A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

GRANDPIERRE K. ENDRE

A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

AVAGY

A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA

TITOKFEJTŐ KIADÓ

A borítót tervezte, az illusztrációkat válogatta és közlésre előkészítette

BARCSIK GÉZA

© GRANDPIERRE K. ENDRE. (93. 1993.1422/66-12) Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató . ISBN 963 77 08 00 X Nyomás és kötés a Zrínyi Nyomdában készült Budapest.

.. 30 Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? ............................ ....................... 27 A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai........................................................... 29 Vallási türelem és tolerancia ....... 33 Bűnös nép" ........................................... évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása ........................................................ 34 "Veszett dühű ellenség" .................... 38 A kényszerítés joga .................... LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? ............................................................................................................................ végső kétségbeesése ................ szolgaságravetése............................................................... 33 Árpád neve bűnös név...... 16 Résnyitás-titkos tényekre ............Főbenjáró bűncselekménnyé vált az ....................... áthatolhatatlan köd.... 31 Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében .. látásrontó homály ......................................................TARTALOM A LEFEJEZETT TEST . 28 Pogányok voltak-e a régi magyarok? ................................................................................................ 18 Az igazság isteni erő ...............................................................................a magyar! .................................................................. 21 MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI ........ 17 Jótanácsok e könyv kézbevevőinek .......... 40 A magyarok leveretése............... ........................................................... 34 A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok ... 37 Kereszt avagy halál .......................................... vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? ..................... 39 Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok ........ 9 Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán........................................................ 23 Vád alá helyezett magyar nemzet .................................................................................. tilos kiejteni .

.. 59 Kis nemzet-e a magyar? ................ 49 Kik pusztították el Magyarország ereklyéit......... SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL ................................................................. 63 Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe ......................... 44 Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel.................................................... 50 Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? ..... és menekülése ........................ az idegen igába kényszerítéssel . viselt dolgairól............ Ördögi sugallat melyik felet vezette? ....................................................................... 68 A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy .......................................... Modi) a régi magyarok nagyságáról........................ 45 Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? ........... faji őseredetéről .................. eurázsiai pusztaságokat ..... barbár műveletlenségű magyarok .... védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között .............. 60 Száznyolc hajdani magyar nemzetségről ......... KULTÚRÁJÁRÓL......................................................... . J............................................. 62 Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister) ........ 72 ..................... 64 A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön ........................................................... 65 Ázsia urai a szkíta népek ........................ 51 KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL............................................ 67 Európa ősbetelepülésének titkai ..................... ősidőktől fennállott gyepű............................. 53 Világhírű hindu tudós (J..... MÉRHETETLEN ........................... ......................................................... VITÉZSÉGÉRŐL.. 71 Magyarország területi nagyságáról ........................ történelmi és néphagyományait...................................................és védrendszerét? ........ 67 Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában ...... .............. 43 Vert vadállatként visszavicsorító............................

................................. 123 Miről volt szó tulajdonképpen? .................................................................... 95 Aranyhíd ível át történelmünk fölött ........... 132 .. 92 Arany János és X-XI. századi nemzeti tragédiánk ............................................................................................................................................................................................................................ 79 A régi magyarok erkölcséről ....................... 100 Hadúr és a hamisítók.............................................................. 117 Bűnné bélyegzett erény............................................. 78 A Magyarok Istene legfőbb jellemzői ....................................... 97 Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! .......... 80 Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? ..................................................................... magyar katonai offenzívát? ...... MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI ........................................ 119 Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi ..... 107 Porbadűlt istenszobrok ........................................................................................................................................................................................................................................................... 99 A Magyarok Istenének vezérnyomdokai ........... 75 Miért volt Isten szava a magyar nép szava? .........................................Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak .. 80 ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG .................. szégyenné gyalázott dicsőség ........ ellenállhatatlan erejéről ... 89 A HAMISÍTÓK ELLEN ....... 73 Magyar-itáliai-bizánci közös határ ............. 97 Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése ................. 92 A nemzeti vallás jelentősége .......... 93 Emlékezetfosztás .......................... 130 A Szent Gallen-i eset ........................................ Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? ..................... 113 TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK ............................ 73 Moldováról és Havaselvéről .................................................................. 126 Régi magyarok vitézségéről..................................................................................

........................................... 179 .................. 164 I....................................................................................................................... 9....... 150 Mi történt Augsburgnál? ..................... Az agyonhallgatott másik Botond ................................... 155 Könnyű és holtbiztos .......................... 6................ 163 Az ütközet további titkai.....................A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata .................. AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL ............ 2...... 149 A történelmi események leárnyaltságáról.............................................. 172 11.... 137 Ismétlődő világtragédiák ................ A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről ................. 7.......... Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála .................................... 176 13..................... Miért maradtak el a támadások? . A csata lezajlásának körülményei ........................ 173 12.................. Bosszúálló Botond serege visszavág ........................................................ "Egészen Konstantinápolyig mentek ők" ............................................. 8................................................................ 150 Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet? .................................................... 4............. 147 Európa magyar nyomás alatt .......... 135 A pozsonyi csata ............................. 5. Ottó császár gondjai ........................ A második visszavágás ............................................... 157 Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? ........................................................................................................ 162 Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? ............ 177 NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN ........................................................................................................... 171 Az ütközet további titkai — 2.. 140 VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT . 150 1................. Liudprand cremonai püspöktől .............................................. titkos voltáról .. 172 10. 153 3...

................. 212 MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? ............................................... 228 ............. 207 Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele .... IV...... 189 Az ország... V...... 187 A király esküje ............................... 194 PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON ...................... Titokzatos követ járások ...................................................................................................................................... 215 I...... A békevágy csalétke .............................. 3............................................... 186 Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén ...........................Nyomtalanított titkok nyomában ......................................................................... 220 Különös szerepcserék .......... Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása ..............................és nemzetrombolás mindenkori titkos programja .................................... 5.................... 222 Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau városát ................................ 193 Gyújtogató Adalbert ............................. Zsákbamacska-királyné ............................................................................... 225 A magyarság ártalmatlanná tétele .................................................................................................. 217 A tizenkettek talánya .... 188 Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása ... 219 A "békéért könyörögve házaló" magyarokról ...................................... II................ A mérgezett alma ......................... 2..... 205 Ottó császár jósága ............. 4........................................................................... 199 A megvesztegetés művészete ....................................... III............................................................. 208 6.. 181 Taksony titokzatos halála ............................. 183 Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei ....... 225 VI........................................................ 202 Az arannyal megrakott szamár — világtörténelmi bomba ............................................................................................................... 193 Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? ........................ 197 1....... VII..............................................................................................................

.............................. 232 ..................................................... 229 ZÁRÓRÉSZ .............................................VIII....... Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai .....

FENNTARTOTTA VOLNA. adj jelt!" Petőfi "Keresztény hitre tértenek magyarok az első István király idejében főképpen. melynek alapján valóságos." Bod Péter " O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare" (Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már) Dante "Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv.A LEFEJEZETT TEST "Magyarok Istene. gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé. . NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOK VAGY POLIBIUSOK. AZ AKKORI DOLGOK IS IGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK. AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN.

. a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket" Krúdy Gyula "Nekem is az a véleményem.) megtudni csak azt lehetett. a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség.. akik szándékosan hazudnak. ami valótlan és hamis: a felületek felületét. mert a történelemből csak azt mutatja meg. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük." Sziklamezei Zsolt "Dio Cassius helyesen jegyzi meg. hogy ezekben a (történészi) munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania. a másik szándékos. áfiummá vált. nem szabad megbocsájtanunk. a lelkek bódítójává. (. vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek. megszűnt az élet tanítómestere lenni. Két fajtáját említettük a hazugságnak. azoknak azonban. mivel m i n d e n t i t o k b a n folyt. amely megreked a történések felszínénél. ha elveszti szeme világát. elbukott. ha az igazságot eltávolítjuk belőle. vaskalappá. magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot. hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga. Azt. aki tudatlanságból nem mond igazat. felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása.mítosszá. ugyanúgy a történetírásból is haszontalan mese marad." Szabó Dezső "Semmit sem ér az a történetírás. hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik." Polübiosz "Kétségtelen: a magyar történelem új megírása. megilleti az elnézés. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről. A história megbukott. az egyik a tudatlanságból ered. Montesquieu . a gondolat altatójává. amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett.

s a történelemnek ilyen felületes. s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen. HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE. és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már. saját életünk többé nem óvhat. szinte ennyire jutánk. Hazafiak. hogy ami utat ad."Természeti jogainktól annyira elesnénk. hogy bizonyítékul szolgáljanak. LENDÜLETE.. mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában. Mégis állíthatjuk. sem lehetősége nincs hozzá. HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL VESZTETTÜNK UTAT? UTAT TÉVESZTETTÜNK? ELTÉVELYEDTÜNK? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET. könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet.. mivel az írónak többnyire. hanem az. s létünk inkább csak papirosra van írva. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ. A PUSZTULÁS ÚTJÁRA? MIKOR? MIKÉPPEN? ÉS MI ÁLTAL? MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTA MIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRE SZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA? . Erre sohasem kerülhetne sor. csupán futólag érintett eseménynél. sem ideje. hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más. ne csaljuk magunkat. azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb. szinte ily mélyre süllyedénk." Széchenyi "A MAGYAR SZELLEM A XI." Vámos Ferenc "Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni. hogy a szerző vele akar bizonyítani. és a történelemmel akar igazolni." Clauzewitz "A gondolatban van valami fényszerű" Pan-Nemes János Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk: MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK. hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé. hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk. ha a szerző kötelességének érezné.

HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK? MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA. BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK. ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA? MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL. VÉGZETES FORDULATAIT? MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK? MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN? MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK? MIFÉLE BALSORS? . RETTENTŐ TÖRÉSEIT. PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET? MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT? MI FOJTJA LE. TUNYASÁGBA. DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET? MIÉRT PUSZTULT KI — ÉS PUSZTUL MA IS — NÉPÜNK ÓRIÁS. ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS? KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE? MI AZ OKA. ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ. MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ? MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET? TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT. CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT? MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT? MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN? MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB? MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK. HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL? MIÉRT FOGY.MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK? MIÉRT APRÍTJÁK. HOGY VELEJÉIG ROMLOTT.

hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el. S nem tudjuk. MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK? HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK? FELELNI KELL MINDENRE EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA FOJTOGATTATÁSUNKRA TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA S MINDENEKELŐTT ARRA MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL. MI DERMESZTI A NEMZETET? MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET? MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK? MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK? MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET? MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk. mint világtalan vak vándor. hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre. A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT? MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK? FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE.MIFÉLE VÉGZET? MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA? MI BÉNÍTJA MEG. MIÉRT . Nemzet. HOL VAN A BAJOK GYÖKERE. HOGYAN. mit vesztettünk. MIKOR. HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT? Mert valamit vesztettünk. vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad . tény s való. a vad történelem.útja a táguló idő. MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA.

társadalmi és áltársadalmi. minden szellemi és álszellemi. éles fordulat történt a magyarság életében. úgy akkor lettünk azzá. Az üvegesedő szemek még látnak. minden sajtótermék ezt sulykolja belénk. Elrabolták tisztánlátásunkat. úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra. időszámításunk. úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk. Mégiscsak meg kell tenni. Elrabolták a Magyarok Istenét. mintha belülről valamiféle vihar rázná. ha valóban akkor kezdtünk el élni. Ha így van. . Minden történelmi munka. amivé lettünk s ami ma vagyunk. Elrabolták a Napot. A fejetlenné vált test vergődve ráng. ha valóban így igaz. Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni.MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNK EZER ÉVI POKOLJÁRÁSA. A koponyában gondolatok viharzanak. MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE? Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás. Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű. mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot. tőkére ráhúzott rabra. Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk. Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg. Lefejeztek egy nemzetet. elgurul. A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik. irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja. mint a fényben tobzó nappal. a Holdat.

ÁTHATOLHATATLAN KÖD. magasan szálló lélek megtorpant itt. És mégis tovább kell lépni. gyöngeség. mélyfekete sugárzás. átok és konok tiltás. félelem. mert valamiféle köd. omló falak mögül. világárulás által elszakított véreinkből: MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET? MI AZ OK? MI AZ OK? . ernyesztő tunyaság. tilalom. mert él az élet s fényt és életet követel. párát felhőző árok. vad hazugságbozót. láthatatlan üvegfal. ennél a pontnál. LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY Sokféle elme. gyávaság. itt.VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG LÁTÓHATÁRÁN. zúzalék. A magyar géniuszok mindahányan felvetették: MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA? MI A ROMLÁS OKA? MI TÖRTÉNIK VELÜNK? MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR? Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból. eszméletorzó ború. lélekdermesztő átok húzódik itt. betört híd. kőtorlasz. alattomos kígyófenyegetések. valami akadály. letarolt városok égő koponyáiból. gát. bűn.

a másik mélyberántja úgy áll egymással szemben a kor két szakasza. mi a baj? Honnan ered a baj? Lépjünk egy ezredévvel visszább. egyik rubinkőből. akár nappal az éjjel. a másik karbunkulusból. bajok. a másiknak vad métely. RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. akárha a két part között világnagy folyam folyna. akár élet a halállal. másik patakzó vérből: tágas törés húzódik itt. ha emez égretörne. küzd. a másik elátkozza. szerelmes. tövestől kiszaggatja. a másik feketéből. víg ének a lélekforgató gyásszal. egyik gyémántos fényből. miért emez vérzik. mérgek? Kivagyiságos gőg? Olcsó pökhendiség? Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság? Jóságbálványozás? Idegenmajmolás? Javainkat elorzó ádáz. A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna: egyik fele pirosból.Belső-külső ártalmak. fekete óceán két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja. amit emez fölrakna. rabló szomszédok? Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság? Ős-önzés rákfenéje? Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva tudnunk kell. óriás mélyárok. amit emez akar. hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig. mely olyan széles. a másik tövig rontja. .

Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen. aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről. mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka. ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet. azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről. amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért. Nem keresztényellenes azért. hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni. amelyen a magyarság a X-XI. ostoba szennyregényt. mert meggyőződésünk. élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit. nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba: "Willermus vagy Vilmos apát. s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania.Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző. amely csak gondolkodásra érett. mintegy az ő szemén át. a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól. némelyeket fellelkesít. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c.) Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes. elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében). JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK Akinek gyöngék az idegei.azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -. Éppen ezért félreértések elkerülése végett. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok. akik felelősséget éreznek ennek az elárult. miután látta. amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (i. Willermus apát cseléről számoltunk be. Nyújtson ez a munka. mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát. mert meggyőződése. évszázadban átesett. mű 73. amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják. Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka. mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget. mint a világító nappal. Tudjuk. akárcsak a derék Willermus apát templomi lesőrése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire. kiművelt emberfejeknek szól s azoknak. világhazugságok leleplezésével. másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa. puszta megmaradásáért kell küzdenie. galádul ki játszott. egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti . a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a . elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze. s ma. ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén. hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában. de legfőbb önvédelmi érdeke is. mert ez a munka nem nekik való. a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége. megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak. hogy az igazság feltárása. szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire. kötetében egy roppant különös eseményről. a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg. mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe. emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól. általa.

a magyar néppel való egymásrautaltságára. bűnösök bűnösévé. ebrudalt néppé. fölfalások. Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra. a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére. biztosítani bűnelkövetési jogát. eszelős hódító szándékok. hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van. az eltérő nem a rendet. ütött. hanem a rejtélyes háttérvonulatokat. s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is .mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét . hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem. áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől. régi ütközések. rémtetteket csak az a vétkes mentegeti. majdhogynem üldözött. a régi bűnöket. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség. akárcsak a magyar. százados orvtörekvések eltussolására. a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést. jogfosztott néppé. bűntevők bűnbakjává. a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni. titkos cselszövések. s végül de nem utolsó sorban. azt. mert meggyőződésünk. aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget. az igazság. háttérokokat. nem a (jobbára teljesen meghamisított. Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót. aki e vétkekhez továbbra is. ÁTKOK ÉS TILTÁS LETAKART KATAKLIZMÁK LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK . s így a rendhagyó. És nem németellenes. hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik. amit hazugságok és torzítások sűrű. a történelem mögötti történelembe. mert a különös. megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át. bekebelezési kísérletek. a törvényszerűt cáfolja. s mindenekelőtt a különös. titkokkal fedett történelmünk ellenében. rendhagyó jelenségeket vesszük számba. mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált. szakadást. hanem inkább a feltáratlant. a titkos tényezők világába. EMLÉKTELEN IDŐK ELHANTOLT KORSZAKOK EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK TUDATAFOSZTOTT NEMZET ELPALÁSTOLT GAZTETTEK HAZUGSÁGTAKART VERMEK ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS GÁNCSOK.kereszténységre szükség lehet. ahol felfeslik a hazugság szövete. különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti. s lehet. bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok.

Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége. mint a bűneltitkolásban. miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti. hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek. AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA. a válasz elmaradt. A választ fal zárta el. ők érdekeltek a bűnben éppúgy. feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. kimondása fájdalmat. NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT. kétségbeesés gyötörte elmével. Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem. riadalmat okoz. Nincs és nem is lehet szentebb. a tudat. hol. Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának. hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés. fájdalmasan érinti a fény. mint az igazság feltárása. hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz. MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK. ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény. csalásban. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. hazugságban. a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe.KIFICAMÍTOTT TÉNYEK Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel. mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai? Ámde a pontos tényállás feltárása. hogy megtalál(hat)ták volna a választ. mert kétség nem férhet ahhoz. rágalmazásban. kimondása. mintha annak kutatására indulnának. korok. népek félrevezetésében. hogy az igazság feltárása. az írók és műveik boncolgatásába. mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül. Előfordulhat és bizonyára elő is fordul. AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ Az igazság kimondása. a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala. a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit. kiforgatásának. felemelőbb dolog a világon. Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében. de a legszentebb érdeke is ez. Aki hazugságot leplez le. éppúgy. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az . a Sátán hatalmával szegül szembe.

.) szabadon nézhet szembe a gondolattal (. hogy megmenthessük a világot. ELPUSZTUL A VILÁG. mert egyébként elpusztul a világ.harci erő védtelen áldozata . kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei. mert cáfolhatatlan érvényű valóság. csalás-. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot. E szerencsétlen és megalázott nemzet . mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás. hogy az igazság győz. kiált igazságért. vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve. Mi magunk. a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van. . század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot. itt van az. kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA.. s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk. Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot.) igazságot. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA..és vele együtt most már a világ jelentős része is . bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne. hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG.írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette. felelősségre vonni bűnöseit. eped. a hazugság-. úgy az az igazság kimondása és érvényesítése. mint éppen napjainkban. az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket. Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság . országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket. hazugság-fojtogatta emberiséget. elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező..a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át. Hajdan a X. ámítás. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség.. ő az a nemzetek közt.emberiséget.(.) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" . magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel. jóvátenni a népek. mégha koronás kontárok. mert másként elpusztul a világ. melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (.. mintegy annak jeléül.és bűnmarcangolta népek Ha valami megmentheti még a romlásnak indult. hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van. Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele. fel kell tárni a múlt bűneit. egyedül Magyarország liheg.

az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete." Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára "A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN" (Shelley) A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit. Oly óra nincs. Az egység. ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. kik sohasem szerettek Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek. elutasította . ERÉNYEIT BŰNÖKNEK. börtönöket és halált. megáld minden képmutatást. a testvériség. árulást.MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT "Amikor léte van veszélyeztetve. a társadalmi igazság. (G) "A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész. AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK.vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -. előnyeit megtámadta. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA. VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA. . a természetszeretet. kiben rám nem törnek." Bernard Crick "Némely népek. zsarnokságot. a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét. mint cél. egyházi tisztségek elárulását. az irodalom. más szellemben folytatta. az emberi eredetiség és a hazafiság. az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit. a szabadság. a művelődést más irányba terelte. az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól. A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA. ELVÉSZ AZ EMBERISÉG." Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411) HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL.

) Meglehet. Ha mindez igaz volna. Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett. hazugságfertőben fuldokló világban . hőstetteiről szóló ősi hagyományait. nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással. emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával. hogy a rágalmazás. betűhívek és a megjelölt helyeken bárki által ellenőrizhetők.. szent vágy és szükségesség megismerni. Ámde ha minden alap nélkül hányják a sarat az áldott. mintha ez lenne a hivatásuk: gyűlölettől habzó gatyás hárpiákként valósággal szörnyetegeknek festik őket. Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról.. már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről. . a következőket mondotta erről: "Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná." Anonymus Gesta Hungarorum Bp. milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk. viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait. nyomatékosan közöljük: idézeteink hitelesek. amely befogadta őket és amelynek kenyerét eszik. sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta. Akik a pogány szóval dobálóznak. Ilyképpen (. kutúrájáról. tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal." Sziklamezei Zsolt Össznépi. nyíltságának és jóhiszeműségének áldozata a mindinkább elbestializálódó. é.az már elfogadhatatlan és tűrhetetlen. becsmérlik a magyarságot. jámbor népre.HIRDETTE. nemzeti igény. aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll. n. erkölcsi magatartásáról. tudásszintjéről. megköszönnénk. (Bp. emberalatti vadállatoknak. hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak. arra a népre. de igaz: úgy seprűzik. némelyek elképzelhetetlennek vélik majd. elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték. vak tévelygőknek." Imre Sándor "Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét. hacsak szemernyi része is volna gyalázkodásaikban az igazságnak. ősgyalázás bűnét követik el. Mert valóban hihetetlen. hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk. amely jószívűségének.) félve tanultak csak némelyek. 77-78. mert szent az igazság. Ezért. bűnös. egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják. Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú. 1983.

Korlátlan hatalmú bírák parancsára előállítanak egy embert. azokat. hazugságkotyvalékkal mételyzik. papírjait. A sors által kirendelt VÉDŐ . akik külső vad ellenségeivel együtt üvöltözik rágalmaikat. hogy saját papjai. magyar álarcban vádakkal halmozzák el a magyart és büntetőpert folytatnak ellene. kínpadra vonták. EZZEL SZEMBEN AZ IGAZSÁG KIMONDÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE: ISTEN TISZTELETE ÉS FELMAGASZTALÁSA.Lehetetlennek tetszik. ellentétére fordítása. tudni akarja. adatait a bírák megsemmisítették. óriási közönség előtt. A védő gyanút fogva fölfeszíti a vádlott vérző száját és megdöbbenve látja: tőből kivágták a nyelvét. dühödött és aljas ellenségeivel mintegy kórusban állva ezt a népet. Kimaszkírozott bírái. szemeit kioltvák. azokat akik elnémították. akik sorsküldte védőinek tudatát csüggesztő mételytanaikkal. hogy kipuhatolja a vádlott kilétét. a vádlott a fejét rázza és érthetetlenül nyöszörög.a bírákkal és az elámított közönséggel dacolva . jóllehet a magyarság befeketítése. a krisztusként keresztrefeszített Magyarországot. Borzalmas vádat emelnek ellene. az ókor legendás igazságos szkítáinak egyetlen maradékát. nem lehet Istennek tetsző feladat. eltorzítása. tudományos mezben. a kétszínű kaméleonkotlás. mégis így van. egyházi igehirdetői gyalázzák és ássák alá. követeli: mutassák be a vádlott személyi okmányait. akik sarat kentek rá s vádolják. nyelvét kivágták.kérdéseket tesz fel. azokat akik az adat. s ha védői szólnának. a "cél szentesíti az eszközt" elve vétek Isten és ember ellen. Ősi múltjának hajdani dicsőségének minden nyomát eltüntették őstörténetét kiirtották származását eredetét meghamisították. gaz bírák kórusa. hogy ne védekezhessék. akiről semmit sem tudunk. célzatos rágalmazás. az Isten és az igazság népét. zavarják ráplántált vakhitekkel azokat. hangjuk túlharsogja a rágalom-tudorok. dermesztő félelmekkel. ki is valójában az ismeretlen vádlott. hamis szószólókat rendeltek ki védelmére bűntársaikat. a vádlott sem felel. viselt dolgait s ilymódon mintegy ellenőrizhesse a vádat. Odakint az ablakon át látni . a régi magyarok sárral bekenése. Lehetetlennek tetszik.aki úgyszintén rágalmak. De senki sem felel. de kiderül: a vádlott okiratait. VÁD ALÁ HELYEZETT MAGYAR NEMZET Parabolával kell kezdenünk. hogy megismerhesse a múltját. Védő a bírákhoz fordul.és emlékezetirtást végezték. amelyet régi kútfők Mária országának mondanak.már ácsolják a vérpadot és hozzák a dísztelen koporsót. . vádak záporában áll. A történelmi valóság megmásítása. Valahogy így áll a magyar nemzet ügye is. s miközben a vádak dörögnek. így hát vakmerően . Véres szörnyű bírósági komédia zajlik a színen. megbénították. rágalmazzák. azokat.

" (Árpád-kori legendák és intelmek 23) POGÁNYOK VOLTAK-E A RÉGI MAGYAROK? Halljuk ebben a kérdésben is mindenekelőtt klerikusainkat. MELY NEM ISMERTE FEL. hogy szívünknek drága őseink ("Aki őseit szidja. S tiltják a részrehajlást. a más vallások iránti fenekedést és gyűlölködést is."). ami belefér! Kiderül e pár keresetlen szóból.) Az Ószövetség Istene. hiszen "Isten szolgáinak" bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniok: isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást. S A POGÁNYOK SZOKÁSA SZERINT HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ BABONÁKAT KÖVETETT" (Árpád-kori legendák 17. a saját fészekbe piszkítást. tisztes törekvések. A FARAGATLAN KÓBOR NÉPRE.BARBÁROK voltak . önmagát gyalázza meg. VAKHOMÁLYBAN TÉVELYGŐ FARAGATLAN KÓBOR NÉP? A nagylegenda kertelés nélkül kimondja. Rakd bele. hitek személyi érdekből. 1983. haszonlesésből.A MAGYAROK A KÁRHOZAT ÉS TUDATLANSÁG FIAI. hogy a magyarokat TITKOS TERVEK alapján leigázták: "KÁRHOZAT A TUDATLANSÁG FIAIRA. a régi magyarok: . AZ ELOSZLATOTT HOMÁLYBÓL az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse. emígyen nyilatkozik felvetett kérdésünkre: "A MAGYARNAK BARBÁR NEMZETE A HITETLENSÉGBEN MÁR RÉGÓTA TÉVELYGETT. rágalmazást. hogy e "tévelygő népet A HAMISSÁG ÚTJÁRÓL AZ IGAZSÁG ÖSVÉNYÉRE. haragtól fűtött befeketítését. becsmérlő lepocskondiázását. a díszes formában kiadott Árpád-kori legendák és intelmek (Bp..) Ilyen kedvesen és közvetlenül. melynek összeállítói fölöslegesnek látták a legenyhébb bírálói megjegyzést is.). a bosszúálló (Jehova) letekintett az égből.. de leginkább a hazaárulást. HOGY ISTEN TEREMTÉSE VAGYIS HÁT A PANNÓNIA FÖLDJÉN LAKÓ MAGYAROKRA (. Nos.

- HITETLENEK - ISTENTELENEK - HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ SZOKÁSOK RABJAI - BABONÁK BÓDULTJAIKÉNT KÓVÁLYOGTAK - POGÁNYOK, POGÁNYSÁGOKBAN POGÁNYKODÓK

De hát mi is az a pogány? Ki is az a pogány? S miért pogány a pogány? A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR szerint: a "pogány" a "durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó" stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok... Bizony így, ilyen aranyosan, ilyen tiszteletteljesen szólnak dicső nemzetünkről. Leverő még elgondolni is, hogy a barbárságnak, a durvaságnak, tévelygésnek ilyen mélységében éltek kereszténység előtti őseink. Ám ha így volt, ha az egyházi szerzők által írt legendák igazat mondanak, ha eleink valóban ilyenek voltak, amilyennek lefestik őket, úgy nem tehetünk mást; le kell hajtani a fejünket. De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők? Mert nem kimondani, de még elképzelni is szörnyű, hogy a kegyes szerzők hazugságot hazugságra, rágalmat rágalomra halmoznak. S nehogy bárkiben is kétely-métely sarjadjon fenti idézetünk hitelességéről, közöljük, hogy idézetünk, akár csak a többi legendaidézetünk - betűről betűre hitelesen követi a legenda szövegét és bárki megtalálhatja azt a jelzett mű oldalain, más hasonló ékességek között. Külön filozófiai rejtély: miként követhettek el "szentségtörő szokásokat", hiszen a szentségtörés előfeltétele a szentség: lennie kellett előzőleg szentségnek ahhoz, hogy össze tudják törni. VALLÁSI TÜRELEM ÉS TOLERANCIA FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNNYÉ VÁLT AZ ÉVEZREDES HAGYOMÁNYOK SZENTESÍTETTE MAGYAR ŐSVALLÁS GYAKORLÁSA Szent István király nagy legendája szerint Géza bűntettesekként bánik el a magyar ősvallás követőivel: "Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utat követnek (nem a zsidókereszténységet), fenyegetéssel és rémitgetéssel törte igába"

(Árpád-kori legendák és intelmek 27) Rajtakapott, tettenért bűnözővé vált tehát, aki Magyarországon, magyar felségterületen az ősidőkbe visszanyúló magyar ősvallást - az emberiség egyetemes, szent ősvallását - követte. A megtorló büntetés, miként azt más forrásokból tudjuk - nem annyira "rémítgetés és fenyegetés" volt, hanem fizikailag végbe vitt megtorlás, mindközönségesen: halál; akit rajtakaptak, hogy ősei hitét követi és őseinek áldoz, s rajtakapás és válogatás nélkül mindenkit, aki vonakodott kereszténnyé lenni - mert a puszta húzódozás is bőségesen elég volt a megtorlásra könyörtelenül kardélre hányták, nem csupán egyénileg, de tömegesen is. A legenda szövegében egyébként súlyos tárgyi tévedés (interdictio in adjecto) rejlik. Ugyanis Gézát magát is sűrűn rajta lehetett kapni, amint őseinek áldoz. Hogy van hát ez? A rajtakapható rajtakapó rajtakap másokat ugyanazon, amit ő maga is boldogan s konokul űz, dacolva minden kényszerszorítással és fenyegetéssel? Miféle szándékú-célú torzítás lapul a legendai szöveg mögött?

VILÁGOSSÁG DERÜLT VAGY SÖTÉTSÉG SZAKADT RÁNK? Nem lehet örökké hazugságban élni. Aki rákényszerített hazugságban él, olyan, mintha lelkileg fojtogatnák. Nem lehet örökké úgy élni, hogy homályfoltok, vakfoltok takarják látásunkat. Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk. Aki hazugságban él, az vakságban él, nem látja a napot, nem látja a saját sorsát. Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap fiai, a Napisten gyermekei. Árpád-kori legendáink szerzői és korai keresztény papságunk azt hirdeti: őseink homályban tévelyegtek s a kárhozat fiai voltak. Annak előtte, a kereszténység előtt tehát őseink vakságban, sötétségben éltek, s a kereszténység hozott számukra világosságot. De vajon világosságban élünk-e azóta? Élhet-e világosságban, aki nem ismeri a maga múltját, s nem tudja, ki volt, mi volt, mit követett el, és mit követtek el ellene, nem tudja, hol élt, miként élt, kiktől és honnan származott, kik voltak az elei, miként éltek az elei, mindezt nem tudja, mégpedig azért nem, mert minden őseire vonatkozó anyagot konok eltökéltséggel és szívóssággal kiirtottak azok, akik a világosság hozóiként állnak elébe? Miként hozhatják a világosságot azok, akik kioltották a fényeket? Miként lehetnek világossághozók azok, akik sötétséget teremtettek? Miként állhat egy megvakított ember elé megvakítója, hogy íme, nekem köszönheted a világosságot? Miként állhat Vazul elébe megvakítója azzal: nekem köszönheted, hogy látsz?

Ki vonhatná kétségbe? - minden nemzeti múltunkra vonatkozó írás, kódex, okirat, adat ereklye, fáklya az utód kezében, amely a múltat világítja meg, azt az utat, azt a mélységet, amely létünket adta, amely emberré tett és magyarrá. Ki vonhatja kétségbe, hogy a múltjától megfosztott ember - megvakított, sorsától megfosztott, sorstalanított ember, sorvadtemlékezetű ember? Ki tagadhatná, hogy a jelenhez, a pillanatnyi jelenhez mérten a múlt, a történelmi múlt óriási mező, gigantikus híd, amely összeköti életünket az előttünk élt nemzedékek sorával, és nemcsak sorsával, de látásával, tapasztalat-, érzés- és tudásvilágával s azon át a téres világgal, annak küzdelmeivel és tragédiájával. A múltjától megfosztott ember befalazott ember, a pillanat percenő buborékába zárt, pillanatvak ember. Támasztható-e világosság és fény világossággyilkolással, fáklyaoltással és lámpaoltással, fényirtással, világ világának kioltásával? Világosság vagy sötétség támasztható ilymódon, inkvizícióval, ereklye- és adatirtással, eszmélettiprással és szellemgyilkolással? Aki világosságot akar - miért támaszt sötétséget? Miért vonja feketébe a Napot, minden világosság forrását, ősforrását? Akinek igaza van, miért némítja el ellenfelét? Aki igazat akar, miért némítja el a tanúkat, miért semmisíti meg a bizonyító okiratokat? Aki a fény szövetségese és a fény, a világosság szolgálatában áll, az miért szövetkezik a sötétséggel, a sötétség erőivel s miért növeszti fényirtással a sötétség birodalmát? Aki vádol, vádat emel, perel, miért semmisíti meg a perének eldöntésére alkalmas iratokat? Akinek igaza van a vitában, miért fojtja ellenfelébe a szót, miért retteg attól, hogy ellenfele megnyilatkozzon? Ha eleink homályban éltek, téves utakon tévelyegtek, úgy az életükről, tévelygésükről szóló iratok, gesták, krónikák a leghitelesebben bizonyítják, s leplezik tévelygésüket. Márcsak bizonyítékul is meg kellett volna őrizni mindent, nem elpusztítani. Miért semmisítették hát meg ősmúltunk dokumentumait? Miért irtották ki eszelős megszállottsággal ősmúltunk minden ereklyéjét, emlékét, minden dokumentumát? Miért jártak el úgy, mint a hamis birtokfoglaló, akinek létérdeke megsemmisíteni a birtok valóságos tulajdonosát igazoló iratokat, mivel azok lelepleznék gaztetteit, a jogtalan birtoklást? Nem restellik azt állítani: őseink homályban, sötétségben tévelyegtek. De vajon azóta világosságban élünk-e? Világosságban vagy immár lassan áthatolhatatlan hazugságfertőben, kétszínűségben és képmutatásban? Miért téptek ki egész lapokat, korszakokat a magyarság történetéből? Miért törekedtek minden eszközzel arra: ne ismerjük múltunkat, ne tudjuk, mi történt például Géza uralkodása alatt? Miért irtódtak ki az ország Géza-kori titkos idegen fegyveres hadakkal való tárgyalásának és megszállásának bizonyítékai? Miért nem tudjuk pontról-pontra nyomonkövetni, miként történt, német fegyveres hadak miként jutottak be harc nélkül az országba olyan sokaságban, hogy leverték az addig leverhetetlen magyar fegyveres erőt és vérbefojtották a magyarság felkeléseinek, nemzeti szabadságharcainak sorát? Miért nem tudjuk pontról-pontra, nyomrólnyomra követni, miként történt kereszténységre-térítésünk kényszerítése? Miért látjuk ködösen, homályosan Szent István alakját és azt, mi történt az ő uralkodása alatt? Egy azonban kétségkívül kiderül a rágalmazó, hazug beállításból: az, hogy itt végzetes fordulat, rettentő árulás történt, és szándékosan, sátáni agyafúrtsággal vakítottak meg bennünket.

"az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugalmazottjai (i." (Berzsenyi). függőhelyzetbe taszítja őt a vád. hogy Géza rémtetteket hajtott végre. az a legrosszabb. szülőföldjéről való elűzetését. amit ellene rágalmazói elkövetnek. Ebben áll a magyarság körmönfont furfanggal bűnössé bélyegzésének sátáni taktikája. ÁRPÁD NEVE BŰNÖS NÉV. mint lélek-elemésztő átok. m. csonkításokat. m. m. 35.olvassuk a kislegendában . örökös fenyítéseket. mint az üldözött vad.) stb. prédikációk évszázadok óta sulykolják a hazai és nemzetközi közhiedelembe a magyar nép bűnös voltát.) Mi több. bűnösségének kimondása. a leszámolás. 25. nem bűn. kínzását. 17. bűnös néppé. hiszen mindaz. Félelmetes rágalomhadjárat ez. nem tudja mi a baj vele. m. "Minden ország támasza. Még félelmetesebbek a következmények: a bűnösség vádja mintegy eleve igazolja az ártatlanul bűnösséggel vádolt elleni atrocitásokat. az erkölcsi világrend helyreállítása." (i.. javaiból való kiforgatását.). jussából. "pogány nép".úgy igazságos . talpköve / A tiszta erkölcs.) Az Isteni igazságosság mérlegén mindez nem nyomott semmit? BŰNÖS NÉP A magyarok a legendák szerint "a kárhozat fiai" (i. Egyenes szál vezet innen a területrablók propagandakórusáig és a Rákosi-Aczél-féle bolsevista rendszerek magyarostorozásáig. az "ördögi csalatás" követője (i. egyházi szövegek. Vagyis a magyar: bűnös nép. hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. fasiszta néppé bélyegzéséig. TILOS KIEJTENI . elvész a világ. házából. megöletését: mindezt mintegy előre igazolja és indokolja bűnössé bélyegzése. 17. fenyegeti a megtorlás. rémtetteket. ráfogott bűn megtorlása. örök fenyegetettségbe. embereket ölt. Géza a nagylegendában "Krisztus választottja"-ként lép elénk. "szenségtörő szokások" megszállottai (i. 25. Mi a különös ebben? Az.). becstelen vádja egy ezredéven át úgy terpedt a magyarságra.). stb. Miként maguk a legendák többhelyütt írják: "kezét emberi vér szennyezte be" (i.a bűnhődésnek: a bűnnel vádolt így jut függő helyzetbe. fojtogatását. m. Mert aki bűnös és bűnösségét ki is mondják. 24. mert aki vétlen. 24. puskacsőre fogott vad: üldözik és Káinként menekül. hiszen a bűnt követnie kell . Lássuk hát. A "bűnös nép" alattomos. m."Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. az olyan. S ha ártatlant vádolnak bűnösséggel. miként érvényesült a "kereszténységre kényszerítésnél" az igazság törvénye? Géza . mi a bűne s így kozmikus fenyegetettségben él: bűnösségének rágalomvádja létét kérdőjelezi meg.ISTENI IGAZSÁGOSSÁG És TISZTA ERKÖLCS LEGENDÁINK TÜKRÉBEN Régi igazság: ha elvész az igazság. hanem igazságtevés. Kegyes legendák.

(Árpádkori legendák és intelmek 34." (Árpád-kori legendák 17. oldalazó körüljárásokkal lehet kiejteni. de Árpád nevét kimondani.) A "GONOSZSÁG MINDEN MOCSKÁBAN" SÍNYLŐDŐ MAGYAROK? Szent Istvánról. séma ez. az emberi világ sátáni kuszaságát még felfogni sem képes gyermek-király. / utóbb könnyen visszatér az hiú tévelygésébe. s a gonoszság minden mocskát a földig lerontotta. hogy elfogadott. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT. a nagy honvisszafoglaló vezér és dicsőséges utódainak három-negyed évszázados országlása után. tanúsítván. "Abban az időben ugyanis. a Sátán. a NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. hogy Árpád nevét csak nagy köntörfalazásokkal. A magyar nemzet rejtelmes háttérokok rejtelmes közrejátszása nyomán és az állítólagos kereszténységre térítés után odáig süllyedt. még "gyermekéveinek virágjában áll". akár Árpád vezér középkori ábrázolás . szigorúan tilalmazott. Nyakatekert utalásokkal bár. volt egy bizonyos Géza nevű fejedelem. RÁRAKTA NYAKÁRA A FEGYELEM (a kényszer) IGÁJÁT ÉS TÖRVÉNYEIT. A NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. Így az egyház tanai szerint oktatta. nevén nevezni akkor sem szabad. melyben az említett nemzet Isten egyházait pusztította. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT" (Árpád-kori legendák és intelmek 24.Milyen érdekes. Ékesen tanúsítják ezt legendáink: "Volt akkor egy Géza nevű fejedelem. de ki kell kerülni Árpád. leírni Isten ellen való vétek. s ha valamiképpen mégis elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése. a pokolbeli ördög nevét bátran le lehet írni.) A Hartvik-féle legenda csaknem szóról-szóra elismétli ugyanezt. aki a legendaszerző szerint ekkoriban még "gyermek". miként tudta népe nyakára kényszeríteni. hogyha a szent keresztségben már újjászületett népéről leveszi a fegyelem (= a kényszerítés. az erőszak) gyeplőjét. a továbbiakban a következőket mondja: "Isten hű sáfárának mutatkozván azon kezdett elmélkedni (egy tizen-egynéhány éves gyermek!).) Vajon miként érte el ezt "Isten hű sáfára".

szabadsághagyományok. oldalain. 39. hogy mit higgyen és mit ne higgyen? Az IGA És FEGYELEM . a "fegyelem igáját"? Kegyetlen fegyveres erőszakkal. Miként lehetne kényszeríteni bárkire is. mikor ez a nemzet. Kiderül a továbbiakból. s az orvul letiport nemzet évszázadokon át újra meg újra felkelt nemzeti szabadságának visszavívásáért. istenáldotta jóságáról. Világos. de a görög kereszténységet követte). ereklyék. hogy a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában" éltek. a szkíta faj központi magva. tegyük fel.alattvalói fogalmak. a Magyarok Istenének. a magyar történelem legnagyobb. a magyarság lelkéből mégsem sikerült maradéktalanul kitépni az ősi nemzeti hitet. a "fegyelem törvényei" és maga a fegyelem is . hogy a vallás . Miként lehetett ezt a rágalmat rásütni az igazságos. A kártétel mérhetetlen volt. hogy hihetetlennek. építészeti remeklések. Ha lehet. A Géza-István korában kialakult. az ókor legendás népének. tehát nem a római. így tették emléktelenné az ősmúltú nemzetet. pedig így áll szóról-szóra. . Fővesztés terhe mellett elrendelték a régi írások. 1983. kódexek. Szörnyű vád ez. kiváltképpen a nemzeti szabadsághagyományok. amely azt állítja. hogy a régi magyarok nem voltak keresztények (valójában egy részük a bizánci. a hazugság és a világbrigantizmus áldozatára. akkor már rájuk lehet sütni minden gyalázatot? Hol itt az ökumenia. az IGAZSÁGOS SZKÍTÁKNAK utóda. hogy az "IGÁT".legalábbis hangoztatott elvei alapján . már az ősidőktől fogva kivívta a világ tiszteletét. ennek hevülete s az alkalmazott fegyveres kényszerítés irgalmatlansága tükröződik a legenda szavaiban.nem lehet kényszert alkalmazó terrorszervezet. népi faragványok. ősi hitelvek minden emlékét: így került az esztergomi királyi palota a föld alá. így rombolta le Adalbert prágai püspök az esztergomi nagy vallási bálványt. S ez a tömény nemzetgyalázás még ma is akadálytalanul és kritikátlanul érvényesül. igazságszerető nemes magyar nemzetre. rovásírásos fafaragványok beszolgáltatását. hogy kegyesnek mondott irományokban mindez így leíratott. hősénekek és regösénekek a nemzeti költészettel egyetemben. a nemzeti őseredetnek és nemzeti közszabadságnak tudatát. erőszakszervezetté vált központi hatalom rakta rá a magyarság "nyakára a fegyelem igáját és törvényeit". a legelemibb igazságérzet és igazságtisztelet? Rendben van. sötét nemzetközi ármánykodás és cselszövények áldozatára. bensőséges mivoltával.. "FEGYELMET" nagyarányú rombolás kísérte. Hol itt a legelemibb tárgyilagosság. amelyet csak úgy odavetve a legcsekélyebb bizonyítás nélkül. zeneszerszámok.rabulejtett állatnak. maradéka.ellentétes a vallás. hogy Géza és István az addigi magyar kultúra és hagyománykincs minden emlékét. nemzetközi hadseregek bevetésével történt a Géza-István kori rendszerváltás. leggyökeresebb rendszerváltása. ősi hitelvek elpusztítására. művészeti. szörnyű rágalom. termékét "a földig lerombolta" megsemmisítve az ősi magyar művelődéstörténeti emlékek. A szöveg szavait csak úgy érthetjük. hol a más vallások tisztelete? A magyargyűlöletnek micsoda mélységes sara kavarodik fel itt? Miként élhettek volna a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában". lovagias. A "fegyelem igája". 17. így kerültek ebek harmincadjára az ősi királyi várak. akinek nemes lelkületéről. hímzések. ereklyék. zeneművek. jóhiszeműségéről bárki ma is meggyőződhet személyes tapasztalatai révén. összeférhetetlenek a hittel. még félelmetesebb és vérlázítóbb idézetünk utolsó sora. Az ember hajlamos rá. az isteni hit tantételeivel. egyenes észjárású. lehetetlennek tartsa. miként erről bárki a maga szemével meggyőződhet az Árpád-kori legendák és intelmek Bp. rákenni egy hatalmas nemzetre Isten elleni vétek. A korai keresztény inkvizíció vad mohósággal vetette rá magát a magyar múlt emlékeinek.

"Mikor pedig nem akartak letérni ELTÉVELYEDETT ÚTJUKRÓL s dühöngésük nem csillapult. A szeretet vallásának hirdetett zsidókereszténység nem korlátozza magát sem a méltányosság. a király bizakodva az örök erényben (=a hatalmas nemzetközi hadseregben) seregének sokaságával elindult. 2 / Akiket pedig rajtakapott azon. amely felkelt az országában titkon. Az.) Íme. hogy ez a "veszett düh" akaratlanul is képet ad eleink emberfeletti erőfeszítéseiről. hitét védő magyar! És ezt felkent magyarországi egyházfiak írják. "veszett dühű ellenség"-ként állítják elénk azt a magyarságot. hogy 1/ katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette." (Árpádkor-legendák és intelmek 18. .ahogy ők nevezik magukat! Vae victis! És jaj a megtévesztetteknek. minden magyarok nagyura: "1 / az igazság nyomába szegődött 2 / Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. jaj annak a népnek. vétkesé az áldozatával szemben. hogy úrrá legyen AZ ELLENSÉG (= magyarok) VESZETT DÜHÉN. a kereszténységre térítés ürügyével betódult s az ország népét irtó. magyargyűlölet árad a legendák minden magyarvonatkozású szavából. KERESZT AVAGY HALÁL Az Árpád-kori legendák és intelmek szerint Géza."VESZETT DÜHŰ ELLENSÉG" . törvényeit semmibevevő idegen hadseregek ellen. hogy megvívja szent nemzeti szabadságharcát! Veszett dühű ellenség a saját országában saját életét.A MAGYAR! Fékevesztett gyűlölet. írástudói "veszett dühű ellenségnek" bélyegeznek! Számunkra azonban van valami vigasztaló is ebben a szövegben. halálmegvető hősiességéről a hazánkba betolakodott túlerővel szemben. a magyar nép "lelkipásztorai" . sem az igazságosság által: a győző gyűlölete ez a legyőzöttel szemben. amelyet saját papjai.

). vallásos meggyőződésükhöz ragaszkodván. nem értvén a magyarok nyelvén. vagyis ősi hitük védelmében. Joguk volt-e a régi magyaroknak ősi hitelveikhez? Joguk volt-e rá. úgy kérdés: miért nem volt rá joguk s miért. elképzelhető-e olyan isteni jog és akarat. aki vonakodik áttérni. hogy mást hisz vagy gondol és nem követi vakon a rákényszerített vallást. a szabad vallásgyakorlat joga? Megtagadható ez bárkitől. a kard. bárki által. Tény. akkor a legcudarabbul elbánt velük. azt megőrizzék és saját őshagyományaik. m. s elsősorban nem is azzal. hol és miként vesztették el erre vonatkozó elemi természeti emberi jogukat.agyon is verette. mert "kényszerből el kell(-ett) hagyniuk a megszokottat" (i. ez igen dicséretes. csakhogy a szöveg némiképpen fura és kétségeket ébresztő." (i. de anélkül is. ha valaki magyar volt. Még Győrffy György is elismeri. 17. nekiestek a fegyvertelen tömegnek. azt könyörtelenül megölik. csak kereszt vagy halál. De miért is kíméleteskedtek volna: a magyar ellenség volt és bosszulni jöttek ide. meggyőzésre. A megszálló katonák a legkisebb gyanúsnak vélt jelre. miféle emberi vagy isteni törvények alapján? Léteznek vagy létezhetnek-e ilyen törvények? És egyáltalán elvehető . hitelveik szerint éljenek? Ki vehette el tőlük ezt a jogot. hogy nem csupán "fenyegetésekkel és rémítgetésekkel" folyt az új vallásra kényszerítés. azt a jogot. méghozzá jogilag s nem másként eldönthető kérdések ezek. amire egyébként módjuk sem volt. bármilyen címen. hanem minden teketória nélküli felkoncolással. ahogy az alattvalóival bánt. A KÉNYSZERETÉS JOGA Szent István kislegendája szerint a régi magyarok a kényszerítés ellen azért ragadtak fegyvert. csoportosulásnak és kardjukat nekiengedték. 17. Nézzünk szembe elfogultság és részrehajlás nélkül ezzel a ténnyel. hogy ilyen Isten előtt "igen dicséretes" királyt mondhatunk magunkénak. Egy mód volt a meggyőzésre: a dárda.3 / hogy más utat követnek. a koncolás. akik a papok lábaihoz borultak és ruháit csókolgatták. mert a gyűlölt. Elég volt. hogy saját belső hitelveiket kövessék. de miért teszi ezt fordítva a magyarokkal? De ne szépítsük a történteket. és a civilek itt mind magyarok voltak. Legfeljebb azok nyertek kíméletet.bárkitől bármilyen jogcímen a belső személyi meggyőződés. ehhez senkinek nincs joga. mint Justitia. hogy az ember legbelsőbb szellemi lelkivilágában élő hit kiölésére törjön és . aki köztudomásúlag eltakarta a fél szemét? A rosszra rá se hederített. hogy saját történelmileg kialakult szokáshagyományaik. hogy személyi jogaikat semmibevéve belegázolt legbensőbb lelkivilágukba s ha valakit tettenért. amely felhatalmazott bárkit. nem volt más választás. Hogy is van ez? Netántán maga az Isten is úgy járt el. bármilyen törvényes jogcímen? Lehetséges-e.) Már-már büszkeség önthetne el bennünket. számukra idegen hitre erőltették rá őket. ősvallásuk hiedelme szerint éljenek? Feltétlenül eldönthető. csak a jót volt hajlandó észrevenni? Ha így van. m. akárha magától vagdalózna. A fegyveres "térítők" nem értek rá fecsegésre. 4 / fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába.miként más forrásokból tudjuk . Hogy is van ez? Isten nem zavarta Gézát brutalitásában. Ha nem volt joguk ősi hitelveikhez. fenyegetéseivel agyonrémítette és .

méghozzá végletes kényszert s öldökléssel. Egyetlen mondatban három vaskos rágalom a magyar király elei és a régi királyok ellen. akiktől származtál. Géza szájába adott. Nem csekélység e három. hogy embereket halomra öljön. a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről.annak érdekében kényszert alkalmazzon. lehet joga. halállal sújtsa a kényszerű hitcserétől való húzódozást? Nincs-e joga vajon az emberi teremtménynek. ha egybevetnénk ezt a huszadik század szörnyetegállamainak rémtetteivel. kényszerítésnek. hogy bármiféle rákényszerített vallás felvételének megtagadásával éljen? Halállal sújtani embereket. megvetni. Valóban ilyenek lettek volna a régi magyarok? Ha igaz az. kedvesek. miféle Isten nevében? Hiszen. Tudtára adják a királynak. isteni látomása közöltette a következőket: "Őseid. mint ahogy kétségtelenül igaz. 1/ Homályban éltek. 3 / Messze jártak az igaz úttól. úgy sajnálkozva kell megállapítanunk. az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van. vonakodásért is? Hol itt a jog. kárhozatos cselekedeteket végző bűnös nép képe rajzolódik elénk. valamint valamennyi magyar s az egész régi magyarság ellen: az állítások mögül holmi elborult szellemiségű. hogy itt (és a klerikális szerzőknél általában) . Egyhelyütt Árpád-kori legendáink azt írják. hogy Gézával álombeli. 2/ Nem volt igaz ismeretük Istenről.elvetni. ha van isteni törvény és igazság. milyen vallást akar követni? Nincs-e joga. Attiláig s Attilától a vízözön táján élő Nimródig. valamennyi régen volt király ellen Árpádtól visszafelé Álmosig. hogy tudományos szempontból.a bizonyítás teljesen elmarad. hogy alakulna a mérleg? ÖRÖKKÖN SZIDALMAZOTT ÉHES FOGAKKAL MARCANGOLT MAGYAROK Valóságos rágalomsűrítményekbe ütközünk itt mindenfelől. hogy méltatlan ősöktől származik. s ha nem is büntetni . csonkítással. minden állítás annyit ér. messze jártak az igaz úttól. azokat kellene megbüntetni. amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért. homályban tévelygő. homályban éltek. isteni vagy emberi felhatalmazása. amely vak tévelygésében még addig sem jutott el. m. ölessen. pusztán azért.) Milyen tapintatosak. hogy maga válassza meg. mert nem volt igaz ismeretük Istenről. amennyit bizonyít. hogy igaz ismereteket alkosson Istenről s önmagáról. akik gyenge jellemüket elárulva engednek a brutális erőszaknak. Géza elődei elleni súlyos vád. méghozzá tömegesen. alacsony kultúrfokon álló." (i. pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény. mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra. korbáccsal. . a népirtás határáig. Vajon.

természetesnek kell vennünk.több mint ezer évtől visszafelé számítva.világosságban éltünk. felmentést mégsem nyert. De továbbél a pogányság horgadványa is. teljesen tisztán látjuk utóbbi mérhetetlenül tragikus ezeréves történelmünk véres szakadékainak háttérokait. megnőtt fogaik szétfeszítenék állkapcsukat. ha még ezer év után is háborgatják a régesrég sírban porladó ősöket és mai utódaikat. az igazságos szkítáknak egyetlen maradékát. "az utolsó csatlós". s ahol éppen ezért hazugság nem élhetett meg. fölöttébb kétséges körülmények között "MEGTÉRT" a kereszténység kebelébe.rágalom. a sötétség fiai pedig világosságban? Hogy lehet ez? . A rágalmat pedig a gyűlölet és az irigység fűti. hogy szegény őseink homályban éltek.és az igazság . az "antiszemita" felrágcsálásokat. tovább rugdalják. amely mindmáig tisztázatlan. a "bűnös nép". fölöttünk és bennünk semmiféle homálynak. Hovatovább a magyar a világ legmegrágalmazottabb. becsmérlik: nem volt elég az "áttérés". azóta mióta a "kereszténység igájába" hajtották a nyakunkat . az emberi rágcsálóknak ez a siserehada a rágcsálók egyik válfaját alkotja. és élünk napjainkban is. hegyeket rágnak össze s a szétrágott anyag ragacsos hullámai korszakokon gördülnek át.szól a vád. okszövevényeit. Homályban éltek . a rágalmazás tipikus esetével állunk hát szemben. mi meg keresztény magyarok bezzeg ezer év óta. és ha nem rágcsálódnak szüntelenül. s ezért némelyek úgy is nevezik őket: a NAP FIAI. nyoma sincs sehol semmiben rajtunk. lélekmételyezés. a hazugságnak sincs hatalma rajtunk: nem fedi el mind sűrűbb és sűrűbb áradatban egész életünket. fő jellemzője. egyik "haladó" lapunk pl. méghozzá egy hatalmas múltú. a rothadást emeli a magasba. világosan látjuk jelenünk átlátszó politikai szövevényeit és jövőnket is: nincs sehol homály.Márpedig a bizonyítás nélküli vád: alaptalan vád . azaz a Napistennek a hívei voltak. képtelenek volnának szétnyitni fogsoraikat és bármiféle táplálékot benyelni: a rágalmazóknak is létszükséglete a rágcsálás. nemzedékről nemzedékre. De hogy is van ez? Hiszen őseink a fény örök forrásának. a vélemények . a rágcsálóknak szüntelenül rágcsálniok kell. s kontraszelektív világunkban. de miként ezt számtalan példa mutatja. s tudjuk. hogy a világ egyik legtisztább. tájékozatlanítás és félretájékoztatás mindig és mindenben. Homályban éltek . rág a rágalom. akár az ablaküveg. hatalmas nemzetról van szó. A Napisten-hívők. égbekiáltó bűnei lehettek mindenesetre. pogányok vagyunk még ma is. Homályban éltek ők. a felekezeti gyűlölködést. "elpogányosodó" városainkról beszél. De itt egy nemzetről. nem folyik ködösítés. az áldozati bárányul prédára vetett magyarságot fullasztják újra meg újra a rágalmak sátánkeresztvizébe. amely mindenben az alantast. Rág. mert rágófogaik egyre nőnek. megtért. amely nem ismerte a vallási türelmetlenséget. a fény fiai éltek hát sötétségben. az "úrhatnám nép". Sóhajtva kell arra gondolnunk. hogy függetleníti magát a tényektől. alattomosan köntörfalazva s jobbára megfoghatatlanul közelíti meg védtelen áldozatát: se szeri se száma a rágalom okozta tragédiáknak. a kajlát. fogalma sem lévén arról.elfojtását. Kegyetlen dolog a rágalom. legnemesebb népét. akik jószerivel korlátlan szabadságban éltek egy olyan világban. az új rágcsálók továbbgördítve apáik termékeit. kehes és téboly-patkányos habarékkal leginkább becsócsált népe. a napnak. mi a kereszténység és mi a "pogányság". a magukét is hozzáadják a fertőző dagadványhoz: a pogányság s barbárság baromi butaságú évezredes hordalékrágalmához s a többihez. Mert hajdani rágalmazva vádaskodóknak új fullajtárjai akadnak. az "Ázsiából jövés". a lelki terrort. a valóságtól és az igazságtól. világunk áttetsző.

azóta a mérhetetlen szenvedés és pusztulás útját járjuk: a magyarság az elmúlt évezred alatt hatalmas területekről kipusztult . mielőtt áttért a bosszúálló nagy Jehova hitére s ezért ízről-ízre. akár a politikában: ideje volna hát szemétdombra hányni a magyarság ellen uszító régi . nem meggyőzés útján és meggyőződésből. a zsidókereszténység is. ki utóbb . magának kizárólagosságot követelő vallási üdvtan eszméje meddig tartható még fenn vajon? Vagy csak mi magyarok vagyunk kitéve efféle sulykolásnak? Saját igehirdetőink ádázkodnak leginkább ellenünk. Ma is széltében énekelt gyerekdalunk: Süss fel.közel három évszázadon át . bűnhődnie és vezekelnie kell? Az "egyedül üdvözítő hiten" kívül minden más vallás és minden más isten csupán kárhozatos koholmány és a pokolbeli Sátán mételyező terméke? A vallási elfogultságnak.És Európa többi népei? Hisz ők is áttértek . Történelmünk viszont azt tanúsítja: a kereszténységre áttérés előtt hazánk és népünk szabad volt. csak éppen mi. míg áll a világ.meg átszövi a Napisten kultusza. Bűn a bűntelent bűnösnek bélyegezni. mezőt-erdőt zöldítő örök Napról. monolitikus uralomra törő sovinizmus a vallásban is mérhetetlen károkat okozott és okozhat. Népköltészetünket. türelmetlenségnek. az emberi szellemen uralkodni akaró hatalmi szélsőségesség milyen következményekhez vezet. s hogy a szellemi türelmetlenség. népirtással felérő öldöklés s halálfenyegetések ellenére népünk . hogy nem önként. hamisítással.állítja a legenda. melyet a . elrabolták a magyarok Istenét? Vagy mert a térítés a hazánk és nemzetünk elleni nemzetközi összeesküvéssel. csalással. életformájához és ősei hitéhez. tudományos igazságként felhozhatjuk: a Napisten-hit volt az ősi emberiség legtisztább.a kereszténységre. hatalmas és boldog. ősi országunkat hamis érvekkel. fegyveres orvtámadással kapcsolódott össze s azóta is e közegben élünk? Vagy mert a magyarság elleni irtóhadjárat. Nap. amely fenntartás nélkül melléje áll a jövő iránti küzdelmében.meg tízmillió békében ártatlanul meggyilkolt áldozatának tragédiája és feldarabolt országunk sorsa is tanúsítja. hazánk egykori felségterületének. következésképpen azóta járunk az igaz úton. hanem kényszerből tértünk át.és új irományármányokat és mesterkedéseket: a magyar népnek olyan hitvallásra van szüksége. színmagyar területének egy töredékére zsugorodott. élő igaz hit: a földi életet éltető. az örök fény forrásáról a jégkorszak dermesztő megpróbáltatásai óta mind a mai napig.törhetetlenül ragaszkodva ősi szabadságához. fegyverrel kényszerítettek az új hit felvételére? Vagy mert Istenrablás történt. legtermészetesebb vallása. Hát ők nem éltek homályban. De ma már maga a pápai szék is kezdi belátni: a kizárólagosságra. sötétségben. a magyarok istene ellen? Hát olyan megbocsájthatatlan. népművészetűnket és néphiedelmeinket még ma is át. Vagyis az az út. azt korunk tíz. melynek elemeit a világ minden vallása átvette. Fényes Nap: Kertünk alatt a libáink megfagynak. ősvallás. hogy volt saját Istenünk? Vagy más a baj? Az a baj. S ez a hit ma is élő természeti valóság.kiirtották. a fény istene. a minden más vallás fölé tolakvó és minden más vallást a Sátán termékének bélyegző. világszédelgéssel feltrancsírozták. miként ezt költőváteszek és népköltészeti remekek sora tanúsítja. szerencsétlen magyarok. részrehajlás nélkül. Eleink távol jártak az igaz úttól . az örök Napisten. hogy a Napisten hívei voltunk. rügyeket fakasztó.ki előbb. újra meg újra felkelt hódítói ellen? Elfogultság. csak miránk jár a sulykolófa? Vagy netán minden nép vakságban élt.

SZENT MÁRTONNAK SZENTELTE. Menekülni kell. S ezen az úton bajosan haladhatunk tovább.vérbefojtották a magyar szabadságharcot. bárhova. NEHOGY SZORONGATTATÁSUKBAN SZÉTSZÓRÓDJANAK A FÖLDÖN. menekülni. VÉGSŐ KÉTSÉGBEESÉSE ÉS MENEKÜLÉSE? Felvonult és Veszprém váránál megütközött a két sereg.. SZOLGASÁGRA VETÉSE.legenda igaz útnak állít. hanem elmenvén. hogy . A Kislegenda szerzője az alábbi képet festi a levert magyarsággal való könyörtelen leszámolásról..) Mert mindenből amit (amit népétől elvett) semmit sem tartott meg a maga szükségére. A MAGYAROK LEVERETÉSE. kivándorolni a világ bármely elátkozott sötét zugolyába.) Íme. hogy csak TIZEDET ADJANAK ABBÓL AMIJÜK VAN. számunkra a pusztulás. KÉSŐBB FŐEMBEREINEK KÖZBENJÁRÁSÁRA ELHATÁROZTA. bárhova. támpontokat nyújtva az ezerholdas egyházi birtokok. akinek tiszteletére bazilikát is épített. elfutni valahova. (Árpádkori legendák 18. élni s kinyújtózkodni. embernek érezni . amit a magyarsággal szemben elkövetnek. Lehetetlen elviselniük.MIND A FÖLDEKRŐL MIND A FALVAKRÓL. az akaratlan szörnyű beismerés a hazáját szerető magyarság közhangulatáról a "kereszténységre térítés" idejéből. és nem utoljára . bölcsen rendelkezett (. a dézsma. Ezenfelül BIRTOKAIRÓL . ŐKET PEDIG (a szabadságukért felkelt magyarokat) ÉS UTÓDAIKAT MIND A MAI NAPIG AZ EGYHÁZ SZOLGÁIVÁ TETTE. a halál útja. a magyar és a germán. ahol még élni lehet. a latifundiumok keletkezésének eredőihez és a hazai szolgaság keletkezéséhez. hogy az ELLENSÉGET (magyarokat) RÉSZINT LEGYŐZZÉK.nem először. magyar felségterületen olyan óriási idegen fegyveres erő összpontosult. az egyházi tized bevezetéséhez: "Végül. részint foglyul ejtsék és megkötözzék a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket. Túlerőben volt azonban a másik oldal: Magyarországon.

botoznak." A "visszavicsorítás" a kutyára utal. véresre vernek: oktalan állat. szétszóródva pelyvaként a széles földkerekség tartományain. . Jámbor keresztényekké kell válnunk mindnyájunknak. rugódozik. aki a szent hit figyelmeztető ösztöke ellen vicsorít. mindig reménytelenül. elfutni. régi-új dal. kárhozatos hadráló jövevények vérszívó piócahada. mert ezredéven át mégiscsak az egyedül üdvözítő hit bástyái voltunk. Régi dal. maga a magyart veszett dühű ellenségnek. világtalanná vert nyomorult vakként a vakvilágba. véresreverten visszavicsorító kutyához hasonlítják? Nem kérhetnők vajon.pogány eb. a nemrég még gazdag. áldott virányinkra áradó folyamként beözönlő.a máshitű . sorsunkba verdeső jajsirám. haláldal. Lám. harapásaitól. menekülni.magunkat.ilymódon árulja el gonosz hajlamait. tűréshez szokott magyarok. A SZENT HIT FIGYELMEZTETŐ ÖSZTÖKÉJE ELLEN RUGÓDOZOTT. hogy vetessünk végre emberszámba? S fennen hangoztatott vallása a szeretetnek nem pazarolhatna miránk is egy szikrányi szeretetet? Ha másért nem. akit gazdái . vérivó vámpírhada özönlötte el a városokat. hogy eleinket ne gyalázzák? Ősrégi mondás: aki ősei gyalázását eltűri. illetve hazánknak akkori magyarjairól és állapotáról Albericus (1100 körül) a következő képet nyújtja: "(István) EGÉSZ ORSZÁGA BARBÁR MŰVELETLENSÉGNEK HÓDOLT ÉS A TUDATLAN NÉP KÉNYSZERBŐL LETT KERESZTÉNY. mint nekifutni vakon. SŐT A FENYÍTŐ VESSZŐ BÜNTETŐ ÜTÉSEI ELLEN MÉG VISSZAVICSORÍTOTT. ezer éven át agyunkba. pogány kutya (a pogány . maga is gyalázatot szenved. S mikor érhetjük el. hogy lehasalva nyalná fenyítő gazdái kezét . akik boldogan tűrünk minden csapást. pusztán azért. régi dal. kártevő jövevények elől kifutó magyarok szétfolyó patakjai Géza korától a sztálini időkig. virágzó. hogy eleinket láncraverten. Magyarországon. mert édes hazánkban. a kutyára. VERT VADÁLLATKÉNT VISSZAVICSORÍTÓ BARBÁR MŰVELETLENSÉGŰ MAGYAROK István király koráról.nem is ember) . más lehetőség a nemrég még szabad magyarok számára. ahelyett. földeket és övék a hatalom. boldog és fenségesen szabadságos hazában pokollá vált az élet. Megható kép a világ hajdani dicső nemzetéről. pogánynak bélyegző legenda szolgáltat adalékot a magyarok elviselhetetlen helyzetére. szidalmat: ámde vajon mit szólna a fenti jelenethez egy állatvédő egyesület vezetősége? S mit szólunk mi. menekülni bárhova a hazában elterpedt emberszörnyetegek tépő karmaitól. ölnek és rabolnak. vérbetiportatására: nincs más kiút.

Vajon szabadsághoz szokott őseinkkel, "kik szabadon éltek haltak - szolgaföldben nem nyughatnak", nem az volt a baj, hogy visszavágtak, szembeszálltak az országot vérbeborító kegyetlen túlerővel?

HALÁLMEGVETÉST KELL SZEMBESZEGEZNI A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL, AZ IDEGEN IGÁBA KÉNYSZERÍTÉSSEL Árpád-kori legendáink sűrűn visszatérő szóképe: "rárakta (a magyarok) nyakára a fegyelem igáját" (i. m. 17.); "a pogány nép (a magyarok) nyakát a keresztény hit igájába hajtani" (i. m. 25. és 37.) stb. A kérdés az: milyen iga? Vallási iga? Krisztus igája? Vagy netán idegen iga? A leigázottak igája? Rabszolga iga? A magyarok a brentai csata előtt Liudprand cremonai püspök szerint ilymódon biztatták egymást: "Igába hajtani nyakunkat annyi mint meghalni; miért féljünk a fegyveresek közé rohanni és halált szegezni szembe a halállal? Férfias harcban elbukni nem halál, hanem élet." Brentánál a magyar sereg nagy győzelmet aratott vitézségével, halálraszántságával. A cremonai püspök idézte szavak természetesen minden igára vonatkoznak, s ha meggondoljuk: a szellemi iga a fegyveres igánál is iszonyúbb, mert a lélek rabsága, rabulejtése elviselhetetlenebb a fegyveres leigázásnál: a fegyveres leigázás ugyanis nem feltétlenül vezet a nemzeti szellem, a lélek leigázásához, s aki lélekben szabad, az még lerázhatja magáról az igát, akinek azonban a lelkét teszik rabbá, annak már szinte a lehetetlennel határos a szabadulás, hiszen a lelki rabság kiöli belőle a szabadság igényét, óhajtását is. Századunk emberének irtózatos gyakorlati szemléltetést adott a bolsevizmus arról: mi a szellemi-lelki rabság, a hullák micsoda hekatombáit szüli, és mivé teszi a népeket, s arról is, hogy a lelki iga - bármilyen maszkot öltsön is - a Sátán igája s az infernóba visz. Maguk a klerikális szerzők, a legendák alkotói vallják újra meg újra, hogy a magyarokat fenyegetéssel, rémítgetéssel - halálos fenyegetéssel - és nemcsak fenyegetéssel - irgalmatlan tömeges öldökléssel - fegyveres terrorral kényszerítették a "kereszténység igájába". Tagadhatatlan történelmi tény ez. Nevezzük nevén a gyereket: igazítsuk ki a klerikális szerzők szavait: nem csupán a kereszténység igájáról volt szó s nem is elsősorban arról, de a nemzet nyakára orvul ráhúzott idegen igáról. Rejtélyes, megdöbbentő és érthetetlen: miért veszik ilymódon az egyházi szerzők a kereszténységre, a keresztény papságra a korszak minden bűnét: minden bűnét a hatalmas Magyarország és a magyar nemzet tönkretételére irányuló nemzetközi összeesküvésnek, a magyar nép létére törő titkos erők pusztító tevékenységének? Érthetetlennek tetszik: miért érdekük az ország titkos idegen megszállásának elhallgatása, a magyar nemzeti szabadságnak az országba orvul betolakodott, orozva támadó és a meglepett nemzetet vérbefojtó fegyveres megszállás, nemzetirtás elhallgatása, s annak a tagadhatatlan ténynek az elnyelése, hogy a kereszténység hazánkban a titkos hódítók fegyvereinek árnyékában hatolt be az országba és az

álarcos idegen fegyveres hadak által véres harcokban levert, hatalmi igába, idegen igába kényszerített népet hajtotta csupán a "kereszténység igájába". "Kereszténység igája" alá? Hogyan s mint? Kérdések merednek elénk. Vajon keresztény papok, igehirdetők fegyveres hadai árasztották-e el titokban az országot? Keresztény papok öldökölték le a magyarság tíz- meg tízezreit, úgy mondván, a legenda szavai szerint, hogy "elegendő, ha e nép maradéka üdvözül?" Keresztény papokhoz s nem idegen uralkodókhoz küldött titkos leveleket Géza, melyben felszólítja őket: küldjenek fegyveres segítséget a magyar nép leverésére? Keresztény papok, igehirdetők verték le vajon a Géza-kori névtelen magyar felkelők hadait s Koppány, Ajtony, Gyula, Vata és számos más szabadsághős seregeit? (Ugyanígy bélyegezték "ellenforradalomnak" 1956-os szabadságharcunkat.) Keresztény papok zúzták szét a magyarság régi nemzeti alkotmányát, államszervezetét s vetették a magyarságot jobbágyi elnyomásba s kényszerítették szolgasorba a szabad magyarok millióit? Keresztény papok döntötték meg titkon, rejtekutakon felvonuló hadaikkal Magyarország európai vezetői hatalmát? Miért állítják tehát ezt, ha nem így volt, nem így történt? Hova jutunk, jutottunk így e minden bűnt, mások nemzetirtó bűneit is magára vállaló érthetetlen bűnpártolással? Miféle rejtélyes összefonódás ez? Miért kell kereszténynek átfesteni, kereszténnyé kizárólagosítani a magyarság nyakára orvul, magyar mezben, álarcban rárakott idegen igát? Való igaz: lelki, hitbeli igába kényszeríteni embereket, egész népet, az egész magyar nemzetet - semmiképpen sem sorolható, semmilyen megfontolásból, semmilyen csűréscsavarással, semmilyen célra való hivatkozással nemes vallási feladatnak - mert a cél nem szentesíti az eszközt s nem szentesítheti az eszközt - akárhogyan is vesszük: nem más ez, mint az isteni főbenjáró törvények megszegése, bűn az Isten és isteni igazság ellen: elegendő bűn ez már önmagában is - minek ezt megtoldani? Mi értelme magára vállalnia hatalmas Magyarország fegyveres hóhérainak, a szent magyar nép álcás gyilkosainak a bűnét? A tárgyilagosság, részrehajlatlanság, amely könyvünk egészét áthatja, késztet rá, hogy elhárítsuk a zsidókeresztény egyházról ezt a bűntöbbletet. Ám ezzel még nem oldódott meg a kérdés: miért vállalták magukra mások bűneit? Tán abban a hiszemben, hogy ilymódon az egész bűntett feltáratlan marad? Lehet, de ez hiú remény, mert megmondatott: bűn nem marad örökre titokban. Mert ki kell mondanunk itt is az igazságot: ez az iga elsősorban nem keresztény iga volt, hanem germán iga, nemzetközi fegyveres fizikai-lelki iga, amelyhez a magyar király - Géza és István - személye csupán ködösítésül kellett, mivel e ködösítés nélkül lehetetlen lett volna a magyarság leigázása. Aki titkolja a bűnt, még ha vétlen is abban, bűnpártolóvá, bűnösök cinkosává válik: ettől mentesülni jobb, mint vállalnia bűnt, bűnrészességet.

Még egy kérdést kell tisztáznunk: szelíd volt-e a magyarság nyakára kényszerített iga? És egyáltalán, van-e szelíd iga, áldásos iga? S ránk kényszerítették-e vagy önként dugtuk-e igába a nyakunkat? Még a baromnak is van annyi esze, az igavonó baromnak, hogy ne dugja önként igába a fejét - csupán a kényszerítésnek enged. Elképzelhető-e hát, hogy a magyarok önként, a maguk belátásából vessék fejüket annak az új vallásnak a hatalmába, amelyet még maguk a zsidókeresztény szerzők is igának mondanak és igaként jellemeznek? Némelyek, hogy drasztikus tényeket szépítsenek, "szelíd igának" mondják az új hit igáját. Szelíd volt-e az iga? Lehet-e szelíd az iga? Kegyes és emberi szempontból felemelő, üdvös iga? Valójában mi is az iga? Férhet-e kétség hozzá: az alávetettség, szolgaságra-vettetés jelképe: jelkép, mit az állattartásból kölcsönöztünk: az ember szolgálatára kényszerített, tehervonó barmok fékentartásának eszköze: innen, igavonó barmoktól származtatták át az iga fogalmát az emberekre, népekre: az igára vetés, igába görnyesztés a könyörtelen szolgaság, rabság, elnyomás eszköze, jelképe, s annak kifejezője, hogy az, akinek fejét igába hajtották, végletesen kiszolgáltatott, alávetett rab, aki rabságából soha nem szabadulhat. Nincs hát szelíd iga, könyörületes iga vagy éppenséggel áldott iga, szent iga; márcsak azért is önellentmondó képtelenség, fából vaskarika ez, mert emberek, népek szolgaságra vetése, igába hajtása ellentétben áll az Isten törvényeivel. Irtózatos a tényleges iga, a hatalmi-politikai-katonai iga. Nyilvánvaló, az a nép, amely katonai-hatalmi iga alatt nyög, nem ura többé magának, nem ura akaratának, önvédelemre sem képes, ki van szolgáltatva az őt igára vető hatalomnak. Csak egy van, ami ennél is irtózatosabb: a szellemi iga, a lelkekre vetett iga, a lélek leigázása, hiszen míg a hatalmi-katonai iga a test (nemzettest) és cselekvés megbénítására, illetve kizsákmányolására irányul, addig a lelki leigázás az emberi szellemet, a lelket nyomorítja meg, vagyis az ember legbensőbb lényegét, hitét, gondolkodását, életét és világlátását kényszeríti egy kívülről-felülről ráerőszakolt igába: az efféle iga tehát a lelket öli meg, a lelket fordítja ki önmagából s teszi olyasmivé, ami nem akar lenni s ami ellene van mindannak, ami volt. S ha van valami, ami ennél is iszonyúbb, akkor az az, ha a lélekre pántolt iga az idegen igával párosul, az idegenségnek azzal az igájával, amely szándékosan az igába döntött nép léte ellen, annak megsemmisítésére összpontosul, mikor a lelki igát, nemzetellenes idegen hatalom kényszeríti népirtó céljainak végrehajtására a népre, miként ez az emberiség örök szégyenére a huszadik században, a szociálisnak, emberbarátinak, humanistának álcázott monolitikus terrorhatalmat megvalósító bolsevizmus idején történt. Összefér-e ez a két fogalom: Krisztus és iga? S lehetséges-e, hogy mérhetetlen véráldozattal, gerinctöréssel, nemzethalállal fenyegető hanyatlással jár szükségszerűen a kereszténység igája? És egyáltalán: miért volna iga bármilyen isteni eredőkre, hitelvekre épülő vallás, mert ha iga, akkor járom, bilincs, rabságba döntés jele és nem a lelki-erkölcsi felemelkedésé. Középkori klerikusok kedvelt szavajárása a "Krisztus igája". Mi ez? a római kereszténység erőszakra épülésének a beismerése vagy bűnátvállalás; a magyar nép ellen mások által elkövetett bűnök átvállalása? bűnpalástolás? Miért? miféle érdeke fűződik a klérusnak ahhoz, hogy mások bűnét magára vállalja? Miért nem mondták és mondják ki: az az iga, amit a X-XI. században a magyarság nyakára ráerőszakoltak, az a középkori német hatalom igája volt, gondosan álcázott, orvul a nyakukba húzott iga?

gerincét roppantják össze. nemlétező kegyes iga volt ez.nem sikerült megvalósítania. falunagyokat és mind a főembereket. Kérdés hát. a magyar és a keresztény hit maszkjában igázták le: ennek kendőzése bűnrészességre valló bűnpalástolás. hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. Magyarország szívében Veszprém váránál zajlott le. a német sereg viszont támadó háborút folytatott. Magyarországon mind a bírákat. BELHÁBORÚT TÁMASZTOTT ELLENE. s azon mesterkedett. hogyan kerültek ide a germán hadak. életerejét. létképességét akarta összezúzni s a magyarság gerincét. rabiga. mert Péter királyt. 37. hogy Krisztus apródjának (István királynak) szent szándékát szétzilálja. kifordítani önmagából. "Német" Péter uralkodása során kitűnt . s ha egy nemzet lelkét törik. Nincs tehát áldott. járom. az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani. ámde történelmileg hiteles forrás." Egy másik. világmegtévesztés révén elrabolt területeken . amely Géza és István korában került a magyar nép nyakára: nem holmi szelíd. Miként ezt Péter királyi programjában világosan kifejezte: "Ha valameddig még élek. Istennek tetsző iga.amely. nem tagadható tovább. csak könyörtelen leigázás. lelkét összetörni. s a bűnpártolás nem a megtévedt bűnös ember." (Képes Krónika) Első hóhérkirályunknak ezt a programját . AZ IRIGYSÉGGEL ÉS GONOSZSÁGGAL TELJES ÖRDÖG.) így kommentálja: "DE MINDEN JÓNAK ELLENSÉGE. hanem a bűn védelme. a századosokat. és teljességgel a németek hatalmába adom. A Magyarország elleni korai német (Bizánc és más) aspirációk azonban tovább éltek s a XVI. a hatalomviselőket németekből rendelem.melyet még napjainkban is meg szeretnének valósítani bizonyos környező államok a tőlünk világcsalás. de végérvényesen és maradéktalanul meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. m. hogy a hatalmas Magyarországot titkos eszközökkel.Keserves iga volt s nem vallási iga. hanem könyörtelen rabiga. században létre is hozták a Habsburgok hazánk fölötti uralmát. magyar mezben. megtévesztéssel. idegenekkel tömöm meg ezt a földet. a méltóságos és tekintetes valamint az elsőbbrendű embereket. nem csupán az. miként legélesebben István utóda. hogy ez a háború magyar területen.nemcsak a magyar nemzet hatalmát. ezer esztendő is kevés rá talán. hogy a magyar sereg honvédő. Kétség sem férhet hozzá. HOL ÁLLT AZ ÖRDÖG ÉS MELYIK OLDALON ÁLLT AZ ISTEN? Koppány nemzeti szabadságharcát Hartvik püspök legendája (i. Úgy véljük. vagy legalábbis nem kizárólagosan az. hogy a törés begyógyuljon s a nemzet lerázza magáról az igát. gyilkos csatlósaival egyetemben a felkelt magyarok leverték és megölték. halálos iga . és az igazság kifordítására nincs és nem is lehet semmiféle isteni mentség. tekintve. katonai fölényét. a pannonhalmi oklevél szerint István és Koppány háborúja németek és magyarok közötti ("inter Teutonicos et Hungaros") fegyveres összecsapás volt: németek és magyarok háborújának döntő ütközete. de az .

míg az országba beözönlött fegyveres idegenek. a nyugati gyepűrendszer lerombolása. úgy azt a képtelenséget fogadnánk el. az ország nyugati részének germanizálása s egyidejűleg az országba becsempészett nemzetközi katonai erőkkel Magyarország "pacifikálása" védtelenítése. székely és pannon ősvárosainak lerombolása. akkor álláspontja nem nevezhető erkölcsi kimarjulásnak. a maga népét. a honvisszafoglaló vezér nagy áldomásait tartotta. E képtelenségek csúcspontja mégis az az állítás. erkölcsi csípőficamnak? Ha a szöveg tartalmát igaznak vélnénk. akik titkos eszközökkel az ország fölötti hatalom megragadására törekedtek . amelyekről számos más forrás mellett Heltai Gáspár szól. hogy a felkelők magát "a királyt is bántalmazták". az Erdély déli peremvidékeit őrző székely ősvárosok rendszere ellen s azon túl Istár Istennő szent védő határfolyója. mikben még Árpád. ŐSIDŐTŐL FENNÁLLOTT GYEPŰ . önmagát pusztította. TÖRTÉNELMI ÉS NÉPHAGYOMÁNYAIT.hisz ezért vált szükségessé "bizonyos nemesek" azaz a nép felkelése -. szobrok elpusztítása. kiknek szívében féktelenség és restség fészkelt . hogy az idegenuralom ellen felkelt magyar nép a maga javait. várerődeinek lerombolása a beléjük telepített idegen katonaság segítségével. a mai Magyarországtól északra fekvő Moldova folyót is). hiszen ez csak úgy történhetik meg. oszlopcsarnokait. s ekkor folyt a magyar ősereklyék elpusztítására indult barbár kultúramegsemmisítő roham.ÉS VÁRRENDSZERÉT? ŐRDÖGI SUGALLAT MELYIK FELET VEZETTE? Tagadhatatlan történelmi tények bizonyítják: Géza és István korában nemcsak idegenáradat indul el Magyarország felé. a magyar hadiemlékek. Meglehet. hogy a valóságban melyik oldalon állt az isten és melyik oldalon "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög"? Nem vitás: a legenda egyértelműen az országot orvul elözönlő ellenség. a magyar ősírás és őskódexek elpusztítása. bajor telepesek tömeges betelepítése. a szkíta szarmaták ősföldjét jelölő Szerémség ellen. hatalmas márványkőpalotáját. ősi védműrendszereink (avargyűrűk). Ekkoriban indult el a rombolók sokasága Magyar-ország ősi szent védőövezetei ellen. KIK PUSZTÍTOTTÁK EL MAGYARORSZÁG EREKLYÉIT. Magyarország határainak keletre tolása. hogy ez lett volna Istennek tetsző? Ha így van. gazdaságait. Az Árpád-kori legendák furfangos fogással még a rombolást is a gyilkos idegen fegyveres terror alá helyezett magyarok nyakába igyekszenek varrni: "Bizonyos nemesek pedig (az egész magyar nép). szerinte az "irigységgel és gonoszsággal telített ördög" sugallatára hallgatva védik hazájukat és tanúsítanak ellenállást a rájuk tört idegen hadak ellen. s ekkor zúzzák ízzé-porrá ősi városait. a titkos hódítók pártját fogja a saját hazájukat védelmező magyarok ellenében. ekkor törlik el a föld színéről Attila király csodálatos ősvárosát. ez pedig csupán a felkelés győzelme esetén következhetett volna be.is. a "fegyelem igája" alatt nyögő magyar népet és érdekeit védelmezték. az akkor még Istárnak nevezett Al-Duna ellen. ha a királya kezükbe kerül. az Istenek szent keleti védőövezete Mol-Deva = Moldova keleti és északi védőövezeti ellen (ld. de megkezdődik az ország ősi felségterületeinek elragadozása. városait.

MÁR A KIRÁLYT IS BÁNTALMAZTÁK (Árpád-kori legendák 17-18. Hogy van ez? Ördögi csalatás az önvédelem. miként állhattunk volna talpra? KIK TÉVELYEGTEK? S TÉVELYGÉSBEN KIK VESZTEK EL? Rövid szemlénk nyomán felmerülhet: vajon mi az a sanda bűn. elficamodottság. a kényszer elutasítása . s hogy a többiről szót se ejtsek. FOSZTOGATTÁK BIRTOKAIT. tudatlanság. Sajnos . HOGY KÖVESSÉK SZÍVÜK ÓHAJTÁSÁT. az önalávetés isteni parancs? Hogy van ez? Ekkora rágalomterhektől nyomasztva. minden elképzelhető és lehetséges módon. ÖRDÖGI SUGALLATRA elvetették a király meggyőződését és a KORÁBBI ÉLVEZETEKRE adva ismét lelküket s már PUSZTÍTOTTÁK IS VÁROSAIT. MAJORSÁGAIT. amit a kegyes legendaszerzők nem kentek rá a régi magyarokra? Talán csak az. SZOLGANÉPÉT GYILKOLTÁK. eszmélet. és isteni tett az önmegadás? A megszállókkal való szembeszállás a Sátán üzekedése. HOGY MENJENEK ÉS . ami találékonyságukat túlhaladta? Bűn.és emlékezetirtásban. amit nem is ismerünk és amit sosem követtünk. nem pedig olyasmi által.látván. nemzeti szabadságmozgalom követeléseihez a következőket fűzi: "MEG IS ENGEDTÉK NEKIK (a királyi hercegek). erkölcsi és logikai tévelybe.olykor még nagyszerű középkori krónikáink is beleesnek ebbe a tévelybe. romlottság. barbárság. Tévelyegtek eleink szerintük. kényszerítésnek! A kényszernek való önalávetés tehát istennek tetsző.az ördög sugallata. Tévelygés és tévelygés. amit már magunkévá tettünk. eltévelyedni ugyanis csak attól lehet. A Képes Krónika például a Péter király gyűlölt zsarnoksága ellen kibontakozó össznépi. IRTOTTÁK. gyatraság.) Lámcsak: ördögi sugallatra ellenálltak a kényszernek. hamis ürügyekkel még a bírálattól is eltiltottan. hogy KÉNYSZERBŐL EL KELL HAGYNI A MEGSZOKOTTAT.elháríthatatlan klerikális hatalmi nyomásra . (Tán ebből pattant ki az "utat vesztettünk" elmélete?) A tévelygéssel vádolók azonban tévellyel vádolva maguk is tévelybe estek.

. Az Szythiából ki jüttekrel. tévelyegtek-e eleink? Tévelygésben elvesztek-e? S egyáltalán elvesztek-e? MILYENEK VOLTAK VALÓJÁBAN A RÉGI MAGYAROK KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL. Hogy ez földre ki jüvének. Hatalmassak viadalokban. És azoknak vitézségekrel. Mind eggyessek ű dolgokban. Mindenkinek várat szerzének. VITÉZSÉGÉRŐL. mint klerikális hatalmi berkekből a krónikák lapjaira átkerült kényszerű dogmatizmus. ha olykor felpillant" Petőfi Csáti Demeter ÉNEK PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL 1526 Emlékezzenk régiekrel. Erdélységben letelepedének. Hét kapitánok emelének. Szythiából kiindulának. Ott jól tének őmagokkal.VESSZENEK EL ŐSATYÁIK TÉVELYGÉSEIBEN. Vizsgáljuk meg hát. Hét sereget nagyot szerzének." Nem más ez. MÉRHETETLEN SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL "Völgyben él a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg. Magyaroknak eleikrel. KULTÚRÁJÁRÓL. Istentül is kiszirittetének.

Bátor szívek mint oroszlánnak. ELLENTÖRTÉNÉSZEK ÁLLÍTJÁK? . "Régi jó vitéz eleid olyanok voltak. Hogy világbíró Sándorral követ is hántak. Nem szántak szabadságukért virt kiontani. Csak lakoznak bátorságokban.Nincs fílelmek országokban. Nemzetiért. HOGY A MAGYARSÁG A KERESZTÉNYSÉG ELŐTT * barbár * tudatlan * istentelen * szentségtörő szokásokat követő * az emberi műveltség legalacsonyabb fokán tengődő * a "gonoszság minden mocskában" leledző * szedett-vedett kóbor néptöredék volt * múlttalan. Nagy erejek mint Sámsonnak. dicsőségtelen nép * bűnös tevékenységekben elvesző nép ? ? ? ? ? MIKÉNT AZT A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS KLÉRUS LEGENDASZERZŐI ÉS A MINDENBEN ŐKET KÖVETŐ HIVATALOS TÖRTÉNETTUDOMÁNY RANGJÁRA EMELT KINCSTÁRI DILETTÁNSOK. Ellenségtül az országot megoltalmazták. Jó hirt s nevet magok után igazán hattak." Petkó Zsigmond éneke 1664-ből LEHETSÉGES-E. hazájáért bátran harcolni. Mindent rontnak ha indulnak. Rettenetes sokaságokkal.

"dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték". mint a földjük folyamaiban található kavics. Cirust és Sándort nem számítva. . a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni. "A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. mindnyájan jólétben éltek. Nem kívánták a másét. 4." "Dáriust. 3. Nem paráználkodtak. (igaz)gyöngy annyi volt nekik. 5." Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén. (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens). 6. Szkítia népét . ANONYMUST SZÓLÍTJUK HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK 1. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük arany. 7. Valaha igen bölcsek voltak. egynejűségben éltek" Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos szkíták ókori szerzők által megcsodált világa. 2.FELELJENEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEK ÉS KÚTFORRÁSOK! ! ! ! ! ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET. ezüst.

úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába. Ugyanazok a szkítiaiak Cirust.) kegyetlenné fajult (. Semmijük sem lehetett a világon. mint utódaik közül a mostaniak. szintén szégyenletesen megfutamították. A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott. ha sérelem esett rajtuk. hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton. "Ámde utóbb a szóban levő nemzet a háborúskodásba belefáradva. (. 12. Az igazságos szkíták . 9.)" "Hogy kemény egy nemzet volt azt most is megismerheted ivadékairól. S amikor a győzelem az övék lett.ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során. éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után. mint a világ összes . amit ne tettek volna kockára. Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát. az íjjal.. aki sok országot harcban leigázott.. nyíllal különbül bánt. 10.magyarok . a perzsák királyát csúfosan megkergeték." 8. 11. szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték.. a harcban pedig vitézek voltak."Tudniillik Dáriust. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok..

mi több. És én. Nemes kiállása a történelmi igazság révén a magyarság mellett. országról szólnának.miként azóta is mindenkit. egy Hannibál. MODI) A RÉGI MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL VISELT DOLGAIKRÓL. kedvezőt mondani pedig ildomtalan viselkedésnek számított. olyan érték és olyan erő. FAJI ŐSEREJÉRŐL "Tudják-e önök.tüstént keblükre ölelik s körülnyaldokolva fölmagasztalják. összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezérei. aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó roppant területet tudott az uralma alá hajtani? De volt-e Attilán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije. egy Nagy Sándor. vak. egy Julius Caesar. KIS NEMZET-E A MAGYAR? Némelyek . Az ősi s jobbára még feltáratlan magyar-hindu történelmi kapcsolatok és egybefonódások történelmi tudáskincse nyújtott alapot a hindu tudósnak a fenti megállapításokra. hogy feldarabolt.ki tudja milyen szándékból. Nosza nekitámadott a siserehad. amely egy Attilát tudott produkálni. egy Napoleon elenyészően kicsi nagyságok? Ki volt a világ-történelem folyamán Attilán kívül. J. nyálfolyós. hogy a világtörténelem legnagyobb alakjai. J. már felzendült a pimasz hazai kórus. renddel ellátni tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti. féleszű. letörések. jó és balsorsán keresztül" (Dr. szemetet fröcskölő . elárult népről.előszeretettel használják ránk a "kis nép. Magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak minden történelmi idők. kisiklások. de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat számsor és ezerszer.nemzetei közül bármelyik. Modi professzor előadásából). Ezért várni lehetett a felhorkanásokat. . törvényekkel szabályozni. aki a magyarok érdeméről az igazság szolgálatában szólni mer s a magyarokért szót emel. Mert ez a faj. ahelyett. belekötöttek a hindu tudósba azon melegében és mindennek leócsárolták . De még meg se szólalhattak a külhoni rágalomharsonák. világbűntény által kicsivé zsugorított. kis ország" megjelölést. magából kitermelni. azt az utódaikról is megismerhetitek. amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások. béketárgyalások maszkjába rejtetten ki játszott. hogy ezt most Önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha. hogy az Attila hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Kyros. a magyarság derék barátját azon nyomban lerágalmazták: lehetett volna kancsal. hanem megszervezni." VILÁGHÍRŰ HINDU TUDÓS (DR. s a hindu tudóst. élő organizmusban összefogni. ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiát Önök magyarok adták a világnak. J. Modi professzor azonban megbocsájthatatlan vétket követett el: elismerően szólt a magyarokról. a magyarokról jót. a világ első népének merte nevezni őket. s hogy csakugyan ilyen volt. célzatossággal? . emberen túli nagyságot. manapság ritka és mindinkább kivesző tünet: kordivattá vált mások érdemeinek elismerése helyett. mások lebecsmérlése. J. aki a hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított roppant birodalmat nemcsak meghódítani. az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra. tudatlanságtól bűzlő. legnagyobb államépítői és államszervező zsenijeit Önök (magyarok) adták? Tudják-e önök.

akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak.XI-XII. Álmos vezér pedig. hatalmára. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. és segítségre hívta őket. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit. s így mai . amint uruk szavát hallják. s amelyet világárulás juttatott mai végsőkig lecsonkított. Örsúr apja Ócsád. Akkor ez a hét vezér. hajdani nagyságára. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. Azonnal megfújták a . lélekszámának elképesztő zsugorodására Anonymus beszámolója a kievi csatáról. mintsem hogy elveszítsék országukat. Ügyek fia. mint a legyek felhőjétől. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. amelynek nincs évezredekre kiterjedő történelmi múltja. mint ahogy egy bölcs mondja. A magyar nép múltja pedig ott fényesedik a világ legdicsőbb nemzetei között. bajtársaim. jelentéktelen nép az a nép. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma. Attila király nemzetségéből származik. sz. Európa keleti tartóoszlopa. amelyben a régi magyarságnak csupán mozgó. Attila hun nagykirály korában a germánok (a hunok elől fejvesztetten nyugatra menekült nyugati gótoktól eltekintve) . Edömén. Nagy lépcsőkben visszafelé haladva. Vajta. és a vegyesházi királyok korában XIV-XVI. keleten manőverező egységei vettek részt és mégis megsemmisítő fölénnyel győzték le a kunokkal egyesült orosz hadat. a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. "Miután pedig az oroszok vidékét elérték. vitézül azok ellen. a hét kun vezérhez. mert ha van. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt. Kis nép. oszmán. amely több mint egy ezer éven át Európa véradó népe volt. hogy fegyverrel haddal olyan földet kerestek. s úgy féljünk az ő sokaságuktól. sok fegyveressel Álmos vezér ellen nyomult. Meghökkentő fényt vet a magyarság sorsának alakulására. hanem a lélek bátorsága szabja meg. ha dicsőséges küzdelmeivel beírta nevét az emberiség történelmébe. védőbástyája. a XVI-XIX. és ezt mondta nekik: "Szittyák.mesterségesen sorvasztott. Az árpádi honvisszafoglalás előtt és után nem volt Európának olyan katonai hatalma. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek. és tanácsot tartván mégis azt választották. majd hirtelen eléjük rúgtatva megállott mindnyájukkal szemben. Et. Lássuk például krónikáink beszámolóit a magyar és orosz-kun összecsapásról. Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk.méltó a világ nemzeteinek megkülönböztetett tiszteletére. feldarabolt állapotában is . századokban és előbb . saját fiai testéből emelvén védfalat az Európát megsemmisítéssel fenyegető tatárnak. sz. mivel hallották. és inkább meghalnak a harcban. sz. és most már a kunokkal gyarapodva. terror és szertelen népszaporulat által roppant létszámúvá növesztett újsütetű nemzetekkel szemben is NAGY NÉPNEK TEKINTENDŐ ÉS NAGY NÉPEK KÖZÉ SOROLANDÓ. kiszolgáltatott helyzetébe. aki megtagadja a hősöknek azt a nemzetét. a IX-X. nagy bátorságra gyúltak. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak.csak a hunok alárendelt hadaiként szerepeltek. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen. Vagy nem tudjátok. Alaptolma apja Ketel. a tiport nemzettudatot továbbtiporni. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. melyen lakhattok. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. az "Árpádkorban" . akkor szerencse.mintha a magyar lelkiséget akarnák ilymódon is megtapodni. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. hogy Álmos vezér. germán és pánszláv világhatalomnak. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtöttek egybe." Ezt hallván Álmos vezér katonái. Midőn Kiev városán keresztül mentek. amely meg tudott volna állnia magyarok ellenében.világhatalom. akinek a neve: Ed. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére. Szégyen rá. Böngér.-ban Magyarország középhatalom volt.-ban nagyhatalom. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. amikor azt mondtátok. Hiszen a kutyák. akinek segítsége a szentlélek volt.

amelynek lélekszáma még ma is egymillió körülire tehető.tanulmányozni és megszívlelni ezt a beszámolót. a pelazg-palócok. körülbelül amennyi angol és francia. Az ősi szkítaság ugyanis számos népágazatra oszlott a vízözön utáni viszontagságokban. hunok. sicamberek. hogy az 1470 -1480-as években több mint félévezredes magyarpusztítás után . . továbbá három ezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek.. Felbecsülhetetlen értékű és hitelű Névtelen jegyzőnk . hogy övéik a harcban alulmaradnak. egyedüli kivétel talán a székely nép azaz sikulok.így számol be a fejleményekről: "Halics vezére (. azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. daha-dákok. Az utóbbi másfél-két évezred során. a Hunyadi Mátyás kora beli népszámlálási adatokból tudjuk. avarok." A diadalmas. sietve Kiev városába húzódtak. a nagy múltú csángók száma a ruminok halálos szorításában ma már alig párszázezer. Az oroszok és a kunok vezérei pedig mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egész Kiev városáig üldözték. budinok. sicánok. (A további fejlemények egybevetését olvasóinkra bízzuk. mint a saját urát. Az oroszok és kunok vezérei látván. futásnak eredtek és hogy életüket megmentsék.harci kürtöket mindenfelé. pannonok. de az ókori szkítamagyar népek tucatjai a szülőhaza szűkülő területeire szorítva már valósával emléktelenné koptak.) SZÁZNYOLC HAJDANI MAGYAR NEMZETSÉGRŐL Árpád honvisszafoglalói krónikáink szerint a "szövetséges népek megszámlálhatatlan sokaságával" jöttek. barkók. De van itt még egyéb is.) minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván. agathyrszek. matyók viszont már teljesen eltűntek. s nevüket is már jószerivel csupán a helynevek és a személyi névanyag őrzi. kunok. fékestül. kiváltképp az utóbbi évezredben a szkítamagyarság lélekszáma nagyarányú fogyásának megfelelően a magyar népágazatokban is rohamos sorvadás következett be. úgy látta vendégül. mint a némák.akit történet manipulátoraink "mesemondóvá" degradáltak . ha mindehhez egy jóval későbbi adatot csatolunk.) Még élesebben bontakozik ki a kép. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. sőt minden katonájának is. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással. szarmaták.még mindig négymillió magyar él.. a városban meglapultak. úgy aprították a kunok tar fejét. keltagallok." (Anonymus 89. mint a nyers tököt. jászok. 250 milliós Szovjetunióról fecsegőknek nem ártott volna . sakák. felszívódtak. besenyők. Ezek a szövetséges népek valamennyien magyar népágazatok vagy közel-rokon szkítamagyar népek voltak.történelmi távlatként . turuszkok vagy etruszkok. S igen sokan elestek az oroszok és a kunok közül.

ŐSIDŐKTŐL FENNÁLLTAK NAGYMAGYARORSZÁG HATÁRAI: AZ ALDUNA (ISTER) VÉDŐHATÁR VOLT MAGYARORSZÁG ÉS BIZÁNC KÖZÖTT Konstantinos Manasses bizánci historikus a XII. dárdát. a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen. övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek. ércpáncélt viselnek. mert A TERMÉSZET ŐSIDŐKTŐL FOGVA A DUNA HULLÁMAIT TETTE VÁLASZFALKÉNT A KÉT ORSZÁG. Moravcsik (. amely jó lovú. dákokat és a gepidákat. SEMMIFÉLE ÚRNAK NEM SZOKOTT ADÓT FIZETNI. és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. Magyar hadseregek közel egy évszázadon át számtalan támadó hadjáratot vezettek külső területek. és volt idő. mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe. . Nyugat-. féktelenül bátor. 2. midőn azt lehetett hallani. páncéllal övezett.. jól felfegyverzett.és Dél-Európa ellen. hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet..külső fegyveresek hadak által sérthetetlen és érinthetetlen volt. vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat. füves és kellemes. Kelet. vassal. ezt a népet. lebírhatatlan lelkű. milliónyi tömeg. században nagyhatalom volt. s csak híre hatol el ide. Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek. nemes.158—160)] Vegyük a tényeket Mit mondanak a tények? 1. Magyarország felségterülete . MAGYARORSZÁG ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KÖZÉ." (Ekkor még Havaselve és Moldova is magyar felségterület. emelt fejű. Ezek a hadjáratok a magyar katonai erő megsemmisítő fölényéről tanúskodnak. ha harci szövetségre lép. 3. Ares megszállottja. Európa vezető katonai nagyhatalma.amelynek kiterjedése hatalmas volt . aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat.. szabadságszerető. 5. Lovuk tüzes. Magyarország a IX-X. és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. háborúban jártas. több a tenger fövenyénél. független. szilaj és önfejű volt világ életében. számtalan ember.Árpád bejövetelétől idegen had nem tette a lábát. karja csatában erős. Katonailag verhetetlen volt: Európa egyesített haderejének sem volt semmi esélye. végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól.) "Mérhetetlen. Semmi ezekhez képest Cicero és Scipio küzdelmei!" [Konstantinos Manaces (1173). akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték. Magyarország felségterületére . nem szolga nép. páratlanul merész. század elején emígy ismerteti és jellemzi a magyarokat és Magyarországot: "Mert kicsoda volt valaha azok között.. hogy magyar területen felvegye a harcot az egyesített magyar haderővel szemben. a harcban bátor és szilaj. Az örvényes bővizű Alduna felett lakik. a maga ura. még félelmetesebb. a rét és a nádas legelője kövér és dús. sokasága több mint réten a fű. 4. valamennyien nehéz fegyverzetet.

) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti. a magyar haderő legyőzhetetlen.a történelmi ténynek megfelelően. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye . és ezért demptusoknak. és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg.6. m. Az augsburgi vereséget pl. hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt. Kétségtelen.azonosnak tartotta a hungárokat. ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom. szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld. hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló. MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek. képtelennek tartják. Szemes Miklós: .: A. ahol a magyar sereg két részegysége csapdahelyzetbe került és vereséget szenvedtek. kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó. Ókori szerzők. a szkítáknak maradéka. Fekvése oly biztonságos. azaz exemptusoknak. a harmadik magyar seregrész nyomban megtorolta. mondván: "a magyar nagy számú nép. hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének. Kisebb magyar egységek e hadivállalkozások során mindössze két ízben szenvedtek vereséget (Merseburg 933. ősvallás 80. még a macedon sem.. nem.szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői. Magyarország hadereje tehát e részvereségek ellenére is töretlen.. illetve magyarokat a szkítákkal . minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. alábbi idézeteink tartalmát. KÉPES KRÓNIKA: "Mondják. mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. Magyarország felségterülete pedig továbbra is sérthetetlen maradt. vegyék figyelembe. szélessége százkilencven. akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel . 7. Augsburg 955). E külhadjáratokban résztvevő magyar egységek Magyarország teljes hadseregének csupán jelentéktelen részét képezték. csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján. hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról. S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői. (." (Pálffy K.) A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr.

végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban. Debrecen 1940. végül a Don. 10 milliós létszámú lakossága. Á. 8-9.nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam. mely Perzsia országgal megvívott. (.. e. sőt Itáliában is. főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt.66) További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok). mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek. Aztán Európában a Volga melléke. Ezen hunok Scytháknak is mondattak. (saját kiemelésünk.) "Hunnok (Chuni.. Szkítiában.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1. Unni) ezek is állottak." (Fehér György: A kunok története) "Azon korban . 2500-tól kezdve Indiában ismeri. mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb. Dnyeszter. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr. Az egyes állomások: India.. ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket." (B. a mai Palesztina északi része.e. hogy az ember mindennek inkább vélné őket.. akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória. Szeret folyók lapálya. Beludzsisztán.őskultúra.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére. leg régibb történelmi népe. Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria. mely túllépte régi hírét és ősi határait. hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették" . Ekkor lettek ők India kultúr-őstelepülői. e nagyon nagy népnek a sorsát. mint az ázsiai. ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr.."A mi fajtánk a világ legősibb.írja az Árpád-korról Beöthi Ákos . Turkesztán egészen az Urai hegységig. 2000ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. Kína.) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton. Prut." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja. majd -Armenia. Galilea. Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35. mint Magyarország. az ún.) Kiáltani fogom. az asszír-babiloniai birodalom. Perzsia. A Kr. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak. a mai Afganisztán. Szemes Miklós: Magyar őstörténet .. a nagy szarmata síkság. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport. a Kaukázus és a Káspitenger vidéke. Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett.

testi erejük mérhetetlen. Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban" Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető. a Szerémségben. az Adriai tenger mellett jött létre. de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. Sopyriont. mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre. hunugorok. A fáradalmakban és harcokban edzettek.. az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát.. valamint a Duna és a Száva közt. de nem érezték a fegyvereit." ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el. Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok. kara (fekete) hunok. a Kulpától délre eső területen.) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából." . de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek. A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki.. a rómaiaknak csak hallották hírét. keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v. fehér hunok. hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították." A Bíborbanszületett világosan megírja (41). le egészen a Csetine folyóig. nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék). hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket..Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták.. hogy Horvátország. hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket.. Magyarországtól délre feküdt. hogy a Duna jobb partján is élnek. Megérkeztek a császár hajói. Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31). Nagy Sándornak a hadvezérét. vagy legyőzetlenül maradtak (.

. Vajon miért? .) és egy-két Földközi-tengermenti településtől (Missílis stb. De erősebb volt a szkíták nyilazása. e. e. s hidakat veretvén a Boszporuszon és Iszteren (Al-Duna) megindult a szkíták ellen. e. ezért Dárius megfutamodván. szkíták törtek be a Mars által nemzett amazonokkal" EURÓPA ŐSBETELEPÜLÉSÉNEK TITKAI Az ókori történelem. és Scytharbes megölt nyolcvanezer embert. átment a hidakon és gyorsan fölbontotta azokat. nyolcszázezer embert. i. e. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek).)] Terra Inkognita volt. trákok és perzsák" "Földünkre ." Trogus Pompeius: "A szkíták 1500 éven át minden más nép előtt birtokolták Elő-Ázsiát. származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát..Chöril (i. valamint a népek vándorlásainak adatai egyöntetűen bizonyítják." Megasthenes (i. mintegy az i. s ők a világ legősibb nemzete. mielőtt az egész had átment volna. hogy Európa sokáig. haragudván. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is. s az hasonlóúl válaszolt neki. 446): "Scytharbes pedig szkíták királya. s igazságos embereknek voltak leszármazottai. Dárius pedig hadat gyűjtvén. régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják" Isokrátes (i. gyalázólag irt Dáriusnak. 3000-2000-ig vagy éppen i. 1500-1200-ig [eltekintve egy-két Földközi-tengeri szigettől (Kréta stb. S nyilakat lőttek egymásra. e." DÁRIUS PERZSA KIRÁLY HADSEREGÉNEK KATASZTRÓFÁJA SZKÍTIÁBAN Ctésias (görög szerző. 436—338): "A leguralkodóbb s leghatalmasabb népek a szkíták. tizenöt napi utat tevén meg. e. akik Európában rekedtek.

leapadásának folyamatával. mint ahogy később sem volt az. Ez nem a benépesülés akadálya.illetve pontosabban: annak nyugati részét ma benépesítő népek miért nem vették néhány évezreddel korábban útjukat Európa felé? Illetve: mi akadályozta meg őket ebben. az új jövevények ezekre települtek rá. Az akkori Európa klímája ugyanis nem sokban tért el a jelenlegitől. ekkor még elevenen élt bennük.megvolt a maguk helye addigi területükön. 3. 8500-8000) követő vizek is régen lefolytak. . hogy Európát ősrengetegek borították. nem csak a nyomában áradó vizek apadtak le. Valójában csak a roppant jégtakaró eltűnése után kezdték elborítani ős-Európát az erdők. miként alakulhattak ki ilyen viszonylag rövid idő alatt az Európát elborító rengetegek? A növényinvázió feltehetőleg egybeesett a jégtakaró visszahúzódásával. amelyet ősibb korból hoztak magukkal. más döntő geológiai átalakulásoknak is hozzá kellett járulnia az új népsokadalmak sorozatos betöréséhez. A jégkorszak elmúltát (i. hiszen úgy tudjuk. miért jelentek meg ilyen késéssel a jelenlegi népek ősei Európában? A legszerényebb számítások szerint mintegy 5000-3000 éves időköznyi rés marad megmagyarázatlanul. 2. az őskori népek szakadatlanul vándoroltak. E geológiai-klimatikus változások egyike bizonyosan az éghajlat megváltozása. illetve azt követően a vizek felduzzadásának és elvonulásának. 8. és fordítva: mi terelte útjukat errefelé? Másszóval: mi akadályozta meg eddig Európába településűket és később mi tette ezt lehetővé? 7. Aligha tekinthető kizáró tényezőnek Európa akkori éghajlata. Nem lehet vitás. 5. Feltehetően nemcsak a roppant jégtakaró vonult vissza. Az se fogadható el kielégítő válasznak. A nagy kérdés: az Európát . a növények. Meglehet. az afrikai területek elsivatagosodása. a későbbi népesség ebből a kettőből. hogy az új benépesülés előtti Európának is voltak lakosai. 4. felszáradtak vagy tavakká húzódtak a mélyedésekbe. hogy az érintett népeknek . Noha ez a szakadatlan vándorlás és vándorösztön sem kellőképp igazolt: a jégkori barlanglakó ősember például helyhez volt kötve s akarva sem vándorolhatott. Mindez azonban nem kielégítő magyarázat arra. Ámbár kérdés. ezeket igázták le. kedvezővé fordulása.csekélyebb akkori létszámuk folytán . illetve e két ellentétes jellegű életmódot folytató népesség küzdelmeiből alakult ki. A vándorlóösztön. e.Miért népesedett be jelenlegi népességével ilyen hallatlanul megkésetten Európa? 1. az állatok. Semmiesetre sem kielégítő az a tetszetős magyarázat. 6.

baszkok.9. székelyek. sicamberek. hogy a neándervölgyi ember emlékét őrzik a földvájó földalatti törpékről szóló ősi legendák? A Magyarvár sziklagerince északi oldalról a tömösi szorosban (Rajz: Greguss J. Ám a neándervölgyi embernek ekkoriban már aligha volt nyoma. ibérek stb. szörnyű kudarcok. De magában Európában is kellett lennie egy olyan. Azonban alighanem hasonlíthatatlanul nyomósabb hatótényező volt az Európát Afrikával összekötő átjárók elmerülése. amely a jelzett időpontig megakadályozta a külső népek tömeges beözönlését s az őslakó népek leigázását és pusztulását. félelmetes hatalmú szellemekről széltében elterjedt babonás hiedelmek? Oktalan előítéletek.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. kelták. Vagy talán keserű tapasztalatok. skótok. csángók. Ekkor merülhetett el az északnyugati átjáró is. írek. Európát már régen más fajta lakta: az időközben nagymértékben kipusztított szkítaság. már ősrégen feledésbe merült és általunk sem ismert tényezőnek. szórványokban még ma is itt élő ősnéptöredékei: a hungar-magyarok.és az új körülmények kialakulásával elpusztították? Lehetséges. 11. félelmetes legendák képzeletszörnyei? Emberevőkről. varázserejű törpékről. miknek eredete a jégkorba nyúlik vissza és azzal függhet össze? 12. itt vészelte át a jégkorszakok megpróbáltatásait . Tán egy azóta már kihalt félelmetes ősi faj léte és ellenállása? Netán épp a neándervölgyi ősember tanyázott itt: a négy kilométer vastag jégtakaró barlangjaiban. elődei. Mi lehetett ez? Talán ijesztő rémmesék. 10. . iszonyú vereségek tették mindezen népek számára tilos és kerülendő területté az ősi-Európát? 13. művéből 14. gallok. óriásokról.

ohrigek és lydek uralják őket. Sask: Esto Europa Studies in Ur-Europe history (1966.és bronzipara volt. 4. e. I. Nagy Sándor had járata IV.-tól az i. sz. sz. hogy Kr. e. 7-4. sz. 10. II.) "A legújabb kutatások. 7. e. u. A szakák több változatban egy kelet-iráni nyelven beszéltek" (Vávzy Péter) Vagyis az i. "finnugor" népek uralma alatt áll. sz. sőt még az egész szibériai steppét is megszállva tartotta. íjász.) A SZAKA-SZIKUL-SZEKUL-SZÉKELY NÉPCSALÁD BIRTOKOLJA A NAGY EURÁZSIAI PUSZTASÁGOKAT "Az egész nyugati steppén az iráni nomádok voltak az urak. EURÓPÁBAN PEDIG A SCYTHÁK URALKODNAK. amelyek a régészeti kutatások eredményeit kiértékelték. mikor száma már igen nagyra növekedett s külön más-más neveket is nyert. amely ősidők óta lakja Délmagyarországot (Erdélyt)? "Ázsiában a perzsák uralkodnak (i. 375-ben kezdődő és 454-ig tartó hun kor." (Csobánczy Elemér: Ősturánok. 4. A steppeöv legnyugatibb nyúlványain a szkíták korát (Kr. Arrianos (i. például: hun.15. 1. (=a finnugor népeken szkíta népet kell értenünk.-ig lényegében két egycsaládból való nép élt a megjelölt tájakon. ÉS A MAOTÁK URALJÁK ŐKET" (Xenophon: Szokrátes nevezetességeiről.191. amely az egész Turkesztánt. melynek hihetetlenül fejlett arany.) "A magyar a nagyon régi időben a közös szittya név alatt hatalmas nagy nemzet volt. az avarok után a magyarok Hova tűnt el vajon ez az óriási területeket birtokában tartó szaka népesség zöme. mert a finnugorság fogalma közkeletű tévedés: finnugorság sohasem létezett. e. Mindkét nép tulajdonképpen abból a nagy szaka népcsaládból rajzott ki.): "AZ EURÓPAI SZKÍTÁK MINT LEGNAGYOBB NÉP LAKJÁK EURÓPÁT (Arrianos. sz. Ókori szerzők világosan megírják: Európában a szkíták uralkodnak. e. u.) . a VII. u. 1. első évezred végéig egész Európa az ún. s utóbb. 444-ben). hatalmas nemzet volt" (Táncsics Mihály-Andorlaki Máté: Magyar történet) Edgar V. évszázadok közötti időkben a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig a szittya nép lakott. pártus. fej. kun.) a szarmata idők (Kr. u. Ehhez jön még az i. és a II.) követték. e. 3.) szerint az i. könyv. megállapították. sz. majd egy század megszakítása után az avar kor. besenyő stb. s a sykor.-Kr.

században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94. hogy bármerre utazik az ember. melyet baskírok. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik. körülöttük falvak." (Csobánczi E. Szkítiának első királya Magóg volt.) "A szkíta földnek széle-hossza igen nagy. valamennyi területet a Tanais folyóig. és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK. de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban. hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja). bátrak és felettébb nagyszámúak. VI. Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle ." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK. 78 városuk van. serege megszámlálhatatlan. Az embereket meg. e. közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király.) . mint fennebb mondottuk. Jáfet fia. Erről többek közt így emlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba. s van hatalma Szkítiának keletre. Magyar Nemzet 1976. vagyis magyarok laknak.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott." Anonymus "Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén. sz. 1.) "A szkíta hatalom fénykorában." Petrus Ransanus (XV. erdők és kertek. ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött.MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora. várakkal.: Ősturánok 69. nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg. Az országban ezerszámban élnek bessenyők. és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet.6." (Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. 155. birodalma a többszöröse a bizáncinak. a Kr. I.) MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott. akik rajta laknak.

Az Al-Duna tehát már ekkor ősi magyar határnak számított. az Alpok lejtőin át Ausztriába érkeznek. hogy ez az ősi országhatár már a Keletrómai Birodalom megalakulása előtt is fennállt. s bizonyos. 5.) (A magyar határ az Al-Dunánál húzódik és egybeesik a bizánci birodalom határával) "És a felső Galliákon áthaladva és Itálián átmenve. hanem azt is." Georges Akropolites (1217-1282) Kedrenos világosan kimondja: "Az Isteren (Aldunán) túl magyarok élnek. amelyeket a köznép gyepűnek nevez" (Liudprand: Antapodosis I."közeli szomszédjai észak felől a magyarok" (Liudprand I.MAGYAR-ITÁLIAI-BIZÁNCI KÖZÖS HATÁR A magyarokat "ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk." Az ezerszázhetven-nyolcvanas években Eustathios és Konstantinos Manasses is ősi határnak. hogy nem ok nélkül. pontosabban a Duna Isternek is nevezett alsó szakaszát. 11.) A bizánci birodalom . Nagyjelentőségű adalék ez! Nemcsak a pannon-magyar azonosságot tanúsítja. a két ország (Magyarország és a bizánci birodalom) közti választóvonalnak nevezi a Dunát. majd Magyarországon átvonulva átkelnek a Dunán és a bolgárok földjére érnek. Jász (jaryg) harcosok (Traianus oszlopán) .

Komán vagy Kumán.) Mind ezek eleven bizonyságául szolgálnak a XI. hogy számtalan helynevekkel gazdagíthattam volna e sorozatot az Etelköz szinte egy részét alkotta Havasalföldről. Jászva. Jesch) még XVII-dik századi moldován oklevelekben Jászokvárosának »Taergul Jaszilor«. azt. pl. mely nevezet tisztán és világosan jász népre utal." (Jerney János Keleti utazása 123. Sőt az aldunai déli részeken a mai Bulgáriában is ötlenek fel magyar hangzatú és értelmű helyek.) Jelentős feladatot. Tömérdek ott is a magyar jelentésű s értelmű helységek.. A halálos álomba injekciózott magyarság még nem eszmélt fel: önnön sebeit sem érzi s nem képes azokat számbavenni. miféle pusztító tényezők következtében. besenyő. jász. Kamanka. Ungerian.és folyónevek. miknek azonban itteni elszámítgatása végtelen tért foglalna. De folytassuk idézetünket! "Maga Jászvásár (Jasch. hogy ez a jószerinti példátlan arányú pusztulás hol és miként. vagyis a tulajdonképpeni Oláhországról. Bezen. Kunest. A magyarság nem vette számba még elszenvedett iszonyatos szenvedéseit sem. amelyet a nemzet öneszmélése érdekében feltétlenül el kellett volna végezni. kun. magyarból ellenben könnyűszerrel eredezhetők. Kumanest.-dik században a keresztes hadvezetésről szóló történeti emlékek tanúsága szerint a Vakkánhegy (Haemus) vidékein tartózkodott turkopulok (magyarok). miért következett be. Sem ezt. (Tó). Szekul stb.semmi sem történt. G. kiveszett. Pezsegnek e tartományban is a magyar. a feladatot senki sem végezte el.) Bajorországgal határos volt Hunnia. E. K. székely nevű hely. és XII. miközül csak az egy Somlyó várnak hivatott Sumlu várost említem (De ott vannak Buda néveredetű helynevek. Eltérve immár az efféle vizsgálódási szabályokról. Bicsina. . hogy óriási területekről kipusztult. Ámde 1844-1845 óta. még csak azt nyilvánítom. Az elsoroltakon kívül vannak Moldvában számtalan helységek. olyan feladatot. cumaniták (kunok) és picenariusok (besenyők) azonegy törzsökfajhoz tartozó népszakadékaink magyar nyelvűségére. nemzeti feladatot bízott szegény Jerney János a kővetkező nemzedékre.MOLDOVÁRÓL ÉS HAVASELVÉRŐL "Sovén betolakodók nyomására nagy területekről kipusztult a magyar őslakosság. kitétellel. Ungur." (Jerney Keleti utazása 222. melyek neve az oláh nyelvből éppenséggel nem.. Bozsany. Ezeknek további nyomozását s a még egykor felmerülendő régiségekkeli összeillesztését a jövő kornak adom át. sem azt. Szekuján. sem mást. mint némi 1674 és 1690-ediki oklevél tartalmazza. Einhard szerint (Nagy Károly élete 56. a kerület pedig Jászok kerületének »La czijutul Jaszilor« hívatott. mióta Jerney e sorokat írta .) a bajorok szomszédosok voltak a hunokkal. Vidin stb.

. tizenkét királyság hódolt neki. kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni. hol egyetlen katona sem áll őrt?" "Az Etzel udvara című költemény Attílát Artus királyhoz. Attila birodalmának nagysága Attila hun birodalma. Hunenlant v. Tizenkét koronás király szolgálta. Mire való nekem a kapu. S bajnokok hölgyeikkel lovagoltak" (Thierry: Attila-mondák 57. Nagysága végtelen. Krajna vidékein élt. az utak borítva voltak mindenféle néppel. A hun birodalom nyugaton az Enns folyóig terjedt." (László Gyula: A honfoglalókról 57. így a Balkánra is lehúzódtak. Gazdagságában és bőkezűségében senki soha vele nem mérkőzhetik. mint amennyit én egyszer a gazdag Attilánál láttam." "Midőn a király Ünnepélyt hirdettetett.) "A magyarság a honfoglalást követően úgyszólván az egész Kárpát medencét kitöltötte.. sírjai messze mai országhatárainkon túl megtalálhatók. Attilavárban (Etzelburg) Réka (Kerka) királyné fogadta a pazar királyi palota vendégeit. tizenkét herceg. mondá a nagy jó király. bár egyes ágai ország szerte. lovagok. harcosainak száma megszámlálhatatlan volt. de nem olyan hatalmas. ellenséget nem ismerek. mint Attila. ameddig a világ terjed. soha párját nem fogjuk találni!" "Artus király is hatalmas volt. Hiunenlant középkori krónikák szerint (Edda. Mehetett hozzá. Karinthia. Az avar birodalom magában foglalta jószerivel egész Ausztriát s a Morva folyó völgyét is. Ez a király emberséges és igazságos volt. apródok. legnagyobb zömük Stájerország. Hagyjátok nyitva a palotámat. veti után a Biterolf. mert egy kapu sem volt zárva. a spanyolországi Biterolf című költemény Salamon királyhoz hasonlítja.) Őslakó magyarok az Ennstől Bizáncig "Az avarság (magyarság) leginkább Vas megyét.A hun és az avar birodalom nyugati határai. harminc gróf. aki akart. Attila bőkezűsége "Volt egykor Magyarországon egy nagy hírű király. ki. mint mondja oly jól tudta intézni életét és vágyait: de Salamonnak minden pompája mellett soha sem volt annyi lovagja.) . telepei. fegyveres számtalan. mely Etzelburgba sietett." (Darnay Kálmán: Néprajzi megfigyelések 79. Athlamál) tizenkét hatalmas királyságot ölelt magába s a tengertől a tengerig terjedt. Sopron és Zala határszéleit tartotta megszállva.

. az Északi tengerig. kereszténnyé váltak.lelet Albániából. az egész emberiségnek . keleten az Uralig. bátrabban szemügyre venni az idevágó adatokat. és mint mindenkor. a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregét: . és továbbfokozódott a török elleni végvári harcoknak nevezett önvédelmi háborúk során és az álorcás Habsburg-hóhér királyok orvuralkodása évszázadaiban. a. 60. úgy az európai ősnép pusztulása.de tán az egész Európának. létszámbeli és területi összezsugorodása minden képzeletet felülmúl. de itt csupán egyetlen tényt hozunk fel. sovinizmust. Újabban »késő avar« leletek kerültek elő a Balkán térségéből is. jóllehet a régi magyarok világában jószerivel korlátlanul érvényesült a személyi szabadság. felhörkennek. roppant síkságokat népesítve be. MIÉRT VOLT ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA A magyarok ősi személyi szabadságáról és közszabadságáról Soha sehol nem érte el az emberi közszabadság.. hungaricentrizmust emlegetnek annál is inkább."Árpád magyarjai.)" (u. enélkül bizonyos. ahogy azt Kézai Simon mester feljegyezte Krónikájában: "Mielőtt tehát a magyarok megkeresztelkedtek. mivel némely idegenérdekű parlamenti párt tagjai szerint "a demokráciának Magyarországon nincsenek hagyományai". az állampolgári személyi szabadság azt a fokot. s ha a szkíta magyarság valóban Európa ősnépe volt. Mérhetetlen arányú pusztulás ötlik a szemünkbe. a valóságos népuralom még soha sehol nem teljesedett ki úgy. az Ennsig. mint a szabad magyarok társadalmában a kereszténység előtti korban. Ez az összezsugorodás félelmetes méretűvé vált a legutóbbi évezredekben. nyugaton a Rajnáig. a magyar népek tömeges pusztulása. (Régóta ismert a legszebb ilyenfajta . óriási területeket. hogy a többezeréves tendencia folytatódik és a pusztulás folyamata beteljesedik.a magyarság külső és belső ellenségei e sorok olvastán felszisszennek. elfajult nacionalizmust. de Európa egész hatalmas középsávját az Égei-tengeri szigetektől és az Adriától Skandináviáig. majd végzetesen felgyorsult és betetőződött a trianoni világárulást követő békeálcás néporgyilkolás véres-fekete évtizedeiben.legfontosabb feladata e rejtélyes és óriási pusztulás arányainak. tényeinek és okainak tisztázása: enélkül. azok tisztázása nélkül a magyarságot halálos ellenségei bekötött szemmel vezetik a pusztulás szakadékaiba.arany . ha valaki a magyarokra kedvezőt állít. hogy az ősmagyarság nemcsak a tágabb értelemben vett Kárpát-medencét telepítette be.) Helytálló és fontos László Gyula megállapítása. ámde ennél tovább kell mennünk következtetésünkben. Micsoda? Hogyan? . Napnál világosabban kell látnunk: a magyarságnak . Lehetetlen nem látnunk. Ókori szerzők is megemlékeznek erről. mint a régi magyaroknál. A népfelségjog. délen a Fekete-tengerig. az avar-magyarok tömegeit találták itt.

védve és szeretve mindegyiket c/ a magyarságot a haza .»AZ ISTEN ÉS A MAGYAR NÉP SZAVA. hogy a magyar nép szava . s nem tudta megokolni. a magyar nép szabadságának titkos. hogy a magyar nép szabadsága istentől való és senkinek nincs alárendelve és senki és semmi által nem korlátozható.) Ez a magyar előidőkből fennmaradt és ősidőkbe visszavilágító tényadat bepillantást enged a régi magyarság életfelfogásába.) "A MAGYAR NÉP SZAVA . És jelentette azt is. segítője b/ minden magyaré volt. Rosszhiszemű személyek persze erre a maga nemében egyedülálló tényre.isten lelkének.az őshaza. az ősszülőföld . mert a magyar nép igazságos és így döntését csak az igazság érdekében. ámde kétszínű hazug nép ezt sosem vallotta és nem is vallhatta magáról. Az Isten szavát azonban elfojtották. ezen és ezen a helyen mindenki köteles pontosan fegyverben megjelenni. a magyarok védelmezője. gondolatiságának megnyilatkozása. De jelentette azt is.az igazság szava. És jelentette azt is. hogy ezen s ezen a napon. hogy a korai nemzeti felfuvalkodottság megnyilatkozása. A köznép volt az ország valóságos ura és ő döntött mindenben a had járatok megtartásában éppúgy mint az állam főtisztviselőinek dolgában. hogy meghallgassa a KÖZGYŰLÉS tanácskozását és határozatát. vagy egyetemlegesen szolgaságra vetették. A MAGYAROK ISTENE LEGFŐBB JELLEMZŐI a/ Védistenség volt. az igazság érvényesítése érdekében hozza. hogy egy nép a maga közössége előtt nyíltan azt vallja. hogy miért. hogy a magyar nép szava . de megszeghetetlen kötelesség volt minden egyes magyar számára. hogy népe szava magának az Istennek szava . álarcos elrablói a magyar nép szabadságával együtt az Isten szavát is elnémították." (Kézai 121. a népképviselet megcsorbítása volt.mindenekfelett való szeretetére és szolgálatára ösztökélte .« Aki pedig a fölhívásnak nem tett eleget. vérbetiporták. hiedelemvilágába és társadalmi rendszerébe: a közügyekben való részvétel nemcsak jog. a távolmaradás a közösség. az isteni igazságosság szava.ISTEN SZAVA!" azt jelentette. mint Kézai írja: Géza fejedelem idejéig "közösen kormányozták magukat". hogy a magyar nép az Isten képviselője és a mindenható Isten földi megtestesülése. azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták vagy törvényen kívül helyezték. egyformán kedvelve. mert az ország dolgaiban az ország egyenlőjogú tagjaiból álló közösség döntött. elnémították.erre is rásütheti. (Kézai 125.

tartalmassá tette Ilyen volt a magyarok Istene. Ezek és számos hasonló mondásunk mind. miként az történelmi kútforrásainkból világosan kikövetkeztethető. bárki által ellenőrizhetően tükröződik ez még mai nyelvünkben. győzelemre vezette e/ éltető erőt öntött az egész magyarságba és életüket napfényessé. figyelmeztető csapásival ösztökélte.akaratlanul. hogy ezek a tudósítások. mely dicsően helytállt a történelem dühöngéseinek vérviharaiban? Egy olyan magaskultúrájú. továbbá azt. amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek. tudatlanul is . S vegyük figyelembe azt is. s hogy az ókori világ egyetlen népe. igazságos tejivó. őt hívtuk. az ókori szkíták maradványa. néphagyományainkban és felkiáltás szerű szólásainkban is. a Magyarok Istenét. a bátrakat védte és helytállásra. hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja. mint a magyar. amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak (elismerés érte az igazságszerető ókori írástudóknak). az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugallatait követték és a "gonoszság minden mocskával" voltak borítva. egyedül a szkítaság. hogy a régi magyarok a "minden jónak ellensége. senki mást. senki másra. az ókori legendás. . a késlekedőket és a vonakodókat megintette. Ékesen. Tekintsünk át egy csokorra valót az igazságos szkítákról szóló ókori tudósításokból.d/ a magyarságot háborúban és békében egyaránt oltalmazta és gyámolította. megfontolásra ösztönözte. HOVA LETT AZ ÓKORI VILÁG LEGIGAZSÁGOSABBNAK MONDOTT SZKÍTA NÉPE Számos ókori szerző. kancafejő népnek nevezi a szkítákat. hivatásban gazdaggá. Mi több: maga Isten szavunk is . hogy az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak. mert Isten szavunk ősrégi magyar szó. köztük Strabón is derék. igazságszerető szkíták egyetlen egyeneságú utóda? Tudnunk kell azt is. Ilyenek: Atyaisten! Áldott Isten! Jóságos Isten! Szerelmes Isten! Boldog Isten! Öreg Isten! stb. a keresztényesített Jehovára. a kereszténységre kényszerítés előtti időből származik. híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek. neveztük Istennek. népköltészetünkben. mind a Magyarok Istenére vonatkozik. Egyáltalában lehet-e gonosz az emberi nem egyik legősibb múltú népe. A RÉGI MAGYAROK ERKÖLCSÉRŐL Vissza kell még térnünk arra a mérgezett sárként ránk kent rágalomra.a Biblia zsidó istenére. az ő neve szállott rá . napistenhitű nép.őt idézi.mert egyszerűen nem volt más szavunk az isten fogalomra s más népek elnevezéseit népünk elfogadni nem tudta . a magyar hadak élén járt.

legfeljebb a kezdetleges cserekereskedelmet. köztük Homeros szkítákról vallott nézeteit támadják.) Azok a skythák minden esetre.? Hiszen most is vannak ott ún. a legigazságosabb emberekről. húsukat megeszik s koponyájukat ivóedényül használják. Az ilyen erkölcsi romlásból sok minden behatolt a barbárok közé. miután Európát egészen a skythákig bejárta. Hogyne tudott volna tehát a költő a szkytákról. amennyiben bevitte közéjük a fényűzést..a vadságukra vonatkozó adatokat szokta előadni. AZ EGYSZERŰSÉG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINTEGY NEMZETI JELLEMVONÁSKÉNT TESTESÜLT MEG BENNÜK" "Ephoros.. élvhajhászást. sem az adás-vevést. Valójában . S éppen azért álltak olyan jó hírben a helléneknél Anakharsis. thrákokon és a getákon túl laktak. akik nyájaikból élnek. ha Homéros éppen azért.. mivel A NYÁJASSÁG. S vajon azok a népek.folytatja -. AKIKNÉL NINCS IGAZABB ÉS JOBB" Strabón vitába száll azokkal. s nem ismerik a vagyongyűjtést. akik mysosokon. »Európa« című könyvében. akik előttünk s főleg a homérosi idők táján éltek. ha nem is ismerték partlakóinak vadságát. mert tudják.. Szerintük . sem magukat az ottani népeket? Ezek pedig nem mások. akiket feláldoznak. meséket költenek viszont holmi derék kancafejőkről. s ugyanígy az egyiptomiak. nem voltak-e tényleg kancafejők. akik nálunk sokkal mérsékletesebbek és kevesebbel beérik. nem említik azt sem. a babiloniak és az indusok emlékezetében élő elbeszélések is.) A perzsa levelek is telve vannak azzal az egyszerűséggel.. hogy ami szörnyű és csodálatos. hogy miattuk nevezték el a tengert Axenosnak (barátságtalannak). sőt közösek náluk az asszonyok és a gyermekek is a plátóni tanításnak megfelelően. se kegyetlenségüket az idegenekkel szemben. Abaris s más hasonló férfiak.úgymond ." Strabón ügyes logikával kimutatja ez ókori hiperkritikusok érveinek megalapozatlanságát: "De hogyan nevezhették a tengert Axenosnak (barátságtalannak) . olyanok voltak s a hellének is olyanoknak tartották őket.mondja . a legigazságosabb embereknek mondotta azokat. emezek még az állat húsától is tartózkodnak. A többi író . midőn a skythákról így nyilatkozik: »A skytha nép lósajt evő és igazságos. tejevőkről és nincstelenekről. hogy a többi skythának és sauromatának az életmódja nem ugyanolyan. az tesz megrázó benyomást az olvasóra. akik legkevésbé foglalkoznak kereskedelemmel és pénzszerzéssel. megfertőzve a többiek mellett a nomád vándorokat is (. tejevők és nincstelenek. szekérlakók és nomád vándorok. a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját. tejet és túrót esznek.« Mi csodálatos van abban. bizonyság rá Hésiodos Erathostenéshez idézett következő szavaival: »A szkytha nép lósajt evő s igazságos. akik a régi szerzők. ezzel szemben kardjuk és ivóedényük kivételével mindenük közös tulajdonban van. történelmének negyedik. S Ayskhylos is szemmel láthatóan egyetért a költővel.« S a helléneknél most is ez a felfogás uralkodik."KANCAFEJŐ NÉPEK. Persze a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket. mikor bizonyos kancafejőket és tejevőket nevez meg? Hogy az akkoriak a szkytákat kancafejőknek nevezték. ezt leginkább lótejből készítik. amelyről beszéltem. őket tartjuk a legegyszerűbb és a legkevésbé fondorkodó embereknek."a régiek tudatlanságból nem említik a szkítákat. mert nálunk a kereskedelmi ügyletek terén burjánzik legjobban az igazságtalankodás. akik pedig nemis léteznek a világon. amilyeneknek Homeros mondja (.. a végén megjegyzi. mint szkyták. míg amazok az emberevésig menően vadak.

hadjárata tehát a székely területek felé. Homéros igazságszerető szkítái "Ázsiát lakják a szkíta abiok. »Pásztornépek a skytharokon szákák (székelyek). amiért szolgaságba kellene jutniok. akik kocsikon lakozának. Székelyföld felé irányult. hiszen semmijük sincs. Ő maga ennek megfelelően azokról fog beszélni. legfontosabb számunkra azonban talán mégis a Khoirilostól idézett versszakasz. Fontos bizonyíték ez a székelyek szkíta származása mellett. 1. lakoznak pedig Ázsiában öntörvényűleg. akiknél nincs igazabb s jobb. akik lótejjel táplálkoznak s igazságosság tekintetében mindenkit fölülmúlnak. töredék] .) 53. Homéros szerint Zeus letekintett »A nincstelen. A költők is megemlékeznek róluk. minden birtokuk közös. hogy mivel egyszerű életmódot folytatnak s nem törődnek a vagyonszerzéssel. sz.« Hesiodos »A föld körülutazásá«-ban említi. gyerekek is. Azután megokolja. Idézi Khoirilost is. a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan. akik a legigazságosabb életmódot folytatják. hogy Phineust a harpyák hajtották a tejevők földjére.«" Strabón E hosszú idézet minden szava rendkívül fontos. és megdicsér költeményében. de a jogra vigyázó Pásztornépek maradékai. főként igénytelenségük és igazságosságuk folytán. még az asszonyok. a Dareios-féle hajóhídon való átkelés kapcsán mondotta." [Arrianos (i. kívülállókkal meg nem igen harcolnak s nem is győzik le őket.éppen az ellenkező tényeket kellene inkább elmondani és példaként odaállítani. ámde derék tejevő meg Kancafejő népekre. Dareios a szkíták elleni hadjárata során a Duna alsó folyásán át építtetett hidat és kelt át a Duna (Istros) balpartjára. Khoirilos meg is nevezi az itt élő szkíta (szkítarokon) népet: a szákák azok: csak az nem látja meg ebben a székely népnév ókori névalakját. és az európai szkítákról. aki nem akarja. független nép szegénysége és igazságossága folytán" "Pár nap múlva követek érkeznek Alexandreshez az abiok nevű szkítáktól kiket már Homéros is a legigazságosabb embereknek nevez. e. Nomád vándor skythák között vannak ugyanis olyanok. törvénytisztelően egymás közöttileg jól megvannak. kik a legnagyobb népként lakják Európát.

" Bonfini . nem is ültetnek. a legyőzöttekhez irgalmas . sz. megfékezhetetlen. Az igazságosságot náluk nem a törvények biztosítják. e. hogy irigykedett. sz. sz.. És ezért dicséri őket oly igen Homerus poéta. hogy ezeknél még senkiről sem lehet ott hallani. V.)] "Mondják." (Heltai Gáspár: Krónika 8. hanem még Ázsiában sincs nép.nem hajszolják. gyűlölködött vagy félt volna sorsuk összetartozása és igazságosságuk folytán. ismeretlen előtte a fukarság és a nagyravágyás. ha (azok) mindnyájan egyetértenek. megfontolásban és bölcsességben másokhoz (annyival felülmúlják őket)" [Thukydides (i.. e." [Nicolaus Omascenus (i.. a legigazságosabbak. 97.) "A szkíták nemzete harcedzett. I. Különben is nagyon mértéktartók és természetükhöz tartozik a becsületesség. A legnagyobb gaztett náluk a lopás. Ezeket Homéros is említi. Az ezüstöt és aranyat erkölcsük folytán . Igen mértékletes népek és józanok és természet szerént jámborságokra üzék. Meg elégednek az övékkel." (Illiasz 13. u. hogy Európa népei megmérkőzzenek. mondván: "A közelharcot vívó myesek és a dicső kancafejők.." Dio Chrisostumus (i.) II.. mint az egyéb emberek. semmi sem akadályozza meg abban. takarékosan táplálkozó tejevők a legigazságosabb emberek..Pannoniai asszony a dunaföldvári domborművön (A Magyar Nemzeti Múzeumban) "A szkítákkal nem csak lehetetlen. Egyébként a többi területén sem hasonlíthatók.) " Nem járnak a más embere után. amely egymagában képes volna a szkítáknak ellentállni.) "A nomád szkítákat. hogy igazságosan és törvényeik alapján ne éljenek.] "A galactophágok (tejevők) . vérükbe van az oltva. Nem kereskednek arany és ezüst után.5—6. I. noha nincsenek házaik és nem vetnek.

arra. óráját. vadászattal és halászattal foglalkoznak. mi maradna meg a vadonba nekik." "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek. arra a világra. az aranykor világának maradékai. e. amely a szkíták eredetét Atlantiszra." Az aranykori eredet bizonyság a szkíták ősi voltára. ugyanis ha szabadna náluk lopni. Xenophon számosak. Mivelhogy nem voltak mesterségesen épült házaik. csupán menyét. a világ előtti világra viszi vissza. akik csordáikat. mint a többi halandók. napját. jóllehet a szkíták nagyon más népre az uralmát. ha előbb nem közölték a csata (pontos) helyét. . hanem megelégszik.Az aranykor emberei. a daimonok. mai képviselői a szkítáknak. "Az igazságos szkíták az aranykor egyedüli mai maradékai. és bár állandóan gyötri őket a hideg. "A tiszta értelmű emberek. 300–274)) "Bajazid szultán a magyarokat a franciákkal együtt a földkerekség népei közül a legderekabb nemzetnek nevezi. "A Tibarének szkíta népe mondatik legigazságosabbnak (valamennyi nép között): ők sosem bocsátkoznak senkivel csatába. Az arany és ezüst után nem vágyódnak úgy." Regino Évkönyve Magyar szerzők "A rómaiak viselt dolgaikról beszámoló történészek a következőképpen szólnak róluk: a szkíták hajdanta fölöttébb bölcsek és szelídek voltak s jószerivel semmiféle bűn nem fordult elő köztük. nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják. nem képes kiterjeszteni ha saját népének ura maradhat.és vadbőrökbe öltöznek." Platón A daimonná válás ógörög hiedelme összefügg az "ÉNEKES HALOTT" magyar illetve székelyföldi hagyományával. csupán nemezből készített sátraik." [Nymphodores 14-ik töredéke (i." Laonikus Chalkondares "a szkíta. ma is Atlantisz embereinek s az igazságos szkítáknak kései maradékai. Nem valótlan az a feltételezés. amely 11500 évvel időszámításunk előtt bekövetkezett kataklizma előttre helyezi az emberi folytonosságot és emlékezést. A gyapjúnak és ruhának használata ismeretlen náluk. hogy ők a világ legrégibb népei. az igazságos szkíták. tejjel és mézzel táplálkoznak.

annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani. tejet. meg testileg is megtermettek. Semmijük sem lehetett a világon. mind védekező háborúban az élet lehető kímélése. Közszabadság. 7.Húst. ha sérelem esett rajtuk. Arany. a harcban pedig vitézek voltak. számtalan állatnak és elegendő élelemnek a birtokosai. ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kivül Schöfl és Al Magis is. hanem csupán dicsőséget kerestek ezen az úton. harcközpontúság." Anonymus "A magyarok hadviselésének módját minden más népektől elválasztja és megkülönbözteti a magyar hadviselés célja. bajtársi összetartás 2. Az ő céljuk hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek. ezüst. minthogy saját földjük folyamaiban találhaták mindezt. mely utóbbi csodálkozik azon. népfelségjogon alapuló fejlett népuralom Társadalmi igazságosság és egyenlőség Korlátlan vélemény-. mégis azt hitték. miként leszármazottaik közül a mostaniak. 6.. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is. 5. mikor zsákmányért kalandozott valamerre. hogy leigázzák és országát a maguk birodalmához csatolják." Anonymus "És jóllehet pogányok voltak. hanem mindenkinek csupán egy hitestársa volt. 4. Nem kívánták a másét. A magyar nemzet ősvallása 64." (Pálfy Károly. megtartották mindhalálig. halat.) Foglaljuk össze ezekután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit: 1. gondolat-és szólásszabadság Közügyekben való kötelező részvétel A napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása . hogy a magyarok nem ölik le foglyaikat. gyöngy annyi volt az nekik.. Nem paráználkodtak. mit akkor egymás között esküjükre tettek. mézet fogyasztottak és bőséggel tartottak fűszeres borokat. hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is. egyáltalán nem törték a zsákmányért magukat. mivelhogy mindnyájan gazdagok voltak. akár a kavics. sohasem támadnak meg egy idegen népet azért. Vitézek. védekezés vagy honalapítás. a fegyvertelen lakosságot sehol sem bántotta. Hivatástudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény a hazaszeretet és a haza szolgálata 3. A magyarok fő elve mind támadó. amit kockára ne tettek volna." Anonymus "Keményen viseltek minden fáradalmat. felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni. S mikor megszerezték a győzelmet. A magyarok ui.

) ." (Lukianosz: Toxaris vagy a barátság I.861. igazság. s hogy a belevésett szöveget őrizzék meg emlékül." Áldozás hadúrnak (részlet a Feszty-körképből) ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG "Őseink (mondja az istenrablókról a szkíta Toxaris) amit Orestes és Phylades együtt és egymásért elszenvedett. Zárjuk le ezt a szakaszt Névtelen jegyzőnk érveivel: hogy valóban ilyenek voltak – nemeslelkűek. Mindez megcáfolhatatlan tény. mely szerint ez az oszlop legyen gyermekeik legelső tanítója és nevelője. A rágalom fekete sara hulljon vissza azokra. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás. igazságosak. akik szeplőtelen.8. tiszta arcba vetették. azt "HITEM SZERINT MA IS MEGISMERHETITEK IVADÉKAIRÓL. és törvényt hoztak. Szexuális tisztaság. ércoszlopra vésve felállították az Oresztész templomban. jóhiszeműek. egynejűség Vallási-felekezeti türelem és szabadság 10. 9.

kívánta: emberi mivoltunk tudatában álljunk elébe. hogy az alázkodó szemforgatás és a köntörfalazó beszéd. alávetetteinek tekintett bennünket. Pest 1861. hogy kedvét találja a hajbókolásban. a nyílt tekintet a lelket tárja fel. Hadúrt tisztelve. nem kell a csúszó-mászó szemforgatás. könyörögjünk. a förtelmes lapítás. tiszták. nem kell a dögség. nem büntető. s célokat érték. de mennybéli Atya-isten. legyünk sudarak. a megvetett birkahűséget. az igazsággal. emberi méltóságunk kerékbetörője. Nem kell a köd.) "Zágon. s még gyöngeségeinket. azt Thuroczy is írja. ki a maga képére teremtette az embert. László törvényeiben is oda utal. hol áldoztak és törvényt tettek. nem az én emberem!". . beszélni így kezd: »Hadúrnak védett ősnépei. ha szembenézünk magunkkal s Istenünkkel. a lélek nyíltságát jelzi. a valósággal. Atyánk volt ő. Mert Isten védé: nagy dolgot kezdve mi is most Áldozatot rakván. 93. mert népünkben erős hite élt.. botlásainkat is megértő Atyánk. nem kívánta. igaz Isten. nem rabjainak. hisz még most is tartja a magyar mondás: "Ki szemembe nem néz. kívánta: szembe nézzünk vele. ebhízelgés: ember csak úgy lehetünk. szerető nemes Atyánk. hogy pondróként csúszkáljunk előtte a porban. nem kell a hazudozás. áldozatot tettek menybéli jutalmul Hadakat vezető Istennek. a fondorkodás jele. szembe kell néznünk a sorssal. kőemlékeknek kellett lenni. egyenesek. hogy a népgyűlés helyeken. hajdanta Isten elé is felemelt fővel álltunk. alázatoskodásban s a tőle való rettegésben. lesütött szem a hamisság. emberfölötti erejének fenyegetően fölénk emelt pallosával. a Lapides kifejezés Szt. szolgaalázatosságot. nem szabadságunk. rajtunk tipró urunk. mindenkor arra intett. neki való kiszolgáltatottságban. büntetésben kéjelgő tyrranusunk. Jóisten. Hadúrnak Fő-Papja.«" (Aranyos-Rákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben) A HAMISÍTÓK ELLEN Nem kell a köd. nem kell a bűn. nézzünk a szemébe. nem pöffeteg újgazda. Istenimádók! Hős eleink mikor Meotisz partjain által Jöttek." (Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása. de szerető."Hogy a hunusok kőoszlopokat emeltek megholt vezéreik emlékére. talán idővel ilyen felírásos kövekre a székely földön akadhatna is. Atyánk nem verte belénk a szolgaságot. melynek tiszteletét a jövőre megtiltották. nem kell a bűn.

akárcsak nemzeti Isten. Különös sajátossága ez ókori hitregei elemeknek. a mezőt. hanem a történelem által természeti úton létrehozott hiedelemrendszerek. talaja. "kereszténységre áttérítésnek" átmaszlagolt titkos események és az egykorú római katolikus/judeokrisztián germán papok tevékenységét Arany János is megítélte JÁNOS PAP ORSZÁGA c. A régi magyar hit ősiségét az is jelzi. legmagasztosabb vallása. hogy bennük nem a Föld a világmindenség központja. a világosság. de főként mert az egyházi érdekek mintegy meghu-nyászkodásra késztetik őket. ennek nyomán alakult ki a Nap istenítése. összetartozásának és önbecsülésének. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatjuk: a magyarok ősvallása ezekhez tartozik. . eszmei jelentősége óriási: ez az alapja. Cselt szövött titokban. tartópillére a nemzeti hagyományoknak s egyben legbensőbb magva a nemzet önmagáról való tudatának. SZÁZADI NEMZETI TRAGÉDIÁNK A magyar nagyhatalmat porbahúzó nemzetközi bűnszervezetek által végrehajtott. csinálmányok. mik a legrégibb népeknél jöhettek csupán létre az évezredek folyamán. akkor ezekben a kegyetlen zordságú időkben hatalmasodott el az emberi lelkeken a fény.A NEMZETI VALLÁS JELENTŐSÉGE Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok. vallásos imádása. mivel az igazi ősi vallások nem mesterséges képződmények. Nem bírván az oroszlánnal. maga a Nap is a Galaxis egy alárendelt bolygójaként tűnik elénk. hogy már a vízözön körüli időkben kozmikus jelleget öltött az Orion csillagképbe helyezett Nimróddal. imádása: mindmáig az emberiség legtisztább. a vadászat ősatyjával. ősforrása: a Napisten hit. az égitestektől fénylő kozmoszt és a természetfölötti erőket jelképező Csodaszarvassal. minden vallásos hit gyökere. a hatalomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke ezeknek a kérdéseknek a tisztázása.XI. Nem férhet kétség hozzá: az őseredeti nemzeti vallás kulturális. megbúsula.. ARANY JÁNOS ÉS X . a szent Égi Tűz tisztelete. akik alávetik magukat a klerikális szellemi nyomásnak. Nemzeti vallás.. összetartó anyaga. az Emese ősanyát megtermékenyítő Turullal és számos más vonatkozásban. füvet zöldítő arany nap utáni egyetemes szent sóvárgás.a német minthogy őrá Járta rúd legjobban. . versében. s ha ez megdől. nem minden népnek adatott meg. legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt. Megfélemlék. a derű és enyheség iránti. a magyarokat vezérlő. nemzeti. valójában az emberiség ősvallásához. a kormányok pedig. részint mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről. múlhatatlanul összeroskad a nemzet szellemi léte és a nemzeti hagyományok egész rendszere. hanem a Nap. mi több. amely még a vízözön előtti időkben a sötét és dermesztő jégkorszakok során jött létre s az emberiség egyetemes nap és fény utáni sóvárgásának kifejeződése volt.

Azt se bánd. Hadd alugyék a nyáj. Hozz lakót. Negyedik hitágazatja: Házasodjál össze. Ültesd a nyakadra. Első ága volt a hitnek (elmondom a nagyját): Hogy minden termék tizedét A papoknak adják Bort és búzát és baromfit Földeket is mellé. Ne rabold el a némettől. Harmadik volt: országodat Pap kezére bízzad. ha ingedet lehúzza. Csak a pásztor legyen ébren. Ötödik… mit tudom én mi? Az is ilyesféle Rágalom s káromkodás a Megváltó nevére.Annak vermet ása. Sőt. S béketűréssel fogadjad. Ő ráér tanácsot adni. Míg más ember izzad. jó lesz Krisztus szent vallása. ha minden Nemzet nincsen közte. Gyenge a magyar. Másik ága volt a hitnek Hogy ne kapj a kincsen. mert Isten úgy ad Lelkednek kegyelmet. Kell-e több jó annál Bízd rá ami gondba jőne. Ő mindent végez helyetted. Mint egyéb gazságra. minél több félét. Melyeken a jó magyarság Gyönyörűen épült: . Ha tulajdon eszterhéjad Alól kizaklatna. Takarónak a veremre. S faluszámra jobbágy népet Aki a kövér pusztákat Ingyen megmívelné. Ami neki termett. Menyországban a gazdagnak Semmi helye sincsen.

másnak adta Titkon az országot. EMLÉKEZETFOSZTÁS "AKIT AZ ISTEN NAGYON MEG AKAR VERNI. Legott a királyi székre Német ember hágott. Iszonyú belháborúban Magyar a magyarnak vérét Esztendőkig ontó. élő halott félhalott. Aki fogta. ANNAK ESZÉT VESZI EL" a magáról való tudását veszi el őshagyományait veszi el ősi hitvilágát veszi el őstudományát veszi el történelmi emlékezetét veszi el múltját kiforgatva gyökereit metszi el EMBEREVŐ ISTEN NEMZETTIPRÓ ISTEN Emlékezetfosztás elékezetherélés aki emléktelenné válik már nem is él. S a miatt. hogy másnak adta S a magyart megrontá.Idegen kalandoroktól Ki hagyá magát pusztítni Csaknem mindenéből. húskoporsó * EMLÉKEZET VILÁG .

HALOTTAK ARANYMENETE EMBERISÉG EMLÉKEZETE GYÉMÁNTOS LÉTÖRVÉNYFORGÓKON ÁT RIADOZÓ KRISTÁLYPALOTÁID SORÁT SEMMIVÉ MARTA A FEKETE TENYÉSZET AZ ENYÉSZET TENYÉSZETE PEDIG TENÉLKÜLED EMLÉKEZET TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ÖNMAGÁT VAKÍTJA MEG A VILÁG.BEZÚZOTT TÜKÖRE VILÁGTALANOK SZEME TE . aki nincs és nem is volt soha? Kincstári historikusaink szerint ugyanis a magyaroknak nem volt istene... istennélküliek. istenünket. istentelenségben fogantak. istentelenek voltak. Ámde mások. De el lehet-e rabolni a megfoghatatlan Istent? Az Istent. éltek és haltak. * Istenrablók jártak itt s elrabolták az istent. hiteles . születtek.

minden kötelék széthullott. Lezuhant az emberi emlékezet csillaga. zúgó örvényben elszáguldottak? Minden erő megbénult. kitől három . Ez vállalkozik. tanúsítva. hogy élő az napjainkban is. krónikásaink félrebeszélnek? Lehet-e. Szépmező szárnya. a Holdat. Hamvába halt a világ. S bújábanbajában. a Hold elrablásáról? Gigantikus sárkányszörnyek . a magyarok istenéről szólnak. Özvegy asszonynak három fia. hogy nagy nemzeti géniuszaink hagymázas ábrándozások rabjai? Kölcsey. rászakadt volna az emberi világra s a világ feneketlen éjszakába. A rémületbe dermedt világ egyetlen sóvárgásba összpontosult: ÉGITEST SZABADÍTÓ! ÉGITEST SZABADÍTÓ! ISTENSZABADÍTÓ! Inaszakadt világ. örömében népünk is sűrűn emlegeti a magyarok istenét. a Holdat. a csillagokat. Nem tudjuk.törtek a földi világra? Benyelték a Napot. Hold. mi történt. Emlékezhetnek a holtak? Van-e halálon túli emlékezés a Nap. lelkeszakadt világ: elrabolták a magyarok Istenét! A/ "Ország fővárosában a Nap. Fekete páva képibe?" Népdal Fekete démonok törtek az emberi világra. Vörösmarty. tirannosaurusok. csillagok nem világítanak. brontosaurusok . a csillagokat. világosságát. Bátyjaival a királyhoz megy. Égszakadás. a csillagokat. A király. a Napot. földindulás. világok pusztulása. Széchenyi és sok-sok más nemzeti igehirdetőnk szól kincses szavakat a magyarok istenéről.kútforrások s lánglelkű magyarok. minden cél semmivé foszlott. nagy költőink a magyarok istenéhez kiáltanak. elrabolták a világ virágát. tizenhat éves kemény legény. A sötétség feketekámzsás-csuklyás démonai elragadták a Napot. Nem tudjuk. ki jár a kertembe. Arany. mikor történt. a legkisebb. feneketlen szakadékba süllyedett. (ÉL MÉG A MAGYAROK ISTENE. annak azt fizet amit kér. Fekete pehellyé vált a világa pehelyző feketeségben. világló fényeit. ARANYHÍD ÍVEL ÁT TÖRTÉNELMÜNK FŐLŐTT Ki jár. Középkori krónikáink szerint isten vezérelte Álmos és Árpád hadait.) Mi hát az igazság? Lehet-e. a Holdat.negyvenmillió éve kihalt óriássárkányok. hogy hagyományaink hivatott őrzői. hogy aki azokat felhozza. Mintha leszakadt volna a menny. Világkataklizmák innenső pereméről irdatlan távolokon át tekintetünk nem érhet vissza a túlsó partra. Berzsenyi. minden szív megdermedt.

festik őket pokollelkű pogánynak. szólaljon! Ha él . Üldözött vaddá lett a hajdan hatalmas magyar. A fakerék félig a földbe megy. ki a másikat összeégeti. A sárkány újabb ajánlata: ő kék. Igaz-e mind ennek akár írmagja is? Istentelenek voltunk-e? Istentelen világban isten nélkül éltünk-e? Volt-e a magyaroknak istene? Ha volt. Szépmező szárnya tíz órakor a hídra megy. melynek lova hordozza a holdat. A sárkány ajánlatára Szépmező szárnya fa-.Hí. velük kalapjukban vizet küldenek. A híd alatt a hétfejű sárkány. lova megbotlik. de itt vagyok! Hogy küzdjünk: karddal vagy küzdéssel? . Áthúzódik rajta aranyhíd gyanánt Lássuk hát mindenütt látható VEZÉRNYOMDOKÁT ! . Másnap este újra egy hídhoz érnek. az a nyertes. múlt és jövő között. a csillagok a városban kisütnek.. Egyforma erősek. vaj nem. az a vesztes. ha bátyjait felköltik. Ezt a vár kapusának: Ország kovácsának. Rágalomkáromlások. A harmadik nap este harmadik híd.« Szépmező szárnya a sárkányt birokban legyőzi. Mindenütt meglátni vezérnyomdokát. A fivérek a vizet a kék lángra öntik. duhajkodó nomádnak. Három fekete hollónak a sárkány »nagy dögöt« ígér. magyar és magyar.mozduljon! Váljék aranyhíddá lélek és lélek. mert szerencsésebb. Minden úgy. Szépmező szárnya alvó bátyjaihoz vezeti.lovat s pénzt kér az útra s ezenkívül még egy mázsa aranyat. miként ezt Petőfi vallja: Nézzetek belé a történet könyvébe. Országa orgazdáké. Szépmező szárnya tizenkét órakor kel. ha a fehér lángra vizet öntenek. Mint folyóvízen általa nap arany képe." (Szépmező szárnya Ipolyi-Horger) Káromlások karvalyozása. hogy mindaddig forralja. Belülről is szól a kufárok kórusa. múltunk is mocsokba mángorolták. mely csillagként ragyogott. ». »melyik a csillagokat hordozza«. évszázadok óta. s mondja. Külön-külön hegyre mennek s összegurulnak. adja át. tüzet raknak s lefekszenek. mint előbb. Rágcsálóférgekként rágalomháború sustorog fél évszázad óta. B/ Három éjjel s három nap mentek. istentelen barbárnak. Szépmező szárnya három királyi lovat ígér. Szépmező szárnya a három sárkány lovára testvéreivel együtt felül s hazulról hozott lovukat a hollóknak adja.Derékból'. Hajnalig hiába küzdenek. a vaskerék összetörik. kilencfejű sárkányt öl meg. A nap a városba bevilágít. Eszelős eszmélettelenítők eleink sem kímélik. Lován a hídra megy. kutya igya a véredet! Vaj tán érzed Szépmező szárnya szagát? – Vaj érzed. A harmadik este Szépmező szárnya lova egy hídon megbotlik. A király Szépmező szárnya elé »zenét« küld ki. ki öreg s nagyon erős ember volt. a sárkány vaskerékké változik. ezer esztendők óta. a lovát megnyergelte. azzal. hogy a lovat egy. s megy a hídra. a küzdelem a tizenkétfejű sárkánnyal. térképe vértérképpé. Szépmező szárnya tizenegy órakor megy a hídra. kiket felkölt. Szépmező szárnya fehér lánggá változzék. vert népe vértanúnéppé. megöli. A sárkány lovát. mint a hold. A sárkány megölésekor a város felett süt a hold. amelyik összetörik. amíg vissza nem ér. Nem mentek tovább. s a ló is olyan »szép«. a hídon keresztülűzött ménesből fogta.

ráteszik kezüket papnőjükre. úgy véljük. hatalmukba kerítették a papnőt. az ellenség. Hadd idézzük fel itt két nagy hírnévre szert tett ókori görögnek. HA MÉG MEGMARADT ISTENEITEKET IS ÉPPÍGY ELHURCOLJÁK ORSZÁGOTOKBÓL. hiszen csak ily módon biztosítható. elrabolva erőnek erejével a szkíták istenét. szobrot emeltek Oresztésznek és Pyladésznek és vallásos tisztelettel vették körül személyüket. titokzatos jelenségekkel. s hajójukon elvitorláztak. hogy a jövőben néhány vakmerő kalandor ne kísérelje meg a szkíta hatalom fölötti uralom hasonló eszközökkel való megragadását. elhurcolták őket. Félelmetes ez az ókor leghatalmasabb és legnagyobb lélekszámú népsokaságának. S A SZENTÉLYFOSZTOGATÓKNAK MINT ISTENEKNEK ÁLDOZTOK. hogy aki üt. Artemiszt is elrabolják. Oresztész és Pyladész megismételte ezt az ókorban. az ókori szerzők szerint Ázsián és Európán egyként uralkodó igazságos szkíták . Szkíta eleink. és a szkíták tömege mindezt eltűri. A két görög hajótörés folytán jutott a szkíta tengerpartra. Oresztész és Pyladész Lukianosz feljegyezte szédületes históriáját a magyarok szkíta eleiről. Épp ezért vegyétek fontolóra immár ti magatok is a régi dolgokat: vajon üdvötökre válnának-e. hogy feláldozzák Artemisznek . Hasonló esetben az ókori-újkori világ valamennyi hatalma önvizsgálatot tartana a hallatlan eset okainak kiderítésére. sértetlenül távozhat. ámde mind közül a legnagyobb titok mi magunk vagyunk. a napistenhitnek istenét." Kasszandrai szavak. az önvédelmi reakció kihagyását előidéző okok tisztázására. emberi tekintet elől hét lepellel elfedett titkokkal nézünk szembe e könyv hasábjain. már-már istenként felmagasztalva fővárosukban megtámadóikat. mintegy megfeledkezve az élet és életbenmaradás önvédelmi törvényéről. csúfot űzve a szkíták néptörzséből. ha még sok ilyen Oresztész és Pyladész vetődnék a szkíta partokra? Nekem úgy rémlik. mi több: csak így hárítható el az a veszély. a mi szinte felfoghatatlan tragédiánk és rejtélyes viselkedésünk. hiszen még az állat is visszamar. leölik a szkíták királyát. Persze úgy vélem. istenüket. hogy sok hozzájuk hasonló férfit faragjatok. "És miután hajótörést szenvedve a partra vetődtek. Józan ésszel. magyarok.ők a tömlöc porkolábjaira rontva. sőt még magát Artemiszt is elhurcolták." "Csúfot űztek". a meglepett szkíták tömegében hajtja végre véres vértetteit. A sötétség erői az ókorban hajtották végre a legvégzetesebb jelentőségű Istenrablást: elrabolták az emberiség egyetlen ősvallásának. a magyarok istenét. Megtámadóikban a vitézi szellemet felismerve s a vitézséget mindenekfelett becsülve hősként. Lukianosz. vitéz kalandor a szkíták hatalmi központjában. az igazságos szkíták azonban nem így jártak el. s az akkori szkíták fogságába ejtve. az ókori bölcs ezt teszi szóvá: "Ha tehát azért tisztelitek e férfiakat. a Napistent. ily módon magatok is mihamarabb elpogányosodtok (szkíta eleink tehát nem pogányok) és ELISTENTELENEDTEK. s az őrséget lekaszabolva.e sértő megállapításon aligha lehetne vitatkozni: két idegen. Titkokkal. mindez tökéletesen indokolt. a történtekért felelős személyek kérdőrevonására és megbüntetésére.ISTENRABLÓK AZ ÓKORBAN ÉS AZ ISTENRABLÓK DICSŐÍTÉSE Istenrablások már az őskorban és az ókorban is előfordultak. megölték királyotokat. és a két görög ép bőrrel. nem kellene annyira buzgólkodnotok. hogy hasonló eset ne ismétlődjék. megannyi istenetek helyett végül is (az istenetek) ELRABLÁSÁRA JÖTT FÉRFIAKAT ISTENÍTITEK MAJD.

miféle kőtömbök alá temették. az általunk nem ismert idegen istent? Nem voltunk magunkéval megelégedve? Lázadtunk ellene? Jobbnak találtuk az idegent a . mert nemzeti önismeretünk annyira elhomályosodott. kelletlenül. és sohasem gazságra.pusztulásának. CSODASZARVAS. Ezer év pokol járása azt tanúsítja: ez a törvény érvényes miránk is. s az istenrablók dicsőítésének eme szédületes esete: a szkíták végzetét megpecsételte istenük elrablása. hogyha valamelyikünk számunkra kedvezőt. ha nem volt hozzánk hűtlen és gonosz. miért emlegetjük? Miért kellett őt kivetnünk s legbensőbb lélekrétegeinkbe befogadnunk a másét. tisztaságos világító szó. Be fura szó Petőfinek ez a VEZÉRNYOMDOK szava. mészárlására. történelemtudatunk annyira elszürkült. az istenrablás ókori előfordulásának. magyarokra. amelyet maga Isten vezérelt vissza. Teljesen tisztában vagyunk azzal. gyanútlan nép megrohanására. historikusaink viszont tagadják.mert szájról szájra jár ma is az ősi mondás. vezérlő istenünk volt. Féltő jósággal és bölcs atyaként. sőt nemcsak volt. nyomjelét találjuk meg a TÖRTÉNET KÖNYVÉBEN. igazságérvényesítésre. morgolódva fogadják. A MAGYAROK ISTENÉNEK VEZÉRNYOMDOKAI Hogyne lett volna istene annak a népnek. Szósűrítmény. Népünk hittel hiszi. de vezérnyomdokát. és hűséges. ezeréves lefojtás után is valljuk: ÉL A MAGYAROK ISTENE! . hova tűnt. él ma is. ha meg elhagytuk. elsekélyesedett. miért váltottuk fel idegennel? Miért kényszerültünk rá. hogy e szavak olvastán ellenségeink felröffennek s még magyarjaink is felhörrennek. Hengérek kezéből megmenekült középkori krónikáink és búvópatakként évezredek torkából feltörő néphagyományaink vallanak erről. odaadó. bitangságra. de mindig önvédelemre és honvédelemre. szellemi kincset hoz föl az ősmúlt tárnáiból. nemzeti önbecsülésünk olyan mélyre szállt. mintha rosszat tettünk volna. valóságos népvezérlését. felekezeteinktől függetlenül ma is valljuk. hogy volt a magyaroknak istene. de van is. s istenünk. HADAKÚTJA és TURUL (SZENTLÉLEK) képében évezredekről évezredekre ősi hazájának a Kárpát-medencének visszafoglalására. igazságvédelemre. ilyen koldusságra mégis miképpen s miáltal jutottunk? Miért hagytuk el. Népünk tehát vallja. miféle világvégi sziklákra láncolták Prometheusként. s miért hiszünk mégis benne? S ha volt. hogy kívülről fogadjunk-kölcsönözzünk magunknak idegen istent? Ha volt hitünk. Mert a Magyarok Istenének nem csupán nyomát. mi lett vele. vezérlő cselekvését. A jelek szerint egy nép sem élheti túl istene elrablását. úgy miért cseréltük fel. hivatalos tudósaink. Nagy kérdés: ha volt. természetfölötti erők megtestesüléseként vezérli évezredeken át a magyar nemzetet.

gyöngéből hatalmassá tett? Vagy éppen fordítva történt? Nagy és hatalmas volt nemzetünk. egyiptusok. inkák és az ókor csaknem valamennyi nagy népe. Sátáni részrehajlás és sátáni kétszínűség kell ahhoz. hogy az ősi jelképek és a fogalmak . Magától érthető az is. mint szent arany körrel való felékesítés. koreaiak. a Napistenre utal. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében. A koronázási jelvények. A szkíta királyok a napisten földi helytartói. tündöklő koronája a Napisten. japánok. a mindenható és mindent látó. éppúgy mint a korona. Ki volt a magyaroknak ez az istene? Bízvást mondhatjuk. hikszoszok.Napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. a gömb. a mennyei Napisten. aki féltő gonddal védte és vezérelte népünket a vízözöntől az árpádi honvisszafoglalásig a történelem viharain át. ősgesztáinktól. minden túlzástól. az száll koronázáskor a kiválasztott személy. kijelölve őt a földi világ fölötti uralkodásra. hogy ezt a szent. volt nemzeti istenünk. azóta zötykölődünk véres bábként szakadékból szakadékba zuhanva? Volt-e hát istenűnk? Volt-e Magyarok Istene? Van-e rá bizonyságunk? S miként becsült meg minket? Kútforrásainkat kell vallatóra fognunk. S mindezek a magyar nyelvben ma is élő ősszavak. maga a mindenség Ura. a korona a nap jelképe. kormányzását a maga fiainak. miként ezt ősi napjelképeink. mindent éltető isten. nem kételkedhet benne: volt a magyaroknak istene. a szkítamagyarságnak irányítására. a Napisten népének. indusok. tárgyi jelképeknek. a jégkorszak dermesztő fekete évezredörvényei után felderengő. pogányságnak. a Szent Égi Szem.a Napistent imádták. szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a földön. Eleink . s hogy a fogalmak és szokások innen terjednek el világszerte. Aki végigforgatta középkori krónikáinkat. a Napisten jelképe. a palást. a Tárih-i üngürüsztől Thuróczy János Magyar krónikájáig. anélkül. kérkedéstől óvakodva: ez volt az emberiség legősibb istene. s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. az ősfogalmaknak. képmásai voltak. nem védett meg minket. a trónszék mind a napképzetekkel függ össze és a napistenhitre vezethető vissza. a "pokolbeli ördög kárhozatos művének". Mert az Ég Istene a maga képére formálta az általa teremtett földi világot. arra. szertartásoknak eredője. földi képmásainak. tiszta ősi vallást bálványimádásnak. nem nyújtott védő kart felénk? Új istenünk viszont kimentett minden bajból. miként a szót ő mutatja. szumérok. mitőlünk vette át azt a világ valamennyi népe. üldözöttekké váltunk. égi erő. a földi világot arannyal éltető meleggel elöntő szent égi fényt: a Napot.akárcsak az ősvilág valamennyi népe . pártusok. őt imádták testvéreink az irániak.és világ tudatában már elhomályosodott . mezőt virágoztató. isteni erőhöz fűződő hit emelte Isten népévé a magyart. kussok. mondáink sora is tanúsítja. a füvet zöldítő. a korona. s e lenti földi uralmát. S ez a jégkorszakból felderengő égi. koronázás szavunk kör ősszavunkat rejti s az égi szent körre. "szentségtörő szokásnak" bélyegezzék. Maga a király fogalma is. a nap fiává való felavatás: a kerek koponyára szálló arany kör. Nap. hogy tudná e jelképek ősértelmét. Bízvást mondhatjuk: a Napisten volt az emberiség s egyben a magyarság ősvallása. a Napra. a szkíta királyoknak a kezébe adta.magunkénál? Rosszul ment talán a sorunk? Átkok sulykoltak. kicsiből naggyá. Tisztább. a Nap Fiának fejére. hogy mindezek a jelképek és szertartások az ősi . Őt imádták népágazataink. a jogar. ősforrása a szkíta magyarság.

az Isten sugallatára cselekszenek. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög megszállottja" (Árpád-kori legendák és intelmek). még ma is. hogy Álmost és Árpádot maga az Isten. amit nem a maga igaz mivolta szerint fogtunk fel. acélkeménységű lélek kellett hozzá. amely semmiféle másként gondolkodást nem tűr meg s ahol már a klerikális dogmáktól való legcsekélyebb eltérésért súlyos büntetés vagy éppenséggel halál jár. miként az egész világ fölött a Nap. ő maga egyáltalában nem az. Ő pedig. a Napistenhit kialakításával vált Isten .a Napisten . tagadhatatlanul így van.népévé még annak az időnek hajnalán. mi több maga az Isten vezeti a honvisszafoglalókat. sőt a százfelől gyanúperbe fogott. Álmosnak mára fogantatása is isteni közbeavatkozásra történik.átvételével."az egyház szolgája". de így van. s tüstént bizonyítjuk is ezt magával Anonymussal. rettenthetetlen elszántság és nemzetféltés. félreértett Anonymusban is. az egész földkerekség fölött. a Tárih-i üngürüszben. de több királyság jött létre. mindez hihetetlennek tetszik. Horatius szerint háromszoros érc övezte annak mellét. Ennél nagyobb. az a felfogás. akinek beállították. hogy királyaink a Napisten megtestesülései s uralkodnak a Négy Égtáj felett. A szkíta magyarság tehát ily módon s ezáltal. mint minden régi-új dolog. s szükségszerűen elhomályosodtak maguk a fogalmak is. Turul alakjában teherbe ejti Álmos anyját. a Napisten. hogy szembe merjen szállnia nemzet létfontosságú kérdéseiben az inkvizíció minden nemzeti hagyományunkat megsemmisíteni akaró s azt sátán művének bélyegző monolitikus tébolyával. Anonymus pedig azt írja. Tükröződik is.antik szerzők tanúskodása szerint . meghamisították. ténylegesebb kiválasztottság pedig el sem képzelhető: a Napisten maga ruházta rá földi hatalmát a szkíta királyra a koronázás aktusa által: isten népe volt tehát a magyar s Isten képmása a magyarok uralkodója. aki először mert tengerre szállni. mi több. hiszen ha már nem egy. s ilymódon tartható volt az ősi hit. évezredes inkvizíciós pusztítás után is tükröződik történeti néphagyományainkban. Természetesen mindennek tükröződnie kell történelműnkben. "faragatlan kóbor nép". Szellemileg felajzott vad korban él. maga az Isten az. Emese ősanyát: . S Anonymus vállalja ezt: üldözött nemzete mellé áll. de félreérthetetlenül kimondja: Árpád hadainak visszatérése s a honvisszafoglalás folyamata Istennek tetsző szent cselekedet. aki madár képében. félremagyarázták. mondáinkban. Meglehet.uralkodott Európában és Ázsiában. hogy az jószerivel határtalannak volt mondható. úgy a földi világ fölött ő uralkodik mind a négy égtáj. úgy tarthatatlanná vált s a valósággal ütközővé az az őshiedelem. az isteni kegyelem kíséri őket. ez itt merészebb kiállás volt. mikor a szkítamagyarság még a világ legnagyobb lélekszámú népe volt s mikor . mi több. még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikáinkban is. amikor a szkítamagyarság birodalma még olyan hatalmas területekre kiterjedt. a mindenség Ura vezeti vissza a Kárpát medencébe. Anonymust félreismerték. a minden ellenvéleményt leigázó s már csírájában kiirtó zsidókeresztény klerikális terror korában. ami az egész szertartás együttest tárgyi kellékeivel egyetemben létrehozta: az. vagyis akkor. A magyarok: "a kárhozat és a tudatlanság fiai". őshagyományainkban. vak szolgálatra rendelt szolga. hogy a koronázással a királya Napisten földi képmásává válik. abban a korban. ahogy jellemző módon ma is mondjuk a papi személyekre . vagyis teljes önalávetésre. Vagyis Anonymus közvetetten. terjesztésével devalválódtak.

sok fegyveressel Álmos vezér ellen vonult. a görögök. tehát félisten. akinek segítsége a szentlélek volt. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak. Álmost és honvisszafoglaló seregét maga az Isten kíséri. "Árpád vezér. vezérli. ekkor már a bolgárszlávok is keresztények: a kereszténységre már régen áttért keletrómai birodalom egyesült keresztény hadai állnak itt a magyarokkal szemben. akinek a mindenség Istene volt a segítője. jóllehet. mindennek elmondott magyarok mellé áll méghozzá a görög-bolgárszláv sereg ellen. A hét kun vezér "ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe. aki églakó madár (Turul? galamb vagy szentlélek?) képében a honfelszabadításra induló seregek előtt jár? Ki ez az Isten. felállította a csatarendet." (Anonymus 44. segíti: a szentlélek. s maga az a tény. a kunokkal szövetkezett oroszokkal szemben. miként tudjuk. mert miként pár sorral alább megtudjuk. mert (. hogy közreműködjék a honvisszafoglaló hadakat megszervező Álmos fogantatásában? Ki ez az Isten. hogy Álmos Isten-ember nászból fogantatott.) A mindenség Istene tehát a pogányoknak.) Anonymus és soraink olvasóiban felmerülhet a kérdés: ki ez az Isten. akinek atyja a Mindenség Ura." (Anonymus 8. Emese. Anonymus szerint. aki jelenlétével valósággal megdermeszti a jövevény népségek ellenállását s aki Árpád hadaival együtt küzdve megsemmisíti a hazatérők ellen felvonuló hatalmas sereget? .) Az "isteni" fogalmának kétszeri kihangsúlyozása...." (Anonymus 39. és a kievi vezér iránti barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött.) Hol itt a szentségtörő "szokások"? Hol "a gonoszsággal telt ördög sugallatait" követő nép? A magyargyűlölettől fűtött klerikális legendaszerzők és Anonymus között az eltérés már nem is lehetne nagyobb.. nagy győzelmet adott nekik. azaz: Isten lelke. aki a hunok szent turul madara képében leszáll az égből. s a paptudós Anonymus szerint a mindenség Ura az ő ellenükben mégis teljes súlyával a magyarok mellé áll és őket segíti győzelemre. és most már a kunokkal gyarapodva. és mint-egy reá szállva teherbe ejtette őt" (Anonymus 3.) anyjának álmában isteni látomás jelent meg Turulmadár képében. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult.. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. "az Isten járt előttük kegyelmével. Álmos vezér pedig.. felövezve fegyvereit. amely madár képében jelenik meg: Ő segíti győzelemre a kievi csatában Álmos vezért a túlerőben lévő ellenséggel. nem hagyhat semmi kétséget az iránt. hogy az "isteni látomás" ejti teherbe Turul képében Emesét. anyja a magyarok ősanyja.Ügyek hitvesének Emesének "fia született aki az Álmos nevet kapta. a keresztény görög-bolgárszláv megszállók hatalmas serege elleni küzdelemben az Isten velük szembefordulva az árpádi sereget segíti.

hogy kezdjék meg a földművelés szent mesterségét. amelyet a szkíta királyok mindig nagyon becsültek. Hogy a magyarság Isten népe volt. hogy Attila "RÖVID IDŐ MÚLVA növelni is fogja jelenlegi hatalmát. még Nimród életében Hunor megfeledkezik az isteni elrendelésről. Tárih-i üngürüsz) 5. az égi dimenziókban is biztosítani akarják a túlvilágba-árnyékvilágba költözött és bajba jutott népünk segítségéről . hogy ezáltal legyőzhetetlenné és birodalmát világhatalommá tegye.őshiedelmek szerint . ahol mérhetetlenül elsokasodnak (ma is ránk férne egy ilyen segítő égi jelenés) s innen isteni rendelésre kikelve Szkítiába térnek. A magyar királyok .a Napisten földi képmásai. most aztán egy tehén által jutottak nyomára. a Thargitosz-Hargita monda. a Négy Égtáj Urai: nemzeti címerünk négy sávja nem négy folyót jelez. 2. s Adzsem padisahjával egy háborúban vesz részt. "Az Isten ugyanis. a földi világot övező égi mindenséget. Évezredek múltán Isten (Napisten) Csodaszarvas alakjában vezeti be az őstestvérpárt Meotiszba. nem a zsidókereszténység bosszúálló Istene." (L. hanem a magyarok Istene. a Napisten teremtménye. 3. Középkori Krónikák. a Nap Fia. a régi időkben egyszer elvesztették. miszerint a mindenség Ura aranykincseket szór le az égből a szkítáknak. a magyarok . munkát) 4. ahol a vele azonos nyelvet beszélő üngürüsz (hungarus) nép örömmel fogadja. visszatér Pannóniába. akit a magyarsághoz tartozás tudata hat át. A vízözön után..minden egyes magyar. amely ezek szerint szintén az égből és a szkíta-magyaroktól ered. (Ld. E SZENT KARDOT. majd onnan Kattar vezérletével visszatérnek az anyaországba. hogy Isten különös gondot visel a magyar népre és országára.) Foglaljuk össze. népmondáink és Priszkosz töredékeit) 7. akinek irgalma előttük járt. (L. ha úgy tetszik a Magyarok Hadistene: ő kezdeményezi. Isten a maga kardját.személyesen és tevőlegesen . hogy seregével együtt térjen vissza a Kárpátok övezte szent hazába. Hunor az égi intést megértve. a hun nagykirálynak. ő irányítja a honvisszafoglalás nagy és szentséges művét. ő segíti . sz. tanúsítja. Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. 1. ő akarja.-ban élt Herodotosz által lejegyzett őskori szkíta eredetmonda. mert A HADAK URÁÉ. fia. egészítsük ki a bizonyítékokat." (Anonymus 50. Naphitű nép voltunknak ókori tanúbizonysága az időszámításunk előtt az V. Tárih-i üngürüsz és középkori krónikák) 6. Emiatti késlekedéséért az Isten pusztító csapást mér rá és seregére. hanem a négy égtájat. éppen ezt jelentette neki az ISTENSÉG AZ ÁRES (Hadisten) KARDJÁNAK NAPFÉNYRE HOZATALÁVAL. Az egykorú Priszkosz. De a mennyei hatalmak nem csak a földi valóságban.Nem lehet kétséges a válasz: ez az Isten nem az ószövetségi Jehova. szomorúan panaszolja.. aki gyilkosok kíséretében utazott Attilához. bizánci diplomata és történetíró. az Isten kardját juttatja el Attilának. A magyarok ősidők óta a Napisten népe. Arany-kincsek hullanak a Hargitára c.győzelemre a honvisszaszerzőket. (L. a magyar ősvallás Istene.

amely fényoszlopként jelent meg a sötét Bach-korban és a nemzeti lélek ébresztőjének szerepére volt hivatott. oktalan félrehárításuk. amely a történetírás területén folyik. . a HADAK ÚTJÁT (a Galaxis ágait . hiedelem. 8.tárgyunkon kívül esvén .ugorjunk át egy színpompásabb akadémiai virágra. szekfűre.. Turul képében előtte jár a seregnek. a fehér ló. legalább annyira való és igaz. amelyben NAGY HIVATALOSUNK efféle magasztalásait olvashatjuk: "a modern valóságot még eléggé meg nem tanult fajt (a magyart) a maszlagolás. geszták. a nagy kincstári ellentörténészre. óriásmadarak pusztító fölhőjét bocsájtja reájuk. hamis magyarellenes érvekkel támadta meg Ipolyi művét és azt hatalmi áltekintélyével (és eszközeivel) valósággal lemészárolta: Ipolyi lemondott művének népszerű kiadásáról. melynek historikusai nem a magyarság elemi érdekeinek védelmében. népmondák igazolják. mivel pedig ezeket a történelmi hagyományokat krónikák. 1854-ben közreadott Magyar mythologiáját. az orvul meggyilkolt Attila fia. Csengeri Antal. késlekedve a honvisszafoglalás művével. erőszak és sunyi együttműködés (. s az ősi naphit emléke. 9.magát a Galaxist). s mikor a had kényelmesen letanyázik.brutálisan megtámadja Ipolyi Arnold nagyszerű.a korona. ábrázolásai. kereszténységre áttért görög-szláv seregekkel szemben. Felségjelvényeink is egytől-egyig . érdemeiért léptettek elő 1945 után a magyarországi bolsevik kormányzat moszkvai nagykövetévé. Árpád tehát a fehér lóval a Napisten képében veszi vissza az avar birodalom bukása után az ország északi szegélyeire beszivárgott Szvatopluk-féle csapatoktól ősei birtokát. hogy a létünkért folyó birtokperekben. a trónszék . ez a pléhhangú verébsirály például csaknem bizonyosan a bécsi kamarilla megbízására . kifejtésüktől való eltántorulás volna igazság és történelem elleni bűn. mi vagyunk a világ egyetlen nemzete. mint bármely más vallási tantétel. s ezen áttér vissza a néphit szerint Csaba. (Erről részletesebben más tanulmányunkban szólunk. Szekfű Gyulára. a gömb. s e jelképiségből nem elválasztható.) Még a koronázási négy kardvágás is a négy Égtáj Urára utal. annak jelképi megnyilvánulásai. Az isteni fogantatás révén világrajött s félistennek tekinthető Álmos honvisszafoglaló seregét maga az Isten vezérli. akit tudományos pályafutása csúcsaként. ezért teremtették az égi hősöknek az egész égbolton átívelő és a mennyország kapuihoz vezető ösvényt. miként tudjuk. a jogar. s akit megelőzőleg a németekért hulló gyászkönnyei okán Szabó Dezső külön könyvvel tisztelt meg (EDE MEGEVÉ EBÉDEM / Milyen Szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?). Csengeri Antalig és a mai kincstári historikusokig. éppen úgy napjelkép. Csengeri Antal. Következésképpen mindez ősvallási.még holtukban is áthatott ősök visszatérését. HADÚR ÉS A HAMISÍTÓK SZÁZ ÉVE KOHOLTÁK-E HADÚR FOGALMÁT Mi magyarok azzal büszkélkedhetünk. De e fakózagyván csengettyűző akadémiai álkufárról . őstörténelmi hiedelmek szerinti valóság. 10..a napistenhit jelképei.) eszközeivel készítenék halálra". de megtagadásában jeleskednek az Árpád-kori legendák és intelmektől az 1848-1849-i szabadságharc cári muszka segédlettel történő leverése után fellépő Hunfalvi-Hunsdörfer Pálig. a palást. a ravaszság. Nap-vonatkozásai okán fehér ló mondánk is ide sorolható. akadémiai gőgjében pöffeszkedve. s Árpádot is ő vezeti győzelemre a túlerőben levő. akár a Csodaszarvas.

hogy betetőzze alelődje "művét" és tudománytákolmányosan elintézze a magyarok istenének dolgát. a példátlanul nagy kuruc-kultusz ellen tenni kellett valamit osztrák részről.. legyen kövér.. s megértvén. hogy Csengeri nyomán a magyarok ezer éve elrabolt istenét újólag elsumákolja. a magyarok hadistenével kapcsolatban enged meg magának. A harmincas éveknek ez a felkapott kincstári historikusa brutális támadást intézett korának haladó történetírása ellen... ámde kettejük párviadalában az író alulmaradt a (hivatalosított) áltudomány reprezentatív képviselőjével szemben: kettejük között nem holmi személyeskedés dúlt. karrierjét a Habsburg-múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és Rákosi Mátyásék nagyköveteként Moszkvában végezte . s a "nagytudományú" szekfűi lélek a magyarok istene kérdésében is egyesült a Csengeriével. Rákóczi Ferenc fejedelem alakjára. egy füst alatt egyetlen kirántással le akart számolni az egész nemhivatalos." (Történelmi tanulmányok 255. hanem a tudományon kívül fekvő célból. mint ősmagyar istenség. ezt a megállapítást »A száműzött Rákóczi« megszületésének időpontja mégjobban aláhúzza. csak tisztességesnek aligha nevezhető mesterkedés. hogy mindezekben a csinálmányokban Hadúrnak száz évvel ezelőtt kitalált.írja Szekfű Gyula -. elvi kérdésekben különböztek össze. Szekfű Gyula nem kevesebbre vállalkozott. hogy a bizonyíték nélküli állítás puszta semmi. Padányi Viktor a következőképpen jellemzi: "Szekfű Gyula ." (Három nemzedék) Figyeljük meg jól: Szekfű itt azt állítja. hanem nemzetközi jelentéktelenség és a diplomáciai amatőrösködés lekicsinyítő vonásait rá akarja erőszakolni tendenciózus forrásalkalmazással II.. Hamis tézisei mindmáig megválaszolatlanok. délibábosnak becézett történetírással: Három nemzedék c. amit Hadúrral.. éppúgy.Szabó Dezső nem szerette és élesen bírálta Szekfű Gyulát. művében nemcsak a magyar haderő alacsonyrendűségét igyekszik kimutathatóan tendenciózus forrásalkalmazással bemutatni a szintén tendenciózusan felkerekített császári haderővel szemben. amit száz évvel ezelőtt találtak ki. "Azon persze nem kell csodálkoznunk .. művének befejező szakaszában próbálta elvégezni azt a munkát. ha már lúd. Egyszóval arra vállalkozott. Minősíthetetlen eljárásának jellemzésére hadd álljon itt az a mindennek. mint arra.. Szekfű Gyula nem a magyar történettudomány szolgálatában írta a könyvet. bizonyítékot kotort elő s az ellenérzeteket fölényesen elsöpörte. úgy gondolván. mint annak idején az Ipolyi ellen indított Csengeri-féle támadásban. kikövetkeztetett fogalma szerepel.) Szekfű az ellentörténetírás teljes eszköztárával látott munkájához. Valóban így van? Valóban száz évvel ezelőtt találták ki a Hadúr fogalmát? . mi több. hogy a Hadúr fogalma közönséges csinálmány. s így a tárgy fontossága miatt szólnunk kell erről. első történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja iránt megnyilvánuló mély nemzeti kegyelet tervszerű és arrogáns megfricskázása volt .

Nyelvtörténetünk világos választ ad: a Hadúr elnevezést valóban száz évvel ezelőtt a nyelvújítás korában alkották. történelemhamisítás. úgy a magyaroknak azelőtt nem volt istene. Petőfi s régi nagy íróink." . Aresnak vagy még egyszerűbben Istennek. de kényszerítette is őket. rásüti.írja Farkas András 1538-ban. a Magyarok Istenének nevezték. valótlan látszatot. De vajon azt jelenti-e ez. hogy magát a szót. a Tárih-i Üngürüsz és középkori krónikáink sora egyaránt. Hogy ez földre kijüvének. Berzsenyin át legújabb nagyjainkig. a Hadúr tehát nyelvújítási szó. Kiknek a nagy Isten nagy jóval szerete Ez országba hoza" . hogy a magyarok istene fogalma kései csinálmány. így minősítheti az "ősmagyar istenséget" holmi hóbortos koholmánynak. hanem Hadistennek. Erdélységben letelepedének. valóságos történelemhamisítás. s tekintve. ha nem is Hadúrnak. Istentil is kiszirettetének. a név helyébe a fogalmat csempészi s így kelt hamis. ezért írja himnuszunkban: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére. Marsnak. "Emlékezzünk meg a magyar népekre. Balassin. hogy magát Hadúr fogalmát is ekkor találták ki? Mert ha igen. nyilatkoztak erről legelső krónikáink is Csáti Demeter énekétől Zrínyin. hogy Pannóniába és Erdélybe visszatérjenek: a kényszerítés nyilvánvaló oka: az ország felszabadítása az avar birodalom széthullása után betelepült bolgárszláv fejedelemségek igájából. azonosítja a fogalmat az elnevezéssel. az elnevezést a nyelvújítás alkotta. historikusaink és középkori krónikásaink is mind e "csinálmányok" hatása alá szédültek. Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. Csáti Demeter pedig így énekel: "Scythiából kiindulának. Szekfű virtuóz ügyességgel egybekeveri. Kölcsey is tud erről. Ez pedig nem más.már régesrégen létezett s ősidők óta kiirthatatlanul áthatja közgondolkodásunkat.bizonyíthatóan és kétségbevonhatatlanul . illetve a szó. jóllehet . Tanúsítja ezt ősgesztánk. puszta kitalálás. Szekfű itt lényegében azt mondja. mint körmönfont szemfényvesztés. ha így van." Isten tehát nemcsupán vezérelte Álmos és Árpád magyarjait. nem volt hadistenünk s maga Arany. hogy a fogalom sem létezett eddig.

lelket. isteni erőként tisztelt nap. amiért élni érdemes. magyarok. vízözönnel elárasztott. de a befelénéző szemét is: már önmagát. Nimródtól (láthatjuk még ma is az Orion csillagképben). aztékok. akár sírrabló a bepólyált fáraó múmiáját. így hát onnan vettek istent maguknak. "Olyan nagy és szépmúltú. mayák. hogy hozzá alig lehet hasonlítani más népet. akik szerint a magyar "nem jött-ment. kinek Istene van. Nem. az olyan. Ennek tagadása vaskos történelmietlenség és áltudományosság. Ősnépek. hogy egyik-másik népre ráerőszakolták idegen népek istenét. korcs fantazmagóriagyártók szekfűi listájára továbbá mindazok is. sorsát sem látja. rómaiak. Kell az Isten. azaz Hadúr népe. hazaszeretetről és művelt lelkű emberszeretetről". a Napisten. ebből fakad az őshiedelem. az őskori emberiség egyetlen és legfőbb ura. akik "egész kis hun-magyar-indiai őstörténetet . kínaiak. de betűszerintiek!) Felkerülnek e bűnös. hogy állunk ebben? Hadúr. nemzetet. hogy a legnevezetesebbeket soroljuk fel. reménye. hogy a maga istenét elrabolták. az Ég Tündöklő Királya. héberek. Ezért oltalmaznunk kell a Magyarok Istenét. akik "mindegyre új magyar népeket fedeznek fel. Horgadó haraggal vetette rá magát Hadúrra. a jégkorszakok árjával. eleink hite szerint az élő egyetlen Isten. De . Célt is. görögök. a Napisten. azok is. S a történelemben munkáló vad. Nemis tudjuk. Nagyot tévedne. Mert mérhetetlen kincs az Isten. szumérok. bizonytalan eredetű néptöredék. Kérdés. s hóna alá kapta az úristent. legalábbis hun-rokonokat".vagyis maga Hadúr.nem minden népnek adatott meg. a honvisszafoglaló magyar hadakat vezérlő Hadisten. földrázó világkataklizmáktól sújtott ősemberiség egyetlen reménye. s nemcsak a világra tekintő. aki azt hinné. Turánisták. egyszerűen felnyalábolta. efféle módszerek már nem vezethetnék őt ma célhoz. saját nemzeti istene. Akinek Istenét elrabolják. Ha nem is életet . Érdemes kissé szemügyre venni. szuméristák. hogy a magyar nép . sokszor falbontással lát istenadta munkájához. azok ellen. másoktól kölcsönöztek. a megszemélyesített. Ezért mondták a régiek: boldog a nép. Góg és Magógtól kezdve ősidők szkíta-magyar királyai az ő képében uralkodtak. ahol volt. elhatározván. utat az ingoványban. hinduk. Szekfű Gyula horgos agyába horgot vetett e gondolat. mikor még egy közönséges betörő is derekas nekikészüléssel. hajdanvolt régi nagynépek valahányan csak voltak." (Szekfű-idézeteink kiragadottak. az égi Napisten.mint már mondottuk . hanem ősi nyelven beszél dicsőséges történelem. De nem minden népek részesültek ebben az áldásban. A később alakult népeknek már nem volt saját istene. akik szerint a magyar "büszke lehet eredetére". még olyképpen is. hódító akarat révén némelykor az is megesett. Hadúr. Hunortól és Magortól.Ki hozá fel Őseinket? Ki vezérelte Álmos és Árpád turulzászlós hadait? Maga az Élőisten. erőt ad. nem. támpontot a küzdelemben. mintha naptalanná fosztották volna. mind részesültek ebben a kegyelemben. egyiptomiak. ki ellen dühödött meg? Azok ellen. szkíta-hun-magyaristák -bemondhatjátok a csődöt! Bevágja orrotok előtt a kaput Szekfű. Életet ad. mintha szemevilágát ragadnák el. Hadúr! Nagy kincstári historikusunk.Isten népe. vajon mi. szkíták. germánok. hogy Istene legyen. vulkánhamuárral sötétségbe döntött. babiloniaiak. a Hadisten. japánok. mekkora. bizodalmat és bátorságot. leszámol vele.

Mátyást. Először is: mert a Magyarok Istenét már régesrég elrabolták. melynek őrzésével megbízatott. hogy mindezen csinálmányokban HADÚRNAK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT KITALÁLT. Vazult. Rémképzet volt ez. szó szerint nem mondja ki: nálunk nem működtek titkos háttérerők. álkulcsot. akik szerint némelyik uralkodónkat orgyilkosság segítette át a másvilágra: Szekfű szerint.találtak ki" (Nesze neked. Hadúr! Hadúrral van tehát a baj." Hadúr.akárcsak a többi." E dühöngésszerű s teljesen bizonyításnélküli állításhalmazat a következőben csúcsosodik ki s annak mintegy előkészüléséül tekinthető! "Azon persze nem kell csodálkozni. víz alá rejtette. hagymázas rémkép. semmi más. Habár őshiedelmek szerint a Napot is. hogy többé senkise férhessen hozzá. hogy kincstárnok ne rámolja ki a kincstárt. természetesen füstös agyrém. Harmadszor pedig: mert egy ilyen agyonajnározott rangcicomás katedratudós a józan ész törvényei szerint aligha kockáztathatja meg az istenrablás sátáni merényletét tudományos alap híján. Tonuzobát.nálunk megszűnik. illetve sohasem érvényesült. a Magyarok Istenét. s természetesen azok is. a szekfű-. elrabolta és föld alá. . Másodszor: mert Istent nem lehet elrabolni.a nyilvános és a titkos . KIKÖVETKEZTETETT FOGALMA szerepel. mint ősmagyar istenség.. hogy mégsem? De bizony az. Kőrösi Csoma Sándor!). Felborzolódásunkat tehát megfontolatlannak kellett ítélnünk. hogy Szekfű Gyula. rózsa. feketeköpenyes sherlockholmesi figurája. a többi ehhez képest csupán mellékes semmiség. hiszen a legelemibb emberi tisztesség követelménye. Úgy rémlett nekünk e sorok olvastán.eltévelyült fantaszták. Dehát hol a bizonyítékok? Gyula bizonyítékai? Rögvest be kellett látnunk. noha ezt így nyíltan. nemzetfojtogató-pusztító titkos háttértényezők: a történelem ősi kétarcúsága . A szemünkre ereszkedő szekfűi véres ködön át ismét megjelent előttünk az istenrabló historikus harisnyaálarcos. akik "a kismagyar szemlélet" megszállottjaiként "történetünket mintegy caucheemarban. véres ködön szemlélik. átláthatatlan hazugságréteg alá gyömködte úgy.. ez a főbaj. a titkos erők történelmünkben nem jutottak szerephez. akik Szent Imre herceget. a rabló úgy járna vele. mikor a történelmi toronyóra éjfelet vert. a Holdat is elrabolták. tévképzet. II. feszítővasat ragadva behatolt a legszentebb nemzeti hagyományok őrzetlen kincstárába és elorozta onnan minden magyarok féltetlenül is legféltettebb kincsét. három helyen kiharapott fekete női harisnyát húzott az ábrázatára és éjidőn.valahogy itt is megfeledkezett. Vagy netán mégsem? Lehet.vagy kitudjamiféle-tövű nagy ellentörténész fekete kőpenybe bújt. másokat agyba-főbe sújtó állításánál . mint aki lopott veszett rókát dugna a köpenye alá. Szekfű a bizonyításról . Lajost "meggyilkoltatják" .

kirabolták országunkat (ki tudja hányszor?) és még istenünk is elrablás alatt volna? . Szépen hozzá toldani-foldani a magukét. ki kell már mondani ezt: ki kell mondani mindent. Vessük félre talán nemzeti hagyománykincseinket őrző igazmondó krónikáinkat és higgyünk Szekfűnek. merő vakbizalomból? Anélkül. mindent megrágalmazni. krónikáink nem mondanak igazat és Szekfű talán. népünk milliós tömegeit.ez egy külön kérdés. se nemzetiségük nem volt: a magyar nyelv ekkortájt gömbölyödött nyelvvé török. ki kell már öklendezni magunkból a belénkfojtott igazságot. nem a felét. micsoda kandiság csak feltételezni is. a pártszakokról. büdös a világ. kincses ősi városainkat tucat-meg tucatszámra. szláv és (magától értetődően) finnugró (újabban: ujgur) nyelvekből átvett jövevény-növevény szavak összekapirgált álszavaiból. sőt szorultabban.gagyogja a nagy tudós . a hazugság alá. hogy elrabolják még az istenünket is? Volt Istenünk. hogy a bolsevik népinkvizítorok moszkvai nagykövetté emelték? Higgyünk neki puszta szóra. hogy a legcsekélyebb bizonyságát is felmutatná? Vessük félre sok évszázados krónikáink minden igazságát ezért? S krónikáinkkal suhantsuk a sutba a történelmi tényeket? Higgyünk a bűvészeknek? A "szavak pálinkásainak" (Krúdy Gyula). magyarok. Krónikáink tehát félreérthetetlenül kimondják a magyarok istenének. Kéz kezelés.török és finnugró törzsekból alakult s IX-X. magyarok? Valójában itt nemcsupán Szekfű Gyuláról van szó. Elkezelés.függetlenségünket. mint fábaszorult féreg. bástyát is. a kincstári szaktalanokról.állandó rablatás alatt élünk? s gyakorta azok rabolnak meg. bizonyíték oda . Kéz a kéz alá. ha levágsz egy szeletet belőle. tegyük fel . hisz fél évszázadon úgy éltünk. a "hibbantóknak" (Németh László)? Tagadjuk meg a Magyarok Istenét? Vessük félre Hadúrt?. történelmi valóság. akár a kőbakó.igazat mond. tatár. elrabolták nemzeti tudatunkat. Tegyük fel. akiket a rablás ellen őrszemül állítottunk? bitóinkká azok válnak. a vele gyönyörű összhangban fuvolázó szakszecskavágókról. negyvenötévi büdösségtől senyvednek falak és szavak. Álmos és Árpád hadait középkori krónikáink szerint. maga az Isten vezette. s ha rabol és dőzsöl a gaz. de népes táboráról. büdös van. míg magyar él: védőpajzsunk ma is. aki olyan érdemdúsan végezte tudományosnak mondott tevékenységét. akiket védelmünkül fejünk fölé emeltünk és köröskörül csupa üvöltő hengér. Mindent eltagadni.. háromnegyedét. negyedét.. a többi belebüdösödik. elrabolták nemzeti kincseink jelentős. Tornyot.A magyarság . hitünket. mert az igazság olyan szalámi. hadistenének. s régi szólásainkban is az igazság és az igazságtevés isteneként lép elénk. mert addig se nyelvük. Elrabolták s rabolják. hogy istenünket elrabolják. elrabolhatják: maga ez a gondolat úgy veri kupán az embert. Elmarták szülőföldjeink nagy részét.. mert hát miféle szerencsétlen nép vagyunk mi. jóllakhatatlan rabló. .Bevalljuk. kéz a kézbe. bizonyíték ide. de ezeréves irtás és üldözés dacára még ma is eleven: él a Magyarok Istene. elrabolták évszázadokra . Aládörgölik. Sereget pedig nyilvánvalóan csak a Hadisten vezethet. nem volt Istenünk . önbecsülésünket.. azaz Hadúrnak a korai ősi létezését. Volt-e hát istenünk. pusztán mert ő mondja. hogy minél mutatósabb legyen. él bennünk és élni fog. tagadhatatlan élő élmény. századi eleink magyarrá mángorlódtak.kissé elszontyolodtunk. de mégha nem volt volna is. jóllehet tudván tudjuk: a Magyarok Istenének léte a magyar lelkekből kiirthatatlan. mint láttuk. jövendő bukásának bizonyságaként mondjuk még ma is: Él még a Magyarok Istene! .

Mezopotámia. Kis-Ázsia után át kellett vonulniok Afrikába és bejárniok Egyiptomtól a Fokföldig. a Napisten tűzáldozati helyei Indiától a Húsvét-szigetekig és a Tűzföldig: tűzből lettünk és tűzzé leszünk. birkaszolgalelkűséget. tehát minden áldás. dolmenek. hogy újabb és újabb területekre terjesszék ki vizsgálódásaikat. félelmet. hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság. széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra. S mintha holmi ismeretlen. India. tufával elborított tájain járnának titokzatos ősnyomok feldúlt bábeli tornyai. haszonélvezőivé. minden öröm forrása.a megalit-kor bámulatos építményei között szent áldozati helyek. ma is igazolható lényege a legegyszerűbb módon abban foglalható össze: a Nap a földi élet forrása. birkavédtelenséget. ezért buknia kellett a már csupán ősmondáinkból ismert boldog időkkel. nyájszolgaszellemet. a lélek pásztoraivá s egyben a birtok-. indiai stupák. a szélrózsa minden irányába. Mivel pedig a Nap ősi szólás és ősi hit szerint MINDENKIRE EGYFORMÁN SÜT S MINDEN HALANDÓ LÉNYRE EGYFORMÁN TERJESZTI KI ÁLDÁSAIT . megtestesítőjévé vált. éltetője és bearanyozója. minden jó.PORBADŐLT ISTENSZOBROK Akadtak magyar őstörténetkutatók. egetostromló és legyőzötten porbahulló erőivel. jótevő Isten. a szabad hit. áldott. aranykorral. A hatalommá (elnyomóhatalommá) fajult uralom lényege: a kevesek uralma a sokaság fölött. nyugat-európai. Ki kell mondanunk az emberiség történetének legtisztaságosabb. mivel vizsgálódásaik során mindújra arra kényszerültek. be kellett vonniok vizsgálataikba Dél. az intézményesült vallások hatalmi testületekké.ezáltal az emberi szabadságnak is hordozójává. akik égész életüket a Napisten-hit földrajzi elterjedettségének kiderítésére fordították. bűnteleneket büntető. rettegést keltő. Madagaszkártól a Kongóig. annak részeseivé. kisebbségé a többség felett . hatalmi szervezetekké váltak. emberi önalázkodást. istenfélelmet követelő. mivel az ÉGOSTROMLÓ TORONY tövéből régi vagy új istenek elleni szédületes harcából nemcsupán a nyelvzavarodás szétkergette ősnép. legmagasztosabb őshite a Napisten-hit volt s az emberi szabadság legteljesebb hitvallása: a régiek hite szerint. kromlechek . Mindezt a titkos erők által titkosan eltiport régi magyarokra és hitére szórt fekete rágalmakkal kapcsolatban kellett elmondanunk. Japán. . melynek igaz és tudományos hitelességgel. így aztán nem felelt meg a hatalomcentrikus társadalom hatalmi igényeinek. a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. de általuk szilánkokra szakadt. négy jégkorszak didergető ködvilágán átcsillámló aranysávok. az egyetemes emberiség egyetemes vallása. az arany. gigantikus világkataklizma vulkáni hamuval. aranyágak napjainkig ható rejtett erekben: Bábel megfejtetlen titka. mindmáig elködösített. a földi élet megtermékenyítője.és ÉszakAmerikát. Ázsia. A szabad régi magyarok ugyanis a világ népei közül tán legtovább őrizték meg a maga töretlen tisztaságában a Napisten-hitet. napistentörmelékek nyomában tovább-tovább végeérhetetlenül cikázva térben és időben a vízözöntől. Afrika. a gondolat. Kína. piramisai között: kínai pagodák. legszentebb. a Napisten. a paradicsomi korral egyetemben. a régi és új emberiség határköve. Sosem értek célba. jégkorszakok dermesztő fuvallatán áttörő aranyzománcú őshit. De nem volt elég Európa. "az ember büszke legénye" (Ady) letöretett. Polinéziát és Melanéziát. bűnteleneken bosszúálló. az ősemberiség zúzódott darabokra s futott szét vak riadalomban a földkerekség minden tájára. Aranyisten-szilánkok. nem büntető Isten. Napisten-tiszteleti nyomok.ez az emberiség legnagyobb.és kőkortól a középkorig és vissza. Ausztrália őslakóit. mert Bábel Tornya határkő. szolgai önalávetést. rettegéssel ostorozó és rettentő csapásokkal az ezer bajjal küzdő emberiséget sújtó.és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva. vízözönelőtti idők mágushitének kőszoboremlékei. ősvilágkataklizmák vulkánrétegei alatt. nő. britanniai stonehenge-ek. egyiptomi és dél-amerikai piramisok. feltáratlan drámája. s magaslati tűzoltárok között. áldozóhelyek. ezer új mesterséges vallásra. Kelet-Európa és az Eurázsiai tundraövezetek.

hanem szerető. sz. kötetünkben. Ezért írják az ókori szerzők. ezt a hitet vallották s ezért volt minden egyes magyar a nagyobbtól a karonülő csecsemőig a NAP GYERMEKE. lelki szabadságot. de felséges égi képmásuk módjára áldást osztón uralkodtak s nem rabolták el. MIFÉLE MAGATARTÁS AZ. tiszta őshitre és népre minden rágalomszennyet ráhordani s ugyanakkor sátáni céltudatossággal az őshit minden nyomának eltüntetésére törekedni? MIFÉLE SZÁNDÉK. hogy a régi magyarok nem ismertek semmiféle uralmat: Napkirályaink csupán népeik karizmatikus vezetői. beleértve a személyi szabadságot.) Vajon miért kellett hát erre a szent. Eleink. a szabad magyarok. V. atyái voltak. de óvták népeik szabadságát. A Herodotosz (i. AMELY MÁSOK BECSMÉRLÉSÉVEL AKARJA MAGÁT EMELNI ÉS IGAZOLNI? TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK MIBENLÉTE ÉS REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI Külföldi hadjáratok (900-970) . Pártfogó Égi Atya. ennek az istennek hódoltak. aki jótéteményeivel árasztja el a földi világot. hogy az emberiség a szkíta népek révén és kezdeményezésére megkezdhesse a nagyobb jólétet biztosító földművelést. e.) feljegyezte ősi szkíta mondai hagyomány szerint a föld-művelés első aranyszerszámai is A NAPISTEN jóvoltából és az Ő ajándékaként kerültek a földre. akik nem népeik tyrannusaiként. gyengéket gyámolító. közszabadságot is. a magyarszkíta őskirályok pedig a Napisten földi képmásai. áldástosztó Isten. (Részletesebb feldolgozását lásd az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA c.

.HATALMI ÁLLAPOT Magyar támadások sora Magyar katonai túlsúly Európában Európa defenzívában Rettegés a magyarok katonai csapásaitól Európa a magyar támadások kereszttüzében Európa . magyar hadak hadszíntere Korszakbélyegek A 896-ig terjedő történelmi korszak gondolkodásra képtelen magyarellenes és tudományellenes hivatalos áltudósai rásütötték a bélyeget: Kalandozások kora Kalandozó hadjáratok kora Rablóhad járatok kora Vezérek kora Fejedelmek kora Sem kalandozások kora Sem rablóhad járatok kora Sem vezérek kora Sem fejedelmek kora BŰNNÉ BÉLYEGZETT ERÉNY. SZÉGYENNÉ GYALÁZOTT DICSŐSÉG Árpád honvisszafoglaló vezér és utódai vezetésével a 896-tól 972-ig tartó háromnegyed évszázad során a magyarság .mai szemmel nézve . érthetetlen és felfoghatatlan haditetteket hajtott végre.szinte hihetetlen.hadszíntér.

bajor vezetéssel már megindultak nyugatról a nemzetközi fegyveres hadak a még alighogy helyreállított közép-európai magyar hatalom szétzúzására annak jeléül. Ettől az időtől jószerivel évről-évre megismétlődnek. hogy a nyugat éberen és ellenségesen figyelte a kárpátmedencei fejleményeket. elsöpörve az idegenuralmi Mén Marót. Vereckénél és Délkelet-Magyarország (Erdély) szorosain átkelve.még a pozsonyi csata évében visszavágott a Nyugatnak s páni félelmet keltő lovashadaival betört a nyugati tartományokba és mintegy viszonzásul . Galád.Röviden összefoglalva: 1. minden áldozatra készen.924: 921 . kiverte a Kárpátmedencei őshazából az Avar birodalom széthullása utáni hatalmi vákuumban betelepülő és a bizánci birodalom erejére támaszkodó bolgár-szláv megszálló csapatokat. mikor Augsburgnál újabb nyugati támadási előkészületek folynak.) rajtaütnek a germán seregen és dühödt harcban szétverik. hogy érzékeltessük a magyar haditetteknek ezt az Európa történetében egyedülálló sorozatát: 909 . Idő és hely hiányában a közel háromnegyed évszázadon át tartó támadó jellegű (offenzív) magyar külháborúk tüzetes ismertetése helyett (ez külön monográfiát igényelne) itt csupán futólagos utalásokra szorítkozunk.924: támadó magyar katonai egységek a Rajna vidékén magyar lovashadak Fuldánál ütközet Öttingennél magyar lovassereg Metznél magyar hadak a bremeni tengernél magyar lovasrohamok a szász hercegségek ellen támadás Lombardia.a magyarok tönkre-verték a támadó hadsereget. megsemmisítik. Gyula (nevű magyar kollaboránsok) uralta mesterséges fejedelemségeit. 910-ben. valamint a Kárpátok északi peremére frank háborús nyomással létesített s ugyancsak magyar kollaboránsok (Laborc és Zobor) vezette frankoszláv műfejedelemségeit. Az irtózatos küzdelmeket kiállt és az ezek folytán roppant vérveszteségeket elszenvedett magyarság rejtélyes módon és megmagyarázatlanul . Apulia és Toulouse ellen .feldúlta a szász hercegségeket. június 12. A magyar katonai egységek a Rajnáig hatolnak és Gyermek Lajost adófizetésre kényszerítik. 2.911: 911: 913: 917: 918: 919 . valósággal állandósulnak a Nyugat elleni magyar katonai csapások.amelyben maga Árpád is elesett . felszabadítva a Kárpát-medencei ősi szkíta-magyar népet az idegen elnyomás alól. Alig fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. A három napon át tartó pozsonyi csatában . 3. 5. hogy azt megsemmisítse. szétverte a bolgárszláv hatalmi kreációk segítségére jött hatalmas létszámú görög (keletrómai)bolgárszláv katonai egységeket. a magyarok (910. 4.

Itália lerohanása 958 . 9 évi béke Madarász Henrikkel támadás Konstantinápoly ellen magyar hadak az Atlanti óceánnál. 946: 943: 951: 955: ütközet Merseburgnál. Alemannia.Magyar seregek Olaszországban 926 tavasza: Szent Gallen és Champagne megrohanása 933: 934: 937: 942. E páratlan küzdelemsorozat tudományos szempontból mindmáig feltáratlan. .970: Bulgária. Thűringia Lotárföld. Szászföld. Konstantinápoly (Mindezen hadjáratok során természetesen számos ütközetre került sor) 6. Gallia. vereség és visszavágás Bajorország. Lombardia. Lombardia Otranto Konstantinápoly Toulouse augsburgi ütközet.

kiváltó okainak és háttértényezőinek feltárására. s nincs a világnak olyan történetírása.7. a nemzeti öntudatot aláásó tévképzetek hírverése egész történetírásunk részéről olyan erővel folyt és folyik. nemzeti múltunk e legdicsőségesebb idő-szakát is "kalandozások korának" nevezték el. még senki sem méltatta tárgyilagosan.és emlékezetrontó. az a másiknak vereség. örömnek minősül. MIKÉNT ÉRTÉKELI A HIVATALOS VONAL A TIZEDIK ÉVSZÁZADI MAGYAR KATONAI OFFENZÍVÁT Diadalmas háborúk sorát vívta háromnegyed évszázadon át a magyarság egy egész földrész ellen. (Így válik . hogy ősei emlékezetét ezen a területen is beszennyezzék s hajdani hőstetteiből gúnyt űzve. vitézség és hadművészet e ragyogó megnyilvánulásait kiforgatták valóságos. mivé silányodott tollukon. Van-e vajon a világon egyetlen olyan nép. hovatovább már-már holmi szégyenletes eseménysorozatnak tüntetik fel. amelynek igazi mivoltát. Ennél is rosszabb történt. olyan jelenség. 8. s a szenvedő fél fájdalom. megbélyegző jelzőkkel rakták tele. Bámulatos és jószerivel hihetetlennek tetsző volt a magyarság katonai fölénye.és panaszkitörése érthető. Ehelyett ködösítő rágalmak és félremagyarázások borították el múltunknak ezt a területét is. A történelmi eszmélet. erényeink is bűnökké. amely a támadó külháborúknak ezt a példátlan sorát. Nálunk azonban a szó szoros értelmében mindezt elsikkasztották. Nincs a világnak egyetlen nemzete. még dicső tetteit is lejáratására használják fel? És itt nem az érintett nyugati népek írástudóira gondolunk. a magyarság duzzadó életerejének. körülményeinek és összefüggésrendszereinek.mesterséges manipulációk folytán . amely tűrné. amely ne volna büszke a magyarság tizedik évszázadi haditetteire? Egyetlen nép. történik. lerágalmazták. hogy . a tényeknek megfelelően. katonai sikereinek ez a tündöklő korszaka? . De mi okolja meg. kicsúfolták. hogy sikerült bevinni a magyar (és az európai) köztudatba a "kalandozások" és "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" romboló tévképzeteit. üsse fel történelemkönyveinket s tekintse meg. hiszen nyilvánvaló. s zömében. jelentőségét. "kalandozó hadjáratok". háttérokait és körülményeit. amely hasonló esetben ne tárná büszkén saját népe és a nagyvilág elé őseinek dicsőséges haditetteit.mint őstörténetünk és régibb történetünk minden kérdésében . s még magát a kort.) 9. Ez a körülmény érthetővé teszi. azt minden lehetséges módon lekicsinyelték. s az egészre ráaggatták a "kalandozások". ami emitt sikernek. "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" címkéit. ami az egyik félnek diadal. ezer év gyászmezőin át.úgy itt is elmaradt a tudományos vizsgálat a tizedik évszázadi támadó magyar külháborúk eseményeinek.dicsőségünk is szégyenünkké. agyonhallgatták és agyonhallgatják. óriási többségében sikeres offenzív hadműveleteknek ezt a sorozatát felmutathatná. Mivé lett írástudóink tollán a hajdani dicsőség? Akinek jók az idegei. 10. az a másiknál szomorúság és gyötrelem. eredeti tartalmából. hogy saját hivatalosaink kenik múltunkra a sarat s történetünknek e dicső szakaszát is becsmérlő szavakkal illetik? Még kimagasló sikereinket is a rovásunkra fordítják. A hajdani magyar életerő.

S kérdezzük tisztelettel: hogy áll össze hadászat s kalandorság? szervezett (reguláris) hadsereg és rablás. Hallgassunk. tudomány tornyából tudatlanságot. hogy . Bevitték a magyar köztudatba. "Kalandozások" Hivatalos vélekedések szerint a régi magyarok az árpádi bejövetelt követően kalandozó hadjáratokra adták fejüket és több mint háromnegyed évszázadon át kalandoztak ide-oda. tudománytalanítókról. torz tudást terjesztőkről.. kalandvágy.Diadalmas külháborúk sorát vezették őseink az európai országok ellen? Katonai egységeink úgy hatoltak át közeli és távoli országokon. rablóhad járat? 1.és rabszolgaszerző portyák . de az egész korabeli magyar társadalom. dúlni.rablóhadjáratok . közfogalommá. kalandkereső kóborló kószák.. kaland. kalandozás. Röstelkedés oka bűneink bizonysága. ámde egy nemzet háromnegyed évszázadon át tartó katonai tevékenységére miként lehet rákenni azt a címkét? Háromnegyed évszázad diadalmas hadivállalkozásait micsoda agyflúgos ésszel lehet a szoknyapecérség szavával jellemezni. Szoknyavadász és széllelbélelt szélhámos nőcsábász és nőbolond könnyen adhatja s adja kalandorságra fejét futva kandúrkobakkal könnyű kalandok után. Közszólássá gyúrták. illemkönyvek légypöttyös füzeteiből álszellemi szökevényként szökött be ez a fogalom kincstári történetírásunkba s merevült történelmi dogmává. Kaland. nemzettudatrontókról. hogy kalandozások. kalandorság. bírósági perek rovataiból. bűnügyi krónikák. úgy hogy a 896-tól 972-ig tartó időszakot a "kalandozások koraként" korhatárolták. zsákmányolni jártak.kalandozások voltak . Németh László "hibbantókról" beszélt. fosztogatni. meg se mukkanjunk. ahogy a kés szeli át a vajat? Győzelmet győzelemre halmoztak? Senki sem mérkőzhetett velük? Hallgassuk meg őket! Rablani. kalandozás? . Hintsünk hamut fejünkre. Sötétebbre vajon festhető-e még? Hisz itt nem csupán akkori külháborúink vannak vastagon feketére festve. Mi az. szerelmi históriák.zsákmány. Mi szóljunk a torzítókról. tudatlanítókról. Kalandozó kalandorok. miféle kábaságok között kalandozó elmével? miként süthető rájuk. Ráfogták: kalandozások. Röstelkedhetünk holtig miattuk.a társadalom megélhetését idegen gazdag országokból szabad rablás útján megszerző hadivállalkozások Meglehetősen sötét az ilymódon kialakított kép. kóborolni.

amely így indulna el. viharos évezredeket átható mindent fölülmúló vágy: kalandozni. zsákmányszerző. rabszolgaszerző portyák Rablóhad járatok? Mérhetetlen élet. szerkezetek roppant szervezett tömege: kalandozás ösztöne ezt miképpen vezethetné? Az a hadsereg. pusztulásba rohanna. fejetlenül indulna el.Kalandokat kergetett kalandra kábult kobakkal? Kalandorság bűnébe estek? Honnan került históriánkba ez a szó? A hivatalos dilettantizmus micsoda régióiból? Kalandozhat-e egy hadsereg? ("kalandorok kíméljenek!") Hadseregek sorsát vezetheti-e a kaland vágya? Hadseregeket egy évszázadon át? Hadseregeket egy évezreden át? S miféle kalandok eshetnek meg a kalandozó hadsereggel. a vér és halál micsodás kalandjai? Miféle szemlélet tört be itt ellentörténelemírásunk lapjaira? miféle szellem urhódott el kincstári történetszemléletünk tapintóidegein? A hadsereg: emberek. Hadsereg nem kalandozhat. "Rablóhadjáratok" Azt mondják: rablóhadjáratok voltak. állatok.és véráldozattal? Semmilyen áldozattól nem visszariadva? Háromnegyed évszázadon át. kalandozó hadjárat: dilettáns képtelenség. rabolni? . egy évezreden át? váltakozó szkíta népek sorával? az elvérzésig? véráztatta.

Világos. zsiványnak.nem kell! békés szántóvetés.száz. Bebizonyította már ezt (ál)tudományos módszerrel (ál)tudományosan is valaki? Ha nem: miért hangoztatják? kik hangoztatják? Mondva mondják . idegen területekre betörő hadak mikor nem zsákmányolnak? Ez jóformán együttjárója a háborúskodásnak. vacsoraillata? . hiheti ezt? egyáltalán mi az: rablóhadjáratok? Miért nem nevezünk rablóháborúnak minden háborút? miért csak eleink küzdelmeire sütik rá ezt a bélyeget? S ki akart rabolni? A vezérek? a közkatonák? Vagy együtt mind a kettő? Bizonyos ez? S ha nem. gyermekek éneke? . . dúlónak? Ha viszont a hadjárata rablást szolgálta. megérte? mind semmi a kaland. zsákmányoltak. csak az arany.nem kell! nem kell semmi: csak zsákmányolni. Ki hiszi.és rablásvágyhoz mérten? megérte? nem kell a békés nyugalmú otthoni élet a reggel gyémántbékéje? . ha rásütik. ez a két fogalom: zsákmányolás és rablás valójában egymásnak csak szinonímája.ismétlik azt is: zsákmányolni mentek. S az is: hogy a rablás megbélyegzőbb.meg százezrek élete megérte? százezrek halála idegen harctereken? megérte? saját népeik sírba hanyatlása. hogy rablóhadjáratok voltak. miért fogták rájuk? Miért épp rablónak. Hadak. rablóhorda.nem kell! otthonok fehér füstje. rabolni! csak az arany kell. úgy a magyar seregek felett kimondhatatlanul is ott lebeg a megbélyegző ítélet: rablósereg.

erőpazarlással és saját-élet pazarlással. Miért nem ezt az utat. osztogatták a szent könyvet és kenetet? kenyeret és bort? liliomot és gyertyát? s fosztogatás. zsákmány. s tetten érhető ebben a megbélyegző szándék. A magyar haderő. pusztultak s hadműveleteik végrehajtásában kényszerűen elmentek az emberi erőfeszítések határáig. hiszen a kirajzó. egyedül zsákmány. Tény és való. támadó seregek itt is. Lehetséges-e. rablás. római-germán alapossággal kifosztják azt. várait letarolják. ha már zsákmány kellett. mérhetetlen Nagy Károly-i zsákmányt (és Nagy Károly-i "dicsőséget'). amilyenek a "vezérek korában" zajlottak. biztosabb módját is találhatják ennek: leutánozzák Nagy Károly példáját. De hát a többiek? A világtörténelem többi hadivállalkozása. harácsolás vak ösztöne.mert meg akarjuk bélyegezni őket. egy állam haderejének kizárólagosan rablás a célja. minden hódító. ne vezesse más. egész Európára kiterjedő offenzív hadicselekményeik során szüntelenül véreztek. zsákmány. tényei tanúsítják. hét évtizedes. illetve a tizedik évszázadi magyar állam merőben más jellegű volt. vagyis: ellentétbe kerül önmagával és önmagát semmisíti meg. hogy helységeit elpusztítják. s így sohasem térhettek meg teljes létszámban. prédálás eszükbe sem jutott? Mások nem szereztek zsákmányt? Mások nem fosztogattak? . az államnak is szükségszerűen rablóvá kellene válnia. rablóállammá. anyagiakért vállalták csupán? Ki hinné. pusztultak szakadatlanul. Vagyis: tendenciózusan ítélnek. ki hihetné el ezt? Zsákmányért? Ha zsákmány kell. a rosszhiszeműség. A seregek tagjai valamennyien kockára tették életüket és pusztultak. s így mélységesen társadalomellenes.Valamilyen ellenséges érzület lopakodik. A legnagyobb zsákmányt ez hozta volna. úgy a hadsereg legfőbb gazdájának. ellenségekként ítélik meg őket. lappang itt. amott is ellenállásba ütköztek. Mikor ér már véget a szellemi rablóháború? MIRŐL VOLT SZÓ TULAJDONKÉPPEN A magyarok e hatalmas arányú. lakóit kardélre hányják. de úgy. minden hódítók útját választották. expanziós hadserege? Azok szent ostyát vittek. mint a zsákmányolás. minden területrabló példáját: körülkerítik. a szerzés vágya? Ki hiszi ezt? Ki hiheti? Miért mond ellent a rablóhadjárat a hadseregnek? Ha egy ország. hogy olyan gigantikus hadivállalkozásokat. sok zsákmányt aránytalanul kisebb kockázattal. Azért minősítik rablóhadjáratnak ezeket a tudományosan mindmáig nem elemzett hadműveleteket . Fosztogattak. elfoglalják a szomszédos területeket és módszeres alapossággal. amelynek ez az egyetlen törvénye. Mindezt hitvány tárgyakért.

ahol erre megvannak a lehetőségei. a nemzetközi árulást. De megérte. nem más mint legirtózatosabb népirtás. Hát igen. hogy mindezt rendjénvalónak. s hatalmas területeket tett néptelen holt vidékké. kultúrarombolás. a nagy Nagy Károly előtt lehasalni illendő. hogy rablóhadjáratokat indítsanak. Az emberiség érdekében? Úgy bizony! A népirtó gőzhenger! A példás alapossággal megszervezett népirtás. tömegmészárlás és világméretű rablás. ahol serege elvonult. a kalandozó rabló ösztön semmiképpen sem függhet össze a szkíta népek Kárpát-medencei visszaáramlásaival: aki rabolni akar. Nagy Károly nagyságát.nem az ellenséges katonák. siralom Zajlik már helyettek. nagyszerű tettei. a magyarok nyugati hadjáratait "kalandozások"-nak minősítsék. rablás. Némely területeken az emberi kultúra századokkal döccent vissza. szolgaszellem és rosszindulat kell ahhoz. hanem a védtelen tömegek.és rabol is . és minden egyéb hasonló rémtettről megfeledkezve.bárhol is . aranyát: mindent elvittek. a római birodalom megtorló légiói sem pusztítottak. A titkos erők győzelmét.Vegyük Nagy Károly hadjáratát az avarok ellen! Némelyek ezt teljesen rendjén levőnek találják. az rabolhat . De még ennek a hadjáratnak sem a könyörtelen rablás volta célja. asszonyok példátlan hidegvérrel véghezvitt lemészárlását. A szkíta népeknek nem kellett volna ahhoz a Kárpát-medencébe telepedniök. zsákmányszerző portyáknak. most kőhalom! Kedv s öröm röpködtek. Nagy Károlynak megérte: hosszú karavánok vitték Frankhonba az avarok kincsét. Talán érdemes volna egyszer ezt is megvizsgálni: mit jelentett szigorúan az emberi kultúra szemszögéből Nagy Károly hadjárata? mert az. Tökéletesen illik rá költőnk vallomása: "Vár állott. amit ő itt művelt. aggok. Nagyon megérte Nagy Károlynak! Európának is." Nagy Károly véres gőzhengere után mégcsak kőhalom sem maradt: a föld színéig letarolt mindent. gyermekek. zsenialitását ki vitatná? Ő szervezte meg mesteri fokon . emberelőtti pusztasággá. mert nem véletlenül lett nagy! Nagyszerű győzelmei tették azzá. amely csaknem egy századra véres káoszba szédült. Nagy Károly a modern népirtás lángeszű előfutára. ami megfogható volt és amit érdemes volt. Örök szégyene ez a magyar históriaírás hiperkritikusi szakaszának. . a szerzés. Halálhörgés. Kő kövön nem maradt. amit valaha is elkövettek egy ország. s a világtörténelem talán legnagyobb arányú rablása. Micsoda ostobaság. egy birodalom ellen. hanem az avarok leverése és a szisztematikus népirtás: így soha még a kegyetlenségéről hírhedt ókori rabszolgatársadalom. Világosan kell látnunk: a harácsolás. helyénvalónak ítélve.

saját uralmuk megszilárdításáig öngyilkossággal határos lett volna a "rablóhadjáratok" végrehajtása. hogy e hadjáratokkal maguk ellen hívják ki. A másik kizáró ok: ha az iderajzó szkíta népek idegen etnikumú népeket találtak volna itt. a dolog éppen fordítva áll. Világos tehát: nagyon súlyos okának kellett lennie. "zsákmányszerző" hadjáratokat folytasson megújuló rohamokban egy évezreden át! . még akkor is. Vajon miféle titkos összefüggések rejlenek it? Mégiscsak képtelenség. Folytattak ugyan az árpádi honvisszafoglalást megelőzően is hadjáratokat nyugati területek ellen. ellenkezőleg: ha azelőtt netán rablóhadjáratokat terveztek volna. s esetleg frontba tömörítik maguk ellen a nyugati népeket. politikai-katonai változások végrehajtásának annyira le kellett kötnie a honvisszaszerzők energiáját. saját etnikumú.csupán harácsolás. mivel ezek a szövetségeseikkel kötött megegyezések alapján végrehajtott stratégiai hadmozdulatok voltak. a visszaszerzésért a megszálló idegen hatalmakkal folytatott háborúk. úgy ezeknek legyűréséig. újra meg újra mérhetetlen anyagi és véráldozattal. felélik az itt talált kincseket. betolakodók kiűzése. Magyarán: számolniuk kellett azzal.mégha ugyanannak a népnek különböző ágai. hogy népek sora . Ámde azelőtt sem tették ezt. aligha öregbítik nyugati népszerűségüket. ahol mérhetetlen kincsek fogadták őket. Az ide visszaáramló szkítaság nem koldus. v. Sürgető okuk tehát rablásra nem volt. amíg kimerítik. a Kárpát-medence gazdagsága köztudott. itteni megtelepedésük után azt mindenképpen el kellett volna ejteniök. illetve több mint egy évezreden át megújuló hullámai újra meg újra. "kalandozó v. néptelen és terméketlen területre tért ide vissza. gigantikus erőfeszítéssel "kalandozó". hogy e nyugati irányú "kalandozásokkal". ha . Az ún. rablóhad járatok" mögött tehát valamiféle nagy titok lappang.rokonfajú. méghozzá nyomban a honvisszafoglalás után megindították nyugati irányú támadó hadjárataikat.Mi több. De még abban az esetben. E titok megfejtése a magyarok ősi múltjának ismeretlen területeire vethet fényt. legalábbis addig. saját nyelvükön beszélő népeket találtak itt. mélyreható társadalmi-gazdasági. hogy a legsúlyosabb és a legnyomósabb ok nélkül semmiképpen sem dönthettek volna kifelé irányuló hadjáratok végrehajtása mellett. hogy "rablóhadjáratokat" indítson nyugati országok ellen? De rabolhattak volna bőséggel azelőtt is. hogy a honvisszaszerzők háromnegyed évszázadon át. ha azok célja nem volt volna más . az idegen csapatok. úgy bőven volt aratni valója idebent az országban. Még továbbmenve: a honvisszafoglalóknak még azt is számításba kellett vennie.miként a történelmi tények ezt igazolják . ezeket azonban még a legrosszabb indulatú beállítás szerint sem lehet rablóhadjáratoknak nevezni. továbbá a honfelszabadítással óhatatlanul együttjáró. Nagy kérdés: mi volt. miért lett volna szükségszerű hát számára. mi lehetett ez az ok? Ha egy szűk. kivált. idegen fegyveres erővel betelepülő katonaréteggel számolnánk. hanem Európa egyik legbővebben termő leggazdagabb területére.

mint aranyért: életért! RÉGI SZABAD MAGYAROK VITÉZSÉGÉRŐL. s hogy maguk iránt minél nagyobb rettegést keltsenek. akiket Arnulf az ő segítségükkel legyőzött vala. látva népének pusztulását s amazoknak kegyetlenségét. isznak a megöltek véréből. Bárhogyan is forgassuk . nemesfémfeldolgozó ipara és fémművessége volt. a templomokat felperzselik. Arnulf . Az arany központi lelő. színes. A városokat lerombolják.óriási. de valami még aranynál is nagyobb és fontosabb kincsért. Liudprand műve alapján kissé részletesebben kitérünk e hadjáratsorozat két olaszhoni mozzanatára. Nagy Károly talán visszaszerezte a rabolt kincseket? Hihető volna.mondja Anonymus. MIVEL SAJÁT FÖLDJÜK FOLYAMAIBAN TALÁLHATTÁK MINDEZT" . Elfoglalják a bajorok földjét is. amit állítólag szereztek. bepillantásul ezekbe a hadműveletekbe és a magyar vitézek küzdelmeibe. hogy mikor Nagy Károly évtizedes harcok után szétzúzta és . századi támadó jellegű (offenzív) régi magyar hadviselésnek. hogy az őskortól Nagy Károlyig és azt követően is . az avarokról tudjuk: roppant kincseket halmoztak fel. életeleven képe bontakozik ki a X. (?) Erre (gyermek) Lajos király.éppen hazánk területe volt Európa legfontosabb aranyközpontja: gazdag aranybányák sora működött itt és ontotta az aranyat már az időszámításunk előtti évezredben: Magyarországnak már azokban az időkben fejlett aranybányászata. EZÜST. Akkor pedig miért? Miért lett volna szüksége ennek az akkoriban leggazdagabb országnak a szegényebbek sovány és fakó kincseire? Hisz amúgy is dúskálkodhattak aranyban. mibe kerültek ezek a "kalandozó hadjáratok". Liudprand cremonai püspök leírásából mozgalmas. végetnemérő kocsisorral tért vissza birodalmába. tetteibe.ha ugyan elszármaztak. Az aranykincseket tehát itt termelték és innen származtak el . ELLENÁLLHATATLAN EREJÉRŐL Érzékeltetésül. harcközpontú életszemléletének és minden ellenállást elsöprő katonai fölényének."halála és fiának trónralépte első évében nagy sereget gyűjtenek s meghódítják a moravanusokat. Igaz.Próbáljuk csak felmérni azt is. a lakosságot lemészárolják. Onnan tudjuk ezt. a magyarok páratlan vitézségének. hogy ezek az áldozatok legalábbis vetekszenek azzal az állítólagos "zsákmánnyal". "ARANY. ha nem ütköznénk abba a közismert ténybe. Többért. övéit megfélemlítéssel bátorságra .ne szépítsük a dolgot . GYÖNGY: ANNYI VOLT AZ NEKIK MINT A KAVICS. ezüstben. földig rombolta és kirabolta az avar birodalmat . aranykincsekkel megrakott.könyörtelenül elpusztította. "rablóhadjáratok" magának a szkítaságnak? Megállapíthatjuk.és kitermelőhelye kétségkívül a Kárpát-medence volt.elénk mered a kérdés: miért? Bizonyos az is: nem aranyért.

vezéreink. S hullnak a holt tetemek. És ha az ég végtől végig zeng. hogy rá vérkönnyeiket hullassák. hogy élete nem az elpuhult élvezetek keresése. Többeket előbb ébresztett fel a gerely. lárma tetőnkön: Döngnek a bőrsüvegek. ki fehért feketére cserél fel Vétkének tudatában fél a szívébe tekintni: Hátha az égi tűz s ő egyidőben még elenyészik. hogy tűrjék el a sebek fájdalmát. s mintegy kijelölését arra. Igazolják ezen állítást azok a sebek is. beborítani kezdi Bús felhőkkel a fényt. Ha dicső. A következő napon tehát összecsapnak a Lemannus folyó melletti síkságon. abba a városba. akik a tervezett háborúból kivonják magukat." Amint abban a könyvben. az asszonyok hajukat tépték. másokat pedig a kiket fekhelyükhöz szegeztek." . az anyák a fiúgyermekek arczát mindjárt a születés után éles késsel összevagdalják. csapkodják kardok azon kép. arcukat marcangolták és ruhájukat szaggatták: ez a szokás fakuló nyomokban . nem költött fel sem a csatazaj sem a halálos seb. Véres küzdelem keletkezík mindenütt s a turkok hátat fordítva. tegzek ürülve. vagyis a keleti frankok határán fekszik. amelyeket az életben maradtak az elhaltakért való fájdalmukban önmagukon ejtenek. zúg a vihartól És ha cikázik a Dörgő trónjáról kibocsájtott Villám: hogy hogy fél az. De nem is volt másban öröme. Épp így. az asszonyi lélekgyöngeség könnyeit megvetve. mint a csatában. kegyetlenségükben vért ontanak könnyek helyett!" Liudprand két olyan tényt hoz fel itt a régi magyarok szokáshagyományaiból. összefüggésben áll ezzel az a másik sajátos szkíta népszokás. mint ahogy e kegyetlen nép várta a csata napját. mert előbb száll el testükből a lélek. hasadoz ki-ki hátán. Alighanem. repülő nyíl átszegi őket. amelyből hiteles ókori kútforrások alapján tudjuk. erős pánczél repedez. szeretteik elvesztése fölötti igaz fájdalmuk jeléül a férfiak. Istent nem ismerve. "a mely eredetével foglalkozik. midőn hírül hozták ennek a népnek nem váratlan és nem óhajtott közeledését. még mielőtt az anyatejet táplálékul bevennék. süvöltnek a messzire röppent Nyilak. miszerint hőseink. mint a harci rivalgás. mintha menekülni akartak volna. arcukat felhasogatva borultak a halott fölé. hogy a szomjas ember mohóbban nyúl a hűs ital után. A Liudprand által ismertetett két ómagyar népszokás a magyar-hun-szkíta azonosság két bizonyítéka. ragyogást a fürtös Apollón. Kincstáriak természetesen ezt nem tűrhették s kisütötték. amely terjedelménél fogva alkalmas a csatározásra. olvastam. a mely a svévek és bajorok. Mint a mikor zuhogó jég elpaskolja vetésünk És útján támad kopogó zaj. s hatalmas Urunk.a kereszténység ellenére mindmáig fennmaradt.tüzeli s akasztással megfenyegeti mindazokat. hogy a hunok népszokásai közé tartoztak: a fiúgyermek arcának születés utáni felhasogatását. mint szemükből az álom. Hatalmas seregének tehát eléje sietett ezen elvetemült népnek a megszámlálhatatlan sokasága. hogy Liudprand téved és összekeveri egymással (a két azonos népet) a hunokat és a magyarokat. jól irányított nyilaikkal igen sokat terítenek le. "Lajos király egybegyűjtött csapataival már Augustába jött. hanem a haza szolgálatának szent hivatása. megtámadták a vérszomjas és harcias magyarok a még alvó keresztényeket.

a szokásos túlzásokból az igazság tárgyilagos kihámozására törekedve -. futást színleltek."A lenyugvó nap már hét óra felé járt s Mars isten még Lajosnak kedvezett. A SZENT GALLEN-I ESET A külső hagyomány magyarellenes szemlélete hatalmas erővel uralkodik az elidegenedett magyar történelemszemléleten. várost vagy kolostort meg miegyebet. amit nem kellene efféle hadicselekményeknél elkerülhetetlennek tekinteni. Sebestyén Gyula is ennek a hatása alá kerül. legfeljebb olyan helyeken. de szándékos torzítással. megóvja őt ettől tisztessége s így mindvégig tárgyilagos marad: ez adja művének értékét. szántókat szerteszét heverő holttestekkel. midőn a ravasz turkok leshelyeket állítván fel. őket hevesen üldözőbe vette. ennél lovagiasabb. miként a Szent Gallen-i eset is mutatja. mi több bízvást rámutathatnának arra . fölfogván. ajakcsíptetőkkel az érintett területek lakosságát és liliomot és díszkoszorúkat se vittek. A magyarok végrehajtván tervüket. történelemhamisítással senki sem vádolhatja őt. hogy a nyugati források fájlalják az árpádi honvisszafoglalóktól elszenvedett csapásokat és krónikásaik ezt szóvá is teszik. vértől pirosló patakokat s folyókat. miért nem vittek ajándékot s nem halmozták el válogatott csencsembencsemekkel. mint olyan szerzőtől. szinte példátlan emberséget tanúsítottak. az üldözőket pedig egyre előre hajtotta. Látni lehetett erdőket. hogy a magyarok szokatlan emberséggel jártak el: semmi nyom például arra. A nép néhány évre adófizetője lett a magyaroknak. a számtalan keresztény lemészárlásával nem elégítették még ki gonoszságukat. az is csak halkan. hogy kellő tárgyilagossággal megvilágítsák a történteket s kimondják. Kifosztották? Hallatlan! De volt-e vajon még olyan hadjárat. semmi olyasmi. ahol a győztes hadsereg nem fosztotta ki a birtokába került területet? Még jó. hogy itt-ott akaratlanul is ne bocsátkozzék némi túlzásba jelzőit illetően. hogy a győzelem vereséggé változott s annál keservesebben fogadja a váratlan csapást. hogy kifosztottak egy várat. A király maga is rémülve látta. svévek. mindinkább annak a szemléletét tükrözi. előtörtek mindenünnen a leshelyekről s már-már legyőzve lekaszabolják a győzőket. Ellenkezőleg. humanitáriusabb eljárást a legeszményibb hadseregtől is bajosan lehetne elvárni. füldugaszokkal. Érthető. aki a másik oldalon áll. Midőn a király népe nem tudván a kelepcéről. Senki sem merte érkezésüket bevárni. A lovak nyerítése és a kürtök recsegése még inkább rémítgette a menekülőket. hogy ok nélkül öldököltek volna és tömegesen lenyiszakolták volna a lakosságot. frankok és szászok földjét. de könyörtelen dühükben gyújtogatva végigszáguldozták a bajorok. semmi rendkívüli nem történt. hogy nem azért ítélik el a külháborúzó magyar hadsereget." A cremonai püspöktől. A mi hivatalos historikusaink feladata volna. . amelyeket nagy munkával vagy a természeti előnyök igénybevételével lehetett megerősíteni. nem várjuk el.

félkegyelmű. éneklésre kényszeríteni? S itt . a pap-tolmács. kézirat) . de rájöttek. Mivel pedig ez a derék egyházfi magyarul is tudott. arra is rákényszerítették. Némileg Ekkehard mester (XI.arra kell gondolnunk.. "hanem mert az ókoriak hite szerint a félkegyelműséget annak jeléül tekintették.) nyomán vázoljuk a történteket. miután pedig kitombolták magukat.saját nyelvükön elfújja a "Sanctificat nos Domine" kezdetű egyházi éneket. 54. velük ordibál (=kurjongat és énekel) .Heribald szerint -: mivel kényszerítették rá. de nagy tehetséggel játszotta az idiótát.) Megható a kiabálásra kényszerített pap-tolmács históriája. hogy versenyt igyon velük. Heribaldot a magyar hadfiak egy kicsit meghergelték s hirtelenében . Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom. c.Sanct-Gallen középkori képe Vegyük mindjárt a Szent Gallen-i kolostorban történteket. Tolmácsuk.. Közeledésük hírére a szentatyák mind elmenekültek.le akarták vágni. Az ünnepség tovább folyt (Heribaldot egyébként nem azért nem bántották. értette az éneket s ismerős fülnek. annál is inkább. mert ártalmatlannak vélték. békében hagyták. noha nem lehetetlen. A 926-os évben egy magyar katonai egység berontott Svájcba és letáborozott a Sankt Gallen-i kolostor udvarában. tetejüket leverték s ihatott mindenki amennyit csak akart. sz. aki ugyancsak felhevülhetett a bortól .a papok hagyományos borszeretetét ismerve . hogy érintkezésben áll a felsőbb hatalmakkal"). a penitencia és vele a bűnbocsánat. hogy Heribald is velük üvöltött. csupán tettette magát. (Számolnunk kell vele.viselkedésében kihívónak tűnt . volt bor ott bőséggel. ki végül is vezeklésül egyházi dalt énekel. Ámde miként lehet valakit ordibálásra. egy keresztény pap. A magyarok "a vegyítetlenül ivott bortól felhevülve rettentő hangerővel isteneikhez ordibáltak" (=harci dalokat énekeltek). (Ekkehard: Casus St. csak az ütődött-hibbant Heribald várta meg a magyarok érkezését. Galli V. (L. mivel ez mély nyomot hagyott a magyar történelmi képzeletben.) Végül pedig jöhetett a pecsenye. 52. A boros hordókat a kolostor pincéjéből kihordták. felhevült szívnek az aligha lehetett kellemetlen.

És ezek a sorok. hogy sem szembe nem szállhattak velük. akik onnét kijönni akartak. amiről emléktelenítéssel felérő adatirtás és ócsárlásból fakadó érdektelenség miatt oly keveset tudunk. És nem elég. A tűz viharoknak a szárnyain indul És fölszíva magasra rohan s szanaszét harapódzik." Íme. sem ajándékokkal meg nem vesztegethették őket. mintegy közelebb hozzák. Végromlást kiabálnak a minden irányból előtört Gyors magyarok s lenyilazzák azt. hogy Pavia városának falait sánccal vették körül és köröskörül lecövekelt sátraikból állották útját azoknak. annyira. megelevenítik a régi magyaroknak azokat a küzdelmeit. nem zsákmányra éhes horda. Újra kibontakozott a nagy ég borújából a napfény És a kos útja felé közelítve a hegyre borult jégS hótakarót melegítve elolvasztja. hogy a tűzvész lángja elemészti a várost. Ezek bűneikkel szolgáltak rá. még a felajánlott s fáradság nélkül megszerezhető kincset sem fogadják el: visszautasítják a megvesztegetésükre szánt ajándékokat is. Kit a tűz nem emészt meg. Leírásai hiányt pótolnak. Liudprandnak ez a passzusa a rágalmazók ellenében Anonymust igazolja. Rodulfus távolléte idején a magyarok dühe Salardus vezérlete alatt egész Itáliában érezhetővé vált.A MAGYAR ARANYÉHSÉG ÉS ZSÁKMÁNYSZERZÉSI VÁGY CÁFOLATA LIUDPRAND CREMONAI PÜSPÖKTŐL Liudprand püspök a páviai csatáról is beszámol. Aeolus Féktelenül lihegő szeleit kibocsájtja magából. éppen a rájuk sütött elsőszámú rágalmat leplezik le. Vitézi sereg volt ez. Ekkora bősz magyarok hada rajtüt a városerődre S tűzbe borítja. ha akaratlanul és közvetetten is. ilyennek mutatja a régi magyarokat a túlsó táborhoz tartozó derék püspök emberi leírása. aki így jellemzi őket: . Mert miként Liudprand tanúsítja. "Berengár halála után.

mivel történelemszemléletünkben divatossá vált (mesterségesen ráerőszakolt. rá kell mutatnunk a közvetlen előzményre. A második a pécsi domborművek nyomán van rekonstruálva és a nyugati hatást mutatja. fél évezreddel az ugyanígy megdöntött hun birodalom és az azt évszázadokkal megelőző szarmata.a központi szkíta birodalom."NEM KÍVÁNTÁK A MÁSÉT.ki tudja hányadszor az évezredek folyamán . stb. pontosabban: a pozsonyi csata. pannon stb. Egy évszázaddal az avar birodalom nemzetközi fegyveres erőkkel és titkos eszközökkel véghezvitt elpusztítása után.a Nyugat robbantotta ki. Annál is inkább meg kell tennünk ezt. az ország belső rendjének kialakítása és az ország ősi határainak újból való kitűzése. Mint tudjuk: 907-ben fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. szkíta birodalom elpusztítása után ismét kivívta a történelmi szükségszerűség és ésszerűség és a szkíta népek ereje az ősi szkíta birodalom ." Magyar főurak a X-XII. a vazallus fejedelemségek leverése. mi robbantotta ki a tizedik évszázad Nyugat elleni nagy hadműveleteit. jász (jazig). századból Az első alak rekonstruálva bizánci hatást mutat. MINTHOGY MINDNYÁJAN GAZDAGOK VOLTAK. SOK ÁLLATNAK ÉS ELEGENDŐ ENNIVALÓNAK A BIRTOKOSAI. a betolakodott idegen fegyveres csapatok kiűzése. tekintélyelvekkel rátukmált) csőlátás valósággal ránevel arra. dák (daha). hogy összefüggéseikből és az okoksági viszonyból kiszakítottan szemléljük. A Nyugat elleni háromnegyed évszázados magyar offenzívát . arra. a harmadik a Gertrud Codex magyar alakja Nemes Mihály rajza (Magyar Jelmez) A POZSONYI CSATA Mi volt hát a magyar külháborúk oka? Mielőtt felelnénk az okokra. Ellenállhatatlan történelmi szükségszerűségek folytán Európa közepén újra helyreállt .

Alighogy befejezték a Magyarország területére betolakodó idegen. Még messze a jövőködében. és a germánság már ekkor. mik az ekkori megtámadtatás nélkül tán sosem is jöttek volna létre. Tanúsítják ezt a terv gyakorlati kivitelezésének tényei. És beindultak a pusztító viaskodások évszázadokra kiható nagy gépezetei. hódítani minden áron. A Hungáriának. 907-ben százezer főnyi hadsereg indul a magyarok megsemmisítésére: a szárazföldi csapatokat dunai hadihajók kísérték.jól-rosszul . "kalandozó" hadjáratok. a már ekkor kialakuló "Drang nach osten" hatalmi mohóságában nemhogy nem ismerte fel. a főszerepet a terv létrehozásában az oligarchia mellett ezúttal is a főpapság vállalta. a huszadik század poklából visszatekintő és valós történelmet elködöző történetírás homályán áttekinteni képes emberek mérhetjük fel a maga igaz mivoltában az esemény felmérhetetlen jelentőségét: a forrongva kialakuló nagy nyugati és keleti népcsoporttömbök között újra helyreállt a természetkijelölte keretek (Kárpát-medence) és évezredek szentesítette határok között az a központi hatalom. s a terjeszkedő német imperializmus. már itt voltak germán vezetéssel a nemzetközi fegyveres erők leszámolásra kész roppant hadai.még későbbi megtört és ezerféleképpen rombolt formájában is . Mit akartak elérni? Hódítani. Mi több: az új terv kidolgozója és kimódolója éppen a germán klérus volt. A hazájukat visszafoglaló magyarok még nem támadtak nyugat ellen. zsoldos katonai erők kiverését az országból. A Pozsonynál 907 júliusában lezajlott többnapos ütközetben azonban a magyarok tönkreverték a germán hadakat. amely természeti és történelmi adottságainál fogva a néptömbök közötti egyensúlyozásra volt hivatott. együttmunkálkodása helyett háború a közép-európai pillér ellen. hogy a magyarok elleni harcban egyesült germánság már ekkor. elleni régebbi tervek kidolgozásakor. Közép. máris itt voltak az éhes új hódítók.és Nyugat-Európa összefogása. A kortársak csupán az új helyzet előidézte fenyegetést érezték. mint az ellene támadó nyugat egyesített hadereje. Meghökkenő fegyvertény ez: a honvisszafoglalást még teljesen be sem fejezett magyarság már ekkor is nagyobb katonai erőt képvisel. a nagyhatalmi álmok megszállottai.ezt a szerepet töltötte be egy évezreden át a pángermán és pánszláv népsokadalmak közé ékelődötten Európa keleti védőbástyájaként. Pontosan egy évszázaddal az avar birodalom embertelen vadságú szétrombolása után a magyar honvisszafoglalás befejezése évében. alighogy újjáalakult Magyarország szétzúzására. S miként a hunok.helyreállítását. Számunkra itt az a lényeges. Így került sor a pozsonyi ütközetre. 907-ben. Működtek a régi hibás beidegzettségek. Alig hogy befejeződött a magyar honvisszafoglalás. amely terjeszkedő hatalmát korlátozza. de a védőtartóoszlopot ellenséges falként érzékelte. A magyar katonai erő szétzúzta az országba betörni készülő óriási nemzetközi haderőt. a magyar honvisszafoglalás lezárásának évében megindult a pusztító támadásra. 907-ben tervet dolgozott ki a sebeiből alighogy felépült. netán a semmi ködében úsztak a majdani ún. s ezért lerontására tört. . avagy Magyarországnak nevezett új szkíta birodalom új egyensúlyi helyzet kialakításának irányába hatott. és amely . Pozsony ősmagyar váránál az ország kapujában. Véres fővel kénytelenek voltak elmenekülni. avarok stb. noha a korabeliek számára ez felismerhetetlen maradt. Csak mi.

mit várhat a magyarság a nyugattól. Le kellett vonni a támadás tanulságait. hódító eszkalációi. A pozsonyi csatát követően. A nemzetlélekölésnek ez is egy hatásos módszere. rablóháborúknak. és a csatában megölték fejedelmüket." Kézai Simon mester itt keményen. Vratiszlávot. hogy büntető expedícióról van szó. s mindenre csupán a történelmi tényekből és összefüggésekből. előzményekből következtethetünk. azt ami elkerülhetetlen kísérőjelensége mindmáig a háborúknak: a dúlás.és Árpád előtt is . etnikuma akkor . amik .az avar birodalom szétzúzása utáni szláv beszivárgást az ősi Magyarország területeire.hozzászámítva mindazokat az atrocitásokat. Elsikkad a krónikás szövegben a hadjárat valódi mibenléte.magyar volt. Thüringiát. elhallgatják: szidjuk magunkat és ők is szidnak bennünket. mi éppen fordítva. a fosztogatás. míg ellenségeink orvháborúi. rablóháborúi magasztos és dicsőséges hadi vállalkozásokká dicsőülnek."Morvaországot és Cseh-országot fosztották ki minden vagyonából. s ez azért hangsúlyozódik ki különösképpen. hogy itt nem éltek más etnikumú népek. miként Kézai írja . És még egy év sem telt bele. akiket le kellett volna győzni. oka és célja is. mert más népek historikusai a kedvezőtlen tényezőket általában elnyelik. A katonai támadás intő jel volt a magyarok számára: nyilvánvalóvá vált. Volt azonban más oka és célja is ennek a hadműveletnek: nevezetesen az ország köré települt ellenséges gyűrű meggyengítése és szétzúzása. nem éltek olyan ellenséges etnikumok. és megtörtént a magyar visszavágás: magyar csapatok pusztították végig Szászországot. hatalmi visszaéléseket. . s amit a betolakodó önkényének nevezhetünk. hogy a Kárpát-medence lakossága. Felvidéken. . . az előzmények közt pedig megtaláljuk: . mondhatnánk ellenségesen fogalmaz. nem jöhetett volna létre a magyar haderő ekkora ütőképessége. így aztán a kép feketére sikerül: ily módon bélyegződnek eleink hadműveletei barbár dúlásoknak. hiszen akkor nem őrződhetett volna meg. Bizonyosra vehető hát. hazug híresztelésekkel szemben. illetve azt. zsákmányszerzést szolgáló "kalandozásoknak". ő sem tud azonban mindenütt és mindenben ellene szegülni kora klerikális szerzői magyarellenes beállítottságának s ezért emeli ki többi középkori krónikásainkkal együtt a velejáróját a fegyveres konfliktusnak. ők betartják a "magunkról csak jót" elvet. megtorló hadművelet-ekről: ezért első dolguk az árpádiaknak a cseh föld végigdúlása.a vazallus frankoszláv fejedelemség létesítését ős Szepességben.óhatatlanul együtt járnak az idegenuralommal.miként azt napjainkban is tapasztaljuk .Elsőrendű bizonyíték is ez a tény: tanúsítja a hamis. jóllehet igazságérzetét vitatni sem lehet.

Mindezeket a szkíta népeket a Kárpát-medencei őshazába behatolt és itt zsarnokoskodni kezdő idegen népelemek kiűzésének karizmatikus parancsa. Mert nem a magyarok kezdték el gyorsan mozgó könnyűlovasságukra támaszkodva a nyugat elleni rajtaütésszerű hadműveleteket. hunok. majd utánuk a hatalomban hozzájuk mérhető korai és kései avarok. Tüstént szemünkbe ötlik: nem Árpád magyarjai kezdték a nyugat elleni külháborúk sorozatát. jószerivel azonnyomban megkezdték a nyugat felé irányuló támadó hadműveleteiket. meg kell ejtenünk az évszázadokon át elmulasztott elemzéseket. jász-jazigok. griffes-indások. akiknek az égvilágon semmi köze a Balkánról több mint egy ezredév eltelte után felszivárogni kezdő valachruminokhoz. Mindenekelőtt látnunk kell: nem elszigetelt folyamatokról van szó és semmiképpen sem a történelmi összefüggésekből kiszakadt. akik lobogó fehér gatyában. hullám hullám után. hogy haladéktalanul nekivágtak ezeknek az óriási áldozatokkal járó párviadaloknak? Mi volt az ok? Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egymást követő sora egy évezreden át? Miért volt elkerülhetetlen ez? Mit akartak elérni? . a pannonok.ISMÉTLŐDŐ VILÁGTRAGÉDIÁK Korról korra megsemmisülő szkíta birodalmak. birtokba vették az őshazát. hanem őket jó évezreddel megelőzve a szkíta népek egymást követő hullámai. s mihelyt visszafoglalták. korai avarok. isteni elrendelés kényszerítette ide a nagy keleti pusztaságokról. mihelyt visszatelepültek a Kárpát-medencei őshazába. ugyanúgy a keleti pusztákról. s csak e folyamat zárószakaszában a magyarok. a nagy szarmata síkságról . nyugatrómai és keletrómai birodalom beolvasztására készülő (és őket adófizetővé is tevő) hunok. Miért? Mi vezette. majd a nyugatot nemcsupán rajtaütésszerű hadműveletekkel riogató. ezekben a kérdésekben is. jóformán még meg sem melegedtek itt. majd nyomukban a szarmaták. harcicselekedetekről. ümögben száguldozták be frissröptű lovaikkal az etnikai forrongás állapotában levő nyugati tartományokat s verték vissza a nagy rabszolgatartó hatalom hódító hadait a Duna vonalánál. Átfogó tüzetes vizsgálatra van szükség. katonai cselekménysorozatról van szó. Ez a gigantikus eseménysorozat semmiképpen sem szűkíthető le a magyarok tizedik évszázadi külháborúira. daha-dákok. akiktől rettegett a világbíró Róma. végül pedig a magyarok. hanem egy évezreddel korábban a Pannóniának nevet adó pannonok. késztette őket ezekre a hadműveletekre? S miért volt valamennyiök számára annyira sürgős ez a késztetés. A történelmi tények nem hagynak semmi kétséget aziránt. Félre kell vetnünk a tizedik századi magyar haditettekre (s az egész korra) tévedésből és ártó szándékkal ráaggatott hamis címzéseket. attól független. gyökértelen jelenségekről. nép nép után.visszaáramló ősszkíta-magyar daha-dákok. máris megkezdték nyugat felé irányuló támadó kirajzásaikat.a későbbi Dagesztán-Dahesztán tájáról . szarmaták. Mindezek a szkíta népek. hogy egy teljes évezredet áthidaló grandiózus folyamatról. de az egész Európa visszafoglalására.

senki semmit sem tud.Míg ezekre a kérdésekre nem találjuk meg a választ. a nagy pannon birodalom. történelmi tényekre alapozott. . eltakarójává vált. Visszakísértenek az avar birodalom szétzúzásának irtózatos jelenségei Nagy Károly mindmáig leplek alá vont bosszúhadjáratának titkos erővonalaival. áru-lók. szkíta ősbirodalmainak pusztulását. mert ezek a kérdések választ követelnek. helytálló választ. gyilkosok. Ismétlődő nemzettragédiák. méregkeverők seregeit mozgósító diverzánsháború. Európa közepének. világkataklizmák. ez a kémek. világjelentőségű tényeket takart el az emberiség szeme elől. míg ki nem okádták mérhetetlen kincseiket az avar dombok s míg föld alá nem került a nemzet nagyobb része. a korai avarok után a griffes-indások. az emberiség emlékezete mögé süllyedt népek. Hova lettek Közép-Európa ősszkíta birodalmai? Hova a Rómát rettegtető pannonok. a hun és avar birodalom világégéssel. amely a tények feltárója helyett a tények elfedőjévé. világpusztulással felérő képei. nem mehetünk tovább. amikről senki. ősrégi központjának. népirtó megátalkodottságának követ kövön nem hagyó csapásaival. megvesztegetők. amelyről még manapság is Pannóniának nevezik Magyarország felségterületeit? Hova lett a Szarmata-Jász (Jazig) Szkíta birodalom.) Évszázadokról évszázadokra megsemmisülő és újraépülő szkíta birodalmak. s a hunok. Megdöbbentő jelenségek bontakoznak ki a kutató tekintet előtt. avarok után itt voltak óriási erőhatalommal a magyarok. amelynek csak a neve maradt fenn hajdani peremvidékein. földalatti brávók. A szarmaták után következnek a hunok. A história. a magyar Szerémségben? (A szkíta Dákország és a dák-daha nép kiirtásának körülményei ismeretesek. Attila megöletésének és "Krimhilda csatájának" félelmetes jelenségei. Közép-Európának szkíta birodalmait A történelem kulisszái. a hunok után a korai avarok. népek katasztrófája: világraszóló s világ sorsára kiható tragédiák. évezredeken át megismétlődve érő tragédiák. Egy évszázad sem telt bele. országok tragédiái. a griffes-indások után a magyarok A magyarok színrelépésekor mind felkísértenek az előző tragédiák. módszeres. Fél évszázad múltán a régi félelmetes idők kísértettek vissza. világbirodalmak omlása. így például Európa ősnépeinek. Világok pusztulására vessük a tekintetünket. immár harmadízben vagy éppen tizedízben. Évszázadokról évszázadokra megismétlődő nemzettragédiák. métellyel s orgyilokkal győzelmes háború mindaddig. Csaknem egy évtizeden át dühöngött ez a feltáratlan titkú pokoli háború.

miféle késztetések és szükségességek. nem a fegyver. Hadjáratok sűrű sora vonul el hát szemünk előtt. tudatos obstrukció tagadhatja e gigantikus eseménykomplexumok világpolitikai jelentőségét.Feléledt. hogy néhány ember ideát is. hogy a katasztrófa körülményei. kísérőjelenségei mindegyik esetben hasonlóak vagy éppenséggel azonosak voltak. hogy ezek a külháborúk a puszta kalandvágy kitörései és megnyilvánulásai voltak? Milyen cél.meg tízezrei. kényszerűségek láncolata? . a szó: a cselszövény. ki tudja. S a létrontó titkos erők ismét gyűrűbe vonták. Valójában ez utóbbi három. a szkíta világhatalom. hanem a kulisszák mögötti rejtve folyó ádáz viaskodás. emez pedig a magyarság tragédiáját előkészítő titkos szövevényekre vet világot. szándék hajtotta őket. alárendelt frank haderővel szemben? Harmadízben (sokadízben) kísértett fel a Kárpát-medencében a végpusztulás. Miért vívták őket? Ki meri ép ésszel állítani. a hun birodalom szétzúzásának tragédiája rávilágít az avar birodalom végóráira. A dilettantizmus azonban az emberi eszmélkedés és történelmi önmegismerés mérhetetlen kárára. régi dilettánsok avítt leírásaiból ismerik a fegyveres harcok világát . avar. közreműködésének figyelmen kívül hagyásával az események megmagyarázhatatlanná válnak. illetve a csoda mezébe burkolt gyilkolás és titokhalmaz? az. azé a győzelem. világfordulatot ugyanazok a tényezők. miféle kényszerűség? Mi volt e hadivállalkozás-sorozatok kiváltó oka. hanem az ész. az európai népek sorára és alighanem az egész világtőrténelemre végzetesen kiható kataklizma semmiképpen sem érthető meg külön-külön egymástól elszigetelten. hányadízben. S az érintett szkíta (hun. karddal hasítva maguknak utat a nyugati tartományokon át? miféle törekvés mozgatta őket? mit akartak elérni? S ki szervezte meg ezeket a hadakat. Hivatalos dilettánsok. hatalmas erőfeszítéssel és véráldozattal végigvitt magyar külháborúk vonulata. Attila hun világbirodalmával? Az avarokkal? Mi történt Nagy Károly avarellenes háborúja során? miként történt meg az ún. magyar) népek országa mindegyik esetben Európa vezető katonai hatalma volt. célja? Miért vonultak éveken át. akik csak hírből. értelme. a titkos erők küzdelme dönti el: nem a nyíltszíni küzdelem. a leterített óriás. miféle rejtélyes erő. s a háborúkat nem a nyers erő. s talpraállt. a nemzethalál. s a hasonlóságok és egyezések révén az egyik kataklizma eseménysora alkalmas a másik megvilágítására is. évtizedeken át magyar katonák tíz. ugyanazok a módszerek készítették elő és hajtották végre. "Nagy Károly-i csoda".úgy képzelik a háborút. mindmáig valósággal elsikkasztotta a történelemnek ezt a lényegi hátterét minden háttértényezőjével. odaát is fegyvert ragad és parancsnokai vezénylésére öldökölve egymásra ront s aki a mészárlásban felülkerekedik. Mi történt a pannonokkal. A valóságban azonban a háborúk már réges régen nem ilymódon folynak. Vagyis a fantasztikus katonai fordulatot. hogy a katonailag mindaddig fölényben lévő avar haderő s az egész avarság elvérzett a nála gyöngébb. S ez nem lehetett s nemis volt másként Nagy Károly háborúiban sem. ugyanazok a titkos láthatatlan erők: ezek döntő ténykedésének. világkataklizma jellegét és azt. Mi történt itt? mi ismétlődött-kísértett fel immár ki tudja hányadízben? Csak históriai vakság. titkos vonulataival egyetemben.

gótok és egyéb népek előtt szkíta népek éltek. s minden olyan válasz. azaz a Kárpát-medencei ősszülőhaza felszabadítását és védelmét. katalánok. harácsolás. Nem akartak mást. hullámzásait pontosan követve . Ámde ezek a had járatok. szkíták voltak Európa őslakói. svájci hunok stb.több mint évezredet ölelnek át. Elemi érdekekért folyt ez az évezredes gigantikus küzdelem: a létért.vallja az időszámításunk előtt élt Xenophon. ibérek. s tán mégcsak nemis elsősorban az előrelátó honvédelem . ami évezredes léptékben is meghatározója lehetett a szkíta népek történetének. a válasz már ismeretes. Nem a kincsszerzés. mégcsak nem is az avarokkal kell kezdenünk. területrabló szándékkal nem vívtak háborúkat".sőt talán még az agathirsokig. a nagy hun király ezért vívta óriású arányú háborúit a rómaiak ellen. kalandozás. majd germán imperializmus mind fenyegetőbbé váló terjeszkedése. írek. Ezért küzdöttek még régebben a szkíta jászok és szarmaták. szarmatákig . mint a krónikákból. megalapozott módszeres választ. biztonságát. Ezt úgy kell értenünk. jóllehet ezt a tizedik századi magyar haderő is megvalósíthatta volna. Választ követelnek ezek a kérdések. és ezért az avar birodalom helyébe lépő honvisszafoglaló magyarság. Nem lehet kétséges.az újonnan visszaszerzett kárpát-medencei őshaza megelőző célzatú támadó hadjáratokkal való biztosítása -. vissza kell mennünk a jazyk-jászokig. Ne feledjük: a szkíták .az észak-keletről betörő latinok. s ezért vívta élet-halál harcát a hun birodalom örökébe lépő avar birodalom. ispánok. aki úgy véli. ami nincs tekintettel erre. dahák). az ARANYKINCSEK. zsákmányszerzés. a honvisszafoglalásokkal. a szabadságért. nosztalgiája vezette volna egy teljes évezreden át a "kalandozásokat"? Kezdetben talán igen. úgy nyilvánvalóvá válik. Következésképpen a szkíta népek évezredes Nyugat elleni támadó háborúit sem a bosszúvágy és területrabló szándék vezette. Akad.) katonai felszabadításának mindinkább elhalványuló hagyománya. EMESE ŐSANYA ÁLMÁNAK mondája. a jövőért.Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egész sora? Hiszen ezt a sort nem a magyarokkal. az oka: rablás. a késlekedő magyar seregre támadó ÓRIÁSMADARAK (GRIFFEK) mondája. hogy e küzdelmeknek össze kell függnie a kárpát-medencei ősmagyarság létének alapkérdéseivel.a világ legigazságosabb népei voltak. "Európában a szkíták uralkodtak" . Ha figyelembe vesszük. hogy ezeknek a hadműveleteknek is nagyon nyomós okának kell lennie. itt élő szkíta népek (baszkok. s ókori kútfők tanúságtétele szerint. Már Attila. valósabb ok került az előtérbe: a rabszolgatartó római. olyan oknak. A HADAK ÚTJA mondája. germánok. a nyugat-európai ősi szkíta hazák. az őshaza megvédéséért. és a CSODASZARVAS mondakör mind ezt igazolja: az isteni elrendelést az őshaza felszabadítására és védelmére. Mindegyik ősmondakör az őshaza természetfölötti erők által elrendelt . történeti és kronológiai adatokból tévedhetetlenül kitűnik. csak alapozatlan lehet. hogy ezek a hadjáratok a szkíta népek visszaáramlásait. "haszonvágyból.a régiek megállapítása szerint . De már az időszámításunk körüli időben bizonyosan más. az ősszkítákig. csak az ősi szkíta felségterületek. Valóban nem is törekedtek a nyugati tartományok elfoglalására. dákok (v. hogy az ősi Európában . szorosan összefüggenek a Kárpát-medencébe történő visszaáramlásokkal.

Ha figyelemmel kísérjük az Európában lezajlott világeseményeket. Valójában tehát nemcsupán a Kárpát-medencéről volt szó. A "kalandozó" hadjáratok tehát a kárpát-medencei honvisszafoglalások szerves kiegészítő részei. sem a nyugatra költözés.tán Attila gigantikus Európa-egyesítési terveit kivéve sohasem volt célja sem a nyugati területek meghódítása. hogy e hadjáratoknak . de az egész ősi területről. Hun-szarmata fejedelem IV .felszabadítására és védelmére vonatkozik. történelemben. Mindegyik ősmondakör a természetfölötti erők által elrendelt mágikus visszatérési parancsot sugallja. Íme az évezredes titáni küzdelem fő mozgatóerői! Párhuzamos tartalom mondákban. Az egész ősi Európát nagy veszedelmek fenyegették az új rabszolgatartó imperializmusok részéről. Ezért is homályosul el értelmük a késői utókor előtt.V. megmenteni a kárpát-medencei haza őslakos magyarságát és a nyugaton élő magyarral rokon népeket a római gőzhengertől. a párhuzamosság és a karizmatikus cél a leghatározottabb formában minduntalan fölsejlik. Dél-Oroszországban lelt csészéről . amelynek a Kárpát-medence csupán a középpontja. könnyű rá jönni a rejtett okra: a germán népek és a latinok terjeszkedése. A szkíta népek ezért térnek vissza: meg kellett küzdeniük a félelmetes új ellenséggel. Bizonyos. századbeli. De a nyugaton élő ősnépek is rokonságban állnak a magyarsággal.

. tárgyak közvetlen megfigyelésére és konkrét elemzésére. de természetüknél fogva rendszerint titkosak. Ottó ezt kísérelte meg Augsburgnál. sosem lehetett tudni. a magyarokkal szemben nem volt ellenszerük. I. leárnyaltak. fékezhetetlen vitézségük tanújeleként." Acsády Ignác EURÓPA MAGYAR NYOMÁS ALATT Tény és való: hét évtizeden át magyar nyomás alatt nyögött Európa. és holnap bekebelezik az egész Nyugatot. a félelem az élet minden zegét-zugát áthatotta. hasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb a helyzete. klastromok.VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL "A magyar századokon át inkább csinálta. hiányosak és töredezettek.az esetek többségében . vagy mindez csupán előjáték. mint a bűnügyi nyomozóé. a létbizonytalanság fojtogatta az embereket. vélt tények ismeretéhez. TITKOS VOLTÁRÓL A történetvizsgálónak. mikor bukkannak fel. feltételezett tények. végérvényesen alárendeltjeikké téve a nyugati tartományokat és népeket. hadvezéreik oktalannak. s tetteinek följegyzését gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta. rejtett okozatúak. a (hunoktól átvett) lovagjátékok híres hősei elbuktak. surranó nyilak özönének ellenében: ólomlábakon idétlenkedett velük szemben a Nyugat s mintha félálomban tenné és álomkórság ülne rajta. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK LEÁRNYALTSÁGÁRÓL. falvak határában a villámgyors lovaikon száguldó magyarok. lovaik lassúnak.alkalma nyílik a valóságos tények. ha a valóságot akarja feltárni. csak a port akarják elverni a nyugati népeken. hamis indokolásúak. amelyek nemcsak távoliak. áldozataik hiábavalóknak bizonyultak a szélsebesen száguldó paripák. s a magyarokkal szembeni ellenállás reménytelen volt. a frank és nibelung hősök csődöt mondtak. valójában miért jönnek. vagy legalábbis megközelítésére. A rettegés ülte meg a a nyugati tájakat. erődítményeik kártyavárként leomlottak. villódzó kardok. A bűnügyi nyomozó magát a megtörtént esetet. még félelmetesebb folyamatnak. kétségbe-esésükben. kegyetlen katonai nyomás alatt. akinek . s azt sem lehetett tudni."A magyarok nyilaitól ments meg Uram Isten!" -. páncélzataik ólomnehéznek és hiábavalónak. A történetkutató ezzel szemben csak bonyolult szűrőrendszereken át juthat el olyan valamikori közvetett. mikor bukkannak fel a várak. merről és milyen erővel. fohászaik hiú reménykedésnek. mikor árasztják el nyilaik záporával a falakat s hányják kardélre a menekülőket: rettegésben élt egész Nyugat-Európa . sosem lehetett tudni. a . mit akarnak. előjátéka egy új. Meg kellett találnia magyar katonai rohamok ellenszerét. mint írta a történelmet. végső elszántságukban újra meg újra megkísérelték a szembe-szállást. ámde mindannyiszor véres fővel kellett visszamenekülniők.

történetkutató az egykori esemény tanúinak elbeszélése alapján készült kivonatos és tendenciózus - gyakran tudatosan hamis beállítású - beszámolókat vizsgálja, s az így nyert adalékok alapján kell rekonstruálnia a tényleges eseményeket. "Egyébiránt az idők tsak Deteillokat (apróságokat) fedezi fel jobban és igen gyakran a titkos okokat még jobban zavarja össze, hogysem kivilágosítja." gr. Dessewffy József

MI TÖRTÉNT AUGSBURGNÁL? 1. A CSATA LEZAJLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Titok fedi, mi történt a Lech folyó mentén az Augsburg városától mintegy másfél kilométerre eső híd közelében, mi okozta Lehel és Bulcsú vezérek seregének pusztulását.

"A német és olasz sereg - tudósít a Bécsi Krónika – hirtelen rátámadtak a magyarokra, úgy hogy még ha akartak volna, akkor sem menekülhettek el, mert egyik oldalon meggátolta őket ebben a néhány nap óta csodálatosan megáradt Lech folyó, a másik oldalon pedig fal módjára az ellenséges sereg szorította őket."

Nem tudjuk, hogy milyen lehetett a Lech folyó ominózus hídja, amelyen 955. augusztus 10. éjszakáján a magyar sereg átkelt, milyen széles volt, hány lovas férhetett el egymás mellett rajta, s így több minden felderíthetetlen marad. A csatában részt vett két magyar hadsereg, létszámát a kútforrások fölöttébb ingadozó, bizonytalan becsléssel 25.000-50.000-75.000 lovasra teszik. Kiszámították, hogy 20-25.000 lovast véve alapul, hogy a hídon való átkeléshez zavartalan körülmények között három és fél - négy órára volt szükség. A magyar sereg viszont csak éjfél után vagy éppen a hajnali órákban kezdte meg az átkelést. A hídon való átkelést a magyar vezérek azért tették az utolsó pillanatra, hogy ily módon meglephessék ellenfeleiket.

A haditerv kiélezett volt, a hadvezetés úgyszólván mindent egy lapra tett fel; arra, hogy a hídon való átkelés zavartalanul terv szerint, a vezetés becslése, elképzelése szerint zajlik le majd. Az átkelés azonban nem így sikerült, nem bonyolódott le a remélt idő alatt és feltehetően ez okozta a katasztrófát. Különös az is, hogy nem számolta hadvezetés a Lech folyó áradásával sem, és ha ez váratlanul az utolsónapokban vagy az utolsó napon következett is be, kérdés, miért nem módosította eredeti és amúgyis végsőkig kiélezett - mert az átkelés optimálisan meghatározott időtartamára épített - tervét. Negyed- vagy félszázezer, de esetleg ezt is jóval meghaladó lovassal átkelni egyetlen keskeny, mert nem erre a célra készült hídon - példátlan vakmerés, valóságos istenkísértés, kivált ha számba vesszük, hogy a lovaknak a teljes felszerelést is magukkal kellett vinniük s az átkelésre kiszabott idő egyetlen éjszaka, illetve egy fél éjszaka volt, méghozzá viharos időre, esőzésekre gondolva - bizonyára szeles, sötét viharos éjszaka. Természetesen nincs adat rá, hányszor tört el a gyenge korlát (ha volt korlát), hányszor buktak le és hányan az örvénylő hullámok közé, milyen torlódások keletkeztek, s arról sem, mire a hajnal felderengett, hányan keltek át, hányan maradtak a túlparton s a gyötrelmes éjszakától mennyire merültek ki a katonák. Hajnalra sem fejeződött be az átkelés. Bizonyosra vehető: az átkeléssel járó lárma, a kiabálások és fényjelek nem maradhattak észrevétlenül az Ottó császár vezette nemzetközi sereg előtt sem. A császári kémek, felderítők természetesen az átkelés minden mozzanatát jelezték a hadvezetésnek, s az ellenséges sereg csapásra felkészülten várta az alkalmas pillanatot. Kérdés: miért vállalták a magyar vezérek ezt a kockázatot? A válasz adott: a Lech folyó az elmúlt napok nagy esőzései miatt annyira megáradt, hogy lehetetlennek mutatkozott lovastul átkelni a háborgó hullámokon. Egyben ez azt is jelzi, miért várakozott a magyar had napokig Augsburg alatt és miért érezték a magyar vezérek immár halaszthatatlannak a folyón való átkelést, azaz: nem eredeti terveik szerint jártak el, hanem engedtek a körülményeknek. Még nagyobb hibát vétettek azáltal, hogy - minden eshetőséggel számolva - nem állítottak erős őrséget a sereg védelmére. Hiba hibára torlódott hát, és a vigyázatlanság végzetesnek bizonyult. Határozott jelek mutatnak arra, hogy az átkelést valami megzavarta. Lehet hogy a híd rongálódott meg, de valószínűbb, hogy még az átkelés befejezése előtt megindult a német támadás. Hadsereg folyón való átkelésének - miként ezt számtalan történelmi példa tanúsítja - két kritikus pontja van: A/ ellenséges támadás átkelés közben,

B/ támadás közvetlenül az átkelés befejezése körüli időpontban, még mielőtt az átkelt sereg harci állásokba felfejlődne s a folyó mentén, a hídfőnél, kis területen van összetorlódva. Ekkor érhette pusztító támadása Lech folyón átkelő s az éjszakai viszontagságoktól elcsigázott magyar harcosokat, akkor, amikor a sereg a lehető legrosszabb állapotban és a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben torlódott a Lech folyó partján és jószerivel képtelen volt valóságos harci erejének kifejezésére: ekkor zúdult rájuk a magyarok elleni harcokra kiképzett páncélos egységek rohama. Elöl tűz, hátul víz. A küzdelem viszonylag rövid ideig tartott. "az ellenség vitézebbjei eleinte ellenállást fejtettek ki - írja az egykorú Widukind (925-1004) -, majd mikor látták, hogy társaik futásnak erednek, ők maguk is megijedtek, és a mieink sorai közé keverve lemészároltattak. A többiek egy része, miután lovaik fáradtak voltak, a legközelebbi falvakban húzták meg magukat, de ezeket a felfegyverzett lakosság körülfogta és az épületekkel együtt felégette. Mások a folyón átúszva akartak elmenekülni, de a túlsó meredek parthoz érve visszabuktak és elnyelve a folyó áradata által vesztették életüket." Mindenfelől megsemmisülés, halál csap le hát a magyar seregre. Figyelemre érdemesek Widukind tudósításának a magyar sereg kimerültségére mutató közvetlen és közvetett utalásai: a kimerültség az oka - még lovaik is elcsigázottak -, hogy a közeli falvakba húzódnak, s annak is, hogy a szokatlanul megáradt folyót átúszó harcosok a meredek partról visszabukva pusztulnak el.

2. MIKÉNT NAGYÍTOTTÁK FEL NEMZETI KATAKLIZMÁVÁ AZ AUGSBURGI ÜTKÖZETET? A magyar eszmélet ellen az augsburgi csata után olyan gigantikus szellemi háború indult, amely korszakok történéseit meghamisítva, ellentétére fordítva a magyarság szellemi életét ezredévnyi időtartamra magatehetetlen áldozati bárányként leterítette, mákonyos gőzeivel tévtanok útvesztőibe sodorta, eredettudatát, istenét, fényes múltjának emléktárait elrabolta.

ettől kezdve Magyarország vált a nyugati hadak célpontjává. pogány nemzet volt. Lepel lepelt fed. életformájához való szoros kötődése meglazult. akár a hagyma rétegei. E félelmetes átalakulásokat egyházi és kincstári történetírásunk csaknem teljesen elnyelte.Roppant lélekölő. a magyarság véres tetemként évszázadról évszázadra mélyebbre zuhan ebbe a szakadékrendszerbe. eltorzította. Háromnegyed évszázaddal az árpádi honvisszafoglalás után azonban Magyarország. s ha addig ő tette támadó seregeinek hadszínterévé Európát. istenétől elszakadt. hűbéresévé süllyedt. ősi hagyományaihoz. mondják. miként már utaltunk rá. eszméletfojtogató erők törtek a magyarságra. ha bölcs uralkodói. A magyar fajt tehát a kereszténység (és a nyugathoz csatlakozás) mentette meg a végpusztulástól. s nem nyitják meg az ország kapuit az idegen népek előtt. nemzeti egysége. A Lech-mezőn megsemmisült a magyar katonai hatalom. önbecsülése. elvesztette önvédelmi képességét a külső támadásokkal szemben. mindeddig érinthetetlen és sérthetetlen felségterülete is csorbulni. Géza és István. az elmúlt ezredév magyar történelme az emberiség történetében példátlanul álló irdatlan törésvonalak kataklizmarendszere. hogy elrejtsék előle az ellene elkövetett vérlázító bűntetteket s ezer évi halálos vergődésének valóságos okát. legyőzhetetlen. nemzeti múltjához. függetlensége. durva népet saját akarata ellenére is át nem térítik (a Nyugat kegyeit keresve) a zsidókereszténységre. elfogyó csonkként mind mélyebbre és mélyebbre. megközelíthetetlen. Az ellenlábas nélküli magyar hatalom (a nyugati népek félelme) helyet cserélt a német hatalommal és annak hovatovább kis híján már-már holmiféle vazallusává. Augsburgnál dőlt el hát a magyar nemzet sorsa. amit ez a tragikussá vált sorsú nemzet az utóbbi ezredév során megért. és vele a magyarság sorsa. s ami mindmáig hatóan megpecsételte a magyar nemzet sorsát. a legnagyobb tragédiát. nemzettudata megrendült. kedvező és szerencsés fordulatnak állítva be a magyar nép gerinctörését. szabad. társadalma megbomlott. Magyarország az augsburgi vereség következtében védtelenné vált. valamennyi csapás közül a legfélelmesebb a Géza és István korában bekövetkezett törés: ez a szakadékrendszerek. Az európai hadviselés iránya is megfordult. Augsburgnál minden eldőlt. a hazugságközéppont az augsburgi ütközet. fel nem ismerik a végveszélyt és a primitív. s nem alakítják át nyugati mintára a magyar társadalmat. összetartozás-tudata. A magyar faj életereje látványosan meghanyatlott. a magyar katonai erő. a tizedik évszázadban dicsősége teljében álló hatalmas nemzet volt. Hazugságfelhők darvadoznak fölöttünk s elfedik. Európa leghatalmasabb nemzete. lélekszáma ijesztő mértékben megcsappant és ősi. Hazugságáradatban evickél a magyar géniusz. beszűkítik történelmi láthatárunk. uralkodó nemzet. De valamennyi kataklizma. Így volt-e valójában? A magyar. egész Európa sorsát meghatározó és megfordító változáson. Végzetes szerepcsere történt. eltörölve Magyarországot a világ térképéről. fogyni. a nyugati hatalmak kétségkívül eltörlik a föld színéről. szikláról sziklára. műveletlen. s a korszak történetét alapjaiban átgyúrta. morzsálódni kezdett. . hadszínterévé. Bárhogyan tekintsük is. korlátlan. Minekutána pedig sokat ártott katonai csapásaival a nyugati népeknek és barbár. szellemmételyező. De óriásiak voltak a belső változások is. őt támadták a nyugati hadak. S a belső mag. mert Európa keresztény népei egyébként nem tűrik meg és (jámbor keresztényi lelkületükből kifolyólag) kiirtják a magyarságot. szuverenitása megcsorbult. ekkortól ő vált a nyugatiak (nemsokára a mindenfelől támadó népek) hadszínterévé. addig a magyarok támadták ellenállhatatlan lendülettel a nyugati országokat. mindeddig elpalástolt és felméretlen drámai változáson ment át.

jelentős eltérések esetén azonban jobbára elemi törvényszerűségek szabják meg a várható eredményt. mi tette tönkre ténylegesen. Óriási. bármilyen csapást szenvedett is el ebben a korban a nemzet. nem zavarja meg tisztánlátását s nem hamisítja meg önmagáról való tudatát. AVAGY A TITKOS ERŐK SZEREPÉRŐL Közhely. s a törvényszerűségek alapján a jobbik félnek kell győznie. Mégis kikaptak. És ennek a hazugságáradatnak nagy oka van. . ha nem kendőzi el szemét. Különös. nagyságához. itt azt kell kimondanunk. szabadságához. a látására ereszkedő ezerévi hazugságködözés. jobb minőségű katonai emberanyaggal D/ Tapasztaltabb. a szellemi háború. Roppant érdekek fűződnek az ezer éve élő hazugságok fenntartásához. A CSALÁRDSÁGRÓL. hogy bekövetkezik ez. vélt érdekek fűződnek ennek a korszaknak a meghamisításához. mélybezuhanása. A Géza és István korában rátörő orverők dühe nem törte meg annyira ezt a hatalmas életerejű nemzetet. ha a hamis beszéd. rettentő vérfutása. 3. Megszokott körülmények között érvényesülnie kell a minőségi-mennyiségi körülményeknek. istenét. de fel kell említenünk: a háború nem a véletlen és a hadiszerencse vak forgataga. az igazság eltakarása? A hazugsághoz tapadó érdek . megroppanása. halálbazuhanása soha nem teljesedik ki az adott mértékben. álarcos ellenségeit le ne rázhatta volna s régi önmagához.erózióvonalak kiindulópontja. tisztánlátását az ellene koholt s e korszak történetét meghamisító hazugság. magasabb szintű hadvezetéssel. virulásához vissza ne találhatott volna. visszájára fordításához. amely az alábbiakkal rendelkezik: A/ Magasabb katonai kultúrával B/ Haditechnikai fölénnyel C/ Gyakorlottabb harcosokkal. a magyar sors soha semmiképpen nem süllyedt volna ilyen mélyre. Ez okozta a magyarság végzetét. annak a félnek. sokat mondó körülmény.álérdek. És itt mellőzzük. eredetét. fizikai mivoltában a magyarságot (hiszen erre amúgyis kitérünk). sanda simaságú mellébeszélés és hazugság nem téveszti meg elméjét. valójából kivetkőztetéséhez. hogy a lechmezei ütközetben valamennyi tényezőt tekintve a magyarok voltak jelentős fölényben. tévhiedelem. Vélt érdekek. Kétség nem férhet hozzá. amely fekete lepellel vonta be a századokat és elvette ősmúltját. hogy az igazság ismeretében ki ne egyenesedhetett. hogy éppen ezt a korszakot. a hazugság győzte le. a hamisítás. ezt a véres törést fedi el ködontó rózsaszínűvé párált méregfelhőivel a szépítő hazugságok. De emberi erőnek lehet-e érdeke a hazugság. a magyar nemzet ezerévi pokol járása. itt kezdődik a nemzet talajvesztése. Vitathatatlan. ferdítő mellébeszélések özöne. Egyenlő és közel egyenlő erők megmérkőzése esetén véletlen tényezők is beleszólhatnak az események alakulásába.

" Kézai: "Megindulván tehát a császár ulmi udvarából s gyorsan és titokban megérkezvén (anélkül. A vereség tényén természetesen ez mit sem változtat." Chronica Hungarorum: "És mert a magyarok elővigyázat nélkül csak a város ostromával foglalkoztak. a német és itáliai sereg váratlanul rájuk rontott. idegen volt számukra és erkölcsi érzékükbe ütközött. ami szokatlan. másfelől az említett seregek vették körül őket. Enélkül. El kell fogadnunk. háborúban minden cselfogást megengedhetőnek s bizonyos értelemben szükségszerűnek tartunk. napkelte után három órával. amit ők maguk is rendszerint alkalmaztak. mint a polgári kultúra elsajátítására vagy éppen az évszázadok óta minden ellenállást legázoló szkíta-magyar katonai fölény behozására. cselvetésről lehetett szó. a nemzeti hiúság mondatja ezt velük? úgy véljük.. Tény viszont. A hadifortélyt nem tarthatjuk sértőnek. az érthetetlenbe ütközünk. hogy a nyugati fél a magyarokat valamilyen módon kelepcébe csalta.. Hangsúlyozzuk. Anonymus: ". hogy a Lechmezőn beugratták a magyarokat. a Lech folyó áradása) is hozzávetjük. az efféle vádaskodás ellentétes úgy a krónikák. Másféle csalárdság lehetett ez. miután A MAGYAROK ÁLLÁSÁT ÉS SEREGÉT KIKÉMLELTE. hogy a magyar felderítők ezt jelentették volna)." Valónak vehetjük-e. akkor sem futhattak volna el. mikor eső esett. amit krónikáink az ellenség gonosz cseléről állítanak? Vagy mindez csupán kitalálás? A fájdalom. felháborítónak. egyfelől ott volt akadályul a Lech folyó. akkor se futhattak volna. a német és az itáliai sereg váratlanul rohanta meg őket. úgyhogy ha akartak volna. mely ama napokban a patakoktól csodálatosan megáradt. A .a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél és Bulcsú fogságba estek.Figyelembe kell vennünk azt is. S aligha holmi bevett hadifortélyról. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. Mi lapul háta keserű kifakadások mögött? Sehol máshol nem találunk példát hasonló panaszra. rájuk rohama és a városhoz közelebb eső egyik seregüket legyőzé. illetve nem sajátíthatók el egy-két év vagy évtized alatt. Az ókori kínai bölcs. olyasféléről. a másik oldalról pedig az említett seregek falként vették körül és szorították őket. mint a régi magyarok természetével. A valóságfeltárás késztet itt csupán a tényboncolgatásra. Szorosabb értelemben vett katonai szempontból tehát érthetetlen és megmagyaráz-hatatlan I. ezt nem rótták volna föl ellenségeiknek." Képes Krónika: "A magyarok vigyázatlanul jártak el a város vívása közben. A katonai kultúra magas szintjének elérésére éppúgy tetemes idő szükséges. akár a fal. Ottó győzelme és a magyarok veresége. ha akarnak. hogy középkori krónikáink egyöntetűen az ellenség gonosz cseléről szólnak s arról. Szun-ci mondása: A HÁBORÚ A CSALÁS ÚTJÁT JÁRJA. hogy ezek az összetevők semmi esetre sem változtathatók meg. mivel egyik oldalról a Lech folyó (amely azon napokban a csatornák jóvoltából csodálatosan megáradt) képezett akadályt. valami olyasféle csel. Az ilymódon előálló rejtélyre csak a titkos eszközök bevetése adhat magyarázatot. mégha a balszerencsés körülményeket (felhőszakadás. De tán a titkosság és hazudozás ködét kissé feloldja.

mint a csalás. egyértelműen körmönfont beugratásnak. Hagyományőrző krónikáinkból a jóhiszeműség becsapott áldozatainak méltatlanko-dása csap ki.de nem a történelemből. akik a magyarok szövetségesének mezében léptek fel s beszélték rá a magyar vezéreket olyan hadmozdulatokra. nem a valóságból. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök gátlástalan hazudozásaikkal rábírták őket arra a hadműveletre. amely a halálba vitt és amelyből nem volt többé kiút. amelyre az ellenség már felkészült s így az egyértelmű volt a vesztükbe rohanással. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS Bizonyos körök erősen titkolnák a titkos erők minden ténykedését s ha rajtuk múlna. A krónikáink emlegette csel nem más. vagyis ez a fogalom arra utal. kétszínűen hazudozva. amely nem számol a titkos erők mindent átható ténykedésével. kitörölnék az emberiség tudatából . Mi lehetett az? A lehetőségek mérlegelése nem vezethet másra: hamis ügynökök révén megtévesztették Augsburgnál a magyar sereget. S itt is feltételezhetjük titkos ügynökök jelenlétét. szándékos megtévesztésnek minősíthető. beavatkozását a hadicselekményekbe: nemtelen eszközökkel beugratták. ilymódon következhetett be a két augsburgi magyar sereg pusztulása. A könnyen hivésre alkatuknál fogva mindenkor hajlamos magyarok bedőltek a cselnek. Vagyis tökéletesen álcázott titkos ügynököket küldtek a magyarok táborába és azoknak. Több tízezer magyar vitéz fizetett az életével ezért. Betelt a keserű pohár. Iszonyatos árat fizettek a könnyenhivésért. félrevezették a végzetesen egyenes gondolkodású s könnyenhivésre mindenkor hajlamos magyarokat. annak kétszeresen keserű.jelek arra mutatnak. szellemileg is felsült és kudarcot szenvedett. De akit becsapnak.szerintük . csak arra gondolhatunk. Fájdalmas minden csapás. CSAK MEG KELL RAGADNI A KÍNÁLKOZÓ SZERENCSÉT S TELJESEN ÉSZREVÉTLENÜL VÉGREHAJTHATJÁK A RAJTAÜTÉST. Egyébként az ütközet képe is ezt tanúsítja. halálba rohanással. ha a krónikák jelzéseit hitelesnek tekintjük és szó szerint vesszük. becsalták őket a halálos kelepcébe. A magyarok módfeletti felháborodása az ellenük elkövetett cselfogás miatt csak így válik érthetővé. Mert nem csupán a fizikai kárt. megcsalatásra utal. hogy a Lech-mezei magyar sereggel szemben nem holmi közönséges hadifortélyt alkalmazott az ellenség. alighanem olyan személyek bevonásával. 4. . Gondolkodó ember számára nem lehet kétséges: a "gonosz csel" csalásra. a fájdalmat kell elviselnie. a jámbor hiedelem. hogy túljártak az eszén. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS sikert ígértek nekik A MAGYAROK RÉGI. hitszegés. sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket és rábeszélni őket az általuk előadott és az ellenségnek kedvező terv végrehajtására. a veszteséget. HŰSÉGES BARÁTAI ÉS OTTÓ CSÁSZÁR ELLENSÉGEI. hanem . de azt a tudatot is. hogy Lél és Bulcsú seregét számukra szokatlan eljárással megtévesztették. Így alakul ki a hamis kép. felháborítóan aljas eljárást. orránál fogva vezetnek s úgy verik el rajta a port.megengedhetetlen. a becsapás minősített esete. ITT A NAGYSZERŰ ALKALOM! KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. holott ezek jelen vannak mindenütt.

b/ Csapdába csalás. A magyarok pedig fájdalmas vereséget szenvedtek Augsburgnál. . hanem a titkos fegyver. Miként volt elpusztítható sík mezőn. Népek. Ottó eddigi küzdelmei során. körülmények és krónikák egyaránt azt tükrözik. észrevétlenül rátörhetnek az ellenségre.tán szövetségi álarcban . országok tönkretétele. akit elgáncsoltak vagy ellátták a baját. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. fegyveres erő. Még sosem fordult elő. Tények. nyugati valamint északi szláv hódításainak tapasztalatai alapján mindinkább átlátta: a népek legyőzésének. tüzérség hiányában egy félszázezer főre becsülhető lovashadsereg a X. hogy a magyarok "vigyázatlanul jártak el". Jó fél évszázada számos külháborúik során a magyarok nagy fölénye jobbára ellenállhatatlannak bizonyult. hogy ekkor meg ekkor. hogy meglepték őket. Augsburgnál tehát valami rendkívülinek kellett történnie. Annyira biztosra mentek. láthatatlan erők léptek fel. legbiztosabb idegen igába görnyesztésének leghatékonyabb módja korántsem a nyílt. hogy az ellenség megsemmisített volna egy egész magyar hadsereget (kivéve a tartaléksereget). A szemek elől elrejtett titkos erő. tartós vagy végleges leigázása nyílt úton lehetetlen. mert I.A magyarokban felkavarodó mély felháborodás. hogy az ütközet során valami egészen különleges. 3. Számunkra azért különösen érdekes mindez.s rávenni őket. Jót akaró szövetségeseink. Csel ölt cselt. harag és a bosszúállás dühe félreérthetetlenül arra utal. ámde a nagytapasztalatú magyar vezérek részéről szinte érthetetlen "elővigyázatlanságot". hogy még az elemi (és kötelező) vigyázást is elmulasztották? Ekképpen történhetett. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS! Beugratásra kiképzett hétpróbás csalóknak varázsigeszerű mondása ez. hogy Augsburgál ez következett be. évszázad viszonyai közepette? Két eshetőség van: a/ Körülkerítés tízszeres túlerővel. Részint ez fejeződik ki abban is. valótlannak. De vajon ebből kiindulva. felbérelt személyek útján sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket . országok megdöntésének leghatékonyabb. A cél könnyű és holtbiztos. itt meg itt kockázatmentesen. Hiszékenység méztót csöpögő lépe. nem könnyű elviselni. leplezésével vihető keresztül. Kaméleonok pompázatos köpenyben. Ez magyarázhatná a krónikák által kihangsúlyozott. a terv ésszerű és áttekinthető. koholmánynak. Ottónak mindinkább a titkos manőverek felé forduló gondolkodására vet némi világot. fájdalmas a vereség. hogy hazabeszél. váratlan és rendhagyó történt. Farkasok báránybőrben. csak a hódítás tényének elkendőzésével. 2. Hihetünk nekik. a titkos fegyver a történelem legfőbb mozgatóeszköze. mindenkire rá lehet-e sütni. itáliai. mikor gazságot emleget? Esetünkben a következőket ajánljuk megfontolásra: 1. hiszen ez rokonértelmű kifejezése annak. kiagyalt szépítő mesének Köztudott. A vereség váratlansága és ellentmondása a gyakorlatnak. Hivatalosaink mindezt (hazugságnak) minősítik. A csapás súlyossága.

az mindig vigyázatlan. Jobbára a lechmezei csata az egyetlen kivétel. További árulkodó jelzést tartalmaznak a magyarok vigyázatlanságáró1 szóló híradások: “vigyázatlanság" ellentett párja a "megkörnyékezés". amelybe csüdig süppednek a lovak. hogy Augsburgnál valami rendkívülinek kellett történnie s nem is akármilyen csalárdságnak. a felhőszakadás nemcsupán a magyar felet. a felháborítónak ítélt cselszövény. Ha csupán környezeti-természeti viszonyok folytán jön létre a csapdahelyzet. Ne akadjunk el hát a felszínen. szemközt a Nyugat nemzetközi ereiből egybetömörített áttörhetetlen falanxa.4. ami ebben a láthatatlan mögöttes zónában zajlik. hogy a kedvezőtlenre fordult természeti viszonyok. ha a körülzárt erőt (Lehel és Bulcsú seregét) egy hasonlíthatatlanul nagyobb erő zárná közre. csak egy lehetőség marad: a magyar vezéreket . Az augsburgi csapda falai csupán színfalak. értesüléseiket pedig kútforrás-okból és az élő szájhagyományból merítik. 6. jóllehet tudjuk. a körülményekkel és az erőviszonyokkal ez semmiképp nem egyeztethető. márpedig népünk ugyanúgy igazságkedvelő. de az ellenséges sereget is egyaránt sújtja. mögött rejtőzik az igazi titok. láthatatlan csapda. de olyannak. félrevezetésről. hogy a külsei csapda félelmetes falai végzetes hatásként csupán akkor érvényesülhetnek. Végiglapozásra ajánljuk a magyar történelem évlapjait. Krónikáink következetesen csalárdságról írnak. Mindez egyöntetűén és egyértelműen tanúsítja. hatoljunk a kulisszák mögé.meg átszövi a történelmi eseményeket. miként ez kimutatható. 10. amelyből dézsában zuhog alá Isten megáradt könnye. hátul a megáradt folyó. akárcsak krónikáink. még ha csak körvonalaiban is sejlik fel számunkra. Erről pedig itt nem lehetett szó. páncélfala. Mert a látható csapda mögött van egy érzékekkel fel nem fogható. akit megkörnyékeznek. Kirekeszthető az okok közül a természeti-környezeti tényezők kizárólagos hatása is. Nincs szó sehol megcsalatásról. többszörös létszámú nyugati sereg egyszerűen nem létezik. a titkos erők tevékenysége át. 5. a sár. Mindez azonban természetesen csupán kerete a drámának. 7. kivált a magyar történelmet. amelyről lepattogzanak a fáradt nyilak és lesiklanak a kardok pengéi. titkos erők kezdeményeztek és irányítottak A megcsalatás mibenlétére tehát biztos fogódzókat nyújtanak a kútforrások. Rengeteg az elvesztett csata. a csapda alja pedig a felázott talaj sártengere. ilyen erő. A gonosz csel és csapdába csalás tényének figyelembe vétele nélkül érthetetlenné és megmagyarázhatatlanná válnak a lechmezei események. történelmi kataklizmáink félelmetes sorozata. A csapda félelmetes falai is kirajzolódnak előttünk. Lapjaikról egyöntetűen kirajzolódik a kép: a magyar sereg a Lech-mezőn valóban csapdahelyzetbe került a szó valóságos értelmében. ezeknek csupán járulékos szerepe lehetett a két sereg megsemmisítésében. egytől-egyig titkos összeesküvések következménye. Lehel és Bulcsú seregét nem ebbe a kétfalú (a nyugati páncélos sereg és a megáradt folyó alkotta) csapdába csalták. titkos erők alattomos működéséről. nem ad magyarázatot a mély felháborodásra s a harag nemzedékeket átívelő örökségére. s e színfalak között. nem következhet be Lehel és Bulcsú seregének pusztulása. 8. Nyugati haditaktikai tényezők döntő szerepét is kizárhatjuk: öt évtized diadalmas magyar külháborúinak páratlan sorozata tanúsítja a magyar hadvezetés utolérhetetlen fölényét. tüstént átlátjuk. ha felfogjuk. amit a láthatatlan. Még a csapda teteje is kivehető: a viharfelleges égbolt. s hogy ez valóban így van. legfeljebb egy sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben. 9. Világos az is. Csalárdságra való utalás azonban sehol sem fordul elő.

s ezek a felfegyverzett csoportok máris lesbenálltak. szurdokot elvágtak. végveszélyre ráeszmélve. öldöklés közepette visszavonult a hídhoz és további ádáz harcok közepette a sereg maradékával átkelt a hídon. arányait is. majd hajóra szállva kísérelte meg a hazamenekülést. csalatás. magyarok siralomvölgyeivé. beleértve a menekülők elpusztítását is. Ottó parancsára fegyverbe állították messzi tartományok lakosságát.félrevezették. állig felfegyverzett paraszti csoportok várták felkészülten az életüket menteni akaró magyarokat. I. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök rábeszélésével. még azt is tekintetbe véve. nem adta meg magát a sorsnak. És ez a megcsalatás. Ámde miként tudhatta mindezt előre Ottó. elárulván. annak. elzárva a magyarok menekülésének esetleges útvonalait. ha előre s pontosan tudta nemcsak az ütközet kimenetelét.. amelyből nem volt menekvés. őrzetlenül hagyására s alighanem a folyóátkelés áldatlan körülményeinek legkedvezőtlenebb beállítására. a Lechhausen táján fekvő hídtól Augsburgot maga mögött hagyva mintegy Gockingen vonaláig hatolt előre óriási véráldozattal. Felkészülten vártak rájuk. elálltak. hanem vakmerőn előretört és az ellenséges hadseregben nagy pusztítást végezve. az ellenséges páncélos csapatok közt mindinkább felaprózódva és felmorzsoltatva. kelepcébe csalták. már késő volt. minden lehetséges útvonalat. agyonverték. hogy kisebb osztagok a csapdából elmenekülhetnek. Ámde nem volt semerre menekülés. Ottó csak abban az esetben számolhatott ezzel. ilyen nagyarányú vaklárma kockázatát. végeredményét. Roppant csapdákká. Ezenközben az ütközet külső peremére szorult kisebb egységek az általános öldöklésben szétfutottak. elárult sereg hősi erőfeszítése már nem érhette el célját. mint rászedéssel. nem maradt más. noha ezt még akkor sem veheti biztosra. A menekülés drámája újabb bizonysága a nyugati hadvezetés által előre kidolgozott messzetekintő titkos terveknek. Ez a ténykörülmény fényt vet a lechmezei csata előkészítésének titkos háttértényezőire és I. ha az elmúlt fél évszázad harcai nem a magyar. A magyar sereg ugyanis a vészhelyzetre. hogy Ottó bizonyos volt a győzelemben. csaknem minden esetben a magyarok katonai fölényét igazolták és a magyarok győzelmét hozták? Nincs és nem lehet más magyarázat. hiszen az eddigi összecsapások egy-két kivételtől eltekintve. Bizonyos volt ebben. hamis esküvéssel bírhatták rá a magyar vezéreket az "elővigyázatlanságra". hogy itt minden lépést előre kiszámítottak. s a kimerült harcosokat hirtelen körülkapták és irgalom nélkül lekaszabolták. a halálbarohanás és a megkísérelt menekülés. Ottó messze előretekintő tervei alapján a tartományok riasztott lakosai előre elzárták a menekülés minden útját. amikor nem védekezhettek. mint a kétségbeesett végső roham. akkor és olymódon törtek rájuk. Ottó titkos terveire. s mire a magyarok észbekaptak. Egyébként ugyanis Ottó nem rendelhette volna el országnyi területek helyőrségeinek és parasztságának mozgósítását. Álnok szólakokkal. a tábornak az elrejtőzött ellenség torkába helyezésére. ámde a kijátszott. hanem a német katonai erő abszolút fölényét bizonyítják. átjárót. és merre menekülnek. a magyar sereg teljes tönkreverésében. megtévesztették. ami eleve bizonyossá tette az augsburgi magyar . így hát Lehel és Bulcsú visszavonulót fúvatott és szüntelen bajvívás. senki sem menekülhetett. nem a kedvezőtlen természeti viszonyok. szemfényvesztő beugratás nem mehetett végbe másként. Így történt: a csata még le sem zajlott. minden elveszett. hogy Ottónak olyasvalamit kellett tudnia. miként lehetett bizonyos ebben. minden eshetőséget gondosan megfontoltak. megsemmisítésében.. nem a kedvezőtlen terep. mint az. hűségfogadkozással. csomópontokra. fegyverbeállítását és kirendelését a megfelelő útvonalakra. félrevezetés folytán kerültek olyan végzetesen hátrányos helyzetbe. A csalás itt a lényeg. vesztőhelyekké váltak a magyarok útjába eső tartományok. de a magyar hadsereg megsemmisítésének módját. visszahatásait a nyugati hadvezetés felelőtlenül nem vállalhatta.

megszégyenítésnek. amit ne tettek volna kockára. Meglehet. amely ellen az egész nemzetnek össze kell fognia és vissza kell vágnia. titkos fegyverek bevetéséről lehetett szó. s ha ők eltűrtek.sereg katasztrófáját. ha sérelem esett rajtuk" . hogy ez vezetett az augsburgi vereséghez s ez szolgáltatott okot ahhoz a mély felháborodáshoz. 2. hogy a vereséget magyar részről elkövetett hibák. csapásnak. ami kétségkívül népikatonai szájhagyományokból szivárgott a krónikákba.tanúskodik a Névtelen jegyző. A régi magyarok legyőzhetetlenségük tudatában szégyennek és tűrhetetlennek ítélték a csatában elszenvedett vereséget is. hogy őseink minden további nélkül eltűrték ezt a valóban arcpirító megaláztatást. hogy ilymódon fölülkerekedhet rajtuk. úgy mi magunk is tűrjünk el békén és keresztényi alázattal minden megaláztatást. tán akaratlanul. ami elfogadhatatlan vagy legalábbis szokatlan volt a tizedik századi magyar hadviselés számára. azt állítják. Az általános hadiszokás ellenére az elfogott magyar vitézeket lemészárolták. Kézenfekvő az is. A nemzet tudatán égő seb volt már az is. Ottó semmiképpen sem remélhette különféle népekből összeszedett zagyva hadával a magyarok katonai fölényének kiegyenlítését s azt semmi esetre sem. Oktalanság tagadni tények és krónikások ellenében. Csalárdsággal diadalmaskodtak rajtuk. kudarcnak. 3. akárha bűnözők volnának. bitófára húzatta. azok. hogy ezek a megállapítások nem holmi szokásos. tényekkel és azok rovására érvényesült. S szilárdan feltehető az is. s ami (a kor magyar felfogása szerint) ellentétben állt a vitézi erkölccsel. "Nem volt a világon semmijük. És mindezt megtetézte. hogy . Márpedig Augsburgnál nem egyszerű csatavesztés történt. közismert és a magyarok által is sűrűn alkalmazott hadicselre vonatkoznak. meghunyászkodva a régi magyarok? Akik hiteles középkori krónikáink beszámolói ellenére letagadják a visszatorlás tényét. Lehelt és Bulcsút szégyenletes módon. 5. mindent eltűrtek. természeti csapások és az ellenség csele együttesen idézte elő. De sérelmes volt a régi magyarok számára maga a vereség is. minden ellenünk elkövetett gaztettet. hanem olyasféle csalárdságra. csapdába csalásról. Hogy tűrték volna mindezt békén. ELTŰRHETTÉK-E A MAGYAROK AZ ELSZENVEDETT SÉRELMEKET? Érték-e sérelmek őket? 1. Következésképp csak titkos eszközök alkalmazásáról. következésképp. hogy az ellenség győzelmével visszaélve megengedhetetlen eszközöket használt a fogságába esett magyarokkal szemben és a két sereg vezéreit. gonosz cselről szóló adatai. Következtetésünkkel egybevágnak a középkori krónikáknak a csalárdságról. hogy ez a valami nem a felvonultatott szövetséges nyugati katonai erő volt csupán. Sérelmeket a szkíta magyarság sohasem tűrt el és sohasem bocsátott meg. Elfogott vezéreiket a hadijog megcsúfolásával felakasztották.

) minden ok és alap nélkül meghazudtolva a krónikák hiteles állításait. eltorzítják. Létfontosságú elv a tartalékról való gondoskodás elve. regényes elbeszélések. Szüntelenül azt kell hangoztatni. Volt is. Egyikük (K. meghamisítják a történelmet. azt állítja. hamisítók hamisítással. Sebaj! Meg kell hazudtolni őket. bukást. gyászt. A harmadik. megbízhatatlanok. felelőtlen hazárdjátékot folytat. Aki hadat viselvén nem gondoskodik tartalékról. Tartaléknak tehát Augsburgnál is kellett lennie. aki valamicskét is hallott a hadviselésről. Évszázadunk különös jelensége. hiteltelenek hiteltelenséggel feltétlen hitelű. El járásuk a következő. CÉLJA AZ IGAZSÁG MEGSEMMISÍTÉSE. ahogy visszavágtak. tények és . mindent egy lapra tesz fel. csupán afféle szerkesztmények. A három sereg közül kettő Augsburgnál elvérzett. Gy. az gondatlanul jár el. tagadván a harmadik magyar sereg létét. minden túlzás nélkül hőskölteménybe illő. évszázadok szentesítette igaz történeti kútforrásokat. hogy nemzeti hagyománykincsünk e legfontosabb letéteményesei — hiteltelenek. hogy Zsolt (Zulta) három sereg élén három vezért küldött Alemannia. és mi tán meg is bocsátanánk. Középkori krónikáink arról számolnak be. csupán azt hagyják meg. Ellenhistorikusaink tollán azonban a siker. az a mód. KÉT MAGYAR HADSEREG VOLT-E AUGSBURGNÁL AVAGY HÁROM? Anonymus nem hagy kétséget aziránt. koholmányok. Eképpen a hadviselés elemi elveinek. Torzítók vádolnak torzítással. Tisztában is van mindenki ezzel. követelményeinek tökéletes nemismerését árulja el. 6. Következésképp a magyarok. Hogyan s mint? Tudományos köpenyben. ami kudarcot. nem volt harmadik magyar sereg. a dicsőség elsikkad. hogy visszavágtak az Augsburgnál elszenvedett csapásért. nem is valóságos krónikák. Botond vezette sereg vitézeinek helytállása. Megfeledkezni erről sült őrültség. illetve Bajorország ellen. részrehajlók a magyarok javára. amit mások követtek el ellenünk. hogy a bűnösök üldözik áldozataikat. A HAZUGSÁG HATALMA AZ IGAZSÁG TRÓNFOSZTÁSA. de nekünk még azt se bocsátják meg. sem tűrhették volna el visszatorlás nélkül az őket ért sérelmeket.a "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" elve a hitelvek között szépen hangzó tanítás. még ha akarják. reménytelenséget sugall.

hogy a magyarok ott helyben visszavágtak a Lech-mezőn történtekért. mert ezidáig még senkinek sem sikerült ezt (mellébeszélések és köntörfalazások nélkül) értelmesen megválaszolni. Augsburgnál sült el a középkori germán csodafegyver. hogy a magyarok nem vágtak vissza? 7. hivatalos vélekedések szerint az augsburgi vereség volt az ok. Valójában már az is durva torzítás. A néma sereg nem mozdult. a tartaléksereg vezére kiválóan oldotta meg feladatát. mikor "a magyar sereget" jelöli meg a vereség elszenvedőjeként. hogy Augsburgnál nem két magyar sereg volt. a Lech mezején megsemmisítő vereséget mért a magyar seregre" . a harmadik magyar seregrész. Győrffy Györgynek a "megsemmisítő vereségre" vonatkozó megjegyzése sem áll. elnyelésével az ütközet lefolyásának. s az ellenségnek hírszerzői révén sem sikerült tudomást szerezni az erdőben elrejtőzött tartalékseregről. A harmadik sereg (minden eshetőségre készen) a közeli erdőségekben húzódott meg. Kölpény fia Botond . amely megváltoztatta a világ és a magyar történelem folyását és megbuktatta a magyar nagyhatalmat. 1/ Augsburg körzetében akkor egy három seregrészből álló magyar hadsereg tanyázott.írja Győrffy György (A Magyarság elődei 16. A három seregrész parancsnokai Lél. az ütközetnek ezt a döntő fontosságú zárószakaszát elhallgatják és eltagadják az ütközettől.krónikák tanúskodnak arról.) Győrffy György állítása pontatlan. a harmadik magyar sereg. lehetséges-e. hanem annak csupán egy töredéke. Krónikáink feltétlen hitelű beszámolói és a történeti tények vizsgálata egyaránt arról tanúskodik. De mi volt ez a rejtelmes csodafegyver? Miként dönthette romba egyetlen ütközet a magyar világhatalmat? Senki ne kérdezze. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI MIÉRT MARADTAK EL A TÁMADÁSOK? Mint láttuk. de három. s ennek lenyesésével. nem a középponti magyar haderő egésze bocsátkozott harcba a szövetséges nyugati haderővel. hanem annak két seregrésze csupán. fontoljuk meg. Örömmámorban úsztak a győztesek. végeredményének képét a visszájára fordítják. amelynek Kölpény fia Botond volt a vezére. De még mielőtt továbbpergetnénk a fejleményeket és rátérnénk a kordokumentumok vizsgálatára. s még csak nem is az ekkor német területen tartózkodó valamennyi harci egység. A harmadik magyar seregrész azonban. Lehelé és Bulcsúé. Mert itt nem "a magyar sereg". Bulcsú és Kölpény fia Botond. Már ez a körülmény is jelzi. Tekintsük át a történteket. "Ottó király egyesített serege Augsburg mellett. 2 / A magyarok haditerve szerint a két első seregrész. Botond. a Lehelé és Bulcsúé harcba bocsátkozott a nyugati csapatokkal. ha a magyar visszavágást. amelynek ez a befejező szakasza. A hadászati tartalékot természetesen nem célszerű dobraütni s az ellenség szeme elé rakni. s amelyet a német tartományok ellen indult magyar sereg tartalékának tekinthetünk.

s tekintsük a szünetelés időtartamát ilymódon tizennyolc évnek. . 3/ Lehel és Bulcsú hadseregét I. megtorlásul társaik kivégzéséért nyolc-. az egész magyarság sorsát végképpen eldöntő vereséget szenvedett. 3/ A Keletrómai birodalom elleni támadások nyilvánvalóan kihívást jelentenek s azt a veszélyt idézik elő. b/ a magyar tartaléksereg támadása a győzelmes germán sereg szétverésével. A krónikák szerint ez a sereg. de figyelemreméltó tényt kell ellenvetésül felhoznunk. hogy Augsburgnál a magyar haderő katasztrofális és helyrehozhatatlan. mások szerint alig két-három év) elteltével folytatódnak a sikeres magyar katonai támadások Konstantinápoly ellen. 2/ Továbbá alig pár év (némelyek szerint 10-15. 6/ Némelyek ezt a tizennyolc évet döntő bizonyságul hozzák fel annak igazolására. 6/ Az augsburgi csata e két hadicselekmény lezajlásával fejeződött be. Némelyek érvül hozzák fel. amíg a magyar támadások szüneteltek. hogy ebben az időközben szüneteltek a magyar kültámadások. két hadicselekményből állt: a/ nyílt fegyveres összecsapás Lél és Bulcsú seregrészének vereségével. hogy Konstantinápoly összefog a Nyugattal a magyarok ellen. 1/ A nyugat elleni magyar (megtorló) katonai támadások . akiknek a jelek szerint sejtelme sem volt a harmadik magyar sereg létezéséről. illetve húszezer németet koncolt fel. 4 / A győzelmi mámorban hazatérőben levő germán egységeket. hogy az ütközetet követően a kifelé irányuló magyar hadműveletek ("kalandozások") megszűntek. 5 / Az augsburgi csata tehát két etapból. 4 / A magyar megtorló hadjáratok. Botond serege útközben megtámadta és javarészt megsemmisítette.krónikáink hiteles tudósításai szerint még a következő egy-két évben is folytak s csak az augsburgi vereségért való visszavágások után szűntek meg. 5/ Vegyük azonban úgy.vezérlete alatt minden eshetőséggel számolva tartalékba húzódott s magát mintegy láthatatlanná téve egy környéki erdőségben rejtőzött el. Valójában az augsburgi csata és Géza trónralépését elválasztó 18 évi időközben beálló támadási szünetet tizenhat vagy éppenséggel hat-tíz esztendőre csökkenthetjük. s ezek egymástól nem szigetelhetők el az ütközet képének valótlanná torzítása nélkül. valamint a Keletrómai birodalom elleni támadások szűkre zárják azt az időközt. Ezt egy állítólag megsemmisítő vereséget szenvedett s a Nyugattal szemben tehetetlenné vált ország semmi esetre sem kockáztathatta meg. Néhány apró. Ottó császár csapdába csalta és zömében megsemmisítette.

szünetelésekkel. e derék tollforgatók szerint ugyanis a X. a hivatalos beállítás szerint. hogy így történt s ez volt a bajok oka? Vagy csupán a külső behatolás táplálta árulás szállt szembe a hűséggel? Voltak. Némelyek szerint a "kalandozó. ez az átmeneti szünetelés semmit sem bizonyít. zsákmányszerző.7/ A mesterséges torzítás ténye már ebből is megállapítható. kereskedelme kifejlesztésére!). 8/ Géza trónralépése után pedig Magyarországon olyan változások kezdődtek nevezetesen az Ottó császárral megindult "béketárgyalások" -. akik végét akarták vetni a vérontásnak? S velük szemben álltak a harckedvelők. c/ Merseburg után kilenc esztendeig szüneteltek a támadások.a fejlett földművelés feltalálója! . évi itáliai hadjáratot követően krónikáink bizonysága szerint a magyar támadások "tíz esztendeig nyugodtak". feldúlása után "tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból". a jövőt. b/ Ugyancsak krónikáink szerint Szászország. Thüringia stb. Csalogató körülmények az ellenség számára: szétzúzott katonai erő... a megalkuvást. kihagyó önvédelem és belső meghasonlás. az alkalmazkodást követelték? Lehetséges. a feltétlen önmegadást. a válságjelenségek. két fele farkasszemet nézett egymással. melyik a halált? Lehetséges. rablóhadjáratok" (kényszerű) leállításával a nemzet önfenntartása is veszélybe került. A támadások Augsburg utáni szünetelésére épülő érvek tehát értéktelenek. századi magyarság rablásból szerezte a létfenntartásához szükséges elemeket. Így például a/ a 907. De haladjunk tovább az eddigi vonalon. Ilymódon aztán mindinkább kiütköztek a belső bajok. nem értvén . a múltakon okulva kereste a kiutat? Ez a tábor . Kiaknázta-e a külső-belső bajokat az ellenség? A nemzet e beállítás szerint mélységesen meghasonlott. Melyik fél képviselte az életet. amelyek diplomáciailag és más módokon is kizárták az újabb támadások lehetőségét. megalkuvást? Gyáván kerülve a szembeszállást. jelentősebb kihagyásokkal. A magyar külháborúk ugyanis már korábban is rendszertelen ritmusban folytak.a földműveléshez és egyáltalán a termeléshez (sokévezredes ittléte során nem volt alkalma ipara. Az állítólagos tönkreverettetést belső bajok kísérték. engedve minden fenyegetésnek és követelésnek? A mindenáron való kiegyezést. hogy a másik tábor a jövőre függesztette a szemét s a múltakon töprengve. zsákmányra éhes vezetők és kalandszomjas harcosok? Lehet-e így nézni az eseményeket? Aranyra éhes keselyűk viaskodásaként felfogni az elhatalmasodó végzetet? S a másik tábor? A meghunyászkodást hirdette.

magyar életet.43.) Vagyis az augsburgi ütközet semmiképpen sem dönthette s nem is döntötte el a magyarnémet háború sorsát. összefogni bárkivel. ha kell. Mert a tények ismeretében a leghalványabb kétség sem férhet ahhoz. mikor a sikerre a legcsekélyebb esély ígérkezik. akik a harcot. miért lapítottak az állítólag mindent eldöntő győzelem utána nyugatiak? A jeles hadtörténeti író. amely ekkoriban ELÁRASZTOTTA A PUSZTULÁSRA SZÁNT SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT. mi a magyarázata. "Ha a háború egyetlen döntésből vagy egyidejű döntések sorozatából állana. a belső "pogány"-ellenesekkel. s hogy megmagyarázhatóvá váljék. Elképesztő és lesújtó. azokért sem. hogy I." (Clausewitz. abba a SÖTÉT SZELLEMHADSEREGBE. István? Elképzelhető mindez? Elképzelhető-e másként. végkimenetelét. s kész összefogni az ördöggel is. hogy amazok hatalmát összetörje? Vasöklű. Nem az a kérdés tehát. ellenállhatatlanul a titkos térítésbe. ahogy állítják. Tegyük föl. hanem az. nem ad diadalért drága életet. s a Lech-mezei vereség Magyarország teljes katonai leveretését eredményezte. úgy volt. Ámde ha így volt. Ottó császár és szövetségesei közel két évtizeden át . hogy ez a fél kész összebékülni a germánsággal. Miért késlekedett hát ezzel a mindent elsöprőnek beállított győzelem után? Miért nem merészkedett a magyar határnak még a közelébe sem? Olyan ténykörülmény ez. mint külső erők titkos bujtogatására? Vagyis akaratlanul is. félreérthetetlenül jelezve. a hatalmas Magyarországot előbb porba kellett sújtani ahhoz. hogy megmenthető legyen. ami a továbbiakban történt vele. Ha ugyanis az augsburgi vereség semmiképpen sem dönthette el a magyar-német háborút. hogy I. s alapjában hamis az az . porrá zúzta a magyar katonai nagyhatalmat és Magyarországot kiszolgáltatta ellenségei kénye-kedvének. Ottó habozás és késedelem nélkül rátör az országra abban a pillanatban. úgy valótlannak bizonyul mindaz. s netán tudatosan mellőzték ezt manipulációs céljaik érdekében. amely visszavilágít az augsburgi eseményekre. vaskezű fejedelmet követelt az idő? S ezt a hivatást töltötte be tán Géza. majd fia. Géza trónralépéséig .955-től 973-ig. emberségből nem támadtak. minden előkészületnek szükségszerűen a végletekre kellene irányulnia.kerülték Magyarországot. és egyetlen fegyveres támadást sem intéztek Magyarország ellen s ezt még csak meg sem kísérelték? MI AZ OKA A NYUGATI TÁMADÁSOK TELJES HIÁNYÁNAK? Ne akarják elhitetni. amit ezzel kapcsolatban összehordtak. hogy szétzúzza a magyar nagyhatalmat. az álarcos bujtogatás tényeibe ütközünk. A korszak történetének megmásítói makacsul hangoztatják: az augsburgi ütközet mindent eldöntött. Európával. Clausewitz szerint a háború nem egyetlen fegyveres összecsapásból áll. Egy ilyen megsemmisítő vereségre múlhatatlanul szükség volt.nem ad vért aranyért cserébe. Carl von: A háborúról I. a további kitöréseket követelve a nemzet sírját ássák (amazok szerint)? Lehet. mint macska a forró kását. hogy némelyek nem voltak képesek ennek az elemi igazságnak a felismerésére. következésképp egyetlen ütközet nem döntheti el a háború sorsát. hogy kegyből tették ezt. hogy folytatták-e vagy sem támadó külháborüikat a magyarok. mi történt ott.

HACSAK AZT NEM. tendenciózus állításnak. tévtannak bizonyul. EZ AZ OKA. Ottó császár.SEMMILYEN ESHETŐSÉGE A SIKERRE. Nem jámborságból. hogy csak kísérletet is tett volna Magyarország megtámadására? Ellenhistorikusaink szüntelenül azt hangoztatják. sem a nyugati titkos vezérkar nyakába. Változatlanul felmerül hát a kérdés: Miért ült veszteg (ebben a vonatkozásban) a német. MIÉRT NEM ÉLT A KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGGEL? Nem kétséges. EZ PEDIG PERDÖNTŐ ADAT. TÉNYÉBŐL ELLENTÉTES AZ AUGSBURGI ÖSSZECSAPÁS A TITKOS ERŐK BEVETÉSE ÉS A SZERENCSÉS RÉSZSIKER ELLENÉRE ARRÓL GYŐZTE MEG OTTÓ CSÁSZÁRT. AZ "ÖTÖDIK . hogy e vereség miatt kényszerültek a magyarok a "rablóhad járatoknak. OTTÓ AUGSBURG UTÁN KERÜLTE A MAGYAROK-KAL VALÓ NYÍLT KATONAI ÜTKÖZÉSEKET ÉS A TITKOS ERŐK. illetve arra. MÉGPEDIG AZÉRT NEM. továbbá a "kereszténység felvételére" és a nyugati feudális társadalmi szerkezet átvételére. Clausewitz e tételének fényében mindez hamis.akik e hamis elmélet szerint augsburgi győzelmük folytán döntő katonai fölénybe kerültek a magyarsággal szemben gyarmatosítsák a hatalmas. I. MI TÖBB. anélkül. független Magyarországot. oktalanságból maradt el a nagy csapás. MERT NEM VOLT SEMMILYEN LEHETŐSÉGE . a magyarok elleni nagy támadás elmulasztása nem varrható sem I. SZEMFÉNYVESZTŐ KOHOLMÁNY. Ottó császárnak nem volt forróbb óhajtása a magyarokkal való leszámolásnál. HOGY A KATONAI ESZKÖZÖK A MAGYAROK ELLEN HATÁSTALANOK. hogy a nyugati hatalmak . HOGY A MAGYAROK KATONAILAG LEGYŐZHETETLENEK ÉS A VELÜK VALÓ MEGMÉRKŐZÉS KILÁTÁSAI REMÉNYTELENEK. A nagy hazugság egyik legfőbb leleplező ténye ez. illetve a nyugati haderő tizennyolc éven át. MERT AMIT A LECH-MEZEI NAGY GYŐZELEMRŐL (ILLETVE VERESÉGRŐL) A HAZUGSÁGAPOSTOLOK EGY ÉVEZREDE HIRDETNEK. HOGY AUGSBURG SEMMIT SEM DÖNTÖTT EL. Ottó ezt világosan átlátta. JELEZVE. HOGY I. AMELY LELEPLEZI AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜLI SANDA MISZTIFIKÁCIÓKAT.indok. hiszen I. kalandozásoknak" bélyegzett nyugati hadjáratok feladására s ennek következtében az egész magyar társadalmi struktúra gyökeres átalakítására. hogy Augsburg után megszűntek a nyugat felé irányuló magyar katonai csapások. HOGY AUGSBURGOT KÖVETŐEN AZ ÁLLÍTÓLAG MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET ARATOTT NÉMET FÉL SEM KÍSÉRELT MEG SEMMIFÉLE TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAROK ELLEN. MERŐ CÉLZATOS TORZÍTÁS. TELJESEN ELHALLGATJÁK AZONBAN AZT A TÉNYT. hamis elképzeléseik indokolásaként. A TÁMADÁS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZTETÉST VONHATUNK LE. OTTÓ AZÉRT NEM TÁMADOTT. MIÉRT NEM AKNÁZTA KI A NYUGATI HADVEZETÉS A "MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET" AZ EURÓPÁT FÉL ÉVSZÁZADA NYOMÁS ALATT TARTÓ MAGYAR KATONAI ERŐ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE? MIÉRT NEM INTÉZETT PUSZTÍTÓ TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ELLEN? MIÉRT NEM ZÚZTA SZÉT A NYUGAT FÉLELMETES MUMUSÁT.

A LEGFŐBB TANULSÁGOT AZONBAN A MAGYAR KATONAI ÉS ÁLLAMVEZETÉS ELMULASZTOTTA: NEM SZÁMOLT AZZAL. amely csaknem átláthatatlan vakhomályba burkolja a történelemformáló titkos erők tevékenységét. gyors magyar támadások tagadhatatlan sikerességük ellenére óriási áldozatokkal. mint ahogy vissza is vágott az elszenvedett csapásért. B/ A magyar seregek. támadó hadjáratok körülményei megnehezedtek. könnyűszerrel kiigazíthatta. E/ Ezért a magyar katonai vezetés átmenetileg szüneteltette. a véráldozatok az ellenfelek jobb felkészülése. A/ A kifelé irányuló. illetve korlátozta a katonai kirajzásokat.VÉGZETTELJESEN . német részről megerősítette a magyarok katonai legyőzhetetlenségének hitét. A nyugatiak . hogy erre minden lehetősége megvolt. ennél a pontnál okfejtésünk beleütközik a titkos erőket szükségszerűen mindenütt kísérő. amely ekkor még Európa vezető hatalma volt. Ottó császár éleslátásának bizonyságaként . de ezt a csorbát a nemzet. D/ Kérdésessé vált az efféle kifelé irányuló hadműveletek értelme.ami nyugati részről is óriási. Fentieket igazolják a történeti tények: az augsburgi vereség nem törte meg a magyarság katonai erejét. Hogy buktak volna el a magyarok egyetlen ütközetben? . Itt azonban. sem Magyarország hatalmi helyzetében. HOGY a lechmezei ütközet után . Nem lehet kétséges.A TITKOS ERŐK VESZIK ÁT AZ ESEMÉNYEK IRÁNYÍTÁSÁT. De a német tanulságból a magyar hadvezetés is levonta a szükséges tanulságokat. csatavesztés.saját területükön. hogy ez az ütközet nem volt semmiféle történelmi sarokpont és nem idézett elő semmilyen fordulatot sem a magyar-német viszonyban. fél évszázadon át .TERRA INCOGNITA (ISMERETLEN TERÜLET) MARADT (MINDMÁIG HATÓAN) A MAGYAR GONDOLKODÁS SZÁMÁRA. s nem változtatta meg az addigi erőviszonyokat. A TÖRTÉNELMI ERŐK ÜTKÖZÉSÉNEK EZ A SÍKJA . amely fájdalmas volt ugyan. felületesség és vigyázatlanság jelei mutatkoztak. fokozottabb résenléte következtében (l.ezt a tanulságot vonta le az augsburgi ütközetből. Vagyis a lechmezei csatát követő közel két évtizedes Magyarországgal szembeni nyugati katonai passzivitás és a titkos nemzetközi összeesküvésre való átváltás tanúsítja a legfényesebben. valóságtorzító hazugsághadjáratba. nemhogy potenciális életerejét megtörte volna.HADOSZLOP" BEVETÉSE ÚTJÁN KERESTE A MEGOLDÁST. véráldozatokkal jártak. seregrészek vezetésében a túlzott magabiztosság. A MAGYAROK LEGYŐZÉSÉNEK ESHETŐSÉGEIT. vereség. jóvátehette. C/ A külországok ellen vezetett rajtaütésszerű. keményen visszavágva. mi több.egy-két kivételtől eltekintve minden ütközetben elbuktak. a lechmezei csatát) még tovább fokozódtak és már-már egyértelművé váltak az ország vércsapoltatásával. Mégis megmaradtak. csupán egy ütközet volt a sok közül. immár az elviselhetetlenség szintjéig menő véráldozattal járt . MIKÉNT EZT A FEJLEMÉNYEK FÉLREÉRTHETETLENÜL TANÚSÍTJÁK. A Nyugat a magyar harcmodor gondos tanulmányozása révén hatásosabb védekezési módozatokat alakított ki.

9. ahol az öldöklésnek. félelmetes vészkorszak fenyeget. A Botond seregétől kapott váratlan csapásba belenyögött és belesápadt. félelmetes jelek megsokasodtak s ő elég élesen látott ahhoz. hogy az még a kereszténységre térítés előtt. a X. az ősvallás időszakában keletkezett. túlfestve a sikert. mit ér a titkos erőkkel és szerencsével kicsikart részleges győzelem. hogy a maga igazi mivoltában fogja fel a helyzetet. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. Anonymus kissé mentegetődzve adja elő ezt a magyarság hajdani nagyságáról. tekintve. Botond a kiáradó (offenzív) magyar életerő diadalmas megtestesüléseként hajtotta végre nevezetes haditettét: bevágta bárdját Konstantinápoly érckapujába. század második harmadába vezet vissza. hogy a kereszténységre térítést mintegy kényszerű és elkerülhetetlen szükségszerűségnek tüntesse fel. hogy . mikor Magyarország még a keletrómai birodalommal és Németországgal volt határos. Botond seregének váratlan visszacsapása nemcsak győzelemittas seregét dúlta szét. Ő tudta legjobban. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. s bénítólag hatnak. Ottó szeme előtt felködlött egy új és minden eddiginél iszonyúbb vészkorszak rémképe. szertelen túlértékelése tehát nem értékelhető másként. következményeit szeme elől gondosan eltakarták. OTTÓ CSÁSZÁR GONDJAI A magyarokat tehát letarolták. Azonban némelyek azt mondják. Az öldöklés fúriái elszabadultak a Lech-mezőn és végeztek Lél és Bulcsú több tízezer főnyi lovashadseregével. 8. aminek célja. hatalmáról. roskadozni érezte.2. A rejtekéből előkerült és a mit sem sejtő nemzetközi hadra rárohanó magyarokat akárha a bosszúálló Isten szabadította volna rájuk. Az augsburgi csapdával és magyarmészárlással csak olajat öntöttek a tűzre. mint a tények meghamisítására irányuló tudatos mesterkedésnek. ellenállhatatlan vitézségéről tanúskodó mondát. A magyar visszacsapás árnyaitól már trónját is ingadozni.Az augsburgi vereség misztifikálása. de a baljós. Új fegyvert kellett találni a magyarok ellen. I. "Háborúikat és egyes hőstetteiket. városégetésnek már nem szab határt semminemű mértéktartó belátás és érzelem. A Nyugat beledöbbent ebbe a hírbe és felujjongott. és ezek olyan vandál kegyetlenséggel öldökölték le foglyaik ezreit és dúlták végig tartományait. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. mint minden érvényesnek látszó hazugság. Ottónak azonban az első mámorból felocsúdva minden oka megvolt a komor töprengésre. Váratlan és érthetetlen fejlemény. de lelki nyugalmát is. a magyarok minden eddiginél pusztítóbb rohamai zúdulnak majd a Nyugatra. hogy bosszút álljanak véreikért és a gyalázatos halálra adott magyar vezérekért. amelynek hátulütőit. Az efféle ködösítések vakfoltokat teremtenek a nemzeti gondolkodásban. Óriási győzelmet aratott. a győzelmes támadó külháborúk korába. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI . mint eddig soha még. Új. "EGÉSZEN KONSTANTINÁPOLYIG MENTEK ŐK" Botond közismert mondája a magyar hőskorba.

Egyedül Anonymus. sőt még csak a neve sem került sehol megemlítésre. amilyen nekünk e tömény feledésbe fojtott Botond vezér. de többszörösen visszavágott s háromszorosan is megtorolta a magyarokon esett sérelmeket -. mindent megtagadva csatlakozik a Nyugathoz és aláveti s kitárja magát a Nyugat minden törekvésének. Ha ugyanis ő létezett s az augsburgi magyar tartaléksereg vezére volt. Erről a másik Botondról. semmint beszélni róla. Ebben áll Botond vezér bűne. AZ AGYONHALLGATOTT MÁSIK BOTOND E képzeletmozgató ősvalláskori monda árnyékába vetve. katonailag védtelenné tette és kiszolgáltatta az országot ellenségeinek s Magyarországot csak a kereszténység menthette meg. Nincs két Botondunk. Botondunk ugyanis az augsburgi tartaléksereg vezére volt. Elnyelték. ha ilyen hőse találtatna. semmit sem tudunk. istenét. Ezért irtották ki Kölpény fia Botond vezért és seregét agyonhallgatással mindenestül. Más nemzet. kitörölték a nemzet emlékezetéből. vitézi hőstetteiről. hogy neki ilyen őse. Minek az nekünk? Némelyek még az egy Botondot is sokallják. ezért sújtotta agyonhallgatás. a sokat támadott Anonymus számol be ragyogó haditetteiről.egészen Konstantinápolyig mentek ők. akárcsak holmi bűnös személyé. amely kívül maradt az augsburgi csapdán s társai pusztulásának láttán fölbőszülve bosszút állt elesett társaiért. amelyet titkos erők Géza és István uralma alatta magyar faj ellen elkövettek. Botond vezér és seregének léte. sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. ha áttér a kereszténységre és történelmét. Másutt ne is keressük a nyomát. csak az. hogy az augsburgi ütközet mindent eldöntött. hogy apja volt a Konstantinápolynál hírt szerzett Botondnak. Mi bűne lehetett Botond vezérnek? Megbocsáthatatlan nagy bűne. azé a harmadik seregé. ezért kellett őt közel egy ezredévre kitörölni a nemzet emlékezetéből. tisztánlátásának megrontására tákoltak össze annak a nemzettragédiának az eltussolására. Sehol sem hallunk ennek a másik Botondnak viselt dolgairól. noha bőséggel volna okunk megemlékezni róla. agyonhallgatás. hősi tettei halomra döntik a hazugságoknak ezt az eget csúfoló gigantikus hodályát. aki egy nemzedékkel korábban élt s föltehető. amelyet a magyar nép bódítására. szabadságát. ilyen hőse lehet s nemzeti pantheonjának központi helyére állítaná. könyékig összetenné a kezét és körültáncolná még a nemlétező fa árnyékát is. Gondoljuk csak el: útjában állt a hazugságnak. akinek nevéhez folt tapad s inkább illik hallgatni. hogy tetteivel. mert már többi középkori kritikánk is hallgatással mellőzi. mellébeszélés és hazudozás nehéz ködpalástja alól egy másik hősmonda és egy másik Botond sejlik fel. . megpecsételte a magyarság sorsát. szándékának és érdekérvényesítésének.márpedig Botond vezér nem is egyszer." 10. köztudatából. s amelynek képtelenül hazug ürügyéül a valójában jelentéktelen lechmezei kudarcot használták fel. úgy nevetséges arról fecsegni. de már puszta létével is aláaknázza és porbadöntéssel fenyegeti azt az ezer éve összeeszkábált s azóta toldozott-foldozott hazugságfelhő-kakukkvárat. elpalástolására. szokáshagyományait. s ha létezett ez a harmadik magyar sereg és visszavágott a Lech-mezőn történtekért .

mégis legyőzőiket erősebben. mert felfogásuk szerint a legnagyobb öröm és dicsőség halni a hazáért.Lássuk hát Kölpény fia Botond vezérnek és seregének tetteit Névtelen Jegyzőnk megvilágításában. Pánikot keltve. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. BOSSZÚÁLLÓ BOTOND SEREGE VISSZAVÁG Szóltunk már a tartaléksereg nélkülözhetetlenségéről. bizánci és hazai források nyomán tudunk. hogy társaik az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. diadalmasabban győzték le. ez tette legyőzhetetlenné Árpád és az Árpád utáni időszak magyarjait. mint aki sivatagon akar élelem és víz nélkül átkelni. mikor látták. mint a méhek. hogy a veszedelemben maradt résznek segítségére legyenek. Az Augsburg környéki erdőkben megfészkelt harmadik sereget a magyarok titkos cselének is tekinthetjük.mint Kézai tudósít erről – "a sereg nagyobbik részét. bátorságáról ókori. az rögtön egybetömörült. hogy Ottó és hadserege semmit sem tudott Botond hadának létezéséről. Megvárják. Hozzátartozik az elmondottakhoz. hivatástudatával és páratlan hadisikereivel is. 11. De egybevág az ősi szkítamagyarság vitézi életszemléletével. úgy jár. Botondnak tökéletesen sikerült megoldania a rejtőzés és észrevétlenül maradás nagy körültekintést. bosszúvágytól felajzva a távozó nyugati sereg nyomába erednek. bátran és emberül helytállottak. Aki tartalék nélkül visel háborút. Mert teljesen bizonyosra vehető. a tartaléksereg őrizte húszezer foglyot kardélre hányják. mert a magyarok nyilaikkal . hanem mindenképpen rajta voltak. hozzáértést igénylő feladatát. Örömteli önfeledtségben. mi történt társaikkal. Ez tette az ókor szkítáit Ázsia és Európa uraivá. velőtrázó Huj-huj-haj! ordítással rohantak a legöldöklőbb csatába. sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le. "Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz. mihelyt értesülnek róla. akkor . üldözőbe vette. hogy a magyarok. Midőn vágtatva utolérte a mezőn." Valósággal hősénekbe illő Botond tartalékseregének a régi magyarokra olyigen jellemző halálmegvető küzdelme a túlerejű ellenséggel szemben: "Mint sebzett oroszlánok. amit a régi magyarok harcmodoráról. majd Kölpény fia Botond vezérletével. És noha le voltak győzve. amelyik a Rajna felé igyekezett. váratlanul rontottak elő és meglepetésszerűen rácsaptak a már-már győzelmét ünnepelni kezdő nyugati seregre. míg a nemzetközi sereg hazatérőben széttagolódik. Egymást nem hagyták el." Névtelen Jegyzőnknek ez a leírása tökéletesen egybevág mindazzal. Anonymus tudósítását ebben a vonatkozásban is korhűnek és teljes hitelűnek kell tartanunk.

csöppet sem szépíti a bosszúálló sereg által véghezvitt cselekményeket.sebesítve sem megállni. s nagy mészárlást vittek végbe keresztények és a szerzetesek között. "Innen fölkerekedve később Ulmnál átkeltek a Duna folyón. s nemhogy enyhítené." De még ez a második visszatorlás sem csillapította a magyarok dühét.Botond nevét elhallgatva. s kifosztottak két várost. Majd továbbindulva Frank. Mihelyt elfogták őket. Bulcsú és többi vitézeik (méltatlan) halála miatt szerfölött fölháborodtak. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket.) Anonymus szerint "egész Bajorországot és Alemanniát. senkit és semmit nem kímélve. Raguzáig hatoltak. "Zolta vezér meg főemberei Lél. Ezt követően. akik pedig megmenekültek közülük. sem hátrálni nem engedték őket. nevezetesen Susát és Torinót. Ezek végül mintegy halálraváltan a magyarok kezére adták magukat. Viharfelhőként iramlottak tovább Kölpény fia Botond vezetésével s a bosszú és megtorlás angyalaiként öldökölve." A magyarok még nem tekintik az ügyet elintézettnek." Az öröm azonban ürömmel jár. És midőn meglátták Lombardia síkságát. dúlva száguldozták végig a nyugati tartományokat. A felajzódott bosszúvágy még korántsem nyugodott meg. "De midőn innen győzelmesen visszatértek. Ott KÉT HADSEREGGEL TALÁLTÁK MAGUKAT SZEMBEN. VALAMENNYIÜKET LEFEJEZTÉK TÁRSAIK HALOTTI ÁLDOZATÁUL. óriási kincset raboltak el onnan. tudniillik a lotharingiai és a sváb herceggel. és amikor a fuldai kolostorhoz értek. inkább durvábbra formálja a történteket." (Kézai 138-139. a hazatérőben levő sereget újabb csapás éri. sok zsákmányt raboltak. miután az egész Svábországot földúlták. Innen pedig továbbmenve egészen a Rhone folyóig. számszerint nyolcezren voltak. A katonák és pajzshordozók pedig. hazatértek. akárcsak többi középkori krónikásunk . sőt azok vezéreit. s . átszáguldva rajta. s végül így tértek meg saját birtokukra. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították. Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták. megfutamítása után végül behatoltak Franciaországba.és Hyllföldet szintén kezükre kerítették. Ezek legyőzésével. akiket lefejeztek. Kézai . útat nyitva maguknak Itáliába. Wormsnál átkeltek a Rajnán. akik hatalmas sereggel jöttek ellenük.

ellenségeivé lettek a németeknek Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. mintha e két fejezet nem is létezne. hogy ezúttal is. Az ekkor kiküldött megtorló jellegű visszavágásra katonailag felkészült. hogy a később eluralkodó. Bajorországot. miként az előző hadműveletek során.összevonás . Két egész fejezetet elhallgatni. "Tudták ugyanis. hogy akárhogyan. mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt. Ottó ellen. három seregrészre tagolt magyar sereg indul három parancsnokkal az élén I. ezért kell kerülni idevágó részeiket." A korabeliek tehát egyáltalán nem tartották sorsfordítónak a lechmezei csatát. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. 12. híven jellemzi a történetmanipulátorok elképesztő eltökéltségét a valós történelmi eseményeknek a maguk eredeti mivoltából való kiforgatására. önvédelme teljesen összeomlott. Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. A MÁSODIK VISSZAVÁGÁS Anonymus két egész fejezetet (Lél és Bulcsú halála. nagy hadat küldött Ottó király ellen." Érdemes megjegyeznünk. s úgy tenni.kiváltképp Anonymusé . hogy A MAGYAROK A HADAKOZÁSNAK MEGSZOKOTT VISZONTAGSÁGAIBAN LEGYŐZHETETLENEK . Krónikáink . mikor az augsburgi ütközetről esik szó. reménytelen helyzetbe hozni a tizedik évszázad magyarságát. E mesterkedés lényege: lesújtani. ami volt. hogy katonai ereje. létszámra hatalmasabb sereg le is gyűr minden ellenállást és diadalmasan száguld át a nyugati országokon. Még többet elárul az a mód. Még ugyanabban az évben I. Ottó császár germán ellenlábasai keresik fel a magyarok uralkodóját. Alemanniát.írja Anonymus -. és nem hallgatták el. egy ütközetnek a sok közül. ahogy a magyar nagykirály a segélykérő követséget fogadta: "Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. Ottó király ellenségei) szentel a magyar visszavágásnak. hogy fegyveres segítséget kérjenek Ottó ellen.ezt tanúsítják." Visszaadni a kölcsönt! Ez a gondolat a magyar nép lelkében (és szókincsében) mindmáig él. hogy ez a messze külföldön elszenvedett vereség nem törte meg a magyarság erejét és mit sem változtatott a magyarok katonai legyőzhetetlenségének tényén. Majd innen továbbmenve. és ez az ismétlődő hármas tagolódás is arra figyelmeztet. Ezzel szemben a valóság az. nagyböjt idején átkeltek a Rajna . Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. de visszaadják neki a kölcsönt. annak vették. másrészt meg azért. "Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. azt a látszatot keltve. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot (vagyis az augsburgi győzőt). s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával.révén jöttek létre. két parancsnokot feltüntető krónikási szövegek csonkulás .

ezt a dúsgazdag várost vívták meg. UTOLSÓ ÉLETENERGIÁIT IS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN ÉGETTE EL.nem veszteségek nélkül hazatérő megviselt hősöket. Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. mint a nyert diadalt elveszíteni. amely minden jóban fölösen bővelkedett. hogy Ottó sem nézi tétlenül az országát dúló magyarok pusztításait. akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve CSODAMÓD ELKEZDETT ERŐTLENEDNI. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban. és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották." Nagy ünnepléssel fogadják a hosszú útról. miután az említett nemzeteket mind legyőzték. karddal törtek utat. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték. különös s a maga mivoltában tán egyedülálló tragédia következik be: "Mikor Botond meg Örkény visszatértek Pannonia földjére (a harmadik vezérről. de . Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták. és bevették Susa városát. CSODÁLATOS VOLT KÖLPÉNY FIA BOTOND ÉLETE. Botond. KÖLPÉNY FIA BOTOND VEZÉR CSODÁLATOS HALÁLA Mi sem természetesebb azonban. A látleletet szűkszavúsága ellenére meglepően pontos. . S EZEK ELFOGYTÁN KIHAMVADT. sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. Azután továbbvonulva Torinót. Még tart az ünnepség. átkeltek a senonok hegyein. KILOBBANT. sőt vadul berontva az Isten egyházaiba. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. Előd fia Szabolcsról itt már nem esik szó. Anonymus tudósítása szerint "Ottó német királya Rajna folyó mellett cselt vet nekik. s mikor zsákmánnyal megrakodva. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. visszavilágít a roppant távolságokat átfogó hadjárat megpróbáltatásaira. KÜLDETÉSÉT HIÁNYTALANUL TELJESÍTETTE. emberfeletti erőfeszítéseire.sajna . szokása szerint lesből megrohanja őket. meg is halt és a Verőce folyó közelében temették el. tengernyi harci viszontagságból diadalmasan. ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. Örkény." Névtelen jegyzőnk akaratlanul is halottkémi látleletet ad Kölpény fia Botond vezér haláláról. a hatalmas távolságokat átfogó hadjárattól kimerülten hazafelé tartanak. még azokat is kifosztották. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük." 13. s a végzetes fizikai kimerültség folytán rohamosan beálló életerő-sorvadás képét adva. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba. következésképp elesett a hadjárat során). DE MÉG CSODÁLATOSABB VOLT HALÁLA. mikor megrázó.folyón. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. AKÁR EGY ELHUNYÓ FÁKLYA.

Hagyományainkban. sötétárnyú talány itt minden. amely vezető szerepet vitt írott emlékeink.-i (részint korábbi és későbbi) történetünkben ütközünk. . hanyagságaival magyarázható-e mindez. netán a háborús dúlások. Valóban emlékezetünkből kitörölt korszakokról beszélhetünk. nyomokat nyomatékosítani. romlás. Történelmünk X-XI. hogy a felsorolt tényezők is szerepet játszottak a feljegyzések. AMI MAGYAR VOLT ÉS A RÉGISÉG JEGYEIT VISELTE MAGÁN. Ámde ez sem ad kellő magyarázatot azokra az óriási. a nyomtalanított titkok nyomozása és felderítése nemcsak lehetséges. De az általános pusztításon belül sajátos jelenség figyelhető meg: az adatirtás a legkényesebb. mindenre kiterjedő múlandóság. hogy miként egyik historikusunk kifejtette . ereklyéink megsemmisítésében: A KERESZTÉNY INKVIZÍCIÓ. Az emlékezetőrzés mulasztásaival. nyomravezető jel. valamikori roppant erdőirtáson bolyonganánk. a természetes úton bekövetkező. vajon nem holmiféle fából vaskarika. Láthatatlan kezek kiszaggatták e viharos korszak történelmének lapjait s ezáltal az egész korszakot homályba döntötték. egymást kizáró tényeket rejt. feledés a gyötrő hiány oka. hogy mi zajlott le itt ezekben a vészterhes időkben. Csupa horgadó titok. mint azok feljegyzésére. amely SZINTE ÉRTHETETLEN DÜHVEL ÉS MAKACSSÁGGAL EGY ÉVEZREDEN ÁT IRTOTT MINDENT. nyomozás alá vetni. nyomok nélkül nyomozni hogy lehetne? Nyomtalanul nyomokra miként bukkanhatunk? Nyomtalanított titkok nyomában nyomozni. a felrótt. rablások. Nyomozáshoz nyomok kellenek. sűrített képtelenség? Rá kell jönnünk az alábbiakban: az ellentmondás csupán látszólagos. Lélekszakasztó pusztaság húzódik itt mindenfelé. de óhatatlanul szükséges is: enélkül lehetetlen volna a valósághű történelemfeltárás. látásszűkítésről. hova nem ér el az emlékezet. sehol egy járható ösvény. AMI RÉGMÚLTUNKRA EMLÉKEZTETETT. őskódexekre. bemoházott korhadó rönkök mindenfelé. krónikákra. MINDENT. azzal. eszméletcsonkításról. nagy gondot fordítottak a történelmi tények megörökítésére. Kétségtelen azonban.-i eseményvonulataiban mindenütt az adatirtás tényeibe ütközünk. félreeső fennsíkon. papírra vetett emlékek pusztulása. Mintha elvadult tájon. sz. nemzeti hagyománykincsünk.őseink nagyobb gondot fordítottak a tényleges férfias küzdelemre. égetések? Számos tény tanúsítja: a régi magyarok. sz. kidöntött fatörzsek. tüskés embermagas bozót. mesterségesen keltett vakfoltokra. miként keletkeztek az óriási vakfoltok. írásban megörökítésére? Vagy maga az idő okozta múlás. kik eleiknek és tetteiknek tiszteletében éltek. krónikáinkban számos jel utal a hazai írásbeliség korai általános elterjedésére és nemzetünk történetéről készült írásos művekre. miként következett be a nemzeti emlékezetvesztés korai történelmünk e rendkívüli jelentőségű térségében.NEMZETKŐZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN NYOMTALANÍTOTT TITKOK NYOMÁBAN Címünk paradox. fába faragott. kőbe vésett. Felmerül a kérdés: miként keletkezett nemzeti emlékezetünknek ezen irdatlan pusztasága. emlékek megsemmisülésében. amelyekbe X-XI. A felsorolt romboló erőkön kívül azonban van még egy olyan közismert tényező.

hogy a magyar történelmi múltból felénk ásító óriási fehér foltok nem természetes úton létrejött képződmények. pontosabban Géza nagykirály trónralépésétől (972) Szent István haláláig (1038) terjedő korszak. Helyzete az adatirtás és a történelemtorzítás ellenére sem reménytelen: . a királygyilkosságokra. TAKSONY TITOKZATOS HALÁLA Vizsgálatunk közelebbi tárgya Magyarország és a magyar nemzet nagy X-XI. sz. a mű egésze . mindig maradnak áruló nyomok. Taksony nagykirály halála tökéletes titok. Taksony (947-972) uralkodása kívül esik rajta. nem hagyhatjuk említetlenül. Megállapítható tehát. amelyek Taksony halálának váratlan voltára. mert maga a nyomtalanítás is árulkodó és bizonyító lehet. tények. mondjuk ki: a magyarság elleni bűncselekményekre. úgy látszik feltárhatatlanok s az eset önmagában megfoghatatlan.végül. körülmények és következmények elemzése.a térben és időben sokrétű. A történetvizsgálót azonban mindez nem riaszthatja vissza. Mindez azonban még nem minden. sajátos nyomként a bűnüldöző szerveket a gaztett és a bűntevők leleplezésére. ez a hatalmas apparátusokkal folytatott kettős tevékenység pedig szinte kilátástalanná teszi a történelmi valóságfeltárást. kiterjedésű történelmi anyag egésze . törölhetők. amelynek egyes elemei ugyan kiiktathatók. hanem tervszerű és célirányos tevékenység következményei. rendellenességeire és szinte beláthatatlan következményeire utalnak: e szemünk elől elfedett haláleset mögül titkos mesterkedések okozta . és nem utolsósorban: a történelmi anyag valójában egyetlen óriási összefüggő szerkezetet alkot. azokra az adatokra. . Így semmi dolgunk nem volna vele. konkrét adatokkal való egybevetése a történetvizsgáló hatalmas fegyvere a csalás leleplezésében. Nincs róla semmilyen adat. nemzetközi összefonódásai folytán keresztülvihetetlen. . mivel azonban halála egybeesik Géza trónralépésével. elködösített részeket. Az ilymódon adódó nehézségekre figyelmeztetnünk kell az olvasót. amely adatok ismerete mindenre fényt vethetne. nemzetközi magyarellenes összeesküvések rémtetteire.-i történelmi tragédiája. ahol a legfontosabb volna.azonban kiiktathatatlan összefüggései révén csalhatatlanul kirajzolja és logikai úton helyreállíthatóvá teszi a mesterségesen eltávolított. Történelmi adatirtás ugyanis soha nem lehet tökéletes: a történelem szerteágazó nemzetközi szövevénye lehetetlenné teszi a teljes nyomtalanítást. Titkai tehát. melynek célja: megakadályozni. ahol éppen az elkövetők nyomtalanítási igyekezete vezeti. hogy éppen ott ne lássunk tisztán.részint mert a teljes adatirtás a történelmi anyag sokrétűsége. mozzanatokra. roppant mozaikképhez. minden adat.leglényegesebb részek. hasonlatosan valamiféle gigantikus grafikai műhöz.továbbá. események megsemmisítésére irányul. a hamis értelmezés. miként ez a köznapi bűntényeknél is tapasztalható. és így ne mérhessük fel romlásunk okait. legfőképpen a titkos erők tevékenységének csomópontjaira. Az előzmények. kulcsfontosságú adatok. megmásíthatók. ha vannak titkai. gyanús jel eltüntetését. ha több oldalról nem ütköznénk fölöttébb gyanús fejlemények sorába. Így aztán az adatirtó nyomtalanítás mellé társul szegődik a félremagyarázás.

Magyarország hatalma az ő uralkodása alatt töretlen volt. illetve az események szabályos menete alapján semmiképpen sem lehet kielégítőnek mondani. (A gyermekkirály = uralkodásra éretlen és arra képtelen király. -meghamisító ténykedések leleplezésére. de a szó nemes értelmében vett. korai haláláról. mint az utána következők) Pályájának képe kirajzolódik előttünk. a konkrét számadatok tanúsága alkalmas rá. Itt kezdődik meg például. Mi több. illetve halálkörülményeinek elhallgatása a célzatos adatirtás. Véletlen. hogy fia. még testi megjelenéséről is képet alkothatunk: "Szép nagy szeme volt és fekete. Népének nem zsarnoka. Taksony életéről. ha a gyermekként trónra ültetett királyokkal kapcsolatos sötét üzelmekre gondolunk. ADATIRTÓ HAZUGSÁGGÉPEZETEI IS. még fizikai mivoltáról. ADATIRTÁSSAL. gyámola volt. amely elfedi a mögötte tevékenykedő láthatatlan kormányzatot: a titkos háttértényezők szabad vadászterülete ez. inkvizítorok ugyanis felismerték: királyaink életének és halálának tényei. Taksony halálával ugyanis TÖRTÉNELMÜNK EGY LEPLEZETT. még annyi sem. adatelnyelés számlájára írandó. miként ezt névtelen jegyzőnk megjegyezte . hogy "meghalt". a történelem-manipulátorok. ezáltal már önmagában lehetetlenné válik cselekedete rugóinak és az őt . Kiváló uralkodó volt! Ősei szellemében és az ősi hitelvek." (nem úgy. mulasztás. vélhetnénk. Könnyű ezt átlátnunk. szokáshagyományok értelmében kormányozta az országot. hatalmi jelkép. életrajzi adatai perdöntő bizonyítékokat szolgáltathatnak a történelem-eltitkoló.nem minden él nélkül Taksony utódaira vonatkozóan: "Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élte valamennyi napján át HATALOMMAL ÉS SZÉPSZERÉVEL MEGTARTOTTA ORSZÁGÁNAK MINDEN JUSSÁT. amely alatta szabadságban és jólétben virágzott. miket a természetes halál. Géza ekkor vette át a hatalmat. meghamisítása. nincs egyetlen szó sem. s mert jóságos uralkodó volt.végzetes változások sarjadzanak elő. TÖRÉSRENDSZEREINEK KEZDETEIHEZ. áthatolhatatlannak tetsző szövevényt és így láthatóvá teheti a történelmi hamiskártyázás minden mesterkedését. A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA ÉVEZREDES ERÓZIÓVONALAINAK. manipulálása. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz" Csupán tragédiájáról. krónikási hanyagság. AMELYEK ÍZRŐL-ÍZRE. többek között a magyar királyok-királynék személyi adatainak módszeres eltüntetése. hivatott vezetője. hogy átszakítsa a hazugságokból nagy gonddal szűkre szőtt. S ITT INDULNAK BE A MAGYAR TÖRTÉNELEM MANIPULÁLÁSÁNAK ROPPANT KÖDÖSÍTŐ. puha haja. ÉVSZÁZADRÓL ÉVSZÁZADRA VÉGIGVIZSLATJÁK A MAGYAR TÖRTÉNELEM ESEMÉNYEINEK MINDEN MOZZANATÁT. hogy Taksony halálának. ELHALLGATÁSSAL ÉS FÉLREMAGYARÁZÁSSAL ELFEDETT ROPPANT SZAKADÉKHOZ.) Utólag viszont elég eltitkolni a gyermekkirály életkorát. a köznép rajongásig szerette. A tények azt tanúsítják. csakhogy ezt megcáfolják a körülmények. DE RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS MÉLYREHATÓ VÁLSÁGZÓNÁJÁHOZ ÉRKEZÜNK. 972-ben bekövetkezett halálára csupán következtethetünk abból a tényből. HOGY ELTÜNTESSÉK A MAGYAR FAJ ORVUL VÉGHEZVITT GERINCROPPANTÁSÁNAK S A MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG ELLEN TÖBB MINT EGY ÉVEZREDEN ÁT VÍVOTT TITKOS HÁBORÚ RÉMTETTEINEK MINDEN NYOMÁT. országlásáról a történeti forrásokból képet alkothatunk. végzete bekövetkezéséről.

tizenhárom éves korában! Rejtély. A HALÁLZÓNA titka: a királyok ekkor jutnak abba az életkorba. hogy Zsolt miért tette maga helyett királlyá még gyermekkorú. családos. . Az ország kormányzatának legyöngítésére törekvő vagy azt éppen kézbentartó láthatatlan erőknek sötét céljaik érdekében itt kell közbelépnie és elrekesztenie. Harmincnyolc éves korára. harmincadik éveiben járó férfi volt s már 967-ben. Szerencsére fennmaradt két áruló adat: Taksony születésének és trónralépésének éve. Fordítva ugyanez érvényesül királyaink rejtélyes halálkörülményeinek elhallgatásában.. de ennek taglalásába nem akarunk belebocsájtkozni. Ezáltal ugyanis kettős célt érnek el: a/ Lehetetlenné válik a nemzedéki tapasztalatcsere és tapasztalatátadás. kezdenek kinőni a gyermekkorból. Taksony halála és fia. De hol a Taksony utáni gyermekkirály? GÉZA NAGYKIRÁLY TRÓNRALÉPÉSÉNEK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Hivatalos történészeink egyöntetűen úgy vélik: Géza meglett emberként került hatalomra. (Az egyetlen elfogadható magyarázat az volna . kormányzóképtelen gyermekként kerül a trónra.de hol volt a kor orvostudománya attól.. amikor neveletlen gyermekeik. köztük a reménybeni trónutód. Zsolt életében.a magyar birodalom urává vált. hogy ennek a majdani bekövetkezését megállapítsa?) . Nem is szólva azokról az elkerülhetetlen zavarokról.. még apja. kötetünkben Árpád-házi királyaink halálzónájaként jellemezzük harmincas éveiket. Lássuk a tényeket. elmetszenie az apa-király életfonalát. Taksony 934-ben született. amelyek a királycserék óhatatlan kísérőjelenségei. 947-ben koronázták királlyá. már nős. 972-re Taksony nagykirály már halott. kormányzásra még képtelen fiát.. hogy Zsolt nagybeteg volt és számolt a halálával . Nemcsak az ő adatait tüntették el és gyúrták át. következésképp szükségszerűen mások kormányoznak helyette.mozgató árnyékkormány romboló tevékenységének felismerése. Géza hatalomátvétele körül nagy az adatirtás és sűrű a titok. válságjelenségekről. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK (Hogyan haltak meg a magyar királyok?) c. Mi több. illetve tovább birtokolják az ország fölötti hatalmat. az apakirály nem vezetheti be reménybeni utódját a kormányzás rejtelmeibe és nem vértezheti fel őt annak veszélyeivel szemben.noha erre semmi sem utal -. amelyek a király-apa életét kioltották. Taksony tehát tizenhárom éves éretlen fővel . A halálzóna tehát itt van. kezükbe ragadják.Zsolt mindenesetre fia megkoronázása után három évvel meghal.kormányzásra képtelenül . b/ Utódja éretlen-tapasztalatlan. hogy azok az erők. hanem Gézáét is. s ilymódon bő lehetőség nyílik rá.

Csak egy a bökkenő: miként lehet egy harmincnyolc éves elhunyt királynak harmincvalahány éves fia? Számoljunk utána egy kicsit. Vagyis beáll a tragikus képlet: egyfelől halálzóna által letarolt királyapa. hogy Taksony korán. Romlásunk egyik tükörképe ez. Remek. Ennek középarányosául 14 évet kapunk.valahányadik gyermekeként született Vajk nevű fia. hogy nálunk ekkor még nem érvényesült a nyugati mintájú öröklési és trónutódlási rend és nem a legidősebb fiúgyermek került az apja utána trónra. melynek gyermek(ek) a királya(i)!" Mindezek előrebocsájtása nélkül lehetetlen megértenünk a következendőket. Géza erre az időpontra már meg is özvegyült. NEVE Taksony Géza Szt. István III.) Géza életkora tehát a fentiek értelmében trónralépésekor legfeljebb tizenhét. kötetünk Árpád-házi gyermekkirályainkról közölt táblázatát. És itt emlékeznünk kell a Shakespeare-i igére: "Jaj annak az országnak. hogy Géza nem első gyermeke volt. Számolnunk kell azzal is. E tények alapján ki kell bővítenünk a Királygyilkosságok c.972 972. tehát huszonegy-huszonhárom éves korában gyermeke is született. másfelől kiskorúként trónaültetett király gyermek. (Alátámasztja ezt a feltevést az a tény. Géza III. Mi több. Kun László URALKODÁSI IDEJE 947. László IV. húsz-huszonkét éves korában nősült és már egy éven belül. a későbbi Szent István.997 997 (1001)-1038 1063-1074 1116-1131 1141-1161 1161-1173 1205 1272-1290 TRÓNRA LÉPÉSEKOR 13 éves 14 (12-16) éves cca. remek. mondhatnánk. István II. valójában 12-16 éves lehetett. 14 éves 11 éves 15 éves 11 éves 15 éves 3 éves 10 éves Őket még hat vegyesházi gyermekkirályunk követi. Tegyük fel. REJTÉLYES HÁTTÉRVONULATOK GÉZA URALKODÁSÁNAK KEZDETÉN TITOKZATOS KÖVETJÁRÁSOK . István Salamon II.

Megtörtént a királycsere.távol állnak attól. bemocskosodott ezeréves titkok. Az ifjú magyar uralkodó még meg sem melegszik a trónján. hogy felismerné: ez az elfátyolozott viaskodás nem játék. Láthatatlan erők lépnek fel és magukhoz ragadják az eseményeket. s Európa és a világ sorsa. élet-halál tusa. hatalma szilárd. nem erről van szó. Ottó német császár mintha csak Géza hatalomátvételére várt volna. mezőgazdasága. eladdig elképzelhetetlen mozgolódások kezdődnek. por. élet és hatalom. évezredmély ferdítés. Láthatatlan birkózás indul. Küszöbön áll talán a magyar-német ölelkezés? I. szépreményű ifjú király az ország trónján: nem kell ellenséges támadástól tartani. mert titoközön borít itt mindent. ipara. mikből titokzatos fény csap ki. a legmélyebben elhallgatott titok az a titkos cselekmény. melyet létfontossága miatt hét lepellel lefednek. azaz 907 óta senki sem támadta meg. népe egységes és szabad. szabadság és rabiga.a magyarság katonai hatalmát ismerve . anélkül. századot. Géza és István király történetét. még csak kísérlet sem történt az ország felségterületének megtámadására. különös. melyben az egyik fél. rossz kérgek. erre pedig a magyar fél viszontkövetséggel felel. nem holmiféle baráti ölelkezés. Vadászebtürelem s szívósság kell itt. a németség kezdeményezésére mintha magyar-német közeledés jelei mutatkoznának. korom. De nem ez történik. Követjárások indulnak német részről. a magyar nagyhatalom aláaknázására és olyan rendhagyó fejlemények következnek be. egyáltalán nem erről. mintha álomban tenné. virágzás s pusztulás. elorzott múlt s jövő. a magyar és a német egymásra talál és békejobbot nyújt egymásnak? Ki tagadná ennek óriási jelentőségét? Másként alakulna a két nagy nemzet. Magyarországot egyébként az árpádi honvisszafoglalás befejezése. földalatti erők lendülnek mozgásba. béke és összefogás jegyében lépnek fel. Ígéretesen fénylő utak vezetnek a jövőbe: az ország gazdasága. És ekkor látható jel és ok nélkül . egész történelmünket s kiváltképp a X. függetlenség és idegen elnyomás. Békeszándékok mozdulnak meg a szívekben? Frigykötési hajlandóságok? A két nagy ellenfél. s a kockán forgó tét: minden! Az egész nemzeti lét. minden balra fordul s a hatalmas Magyarország és a magyar faj a végpusztulás peremére kerül. kábultan támolyogva vesz részt. fantasztikusnak. fenntartás nélkül tömörül Árpád-vérű uralkodója körül. Béke van. de . Alig történt meg a királycsere. gyors egymásutánban két követséget meneszt a magyar királyi udvarba. baráti érintkezés. amelyeket bízvást nevezhetünk elképesztőnek. és XI. máris olyan titkos mesterkedések indulnak az ország behálózására. ködöző mételyrétegek. hogy támadást kíséreljenek meg. a holt fa életét.a magyar hatalom megroppan. Régesrégi titkok rejtőznek itt. ha az igazságnak a nyomára akarunk jutni. mivel az ellenséges erők . a magyar. a titkok gócpontja. hasonlók erdők mélyén. trónját. eszmei avar. megcsonkítására. de álcázott vérre menő. a két fél részéről megtörténik a kapcsolatfel-vétel. rothadását jelző titok. S a titkok titka. hatalmát semmi sem rendítheti meg. burjánzó hazugságok. Háromnegyed évszázad diadalmas magyar külháború-sorozatai után a legjelentősebb ellenfél. nedves talajon korhadó fatörzsekhez. de ezek a követjárások nem nyílt. háborús cselekményekre immár hosszú évek óta nem került sor.

eskütétel nélkül is meghirdethette volna elhatározása végrehaj-tását. a gazdagabbak és a szegények közül újjászületnek a szent keresztségben. de teljesen kizárttá teszi azt az a tény. uralkodása kezdeti szakaszának papsága külországokból frissiben jött idegen. 111. A prágai püspök parancsára. amelyen ők és sokan az előkelők. Wolfgang.) Miért tesz esküt a magyar királya prágai püspök színe előtt? Mi készteti e lealázó cselekedetre? Önmagától szánta rá magát vajon erre? Belső meggyőződésből? Ki tűzték a napot. hogy Géza korának. "Kitűzték a napot. hogy kényszert alkalmaz és fegyverrel rákényszeríti nemzetére az egyházi főméltóságokba ültetett jövevény papok hitét. hogy az ősei hitéhez a ránehezedő kényszerrel szemben is dacoló király önként tett volna esküt.mondja Ransanus.elkendőzött arccal. nyilvánosság előtt elkötelezze a királyt és a hatalmi szerveket (erőszakszerveket) a fegyveres kényszer alkalmazására a térítésnél. Vajon valamilyen ismeretlen okból önszántából jutott Géza erre az elhatározásra? Szuverén uralkodóként a maga hatalmából minden külön fogadkozás. egyházi segédlettel kimondatott tehát a népre . ezt tanúsítja. kényszerítették azok. Géza ekkor fogadalommal kötelezte magát és esküvel ígérte. Források egyöntetű tanúskodása és a tagadhatatlan történelmi tények tanúsítják. s mára többesszám használata is jelzi. hogy Géza esküt tett a fegyveres térítés végrehajtására. a gazdagabbak és a szegények közül" is megjelentek. akik a templomi ünnepséget jóeleve elhatározták és megrendezték. Magyarul nemis beszélő jövevény egyházfiak előtt a király eskütételre kényszerüljön s esküvel fogadja meg. hogy a kényszerítés elvét ünnepélyes templomi keretek között mintegy szentesítse. hogy több mint egy évezred sem volt elegendő ahhoz. m. hogy bárki is fellebbentse a titokról a fátyolt s megmutassa. nem Géza tűzte ki (erre módja sem igen lehetett volna). titkos utakon. hogy a magyarságot paranccsal. Géza esküvel fogadja meg Adalbert prágai püspöknek. vagyis minden előre elhatároztatott és elrendeltetett. Ez volt a nyilvános templomi ünnepség célja. Képtelenség hát föltenni. s titkosak a céljaik is. hogy a nyilvánosság előtt kötelezze magát a kényszerítésre. a Sankt Gallen szomszédságában állott einsiedelni bencés kolostor szerzetese vezette az első követséget. "Kitűzték a napot" . Olyan egyházi-hatalmi aktus volt ez tehát. hogy ez a nyilvános és megszégyenítő eskütétel nem Géza kezdeményezésére történt. de tán méginkább az. a klérustól való függőségét fejezi ki. hanem mert erre felszólították. annyira titkosak. s ha kell. Felső parancsra.minden nyomással. rákényszeríti saját nemzetére azt a hitet.az új hitre. mielőbb gondoskodni fog arról. meg nem nevezett személyiségek. ez az aktus Gézának az egyháztól. mi történt. hogy Géza maga sem tért át . Az sem lehet pillanatig sem kétséges. Sikerült tehát Gézát olyan kényszerhelyzetbe hozni. fegyverrel kényszeríti ősei hitének elhagyására és a kereszténység felvételére. Miért volt hát szükséges ehhez a templomi eskütétel? Bárhogyan forgassuk is. a maga (esetleges) szándékait esküvel bizonyítani kénytelen királlyal. A szervezés sokrétű és alapos volt. hogy minden alattvalója parancsának engedelmeskedve s példájaszerint Krisztus hívévé váljék. sem nemzetének nem lehetett tudomása? Maga a helyzet cáfolja a királyt illetően az önkéntességet. hogy "sokan az előkelők. A KIRÁLY ESKÜJE Petrus Ransanus művének egyik helyén arról számol be. A papság itt mint fölöttes erő áll szemben az alárendelt." (i. kényszerítéssel dacolva . hanem bizonyos. amelynek lényegi célja az erőszak és kényszer meghirdetése. amelynek igazi mibenlétéről sem neki. sanda szándékkal.

a kényszer alkalmazása a kereszténységre térítésben. mivel Piligrin." Elképesztően logikátlan feltevés: Ottó császár követét az alárendelt egyházfi hívja vissza! Piligrinnek nem volt lehetősége Wolfgang követi kijelölését megakadályozni. Ellenkezőleg. WOLFGANG SZERZETES REJTÉLYES FARKASJÁRÁSA A magyar történelemnek ezt a szakaszát.. "Hazánk.) Szabó Károly említetlenül hagyja itt. Passau püspöke (aki jogcím nélkül igényt formált a nemlétező pannóniai egyházmegyére) merő féltékenységből visszahívta őt.írja Szabó Károly. Gyejcs (Géza) kormányának legelső éveiben a császár és a német papság befolyásának önkényt látszik föltárni keblét. Ottó német császár volt. Bizonyítékaink vannak erre. olymódon. kik jól kigondolt terv szerint készültek a harcias szellemű magyarokat a kereszténység szelídítő igájába szorítani. de arra volt módja-ereje." (Szabó Károly: Vezérek kora 342. ami önmagában történelmi képtelenség és csak fokozza a Wolfgang követségével kapcsolatosan amúgy is fennálló zűrzavart. illetve el sem kezdődött. a múlt század egyik jeles historikusa . melyet előszeretettel jelölnek a kereszténységre térítés korának. Wolfgang útja rendkívül sikeres volt. hogy nemcsak "fegyvertelen lelki hódítók. Alig ért azonban Pannónia végeihez. amit akar. mint e korban a megtérített népek rendes sorsa volt. ezt a képtelenséget be lehetne írni a rekordok könyvébe. hogy ez az ifjú magyar király nem egészen azt teszi. . De vegyük sorra a tényeket. A pártidők felkapott párttörténésze. Wolfgang útjának megszakítását. hogy Wolfgang titkos diplomáciai megbízással küldetett Magyarország királyához. hogy Wolfgang követsége sikertelen volt és félbe is szakadt. Géza eskütétele is arra utal. mi készül titokban ellene. kudarcát semmi sem bizonyítja. s egyszersmind a független magyar hazát először egyházilag a lelkiekben. megbízója I. azután politikailag is. mely még Taks korában a nyugot befolyása előtt zárva állt." de ennek örve alatt fegyveres hódítók hatalmas seregei is elözönlötték titkos utakon az országot.. hogy I. hogy apátjának engedélyével elinduljon Magyarországra téríteni. a következőket írja: "Bizonyos (?). . hogy az ekkortájt tudomásukra jutott magyar megtérési vágy buzdította fel Wolfgangot. Ottó feje fölött átnyúlva visszarendelje a császári követséget. Ha a szellemi csúcsteljesítményeket nyilvántartanák. a német birodalom felsősége alá vetni.azon fegyvertelen lelki hódítók előtt. Piligrin püspök visszarendelte. hogy a gyanútlan s a halálos veszedelemre későn ébredő nemzet ne is sejtse. bátran nevezhetnénk a germán terjeszkedés és titkos hódítás korának is. Kétségtelen. Győrffy György. Nagy a ködkavarás. azt hangoztatják. aki a történelmi tények ellenére a régi magyarok sosemvolt "megtérési vágyáról" ír.

aki ekkoriban valójában a papságnak is fölöttes kényura volt. még csak utalás sincs rá. E kiváltságlevelek adományozása arra utal. Csakhogy a követjárás gyors és rövid lebonyolódása valamint az újabb követség elindítása több joggal enged arra következtetni. és a nyomtalanítás tökéletesre sikerült. Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezése tehát beszédes tény. Regensburg a magyarokkal való leszámolásának a jelképe volt. E torz és történelmietlen feltevések mögött (egyéb sanda szándékoktól eltekintve) Wolfgang követjárásának rövid időtartamú lezajlása húzódik. A következmények tanúskodnak. Regensburg ilymódon a korabeli germánság szemében a megtorlás. hogy mindennek van oka. mit intézett Wolfgang a magyar királyi udvarban. röviddel e követjárás után nevezteti ki Regensburg püspökévé az egyszerű szerzetest. minden adatot kiirtottak . Itt végezték ki ugyanis bitófán. Még ugyanebben az évben. ennek a szürke és mindaddig névtelen einsiedelmi szerzetesnek a pályája a sikertelennek bélyegzett követjárás után tüneményesen felívelt. nincs rá semmilyen adat. pályájával kapcsolatos fejlemények. Wolfgang követjárása valóban gyorsabban ért véget a szokásosnál. Ottó császár. de szerepet játszik a Wolfgang-féle követség kudarcáról szóló hírverésben az a tény is. és ennek eredményeként jutott Ottó császár Wolfgangnak. köztük. Csupán a következmények felől kell megközelíteni a kérdést. hogy röviddel e követjárás után I. Kérdés lehet-e. valakiknek nagyon fontos volt a nyomok eltüntetése. Wolfgangnak is. hogy a nevezett apátságban amolyan személyiségvizsgálat ("káderezés") folyt. a magyarokkal való véres leszámolás jelképévé nőtt. tehát Wolfgang indulása előtt az einsiedelmi bencés apátságba látogatott és kiváltságleveleket adományozott az ottani szerzeteseknek. hogy Wolfgang követ járása nagyon is sikeres volt. Miként avatkozhatott volna bele ebbe a fölöttébb kényes és óriási horderejű titkos diplomáciai manőverbe a nemcsak politikailag. rendhagyó és becsületsértő módon.. de egyházszervezetileg is teljesen illetéktelen Piligrin. hogy követi érdemei elismeréséül? Megkockáztathatjuk talán még azt a feltevést is. mégpedig nem is a Magyarországon beinduló rejtelmes változások (ezekre itt nem térünk ki).Megállapításunkat a teljes bizonyosságig fokozza az a tény. hanem Wolfgang személyes sorsával. s miként és miért hívhatta volna vissza Wolfgangot "Pannonia végeiről"? Mindez nem egyéb koholmánynál. Ottó újabb követséget menesztett a magyarok uralkodójához. . a katonai szokáshagyományok felháborító megsértésével Lehelt és Bulcsút. aki legalkalmasabb a Magyarország ellen tervezett titkos diplomáciai akció lebonyolítására. hogy még Wolfgang püspöki helyének kiválasztása sem véletlen. úgy ezt az eseményt aligha foghatjuk fel másként. mint olyan személynek kiválasztásához. mint hogy Wolfgangot sikeres titkos diplomáciai szolgálatai fejében tették meg éppen ennek a városnak a püspökévé. vitathatatlanul. 972 karácsonyán I. méghozzá nyilvánvalóan és bizonyíthatóan követségével összefüggésben. az augsburgi ütközetben (955) elfogott magyar vezéreket. Wolfgang követjárásának sikeres vagy kudarcos voltára maga a történelem adja a megcáfolhatatlan választ. hogy Ottó császár 972 augusztusában.a titkos cselszövények csalhatatlan jele ez. Wolfgangnak. Ha nem vagyunk oktagadó oktalanok s föltesszük. E két körülményből egyoldalú okoskodással következtettek a történelem-manipulátorok Wolfgang kudarcára. Való igaz: nincs semmilyen adat rá. mit végzett a magyar királyi udvarban.

Az adatirtás. Hazafiság kikezdése. Ottó császár 979-ben. Wolfgang püspök. rábízzák a Magyarország jövendő királynéjának kiszemelt Giesel des Traue (a hűség záloga) Giesel-Gizella nevelését: szellemi-politikai felkészítését. Ez a második követségindítás visszavilágít a Wolfgangéra. Wolfgangnak a császár Erlaf környékén hatalmas birtokokat adományoz. urai iránti hűségének.ÉS NEMZETROMBOLÁS MINDENKORI TITKOS PROGRAMJA 1.De ez még nem minden. Wolfgang követségét nagy sebbel-lobbal követi I. De még ez sem minden. a magyar nagyhatalom és a magyarság megrontására. a betelepített bajorok védelmére. megtámadása. Annak jeléül. mint ez nyilvánvaló. akik hajlandóságot mutattak egy udvari puccs végrehajtására. lejáratása . nem hadfi. mint olymódon. hanem "Isten szolgája". a mellébeszélés és a hazugság fekete lappal zárja le itt a kutató tekintetet. Mi volt ez a felbecsülhetetlen szolgálat? Nem tudni. A történelemhamisítás szörnyetege elnyelte a konkrét tényeket. hogy Wolfgang sikertelennek bélyegzett követjárásával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a német császárok előtt. ORSZÁG. hogy sürgőssé vált az újabb követség kiküldése. kicsúfolása. hogy Wolfgang 972. azzal a kikötéssel. Mi több. hogy Wolfgang megpuhította a talajt a további titkos tárgyalásokra. Bruno püspök ha lehet még rejtélyesebb követsége. Újabb beszédes tény ez. mi módon? Csak egyféle válasz lehetséges: Wolfgangnak sikerült kapcsolatot létesíteni a magyar udvarba beépült titkos idegenérdekű erőkkel és a megvesztegethető főurakkal. kiképzését a rá váró feladatra. évi magyarországi követjárása során felbecsülhetetlen érdemekre tett szert titkos megbízóinak szemében és bizonyságát adta ádáz magyarellenességének. Megpuhította és előkészítette a talajt a Magyarország elleni diverzióra. II. egyházfi. Következésképpen Wolfgang olyan eredményt ért el a magyar királyi udvarban. A drámai következmények messzemenően alátámasztják e feltevést. A német birodalomban mégsem találtatik alkalmasabb és magyarellenességében tántoríthatatlanabb személy ennél a korábban a magyar udvarba küldött egykori szerzetesnél. pár évvel a rejtelmes magyarországi követi kaland után Wolfgangot még tovább emelték. Ezt pedig csak úgy értelmezhetjük. Mindez csak a történetírás sarlatánjai által értelmezhető másként. Felmerül a kérdés: hogyan. Egy fénynyalábot mégis rázuhantathatunk a történtekre. magyarán: a Magyarországba történő titkos behatolásra. hogy új birtokain katonai erődítményeket létesítsen a várható magyar beütések visszaverésére. mikor a magyaroktól elbitorolt nyugati részeken már nagy lendülettel folyik a bajor telepesek betelepítése. Wolfgang Civakodó Henrik és családjának legfőbb patrónusává és politikai tanácsadójává emelkedik főként a magyarokkal kapcsolatos ügyek irányításában. Ottó császár egy újabb titkos diplomáciai küldetésű követsége.

tisztességgel fogadta. MINDEN MÓDON KIMUTATTA NEKI." (Kézai 158. Moldova. Saját hősök lejáratása. Adalbert önkényeskedését és Géza alávetését történelmi tények sorozata támasztja alá. Erkölcs lezüllesztése 3.Jelentik neki. és amit tenni kellett népe megtérítése érdekében. A történelmi múlt eltörlése. KI(K) PARANCSOL(NAK) A MAGYAR KIRÁLYNAK? Hartvik püspök legendájában meghökkentő adatba ütközünk. amit tudott. elpalástolt és a hivatalos kincstári beállítással megmagyarázhatatlan bukása éppúgy. Idegenek tömeges beáramoltatásával a nemzet etnikai egységének. A titkos idegen uralom nyílt idegenuralommá való átalakítása és a nyílt idegenuralmi terror bevezetése (Ld. felbontása (Ld. Rákosi rémuralma) 10. . ő szabja. szokványos szófordulat.2. hogy ez csupán afféle szóvirág. HOGY ENGEDELMES GYERMEK LESZ. a prágai Szent Adalbert püspök rendelkezéseinek megfelelően. aki a magánszféra területén . Zavarkeltés. mit kell és mit szabad tennie. Erdély. meghamisítása 5. parancsolja meg. aminek nincs gyakorlati vonzata. Csakhogy ezt a krónikási adatot. és ahogy a látomás intette. mint Géza nagykirály érthetetlenségig rejtélyes viselkedése. meggyalázása (deheroizálás) és a hiteltelenített nemzeti hősök helyébe idegen hősöknek a köztudatba állítása 6.elárasztása és elrablása) 7. Elmondhatatlan öröme támadt Krisztus új katonáiban. Itt természetesen tüstént hivatkozni lehet (és feltehetően némelyek meg is teszik ezt. eltorzítása 4. noha kudarcosan). Kun Béla. Géza. Géza "nem mulasztott el megtenni mindent. Rabszolgahad indulj velünk"). a köztudat minden módon való megzavarása. Az ország felségterülete megcsonkításának megkezdése. A CSEH EGYHÁZ FŐPAPJA úton van hozzá az ő megtérésére és az őszinte hit előmozdítására. Bach-kor.) ".. Idegenek vezető tisztségbe juttatása 8. hogy dicsőítő áldozattal áldozzon az úristennek. etnikai tömbjeinek megtámadása. századi magyar nagyhatalom rejtélyes. a magyarság tömeges irtása. többek között a X. A titkos idegen uralom megvalósítása 9. a vezér híveivel Krisztus apródja elé vonult (a magyar király a cseh főpap elé!). hogy boldog Albert." (Árpád-kori legendák 35. a nemzeti köztudatból való kiirtása ("A múltat végképp eltörölni.) Talán fölösleges is a kommentár: Géza. a magyar nagykirály alázatosságot és engedelmességet fogad a cseh főpapnak: a prágai püspök rendelkezik a magyar király felett. ősi színmagyar felségterületek Szerémség. Szepesség stb.

tüzet vetni a vendéglátó ország által emelt vallási jellegű ereklyére. idő szentesítette óriási ereklyéjét? S hol volt a rettenthetetlen szilajságú és bátorságú magyar lélek? Miként tűrhette a magyar felségjognak ezt a durva megsértését az összegyűlt sokaság? Lehetséges. amely ismerte a múlt és a jövendő titkait. prágai püspök volt. a bálvány papjai és az elképedt sokaság szeme láttára felgyújtotta és porig égette ősvallásunk e bámulatos ereklyéjét. személyesen nem ő maga. halálos fenyegetések által lefojtva már akkor is a maihoz hasonlóvá lett a magyar. s uralkodóként csupán azt tette. képes volt feltárni a köréje sereglő nép kérdéseire a jövendő titkait. Valóságnak kell elfogadnunk ezt s e mögül a tényadat mögül fölsötétlik az a nemzetközi összeesküvés. semmibe venni az isteni és az emberi törvényeket? Hogy merte megszegni önhatalmúlag az ország törvényes rendjét? Hogy mert szentségtörő kézzel gyújtogatni. Állott vala Esztergom ősi királyi székvárosában ki tudja mikortól. s eltűrvén minden sérelmet. törvény jóváhagyása nélkül megtenni ezt bárki is? Lényeges. ha feltesszük. Hogy merészelhette önkényesen. A prágai cseh püspök fáklyát ragadva. megaláztatást. GYÚJTOGATÓ ADALBERT És itt. uralkodóként tehetetlen és kiszolgáltatott. hanem kormányzata hajtotta végre. vendégjövevényként tartózkodott.s mindazt. kérdőrevonással és fenyegetéssel dacolva ragaszkodott ősei hitéhez. Ellentmondásos tetteire csak úgy kaphatunk választ. csehországi. feltétlenül megjegyzendő körülmény: Adalbert nem magyar. s a (megfélemlített) népsokaság ezt tűrte. miként ez az Adalbert püspök tetteiről szóló legendákban olvasható. mivel. prágai püspök parancsol a magyar királynak: ő szabja meg mit szabad és mit kell tennie. ahol beutazott idegenként. hogy merte porrá égetni a magyar régmúltnak ezt a régi időből származó. Adalbert. tehát idegen Magyarországon. az Élő Isten képe mása. amely Géza uralkodása alatt láthatatlan polipkarjaival a hatalmas Magyarországot befonta. ennek a ténynek alátámasztására hozzunk fel még egy adalékot a nemzetközi összeesküvésnek tett szolgálataiért szentté avatott prágai püspök jellemzésére. hogy már akkor meg volt félemlítve a nép? Lehetséges. hogy titkos idegen megszállás alá kerülve. ez a külországi. amit rovására írnak. Fenti megnyilatkozások tehát történelmi valóságnak fogadhatók el. milyen ősidők óta egy messze földön híres fából faragott óriási bálványszobor. de csehföldi. hogy parancsra cselekedett. amit rákényszerítettek. Hogyan merészelte megtenni ezt a vandál cselekedetet Prága hazánkba látogatott püspöke? Hogy merte átlépni.minden ránehezedő kényszerrel. s amelyhez távoli földek lakói is zarándokolni jártak. mindennek alávetette magát? Nyitott kérdés: miért hagyták zokszó nélkül a prágai püspök törvénysértő önkényeskedését és garázdálkodását s az ősszobor elpusztítását? .

.és adatpusztításnak. 158.) PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON 1. a fegyvertelen sokaság pedig egyfelől tudta. ami megfosztotta őstörténetének. eredetének emlékezetétől.. A BÉKEVÁGY CSALÉTKE "Egy követ tűnik fel titkos utasítással" Szabó Károly Magyarok és németek addig a fegyverek nyelvén társalogtak. s akinek intézkedésére Géza "Elküldötte (. sokan közülük az Isten iránti szeretetből. aki parancsokat osztott a magyar királynak. állig fegyverbe bújt katonák kíséretében. az Égetőig és a szovjet könyvégetésekig mindannak. kultúrarombolás. okirat. a rombolást előre elhatározva vonult az ősszobor elé. Adalbert püspöktől Hunfalvy-Hunsdorferig.. hogy a fejedelmet (népe elleni harcában) megsegítsék azon pogányok (a magyarok) ellen. Ez a herostráteszi tett és a benne megnyilvánuló erőszakosság hozzátartozik Adalbert püspök portréjához és talán igazabb fényt vet rá. a hosszú háborúskodásba belefásulva. hogy aki közbeavatkozik . hanem magukkal hozták a városon át s mikor az emlékműhöz értek. katona és nemes jött hozzá a keresztények földjéről.) hírnökeit a keresztény vidékre.a halál fia. a maga személyében nem mert volna erre a garázdálkodásra vetemedni: erős fegyveres csapat. s a két nagyhatalom. katonák nyújtották a fáklyát a fegyverek gyűrűjében vakmerősködő püspöknek. hogy ez az országra titkos úton-módon rászabadult terrorhatalom egyetértésével történik. történelme igaz ismeretétől a nemzetet.. mások viszont. akik nem fogadták el a hitet. Érthető volna hát." (Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai.Teljesen bizonyosra vehetjük: Adalbert püspök egymaga. gondosan előkészített merénylet volt ez a szégyenteljes rémtett. Természetesen előre kitervelt. És ez volt az az ember. . ha a germán hatalom háromnegyed évszázad támadó magyar külháborúinak csapásait szenvedve a megbékélés útjait keresi. Kegyetlen üldözője volt a keresztényeknek. Tény. Ezt hírül véve sok gróf. hogy az akkori Európában nem volt semmiféle más hatalom a germánon kívül. amely akárcsak megkísérelhette volna is a magyarokkal szembeni megmérettetést. valósággal előképe a hazánkban ezer éven át folyó nemzeti ereklyeirtásnak. a fáklyát sem ő maga vitte s nem is ott gyújtották meg a fáklyá(ka)t. mert a pogányoktól és azok üldözésétől megszabadultak. mint az alakja köré fonódó émelygős nyájaskodások. hogy mindenkinek adják tudtul kívánságát (az ország titkos úton történő katonai megszállására). Senki ebben kivetnivalót nem találhat. kódex-. a béke létrehozására tesz kísérletet. A nép ugyanis pogányságban élt. másrészt azt.

múlttalan lélek. amely valóban kegyetlen csapásokat szenvedett el a magyaroktól. de éppen ezért akkor a magyaroknak engesztelhetetlen ellenfelévé és ellenségévé vált.Taksony még mindössze 38 éves volt -.katonai síkon . úgy igen hevesnek mutatkozna ez a békevágy és a barátság. ami itt folyik. A titkos erők színrelépésével sajátos fordulat észlelhető a magyar-germán viszonyban. a szenvedő. Tüstént beindulhatott a rejtelmes és baljós ölelkezés. és érvényes erre a korra is. ez magától nem ment . Az a germán hatalom. Az évszázados kegyetlen hagyományok teljesen ellentmondanak ennek a folyamatnak. Wolfgang lábanyoma még ki sem hűlt. nemzetközi cselszövényt felfogni sem képes tiszta. Wolfgang után nekieredhetett Bruno püspök s Bruno nyomán már útrakelhettek a magyarok követei. Egészen más történik és egészen más módon. ordas kétszínűséget. sejtetések itt fellelhető közegét úgy örvénylik körül a talányok sűrű rétegei. s mivel. aranyos királyi báb. Taksony neveletlen gyermeke csüccsenhetett a magyar trónra. a magyar erő pedig . s ezt a tényt az adatirtó inkvizíció minden mesterkedése sem képes eltüntetni. amelynek esélye sincs a szembenállásra. annyira nincs. hogy a magyar-germán érintkezés titkos szálakon fut tovább.a cselekvésképtelenség. Öntudatlanság. az elhallgatások és mellébeszélések. az együttműködés a németekkel. a védtelenül kiszolgáltatott fél állapotába.. nem az eddigi ellenséges viszonynak a felszámolása. nem a jobb belátás kerekedett felül. segítettek kicsit neki. ehhez szükségesek lettek volna a megfelelő alapok is. E német részről hirtelen támadt heves barátkozáshoz csak azt kellett kivárni. meghatározó szerep. a jelek szerint. a magyar és a német viszonyát. hanem merőben másról. ami ezidáig meghatározta a magyar politikát. ha mindeddig . hogy fel sem ismeri . az ellenségeskedések félbeszakítása és megszüntetése. vagy együttműködésre törekvés. minden titokban. ellenség barát mezében lépett fel belső segítő karok között s követ követet követett. arctalan erők hatalmi játékbábja. a szél iránya megfordul.. a történetvizsgáló értetlenül áll a Bruno püspök követjárását árnyaló jelenségek előtt. Tanúsítja ezt önmagában már az is. ami ekkoriban zajlik. az rendellenes. a fegyverek után az események irányítását a titkos diplomácia veszi át. az új király trónralépése után tüstént elkezdődött titokzatos követjárások. legalábbis a barátkozási kedv. Mi tagadás. Ha élne a békevágy a német udvari körökben a minapi ádáz ellenséggel szemben. kihatásaiban pedig félelmetes. minden háborús viszályra értelmezhető. a zajló események ellentmondásosságából fakad. És az új követ körül még sűrűbben rajzanak a titkok és a bonyodalom.Csakhogy itt nem kiengesztelődésre. hogy Taksony nagykirály kidőljön a sorból. tehetetlenség és védtelenség állapotába kerül. amelyre az augsburgi ütközet óta várva várt Ottó. mi történt (történik) vele. a titkos diplomácia előretörésével a germán fél kezébe került a teljes kezdeményezés.még egy ezredévvel a lezajlott dráma után sem -. béketeremtésre irányuló erőfeszítések történnek. a múltat el lehetett söpörni s fekete kézzel átnyúlni a múlt fölött. ami itt történik. hogy ezek az események. nem holmi kibékülésre. nem a békülés lehetséges és szükséges módozatait kereste. Természetesen lehetséges és kívánatos a kibékülés.nagy tehetetlenségi nyomatékkal . Mert lehetetlen napirendre térni afölött. felszámolásáról van szó.a magyar félé volt a kezdeményező. értetlensége az események. titkos erők lépnek mindinkább sorompóba. a horgas elméjű dicsőséges német császár. Itt mindez hiányzik és ez jelzi. Politikai ármánykodást. s mi folyik ellene a kulisszák mögött. mondhatnók. de távolról sem ez az. nem egy adott áldatlan állapot kölcsönös javításáról. hogy már-már reménytelennek látszik az igazság kihámozása. ez minden korra. illetve az európai politikában. ellentmondanak mindannak. máris jön a német császári udvarból az újabb követség Bruno püspökkel az élen. ha nem vesszük észre: az. titkos erők mozgatják a színfalak mögül az eseményeket. a titkosság leple alatt megy végbe. s eképpen aztán újólag gyermekkirály. efölött nem lehet vita. eljött a nagy alkalom. hogy nem ennek a két .

nagyhatalomnak egymáshoz való közeledése folyik itt a megfelelő mederben, s keretek között, ellenkezőleg: a germán fél álarcosan közelít, titkos operációkkal, ügyletekkel, mesterkedésekkel dolgozik. Jelzi ezt már az is, hogy nem egy magát és kormányát megtalált és a maga összeköttetéseit, helyzetét fölismert és azzal tisztában lévő uralkodóval lép kapcsolatba a germán hatalom, hanem akkor lép föl, amikor itt egy rejtelmes királycsere történik. Tehát a változásoknak abban a veszedelmes időszakában, amikor még nem tudni, hogy miből mi fejlődik ki. Amikor az új kormányzat és az új király még nem állt, nem állhatott a maga lábára, tehát valójában a változásnak, a válságnak nehéz és bonyolult időszakában, amikor még nem kristályosodtak ki az álláspontok, ekkor lép fel, és hogyan? Akkor sem nyíltan, például átfogó nyílt ajánlatokkal az ellenségeske-dések elhárítására, a béke megteremtésére és az esetleges jövőbeni együttműködésre, hanem a legsötétebb ármánykodások közepette a legnagyobb titokban, titkos diplomáciai követségek útján, tehát olyasmi történik itt, amit valójában nem foghatunk föl másként, mint álcázott titkos erők támadásaként, mint olyan titkos diplomáciai manőverként, amelynek célja közel sem az, amit ürügyül felhoznak valóságos céljainak leplezésére, tehát nem holmi békesség és kiegyezés elérésére irányuló erőfeszítés folyik itt, hanem a nemzetközi bűnszövetkezet támadása a gyanútlan élet ellen, a valamilyen módon védtelenné vált magyar erővel szemben. Tehát szembetűnően rejtelmes dolgok történnek, és ezt aláhúzza és közvetett formában tanúsítja az, hogy ezeknek a cselekvéseknek, ezeknek a manővereknek minden nyomát igyekeztek teljesen eltüntetni, kilúgozni a történelemből. Éppen ezért Brunó követjárását, de Wolfgangét sem és a viszonzásul küldött magyar követjárást semmiképpen sem intézheti el a történetvizsgáló azzal, hogy adatok híján lehetetlen a történelmi rekonstrukció és lehetetlen a bizónyítás; azzal, hogy semmivel semmit sem lehet bizonyítani, tehát térjünk napirendre mindezek fölött a dolgok fölött, lépjük át azt a szakadékot, amit itt a tudatos, céltudatos és célzatos adatirtás teremtett, törődjünk bele abba, hogy emiatt egyszerűen nincs mit keresnünk itt, nincs lehetőség a feltárásra, térjünk át olyan dolgokra, ahol lehetőség van az ún. "történetírásra". Látnunk kell azonban, hogy a titkos cselekményeknek, melyek ezekben a végzetes napokban az események irányítóivá válnak, a közeljövőben olyan következményei támadnak, amelyek a magyar birodalom szétzúzásához vezetnek, s valójában világomlást jelentenek; olyan következmények, amelyek alapjaiban rázták meg a magyar világot és változtatták meg egész Európa történelmének a menetét. Mindezek olyan gigantikus és idegyökereztethetően bizonyítható végzetes következmények, hogy ha a történetvizsgáló ezt azzal intézné el, hogy itt nincs mit tenni, nincs mit keresnünk a szükséges adatok hiányában, akkor döbbenetes vakságáról tenne bizonyságot és tökéletes alkalmatlanságáról arra vonatkozóan, hogy a történelmet és a történelem titkokkal lefedett anyagát feltárja, vagyis arról, hogy egyáltalán alkalmatlan a történetírásra; mert aki ilyen esetben az adathiányra való utalással meghátrál, bevallja tehetetlenségét, annak vissza kell kérnie az iskolapénzt, mint olyannak, aki nem alkalmas a történetírásra, tekintve, hogy a történetírás nem a felületek felületének újra meg újra való felkérődzése és mások szavai nyomán némi kis változtatásokkal újra való elmesélése. Az igazi történetírás a történelmi valóság feltárása a mellébeszélések, hazugságok halmazatai mögül, a mesterségesen támasztott rések, hiányüregek körülrajzolása, logikai és tárgyi bizonyítékokkal való kitöltése, vagyis oknyomozás. A történetírás egyértelmű tehát azzal, hogy a történelem felülete mögül kell föltárni mindazt, amit a felület rejt, a hamis, a meghamisított és a félrevezető felület. Esetünkben tehát tovább kell mennünk és tovább is lehet mennünk. Mert ha semmilyen más adat nem állna a történetvizsgáló rendelkezésére, csupán azok a szédületes és hihetetlennek mondható roppant arányú, következményű változások, amelyeknek kétségkívül itt rejlik a kiinduló pontja, már akkor megvolna minden lehetősége arra, az adathiány ellenére, hogy megbízhatóan szilárd következtetések alapján föltárja, fölkörnyékezze azt, ami itt ment végbe. Szerencsénkre, különös szerencsére a legnagyobb gonddal véghezvitt adatgyomlálás során a nyomtalanítok figyelmét - a sors különleges kedvezése folytán - elkerülte egy olyan perdöntően fontos bizonyíték - meglehet, féltő kezek rejtették el a vizslató tekintetek elől -, amely leleplezi a

csalást s fakó világot vet a mesterségesen keltett vakhomályba: I. Ottó császár titkos levele, amelyet követe, Bruno püspök révén juttatott el Passauba, Piligrin püspökhöz

2. A MEGVESZTEGETÉS MŰVÉSZETE Gézát láthatatlan kormány irányította, illetve helyesebben, uralkodott helyette és cselekedett az ő nevében; ez a titkos kormányzat a hallgatás falával zárta el magát a nyilvánosság elől, s láthatatlanná tevő köpenyül, védőpajzsul a gyermekkirály személyét tolta maga elé sötét szándékai, nemzetrontó tervei és cselekedetei elleplezésére. Ebbe a képbe illeszkedik Ottó két követségének jövetele. Jellemző módon mindkét követséget láthatatlanították, elrejtve, miért küldettek és mit végeztek, mert az adatnyirbálók, inkvizítor-cenzorok, történelem-felülvizsgálók természetesen rávetették magukat a két követség útjára, és amit nem sikerült az emberi emlékezetből teljesen kitörölni, azt mellébeszéléssel, félremagyarázásokkal hamukázták kivehetetlenné. A felismerhetetlen-ségig elkoszolt, elmázolt ténycsökevényeket már nyugodtan bocsátották a szintén markukban tartott, erkölcsileg kimarjult és szellemileg impotens történetírás rendelkezésére; nem lehet semmi baj, az igazságot a föld alá gyömöszölték. Valóságos csoda hát, ha itt-ott mégis akad egy-két áruló nyom, észre nem vett fogódzó. Itt van például az ajándékozások kérdése. Követek, követségek már az ősidőkben rákaptak arra, hogy a felkeresendő országok jóindulatát ajándékokkal nyerjék meg. Ártalmatlan dolog az ajándék, jószándék adja, hogy örömöt okozzon vele, s ha lehet, némi jóindulatra hangoljon. Ez a felismerés azonban már az ajándékozás lehetőségeire világít: ha ellenszenvet, rosszindulatot akarunk legyűrni, s ha nem remélt előnyöket akarunk magunknak kicsikarni - egy jól irányzott ajándék sokat segíthet. Már az ókoriak tudták ezt: az ajándékozás művészete - a megvesztegetés művészete. Egyiptom, Róma, Bizánc mai pénzegységekben kifejezve, milliárdokat költött "ajándékozásra". Arannyal megrakott karavánok mentek a kipuhatolandó, meghódítandó országokba vagy azokhoz a hatalmakhoz (így pl. a régi magyarokhoz is), akiktől dús ajándék fejében fegyveres segítséget reméltek és nyertek is. Ajándékozni kell, ajándékozni, elsőbb csak "tiszta ajándékozás" legyen ez, ajándékozás, amiért cserébe semmit se kérnek, ajándékozás, amelynek tisztaságához látszólag kétség se férhet. Az önzetlenül, bőségesen, fölösen megajándékozott akaratlanul is ellenszolgáltatásokra hajlamos, hisz mindenki tudja, érzi, az emberi viszonyok kölcsönösségeken alapulnak, ez a kölcsönösség teremti meg az élet megszokott egyensúlyát. Az "önzetlenül" (ellenszolgáltatás kérése nélkül) megajándékozott tehát akaratlanul is megroggyan és hajlik az ellenszolgáltatásra, vagyis az ajándékozó felé a viszonzásra. Csekély, jelentéktelen és ártalmatlan kérések teljesítését ugyan miképpen is tagadhatná meg? Hisz ezek csupán semmiségek a neki juttatott értékekhez képest. E viszonzásképp nyújtott dolgok némelykor - miként utólag kiderülhet - (a pokol útjai is jószándékkal kikövezettek) nem is olyan nagyon ártalmatlankák, s így a két felet előbb-utóbb már titkos szálak fűzik össze. Az ajándékokkal rendszeresen elhalmozott aztán rendszerint nagyhamar hozzászokik az ajándékozáshoz, mint olyan jövedelmi forráshoz, amelyre számítani lehet, s minél tovább tart, minél rendszeresebbé válik, annál inkább hozzáidomul életmódjával, költekezésével, s az ajándékok hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Vagyis a megajándékozott és az ajándékozó közt függőségi, kölcsönösségi viszony alakul ki. A megajándékozott észrevétlenül mindinkább kiszolgáltatottá válik. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzet, csapdahelyzet, a kiszolgáltatott engedelmességre kényszerül, akarata ellenére is.

Az ajándékozás ellenszolgáltatást.

természetrajzához

hozzátartozik:

elkerülhetetlenné

teszi

az

Ezek kezdetben csekélyek, jelentéktelenek, szórványosak, önkéntes jellegűek. Hovatovább azonban az ellenszolgáltatások rendszeressé válnak. Az ajándékozás jellege fokról-fokra megváltozik s nyílt vesztegetéssé válik. A két fél közti viszony ekkor megfordul. Míg az ajándékozó kezdetben semmilyen joggal nem bírt, ajándékaival csupán a másik fél jóindulatát, kegyét remélte elérni, tehát ekkor még a megajándékozott a hatalmas, az ajándékozó a hatalom nélküli, a fokról-fokra történő átalakulás elkerülhetetlen, s az ajándékozás vesztegetéssé, vesztegetési viszonnyá alakulása után a vesztegető kezébe csúszik át minden hatalom, még a megajándékozott, illetve a megvesztegetett személyi biztonsága, élete is a vesztegető kezébe kerül és azzal úgyszólván korlátlanul rendelkezhet. Ez az ajándékozás révén történő behatolás útja. Róma és Bizánc magas tökélyre fejlesztették az ajándékozások rendszerét a "barbár" népek fölötti uralom megszerzésére. A vesztegetést előkészítő ajándékozgatás előfeltétele természetesen a személyes érintkezés. A személyes érintkezés viszont a különböző érdekszálakkal egymáshoz fűződő, ütköző államok vezetői részéről szükséges és kikerülhetetlen. Az államok közti elemi érintkezés módja követek küldése, követek cseréje. A követek megajándékozása könnyű és természetes s nemritkán bevett szokás volt. Ez volt a hivatalos ajándékozások kezdete. Kellő ügyességgel ez a későbbiek során valóságos rendszerré, az idegen országot behálózó rendszerré épülhetett. Bizáncban még valami elősegítette az ajándékozások rendszerének kiépítését: a hódító "barbár" népeknek fizetett évi adó. Bilánc ennek, állami függetlenségi érzületére hivatkozva - ajándékozási jelleget adott. Szerfölött különös makacssággal ragaszkodott Bizánc ahhoz, hogy a gyermeket másként nevezzék s az évi adót ne évi adónak, de évi ajándéknak. E különös törekvés titkát még senki sem kutatta, mert fel sem tűnt senkinek, hogy itt titok lapul. Némi erőltetésre a hódító keleti fejedelmek belementek az adó "ajándék"-nak való átkeresztelésébe, a lényegen ez nem változtat, gondolhatták. A lényegen ez nem változtat - gondolhatnánk. Ámde ez egyáltalán nem így van, a bizánci diplomácia pontosan tudta, mit miért csinál. Az évi adó "ajándék"-nak való átkeresztelése - utat nyitott az ajándékozásnak, megengedhetővé tette az ajándékozgatást, azaz elősegítette az ajándékozási rendszerek kiépítését. Mert ha már évi rendszeres "ajándékozás"-ról volt szó, ugyan ki kifogásolhatta, ha nemcsak a hódító fejedelem kapja meg "ajándékát", de a "bolond bizánciak" a kiszabott - tehát kötelező - "ajándékozáson" felül, megajándékozzák az évi "ajándékért" Bizáncba látogató főembereket is. Erre volt jó az ajándékozások rendszere. Út nyílt ilymódon a legkülönfélébb - és tegyük hozzá legsötétebb - kapcsolatok és üzelmek létesítésére. Így építi ki az ajándékozás révén szétáramló arany az árulás útját. Bruno is ebben az ügyben utazott. "Sankt Gallen-i Bruno Magyarországra jöttével kerültek ide először latin vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak, ötvösművek és textíliák. Ezek részben I. Ottó császár ajándékai lehettek a megtérő fejedelem és családja (?) számára, részben az első püspök és papi kísérete felszereléséhez tartozhattak. Egy részük a császár, más részük a mainzi érsek, harmadik részük az ír alapítású, nagy hagyományokkal rendelkező Sankt Gallen-i apátság kincstárából eredhetett." (Győrffy György, i. m. 75.) Hát nem bűbájos? A kisértékű kegytárgyak, legalábbis nyomokban, fennmaradtak, a megvesztegetések nagy aranykincsei nyom nélkül elnyelettek, s végül, fentiek alapján is az a hamis látszat kerekedhet, hogy nem is történt más az égvilágon, csupán "vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak" (senkise gondoljon bálványimádásra) ájtatos vallási szellemből fakadó odaajándékozása. Csakhogy itt vannak a tények, az országrontásbontás tényei, a magyarság rövidesen bekövetkező vérbefojtása, és itt van Ottó császár Piligrin püspöknek küldött, rejtett célzásokkal teli titkos levele.

az arany. Óriási értékű rakományát tetemes fegyveres őrség kíséri. Arannyal mindent el lehet érni. aranyon vásárolható meg a vér. Arany emeli fel és dönti meg a birodalmakat. Aranyon adják-veszik a szüzeket.tehetetlenné tenni: előbb megrothasztani. . Pompeius és Ottó császár is arannyal dolgozott. A titkon áramló arany folyamaival. hogy a követség értékes ajándékokat vitt magával. Piligrin itt.állapítja meg Wertner Az Árpádok családi történetében -. mint láttuk. AZ ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA A titkon áramló arany folyamaival. titkon magunkhoz vonni s aztán . hogy az ősi magyar felségterületnek a mai Magyarországnál nagyobb részét. dinárjai. természetesen a királynak. titkos utakon vezesse őt a magyar határszélekig. agyát. Az arany. miként ezt az első világháborús pánszlávszabadkőműves világ-összeesküvés guruló aranyrubeljei. a titkos üzelmek fő kotyvasztójához. amelytől trónok omlanak összes ősi szent országok oszlanak szét mandragóraleheletétől. hogy személyesen átadja neki Ottó császár bizalmas levelét. Tihuanaco. a szerzetes is arannyal megrakodva jön. Bruno püspök pedig valósággal aranyszamáron kaptat fel Gézához az ősi Esztergomba. várak szilánkjai záporoznak szerte s vakultan fut a jó nép szerteszét. megvesztegetéses ajándékozással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. Erdélyt. Páris és Budavár kapuit. a csók. nemzetközi szinten valamelyik fél istentelen előnyöket akar a maga számára a másik fél rovására kicsikarni. A titkon áramló arany fénylő ereivel kell a kiszemelt országot kellemesen zsibongó érzések útján észrevétlenül összekötni. Magyarország bekebelezésére áhítozó Piligrin püspök. AKÁR EGY VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA. ő szövi Ottó megbízásá-ból az óriási aranyszálhálót Magyarország körül. az arany. Piligrinnel tanácskozza meg Magyarországon elért eredményeit és a roppant fontosságú kilátásokat. Aranytól kábultcsábult világban arany köti össze az emberi álmokat. Útja Ottó császártól nem vezet egyenesen a magyar királyi udvarba. Már Wolfgang. eshetőségeket. aranyfonalakkal behálózni. titkos ragadozmányok közelítésében és érvényesítésében. Ki kell térnie Passau felé. amely a földalatti ajtókat is kinyitogatja. ez az a messzehordó fegyver. országokat. ajándékokkal vásárold meg ellenséged kezét. Théba. A titkos diplomácia egyik legfőbb ókori-középkori gyakorlati elve az arany." Ajándékokat. lélekvásárlásban. Az aranynak bűvös ereje van. Városok. a nagyravágyás átkával megvert. Wolfgang követsége is. lidérces tűz. a titkos diplomácia messzehordó. tízmillió aranyon. az ajándékozásos megvesztegetés. Piligrin mindenütt. püspök ott. Ha emberközi. Róma. szemét. lejei. lélekmángorló fegyvere. arannyal fedett házat. Az arany faltörő kosának hogy állna ellent Hunnia? Ókori szólásmondás: EGY ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR TÖBBET ÉR EGY HADSEREGNÉL. ÚGY SZÉTVETI A KISZEMELT ORSZÁGOT. napfényű fém a legfélelmetesebb fegyver. Piligrin ott. magától roskad össze a hősi ellenállás. tízmillió megvesztegetésre fordított aranyon szerezte meg. Mert ahol ezt bevetik. Bratianu. a sátánészjárású cselszövő. az aranyat. s hogy irigységet ne ébresszen. Karthagó. Attila hun nagykirály felbérelt gyilkosának 448-ban aranyat ígértek. az aranyat. az emberek élete. megvesztegetéses ajándékozgatással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható.3. ide tér meg. hogy adjon újabb fegyvereseket melléje az óriási értékű rakomány őrzésére és a LEGNAGYOBB ÓVATOSSÁGGAL. népét halomra ölni. aztán fegyverrel megrohanni. Valach-Ruminia miniszterelnöke azzal kérkedett el francia diplomatáknak. és hozzá kanyarodik odautaztában Bruno püspök. püspök itt. népeket. Hozzá tér meg magyarországi útjáról Wolfgang. ajándékokat a király környezetében lebzselő főméltóságok-nak. Ez az a "Szezám nyílj ki!"-féle szellemi varázskulcs. Arany nyitotta meg Babilon. "Magától értetődik . cseh koronái is tanúsítják. az aranyat kell bevetnie. Ardarich gepida király. az okiratha-misító. a simoniákus. a legékesebb szószóló a lélekcsábításban. Piligrin püspökhöz. Ajándékozz és ajándékozz. J.

Közép-Európa nagyhatalmát.vélhette s vélte Ottó. nehogy ez olyan hatást keltsen. néphóhérlásaira a kereszténységre térítés tüllfátylait borítsa. maszlag. hogy őt a magyar király netántáni ágyproblémái izgatják. 4. Derék dolog. ez a nagyhatalmú császár mégiscsak nemes lélek. hogy kaméleon színekben pompázzék s zsonglőri cselszövényeire és területrablásaira. Segítsünk neki! Lám csak lám. svindli.keletet fel kell törni. Való-sággal dől. Mesébe szédültünk. töményen iderántva Ottó császár portréját. A germán világhatalom e korai megálmodója és tűzön-vízen át érvényesítője évtizedeken át. a holmiféle jóságosál-nagybácsika meséjébe. patakzik az arany s Bruno kincsekkel rakott karavánja apránkint megürült. Ágyproblémái? De hiszen Géza még gyermek. szívreható sietség.tető-pontjára tört s nem tűr többé halasztást. ám attól visszahőkölő gyermek-királyt. nősülni óhajtozó. Senki se gondoljon rosszra.mindenkinek. hogy az öreg király Taksony . néptipró. Mit számít az! Annál jobb! Akad is már belevaló jelölt. s az új magyar királynak. Az árulás rőt napja a ködön át felsejlett. A magyarnak új kormány. agyvize fölforrásáig kénytelen volt elviselni a magyar túlhatalom kegyetlen csapásait. miktől a jámbor ember megkukul. hogy "megbizonyosodjék a magyar király házasodási szándékáról" és ehhez számára minden támogatást megadjon. De tudta. Végre egy üde színfolt a történelmi cselekmények sötét áradásában. igazi . mintha a réti csikasz szívreható bárányhangokat hallatna. Nagy uralkodó volt. igazi germán feleség. Életkora óvatos becsléssel 12-14 évre tehető.teteme még jószerivel ki sem hűlt. ki majd őt kormányozza. az ifjúi nemi gyötrelmektől gyötört. Csakugyan házasodni akar vagy sem? Erről kell meggyőződni. OTTÓ CSÁSZÁR JÓSÁGA Némelyek szerint Ottó azért küldte Brunot Magyarországba. irgalmatlan hódító. Kigondolt mindent. Ottó nem kicsinyeskedik. a többi mind simli. aki az arany csengésére megtántorodni és Ottót szolgálni kész. nem hergelődik a bosszúálláson acsarogva. De Géza gyermek még. mint inkább Ottónál . a könyörtelen hódítás és terjeszkedés jegyében telt el. képtelenségek képtelenségébe. DRANG NACH OSTEN! . erővel ez nem megy. túlteszi magát a sérelmeken. örüljünk az emberi megnyilvánulásnak. pénzt. a titkos hódítás nagymestere. A nősülési láz ennek ellenére nem annyira Gézánál. aki még azt is mesterfokon végezte. Félre kell vetnünk hát a szarkasztikus hangot. hogy valakit éhes torkához csalogasson. Keletről jön a baj! .s történelemlátását elvesztve. megtanulta. a DRANG NACH OSTEN korai megvalósítója. leghőbb vágya. Istenem. Országos gondjait félrevetve két követséget is küld. fáradságot nem kímélve. s tán még azzal is kár volna előhozakodni. Gézának feleség kell. még a gyászév sem tarthatja vissza (a jelek szerint Gézát sem). egészséges élet. Nagyobb erőt kisebbel csak fortéllyal lehet legyőzni. miszerint Ottónak egész eddigi élete kizárólagosan az uralmi érdek. máris ott karvalyozik fölötte a nász. a magyarokat kell letiporni! Ez volt Ottó legizzóbb. és keresztényi lélekkel csupán az embert nézi. s pillanatig is kétségbevonjuk. támadó külháborúit. tisztán. a hivatalos beállítás maszlagfelhőibe. Ez kell.

Így lett. s ellenvetés nem történt. üssék a vasat. és szeretetreméltóságodnak ajánljuk. Ottó császár minden részletre kiterjedő tervet dolgozott ki Magyarország titkos leigázására. hogy magyar főurak közül (ha voltak magyar főurak a királyi tanácsban) senkiben sem keltett gyanút a császár ajánlása. Ottó titkos levele is fényt vet. Ezekre a tervekre. bármire is lenne szüksége. 5. Így gondolta és így lett. ISTEN KEGYELMÉBŐL FÖLSÉGES CSÁSZÁR. Követek fussanak. a szép Adelhaidot módfelett ajánlgatták. az ördög menyasszonya nem lett volna-e jobb?) Ki érti ezt? Ki fogja fel értelmes fővel ezt? Kevésre rá. Tom I. Adelhaidnak neveltje. hogy ezek a titkos tervek valóban léteztek és a nemzetközi bűnszövetkezet szervezett orvtámadása közvetlenül Géza trónralépését követően indult meg különös erővel s roppantotta meg a túlerejű. a passaui egyház tisztelendő püspökének üdvözletünket és kegyelmünket. az ellen sem vetnek semmit? Az ördög kénköves anyját is elfogadják? (Kérdés persze. legyőzhetetlen tizedik századi magyar nagyhatalom gerincét. titkos mesterkedésekre és azok háttértényezőire I. Ottó császár titkos levele .a Germania Sacra. Raniz. És így. Őnála nem lehet különb magyar királyné. Mert miként lehetséges. óriási csodás révbe. míg meleg. senki sem tiltakozott? Ha maga az ördög jön a mátkáját ajánlva. "OTTÓ. I. akiben felötlik. feleségének. Mert arra buzdítottuk őt. Fusson Wolfgang és fusson Bruno. 207. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB AMI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. történelmi dokumentumgyűjteményben maradt fenn. ÜGYELJ AZÉRT NAGYON REÁ. ezáltal újabb talányba ütközünk. 973-ban húsvéti ünnepséget rendezett Ottó császár Quedlinburgban. s ugyancsak Adelhaid. Piligrinnek. OTTÓ CSÁSZÁR PILIGRIN PASSAUI PÜSPÖKHÖZ INTÉZETT TITKOS LEVELE Történelmi tények. ami útjához szükséges. tisztelettel és A LEGÓVATOSABBAN VEZESD ŐT A MAGYAROK HATÁRAIHOZ A LEHETŐ LEGKÖZELEBB. hogy ellenségtől csak ellenséges cselekvés várható? Senkiben sem ötlött fel Hildegung-Ildikó és Attila véres árnya. vérbefulladó násza? Senki sem figyelmeztetett. Küldjük Bruno püspököt. lovakkal és minden egyébről gondoskodva. hogy a legodaadóbban támogasd. körülmények és következmények cáfolhatatlan özönével bizonyítjuk: I. s embereiddel. sutyorogtak.germán walkür. senki sem akadt. bizonyítva. A követek tárgyaltak. s Adelhaid révbe jut. c.feltehetően a címzett Piligrin püspök mentette meg és rejtette el a későbbi korok számára . .

óvatos célzásokkal. szövege kódolt szöveg. AZ NEKED ÉS VALAMENNYIÖTÖKNEK FÖLÖTTÉBB NAGY HASZNÁRA LESZ. amelyből mindent megért . amit a kereszténységre térítés ürügyén ráerőltettek. m. A "légyott izgalmában" szenvedő idős császár és a magyar nagykirály közötti találkozást soha senki nem vette tervbe és az nem is jött soha létre. várakozása a magyarok Nyugatról való kiszorításától (?) kezdve megtérési kísérleteik zátonyra futásáig (?) és végül a saját kivárási politikájának (?) beigazolódása" (i. s azokat ki és miért. hogy az áttetszőnek vélt levél tartalma zárt. Győrffy György nemes egyszerűséggel "úti ajánlólevélnek" nevezi az ottói levelet s azt a következőképpen értelmezi: "Ottó levelének vigyázóan sürgető hangneme nemcsak az »első találkozó« izgalmát (?) (ami még meg sem történt) leheli magából. félig kimondott gondolatokkal és érthetetlen elemekkel. s a levél a titkos diplomácia jellegzetes. ellátásáról és felszerelési hiányainak pótlásáról. miként és miért tett volna kísérleteket a kereszténység felvételére. "A szavak arra valók. azon egyszerű okból. de szexuális kategória. legkönyörtelenebb fegyveres terrorral kényszeríthették rá a magyar nemzetre. miféle agyrémes elgondolások alapján utasította és utasíthatta volna vissza? Ellenkezőleg. Ottó császár. 70). De a figyelmes szemlélőt az a sejtelem ragadja meg. s hogy a császári levél tele van homályos utalásokkal. s éppen a lényegét nem értjük. hogy elrejtsék gondolatainkat". Kénytelenek voltunk kérdőjeleket iktatni Győrffy György kommentárjába. . MIVEL HA FÖLTETT SZÁNDÉKUNK (titkos tervünk) SIKERRE VISZ. tény és való. hogy ebből a teljesen világos levélből. hogy a magyarság több mint egy évszázadon át nemzeti szabadságháborúk sorozatával akarta visszaverni mindazt." Egyszerű. hogy állításai módfelett kérdőjelesek. és semmilyen kísérletei. s azt csak a legvéresebb. mivel a magyarok döntő katonai fölénye folytán erre nem volt semmiféle lehetőség.valójában semmit sem ért. tekintve. Megjegyzéseink: A/ Az első légyott izgalma nem történelmi. figyelmesen és előrelátóan. C/ A korabeli magyarságnak egyáltalán nem voltak "zátonyra futott kísérletei" a zsidókereszténység felvételére. hogy a magyar nemzet egésze eleinek ősi hitében élve s a kereszténységet nem is ismerve. hanem benne sűrűsödik húsz év gondja. elhallgatásokkal és sejtetésekkel élő nyelvén íródott. B/ A tizedik évszázad Európa-szerte rettegett magyarjait soha senki semmikor nem szorította ki a Nyugatról és sehonnan. világosan áttekinthető levél. Kiderül. mondhatnánk együgyű.HOGY EZ A KÖVETSÉG A LEHETŐ EGÓVATOSABBAN MENJEN VÉGBE. gondoskodik a hosszú úttól s az út fáradalmaitól és viszontagságaitól elgyötört küldöttség pihentetéséről. miként akarhatta volna a kereszténységet.

azt teljesen fölösleges volt ennyire kihangsúlyoznia. nem holmi tranzitszállás. netán. a magyar határ eléréséig szükséges a különleges elővigyázat. hogy ők vezessék. hogy a határ túloldalán illegális személyek. hogy haladéktalanul a császárhoz sietne (bizonyosra vehetjük egyébként. előre megadott ponton már biztonságos kíséret várja a követséget. Feltehető. már az is megfontolásra szorul. utalásai. hogy azt. minden esetleges kellemetlenséget elhárítva. Ottó sem bízott semmit a "kivárásra". úgy ennek nyilvánvalóan semmi akadálya. a politika soha. miért kell a legnagyobb óvatossággal eljárniok a magyar . A pók kivárhatja. hogy kirobbantsák vagy megszilárdítsák a királyellenes puccsot. miért tért éppen ide Passauba. tehát csupán arról lehet szó. De miért nem jön ez a feltételezett kíséret egészen Passauig a követség elébe? Ha a királyi kormányzat áll a kíséret küldése mögött. Piligrinhez Bruno püspök követsége? Mint már korábban is utaltunk rá. nem a királyhoz. s embereit. s nem is holmi "úti ajánlólevéllel" jöttek ide a követek. ha Ottó szándékai tiszták. magyarellenes terveket is. Ezért tér ide titkos megbízatású magyarországi útja befejeztével Wolfgang szerzetes. Az ottói levél is jelzi. I. óvatoskodásra. de éppen fordítva. Másfelől pedig miért kell félniök. miért nem fordul közvetlenül Gézához? Miért figyelmezteti levelében kétszer is Piligrint a lehető legnagyobb óvatosságra a követség észrevétlenül való Magyarországra juttatásában és a magyar határ megközelítésében? Ha közönséges. S a levél elemzésére visszatérve. az összeesküvők cinkosai. várni. Érdekes bepillantást nyújthatnak erre vonatkozólag Ottó levelének burkolt célzásai. mi szükség a köntörfalazásra. Ugyan miért? Nyilvánvalóan nem a szállásért. a Magyarország létére törő nemzetközi összeesküvés (nemzetközi bűnszövetkezet) hálózatainak szervező központja. Nem pihenni. de a további teendőket. merőben másról van szó. ha valóban jószándék vezeti s valóban a két nagyhatalom megbékélését akarja és békés együttműködését szorgalmazza? Ha így van. lovait pihentetni jön ide Bruno . hogy a bizalmas jelentésekkel külön futárok nyargaltak innen időről-időre a császárhoz).püspök a püspökhöz -. Ez csak aképpen érthető. mintha a magyar határon túlkerülve már semmi vész nem fenyegetné a követséget. s ittléte alatt nemcsupán a magyarországi tapasztalatokat és titkos fejleménye-ket tárgyalták meg a legtüzetesebben.ahelyett. hanem egészen más célból: titkos kémhálózat titkos kémközpontja volt Piligrin püspök Passauja.D/ A nagypolitika sürgető kényszerei. Az efféle "kivárási politika" sosem emelte volna fel Ottó hatalmát és sohasem döntötte volna meg az évszázad magyar nagyhatalmát. Wolfgang szerzetes-követ is ide jött magyarországi küldetése befejeztével. de titkos megbízatással. mikből kielemezhető a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés kibontakozó támadása. ami valójában nem más. amíg a rovar a hálójába kerül. mi szükség a titkos diplomáciai tolvajnyelvbe rejtett célzásokra. elemi szükségletei folytán a "kivárási politikát" mindenkor megelőzi a cselekvés szükségszerűsége. baj nélkül a királyi központba vezesse. bizonyos nyomát adva így ármányos mesterkedéseinek. útközi pihenőhely volt Ottó császár követei számára Passau. De az ottói levélből az is előhomálylik: legfőképpen nem is magyar felségterületen. mint a tehetetlenség beismerése. hanem a belső árulást szervező főemberekhez. miért nem lép fel a császár nyíltan és egyenesen. ha a magyar határövezeten belül. Ottó császár titkos tervei kivitelezésének megbeszélésére jön a diverziós központba a kémfőnökhöz. s minden köznapi ügyben szükséges óvakodásról lett volna szó. tolvajlopakodásra. I. hogy Bruno követ járására is ezeknek a passaui tanácskozásoknak következté-ben került sor (a két követ járás közötti nyilvánvaló összefüggést már Szabó Károly is megállapította). hátha a sült galamb megkezdi röpülését a tátott száj felé. Ottó nagyon is cselekvően avatkozott bele a magyarság sorsába. És már itt fel kell vetni a kérdést: miért van szükség titkolózásra még a levélben is. diverzáns katonái várják a követ érkezését. ezért időzik itt hosszan .

5/ A tüzetes nyomtalanítás ellenére mégis fennmaradt egy fontos dokumentum. BRUNO KÖVETJÁRÁSA TÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1/ Bruno titkos megbízatással titkos utakon settenkedik be Magyarországba 2/ Ajándékokkal megrakodva jön. E jóslatszerű titokzatos szavak burkolt formában. ez lesz "nagy hasznára" az erkölcsi gátlásokat nem ismerő. Aki hitetlenkedve fogadja ezt. 3/ Titkos tárgyalásokat folytat megnevezetlen személyekkel. kilátásba helyezve. miféle kockázat. 4/ Követjárásának minden nyomát. titkos terv sikerre viteléről" is szól a levél. az egész Nyugatnak. eredményét utólag gondosan eltüntették.amit úgy kell értenünk. miféle veszedelem? Nincs más magyarázat. s valamennyiöknek. és a határszéleken cirkálva. tragikus következmények tanúsítják. hogy a magyar gyepűrendszer nem áll a cselszövők befolyása alatt. azzal bíztuk meg őt -. de félreérthetetlenül arra céloznak és azt mondják ki. hogy az Piligrinnek és valamennyiüknek nagy hasznára válik majd." Értsd: HOGY A GERMÁN HATALMI ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTSA. 6. Aki pedig meg akarja cáfolni. simoniákus. További rejtélyes "föltett szándék. hiszen egyébként Ottó császár nem fűzné mindennek megvalósítását Bruno püspök követjárásának sikeréhez. mi több. "ARRA BUZDÍTOTTUK ŐT (BRUNOT) . tárgyalásainak minden mozzanatát. ami kisvártatva bekövetkezett: a magyar katonai nagyhatalom bukását. okirathamisító passaui püspök-nek. akinek legforróbb vágya Pannoniának az ő egyházmegyéjébe való bekebelezése. de azt is elárulja. olvassa végig még egynéhányszor a levelet és idézett passzusát. amely eképpen végérvényesen megszabadul a magyarok pusztító beütéseitől. azt a nemsokára bekövetkező döbbenetes.határszélhez közelítve és a gyepűn áthaladva? Mi fenyeget itt. csupán az. titkos erőkkel való szétzúzását és titkos germán uralom alá helyezését. az . Ottóék olyan értesüléseket szerezhettek. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB A MI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. S hogy ezek nem holmi felelőtlen szavak. titkos úton. Még e sátáni cél elérésének módja is kihámozható a szándékosan homályos szavú császári levélből: a nemrégen trónra került magyar gyermekkirályt akarják felhasználni erre a célra. hogy a szabad magyarok megneszelték a kiterebélyesedő cselszövést s ezen belül az újabb titkos germán követek érkezését. Vagyis MAGÁT A MAGYAR KIRÁLYT AKARJÁK TITKOS MESTERKEDÉSEK RÉVÉN A HATALMUKBA KERÍTENI ÉS FALTÖRŐ KOSKÉNT FELHASZNÁLNI A LEGYŐZHETETLEN MAGYAR KATONAI HATALOM BELÜLRŐL VALÓ LEROMBOLÁSÁRA. mert a történteket és félelmetes következményeit az ördög sem cáfolhatja meg.írja levelében a császár . és megvesztegetés céljából ajándékoz és ajándékoz. Ottó levelének ez a passzusa tehát nemcsak bevilágít Ottó titkos terveibe. . noha talán hiába.más lehetőség híján-lépjen a Pokollal szövetségre. hogy ezek a tervek a végső előkészítettség és megvalósítás szakaszába jutottak immár. szeretnék szétugrasztani őket. Ottó császárnak Bruno követ járásával kapcsolatos világtörténelmi jelentőségű titkos levele. kósza és súlytalan ábrándok voltak.

Hihetetlen megállapodások. a dühödt egymásra herregésbe belefásulva Krisztus aklába tér. bűntény sincs tökéletes.régi kegyes szerzők álma szerint – „a bárány együtt legel a farkassal". hogy titkos erők hatoltak be a magyar központi hatalomba és a kezükbe ragadták az ország láthatatlan kezekkel való irányítását. Foglaljunk össze elöljáróban egynéhány furcsaságot.nem bírta el a szem. szerződéskötések születtek itt. így hát odaát és ideát is egyaránt még kellett semmisíteni. a templomot fölöttébb ritkán látogatják. hogy a független. aki minden bizonnyal Ottó császár elsőszámú embere volt a Magyarország elleni összeesküvés szervezésében. 8/ A kölcsönös béke zálogául ajánlja a püspök Gézának Adelhaiddal. . A MÉRGEZETT ALMA Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő. hogy mi ment gondoljon rosszra. Ottó császár jelöltjével való összeházasítását. (és a farkas gyomorrontást kapva vad üvöltéssel a bárányt szétszaggatja). az inkvizítorok sem érhették el ezt a könyvmáglyák árnyékában is maradtak fenn nyomok. minden idejüket leköti a tárgyalások menete. amelyek írásban papírra rögzített szövegét . De hol van tökéletes munka? A tökéletesség elérése az istenek kiváltsága. az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és –védtelenítés. Kegyes férfiak gyülekezete jött össze itt a keresztény vallásos ünnep.6/ További áruló nyom: Bruno követsége. hihet csalást. Itt Magyarország van a terítéken. a kor nagy cselszövőjéhez és hírhedt okirathamisítójához. Érthetővé válna ez. nehogy a jámbor utókor valahogy szemrevételezve hátrahőköljön és hanyatt essen az abban foglaltaktól. 1/ Érthetetlen. a sötét tervek keresztülvitele. ahol . a húsvét megünneplésére. 7/ Álszent szólamaival a megbékélés szükségességéről és fontosságáról igyekszik meggyőzni a magyarokat. Itt a mérgezett alma másik fele. De tartózkodjunk annak kimondásától. Közel tizenkét ország fejedelmeinek küldöttsége gyűlt össze. akárcsak az őt megelőző Wolfgangé. lám az emberi szív. így hát képet alkothatunk a Quedlinburgban történtekről. A függő helyzetbe jutásnak azonban minden feltétele hiányzik. aki be se néz. szabad Magyarország miért vesz részt ezen a lényegében vazallus és függő országok számára rendezett német birodalmi tanácskozáson. Így csak az az eshetőség marad. szoros szálakkal kötődik Piligrin passaui püspökhöz.. olyan magyar-német államközi egyezmények. MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? I. ha föltennénk. Lám.. van. Könnyekig meg le. hogy minden köztudott és nyilvánvaló tény ellenére Magyarország ismeretlen tényezők és körülmények hatására maga is függő helyzetű országgá süllyedt.bármilyen elképesztő előnyöket is biztosított az a német fél számára .

Ottó császárnak. ellenőrizetlen magyar hatalom. mindenekfölött Ottó nagybirodalmi elképzeléseinek megvalósítását és a magyar nagyhatalom tönkretételét. hogy jóváhagyásával szentesítse. ha A/ Mindaz. értekezleteket. 4/ Érthetetlen. s csak a tilosban járók alakoskodási kényszerével magyarázható. 3 / Érthetetlen. katonai ereje teljében van. Így hát a quedlinburgi egyezmény a maga teljes egészében abszurd és érthetetlen. kormányzat) semmilyen ellenintézkedést sem tesz. mintha a teljes államhatalmat birtokolná. ha a tárgyalást háborús összecsapás előzte meg. az egyezmény tételeit nem utasítja vissza. Érthetővé válik ez. illetve I. ez a küldöttség azért jött. ami itt folyik. hogy a küldöttség úgy rendelkezik és olyan döntéseket hoz. A legjellemzőbb tünet: mindent fedőréteg borít és titkosság árnyal. hogy sötét ügyben sántikálnak és az értekezés vallási jellege alattomos és sötét titkosdiplomáciai mesterkedések leplezésére szolgál. maga a kormányzat áll az országot kiszolgáltató egyezmény hátterében. hogy a magyar hivatalos hatalom (király. alapjában véve szükségtelen is. Mert semmi ok sincs rá. Ez is érthetővé válik. szenteskednek és borzoskodnak. és mindenben aláveti magát a megállapodásnak. ha föltesszük. ez a katonai erő pedig fölötte áll a Nyugat képviselte katonai erőnek. Az első feltevést valószínűtleníti az efféle nyilvános színjáték megrendezésének szükségtelensége. mintha ő maga volna a legfelsóbb. . illetve ennek a hatalomnak idegenérdekű kisajátítója.húsvét megünneplése -. Titkosak már a tanácskozás összehívásának és megtartásának körülményei is. csupán színjáték s már eleve elrendeztetett minden. éppen ezáltal árulván el.2 / Érthetetlenek az itt kötött megállapodások is. C/ Így viszont csak a harmadik feltevés marad: maga a király. Magyarország azonban nem hever legyőzetve a német császár lábainál. bevégzett ténnyé tegye Magyarország feltétel nélküli önalávetését a Nyugatnak. A második feltevést megkérdőjelezi az a sajátos körülmény. semmilyen megtorló intézkedést nem tesz. ez esetben ugyanis a győztes fél diktálhatja a feltételeket és a legyőzött fél küldöttségének tevékenysége valójában a diktátumok tudomásulvételére szorítkozik. kivéve.csupán ürügy. amely a képviselt hatalmat s annak katonai erejét teljesen megsemmisítette. Nem mindennapi bornírtság kell ahhoz. hogy Ottó ne tarthatna nyíltan a világ színe előtt bármely országok küldötteinek részvételével politikai megbeszéléseket. átlátszó. amelyek egytől-egyig az általa képviselt hatalom érdekeit sújtják. hogy valaki ne vegye észre az álcázást. hogy egy ország tárgyalóküldöttsége következetesen olyan megállapodásokat köt. B/ A küldöttség árulókból áll és árulást követ el. a leplezést. az összejövetel vallásos kerete . itt mégis álcáskodnak. rossz ürügy.

a nevüket sem. Tizenkettő dél. Sokat elárulnának ezek az adatok. egyetlen számot foghatunk vallatóra. Magyar őshagyományok is ide nyúlnak vissza. És Árpád. ezt jelzik. sőt szembenálló.a Napisten tizenkét száguldó földi megtestesítője. lengyeleket. amikor az Ember még az ujjain próbálgatta a számok titkát. ki által és miért erre a sorsdöntő tanácskozásra. emlékezetirtók . Fölösleges hát tűzgyújtáshoz hamuért szomszédba mennünk.akárcsak a Bábel tornya . helyesebben az adatgyomlálók. Ősidőkbe nyúlik vissza minden ódonveretű jelkép. hanem az általuk nem is ismert kereszténység tizenkét apostolának mintájára. kilétük. A tizenkettőé is. Ezúttal egyetlen jelképet. mert a számolás alapját szolgáltató ujjak teljessége. fiktív számmisztikához.a szűz területeket meghódító s várakat és tornyokat építő emberiség egészének a jelképe. kik voltak.ezt számos helyen hangsúlyozza . udvar képviselőit. elsüllyedt ősszámrendszerek is a tizenkettőre épültek. a mostoha idő pusztító kezei . a teljesjogúság jelképi kinyilatkoztatása. Déva ősvárát az ember még-nem-tapodta szűz területen tizenkét kőműves rakja fel a szűzterület helyvédő szellemeivel viaskodva. Mi keresnivalója volt ezen a tanácskozáson az ettől a hatalmi csoportosulástól különálló. népköltészetünk mélyrétegeiből is sűrűn felcsillan a mágikus számok titka. elnémulnak az adatok. semmit sem tudunk róluk. Milyen érdekes: Győrffy György szerint a "pogány magyarok" . hitünk szerint. a jelképek. Remek volna felütni régi kódexeket s megtekinteni. Már a fenti adatok is. független Magyarországnak? II. tehát a quedlinburgi összejövetel amolyan német nagybirodalmi tanácskozás volt.) Tizenkettő! Az óra körbeforgó mutatója tizenkettővel felezve kétszer jelzi a napot. A kőművesek tizenkettes száma a teljességet fejezi ki. a teljes év tizenkét nagydarabja. és tizenkettő éjfél. (Neves Kossuth-díjasunk itt is keresztbe tesz a magyar hagyománynak?) De talán mégsem minden a Bibliából ered. Közéjük tartozik a tizenkettes szám is. származásuk s miként jelöltettek. A tizenkét fehér ló . mi volta tisztségük. nevük. a számok is hordozhatnak jelképet. oroszokat. Történelmi hagyományainkból.Ottó a "húsvét megünneplése" c í m é n azoknak az országoknak küldöttségeit hívta meg.azaz. A TIZENKETTEK TALÁNYA Tizenkettek utaztak Magyarhonból. tizenkét főméltóság. mágikus jelképiséget. cseheket. Mágikus idők eredőiből tudjuk. amelyek függő vagy féligfüggő viszonyba kerultek a terjeszkedő német hatalommal. így a dánokat. abba az időbe. De teljesség a tizenkettő is. A tíz is teljesség. de sehol semmi.távolról sem a maguk őshagyományai alapján küldenek éppen tizenkét főembert Quedlinburgba. A legutóbbi honvisszafoglalás után Árpád tizenkét fehér lovat küld a szkíta avar birodalomba betelepült Szvatopluknak.itt is fekete üreget teremtettek. Nem minden szám. s egyúttal a Napisten tizenkét fényküllője. csupán a "bűvös" számokként ismert mágikus számok (ismertetésükre itt nem térhetünk ki). Tizenkettő a holdhónapokból álló év hónapjainak rendje. (A mágikus számok rendjének semmi köze a spekulatív. Ősidőkbe nyúlik vissza ez a tizenkettő. szólaljanak meg a számok. Ha elhallgatnak a szavak. . valamint a keletrómai és pápai. a vár .

Még maga a király sem. harcias magyarokon ekkor hirtelenül. függetlenséggel.ámde ez a hirtelenül bekövetkező nagy megjámborodás béke áhítozás kicsikét furán hat és .békét ajánl a németek császárának. hogy ezen hamarjában támadt nagy békülékenységi hajlamról kottázó kaméleon hírverések mögött netántán az a sandasütetű szándék húzódik. a béke elérését sóvárogták. azt tudatja. gyönyörű. Mindehhez félreértések elkerülése végett tüstént hozzá kell tennünk. amikor már két évtizede jószerint teljes békében éltek. Nincs úr fölöttük. Európa népei közt kivívott hatalommal és tekintéllyel. tényleges helyzetéből. önbecsüléssel. Békében miért kellene keresni a békét? De főként miért kellene előnytelen feltételekkel békeszerződést kötni egy olyan hatalommal. jövővel.s z i n t e k ö n y ö r ö g t e k nekik a békéért. hogy az akkori hatalmas és diadalmas Magyarországot a valósággal ellentétesen holmi gyönge. az országot idegen hatalomnak önként alávetni s mindent.a békében élő és senki által nem támadott. amely addig nem tudott megállni a magyarokkal szemben? S mindenekfölött miért kellene egy indokolatlan és érthetetlen békediktátum jellegű békekötéssel minden magyar érdeket odadobni. Békét ajánl. nem fenyegetett magyar király . minden előzmény és átmenet nélkül elhatalmasodott a békevágy. hogy a küldöttek a teljes magyar hatalmat képviselik. fejét önként bárd alá dugni? . amikor nincs háború. miként adhatta oda ez a testület az országot a német hatalomnak. vezető katonai hatalma volt. Ez a titkos. se Istennel. És ekkor . odadobni készen. de Magyarország vonatkozásában lehetőség sincs erre. kizárólag a mindenáron való béke elérése. csak mindent feláldozni. megmaradással. még mindig Európa rettegett. háborús készülődésre utaló jel. Békevágyuk olyan elemi erejűvé vált. A "BÉKÉÉRT KÖNYÖRÖGVE HÁZALÓ" MAGYAROKRÓL Némelyek szerint a keménykötésű.mondjuk ki . nem törődtek immár semmi egyébbel. Ók maguk dönthetnek.békében élve . nemzeti szabadsággal.Tizenkettő itt is a küldöttek száma. akiket jó fél évszázadon át megannyi hadjáratban porig lazsnakoltak s akiktől továbbra sem volt semmi félnivalójuk és . a magyarságnak a kereszténység általi egyedül lehetséges mrgmentését. emberrel. közélettel. különösképpen akkor. hazával. r á cáfol minden. III. egyedül a békét. amikor Magyarország határait megközelíteni. nincs háborús készülődés. körülményeiből s tartanunk kell attól. hiszen a békesség kétségkívül az ember legfőbb javai közé tartozik. mindent feladni. Felfoghatatlan jelbeszéd? Nagyon is világos szózat a küldöttek tizenkettes száma. területi épséggel. a béke minden egyebet elborító és elhárító áhítása. a békesóvárgás és -keresés. és kinek volna lehetne bármi kivetnivalója is ellene . felségterületét megsérteni a világon senkise merte és továbbra is az égvilágon semmi se fenyegette. eképpen oldalozó mozgással közelítve meg a kegyesorcájú célt.ha hihetünk némely hístorikusunknak . Az ember nem vetkőzhet ki egyik napról a másikra a maga természetéből. hogy békeajánlatokkal ostromolták azokat a hatalmakat. eltiport. egyszóval nincs semmilyen háborús veszély. és már nem volt más törekvésük.hihetetlen is s talán nem is igaz. tönkrevert s ellenségei irgalmáért esedező országnak tüntesse fel. se ellenséggel. hogy a magyarság változatlanul. akkor. hogy gyönyörű. tekintve. de letagadhatatlan mágikus jelképiségű nyelv megérteti.

. népek. a német nagyhatalom megtestesítője. ne ütődjünk meg rajta. akinek nemcsak hivatásából. ami szerfölött különös a magyarság elsőszámú ellenségétől. Az embert elfogja a kétség: lehetséges. jóllehet ezek a diktátumok különösképpen nem katonai. . m e l y n e k P O N T J A I I S M E R E T L E N E K ugyan előttünk.ha hihetünk a forrásoknak -‚ hogy a feltételeket I. de kifejezetten vallási jellegűek. püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni. a titok védőkéregként fedi a bűnt. s az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés. Ottó " . s magát a megtérítendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik. Szabó Károly a következőket írja: Ez a követség békeszerződéssel t é r a h a z á b a v i s s z a . pápai bullák koholásától sem irtózva. lehetőségek és tettek felcserélődnek." (Vezérek kora 342. Ámde amit itt folyik. helyeztek. MONUMENTA ARPADAINA. akár termeszek testét a viaszréteg. s e követelmények Magyarországot és a magyarságot . KÜLÖNÖS SZEREPCSERÉK Valaki azt mondta. 131) Eszerint szövetségre léptek volna aruugyarok és németek (a „szövetség” egyetlen megnyilvánulása Magyarország titkos megszállása). hirdetni a kereszténység tanait s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Piligrin alakját. ha a bűnözők nem álcáznák magukat. legfőbb katonai parancsnoka köti ki. nemzetek letiprására alkalmas hadszervezete. hogy mégis egyházi jellegű tanácskozás volt? A pápa tárgyalt Quedlinburgban és a pápa diktálta a békefeltételeket? Talán a pápa volt a nem-győztes győztes s a legyőzhetetlen nem-legyőzöttnek ő diktálta a győztes pozíciójából az elképesztő feltételeket. mit mond. ki mit akar. Ottó. ki hogy czélzáit elérhesse. MEGKEZDTÜK A HITTÉRÍTŐI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT” (Endlicher.) A legkirívóbb furcsasága a quedlinburgi egyezménynek az . Miként törhette volna hát vallási igájába a hata1mas Magyarországot? I. évi levelében a quedlinburgi megállapodásról: 'A SZÖVETSÉG NYOMÁN LÉTREJÖTT BÉKE ALKALMÁVA L ÉLVE. A bűnpalástolás. vallási iga alá helyezik. A megkötött egyezmények ezek szerint tehát a magyarországi kereszténységre térítés megengedésére vonatkoznak. nem tudnának megélni. semmi egyébbel nem gondolva. katonai tisztségéből fakadóan feladata birodalma gyarapítása. de aki haditetteivel és s z ó b a n i s nemegyszer kifejtette: legfőbb feladatának a túltengő és egész Európát rettegésben tartó magyar katonai hatalom megdöntését tekinti. A múlt század vég jeles történésze. hanem egyházi. Benedek pápához intézett 974. A tárgyaló felek kizárólag erre szorítkoznak.de amelynek irányát és főczélját a rögtön bekövetkezett eseményekből tisztán kivehetjük. csupán a kereszténység kiterjesztésével? A pápa vagy a császár? Vagy netán a pápa volt a császár és a császár a pápa? Mit akarnak itt elhitetni a győzelmes hazugság erejével a maga javaiból kiforgatott magyarsággal? Talán katonai erő vetette egyházi iga alá a legyőzhetetlen Magyarországot? Vagy – ismeretlen és nemlétező – egyházi haderő vetette germán katonai iga alá? Hogyan s mint? Hiszen az egyház nem katonai nagyhatalom.IV. a szemfényvesztő hazudozásnak valóságos farsangi maskarádéja. szerepek. Alig érkezik ugyanis vissza a követség.legalábbis formailag – nem idegen katonai iga. s a megegyezés tárgya a hittérítés szabad gyakorlása Magyarországon. Így van ez rendjén. a térítő papok szervezett csoportját látjuk hazánknan szabadon működni . nincs birodalmak megdöntésére. császári. katonai ellenfelétől. mit hisz és miért tesz? Piligrin püspök írja VII.

valóságos céljai leplezésének kiváló eszközét találta meg benne. PILIGRIN PÜSPÖK MAGYARELLENES DIVERZIÓS KÖZPONTTÁ ÉPÍTI KI PASSAU VÁROSÁT Pótlólagosan még ki kell térnünk Wolfgang és Bruno német követek további sorsára. Következésképp az új hit bevezetése magyar földre és akadálytalan terjesztése a hódító germán imperializmus akaratából. Felmered tehát a kínzó rejtély: miként mehettek bele a le nem g yő z ö t t független Magyarország képviselői e felháborító . miféle illetékessége volt volna vallási kérdések politikai érvényesítésére'? H o g y került a csizma az asztalra? Ottó nem pápa. Távol állt tőle. aki gyilkát elrejtve hamis ürügyekkel magát szerelőnek. hogy Passaut Piligrin püspök . És itt meg kell jegyeznünk: maga a pápa sem követelhette volna mindezt.a trianoni békediktátummal vetekedő. katonai. nem egyházfő. ha lehet. ha az ördög pápája.pedig. V. s azokat mintegy bástyaként tolta valóságos célkitűzései elé. a maga birodalmát akarta mindenáron növelni. katonai célokat. ennek érdekében fogalmazódnak meg és ezt a célt. miért és miként léphetett volna fel a keresztény hatalom mezében? Mi köze. e felszíni tény mögött a sátáni cselszövény. ennyiben volt fontos számára a kereszténység.nem is voltak .szilárd következtetések alapján . követelései tehát vallásos jellegük dacára . mint taktikai mesterkedés. gyakorlati célokat követett. két lábbal állt a földön. Ottó jámborkodásának naiv mesefeltételezéseit. Magyarán 1. hogy a germán terjeszkedésnek ez a megszállottja a leigázott szláv népek és a leigázandó magyarok esetében is keresztény vallási követelésekkel hozakodott elő.ami esze ágában se volt . hegemonisztikus követelések. hódítási céljának vallási burokkal való elfedése.egyháziak. a német-római birodalom császára. ellenséges idegen hatalom követeléseinek? E mögött lapul. Miért voltak hát ezek I. minden efféle képtelenségekbe torkolló fellengzősség. Előzőleg .hatalmi. dicséretére legyen mondva. nem egyházfejedelem. Annál különösebb és érdekesebb. ha meg akarja valósítani a földön .kifejtettük. Mindez természetesen nem más. nyilvánvalóan a másik fél hatalmának aláásását szolgálják. pompás csalétket találta népek elbódítására. Ottó itt. legfeljebb akkor tűzhetett volna egyházi-vallási célokat maga elé. árusnak kiadva kér bebocsátást. legfeljebb akkor. mivel pedig hatalma a pápaság fölé nőtt s ilymódon befolyása a papságra ellenállhatatlan volt. Ottó császár első követelései? Vessük félre az I. megfelelőnek tartott. ha a kívánt cél elérésének lehetőségét ígérte. de világi uralkodó. még annál is súlyosabb és végzetesebb békediktátumba? Miként és miért vetették alá magukat egy őket le nem győző. érdekében történt. akár a bűnöző.Ottó a kereszténységet. de következményeiben. céljai nem lehettek hát . I. hatalmi. más népek rovására kiterjeszteni és ehhez. a kereszténységre térítést valóságos hatalmi céljainak elpalástolására használta fel. önvédelmének teljes kiiktatását egy idegen agresszív imperialista hatalom által rákényszerített idegen vallás érdekében. egy nép akaratának kikapcsolását. valamint ellenségei legyőzéséhez bármilyen eszközt jónak. viselt dolgaira.isten földi országát. ebben a békediktátumban egy ellenséges külföldi hatalom képviselőjeként lép fel. császár.

a megtévesztés. vallási álarccal kendőzött szervezetével szemben elbukott az efféle mesterkedésekben járatlan magyar erő.) Töprengésre már az is. s biztonsággal feltehető.) akárhogy is volt. mássá színezésének. ZSÁKBAMACSKA-KIRÁLYNÉ Hétpróbás cselszövők szervezte álarcos tanácskozás volt ez. Sikerült is -. Láttuk. végrehajtásához látott. "Ottó az alkut (a magyarokkal) bevégezvén..) Nem csoda. hogy ők minden jel szerint az ország megrontására törő titkos erők szolgálatában álltak./ mi csupán egy ártatlan és ártalmatlan nászi egyezményt kötöttünk.ezer évi időtartamra . Ottó és a pápa rendeletére) a regensburgi püspökséggel jutalmazott.i. hogy Gézának 973-ban bekövetkezett egybekelése (. ha a titkos erőknek ezzel a széleskörű. hogy Ottó akkoron kedvencz tervét. "szövetségkötést".jellegű találkozót vallási keretbe illesztették. Ugyanígy a cinkosság és árulás révén a magyarokra mért.) Adelhaiddal. a lóláb némileg kilógott. ki később Oroszország apostola lőn. Ez a megállapításunk azonban nem vonatkoztatható a quedlinburgi magyar küldöttség tagjaira.. Bruno. mint helyettesei. valódi mivoltából való kiforgatásának. tekintve. Utóbb bukkantunk rá az alábbi históriai anyagra. az özvegy fejedelemnek (?) keresztény nővel való összeházasításával Magyarországon a kereszténységet előmozdítsa. MAGYARORSZÁG HATÁRAIHOZ KÖZEL OLY MŰKŐDÉSI KÖZPONTOT AKARVÁN SZERVEZNI. amelyben a titkos erők természetrajzának megfelelően meghatározó szerepe volt a tények elkendőzésének. házasságkotésének Prokrusztész-ágyába gyömöszölték. alatta voltak. ERŐSSÉGÉÜL PASSAU VÁROSÁT S TÁBORNOKÁUL PILIGRIN PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTA. habár egyes részleteit nem bírálhatjuk meg. még ezzel sem érték be és a magyar állami szuverenitás felszámolását előkészítő politikai fegyverletétel kikötéseit a magyar király ugyanezt a célt szolgáló megnősítésének. noha nem tökéletesre. b. I. amely a leghatározottabb formában megerősíti feltevésünket. kit Piligrin (I. és a buzgó Wolfgang barát. bő okot adhat. hogy t. miért itt és ebből az alkalomból köttetett meg Géza házassági szerződése? 226 ." (Wertner Mór i. S HONNAN KAPJÁK MAJD AZ ÖSZTÖNT A TÉRÍTŐK. A PÁPA E TEKINTETBEN PILIGRINT RENDKÍVÜLI HATALOMMAL RUHÁZTA FÖL./ mi jámborul csupán húsvét megünneplésére jöttünk össze. Ámde még az álcázásnak ez a foka sem volt elég. hogy a kifejezetten politikai valójában titkosdiplomáciai .diverziós és kémközponttá építette ki. vagy éppen mint "békeszerződést" vitték be a köztudatba. ezt a körülményt a császár 972-iki kitüntetésében részesültség (?) viszonzásának kell tekintenünk (?). ezáltal mintegy azt jelezve – a. m. E követség BÉKÉT KÖTÖTT A CSÁSZÁRRAL. HONNAN INDULJON KI A HITTERJESZTÉS (a Magyarország elleni diverzió) MUNKÁJA. megvalósítani iparkodott (. 29. a quedlinburgi eseményekkel s z o r o s összefüggésben ál1. egyházi színezettel leplezve el az összejövetel valódi lényegét. "Miután Géza 973 tavaszán az akkoron Quedlinburgban a húsvétot ünneplő császárhoz követséget menesztett.. kegyetlen diktátumot sem engedték a maga meztelenségében nyilvánosságra kerülni és azt mint "egyezményt". annyi tény." (Thierry Amadé: Attila-mondák 98-99.

mint Ottó fölséges párjáé. Akárcsak KrimhildaHildegund-Idikó a régi Hunnia.germán menyasszonnyal Adelhaid. A sort Krimhilda-Hildegund-lldikóval kezdhetjük. fekete halálmadarak. István király Geisel der Treue (hűség záloga). Életpályája egy olyan pázsithoz hasonlítható. látta-e őt egyáltalán egybekelésük előtt? Nincs erről semmi hír. Ottó császár és a tizedik század végi magyar történelem egyik legizgalmasabb személyisége volt. inkvizítorok) úgy elkaparták életfutásának minden elérhető nyomát.r. mint egy szétmarcangolt tetem.) Adelhaidnak ha nem is volt előzménye.ismeretlen menyasszonnyal . ez legfőbb gondjai egyike. Attila arájával. úgy Adelhaid az ítéletvégrehajtó szerepére választatott ki az új Hunnia ellenében. az érintett. hogy egyáltalán létezett s hogy Géza nagykirálynak volt ilyen nevű felesége. történelmi elődje és utódja annál bővebben. Ottó.igazi zsákba-macska. következő kötetünkben. Mivel pedig Őmátkaságát maga a császár ajánlja. ennek a rejtelmes némbernek szinte minden (vér)nyomát (Bővebb ismertetését ld. kulcsszerep hárult rá a magyar nagyhatalom elleni nemzetközi cselszövény valóra váltásában.t án. mint megsebzett vad vérét a kutyák. magyarítva Gizella nevű felesége. Színre lépett-e Adelhaid a tanácskozáson? Bemutatták-e őt a magyar küldötteknek? És Géza. az általános békülékenység keretébe. mint roppant dögmadarak. Megrögzött nyomtalanítók (hivatalos adatgyomlálók.vallási ünnepségnek álcázott titkos tárgyaláson . . hogy alighanem még azt sem tudnánk.merő véletlen volna? . s furcsa módon a homály később sem oszlik el körülötte. nemzedéknyi távolból. utána. A quedlinburgi álarcosbál az ő figurája körül forgott. zsákbamacska-feleséggel pecsételni meg az újdonsült "baráti" kapcsolatot s beleágyazni az egész kötendő paktumot (diktátumot) a házassági szerződés keretébe.ugyan-az.ki gondolhatna rosszra? . amelyből egy rosszul működő fűnyirógéppel jókora szakaszokat teljesen kiirtottak s csak itt-ott hagytok meg egy-két borzas (vagy éppen véres) fűcsomót. s tudjuk. Fél évezred eltelte után. az ellenségből hirtelen átvedlett "jóbarát" a tények tanúsága szerint gőzerővel gondoskodik Géza megnősítéséről. a házasságkötési fegyvert (szexuális vagy nemi fegyvert) vetette be az új szkíta túlhatalom lerobbantására. Fél évezreddel a nagy szkíta-hun tragédia után az új Germánia ismét a nőfegyvert. ugye. s a kis ara neve .messzi idegenben . Kincstári adatnyelők nyalták fel. majd Habsburg Mária és Mohács. a látatlanba vett asszony . akinek gyilkos tőrdöfése nyomán úgy esett szét a hun világbirodalom. ha házassági szerződése nem ezen a nemzetközi tanácskozáson történik s ezáltal nem válik eltagadhatatlanná. két évszázad múltán (némely kisebb jelentőségűeket átugorva) a szerelmetes Gertrudisz. jött Adelhaid. Adelhaid I. hogy a többiekről ne is szóljunk (pályájuk külön munkát igényel). Nem elvetendő ötlet házassággal. a szintén Adelhaid névre hallgató császárnéé -. így nem is hangzik annyira zordul és riasztóan. a sokrétűen egybefonódó magyar-német történelem egyik l é g talányosabb alakja előzménytelenül és rejtelmesen lép elő a történelem homályából.ellenség földjén . Magyarországra úgy szálltak rá a német földről jött királynék.

S TERÜLETÉN SEMMIKÉPP SE KORLÁTOZZA A KERESZTÉNY VALLÁS GYAKORLÁSÁT. Az un. mert a magyarok itt még színes cukorkákat és üveggyöngyöket sem kaptak."(i. hitvallását. megegyezések. ha nyílt fegyveres erővel ennek még a megkísérlése is lehetetlen? Más válasz nem lehetséges erre. a kegyes szólamoktól csöpögő ünnepségek során szelíd kaméleonok között a tisztes tárgyalóasztalnál.) Erről van szó. bármit is. a politikában. melynek föladata a NYUGAT ELŐTT RETTENTŐ EMLÉKŰ ÉS MÉG MINDIG FÉLELMETES MAGYAR NEMZETET A KERESZTÉNYSÉG ELFOGADÁSÁVAL ÁRTALMATLANNÁ TENNI. ez az igazi cél. ENGEDJEN ÉPÍTTETNI EGYHÁZAKAT. e célra a hittérítő szent buzgalom egyesülve munkál az önérdekhajhászat erőfeszítéseivel. távolról sem vallási. a valóság csődöt mond a láthatatlan erők csapásai alatt. erős lehet a békében. de önmagát. . ez a törekvés mozgatja Ottó császárt és a nyugati köröket.ellenvetést. csalárdsággal. létét. szemtől szembe. mindent neki kell áldoznia. a legcsekélyebb. a gyermekkirály. „békeszerződés” vagy "házassági egyezmény" tökéletesen egyoldalú. minden kötelezettség a magyar félre hárul. látatlanban elfogadta a döntést. semmit sem kifogásolt. de hogyan. béke egyezmények ürügyével! Mert úgy igaz. OLY SZERZŐDÉS VOLT EZ. titkos diplomáciában sincs lehetetlen. A MAGYARSÁG ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE A leplek alatt ott hever a leütött. nem a keresztény világ határainak kiterjesztése. Leverni őket. A békekötésben a német fél a magyarnak "föltételül szabta" – írja Thierry --. az megvalósítható amúgy. vagyis pontosabban tönkretenni. Száz év előtt már Szabó Károly is igazláttató szavakra fakadott: "Nyugat-Európa egyházi és világi hatalmasságai versenyeznek a magyar vallásos és polgári élet újjáalakítását előkészíteni. feláldoznia. kikészítették a magyarokat a quedlinburgi békés összejövetelnél. Ami túlerőben lévén legyőzhetetlen a nyílt színen. elhazudott igazság s ezer évi tetszhalott állapotából ébredezve. Ebben még a derék Thierry is túlzásba esik. hogy ez a békeegyezmény hasonló volt a gyarmatosító hatalmaknak a primitív népekkel kötött hírhedt "szerződéseihez". ezerféleképpen megtagadott. nincs lehetetlen. nem tett . Ártalmatlanná tenni a magyarságot. a leghalványabb utalás sincs arra. legjelentéktelenebb apróságot akár. elkábított. MELY NAGYON IS FÖLÉRT AZOKKAL. amellyel szemben katonailag tehetetlennek bizonyultak. elemi létérdekeit szabadságát.m. mert más eshetőség nincs: titkos ráhatások révén. Ha a titkos erők. A létrejött egyezményekben sehol egy árva szó. Ami nem valósítható meg emígy.nem tehetett? .Géza. s nem is akármit. föltételezvén. fölülkerekedhet a tárgyalóasztlnál. állami szuverenitását. a lehetetlen lehetségessé. győzheti észfurfanggal. láthatatlan háttértényezők munkába lépnek. hogy "KÖTELES LEGYEN BEFOGADNI A HITHIRDETŐKET. A mozgalom m e g v a n indítva. 342. egyházi cél. mindenbe beleegyezett. VII. láthatatlan erők kényszerével. Aki nem győzi erővel. szétzúzni katonai erejét. Aki gyönge a háborúban. Ártalmatlanná tették. hatalmát. a lehetséges lehetetlenné válik. hogy e "megegyezés" során a német fél is tett némi engedményt s vállalt valamilyen kötelezettséget. Aki alulmarad a harcmezőn. Ártalmatlanná tenni Magyarországot. társadalmi és államrendszerét kell minden feltétel és ellenszolgáltatás nélkül a nyugatnak odadobnia. Igazlátók keresik. felszínre akar törni. az tehetetlen ügyefogyottként ledöfhető a kulisszák mögött.

... egyelőre ugyan nem az ország katonai megszállásának. .. geleite (oltalmazó kíséret) keretében fényes küldöttség (némely főméltóságok. hogy a keresztény hittérítők tevékenységét semmiben sem akadályozza és korlátozza..... 5.... gazdasági. eszközök. AMIT ŐSI JOGON BÍRTAK S AMIT A HARCMEZŐKŐN ÉVEZREDEKEN ÁT VÉRÜK HULLATÁSÁVAL MEGVÉDTÉK. halálos „békekötéseinkre” .. A királyi úrnői értékek......) Lehetetlen nem gondolni többi végzetes... 7.... A magyar király kötelezi magát a királyné és kíséretének. 2... politikai... valamint a kísérő személyek egésze Magyarország királyának végleges tulajdonába megy át......Magyarország kötelezi magát......” . hogy minden ellenőrzés..... fegyveres katonai egységek benyomulásának. ideológiai megszállásnak....000 fő) a királyi udvarban illetve közvetlen közelében való végleges elhelyezésére és fenntartására. 3.MELYEKET MA A MAI VILÁG BARBÁRJAIVAL KÖTÜNK.. védőőrizete tagjainak (10. 4... Adelhaid úrnőt. akik be akarnak költözni az országba.. AZ EGYEZMÉNY KIKÖVETKEZTETHETŐ PONTJAI 1....... A diktátum...... zöld utat adott a nyugati inváziónak. illetve mindazok előtt. működésüket minden lehetséges módon támogatja. kisegítő személyzet stb.... Géza... Magyarország vállalja. 98... külhatalmakkal kötött és külhatalmak által a magyarok rovására kötött sírbadöntő „békeegyezményeinkre” Quedlinburgtól a trianoni békediktátumig... hogy fenti cél elősegítése érdekében lerontja védőgyepű-rendszerét.. de az országra tán még veszélyesebb békés jellegű folyamatos elözönlésnek. 6... A MAGYAROK TÁRGYALÓASZTALNÁL VESZTETTEK EL MINDENT........... udvarhölgyek... Géza nagykirály aráját védőőrizet. s tevékenységüket és személyüket mindennel és mindenkivel szemben megvédelmezi.. Arra kötelezte a magyar felet..) kíséri a királyi székhelyre. a magyarok nagyura házasságra lép Ottó császár jelöltjével és rokonával. különös tekintettel a nyugati gyepűkre.. (Thierry Amadé: Attila-mondák.. HOGY RÁJUK TUKMÁLJUK (-) IPARCIKKEINKET ÉS BŰNEINKET...... mint fentiekből kivehető.. illetve javadalmazására.. Magyarország megnyitja határait a keresztény hittérítők......... illetve a magyar királyné személyes tulajdonában marad.. Adelhaid úrnővel még ennek az évnek (973) folyamán.. VIII..

Csupán ez hatalmazhatta fel a küldöttséget arra. jobbnak kínálkozott a vértelenebb megoldás. miféle beállítódás folytán kötöttek és köthettek a m agyar küldöttek ilyen végletesen egyoldalú és Magyarországra minden v o n a t kozásban katasztrofálisan hátrányos szerződést a német féllel? Milyen meghatalmazásuk volt? Jogszerűen.fegyveres őrizet alá helyezték. az ország színmagyar lakossága. m e r t magának a királynak sem lett volna joga ahhoz. Európa egyik legfőbb hatalmát kiszolgáltassa képtelen szerződéskötés által annak a hatalomnak. s a befogadottakat. bocsássa be válogatás nélkül. hanem minden lehető módon segítse elő. és ez áll a döbbenetes fejlemények mögött. a behatolás indexi következményeivel. pontosabban nem maga a küldöttség. legalábbis nem királyi vér. hanem. a királyi. magasiskoláját érvényesítő nyugati politikai vezetés a Magyarországba bezúdítandó jövevények kérdésében visszacsúszott a tervszerűtlenség. Tízezer fegyveres élén bejött a csodálatos menyasszony. Mi áll hát az elképesztő szerződéskötés hátterében? Nincs más magyarázat: a tizenkét főnyi magyar küldöttség visszaélt megbízatásával. hamrétegeit lehántották és amelybe gáttalanul hatolhatott be minden külső idegen kémiai. Ugyanakkor a test. De vajon milyen alapon.. Magyarországon úrrá lett egy idegenérdekű titkos erő. Azaz. társadalmi felfelé törését ne akadályozza. Nyitva maradt még egy elhanyagolhatatlan kérdes. nemre. ezeket az alulról jövő mozgolódásokat azonban még idejekorán és drasztikusan elfojtották idegenből. az áruló küldöttséget csak egy áruló kormányzat jelölhette ki és indithatta útnak. törvényesen semmiképpen sem kaphattak felhatalmazást arra. biológiai anyag és organizmus. a mögötte álló hatalom. amely Magyarország elsőszámú ellensége volt. s megtette a csöndes őrizet. Gézát . a jövevényeket a továbbiakban se korlátozza. politikai megfontolatlanság szintjére s szabadjára hagyta„ a véletlen szeszélyére bízta azt. így például birtokadományokkal. azok boldogulását. amelynek védő bőrfelületét. a válógatott germán hadfiak megszállták a királyi palotát. Csak egy magyarázat lehetséges. hogy a politikai cselszövés művészetének. már a küldöttség tagjainak kijelölésében sem lehetett mértékadó szerepe. Mert a küldöttség önmagában. Maga Géza sem állt és állhatott a küldöttség döntései mögött. de magyar volt . szaporodását. udvart és a királyi gyermeket. mint Attila nászának megtartásakor. Még maga a magyar király sem adhatott erre felhatalmazást. korra tekintet nélkül mindazokat. Adelhaid. ne is ellenőrizze. gazdasági. miként ezt maguk a német szerzők is elismerik. Feltehetően.felülvizsgálat és korlátozás nélkül nyissa meg határait. Itt ezúttal nem folyt vér a nász m e g ü l é s e k o r . hittérítőket éppúgy. olyan testté. amely mindinkább széttöretett etnikai egységében is. hogy egy ilyen egyezmény megkötésére felhatalmazza a küldöttséget. kényre-kedvre kiszolgáltatva azt a germán nagyhatalmi imperializmusnak. Magyarország eképpen nyított testté vált. Lehetséges-e. mint szervezett csoportokat. a titkos diplomáciai tudatosságnak lépten-nyomon észlelhető. a maga felelősségére nem vetemedhetett efféle egyezmény megkötésére. akik be akarnak jönni. állami javadalmazásokkal és hivatalokkal. hogy az országot odalökjék a német birodalmi érdekeknek. ily módon a királyi személyi jelkép is megőrződött. mint civileket. behozott fegyveres egységekkel. egyénként családokat éppúgy. Kik előtt? Mindenki előtt. aminek rafinált eszközökkel való kicsikarása érdekében minden lehetőt elkövetett? A válasz .aki ugyan nem jelentett számukra semmilyen veszedelmet. hogy Magyarországot. fajra. nem fogadhatta békés szívvel ezeket a folyamatokat és mozgolódásba kezdett. gyarapodását.

vagyis azok a rétegek. mű anyaga. mocsarakon át vonultak be a mit sem ejtő országba. Messzemenő óvatossággal.esak az lehet. Ez természetesen azt jelenti. személyi igények. De ez mára következő kötet: A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA avagy GÉZA NAGYKIRÁLY VÉRE c. erdőségeken. . egyházi és világi méltóságok. Megindultak az ellenséges fegyveres hadak a mindeddig megközelíthetetlen Magyarországba. siessenek fegyveres seregeikkel a segítségére a saját népe ellenállásának letörésére.. a magyar király által elébük küldött útbaigazítók vezetésével rejtekutakon. amelyeknek fokozott lehetőségük volt a szellemi megszállás megvalósítására és az ország felső és középrétegeibe való beilleszkedésbe. s olyan társadalmi rétegek kerültek betelepítésre — mondhatnánk. hittérítők. katonapolitikusok. így elsősorban a diplomaták. összevissza történt személyi beköltözéseket s számolnunk kell vele.. a magyar nép leverésére. a legnagyobb titokban. szervezett betelepítés folyt. bevetésre —. ZÁRÓRÉSZ Nem sokkal a történtek és feltehetőleg az Adelhaiddal való egybekelést követően Géza titkos futárok útján küldött titkos levelekben felszólította a környező országok uralkodóit. Következésképp ki kell zárni a találomra. amelyek beleillettek az ország békés jellegű megszállási és öntudatlanítási tervébe. kereskedők. hanem a nyugati nagypolitika szükségletei szerint. hogy gondosan előkészített. messzemenően az irányító hatalmi szférák érdekeihez igazodva. AMELY AZ ORSZÁG HATALMÁNAK ALÁÁSÁSÁRA SZŐTT TITKOS MANŐVEREK EGÉSZ FOLYAMAT VÉGREHAJTOTTA. hogy A MAGYARORSZÁG FELÉ IRÁNYÍTOTT IDEGENÁRADATOT UGYANAZ A POLITIKAI ERŐ SZERVEZTE ÉS IRÁNYÍTOTTA. hatalmi érdekek szolgálatában történt a betelepítés. hogy előre kidolgozott tervek. nem egyéni.

MCM XXXVII. 1981. 1977. Polybii Historiarum Reliquie. . Blazovich László és Sz. Blaskovics József. Dr. Bp.. Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rend-béli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett. Pais Dezső ford. Ford. Strabón: Geographia. Pest 1862. Bp. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Paris MDCCCLlX. Horváth János. Brassó 1901. Galántai Erzsébet Bp. Chronica Hungarorum. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. 1978. PaulusDiaconus: A longobárdok története. Ford. Scriptores historiae Byzantinae Tom. I. Ford. Dr. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Dr. Brassó 1904. Árpád-kori legendák és intelmek. Krakkó 1559. Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. IV. Szabó Károly. Ford. Kassán 1753. Bp. Bollók János. 1983. Hasonmás kiadás Bp. Szekel Estván: Chronica ez világnak jeles dolgairól. Kézai Simon mester Magyar krónikája. 1960. Bokor János. Thúróczy János: A magyarok krónikája. Ford. Bp. Földy József. Ford. 1975. A magyarok története Tarih-i Üngürüsz. Albin. MDCCLXXIX. 1971. Ford. Emericus Szentpétery: SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM I. 1973. Bp. Bp. 1982. Jordanes: A gótok eredete és tettei. Horváth János. II. Ford. Bp. Budapestini. 1985. Nagy-Becskerek 1892. Dr. Ford.IRODALOM Anonymus: Gesta Hungarorum. Geréb László. Bp. Ford. Gombos F. Petropoli. 1984. Bp. Képes Krónika.

1910 Szerémi György: Magyarország romlásáról. Ford. Jurkovics Emil és Gaál Lajos. Pest 1865. Dr. Bp. Déri Balázs. 1908 Rimbertus Anskariusa: Ford. Bp. Dr. Bp. sz. Bp. Moravcsik Gyula. Lukinich Imre. MDCCCXCIL.Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Luidprand: Történeti Munkái. II. Németh Béla. Hevesy: László és Kálmán törvényei. 1974 Krenner Miklós: A nemzeti királyság eszméjének kialakulása. Gombos F. 1977 Géza Kuun: Relationem Hungarorum. Ford.: A Római Index. Oláh Miklós: Hungária. Donáth Regina. 1926 Laurentzi Vilmos: Kereszténység és Királyság-ellenes küzdelmek. 1950. Tarnai Andor. Erdélyi László. 1907. SJ. Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiből. Bp. Bp. Bp. Bp. Bp. Ford. XI. Müller Lajos. Bp. Bp. Bp. Sajtó alá rendezte Győrffy György. Attila-mondák. 1984. Juhász László. Kézirat é. Bp. Thierry Amadé: Attila történelme. Ford. 1961 Darkó Jenő: Bölcs Leó taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Szabó Károly. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Ford. 1915. Oláh Imre. Menander Protector történeti művének töredékei. Brassó 1905. 1985.1975.n. Ford. Arad 1900 . Albin. Claudiopoli. Bp. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szabó Károly: A Magyar vezérkar kora. 1903 Györffy György: István király és műve. Ford. 1878 Lukianosz összes művei I.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful