124. abra) Iuvokaban vegzódó, stabil vagy lengó szorocsövet (1), ütközótanyert
vagy vizszintes, illetve Iüggóleges tengelyú szorokereket (2) alkalmaznak. Munkaszelessegük 810 m. Az
eloszlas egyenletessege altalaban nem eri el az agrotechnikai követelmenyekben megIogalmazott ertekeket.
Emellett a kiszort higtragya nagy Ielületen erintkezik a levegóvel, igy a hatoanyag-veszteseg jelentós es nagy a
környezet terhelese. Nagy elónyük az egyszerúseg, az üzembiztossag, a kijuttatas nagy munkaszelessege es kis
költsege. Ennek ellenere alkalmazasukat kerülni kell, es a kijuttatasnal törekedni kell a talajIelszinhez közeli,
minel durvabb cseppkepzesre vagy cseppkepzes nelküli Ielületre juttatasra.
124. ábra - Központi szórószerkezet
Mind a hatoanyag-veszteseg, mind a környezetterheles csökkenthetó a keretes szoroszerkezetekkel (125. abra).
Itt a szivattyu elosztoszerkezeten (1) keresztül megIeleló osztasu szorocsövekbe (2) juttatja a higtragyat. A
szorocsövek vegen elhelyezett ütközólapok (3) vagy szorotarcsak juttatjak az anyagot a talajra. Elónyösebb, ha
az ütközólapok a talajhoz közel helyezkednek el. Azonnali bedolgozas eseten a hatoanyag-veszteseg es a
környezetterheles az eddigi modszerekhez kepest 2030°-kal csökkenthetó.
A hígtrágya kijuttatásának
eIosztó- és szórószerkezetei
173
125. ábra - Keretes szórószerkezet
A Ielületre valo szoras legkedvezóbb megoldasa a csuszocsöves kijuttato. Ebben az esetben a higtargya 350400
mm osztasu, talajon csuszo csövekból jut a talaj Ielszinere. Az 50 mm atmerójú csuszocsövek megIelelóen
kevert es homogenizalt higtargya eseten 10° szarazanyag-tartalom mellett is biztonsagos kijuttatast tesznek
lehetóve. Különösen sorbavetett kultura kezelesere elónyös a modszer, hiszen a kulturnöveny szennyezese
nelkül, pontos helyre es jol szabalyozhato mennyisegben juttathato ki az anyag. Itt a hatoanyag-veszteseget es a
szaghatast a kulturnöveny arnyekolo hatasa csökkenti. Kulturnöveny nelküli Ielületre juttatasnal az azonnali
bedolgozas Iontos. Ezzel a modszerrel az agrotechnikai követelmenyekben megIogalmazott eloszlasi pontossag
betarthato.
Mind a hatoanyag megórzese, mind a környezetterheles csökkentese szempontjabol a kijuttatas legkedvezóbb
modja a higtragya talajba injektalasa (126. abra). Ebben az esetben a higtragya a tartalybol (1) eloszton (2) at jut
a 400500 mm osztastavolsagu talajlazito eszközhöz (3, 4) kapcsolt csövön (5) keresztül a talajba. Az injektalas
szokasos melysege 100150 mm. A tömöritókerekkel (6) lezart barazda a hatoanyag-veszteseget es a szaghatast
is megszünteti. Az injektaloegyseg hidraulikus munkahenger (7) segitsegevel a talajba nyomhato, illetve
kiemelhetó. A gyakorlatban alkalmazott 57 soros injektoroknak a Ielületre szorashoz kepest lenyegesen
nagyobb az energiaigenye es kisebb a területteljesitmenye. Ezen segit, ha a higtragyat kisebb osztasu, sekelyen
jaro injektaloeszközökkel juttatjuk a talajba. MegIeleló barazdatakaras es tömörites mellett igy kedvezó
eredmeny erhetó el.
A hígtrágya kijuttatásának
eIosztó- és szórószerkezetei
174
126. ábra - Injektálóberendezés
2.5.5. Mûtrágyaszóró gépek
A mútragya talajIelszinre vagy talajba juttathato. A ket rendszer közül a Ielszinre szoras valt altalanossa.
A szilard mútragyak döntó többseget röpitótarcsas mútragyaszoro gepekkel juttatjak ki. Felepitesük attol Iügg,
hogy az erógephez mikent kapcsolodnak.
Mûtrágyaszóró gépek
175
A Iüggesztett, röpitótarcsas mútragyaszoro gepek (127. abra) tartalyabol (1) gravitaciosan jut a mútragya az
adagoloszerkezethez (2). A Iolyamatos mútragyaaramlast Iorgo vagy lengó boltozodasgatlo (3) biztositja. A
mútragyaszemcsek apritasanak elkerülese vegett lassu Iordulatszamu vagy lengesszamu boltozodasgatlo
berendezest alkalmazunk. A szokasos Iordulatszam vagy lengesszam 100150 min1. A resszabalyozasu
adagoloszerkezet a traktor vezetóüleseból múködtethetó, a nyitas merteke adagtablazat alapjan elóre beallithato.
Az adagolonyilasbol a mútragyat allithato tölcser vezeti a röpitótarcsara (4). Egyes gepeknel az adagolasi hely
allando. A mútragya Ielületre juttatasat a kisebb gepeknel egy, a nagyobb gepeknel ket TLT-ról vagy
hidromotorral hajtott röpitótarcsa vegzi. A sik vagy enyhen kupos röpitótarcsa Ielületen 26 db szorolapat (5)
talalhato. A röpitótarcsa kerületi sebessege az elerendó munkaszelesseg Iüggvenye. 25 m-nel kisebb
munkaszelessegnel a szokasos ertek 2030 m · s1. A lapatok szama es beallitasa gyarilag meghatarozott, azok
allitasa csak a kezelesi utasitas alapjan megengedett. A gyari adatoktol valo elteres rontja a kijuttatas minóseget.
127. ábra - Függesztett röpítõtárcsás mutrágyaszóró gép
A vontatott gepek (128. abra) Ielepitese a Iüggesztett gepeketól abban ter el, hogy a tartalybol (1) a mútragyat
Mûtrágyaszóró gépek
176
szallitoszalag (2) vagy kaparolanc juttatja az adagolo- es szoroszerkezethez. A kihordoszerkezet hajtasa TLT-ról
vagy jaroszerkezetról dörzshajtassal törtenik. A területegysegre kijuttatott mútragya mennyisege a
kihordoszerkezet sebessegevel, resszabalyozassal (3) vagy a kettó kombinaciojaval allithato. Jarokerekról hajtott
kihordoszerkezet eseten a területegysegre kijuttatott mútragya mennyisege Iüggetlen a haladasi sebessegtól. A
szoroszerkezet altalaban 2 db röpitótarcsa (4, 5), amelyek a nagyobb munkaszelesseg elerese erdekeben gyakran
döntött kivitelúek.
128. ábra - Vontatott röpítõtárcsás mutrágyaszóró gép
A mútragyaszoro szerkezet tehergepkocsira is Ielszerelhetó. A tartalybol a mútragyat legtöbbször kaparolanc
juttatja az adagolo- es szoroszerkezethez. A kihordoszerkezet hajtasa TLT-ról vagy jaroszerkezetról
dörzshajtassal törtenik. A dörzskereket hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger múködteti. A
területegysegre kijuttatott mútragya mennyisege a kihordoszerkezet sebessegevel, resszabalyozassal vagy a
kettó kombinaciojaval allithato. Jarokerekról hajtott kihordoszerkezet eseten a területegysegre kijuttatott
mútragya mennyisege Iüggetlen a haladasi sebessegtól. A röpitótarcsakra allithato csuszda juttatja a mútragyat.
A röpitótarcsas mútragyaszoro gepek munkaszelessege szerkezeti kialakitasukon tulmenóen a mútragya
szemcsemeretenek Iüggvenye. Jo minósegú, szemcses mútragyaval 25 m-nel nagyobb munkaszelesseg is
elerhetó 15°-nal kisebb szorasegyenlótlenseg mellett (3648 m).
Kisebb szamban bar, de alkalmaznak mas elven múködó mútragyaszoro gepeket is. A lengócsöves
mútragyaszoro gepeknel (129. abra) a gep tartalyabol (1) a mútragya gravitaciosan (Iüggesztett gepeknel) vagy
kihordoszerkezettel (vontatott gepeknel) jut az adagolo- es szoroszerkezethez. A tartaly alakjatol Iüggóen a
kihordoszerkezet csiga (2) is lehet. A boltozodasgatloval (3) ellatott reses adagolon (4) keresztül a mútragya
5060 Iokos szögben, 540 min1 lengesszammal, vizszintes sikban mozgo lengócsóbe (5) jut. A TLT-ról hajtott
lengócsó a mútragyat Ielgyorsitja es a talaj Ielületere szorja. Elónye a gepnek, hogy az elteró szemcsemeretú
mútragyakkal közel azonos munkaszelesseg erhetó el (1415 m), 15°-nal kisebb szorasegyenlótlenseg mellett.
Mûtrágyaszóró gépek
177
A geppel nedves vagy porszerú mútragya nem szorhato. ÜtközóIelület (6) nelküli lengócsóvel a mútragya zöme
ket savban juttathato ki, amely gyümölcsösök mútragyazasanal elónyös lehet. Ebben az esetben a savok
egymastol valo tavolsagat a lengócsó hossza hatarozza meg.
129. ábra - Lengõcsöves mutrágyaszóró gép
Porszerú anyagok kijuttatasara alkalmas a csigas mútragyaszoro gep (130. abra). A tartalybol (1) a
kihordoszerkezet (2) allithato resen (3) at juttatja a mútragyat jobb-, balmenetes csiga (4) hazaba. A csigahaz
aljan, allithato nagysagu szororeseken (5) hull ki a mútragya a talajra. A szallitoszerkezet altal tovabbitott
mútragyanak azonosnak kell lenni a szoronyilasokon kihullott mútragya mennyisegevel, ellenkezó esetben a gep
munkaszelessege csökken vagy a szorocsó vegen jut ki a mútragya egy resze. A keresztiranyu eloszlas mindket
esetben romlik. Az összhang nehezen teremthetó meg, ezert a gepet csak az eloszlas egyenletessege
szempontjabol kevesse kritikus, porszerú talajjavito szerek kijuttatasanal alkalmazzak.
Mûtrágyaszóró gépek
178
130. ábra - Csigás mutrágyaszóró gép
A mechanikus mútragyaszoro gepeknel pontosabb eloszlast biztositanak a pneumatikus mútragyaszoro gepek.
Múködesi elvüket tekintve központi es osztott adagolasu valtozatai ismertek.
A központi adagolasu pneumatikus mútragyaszoro gepek (131. abra) egyszerúbb szerkezetúek. A mútragya a
tartalybol (4) allithato reseken (3) at ventilator (1) legaramaba kerül. A központi legcsatornaban (2)
Iüggólegesen IelIele aramlo mútragyat ütközókup (5) osztja el a szoroIejekhez vezetó legvezetekekbe (6). A
Ierde ütközólapokrol (7) osztasuknal szelesebb savban hull a mútragya a talajra, igy az egyedi szoraskepek
atIedese következteben 15°-nal kisebb szorasegyenlótlenseg erhetó el.
131. ábra - Központi adagolású pneumatikus mutrágyaszóró gép
Pontosabb kijuttatasra alkalmasak az osztott adagolasu pneumatikus mútragyaszoro gepek (132. abra). Itt a
tartalybol (1) a szoroIejekhez vezetó legvezetekek (3) mindegyikebe külön adagoloszerkezet (2) juttatja a
mútragyat. A szoroIejek (4) osztasa kisebb, mint a központi adagolasu gepeknel. Gyakori a 0,5 es 0,25 m
szoroIejosztas. E ket tenyezó hatasara 10°-nal kisebb szorasegyenlótlenseg erhetó el.
Mûtrágyaszóró gépek
179
132. ábra - Osztott adagolású pneumatikus mutrágyaszóró gép
Mindket rendszer csak jo minósegú, granulalt mútragyaval múködik megbizhatoan. A pneumatikus gepek a
Iogascsatlakoztatas pontossagara sokkal erzekenyebbek, mint a röpitótarcsas gepek.
A tapanyagok jobb hasznosulasa, azoknak a gyökerzonaba helyezese erdekeben lehetóseg van a mútragyanak
közvetlenül a talajba juttatasara. A lazitoeszközökkel kivant melysegre juttatott mútragya gyümölcskulturaknal
volt alkalmazott megoldas, de szantoIöldi viszonyok között is szoba kerülhet.
A mútragya kijuttathato egyeb gepre, pl. vetógepre szerelt adapterrel talajIelszinre vagy talajba, illetve kisebb
mútragyamennyiseg eseten mezógazdasagi repülógeppel. A repülógepekkel elerhetó keresztiranyu
szorasegyenletesseg azonban a Iöldi gepekenel sokkal rosszabb.
2.5.5.1. FoIyékony mûtrágyák eIõáIIítása és feIhasznáIása
A Iolyekony mútragyakat oldat- es szuszpenzios mútragyakra lehet Ielosztani.
Az oldatmútragyak lehetnek:
kisnyomasu oldatok, pl. 20° N-tartalmu vizes ammonia, vagy nagynyomasu oldatok, pl. 82,25° N-tartalmu
FoIyékony mûtrágyák
eIõáIIítása és feIhasznáIása
180
vizmentes ammonia,
nyomas nelküli N oldatok, pl. 2832° N-tartalmu UAN oldat,
NP, illetve NPK oldatok,
specialis keszitmenyek, pl. permettragyak.
A szuszpenzios mútragyak NPK, NP stb. hatoanyagot tartalmazhatnak. A tapanyagok reszben vizben oldott,
reszben lebegó allapotban, szilard reszecskek Iormajaban vannak jelen. Tapanyagtartalmuk 3640 m/m°,
súrúsegük 1,361,40 kg/dm3, viszkozitasuk 50300 mPa·s.
Hazankban elsósorban a gyari elóallitasu es a helyi keveróüzemekben elóallitott, nyomasmentes, Iolyekony
mútragyakat, igy UAN oldatot, NPK szuszpenziot alkalmaznak. Az elóallitas, tarolas, kijuttatas múszaki
kerdesei a helyi keveróüzemeken keresztül tanulmanyozhatok.
A helyi keveróüzemek technologiaja szorosan kapcsolodik a szilard mútragyak Iogadasahoz, tarolasahoz es a
kitarolas múveleteig attol nem ter el. A tarolotelep ebben az esetben azonban kiegeszül a mútragyaoldatok,
illetve szuszpenziok keszitesehez elengedhetetlen anyagok (IoszIorsav, ammonia, szalmiakszesz), valamint a
szuszpendalo anyag Iogadasahoz es tarolasahoz szükseges berendezesekkel.
A szuszpenziok elóallitasahoz különbözó kapacitasu keveróüzemek hasznalhatok (133. abra). A tarhazban tarolt
es a kevereshez szükseges mútragya (MAP, karbamid, kaliso) mútragyaórlón es rostan keresztül jut az elótarolo
tartalyokba, majd onnan a keveróberendezesbe. A keveróberendezes altalaban merócellakra epitett, 515 m3-es,
hengeres aceltartaly, amelyet villanymotorral hajtott mechanikus keveróberendezessel latnak el. Felszerelhetók
elóvalaszto ciklonnal es nedvesórlóvel is. A szuszpenzio altalaban ugy keszül, hogy vizben intenziv keveres
közben diszpergaljak a MAP-ot, stabilizaloszer hozzaadasa mellett, szalmiakszesszel valo semlegesites közben.
Ezutan Iinomszemcses kalium-kloridot kevernek a szuszpenziohoz. Szükseg eseten a kivant hatoanyagnak
megIelelóen N-kiegeszites törtenhet karbamid vagy UAN hozzaadasaval. Az eljarasnal lenyeges az alapanyagok
pontos bemerese, az intenziv keveres, a semlegesites közben kialakulo alacsony hómerseklet kezelese es a
szuszpenzio szúrese. Ez utobbi altalaban ivszita Ielhasznalasaval törtenik.
FoIyékony mûtrágyák
eIõáIIítása és feIhasznáIása
181
133. ábra - Folyékonymutrágya-keverõ üzem
A nitrogenoldatok elóallitasara alkalmazhatok a szuszpenziokeszitesre hasznalt keveróberendezesek is. A nagy
hóelvonassal jaro oldasi Iolyamat leröviditesere azonban az oldashoz hasznalt viz melegiteseról gondoskodni
kell. Ahol keveróüzem nem all rendelkezesre, ott a nitrogenoldatok megIelelóen szigetelt Iöldmedencekben is
elkeszithetók.
A kesz nitrogenoldatok, szuszpenziok tarolasara altalaban 30100 m3-es, allo elrendezesú, bevonatos szenacel
vagy alaktarto múanyag tartalyokat alkalmaznak. Szuszpenzio tarolasa eseten intenziv keveresról kell
gondoskodni, amely hidraulikus, mechanikus vagy kombinalt megoldasu lehet.
A szuszpenzios mútragyakat altalaban 36 m3-es, hengeres vagy gömbtartallyal ellatott tartalykocsival
szallitjak. Menet közben az ülepedest hidraulikus vagy mechanikus keveró akadalyozza meg. A tartaly
Ieltöltese, illetve atIejtese szivattyuval vagy kompresszoros tartalykocsi eseten súritett levegóvel törtenik.
2.5.5.2. A foIyékony mûtrágyák kijuttatása
A nyomasmentes, Iolyekony mútragyakat Iöldi vagy legi uton juttatjak ki. A Iöldi kijuttatas mind a kijuttatas
költseget, mind a tapanyag eloszlasanak egyenletesseget tekintve kedvezóbb. A Iöldi kijuttatas talajIelszinre
vagy növenyre permetezve, illetve talajba injektalva törtenik.
Oldatmútragyak kipermetezesehez a hagyomanyos Ielepitesú permetezógepek alkalmasak, amennyiben az
aramlasrendszerükben alkalmazott anyagok ellenallnak az itt ervenyesüló korrozios hatasoknak. A szuszpenzios
mútragyak talajIelszinre juttatasahoz az alacsony nyomasu permetezógepek Ielepitesehez hasonlo kijuttatogepek
alkalmazhatok. Ebben az esetben azonban az aramlasi rendszerben a betöltószúrón kivül tovabbi szúró nincs es
a tömlók atmerójet növelni kell. MegIeleló szakaszolassal biztositani kell a szoroIejeknel az azonos nyomast. A
szuszpenzio egyenletes kijuttatasat nagy keresztmetszetú, ütközólapos szoroIejek biztositjak.
Mind a talajba injektalas, mind a Ielületre permetezes egyeb múvelettel (talajmúveles, vetes) kapcsoltan is
elvegezhetó.
2.6. A növényvédeIem gépei
2.6.1. Védekezési eIjárások, a vegyszerkijuttatás eIvei
A növenyvedelem Ieladata a kulturnövenyek vedelme, a termelesbiztonsag, a minósegbiztositas a lehetó
legkisebb környezeti terheles es takarekos energiaIelhasznalas mellett. Az alkalmazott növenyvedelmi
mods:erek megelózó vagy közvetlen, gvogvito (a kartevók es korokozok megsemmisitesevel) hatasuak. A
növenyvedelem lehet:
agrotechnikai (ellenallo Iajtak termesztesevel, allomanysúrúseg helyes megvalasztasaval, sorközmúvelessel
stb.),
mechanikai, fi:ikai (rovarIogo csapdakkal, hókezeleses Iertótlenitessel, Iagyvedelemmel stb.),
biologiai (kartevóket elpusztito elólenyekkel stb.) es
kemiai (gombaöló, rovaröló, gyomirto, bakteriumöló stb. hatasu vegyszerekkel).
A korszerú, integralt növenyvedelem nem korlatozodik csupan egyik vagy masik eljarasra, hanem az összes
A foIyékony mûtrágyák
kijuttatása
182
lehetseges modszer összehangolt, együttes alkalmazasat jelenti. Az alkalmazas jelenlegi aranyait tekintve
azonban ma meg a vegyszeres növenyvedelem szerepe a meghatarozo, e Iejezet is ennek gepeit, eszközeit,
alkalmazastechnikajat ismerteti.
A növenyvedelmi eljarasok döntó többsegeben szorassal juttatjuk ki a kezelendó Ielületre a hatoanyagot. A
növenyvedó szereket egyreszt Ielhigitva (leggyakrabban vizzel) mint permetle (oldat, emulzio, szuszpenzio),
masreszt por, granulatum, esetleg gazosodo keszitmeny Iormajaban hasznaljuk.
Szorastechnikai modszerek:
a permete:es (a cseppek ~÷ 80°-a 150750 µm közötti),
a porlas:tas (a cseppek ~÷ 80°-a 50150 µm közötti),
a kòdkep:es (0,550 µm közötti cseppekkel),
a poro:as (altalaban 0,5100 µm közötti szemcsemerettel) es
a mikrogranulatums:oras (altalaban 100800 µm közötti szemcsemerettel).
A cseppkep:es törtenhet kis (5 bar-ig), közepes (515 bar közötti) es nagy (15 bar Iölötti) nyomason. A
cseppkepzes modja lehet:
hidraulikus,
pneumatikus (legporlasztasos),
mechanikus,
kombinalt es
termikus.
A területegysegre kijuttatott permetle mennvisege alapjan is csoportosithatjuk a vedekezesi eljarasokat:
0,55,0 dm3/ha ULV (ultra-low-volume) igen kis mennyisegú,
5,050 dm3/ha LV (low-volume) kis mennyisegú,
50150 dm3/ha MV (medium-volume) közepes mennyisegú,
150500 dm3/ha HV (high-volume) nagy mennyisegú,
5002000 dm3/ha UHV (ultra-high-volume) igen nagy mennyisegú a permetezes.
Egyeb (nem szorastechnikai) növenyvedelmi eljaras:
a csava:as (vetómagvak vagy gumok vedelme),
az infektalas (permetle talajIelszin ala juttatasa) es
a kenes (Iolyekony növenyvedó szer Ielkenese a növeny Ielületere).
Azokat a berendezeseket, amelyek a Iolyekony vagy szilard halmazallapotu növenyvedó szereket apro
cseppekben, permet- vagy ködszerúen, por alakban, illetve az elóbbieket kombinalva juttatjak a vedendó
növenyzet leveleire, lombjara, növenyvedó gepeknek nevezzük.
A nòvenvvedo gepek sokIelekeppen csoportosithatok, peldaul az elfaras modfa szerint:
Védekezési eIjárások, a
vegyszerkijuttatás eIvei
183
permetezó-,
porozo-,
csavazo- (lasd a Vetómag-Ieldolgozas gepeinel) es
egyeb celu (pl. mikrogranulatumszoro) gepekról beszelünk.
A permetezó- es porozogepek kombinalhatok is.
2.6.2. Permetezõgépek
A cseppkepzes elve es a cseppek celIelületre juttatasanak modja szerint a permetezók lehetnek:
hidraulikus cseppkepzesúek,
szallitolevegós,
legporlasztasos,
mechanikus cseppkepzesú es
termikus cseppkepzesú (melegköd-kepzó) munkagepek.
2.6.2.1. HidrauIikus cseppképzésû permetezõgépek
A permetezógepek altalanos Ielepitese, múködesi elve ugyszolvan valamennyi gepnel hasonlo (134. abra). A
permetlevet elószúróvel ellatott beöntónyilason (9) keresztül töltik a tartalyba (1), amelyból csapon (4),
szivoszúrón (3) keresztül szivattyu (2) szivja, majd nyomoszúrón (10), szakaszoloszelepeken (13) keresztül
szallitja a szoroszerkezethez (15), illetve a szoroIejekhez (14). A permetletartalyban a keverószerkezet (8) tartja
mozgasban a leülepedesre hajlamos permetlevet. Hidraulikus keverószerkezetnel a visszaaramlo
Iolyadekmennyiseget Iojtoszeleppel (7) szabalyozhatjuk. A nyomasingadozast a legüst (6) es a
nyomasszabalyzo szelep (11) csillapitja, a nyomaserteket nyomasmeró ora (12) mutatja. A nyomasszabalyzo
szeleppel a permetle nyomasa beallithato. A permetleIelesleg a visszavezetó csövön (5) keresztül a
permetletartalyba kerül vissza. A cseppkepzes modjatol Iüggóen elsósorban a szivattyu- es a szoroIejtipus,
illetve a szoroszerkezet-kialakitas valtozhat.
Permetezõgépek
184
134. ábra - Permetezõgép felépítése
A permetletartalvt többnyire ivelt alakura keszitik, anyaga altalaban múanyag, esetleg Iem. Traktorral
üzemeltetett vagy önjaro gepeknel terIogatuk 3006000 liter között valtozhat. TerIogatat a mindenkori
permetezesi technikahoz igazodo, a területegysegre juto permetle mennyisege, illetve a rendelkezesre allo
vonoeró hatarozza meg. A tartaly növelesevel csökkenthetó a permetleIeltöltesek gyakorisaga es ezzel növelhetó
a gepek teljesitmenye. A nagyobb tartalymerethez specialis jaroszerkezet alkalmazasa indokolt, hogy a taposasi
kar csökkenjen. Ellatjak szintjelzóvel, hullamtöróvel, nagymeretú beöntónyilassal (benne szúrókosarral).
Specialis esetben külön viz- es vegyszertartalyt alkalmaznak, ilyenkor a hagyomanyos permetezógep
Ielepitesetól elteróen a vegyszert injektalva a vizaramba adagoljak (a szivattyu elótti szivoagba vagy utana a
nyomoagba).
Elvaras, egyes orszagokban mar követelmeny, hogy kezmosasra egy 515 literes ke:moso, illetve a hidraulikus
kör atmosasara egy 80150 l-es òblitotartalv szinten a gep tartozeka legyen. Ez utobbi hasznalhato a tartalyban
levó maradek permetle Ielhigitasara is, igy biztosithato környezetkimeló kijuttatasa a mar lepermetezett
celIelületre. A 135. abra ketIunkcioju öblitóviztartalyt mutat. 1. A szivattyu, a szabalyozo es a Iuvokak öblitese
anelkül törtenik, hogy a tartalyt öblitenenk, illetve higitanank a meg benne talalhato permetlet. 2. Az
üresrejarataskor keletkezó technikai lemaradek higitasa es a Iolyadekrendszer üritese.
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
185
135. ábra - Öblítõvíztartály két funkcióval
A keveroberende:esek (136. abra) a permetle allando homogenitasat biztositjak. Kialakitasukat tekintve
elsósorban hidraulikus (esetenkent mechanikus) rendszerúek.
136. ábra - Keverõberendezések
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
186
A hidraulikus keveroberende:esek a permetezógep szivattyuja altal szallitott Iolyadekaram egy reszenek a
visszavezetesevel hoznak letre a tartalyban örvenylest es ezzel bizonyos Ioku keverest. Követelmeny a
tartalyterIogat min. 3°-at kitevó percenkenti keveresi intenzitas biztositasa.
Az egyszerú fuvokas keveró alkalmazasanal a tartalyba egy szúkitett Iuvokan visszaaramoltatott permetle vegzi
a keverest. Keveró hatasa ezert nem szamottevó. Az infektoros kialakitasnal a Iuvokat egy injektorhazba
szerelik. A haz oldalaba nyilasokat kepeznek, amelyen at a tartaly Iolyadeka szabadon bejuthat. Múködeskor a
szivattyubol erkezó Iolyadek a Iuvokan kilepve szivo hatast Iejt ki, igy a tenyleges keveróteljesitmeny a
visszavezetett Iolyadekaram többszöröse lesz. Tehat alkalmazasaval intenziv keveró hatast erhetünk el.
A korszerú, hidraulikus keveresú gepekre az allando aranvu Iolyadekmennyiseggel valo keveres a jellemzó.
Ennel a megoldasnal a szivattyu nyomooldalat ket agra osztjak: az egyik a szoroIejekhez, a masik ag a
permetlekeveróhöz vezeti a permetlevet. Ilyen kialakitas mellett a beallitott Iolyadeknyomas nagysaga alig
beIolyasolja a keveres intenzitasat. A valto:o aranvu Iolyadekmennyiseggel valo keveresnel viszont a
nyomasszabalyozobol visszajuttatott Iolyadek szolgal keveresre. Lehetóseg van mindket keveróag együttes
alkalmazasara is.
A permetezógepeken gyakran alkalmaznak keverocsòves szerkezeteket. Múanyag vagy korrozioallo
Iemcsöveken 25500 mm tavolsagban 210 mm atmerójú Iuratok vannak. A kiaramlo Iolyadek vegzi a
keverest. Gyakran a Iuratokba injektoros Iuvokakat epitenek. Ezek a szabad kiaramlashoz viszonyitva
lenyegesen nagyobb hatast ernek el. Ritkabban alkalmazzak a statikus keveros:erke:eteket is. Ilyenkor az aramlo
Iolyadek utjaba epitett terelólemezek segitsegevel az iranyvaltoztatasok eredmenyekent ernek el keveró hatast.
A megIeleló homogenitas erdekeben esetenkent kombinaltan alkalmazzak az egyes keveróelemeket.
A mechanikus keverok tengelyre szerelt, lengó vagy Iorgo mozgast vegzó, lapatos szerkezetek. A Ieneklappal
parhuzamos vezetesú tengelyre 23 db, propellerszerú lapatot erósitenek. A 100200 minl Iordulatszamu
lapatok a Iolyadekot reszben körkörösen, reszben tengelyiranyban aramoltatjak.
A permetezógepen a szivattyu vedelmere, illetve a szoroIejdugulasok megelózesere, többIokozatu s:úro
rends:ert (beöntó-, szivo-, nyomo- es elemi szúróvel) alakitottak ki. A 137. abra a) resze hagyomanyos
Ielepitesú szúrót mutat. A szúrók lyukmerete Iokozatosan csökken, a legdurvabb szúró a beöntónyilasban, a
legIinomabb pedig a szoroIejben (elemi szúró) talalhato. Tisztitasukrol rendszeresen gondoskodni kell. Vannak
olyan korszerú megoldasok is, amelyeknel a nyomoszúrók öntisztito rendszerúek (137. abra, b) res:).
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
187
137. ábra - Szurõkialakítások
A szúrók alakja Ielgömb, csonka kup, henger vagy sik lapIelület. Kialakitasuk perIoralt lemez vagy szitaszövet.
A lyukmeretet Mes-s:ammal (M) jelölik, amely az 1 coll (25,4 mm) hosszmereten kepzett lyukak szamat jelöli.
A szúrók anyaga rozsdamentes acel vagy múanyag. A korszerú szivo- es nyomoszúróket bajonettzaras poharba
helyezik, amelyból tisztitaskor könnyen kivehetók.
A s:ivattvuk Ieladata a permetle tovabbitasa a szoroIejekhez es a cseppkepzeshez szükseges nyomas biztositasa.
Szerkezeti kialakitasuk szerint lehetnek:
· terfogat-kis:oritasos elven múködók, ezen belül
szelepes, szakaszos szallitasu (dugattyus, membran-) vagy
szelep nelküli, Iolyamatos szallitasu (pl. görgós-, lapatos-, Iogaskerek-, csavar-) szivattyuk es
· òrvenv (pl. centriIugal-) szivattyuk.
A dugattyus es a membranszivattyu eseteben a permetlevet egy dugattyu, illetve egy rugalmas Ialu membran
altal letrehozott tervaltozas mozgatja. A 138. abra jelölese szerint: Iorgattyus hajtomú (1), vezetódugattyu (2),
dugattyu (3), nyomoszelep (4), szivoszelep (5), olaj (6), membran (7), hajtokar (8). Dugattvus s:ivattvunal (a) a
kopas csökkentese erdekeben az egymason elmozdulo dugattyuIal es hengerIal egyike gumi, a masik pedig Iem.
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
188
138. ábra - Szakaszos szállítású permetlészivattyúk
Igy a Iemdugattyu gumi tömitógyúrúben mozog, Iemhenger eseten pedig gumidugattyut alkalmaznak. A
motorral vagy a traktor teljesitmenyleado tengelyeról múködtetett dugattyus szivattyukban a hajtotengely Iorgo
mozgasat a Iorgattyus tengely, a hajtokar es a vezetódugattyu (keresztIej) alakitja at egyenes vonalu alternalo
mozgassa. A dugattyuval keltett terIogat-növekedes es -csökkenes, a szivas, illetve a nyomas vezerli a szivo-,
illetve a nyomoszelepet.
A dugattyus permetleszivattyuk altalaban kis Iordulatszamon múködnek megbizhatoan es jo hatasIokkal. Emiatt
a motorral vagy teljesitmenyleado tengellyel üzemeltetett permetleszivattyuk bemenótengelyet
Iordulatszam-csökkentó attetelen keresztül hajtjak. A szivattyu szallitokepesseget a dugattyu atmeróje,
lökethossza, a szivattyu Iordulatszama es a hengerek szama hatarozza meg. A jelenleg gyartott szivattyutipusok
eseten ez hengerenkent 3040 dm3/min Iolyadekszallitast jelent. A legnagyobb üzemi nyomas altalaban 4060
bar.
A membrans:ivattvu (138 abra bc) Ielepitese a dugattyus szivattyuhoz hasonlo, a permetleteret azonban
membran valasztja el a dugattyutol. Múködes közben a membrant közvetlenül a hajtokar, illetve keresztIejjel
(138. abra b), esetleg kulisszaval vezetett dugattyu mozgatja. Eközben a szivattyuhazban periodikusan szivas,
illetve nyomas jön letre, amely a szabalyozon keresztül a szoroszerkezetbe tovabbitja a permetlevet. A
permetezógepekhez ket-hat membranos valtozatokat keszitenek. Amennyiben a dugatytyu es a membran között
közvetitó közeg van, pl. olaj (138. abra c), a membran nagy nyomassal terhelhetó. Ebben az esetben az üzemi
nyomas a dugattyus szivattyukeval megegyezó lehet. Amennyiben a közvetitó Iolyadek hianyzik es a nyomast a
membrannak kell Ielvenni, a membranszivattyu csak közepes nyomassal (10 bar) üzemeltethetó.
Folyadekszallitasa hengerenkent 2540 dm3/min.
A dugattyus es a membranszivattyuknal, a hengerek szamatol Iüggóen, üzem közben jelentós nyomasingadozas
lephet Iel. A nyomas kiegyenlitesere legùstòt alkalmaznak A legüstben levó levegóparna nyomas hatasara
vegbemenó valtozasa csökkenti a nyomasingadozast. A membrannal ellatott legüst haza Iemból vagy
múanyagbol keszül. A benne rögzitett sik gumimembran valasztja el a Iolyadek- es legteret. Ez utobbit a
membran tehermentesitesere egy szelepen keresztül levegóvel töltik Iel meghatarozott nyomasra. A gepek
hosszabb üzemszünete utan a levegóvel valo Ieltöltest ismetelten el kell vegeznünk.
A szelep nelküli, Iolyamatos szallitasu szivattyuk közül a növenyvedelemben a gòrgos s:ivattvu a
legelterjedtebb (139 abra a). Henger alaku hazaban excentrikus elhelyezesú Iorgo resz talalhato, amelynek
hornyaiban múanyag görgók vannak. Forgas közben a görgók a centriIugalis eró hatasara a haz belsó Ialahoz
szorulnak. A görgók között igy kialakulo, valtozo nagysagu ter az egyik oldalon szivo, a masik oldalon nyomo
hatast Iejt ki. Kis- (esetleg közepes) nyomasuak, szallitasi teljesitmenyük 30200 dm3/min, attetel nelkül
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
189
TLT-ról üzemeltethetók.
139. ábra - Folyamatos szállítású permetlészivattyúk
A centrifugals:ivattvuknal (139. abra b) csigahazban lapatkerek Iorog, rozsdamentes tengelyre ekelve.
Múködesekor a szivocsonkon a Iorgo mozgas következteben Iolyadek aramlik a lapatkerek csatornaiba,
ahonnan a centriIugalis eró hatasara nagy sebesseggel a csigahazba jut. A haz bóvüló keresztmetszetú reszeben a
Iolyadek aramlasa lelassul, nyomasa megnó, es a nyomocsonkon mar megnövelt nyomassal tavozik.
A centriIugalszivattyuk elónye, hogy szerkezetük egyszerú, helyszüksegletük kicsi. Hatranyuk, hogy
üzembehelyezes elótt legteleniteni kell óket. Kisnyomasu, nagy Iordulatszamu (30005000 l/min) es 50500
dm3/min Iolyadekszallitasu valtozatait ismerjük. Hajthato a traktor-TLT-ról gyorsito attetelen keresztül vagy
hidromotorral.
A különbözó múveletek (permetezes, keveres, atmosas-öblites, tartalytöltes, vegyszerbekeveres) be-, illetve
kikapcsolasa, a Iolyadekaramlas iranyitasa, a mennyiseg, illetve nyomas szabalyozasa többnyire egy kò:ponti
armaturacsoporttal, elosztoegyseggel törtenik (140. abra). Ebbe a központi eloszto-szabalyozo egysegbe a
szivattyutol erkezik a Iolyadekaram (2), es egy ki/be kapcsolo Ióelzaro szelepen (1) keresztül a permetle az
allando aranyu Iolyadekmennyiseggel múködó keveróberendezest (4) es a szoroIejeket taplalja. Az egyes
szorocsövekhez iranyulo vezetekek (3) kezi eróvel allithato, rugo terhelesú szelepekkel külön-külön nyithatok,
nyomasuk szabalyozhato (nyomaskiegyenlitókent múködve).
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
190
140. ábra - Központi armatúrák
A permetezesi nyomast szabalyozo armatura (5) többnyire egy rugos nvomass:abalv:o s:elep, amely a rugo
elóIeszitesenek megIeleló nyomason kinyilik, a Iolyadek egy reszet a tartalyba visszaengedi es ezzel a beallitott
nyomast allando erteken tartja. A szoroszerkezet zarasa utan a szivattyu altal szallitott permetle a
nyomasszabalyzon es a keveró vezeteken (4) jut vissza a tartalyba. A rendszer tehat a biztonsagi szelep szerepet
is betölti. A nyomasszabalyzo helyett Iojtasos szabalyozast is alkalmazhatunk, amikor a Iolyadek egy reszet
allithato keresztmetszetú szelepen vezetjük vissza a tartalyba, es ezzel szabalyozzuk a nyomast. A beallitott
nyomas erteke nyomasmeróvel ellenórizhetó.
Egy központi armaturacsoport tehat több szabalyozasi es iranyitasi Iunkcio ellatasara alkalmas:
ki/be kapcsoloval üzembe helyezhetó a rendszer,
szabalyozza a permetezesi nyomast,
a permetezes központi kapcsoloval indithato vagy leallithato, a szorokeretszakaszok kapcsolhatok, illetve
nyomasuk nyomaskiegyenlitóvel beallithato,
a keveróberendezes (un. nyomokeveró) allandoan üzemeltethetó egy gyorskapcsolo nyitasaval,
a keveres intenzitasa szabalyozhato is, mivel a nyomasszabalyzobol visszajutott, valtozo aranyu
Iolyadekmennyiseg vagy egy masodik keveróbe, vagy közvetlenül a tartalyba vezethetó vissza egy utszelep
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
191
allitasaval,
a dozis (l/ha) a kijelzett üzemeltetesi ertekek alapjan, a nyomasszabalyzo segitsegevel menetközben is
korrigalhato, szabalyozhato; a RAU Quantometer peldaul egy nagyobb skalapontossagu nyomasmeró mögött,
azzal egybeepitve, szoroIejtipusonkent specialis doziskijelzó nomogramot alkalmaz; a nyomasmeró mutatojanak
helyzete igy közvetlenül leolvashato Iormaban közli a nevleges sebesseg Iüggvenyeben a dozis pillanatnyi
erteket.
A permetezes, keveres Ienti múveletei mellett a központi armaturacsoport az öblitóviztartaly ket Iunkciojat: a
permetlevezetek atmosasat, illetve a technikai permetlemaradek higitasat, környezetkimeló kipermetezeset is
kapcsolhatja (135. abra).
Tovabba alkalmas a tartalytöltesnek es a permetlekeszites vegyszerbemoso berendezeseinek a múködtetesere,
amelyet a kesóbbiekben, a permetlekeszites gepeinel es eszközeinel ismertetünk. Együtt, a különbözó múveletek
kapcsolasanak, iranyitasanak múködesi vazlata az 141. abran lathato. Az abran a nyilIolyam a tartalytöltessel
(1) kezdódik, ezt követi a lekivetel a tartalybol (2). A permetezes (3), a visszakeringetó keveres (4), a kikapcsolt
visszakeringetó keveres elvezetese (5), a kapcsolhato nyomokeveró (6), a szúrómoso es nyomasmentesitó
vezetek (7) egyarant a központi armaturacsoporttol indul. Az abran lathato meg a nyomaskiegyenlitó berendezes
visszateró aga (8), a bemoso-, szúró (9), valamint az injektoros bemosoberendezes (10).
141. ábra - A permetezés keverés, tartálytöltés, vegyszerbemosás muködési vázlata
Hidraulikus cseppkepzesú permetezógepeknel a szivattyu altal szallitott permetle nyomasi es mozgasi energiaja
specialis szoroIejek segitsegevel biztositja a cseppbontast. A s:orofefek kialakitasuk szerint lehetnek:
· cirkulacios, ezen belül
pörgetótestes (pl. csigabetetes, IerdeIuratos) vagy
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
192
pörgetókamras (pl. tangencialis beömlesú) es
· ütközeses, ezen belül
Ielületütközteteses (ütközólapos) vagy
Iolyadekütközteteses (reses) szoroIejek.
Múködesi elvük, szoraskepük a 142. abran lathato.
142. ábra - Hidraulikus cseppképzésu szórófej-kialakítások és szórásképük
Cirkulacios tipusoknal a cseppkepzes döntóen annak a Iorgomozgasnak tulajdonithato, amelyet a Iolyadek a
cirkulacios kamraban vegez. A Iorgo mozgas letrehozasa erdekeben a Iolyadekot megIeleló nagysagu es iranyu
sebesseggel kell bevezetni a kamraba. A celszerú bevezetesi iranyt a különbözó kialakitasu pörgetótestek (pl.
csigabetetes), illetve tangencialis beömlesú pörgetótestek biztositjak (142. abra). A szoraskep minden esetben
kup alaku lesz. A kup rendszerint üreges, de kis tangencialis sebesseg eseten un. teli porlasztaskupot kapunk. A
cirkulacios szoroIejek elsósorban nagy- es közepes nyomasu allomanypermetezesnel alkalmazhatok.
Ütkò:olapos fuvokaknal a Iolyadeksugar egy ivelt Ielületnek ütközve legyezó alakban terül szet. A szorasszög
altalaban 110150°. Többnyire kisnyomasu gyomirto- vagy Iolyekonymútragya-kijuttato, durvabb
cseppkepzesú szoroIejekben alkalmazzuk.
A reses fuvoka elliptikus (ovalis) kilepónyilasa egy belsó IelgömbIelület es egy külsó horony athatasabol
kepzódik. Az erkezó Iolyadeksugarak a IelgömbIelületnel ütköznek, es legyezó alakban lepnek ki az ovalis
resen. A szorasszög a res kialakitasatol Iüggóen igen valtozo lehet. A 60°-os es a 80°-os valtozata vetesnel kis
magassagbol valo savos permetezesre, a 110°-os pedig szantoIöldi sikszorasra alkalmas.
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
193
A szoroIejek Iontos eleme a kilepónyilast magaban Ioglalo szorolapka, illetve Iuvoka (reses, ütközólapos).
Kopasallo anyagbol keszitik (keramia, rozsdamentes acel, múanyag, sargarez), a kilepó Iuratatmeró altalaban
0,83,0 mm. Az igenyelt szorasteljesitmeny es cseppmeret alapjan kell a megIeleló meretet kivalasztani. Ha a
pörgetótest es a szorolapka tavolsaga munka közben allithato, ugy valtoztathato a szorasi kupszög, a cseppmeret
es a hatotavolsag. Ez allomanypermetezesnel nagyon elónyös. Az egyes szoroIejeket szúróbetettel es
csöpögesgatlo szeleppel vagy membrannal (143. abra) is ellatjak.
143. ábra - Szórófejek csöpögésgátló szeleppel (a) ill. membránnal (b)
A különbözó szoroIejtipusok Iejlesztesenek egyik Iontos területe olyan konstrukciok kialakitasa, amelyek a
cseppmeret növelesevel szantoIöldi sikszorasnal csökkentik az elsodrodas veszelyet. Peldaul a Lechler AD,
illetve a TeeJet DG tipusok 1,55 bar között (120°, illetve 80°-os, 110°-os szorasszög mellett) mar 5 m/s
szelsebessegig is alkalmazhatok. Tovabbi elórelepest jelent ezen a területen az un. injektoros Iuvokak (pl. reses-,
144. abra) megjelenese. Az injektorbetetek levegóbeszivasa reven legzarvanyos nagy cseppek keletkeznek,
amelyek a celIelületre ütközve kisebb cseppekre eshetnek szet, ezzel is javitva a Iedettseg merteket. A 110°-os,
120°-os valtozatok ajanlott nyomastartomanya 37 bar, es max. 7 m/s szelsebessegig alkalmazhatok.
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
194
144. ábra - Injektoros réses fúvóka
HidrauIikus cseppképzésû
permetezõgépek
195
A szoroIejgyartok es -Iorgalmazok az egyes szoroIej-, illetve Iuvokatipusok üzemeltetesi adatait (meret,
nyomas, Iolyadekadagolas, szorasszög, ajanlott osztastavolsag, illetve -magassag) tablazatosan is közlik. Az
adott vedekezesi Ieladathoz pedig alkalmazastechnikai javaslatokat keszitenek a különbözó tipusok
Iigyelembevetelevel.
A s:oros:erke:et a kezelendó Ielülethez, kulturahoz illeszkedó megIeleló szoroIejelrendezest, a cseppek
celIelületre iranyitasat biztositja. Hidraulikus cseppkepzesú permetezógepeknel altalaban szantoIöldi
sikszorokeretet (145. abra, a), gyomirtasra levelalapermetezót (b), savpermetezót (c), szantoIöldi
sorkultura-permetezót (d), kezi szoropisztolyt (e) alkalmaznak.
145. ábra - Permetezõgép - szórószerkezet-megoldások
A szantoIöldi sikszoro keret munkaszelessege többnyire 1024 m, vontatott (mankokerekes) vagy Iüggesztett
kivitelben keszül. A keret nyitasa, illetve emelese kezzel, mechanikus uton vagy hidraulikus munkahengerekkel
vezerelve törtenhet. Függesztett kialakitasnal a karos keretlenges teleszkopos, rugos csillapitassal es
ingaIelIüggesztessel mersekelhetó.
2.6.2.2. SzáIIítóIevegõs permetezõgépek
Hidraulikus cseppkepzesú permetezógepek alkalmazasat nagyobb, zart lombkoronaju allomanyban erósen
korlatozza, hogy a kepzett cseppek mozgasi energiajukat rövid tavon elveszitik, hatotavolsaguk kicsi,
behatolokepessegük a lombozatba rossz. A munkaminóseg javithato, ha a hidraulikusan kep:ett cseppeket
legaram (un. s:allitolevego) juttatja a kezelendó Ielületre. A legaram a lombozat mozgatasaval a
behatolokepesseget, a levelzet mindket oldali Iedettseget is javitja. Nagytömegú, kis sebessegú szallitolevegóvel
SzáIIítóIevegõs
permetezõgépek
196
erhetó el legjobban a Ienti hatas. Elóallitasara axialis-, esetleg dobventilatort alkalmaznak. E ventilatorok
legszallito kepessege 50 000100 000 m3/h, kilepó legsebessege 3060 m/s.
Az axialis ventilator csó alaku hazaban legcsavarszerú lapatkerek Iorog (146. abra, a). A tengelyiranyba
bearamlo levegó egy terelóIelület hatasara sugariranyba tavozik. A körkörös Iuvonyilasban elhelyezett ketoldali
szoroiv (145. abra, f) vagy a szorokeretes (h), illetve atIuvasos (g) valtozat az axialventilatorhoz
legaltalanosabban alkalmazott szoroszerkezet-konstrukcio.
146. ábra - Ventilátorok
A dobventilator (dob Iorgoreszes radialis ventilator) kettós csigahazaban egy dob Iorgoresz (146. abra, b) van
elhelyezve. A dob palastja menten súrún elhelyezett, rövid, ivelt, radialis lapatok talalhatok. A kilepónyilas
(illetve a szoroszerkezet) Iuvocsó vagy Iuvores (illetve szoroiv) kialakitasu.
A szallitolevegós gepeknel cirkulacios s:orofefeket es nagynyomasu dugattvus vagy membrans:ivattvukat
alkalmaznak.
2.6.2.3. LégporIasztásos permetezõgépek
A permetlekör altalanos Ielepitese a hidraulikus cseppkepzesú gepekevel megegyezó. A cseppkepzeshez
azonban elsósorban a levegó porlaszto hatasat hasznaljak Iel. Tiszta legporlas:tast a gyakorlat altalaban nem
alkalmaz. Elsó lepesben legalabb egy ütközóIelületen (pl. szitan, szorogomban) durva Iolyadeksugarakra bontas
törtenik, es csak ezutan következik a nagysebessegú levegó hatasara a tenyleges cseppkepzes. Kombinalt
cseppkep:est is hasznalhatunk, ilyenkor egy szoroIej elsódleges cseppkepzeset követi a levegó tovabbi,
masodlagos cseppIelbontasa.
A Ienti cseppkepzesi elvból következik, hogy kisnyomasu Iolyadekszallitast (centriIugal- vagy görgós
szivattyuval) es kisebb legszallitasu, de nagyobb legsebessegú radialis ventilatort kell alkalmazni. A radialis
ventilator (146. abra, c) a levegót tengelyiranyban szivja es sugariranyban (illetve erintólegesen) szallitja.
Szerkezeti kialakitasat tekintve egy bóvüló keresztmetszetú csigahazban sik lapatkerek Iorog. Legszallito
teljesitmenye 40008000 m3/h, kilepó legsebessege 80150 m/s.
A legporlasztasos gep múködese soran kisnvomasu s:ivattvu szallitja a permetlevet a szoroszerkezetben
elhelyezett szoroIejekhez (illetve ütközóIelülethez). A radialventilator legarama pedig magaval ragadja a
Iolyadekot, es Iinom cseppekre porlasztva a celIelületre szallitja. A s:oros:erke:et a vedendó
növenyallomanytol Iüggóen szantoIöldi sorpermetezó keret (145. abra, i), allithato Iuvokacsoport (f) vagy
vizszintes keresztaramlasos kialakitas lehet.
A cseppbontas tovabbi Iinomitasahoz hidegköd-kepzó gepeknel nagyobb nyomasu legsúritót (pl. dugattyus
LégporIasztásos
permetezõgépek
197
kompresszort) alkalmaznak. A ködszerú, apro cseppek szallitasat a levelIelületre külön ventilator biztositja.
2.6.2.4. Mechanikus cseppképzésû permetezõgépek
A hidraulikus es legporlasztasos cseppkepzes hatranya, hogy a kepzett cseppek merettartomanya szeles, igy az
elsodrodo, elparolgo kis cseppek, illetve a Ielületról legördüló nagy cseppek aranya (azaz a veszteseg) nagy. A
cseppspektrum szúkitesere, közel azonos meretú cseppek kepzesere legelterjedtebb megoldas a mechanikus
eljaras. Az atlagos cseppmeret, illetve a permetleveszteseg csökkentese azt jelenti, hogy kis
Iolyadekmenynyiseggel (LV, illetve ULV technika), vegvs:ertakarekos modon törtenhet a permetezes.
A mechanikus cseppkepzesú szoroIej altalaban egy forgo tarcsa (147. abra) vagy egy perIoralt Ielületú Iorgo
dob, illetve szita. A permetle kis nyomason (esetleg gravitacios uton) erkezik a villanymotorral hajtott, nagy
Iordulatszamu tarcsara vagy tarcsaIelek köze. A centriIugalis eró hatasara a tarcsa Ielületen kialakulo vekony
IolyadekIatyol a Iogazott kerület Iele mozog, majd arrol apro, egyenletes cseppek Iormajaban levalik. A tarcsa
Iordulatszamanak valtoztatasaval a kivant cseppnagysag beallithato.
147. ábra - Forgótárcsás szórófej
Mechanikus cseppképzésû
permetezõgépek
198
A 40150 µm meretú kis cseppek elsodrodhatnak, ezert a celIelületre valo szallitasukat külön ventilator vagy pl.
repülógepes permetezesnel a szoroIej Iorgastengelyere rögzitett legcsavar vegzi.
2.6.2.5. Termikus cseppképzésû permetezõgépek
A termikus kòdkep:es lenyege, hogy a szoroIejhez vivóanyagban oldott hatoanyagot vezetnek, amely a 200300
°C hómersekletú Iüstgazban elparolog, majd a nagy hótartalmu keverek a külsó alacsony hómersekleten
kondenzalodik, es 100300 m-es körzetben ködhatast Iejt ki (148. abra). A melegitesre benzin szolgal, amely
porlasztva jut az egesterbe, ahova Root-Iuvo szallit levegót. A kevereket villamos szikra gyujtja meg.
148. ábra - Termikus ködképzõ berendezés
A melegköd-kepzó gepek hasznalata korlatozott, elsósorban zart termesztóberendezesekben, raktarakban, Iókent
kartevó rovarok elleni vedekezesnel alkalmazzak.
2.6.3. A permetIékészítés gépei és eszközei
A permetlekeszites legegyszerúbb Iormaja, hogy a helyszinen kezi eszközökkel elóször nagy tömenysegú
kevereket, tòr:soldatot keszitünk, majd ezt a vizzel mar Ielig Ieltöltött tartalyba töltjük a keveróberendezes
Iolyamatos múködtetese mellett. Vegül a vizzel valo teljes Ieltöltes következik.
A korszerú permetezógepeket mar zart rendszerú vegyszerbeadagoloval, -bemoso berendezesekkel (141. abra)
latjak el. Ezeknel egy infektor (10) segitsegevel a Iolyadekaram szivo hatasa biztositja a por alaku szerek gyors
oldodasat, illetve a Iolyekony hatoanyagok bekevereset. Gyakran un. bemosos:úrot (9) hasznalunk. A por alaku
Termikus cseppképzésû
permetezõgépek
199
növenyvedó szereket bemeres utan ide töltik be, majd nagy sebessegú Iolyadekarammal Ieloldjuk, mintegy
,bemossuk¨.
Nagyüzemi keretek között, több permetezógep kiszolgalasara mobil permetlekes:ito es -töltó berendezest is
alkalmazhatunk. A törzsoldat elkesziteset, gyors (35 min) homogenizalasat a törzsoldat szivattyu vegzi. Ezt a
tartalyban elhelyezett injektoros keverók mellett a hidraulikus körbe epitett statikus keveróelemek is segitik. A
permetezógep Ieltöltese törzsoldattal, illetve vizzel az elIordithato töltócsövön keresztül, mindket szivattyu
egyidejú múködtetesevel törtenik. Vegül a permetlevet a permetezógep keverórendszerevel homogenizalni kell.
2.6.4. SziIárd vegyszer kijuttatásának gépei
2.6.4.1. Porozógépek
A por alaku növenyvedó szer kijuttatasa porozo celgeppel vagy poradagolo berendezessel ellatott
legporlasztasos permetezógeppel törtenik. A gepek Ielepitese, szerkezeti elemei mindket esetben azonosak (149.
abra).
149. ábra - Porozógép
A tartaly (1) aljan jobb-bal menetes csiga szallitja közepre a port, es cellas adagolo (2) juttatja valtoztathato
keresztmetszetú resnyilason (3) keresztül a ventilator (4) legaramaba. A ventilator nyomocsöveból a port a
levegó tovabbitja a legporlasztasos szoroszerkezethez (5) (szantoIöldi szorocsó, Iavedelmi Iuvocsó).
2.6.4.2. MikrogranuIátum-szóró gépek
A portol es a normal granulatumoktol elteró, 100800 µm szemcsemeretú, kis mennyisegben (550 kg/ha)
kijuttatando mikrogranulatumok szorasa specialis követelmenyeket tamaszt a gepekkel szemben. Celgepes vagy
vetógeppel kombinalt, illetve talajba vagy talajIelszinre, tovabba teljes Ielületre vagy savba szoro valtozatuk
ismeretes.
SziIárd vegyszer kijuttatásának
gépei
200
A gepek altalaban osztott tartalyos rendszerúek. Mechanikus adagoloszerkezetük (150. abra) többnyire egy
cellas adagolo, amelyik pontosan szabalyozhato adagoloresen keresztül tovabbitja az anyagot az ejtócsóbe,
savszorasnal esetleg a halIarokszerúen kikepzett teritóIejbe. A rombusz alaku kiIolyonyilas keresztmetszetenek
valtoztatasa a ket elem egymason valo elcsusztatasan alapszik. A cellas (vagy tolohengeres) adagolok hajtasa
többek között talajkerekról vagy villanymotorral törtenhet.
150. ábra - Mikrogranulátum-adagoló
2.6.5. RepüIõgépes növényvédeIem
A növenyvedelmi Ieladatokat esetenkent celszerú legi jarmúvekkel elvegezni. A repülógepek, helikopterek
hasznalata összehasonlitva a Iöldi gepekkel szamos elónnyel jar:
a Iöldi gepekkel nem vagy nehezen jarhato területek, zart kulturak vedelme is megoldhato,
elmarad a taposasi kar, a múvelet a talajallapottol Iüggetlenithetó,
lenyegesen nagyobb a területteljesitmenyük.
Termeszetesen hatranyokkal is szamolni kell. Igy nagyobb az idójarasi viszonyoktol valo Iüggóseg, es a
vegyszerelsodrodasbol eredó környezeti artalmak is Iokozottabban jelentkeznek. A repülógepek mezógazdasagi
alkalmazasanak Iontos Ieltetele, hogy megIeleló kialakitasu, illetve meretú Iel- es leszallopalya, illetve
kiszolgalasi terület alljon rendelkezesre.
A növenyvedelemben alkalmazhato repülógepek merev vagv forgo s:arnvuak (helikopter), altalaban 5001500
kg közötti terhelhetóseggel. Permete:oberende:esùk mindket esetben hasonlo kialakitasu: tartaly szivoszúró
szivattyu nyomasszabalyzo (hidraulikus keveró) szoroszerkezet alaprendszerból all. A vegyszertartaly
többnyire permetle, illetve por, granulatum tarolasara egyarant alkalmas. Feltöltese permetle eseten
RepüIõgépes növényvédeIem
201
permetlekeszitó es -töltó berendezessel, szilard anyagoknal pedig csöves szallitoszalaggal vagy kontenerrel
törtenhet.
A permetle a vegyszertartalybol szivoszúrón at jut a centriIugalis szivattyuba. A szivattyu meghajtasa
szelkerekkel, villamos vagy belsó egesú motorral törtenik. A nyomasszabalyzo a tartalyba visszavezetó ag
keresztmetszetenek szabalyozasaval dolgozik, igy a szivattyu megIeleló szallitasi teljesitmenye eseten a
hidraulikus keveres is biztositott. LJ permete:esnel (550 dm3/ha) csepegesgatloval ellatott, hidraulikus
cseppkepzesú (cirkulacios, reses, ütközólapos) szoroIejeket hasznalunk, ezek kis nyomas mellett is biztositjak a
primer cseppbontast. Az igy kepzett cseppeket azutan 100180 km/h sebessegnel a menetszel hatasosan tovabb
bontja. A cseppnagysagot a nyomas, a szoroIejtipus es a meret mellett a szoroIejek allasszögenek
valtoztatasaval is tudjuk szabalyozni. A szoroIejek rögzithetók a repüles iranyaval szemben (kis), merólegesen
(közepes) vagy hatraIele (nagy cseppek).
Az igen kis mennyisegú, un. ULJ permete:eshe: mechanikus cseppkepzesú, Iorgodobos vagy Iorgoszitas
szoroIejeket alkalmazunk. A cseppnagysagot tipustol Iüggóen, az igenyeknek megIelelóen dobcserevel, illetve
Iordulatszam-valtoztatassal lehet beallitani. A szoroIejek osztastavolsaga itt lenyegesen nagyobb, altalaban
1,52,0 m.
Növenyvedelmi permetezeshez motoros sarkanvrepùlogepek is alkalmazhatok. Ezeknek az ultrakönnyú legi
jarmúveknek a hasznalata termeszetesen csak kis tablamereteknel, tovabba Iolt- es savkezelesek eseten celszerú
es gazdasagos.
2.6.6. KörnyezetkíméIõ növényvédeImi eIjárások
A környezetkimeló, vegyszertakarekos növenyvedelmi technologiak bevezetesenel alapvetó szempont a
ves:tesegek csòkkentese. Ha ez biztosithato, akkor az azonos hatas (azonos cseppmeret mellett is) csökkentett
permetlemennyiseggel is elerhetó.
SzantoIöldi növenyallomanynal a vesztesegek csökkentesere un. permetezóernyót vagy legzsakos
levegórasegitest alkalmazhatunk (151. abra). Permete:oernvonel a learnyekolas az elsodrodast csökkenti. A
leg:sak Iurataibol kilepó legaram (szallitolevegó) a szorokeret teljes hosszaban magaval ragadja es a celIelületre
iranyitja a cseppeket. Igy csökken az elsodrodas, javul a penetracio (behatolokepesseg), es az intenziv
levelmozgas miatt a Ionak oldali Iedettseg is nó.
KörnyezetkíméIõ
növényvédeImi eIjárások
202
151. ábra - A veszteségek csökkentésének technikai megoldásai
Ugyancsak a vesztesegek csökkentesere Iejlesztettek ki (elsósorban sövenyallomany vedelmehez) a :art terú,
recirkulacios (visszanyereses) permetezesi eljarast. Ezek a gepek szallitolevegós vagy szallitolevegó nelküli
megoldasuak lehetnek. A szallitolevegó nelküli un. alagutpermetezes (151. abra) lenyege, hogy a sorkulturat ket
oldalrol olyan gyújtóernyók zarjak, amelyek a növenyzeten athatolo cseppeket IelIogjak, majd az igy
visszanyert permetlevet szúrókön keresztül visszavezetik a gep Iolyadekrendszerebe. A gyakorlati tapasztalatok
1035°-os permetle-visszanyerest igazolnak.
Jelentós vesztesegcsökkentes erhetó el a permetezószer elektrosztatikus Ieltöltesevel. Az elektros:tatikus
feltòltes (152. abra) altalaban 2070 kV Ieszültseggel törtenik. Többnyire ket technikai megoldas alkalmazhato:
a korona-, illetve a kontakt Ieltöltes. KoronaIeltöltesnel szoroIejenkent egy-egy elektroda ionizalja a teret, a
kilepó permetlesugarat. Ha pl. a cseppek pozitiv töltest kapnak, a lerakodas az ellentetes (negativ) töltesú
növenyzeten hatekonyabb lesz. Kontakt Ieltöltesnel a szoroIejben vagy a permetlevezetekben az azt körülvevó
elektroda reven közvetlen IolyadekIeltöltes törtenik. Hatranya, hogy a rendszert szigetelni kell a környezettól.
KörnyezetkíméIõ
növényvédeImi eIjárások
203
152. ábra - Elektrosztatikus feltöltés
A kenogepek nem cseppkepzessel dolgoznak, hanem permetlevel atitatott kanoc-, Ielig ateresztó Ialu tömló-
vagy keIeelemek utjan a juttatjak a nagy koncentracioju permetlevet a celIelületre. Elsósorban kis magassagu
kulturan tulnövó vagy sorközben talalhato gyomok irtasara alkalmazzak. Nem szelerzekeny, viztakarekos
eljaras. Egyes esetekben 5080°-os vegyszer-megtakaritas is elerhetó vele.
A vegyszertakarekossag hatekony, technologiai jellegú modszere lehet, ha gyomirtasnal savos permete:est vagy
foltke:elest alkalmazunk. Ilyenkor az egesz Ielület helyett csak a vetett sor vonalaban (pl. 1012 cm-es savban)
permetezünk vagy csak a gyomIoltokat kezeljük. Savos permetezeshez kis szorasszögú (60°, 80°), kis
magassagban elhelyezett reses Iuvokakat hasznalunk.
Az ù:emeltetoi tevekenvseg minósegenek jelentós szerepe van a vesztesegek csökkenteseben. Alapvetó Ieladat a
gepek helyes beallitasa, a munkaminósegi követelmenyek betartasa. Ennek elóIeltetele a gepek megIeleló
múszaki allapota es annak ellenórzese. Gyakori hiba a csepegesgatlok hianya, az elromlott vagy pontatlan
manometer, a kopott Iuvoka, amelyek mind a vegyszerIelhasznalast, mind a környezetszennyezest jelentósen
megnövelik.
A vegyszerkijuttatasnal az elektronika, az automatikus s:abalvo:as segiti, pontosabba teszi az üzemeltetó
KörnyezetkíméIõ
növényvédeImi eIjárások
204
munkajat, emellett a vegyszer-takarekossag egyik technikai eszköze is. A hatoanyag területaranyos kijuttatasara
a gyakorlatban ket ut kinalkozik: ezek a szorokeret IolyadekIogyasztasanak, illetve a hatoanyag mennyisegenek
szabalyozasa.
Önszabalyozo, automatikus rendszereket az elsó esetben vagy a visszaIolyas, vagy a szivattyu Iordulatszamanak
szabalyozasaval alakithatunk ki. A visszaIolyas szabalyozasanal a sebesseg, a szoroIejek
össz-IolyadekIogyasztasa (lq) es az idó merese, valamint a konstans alapadatok (munkaszelesseg, adott
kerekIordulat alatt megtett ut stb.) beprogramozasa mellett a tartalyba vagy a szivoagba visszataplalo vezetek
keresztmetszetenek automatikus szabalyozasaval korrigalja a rendszer a dozisvaltozasokat. Egy ilyen megoldas
altalanos múködesi elvet a 153. abran lathatjuk. Az abra jelöleseben: permetle-tartaly (1), szúró (2), szivattyu
(3), atIolyasmeró (4), nyomaserzekeló (5), visszaaramlast szabalyozo motorikus szelep (6), központi egyseg (7),
haladasi sebesseggel aranyos jelado (8).
153. ábra - Elektronikus szabályzó rendszer elve
Az elektronikus szabalyzok a legIontosabb üzemeltetesi jellemzók (dm3/min, km/h, dm3/ha, ha/h, dm3, ha, h
stb.) ertekeról a központi egyseg (7) kijelzójen tajekoztatjak a kezelót, es taroljak az adatokat az akkumulatorrol
valo lekapcsolas utan is.
A masodik szabalyozasi modszer a koncentracioszabalyozas. Ennel a viz vivóanyag allando Iolyadekaramaba a
haladasi sebesseg Iüggvenyeben, területaranyosan adagoljuk a hatoanyagot (pl. a vegyszeradagolo szivattyu
Iordulatszamanak szabalyozasaval). Elónye, hogy nincs szükseg hagyomanyos keverószerkezetre, a permetezesi
nyomas közel allando marad es lehetóve teszi pl. gyomirtasnal a lokalis, kombinalt vedekezest (a csak Iertózött,
illetve a különbözó gyomnövenyekkel boritott területek diIIerencialt permetezeset).
A gepcsoport tablan belüli pontos helyzetmeghatarozasaval (GPS technika) igy vegül az un. helvspecifikus
vegvs:erkifuttatas is kialakithato. Ilyenkor ,Ioltszerúen¨, a helyi igenyeknek megIelelóen azt a hatoanyagot,
illetve kombinaciot es mennyiseget adagoljuk ki, amelyet az adott talaj vagy növenyallomany igenyel. A
helyspeciIikus igenyeket pl. inIravörös Iototechnikaval keszült digitalizalt talajterkep es helyzetmeghatarozas
alapjan Iolyamatosan dolgozza Iel a rendszer.
2.6.7. GépbeáIIítás, munkaminõségi követeImények
GépbeáIIítás, munkaminõségi
követeImények
205
Közvetlenül csak a biologiai hatason keresztül egy növenyvedó gep munkajat ertekelni nem lehet, hiszen az
több tenyezó (konstrukcios, üzemeltetesi, tabla-, növeny-, idójaras-, hatoanyag-, kartevó es korokozo-jellemzók
stb.) kölcsönhatasanak együttes eredóje. Ezert olyan adagolasi, eloszlasi parametereket, munkaminosegi
fellem:oket kell deIinialni, amelyektól Iügg a biologiai hatekonysag, es ezek a munka megkezdese elótt vagy a
kijuttatas közben is merhetók, ellenórizhetók, ertekük beallithato.
A s:orofefek felleggòrbei (154. abra) azt mutatjak, hogy egy adott tipus eseten az üzemi nyomas
(Iorgotarcsasnal a tarcsaIordulatszam) es a Iuvokameret valtoztatasanak Iüggvenyeben hogyan alakul a
IolyadekIogyasztas, a közepes cseppmeret, valamint a keresztiranyu szoraskep. A különbözó
szoroIej-katalogusok, gepkönyvek ezeket az alapinIormaciokat tablazatok, diagramok Iormajaban minden
esetben közlik a Ielhasznaloval.
154. ábra - Szórófej-jelleggörbék
A szoraskep a haromszög (cirkulacios, illetve reses szoroIejnel) vagy a trapez (ütközólapos Iuvokanal) eloszlast
GépbeáIIítás, munkaminõségi
követeImények
206
közeliti meg legjobban. A cseppmeret csökkentese elsósorban a nyomas növelesevel es a Iuvokameret
csökkentesevel erhetó el. A cseppnagysag beIolyasolhato tovabba a permetle Iizikai tulajdonsagainak (pl.
viszkozitasanak) vagy cirkulacios szoroIejeknel a szorasszögnek a valtoztatasaval is. A szoroIej
Iolyadekadagolasa pedig a nyomas es a szoroIejmeret növelesevel növelhetó.
A gepek munkavegzes elótti beallitasanal a legIontosabb munkaminósegi jellemzók (adagolasi, eloszlasi)
meressel ellenórizhetók:
Elsó lepesben nyomasmeró ellenórzó paddal ellenórizni kell a nyomasmeró pontossagat (az elteres max. 10°
lehet).
Egyszerú terIogat- es idómeró eszközökkel vagy atIolyasmeróvel meg kell merni a szoroIejek egyedi Iolyadek
adagolasat (q) |dm3/min|. Az adagolasegvenetlenseg +5°-os ertekhataron belül elIogadhato. Szamitasi modja:
az ennel rosszabb adagolaspontossagu szoroIejeket ki kell cserelni.
Be kell allitani a szorokeret celIelülettól valo tavolsagat. Gyümölcs-szóló permetezónel meg kell hatarozni az
optimalis szoroIejszamot.
A keresztiranyu szoraskepek geometriai illesztesevel meg kell hatarozni az atfedesek javasolhato ertekeit.
SzantoIöldi sikszoro keret eseteben reses Iuvokanal a keretlengest is Iigyelembe veve celszerú ketszeres
atIedest alkalmazni, a Iuvokak reseit pedig 510°-os szögben egy iranyban elIorditani, hogy a Iolyadeksugarak
ne ütközzenek es ez ne okozzon szoraskeptorzulast.
Allo helyzetben üzemeltetve ellenórizni kell a szoroszerkezet keres:tiranvu s:orasegvenetlenseget. Merese
szantoIöldi sikszoro keretnel vagy allomanypermetezónel 10 cm-es osztasu valyuasztalon, illetve valyus
kialakitasu meróIalon törtenhet. A szorasegyenetlenseg meg elIogadhato, ha nem több, mint +15°.
Vegül be kell allitani es ellenórizni kell a faflagos s:orasmennviseg (Q) |dm3/ha, kg/ha| erteket:
ahol:
lq a szoroIejek, illetve a szilardvegyszer-adagolok összteljesitmenye |dm3/min, kg/min|,
B a munkaszelesseg |m|,
J a haladasi sebesseg |km/h|.
A beallitas megkönnyitesere a szoroIej-katalogusok, gepkönyvek olyan nomogramokat közölnek, amelyekról a
hektaronkenti szorasteljesitmeny-igeny es a haladasi sebesseg ismereteben egyszerúen leolvashato a valaszthato
Iuvokameret, illetve a szükseges Iolyadeknyomas. Peldaul 50 cm-es osztastavolsagu reses Iuvokaknal 250
dm3/ha, 6 km/h eseten az 1,25 dm3/min szoroIej-teljesitmeny 03-as (3,1 bar), 04-es (1,9 bar) vagy 05-ös (1,2
bar) Iuvokakkal erhetó el (155. abra). A gyakorlatban emellett un. növenyvedó beallitoleceket is alkalmaznak a
szoroIejek kivalasztasahoz.
GépbeáIIítás, munkaminõségi
követeImények
207
155. ábra - Nomogram permetezõgépek beállításához
A növenyallomanytol, a Iertózes merteketól, az idójarasi tenyezóktól stb. Iüggóen valtozik a közepes
cseppatmeró, illetve a cm2-enkenti cseppszam ajanlott erteke. A nomogramrol (155. abra) a szoroIej
jelleggörbei alapjan a terfogati kò:epes cseppatmero (VMD) adatai is leolvashatok. Segitsegevel a peldanal
maradva eldönthetó, hogy melyik Iuvoka alkalmazasa celszerúbb: a 03-as (180 µm), a 04-es (250 µm) vagy a
05-ös (320 µm). A VMD azt a cseppnagysagot jelenti, amelynek terIogatanal a kisebb, illetve nagyobb terIogatu
cseppek gyakorisaga a vizsgalt csepptartomanyon belül azonos (median helyzeti közepertek). A csepps:am
javasolhato minimalis erteke 2050 db/cm2.
2.7. Öntözõgépek és -eszközök
2.7.1. Az öntözõvíz biztosítása és forrásai
Az öntözóviz jellemzó aramlastani jellemzóit, ugymint nyomas es terIogataram, a vizkiadagolo szerkezetek
(esóztetó-szorok, csepegtetócsövek), valamint az öntözendó terület nagysaga hatarozzak meg. Adott
vizkiadagolo szerkezetek megIeleló múködesehez (porlasztas, szorasi sugar, cseppmeret) megIeleló nyomas es
terIogataram szükseges. Nagyobb területek gazdasagos öntözesenel nagyobb terIogataram- es nyomasertekek
indokoltak, mint kisebb területek eseten.
A vizIorras aramlastani jellemzóinek is eleget kell tenniük a Ientiekben leirtaknak azzal, hogy Iedezniük kell a
vizszallito halozatban jelentkezó aramlasi vesztesegeket is (lasd a kesóbbiekben a halozat meretezesenel). Az
alabbiakban a legIontosabb vizIorrasokat vesszük szamba.
Öntözõgépek és -eszközök
208
2.7.1.1. Vezetékes háIózat
Ebben az esetben a vezetekes viz aramlastani parameterei adottak, az öntözóhalozatot kell ezekhez igazitani. A
parameterek a kivetel helyetól (geodeziai magassag, tarozotol valo tavolsag) elterest mutathatnak, ezert azokat
meg kell merni.
2.7.1.2. Ásott vagy fúrt kút, feIszíni vizek
Letesites, üzemeltetes
Barmilyen termeszetes vizIorrasbol valo vizkivetelhez letesitesi, meglevó kutak eseten Iennmaradasi, es
üzemeltetesi engedely szükseges. Amennyiben a nyert viz talajviz, tovabba a vizkivetel eves szinten az 500 m3-t
nem haladja meg es hazi vizellatasra (pl. kert öntözese) hasznaljuk Iel, az engedelyt az Önkormanyzat Múszaki
Osztalyatol kell kerni. Minden mas esetben:
ha az eves vizkivetel az elózóekben emlitett erteket meghaladja,
ha a vizet retegvizból, karsztvizból, partszúresú kutbol vagy Ielszini vizból nyerjük, az engedelyt a Ji:ùgvi
Iga:gatosagtol kell kerni.
Letesites utan Ü:emeltetesi engedelvre is szükseg van.
Letesites elótt a vizet vizsgaltatni kell. Öntözóviz eseten a vonatkozo szabvany az MSZ 10640/1989. A vizsgalat
eredmenyet a Nòvenv- es Talafvedelmi Allomasra kell benyujtani, amely az alapjan az mint szakhatosag
velemenyt ad.
A kiemelt viz utan vizkeszletjarulekot kell Iizetni. Ennek mertekeról az 1992. evi 83. törveny ad tajekoztatast,
amelyet a Magyar Közlöny 92/136. szamaban közöl.
2.7.1.3. Összegyûjtött csurgaIék- és esõvíz
Csurgalekvizen az olyan technologiai vizet ertjük, amely egy technologiai Iolyamatbol kikerülven tovabbi
Ielhasznalas nelkül kerül a csatornahalozatba. Ilyen peldaul az uszoda üzemelteteseból szarmazo viz is.
Az esóviz öntözóvizkent valo Ielhasznalasa nem egyertelmúen gazdasagos megoldas, mivel tarolasa rendkivül
beruhazasigenyes.
2.7.2. VízkivéteI
Amennyiben nem vezetekes vizzel öntözünk, az öntözóvizet szivattyuval emeljük ki es tovabbitjuk az
öntözóhalozatba. A beepitendó szivattyu parametereit az adott vizIorras adottsagai es az öntözóhalozat
kialakitasa együttesen hatarozzak meg.
Az alkalmazott szivattyut elhelyezhetjük vizIorras mellett ugy, hogy csak a szivocsó nyulik a vizbe, valamint
lehetnek a vizIelszin ala süllyesztettek (buvarszivatytyuk). Ezenkivül meg sokIele szivattyukialakitas lehetseges,
de szamunkra ennek a kettónek van gyakorlati jelentósege. Altalanos szabaly, hogy ott, ahol a vizIelszin a
szivattyu szivocsonkjahoz kepest 6 m-nel melyebben van, buvarszivattyut kell alkalmazni.
2.7.2.1. A szivattyú kiváIasztása
Az egyre dragulo vizdijak miatt a vezetekes vizról valo öntözes egyre költsegesebb. Ez is indokolja, hogy ha
lehetóseg van ra, valamilyen termeszetes vizIorrasbol nyerjük az öntözóvizet. A beruhazasigenye ugyan
jelentós, de viszonylag hamar az öntözendó terület nagysagatol Iüggóen megterül.
Az öntözesben a centriIugalis elven múködó, un. centriIugalszivattyukat hasznaljuk, mivel ezen szivattyuk
Ásott vagy fúrt kút, feIszíni
vizek
209
hidraulikai jellemzói Ielelnek meg leginkabb az öntözes igenyeinek: közepes nyomasuak (48 bar) es
viszonylag magas terIogataramra (50500 m3/min) kepesek (lasd a Növenyvedelem gepei c. Iejezetben).
A szivattyu kivalasztasahoz szükseges jelleggörbejenek ismerete. Jelleggörben az adott szivattyu
emelómagassagat, H (m), valamint a hatasIokat, p (°) abrazoljak a terIogataram qv (l/min, m3/h)
Iüggvenyeben. Ket jellemzó pontja az ugynevezett normalpont es a munkapont. A normalpont a jelleggörbenek
a maximalis hatasIokhoz tartozo Hqv pontja, a munkapont pedig az a pont, ahol a szivattyu a csóhalozattal
együtt dolgozik. (Ezt a kesóbbiekben meg reszletesebben targyalni Iogjuk.) A 156. abran egy szivattyusorozat
jelleggörbeit lathatjuk. A normalpontot, N-t, bejelöltük.
A szivattyú kiváIasztása
210
156. ábra - SP 3A szivattyúsorozat jelleggörbéi
2.7.2.2. A szivattyúk kapcsoIásai
A szivattyúk kapcsoIásai
211
Ket vagy több szivattyut akkor tudunk sorosan vagy parhuzamosan kapcsolva, stabilan múködtetni, ha azok
jelleggörbei azonosnak. Mondhatjuk tehat, hogy csak azonos tipusu es meretú szivattyuk kapcsolhatok sorba
vagy parhuzamosan.
2.7.2.2.1. SorbakapcsoIás
A szivattyuk sorbakapcsolasara akkor van szükseg, ha egy szivattyu terIogatarama megIeleló, de az
emelómagassag erteke keves. Sorbakapcsolasnal az emelómagassag-ertekek összeadodnak, a terIogataram
erteke pedig valtozatlan marad. Mivel csak azonos szivattyukat kapcsolhatunk össze, ezert az emelómagassag
erteke annyiszoros lesz, ahany szivattyut sorbakapcsoltunk. A gyakorlatban a sorbakapcsolast ugy oldjak meg,
hogy egy közös tengelyre több jarokereket Iúznek Iel. A jarokerekek szama jelzi, hogy az adott szivattyu hany
,lepcsós¨. A 157. abran többlepcsós centriIugalszivattyu lathato.
157. ábra - Többlépcsõs centrifugálszivattyú
2.7.2.2.2. Párhuzamos kapcsoIás
A szivattyuk parhuzamos kapcsolasara akkor van szükseg, ha egyetlen szivattyu emelómagassaga megIeleló, de
terIogatarama alacsony. Parhuzamos kapcsolasnal a terIogataram-ertekek összeadodnak, az emelómagassag
pedig valtozatlan marad. Mivel csak azonos szivattyukat kapcsolhatunk össze, ezert a terIogataram erteke
SorbakapcsoIás
212
annyiszoros lesz, ahany szivattyut parhuzamosan kapcsoltunk.
A 158. abra harom sorba kapcsolt szivattyu, a 159. abra harom parhuzamosan kapcsolt szivattyu jelleggörbeit
szemlelteti.
158. ábra - Három sorba kapcsolt szivattyú jelleggörbéi
Párhuzamos kapcsoIás
213
159. ábra - Három párhuzamosan kapcsolt szivattyú jelleggörbéi
2.7.2.3. A vízszáIIító háIózat feIépítése, szereIvényei
Feladata, hogy adott nyomason, megIeleló terIogataram mellett szallitsa az öntözóvizet a vizIorrastol a
vizadagolo szerkezetekig (160. abra). Fó reszei a szivattyun (1) tul a szivocsó (2), a nyomocsó vagy
ellatovezetek (a), a Ióvezetek vagy gerincvezetek (b) es a szarnyvezetekek vagy mellekvezetekek (c). A
szivocsó a vizIorrastol a szivattu szivocsonkjaig, az ellatovezetek a szivattyu nyomocsonkjatol a Ióvezetekig, a
Ióvezetek a mellekvezetekekig, azok pedig a vizadagolo szerkezetekig, mas neven szorokig (12, 13, 14, 15)
szallitjak az öntözóvizet.
A vízszáIIító háIózat feIépítése,
szereIvényei
214
160. ábra - Hordozható öntözõberendezés
A Ió- es szarnyvezetekeket együtt elosztohalozatnak is nevezik. Az elosztohalozat lehet beepitett, vegyes epitesú
A vízszáIIító háIózat feIépítése,
szereIvényei
215
vagy Ielszinen szerelt, hordozhato.
2.7.2.3.1. Beépített háIózat
A halozat Ióvezeteke es szarnyvezetekei talajIelszin ala telepitettek. A szarnyvezetekeken Ielszallo agak vannak
kialakitva, amelyekhez a vizadagolo szerkezetek csatlakoznak. A szarnyvezetekeket a Ióvezetekkel összekötó
elzaroszerelvenyek aknakban vannak elhelyezve.
2.7.2.3.2. Vegyes építésû háIózat
A Ióvezeteket a talajIelszin ala telepitik, a szarnyvezetekek csatlakozasi pontjainal hidransok emelkednek a
talajIelszin Iöle, amelyeken elzaroszerelvenyeket talalunk. A szarnyvezetekek ezen szerelvenyekhez
csatlakoztathatok gyorskapcsolokkal.
2.7.2.3.3. FeIszínen szereIt (hordozható) háIózat
A halozatot teljes egeszeben (mind a Ió-, mind a szarnyvezeteket) a talaj Ielszinen helyezzük el.
Gyorskapcsolokkal es elzaroszerelvenyekkel kapcsolodnak egymashoz, es gyorskapcsolokkal kapcsolodnak a
vizadagolo szerkezetek az egyes szarnyvezetekekhez is.
A beepitett halozat nagyobb beruhazast igenyel, de pl. diszkertek öntözese mas modon nem kepzelhetó el,
Iigyelembe veve az esztetikai, Ienntartasi es hasznalhatosagi szempontokat. Automatizalni is csak ezen
halozatokat lehet, illetve erdemes.
A vegyes epitesú halozat a legelterjedtebb. Beruhazasigenye csekely, de több elómunkaerót igenyel.
A Ielszinen szerelt (hordozhato) halozat a legkevesbe beruhazasigenyes. Egyidejúleg a legtöbb elómunkaerót
igenyli.
Az elosztohalozat csövekból, azok kötóelemeiból, zaro- es egyeb szerelvenyekból all.
2.7.2.4. Csövek és kötõidomaik
A 9. tabla:at a beepitett es vegyes epitesú halozatoknal hasznalatos csövek jellemzó parametereit tartalmazza
kis es közepes tablameretekre. E csövekhez teljes idomvalasztek all rendelkezesre (T, ,könyök¨, szúkitó stb.
idomok).
A Ielszinen szerelt (hordozhato) halozatok Ió- es szarnyvezetekei rendszerint 6 m hosszu, gyorskapcsolasu,
horganyzott acel- vagy aluminiumcsövekból es különbözó idomokbol, szerelvenyekból allithatok össze. Az
elóre gyartott ivek, T idomok, vegelzarok, szúkitók (160. abra 9, 10, 11) szamat a tabla alakja, merete szabja
meg.
Anyag
Nagysúrúsegú polietilen (KPE)
nyomocsó
Kemeny PVC
nyomocsó
Horganyzott acelcsó
Tömlók
gumi tricot cord
nevleges
csómeret
nyomasIokozat megengedett nyomas megengedett nyomas
PN 6 PN 10 PN 10 PN 16 PN 25 PN
Beépített háIózat
216
belsó
atmeró
D
külsó
atmeró
dn
Ial-vastagsag
en
Iajlagos
suly
Ial-vastagsag
en
Iajlagos
suly
Ial-vastagsag
en
Ial-vastagsag
en
nevleges
külsó
atm. dn
Ial-vastagsag
en
Iajlagos
suly
20 15 10
csóatmeró
" mm mm kg/m mm kg/m mm mm mm mm kg/m
1/2" 20 1,8 0,107 1,9 0,112 1,5 1,5 21,3 2,6 1,27 13 13 13
3/4" 25 1,8 0,137 2,3 0,17 1,5 1,9 26,8 2,6 1,57 19 19 19
1" 32 1,9 0,186 3 0,277 1,8 2,4 33,7 3,2 2,43 25 25
5/4" 40 2,3 0,284 3,7 0,428 2 3 2,4 3,2 3,13
6/4" 50 2,9 0,438 4,6 0,662 2,4 3,7 48,3 3,2 3,6
2" 63 3,6 0,684 5,8 1,05 3 4,7 60,3 3,6 5,1
1/2" 20
100300 m tekercsben
tekercs külsó atmeróje:
14003200 mm tekercs
szelessege: 350500 mm tekercs
belsó atmeróje: 11002200 mm
6 m-es
szalakban
4 m-es szalakban
20, 50 m tekercsben
20, 50 m tekercsben
50 m tekercsben
3/4" 25
1" 32
5/4" 40
tömlókocsik
(csóatmeró/Im)
6/4" 50 D 13 D 19 D 25
2" 63 50180 50181 2550
9. táblázat - Csõanyagok összehasonlító adatai
2.7.2.5. A csõháIózatok szereIvényei
Az öntözóhalozatban az alabbi szerelvenyek talalhatok meg:
vizora,
zaroszerelvenyek (csap, tolozar, szelep, magnesszelep),
szúró,
nyomascsökkentó szelep,
dren szelep,
visszacsapo szelep.
A csõháIózatok szereIvényei
217
A 160. abran lathato, hogy a szerelvenyek többsege a motorral hajtott szivattyu (1) környezeteben talalhato. A
szivocsóre (2) szerelt szúrókosar (3) reszt vesz a szennyezódesek kivalasztasaban. A szivattyu inditasat segiti a
legtelenitószerkezet (4). A teljes rendszer nyitasat, zarasat, nyomasallapotanak es terIogataramanak beallitasat a
Iószelep (5) vagy tolozar teszi lehetóve. Ezen a központi helyen celszerú a különbözó vegyszeradagolok
elhelyezese is. Az abran egy igen egyszerú kivitelú tapoldatkeveró tartalya (6), Ieltöltó- (7) es szivovezeteke (8)
ismerhetó Iel. Ezek múködesere a kesóbbiekben visszaterünk.
A tabla ellatovezetekebe (a) szokas beepiteni a vizmeró eszközt (vizorat), a nyomasmeró múszert, illetve azt a
Ióvezetek- (vagy szarnyvezetek-)ellenórzó közdarabot, amely erzekeli a csószakadas es a csóeltömódes
allapotokat es leallitojelet küld a vizellato rendszerhez. A szarnyvezetek-ellenórzónek ismert olyan Iunkcioja is,
amellyel szamolja azon üzemorakat, amely idótartamban a berendezes az elóre beprogramozott
nyomastartomanyban üzemelt.
2.7.2.5.1. Vízóra
A szabvany elóirasanak megIelelóen ket zaroszerelveny köze szerelve inditja az öntözóhalozatot. A kijuttatott
viz meresenek kettós szerepe van. Egyreszt Iigyelemmel tudjuk kiserni, hogy a tervezetthez kepest mennyi a
rendszer valos vizIogyasztasa, masreszt, ha a terület csatornazva van, az öntözesre kijuttatott viznek megIeleló
mertekú jovairast kerhetünk a Csatorna:asi Múvektol, a csatornahalozatot az öntözesre Ielhasznalt viz ugyanis
nem terheli.
2.7.2.5.2. Csap
A csapban kialakitott Iurat ellipszis vagy kör keresztmetszetú. Az öntözesi gyakorlatban az utobbit hasznaljuk,
mivel itt az aramlo viz a szerelvenyen iranytöres es keresztmetszet-valtozas nelkül halad at. A csap nyitasaval
nem egyenletesen valtozik az atIolyasi keresztmetszet, igy Iojtasra (terIogataram szabalyozasara) ez a
zaroszerelveny kevesse alkalmazhato. Feladata a szakaszolas, tehat csak teljesen zart vagy nyitott helyzetben
celszerú hasznalni. Aramlasi vesztesege ilyen esetben minimalis. A gyakorlatban leggyakrabban a gömbcsapot
alkalmazzuk. Mereteit tekintve 1/2¨-tol 2¨-ig minden meret megtalalhato.
2.7.2.5.3. ToIózár
Öntöttvas hazban bronz- vagy nikkelötvözetból keszült, korong alaku zaroelem, amelyet csavarorso segitsegevel
emelnek vagy süllyesztenek. A zarolapot gyúrúIelületek vezetik. A csavarorso kivezetesenel tömitószelencet
alkalmaznak.
A csapokhoz hasonloan szakaszolasra hasznaljak, Ióleg nagy csóatmerónel.
2.7.2.5.4. SzeIep
A gumilappal boritott szeleptanyert csavarorso emeli, illetve süllyeszti. A szelepülekre hezagmenetesen IelIekvó
szeleptanyer zarja a viz utjat. A szelep Ielemelesevel aranyosan valtozo körgyúrú keresztmetszeten aramlik at a
viz, igy Iojtasra (terIogataram valtoztatasara) ez a szerelveny a legalkalmasabb. Aramlasi vesztesege elsósorban
az iranytöres miatt nagyobb, mint a teljesen nyitott allasban levó csape vagy tolozare. Ezen konstrukcios
megoldasokkal segiteni lehet, ilyen peldaul a Ierdeülekes szelep.
2.7.2.5.5. MágnesszeIep
Az automata öntözóhalozatok Iontos szerkezeti eleme, amely elektromos jel hatasara nyit es az öntözóvizet a
szarnyvezetekbe tovabbitja.
Múködese, kialakitasa alapvetóen a szelepekehez hasonlit. Vannak közvetlen es közvetett múködtetesú
magnesszelepek. Az öntözesi gyakorlatban ez utobbiakat hasznaljuk. Múködesi elve a teljesseg igenye nelkül: a
magnes egy kisegitó Iuratot nyit, amely a szelep Ieletti teret köti össze a magnesszelep legköri nyomas alatt levó
Vízóra
218
nyilasaval. A szelep Ieletti ter nyomasa lecsökken, a szeleptanyerra nehezedó halozati viznyomas a szelepet
Ielemeli, es megindul a viz aramlasa. Zaraskor a Iurat elzarasaval a szelep Ieletti ter ismet nyomas ala kerül es
mivel ez a nyomas nagyobb Ielületen hat, mint a szeleptanyerra hato nyomas a szelepet zarja.
A magnest múködtetheti elem vagy 24 V valtakozo Ieszültseg, amelyet az automatikaban talalhato
transzIormator allit eló, es jelvezeteken juttat a magnesszelephez. Ez utobbi a gyakrabban hasznalt megoldas.
Az elsónek ott van letjogosultsaga, ahol az öntözendó területen nincsen elektromos csatlakozasi lehetóseg.
2.7.2.5.6. Szûrõ
Az öntözóhalozat elemei között sok olyan van, amely erzekeny a szennyezódesre, eltömódesre. A szúretlen viz a
vizadagolo szerkezetek múködesere is karos hatassal lehet. Csepegtetó öntözesnel könnyen eldugulnak a
csepegtetótestek, az esóztetó-szoroknal a Iuvokak, ha nem is dugulnak el, hamar kikopnak.
A szúrót vezetekes halozatrol taplalt rendszereknel a Iócsap utan, egyeb esetekben a nyomocsonk utan
helyezzük el oly modon, hogy az idószakosan aktualissa valo szúróbetet-cseret vagy -tisztitast el tudjuk vegezni.
2.7.2.5.7. Nyomáscsökkentõ szeIep
Az öntözesi gyakorlatban ott van szerepe, ahol a vizadagolo szerkezetek alacsony üzemi nyomast kivannak meg.
Ilyen peldaul a csepegtetó öntözes, mikroöntözes stb. Magas halozati nyomas eseten a hazba vezetó agba is
erdemes nyomascsökkentót szerelni. Ez 6 bar statikus nyomasertek Ieletti halozati nyomas eseten indokolt. Az
öntözóhalozat szamara a magas nyomasertekek kedvezóek, mert a Iajlagos beruhazasi költsegeket csökkentik.
Az elóbbiekben emlitett vizadagolo szerkezeteknel az adott zonara kell nyomascsökkentót epiteni.
A nyomascsökkentó a halozati nyomast a beallitastol Iüggóen 36 bar allando erteken tartja.
2.7.2.5.8. DrénszeIep
A halozat vizteleniteseben van szerepe. A vizet minden öntözesi ciklus utan, a nyomas megszúntevel
automatikusan leereszti. Vannak olyan öntözesi rendszerek, amelyeknel minden elem (magnesszelep, szoro,
vizkonnektor stb.) beepitett drenszeleppel rendelkezik.
2.7.2.5.9. Visszacsapó szeIep
Feladata az öntözóhalozatban levó viz közmúhalozatba valo visszajutasanak megakadalyozasa. Lejtós területek
öntözesenel ajanlatos minden egyes szoro ele beepiteni. Nelküle ugyanis a geodeziai szintkülönbseg hatasara az
adott szarnyvezetekben levó viz az öntözes beIejeztevel a legmelyebben Iekvó szoroknal elIolyik. Ez egyreszt
az elIolyas helyen iszapositja a talajt, masreszt ertekes öntözóviz megy karba.
2.7.2.6. CsõháIózatok méretezése
A szivattyuk jellemzesere nyomas helyett emelómagassagot szokas megadni. Az emelómagassag nem mas, mint
annak a vizoszlopnak a magassaga, amellyel valamely nyomasertek egyensulyt tart. Igy peldaul 1 bar nyomas
10 m vizoszlop, 5 bar nyomas pedig 50 m vizoszlop nyomasaval egyenertekú.
2.7.2.6.1. CsõháIózat-jeIIeggörbe
A vizIorras az öntözóvizet megIeleló nyomassal es terIogatarammal tovabbitja az öntözóhalozatba ugy, hogy
legyózve a geodeziai szintkülönbseget (hg), sebessegmagassagot (hc) es a surlodasbol eredó veszteseg
magassagot (hv), adott nagysagu, a vizkiadagolo szerkezetnek megIeleló nyomomagassagot biztosit (hp).
A vizIorrasnal merhetó nyomas emelómagassagban kiIejezve (Hö) a következókre Iorditodik:
Szûrõ
219
Hò ÷ hg · hc · hv · hp.
Ez a csóhalozat jelleggörbejenek egyenlete. A jelleggörbe a terIogataram Iüggvenyeben rajzolt
emelómagassagot abrazolja. Itt csupan annyit kell tennünk, hogy a Ienti egyenlet minden egyes tagjat adott
terIogataram-ertekeknel kiszamoljuk. Az igy kapott ertekeket abrazolva nyerjük a csóhalozat jelleggörbejet.
Elóbb azonban ertelmezzük az egyes emelómagassagokat.
Hò a vizIorrasnal rendelkezesre allo összes emelómagassag |m|,
hg ÷ hs: · hnv geodeziai magassag |m|,
hs: szivomagassag: a szivattyu szivocsonkja es a vizIelszin magassagkülönbsege |m|,
hny nyomomagassag: a szivattyu nyomocsonkja es a legmagasabban elhelyezkedó vizadagolo szerkezetek
közti magassagkülönbseg |m|.
Megjegyzendó, hogy halozatnal, illetve buvarszivattyu alkalmazasanal a szivomagassag erteke 0, a geodeziai
magassag a nyomomagassaggal egyenló.
hc a halozatban jelentkezó sebessegmagassag (erteke elhanyagolhato) |m|:
ahol:
v a viz aramlasi sebessege |m/s|,
g nehezsegi gyorsulas |m/s2|,
qv terIogataram |m3/s|,
d csóatmeró |m|.
hv a halozatban keletkezó veszteseg magassag |m|, amely az alabbi összeIüggessel szamithato:
Itt:
· csósurlodasi tenyezó erteke, nagysaga a csó anyagatol Iügg, atlagosan 0,015-nek vehetó,
le egyenertekú csóhossz. A rendszerbe beepitett csóvezeteki elemek vesztesege egy ugyanolyan veszteseget
okozo egyenes csószakasz hosszusagaval is kiIejezhetó. Kerti öntözóhalozatoknal egyenertekú csóhossznak a
valodi csóhossz 1,25-szereset vehetjük.
Lathato, hogy a veszteseg magassagerteke a csó hosszusaggal egyenesen, a terIogatarammal negyzetesen, az
atmeró ötödik hatvanyaval aranylik.
CsõháIózat-jeIIeggörbe
220
Ha peldaul hv erteke 2 m,
· a csóhosszusagot ketszeresere növelve hv a ketszeresere nó (4 m),
· a terIogataramot ketszeresere növelve hv a negyszeresere nó (8 m),
· a keresztmetszetet Ielere csökkentve hv a harmincketszeresere nó (64 m).
Meretezesnel ezert az atmeró megIeleló kivalasztasa az elsórendú Ieladat!
hp a szoronal a porlasztasi nyomas biztositasahoz szükseges emelómagassag |m|. Erteke
gyartmanykatalogusbol tudhato meg.
Abrazoljuk a csóhalozat jelleggörbejet a szivattyu jelleggörbejevel együtt!
A szivattyu jelleggörbejet katalogusbol Ielvehetjük, a csóhalozat jelleggörbejenek pontjait a Ientiekben emlitett
modon meghatarozhatjuk.
A geodeziai magassag, mivel adottsag, a terIogataramtol Iüggetlen, allando ertek.
A sebesseg magassag a sebesseg negyzetevel aranyos, mert a sebesseg a terIogataramhoz egyenesen aranylik.
Mondhatjuk tehat, hogy a sebessegmagassag a terIogataram negyzetevel aranyos.
A vesztesegmagassag, mint azt az összeIüggesból lathatjuk, szinten a terIogataram negyzetevel aranyos.
A nyomomagassag ugyancsak a terIogataram negyzetevel aranyos (meghatarozasara szolgalo összeIüggessel itt
nem Ioglalkozunk, a mertezesnel azt ismertnek tekintjük).
Ezek alapjan mondhatjuk hogy a görbe jelleget tekintve nem mas, mint egy hg geodeziai magassag ertekkel
eltolt masodIoku parabola. Ezt abrazoljuk a 161. abran.
CsõháIózat-jeIIeggörbe
221
161. ábra - Csõhálózat jelleggörbéje és a munkapont
A szivattyu- es a csóhalozat-jelleggörbe metszesi pontja M, a munkapont. A szivattyu ezen a ponton dolgozik
együtt a csóhalozattal.
2.7.2.6.2. Méretezés
A meretezes mindig a legkedvezótlenebb helyzetben levó vizadagolo szerkezetre törtenik. Ez altalaban a
legtavolabb esó szorot jelenti. A meretezes menete a következó:
1. Meghatarozzuk a vizIorras jellemzó parametereit, ugymint a nyomast es a hozza tartozo terIogataramot.
2. Kerteszeti es geodeziai tervek alapjan megtervezzük a vizadagolo szerkezetek kiosztasi tervet. Ez
tartalmazza az esóztetó-szorok kiosztasat a szoraskep megszerkesztesevel, a zonakiosztast a szorok
terIogataramanak ismereteben. Egy-egy zona terIogataramanak meg kell egyeznie a vizIorras
Méretezés
222
terIogataram-ertekevel. A szorok szorassugarat, valamint terIogataramat a múködteteshez szükseges
nyomasertek Iüggvenyeben prospektusbol kiolvashatjuk. Ugyanezen lepesekben hatarozzuk meg a csepegtetó-
vagy mikroöntözes geometriai es zonakiosztasat. Eredmenyül megkapjuk a halozat geometriai kialakitasat es
terheleset (a vizadagolo szerkezetek elhelyezkedeset).
Minden zonat külön meretezni kell. Az adott zonan meghatarozzuk a legtavolabbi szorot, es erre vegezzük a
meretezest. A következókben egy konkret pelda alapjan vegezzük el egy zona (szarnyvezetek) es a
gerincvezetek meretezeset es valasztunk szivattyut a rendszer múködtetesehez. Meretezendó zonakent a
vizIorrastol legtavolabb esó (legkedvezetlenebb helyzetben levó) zonat valasztjuk.
A csóhalozat rajzat a 162. abran lathatjuk. Irjuk Iel a mar targyalt egyenletet:
Hò ÷ hg · hc · hv · hp,
ebból ismert:
hg ÷ 5 m,
hp ÷ 40 m (4 bar a szorok terIogataramat ezen erteknel olvastuk le).
A legkedvezótlenebb helyzetben a IV. jelú szoro van, igy ezt az agat Iogjuk meretezni. Irjuk Iel az l4-es
szakaszra az aramlasi veszteseget. Vegyük a csó atmerójet 3/4"-ra. Ezt az atmerót az egyenletbe m-ben kell
behelyettesitenünk, ezert szamitsuk at: d4 ÷ 3/4" ÷ 3/4 0,0254 ÷ 0,019 m. A terIogataram erteke l/min-ban van
megadva, ezt m3/s-ban kell behelyettesiteni. Szamitsuk at ezt az erteket is! qv4 ÷ 16 l/min ÷ 16:60 000 ÷
0,000266 m3/s.
Szamitsuk ki a hc es hv ertekeit:
Lathatjuk, hogy hc erteke minimalis, ezert a szamitasok soran eltekinthetünk ennek meghatarozasatol.
A hv ertekeket minden csószakaszra ki kell szamolni, ahol terIogataram-valtozas törtenik. Tehat szoro szoro
között vagy leagazas leagazas között. Esetünkben ez hat szakaszt jelent: l4, l3, l2, l1, l0, szakaszokat es a
gerincvezetek teljes hosszat, Lg-t. A szamitast az l4-es szakasszal kezdjük, az elsó esetben a kepletbe valo
behelyettesitest is elvegezzük. A többi szamitas eredmenyeit a 10. tabla:atba Ioglaltuk.
MegnevezesLg Ic I1 I2 I3 I4 Mertek-egyseg
I 50 10 8 10 10 12 m
d 5/4" 1" 3/4" 3/4" 3/4" 3/4" "
qv 62 62 46 38 28 16 l/min
hv 2,56 1,56 2,9 2,47 1,34 0,52 m
Méretezés
223
hvösszes 11,35 m
10. táblázat - Csõhálózat-veszteség magasságértékei
Mint lathatjuk, az utolso szoro es a szivattyu között az összes veszteseg magassagerteke 11,35 m. Az l1l4
szakaszok 3/4"-os, az l0-s 1"-os, a gerincvezetek 5/4"-os atmerójú. Lathatok az egyes szakaszokon keletkezó
veszteseg magassagertekei is. Ezek nagysagukat tekintve megIelelóek. Ha peldaul a gerincvezeteket 1"-ra
valasztottuk volna, a veszteseg magassagerteke ezen a szakaszon 7,51 m lett volna.
Hatarozzuk meg az összes emelómagassagot:
Hò ÷ 5 ¹ 11,35 ¹ 40 ÷ 56,35 m
A szivattyunak igy a következó tulajdonsagokkal kell rendelkeznie:
Emelómagassag: H ÷ 56,35 m; qv ÷ 62 l/min terIogataram mellett.
Ha megnezzük a 156. abran az SP 3A szivattyusorozatot, az adott ertekeknek legmegIelelóbb szivattyu az SP
3A22. A 62 l/min (3,72 m3/h) terIogataramhoz tartozo emelómagassag erteke 63 m.
Egyszerúbb a vesztesegszamitas akkor, ha a szarnyvezeteken azonos terIogataramu szorok vannak es azok
egyenló tavolsagra vannak egymastol elhelyezve. Legyen a szorok terIogatarama (IVIII.) egysegesen qv ÷ 8
l/min, a szorok közti tavolsag l ÷ 10 m.
Elóször szamitsuk ki 1"-os atmeróre a veszteseget. Ha az tul nagy, vegyünk Iel egy Iokozattal nagyobb, 5/4"-os
atmerót.
A veszteseg magassagot az egesz szarnyvezetekre (ebben az esetben az I. es VIII. jelú szoro közötti
csószakaszra) a következó összeIüggessel szamithatjuk:
Az összeIügges elsó tagja az utolso szakasz (VIIVIII. szoro között) vesztesegmagassagat jelenti, a masodik
pedig az un. negyzetes tagok összeget. Az egyes betúk jelentese a következó:
le ÷ 1,25 * 10 m ÷ 12,5 m (egyenertekú csóhossz),
qvf ÷ 8 l/min ÷ 0,000133 m3/s (egy szoro terIogatarama),
d ÷ 1" ÷ 0,0254 m (szarnyvezetek atmeróje),
n ÷ z 1 ÷ 7 (osztastavolsagok szama),
Méretezés
224
: ÷ 8 (szorok szama).
Behelyettesitve:
Ugyanez a helyzet az olyan csepegtetócsöveknel, ahol azonos vizkibocsatasu labirinttestek vannak a csóbe
beepitve egymastol egyenló tavolsagra.
2.7.2.7. AutomatizáIt öntözõháIózatok
Az öntözórendszer automatizalasan az öntözesi ciklus programozott vegrehajtasat ertjük. Ilyenkor egy
programkapcsolo (kesóbbiekben automatika) az öntözest elóre beallitott idóben elinditja, megadott ideig nyitva
tartja, majd kikapcsolja.
Az automatikus múködtetes lehetóve teszi, hogy a területet hosszabb Ielügyelet nelkül hagyjuk. Megvalosithato
az ejszakai öntözes, igy a vizkorlatozo intezkedesek mellett is biztosithato a kert Iolyamatos öntözese. Ejjel a
halozati nyomas is magasabb es kisebb a parolgasi veszteseg.
Az automatizalt öntözórendszer a kezi vezerlesútól abban különbözik, hogy a Ió- es szarnyvezetekek
magnesszelepeken keresztül vannak taplalva, a magnesszelepeket pedig vezerló automatika múködteti.
A vezerló automatika alkalmas arra, hogy zonankent (szarnyvezetekenkent) elteró öntözesi idóvel, naponta
többszöri inditas mellett vezerelje az öntözest. Az adott idóben (inditasi idó) nyitja az elsó magnesszelepet, es
ezzel egyuttal az elsó zonan elhelyezett vizadagolo szerkezetek kezdenek el öntözni mindaddig, mig az adott
zona öntözesi ideje tart. Ezutan kapcsolja a következó magnesszelepet es igy tovabb.
2.7.2.7.1. ÉrzékeIõk
A vezerló automatikahoz csatlakoztathatunk talajnedvesseg-erzekelót vagy esóerzekelót. A
talajnedvesseg-erzekeló, ha a talaj nedvessege a beallitott erteket meghaladja, megszakitja az öntözest, ha a talaj
nedvessege a beallitott ertek ala csökken, ismet inditja. Ugyanez a helyzet az esóerzekeló eseten: elóre
beallithatjuk azt a csapadekintenzitast (peldaul 4 mm, 10 mm stb.), amely erteknel az erzekeló az öntözest
letiltja, majd az esó elallta utan a rendszert ismet automatikus üzembe kapcsolja.
A talajnedvesseg-erzekeló csupan azt a környezetet tudja ,Iigyelni¨, ahova telepitve van. Akkor biztosit pontos
beavatkozast, ha a terület adottsagait Iigyelembe veve, több erzekelót helyezünk el. Ez viszont jelentósen
megnövelne a költsegeket.
Az esóerzekeló ezzel szemben a terület egeszet ,Iigyeli¨, kevesbe beIolyasolhato a múködese.
2.7.3. Öntözési eIjárások
A növenytermesztesi gyakorlatban az esószerú öntözest es a mikroöntözest mint öntözesi eljarasokat szokas
megkülönböztetni. Az esószerú öntözesnel a vizet zart csóvezeteken keresztül, nyomas alatt vezetjük a
Ielhasznalas helyere. A csóvezetekból szoroIejen vagy mas porlasztoelemen keresztül kerül a viz a legterbe,
ahol a vizsugar cseppekre bomlik es a termeszetes esóhöz hasonloan jut a növenyre, illetve a talajra. Az
esószerú öntözes szemlelete szerint a növenyallomanyt kell megöntözni, es a talajIelszin minden pontjara
lehetóleg azonos vizmennyiseget kell kijuttatni.
AutomatizáIt öntözõháIózatok
225
A mikroöntözes IilozoIiaja ettól annyiban ter el, hogy a viz sokkal több utat tesz meg zart vezetekben es szinte
minden növenyt külön öntöz meg azaltal, hogy közvetlenül a gyökerzonaba jut. A mikroöntözesnel nem Ieltetel,
hogy a teljes talajIelszin nedves legyen. Mindezek miatt megtakarithato a legteren keresztüli vizszetosztas
energiaigenye, a legter es a talajIelszin parologtatasabol eredó vizveszteseg. A mikroöntözesi modszer
csóvezetek-rendszere sokkal precizebb vizigeny-kielegitesi lehetóseget ad az esószerúhöz kepest, ami együtt
jelentkezik a magasabb szintú automatizalasi lehetósegekkel is.
2.7.3.1. Az esõztetõ öntözés gépei
Esóztetó öntözest a korabban ismertetett harom eloszto csóhalozat valamelyikevel lehet megvalositani. Az
öntözes gepesitesenel megoldando Ieladatok, a gepesitett öntözes technologiaja a 160. abran lathato hordozhato
öntözóberendezes peldajan Ioglalhatok össze. Az ott lathato összes szerkezeti egyseg es szerelveny az öntözes
beIejezese utan szetszerelhetó es atszallithato, majd ujra összeallithato az uj öntözóallasba (lasd a Felszinen
szerelt halozat cimú reszt az elózó Iejezetben).
A hordozhato öntözóberendezes Ielszinen szerelt halozatat a tablaellato vezetek (a), a rendszer Ióvezeteke (b) es
a szarnyvezeteknek (c) alkotjak.
A gepesitett attelepitesú öntözóberendezeseknel a szarnyvezetek uj allasba valo athelyezeset, atszallitasat nem
szetszedes utan, kezzel, hanem egeszben, de gepi erókiIejtessel valositjak meg. Ez a munkamúvelet nehez,
bonyolult es sokretú Ieladat. Ez az oka, hogy igen sokIele gepesitett attelepitesú szarnyvezetektipussal lehet
talalkozni. Ezeket a termesztett kulturakhoz, terepviszonyokhoz, talajadottsagokhoz es a vizIorras
parametereihez valo minel jobb alkalmazkodas követelmenye hozta letre.
Múszakilag a legegyszerúbb gepesitett attelepitesú szarnyvezetek a vontathato szarnyvezetek (163. abra). Ez
gyakorlatilag megegyezik a hordozhato szarnyvezetekkel, csak a 164. abran lathato kerekes szerkezettel
egeszitik ki, ezaltal a teljes csórendszer hossziranyban uj öntözóallasba vontathato es ebben a helyzetben a
Ióvezetekre csatlakoztathato. A meretek teljes egeszeben a kezi attelepitesú (hordozhato) eszközökhöz
igazodnak. Rendszerint 87 mm atmerójú, 6 m hosszu, gyorskapcsolasu aluminium csótagokbol allithatok össze,
160240 m-es hosszusagban. A hazai gyakorlatban 24 vagy 36 meterenkent csatlakoznak a 130 mm-es
aluminium Ióvezetekhez, keresztidomokkal es tolozarakkal.
163. ábra - Gördülõ a) és vontatott b) gépesített áttelepítésu öntözõ szárnyvezeték
Az esõztetõ öntözés gépei
226
164. ábra - Kerekes szerkezet vontatható öntözõ szárnyvezeték áttelepítéséhez
A vontathato öntözóberendezesek hasznalatat a növenykultura magassaga altalaban nem korlatozza. Magas
kulturaban a szoroIejeket magasabb Ielszallocsóvel kell szerelni, es a vontato traktor miatt indokolt lehet
múvelóutak kialakitasa. A berendezeseket 5°-nal meredekebb lejtón nem lehet hasznalni a lejtóiranyu
Az esõztetõ öntözés gépei
227
megcsuszasi veszely es az emiatti töresek kockazata miatt. A vontathato öntözóberendezesek technologiai es
technikai tovabbIejlesztese a csevelhetó öntözóberendezesek letrehozasahoz vezetett el.
A gördüló szarnyvezetekek a hordozhato szarnyvezetekek korszerúbb valtozata, amelyeket rendszerint 130 mm
atmerójú, merev acelcsövekból vagy nagyobb Ialvastagsagu aluminiumcsövekból allitjak össze, 240400 m-es
hosszusagban, a tipustol es a tablaadottsagoktol Iüggóen. A szoroIejekkel ellatott szarnyvezetekeket kerekekkel
tamasztjak ala a csövek iranyara meróleges allasban. Egyes megoldasoknal az öntözócsó egyben a gördüló
kerekek tengelye, mas megoldasoknal ,A¨ alaku tartovazakat ikerkerek tamaszt ala. Tartovazas kivitelnel a
szarnyvezetek hossziranyban is vontathato. A Irontalisan gördithetó szarnyvezetekeket beepitett motorok
görditik a következó allasba.
A gördüló szarnyvezetekek alacsony kulturak öntözesere alkalmasak (600950 mm). A mezógazdasagi öntözes
szeles köreben jol hasznalhato berendezesek, nem jelentós az anyag- es energiaigenyük, valamint a
kezimunka-igeny szempontjabol is elIogadhatok. Hatranyuk, hogy a megöntözött talajon az attelepites Iokozott
taposassal, kerekmegcsuszassal jar, valamint a múszaki meghibasodasokkal (csótöres, csavarodas stb.) is
szamolni kell, ami hatraltatja a Iolyamatos öntözest. Nagyobb tavolsagra valo attelepüleskor elkerülhetetlen a
gep szet- es ujboli összeszerelese.
A csevelhetó KPE tömlós szarnyvezetekek a jarvaüzemeló öntözóberendezesek csoportjaba tartoznak, mert a
szoroIej Iolyamatos halado mozgas közben adagolja ki a vizet. Fó eleme a 250450 m hosszu, alaktarto, kemeny
polietilen tömló. Ez a tömló szabja meg a szarnyvezetekkel beöntözhetó sav hosszat es reszben a szelesseget is.
A tömló múködes közben dobra csevelódik Iel, es üzembe allitas elótt a tömlót traktorral huzzak ki az
öntözendó sav vegere. A 165. abran lathatok a Ióbb szerkezeti reszek. Kerekkel (1) es allithato labbal (2)
alatamasztott alvazon (3) csapagyazzak a dobot (4). A berendezes vizcsatlakozo tömlóje (5) egy megcsapolason
keresztül egy hidromotort (6) hajt meg, amely elvegzi a dob Iorgatasat. A motor es a hajtomú köze
tengelykapcsolot, Iokozatvaltot es külsó TLT (7) hajtasi lehetóseget is kialakitanak. A jarvaüzemeló szoroIej
(10) a KPE tömló külsó vegere szerelt keretes (8) allvanyon (9) helyezkedik el. Ez az allvany a 165. abran
behuzott allapotban, un. szallitasi helyzetben van.
Az esõztetõ öntözés gépei
228
165. ábra - A csévélhetõ öntözõ szárnyvezeték áttelepítéséhez
A berendezeseken szamos automatikus elem talalhato. Ezek közül a legIontosabb a szoroIej-vegkikapcsolo,
amely a sav teljes beöntözese utan elzarja a viz utjat. Fontos a vizboritas behuzas iranyu egyenletessege miatt a
sebessegallandosito automatika, valamint a savok elejen es vegen megvalositando elóöntözest es utoöntözest
szabalyozo automatika.
A jarvaüzemeló nagy hatosugaru szoroIej a kerteszeti kulturaknal megkivant esóminóseget helyes beallitasi
parameterek esten teljesiteni tudja. Ennek ellenere alkalmazhato az a megoldas, hogy egyetlen szoroIej helyett
ket, kisebb Iuvokaju szoroIej kerül a gepre. Ekkor az R/H viszony (lasd a 181. oldalon) megjavul, azonban a
beöntözött savszelesseg rendszerint csökken.
A nagy hatosugaru szoroIej kedvezótlen munkaminósegi es energetika jellemzóinek kiküszöbölesere Iejlódtek
ki az un. jarvaüzemeló konzolok. A 166. abran lathato szerkezet egy kerekes (1) vonorudas vazra (2, 4) szerelt
csórendszer (6), amelyet sodronykötelek (7) tartanak. A konzol a csevelhetó öntözó szarnyvezetek
szoroIejkocsija helyere szerelhetó. A viz a KPE tömlóból a Ielszallocsövön (3, 5) at kerül a konzolszarnyakat
alkoto csövekbe. Ezeken helyezik el a porlaszto (8) szoroIejeket vagy mas tipusu vizadagolo elemeket. A konzol
hasznalata a csevelhetó öntözógep területkapacitasat altalaban csökkenti es az attelepitessel jaro
munkaszüksegletet növeli, azt körülmenyesebbe teszi.
Az esõztetõ öntözés gépei
229
166. ábra - 1árvaüzemelõ konzol csévélhetõ öntözõgépre
A gördüló technologiai rendszerú, gepesitett attelepitesú öntözó szarnyvezetekek tovabbIejlesztese soran
alakultak ki a többtamaszu öntözóberendezesek. Külsó megjelenesi Iormajukat a statikai szerkezet hatarozza
meg. A tipustol Iüggóen 3555 m hosszu, terbeli racsos szerkezetet kerekparral ellatott tartok (tornyok)
tamasztjak ala, es ilyen egysegek sorozatabol epül Iel az 5001200 m öntözesi munkaszelessegú öntözógep. Az
egyes tagok terbeli csuklos szerkezettel kapcsolodnak, amivel követni tudjak a domborzatot es a jellegzetes
mozgasmod miatti alakvaltozasokat. A racsszerkezet egyik eleme a vizszallito csó, amely a raszerelt vizkijuttato
elemekkel alkotja a vizszetoszto rendszert. A statikai rendszert hordozo kerekes tamaszok öntözes közben
Iolyamatosan haladnak a szarnyvezetekre meróleges iranyban, igy jarvaüzemeló öntözes valosul meg. A gördüló
szarnyvezetekekkel ellentetben az eróatviteli szerkezetnek a vizzel telt csórendszert kell mozgatniuk. A
kerekeknek altalaban masik Iunkciojuk is van, amely szerint 90°-kal kiIorditott helyzetben lehetóve teszik a
teljes szarnyvezetek hossziranyu atvontatasat.
A többtamaszu öntözó szarnyvezetekek mozgasat minden tagon megtalalhato hajtomúves elektromotor teszi
lehetóve. Ebból a szempontbol lenyeges megkülönböztetni a központi es a külsó (szelsó) öntözótag
jaroszerkezetet. A közbensó tagok mindig annyit mozognak, hogy helyzetük a ket megkülönböztetett tag közötti
egyeneshez igazodjon. A mozgas valojaban szakaszos, az atlagos sebesseget tagonkent az allasi es a tenyleges
gördülesi idó aranya szabja meg.
A mozgasmod, az egyes tagok mozgaspalyai alapjan megkülönböztethetünk körbenjaro es egyenesen mozgo
berendezeseket.
A körbenjaro öntözó szarnyvezetekeknel (center pivot) a központi öntözótagot egy lealapozott toronyhoz
rögzitik, amely körül elIordulhat a többi, sugariranyban elhelyezkedó tag. A külsó tag egy beallitott kerületi
sebesseggel mozog, a közbensó tagoknal a központi toronytol valo tavolsaguknak megIeleló kerületi
atlagsebesseget allit be az automatika, es igy teljesül az egyenesben maradas követelmenye. A központi torony
Az esõztetõ öntözés gépei
230
mint rögzitett pont leegyszerúsiti a viztaplalast, hiszen vagy Ielszin alatti halozatra, vagy külön szivattyuval
kutra vagy mas Ielszini vizIorrasra a csatlakozas múszakilag könnyen megoldhato.
A többtamaszu öntözó szarnyvezetekek nagyon valtozatos vizszetoszto elemeken keresztül juttathatjak ki a vizet
a talajra. Mindegyiknek van valamilyen elónyös tulajdonsaga, amelyet a szelerzekenyseg csökkentesenel, a
talajIelszin tocsasodasi jelensegeinel vagy a lombozat különleges nedvesitesenel vehetünk Iigyelembe.
Leggyakrabban ütközólapos szoroIejeket alkalmaznak. Gyakran elóIordul, hogy a teljes szoroIej
nyomasszabalyzo elem közbeiktatasaval kerül a berendezesen kialakitott csonkra. A szoroIejek meretet
hidraulikai szamitasokkal hatarozzak meg, ezert azok nem cserelhetók Iel. Nem mindegy, hogy adott szoroIejet
a szarnyvezetek elejere vagy mas helyre csavarozzuk be.
Az egyenes mozgasu, többtamaszu öntözó szarnyvezeteknel (pl. Linear) a vizbetaplalast nyitott csatornabol
vagy Ielszin alatti csóhalozat hidransairol lehet megoldani. Ez utobbi esetben a vontatott taplalotömló
hidrasonkenti athelyezese komoly attelepitesi nehezseget okoz, mig a csatornas viztaplalas eseteben a
Iolyamatos karbantartas bonyolitja az üzemet. A csatorna mellett halado tagon az egyebkent szokasos
dizelmotor ¹ aramIejlesztó gepkombinacio mellett el kell helyezni a szivattyut is. Akar tömlós, akar csatornas a
berendezes vizellatasa, ismerünk oldalbetaplalasu es közepsó betaplalasu berendezest, amelyek kivalasztasanal
es a beruhazasnal a helyi adottsagok alapjan kell dönteni.
Az egyenes mozgasu, többtamaszu berendezesek automatikaszerkezete a körbenjarokhoz kepest kiegeszül az
un. egyenesben tarto erzekeló- es vezerlószerkezettel. Ennek Ieladata, hogy a berendezes a viztaplalo csatorna
vagy a hidrans soriranyaval pontosan parhuzamosan haladjon elóre es hogy a szarnyvezetek alakjat jelkepezó
egyenes pontosan meróleges legyen erre az iranyra. Az erzekeló tipustol Iüggóen lehet egy elóre kihuzott
barazda, kiIeszitett sodronykötel, de a legigenyesebb megoldasnal alkalmazzak a talajIelszin ala helyezett
nagyIrekvencias jeleket kibocsato ,antennarendszert¨ is.
2.7.3.1.1. Öntözõ szórófejek
Az esóztetó öntözes vizszetosztasanak eleme a szoroIej. Feladata a Iolyadeksugar cseppekre bontasa es a
cseppek egyenletes szetteritese az öntözendó Ielületen. A Iuvokan kiaramlo viz ballisztikus palyara kerül, es
kialakul a szükseges szorasi sugar, amelyen belül a sugarbontas miatt többe-kevesbe egyenletes vizboritas alakul
ki. A körmozgashoz szükseges erót a vizsugar altal kibillentett lengókar ütközese adja. Az egyszerúbb
szoroIejek csak körkörös, a bonyolultabbak körszektoros üzemre is alkalmasak. Az altalanos celu
mezógazdasagi öntözesre hasznalt szoroIejeken kivül ismertek a szennyviz vagy tragyale kijuttatasara alkalmas
szoroIejek, a Iagyvedelmi szoroIejek es a parköntözesre kialakitott, különleges múködtetesú szoroIejek.
Fontos jellemzójük sajat Hqv jelleggörbejük, amelyet Iuvokacserevel lehet beIolyasolni. Az öntözes
egyenletessege azonban az atlagos csapadekintenzitas (i) es a szorastavolsag (R) jelleggörbetól (iR) Iügg
legjobban. Ezt a parameterrendszert a szoroIej szerkezeti Ielepitese es reszben a meresek modszere hatarozza
meg.
Adott szoroIejeknel a haromszög, negyzet vagy teglalap szoroIejkötesek meretei beIolyasoljak az öntözes
atlagos csapadekintenzitasat. Nyilvanvalo, hogy ha a szoroIejek egymashoz közelebb vannak, akkor egy adott
területegysegre több viz zudul, az öntözes hevessege nagyobb lesz, sulyos erozios kartetel Iorrasava valhat.
Egy szoroIej hatasterülete
F ÷ a * b
es az öntözes atlagos csapadekintenzitasa.
Öntözõ szórófejek
231
ahol:
qv a szoroIej terIogatarama |m3/h|,
a es b a szomszedos szoroIejek tavolsaga a szarny- es Ióvezeteken (kötesmeretek |m|,
I az atlagos csapadekintenzitas |mm/h|.
Az esószerú öntözes szelerzekenysege a szorasi sugarak (R) szeliranytol Iüggó valtozasain keresztül ervenyesül.
A vizboritas egyenlótlensegen tul csapadekintenzitas csucsok alakulhatnak ki olyan helyen, ahol a megrövidült
sugaru kisebb talajIelszinre kerül a viz. Az üzemeltetók kezeben a kötestavolsagok csökkentese az egyik
leghatekonyabb vedekezesi eszköz, amivel a szel zavaro hatasa ellen vedekezni lehet (11. tabla:at).
Atlagos
szelsebesseg
R-csökkentes
Kötesmeretek
negyzetes kötes haromszögkötes
a b a b
03 0,90 1,25 R 1,30 R 1,60 R 1,35 R
37 0,85 1,20 R 1,20 R 1,50 R 1,30 R
710 0,80 1,10 R 1,20 R 1,40 R 1,20 R
10 Ielett 0,70 1,00 R 1,10 R 1,20 R 1,10 R
11. táblázat - Ajánlott kötésméretek a szélerõsség függvényében
Nem szabad azonban Iigyelmen kivül hagyni, hogy a kötesmeret csökkentese a szoroIej hatasterületet csökkenti
es az atlagos intenzitast növeli (12. tabla:at).
Atlagos
szelsebesseg
Kötescsökkenes
°
F-csökkenes ° i-növekedes °
03 8 16 ¹16
37 14 28 ¹28
410 20 40 ¹40
10 Iölött 30 60 ¹60
12. táblázat - A szélsebesség és az öntözés intenzitása
Öntözõ szórófejek
232
Lejtós területek esóztetó öntözesenel altalaban a retegvonal menti szarnyvezetek telepitese okoz legkisebb
vizboritasi egyenlótlenseget. Kevesen gondolnak arra, hogy a lejtóiranyt tekintve ,IelIele¨ szinten
szorasisugar-csökkenes következik be. Miinel nagyobb a lejtó szöge, annal kisebb csapadekintenzitas engedhetó
meg az elIolyas veszelye miatt. A gyakorlatban ezt a veszelyt azzal lehet megelózni, hogy a lejtós területen csak
kisebb vizadagot engednek meg, vallalva a gyakoribb öntözes többletIeladatat es költseget.
Iranyado adatoknak el lehet Iogadni, hogy a különbözó Iizikai talajIelesegeken a megengedhetó atlagos
intenzitas vizszintes, sik terepen az alabbi:
homok: 1925 mm/h,
valyogos homok: 1219 mm/h,
homokos valyog: 12 mm/h alatt,
valyog: 10 mm/h alatt,
agyag: 8 mm/h alatt.
A megengedett intenzitas mellet Iontos parameter a cseppmeret. A gyakorlatban ezt az R/H Iaktorral minósitik.
Egy 30 m sugaru szoroIejnel, ha a H ertek 30 bar ( 30 m), akkor az R/H Iaktor erteke 1. Kerteszeti kulturaknal
es kelesztó öntözesnel arra kell törekedni, hogy az R/H Iaktor ne haladja meg az 1 erteket, ezert pl. a
20 mm Iuvokaatmerójú szoroIejnel: 4,04,5 bar,
22 mm Iuvokaatmerójú szoroIejnel: 4,24,7 bar,
24 mm Iuvokaatmerójú szoroIejnel:4,55,0 bar,
26 mm Iuvokaatmerójú szoroIejnel: 4,85,4 bar
nyomast kell a szoroIejnel biztositani.
A hagyomanyos, allva üzemeló öntözógepek vizboritasat az atlagos csapadekintenzitasuk alapjan hatarozzak
meg:
h ÷ i * T
ahol:
h a vizboritas |mm|,
I az atlagos csapadekintenzitas |mm/h|,
T az egy allasban szükseges öntözesi idó |h|.
Jarvaüzemeló szoroIejeknel es a konzoloknal az öntözes Iolyamata elteró, igy a vizboritas:
ahol:
Öntözõ szórófejek
233
qv a berendezes (szoroIej vagy konzol) vizhozama |m3/h|,
B a munkaszelesseg |m|,
J a jarvaüzemeles sebessege |m/h|.
Az atlagos csapadekintenzitas ertelmezese:
ahol:
T az egy talajpont Iölötti tenyleges öntözes idótartamat jelenti, tehat pl. a konzol ,esóIelhójenek¨ athaladasi
idejet az elsó esócsepp leesesetól az utolsoig,
v · T ÷ a az a tavolsag, amelyet a gep az elsó es utolso csepp leesesi helye között megtesz.
Az intenzitas tehat nem Iügg a haladasi sebessegtól.
A konzoloknal szobajövó a ertekek:
közepes hatosugaru szoroIejeknel: a 1520 m,
porlaszto szoroIejeknel: a 1015 m.
Meg kell jegyezni, hogy bar az atlagos intenzitas nem Iügg a sebessegtól, de az atlagolas targyat kepezó, allo
helyzetben merhetó es mozgas közben jelentkezó pillanatnyi adagolasiintenzitas-Iüggvenyek sebessegIüggóek.
A jarvaüzemeló, nagy hatosugaru szoroIej atlagos csapadekintenzitasa ugyanugy hatarozhato meg, mintha allo
helyzetben üzemelne.
ahol:
o a szoroIej beallitott szektorszöge.
2.7.3.2. A mikroöntözés
2.7.3.2.1. CsepegtetõeIemes mikroöntözés
A mikroöntözesben a csepegtetó modszerek terjedtek el legjobban, ahol a szarnyvezetekbe beepitett vagy
beszurhato csepegtetóelemek adjak ki a vizet. A szivarogtatocsövek ehhez kepest ugy Ioghatok Iel, mintha a
A mikroöntözés
234
csepegetók nagyon súrún helyezkednenek el.
A mikroszoroIejes öntözes hasonloan a szantoIöldi hordozhato berendezesekhez a csepegtetve nedvesitett
talajIelszinhez kepest nagyobb atmerójú területet öntöz be, es egyes esetekben az atIedesek intenzitast
szabalyozo, illetve egyenletesseget beIolyasolo hatasat is Iigyelembe kell venni.
A mikroöntözes barmelyik technikai valtozatanak eredmenyes hasznalata ket körülmenytól Iügg:
Minden egyes elem vizkibocsatasa legyen azonos, egymashoz viszonyitva egyenletes es lehetóleg Iüggetlen az
öntözórendszer nyomas- es hómerseklet-valtozasaitol.
Legyen biztosithato az elemek eltömódesmentes üzemeltetese, es ez az allapot az elettartam soran se valtozzon
lenyegesen.
Azt a tulajdonsagot, hogy a mikroöntözó elemek altal kibocsatott terIogataram menynyire ingadozik a
nyomasvaltozasok miatt, nyomaserzekenysegnek nevezzük. Azt a tulajdonsagot, amely a gyartasi
egyöntetúseget jellemzi, gyartasi szorastenyezónek vagy meretszabatossagnak nevezzük.
A mikroöntözes celjaira kiIejlesztett vizadagolo elemek, a csepegtetók es a különbözó vizsugaras vagy
porlasztoelemek terIogatarama altalaban alacsony ertekú, ezert sikeresen alkalmazhatok rosszabb
vizgazdalkodasi körülmenyek között is. Igy agyagtalajokon, lejtókön kisebb az erozios veszely, az adagolas
intenzitasa alatta marad a talajok vizbeIogado kepessegenek. A hagyomanyos esóztetó öntözeseknel ez Iorditva
van: viszonylag rövid üzemidó utan a szoroIej tocsasodast okoz a talaj Ielületen, ami elIolyasokhoz vezet es
elzarja a levegót a gyökerektól.
A csepegtetessel kiadagolt viz jellegzetes, hagyma Iormaju talajterIogatot nedvesit be. Azonos terIogataramnal
ennek a nedvesitett terIogatnak az atmeróje valyogtalajon kb. ketszer, agyagtalajon kb. haromszor nagyobb,
mint ami a homoktalajon kepzódik.
Az egyes csepegtetóelem-gyartmanyok nevleges terIogatarama is a talajtipusokhoz igazodik. Ennek
megIelelóen a nehez agyagtalajokon, ahol a viz beszivargasi kepessege kicsi, 1,82,3 l a celszerú orankenti
vizadagolas. Közepes vizelnyelesi tulajdonsagu valyogtalajokon 3,74,5 l, laza homoktalajokon 7,59 l
orankenti vizadagolasu csepegtetóelemeket kell valasztani.
Hasonlo tapasztalati szabalyt lehet adni a csepegtetók egymashoz viszonyitott tavolsagara. Az ajanlott
legnagyobb kötesmeretet a 13. tabla:at mutatja.
TerIogataram,
l/h
Talajtipus
könnyú
(homok)
közepes
(valyog)
nehez (agyag)
1,82,3 30 45 60
3,74,5 45 60 75
13. táblázat - Csepegtetõtestek ajánlott kötésméretei (cm)
Ezt a szabalyt minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a növeny vagy növenycsoport vizigenye
meghaladja egyetlen csepegtetótest vizhozamat es szeretnenk, ha a talaj Ielszine alatt a nedvesitett talajtestek
CsepegtetõeIemes
mikroöntözés
235
összeerjenek.
Az öntözött kultura vizigenyet különbözó gyakorisagu öntözessel lehet kielegiteni. A vizadagolasok közötti
szüneteket a talajok tipusatol Iüggóen kell meghatarozni. Könnyú (homok) talajokon, ahol a viztarto kepesseg
kicsi, gyakrabban kell viszonylag kis vizadaggal öntözni. Nehez (agyag) talajok több vizet kepesek tarolni, ezert
ott ritkabban es hosszabb idótartammal kell a szükseges vizet kiadagolni.
2.7.3.2.2. Esõszerû mikroöntözés
Az esószerú (porlasztasos) mikroöntözesnel elsó lepesben a rendelkezesre allo viznyomas es a szükseges
vizhozam ismereteben lehet Iuvokameretet, az öntözes celjanak ismereteben pedig szoroIejszerkezetet
valasztani. A gyartok katalogusai jol elkülönitik a lomb alatti, a Iagyvedelmi, a parasito, az altalanos
mezógazdasagi celu vagy mas kialakitasu szoroIejeket. Ellenórizni kell a teljesitmenytablazatokat, de nem art,
ha reIerenciakent elIogadott üzemeló- vagy minósitóhelyen erdeklódünk az adott gyartmany tapasztalatairol.
A vizigeny-kielegites es a hidraulikai követelmenyek összhangjanak megteremtese utan lehet dönteni a
különbözó kiegeszitó eszközök: a legtelenitó-, a visszacsapo, es a szabalyzoszelepek, a vizmeres, tapoldatozas
es szúres, valamint az automatizalas szintjenek megIeleló egyeb elemek beepiteseról.
2.7.3.2.3. A mikroöntözõ-háIózat küIönIeges szereIvényei
2.7.3.2.3.1. Szûrõk
A mikroöntözesnel hasznalt vizadagolo elemek mindegyike szúk nyilasokon keresztül bocsatja ki a vizet a
csóvezetekból. Nyilvanvalo, hogy a mechanikai szennyezódesek csóhalozatba jutasat meg kell akadalyozni. A
vizszúres egy abszolut szükseges múvelet, ennek hianyaban üzemzavarok, költseges javitasi igenyek merülnek
Iel. Mar a szerelesnel szúrest kell tervezni vagy közvetlenül a vizIorrashoz, vagy a szelepek zonajahoz, vagy
közvetlenül a szoroIej-szarnyvezetekek, illetve a szoroIejek ele.
Az öntözóvizben lebegó Iizikai szennyezódesek mellett a kemiai es a biologiai szenynyezódesek hatasa elleni
küzdelem meg több szakertelmet es Ielkeszültseget igenyel. A Iizikai szúres ellenere a pango vizú
csószakaszokban a szilardanyag-kicsapodasok es bakterium- vagy algatelepek letrejötte eltömódeshez vezet.
Az oldott sotartalom merese
Az oldott sotartalmat a mikroöntözesi gyakorlat a konduktivitas ertekenek meresevel jellemzi es az oldat
elektromos vezetesi tulajdonsagaival hozza összeIüggesbe. Az öntözóvizek 1 mS/cm elektromos konduktivitas-
(EC-)ertek alatt gyakorlatilag nem tekintendók sos vizeknek, ha az összes sotartalom kisebb, mint 640 mg/l es
alkalmasak a legtöbb növeny termesztesehez, gyakorlatilag barmilyen termesztesi körülmenyek között.
2.7.3.2.3.2. Az öntözõvíz kémiai kezeIése
Az öntözóviz sotartalman belül a vas-, a mangan- es a kenvegyületek, a kalcium es a magneziumsok atalakulnak
es komoly eltömódesi veszelyt jelentenek. A kemiai vedekezesek celja, hogy a sokat oldatban tartsuk vagy a
mar kikristalyosodott anyagot ujra oldatta alakitsuk, vagy a mar kikristalyosodott, kicsapodott anyagot meg az
öntözóberendezesbe kerülese elótt mechanikai eszközökkel kiszúrjük.
Az öntözóviz sotartalmat növelhetjük megIelelóen megvalasztott tapanyagokkal vagy növenyvedelmi
anyagokkal is, ha a viz alapminósege ezt lehetóve teszi.
Az öntözóviz kemiai kezelese ovatossagot, tapasztalatot, szakertelmet igenyló múvelet, Iennall a baleset vagy az
anyagi kartetel veszelye, ezert a karbantartasokhoz, kezelesekhez celszerú szaktanacsadok közremúködeset
kerni.
A klorozas megakadalyozza a biologiai eredetú eltömódeseket, oxidalja es kiszúrhetóve teszi a vas- es
Esõszerû mikroöntözés
236
manganvegyületeket. A helyes kezelesekhez szükseges klormennyiseget vizmintakon kell kikiserletezni.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy a klor esetleg reakcioba lep a tapoldatokkal es hogy az öntözórendszer
esetleges egyenlótlen vizadagolasa miatt az egyes növenyek karosodnak, a kicsapatott anyagok vagy korrozios
termekek maguk is eltömódest okoznak.
A savazassal megelózhetó az oldott anyagok kicsapodasa, oldhatok a mar kicsapodott anyagok es növelhetó a
Ientiekben ismertetett klorozas hatekonysaga. Erre a celra sosav-, kensav- es IoszIorsavoldatok hasznalhatok. A
helyes kezelesekhez hasznalt mennyisegeket itt is vizmintakon kell kiprobalni. Ennek eredmenye alapjan lehet
dönteni, hogy milyen idótartammal, milyen gyakran es milyen koncentracioval vegezzük a kezelest.
2.7.3.2.4. TápoIdatos és vegyszer-adagoIásos öntözés
Az öntözeses növenytermesztesben az utobbi 30 ev alatt uj technologia Iejlódött ki. Ez a chemigacio, amely
gyújtóIogalom a vegyi anyagok öntözessel együttes kijuttatasanak több modozatat Ioglalja magaban.
Vilagszerte elIogadtak a szakemberek a chemigation elnevezest erre a kapcsolt múveletre. Ezen belül a vegyi
anyagok Iajtaja szerint kialakult a fertigation, herbigation, insectigation, fungigation, nematigation Iogalma. A
growth regulatorok, a biocontrol agensek, a desiccants, defoliants, bacteria, smogacids anyagok kijuttatasara
meg nincs ilyen kiIejezes, de maga a technologia letezik.
A tapoldatozo es vegyszer-adagolasos technologia elemei közül a vegyszer-beIecskendezó szivattyut, a
vegyszertartalyt, a visszaIolyasokat gatlo szelepeket, a szúróket es a merórendszert, illetve az aramlasi
viszonyokat allandosito, tovabba a múködest esetleg programozhato modon ki-be kapcsolo automatikakat kell
megemliteni.
A múszaki megoldasok közül az ataramoltato rendszerú oldotartalyok a legelsó (kezi attelepitesú)
esóztetóberendezesek tartozekai között is szerepeltek. A nyomas alatti tartalyok annyiban különböznek az
elózótól, hogy a tartalyokban az oldat egy gumitartalyban helyezkedik el. A vizteret az öntözóviz nyomasa ala
helyezve kipreseli a gumitartalybol az oldatot a Ióvezetekbe.
A Venturi-csöves tapoldat-adagolok legIóbb elónye az egyszerúseg es az, hogy nem tartalmaznak mozgo
elemeket. A törzsoldat egy nyitott múanyag tartalybol kerül az injektorhoz. Ha a rendszerben a
nyomasviszonyok, a törzsoldat súrúsege es a környezet hómerseklete stabil, akkor a kiöntözendó tapoldat
higitasi aranya egy allando ertekre all be. Ilyen szerkezeti kivitel lathato a 167. abran.
TápoIdatos és
vegyszer-adagoIásos öntözés
237
167. ábra - Venturi-csöves vegyszeradagoló
A terIogati adagolasu szivattyuk a tapoldatozasban altalaban sikeresebben hasznalhatok, mint a Venturi-csövek.
A nyomas nelküli tarolotartalybol az öntözó vizaramba a viz nyomasi energiajaval, elektromos energiaval vagy
belsó egesú motorral múködtetett szivattyu Iecskendezi be a törzsoldatot. Az öntözóviz nyomasa múködteti a
168. abran lathato, TMB membranos rendszerú tapoldatszivattyut. Mas rendszerú, de szinten terIogati
adagolasu rendszer lathato a 169. abran. A terIogati adagolas legnagyobb elónye abban van, hogy a Ióaram
nyomasingadozasaitol Iüggetlenül a rendszer törekszik a beallitott keveresi arany tartasara.
TápoIdatos és
vegyszer-adagoIásos öntözés
238
168. ábra - TMB tápoldat-adagoló szivattyú
TápoIdatos és
vegyszer-adagoIásos öntözés
239
169. ábra - Rotációs muködtetésu tápoldatszivattyú
TápoIdatos és
vegyszer-adagoIásos öntözés
240
A tapoldatszivattyuk rendszerbe epitese törtenhet Ióaramkörbe es mellekaramkörbe, valamint különleges
keveresi Ieladatok indokolhatjak a soros es parhuzamos kapcsolast. Ezeket a rendszereket a 170. abra
szemlelteti. Tipikusan akkor alkalmazzak, ha el akarjuk kerülni a IoszIortartalmu es kalciumtartalmu
törzsoldatok között varhato reakciot. Ebben az esetben ketIele törzsoldatot kell kesziteni, amelyekból vagy ket
tapoldatozo-szivattyu segitsegevel, vagy egymas utan, szakaszosan injektaljuk az öntözóvizbe az anyagokat.
Szakszerúen jo megoldas, ha az egyik tapoldattartalyba a pozitiv töltesú kationos szereket (Ca, K, Mg), a
masikba az aninokat (NO3, SO4, H2PO4) helyezzük el, a vizaramba kerülve a nagy higitasi arany miatt igy
nincs kicsapodasi veszely.
170. ábra - Tápoldatozó-szivattyúk rendszerbe építése
A szantoIöldi tapoldatozasra a 171. abran lathato AMIAD keszüleket hasznaljak jelenleg a leggyakrabban.
Linear berendezeseknel a vontatott törzsoldattartaly teszi lehetóve a Iolyamatos üzemeltetest.
TápoIdatos és
vegyszer-adagoIásos öntözés
241
171. ábra - Tápoldatozó rendszer lineár berendezésekhez
Az intenziv öntözes egyik legkiIinomultabb szintjet a talaj nelküli kulturak termesztestechnologiajanal
valositottak meg. A tapoldat a szallito öntözócsóból kapillaris csövön vagy mas modon, de minden növenyhez
külön kialakitott csepegtetótüsken keresztül jut.
A vizszallito szarnyvezetekben a tapoldatot külön keverógepek allitjak eló. A 172. abran az A es B
törzsoldatok, valamint a pH beallitasat a C tartalybol adagolt sav biztositja. Különös gondot kell Iorditani a kesz
tapoldat pH- es EC-ertekenek szinten tartasara es az üzembiztonsagot Iokozo gepeszeti egysegek múködtetesere.
Ezt öntözesvezerló automatak biztositjak. Az abran a MICRO keveróberendezesból az öntözesvezerló automata
altal nyithato magnesszelepeken (16) kerül a tapoldat az eppen öntözendó területre. A keveróbe szúrón es
vizoran keresztül kerül a nyers viz. A tapoldatozo esetleges üzemzavaranal az I. szelep zarasa es a II. szelep
nyitasa eseten az öntözendó szekciok tiszta vizzel öntözhetók.
TápoIdatos és
vegyszer-adagoIásos öntözés
242
172. ábra - Tápoldatos mikroöntözõ rendszer központi vezérlõvel (ÖKI Szarvas)
A legkorszerúbb valtozatoknal a Iel nem hasznalt tapoldatot szúres utan ujrahasznositjak.
A tapoldatos es vegyszer-adagolasos öntözesi technologia preciz eljarast, nagy gondossagot es odaIigyelest
igenyló múvelet. Csak megbizhato, magas gyartasi szinvonalu eszközöket szabad hasznalni, mert egyebkent a
nagyertekú kultura vagy a környezet kartetelenek kockazata megnövekszik.
2.7.3.3. Öntözés és tápanyag-utánpótIás a növényházakban
Zart terben valo termesztes eseten az öntözesnek a termeszetes csapadek hianya miatt Iokozott jelentósege
van. A szokasos öntözesi eljarasokat harom csoportba sorolhatjuk. Eszerint
Ielületi (esóztetó),
csepegtetó es
arasztasos öntözest különböztethetünk meg.
Az öntözóviz biztositasara, szúresere, a halozat kiepitesere vonatkozo ismeretek a korabbi Iejezetekben
megtalalhatok.
Felületi öntözesnek tekinthetó a kezitömlós locsolas. Egyenletesebb, munkaeró- es viztakarekosabb azonban a
több telepitett vizadagoloval egyidejúleg vegzett öntözes. A termesztóberendezesekben hasznalt vizadagolo
berendezesek annyiban ternek el a szabadIöldi esóztetó öntözes szoroitol, amennyiben itt a szükseges szorasi
sugar es Ielület kisebb, igy mozgo alkatreszt nem tartalmazo, pörgetótestes vagy ütközóelemes vizadagolokat
alkalmazhatok (173. abra). Ezek egy resze teljes körben (a, c, e), masok szektorban (b, d, f) szornak, igy
Öntözés és
tápanyag-utánpótIás a
243
segitsegükkel a negyszög alaku termesztóIelületek is takarekosan es egyenletesen öntözhetók.
173. ábra - Perrot gyártmányú növényházi vízadagolók
A csepegtetó öntözes rendkivül kedvezó tulajdonsagai: az energia- es viztakarekossag, amely a Ielhasznalas
helyere koncentralt Iolyamatos, kismennyisegú es -nyomasu vizkiadagolasbol adodik, tovabba a növenyek
kedvezó vizhasznositasa, a talajerozio elmaradasa a növenyhazakban is megmutatkozik, ezert a szabadIöldi
termesztes mellett itt is elterjedtek. Az öntözes iranyulhat közvetlenül a tenyeszedenyekre, ilyenkor minden
egyes növenyhez egy-egy cseppkepzó elem tartozik. Iranyulhat egy közvetitó közegre is, ebbe a körbe tartoznak
azok az öntözesi megoldasok, amelyeknel a csepegtetóelemek homokagyat vagy nedvszivo anyagbol keszitett
paplant tartanak nedvesen. A tenyeszedenyeket ezekre helyezve jutnak a növenyek vizhez. Ez a megoldas
eszköztakarekosabb es az öntözes is egyenletesebb, mivel egy-egy nagyobb Ielületen levó növenyek közös
vizadagolo egysegról vannak ellatva vizzel.
A csepegtetó öntözes vizadagolo elemeiben az öntözóhalozat nyomasanak közel nullara kell csökkennie. A
legkörinel igen kicsivel nagyobb nyomason kilepó vizmennyiseget a Ielületi Ieszültseg egy darabig visszatartja,
majd a kialakulo csepp Ielületenek es sulyanak növekedesevel a nyomas elleneben alulmarad es a csepp levalik.
Ennek a kenyes egyensulynak a Ienntartasa indokolja a kijuttatando viz tisztasagara vonatkozo szigoru
követelmenyeket.
Az öntözóhalozat nyomasanak Ielemesztese leggyakrabban szúk keresztmetszetú csószakasszal, kis kilepó
keresztmetszetú nyilasokkal vagy porozus anyag közbeiktatasaval törtenik.
Az arasztasos öntözes (szokas ar-apaly öntözesnek is nevezni) szakaszos öntözesi mod: teljes növenyhazi asztalt
vagy a növenyek elhelyezesere szolgalo csatornakat idószakosan 12 cm magassagban vizzel vagy tapoldattal
arasztanak el. Megvalositasahoz a talaj nelküli termesztesnel bemutatottakhoz hasonlo eszközökre van szükseg;
a leeresztett öntözóvizet vagy tapoldatot itt is szúrik es ujra Ielhasznaljak. Mas megoldasoknal az arasztas ugy
valosul meg, hogy a Ienti Ielületeket kis lejtessel epitik be, es azokon idószakonkent ataramoltatjak a vizet vagy
tapoldatot. Mindket esetben az arasztasi idó ugy van meghatarozva, hogy a termesztóközeg kelló mennyisegú
nedvesseget tudjon magaba szivni.
A Ienti harom öntözesi mod mindegyike a mikroöntözes Iogalomkörebe tartozik. Az ilyen rendszerek, mint
lattuk, jol elókeszitett (tisztitott, szúrt) vizet igenyelnek, jol szabalyozhatok es automatizalhatok. Fenti
jellemzóik alkalmassa teszik mindharmat a tapanyag oldott Iormaban valo kijuttatasara is a korabban ismertetett
tapoldatozo-keszülekek üzembeallitasaval.
2.8. A szabad föIdön termesztett zöIdségféIék
A szabad föIdön termesztett
zöIdségféIék betakarításának
244
betakarításának gépei
A kezi betakaritas Iolyamatat elemezve harom múvelet különithetó el: a szedes, ideertve a termeny leszakitasat,
letöreset vagy talajbol kihuzasat, a szedett termeny gyújtese (peldaul vödörbe, rekeszbe rakasa es sorközi
szallitasa), valamint a kihordas (a vödör, rekesz stb. sorbol gyújtóhelyre juttatasa). Aszerint, hogy e harom
múvelet milyen mertekben gepesitett, beszelhetünk segedeszközös, segedgepes es teljesen gepesitett
betakaritasrol.
Kezzel altalaban a Iriss Iogyasztasra szant termenyt szedik, mert a geppel szedett zöldseg minósege
alacsonyabb. A geppel betakaritott termenyt a hútó- es konzervipar dolgozza Iel.
2.8.1.
2.8.1.1. A segédeszközös betakarítás
A segedeszközös betakaritas soran mindharom múveletet kezzel vegzik, jellemzóje a gyújtóeszközök
hasznalata.
Az anyagmozgatasra is kiterjedó tipizalas következteben a gyújtóeszközök is szabvanyos meretekben keszülnek.
A legkisebb egyseg sokszorozasaval egysegrakatok kepezhetók. A rakatok szabvanyos raklapon gyújthetók,
amelyek merete szabvany szerint 80×120 cm. A Iriss Iogyasztasra szant termeket celszerú olyan gyújtóeszközbe
szedni, amelyben piacra is juttathato. Az elteró meretú zöldsegek elteró magassagu rekeszekbe gyújthetók. Az
eszközök egyszer hasznalatosak vagy ujrahasznosithatok. Utobbi celra ma mar szinte kizarolag múanyagbol
keszülnek.
2.8.1.2. A segédgépes betakarítás
A segedgepes betakaritast a kezi szedes, a gepi gyújtes es kihordas jellemzi. Gepei az un. szedest könnyitó
berendezesek.
Vontatott vagy magajaro szerkezetek (174. abra). Feladatuk a kezzel leszedett termeny gyújtese es szallitasa. A
gyújtes a berendezes konzoljan elhelyezett gyújtóeszközökbe (pl. rekeszekbe), szallitoelemekbe (pl. serleges
lanc serlegebe) vagy szallitoszalagra törtenhet. A szedest vegzó munkasok a több növenysort athidalo konzol
mögött haladnak, ritkabban ülnek vagy Iekszenek es vegzik a szedest. A berendezes resze az üres es/vagy teli
gyújtóeszközök tarolasara szolgalo platIorm vagy az ömlesztve szedett anyag Iogadasara kialakitott tartaly. A
Iriss termeny minósegenek megórzese erdekeben a munkat ugy celszerú szervezni, hogy a megtöltött
gyújtóeszközök azonnal piacra juttathatok legyenek. Ehhez a platIormon tisztitast, osztalyozast es csomagolast
vegeznek. Egyes berendezesek hútó-szallito jarmúve alakithatok at.
2.8.1.
245
174. ábra - Szedést könnyítõ berendezés
2.8.1.3. A teIjesen gépesített zöIdségbetakarítás
A zöldsegIajok sokIelesegeból adodoan szinte Iajonkent mas es mas betakaritogepre van szükseg.
A legtöbb zöldsegnöveny teljesen gepesitett betakaritasa a 70-es evek vegere megoldodott. A kialakult eljarasok
tarolo rendszerúek, vagyis a növenyzet elpusztitasaval jarnak. Altalaban elmondhato, hogy a geppel betakaritott
termeny a kezzel szedetthez viszonyitva
alacsonyabb minósegú, mert serült egyedeket is tartalmaz es mert inhomogen,
kisebb mennyisegú a betakaritasi vesztesegek, valamint a tarolo betakaritas okozta termeskieses miatt.
Evtizedek ota Iolynak kutatasok a szelektiv szedes gepi megvalositasara. Mara vilagosan latszik, hogy erre csak
a korszerú szamitastechnika es elektronika alkalmazasaval van mod. Legnagyobb nehezseget a szedendó
egyedek azonositasa es szedesi erettsegük megallapitasa jelenti.
2.8.2. A szabad föIdön termesztett paradicsom gépi
betakarítása
A bogyok serülekenysege miatt a Iriss Iogyasztasra szant paradicsom betakaritasa napjainkban is kezzel
törtenik.
A teIjesen gépesített
zöIdségbetakarítás
246
A konzerv- es hútóipar szamara termesztett paradicsom gepi betakaritasa az 1950-es evtized vegere oldodott
meg. Az Egyesült Allamokbeli CaliIornia Egyetem munkatarsai a burgonyabetakarito gep múködesi elveból
kiindulva hoztak letre az elsó gepet, az U. C. Blackweldert. A legtöbb azota Iejlesztett es gyartott geptipus azzal
azonos elven múködik, vagyis a vontatott vagy magajaro paradicsomkombajn Iolyamatosan
elvagja a bokrok szarait a talajIelszin alatt,
Ielhordo rostaszalag segitsegevel a kivagott bokrokat es a Iöldre pergett bogyokat a talajreteggel együtt a gepen
kialakitott razoszerkezet Iele tovabbitja, miközben a Iöldtömeg visszahullik a tarlora,
a razoszerkezet a bogyokat levalasztja a bokrokrol, majd ez utobbiakat a tarlora szorja,
tisztitoszerkezetek segitsegevel a bogyotömeget megszabaditja a könnyú szenynyezóktól,
megtörtenik a szin szerinti valogatas vagy selejtezes,
a bogyokat szallito jarmúre tovabbitja.
2.8.2.1. A gépi betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
Az elsó betakaritogep Iejlesztesevel egyidejúleg megindult a Iajtaszelekcio is. A gep múködesmodjabol adodoan
az uj Iajtak bogyoinak a korabbiaknal lenyegesen szilardabbaknak kellett lenniük. A tarolo betakaritasi mod
Ielvetette az egyszerre eres szüksegesseget. Fontos szempont a bokrok determinalt növekedese es dus
lombozata. Elóbbi azert, hogy a hosszu szarak ne okozzanak üzemzavart a Iorgo elemek üzemeben es egyszerre
több termes legyen eretten betakarithato, az utobbi, hogy csillapitsa a bogyok ütközeset a gepszerkezetekkel.
A gepi betakaritasu allomanyt sik vagy agyasos múvelesmodban termesztik. Hazankban mindket esetben 1,6
m-es kereknyomtav a szokasos, a palantazott vagy helyrevetett növenysorok a kereknyomtav közepvonalara
szimmetrikusan, egymastol 35 cm-re helyezkednek el. Ezzel elerhetó, hogy a terebelyes, elIekvó bokrok sem
nyulnak be a múvelóut savjaba. A szokasos tótavolsag 2035 cm.
A betakaritas munkaminósege es vesztesegei szempontjabol nagy jelentósseggel bir az agyasIelszin
egyenletessege, porhanyossaga, gyommentessege. Kedvezó agyasIelszin eseten keves az elhagyasbol szarmazo
veszteseg, a rögIelhordas, kismertekú a szennyezettseg. E tenyezók növelik a gep bogyotömegaramat (az
idóegyseg alatt athalado bogyotömeget). A vagoszerkezet kevesbe melyen jarathato a talajban, ami az
energiaIelhasznalas csökkenesenek iranyaba hat.
2.8.2.2. A paradicsombetakarító gépek fõbb szerkezeti részei
Az ismert gepek többsege a bokrok kivagasat, levalasztoszerkezethez juttatasat, razasat, a bogyok közül a
szennyezók eltavolitasat, a zöld es sarga bogyok selejtezeset, a piros bogyok szallito jarmúbe juttatasat vegzik,
kisebb-nagyobb mertekben elteró múszaki megoldasok reven. Az alabbiakban a Iunkciok egymas utani
sorrendjeben targyaljuk a leggyakoribb szerkezeti kialakitasokat.
2.8.2.2.1. Vágó-tereIõ szerkezetek
Feladatuk a bokrok kivagasa a talajIelszin alatt es a kihasitott talajreteggel együtt valo tovabbitasuk a Ielhordo
rostaszalagra.
Az elsó kombajnon meg a gepvazhoz mereven rögzitett, un. passziv vagopengeket hasznaltak. Ezek a haladasi
irannyal tompa szöget bezaro kesek a talajIelszin alatt nehany cm-en haladva metszik el a bokrok szarait. Az
ilyen vagoszerkezet csak rendkivül egyenletes, gyommentes talajIelszin eseten üzemeltethetó zavarmentesen.
Amennyiben ugyanis a Ielszini egyenetlenseg miatt a kesek a talajIelszin Iöle kerülnek, a szarakat esetleg nem
elmetszik, hanem kidöntik. A kidöntött es vonszolt bokor a következó bokrot szinten kiturja, vegül a
vagoszerkezet eltömódik.
A gépi betakarításra
termesztett áIIomány
247
A mai kombajnok vagoszerkezete aktiv, ami azt jelenti, hogy a gepvazhoz kepest Iorgo vagy alternalo mozgast
vegeznek. E mozgasuk reven öntisztulasra kepesek, igy az esetleg kiturt bokrok sem tömitik el a
vagoszerkezetet. A leggyakrabban alkalmazott vago-kiemeló szerkezetek az alternalo kasza es a siktarcsapar.
Az alternalo kaszas vagoszerkezetek mozgopengei a gabonakombajnokehoz hasonloak. Kaszaujjsort azonban
nem talalunk, csak egeszen kis meretú, a mozgopengek alatamasztasat szolgalo elezett ujjakat alkalmaznak. A
mozgo pengesor Iöle bogyo- es szaremeló villat helyeznek el, egyes geptipusoknal alternalo mozgasu kivitelben
(178. abra, 2).
A talajban jaro mozgopengeket a talaj kvarcszemcsei erósen koptatjak, ezert egy-egy betakaritasi szezonban a
pengesor 23-szori cserejere van szükseg. A kivagott bokrok biztonsagos tovabbitasara a haladasi sebesseggel
azonos kerületi sebessegú motollat szokas alkalmazni.
A siktarcsaparos vago-kiemeló szerkezet múködó reszeit ket, lemezból keszitett, elezett peremú, 9001000 mm
atmerójú, elóredöntött, hajtott tarcsa, valamint a Ielettük elhelyezett hullamos terelószalagok alkotjak (175.
abra). A tarcsak sikja a vizszintessel 2025 Iokot zar be, elülsó, alacsonyabb helyzetú reszük 58 cm-melyen a
talajban jar, es Iorgasuk, valamint a gep haladasa következteben elvagjak a növenyek szarait. A vagas mellett
Ieladatuk a szallitas is: Iorgasiranyuk olyan, hogy a kimetszett talajreteget mindket oldalrol közepre es hatra
tovabbitjak a kivagott bokrokkal es a talajra lepergett, erett bogyokkal együtt. A ket tarcsa atIedessel van
egymas mellett elhelyezve, igy minden, a talaj Ielszinen levó bokor es bogyo a hullamos terelószalagok
hatasanak is köszönhetóen a tarcsak utan elhelyezett Ielhordo rostaszalagra kerül. A hullamos terelószalagok
Ieladata a Ielsó tarcsaIelületek tisztitasa is. Az also Ielületek tisztitasara a gepvazhoz rögzitett kaparoeleket
helyeznek el. Ily modon a tarcsak meg nedves, saros talajban is biztonsagosan üzemeltethetók.
175. ábra - Síktárcsapáros vágószerkezet
2.8.2.2.2. RostaszaIagok
RostaszaIagok
248
A szennyezó anyagok minel hatekonyabb eltavolitasa erdekeben a gepen belüli legtöbb szallitas rostaszalaggal
törtenik. Palcas kivitelúek, a palcak közötti szabad res altalaban 25 mm. A Ielhordo rostaszalagon a
vagoszerkezet altal kimetszett es kiemelt Iöldtömeg tulnyomo hanyada visszahullik a tarlora. Mivel a Ielhordas
Ierde helyzetú szalaggal törtenik, a bogyok es bokrok visszagördüleset meg kell akadalyozni. Egyik lehetseges
megoldas a palcakra szakaszonkent terelólapatok rögzitese. Masik lehetóseg Ielsó terelólanc alkalmazasa. A
rostaszalag Iölött elhelyezett, azzal azonos sebesseggel halado lancbol Iogak nyulnak a bokrok köze,
megakadalyozva azok visszagördüleset. A szabad bogyok visszagördüleset maguk a bokrok akadalyozzak.
A rostaszalagot lanckerekekkel celszerú hajtani, amelyek Iogai a palcak köze nyulnak. A nem hajtott tengelyen
gumibevonatu görgóket helyeznek el. A rostalo hatast gyakran razocsillagokkal Iokozzak. A razocsillagok
lenyegeben ellipszis alaku lanckerekek. A Iogak a palcak közötti resbe illeszkednek, hajtasukat tehat a
rostaszalag biztositja. A Iorgo ellipszisgörgók valtakozva megemelik es elejtik a palcas szalagot, ezzel Iejve ki
razo hatast.
Jellegzetes rostaszalag-kialakitas lathato az 178. es az 179. abran. Tapasztalat szerint az optimalis
szalagsebesseg 22,5 m/s közötti.
2.8.2.2.3. Rázószerkezetek
A paradicsombogyok gepi razas utjan valo levalasztasara szamos megoldas született. Közös jellemzójük, hogy
kialakitasuk reven csak a paradicsombokrok szaraival kerülnek erintkezesbe, a teljes bokrokat azokon keresztül
valtakozo iranyu mozgasra, gyorsulasra kenyszeritik. A bogyokra a szarak, hajtasok közvetitesevel hat e
gyorsulas es bennük tehetetlensegi erót ebreszt. Mas szoval: miközben a bokrok szarreszei kenyszerúen együtt
gyorsulnak a razoszerkezettel, a bogyok tehetetlensegüknel Iogva helyben maradnanak. Amennyiben a
bogyokban ebredó tehetetlensegi eró eleri az ugynevezett levalasztoeró merteket (a leszakitashoz szükseges
erót), a bogyok leszakadnak. A razoszerkezetek ismetelt gyorsitasoknak teszik ki a bokrokat, ezzel Iokozva a
bogyok leszakadasanak biztonsagat.
Az ismert razoszerkezeteket leces, lancos es palcas-hengeres csoportokba sorolhatjuk.
A leces razoszerkezet kialakitasanak egyik lehetseges modozata a 176. abran lathato. A lecek Ielsó pereme
tarajos kialakitasu, ezzel biztositott a bokrok szallitasa.
Rázószerkezetek
249
176. ábra - Léces rázószerkezet
Masik szokasos elrendezes szerint a lecek mindket vege lepcsós tengelyhez kapcsolodik, ebben az esetben
minden pontjuk körpalyan mozog. A lecekkel együtt mozgo bokrokra Iorgo mozgasuk miatt centriIugalis
eró is hat. A bogyokban ebredó tehetetlensegi eró a centriIugalis eróból es a sulyeróból szamithato. Ez utobbi
hol hozzaadodik a centriIugalis eróhöz, hol csökkenti annak hatasat. A bogyokra hato maximalis tehetetlensegi
eró eseten a bogyo leszakitasahoz szükseges tengelyIordulatszam a levalasztoeró ismereteben egyszerúen
meghatarozhato:
ahol:
Flev a bogyok atlagos levalasztoereje,
mb a bogyok atlagos tömege,
r a lepcsós tengely Iorgattyus sugara.
A PBT tipusu betakaritogep adataival az elmeletileg szükseges tengelyIordulatszam Flev ÷ 5 N, mb ÷ 0,1 kg es r
÷ 0,05 m mellett n ÷ 270 1/min-re adodik, ami jol közeliti a Ienti gep lepcsós tengelyeinek 258 1/min-es
Iordulatszamat. Az 5 N-os levalasztoeró erett bogyokra vonatkozik, a kevesbe erettek az ismetelt gyorsitasok
hatasara szakadnak le.
A lancos razoszerkezetek lenyegeben olyan palcas rostaszalagnak tekinthetók, amelyeknel a palcak közötti
Rázószerkezetek
250
tavolsag elegendóen nagy ahhoz, hogy a bogyok athulljanak. A bogyok leszakadasat az ilyen razoszerkezetek
egyik tipusanal a rostaIelületek lengó mozgasa okozza. E mozgast a rostaszalag gyors egymas utani
megIeszitesevel es ellazitasaval erik el. Ennel a razoszerkezet-tipusnal is csak a bokrok szarresze erintkezik a
palcakkal, a bogyok a palcak közötti resekben csüngenek. A szarakban ebresztett gyorsulas a Ieszites-lazitas
sebessegetól Iügg. Ha a lancIeszitest körhagyo tarcsa segitsegevel oldjak meg, tengelyenek szükseges
Iordulatszama az elóbbi összeIüggessel szamithato. Ekkor r a körhagyas merteket jelenti.
Masik lancos razoszerkezet-tipusnal a lanc szakaszos halado mozgast vegez, vagyis minden ujraindulasnal
gyorsitja a bokrokat es rajtuk keresztül a bogyokat. Az 179. abran ilyen razoszerkezet lathato (9).
A palcas-hengeres razoszerkezet egy vagy több tüskes hengerból es a szarak visszatartasara szolgalo
rostaIelületból all. A tüskek 4050 cm hosszu acel- vagy üvegszal erósitesú múgyanta palcak. A bokrok ismetelt
gyorsitasat a szerkezet tengely körüli alternalo mozgasa reven erik el. Az anyagaram Ienntartasa erdekeben
ugyanakkor a szerkezet egyiranyu Iorgo mozgast is vegez. Ilyen razoszerkezet lathato a 178. abran (8).
2.8.2.2.4. Tisztítószerkezetek
E gepreszek Ieladata a bogyokkal azonos vagy nagyobb meretú rögök, szar- es levelreszek eltavolitasa. A rögök
es paradicsombogyok gepi szetvalasztasara Ierden elhelyezett szalagok (lasd a 179. abran) vagy elektronikus
rögkivalasztok jöhetnek szamitasba (177. abra). Elóbbiek múködese a rögök es bogyok elteró gördülekenysegen
alapszik, utobbiake azok elteró szinen. A IenyIorrassal megvilagitott bogyok vagy rögök szinüktól Iüggóen
elteró intenzitasu Ienyt vernek vissza. A szinerzekeló ennek megIelelóen hozza múködesbe az elteritólapot es
ket Irakcioba tereli az anyagaramot.
A könnyú szennyezók, mint szar- es levelreszek eltavolitasara nyomo es szivo legaramu ventilatorok jöhetnek
szoba. Mindket valtozat elhelyezesenel törekedni kell arra, hogy a levegóaram a tisztitando tömegaramot ket
szallitoszerkezet közötti anyagatadas szabad röppalyajan erje, a palyara meróleges iranybol. Ilyen helyzetben a
legrövidebb ugyanis a könnyú reszek utja az aramlo retegen keresztül. Szivo legaramu ventilator a 179. abran,
nyomo legaramu pedig a 178. abran lathato.
2.8.2.2.5. VáIogató-seIejtezõ szerkezetek
A paradicsombetakaritas soran szin szerinti valogatas vagy selejtezes törtenik a betakaritogepen vagy stabil
telepen. Meg az egyszerre eró Iajtak bogyoi is csak mintegy 80°-ban pirosak, a többi bogyot a piaci
lehetósegektól Iüggóen vagy külön Irakcioba valogatjak, vagy selejtezik. Valogatasrol akkor beszelünk, ha a
szetvalogatott Irakciok mindegyiket gyújtik. Selejtezesnel a selejtezett Irakciot ertektelennek tekintik es
viszszaejtik a tarlora.
A betakaritogepen valo valogatas (selejtezes) törtenhet kezzel, ekkor a gepen valogatomunkasokat helyeznek el.
Gepi valogatas (selejtezes) elektronikus szin szerinti valogatoval valosithato meg (177. abra). Múködesi elve
hasonlo a korabban emlitett elektronikus rögkivalasztoehoz. A legtöbb betakaritogepen selejtezes törtenik: a
zöld es sarga bogyokat visszajuttatjak a tarlora.
Tisztítószerkezetek
251
177. ábra - Szín szerinti válogatóberendezés muködési vázlata
2.8.2.3. A paradicsombetakarító gépek feIépítése és mûködése
2.8.2.3.1. Betakarítás és váIogatás egy menetben
Az ismert betakaritogepek ket csoportba sorolhatok. Az elsóbe azok tartoznak, amelyek egy munkamenetben
vegzik a bokorkivagast, Ielszedest, razast, tisztitast, valogatast vagy selejtezest, valamint gyújtókocsira rakast. A
rögök es serült bogyok eltavolitasara valogatomunkast meg akkor is elhelyeznek a gepen, ha az elektronikus
szin szerinti valogatoval el van latva. A 178. es 179. abra ilyen, palcas-hengeres razoszerkezettel, illetve lancos
levalaszto szerkezettel rendelkezó paradicsomkombajnok Ielepiteset mutatja.
A 178. abran GUARESI kombajn lathato. A kasza alternalo vago-kiemeló szerkezete (1) altal kivagott bokrok
es a kihasitott talajszelet a szaremeló (2) Ielett a Ielhordo rostaszalagra jut, ahol a Iöld nagy resze visszahullik a
A paradicsombetakarító gépek
feIépítése és mûködése
252
tarlora. A bokrok visszagördüleset a terelóanc (4) akadalyozza meg. A Ielhordo- (3) es es tovabbitoszalag (5)
közötti resen a rögök es a korabban lepergett bogyok a tisztito tarcsasor (6) Ielületere esnek. A tarcsak közötti
resbe a tulerett bogyok es a rögök egy resze beesik, mig az ep, egeszseges bogyok a tarcsasor Ielületen a
bogyoIelIogo szalagra (7) jutnak. A bokrok a tovabbitoszalagon at a szarvezetó villasorra (9) kerülnek, ahol a
palcas-hengeres razoszerkezet (8) tüskei lerazzak roluk a bogyokat. A bogyok a villa resein at a bogyoIelIogo
szalagra (7) esnek, a szalma pedig a kihordoszalagon (10) elhagyja a gepet. A bogyoIelIogo szalagrol a
bogyoaram a tovabbitoszalagra (11) jut, közben a könnyú szennyezóket a ventilator (12) kiIujja. A
bogyotovabbito az elsó selejtezószalagra (13) tovabbit, itt a podiumon (14) dolgozo selejtezómunkasok
eltavolitjak a rögöket es serült egyedeket. A bogyok innen a szin szerinti valogatoba (15) jutnak, amely csak a
piros bogyokat engedi tovabb, a sarga es zöld szinú termes a tarlora esik. A tovabbjutott, többsegükben piros
bogyok közül a masodik selejtezószalagon (16) az eretlenek kezzel eltavolithatok. Vegül a piros bogyotömeg a
kihordo-kocsirako szalagra (17), majd a betakaritogep mellett halado szallito jarmúre kerül.
178. ábra - GUARESI paradicsomkombájn
A 179. abran lathato FMC paradicsombetakarito gep Ió szerkezeti elemei: alternalo kasza (1), Ielhordo
rostaszalag (2), terelólanc (3), vagasmelyseg-hatarolo kerekek (4), res a Ielhordo rostaszalag es a
tovabbitoszalag között (5), tovabbitoszalag (6), keresztiranyu szalag (7), rögkivalaszto szalag (8), lancos
razoszerkezet (9), keresztiranyu szalag (10), tovabbitoszalag (11), az elektronikus szin szerinti valogatot taplalo
szalag (12), elektronikus szin szerinti valogato (13), a szin szerinti valogatotol szallito szalag (14), szivo
legaramu ventilator (15), motor (16), hidraulikus hajtas (17), kihordo-kocsirako szalag (18), arnyekolo ponyva
(19), selejtezóallas (20).
Betakarítás és váIogatás egy
menetben
253
A gep múködese lenyegeben megegyezik az elóbb ismertetettevel. Elterest a rögkivalaszto Ierde szalag (8)
jelent. A rögök es bogyok szetvalasztasat azok gördülekenysegenek különbsege alapjan vegzi el. A bogyok
ugyanis többsegükben legurulnak a sima szalagIelületen, a bogyok többsege pedig a nyil iranyaban halad, majd
a tarlora esik.
179. ábra - FMC paradicsomkombájn
2.8.2.3.2. Betakarítás és váIogatás küIön
Ebben az esetben a betakaritogep csak a bokorkivagast, Ielszedest, razast, tisztitast, valamint gyújtókocsira
rakast vegzi, nincs szükseg tehat valogatomunkasra. Ennek megIelelóen egy ilyen gep vago-kiemeló
szerkezettel, Ielhordo rostaszalaggal, razoszerkezettel, ventilatorral, a razoszerkezet alatti bogyoIelIogo,
valamint kihordo-kocsirako szalaggal rendelkezik.
A betakaritogepról lekerüló anyag nagy szamban tartalmaz rögöket. A szallitas vizzel töltött kocsikban törtenik,
igy a rögök utközben iszappa mallnak szet.
A selejtezes, tisztitas, valogatas, osztalyozas külön lepesben, az e celra szolgalo telepen törtenik (180. abra). A
vizben szallitott termeny Iogadasara kialakitott medence (1) vizet aramlasban tartjak, hogy a bogyok eljussanak
a lapatos Ielhordoszalagig (2). A medence Ieneken kialakitott Iuvokakon keresztül a vizbe aramoltatott levegó
segiti a bogyok tisztulasat. A Ielhordorol a bogyotömeg vizIüggönyös elómosoba kerül (3), majd kezi selejtezes
törtenik (4). Ujabb tisztitas keIes, vizIüggönyös mosas (5) utan a termeny elosztoszalagokon (6) keresztül
Betakarítás és váIogatás küIön
254
valogatoszalagra jut, ahol kezi szin szerinti valogatas törtenik (7). A piros bogyok vegül zuzo-magozoba
kerülnek (8). A püret tartalykocsiban szallitjak a Ieldolgozoüzembe (pl. konzervgyarba), a mellektermekek
zöld bogyo (9), hej es mag takarmanykent hasznosithatok.
180. ábra - Paradicsom-elõfeldolgozó gépsor
A 180. abran bemutatott telep orankenti ateresztókepessege 1015 t bogyo.
Az osztott betakaritasi eljaras kedvezóbb munkakörülmenyeket teremt a valogatomunkasok szamara, mint a
gyakran porban halado, razkodo betakaritogep. Hazankban ennek ellenere teljesen kiszorult ez a technologia a
gyakorlatbol. A korabbi magyar gyartmanyu kombajnokat elsósorban olasz gyartmanyu, egymenetes
betakaritasra alkalmas gepek valtjak Iel napjainkban (lasd a 178. abrat).
A Ient leirtaktol lenyegesen elteró bogyolevalasztasi elvet alkalmaz egy hazai szabadalom szerinti, ez idaig csak
kis sorozatban gyartott betakaritogep (181. abra). Ujdonsaga, hogy nem a kivagott bokrokrol razza le a
bogyokat, hanem a meg labon allo allomanyrol Iesüli le a termest. A haladasi iranyra meróleges tengelyú
Iesülódobra (1) rugalmas múanyag ujjak vannak rögzitve. Az ujjak merevsege ugy van megvalasztva, hogy a
leszakitashoz elegseges erót legyen kepes kiIejteni, a bogyokat azonban ne roncsolja.
Betakarítás és váIogatás küIön
255
181. ábra - Paradicsombetakarító gép fésülõ rendszeru bogyóleválasztással
A talajra hullott bogyokat es a mar atIesült bokrokat hajtott negyszögtengely (2) emeli Iel es tovabbitja a Ierde
rostaszalagokra (3, 4). Az anyagaram ezekról palcas rostaszalagra (5) kerül, amelyen a bogyok athullanak es a
keresztiranyu es kocsirako szalagok (6, 7) reven szallito jarmúre kerülnek. A könnyú szennyezódeseket Iuvo
legaramu ventilator tavolitja el.
A gep munkaminósegi mutatoi nem ternek el lenyegesen a korabban ismertetett tipusoketol.
Harom, a Ientiekben ismertetett paradicsombetakarito gep Ióbb múszaki adatait a 14. tabla:at tartalmazza.
Gyartmany GARESI magajaro PB20 vontatott
Fesüló rendszerú
vontatott
Munkaszelesseg 1,5 m 1,6 m 1,6 m
Sebessegtartomany 1,11,8 km/h 1,83,6 km/h 1,83,6 km/h
Területteljesitmeny 0,30,5 ha/h 0,40,8 ha/h 0,40,8 ha/h
Tömegaram 1525 t/h 1015 t/h 1216 t/h
Kiszolgalo szemely 46 valogato 1 Ió traktoros 1 Ió traktoros
Beepitett motor
teljesitmenye
88 kW
Szerkezeti tömeg 8000 kg 1350 kg 2300 kg
14. táblázat - Paradicsombetakarító gépek fõbb muszaki adatai
2.8.2.4. A paradicsombetakarító gépek munkaminõségi mutatói
A szantoIöldön termesztett paradicsomallomany Ióbb jellemzói evról evre, helyszinról helyszinre igen nagy
eltereseket mutatnak. Az itt közölt adatok több ev adatainak szelsósegei, ezert csak tajekoztato jellegúek:
erett, piros bogyo: 6080°,
piros, beteg bogyo: 523°,
rothadt bogyo: 313°,
zöld es sarga bogyo: 46°,
bogyolomb arany: 412°.
A betakaritott termesben:
A paradicsombetakarító gépek
munkaminõségi mutatói
256
a gep altal sertett bogyo: 02°,
lombmaradvanyok: 00,03°,
Iöld es rög: 0,54°.
Veszteseg a gep utan: 528°.
2.8.3. A zöIdborsó gépi betakarítása
A Iriss Iogyasztasra szant zöldborso szedese napjainkban is kezzel törtenik. Nem terjedt el olyan gep, amely
kizarolag a hüvelyek szedesere lenne kepes.
A konzerv- es hútóipar szamara szabad Iöldön termesztett zöldborso gepi betakaritasa mar evtizedek ota
megoldott. A betakaritott termek kicsepelt szem, amely igen gyorsan veszit minósegeból, öregedik. Bar a
legkorszerúbb gepi betakaritasi technologia egy menetben vegzi el azt, amire regebben harom, kesóbb ket
menetben volt csak lehetóseg, mindharom közös jellemzóje, hogy
a lekaszalt vagy atIesült borsobokrokat cseplószerkezetbe juttatja,
a cseplószerkezetben ismetelt ütesek es dörzsöles hatasara a hüvelyek Ielnyilnak, a szemek kiperegnek,
megtörtenik a szemek, a borsoszalma es a törek (összetört hüvely-, szar- es levelmaradvanyok) szetvalasztasa.
2.8.3.1. A gépi betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
A gepi betakaritas tarolo jellegeból adodoan a valasztott Iajtak tulajdonsagai közül elsódleges az egyszerreeres.
A borsoszemeket sorbavetik, azonos sortavolsagra, múvelóut nelkül. A betakaritasi vesztesegek elIogadhato
erteken tartasa erdekeben Iontos a jol elmunkalt, egyenletes talajIelszin. A talajmelyedesekben talalhato
bokrokat ugyanis sem a kasza, sem a Iesülószerkezet nem eri el.
A szemek gyors öregedese miatt gondos üzemszervezesre van szükseg. Minósegüket zsengesegük jellemzi,
merteke a IinometerIok (F°) vagy tenderometerIok (T°). A szemek 45 F°-ig kivalo minósegúek, 64 F° Ielett mar
minósegen kivüliek. Az allomany erese soran a szemminóseg naponta 34 F°-ot romlik, a kicsepelt szem
öregedese meg gyorsabb, akar 1 F°/ora is lehet. Hútessel az öregedes lelassul. Bar az eres elórehaladtaval a
hozam növekszik, a kivant zsengeseg betartasa Iontosabb szempont, ez hatarozza meg a betakaritas idópontjat.
2.8.3.2. A három-, a két- és az egymenetes gépi betakarítási
technoIógia
A legkorabban alkalmazott harommenetes zöldborso-betakaritas elsó ket munkamenete azonos a
szalastakarmany-betakaritasnal alkalmazott rendrearatassal, illetve rendIelszedes-beszallitas múveletevel. A
harmadik menetben törtenik a beszallitott borsotömeg cseplese cseplótelepen, stabil borsocsepló gepekkel. A
telepen gyúlik tehat a kicsepelt szem es a borsoszalma.
A ketmenetes technologia megvalositasanak Ieltetele a terepen is üzemelni kepes cseplógep kiIejlesztese volt.
Az elsó menet tovabbra is a rendrearatas, a masodik a borsorend Ielszedese es cseplese mobil (vontatott vagy
magajaro) geppel. A kicsepelt szem a gep tartalyaban gyúlik, a szalma visszakerül a tarlora.
Az egymenetes technologia egyetlen gep üzemelteteset jelenti. A betakaritogep, mas neven kombajn, tipustol
Iüggóen lekaszalja vagy atIesüli a bokrokat, az igy keletkezó zöldtömeget azonnal Ielszedi es csepeli. A
kicsepelt szem itt is a gep tartalyaban gyúlik, a szalma visszakerül a tarlora.
2.8.3.3. A zöIdborsó-betakarítás gépei
A zöIdborsó gépi betakarítása
257
2.8.3.3.1. A hárommenetes betakarítás gépei
A borso rendrearatasara minden, a szalas takarmany betakaritasanal hasznalt celgep es kombajnadapter
alkalmazhato. A vesztesegek elkerülese erdekeben lenyeges a vagoasztal jo talajkövetese es rugos szaremeló
ujjak alkalmazasa. Ez utobbiakat a kaszaujjakra rögzitik, hogy a borsohüvelyeket a kasza ne vaghassa el. A
szokasos tarlomagassag 46 cm.
Az aratast követóen nehany ora mulva törtenik a rend Ielszedese szallito jarmúbe. A szalas takarmany
betakaritasara kiIejlesztett rendIelszedó-önrakodo potkocsik a borsobeatakaritasban is teret nyertek,
megjelenesükkel a korabban alkalmazott rendIelszedó-kocsirarako gepek hasznalata teljesen visszaszorult.
A kocsira rakott zöldtömeget cseplótelepre szallitjak, es ott Iogado-adagolo garatba üritik. Ez utobbi több
kocsirol szarmazo zöldtömeg atmeneti tarolasara es cseplógepbe adagolasara szolgal. A cseples jo minósegenek
elóIeltetele az adagolas egyenletessege, vagyis az allando tömegaram, amelyet retegszabalyozo szerkezet
biztosit.
A cseples stabil borsocsepló gepen törtenik. A gep múködesi vazlata a 182. abran lathato. A Iogado-adagolo
garattol (1) ujjas Ielhordo (2) szallitja a zöldtömeget a külsó es belsó dob köze. A külsó dob (5) acelhalo, kb. 1
negyzetcentimeteres nyilasokkal, a belsó dob (4) verólapatokkal (3) ellatott, kupos vegú henger. A dobok
azonos iranyban, de elteró Iordulatszammal Iorognak. Mig a belsó dob Iordulatszama 200 1/min, a külsóe 25
1/min. A belsó dob Iordulatszama es a verólapatok egy reszenek alkotoirannyal bezart szöge allithato. Ezekkel
az anyagaramlas sebessege beIolyasolhato. Az anyag hatraIele aramlasat alapvetóen a dobok vizszinteshez
kepest kb. 3 Iokos döntött helyzete biztositja.
182. ábra - Stabil borsócséplõ gép
A zöldtömeg a ket dob között vegigvandorol, miközben megtörtenik a cseples. A borsohüvelyek a verólapatok
üteseinek hatasara nyilnak Iel, majd a dobIordulatok különbsegeból adodo dörzsöló hatasra peregnek ki belólük
a szemek. A rostan athullott szemek es mas apro növenyi reszek egy hosszu szalagra kerülnek (9), amely a
szallitott anyagot Ierde helyzetú tisztitoszalagnak (7) adja at. A Ierde szalag IelIele szallit, es magaval viszi a
legördülni nem kepes reszeket. A borsoszemek es kicsepeletlen hüvelyek visszagördülnek es a keresztben
elhelyezett szemszallito szalagra (10) jutnak. A dobok közül kilepó szalma meg tartalmaz nehany szazaleknyi
A hárommenetes betakarítás
gépei
258
kicsepelt szemet. Ezek kinyeresere szolgal a szalmarazo szerkezet (6). A szalmabol kihullo szemek a hosszu
vagy a Ierde szalagra esnek. A kirazott szalmat tovabbi szalag (8) kazalba rakja. A hazankban korabban
elterjedten alkalmazott, NBC tipusu gep orankent 1,22,2 t szemet csepelt. Szokasos cseplótelep-elrendezest
mutat a 183. abra. A Iogado-adagolo garatbol (1) a zöldtömeg a cseplógepekbe (2) jut. A kicsepelt szemeket a
keresztiranyu gyújtószalag (3), valamint a Ierde Ielhordo (4) a rostas utotisztitoba (5), majd ujabb szalag
segitsegevel (6) a szemgyújtó tartalyba juttatja (7). A cseplógepekból kikerüló szalma ugyancsak
szallitoszalagok segitsegevel (8, 10), szecskazva (9) kerül a gyújtótartalyba (11) vagy szecskazas nelkül kazalba.
183. ábra - Négy cséplõgépes telep elrendezése
A cseplógepek okozta vesztesegek kicsepeletlensegból, szemserülesból es kirazatlansagbol szarmaznak.
Együttes ertekük a Ienti gepnel 610° közötti mertekúre varhato. A belsó dob Iordulatszamanak növelese
csökkenti ugyan a kicsepeletlenseget, de növeli a serült szemek hanyadat. A Iorgasbol szarmazo ütközesi
energianak tehat elegendónek kell lennie a hüvelyek Ielnyitasahoz, de nem erhetik el a szem töreset okozo
erteket. A megengedhetó verólapat-sebesseg jo közelitessel az alabbi összeIüggessel szamithato:
ahol:
A hárommenetes betakarítás
gépei
259
Ws:em a szemek atlagos töresi energiaja,
ms:em atlagos szemtömeg,
vker a verólapat kerületi sebessege,
Whùv. a hüvelyek atlagos töresi energiaja,
mhùv. atlagos hüvelytömeg.
2.8.3.3.2. A kétmenetes betakarítás gépei
A stabil cseplógep múködesenek leirasabol kiderült, hogy ket szerkezeti elemenek múködeset is beIolyasolja a
vizszintes sikhoz viszonyitott helyzete. Az egyik maga a cseplódob, amelyben az anyagaramlas sebessege Iügg
dólesenek merteketól. A masik a Ierde tisztitoszalag. Ha helyzete tulzottan meredek, a szemek mellett a
szennyezódesek is visszagördülnek rola, ha tulzottan enyhe dólesú, a szemeket is magaval ragadja. Ha a stabil
üzemre szant gepet terepen üzemeltetnek, a tablak lejteseból adodoan jelentós vesztesegekkel kellene szamolni.
A ketmenetes betakaritasi technologia megvalositasahoz tehat olyan cseplógepre volt szükseg, amely kepes Ienti
szerkezeti elemeit a vizszinteshez kepest allando helyzetben tartani. A hidraulika es a magnesszelepes
szabalyozas elterjedtevel nyilt lehetóseg ilyen gepek epitesere.
A ketmenetes technologia elsó lepesekent rendrearatas törtenik (lasd az elóbbi Iejezetet). Masodik menet a
rendIelszedes es cseples vontatott vagy magajaro borsocseplóvel. Vontatott gep peldajan a Ióbb szerkezeti
reszek (184. abra). vezereltujjas rendIelszedó (1), Ierde Ielhordoszalag (2), külsó dob (3), szalmarazo szalag (4),
Ierde tisztitoszalag (5), szemgyújtó szalag (6), Ierde tisztitoszalag (7), vizszintes tovabbitoszalag (8), serleges
Ielhordo (9), tisztitoventilator (10), magtartalytöltó szalag (11), hüvelykivalaszto rosta (12), magtartaly (13). Az
anyagaram utja hasonlo a stabil cseplógepnel latottakhoz. Itt azonban a külsó cseplódobon athullott szemek es a
törek Ierde tisztitoszalagokra (5, 7) jut, majd a szemgyújtó szalagon (6) at serleges elevatorba. A maradek
szennyezódeseket ventilator (10) Iujja ki, a szemek a hüvelyrostan at a magtartalyba esnek. A tartaly hidraulikus
hengerekkel oldaliranyban kitolhato es tartalma a gep melle allo szallito jarmúre billenthetó.
A kétmenetes betakarítás gépei
260
184. ábra - A kétmenetes borsóbetakarítás cséplõgépe
Szerkezeti Ielepitese annyiban ter el a stabil cseplóetól, hogy magtartaly, jaroszerkezet es hajtomotor mellett
szintezóberendezessel is rendelkezik. A szintezóberendezes erzekelóeleme egy kb. 1 m szarhosszu, hengeres
inga, amely negy elektromos kapcsolot (nyomogombot) kepes múködtetni. A kapcsolok közül az egyik az
ingatömeg elótt, masik mögötte, a harmadik jobb, a negyedik bal oldalan helyezkedik el. Alaphelyzetben a
henger egyik nyomogombbal sem erintkezik. Oldaliranyu lejtó eseten a bal vagy jobb oldali, hossziranyu lejtón
az elülsó vagy hatso kapcsolot múködteti mindaddig, mig a vizszintes helyzet helyre nem all. Mindegyik
kapcsolo magnesszelepet múködtet, ezek pedig a Iutomú Ieltengelyeit emeló vagy süllyesztó munkahengerekbe
juto hidraulikaIolyadekot szabalyozzak. Hossziranyu lejtón a gepvaz szintjenek helyreallitasa a traktor
vonohorgahoz kepest törtenik. Szintezes soran a hidraulikarendszer a ket Iutomú-Ieltengelyt emeló vagy
süllyesztó munkahengerekból hidraulikaIolyadekot sziv el vagy szallit azokba.
Keresztiranyu lejtón a Iolyadek az egyik oldali Ieltengely munkahengereból a masik oldaliba aramlik a
hidraulikaszivattyu hatasara.
2.8.3.3.3. Az egymenetes zöIdborsó-betakarítás gépei
Az egymenetes technologia az aratas vagy leIesüles, valamint cseples egy geppel törtenó megvalositasat jelenti.
A kasza, gyakrabban a Iesülódob tehat a mobil cseplógepre kerül, igy ezeket együtt kombajnnak nevezhetjük.
A Iesüles technikai megvalositasarol reszletesebben a zöldbab gepi betakaritasarol szolo reszben olvashatunk. A
Iesülódob a zöldborsoallomany lombozatat szakitja csak le. Mivel a szarresz visszamarad, a cseplódobba a
hüvelymennyiseghez kepest kevesebb zöldtömeg jut. A dob atbocsatasa (az athalado tömegaram) tehat nagyobb,
mint a kaszalasbol szarmazo szalma eseten.
Az egymenetes
zöIdborsó-betakarítás gépei
261
Fesüló rendszerú, egymenetes borsokombajnt mutat a 185. abra.
185. ábra - Fésülõ rendszeru egymenetes borsókombájn
A gep szerkezetileg hasonlo a ketmenetes betakaritasi technologia cseplógepehez. A Iesüló szedószerkezet a
keresztiranyu Iesülódobbol (1) es a talajkövetó hengerból (2) all. A leIesült zöldtömeg a Ierde Ielhordoszalagra
(3), majd a keresztiranyu szalagokra (4) jut. Ezekkel az anyagaram kb. 80 cm-es savra szúkül. Tovabbi ket
szalag (5, 6) juttatja a szalas anyagot a külsó es belsó cseplódobok (7, 8, 9) köze. Az abra a külsó dob egy reszet
kitörve mutatja, igy lathatova valik a negy db belsó dob. Több belsó dob alkalmazasaval megnó a hüvelyekre
mert ütesek szama, ezzel Iokozodik a cseples intenzitasa. A külsó dobot kivülról keIehenger (10) tartja tisztan.
A tovabbiakban a szemek a Ierde tisztitoszalagon (11), hosszu gyújtószalagon (12), serleges elevatoron (13),
hüvelykivalaszto rosta Iöle szallito szalagon (14), hüvelyrostan (16) keresztül jutnak a tartalyba (17), közben
szivo legaramu ventilator (15) tavolitja el a könnyú szennyezódest. A gep mellsókerek hajtasu, hatsokerek
kormanyzasu. Hajtomotorja a vezetóIülke mellett helyezkedik el.
A ket- es egymenetes betakaritas gepeinek Ióbb múszaki jellemzóit tartalmazza a 15. tabla:at.
Gyartmany VNBCF (vontatott) BK3F (magajaro)
Munkaszelesseg 1 rend 3 m
Sebessegtartomany 1,11,8 km/h 1,21,9 km/h
Az egymenetes
zöIdborsó-betakarítás gépei
262
Területteljesitmeny 0,30,5 ha/h 0,40,8 ha/h
Tömegaram (borsoszem) 0,82,5 t/h 23 t/h
Szemtartaly terIogata 0,8 m3 1 m3
Beepitett motor
teljesitmenye
75 kW 120 kW
Szerkezeti tömeg 9,6 t 13,5 t
15. táblázat - Zöldborsó-betakarító gépek fõbb muszaki adatai
2.8.4. A zöIdbab gépi betakarítása
Bar a geppel betakaritott zöldbab minóseget tekintve megIelelne Iriss Iogyasztasra is, geppel többnyire hútóipari
es konzervipari alapanyagot takaritanak be. A babhüvelyek leszakitasa a bokorrol minden geptipus eseteben
Iesülószerkezettel törtenik. A gep elórehaladasa soran es a dob hajtasa reven a rugoacel Iesülóujjak belehatolnak
a bokrokba es a babhüvelyek kocsanyaban megakadva leszakitjak azokat (186. abra). A hüvelyekkel együtt
levelek es szarreszek is leszakadnak. Az ujjak nagy, 77,5 m/s sebessegú mozgasuk reven magukkal ragadjak a
leszakitott reszeket. A Iesülószerkezet Iölött elhelyezett burkolat tereli azokat egy tovabbitoszalagra. A gepen
belül mechanikus es legarammal törtenó tisztitas valosul meg, majd a hüvelyeket a gep tartalyaban vagy szallito
jarmúben gyújtik.
A zöIdbab gépi betakarítása
263
186. ábra - A fésülõujj és a babhüvely fésüléses terményleválasztásnál
2.8.4.1. A gépi betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
A gépi betakarításra
termesztett áIIomány
264
A gepek múködesmodjabol adodoan elsódleges az egyenletes bokormagassag es a hüvelyek csüngó helyzete. A
súrú allomany egyreszt tamaszt jelent a Iesülóujjak behatolasakor, masreszt IelIogja a szedószerkezet burkolata
alatt kirepüló hüvelyeket, igy a veszteseget csökkenti.
Egyes geptipusoknal szerkezeti okokbol a sortavolsag nem csökkenthetó tetszólegesen. Az elóirt ertekról a gep
gyartoja tajekoztatast ad.
A szoba jöhetó Iajtak mindegyikenek hüvelye egyenes, kör vagy csak kisse lapitott keresztmetszetú. Nem
szalkasodik, igy hegyezesen es esetleges apritason kivül mas múveletre nincs szükseg Ieldolgozas elótt.
Lenyeges a talajIelszin egyenletessege, hogy a Iesülószerkezetnek ne legyen utjaban akadaly.
2.8.4.2. A zöIdbab-betakarító gépek fõbb szerkezeti részei
A gepeket az alabbi szerkezetek alkotjak:
Iesülószerkezet,
a Iesülószerkezet burkolata,
tisztitoszerkezetek,
anyagtovabbito es -gyújtó szerkezet.
2.8.4.2.1. FésüIõszerkezetek
A Iesülószerkezet hengeres dobbol es a dobpalastra rögzitett rugoacel palcakbol, az un. szedóujjakbol all (187.
es 188. abra 1.). Az ujjak a palast alkotoi menten egymastol 56 cm-es osztasban, a szomszedos alkotokon Iel
osztassal eltolva helyezkednek el. Ezzel kelló súrúsegú ,Iesú¨ alakul ki ahhoz, hogy minden hüvelyt leszakitson
a bokorrol. A dobatmeró 5070 cm közötti, kerületi sebessege 77,5 m/s, geptipustol Iüggóen.
A zöIdbab-betakarító gépek
fõbb szerkezeti részei
265
187. ábra - Hosszanti dobos zöldbab-betakarító gép
188. ábra - Keresztdobos zöldbab-betakarító gép
Attol Iüggóen, hogy a Iesülódob tengelye sorirannyal parhuzamos vagy arra meróleges sikba esik,
FésüIõszerkezetek
266
megkülönböztetünk hosszanti es keresztiranyu Iesülódobos gepeket.
A hosszanti dob a meg szedetlen növenysor mellett helyezkedik el es ebbe hatolnak bele ujjai. Tengelye a
vizszintessel szöget zar be, igy a bokrok ,atIesüleset¨ Ielülról leIele vegzi. Az ilyen gepkialakitas hatranya az
alacsony termelekenyseg es a Iesülódob rossz kihasznaltsaga. Nyilvanvalo, hogy több sor egyidejú betakaritasa
csak soronkent elhelyezett dobbal valosithato meg.
A keresztiranyu Iesülódobos gepek a dob hosszatol Iüggóen tetszóleges szamu sort kepesek egyidejúleg
atIesülni. Mivel az ujjak alulrol IelIele hatolnak a bokrokba, a teljes bokron kell athatolniuk. Ennek egyik
következmenye, hogy a hüvellyel együtt hajtasok is leszakadhatnak, sót a teljes bokor kihuzasa is elóIordul.
Masik következmeny, hogy a súrú zöldtömegból kiszabadulni nem kepes babhüvelyek az ismetelt ütesek
hatasara serülnek. Ez utobbi miatt a keresztiranyu Iesülódobos gepek munkaminósege nem eri el a
hosszdobosaket.
A zölbabhüvelyek serüleset a Iesülóujjakkal valo ütközes okozza. Hüvelytöres akkor következik be, ha az
ütközes pontjaba redukalt ujjtömeg mozgasi energiaja eleri a töreshez szükseges energia szintjet. Az ütközes
ismert összeIüggeseivel es egyszerú termenyvizsgalattal (a hüvely töresi energiajanak meresevel) a szedódob
kritikus kerületi sebessege meghatarozhato.
2.8.4.2.2. A fésüIõszerkezet burkoIata
A Iesülószerkezet Ieletti es elótti burkolat Ieladata a leszakitott es röppalyan mozgo hüvelyek terelese a gep
belsejebe. Hosszanti es keresztiranyu dobos gepeknel elhelyezese a 187. es 188. abran lathato (a).
Keresztiranyu Iesülódobos gepeknel a burkolat elülsó elenek helyzete nagyban beIolyasolja a veszteseget.
Melyre eresztett burkolat csökkenti az elóreszorasbol szarmazo veszteseget, ugyanakkor haladas közben a
bokrokat elóredönti, igy azok atIesülese kedvezótlen helyzetben valosul meg. Az ellentmondas Ieloldasara egyes
tipusoknal az elülsó el ele beterelószerkezetet helyeznek el. A szerkezet lehet Ierde helyzetú szalag (189. abra),
keIehenger vagy tereló legaram. Elónyük egyreszt, hogy alkalmazasuk reven az elülsó el melyebbre kerül,
masreszt tereló hatasuk következteben (mindharom szerkezet a haladasi sebessegnel nagyobb sebesseggel tereli
hatraIele a bokrok csucsait) a bokrokat hatraIele döntik meg, igy megvalosul a Ielülról leIele valo atIesüles.
2.8.4.2.3. Tisztítószerkezetek
A tisztitoszerkezetek Ieladata a hüvelyekkel együtt leszakitott egyeb növenyi reszek eltavolitasa es a
hüvelyIürtök kivalasztasa. Ez utobbiakon a közös szarresszel együtt leszakadt hüvelyeket ertjük.
Tisztitasra a gepen belül szallito rostaszalagok, szivo es nyomo legaramu ventilator, valamint Iürtkivalaszto,
nehany esetben Iürtbonto szerkezet szolgal. A rostaszalagok palcas kivitelúek, a palcak közötti res 5 mm körüli
(187. abra 2, 3, 188. abra 2, 5, 6). Feladatuk a Iesülódob altal esetleg Ielhordott Iöld kirostalasara. A szivo es
nyomo legaramu ventilatorok a Iesülóujjak altal leszakitott level- es hajtasreszeket tavolitjak el (187. abra 6,
188. abra 4, 7). A legsebesseg szabalyozasara minden tipusnal lehetóseg van. A pontos beallitassal elkerülhetó,
hogy hüvelyeket vagy hüvelyIürtöket is elszivjon a ventilator.
A gepeken elhelyezett Iürtkivalaszto szerkezetek Ieladata a hüvelyIürtök kiemelese a termestömegból (187.
abra 4, 188. abra 3). A Iürtök ugyanis megnehezitik a termeny elóIeldolgozasat (hegyezeset). Fürtkivalasztasra
döntött helyzetben beepitett, aceltüskes gumihevederek szolgalnak. Múködesük az 188. abra alapjan: a teljes
leIesült zöldtömeg az elsó Iürtkivalaszto szalagra kerül, amely IelIele szallit. Az önallo hüvelyek visszacsusznak
a hevederen a tüskek között, mig a Iürtök a tüskeken Iennakadva a következó Iürtkivalaszto szalagra kerülnek.
Az önallo hüvelyek itt ismet visszacsuszhatnak a hevederen. A tüskeken Iennmaradt Iürtök innen a tarlora
esnek. Mas geptipusoknal a Iürtös bab Iürtbontora kerül, igy nem megy veszendóbe. Ilyen gepelrendezesnel a
Iürtös babok nem a tarlora, hanem egy palcas szalagra esnek es azon egy reszük Iennakad (187. abra 5). A Ienn
nem akadt Iürtök a tarlora esnek. A Iennakadt Iürtöket a palcas szalag Iorgo vagoszerkezethez szallitja, amely
szerkezet elvagja a Iürtök kocsanyait, igy azok szetesnek es gyújtószalagra (7) jutnak.
A fésüIõszerkezet burkoIata
267
2.8.4.2.4. A IefésüIt hüveIyek gyûjtésére szoIgáIó szerkezet
A tisztitoszerkezeteken athaladt termenyt a legtöbb geptipus sajat tartalyaba gyújti. A gepen elhelyezett
tartalyok 24 t termes beIogadasara alkalmasak. Elhelyezesük olyan magassagban törtenik, hogy onnan szallito
jarmú legyen tölthetó.
Magajaro betakaritogepet mutat a 189. abra. E gepek magas beszerzesi ara miatt csak nagy területen (min. 300
ha) üzemeltethetók gazdasagosan, igy tarsulasok, gepberbeadok vagy Ieldolgozoüzemek vasaroljak azokat.
189. ábra - Magajáró zöldbab-betakarító gép
Korszerú magajaro zöldbab-betakarito gepek Ióbb múszaki adatait tartalmazza a 16. tabla:at.
Gyartmany Pixall Ploeger
Tipus Beanstalker BP700
Munkaszelesseg 3,05 m 3,1 m
Sebessegtartomany 035 km/h 024 km/h
Tömegaram 67 t/h 67 t/h
Termenytartany
beIogadokepessege
3,6 t 2,3 t
Beepitett motor
teljesitmenye
106 kW 157 kW
Szerkezeti tömeg 10,3 t 10,5 t
A IefésüIt hüveIyek gyûjtésére
szoIgáIó szerkezet
268
16. táblázat - Zöldbab-betakarító gépek fõbb muszaki adatai
A 17. tabla:at szantoIöldön termesztett zöldbabIajtak betakaritas elótti jellemzóit, valamint a geppel betakaritott
termes munkaminósegi mutatoit Ioglalja össze.
Vizsgalt jellemzó, ill. mutato Mert ertek
Növenyzet összes tömege 3038 t/ha
Becsült termeshozam 1421 t/ha
Betakaritott hozam 1014 t/ha
Begyújtött ep termes 6580°
Enyhen serült termes 1024°
Növenyi szennyezes a betakaritott
anyagban
14°
Talaj, egyeb szennyezes a betakaritott
anyagban
00,4°
17. táblázat - Szántóföldön termesztett zöldbabfajták és a betakarított termény
jellemzõi
2.8.5. A szárazborsó és a szárazbab gépi betakarítása
Mindket növeny magjainak kinyeresere alkalmasak a gabonakombajnok. A kimeletes cseples erdekeben a
cseplódob Iordulatszamanak csökkentese, acel helyett gumi verólecek alkalmazasa es a kosarlecek szamanak
csökkentese szükseges. Fenti Iogalmak megertesehez az alabbiakban röviden ismertetjük a gabonakombajnok
szerkezeti Ielepiteset es múködeset.
2.8.5.1. A gabonakombájn szerkezeti feIépítése és mûködése
A 190. abra hagyomanyos Ielepitesú gabonakombajnt mutat. A gep az alabbi múveleteket vegzi:
aratas,
a learatott allomany adagolasa a cseplószerkezetbe,
cseples,
szalmaszallitas es razas,
szemtisztitas,
A szárazborsó és a szárazbab
gépi betakarítása
269
a kicsepeletlen termeny visszaszallitasa a cseplószerkezethez,
szemgyújtes a magtartalyba.
190. ábra - A gabonakombájn szerkezeti felépítése
Az aratas az un. aratoszerkezettel törtenik, amelynek Ió reszei a rendvalaszto (1), a motolla (2) a terelóujjakkal
(3), az alternalo mozgasu kasza (4) es a terelócsiga (5).
Az aratoszerkezet elülsó elet alkoto kasza mozgo pengesora az allo pengek (kaszaujjak) Iölött vegez alternalo
mozgast. A ket pengesor elvagja a szarakat, a motolla pedig a növenyt hatraIele, a terelócsigahoz tovabbitja. A
Iorgo motolla terelóujjai vezereltek, vagyis önmagukhoz kepest mindenkor parhuzamosan mozdulnak el. Az
ujjak kerületi sebessege a tereló hatas erdekeben a haladasi sebessegnel kismertekben nagyobb. Korszerú
kombajnokon a motolla magassagi es hosszanti helyzete (6), a terelóujjak szöghelyzete, valamint kerületi
sebessegük menet közben is valtoztathato.
A terelócsiga Ieladata a teljes aratasi szelessegben levagott növenyek közepre es hatraIele tovabbitasa. Emiatt a
hengeres szerkezet ket vegen jobb-, illetve balmenetes csigalevelet, közepen pedig vezereltujjas
tovabbitoszerkezetet talalunk.
Az anyagot a cseplószerkezet Iele ezutan kaparoleces Ielhordo tovabbitja (7). Az aratoszerkezet szallitasi
helyzetben hidraulikus munkahengerrel kiemelhetó (8).
A cseplószerkezet Ió reszei a cseplódob (9) es a dobkosar (10). Ezek kialakitasa latszik a 191. abran. A
kaparoleces Ielhordo (1) altal szallitott anyag a dob es kosar köze kerül, együttes ütó- es dörzsölómunkajuknak
következmenye a cseples.
A gabonakombájn szerkezeti
feIépítése és mûködése
270
191. ábra - A cséplõdob és a dobkosár
A cseplódob (2) 500600 mm atmerójú, Iorgo, hengeres test, palastjan helyezkednek el alkoto iranyban a
verólecek (3). A cseplendó termeny alapjan valaszthato meg a legkedvezóbb leckialakitas. Kerületi sebessege
Iokozatmentesen allithato 1234 m/s között, szarazborso csepleset 1315 m/s-nal ajanljak. Altalanosan igaz,
hogy a sebesseg növelesevel csökken a kicsepeletlen termenyhanyad. Hatart szab azonban ennek a szemek
törese: az ütközesi sebesseggel aranyosan nó a szemekkel közölt energia, amelynek a töresi energiaszint alatt
A gabonakombájn szerkezeti
feIépítése és mûködése
271
kell maradnia.
A dobkosar a dobot geptipustol Iüggóen 105140°-os szögben (o) Iogja körül. Ives keretbe (4) Iogott
kosarlecekból (5) es kosarpalcakbol (6) all. A dob es kosar közötti res (7) az anyagaram iranyaban csökkenó, igy
egyre Iokozottabbak a verólecek okozta ütesek es a dörzsöló hatas. Lehetóseg van a cseplendó termenyhez
igazitott resmeret beallitasara is (8).
A kicsepelt szemek kb. 10° a cseplószerkezetet a szalmaval együtt a dob es kosar közötti resen hagyja el, es a
Iorditodob (190. abra, 11) hatasara a szalmarazora (12) kerül. A szalmarazo Ieladata a szalma között rekedt
szemek kirostalasa. Hajtott, lepcsós tengelyekre szerelt lemezladak alkotjak, amelyeket rostalemez Ied (192.
abra). A ladak oldaleleinek aszimmetrikus Iogazasa a szalma visszacsuszasat hivatott megakadalyozni. A
szalma vegigvandorol a ladakon es hatul elhagyja a gepet (13). A rostaIelületen athullott szemek a lada Ieneken
vegigcsuszva a nyitott ladavegen keresztül a lengó Ieneklemezre (14) esnek.
192. ábra - Szalmarázó ládák
A kicsepelt szemek mintegy 90°-a a kosar nyilasain ugyancsak a lengó Ieneklemezre hullik at. E lemez
aszimmetrikus bordazata es lengó mozgasa reven a rahullo anyagot hatraIele, a tisztitoszerkezetre tovabbitja. A
szemekkel együtt a kisebb növenyi reszek es törmelekek (pelyva, törek) szinten athullhatnak a dobkosaron es
szalmarazon.
A tisztitoszerkezet a szemek elkülönitesere hivatott. Eszközei a törekrosta (15), pelyvarosta (16) es a szeleló
vagy ventilator (24). A tisztitando anyagaram a lengó Ieneklemezról kerül a törekrostara. A szem es az apro
szennyezók athullanak, a kicsepeletlen kalasz vagy hüvely Iennmarad es a kalaszszallito csigahoz (17) kerül. E
csiga a kicsepeletlen termenyt a cseplódob Iöle szallitja (18), ezzel ujracseplesük biztositott. A törek- es
pelyvarostan athullott szemek a szemszallito csigan (19) keresztül kaparoelemes Ielhordo (20) es csiga (21)
közvetitesevel a magtartalyba (22) jutnak. A tartaly szakaszos üritese a legmelyebb pontjan elhelyezett
szallitocsigaval (23) törtenik.
A könnyú szennyezóket a szeleló hatraIele kiIujja.
A kombajnok aratoresze le- es Ielszerelhetó, kukorica, napraIorgo es mas különleges növenyek betakaritasahoz
specialis adapterrel helyettesithetó.
A gabonakombájn szerkezeti
feIépítése és mûködése
272
Motorjuk (25) a magtartaly mögött helyezkedik el. Mivel a gepnek igen tag sebessegtartomanyban kell
üzemelnie, regebben mechanikus hajtas mellett sok sebessegIokozatot es variatort alkalmaztak, az ujabb gepek
hajtasa hidrosztatikus. A hidraulikus szivattyut (26) a motor közeleben helyezik el.
Jaroszerkezetüket az elöl talalhato, nagymeretú hajtott kerekek (27), valamint a hatso, kormanyzott kerekek (28)
jellemzik.
2.8.6. A vöröshagyma gépi betakarítása
A vöröshagyma betakaritasanak gepesitese igen koran megoldodott. A gepIejlesztes alapjaul a
burgonyabetakarito gepek szolgaltak. A Ieladat hasonlo volt: a talajban kis melysegben elhelyezkedó hagymakat
a Ielszinre kell juttatni, onnan Iel kell emelni, meg kell tisztitani a talaj- es gyomszennyezódestól, vegül kocsira
kell rakni.
Az ismert betakaritogepek a ket termesztestechnologia az egyeves es keteves kiszolgalasara egyarant
alkalmasak. (Az egyeves technologia korai vetest, viszonylag kesói aruhagyma-betakaritast jelent. A keteves
technologia elsó eveben az elvetett magokbol csak dughagymat nevelnek, a masodik evben a kiültetett
dughagymabol Iejes hagymat termesztenek).
Maga a betakaritas egy es ket menetben törtenhet. Az egymenetes betakaritasi technologia gepei a hagymakat a
talajbol kiemelik, Ielemelik azokat, majd elótisztitva kocsira rakjak.
A ketmenetes technologia elsó meneteben csak a hagymatestek kiemelese es rendrerakasa törtenik meg, a
masodikban a Ielszedes, elótisztitas es kocsirarakas. A ket menet között a termeny nehany napig szarad a
renden.
2.8.6.1. A gépi betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
Sik es agyasos múvelesnel a szokasos sortavolsag 2530 cm, tótavolsag 812 cm. A múvelóut 1,51,6 m. Az
allomany betakaritasa szempontjabol kedvezó, ha a talajIelszin egyenletes, rögösödesre nem hajlamos es
gyommentes. Celszerú megvarni, mig a levelzet mar megdólt, reszben leszaradt.
2.8.6.2. A vöröshagyma-betakarító gépek fõbb szerkezeti részei
A ketIele betakaritasi technologia megvalositasara szamos betakaritogep-tipus született. Ezek egy resze csak az
egyik technologia szerint üzemeltethetó, sok közülük azonban mindkettó szerint.
A Ióbb szerkezeti reszek mind az egy-, mind a ketmenetes betakaritasi technologia gepein megtalalhatok.
2.8.6.2.1. Vágó-tereIõ szerkezetek
Mindket technologianal elsó lepes a termeny kiemelese a talajbol. Mivel ez csak talajszelettel együtt vegezhetó
serülesmentesen, vago-tereló szerkezet alkalmazasa szükseges, amely a hagymak gyökerzete alatt nehany cm-re
halad. A paradicsombetakarito gepnel ismertetett szerkezetek mellett az un. gömbsüvegtarcsakat, valamint
negyszögtengelyeket alkalmazzak e celra leggyakrabban.
Gömbsüvegtarcsas vago-tereló szerkezetet mutat a 193. abra. A növenysoronkent elhelyezett tarcsak (1) V
alaku vazra (2) külön-külön Iüggesztettek, rugoval tehermentesitettek es talajkövetó kerekre tamaszkodnak.
Elhelyezesüknel Iogva talajszeletet Iorgatnak ki a hagymakkal együtt es terelik az egyik iranyba. Hossztengelyre
szimmetrikusan elhelyezett tarcsakkal elerhetó, hogy a termes keskeny renden gyúljön össze.
A vöröshagyma gépi
betakarítása
273
193. ábra - Gömbsüvegtárcsás hagymakiemelõ és rendrerakó gép
A talajban jaro, hajtott egy vagy ket negyszögtengely ugyancsak kiemeló-tereló hatasu. A 194. abran lathato
szerkezet az ott mutatott Iorgasirany eseten a hagymakat Iolyamatosan a Ielszinre hordja. A negyszögtengelyek
legIontosabb parameterei: laptavolsaguk 35 mm, kerületi sebessegük 7075 m/s. Üzemeltetesük agyasos
múvelesmodnal celszerú, mert a tengelyek vegein elhelyezett csapagyak es a hajto lanckerek haza, illetve
burkolata egyebkent turna a talajt a múvelóuton.
Vágó-tereIõ szerkezetek
274
194. ábra - Négyszögtengelyes terménykiemelõ
2.8.6.2.2. RostaszaIagok
Mindket technologia szerint a kivagott talajszeletból a hagymat ki kell rostalni es Iel kell emelni. E celra a
paradicsombetakarito gepnel ismertetett rostaszalagokat alkalmazzak.
2.8.6.2.3. Rendrakó szerkezet
A ketmenetes technologia múveletei közül az elsó a hagyma rendrerakasaval Iejezódik be. Mielótt azonban a
rostaszalagrol (193. abra 3) terelólemez (surranto) (4) utjan visszajutna a Iöldtól megszabaditott termeny a
tarlora, egy talajsimito (5) sik Ielszint keszit eló szamara. Ezzel a masodik menetben megvalositott rendról
Ielszedes valik könnyebbe.
2.8.6.2.4. RendfeIszedõ szerkezet
A masodik munkamenet, a rendról valo Ielszedes nehany nap elteltevel törtenik. Ez idó alatt a hagymagumok
szarai behuzodnak, a termes tarolasra alkalmassa valik. A rendIelszedesre leggyakrabban alkalmazott
szerkezetek megegyeznek a kiemelesre alkalmazottakkal. Leggyakrabban siktarcsapart vagy negyszögtengelyt
epitenek a gepbe e celra.
2.8.6.2.5. Tisztítószerkezetek
A Ielszedett hagymak ismet rostaszalagra kerülnek, majd legtisztitas, esetleges selejtezes (a hibas egyedek
elkülönitese), gyomeltavolitas utan kihordoszalagon keresztül szallito jarmúbe jutnak.
A mar emlitett rostaszalag mellett, amely a Iöldszennyezódestól szabaditja meg a termenytömeget, Iuvo
legaramu ventilator, gyorsan Iorgo hengerparok, szartalanitoberendezes es selejtezószalag a leggyakoribb
tisztitast szolgalo gepszerkezetek a betakaritogepen (195. abra).
RostaszaIagok
275
A Iuvo legaramu ventilatort a Ielhordo rostaszalag Ielsó vege ala helyezik el ugy, hogy a legaram a
keresztiranyu kihordoszalagra valo anyagatadast keresztezze.
Az anyagaram utjaba helyezett ellentetes Iorgasiranyu Iorgo gumihengerpar(ok) a gyomnövenyeket tavolitjak el,
ugyanakkor szartalanitast is vegeznek azaltal, hogy a növenyi szarakat, hagymalevelet megragadjak, behuzzak,
majd a tuloldalon kilökik. A gumokat azonban a kis hengeratmerók miatt nem kepesek behuzni.
A gyorsan Iorgo gumi hengerparokehoz hasonlo elven múködó szartalanitoberendezes is elhelyezhetó a gepen
oly modon, hogy az egyben anyagtovabbitasra is szolgaljon. Gumi vagy bordazott acel hengerparok alkotjak, a
paron belül ellentetes Iorgasirannyal. Miközben a hagymatömeg vegiggördül a hengerek Ielett, a szarak
elóbb-utobb azok köze kerülnek es megtörtenik letepesük.
Selejtezószalag es munkasok elhelyezese a gepen a betakaritott termeny jelentós minósegnövekedeset
eredmenyezi. E múvelet soran ugyanis eltavolithatok a rögök, hibas, serült hagymak es minden egyeb idegen
anyag, amit a korabbi tisztitasi múveletek nem tavolitottak el.
Ketmenetes betakaritas gepcsoportjat kepezhetik a 193. es 195. abran lathato gepek. Az elsó munkamenetben a
traktor elejere Iüggesztett gömbsüvegtarcsak altal kiIorgatott es rendre terelt hagymakat a traktor Iarara
Iüggesztett Ielszedó-rendrerako gep Ielemeli, a Iöldet kirostalja, a talajIelszint a rend alatt elegyengeti, majd
visszaszorja a hagymaIejeket a sima tarlora. Ezzel megkönnyiti a masodik menet, a rendIelszedes-kocsirarakas
múveletet. A masodik menetben rendról Ielszedes, tisztitas es kocsirarakas törtenik. A szallito jarmú
Iolyamatosan a betakaritogep mellett halad.
195. ábra - Egy- és kétmenetes hagymabetakarításra alkalmas gép
Tisztítószerkezetek
276
Az egymenetes technologiara alkalmas gepek a hagymak kiemeleset, szennyezóktól valo megtisztitasat, esetleg
a hibas egyedek es rögök eltavolitasat, a termes kocsira rakasat egyetlen munkamenetben vegzik. A Ióbb
szerkezeti elemek azonosak a korabban targyaltakkal. E gepek kis atalakitassal ketmenetes technologia szerint is
üzemeltethetók. A kocsira rako kihordoszalag elIorditasaval, helyette surranto beepitesevel az elsó menet
vegrehajtasara valik alkalmassa a gep. A masodik menet az eredeti allapot helyreallitasaval, a kiemelószerkezet
munkamelysegenek csökkentesevel valosithato meg. Egy- es ketmenetes betakaritasra egyarant alkalmas a 195.
abran lathato gep.
Ketmenetes betakaritasi technologia gepeinek jellegzetes múszaki adatait tartalmazza az 18. tabla:at.
Gyartmany
TRIOI (1.
menet)
TRIOII (1.
menet)
TRIOIII (2.
menet)
Munkaszelesseg1,8 m 1,3 m 1,3 m
Tömegaram 1420 t/h 1420 t/h 2024 t/h
Erógepigeny 57 kW 57 kW 57 kW
Szerkezeti
tömeg
570 kg 540 kg 3100 kg
18. táblázat - Hagymabetakarító gépek muszaki adatai
2.8.7. A szabad föIdön termesztett uborka gépi
betakarítása
Mind a Iriss Iogyasztasra, mind a tartositasra megIeleló minósegú uborka gepi betakaritasa technikailag
evtizedek ota megoldott. Nem a betakaritogepek elegtelensege az oka annak, hogy a nagyüzemi termesztes,
ezzel a gepi betakaritas, hatterbe szorult. A kialakult helyzet annak tudhato be, hogy az uborka nem egyszerre
erik, igy a tarolva betakaritas tul nagy termesveszteseget jelent.
Az ismert betakaritogepek múködesi elveiben közös, hogy
a talajIelszinen elterüló növenyzetet megemelik,
vagoszerkezettel a gyökereket a talajIelszin alatt elvagjak,
a megemelt növenyeket a gep belsejebe, a szartalanitoszerkezethez szallitjak,
szartalanito hengerparokkal leszakitjak a termest a szarakrol,
a könnyú szennyezóket legarammal eltavolitjak,
a termest gyújtóhelyre tovabbitjak.
2.8.7.1. A gépi betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
Mivel a bokrok a termóterületen elterülnek, Iontos az egyenletes, rögmentes talajIelszin. Fajtavalasztasnal a
A szabad föIdön termesztett
uborka gépi betakarítása
277
nagyhozamu nótipusuak jönnek szoba. Ajanlott az ikersor 2030 cm-es kisebb es minimum 90 cm-es nagyobb
sortavolsaggal. 10 cm körüli tótavolsaggal közel 200 000 tószam erhetó el hektaronkent.
A Ias szaru gyomok üzemzavart okozhatnak a vagoszerkezet es a szartalanitohengerek munkajaban, ezert
irtasukrol gondoskodni kell. A tarolo betakaritas okozta veszteseg potlasa masod-, esetleg harmadvetessel
lehetseges.
2.8.7.2. Az uborkabetakarító gépek fõbb szerkezeti részei
2.8.7.2.1. BokoremeIõ szerkezet
A talajIelszinen elterüló, lagy szaru uborkanövenyek onnan könnyeden Ielemelhetók. E celra a különIele
geptipusoknal vezerelt tüskes hengert (196. abra), hullamositott szalagpart (197. abra) vagy gumiujjas hevedert
alkalmaznak. Mindharom megoldasnal Iontos szempont, hogy azok ne sertsek az uborkatermest es a szarak ne
akadjanak meg a szerkezetben.
196. ábra - Alternáló kaszás uborkabetakarító gép muködõ részeinek vázlata
Az uborkabetakarító gépek
fõbb szerkezeti részei
278
197. ábra - Passzív késes uborkabetakarító gép muködõ részeinek vázlata
2.8.7.2.2. Vágószerkezet
A megemelt bokrok szarainak talajIelszin alatti elvagasat vegzi. Az ismert gepeken passziv kest (197. abra),
alternalo kaszat (196. abra) vagy un. lengó kest alkalmaznak. A passziv kesról ugyanaz itt is elmondhato, mint
amit a paradicsomkombajn eseteben megallapitottunk: amennyiben a talajIelszin nem eleg egyenletes, a szarak
elmetszese helyett kiturjak a növenyt a talajbol es eltömódnek.
2.8.7.2.3. SzáIIítószerkezetek
Feladatuk a Ielemelt bokroknak a szartalanitoszerkezethez juttatasa. A serülesmentes anyagtovabbitas erdekeben
gumilapatos vagy hullamositott szalagot alkalmaznak minden geptipusnal.
Szartalanitoszerkezet
Vágószerkezet
279
A bokrokrol a termest gyorsan Iorgo, bordazott Ielületú gumihenger-parokkal valasztjak le. Egy-egy
hengerparon belül a hengerek Iorgasiranya ellentetes. A hengerek megragadjak a szarakat vagy leveleket es
berantjak azokat. A szaraknal lenyegesen vastagabb termest a hengerek mar nem tudjak behuzni, igy annak valla
Ieltamaszkodik a hengereken es leszakad a kocsanyrol. A szarak es levelek a hengerek tuloldalan kirepülnek es
a tarlora jutnak. A 198. abra uborkat mutat a leszakadas elótti pillanatban. A szartalanito hengersort vizszintes
es Iüggóleges tengelyirannyal egyarant szokasos elhelyezni. A hengerek jellemzó parameterei: atmerójük 80
mm, kerületi sebessegük 4,5 m/s.
198. ábra - Szártalanító hengerpár és az uborkatermés
2.8.7.2.4. Tisztítószerkezet
A betakaritas technologiajabol adodoan Iöld- es rögszennyezódessel nem kell szamolni. A gepeken szivo es
Iuvo legaramu ventilatorokat helyeznek el a könnyú növenyi szenynyezók eltavolitasara. A szallitoszerkezet
Ielsó vege alatt elhelyezett Iuvo legaram Ieladata a szennyezók kiIuvasa mellett a bokrok raszoritasa a
szartalanitoszerkezetre, ezzel a hengerek behuzo hatasanak elósegitese.
2.8.7.2.5. GyûjtõheIyre továbbító szerkezet
A szarakrol leszakitott uborkak a hengersor alatt elhelyezett keresztiranyu gyújtószalagra esnek, majd Ierde
kocsirako szalag reven a gep mellett halado szallito jarmúre jutnak. Egyes tipusoknal lehetóseg van a gep
hatuljan kikepzett platon a termeny ladakba töltesere is.
BelIöldi Iogyasztasra Iorgalomba kerüló, szabad Iöldön termesztett uborka meretszabvanyat mutatja a 19.
Tisztítószerkezet
280
tabla:at. A szabvany elóirja, hogy az aru meret szerint valogatott es tiszta legyen (max. szennyezódes 0,30,5
suly°).
Meretosztaly
Hosszusag
(cm)
Vastagsag
(cm)
A 36 2-ig
B 69 3-ig
C 912 4-ig
D 1214 5-ig
E 14 Ielett 7-ig
19. táblázat - Szabad földön termesztett uborka méretszabványa
Ket uborkabetakarito gep Ió múszaki adatait a 20. tabla:at Ioglalja össze.
Gyartmany VU Porter-Way
Vagoszerkezet merevkeses ujjas Iúkasza
Bokoremeló szerkezet
ket bordas
szallitoszalag
vezerelt ujjak
Szartalanitoszerkezet
Iüggóleges
hengerparok
vizszintes
hengerparok
Munkaszelesseg (m) 1,1 2,0
Felületaram (ha/h) 0,2 0,30,5
Munkasebesseg
(km/h)
1,53,0 1,53,5
Geptömeg (kg) 2300 2400
Erógepigeny (kW) 37 37
Kiszolgalo szemelyek
szama
1 Ió traktoros
1 Ió traktoros ¹ 1 Ió
kezeló
20. táblázat - Uborkabetakarító gépek fõ muszaki adatai
A káposztaféIék gépi
betakarítása
281
2.8.8. A káposztaféIék gépi betakarítása
A geppel betakaritott Iejes kaposzta tarolhato vagy azonnal Ieldolgozhato (pl. savanyitassal), de alkalmas Iriss
Iogyasztasra is.
Szelektiv, peldaul Iejmeret vagy Iejkemenyseg szerinti gepi betakaritasra születtek sikeres megoldasok. Ezeket a
Iejes salata gepi betakaritasaval Ioglalkozo Iejezetben ismertetjük. Gondosan betartott termesztestechnologia
eseten az allomany egysegesen Iejlódik. A tarolo rendszerú betakaritogepek ilyenkor kielegitó
munkaminóseggel es gazdasagossaggal üzemeltethetók, igy ezek terjedtek el vilagszerte. Alapvetóen ket
betakaritasi technologia es ezeknek megIeleló geptipus ismeretes. Az egyik az un. vago rendszerú, amelynel a
gep
az egyedek torzsait a talajszint Ielett azonos magassagban elvagja,
a Iejeket Ielszedi es szallito jarmúre gyújti,
a torzsakat utolag eltavolitjak a Iejekról.
A masik, az un. nyúvó rendszerú geptipus haladas közben
a Iejeket kiemeli a talajbol,
a torzsakat egyIorma hosszura levagja, majd
a Iejeket kocsira gyújti.
Elóbbi gepek az USA-ban, utobbiak Europaban terjedtek el.
A karIiol es karalabe gepi betakaritasa mindket kaposztabetakarito geptipussal megvalosithato.
2.8.8.1. A betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
Mindket geptipus üzemeltethetósegenek elóIeltetelei az egyenes sorok, az egyszerre betakarithato allomany, az
egyenletes, gyommentes talajIelszin. A sortavolsag a sorok között halado szerkezetek merete (450550 mm)
miatt nem csökkenthetó tetszólegesen.
A kaposztaIelek betakaritogepenek Ióbb szerkezeti reszei
A gepek többnyire vontatott kialakitasuak. A területegysegról betakaritott nagy terIogat es tömeg miatt sajat
gyújtótartallyal nem rendelkeznek, a Ielszedett termenyt a betakaritogep mellett halado gyújtókocsira rakjak.
Egy es ket sorrol egyszerre betakarito gepvaltozatok ismertek.
Az alabbiakban nehany olyan jellemzó szerkezeti resszel Ioglalkozunk, amelyek mas betakaritogepen nem vagy
nem ilyen elhelyezesben Iordulnak eló. Ezek a
nyúvó-,
tisztito- es
kocsirako szerkezetek.
2.8.8.1.1. Nyûvõszerkezet
Feladata a kaposztaIejek kiemelese a talajbol es megtamasztasa a torzsa levagasahoz. A növenyek kihuzasara es
megtamasztasara azert van szükseg, hogy a torzsak egyseges meretúre legyenek visszavaghatok. Ezzel a
modszerrel ugyanis az elteró torzsahosszal rendelkezó egyedek torzsacsonkja azonos meretú lesz.
A betakarításra termesztett
áIIomány sajátosságai
282
KetIele nyúvószerkezet-kialakitas ismeretes. A nyúvószijas megoldas legIontosabb eleme a Ierde sikban jaro
szijpar (199. abra). A szijak belsó agai tamasztogörgókkel egymashoz szoritottak. Feladatuk a torzsak
közreIogasa, megragadasa es hatraIele, IelIele szallitasa. A belsó szijagak Ielett egy-egy sin Iut vegig. E sinekre
tamaszkodik es azokon csuszik a kaposztaIej also Ielülete, miközben gyökere kihuzodik a talajbol. A szijak es
sinek együttesen tehat sorban egymas utan megragadjak a torzsakat, alulrol megtamasztjak a Iejeket, es a teljes
növenyt a sajat Iüggóleges tengelye menten kihuzzak a talajbol. A Iüggóleges iranyu kihuzas azaltal valosul
meg, hogy a nyúvószalagok szallitosebessegenek mint vektornak a vizszintes komponense megegyezik a
haladasi sebesseggel, de azzal ellentetes iranyu. A kihuzas sebessege igy a szijsebesseg-vektor Iüggóleges
komponensevel azonos.
199. ábra - E 804/a típusú nyuvõszíjas fejeskáposzta-betakarító gép
A nyúvó rendszerú tókihuzas döntött helyzetú menetes orsokkal is megvalosithato. Az ellentetes Iorgasiranyu,
spiralIelületú hengerek hasonlo hatast Iejtenek ki, mint a szijak es a tamasztoelek együtt: megtamasztjak es Ierde
palyan hatra es IelIele szallitjak a kaposztaIejeket. A menetes orsok szallitocsigakkent Ioghatok Iel, amelyekre
igaz az, amit a szijaknal lattunk: a szallitosebesseg-vektor vizszintes komponense meg kell, hogy egyezzen a
gep haladasi sebessegevel, de azzal ellentett iranyunak kell lennie.
A nyúvószerkezetben egymas utan ket par menetes orsot helyeznek el: az elülsó par V alakban elórenyitott
helyzetú, igy segiti a beterelest, a hatulso par parhuzamos tengelyú, Ieladatuk a termenynek a gep belsejebe
szallitasa (200. abra).
Nyûvõszerkezet
283
200. ábra - Nyuvõ hengerpáros káposztabetakarító gép
Mindket nyúvószerkezet-valtozat elótt hegyes orru beterelóelemek talalhatok, melyek egyreszt megemelik a
külsó laza burkololeveleket, masreszt bevezetik a torzsakat a nyúvóelemek köze.
A szijak es menetes orsok Ielett azok szallitosebessegevel azonos sebesseggel mozgo, gumizsinor Ionatbol
kialakitott leszoritoszalag talalhato. Feladata a Iejek megtamasztasa szallitas es a torzsa levagasa közben.
A torzsa levagasa alternalo vagy Iorgo vagoszerkezettel törtenik, amely szijas nyúvószerkezetnel a szijak es a
tamasztosinek között, menetes orsok eseten a hatso orsoparok alatt helyezkedik el.
2.8.8.1.2. Tisztítószerkezet
A kaposzta betakaritasa soran idegen szennyezók nem kerülnek a Iejek köze. Tisztitason ezert itt a laza
burkololevelek eltavolitasat, esetenkent kezzel vegzett selejtezest ertünk.
A Iejre nem borulo burkololeveleket parosaval szemben Iorgo, spiral Ielületú hengerparok tepik le, miközben
szallitjak is a kaposztaIejeket. A gepen vegzett kezi selejtezes az anyagaram utjaba helyezett sima szallitoszalag
elótt törtenik. Itt a selejtezómunkas a hibas, beteg egyedeket leemeli a szalagrol es visszaejti a tarlora.
2.8.8.1.3. Kocsirakó szerkezet
A kaposztaIejek ütes (ütközes) hatasara kivülról nem lathato, belsó sejtroncsolast szenvedhetnek, igy hosszabb
tarolas soran rothadasnak indulhatnak. A betakaritas es betarolas soran kerülni kell a kritikusnal nagyobb
esesmagasagot, illetve ütközesi sebesseget. Az egyes termenyek kritikus esesmagassaga egyszerú vizsgalattal
meghatarozhato.
Tisztítószerkezet
284
A kaposztabetakarito gepeken olyan specialis kocsirako szerkezet talalhato, amellyel kizarhato a Iejek nehany
cm-nel hosszabb szabadesese. Ezt oly modon valositjak meg, hogy a Ierde Ielhordoszalag Ielsó vegehez egy
allithato helyzetú Iekezószalagot csatlakoztatnak. A Iekezószalag akar a szallito jarmú platojaig is lebillenthetó,
igy a rakodas üres jarmú eseten is kimeletes.
A Iekezószalag lenyegeben ket, egymas Ielett elhelyezett szallitoIelület. A kaposztaIejek e szalagok altal
közreIogva haladnak az azok altal meghatarozott sebesseggel, igy szabadesesük vagy csuszasuk kizart.
E 804/a tipusu, nyúvószijas betakaritogepet mutat a 199. abra. Ket talajkövetó beterelópapucs (1) segiti a
nyúvószerkezet sorontartasat. A torzsakat a ket nyúvószij (2) Iogja közre es viszi hatraIele, miközben a gep
elóre halad. A Iejek a vezetósinekre (3) Iekszenek Iel es csusznak hatraIele. A vagoszerkezet (4) a torzsakat
levagja, a Iejek a tovabbitoszalagra (6) jutnak. Szallitas es vagas közben a gumiIonat szalag (5) tamasztja a
növenyeket. A torzsatlanitott Iejek a kocsirarako szalag (7) segitsegevel jutnak a betakaritogep mellett halado
szallito jarmúre. A pontos soronvezetest a Iülkeben (8) üló kezelószemely segiti oly modon, hogy a
nyúvószerkezetet helyzetet a gepvazhoz kepest keresztiranyban allitja.
Ket vontatott Iejeskaposzta-betakarito gep múszaki adatait tartalmazza a 21. tabla:at.
Gyartmany MSZK1 E804/A
Nyúvószerkezet menetes orsok nyúvószijak
Betakaritott sorok
szama
1 1
Munkasebesseg (km/h) 23 2,53,5
Területteljesitmeny
(ha/h)
0,10,15 0,10,2
Geptömeg (kg) 2125 2100
Erógepigeny (kW) 37 37
Kiszolgalo szemelyek
szama
1 traktoros ¹ 2
selejtezó
1 traktoros ¹ 1 kezeló
21. táblázat - Káposztabetakarító gépek fõ muszaki adatai
2.8.9. A szabad föIdön termesztett paprika gépi
betakarítása
A Iriss Iogyasztasra szant zöldpaprika gepi betakaritasara vilagszerte tett eróIeszitesek kiserleti szakaszban
maradtak. Ennek oka Ieltehetóen a Iajtakra jellemzó magas levalasztoeró es alacsony bogyoszilardsag. A hazai
Iajtakra peldaul 2560 N levalasztoeró jellemzó. Ugyanakkor a bogyo Ielületere hato 5 N eró 1,2 cm2-en mar
un. tükörnyomast (maradando sejtroncsolast) idez eló. Elmeletileg 14 cm2-es Ielületen kene megragadni a
bogyokat ahhoz, hogy ne serüljenek. Ilyen kimeletesen csak az emberi kez vagy egy specialis robot kepes
A szabad föIdön termesztett
paprika gépi betakarítása
285
szedni.
Tartositoipari celra, mivel a betakaritott termenyt rövid idón belül Ieldolgozzak, a gepi szedesú paprika alkalmas
lehet, mert a tükörnyomas a maghaz eltavolitasa, apritas, savanyitas, gyorsIagyasztas vagy Iózes utan nem
eszrevehetó. A geppel szedett anyag azonban sokkal heterogenebb, mint a kezi szedesú, ezert a konzervgyarban
vagy hútóhazban valogato múvelet beiktatasa lenne szükseges.
A 181. abran lathatohoz hasonlo Iesüló szedószerkezettel vegzett betakaritasi kiserletek eredmenyeit a 22.
tabla:at tartalmazza. A mereseket Feherözön Iajtaval vegeztük, a Irakciok a betakaritott, meretes bogyok
sulyaranyaira vonatkoznak.
Szedódob kerületi seb. |m/s| 4,8 3,6
Önallo, ep, bogyo |°| 16,5 31,3
Önallo, nyomott bogyo |°| 30,7 37,0
Önallo, serült bogyo |°| 21,4 3,5
Önallo, törött bogyo |°| 3,7 0,2
Szaras, ep bogyo |°| 6,4 17,5
Szaras, nyomott bogyo |°| 13,0 10,4
Szaras, serült bogyo |°| 7,5 0,1
Szaras, törött bogyo |°| 0,8 0
Konzervipari celra
Ielhasznalhato |°|
95,5 99,8
22. táblázat - Géppel szedett zöldpaprika minõségi mutatói
A Iúszerpaprika gepi betakaritasa elIogadhato vesztesegek mellett Iesüló rendszerú betakaritogeppel
megvalosithato. Leggyakrabban specialis Iesülódobbal szerelt zöldbab-betakarito gepet alkalmaznak e celra. A
Iúszerpaprika-betakarito Iesülódob annyiban különbözik a babbetakarito valtozattol, hogy elóbbinel az acel
szedóujjak vegeire múanyag gömböket ragasztanak. Ily modon elkerülhetók a szuras okozta serülesek. Az egyeb
serülesek igy is 520° közöttiek, mintegy 10°-nyi elhagyasi veszteseg mellett.
A geppel betakaritott Iúszerpaprikat a serült egyedek okozta romlas megelózesere azonnal Iel kell dolgozni.
Ekkor azonban elmarad a hagyomanyos technologia szerinti termeszetes szaradas, ezert mesterseges szaritasra
van szükseg. Ez tehat többletköltseget jelent a kezi szedeshez kepest. A termeszetes szaradas soran bekövetkezó
utoeres szinten elmarad, ami csökkenti a vegtermek minóseget es erteket. Ezen okok miatt hazankban mara
teljesen visszaszorult a 70-es evekben elterjedten alkalmazott gepi Iúszerpaprika-betakaritas.
2.8.10. A gyökérzöIdség gépi betakarítása
Az alabbiakban ismertetett gepek es eljarasok a sargarepa, petrezselyem, pasztinak es gumos zeller
A gyökérzöIdség gépi
betakarítása
286
betakaritasara alkalmasak.
Ket gepi betakaritasi eljaras: az
aso rendszerú es a
nyúvó rendszerú
ismeretes. Mindket esetben az alabbi múveletek elvegzese szükseges:
a termeny kiemelese a talajbol,
a lombozat eltavolitasa,
a gyökerzet megtisztitasa a ratapadt talajtol,
a termeny szallito jarmúre tovabbitasa.
2.8.10.1. A betakarításra termesztett áIIomány sajátosságai
Mindket geptipus üzemeltethetósegenek elóIeltetele a laza szerkezetú, kó- es kavicsmentes talaj, az egyenletes
talajIelszin es vetesmelyseg, ezek következmenyekent az egyszerre Iejlódó allomany. Fontos tovabba a
gyommentesseg. Nyúvó rendszerú betakaritashoz a sorok egyenessege, valamint a legalabb 30 cm-es
sortavolsag is elóIeltetel. A szükseges tóallomany biztositasahoz savos vetest alkalmaznak.
2.8.10.2. A gyökérzöIdség betakarításának technoIógiái
2.8.10.2.1. Az ásó rendszerû betakarítás
E technologia a burgonyabetakaritasnal alkalmazott eljarasbol Iejlódött ki. Elsó lepeskent az allomany
szartalanitasa törtenik meg. E celra vizszintes tengelyú, lengókeses szarzuzok vagy jarvaszecskazok jönnek
szamitasba. E gepek a Ielapritott szarakat a mar betakaritott tarlora szorjak.
A masodik munkamenetben a betakaritogep döntött helyzetú asovasak segitsegevel a gyökereket talajszelettel
együtt emeli ki. A Iöld- es gyökertömeg Ielhordo rostaszalagra vagy lengórostara kerül, ahol a Ielhordott Iöld
nagy resze visszahullik a tarlora. A Ierde rosta utan a gepen Iuvott, szemben Iorgo gumihengerpart helyeznek el
ugy, hogy az anyagaram a hengerek között haladjon at. A rugalmas hengerek a rögöket összetörik, a gyökerek
pedig sertetlenül haladnak at közöttük. Egy ujabb rostaszalagon az összetört rögök athullanak, a gyökerek pedig
Ierde tisztitoszalagra jutnak. A szalag apro gumitüskeiben a kisebb növenyi szennyezódesek megakadnak es
hatraIele elhagyjak a gepet. A gyökerek a Ierde szalagrol a keresztiranyu kocsirarako-kihordo szalagra gurulnak
le, majd a szallito jarmúre jutnak.
E betakaritasi technologia elónye, hogy a burgonyabetakaritasnal hasznalt gepekkel is megvalosithato, egyszerre
több sor takarithato be, a betakaritas kevesse Iügg az idójarastol. Hatranya, hogy a betakaritott termeny nem
tarolhato, mivel a termenyben nagy szamban talalhatok törött es levelnyel nelkül Ielszedett gyökerek.
2.8.10.2.2. A nyüvõ rendszerû betakarítás
A nyúvó rendszerú betakaritas (201. abra) egy menetben Iolyik: a vontatott vagy magajaro betakaritogep
nyúvószerkezete hasonloan a kaposztabetakarito gepeken latottakhoz Ierde sikban elhelyezett, ellentetes
hajtasiranyu szijakbol all (2). Elóttük szaremeló-betereló szerkezetek (3) segitik a szarak szijak köze jutasat. A
szijak alatt merev lazitokes (1) helyezkedik el. A kes a talajban jar olyan melyen, hogy a kiemelendó gyökereket
ne sertse. Feladata, hogy a gyökerek tenyeszterületenek savjaban meglazitsa a talajt, megkönnyitve ezzel azok
kiemeleset.
A betakarításra termesztett
áIIomány sajátosságai
287
201. ábra - Nyuvõ rendszeru gyökérzöldség-betakarító gép
A szijsebesseg vizszintes komponense itt is megegyezik a haladasi sebesseggel, de azzal ellentetes iranyu. Ezzel
a nyúvószijak minden egyes növenyt a szaruknal Iogva, Iüggóleges iranyban huznak ki.
A szijak a növenyeket un. lengópalcas lombtalanitonak (4) adjak at. E szerkezet lenyegeben ket, szemben Iorgo
palcas henger, amelynek palcai egymas reseibe nyulva Iorognak, ellentetes Iorgasirannyal. A szarakat a ket
palcas henger közreIogja es behuzza. A gyökertestek azonban megakadnak es leszakadnak. A leszakitas nyoman
a gyökereken 1,52 cm-nyi levelnyel marad vissza, ami tarolas szempontjabol kedvezó.
A szarak keresztiranyu szalagra (5) esnek, a gyökerek rostaszalagon (6) keresztül gumiujjas szalagra (10) jutnak.
E szerkezet Ieladata az apro növenyi reszek kihordasa, valamint a gyökerek Ielületenek tisztitasa.
A gyökerekkel együtt kiemelt gyomokat a rostaszalag Ielsó vegen elhelyezett terelóvilla (7) es egy
behuzohenger (8) a rostaszalag ala vezeti, majd a vezetólemezen (9) a tarlora csusznak. A Ierde gumiujjas
szalagrol visszagördüló gyökerek a keresztiranyu kocsirarako palcas-lapatos rostaszalagra (11) kerülve jutnak a
szallito jarmúre.
Az ismert betakaritogepek 1, 2 vagy 3 sor egyidejú betakaritasara keszültek. Többsoros gepeken a nyúvó- es
szartalanitoszerkezetek soronkent megtalalhatok. A 23. tabla:at nyúvó rendszerú gyökerzöldseg-betakarito
gepek Ió múszaki adatait Ioglalja össze.
Gyartmany E825 ASA-LIFT
Betakaritott sorok szama 2 3
Sortavolsag (mm) 350500 450500
A nyüvõ rendszerû betakarítás
288
Munkasebesseg (km/h) 3,66 2,74
Területteljesitmeny
(ha/h)
0,150,2 0,40,5
Geptömeg (kg) 4200 5800
Erógepigeny (kW) 59 70 (magajaro)
Kiszolgalo szemelyek
szama
1 traktoros ¹ 1
gepkezeló
1 vezetó ¹ 1 gepkezeló
23. táblázat - Nyuvõ rendszeru gyökérzöldség-betakarító gépek fõ muszaki adatai
2.8.11. A fejes saIáta gépi betakarítása
Kedvezó piaci körülmenyek között a nagy összeIüggó területen termesztett Iejes salata gepi betakaritasa
gazdasagos lehet. Az allomany Iejlódesenek egyenetlensegeból szarmazo veszteseg szelektiv betakaritassal
kiküszöbölhetó. Az ilyen betakaritogep bonyolult, ezert draga. Amennyiben a Ienti veszteseg mellett meg
gazdasagos a termesztes, tarolo rendszerú betakaritogep alkalmazhato.
2.8.11.1. SzeIektív betakarítás
Mint korabban mar emlitettük, a Iejes salata szelektiv betakaritasara sikeres megoldasok ismeretesek. A
szelektalas szempontjai a Iejek geometriai meretei (szelesseg, magassag), kemenysege vagy leveleinek szama
lehetnek. A Ielszedesre valo kivalasztas gyakorlati megvalositasa ennek megIelelóen
mechanikus tapogatoszervekkel,
gamma- es röntgensugaras erzekelóvel
lehetseges. Mindkettó a Iejek geometriai meretei es kemenysege alapjan ,dönt¨.
A Ielszedesre szant Iejek kivalasztasa mellett specialis megoldast igenyel e Iejek kivagasa es kiemelese a
növenysorbol anelkül, hogy e múveletek a visszamarado Iejekben kart okoznanak. A 202. abra egy lehetseges
technikai megoldas vazlatat mutatja. A gep Ió szerkezeti elemei a tapogatoszerv (1), a vagoszerkezet (2), a
rugalmas küllós tarcsapar (3), amely a haladasi sebesseggel azonos kerületi sebesseggel Iorog, a küllóket
szetIeszitó szerkezet (4) es a tovabbitoszalag (5). A tarcsapar alaphelyzetben egy növenysort ket oldalan
helyezkedik el ugy, hogy nem erinti azt. A vagoszerkezet ilyenkor a sorok között tartozkodik.
A fejes saIáta gépi betakarítása
289
202. ábra - Szelektív salátabetakarító szerkezet muködési vázlata
A gep elejere szerelt tapogato kivalasztja a szedesre alkalmas egyedeket, vagyis zar egy elektromos aramkört. A
gep haladasi sebessegetól Iüggó kesleltetessel a kijelölt Iejet a tarcsak also küllói ket oldalrol megragadjak.
Ezzel egyidejúleg a vagoszerkezet (kes) a sorközból benyulva elvagja a növeny torzsajat. A kivagott, küllók
köze szoritott salataIejet a tarcsa Iorgo mozgasanak köszönhetóen kiemeli a sorbol. A szetIeszitószerkezet
hatasara kiszabadul a küllók közül es a tovabbitoszalagra esik. Fontos, hogy csak a kivagott Iejjel erintkezó bal
es jobb oldali küllók közelitenek egymashoz, igy a tarcsak nem akadalyozzak a gep szabad haladasat a sorban.
2.8.11.2. TaroIó rendszerû betakarítás
Tarolo rendszerú betakaritasnal a salatalevelek Iokozott serülekenysege miatt különösen kimeletes
kiemelószerkezetre van szükseg. A 203. abra vontatott Iejessalata-betakarito gepet mutat. A gep elejen
elhelyezett szivoventilator (1) hatasara a hengercikk perIoralt Ielületen (4) levegó aramlik be. A sorok között
keskeny jarokerek gördül (2), amelyre perIoralt dob (3) van rögzitve. A dob alatt merevkeses vagoszerkezet (5)
talalhato. Üzem közben a hengercikk perIoralt Ielületen (4) es a perIoralt dob (3) nyilasain keresztül belepó
levegó a dobpalastra tapasztja a vele erintkezesbe kerüló salataIejek burkolo leveleit. A gep elórehaladtaval a
kes e növenyek szarait elvagja, a levagott Iejeket pedig a perIoralt dob Ielemeli. A szivo hatas a perIoralt dobnak
csak a hengercikk palastja elótti Ielületen ervenyesül. Amikor a salataIejek ezt elhagyjak, szallitoszalagra (6)
esnek. E szalag Ielett gumikötel Ionatu leszoritoszerkezet (7) talalhato, amely a Iejek visszagördüleset
akadalyozza. A salataIejek kocsirako szalag (8) utjan jutnak a szallito jarmúre. A gep jarokerekeken (9)
tamaszkodik a talajra.
TaroIó rendszerû betakarítás
290
203. ábra - Tároló rendszeru fejessaláta-betakarító gép
Az 203. abran lathato gep Ió múszaki adatait a 24. tabla:at mutatja.
Munkaszelesseg 3662 cm
Munkasebesseg 34,8 km/h
Felületaram 0,1 ha/h
Vonoeróigeny 14 kW
Idóegyseg alatt Ielszedett Iejek
szama
800012 000
Iej/ora
24. táblázat - Fejessaláta-betakarító gép fõ muszaki adatai
2.8.11.3. Robotok a zöIdségbetakarításban
Az elektronika legutobbi idókben vegbement rohamos Iejlódesenek eredmenyei mara mar a betakaritas
gepesiteseben is megjelentek. Szamos kutatohelyen es Iejlesztómúhelyben Ioglalkoznak a nagyertekú termeny
betakaritasanak automatizalasaval, szedórobotok letrehozasaval.
Az iparban mar elterjedten alkalmazott robotok munkakörülmenyeivel szemben a mezógazdasagban szelsóseges
Robotok a
zöIdségbetakarításban
291
idójarasi es Ienyviszonyok között kell elteró meretú, alaku, szinú, esetenkent mozgo (lengó) egyedeket valtozo
szinú környezeteben Ielismerni, kimeletesen megragadni, leszakitani, lecsavarni vagy eppen levagni.
A gyümölcsbetakaritas területen szabad Iöldön üzemeló robotmodellek keszültek alma- es citrusIelelek
betakaritasara. Bar ezek technikailag kielegitóen múködnek, gazdasagossagi okokbol megsem terjed
alkalmazasuk.
Ket zöldsegIaj es a csiperkegomba robottal valo betakaritasarol rendelkezünk jelenleg ismerettel. Ezek a
megvalositott berendezesek zart terben, kontrollalt környezetben üzemelnek. A robotok a termeny
koncentraltsaga miatt ott jobban kihasznalhatok, ugyanakkor ,munkaterületük¨ is homogenebb.
Az ismert robotok mindegyike szamitogepes kepIeldolgozas segitsegevel azonositja a szedendó termenyt. A kep
lathato vagy lathatatlan hullamhossz-tartomanyban keszülhet. Az eljaras lenyege a következó lepesek sorozatat
jelentheti:
videokamera pasztazza a munkaterületet, es Iolyamatosan kepeket rögzit arrol,
a videokepeket digitalizalva azok olyan keppontokka alakithatok, amelyek szin- es Ienyerósseg-inIormacioval
rendelkeznek,
az un. kepszegmentacoval a szamitogep a keppontokbol valamelyik kivalasztott inIormaciotartamuk alapjan
halmazokat kepez (pl. az egymashoz közeli piros pontok halmaza Ieltehetóen paradicsombogyo jelenletere utal),
a ponthalmaz szine es/vagy alakja alapjan döntes arrol, hogy az valoban szedendó termeny-e; ha igen, akkor
helyzetkoordinatainak meghatarozasa.
A megtalalt termenyt koordinatai alapjan manipulatorkar szedi le (204. abra). A karnak amellett, hogy egy adott
terresz minden pontjat el kell ernie, a termenyt kimeletesen kell megragadnia, leszakitania vagy vagnia, majd
gyújtóhelyre tovabbitania.
Robotok a
zöIdségbetakarításban
292
204. ábra - Szedõrobot manipulátorkarja
A 205. abra növenyhazban termesztett uborkaallomanyt es a szedórobot mutatja. A termeny elkülönitese a
hattertól (levelzettól) a visszavert Ieny intenzitasanak különbsegen alapul. A lombozat takarasanak kiiktatasa
erdekeben a termóIelület kiIele döntött.
A gomba szedesere kiIejlesztett robotbetakaritasi eljaras talcan termesztett allomanyt Ieltetelez. A talcak ugyanis
allando helyzetet biztositanak. Az egyedeket a manipulatorkar csavaro es billentó mozgasaval valasztja el a
tönktól. A serülesmentes szedes erdekeben a szamitogepes rendszer a szegmentalt kep alapjan meghatarozza a
szedesi sorrendet, vagyis megkeresi azt (azokat) az egyedet, amely szabadon billenthetó valamely iranyban. A
szedes nyoman Ielszabadult hely ujabb egyed(ek) billenteset teszi lehetóve.
Robotok a
zöIdségbetakarításban
293
205. ábra - Robotbetakarításra kialakított uborkaállomány és a szedõrobot
2.9. A szabadföIdi támrendszeres termesztés
A szabadIöldi zöldsegtermesztes legintenzivebb Iormajanak a tamrendszeren törtenó termesztes tekinthetó.
Alkalmazasanak legIóbb elónye, hogy a vazszerkezet kialakitasa reven jelentósen növelhetó a növenyzet
asszimilacios Ielülete. Ez a termesztestechnologia a hagyomanyos szabadIöldi es növenyhazi köze sorolhato
mind a beruhazas költsegei, mind az elerhetó hozamok szempontjabol. A tamrendszeres termesztes a
növenyhazi hajtatassal szemben az alabbi elónyökkel rendelkezik:
beruhazasi es Ienntartasi költsegei lenyegesen alacsonyabbak,
nincs szükseg Iútesre (elmarado beruhazasi es Iútóanyagköltseg),
alacsonyabbak a növenyvedelem költsegei (szer- es munkaköltseg),
A szabadIöldi sikmúveleshez kepest legIóbb elónyei a jobb minóseg es a magasabb hozam, ezekert azonban
magasabb munkaraIorditassal, a technologiai Iegyelem Iokozott betartasaval es magasabb beruhazasi költseggel
kell Iizetni. A Iokozott munkaraIorditas a gepesithetóseg alacsonyabb szintjeból, valamint a növenyzet
rendszeres Ielkötözeseból adodik. A letesites többletköltsege a tamrendszer szerkezeti megvalositasabol es az
elengedhetetlen mikroöntözó rendszer kiepiteseból tevódik össze.
Tamrendszeren hazankban a zöldsegIajok közül leginkabb paradicsom es uborka termesztese Iolyik. Letesitese
csak szeltól vedett helyen javasolhato.
A szokasos kialakitasok az alabbiak (a zarojelben szerepló nagybetúk a tartooszlopok sorokra meróleges
alakjara utalnak):
egyedi: a növenyegyedeket karokra kötözik Iel, huzalokat nem alkalmaznak,
egysiku (I): a leggyakrabban alkalmazott tamrendszer, amely egyetlen Iüggóleges Ielületet bocsat a növenyzet
rendelkezesere,
A szabadföIdi támrendszeres
termesztés
294
többsiku (Y, V, T vagy F): az asszimilacios Ielület tovabbi növelese erdekeben többnyire több lombozati Ielület
hordozasara keszülnek.
2.9.1. Támrendszerek szerkezeti kiaIakítása és
méretezése
A tamrendszereket I, Y, V, T vagy F alaku tamoszlopok, vegoszlopok, az ezeket összekötó huzal vagy huzalok,
huzalrögzitó elemek, valamint a vegoszlopokkal összekötött, talajba süllyesztett horgonyzoelemek alkotjak
(206. abra).
206. ábra - A támrendszer alkotóelemei
A tartooszlopok anyagaul vasbeton, Ia, Iem, múanyag szolgalhatnak. Idóallosaga es olcsosaga miatt hazankban
az akacIa az elsódleges oszlopanyag.
2.9.1.1. Támrendszerek méretezése
A meretezest tamrendszeres paradicsomültetveny peldajan mutatjuk be. A tartooszlopok talaj Ieletti hossza
legyen h ÷ 2 m, atmerójük D ÷ 9 cm. Az oszlopok egymastol l ÷ 4 m-re helyezkednek el. A sortavolsag b ÷1,8
m.
A meretezesnel ket terhelest, a vaztömeget es a szelnyomast kell Iigyelembe venni. Alapelv, hogy minden elem
egyidejúleg es egyenló mertekben viseli a terhelest, tovabba, hogy a varhato legkedvezótlenebb terhelesi
allapotra meretezünk. Ennek megIelelóen Ieltetelezzük, hogy a legnagyobb vazterheles es a legnagyobb
szelnyomas egyidejúleg terheli a tamrendszert.
Vazterheles alatt a tamrendszer egy Iolyometerere juto növenyzet sulyat ertjük. Meghatarozasanal a varhato
hozambol indulhatunk ki. Peldakent Q ÷ 200 t hektaronkenti paradicsomtermes eseten Ieltetelezve, hogy
egyidejúleg a tamrendszert ennek csupan 1/4-e terheli (a Iolyamatos eres miatt Iolyamatosan szedik) a
Iolyometerenkenti vazterheles:
A növenyzet szarreszenek sulyaval nem szamoltunk.
Támrendszerek szerkezeti
kiaIakítása és méretezése
295
A Iolyometerenkenti szelterheles meghatarozasahoz a DIN-ben megadott 50 N/m2 erteket vehetjük alapul. A
Iolyometerenkenti megoszlo terheles h ÷ 2 m esetere 100 N/m. Az oszlop Ielsó pontjanak magassagaban ennek
Ielevel,
ps: ÷ 50 N/m
szelterhelessel szamolhatunk.
2.9.1.1.1. A huzaIerõ számítása
A huzalban ebredó huzoeró meghatarozasa a kötelgörbekre Ielirhato ismert összeIüggessel:
ahol:
p az eredó megoszlo terheles,
f a belogas.
Az eredó megoszlo terheles elhanyagolva a huzal sajat sulyat a szel- es vazterheles vektorialis összege.
Szamitasa a
összeIüggessel törtenik. Erteke a Ienti adatokkal: p ÷ 101 N.
Az f belogas a huzal ket oszlop közötti legalso helyzetú pontjanak Iüggóleges tavolsaga legIelsó helyzetú
pontjaig. A ket oszlop között kiIeszitett huzal az un. kötelgörbe alakot veszi Iel, amelyet az
masodIoku parabola ir le. A koordinatarendszer kezdópontja a görbe legalso pontjaban van, tovabba x ÷ l/2
erteknel v ÷ f ertek adodik.
Belogas nelkül nem Ieszithetó ki huzal, mivel az f ÷ 0 ertekhez H ÷ = ertek tartozik. A belogas merteket a
tamrendszer epitesekor hatarozzuk meg attol Iüggóen, hogy mekkora Ieszitóerót alkalmazunk. Az erómeres a
terepen nehezkes, ezert a belogas merteket celszerú beallitani. A peldaban szerepló 4 m-es Iesztavhoz. f ÷ 3 cm
javasolhato.
A huzaleró a behelyettesitesek utan H ÷ 6733 N-ra adodik.
2.9.1.1.1.1. A huzaI kiváIasztása
Következó lepeskent a szükseges huzalkeresztmetszet meghatarozasat vegezzük el. Ehhez azonban ismernünk
A huzaIerõ számítása
296
kell a huzal anyaganak szakitoszilardsagat.
A Magyar Szabvany szerinti horganyzott kemeny acelhuzal szakitoszilardsaga Rm ÷ 550900 N/mm2.
Valtakozo igenybevetelt Ieltetelezve a : biztonsagi tenyezót 1,5-re valaszthatjuk. Az also szakitoszilardsagi
ertekkel (550 N) szamolva a huzalban megengedett Ieszültsegre
adodik. Ezzel a szükseges huzalkeresztmetszet:
ahol:
ds:ùks a szükseges huzalatmeró. Meghatarozasa a
összeIüggessel törtenhet. Behelyettesites utan ds:ùks ÷ 4,8 mm. A szabvanyban ezen ertek közeleben 4,0, 4,5, 5
es 5,5 mm atmerójú huzalok talalhatok. A kereskedelemben az egesz mm atmerójú nevleges huzalok
szerezhetók be nehezseg nelkül. Emiatt, valamint a biztonsag növelese erdekeben a szamitott eredmenyt IelIele
kerekitjük, igy a beepitendó huzal 5 mm atmerójú.
Abban az esetben, ha ket huzalt Ieszitenek ki a tartooszlopra, az egy szalra juto terheles Ielezódik: pv2 ÷ pv/2 es
ps:2 ÷ ps:/2. Ezekkel H2 ÷ H/2 ÷ 3367 N. Ekkor a szükseges huzalatmeró:
Az elóbbiekben leirt indokok alapjan a valasztando huzalatmeró 4 mm.
2.9.1.1.2. A támoszIop terheIése
A tovabbiakban az egyenes, I jelú sorközi tamoszlop terheleset vizsgaljuk. A vegoszlopok terhelese ezektól
eleró, ezert azokkal külön Ioglalkozunk.
A sorközi tamoszlopokat a vazteher tengelyiranyban nyomja, a szelteher pedig tengelyre merólegesen hajlitja.
2.9.1.1.2.1. EIIenõrzés tengeIyirányú nyomásra
A tengelyiranyu nyomoeró (G) egyenló a vizsgalt oszlop elótti es utani Iel oszloptavolsagra juto megoszlo
vazterhelessel, vagyis
A támoszIop terheIése
297
A pelda adataival G ÷ 352 N. Az oszlop keresztmetszetenek Ielületegyseget terheló nyomas, az un.
nyomoIeszültseg:
ahol:
D az oszlop atmeróje.
A leggyakrabban hasznalt akacIa oszlopok 9 cm atmerójúek. A behelyettesitesek utan ony ÷ 5,54 N/cm2, amely
lenyegesen alacsonyabb az akacIa nyomoszilardsaganal (lasd a 25. tabla:atot).
ony 6 500
osz 1 340
ohj 1 350
E 1 800 000
25. táblázat - Az akácfa mechanikai jellemzõi szálirányban (N/cm2)
2.9.1.1.2.2. EIIenõrzés kihajIásra
Tengelyiranyban nyomott hosszu rudak gyakran kihajlanak es eltörnek akkora terhelóeró hatasara, amely nem
okoz a megengedettnel nagyobb nyomoIeszültseget a rudkeresztmetszetben. A tengelyiranyban terhelt hosszu es
karcsu szerkezeteket ezert kihajlasra is ellenórizni kell. A kihajlast okozo erót töróerónek (Fk) nevezve Euler
szerint
ahol:
sk olyan oszlop kihajlasi hossza, amelynek mindket vege elIordulni kepes,
Imin az oszlopkeresztmetszet legkisebb masodrendú nyomateka,
E pedig a rugalmassagi modulus.
EIIenõrzés kihajIásra
298
A tartooszlop Ielsó vege szabadon el tud Iordulni, also vege beIogott, ezert sk ÷ 2 h ertekre valasztando. (2 h
lenne annak az oszlopnak a hossza, amelynek mindket vege szabadon elIordulhatna.)
Kör keresztmetszetú oszlopnal a masodrendú tengelyiranyu nyomatek
Esetünkben I ÷322 cm4, E erteket a 25. tabla:atbol behelyettesitve: Fk ÷ 35753 N.
Mivel Fk ~ G, a tamoszlop nem Iog kihajolni.
2.9.1.1.2.3. EIIenõrzés hajIításra
A szel okozta vizszintes terheles a növenysor teljes Ielületere hat, a megoszlo szelterhelest az oszlopsor
közepmagassagaba koncentralhatjuk. Az egy oszlopra hato eró (hasonloan szamitva, mint a G terhelóerót)
Fs: ÷ h · ps: · l ÷ 400 N
Az Fs: eró okozta hajlitonyomatek:
es az oszlop talajszint Ieletti keresztmetszeteben ebredó hajlitoIeszültseg
ahol:
K0 a keresztmetszeti tenyezó, kör keresztmetszetre
A tartooszlop akkor nem karosodik a hajlito igenybevetel hatasara, ha a benne ebredó legnagyobb
hajlitoIeszültseg sem eri el az illetó anyagra megengedett ohf erteket.
A Ienti adatokkal oh ÷ 559 N/cm2 · 1350 N/cm2, tehat az oszlop a hajlito igenybevetelnek is megIelel.
2.9.1.1.2.4. A támoszIop taIajba fogásának méretezése
Eddig Ielteteleztük, hogy a vizsgalt oszlop mereven a talajba van rögzitve. Most azt vizsgaljuk meg, hogy
milyen Ieltetelek mellett igaz e Ieltetelezes. Ket terhelesi esetet veszünk szemügyre: a tengelyiranyu nyomast es
a tengelyre meróleges hajlitast.
2.9.1.1.2.5. A támoszIop taIajba nyomásának vizsgáIata
EIIenõrzés hajIításra
299
Cel, hogy az oszlop a tengelyiranyu terheles hatasara ne süllyedjen a talajba. Ennek Ieltetele, hogy a talajban
ebredó nyomoIeszültseg ne lepje tul a talaj nyomoszilardsagat (onvt-t). Ezt a Ieltetelt az alabbiak szerint
Iogalmazhatjuk meg:
Az epitómernöki gyakorlatban onvt÷ 10 N/cm2 nyomoszilardsaggal szokas szamolni, igy
tehat az oszlop nem csuszik a talajba G terheles hatasara.
2.9.1.1.2.6. A támoszIop eIforduIása a taIajban
Egyensuly eseten a szelhatas következteben ebredó
nyomatek es az
Fs: ÷ 2 · ps: · l ÷ 400 N
rudra meróleges toloeró elleneben a talajban a Ienti nyomatekkal es eróvel azonos, de ellentett iranyu
nyomateknak es erónek kell ebrednie. A 207. abra jelölese szerint x az oszlop talajba nyulasanak merete.
Feltetelezve, hogy az oszlop a nyomatek hatasara az x/2 melysegben levó 0 pont körül Iordul el, az alabbi
nyomateki egyensuly irhato Iel:
A támoszIop eIforduIása a
taIajban
300
207. ábra - Az oszlop talajba fogása
Az összeIüggesben o1 az oszlop Ielületen ebredó legnagyobb talajnyomas (207. abra), amely a kepzeletbeli 0
Iorgaspontban nullara csökken. Linearis valtozasat Ieltetelezve a talajnyomas koncentralt eróvel (E) ugy
helyettesithetó, hogy a derekszögú haromszög területe az eró merteket adja, tamadaspontja pedig a haromszög
sulypontja. A helyettesitó erók erópart alkotnak, amelynek karja 2x/3.
Az Fs: szeleró a Iorgato hatas mellett el is mozditana az oszlopot a talajban vizszintes iranyban (207. abra).
Egyensuly eseten a talajban ezzel azonos mertekú ellenallas ebred, amely egyenló az x hosszon D szelessegben
Iellepó o2 talajnyomassal:
Fs: ÷ o2 · x · D
Az oszlop talajba Iogasa akkor tekinthetó szilardnak, ha az sem a Iorgato, sem a tolo hatasra nem mozdul el.
Ennek Ieltetele, hogy a talajnyomas sehol ne lepje tul a megengedett erteket. Mivel a legnagyobb talajnyomas a
talaj Ielszin közeleben ebred, irhato, hogy
o1 ¹ o2 _ onvt
egyenlótlensegnek kell teljesülnie.
A támoszIop eIforduIása a
taIajban
301
A harom egyenlet harom ismeretlent tartalmaz. Az elsó kettóból lathato, hogy a talajba süllyesztes mertekevel
beIolyasolhato a talajnyomast. Az egyenleteket rendezve:
Behelyettesites (D es h cm-ben) utan x ÷ 61 cm adodik, ami jo egyezest mutat a gyakorlattal (6080 cm).
2.9.1.1.3. A végoszIop eIIenõrzése
A tamrendszer huzaljaban (huzaljaiban) ebredó H eró a tartooszlopokat soriranyban nem terheli, a huzalerót a
sor ket vegen levó vegoszlopnak kell Ielvennie.
A talajba süllyesztett vegoszlopok önmagukban is alkalmasak tengelyre meróleges iranyu terheles Ielvetelere
(lasd a Tamos:lop elfordulasa a talafban c. reszt). Ha a szamitas irrealisan nagy talajba süllyesztest (x)
eredmenyezne, a vegoszlop horgonyzoelemhez köthetó. Ebben az esetben ugy szamolhatunk, hogy az oszlop
csak tengelyiranyu terhelest vesz Iel, es a huzaleró a horgonyzohuzalon keresztül a horgonyzoelemre jut.
A vegoszlop kihorgonyzasa azzal a hatrannyal jar, hogy meghosszabbitja a sort anelkül, hogy növekedne a
termesztesre rendelkezesre allo Ielület. Ennek kiküszöbölesere a horgony közeleben egy vekonyabb oszlopot
helyezhetünk el (208. abra) es a tarto huzalozast itt is kialakithatjuk.
208. ábra - Függõleges végoszlopra ható erõk
A vegoszlop döntesevel a horgonyzoelemre es -huzalra, valamint az oszlop tengelyere hato eró merseklódik
A végoszIop eIIenõrzése
302
(209. abra). Nem szabad Iigyelmen kivül hagyni azonban az oszlop hosszanak növekedeset, amely a kihajlas
okozta töres veszelyet Iokozza.
209. ábra - Döntött végoszlopra ható erõk
Megrajzolva az erók alkotta haromszöget, az ABC es abc hasonlosaga alapjan irhato, hogy
valamint
Az o es ß szögek szabadon valaszthatok, mindkettót 60°-ra valasztva a harom eró azonos nagysagu.
A paradicsomültetveny peldajan Iolytatva a meretezest, elóször a horgonyzas nelküli vegoszlopot vizsgaljuk. A
talajba süllyesztes mertekere Ielirt összeIügges most igy modosul:
Ekkor x ÷ 409 cm, ami irrealisan nagy ertek.
A végoszIop eIIenõrzése
303
Ha a vegoszlop Iüggóleges es kihorgonyzott (208. abra), akkor a tengelyiranyban terheló eró, o ÷ 60° eseten:
A horgonyzohuzalt pedig:
S1 ÷ 13 466 N
eró huzza.
Elsókent ellenórizzük ezt az oszlopot nyomasra es kihajlasra! Most
onv ÷ 183,3 N/cm2
amely ertek nem eri el a megengedettet. Az oszlop nem Iog kihajolni sem, mert Fk ~ N1.
Probakeppen ellenórizzünk egy olyan döntött vegoszlopot, amelynel o ÷ ß ÷ 60° (209. abra)' Ekkor N2 ÷ S2 ÷
H ÷ 6733 N. Ez az oszlopnyomasra biztosan megIelel, mert az elóbbinel kisebb eró terheli. Erdemes azonban
kihajlasra is ellenórizni, mert hossza növekedett. Az uj oszlophossz
es a töróeró Fk ÷ 27034 N, amely meg igy is lenyegesen magasabb, mint a tenyleges tengelyiranyu terheles. Az
oszlop tehat megIeleló.
Vizsgaljuk meg, hogy az N1, N2 erók hatasara a vegoszlop nem csuszik-e a talajba!
illetve
tehat az oszlop mindket esetben a talajba csuszik. A IelIekvó Ielület (A) növelese erdekeben ilyenkor az oszlop
ala tegla- vagy betonlapot celszerú elhelyezni. A szükseges Ielület:
A 210. abran együtt lathatunk azonos H huzaleró hatasara ebredó N1, N2, valamint S1, S2 eróket Iüggóleges es
A végoszIop eIIenõrzése
304
döntött oszlop eseten.
210. ábra - Függõleges és döntött végoszlopra ható erõk összehasonlítása
2.9.1.1.4. A horgonyzóeIem méretezése
A horgonyzasra leggyakrabban hasznalt betonlap vagy horgonyzocsiga talajbasüllyesztesenek merteket a talaj
Iizikai tulajdonsaga mellett azok huzasiranyara meróleges Ielülete beIolyasolja. Huzo igenybevetel eseten e
Ielület Iölötti talajtömb palastjan nyiroIeszültseg ebred. A horgonyzoelem a talajtömbbel mindaddig
nyugalomban marad, mig a nyiroIeszültseg el nem eri a talaj :1 nyiroszilardsagat. A nyugalmi allapotra a
következó egyensuly irhato Iel:
ahol:
U a huzas iranyara meróleges Ielület kerülete,
xh pedig a horgonyzoelem talajIelszintól mert tavolsaga a huzoeró iranyaban.
A talajbasüllyesztes szükseges merteke igy:
A horgonyzóeIem méretezése
305
A szamitasokat S1 es S2 behelyettesitessel, U ÷ 160 cm-es kerületú lapra (40×40×8 cm-es betonelem) es :t ÷ 5
N/cm2 ertek mellett elvegezve
Iüggóleges vegoszlopnal: xh1 ÷ 168 cm,
döntött vegoszlopnal: xh2 ÷ 84 cm.
A ket ertek közül az utobbi megvalositasa javasolhato.
2.9.1.1.4.1. A horgonyzóhuzaI méretezése
A vegoszlopot a horgonyzoelemmel összekötó huzalt S2 eró terheli. Mivel ez esetünkben azonos H-val, az 5
mm atmerójú huzal ide is beepithetó. H-tol elteró S huzoeró eseten a szükseges huzalkeresztmetszet a huzal
kivalasztasaval Ioglalkozo Iejezetben leirt összeIüggessel szamithato.
2.9.1.1.4.2. ÖsszefogIaIás
A szamitasmenet eredmenyeit összeIoglalva a tamrendszer az alabbiak szerint epithetó Iel:
a sorközi oszlopok 2,6 m-es, 9 cm atmerójú akac rudIak,
a vegoszlopok 3,2 m-es, 9 cm atmerójú akac rudIak,
az ültetveny sortavolsaga 1,8 m,
az oszlopok a sorban egymastol 4 m-re helyezendók el 60 cm-re a talajba süllyesztve,
a vegoszlopok a vizszinteshez 60°-ban döntöttek es 90 cm-es hosszon a talajba süllyesztettek, talpuk ala min.
673 cm2-es alatet kerül (pl. 30×30×6 cm-es betonlap),
horgonyzoelemkent 40×40×8 cm-es betonlap kerül 80 cm melyen a talajba,
az oszlopok tetejen 5 mm atmerójú horganyzott acelhuzal Iut vegig U-szögekkel rögzitve, ket szomszedos
oszlop között 3 cm-es belogassal.
Tamrendszer epitesenel gödörIuro vagy oszlopbenyomo hasznalhato. A sorközökben vegzendó munkakhoz az
egytengelyes es kistraktorok jöhetnek szoba.
2.10. A fóIiatakarásos termesztés gépei és
eszközei
A napenergia jobb hasznositasanak elósegitese, a talajtulajdonsagok kedvezóbbe tetele az alapja a legtöbb
agrotechnikai eljarasnak, igy a talajtakarasnak is.
Talajtakarast vegzünk, ha a talaj Ielszinet valamilyen anyaggal bevonjuk azert, hogy a talaj hómersekletet
megvaltoztassuk, csökkentsük a talaj parologtatasat, akadalyozzuk a gyomok keleset es Iejlódeset, valamint a
talajelólenyek eletIelteteleinek megvaltoztatasa reven növeljük azok produktivitasat.
Ez a takaro keszülhet magabol a talajbol (pormulch), különIele növenyi, allati es ipari eredetú termekból vagy
mellektermekból, es hasznalhatjuk a talaj Ielszinen vagy annak nehany centimeteres retegevel keverve.
A horgonyzóhuzaI méretezése
306
A modern vegyipar különIele szinú es minósegú múanyag Ioliakat gyart. Ezek jol hasznalhatok talajtakarokent.
A múanyag Iolias letesitmenyek elterjedese hatterbe szoritotta a hagyomanyos kerteszeti
termesztóberendezeseket (melegagyak, üveghazak). Ez alacsony Iajlagos költsegeikkel, illetve letesitesük
egyszerúsegevel magyarazhato. E letesitmenyek közül a legegyszerúbb es legolcsobb megoldas a vaz nelküli
Ioliatakaras. A termesztók ketIele modon teritik le a Ioliat. Az egyik mod szerint a (Iatyol-) Ioliat közvetlenül a
talaj Ielszinere, illetve a növenyzetre teritik lazan, a Iolia ket szelet pedig talajjal rögzitik. A leteritett Iolia
közvetlenül erintkezik a talajjal, illetve a növennyel, a Iolia alatt tehat csak minimalis legreteg talalhato. A
gyakorlatban e valtozatot nevezik sikIolias termesztesnek. A masik mod szerint a Iedendó agyas ket szelen
bakhatat kepeznek es a ket bakhat tartja a Ioliat. A neve vaz nelküli Ioliatakaras. Amennyiben a Iolia ala
tartovazat helyeznek (vasbol, múanyagbol, hajlitott Iabol), Ioliaalagut jön letre.
A sikIolia es a vaz nelküli Ioliatakaras klimaszabalyozo hatasat es Iajlagos költsegeit tekintve a hagyomanyos
Ioliasator es a szabadIöldi termesztes köze helyezhetó. Nincs szükseg a Ioliatakarot tarto es rögzitó
vazszerkezetre, mivel a Ioliat bakhatak tartjak a talaj Ielett 1520 cm magasan, vagy közvetlenül a talajra, illetve
növenyzetre teritik, ami leegyszerúsiti a telepitesi munkat. A Iolia szelessege 0,83 m között valtozik, gyartotol
Iüggóen.
A Ioliaagy vazlata es Ió meretei a 211. abran lathatok. (Ezek a meretek a jelenleg Magyarorszagon gyartott
PE-Iolia mereteból adodnak.)
211. ábra - A váz nélküli fóliaágy
2.10.1.
2.10.1.1. A küIönbözõ borítóanyagok és hatásuk
Talajtakarasra altalaban a 0,04 mm vastagsagu, lila Ioliat hasznaljak, ami ugyan dragabb a 0,025 mm-esnel, de
könnyebben Ielszedhetó. A lila Iolia alatt a talaj gyorsabban Ielmelegszik, es ez Iokozza a koraisagot, jobb a
talaj vizhaztartasa, nem gyomosodik, azaz nincs szükseg tovabbi mechanikai gyomirtasra, igy meg veletlenül
sem vagdaljuk el a gyökereket, es a termesek sem szennyezódnek az öntözeskor, illetve esózeskor a talajrol
IelIröccsenó szemcsektól. Egyesiti tehat az atlatszo es Iekete Iolia elónyeit. A Iolia alatt nagyobb gyökeret
Iejleszt a növeny, ami a nagyobb össztermesnek az alapja.
SikIoliahoz es vaz nelküli Ioliatakarashoz ketIele alapanyagu Ioliat alkalmaznak, polietilen- (PE-), Linear Low
Density PE- (LLDPE-), Low Density PE- (LDPE-) es polivinilklorid- (PVC-)Ioliat (26. tabla:at).
Szakitoszilardsag Súrúseg Hóvezetó Tartosan hóallo
2.10.1.
307
N/mm2
3
kepesseg W·
m1 · K1
°C
PE 2335 0,94 67 7080
PVC 1030 1,161,35 33,5 4550
26. táblázat - A PE és a PVC fontosabb tulajdonságai
Több kutato vizsgalta a PE, a PVC es az üveg tulajdonsagait, Ióleg Ienyateresztó kepessegüket. Megallapitottak,
hogy a PE-Iolia alatt a netto sugarzas erteke 19°-kal kisebb, mint a szabadban, üveg alatt a sugarzascsökkenes
30°-os. Egyöntetú velemeny szerint a PVC es a PE kedvezóbb Ienyviszonyokat teremt a növeny szamara mint
az üveg, mert Ienyateresztó kepessegük jobb. E Ioliak alatt a Ieny összetetele jobban megközeliti a külsó Ieny
összetetelet. A hosszu hullamu sugarakbol (hósugarak) is többet engednek at, mint az üveg, tehat a Iolia alatt
jobban Ielmelegszik a talaj, illetve a levegó. Ez hatranyt is jelent, mert a para nelküli Iolia alatt ejjel erósebb a
lehúles a kisugarzas nagyobb lehetósege miatt, mint az üvegboritasnal. A haromIele burkoloanyag Ienyateresztó
kepesseget mutatja a 268. abra.
A múanyag Iolia hasznalata teren nagy hagyomanyokkal rendelkezó orszagok (Japan, Franciaorszag,
Nemetorszag, Anglia) a hagyomanyos natur PE- es PVC-termekek mellett ujabb, jobb hógazdalkodasu
múanyagIolia-Ielesegeket allitottak eló, hasznalnak vagy eppen hasznalatuk bevezeteset kutatjak. Ilyen termek
az elbomlo Iolia. Ez a Iolia PVC alapanyagu, es az adalekanyag aranyanak valtoztatasaval ütemezni tudjak az
elbomlasi idót. E Iolia alkalmazasaval kiküszöbölik a hasznalati ciklus vegen a Iolia eltavolitasaval kapcsolatos
munkat es környezetszennyezest.
Hazankban is elterjedóben van a múanyag Iatyol vagy vlies (Agryl P17). Elónyös tulajdonsagai a következók:
könnyebb, mint a PE-Iolia (17 g/m2),
kevesbe erzekeny a szelre,
jobb Iagyvedó hatasu,
jobban atengedi a csapadekot.
A mar emlitett orszagokban a PE-Ioliat Ielvaltja a magasabb vinil-acetat-tartalmu EVA-Iolia, amellyel 20°-kal
nagyobb energiamegtakaritas erhetó el. E Iolia alapanyaga egy kopolimerizacios termek, amely elónyösen
szigeteli a hosszu hullamu sugarakat. E Iolia Ielhasznalasaval keszitik a többretegú Ioliat, amelyet PE- es
EVA-Iolia koextrudalasaval nyernek. Ilyen Iolia a Nemetorszagban gyartott ENICEM Iolia, amely csak 0,05
mm vastag, de haromretegú koextruder termek. Meresek szerint az egyszerú natur PE-Iolia ejjel a kisugarzott
energia 6365°-at, az EVA-Iolia a 25°-at, mig a koextrudalt Iolia csak a 2025°-at engedi at.
2.10.1.2. A fóIia perforációjának eIkészítése és hatása
Az agyaskeszitesre hasznalt Ioliat perIoralni kell, hogy az alatta levó legcsere biztositott legyen. A perIoralas
ketIelekeppen törtenik: Iuratolassal, illetve hasitekolassal.
A Iuratolassal valo perIoralas Iuratatmeróje altalaban 10 mm. A perIoralas merteke (az egysegnyi Ielületre juto
Iuratok szama) egyreszt az alatta termesztett zöldsegIaj környezeti igenyeitól, masreszt a takarasi idószaktol,
illetve a takaras idótartamatol Iügg.
A fóIia perforációjának
eIkészítése és hatása
308
A Iolia perIoracioja biztositja tehat a Iolia alatti ter es a szabad ter közti legcseret, valamint az öntözóviz, illetve
a csapadek atjutasat.
A legcsere letrejöttenek eredmenye:
Meggatolja a Iolia alatti levegó tulzott Ielmelegedeset.
Biztositott lesz a Iolia alatti növeny CO2 ellatottsaga.
Csökkenti a Iolia alatti levegó tul magas relativ paratartalmat.
Negativ hatasa, hogy növeli a ,ventilacios¨ hóveszteseget.
Hazankban a lyuggatott Iolia hasznalata elterjedtebb, mint a hasitekolt Ioliae. Ennek a magyarazata, hogy
barmelyik üzem, illetve barki elkeszitheti. A Iuratolas technikai kivitelezese nem kivan különösebb szakertelmet
es bonyolult berendezest. A natur PE-Iolia Ielcsevelt Iormaban szerezhetó be. A Ioliahenger külsó palastjan
bejelölik a ketIele jellemzó Iuratosztast, majd villanyIuro segitsegevel a bejelölt helyeken atIurjak a palastot a
Ioliahenger csó alaku magjaig. Leggyakrabban 10 mm atmerójú csigaIurot hasznalnak. A Iurast lassu
Iordulatszammal kell elvegezni, egyebkent a Ielmelegedett Iuro összehegeszti a Ioliat. Kismennyisegú Iolia
perIoralasa (kiskert meretú agyas keszitesehez) a Iolia atlapolasaval es lyukasztoszerszam segitsegevel is
elvegezhetó. A Ielcsevelt Ioliabol nehany metert par retegben atlapolnak, a Ielsó retegen kijelölik a Iuratosztas
jellemzó mereteit, majd bórlyukasztoval vagy hasonlo szerszammal elvegzik a lyukasztast. A lyukak Ielületet
összevetve az összes IoliaIelülettel, szamolhato ki a ,nyitottsag¨ szazalekos erteke. Altalaban 16°-os
nyitottsagu Ioliat celszerú hasznalni.
2.10.1.3. A váz néIküIi fóIia Ieterítése, ágyáskészítés
A vaz nelküli Ioliaagy keszitese, a Iolia leteritese törtenhet ugy, hogy a natur, perIoralatlan Ioliat kezzel vagy
Iektetó-, agyaskeszitó geppel teritik le. Leterites utan vegzik el a perIoralast (pl. a keló növeny, a
szamocapalanta Iölött) kezi eróvel. Altalanosabb megoldas azonban az, amikor a natur Ioliat leterites elótt
perIoraljak Iuratolassal vagy hasitekolassal, majd az igy elókeszitett Ioliat teritik le kezzel vagy Iektetógeppel.
Az agyaskeszitest, a kezzel valo IoliaIektetest a következó esetben vegzik:
a. Kis területú agyast kell Ioliaval burkolni (konyhakerti meret).
b. Nagy szelessegú (2000 mm-nel szelesebb) agyast kell Ioliaval leteriteni. A Iektetógepeknel ugyanis
korlatozott a gepre Ielrakhato es leterithetó Iolia szelessege. (Pl. a hazankban gyartott es hasznalt FF2 tipusu
IoliaIektetó geppel maximum 2000 mm szeles Iolia terithetó le, az olasz MAS ceg S80-as gepevel 8001400
mm, a Irancia gyartmanyu Deroulense 202 Iektetógeppel 1500 mm szelessegú agyas keszithetó, a nemet
gyartmanyu Foliamat geppel 10003500 mm szeles Iolia terithetó le.
Akar kezi, akar gepi Ioliateritesról van szo, a Iolia az agyasra ketIelekeppen terithetó le:
a. A Ioliat lazan, közvetlenül a talaj Ielszinere vagy a növenyre teritik. A Iolia alatt csak a Ielszini
egyenetlensegek altal biztositott minimalis legreteg van. A lazan leteritett Ioliat a Iejlódó növeny megemeli.
b. A Iedendó agyas ket oldalan bakhatat keszitenek, es erre a ket bakhatra teritik a Ioliat. A Iolia ket szelet
talajjal rögzitik. A bakhatak magassaga hatarozza meg a Iolia alatti legreteg vastagsagat (211. abra). Gyakran,
helytelenül, ezt a modot is sikIolias agyaskeszitesnek nevezik, mint az elózót.
A kezi eróvel törtenó agyaskeszites nem kivan különösebb begyakorlast, az elkeszites modja egyszerú. Kezi
kapaval, az agyas ket szelen olyan magassagu bakhatat alakitanak ki, amilyen legretegvastagsagot kivanunk
letesiteni a Iolia alatt. Ez a ket bakhat tartja a Ioliat. A bakhatak melletti barazdakban helyezzük el a Ioliasav ket
szelet, amely szeleket talajjal rögzitünk.
A váz néIküIi fóIia Ieterítése,
ágyáskészítés
309
A Iolia gepi leteritesehez, az agyas elkeszitesehez hazankban a magyar gyartmanyu FF2 tipusu IoliaIektetó
gepet hasznaljak (212. abra). A gep Ió reszei az abra jelölese szerint: Ioliataposo kerek (1), Iolia (2),
melyseghatarolo kerek (3), eketest (4), terelólemez (5), teritóhenger (6) es takaroelem (7).
212. ábra - A fóliafektetõ gép fõ részei és a jellemzõ méretek
A IoliaIektetó gep munkavegzó elemeivel a kereskedelemben kaphato tekercselt es perIoralt Ioliat a
kipalantazott növeny Iöle teriti. A gep zavartalan múködese erdekeben a palantazas elótt gondos
talaj-elókeszitest kell vegezni. A gep csak megIelelóen eldolgozott, rögmentes talajon vegez jo minósegú
munkat. A gep Iüggesztett kialakitasu. A sved Nibex ceg IoliaIektetó gepe a IoliaIektetessel egy idóben
magvetes elvegzesere is lehetóseget ad.
A gep Iontos múvelóeszközei (a barazdanyitok, a talajtereló lemezek, a takaroelemek) a múködtetó erógep
kereknyomaban dolgoznak.
A gep a kialakitando Ioliaagyasnak megIeleló szelessegben (1800 mm szeles Iolia eseten kb. 1200 mm) a
bakhatkepzó elemeivel a talaj sikjabol kiallo kb. 150 mm magas bakhatat kepez a vedendó sav ket oldalan. A
A váz néIküIi fóIia Ieterítése,
ágyáskészítés
310
bakhatak között vannak a vedendó palantasorok. A munka megkezdese elótt a Ioliatekercsról a Iolia veget
letekerve a teritóhenger es a Ioliataposo kerekek alatt atvezetve a taposokerekek a Iolia szelet a talajhoz
szoritjak. A munka megindulasa utan a Iolia a bakhatakra simul (a taposokerekek raIeszitik).
A taposokerekek mögött halado takarotarcsak a bakhatrol lehajlo külsó Ioliaszeleket Iölddel takarjak be
(rögzitik). A leteritett Iolia az alkalmazasi területtól Iüggóen lehet perIoralt es perIoralatlan. A múvelet
beIejezese utan a növenyek a Iolia alatt kedvezó mikroklimaban elnek, a növenyIajtatol es a naptari idószaktol
Iüggóen 36 hetig. Egy tekercs Ielhasznalasa utan uj Ioliahengert kell a gepre Ielszerelni, es a múvelet
ismetlódik. A Ioliaterites menetet abrazolja a 213. abra.
213. ábra - A fóliaterítés menete
A IoliaIektetó gep üzemeltetesehez a 1420 kN vonoeróosztalyba tartozo traktorok alkalmazhatok, amelyeknek
a mellsó tengelynyomasa a munkagep kiemelt helyzeteben nem esik az erógep összes sulyanak 20°-a ala.
2.10.1.4. A fóIiatakaró hatása a Ievegõ hõmérsékIetére és
páratartaImára
A fóIiatakaró hatása a Ievegõ
hõmérsékIetére és
311
Altalaban megallapithato, hogy a vaz nelküli Iolia Iagyvedelmet nem biztosit, ha a lehúles több oran at tart es a
lehúles merteke eleri a 4 6 °C-ot. Minel nagyobb a perIoracio merteke, annal nagyobb lesz a Iolia alatti ter
es a külsó ter közti legcsere, ez pedig hatassal lesz a Iolia alatti levegó hómersekletere es relativ paratartalmara.
A nagy perIoracioertekú (35°) Iolia a Iejlódó növeny szamara nem ad megIeleló vedelmet. Ennek oka a Iolia
belsó Ielületen a paralecsapodas teljes hianya az intenziv szellózes következteben, masreszt az akadalytalan
sugarzasveszteseg az ejszakai idószakban, ami a Iolia alatti leghómerseklet csökkeneset eredmenyezi a külsó
levegó hómersekletehez kepest. Ezert a Iejlódó növeny takarasara a kora tavaszi idószakra (Iebruar, marcius,
aprilis) a kis perIoracioertekú (0,20,8°) Iuratolt Iolia, illetve a hasitekolt Iolia javasolhato.
A Ioliatakaro alatti levegó relativ paratartalmanak alakulasa Iontos tenyezó az alabbiak miatt.
A levegó magas paratartalma miatt a Iolia belsó Ielületen parareteg keletkezik, amely reteg javitja a Iolia vedó
hatasat: hideg ejjeli, hajnali idószakokban csökkenti a kisugarzast es a levegó lehúleset, erós sugarzasu nappali
idószakokban vedi a növenyt a nap ,egetó¨ hatasatol.
A magas paratartalom miatt kisebb lesz a növeny vizparologtatasa.
Azonos hómerseklet eseten a magasabb paratartalmu levegó nagyobb hómennyiseggel veszi körül a növenyt.
Ugyanis a hómennyiseg egyenesen aranyos a hómerseklettel, a levegó tömegevel es a Iajhójevel.
A Ioliaagyak szelein kialakitott bakhat magassaga szabja meg a Iolia alatti legreteg vastagsagat. A termesztók
többnyire eltulozzak ennek a meretnek a jelentóseget. Vizsgalatokkal igazoltak, hogy az elteró legretegvastagsag
az alkalmazhato 040 cm-es merettartomanyban nem beIolyasolja szigniIikansan a Iolia alatti levegó es a talaj
hómersekletet.
2.11. A csemetetermesztés speciáIis gépei
2.11.1. AIávágógépek
Az alavagogepek, melyek a vegetacios idószakban a gyökerzetet adott melysegeben es esetleg ketoldalt
atvagjak, a csemetetermesztesi Iolyamatban az optimalis meretú megIeleló gyökerszar aranyu csemetek
elóallitasat segitik. A gyökervegek levagasaval tekintettel arra, hogy a vagaslap Iölött többiranyu növekedes
indul bolyhosabb (nagyobb gyökertömegú) csemetek allithatok eló.
A csemetetermesztés speciáIis
gépei
312
214. ábra - Alávágógép
Az alavagogep (214. abra) Ió szerkezeti reszei:
a vaz (1),
az alavagokes (2),
az oldalvago elemek es
a melyseghatarolo szerkezet (3).
A gep va:a csó- vagy zartszelvenyú, egyszeres vagy kettós tarto, amely hordozza a harompont-Iüggesztó
berendezes elemeit (az alavagogepek mindig Iüggesztettek) es biztositja a tovabbi szerkezeti reszek
kapcsolodasat.
Az alavagokes közel szögletes U alaku, es szelessege attol Iüggóen valtozik, hogy egy menetben egy sor- vagy
egy agyas kerül alavagasra. Az alavagokes a vazhoz altalaban csavarkötessel csatlakozik, amely lehetóve teszi
az elkopott szerszam gyors cserejet. Az alavagokes vagolapja a vizszintessel 510°-os szöget zar be. A
kismertekú döntesból következó behuzo hatas a biztos talajban jarast eredmenyezi.
Az oldalvago elemek a gepre szerelhetó csuszo- vagy tarcsas csoroszlyak, amelyek a sortavolsagnak
megIelelóen ugy helyezkednek el, hogy a sorköz Ielenel vegeznek Iüggóleges vagast. Az oldalvagast a
gyökernevelesi Iolyamatban viszonylag ritkan alkalmazzak, ezert a legtöbb alavagogepról ezek a szerkezeti
elemek hianyoznak.
A melvseghatarolo s:erke:et a gepvazhoz ketoldalt, az alavagokes szelessegen kivül csatlakoztatott kerekpar,
amelynek vazhoz kepesti Iüggóleges helyzete valtoztathato.
2.11.2. KiemeIõgépek
A kiemelógepek a beerett (megIeleló gyökerzet- es szarmeretú) csemetek, suhangok es sorIak vegetacios
KiemeIõgépek
313
idószakon kivüli kiemelesere (talajboli eltavolitasara) alkalmasak. A kiemelest ugy vegzik, hogy múködesük
közben a növenyek gyökerzete nem vagy csak a megengedett mertekben serül. A gepek különbözó szempontok
alapjan rendszerezhetók, nevezetesen:
a kiemelt szaporitoanyag minósege szerint:
csemetekiemelók es
suhangkiemelók,
az egy menetben kiemelt szaporitoanyag mennyisege (elhelyezkedese) szerint:
soros kiemelók es
agyaskiemelók,
a gep szerkezeti kivitele szerint:
lazitovillas kiemelók es
razovillas kiemelók,
az üzemeltetó traktorhoz törtenó kapcsolas jellege szerint (a kiemelógepek traktorkapcsolatukat tekintve mindig
Iüggesztettek):
külpontos kiemelók es
közeppontos kiemelók
különböztethetók meg.
A napi gyakorlat a lehetseges valtozatok közül több gepet hasznal az alabbiak szerint:
Csemetekiemelók:
lazitovillas soros kiemeló,
razovillas soros kiemeló,
lazitovillas agyaskiemeló,
razovillas agyaskiemeló.
Suhangkiemelók:
lazitovillas soros kiemeló,
razovillas soros kiemeló.
· A lazitovillas soros kiemeló (215. abra) Ió szerkezeti reszei:
a vaz (1),
a kiemelószerszam (2),
a melyseghatarolo szerkezet (3) es
a kiegyenlitóelem (4).
KiemeIõgépek
314
215. ábra - Lazítóvillás soros kiemelõ
A gep va:a csó- vagy zartszelvenyú tarto, amely hordozza a harompont-Iüggesztó berendezes elemeit es
biztositja a tovabbi szerkezeti reszek kapcsolodasat.
A kiemelos:ers:am (216. abra) az elöl elezett U alaku kiemelókesból (1) es a hozza mereven, altalaban
hegesztett kötessel csatlakozo, esetenkent vele egy anyagbol kialakitott lazitovillakbol (2) all. A kiemelókeshez
kapcsolodo lazitovillasor altalaban iranytöres nelküli. A kiemelószerszam a vaz tartojanak jobb oldalahoz
hegesztett zarolaphoz csavarkötessel kapcsolodik. Az oldhato kapcsolat lehetóve teszi az elkopott kiemelókes
gyors cserejet. A kiemelókes olyan elhelyezkedesú, hogy Ielsó erintósikja a vizszintessel az o ÷ 1025° közötti
szöget zar be. Az o szöget beallitasi szögnek, a ß-t ekszögnek nevezzük. Egyes tipusokon a kiemelószerszam
beallitasi szöge a Ienti intervallumban valtoztathato. A Iix szerszamu gepeknel a beallitasi szög optimalis
ertekenek elereset a Iüggesztóberendezes allitasi lehetósege biztositja. A beallitasi szög kisebb erteke lazabb,
nagyobb erteke kötöttebb talajokon ad jominósegú munkat. A helyes beallitassal azt kell elerni, hogy a gep
munkaja soran a Iüggóleges iranyu talajmozgas olyan mertekú legyen, amelynek eredmenyekeppen a talaj olyan
mertekben lazul Iel, hogy abbol a gep elhaladasa utan a csemetek kezzel könnyen (gyökerserüles nelkül)
kihuzhatok legyenek. A talajlazitas maximalisan olyan mertekú lehet, amelynel a csemetek a talajban meg
Iüggólegesen eppen allva maradnak. A soros kiemelók kiemelószerszama ugy csatlakozik a gepvazhoz, hogy a
gep traktorra szerelese utan a szerszam a traktor hossztengelyehez kepest oldalra (altalaban jobb oldalra) eltolt
lesz olyan mertekig, hogy múködes közben a traktor a kiemelendó sor mellett halad, igy nem tesz kart a
csemetesorban.
KiemeIõgépek
315
216. ábra - A kiemelõszerszám és jellemzõi
A melvseghatarolo s:erke:et egy Iüggóleges tarto vegen csapagyazott Iemtarcsa vagy Iuvott gumiabroncsu
kerek. A Iüggóleges tarto a gep vazahoz kepest Iüggóleges iranyba mozgathato es különbözó helyzetekben
(geptipustol Iüggóen Iokozatosan vagy Iokozat nelkül) rögzithetó. A kiemelesi melyseg a kiemelószerszam
kesenek legalso pontja es a melyseghatarolo szerkezet tarcsajanak (kerekenek) talppontja közötti Iüggóleges
tavolsagkent adodik.
A kiegvenlitoelem egy keses vagy tarcsas csoroszlya (utobbi körbeIuto peremmel kiegeszitve), amely a gep
vazan a kiemelószerszammal ellenkezó oldalon kerül rögzitesre. Feladata, hogy a kiemelószerszam külpontos
elhelyezkedeseból adodo kiemelóerót reszben ellensulyozza, hogy annak Iorgatonyomateka kisebb mertekben
terhelje az erógepet, igy könnyebb legyen a sortartas.
· A razovillas soros kiemeló szerkezeti kivitele annyiban ter el a lazitovillas soros kiemelóetól, hogy a
kiemelószerszamon a kiemelókeshez a villak nem mereven, hanem csuklosan kapcsolodnak (217. abra). A
csuklos kapcsolat lehetóseget ad a villa vegek Iel-le mozgatasara, a nagyobb mertekú talajlazitas, illetve a
gyökertalaj szetvalasztas erdekeben. A villamozgatast a gepre epitett hajtoszerkezet biztositja, amely altalaban
kardantengelyból, szöghajtomúból, ekszij- vagy lanchajtasbol es Iorgattyus hajtomúból all. A hajtas az erógep
KiemeIõgépek
316
teljesitmenyleado tengelyeról törtenik.
217. ábra - A rázóvillás soros kiemelõgép kiemelõszerszáma
KiemeIõgépek
317
· A lazitovillas agyaskiemeló (218. abra) Ió szerkezeti reszei:
a vaz (1),
a kiemelószerszam (2) es
a melyseghatarolo szerkezet (3).
218. ábra - Lazítóvillás ágyáskiemelõ
A gep va:a hegesztett tarto, amely hordozza a harompont-Iüggesztó berendezes elemeit es biztositja a tovabbi
szerkezeti reszek kapcsolodasat.
A kiemelos:ers:am a közel szögletes U alaku, elöl elezett kiemelókesból es a hozza mereven, altalaban
hegesztett kötessel csatlakozo, esetenkent vele egy anyagbol kialakitott lazitovillakbol all. A kiemelókes
szelessege 1520°-kal nagyobb, mint a kiemelendó agyas ket szelsó soranak egymastoli tavolsaga. A
kiemelószerszam a vaz ket oldalara csavarkötessel kapcsolodik, amely kapcsolat lehetóve teszi az elkopott
kiemelókes gyors cserejet. A kiemelókes beallitasi szögere vonatkozoan ugyanazon megallapitasok tehetók,
mint amilyenek a lazitovillas soros kiemelóre ervenyesek.
A melvseghatarolo s:erke:et a gepvazhoz ketoldalt, a kiemelókes szelessegen kivül csatlakozo Iem tarcsa- vagy
KiemeIõgépek
318
Iuvott gumiabroncsu kerekpar, melynek vazhoz kepesti Iüggóleges helyzete valtoztathato.
· A razovillas agyaskiemeló (219. abra) Ió szerkezeti reszei:
a vaz (1),
a kiemelószerszam (2),
a melyseghatarolo szerkezet (3) es
a hajtoszerkezet (4).
219. ábra - Rázóvillás ágyáskiemelõ
A gep szerkezeti kivitele annyiban ter el a lazitovillas agyaskiemelóetól, hogy a kiemelószerszamon a
kiemelókeshez a villak vagy azok egy resze nem mereven, hanem csuklosan kapcsolodik. Ezek kivitele es
mozgatasa elvileg hasonlo, mint a razovillas soros kiemelóknel. Gyakorlati különbsegkent emlithetó, hogy a
Iorgattyus hajtomú es a razovillasor kapcsolata nem csak egyoldalas, hanem szimmetrikus kivitelben is keszül,
azaz ilyenkor a hajtastovabbitas a villasor ket oldalan valosul meg.
A razovillas agyaskiemeló akkor múködik helyesen, ha a kiemelókesevel körülhatarolt, csemetekkel tele
KiemeIõgépek
319
talajszelet talajtömege a villasoron keresztülhullik, a csemetek pedig a villasor hatso reszen tavoznak, igy a mar
korabban lehullott talaj Ielületere kerülnek.
A kiemelógepek beallitasa:
a keresztiranyu szintbeallitast,
a kiemelókes beallitasat,
a kiemelesi melyseg beallitasat es
a kiemelesi (haladasi) sebesseg helyes megvalasztasat jelenti.
A keres:tiranvu s:intbeallitast ugy kell elvegezni, hogy a gep vazanak Iótartoja a kiemelesre kerüló terület
Ielszinevel parhuzamos legyen. Ez a helyzet az üzemeltetó traktor harompont-Iüggesztó berendezese
emelórudjainak hosszvaltoztatasaval erhetó el.
A kiemelokes beallitasa az optimalis beallitasi szöget biztositja, amely elerhetó az üzemeltetó traktor
harompont-Iüggesztó berendezese Ielsó Iüggesztókarjanak hosszvaltoztatasaval, illetve a kiemelószerszam
gepvazahoz törtenó rögzitesi helyzetenek valtoztatasaval (utobbi allitas csak egyes tipusoknal lehetseges).
A kiemelesi melvseg beallitasa a melyseghatarolo szerkezet vazhoz kepest valo helyzetvaltoztatasaval
lehetseges.
A kiemelesi sebesseg megvalasztasa akkor helyes, ha a munka minósege kielegiti az elvarasokat. A kiemelesi
sebesseg optimalis erteke:
lazitovillas gepeknel: 23 km/h,
razovillas csemetekiemeló gepeknel: 0,10,6 km/h,
razovillas suhangkiemeló gepeknel pedig: 12 km/h közötti.
A razovillas csemetekiemeló gepeknel a kisebb, maszosebesseg-tartomanyba esó munkasebesseg-erteket az
indokolja, hogy a gep elhaladasa közben a razovillasoron at kell hullania annak a talajtömegnek, amit a
kiemelókes körbehatarol. Ekkor biztosithato, hogy a kiemelt csemetek a razovillasor vegen tavozva a mar
korabban lehullott talaj Ielületere kerülnek (ellenkezó esetben a csemetek a talajjal összekeverve maradnak
vissza, ami a Ielszedesüket neheziti vagy lehetetlenne teszi). Fentiekból következik, hogy nagyobb kiemelesi
melyseg es kötöttebb talaj kisebb kiemelesi sebesseget (a Ienti intervallumon belül) es Iorditva igenyel.
Optimalis kiemelesi sebessegnek az a konkret sebessegertek nevezhetó, amelynel a talajtömeg teljes egesze
eppen athullik a razovillasoron, a villasor hatso reszen pedig csak a Iöldtól megtisztitott csemetek tavoznak.
A normal kivitelú univerzalis traktorok nevleges motorIordulatszam melletti legkisebb haladasi sebessege
altalaban 2 km/h körül van, igy ezek a traktorok a razovillas csemetekiemeló gepek üzemeltetesere
alapkivitelükben csak kiegeszitó maszomúvel szerelve alkalmasak.
2.11.3. KiemeIõ-gyûjtõ gépek
A kiemeló-gyújtó gepek olyan szerkezetek, amelyek:
razovillas kiemelóból,
Ielhordoszalagbol es
rakterból (potkocsibol)
KiemeIõ-gyûjtõ gépek
320
allnak. Múködesük közben a kiemelt es talajtol megtisztitott gyökerú csemetek nem esnek vissza a talaj
Ielszinere, hanem a Ielhordoszalag segitsegevel a gep rakterebe kerülnek. Az ilyen modon összegyújtött
csemetek közvetlenül a hútóhazba vihetók, igy karosodasuk minimalisra csökkenthetó. Kezelesük (osztalyozas,
szamlalas, kötegeles) igy a kiemelestól idóben elvalasztva is törtenhet.
2.11.4. KötegeIõgépek
A kötegelógepek a kiemelt es kezelt (osztalyozott es szamlalt) csemetekból keszitett kötegek atkötesere
alkalmasak. A kötegelógep (220. abra) Ió szerkezeti egysegei:
a vazszerkezet (1),
a Iutomú (2),
a munkaasztal (3),
a kötözószerkezet (4) es
a meghajtoberendezes (5).
220. ábra - Kötegelõgép
KötegeIõgépek
321
A csemetek osztalyozasa es szamlalasa egyes geptipusoknal a kötegelógep asztalan is elvegezhetó. A
kötegelógepek jelentósen könnyitik a munkat a kiemelesi idószakban, amikor nagyszamu csemetet kell rövid idó
alatt kezelni.
A kötegelógep kötözószerkezetenek múködese elvileg megegyezik a kevekötó aratogepeken es a balazogepeken
talalhato kötözószerkezetek múködesevel.
A kötegelógepek múködese közben a csemetehalmazok kötözószerkezethez juttatasat es a kötözószerkezet
múködteteset egy kiszolgalo dolgozo vegzi.
2.11.5. KiemeIõ-kötegeIõ automaták
A kiemeló-kötegeló automatak (221. abra) olyan, a csemetekerti betakaritasban alkalmazhato, többcelu gepek,
amelyek a kiemelesen kivül a kezeles múveleteit (osztalyozas, szamlalas, kötegeles) vagy azok egy reszet is
elvegzik.
221. ábra - Kiemelõ-kötegelõ automata
A jelenleg elerhetó gepek:
kiemeló-kötegeló, illetve
kiemeló-szamlalo-kötegeló gepek.
A csemeteket soronkent melyseghatarolo szerkezettel (1), nyitocsoroszlyaval (2) es csemeteterelóvel (3)
kombinalt razovillas szerszammal (4) emelik ki, majd azokat Iüggóleges helyzetükben ket együttIuto,
Iüggóleges tengelyú szallitoszalagpar (5) segitsegevel megemelik es a gep hossziranyaban mozgatjak. Ezen a
szakaszon veróelemek (6) segitsegevel a csemetek gyökerzete teljesen megtisztul a talajtol, es közben
törtenhet meg a szamlalas is, altalaban inIravörös Ienyú erzekelók jeleinek összegzesekent. A
KiemeIõ-kötegeIõ automaták
322
szallitoszalagparbol kikerüló csemetek a kötözószerkezet (7) elótti gyújtóterbe kerülnek, ahonnet a beallitott
szamu csemete meglete, illetve szamlalo nelküli gepeknel a Ielhalmozodott csemeteköteg meretenek erzekelese
alapjan jutnak a kötözószerkezetbe. A kötözószerkezet a csemeteket atköti, es a kesz köteget a gep utan a talajon
hagyja vissza. Ma mar a gepeknek taroloterrel szerelt valtozata is letezik, amelyek a kötegek összegyújteset is
elvegzik.
2.11.6. VermeIõgépek
A vermelógepek a kiemelt, kezelt es kötegelt csemetek idószakos tarolasat segitik, ha a csemetek a kiemelest
követóen nem kerülnek azonnal erdósitesre. Az idószakos tarolas a minóseg megovast celozza. Lenyegük, hogy
a csemeteköteget altalaban a kiemelt tabla szelen vagy a csemetekert erre kijelölt helyen gyökerükkel talajba
agyazzak ugy, hogy a szarresz is kb. egyharmad magassagig talajtakarast kap. Ezzel a modszerrel a csemetek
megovhatok a kiszaradastol.
A vermelógep talajmarohoz hasonlithato szerkezet, annal rövidebb szerszammal es olyan
szerszamelrendezessel, amelynel a marotengely a haladasi iranyba esik. A gep munkaja közben egy barazdat
nyit, es az onnan kikerüló Iölddel takarja az elózó menetben elkeszitett barazdaba helyezett csemetekötegek
gyökerreszeit.
VermeIõgépek
323
222. ábra - Vermelõgép
A mai gyakorlatban hasznalatos vermelógepek (222. abra) többsege Iüggesztett gep, amely:
a vazszerkezetból (1),
VermeIõgépek
324
a hajtoszerkezetból (2),
a maroszerkezetból (3),
a melysegallito szerkezetból (4) es
a burkolatokbol (5) all.
A mechanikusan hajtott maroszerkezet vagokesekból es röpitótarcsakbol epül össze, amelyek Iellazitjak es
oldalra kesztetik a barazda talajtömeget. Az oldaldobas merteke, azaz a takarasi szint, a maroszerkezet
mozgathato burkolataval szabalyozhato.
VermeIõgépek
325
326
3. fejezet - A növényház Iétesítményei
és a termesztés gépei
3.1. A növényházak feIadata és
csoportosítása
Növenyhazak azok a letesitmenyek amelyekben a növenyek Iejlódesehez szükseges eletIelteteleket
mestersegesen teremtjük meg. A zart termesztóterben azert Iolytathato intenziv kerteszeti termesztes, mert a
hazak szerkezetet Ienyateresztó burkolattal Iedik. A napbol erkezó rövid hullamu sugarzas a burkolaton athatol
es ott a növenyIelületról, a talajrol, valamint a belsó berendezesekról hosszu hullamu sugarzas Iormajaban
veródik vissza. A hosszu hullamu, inIravörös tartomanyhoz közeli sugarzast a burkolat nem engedi at, amelynek
következteben a levegó hómerseklete megnövekszik. Ezt nevezik üveghazeIIektusnak.
A növenyhazak Ieladata a teli, tavaszi, ószi idószakban az idójarasi körülmenyektól Iüggetlenül:
1. növenyek szaporitasa, hajtatasa szabad Iöldre,
2. disznövenyek elóallitasa es regeneralasa,
3. Iaiskolai szaporitoanyag-termeles,
4. szólóvesszó hajtatasa, burgonya csiraztatasa, virusmentes szaporitoanyag elóallitasa,
5. mezógazdasagi kutatas (pl. agrokemia, növenyvedelem, -nemesites, elettani kutatasok, karanten
növeny-egeszsegügyi celokat szolgalo növenyhazak stb.).
A sokIele igeny kielegitese ellenere a hazak epitesi Iormaja többnyire megegyezik.
Növenyhazak Ió szerkezeti elemeit mutatja a 223. abra. A sav- es pontalapokban rögzitik a keretallast vagy
Iótartot. A növenyhazakat csavarkötesekkel szerelik, ezert altalaban csuklos, mozgo szerkezetek, amelyeket
szelracsokkal merevitenek es a talajhoz is lehorgonyoznak. Ez azert szükseges, mert a növenyhaz könnyú
szerkezet, es csak igy lesz kepes a szelnyomasbol adodo terheleseknek ellenallni. A Iótartokra kerülnek a haz
hossztengelyevel parhuzamosan a szelemenek, valamint a tetóre a gerincen a tarejszelemen. A csapadek es ho
elvezetesehez a tetók talalkozasanal talalhato a vapacsatorna, a haz oldalIala es teteje talalkozasanal az
ereszszelemen. A hejazatot mind a tetón, mind az oldal- es homlokIalon a bordakban rögzitik. Az ajtokat az
oromIalon vagy oldalIalon, az ablakokat pedig az oromIalon, oldalIalon es a tetón helyezik el. A keretallasok a
Iótartok, mig a szelemenek, vapak szelracsok a teherviseló elemek, amelyeket az alaphoz horgonyoznak.
327
223. ábra - Növényház szerkezeti elemei
A különbözó, egymastol sokszor lenyegesen elteró követelmenyek miatt sokIele növenyhaztipus alakult ki. Az
elteresek törvenyszerúsegei jol megIigyelhetók, ennek megIelelóen a termesztóberendezeseket, hogy
jellemezzük óket, különbözó osztalyokba csoportosithatjuk, leggyakrabban epitóanyaguk, szerkezetük,
Iesztavolsaguk, hejazatuk anyaga alapjan. A különleges celokat szolgalo egyedi palma-, bemutato-, kiserleti
stb. növenyhazakat itt nem targyaljuk.
A növenyhazak iranti tömeges igeny miatt sok orszagban külön növenyhazipar alakult ki. Az azonos elemeket
nagy tömegben celszerú gyartani, igy keszülnek a szerkezeti elemek közül a Iótartok, szelemenek, oszlopok,
vapak, bordak, szelracsok, ajtok, ablakkeretek stb. Kialakult, hogy evi 60 ha legyartasaval, celgepekkel
jelentósen lehet csökkenteni az elóallitasi költsegeket. A többcelu, tömegben legyartott, elemenkent vasarolhato
növenyhazszerkezet araval szemben a mertek utani es egyedi kivanalmaknak megIeleló üveghaz ara többszöröse
is lehet, akar 1530-szor többe is kerülhet, mint a sorozatban elóallitott haz.
A jelenlegi technikai Iejlettsegi szint mellett az egy korszerú termesztóhazzal szemben tamasztott
követelmenyeket az alabbiakban Ioglalhatjuk össze:
egyseges epitesi eljarassal, kedvezó aron, a termesztes igenyeihez igazodo, nagyobb termesztóIelület eseten
többhajos blokkokra Ielosztva van megepitve,
Ió szerkezeti elemei sorozatgyartassal keszülnek, de a helyi termesztes követelmenyeit Iigyelembe veve a
kertesz egyedi igenyeinek megIelelóen kiegeszitve,
szilardsagilag jol meretezett, a helyi meteorologiai viszonyokbol adodo igenybeveteleknek elsósorban a ho
es szel nyomasanak ellenall, szerkezete a technologiai terheleseket (növenyek, IelIüggesztett Iútócsövek,
arnyekoloberendezesek stb.) kepes jol Ielvenni,
a növenyhazakra vonatkozo szabvanyoknak es epitesi elóirasoknak megIelel,
jol hószigetelt, legzarhato, kis hóveszteseg aran gazdasagosan Iúthetó, klimatizalhato,
a nyari tulmelegedes ellen megIeleló nagysagu szellóztetóIelületekkel van ellatva,
hejazata jo Ienyateresztó kepessegú, a szerkezet arnyekolo hatasa kicsi,
A növényházak feIadata és
csoportosítása
328
belsó berendezese könnyen igazithato az esetleg gyorsan valtozo termesztesi igenyekhez.
A növenyhazak ugynevezett könnyúszerkezetú epitmenyek, amelyeknel maximum 2050 kg/m3 a beepitett es
technologiai anyag, mig egy hagyomanyos epületszerkezetben ugyanez 600700 kg/m3. Ennek az epület
hótehetetlensegeben es a kivant belsó hómerseklet tartasaban van szerepe, mert a könnyúszerkezetes epület nem
kepes a hót tarolni, igy a belsó ter szemben a hagyomanyos epületekkel sokkal közvetlenebbül ki van teve a
külsó klimatikus hatasoknak. Az ilyen epület gyorsan Ielmelegszik, de ugyanakkor gyorsan ki is húl, ha nem
gondoskodunk a hóveszteseg Iolyamatos potlasarol.
A növenyhazak epületszerkezeti meretezere a nemet DIN 11 535, a holland NEN 2,213 es a magyar MSz 15 021
szabvanyok alkalmazhatok. A szerkezetek allando es valtozo terhelesnek vannak kiteve.
I. Allando terhelesek (alapterùletre vonatko:tatva)
1. önsuly, tartoszerkezet: 200250 N/m2,
2. üveg es rögzitók, ablakok: 200300 N/m2,
3. Iüggesztekek, szerelvenyek, Iútó-, öntözócsövek, külsó arnyekolo: 200500 N/m2.
II. Esetleges, valto:o terhelesek
1. növenyek: 80250 N/m2,
2. szereló, üvegezó es szerszam: 200 N/m2,
3. vagy oszloponkent koncentraltan: 1000 N,
4. hoterheles, ha Iolyamatosan Iútünk: 250 N/m2,
5. hoterheles Iútes nelkül (AlIöld): 500 N/m2,
6. hoterheles Iútes nelkül 800 m Ielett: 1000 N/m2,
7. szelterheles 4 m magassagig: 500 N/m2,
8. szelterheles 4 m magassag Ielett: 1000 N/m2.
A szabvanyok megadjak a szelterheles Iigyelembevetelehez az epületek szerkezeti kialakitasara vonatkozo
legellenallasi tenyezóket. A nyithato Ielületelemekkel rendelkezó növenyhazaknal ezek ketszeresevel
szamolnak.
Az arubemutato üveghazakra, palmahazakra es üvegtetókre a szabvany nem ad kedvezmenyt, azokat a
lakohazakra vonatkozo terhelesekkel kell meretezni. A hazakat, Ioliasatrakat a szel nyomasra, illetve szivasra
terheli, ezert a burkolatot ennek megIelelóen, viharbiztosan kell rögziteni.
A korszerú, több celra is alkalmas növenyhazakat leggyakrabban a szerkezet anyaga, a burkolat anyaga es az
epites modja alapjan az alabbiak szerint csoportositjuk.
1. A szerkezet anyaga szerint megkülönböztetünk:
Iaszerkezetú,
aluminiumszerkezetú,
acelszerkezetú, valamint ezek kombinaciojaval epitett növenyhazakat.
2. A burkolat anyaga szerint lehetnek:
A növényházak feIadata és
csoportosítása
329
üveg,
múanyag Iolia,
kemenymúanyag lemez, es ezek kombinaciojaval boritott növenyhazak.
3. Az epites modja szerint vannak:
egyhajos es
többhajos, blokkepitesú termesztóberendezesek.
4. Rendeltetes szerint megkülönböztetünk:
szaporito,
termesztó es
különleges Ieladatra epüló (pl. arubemutato, regeneralo, kutatasi celu stb.) növenyhazakat.
A kerteszet igenyeinek megIelelóen nagyon sok tipus es megoldas alakult ki, ezek közül a legjellemzóbb
tipusokat es megoldasokat targyaljuk.
Szerkezetet tekintve az egyik alaptipus a VENLO haz (224. abra), amelyet Hollandiaban, Nemetorszagban, de
mas europai allamokban is gyartanak. Ez a tipus altalaban minden kulturahoz alkalmas, korabbi valtozatainak
hatranya volt az alacsony oldalIal (2,40 m) es a keskeny 3,20 m-es hajoszelesseg. A kis legterú hazban a levegó
hamar Ielmelegszik es az automata ablaknyito Iolyamatosan szellóztet, amely energiapazarlassal jar. Ezert a
korszerú VENLO tipusoknal az oldalIalak 3,505,00 m magasak, nagy legterúek, üveggel boritott horganyzott
acelszerkezetek, jol szellóztethetók es mindenben kielegitik a szabvanyelóirasokat. 6,40 es 9,60 m-es
Iesztavolsagu es 4,04,5 m keretallas-tavolsagu hazak mellett vannak 12,00 m szeles tipusai is.
224. ábra - Venlo növényház
A növényházak feIadata és
csoportosítása
330
Klimavezerlese es epületgepeszeti Ielszerelese a legigenyesebb termesztesi Ieladatokhoz is megIelel. A nagy
Iesztavolsagu növenyhazak hajoszelessegük 12,0030,00 m elsósorban a disznövenytermesztes igenyeit
elegitik ki, de jol alkalmazhatok arubemutato csarnokoknak is.
A szellózóIelületek a tetón es az oldalIalakon az üvegIelület 1020°-at teszik ki, lehetóve teve az intenziv
legcseret. Mivel ezeknel kisebb a vapaIelület, kevesebb a hóhid, es igy Iajlagosan kisebb energiaIelhasznalassal
Iúthetók.
Gyakran alkalmazott megoldas, hogy a tetószelemeneket es -bordakat aluminiumbol keszitik, mig a
tartoszerkezetek horganyzott acelbol vannak, az üveget pedig proIil múanyagokkal rögzitik. Az aluminiumbol
keszült bordat es nyilaszarokat szalagablakok azert is alkalmazzak, mert ezeknel van a parakicsapodasbol
adodo legnagyobb korrozioveszely. Vannak olyan megoldasok is, ahol az egesz tetóIelület elmozdithato
szellóztetes celjabol akar ugy is, hogy egyes valtozatoknal a tetógerinc csuklopantkent múködik es a tetóIelület
90°-a nyilik. Ezeket cabriolet növenyhaznak nevezik. Ezekben a hazakban könnyen megoldhato a palantak
edzese anelkül, hogy a növenyeket at kellene telepiteni, igy a növenyhazban teremthetünk szabadIöldi
Ielteteleket. Az igy szellóztethetó hazban nagyon intenziv legcsere valosithato meg.
A múanyag boritasu hazak lehetnek lagy Ioliaval, kemeny múanyaglemezzel pl. akrilüveg, polikarbonat, PMMA
lemezzel boritottak.
A foliaval Iedett termesztóberendezesek (225. abra) a zöldseghajtatasban es a Iaiskolai termesztesben terjedtek
el. A tartos, több evig hasznalhato Ioliak elterjedesevel jelentósegük nó, es a disznövenytermesztesben is jol
hasznosithatok. Jobb Ienyateresztó kepessegük miatt (egyszerúbb es könnyebb tartoszerkezetúek) a múanyag
boritasu termesztóberendezesben kb. 10°-kal nagyobb termesatlagok erhetók el, mint a hagyomanyos
üveghazakban. Elónyük, hogy olcsobb az epitesük, gyorsan üzembe helyezhetók, jo a Ienykihasznalasuk,
megIelelóen szellóztethetók, könnyen attelepithetók es Iajlagosan kicsi a beruhazasi költsegük. Az egyszerú
Ioliaalagutak 7,512 m szelesek, celszerúen 2550 m, de 100200 m hosszusagban is epithetó, Ielkörives vagy
Ielellipszis alaku szerkezetek. Vazuk legalabb 42 mm-es, ivesen meghajlitott acelcsó, hosszmerevitókkel es
vonovassal ellatva. Az ilyen vaz a 110 km/h sebessegú szelterhelest is elviseli. A tartoiveket egymastol 1,5 m
tavolsagra helyezik le a Iöldbe. Energiagazdalkodasi szempontbol alkalmaznak kettós boritasu hazakat is ahol a
ket Ioliareteg köze levegót Iujnak vagy vizet csörgedeztetnek, ez utobbiak a vizIüggönyös Ioliasatrak. Az ives
szerkezetek helykihasznalasa nem elónyös, mert a satrak szelen nehez a munkavegzes az alacsony belmagassag
miatt. A Ioliasatrak szellóztetese is nehezkes, a legelterjedtebb gyakorlat, hogy 2550 m hosszban epitik meg es
a ket vegen nyitott Ielületekkel szellóztetik a hazat.
225. ábra - Fóliás termesztõberendezések
A növényházak feIadata és
csoportosítása
331
A nagyobb legter elerese erdekeben Iolias termesztóberendezesból epitenek többhajos, tömbösitett valtozatokat
is.
A 226. abran lathatoan egyenes oldalIalakhoz körives, csucsosan ives vagy egyenes tetóIelület csatlakozhat. A
vazszerkezet itt is altalaban 2"-os acelcsó, a boritas rendkivül valtozatos lehet a boritoanyag kis tömege miatt.
Ezek lehetnek lagy Ioliak, PE, PVC, EVA stb., többnyire a tartos, több evig hasznalhato Ioliakat reszesitik
elónyben. A korszerú vazakra ugy teszik Iel a Ioliat, hogy a ket reteg köze kis teljesitmenyú ventilatorral levegót
Iujnak.
226. ábra - Nagylégteru fóliaházak
Ez kiIeszitett allapotban tartja a napsugarzas hatasara könnyen lagyulo es nyulo múanyag Ioliat, de a
hószigetelese is sokkal jobb, mint az egyretegúnek. Alkalmazhatunk kemenymúanyag lemezeket is, a
legelterjedtebbek a PC, PMMA, PVC. Az üvegszal erósitesú polieszter (ÜP) tul gyorsan elvesziti Ienyateresztó
kepesseget, igy mint hejazati anyag elveszitette jelentóseget. A nagylegterú Ioliahazakat tetó- es oldalablakokkal
szellóztetik vagy egyes tetóelemeket emelnek meg. A Ioliahazaknak ki kell elegiteniük az alabbi
követelmenyeket:
legyen merev es az idójaras-allosag Iokozasara rendelkezzen az ereszmagassagban vonovassal, de ezalatt a
munkat ne akadalyozza es Iel lehessen ra Iüggeszteni a növenyek tamrendszeret,
jol szellóztethetó legyen, mert a múanyag hazakban eredetileg is kisebb a legcsere.
3.1.1. Növényházak építése, szerkezeti anyagai
A növenyhazak epitesekor az epitest megelózóen a következó pontokat kell atgondolni:
A. AlapIeltetel a gondos tervezes. Az üzemen belül kivalasztott területnek legmegIelelóbb az enyhe deli lejtó,
mert a viz könnyen leIolyik rajta. A jobb vizelvezetes erdekeben a többcelu növenyhazat kis esessel, 0,3,
legIeljebb 1°-os lejtessel kell epiteni. Ennel meredekebb területen nónek a beruhazasi költsegek.
Növényházak építése,
szerkezeti anyagai
332
B. Mar a tervezes idószakaban celszerú eldönteni, mit akarunk termeszteni, milyen lesz a termesztóközeg es
hogyan akarjuk berendezni a hazat. A tervezest erdemes belülról kiIele haladva Iolytatni.
C. A növenyhaz hóveszteseget nagymertekben beIolyasolja a haz körül aramlo szel sebessege. Azert, hogy ez a
hóvesztesegben minel kisebb hanyad legyen, a hazat szelarnyekos, szelvedett helyre epitsük. A szel ellen
telepithetünk növenyeket is, de azok kivalasztasanal Iigyelembe kell venni, hogy teljes Iejlettsegi allapotukban
sem arnyekolhatjak a növenyhazat.
D. A leendó letesitmeny környezeteben nem lehetnek olyan epületek, Iasorok, amelyek barmely evszakban,
különösen telen, alacsony napallasnal arnyekot vetnek a hazra. Ha megis ilyen területen kell epitkezni, akkor ez
a resz a haz eszaki oldala Iele essen.
E. Növenyhaztelepet lehetóleg az üzemi terület központi reszebe kell terveznünk ugy, hogy az uthalozaton a
tüzelóanyagot szallito jarmúvek akadalytalanul tudjanak közlekedni, de tekintettel kell lennünk arra is, hogy
altalaban a szallitasi Ieladatokhoz nagymeretú jarmúveket alkalmazunk. A kiszolgalo letesitmenyek, raktarak a
termesztóberendezes közeleben legyenek. A kazanhaz elhelyezesenel Iigyelembe kell venni az uralkodo
szeliranyt, es a hazhoz közel essen, hogy csökkentsük a tavvezetek-veszteseget.
F. A hazak tajolasat a terület Iekvese dönti el. Szabad valasztas eseten az egyhajos haz hossztengelyet
legtöbbször KNy iranyban tajoljak. Ez a tajolas biztositja a haz minden oldala szamara a legkedvezóbb
megvilagitast. A blokk epitesú növenyhazak hossztengelye ED-i iranyitottsagu. A hazak E-i oldalara celszerú
minden kiszolgalo egyseget raktar, hóközpont, szocialis epület, viztarolo stb. tervezni.
G. A termesztes alapIeltetele a jo vizellatottsag. A zavartalan termeszteshez növenyhazi alapterületre vetitve 1
m2-re 1,53,0 m3/ev vizkeszletról kell gondoskodni.
A növenyhazakat többnyire pontalapozassal keszitik, es az epiteskor az alapozashoz Iagyallo betont
alkalmaznak. Ezutan allitjak Iel a Iótartokat es a szelracsokat, amelyeket szelemenekkel kötnek össze. Az oldal-
es oromIalakat hidegen hengerelt, altalaban proIilacelokbol keszitett, üveg osztobordak sorozata alkotja,
amelyekben ragaccsal rögzitik az üveget, vagy ragacs nelküli kivitelezeskor szigetelóanyagot es szoritoelemeket
alkalmaznak. A haz teherviseló szerkezetei a keretallasok. Ezeket melegen hengerelt acel I tartokbol keszitik
csavarozassal aszerint, hogy hany darabbol allitjak öszsze. A keretallasokra ugyancsak csavarozassal rögzitik a
haz hossztengelyevel parhuzamosan Iuto szelemeneket, amelyek viszont a tetóbordakat tartjak. Valamennyi
acelelemet a korrozio ellen celszerú túzihorganyzassal vedeni. Ez legalabb 2025 eves korroziovedelmet jelent a
haznak. A csavarkötesekhez szinten Ielületvedelemmel ellatott többnyire kadmiumozott csavarokat es
alateteket alkalmaznak. A haz gerincet a tarejszelemen alkotja. Törekedni kell arra, hogy a viz sehol se
gyúlhessen össze, mert a pango viz korroziot okozhat. Blokk epitesú hazak tetócsatlakozasanal hidegen
hengerelt, horganyzott lemezekból alakitjak ki a vapacsatornat, amely ugyancsak az esóviz es a hole
elvezetesere szolgal, de teherbiro kepessegenel Iogva lehetóve teszi, hogy onnan a haz üvegtetejet tisztitsak.
A korszerú növenyhazakkal szemben igeny, hogy az alapterületre vonatkoztatva minel nagyobb legyen a haz
kihasznaltsaga, igy a Iajlagos Iútesi költseg is csökkenthetó. Megkülönböztetünk asztalon termesztó es talajon
termesztó hazakat. Az asztalon termesztó hazakban az asztal alatti terület is hasznos területnek tekinthetó, mivel
ott is lehet termeszteni. Tovabb Iokozhato e hazak kihasznaltsaga, ha az asztalok Ieletti teret is kihasznaljuk
polcokkal, Iüggesztett talcakkal, de csak akkor, ha tudjuk, hogy ezt a haz tartoinak meretezesenel Iigyelembe
vettek. A talajon termesztó hazakban az utak helyes megvalasztasaval tudjuk beIolyasolni a maximalisan
termesztesbe Ioghato területek nagysagat.
A növenyhazak hagyomanyos burkoloanyaga az üveg, amelynek súrúsege 2500 kg/m3. Fenyateresztó kepessege
8993°, nem engedi at az UV sugarakat. A hazban a Ielületekról visszaveródó hosszu hullamu az inIravörös
tartomanyhoz közeli sugarakat visszatartja. Szeles körben terjedtek el a különIele múanyag burkolatok.
Termesztóberendezesek burkoloanyagakent Iolia vagy lemez Iormajaban alkalmazzak óket. Fóleg a következó
Ioliatipusok terjedtek el:
Növényházak építése,
szerkezeti anyagai
333
polietilen PE,
poli(vinil-klorid) PVC,
etilvinilacetat EVA,
polieszter,
polivinilIluorid PVF.
A múanyaglemezek lehetnek kemeny es Ielkemeny gyartmanyok, a leggyakrabban alkalmazott anyagok:
polimetilmetakrilat (akrilüveg) PMMA (plexi),
polikarbonat PC,
poli(vinil-klorid) PVC,
üvegszal erósitesú polieszter ÜP.
A 227. abra a legelterjedtebb múanyag hejazatok ateresztókepesseget mutatja.
227. ábra - A legelterjedtebb muanyag növényházburkolatok fényáteresztõ képessége
Növényházak építése,
szerkezeti anyagai
334
A Ioliak vastagsaga gyartmanytol es anyagtol Iüggóen 0,050,2 mm. Az ultraibolya sugarzas roncsolja a
múanyag Ioliakat, ezert a Ioliak jellemezhetók az UV sugarzassal szembeni ellenallo kepessegükkel is. Az
üveghazhatas inIravörös (-hó) a múanyag Ioliaknal sokkal kisebb, mint az üvegnel. Ezek alapjan az egyszeres
retegú PE-folia tartossaga egy ev, ezutan cserelni kell. Adalekanyagokkal az UV sugarzassal szembeni
ellenallasuk növelhetó, es igy tartos ket-harom evig hasznalhato PE-Ioliak is keszülnek. A Iolia belsó
Ielületen lecsapodo para csökkenti a Ienyateresztest.
Azert, hogy ezt elkerüljek, gyartanak viztaszito tulajdonsagu PE-Ioliakat is. A PE-ból keszült un. holyagIoliakat
amelyeket csomagoloanyagkent is elterjedten alkalmaznak kivalo hószigeteló tulajdonsaga miatt gyakran
hasznaljak akar külsó, akar belsó, masodik burkolatkent a növenyhazak hóvesztesegenek csökkentesere. A
PJC-foliak hóvezetesi tulajdonsagai kedvezóbbek a polietilennel, több evig is hasznalhatok, de ennek
megIelelóen dragabbak. Az EJA-foliak egyesitik a PE- es PVC-Ioliak tulajdonsagait. Az inIravörös sugarzast
ateresztó kepessegük a vinilacetat aranyatol Iügg, amely altalaban 418°. A PJF-foliak tartosabbak es
szilardsagi tulajdonsagai kedvezóbbek a PE- es PVC-Ioliakenal. A polieszterIoliak sugarzasatbocsato kepessege
hasonlo az üvegehez, nem engedik at az UV sugarakat, az inIravörös sugarakat pedig csak kismertekben. A para
ugyanugy, mint az üvegen, Iilmkondenzacioval es nem csepp alakban csapodik ki, mint a többi Iolian, hatranya
azonban serülekenysege.
A múanvag leme:ek jelenleg dragabbak az üvegnel, de kisebb sulyuk miatt csökkenteni lehet az alkalmazott
tartok keresztmetszetet. Az akrilùveget (PMMA) vagy markajele utan ismertebben a plexiüveget a
növenyhazepitesben ketretegú vagy haromretegú, zartcellas proIillemez tablakban hozzak Iorgalomba.
Hótagulasa többszöröse az acelnak. A polikarbonat (PC) hasonlo tulajdonsagokkal rendelkezik, mint az
akrilüveg, Ienyateresztó kepessege annal valamivel kisebb, ugyancsak ket-harom retegú, sejtszerkezetes
tablakban kerül Iorgalomba. A jegveressel szembeni ellenallas növelese erdekeben külsó Ielületet kemenyitik,
belsó Ielületet pedig ivesre alakitjak ki. Az UV- es inIravörös sugarakat nem engedi at. Kivalo hótani
tulajdonsagai, kis súrúsege, az üvegehez hasonlo Ienyateresztó kepessege miatt kitúnó burkoloanyag, de az
aceltol elteró hótagulasi együtthatoja miatt hogy a lemez serüleset elkerüljek a szerkezeten különleges (a
hótagulast megengedó) rögzitómegoldasokat kell alkalmazni. A polikarbonat lemezek Ienyateresztó kepessege
valamivel kisebb az akrilüvegenel, es evente ez is közelitóleg 1°-kal csökken. Az üveg es a múanyag elónyös
tulajdonsagait egyesiti az üvegszal erósitesú polieszter (ÜP). Könnyebb az üvegnel, de kisebb a Ienyatbocsato,
ugyanakkor nagyobb a hóatbocsato kepessege. Hatranyos tulajdonsaga, hogy a napsugarzas következteben
Iokozatosan csökken Ienyateresztese, öregszik, Ielülete kiszalkasodik, ezert növenyhazak hejazatakent mar nem
alkalmazzak. A PJC-ból keszült lemezeket trapez vagy Ielkör alaku proIillal hengerlik, hogy öntartok legyenek.
Mas kemenylemezekkel szemben, mint burkoloanyag, csökkent a jelentósegük, a jegveresnek alig all ellen.
3.2. A növényházak téIi kIimatizáIása
A növenyek mesterseges körülmenyek közötti termesztesehez gepeszeti berendezesek szüksegesek. Ezek
alkalmazasanak celja a Iútes, szellóztetes, hútes, mesterseges megvilagitas, arnyekolas, illetve elsötetites,
talajIertótlenites, CO2-adagolas, öntözes, tapoldatozas es a növenyvedelem megoldasa. A korszerú
termesztóberendezesek mar Iel vannak szerelve a Ienti Ieladatokat kiszolgalo automatikakkal, a legkorszerúbb
növenyhaztelepek pedig szamitogep-vezerlessel.
A gepeszeti berendezeseket ket csoportba oszthatjuk; a nagyobbikba a belsó klimat beIolyasolo berendezesek
tartoznak, a masikba a biologiai erteknövelóket soroljuk. Az elsó csoportba tartoznak a Iútó-, szellóztetó-, hútó-,
arnyekolo-, mig a masodik csoportba a mesterseges megvilagitas-, talajIertótlenites-, öntözes
tapoldatkijuttatas, CO2-adagolas es növenyvedelem technikai berendezesei. Mindazokat a berendezeseket,
amelyek az epület tartozekakent Ioghatok Iel es azt szolgaljak, hogy a növenyhaz megIeleljen Ieladatanak,
epületgepeszeti berendezesnek nevezzük es ebben a Iejezetben targyaljuk.
3.2.1. Fûtõberendezések
A növényházak téIi
kIimatizáIása
335
A növenyhazak Iútóberendezesei között a hóhordozo közeg alapjan csoportositva megkülönböztetünk viz-, góz-,
leg- es villamos Iútest. A legelterjedtebb Iútesi mod a vizIútes, amely tovabb bonthato melegviz- es
IorrovizIútesre. ForrovizIútesen a 100 °C-nal nagyobb hómersekletú rendszereket ertjük. A melegvizIúteseknel
a vizkeringes megvalositasanak modja szerint gravitacios es szivattyus Iútest különböztetünk meg. A kazanban
elóallitott hót el kell juttatni a növenyhazban levó hóleadokhoz. Ehhez a hóhordozo közegnek mozognia kell,
amelynek aramlasat ellenallasok gatoljak. Ezeket az ellenallasokat a Iútóközegnek le kell küzdenie, ami csak
ugy erhetó el, ha a hóhordozo közeg nyomasa nagyobb, mint a vele szemben Iellepó ellenallasok összege. A
gravitacios melegvi:fútesnel a Iellepó ellenallasokat az egymassal szembenallo a hómerseklet-különbsegból
adodo elteró súrúsegú vizoszlopok nyomaskülönbsege gyózi le. A 228. abran lathatoak a kialakulo
nyomasviszonyok. A rendszer egy-egy sikig azonos hómersekletú vizzel van Ieltöltve ugy, hogy a csóelzaro S
szelep zarva van. Ha a bal oldali A csóagban levó vizzel hót közlünk es melegitjük ugy, hogy gondoskodunk
rola, hogy a viz a B csóagban ne melegedhessen Iel, akkor az A csóagban a viz terjeszkedese következteben
mivel csökken a súrúsege a vizszint megemelkedik.
Fûtõberendezések
336
228. ábra - Melegvízfutés elve
A ket csóagban a Iolyadekoszlopok nyomasa egyenló, mivel mindket csóag Ielül nyitott.
Az egy-egy sikra tehat irhato, hogy
(h ¹ ho) · o · g ÷ ho · oo · g
Fûtõberendezések
337
ahol
oo az eredeti vizsúrúseg |kg · m3|,
o a megvaltozott vizsúrúseg |kg · m3|;
a magassagi adatokat a geometriai meretekkel kell Iigyelembe venni. Az összekötó csóben levó S szelep bal
oldalara tulnyomas hat, amelynek erteke:
p ÷ h · o · g |Pa|
Ha a szelepet kinyitjuk, a tulnyomas hatasara aramlas indul meg a B csóag Iele. Az ataramlott vizmennyiseg itt
nyomastöbbletet okoz, az egyensuly Ielborul es hideg viz kezd aramlani az also összekötó vezeteken keresztül A
csóag Iele. Ha a ket csóag melegitese, illetve lehúlese Iolyamatos, akkor a viz aramlasa is Iennmarad, igy
allando vizaramlas jön letre.
Ez a Iolyamat jatszodik le a melegvizú Iútóberendezesekben. A Ielmelegites Iolyamata a kazanokban, a lehúles
a hóleado Iútótestekben törtenik. Mivel mindket Iolyamat allando, a súrúsegkülönbseg is allandoan Iennall, igy
az aramlas is Iolyamatos lesz.
A 229. abran egy növenyhazat ellato melegvizIútes megoldasa lathato.
229. ábra - Gravitációs melegvízfutés megoldása növényházban
A meleg vizet kazan (1) allitja eló, ahonnan a Iútóviz a biztonsagi elóremenó vezeteken (2) a tagulasi tartalyba
(3) kerül. A tagulasi tartalyt ugy meretezik, hogy a kazanüzemben elóIordulo legnagyobb
Fûtõberendezések
338
vizterIogat-növekedest is Iel tudja venni es a berendezes legmagasabb pontjan helyezik el. Ehhez csatlakozik a
(4) tulIolyo es legtelenitóvezetek. A legtelenitesre azert van szükseg, mert a rendszer Ieltöltesekor a csöveket
elóször levegó tölti ki, ennek helyet Ioglalja el a viz, a tavozo levegót pedig a zart rendszernek ezen a pontjan
engedjük ki a szabadba. Emellett legtelenites azert is szükseges, mert a melegiteskor a vizben oldott gazok csak
igy tudnak eltavozni.
A tagulasi tartalyt a kazannal a biztonsagi visszateró vezetekkel (5) kötik össze, amely a kazan es a tagulasi
tartaly közti keringest teszi lehetóve. Az elóremenó vezetekból agazik el a hóleadokhoz (6) vezetó csó, ahonnan
a hójet leadott, lehúlt viz a visszateró vezeteken (7) keresztül jut vissza a kazanba. A biztonsagos üzemeltetes
erdekeben celszerú több kazannal parhuzamosan Iúteni. Ilyenkor minden kazanbol külön elóremenó vezetek
csatlakozik a tagulasi tartalyhoz, es onnan a kazanok szamanak megIeleló biztonsagi visszateró vezetek is
agazik le a kazanokhoz. Ezekbe nem szabad elzaroszerkezeteket epiteni, mert akadalyozhatna a Iútóviz
terjeszkedeset. Az elóremenó es visszateró vezetekekbe azonban epitenek tolozarakat reszben azert, hogy
egy-egy kazant kikapcsolva csökkentsek a Iútóteljesitmenyt, de a karbantartasi munkak ideje alatt is celszerú, ha
a kazanok levalaszthatok a rendszerról. Szerteagazo vezetekhalozat eseten es nagy termesztótelepeken, ahol a
gravitacios Iútes szamara mar tul nagy halozati ellenallasok lepnek Iel, a meleg vizet szivattyukkal keringtetik.
Az üzemeltetes biztonsaga erdekeben mindig ket szivattyut epitenek be. A szerkezeti megoldast a 230. abra
szemlelteti.
230. ábra - Keringtetõszivattyúk beépítése
Fûtõberendezések
339
A kazanokban elóallitott meleg vizet egy közös gyújtóre (1) vezetik, ahonnan a szivattyuk egy szivattyus
gyújtóre, mas neven elóremenó osztora (2) nyomjak. A hazakba innen vezetnek az elóremenó vezetekek,
amelyeken a tolozarakkal a Iútes ki is kapcsolhato. A visszateró vezetekekból ugyanigy gyújtik a lehúlt vizet,
majd az visszakerül a kazanba. Szivattyukent csaknem kizarolag centriIugalis szivattyukat epitenek be. A
szivattyuval egy hazban van aggregatkent epitve a villamos hajtomotor is, azaz a motor tengelyere van
közvetlenül ekelve a szivattyu jarokereke. Ennek az epitesnek az az elónye, hogy zajtalan üzemú, nem kivan
karbantartast es a viz keni a tengely csapagyait is. A csóvezetekre csatlakozas lehet karimas vagy csavarzatos
(hollandi anyas) kötesú. A szivattyukat a terIogataramukkal es a szallitasi magassagukkal jellemezzük. Ugy kell
a szivattyukat kivalasztani, hogy a csóhalozatban a viz sebessege ne haladja meg az 12 m/s erteket. A
csóvezetek ellenallasa az aramlasi sebessegtól negyzetesen Iügg. A szivattyuk beepitesenel, különösen azert,
mert meleg vizet szallitunk, ügyelni kell arra, hogy a kavitaciot elkerüljük, azaz a szivo oldalon mindig elegendó
statikus nyomas alljon rendelkezesre. Elvileg a szivattyut az elóremenó es a visszateró agba is be lehet epiteni.
Az elóremenó agba epitett szivattyu eseten nyomott lesz a rendszer, azaz a statikus nyomas megnövekszik.
Szivott rendszer eseten, mivel lehúlt vizet szallitunk, csökken a kavitacio veszelye, nagyobb lesz az elettartam es
a szivattyu jobb hatasIokkal dolgozik. Hatrany azonban, hogy a szivattyu könnyebben sziv be levegót a
tömitetlensegeken keresztül, ezert azt legteleniteskor le is kell allitani. Keringtetószivattyuk beepitese eseten
kisebb csókeresztmetszetekkel kell szamolnunk, jobb lesz a hóatadas es kevesebb acelanyagot kell beepiteni.
A szivattyuk villamosteljesitmeny-Ielvetelenek tervezesehez, ha Ieltetelezzük, hogy a csóvezeteken az ellenallas
1 mbar/m, akkor 1 MW hóteljesitmeny atadasa amely hozzavetóleg egy 1 ha-os üveghaz
Iútóenergiaszükseglete kb. 4 kW villamos teljesitmenynyel oldhato meg. Ha az elóremenó es visszateró
vizhómerseklet-különbseg az eredetileg tervezett 20 K helyett 10 K-re valtozik, akkor ketszeresere kell növelni
a terIogataramot, amelynek következteben a villamosteljesitmeny-Ielvetel közelitóleg nyolcszorosara nó.
A termalvi:fútes a Iöld geotermikus energiajanak hasznositasa Iútesi celokra. A Iöld belseje Iele haladva a
hómerseklet Iokozatosan nó, amelyet a geotermikus gradienssel jellemezhetünk. Ez Magyarorszagon, különösen
az AlIöldön kedvezó, erteke mintegy 0,050,06 K · m1, ami azt jelenti, hogy 90 °C-os Iútóviz 15°-os
lehúlessel szamolva kb. 1800 m-es melysegben Iurt kutbol hozhato Iel. Ez az energia is azonban szinten csak
költsegek aran termelhetó ki es hasznosithato, de hazankban ez meg mindig Iajlagosan a kedvezó költseggel
elóallithato energiaIajtak köze tartozik. A kerteszet szamara hasznosithato termalviz az olaj- es
Iöldgazkutatasokra Iurt kutak masodlagos hasznositasabol szarmazik. Közvetlenül Iútesi celra gazdasagossagi
megIontolasbol csak akkor Iurnak kutat, ha a meglevók vizhozama nem elegendó a telep hóellatasara. A
termalviz hasznosithatosagat hómerseklete mellett jelentósen beIolyasolja kemiai összetetele, so- es gaztartalma,
korroziv hatasa. Különösen a sotartalom veszelyes, mert az kivalva lerakodik a tavvezetekek, Iútócsövek Ialara,
aminek következteben nemcsak a hóatadas romlik, hanem csökken a csövek keresztmetszete es vegül el is
tömheti azokat. A Iútesi celu hasznositas utan tovabbi költseget jelent az elIolyo meleg viz környezetet kimeló
elhelyezese, aminel törekedni kell arra, hogy annak hómerseklete közelitse meg a környezetet. Azert, hogy ez
minel jobb hatasIokkal legyen megoldhato, a termalviz hasznositasa több lepcsóben törtenik. A 231. abran egy
termalvizzel Iútött termesztótelep hóhasznositasa lathato. A gaztalanito- es sotalanitoberendezesból (1) kilepó
meleg vizet elóször legterIútesre (2) hasznaljak, majd az ott lehúlt vizet masodik lepcsóben egy következó
növenyhaz talajIútesekent (3) hasznositjak. Az innen elIolyo viz hulladekhóje meg mindig hasznosithato
öntözóviz temperalasara.
Fûtõberendezések
340
231. ábra - Termálvíz többlépcsõs hasznosítása
Az elózóhöz hasonlo, de többlepcsós visszakevereses megoldast mutat a 232. abra. Az egyes hóleadokat
különbözó hómersekletú kiegyenlitótarolokbol latjak el meleg vizzel tag mennyisegi es minósegi hatarok között.
Mivel a legterIútesre szolgalo atlagos vizhómersekletek nem egyenlók, ezert azokat az azonos
Iútóteljesitmenyhez a gazdasagossag hatarain belül a hóleadok IútóIelületenek helyes meretezesevel kell
kompenzalni.
Fûtõberendezések
341
232. ábra - Visszakeveréses termálvíz-hõfokszabályozás
Fútesi celokra az 50 °C-nal kisebb hómersekletú vizeket mar nem erdemes hagyomanyos hóleadokba vezetni, de
vegetacios Iútesre, talajIútesre 35 °C-ig gazdasagosan hasznalhatok. Korroziv termalvizeknel múanyag csöveket
alkalmaznak. A csövek nagy hótagulasa miatt rugalmas szakaszok közbeiktatasarol kell gondoskodni. A karos
sokat a vizból ülepitessel tavolitjak el. Az eddig targyalt melegviz-hasznositasi modszerek közös jellemzóje
volt, hogy a viz soha nem lepte tul a 100 °C-os hómersekletet, mialatt gondoskodtunk arrol, hogy nyitott
rendszer alkalmazasaval lehetóve tegyük a Iútóközeg hótagulasat. A tulnyomas alatt melegitett viz Iorraspontja
nagyobb lesz, mint a legköri nyomason mert 100 °C. Ez azzal az elónnyel jar, hogy 1 liter viz egyszeri
körülIordulassal 6080 Wh energiat is kepes atadni a környezetenek. Az ilyen Iútóközeggel dolgozo berendezest
forrovi:fútesnek nevezzük. A múködesi elvet a 233. abra szemlelteti.
Fûtõberendezések
342
233. ábra - Növényház hõellátása forróvízfutéssel
A berendezes Ió szerkezeti elemei a kazan (1), amely biztonsagi okokbol el van latva manometerrel (2) es suly
terhelesú biztonsagi szeleppel (3). A vizet szivattyuval (4) nyomjak a növenyhazban levó hóleadokhoz (5). A
lehúlt viz visszacsapo szelepen (6) keresztül aramlik vissza a kazanba, ugyanakkor masik agon egy zart, inert
gazzal (pl. nitrogennel) töltött terjeszkedesi edennyel (7) van összekapcsolva. A kazan biztonsagi
Ielszereltsegetól Iüggóen IorrovizIútesnel az elóremenó vizhómerseklet 110 °C, ha a kazan nyomasa kisebb,
mint 0,15 MPa, ennel nagyobb nyomason az elóremenó vizhómerseklet lehet 130 °C. A növenyhazIútesi
gyakorlatban nem alkalmaznak nagyobb nyomast, mint 0,3 MPa. ForrovizIútes alkalmazasa azzal az elónnyel is
jar, hogy a kazanokkal eló lehet allitani a talajgózöleshez szükseges gózt.
A góz termelese nagyon gazdasagos, mert minden kg góz kb. 630 Wh hóenergiat tartalmaz. Sok elónnyel jar a
go:fútes alkalmazasa. Kazanban, viz melegitesevel allitjak eló a hóhordozo közeget, a vizgózt, amely a hóleado
Iútótestekben lecsapodik (kondenzalodik), leadja hójet, majd kondenzviz Iormajaban kerül vissza csóvezeteken
a kazanba, ahol a körIolyamat ismetlódik. A melegvizIútessel szemben nagy elóny, hogy a rendszer nincs tele
nagy hótartalmu vizzel, ezert a Iútóhalozat IelIútese es lehúlese gyorsabb. Kicsi a beIagyas veszelye, a Iútes
beIejezese utan nem marad viz a halozatban. A góz sokkal gyorsabban aramlik a vezetekekben, mint a meleg
viz, hómerseklete is nagyobb, igy kisebb atmerójú vezetekkel is gazdasagosan, kisebb beruhazasi költseggel
lehet a hóenergiat szallitani. Szemben a melegvizIútessel, a gózIútest nem lehet szabalyozni. A Iútócsövek nagy
hómerseklete miatt nagyobb a sugarzasos hóleadasuk, amely perzseli a növenyeket. Termesztótelepeken a
kisnyomasu gózIútesek terjedtek el. Ezek megengedett üzemi nyomasa 50 kPa. A 234. abran a Iútóberendezes
es a növenyhaz kapcsolata lathato.
Fûtõberendezések
343
234. ábra - Gõzfutésu növényház
A kazanban (1) termelt góz terjeszkedese közben a Iüggóleges gózvezeteken es elzaroszerelveny (2) megnyitasa
utan a növenyhaz hóleadojahoz (3) jut. Itt kondenzalodik, leadja hójet es kondenzvizkent Iolyik a visszateró
vezeteken keresztül a kazanba. A kazan veszelyes üzem, ezert biztonsagi berendezesek es elóirasok
szabalyozzak az üzemeltetes Ielteteleit. A tulIútes es a megengedettnel nagyobb nyomas elkerülesere
alkalmazzak gózkazanokon a biztonsagi allvanycsövet (4). Az elóremenó vezetekhez csatlakozo U alaku csóbe
külön erre a celra szolgalo Ieltöltótölcseren (5) keresztül vizet öntenek. A kelletenel nagyobb nyomas eseten a
góz az U alaku csóben maga elótt nyomja a vizoszlopot, meg nagyobb nyomas eseten a Ielsó terjeszkedesi
edenyen (6) keresztül kijut a szabadba, es a nyomas a kazanban azonnal lecsökken. Miközben a góz az
elóremenó vezeteken a hóleadok Iele halad, nyomast gyakorol a jobb oldali, un. kondenzvezetekre (7) is, es
abban Ielnyomja a vizet. A legtelenitót tehat olyan magasra kell tenni, hogy oda a góznyomas viszont mar ne
tudja Ielnyomni a vizet. Az abran az a (m) szakasz a kazan nyomasa vizoszlopban, a b (m)
vizoszlopmagassag-biztonsagi tartalek, amely az a magassagnak kb. 30°-a. A c szakasz a legalso
kondenzvezetek surlodasi vesztesege m-ben. Mivel a Iútes inditasakor a vezetekekben levegó van, a góztermeles
megindulasakor, ha a levegó nem tud a rendszerból eltavozni, az ellennyomas miatt a Iútes leall.
Ha nem lehet a kazant annyira lesüllyeszteni a Iútóvezetekhez kepest, hogy ez megvalosuljon, automatikus
kondenzviz-visszataplalasrol kell gondoskodni. Ennek megoldasat szemlelteti a 235. abra. A visszateró
vezeteken (1) erkezó kondenzvizet, amely a kondenzedenyben (2) gyúlik össze, szivattyu (3) nyomja Iel egy
taptartalyba (4). Innen a kazan (5) viznivojanak csökkenesekor az automatikus nivoszabalyozo (6) a viz utjat
szabadda teszi.
Fûtõberendezések
344
235. ábra - Automatikus kondenzvíz-visszatáplálás
Mivel a gózIútesnek hatranya, hogy perzseli a növenyeket es alig szabalyozhato, közvetlenül nem alkalmas
növenyhazIútesre, ezert gózkazan eseten kombinalt Iútest hasznalnak. Ehhez a 236. abran lathato
nagyteljesitmenyú hócserelóket alkalmazzak. Ilyen hócserelóket alkalmaznak, ha nagynyomasu góz all
rendelkezesre es a hazakat meleg vizzel akarjak Iúteni. Celszerú alkalmazasuk akkor is, ha melegvizIútessel
Iútünk, de szükseg van kisnyomasu gózre is, pl. Iertótleniteshez. TermalvizIútesnel gyakran elóIordul, hogy a
viz összetetele miatt közvetlenül nem Iúthetünk vele, ekkor is hócserelókkel hidalhatjuk at a technikai
nehezsegeket. Az abran lathato hócsereló acelköpenyen belül csóköteg van, amelyben rendszerint a melegitendó
viz aramlik, a csövek Ielületet kivülról pedig az ataramlo góz melegiti, majd kondenzviz Iormajaban tavozik a
hócserelóból.
Fûtõberendezések
345
236. ábra - Nagyteljesítményu hõcserélõ
Termalvizes hócserelóknel a so a köpenyen belül a csövek külsó Ialara rakodik ki, es ha a kivanatosnal nagyobb
mertekben csökken a hóatadas, a csóköteget cserelik.
3.2.1.1. A fûtõberendezések szerkezeti eIemei
A Iútóberendezeseket epületgepeszeti szempontbol egyedi vagy helyi Iútóberendezesekre es központi
Iútóberendezesekre oszthatjuk. A helyi Iútes azt jelenti, hogy a Iútendó helyisegbe beszallitott Iútóanyagot ott
helyben egetik el es alakitjak at hóenergiava, mig a központi Iútes elve, hogy a hóenergiat egy külön
kazanhazban termelik es hószallitokon keresztül juttatjak a Iútendó helyisegek hóleadoihoz.
Növenyhaztelepeken egyedi Iútest csak rasegitó megoldaskent alkalmaznak, pl. hordozhato hólegIuvokat
Iagymentesitesre. A központi Iútóberendezesek az alabbi Ió szerkezeti elemekból allnak:
1. hóIejlesztók,
2. hószallitok,
3. hóközlók.
3.2.1.1.1. HõfejIesztõ készüIékek, kazánok
Kazannak nevezzük azt a berendezest, amelyben a tüzelóanyagok elegesenel Ielszabadulo hóenergiaval meleg
vizet vagy gózt termelnek. A kazanokat a bennük elegetett tüzelóanyag szerint csoportositjuk. Eszerint vannak
szen-, koksz-, olaj- es gaztüzelesú kazanok.
A s:ilard tù:elesú ka:anok Ió szerkezeti elemei a következók:
tòltoakna a kazannak az a resze, amelyen keresztül a tüzelóanyag a rostelyra jut; bizonyos mennyisegú
tüzelóanyagot tud tarolni es ezaltal biztositja az eges Iolyamatossagat;
s:enter a kazan azon belsó resze, amelyet a tüzelóanyag tölt ki;
rostelv a tüzelóanyag alatamasztasara szolgalo elem;
A fûtõberendezések szerkezeti
eIemei
346
tú:ter a kazannak az a belsó resze, ahol a tüzelóanyag eleg;
hamute a rostely alatt elhelyezkedó üreg, ahol a hamu es salak összegyúlik;
fùstfarat a kazanon belül levó csatorna, amelyen a Iüstgazok a túzterból a kazanon kivül epitett Iüstcsatornaba
jutnak; vizszintes vagy Iüggóleges elrendezesúek lehetnek;
vi:ter a kazannak vizzel kitöltött terIogata;
go:ter a kazan belsejenek az a resze, amelyet a góz tölt ki.
A viz- es gózter együttes terIogata adja a kazan belsó terIogatat. Az olaj- es gaztüzelesú kazanok szerkezeti
Ielepitese annyiban ter el a szilard tüzelesú kazanoktol, hogy a töltóakna, a szenter, rostely es hamuter elmarad,
es olajegóvel vagy gazegóvel vannak Ielszerelve.
A kazanok keszülhetnek öntöttvasbol vagy acellemezból. Öntöttvas kazanokat csak meleg viz es kisnyomasu
góz elóallitasara alkalmaznak. A nagyobb kazanok acelbol keszülnek, IútóIelületük jobban terhelhetó es
nagyobb nyomasra, hómersekletre vehetók igenybe. Elettartamukat a Iüstgazok okozta kenkorrozio hatranyosan
beIolyasolja. Növenyhaztelepek Iútesere gyakran alkalmazzak az òntòttvas tagos ka:anokat. Alkalmazasukat az
indokolja, hogy beruhazasi költsegük Iajlagosan kicsi, IútóIelületük bizonyos hatarok között tetszes szerint
valtoztathato, kezelesük könnyú, nem igenyel nagy szakismeretet, nem kell azokat beIalazni, kis
kemenymagasaggal is üzemeltethetók, valamint kazanrepedes eseten egyes tagjai gyorsan cserelhetók, javitasuk
egyszerú. Egy ilyen, un. üreges gyúrús kazan szerkezeti Ielepiteset es összeszereleset mutatja a 237. abra.
237. ábra - Öntöttvas tagos kazán
A szenadagolas a kazan egyik oldalan kikepzett töltóaknan törtenik (1), amelyet szentolattyuval (2) lehet
szabalyozni. A szen az aknabol leesik a rostelyra (3), amely Ierdere van kialakitva, hogy a szen lecsuszhasson a
túzterbe (4). A rostely hezagait a kazanban eltüzelendó szen szemcsemerete szerint valasztjak meg. Az egest
taplalo elsódleges levegó a hamuterból (5) a rostelyon keresztül aramlik a túzterbe. A gazdasagos tüzeles
erdekeben az eges taplalasara masodlagos levegót is vezetnek a túzterbe (6) Ielülról, amely ezert mar
elómelegitve erkezi. A túzteret aranylag magasra terveztek, hogy a tüzelóanyagbol Ielszabadulo gazok is
tökeletesen eleghessenek. A Iüstgazok hótartalmat jol ki lehet hasznalni a hosszu Iüstjaratokban (7), ahol ketszer
HõfejIesztõ készüIékek,
kazánok
347
Iordul meg a Iüst. A Iüstgazok a Iüstelvezetó jaraton (8) jutnak ki a kemenybe. A rostelyon athullo hamut a
hamuterból tavolitjak el. Ezt a kazantipust viz- es gózüzemre is lehet hasznalni.
Az öntöttvas tagos kazanokat eredetileg koksztüzelesre terveztek. Koksztüzelest ott erdemes hasznalni, ahol a
szallitas es tarolas nehezsegeket okoz, mert a nagy Iútóertekú kokszbol aranylag kisebb mennyisegre van
szükseg. A koksztüzelesú kazanok között megkülönböztetünk Ielsó es also egesú kazant. A Ielsó egesú
kokszkazanoknal (238. abra) a a levegó csak a rostelyon keresztül juthat a tüzelóanyaghoz, igy a levegónek,
illetve a Iüstgazoknak a töltóaknat teljesen kitöltó kokszretegen at kell haladniuk, mielótt a kemenybe jutnak. A
kazan tehat felso egesú, ha a Iüstgazok a töltóaknan keresztül tavoznak a kazanbol. Az athalado levegóvel a
teljes kokszreteg izzasba hozhato, amely teljes, un. kontakt IútóIelületen atadja hójet a masik oldalon levó
viznek. Ez a kazantipus gyorsan IelIúthetó, nem erzekeny a tulterhelesre es aranylag nagy hóteljesitmenyre
kepes. Hatranya hogy a betöltött nagy kokszmennyiseg miatt a terheles Iüggvenyeben csak nehezen
szabalyozhato. A 238. abra b) resze also egesú kazant mutat. Egy kazant akkor nevezünk also egesúnek, ha a
Iüstgazok a rostely Ielett oldalt, a töltóakna megkerülesevel tavoznak a kazanbol.
238. ábra - Felsõ és alsó égésu kokszkazánok muködési elve
A Iüstgazok tehat anelkül hagyjak el a kazant, hogy athaladnanak a tüzelóanyag-retegen. A kokszot Ielülról
adagoljak, es egyszerre csak kis mennyiseg eg. Ha teletöltenenk az aknat, akkor sem egne el több koksz, mert
nincs eleg levegó az egeshez. Ezeknek a kazanoknak ezert kicsi az un. kontakt IútóIelületük, de a Iüstgazokkal
erintkezó Ielületei nagyok, amely a Iüstgazok kedvezó hókihasznalasat teszi lehetóve.
Az olaftù:elesú ka:anok Iolyekony tüzelóanyagu kazanok, amelyek ventilatoros olajegókkel múködnek. Az
olajtüzeles elónyeit az alabbiakban Ioglalhatjuk össze: nagyobb Iútóertek (kb. 11 000 Wh/kg), nagyobb
túzter-hómerseklet, Iüstmentes tüzeles, hamutartalom gyakorlatilag nincs, jo hatasIok, kis szallitasi költseg,
rövid IelIútesi idó, jol szabalyozhato tüzeles, kis kiszolgalasi igeny. Az olajtüzelesnek hatranya azonban a
nagyobb beruhazasi költseg, es a túzter samottbelest igenyel, amit idónkent Iel kell ujitani. Az olajkazanokba a
tüzelóanyagot olafegokkel juttatjuk be. Feladatuk, hogy a tüzelóanyagot ugy keszitsek eló, hogy az az egeshez
szükseges levegóvel megIelelóen tudjon elkeveredni es igy a minel tökeletesebb egest biztositsak. Múködesi
elvük szerint lehetnek elparologtato es porlaszto rendszerú egók. Az elparologtato rendszerú egóket alacsony
lobbanaspontu olajokkal üzemeltetik es ezert inkabb kis berendezesekben, kalyhakban alkalmazzak. Azokat az
olajegóket, amelyek a tüzelóolajat apro cseppekre bontjak es levegóvel keverve juttatjak be az egóterbe,
porlas:to rends:erú egoknek nevezzük. Ezeken belül vannak aszerint, hogy milyen modon allitjak eló a
HõfejIesztõ készüIékek,
kazánok
348
cseppeket, olajnyomasos, levegóporlasztasos es Iorgoserleges egók. Az olajnyomasos porlasztok a cseppeket
kizarolag az olajszivattyu nyomasa altal allitjak eló (239. abra a). Az olajnyomas altalaban 0,72 MPa. A
levegóporlasztasos egóket (239. abra b) az jellemzi, hogy a szivattyu altal szallitott olajat egy keverócsóben a
nagy sebesseggel aramlo primer levegó elporlasztja, majd egy az egeshez szükseges masodlagos legaramot egy
külön ventilator biztositja a keverócsövön kivül. A forgoserleges olajegók (239. abra c) múködesi elve a
centriIugalis eró porlaszto hatasan alapszik. Az olajszivattyu allando nyomason szallitja az olajat egy üreges
tengelyhez. Az olaj a kb. 3000 Iord/min Iordulatszamu kupos serleg belsó Ielületere kerül, ahol olajIilm
kepzódik. A porlasztas a nagy kerületi sebesseg es a kupos kialakitas következmenye, de segiti a
cseppkepzódest a tengelyre ekelt ventilator altal keltett 300500 mm.v.o. nyomasu levegó is. Ez a masodlagos
levegó az egón körbeIuto koszorubol lep ki es aramlik a túzterbe. Ezt a tipusu egót a nagyobb viszkozitasu
olajok 610 °E (Engler-Iok) eltüzelesere alkalmazzak. Az olajegók kivalasztasahoz ismerni kell a tüzelóolaj
viszkozitasat es Iútóerteket, valamint Iigyelembe kell venni a kazanberendezes hatasIokat.
239. ábra - Porlasztó rendszeru olajégõk
A 240. abran egy növenyhaztelep tüzelóolajjal üzemeló melegviz-Iútóberendezes elvi múködesi abraja lathato.
HõfejIesztõ készüIékek,
kazánok
349
240. ábra - Tüzelõolajjal üzemelõ melegvíz-futõberendezés elvi muködése
Az olaj a töltócsonkon (1) es a tartaly aljaig Iuto töltócsövön (2) keresztül jut a tartalyba (3), amely el van latva
szintmutatoval es szellózócsóvel. A szellózócsó (4) a kazanhaz melletti Ialon van kivezetve. A tarolotartalybol
olajszivattyu (5) emeli az olajat a kazanhazban levó napi tartalyba (6), amelyben az egy napra szükseges
olajmennyiseget taroljak. A szivattyu altalaban raIolyassal üzemeló Iogaskerek-szivattyu, amely ele olajszúrót
(7) epitenek. A napi tartalybol gravitacioval Iolyik az olaj az egóhöz (8), amely ele szinten szúrót szerelnek (9).
Ennek a szúrónek a Ieladata, hogy vedje az olajegót az eldugulastol.
Az olajtüzelesú berendezeseket biztonsagi es szabalyozoautomatikakkal latjak el. A biztonsagi berendezesek az
összes egórendszernel azonosak, csak elhelyezesük Iügg az egók tipusatol. A magneses el:aros:elep az egó
olajvezetekebe van beepitve. Feladata, hogy aramkimaradas eseten azonnal zarja el az olajvezeteket,
megakadalyozva az olajtulIolyas miatti robbanasveszelyt. A fotocellas langor az olajegó elektromos
berendezeseit vezerli ugy, hogyha barmilyen üzemzavar miatt kialszik a lang, kikapcsolja a berendezest, Ieny-
vagy hangjelzessel Iigyelmezteti a kezelót az üzemzavarra. Az olajegó ki- es bekapcsolasat altalaban a kazan
elóremenó vizhómerseklete Iüggvenyeben termosztattal oldjak meg. A ga:ka:anok tiszta üzemúek, nagyon jol
szabalyozhatok es automatizalhatok. Szerkezeti Ielepitesük megegyezik az olajkazanokeval. Nagyon sok
berendezest mar eleve olaj- vagy gaztüzelesre terveznek 241. abra.
HõfejIesztõ készüIékek,
kazánok
350
241. ábra - Gázkazán (Buderus gyártmány)
Az egó a túzterbe Iujja a langot, amelyet vizköpeny vesz körül. A lang es Iüstgazok a hatso Ialon megIordulnak,
es hójüket meg egyszer hasznositjak, mielótt a kemenybe tavoznanak. Az ilyen elrendezesú berendezest
kethuzamu kazannak nevezik.
Az egók gazellatasanak szerelvenyeit mutatja a 242. abra. A gazcsó lezarasahoz csóelzaro szerelvenyt
alkalmaznak (1), amelyhez szúró (2) csatlakozik. Nyomasór 3 biztositja, hogy a biztonsagos múködeshez
szükseges minimalis nyomas allandoan meglegyen. A gaznyomas a nyomasszabalyozon (4) allithato be, es ezt
az egóIej szamara allando erteken tartja. Magnesszelep (vagy motoros szelep) (5) segitsegevel, taviranyitassal
vezerelhetó az egóIej (6) gazellatasa.
242. ábra - Gázégõk szerelvényei
A kazanok nem tartalmaznak mozgo alkatreszeket, megis vannak meghibasodasi Iorrasok, amelyeknek karosito
hatasat szakszerú üzemeltetes mellett mersekelni lehet. A kazantapviz kezelesevel nagymertekben csökkenthetó
a vizoldali korrozio. Ugyancsak vizkezelessel csökkenthetó a kazankókepzódes a vizben oldott kalcium- es
HõfejIesztõ készüIékek,
kazánok
351
magneziumsok kivalasa , ami rontja a hóatadast. Szigoruan be kell tartani a kazanba visszataplalt viz hóIokat,
mert a IelIorrosodott kazanelemek a visszateró hideg viztól megrepedhetnek.
A kazanok zavartalan üzemet különIele tartozekok es szerelvenyek biztositjak. VizIeltöltesre kazantöltó, -üritó
csapot hasznalnak, amelyet a kazan legmelyebb pontjan helyeznek el es tömlóvel kapcsoljak a vizvezetekhez
vagy kazantöltó szivattyuhoz. A 243. abran a legIontosabb szerelvenyeket es múszereket Ioglaljuk össze A
vizhómersekletet a kazan vizterebe becsavart tokos higanvos homerovel (a) ellenórzik. A
vi:os:lopmagassag-mero (b) hasonlit a nyomasmeróhöz, de szamlapja vizoszlopmagassagra kalibralt. A (c) abra
hótagulasos huzatszabalyozot mutat. Ezzel az eges erósseget, illetve a kazan teljesitmenyet szabalyozzuk.
Legelterjedtebb valtozata a hotagulasos hu:ats:abalvo:o. Merülóhüvellyel (1) nyulik be a vizterbe, amelyben
olajjal töltött, hullamos tagulotest (2) talalhato. Hómerseklet-emelkedesre a hullamos test igyekszik kinyulni,
megemeli a sullyal terhelt (3) szabalyozokart, amely a masik vegere rögzitett lanccal a legcsappantyut vagy
Iüstcsappantyut tudja mozgatni. Gózkazanokon nelkülözhetetlen a vi:allasmutato (d), amely tömitesen keresztül
a kazan vizterevel összekötött üvegcsó. Harom csap talalhato rajta, Ielsó a gózcsap, a vizallasmutato es a kazan
góztere közötti csatlakozasban, az also a vizcsap, a kazan viztere es a vizallasmutato közötti csatlakozasban, a
harmadik a vizallasmutato üritócsapja. A góz nyomasat fes:merovel (e) ellenórzik. Az ivben meghajlitott,
ellipszis keresztmetszetú, zart csó a nyomas hatasara igyekszik kiegyenesedni, miközben Iogasives
mechanizmussal mozgatja a múszer mutatojat. A múszert kerek, üvegtetejú dobozban szerelik a kazan
gózterehez csatlakozo csóre.
243. ábra - Kazánszerelvények
3.2.1.1.2. HõszáIIító és hõközIõ berendezések
A hószallito berendezesek Ieladata, hogy a kazanban termelt hót meleg viz vagy góz Iormajaban kis
veszteseggel eljuttassak a hóleadokhoz. Ehhez csóvezetekeket alkalmaznak. A kerteszetekben Iútesre elsósorban
acelcsòveket hasznalnak. Legjellemzóbb meretük nevleges atmerójük (szabvanyos jele DN), amelynek
szamerteke megegyezik a csó IelIele vagy leIele kerekitett belsó szabad atmerójevel mm-ben. Meretüket
szabvany irja eló, es a kereskedelemben is igy Iorgalmazzak; pl. a DN 80 azt jelenti, hogy a csó belsó atmeróje
közelitóen 80 mm. Minden kapcsolodo szerelvenyt eszerint kell a csóvezetekhez rendelni, amelyek szinten
szabvanyositva vannak. Az acelcsöveket különbözó Ialvastagsaggal gyartjak. Altalanos megjelölessel az
acelcsöveket a gyakorlatban Iorrcsónek nevezik, ez azonban csak a varrat nelküli acelcsövek regi megjelölese
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
352
volt. Megkülönböztetünk hegesztett acelcsövet es varrat nelküli acelcsövet. Bevonata alapjan lehet Iekete csó
(vedóbevonat nelküli) vagy horganyzott, bitumenezett, múanyag bevonatu stb. csó. A szereles meggyorsitasara
gyartanak menetes csöveket is. A csómereteket gyakran coll-ban adjak meg, jele: ", amely metrikus rendszerben
atszamolva 1" ÷ 25,4 mm. A növenyhazIútesi gyakorlatban alkalmaznak meg múanvag csöveket, elsósorban
talajIútesre vagy növeny közeli, vegetacios Iútesre. Kis atmerójú vezetekekkent re:csòveket is beepitenek, Ióleg
szabalyozovezetekekben. A vezetekhalozatban valamennyi, az öntözesi gyakorlatban is elóIordulo
csószerelvenyt hasznaljak a csövek szakaszolasara, a bennük aramlo közeg meginditasara, elzarasara. A
szabadban Iuto vezetekeket szigetelik, hogy minel kisebb legyen a Ielhasznalas helyeig a csövek hóvesztesege.
Hószigetelesre a hót rosszul vezetó anyagokat alkalmaznak, a múanyag habok közül pl. poliuretant, polietilent.
Jo hószigeteló a paraIa. A szervetlen anyagok között az azbeszt amelynek egeszsegkarosito hatasa miatt
alkalmazasat kerülni kell , a magnezit, a kovaIöld stb. terjedt el. Szeles körben alkalmazzak az olvasztott
üvegból, salakbol, kózetekból es mas asvanyokbol huzott szalakat. A külteren Iuto vezetekeket az idójarasi
hatasok ellen idójarasallo külsó vedóburkolattal latjak el, amely aluminiumlemez köpeny vagy PVC-burkolat.
Egyszerúbb, igenytelenebb kivitelben a katranypapir boritast is alkalmazzak. Egy nagyobb atmerójú csóvezetek
szigetelesere mutat peldat a 244. abra.
244. ábra - Futõvezeték szigetelése
A kazanhaztol a növenyhazig a szigetelt vezetekeket szabadban vagy vedócsatornaban kell vezetni. Törekedni
kell arra, hogy lehetóleg minel kisebb legyen a tavolsag a hótermeló es a hóIogyaszto között. A vezetekekben
aramlo meleg viz, góz hómersekletenek hatasara a csóvezetekek hosszmerete valtozik. Ezert a szereleskor
hótagulast kiegyenlitó elemeket (kompenzatorokat) epitenek be. A 245/a abran egy nagyobb csóvezetekekbe
beepitett U alaku, mig a b) abran egy egyenes szakasz hótagulasat Ielvevó kompenzator lathato.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
353
245. ábra - Hõtágulás-kiegyenlítõk
Hóleadokent termesztóberendezesekben sima Iútócsöveket, bordascsöveket es egyes esetekben konvektorokat
alkalmaznak. Meretük meghatarozasanak alapja a kesóbb ismertetesre kerüló hóveszteseg-szamitas, amelyet a
keringtetószivattyu kivalasztasahoz szükseges aramlastani szamitassal egeszitünk ki, a csóhalozat ellenallasanak
pontos meghatarozasahoz. A helyesen meretezett es jo csókiosztasu halozat egyenletes hómerseklet-eloszlast
biztosit a hazban. A legegyszerúbb hóleadok a sima Iútócsövek, amelyeket az oldalIal mellett a keretekre, a
hajokon belül az oszlopokra vagy tetótartokra Iüggesztenek. Azert, hogy a növenyhazszerkezet technologiai
terheleset csökkentsük, celszerú a Iútócsöveket külön tartoszerkezetre Iüggeszteni. MelegvizIútes eseten
gondoskodni kell a halozat legmagasabb pontjan a legtelenites megoldasarol, valamint lehetóve kell tenni a
halozat teljes vizteleniteset a legalacsonyabb ponton. Nagyobb hóleado Ielület kepezhetó ki, ha csókigyokat,
csóregisztereket alkalmazunk. Ez adott esetben azert is szükseges lehet, mert kis hómersekletú Iútóvizek
alkalmazasakor a megIeleló hómennyiseg csak a hóleado Ielületek növelesevel oldhato meg. Erre ad ket
megoldast a 246. abra.
246. ábra - Csõkígyó és csõregiszter
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
354
Ugyancsak helytakarekossag miatt gyakran alkalmazott hóleado a bordascsó, valamint a bordascsöves
csóregiszter. Kialakitasukat a 247. abra szemlelteti.
247. ábra - Bordáscsõ és bordáscsõregiszter
A bordascsövek elhelyezesenel azt kell Iigyelembe venni, hogy a bordak rendkivül serülekenyek, könnyen
elhajlanak, behorpadnak. Ez az esztetikai hiban kivül a hóatadas jelentós romlasat is okozza, ezert olyan helyen
celszerú beepiteni, ahol el lehet kerülni a csövek mechanikai serüleset, pl. asztalok alatt, tetóterben stb.
A növenyhazak labazati Iala mellett, valamint az ajtok közeleben jobban ervenyesül az alacsony külsó
hómerseklet hatasa, kisebb hómersekletú a talaj es a levegó is, mint a haz belsó, kiegyenlitettebb tereben. Ezt a
jelenseget szegelyhatasnak nevezik, amely jelentósen hat a növenyek Iejlódesere, ezert a Iútócsövek
elhelyezesenel ezt szem elótt kell tartanunk. Nagyon alkalmas megoldas erre a konvektorIútes, amelyet
különösen asztalon termesztó hazakban celszerú alkalmazni. A konvektor ebben az esetben sima- vagy
bordascsóból több sorban egymas Iölött kialakitott csóregiszter, amelyet többnyire alul-Ielül nyitott köpennyel
vesznek körül, lehetóve teve a levegó szabad aramlasat. Radiatorokat növenyhazIútesre csak ritkan
alkalmaznak.
A csóvezetek-rendszerek kialakitasanal, kiosztasanal arra kell törekedni, hogy a halozat teljes hosszaban az
atlaghómerseklet allando legyen. Ha ezt nem tartanank be, a törvenyszerúen Iellepó szegelyhatas mellett a
hómerseklet-eloszlas egyenetlensege következteben nem lenne egyenletes a hazban az allomany Iejlódese,
vegsó soron a termeseredmeny csökkenne.
Az atlaghómerseklet ket kapcsolasi rendszerrel biztosithato, elvi megoldasukat a 248. abra szemlelteti.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
355
248. ábra - Futõcsövek párhuzamos kapcsolása
Az aramlas soran a csósurlodasbol ellenallas adodik. Ezt az ellenallast a szivattyunak le kell gyóznie. Ha kisebb
nyomassal szallit a szivattyu, a csövön kisebb lesz a hóleadas. Ha a Iútócsöveket egymas utan kapcsolnank, a
teljes vizmennyiseg ataramlik a csöveken, aminek következteben az ellenallas legyózesehez tul nagy szivattyut
kellene valasztani. Az egyenletes hóleadas erdekeben a csöveket parhuzamosan kapcsoljak. Ebben az esetben a
csöveken nem Iolyik at a teljes vizmennyiseg, hanem annak csak egy-egy resze aranyosan. A 248. abra a reszen
lathatoan a legutolso csövön kevesebb viz aramlik at, mint az elsón. A hómersekletet tekintve mivel a
Iútóközeg közben leadja a hójet a legmelegebb elóremenó viz a leghidegebb visszateró vizzel talalkozik. Ezt
az elrendezest Stort-kapcsolasnak nevezik. Termesztóberendezesek hóellatasara szinte kivetel nelkül a
Tichelmann-kapcsolas elvet (248. abra, b) alkalmazzak. Az abra jelöleseiból latszik, hogy ennel a rendszernel a
legmelegebb elóremenó viz a legmelegebb visszateró vizzel alkot rendszert. Ennel a kapcsolasnal az ataramlas
allando ellenallasat ugy erik el, hogy a csövek keresztmetszete a csó hosszaban valtozik, az elóremenó vezeteke
Iolyamatosan csökken, a visszateró, gyújtóvezeteke Iolyamatosan nó. Ezzel erhetó el, hogy minden agban
ugyanakkora lesz az aramlo mennyiseg es ezzel a hóleadas. Növenyhazon belüli Tichelmann-csókiosztas
gyakorlati megoldasat szemlelteti a 249. abra.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
356
249. ábra - Tichelmann-kapcsolás növényházban
Az olaj- es szilard tüzelesú kazanoknal azert, hogy elkerüljük a korroziot, illetve hogy a visszateró lehúlt viz ne
karositsa a kazanelemeket, az szükseges, hogy a kazanhóIokot 7080 °C-on tartsuk. Ilyen nagy elóremenó
vizhómersekletre azonban nincs mindig szükseg a növenyhazban, legIeljebb rövid idóre, a leghidegebb külsó
hómerseklet eseten. Az elóremenó viz hómersekletet tehat annyira le kell tudni húteni, hogy elkerüljük a haz
tulIúteset. Tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a napsugarzasbol hónyereseg szarmazik, ez is indokolja, hogy a
Iútóközeg hómersekletet beIolyasolni tudjuk. Erre a csóhalozatba beepitett elos:to-, kevero- es
s:abalvo:os:elepeket alkalmaznak. Egy növenyhazi Iútókör altalanos elrendezeset mutatja a 250. abra. A
kazanban elóallitott 90 °C-os vizet szivattyu nyomja a haromfaratu elos:tos:elep (a) Iele, amelynek az a
Ieladata, hogy a hazbol az abran lathatoan 50 °C-osan visszateró vizet a kazan szamara Ielmelegitse. Az a
elosztoszelepból kilepó 90 °C-os viz azonban tul nagy elóremenó hómerseklet, amit viszont ugy lehet
csökkenteni, hogy a b ponton egy, pl. haromfaratu keveros:elepet szerelünk Iel.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
357
250. ábra - Elosztó- és keverõszelepek elvi kapcsolása
Mar a melegvizIútesnel is utaltunk ra, hogy a hóközpontban a kazanok utan kapcsolt melegvizszivattyuk elóbb
egy közös osztora juttatjak a vizet, majd innen lehet az egyes növenyhazakhoz a hót szetosztani. Itt is, de a
hazon belül is szükseg lehet a viz tovabbi azonos hóIoku elosztasara. Erre szolgal a haromfaratu elos:tos:elep,
melynek beepitese a 251. abran lathato. Az elosztoszelepen be- es kiaramlo viz hómerseklete azonos marad. A
hozzavezetestól ket elvezetes lehetseges, amely a zaroszerelveny nyitasaval a szeleptanyer IelIele
mozditasaval vagy zarasaval ket csóagba osztja szet a vizet. A kettó közötti mas beallitas eseten az ataramlo
viz mennyiseget is valtoztathatjuk, de a viz hómerseklete akkor sem valtozik.
251. ábra - Háromjáratú elosztószelep muködése
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
358
Az elóremenó viz hómersekletenek valtoztatasara szolgal a ketjaratu szabalyozoszelep, amely az elóremenó es a
visszateró viz hómerseklete között tud barmilyen elóre beallitott kivant hómersekletú vizet elóallitani.
Múködesi elvet a 252. abra mutatja.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
359
252. ábra - Kétjáratú szabályozószelep
A hóleadoktol visszateró lehúlt viz a Ielsó (1) csócsonkon lep be a szelepbe. Az also (2) csócsonkhoz
kapcsolodik a kazanbol jövó elóremenó vezetek. A (3) csókarimahoz csatlakoztatjak a növenyhazat Iútó
vezeteket. Ebbe a vezetekbe epitik be a szelep hóerzekelójet (4). A szelepen belül, mint lathato, egy rugoval (12)
Ieszitett szelepszaron (5) ket szeleptanyer (6), (7) helyezkedik el. Az elóremenó vezetekbe becsavarozott
hóerzekelóben könnyen illo Iolyadek (alkohol, eter) van, amely zart kapillaris vezetekkel (8) van összekötve a
szelepszar alatti munkaedennyel (9), amelyben dugattyu mozog vagy hótagulasra megnyulo, harmonikas
kialakitasu. Ha a hóerzekeló elerte a kivant hómersekletet, a Iolyadek nyomast gyakorol a munkaedenyre, majd
terjeszkedesevel az also szelepet zarja, a Ielsót pedig nyitasra vezerli. Mivel ide a visszateró vezetek csatlakozik,
a keveróteren (10) at ez a hidegebb viz kerül az elóremenó vezetekbe, aminek következteben csökken a haz
hómerseklete is. A hóerzekelóben a lehúlt viz hatasara a munkaközeg nyomasa csökken, a Iolyadek
összehuzodik, a munkaedenyben is csökken a nyomas, es a Ielsó szelepre nehezedó rugo (11) zarja a Ielsó
szelepet, a szelepszaron keresztül viszont nyitja az alsot, amelyen a kazanbol erkezó nagyobb hómersekletú viz
kerül a keveróterbe, majd a halozatba. A ket szelsó ertek között az erzekelón beallithato a kivant hómerseklet. A
253. abran a szelep beepitese lathato. A kazanbol (1) elóremenó viz a szabalyozoszelep (2) also csócsonkjahoz
csatlakozik. Az elóremenó Iútóvezetekbe van beepitve az erzekeló (3), amely az elóirt hómersekletet tartja. A
kazanba a halozatbol a visszateró agba beepitett szivattyu (4) juttatja a vizet.
253. ábra - Kétjáratú szabályozószelep beépítése
A haromfaratu keveros:elepnek, a 254. abran lathatoan az elosztoszelephez hasonloan harom csatlakozasa van,
ennek megIelelóen az elIordithato zaroelemmel harom üzemmod allithato eló. A kazanbol erkezó viz
hómersekletet a szivattyu valtozatlanul Iogja a halozatba tovabbitani, ha a zaroelem lezarja a visszateró agat.
Amennyiben a haz emiatt tulmelegedne, akkor a zaroelemmel lezarjak a kazanbol erkezó csócsonkot, aminek
következteben a szivattyu a növenyhazkörben levó vizet addig keringteti, mig el nem erik a megengedett
legkisebb leghómersekletet. Ekkor a szelep zaroelemenek elIorditasaval mint amilyen helyzetben az abran is
lathato a megIeleló keverek-hómerseklet beallithato.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
360
254. ábra - Háromjáratú keverõszelep muködése
A negyjaratu keverószelepet is alkalmazhatjuk keverek-hómerseklet elóallitasara, mint az a 255. abran is
lathato. Ket kört lehet elkülöniteni: a kazanhoz közelebb esó kazankört, amelyben gravitaciosan kering a viz,
valamint az elóremenó vezetekbe beepitett, szivattyuval ellatott növenyhazkört. A szelep nyitott helyzeteben a
kazanbol erkezó viz valtozatlan hómerseklettel aramlik a növenyhazba, teljesen zart allapotban pedig a szivattyu
csak a növenyhazkör vizet keringteti, amig le nem húl az also, megengedett hómersekletig. A kettó közötti
allassal allitjak be a megIeleló keverek-hómersekletet.
HõszáIIító és hõközIõ
berendezések
361
255. ábra - Négyjáratú keverõszelep
3.2.1.2. Hõveszteség-számítás
A növenyhazak üzemeltetesenek alapvetó Ieltetele a jol múködó Iútes, amely csak a haz hóvesztesegenek pontos
meghatarozasa alapjan tervezhetó. A kis hótehetetlensegú epületszerkezetból adodoan tapasztalati teny, hogy a
Iútórendszer meghibasodasa eseten a növenyhaz 6 oran belül kihúl vagy adott esetben le is Iagyhat. Ez a
Iútórendszer minden körülmenyek közötti üzembentartasat, veszhelyzet eseten kiegeszitó potIútes
üzembehelyezeset (pl. olajtüzelesú vagy PB-gaz üzemú hólegIuvo) teszi szüksegesse.
A hazak hószüksegletet a legalacsonyabb, szabvanyban elóirt mertekado külsó leghómersekletból kiindulva
hatarozzuk meg. A hóveszteseg a burkolaton transzmisszioval eltavozo hó, valamint a szellóztetessel elvitt,
illetve a lezart haz resein tavozo, inIiltracios hóvesztesegek összegeból adodik. A Ienyateresztó burkolatbol
következóen a napsugarzasbol hónyeresegel szamolhatunk, amely az eves tüzelóanyag-kiadasokat csökkenti. A
növenyhazak Iútórendszerenek Iolyamatosan azt a hót kell potolnia, amely a burkolaton es a szellózó levegóvel
atadodott a környezetnek. A hazak hataroloszerkezetet 9095°-ban egynemúnek vesszük, es az ezen tavozo
(Qo) hót tekintjük alaphóvesztesegnek, amely az egyes hóleado Ielületek hóvesztesegeból szamithato.
Qo ÷ Ah · ko · (ti te), |W · m2 · K1|
ahol:
Ah a növenyhazburkolat Ielülete |m2|,
Hõveszteség-számítás
362
ko a növenyhaz burkolatanak hóatbocsatasi tenyezóje |W · m2 · K1|,
ti a növenyhaz belsó legter-hómerseklete |°C|,
te a növenyhaz külsó környezetenek legter-hómerseklete |°C|.
A hoatbocsatas olyan hóatviteli mod, amelyben a hóvezetes, a hóatadas vagy konvekcio es a hósugarzas
egyidejúleg valosul meg. A hóatbocsatasi k tenyezókkel szamithato az un. transzmisszios hóveszteseg. A k
tenyezóket hótechnikai tablazatokban talaljuk meg, de szamitassal is meghatarozhatok. A hoatbocsatasi tenve:o
(k W · m2 · K1) mely a hóatbocsatasi ellenallas reciproka megadja, hogy masodpercenkent 1 m2 Ielületen
mekkora hómennyiseg aramlik at, ha a hómerseklet-különbseg 1 K.
|m2 · K · W1|
ahol:
R a növenyhazburkolat hóatbocsatasi ellenallasa |m2 · K · W1|,
Ri a növenyhazburkolat belsó hóatadasi ellenallasa |m2 · K · W1|,
Re a növenyhazburkolat külsó hóatadasi ellenallasa |m2 · K · W1|,
o a növenyhazburkolat vastagsaga |m|,
· a növenyhazburkolat anyaganak hóvezetesi tenyezóje |W · m1 · K1|.
Ennek Ielhasznalasaval a transzmisszios hóatbocsatasi tenyezó:
ahol:
oI a növenyhazburkolat belsó Ielületenek hóatadasi tenyezóje |W · m2 · K1|,
oe a növenyhazburkolat külsó Ielületenek hóatadasi tenyezóje |W · m2 · K1|,
·n a növenyhazburkolat n-edik elemenek hóvezetesi tenyezóje |W · m1 · K1|,
on a növenyhazburkolat n-edik retegenek vastagsaga |m|,
n a növenyhazburkolatot alkoto retegek szama.
A burkolat belsó Ielületenek hóatadasi tenyezójet a Ielületre vezetessel, aramlassal, paralecsapodassal es
sugarzassal erkezó hó alapjan lehet szamitani. A gyakorlati szamitasokhoz kiserleti meresek es tapasztalat
alapjan tajekoztatasul pl. alacsonyan elhelyezett csóIútesre es Ioliatömlós elosztasu legIútesre oi ÷ 8,5
Wm2K1 ertekkel szamolhatunk, mig magasan elhelyezett csóIútesnel, tetóterbe Iüggesztett leghevitóknel es
Hõveszteség-számítás
363
oldalIalIúteskor a Iútócsövek nagyobb sugarzasi hóleadasat is Iigyelembe veve oi ÷ 11,7 Wm2K1 vehetó
szamitasba. A külsó Ielületról vezetessel es sugarzassal tavozik a hó, amelyet a külsó Ielületre vonatkoztatott
Ielületi hóatadasi tenyezóvel szamithatunk. Ennek erteke a hazat eró szelsebessegtól exponencialisan Iügg. 4 m ·
s1 szelsebesseget Iigyelembe veve oe ÷ 23,2 Wm2K1-el szamolhatunk, de a haz kitettsegetól Iüggóen ez az
ertek tapasztalatok szerint növelhetó oe ÷ 30 Wm2K1-ig. Fenti ertekek elsósorban üveghazakra
alkalmazhatok, mig múanyag burkolatokra a gyartok adatai az iranyadok. A burkolat vastagsagat valodi
geometriai meretevel vesszük Iigyelembe.
Növenyhazepitesben hasznalatos nehany anyagra a hóvezetesi tenyezóket a 27. tabla:at tartalmazza.
Anyagnev
terIogattömeg
pkg · m3
hóvezetesi
tenyezó ìW·
m1 · K1
Nyers
agyagtegla
1800 0,9
Vasbeton 2200 1,55
Kavicsbeton 2200 1,28
Jeg 900 2,03
Ho 200 0,1
Viz 1000 0,56
Üveg 2500 0,76
Acel 7850 45,4
Aluminium 2700 205,2
Polietilen 920 0,31
PVC 1250 0,35
Polikarbonat 1200 0,29
Polieszter 2000 0,41
27. táblázat - Termesztõtelepeken gyakran alkalmazott anyagok térfogattömege és
hõvezetési tényezõi
A legcserevel kialakulo hótranszportot az alabbi összeIüggessel szamithatjuk:
Hõveszteség-számítás
364
ahol:
: az orankenti legcsereszam, amely megadja, hogy a termesztóberendezes legterIogata orankent hanyszor
cserelódik ki |h1|,
Jh a termesztóberendezes legterIogata |m3|,
ol a levegó súrúsege |kg · m3|,
cp a levegó allando nyomason mert Iajlagos hókapacitasa |Wh · kg1 · K1|,
ti a növenyhaz belsó legter-hómerseklete |°C|,
te a növenyhaz külsó környezetenek leghómerseklete |°C|,
r a viz parolgashóje |Wh · kg1|,
xi a növenyhaz 1 kg-nyi levegójenek abszolut vizgóztömege |kg · kg1|,
xe a növenyhazi külsó környezet 1 kg-nyi levegójenek abszolut vizgóztömege |kg · kg1|.
A termesztóberendezes hataroloIelületere vonatkoztatott szellózesi tenyezó:
ahol:
Ah a növenyhazburkolat Ielülete |m2|.
A belsó levegó atlaghómersekletet (ti) a talajtol mert 1 m-es magassagra vonatkoztatjuk, amely a növenyek
mertekado hómersekletetól Iügg. Nehany zöldseg- es disznövenyre ezeket az adatokat a 28. tabla:at Ioglalja
össze.
Zöldsegnövenyek
paradicsom 15 karIiol 59
paprika 18 Iejes salata 9
uborka 18 soska 59
retek 6 spenot 9
karalabe 6 zöldhagyma 12
Disznövenyek
Aglaonema 18
Ciclamen
persicum
8
Hõveszteség-számítás
365
Anthurium 18 DiIIenbachia 10
Asparagus
sprengeri
10 Dracena 810
Asparagus
plumosus
16 Ficus 16
Begonia 18 Fuchsia 3
Bromelia 18
Hygrangea
(hortensia)
12
Calceolaria herb. 8 Monstrea 15
Chrysanthemum
ind.
4 paIranyok 812
Clivia 4 Pelargonium 6
Primula 4 Sansaveria 15
Cineraria 3 szegIú 68
rozsa 16 orgona 16
28. táblázat - Zöldség- és dísznövények mértékadó hõmérséklete °C
A növenyek hóigenye a megvilagitassal is szorosan összeIügg. Az egyes megvilagitasi viszonyoknak
megIelelóen, amelyek a napsüteses idóre, a borus idóre, illetve a sötetre vonatkoznak, 6 °C a különbseg. Ezt a
Iútest vezerlóautomatikakkal lehet követni. A növenyhazakat nem egyIele növeny termesztesere tervezik,
hanem többcelura, hogy a piaci igenyeknek megIelelóen a leggazdasagosabban termeszthetó kulturak
elóallitasara is alkalmasak legyenek. Ezert a
zöldsegtermesztó hazakat egysegesen: At ÷ 25,
disznövenytermesztó hazakat: At ÷ 20,
szaporitohazakat: At ÷ 30,
Ioliahazakat: At ÷ 10 K-es hóIoklepcsóre
szokas meretezni. A hóIoklepcsó a belsó es a külsó leghómerseklet közötti különbseg. A külsó levegó
hómersekletet a Dunantulra es Budapestre 10 °C-ra, az orszag többi területere 15 °C-ra vehetjük szelsóseges
esetben. A külsó hómersekletet a megrendeló is elóirhatja. A meteorologiai statisztikai adatokat alapul veve
sokszor a hazakat 8 °C-ra meretezik, es elóirjak, hogy ennel hidegebb idó eseten kapcsoljon be a veszIútes is.
Az alaphóveszteseghez hozza kell adni a szellózó levegóvel elvitt hómennyiseget. Meg az uj es jol megepitett,
zart hazban is van legcsere. Ez a növenyek CO2-szükseglete miatt nem hatranyos, energiaIelhasznalasi
szempontbol azonban növeli a haz hóveszteseget. Az orankent cserelódó levegó merteket Iejezi ki a
Hõveszteség-számítás
366
legcsereszam, amely jol tömitett, uj hazaknal orankent 0,81,2, Ioliasatraknal, szellózes nelküli múanyag
termesztóberendezesekben 0,30,5, mig karbantartas nelküli, rosszul tömitett hazaknal 23.
A transzmisszios es a legcsereból szamitott együtthatok összege a növenyhaz hószüksegleti tenyezóje:
k ÷ ko ¹ kl |W · m2 · K1|
Ezt tekintve a növenyhazburkolaton keresztül kialakulo hóaram:
A Iútesi ideny energiaszüksegletenek meghatarozasara, ellenórzesere es összehasonlitasara dolgoztak ki a
Iútestechnikaban a hóIokhid (napIok) Iogalmat. A termesztóberendezesek egy Iútesi idenyre szükseges
energiaszüksegletet ennek segitsegevel hatarozzuk meg. A hofokhid a Iútesi ideny kezdetetól vegeig eltelt Z
napra a közepes napi külsó hómerseklet es a termesztóberendezes belsó legterhómerseklet-különbsegek
öszszegeból szamithato. Igy a növenyhaz Iútesi hószükseglete:
Q ÷ k · Ah · I:1 :2, |Wh|
ahol:
:1 a Iútes kezdetenek naptari napja,
:2 a Iútes beIejezesenek naptari napja,
I:1 :2 a hóIokhidösszeg :1 :2 idótartam alatt |°C · h|.
Pontos meghatarozassal:
közelitóleg a
összeIüggessel hatarozhato meg,
ahol:
a :1 :2 idószak alatt a külsó hómerseklet varhato közeperteke |°C|,
Z :1-tól :2-ig a naptari napok szama.
Hõveszteség-számítás
367
A hóIokhidösszeg meghatarozasahoz ad segitseget a 256. abran lathato nomogram negy konkret belsó
hómersekletre, ettól elteró hómersekletek eseten interpolalni kell.
256. ábra - Nomogram a termesztõberendezések hõfokhídösszegének meghatározásához
Az orankenti hószükseglet ismereteben tervezhetó az eves tüzelóanyag-szükseglet, amelynek egy Iútesi idenyre
szükseges tömeget a következó modon szamitjuk:
ahol:
H a tüzelóanyag Iútóerteke |Wh · kg1|,
pt a tüzeles hatasIoka.
A szükseges tüzelóanyag terIogatat a következó összeIügges adja:
ahol:
ot a tüzelóanyag súrúsege |kg · m3|.
Hõveszteség-számítás
368
A szükseges hómennyiseget leggyakrabban melegvizIútesú csóhalozaton keresztül adjuk at a Iútendó
növenyhaznak. Ezen belül a hóleadok közül a legegyszerúbb sima csövek es a bordascsövek meretenek
meghatarozasat targyaljuk. A Ientiek szerint a Iútórendszernek annyi hót kell Iolyamatosan atadni, amennyi
potolja a hóveszteseget. A hóleadok altal atadott hó tehat:
Qò ÷ kf · lf · Af ·(ta ti) |W|
ahol:
ta a hóleadoban levó Iútóközeg atlaghómerseklete |°C|.
Ezt az atlaghómersekletet az elóremenó (to) es a visszateró, lehúlt (tv) atlagaval szamitjuk:
ahol:
to a Iútócsóbe belepó Iútóközeg hómerseklete |°C|,
tv a hóleadobol tavozo Iútóközeg visszateró hómerseklete |°C|,
ti a növenyhaz belsó legter-hómerseklete 1 m magasan |°C|,
lf a Iútócsó (sima- vagy bordascsó) hossza |m|,
kf a Iútócsövek hóatbocsatasi tenyezóje |W · m2 · K1|.
A kf szamitasahoz simacsóre az alabbi összeIüggest hasznalhatjuk:
ahol:
k60,s a (ta ti ) ÷ 60 °C-hoz tartozo, a katalogusokban simacsóre Ieltüntetett hóatbocsatasi tenyezó erteke |W
· m2 · K1|,
bordascsövekre es radiatorokra:
ahol:
k60,b a (ta ti) ÷ 60 °C-hoz tartozo, a katalogusokban bordascsóre Ieltüntetett hóatbocsatasi tenyezó erteke
Hõveszteség-számítás
369
|W · m2 · K1|,
Af 1 m hosszu hóleado Ielülete |m2|,
sima csövekre:
Af ÷ ds · a |m2 · m1|
ds a Iútócsó külsó atmeróje |m|,
bordascsövekre:
ahol:
do az acelcsó külsó atmeróje |m|,
h borda magassaga |m|,
t bordak osztastavolsaga |m|.
A Iútórendszer kazanjanak IútóIelületet szinten a Ientiekben targyalt hóveszteseg-szamitas alapjan hatarozzuk
meg. A kazanok egy termesztótelepen rendszerint nemcsak a hazakat Iútik, hanem ellatjak hóvel a telep összes
Iútendó letesitmenyet, irodakat, szocialis epületeket stb., ezert a telep kazanjainak meretezesenel ezt is
Iigyelembe kell vennünk. Ez a kazan IútóIelületenek meghatarozasat jelenti, mint a berendezes legjellemzóbb
parametere. Legyen ez az ertek Ak, igy a IútóIelület:
ahol:
Qò az összes Iogyaszto hóvesztesegenek összege |W|,
K a kazan Iajlagos Iútóteljesitmenye |W · m2|,
P kazanpotlek, amelynek nagysaga 0,050,15 a kazanra kapcsolt Iútóhalozat vedettsegetól Iüggóen, ahol a
nagyobb erteket a szerteagazo vagy kevesbe szigetelt halozathoz alkalmazzuk.
A kazan Iajlagos Iútóteljesitmenyehez az alabbi ertekek adnak segitseget:
vizre gózre
kis kazan 5 m2 IútóIelületig 14 000 12 000 W ·
m2
közepes es nagy kazanok eseten 9 500 8 000 W · m2
Hõveszteség-számítás
370
A kazanok kivalasztasanal celszerú a csucsigenyt alapul veve a teljesitmenyt több kazanra megosztani, mert
csak a leghidegebb januariIebruari idószakban van szükseg egyidejúleg a legnagyobb teljesitmenyre. Ezenkivül
elóször egy-egy kazant kapcsolunk ki, de a megmaradt dolgozo kazant azonban, a jo hatasIok elerese erdekeben,
ajanlott teljes terhelessel üzemeltetni. Gondolni kell az esetleges meghibasodasokra vagy karbantartasra, ezert a
kazanok teljesitmenyet ugy kell összehangolni, hogy veszely eseten is Iagymentesen tudjuk tartani a
termesztóhazakat.
3.2.2. Növényházak fûtési rendszerei
A növenyhazak hóvesztesegenek potlasara különIele Iútesi rendszerek es megoldasok terjedtek el. Barmelyik
megoldast is valasztjuk, a következó követelmenyeket kell a rendszernek kielegitenie:
alkalmazasaval a növenyhaz Iajlagos hóIelhasznalasa a lehetó legkisebb legyen,
követelmeny a jo szabalyozhatosag, hogy a hószükseglethez gyorsan lehessen igazitani a hóközlest,
a sikeres növenytermesztes erdekeben elvaras a nagy üzembiztonsag,
a hót a növenyallomanyban egyenletesen ossza szet, minel kisebb legyen a hómersekleti gradiens,
hatekony paramentesitest tegyen lehetóve a növenyallomanyban,
legyen alkalmas a kis hómersekletú Iútes alkalmazasara is,
a szükseges termesztesi munkakat ne akadalyozza,
amennyire csak lehet, a legkisebb arnyekolassal jarjon alkalmazasa.
A hóleadas modja szerint harom Iútesi rendszer terjedt el:
csóIútes,
legIútes,
talajIútes.
A csofútes alkalmazasakor a hót a csövek 50°-ban hósugarzassal (hosszu hullamu inIravörös sugarzas) es kb.
50°-ban szabad aramlassal (konvekcioval) adjak at a környezetüknek, elsósorban a levegónek. Itt a levegó
Ielmelegszik, súrúsege kisebb lesz, es a meleg levegó IelIele kezd aramlani. Ebból következóen szabad
aramlasnal csak a csó Ieletti legreteg melegszik. Sugarzasos hóközlesnel a hóleado a ter minden iranyaba
sugaroz es ad le hót, igy leIele is. Legfútes eseten a hó csaknem 90°-ban szabad aramlassal adodik at a
környezeti levegónek. A Ielmelegitett levegót terelt sugarirannyal Iujjak be a haz legterebe ugy, hogy ennek
hatasa van a növenyallomanyra is. A talaffútes szinte kizarolag hóvezetessel adja le a hót, emellett kismertekú
hószallitas is Iellep a viz talajban valo parolgasa, kondenzacioja következteben.
A Iútócsöveknel megemlitettük, hogy azok elsósorban sima- vagy horganyzott bordascsövek, de emellett
alkalmaznak eloxalt aluminiumcsöveket, amelyek szinten korrozioalloak. A IútóIelület növelese erdekeben
elsósorban vegetacios Iútesnel hasznalnak un. szarnyas Iútócsöveket. Ezeknek a csöveknek ket egymassal
szemben levó alkotojara egy-egy szalagcsikbordat, ,szarnyakat¨ hegesztenek innen a neve , amely sugarzasa
reven növeli a csó hóleado kepesseget. Szinten vegetacios Iútesre elterjedten alkalmazzak a polietilen es
polipropilen gegecsöveket, talajIúteshez pedig csaknem kivetel nelkül múanyag csöveket hasznalnak. A csóIútes
megoldasait szemlelteti a 257. abra.
Növényházak fûtési rendszerei
371
257. ábra - A csõfutés megoldásai
A magasan elhelve:ett csofútes (a) eseten a csöveket a vapa magassaganak sikjaban helyezik el, többnyire a
talajjal parhuzamosan. Ez azzal az elónnyel jar, hogy egyaltalan nem zavarja a termesztesi munkat, igy a
növenyhaz barmilyen kultura termesztesere hasznalhato. A vapacsatorna közeleben is vezetnek egy-egy
hóleadot, ezzel biztositva az ott összegyúlt ho leolvasztasat. Ennek az elrendezesnek az a hatranya, hogy a
Iútócsó nem közvetlenül a növenyallomany környezetet Iúti, hanem az csak az aramlas következteben melegszik
Növényházak fûtési rendszerei
372
Iel. A csövek sugarzas altal IelIele leadott hóje teljes egeszeben veszendóbe megy, mivel a tetót melegiti. Az a
resz, amely a sugarzasbol a növenyallomanyt eleri, hozzavetóleg kiegyenliti a növenyek tetó iranyaban leadott
sugarzasos hóveszteseget, ezert a levelhómerseklet vagy helyesebben növenyszövet-hómerseklet a magasan
elhelyezett csóIútesnel 12 °C-kal nagyobb, mint mas olyan Iútesi rendszereknel, amelyeknel nincs a növenyek
iranyaban szamottevó sugarzasi hanyad. Ezzel a Iútesi rendszerrel ellatott haznak aranylag nagy a hóvesztesege.
A csövek IelIele iranyulo hóleadasanak csökkentesere horganyzott lemezból vagy aluminiumbol ernyóket
szerelnek a csó Iöle, amelyek mint egy reIlektor verik vissza a hósugarakat. Ezzel a modszerrel kb. 10°-os
energiamegtakaritas erhetó el. A Ielszerelt reIlektaloernyóknek termeszetesen nagyobb az arnyekolo hatasuk is.
Az abran az oldalIal mellet, de az oromIalon is helyeznek el Iútócsöveket oldalfal-csofúteskent. Ezek Ieladata
elsósorban, hogy csökkentsek a szegelyhatast. Az itt elhelyezett csövek szama a hóveszteseg-szamitasbol az
orom- es oldalIalon at leadott hómennyiseg alapjan hatarozhato meg. A csöveket ugy helyezik el, hogy ne
arnyekoljak a növenyallomanyt. Az oldalIal-csóIútessel Ielszerelt haz hószükseglete ugyanakkora, mint a
magasan elhelyezett csóIútesú haze. A hideg oldalIal Iele sugarzassal atadott hóból szarmazo hóveszteseg
csökkenthetó, ha az oldalIalat az also reszen szigetelik. Az as:tal alatt (b) elhelyezett Iútócsövek
alkalmazasakor a növenyhaz hószükseglete a magasan elhelyezett csóIútessel ellentetben kb. 10°-al kisebb,
mert az asztalok megakadalyozzak, hogy a csövek a hideg üvegIelületekre sugarozzanak. Ennek a csóIútesnek
kedvezó termesztestechnikai hatasa is van, mert növeli a cserepek talajhómersekletet, ha azok alatt nincs
szigetelólap. Ha nedves az asztallap, a hó egy resze parologtatasra hasznalodik el, ezzel egyidejúleg a
növenyallomanyban nó a paratartalom, es a viz kondenzalodik a leveleken. Az asztal alatti csóIútest lehetóleg
duzzasztasos öntözessel vagy csepegtetó öntözessel együtt celszerú alkalmazni. Az alacsonvan elhelve:ett
csofútes (c) alkalmazasakor altalaban a növenyallomany lombozata ala, a Iöldre Iektetik a csöveket. Ez a
rendszer semmiIele Ienycsökkenest nem okoz, a hót közvetlenül a növenyallomanynak adja le. A magasan
elhelyezett csóIútessel szemben ekkor a növenyhaz hószükseglete 18°-kal kisebb, mind vizszintesen, mind
Iüggólegesen egyenletes hómerseklet-eloszlas alakul ki. A meleg levegó aramlasa következteben nem
nedvesedik a növeny, amelyet peldaul a magasan elhelyezett csóIútes eseten csak ugy lehet elerni es a
gyakorlatban is ezt alkalmazzak , hogy egyidejúleg Iútenek es ugyanakkor szellóztetnek is. A talajra Iektetett
csövek akadalyoznak egyes munkakat, amit ugy lehet elkerülni, hogy a csöveket tömlókkel csatlakoztatjak,
hogy elmozdithatok legyenek a helyükról. Vannak olyan megoldasok is, hogy a Iútótesteket a talajmunkak
idejere csörlóvel Iel lehet emelni, hogy a gepek zavartalanul dolgozhassanak alatta, majd a munka utan ujra
visszaengedik a növenyallomanyba. A vegetacios fútes vagy növeny közeli Iútes az alacsony csóIúteshez
hasonlit, ahol a Iútócsöveket közvetlenül a növenyallomanyban helyezik el. Legtöbbször múanyag csöveket
alkalmaznak (PE, PVC, polipropilen). Ezek lagyitoanyagot tartalmaznak, ezert alkalmazasuk azzal a veszellyel
jar, hogy az aramlo meleg viz hatasara karosodhat a növenyallomany. Ebból következik, hogy a Iútóviz
hómerseklete nem lehet több, mint 60 °C, amivel a múanyagok idó elótti öregedeset is elkerülhetjük. A
polipropilen gegecsövek alkalmazasa annak ellenere, hogy Ielületük csaknem ketszerese a simacsöveknek, nem
eredmenyez nagyobb hóleadast. A 60 °C-os korlatozassal es az alkalmazott szokasos csóatmerókkel (1/2"1") a
múanyag csövek lenyegesen kisebb hót adnak at a növenyallomanynak, mint az acelcsövek. A múanyag
csöveket elsósorban a kis hómersekletú Iúteseknel erdemes alkalmazni. A legaramlas elósegitesere celszerú óket
közvetlenül a talaj Ielett vezetni, mert ezzel jelentós hó takarithato meg, amely egyebkent hóvezetessel tavozna a
talajba. A (d) abra asztalon termesztó haz vegetacios Iúteset mutatja. Az (e) abran a csövek a növenyallomanyba
Iüggesztettek ugy, hogy azok az allomany növekedesevel együtt IelIele emelhetók, biztositva ezzel a
legerzekenyebb reszek megIeleló hóellatasat. Az (f) abra konteneres növenyek vegetacios Iútesenek megoldasat
mutatja. A vegetacios Iútes hatekonysagat segiti, hogy a szövethómerseklet a sugarzas következteben a
negyedik hatvany szerint nó. Termesztesi szempontbol ez Iokozott transzspiraciora keszteti a növenyt, ezert az
öntözes es tapanyag-utanpotlasnal ezt a termesztónek Iigyelembe kell vennie.
A legfútes megoldasai között vannak ventilator nelkül es ventilatorral múködó berendezesek. A legIútessel az
arnyekolas teljesen elkerülhetó. Ventilator nelkül Iútenek a konvektorok, amelyek burkolattal ellatott bordascsó
regiszterek. A kemenyhatas következteben a meleg levegó alulrol IelIele aramolva cirkulal a hazban. Ez a Iútesi
mod rendkivül hatekony, kiviteltól Iüggóen 1 m hosszu konvektor 1020 m simacsó hóleadasara kepes. A
konvektorokat az oldalIalak es az oromIalak mellett, közvetlenül a padloszinten allitjak Iel. Az a teny azonban,
hogy a meleg levegó közvetlenül a hideg üvegIelületek mellett aramlik, azzal a következmennyel jar, hogy a
konvektor Iútesú növenyhaz hószükseglete csak 5°-kal kisebb, mint ha magasan elhelyezett csóIútessel
Növényházak fûtési rendszerei
373
szereltek volna Iel.
A ventilatoros berende:esek beruhazasi költsege kicsi, jol szabalyozhatok es automatizalhatok, a hóigeny
valtozasat jol követik. A kis hótehetetlensegból adodoan a melegvizIúteshez kepest 2040°-kal kevesebb
tüzelóanyaggal lehet ugyanazt a hóIoklepcsót elerni vele. A nagyobb legmozgas eróteljesebb parologtatasra
kenyszeriti a növenyt, igy gyakrabban kell öntözni. A hólegIuvok villamos arammal hajtott ventilatorokkal
üzemelnek, amely dragitja a berendezes üzemet. Itt is ervenyes, hogy ha a haz villamos energiara alapozott
legIútesre van tervezve, aramkimaradas eseten gondoskodni kell a Iagyveszely elharitasarol.
Vannak olyan berendezesek, amelyek a levegót közvetlenül olaj vagy gaz egetesevel melegitik Iel, mas
esetekben a termoventilatorban elhelyezett hócserelóben meleg viz vagy góz aramlik, es a haz legtereból
beszivott levegó ezen keresztül aramolva melegszik Iel. Mindket megoldas elterjedt a termesztótelepeken. A
258. abran egy termoventilator es a benne levó hócsereló kinagyitva lathato. A levegót a haz leghómersekleten
alul szivja be, az athalad a meleg vizzel Iútött, horganyzott, bordascsöves hócserelón, majd Ielmelegedve bal
oldalon Ielül Iujja be vissza a haz legterebe.
258. ábra - Termoventilátor
A közvetlen tüzelesú hólegIuvokat altalaban kisebb hóigenyú termesztóberendezesekben alkalmazzak. Ezeknel
a keszülekeknel propan-butan gazt vagy Iöldgazt egetnek el. Valamennyi egestermek bekerül a hazba, ami
karosithatja a növenyeket. Ha 10 K hóIokkülönbseget akarunk athidalni a külsó leghómerseklethez kepest,
megnóhet a haz CO2-tartalma, amit az adott növenykultura erzekenysege szerint Iigyelembe kell venni. A
tökeletes egeshez kiegeszitó legbeszivo tömlóket kell alkalmazni, mert ezek nelkül az egeshez szükseges levegót
a berendezes mindig a haz legtereból veszi es oda is Iujja vissza. A Ielsó legterben elhelyezett ventilatoros
meleg vizes hócserelók eseten a kis Iordulatszammal dolgozo ventilator csak a Ielsó legreteget mozgatja meg,
Növényházak fûtési rendszerei
374
megIeleló Iordulatszam eseten a berendezesnek kedvezóbb lesz az energiaIogyasztasa, de a
hómerseklet-eloszlas valamennyi hólegbeIuvassal múködó keszülekhez hasonloan egyenetlen lesz.
Melegigenyes, erzekenyebb kulturakhoz a tetóterben a gerinc alatt vagy az oldalIalak mellett huzodo, kb. 50 cm
atmerójú, 35 cm-es kiIuvonyilasakkal ellatott foliatòmlos meleglevego-befufas terfedt el. A Ierden leIele
kiaramlo legsugar egyreszt a növenyhazban segiti az egyenletesebb hómerseklet-eloszlast, masreszt, ha magasan
elhelyezett csóIútessel hasonlitjuk össze, energiaszükseglete annak csak 80°-a.
A termoventilatorok elhelyezesekor azt kell Iigyelembe venni, hogy a beIujt legaram a lehúles következteben
leIele hajlik. 5 m/s sebessegú legsugar 12 m-es tavolsagban mar 0,7 m-rel ter el a vizszintestól. A
beIuvonyilasokat tehat olyan magasan kell elhelyezni, hogy a kilepó levegó a növenyallomany magassagatol es
a kilepesi sebessegtól Iüggóen 1,352,35 m magasan legyen a talajszinthez kepest, a szabad sugarral Iútött
termesztóberendezesnek ezert legalabb 4 m magasnak kell lennie. A belepó levegó hómerseklete nem lehet
nagyobb, mint 4550 °C. A hólegIuvok hatasos tavolsaga 25 m, ezert legIútessel, a hazak ket oromIala menten
elhelyezett hólegIuvo sorral a hajok hossza nem lehet több, mint 50 m. Szamitani kell arra is, hogy a hólegIuvok
közvetlen közeleben a tulzott parologtatas következteben a növenyek egy resze elpusztul vagy nem lesz teljes
ertekú. A talaffútessel a termótalajt melegitjük elsósorban abbol a termesztesi igenyból kiindulva, hogy minel
kisebb legyen a különbseg a talaj es a legter hómerseklete között. A talajba Iútócsöveket Iektetnek olyan
melyen, hogy az ne akadalyozhassa a talajmunkakat. A Iektetesi melyseg altalaban 60 cm, es a Iútócsövek
egymastol valo tavolsaga is 60 cm. TermalvizIútes eseten ez a legutolso hóIogyaszto hely, mielótt a viz kikerül
az elóvizekbe. A csöveket itt is Tichelmann-elv szerint kapcsoljak, biztositva ezzel az egyenletes
talajIelmelegedest.
3.2.2.1. Az energiamegtakarítás Iehetõségei növényházakban
A növenyhazak üzemeltetesi költsegeinek több, mint a Iele a belsó hómerseklet tartasahoz szükseges
energiaköltsegból adodik. A növenyhazszerkezethez illeszkedó kultura helyes megvalasztasa, a Iajtaismeret
szamottevóen beIolyasolja a költsegeket. Vilagmeretú iranyzat, hogy a növenyi kulturak termesztese
elsósorban a disznövenytermesztesben visszavandorol az eredeti termesztesi környezetbe, ahol termeszetes
szabadIöldi körülmenyek között allithatok eló a növenyek. Minden ettól elteró, mesterseges környezetben,
termesztóberendezesben nevelt növeny termesztesi költsegeit a versenykepesseg erdekeben elsósorban a hazak
hóvesztesegeinek csökkentesevel lehet elerni, amelyre a következó modszerek terjedtek el.
Az egyretegú üvegezes helyett, amelynek atlagos hóatbocsatasi tenyezóje k ÷ 5,56,5 W/m2K, tòbbretegú
boritast alkalmaznak. Az egyes retegek közötti levegó szigeteló hatasa reven csökken a burkolat hóatbocsato
kepessege. A kettós burkolatok között vannak olyan üvegboritasok, ahol a ket üvegtabla között vakuum van.
Szokas a hazakat ideiglenesen Ioliaval takarni, különösen a holyagIolia alkalmazasa elónyös. Foliasatraknal
gyakran alkalmazzak a kettós vazat es burkolatot. A vizIüggönyös Ioliasatraknal a gerincról viz permetezesevel
csökkenthetó a hóveszteseg, amelyet tovabb javit telen a vekony retegben jegge Iagyott viz hószigeteló hatasa.
A kettós boritas közvetlenül egy vazra is Iektethetó, es a ket reteg köze Iujt levegó növeli a haz hószigeteló
kepesseget. Minden megoldasnal, amely a burkolat hóatbocsatasaval Iügg össze, azonnal merlegelni kell a
beavatkozas Ienycsökkentó hatasat. A leghidegebb ejszakai, hajnali idószakban ennek nincs jelentósege, de a
vedekezes rendszeresen munkaerót köt le. Ennek ellensulyozasara Iejlesztettek ki a különIele energiaernvoket.
Ezek technikai megoldasai nagyon hasonlitanak a belsó arnyekolokhoz. Legtöbbször attetszó múanyag
szövetból keszült, súrú szövesú halok, amelyek hóvisszatarto hatasat a szalak köze szótt Iemszalak, Iemszalagok
Iokozzak. A hazakban összehuzott allapotban ketteosztjak a legteret, ezert tipusaik kivalasztasanal elsódleges
szempont, hogy a haz Iútesi rendszereból adodoan hol helyezkednek el a Iútócsövek. Mozgatasuk a haz
hossztengelye iranyaban es arra merólegesen is lehetseges, amelyhez külön drotköteltarto rendszert kell
kiIesziteni. Az energiaernyók csak akkor hatekonyak, ha az ernyó Ieletti es alatti legteret sikerül tömören
lezarni, mert pl. a vapacsatornaknal a nem teljesen zarodo ernyók között az ernyó Ieletti terból lezudulo lehúlt
levegó nagymertekben csökkentheti a hószigeteló hatast. A Iemszalak reIlektalo hatasukkal verik vissza a
növenyallomany Iele a hósugarakat. Az ernyók a haz tartozekai, ezert hasznalaton kivül követelmeny, hogy
minel kevesebbet arnyekoljanak. Alkalmazasukkal 3540°-os energiamegtakaritas erhetó el. A haz
hóveszteseget jelentósen beIolyasolja a szelsebesseg. Ennek hatasa csökkenthetó a szelvedelem megoldasaval,
Az energiamegtakarítás
Iehetõségei növényházakban
375
amely nem jarhat a haz Ienyhasznositasanak gyengitesevel. Energiamegtakaritas erhetó el a netto termes:tesi
felùlet fobb kihas:nalasaval. Asztalon termesztó hazakban az asztalok celszerú elhelyezesevel jobban
kihasznalhato a haz alapterülete. Kis Iesztavolsagu hazban a haz hossztengelyevel parhuzamosan Ielallitott
asztalok 0,5 m-es utakat veve 75°-os helykihasznalasuak, nagy Iesztavolsagu hazban ugyanilyen elrendezes
mellett a kihasznaltsag csak 70°. A keresztiranyu elrendezes kis Iesztavolsagu hazban 61° nagy Iesztavolsagu
hazban 71°-os kihasznaltsagot eredmenyez, ezert a kis Iesztavolsagu hazakat hossz elrendezesú, a nagy
Iesztavolsaguakat 9,6 m Ielett keresztben elhelyezett asztalokkal celszerú berendezni. Keresztiranyu
gördithetó asztalok alkalmazasaval 80° Ieletti helykihasznalas erhetó el, ennek viszont hatranya, hogy
korlatozza a hazban dolgozok szamat. A napenergia kihas:nalasa szinten kezenIekvó megoldas növenyhazban.
A haz maga is napkollektor, hiszen az üveghazeIIektus reven pont ezt hasznaljuk ki a növenyek termesztesekor.
A hazba az atmeneti evszakokban a napsugarzasbol annyi hónyereseg szarmazik, hogy szellóztetnünk kell, hogy
a hómersekletet csökkentsük. Ez a szellózteteskor egyebkent veszendóbe menó energiahanyad ugy nyerhetó ki,
ha a haz legterebe hócserelóket Iüggesztünk, amelyekben keringetett vizet hótarolokban gyújtjük es taroljuk, a
hajnali lehúleskor pedig ezzel a tarolt Ielmelegitett vizzel Iútünk vagy Iagymentesitünk. Ugyanezt meg lehet
oldani napkollektorok Ielallitasaval is, bar jobb megoldas, ha maga a haz a kollektor, vagy a hóelnyelóket a
hazon belül allitjak Iel. LegIútesú hazakban a szilard tarolokon (kó, tegla, marvany stb.) nappal atszivott
levegóvel, ami a tarolot Ielmelegiti, ejszaka ugyanugy Iúthetünk, mint a melegvizes rendszerekkel. A
napenergia alkalmazasanak kulcskerdese a hatekony hónyeres es tarolas megoldasa. Igenyes technikai megoldas
az energiaszükseglet csökkentesenek megoldasara a hos:ivattvu alkalma:asa. A hószivatytyu múködesi elve,
hogy egy allando hómersekletú terben, amely lehet talaj, kut- vagy elóviz, levegó, zart csókigyot, hócserelót
helyezünk el, amelyben a hútógepekben is hasznalatos, alacsony Iorraspontu munkaközeg egy kompresszor
munkaja következteben kering. A kompresszor altal elóallitott vakuum hatasara a munkaközeg ebben a
hócserelóben elparolog, ezert a hószivattyunak ezt a szerkezeti egyseget elparologtatonak nevezik. A parolgas
hóelvonassal jar, amelyet a munkaközeg a környezetetól von el. A hideg gózt a kompresszor összenyomja,
annak hómerseklete megnó, majd egy masik hócserelóbe juttatja. Ezt a szerkezeti egyseget kondenzatornak
nevezik, mert itt a hócsereló csóvezetekeben aramlo nagy hómersekletú, góz allapotu munkaközeg a körülötte
aramlo hidegebb Iútóviz vagy levegó hatasara kondenzalodik es hójet atadja pl. a Iútóviznek, amelytól az
Ielmelegszik. A kondenzatorbol kikerüló meg nagy nyomasu munkaközeget, ha Iojtoszelepen vezetik at, kitagul
es hómerseklete radikalisan csökken, majd ujra Iolyekony halmazallapotban az elparologtatoba kerül es a
körIolyamat ismetlódik. A kompresszor meghajtasahoz villamos motort alkalmaznak. A hószivattyuval
elmeletileg 1 kWh villamos energia beIektetese aran a vesztesegeket is Iegyelembe veve 2,5 kWh hóenergiat
lehet nyerni. A berendezes alkalmazasa különösen akkor gazdasagos, ha az elparologtato reszen hútest igenyló
Ieladathoz, a kondenzator reszen Iútest igenyló celra hasznositjuk. Alkalmazasa draga, kiegeszitó Iúteskent
azonban alkalmazasa gazdasagos lehet. Jelentós energiamegtakaritas szarmazik a hulladekenergiak cels:erú
has:nositasabol. Mindig a termesztesi környezethez kell igazitani a hulladekenergia-hasznositast. Nagyobb
gyarak, erómúvek közelsege olcso energiaIorras lehet pl. kis hómersekletú Iútesekhez.
3.3. A növényházak nyári kIimatizáIása
A termesztóberendezes energia merlegegyenlete, jo közelitessel:
pat. · qNAP · Aalap ÷ Ahat. · k · (ti te) ¹ Qleg.
ahol:
pat a burkolat napsugarzas-ateresztó kepessege,
qNAP a napsugarzas intenzitasa |W · m2|,
Aalap a termesztóberendezes alapterülete |m2|,
Ahat. a termesztóberendezes hataroloIelületenek nagysaga |m2|,
A növényházak nyári
kIimatizáIása
376
k a burkolat hóatbocsatasi tenyezóje |W · m2 · K1|,
(ti te) a belsó es külsó levegó hómersekletkülönbsege |K|,
Qleg. a legcserevel tavozo hóaram |W|.
A legcserevel tavozo hóaram pedig:
Qleg. ÷ : · Jha: · çl · |cp · (ti te) ¹ r · (xi xe)|
ahol:
: az orankenti legcsereszam |h1|,
Jha: a termesztóberendezes legterIogata |m3|,
çl a levegó súrúsege |kg · m3|,
cp a levegó allando nyomason mert Iajlagos hókapacitasa |Wh · kg1 · K1|,
r a viz parolgashóje |Wh · kg1|,
(xi xe) a külsó levegóehez kepes a belsó 1 kg-nyi szaraz levegóben levó vizgóz tömege |kg · kg1|.
A Ienti összeIüggesben szerepló legcsereszam (:) a Iútesi idóben, zart termesztóberendezesben is nagyobb
nullanal, mivel a belsó termesztóter nincs a külsó terhez kepest legmentesen elvalasztva. Ez a kialakitaskor nem
is cel, tekintettel arra, hogy a növenyek a Ienyenergia elnyelesekor szen-dioxidot vesznek Iel, es a potlas egyik
lehetósege külsó levegó bebocsatasa. Ezen ugynevezett alap-legcsereszamban is lenyeges lehet az elteres a
burkolat anyaga alapjan. Üvegboritas eseten erteke minimum 1,2, mig pl. polietilenIolia boritaskor ennek majd
Iele, a 0,8-es ertek tapasztalhato.
A Ienti összeIügges alapjan a mindenkori belsó (ti) hómerseklet meghatarozhato. A napsugarzas intenzitasa
közvetve a külsó (te) hómerseklet erteket is meghatarozza, a belsó hómerseklet ezert nagyjabol követi a külsó
hómerseklet alakulasat. Termesztestechnikai szempontbol ez nem kedvezó, ezert amikor a kivant ertekhez
kepest alacsonyabb belsó hómerseklet alakulna ki, akkor a termesztóberendezesbe hóaram bejuttatasa
szükseges. Ezt valositjuk meg a Iútessel. A nagyobb belsó leghómerseklet (nyari honapok) kialakulasanak a
megakadalyozasara a (termeszetes vagy kenyszer-) szellóztetes, hútes es/vagy arnyekolas valik szüksegese.
3.3.1. SzeIIõztetés
3.3.1.1. Természetes szeIIõztetés
Szellózteteskor a termesztóberendezesen nyitott szellózóIelületek (As:el.) reven a legcsereszam (:) növelese a
cel. A szellózóIelületek egy reszen be-, mig a Iennmarado reszeken kiIele aramlo levegó atlagsebesseget az
hatarozza meg, hogy mekkora a külsó es belsó levegó hómerseklete közötti hómerseklet-különbseg. Ez ugyanis
a ket különbözó terben levó levegó között súrúsegkülönbseget eredmenyez:
Aç ÷ çe · ß · (ti · te) |kg · m3|
ahol:
SzeIIõztetés
377
çe a külsó levegó súrúsege |kg · m3|,
ß a levegó köbös hótagulasi együtthatoja, jo közelitessel: 2731 K1.
A termesztóberendezes burkolatan be- es kilepó aramlasi keresztmetszetek tömegközeppontjai közötti
szintkülönbseg (Ah) es a súrúsegkülönbseg miatt nyomaskülönbseg alakul ki:
Ap ÷ Ah · g · Aç ÷ Ah · g · çe · ß · (ti te) |N · m2|
E nyomaskülönbsegból adodoan a be- es kiaramlo levegó közötti barmely szintben a külsó, valamint a belsó
levegó nyomasi energiaja is elteró. Bernoulli egyenlete szerint (adott szintben vizsgalva) a nyomasi energia
atalakul mozgasi energiava. Ebból adodoan a levegó atlagsebessege:
ahol:
n a burkolaton nyitott szellózóIelületek szúkitesi tenyezóinek atlagerteke,
g a nehezsegi gyorsulas, erteke: 9,81 m · s2.
A termesztóberendezesbe orankent be-, illetve kiaramlo levegó mennyisege:
A Ienti összeIügges Ielirasakor a szellózóIelületek kialakitasat illetóen azt az idealis setet vettük alapul, amikor a
Ielületek 5050°-an keresztül be-, illetve kiaramlik a levegó. Amennyiben a megvalositott kialakitasnal ettól
lenyeges elteró viszonyok vannak, akkor a szúkitesi tenyezó szamertekenek csökkentesevel lehet ezt a
szamitasban Iigyelembe venni.
A szellózó legaram ismereteben a legcsereszam:
A legcsereszam ismereteben, illetve az energiamerleg-egyenlet alapjan a belsó leghómerseklet mar
meghatarozhato.
A termesztóberendezeseken kialakithato szellózók akkor eredmenyeznek nagyobb legcsereszamot, ha a be-,
illetve kilepó levegóaram között a legnagyobb szintkülönbseget (Ah) valositjuk meg. Ezert a belepó levegó
szamara az ugynevezett also szellózóIelületek kedvezóek, amelyek az orom- (259. abra) es oldal- (260. abra)
Ielületen alakithatok ki.
Természetes szeIIõztetés
378
259. ábra - Oromfelületi szellõztetés
Természetes szeIIõztetés
379
260. ábra - Oldalfelületi szellõztetés
A tavozo legaram reszere pedig Ielsó nyithato Ielületet biztosit a tetó- (261. abra), akna- (262. abra) es
kemenyszellóztetó (263. abra).
Természetes szeIIõztetés
380
261. ábra - Tetõszellõztetõ
Természetes szeIIõztetés
381
262. ábra - Aknaszellõztetõ
Természetes szeIIõztetés
382
263. ábra - Kéményszellõztetõ
A Ient ismertetett legcsere nagysagat a geometriai parametereken kivül (pl. nagysaga a termesztóberendezes
burkolatahoz kepest) a geometriai Iorma, legcserekor a burkolaton be-, illetve kiaramlo legkeresztmetszet
sulypontjai közötti szintkülönbseg hatarozza meg. Peldaul csak az oldalIalon elhelyezett, adott ertekú
szellózóIelület kialakitasakor nem mindegy, hogy a nyilas magassaga mekkora, mivel ezen ertek Iele a be-,
illetve kiaramlo levegókeresztmetszetek sulypontja közötti szintkülönbseg. Ezert celszerú parban, azaz also es
Ielsó (lehetóleg egyezó nagysagu) szellózóIelületeket kialakitani, mivel ezzel lehet a szintkülönbseg (Ah) erteket
a termesztóberendezes atlag-belmagassaganak ertekehez közeliteni, sót annal nagyobba alakitani. Az egylegterú
termesztóhazak alapterületenek növelesevel egyre kevesbe biztosithato az also, illetve Ielsó szellózóIelületek
nagysaganak azonossaga. Ez, különösen a tömbösitett termesztóberendezesekben jelentós, akar 56 °C-os helyi
eltereseket is eredmenyezhet.
Természetes szeIIõztetés
383
A szellózóIelületek paros megvalasztasakor a bearamlo levegó reszere az oldalIelületen elhelyezettek a
legkedvezóbbek. A Ielsószellózó-kialakitasok közül a kemenyszellózók kedvezóknek túnnek, de a beruhazas
többletköltsegen kivül arnyekolo hatasuk sem elhanyagolhato, Ióleg a Ienyszegeny teli honapokban. Ezert
hazankban csak elvetve talalkozunk ezen kialakitassal.
Az aknaszellóztetó-kialakitasoknal a tavozo legaram keresztmetszete, illetve annak sulypontja mindig (azaz
barmilyen nyitottsagi allapotban) magasabban van, mint a termesztóberendezes gerincmagassaga. A
tetószellóztetesnel e parameter csak közeliti, legIeljebb eleri a gerincmagassag erteket.
A nyithato szellózóIelületeknek a burkolathoz kepesti nagysagat statikai, szilardsagi, valamint
költsegszempontok korlatozzak. Ezek Iigyelembevetelevel a gyakorlatban a teljes burkolat Ielületenek
maximum 30°-at eleró szellózóIelület nyithato.
A merlegegyenletbe a legcserevel tavozo hóaram egyenletet, valamint a legcsereszam szamszerúsitesere a Ient
megadott összeIüggest behelyettesitve (xi xe) ÷ 0 közelitessel a külsó es belsó levegó hómersekleteinek
különbsegere az alabbi összeIüggest kapjuk:
A · At3 ¹ B · At2 ¹ C · At ¹ D ÷ 0
ahol:
At (ti te),
A n2 · ç12 · cp2 · g · ß · Ah · As:el.2,
B 2 · k2 · Ahat.2,
C 4 · k · Ahat. · Aalap · pat. · qNAP,
D 2 · pat.2 · qNAP2 · Aalap2.
A Ienti harmadIoku egyenlet alapjan belathato, hogy a napsugarzas hatasanak csökkentese miatt szüksegesse
valo szellózteteskor a belsó levegó hómerseklete csak közelithetó (At erteknvivel) a külsó levegó
hómersekletehez. Ez az elteres csak vegtelen nagy legcsere eseten valik nullava, ami nem valosithato meg.
Amennyiben a külsó levegó hómerseklete alacsonyabb a kivant belsó hómerseklet ertekenel (legalabb
At-nyivel), a legcserevel a belsó hómerseklet a kivant erteken tarthato. Az ilyenkor szükseges legcsereszam a
szellózóIelület nagysaganak allitasaval valosithato meg. Ezert terjedtek el a zart, valamint teljesen nyitott allapot
között Iokozatmentesen beallithato szellózókialakitasok. Abban az esetben viszont, ha a külsó levegó
hómerseklete eleri vagy meghaladja a termesztes szükseges legter hómersekletet, a legcsere Iokozasaval csak a
külsó leghómerseklethez kepesti növekedes merteket tudjuk csökkenteni.
A Ient targyalt modon letrejövó un. termeszetes szellózteteskor a legkedvezóbb szellózóIelület-kialakitasokat,
valamint Ielületnagysagokat alapul veve a legcsereszam erteke nem nagyobb 50-nel. Ezzel szamolva a nyari
legnagyobb napsugarzasi intenzitaskor a belsó hómerseklet bizony könnyen 10 °C-kal is magasabb lehet a külsó
leghómersekletnel.
3.3.1.2. KényszerszeIIõztetés
Amennyiben a nyari honapok alatt is Iolyamatosan kivanjuk a termesztóberendezest üzemeltetni, akkor
kenyszellóztetest celszerú kialakitani.
A kenyszerszellózteteskor a szellóztetendó teret hatarolo oldal- vagy oromIelületen helyezik el a levegóaramot
letrehozo, altalaban axialventilatort. Celszerú a vapamagassaghoz közeli lapatoskerek-atmeró valasztasa, mivel
ekkor lehet a legkisebb Iordulatszammal a kivant terIogataramot letrehozni. A Iordulatszam minimalizalasat
KényszerszeIIõztetés
384
reszben az aramlasi sebesseg, reszben a zajszint, reszben pedig az üzemeltetes hatasara kialakulo
rezonanciajelensegek alacsony szinten tartasa indokoljak.
A beepitett ventilatoroknak azonos tipusuaknak kell lenniük, minimum haromszoros vapamagassagnyi
tavolsagra egymastol. A szemben levó (orom- vagy oldal-) Ielület jelentós resze legyen nyithato. A ventilatorok
jarokerekenek Iorgasiranya alapjan vagy szivott, vagy tulnyomasu lesz a termesztóter a külsóhöz kepest.
Elmeletileg mindket üzemmod ugyanolyan hómerseklet-eloszlasu teret hoz letre. Tekintettel azonban arra, hogy
a szivott termesztóternel az aramlo levegó entalpianövekedese kisebb, ennek energiaigenye alacsonyabb, ezert
gyakrabban alkalmazzak.
A nyitott keresztmetszeteken belepó levegóaram miközben a ventilatorok Iele halad hómerseklete
növekszik, majd a ventilatorok sikjaban elhagyja a termesztóberendezest. Ez alapjan a talaj Ielszinevel
parhuzamosan a be-, illetve kilepó keresztmetszet között At ertekkel valtozik a hómerseklet (szemben a szabad
aramlasos szellóztetessel, amikor valtozas a Iüggóleges menten alakult ki). E hómersekletmezó kialakulasa a
termesztett kultura egyedeinek azonos Iejlódese ellen hat, ezert csökkentesere kell törekednünk. A csökkentes a
legaram növelesevel erhetó el. A legaram viszont a termesztóberendezesben az alabbi atlaglegsebesseget
eredmenyezi:
ahol:
n a múködó ventilatorok szama,
egy ventilator legszallitasa |m3 · s1|
hvapa a vapa magassaga |m|,
l azon Ielület (orom- vagy oldal-) hossza, amelyen a ventilatorok vannak elhelyezve |m|.
MegIigyelesek alapjan a növenyek masodpercenkent 0,5 m-es legsebessegre különösebben nem reagalnak.
Ennel intenzivebb legaramban egyre lassabban Iejlódnek, sót egyes kulturak (pl. az uborka) mar 1 m/s
sebessegú (tartos) legaramban elpusztul. Ugyanez a többi hazai termesztesú kulturanal csak 1,5 m/s
legsebessegnel következik be. Ezert a gyakorlatban maximum 0,5 m/s legsebesseg a megengedett
kenyszerszellóztetes kialakitasakor.
A legsebesseg megengedhetó maximalis erteket Iigyelembe veve csak akkor tudunk nagyobb legaramot (egyben
legcsereszamot) biztositani, ha a ter hosszusaga es szelessege közül a hosszabb Ielületre helyezik el a
ventilatorokat, illetve vele szemben a nyilaszarokat. Ezen Ielület az oldalIelület, kiveve az egy hektarnal
nagyobb egylegterú tömbösitett termesztóberendezeseket, ahol mar az oromIelület a kedvezóbb a Ienti
megIontolas alapjan. A gyakorlatban ez az elv nem mindig követhetó. Polietilen boritasu Ioliasatraknal a
szelessegenel lenyegesen hosszabb ivelt oldalIelületen a ventilatorok elhelyezese lenyegesen többe kerülne, mint
egy nagyobb legszallitasu ventilatornak az oromIelület Ielsó reszen valo elhelyezese. Igy nem is lehet az ilyen
Ioliasatrakban egyenletes hómerseklet-eloszlast biztositani.
A Ientiek alapjan kenyszerszellózteteskor a legcsereszam nem növelhetó hatartalanul, szokasos erteke nem
nagyobb 100-nal.
A termesztóberendezesek üzemeltetóinek lehet olyan igenye, hogy a belsó hómerseklet a nyari honapokban
nappal se legyen magasabb a külsó hómersekletnel. Az elóbbiekból következik, hogy ezen igeny sem
KényszerszeIIõztetés
385
termeszetes, sem kenyszerszellóztetessel nem elegithetó ki. Ilyenkor csak a hútes jöhet szoba, ami nagyobb
beruhazas- es energiaköltseget jelent.
3.3.2. Hûtés
3.3.2.1. Adiabatikus hûtés
A termesztóberendezesbe erkezó levegó hómersekletenek csökkeneset eredmenyezi, ha annak
nedvessegtartalmat belepes elótt növeljük. Ekkor a hozzaadott viz elparologtatasahoz szükseges hó a
termesztóter belsó hójeból szarmazik, es a belsó hómerseklet csökkeneset eredmenyezi. A lejatszodo Iolyamat a
levegó i x diagramjaban (264. abra) a szuperpozicio elve alapjan ket reszre bonthato:
Hûtés
386
264. ábra - Az adiabatikus hutés folyamata az i-x diagramban
a termesztóterbe kerüló (pat · qNAP) hóaram hatasara a termeszetes vagy kenyszerszellóztetes legarama a
Ientiekben targyalt összeIügges szerinti (t1 t0) tulhóIokra melegszik,
a telitettsegtól tavol allo legaramba ,kvazi egyenletes¨ eloszlatassal juttatott viz elparolog.
A viz elparolgasahoz szükseges hó a levegó hótartalmat (közvetve a levegó hómersekletet, t1 t2 hóIokkal)
csökkenti. Tekintettel arra, hogy a legaram es a környezet között (jo közelitessel) nincs hócsere, az ily modon
megvalositott levegóhómerseklet-csökkentesi eljarast adiabatikus hútesnek nevezzük.
E hútes gyakorlati megvalositasat szemlelteti a 265. abra. Ekkor a kenyszerszelóztetesnel mar ismertetett
szerkezeti kialakitast a legbelepesi oldalon hútóIallal egeszitik ki. A hútóIal szerepe, hogy a rajta ataramlo
legaramba kis atmerójú vizcseppek kerüljenek. Ezt azaltal erik el, hogy a nagy összIelületú porozus anyaggal
(IaIorgaccsal, mazatlan porcelantestekkel, terIelületre preselt vulkanIiber lapokkal stb.) kitöltött Ial szabad
csatornain Ielgyorsulva aramlo levegó a töltelek Ielületen csörgedezó vizIilmból cseppeket szakit ki. A legaram
nagysagat reszben a ventilatorok teljesitmenye, reszben a hútóIalon levó szabad keresztmetszet nagysaga, illetve
annak legaramlas szempontjaban kiIejlett ellenallasa hatarozza meg. Tekintve, hogy a termesztóterból
elvonando hóaram erteke valtozik, a legaram valtoztatasara van szükseg. Ez az üzemeltetett ventilatorok
szamanak, esetleg azok Iordulatszamanak valtoztatasaval vagy a hútóIal legaramlassal szembeni ellenallasanak
valtoztatasaval biztosithato. Ez utobbi pl. a hútóIal külsó Ielületehez illeszkedó zsaluval oldhato meg.
265. ábra - Hutõfal elhelyezése termesztõberendezésen
A legaramba csak annyi vizet celszerú juttatni, amennyi elparolog a ventilatorokig megtett ut soran. Maximalis
napsugarzaskor ugyanis negyzetmeterenkent jelentós mennyisegú, akar 0,2 liter vizre is szükseg lehet orankent.
Adiabatikus hûtés
387
Ezert a hútóIal aljan elhelyezett gyújtóvalyuban IelIogott vizet is szúrest követóen visszavezetik a töltóanyagok
Ielületere.
Hazai nyari viszonyok között adiabatikus hútessel a szellózteteskor kialakulo belsó tulhómerseklet maximuma
56 °C-kal csökkenthetó ugy, hogy a termesztóterból tavozo levegó nedvessegtartalma közel telitett, azaz majd
100°-os. Adiabatikus hútessel szelsóseges esetben is csak nehany Iokkal lehet a belsó leghómerseklet a
külsónel alacsonyabb. A gyakorlatban azonban altalaban ennel kedvezótlenebb helyzetre szamithatunk, amikor
is a külsó hómersekletnel majdnem mindig magasabb a belsó legter hómerseklete.
3.3.2.2. Hûtés vaIóságos hûtõ körfoIyamat megvaIósításávaI
A termesztesi gyakorlatban, Ióleg nemesitesi kiserletekkor elóIordulhat, hogy a külsó hómerseklethez kepest
lenyegesen (akar 10 °C-kal) alacsonyabb belsó hómerseklet szükseges. Ennek biztositasara a Ient targyalt
megoldasok önmagukban nem hasznalhatok.
A külsó hómerseklethez kepesti alacsonyabb belsó hómerseklet Ienntartasahoz Iolyamatosan hóenergiat kell az
alacsonyabb hómersekletszintról a magasabb Iele juttatni. Ezt csak külsó (mechanikus, villamos vagy hó-)
energiat Ielhasznalo hútógeppel lehet megvalositani. A hútógep múködtetesehez Ielhasznalt energia alapjan
ismerünk kompresszoros (mechanikai energiat Iogyaszto), szorpcios (hóenergiat igenyló), valamint
termoelektromos (villamos energiat igenyló) berendezeseket. E berendezesek termikus hatasIoka (azaz
egysegnyi energia beIektetese reven mekkora hóenergia emelhetó alacsonyabb hóIokszintról magasabbra) azok
Ielhasznalasanak körülmenyeit, illetve modjat meghatarozza. A szorpcios, valamint termoelektromos
berendezeseknel ez az ertek az egyseget nem eri el, mig a kompresszoros berendezeseknel nagysaga 3,54,5. A
kompresszoros hútes Iolyamataban a munka-, mas neven hútóközeg (ammonia- vagy Ireonszarmazekok) zart
rendszerben körIolyamatot vegez a kompresszor hatasara az alabbi abra szerint.
A 266. abra alapjan a hútendó terben elhelyezett elparologtato, illetve az abban levó közeg veszi Iel az
elvonando hóaramot halmazallapotanak (Iolyekonybol góz Iazisba) valtozasa reven. A kompresszor hatasara a
Ielhasznalt energia hóegyenertekevel növelt energiatartalmu (komprimalt) közeg a kondenzatorba kerül. Ott a
környezó hómerseklethez kepest magasabb hómersekletú (komprimalt) közeg hóenergiajanak egy reszet leadja,
miközben cseppIolyosodik. Tekintve, hogy a hószallito Iolyamatnak Ieltetele a kondenzatorban es az
elparologtatoban uralkodo nyomas különbözósege, a kondenzatorbol a nyomaskülönbseg Ienntartasara szolgalo
Iojtoszelepen keresztül jut ismet a közeg az elparologtatoba.
Hûtés vaIóságos hûtõ
körfoIyamat megvaIósításávaI
388
266. ábra - A kompresszoros hõelvonás - elvi - körfolyamata
A Ient leirtak szerint múködó berendezes, ha hóelvono kapacitasa miatt alkalmazzuk, akkor hútógep, ha Iútesi
igeny kielegitesere hasznaljuk, akkor hószivattyu. Amennyiben lehetóve teszik, hogy a körIolyamatot vegzó
közeg a zart rendszerben aramlasi iranyat megvaltoztassa, akkor az elparologtato (hóelnyeló), valamint a
kondenzator (hóleado) cserelódik Iel. Igy a hóenergia-transzport iranya valtoztathato, azaz amely teret a hútógep
üzemben hútöttünk, azt az atkapcsolast követóen (hószivattyu üzemben) Iúteni Iogjuk. Az ilyen berendezest
nevezik klimaberendezesnek.
Tekintettel a klimaberendezes üzemeltetesehez szükseges villamos energia mennyisegere, valamint ennek
rendszertelen igenyere, termesztóberendezesekben inkabb az alabbi, kompresszoros hútógeppel múködtetett
kialakitas terjedt el.
A Iöld Ielszine ala szigetelten süllyesztett jelentós (nehany szaz köbmeter) terIogatu tartaly (267. abra) vizzel
Hûtés vaIóságos hûtõ
körfoIyamat megvaIósításávaI
389
van Ieltöltve, amelynek atlaghómersekletet az ejszakai, kedvezóbb dijszabasu villamosenergia-szolgaltatas
idószakaban Iolyamatosan üzemeltetett hútógep elparologtatoja segitsegevel 1 °C körüli hómersekletre húti. A
termesztóberendezes leghómersekletenek szabalyozasara a hagyomanyos melegvizIútes hóleadoit hasznalhatjak.
Fúteskor a termesztóberendezes leghómersekletenel (a külsó levegó hómersekletetól Iüggó mertekben)
magasabb hómersekletú, mig húteskor az ejszaka lehútött es a szigetelt tartalyba akkumulalt a kivant
legter-hómerseklethez kepest alacsonyabb hóIoku vizet juttatjak. A tartalyterIogat megIeleló megvalasztasaval
a nappali hóelvonasi igenyhez szükseges kapacitas (esetünkben hideg viz Iormajaban) ejszaka (kedvezóbb
energiaköltseggel) elóallithato. Ezen hóelvono kapacitast nevezik a gyakorlatban rossz szohasznalattal Irigo
energianak.
267. ábra - A légtér hutõgéppel való közvetett hutésének vázlata
3.3.3. ÁrnyékoIás
A napsugarzas intenzitasanak arnyekolassal valo csökkentesevel közvetlenül a növenyek megvilagitottsagat,
közvetve pedig a leghómersekletet kivanjuk csökkenteni. Elkepzelhetó, hogy nem cel mindket hatas
magvalositasa, de az arnyekolo elhelyezese eleve meghatarozza a varhato eredmenyt. Ezert, hogy az arnyekolo
hatasara kialakulo klimaparametereket szamszerúsithessük, celszerú a Ienytanban az SI (Systeme International
d`Unites) nemzetközi egysegrendszer bevezetese ota hasznalatos egysegeket attekinteni.
A Ienytan kialakulasakor alapegysegkent letrehozott kandela a hetedik alapegysegkent, mint Ienyerósseg került
a SI rendszerebe.
Kandela, röviditve: cd, egy kandela az olyan IenyIorras Ienyeróssege egy adott iranyban, amely 540 THz
Irekvenciaju monokromatikus Ienyt bocsat ki, es sugareróssege ebben az iranyban 1/683 W/sr.
A Ienti meghatarozasban szerepló (külön nevvel ellatott szarmaztatott) egysegek |Hzhertz, Wwatt|, valamint
a kiegeszitó egyseg |srszteradian| a SI kandela nelküli 6 alapegysegeból, illetve ket kiegeszitó mennyisegeból
következik. A kandela ezert nem is ,igazi¨ alapegyseg, ami abban is kiIejezódik, hogy a deIinicioban talalhato
egy konstans (1/683). Ez azt hivatott biztositani, hogy e nem Iüggetlen ,alap-¨egyseg koherens maradjon a többi
6, egymastol Iüggetlen alapegyseggel. Ezen ,alap-¨egyseg Ielvetele termeszetesen a Ienytan targyalasat
egyszerúsiti, hiszen nem kell a mechanika tudomanyatol elindulni, hogy Iel lehessen epiteni a Ienytan tudomany
területet. A IenyIorras egysegenek deIiniciojaban szerepló monokromatikus Ieny szine azonban erdekes lehet.
Ez a Ienysebesseg (c - 3 · 108 m · s1) Irekvencia (f) viszonya alapjan adodo hullamhossz (·) segitsegevel
hatarozhato meg, azaz:
ÁrnyékoIás
390
Tekintve, hogy (szemünk szamara) a 380780 nm elektromagneses hullamhossz a lathato tartomany, a
deIinicioban megadott 555 nm lathato, megpedig zöld szinú IenyIorrast jelent. A IenyIorras csak a lathato
tartomanyba esó hullamhosszon elektromagneses sugarzassal energiat bocsat ki. Ezen (wattban megadott)
energiaaram a Ienytan eseteben lathato, ezert Ienyaramnak nevezzük. Külön nevvel lattak el, szarmaztatott
egyseget az alabbiak szerint hataroztak meg:
lumen, röviditve: lm, egy lumen az a Ienyaram, amelyet 1 kandela Ienyerósseggel minden iranyban sugarzo
pontszerú IenyIorras 1 szteradian terszögbe sugaroz, azaz lm ÷ cd · sr ÷ 1/683 W; ezen Ienyaram Ielületre
erkezven megvilagitja azt, melynek nevvel ellatott szarmaztatott egysege a
lux, röviditve: lx, egy lux 1 negyzetmeter területú Ielület megvilagitasa, ha rea merólegesen, egyenletesen
elosztva 1 lumen Ienyaram esik, azaz: lx ÷ lm · m2 ÷ ÷ 1/683 W · m2.
A napsugarzas különbözó hullamhosszusagu elektromagnese hullamokbol all. Az egyes hullamhosszusagok
intenzitasat szamszerúsiti a spektralis eloszlasi görbe. Ez lathato a 268. abra also reszen.
A ,a legkör hataran¨ mert ertekek a legkörön athaladva annak elnyeló, szoro, valamint reIlektalo hatasara az
also ,globalertekek talajIelszinen¨ görbe ertekeire csökkennek. Az abran szerepló spektralis eloszlas csak a
jelleget szemlelteti, hiszen a konkret ertekek a napsugarzas intenzitasatol Iüggnek es idóról idóre valtoznak. A
leIutas jellegeból igy is megallapithato, hogy a napsugarzas nemcsak lathato tartomanyba esó elektromagneses
hullamokat, hanem inIravörös es ultraibolya sugarzast is tartalmaz. Ennek merteke (energiaaram-hanyada) a
görbe alatti adott hullamhosszakkal hatarolt területekkel aranyos. A hazai gyakorlati szamitasok soran nem
követünk el nagy hibat, ha ezen területaranyokra az alabbi szamertekeket hasznaljuk: a napsugarzas közel
50°-a (·i) inIravörös, 48,5°-a (·l) lathato tartomanyba esó, es a Iennmarado 1,5°-a (·u) ultraibolya
sugarzasbol all. Ennek ismereteben mar szamitassal is meghatarozhato adott ertekú (qNAP) napsugarzas eseten a
megvilagitas erteke:
Ev ÷ pat. · qNAP · ·l · coso · 683 |lx|
ahol:
pat. a burkolat napsugarzast ateresztó kepessege,
o a megvilagitott vizszintes Ielület normalisa es barmely pontjabol a Nap Iele huzott egyenes altal bezart szög.
A különbözó burkoloanyagok (üveg, polietilen stb.) spektralis ateresztókepesseget adja a 268. abra Ielsó resze.
Figyelembe veve, hogy hazankban nyari, teljesen tiszta egbolt eseten 800 W negyzetmeterenkenti
sugarzasintenzitas is elóIordulhat, a Ienti összeIügges segitsegevel meghatarozhato a termesztóberendezesben a
megvilagitas maximalis erteke. Ez kb. 150 klx ertekú. Ilyen erós megvilagitas a legtöbb termesztett növenyi
kultura szamara karos. A növeny az ót eró sugarzas jelentós reszet ugyanis elnyeli, aminek csak egy resze (max.
1,5°-a) szükseges a növeny kemiai Iolyamataihoz (Iotoszintezis), masik igen jelentós resze pedig
Ielmelegiti a növenyi allomanyt. A napsugarzas intenzitasanak növekedesevel egyre intenzivebben kell a
növenynek parologtatnia. Ez az egyre intenzivebb parologtatas, illetve atlaghómerseklet-növekedes a
Iotoszintezis leallasat is eredmenyezheti.
ÁrnyékoIás
391
268. ábra - Különbözõ burkolóanyagok fényáteresztõ képessége a hullámhossz
függvényében
A növenyek Iotoszintezisenek intenzitasat sok klimatikus parameter együttesen hatarozza meg. Ezek közül
(jelen ismereteink szerint) a legmeghatarozobb a növenyek környezeti legterhómerseklete, megvilagitasa,
valamint a környezeti CO2-koncentracio.
Tekintettel arra, hogy a napsugarzas közvetlenül a megvilagitasra, közvetve a legterhómersekletre hat, a
termesztes szamara kedvezó, illetve meg elIogadhato mertekú napsugarzas biztositasa miatt szükseges az
arnyekolas, legIókeppen a nyari honapokban.
Az árnyékolók elhelyezese lehet:
belso (azaz a termesztóterben elhelyezett),
kùlso (azaz a termesztóberendezesen kivüli),
valamint a kettó közötti un. közbülsó megoldaskent a
burkolat satiro:asa, azaz a burkolat pat. ateresztókepessegenek csökkenteset eredmenyezó megoldasok.
3.3.3.1. BeIsõ árnyékoIó
A burkolattal hatarolt termesztóterben altalaban a burkolathoz közel elhelyezett arnyekolokialakitast
celszerú a növenyi kultura megvilagitasara, valamint a legter-hómersekletre gyakorolt hatasa alapjan vizsgalni.
Az arnyekolokent hasznalatos különbözó anyagu, szalsúrúsegú halokat, szöveteket eró napsugarzas az
BeIsõ árnyékoIó
392
alabbiakra különül:
ateresztett sugarzas (ennek merteket az pat. adja meg),
elnyelt sugarzas, amelynek merteke az arnyekoloanyag Ieketesegi Ioka (c) reven az alabbi összeIüggessel
hatarozhato meg: c · (1pat.),
visszavert (reIlektalt) napsugarzas, amelynek nagysaga az arnyekolora esó sugarzas ateresztett, valamint elnyelt
sugarzassal csökkentett erteke, azaz: 1 pat. c · (1 pat.).
Az ilyen arnyekolo kialakitaskor a növenyek megvilagitasanak erteke:
Eva ÷ pat. · Ev ÷ pat. · pat. · qNAP · ·l · coso · 683 |lx|
A hazai gyakorlatban arnyekolokent igen elterjedten alkalmazott egyretegú RASEL halo eseten pat. ÷ 0,550,6,
dupla, azaz ketretegú alkalmazasakor pedig: pdat. ÷ (pat.)2 O 0,30,35 ertekel szamolhatunk. E halo szine is
meghatarozo. A hazai gyartasban elóIordulo Ieher, piros, sarga, zöld valamint Iekete RASEL halok a különbözó
szinezóanyag-tartalmukkal nemcsak a tovabbhalado sugarazas intenzitasat valtoztatjak meg (pat. szerinti
mertekben), hanem az arnyekolot eró napsugarzas spektralis eloszlasat is. Ezen valtoztatas eredmenyekent akar
20 nm-es tartomanyba esó elektromagneses hullamok teszik ki a Ienyaram akar 8590°-at. A Iotoszintezis
merteke adott ertekú megvilagitas eseten az elektromagneses hullamok hosszusagatol is Iügg. Ennek alakulasat
szemlelteti a 269. abra. Ennek alapjan megallapithato, hogy a növeny szamara a zöld (540 THz Irekvencia,
illetve 555 nm hullamhossz körüli) szinú Ieny szinten sötetnek szamit, hiszen ott minimalisra csökken a
Iotoszintezis. (Köztudottan a növenyt azert latjuk zöldnek, mert az ót eró Ienyarambol csak azt a szint veri
vissza. A többit abszorbealva Iedezi a Iotoszintezis energiaigenyet. Ezert, ha csak a zöld szinú
hullamhossztartomanyba esó elektromagneses hullamok maradnak, nincs abszorbealhato energia es nincs
Iotoszintezis.) Ezert kerül egyre inkabb alkalmazasra a zöld szinú arnyekolo, ha a megvilagitas intenzitasanak
csökkentese a cel. Zöld szinú Ienyt atbocsato arnyekolo huzamos hasznalata eseteben megIigyelhetó, hogy a
növeny szinet kisse valtoztatja, igy probal több energiahoz jutni. Ezen hatast idónkent a
disznövenytermesztesben tudatosan hasznositjak.
BeIsõ árnyékoIó
393
269. ábra - A fény hullámhosszértékének hatása a fotoszintézis intenzitására
A belsó arnyekolot eró napsugarzas c · (1 pat.)-i reszet viszont elnyeli az arnyekolo anyaga. Az elnyelt
energiaaram hatasara oly mertekben melegszik Iel az, hogy a környezete Iele kialakulo energiaaram ezzel
egyenertekú legyen. A napsugarzasnak az arnyekolo anyaga közvetitesevel a legter Iele konvekcioval, valamint
vezetessel valo hóleadasa a belsó hómersekletet növeli, mintha nem is lenne arnyekolo. Ezert a belsó
arnyekolonak az arnyekolo nelküli allapothoz kepesti hatasat a leghómersekletre csak az arnyekolo
sugarzasos hóleadasi Iolyamatanak a vizsgalata alapjan lehet minósiteni.
A T (termodinamikai abszolut) hómersekletú anyag sugarzasos hóleadasakor a jellemzó (legnagyobb
intenzitasu) elektromagnesen hullamhossz erteke a Wien-fele eltolasi törveny szerint:
A termesztóberendezesben realisan elóIordulo hómerseklet-tartomany hatarertekeit (0 °C, illetve 273 K,
valamint 100 °C, illetve 373 K) alapul veve kijelölhetó azon (·m) hullamhossztartomany, amelyben
elhelyezkedik ezen sugarzasos hóleadas spektralis eloszlasanak meghatarozo resze. Ez alapjan került a 268.
abran a ·m tartomany kijelölesre. Ugyanezen abran a különbözó burkoloanyagok elektromagneses
hullamhosszusag szerinti ateresztókepessegeból megallapithato, hogy pl. az üveg vagy a policarbonat ezen ·m
tartomanyban nem engedi at az arnyekolo anyaganak sugarzasos hóaramat, azaz ebben a tartomanyban nem
atlatszo. Igy az is a termesztóter levegójenek hómersekletet növeli. Az üveg, illetve vele egyezó
ateresztókepessegú policarbonat burkolatu terekben a napsugarzas hatasara kialakulo, Ient vazolt
energetikaallapotot nevezik ,üveghazhatas¨-nak. Az abra alapjan pl. a polietilenIolia burkolat eseteben a belsó
arnyekolo sugarzasos hóarama legnagyobb reszben tavozik a termesztóterból, ezert ez a napsugarzasi hanyad
alig hat a belsó legter hómersekletere.
Vegül a belsó arnyekolora esó napsugarzas |1 pat. c · (1 pat.)|-i resze, az un. viszszavert vagy reIlektalt
resze, joreszt szabadon tavozhat a burkolaton keresztül.
A jelenleg hazankban elterjedten megvalositott belsó arnyekolok különbözó (pl. RASEL) haloinak, illetve
szöveteinek reIlexios kepesseget tekintve megallapithato, hogy a belsó arnyekoloval a növeny megvilagitasat a
kivant ertekre lehet beallitani, ezzel közvetve a növeny atlaghómersekletere is csökkentóleg hatunk, de a
belsó leghómersekletet szinte egyaltalan nem csökkentjük. Marpedig a legterhómerseklet is beIolyasolja a
Iotoszintezis merteket. Ezert a belsó arnyekolo eredó hatasa a legkedvezótlenebb. A legterhómersekletre
gyakorolt hatasanak javitasa vegett kezdtek az elmult evekben halok, szövetek helyett pl. aluminiumreteggel
bevont polietilenIoliat belsó arnyekolo anyagakent hasznalni. Ekkor a jo reIlektalokepessegú (pl. aluminium-)
reteggel bevont arnyekoloIelületról a raesó napsugarzasnak jelentós hanyada (meresek szerint akar 30°-a) a
külsó ter Iele visszaveródik, szamottevóbben csökkenthetó ezzel a belsó legterhómerseklet. Ezert az
elkövetkezókben ezen arnyekoloanyagok jelentósebb Ielhasznalasa, illetve elterjedese varhato.
3.3.3.2. KüIsõ árnyékoIó
A termesztóberendezes burkoloIelületen kivül, joreszt a tetóIelület Iölött, megIeleló teherviseló keretre helyezik
el, pl. hevederhez erósitett Ia- vagy múanyag lecekból kialakitott Ielületeket. Ezek a gerinc Iölött elhelyezett
tengelyre Ielcsevelhetók, illetve a burkoloIelületre engedhetók. Emellett ma mar különbözó, a belsó
arnyekoloknal mar ismertetett halok hasznalata is kezd terjedni. A külsó arnyekolok jelentós szel-, ho-, illetve
jegterhelesnek is ki vannak teve. Ezert lenyegesen súrúbben vannak megvezetve es nagyobb a szerkezeti
anyagszüksegletük is, mint a belsó arnyekoloknak.
KüIsõ árnyékoIó
394
A külsó arnyekolora esó napsugarzasbol viszont csak annak pat.-szerese halad a termesztóberendezes burkolata
Iele. Ez annak ateresztókepessege alapjan:
Eva ÷ pat. · Ev ÷ pat. · pat. · qNAP · ·l · coso · 683 |lx|
ertekú megvilagitast eredmenyez. Ebben nem ter el a belsó arnyekolotol e kialakitas, viszont a termesztóterbe
kerüló pat.-nyi napsugarzas jelentósen kisebb energiaterhelese reven alacsonyabb ertekú legter-hómersekletet
eredmenyez, mint az ugyanolyan ateresztókepessegú belsó arnyekolo.
A klimaparameterek alakulasa alapjan egyertelmúen a külsó arnyekolo alkalmazasa javasolt. A hazai
termesztóberendezesekben sajnos nem ez a megoldas van tulsulyban. Ahol egyaltalan külsó arnyekolo keszült,
az nem termeló-, hanem kutatasi cellal üzemeltetett berendezes. Ennek a rendkivül magas beruhazasi költseg a
magyarazata.
3.3.3.3. A burkoIat satírozása
A belsó, illetve külsó arnyekolo közötti atmenetet kepez, amikor a burkoloanyag (pl. üveg) ateresztókepesseget
csökkentjük atmenetileg. Ez a Iolyamat lejatszodik az idó haladtaval is, hiszen a burkoloanyag külsó Ielületere
lerakodo szennyezódesek hatasa akar 35°-os ateresztókepesseg-csökkenest okozhat egy ev alatt. Celszerú
ezert az ószi honapokban a külsó Ielületet lemosni, hogy a teli, Ienyszegenyebb idószakban több Ieny jusson a
termesztóterbe. A tavaszi, illetve nyari honapokban eppen a karos intenzitasu sugarzas csökkentesere
hasznalatos modszer a külsó (ritkabban a belsó) Ielület bevonasa, azaz satirozasa.
A belsó Ielület rossz Ienyateresztó kepessegú anyaggal valo bevonasa csak akkor celszerú, ha tartosan, azaz akar
több evig van ra szükseg, hiszen eltavolitasa onnan nehezkesebb. Leggyakrabban mesztejes mazolast vagy (igen
tartos megoldaskent) diszperz Iestekeket hasznalnak. A meszeles olcsobb is, eltavolitasa is könnyebb, de a belsó
Ielületen kialakulo paralecsapodast követóen kialakulo oldodas es csöpöges a teherhordo szerkezeti elemek
korroziojat okozhatja, illetve a lugos közeg a kultura Iejlódesere kedvezótlen lehet.
A külsó Ielület bevonasa tekintettel az esóre sokkal serülekenyebb, Ienntartasa munkaigenyesebb. Ezert a
gyakorlatban leginkabb elterjedt megoldas agyagpor (esetleg oltott meszpor) nedves Ielületre valo szorasa. Ezt
komolyabb esózest követóen celszerú megismetelni, viszont anyagi kihatasa nem jelentós, megszüntetese is
könnyebben megoldhato, mint a belsó Ielület eseteben. A külsó Ielület bevonasa nehezsegbe ütközik tömbösitett
termesztóberendezeseknel, hiszen az akar több hektarnyi tetóIelületnek agyagporral törtenó beszorasa csak a
nedves vapakban valo közlekedessel valosithato meg.
Az utobbi evtizedek soran voltak probalkozasok a Ielület helyett maganak a burkoloanyag Ienyateresztó
kepessegenek idóleges valtoztatasara. Ezek közül emlitest erdemel az a megoldas, amikor megIeleló adalekok
reven a megvilagitas eróssegenek Iüggvenyeben valtozik az ateresztókepesseg. Ilyen kialakitasu anyag pl. a
szemüvegeknel mar elterjedt fotograv üveg. Termeszetesen ezen ,üveg¨ ara miatt egyhamar nem varhato szeles
körú Ielhasznalasa. A masik, meg kiserleti stadiumban levó elkepzeles szerint pl. a policarbonat többretegú
lemez csatornaiban szinezett Iolyadekot aramoltatnak. A szin megvalasztasaval, illetve a szinezóanyag
koncentraciojanak valtoztatasaval lehet az ateresztett napsugarzas nagysagara hatni. A kiserletek soran Iellepó
kedvezótlen jelensegek (pl. algasodas) e megoldas tovabbi Iinomitasat igenylik.
A satirozasnak a termesztóter klimaparametereire gyakorolt hatasat illetóen megallapithato, hogy a növenyek
megvilagitasat ugyanugy csökkenti, mint a külsó vagy belsó arnyekolo. Igaz, itt nem celszerú külön
szamszerúsiteni az pat. erteket, mivel a burkolat pat.-ertekú ateresztókepesseget valtoztatjuk.
A satirozas hatasara viszont az elnyelt hóaram erteke növekszik, mivel a burkoloanyag eredó Ieketesegi Ioka
növekszik. Igy atlaghómerseklete magasabb lesz a külsó vagy belsó arnyekolohoz kepest. Ezen ertek akar a
belsó legterhómersekletnel is magasabb lehet, amiert kisreszt vezeteses, nagyobbreszt konvekcios hóaram halad
a belsó ter Iele, es ez a legterhómerseklet növekedeset eredmenyezi.
A burkoIat satírozása
395
A Ientiek alapjan kedvezótlenebb a satirozas, mint a külsó arnyekolo, de a belsó arnyekolohoz kepest a kultura
szamara lenyegesen kedvezóbb leghómersekletet eredmenyez. Ez, valamint a minimalis beruhazasi igeny
magyarazza, hogy egyhajos termesztóberendezeseknel alkalmazasa regota Iolyik.
3.3.3.4. Sötétítõk
A termesztes soran szüksegesse valhat a kultura megvilagitasi, valamint nyugalmi idószakainak programozasa.
Ezert vagy Iekete polietilenIolia, vagy Iemreteggel bevont polietilenIolia Ielhasznalasaval un. sötetitóalagutat
kepeznek a kultura Iöle. Kialakitasakor arra kell törekedni, hogy hermetikus zarast biztositson, ugyanakkor
könnyen el lehessen tavolitani. A gyakorlatban az energiaernyó szerkezeti megoldasai kerülnek itt is
Ielhasznalasra. Anyaguk azonban elteró, mert az energiaernyók anyaga a parakondenzacio elkerülese
erdekeben ma mar sehol sem Iolyamatos (pl. Iolia) Ielület, hanem súrú szövet.
3.4. A fotoszintézis és a Iégzés szabáIyozása
3.4.1. Mesterséges megviIágítás
A termesztett kultura nyugalmi idószakainak szabalyozhatosaga azt is szüksegesse teheti, hogy a megvilagitas
idótartamat növelni lehessen. Ilyen igeny hazankban Ióleg a teli honapokban merülhet Iel, kielegitese csak
mesterseges IenyIorrasokkal lehetseges. A beepitendó IenyIorrasok teljesitmenyenek meghatarozasahoz ismerni
kell a kultura megvilagitasi igenyet. Ez alapjan ket csoportba soroljuk a növenyeket:
arnyekkedvelók (megvilagitasigenyük maximalis erteke: 3 klx),
Ienykedvelók (szükseges megvilagitasuk erteke: 35 klx).
Az emlitett megvilagitas erteken kivül a maximum 1 klx-nyi megvilagitast a termesztesi gyakorlatban kiegeszitó
(alap-) megvilagitasnak nevezik.
A megvilagitasigeny es a IenyIorrasok Ienyhasznositasanak ismereteben a mesterseges megvilagitas tervezhetó.
(A Ienyhasznositas megadja, hogy a IenyIorras a Ielvett energia hanyad reszet alakitja at lathato 380780 nm
hosszusagu elektromagneses hullamokka). Az alabbiakban a termesztesi gyakorlatban hasznalatos IenyIorrasok
múködeset, valamint Ienyaramaik jellemzóit tekintjük at.
3.4.1.1. IzzóIámpa
A magas olvadaspontu Iemek (mint a wolIram) ötvözeteból keszitett ellenallashuzalt Ieszültsegkülönbsegre
kapcsolva abban Ohm törvenye szerint I ÷ U/R aramerósseg alakul ki. Az aramerósseg hatasara I2 · R villamos
energia alakul at hó-, illetve sugarzasos energiava. Ez az energiaertek a IenyIorras nevleges teljesitmenye. A
Ielszabadulo hóenergia hatasara a Iemszal oxigenmentes terben izzasig hevül es a napsugarzas spektralis
eloszlasi görbejehez hasonlo jellegú, un. haranggörbe szerinti eloszlasban sugaroz. Ennek csekely resze esik a
lathato tartomanyba, a jelentósebb reszt inIravörös sugarak kepezik. Ez a Wien-fele eltolasi törveny szerint
annak a következmenye, hogy a nap, illetve az izzoszal atlaghómerseklete különbözó. A lathato tartomanyba esó
hanyadot beIolyasolja az izzoszalat körülvevó gaz összetetele, valamint az, hogy mekkora Ieszültsegkülönbseg
hajtja at az aramot. Ezert a semleges gazok (pl. nitrogen) helyett a nemesgazok (argon, kripton, xenon, illetve
keverekeik) alkalmazasa javitja a hatasIokot, amely kb. 3°. Ez alapjan 100 W villamos energiat Ielvevó
izzolampa csak 3 W ertekú Ienyaramot (1 lm ÷ 1/683 W alapjan), közel 2000 lument bocsat ki, azaz
Ienyhasznositasa: 20 lm/W.
Az utobbi evtized Iejlesztesenek eredmenyekeppen az izzolampa tapIeszültsegenek 24, majd 12 voltra valo
csökkentesevel a Ienyhasznositas merteket közel 5°-ra növeltek. Az ilyen, törpeIeszültseggel múködó
IenyIorrasok aramerósseg-igenye nagyobb (hogy a vesztesegek ne növekedjenek), ezert nagyobb
Sötétítõk
396
vezetek-keresztmetszeteket igenyelnek. Ez indokolja, hogy ritkan kerülnek a termesztóberendezesekben
alkalmazasra.
A hagyomanyos izzolampak elektromagneses hullamainak spektralis eloszlasa közeliti meg legjobban a nap
sugarzasanak spektralis eloszlasat. Ezert alkalmazasuk a rossz energetikai hatasIok ellenere is gyakori.
3.4.1.2. Kisnyomású kisüIõIámpák
A különbözó hosszusagu Ienycsövek az utobbi evtizedekben a legelterjedtebben alkalmazott IenyIorrasaink. A
villamos halozatra törtenó kapcsolasat az alabbi abra szemlelteti.
A kvarcüvegcsó (F) belsó Ielületet egy vagy több retegben Iluoreszkalo Ienyporral vonjak be. A Ieszültsegre
kapcsolast követóen a gyujto (G) hatasara a kisnyomasu semleges gazokkal kitöltött csóben megindul az
elektronoknak a ket izzo közötti oda-vissza aramlasa. Eközben az elektronok a Ienypor alkotoreszeivel ütközve
gerjesztik azokat. A gerjesztett anyagra jellemzó hosszusagu, lathato elektromagneses hullam kibocsatasa
mellett szúnik meg a gerjesztett allapot. A retegek szamat az alapjan valasztjak meg, hogy hany egymastol elteró
(1, 2 vagy 3) elektromagneses hullam alkossa a leadott Ieny meghatarozo reszet. Ez a Ienycsón talalhato adatok
közül az F 6, vagy F 65, illetve F 352 alapjan ismerhetó Iel. Ugyanis ahany szamjegyú a szamertek, annyi retegú
a bevonat. A Ienyaram spektralis eloszlasi görbeje annal kiegyenlitettebb, minel nagyobb a szamertek es minel
inkabb elteró szamokkal rendelkezó csövek kevert Ienyaramat hozzuk letre. Fenyhasznositasuk 4050 lm/W,
merteke 8° körüli.
A 270. abran a T Iojtotekercs a mar Ienyt kibocsato csó aramIelvetelet korlatozza induktiv ellenallasa reven. Az
induktivitas kedvezótlen kihatasainak csökkentese vagy teljes megszüntetese miatt van a K Iazisjavito
kondenzator parhuzamosan a halozati Ieszültsegre kötve.
270. ábra - A fénycsõ és a nagynyomású higanylámpa felépítése és áramköre
A Ienycsó geometriai kialakitasa miatt a kiegeszitó vilagitasok IenyIorrasa, neha azonban alkalmazzak
mesterseges megvilagitasokhoz is. Ilyenkor azonban Iigyelemmel kell lenni arra, hogy a Ienycsócsoport
jelentósen arnyekolja a belteret.
A Ienycsó kedvezótlen stroboszkopikus hatasa kiküszöbölhetó, ha a harom Iazisra szimmetrikusan elosztva
kapcsoljak a IenyIorrasokat.
A izzolampak Iejlesztesi tapasztalatait (a tapIeszültseg csökkentesenek Ienyhasznositasara gyakorolt hatasat)
Ielhasznalva jelentek meg a kompakt Ienycsövek. HatasIokuk lenyegesen nagyobb, minimum 100 lm/W, azaz
Kisnyomású kisüIõIámpák
397
15°. A hatasIok tovabbi javitasat eredmenyezte, hogy Iojtotekercs helyett rezgókört epitenek be az aramkörbe.
Az igen magas beruhazasiköltseg-igenyük miatt egyelóre növenyhazi alkalmazasuk nem varhato.
3.4.1.3. Nagynyomású kisüIõIámpák
E IenyIorrasok kisIeszültsegú, hideg elektrodaju, Iemgóz (Na vagy Hg) töltesú lumineszcenciat valositanak meg
bevonattal vagy anelkül. A nagynyomasu (kisülócsóves) higanygóz lampa elvi Ielepites a 270. abran lathato.
A higannyal es nagynyomasu nemesgazzal töltött kvarc kisülócsó vegein aktivalt Ióelektrodak, valamint
segedelektrodak vannak elhelyezve. A kisülócsövet reszben hószigeteles, reszben a szinkorrekcio vegett
nemesgazzal töltött üvegbura veszi körül. Az üvegbura belsó Ielületen a Ienycsóhöz hasonlo Iluoreszkalo
Ienypor van. Bekapcsolast követóen a Ió- es segedelektrodak közötti parazsIeny-kisüles a higanyt elparologtatja
es e higanygóz teret ionizalja. 35 s IelIútesi idó utan megindul a Iókisüles, amikor az ionizalt higany
ultraibolya sugarakat bocsat ki. Ennek hatasara a Ienypor nemely alkotoja gerjesztódik, majd jellemzó
hosszusagu (lathato tartomanyba esó) elektromagneses hullam kibocsatasa mellett szúnik meg gerjesztett
allapota.
Az abran lathato E elótet-ellenallas (Iojtotekercs) induktiv ellenallasa reven lehet a kisülócsó aramIelvetelet
üzemi allapotban a kivant ertekre korlatozni. Termeszetesen itt is szükseges a Iazistenyezó javitasa, itt a
kondenzatort azonban terIogatigenye miatt központilag helyezik el.
A higanygózlampa Ienyenek spektralis eloszlasa kevesbe Iedi le a napsugarzas görbejet. Vörös szinben a
legszegenyebb, ezert is túnik ,hidegnek¨. Fenyhasznositasa 65 lm/W, azaz 10° körüli.
A Iemgózt a kisülócsóben alacsony nyomasu natrium is szolgaltathatja (natriumlampak). Ezeket igen szeles
körben alkalmazzak, pl. közutak ejszakai megvilagitasara. Fenyük jellegzetes narancssarga. Monokromatikus
Ienyaramuk miatt a termesztesi gyakorlatban csak specialis esetekben alkalmazzak. A natriumlampak
Ienyhasznositasa akar 110 lm/W, vagyis 16°-ot is eler.
A mesterseges vilagitas kialakitasakor az alabbiakat kell Iigyelembe venni:
A IenyIorrasok, illetve szerelvenyeinek megvalasztasakor a szabvany altal elóirt legalabb IP 55 ertekú vedelmet
kell biztositani. Az 55-ös szam elsó szamjegye jelzi a mechanikai hatasokkal szembeni ellenallosagot, a masodik
a villamos vedettseg merteket, esetünkben a csepegó vizzel szembeni vedettseget. Termeszetesen a magasabb
ertekú vedelem megvalositasa lenyegesen nagyobb beruhazasi költsegkihatassal jar. Ha nem lehet ezen
igenynek maradek nelkül eleget tenni, Ielmentest lehet kerni, ha közvetett vedelmet valositunk meg.
A Ienyaramnak a növenyek Iele valo iranyitasa erdekeben celszerú Ienyesitett Ielületú reIlektalo- (paraboloid
vagy parabola keresztmetszetú csatorna) Ielület gyujtopontjaba vagy tengelyebe helyezni a IenyIorrast. Ezt a
celt szolgaljak az armaturakban a IenyIorrast körülvevó Ienyesitett Ielületek. A nyitott, illetve zart kivitelú
armaturak közül a valasztaskor celszerú Iigyelembe venni, hogy a nyitott kialakitas ugyanakkora
teljesitmenyIelvetelnel nagyobb ertekú Ienyaramot ad, olcsobb, de pl. öntözeskor a lelIröccsenó viz tönkreteheti.
Az armaturak elhelyezeset illetóen pedig arra kell törekedni, hogy a növenyIelülettól legalabb 1 m tavolsagra
legyenek. Ezzel lehet a koncentralt hóaram hatasat csökkenteni.
Programozott megvilagitast celszerú megIelelóen Ielosztott Ielületeken kialakitani. Ez a gyakorlatban azt jelenti,
hogy pl. a IenyIorrasok harmadat 8 oran keresztül Iolyamatosan üzemeltetjük, majd megtörtenik a masodik
ugyanilyen egyseg bekapcsolasa 8 oran keresztül, illetve ezt követóen a harmadik egysege. Ezzel elerhetó, hogy
a Iolyamatos villamos Iogyasztas reven kedvezóbbek lesznek az energiaköltsegek.
A kiegeszitó, illetve alapmegvilagitassal rendelkezó Ielület nagysagahoz kepest hazankban a nagyobb (35
klx/m2) ertekú mesterseges megvilagitassal Ielszerelt Ielületek összesen csak nehany szaz negyzetmetert tesznek
ki, tekintettel a kialakitas beruhazasigenyere, illetve az eves üzemeltetesi idótartamok alapjan a megterüles
eveinek szamara.
Nagynyomású kisüIõIámpák
398
3.4.2. A Ievegõ CO2-töménységének növeIése
A növeny bizonyos megvilagitottsag, valamint legterhómerseklet eseten kezd Iotoszintetizalni. Ekkor az elnyelt
Ieny energiajanak egy reszet Ielhasznalva a levegóból Ielvett szen-dioxidot oxigenre es szenre bontja es az
oxigent joreszt a levegóbe juttatja vissza. A szenet a növeny szerves vegyületek letrehozasaval beepiti, ezzel is
növelve önmaga tömeget.
A megvilagitas intenzitasanak csökkenese azt eredmenyezi pl. ejszakai idószakban , hogy a Iotoszintezis
soren beepitett kötesi energia egy reszet Ielszabaditva CO2 termelódik, illetve a növeny tömege csökken. Ezen
(nappal, illetve ejszaka lejatszodo) ellentetes Iolyamatok eredmenye normalis körülmenyek között a kötesi
energia (növenyi tömeg) növekedeset eredmenyezi. (Az evmillios ,növekedes¨ eredmenyekent allnak
rendelkezesünkre a Iosszilis energiahordozok.) Az elbontott szen-dioxid merteke a megvilagitason, valamint
legterhómersekleten kivül a szen-dioxid-koncentraciotol (azaz a szen-dioxid parcialis nyomasatol) is Iügg.
(Termeszetesen a Ienti parametereken kivül igen sok egyeb Ieltetel, mint a sejteken belüli turgornyomas,
megIeleló ,tapanyag-koncentraciok¨ stb. egybeesese is kell a Iotoszintezishez.)
A CO2 atlagos koncentraciojanak erteke 0,03 terIogat °, ez a normal allapotnal 30 Pa parcialis nyomast
eredmenyez. Ezen ertek a termeszetes körülmenyek között ervenyes, mivel pl. intenziv Iüstgazokkal
,szennyezett¨ ipari körzetekben, az autopalyakon vagy azok közeleben ettól lenyeges elteresek regisztralhatok.
Több evtizede vegzett kiserletek, valamint termesztesi gyakorlati eredmenyek alapjan megallapitast nyert, hogy
kb. 0,100,15 tI.°-os CO2-koncentracio-ertekig a növekedessel nagyjabol aranyosan növekszik (a mertek
Iajtatol Iüggó) a bioproduktum mennyisege. A koncentracio tovabbi növelese viszont produktumcsökkenest
okoz, majd un. CO2-mergezes tünetei jelentkeznek a növenynel, azaz a Iotoszintezis intenzitasa kisebb lesz,
mint a termeszetes CO2-koncentracional, sót annak leallasat is eredmenyezheti. Ezert 0,25 tI.°-al magasabb
CO2-koncentracio egyetlen egy termesztesbe vont kulturanal sem javasolt.
A legcsere, valamint a termesztóterbe juttatott szen-dioxid (Kbe) Iüggvenyeben a CO2 koncentraciojanak
alakulasat az alabbi egyenlettel lehet meghatarozni:
Kbe ÷ 103 · A: · kfogv ¹ (44/24) · : · Jha: · 0,01 · (ki ke) 103 · Aalap · kter |kg · h1|
ahol:
A: a termesztóterben levó összes asszimilaloIelület |m2|,
kfogv az egysegnyi asszimilaloIelületen Ielvett CO2 tömege |g · m2 · h1|,
ki a belsó legterben kialakulo CO2-koncentracio erteke |tI.°|,
ke a külsó levegó CO2-koncentraciojanak atlagos erteke |tI.°|,
kter a termesztóberendezes talajaban levó szerves anyag CO2-termelesenek merteke a termesztóberendezes
alapterületere (Aalap) vonatkoztatva |g · m2 · h1|.
Eszerint az összeIügges szerint, ha nincs CO2-adagolas (azaz Kbe ÷ 0), a termesztóterben kialakulo
CO2-koncentracio hatarozhato meg. Ennek erteke a napsugarzas intenzitasakor merhetóen csökken. Ezert
ilyenkor a szen-dioxid-szint Ienntartasa erdekeben celszerú szellóztetóIelületeket nyitni, 35 közötti orankenti
legcseret megvalosito mertekben. Ezzel a kedvezó asszimilacio Ienntarthato.
Az összeIüggesben szerepló (kter) a talaj szerves anyaga altal termelódó szen-dioxid erteket illetóen 13 g · m2
· h1 ertek vehetó szamitasba a szervesanyag-tartalomtol Iüggóen. Nem követünk el nagy hibat, ha e nelkül
szamitjuk ki az orankent beadagolando szen-dioxid mennyiseget adott (a külsóhöz kepesti) magasabb
A Ievegõ CO2-töménységének
növeIése
399
koncentracio Ienntartasahoz.
A szen-dioxid-koncentracio magasabb erteken tartasahoz szükseges (Kbe ertekú) CO2 Iorrasa lehet:
szarazjeg (azaz szilard halmazallapotu CO2),
nagynyomasu, palackban cseppIolyositott CO2,
energiahordozok szen-dioxid egestermeke.
Az emlitett Iorrasok közül a szarazjeg ma mar csak elmeleti lehetóseg, hiszen költsegei nem viselhetók el a
termesztesi gyakorlatban meg a minimalis (un. alap-) legcserenel sem.
A cseppIolyositott szen-dioxid hasznositasara keszültek hazankban is un. leIejtóberendezesek. Ezek 2 vagy 4 db
szen-dioxid-palackbol idóegyseg alatt tavozo szen-dioxid gaz terIogataramanak beallitasat tettek lehetóve. A
,leIejtes¨ soran a CO2 (tekintettel az expanziora) hót von el környezetetól, ezert a nyomascsökkentó szelepeket
Iolyamatosan elektromos energiat emesztó Iútókabelekkel melegitik, hogy ne ,Iagyjanak¨ le. A szen-dioxid
aranak jelentós mertekú emelkedese miatt ezen megoldas ma mar nem gazdasagos üzemekben.
Az elmondottak alapjan a hazai gyakorlatban is egyre inkabb terjednek az egestermeket termesztóterbe juttato
megoldasok. Ennek
közvetett es
közvetlen
valtozatat alkalmazzak.
A közvetett megoldasnal a termesztóberendezes melegvizIútesú rendszerehez hasznalt kazan egestermekeinek
egy reszet (maximum 20°-at) megIeleló abszorbealo-anyaggal töltött szúrón vezetik at. Ezen szúróben a szilard
(por, pernye stb.) szennyezóanyagok levalasztasan kivül a ken-dioxid, valamint a ken-trioxid megkötese a cel,
hiszen ezek a termesztóberendezesbe kerülve a paraban, illetve a kondenzalodo vizben oldodnanak es kenes-,
illetve kensavat kepeznenek. A karos egestermekek megköteset követóen megIeleló oszto csóvezetekek reven a
termesztóterbe kerül a szen-dioxid. Tekintve, hogy a moltömege nagyobb, mint a levegóe, a CO2 az also szint
Iele süllyed, illetve koncentracioja a talaj Ielszine közeleben a legmagasabb. A bekerüló Iüstaram, illetve CO2
terIogatarama a csóvezetekbe helyezett zsaluzat reven valtoztathato. E megoldas biztonsagoz üzemeltetesehez
azonban mar szükseges a CO2 koncentraciot szabalyozassal biztosito automatika. E szabalyozok a CO2
koncentraciojanak erteket a beallitottnal magasabbra nem engedik növekedni, es ha adott ertekúnel gyengebb a
megvilagitas, akkor a Iüstgaz bearamlasat megszünteti. Ezzel csökkenti az üzemelteteshez szükseges energia
költseget is. A közvetett megoldas a leggyakoribb a CO2 koncentraciojanak valtoztatasara.
A közvetlen megoldasnal a termesztóterbe helyezett un. túzleg hevitók üzemeltetesekor kepzódó CO2
mennyisegevel lehet a szen-dioxid-koncentraciot valtoztatni. E max. 10 kW Iútóteljesitmenyú berendezesek az
adott termesztóter maximalis Iútesi hóigenyenek töredeket (max. 15°-at) kepesek biztositani. A kihelyezett
olaj- vagy gazüzemú Iútóberendezesek egestermekei vagy közvetlenül a termesztóterbe, vagy megIeleló
kialakitas reven (pl. atvaltoszelep) segitsegevel a külsó terbe vezetódnek. Az egestermekek csak nappal es a
növenyek adott ertekú (Iajtatol Iüggó, de min. 2 klx) megvilagitasakor vezethetók a terbe. Ennek megIelelóen a
kihelyezett hótermelók nem üzemeltethetók a legnagyobb Iútesi igeny Iennalltakor, hiszen az leggyakrabban a
hajnali orakban (minimalis megvilagitottsagnal) jelentkezik. Ezert a Iútes költsegeit ezzel csak akkor lehet
csökkenteni, ha a kihelyezett hótermelók egestermeke a külsó terbe közvetlenül is vezethetó. A Iútesi idenyben
akkor múködik valamennyi berendezes egyidejúleg, ha a kivant belsó hómersekletet az alap- (a Iútesi
teljesitmeny jelentós reszet biztosito) Iútes nem tudja tartani. A kihelyezett hótermelókben, ha ugyanazt az
energiahordozot egetjük el, mint az alapIútest biztosito rendszer kazanjaban, akkor az un. tüzelesi hatasIok jobb,
mint a kazannal, ezert arra kell törekedni, hogy a Iútesi idenyben lehetóleg Iolyamatosan üzemeljenek.
A szen-dioxid koncentraciojat közvetlenül beIolyasolo, azaz a termesztóterben egessel CO2-ot elóallito
A Ievegõ CO2-töménységének
növeIése
400
Iútóberendezesek múködeset szabalyozo automatika összetettebb, mint a közvetett modszernel hasznalatos. A
dragabb szabalyozo, illetve jelentósebb beruhazasi igeny hamar megterül a kedvezóbb tüzelesi hatasIok miatti
energiamegtakaritas, valamint a csökkenthetó IútóIelület, illetve kazankapacitas reven.
Vegezetül a szen-dioxid-koncentracio emberre gyakorolt elettani hatasait illetóen önmagunk megnyugtatasa
erdekeben nem art tudni, hogy a CO2 mennyisegenek növekedesevel egyezóen csökken a levegó
oxigentartalma. Szerencsere a növenyekhez kepest nagysagrenddel nagyobb CO2-koncentraciot kepes az ember
elviselni, hiszen 3 tI.°-os ertek Iölött kezdenek ,csak¨ a tiltakozo tünetek pl. IejIajas, hanyinger stb.
jelentkezni. A biztonsag erdekeben a megengedett legnagyobb CO2-koncentracio 0,5 tI.°. Ezert leginkabb az
egestermeket elóallito berendezeseknel, az eges megIeleló körülmenyeire kell ügyelni, tovabba az adott egóhöz
a megIeleló legIelesleg biztositasara, mivel az ennek elegtelensege eseten megvalosulo tökeletlen egeskor
kepzódó szen-monoxid lenyegesen kisebb koncentracioja is sokkal karosabb, irreverzibilis Iolyamatokat
eredmenyez az eló szervezetekben.
3.5. Termesztõközeg és paIántaneveIés
3.5.1. A föIdkeverék-készítés gépei
Az üveg vagy Iolia alatt termesztett növenykulturaknal, (elsósorban a disznövenytermesztes területen) a
kerteszek Ielismertek, hogy a különbözó erdei lombIöldek, egy-egy allatIajhoz tartozo istallotragya, a tózeg,
kisebb mennyisegben az agyag, a homok, majd kesóbb a perlit adalekkent törtenó alkalmazasa igen elónyös
lehet. Az igy szerzett tapasztalatok alapjan az egyes termesztók recepteket jegyeztek Iel, amelyek tartalmaztak
az adalekIelesegeket es azok aranyat.
A kerteszeti termesztestechnologia reszekent kialakult az az eljaras, amely soran az adott helyen Iellelhetó
talajhoz a szerves tragyan kivül tovabbi adalekanyagokat is kevernek. Ez a tevekenyseg tapasztalati uton,
receptek Ielhasznalasaval kialakult kisüzemi eljaraskent ismert.
A nagymennyisegú es specialis igenyeket kielegitó talajt ,gyartjak¨, vagyis az összes alapanyag szarmaztatott,
azok Iajtaja, aranya kiserleti uton meghatarozott. Az igy elóallitott talajt a köznyelvben viragIöldnek, a
szakirodalomban Iöldkevereknek nevezzük.
3.5.1.1. A föIdkeverékgyártás során feIhasznáIható anyagok
Alapanvag
A leggyakrabban hasznalt alapanyag a tózeg. Magas szervesanyag-tartalma javitja a Iöldkeverek
alapparametereit es szerkezetet.
Kieges:ito anvagok
Biologiailag aktiv anyagok: elelmiszer-ipari es/vagy mezógazdasagi hulladek (pl. törköly), valamint allati
tragyak Ielhasznalasaval keszült komposzt.
Asvanyi anyagok, pl. homok, agyag.
Faipari mellektermekek, hulladekok, pl. Iakereg, Iúreszpor.
A Ielsoroltakat ertelemszerúen kiegeszitó helyettesitóanyagok (pl. perlit).
Adalekanvagok
Meszezóanyag, perlit, mútragya, mikroelem stb.
Nehany Iöldkeverek Iizikai jellemzóit a 29. tabla:at tartalmazza.
Termesztõközeg és
paIántaneveIés
401
Fizikai jellemzók ViragIöld ZöldsegIöld ParkIöld
TerIogattömeg
(kg/dm3)
0,8 0,9 1,0
Szemcsenagysag
(mm)
20 20 20
Nedvessegtartalom
(°)
58 55 54
29. táblázat - Néhány földkeveréktípus jellemzõ fizikai tulajdonságai
A Iöldkeverekek nedvessegtartalma a 29. tabla:at szerint meghaladja az 50°-os erteket. Ez a magas
tózegtartalommal Iügg össze, mivel a tózeg szivacs modjara viselkedik, igy biztositja es tartalekolja a növeny
szamara a szükseges nedvesseget, egyidejúleg megmarad a kivanatos laza, levegós talajszerkezet.
A Iöldkeverek-keszites vazlatos technologiai Iolyamatat a 271. abra szemlelteti. A Iolyamat harom, egymastol
jol elkülönüló reszból, az elókeszitesból, a gyartasbol es a csomagolasbol all.
271. ábra - A földkeverék-készítés géprendszere és technológiája
Az alapanyagokat tekintve jol elkülönül a mútragya es a mikroelem, illetve a tózegIöld jellegú anyagcsoport (a
A föIdkeverékgyártás során
feIhasznáIható anyagok
402
vazlat Ielsó soranak bal, illetve jobb oldala). Aranyait tekintve a Ielhasznalt mútragya összessegeben nem eri el
az 1°-ot sem a vegtermekben, esetleg teljesen el is maradhat, a mikroelem jellegú adalekok jelentósege pedig
elóterbe kerül. A csekely hanyad miatt a N, P, K, granulalt mútragyaknal a kezi rostalas, adagolas es keveres
elegseges. A tózegIöld jellegú anyagok kepezik ertelemszerúen az alapanyag 99°-at.
A szemcsemeretre vonatkozo szabvanyos elóiras azt az alapanyagot tekinti tovabbi Ieldolgozasra alkalmasnak,
amelyben a legnagyobb szemcsek merete nem haladja meg a 20 mm-t. Ez egyertelmúen azt jelenti, hogy minden
Ieldolgozasra kerüló anyagot at kell bocsatani a legalabb 20 mm lyukmeretú rostan. Amennyiben a
nedvessegtartalom magasabb a hatarertekeknel (tózeg 55°, komposzt 60°, agyag 15°, homok 8°), csak az
idójaras kedvezó hatasa, esetleg egy lazito atIorgatas, szellóztetes hozhat kedvezó eredmenyt. A teherautoval
szakaszosan az adagoloba szallitott alapanyag a ketszintes vibracios rostara kerül, amely az abran A, B, es C-vel
jelölt Irakciok szetvalasztasat vegzi. Az adagolasra es keveresre elókeszitett anyagok atmeneti taroloba
kerülnek.
A 271. abra szerint negy tózegIöld es egy mútragya jellegú anyagIeleseg adagolasa vegezhetó el egyidejúleg.
Az adagolast egy-egy szeles szallitoszalag vegzi, a szalag Ielett Iüggóleges Ialakkal hatarolt taroloterrel. A lassu
haladasi sebessegú szalag (v ÷ 1 m/min) haladasi iranyaba esó oldalIalan egy magassagi mereteben allithato,
teglalap keresztmetszetú adagolonyilassal rendelkezik. A kiadagolt mennyiseg a kiaramlas keresztmetszetenek
Iokozatmentes valtoztatasaval szabalyozhato. Az egyidejúleg kiaramlo alapanyagok anyagarama az
adagolobunkerek ala helyezett szallitoszalagra retegzódik. Egy elsódleges keveres mar a szallitoszalagon is
kialakul, a vegsó homogenitast a kaparoszalagos keveró biztositja.
3.5.1.2. A komposzt készítése
A környezetünkben keletkezett biomasszanak csak egy resze hasznosul emberi taplalek-kent, illetve allati
takarmanykent, a maradek lebomlik. A szerves anyag lebomlasat, attol Iüggóen, hogy levegó jelenleteben vagy
levegótól elzartan törtenik, komposztalasnak vagy biogaztermelesnek nevezzük. Mindket Iolyamat lejatszodik a
termeszetben emberi beavatkozas nelkül is, hiszen a mocsarbol Ielszallo mocsargaz nem mas, mint biogaz, a
tropusi esóktól aztatott, levegótól atjart, laza avar retegeinel pedig a komposztalodas Iolyamatat kiserhetjük
Iigyelemmel.
A komposzt a talaj szerkezetet es tapanyagtartalmat javito, nagy humusztartalmu, Iöldszerú anyag, amelyet az
intenziv termesztessel Ioglalkozo kerteszek disznövenytermesztes, palantaneveles es szaporitoanyag-elóallitas
soran mar a regi korokban is hasznaltak.
3.5.1.2.1. A komposzt hatása a taIajra
A komposzt az ugynevezett alapelemekból (N, P, K) sokkal kevesebbet tartalmaz, mint a mútragyak.
Hasznalatanak elónye, hogy
javitja a talaj szerkezetet (a kötött, agyagos es laza talajoket egyarant),
növeli a talaj vizmegkötó kepesseget,
gatolja az ertekes tapanyagok kimosodasat a talajbol,
javitja a növenyek ellenallo kepesseget.
3.5.1.2.2. A technoIógiák feIosztása a végtermék mennyisége szerint
A komposztalason korabban a kertben, a haz körül keletkezett szerves anyagok, hulladekok egy bizonyos
kisüzemi hasznositasat, Ieldolgozasi technologiajat ertettük. Ez a kör ma mar kibóvült, megjelent a
nagymennyisegú komposzt elóallitasara alkalmas technologia különbözó cegek altal ajanlott gepsora,
geprendszere.
A komposzt készítése
403
3.5.1.2.3. Kisüzemi komposztáIási technoIógia
Ez elsósorban kezi munkaerót es kezi eszközöket igenyeló eljaras, ahol a kis mennyiseg miatt a gepesites nem
indokolt es nem is gazdasagos. Azt, hogy az ilyen szintú komposztalassal is Ioglalkozni kell, azt az indokolja,
hogy
a jövóben az eróteljes tajekoztatas es ismeretterjesztes hatasara varhatoan egyre többen valasztjak a kertben
keletkezett szerves anyag elegetese helyett,
ez a komposztalasi eljaras is igenyel bizonyos ismereteket, tudasanyagot,
remelhetóen meg Iog jelenni egy eróteljes igeny azon eszközök irant, amelyek a legegyszerúbb es legkisebb
mennyiseg kezelesere, elóallitasara alkalmasak, es hasznalatuk eredmenyekent jo minósegú komposztot
nyerünk.
Mivel a komposztkihozatal mintegy 40°, egy 1 m3-es komposzterleló egy atlagos meretú hazikertben mint
alapegyseg elegendó lehet. Hagyomanyos, Iabol keszült vagy Iemhalobol kialakitott megoldasokat mutat a 272.
abra.
Kisüzemi komposztáIási
technoIógia
404
272. ábra - Egyszeru (kisüzemi) komposztálási módszerek
A komposztalast elósegiti az elózetes apritas, amelynek legegyszerúbb eszköze nyesedeknel a balta, vekony
agak apritasat elvegezhetjük a karos lemezvago ollohoz hasonlo kialakitasu apritoberendezessel, amely 1015
mm-es atmeróig alkalmazhato.
A kesz komposzt szemcsemeret szerinti osztalyozasa legegyszerúbben a 2025 mm lyukmeretú sikrostaval
vegezhetó el, amelynek merete 1 m × 1 m, dólesszöge allithato, 45° es 60°-os ertekek között idealis.
Nagyobb mennyisegú anyag Ieldolgozasahoz celszerú kisebb, erre a celra kialakitott gepeket alkalmazni. A
nyesedekapritasra legalkalmasabb a körIorgo rendszerú keses aprito, amelynek elvi vazlatat a 273. abra mutatja
be. A kezi adagolasu apritogep 35 cm atmerójú gallyak Ielapritasara is alkalmas. Az apritot leggyakrabban
elektromos motor múködteti, de beszerezhetó robbanomotoros kialakitas is.
Kisüzemi komposztáIási
technoIógia
405
273. ábra - Kisüzemi nyesedékaprító
Kisüzemi komposztáIási
technoIógia
406
A mar kesz, esetleg Ielkesz komposzt apritasat, kevereset vegzó szallitoszalagos komposztdaralo a kisüzemi
komposztalas alapgepe lehet. Ez a berendezes (274. abra) egy maroIogakkal ellatott, mintegy 45°-os dólesszögú
szallitoszalagbol (1) all, amely a nyillal jelölt iranyba haladva a garatba lapatolt (adagolt) anyagot a szeletekból
allo, rugoval elóIeszitett ütközólapokhoz (2) szallitja.
274. ábra - Marófogas aprító-keverõ
A maroIogak es az ütközólapok között a kisebb anyagreszek (3) a gepból az abra szerint eltavoznak. A garatban
maradt anyagresz tovabb keveredik, a maroIogak aprito hatasanak kiteve. A Ielaprithatatlan (nagymeretú)
anyagresz (5) egy karral elIordithato ajto (4) kinyitasaval mint hasznalhatatlan anyag kerül ki a gepból. A
meghajtas lehet elektromotoros vagy benzinmotoros, terIogatarama 6 m3/ ora.
3.5.1.3. Szabadtéri komposztáIás
Mivel a komposztalas lenyegeben levegóztetes, elöljaroban celszerú megemliteni azt az eljarast, ami mar egy
rakodogepre alapozva is alkalmazhato. Itt a komposztalando anyaghalmaznal (többnyire kup alakban tarolt
anyaghalmazrol van szo) ugy oldhato meg a levegóztetes, hogy azt atrakjuk. Ha az atrakas soran a markologep
kanala lehetóseg szerint minel magasabbrol ejti le, szorja szet a szerves anyagot, az Iellazul, levegóvel
erintkezik, es ezaltal megindul, Ielgyorsul a komposztalasi Iolyamat. A mezógazdasagi celIeladatok ellatasara
kialakitott markolok rakodokanala különösen alkalmas lehet a rakodasi múvelet soran az anyag egyidejú
tepesere, lazitasara, vagyis a levegóztetesre.
A szabadteri komposztalas legismertebb es legelterjedtebb modja az alapanyag haromszög keresztmetszetú,
hosszan elnyulo prizma alakzatban törtenó erlelese. A prizma keresztmetszet meretei a tovabbi Ieldolgozasi
technologiatol Iüggóen viszonylag tag hatarok között valtozhatnak.
Szabadtéri komposztáIás
407
Kisebb mennyisegú komposzt elóallitasa nem igenyel különleges gepsort. Ez esetenkent a hagyomanyos
gepekkel Ielszerelt mezógazdasagi üzemben is megoldhato. Gepigenye egy traktor szervestragya-szoroval es az
azt kiszolgalo markolo.
A ket gepegyseg az alabbi modon üzemeltethetó: a komposztalando szerves anyagot a markolo Iolyamatosan
Ielrakja a szervestragya-szoro platojara. Az egy helyben allo, illetve szükseg szerint szakaszosan elóremozgo
traktor teljesitmenyleado tengelyen keresztül múködteti a vele összekapcsolt tragyaszorot. A platon
elhelyezkedó anyag a normal üzemmodnak megIelelóen eleri a tepó-lazito hengereket es Iellazulva prizma
alakot kepezve gyúlik össze a gepegyseg mögött. Celszerú a lazitasra varo anyagot prizmaban tarolni es a
Iellazitott anyagot vele parhuzamos prizmaba lerakni. Ez a megoldas ketsegtelenül rendelkezik azzal a
hatrannyal, hogy a munkamenet szakaszos, több gepet, ket gepkezelót igenyel, de kisebb mennyisegú jo
minósegú komposzt elóallitasara alkalmas, es az ev Iolyaman egy mezógazdasagi üzemben adodik olyan
idószak, amikor ez a munkamúvelet beiktathato.
A legismertebbek es Ióleg külIöldön elterjedtnek tekinthetók azok a szabadteri komposztkeszitó,
lazitoberendezesek, amelyek önjaroak, mintegy hidas traktorhoz hasonloan az egesz prizmat teljes
szelessegeben lazitjak. A berendezesek több nagysagrendben keszülnek, bó valasztek all a vasarlok
rendelkezesere. Egy szeles kinalattal rendelkezó ceg különbözó nagysagrendú gepeinek skalajat ismerteti a 30.
tabla:at. A gepek egyedi termekek. A tervezes es gyartas a megrendeló igenyeinek messzemenó
Iigyelembevetelevel törtenik. Jellegzetes parameterkent a Ieldolgozasra kerüló prizmameretek kerülnek
elsódlegesen meghatarozasra, ehhez igazodik peldaul a jaroszerkezet, a motor tipusa es nagysagrendje, valamint
a rotor Iontosabb jellemzói, mint az atmeró es a valtoztathato Iordulatszamertekek.
Tipus 4,32 5,40 5,45 5,50 5,55 5,60 5,65 5,70 5,75
Szel. (m) 3,0 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 6,5 7,0 7,5
Mag. (m) 1,7 2,0 2,0 2,0 2,8 2,8 2,8 3,3 3,3
Felület (m2) 2,50 3,80 4,80 5,40 7,30 8,40 9,50 11,50 12,80
Ford. (m) 4,60 4,80 5,85 6,70 7,25 7,70 8,10 8,55 8,95
Tömeg (t) 3,5 8,5 10,0 11,0 18,0 19,0 20,0 21,0 23,0
M. telj (KW) 62 133 167 167 250 250 300 381 381
30. táblázat - Különbözõ prizmaméretekhez ajánlható géptípusok (Backhus)
Az 5.75 tipusu, önjaro komposztalogepet, munka- es szallitasi helyzetet szemlelteti a 275. abra, amely a 7,5 m
szelessegú es 3,3 m magassagu prizma lazitasara alkalmas. Ez a komposztprizma egy-egy meteres szelvenyeben
12,8 m3 anyagot tartalmaz, es ha az 11,5 m/min haladasi sebesseget Ieltetelezzük, akkor a gep orankent
8001200 m3 anyag lazitasat, atIorgatasat tudja elvegezni. Az ehhez szükseges teljesitmenyt a 381 kW-os
turbo-dizel motor szolgalja, amely a tepóhenger es a jaroszerkezet Iokozatmentes múködteteset hidromotoros
eróatvitelen keresztül biztositja. Az üzemkesz komposztaloberendezes a hidraulika segitsegevel kiemelhetó
vezetóIülkevel több mint 5 m magassagu. A klima- es szúróberendezessel ellatott kabint szallitaskor
alaphelyzetbe lehet allitani, igy oldhato meg az utvonalengedely nelküli közuti szallitas. A gep szükseg eseten
Ielszerelhetó a stabil vizhalozatra csatlakoztathato nedvesitóberendezessel, amely a munka közben kibocsatott
Szabadtéri komposztáIás
408
vizpermettel csökkenti a porosodast, illetve beallitja a kedvezó nedvessegtartalmat. Amennyiben az aktivszen
szúróvel ellatott klimaberendezes nem bizonyul eleg hatasosnak, a vezetóIülke közvetlen oxigenellatasa is
megoldhato.
275. ábra - Az 5.75 típusú önjáró komposztálógép
3.5.1.4. ÉpüIeten beIüIi komposztáIás
Teljessegre törekves nelkül celszerú megemliteni nehany tovabbi, epülethez kötött eljarast. A korabban targyalt
megoldasok elsósorban közvetlenül mezógazdasagi eredetú hulladek vagy mellektermek komposztalasara
ajanlhatok. A szerves anyag nem elhanyagolhato hanyada szarmazik viszont kommunalis hulladekbol, ez a
mennyiseg egyre növekszik, kezelesenek, ujrahasznositasanak egyik kezelesi modja mindenkeppen a
komposztalas lehet.
Epületen belül silo rendszerú komposztaloberendezes hasznalhato. A komposztalasi múvelet elsó lepese, hogy a
betonbol keszült Ialak köze szallitjuk a komposztalando anyagot. A komposztaloberendezes az egymastol 3 m
tavolsagu, 2 m magas betonIalakon elhelyezkedó sineken mozog. A lazitast, vagyis a rotor Iorgatasat es az
elórehaladast elektromotoros motor vegzi. Ennel a megoldasnal a teljes keresztmetszet hasznosithato, ez
esetünkben a 3 m szelessegból es a 2 m magassagbol adodoan 6 m2, ami a korabbi, hasonlo szelessegú,
ÉpüIeten beIüIi komposztáIás
409
haromszög keresztmetszetú prizmanal csak 2,25 m2 volt. Az 1,2 m atmerójú csigavonalban tepóIogakkal
Ielszerelt henger vegzi az anyag atIorgatasat, lazitasat az egymas mellett elhelyezkedó tarolokban. Hatranykent
adodik, hogy meg kell oldani az egyes szakaszok vegen a gep athelyezeset, elóny viszont, hogy a munkamúvelet
automatizalhato, nem igenyli a kezeló jelenletet, elegendó a Ielügyelet, parhuzamosan törtenhet a mar kesz
komposzt ki-, illetve a komposztalasra varo alapanyag betarolasa.
A prizmas silo rendszerú tarolastechnologiai megoldastol elteróen ismeretes olyan eljaras is, amikor egy zart
terben a komposztalasra varo anyagot több tiz, esetleg szaz negyzetmeteres alapterületen 2 vagy 3 m-es,
egyenletes vastagsagban teritjük el, es ezt az anyaghalmazt levegóztetjük. A levegóztetesre, lazitasra többIele
megoldas alkalmazhato, ezek kombinacioja is elóIordulhat. Egyik megoldas lehet a traktor vontatasu,
tepóIogakkal ellatott, az anyag termeszetes rezsúszögenek megIelelóen megdöntött tepóIogakkal ellatott
marohenger. Ennek a gepsornak a mozgasmodja veteló jellegú. Csak egyik iranyba haladva vegez munkat,
visszaIele haladva ugynevezett üresjaratrol beszelhetünk. Ennel a megoldasnal a maro-, apritoIogak a vontato
traktor sebessegenek es oldaliranyu helyzetenek megIeleló mennyiseget szornak at a haladas iranyaval
parhuzamosan, ahol kezdetben egy prizma, majd egy hasonlo tabla alakul ki. Ez a gep termeszetesen alkalmas
hasonloan elókeszitett alapanyag szabadteri komposztalasara is.
Az epülethez kötött, a Ientiekhez hasonloan elókeszitett ,komposzttömb¨ atlevegóztetesenek, lazitasanak
tovabbi megoldasa egy, a Iödemrendszerról a talajszintig lenyulo, Iüggóleges tengelyú szallitocsiga. A csigat
villanymotor múködteti, es az egesz berendezes ugy van egy Ielsó palyas darurendszerhez kötve, hogy a
taroloteren belül minden poziciot el tud erni. Az elókeszitett alapanyagot az elóirt retegvastagsagban
beszallitjak, majd a Iorgo, Iüggóleges tengelyú csiga ugyancsak veteló mozgast vegezve Iellazitja az egesz
anyaghalmazt, miközben szükseg szerint a halozati csatlakozokon keresztül a nedvesites is megoldhato. Elónye,
hogy magaban rejti a magas Ioku automatizalas lehetóseget. Hatranya, hogy az epület, a gepesitettseg
egyidejúleg növeli a termekre rakodo költseghanyadot.
A magasabb költseghanyad akkor lehet indokolt, ha a komposzt egy olyan termelesi Iolyamatban vesz reszt,
ahol a vegtermek erteke magas. Ilyen terület a gombatermesztes igenyeit kielegitó, szalmas istallotragyabol
elóallitott gombakomposzt. Ez a korabban ismertetett eljarasokat tekintve lenyegeben hasonlo, azonban joval
magasabbak a tisztasagi, higieniai Ieltetelek, mivel a gombacsiraval beoltott alapanyag nem Iertózódhet. A gepi
megoldas az önjaro, nagy atmerójú Iorgodobbal rendelkezó komposztalogep, amely laza szalmas tragyat dolgoz
Iel (lasd kesóbb).
Epületen belüli levegóztetes gyakran alkalmazott megoldasa, amikor a taroloter padozataba epitett csó- vagy
csatornarendszer segitsegevel az ugynevezett intenziv levegóztetes modszeret alkalmazva, Iolyamatosan vagy
szakaszosan levegót aramoltatunk a komposztretegen keresztül. Az eljaras energiaigenyet tekintve a
költsegesebb eljarasok köze tartozik. Tekintettel arra, hogy az esetenkent Ieldolgozasra kerüló alapanyagok
jellemzói igen szeles skalan valtozhatnak a kommunalis hulladektol az ipari hulladekig, mellektermekig, minden
reszleteben megegyezó technologia csak a legritkabb esetben Iordul eló. A lehetseges valtozatok kombinacioival
talalkozunk a leggyakrabban.
3.5.1.5. Zárt komposztáIási technoIógia
A komposztalas legmagasabb szintú technologiai megoldasa a zart terben törtenó komposztalas. Ez a modszer
teljes mertekben automatizalhato, az anyag be- es kitarolasan kivül beavatkozast nem, csak Ielügyeletet igenyel.
Ismeretes Iolyamatos es szakaszos megoldas.
A hermetikusan elzart taroloter amelynek alakja lehet henger, hasab vagy specialis esetben egy erre a celra
kialakitott kontener Iogadja be a komposztalasra szant alapanyagot. Az eljaras lenyege a levegóztetes, illetve a
meg intenzivebb komposztalashoz az anyag lazitasa keverese, mozgatasa. A legegyszerúbb mozgatas a hengeres
Iekvó tartaly Iorgatasa. A kör keresztmetszetú, Iekvó elrendezesú tartalyoknal a kenyszerlevegóztetest ugy
oldjak meg, hogy a tartaly mindket vegehez be- es kiaramlolevegó-csócsatlakozast epitenek be, ügyelve a Iorgas
közben is szükseges tömitesre. Az igy kialakitott berendezesnel az anyag be- es kitarolasa a palaston kialakitott,
hermetikusan zarhato nyilason keresztül törtenhet.
Zárt komposztáIási technoIógia
410
Az ilyen rendszerú technologiai megoldasok lenyege, hogy a viszonylag nagy menynyisegú es alapparametereit
tekintve azonos anyag hosszu tavon alljon rendelkezesre. Ez a Ieltetel peldaul egy elelmiszer-ipari
Ieldolgozoüzem altal elóallitott hulladeknal vagy mellektermeknel teljesülhet. Az eljaras igen költseges, eszköz-
es energiaigenyes. Velhetóen akkor Iog hazai körülmenyek között elterjedni, ha mindazon üzemeknel
bevezetjük, ahol a mellektermek komposztalhato, es a komposztalas nem lesz költsegesebb, mint a Iel nem
dolgozott mellektermekert kirohato birsag, vagyis a szemleletvaltoztatason kivül a modern es kivanatos
eljarasok bevezeteset esetenkent hatosagi kenyszer is segitheti.
3.5.2. A növényházi paIántaneveIés gépei és eszközei
A zöldseg- es disznövenyek szaporitoanyagat a kiültetes elótt növenyhazban nevelik. A palantak es csemetek
szabad gyökerzettel (szalas palanta) vagy taptalajtömbben (tapkockaban, kontenerben stb.) kerülnek
Ielhasznalasra. A csemetetermesztes gepeivel egy elózó Iejezet Ioglalkozik.
Szabad gyökerzetú palantakat a tömeges igeny miatt elsósorban a zöldsegtermesztesben alkalmaznak. Nagyobb
biztonsagot, egysegesebb növekedest jelent azonban, ha a növenyt a termesztóközeggel együtt ülteik ki. A
termesztóközeget alapvetóen ketIele modon keszitik eló a palantak szamara:
a korabbi Iejezetben leirt modon elókeszitett Iöldkeverekból kelló szilardagu tapkockakat preselnek,
a taptalajt kontenerekbe töltik.
A tapkockapresek múködesi elve geptipustol Iüggetlenül azonos: a tarolobunkerból a Iöldkeverek az egymassal
szemben mozgo nyomolap es matrica köze kerül. Ezek egy-egy hasabot preselnek, a hasab Ielvagasa utjan
nyerik a kockakat. Egy-egy geppel többIele meretú kocka allithato eló. A jo tapadas es az egymasban jaro
alkatreszek miatt Iontos a taptalaj preseles elótti alapos keverese es rostalasa (idegen anyagok kivalasztasa).
A taptalaj kontenerekbe töltesere kialakitott gepek múködeseben közös, hogy a bunkerjükben levó taptalajt
Iolyamatosan a kontener (kontenerek) Iöle szallitjak, az egyenkent vagy csoportosan adagolt kontener(ek)be
szorjak, a taptalajt vibracio utjan tömöritik, a Ielesleges talajt a konten(er)ek tetejeról lesöprik. A lesöpört
taptalaj a bunkerbe kerül vissza.
A kontenerek alakja es merete a termesztendó növenytól Iüggóen rendkivül valtozatos lehet. Ide sorolhatok a
hagyomanyos agyagcserepek, azok múanyag valtozatai, Ioliatasakok, papircellak, tömbösitett egyedi burkolatok
stb.
A töltógepekról es kontenerekról lasd meg A burkolt gyökerzetú csemetetermesztes gepei c. reszt.
A tapkockakba valo vetesre az elóallitasi kapacitastol Iüggóen a kezi segedeszközöktól az automatikus
berendezesekig szeles valasztek all rendelkezesre.
A 276. abra pneumatikus kezi vetóeszközt mutat. Az alulrol szivott perIoralt lemez Iurataiba beülnek a magok
(a). A markolattal egybeepitett razoszerkezet gondoskodik arrol, hogy egy Iuratban csak egy mag tapadjon meg.
A Ielesleges magvak a magtartalyban gyúlnek össze (b). Az eszközt vagy közvetlenül a vetendó Ielület Iölött,
vagy mageloszto csövek Iöle helyezve legtelenitik (megszüntetik a vakuumot), igy a magvak a kivant helyre
kerülnek (c).
A növényházi paIántaneveIés
gépei és eszközei
411
276. ábra - Kézi tápkockavetõ gép
Automatikus tapkockavetó gep pneumatikus vetóhengerrel lathato a 277. abran. A belsó vakuum itt a henger
palastjan levó Iuratokba tapasztja a magokat, amelyeket a Iorgo henger a tartalybol emel ki. A Ielesleges
szemeket legaram tavolitja el. A vetes a henger aljanal törtenik, amikor egy belsó gumihenger lezarja az alatta
levó Iuratokat, megszüntetve ezzel ott a vakuumot.
A növényházi paIántaneveIés
gépei és eszközei
412
277. ábra - Automatikus tápkockavetõ gép
3.5.3. A taIaj fertõtIenítése
A termesztóberendezesekben hasznalt Iöld nagy szamban tartalmaz eló szervezeteket (csigakat, virusokat,
rovarokat, IonalIergeket, gombakat, algakat es bakteriumokat), valamint gyommagvakat. Kedvezó esetben ezek
kiegyensulyozott talajeletet eredmenyeznek. Az egyensulyt a monokulturas termesztes es a növenyhazi
viszonyok könnyen Ielborithatjak. Rövid idón belül a korabbi allapotot csak a talaj Iertótlenitese utjan tudjuk
helyreallitani. A Iertótlenites drasztikus múvelet, celja a Iöldben talalhato összes eló szervezet es a gyommagvak
elpusztitasa. A beavatkozas utan szerencsere gyorsan es kedvezó aranyban ismet megjelennek az elólenyek.
TalajIertótlenitest a gyakorlatban ketIele eljarassal: hevitessel es vegvs:eres ke:elessel valositanak meg.
A heviteses fertotlenites kisebb terIogatoknal Iorro levegóvel, nagyobb mennyisegeknel góz hozzaadasaval
törtenhet. A góz Iajlagos hótartalma ugyanis a halmazallapot-valtozas es a viz Iajhóje miatt lenyegesen
magasabb a Iorro levegóenel, igy kisebb terIogataram mellett nagyobb Iöldtömeg Ielhevitesere kepes.
A taIaj fertõtIenítése
413
Akkor tekinthetó a múvelet eredmenyesnek, ha a kezelt Iöldmennyiseg minden reszecskeje legalabb 85 °C
hómersekletre hevül es ezen a hómersekleten marad 2030 percig.
A Iöld hevitese ket alapvetó modon valosithato meg:
a Iöldtömeg helyben marad vagy
a Iertózött Iöldtömeget Ielszedik es Iertótlenitóberendezesbe adagoljak.
Helyben Iertótlenitesre a gyakorlatban szamos megoldas alakult ki, minden esetben gózt alkalmaznak a talaj
Ielhevitesere.
Az eszközök egyik csoportja a talajba Ielülról süllyesztett, Iüggóleges helyzetú csöveken keresztül vezeti be a
gózt, ahonnan az a lazabb Ielszini reteg Iele hatol. Az un. gózölóborona kb. 1 m2 Ielületet kepes gózzel ellatni
48 db, mintegy 30 cm hosszu csöven keresztül. A viszonylag súrú Iogazas miatt elegendó a 30 cm-es
munkamelyseg a teljes reteg Iertótleniteshez. A szükseges hóntartasi idó elteltevel az eszközt attelepitik. Ez az
eljaras lassu es munkaigenyes. Alkalmazasa ott tanacsos, ahol korlatozott mennyisegben all góz rendelkezesre
(510 kg/m2h). A ,gózölóekek¨ szerszamai egy sorban, egymastol tavolabb helyezkednek el, igy a szükseges
munkamelyseg is nagyobb, mintegy 50 cm. Az eket csörlóvel Iolyamatosan vontatjak vegig a Iertótlenitendó
területen. A gózszökes megakadalyozasara az eke nehany meter hosszu takaroIoliat vontat maga utan. Szokasos
munkaszelessege 1,23 m. A Iajlagos gózszükseglet itt akar 50 kg/m2h is lehet.
A Ientieknel jobban elterjedt a Ielszini gózbevitel, amelynek magvalositasahoz a hevitendó területet a kivant
kezelesi melysegben lazitani, Ielületet hóallo Ioliaval takarni kell. A Iolia szeleire körben nehezekeket
helyeznek. A gózbevezetó csövet a Iolia ala vezetik. Ez az eljaras gyors, ugyanakkor a nagy leIedett terület miatt
a gózigeny is magas (510 kg/m2h). A melyseggel aranyosan növekszik a kivant hómersekletre hevülesehez
szükseges idó, ezert a gyakorlatban csak 15 cm-es steril talajreteg eleresere törekednek. Az alagcsöveken
keresztül törtenó gózöles (ahol a növenyhaz rendelkezik ilyennel) a legkevesbe munkaigenyes eljaras. Az
egyidejúleg jelentkezó gózigeny szakaszolassal szabalyozhato. Fajlagos gózigenye azonban magas (mintegy 50
kg/m2h), amit a csövek 60 cm-es talajszint alatti helyzete magyaraz.
A Ielszedett Iöldtömeg Iertótlenitesere kialakult megoldasok gózzel vagy Iorro gazzal erik el a kivant hatast.
Az ismert gózzel Iertótlenitó eszközök hasonloak a helyben gózölesnel alkalmazottakhoz. Ismeretes a zart
terben vagy szabad területen elhelyezett, perIoralt gózvezetó csókigyo. Ugyancsak alkalmazzak a Iolia alatti
gózölest Iöldhalmok Iertótlenitesere (pl. potkocsi Iöldrakomanyat Ioliaval letakarjak es ala gózt vezetnek).
A Iertótleniteshez szükseges góz mennyisege Karai nyoman szamithato:
ahol:
Gg a szükseges góz mennyisege |kg|,
J a gózölendó Iöld köbtartalma |m3|,
ot a nedves talaj terIogattömege |kg/m3|,
ct a talaj Iajlagos hókapacitasa |Wh/kgK|,
tg a gózöles veghómerseklete |°C|,
A taIaj fertõtIenítése
414
ig a góz hótartalma |Wh/kg|,
iv a lecsapodott góz hótartalma |Wh/kg|,
pg a gózöles hatasIoka |gyakorlati erteke 5070°|.
A Iorro gazzal törtenó IöldIertótlenitesnel Iöldgaz vagy gazolaj egestermeket hasznositjak. Az eljaras
Iolyamatos: az un. Iorgodobos talajIertótlenitóbe lengórostan keresztül beadagolt Iöld a Iorgodob palastjan
gördülve halad azon vegig, miközben az anyagarammal szemben halad a Iorro egestermek. Fontos, hogy a
beadagolt Iöld egyenletesen apro szemcsemeretú legyen, mert a nagyobb rögök belseje nem melegedne Iel
kellókeppen (a lengó rostan ezek Iennakadnak).
A vegvs:eres talaffertotlenites energia- es idóIelhasznalas szempontjabol kedvezóbb a hevitesnel, hatranyai a
vegyszerIelhasznalasban rejló kockazatok es a környezet terhelese. Folyekony (Methylbromid, Formalin) es
szilard granulatum allapotu (Basudin, Basamid) Iertótlenitószerek vannak Iorgalomban. Egyesek annyira
mergezóek (pl. Methylbromid), hogy kijuttatasukat csak arra jogosult szakemberek vegezhetik. A kezeles utan
harom-negy hetbe telik, mire a talajban levó mergezó gazok eltavoznak.
A Iolyekony szerek talajba juttatasa helyben kezelesnel injektaloszerkezettel valosithato meg (lasd A
tapanyagpotlas gepei Iejezetet). Felszedett talajreteg Iertótlenitese vegyszerpermetezóvel ellatott keveródobban
lehetseges. A granulatum Iormaju Iertótlenitószer kijuttatasa a Ielszinre törtenik (lasd a szilard mútragyak
szorasara hasznalt szerkezeteket).
Mind a Iolyekony, mind a granulalt Iertótlenitószer kijuttatasa utan a talajt Ioliaval celszerú takarni. Ezzel
csökkenthetó a kigózölges, Iokozhato a hatas.
Vegyszeres talajIertótlenites a vetessel egy menetben is törtenhet, ekkor a granulatumot a vetóarokba vetógepre
szerelt adapterrel juttatjak ki.
3.6. A gombatermesztés berendezései
3.6.1. A gombatermesztés Iétesítményei
A gombatermesztesben az egesz vilagon az a Iejlódesi Iolyamat Iigyelhetó meg, hogy a taptalaj-elóallito
üzemek a modern technologia es magas beruhazasi es üzemeltetesi költsegeik miatt koncentraltan, mint nagy
teljesitmenyú ipari üzemek jelennek meg.
Ezektól a tapanyag- vagy komposztüzemektól vasaroljak meg a gombatermesztó üzemek vagy vallalkozasok a
gombatermesztes alapjat kepezó III. Iazisu, atszövött, zsakos vagy balas komposztanyagot. A gombatermeló
üzemek Iüggetlenül letesülnek a komposztot elóallito üzemektól, mert a gomba termesztese egy egeszen mas
technologiai Iolyamatot es mas epületet kivan meg.
A komposzt elóallitasat vegzó nagy üzemek specialis, csarnok jellegú es szabadteri, nagy betonIelületú
letesitmenyeinek, mobil gepsorainak ismertetesere kesóbb terünk ki. Itt a konkret gombatermesztó
letesitmenyeket mutatjuk be.
A regen hasznalt, pince jellegú letesitmenyek Iútese, hútese, Iertótlenitese nehezen oldhato meg, ezert a korszerú
gombatermesztó üzemben ma mar csak Ielszin Ieletti epitmenyeket talalunk. Elterjedtek a 69 m szeles,
Iüggóleges Ialu vagy ives acelvazu, hószigetelt termesztóhelyisegek.
Legaltalanosabban alkalmazott a 9 m szeles es 35 m hosszu, ivtartos Ioliasatorra emlekeztetó epitmeny (278.
abra). Az abra jelölese szerint betonlabazat (1), betonpadozat (2), csótarto szerkezet (3), belsó Iolia (4), harom
reteg kózetgyapot hószigeteles (5), külsó Iolia vagy graboplaszt (6), haromszintes termesztóallvany (7),
A gombatermesztés
berendezései
415
atszövött taptalaj (8), gombatermes (9), legeloszto Ioliatömló (10), Iútó, hútó parasito legkondicionalo
berendezes (11).
278. ábra - Felszín feletti ívtartós gombaház
A teljes padozat es a labazati kikepzes Iagyallo betonbol keszül. Az elóregyartott, horganyzott acelcsóból levó
tartovazra kerül a belsó Ioliara helyezett haromretegú kózetgyapot hószigeteles. A külsó hejazatot graboplaszt
vagy tartos (45 ev elettartamu) Iolia biztositja, amelyet múanyag szorito proIilleccel rögzitenek. A hajok
oromIalait hószigetelt Iem idomelemekból allitjak össze. Ezeken vannak a ki- es bejarast biztosito, legmentesen
zaro ajtok. A jo nyilaszarasnak növenyvedelmi jelentósege van, kivülról a termóterbe bejuthato Iertózesek
meggatolasara szolgal.
A gombahaz egyik vegIalan, az ajto Ielett szokas elhelyezni a legkondicionalo berendezest. Az Iút, hút, parasit
az elóirt program szerint. A legkondicionalas lehet kisgepes vagy nagygepes. Kisgepes megoldason azt ertjük,
amikor a Iútest, hútest, parabeIuvast egy önallo gepegyseg vegzi. Nagygepes megoldas az, amikor a
termelóhelyisegekben levó Iútó- vagy hútóventilatorokat egy központi kompresszorral, egy központi
kazanhazbol latjak el Iútó- vagy hútóközeggel.
A gombatermesztó berendezeseknek nagy aramellatasi igenye van, ezen tulmenóen esetleges aramkimaradas a
Iútes-hútes leallasat, az aruminóseg romlasat vagy megsemmisüleset vonhatja maga utan, ezert itt celszerú
ketoldali arambetaplalasrol vagy tartalek aramIejlesztóról gondoskodni.
A gombahazakban a termeles egyik modjanal az atszövetett komposzt zsakokban a talajra helyezve egy szinten
hozza a gombatermest, a masik esetben az epitmenyben 1,40 m szeles, haromszintes Iemallvanyon elteritett
komposzton. KülIöldön alkalmaznak haromnal több szintes termesztóallvanyokat is, ezeknel azonban csak egy
ujabb, külön szerkezeten mozgo allvanyzatrol, ugynevezett podiumrol lehet a termest begyújteni. Hazankban a
sokszintes termeles meg nem terjedt el.
3.6.2. A gombatermesztés gépei
A gombat megIelelóen elókeszitett komposzton lehet termeszteni. A termeszteskor optimalis klimatikus
Ielteteleket kell biztositani, valamint szigoru elóirasokat kell betartani, hogy a Iertózeseket es a gomba minósegi
A gombatermesztés gépei
416
romlasat elkerüljek. A megtermelt arut 24 oran belül el kell juttatni a Iogyasztohoz, illetve tartositani vagy
húteni kell.
Jelenleg ket, elteró modon Iolyik a termesztes: vagy II. Iazisu (gombacsiraval bekevert) alapanyagon, vagy III.
Iazisu (atszövetett) komposzton. A ket technologia elter egymastol, de az alkalmazhato gepek azonosak.
A II. Iazisu alapanyagot 1,80 m magas halmokba rakjak. A halmokat haromnaponta haromszor atIorgatjak.
Atrakaskor az anyagot vizzel bóven meglocsoljak, amely ilyenkor kb. 70 °C-ra melegszik Iel. Ezutan betaroljak
a hókezelóbe, ahol 1218 oran keresztül 5560 °C hómersekleten, ezutan 45 napig 50 °C hómersekleten
tartjak. A 30 °C hómerseklet ala lehúlt anyagba keverik be a gombacsirat, majd a kevereket zsakokba töltik. Az
igy elkeszitett anyag szallitasra kesz. Ezt helyezik el a termesztóletesitmenyekben, ahol megindul a komposzt
atszövetese. Az ehhez szükseges optimalis hómersekletet a termesztóletesitmenyekben nehez egyenletesen
biztositani, ezert terjedt el ujabban a III. Iazisu (atszövetett) komposzton törtenó termesztes. Ennek
technologiajat reszletezzük a tovabbiakban.
Az alkalmazott technologia szerint a gepeket es berendezeseket az alabbi modon lehet csoportositani:
1. komposztkeszitó es hókezeló gepek,
2. komposzt- es gombacsira-keveró szerkezet,
3. hókezeló helyisegek betarolo- es kitaroloberendezesei,
4. zsaktöltó es preseltblokk-keszitó gepsor gepei,
5. rakodogepek es szallito gepjarmúvek,
6. termesztóepületeket klimatizalo berendezesek,
7. termesztóallvanyok, öntözók,
8. szedest segitó gepek,
9. aru-elókeszitó es -csomagolo gepek,
10. hútótarolas gepei,
11. konzervüzem gepei.
3.6.2.1. Komposztkészítõ és hõkezeIõ gépek
A komposztkeszites technologiai vazlatat a 279. abra mutatja. Sima betonIelületen homlokemelós gepekkel (5)
prizmahalmokat keszitenek. Az alapanyag 6085° szalma (1), 25° baromIitragya es 1540° lotragya (3). A
halmokat egy specialis, nagyteljesitmenyú keveró-elónedvesitó geppel (6) többször atIorgatjak (4). Az önjaro
gep (280. abra) haladasa közben Ielszedi, apritja es összekeveri az alapanyagot. Ket, alulrol IelIele Iorgo
bütykös henger (1, 2) emeli Iel az anyagot es dobja hatra egy Ierde Ielhordo-szalagra (5). A gep elsó ket kereke
kormanyozhato (4), a hatso kerekei hajtottak (3). A gephez hajlekony csóvel vezetik a vizet. A viz adagolasaval
elerik, hogy a gep mögött lehullo anyag kellóen nedvesitett. Többszöri atIorgatas utan a halmokat harom
oldalrol zart, 5 m magas Iermentaloepitmenybe hordjak homlokemelós rakodogepekkel. Az epitmenyek nem
erintkeznek egymassal. Padlozatuk luggatott, ezen keresztül nagyteljesitmenyú ventilatorokkal (279. abra, b, 6)
lehet levegót beIujni. Külsó levegó adagolasaval lehet a Iermentalashoz a celluloz lebontasahoz szükseges
70 °C optimalis hómersekletet biztositani.
Komposztkészítõ és hõkezeIõ
gépek
417
279. ábra - Technológiai vázlat (I.)
Az alapanyagot innen zart epületbe hordjak at, ahol 5560 °C hómersekleten tovabb erlelik. Athordasnal a
komposztot egy elektromos hajtasu rakodogeppel atkeverik. A gep az anyag lerakasaval egyidejúleg tolat a
helyisegból kiIele. Ezeknek az epületeknek is luggatott a padozatuk, es ventilatorral beIujt levegóvel allitjak be
a szükseges 5560 °C hómersekletet (279. abra c).
Komposztkészítõ és hõkezeIõ
gépek
418
280. ábra - Halomkeverõ elõnedvesítõ gép
3.6.2.2. Komposzt- és gombacsíra-keverõ szerkezet
A hókezelt komposztot bakteriummentes, szúrt levegójú epületbe viszik at. A szallitoszalagon (281. abra, 1)
erkezó, 30 °C hómersekletre lehútött komposzt (4) Ielületere keIehengeres adagoloval (2) szorjak a tartalyban
(3) levó gombacsirat, a miceliumot (5).
Komposzt- és
gombacsíra-keverõ szerkezet
419
281. ábra - Gombacsíra-adagoló
3.6.2.3. Az átszövetõheIyiségek betároIó- és kitároIógépei
A komposztot allithato kaparoval (282. abra, 1) juttatjak a keresztiranyu, ket reszból allo betarolo-szallito
szalagra (2). Az also szalag benyulik az atszövetóter, -alagut vegebe. Ahogy töltik az alagutat, ugy huzzak
vissza a szalagot. Az elsó ter megtöltese utan a rakodoszalag athelyezhetó egymas utan a többi alagut
megrakasahoz. A terek ajtokkal legmentesen lezarhatok. Az alagutakban az atszövetes alatt vegig 25 °C + 1 °C
hómerseklet biztositott. A komposztot mikroszúrón keresztül levegóztetik, a Ienti hómersekletet hútóberendezes
biztositja. Az atszövetes idejen a komposzt tömege 10°-kal csökken, tehat 1,1 tonna II. Iazisu komposztbol 1
tonna III. Iazisu komposzt lesz.
Az átszövetõheIyiségek
betároIó- és kitároIógépei
420
282. ábra - Technológiai vázlat (II.)
3.6.2.4. ZsáktöItõ gépsor
A komposztot 1415 napos atszövetes utan geppel kihuzzak az alagutakbol. Ezutan egy szúrt levegójú
csarnokban zsakokba töltik (282. abra, 3), melyeket kesedelem nelkül a termesztóhelyre szallitanak azert, hogy
halomban minel rövidebb ideig maradjanak a zsakok. A III. Iazisu komposztot azonnal lehet takarni, es igy
szallitas utan körülbelül harom hetre mar kezdódhet a szedes.
3.6.2.5. Rakodógépek és száIIító gépjármûvek
Rakodasra es szallitasra alkalmas gepeket szamos ceg gyart. Ezekból kell kivalasztani a megIeleló
teljesitmenyúeket. A hidraulikus vezerlesú homlokrakodok mellett specialis szalmaIogo adaptert is celszerú
hasznalni.
3.6.2.6. Gombatermesztõ épüIetek kIimatizáIóberendezései
A termesztóberendezesek klimaszabalyozasa azt jelenti, hogy:
tudnak Iúteni, húteni,
tudnak relativ paratartalmat csökkenteni, illetve növelni,
tudjak a CO2-koncentraciot szabalyozni.
A Ientiekhez az alabbiak szüksegesek:
melegvizes kazan,
központi hútó-, lehetóleg hideg vizet szolgaltato berendezes,
CO2-meró berendezes,
szabalyozoberendezes, amely a mert adatok alapjan meghatarozza a valtoztatando parametereket.
Ehhez meg szüksegesek a vegrehajto es beavatkozoszervek, igy:
a ventilator,
a Iútó-hútó hócserelók, nedvesitóberendezes, levegózsaluk
es az ezeket nyito-csuko szervomotorok.
Ezen eszközök összehangolt munkaja eredmenyekent nyaron is lehet termeszteni gombat olyan mennyisegben
es minósegben, mint a többi evszakban. Az ilyen rendszerrel a termesztest iranyito vezetók a központban
elhelyezett szamitogepen kiserhetik nyomon es avatkozhatnak be a klimaszabalyozas Iolyamataiba. A központi
szamitogep winchesterenek Ielhasznalasaval Iolyamatosan lehet tarolni es diagramon kinyomtatni a lenyeges
parametereket (hómerseklet, paratartalom, CO2-szint stb.). E diagramok es termesatlagok kiertekelese alapjan
jut a termesztó olyan következtetesekre, amelyeket a kóvetkezó termesztesi ciklusoknal Iigyelembe vehet, igy
be tudja allitani pl. az adott csiraIajtahoz szükseges termesztesi parametereket. Egy ilyen optimalis termesztesi
Ielteteleket biztosito technikai berendezes a ChampignAire klimaszabalyozo hószivattyu, amely ellenórzi a
hómersekletet, a relativ paratartalmat, a szen-dioxid-szintet es a legaramlas sebesseget. Vezerlese
mikroprocesszorral törtenik.
ZsáktöItõ gépsor
421
A kiIejezetten gombatermesztesre tervezett integralt rendszer 5, illetve 7,5 tonnas komposztkapacitasra keszült.
A 283. abra a ChapignAire sematikus rajza, amely a teljes Iolyamat egy stadiumat szemlelteti.
283. ábra - Klímaberendezés gombatermesztéshez
A klimaberendezes a termesztóberendezes vegIalaban (1) ugy helyezkedik el, hogy az egyik resze a külsó
levegóvel (2) erintkezik, a masik pedig a termesztóberendezes belsejeben (3) van. A külsó bordak (4), mivel a
múködes rendszere megIordithato, ellatjak a parologtatas vagy a kondenzacio Ieladatat is, azaz Iútenek vagy
hútenek.
A belsóbordas hócsereló (5) ugyancsak ket Iunkciot, a hútest vagy Iútest latja el. A külsó (6) es belsó (7)
ventilatorok vagy a belsó legmozgast, vagy a klimaszabalyozast segitik eló. A külsó elhelyezesú kompresszor,
illetve a kiegeszitó Iútes szerepe egyertelmú.
A belsó keringtetóventilator, illetve a külsó es belsó levegót keveró ventilatorok zart, reszlegesen nyitott, es
nyitott szelepallapotban is múködhetnek, az adott igenyeknek megIelelóen.
A Ienti klimaszabalyozo rendszer komplex múködesú, a külsó hómerseklettól es a gomba hómerseklet
igenyetólIüggóen húthet, illetve Iúthet, valamit ellatja a paratartalom-szabalyozast, es külön szerkezeti
egyseggel bóvitve a CO2-szint szabalyzasat is.
TermesztõáIIványok, öntözõk
422
3.6.2.7. TermesztõáIIványok, öntözõk
A gombaIelek kb. 92° vizet tartalmaznak, tehat a vizadagolas es a paratartalom-szabalyozas alapvetó
Iontossagu. Ennek automatikus szerkezeti egysege a MiG (Mobile irrigation Gantry). Ez megoldhato a
vazszerkezetre szerelt mozgathato locsoloallvannyal, locsoloruddal es Iuvokakkal a Ioliahaz teljes
szelessegeben.
Az öntözóegyseg levalaszthato a Iix sinszerkezetról, igy 35 termesztóberendezes öntözeset lathatja el. A
berendezes elónyei:
a szabalyozott vizmennyiseg egyenletes kijuttatasa,
a levegó paratartalmanak szabalyozhatosaga az utak locsolasaval,
az automata vezerlesból adodo elónyök.
3.7. Az erdészeti intenzív csemetetermesztés
gépei
3.7.1. A hidegágyas csemetetermesztés gépei
A hidegagyas csemetetermesztes szabadban vagy termesztóberendezesekben Iolyhat. Napjainkban a
termesztóberendezesekben megvalosulo hidegagyas csemetetermesztes a gyakoribb. Az erdeszeti
csemetekertekben termesztóberendezeskent a Ioliahazak terjedtek el.
A hidegagyas csemetetermesztes nagy hasonlosagot mutat a növenyhazi kerteszeti termesztessel, ezert a
megvalositasahoz szükseges gepek, eszközök ismertetese a vonatkozo, növenyhazi kerteszeti gepekkel
eszközökkel Ioglalkozo Iejezetekben törtenik. Itt csak az egyes munkamúveletekhez kötódó, a
csemetetermesztesi Iolyamatra jellemzó nehany rövid megjegyzest teszünk.
A termesztóközeg-elóallitas az adott technologiahoz szükseges, optimalis összetetelú keverek elóallitasat jelenti.
A hidegagyas csemetetermesztesben hasznalt termesztóközeg:
specialis talajkeverek lehet, amely szerkezetadokbol (pl. komposzt, humusz, Ienyótúavar stb.) all vagy
szubsztratum, amely tózeg, homok es perlit különbözó aranyu kevereke.
A hidegagy kialakitasa (284. abra) a termesztóközegnek (1) keretet ado agyasok kialakitasat jelenti. A vetómag
(2) takaroreteg (3) ala kerül. A hidegagyak oldalIalait (4) pallobol, betonlapokbol, teglabol stb. keszithetjük. A h
÷ 1530 cm melysegú hidegagyak aljat a gyökerek benövesenek megakadalyozasara ledöngöljük, esetleg
teglaval, csereppel stb. leIedjük (5). Az abran h: agymelyseg, b: agyszelesseg, p: peremmagassag.
Az erdészeti intenzív
csemetetermesztés gépei
423
284. ábra - Hidegágy
A hidegagytalaj-elókeszites indulasakor a termesztóközegnek a keretek köze tölteset, majd ha ugyanazt a
termesztóközeget több technologian keresztül alkalmazzuk a szükseges talajmúveleseket es
tapanyag-utanpotlasokat jelenti.
A vetes a hidegagyas csemetetermesztesben altalaban szorvavetest jelent, amikor is az agyas teljes Ielületere
kerül vetómag, azon minel egyenletesebben elosztva.
Az öntözes altalaban esóztetó öntözes, kis hatosugaru, porlasztasos öntözest biztosito szoroIejekkel.
Az apolas alapvetóen vegyszeres eljarasokat Ioglal magaban.
A technologiai Iolyamat eddigi múveleteinek lehetseges gepeiról, eszközeiról A növenyhaz letesitmenyei es a
termesztes gepei cimú resz ad tajekoztatast.
A Iolyamat tovabbi múveletei a szabadIöldi csemetetermesztesben hasznalt gepekkel, eszközökkel vegezhetók
el.
3.7.2. A burkoIt gyökérzetû csemetetermesztés gépei
A burkolt gyökerzetú csemetetermesztes hasonloan a hidegagyashoz szabadban vagy
termesztóberendezesekben Iolyhat. Napjainkban ez utobbi a gyakoribb. Az erdeszeti csemetekertekben
termesztóberendezeskent a Ioliahazak terjedtek el.
A burkolt gyökerzetú csemetetermeszteshez a korabbiaktol elteró, specialis gepek csak a burkoloelem-tölteshez
es veteshez, illetve iskolazashoz szüksegesek. Ezen gepek kialakitasa a burkoloelem jellegehez igazodik, igy
rendszerezesük a lehetseges burkolatIormakhoz kötötten szokasos. Burkolatkent:
egyedi burkolatok (mikor minden csemete egymastol jol elhatarolt terben nevelódik) es
tekercses burkolatok (mikor a csemetek növótere egymastol oldaliranyban nincs elvalasztva)
hasznalatosak.
A burkolatok alakjuk szerint lehetnek henger, csonka kup, csonka gula, illetve hasab alakuak. Meretüket
tekintve altalaban 1520 cm melysegúek es 510 cm atlagos atmerójúek.
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
424
Az egyedi burkolatok:
önalloak es
tömbösitettek lehetnek.
Az ònallo egvedi burkolatok különallo, egyenkent kezelendó nevelótereket (pl. múanyag tasak, múanyag csó,
múanyag halo, gumirozott textilhalo, agyagcserep stb.) jelentenek. Alkalmazasukkor a Iolyamat egeszeból
igazan csak a termesztóközegnek a burkolatba töltese es ha iskolazas is Iolyik az ültetólyuk elkeszitese
gepesithetó. Önallo egyedi burkolatok töltesere alkalmas gepet szamos gyarto gyart, amelyek elvi
kialakitasukban nehany alapvaltozatot kepviselnek. Jellegzetes tipusaikat a következókben mutatjuk be.
A JAVO-Mini tipusu töltógep különbözó meretú es anyagu, önallo, egyedi burkolatok (merev múanyag edeny,
Ioliatasak stb.) termesztóközeggel valo, egyenkenti töltesere alkalmas. Fó szerkezeti reszei (285. abra).
a termesztóközeg-szallito berendezes (1), amely a behordoszalagbol, a IerdeIelhordobol, az
adagoloberendezesból, valamint a szalag- es Ielvonohajtasbol all,
a burkolattartok (2), amelyek a burkolatok töltes alatti tarolasara szolgalnak,
a gepvaz (3), amely a tovabbi szerkezeti egysegek hordasara szolgal es
a vezerlóberendezes (4).
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
425
285. ábra - 1AVO-mini töltõgép önálló egyedi burkolatokhoz
A gepet egy elektromos motor múködteti, amely hajtja a behordoszalagot es a IerdeIelvonot. A gep iranyitasat a
kiszolgalo dolgozok vegzik, a kezelóelemek múködtetesevel. A gep múködese közben megtörtenik:
a termesztóközeg gepbe adagolasa,
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
426
a burkolatok Ielhelyezese a burkolattartokra,
a burkolatok termesztóközeggel valo töltese,
az ültetes,
a kesz burkolatok leszedese a gepról.
Az elóbb reszletezett múveletek közül kezi munkat igenyel:
a termesztóközeg gepbe adagolasa,
a burkolatok Ielhelyezese,
az ültetes,
a kesz burkolatok leszedese.
A tovabbi múveletet, a burkolatok taptalajjal valo tölteset a gep automatikusan elvegzi.
A gep múködese közben a behordoszalagra adagolt termesztóközeg szakaszosan a behordoszalagot múködtetó
kilincsmúves hajtomú beallitasatol Iüggóen jut a IerdeIelhordora. A IerdeIelhordo altal Ielemelt
termesztóközeget az adagoloberendezes beallitasanak megIelelóen a burkolatokba juttatja vagy visszaejti a
behordoszalagra. A termesztóközeg es az üres burkolatok gephez közelitese, valamint a kesz burkolatok geptól
valo eltavolitasa a gepet közvetve kiszolgalo dolgozok Ieladata.
A JAVO-Standard tipusu töltógep különbözó meretú es anyagu, önallo, egyedi burkolatok (merev múanyag
edeny, Ioliatasak) termesztóközeggel valo Iolyamatos töltesere es a termesztóközeggel töltött burkolatokban az
ültetólyuk elkeszitesere alkalmas ugy, hogy kezelóasztalan lehetóseg van kezi vetesre vagy iskolazasra. Fó
szerkezeti reszei (286. abra).
a termesztóközeg-szallito berendezes (1), amely a behordoszalagbol, a IerdeIelhordobol, a szalag- es
Ielvonohajtasbol, az adagoloberendezesból es az adagoloberendezes hajtasbol all,
a burkolatszallito palya (2), amely a szallitolancbol, a burkolattartokbol, a taroloallvanybol, a palyahajtasbol es a
palyahajtas allitoszerkezeteból all,
a Iuroberendezes (3), amely a termesztóközeggel töltött burkolatokban az ültetólyukat kesziti el,
a gepvaz (4), amely a tovabbi szerkezeti egyseges hordasara szolgal es
a vezerlóberendezes.
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
427
286. ábra - 1AVO-Standard töltõgép önálló egyedi burkolatokhoz
A gepet negy elektromos motor múködteti. Közülük
egy a behordoszalagot es a IerdeIelhordot,
egy az adagoloberendezest,
egy a burkolatszallito palyat, az adagoloberendezes zaro- es tömöritószerkezetet, valamint a Iuroberendezes
elótolasat, tovabba
egy a Iuroberendezest (biztositva a Iorgo Iómozgast) múködteti.
A gep iranyitasat az erre kijelölt kiszolgalo dolgozo vegzi, a kezelóelemek múködtetesevel. A gep múködese
közben megtörtenik:
a termesztóközeg gepbe adagolasa,
a burkolatok Ielhelyezese a burkolatszallito palyara,
a burkolatok termesztóközeggel valo töltese,
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
428
az ültetólyuk elkeszitese a termesztóközeggel töltött burkolatokban,
a csemeteültetes (esetleg magvetes) a burkolatokba,
a kesz burkolatok leszedese a burkolatszallito palyarol.
Az elóbb reszletezett múveletek közül kezi munkat igenyel:
a termesztóközeg gepbe adagolasa,
a burkolatok Ielhelyezese,
a csemeteültetes (esetleg vetes),
a kesz burkolatok leszedese.
A tovabbi múveleteket:
a burkolatok termesztóközeggel tölteset es
az ültetólyuk elkesziteset
a gep automatikusan elvegzi. Megjegyzendó, hogy a magasabb szinten automatizalt valtozatoknal:
a burkolatok Ielhelyezese (burkolatadagolas) es
a kesz burkolatok leszedese
is gepi uton törtenik.
A gep múködese közben a behordoszalagra adagolt termesztóközeg szakaszosan a behordoszalagot múködtetó
kilincsmúves hajtomú beallitasatol Iüggóen jut a IerdeIelhordora. A IerdeIelhordo altal Ielemelt
termesztóközeget az adagoloberendezes (beallitasanak megIelelóen Iolyamatosan vagy szakaszosan) juttatja a
burkolatokba. Az üres burkolatokat a burkolatszallito palya adagoloberendezes iranyaba mozgo oldalan a
kiszolgalo dolgozok helyezik a palyara. A Ielhasznalasra kerüló üres burkolatok a burkolatszallito palya
taroloallvanyan helyezhetók el. A burkolatok az adagoloberendezes alatt megtelnek termesztóközeggel, majd a
töltes utan közvetlenül elkeszül az ültetólyuk. Ezt követóen a burkolatszallito palya burkolatIelhelyezessel
ellenkezó oldalan megtörtenik az ültetes (vetes), amely múveletet a kiszolgalo dolgozok vegzik. A
burkolatszallito palyan tovabbhalado kesz burkolatokat az üres burkolatok Ielhelyezesevel azonos oldalon a
kiszolgalo dolgozok szedik le a burkolatszallito palyarol. A termesztóközeg es az üres burkolatok gephez
közelitese, valamint a kesz burkolatok geptól valo eltavolitasa a gepet közvetve kiszolgalo dolgozok Ieladata.
A haloburkolatba töltó gep nagymeretú, 100 mm-es atlagatmerót meghalado burkolat keszitesere alkalmas,
amelyhez gumirozott textilhalot hasznal. A gep hasznalhato tovabba a Iöldlabdaval kiemelt csemetek
csomagolasara is. Fó szerkezeti reszei:
a vazszerkezet,
az asztallap,
a halotekercstarto,
a töltókeret,
a haloburkolat-tovabbito szerkezet,
a vibrator,
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
429
az olloszerkezet es
a hajtoberendezes.
A halo burkolatu csemeteket elóallito gepek múködese közben ugy töltódik Iel termesztóközeggel a kiIeszitett
halo burkolat, hogy abban elhelyezesre kerül a nevelendó csemete. A gep közvetlen múködtetesehez egy
kiszolgalo dolgozo szükseges, aki iskolazaskor a következók szerint tevekenykedik:
a halo burkolatot a töltókeret belsejebe huzza,
a töltókeretbe helyezi az iskolazando csemetet, s közben a taptalajt a töltókeretbe Iolyatja,
a gep tipusatol Iüggóen kezzel vagy vibrator segitsegevel elvegzi a termesztóközeg tömöriteset,
a burkolatot a csemetevel es a taptalajjal együtt, a haloburkolat-tovabbito szerkezet múködtetesevel kiemeli a
töltókeretból (a múködesból következóen a termesztóközeg körül a halo burkolat kettózötten helyezkedik el),
a burkolat alatt az olloszerkezettel atvagja a burkoloanyagot (mivel a burkoloanyag gumirozott textilhalo, az az
atvagas utan összeugrik es a burkolatot alulrol is lezarja).
A tòmbòsitett egvedi burkolatok egymashoz rögzitett nevelóterekból allnak. A burkolatok anyaga papir, kemeny
múanyag, habositott múanyag, tózeg, aluminiumlemez stb. lehet. A tömbösites a burkolat anyagatol Iüggóen
ragasztassal (papircellak 287. abra eseten), tartokeret segitsegevel (kemeny múanyagbol keszült cellak
eseten), rögzitóelemek segitsegevel (aluminiumlemezból keszült cellak eseten), egybeöntessel, (habositott
múanyagbol keszült cellak eseten), preselessel (tózegból keszült cellak 288. abra eseten) törtenhet.
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
430
287. ábra - Tömbösített egyedi burkolatok (papírcellák)
288. ábra - Tömbösített egyedi burkolatok (préselt tõzegcellák)
A tömbösitett egyedi burkolatok kezelesere szolgalo gepek alkalmasak:
a burkolategysegek adagolasara,
a termesztóközeg burkolatokba töltesere,
a vetesre es
a vetes takarasara.
A vetes elmaradasa eseten a termesztóközeggel Ieltöltött cellakba a kezi iskolazas is lehetseges megoldas.
Jellegzetes tipusuk a Iinn Paperpot gepsor, amelynek Ió szerkezeti reszei:
a burkolategyseg-adogato,
a termesztóközeg-töltó,
a vetószerkezet es
a takarotalaj-adagolo.
A burkolategyseg-adogato, amely kerettel ellatott, kenyszerhajtasu, textilbetetes gumiheveder, a
burkolategysegeket amelyeket altalaban múanyag talca tart össze Iolyamatosan juttatja a
termesztóközeg-töltó adagolotornya ala. A torony alatt elhalado talcak burkolatai (cellai) termesztóközeggel
töltódnek Iel. A termesztóközeget ketalakos hengerpar adagolja, valtoztathato keresztmetszetú kiömlónyilason
at. A cellak azonos minósegú Ieltölteset biztositja
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
431
egy simitolap, amely azonos magassagura huzza a cellak Iölött a termesztóközeget,
a tömöritóhengerek, amelyek a termesztóközeget a cellak Ielsó sikjanak magassagaig lenyomjak,
a razoberendezes, amely az egyenletes tömörödest segiti eló es
a keIehenger, amely a cellakbol bizonyos mennyisegú termesztóközeget kisöpör, a vetesi melysegnek
megIelelóen (az itt eltavolitott termesztóközeg helyere kerül majd a sor vegen a takarotalaj).
A termesztóközeg-töltes, a tömörites es a termesztóközeg-mennyiseg beszabalyozasanak múveletei alatt a
talcakba erósitett cellak a szallitoszalagon Iolyamatosan haladnak elóre. A szallitoszalag negy különbözó
sebesseggel jarathato. Az egyseg elemeinek mozgatasat elektromos motorok hajtomúveken keresztül biztositjak.
A termesztóközeggel töltött cellakba a pneumatikus vetószerkezet juttatja a magokat. A vetószerkezet a
magtarolo talcabol, a cellak meretenek megIeleló halozatu szivoIejeket tartalmazo magszallitobol es a
magellenórzó asztalbol all. A magszallitoval a magtarolo talcabol a magok a magellenórzó asztal valyuiba egy-
vagy ketszemenkent juttathatok.
Ellenórzes utan a valyuk aljanak nyitasaval a magok a cellakba ejthetók. A vetószerkezet pneumatikus
magszallitoja es magellenórzó asztala cserelhetó annak Iüggvenyeben, hogy a vetes milyen tipusu cellakba
törtenik. A talcakba erósitett cellak, a magellenórzó asztal valyui es a pneumatikus magszallito Iuvokainak
elhelyezkedese ugyanis egymassal meg kell, hogy egyezzen. A pneumatikus magszallito Iuvokai szinten
cserelhetók, ugyanis azok szivonyilasainak szama hatarozza meg a cellankent elvetett magszamot, a
nyilasatmeró pedig a vetendó mag atmerójevel Iügg össze. A vetószerkezet elemeinek meghajtasat
elektromotorok, a múködeshez szükseges vakuumot pedig ventilator biztositja.
A takarotalaj-adagolo a bevetett cellakat a szükseges vastagsagu takaroreteggel latja el. A takarotalajt a
tartalybol egy Iorgo alakos henger adagolja, valtoztathato keresztmetszetú kiömlónyilason at.
A Paperpot gepsor üzemeltetese soran a gepsor beallitasat es kiszolgalasat kell elvegezni. A gepsor beallitasanak
legIontosabb mozzanatai az alabbiak:
a burkolategyseg-adogato kilepónyilasanak beszabalyozasa (a kilepónyilas magassaganak a hasznalatos talca
magassaganal kb. 50°-kal kell nagyobbnak lenni),
a szallitoszalag sebessegenek megvalasztasa es beallitasa (a gepen negy sebessegertek kapcsolasara van
lehetóseg, amelyek közül azt kell valasztani, amelynel a cellak termesztóközeggel valo Ieltöltese meg
biztositott),
a szallitoszalag menti talcavezetó görgós sinek beallitasa (a sinek egymashoz viszonyitott tavolsaga, valamint a
szallitoszalaghoz kepest mert magassaga valtoztathato, helyzetüket a talcameretekhez igazodoan kell
meghatarozni),
a termesztóközeg-adagolo torony helyzetenek beallitasa (a torony magassagat ugy kell beallitani, hogy a
szallitoszalag Ielsó sikja es az alakos hengerek also sikja közti tavolsag a talca magassaganal kb. 50°-kal
legyen nagyobb),
a termesztóközeg-adagolasi szelesseg beallitasa (a torony oldallemezeinek mozgatasaval ugy, hogy a kiömló
keresztmetszet szelessege megegyezzek a talcak szelessegevel),
a kiadagolt termesztóközeg-mennyiseg beszabalyozasa (a kiadagolt mennyisegnek a cellak
beIogadokepessegehez kell igazodni, a mennyisegszabalyozas az alakos hengerek közötti tavolsag
valtoztatasaval, az alakos hengerek Iordulatszamanak es a toronyoldalajto nyitasanak valtoztatasaval
eszközölhetó),
a simitolap es a tömöritóhengerek magassaganak beallitasa (az elemek magassaganak a talcak magassagahoz
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
432
kell igazodni),
a razoberendezes beallitasa a rezgeserósseg es a Irekvencia szabalyozasaval (a rezgeserósseg a razotengelyen
excentrikusan elhelyezett sulyok egymashoz viszonyitott helyzetenek valtoztatasaval, a Irekvencia pedig a hajto
elektromos motor tengelye es a razotengely köze epitett ekszijas variator segitsegevel szabalyozhato),
a keIehenger magassaganak beallitasa (a hengert a talcamagassag es a vetesi melyseg különbsegenek
megIelelóen kell beallitani),
a magellenórzó asztal kivalasztasa, Ielszerelese (mereteinek a cellak mereteihez kell igazodni),
a magellenórzó asztal helyzetenek beallitasa (az asztal magassagat ugy kell beallitani, hogy az alatta halado
görgósor Ielsó es az asztal also sikja közötti tavolsag a talca magassaganal kb. 50°-kal legyen nagyobb),
a vetószerkezet talcavezetó lemezeinek beallitasa (a talcavezetó lemezek egymashoz kepesti tavolsaganak a
talca szelessegehez kell igazodni),
a pneumatikus magszallito kivalasztasa, Ielszerelese (mereteinek a cellak mereteihez kell igazodni),
a szivoIejek kivalasztasa es Ielszerelese (egy- vagy ketIuratu szivoIejek Ielszerelesere van lehetóseg attol
Iüggóen, hogy cellankent hany magot kivanunk vetni),
a takarotalaj-adagolo helyzetenek beallitasa (a szerkezet görgósorhoz kepesti magassagat ugy kell beallitani,
hogy a resmeret a talca magassaganal kb. 50°-kal legyen nagyobb),
a takarotalaj-adagolo talcavezetó sineinek beallitasa (a talcavezetó sinek egymashoz kepesti tavolsaganak a talca
szelessegehez kell igazodni),
a kiadagolt takarotalaj-mennyiseg beszabalyozasa (a mennyisegszabalyozas a kiömló keresztmetszet meretenek
valtoztatasaval törtenhet).
A gepsor kiszolgalasahoz a következó tevekenysegek elvegzese szükseges:
termesztóközeg-elókeszites,
talca-elókeszites;
a gep üzembe helyezese (a hajto elektromos motorok inditasa),
talcaIelhelyezes a burkolategyseg-adogatora,
termesztóközeg-töltes (adagolotoronyba juttatas),
termesztóközeg-visszatöltes (a helyes gepbeallitaskor nem jelent Iolyamatos tevekenyseget),
termesztóközeg-potlas,
vetómag-adagolas,
vetószerkezet-múködtetes,
takarotalaj-töltes,
rögzitókapocs-eltavolitas,
talcalevetel es -tarolas.
A gepsor kiszolgalasahoz het Ió szükseges akkor, ha a termesztóközeg-elókeszites elóre megtörtent es a bevetett
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
433
talcakat közvetlenül a gep mellett rakasoljak.
A tekercses burkolat alapja adott szelessegú múanyag Iolia, amelyre kiteritve rakerül a termesztóközeg es ha
iskolazas is törtenik az iskolazando csemete, majd az egeszet összegöngyölitve alakul ki a nevelóter. A
tekercsbe a termesztóközeg ömlesztett vagy tapkockas (elóre preselt) Iormaban kerülhet. Ha a
termesztóközeg-teritessel együtt iskolazas nem Iolyik, akkor az elkeszitett es Ielallitott tekercsekbe vetni lehet.
Ezt celszerúen a nevelesi helyen, altalaban kezzel vegzik.
A Ieladat megoldasara napjainkban Magyarorszagon a Kani:sa tipusu tekercses burkolatkeszitó gepet
hasznaljak. A gep stabil kivitelú, elektromos hajtasu berendezes (289. abra), amelynek Ió reszei:
termesztóközeg-szallito berendezes (1),
termesztóközeg-adagolo berendezes (2),
munkaasztal (3).
289. ábra - Kanizsa típusú tekercses burkolatkészítõ gép
A termesztóközeg-szallito berendezes egy jaroszerkezettel szerelt alvazra epitett Ielhordoszalag, amely
magassagallito szerkezettel es etetógarattal van ellatva. A Ielhordoszalag meghajtasa elektromos motorral
törtenik, Iordulatszam-csökkentó Iogaskerek-hajtomúvön es lanchajtason keresztül. Az egyseg Ieladata, hogy a
termesztóközeget Iolyamatosan juttassa az adagoloberendezes tarolotartalyaba. A Ielhordoszalag vazeleme
szekreny alakra hajlitott, ötvözött aluminiumlemez, amelynek Ielsó sikjaval a gumiheveder teljes Ielületen
erintkezik. A gumiheveder külsó Ielülete melyitett proIilozasu, a belsó csuszoIelület pedig jo surlodasi es
kopasallo tulajdonsaggal biro múanyag boritasu. Az etetógarat egy lemezból keszitett valyu, valtoztathato
keresztmetszetú kiömlónyilassal. A kiömlónyilas keresztmetszete a gumiheveder sikjara merólegesen
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
434
mozgathato lemezzel szabalyozhato, igy a termesztóközeget a kivant mennyisegben, egyenletesen lehet az
adagoloberendezes tarolotartalyaba juttatni.
A termesztóközeg-adagolo berendezes az adagolohengerekkel szerelt tarolotartalybol es a tömöritóhengerból all.
Feladata, hogy a termesztóközeget az alatta elhalado Ioliaszalagra a szükseges vastagsagban, egyenletesen
teritse es tömöritse. Az adagolohengerek vizszintes sikban, egymassal parhuzamosan helyezkednek el a
tarolotartaly also reszen. A köztük levó tavolsag valtoztathato, igy szabalyozhato a múanyag Ioliara juto reteg
vastagsaga. Az adagolohengereket a haladasi iranyban követi a tömöritóhenger, amely a termesztóközeg-reteget
tömöriti.
A munkaasztal stabil vazszerkezetre epitett, vizszintes szallitoszalag. A vazszerkezethez erósitett meg a
Ioliatekercs-tarto keret. A szallitoszalag meghajtasa elektromos motorral törtenik, Iordulatcsökkentó
Iogaskerek-hajtomúvön es lanchajtasokon keresztül. Ugyanez az elektromos motor hajtja meg az
adagoloberendezes adagolohengereit is. A munkaasztalon törtenik a csemetek termesztóközeg-retegre helyezese
(ha az iskolazas is Ieladat), a múanyag Iolia szakaszolasa es a csemetekkel berakott, termesztóközeg-paplan
boritasu Ioliaszalag tekercselese. A szallitoszalag gumihevedere textilbetetes, külsó Ielülete sima. A
gumiheveder Ielsó es also aganak alatamasztasat vezetógörgók biztositjak. A Ielsó agat alatamaszto görgók ket,
egy tengelybe esó Ielból allnak. A tekercseles helyen a gumihevedert nem vezetógörgók, hanem acellemez
tamasztja ala. A Ioliatekercs-tarto a gepvaz elsó reszehez hegesztett keret, amihez egy allo tengely csatlakozik.
Ehhez a tengelyhez a Ioliatekercs ket, kivül kupos, csapagyazott beteten keresztül kapcsolodik.
A gep üzemeltetese soran a beallitast es a kiszolgalast kell elvegezni. A gep beallitasanak legIontosabb
mozzanatai az alabbiak:
a termesztóközeg-szallito berendezes etetógarata kiömlónyilasanak beallitasa (a kilepónyilas-keresztmetszetet
ugy kell megvalasztani, hogy a termesztóközeg-adagolo berendezes tarolotartalyaba a Ielhasznalas ütemenek
megIelelóen kerüljön termesztóközeg),
a kiadagolt termesztóközeg mennyisegenek beszabalyozasa (a kiadagolt mennyisegnek biztositani kell a
megkivant termesztóközeg-vastagsagot, a mennyisegszabalyozas az alakos hengerek közti tavolsag
valtoztatasaval eszközölhetó).
A gep kiszolgalasa a következó tevekenysegek elvegzeset jelenti :
termesztóközeg-elókeszites,
iskolazando csemetek beszallitasa,
Ioliaszalag-elókeszites es -Ielhelyezes,
a gep üzembe helyezese (a hajto elektromos motorok inditasa),
termesztóközeg-adagolas,
csemetek elhelyezese a termesztóközeg-teritesen,
Ioliaszakaszolas,
tekercseles,
tekercsek kötözese, atvagasa,
kötegek elszallitasa.
A geppel altalaban iskolazast is vegzünk, ekkor a Iolyamatot tekercsbe iskolazasnak nevezzük, amely a
következók szerint törtenik: a szükseges termesztóközeget egy dolgozo kezi eróvel adagolja a
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
435
termesztóközeg-szallito berendezes etetógarataba. Innen a termesztóközeg az adagoloberendezes
tarolotartalyaba jut, ahonnan az adagolohengereken keresztül kerül ki, amelyek egyenletes retegben teritik az
alattuk mozgo Ioliaszalagra, majd a tömöritóhenger a laza termesztóközeg-reteget tömöriti. A Ioliaszalag a
munkaasztal gumihevederere teritett es azzal együtt halad elóre. Ezalatt a munkaasztal ket oldalan allo ket-ket
dolgozo a csemeteket a termesztóközeg-retegre helyezi ugy, hogy azok teljes gyökerzete a termesztóközeg-reteg
Iölött legyen. A csemeteket egymastol egyenló tavolsagra kell elhelyezni, a gumihevederen levó osztasnak
megIelelóen. A munkaasztal mellett allo dolgozok a csemetek adagolasan kivül elvegzik a Ioliaszalag
szakaszolasat is. A csemetekkel berakott, termesztóközeg-paplan boritasu Ioliaszalag tekercselese kezzel
törtenik, a munkaasztal vegen. A kesz tekercsek ezutan egy asztalra kerülnek, ahol ket dolgozo azokat ket
helyen atköti, közepen kettevagja es allo helyzetben, szallitasra keszen tarolja. Amikor megIeleló szamu kesz
tekercs összegyúlt, elszallitjak azokat a nevelesi helyre. A gep Iolyamatos múködese eseten a kiszolgalast nyolc
dolgozo kepes elvegezni abban az esetben, ha a szükseges termesztóközeg es az iskolazando csemetek
beszallitasa, illetve a csemetek esetleg szükseges valogatasa elóre megtörtent, valamint ha a kesz kötegek
tarolasa a gep közeleben törtenik (azok elszallitasat nem a gepet közvetlenül kiszolgalok vegzik).
A Kani:sa tipusu gephez hasonlo kialakitasu, de tekercselószerkezettel ellatott berendezes a Iinn Nisula tipusu
gep.
A burkoIt gyökérzetû
csemetetermesztés gépei
436
4. fejezet - A termények
eIõfeIdoIgozása és tároIása
4.1. Az eIõfeIdoIgozás technoIógiái
A szabad Iöldön vagy termesztóberendezesben megtermelt zöldseg egy reszet rövidebb-hosszabb idóre taroljak.
Az ezzel kapcsolatos ismereteket a Termenytarolas c. resz tartalmazza. Sok esetben a termenyt betarolas elótt, a
kitarolassal egyidejúleg vagy az azonnali ertekesites elótt tisztitjak, valogatjak, osztalyozzak, esetleg
csomagoljak. Az egyre igenyesebb Iogyasztok ugyanis elónyben reszesitik az egyseges meretú, sulyu, azonos
minósegú es küllemú, tetszetósen csomagolt arut. Mindezeket a múveleteket a termeny ,Ielrakasaval¨ (a
manipulalogepre valo juttatasaval), az ertektelen reszek selejtezesevel, az ezekhez szükseges anyagmozgatassal
együttesen manipulalasnak nevezi a szakirodalom.
4.1.1. A manipuIáIás mûveIetei és gépei
A gyakorlatban a manipulalas múveleteit vegzó gepeket termenyIelesegenkent vagy piaci igenyenkent elteró
összetetelben kapcsoljak egybe. A tovabbiakban egy lehetseges manipulalovonal elemeinek múveleti
sorrendjeben ismertetjük a gepeket.
4.1.1.1. A feIrakás gépei
E gepek Iogadjak az ömlesztve, ladaban vagy zsakokban erkezó termenyt es tovabbitjak a következó múvelet
Iele. Alapvetóen ketIele technologia: a szaraz es nedves termenyIogadas terjedt el. A 290. abra ömlesztve
szallitott termeny szamara kialakitott Iogado-tovabbito szalagsort mutat. A berendezes nagy szalagja (1)
atmeneti tarolokent is szolgal. Az összes szalag (1, 2) sebessege valtoztathato, igy az anyagaram a kesóbbi
gepek Iogadokepessegehez igazithato. Tartalyladaban erkezó anyag üritesere ladabillentó szerkezetet
alkalmaznak (291. abra). Serülekeny anyag üritesenel elsó lepesben Iedellel (3) zarjak le a ladat, majd
atbillentes utan Iokozatosan nyitjak a billenthetó Iedelreszt (6). Ily modon a nagy tömegben kizudulas okozta
serüles elkerülhetó. A billentes soran a Iókerethez (1) kepest a ladatarto keret (2) csuklopont körül (5) Iordul el
hidraulikus munkahenger (4) segitsegevel.
290. ábra - Fogadó-továbbító szalagsor ömlesztett áru számára
437
291. ábra - Ládaürítõ szerkezet
A viznel kisebb terIogattömegú, ömlesztve szallitott anyagok kimeletesen ürithetók vizzel töltött medencebe
(lasd a paradicsom gepi betakaritasanal). A viz ilyenkor szallito- es mosoközegkent egyarant szolgal.
4.1.1.2. Tisztítógépek
A múveletek technologiai sorrendjeben a tisztitas a lehetó legkorabban vegezendó, hogy a szennyezódes a
legkevesebb gepet, berendezest terheljen. Szaraz- es nedvestisztitast (mosast) különböztethetünk meg.
Tisztitasnak tekinthetjük az egyes zöldsegIajok eseteben a nem kivant burkololevelek es szarreszek eltavolitasat
is.
Szaraztisztitast a termeny Ielületere tapadt, elsósorban talajszennyezódes eltavolitasara vegeznek. Gepei
leggyakrabban Iorgo keIehengerekkel vegzik a múveletet. A termeny parhuzamos helyzetú hengerekból
kialakitott Ielület alatt, Ielett vagy ilyen Ielületek között halad vegig, miközben maga is Iorgasba jön. Az
ilyenkor keletkezó nagymennyisegú por elszivasarol mindenkeppen gondoskodni kell. Porelszivasra es
ülepitesre ventilatort, ülepitóciklont es legszúrót alkalmaznak. KeIes tisztitogepeket mutat a 292. abra. Az a)
valtozat also, a b) also es Ielsó keIehengersoros kialakitasu.
Tisztítógépek
438
292. ábra - Kefés száraztisztító gép
A nedvestisztitas celja a Ielületre tapadt talaj eltavolitasa, vegyszermaradvanyok lemosasa, egyuttal pedig
anyagmozgatas lehet. Ez utobbi akkor valosul meg, amikor vizközeges termenyIogadast alkalmaznak (lasd a
Felrakas c. anyagreszben).
A nedvesen tisztito gepeknel a mosoIolyadekot (vizet) a termenyhez kepest mozgasban tartjak (aramoltatjak).
Sebessegkülönbseg alakul ki csatornaban törtenó szallitasnal, mosovizbe merüló Iorgo keIehengeres
dörzsölesnel es vizpermettel valo lemosasnal egyarant. Erósen talajszennyezett termenyt celszerú elóször nagy
terIogatu medenceben aztatni, hogy a nagyobb talajrögök szetmalljanak es leülepedjenek. Ezt követheti a
Iómosas es öblites: elóbbinel a ,sarat¨ tavolitjak el, utobbi Ieldolgozasra alkalmas tisztasagot eredmenyez.
Nedvesen tisztito gepet mutat a 293. abra. A termeny az adagologaraton (1) keresztül jut a nejlonszalas, Ielkör
keresztmetszetú, allokeIek (2) Iöle. A rest közöttük racsok zarjak le. Az allokeIek es a Iölöttük Iel osztassal
eltolva elhelyezett Iorgo hengeres keIek (3) dörzsöló hatast Iejtenek ki, miközben a termeny elhalad közöttük. A
Tisztítógépek
439
kadban aramlo viz mozgasa segiti a mosast. A Ierde Ielhordoszalag (4) Ieletti öblitó vizzuhany (5) zarja le a
múveletet.
293. ábra - Nedvesen tisztító gép
Hagyma laza burkololeveleinek eltavolitasara es szartalanitasara kialakitott szerkezetet mutat a 294. abra. A
gumihengerekból (a) es takarolemezekból (b) kialakitott Ielületre kerüló hagymak Ielületet a gumihengerek
tisztitjak, a szarat pedig a rugoval (e) egymasnak szoritott ad hengerparok szakitjak le; c a d hengert tisztitja.
Tisztítógépek
440
294. ábra - Hagymatisztító berendezés
4.1.1.3. A seIejtezésnéI aIkaImazott berendezések és gépek
A seIejtezésnéI aIkaImazott
berendezések és gépek
441
Selejtezesen az idegen anyag vagy ertektelen termeny eltavolitasat ertjük. A múveletsor elejen celszerú
elvegezni, hogy a Ielesleges anyag ne terhelje a kesóbbi gepeket. Az apro, Iel nem hasznalhato meretIrakcio
reses- vagy lyuksoros szalaggal (lasd az osztalyozogepeket) eltavolithato. Az idegen vagy serült, romlott anyag
a valogatasnal hasznalt szalagok valamelyikenek (lasd A valogatas gepei es berendezesei) alkalmazasaval, kezi
munkaval selejtezhetó ki. A valogatasnal hasznalt elektronikus eszközök selejtezesre is hasznalhatok, ilyenkor a
szetvalasztott Irakciok valamelyike selejtezendó.
4.1.1.4. A váIogatás gépei és berendezései
Valogatason a termenytömeg minósegi jellemzók szerinti szetvalasztasat ertjük. Ilyen minósegi jellemzó az
erettseg, szin, alak, serültseg, Ielületi Ioltossag stb. A gepi szetvalasztas csak elektronika alkalmazasaval
valosithato meg (pl. szamitogepes kepIeldolgozas utjan).
A kezi valogatas Ieszitett Iigyelmet igenyel. A heterogen termenytömeg egy vagy több kivalogatando Irakciot is
tartalmazhat. Tapasztalat szerint haromnal több Irakciora valo kezi valogatas nem celszerú, a Irakciok szamanak
növelesevel ugyanis rohamosan romlik a munkasok valogatasi kapacitasa.
A munkat ugy erdemes szervezni, hogy a lehetó legkisebb szamu termenyt kelljen kezbe venni. A
szetvalogatando Irakciok erteketól Iüggetlenül mindig a kisebb szamban jelen levó Irakciot celszerú kiemelni az
anyagarambol. Ha ez eppen a legertekesebb Irakcio, ravalogatasrol, ha az ertektelenebb, levalogatasrol
beszelünk.
Az automatizalt valogatas elterjedten alkalmazott gepe a korabban mar bemutatott szin szerinti valogatogep. Ma
mar alak, serültseg, Ioltossag Ielismeresere alkalmas automatak is Iorgalomban vannak, beepitesük azonban
csak magas jövedelemtermeló kepessegú termeny eseteben gazdasagos.
Kezi valogatas eseten olyan berendezeseket, eszközöket alkalmaznak, amelyek a termenyt a valogato szemely
elótt szetteritve szallitjak. Ezaltal csak a kivalogatando egyedeket kell kezbe venni. Ilyen a sima Ielületú
szallitoszalag.
Tovabb könnyitik a munkat az olyan eszközök, amelyek a termenyt szallitas mellett Iorgatjak is. Közülük
leggyakrabban alkalmazottak a hengersoros es szallitoszijas valtozatok. A hengersoros valogatoasztalt
vegtelenitett palyan halado, Iorgo mozgast vegzó, gumi bevonatu hengerek alkotjak (295. abra közepen).
A váIogatás gépei és
berendezései
442
295. ábra - Hengersoros válogatóasztal
A szallitoszijas berendezes valogatoIelületet parhuzamos szijak alkotjak, amelyek közül minden masodik azonos
sebesseggel mozog (296. abra). A szomszedos szijagak közötti sebessegkülönbseg tartja Iorgasban a szallitott
termenyt. A szijak anyaga gumi, múanyag vagy acelsodrony lehet.
296. ábra - Szállítószíjas válogatóasztal vázlata
A valogatando anyagtömeget szallito berendezes Ielett, elótt vagy alatt az eltavolitando Irakcio(k) elhelyezeseról
is gondoskodni kell. E celra többnyire tovabbi szallitoszalagokat alkalmaznak (lasd a 295. abran).
OsztáIyozógépek
443
4.1.1.5. OsztáIyozógépek
Osztalyozason a termenytömeg egyedeinek geometriai meretük vagy sulyuk alapjan törtenó szetvalasztasat
ertjük.
4.1.1.5.1. Méret szerinti osztáIyozógépek
E gepeket ket csoportra oszthatjuk aszerint, hogy a termenynek hany geometriai merete alapjan törtenik a
szetvalasztas.
A reses osztalyozok egyetlen geometriai meret alapjan alkotnak osztalyokat. Nevüknek megIelelóen a
termenyaram különbözó jellemzó meretú resek Iöle kerül. Az egyes resmereteknel atesó egyedek egy-egy
meretIrakciot alkotnak. Amennyiben az osztalyozando termeny közel gömbszimmetrikus, e gepek megIeleló
pontossaggal dolgoznak.
Amennyiben a termeny alakja többe-kevesbe elter az idealis gömb alaktol, pontosabb szetvalaszt
eredmenyeznek az un. lyuksoros osztalyozok. Közös jellemzójük, hogy a termenyek egynel több geometriai
merete alapjan kepeznek csoportokat.
Aszerint, hogy az osztalyozando termeny az osztalyozoelemhez kepest nyugalomban van vagy mozog (Iorog),
mind a reses, mind a lyuksoros osztalyozok statikus es dinamikus csoportba sorolhatok.
Belathato, hogy a lyuksoros osztalyozok pontosabban osztalyoznak, mint a resesek, tovabba a dinamikus gepek
a statikusaknal. Következeskeppen legpontosabb munka a dinamikus lyuksoros osztalyozogepektól varhato.
Egy-egy konkret esetben a geptipus megvalasztasahoz az osztalyozando termeny ismerete mellett
költseg-haszon elemzesre van szükseg.
4.1.1.5.1.1. Statikus réses osztáIyozógépek
A 297. abran lathato statikus reses osztalyozogep egyszerú palcas szalagok sorozata. Az egyes szalagok
resmerete különbözó. Az anyagaram a legkisebb resmeretú szalagra kerül, ahol a legkisebb meretIrakcio esik at.
A kivant meretIrakcioknal eggyel kevesebb rostaszalagra van szükseg.
297. ábra - Statikus réses osztályozó vázlata
Uborkak atmeró szerint osztalyozasara hasznaljak az un. kiteró szijparos berendezest. A rest ket azonos
Méret szerinti osztáIyozógépek
444
sebessegú, egymastol tavolodo szijpar alkotja. Az egyes meretIrakciok ertekhatara az alatta elhelyezett
IelIogotalcak osztoleceinek helyzetevel szabalyozhato.
4.1.1.5.1.2. Dinamikus réses osztáIyozógépek
Az elóbbiektól abban különböznek, hogy a termenyek a rest alkoto szerkezeti elem(ek)hez kepest elmozdulnak.
Jellegzetes dinamikus reses osztalyozoszerkezetet mutat a 298. abra. A berendezes a hengergörgós
valogatoszalaghoz hasonlo, sajat tengelye körül is Iorgo, vegtelenitett görgósorbol all. A görgók közötti tavolsag
a szalag elórehaladasanak iranyaban Iokozatosan növekszik. A görgók Iorgasa következteben a termenyek is
Iorognak, ami Iokozza az ateses valoszinúseget.
298. ábra - Hengersoros dinamikus réses osztályozógép
Dinamikus reses osztalyozot mutat a 299. abra is. Az un. osztalyozo körasztal közepen Iorgo, enyhen kupos
tarcsa talalhato. A tarcsa pereme Ielett a Iorgas iranyaban egyre tavolabb elhelyezett, allo helyzetú, ives lecek
talalhatok. Ezek a tarcsa peremevel rest alkotnak. A termeny a legkisebb res Ielóli oldalon kerül a tarcsara, es
annak kupossaga miatt a reshez gördül. A tarcsa Iorgasa miatt legördül az ives leceken, es összetett mozgast
vegez, mig at nem Ier valamelyik lec alatt.
Dinamikus réses
osztáIyozógépek
445
299. ábra - Osztályozó körasztal
4.1.1.5.1.3. Statikus Iyuksoros osztáIyozógépek
A 300. abra egymas utan elhelyezett, növekvó lyukmeretú racsos szalagokat mutat. Hasonloan a 297. abran
bemutatott elrendezeshez, itt is a kivant meretIrakcioknal eggyel kevesebb szalag szükseges.
Statikus Iyuksoros
osztáIyozógépek
446
300. ábra - Rácsos szalagokból összeállított osztályozógép
Ugyancsak e csoportba tartozik a terzsalus osztalyozo (301. abra). Az osztalyozast a szalagszerúen kialakitott
zsaluelemek (1) vegzik, amelyeket görgós lanchoz (2) kapcsolodnak csuklosan. Elbillenesüket görgók (3)
közbeiktatasaval vezetósin (4) szabalyozza. A vezetósin beallitasa menetorsokkal (5) törtenhet. A specialis
terbeli zsalukialakitasnak köszönhetóen a szomszedos elemek között kör alaku szabad keresztmetszetek
alakulnak ki. E körök atmeróje a zsaluelemek szöghelyzetenek vezerelt valtoztatasa reven Iokozatosan
növekszik.
Statikus Iyuksoros
osztáIyozógépek
447
301. ábra - Térzsalus osztályozó
Mindket valtozatnal az osztalyozoelemmel erintkezesbe kerüló termeny több, mint ket ponton Iekszik Iel, vagyis
egynel több meret (atmeró) dönti el, hogy atesik-e a lyukon vagy nem.
4.1.1.5.1.4. Dinamikus Iyuksoros osztáIyozógépek
E geptipus egyik megtestesitóje a hossziranyu orsos osztalyozogep. Osztalyozoelemet ket kiteró tengelyú, egy
bal es egy jobb menetú Iorgo menetorso alkotja (302. abra). A ket orso menetarkai együtt alkotjak a növekvó
meretú lyuksort. Dinamikusnak azert tekinthetó a berendezes, mert a Iorgo orsok a termenyt is mozgasban
tartjak.
Dinamikus Iyuksoros
osztáIyozógépek
448
302. ábra - Hosszirányú menetorsós osztályozógép
Dinamikus Iyuksoros
osztáIyozógépek
449
Lenyegesen nagyobb tömegaramra kepes az un. diabolo hengersoros osztalyozogep (303. abra). Itt a hengerek a
szallitas iranyara meróleges helyzetúek es azonos iranyban Iorognak. A szomszedos hengerek palastjai kör
keresztmetszetú lyuksort hatarolnak körül. A lyuksor merete azaltal valtozik, hogy szakaszonkent melyebb
hornyokkal kialakitott hengereket epitenek egymas melle. Az anyagaramot az egy iranyban Iorgo hengerek
hozzak letre. Az azonos Iorgasirany a termenyt is Iorgasban tartja.
303. ábra - Diaboló hengersoros osztályozó
4.1.1.5.2. SúIy szerinti osztáIyozógépek
Elsósorban nagyobb ertekú termenyek (zeller, paradicsom, paprika stb.) szetvalasztasara alkalmas berendezesek.
A szetvalasztasra az ad lehetóseget, hogy az egyedek Iejlettsege, geometriai merete es sulya között egyenes
aranyossag all Ienn.
A sulymeres elven dolgozo osztalyozogepek lenyegeben szalagga kialakitott talcasorbol (2) es merlegekból (5)
allnak (304. abra). A merendó egyedek (1) a talcakban utaznak, amelyeket vezetósin (3) es különbözó
terhelesek hatasara kiteró merlegkarok (4) tartanak vizszintes helyzetben. A talcak a rajtuk levó termennyel
merlegkarrol merlegkarra csusznak, es ott csapodnak le, ahol sulyuk kepes lenyomni valamelyiket. A múködesi
elvból következóen elóször a legnagyobb sulyu egyedek esnek ki a lecsapodott talcabol, a könnyebbek
tovabbutaznak. A kivant sulyIrakciok szamanal eggyel kevesebb merleg elhelyezese szükseges a talcasor alatt.
SúIy szerinti osztáIyozógépek
450
304. ábra - Súly szerinti osztályozógép muködési vázlata
4.1.2. A csomagoIás gépei
A gazdasagi lehetósegektól Iüggóen a piacra szant termeny csomagolasa kezzel vagy gepi uton törtenhet.
Kezi csomagolasnal (ladaba, rekeszbe, talcara rakasnal) az osztalyozogepek altal kepzett meret- vagy
sulyIrakciok atmeneti tarolasara van szükseg, amig azok csomagolasa megtörtenik. E celra olyan specialis
eszközöket alkalmaznak, amelyek megkönnyitik a kezi csomagolast, ugyanakkor kimeletesen taroljak a
termenyt. A csomagolast segitó eszközök az egyenes csomagoloasztalok es körasztalok.
Az egyenes asztalok Ielületet szallitoszalagok alkotjak. Jellegzetes valtozata az un. returasztal, amelyet ket,
azonos szelessegú, de ellentetes iranyban hajtott szalag (1) alkot a szalagok Ielett elhelyezett terelólecekkel (2).
A 305. abra szerint Ielülról belepó Irakciok az egyik szalagon jobbra, majd a terelólec hatasara atsodrodva a
masik szalagra balra mozognak. E szalag vegen masik terelólec az elsó szalagra vezeti vissza az egyedeket, ily
modon Iolyamatos mozgas alakul ki. Az asztal mellett allo munkasok elótt tehat Iolyamatosan elvonulnak a
termenyegyedek, ami segiti az egyseges csomagok kialakitasat.
A csomagoIás gépei
451
305. ábra - Retúrasztal
A körasztal 1,52 m atmerójú, kör alaku, 2025 cm oldalIalu, habszivaccsal belelt belsó Ielületú, Iorgo
termenytarolo eszköz. Funkcioja a returasztaleval azonos.
Gepi csomagolassal zsakokat vagy kiscsomagokat szokas kepezni. A 306. abra zsakolo merlegautomatat mutat,
amelynek meresi tartomanya 2550 kg. A termenyt ket elevator szallitja a merlegtartalyba. A szelesebb tölt, a
keskenyebb a tarat szallitja. Tömegarama 10 t/h.
A csomagoIás gépei
452
306. ábra - Zsákoló mérlegautomata
Kiscsomagok keszitesere többnyire komplett gepsorokat hasznalnak. A 307. abran lathato valtozat (AUT 175)
elevatorbol (1), elóosztalyozobol (2), automata dupla merlegból (3), halotömlós csomagolobol (4), Ierde
csomagtovabbito szalagbol (5) es a rakatokat gyújtó Iorgoasztalbol (6) all. Segedberendezeskent kompresszorra
(7) van szükseg, a múködtetes kapcsoloszekrenytól (8) iranyithato. Az elóosztalyozas proIilgörgókkel (diabolo
hengersor) törtenik, celja a tarazashoz szükseges kismeretú egyedek levalasztasa.
A csomagoIás gépei
453
307. ábra - Kiscsomagok készítésére alkalmas komplett gépsor
A dupla merleg meresi tartomanya 1,56,25 kg. ForgoIejes kivitelben is alkalmazhato, igy Ielvaltva
csomagolhatok Ioliazsakok es raschelhalok.
4.1.3. A termények szárítása
Szaritassal az anyag nedvessegtartalmat kivanjuk olyan mertekben csökkenteni, hogy az környezeti
hómersekleten tarolhato legyen. A termeszetes szaritas az idójarastol Iüggóen hetekig is eltarthat. Mesterseges
szaritassal ezt az idót orakra csökkenthetjük le.
A mesterseges szaritas soran Iorro, alacsony paratartalmu gazt vezetnek at a termenyhalmazon. A közölt hó
hatasara a nedvesseg nagy resze elparolog. Az anyag belsejeból a viz a Ielszinre vezetessel kerül, ahonnan
konvencio utjan vonhato el.
A szaritast szolgalo Iorro gaz Iútóolaj vagy Iöldgaz elegeteseból szarmazhat. Az egestermek szen- es
ken-dioxidot is tartalmaz. Amennyiben ez erintkezhet a szaritando termennyel, közvetlen vagy direkt szaritasrol
beszelünk. Amennyiben a Iüstgaz hóje hócserelón keresztül kerül Ielhasznalasra, közvetett vagy indirekt szaritas
törtenik. Alapszabaly, hogy az elelmiszerek, elelmiszer elóallitasara hasznalt termekek, gyogynövenyek
szaritasuk soran nem kerülhetnek közvetlen kapcsolatba Iüstgazzal.
Egyes esetekben a szaritas hómerseklete szigoruan behatarolt. Vetómagvak szaritasi hómerseklete
A termények szárítása
454
csirazokepessegük megtartasa erdekeben nem haladhatja meg a 40 °C-ot.
Folyamatos betaplalasu szaritoberendezeseknel az anyag aramlasanak iranyaval ellentetes iranybol törtenik a
Iorro gaz beIuvasa (ellenaramu szaritas). Ily modon a mar Ielhevitett anyagreszek talalkoznak a meg magas
hómersekletú, alacsony paratartalmu szaritogazzal, a lehúlt, magasabb paratartalmu gaz pedig elómelegiti a
belepó anyagaramot.
A zöldsegnövenyek közül gyökerzöldsegeket, petrezselyemszarat, Iúszerpaprikat, pritaminpaprikat szokas
mestersegesen szaritani. A szaritast a legtöbb esetben tisztitas (mosas) es apritas elózi meg. A szaritasra
kialakitott telepeken ezeket a múveleteket a szaritastol elkülönülve, külön csarnokban celszerú elvegezni.
Korszerú, indirekt, Iolyamatos üzemú, szalagos szaritot mutat a 308. abra. A termeny az etetószalagon (1) jut a
szaritoterbe, ahol retegszabalyozo szerkezet (2) gondoskodik egyenletes szetteriteseról. Az anyag a Ielsó
szalagon (3) vegighaladva az alatta ellentetes iranyba szallitora esik, mig vegül a kihordoszalagra (4) jut. A Iorro
levegó alul lep be a szaritoba (5), majd reszben a rostaszalag nyilasain, reszben a szalagok között,
labirintusszerúen halad IelIele es hagyja el a szaritoteret (6).
308. ábra - Szalagos szárítóberendezés
A szaritobol kilepó, meg Iorro termenyt az öngyulladas elkerülese erdekeben celszerú húteni. A gyakorlatban
ezt többnyire környezeti levegó atIuvatasaval oldjak meg, a szaritoval azonos terben. Külön terben celszerú a
merlegelest, csomagolast, atmeneti tarolast vegezni.
4.2. A terménytároIás berendezései
A mezógazdasagi termeles soran nagymennyisegú termenykeszlet keletkezik. Ennek 25°-a azonnali Iogyasztas
celjara piacra kerül ennek egy reszet a lakossag maga tarolja , a tovabbi 75°-ot központilag szükseges
tarolni.
A mezógazdasagi termenytarolas Ió Iajtai:
1. atmeneti tarolas,
2. teli tarolas,
3. uj termenyig valo tarolas,
A terménytároIás berendezései
455
4. különleges, specialis celokat szolgalo tarolas.
Az elsó harom tarolasi Iajta nagy, kereskedelmi meretú mennyiseget kepvisel, a negyedik altalaban kisebb
volumenú, de többIele specialis igenyt elegit ki.
4.2.1.
4.2.1.1. Az átmeneti tároIás
Atmeneti tarolason a mezógazdasagi termenyeknek az ószi, legkesóbb karacsonyig valo tarolasat ertjük. Ez
törtenhet:
szabadban, burkolt Ielületen, esetleg IoliaIedessel,
szabadban, Iedett szinben, arnyekolassal,
atmeneti, ideny jellegú, gepi szellóztetesú taroloban,
meglevó epületben vagy e celra epitett taroloban, amelyben Iagymentesites es gepi szellóztetes biztosithato.
4.2.1.2. A téIi tároIás
Teli tarolason a termekek december elejetól marcius vegeig, aprilis elejeig valo tarolasat ertjük.
Az ilyen tarololetesitmenyek hószigetelest, Iagymentesitó Iútest, gepi szellózest igenyelnek. Megvalositasuk
nagy arumennyiseg beIogadasara nagy taroloterrel celszerú, ezert a teli tarolas megIelelóen nagy padozatos,
csarnok jellegú, gepkocsival jarhato epületekben valosithatando meg.
4.2.1.3. Az új terményig vaIó tároIás
E tarolasmodnak meg kell Ielelnie egyreszt a teli tarolas igenyeinek, masreszt, a huzamosabb ideig tarto, a mar
meleg idóben valo tarolas igenyeinek is. Ez utobbi gepi hútest, parasitast, esetleg gazositast tesz szüksegesse.
4.2.1.4. KüIönIeges tároIók
Kisebb volumenú, specialis igenyeket kell kiszolgalniuk. Ilyenek:
disznövenytarolas,
szaporitoanyag-tarolas (szóló-, Iaiskola-, vetóburgonya-, vetómag- stb. tarolas).
A különleges tarolok kialakitasat az egyedileg Iellepó igenyek hatarozzak meg. Altalaban Iagymentesitett, nagy
csarnokepületeken belül alakitanak ki hútött-Iútött tarolotermeket e celra.
4.2.2. A tároIók Iétesítésének szempontjai
A termeles es az ertekesites strukturaja beIolyassal van a különIele tarolasi modozatok kialakulasara. Ennek
Iüggvenyekent lehet:
kistermelói, illetve óstermelói tarolas, közvetlen aruertekesitessel,
termelói körzet központi (szövetkezeti) tarolasa több kis-, közep- es nagygazdasag egyarant szallitja ide az
arujat osztalyozasi, Ieldolgozasi, csomagolasi es közös ertekesitesi lehetóseggel,
4.2.1.
456
nagyvarosok körzeteben raktarozasi vallalkozasoknal bertarolas, amely a tarolasi szüksegleteknek megIelelóen
több cel kielegiteset is biztosithatja; az ertekesites ugyancsak az igenyeknek megIelelóen innen is törtenhet.
A kistermelói tarolas tókeigenye es lekötese azonnali es magas Ioku. A kistermeló az eseti igenyeinek
megIelelóen epiti meg a tarolojat, ennek igenyszintjet csak az anyagi lehetósegei beIolyasoljak. Kihasznalasa
azonban egyedi, sok üresjarattal, igy a legalacsonyabb Ioku.
Az egyesitett központi tarolas tókeigenye ugyancsak magas, de megoszlik az igenybevevók között, igy az
egyedekre lebontva alacsonyabb Ioku. Többcelu igeny kielegitesere letesül, igy kihasznalasa a vegyes
termekvalasztekbol es a tarolasiidó-eltolodasokbol eredóen kedvezóbb.
Bertarolas eseten a termelót nem terheli tókebevitel, az igenyeit is rugalmasan elegitik ki, viszont a tarolasert es
a szolgaltatasokert azonnal es komoly arat kell Iizetnie.
A kerteszeti termekeket eló allapotban kell tarolni. Erre legmegIelelóbb az alacsony (esetenkent a 0+4 °C
közötti) hómerseklet biztositasa a tarolokban. A megIeleló hómersekleti körülmenyeket a termeny nemetól
Iajtajatol, erettsegi Iokatol, kivant tarolasi idótartamatol Iüggóen kell meghatarozni.
Az alacsony hómerseklet a tarolt növeny eletIolyamatait (anyagcserejet, legzeset, utoeletet) csökkenti, ennek
következteben a romlasi Iolyamatait (rothadas, vitamin-, aroma-, izanyagok elveszteset) megakadalyozza. A
tarolasnal az alacsony hómerseklet mellett nagy relativ paratartalmat is kell biztositani, ezzel a Ionnyadast,
rancosodast, kiszaradast, sulyveszteseget kell meggatolni.
Mindezeken tulmenóen nem elhanyagolhato szempont a Iagymentesites sem, ugyanis a mezógazdasagi
termekek magas viztartalommal rendelkeznek, Iagykart szenvedhetnek.
A tarolok letesitese elótt el kell dönteni, milyen termenyt kivanunk tarolni, meg kell hatarozni a tarolando
mennyiseget, tovabba, hogy milyen tarolasi modot, modszert kivanunk alkalmazni. A hazankban
hagyomanyosan alkalmazott prizmaban, veremben, pinceben törtenó ismert tarolassal, valamint a
Ieldolgozoiparban hasznalatos gulas, ladas, konteneres kenyszertarolasi modokkal nem kivanunk Ioglalkozni. A
korszerúbb tarolasi modozatokat ismertetjük.
A kerteszeti termekeket altalaban nagyIelületú, padozatos tarolokban raktarozzuk. Ez azt jelenti, hogy
gepkocsival jarhato, nagy Ielületeken, kontenerekben, zsakolva vagy ömlesztve taroljuk a termeket. A cel az,
hogy azonos területen minel több termek Ierjen el, ezert alkalmaznak magas tarolokat. Ezek silok vagy
acelvazas, raklapos, egysegrakomanyos, allvanypolcos epitmenyek.
A tarolok telepitesekor a telep helyszinenek kivalasztasanal az alabbi szempontokat celszerú Iigyelembe venni:
TermóIöldtól valo tavolsag, a beszallitas gazdasagossaga miatt.
Közuttol valo tavolsag, a megIeleló megközelites es Iorgalom biztositasa miatt (iparvagany-lehetóseg).
Energiaellatasi lehetóseg, telekommunikacios kapcsolat.
Talajvizmentesseg, csapadekviz-elhelyezesi lehetóseg.
Biztonsag, órizhetóseg.
4.2.2.1. TároIási módozatok
4.2.2.1.1. Szabadban, burkoIt feIüIeten vaIó tároIás
A tarolasnak a legolcsobb, legegyszerúbben megoldhato valtozata. Ehhez egy 0,51°-os lejtessel rendelkezó,
talajvizmentes területet kell kivalasztani, amelyet minimum 15 cm vastagsagu, gepjarmúvekkel terhelhetó
betonburkolattal kell ellatni. A potkocsis teherIorgalom miatt (vontatokent 2 potkocsival szamolva) minimum
TároIási módozatok
457
20 m szeles Ielület kialakitasa szükseges. Magat a burkolt Ielületet is lejtessel kell kikepezni, hogy a viz- es
sarmentesites, tisztantartas megoldhato legyen. A nagyobb tömegú viz elvezetesere Iolyokakat es arokrendszert,
zaportarolot kell letesiteni.
Az aru helyszini mozgatasa, rakodasa raklapokon, emelóvillas targoncakkal törtenik ejjel es nappal. Ennek
biztositasara a területet közvilagitassal kell ellatni. Aramellatas szükseges meg az anyagmozgato, manipulalo
gepek, valamint az esetleg alkalmazando hútóventilatorok üzemeltetesehez, ezekhez helyenkent vizmentes ipari
csatlakozoaljzatok kiepitese is celszerú.
A burkolt taroloIelületeken oldjak meg az egyszerú, ideiglenes kenyszer-, valamint puIIer tarolast, tovabba a
göngyöleg (szedóladak, kontenerek, raklapok) tarolasat is.
4.2.2.1.2. Átmeneti, nagyhaImos tároIás
Betonnal burkolt Ielületre 10 m szelessegben, 2530 m hosszusagban raklapokat helyeznek el. Hossziranyban
ket darab legcsatornat keszitenek Iaracsbol, múanyag zsakokkal leIedve. A legcsatornak eszaki vegeinel Iix
vagy mobil ventilatorallasokat letesitenek szögvas es Iaszerkezetból. Az oldalIalakat kettós szalmabalakbol
kepezik ki. Ezekre 3 m-enkent 2 m magassagban vonovasat helyeznek el, amelyek vegei a balak külsó oldalan
levó pallohoz vagy Iaracshoz vannak rögzitve (lasd a 309. abrat).
309. ábra - Átmeneti nagyhalmos tároló
A vonovasak veszik Iel asz ömlesztett aru oldalnyomasat. Az igy kikepzett terbe ömlesztve helyezhetó el a
tömegtarolasra szant termek. A halmok tetejet ivesen kepezik ki, hószigeteles celjabol egy sor szalmabalaval
Iedik le, majd ezt Ioliaval takarjak le. A gerincnel kibonthato szellózónyilast alakitanak ki, amely hideg eseten
ugyancsak szalmabalaval es Ioliaval Iedhetó. A Ioliatakaro szel elleni leterheleseról es rögziteseról kötelekkel es
sulyokkal gondoskodhatunk.
Atmeneti, nagyhalmos tarolokban kaposztaIeleket, gyökerzöldsegeket, burgonyat, vöröshagymat ömlesztve, de
zsakolva is lehet tarolni. Egy tarolasi egysegben 250500 t termek helyezhetó el. A tapasztalat szerint 10 vagon
tarolt mennyiseg szellóztetesehez 1820 000 m3/h ventilatorkapacitas biztositasa szükseges.
Átmeneti, nagyhaImos tároIás
458
4.2.2.1.3. ÁrnyékoItan tároIás szabadban, fedett terüIeten
A nyari melegben leszedett termenyeket, Ióleg zöldsegIeleket (paprika, paradicsom stb.) osztalyozas,
csomagolas elótt ideiglenesen arnyekoltan szükseges tarolni. Az ugynevezett puha arut innen a lehetó
leggyorsabban es a legrövidebb uton a Iogyasztohoz vagy a Ieldolgozoüzembe juttatjak el. Ilyen tarolasi celra
legalkalmasabbak az elóre gyartott, könynyen szerelhetó acelvazas vagy Iaszerkezetú, nagyIelületú, szin jellegú
letesitmenyek.
A szineknek szilardsagi meretezesi szempontbol meg kell Ielelniük az EU es MSZ meretezesi elóirasanak,
amely nyitott es zart epületekre vonatkozik. Azert szükseges ez, mert a letesitmenyek jelentós meteorologiai
terheleseknek (szelnyomas, szelszivas, hoterheles) vannak kiteve.
Az ilyen celra alkalmazott szineknel celszerú a 4,2 m szabad belmagassag a kamionnal valo atjarhatosag miatt.
Az acel tartoszerkezet oszlopainak, kereteinek, Ióallasainak minimalis tavolsaga 4,50 m legyen. Erre azert van
szükseg, hogy utolagos körülzaras eseten a kamionközlekedeshez szükseges kapu elhelyezhetó legyen. Celszerú
egy hószigeteló almennyezet es egy atszellóztethetó tetóter letesitese azert, mert a Iem szerkezetú, nagy
Iesztavot athidalo tetószerkezet a nyari kanikulaban a deli idóben 6070 °C-ra is Ielmelegedhet, es hójet
sugarzas Iormajaban az alatta levó arunak atadhatja.
Ugyanezen taroloszin ideiglenes gyümölcs- vagy zöldsegtarolokent is üzemeltethetó az ószi idószakban. Ekkor
gondoskodni kell körülzarasarol. A körülzaras törtenhet elóregyartott hószigeteló panelekkel, körbebalazassal
vagy többretegú Iolia kiIeszitesevel. A közlekedest es szellózest biztosito nyilasokat az igenyeknek megIeleló
meretekkel kell kialakitani.
4.2.2.1.4. HõszigeteIt, fagymentesített, gépi szeIIõztetésû csarnok tároIók
Csarnok tarolas alkalmazasa akkor celszerú, amikor egyreszt nagy magassagban, nagy egysegcsomagokban gepi
mozgatasu, masreszt nagy mennyisegben ömlesztett arut kivanunk tarolni. Csarnokban taroljak a teli idószakban
az olyan olcso tömegarut, amelyhez a piac igenyei kielegitesenek megIelelóen a Iagyos idóben is Iolyamatosan
hozza akarnak Ierni. Az ilyen tarolo szellóztetest, szabad levegóvel törtenó szellózó szaritast es szellózó hútest,
Iagymentesitest biztosit, de meg nem azonos a nagyertekú termenyek tarolasara szolgalo, ugynevezett 0 °C-os
hútve tarolokkal.
A csarnok szerkezeti kialakitasara vonatkozo követelmenyek azonosak az elózó Iejezetben leirtakkal azzal a
különbseggel, hogy a belmagassag a tarolasi modozatoktol, illetve a tarolt celaru tarolhatasi magassagatol Iügg.
Igy a szabad belmagassag igeny szerint 4,2012,00 m között mozoghat (310. abra).
310. ábra - Fagymentesített tömegáru-tároló
HõszigeteIt, fagymentesített,
gépi szeIIõztetésû csarnok
459
Az oldalIalakat es a leIedó almennyezetet vagy Iödemet hószigetelni kell. A szerkezetek hószigetelesere a
mezógazdasagi taroloknal, mint peldaul a lakoepületeknel, kötelezó elóiras nincs, ezert az itt alkalmazando
hószigeteles merteket es modjat gazdasagossagi szamitasokkal kell eldönteni. A szerkezet egyreszt a
napsugarzasbol kap hóterhelest, masreszt a hajnali Iagyoktol nagy hideget.
A gyakorlatban hószigetelesi celokra altalaban különbözó zartcellas habanyagokat (poliuretan, polisztirol) vagy
szalas, szervetlen, laza szigetelóanyagokat (üveggyapot, kózetgyapot) alkalmaznak. A regebben hasznalt szerves
anyagokat (nad, paraIa, Iagyapot) ma mar nem alkalmazzak. A hószigeteló anyagokat rendszerint korrozio ellen
vedett, bordas Iemlemezekkel burkoljak. A termeny gepi szellózteteses leszaritasanak es lehútesenek
idópontjaban ugyanis parakicsapodas jelenik meg az oldalIalon es a Iödemen egyarant, es a Iemburkolat a
hószigeteló anyagtol a parat, nedvesseget lezarja, tönkremenetelet meggatolja. Ezen tulmenóen az idószakos
lemosast, Iertótlenitest is. (pl. aruvaltasnal) megkönnyiti.
A szellóztetett, de csak Iagymentesitett csarnok tarolo üzemeltetesenek modjat tömegaru Iigyelembevetelevel
az idójarasi allapotok valtozasainak megIeleló sorrendben, a következó semavazlatokkal ismertetjük (311.
abra).
311. ábra - A tárolt anyag kezelésének fázisai
Kiindulasi alapkent vegyünk egy kb. 400 vagon aru tarolasara alkalmas, 78 m × 30 m alaprajzi meretú, burkolt,
8,50 m parkanymagassagu, acelszerkezetú csarnokot, amelynek oldala es teteje (külsó terelhatarolo szerkezete)
hószigetelt burkolattal ellatott.
A csarnok 5/6 reszeben törtenik a tulajdonkeppeni tarolas, 1/6 reszeben manipulaloter van. A taroloteret a
csarnok közepen, 5 m magas vasbeton tamIalak között, egybeIüggóen alakitjak ki. Az ömlesztett arut itt a
tamIalak mellett 5 m, közepen 78 m magassagig tölthetik Iel. A megIeleló szellóztetes, illetve szaritas celjabol
az aru alatt, a padozaton 4,50 m-enkent Iaracsokbol haloboritassal szellózócsatornakat keszitenek. A tamIal es a
külsó hataroloIal között az eszaki oldalon ventilatorokkal Ielszerelt technologiai vagy szellózóIolyoso, a deli
oldalon kitaroloIolyoso letesül. A hútó- es szellóztetólevegó aramlasanak biztositasara a technologiai Iolyoso
külsó Ialan szellózónyilasok, a csarnok gerincen tetóventilatorok vannak.
HõszigeteIt, fagymentesített,
gépi szeIIõztetésû csarnok
460
A manipulaloban nyernek elhelyezest az osztalyozas, csomagolas, valogatas, merlegeles, anyagmozgatas gepei,
valamint a Iútest biztosito hólegbeIuvok. Itt van meg a múvezetói Iülke es az elektromos kapcsolohelyiseg.
Technologiai szempontbol az anyag kezelesenek 4 Iazisa hatarozhato meg:
1. Iazis: betarolas 0 °C külsó hómersekletig.
A betarolt nedves arut le kell szaritani es le kel húteni. Ehhez elegendó az ejjeli alacsony hómersekletú külsó
levegó atIuvatasa az anyagon, amely az eszaki Ialon levó nyilasokon jön be es a gerincen tavozik. Mindezt
addig kell múködtetni, amig az ömlesztett aru le nem húl 5 °C-ra.
2. Iazis: tarolas 5 °C külsó hómersekletig (311. abra).
Az ömlesztett arut kevert levegóvel, a húvös 0 °C alatti külsó es enyhebb belsó levegó keverekevel szellóztetik.
Az aruhalom hómersekletet ellenórzik, es az arut a Iajtajatol Iüggó optimalis, 14 °C közötti hómersekleten
tartjak.
3. Iazis: tarolas 10 °C külsó hómersekletig (311. abra).
A külsó hideg miatt a szellózónyilasokat elzarjak, az aru szellóztetese gepi uton, a belsó levegó Iorgatasaval
törtenik. Az arutömeg termel annyi belsó hót, hogy ezzel a Iagymentesites megoldhato.
4. Iazis: tarolas 10 °C külsó hómerseklet alatt (311. abra)
Ha az aruhalom hómerseklete 1 °C-ra süllyed, a technologiai Iolyosoba vezetett Ioliatömlón keresztül a
manipulaloban levó hólegbeIuvokbol langyos levegót Iujnak be. Ezzel Iagymentesitik az arut. Amennyiben a
hómerseklet 1 °C Iöle emelkedik, a hólegbeIuvassal leallnak.
Az ismertetett szerkezeti kialakitas mellett elterjedt meg az a megoldas is, amikor az aruhalom alatti
szellózócsatornat a padloszint ala süllyesztik (311. abra). LeIedesere jarmúközlekedesre alkalmas vasracsot
hasznalnak.
4.2.2.1.5. Hûtõházak
A hószigetelt, Iagymentesitett, szellóztetett csarnokkal szemben hútóhaznak minósül az a tarolo, amelyeket
hútógepekkel szerelnek Iel, illetve üzemeltetnek. A hútes energiaköltsege 56-szorosa a Iútes költsegenek, ezert
a hútóhazakat csak magasabb ertekú termekek tarolasara celszerú alkalmazni. ZöldsegIeleket csak akkor
tarolnak bennük, ha az ertekesebb termekek mar elIogytak es a szabad hútókapacitast meg ki akarjak hasznalni.
A hútóhazakba csak atvalogatott, kiIogastalan, osztalyon Ielüli arut helyes bevinni, hogy a magas tarolasi
költsegek mellett a tarolasi veszteseg a minimalisra csökkenjen. A hútótarolok hószigetelese termeszetszerúleg
jobb, mint az egyeb taroloke, mert ezzel a hútes üzemeltetesi költseget tudjak csökkenteni.
A mezógazdasagi termekek tarolasa kapcsan 0 °C-os hútóhazakrol beszelhetünk, ugyanis sem a gyümölcsöt,
sem a szólót, sem a zöldseget (nehany kiveteltól eltekintve) vagy a szaporitoanyagot nem szabad 0 °C ala
húteni, mert az Iagykart szenved. A Iokozottabb hútes es a melyhútes a hútóipar tevekenysegi körebe tartozik.
A hútóhazaknak ket alaptipusa alakult ki:
nagy arumennyiseget beIogado, nagy magassagu, nagytermes (1050 vagonos hútótermek) nagv hútoha:, önallo
gephazban nagy hútókompresszorokkal, egy letesitmeny együttes tarolokepessege 10005000 vagonig terjedhet,
kis arumennyiseget beIogado, ugynevezett cel hútoha:, amely allhat egy vagy több kis hútókamrabol (15
vagon beIogadokepesseggel), egyedileg kis hútógepekkel Ielszerelve.
Amennyiben a hútóhazak kapacitaskihasznalasat, valamint a tarolasi technologia minóseget Iokozni akarjak, az
aru anyagcserejenek Iokozottabb csökkentese erdekeben gaztarolast alkalmaznak. Ehhez a kijelölt termeknel
Hûtõházak
461
meg kell oldani az epületszerkezet gaztömörsegenek biztositasat es a nyilaszarok gazzarasat. Az itt alkalmazott
gaztarolas lenyege, hogy oxigenelegetó berendezesekkel a legter O2 es CO2 aranyat megvaltoztatjak. A
zöldsegeknel ennek nincs jelentósege, csak a gyümölcsöknel.
Mezógazdasagi üzemekben Ióleg szaporitoanyag, illetve disznöveny-elóallitas területen a technologiai
Iolyamataba vagy az ertekesites elótti rövid tarolasra specialis, cel hútóhazakat szoktak alkalmazni (312. abra).
312. ábra - Cél hutõház szerkezeti kialakítása
Ezek altalaban egyedileg vagy kis csoportokban, az igenyek szerinti kis meretekkel, elóre gyartottan szerelve a
nagyüzemi letesitmenyekbe, csarnokokba epülnek be. Paneleik kikepzese azonos a nagymeretú hútóhazakeval.
Sajatossaguk azonban, hogy hútesük, illetve hútóközeg-ellatasuk nem központilag, hanem egyedileg, a
panelekre szerelhetó hútóegysegekkel törtenik. A hútóegysegek szama az igenyeknek megIelelóen növelhetó.
Ez az ugynevezett kis hútógepes megoldas.
A 32. tabla:at nehany zöldsegIele tarolas közbeni szellóztetesere vonatkozo adatokat tartalmaz. A 33. tabla:at a
taroloter optimalis hómersekletet, relativ paratartalmat, valamint az egyes termenyek eltarthatosagi idejet
Ioglalja össze.
ZöldsegIele
Legcsere
m2/th
Legsebesseg a
legcsatornaban
m/s
Legsebesseg a
termenyközökben
m/s
Feltöltesi
súrúseg kg/m3
Hagyma 100150 58 0,51,2 540590
Sargarepa 80100 58 0,41 550600
Petrezselyem 80100 58 0,5 300
Kaposzta 8095 46 0,6 330430
Cekla 100120 58 0,4 600
Hûtõházak
462
Burgonya 100120 35 0,20,8 650700
31. táblázat - Néhány zöldségféle szellõztetésigénye tárolás során
Megnevezes
Fagyasi
hó-merseklet
°C
A tarolas optimalis
Az
eltart-hatosag
idótartama
honap
Viz-tartalom
°
ReIrakcio
°
relativ
para-tartalma
°
hómer-seklete
°C
Hagyma 1,6 7075 01 68 8790 1115
Fokhagyma 2,4 7075 01 67 6062 3537
Sargarepa 1,19 9095 01 56 8590 69
Petrezselyem 1,7 9095 01 8 8689 47
Zeller 0,5 9095 01 45 8589 78
Cekla 1,0 9095 0,50,5 6
Burgonya 0,5 9095 35 8 7275 46
Fejes
kaposzta
1,2 8590 0,51 67 9092 46
Kelkaposzta 0,9 9095 11 34 8082 46
Torma 2,8 8590 02 8 7376 4547
32. táblázat - Fontosabb zöldségfélék tárolhatóságának alapadatai
4.2.3.
4.2.3.
463
464
IrodaIom
|1| Go:ka:anok, turbinak es hútogepek. Donko A. Moricz I. Budapesti Múszaki Egyetem jegyzeteBudapest
1970
|2| Erdes:eti geptan I., Horvath B. Kaldy J. Marosvölgyi B. Erdeszeti es Faipari Egyetem jegyzeteSopron 1979
|3| A kertes:eti geptan alapfai. Karai J. Kerteszeti Egyetem jegyzeteBudapest 1982
|4| Elektrotechnika IIIIII., Lukacs M. et al. Budapesti Múszaki Egyetem jegyzeteBudapest 1971
|5| Allgemeine Maschinenkunde fùr Landwirte I., Rossrucker H. HochschülerschäIt an der Universität Iür
Bodenkultur in WienWien 1989
|6| Belso egesú motorok. Sandor I. Budapesti Múszaki Egyetem jegyzeteBudapest 1970
|7| Me:oga:dasagi geptan Szendró P. ed. Mezógazda KiadoBudapest 1993
|8| Mús:aki alapismeretek. Sztacho-Pekary I. KEE KFK jegyzeteKecskemet 1996 202 p
|9| Traktorok, a talafmúveles es a tapanvag-viss:apotlas gepei. Sztacho-Pekary I. Koltay Z. KEE KFK
jegyzeteKecskemet 1996 183 p
|10| Der Einfluß von Jungpflan:e und An:uchtverfahren (I). Gemùse Geyer M. -München, 27. k. 1. sz 1991 47.
p
|11| Einflußfaktoren auf den Anwachserfolg bei der Pflan:ung von Gemùsefungpflan:en (II). Gemùse Geyer M.
-München, 27. k. 4. sz 1991 213216. p
|12| Pflan:maschinen und -geràte fùr Gemùse, Bauarten und Tvpentabellen. Geyer M. Labowsky H.-J.
Damerow L. KTBL Arbeitsblatt Bernhard Thalacker VerlagBraunschweig, Nr. 0647 1998 8 p
|13| Kertes:eti gepek es berende:esek. Koltay Z. Sztacho-Pekary I. Viola M. KEE KFK jegyzetKecskemet 1998
119130 p
|14| A s:antofòldi :òldsegtermes:tes gepei Meszaros I. Szepes L. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1975 5367. p
|15| Landtechnik/Bauwesen. Wenner H.-L. ed. VerlagsgesellschaItMünchen 1986 233236. p
|16| Me:oga:dasagi mús:aki ismeretek II Kiraly L. Tapanyagellatas gepei Iejezet (szerzó: Csizmazia Z.)
JegyzetGödölló 1998
|17| Me:oga:dasagi geptan Szendró P. Tapanyagellatas gepei Iejezet (szerzó: Csizmazia Z.)
|18| Ròpitotarcsas mútragvas:oro s:erke:et fefles:tese Csizmazia Z. Akademiai KiadoBudapest 1986
|19| A :òldsegbetakaritas es -elofeldolgo:as gepesitese Meszaros F. -Mezógazdasagi Kiado 1984 272 p
|20| Termes-s:edouff kòlcsònhatas a fesùleses betakaritas soran Lang Z. Jarmúvek, Mezógazdasagi Gepek
29(8) 1982 293296
|21| Fobb elvek a paradicsom fesùlo rends:erú levalas:tos:erke:etenek merete:esehe: Lang Z. Jarmúvek,
Mezógazdasagi Gepek, 33(2) 1986 4146
|22| S:edos:erke:et a paradicsom es :òldpaprika energiatakarekos betakaritasaho: Lang Z. Kandidatusi
ertekezes, Akademiai Könyvtar 1984 116 p
465
|23| Gepipari tabla:atok Kismarty L. szerk. 1970
|24| A nagvù:emi s:olotermes:tes kors:erú tamrends:erei Horanszky Zs. 1978
|25| Múanvagtakarok vi:sgalata a korai s:antofòldi :òldsegtermes:tesben Dobos L. Golya E. Kovacs A. Fejes
J. Hajtatas, korai termesztes. XX. evI. IIBudapest 1989
|26| Folias termes:tes Dobos L. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1991
|27| (Gvari kiadvanv) MEZOGEP Kecskemet FF2 IoliaIektetó gep.
|28| Ja: nelkùli foliaagvak a kertes:eti termes:tesben Filius I. Múszaki Iejlesztesi eredmenyekBudapest 1982
151. p
|29| An analisis of the nocturnal heat loss from a single slin plastic greenhouse Garzoli K. Blackwell J. Journal
oI Agricultural Engineering Research V. 26. No. 3 1981
|30| Múanvagok a me:oga:dasagban Horanszky Zs. Szabo A. Turi I. Múszaki KönyvkiadoBudapest 1979
|31| Mechanisierung des Kopfsalatanbaus auf Mulch Hornes E. Gemüse 1993/8. sz 1993 412413. p
|32| Epùletgepes:et a termes:totelepeken Karai J. Akademiai KiadoBudapest 1979
|33| Foliaval burkolt nòvenvha:ak klimavis:onvanak elem:ese Karai J. Kertgazdasag 1991. 3 1991
|34| Klimatikus tenve:ok vi:sgalata a foliaval burkolt nòvenvha:akban Karai I. Kertgazdasag 1991. 4 1991
|35| Korabbi termes, nagvobb ho:am Rimoczi I. Kerteszet es Szóleszet 1998. 3. szam 1998 45. p
|36| Koextrudalt tòbbretegú foliak fefles:tese a vedett kulturak s:amara. Haftatas, korai termes:tes Seitz P.
Kerteszeti Egyetem. XVIII. 4Budapest 1987
|37| Folia alatti :òldsegtermes:tes Terbe I. Mezógazdasagi Kiado KItBudapest 1991
|38| A va: nelkùli múanvagfolia-takaras gepesitese es hatasa a mikroklimara Turanyik B. Kandidatusi
ertekezesGyöngyös 1994 137 p
|39| Ja: nelkùli folia alatti termeles Turanyik B. Wachtler I. Mezógazdasagi Technika XXXVII. evI. 11. szam
1997 67. p
|40| Meteorologiai informaciok es has:nositasuk Varga J. Haraszti Z. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1987
|41| Peldatar me:oga:dasagi epùletek gepes:eti s:amitasara Karai J. Nagy S. Termesztótelepek.
TervezesIejlesztesi es Tipustervezó IntezetBudapest 1976
|42| Kertes:eti geptan peldatar Hegybiro M. Kurtan S. Lang Z. Nagy S. Egyetemi jegyzet 1992 Budapest
|43| Die Technik im Gartenbau, 2. Bohn R. Eugen Ulmer kiado 1974 774 p
|44| Composting Equipment Handbook 1992 Scat Engeneering A Division oI ATI Incorporated
|45| Technik der Entmistung und Behandlung tierischer Exkremente Dr. J. Beck -Stuttgart-Hohenheim 1990
|46| Hulladekga:dalkodasi ke:ikònvv Fószerkesztó: dr. Arvai Andras, Múszaki KönyvkiadoBp 1991.
|47| Epùletgepes:et a termes:totelepeken Karai J. Akademiai Kiado 1979 399 p
|48| Universitàt Kassel K. Wiemer M. Kern VerIahrenstechnik der BioabIallkompostierung
466
|49| Biokertes:ek ke:ikònvve Tamas Enikó Agricola KiadoBp 1992
|50| Kòrnve:etvedelmi Technika Ulrich Förster Springer Hungarica Kiado KItBp 1993
|51| Erdes:eti s:aporitoanvag eloallitasa Bondor A. MEMBudapest 1972 60 p
|52| Erdes:eti s:aporitoanvag-termeles Bondor A. Gal J. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1976 262 p
|53| Erdotelepites, erdofelufitas Bondor A. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1980 192 p
|54| Mechani:ace pestebnich praci Cerny Z. szerk. Vysoka Zemedelska v Brne 1983 234 p
|55| Ü:emeltetesi dokumentacio JAJO-MINI tipusu kontenere:ogephe: Czupy I. Horvath B. KeziratSopron
1996 59 p
|56| Ü:emeltetesi dokumentacio a JAJO-STANDARD tipusu kontenere:ogephe: Czupy I. Horvath B.
KeziratSopron 1996 89 p
|57| ETL3 erdes:eti talafla:ito. Gepesitesi informacio, 6 Czupy I. Horvath B. Soproni EgyetemSopron 1997 16
p
|58| Erdomúveles I Danszky I. szerk. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1972 924 p
|59| Erdosites Gal J. Kaldy J. Akademiai KiadoBudapest 1977 640 p
|60| A KANIZSA tekercsbe iskola:o gep vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi inIormacioBudapest 1978
18 p
|61| A ,PAPERPOT` papircellakba veto gepsor vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi
inIormacioBudapest 1978 15 p
|62| Mas:osebesseget igenvlo csemetekerti munkak erogepei Horvath B. Az Erdó, XXVII. 11: 1978 517520
|63| A RATH csemetekerti gepsor vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi inIormacioBudapest 1979 7 p
|64| A RATH-fele csemetekerti gepek es fellem:esùk Horvath B. Erdeszeti es Faipari Tudomanyos
Közlemenyek. 2: 1980 125132
|65| A RATH-fele csemetekerti gepek ù:emeltetese Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi inIormacioBudapest 1980
26 p
|66| A RATH-fele csemetekerti gepsor ufabb gepeinek vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi
inIormacioBudapest 1980 18 p
|67| Erdes:eti gepek ù:emeltetese I. Horvath B. Egyetemi jegyzet, EFE Erdómernöki Kar (erdeszeti technologus
szakmernöki tagozat). Sopron. 203 p 1981
|68| A: erdes:eti s:aporitoanvag-termes:tes gepesitesenek fefles:tese Horvath B. Kandidatusi erekezes.
KeziratSopron 1983 111 p. ¹ 63 p. melleklet
|69| Csemetekertben alkalma:hato me:oga:dasagi gepek vi:sgalata Horvath B. ERTI-EFE gepesitesi
inIormacioBudapest 1983 22 p
|70| A csemetekerti geek ù:emeltetesenek fefles:tese Horvath B. Erdeszeti es Faipari Tudomanyos
Közlemenyek. 12 1984 7782
|71| Ra:vitvie eks:pluatacii masin gruntovom vùrascsivanvii s:efancev Horvath B. Acta Facultatis
467
Sopron 1985 4554
|72| A: erdes:eti gepesites helv:ete, fòvofe Horvath B. Mezógazdasagi Technika, XXXVII. 8: 1996 89
|73| ALJ1 agvasalavago Horvath B. Gepesitesi inIormacio, 5. Soproni EgyetemSopron 1997 16 p
|74| Erdes:eti csemetekertek (faiskolak) s:amitogeppel segitett gepesites terve:ese Horvath B. Matancsi J.
Lippay JanosVass Karoly Nemzetközi Tudomanyos Ülesszak kiadvanyaBudapest 1998 248
|75| Uf lehetosegek a s:abadfòldi csemetetermes:tes gepesitesenek fefles:tesere Horvath B. Toth J. Az Erdó,
1990. XXXIX. 6: 1990 239242
|76| A s:abadfòldi s:aporitoanvag-termeles gepesitesenek fefles:tese Horvath B. Varga Sz. Agrartudomanyi
Közlemenyek. 40: 1981 430433
|77| Uf lehetosegek a csemetekerti apromagvetes gepesitesere Horvath B. Varga Sz. Az Erdó, XXX. 2: 1981
8183
|78| A DHJ15 tipusu nagvmagveto gep es alkalma:asa Horvath B. Varga Sz. Agrartudomanyi Közlemenyek.
41: 1982 108110
|79| A haloburkolatu csemeteneveles es gepei Horvath B. Varga Sz. Az Erdó, XXXVIII. 9 1989 404406
|80| A: EGEDAL csemetekerti gepsor Horvath L.-ne szerk. ERTI Gepesitesi inIormacioBudapest 1978 32 p
|81| Gvùmòlcsfaiskola Hrotko K. szerk. Mezógazda KiadoBudapest 1995 356 p
|82| Egvetemi Jegv:et, Kaldy J. 1980 Sopron240 p Erdeszeti geptan I. (Erdómúveles gepei)
|83| A KANIZSA-iskola:ogep Matraberci S. Az Erdó, 25. 1: 1976 1921
|84| Erdoga:dasagi gepek fellem:oi es has:nalata Szepesi L. Mezógazdasagi KiadoBudapest 1966 406 p
|85| A burkolt gvòker:etú s:aporitoanvag felentosege es eloallitasa Tompa K. Az Erdó, 31. 1: 1982 811
|86| A: erdes:eti csemeteùltetes mús:aki fefles:tesi lehetosegeinek vi:sgalata Walter F. Kandidatusi ertekezes.
KeziratKecskemet 1972
|87| A :òldseg-betakaritas es -elofeldolgo:as gepesitese Meszaros F. Mezógazdasagi Kiado 1984 272 p
|88| A :òldseg- es gvùmòlcsfeldolgo:as elokes:ito múveletei Gyaraky Z. Mezógazdasagi Kiado 1977 241 p
|89| Termenvtarolas s:ello:tetessel Banyai M. Mezógazdasagi Kiado 1982 436 p
|90| Kertes:eti betakaritogepek Karai J. Meszaros F. KEE jegyzet 1980 240 p
468

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->