A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

GRANDPIERRE K. ENDRE

A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

AVAGY

A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA

TITOKFEJTŐ KIADÓ

A borítót tervezte, az illusztrációkat válogatta és közlésre előkészítette

BARCSIK GÉZA

© GRANDPIERRE K.1422/66-12) Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató . 1993. ISBN 963 77 08 00 X Nyomás és kötés a Zrínyi Nyomdában készült Budapest. (93. ENDRE.

........ 37 Kereszt avagy halál ..................... 28 Pogányok voltak-e a régi magyarok? .......................................................................................a magyar! ............................... 33 Árpád neve bűnös név......... ......................................................................... 18 Az igazság isteni erő ..........TARTALOM A LEFEJEZETT TEST .................. látásrontó homály ............................................................... vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? .............. 40 A magyarok leveretése.............................. áthatolhatatlan köd............ 17 Jótanácsok e könyv kézbevevőinek ........... . szolgaságravetése........................... 27 A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai........... végső kétségbeesése ....................................................................................... 38 A kényszerítés joga ...................................................................................................... 31 Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében ................................ 34 "Veszett dühű ellenség" ................ évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása .... 30 Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? ..... 21 MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI .............. tilos kiejteni ..................................... LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? ....................... 23 Vád alá helyezett magyar nemzet ..................................... 16 Résnyitás-titkos tényekre ............................................................Főbenjáró bűncselekménnyé vált az ................................................................................................................................................. 33 Bűnös nép" .......... 29 Vallási türelem és tolerancia ......................................... 9 Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán...... 34 A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok ................................................... 39 Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok .............

.............................. eurázsiai pusztaságokat ... J.......................................................... 59 Kis nemzet-e a magyar? ....... ........................................ viselt dolgairól..... 62 Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister) ......... és menekülése ...... 44 Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel.................................... 49 Kik pusztították el Magyarország ereklyéit...................... 50 Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? ........................ 51 KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL.... barbár műveletlenségű magyarok .... 64 A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön ... MÉRHETETLEN ........... 65 Ázsia urai a szkíta népek ............................................. ősidőktől fennállott gyepű.................................... .................................................. 45 Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? ..................................................................................................... 67 Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában ......... Modi) a régi magyarok nagyságáról.. 67 Európa ősbetelepülésének titkai ................... 43 Vert vadállatként visszavicsorító............................................................................................................. 72 ........... SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL ....... 68 A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy ............................................... védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között ............................... 60 Száznyolc hajdani magyar nemzetségről ........... .......................és védrendszerét? ............ 53 Világhírű hindu tudós (J................ faji őseredetéről ............. VITÉZSÉGÉRŐL............ az idegen igába kényszerítéssel ................ 71 Magyarország területi nagyságáról .................................................. 63 Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe .................... történelmi és néphagyományait.. Ördögi sugallat melyik felet vezette? .................................. KULTÚRÁJÁRÓL..

................................................................................. 92 A nemzeti vallás jelentősége .............................................................. 97 Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! ...................................... 97 Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése ................................................................................................................... 126 Régi magyarok vitézségéről.... 107 Porbadűlt istenszobrok ..................................................... 117 Bűnné bélyegzett erény...Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak ....... szégyenné gyalázott dicsőség .............. MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI ............. 75 Miért volt Isten szava a magyar nép szava? .................................................................................................... magyar katonai offenzívát? .... 95 Aranyhíd ível át történelmünk fölött .............. 113 TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK ........ 80 Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? ... 80 ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ...................... 73 Moldováról és Havaselvéről ......................................... századi nemzeti tragédiánk . 93 Emlékezetfosztás .......... 99 A Magyarok Istenének vezérnyomdokai ............................................................................................... ellenállhatatlan erejéről ................................................................... 100 Hadúr és a hamisítók..................................... 92 Arany János és X-XI.............................................................. Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? ........................... 78 A Magyarok Istene legfőbb jellemzői .................................................................................. 73 Magyar-itáliai-bizánci közös határ ............. 132 .................................................................................................................................................. 130 A Szent Gallen-i eset ............................. 123 Miről volt szó tulajdonképpen? .................................. 79 A régi magyarok erkölcséről ... 119 Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi ............................ 89 A HAMISÍTÓK ELLEN ..............................................................

...... 2....................................................... 8......... 140 VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT ................................................................................................. 176 13........................................... 147 Európa magyar nyomás alatt ................. Az agyonhallgatott másik Botond .................................. 172 11................. 150 Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet? .................. 150 1........ 163 Az ütközet további titkai...................... Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála .......... "Egészen Konstantinápolyig mentek ők" .................................. 172 10.................................. 5..... 179 ............. 177 NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN ........ Liudprand cremonai püspöktől ........... AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL .................. 6.......... 9.......... A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről ....................... A csata lezajlásának körülményei ............ 157 Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? ............................................................ 4............................................... Miért maradtak el a támadások? .................. 149 A történelmi események leárnyaltságáról........................ 135 A pozsonyi csata ........................................... 171 Az ütközet további titkai — 2....... 162 Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? ......... Ottó császár gondjai .... 155 Könnyű és holtbiztos .............................................................................................. A második visszavágás ............................................ 150 Mi történt Augsburgnál? ............................................... 173 12................ Bosszúálló Botond serege visszavág ............A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata ............................................................ 153 3.. 164 I.................................................................................................................................................. 7...... titkos voltáról . 137 Ismétlődő világtragédiák .................

........................................................... 193 Gyújtogató Adalbert ..................... 4............................................................................................ 189 Az ország........................................ 208 6............. 197 1...................................................................... III....................................... 222 Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau városát . 215 I................................................ 220 Különös szerepcserék ................ 183 Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei .................................................................................................................... A békevágy csalétke ................................... 217 A tizenkettek talánya . 186 Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén ...... 205 Ottó császár jósága ................................... 225 A magyarság ártalmatlanná tétele ..................... 188 Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása .................... Titokzatos követ járások .......................................................................................... 181 Taksony titokzatos halála ...... VII................................................................................. 194 PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON ....................................... V..................................... 207 Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele ................................................................... 5..................................... 187 A király esküje .................. 193 Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? ..........Nyomtalanított titkok nyomában ................................... Zsákbamacska-királyné ......... 3................... 212 MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? .......................................... 199 A megvesztegetés művészete .................................. II..................................... IV........ A mérgezett alma ........ 219 A "békéért könyörögve házaló" magyarokról ............................................................................................................ 225 VI.. 2.és nemzetrombolás mindenkori titkos programja . 228 .................................................................. 202 Az arannyal megrakott szamár — világtörténelmi bomba ...................... Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása ...............

VIII.............. 229 ZÁRÓRÉSZ ............................................................ 232 ............................. Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai .....................................

AZ AKKORI DOLGOK IS IGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK. . AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN. gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé." Bod Péter " O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare" (Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már) Dante "Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv. FENNTARTOTTA VOLNA.A LEFEJEZETT TEST "Magyarok Istene. adj jelt!" Petőfi "Keresztény hitre tértenek magyarok az első István király idejében főképpen. NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOK VAGY POLIBIUSOK. melynek alapján valóságos.

nem szabad megbocsájtanunk. amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett. A história megbukott. ami valótlan és hamis: a felületek felületét. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről. amely megreked a történések felszínénél. Két fajtáját említettük a hazugságnak. vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek.mítosszá. felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása. hogy ezekben a (történészi) munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania. megilleti az elnézés. Azt. hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga. megszűnt az élet tanítómestere lenni. áfiummá vált." Sziklamezei Zsolt "Dio Cassius helyesen jegyzi meg. elbukott.) megtudni csak azt lehetett. Montesquieu . ha elveszti szeme világát. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük. (. ha az igazságot eltávolítjuk belőle. a másik szándékos. ugyanúgy a történetírásból is haszontalan mese marad. akik szándékosan hazudnak. vaskalappá. aki tudatlanságból nem mond igazat. mivel m i n d e n t i t o k b a n folyt." Polübiosz "Kétségtelen: a magyar történelem új megírása. mert a történelemből csak azt mutatja meg. a gondolat altatójává. az egyik a tudatlanságból ered. magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot." Szabó Dezső "Semmit sem ér az a történetírás.. a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket" Krúdy Gyula "Nekem is az a véleményem. a lelkek bódítójává.. hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik. a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség. azoknak azonban.

hogy a szerző vele akar bizonyítani." Clauzewitz "A gondolatban van valami fényszerű" Pan-Nemes János Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk: MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK.. és a történelemmel akar igazolni. hanem az. szinte ily mélyre süllyedénk. sem lehetősége nincs hozzá. hogy bizonyítékul szolgáljanak. s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen. ne csaljuk magunkat. hogy ami utat ad. s a történelemnek ilyen felületes. Hazafiak." Széchenyi "A MAGYAR SZELLEM A XI. sem ideje. hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más." Vámos Ferenc "Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni. HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL VESZTETTÜNK UTAT? UTAT TÉVESZTETTÜNK? ELTÉVELYEDTÜNK? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET. szinte ennyire jutánk.. saját életünk többé nem óvhat. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb. A PUSZTULÁS ÚTJÁRA? MIKOR? MIKÉPPEN? ÉS MI ÁLTAL? MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTA MIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRE SZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA? . LENDÜLETE. mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában. azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ. mivel az írónak többnyire. és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már. könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet. s létünk inkább csak papirosra van írva. hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé. Mégis állíthatjuk. csupán futólag érintett eseménynél. hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk. Erre sohasem kerülhetne sor. ha a szerző kötelességének érezné."Természeti jogainktól annyira elesnénk. HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE.

MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ? MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET? TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT. BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK. DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET? MIÉRT PUSZTULT KI — ÉS PUSZTUL MA IS — NÉPÜNK ÓRIÁS. VÉGZETES FORDULATAIT? MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK? MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN? MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK? MIFÉLE BALSORS? . ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ. ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA? MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL. TUNYASÁGBA. ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS? KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE? MI AZ OKA. HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL? MIÉRT FOGY. RETTENTŐ TÖRÉSEIT. CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT? MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT? MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN? MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB? MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK. HOGY VELEJÉIG ROMLOTT. PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET? MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT? MI FOJTJA LE. HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK? MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA.MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK? MIÉRT APRÍTJÁK.

mit vesztettünk. HOGYAN. MIKOR. a vad történelem. Nemzet. HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT? Mert valamit vesztettünk. tény s való. hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el. A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT? MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK? FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE. mint világtalan vak vándor. S nem tudjuk. hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk. HOL VAN A BAJOK GYÖKERE. MI DERMESZTI A NEMZETET? MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET? MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK? MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK? MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET? MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST. MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK? HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK? FELELNI KELL MINDENRE EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA FOJTOGATTATÁSUNKRA TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA S MINDENEKELŐTT ARRA MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL. vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad .útja a táguló idő. MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA.MIFÉLE VÉGZET? MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA? MI BÉNÍTJA MEG. MIÉRT .

MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNK EZER ÉVI POKOLJÁRÁSA. . Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű. elgurul. éles fordulat történt a magyarság életében. időszámításunk. MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE? Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás. amivé lettünk s ami ma vagyunk. mintha belülről valamiféle vihar rázná. Elrabolták tisztánlátásunkat. A fejetlenné vált test vergődve ráng. Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk. úgy akkor lettünk azzá. Minden történelmi munka. minden sajtótermék ezt sulykolja belénk. úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra. ha valóban így igaz. Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni. mint a fényben tobzó nappal. Ha így van. Mégiscsak meg kell tenni. Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg. a Holdat. mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot. társadalmi és áltársadalmi. úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk. minden szellemi és álszellemi. Elrabolták a Napot. tőkére ráhúzott rabra. ha valóban akkor kezdtünk el élni. Az üvegesedő szemek még látnak. irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja. A koponyában gondolatok viharzanak. Lefejeztek egy nemzetet. Elrabolták a Magyarok Istenét. A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik.

omló falak mögül.VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG LÁTÓHATÁRÁN. eszméletorzó ború. magasan szálló lélek megtorpant itt. És mégis tovább kell lépni. alattomos kígyófenyegetések. mert él az élet s fényt és életet követel. párát felhőző árok. itt. vad hazugságbozót. mert valamiféle köd. A magyar géniuszok mindahányan felvetették: MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA? MI A ROMLÁS OKA? MI TÖRTÉNIK VELÜNK? MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR? Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból. bűn. tilalom. láthatatlan üvegfal. kőtorlasz. félelem. letarolt városok égő koponyáiból. átok és konok tiltás. valami akadály. gát. LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY Sokféle elme. világárulás által elszakított véreinkből: MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET? MI AZ OK? MI AZ OK? . gyöngeség. ennél a pontnál. betört híd. lélekdermesztő átok húzódik itt. zúzalék. gyávaság. ÁTHATOLHATATLAN KÖD. mélyfekete sugárzás. ernyesztő tunyaság.

. mérgek? Kivagyiságos gőg? Olcsó pökhendiség? Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság? Jóságbálványozás? Idegenmajmolás? Javainkat elorzó ádáz. a másik feketéből. akár élet a halállal. fekete óceán két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja. rabló szomszédok? Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság? Ős-önzés rákfenéje? Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva tudnunk kell. miért emez vérzik. a másik elátkozza. RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. egyik gyémántos fényből. szerelmes. a másik karbunkulusból. másik patakzó vérből: tágas törés húzódik itt. A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna: egyik fele pirosból. óriás mélyárok. a másik tövig rontja. egyik rubinkőből. amit emez fölrakna. hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig. a másiknak vad métely. bajok. ha emez égretörne. mi a baj? Honnan ered a baj? Lépjünk egy ezredévvel visszább. akár nappal az éjjel. amit emez akar. küzd. akárha a két part között világnagy folyam folyna. mely olyan széles. víg ének a lélekforgató gyásszal.Belső-külső ártalmak. tövestől kiszaggatja. a másik mélyberántja úgy áll egymással szemben a kor két szakasza.

hogy az igazság feltárása. hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni. Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka. mert ez a munka nem nekik való. mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget. élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. némelyeket fellelkesít. amelyen a magyarság a X-XI. Nyújtson ez a munka. hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában. Éppen ezért félreértések elkerülése végett. ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet. amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért. tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit. amely csak gondolkodásra érett.Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző. Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen. amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (i. szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire. mint a világító nappal. hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze. aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről. kötetében egy roppant különös eseményről. világhazugságok leleplezésével. megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak. a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c. ostoba szennyregényt. akárcsak a derék Willermus apát templomi lesőrése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire. másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa. elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében). miután látta. a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a . nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba: "Willermus vagy Vilmos apát. mű 73. akik felelősséget éreznek ennek az elárult. amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják. mert meggyőződésünk. Tudjuk. ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén. mintegy az ő szemén át.) Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes. galádul ki játszott. puszta megmaradásáért kell küzdenie. mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe. emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól. a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg. mert meggyőződése. JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK Akinek gyöngék az idegei.azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -. egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti . mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát. általa. kiművelt emberfejeknek szól s azoknak. elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka. Nem keresztényellenes azért. de legfőbb önvédelmi érdeke is. évszázadban átesett. Willermus apát cseléről számoltunk be. s ma. azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről. mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége. a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania.

a régi bűnöket. biztosítani bűnelkövetési jogát. az igazság. aki e vétkekhez továbbra is.kereszténységre szükség lehet. a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést. bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok. Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra. mert meggyőződésünk. s mindenekelőtt a különös. EMLÉKTELEN IDŐK ELHANTOLT KORSZAKOK EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK TUDATAFOSZTOTT NEMZET ELPALÁSTOLT GAZTETTEK HAZUGSÁGTAKART VERMEK ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS GÁNCSOK. a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére. a titkos tényezők világába. majdhogynem üldözött. titkos cselszövések. szakadást. az eltérő nem a rendet. s lehet. hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem. akárcsak a magyar. hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van. hanem a rejtélyes háttérvonulatokat. azt. régi ütközések. jogfosztott néppé. nem a (jobbára teljesen meghamisított. Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót. amit hazugságok és torzítások sűrű. hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik. bűntevők bűnbakjává. áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől. hanem inkább a feltáratlant. mert a különös. ebrudalt néppé.a magyar néppel való egymásrautaltságára. rémtetteket csak az a vétkes mentegeti. s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is . rendhagyó jelenségeket vesszük számba. százados orvtörekvések eltussolására. a törvényszerűt cáfolja. s végül de nem utolsó sorban. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség. mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált. És nem németellenes. a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni. bűnösök bűnösévé. bekebelezési kísérletek. s így a rendhagyó. a történelem mögötti történelembe. háttérokokat. aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget. fölfalások. ahol felfeslik a hazugság szövete.mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét . titkokkal fedett történelmünk ellenében. ütött. különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti. ÁTKOK ÉS TILTÁS LETAKART KATAKLIZMÁK LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK . megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át. eszelős hódító szándékok.

mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül. Aki hazugságot leplez le. hogy megtalál(hat)ták volna a választ. az írók és műveik boncolgatásába. a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit. fájdalmasan érinti a fény. Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem. kimondása.KIFICAMÍTOTT TÉNYEK Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel. miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti. csalásban. hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz. ők érdekeltek a bűnben éppúgy. hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés. korok. kimondása fájdalmat. mintha annak kutatására indulnának. Nincs és nem is lehet szentebb. hogy az igazság feltárása. Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége. a tudat. kétségbeesés gyötörte elmével. hazugságban. mint az igazság feltárása. Előfordulhat és bizonyára elő is fordul. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az . AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ Az igazság kimondása. de a legszentebb érdeke is ez. feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai? Ámde a pontos tényállás feltárása. MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK. hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek. hol. mint a bűneltitkolásban. a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala. a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe. kiforgatásának. AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA. éppúgy. népek félrevezetésében. a válasz elmaradt. rágalmazásban. Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. felemelőbb dolog a világon. A választ fal zárta el. NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT. mert kétség nem férhet ahhoz. a Sátán hatalmával szegül szembe. riadalmat okoz. Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében. ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény.

ELPUSZTUL A VILÁG. E szerencsétlen és megalázott nemzet .és vele együtt most már a világ jelentős része is . felelősségre vonni bűnöseit. melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (. úgy az az igazság kimondása és érvényesítése. hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van.emberiséget. .. az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket. bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne. itt van az. jóvátenni a népek. mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás. ámítás.) igazságot. országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket. kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA.(. Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot. elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező.harci erő védtelen áldozata . mert másként elpusztul a világ.) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" . mert egyébként elpusztul a világ. hogy az igazság győz. mégha koronás kontárok. s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség. kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei. mint éppen napjainkban.. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve. mintegy annak jeléül... mert cáfolhatatlan érvényű valóság.) szabadon nézhet szembe a gondolattal (. hogy megmenthessük a világot. vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA. fel kell tárni a múlt bűneit. Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele. Hajdan a X. hazugság-fojtogatta emberiséget. Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság . Mi magunk. egyedül Magyarország liheg. magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel.. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot. ő az a nemzetek közt.a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át.és bűnmarcangolta népek Ha valami megmentheti még a romlásnak indult. eped.. század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot. kiált igazságért. de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette. csalás-.írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). a hazugság-. hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG. a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA.

árulást. ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. kiben rám nem törnek. Az egység. az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit." Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára "A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN" (Shelley) A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit. a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét." Bernard Crick "Némely népek. VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA. a szabadság. (G) "A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész. kik sohasem szerettek Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek. az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete. más szellemben folytatta. A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA. AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK. az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól. egyházi tisztségek elárulását. előnyeit megtámadta. megáld minden képmutatást." Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411) HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL. börtönöket és halált. mint cél. elutasította . a természetszeretet. ELVÉSZ AZ EMBERISÉG. zsarnokságot. Oly óra nincs. ERÉNYEIT BŰNÖKNEK. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA.vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -. . a társadalmi igazság. a művelődést más irányba terelte. az emberi eredetiség és a hazafiság.MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT "Amikor léte van veszélyeztetve. a testvériség. az irodalom.

Ezért. aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll. nemzeti igény. nyomatékosan közöljük: idézeteink hitelesek. 1983. hogy a rágalmazás.HIRDETTE. elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték. amely befogadta őket és amelynek kenyerét eszik.az már elfogadhatatlan és tűrhetetlen. milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk." Sziklamezei Zsolt Össznépi. de igaz: úgy seprűzik. Ha mindez igaz volna. arra a népre. viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait. némelyek elképzelhetetlennek vélik majd. amely jószívűségének. 77-78. n. tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal. emberalatti vadállatoknak. Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú.) Meglehet. (Bp. hőstetteiről szóló ősi hagyományait. szent vágy és szükségesség megismerni. vak tévelygőknek. emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával." Anonymus Gesta Hungarorum Bp. kutúrájáról. hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak. becsmérlik a magyarságot. sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta. jámbor népre. é. megköszönnénk. Akik a pogány szóval dobálóznak. hazugságfertőben fuldokló világban . tudásszintjéről. betűhívek és a megjelölt helyeken bárki által ellenőrizhetők. Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett. már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről. hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk. nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Ámde ha minden alap nélkül hányják a sarat az áldott." Imre Sándor "Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét. bűnös. erkölcsi magatartásáról. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással. ősgyalázás bűnét követik el. Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról. mert szent az igazság. Ilyképpen (.. Mert valóban hihetetlen. nyíltságának és jóhiszeműségének áldozata a mindinkább elbestializálódó. egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják. .. hacsak szemernyi része is volna gyalázkodásaikban az igazságnak.) félve tanultak csak némelyek. mintha ez lenne a hivatásuk: gyűlölettől habzó gatyás hárpiákként valósággal szörnyetegeknek festik őket. a következőket mondotta erről: "Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná.

Borzalmas vádat emelnek ellene. ellentétére fordítása. tudományos mezben. a kétszínű kaméleonkotlás. Korlátlan hatalmú bírák parancsára előállítanak egy embert. akik sarat kentek rá s vádolják. így hát vakmerően . akik külső vad ellenségeivel együtt üvöltözik rágalmaikat. gaz bírák kórusa. a vádlott a fejét rázza és érthetetlenül nyöszörög. Valahogy így áll a magyar nemzet ügye is. megbénították. azokat akik elnémították. viselt dolgait s ilymódon mintegy ellenőrizhesse a vádat. hamis szószólókat rendeltek ki védelmére bűntársaikat. Odakint az ablakon át látni . kínpadra vonták. a "cél szentesíti az eszközt" elve vétek Isten és ember ellen. magyar álarcban vádakkal halmozzák el a magyart és büntetőpert folytatnak ellene. . azokat akik az adat. dühödött és aljas ellenségeivel mintegy kórusban állva ezt a népet. akik sorsküldte védőinek tudatát csüggesztő mételytanaikkal. papírjait. zavarják ráplántált vakhitekkel azokat. az Isten és az igazság népét. EZZEL SZEMBEN AZ IGAZSÁG KIMONDÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE: ISTEN TISZTELETE ÉS FELMAGASZTALÁSA.aki úgyszintén rágalmak. amelyet régi kútfők Mária országának mondanak. jóllehet a magyarság befeketítése. hogy kipuhatolja a vádlott kilétét. tudni akarja. Védő a bírákhoz fordul. azokat. egyházi igehirdetői gyalázzák és ássák alá. hogy megismerhesse a múltját. nyelvét kivágták.és emlékezetirtást végezték.már ácsolják a vérpadot és hozzák a dísztelen koporsót. vádak záporában áll. s ha védői szólnának. akiről semmit sem tudunk. A sors által kirendelt VÉDŐ .Lehetetlennek tetszik. s miközben a vádak dörögnek.kérdéseket tesz fel. nem lehet Istennek tetsző feladat. követeli: mutassák be a vádlott személyi okmányait. célzatos rágalmazás. Kimaszkírozott bírái.a bírákkal és az elámított közönséggel dacolva . dermesztő félelmekkel. adatait a bírák megsemmisítették. De senki sem felel. VÁD ALÁ HELYEZETT MAGYAR NEMZET Parabolával kell kezdenünk. az ókor legendás igazságos szkítáinak egyetlen maradékát. A történelmi valóság megmásítása. hogy ne védekezhessék. eltorzítása. de kiderül: a vádlott okiratait. Lehetetlennek tetszik. a krisztusként keresztrefeszített Magyarországot. a vádlott sem felel. azokat. ki is valójában az ismeretlen vádlott. Véres szörnyű bírósági komédia zajlik a színen. mégis így van. A védő gyanút fogva fölfeszíti a vádlott vérző száját és megdöbbenve látja: tőből kivágták a nyelvét. rágalmazzák. a régi magyarok sárral bekenése. hogy saját papjai. hangjuk túlharsogja a rágalom-tudorok. óriási közönség előtt. hazugságkotyvalékkal mételyzik. szemeit kioltvák. Ősi múltjának hajdani dicsőségének minden nyomát eltüntették őstörténetét kiirtották származását eredetét meghamisították.

hiszen "Isten szolgáinak" bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniok: isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást. haszonlesésből. Rakd bele.). a más vallások iránti fenekedést és gyűlölködést is.A MAGYAROK A KÁRHOZAT ÉS TUDATLANSÁG FIAI. HOGY ISTEN TEREMTÉSE VAGYIS HÁT A PANNÓNIA FÖLDJÉN LAKÓ MAGYAROKRA (. emígyen nyilatkozik felvetett kérdésünkre: "A MAGYARNAK BARBÁR NEMZETE A HITETLENSÉGBEN MÁR RÉGÓTA TÉVELYGETT. S tiltják a részrehajlást. ami belefér! Kiderül e pár keresetlen szóból. a díszes formában kiadott Árpád-kori legendák és intelmek (Bp. haragtól fűtött befeketítését. önmagát gyalázza meg. S A POGÁNYOK SZOKÁSA SZERINT HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ BABONÁKAT KÖVETETT" (Árpád-kori legendák 17.BARBÁROK voltak ." (Árpád-kori legendák és intelmek 23) POGÁNYOK VOLTAK-E A RÉGI MAGYAROK? Halljuk ebben a kérdésben is mindenekelőtt klerikusainkat. becsmérlő lepocskondiázását. AZ ELOSZLATOTT HOMÁLYBÓL az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse. hitek személyi érdekből. rágalmazást. Nos. a saját fészekbe piszkítást. melynek összeállítói fölöslegesnek látták a legenyhébb bírálói megjegyzést is.. 1983. VAKHOMÁLYBAN TÉVELYGŐ FARAGATLAN KÓBOR NÉP? A nagylegenda kertelés nélkül kimondja. hogy e "tévelygő népet A HAMISSÁG ÚTJÁRÓL AZ IGAZSÁG ÖSVÉNYÉRE."). a régi magyarok: . tisztes törekvések.) Ilyen kedvesen és közvetlenül. hogy szívünknek drága őseink ("Aki őseit szidja.) Az Ószövetség Istene. hogy a magyarokat TITKOS TERVEK alapján leigázták: "KÁRHOZAT A TUDATLANSÁG FIAIRA. a bosszúálló (Jehova) letekintett az égből. MELY NEM ISMERTE FEL. de leginkább a hazaárulást.. A FARAGATLAN KÓBOR NÉPRE.

- HITETLENEK - ISTENTELENEK - HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ SZOKÁSOK RABJAI - BABONÁK BÓDULTJAIKÉNT KÓVÁLYOGTAK - POGÁNYOK, POGÁNYSÁGOKBAN POGÁNYKODÓK

De hát mi is az a pogány? Ki is az a pogány? S miért pogány a pogány? A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR szerint: a "pogány" a "durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó" stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok... Bizony így, ilyen aranyosan, ilyen tiszteletteljesen szólnak dicső nemzetünkről. Leverő még elgondolni is, hogy a barbárságnak, a durvaságnak, tévelygésnek ilyen mélységében éltek kereszténység előtti őseink. Ám ha így volt, ha az egyházi szerzők által írt legendák igazat mondanak, ha eleink valóban ilyenek voltak, amilyennek lefestik őket, úgy nem tehetünk mást; le kell hajtani a fejünket. De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők? Mert nem kimondani, de még elképzelni is szörnyű, hogy a kegyes szerzők hazugságot hazugságra, rágalmat rágalomra halmoznak. S nehogy bárkiben is kétely-métely sarjadjon fenti idézetünk hitelességéről, közöljük, hogy idézetünk, akár csak a többi legendaidézetünk - betűről betűre hitelesen követi a legenda szövegét és bárki megtalálhatja azt a jelzett mű oldalain, más hasonló ékességek között. Külön filozófiai rejtély: miként követhettek el "szentségtörő szokásokat", hiszen a szentségtörés előfeltétele a szentség: lennie kellett előzőleg szentségnek ahhoz, hogy össze tudják törni. VALLÁSI TÜRELEM ÉS TOLERANCIA FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNNYÉ VÁLT AZ ÉVEZREDES HAGYOMÁNYOK SZENTESÍTETTE MAGYAR ŐSVALLÁS GYAKORLÁSA Szent István király nagy legendája szerint Géza bűntettesekként bánik el a magyar ősvallás követőivel: "Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utat követnek (nem a zsidókereszténységet), fenyegetéssel és rémitgetéssel törte igába"

(Árpád-kori legendák és intelmek 27) Rajtakapott, tettenért bűnözővé vált tehát, aki Magyarországon, magyar felségterületen az ősidőkbe visszanyúló magyar ősvallást - az emberiség egyetemes, szent ősvallását - követte. A megtorló büntetés, miként azt más forrásokból tudjuk - nem annyira "rémítgetés és fenyegetés" volt, hanem fizikailag végbe vitt megtorlás, mindközönségesen: halál; akit rajtakaptak, hogy ősei hitét követi és őseinek áldoz, s rajtakapás és válogatás nélkül mindenkit, aki vonakodott kereszténnyé lenni - mert a puszta húzódozás is bőségesen elég volt a megtorlásra könyörtelenül kardélre hányták, nem csupán egyénileg, de tömegesen is. A legenda szövegében egyébként súlyos tárgyi tévedés (interdictio in adjecto) rejlik. Ugyanis Gézát magát is sűrűn rajta lehetett kapni, amint őseinek áldoz. Hogy van hát ez? A rajtakapható rajtakapó rajtakap másokat ugyanazon, amit ő maga is boldogan s konokul űz, dacolva minden kényszerszorítással és fenyegetéssel? Miféle szándékú-célú torzítás lapul a legendai szöveg mögött?

VILÁGOSSÁG DERÜLT VAGY SÖTÉTSÉG SZAKADT RÁNK? Nem lehet örökké hazugságban élni. Aki rákényszerített hazugságban él, olyan, mintha lelkileg fojtogatnák. Nem lehet örökké úgy élni, hogy homályfoltok, vakfoltok takarják látásunkat. Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk. Aki hazugságban él, az vakságban él, nem látja a napot, nem látja a saját sorsát. Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap fiai, a Napisten gyermekei. Árpád-kori legendáink szerzői és korai keresztény papságunk azt hirdeti: őseink homályban tévelyegtek s a kárhozat fiai voltak. Annak előtte, a kereszténység előtt tehát őseink vakságban, sötétségben éltek, s a kereszténység hozott számukra világosságot. De vajon világosságban élünk-e azóta? Élhet-e világosságban, aki nem ismeri a maga múltját, s nem tudja, ki volt, mi volt, mit követett el, és mit követtek el ellene, nem tudja, hol élt, miként élt, kiktől és honnan származott, kik voltak az elei, miként éltek az elei, mindezt nem tudja, mégpedig azért nem, mert minden őseire vonatkozó anyagot konok eltökéltséggel és szívóssággal kiirtottak azok, akik a világosság hozóiként állnak elébe? Miként hozhatják a világosságot azok, akik kioltották a fényeket? Miként lehetnek világossághozók azok, akik sötétséget teremtettek? Miként állhat egy megvakított ember elé megvakítója, hogy íme, nekem köszönheted a világosságot? Miként állhat Vazul elébe megvakítója azzal: nekem köszönheted, hogy látsz?

Ki vonhatná kétségbe? - minden nemzeti múltunkra vonatkozó írás, kódex, okirat, adat ereklye, fáklya az utód kezében, amely a múltat világítja meg, azt az utat, azt a mélységet, amely létünket adta, amely emberré tett és magyarrá. Ki vonhatja kétségbe, hogy a múltjától megfosztott ember - megvakított, sorsától megfosztott, sorstalanított ember, sorvadtemlékezetű ember? Ki tagadhatná, hogy a jelenhez, a pillanatnyi jelenhez mérten a múlt, a történelmi múlt óriási mező, gigantikus híd, amely összeköti életünket az előttünk élt nemzedékek sorával, és nemcsak sorsával, de látásával, tapasztalat-, érzés- és tudásvilágával s azon át a téres világgal, annak küzdelmeivel és tragédiájával. A múltjától megfosztott ember befalazott ember, a pillanat percenő buborékába zárt, pillanatvak ember. Támasztható-e világosság és fény világossággyilkolással, fáklyaoltással és lámpaoltással, fényirtással, világ világának kioltásával? Világosság vagy sötétség támasztható ilymódon, inkvizícióval, ereklye- és adatirtással, eszmélettiprással és szellemgyilkolással? Aki világosságot akar - miért támaszt sötétséget? Miért vonja feketébe a Napot, minden világosság forrását, ősforrását? Akinek igaza van, miért némítja el ellenfelét? Aki igazat akar, miért némítja el a tanúkat, miért semmisíti meg a bizonyító okiratokat? Aki a fény szövetségese és a fény, a világosság szolgálatában áll, az miért szövetkezik a sötétséggel, a sötétség erőivel s miért növeszti fényirtással a sötétség birodalmát? Aki vádol, vádat emel, perel, miért semmisíti meg a perének eldöntésére alkalmas iratokat? Akinek igaza van a vitában, miért fojtja ellenfelébe a szót, miért retteg attól, hogy ellenfele megnyilatkozzon? Ha eleink homályban éltek, téves utakon tévelyegtek, úgy az életükről, tévelygésükről szóló iratok, gesták, krónikák a leghitelesebben bizonyítják, s leplezik tévelygésüket. Márcsak bizonyítékul is meg kellett volna őrizni mindent, nem elpusztítani. Miért semmisítették hát meg ősmúltunk dokumentumait? Miért irtották ki eszelős megszállottsággal ősmúltunk minden ereklyéjét, emlékét, minden dokumentumát? Miért jártak el úgy, mint a hamis birtokfoglaló, akinek létérdeke megsemmisíteni a birtok valóságos tulajdonosát igazoló iratokat, mivel azok lelepleznék gaztetteit, a jogtalan birtoklást? Nem restellik azt állítani: őseink homályban, sötétségben tévelyegtek. De vajon azóta világosságban élünk-e? Világosságban vagy immár lassan áthatolhatatlan hazugságfertőben, kétszínűségben és képmutatásban? Miért téptek ki egész lapokat, korszakokat a magyarság történetéből? Miért törekedtek minden eszközzel arra: ne ismerjük múltunkat, ne tudjuk, mi történt például Géza uralkodása alatt? Miért irtódtak ki az ország Géza-kori titkos idegen fegyveres hadakkal való tárgyalásának és megszállásának bizonyítékai? Miért nem tudjuk pontról-pontra nyomonkövetni, miként történt, német fegyveres hadak miként jutottak be harc nélkül az országba olyan sokaságban, hogy leverték az addig leverhetetlen magyar fegyveres erőt és vérbefojtották a magyarság felkeléseinek, nemzeti szabadságharcainak sorát? Miért nem tudjuk pontról-pontra, nyomrólnyomra követni, miként történt kereszténységre-térítésünk kényszerítése? Miért látjuk ködösen, homályosan Szent István alakját és azt, mi történt az ő uralkodása alatt? Egy azonban kétségkívül kiderül a rágalmazó, hazug beállításból: az, hogy itt végzetes fordulat, rettentő árulás történt, és szándékosan, sátáni agyafúrtsággal vakítottak meg bennünket.

Mi a különös ebben? Az. Egyenes szál vezet innen a területrablók propagandakórusáig és a Rákosi-Aczél-féle bolsevista rendszerek magyarostorozásáig. amit ellene rágalmazói elkövetnek. miként érvényesült a "kereszténységre kényszerítésnél" az igazság törvénye? Géza . az a legrosszabb. hiszen a bűnt követnie kell . Vagyis a magyar: bűnös nép. "szenségtörő szokások" megszállottai (i. házából.a bűnhődésnek: a bűnnel vádolt így jut függő helyzetbe. nem bűn.) Mi több. bűnösségének kimondása. ÁRPÁD NEVE BŰNÖS NÉV. Kegyes legendák. az olyan. puskacsőre fogott vad: üldözik és Káinként menekül. talpköve / A tiszta erkölcs. becstelen vádja egy ezredéven át úgy terpedt a magyarságra. m.ISTENI IGAZSÁGOSSÁG És TISZTA ERKÖLCS LEGENDÁINK TÜKRÉBEN Régi igazság: ha elvész az igazság.) Az Isteni igazságosság mérlegén mindez nem nyomott semmit? BŰNÖS NÉP A magyarok a legendák szerint "a kárhozat fiai" (i. Még félelmetesebbek a következmények: a bűnösség vádja mintegy eleve igazolja az ártatlanul bűnösséggel vádolt elleni atrocitásokat. csonkításokat. Géza a nagylegendában "Krisztus választottja"-ként lép elénk. szülőföldjéről való elűzetését. Lássuk hát. 25. Félelmetes rágalomhadjárat ez. S ha ártatlant vádolnak bűnösséggel. Ebben áll a magyarság körmönfont furfanggal bűnössé bélyegzésének sátáni taktikája. jussából. prédikációk évszázadok óta sulykolják a hazai és nemzetközi közhiedelembe a magyar nép bűnös voltát." (i. TILOS KIEJTENI . m. elvész a világ. megöletését: mindezt mintegy előre igazolja és indokolja bűnössé bélyegzése. "Minden ország támasza.) stb. 35. mint az üldözött vad.).. bűnös néppé.úgy igazságos . az erkölcsi világrend helyreállítása. stb. hiszen mindaz. hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. 17. hogy Géza rémtetteket hajtott végre. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugalmazottjai (i. 17. mert aki vétlen."Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. rémtetteket. örök fenyegetettségbe. nem tudja mi a baj vele. az "ördögi csalatás" követője (i.). javaiból való kiforgatását. "pogány nép". 24.).olvassuk a kislegendában . Miként maguk a legendák többhelyütt írják: "kezét emberi vér szennyezte be" (i. 25. m. fenyegeti a megtorlás. Mert aki bűnös és bűnösségét ki is mondják. fojtogatását. fasiszta néppé bélyegzéséig. hanem igazságtevés. m. ráfogott bűn megtorlása. mint lélek-elemésztő átok. örökös fenyítéseket. m. függőhelyzetbe taszítja őt a vád. 24. A "bűnös nép" alattomos. kínzását. m." (Berzsenyi). mi a bűne s így kozmikus fenyegetettségben él: bűnösségének rágalomvádja létét kérdőjelezi meg. embereket ölt. a leszámolás. egyházi szövegek.

s ha valamiképpen mégis elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése. de ki kell kerülni Árpád. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT.) A Hartvik-féle legenda csaknem szóról-szóra elismétli ugyanezt. akár Árpád vezér középkori ábrázolás . hogy Árpád nevét csak nagy köntörfalazásokkal. Nyakatekert utalásokkal bár. az emberi világ sátáni kuszaságát még felfogni sem képes gyermek-király." (Árpád-kori legendák 17. A magyar nemzet rejtelmes háttérokok rejtelmes közrejátszása nyomán és az állítólagos kereszténységre térítés után odáig süllyedt. oldalazó körüljárásokkal lehet kiejteni. melyben az említett nemzet Isten egyházait pusztította. de Árpád nevét kimondani. hogy elfogadott. s a gonoszság minden mocskát a földig lerontotta. tanúsítván. leírni Isten ellen való vétek. a pokolbeli ördög nevét bátran le lehet írni. volt egy bizonyos Géza nevű fejedelem. a nagy honvisszafoglaló vezér és dicsőséges utódainak három-negyed évszázados országlása után. séma ez. nevén nevezni akkor sem szabad. RÁRAKTA NYAKÁRA A FEGYELEM (a kényszer) IGÁJÁT ÉS TÖRVÉNYEIT. a Sátán. miként tudta népe nyakára kényszeríteni.) Vajon miként érte el ezt "Isten hű sáfára".Milyen érdekes. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT" (Árpád-kori legendák és intelmek 24. a NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA.) A "GONOSZSÁG MINDEN MOCSKÁBAN" SÍNYLŐDŐ MAGYAROK? Szent Istvánról. Ékesen tanúsítják ezt legendáink: "Volt akkor egy Géza nevű fejedelem. szigorúan tilalmazott. hogyha a szent keresztségben már újjászületett népéről leveszi a fegyelem (= a kényszerítés. Így az egyház tanai szerint oktatta. "Abban az időben ugyanis. A NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. aki a legendaszerző szerint ekkoriban még "gyermek". a továbbiakban a következőket mondja: "Isten hű sáfárának mutatkozván azon kezdett elmélkedni (egy tizen-egynéhány éves gyermek!). / utóbb könnyen visszatér az hiú tévelygésébe. (Árpádkori legendák és intelmek 34. az erőszak) gyeplőjét. még "gyermekéveinek virágjában áll".

Miként lehetne kényszeríteni bárkire is. akinek nemes lelkületéről. szörnyű rágalom. miként erről bárki a maga szemével meggyőződhet az Árpád-kori legendák és intelmek Bp. A korai keresztény inkvizíció vad mohósággal vetette rá magát a magyar múlt emlékeinek. hogy kegyesnek mondott irományokban mindez így leíratott. művészeti. ennek hevülete s az alkalmazott fegyveres kényszerítés irgalmatlansága tükröződik a legenda szavaiban.alattvalói fogalmak.rabulejtett állatnak. hol a más vallások tisztelete? A magyargyűlöletnek micsoda mélységes sara kavarodik fel itt? Miként élhettek volna a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában". Az ember hajlamos rá. így rombolta le Adalbert prágai püspök az esztergomi nagy vallási bálványt. a "fegyelem törvényei" és maga a fegyelem is . kódexek. ereklyék. Kiderül a továbbiakból. "FEGYELMET" nagyarányú rombolás kísérte. jóhiszeműségéről bárki ma is meggyőződhet személyes tapasztalatai révén. Hol itt a legelemibb tárgyilagosság. hogy az "IGÁT". a "fegyelem igáját"? Kegyetlen fegyveres erőszakkal. amelyet csak úgy odavetve a legcsekélyebb bizonyítás nélkül. erőszakszervezetté vált központi hatalom rakta rá a magyarság "nyakára a fegyelem igáját és törvényeit". A "fegyelem igája". már az ősidőktől fogva kivívta a világ tiszteletét.ellentétes a vallás. Világos. a legelemibb igazságérzet és igazságtisztelet? Rendben van. kiváltképpen a nemzeti szabadsághagyományok. 1983. sötét nemzetközi ármánykodás és cselszövények áldozatára. még félelmetesebb és vérlázítóbb idézetünk utolsó sora. hogy hihetetlennek. ősi hitelvek elpusztítására. rovásírásos fafaragványok beszolgáltatását. az IGAZSÁGOS SZKÍTÁKNAK utóda. az ókor legendás népének. lovagias. mikor ez a nemzet. zeneszerszámok. zeneművek. ősi hitelvek minden emlékét: így került az esztergomi királyi palota a föld alá. de a görög kereszténységet követte). amely azt állítja.legalábbis hangoztatott elvei alapján . Ha lehet. igazságszerető nemes magyar nemzetre. a szkíta faj központi magva. . összeférhetetlenek a hittel. s az orvul letiport nemzet évszázadokon át újra meg újra felkelt nemzeti szabadságának visszavívásáért. nemzetközi hadseregek bevetésével történt a Géza-István kori rendszerváltás. S ez a tömény nemzetgyalázás még ma is akadálytalanul és kritikátlanul érvényesül. Fővesztés terhe mellett elrendelték a régi írások. szabadsághagyományok. hogy a régi magyarok nem voltak keresztények (valójában egy részük a bizánci.. A Géza-István korában kialakult. tehát nem a római. ereklyék. istenáldotta jóságáról. leggyökeresebb rendszerváltása. Szörnyű vád ez. a hazugság és a világbrigantizmus áldozatára. hogy mit higgyen és mit ne higgyen? Az IGA És FEGYELEM . lehetetlennek tartsa. a nemzeti őseredetnek és nemzeti közszabadságnak tudatát. termékét "a földig lerombolta" megsemmisítve az ősi magyar művelődéstörténeti emlékek. akkor már rájuk lehet sütni minden gyalázatot? Hol itt az ökumenia. így kerültek ebek harmincadjára az ősi királyi várak. hímzések.nem lehet kényszert alkalmazó terrorszervezet. hogy a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában" éltek. építészeti remeklések. A szöveg szavait csak úgy érthetjük. hogy a vallás . maradéka. az isteni hit tantételeivel. a Magyarok Istenének. rákenni egy hatalmas nemzetre Isten elleni vétek. A kártétel mérhetetlen volt. oldalain. népi faragványok. 39. egyenes észjárású. Miként lehetett ezt a rágalmat rásütni az igazságos. 17. tegyük fel. hogy Géza és István az addigi magyar kultúra és hagyománykincs minden emlékét. bensőséges mivoltával. a magyarság lelkéből mégsem sikerült maradéktalanul kitépni az ősi nemzeti hitet. így tették emléktelenné az ősmúltú nemzetet. a magyar történelem legnagyobb. pedig így áll szóról-szóra. hősénekek és regösénekek a nemzeti költészettel egyetemben.

hitét védő magyar! És ezt felkent magyarországi egyházfiak írják. hogy úrrá legyen AZ ELLENSÉG (= magyarok) VESZETT DÜHÉN. A szeretet vallásának hirdetett zsidókereszténység nem korlátozza magát sem a méltányosság. "Mikor pedig nem akartak letérni ELTÉVELYEDETT ÚTJUKRÓL s dühöngésük nem csillapult. halálmegvető hősiességéről a hazánkba betolakodott túlerővel szemben.) Íme. sem az igazságosság által: a győző gyűlölete ez a legyőzöttel szemben. Az. KERESZT AVAGY HALÁL Az Árpád-kori legendák és intelmek szerint Géza. amelyet saját papjai. jaj annak a népnek. magyargyűlölet árad a legendák minden magyarvonatkozású szavából.A MAGYAR! Fékevesztett gyűlölet. hogy ez a "veszett düh" akaratlanul is képet ad eleink emberfeletti erőfeszítéseiről. ." (Árpádkor-legendák és intelmek 18. minden magyarok nagyura: "1 / az igazság nyomába szegődött 2 / Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. vétkesé az áldozatával szemben."VESZETT DÜHŰ ELLENSÉG" . törvényeit semmibevevő idegen hadseregek ellen. hogy 1/ katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. a király bizakodva az örök erényben (=a hatalmas nemzetközi hadseregben) seregének sokaságával elindult. amely felkelt az országában titkon. 2 / Akiket pedig rajtakapott azon. "veszett dühű ellenség"-ként állítják elénk azt a magyarságot. a kereszténységre térítés ürügyével betódult s az ország népét irtó. hogy megvívja szent nemzeti szabadságharcát! Veszett dühű ellenség a saját országában saját életét.ahogy ők nevezik magukat! Vae victis! És jaj a megtévesztetteknek. írástudói "veszett dühű ellenségnek" bélyegeznek! Számunkra azonban van valami vigasztaló is ebben a szövegben. a magyar nép "lelkipásztorai" .

aki köztudomásúlag eltakarta a fél szemét? A rosszra rá se hederített. hol és miként vesztették el erre vonatkozó elemi természeti emberi jogukat.3 / hogy más utat követnek. Joguk volt-e a régi magyaroknak ősi hitelveikhez? Joguk volt-e rá. hogy az ember legbelsőbb szellemi lelkivilágában élő hit kiölésére törjön és . Tény. ez igen dicséretes. mint Justitia. hogy saját történelmileg kialakult szokáshagyományaik. m. elképzelhető-e olyan isteni jog és akarat. akik a papok lábaihoz borultak és ruháit csókolgatták. A megszálló katonák a legkisebb gyanúsnak vélt jelre. meggyőzésre. hogy nem csupán "fenyegetésekkel és rémítgetésekkel" folyt az új vallásra kényszerítés. hogy saját belső hitelveiket kövessék. ősvallásuk hiedelme szerint éljenek? Feltétlenül eldönthető. csoportosulásnak és kardjukat nekiengedték. bárki által. azt megőrizzék és saját őshagyományaik.bárkitől bármilyen jogcímen a belső személyi meggyőződés. vallásos meggyőződésükhöz ragaszkodván. a koncolás. ha valaki magyar volt. A KÉNYSZERETÉS JOGA Szent István kislegendája szerint a régi magyarok a kényszerítés ellen azért ragadtak fegyvert. fenyegetéseivel agyonrémítette és . Hogy is van ez? Netántán maga az Isten is úgy járt el. csak kereszt vagy halál. amely felhatalmazott bárkit. azt könyörtelenül megölik. azt a jogot. A fegyveres "térítők" nem értek rá fecsegésre. csakhogy a szöveg némiképpen fura és kétségeket ébresztő. számukra idegen hitre erőltették rá őket. Nézzünk szembe elfogultság és részrehajlás nélkül ezzel a ténnyel. mert a gyűlölt. hogy ilyen Isten előtt "igen dicséretes" királyt mondhatunk magunkénak. csak a jót volt hajlandó észrevenni? Ha így van. Még Győrffy György is elismeri. Hogy is van ez? Isten nem zavarta Gézát brutalitásában. mert "kényszerből el kell(-ett) hagyniuk a megszokottat" (i. méghozzá jogilag s nem másként eldönthető kérdések ezek. Legfeljebb azok nyertek kíméletet. úgy kérdés: miért nem volt rá joguk s miért. vagyis ősi hitük védelmében." (i. a szabad vallásgyakorlat joga? Megtagadható ez bárkitől. Egy mód volt a meggyőzésre: a dárda. akkor a legcudarabbul elbánt velük. De miért is kíméleteskedtek volna: a magyar ellenség volt és bosszulni jöttek ide. 17. nem értvén a magyarok nyelvén. 17. nekiestek a fegyvertelen tömegnek. miféle emberi vagy isteni törvények alapján? Léteznek vagy létezhetnek-e ilyen törvények? És egyáltalán elvehető . akárha magától vagdalózna. nem volt más választás. ehhez senkinek nincs joga. bármilyen címen. 4 / fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába. de miért teszi ezt fordítva a magyarokkal? De ne szépítsük a történteket.agyon is verette. aki vonakodik áttérni. hanem minden teketória nélküli felkoncolással. amire egyébként módjuk sem volt. bármilyen törvényes jogcímen? Lehetséges-e.miként más forrásokból tudjuk .). hogy személyi jogaikat semmibevéve belegázolt legbensőbb lelkivilágukba s ha valakit tettenért. ahogy az alattvalóival bánt. m. de anélkül is. hogy mást hisz vagy gondol és nem követi vakon a rákényszerített vallást. a kard.) Már-már büszkeség önthetne el bennünket. Ha nem volt joguk ősi hitelveikhez. s elsősorban nem is azzal. Elég volt. hitelveik szerint éljenek? Ki vehette el tőlük ezt a jogot. és a civilek itt mind magyarok voltak.

mint ahogy kétségtelenül igaz. kényszerítésnek. méghozzá tömegesen. valamennyi régen volt király ellen Árpádtól visszafelé Álmosig. Tudtára adják a királynak. amely vak tévelygésében még addig sem jutott el. pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény. pusztán azért. Nem csekélység e három. halállal sújtsa a kényszerű hitcserétől való húzódozást? Nincs-e joga vajon az emberi teremtménynek. minden állítás annyit ér. a népirtás határáig. alacsony kultúrfokon álló.) Milyen tapintatosak. akik gyenge jellemüket elárulva engednek a brutális erőszaknak. valamint valamennyi magyar s az egész régi magyarság ellen: az állítások mögül holmi elborult szellemiségű. megvetni. lehet joga. hogy maga válassza meg. Géza elődei elleni súlyos vád. hogy embereket halomra öljön. isteni látomása közöltette a következőket: "Őseid. a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről. vonakodásért is? Hol itt a jog. milyen vallást akar követni? Nincs-e joga. 1/ Homályban éltek.elvetni. hogy itt (és a klerikális szerzőknél általában) . hogy Gézával álombeli. Géza szájába adott. miféle Isten nevében? Hiszen. Valóban ilyenek lettek volna a régi magyarok? Ha igaz az. kárhozatos cselekedeteket végző bűnös nép képe rajzolódik elénk. mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra. 3 / Messze jártak az igaz úttól. homályban éltek. hogy alakulna a mérleg? ÖRÖKKÖN SZIDALMAZOTT ÉHES FOGAKKAL MARCANGOLT MAGYAROK Valóságos rágalomsűrítményekbe ütközünk itt mindenfelől. mert nem volt igaz ismeretük Istenről. hogy méltatlan ősöktől származik. kedvesek. Egyetlen mondatban három vaskos rágalom a magyar király elei és a régi királyok ellen. isteni vagy emberi felhatalmazása. messze jártak az igaz úttól. az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van." (i. Egyhelyütt Árpád-kori legendáink azt írják. ha van isteni törvény és igazság. úgy sajnálkozva kell megállapítanunk. hogy tudományos szempontból. akiktől származtál. azokat kellene megbüntetni. csonkítással. amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért.a bizonyítás teljesen elmarad. amennyit bizonyít. hogy bármiféle rákényszerített vallás felvételének megtagadásával éljen? Halállal sújtani embereket. ölessen.annak érdekében kényszert alkalmazzon. ha egybevetnénk ezt a huszadik század szörnyetegállamainak rémtetteivel. hogy igaz ismereteket alkosson Istenről s önmagáról. 2/ Nem volt igaz ismeretük Istenről. . méghozzá végletes kényszert s öldökléssel. korbáccsal. homályban tévelygő. m. Vajon. s ha nem is büntetni . Attiláig s Attilától a vízözön táján élő Nimródig.

rágalom. felmentést mégsem nyert. az "antiszemita" felrágcsálásokat. "elpogányosodó" városainkról beszél. hogy a világ egyik legtisztább. nyoma sincs sehol semmiben rajtunk. az "úrhatnám nép". a felekezeti gyűlölködést. amely mindenben az alantast. s tudjuk. a valóságtól és az igazságtól. mert rágófogaik egyre nőnek. De hogy is van ez? Hiszen őseink a fény örök forrásának. akik jószerivel korlátlan szabadságban éltek egy olyan világban. legnemesebb népét. De itt egy nemzetről. képtelenek volnának szétnyitni fogsoraikat és bármiféle táplálékot benyelni: a rágalmazóknak is létszükséglete a rágcsálás. és ha nem rágcsálódnak szüntelenül. méghozzá egy hatalmas múltú. Rág. és élünk napjainkban is.világosságban éltünk. de miként ezt számtalan példa mutatja. az igazságos szkítáknak egyetlen maradékát. az "Ázsiából jövés". A Napisten-hívők. a napnak. mi a kereszténység és mi a "pogányság". Mert hajdani rágalmazva vádaskodóknak új fullajtárjai akadnak. nemzedékről nemzedékre.elfojtását. a sötétség fiai pedig világosságban? Hogy lehet ez? . fogalma sem lévén arról. nem folyik ködösítés. hogy függetleníti magát a tényektől. azaz a Napistennek a hívei voltak. Homályban éltek ők. az új rágcsálók továbbgördítve apáik termékeit.és az igazság . fölöttébb kétséges körülmények között "MEGTÉRT" a kereszténység kebelébe. azóta mióta a "kereszténység igájába" hajtották a nyakunkat . lélekmételyezés. fölöttünk és bennünk semmiféle homálynak. ha még ezer év után is háborgatják a régesrég sírban porladó ősöket és mai utódaikat. amely mindmáig tisztázatlan. megtért. Homályban éltek . amely nem ismerte a vallási türelmetlenséget. világunk áttetsző. Hovatovább a magyar a világ legmegrágalmazottabb. egyik "haladó" lapunk pl. a "bűnös nép". világosan látjuk jelenünk átlátszó politikai szövevényeit és jövőnket is: nincs sehol homály. Kegyetlen dolog a rágalom. hegyeket rágnak össze s a szétrágott anyag ragacsos hullámai korszakokon gördülnek át. tájékozatlanítás és félretájékoztatás mindig és mindenben. s ezért némelyek úgy is nevezik őket: a NAP FIAI. a vélemények . hatalmas nemzetról van szó. okszövevényeit. akár az ablaküveg. s ahol éppen ezért hazugság nem élhetett meg. a rothadást emeli a magasba. rág a rágalom. mi meg keresztény magyarok bezzeg ezer év óta. hogy szegény őseink homályban éltek.Márpedig a bizonyítás nélküli vád: alaptalan vád . a magukét is hozzáadják a fertőző dagadványhoz: a pogányság s barbárság baromi butaságú évezredes hordalékrágalmához s a többihez. teljesen tisztán látjuk utóbbi mérhetetlenül tragikus ezeréves történelmünk véres szakadékainak háttérokait. De továbbél a pogányság horgadványa is. égbekiáltó bűnei lehettek mindenesetre. becsmérlik: nem volt elég az "áttérés". Homályban éltek .szól a vád. Sóhajtva kell arra gondolnunk. az áldozati bárányul prédára vetett magyarságot fullasztják újra meg újra a rágalmak sátánkeresztvizébe. természetesnek kell vennünk. a kajlát. pogányok vagyunk még ma is. a rágcsálóknak szüntelenül rágcsálniok kell. a lelki terrort. a rágalmazás tipikus esetével állunk hát szemben.több mint ezer évtől visszafelé számítva. a hazugságnak sincs hatalma rajtunk: nem fedi el mind sűrűbb és sűrűbb áradatban egész életünket. megnőtt fogaik szétfeszítenék állkapcsukat. alattomosan köntörfalazva s jobbára megfoghatatlanul közelíti meg védtelen áldozatát: se szeri se száma a rágalom okozta tragédiáknak. az emberi rágcsálóknak ez a siserehada a rágcsálók egyik válfaját alkotja. kehes és téboly-patkányos habarékkal leginkább becsócsált népe. s kontraszelektív világunkban. A rágalmat pedig a gyűlölet és az irigység fűti. a fény fiai éltek hát sötétségben. tovább rugdalják. "az utolsó csatlós". fő jellemzője.

az örök fény forrásáról a jégkorszak dermesztő megpróbáltatásai óta mind a mai napig. fegyveres orvtámadással kapcsolódott össze s azóta is e közegben élünk? Vagy mert a magyarság elleni irtóhadjárat.és új irományármányokat és mesterkedéseket: a magyar népnek olyan hitvallásra van szüksége. sötétségben. hogy nem önként. ősi országunkat hamis érvekkel. ki utóbb . következésképpen azóta járunk az igaz úton. részrehajlás nélkül. csak éppen mi. újra meg újra felkelt hódítói ellen? Elfogultság. Fényes Nap: Kertünk alatt a libáink megfagynak. mielőtt áttért a bosszúálló nagy Jehova hitére s ezért ízről-ízre. az örök Napisten. mezőt-erdőt zöldítő örök Napról. hogy volt saját Istenünk? Vagy más a baj? Az a baj. bűnhődnie és vezekelnie kell? Az "egyedül üdvözítő hiten" kívül minden más vallás és minden más isten csupán kárhozatos koholmány és a pokolbeli Sátán mételyező terméke? A vallási elfogultságnak. hanem kényszerből tértünk át. S ez a hit ma is élő természeti valóság. életformájához és ősei hitéhez. Nap. azt korunk tíz. miként ezt költőváteszek és népköltészeti remekek sora tanúsítja. Bűn a bűntelent bűnösnek bélyegezni. amely fenntartás nélkül melléje áll a jövő iránti küzdelmében. akár a politikában: ideje volna hát szemétdombra hányni a magyarság ellen uszító régi . türelmetlenségnek. s hogy a szellemi türelmetlenség. az emberi szellemen uralkodni akaró hatalmi szélsőségesség milyen következményekhez vezet. Eleink távol jártak az igaz úttól . hamisítással.És Európa többi népei? Hisz ők is áttértek . népirtással felérő öldöklés s halálfenyegetések ellenére népünk .törhetetlenül ragaszkodva ősi szabadságához. Ma is széltében énekelt gyerekdalunk: Süss fel. a zsidókereszténység is. hatalmas és boldog.meg tízmillió békében ártatlanul meggyilkolt áldozatának tragédiája és feldarabolt országunk sorsa is tanúsítja. szerencsétlen magyarok. magának kizárólagosságot követelő vallási üdvtan eszméje meddig tartható még fenn vajon? Vagy csak mi magyarok vagyunk kitéve efféle sulykolásnak? Saját igehirdetőink ádázkodnak leginkább ellenünk. De ma már maga a pápai szék is kezdi belátni: a kizárólagosságra. melyet a .meg átszövi a Napisten kultusza. míg áll a világ. hogy a Napisten hívei voltunk. elrabolták a magyarok Istenét? Vagy mert a térítés a hazánk és nemzetünk elleni nemzetközi összeesküvéssel.a kereszténységre.állítja a legenda. Népköltészetünket. monolitikus uralomra törő sovinizmus a vallásban is mérhetetlen károkat okozott és okozhat.kiirtották. a minden más vallás fölé tolakvó és minden más vallást a Sátán termékének bélyegző. ősvallás. Hát ők nem éltek homályban. csak miránk jár a sulykolófa? Vagy netán minden nép vakságban élt. Vagyis az az út. csalással. hazánk egykori felségterületének. élő igaz hit: a földi életet éltető.ki előbb. Történelmünk viszont azt tanúsítja: a kereszténységre áttérés előtt hazánk és népünk szabad volt. nem meggyőzés útján és meggyőződésből. melynek elemeit a világ minden vallása átvette. világszédelgéssel feltrancsírozták. azóta a mérhetetlen szenvedés és pusztulás útját járjuk: a magyarság az elmúlt évezred alatt hatalmas területekről kipusztult . rügyeket fakasztó. népművészetűnket és néphiedelmeinket még ma is át. a fény istene.közel három évszázadon át . tudományos igazságként felhozhatjuk: a Napisten-hit volt az ősi emberiség legtisztább. fegyverrel kényszerítettek az új hit felvételére? Vagy mert Istenrablás történt. színmagyar területének egy töredékére zsugorodott. a magyarok istene ellen? Hát olyan megbocsájthatatlan. legtermészetesebb vallása.

Ezenfelül BIRTOKAIRÓL . az akaratlan szörnyű beismerés a hazáját szerető magyarság közhangulatáról a "kereszténységre térítés" idejéből. számunkra a pusztulás. kivándorolni a világ bármely elátkozott sötét zugolyába. Túlerőben volt azonban a másik oldal: Magyarországon. az egyházi tized bevezetéséhez: "Végül. S ezen az úton bajosan haladhatunk tovább.nem először. támpontokat nyújtva az ezerholdas egyházi birtokok. a dézsma. a latifundiumok keletkezésének eredőihez és a hazai szolgaság keletkezéséhez. A Kislegenda szerzője az alábbi képet festi a levert magyarsággal való könyörtelen leszámolásról. ŐKET PEDIG (a szabadságukért felkelt magyarokat) ÉS UTÓDAIKAT MIND A MAI NAPIG AZ EGYHÁZ SZOLGÁIVÁ TETTE. SZOLGASÁGRA VETÉSE. a halál útja. hogy csak TIZEDET ADJANAK ABBÓL AMIJÜK VAN. magyar felségterületen olyan óriási idegen fegyveres erő összpontosult. NEHOGY SZORONGATTATÁSUKBAN SZÉTSZÓRÓDJANAK A FÖLDÖN.. elfutni valahova. A MAGYAROK LEVERETÉSE. SZENT MÁRTONNAK SZENTELTE.MIND A FÖLDEKRŐL MIND A FALVAKRÓL.) Íme. bárhova. menekülni. bárhova. Lehetetlen elviselniük. KÉSŐBB FŐEMBEREINEK KÖZBENJÁRÁSÁRA ELHATÁROZTA. embernek érezni . amit a magyarsággal szemben elkövetnek.. a magyar és a germán.legenda igaz útnak állít. akinek tiszteletére bazilikát is épített. ahol még élni lehet. hanem elmenvén. élni s kinyújtózkodni. hogy az ELLENSÉGET (magyarokat) RÉSZINT LEGYŐZZÉK. (Árpádkori legendák 18. és nem utoljára . hogy . bölcsen rendelkezett (. Menekülni kell.vérbefojtották a magyar szabadságharcot. VÉGSŐ KÉTSÉGBEESÉSE ÉS MENEKÜLÉSE? Felvonult és Veszprém váránál megütközött a két sereg.) Mert mindenből amit (amit népétől elvett) semmit sem tartott meg a maga szükségére. részint foglyul ejtsék és megkötözzék a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket.

földeket és övék a hatalom. hogy lehasalva nyalná fenyítő gazdái kezét . SŐT A FENYÍTŐ VESSZŐ BÜNTETŐ ÜTÉSEI ELLEN MÉG VISSZAVICSORÍTOTT. pusztán azért.magunkat. hogy eleinket ne gyalázzák? Ősrégi mondás: aki ősei gyalázását eltűri. maga a magyart veszett dühű ellenségnek. Magyarországon. tűréshez szokott magyarok. a nemrég még gazdag.a máshitű . menekülni bárhova a hazában elterpedt emberszörnyetegek tépő karmaitól. szétszóródva pelyvaként a széles földkerekség tartományain. A SZENT HIT FIGYELMEZTETŐ ÖSZTÖKÉJE ELLEN RUGÓDOZOTT. kárhozatos hadráló jövevények vérszívó piócahada. Régi dal. elfutni. más lehetőség a nemrég még szabad magyarok számára. Jámbor keresztényekké kell válnunk mindnyájunknak. aki a szent hit figyelmeztető ösztöke ellen vicsorít. vérbetiportatására: nincs más kiút. VERT VADÁLLATKÉNT VISSZAVICSORÍTÓ BARBÁR MŰVELETLENSÉGŰ MAGYAROK István király koráról. akit gazdái .pogány eb. a kutyára. boldog és fenségesen szabadságos hazában pokollá vált az élet. sorsunkba verdeső jajsirám. ölnek és rabolnak. illetve hazánknak akkori magyarjairól és állapotáról Albericus (1100 körül) a következő képet nyújtja: "(István) EGÉSZ ORSZÁGA BARBÁR MŰVELETLENSÉGNEK HÓDOLT ÉS A TUDATLAN NÉP KÉNYSZERBŐL LETT KERESZTÉNY. mert édes hazánkban. véresre vernek: oktalan állat. áldott virányinkra áradó folyamként beözönlő. akik boldogan tűrünk minden csapást. kártevő jövevények elől kifutó magyarok szétfolyó patakjai Géza korától a sztálini időkig. harapásaitól. hogy eleinket láncraverten. Lám. régi-új dal. mint nekifutni vakon. ahelyett. véresreverten visszavicsorító kutyához hasonlítják? Nem kérhetnők vajon. . pogány kutya (a pogány . rugódozik. menekülni." A "visszavicsorítás" a kutyára utal. Megható kép a világ hajdani dicső nemzetéről. hogy vetessünk végre emberszámba? S fennen hangoztatott vallása a szeretetnek nem pazarolhatna miránk is egy szikrányi szeretetet? Ha másért nem. régi dal. haláldal.nem is ember) . mindig reménytelenül. mert ezredéven át mégiscsak az egyedül üdvözítő hit bástyái voltunk.ilymódon árulja el gonosz hajlamait. vérivó vámpírhada özönlötte el a városokat.botoznak. pogánynak bélyegző legenda szolgáltat adalékot a magyarok elviselhetetlen helyzetére. szidalmat: ámde vajon mit szólna a fenti jelenethez egy állatvédő egyesület vezetősége? S mit szólunk mi. maga is gyalázatot szenved. S mikor érhetjük el. világtalanná vert nyomorult vakként a vakvilágba. ezer éven át agyunkba. virágzó.

Vajon szabadsághoz szokott őseinkkel, "kik szabadon éltek haltak - szolgaföldben nem nyughatnak", nem az volt a baj, hogy visszavágtak, szembeszálltak az országot vérbeborító kegyetlen túlerővel?

HALÁLMEGVETÉST KELL SZEMBESZEGEZNI A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL, AZ IDEGEN IGÁBA KÉNYSZERÍTÉSSEL Árpád-kori legendáink sűrűn visszatérő szóképe: "rárakta (a magyarok) nyakára a fegyelem igáját" (i. m. 17.); "a pogány nép (a magyarok) nyakát a keresztény hit igájába hajtani" (i. m. 25. és 37.) stb. A kérdés az: milyen iga? Vallási iga? Krisztus igája? Vagy netán idegen iga? A leigázottak igája? Rabszolga iga? A magyarok a brentai csata előtt Liudprand cremonai püspök szerint ilymódon biztatták egymást: "Igába hajtani nyakunkat annyi mint meghalni; miért féljünk a fegyveresek közé rohanni és halált szegezni szembe a halállal? Férfias harcban elbukni nem halál, hanem élet." Brentánál a magyar sereg nagy győzelmet aratott vitézségével, halálraszántságával. A cremonai püspök idézte szavak természetesen minden igára vonatkoznak, s ha meggondoljuk: a szellemi iga a fegyveres igánál is iszonyúbb, mert a lélek rabsága, rabulejtése elviselhetetlenebb a fegyveres leigázásnál: a fegyveres leigázás ugyanis nem feltétlenül vezet a nemzeti szellem, a lélek leigázásához, s aki lélekben szabad, az még lerázhatja magáról az igát, akinek azonban a lelkét teszik rabbá, annak már szinte a lehetetlennel határos a szabadulás, hiszen a lelki rabság kiöli belőle a szabadság igényét, óhajtását is. Századunk emberének irtózatos gyakorlati szemléltetést adott a bolsevizmus arról: mi a szellemi-lelki rabság, a hullák micsoda hekatombáit szüli, és mivé teszi a népeket, s arról is, hogy a lelki iga - bármilyen maszkot öltsön is - a Sátán igája s az infernóba visz. Maguk a klerikális szerzők, a legendák alkotói vallják újra meg újra, hogy a magyarokat fenyegetéssel, rémítgetéssel - halálos fenyegetéssel - és nemcsak fenyegetéssel - irgalmatlan tömeges öldökléssel - fegyveres terrorral kényszerítették a "kereszténység igájába". Tagadhatatlan történelmi tény ez. Nevezzük nevén a gyereket: igazítsuk ki a klerikális szerzők szavait: nem csupán a kereszténység igájáról volt szó s nem is elsősorban arról, de a nemzet nyakára orvul ráhúzott idegen igáról. Rejtélyes, megdöbbentő és érthetetlen: miért veszik ilymódon az egyházi szerzők a kereszténységre, a keresztény papságra a korszak minden bűnét: minden bűnét a hatalmas Magyarország és a magyar nemzet tönkretételére irányuló nemzetközi összeesküvésnek, a magyar nép létére törő titkos erők pusztító tevékenységének? Érthetetlennek tetszik: miért érdekük az ország titkos idegen megszállásának elhallgatása, a magyar nemzeti szabadságnak az országba orvul betolakodott, orozva támadó és a meglepett nemzetet vérbefojtó fegyveres megszállás, nemzetirtás elhallgatása, s annak a tagadhatatlan ténynek az elnyelése, hogy a kereszténység hazánkban a titkos hódítók fegyvereinek árnyékában hatolt be az országba és az

álarcos idegen fegyveres hadak által véres harcokban levert, hatalmi igába, idegen igába kényszerített népet hajtotta csupán a "kereszténység igájába". "Kereszténység igája" alá? Hogyan s mint? Kérdések merednek elénk. Vajon keresztény papok, igehirdetők fegyveres hadai árasztották-e el titokban az országot? Keresztény papok öldökölték le a magyarság tíz- meg tízezreit, úgy mondván, a legenda szavai szerint, hogy "elegendő, ha e nép maradéka üdvözül?" Keresztény papokhoz s nem idegen uralkodókhoz küldött titkos leveleket Géza, melyben felszólítja őket: küldjenek fegyveres segítséget a magyar nép leverésére? Keresztény papok, igehirdetők verték le vajon a Géza-kori névtelen magyar felkelők hadait s Koppány, Ajtony, Gyula, Vata és számos más szabadsághős seregeit? (Ugyanígy bélyegezték "ellenforradalomnak" 1956-os szabadságharcunkat.) Keresztény papok zúzták szét a magyarság régi nemzeti alkotmányát, államszervezetét s vetették a magyarságot jobbágyi elnyomásba s kényszerítették szolgasorba a szabad magyarok millióit? Keresztény papok döntötték meg titkon, rejtekutakon felvonuló hadaikkal Magyarország európai vezetői hatalmát? Miért állítják tehát ezt, ha nem így volt, nem így történt? Hova jutunk, jutottunk így e minden bűnt, mások nemzetirtó bűneit is magára vállaló érthetetlen bűnpártolással? Miféle rejtélyes összefonódás ez? Miért kell kereszténynek átfesteni, kereszténnyé kizárólagosítani a magyarság nyakára orvul, magyar mezben, álarcban rárakott idegen igát? Való igaz: lelki, hitbeli igába kényszeríteni embereket, egész népet, az egész magyar nemzetet - semmiképpen sem sorolható, semmilyen megfontolásból, semmilyen csűréscsavarással, semmilyen célra való hivatkozással nemes vallási feladatnak - mert a cél nem szentesíti az eszközt s nem szentesítheti az eszközt - akárhogyan is vesszük: nem más ez, mint az isteni főbenjáró törvények megszegése, bűn az Isten és isteni igazság ellen: elegendő bűn ez már önmagában is - minek ezt megtoldani? Mi értelme magára vállalnia hatalmas Magyarország fegyveres hóhérainak, a szent magyar nép álcás gyilkosainak a bűnét? A tárgyilagosság, részrehajlatlanság, amely könyvünk egészét áthatja, késztet rá, hogy elhárítsuk a zsidókeresztény egyházról ezt a bűntöbbletet. Ám ezzel még nem oldódott meg a kérdés: miért vállalták magukra mások bűneit? Tán abban a hiszemben, hogy ilymódon az egész bűntett feltáratlan marad? Lehet, de ez hiú remény, mert megmondatott: bűn nem marad örökre titokban. Mert ki kell mondanunk itt is az igazságot: ez az iga elsősorban nem keresztény iga volt, hanem germán iga, nemzetközi fegyveres fizikai-lelki iga, amelyhez a magyar király - Géza és István - személye csupán ködösítésül kellett, mivel e ködösítés nélkül lehetetlen lett volna a magyarság leigázása. Aki titkolja a bűnt, még ha vétlen is abban, bűnpártolóvá, bűnösök cinkosává válik: ettől mentesülni jobb, mint vállalnia bűnt, bűnrészességet.

Még egy kérdést kell tisztáznunk: szelíd volt-e a magyarság nyakára kényszerített iga? És egyáltalán, van-e szelíd iga, áldásos iga? S ránk kényszerítették-e vagy önként dugtuk-e igába a nyakunkat? Még a baromnak is van annyi esze, az igavonó baromnak, hogy ne dugja önként igába a fejét - csupán a kényszerítésnek enged. Elképzelhető-e hát, hogy a magyarok önként, a maguk belátásából vessék fejüket annak az új vallásnak a hatalmába, amelyet még maguk a zsidókeresztény szerzők is igának mondanak és igaként jellemeznek? Némelyek, hogy drasztikus tényeket szépítsenek, "szelíd igának" mondják az új hit igáját. Szelíd volt-e az iga? Lehet-e szelíd az iga? Kegyes és emberi szempontból felemelő, üdvös iga? Valójában mi is az iga? Férhet-e kétség hozzá: az alávetettség, szolgaságra-vettetés jelképe: jelkép, mit az állattartásból kölcsönöztünk: az ember szolgálatára kényszerített, tehervonó barmok fékentartásának eszköze: innen, igavonó barmoktól származtatták át az iga fogalmát az emberekre, népekre: az igára vetés, igába görnyesztés a könyörtelen szolgaság, rabság, elnyomás eszköze, jelképe, s annak kifejezője, hogy az, akinek fejét igába hajtották, végletesen kiszolgáltatott, alávetett rab, aki rabságából soha nem szabadulhat. Nincs hát szelíd iga, könyörületes iga vagy éppenséggel áldott iga, szent iga; márcsak azért is önellentmondó képtelenség, fából vaskarika ez, mert emberek, népek szolgaságra vetése, igába hajtása ellentétben áll az Isten törvényeivel. Irtózatos a tényleges iga, a hatalmi-politikai-katonai iga. Nyilvánvaló, az a nép, amely katonai-hatalmi iga alatt nyög, nem ura többé magának, nem ura akaratának, önvédelemre sem képes, ki van szolgáltatva az őt igára vető hatalomnak. Csak egy van, ami ennél is irtózatosabb: a szellemi iga, a lelkekre vetett iga, a lélek leigázása, hiszen míg a hatalmi-katonai iga a test (nemzettest) és cselekvés megbénítására, illetve kizsákmányolására irányul, addig a lelki leigázás az emberi szellemet, a lelket nyomorítja meg, vagyis az ember legbensőbb lényegét, hitét, gondolkodását, életét és világlátását kényszeríti egy kívülről-felülről ráerőszakolt igába: az efféle iga tehát a lelket öli meg, a lelket fordítja ki önmagából s teszi olyasmivé, ami nem akar lenni s ami ellene van mindannak, ami volt. S ha van valami, ami ennél is iszonyúbb, akkor az az, ha a lélekre pántolt iga az idegen igával párosul, az idegenségnek azzal az igájával, amely szándékosan az igába döntött nép léte ellen, annak megsemmisítésére összpontosul, mikor a lelki igát, nemzetellenes idegen hatalom kényszeríti népirtó céljainak végrehajtására a népre, miként ez az emberiség örök szégyenére a huszadik században, a szociálisnak, emberbarátinak, humanistának álcázott monolitikus terrorhatalmat megvalósító bolsevizmus idején történt. Összefér-e ez a két fogalom: Krisztus és iga? S lehetséges-e, hogy mérhetetlen véráldozattal, gerinctöréssel, nemzethalállal fenyegető hanyatlással jár szükségszerűen a kereszténység igája? És egyáltalán: miért volna iga bármilyen isteni eredőkre, hitelvekre épülő vallás, mert ha iga, akkor járom, bilincs, rabságba döntés jele és nem a lelki-erkölcsi felemelkedésé. Középkori klerikusok kedvelt szavajárása a "Krisztus igája". Mi ez? a római kereszténység erőszakra épülésének a beismerése vagy bűnátvállalás; a magyar nép ellen mások által elkövetett bűnök átvállalása? bűnpalástolás? Miért? miféle érdeke fűződik a klérusnak ahhoz, hogy mások bűnét magára vállalja? Miért nem mondták és mondják ki: az az iga, amit a X-XI. században a magyarság nyakára ráerőszakoltak, az a középkori német hatalom igája volt, gondosan álcázott, orvul a nyakukba húzott iga?

Úgy véljük. falunagyokat és mind a főembereket. gerincét roppantják össze. halálos iga . ezer esztendő is kevés rá talán. a méltóságos és tekintetes valamint az elsőbbrendű embereket. miként legélesebben István utóda.) így kommentálja: "DE MINDEN JÓNAK ELLENSÉGE. vagy legalábbis nem kizárólagosan az.melyet még napjainkban is meg szeretnének valósítani bizonyos környező államok a tőlünk világcsalás. és teljességgel a németek hatalmába adom.Keserves iga volt s nem vallási iga. katonai fölényét. hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. csak könyörtelen leigázás. lelkét összetörni.amely. hogy a hatalmas Magyarországot titkos eszközökkel. életerejét. idegenekkel tömöm meg ezt a földet. A Magyarország elleni korai német (Bizánc és más) aspirációk azonban tovább éltek s a XVI. hanem a bűn védelme. megtévesztéssel. s azon mesterkedett. Magyarország szívében Veszprém váránál zajlott le. a pannonhalmi oklevél szerint István és Koppány háborúja németek és magyarok közötti ("inter Teutonicos et Hungaros") fegyveres összecsapás volt: németek és magyarok háborújának döntő ütközete. ámde történelmileg hiteles forrás. nem tagadható tovább. hanem könyörtelen rabiga. nemlétező kegyes iga volt ez." (Képes Krónika) Első hóhérkirályunknak ezt a programját . a német sereg viszont támadó háborút folytatott.nemcsak a magyar nemzet hatalmát. hogy ez a háború magyar területen. 37. magyar mezben. gyilkos csatlósaival egyetemben a felkelt magyarok leverték és megölték. Nincs tehát áldott. a hatalomviselőket németekből rendelem. században létre is hozták a Habsburgok hazánk fölötti uralmát. rabiga. AZ IRIGYSÉGGEL ÉS GONOSZSÁGGAL TELJES ÖRDÖG. de végérvényesen és maradéktalanul meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. hogy a törés begyógyuljon s a nemzet lerázza magáról az igát. s a bűnpártolás nem a megtévedt bűnös ember. HOL ÁLLT AZ ÖRDÖG ÉS MELYIK OLDALON ÁLLT AZ ISTEN? Koppány nemzeti szabadságharcát Hartvik püspök legendája (i. nem csupán az. hogy Krisztus apródjának (István királynak) szent szándékát szétzilálja. s ha egy nemzet lelkét törik. kifordítani önmagából. BELHÁBORÚT TÁMASZTOTT ELLENE. amely Géza és István korában került a magyar nép nyakára: nem holmi szelíd. a magyar és a keresztény hit maszkjában igázták le: ennek kendőzése bűnrészességre valló bűnpalástolás.nem sikerült megvalósítania. világmegtévesztés révén elrabolt területeken . Miként ezt Péter királyi programjában világosan kifejezte: "Ha valameddig még élek. az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani. létképességét akarta összezúzni s a magyarság gerincét. hogyan kerültek ide a germán hadak. m. és az igazság kifordítására nincs és nem is lehet semmiféle isteni mentség. de az . "Német" Péter uralkodása során kitűnt ." Egy másik. Magyarországon mind a bírákat. járom. Kérdés hát. hogy a magyar sereg honvédő. tekintve. a századosokat. Istennek tetsző iga. Kétség sem férhet hozzá. mert Péter királyt.

hogy az idegenuralom ellen felkelt magyar nép a maga javait. kiknek szívében féktelenség és restség fészkelt . hatalmas márványkőpalotáját. önmagát pusztította. hogy a valóságban melyik oldalon állt az isten és melyik oldalon "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög"? Nem vitás: a legenda egyértelműen az országot orvul elözönlő ellenség. a szkíta szarmaták ősföldjét jelölő Szerémség ellen. amelyekről számos más forrás mellett Heltai Gáspár szól.hisz ezért vált szükségessé "bizonyos nemesek" azaz a nép felkelése -. Meglehet. a magyar hadiemlékek. ősi védműrendszereink (avargyűrűk). az akkor még Istárnak nevezett Al-Duna ellen. a mai Magyarországtól északra fekvő Moldova folyót is). székely és pannon ősvárosainak lerombolása. a magyar ősírás és őskódexek elpusztítása. várerődeinek lerombolása a beléjük telepített idegen katonaság segítségével. E képtelenségek csúcspontja mégis az az állítás. az ország nyugati részének germanizálása s egyidejűleg az országba becsempészett nemzetközi katonai erőkkel Magyarország "pacifikálása" védtelenítése. a nyugati gyepűrendszer lerombolása. mikben még Árpád. Magyarország határainak keletre tolása. míg az országba beözönlött fegyveres idegenek. ekkor törlik el a föld színéről Attila király csodálatos ősvárosát. de megkezdődik az ország ősi felségterületeinek elragadozása. az Erdély déli peremvidékeit őrző székely ősvárosok rendszere ellen s azon túl Istár Istennő szent védő határfolyója. KIK PUSZTÍTOTTÁK EL MAGYARORSZÁG EREKLYÉIT. hiszen ez csak úgy történhetik meg. szerinte az "irigységgel és gonoszsággal telített ördög" sugallatára hallgatva védik hazájukat és tanúsítanak ellenállást a rájuk tört idegen hadak ellen. bajor telepesek tömeges betelepítése. a titkos hódítók pártját fogja a saját hazájukat védelmező magyarok ellenében. akik titkos eszközökkel az ország fölötti hatalom megragadására törekedtek . szobrok elpusztítása.is. Ekkoriban indult el a rombolók sokasága Magyar-ország ősi szent védőövezetei ellen. s ekkor folyt a magyar ősereklyék elpusztítására indult barbár kultúramegsemmisítő roham. a maga népét. ŐSIDŐTŐL FENNÁLLOTT GYEPŰ . úgy azt a képtelenséget fogadnánk el. az Istenek szent keleti védőövezete Mol-Deva = Moldova keleti és északi védőövezeti ellen (ld. erkölcsi csípőficamnak? Ha a szöveg tartalmát igaznak vélnénk. akkor álláspontja nem nevezhető erkölcsi kimarjulásnak. ez pedig csupán a felkelés győzelme esetén következhetett volna be. hogy ez lett volna Istennek tetsző? Ha így van. a "fegyelem igája" alatt nyögő magyar népet és érdekeit védelmezték. a honvisszafoglaló vezér nagy áldomásait tartotta. TÖRTÉNELMI ÉS NÉPHAGYOMÁNYAIT. Az Árpád-kori legendák furfangos fogással még a rombolást is a gyilkos idegen fegyveres terror alá helyezett magyarok nyakába igyekszenek varrni: "Bizonyos nemesek pedig (az egész magyar nép).ÉS VÁRRENDSZERÉT? ŐRDÖGI SUGALLAT MELYIK FELET VEZETTE? Tagadhatatlan történelmi tények bizonyítják: Géza és István korában nemcsak idegenáradat indul el Magyarország felé. ha a királya kezükbe kerül. hogy a felkelők magát "a királyt is bántalmazták". gazdaságait. oszlopcsarnokait. s ekkor zúzzák ízzé-porrá ősi városait. városait.

elháríthatatlan klerikális hatalmi nyomásra . az önalávetés isteni parancs? Hogy van ez? Ekkora rágalomterhektől nyomasztva. MÁR A KIRÁLYT IS BÁNTALMAZTÁK (Árpád-kori legendák 17-18. s hogy a többiről szót se ejtsek. SZOLGANÉPÉT GYILKOLTÁK. ÖRDÖGI SUGALLATRA elvetették a király meggyőződését és a KORÁBBI ÉLVEZETEKRE adva ismét lelküket s már PUSZTÍTOTTÁK IS VÁROSAIT. minden elképzelhető és lehetséges módon.látván. miként állhattunk volna talpra? KIK TÉVELYEGTEK? S TÉVELYGÉSBEN KIK VESZTEK EL? Rövid szemlénk nyomán felmerülhet: vajon mi az a sanda bűn.) Lámcsak: ördögi sugallatra ellenálltak a kényszernek. (Tán ebből pattant ki az "utat vesztettünk" elmélete?) A tévelygéssel vádolók azonban tévellyel vádolva maguk is tévelybe estek. és isteni tett az önmegadás? A megszállókkal való szembeszállás a Sátán üzekedése. amit nem is ismerünk és amit sosem követtünk. HOGY KÖVESSÉK SZÍVÜK ÓHAJTÁSÁT. amit a kegyes legendaszerzők nem kentek rá a régi magyarokra? Talán csak az. hogy KÉNYSZERBŐL EL KELL HAGYNI A MEGSZOKOTTAT. Sajnos . gyatraság. nemzeti szabadságmozgalom követeléseihez a következőket fűzi: "MEG IS ENGEDTÉK NEKIK (a királyi hercegek). erkölcsi és logikai tévelybe.és emlékezetirtásban. MAJORSÁGAIT. eltévelyedni ugyanis csak attól lehet. amit már magunkévá tettünk. IRTOTTÁK. nem pedig olyasmi által. ami találékonyságukat túlhaladta? Bűn.az ördög sugallata. elficamodottság. FOSZTOGATTÁK BIRTOKAIT. tudatlanság. Tévelyegtek eleink szerintük. hamis ürügyekkel még a bírálattól is eltiltottan. Hogy van ez? Ördögi csalatás az önvédelem. HOGY MENJENEK ÉS . eszmélet. Tévelygés és tévelygés.olykor még nagyszerű középkori krónikáink is beleesnek ebbe a tévelybe. romlottság. A Képes Krónika például a Péter király gyűlölt zsarnoksága ellen kibontakozó össznépi. barbárság. kényszerítésnek! A kényszernek való önalávetés tehát istennek tetsző. a kényszer elutasítása .

Mind eggyessek ű dolgokban. És azoknak vitézségekrel.VESSZENEK EL ŐSATYÁIK TÉVELYGÉSEIBEN. mint klerikális hatalmi berkekből a krónikák lapjaira átkerült kényszerű dogmatizmus. Erdélységben letelepedének. KULTÚRÁJÁRÓL." Nem más ez. Istentül is kiszirittetének. Hogy ez földre ki jüvének. Hét kapitánok emelének. Vizsgáljuk meg hát. Hét sereget nagyot szerzének. Hatalmassak viadalokban. ha olykor felpillant" Petőfi Csáti Demeter ÉNEK PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL 1526 Emlékezzenk régiekrel. VITÉZSÉGÉRŐL. Magyaroknak eleikrel. Mindenkinek várat szerzének. MÉRHETETLEN SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL "Völgyben él a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg. Az Szythiából ki jüttekrel. Ott jól tének őmagokkal. . Szythiából kiindulának. tévelyegtek-e eleink? Tévelygésben elvesztek-e? S egyáltalán elvesztek-e? MILYENEK VOLTAK VALÓJÁBAN A RÉGI MAGYAROK KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL.

Nagy erejek mint Sámsonnak. Rettenetes sokaságokkal. Csak lakoznak bátorságokban. Ellenségtül az országot megoltalmazták." Petkó Zsigmond éneke 1664-ből LEHETSÉGES-E. Bátor szívek mint oroszlánnak. hazájáért bátran harcolni. "Régi jó vitéz eleid olyanok voltak. HOGY A MAGYARSÁG A KERESZTÉNYSÉG ELŐTT * barbár * tudatlan * istentelen * szentségtörő szokásokat követő * az emberi műveltség legalacsonyabb fokán tengődő * a "gonoszság minden mocskában" leledző * szedett-vedett kóbor néptöredék volt * múlttalan. Hogy világbíró Sándorral követ is hántak. Jó hirt s nevet magok után igazán hattak. Mindent rontnak ha indulnak. Nemzetiért. ELLENTÖRTÉNÉSZEK ÁLLÍTJÁK? . Nem szántak szabadságukért virt kiontani. dicsőségtelen nép * bűnös tevékenységekben elvesző nép ? ? ? ? ? MIKÉNT AZT A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS KLÉRUS LEGENDASZERZŐI ÉS A MINDENBEN ŐKET KÖVETŐ HIVATALOS TÖRTÉNETTUDOMÁNY RANGJÁRA EMELT KINCSTÁRI DILETTÁNSOK.Nincs fílelmek országokban.

egynejűségben éltek" Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos szkíták ókori szerzők által megcsodált világa. Szkítia népét . Nem paráználkodtak. 3. 4. mindnyájan jólétben éltek. (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens).FELELJENEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEK ÉS KÚTFORRÁSOK! ! ! ! ! ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET. 7." Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén. ezüst. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük arany." "Dáriust. mint a földjük folyamaiban található kavics. Cirust és Sándort nem számítva. ANONYMUST SZÓLÍTJUK HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK 1. "A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. 2. . 6. 5. Nem kívánták a másét. Valaha igen bölcsek voltak."dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték". a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni. (igaz)gyöngy annyi volt nekik.

mint utódaik közül a mostaniak."Tudniillik Dáriust.." 8. Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát. (. az íjjal.. 9.)" "Hogy kemény egy nemzet volt azt most is megismerheted ivadékairól. mint a világ összes . nyíllal különbül bánt. 11. S amikor a győzelem az övék lett. 10. "Ámde utóbb a szóban levő nemzet a háborúskodásba belefáradva. úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába.) kegyetlenné fajult (. a perzsák királyát csúfosan megkergeték.. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok. 12.. Ugyanazok a szkítiaiak Cirust. amit ne tettek volna kockára. szintén szégyenletesen megfutamították. éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után.magyarok . a harcban pedig vitézek voltak. Az igazságos szkíták . aki sok országot harcban leigázott. ha sérelem esett rajtuk.ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során. A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott. szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték. hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton. Semmijük sem lehetett a világon.

manapság ritka és mindinkább kivesző tünet: kordivattá vált mások érdemeinek elismerése helyett. Mert ez a faj. már felzendült a pimasz hazai kórus. olyan érték és olyan erő.előszeretettel használják ránk a "kis nép. amely egy Attilát tudott produkálni. egy Hannibál. s hogy csakugyan ilyen volt. Nemes kiállása a történelmi igazság révén a magyarság mellett. egy Julius Caesar. hogy az Attila hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Kyros. J. a magyarokról jót. nyálfolyós. hanem megszervezni. kis ország" megjelölést. mi több. az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra. s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha. És én." VILÁGHÍRŰ HINDU TUDÓS (DR. szemetet fröcskölő . a világ első népének merte nevezni őket. letörések.miként azóta is mindenkit. élő organizmusban összefogni. hogy ezt most Önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. országról szólnának. vak. tudatlanságtól bűzlő. féleszű. mások lebecsmérlése. de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat számsor és ezerszer.tüstént keblükre ölelik s körülnyaldokolva fölmagasztalják. FAJI ŐSEREJÉRŐL "Tudják-e önök. összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezérei. . KIS NEMZET-E A MAGYAR? Némelyek . egy Napoleon elenyészően kicsi nagyságok? Ki volt a világ-történelem folyamán Attilán kívül. J. amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások. béketárgyalások maszkjába rejtetten ki játszott. magából kitermelni. renddel ellátni tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti. De még meg se szólalhattak a külhoni rágalomharsonák. ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiát Önök magyarok adták a világnak. kedvezőt mondani pedig ildomtalan viselkedésnek számított. elárult népről. aki a magyarok érdeméről az igazság szolgálatában szólni mer s a magyarokért szót emel.ki tudja milyen szándékból. hogy a világtörténelem legnagyobb alakjai. s a hindu tudóst. Modi professzor azonban megbocsájthatatlan vétket követett el: elismerően szólt a magyarokról. Ezért várni lehetett a felhorkanásokat. kisiklások. Az ősi s jobbára még feltáratlan magyar-hindu történelmi kapcsolatok és egybefonódások történelmi tudáskincse nyújtott alapot a hindu tudósnak a fenti megállapításokra. ahelyett. Modi professzor előadásából). MODI) A RÉGI MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL VISELT DOLGAIKRÓL. Magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak minden történelmi idők. azt az utódaikról is megismerhetitek. egy Nagy Sándor. Nosza nekitámadott a siserehad. a magyarság derék barátját azon nyomban lerágalmazták: lehetett volna kancsal.nemzetei közül bármelyik. J. törvényekkel szabályozni. aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó roppant területet tudott az uralma alá hajtani? De volt-e Attilán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije. emberen túli nagyságot. világbűntény által kicsivé zsugorított. célzatossággal? . belekötöttek a hindu tudósba azon melegében és mindennek leócsárolták . J. hogy feldarabolt. jó és balsorsán keresztül" (Dr. legnagyobb államépítői és államszervező zsenijeit Önök (magyarok) adták? Tudják-e önök. aki a hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított roppant birodalmat nemcsak meghódítani.

melyen lakhattok. hogy Álmos vezér. a IX-X. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. akkor szerencse. századokban és előbb . mint ahogy egy bölcs mondja. és most már a kunokkal gyarapodva. "Miután pedig az oroszok vidékét elérték.XI-XII." Ezt hallván Álmos vezér katonái. Alaptolma apja Ketel. sz. Böngér. és tanácsot tartván mégis azt választották. Európa keleti tartóoszlopa. mivel hallották. aki megtagadja a hősöknek azt a nemzetét. germán és pánszláv világhatalomnak. saját fiai testéből emelvén védfalat az Európát megsemmisítéssel fenyegető tatárnak. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Azonnal megfújták a . ha dicsőséges küzdelmeivel beírta nevét az emberiség történelmébe. a XVI-XIX. amikor azt mondtátok. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma. s amelyet világárulás juttatott mai végsőkig lecsonkított. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. Kis nép. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. A magyar nép múltja pedig ott fényesedik a világ legdicsőbb nemzetei között. bajtársaim. sz. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére. Midőn Kiev városán keresztül mentek. és a vegyesházi királyok korában XIV-XVI. és segítségre hívta őket. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtöttek egybe. Hiszen a kutyák. amint uruk szavát hallják. és inkább meghalnak a harcban. Attila király nemzetségéből származik. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. Vajta. Az árpádi honvisszafoglalás előtt és után nem volt Európának olyan katonai hatalma. Et. Edömén. terror és szertelen népszaporulat által roppant létszámúvá növesztett újsütetű nemzetekkel szemben is NAGY NÉPNEK TEKINTENDŐ ÉS NAGY NÉPEK KÖZÉ SOROLANDÓ. amely több mint egy ezer éven át Európa véradó népe volt. nagy bátorságra gyúltak. sz. a hét kun vezérhez. Álmos vezér pedig. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen. amelyben a régi magyarságnak csupán mozgó. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit.mintha a magyar lelkiséget akarnák ilymódon is megtapodni. amely meg tudott volna állnia magyarok ellenében. Meghökkentő fényt vet a magyarság sorsának alakulására. jelentéktelen nép az a nép. az "Árpádkorban" . lélekszámának elképesztő zsugorodására Anonymus beszámolója a kievi csatáról. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. sok fegyveressel Álmos vezér ellen nyomult.méltó a világ nemzeteinek megkülönböztetett tiszteletére. védőbástyája. akinek a neve: Ed. hajdani nagyságára. mert ha van. Örsúr apja Ócsád. Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk.mesterségesen sorvasztott. Lássuk például krónikáink beszámolóit a magyar és orosz-kun összecsapásról. majd hirtelen eléjük rúgtatva megállott mindnyájukkal szemben. vitézül azok ellen.-ban Magyarország középhatalom volt. Attila hun nagykirály korában a germánok (a hunok elől fejvesztetten nyugatra menekült nyugati gótoktól eltekintve) . amelynek nincs évezredekre kiterjedő történelmi múltja. Nagy lépcsőkben visszafelé haladva. akinek segítsége a szentlélek volt. mintsem hogy elveszítsék országukat. Ügyek fia. hanem a lélek bátorsága szabja meg. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. s így mai . mint a legyek felhőjétől. Vagy nem tudjátok. a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. keleten manőverező egységei vettek részt és mégis megsemmisítő fölénnyel győzték le a kunokkal egyesült orosz hadat. kiszolgáltatott helyzetébe. a tiport nemzettudatot továbbtiporni.csak a hunok alárendelt hadaiként szerepeltek. Szégyen rá. Akkor ez a hét vezér. és ezt mondta nekik: "Szittyák. oszmán. akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak. hatalmára. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. feldarabolt állapotában is .világhatalom. hogy fegyverrel haddal olyan földet kerestek. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt.-ban nagyhatalom. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. s úgy féljünk az ő sokaságuktól.

hogy az 1470 -1480-as években több mint félévezredes magyarpusztítás után . . budinok. besenyők. szarmaták. Ezek a szövetséges népek valamennyien magyar népágazatok vagy közel-rokon szkítamagyar népek voltak. Az ősi szkítaság ugyanis számos népágazatra oszlott a vízözön utáni viszontagságokban.) minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván. mint a nyers tököt. a Hunyadi Mátyás kora beli népszámlálási adatokból tudjuk. mint a saját urát. hunok.) Még élesebben bontakozik ki a kép. ha mindehhez egy jóval későbbi adatot csatolunk. azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. sőt minden katonájának is. 250 milliós Szovjetunióról fecsegőknek nem ártott volna . turuszkok vagy etruszkok. sietve Kiev városába húzódtak. daha-dákok. a városban meglapultak." (Anonymus 89. jászok. Az oroszok és kunok vezérei látván. továbbá három ezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek. amelynek lélekszáma még ma is egymillió körülire tehető.harci kürtöket mindenfelé.akit történet manipulátoraink "mesemondóvá" degradáltak . sicamberek. sicánok. kunok.) SZÁZNYOLC HAJDANI MAGYAR NEMZETSÉGRŐL Árpád honvisszafoglalói krónikáink szerint a "szövetséges népek megszámlálhatatlan sokaságával" jöttek. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egész Kiev városáig üldözték..így számol be a fejleményekről: "Halics vezére (. a pelazg-palócok. agathyrszek. mint a némák. Felbecsülhetetlen értékű és hitelű Névtelen jegyzőnk . kiváltképp az utóbbi évezredben a szkítamagyarság lélekszáma nagyarányú fogyásának megfelelően a magyar népágazatokban is rohamos sorvadás következett be. S igen sokan elestek az oroszok és a kunok közül. de az ókori szkítamagyar népek tucatjai a szülőhaza szűkülő területeire szorítva már valósával emléktelenné koptak. keltagallok. pannonok. hogy övéik a harcban alulmaradnak. úgy látta vendégül.tanulmányozni és megszívlelni ezt a beszámolót.. felszívódtak. Az utóbbi másfél-két évezred során. Az oroszok és a kunok vezérei pedig mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták. fékestül. matyók viszont már teljesen eltűntek. s nevüket is már jószerivel csupán a helynevek és a személyi névanyag őrzi. körülbelül amennyi angol és francia. avarok. sakák.történelmi távlatként . (A további fejlemények egybevetését olvasóinkra bízzuk.még mindig négymillió magyar él. futásnak eredtek és hogy életüket megmentsék. barkók. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. úgy aprították a kunok tar fejét. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással. egyedüli kivétel talán a székely nép azaz sikulok. De van itt még egyéb is. a nagy múltú csángók száma a ruminok halálos szorításában ma már alig párszázezer." A diadalmas.

. század elején emígy ismerteti és jellemzi a magyarokat és Magyarországot: "Mert kicsoda volt valaha azok között. független. .. páratlanul merész. dákokat és a gepidákat. vassal. ezt a népet. mert A TERMÉSZET ŐSIDŐKTŐL FOGVA A DUNA HULLÁMAIT TETTE VÁLASZFALKÉNT A KÉT ORSZÁG. s csak híre hatol el ide.amelynek kiterjedése hatalmas volt . páncéllal övezett. MAGYARORSZÁG ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KÖZÉ. sokasága több mint réten a fű. háborúban jártas..külső fegyveresek hadak által sérthetetlen és érinthetetlen volt. valamennyien nehéz fegyverzetet. 2. században nagyhatalom volt. mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe.158—160)] Vegyük a tényeket Mit mondanak a tények? 1. még félelmetesebb. karja csatában erős. akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték. Magyarország felségterületére . Az örvényes bővizű Alduna felett lakik. Európa vezető katonai nagyhatalma. Nyugat-." (Ekkor még Havaselve és Moldova is magyar felségterület. féktelenül bátor. övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek. Moravcsik (. dárdát. vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat. Semmi ezekhez képest Cicero és Scipio küzdelmei!" [Konstantinos Manaces (1173). Katonailag verhetetlen volt: Európa egyesített haderejének sem volt semmi esélye. 5. 3. SEMMIFÉLE ÚRNAK NEM SZOKOTT ADÓT FIZETNI.. Ares megszállottja. Lovuk tüzes. szilaj és önfejű volt világ életében. a harcban bátor és szilaj. és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. ércpáncélt viselnek. ha harci szövetségre lép. a rét és a nádas legelője kövér és dús. 4. lebírhatatlan lelkű. a maga ura. és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. számtalan ember. nem szolga nép.és Dél-Európa ellen. hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet. végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól. Magyarország felségterülete .) "Mérhetetlen. Magyar hadseregek közel egy évszázadon át számtalan támadó hadjáratot vezettek külső területek. Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek. Ezek a hadjáratok a magyar katonai erő megsemmisítő fölényéről tanúskodnak. emelt fejű. milliónyi tömeg. a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen. midőn azt lehetett hallani. több a tenger fövenyénél. szabadságszerető. füves és kellemes.Árpád bejövetelétől idegen had nem tette a lábát. jól felfegyverzett.ŐSIDŐKTŐL FENNÁLLTAK NAGYMAGYARORSZÁG HATÁRAI: AZ ALDUNA (ISTER) VÉDŐHATÁR VOLT MAGYARORSZÁG ÉS BIZÁNC KÖZÖTT Konstantinos Manasses bizánci historikus a XII. Magyarország a IX-X. amely jó lovú. nemes. aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat. hogy magyar területen felvegye a harcot az egyesített magyar haderővel szemben. és volt idő. Kelet.

MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek. és ezért demptusoknak. KÉPES KRÓNIKA: "Mondják. Magyarország felségterülete pedig továbbra is sérthetetlen maradt. hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló. szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld. hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról. a magyar haderő legyőzhetetlen. alábbi idézeteink tartalmát. Kétségtelen.) A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr. mondván: "a magyar nagy számú nép. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye .) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti. illetve magyarokat a szkítákkal . és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg. a szkítáknak maradéka. m. vegyék figyelembe. E külhadjáratokban résztvevő magyar egységek Magyarország teljes hadseregének csupán jelentéktelen részét képezték. nem.. 7. Fekvése oly biztonságos. Szemes Miklós: . szélessége százkilencven. még a macedon sem. Az augsburgi vereséget pl.a történelmi ténynek megfelelően.: A.azonosnak tartotta a hungárokat. minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. Ókori szerzők. (. akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel . ősvallás 80. csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján.6. Augsburg 955)." (Pálffy K. ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom. képtelennek tartják. hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt. a harmadik magyar seregrész nyomban megtorolta. kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó. S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői. Kisebb magyar egységek e hadivállalkozások során mindössze két ízben szenvedtek vereséget (Merseburg 933.. hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének. mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. ahol a magyar sereg két részegysége csapdahelyzetbe került és vereséget szenvedtek. Magyarország hadereje tehát e részvereségek ellenére is töretlen. azaz exemptusoknak.szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői.

végül a Don.. Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett. Á. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr.. Galilea. Debrecen 1940.) Kiáltani fogom." (B.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére. Unni) ezek is állottak. 2000ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. Az egyes állomások: India.. Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria. Dnyeszter. leg régibb történelmi népe. e nagyon nagy népnek a sorsát. mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek. (saját kiemelésünk. mely túllépte régi hírét és ősi határait.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1.66) További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok).) "Hunnok (Chuni. a nagy szarmata síkság. ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket. Prut. hogy az ember mindennek inkább vélné őket. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr. Turkesztán egészen az Urai hegységig.. végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban..nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam. 10 milliós létszámú lakossága. mint Magyarország. Szemes Miklós: Magyar őstörténet . a mai Afganisztán.e. Aztán Európában a Volga melléke. akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória. főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt."A mi fajtánk a világ legősibb. a Kaukázus és a Káspitenger vidéke. Perzsia. Kína. ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak.. Szeret folyók lapálya." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja. (. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak.) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton. mely Perzsia országgal megvívott. majd -Armenia. A Kr. Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35. mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb. a mai Palesztina északi része. 8-9.írja az Árpád-korról Beöthi Ákos . Ezen hunok Scytháknak is mondattak. hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették" . az ún. sőt Itáliában is. Beludzsisztán. 2500-tól kezdve Indiában ismeri. Ekkor lettek ők India kultúr-őstelepülői. Szkítiában. mint az ázsiai. az asszír-babiloniai birodalom." (Fehér György: A kunok története) "Azon korban . e.őskultúra.

hogy a Duna jobb partján is élnek.Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is. A fáradalmakban és harcokban edzettek. a Kulpától délre eső területen.) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából. Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban" Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető. Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok." A Bíborbanszületett világosan megírja (41). valamint a Duna és a Száva közt. Magyarországtól délre feküdt. hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították. keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v. fehér hunok. Nagy Sándornak a hadvezérét. az Adriai tenger mellett jött létre. a Szerémségben.. hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket. kara (fekete) hunok.. A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki. de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul. de nem érezték a fegyvereit.. az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát. a rómaiaknak csak hallották hírét.. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek. vagy legyőzetlenül maradtak (." . Sopyriont.. mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre. le egészen a Csetine folyóig. hogy Horvátország." ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el.. de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31). hunugorok. hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták. nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék). testi erejük mérhetetlen. Megérkeztek a császár hajói.

régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják" Isokrátes (i. Dárius pedig hadat gyűjtvén. 3000-2000-ig vagy éppen i. hogy Európa sokáig. s igazságos embereknek voltak leszármazottai." Megasthenes (i.)] Terra Inkognita volt. De erősebb volt a szkíták nyilazása." Trogus Pompeius: "A szkíták 1500 éven át minden más nép előtt birtokolták Elő-Ázsiát. s ők a világ legősibb nemzete. e. haragudván. szkíták törtek be a Mars által nemzett amazonokkal" EURÓPA ŐSBETELEPÜLÉSÉNEK TITKAI Az ókori történelem. tizenöt napi utat tevén meg. e. nyolcszázezer embert.. 446): "Scytharbes pedig szkíták királya. e. Vajon miért? . 436—338): "A leguralkodóbb s leghatalmasabb népek a szkíták.) és egy-két Földközi-tengermenti településtől (Missílis stb.Chöril (i. S nyilakat lőttek egymásra.. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is. akik Európában rekedtek. trákok és perzsák" "Földünkre . e. mintegy az i. ezért Dárius megfutamodván. valamint a népek vándorlásainak adatai egyöntetűen bizonyítják. származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát. s az hasonlóúl válaszolt neki. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek). s hidakat veretvén a Boszporuszon és Iszteren (Al-Duna) megindult a szkíták ellen. átment a hidakon és gyorsan fölbontotta azokat." DÁRIUS PERZSA KIRÁLY HADSEREGÉNEK KATASZTRÓFÁJA SZKÍTIÁBAN Ctésias (görög szerző. gyalázólag irt Dáriusnak. i. e. 1500-1200-ig [eltekintve egy-két Földközi-tengeri szigettől (Kréta stb. és Scytharbes megölt nyolcvanezer embert. mielőtt az egész had átment volna. e.

Noha ez a szakadatlan vándorlás és vándorösztön sem kellőképp igazolt: a jégkori barlanglakó ősember például helyhez volt kötve s akarva sem vándorolhatott. Valójában csak a roppant jégtakaró eltűnése után kezdték elborítani ős-Európát az erdők.Miért népesedett be jelenlegi népességével ilyen hallatlanul megkésetten Európa? 1.illetve pontosabban: annak nyugati részét ma benépesítő népek miért nem vették néhány évezreddel korábban útjukat Európa felé? Illetve: mi akadályozta meg őket ebben. . 6. kedvezővé fordulása. e. Az se fogadható el kielégítő válasznak. az állatok.csekélyebb akkori létszámuk folytán . ezeket igázták le. Nem lehet vitás. Semmiesetre sem kielégítő az a tetszetős magyarázat. illetve azt követően a vizek felduzzadásának és elvonulásának. A vándorlóösztön. 5. Mindez azonban nem kielégítő magyarázat arra. mint ahogy később sem volt az. 8500-8000) követő vizek is régen lefolytak. a későbbi népesség ebből a kettőből. 4. A nagy kérdés: az Európát . amelyet ősibb korból hoztak magukkal. az új jövevények ezekre települtek rá. E geológiai-klimatikus változások egyike bizonyosan az éghajlat megváltozása. Feltehetően nemcsak a roppant jégtakaró vonult vissza. Ez nem a benépesülés akadálya. miként alakulhattak ki ilyen viszonylag rövid idő alatt az Európát elborító rengetegek? A növényinvázió feltehetőleg egybeesett a jégtakaró visszahúzódásával. a növények. más döntő geológiai átalakulásoknak is hozzá kellett járulnia az új népsokadalmak sorozatos betöréséhez. hogy Európát ősrengetegek borították. hogy az új benépesülés előtti Európának is voltak lakosai. Az akkori Európa klímája ugyanis nem sokban tért el a jelenlegitől. nem csak a nyomában áradó vizek apadtak le. Meglehet. hiszen úgy tudjuk. az afrikai területek elsivatagosodása. 8. Aligha tekinthető kizáró tényezőnek Európa akkori éghajlata. és fordítva: mi terelte útjukat errefelé? Másszóval: mi akadályozta meg eddig Európába településűket és később mi tette ezt lehetővé? 7. hogy az érintett népeknek . az őskori népek szakadatlanul vándoroltak. 2. leapadásának folyamatával. illetve e két ellentétes jellegű életmódot folytató népesség küzdelmeiből alakult ki. Ámbár kérdés.megvolt a maguk helye addigi területükön. felszáradtak vagy tavakká húzódtak a mélyedésekbe. miért jelentek meg ilyen késéssel a jelenlegi népek ősei Európában? A legszerényebb számítások szerint mintegy 5000-3000 éves időköznyi rés marad megmagyarázatlanul. 3. ekkor még elevenen élt bennük. A jégkorszak elmúltát (i.

félelmetes legendák képzeletszörnyei? Emberevőkről. amely a jelzett időpontig megakadályozta a külső népek tömeges beözönlését s az őslakó népek leigázását és pusztulását. itt vészelte át a jégkorszakok megpróbáltatásait . kelták. Vagy talán keserű tapasztalatok. sicamberek. ibérek stb. írek. Tán egy azóta már kihalt félelmetes ősi faj léte és ellenállása? Netán épp a neándervölgyi ősember tanyázott itt: a négy kilométer vastag jégtakaró barlangjaiban. De magában Európában is kellett lennie egy olyan. Mi lehetett ez? Talán ijesztő rémmesék.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. skótok. már ősrégen feledésbe merült és általunk sem ismert tényezőnek. varázserejű törpékről. Európát már régen más fajta lakta: az időközben nagymértékben kipusztított szkítaság. . Azonban alighanem hasonlíthatatlanul nyomósabb hatótényező volt az Európát Afrikával összekötő átjárók elmerülése. elődei. gallok. művéből 14. Ám a neándervölgyi embernek ekkoriban már aligha volt nyoma. baszkok. csángók. hogy a neándervölgyi ember emlékét őrzik a földvájó földalatti törpékről szóló ősi legendák? A Magyarvár sziklagerince északi oldalról a tömösi szorosban (Rajz: Greguss J. félelmetes hatalmú szellemekről széltében elterjedt babonás hiedelmek? Oktalan előítéletek. szórványokban még ma is itt élő ősnéptöredékei: a hungar-magyarok. óriásokról.9. szörnyű kudarcok. 10.és az új körülmények kialakulásával elpusztították? Lehetséges. Ekkor merülhetett el az északnyugati átjáró is. miknek eredete a jégkorba nyúlik vissza és azzal függhet össze? 12. iszonyú vereségek tették mindezen népek számára tilos és kerülendő területté az ősi-Európát? 13. 11. székelyek.

Ehhez jön még az i. sz. 10. s utóbb. e. sz.) a szarmata idők (Kr. sz.-Kr.és bronzipara volt. ohrigek és lydek uralják őket." (Csobánczy Elemér: Ősturánok.191.) A SZAKA-SZIKUL-SZEKUL-SZÉKELY NÉPCSALÁD BIRTOKOLJA A NAGY EURÁZSIAI PUSZTASÁGOKAT "Az egész nyugati steppén az iráni nomádok voltak az urak. sz. A steppeöv legnyugatibb nyúlványain a szkíták korát (Kr. és a II. e. hogy Kr. sz. u. Nagy Sándor had járata IV.) követték. "finnugor" népek uralma alatt áll. I.) "A legújabb kutatások. hatalmas nemzet volt" (Táncsics Mihály-Andorlaki Máté: Magyar történet) Edgar V. 1. például: hun. (=a finnugor népeken szkíta népet kell értenünk. íjász. 375-ben kezdődő és 454-ig tartó hun kor. évszázadok közötti időkben a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig a szittya nép lakott. első évezred végéig egész Európa az ún.) szerint az i. amelyek a régészeti kutatások eredményeit kiértékelték. e. sőt még az egész szibériai steppét is megszállva tartotta. ÉS A MAOTÁK URALJÁK ŐKET" (Xenophon: Szokrátes nevezetességeiről. A szakák több változatban egy kelet-iráni nyelven beszéltek" (Vávzy Péter) Vagyis az i. e. Arrianos (i. az avarok után a magyarok Hova tűnt el vajon ez az óriási területeket birtokában tartó szaka népesség zöme. megállapították. Mindkét nép tulajdonképpen abból a nagy szaka népcsaládból rajzott ki. amely ősidők óta lakja Délmagyarországot (Erdélyt)? "Ázsiában a perzsák uralkodnak (i. II. Sask: Esto Europa Studies in Ur-Europe history (1966. 7-4. u.-tól az i. 444-ben). 4. pártus. 4. besenyő stb. e. u. e. 3. könyv. majd egy század megszakítása után az avar kor. mikor száma már igen nagyra növekedett s külön más-más neveket is nyert.-ig lényegében két egycsaládból való nép élt a megjelölt tájakon. amely az egész Turkesztánt. sz. s a sykor. kun. 7. melynek hihetetlenül fejlett arany. Ókori szerzők világosan megírják: Európában a szkíták uralkodnak.): "AZ EURÓPAI SZKÍTÁK MINT LEGNAGYOBB NÉP LAKJÁK EURÓPÁT (Arrianos. 1. fej.15. a VII.) . u. EURÓPÁBAN PEDIG A SCYTHÁK URALKODNAK. mert a finnugorság fogalma közkeletű tévedés: finnugorság sohasem létezett.) "A magyar a nagyon régi időben a közös szittya név alatt hatalmas nagy nemzet volt.

Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle . VI.MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora. Szkítiának első királya Magóg volt." (Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban." Petrus Ransanus (XV." (Csobánczi E. Jáfet fia. Magyar Nemzet 1976.) "A szkíta hatalom fénykorában. a Kr. erdők és kertek. hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja). 78 városuk van. közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig. valamennyi területet a Tanais folyóig. hogy bármerre utazik az ember. 1.) MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott.) "A szkíta földnek széle-hossza igen nagy. és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet. és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK.) . e. akik rajta laknak. mint fennebb mondottuk. s van hatalma Szkítiának keletre. bátrak és felettébb nagyszámúak. és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király. birodalma a többszöröse a bizáncinak. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott. sz. várakkal. Az embereket meg. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK. I. 155. Erről többek közt így emlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba. Az országban ezerszámban élnek bessenyők.: Ősturánok 69." Anonymus "Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén. körülöttük falvak.6. serege megszámlálhatatlan. ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött. vagyis magyarok laknak." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94. melyet baskírok. nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg.

hogy ez az ősi országhatár már a Keletrómai Birodalom megalakulása előtt is fennállt. Jász (jaryg) harcosok (Traianus oszlopán) . 11. amelyeket a köznép gyepűnek nevez" (Liudprand: Antapodosis I.) A bizánci birodalom . 5. majd Magyarországon átvonulva átkelnek a Dunán és a bolgárok földjére érnek. Az Al-Duna tehát már ekkor ősi magyar határnak számított.MAGYAR-ITÁLIAI-BIZÁNCI KÖZÖS HATÁR A magyarokat "ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk." Georges Akropolites (1217-1282) Kedrenos világosan kimondja: "Az Isteren (Aldunán) túl magyarok élnek. pontosabban a Duna Isternek is nevezett alsó szakaszát. az Alpok lejtőin át Ausztriába érkeznek." Az ezerszázhetven-nyolcvanas években Eustathios és Konstantinos Manasses is ősi határnak.) (A magyar határ az Al-Dunánál húzódik és egybeesik a bizánci birodalom határával) "És a felső Galliákon áthaladva és Itálián átmenve. hogy nem ok nélkül. s bizonyos. hanem azt is. a két ország (Magyarország és a bizánci birodalom) közti választóvonalnak nevezi a Dunát."közeli szomszédjai észak felől a magyarok" (Liudprand I. Nagyjelentőségű adalék ez! Nemcsak a pannon-magyar azonosságot tanúsítja.

Tömérdek ott is a magyar jelentésű s értelmű helységek. még csak azt nyilvánítom.és folyónevek. K. amelyet a nemzet öneszmélése érdekében feltétlenül el kellett volna végezni. (Tó). Ungerian. mióta Jerney e sorokat írta .. . Einhard szerint (Nagy Károly élete 56.-dik században a keresztes hadvezetésről szóló történeti emlékek tanúsága szerint a Vakkánhegy (Haemus) vidékein tartózkodott turkopulok (magyarok).) Jelentős feladatot. nemzeti feladatot bízott szegény Jerney János a kővetkező nemzedékre. és XII. miközül csak az egy Somlyó várnak hivatott Sumlu várost említem (De ott vannak Buda néveredetű helynevek. Ungur. Az elsoroltakon kívül vannak Moldvában számtalan helységek. A magyarság nem vette számba még elszenvedett iszonyatos szenvedéseit sem. Ámde 1844-1845 óta. E.) a bajorok szomszédosok voltak a hunokkal. mely nevezet tisztán és világosan jász népre utal. melyek neve az oláh nyelvből éppenséggel nem. De folytassuk idézetünket! "Maga Jászvásár (Jasch." (Jerney János Keleti utazása 123. Ezeknek további nyomozását s a még egykor felmerülendő régiségekkeli összeillesztését a jövő kornak adom át." (Jerney Keleti utazása 222. a feladatot senki sem végezte el. kiveszett. Bicsina. pl.) Bajorországgal határos volt Hunnia. sem mást. jász. cumaniták (kunok) és picenariusok (besenyők) azonegy törzsökfajhoz tartozó népszakadékaink magyar nyelvűségére. Szekul stb. besenyő. Kunest. A halálos álomba injekciózott magyarság még nem eszmélt fel: önnön sebeit sem érzi s nem képes azokat számbavenni. a kerület pedig Jászok kerületének »La czijutul Jaszilor« hívatott. Sőt az aldunai déli részeken a mai Bulgáriában is ötlenek fel magyar hangzatú és értelmű helyek.. sem azt. Bezen. Eltérve immár az efféle vizsgálódási szabályokról.semmi sem történt. Pezsegnek e tartományban is a magyar. Vidin stb. kun. Szekuján. miféle pusztító tényezők következtében. magyarból ellenben könnyűszerrel eredezhetők. Bozsany. hogy ez a jószerinti példátlan arányú pusztulás hol és miként. hogy óriási területekről kipusztult. vagyis a tulajdonképpeni Oláhországról. olyan feladatot. Sem ezt. azt. kitétellel. székely nevű hely. miknek azonban itteni elszámítgatása végtelen tért foglalna. Jesch) még XVII-dik századi moldován oklevelekben Jászokvárosának »Taergul Jaszilor«. miért következett be. Jászva.) Mind ezek eleven bizonyságául szolgálnak a XI. Komán vagy Kumán. Kumanest. mint némi 1674 és 1690-ediki oklevél tartalmazza.MOLDOVÁRÓL ÉS HAVASELVÉRŐL "Sovén betolakodók nyomására nagy területekről kipusztult a magyar őslakosság. Kamanka. G. hogy számtalan helynevekkel gazdagíthattam volna e sorozatot az Etelköz szinte egy részét alkotta Havasalföldről.

" "Midőn a király Ünnepélyt hirdettetett.) Őslakó magyarok az Ennstől Bizáncig "Az avarság (magyarság) leginkább Vas megyét. aki akart. apródok. ellenséget nem ismerek. A hun birodalom nyugaton az Enns folyóig terjedt. hol egyetlen katona sem áll őrt?" "Az Etzel udvara című költemény Attílát Artus királyhoz. Karinthia. Hiunenlant középkori krónikák szerint (Edda. Attilavárban (Etzelburg) Réka (Kerka) királyné fogadta a pazar királyi palota vendégeit. Athlamál) tizenkét hatalmas királyságot ölelt magába s a tengertől a tengerig terjedt. soha párját nem fogjuk találni!" "Artus király is hatalmas volt. Mehetett hozzá.. Krajna vidékein élt. Sopron és Zala határszéleit tartotta megszállva. Attila birodalmának nagysága Attila hun birodalma. Hunenlant v." (Darnay Kálmán: Néprajzi megfigyelések 79..) "A magyarság a honfoglalást követően úgyszólván az egész Kárpát medencét kitöltötte. kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni.) . így a Balkánra is lehúzódtak. Mire való nekem a kapu. tizenkét királyság hódolt neki. ameddig a világ terjed. de nem olyan hatalmas. Az avar birodalom magában foglalta jószerivel egész Ausztriát s a Morva folyó völgyét is. telepei. Ez a király emberséges és igazságos volt. Attila bőkezűsége "Volt egykor Magyarországon egy nagy hírű király. ki. mint Attila. legnagyobb zömük Stájerország. mondá a nagy jó király. harminc gróf. S bajnokok hölgyeikkel lovagoltak" (Thierry: Attila-mondák 57. mint amennyit én egyszer a gazdag Attilánál láttam. sírjai messze mai országhatárainkon túl megtalálhatók. fegyveres számtalan. mint mondja oly jól tudta intézni életét és vágyait: de Salamonnak minden pompája mellett soha sem volt annyi lovagja. Hagyjátok nyitva a palotámat. Gazdagságában és bőkezűségében senki soha vele nem mérkőzhetik. Nagysága végtelen. tizenkét herceg. mely Etzelburgba sietett." (László Gyula: A honfoglalókról 57. harcosainak száma megszámlálhatatlan volt. a spanyolországi Biterolf című költemény Salamon királyhoz hasonlítja. mert egy kapu sem volt zárva. Tizenkét koronás király szolgálta.A hun és az avar birodalom nyugati határai. lovagok. veti után a Biterolf. bár egyes ágai ország szerte. az utak borítva voltak mindenféle néppel.

ha valaki a magyarokra kedvezőt állít. mint a régi magyaroknál. a valóságos népuralom még soha sehol nem teljesedett ki úgy.lelet Albániából.)" (u. sovinizmust.. az állampolgári személyi szabadság azt a fokot. nyugaton a Rajnáig. azok tisztázása nélkül a magyarságot halálos ellenségei bekötött szemmel vezetik a pusztulás szakadékaiba. az Ennsig. és mint mindenkor. a. létszámbeli és területi összezsugorodása minden képzeletet felülmúl. Lehetetlen nem látnunk.a magyarság külső és belső ellenségei e sorok olvastán felszisszennek. az Északi tengerig. és továbbfokozódott a török elleni végvári harcoknak nevezett önvédelmi háborúk során és az álorcás Habsburg-hóhér királyok orvuralkodása évszázadaiban. Napnál világosabban kell látnunk: a magyarságnak . hungaricentrizmust emlegetnek annál is inkább. 60. Ez az összezsugorodás félelmetes méretűvé vált a legutóbbi évezredekben.arany . MIÉRT VOLT ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA A magyarok ősi személyi szabadságáról és közszabadságáról Soha sehol nem érte el az emberi közszabadság. óriási területeket. mivel némely idegenérdekű parlamenti párt tagjai szerint "a demokráciának Magyarországon nincsenek hagyományai". az avar-magyarok tömegeit találták itt. Mérhetetlen arányú pusztulás ötlik a szemünkbe. ahogy azt Kézai Simon mester feljegyezte Krónikájában: "Mielőtt tehát a magyarok megkeresztelkedtek. Újabban »késő avar« leletek kerültek elő a Balkán térségéből is."Árpád magyarjai. enélkül bizonyos. roppant síkságokat népesítve be. de itt csupán egyetlen tényt hozunk fel. úgy az európai ősnép pusztulása. de Európa egész hatalmas középsávját az Égei-tengeri szigetektől és az Adriától Skandináviáig. bátrabban szemügyre venni az idevágó adatokat.) Helytálló és fontos László Gyula megállapítása. felhörkennek. (Régóta ismert a legszebb ilyenfajta . s ha a szkíta magyarság valóban Európa ősnépe volt. mint a szabad magyarok társadalmában a kereszténység előtti korban. majd végzetesen felgyorsult és betetőződött a trianoni világárulást követő békeálcás néporgyilkolás véres-fekete évtizedeiben. a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregét: . kereszténnyé váltak..de tán az egész Európának. A népfelségjog. a magyar népek tömeges pusztulása. tényeinek és okainak tisztázása: enélkül. jóllehet a régi magyarok világában jószerivel korlátlanul érvényesült a személyi szabadság. délen a Fekete-tengerig. Ókori szerzők is megemlékeznek erről. Micsoda? Hogyan? . keleten az Uralig. ámde ennél tovább kell mennünk következtetésünkben. hogy az ősmagyarság nemcsak a tágabb értelemben vett Kárpát-medencét telepítette be. hogy a többezeréves tendencia folytatódik és a pusztulás folyamata beteljesedik.legfontosabb feladata e rejtélyes és óriási pusztulás arányainak. az egész emberiségnek . elfajult nacionalizmust.

" (Kézai 121. hogy a magyar nép az Isten képviselője és a mindenható Isten földi megtestesülése.mindenekfelett való szeretetére és szolgálatára ösztökélte . És jelentette azt is. a népképviselet megcsorbítása volt.erre is rásütheti. a magyarok védelmezője. hogy miért. ámde kétszínű hazug nép ezt sosem vallotta és nem is vallhatta magáról. (Kézai 125.az őshaza. mert az ország dolgaiban az ország egyenlőjogú tagjaiból álló közösség döntött. És jelentette azt is. hogy a magyar nép szabadsága istentől való és senkinek nincs alárendelve és senki és semmi által nem korlátozható. a távolmaradás a közösség. ezen és ezen a helyen mindenki köteles pontosan fegyverben megjelenni. mert a magyar nép igazságos és így döntését csak az igazság érdekében.) Ez a magyar előidőkből fennmaradt és ősidőkbe visszavilágító tényadat bepillantást enged a régi magyarság életfelfogásába. hogy népe szava magának az Istennek szava .»AZ ISTEN ÉS A MAGYAR NÉP SZAVA. álarcos elrablói a magyar nép szabadságával együtt az Isten szavát is elnémították.isten lelkének. vagy egyetemlegesen szolgaságra vetették. hogy egy nép a maga közössége előtt nyíltan azt vallja. az isteni igazságosság szava. De jelentette azt is.az igazság szava. A MAGYAROK ISTENE LEGFŐBB JELLEMZŐI a/ Védistenség volt. Az Isten szavát azonban elfojtották. hogy meghallgassa a KÖZGYŰLÉS tanácskozását és határozatát. hiedelemvilágába és társadalmi rendszerébe: a közügyekben való részvétel nemcsak jog. segítője b/ minden magyaré volt. gondolatiságának megnyilatkozása.« Aki pedig a fölhívásnak nem tett eleget. hogy a magyar nép szava . A köznép volt az ország valóságos ura és ő döntött mindenben a had járatok megtartásában éppúgy mint az állam főtisztviselőinek dolgában.ISTEN SZAVA!" azt jelentette. vérbetiporták. de megszeghetetlen kötelesség volt minden egyes magyar számára. egyformán kedvelve.) "A MAGYAR NÉP SZAVA . az ősszülőföld . hogy a korai nemzeti felfuvalkodottság megnyilatkozása. az igazság érvényesítése érdekében hozza. hogy a magyar nép szava . a magyar nép szabadságának titkos. elnémították. védve és szeretve mindegyiket c/ a magyarságot a haza . Rosszhiszemű személyek persze erre a maga nemében egyedülálló tényre. azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták vagy törvényen kívül helyezték. mint Kézai írja: Géza fejedelem idejéig "közösen kormányozták magukat". s nem tudta megokolni. hogy ezen s ezen a napon.

mint a magyar. hivatásban gazdaggá. mely dicsően helytállt a történelem dühöngéseinek vérviharaiban? Egy olyan magaskultúrájú. továbbá azt. az ókori legendás. a kereszténységre kényszerítés előtti időből származik. az ókori szkíták maradványa. senki mást. egyedül a szkítaság. győzelemre vezette e/ éltető erőt öntött az egész magyarságba és életüket napfényessé. kancafejő népnek nevezi a szkítákat. köztük Strabón is derék. tudatlanul is . a késlekedőket és a vonakodókat megintette.d/ a magyarságot háborúban és békében egyaránt oltalmazta és gyámolította. a keresztényesített Jehovára. Tekintsünk át egy csokorra valót az igazságos szkítákról szóló ókori tudósításokból. . hogy ezek a tudósítások. az ő neve szállott rá . Egyáltalában lehet-e gonosz az emberi nem egyik legősibb múltú népe. amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek. megfontolásra ösztönözte. igazságszerető szkíták egyetlen egyeneságú utóda? Tudnunk kell azt is. figyelmeztető csapásival ösztökélte. hogy az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak. hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja. HOVA LETT AZ ÓKORI VILÁG LEGIGAZSÁGOSABBNAK MONDOTT SZKÍTA NÉPE Számos ókori szerző. az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugallatait követték és a "gonoszság minden mocskával" voltak borítva. hogy a régi magyarok a "minden jónak ellensége. miként az történelmi kútforrásainkból világosan kikövetkeztethető. senki másra. Mi több: maga Isten szavunk is .mert egyszerűen nem volt más szavunk az isten fogalomra s más népek elnevezéseit népünk elfogadni nem tudta . néphagyományainkban és felkiáltás szerű szólásainkban is. őt hívtuk. igazságos tejivó. bárki által ellenőrizhetően tükröződik ez még mai nyelvünkben. híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek. mind a Magyarok Istenére vonatkozik. mert Isten szavunk ősrégi magyar szó. neveztük Istennek. Ékesen. népköltészetünkben.akaratlanul. Ezek és számos hasonló mondásunk mind. s hogy az ókori világ egyetlen népe. S vegyük figyelembe azt is. A RÉGI MAGYAROK ERKÖLCSÉRŐL Vissza kell még térnünk arra a mérgezett sárként ránk kent rágalomra. Ilyenek: Atyaisten! Áldott Isten! Jóságos Isten! Szerelmes Isten! Boldog Isten! Öreg Isten! stb. a Magyarok Istenét. a bátrakat védte és helytállásra. a magyar hadak élén járt. amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak (elismerés érte az igazságszerető ókori írástudóknak).őt idézi. napistenhitű nép. tartalmassá tette Ilyen volt a magyarok Istene.a Biblia zsidó istenére.

nem voltak-e tényleg kancafejők. Abaris s más hasonló férfiak." Strabón ügyes logikával kimutatja ez ókori hiperkritikusok érveinek megalapozatlanságát: "De hogyan nevezhették a tengert Axenosnak (barátságtalannak) . a legigazságosabb emberekről.) Azok a skythák minden esetre. a végén megjegyzi."KANCAFEJŐ NÉPEK. ezzel szemben kardjuk és ivóedényük kivételével mindenük közös tulajdonban van. mikor bizonyos kancafejőket és tejevőket nevez meg? Hogy az akkoriak a szkytákat kancafejőknek nevezték. sem az adás-vevést. történelmének negyedik. akik mysosokon. hogy miattuk nevezték el a tengert Axenosnak (barátságtalannak). tejevők és nincstelenek. Hogyne tudott volna tehát a költő a szkytákról. a legigazságosabb embereknek mondotta azokat. ha Homéros éppen azért. S éppen azért álltak olyan jó hírben a helléneknél Anakharsis. akik nálunk sokkal mérsékletesebbek és kevesebbel beérik. élvhajhászást. thrákokon és a getákon túl laktak. ezt leginkább lótejből készítik."a régiek tudatlanságból nem említik a szkítákat. Valójában . a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját. Az ilyen erkölcsi romlásból sok minden behatolt a barbárok közé.. húsukat megeszik s koponyájukat ivóedényül használják. Persze a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket. legfeljebb a kezdetleges cserekereskedelmet.? Hiszen most is vannak ott ún.mondja . akik pedig nemis léteznek a világon. a babiloniak és az indusok emlékezetében élő elbeszélések is. akik a régi szerzők.. bizonyság rá Hésiodos Erathostenéshez idézett következő szavaival: »A szkytha nép lósajt evő s igazságos. mert nálunk a kereskedelmi ügyletek terén burjánzik legjobban az igazságtalankodás. emezek még az állat húsától is tartózkodnak. őket tartjuk a legegyszerűbb és a legkevésbé fondorkodó embereknek. midőn a skythákról így nyilatkozik: »A skytha nép lósajt evő és igazságos. akik előttünk s főleg a homérosi idők táján éltek. meséket költenek viszont holmi derék kancafejőkről. se kegyetlenségüket az idegenekkel szemben. A többi író . míg amazok az emberevésig menően vadak. s nem ismerik a vagyongyűjtést. az tesz megrázó benyomást az olvasóra. sem magukat az ottani népeket? Ezek pedig nem mások. amennyiben bevitte közéjük a fényűzést. S Ayskhylos is szemmel láthatóan egyetért a költővel. »Európa« című könyvében. mint szkyták.) A perzsa levelek is telve vannak azzal az egyszerűséggel. S vajon azok a népek. hogy ami szörnyű és csodálatos.a vadságukra vonatkozó adatokat szokta előadni. miután Európát egészen a skythákig bejárta. szekérlakók és nomád vándorok.. sőt közösek náluk az asszonyok és a gyermekek is a plátóni tanításnak megfelelően. köztük Homeros szkítákról vallott nézeteit támadják. AZ EGYSZERŰSÉG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINTEGY NEMZETI JELLEMVONÁSKÉNT TESTESÜLT MEG BENNÜK" "Ephoros. akiket feláldoznak. mert tudják. akik nyájaikból élnek.folytatja -. olyanok voltak s a hellének is olyanoknak tartották őket..« Mi csodálatos van abban.úgymond . akik legkevésbé foglalkoznak kereskedelemmel és pénzszerzéssel.. amilyeneknek Homeros mondja (.« S a helléneknél most is ez a felfogás uralkodik. megfertőzve a többiek mellett a nomád vándorokat is (. tejet és túrót esznek. tejevőkről és nincstelenekről. s ugyanígy az egyiptomiak. mivel A NYÁJASSÁG. hogy a többi skythának és sauromatának az életmódja nem ugyanolyan.. nem említik azt sem. Szerintük . ha nem is ismerték partlakóinak vadságát. AKIKNÉL NINCS IGAZABB ÉS JOBB" Strabón vitába száll azokkal. amelyről beszéltem.

»Pásztornépek a skytharokon szákák (székelyek)." [Arrianos (i. Idézi Khoirilost is. töredék] . Nomád vándor skythák között vannak ugyanis olyanok. hiszen semmijük sincs. akik kocsikon lakozának. és az európai szkítákról.«" Strabón E hosszú idézet minden szava rendkívül fontos. független nép szegénysége és igazságossága folytán" "Pár nap múlva követek érkeznek Alexandreshez az abiok nevű szkítáktól kiket már Homéros is a legigazságosabb embereknek nevez. aki nem akarja. A költők is megemlékeznek róluk.éppen az ellenkező tényeket kellene inkább elmondani és példaként odaállítani. Homéros szerint Zeus letekintett »A nincstelen. még az asszonyok. akik a legigazságosabb életmódot folytatják. de a jogra vigyázó Pásztornépek maradékai. Fontos bizonyíték ez a székelyek szkíta származása mellett. ámde derék tejevő meg Kancafejő népekre. akik lótejjel táplálkoznak s igazságosság tekintetében mindenkit fölülmúlnak. akiknél nincs igazabb s jobb. hogy Phineust a harpyák hajtották a tejevők földjére. sz. a Dareios-féle hajóhídon való átkelés kapcsán mondotta. Dareios a szkíták elleni hadjárata során a Duna alsó folyásán át építtetett hidat és kelt át a Duna (Istros) balpartjára.) 53. 1. legfontosabb számunkra azonban talán mégis a Khoirilostól idézett versszakasz. Homéros igazságszerető szkítái "Ázsiát lakják a szkíta abiok. és megdicsér költeményében. hogy mivel egyszerű életmódot folytatnak s nem törődnek a vagyonszerzéssel. kik a legnagyobb népként lakják Európát. Ő maga ennek megfelelően azokról fog beszélni. Székelyföld felé irányult.« Hesiodos »A föld körülutazásá«-ban említi. törvénytisztelően egymás közöttileg jól megvannak. Azután megokolja. minden birtokuk közös. a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan. Khoirilos meg is nevezi az itt élő szkíta (szkítarokon) népet: a szákák azok: csak az nem látja meg ebben a székely népnév ókori névalakját. gyerekek is. főként igénytelenségük és igazságosságuk folytán. e. kívülállókkal meg nem igen harcolnak s nem is győzik le őket. lakoznak pedig Ázsiában öntörvényűleg. hadjárata tehát a székely területek felé. amiért szolgaságba kellene jutniok.

semmi sem akadályozza meg abban. mondván: "A közelharcot vívó myesek és a dicső kancafejők.. takarékosan táplálkozó tejevők a legigazságosabb emberek. És ezért dicséri őket oly igen Homerus poéta.. Ezeket Homéros is említi. megfontolásban és bölcsességben másokhoz (annyival felülmúlják őket)" [Thukydides (i.) II. hogy ezeknél még senkiről sem lehet ott hallani. hanem még Ázsiában sincs nép. Az igazságosságot náluk nem a törvények biztosítják.) "A szkíták nemzete harcedzett. sz." (Illiasz 13. hogy Európa népei megmérkőzzenek... 97. ha (azok) mindnyájan egyetértenek.Pannoniai asszony a dunaföldvári domborművön (A Magyar Nemzeti Múzeumban) "A szkítákkal nem csak lehetetlen. u. amely egymagában képes volna a szkítáknak ellentállni. ismeretlen előtte a fukarság és a nagyravágyás. Az ezüstöt és aranyat erkölcsük folytán ..) " Nem járnak a más embere után.nem hajszolják. mint az egyéb emberek. sz. hogy irigykedett. Nem kereskednek arany és ezüst után. Egyébként a többi területén sem hasonlíthatók. Meg elégednek az övékkel. noha nincsenek házaik és nem vetnek. V. hogy igazságosan és törvényeik alapján ne éljenek. I. Igen mértékletes népek és józanok és természet szerént jámborságokra üzék.)] "Mondják. nem is ültetnek. vérükbe van az oltva. gyűlölködött vagy félt volna sorsuk összetartozása és igazságosságuk folytán. a legyőzöttekhez irgalmas . e.) "A nomád szkítákat.] "A galactophágok (tejevők) . e. megfékezhetetlen.. I. a legigazságosabbak.5—6. A legnagyobb gaztett náluk a lopás." [Nicolaus Omascenus (i." Dio Chrisostumus (i." Bonfini . sz." (Heltai Gáspár: Krónika 8. Különben is nagyon mértéktartók és természetükhöz tartozik a becsületesség.

és bár állandóan gyötri őket a hideg. ha előbb nem közölték a csata (pontos) helyét. "Az igazságos szkíták az aranykor egyedüli mai maradékai. mai képviselői a szkítáknak. "A tiszta értelmű emberek. hanem megelégszik. "A Tibarének szkíta népe mondatik legigazságosabbnak (valamennyi nép között): ők sosem bocsátkoznak senkivel csatába. az igazságos szkíták. Nem valótlan az a feltételezés. ma is Atlantisz embereinek s az igazságos szkítáknak kései maradékai. mint a többi halandók. amely a szkíták eredetét Atlantiszra. Az arany és ezüst után nem vágyódnak úgy. vadászattal és halászattal foglalkoznak. csupán nemezből készített sátraik. Xenophon számosak." "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek. az aranykor világának maradékai. óráját. akik csordáikat. a világ előtti világra viszi vissza. A gyapjúnak és ruhának használata ismeretlen náluk. hogy ők a világ legrégibb népei. arra." [Nymphodores 14-ik töredéke (i. e. csupán menyét." Platón A daimonná válás ógörög hiedelme összefügg az "ÉNEKES HALOTT" magyar illetve székelyföldi hagyományával." Laonikus Chalkondares "a szkíta. a daimonok. . arra a világra. tejjel és mézzel táplálkoznak. nem képes kiterjeszteni ha saját népének ura maradhat. Mivelhogy nem voltak mesterségesen épült házaik.Az aranykor emberei. ugyanis ha szabadna náluk lopni.és vadbőrökbe öltöznek. mi maradna meg a vadonba nekik. 300–274)) "Bajazid szultán a magyarokat a franciákkal együtt a földkerekség népei közül a legderekabb nemzetnek nevezi. nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják. jóllehet a szkíták nagyon más népre az uralmát." Az aranykori eredet bizonyság a szkíták ősi voltára." Regino Évkönyve Magyar szerzők "A rómaiak viselt dolgaikról beszámoló történészek a következőképpen szólnak róluk: a szkíták hajdanta fölöttébb bölcsek és szelídek voltak s jószerivel semmiféle bűn nem fordult elő köztük. napját. amely 11500 évvel időszámításunk előtt bekövetkezett kataklizma előttre helyezi az emberi folytonosságot és emlékezést.

hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is.) Foglaljuk össze ezekután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit: 1. védekezés vagy honalapítás. annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani. 6. Vitézek. mikor zsákmányért kalandozott valamerre. ha sérelem esett rajtuk. a fegyvertelen lakosságot sehol sem bántotta. Semmijük sem lehetett a világon.. népfelségjogon alapuló fejlett népuralom Társadalmi igazságosság és egyenlőség Korlátlan vélemény-. hanem csupán dicsőséget kerestek ezen az úton. mit akkor egymás között esküjükre tettek. A magyarok fő elve mind támadó. egyáltalán nem törték a zsákmányért magukat. mégis azt hitték. ezüst. miként leszármazottaik közül a mostaniak." Anonymus "És jóllehet pogányok voltak." (Pálfy Károly. Nem paráználkodtak. A magyar nemzet ősvallása 64." Anonymus "A magyarok hadviselésének módját minden más népektől elválasztja és megkülönbözteti a magyar hadviselés célja. Hivatástudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény a hazaszeretet és a haza szolgálata 3. hogy leigázzák és országát a maguk birodalmához csatolják. a harcban pedig vitézek voltak. meg testileg is megtermettek. A magyarok ui. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is. mind védekező háborúban az élet lehető kímélése. tejet. minthogy saját földjük folyamaiban találhaták mindezt." Anonymus "Keményen viseltek minden fáradalmat. bajtársi összetartás 2. 5. gondolat-és szólásszabadság Közügyekben való kötelező részvétel A napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása . hogy a magyarok nem ölik le foglyaikat. mely utóbbi csodálkozik azon.. gyöngy annyi volt az nekik. hanem mindenkinek csupán egy hitestársa volt. felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni. amit kockára ne tettek volna. 7.Húst. mézet fogyasztottak és bőséggel tartottak fűszeres borokat. Arany. harcközpontúság. sohasem támadnak meg egy idegen népet azért. Közszabadság. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek. Nem kívánták a másét. 4. halat. S mikor megszerezték a győzelmet. Az ő céljuk hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés. akár a kavics. számtalan állatnak és elegendő élelemnek a birtokosai. ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kivül Schöfl és Al Magis is. mivelhogy mindnyájan gazdagok voltak. megtartották mindhalálig.

Zárjuk le ezt a szakaszt Névtelen jegyzőnk érveivel: hogy valóban ilyenek voltak – nemeslelkűek.) . Mindez megcáfolhatatlan tény." (Lukianosz: Toxaris vagy a barátság I. ércoszlopra vésve felállították az Oresztész templomban. igazság. akik szeplőtelen. tiszta arcba vetették.861. és törvényt hoztak.8. s hogy a belevésett szöveget őrizzék meg emlékül. A rágalom fekete sara hulljon vissza azokra. igazságosak." Áldozás hadúrnak (részlet a Feszty-körképből) ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG "Őseink (mondja az istenrablókról a szkíta Toxaris) amit Orestes és Phylades együtt és egymásért elszenvedett. egynejűség Vallási-felekezeti türelem és szabadság 10. azt "HITEM SZERINT MA IS MEGISMERHETITEK IVADÉKAIRÓL. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás. 9. Szexuális tisztaság. mely szerint ez az oszlop legyen gyermekeik legelső tanítója és nevelője. jóhiszeműek.

szembe kell néznünk a sorssal. nem rabjainak. kívánta: szembe nézzünk vele. a megvetett birkahűséget. . könyörögjünk. hisz még most is tartja a magyar mondás: "Ki szemembe nem néz. a förtelmes lapítás. nem kell a hazudozás. hogy kedvét találja a hajbókolásban. kívánta: emberi mivoltunk tudatában álljunk elébe. s még gyöngeségeinket. legyünk sudarak. tiszták. azt Thuroczy is írja. 93. Jóisten. áldozatot tettek menybéli jutalmul Hadakat vezető Istennek. nem az én emberem!". de szerető. Hadúrt tisztelve. rajtunk tipró urunk. neki való kiszolgáltatottságban. hajdanta Isten elé is felemelt fővel álltunk." (Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása. Mert Isten védé: nagy dolgot kezdve mi is most Áldozatot rakván. botlásainkat is megértő Atyánk. szerető nemes Atyánk. a fondorkodás jele. nézzünk a szemébe. kőemlékeknek kellett lenni. hogy pondróként csúszkáljunk előtte a porban. nem pöffeteg újgazda. nem szabadságunk. a nyílt tekintet a lelket tárja fel. a valósággal. László törvényeiben is oda utal. Atyánk volt ő. talán idővel ilyen felírásos kövekre a székely földön akadhatna is. egyenesek. hogy a népgyűlés helyeken. emberi méltóságunk kerékbetörője. nem kell a csúszó-mászó szemforgatás. hogy az alázkodó szemforgatás és a köntörfalazó beszéd. hol áldoztak és törvényt tettek. Pest 1861. alázatoskodásban s a tőle való rettegésben. nem kell a dögség. igaz Isten.«" (Aranyos-Rákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben) A HAMISÍTÓK ELLEN Nem kell a köd. az igazsággal. alávetetteinek tekintett bennünket. ha szembenézünk magunkkal s Istenünkkel. Istenimádók! Hős eleink mikor Meotisz partjain által Jöttek. Atyánk nem verte belénk a szolgaságot. ebhízelgés: ember csak úgy lehetünk. büntetésben kéjelgő tyrranusunk.) "Zágon. szolgaalázatosságot. ki a maga képére teremtette az embert. emberfölötti erejének fenyegetően fölénk emelt pallosával. Nem kell a köd. nem kell a bűn."Hogy a hunusok kőoszlopokat emeltek megholt vezéreik emlékére. a Lapides kifejezés Szt. beszélni így kezd: »Hadúrnak védett ősnépei. nem kell a bűn. lesütött szem a hamisság. de mennybéli Atya-isten.. a lélek nyíltságát jelzi. mindenkor arra intett. mert népünkben erős hite élt. nem büntető. melynek tiszteletét a jövőre megtiltották. Hadúrnak Fő-Papja. s célokat érték. nem kívánta.

de főként mert az egyházi érdekek mintegy meghu-nyászkodásra késztetik őket. részint mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről. mivel az igazi ősi vallások nem mesterséges képződmények. a derű és enyheség iránti.a német minthogy őrá Járta rúd legjobban. az égitestektől fénylő kozmoszt és a természetfölötti erőket jelképező Csodaszarvassal. a vadászat ősatyjával. . Megfélemlék. a hatalomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. hogy már a vízözön körüli időkben kozmikus jelleget öltött az Orion csillagképbe helyezett Nimróddal. legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt. A régi magyar hit ősiségét az is jelzi. s ha ez megdől.. hogy bennük nem a Föld a világmindenség központja. vallásos imádása. versében. maga a Nap is a Galaxis egy alárendelt bolygójaként tűnik elénk. ARANY JÁNOS ÉS X . . talaja. a kormányok pedig. nemzeti. Nem férhet kétség hozzá: az őseredeti nemzeti vallás kulturális. tartópillére a nemzeti hagyományoknak s egyben legbensőbb magva a nemzet önmagáról való tudatának. összetartozásának és önbecsülésének. Különös sajátossága ez ókori hitregei elemeknek. eszmei jelentősége óriási: ez az alapja. SZÁZADI NEMZETI TRAGÉDIÁNK A magyar nagyhatalmat porbahúzó nemzetközi bűnszervezetek által végrehajtott. ennek nyomán alakult ki a Nap istenítése. valójában az emberiség ősvallásához. legmagasztosabb vallása. füvet zöldítő arany nap utáni egyetemes szent sóvárgás. Cselt szövött titokban. hanem a Nap.. a mezőt. megbúsula. ősforrása: a Napisten hit. akkor ezekben a kegyetlen zordságú időkben hatalmasodott el az emberi lelkeken a fény. a világosság. amely még a vízözön előtti időkben a sötét és dermesztő jégkorszakok során jött létre s az emberiség egyetemes nap és fény utáni sóvárgásának kifejeződése volt. múlhatatlanul összeroskad a nemzet szellemi léte és a nemzeti hagyományok egész rendszere.A NEMZETI VALLÁS JELENTŐSÉGE Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok. akik alávetik magukat a klerikális szellemi nyomásnak. imádása: mindmáig az emberiség legtisztább. minden vallásos hit gyökere. "kereszténységre áttérítésnek" átmaszlagolt titkos események és az egykorú római katolikus/judeokrisztián germán papok tevékenységét Arany János is megítélte JÁNOS PAP ORSZÁGA c.XI. Nemzeti vallás. nem minden népnek adatott meg. hanem a történelem által természeti úton létrehozott hiedelemrendszerek. Nem bírván az oroszlánnal. mi több. csinálmányok. mik a legrégibb népeknél jöhettek csupán létre az évezredek folyamán. összetartó anyaga. a magyarokat vezérlő. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatjuk: a magyarok ősvallása ezekhez tartozik. az Emese ősanyát megtermékenyítő Turullal és számos más vonatkozásban. a szent Égi Tűz tisztelete. akárcsak nemzeti Isten.

Kell-e több jó annál Bízd rá ami gondba jőne. Ültesd a nyakadra. jó lesz Krisztus szent vallása. Első ága volt a hitnek (elmondom a nagyját): Hogy minden termék tizedét A papoknak adják Bort és búzát és baromfit Földeket is mellé. Negyedik hitágazatja: Házasodjál össze. Ne rabold el a némettől. Ő mindent végez helyetted. ha minden Nemzet nincsen közte. ha ingedet lehúzza. Ötödik… mit tudom én mi? Az is ilyesféle Rágalom s káromkodás a Megváltó nevére. minél több félét. Takarónak a veremre. Harmadik volt: országodat Pap kezére bízzad.Annak vermet ása. Csak a pásztor legyen ébren. Míg más ember izzad. Ami neki termett. S faluszámra jobbágy népet Aki a kövér pusztákat Ingyen megmívelné. Ha tulajdon eszterhéjad Alól kizaklatna. Menyországban a gazdagnak Semmi helye sincsen. Hadd alugyék a nyáj. S béketűréssel fogadjad. Azt se bánd. Mint egyéb gazságra. Ő ráér tanácsot adni. mert Isten úgy ad Lelkednek kegyelmet. Sőt. Másik ága volt a hitnek Hogy ne kapj a kincsen. Gyenge a magyar. Melyeken a jó magyarság Gyönyörűen épült: . Hozz lakót.

Legott a királyi székre Német ember hágott. élő halott félhalott. S a miatt. Iszonyú belháborúban Magyar a magyarnak vérét Esztendőkig ontó. húskoporsó * EMLÉKEZET VILÁG . EMLÉKEZETFOSZTÁS "AKIT AZ ISTEN NAGYON MEG AKAR VERNI. másnak adta Titkon az országot. hogy másnak adta S a magyart megrontá.Idegen kalandoroktól Ki hagyá magát pusztítni Csaknem mindenéből. ANNAK ESZÉT VESZI EL" a magáról való tudását veszi el őshagyományait veszi el ősi hitvilágát veszi el őstudományát veszi el történelmi emlékezetét veszi el múltját kiforgatva gyökereit metszi el EMBEREVŐ ISTEN NEMZETTIPRÓ ISTEN Emlékezetfosztás elékezetherélés aki emléktelenné válik már nem is él. Aki fogta.

istentelenségben fogantak. istenünket.. De el lehet-e rabolni a megfoghatatlan Istent? Az Istent. Ámde mások. hiteles . születtek. istennélküliek. * Istenrablók jártak itt s elrabolták az istent. éltek és haltak. HALOTTAK ARANYMENETE EMBERISÉG EMLÉKEZETE GYÉMÁNTOS LÉTÖRVÉNYFORGÓKON ÁT RIADOZÓ KRISTÁLYPALOTÁID SORÁT SEMMIVÉ MARTA A FEKETE TENYÉSZET AZ ENYÉSZET TENYÉSZETE PEDIG TENÉLKÜLED EMLÉKEZET TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ÖNMAGÁT VAKÍTJA MEG A VILÁG. aki nincs és nem is volt soha? Kincstári historikusaink szerint ugyanis a magyaroknak nem volt istene.. istentelenek voltak.BEZÚZOTT TÜKÖRE VILÁGTALANOK SZEME TE .

Szépmező szárnya. Arany. Emlékezhetnek a holtak? Van-e halálon túli emlékezés a Nap. annak azt fizet amit kér. Fekete páva képibe?" Népdal Fekete démonok törtek az emberi világra. világló fényeit. Fekete pehellyé vált a világa pehelyző feketeségben. Égszakadás.kútforrások s lánglelkű magyarok. Mintha leszakadt volna a menny. elrabolták a világ virágát. lelkeszakadt világ: elrabolták a magyarok Istenét! A/ "Ország fővárosában a Nap. hogy élő az napjainkban is. A király. világok pusztulása. Hamvába halt a világ. a csillagokat. a legkisebb. rászakadt volna az emberi világra s a világ feneketlen éjszakába. feneketlen szakadékba süllyedett. A sötétség feketekámzsás-csuklyás démonai elragadták a Napot. tirannosaurusok.negyvenmillió éve kihalt óriássárkányok. Lezuhant az emberi emlékezet csillaga. minden cél semmivé foszlott. hogy nagy nemzeti géniuszaink hagymázas ábrándozások rabjai? Kölcsey. minden szív megdermedt.törtek a földi világra? Benyelték a Napot. Özvegy asszonynak három fia. Nem tudjuk. Középkori krónikáink szerint isten vezérelte Álmos és Árpád hadait. tanúsítva. ki jár a kertembe. S bújábanbajában. a magyarok istenéről szólnak. (ÉL MÉG A MAGYAROK ISTENE. minden kötelék széthullott. Nem tudjuk. a csillagokat. örömében népünk is sűrűn emlegeti a magyarok istenét. a Holdat. világosságát. Ez vállalkozik.) Mi hát az igazság? Lehet-e. Bátyjaival a királyhoz megy. A rémületbe dermedt világ egyetlen sóvárgásba összpontosult: ÉGITEST SZABADÍTÓ! ÉGITEST SZABADÍTÓ! ISTENSZABADÍTÓ! Inaszakadt világ. Világkataklizmák innenső pereméről irdatlan távolokon át tekintetünk nem érhet vissza a túlsó partra. krónikásaink félrebeszélnek? Lehet-e. brontosaurusok . a Hold elrablásáról? Gigantikus sárkányszörnyek . mi történt. ARANYHÍD ÍVEL ÁT TÖRTÉNELMÜNK FŐLŐTT Ki jár. a Napot. Vörösmarty. nagy költőink a magyarok istenéhez kiáltanak. a Holdat. földindulás. a csillagokat. Hold. Széchenyi és sok-sok más nemzeti igehirdetőnk szól kincses szavakat a magyarok istenéről. mikor történt. hogy aki azokat felhozza. tizenhat éves kemény legény. hogy hagyományaink hivatott őrzői. kitől három . zúgó örvényben elszáguldottak? Minden erő megbénult. a Holdat. csillagok nem világítanak. Berzsenyi.

velük kalapjukban vizet küldenek. megöli. amelyik összetörik. vaj nem. A sárkány ajánlatára Szépmező szárnya fa-. »melyik a csillagokat hordozza«. A sárkány lovát. B/ Három éjjel s három nap mentek. A harmadik nap este harmadik híd. Ezt a vár kapusának: Ország kovácsának. amíg vissza nem ér.lovat s pénzt kér az útra s ezenkívül még egy mázsa aranyat.« Szépmező szárnya a sárkányt birokban legyőzi. ». melynek lova hordozza a holdat. mely csillagként ragyogott. festik őket pokollelkű pogánynak. a csillagok a városban kisütnek. azzal. kiket felkölt. A híd alatt a hétfejű sárkány. vert népe vértanúnéppé. s a ló is olyan »szép«. ha bátyjait felköltik. A sárkány újabb ajánlata: ő kék. Nem mentek tovább. Szépmező szárnya tíz órakor a hídra megy. adja át.mozduljon! Váljék aranyhíddá lélek és lélek. Országa orgazdáké. hogy mindaddig forralja. Igaz-e mind ennek akár írmagja is? Istentelenek voltunk-e? Istentelen világban isten nélkül éltünk-e? Volt-e a magyaroknak istene? Ha volt. szólaljon! Ha él . magyar és magyar. az a vesztes. kutya igya a véredet! Vaj tán érzed Szépmező szárnya szagát? – Vaj érzed. A sárkány megölésekor a város felett süt a hold. Minden úgy. Szépmező szárnya tizenkét órakor kel. ha a fehér lángra vizet öntenek. Három fekete hollónak a sárkány »nagy dögöt« ígér. Üldözött vaddá lett a hajdan hatalmas magyar..Derékból'. a vaskerék összetörik. mint előbb. ezer esztendők óta. Belülről is szól a kufárok kórusa. Áthúzódik rajta aranyhíd gyanánt Lássuk hát mindenütt látható VEZÉRNYOMDOKÁT ! . Rágalomkáromlások. Szépmező szárnya tizenegy órakor megy a hídra. tüzet raknak s lefekszenek. miként ezt Petőfi vallja: Nézzetek belé a történet könyvébe. Szépmező szárnya a három sárkány lovára testvéreivel együtt felül s hazulról hozott lovukat a hollóknak adja. de itt vagyok! Hogy küzdjünk: karddal vagy küzdéssel? . Szépmező szárnya három királyi lovat ígér. térképe vértérképpé. a hídon keresztülűzött ménesből fogta. Rágcsálóférgekként rágalomháború sustorog fél évszázad óta. A nap a városba bevilágít. Lován a hídra megy. A fivérek a vizet a kék lángra öntik. múltunk is mocsokba mángorolták. a küzdelem a tizenkétfejű sárkánnyal. Szépmező szárnya alvó bátyjaihoz vezeti. A király Szépmező szárnya elé »zenét« küld ki. évszázadok óta. az a nyertes. Egyforma erősek. kilencfejű sárkányt öl meg. Külön-külön hegyre mennek s összegurulnak. Mindenütt meglátni vezérnyomdokát. s megy a hídra. ki öreg s nagyon erős ember volt. A harmadik este Szépmező szárnya lova egy hídon megbotlik. mert szerencsésebb. mint a hold. Hajnalig hiába küzdenek. Másnap este újra egy hídhoz érnek. duhajkodó nomádnak. Mint folyóvízen általa nap arany képe. múlt és jövő között. ki a másikat összeégeti. istentelen barbárnak. s mondja.Hí. Eszelős eszmélettelenítők eleink sem kímélik. a sárkány vaskerékké változik. lova megbotlik." (Szépmező szárnya Ipolyi-Horger) Káromlások karvalyozása. hogy a lovat egy. a lovát megnyergelte. Szépmező szárnya fehér lánggá változzék. A fakerék félig a földbe megy.

a magyarok istenét.ők a tömlöc porkolábjaira rontva. az ókori bölcs ezt teszi szóvá: "Ha tehát azért tisztelitek e férfiakat. A két görög hajótörés folytán jutott a szkíta tengerpartra. A sötétség erői az ókorban hajtották végre a legvégzetesebb jelentőségű Istenrablást: elrabolták az emberiség egyetlen ősvallásának. az ellenség. hiszen még az állat is visszamar. "És miután hajótörést szenvedve a partra vetődtek. az igazságos szkíták azonban nem így jártak el. emberi tekintet elől hét lepellel elfedett titkokkal nézünk szembe e könyv hasábjain. Hadd idézzük fel itt két nagy hírnévre szert tett ókori görögnek. az önvédelmi reakció kihagyását előidéző okok tisztázására. S A SZENTÉLYFOSZTOGATÓKNAK MINT ISTENEKNEK ÁLDOZTOK. a Napistent. s hajójukon elvitorláztak." "Csúfot űztek". és a szkíták tömege mindezt eltűri. elrabolva erőnek erejével a szkíták istenét. ily módon magatok is mihamarabb elpogányosodtok (szkíta eleink tehát nem pogányok) és ELISTENTELENEDTEK. Szkíta eleink. és a két görög ép bőrrel. hogy a jövőben néhány vakmerő kalandor ne kísérelje meg a szkíta hatalom fölötti uralom hasonló eszközökkel való megragadását. magyarok. Hasonló esetben az ókori-újkori világ valamennyi hatalma önvizsgálatot tartana a hallatlan eset okainak kiderítésére. sértetlenül távozhat. a meglepett szkíták tömegében hajtja végre véres vértetteit. elhurcolták őket. s az akkori szkíták fogságába ejtve. szobrot emeltek Oresztésznek és Pyladésznek és vallásos tisztelettel vették körül személyüket. úgy véljük. a történtekért felelős személyek kérdőrevonására és megbüntetésére. az ókori szerzők szerint Ázsián és Európán egyként uralkodó igazságos szkíták . Épp ezért vegyétek fontolóra immár ti magatok is a régi dolgokat: vajon üdvötökre válnának-e. mintegy megfeledkezve az élet és életbenmaradás önvédelmi törvényéről. Lukianosz. Titkokkal. a mi szinte felfoghatatlan tragédiánk és rejtélyes viselkedésünk. titokzatos jelenségekkel. s az őrséget lekaszabolva. hatalmukba kerítették a papnőt. HA MÉG MEGMARADT ISTENEITEKET IS ÉPPÍGY ELHURCOLJÁK ORSZÁGOTOKBÓL. megölték királyotokat. Megtámadóikban a vitézi szellemet felismerve s a vitézséget mindenekfelett becsülve hősként. mi több: csak így hárítható el az a veszély. megannyi istenetek helyett végül is (az istenetek) ELRABLÁSÁRA JÖTT FÉRFIAKAT ISTENÍTITEK MAJD. Félelmetes ez az ókor leghatalmasabb és legnagyobb lélekszámú népsokaságának. nem kellene annyira buzgólkodnotok. mindez tökéletesen indokolt. Artemiszt is elrabolják. csúfot űzve a szkíták néptörzséből.ISTENRABLÓK AZ ÓKORBAN ÉS AZ ISTENRABLÓK DICSŐÍTÉSE Istenrablások már az őskorban és az ókorban is előfordultak. leölik a szkíták királyát. Oresztész és Pyladész megismételte ezt az ókorban. Józan ésszel. hogy hasonló eset ne ismétlődjék. Persze úgy vélem. ámde mind közül a legnagyobb titok mi magunk vagyunk.e sértő megállapításon aligha lehetne vitatkozni: két idegen. ráteszik kezüket papnőjükre." Kasszandrai szavak. hogy aki üt. istenüket. a napistenhitnek istenét. hogy feláldozzák Artemisznek . Oresztész és Pyladész Lukianosz feljegyezte szédületes históriáját a magyarok szkíta eleiről. vitéz kalandor a szkíták hatalmi központjában. sőt még magát Artemiszt is elhurcolták. hogy sok hozzájuk hasonló férfit faragjatok. hiszen csak ily módon biztosítható. ha még sok ilyen Oresztész és Pyladész vetődnék a szkíta partokra? Nekem úgy rémlik. már-már istenként felmagasztalva fővárosukban megtámadóikat.

szellemi kincset hoz föl az ősmúlt tárnáiból. igazságérvényesítésre. mert nemzeti önismeretünk annyira elhomályosodott. mintha rosszat tettünk volna. amelyet maga Isten vezérelt vissza. nyomjelét találjuk meg a TÖRTÉNET KÖNYVÉBEN. HADAKÚTJA és TURUL (SZENTLÉLEK) képében évezredekről évezredekre ősi hazájának a Kárpát-medencének visszafoglalására. igazságvédelemre. ha meg elhagytuk. Szósűrítmény. historikusaink viszont tagadják. hivatalos tudósaink. ilyen koldusságra mégis miképpen s miáltal jutottunk? Miért hagytuk el.mert szájról szájra jár ma is az ősi mondás. Ezer év pokol járása azt tanúsítja: ez a törvény érvényes miránk is. természetfölötti erők megtestesüléseként vezérli évezredeken át a magyar nemzetet. s miért hiszünk mégis benne? S ha volt. de vezérnyomdokát. az istenrablás ókori előfordulásának. tisztaságos világító szó. és hűséges. de mindig önvédelemre és honvédelemre. ezeréves lefojtás után is valljuk: ÉL A MAGYAROK ISTENE! . CSODASZARVAS. Mert a Magyarok Istenének nem csupán nyomát. Teljesen tisztában vagyunk azzal. vezérlő cselekvését. miért váltottuk fel idegennel? Miért kényszerültünk rá. az általunk nem ismert idegen istent? Nem voltunk magunkéval megelégedve? Lázadtunk ellene? Jobbnak találtuk az idegent a . valóságos népvezérlését. hogyha valamelyikünk számunkra kedvezőt. és sohasem gazságra. odaadó. Népünk tehát vallja. s istenünk. történelemtudatunk annyira elszürkült. miért emlegetjük? Miért kellett őt kivetnünk s legbensőbb lélekrétegeinkbe befogadnunk a másét. Nagy kérdés: ha volt. mi lett vele. felekezeteinktől függetlenül ma is valljuk. hogy kívülről fogadjunk-kölcsönözzünk magunknak idegen istent? Ha volt hitünk. Be fura szó Petőfinek ez a VEZÉRNYOMDOK szava. bitangságra. vezérlő istenünk volt. hogy e szavak olvastán ellenségeink felröffennek s még magyarjaink is felhörrennek. s az istenrablók dicsőítésének eme szédületes esete: a szkíták végzetét megpecsételte istenük elrablása. A jelek szerint egy nép sem élheti túl istene elrablását. elsekélyesedett. él ma is. hova tűnt. sőt nemcsak volt. morgolódva fogadják. kelletlenül. nemzeti önbecsülésünk olyan mélyre szállt. úgy miért cseréltük fel. miféle kőtömbök alá temették. ha nem volt hozzánk hűtlen és gonosz. miféle világvégi sziklákra láncolták Prometheusként. Féltő jósággal és bölcs atyaként. hogy volt a magyaroknak istene. Hengérek kezéből megmenekült középkori krónikáink és búvópatakként évezredek torkából feltörő néphagyományaink vallanak erről. gyanútlan nép megrohanására. de van is. Népünk hittel hiszi. A MAGYAROK ISTENÉNEK VEZÉRNYOMDOKAI Hogyne lett volna istene annak a népnek. magyarokra.pusztulásának. mészárlására.

a nap fiává való felavatás: a kerek koponyára szálló arany kör. a Szent Égi Szem. anélkül. hogy az ősi jelképek és a fogalmak . koronázás szavunk kör ősszavunkat rejti s az égi szent körre. mitőlünk vette át azt a világ valamennyi népe. ősgesztáinktól. mindent éltető isten. Eleink . Sátáni részrehajlás és sátáni kétszínűség kell ahhoz. maga a mindenség Ura. Magától érthető az is. a Napisten népének. Nap. a Napra. a szkítamagyarságnak irányítására.és világ tudatában már elhomályosodott . azóta zötykölődünk véres bábként szakadékból szakadékba zuhanva? Volt-e hát istenűnk? Volt-e Magyarok Istene? Van-e rá bizonyságunk? S miként becsült meg minket? Kútforrásainkat kell vallatóra fognunk. A koronázási jelvények. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében. S ez a jégkorszakból felderengő égi. isteni erőhöz fűződő hit emelte Isten népévé a magyart. minden túlzástól. A szkíta királyok a napisten földi helytartói. hikszoszok. a füvet zöldítő. koreaiak. aki féltő gonddal védte és vezérelte népünket a vízözöntől az árpádi honvisszafoglalásig a történelem viharain át. s hogy a fogalmak és szokások innen terjednek el világszerte. a "pokolbeli ördög kárhozatos művének". a palást. Bízvást mondhatjuk: a Napisten volt az emberiség s egyben a magyarság ősvallása. nem kételkedhet benne: volt a magyaroknak istene. mint szent arany körrel való felékesítés. a mindenható és mindent látó. földi képmásainak. szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a földön. a korona. kussok. s e lenti földi uralmát. Maga a király fogalma is.magunkénál? Rosszul ment talán a sorunk? Átkok sulykoltak. miként ezt ősi napjelképeink. tárgyi jelképeknek. Aki végigforgatta középkori krónikáinkat. a szkíta királyoknak a kezébe adta. tiszta ősi vallást bálványimádásnak. Tisztább. a jogar. s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. kérkedéstől óvakodva: ez volt az emberiség legősibb istene.akárcsak az ősvilág valamennyi népe . nem védett meg minket. kijelölve őt a földi világ fölötti uralkodásra. inkák és az ókor csaknem valamennyi nagy népe. a jégkorszak dermesztő fekete évezredörvényei után felderengő. volt nemzeti istenünk. hogy ezt a szent. képmásai voltak. arra. kicsiből naggyá. pártusok.Napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. a korona a nap jelképe. a gömb. Mert az Ég Istene a maga képére formálta az általa teremtett földi világot. egyiptusok. a Nap Fiának fejére. "szentségtörő szokásnak" bélyegezzék. a földi világot arannyal éltető meleggel elöntő szent égi fényt: a Napot. szertartásoknak eredője. az száll koronázáskor a kiválasztott személy. a Tárih-i üngürüsztől Thuróczy János Magyar krónikájáig. üldözöttekké váltunk. Őt imádták népágazataink. hogy tudná e jelképek ősértelmét. égi erő. japánok. S mindezek a magyar nyelvben ma is élő ősszavak. nem nyújtott védő kart felénk? Új istenünk viszont kimentett minden bajból. pogányságnak. a Napistenre utal. mezőt virágoztató. kormányzását a maga fiainak. gyöngéből hatalmassá tett? Vagy éppen fordítva történt? Nagy és hatalmas volt nemzetünk. éppúgy mint a korona. indusok. a trónszék mind a napképzetekkel függ össze és a napistenhitre vezethető vissza. szumérok. Ki volt a magyaroknak ez az istene? Bízvást mondhatjuk.a Napistent imádták. tündöklő koronája a Napisten. a mennyei Napisten. mondáink sora is tanúsítja. a Napisten jelképe. hogy mindezek a jelképek és szertartások az ősi . miként a szót ő mutatja. őt imádták testvéreink az irániak. az ősfogalmaknak. ősforrása a szkíta magyarság.

vagyis akkor. vagyis teljes önalávetésre. s ilymódon tartható volt az ősi hit. Emese ősanyát: . ami az egész szertartás együttest tárgyi kellékeivel egyetemben létrehozta: az. a mindenség Ura vezeti vissza a Kárpát medencébe. Meglehet. tagadhatatlanul így van. Anonymus pedig azt írja. Turul alakjában teherbe ejti Álmos anyját. Ennél nagyobb. Anonymust félreismerték. A szkíta magyarság tehát ily módon s ezáltal. S Anonymus vállalja ezt: üldözött nemzete mellé áll. a Napistenhit kialakításával vált Isten . az egész földkerekség fölött. ahogy jellemző módon ma is mondjuk a papi személyekre . úgy a földi világ fölött ő uralkodik mind a négy égtáj. őshagyományainkban. a Napisten. rettenthetetlen elszántság és nemzetféltés. mikor a szkítamagyarság még a világ legnagyobb lélekszámú népe volt s mikor . a minden ellenvéleményt leigázó s már csírájában kiirtó zsidókeresztény klerikális terror korában. hogy szembe merjen szállnia nemzet létfontosságú kérdéseiben az inkvizíció minden nemzeti hagyományunkat megsemmisíteni akaró s azt sátán művének bélyegző monolitikus tébolyával. amit nem a maga igaz mivolta szerint fogtunk fel. mint minden régi-új dolog. aki először mert tengerre szállni. mi több. mi több. akinek beállították. Horatius szerint háromszoros érc övezte annak mellét. terjesztésével devalválódtak. mindez hihetetlennek tetszik. de több királyság jött létre. aki madár képében.átvételével. s tüstént bizonyítjuk is ezt magával Anonymussal. félreértett Anonymusban is. Ő pedig. az isteni kegyelem kíséri őket. hiszen ha már nem egy. sőt a százfelől gyanúperbe fogott. Tükröződik is. abban a korban. A magyarok: "a kárhozat és a tudatlanság fiai". félremagyarázták.antik szerzők tanúskodása szerint . vak szolgálatra rendelt szolga. hogy királyaink a Napisten megtestesülései s uralkodnak a Négy Égtáj felett. ez itt merészebb kiállás volt. s szükségszerűen elhomályosodtak maguk a fogalmak is. Vagyis Anonymus közvetetten. miként az egész világ fölött a Nap.népévé még annak az időnek hajnalán. ténylegesebb kiválasztottság pedig el sem képzelhető: a Napisten maga ruházta rá földi hatalmát a szkíta királyra a koronázás aktusa által: isten népe volt tehát a magyar s Isten képmása a magyarok uralkodója. amikor a szkítamagyarság birodalma még olyan hatalmas területekre kiterjedt. "faragatlan kóbor nép". de félreérthetetlenül kimondja: Árpád hadainak visszatérése s a honvisszafoglalás folyamata Istennek tetsző szent cselekedet. amely semmiféle másként gondolkodást nem tűr meg s ahol már a klerikális dogmáktól való legcsekélyebb eltérésért súlyos büntetés vagy éppenséggel halál jár. maga az Isten az. hogy az jószerivel határtalannak volt mondható. mondáinkban.uralkodott Európában és Ázsiában. hogy a koronázással a királya Napisten földi képmásává válik. még ma is. még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikáinkban is. hogy Álmost és Árpádot maga az Isten. Álmosnak mára fogantatása is isteni közbeavatkozásra történik."az egyház szolgája". úgy tarthatatlanná vált s a valósággal ütközővé az az őshiedelem. acélkeménységű lélek kellett hozzá. az Isten sugallatára cselekszenek. mi több maga az Isten vezeti a honvisszafoglalókat. Természetesen mindennek tükröződnie kell történelműnkben. az a felfogás. évezredes inkvizíciós pusztítás után is tükröződik történeti néphagyományainkban. de így van. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög megszállottja" (Árpád-kori legendák és intelmek).a Napisten . a Tárih-i üngürüszben. meghamisították. ő maga egyáltalában nem az. Szellemileg felajzott vad korban él.

nagy győzelmet adott nekik. a kunokkal szövetkezett oroszokkal szemben. "az Isten járt előttük kegyelmével. s a paptudós Anonymus szerint a mindenség Ura az ő ellenükben mégis teljes súlyával a magyarok mellé áll és őket segíti győzelemre.) Hol itt a szentségtörő "szokások"? Hol "a gonoszsággal telt ördög sugallatait" követő nép? A magyargyűlölettől fűtött klerikális legendaszerzők és Anonymus között az eltérés már nem is lehetne nagyobb. Anonymus szerint. tehát félisten. s maga az a tény.) Az "isteni" fogalmának kétszeri kihangsúlyozása. vezérli. hogy Álmos Isten-ember nászból fogantatott. A hét kun vezér "ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe. mindennek elmondott magyarok mellé áll méghozzá a görög-bolgárszláv sereg ellen. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. hogy az "isteni látomás" ejti teherbe Turul képében Emesét. a görögök. Álmost és honvisszafoglaló seregét maga az Isten kíséri. a keresztény görög-bolgárszláv megszállók hatalmas serege elleni küzdelemben az Isten velük szembefordulva az árpádi sereget segíti. anyja a magyarok ősanyja.. "Árpád vezér. hogy közreműködjék a honvisszafoglaló hadakat megszervező Álmos fogantatásában? Ki ez az Isten. Emese. aki jelenlétével valósággal megdermeszti a jövevény népségek ellenállását s aki Árpád hadaival együtt küzdve megsemmisíti a hazatérők ellen felvonuló hatalmas sereget? . amely madár képében jelenik meg: Ő segíti győzelemre a kievi csatában Álmos vezért a túlerőben lévő ellenséggel. miként tudjuk. segíti: a szentlélek.. nem hagyhat semmi kétséget az iránt. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak.) A mindenség Istene tehát a pogányoknak. felállította a csatarendet.. azaz: Isten lelke. mert miként pár sorral alább megtudjuk.) anyjának álmában isteni látomás jelent meg Turulmadár képében. akinek atyja a Mindenség Ura. és most már a kunokkal gyarapodva. mert (. jóllehet." (Anonymus 39. akinek segítsége a szentlélek volt." (Anonymus 8.Ügyek hitvesének Emesének "fia született aki az Álmos nevet kapta.) Anonymus és soraink olvasóiban felmerülhet a kérdés: ki ez az Isten. és a kievi vezér iránti barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. aki églakó madár (Turul? galamb vagy szentlélek?) képében a honfelszabadításra induló seregek előtt jár? Ki ez az Isten. felövezve fegyvereit. Álmos vezér pedig. akinek a mindenség Istene volt a segítője.. ekkor már a bolgárszlávok is keresztények: a kereszténységre már régen áttért keletrómai birodalom egyesült keresztény hadai állnak itt a magyarokkal szemben. aki a hunok szent turul madara képében leszáll az égből." (Anonymus 44.. sok fegyveressel Álmos vezér ellen vonult. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. és mint-egy reá szállva teherbe ejtette őt" (Anonymus 3..

3. miszerint a mindenség Ura aranykincseket szór le az égből a szkítáknak.győzelemre a honvisszaszerzőket.. Középkori Krónikák. akit a magyarsághoz tartozás tudata hat át. Évezredek múltán Isten (Napisten) Csodaszarvas alakjában vezeti be az őstestvérpárt Meotiszba.személyesen és tevőlegesen . Tárih-i üngürüsz és középkori krónikák) 6. ahol mérhetetlenül elsokasodnak (ma is ránk férne egy ilyen segítő égi jelenés) s innen isteni rendelésre kikelve Szkítiába térnek. az Isten kardját juttatja el Attilának. ő akarja. Hogy a magyarság Isten népe volt.Nem lehet kétséges a válasz: ez az Isten nem az ószövetségi Jehova. De a mennyei hatalmak nem csak a földi valóságban. hanem a magyarok Istene. a Napisten teremtménye. a magyar ősvallás Istene. hogy kezdjék meg a földművelés szent mesterségét. amely ezek szerint szintén az égből és a szkíta-magyaroktól ered. mert A HADAK URÁÉ. munkát) 4. A vízözön után. ahol a vele azonos nyelvet beszélő üngürüsz (hungarus) nép örömmel fogadja. fia. Naphitű nép voltunknak ókori tanúbizonysága az időszámításunk előtt az V. a földi világot övező égi mindenséget. sz. hogy seregével együtt térjen vissza a Kárpátok övezte szent hazába. az égi dimenziókban is biztosítani akarják a túlvilágba-árnyékvilágba költözött és bajba jutott népünk segítségéről . visszatér Pannóniába. egészítsük ki a bizonyítékokat.a Napisten földi képmásai. ő irányítja a honvisszafoglalás nagy és szentséges művét. a magyarok . még Nimród életében Hunor megfeledkezik az isteni elrendelésről.-ban élt Herodotosz által lejegyzett őskori szkíta eredetmonda. "Az Isten ugyanis. hogy Attila "RÖVID IDŐ MÚLVA növelni is fogja jelenlegi hatalmát. Emiatti késlekedéséért az Isten pusztító csapást mér rá és seregére. a Nap Fia. A magyarok ősidők óta a Napisten népe. a hun nagykirálynak. Tárih-i üngürüsz) 5. aki gyilkosok kíséretében utazott Attilához. Hunor az égi intést megértve. Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. éppen ezt jelentette neki az ISTENSÉG AZ ÁRES (Hadisten) KARDJÁNAK NAPFÉNYRE HOZATALÁVAL. Arany-kincsek hullanak a Hargitára c. majd onnan Kattar vezérletével visszatérnek az anyaországba. Az egykorú Priszkosz. 2. bizánci diplomata és történetíró. E SZENT KARDOT. akinek irgalma előttük járt. a Thargitosz-Hargita monda. hanem a négy égtájat.őshiedelmek szerint .) Foglaljuk össze. amelyet a szkíta királyok mindig nagyon becsültek. most aztán egy tehén által jutottak nyomára. 1. (Ld. (L. népmondáink és Priszkosz töredékeit) 7. ő segíti . (L. szomorúan panaszolja." (L.minden egyes magyar. a Négy Égtáj Urai: nemzeti címerünk négy sávja nem négy folyót jelez. Isten a maga kardját. hogy ezáltal legyőzhetetlenné és birodalmát világhatalommá tegye. A magyar királyok . a régi időkben egyszer elvesztették. tanúsítja. hogy Isten különös gondot visel a magyar népre és országára.. nem a zsidókereszténység bosszúálló Istene." (Anonymus 50. ha úgy tetszik a Magyarok Hadistene: ő kezdeményezi. s Adzsem padisahjával egy háborúban vesz részt.

mint bármely más vallási tantétel. . Csengeri Antal. kereszténységre áttért görög-szláv seregekkel szemben. éppen úgy napjelkép. népmondák igazolják. a nagy kincstári ellentörténészre. a trónszék . a HADAK ÚTJÁT (a Galaxis ágait . a jogar. őstörténelmi hiedelmek szerinti valóság.brutálisan megtámadja Ipolyi Arnold nagyszerű. késlekedve a honvisszafoglalás művével. hiedelem. Az isteni fogantatás révén világrajött s félistennek tekinthető Álmos honvisszafoglaló seregét maga az Isten vezérli. kifejtésüktől való eltántorulás volna igazság és történelem elleni bűn. legalább annyira való és igaz. amelyben NAGY HIVATALOSUNK efféle magasztalásait olvashatjuk: "a modern valóságot még eléggé meg nem tanult fajt (a magyart) a maszlagolás. annak jelképi megnyilvánulásai.a napistenhit jelképei.. Felségjelvényeink is egytől-egyig . érdemeiért léptettek elő 1945 után a magyarországi bolsevik kormányzat moszkvai nagykövetévé. szekfűre.) Még a koronázási négy kardvágás is a négy Égtáj Urára utal. ezért teremtették az égi hősöknek az egész égbolton átívelő és a mennyország kapuihoz vezető ösvényt. s Árpádot is ő vezeti győzelemre a túlerőben levő. (Erről részletesebben más tanulmányunkban szólunk. HADÚR ÉS A HAMISÍTÓK SZÁZ ÉVE KOHOLTÁK-E HADÚR FOGALMÁT Mi magyarok azzal büszkélkedhetünk. 1854-ben közreadott Magyar mythologiáját. De e fakózagyván csengettyűző akadémiai álkufárról . s akit megelőzőleg a németekért hulló gyászkönnyei okán Szabó Dezső külön könyvvel tisztelt meg (EDE MEGEVÉ EBÉDEM / Milyen Szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?). Szekfű Gyulára.a korona. oktalan félrehárításuk. geszták. 8. ez a pléhhangú verébsirály például csaknem bizonyosan a bécsi kamarilla megbízására . Turul képében előtte jár a seregnek. a palást. hamis magyarellenes érvekkel támadta meg Ipolyi művét és azt hatalmi áltekintélyével (és eszközeivel) valósággal lemészárolta: Ipolyi lemondott művének népszerű kiadásáról. s az ősi naphit emléke.ugorjunk át egy színpompásabb akadémiai virágra.. miként tudjuk. a gömb.) eszközeivel készítenék halálra". amely a történetírás területén folyik. melynek historikusai nem a magyarság elemi érdekeinek védelmében. s e jelképiségből nem elválasztható. ábrázolásai. akár a Csodaszarvas. de megtagadásában jeleskednek az Árpád-kori legendák és intelmektől az 1848-1849-i szabadságharc cári muszka segédlettel történő leverése után fellépő Hunfalvi-Hunsdörfer Pálig. a ravaszság.magát a Galaxist). erőszak és sunyi együttműködés (.még holtukban is áthatott ősök visszatérését. 10. Árpád tehát a fehér lóval a Napisten képében veszi vissza az avar birodalom bukása után az ország északi szegélyeire beszivárgott Szvatopluk-féle csapatoktól ősei birtokát. Csengeri Antalig és a mai kincstári historikusokig. az orvul meggyilkolt Attila fia. hogy a létünkért folyó birtokperekben. mi vagyunk a világ egyetlen nemzete. amely fényoszlopként jelent meg a sötét Bach-korban és a nemzeti lélek ébresztőjének szerepére volt hivatott. s mikor a had kényelmesen letanyázik. akit tudományos pályafutása csúcsaként. akadémiai gőgjében pöffeszkedve.tárgyunkon kívül esvén . a fehér ló. Nap-vonatkozásai okán fehér ló mondánk is ide sorolható. óriásmadarak pusztító fölhőjét bocsájtja reájuk. s ezen áttér vissza a néphit szerint Csaba. Csengeri Antal. mivel pedig ezeket a történelmi hagyományokat krónikák. 9. Következésképpen mindez ősvallási.

s megértvén. ha már lúd. Szekfű Gyula nem a magyar történettudomány szolgálatában írta a könyvet. művének befejező szakaszában próbálta elvégezni azt a munkát. bizonyítékot kotort elő s az ellenérzeteket fölényesen elsöpörte. amit Hadúrral. mint ősmagyar istenség. legyen kövér. s így a tárgy fontossága miatt szólnunk kell erről. hogy a bizonyíték nélküli állítás puszta semmi.. ezt a megállapítást »A száműzött Rákóczi« megszületésének időpontja mégjobban aláhúzza.. délibábosnak becézett történetírással: Három nemzedék c. Padányi Viktor a következőképpen jellemzi: "Szekfű Gyula . "Azon persze nem kell csodálkoznunk . hogy betetőzze alelődje "művét" és tudománytákolmányosan elintézze a magyarok istenének dolgát. a példátlanul nagy kuruc-kultusz ellen tenni kellett valamit osztrák részről. úgy gondolván. mint arra. hogy a Hadúr fogalma közönséges csinálmány. Rákóczi Ferenc fejedelem alakjára. amit száz évvel ezelőtt találtak ki." (Történelmi tanulmányok 255..Szabó Dezső nem szerette és élesen bírálta Szekfű Gyulát. s a "nagytudományú" szekfűi lélek a magyarok istene kérdésében is egyesült a Csengeriével. csak tisztességesnek aligha nevezhető mesterkedés. éppúgy. hanem a tudományon kívül fekvő célból. kikövetkeztetett fogalma szerepel. Minősíthetetlen eljárásának jellemzésére hadd álljon itt az a mindennek.) Szekfű az ellentörténetírás teljes eszköztárával látott munkájához.. A harmincas éveknek ez a felkapott kincstári historikusa brutális támadást intézett korának haladó történetírása ellen. ámde kettejük párviadalában az író alulmaradt a (hivatalosított) áltudomány reprezentatív képviselőjével szemben: kettejük között nem holmi személyeskedés dúlt. elvi kérdésekben különböztek össze. Valóban így van? Valóban száz évvel ezelőtt találták ki a Hadúr fogalmát? ." (Három nemzedék) Figyeljük meg jól: Szekfű itt azt állítja. mint annak idején az Ipolyi ellen indított Csengeri-féle támadásban. hanem nemzetközi jelentéktelenség és a diplomáciai amatőrösködés lekicsinyítő vonásait rá akarja erőszakolni tendenciózus forrásalkalmazással II.. hogy mindezekben a csinálmányokban Hadúrnak száz évvel ezelőtt kitalált. Egyszóval arra vállalkozott. a magyarok hadistenével kapcsolatban enged meg magának... hogy Csengeri nyomán a magyarok ezer éve elrabolt istenét újólag elsumákolja. művében nemcsak a magyar haderő alacsonyrendűségét igyekszik kimutathatóan tendenciózus forrásalkalmazással bemutatni a szintén tendenciózusan felkerekített császári haderővel szemben. karrierjét a Habsburg-múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és Rákosi Mátyásék nagyköveteként Moszkvában végezte .írja Szekfű Gyula -.. egy füst alatt egyetlen kirántással le akart számolni az egész nemhivatalos. mi több. Hamis tézisei mindmáig megválaszolatlanok. Szekfű Gyula nem kevesebbre vállalkozott. első történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja iránt megnyilvánuló mély nemzeti kegyelet tervszerű és arrogáns megfricskázása volt .

ha nem is Hadúrnak. rásüti.bizonyíthatóan és kétségbevonhatatlanul . historikusaink és középkori krónikásaink is mind e "csinálmányok" hatása alá szédültek. így minősítheti az "ősmagyar istenséget" holmi hóbortos koholmánynak. Csáti Demeter pedig így énekel: "Scythiából kiindulának. Balassin. hogy magát a szót. hanem Hadistennek. hogy magát Hadúr fogalmát is ekkor találták ki? Mert ha igen." . a Magyarok Istenének nevezték. Szekfű itt lényegében azt mondja. a Hadúr tehát nyelvújítási szó. az elnevezést a nyelvújítás alkotta. Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. s tekintve. Kiknek a nagy Isten nagy jóval szerete Ez országba hoza" . azonosítja a fogalmat az elnevezéssel. De vajon azt jelenti-e ez. de kényszerítette is őket. Istentil is kiszirettetének. mint körmönfont szemfényvesztés. valóságos történelemhamisítás. Hogy ez földre kijüvének. hogy Pannóniába és Erdélybe visszatérjenek: a kényszerítés nyilvánvaló oka: az ország felszabadítása az avar birodalom széthullása után betelepült bolgárszláv fejedelemségek igájából. ha így van. Szekfű virtuóz ügyességgel egybekeveri. illetve a szó.írja Farkas András 1538-ban. a név helyébe a fogalmat csempészi s így kelt hamis. Petőfi s régi nagy íróink. ezért írja himnuszunkban: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére. nyilatkoztak erről legelső krónikáink is Csáti Demeter énekétől Zrínyin. hogy a magyarok istene fogalma kései csinálmány. történelemhamisítás. hogy a fogalom sem létezett eddig." Isten tehát nemcsupán vezérelte Álmos és Árpád magyarjait. "Emlékezzünk meg a magyar népekre. a Tárih-i Üngürüsz és középkori krónikáink sora egyaránt. valótlan látszatot. Erdélységben letelepedének. puszta kitalálás. Aresnak vagy még egyszerűbben Istennek. Ez pedig nem más.már régesrégen létezett s ősidők óta kiirthatatlanul áthatja közgondolkodásunkat. jóllehet . nem volt hadistenünk s maga Arany. úgy a magyaroknak azelőtt nem volt istene. Marsnak. Kölcsey is tud erről. Berzsenyin át legújabb nagyjainkig. Tanúsítja ezt ősgesztánk.Nyelvtörténetünk világos választ ad: a Hadúr elnevezést valóban száz évvel ezelőtt a nyelvújítás korában alkották.

germánok. hogy a magyar nép . legalábbis hun-rokonokat". Turánisták. bizonytalan eredetű néptöredék. görögök. Érdemes kissé szemügyre venni. reménye. Ha nem is életet . egyszerűen felnyalábolta. mayák. leszámol vele. hogy egyik-másik népre ráerőszakolták idegen népek istenét. vízözönnel elárasztott. héberek. isteni erőként tisztelt nap. szuméristák. Ezért oltalmaznunk kell a Magyarok Istenét.lelket. rómaiak. a jégkorszakok árjával. egyiptomiak. hajdanvolt régi nagynépek valahányan csak voltak. vulkánhamuárral sötétségbe döntött. Nagyot tévedne. aki azt hinné. mind részesültek ebben a kegyelemben. hanem ősi nyelven beszél dicsőséges történelem. azok ellen. aztékok. a Napisten. hogy a maga istenét elrabolták. Kell az Isten. hogy a legnevezetesebbeket soroljuk fel. az égi Napisten. amiért élni érdemes. S a történelemben munkáló vad.nem minden népnek adatott meg. akár sírrabló a bepólyált fáraó múmiáját.vagyis maga Hadúr. Mert mérhetetlen kincs az Isten. efféle módszerek már nem vezethetnék őt ma célhoz. nem. bizodalmat és bátorságot. Célt is. mintha szemevilágát ragadnák el. kinek Istene van. korcs fantazmagóriagyártók szekfűi listájára továbbá mindazok is. elhatározván. Szekfű Gyula horgos agyába horgot vetett e gondolat. Akinek Istenét elrabolják.mint már mondottuk .Isten népe. hogy hozzá alig lehet hasonlítani más népet. de a befelénéző szemét is: már önmagát. a Hadisten. Nem. Nimródtól (láthatjuk még ma is az Orion csillagképben). sorsát sem látja. Ezért mondták a régiek: boldog a nép. az Ég Tündöklő Királya. vajon mi. Góg és Magógtól kezdve ősidők szkíta-magyar királyai az ő képében uralkodtak. Nemis tudjuk. s hóna alá kapta az úristent. támpontot a küzdelemben. akik szerint a magyar "büszke lehet eredetére". mintha naptalanná fosztották volna. sokszor falbontással lát istenadta munkájához. még olyképpen is. saját nemzeti istene. erőt ad. így hát onnan vettek istent maguknak. "Olyan nagy és szépmúltú. az olyan.Ki hozá fel Őseinket? Ki vezérelte Álmos és Árpád turulzászlós hadait? Maga az Élőisten. azok is. szkíták. Ősnépek. de betűszerintiek!) Felkerülnek e bűnös. De nem minden népek részesültek ebben az áldásban. ahol volt. utat az ingoványban. szumérok. Kérdés. az őskori emberiség egyetlen és legfőbb ura. a megszemélyesített. kínaiak. akik "mindegyre új magyar népeket fedeznek fel. földrázó világkataklizmáktól sújtott ősemberiség egyetlen reménye. hogy állunk ebben? Hadúr. babiloniaiak. A később alakult népeknek már nem volt saját istene. magyarok. Ennek tagadása vaskos történelmietlenség és áltudományosság. mikor még egy közönséges betörő is derekas nekikészüléssel. hinduk. eleink hite szerint az élő egyetlen Isten. De . Horgadó haraggal vetette rá magát Hadúrra. nemzetet. Hunortól és Magortól. hazaszeretetről és művelt lelkű emberszeretetről". a Napisten. azaz Hadúr népe." (Szekfű-idézeteink kiragadottak. ebből fakad az őshiedelem. a honvisszafoglaló magyar hadakat vezérlő Hadisten. akik "egész kis hun-magyar-indiai őstörténetet . Életet ad. ki ellen dühödött meg? Azok ellen. szkíta-hun-magyaristák -bemondhatjátok a csődöt! Bevágja orrotok előtt a kaput Szekfű. akik szerint a magyar "nem jött-ment. másoktól kölcsönöztek. s nemcsak a világra tekintő. hogy Istene legyen. japánok. mekkora. Hadúr. hódító akarat révén némelykor az is megesett. Hadúr! Nagy kincstári historikusunk.

rózsa. Rémképzet volt ez. Először is: mert a Magyarok Istenét már régesrég elrabolták. semmi más.találtak ki" (Nesze neked. feszítővasat ragadva behatolt a legszentebb nemzeti hagyományok őrzetlen kincstárába és elorozta onnan minden magyarok féltetlenül is legféltettebb kincsét. nemzetfojtogató-pusztító titkos háttértényezők: a történelem ősi kétarcúsága . akik Szent Imre herceget. elrabolta és föld alá. noha ezt így nyíltan. víz alá rejtette. tévképzet. akik szerint némelyik uralkodónkat orgyilkosság segítette át a másvilágra: Szekfű szerint. Kőrösi Csoma Sándor!). átláthatatlan hazugságréteg alá gyömködte úgy. hogy többé senkise férhessen hozzá. a többi ehhez képest csupán mellékes semmiség. hiszen a legelemibb emberi tisztesség követelménye.eltévelyült fantaszták. Másodszor: mert Istent nem lehet elrabolni. hogy mégsem? De bizony az. ez a főbaj. Vazult. Hadúr! Hadúrral van tehát a baj. véres ködön szemlélik. akik "a kismagyar szemlélet" megszállottjaiként "történetünket mintegy caucheemarban.nálunk megszűnik. mint ősmagyar istenség." E dühöngésszerű s teljesen bizonyításnélküli állításhalmazat a következőben csúcsosodik ki s annak mintegy előkészüléséül tekinthető! "Azon persze nem kell csodálkozni. hogy mindezen csinálmányokban HADÚRNAK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT KITALÁLT. Szekfű a bizonyításról ." Hadúr. Felborzolódásunkat tehát megfontolatlannak kellett ítélnünk. Úgy rémlett nekünk e sorok olvastán. szó szerint nem mondja ki: nálunk nem működtek titkos háttérerők. másokat agyba-főbe sújtó állításánál . hogy kincstárnok ne rámolja ki a kincstárt. II.vagy kitudjamiféle-tövű nagy ellentörténész fekete kőpenybe bújt. Dehát hol a bizonyítékok? Gyula bizonyítékai? Rögvest be kellett látnunk. álkulcsot. A szemünkre ereszkedő szekfűi véres ködön át ismét megjelent előttünk az istenrabló historikus harisnyaálarcos. mint aki lopott veszett rókát dugna a köpenye alá. KIKÖVETKEZTETETT FOGALMA szerepel. a titkos erők történelmünkben nem jutottak szerephez. Lajost "meggyilkoltatják" ..akárcsak a többi. a rabló úgy járna vele. természetesen füstös agyrém. három helyen kiharapott fekete női harisnyát húzott az ábrázatára és éjidőn. Tonuzobát. hagymázas rémkép. hogy Szekfű Gyula. Harmadszor pedig: mert egy ilyen agyonajnározott rangcicomás katedratudós a józan ész törvényei szerint aligha kockáztathatja meg az istenrablás sátáni merényletét tudományos alap híján.valahogy itt is megfeledkezett. s természetesen azok is.a nyilvános és a titkos . Mátyást. a szekfű-. melynek őrzésével megbízatott.. mikor a történelmi toronyóra éjfelet vert. Habár őshiedelmek szerint a Napot is. feketeköpenyes sherlockholmesi figurája. a Holdat is elrabolták. a Magyarok Istenét. illetve sohasem érvényesült. . Vagy netán mégsem? Lehet.

de ezeréves irtás és üldözés dacára még ma is eleven: él a Magyarok Istene. negyvenötévi büdösségtől senyvednek falak és szavak. kincses ősi városainkat tucat-meg tucatszámra. Krónikáink tehát félreérthetetlenül kimondják a magyarok istenének. hogy minél mutatósabb legyen. tegyük fel . önbecsülésünket. hadistenének. elrabolták évszázadokra . mert az igazság olyan szalámi. micsoda kandiság csak feltételezni is. Elkezelés. Elmarták szülőföldjeink nagy részét. Sereget pedig nyilvánvalóan csak a Hadisten vezethet. Kéz a kéz alá. nem a felét. mert addig se nyelvük. mint fábaszorult féreg. mint láttuk. magyarok? Valójában itt nemcsupán Szekfű Gyuláról van szó.igazat mond. azaz Hadúrnak a korai ősi létezését. kirabolták országunkat (ki tudja hányszor?) és még istenünk is elrablás alatt volna? . mindent megrágalmazni. aki olyan érdemdúsan végezte tudományosnak mondott tevékenységét. s ha rabol és dőzsöl a gaz. a vele gyönyörű összhangban fuvolázó szakszecskavágókról. pusztán mert ő mondja.. krónikáink nem mondanak igazat és Szekfű talán. s régi szólásainkban is az igazság és az igazságtevés isteneként lép elénk. Szépen hozzá toldani-foldani a magukét. negyedét. történelmi valóság.A magyarság .függetlenségünket. tagadhatatlan élő élmény. akár a kőbakó. Aládörgölik. se nemzetiségük nem volt: a magyar nyelv ekkortájt gömbölyödött nyelvvé török. századi eleink magyarrá mángorlódtak.Bevalljuk. míg magyar él: védőpajzsunk ma is. a hazugság alá. merő vakbizalomból? Anélkül. Kéz kezelés. . hogy istenünket elrabolják. elrabolták nemzeti tudatunkat. de népes táboráról.gagyogja a nagy tudós . magyarok. maga az Isten vezette. a kincstári szaktalanokról. nem volt Istenünk .ez egy külön kérdés. a többi belebüdösödik. Elrabolták s rabolják. jóllehet tudván tudjuk: a Magyarok Istenének léte a magyar lelkekből kiirthatatlan. hogy a bolsevik népinkvizítorok moszkvai nagykövetté emelték? Higgyünk neki puszta szóra. népünk milliós tömegeit. mert hát miféle szerencsétlen nép vagyunk mi.kissé elszontyolodtunk. hisz fél évszázadon úgy éltünk. de mégha nem volt volna is. sőt szorultabban. bizonyíték ide. tatár. háromnegyedét. a "hibbantóknak" (Németh László)? Tagadjuk meg a Magyarok Istenét? Vessük félre Hadúrt?. kéz a kézbe. ki kell már öklendezni magunkból a belénkfojtott igazságot.állandó rablatás alatt élünk? s gyakorta azok rabolnak meg. elrabolhatják: maga ez a gondolat úgy veri kupán az embert. Volt-e hát istenünk. ki kell már mondani ezt: ki kell mondani mindent. Tornyot. Tegyük fel. Mindent eltagadni. a pártszakokról... büdös a világ. hitünket. elrabolták nemzeti kincseink jelentős. ha levágsz egy szeletet belőle. akiket a rablás ellen őrszemül állítottunk? bitóinkká azok válnak. Álmos és Árpád hadait középkori krónikáink szerint. bizonyíték oda . bástyát is.török és finnugró törzsekból alakult s IX-X. szláv és (magától értetődően) finnugró (újabban: ujgur) nyelvekből átvett jövevény-növevény szavak összekapirgált álszavaiból. jóllakhatatlan rabló. hogy a legcsekélyebb bizonyságát is felmutatná? Vessük félre sok évszázados krónikáink minden igazságát ezért? S krónikáinkkal suhantsuk a sutba a történelmi tényeket? Higgyünk a bűvészeknek? A "szavak pálinkásainak" (Krúdy Gyula). él bennünk és élni fog. büdös van. jövendő bukásának bizonyságaként mondjuk még ma is: Él még a Magyarok Istene! .. akiket védelmünkül fejünk fölé emeltünk és köröskörül csupa üvöltő hengér. Vessük félre talán nemzeti hagyománykincseinket őrző igazmondó krónikáinkat és higgyünk Szekfűnek. hogy elrabolják még az istenünket is? Volt Istenünk.

ezért buknia kellett a már csupán ősmondáinkból ismert boldog időkkel. haszonélvezőivé. akik égész életüket a Napisten-hit földrajzi elterjedettségének kiderítésére fordították. egetostromló és legyőzötten porbahulló erőivel. az arany. a szélrózsa minden irányába. nem büntető Isten. S mintha holmi ismeretlen. Kis-Ázsia után át kellett vonulniok Afrikába és bejárniok Egyiptomtól a Fokföldig. hogy újabb és újabb területekre terjesszék ki vizsgálódásaikat. jégkorszakok dermesztő fuvallatán áttörő aranyzománcú őshit. Sosem értek célba. birkavédtelenséget.ezáltal az emberi szabadságnak is hordozójává. be kellett vonniok vizsgálataikba Dél. kisebbségé a többség felett . mivel vizsgálódásaik során mindújra arra kényszerültek. A hatalommá (elnyomóhatalommá) fajult uralom lényege: a kevesek uralma a sokaság fölött.a megalit-kor bámulatos építményei között szent áldozati helyek. emberi önalázkodást. nyugat-európai. India. Japán. a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. Ki kell mondanunk az emberiség történetének legtisztaságosabb. Kína. mindmáig elködösített. rettegést keltő. . annak részeseivé. britanniai stonehenge-ek. de általuk szilánkokra szakadt. tehát minden áldás. melynek igaz és tudományos hitelességgel. Mezopotámia. legszentebb. De nem volt elég Európa. Napisten-tiszteleti nyomok. minden öröm forrása. a Napisten tűzáldozati helyei Indiától a Húsvét-szigetekig és a Tűzföldig: tűzből lettünk és tűzzé leszünk.és ÉszakAmerikát. a szabad hit. mivel az ÉGOSTROMLÓ TORONY tövéből régi vagy új istenek elleni szédületes harcából nemcsupán a nyelvzavarodás szétkergette ősnép. Kelet-Európa és az Eurázsiai tundraövezetek. rettegéssel ostorozó és rettentő csapásokkal az ezer bajjal küzdő emberiséget sújtó. az ősemberiség zúzódott darabokra s futott szét vak riadalomban a földkerekség minden tájára. legmagasztosabb őshite a Napisten-hit volt s az emberi szabadság legteljesebb hitvallása: a régiek hite szerint. egyiptomi és dél-amerikai piramisok. a Napisten. Madagaszkártól a Kongóig. Mindezt a titkos erők által titkosan eltiport régi magyarokra és hitére szórt fekete rágalmakkal kapcsolatban kellett elmondanunk. áldott.és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva. széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra. feltáratlan drámája. kromlechek . birkaszolgalelkűséget. indiai stupák. vízözönelőtti idők mágushitének kőszoboremlékei. az intézményesült vallások hatalmi testületekké. hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság. Afrika. ősvilágkataklizmák vulkánrétegei alatt. bűnteleneken bosszúálló. félelmet. bűnteleneket büntető. ezer új mesterséges vallásra. a paradicsomi korral egyetemben. s magaslati tűzoltárok között. Ausztrália őslakóit. Ázsia.PORBADŐLT ISTENSZOBROK Akadtak magyar őstörténetkutatók. minden jó. áldozóhelyek. hatalmi szervezetekké váltak. napistentörmelékek nyomában tovább-tovább végeérhetetlenül cikázva térben és időben a vízözöntől. ma is igazolható lényege a legegyszerűbb módon abban foglalható össze: a Nap a földi élet forrása. aranyágak napjainkig ható rejtett erekben: Bábel megfejtetlen titka. a lélek pásztoraivá s egyben a birtok-.és kőkortól a középkorig és vissza. éltetője és bearanyozója.ez az emberiség legnagyobb. tufával elborított tájain járnának titokzatos ősnyomok feldúlt bábeli tornyai. Aranyisten-szilánkok. négy jégkorszak didergető ködvilágán átcsillámló aranysávok. megtestesítőjévé vált. Polinéziát és Melanéziát. A szabad régi magyarok ugyanis a világ népei közül tán legtovább őrizték meg a maga töretlen tisztaságában a Napisten-hitet. istenfélelmet követelő. nyájszolgaszellemet. Mivel pedig a Nap ősi szólás és ősi hit szerint MINDENKIRE EGYFORMÁN SÜT S MINDEN HALANDÓ LÉNYRE EGYFORMÁN TERJESZTI KI ÁLDÁSAIT . a földi élet megtermékenyítője. nő. piramisai között: kínai pagodák. így aztán nem felelt meg a hatalomcentrikus társadalom hatalmi igényeinek. a régi és új emberiség határköve. aranykorral. "az ember büszke legénye" (Ady) letöretett. mert Bábel Tornya határkő. szolgai önalávetést. jótevő Isten. dolmenek. gigantikus világkataklizma vulkáni hamuval. a gondolat. az egyetemes emberiség egyetemes vallása.

) feljegyezte ősi szkíta mondai hagyomány szerint a föld-művelés első aranyszerszámai is A NAPISTEN jóvoltából és az Ő ajándékaként kerültek a földre. áldástosztó Isten. de óvták népeik szabadságát. közszabadságot is. aki jótéteményeivel árasztja el a földi világot. A Herodotosz (i. Ezért írják az ókori szerzők. sz. (Részletesebb feldolgozását lásd az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA c. kötetünkben. atyái voltak. Eleink. e. de felséges égi képmásuk módjára áldást osztón uralkodtak s nem rabolták el. beleértve a személyi szabadságot. AMELY MÁSOK BECSMÉRLÉSÉVEL AKARJA MAGÁT EMELNI ÉS IGAZOLNI? TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK MIBENLÉTE ÉS REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI Külföldi hadjáratok (900-970) . a szabad magyarok. Pártfogó Égi Atya. V. hogy a régi magyarok nem ismertek semmiféle uralmat: Napkirályaink csupán népeik karizmatikus vezetői. gyengéket gyámolító. MIFÉLE MAGATARTÁS AZ. ennek az istennek hódoltak. akik nem népeik tyrannusaiként. ezt a hitet vallották s ezért volt minden egyes magyar a nagyobbtól a karonülő csecsemőig a NAP GYERMEKE. a magyarszkíta őskirályok pedig a Napisten földi képmásai. hogy az emberiség a szkíta népek révén és kezdeményezésére megkezdhesse a nagyobb jólétet biztosító földművelést. lelki szabadságot.) Vajon miért kellett hát erre a szent. tiszta őshitre és népre minden rágalomszennyet ráhordani s ugyanakkor sátáni céltudatossággal az őshit minden nyomának eltüntetésére törekedni? MIFÉLE SZÁNDÉK.hanem szerető.

érthetetlen és felfoghatatlan haditetteket hajtott végre. .mai szemmel nézve .szinte hihetetlen. SZÉGYENNÉ GYALÁZOTT DICSŐSÉG Árpád honvisszafoglaló vezér és utódai vezetésével a 896-tól 972-ig tartó háromnegyed évszázad során a magyarság . magyar hadak hadszíntere Korszakbélyegek A 896-ig terjedő történelmi korszak gondolkodásra képtelen magyarellenes és tudományellenes hivatalos áltudósai rásütötték a bélyeget: Kalandozások kora Kalandozó hadjáratok kora Rablóhad járatok kora Vezérek kora Fejedelmek kora Sem kalandozások kora Sem rablóhad járatok kora Sem vezérek kora Sem fejedelmek kora BŰNNÉ BÉLYEGZETT ERÉNY.HATALMI ÁLLAPOT Magyar támadások sora Magyar katonai túlsúly Európában Európa defenzívában Rettegés a magyarok katonai csapásaitól Európa a magyar támadások kereszttüzében Európa .hadszíntér.

felszabadítva a Kárpát-medencei ősi szkíta-magyar népet az idegen elnyomás alól.még a pozsonyi csata évében visszavágott a Nyugatnak s páni félelmet keltő lovashadaival betört a nyugati tartományokba és mintegy viszonzásul . Vereckénél és Délkelet-Magyarország (Erdély) szorosain átkelve. A három napon át tartó pozsonyi csatában .) rajtaütnek a germán seregen és dühödt harcban szétverik. hogy azt megsemmisítse.911: 911: 913: 917: 918: 919 . valamint a Kárpátok északi peremére frank háborús nyomással létesített s ugyancsak magyar kollaboránsok (Laborc és Zobor) vezette frankoszláv műfejedelemségeit. A magyar katonai egységek a Rajnáig hatolnak és Gyermek Lajost adófizetésre kényszerítik. mikor Augsburgnál újabb nyugati támadási előkészületek folynak.Röviden összefoglalva: 1. szétverte a bolgárszláv hatalmi kreációk segítségére jött hatalmas létszámú görög (keletrómai)bolgárszláv katonai egységeket. hogy érzékeltessük a magyar haditetteknek ezt az Európa történetében egyedülálló sorozatát: 909 . kiverte a Kárpátmedencei őshazából az Avar birodalom széthullása utáni hatalmi vákuumban betelepülő és a bizánci birodalom erejére támaszkodó bolgár-szláv megszálló csapatokat. 910-ben. 5. június 12. 2. 4. Ettől az időtől jószerivel évről-évre megismétlődnek.feldúlta a szász hercegségeket. bajor vezetéssel már megindultak nyugatról a nemzetközi fegyveres hadak a még alighogy helyreállított közép-európai magyar hatalom szétzúzására annak jeléül. minden áldozatra készen. Alig fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. elsöpörve az idegenuralmi Mén Marót. megsemmisítik.924: 921 . Apulia és Toulouse ellen . valósággal állandósulnak a Nyugat elleni magyar katonai csapások.924: támadó magyar katonai egységek a Rajna vidékén magyar lovashadak Fuldánál ütközet Öttingennél magyar lovassereg Metznél magyar hadak a bremeni tengernél magyar lovasrohamok a szász hercegségek ellen támadás Lombardia. a magyarok (910. Galád. 3.a magyarok tönkre-verték a támadó hadsereget. Az irtózatos küzdelmeket kiállt és az ezek folytán roppant vérveszteségeket elszenvedett magyarság rejtélyes módon és megmagyarázatlanul . Gyula (nevű magyar kollaboránsok) uralta mesterséges fejedelemségeit. Idő és hely hiányában a közel háromnegyed évszázadon át tartó támadó jellegű (offenzív) magyar külháborúk tüzetes ismertetése helyett (ez külön monográfiát igényelne) itt csupán futólagos utalásokra szorítkozunk. hogy a nyugat éberen és ellenségesen figyelte a kárpátmedencei fejleményeket.amelyben maga Árpád is elesett .

Szászföld. vereség és visszavágás Bajorország.970: Bulgária. Thűringia Lotárföld. 9 évi béke Madarász Henrikkel támadás Konstantinápoly ellen magyar hadak az Atlanti óceánnál. Itália lerohanása 958 . Gallia. Lombardia Otranto Konstantinápoly Toulouse augsburgi ütközet.Magyar seregek Olaszországban 926 tavasza: Szent Gallen és Champagne megrohanása 933: 934: 937: 942. . Konstantinápoly (Mindezen hadjáratok során természetesen számos ütközetre került sor) 6. E páratlan küzdelemsorozat tudományos szempontból mindmáig feltáratlan. 946: 943: 951: 955: ütközet Merseburgnál. Lombardia. Alemannia.

Ennél is rosszabb történt. nemzeti múltunk e legdicsőségesebb idő-szakát is "kalandozások korának" nevezték el. az a másiknál szomorúság és gyötrelem. amely ne volna büszke a magyarság tizedik évszázadi haditetteire? Egyetlen nép. eredeti tartalmából. hogy sikerült bevinni a magyar (és az európai) köztudatba a "kalandozások" és "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" romboló tévképzeteit. 10. az a másiknak vereség. erényeink is bűnökké. A hajdani magyar életerő. örömnek minősül. jelentőségét. s az egészre ráaggatták a "kalandozások". lerágalmazták. ezer év gyászmezőin át. a magyarság duzzadó életerejének. üsse fel történelemkönyveinket s tekintse meg. hogy . "kalandozó hadjáratok". Van-e vajon a világon egyetlen olyan nép.és emlékezetrontó. s még magát a kort. mivé silányodott tollukon. Ehelyett ködösítő rágalmak és félremagyarázások borították el múltunknak ezt a területét is. Bámulatos és jószerivel hihetetlennek tetsző volt a magyarság katonai fölénye. azt minden lehetséges módon lekicsinyelték. hogy saját hivatalosaink kenik múltunkra a sarat s történetünknek e dicső szakaszát is becsmérlő szavakkal illetik? Még kimagasló sikereinket is a rovásunkra fordítják. még dicső tetteit is lejáratására használják fel? És itt nem az érintett nyugati népek írástudóira gondolunk. vitézség és hadművészet e ragyogó megnyilvánulásait kiforgatták valóságos. (Így válik . Nálunk azonban a szó szoros értelmében mindezt elsikkasztották. Mivé lett írástudóink tollán a hajdani dicsőség? Akinek jók az idegei. amely hasonló esetben ne tárná büszkén saját népe és a nagyvilág elé őseinek dicsőséges haditetteit.mesterséges manipulációk folytán . s a szenvedő fél fájdalom. hovatovább már-már holmi szégyenletes eseménysorozatnak tüntetik fel. "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" címkéit. történik. MIKÉNT ÉRTÉKELI A HIVATALOS VONAL A TIZEDIK ÉVSZÁZADI MAGYAR KATONAI OFFENZÍVÁT Diadalmas háborúk sorát vívta háromnegyed évszázadon át a magyarság egy egész földrész ellen. amely a támadó külháborúknak ezt a példátlan sorát. 8. agyonhallgatták és agyonhallgatják. ami az egyik félnek diadal. De mi okolja meg. óriási többségében sikeres offenzív hadműveleteknek ezt a sorozatát felmutathatná. amely tűrné.úgy itt is elmaradt a tudományos vizsgálat a tizedik évszázadi támadó magyar külháborúk eseményeinek. Ez a körülmény érthetővé teszi.7. körülményeinek és összefüggésrendszereinek. amelynek igazi mivoltát. a nemzeti öntudatot aláásó tévképzetek hírverése egész történetírásunk részéről olyan erővel folyt és folyik. A történelmi eszmélet. még senki sem méltatta tárgyilagosan. kicsúfolták. kiváltó okainak és háttértényezőinek feltárására. s nincs a világnak olyan történetírása. ami emitt sikernek. olyan jelenség. háttérokait és körülményeit.dicsőségünk is szégyenünkké. a tényeknek megfelelően. hogy ősei emlékezetét ezen a területen is beszennyezzék s hajdani hőstetteiből gúnyt űzve.) 9. megbélyegző jelzőkkel rakták tele.és panaszkitörése érthető. hiszen nyilvánvaló. Nincs a világnak egyetlen nemzete.mint őstörténetünk és régibb történetünk minden kérdésében . katonai sikereinek ez a tündöklő korszaka? . s zömében.

nemzettudatrontókról. Németh László "hibbantókról" beszélt.rablóhadjáratok . kalandkereső kóborló kószák. Röstelkedés oka bűneink bizonysága. kalandozás? . Mi az.és rabszolgaszerző portyák . dúlni. meg se mukkanjunk.kalandozások voltak . úgy hogy a 896-tól 972-ig tartó időszakot a "kalandozások koraként" korhatárolták. bűnügyi krónikák. közfogalommá. S kérdezzük tisztelettel: hogy áll össze hadászat s kalandorság? szervezett (reguláris) hadsereg és rablás. ámde egy nemzet háromnegyed évszázadon át tartó katonai tevékenységére miként lehet rákenni azt a címkét? Háromnegyed évszázad diadalmas hadivállalkozásait micsoda agyflúgos ésszel lehet a szoknyapecérség szavával jellemezni. kalandozás.. hogy . torz tudást terjesztőkről.. illemkönyvek légypöttyös füzeteiből álszellemi szökevényként szökött be ez a fogalom kincstári történetírásunkba s merevült történelmi dogmává. "Kalandozások" Hivatalos vélekedések szerint a régi magyarok az árpádi bejövetelt követően kalandozó hadjáratokra adták fejüket és több mint háromnegyed évszázadon át kalandoztak ide-oda. kóborolni. kaland. de az egész korabeli magyar társadalom. tudatlanítókról. Szoknyavadász és széllelbélelt szélhámos nőcsábász és nőbolond könnyen adhatja s adja kalandorságra fejét futva kandúrkobakkal könnyű kalandok után. kalandvágy.a társadalom megélhetését idegen gazdag országokból szabad rablás útján megszerző hadivállalkozások Meglehetősen sötét az ilymódon kialakított kép. Mi szóljunk a torzítókról. tudomány tornyából tudatlanságot. Bevitték a magyar köztudatba. Kalandozó kalandorok. Sötétebbre vajon festhető-e még? Hisz itt nem csupán akkori külháborúink vannak vastagon feketére festve. Hintsünk hamut fejünkre.zsákmány. tudománytalanítókról. Kaland. Hallgassunk. Ráfogták: kalandozások. Közszólássá gyúrták. fosztogatni. ahogy a kés szeli át a vajat? Győzelmet győzelemre halmoztak? Senki sem mérkőzhetett velük? Hallgassuk meg őket! Rablani. miféle kábaságok között kalandozó elmével? miként süthető rájuk. rablóhad járat? 1. kalandorság. hogy kalandozások. Röstelkedhetünk holtig miattuk. zsákmányolni jártak. szerelmi históriák. bírósági perek rovataiból.Diadalmas külháborúk sorát vezették őseink az európai országok ellen? Katonai egységeink úgy hatoltak át közeli és távoli országokon.

állatok. rabolni? . Hadsereg nem kalandozhat.Kalandokat kergetett kalandra kábult kobakkal? Kalandorság bűnébe estek? Honnan került históriánkba ez a szó? A hivatalos dilettantizmus micsoda régióiból? Kalandozhat-e egy hadsereg? ("kalandorok kíméljenek!") Hadseregek sorsát vezetheti-e a kaland vágya? Hadseregeket egy évszázadon át? Hadseregeket egy évezreden át? S miféle kalandok eshetnek meg a kalandozó hadsereggel.és véráldozattal? Semmilyen áldozattól nem visszariadva? Háromnegyed évszázadon át. "Rablóhadjáratok" Azt mondják: rablóhadjáratok voltak. zsákmányszerző. fejetlenül indulna el. viharos évezredeket átható mindent fölülmúló vágy: kalandozni. amely így indulna el. pusztulásba rohanna. egy évezreden át? váltakozó szkíta népek sorával? az elvérzésig? véráztatta. szerkezetek roppant szervezett tömege: kalandozás ösztöne ezt miképpen vezethetné? Az a hadsereg. a vér és halál micsodás kalandjai? Miféle szemlélet tört be itt ellentörténelemírásunk lapjaira? miféle szellem urhódott el kincstári történetszemléletünk tapintóidegein? A hadsereg: emberek. kalandozó hadjárat: dilettáns képtelenség. rabszolgaszerző portyák Rablóhad járatok? Mérhetetlen élet.

nem kell! békés szántóvetés. . ha rásütik. Ki hiszi. Bebizonyította már ezt (ál)tudományos módszerrel (ál)tudományosan is valaki? Ha nem: miért hangoztatják? kik hangoztatják? Mondva mondják . hiheti ezt? egyáltalán mi az: rablóhadjáratok? Miért nem nevezünk rablóháborúnak minden háborút? miért csak eleink küzdelmeire sütik rá ezt a bélyeget? S ki akart rabolni? A vezérek? a közkatonák? Vagy együtt mind a kettő? Bizonyos ez? S ha nem. megérte? mind semmi a kaland. gyermekek éneke? . úgy a magyar seregek felett kimondhatatlanul is ott lebeg a megbélyegző ítélet: rablósereg. zsiványnak. miért fogták rájuk? Miért épp rablónak. rablóhorda. idegen területekre betörő hadak mikor nem zsákmányolnak? Ez jóformán együttjárója a háborúskodásnak. Világos.ismétlik azt is: zsákmányolni mentek. zsákmányoltak.meg százezrek élete megérte? százezrek halála idegen harctereken? megérte? saját népeik sírba hanyatlása.száz. dúlónak? Ha viszont a hadjárata rablást szolgálta.nem kell! nem kell semmi: csak zsákmányolni. Hadak. ez a két fogalom: zsákmányolás és rablás valójában egymásnak csak szinonímája.és rablásvágyhoz mérten? megérte? nem kell a békés nyugalmú otthoni élet a reggel gyémántbékéje? . vacsoraillata? . csak az arany. rabolni! csak az arany kell. S az is: hogy a rablás megbélyegzőbb.nem kell! otthonok fehér füstje. hogy rablóhadjáratok voltak.

rablás. hiszen a kirajzó. egy állam haderejének kizárólagosan rablás a célja. úgy a hadsereg legfőbb gazdájának. lappang itt. ha már zsákmány kellett. s tetten érhető ebben a megbélyegző szándék.Valamilyen ellenséges érzület lopakodik. minden hódítók útját választották. a szerzés vágya? Ki hiszi ezt? Ki hiheti? Miért mond ellent a rablóhadjárat a hadseregnek? Ha egy ország. osztogatták a szent könyvet és kenetet? kenyeret és bort? liliomot és gyertyát? s fosztogatás. erőpazarlással és saját-élet pazarlással. prédálás eszükbe sem jutott? Mások nem szereztek zsákmányt? Mások nem fosztogattak? . amilyenek a "vezérek korában" zajlottak. zsákmány. ne vezesse más. biztosabb módját is találhatják ennek: leutánozzák Nagy Károly példáját. egész Európára kiterjedő offenzív hadicselekményeik során szüntelenül véreztek. rablóállammá. minden hódító. De hát a többiek? A világtörténelem többi hadivállalkozása. expanziós hadserege? Azok szent ostyát vittek. s így mélységesen társadalomellenes. Mikor ér már véget a szellemi rablóháború? MIRŐL VOLT SZÓ TULAJDONKÉPPEN A magyarok e hatalmas arányú. hogy olyan gigantikus hadivállalkozásokat. ki hihetné el ezt? Zsákmányért? Ha zsákmány kell. pusztultak s hadműveleteik végrehajtásában kényszerűen elmentek az emberi erőfeszítések határáig. egyedül zsákmány. illetve a tizedik évszázadi magyar állam merőben más jellegű volt. A seregek tagjai valamennyien kockára tették életüket és pusztultak. Lehetséges-e. mint a zsákmányolás. amott is ellenállásba ütköztek. zsákmány. római-germán alapossággal kifosztják azt. Fosztogattak. harácsolás vak ösztöne. a rosszhiszeműség. Azért minősítik rablóhadjáratnak ezeket a tudományosan mindmáig nem elemzett hadműveleteket . mérhetetlen Nagy Károly-i zsákmányt (és Nagy Károly-i "dicsőséget'). A magyar haderő. de úgy. lakóit kardélre hányják. Mindezt hitvány tárgyakért. elfoglalják a szomszédos területeket és módszeres alapossággal. hogy helységeit elpusztítják. Vagyis: tendenciózusan ítélnek. az államnak is szükségszerűen rablóvá kellene válnia.mert meg akarjuk bélyegezni őket. amelynek ez az egyetlen törvénye. támadó seregek itt is. anyagiakért vállalták csupán? Ki hinné. minden területrabló példáját: körülkerítik. várait letarolják. A legnagyobb zsákmányt ez hozta volna. s így sohasem térhettek meg teljes létszámban. sok zsákmányt aránytalanul kisebb kockázattal. hét évtizedes. pusztultak szakadatlanul. Tény és való. vagyis: ellentétbe kerül önmagával és önmagát semmisíti meg. tényei tanúsítják. Miért nem ezt az utat. ellenségekként ítélik meg őket.

mert nem véletlenül lett nagy! Nagyszerű győzelmei tették azzá. és minden egyéb hasonló rémtettről megfeledkezve. ahol serege elvonult. Micsoda ostobaság. helyénvalónak ítélve. egy birodalom ellen. asszonyok példátlan hidegvérrel véghezvitt lemészárlását. a szerzés. amit ő itt művelt. tömegmészárlás és világméretű rablás. Talán érdemes volna egyszer ezt is megvizsgálni: mit jelentett szigorúan az emberi kultúra szemszögéből Nagy Károly hadjárata? mert az. Világosan kell látnunk: a harácsolás. most kőhalom! Kedv s öröm röpködtek.Vegyük Nagy Károly hadjáratát az avarok ellen! Némelyek ezt teljesen rendjén levőnek találják.bárhol is . Nagy Károly nagyságát. ami megfogható volt és amit érdemes volt. siralom Zajlik már helyettek." Nagy Károly véres gőzhengere után mégcsak kőhalom sem maradt: a föld színéig letarolt mindent. a magyarok nyugati hadjáratait "kalandozások"-nak minősítsék. Örök szégyene ez a magyar históriaírás hiperkritikusi szakaszának. nem más mint legirtózatosabb népirtás. Kő kövön nem maradt. hanem az avarok leverése és a szisztematikus népirtás: így soha még a kegyetlenségéről hírhedt ókori rabszolgatársadalom. A titkos erők győzelmét. amit valaha is elkövettek egy ország. Nagyon megérte Nagy Károlynak! Európának is.és rabol is . aranyát: mindent elvittek. Nagy Károly a modern népirtás lángeszű előfutára.ahol erre megvannak a lehetőségei. a római birodalom megtorló légiói sem pusztítottak. a nemzetközi árulást. De megérte. kultúrarombolás. Halálhörgés. emberelőtti pusztasággá. A szkíta népeknek nem kellett volna ahhoz a Kárpát-medencébe telepedniök.nem az ellenséges katonák. hogy mindezt rendjénvalónak. zsákmányszerző portyáknak. aggok. a nagy Nagy Károly előtt lehasalni illendő. Hát igen. az rabolhat . hogy rablóhadjáratokat indítsanak. a kalandozó rabló ösztön semmiképpen sem függhet össze a szkíta népek Kárpát-medencei visszaáramlásaival: aki rabolni akar. s a világtörténelem talán legnagyobb arányú rablása. Némely területeken az emberi kultúra századokkal döccent vissza. hanem a védtelen tömegek. Tökéletesen illik rá költőnk vallomása: "Vár állott. s hatalmas területeket tett néptelen holt vidékké. szolgaszellem és rosszindulat kell ahhoz. gyermekek. nagyszerű tettei. rablás. De még ennek a hadjáratnak sem a könyörtelen rablás volta célja. . Az emberiség érdekében? Úgy bizony! A népirtó gőzhenger! A példás alapossággal megszervezett népirtás. zsenialitását ki vitatná? Ő szervezte meg mesteri fokon . amely csaknem egy századra véres káoszba szédült. Nagy Károlynak megérte: hosszú karavánok vitték Frankhonba az avarok kincsét.

néptelen és terméketlen területre tért ide vissza. idegen fegyveres erővel betelepülő katonaréteggel számolnánk. a visszaszerzésért a megszálló idegen hatalmakkal folytatott háborúk. továbbá a honfelszabadítással óhatatlanul együttjáró. az idegen csapatok. mélyreható társadalmi-gazdasági. Ámde azelőtt sem tették ezt. ezeket azonban még a legrosszabb indulatú beállítás szerint sem lehet rablóhadjáratoknak nevezni. méghozzá nyomban a honvisszafoglalás után megindították nyugati irányú támadó hadjárataikat. hogy a honvisszaszerzők háromnegyed évszázadon át. "kalandozó v. s esetleg frontba tömörítik maguk ellen a nyugati népeket. kivált. hogy e nyugati irányú "kalandozásokkal". Még továbbmenve: a honvisszafoglalóknak még azt is számításba kellett vennie. hanem Európa egyik legbővebben termő leggazdagabb területére. Világos tehát: nagyon súlyos okának kellett lennie. Az ún. politikai-katonai változások végrehajtásának annyira le kellett kötnie a honvisszaszerzők energiáját. úgy bőven volt aratni valója idebent az országban.Mi több. hogy a legsúlyosabb és a legnyomósabb ok nélkül semmiképpen sem dönthettek volna kifelé irányuló hadjáratok végrehajtása mellett. itteni megtelepedésük után azt mindenképpen el kellett volna ejteniök. újra meg újra mérhetetlen anyagi és véráldozattal. saját nyelvükön beszélő népeket találtak itt. mivel ezek a szövetségeseikkel kötött megegyezések alapján végrehajtott stratégiai hadmozdulatok voltak. Vajon miféle titkos összefüggések rejlenek it? Mégiscsak képtelenség. ellenkezőleg: ha azelőtt netán rablóhadjáratokat terveztek volna.csupán harácsolás. saját uralmuk megszilárdításáig öngyilkossággal határos lett volna a "rablóhadjáratok" végrehajtása.miként a történelmi tények ezt igazolják . Nagy kérdés: mi volt. "zsákmányszerző" hadjáratokat folytasson megújuló rohamokban egy évezreden át! .rokonfajú.mégha ugyanannak a népnek különböző ágai. rablóhad járatok" mögött tehát valamiféle nagy titok lappang. a dolog éppen fordítva áll. betolakodók kiűzése. még akkor is. hogy "rablóhadjáratokat" indítson nyugati országok ellen? De rabolhattak volna bőséggel azelőtt is. legalábbis addig. úgy ezeknek legyűréséig. Az ide visszaáramló szkítaság nem koldus. A másik kizáró ok: ha az iderajzó szkíta népek idegen etnikumú népeket találtak volna itt. hogy e hadjáratokkal maguk ellen hívják ki. amíg kimerítik. a Kárpát-medence gazdagsága köztudott. aligha öregbítik nyugati népszerűségüket. Sürgető okuk tehát rablásra nem volt. saját etnikumú. v. ha . hogy népek sora . ahol mérhetetlen kincsek fogadták őket. E titok megfejtése a magyarok ősi múltjának ismeretlen területeire vethet fényt. miért lett volna szükségszerű hát számára. gigantikus erőfeszítéssel "kalandozó". mi lehetett ez az ok? Ha egy szűk. Magyarán: számolniuk kellett azzal. De még abban az esetben. ha azok célja nem volt volna más . felélik az itt talált kincseket. illetve több mint egy évezreden át megújuló hullámai újra meg újra. Folytattak ugyan az árpádi honvisszafoglalást megelőzően is hadjáratokat nyugati területek ellen.

Liudprand műve alapján kissé részletesebben kitérünk e hadjáratsorozat két olaszhoni mozzanatára.mondja Anonymus. ezüstben. nemesfémfeldolgozó ipara és fémművessége volt. A városokat lerombolják. Nagy Károly talán visszaszerezte a rabolt kincseket? Hihető volna. EZÜST.éppen hazánk területe volt Európa legfontosabb aranyközpontja: gazdag aranybányák sora működött itt és ontotta az aranyat már az időszámításunk előtti évezredben: Magyarországnak már azokban az időkben fejlett aranybányászata. amit állítólag szereztek. s hogy maguk iránt minél nagyobb rettegést keltsenek. életeleven képe bontakozik ki a X. harcközpontú életszemléletének és minden ellenállást elsöprő katonai fölényének. övéit megfélemlítéssel bátorságra .ha ugyan elszármaztak. Onnan tudjuk ezt. bepillantásul ezekbe a hadműveletekbe és a magyar vitézek küzdelmeibe. Az aranykincseket tehát itt termelték és innen származtak el . GYÖNGY: ANNYI VOLT AZ NEKIK MINT A KAVICS. a magyarok páratlan vitézségének.és kitermelőhelye kétségkívül a Kárpát-medence volt.ne szépítsük a dolgot . Bárhogyan is forgassuk . színes.óriási. századi támadó jellegű (offenzív) régi magyar hadviselésnek. hogy ezek az áldozatok legalábbis vetekszenek azzal az állítólagos "zsákmánnyal". ha nem ütköznénk abba a közismert ténybe. (?) Erre (gyermek) Lajos király.elénk mered a kérdés: miért? Bizonyos az is: nem aranyért.Próbáljuk csak felmérni azt is. tetteibe. Arnulf . de valami még aranynál is nagyobb és fontosabb kincsért. ELLENÁLLHATATLAN EREJÉRŐL Érzékeltetésül. Akkor pedig miért? Miért lett volna szüksége ennek az akkoriban leggazdagabb országnak a szegényebbek sovány és fakó kincseire? Hisz amúgy is dúskálkodhattak aranyban. a templomokat felperzselik. hogy az őskortól Nagy Károlyig és azt követően is . Az arany központi lelő. mibe kerültek ezek a "kalandozó hadjáratok". akiket Arnulf az ő segítségükkel legyőzött vala. "rablóhadjáratok" magának a szkítaságnak? Megállapíthatjuk.könyörtelenül elpusztította. az avarokról tudjuk: roppant kincseket halmoztak fel. végetnemérő kocsisorral tért vissza birodalmába. aranykincsekkel megrakott. isznak a megöltek véréből. földig rombolta és kirabolta az avar birodalmat . Többért. MIVEL SAJÁT FÖLDJÜK FOLYAMAIBAN TALÁLHATTÁK MINDEZT" . Igaz. hogy mikor Nagy Károly évtizedes harcok után szétzúzta és . Liudprand cremonai püspök leírásából mozgalmas. "ARANY. a lakosságot lemészárolják. Elfoglalják a bajorok földjét is."halála és fiának trónralépte első évében nagy sereget gyűjtenek s meghódítják a moravanusokat. mint aranyért: életért! RÉGI SZABAD MAGYAROK VITÉZSÉGÉRŐL. látva népének pusztulását s amazoknak kegyetlenségét.

a mely a svévek és bajorok. hogy a szomjas ember mohóbban nyúl a hűs ital után. olvastam. mint a harci rivalgás. beborítani kezdi Bús felhőkkel a fényt. hogy a hunok népszokásai közé tartoztak: a fiúgyermek arcának születés utáni felhasogatását. ragyogást a fürtös Apollón. Alighanem. És ha az ég végtől végig zeng. Hatalmas seregének tehát eléje sietett ezen elvetemült népnek a megszámlálhatatlan sokasága. mint ahogy e kegyetlen nép várta a csata napját. midőn hírül hozták ennek a népnek nem váratlan és nem óhajtott közeledését. csapkodják kardok azon kép. A következő napon tehát összecsapnak a Lemannus folyó melletti síkságon. kegyetlenségükben vért ontanak könnyek helyett!" Liudprand két olyan tényt hoz fel itt a régi magyarok szokáshagyományaiból. Épp így. Ha dicső. amelyeket az életben maradtak az elhaltakért való fájdalmukban önmagukon ejtenek. lárma tetőnkön: Döngnek a bőrsüvegek. Véres küzdelem keletkezík mindenütt s a turkok hátat fordítva. De nem is volt másban öröme. Igazolják ezen állítást azok a sebek is." Amint abban a könyvben. miszerint hőseink. ki fehért feketére cserél fel Vétkének tudatában fél a szívébe tekintni: Hátha az égi tűz s ő egyidőben még elenyészik.tüzeli s akasztással megfenyegeti mindazokat. mert előbb száll el testükből a lélek. mint szemükből az álom. "Lajos király egybegyűjtött csapataival már Augustába jött. megtámadták a vérszomjas és harcias magyarok a még alvó keresztényeket. összefüggésben áll ezzel az a másik sajátos szkíta népszokás. s hatalmas Urunk. hogy élete nem az elpuhult élvezetek keresése. repülő nyíl átszegi őket. arcukat marcangolták és ruhájukat szaggatták: ez a szokás fakuló nyomokban . még mielőtt az anyatejet táplálékul bevennék. nem költött fel sem a csatazaj sem a halálos seb. az anyák a fiúgyermekek arczát mindjárt a születés után éles késsel összevagdalják. arcukat felhasogatva borultak a halott fölé. süvöltnek a messzire röppent Nyilak. s mintegy kijelölését arra. erős pánczél repedez. hogy Liudprand téved és összekeveri egymással (a két azonos népet) a hunokat és a magyarokat. hogy rá vérkönnyeiket hullassák. A Liudprand által ismertetett két ómagyar népszokás a magyar-hun-szkíta azonosság két bizonyítéka. zúg a vihartól És ha cikázik a Dörgő trónjáról kibocsájtott Villám: hogy hogy fél az. vezéreink. "a mely eredetével foglalkozik. akik a tervezett háborúból kivonják magukat. másokat pedig a kiket fekhelyükhöz szegeztek. jól irányított nyilaikkal igen sokat terítenek le. hanem a haza szolgálatának szent hivatása. Mint a mikor zuhogó jég elpaskolja vetésünk És útján támad kopogó zaj. Kincstáriak természetesen ezt nem tűrhették s kisütötték." . tegzek ürülve. hasadoz ki-ki hátán. vagyis a keleti frankok határán fekszik. hogy tűrjék el a sebek fájdalmát. amely terjedelménél fogva alkalmas a csatározásra. Istent nem ismerve. mintha menekülni akartak volna. S hullnak a holt tetemek. az asszonyok hajukat tépték. amelyből hiteles ókori kútforrások alapján tudjuk.a kereszténység ellenére mindmáig fennmaradt. Többeket előbb ébresztett fel a gerely. az asszonyi lélekgyöngeség könnyeit megvetve. mint a csatában. szeretteik elvesztése fölötti igaz fájdalmuk jeléül a férfiak. abba a városba.

humanitáriusabb eljárást a legeszményibb hadseregtől is bajosan lehetne elvárni. hogy ok nélkül öldököltek volna és tömegesen lenyiszakolták volna a lakosságot. várost vagy kolostort meg miegyebet. Senki sem merte érkezésüket bevárni. szántókat szerteszét heverő holttestekkel. miért nem vittek ajándékot s nem halmozták el válogatott csencsembencsemekkel. A nép néhány évre adófizetője lett a magyaroknak. A mi hivatalos historikusaink feladata volna. nem várjuk el. futást színleltek. Látni lehetett erdőket. füldugaszokkal. amelyeket nagy munkával vagy a természeti előnyök igénybevételével lehetett megerősíteni. előtörtek mindenünnen a leshelyekről s már-már legyőzve lekaszabolják a győzőket. ennél lovagiasabb. vértől pirosló patakokat s folyókat. mindinkább annak a szemléletét tükrözi. mint olyan szerzőtől. aki a másik oldalon áll. Midőn a király népe nem tudván a kelepcéről. Sebestyén Gyula is ennek a hatása alá kerül. hogy nem azért ítélik el a külháborúzó magyar hadsereget. hogy a nyugati források fájlalják az árpádi honvisszafoglalóktól elszenvedett csapásokat és krónikásaik ezt szóvá is teszik. . az is csak halkan. A SZENT GALLEN-I ESET A külső hagyomány magyarellenes szemlélete hatalmas erővel uralkodik az elidegenedett magyar történelemszemléleten. hogy a magyarok szokatlan emberséggel jártak el: semmi nyom például arra. midőn a ravasz turkok leshelyeket állítván fel. de szándékos torzítással. legfeljebb olyan helyeken. de könyörtelen dühükben gyújtogatva végigszáguldozták a bajorok. Kifosztották? Hallatlan! De volt-e vajon még olyan hadjárat. hogy kifosztottak egy várat. a számtalan keresztény lemészárlásával nem elégítették még ki gonoszságukat. hogy a győzelem vereséggé változott s annál keservesebben fogadja a váratlan csapást. történelemhamisítással senki sem vádolhatja őt. ajakcsíptetőkkel az érintett területek lakosságát és liliomot és díszkoszorúkat se vittek. Ellenkezőleg." A cremonai püspöktől. hogy itt-ott akaratlanul is ne bocsátkozzék némi túlzásba jelzőit illetően. A király maga is rémülve látta. svévek. szinte példátlan emberséget tanúsítottak. amit nem kellene efféle hadicselekményeknél elkerülhetetlennek tekinteni. Érthető. miként a Szent Gallen-i eset is mutatja. A magyarok végrehajtván tervüket. semmi olyasmi. semmi rendkívüli nem történt. frankok és szászok földjét. fölfogván. mi több bízvást rámutathatnának arra .a szokásos túlzásokból az igazság tárgyilagos kihámozására törekedve -. A lovak nyerítése és a kürtök recsegése még inkább rémítgette a menekülőket. őket hevesen üldözőbe vette."A lenyugvó nap már hét óra felé járt s Mars isten még Lajosnak kedvezett. az üldözőket pedig egyre előre hajtotta. ahol a győztes hadsereg nem fosztotta ki a birtokába került területet? Még jó. megóvja őt ettől tisztessége s így mindvégig tárgyilagos marad: ez adja művének értékét. hogy kellő tárgyilagossággal megvilágítsák a történteket s kimondják.

(L. mert ártalmatlannak vélték.le akarták vágni. ki végül is vezeklésül egyházi dalt énekel. Galli V. Tolmácsuk. aki ugyancsak felhevülhetett a bortól .) nyomán vázoljuk a történteket. Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom. Némileg Ekkehard mester (XI. A boros hordókat a kolostor pincéjéből kihordták. csupán tettette magát.arra kell gondolnunk. hogy érintkezésben áll a felsőbb hatalmakkal").viselkedésében kihívónak tűnt . noha nem lehetetlen.Sanct-Gallen középkori képe Vegyük mindjárt a Szent Gallen-i kolostorban történteket. a penitencia és vele a bűnbocsánat. tetejüket leverték s ihatott mindenki amennyit csak akart. de nagy tehetséggel játszotta az idiótát.) Végül pedig jöhetett a pecsenye. annál is inkább. de rájöttek. a pap-tolmács. kézirat) .Heribald szerint -: mivel kényszerítették rá.a papok hagyományos borszeretetét ismerve ..saját nyelvükön elfújja a "Sanctificat nos Domine" kezdetű egyházi éneket. mivel ez mély nyomot hagyott a magyar történelmi képzeletben. sz. hogy versenyt igyon velük. c. A 926-os évben egy magyar katonai egység berontott Svájcba és letáborozott a Sankt Gallen-i kolostor udvarában. hogy Heribald is velük üvöltött. (Számolnunk kell vele. 52. csak az ütődött-hibbant Heribald várta meg a magyarok érkezését. velük ordibál (=kurjongat és énekel) . Heribaldot a magyar hadfiak egy kicsit meghergelték s hirtelenében . félkegyelmű. értette az éneket s ismerős fülnek. éneklésre kényszeríteni? S itt . Mivel pedig ez a derék egyházfi magyarul is tudott. (Ekkehard: Casus St. Az ünnepség tovább folyt (Heribaldot egyébként nem azért nem bántották. miután pedig kitombolták magukat.. egy keresztény pap.) Megható a kiabálásra kényszerített pap-tolmács históriája. volt bor ott bőséggel. Ámde miként lehet valakit ordibálásra. 54. "hanem mert az ókoriak hite szerint a félkegyelműséget annak jeléül tekintették. A magyarok "a vegyítetlenül ivott bortól felhevülve rettentő hangerővel isteneikhez ordibáltak" (=harci dalokat énekeltek). arra is rákényszerítették. békében hagyták. Közeledésük hírére a szentatyák mind elmenekültek. felhevült szívnek az aligha lehetett kellemetlen.

Végromlást kiabálnak a minden irányból előtört Gyors magyarok s lenyilazzák azt. Mert miként Liudprand tanúsítja. akik onnét kijönni akartak. nem zsákmányra éhes horda. hogy a tűzvész lángja elemészti a várost. Ekkora bősz magyarok hada rajtüt a városerődre S tűzbe borítja. És nem elég. mintegy közelebb hozzák. Liudprandnak ez a passzusa a rágalmazók ellenében Anonymust igazolja. hogy sem szembe nem szállhattak velük. És ezek a sorok. A tűz viharoknak a szárnyain indul És fölszíva magasra rohan s szanaszét harapódzik. hogy Pavia városának falait sánccal vették körül és köröskörül lecövekelt sátraikból állották útját azoknak. ha akaratlanul és közvetetten is. Leírásai hiányt pótolnak.A MAGYAR ARANYÉHSÉG ÉS ZSÁKMÁNYSZERZÉSI VÁGY CÁFOLATA LIUDPRAND CREMONAI PÜSPÖKTŐL Liudprand püspök a páviai csatáról is beszámol. még a felajánlott s fáradság nélkül megszerezhető kincset sem fogadják el: visszautasítják a megvesztegetésükre szánt ajándékokat is. Rodulfus távolléte idején a magyarok dühe Salardus vezérlete alatt egész Itáliában érezhetővé vált. ilyennek mutatja a régi magyarokat a túlsó táborhoz tartozó derék püspök emberi leírása. amiről emléktelenítéssel felérő adatirtás és ócsárlásból fakadó érdektelenség miatt oly keveset tudunk. megelevenítik a régi magyaroknak azokat a küzdelmeit. Vitézi sereg volt ez. sem ajándékokkal meg nem vesztegethették őket. Újra kibontakozott a nagy ég borújából a napfény És a kos útja felé közelítve a hegyre borult jégS hótakarót melegítve elolvasztja." Íme. éppen a rájuk sütött elsőszámú rágalmat leplezik le. "Berengár halála után. aki így jellemzi őket: . Aeolus Féktelenül lihegő szeleit kibocsájtja magából. Kit a tűz nem emészt meg. annyira. Ezek bűneikkel szolgáltak rá.

dák (daha). SOK ÁLLATNAK ÉS ELEGENDŐ ENNIVALÓNAK A BIRTOKOSAI. tekintélyelvekkel rátukmált) csőlátás valósággal ránevel arra. a harmadik a Gertrud Codex magyar alakja Nemes Mihály rajza (Magyar Jelmez) A POZSONYI CSATA Mi volt hát a magyar külháborúk oka? Mielőtt felelnénk az okokra. rá kell mutatnunk a közvetlen előzményre. Annál is inkább meg kell tennünk ezt.a Nyugat robbantotta ki.ki tudja hányadszor az évezredek folyamán . a betolakodott idegen fegyveres csapatok kiűzése. fél évezreddel az ugyanígy megdöntött hun birodalom és az azt évszázadokkal megelőző szarmata. pannon stb. A Nyugat elleni háromnegyed évszázados magyar offenzívát ." Magyar főurak a X-XII. mivel történelemszemléletünkben divatossá vált (mesterségesen ráerőszakolt. mi robbantotta ki a tizedik évszázad Nyugat elleni nagy hadműveleteit. jász (jazig). századból Az első alak rekonstruálva bizánci hatást mutat. stb. MINTHOGY MINDNYÁJAN GAZDAGOK VOLTAK. pontosabban: a pozsonyi csata.a központi szkíta birodalom. arra. hogy összefüggéseikből és az okoksági viszonyból kiszakítottan szemléljük. Egy évszázaddal az avar birodalom nemzetközi fegyveres erőkkel és titkos eszközökkel véghezvitt elpusztítása után. szkíta birodalom elpusztítása után ismét kivívta a történelmi szükségszerűség és ésszerűség és a szkíta népek ereje az ősi szkíta birodalom . az ország belső rendjének kialakítása és az ország ősi határainak újból való kitűzése. A második a pécsi domborművek nyomán van rekonstruálva és a nyugati hatást mutatja. a vazallus fejedelemségek leverése. Ellenállhatatlan történelmi szükségszerűségek folytán Európa közepén újra helyreállt ."NEM KÍVÁNTÁK A MÁSÉT. Mint tudjuk: 907-ben fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás.

a főszerepet a terv létrehozásában az oligarchia mellett ezúttal is a főpapság vállalta. alighogy újjáalakult Magyarország szétzúzására. 907-ben százezer főnyi hadsereg indul a magyarok megsemmisítésére: a szárazföldi csapatokat dunai hadihajók kísérték. és a germánság már ekkor. 907-ben. A Pozsonynál 907 júliusában lezajlott többnapos ütközetben azonban a magyarok tönkreverték a germán hadakat. s ezért lerontására tört. Számunkra itt az a lényeges. hódítani minden áron.jól-rosszul .helyreállítását. A kortársak csupán az új helyzet előidézte fenyegetést érezték. noha a korabeliek számára ez felismerhetetlen maradt. Csak mi. avarok stb. és amely . már itt voltak germán vezetéssel a nemzetközi fegyveres erők leszámolásra kész roppant hadai. a már ekkor kialakuló "Drang nach osten" hatalmi mohóságában nemhogy nem ismerte fel. A magyar katonai erő szétzúzta az országba betörni készülő óriási nemzetközi haderőt. zsoldos katonai erők kiverését az országból. Működtek a régi hibás beidegzettségek. a nagyhatalmi álmok megszállottai. hogy a magyarok elleni harcban egyesült germánság már ekkor. Közép. . "kalandozó" hadjáratok. a huszadik század poklából visszatekintő és valós történelmet elködöző történetírás homályán áttekinteni képes emberek mérhetjük fel a maga igaz mivoltában az esemény felmérhetetlen jelentőségét: a forrongva kialakuló nagy nyugati és keleti népcsoporttömbök között újra helyreállt a természetkijelölte keretek (Kárpát-medence) és évezredek szentesítette határok között az a központi hatalom. s a terjeszkedő német imperializmus. S miként a hunok. elleni régebbi tervek kidolgozásakor. Alighogy befejezték a Magyarország területére betolakodó idegen. a magyar honvisszafoglalás lezárásának évében megindult a pusztító támadásra. Mi több: az új terv kidolgozója és kimódolója éppen a germán klérus volt. Véres fővel kénytelenek voltak elmenekülni. mik az ekkori megtámadtatás nélkül tán sosem is jöttek volna létre. 907-ben tervet dolgozott ki a sebeiből alighogy felépült. És beindultak a pusztító viaskodások évszázadokra kiható nagy gépezetei. de a védőtartóoszlopot ellenséges falként érzékelte. A hazájukat visszafoglaló magyarok még nem támadtak nyugat ellen. Meghökkenő fegyvertény ez: a honvisszafoglalást még teljesen be sem fejezett magyarság már ekkor is nagyobb katonai erőt képvisel. A Hungáriának. Mit akartak elérni? Hódítani. avagy Magyarországnak nevezett új szkíta birodalom új egyensúlyi helyzet kialakításának irányába hatott. amely természeti és történelmi adottságainál fogva a néptömbök közötti egyensúlyozásra volt hivatott.és Nyugat-Európa összefogása. Pontosan egy évszázaddal az avar birodalom embertelen vadságú szétrombolása után a magyar honvisszafoglalás befejezése évében. Még messze a jövőködében. együttmunkálkodása helyett háború a közép-európai pillér ellen. amely terjeszkedő hatalmát korlátozza. netán a semmi ködében úsztak a majdani ún. máris itt voltak az éhes új hódítók.ezt a szerepet töltötte be egy évezreden át a pángermán és pánszláv népsokadalmak közé ékelődötten Európa keleti védőbástyájaként. Alig hogy befejeződött a magyar honvisszafoglalás. Pozsony ősmagyar váránál az ország kapujában. Így került sor a pozsonyi ütközetre.még későbbi megtört és ezerféleképpen rombolt formájában is . Tanúsítják ezt a terv gyakorlati kivitelezésének tényei. mint az ellene támadó nyugat egyesített hadereje.

hódító eszkalációi. s amit a betolakodó önkényének nevezhetünk. ő sem tud azonban mindenütt és mindenben ellene szegülni kora klerikális szerzői magyarellenes beállítottságának s ezért emeli ki többi középkori krónikásainkkal együtt a velejáróját a fegyveres konfliktusnak.a vazallus frankoszláv fejedelemség létesítését ős Szepességben. Elsikkad a krónikás szövegben a hadjárat valódi mibenléte.Elsőrendű bizonyíték is ez a tény: tanúsítja a hamis. Bizonyosra vehető hát. jóllehet igazságérzetét vitatni sem lehet. rablóháborúknak.óhatatlanul együtt járnak az idegenuralommal. etnikuma akkor . . hogy itt nem éltek más etnikumú népek. hogy a Kárpát-medence lakossága. Le kellett vonni a támadás tanulságait. hazug híresztelésekkel szemben. zsákmányszerzést szolgáló "kalandozásoknak". elhallgatják: szidjuk magunkat és ők is szidnak bennünket. hiszen akkor nem őrződhetett volna meg. a fosztogatás. mi éppen fordítva.miként azt napjainkban is tapasztaljuk . így aztán a kép feketére sikerül: ily módon bélyegződnek eleink hadműveletei barbár dúlásoknak.az avar birodalom szétzúzása utáni szláv beszivárgást az ősi Magyarország területeire. . mondhatnánk ellenségesen fogalmaz. rablóháborúi magasztos és dicsőséges hadi vállalkozásokká dicsőülnek. amik ." Kézai Simon mester itt keményen. A pozsonyi csatát követően. előzményekből következtethetünk. hogy büntető expedícióról van szó. megtorló hadművelet-ekről: ezért első dolguk az árpádiaknak a cseh föld végigdúlása.hozzászámítva mindazokat az atrocitásokat. . s ez azért hangsúlyozódik ki különösképpen. Felvidéken.magyar volt."Morvaországot és Cseh-országot fosztották ki minden vagyonából. mert más népek historikusai a kedvezőtlen tényezőket általában elnyelik. miként Kézai írja . A katonai támadás intő jel volt a magyarok számára: nyilvánvalóvá vált. azt ami elkerülhetetlen kísérőjelensége mindmáig a háborúknak: a dúlás.és Árpád előtt is . az előzmények közt pedig megtaláljuk: . oka és célja is. És még egy év sem telt bele. Vratiszlávot. nem éltek olyan ellenséges etnikumok. és a csatában megölték fejedelmüket. A nemzetlélekölésnek ez is egy hatásos módszere. Volt azonban más oka és célja is ennek a hadműveletnek: nevezetesen az ország köré települt ellenséges gyűrű meggyengítése és szétzúzása. Thüringiát. ők betartják a "magunkról csak jót" elvet. illetve azt. akiket le kellett volna győzni. és megtörtént a magyar visszavágás: magyar csapatok pusztították végig Szászországot. nem jöhetett volna létre a magyar haderő ekkora ütőképessége. mit várhat a magyarság a nyugattól. míg ellenségeink orvháborúi. hatalmi visszaéléseket. s mindenre csupán a történelmi tényekből és összefüggésekből.

katonai cselekménysorozatról van szó. hanem őket jó évezreddel megelőzve a szkíta népek egymást követő hullámai. hogy haladéktalanul nekivágtak ezeknek az óriási áldozatokkal járó párviadaloknak? Mi volt az ok? Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egymást követő sora egy évezreden át? Miért volt elkerülhetetlen ez? Mit akartak elérni? . akik lobogó fehér gatyában. A történelmi tények nem hagynak semmi kétséget aziránt. birtokba vették az őshazát. nép nép után. griffes-indások. jóformán még meg sem melegedtek itt. a nagy szarmata síkságról . Mert nem a magyarok kezdték el gyorsan mozgó könnyűlovasságukra támaszkodva a nyugat elleni rajtaütésszerű hadműveleteket.ISMÉTLŐDŐ VILÁGTRAGÉDIÁK Korról korra megsemmisülő szkíta birodalmak. hanem egy évezreddel korábban a Pannóniának nevet adó pannonok. gyökértelen jelenségekről. Ez a gigantikus eseménysorozat semmiképpen sem szűkíthető le a magyarok tizedik évszázadi külháborúira. ümögben száguldozták be frissröptű lovaikkal az etnikai forrongás állapotában levő nyugati tartományokat s verték vissza a nagy rabszolgatartó hatalom hódító hadait a Duna vonalánál. s csak e folyamat zárószakaszában a magyarok. Átfogó tüzetes vizsgálatra van szükség. korai avarok. máris megkezdték nyugat felé irányuló támadó kirajzásaikat. nyugatrómai és keletrómai birodalom beolvasztására készülő (és őket adófizetővé is tevő) hunok. hunok. akiknek az égvilágon semmi köze a Balkánról több mint egy ezredév eltelte után felszivárogni kezdő valachruminokhoz. ezekben a kérdésekben is. daha-dákok. végül pedig a magyarok. jószerivel azonnyomban megkezdték a nyugat felé irányuló támadó hadműveleteiket. majd nyomukban a szarmaták. szarmaták. isteni elrendelés kényszerítette ide a nagy keleti pusztaságokról. akiktől rettegett a világbíró Róma. ugyanúgy a keleti pusztákról. a pannonok. Mindezek a szkíta népek. harcicselekedetekről. Miért? Mi vezette. Tüstént szemünkbe ötlik: nem Árpád magyarjai kezdték a nyugat elleni külháborúk sorozatát. Félre kell vetnünk a tizedik századi magyar haditettekre (s az egész korra) tévedésből és ártó szándékkal ráaggatott hamis címzéseket. hullám hullám után.visszaáramló ősszkíta-magyar daha-dákok. jász-jazigok. majd utánuk a hatalomban hozzájuk mérhető korai és kései avarok. meg kell ejtenünk az évszázadokon át elmulasztott elemzéseket. attól független. késztette őket ezekre a hadműveletekre? S miért volt valamennyiök számára annyira sürgős ez a késztetés. hogy egy teljes évezredet áthidaló grandiózus folyamatról. de az egész Európa visszafoglalására. s mihelyt visszafoglalták. majd a nyugatot nemcsupán rajtaütésszerű hadműveletekkel riogató.a későbbi Dagesztán-Dahesztán tájáról . Mindenekelőtt látnunk kell: nem elszigetelt folyamatokról van szó és semmiképpen sem a történelmi összefüggésekből kiszakadt. mihelyt visszatelepültek a Kárpát-medencei őshazába. Mindezeket a szkíta népeket a Kárpát-medencei őshazába behatolt és itt zsarnokoskodni kezdő idegen népelemek kiűzésének karizmatikus parancsa.

amelyről még manapság is Pannóniának nevezik Magyarország felségterületeit? Hova lett a Szarmata-Jász (Jazig) Szkíta birodalom. A história.) Évszázadokról évszázadokra megsemmisülő és újraépülő szkíta birodalmak. évezredeken át megismétlődve érő tragédiák. világjelentőségű tényeket takart el az emberiség szeme elől. Egy évszázad sem telt bele. Világok pusztulására vessük a tekintetünket. a hunok után a korai avarok. áru-lók. földalatti brávók. módszeres. Évszázadokról évszázadokra megismétlődő nemzettragédiák. Európa közepének. amely a tények feltárója helyett a tények elfedőjévé. míg ki nem okádták mérhetetlen kincseiket az avar dombok s míg föld alá nem került a nemzet nagyobb része. Csaknem egy évtizeden át dühöngött ez a feltáratlan titkú pokoli háború. népirtó megátalkodottságának követ kövön nem hagyó csapásaival. megvesztegetők. szkíta ősbirodalmainak pusztulását. világbirodalmak omlása. . senki semmit sem tud. így például Európa ősnépeinek. mert ezek a kérdések választ követelnek. országok tragédiái. népek katasztrófája: világraszóló s világ sorsára kiható tragédiák. A szarmaták után következnek a hunok. az emberiség emlékezete mögé süllyedt népek. Fél évszázad múltán a régi félelmetes idők kísértettek vissza. amikről senki. ősrégi központjának. eltakarójává vált. Megdöbbentő jelenségek bontakoznak ki a kutató tekintet előtt.Míg ezekre a kérdésekre nem találjuk meg a választ. Ismétlődő nemzettragédiák. világpusztulással felérő képei. világkataklizmák. avarok után itt voltak óriási erőhatalommal a magyarok. ez a kémek. amelynek csak a neve maradt fenn hajdani peremvidékein. nem mehetünk tovább. immár harmadízben vagy éppen tizedízben. a korai avarok után a griffes-indások. Attila megöletésének és "Krimhilda csatájának" félelmetes jelenségei. történelmi tényekre alapozott. s a hunok. helytálló választ. a magyar Szerémségben? (A szkíta Dákország és a dák-daha nép kiirtásának körülményei ismeretesek. gyilkosok. Hova lettek Közép-Európa ősszkíta birodalmai? Hova a Rómát rettegtető pannonok. a hun és avar birodalom világégéssel. a griffes-indások után a magyarok A magyarok színrelépésekor mind felkísértenek az előző tragédiák. Visszakísértenek az avar birodalom szétzúzásának irtózatos jelenségei Nagy Károly mindmáig leplek alá vont bosszúhadjáratának titkos erővonalaival. méregkeverők seregeit mozgósító diverzánsháború. Közép-Európának szkíta birodalmait A történelem kulisszái. a nagy pannon birodalom. métellyel s orgyilokkal győzelmes háború mindaddig.

a titkos erők küzdelme dönti el: nem a nyíltszíni küzdelem. alárendelt frank haderővel szemben? Harmadízben (sokadízben) kísértett fel a Kárpát-medencében a végpusztulás. Mi történt a pannonokkal. A dilettantizmus azonban az emberi eszmélkedés és történelmi önmegismerés mérhetetlen kárára. s a hasonlóságok és egyezések révén az egyik kataklizma eseménysora alkalmas a másik megvilágítására is. A valóságban azonban a háborúk már réges régen nem ilymódon folynak. az európai népek sorára és alighanem az egész világtőrténelemre végzetesen kiható kataklizma semmiképpen sem érthető meg külön-külön egymástól elszigetelten. S az érintett szkíta (hun. a nemzethalál. mindmáig valósággal elsikkasztotta a történelemnek ezt a lényegi hátterét minden háttértényezőjével. karddal hasítva maguknak utat a nyugati tartományokon át? miféle törekvés mozgatta őket? mit akartak elérni? S ki szervezte meg ezeket a hadakat. azé a győzelem. avar. világfordulatot ugyanazok a tényezők. világkataklizma jellegét és azt. miféle kényszerűség? Mi volt e hadivállalkozás-sorozatok kiváltó oka. hatalmas erőfeszítéssel és véráldozattal végigvitt magyar külháborúk vonulata. hanem az ész. miféle rejtélyes erő. értelme. emez pedig a magyarság tragédiáját előkészítő titkos szövevényekre vet világot. magyar) népek országa mindegyik esetben Európa vezető katonai hatalma volt. odaát is fegyvert ragad és parancsnokai vezénylésére öldökölve egymásra ront s aki a mészárlásban felülkerekedik. nem a fegyver. hogy néhány ember ideát is. hogy a katonailag mindaddig fölényben lévő avar haderő s az egész avarság elvérzett a nála gyöngébb. Vagyis a fantasztikus katonai fordulatot. a szkíta világhatalom. hogy ezek a külháborúk a puszta kalandvágy kitörései és megnyilvánulásai voltak? Milyen cél. tudatos obstrukció tagadhatja e gigantikus eseménykomplexumok világpolitikai jelentőségét. S a létrontó titkos erők ismét gyűrűbe vonták. miféle késztetések és szükségességek. s talpraállt. hányadízben. ki tudja. a hun birodalom szétzúzásának tragédiája rávilágít az avar birodalom végóráira.Feléledt. s a háborúkat nem a nyers erő. Mi történt itt? mi ismétlődött-kísértett fel immár ki tudja hányadízben? Csak históriai vakság. a leterített óriás.meg tízezrei. hogy a katasztrófa körülményei. szándék hajtotta őket. a szó: a cselszövény. Hivatalos dilettánsok. akik csak hírből. ugyanazok a módszerek készítették elő és hajtották végre. Hadjáratok sűrű sora vonul el hát szemünk előtt. hanem a kulisszák mögötti rejtve folyó ádáz viaskodás. ugyanazok a titkos láthatatlan erők: ezek döntő ténykedésének. illetve a csoda mezébe burkolt gyilkolás és titokhalmaz? az. Miért vívták őket? Ki meri ép ésszel állítani. kísérőjelenségei mindegyik esetben hasonlóak vagy éppenséggel azonosak voltak. Valójában ez utóbbi három. Attila hun világbirodalmával? Az avarokkal? Mi történt Nagy Károly avarellenes háborúja során? miként történt meg az ún. "Nagy Károly-i csoda".úgy képzelik a háborút. S ez nem lehetett s nemis volt másként Nagy Károly háborúiban sem. kényszerűségek láncolata? . célja? Miért vonultak éveken át. titkos vonulataival egyetemben. évtizedeken át magyar katonák tíz. közreműködésének figyelmen kívül hagyásával az események megmagyarázhatatlanná válnak. régi dilettánsok avítt leírásaiból ismerik a fegyveres harcok világát .

az oka: rablás.) katonai felszabadításának mindinkább elhalványuló hagyománya. Valóban nem is törekedtek a nyugati tartományok elfoglalására. Következésképpen a szkíta népek évezredes Nyugat elleni támadó háborúit sem a bosszúvágy és területrabló szándék vezette. hullámzásait pontosan követve . A HADAK ÚTJA mondája. és a CSODASZARVAS mondakör mind ezt igazolja: az isteni elrendelést az őshaza felszabadítására és védelmére. vissza kell mennünk a jazyk-jászokig. gótok és egyéb népek előtt szkíta népek éltek. szorosan összefüggenek a Kárpát-medencébe történő visszaáramlásokkal. kalandozás. ami évezredes léptékben is meghatározója lehetett a szkíta népek történetének. az őshaza megvédéséért. Ezt úgy kell értenünk. biztonságát. Ne feledjük: a szkíták .az újonnan visszaszerzett kárpát-medencei őshaza megelőző célzatú támadó hadjáratokkal való biztosítása -. mint a krónikákból. nosztalgiája vezette volna egy teljes évezreden át a "kalandozásokat"? Kezdetben talán igen. svájci hunok stb.Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egész sora? Hiszen ezt a sort nem a magyarokkal. történeti és kronológiai adatokból tévedhetetlenül kitűnik. a honvisszafoglalásokkal. írek. Ha figyelembe vesszük. Nem lehet kétséges.vallja az időszámításunk előtt élt Xenophon. olyan oknak. hogy ezeknek a hadműveleteknek is nagyon nyomós okának kell lennie. katalánok. harácsolás. a szabadságért. s ókori kútfők tanúságtétele szerint. zsákmányszerzés. megalapozott módszeres választ. majd germán imperializmus mind fenyegetőbbé váló terjeszkedése. Elemi érdekekért folyt ez az évezredes gigantikus küzdelem: a létért. a nagy hun király ezért vívta óriású arányú háborúit a rómaiak ellen. szkíták voltak Európa őslakói. hogy ezek a hadjáratok a szkíta népek visszaáramlásait. úgy nyilvánvalóvá válik. EMESE ŐSANYA ÁLMÁNAK mondája. a késlekedő magyar seregre támadó ÓRIÁSMADARAK (GRIFFEK) mondája. Akad. az ősszkítákig. hogy e küzdelmeknek össze kell függnie a kárpát-medencei ősmagyarság létének alapkérdéseivel. a jövőért. aki úgy véli. Ezért küzdöttek még régebben a szkíta jászok és szarmaták. azaz a Kárpát-medencei ősszülőhaza felszabadítását és védelmét. a nyugat-európai ősi szkíta hazák. csak alapozatlan lehet. Már Attila. hogy az ősi Európában . itt élő szkíta népek (baszkok. Nem akartak mást. területrabló szándékkal nem vívtak háborúkat".több mint évezredet ölelnek át.az észak-keletről betörő latinok. "Európában a szkíták uralkodtak" . mégcsak nem is az avarokkal kell kezdenünk. ami nincs tekintettel erre. és ezért az avar birodalom helyébe lépő honvisszafoglaló magyarság. valósabb ok került az előtérbe: a rabszolgatartó római. jóllehet ezt a tizedik századi magyar haderő is megvalósíthatta volna. Ámde ezek a had járatok. "haszonvágyból. Választ követelnek ezek a kérdések.sőt talán még az agathirsokig.a világ legigazságosabb népei voltak. ibérek. ispánok. s minden olyan válasz. Nem a kincsszerzés. a válasz már ismeretes. Mindegyik ősmondakör az őshaza természetfölötti erők által elrendelt . s ezért vívta élet-halál harcát a hun birodalom örökébe lépő avar birodalom. germánok. s tán mégcsak nemis elsősorban az előrelátó honvédelem . csak az ősi szkíta felségterületek. dákok (v. De már az időszámításunk körüli időben bizonyosan más. az ARANYKINCSEK.a régiek megállapítása szerint . dahák). szarmatákig .

megmenteni a kárpát-medencei haza őslakos magyarságát és a nyugaton élő magyarral rokon népeket a római gőzhengertől. sem a nyugatra költözés. amelynek a Kárpát-medence csupán a középpontja. Az egész ősi Európát nagy veszedelmek fenyegették az új rabszolgatartó imperializmusok részéről. Ezért is homályosul el értelmük a késői utókor előtt. de az egész ősi területről. századbeli. Íme az évezredes titáni küzdelem fő mozgatóerői! Párhuzamos tartalom mondákban.tán Attila gigantikus Európa-egyesítési terveit kivéve sohasem volt célja sem a nyugati területek meghódítása. Dél-Oroszországban lelt csészéről . történelemben. A szkíta népek ezért térnek vissza: meg kellett küzdeniük a félelmetes új ellenséggel. a párhuzamosság és a karizmatikus cél a leghatározottabb formában minduntalan fölsejlik. Ha figyelemmel kísérjük az Európában lezajlott világeseményeket. hogy e hadjáratoknak .felszabadítására és védelmére vonatkozik. Bizonyos. könnyű rá jönni a rejtett okra: a germán népek és a latinok terjeszkedése.V. Mindegyik ősmondakör a természetfölötti erők által elrendelt mágikus visszatérési parancsot sugallja. A "kalandozó" hadjáratok tehát a kárpát-medencei honvisszafoglalások szerves kiegészítő részei. De a nyugaton élő ősnépek is rokonságban állnak a magyarsággal. Hun-szarmata fejedelem IV . Valójában tehát nemcsupán a Kárpát-medencéről volt szó.

a (hunoktól átvett) lovagjátékok híres hősei elbuktak. s a magyarokkal szembeni ellenállás reménytelen volt. a magyarokkal szemben nem volt ellenszerük. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK LEÁRNYALTSÁGÁRÓL. merről és milyen erővel. hiányosak és töredezettek. hadvezéreik oktalannak. ha a valóságot akarja feltárni. lovaik lassúnak. vagy legalábbis megközelítésére." Acsády Ignác EURÓPA MAGYAR NYOMÁS ALATT Tény és való: hét évtizeden át magyar nyomás alatt nyögött Európa. még félelmetesebb folyamatnak."A magyarok nyilaitól ments meg Uram Isten!" -. mint a bűnügyi nyomozóé. mit akarnak. akinek . mint írta a történelmet. a félelem az élet minden zegét-zugát áthatotta. tárgyak közvetlen megfigyelésére és konkrét elemzésére. a . fékezhetetlen vitézségük tanújeleként. ámde mindannyiszor véres fővel kellett visszamenekülniők. végső elszántságukban újra meg újra megkísérelték a szembe-szállást. mikor bukkannak fel a várak. hasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb a helyzete. kegyetlen katonai nyomás alatt. fohászaik hiú reménykedésnek. sosem lehetett tudni. mikor bukkannak fel. s tetteinek följegyzését gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta. és holnap bekebelezik az egész Nyugatot. valójában miért jönnek. A történetkutató ezzel szemben csak bonyolult szűrőrendszereken át juthat el olyan valamikori közvetett. a frank és nibelung hősök csődöt mondtak. leárnyaltak. hamis indokolásúak. páncélzataik ólomnehéznek és hiábavalónak. vélt tények ismeretéhez. sosem lehetett tudni. csak a port akarják elverni a nyugati népeken. A bűnügyi nyomozó magát a megtörtént esetet. mikor árasztják el nyilaik záporával a falakat s hányják kardélre a menekülőket: rettegésben élt egész Nyugat-Európa .az esetek többségében .alkalma nyílik a valóságos tények. a létbizonytalanság fojtogatta az embereket. Ottó ezt kísérelte meg Augsburgnál. erődítményeik kártyavárként leomlottak. végérvényesen alárendeltjeikké téve a nyugati tartományokat és népeket. TITKOS VOLTÁRÓL A történetvizsgálónak. kétségbe-esésükben. előjátéka egy új. áldozataik hiábavalóknak bizonyultak a szélsebesen száguldó paripák. . feltételezett tények. klastromok. Meg kellett találnia magyar katonai rohamok ellenszerét. s azt sem lehetett tudni. vagy mindez csupán előjáték. falvak határában a villámgyors lovaikon száguldó magyarok. de természetüknél fogva rendszerint titkosak. surranó nyilak özönének ellenében: ólomlábakon idétlenkedett velük szemben a Nyugat s mintha félálomban tenné és álomkórság ülne rajta. amelyek nemcsak távoliak. villódzó kardok. A rettegés ülte meg a a nyugati tájakat. I. rejtett okozatúak.VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL "A magyar századokon át inkább csinálta.

történetkutató az egykori esemény tanúinak elbeszélése alapján készült kivonatos és tendenciózus - gyakran tudatosan hamis beállítású - beszámolókat vizsgálja, s az így nyert adalékok alapján kell rekonstruálnia a tényleges eseményeket. "Egyébiránt az idők tsak Deteillokat (apróságokat) fedezi fel jobban és igen gyakran a titkos okokat még jobban zavarja össze, hogysem kivilágosítja." gr. Dessewffy József

MI TÖRTÉNT AUGSBURGNÁL? 1. A CSATA LEZAJLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Titok fedi, mi történt a Lech folyó mentén az Augsburg városától mintegy másfél kilométerre eső híd közelében, mi okozta Lehel és Bulcsú vezérek seregének pusztulását.

"A német és olasz sereg - tudósít a Bécsi Krónika – hirtelen rátámadtak a magyarokra, úgy hogy még ha akartak volna, akkor sem menekülhettek el, mert egyik oldalon meggátolta őket ebben a néhány nap óta csodálatosan megáradt Lech folyó, a másik oldalon pedig fal módjára az ellenséges sereg szorította őket."

Nem tudjuk, hogy milyen lehetett a Lech folyó ominózus hídja, amelyen 955. augusztus 10. éjszakáján a magyar sereg átkelt, milyen széles volt, hány lovas férhetett el egymás mellett rajta, s így több minden felderíthetetlen marad. A csatában részt vett két magyar hadsereg, létszámát a kútforrások fölöttébb ingadozó, bizonytalan becsléssel 25.000-50.000-75.000 lovasra teszik. Kiszámították, hogy 20-25.000 lovast véve alapul, hogy a hídon való átkeléshez zavartalan körülmények között három és fél - négy órára volt szükség. A magyar sereg viszont csak éjfél után vagy éppen a hajnali órákban kezdte meg az átkelést. A hídon való átkelést a magyar vezérek azért tették az utolsó pillanatra, hogy ily módon meglephessék ellenfeleiket.

A haditerv kiélezett volt, a hadvezetés úgyszólván mindent egy lapra tett fel; arra, hogy a hídon való átkelés zavartalanul terv szerint, a vezetés becslése, elképzelése szerint zajlik le majd. Az átkelés azonban nem így sikerült, nem bonyolódott le a remélt idő alatt és feltehetően ez okozta a katasztrófát. Különös az is, hogy nem számolta hadvezetés a Lech folyó áradásával sem, és ha ez váratlanul az utolsónapokban vagy az utolsó napon következett is be, kérdés, miért nem módosította eredeti és amúgyis végsőkig kiélezett - mert az átkelés optimálisan meghatározott időtartamára épített - tervét. Negyed- vagy félszázezer, de esetleg ezt is jóval meghaladó lovassal átkelni egyetlen keskeny, mert nem erre a célra készült hídon - példátlan vakmerés, valóságos istenkísértés, kivált ha számba vesszük, hogy a lovaknak a teljes felszerelést is magukkal kellett vinniük s az átkelésre kiszabott idő egyetlen éjszaka, illetve egy fél éjszaka volt, méghozzá viharos időre, esőzésekre gondolva - bizonyára szeles, sötét viharos éjszaka. Természetesen nincs adat rá, hányszor tört el a gyenge korlát (ha volt korlát), hányszor buktak le és hányan az örvénylő hullámok közé, milyen torlódások keletkeztek, s arról sem, mire a hajnal felderengett, hányan keltek át, hányan maradtak a túlparton s a gyötrelmes éjszakától mennyire merültek ki a katonák. Hajnalra sem fejeződött be az átkelés. Bizonyosra vehető: az átkeléssel járó lárma, a kiabálások és fényjelek nem maradhattak észrevétlenül az Ottó császár vezette nemzetközi sereg előtt sem. A császári kémek, felderítők természetesen az átkelés minden mozzanatát jelezték a hadvezetésnek, s az ellenséges sereg csapásra felkészülten várta az alkalmas pillanatot. Kérdés: miért vállalták a magyar vezérek ezt a kockázatot? A válasz adott: a Lech folyó az elmúlt napok nagy esőzései miatt annyira megáradt, hogy lehetetlennek mutatkozott lovastul átkelni a háborgó hullámokon. Egyben ez azt is jelzi, miért várakozott a magyar had napokig Augsburg alatt és miért érezték a magyar vezérek immár halaszthatatlannak a folyón való átkelést, azaz: nem eredeti terveik szerint jártak el, hanem engedtek a körülményeknek. Még nagyobb hibát vétettek azáltal, hogy - minden eshetőséggel számolva - nem állítottak erős őrséget a sereg védelmére. Hiba hibára torlódott hát, és a vigyázatlanság végzetesnek bizonyult. Határozott jelek mutatnak arra, hogy az átkelést valami megzavarta. Lehet hogy a híd rongálódott meg, de valószínűbb, hogy még az átkelés befejezése előtt megindult a német támadás. Hadsereg folyón való átkelésének - miként ezt számtalan történelmi példa tanúsítja - két kritikus pontja van: A/ ellenséges támadás átkelés közben,

B/ támadás közvetlenül az átkelés befejezése körüli időpontban, még mielőtt az átkelt sereg harci állásokba felfejlődne s a folyó mentén, a hídfőnél, kis területen van összetorlódva. Ekkor érhette pusztító támadása Lech folyón átkelő s az éjszakai viszontagságoktól elcsigázott magyar harcosokat, akkor, amikor a sereg a lehető legrosszabb állapotban és a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben torlódott a Lech folyó partján és jószerivel képtelen volt valóságos harci erejének kifejezésére: ekkor zúdult rájuk a magyarok elleni harcokra kiképzett páncélos egységek rohama. Elöl tűz, hátul víz. A küzdelem viszonylag rövid ideig tartott. "az ellenség vitézebbjei eleinte ellenállást fejtettek ki - írja az egykorú Widukind (925-1004) -, majd mikor látták, hogy társaik futásnak erednek, ők maguk is megijedtek, és a mieink sorai közé keverve lemészároltattak. A többiek egy része, miután lovaik fáradtak voltak, a legközelebbi falvakban húzták meg magukat, de ezeket a felfegyverzett lakosság körülfogta és az épületekkel együtt felégette. Mások a folyón átúszva akartak elmenekülni, de a túlsó meredek parthoz érve visszabuktak és elnyelve a folyó áradata által vesztették életüket." Mindenfelől megsemmisülés, halál csap le hát a magyar seregre. Figyelemre érdemesek Widukind tudósításának a magyar sereg kimerültségére mutató közvetlen és közvetett utalásai: a kimerültség az oka - még lovaik is elcsigázottak -, hogy a közeli falvakba húzódnak, s annak is, hogy a szokatlanul megáradt folyót átúszó harcosok a meredek partról visszabukva pusztulnak el.

2. MIKÉNT NAGYÍTOTTÁK FEL NEMZETI KATAKLIZMÁVÁ AZ AUGSBURGI ÜTKÖZETET? A magyar eszmélet ellen az augsburgi csata után olyan gigantikus szellemi háború indult, amely korszakok történéseit meghamisítva, ellentétére fordítva a magyarság szellemi életét ezredévnyi időtartamra magatehetetlen áldozati bárányként leterítette, mákonyos gőzeivel tévtanok útvesztőibe sodorta, eredettudatát, istenét, fényes múltjának emléktárait elrabolta.

elvesztette önvédelmi képességét a külső támadásokkal szemben. valamennyi csapás közül a legfélelmesebb a Géza és István korában bekövetkezett törés: ez a szakadékrendszerek. fel nem ismerik a végveszélyt és a primitív. a magyar katonai erő. Az ellenlábas nélküli magyar hatalom (a nyugati népek félelme) helyet cserélt a német hatalommal és annak hovatovább kis híján már-már holmiféle vazallusává. a hazugságközéppont az augsburgi ütközet. Hazugságáradatban evickél a magyar géniusz. az elmúlt ezredév magyar történelme az emberiség történetében példátlanul álló irdatlan törésvonalak kataklizmarendszere. a legnagyobb tragédiát. ősi hagyományaihoz. . legyőzhetetlen. De óriásiak voltak a belső változások is. ekkortól ő vált a nyugatiak (nemsokára a mindenfelől támadó népek) hadszínterévé. összetartozás-tudata. A Lech-mezőn megsemmisült a magyar katonai hatalom. Géza és István. a magyarság véres tetemként évszázadról évszázadra mélyebbre zuhan ebbe a szakadékrendszerbe. Európa leghatalmasabb nemzete. morzsálódni kezdett. szikláról sziklára. akár a hagyma rétegei. elfogyó csonkként mind mélyebbre és mélyebbre. hogy elrejtsék előle az ellene elkövetett vérlázító bűntetteket s ezer évi halálos vergődésének valóságos okát. mindeddig elpalástolt és felméretlen drámai változáson ment át. s nem nyitják meg az ország kapuit az idegen népek előtt. istenétől elszakadt. életformájához való szoros kötődése meglazult. durva népet saját akarata ellenére is át nem térítik (a Nyugat kegyeit keresve) a zsidókereszténységre. Lepel lepelt fed. szabad. Augsburgnál minden eldőlt. társadalma megbomlott. Augsburgnál dőlt el hát a magyar nemzet sorsa. Hazugságfelhők darvadoznak fölöttünk s elfedik. S a belső mag. függetlensége. műveletlen. s ha addig ő tette támadó seregeinek hadszínterévé Európát. korlátlan. kedvező és szerencsés fordulatnak állítva be a magyar nép gerinctörését. önbecsülése. és vele a magyarság sorsa. szuverenitása megcsorbult. Háromnegyed évszázaddal az árpádi honvisszafoglalás után azonban Magyarország. hűbéresévé süllyedt. szellemmételyező. amit ez a tragikussá vált sorsú nemzet az utóbbi ezredév során megért. mindeddig érinthetetlen és sérthetetlen felségterülete is csorbulni. De valamennyi kataklizma. addig a magyarok támadták ellenállhatatlan lendülettel a nyugati országokat. megközelíthetetlen. s nem alakítják át nyugati mintára a magyar társadalmat. lélekszáma ijesztő mértékben megcsappant és ősi. A magyar faj életereje látványosan meghanyatlott. E félelmetes átalakulásokat egyházi és kincstári történetírásunk csaknem teljesen elnyelte. A magyar fajt tehát a kereszténység (és a nyugathoz csatlakozás) mentette meg a végpusztulástól. őt támadták a nyugati hadak. s a korszak történetét alapjaiban átgyúrta. Magyarország az augsburgi vereség következtében védtelenné vált. hadszínterévé. a nyugati hatalmak kétségkívül eltörlik a föld színéről. miként már utaltunk rá. pogány nemzet volt. eltorzította. Bárhogyan tekintsük is. uralkodó nemzet. mondják. egész Európa sorsát meghatározó és megfordító változáson. eszméletfojtogató erők törtek a magyarságra. mert Európa keresztény népei egyébként nem tűrik meg és (jámbor keresztényi lelkületükből kifolyólag) kiirtják a magyarságot. beszűkítik történelmi láthatárunk. s ami mindmáig hatóan megpecsételte a magyar nemzet sorsát. Végzetes szerepcsere történt. nemzeti egysége. ha bölcs uralkodói. ettől kezdve Magyarország vált a nyugati hadak célpontjává. fogyni. eltörölve Magyarországot a világ térképéről.Roppant lélekölő. nemzettudata megrendült. nemzeti múltjához. Minekutána pedig sokat ártott katonai csapásaival a nyugati népeknek és barbár. Így volt-e valójában? A magyar. a tizedik évszázadban dicsősége teljében álló hatalmas nemzet volt. Az európai hadviselés iránya is megfordult.

vélt érdekek fűződnek ennek a korszaknak a meghamisításához. hogy az igazság ismeretében ki ne egyenesedhetett. ferdítő mellébeszélések özöne. 3. sokat mondó körülmény. itt kezdődik a nemzet talajvesztése. megroppanása. ezt a véres törést fedi el ködontó rózsaszínűvé párált méregfelhőivel a szépítő hazugságok. . És ennek a hazugságáradatnak nagy oka van. az igazság eltakarása? A hazugsághoz tapadó érdek . visszájára fordításához. És itt mellőzzük. magasabb szintű hadvezetéssel.erózióvonalak kiindulópontja. De emberi erőnek lehet-e érdeke a hazugság. a hamisítás. sanda simaságú mellébeszélés és hazugság nem téveszti meg elméjét. Egyenlő és közel egyenlő erők megmérkőzése esetén véletlen tényezők is beleszólhatnak az események alakulásába. Roppant érdekek fűződnek az ezer éve élő hazugságok fenntartásához. virulásához vissza ne találhatott volna. hogy bekövetkezik ez. szabadságához. A Géza és István korában rátörő orverők dühe nem törte meg annyira ezt a hatalmas életerejű nemzetet. a magyar nemzet ezerévi pokol járása. valójából kivetkőztetéséhez. amely az alábbiakkal rendelkezik: A/ Magasabb katonai kultúrával B/ Haditechnikai fölénnyel C/ Gyakorlottabb harcosokkal. nagyságához. nem zavarja meg tisztánlátását s nem hamisítja meg önmagáról való tudatát. Kétség nem férhet hozzá. Ez okozta a magyarság végzetét. a magyar sors soha semmiképpen nem süllyedt volna ilyen mélyre. halálbazuhanása soha nem teljesedik ki az adott mértékben. Vitathatatlan. amely fekete lepellel vonta be a századokat és elvette ősmúltját. Mégis kikaptak. tévhiedelem. Vélt érdekek. ha nem kendőzi el szemét. AVAGY A TITKOS ERŐK SZEREPÉRŐL Közhely. tisztánlátását az ellene koholt s e korszak történetét meghamisító hazugság. a szellemi háború. mi tette tönkre ténylegesen. jobb minőségű katonai emberanyaggal D/ Tapasztaltabb. Megszokott körülmények között érvényesülnie kell a minőségi-mennyiségi körülményeknek. hogy éppen ezt a korszakot. ha a hamis beszéd. itt azt kell kimondanunk. rettentő vérfutása. álarcos ellenségeit le ne rázhatta volna s régi önmagához. de fel kell említenünk: a háború nem a véletlen és a hadiszerencse vak forgataga. a hazugság győzte le. annak a félnek. jelentős eltérések esetén azonban jobbára elemi törvényszerűségek szabják meg a várható eredményt. a látására ereszkedő ezerévi hazugságködözés. hogy a lechmezei ütközetben valamennyi tényezőt tekintve a magyarok voltak jelentős fölényben. s a törvényszerűségek alapján a jobbik félnek kell győznie. Óriási. mélybezuhanása. istenét. eredetét.álérdek. fizikai mivoltában a magyarságot (hiszen erre amúgyis kitérünk). Különös. bármilyen csapást szenvedett is el ebben a korban a nemzet. A CSALÁRDSÁGRÓL.

hogy ezek az összetevők semmi esetre sem változtathatók meg.a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél és Bulcsú fogságba estek. Ottó győzelme és a magyarok veresége. az efféle vádaskodás ellentétes úgy a krónikák. a német és itáliai sereg váratlanul rájuk rontott. a nemzeti hiúság mondatja ezt velük? úgy véljük. mint a polgári kultúra elsajátítására vagy éppen az évszázadok óta minden ellenállást legázoló szkíta-magyar katonai fölény behozására. idegen volt számukra és erkölcsi érzékükbe ütközött. másfelől az említett seregek vették körül őket." Kézai: "Megindulván tehát a császár ulmi udvarából s gyorsan és titokban megérkezvén (anélkül." Chronica Hungarorum: "És mert a magyarok elővigyázat nélkül csak a város ostromával foglalkoztak. Mi lapul háta keserű kifakadások mögött? Sehol máshol nem találunk példát hasonló panaszra." Valónak vehetjük-e. Szorosabb értelemben vett katonai szempontból tehát érthetetlen és megmagyaráz-hatatlan I. mint a régi magyarok természetével. A hadifortélyt nem tarthatjuk sértőnek." Képes Krónika: "A magyarok vigyázatlanul jártak el a város vívása közben. akkor sem futhattak volna el. Anonymus: ". az érthetetlenbe ütközünk. Az ilymódon előálló rejtélyre csak a titkos eszközök bevetése adhat magyarázatot. Tény viszont. úgyhogy ha akartak volna. rájuk rohama és a városhoz közelebb eső egyik seregüket legyőzé. El kell fogadnunk. cselvetésről lehetett szó.. A vereség tényén természetesen ez mit sem változtat. hogy a nyugati fél a magyarokat valamilyen módon kelepcébe csalta. ha akarnak. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. akár a fal. A valóságfeltárás késztet itt csupán a tényboncolgatásra. miután A MAGYAROK ÁLLÁSÁT ÉS SEREGÉT KIKÉMLELTE. napkelte után három órával. Másféle csalárdság lehetett ez. háborúban minden cselfogást megengedhetőnek s bizonyos értelemben szükségszerűnek tartunk. Az ókori kínai bölcs. mivel egyik oldalról a Lech folyó (amely azon napokban a csatornák jóvoltából csodálatosan megáradt) képezett akadályt. Enélkül. mely ama napokban a patakoktól csodálatosan megáradt. De tán a titkosság és hazudozás ködét kissé feloldja. A katonai kultúra magas szintjének elérésére éppúgy tetemes idő szükséges. valami olyasféle csel.. Hangsúlyozzuk. mikor eső esett. mégha a balszerencsés körülményeket (felhőszakadás. olyasféléről. hogy középkori krónikáink egyöntetűen az ellenség gonosz cseléről szólnak s arról. akkor se futhattak volna. A . a Lech folyó áradása) is hozzávetjük. S aligha holmi bevett hadifortélyról. a német és az itáliai sereg váratlanul rohanta meg őket. illetve nem sajátíthatók el egy-két év vagy évtized alatt. egyfelől ott volt akadályul a Lech folyó. amit krónikáink az ellenség gonosz cseléről állítanak? Vagy mindez csupán kitalálás? A fájdalom. ami szokatlan. hogy a Lechmezőn beugratták a magyarokat. Szun-ci mondása: A HÁBORÚ A CSALÁS ÚTJÁT JÁRJA. a másik oldalról pedig az említett seregek falként vették körül és szorították őket. ezt nem rótták volna föl ellenségeiknek.Figyelembe kell vennünk azt is. amit ők maguk is rendszerint alkalmaztak. hogy a magyar felderítők ezt jelentették volna). felháborítónak.

holott ezek jelen vannak mindenütt. HŰSÉGES BARÁTAI ÉS OTTÓ CSÁSZÁR ELLENSÉGEI. kitörölnék az emberiség tudatából . kétszínűen hazudozva. a becsapás minősített esete. 4. a fájdalmat kell elviselnie. halálba rohanással. szándékos megtévesztésnek minősíthető. ha a krónikák jelzéseit hitelesnek tekintjük és szó szerint vesszük. ilymódon következhetett be a két augsburgi magyar sereg pusztulása. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS sikert ígértek nekik A MAGYAROK RÉGI. felháborítóan aljas eljárást. Mi lehetett az? A lehetőségek mérlegelése nem vezethet másra: hamis ügynökök révén megtévesztették Augsburgnál a magyar sereget. vagyis ez a fogalom arra utal. amely nem számol a titkos erők mindent átható ténykedésével. ITT A NAGYSZERŰ ALKALOM! KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. beavatkozását a hadicselekményekbe: nemtelen eszközökkel beugratták. egyértelműen körmönfont beugratásnak. becsalták őket a halálos kelepcébe. hanem .megengedhetetlen. Betelt a keserű pohár. De akit becsapnak. orránál fogva vezetnek s úgy verik el rajta a port. amely a halálba vitt és amelyből nem volt többé kiút. hogy Lél és Bulcsú seregét számukra szokatlan eljárással megtévesztették. A magyarok módfeletti felháborodása az ellenük elkövetett cselfogás miatt csak így válik érthetővé. de azt a tudatot is. A krónikáink emlegette csel nem más. alighanem olyan személyek bevonásával.szerintük . Egyébként az ütközet képe is ezt tanúsítja. félrevezették a végzetesen egyenes gondolkodású s könnyenhivésre mindenkor hajlamos magyarokat. akik a magyarok szövetségesének mezében léptek fel s beszélték rá a magyar vezéreket olyan hadmozdulatokra. hogy a Lech-mezei magyar sereggel szemben nem holmi közönséges hadifortélyt alkalmazott az ellenség. hitszegés. annak kétszeresen keserű.jelek arra mutatnak. megcsalatásra utal. Hagyományőrző krónikáinkból a jóhiszeműség becsapott áldozatainak méltatlanko-dása csap ki. amelyre az ellenség már felkészült s így az egyértelmű volt a vesztükbe rohanással. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök gátlástalan hazudozásaikkal rábírták őket arra a hadműveletre. Így alakul ki a hamis kép. hogy túljártak az eszén. Mert nem csupán a fizikai kárt. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS Bizonyos körök erősen titkolnák a titkos erők minden ténykedését s ha rajtuk múlna. Több tízezer magyar vitéz fizetett az életével ezért. sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket és rábeszélni őket az általuk előadott és az ellenségnek kedvező terv végrehajtására. A könnyen hivésre alkatuknál fogva mindenkor hajlamos magyarok bedőltek a cselnek. Iszonyatos árat fizettek a könnyenhivésért. csak arra gondolhatunk. a jámbor hiedelem. Vagyis tökéletesen álcázott titkos ügynököket küldtek a magyarok táborába és azoknak. a veszteséget. Gondolkodó ember számára nem lehet kétséges: a "gonosz csel" csalásra. S itt is feltételezhetjük titkos ügynökök jelenlétét. Fájdalmas minden csapás. nem a valóságból. szellemileg is felsült és kudarcot szenvedett. CSAK MEG KELL RAGADNI A KÍNÁLKOZÓ SZERENCSÉT S TELJESEN ÉSZREVÉTLENÜL VÉGREHAJTHATJÁK A RAJTAÜTÉST. . mint a csalás.de nem a történelemből.

hogy hazabeszél. Hiszékenység méztót csöpögő lépe. mindenkire rá lehet-e sütni. De vajon ebből kiindulva. Annyira biztosra mentek. évszázad viszonyai közepette? Két eshetőség van: a/ Körülkerítés tízszeres túlerővel. A vereség váratlansága és ellentmondása a gyakorlatnak. Ottónak mindinkább a titkos manőverek felé forduló gondolkodására vet némi világot. hogy Augsburgál ez következett be. nem könnyű elviselni. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. A cél könnyű és holtbiztos. országok megdöntésének leghatékonyabb. itt meg itt kockázatmentesen. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS! Beugratásra kiképzett hétpróbás csalóknak varázsigeszerű mondása ez. Számunkra azért különösen érdekes mindez. ámde a nagytapasztalatú magyar vezérek részéről szinte érthetetlen "elővigyázatlanságot". nyugati valamint északi szláv hódításainak tapasztalatai alapján mindinkább átlátta: a népek legyőzésének. Farkasok báránybőrben. A magyarok pedig fájdalmas vereséget szenvedtek Augsburgnál. észrevétlenül rátörhetnek az ellenségre. hogy még az elemi (és kötelező) vigyázást is elmulasztották? Ekképpen történhetett. láthatatlan erők léptek fel. harag és a bosszúállás dühe félreérthetetlenül arra utal. hogy az ellenség megsemmisített volna egy egész magyar hadsereget (kivéve a tartaléksereget). Még sosem fordult elő. b/ Csapdába csalás. legbiztosabb idegen igába görnyesztésének leghatékonyabb módja korántsem a nyílt. Részint ez fejeződik ki abban is. . Ottó eddigi küzdelmei során. fájdalmas a vereség. a terv ésszerű és áttekinthető. Augsburgnál tehát valami rendkívülinek kellett történnie. Népek. tartós vagy végleges leigázása nyílt úton lehetetlen. tüzérség hiányában egy félszázezer főre becsülhető lovashadsereg a X. kiagyalt szépítő mesének Köztudott. valótlannak. hanem a titkos fegyver. váratlan és rendhagyó történt. fegyveres erő. itáliai. Jó fél évszázada számos külháborúik során a magyarok nagy fölénye jobbára ellenállhatatlannak bizonyult. országok tönkretétele. Jót akaró szövetségeseink. akit elgáncsoltak vagy ellátták a baját. mert I. körülmények és krónikák egyaránt azt tükrözik. Csel ölt cselt. hogy ekkor meg ekkor. Ez magyarázhatná a krónikák által kihangsúlyozott. Hivatalosaink mindezt (hazugságnak) minősítik. Tények. Hihetünk nekik. A szemek elől elrejtett titkos erő. csak a hódítás tényének elkendőzésével. 2.s rávenni őket. hiszen ez rokonértelmű kifejezése annak. Miként volt elpusztítható sík mezőn. koholmánynak. a titkos fegyver a történelem legfőbb mozgatóeszköze.A magyarokban felkavarodó mély felháborodás. felbérelt személyek útján sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket . hogy meglepték őket. mikor gazságot emleget? Esetünkben a következőket ajánljuk megfontolásra: 1. 3. Kaméleonok pompázatos köpenyben. hogy a magyarok "vigyázatlanul jártak el".tán szövetségi álarcban . hogy az ütközet során valami egészen különleges. A csapás súlyossága. leplezésével vihető keresztül.

Rengeteg az elvesztett csata. kivált a magyar történelmet. hogy a külsei csapda félelmetes falai végzetes hatásként csupán akkor érvényesülhetnek. titkos erők kezdeményeztek és irányítottak A megcsalatás mibenlétére tehát biztos fogódzókat nyújtanak a kútforrások. a felháborítónak ítélt cselszövény. többszörös létszámú nyugati sereg egyszerűen nem létezik. legfeljebb egy sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben. 6. Jobbára a lechmezei csata az egyetlen kivétel.4. Kirekeszthető az okok közül a természeti-környezeti tényezők kizárólagos hatása is. 9. További árulkodó jelzést tartalmaznak a magyarok vigyázatlanságáró1 szóló híradások: “vigyázatlanság" ellentett párja a "megkörnyékezés". jóllehet tudjuk. láthatatlan csapda. szemközt a Nyugat nemzetközi ereiből egybetömörített áttörhetetlen falanxa. Csalárdságra való utalás azonban sehol sem fordul elő. amit a láthatatlan. hogy Augsburgnál valami rendkívülinek kellett történnie s nem is akármilyen csalárdságnak. Lehel és Bulcsú seregét nem ebbe a kétfalú (a nyugati páncélos sereg és a megáradt folyó alkotta) csapdába csalták. mögött rejtőzik az igazi titok. hatoljunk a kulisszák mögé. Mindez azonban természetesen csupán kerete a drámának. Lapjaikról egyöntetűen kirajzolódik a kép: a magyar sereg a Lech-mezőn valóban csapdahelyzetbe került a szó valóságos értelmében. Végiglapozásra ajánljuk a magyar történelem évlapjait.meg átszövi a történelmi eseményeket. ezeknek csupán járulékos szerepe lehetett a két sereg megsemmisítésében. 10. Krónikáink következetesen csalárdságról írnak. ha a körülzárt erőt (Lehel és Bulcsú seregét) egy hasonlíthatatlanul nagyobb erő zárná közre. s hogy ez valóban így van. de az ellenséges sereget is egyaránt sújtja. de olyannak. amelybe csüdig süppednek a lovak. márpedig népünk ugyanúgy igazságkedvelő. s e színfalak között. még ha csak körvonalaiban is sejlik fel számunkra. ami ebben a láthatatlan mögöttes zónában zajlik. értesüléseiket pedig kútforrás-okból és az élő szájhagyományból merítik. az mindig vigyázatlan. egytől-egyig titkos összeesküvések következménye. a sár. páncélfala. Világos az is. miként ez kimutatható. 8. történelmi kataklizmáink félelmetes sorozata. titkos erők alattomos működéséről. A csapda félelmetes falai is kirajzolódnak előttünk. 5. Mindez egyöntetűén és egyértelműen tanúsítja. a csapda alja pedig a felázott talaj sártengere. hátul a megáradt folyó. nem következhet be Lehel és Bulcsú seregének pusztulása. Nyugati haditaktikai tényezők döntő szerepét is kizárhatjuk: öt évtized diadalmas magyar külháborúinak páratlan sorozata tanúsítja a magyar hadvezetés utolérhetetlen fölényét. Ne akadjunk el hát a felszínen. Az augsburgi csapda falai csupán színfalak. a körülményekkel és az erőviszonyokkal ez semmiképp nem egyeztethető. csak egy lehetőség marad: a magyar vezéreket . A gonosz csel és csapdába csalás tényének figyelembe vétele nélkül érthetetlenné és megmagyarázhatatlanná válnak a lechmezei események. Ha csupán környezeti-természeti viszonyok folytán jön létre a csapdahelyzet. hogy a kedvezőtlenre fordult természeti viszonyok. amelyről lepattogzanak a fáradt nyilak és lesiklanak a kardok pengéi. a felhőszakadás nemcsupán a magyar felet. Még a csapda teteje is kivehető: a viharfelleges égbolt. Nincs szó sehol megcsalatásról. tüstént átlátjuk. Mert a látható csapda mögött van egy érzékekkel fel nem fogható. akit megkörnyékeznek. a titkos erők tevékenysége át. akárcsak krónikáink. Erről pedig itt nem lehetett szó. ha felfogjuk. nem ad magyarázatot a mély felháborodásra s a harag nemzedékeket átívelő örökségére. amelyből dézsában zuhog alá Isten megáradt könnye. félrevezetésről. ilyen erő. 7.

hogy itt minden lépést előre kiszámítottak.. beleértve a menekülők elpusztítását is. Bizonyos volt ebben. majd hajóra szállva kísérelte meg a hazamenekülést. végveszélyre ráeszmélve. Ámde miként tudhatta mindezt előre Ottó. átjárót.félrevezették. Ottó titkos terveire. megsemmisítésében. Álnok szólakokkal. mint rászedéssel. elárulván. a halálbarohanás és a megkísérelt menekülés. hamis esküvéssel bírhatták rá a magyar vezéreket az "elővigyázatlanságra". magyarok siralomvölgyeivé. agyonverték. minden lehetséges útvonalat. végeredményét. vesztőhelyekké váltak a magyarok útjába eső tartományok. elárult sereg hősi erőfeszítése már nem érhette el célját. hiszen az eddigi összecsapások egy-két kivételtől eltekintve. csalatás. ilyen nagyarányú vaklárma kockázatát. öldöklés közepette visszavonult a hídhoz és további ádáz harcok közepette a sereg maradékával átkelt a hídon. Így történt: a csata még le sem zajlott. Ottó csak abban az esetben számolhatott ezzel. s a kimerült harcosokat hirtelen körülkapták és irgalom nélkül lekaszabolták. És ez a megcsalatás. már késő volt. csomópontokra. Roppant csapdákká. minden eshetőséget gondosan megfontoltak. elzárva a magyarok menekülésének esetleges útvonalait. de a magyar hadsereg megsemmisítésének módját. Ezenközben az ütközet külső peremére szorult kisebb egységek az általános öldöklésben szétfutottak. mint a kétségbeesett végső roham. amikor nem védekezhettek. szurdokot elvágtak. nem maradt más. hanem vakmerőn előretört és az ellenséges hadseregben nagy pusztítást végezve. minden elveszett. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök rábeszélésével. arányait is. Ottó messze előretekintő tervei alapján a tartományok riasztott lakosai előre elzárták a menekülés minden útját. és merre menekülnek. Egyébként ugyanis Ottó nem rendelhette volna el országnyi területek helyőrségeinek és parasztságának mozgósítását. senki sem menekülhetett. ami eleve bizonyossá tette az augsburgi magyar . A menekülés drámája újabb bizonysága a nyugati hadvezetés által előre kidolgozott messzetekintő titkos terveknek. visszahatásait a nyugati hadvezetés felelőtlenül nem vállalhatta. nem a kedvezőtlen természeti viszonyok. ha előre s pontosan tudta nemcsak az ütközet kimenetelét. hogy Ottó bizonyos volt a győzelemben. nem a kedvezőtlen terep. elálltak. akkor és olymódon törtek rájuk. hogy kisebb osztagok a csapdából elmenekülhetnek. amelyből nem volt menekvés. ámde a kijátszott. miként lehetett bizonyos ebben. mint az. csaknem minden esetben a magyarok katonai fölényét igazolták és a magyarok győzelmét hozták? Nincs és nem lehet más magyarázat. őrzetlenül hagyására s alighanem a folyóátkelés áldatlan körülményeinek legkedvezőtlenebb beállítására. a Lechhausen táján fekvő hídtól Augsburgot maga mögött hagyva mintegy Gockingen vonaláig hatolt előre óriási véráldozattal. így hát Lehel és Bulcsú visszavonulót fúvatott és szüntelen bajvívás. megtévesztették. noha ezt még akkor sem veheti biztosra. nem adta meg magát a sorsnak. a magyar sereg teljes tönkreverésében. s ezek a felfegyverzett csoportok máris lesbenálltak. félrevezetés folytán kerültek olyan végzetesen hátrányos helyzetbe. szemfényvesztő beugratás nem mehetett végbe másként. hogy Ottónak olyasvalamit kellett tudnia. hanem a német katonai erő abszolút fölényét bizonyítják. az ellenséges páncélos csapatok közt mindinkább felaprózódva és felmorzsoltatva. Felkészülten vártak rájuk. Ottó parancsára fegyverbe állították messzi tartományok lakosságát. hűségfogadkozással. ha az elmúlt fél évszázad harcai nem a magyar. annak. I. a tábornak az elrejtőzött ellenség torkába helyezésére. kelepcébe csalták. Ez a ténykörülmény fényt vet a lechmezei csata előkészítésének titkos háttértényezőire és I. A magyar sereg ugyanis a vészhelyzetre. állig felfegyverzett paraszti csoportok várták felkészülten az életüket menteni akaró magyarokat. még azt is tekintetbe véve. A csalás itt a lényeg. Ámde nem volt semerre menekülés. s mire a magyarok észbekaptak.. fegyverbeállítását és kirendelését a megfelelő útvonalakra.

Elfogott vezéreiket a hadijog megcsúfolásával felakasztották. 5. Meglehet. hogy az ellenség győzelmével visszaélve megengedhetetlen eszközöket használt a fogságába esett magyarokkal szemben és a két sereg vezéreit. hogy ez vezetett az augsburgi vereséghez s ez szolgáltatott okot ahhoz a mély felháborodáshoz. hogy a vereséget magyar részről elkövetett hibák. gonosz cselről szóló adatai. Hogy tűrték volna mindezt békén. amely ellen az egész nemzetnek össze kell fognia és vissza kell vágnia. A régi magyarok legyőzhetetlenségük tudatában szégyennek és tűrhetetlennek ítélték a csatában elszenvedett vereséget is. Csalárdsággal diadalmaskodtak rajtuk.sereg katasztrófáját. úgy mi magunk is tűrjünk el békén és keresztényi alázattal minden megaláztatást. kudarcnak.tanúskodik a Névtelen jegyző. Ottó semmiképpen sem remélhette különféle népekből összeszedett zagyva hadával a magyarok katonai fölényének kiegyenlítését s azt semmi esetre sem. A nemzet tudatán égő seb volt már az is. tán akaratlanul. Márpedig Augsburgnál nem egyszerű csatavesztés történt. azt állítják. "Nem volt a világon semmijük. csapdába csalásról. ami elfogadhatatlan vagy legalábbis szokatlan volt a tizedik századi magyar hadviselés számára. 3. mindent eltűrtek. következésképp. meghunyászkodva a régi magyarok? Akik hiteles középkori krónikáink beszámolói ellenére letagadják a visszatorlás tényét. titkos fegyverek bevetéséről lehetett szó. tényekkel és azok rovására érvényesült. hanem olyasféle csalárdságra. ha sérelem esett rajtuk" . S szilárdan feltehető az is. minden ellenünk elkövetett gaztettet. természeti csapások és az ellenség csele együttesen idézte elő. közismert és a magyarok által is sűrűn alkalmazott hadicselre vonatkoznak. s ami (a kor magyar felfogása szerint) ellentétben állt a vitézi erkölccsel. Következtetésünkkel egybevágnak a középkori krónikáknak a csalárdságról. hogy ilymódon fölülkerekedhet rajtuk. 2. Az általános hadiszokás ellenére az elfogott magyar vitézeket lemészárolták. s ha ők eltűrtek. amit ne tettek volna kockára. Lehelt és Bulcsút szégyenletes módon. hogy ezek a megállapítások nem holmi szokásos. hogy . hogy őseink minden további nélkül eltűrték ezt a valóban arcpirító megaláztatást. csapásnak. akárha bűnözők volnának. Oktalanság tagadni tények és krónikások ellenében. ami kétségkívül népikatonai szájhagyományokból szivárgott a krónikákba. megszégyenítésnek. Következésképp csak titkos eszközök alkalmazásáról. hogy ez a valami nem a felvonultatott szövetséges nyugati katonai erő volt csupán. De sérelmes volt a régi magyarok számára maga a vereség is. Sérelmeket a szkíta magyarság sohasem tűrt el és sohasem bocsátott meg. azok. ELTŰRHETTÉK-E A MAGYAROK AZ ELSZENVEDETT SÉRELMEKET? Érték-e sérelmek őket? 1. És mindezt megtetézte. Kézenfekvő az is. bitófára húzatta.

mindent egy lapra tesz fel. nem is valóságos krónikák. minden túlzás nélkül hőskölteménybe illő. csupán azt hagyják meg. tények és . eltorzítják.) minden ok és alap nélkül meghazudtolva a krónikák hiteles állításait. felelőtlen hazárdjátékot folytat. aki valamicskét is hallott a hadviselésről. hamisítók hamisítással. Létfontosságú elv a tartalékról való gondoskodás elve. Ellenhistorikusaink tollán azonban a siker. A három sereg közül kettő Augsburgnál elvérzett. koholmányok. hogy Zsolt (Zulta) három sereg élén három vezért küldött Alemannia. Gy. hogy a bűnösök üldözik áldozataikat. tagadván a harmadik magyar sereg létét. az gondatlanul jár el. Torzítók vádolnak torzítással. regényes elbeszélések. Aki hadat viselvén nem gondoskodik tartalékról. Tisztában is van mindenki ezzel. Hogyan s mint? Tudományos köpenyben. El járásuk a következő. gyászt. nem volt harmadik magyar sereg. Évszázadunk különös jelensége. Tartaléknak tehát Augsburgnál is kellett lennie. évszázadok szentesítette igaz történeti kútforrásokat. azt állítja. Megfeledkezni erről sült őrültség. bukást. követelményeinek tökéletes nemismerését árulja el. a dicsőség elsikkad. az a mód. amit mások követtek el ellenünk. Sebaj! Meg kell hazudtolni őket. ahogy visszavágtak. A harmadik. Eképpen a hadviselés elemi elveinek. ami kudarcot. meghamisítják a történelmet. Egyikük (K. KÉT MAGYAR HADSEREG VOLT-E AUGSBURGNÁL AVAGY HÁROM? Anonymus nem hagy kétséget aziránt. még ha akarják. A HAZUGSÁG HATALMA AZ IGAZSÁG TRÓNFOSZTÁSA. csupán afféle szerkesztmények. hiteltelenek hiteltelenséggel feltétlen hitelű. 6. CÉLJA AZ IGAZSÁG MEGSEMMISÍTÉSE. részrehajlók a magyarok javára. Szüntelenül azt kell hangoztatni. megbízhatatlanok. Volt is. hogy nemzeti hagyománykincsünk e legfontosabb letéteményesei — hiteltelenek.a "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" elve a hitelvek között szépen hangzó tanítás. reménytelenséget sugall. Középkori krónikáink arról számolnak be. sem tűrhették volna el visszatorlás nélkül az őket ért sérelmeket. de nekünk még azt se bocsátják meg. illetve Bajorország ellen. és mi tán meg is bocsátanánk. hogy visszavágtak az Augsburgnál elszenvedett csapásért. Következésképp a magyarok. Botond vezette sereg vitézeinek helytállása.

hogy Augsburgnál nem két magyar sereg volt. Botond. de három.) Győrffy György állítása pontatlan. fontoljuk meg. a tartaléksereg vezére kiválóan oldotta meg feladatát. amelynek ez a befejező szakasza. az ütközetnek ezt a döntő fontosságú zárószakaszát elhallgatják és eltagadják az ütközettől. "Ottó király egyesített serege Augsburg mellett. 2 / A magyarok haditerve szerint a két első seregrész. mert ezidáig még senkinek sem sikerült ezt (mellébeszélések és köntörfalazások nélkül) értelmesen megválaszolni. A harmadik sereg (minden eshetőségre készen) a közeli erdőségekben húzódott meg. a Lech mezején megsemmisítő vereséget mért a magyar seregre" . hanem annak két seregrésze csupán.írja Győrffy György (A Magyarság elődei 16. 1/ Augsburg körzetében akkor egy három seregrészből álló magyar hadsereg tanyázott. lehetséges-e. Krónikáink feltétlen hitelű beszámolói és a történeti tények vizsgálata egyaránt arról tanúskodik. A néma sereg nem mozdult. Győrffy Györgynek a "megsemmisítő vereségre" vonatkozó megjegyzése sem áll. a harmadik magyar sereg. a harmadik magyar seregrész. Kölpény fia Botond . Mert itt nem "a magyar sereg". De mi volt ez a rejtelmes csodafegyver? Miként dönthette romba egyetlen ütközet a magyar világhatalmat? Senki ne kérdezze. hanem annak csupán egy töredéke. A három seregrész parancsnokai Lél. A harmadik magyar seregrész azonban. elnyelésével az ütközet lefolyásának. hogy a magyarok ott helyben visszavágtak a Lech-mezőn történtekért. hogy a magyarok nem vágtak vissza? 7. s az ellenségnek hírszerzői révén sem sikerült tudomást szerezni az erdőben elrejtőzött tartalékseregről. Augsburgnál sült el a középkori germán csodafegyver. Tekintsük át a történteket. végeredményének képét a visszájára fordítják. Bulcsú és Kölpény fia Botond. A hadászati tartalékot természetesen nem célszerű dobraütni s az ellenség szeme elé rakni. s amelyet a német tartományok ellen indult magyar sereg tartalékának tekinthetünk. ha a magyar visszavágást.krónikák tanúskodnak arról. Örömmámorban úsztak a győztesek. hivatalos vélekedések szerint az augsburgi vereség volt az ok. De még mielőtt továbbpergetnénk a fejleményeket és rátérnénk a kordokumentumok vizsgálatára. Valójában már az is durva torzítás. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI MIÉRT MARADTAK EL A TÁMADÁSOK? Mint láttuk. Lehelé és Bulcsúé. mikor "a magyar sereget" jelöli meg a vereség elszenvedőjeként. s ennek lenyesésével. Már ez a körülmény is jelzi. amelynek Kölpény fia Botond volt a vezére. nem a középponti magyar haderő egésze bocsátkozott harcba a szövetséges nyugati haderővel. amely megváltoztatta a világ és a magyar történelem folyását és megbuktatta a magyar nagyhatalmat. s még csak nem is az ekkor német területen tartózkodó valamennyi harci egység. a Lehelé és Bulcsúé harcba bocsátkozott a nyugati csapatokkal.

4 / A magyar megtorló hadjáratok. s ezek egymástól nem szigetelhetők el az ütközet képének valótlanná torzítása nélkül. 6/ Az augsburgi csata e két hadicselekmény lezajlásával fejeződött be. b/ a magyar tartaléksereg támadása a győzelmes germán sereg szétverésével. .vezérlete alatt minden eshetőséggel számolva tartalékba húzódott s magát mintegy láthatatlanná téve egy környéki erdőségben rejtőzött el. akiknek a jelek szerint sejtelme sem volt a harmadik magyar sereg létezéséről. amíg a magyar támadások szüneteltek. megtorlásul társaik kivégzéséért nyolc-. hogy ebben az időközben szüneteltek a magyar kültámadások. Botond serege útközben megtámadta és javarészt megsemmisítette. s tekintsük a szünetelés időtartamát ilymódon tizennyolc évnek. 3/ Lehel és Bulcsú hadseregét I. Ezt egy állítólag megsemmisítő vereséget szenvedett s a Nyugattal szemben tehetetlenné vált ország semmi esetre sem kockáztathatta meg. hogy Augsburgnál a magyar haderő katasztrofális és helyrehozhatatlan. 4 / A győzelmi mámorban hazatérőben levő germán egységeket. 2/ Továbbá alig pár év (némelyek szerint 10-15. 5/ Vegyük azonban úgy. hogy Konstantinápoly összefog a Nyugattal a magyarok ellen. az egész magyarság sorsát végképpen eldöntő vereséget szenvedett.krónikáink hiteles tudósításai szerint még a következő egy-két évben is folytak s csak az augsburgi vereségért való visszavágások után szűntek meg. de figyelemreméltó tényt kell ellenvetésül felhoznunk. hogy az ütközetet követően a kifelé irányuló magyar hadműveletek ("kalandozások") megszűntek. 6/ Némelyek ezt a tizennyolc évet döntő bizonyságul hozzák fel annak igazolására. Néhány apró. valamint a Keletrómai birodalom elleni támadások szűkre zárják azt az időközt. 5 / Az augsburgi csata tehát két etapból. 1/ A nyugat elleni magyar (megtorló) katonai támadások . Valójában az augsburgi csata és Géza trónralépését elválasztó 18 évi időközben beálló támadási szünetet tizenhat vagy éppenséggel hat-tíz esztendőre csökkenthetjük. Némelyek érvül hozzák fel. 3/ A Keletrómai birodalom elleni támadások nyilvánvalóan kihívást jelentenek s azt a veszélyt idézik elő. A krónikák szerint ez a sereg. két hadicselekményből állt: a/ nyílt fegyveres összecsapás Lél és Bulcsú seregrészének vereségével. mások szerint alig két-három év) elteltével folytatódnak a sikeres magyar katonai támadások Konstantinápoly ellen. Ottó császár csapdába csalta és zömében megsemmisítette. illetve húszezer németet koncolt fel.

Így például a/ a 907. hogy a másik tábor a jövőre függesztette a szemét s a múltakon töprengve. az alkalmazkodást követelték? Lehetséges. Az állítólagos tönkreverettetést belső bajok kísérték. jelentősebb kihagyásokkal. a feltétlen önmegadást. megalkuvást? Gyáván kerülve a szembeszállást.a fejlett földművelés feltalálója! . 8/ Géza trónralépése után pedig Magyarországon olyan változások kezdődtek nevezetesen az Ottó császárral megindult "béketárgyalások" -. a múltakon okulva kereste a kiutat? Ez a tábor . melyik a halált? Lehetséges. amelyek diplomáciailag és más módokon is kizárták az újabb támadások lehetőségét. A magyar külháborúk ugyanis már korábban is rendszertelen ritmusban folytak.. A támadások Augsburg utáni szünetelésére épülő érvek tehát értéktelenek. nem értvén . Melyik fél képviselte az életet. ez az átmeneti szünetelés semmit sem bizonyít. b/ Ugyancsak krónikáink szerint Szászország. kihagyó önvédelem és belső meghasonlás. Thüringia stb. feldúlása után "tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból". Némelyek szerint a "kalandozó. zsákmányra éhes vezetők és kalandszomjas harcosok? Lehet-e így nézni az eseményeket? Aranyra éhes keselyűk viaskodásaként felfogni az elhatalmasodó végzetet? S a másik tábor? A meghunyászkodást hirdette. a válságjelenségek. akik végét akarták vetni a vérontásnak? S velük szemben álltak a harckedvelők. Csalogató körülmények az ellenség számára: szétzúzott katonai erő. hogy így történt s ez volt a bajok oka? Vagy csupán a külső behatolás táplálta árulás szállt szembe a hűséggel? Voltak. évi itáliai hadjáratot követően krónikáink bizonysága szerint a magyar támadások "tíz esztendeig nyugodtak". a megalkuvást.7/ A mesterséges torzítás ténye már ebből is megállapítható. szünetelésekkel. engedve minden fenyegetésnek és követelésnek? A mindenáron való kiegyezést.. Ilymódon aztán mindinkább kiütköztek a belső bajok. két fele farkasszemet nézett egymással. a jövőt. De haladjunk tovább az eddigi vonalon. c/ Merseburg után kilenc esztendeig szüneteltek a támadások. Kiaknázta-e a külső-belső bajokat az ellenség? A nemzet e beállítás szerint mélységesen meghasonlott. a hivatalos beállítás szerint. rablóhadjáratok" (kényszerű) leállításával a nemzet önfenntartása is veszélybe került. kereskedelme kifejlesztésére!). e derék tollforgatók szerint ugyanis a X. zsákmányszerző.a földműveléshez és egyáltalán a termeléshez (sokévezredes ittléte során nem volt alkalma ipara. századi magyarság rablásból szerezte a létfenntartásához szükséges elemeket.

Ottó habozás és késedelem nélkül rátör az országra abban a pillanatban." (Clausewitz. vaskezű fejedelmet követelt az idő? S ezt a hivatást töltötte be tán Géza. ha kell. a további kitöréseket követelve a nemzet sírját ássák (amazok szerint)? Lehet. végkimenetelét. Ha ugyanis az augsburgi vereség semmiképpen sem dönthette el a magyar-német háborút. félreérthetetlenül jelezve. ami a továbbiakban történt vele. Ottó császár és szövetségesei közel két évtizeden át . minden előkészületnek szükségszerűen a végletekre kellene irányulnia. és egyetlen fegyveres támadást sem intéztek Magyarország ellen s ezt még csak meg sem kísérelték? MI AZ OKA A NYUGATI TÁMADÁSOK TELJES HIÁNYÁNAK? Ne akarják elhitetni. mi a magyarázata. Elképesztő és lesújtó. következésképp egyetlen ütközet nem döntheti el a háború sorsát. emberségből nem támadtak. a hatalmas Magyarországot előbb porba kellett sújtani ahhoz. Clausewitz szerint a háború nem egyetlen fegyveres összecsapásból áll. "Ha a háború egyetlen döntésből vagy egyidejű döntések sorozatából állana. s a Lech-mezei vereség Magyarország teljes katonai leveretését eredményezte. úgy volt. hogy kegyből tették ezt. magyar életet. Géza trónralépéséig . összefogni bárkivel. hogy megmenthető legyen. hogy I. Egy ilyen megsemmisítő vereségre múlhatatlanul szükség volt. mi történt ott. hanem az. István? Elképzelhető mindez? Elképzelhető-e másként. amit ezzel kapcsolatban összehordtak. amely ekkoriban ELÁRASZTOTTA A PUSZTULÁSRA SZÁNT SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT. mikor a sikerre a legcsekélyebb esély ígérkezik. mint macska a forró kását. nem ad diadalért drága életet. ahogy állítják. ellenállhatatlanul a titkos térítésbe. Mert a tények ismeretében a leghalványabb kétség sem férhet ahhoz. s alapjában hamis az az . hogy némelyek nem voltak képesek ennek az elemi igazságnak a felismerésére. Nem az a kérdés tehát. Carl von: A háborúról I. amely visszavilágít az augsburgi eseményekre. akik a harcot.955-től 973-ig. azokért sem. az álarcos bujtogatás tényeibe ütközünk. abba a SÖTÉT SZELLEMHADSEREGBE. s netán tudatosan mellőzték ezt manipulációs céljaik érdekében. majd fia. porrá zúzta a magyar katonai nagyhatalmat és Magyarországot kiszolgáltatta ellenségei kénye-kedvének.43.kerülték Magyarországot. Ámde ha így volt. miért lapítottak az állítólag mindent eldöntő győzelem utána nyugatiak? A jeles hadtörténeti író. hogy szétzúzza a magyar nagyhatalmat. A korszak történetének megmásítói makacsul hangoztatják: az augsburgi ütközet mindent eldöntött. s kész összefogni az ördöggel is.) Vagyis az augsburgi ütközet semmiképpen sem dönthette s nem is döntötte el a magyarnémet háború sorsát. hogy amazok hatalmát összetörje? Vasöklű. hogy I. Tegyük föl. úgy valótlannak bizonyul mindaz. Európával. s hogy megmagyarázhatóvá váljék. mint külső erők titkos bujtogatására? Vagyis akaratlanul is. hogy ez a fél kész összebékülni a germánsággal.nem ad vért aranyért cserébe. hogy folytatták-e vagy sem támadó külháborüikat a magyarok. Miért késlekedett hát ezzel a mindent elsöprőnek beállított győzelem után? Miért nem merészkedett a magyar határnak még a közelébe sem? Olyan ténykörülmény ez. a belső "pogány"-ellenesekkel.

MÉGPEDIG AZÉRT NEM.SEMMILYEN ESHETŐSÉGE A SIKERRE. OTTÓ AZÉRT NEM TÁMADOTT. HOGY A MAGYAROK KATONAILAG LEGYŐZHETETLENEK ÉS A VELÜK VALÓ MEGMÉRKŐZÉS KILÁTÁSAI REMÉNYTELENEK. TÉNYÉBŐL ELLENTÉTES AZ AUGSBURGI ÖSSZECSAPÁS A TITKOS ERŐK BEVETÉSE ÉS A SZERENCSÉS RÉSZSIKER ELLENÉRE ARRÓL GYŐZTE MEG OTTÓ CSÁSZÁRT. független Magyarországot. OTTÓ AUGSBURG UTÁN KERÜLTE A MAGYAROK-KAL VALÓ NYÍLT KATONAI ÜTKÖZÉSEKET ÉS A TITKOS ERŐK. hiszen I. hamis elképzeléseik indokolásaként. MIÉRT NEM AKNÁZTA KI A NYUGATI HADVEZETÉS A "MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET" AZ EURÓPÁT FÉL ÉVSZÁZADA NYOMÁS ALATT TARTÓ MAGYAR KATONAI ERŐ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE? MIÉRT NEM INTÉZETT PUSZTÍTÓ TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ELLEN? MIÉRT NEM ZÚZTA SZÉT A NYUGAT FÉLELMETES MUMUSÁT. HOGY I. illetve arra. Ottó császár. hogy a nyugati hatalmak .akik e hamis elmélet szerint augsburgi győzelmük folytán döntő katonai fölénybe kerültek a magyarsággal szemben gyarmatosítsák a hatalmas. MIÉRT NEM ÉLT A KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGGEL? Nem kétséges. MI TÖBB. HOGY AUGSBURGOT KÖVETŐEN AZ ÁLLÍTÓLAG MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET ARATOTT NÉMET FÉL SEM KÍSÉRELT MEG SEMMIFÉLE TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAROK ELLEN. EZ AZ OKA. Clausewitz e tételének fényében mindez hamis.indok. oktalanságból maradt el a nagy csapás. sem a nyugati titkos vezérkar nyakába. a magyarok elleni nagy támadás elmulasztása nem varrható sem I. A nagy hazugság egyik legfőbb leleplező ténye ez. MERŐ CÉLZATOS TORZÍTÁS. Ottó ezt világosan átlátta. továbbá a "kereszténység felvételére" és a nyugati feudális társadalmi szerkezet átvételére. Változatlanul felmerül hát a kérdés: Miért ült veszteg (ebben a vonatkozásban) a német. Nem jámborságból. JELEZVE. tendenciózus állításnak. A TÁMADÁS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZTETÉST VONHATUNK LE. MERT NEM VOLT SEMMILYEN LEHETŐSÉGE . TELJESEN ELHALLGATJÁK AZONBAN AZT A TÉNYT. HACSAK AZT NEM. kalandozásoknak" bélyegzett nyugati hadjáratok feladására s ennek következtében az egész magyar társadalmi struktúra gyökeres átalakítására. hogy Augsburg után megszűntek a nyugat felé irányuló magyar katonai csapások. MERT AMIT A LECH-MEZEI NAGY GYŐZELEMRŐL (ILLETVE VERESÉGRŐL) A HAZUGSÁGAPOSTOLOK EGY ÉVEZREDE HIRDETNEK. tévtannak bizonyul. HOGY A KATONAI ESZKÖZÖK A MAGYAROK ELLEN HATÁSTALANOK. AZ "ÖTÖDIK . illetve a nyugati haderő tizennyolc éven át. SZEMFÉNYVESZTŐ KOHOLMÁNY. I. AMELY LELEPLEZI AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜLI SANDA MISZTIFIKÁCIÓKAT. EZ PEDIG PERDÖNTŐ ADAT. hogy csak kísérletet is tett volna Magyarország megtámadására? Ellenhistorikusaink szüntelenül azt hangoztatják. HOGY AUGSBURG SEMMIT SEM DÖNTÖTT EL. Ottó császárnak nem volt forróbb óhajtása a magyarokkal való leszámolásnál. hogy e vereség miatt kényszerültek a magyarok a "rablóhad járatoknak. anélkül.

A/ A kifelé irányuló. Fentieket igazolják a történeti tények: az augsburgi vereség nem törte meg a magyarság katonai erejét. s nem változtatta meg az addigi erőviszonyokat. Itt azonban. keményen visszavágva. A TÖRTÉNELMI ERŐK ÜTKÖZÉSÉNEK EZ A SÍKJA . fél évszázadon át . német részről megerősítette a magyarok katonai legyőzhetetlenségének hitét. amely fájdalmas volt ugyan. mi több. nemhogy potenciális életerejét megtörte volna. a lechmezei csatát) még tovább fokozódtak és már-már egyértelművé váltak az ország vércsapoltatásával. támadó hadjáratok körülményei megnehezedtek.A TITKOS ERŐK VESZIK ÁT AZ ESEMÉNYEK IRÁNYÍTÁSÁT.egy-két kivételtől eltekintve minden ütközetben elbuktak.HADOSZLOP" BEVETÉSE ÚTJÁN KERESTE A MEGOLDÁST. D/ Kérdésessé vált az efféle kifelé irányuló hadműveletek értelme. MIKÉNT EZT A FEJLEMÉNYEK FÉLREÉRTHETETLENÜL TANÚSÍTJÁK. gyors magyar támadások tagadhatatlan sikerességük ellenére óriási áldozatokkal. C/ A külországok ellen vezetett rajtaütésszerű. ennél a pontnál okfejtésünk beleütközik a titkos erőket szükségszerűen mindenütt kísérő. jóvátehette. véráldozatokkal jártak. seregrészek vezetésében a túlzott magabiztosság. Nem lehet kétséges. A nyugatiak . valóságtorzító hazugsághadjáratba. Ottó császár éleslátásának bizonyságaként .VÉGZETTELJESEN . Hogy buktak volna el a magyarok egyetlen ütközetben? . amely csaknem átláthatatlan vakhomályba burkolja a történelemformáló titkos erők tevékenységét. sem Magyarország hatalmi helyzetében.ami nyugati részről is óriási. B/ A magyar seregek. csupán egy ütközet volt a sok közül. felületesség és vigyázatlanság jelei mutatkoztak. fokozottabb résenléte következtében (l. vereség. A MAGYAROK LEGYŐZÉSÉNEK ESHETŐSÉGEIT. E/ Ezért a magyar katonai vezetés átmenetileg szüneteltette.saját területükön.TERRA INCOGNITA (ISMERETLEN TERÜLET) MARADT (MINDMÁIG HATÓAN) A MAGYAR GONDOLKODÁS SZÁMÁRA. Vagyis a lechmezei csatát követő közel két évtizedes Magyarországgal szembeni nyugati katonai passzivitás és a titkos nemzetközi összeesküvésre való átváltás tanúsítja a legfényesebben. könnyűszerrel kiigazíthatta. csatavesztés. de ezt a csorbát a nemzet. HOGY a lechmezei ütközet után . hogy ez az ütközet nem volt semmiféle történelmi sarokpont és nem idézett elő semmilyen fordulatot sem a magyar-német viszonyban. De a német tanulságból a magyar hadvezetés is levonta a szükséges tanulságokat. illetve korlátozta a katonai kirajzásokat. A LEGFŐBB TANULSÁGOT AZONBAN A MAGYAR KATONAI ÉS ÁLLAMVEZETÉS ELMULASZTOTTA: NEM SZÁMOLT AZZAL. immár az elviselhetetlenség szintjéig menő véráldozattal járt . a véráldozatok az ellenfelek jobb felkészülése. hogy erre minden lehetősége megvolt. Mégis megmaradtak. amely ekkor még Európa vezető hatalma volt.ezt a tanulságot vonta le az augsburgi ütközetből. A Nyugat a magyar harcmodor gondos tanulmányozása révén hatásosabb védekezési módozatokat alakított ki. mint ahogy vissza is vágott az elszenvedett csapásért.

Az augsburgi csapdával és magyarmészárlással csak olajat öntöttek a tűzre. és ezek olyan vandál kegyetlenséggel öldökölték le foglyaik ezreit és dúlták végig tartományait. Az efféle ködösítések vakfoltokat teremtenek a nemzeti gondolkodásban. A rejtekéből előkerült és a mit sem sejtő nemzetközi hadra rárohanó magyarokat akárha a bosszúálló Isten szabadította volna rájuk. hogy bosszút álljanak véreikért és a gyalázatos halálra adott magyar vezérekért. Új fegyvert kellett találni a magyarok ellen. "Háborúikat és egyes hőstetteiket. A Botond seregétől kapott váratlan csapásba belenyögött és belesápadt. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. hogy a maga igazi mivoltában fogja fel a helyzetet. szertelen túlértékelése tehát nem értékelhető másként. tekintve. I. hogy az még a kereszténységre térítés előtt. Az öldöklés fúriái elszabadultak a Lech-mezőn és végeztek Lél és Bulcsú több tízezer főnyi lovashadseregével. félelmetes jelek megsokasodtak s ő elég élesen látott ahhoz. mint minden érvényesnek látszó hazugság. Botond seregének váratlan visszacsapása nemcsak győzelemittas seregét dúlta szét. Váratlan és érthetetlen fejlemény. hatalmáról. hogy a kereszténységre térítést mintegy kényszerű és elkerülhetetlen szükségszerűségnek tüntesse fel. A Nyugat beledöbbent ebbe a hírbe és felujjongott. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. század második harmadába vezet vissza. de lelki nyugalmát is. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. az ősvallás időszakában keletkezett. ellenállhatatlan vitézségéről tanúskodó mondát. félelmetes vészkorszak fenyeget. Anonymus kissé mentegetődzve adja elő ezt a magyarság hajdani nagyságáról. túlfestve a sikert. Ottó szeme előtt felködlött egy új és minden eddiginél iszonyúbb vészkorszak rémképe. a magyarok minden eddiginél pusztítóbb rohamai zúdulnak majd a Nyugatra. Botond a kiáradó (offenzív) magyar életerő diadalmas megtestesüléseként hajtotta végre nevezetes haditettét: bevágta bárdját Konstantinápoly érckapujába. A magyar visszacsapás árnyaitól már trónját is ingadozni. városégetésnek már nem szab határt semminemű mértéktartó belátás és érzelem. de a baljós. 9. amelynek hátulütőit. mint eddig soha még.2. mit ér a titkos erőkkel és szerencsével kicsikart részleges győzelem. következményeit szeme elől gondosan eltakarták. Új. mint a tények meghamisítására irányuló tudatos mesterkedésnek. s bénítólag hatnak. Óriási győzelmet aratott. "EGÉSZEN KONSTANTINÁPOLYIG MENTEK ŐK" Botond közismert mondája a magyar hőskorba. Ottónak azonban az első mámorból felocsúdva minden oka megvolt a komor töprengésre. a győzelmes támadó külháborúk korába. ahol az öldöklésnek. Ő tudta legjobban. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI . OTTÓ CSÁSZÁR GONDJAI A magyarokat tehát letarolták. mikor Magyarország még a keletrómai birodalommal és Németországgal volt határos.Az augsburgi vereség misztifikálása. hogy . aminek célja. 8. roskadozni érezte. Azonban némelyek azt mondják. a X.

agyonhallgatás. amilyen nekünk e tömény feledésbe fojtott Botond vezér. amelyet a magyar nép bódítására. s amelynek képtelenül hazug ürügyéül a valójában jelentéktelen lechmezei kudarcot használták fel. sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. . elpalástolására. amely kívül maradt az augsburgi csapdán s társai pusztulásának láttán fölbőszülve bosszút állt elesett társaiért. csak az. semmint beszélni róla. Erről a másik Botondról. Botond vezér és seregének léte. Sehol sem hallunk ennek a másik Botondnak viselt dolgairól. szabadságát. könyékig összetenné a kezét és körültáncolná még a nemlétező fa árnyékát is. kitörölték a nemzet emlékezetéből. Botondunk ugyanis az augsburgi tartaléksereg vezére volt. mellébeszélés és hazudozás nehéz ködpalástja alól egy másik hősmonda és egy másik Botond sejlik fel. úgy nevetséges arról fecsegni. katonailag védtelenné tette és kiszolgáltatta az országot ellenségeinek s Magyarországot csak a kereszténység menthette meg. hogy tetteivel. a sokat támadott Anonymus számol be ragyogó haditetteiről. aki egy nemzedékkel korábban élt s föltehető. noha bőséggel volna okunk megemlékezni róla. ha ilyen hőse találtatna. ezért kellett őt közel egy ezredévre kitörölni a nemzet emlékezetéből. akárcsak holmi bűnös személyé. hogy az augsburgi ütközet mindent eldöntött. amelyet titkos erők Géza és István uralma alatta magyar faj ellen elkövettek. köztudatából. hogy apja volt a Konstantinápolynál hírt szerzett Botondnak. szándékának és érdekérvényesítésének. Más nemzet. istenét. Nincs két Botondunk. megpecsételte a magyarság sorsát. Egyedül Anonymus.egészen Konstantinápolyig mentek ők. semmit sem tudunk. Mi bűne lehetett Botond vezérnek? Megbocsáthatatlan nagy bűne. Gondoljuk csak el: útjában állt a hazugságnak. szokáshagyományait. hősi tettei halomra döntik a hazugságoknak ezt az eget csúfoló gigantikus hodályát. s ha létezett ez a harmadik magyar sereg és visszavágott a Lech-mezőn történtekért . mindent megtagadva csatlakozik a Nyugathoz és aláveti s kitárja magát a Nyugat minden törekvésének. ezért sújtotta agyonhallgatás. mert már többi középkori kritikánk is hallgatással mellőzi. de már puszta létével is aláaknázza és porbadöntéssel fenyegeti azt az ezer éve összeeszkábált s azóta toldozott-foldozott hazugságfelhő-kakukkvárat. tisztánlátásának megrontására tákoltak össze annak a nemzettragédiának az eltussolására. Másutt ne is keressük a nyomát. de többszörösen visszavágott s háromszorosan is megtorolta a magyarokon esett sérelmeket -.márpedig Botond vezér nem is egyszer. azé a harmadik seregé. akinek nevéhez folt tapad s inkább illik hallgatni. Minek az nekünk? Némelyek még az egy Botondot is sokallják. sőt még csak a neve sem került sehol megemlítésre." 10. Ebben áll Botond vezér bűne. Ha ugyanis ő létezett s az augsburgi magyar tartaléksereg vezére volt. Elnyelték. ilyen hőse lehet s nemzeti pantheonjának központi helyére állítaná. AZ AGYONHALLGATOTT MÁSIK BOTOND E képzeletmozgató ősvalláskori monda árnyékába vetve. hogy neki ilyen őse. Ezért irtották ki Kölpény fia Botond vezért és seregét agyonhallgatással mindenestül. vitézi hőstetteiről. ha áttér a kereszténységre és történelmét.

úgy jár. 11. hogy társaik az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. váratlanul rontottak elő és meglepetésszerűen rácsaptak a már-már győzelmét ünnepelni kezdő nyugati seregre. akkor ." Névtelen Jegyzőnknek ez a leírása tökéletesen egybevág mindazzal. mikor látták. mert felfogásuk szerint a legnagyobb öröm és dicsőség halni a hazáért. amelyik a Rajna felé igyekezett. az rögtön egybetömörült. bizánci és hazai források nyomán tudunk. Egymást nem hagyták el. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. hogy a veszedelemben maradt résznek segítségére legyenek. hivatástudatával és páratlan hadisikereivel is. Mert teljesen bizonyosra vehető. ez tette legyőzhetetlenné Árpád és az Árpád utáni időszak magyarjait. hanem mindenképpen rajta voltak. mihelyt értesülnek róla. De egybevág az ősi szkítamagyarság vitézi életszemléletével. mint a méhek. mert a magyarok nyilaikkal . bátran és emberül helytállottak. hogy a magyarok. bátorságáról ókori.mint Kézai tudósít erről – "a sereg nagyobbik részét.Lássuk hát Kölpény fia Botond vezérnek és seregének tetteit Névtelen Jegyzőnk megvilágításában. bosszúvágytól felajzva a távozó nyugati sereg nyomába erednek. velőtrázó Huj-huj-haj! ordítással rohantak a legöldöklőbb csatába. Anonymus tudósítását ebben a vonatkozásban is korhűnek és teljes hitelűnek kell tartanunk. majd Kölpény fia Botond vezérletével. Megvárják. mi történt társaikkal." Valósággal hősénekbe illő Botond tartalékseregének a régi magyarokra olyigen jellemző halálmegvető küzdelme a túlerejű ellenséggel szemben: "Mint sebzett oroszlánok. hozzáértést igénylő feladatát. amit a régi magyarok harcmodoráról. hogy Ottó és hadserege semmit sem tudott Botond hadának létezéséről. Midőn vágtatva utolérte a mezőn. mint aki sivatagon akar élelem és víz nélkül átkelni. sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le. BOSSZÚÁLLÓ BOTOND SEREGE VISSZAVÁG Szóltunk már a tartaléksereg nélkülözhetetlenségéről. diadalmasabban győzték le. a tartaléksereg őrizte húszezer foglyot kardélre hányják. Az Augsburg környéki erdőkben megfészkelt harmadik sereget a magyarok titkos cselének is tekinthetjük. Hozzátartozik az elmondottakhoz. "Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz. Ez tette az ókor szkítáit Ázsia és Európa uraivá. Aki tartalék nélkül visel háborút. Örömteli önfeledtségben. Botondnak tökéletesen sikerült megoldania a rejtőzés és észrevétlenül maradás nagy körültekintést. Pánikot keltve. És noha le voltak győzve. mégis legyőzőiket erősebben. üldözőbe vette. míg a nemzetközi sereg hazatérőben széttagolódik.

és amikor a fuldai kolostorhoz értek. Ott KÉT HADSEREGGEL TALÁLTÁK MAGUKAT SZEMBEN. Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták." A magyarok még nem tekintik az ügyet elintézettnek. s végül így tértek meg saját birtokukra. inkább durvábbra formálja a történteket. akik pedig megmenekültek közülük. senkit és semmit nem kímélve.sebesítve sem megállni. sőt azok vezéreit. s nemhogy enyhítené. És midőn meglátták Lombardia síkságát. útat nyitva maguknak Itáliába.és Hyllföldet szintén kezükre kerítették. megfutamítása után végül behatoltak Franciaországba. Raguzáig hatoltak. akárcsak többi középkori krónikásunk ." De még ez a második visszatorlás sem csillapította a magyarok dühét. VALAMENNYIÜKET LEFEJEZTÉK TÁRSAIK HALOTTI ÁLDOZATÁUL. óriási kincset raboltak el onnan. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket. dúlva száguldozták végig a nyugati tartományokat. hazatértek. A felajzódott bosszúvágy még korántsem nyugodott meg. s kifosztottak két várost. Ezek legyőzésével. "Innen fölkerekedve később Ulmnál átkeltek a Duna folyón. "Zolta vezér meg főemberei Lél. "De midőn innen győzelmesen visszatértek. sem hátrálni nem engedték őket." (Kézai 138-139. tudniillik a lotharingiai és a sváb herceggel. számszerint nyolcezren voltak.) Anonymus szerint "egész Bajorországot és Alemanniát. Kézai ." Az öröm azonban ürömmel jár. Ezek végül mintegy halálraváltan a magyarok kezére adták magukat. átszáguldva rajta. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították. s nagy mészárlást vittek végbe keresztények és a szerzetesek között. Mihelyt elfogták őket.csöppet sem szépíti a bosszúálló sereg által véghezvitt cselekményeket. Ezt követően. akiket lefejeztek. sok zsákmányt raboltak. s . A katonák és pajzshordozók pedig. Wormsnál átkeltek a Rajnán. nevezetesen Susát és Torinót. miután az egész Svábországot földúlták. Majd továbbindulva Frank. akik hatalmas sereggel jöttek ellenük. Viharfelhőként iramlottak tovább Kölpény fia Botond vezetésével s a bosszú és megtorlás angyalaiként öldökölve. Bulcsú és többi vitézeik (méltatlan) halála miatt szerfölött fölháborodtak.Botond nevét elhallgatva. Innen pedig továbbmenve egészen a Rhone folyóig. a hazatérőben levő sereget újabb csapás éri.

ami volt.kiváltképp Anonymusé . miként az előző hadműveletek során. hogy fegyveres segítséget kérjenek Ottó ellen." Érdemes megjegyeznünk. Ottó ellen. nagy hadat küldött Ottó király ellen. Még ugyanabban az évben I. két parancsnokot feltüntető krónikási szövegek csonkulás . Alemanniát. Ottó király ellenségei) szentel a magyar visszavágásnak. s úgy tenni.ellenségeivé lettek a németeknek Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. létszámra hatalmasabb sereg le is gyűr minden ellenállást és diadalmasan száguld át a nyugati országokon. Bajorországot. hogy ezúttal is." A korabeliek tehát egyáltalán nem tartották sorsfordítónak a lechmezei csatát. Még többet elárul az a mód. "Tudták ugyanis. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot (vagyis az augsburgi győzőt). reménytelen helyzetbe hozni a tizedik évszázad magyarságát. mikor az augsburgi ütközetről esik szó. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. három seregrészre tagolt magyar sereg indul három parancsnokkal az élén I. azt a látszatot keltve. Két egész fejezetet elhallgatni. annak vették.összevonás . s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. "Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. ezért kell kerülni idevágó részeiket.írja Anonymus -. Az ekkor kiküldött megtorló jellegű visszavágásra katonailag felkészült. mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt." Visszaadni a kölcsönt! Ez a gondolat a magyar nép lelkében (és szókincsében) mindmáig él. E mesterkedés lényege: lesújtani. nagyböjt idején átkeltek a Rajna .révén jöttek létre. önvédelme teljesen összeomlott. és nem hallgatták el. hogy akárhogyan. Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. Ezzel szemben a valóság az. hogy a később eluralkodó. ahogy a magyar nagykirály a segélykérő követséget fogadta: "Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. egy ütközetnek a sok közül. Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. 12. másrészt meg azért. Majd innen továbbmenve. A MÁSODIK VISSZAVÁGÁS Anonymus két egész fejezetet (Lél és Bulcsú halála. híven jellemzi a történetmanipulátorok elképesztő eltökéltségét a valós történelmi eseményeknek a maguk eredeti mivoltából való kiforgatására. hogy katonai ereje. nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. és ez az ismétlődő hármas tagolódás is arra figyelmeztet. de visszaadják neki a kölcsönt.ezt tanúsítják. hogy A MAGYAROK A HADAKOZÁSNAK MEGSZOKOTT VISZONTAGSÁGAIBAN LEGYŐZHETETLENEK . Ottó császár germán ellenlábasai keresik fel a magyarok uralkodóját. Krónikáink . mintha e két fejezet nem is létezne. hogy ez a messze külföldön elszenvedett vereség nem törte meg a magyarság erejét és mit sem változtatott a magyarok katonai legyőzhetetlenségének tényén.

akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve CSODAMÓD ELKEZDETT ERŐTLENEDNI.sajna . sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. szokása szerint lesből megrohanja őket. még azokat is kifosztották. és bevették Susa városát. s a végzetes fizikai kimerültség folytán rohamosan beálló életerő-sorvadás képét adva. amely minden jóban fölösen bővelkedett. sőt vadul berontva az Isten egyházaiba. következésképp elesett a hadjárat során).nem veszteségek nélkül hazatérő megviselt hősöket. A látleletet szűkszavúsága ellenére meglepően pontos. a hatalmas távolságokat átfogó hadjárattól kimerülten hazafelé tartanak. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban." Névtelen jegyzőnk akaratlanul is halottkémi látleletet ad Kölpény fia Botond vezér haláláról. emberfeletti erőfeszítéseire. Előd fia Szabolcsról itt már nem esik szó. tengernyi harci viszontagságból diadalmasan. mint a nyert diadalt elveszíteni. Azután továbbvonulva Torinót. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. . Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. Botond. hogy Ottó sem nézi tétlenül az országát dúló magyarok pusztításait. Még tart az ünnepség.folyón. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. mikor megrázó. meg is halt és a Verőce folyó közelében temették el." 13. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték. s mikor zsákmánnyal megrakodva. CSODÁLATOS VOLT KÖLPÉNY FIA BOTOND ÉLETE. KILOBBANT. UTOLSÓ ÉLETENERGIÁIT IS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN ÉGETTE EL. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba. KÖLPÉNY FIA BOTOND VEZÉR CSODÁLATOS HALÁLA Mi sem természetesebb azonban. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. KÜLDETÉSÉT HIÁNYTALANUL TELJESÍTETTE. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. Örkény. ezt a dúsgazdag várost vívták meg. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. S EZEK ELFOGYTÁN KIHAMVADT. AKÁR EGY ELHUNYÓ FÁKLYA. DE MÉG CSODÁLATOSABB VOLT HALÁLA. miután az említett nemzeteket mind legyőzték. Anonymus tudósítása szerint "Ottó német királya Rajna folyó mellett cselt vet nekik. különös s a maga mivoltában tán egyedülálló tragédia következik be: "Mikor Botond meg Örkény visszatértek Pannonia földjére (a harmadik vezérről. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek. visszavilágít a roppant távolságokat átfogó hadjárat megpróbáltatásaira. átkeltek a senonok hegyein. karddal törtek utat." Nagy ünnepléssel fogadják a hosszú útról. de . és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták.

MINDENT. Lélekszakasztó pusztaság húzódik itt mindenfelé. égetések? Számos tény tanúsítja: a régi magyarok. eszméletcsonkításról. . mesterségesen keltett vakfoltokra. nyomozás alá vetni. sötétárnyú talány itt minden. sz. fába faragott.-i eseményvonulataiban mindenütt az adatirtás tényeibe ütközünk. egymást kizáró tényeket rejt. netán a háborús dúlások. írásban megörökítésére? Vagy maga az idő okozta múlás. de óhatatlanul szükséges is: enélkül lehetetlen volna a valósághű történelemfeltárás. Ámde ez sem ad kellő magyarázatot azokra az óriási. hanyagságaival magyarázható-e mindez. látásszűkítésről. nemzeti hagyománykincsünk. mint azok feljegyzésére. hogy miként egyik historikusunk kifejtette . papírra vetett emlékek pusztulása. a felrótt. miként keletkeztek az óriási vakfoltok. mindenre kiterjedő múlandóság. hogy mi zajlott le itt ezekben a vészterhes időkben. Valóban emlékezetünkből kitörölt korszakokról beszélhetünk. sz. őskódexekre. Mintha elvadult tájon. a nyomtalanított titkok nyomozása és felderítése nemcsak lehetséges. Történelmünk X-XI. azzal. valamikori roppant erdőirtáson bolyonganánk. emlékek megsemmisülésében. Nyomozáshoz nyomok kellenek.NEMZETKŐZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN NYOMTALANÍTOTT TITKOK NYOMÁBAN Címünk paradox. tüskés embermagas bozót. a természetes úton bekövetkező. A felsorolt romboló erőkön kívül azonban van még egy olyan közismert tényező. félreeső fennsíkon. Felmerül a kérdés: miként keletkezett nemzeti emlékezetünknek ezen irdatlan pusztasága. kőbe vésett. amely vezető szerepet vitt írott emlékeink. AMI RÉGMÚLTUNKRA EMLÉKEZTETETT. rablások. sehol egy járható ösvény. kidöntött fatörzsek. nyomok nélkül nyomozni hogy lehetne? Nyomtalanul nyomokra miként bukkanhatunk? Nyomtalanított titkok nyomában nyomozni. nyomokat nyomatékosítani. kik eleiknek és tetteiknek tiszteletében éltek. vajon nem holmiféle fából vaskarika. Hagyományainkban. De az általános pusztításon belül sajátos jelenség figyelhető meg: az adatirtás a legkényesebb. feledés a gyötrő hiány oka. Láthatatlan kezek kiszaggatták e viharos korszak történelmének lapjait s ezáltal az egész korszakot homályba döntötték. AMI MAGYAR VOLT ÉS A RÉGISÉG JEGYEIT VISELTE MAGÁN.-i (részint korábbi és későbbi) történetünkben ütközünk. sűrített képtelenség? Rá kell jönnünk az alábbiakban: az ellentmondás csupán látszólagos. nyomravezető jel. nagy gondot fordítottak a történelmi tények megörökítésére. ereklyéink megsemmisítésében: A KERESZTÉNY INKVIZÍCIÓ. amelyekbe X-XI. romlás. krónikáinkban számos jel utal a hazai írásbeliség korai általános elterjedésére és nemzetünk történetéről készült írásos művekre. Az emlékezetőrzés mulasztásaival. hova nem ér el az emlékezet. hogy a felsorolt tényezők is szerepet játszottak a feljegyzések. krónikákra. Kétségtelen azonban. Csupa horgadó titok. bemoházott korhadó rönkök mindenfelé. amely SZINTE ÉRTHETETLEN DÜHVEL ÉS MAKACSSÁGGAL EGY ÉVEZREDEN ÁT IRTOTT MINDENT. miként következett be a nemzeti emlékezetvesztés korai történelmünk e rendkívüli jelentőségű térségében.őseink nagyobb gondot fordítottak a tényleges férfias küzdelemre.

roppant mozaikképhez. ez a hatalmas apparátusokkal folytatott kettős tevékenység pedig szinte kilátástalanná teszi a történelmi valóságfeltárást. nemzetközi magyarellenes összeesküvések rémtetteire. nem hagyhatjuk említetlenül. a hamis értelmezés. hanem tervszerű és célirányos tevékenység következményei. . TAKSONY TITOKZATOS HALÁLA Vizsgálatunk közelebbi tárgya Magyarország és a magyar nemzet nagy X-XI. hasonlatosan valamiféle gigantikus grafikai műhöz. gyanús jel eltüntetését. és így ne mérhessük fel romlásunk okait. azokra az adatokra. Nincs róla semmilyen adat. mindig maradnak áruló nyomok. körülmények és következmények elemzése. miként ez a köznapi bűntényeknél is tapasztalható. Megállapítható tehát. a mű egésze . minden adat. a királygyilkosságokra. ha vannak titkai.továbbá. . mondjuk ki: a magyarság elleni bűncselekményekre. úgy látszik feltárhatatlanok s az eset önmagában megfoghatatlan. megmásíthatók. Az ilymódon adódó nehézségekre figyelmeztetnünk kell az olvasót. törölhetők. legfőképpen a titkos erők tevékenységének csomópontjaira. pontosabban Géza nagykirály trónralépésétől (972) Szent István haláláig (1038) terjedő korszak. rendellenességeire és szinte beláthatatlan következményeire utalnak: e szemünk elől elfedett haláleset mögül titkos mesterkedések okozta . A történetvizsgálót azonban mindez nem riaszthatja vissza. sz. elködösített részeket. hogy éppen ott ne lássunk tisztán.leglényegesebb részek. Így semmi dolgunk nem volna vele.részint mert a teljes adatirtás a történelmi anyag sokrétűsége. ahol a legfontosabb volna. melynek célja: megakadályozni. tények. amelynek egyes elemei ugyan kiiktathatók. Így aztán az adatirtó nyomtalanítás mellé társul szegődik a félremagyarázás. hogy a magyar történelmi múltból felénk ásító óriási fehér foltok nem természetes úton létrejött képződmények.a térben és időben sokrétű. Taksony nagykirály halála tökéletes titok. és nem utolsósorban: a történelmi anyag valójában egyetlen óriási összefüggő szerkezetet alkot. mert maga a nyomtalanítás is árulkodó és bizonyító lehet. amely adatok ismerete mindenre fényt vethetne. ahol éppen az elkövetők nyomtalanítási igyekezete vezeti. ha több oldalról nem ütköznénk fölöttébb gyanús fejlemények sorába. konkrét adatokkal való egybevetése a történetvizsgáló hatalmas fegyvere a csalás leleplezésében. Mindez azonban még nem minden. kiterjedésű történelmi anyag egésze . mivel azonban halála egybeesik Géza trónralépésével.végül. amelyek Taksony halálának váratlan voltára. sajátos nyomként a bűnüldöző szerveket a gaztett és a bűntevők leleplezésére. mozzanatokra. Helyzete az adatirtás és a történelemtorzítás ellenére sem reménytelen: . kulcsfontosságú adatok. Az előzmények. események megsemmisítésére irányul.-i történelmi tragédiája. nemzetközi összefonódásai folytán keresztülvihetetlen. Taksony (947-972) uralkodása kívül esik rajta. Történelmi adatirtás ugyanis soha nem lehet tökéletes: a történelem szerteágazó nemzetközi szövevénye lehetetlenné teszi a teljes nyomtalanítást.azonban kiiktathatatlan összefüggései révén csalhatatlanul kirajzolja és logikai úton helyreállíthatóvá teszi a mesterségesen eltávolított. Titkai tehát.

végzetes változások sarjadzanak elő. S ITT INDULNAK BE A MAGYAR TÖRTÉNELEM MANIPULÁLÁSÁNAK ROPPANT KÖDÖSÍTŐ. ADATIRTÓ HAZUGSÁGGÉPEZETEI IS. AMELYEK ÍZRŐL-ÍZRE. Mi több. Könnyű ezt átlátnunk. gyámola volt. még annyi sem. hogy fia. hatalmi jelkép. mint az utána következők) Pályájának képe kirajzolódik előttünk. ÉVSZÁZADRÓL ÉVSZÁZADRA VÉGIGVIZSLATJÁK A MAGYAR TÖRTÉNELEM ESEMÉNYEINEK MINDEN MOZZANATÁT. krónikási hanyagság. (A gyermekkirály = uralkodásra éretlen és arra képtelen király.) Utólag viszont elég eltitkolni a gyermekkirály életkorát. Taksony életéről. -meghamisító ténykedések leleplezésére. Géza ekkor vette át a hatalmat. csakhogy ezt megcáfolják a körülmények. adatelnyelés számlájára írandó. még fizikai mivoltáról. illetve az események szabályos menete alapján semmiképpen sem lehet kielégítőnek mondani. TÖRÉSRENDSZEREINEK KEZDETEIHEZ. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz" Csupán tragédiájáról. A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA ÉVEZREDES ERÓZIÓVONALAINAK. s mert jóságos uralkodó volt. hogy "meghalt". a köznép rajongásig szerette. Kiváló uralkodó volt! Ősei szellemében és az ősi hitelvek. 972-ben bekövetkezett halálára csupán következtethetünk abból a tényből. HOGY ELTÜNTESSÉK A MAGYAR FAJ ORVUL VÉGHEZVITT GERINCROPPANTÁSÁNAK S A MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG ELLEN TÖBB MINT EGY ÉVEZREDEN ÁT VÍVOTT TITKOS HÁBORÚ RÉMTETTEINEK MINDEN NYOMÁT. áthatolhatatlannak tetsző szövevényt és így láthatóvá teheti a történelmi hamiskártyázás minden mesterkedését. A tények azt tanúsítják. miket a természetes halál. puha haja. meghamisítása. hogy Taksony halálának. illetve halálkörülményeinek elhallgatása a célzatos adatirtás.nem minden él nélkül Taksony utódaira vonatkozóan: "Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élte valamennyi napján át HATALOMMAL ÉS SZÉPSZERÉVEL MEGTARTOTTA ORSZÁGÁNAK MINDEN JUSSÁT. amely elfedi a mögötte tevékenykedő láthatatlan kormányzatot: a titkos háttértényezők szabad vadászterülete ez. hogy átszakítsa a hazugságokból nagy gonddal szűkre szőtt. a történelem-manipulátorok. Véletlen. országlásáról a történeti forrásokból képet alkothatunk. ha a gyermekként trónra ültetett királyokkal kapcsolatos sötét üzelmekre gondolunk. amely alatta szabadságban és jólétben virágzott. vélhetnénk. szokáshagyományok értelmében kormányozta az országot. még testi megjelenéséről is képet alkothatunk: "Szép nagy szeme volt és fekete. Népének nem zsarnoka. végzete bekövetkezéséről. életrajzi adatai perdöntő bizonyítékokat szolgáltathatnak a történelem-eltitkoló. ADATIRTÁSSAL. a konkrét számadatok tanúsága alkalmas rá. manipulálása. inkvizítorok ugyanis felismerték: királyaink életének és halálának tényei." (nem úgy. miként ezt névtelen jegyzőnk megjegyezte . ELHALLGATÁSSAL ÉS FÉLREMAGYARÁZÁSSAL ELFEDETT ROPPANT SZAKADÉKHOZ. Itt kezdődik meg például. nincs egyetlen szó sem. többek között a magyar királyok-királynék személyi adatainak módszeres eltüntetése. Taksony halálával ugyanis TÖRTÉNELMÜNK EGY LEPLEZETT. ezáltal már önmagában lehetetlenné válik cselekedete rugóinak és az őt . hivatott vezetője. DE RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS MÉLYREHATÓ VÁLSÁGZÓNÁJÁHOZ ÉRKEZÜNK. Magyarország hatalma az ő uralkodása alatt töretlen volt. korai haláláról. de a szó nemes értelmében vett. mulasztás.

947-ben koronázták királlyá. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK (Hogyan haltak meg a magyar királyok?) c. A HALÁLZÓNA titka: a királyok ekkor jutnak abba az életkorba. Lássuk a tényeket. Taksony 934-ben született. tizenhárom éves korában! Rejtély.. b/ Utódja éretlen-tapasztalatlan. 972-re Taksony nagykirály már halott. Taksony tehát tizenhárom éves éretlen fővel . de ennek taglalásába nem akarunk belebocsájtkozni. A halálzóna tehát itt van. Taksony halála és fia.Zsolt mindenesetre fia megkoronázása után három évvel meghal. Harmincnyolc éves korára. kezükbe ragadják. Az ország kormányzatának legyöngítésére törekvő vagy azt éppen kézbentartó láthatatlan erőknek sötét céljaik érdekében itt kell közbelépnie és elrekesztenie. hogy Zsolt nagybeteg volt és számolt a halálával . köztük a reménybeni trónutód. . amelyek a király-apa életét kioltották. Nemcsak az ő adatait tüntették el és gyúrták át. Fordítva ugyanez érvényesül királyaink rejtélyes halálkörülményeinek elhallgatásában. Nem is szólva azokról az elkerülhetetlen zavarokról. De hol a Taksony utáni gyermekkirály? GÉZA NAGYKIRÁLY TRÓNRALÉPÉSÉNEK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Hivatalos történészeink egyöntetűen úgy vélik: Géza meglett emberként került hatalomra. kötetünkben Árpád-házi királyaink halálzónájaként jellemezzük harmincas éveiket. amelyek a királycserék óhatatlan kísérőjelenségei. hanem Gézáét is. kormányzásra még képtelen fiát. illetve tovább birtokolják az ország fölötti hatalmat. még apja. hogy Zsolt miért tette maga helyett királlyá még gyermekkorú. családos. az apakirály nem vezetheti be reménybeni utódját a kormányzás rejtelmeibe és nem vértezheti fel őt annak veszélyeivel szemben. elmetszenie az apa-király életfonalát. Zsolt életében.mozgató árnyékkormány romboló tevékenységének felismerése.de hol volt a kor orvostudománya attól... s ilymódon bő lehetőség nyílik rá. Mi több.noha erre semmi sem utal -. amikor neveletlen gyermekeik. már nős. válságjelenségekről. következésképp szükségszerűen mások kormányoznak helyette.. hogy ennek a majdani bekövetkezését megállapítsa?) . Ezáltal ugyanis kettős célt érnek el: a/ Lehetetlenné válik a nemzedéki tapasztalatcsere és tapasztalatátadás.kormányzásra képtelenül . kormányzóképtelen gyermekként kerül a trónra. kezdenek kinőni a gyermekkorból. Géza hatalomátvétele körül nagy az adatirtás és sűrű a titok. hogy azok az erők.a magyar birodalom urává vált. harmincadik éveiben járó férfi volt s már 967-ben. (Az egyetlen elfogadható magyarázat az volna . Szerencsére fennmaradt két áruló adat: Taksony születésének és trónralépésének éve.

hogy nálunk ekkor még nem érvényesült a nyugati mintájú öröklési és trónutódlási rend és nem a legidősebb fiúgyermek került az apja utána trónra. Mi több. És itt emlékeznünk kell a Shakespeare-i igére: "Jaj annak az országnak. hogy Géza nem első gyermeke volt. László IV. Géza erre az időpontra már meg is özvegyült. valójában 12-16 éves lehetett. Vagyis beáll a tragikus képlet: egyfelől halálzóna által letarolt királyapa. Remek.997 997 (1001)-1038 1063-1074 1116-1131 1141-1161 1161-1173 1205 1272-1290 TRÓNRA LÉPÉSEKOR 13 éves 14 (12-16) éves cca. REJTÉLYES HÁTTÉRVONULATOK GÉZA URALKODÁSÁNAK KEZDETÉN TITOKZATOS KÖVETJÁRÁSOK . remek. NEVE Taksony Géza Szt. másfelől kiskorúként trónaültetett király gyermek. melynek gyermek(ek) a királya(i)!" Mindezek előrebocsájtása nélkül lehetetlen megértenünk a következendőket. Tegyük fel. hogy Taksony korán. 14 éves 11 éves 15 éves 11 éves 15 éves 3 éves 10 éves Őket még hat vegyesházi gyermekkirályunk követi. tehát huszonegy-huszonhárom éves korában gyermeke is született.valahányadik gyermekeként született Vajk nevű fia. Romlásunk egyik tükörképe ez. Ennek középarányosául 14 évet kapunk. (Alátámasztja ezt a feltevést az a tény. Géza III. Kun László URALKODÁSI IDEJE 947.) Géza életkora tehát a fentiek értelmében trónralépésekor legfeljebb tizenhét. a későbbi Szent István. kötetünk Árpád-házi gyermekkirályainkról közölt táblázatát. István II. István Salamon II. E tények alapján ki kell bővítenünk a Királygyilkosságok c. István III. Csak egy a bökkenő: miként lehet egy harmincnyolc éves elhunyt királynak harmincvalahány éves fia? Számoljunk utána egy kicsit.972 972. Számolnunk kell azzal is. húsz-huszonkét éves korában nősült és már egy éven belül. mondhatnánk.

Láthatatlan birkózás indul. De nem ez történik. mezőgazdasága. kábultan támolyogva vesz részt. szabadság és rabiga. Láthatatlan erők lépnek fel és magukhoz ragadják az eseményeket. s Európa és a világ sorsa. melyet létfontossága miatt hét lepellel lefednek. egyáltalán nem erről. amelyeket bízvást nevezhetünk elképesztőnek. Ígéretesen fénylő utak vezetnek a jövőbe: az ország gazdasága.a magyarság katonai hatalmát ismerve . S a titkok titka. béke és összefogás jegyében lépnek fel. nem erről van szó. eszmei avar. virágzás s pusztulás. Géza és István király történetét. bemocskosodott ezeréves titkok. különös. azaz 907 óta senki sem támadta meg. de . Régesrégi titkok rejtőznek itt. ipara. még csak kísérlet sem történt az ország felségterületének megtámadására. eladdig elképzelhetetlen mozgolódások kezdődnek. hatalma szilárd. a két fél részéről megtörténik a kapcsolatfel-vétel.Megtörtént a királycsere. élet-halál tusa. hogy felismerné: ez az elfátyolozott viaskodás nem játék. rothadását jelző titok. népe egységes és szabad. burjánzó hazugságok. szépreményű ifjú király az ország trónján: nem kell ellenséges támadástól tartani. mert titoközön borít itt mindent. Alig történt meg a királycsere. fantasztikusnak. Háromnegyed évszázad diadalmas magyar külháború-sorozatai után a legjelentősebb ellenfél. nedves talajon korhadó fatörzsekhez. hatalmát semmi sem rendítheti meg. de ezek a követjárások nem nyílt.a magyar hatalom megroppan. hogy támadást kíséreljenek meg. a magyar. fenntartás nélkül tömörül Árpád-vérű uralkodója körül. de álcázott vérre menő. megcsonkítására. a németség kezdeményezésére mintha magyar-német közeledés jelei mutatkoznának. a magyar nagyhatalom aláaknázására és olyan rendhagyó fejlemények következnek be. a magyar és a német egymásra talál és békejobbot nyújt egymásnak? Ki tagadná ennek óriási jelentőségét? Másként alakulna a két nagy nemzet. korom. Vadászebtürelem s szívósság kell itt. máris olyan titkos mesterkedések indulnak az ország behálózására. melyben az egyik fél. és XI. Béke van. mintha álomban tenné. Békeszándékok mozdulnak meg a szívekben? Frigykötési hajlandóságok? A két nagy ellenfél. por. Ottó német császár mintha csak Géza hatalomátvételére várt volna. minden balra fordul s a hatalmas Magyarország és a magyar faj a végpusztulás peremére kerül. trónját. s a kockán forgó tét: minden! Az egész nemzeti lét. rossz kérgek. Küszöbön áll talán a magyar-német ölelkezés? I. Követjárások indulnak német részről. Magyarországot egyébként az árpádi honvisszafoglalás befejezése. erre pedig a magyar fél viszontkövetséggel felel.távol állnak attól. anélkül. a legmélyebben elhallgatott titok az a titkos cselekmény. gyors egymásutánban két követséget meneszt a magyar királyi udvarba. századot. baráti érintkezés. mikből titokzatos fény csap ki. élet és hatalom. elorzott múlt s jövő. És ekkor látható jel és ok nélkül . nem holmiféle baráti ölelkezés. Az ifjú magyar uralkodó még meg sem melegszik a trónján. háborús cselekményekre immár hosszú évek óta nem került sor. földalatti erők lendülnek mozgásba. ködöző mételyrétegek. a titkok gócpontja. évezredmély ferdítés. egész történelmünket s kiváltképp a X. hasonlók erdők mélyén. a holt fa életét. mivel az ellenséges erők . ha az igazságnak a nyomára akarunk jutni. függetlenség és idegen elnyomás.

Miért volt hát szükséges ehhez a templomi eskütétel? Bárhogyan forgassuk is. Források egyöntetű tanúskodása és a tagadhatatlan történelmi tények tanúsítják. vagyis minden előre elhatároztatott és elrendeltetett. "Kitűzték a napot. amelynek igazi mibenlétéről sem neki. ez az aktus Gézának az egyháztól. sanda szándékkal. Magyarul nemis beszélő jövevény egyházfiak előtt a király eskütételre kényszerüljön s esküvel fogadja meg." (i. hogy minden alattvalója parancsának engedelmeskedve s példájaszerint Krisztus hívévé váljék. 111. hogy több mint egy évezred sem volt elegendő ahhoz. akik a templomi ünnepséget jóeleve elhatározták és megrendezték. a Sankt Gallen szomszédságában állott einsiedelni bencés kolostor szerzetese vezette az első követséget. meg nem nevezett személyiségek. titkos utakon. Olyan egyházi-hatalmi aktus volt ez tehát. a gazdagabbak és a szegények közül" is megjelentek. ezt tanúsítja. nem Géza tűzte ki (erre módja sem igen lehetett volna). A prágai püspök parancsára. Képtelenség hát föltenni. kényszerítették azok. annyira titkosak. m. A szervezés sokrétű és alapos volt.az új hitre. a klérustól való függőségét fejezi ki. hogy Géza esküt tett a fegyveres térítés végrehajtására. Vajon valamilyen ismeretlen okból önszántából jutott Géza erre az elhatározásra? Szuverén uralkodóként a maga hatalmából minden külön fogadkozás. egyházi segédlettel kimondatott tehát a népre . hanem mert erre felszólították. nyilvánosság előtt elkötelezze a királyt és a hatalmi szerveket (erőszakszerveket) a fegyveres kényszer alkalmazására a térítésnél. mi történt. amelyen ők és sokan az előkelők. hogy a nyilvánosság előtt kötelezze magát a kényszerítésre. Ez volt a nyilvános templomi ünnepség célja. s mára többesszám használata is jelzi. sem nemzetének nem lehetett tudomása? Maga a helyzet cáfolja a királyt illetően az önkéntességet. Géza ekkor fogadalommal kötelezte magát és esküvel ígérte. s titkosak a céljaik is. s ha kell. hogy az ősei hitéhez a ránehezedő kényszerrel szemben is dacoló király önként tett volna esküt. "Kitűzték a napot" .) Miért tesz esküt a magyar királya prágai püspök színe előtt? Mi készteti e lealázó cselekedetre? Önmagától szánta rá magát vajon erre? Belső meggyőződésből? Ki tűzték a napot. de teljesen kizárttá teszi azt az a tény. hogy a magyarságot paranccsal. hogy a kényszerítés elvét ünnepélyes templomi keretek között mintegy szentesítse. kényszerítéssel dacolva . a gazdagabbak és a szegények közül újjászületnek a szent keresztségben. hogy bárki is fellebbentse a titokról a fátyolt s megmutassa. A papság itt mint fölöttes erő áll szemben az alárendelt. de tán méginkább az.elkendőzött arccal. hogy Géza korának. hogy kényszert alkalmaz és fegyverrel rákényszeríti nemzetére az egyházi főméltóságokba ültetett jövevény papok hitét. amelynek lényegi célja az erőszak és kényszer meghirdetése.minden nyomással. Géza esküvel fogadja meg Adalbert prágai püspöknek. hogy "sokan az előkelők. A KIRÁLY ESKÜJE Petrus Ransanus művének egyik helyén arról számol be. hogy Géza maga sem tért át . hogy ez a nyilvános és megszégyenítő eskütétel nem Géza kezdeményezésére történt.mondja Ransanus. Az sem lehet pillanatig sem kétséges. eskütétel nélkül is meghirdethette volna elhatározása végrehaj-tását. Felső parancsra. a maga (esetleges) szándékait esküvel bizonyítani kénytelen királlyal. mielőbb gondoskodni fog arról. hanem bizonyos. fegyverrel kényszeríti ősei hitének elhagyására és a kereszténység felvételére. rákényszeríti saját nemzetére azt a hitet. Sikerült tehát Gézát olyan kényszerhelyzetbe hozni. uralkodása kezdeti szakaszának papsága külországokból frissiben jött idegen. Wolfgang.

a következőket írja: "Bizonyos (?). Kétségtelen. olymódon. kudarcát semmi sem bizonyítja. Piligrin püspök visszarendelte.. "Hazánk. aki a történelmi tények ellenére a régi magyarok sosemvolt "megtérési vágyáról" ír." Elképesztően logikátlan feltevés: Ottó császár követét az alárendelt egyházfi hívja vissza! Piligrinnek nem volt lehetősége Wolfgang követi kijelölését megakadályozni. hogy Wolfgang titkos diplomáciai megbízással küldetett Magyarország királyához. De vegyük sorra a tényeket. hogy a gyanútlan s a halálos veszedelemre későn ébredő nemzet ne is sejtse. hogy apátjának engedélyével elinduljon Magyarországra téríteni. hogy az ekkortájt tudomásukra jutott magyar megtérési vágy buzdította fel Wolfgangot. bátran nevezhetnénk a germán terjeszkedés és titkos hódítás korának is. mivel Piligrin." de ennek örve alatt fegyveres hódítók hatalmas seregei is elözönlötték titkos utakon az országot. amit akar. Bizonyítékaink vannak erre.. Ha a szellemi csúcsteljesítményeket nyilvántartanák. ezt a képtelenséget be lehetne írni a rekordok könyvébe. Győrffy György." (Szabó Károly: Vezérek kora 342. azután politikailag is. melyet előszeretettel jelölnek a kereszténységre térítés korának. de arra volt módja-ereje. s egyszersmind a független magyar hazát először egyházilag a lelkiekben. mi készül titokban ellene. Passau püspöke (aki jogcím nélkül igényt formált a nemlétező pannóniai egyházmegyére) merő féltékenységből visszahívta őt. ami önmagában történelmi képtelenség és csak fokozza a Wolfgang követségével kapcsolatosan amúgy is fennálló zűrzavart.a kényszer alkalmazása a kereszténységre térítésben. Alig ért azonban Pannónia végeihez.) Szabó Károly említetlenül hagyja itt. Wolfgang útjának megszakítását. Ottó feje fölött átnyúlva visszarendelje a császári követséget. kik jól kigondolt terv szerint készültek a harcias szellemű magyarokat a kereszténység szelídítő igájába szorítani. Wolfgang útja rendkívül sikeres volt. mint e korban a megtérített népek rendes sorsa volt. megbízója I. a múlt század egyik jeles historikusa .írja Szabó Károly. .azon fegyvertelen lelki hódítók előtt. . Gyejcs (Géza) kormányának legelső éveiben a császár és a német papság befolyásának önkényt látszik föltárni keblét. hogy nemcsak "fegyvertelen lelki hódítók. A pártidők felkapott párttörténésze. hogy I. hogy Wolfgang követsége sikertelen volt és félbe is szakadt. illetve el sem kezdődött. Ellenkezőleg. hogy ez az ifjú magyar király nem egészen azt teszi. WOLFGANG SZERZETES REJTÉLYES FARKASJÁRÁSA A magyar történelemnek ezt a szakaszát. azt hangoztatják. Géza eskütétele is arra utal. Ottó német császár volt. mely még Taks korában a nyugot befolyása előtt zárva állt. Nagy a ködkavarás. a német birodalom felsősége alá vetni.

hogy a nevezett apátságban amolyan személyiségvizsgálat ("káderezés") folyt. mint olyan személynek kiválasztásához. de egyházszervezetileg is teljesen illetéktelen Piligrin. úgy ezt az eseményt aligha foghatjuk fel másként. a magyarokkal való véres leszámolás jelképévé nőtt. E kiváltságlevelek adományozása arra utal. E két körülményből egyoldalú okoskodással következtettek a történelem-manipulátorok Wolfgang kudarcára. ennek a szürke és mindaddig névtelen einsiedelmi szerzetesnek a pályája a sikertelennek bélyegzett követjárás után tüneményesen felívelt.a titkos cselszövények csalhatatlan jele ez. Miként avatkozhatott volna bele ebbe a fölöttébb kényes és óriási horderejű titkos diplomáciai manőverbe a nemcsak politikailag. mégpedig nem is a Magyarországon beinduló rejtelmes változások (ezekre itt nem térünk ki). méghozzá nyilvánvalóan és bizonyíthatóan követségével összefüggésben. hogy Wolfgang követ járása nagyon is sikeres volt. Csakhogy a követjárás gyors és rövid lebonyolódása valamint az újabb követség elindítása több joggal enged arra következtetni. 972 karácsonyán I. még csak utalás sincs rá. Még ugyanebben az évben. aki legalkalmasabb a Magyarország ellen tervezett titkos diplomáciai akció lebonyolítására. tehát Wolfgang indulása előtt az einsiedelmi bencés apátságba látogatott és kiváltságleveleket adományozott az ottani szerzeteseknek. E torz és történelmietlen feltevések mögött (egyéb sanda szándékoktól eltekintve) Wolfgang követjárásának rövid időtartamú lezajlása húzódik. hogy Ottó császár 972 augusztusában. minden adatot kiirtottak . de szerepet játszik a Wolfgang-féle követség kudarcáról szóló hírverésben az a tény is. . Itt végezték ki ugyanis bitófán. Wolfgangnak. röviddel e követjárás után nevezteti ki Regensburg püspökévé az egyszerű szerzetest. Wolfgang követjárása valóban gyorsabban ért véget a szokásosnál. mint hogy Wolfgangot sikeres titkos diplomáciai szolgálatai fejében tették meg éppen ennek a városnak a püspökévé. vitathatatlanul. és a nyomtalanítás tökéletesre sikerült. Regensburg ilymódon a korabeli germánság szemében a megtorlás. köztük. Ottó újabb követséget menesztett a magyarok uralkodójához. hogy röviddel e követjárás után I. rendhagyó és becsületsértő módon. hogy még Wolfgang püspöki helyének kiválasztása sem véletlen. Való igaz: nincs semmilyen adat rá.. nincs rá semmilyen adat. Wolfgangnak is. pályájával kapcsolatos fejlemények. Wolfgang követjárásának sikeres vagy kudarcos voltára maga a történelem adja a megcáfolhatatlan választ. s miként és miért hívhatta volna vissza Wolfgangot "Pannonia végeiről"? Mindez nem egyéb koholmánynál. és ennek eredményeként jutott Ottó császár Wolfgangnak. Regensburg a magyarokkal való leszámolásának a jelképe volt. A következmények tanúskodnak. Ottó császár. a katonai szokáshagyományok felháborító megsértésével Lehelt és Bulcsút. aki ekkoriban valójában a papságnak is fölöttes kényura volt. az augsburgi ütközetben (955) elfogott magyar vezéreket. mit intézett Wolfgang a magyar királyi udvarban. Csupán a következmények felől kell megközelíteni a kérdést. hanem Wolfgang személyes sorsával. Ha nem vagyunk oktagadó oktalanok s föltesszük.Megállapításunkat a teljes bizonyosságig fokozza az a tény. hogy követi érdemei elismeréséül? Megkockáztathatjuk talán még azt a feltevést is. valakiknek nagyon fontos volt a nyomok eltüntetése. mit végzett a magyar királyi udvarban. hogy mindennek van oka. Kérdés lehet-e. Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezése tehát beszédes tény.

mi módon? Csak egyféle válasz lehetséges: Wolfgangnak sikerült kapcsolatot létesíteni a magyar udvarba beépült titkos idegenérdekű erőkkel és a megvesztegethető főurakkal. II. Bruno püspök ha lehet még rejtélyesebb követsége. mint ez nyilvánvaló. Megpuhította és előkészítette a talajt a Magyarország elleni diverzióra. Mi volt ez a felbecsülhetetlen szolgálat? Nem tudni. Újabb beszédes tény ez. Mindez csak a történetírás sarlatánjai által értelmezhető másként. hogy Wolfgang 972. Ottó császár egy újabb titkos diplomáciai küldetésű követsége. ORSZÁG. magyarán: a Magyarországba történő titkos behatolásra. A történelemhamisítás szörnyetege elnyelte a konkrét tényeket. Hazafiság kikezdése. egyházfi. hogy új birtokain katonai erődítményeket létesítsen a várható magyar beütések visszaverésére. a mellébeszélés és a hazugság fekete lappal zárja le itt a kutató tekintetet. Ez a második követségindítás visszavilágít a Wolfgangéra. Wolfgang Civakodó Henrik és családjának legfőbb patrónusává és politikai tanácsadójává emelkedik főként a magyarokkal kapcsolatos ügyek irányításában. azzal a kikötéssel. A drámai következmények messzemenően alátámasztják e feltevést. De még ez sem minden. Felmerül a kérdés: hogyan. Mi több.ÉS NEMZETROMBOLÁS MINDENKORI TITKOS PROGRAMJA 1. Az adatirtás. lejáratása . kiképzését a rá váró feladatra.De ez még nem minden. hogy Wolfgang megpuhította a talajt a további titkos tárgyalásokra. hogy sürgőssé vált az újabb követség kiküldése. nem hadfi. Annak jeléül. hogy Wolfgang sikertelennek bélyegzett követjárásával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a német császárok előtt. Wolfgang püspök. Egy fénynyalábot mégis rázuhantathatunk a történtekre. Ezt pedig csak úgy értelmezhetjük. akik hajlandóságot mutattak egy udvari puccs végrehajtására. A német birodalomban mégsem találtatik alkalmasabb és magyarellenességében tántoríthatatlanabb személy ennél a korábban a magyar udvarba küldött egykori szerzetesnél. a magyar nagyhatalom és a magyarság megrontására. évi magyarországi követjárása során felbecsülhetetlen érdemekre tett szert titkos megbízóinak szemében és bizonyságát adta ádáz magyarellenességének. urai iránti hűségének. kicsúfolása. Wolfgang követségét nagy sebbel-lobbal követi I. a betelepített bajorok védelmére. mint olymódon. pár évvel a rejtelmes magyarországi követi kaland után Wolfgangot még tovább emelték. Wolfgangnak a császár Erlaf környékén hatalmas birtokokat adományoz. Következésképpen Wolfgang olyan eredményt ért el a magyar királyi udvarban. Ottó császár 979-ben. mikor a magyaroktól elbitorolt nyugati részeken már nagy lendülettel folyik a bajor telepesek betelepítése. megtámadása. hanem "Isten szolgája". rábízzák a Magyarország jövendő királynéjának kiszemelt Giesel des Traue (a hűség záloga) Giesel-Gizella nevelését: szellemi-politikai felkészítését.

Elmondhatatlan öröme támadt Krisztus új katonáiban. Saját hősök lejáratása. Idegenek tömeges beáramoltatásával a nemzet etnikai egységének. Zavarkeltés. mit kell és mit szabad tennie. Erdély. Adalbert önkényeskedését és Géza alávetését történelmi tények sorozata támasztja alá. Bach-kor. Csakhogy ezt a krónikási adatot. a magyarság tömeges irtása. hogy ez csupán afféle szóvirág." (Kézai 158. és ahogy a látomás intette. MINDEN MÓDON KIMUTATTA NEKI. Moldova. a nemzeti köztudatból való kiirtása ("A múltat végképp eltörölni. Erkölcs lezüllesztése 3. Itt természetesen tüstént hivatkozni lehet (és feltehetően némelyek meg is teszik ezt." (Árpád-kori legendák 35. HOGY ENGEDELMES GYERMEK LESZ. a vezér híveivel Krisztus apródja elé vonult (a magyar király a cseh főpap elé!). etnikai tömbjeinek megtámadása. Az ország felségterülete megcsonkításának megkezdése.. Géza "nem mulasztott el megtenni mindent.2. parancsolja meg. Rabszolgahad indulj velünk"). tisztességgel fogadta. noha kudarcosan). századi magyar nagyhatalom rejtélyes. Kun Béla. mint Géza nagykirály érthetetlenségig rejtélyes viselkedése.Jelentik neki. Rákosi rémuralma) 10. A titkos idegen uralom nyílt idegenuralommá való átalakítása és a nyílt idegenuralmi terror bevezetése (Ld. a magyar nagykirály alázatosságot és engedelmességet fogad a cseh főpapnak: a prágai püspök rendelkezik a magyar király felett. aminek nincs gyakorlati vonzata. aki a magánszféra területén . Szepesség stb.elárasztása és elrablása) 7. és amit tenni kellett népe megtérítése érdekében. Géza. A történelmi múlt eltörlése. eltorzítása 4. A CSEH EGYHÁZ FŐPAPJA úton van hozzá az ő megtérésére és az őszinte hit előmozdítására. KI(K) PARANCSOL(NAK) A MAGYAR KIRÁLYNAK? Hartvik püspök legendájában meghökkentő adatba ütközünk. hogy dicsőítő áldozattal áldozzon az úristennek. többek között a X. amit tudott. szokványos szófordulat. a prágai Szent Adalbert püspök rendelkezéseinek megfelelően. meggyalázása (deheroizálás) és a hiteltelenített nemzeti hősök helyébe idegen hősöknek a köztudatba állítása 6.) ". Idegenek vezető tisztségbe juttatása 8. hogy boldog Albert. felbontása (Ld. elpalástolt és a hivatalos kincstári beállítással megmagyarázhatatlan bukása éppúgy.) Talán fölösleges is a kommentár: Géza. ősi színmagyar felségterületek Szerémség. . A titkos idegen uralom megvalósítása 9. meghamisítása 5. a köztudat minden módon való megzavarása. ő szabja.

prágai püspök parancsol a magyar királynak: ő szabja meg mit szabad és mit kell tennie. hogy titkos idegen megszállás alá kerülve. milyen ősidők óta egy messze földön híres fából faragott óriási bálványszobor. az Élő Isten képe mása. feltétlenül megjegyzendő körülmény: Adalbert nem magyar.minden ránehezedő kényszerrel. Ellentmondásos tetteire csak úgy kaphatunk választ. mindennek alávetette magát? Nyitott kérdés: miért hagyták zokszó nélkül a prágai püspök törvénysértő önkényeskedését és garázdálkodását s az ősszobor elpusztítását? . amit rovására írnak. uralkodóként tehetetlen és kiszolgáltatott. tüzet vetni a vendéglátó ország által emelt vallási jellegű ereklyére. ez a külországi. s amelyhez távoli földek lakói is zarándokolni jártak. A prágai cseh püspök fáklyát ragadva. Fenti megnyilatkozások tehát történelmi valóságnak fogadhatók el. GYÚJTOGATÓ ADALBERT És itt. hogy parancsra cselekedett. amely ismerte a múlt és a jövendő titkait. de csehföldi. Adalbert. személyesen nem ő maga. halálos fenyegetések által lefojtva már akkor is a maihoz hasonlóvá lett a magyar. hogy már akkor meg volt félemlítve a nép? Lehetséges. ha feltesszük. törvény jóváhagyása nélkül megtenni ezt bárki is? Lényeges. ennek a ténynek alátámasztására hozzunk fel még egy adalékot a nemzetközi összeesküvésnek tett szolgálataiért szentté avatott prágai püspök jellemzésére. hanem kormányzata hajtotta végre. Hogy merészelhette önkényesen. s a (megfélemlített) népsokaság ezt tűrte. megaláztatást. hogy merte porrá égetni a magyar régmúltnak ezt a régi időből származó. csehországi. tehát idegen Magyarországon. Hogyan merészelte megtenni ezt a vandál cselekedetet Prága hazánkba látogatott püspöke? Hogy merte átlépni. a bálvány papjai és az elképedt sokaság szeme láttára felgyújtotta és porig égette ősvallásunk e bámulatos ereklyéjét. Valóságnak kell elfogadnunk ezt s e mögül a tényadat mögül fölsötétlik az a nemzetközi összeesküvés. mivel.s mindazt. képes volt feltárni a köréje sereglő nép kérdéseire a jövendő titkait. ahol beutazott idegenként. kérdőrevonással és fenyegetéssel dacolva ragaszkodott ősei hitéhez. amit rákényszerítettek. idő szentesítette óriási ereklyéjét? S hol volt a rettenthetetlen szilajságú és bátorságú magyar lélek? Miként tűrhette a magyar felségjognak ezt a durva megsértését az összegyűlt sokaság? Lehetséges. s eltűrvén minden sérelmet. amely Géza uralkodása alatt láthatatlan polipkarjaival a hatalmas Magyarországot befonta. vendégjövevényként tartózkodott. s uralkodóként csupán azt tette. miként ez az Adalbert püspök tetteiről szóló legendákban olvasható. semmibe venni az isteni és az emberi törvényeket? Hogy merte megszegni önhatalmúlag az ország törvényes rendjét? Hogy mert szentségtörő kézzel gyújtogatni. prágai püspök volt. Állott vala Esztergom ősi királyi székvárosában ki tudja mikortól.

ami megfosztotta őstörténetének. hogy az akkori Európában nem volt semmiféle más hatalom a germánon kívül.Teljesen bizonyosra vehetjük: Adalbert püspök egymaga. hogy aki közbeavatkozik . állig fegyverbe bújt katonák kíséretében. gondosan előkészített merénylet volt ez a szégyenteljes rémtett. katona és nemes jött hozzá a keresztények földjéről. a hosszú háborúskodásba belefásulva. történelme igaz ismeretétől a nemzetet. Senki ebben kivetnivalót nem találhat. kódex-.) PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON 1. Ezt hírül véve sok gróf. Természetesen előre kitervelt. másrészt azt. a fegyvertelen sokaság pedig egyfelől tudta. Kegyetlen üldözője volt a keresztényeknek. hogy a fejedelmet (népe elleni harcában) megsegítsék azon pogányok (a magyarok) ellen.. s akinek intézkedésére Géza "Elküldötte (. A BÉKEVÁGY CSALÉTKE "Egy követ tűnik fel titkos utasítással" Szabó Károly Magyarok és németek addig a fegyverek nyelvén társalogtak. mert a pogányoktól és azok üldözésétől megszabadultak. katonák nyújtották a fáklyát a fegyverek gyűrűjében vakmerősködő püspöknek. 158." (Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. aki parancsokat osztott a magyar királynak. kultúrarombolás. . valósággal előképe a hazánkban ezer éven át folyó nemzeti ereklyeirtásnak. mások viszont. s a két nagyhatalom. a fáklyát sem ő maga vitte s nem is ott gyújtották meg a fáklyá(ka)t.) hírnökeit a keresztény vidékre. Adalbert püspöktől Hunfalvy-Hunsdorferig.. a béke létrehozására tesz kísérletet. A nép ugyanis pogányságban élt.a halál fia. amely akárcsak megkísérelhette volna is a magyarokkal szembeni megmérettetést. a rombolást előre elhatározva vonult az ősszobor elé. hanem magukkal hozták a városon át s mikor az emlékműhöz értek. hogy mindenkinek adják tudtul kívánságát (az ország titkos úton történő katonai megszállására). És ez volt az az ember.. Ez a herostráteszi tett és a benne megnyilvánuló erőszakosság hozzátartozik Adalbert püspök portréjához és talán igazabb fényt vet rá. Tény. sokan közülük az Isten iránti szeretetből. az Égetőig és a szovjet könyvégetésekig mindannak.. akik nem fogadták el a hitet. eredetének emlékezetétől. mint az alakja köré fonódó émelygős nyájaskodások. ha a germán hatalom háromnegyed évszázad támadó magyar külháborúinak csapásait szenvedve a megbékélés útjait keresi. okirat. Érthető volna hát. a maga személyében nem mert volna erre a garázdálkodásra vetemedni: erős fegyveres csapat.és adatpusztításnak. hogy ez az országra titkos úton-módon rászabadult terrorhatalom egyetértésével történik.

aranyos királyi báb. a történetvizsgáló értetlenül áll a Bruno püspök követjárását árnyaló jelenségek előtt. Öntudatlanság. nem az eddigi ellenséges viszonynak a felszámolása. nem egy adott áldatlan állapot kölcsönös javításáról. hogy ezek az események. amelynek esélye sincs a szembenállásra. ami itt folyik.. annyira nincs. nem a békülés lehetséges és szükséges módozatait kereste. a magyar erő pedig . az együttműködés a németekkel. a szél iránya megfordul. de éppen ezért akkor a magyaroknak engesztelhetetlen ellenfelévé és ellenségévé vált. efölött nem lehet vita. a titkosság leple alatt megy végbe. ami ezidáig meghatározta a magyar politikát. úgy igen hevesnek mutatkozna ez a békevágy és a barátság. az ellenségeskedések félbeszakítása és megszüntetése.Csakhogy itt nem kiengesztelődésre. s ezt a tényt az adatirtó inkvizíció minden mesterkedése sem képes eltüntetni. Az a germán hatalom. ez minden korra. hogy már-már reménytelennek látszik az igazság kihámozása. Ha élne a békevágy a német udvari körökben a minapi ádáz ellenséggel szemben.katonai síkon . Taksony neveletlen gyermeke csüccsenhetett a magyar trónra. ellentmondanak mindannak. Az évszázados kegyetlen hagyományok teljesen ellentmondanak ennek a folyamatnak. Wolfgang lábanyoma még ki sem hűlt. mondhatnók. ellenség barát mezében lépett fel belső segítő karok között s követ követet követett. Itt mindez hiányzik és ez jelzi. titkos erők lépnek mindinkább sorompóba. az új király trónralépése után tüstént elkezdődött titokzatos követjárások. hogy nem ennek a két . nem holmi kibékülésre. amelyre az augsburgi ütközet óta várva várt Ottó. ordas kétszínűséget. a jelek szerint. arctalan erők hatalmi játékbábja. máris jön a német császári udvarból az újabb követség Bruno püspökkel az élen. a szenvedő. ehhez szükségesek lettek volna a megfelelő alapok is.a cselekvésképtelenség. nemzetközi cselszövényt felfogni sem képes tiszta. sejtetések itt fellelhető közegét úgy örvénylik körül a talányok sűrű rétegei.még egy ezredévvel a lezajlott dráma után sem -. és érvényes erre a korra is. E német részről hirtelen támadt heves barátkozáshoz csak azt kellett kivárni. minden háborús viszályra értelmezhető. a titkos diplomácia előretörésével a germán fél kezébe került a teljes kezdeményezés. ha nem vesszük észre: az. amely valóban kegyetlen csapásokat szenvedett el a magyaroktól. A titkos erők színrelépésével sajátos fordulat észlelhető a magyar-germán viszonyban. eljött a nagy alkalom. hogy a magyar-germán érintkezés titkos szálakon fut tovább. Wolfgang után nekieredhetett Bruno püspök s Bruno nyomán már útrakelhettek a magyarok követei. Politikai ármánykodást. hogy fel sem ismeri . a magyar és a német viszonyát. tehetetlenség és védtelenség állapotába kerül. legalábbis a barátkozási kedv. segítettek kicsit neki.nagy tehetetlenségi nyomatékkal . mi történt (történik) vele. a védtelenül kiszolgáltatott fél állapotába. felszámolásáról van szó. Természetesen lehetséges és kívánatos a kibékülés. minden titokban. Mert lehetetlen napirendre térni afölött. a múltat el lehetett söpörni s fekete kézzel átnyúlni a múlt fölött. s eképpen aztán újólag gyermekkirály. És az új követ körül még sűrűbben rajzanak a titkok és a bonyodalom. kihatásaiban pedig félelmetes. hogy Taksony nagykirály kidőljön a sorból. vagy együttműködésre törekvés. ami ekkoriban zajlik.. értetlensége az események. illetve az európai politikában. titkos erők mozgatják a színfalak mögül az eseményeket. a zajló események ellentmondásosságából fakad. hanem merőben másról. ez magától nem ment . az rendellenes. s mivel. béketeremtésre irányuló erőfeszítések történnek. a fegyverek után az események irányítását a titkos diplomácia veszi át. nem a jobb belátás kerekedett felül. Egészen más történik és egészen más módon. ami itt történik. a horgas elméjű dicsőséges német császár.Taksony még mindössze 38 éves volt -.a magyar félé volt a kezdeményező. Tanúsítja ezt önmagában már az is. s mi folyik ellene a kulisszák mögött. Mi tagadás. az elhallgatások és mellébeszélések. meghatározó szerep. de távolról sem ez az. Tüstént beindulhatott a rejtelmes és baljós ölelkezés. múlttalan lélek. ha mindeddig .

nagyhatalomnak egymáshoz való közeledése folyik itt a megfelelő mederben, s keretek között, ellenkezőleg: a germán fél álarcosan közelít, titkos operációkkal, ügyletekkel, mesterkedésekkel dolgozik. Jelzi ezt már az is, hogy nem egy magát és kormányát megtalált és a maga összeköttetéseit, helyzetét fölismert és azzal tisztában lévő uralkodóval lép kapcsolatba a germán hatalom, hanem akkor lép föl, amikor itt egy rejtelmes királycsere történik. Tehát a változásoknak abban a veszedelmes időszakában, amikor még nem tudni, hogy miből mi fejlődik ki. Amikor az új kormányzat és az új király még nem állt, nem állhatott a maga lábára, tehát valójában a változásnak, a válságnak nehéz és bonyolult időszakában, amikor még nem kristályosodtak ki az álláspontok, ekkor lép fel, és hogyan? Akkor sem nyíltan, például átfogó nyílt ajánlatokkal az ellenségeske-dések elhárítására, a béke megteremtésére és az esetleges jövőbeni együttműködésre, hanem a legsötétebb ármánykodások közepette a legnagyobb titokban, titkos diplomáciai követségek útján, tehát olyasmi történik itt, amit valójában nem foghatunk föl másként, mint álcázott titkos erők támadásaként, mint olyan titkos diplomáciai manőverként, amelynek célja közel sem az, amit ürügyül felhoznak valóságos céljainak leplezésére, tehát nem holmi békesség és kiegyezés elérésére irányuló erőfeszítés folyik itt, hanem a nemzetközi bűnszövetkezet támadása a gyanútlan élet ellen, a valamilyen módon védtelenné vált magyar erővel szemben. Tehát szembetűnően rejtelmes dolgok történnek, és ezt aláhúzza és közvetett formában tanúsítja az, hogy ezeknek a cselekvéseknek, ezeknek a manővereknek minden nyomát igyekeztek teljesen eltüntetni, kilúgozni a történelemből. Éppen ezért Brunó követjárását, de Wolfgangét sem és a viszonzásul küldött magyar követjárást semmiképpen sem intézheti el a történetvizsgáló azzal, hogy adatok híján lehetetlen a történelmi rekonstrukció és lehetetlen a bizónyítás; azzal, hogy semmivel semmit sem lehet bizonyítani, tehát térjünk napirendre mindezek fölött a dolgok fölött, lépjük át azt a szakadékot, amit itt a tudatos, céltudatos és célzatos adatirtás teremtett, törődjünk bele abba, hogy emiatt egyszerűen nincs mit keresnünk itt, nincs lehetőség a feltárásra, térjünk át olyan dolgokra, ahol lehetőség van az ún. "történetírásra". Látnunk kell azonban, hogy a titkos cselekményeknek, melyek ezekben a végzetes napokban az események irányítóivá válnak, a közeljövőben olyan következményei támadnak, amelyek a magyar birodalom szétzúzásához vezetnek, s valójában világomlást jelentenek; olyan következmények, amelyek alapjaiban rázták meg a magyar világot és változtatták meg egész Európa történelmének a menetét. Mindezek olyan gigantikus és idegyökereztethetően bizonyítható végzetes következmények, hogy ha a történetvizsgáló ezt azzal intézné el, hogy itt nincs mit tenni, nincs mit keresnünk a szükséges adatok hiányában, akkor döbbenetes vakságáról tenne bizonyságot és tökéletes alkalmatlanságáról arra vonatkozóan, hogy a történelmet és a történelem titkokkal lefedett anyagát feltárja, vagyis arról, hogy egyáltalán alkalmatlan a történetírásra; mert aki ilyen esetben az adathiányra való utalással meghátrál, bevallja tehetetlenségét, annak vissza kell kérnie az iskolapénzt, mint olyannak, aki nem alkalmas a történetírásra, tekintve, hogy a történetírás nem a felületek felületének újra meg újra való felkérődzése és mások szavai nyomán némi kis változtatásokkal újra való elmesélése. Az igazi történetírás a történelmi valóság feltárása a mellébeszélések, hazugságok halmazatai mögül, a mesterségesen támasztott rések, hiányüregek körülrajzolása, logikai és tárgyi bizonyítékokkal való kitöltése, vagyis oknyomozás. A történetírás egyértelmű tehát azzal, hogy a történelem felülete mögül kell föltárni mindazt, amit a felület rejt, a hamis, a meghamisított és a félrevezető felület. Esetünkben tehát tovább kell mennünk és tovább is lehet mennünk. Mert ha semmilyen más adat nem állna a történetvizsgáló rendelkezésére, csupán azok a szédületes és hihetetlennek mondható roppant arányú, következményű változások, amelyeknek kétségkívül itt rejlik a kiinduló pontja, már akkor megvolna minden lehetősége arra, az adathiány ellenére, hogy megbízhatóan szilárd következtetések alapján föltárja, fölkörnyékezze azt, ami itt ment végbe. Szerencsénkre, különös szerencsére a legnagyobb gonddal véghezvitt adatgyomlálás során a nyomtalanítok figyelmét - a sors különleges kedvezése folytán - elkerülte egy olyan perdöntően fontos bizonyíték - meglehet, féltő kezek rejtették el a vizslató tekintetek elől -, amely leleplezi a

csalást s fakó világot vet a mesterségesen keltett vakhomályba: I. Ottó császár titkos levele, amelyet követe, Bruno püspök révén juttatott el Passauba, Piligrin püspökhöz

2. A MEGVESZTEGETÉS MŰVÉSZETE Gézát láthatatlan kormány irányította, illetve helyesebben, uralkodott helyette és cselekedett az ő nevében; ez a titkos kormányzat a hallgatás falával zárta el magát a nyilvánosság elől, s láthatatlanná tevő köpenyül, védőpajzsul a gyermekkirály személyét tolta maga elé sötét szándékai, nemzetrontó tervei és cselekedetei elleplezésére. Ebbe a képbe illeszkedik Ottó két követségének jövetele. Jellemző módon mindkét követséget láthatatlanították, elrejtve, miért küldettek és mit végeztek, mert az adatnyirbálók, inkvizítor-cenzorok, történelem-felülvizsgálók természetesen rávetették magukat a két követség útjára, és amit nem sikerült az emberi emlékezetből teljesen kitörölni, azt mellébeszéléssel, félremagyarázásokkal hamukázták kivehetetlenné. A felismerhetetlen-ségig elkoszolt, elmázolt ténycsökevényeket már nyugodtan bocsátották a szintén markukban tartott, erkölcsileg kimarjult és szellemileg impotens történetírás rendelkezésére; nem lehet semmi baj, az igazságot a föld alá gyömöszölték. Valóságos csoda hát, ha itt-ott mégis akad egy-két áruló nyom, észre nem vett fogódzó. Itt van például az ajándékozások kérdése. Követek, követségek már az ősidőkben rákaptak arra, hogy a felkeresendő országok jóindulatát ajándékokkal nyerjék meg. Ártalmatlan dolog az ajándék, jószándék adja, hogy örömöt okozzon vele, s ha lehet, némi jóindulatra hangoljon. Ez a felismerés azonban már az ajándékozás lehetőségeire világít: ha ellenszenvet, rosszindulatot akarunk legyűrni, s ha nem remélt előnyöket akarunk magunknak kicsikarni - egy jól irányzott ajándék sokat segíthet. Már az ókoriak tudták ezt: az ajándékozás művészete - a megvesztegetés művészete. Egyiptom, Róma, Bizánc mai pénzegységekben kifejezve, milliárdokat költött "ajándékozásra". Arannyal megrakott karavánok mentek a kipuhatolandó, meghódítandó országokba vagy azokhoz a hatalmakhoz (így pl. a régi magyarokhoz is), akiktől dús ajándék fejében fegyveres segítséget reméltek és nyertek is. Ajándékozni kell, ajándékozni, elsőbb csak "tiszta ajándékozás" legyen ez, ajándékozás, amiért cserébe semmit se kérnek, ajándékozás, amelynek tisztaságához látszólag kétség se férhet. Az önzetlenül, bőségesen, fölösen megajándékozott akaratlanul is ellenszolgáltatásokra hajlamos, hisz mindenki tudja, érzi, az emberi viszonyok kölcsönösségeken alapulnak, ez a kölcsönösség teremti meg az élet megszokott egyensúlyát. Az "önzetlenül" (ellenszolgáltatás kérése nélkül) megajándékozott tehát akaratlanul is megroggyan és hajlik az ellenszolgáltatásra, vagyis az ajándékozó felé a viszonzásra. Csekély, jelentéktelen és ártalmatlan kérések teljesítését ugyan miképpen is tagadhatná meg? Hisz ezek csupán semmiségek a neki juttatott értékekhez képest. E viszonzásképp nyújtott dolgok némelykor - miként utólag kiderülhet - (a pokol útjai is jószándékkal kikövezettek) nem is olyan nagyon ártalmatlankák, s így a két felet előbb-utóbb már titkos szálak fűzik össze. Az ajándékokkal rendszeresen elhalmozott aztán rendszerint nagyhamar hozzászokik az ajándékozáshoz, mint olyan jövedelmi forráshoz, amelyre számítani lehet, s minél tovább tart, minél rendszeresebbé válik, annál inkább hozzáidomul életmódjával, költekezésével, s az ajándékok hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Vagyis a megajándékozott és az ajándékozó közt függőségi, kölcsönösségi viszony alakul ki. A megajándékozott észrevétlenül mindinkább kiszolgáltatottá válik. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzet, csapdahelyzet, a kiszolgáltatott engedelmességre kényszerül, akarata ellenére is.

Az ajándékozás ellenszolgáltatást.

természetrajzához

hozzátartozik:

elkerülhetetlenné

teszi

az

Ezek kezdetben csekélyek, jelentéktelenek, szórványosak, önkéntes jellegűek. Hovatovább azonban az ellenszolgáltatások rendszeressé válnak. Az ajándékozás jellege fokról-fokra megváltozik s nyílt vesztegetéssé válik. A két fél közti viszony ekkor megfordul. Míg az ajándékozó kezdetben semmilyen joggal nem bírt, ajándékaival csupán a másik fél jóindulatát, kegyét remélte elérni, tehát ekkor még a megajándékozott a hatalmas, az ajándékozó a hatalom nélküli, a fokról-fokra történő átalakulás elkerülhetetlen, s az ajándékozás vesztegetéssé, vesztegetési viszonnyá alakulása után a vesztegető kezébe csúszik át minden hatalom, még a megajándékozott, illetve a megvesztegetett személyi biztonsága, élete is a vesztegető kezébe kerül és azzal úgyszólván korlátlanul rendelkezhet. Ez az ajándékozás révén történő behatolás útja. Róma és Bizánc magas tökélyre fejlesztették az ajándékozások rendszerét a "barbár" népek fölötti uralom megszerzésére. A vesztegetést előkészítő ajándékozgatás előfeltétele természetesen a személyes érintkezés. A személyes érintkezés viszont a különböző érdekszálakkal egymáshoz fűződő, ütköző államok vezetői részéről szükséges és kikerülhetetlen. Az államok közti elemi érintkezés módja követek küldése, követek cseréje. A követek megajándékozása könnyű és természetes s nemritkán bevett szokás volt. Ez volt a hivatalos ajándékozások kezdete. Kellő ügyességgel ez a későbbiek során valóságos rendszerré, az idegen országot behálózó rendszerré épülhetett. Bizáncban még valami elősegítette az ajándékozások rendszerének kiépítését: a hódító "barbár" népeknek fizetett évi adó. Bilánc ennek, állami függetlenségi érzületére hivatkozva - ajándékozási jelleget adott. Szerfölött különös makacssággal ragaszkodott Bizánc ahhoz, hogy a gyermeket másként nevezzék s az évi adót ne évi adónak, de évi ajándéknak. E különös törekvés titkát még senki sem kutatta, mert fel sem tűnt senkinek, hogy itt titok lapul. Némi erőltetésre a hódító keleti fejedelmek belementek az adó "ajándék"-nak való átkeresztelésébe, a lényegen ez nem változtat, gondolhatták. A lényegen ez nem változtat - gondolhatnánk. Ámde ez egyáltalán nem így van, a bizánci diplomácia pontosan tudta, mit miért csinál. Az évi adó "ajándék"-nak való átkeresztelése - utat nyitott az ajándékozásnak, megengedhetővé tette az ajándékozgatást, azaz elősegítette az ajándékozási rendszerek kiépítését. Mert ha már évi rendszeres "ajándékozás"-ról volt szó, ugyan ki kifogásolhatta, ha nemcsak a hódító fejedelem kapja meg "ajándékát", de a "bolond bizánciak" a kiszabott - tehát kötelező - "ajándékozáson" felül, megajándékozzák az évi "ajándékért" Bizáncba látogató főembereket is. Erre volt jó az ajándékozások rendszere. Út nyílt ilymódon a legkülönfélébb - és tegyük hozzá legsötétebb - kapcsolatok és üzelmek létesítésére. Így építi ki az ajándékozás révén szétáramló arany az árulás útját. Bruno is ebben az ügyben utazott. "Sankt Gallen-i Bruno Magyarországra jöttével kerültek ide először latin vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak, ötvösművek és textíliák. Ezek részben I. Ottó császár ajándékai lehettek a megtérő fejedelem és családja (?) számára, részben az első püspök és papi kísérete felszereléséhez tartozhattak. Egy részük a császár, más részük a mainzi érsek, harmadik részük az ír alapítású, nagy hagyományokkal rendelkező Sankt Gallen-i apátság kincstárából eredhetett." (Győrffy György, i. m. 75.) Hát nem bűbájos? A kisértékű kegytárgyak, legalábbis nyomokban, fennmaradtak, a megvesztegetések nagy aranykincsei nyom nélkül elnyelettek, s végül, fentiek alapján is az a hamis látszat kerekedhet, hogy nem is történt más az égvilágon, csupán "vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak" (senkise gondoljon bálványimádásra) ájtatos vallási szellemből fakadó odaajándékozása. Csakhogy itt vannak a tények, az országrontásbontás tényei, a magyarság rövidesen bekövetkező vérbefojtása, és itt van Ottó császár Piligrin püspöknek küldött, rejtett célzásokkal teli titkos levele.

ide tér meg. Arany nyitotta meg Babilon. Théba. cseh koronái is tanúsítják. szemét. aranyon vásárolható meg a vér. Ha emberközi. eshetőségeket. ajándékokat a király környezetében lebzselő főméltóságok-nak. Tihuanaco. J.3. püspök itt. A titkon áramló arany fénylő ereivel kell a kiszemelt országot kellemesen zsibongó érzések útján észrevétlenül összekötni. mint láttuk. a legékesebb szószóló a lélekcsábításban. népét halomra ölni. püspök ott. Aranytól kábultcsábult világban arany köti össze az emberi álmokat. Ez az a "Szezám nyílj ki!"-féle szellemi varázskulcs. megvesztegetéses ajándékozgatással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. Piligrin itt. az arany. Ardarich gepida király. ő szövi Ottó megbízásá-ból az óriási aranyszálhálót Magyarország körül. Óriási értékű rakományát tetemes fegyveres őrség kíséri. az okiratha-misító. arannyal fedett házat. "Magától értetődik . Erdélyt. megvesztegetéses ajándékozással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. Az arany faltörő kosának hogy állna ellent Hunnia? Ókori szólásmondás: EGY ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR TÖBBET ÉR EGY HADSEREGNÉL. Aranyon adják-veszik a szüzeket. agyát. Valach-Ruminia miniszterelnöke azzal kérkedett el francia diplomatáknak. Magyarország bekebelezésére áhítozó Piligrin püspök. lélekvásárlásban.tehetetlenné tenni: előbb megrothasztani. Hozzá tér meg magyarországi útjáról Wolfgang. Útja Ottó császártól nem vezet egyenesen a magyar királyi udvarba. Mert ahol ezt bevetik. AZ ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA A titkon áramló arany folyamaival. ÚGY SZÉTVETI A KISZEMELT ORSZÁGOT. magától roskad össze a hősi ellenállás.állapítja meg Wertner Az Árpádok családi történetében -. az emberek élete. A titkon áramló arany folyamaival. a csók. Ajándékozz és ajándékozz. amely a földalatti ajtókat is kinyitogatja. ez az a messzehordó fegyver. természetesen a királynak. Az arany. az aranyat. lidérces tűz. lélekmángorló fegyvere." Ajándékokat. titkos utakon vezesse őt a magyar határszélekig. Bruno püspök pedig valósággal aranyszamáron kaptat fel Gézához az ősi Esztergomba. hogy adjon újabb fegyvereseket melléje az óriási értékű rakomány őrzésére és a LEGNAGYOBB ÓVATOSSÁGGAL. lejei. Bratianu. aranyfonalakkal behálózni. Róma. hogy személyesen átadja neki Ottó császár bizalmas levelét. a titkos diplomácia messzehordó. titkon magunkhoz vonni s aztán . nemzetközi szinten valamelyik fél istentelen előnyöket akar a maga számára a másik fél rovására kicsikarni. Városok. Már Wolfgang. és hozzá kanyarodik odautaztában Bruno püspök. Páris és Budavár kapuit. hogy az ősi magyar felségterületnek a mai Magyarországnál nagyobb részét. Attila hun nagykirály felbérelt gyilkosának 448-ban aranyat ígértek. a simoniákus. tízmillió megvesztegetésre fordított aranyon szerezte meg. a titkos üzelmek fő kotyvasztójához. a sátánészjárású cselszövő. tízmillió aranyon. A titkos diplomácia egyik legfőbb ókori-középkori gyakorlati elve az arany. . Karthagó. az arany. Piligrin mindenütt. az aranyat kell bevetnie. AKÁR EGY VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA. az aranyat. miként ezt az első világháborús pánszlávszabadkőműves világ-összeesküvés guruló aranyrubeljei. dinárjai. Wolfgang követsége is. Piligrin ott. Arany emeli fel és dönti meg a birodalmakat. Ki kell térnie Passau felé. amelytől trónok omlanak összes ősi szent országok oszlanak szét mandragóraleheletétől. a szerzetes is arannyal megrakodva jön. a nagyravágyás átkával megvert. titkos ragadozmányok közelítésében és érvényesítésében. Pompeius és Ottó császár is arannyal dolgozott. Arannyal mindent el lehet érni. Piligrinnel tanácskozza meg Magyarországon elért eredményeit és a roppant fontosságú kilátásokat. ajándékokkal vásárold meg ellenséged kezét. napfényű fém a legfélelmetesebb fegyver. az ajándékozásos megvesztegetés. országokat. Az aranynak bűvös ereje van. várak szilánkjai záporoznak szerte s vakultan fut a jó nép szerteszét. hogy a követség értékes ajándékokat vitt magával. s hogy irigységet ne ébresszen. népeket. Piligrin püspökhöz. aztán fegyverrel megrohanni.

Mit számít az! Annál jobb! Akad is már belevaló jelölt. svindli. képtelenségek képtelenségébe. DRANG NACH OSTEN! . maszlag. Közép-Európa nagyhatalmát. igazi germán feleség. A nősülési láz ennek ellenére nem annyira Gézánál. és keresztényi lélekkel csupán az embert nézi. néptipró. fáradságot nem kímélve. irgalmatlan hódító. néphóhérlásaira a kereszténységre térítés tüllfátylait borítsa. a titkos hódítás nagymestere. hogy az öreg király Taksony . Való-sággal dől. örüljünk az emberi megnyilvánulásnak. az ifjúi nemi gyötrelmektől gyötört. igazi . Gézának feleség kell. miktől a jámbor ember megkukul. De Géza gyermek még. mintha a réti csikasz szívreható bárányhangokat hallatna. Mesébe szédültünk. Félre kell vetnünk hát a szarkasztikus hangot. Nagy uralkodó volt. a magyarokat kell letiporni! Ez volt Ottó legizzóbb. s az új magyar királynak. a többi mind simli. nősülni óhajtozó. tisztán. megtanulta. hogy "megbizonyosodjék a magyar király házasodási szándékáról" és ehhez számára minden támogatást megadjon.keletet fel kell törni. túlteszi magát a sérelmeken. a DRANG NACH OSTEN korai megvalósítója. a holmiféle jóságosál-nagybácsika meséjébe.mindenkinek. nem hergelődik a bosszúálláson acsarogva. Senki se gondoljon rosszra. Csakugyan házasodni akar vagy sem? Erről kell meggyőződni. 4. Életkora óvatos becsléssel 12-14 évre tehető. aki az arany csengésére megtántorodni és Ottót szolgálni kész.s történelemlátását elvesztve. s pillanatig is kétségbevonjuk. De tudta. erővel ez nem megy. mint inkább Ottónál . hogy kaméleon színekben pompázzék s zsonglőri cselszövényeire és területrablásaira. Kigondolt mindent. Derék dolog. nehogy ez olyan hatást keltsen. Az árulás rőt napja a ködön át felsejlett. A magyarnak új kormány. máris ott karvalyozik fölötte a nász. támadó külháborúit. Ottó nem kicsinyeskedik. agyvize fölforrásáig kénytelen volt elviselni a magyar túlhatalom kegyetlen csapásait. hogy őt a magyar király netántáni ágyproblémái izgatják. Ágyproblémái? De hiszen Géza még gyermek. még a gyászév sem tarthatja vissza (a jelek szerint Gézát sem). miszerint Ottónak egész eddigi élete kizárólagosan az uralmi érdek. Istenem.vélhette s vélte Ottó. OTTÓ CSÁSZÁR JÓSÁGA Némelyek szerint Ottó azért küldte Brunot Magyarországba. Ez kell. Segítsünk neki! Lám csak lám. töményen iderántva Ottó császár portréját. s tán még azzal is kár volna előhozakodni. patakzik az arany s Bruno kincsekkel rakott karavánja apránkint megürült. szívreható sietség. a hivatalos beállítás maszlagfelhőibe. a könyörtelen hódítás és terjeszkedés jegyében telt el. pénzt. Végre egy üde színfolt a történelmi cselekmények sötét áradásában. egészséges élet.tető-pontjára tört s nem tűr többé halasztást. Országos gondjait félrevetve két követséget is küld. A germán világhatalom e korai megálmodója és tűzön-vízen át érvényesítője évtizedeken át. aki még azt is mesterfokon végezte. Nagyobb erőt kisebbel csak fortéllyal lehet legyőzni. ki majd őt kormányozza. hogy valakit éhes torkához csalogasson. Keletről jön a baj! . ez a nagyhatalmú császár mégiscsak nemes lélek.teteme még jószerivel ki sem hűlt. leghőbb vágya. ám attól visszahőkölő gyermek-királyt.

a Germania Sacra. hogy ezek a titkos tervek valóban léteztek és a nemzetközi bűnszövetkezet szervezett orvtámadása közvetlenül Géza trónralépését követően indult meg különös erővel s roppantotta meg a túlerejű. titkos mesterkedésekre és azok háttértényezőire I. senki sem tiltakozott? Ha maga az ördög jön a mátkáját ajánlva. az ellen sem vetnek semmit? Az ördög kénköves anyját is elfogadják? (Kérdés persze. Követek fussanak. s ellenvetés nem történt. míg meleg. s embereiddel. . ISTEN KEGYELMÉBŐL FÖLSÉGES CSÁSZÁR. 5. 973-ban húsvéti ünnepséget rendezett Ottó császár Quedlinburgban. Mert arra buzdítottuk őt. Őnála nem lehet különb magyar királyné. hogy a legodaadóbban támogasd. Így gondolta és így lett. Ottó császár titkos levele . c. és szeretetreméltóságodnak ajánljuk. Adelhaidnak neveltje. lovakkal és minden egyébről gondoskodva. s Adelhaid révbe jut.feltehetően a címzett Piligrin püspök mentette meg és rejtette el a későbbi korok számára . tisztelettel és A LEGÓVATOSABBAN VEZESD ŐT A MAGYAROK HATÁRAIHOZ A LEHETŐ LEGKÖZELEBB.germán walkür. óriási csodás révbe. "OTTÓ. Mert miként lehetséges. hogy magyar főurak közül (ha voltak magyar főurak a királyi tanácsban) senkiben sem keltett gyanút a császár ajánlása. bizonyítva. Ottó titkos levele is fényt vet. a passaui egyház tisztelendő püspökének üdvözletünket és kegyelmünket. az ördög menyasszonya nem lett volna-e jobb?) Ki érti ezt? Ki fogja fel értelmes fővel ezt? Kevésre rá. ÜGYELJ AZÉRT NAGYON REÁ. Tom I. ami útjához szükséges. feleségének. körülmények és következmények cáfolhatatlan özönével bizonyítjuk: I. Raniz. Ezekre a tervekre. Így lett. legyőzhetetlen tizedik századi magyar nagyhatalom gerincét. A követek tárgyaltak. hogy ellenségtől csak ellenséges cselekvés várható? Senkiben sem ötlött fel Hildegung-Ildikó és Attila véres árnya. sutyorogtak. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB AMI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. 207. üssék a vasat. vérbefulladó násza? Senki sem figyelmeztetett. OTTÓ CSÁSZÁR PILIGRIN PASSAUI PÜSPÖKHÖZ INTÉZETT TITKOS LEVELE Történelmi tények. történelmi dokumentumgyűjteményben maradt fenn. Piligrinnek. ezáltal újabb talányba ütközünk. Küldjük Bruno püspököt. senki sem akadt. És így. s ugyancsak Adelhaid. Ottó császár minden részletre kiterjedő tervet dolgozott ki Magyarország titkos leigázására. I. akiben felötlik. a szép Adelhaidot módfelett ajánlgatták. bármire is lenne szüksége. Fusson Wolfgang és fusson Bruno.

"A szavak arra valók. szövege kódolt szöveg. Kénytelenek voltunk kérdőjeleket iktatni Győrffy György kommentárjába. miként és miért tett volna kísérleteket a kereszténység felvételére. azon egyszerű okból. mondhatnánk együgyű. legkönyörtelenebb fegyveres terrorral kényszeríthették rá a magyar nemzetre. AZ NEKED ÉS VALAMENNYIÖTÖKNEK FÖLÖTTÉBB NAGY HASZNÁRA LESZ. De a figyelmes szemlélőt az a sejtelem ragadja meg. s éppen a lényegét nem értjük. amit a kereszténységre térítés ürügyén ráerőltettek. gondoskodik a hosszú úttól s az út fáradalmaitól és viszontagságaitól elgyötört küldöttség pihentetéséről. Győrffy György nemes egyszerűséggel "úti ajánlólevélnek" nevezi az ottói levelet s azt a következőképpen értelmezi: "Ottó levelének vigyázóan sürgető hangneme nemcsak az »első találkozó« izgalmát (?) (ami még meg sem történt) leheli magából. hanem benne sűrűsödik húsz év gondja. hogy a magyar nemzet egésze eleinek ősi hitében élve s a kereszténységet nem is ismerve. és semmilyen kísérletei. 70). amelyből mindent megért . világosan áttekinthető levél. miféle agyrémes elgondolások alapján utasította és utasíthatta volna vissza? Ellenkezőleg. hogy elrejtsék gondolatainkat". A "légyott izgalmában" szenvedő idős császár és a magyar nagykirály közötti találkozást soha senki nem vette tervbe és az nem is jött soha létre. elhallgatásokkal és sejtetésekkel élő nyelvén íródott. de szexuális kategória. ellátásáról és felszerelési hiányainak pótlásáról." Egyszerű. m.HOGY EZ A KÖVETSÉG A LEHETŐ EGÓVATOSABBAN MENJEN VÉGBE. figyelmesen és előrelátóan. óvatos célzásokkal. félig kimondott gondolatokkal és érthetetlen elemekkel. MIVEL HA FÖLTETT SZÁNDÉKUNK (titkos tervünk) SIKERRE VISZ. hogy az áttetszőnek vélt levél tartalma zárt. C/ A korabeli magyarságnak egyáltalán nem voltak "zátonyra futott kísérletei" a zsidókereszténység felvételére. miként akarhatta volna a kereszténységet. B/ A tizedik évszázad Európa-szerte rettegett magyarjait soha senki semmikor nem szorította ki a Nyugatról és sehonnan. Kiderül. tekintve. s a levél a titkos diplomácia jellegzetes. mivel a magyarok döntő katonai fölénye folytán erre nem volt semmiféle lehetőség. Ottó császár.valójában semmit sem ért. várakozása a magyarok Nyugatról való kiszorításától (?) kezdve megtérési kísérleteik zátonyra futásáig (?) és végül a saját kivárási politikájának (?) beigazolódása" (i. hogy ebből a teljesen világos levélből. s azt csak a legvéresebb. Megjegyzéseink: A/ Az első légyott izgalma nem történelmi. hogy állításai módfelett kérdőjelesek. s hogy a császári levél tele van homályos utalásokkal. s azokat ki és miért. tény és való. . hogy a magyarság több mint egy évszázadon át nemzeti szabadságháborúk sorozatával akarta visszaverni mindazt.

hogy kirobbantsák vagy megszilárdítsák a királyellenes puccsot. Ottó sem bízott semmit a "kivárásra". útközi pihenőhely volt Ottó császár követei számára Passau. de a további teendőket. Feltehető. s minden köznapi ügyben szükséges óvakodásról lett volna szó. Ottó nagyon is cselekvően avatkozott bele a magyarság sorsába. utalásai. ha a magyar határövezeten belül. a politika soha. Az ottói levél is jelzi. Érdekes bepillantást nyújthatnak erre vonatkozólag Ottó levelének burkolt célzásai. ezért időzik itt hosszan . miért nem fordul közvetlenül Gézához? Miért figyelmezteti levelében kétszer is Piligrint a lehető legnagyobb óvatosságra a követség észrevétlenül való Magyarországra juttatásában és a magyar határ megközelítésében? Ha közönséges. baj nélkül a királyi központba vezesse. már az is megfontolásra szorul. s ittléte alatt nemcsupán a magyarországi tapasztalatokat és titkos fejleménye-ket tárgyalták meg a legtüzetesebben. I. hanem egészen más célból: titkos kémhálózat titkos kémközpontja volt Piligrin püspök Passauja. s nem is holmi "úti ajánlólevéllel" jöttek ide a követek. előre megadott ponton már biztonságos kíséret várja a követséget. nem holmi tranzitszállás. lovait pihentetni jön ide Bruno . várni. diverzáns katonái várják a követ érkezését. miért tért éppen ide Passauba. mi szükség a titkos diplomáciai tolvajnyelvbe rejtett célzásokra. tolvajlopakodásra. hogy Bruno követ járására is ezeknek a passaui tanácskozásoknak következté-ben került sor (a két követ járás közötti nyilvánvaló összefüggést már Szabó Károly is megállapította). Piligrinhez Bruno püspök követsége? Mint már korábban is utaltunk rá. hogy a bizalmas jelentésekkel külön futárok nyargaltak innen időről-időre a császárhoz). azt teljesen fölösleges volt ennyire kihangsúlyoznia. óvatoskodásra. mi szükség a köntörfalazásra.ahelyett. ami valójában nem más. Wolfgang szerzetes-követ is ide jött magyarországi küldetése befejeztével. A pók kivárhatja. de titkos megbízatással. Nem pihenni. úgy ennek nyilvánvalóan semmi akadálya. hanem a belső árulást szervező főemberekhez. Ezért tér ide titkos megbízatású magyarországi útja befejeztével Wolfgang szerzetes. minden esetleges kellemetlenséget elhárítva. mikből kielemezhető a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés kibontakozó támadása. De miért nem jön ez a feltételezett kíséret egészen Passauig a követség elébe? Ha a királyi kormányzat áll a kíséret küldése mögött.D/ A nagypolitika sürgető kényszerei. És már itt fel kell vetni a kérdést: miért van szükség titkolózásra még a levélben is. Ottó császár titkos tervei kivitelezésének megbeszélésére jön a diverziós központba a kémfőnökhöz. mintha a magyar határon túlkerülve már semmi vész nem fenyegetné a követséget.püspök a püspökhöz -. hogy ők vezessék. Ez csak aképpen érthető. hogy azt. magyarellenes terveket is. tehát csupán arról lehet szó. miért nem lép fel a császár nyíltan és egyenesen. a Magyarország létére törő nemzetközi összeesküvés (nemzetközi bűnszövetkezet) hálózatainak szervező központja. hátha a sült galamb megkezdi röpülését a tátott száj felé. Másfelől pedig miért kell félniök. nem a királyhoz. amíg a rovar a hálójába kerül. De az ottói levélből az is előhomálylik: legfőképpen nem is magyar felségterületen. S a levél elemzésére visszatérve. bizonyos nyomát adva így ármányos mesterkedéseinek. Ugyan miért? Nyilvánvalóan nem a szállásért. hogy a határ túloldalán illegális személyek. hogy haladéktalanul a császárhoz sietne (bizonyosra vehetjük egyébként. Az efféle "kivárási politika" sosem emelte volna fel Ottó hatalmát és sohasem döntötte volna meg az évszázad magyar nagyhatalmát. a magyar határ eléréséig szükséges a különleges elővigyázat. netán. I. ha valóban jószándék vezeti s valóban a két nagyhatalom megbékélését akarja és békés együttműködését szorgalmazza? Ha így van. mint a tehetetlenség beismerése. de éppen fordítva. merőben másról van szó. miért kell a legnagyobb óvatossággal eljárniok a magyar . s embereit. elemi szükségletei folytán a "kivárási politikát" mindenkor megelőzi a cselekvés szükségszerűsége. ha Ottó szándékai tiszták. az összeesküvők cinkosai.

határszélhez közelítve és a gyepűn áthaladva? Mi fenyeget itt. és a határszéleken cirkálva. Ottó császárnak Bruno követ járásával kapcsolatos világtörténelmi jelentőségű titkos levele. de azt is elárulja. hogy a szabad magyarok megneszelték a kiterebélyesedő cselszövést s ezen belül az újabb titkos germán követek érkezését. hogy az Piligrinnek és valamennyiüknek nagy hasznára válik majd. ami kisvártatva bekövetkezett: a magyar katonai nagyhatalom bukását. Aki pedig meg akarja cáfolni. eredményét utólag gondosan eltüntették. kilátásba helyezve. ez lesz "nagy hasznára" az erkölcsi gátlásokat nem ismerő. E jóslatszerű titokzatos szavak burkolt formában. azzal bíztuk meg őt -." Értsd: HOGY A GERMÁN HATALMI ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTSA. . titkos úton. s valamennyiöknek. akinek legforróbb vágya Pannoniának az ő egyházmegyéjébe való bekebelezése. és megvesztegetés céljából ajándékoz és ajándékoz. kósza és súlytalan ábrándok voltak. tragikus következmények tanúsítják. Ottóék olyan értesüléseket szerezhettek.más lehetőség híján-lépjen a Pokollal szövetségre. 3/ Titkos tárgyalásokat folytat megnevezetlen személyekkel. S hogy ezek nem holmi felelőtlen szavak. mert a történteket és félelmetes következményeit az ördög sem cáfolhatja meg. simoniákus. Aki hitetlenkedve fogadja ezt. 6. Még e sátáni cél elérésének módja is kihámozható a szándékosan homályos szavú császári levélből: a nemrégen trónra került magyar gyermekkirályt akarják felhasználni erre a célra. noha talán hiába. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB A MI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. mi több. az egész Nyugatnak. amely eképpen végérvényesen megszabadul a magyarok pusztító beütéseitől. hogy ezek a tervek a végső előkészítettség és megvalósítás szakaszába jutottak immár. olvassa végig még egynéhányszor a levelet és idézett passzusát. hogy a magyar gyepűrendszer nem áll a cselszövők befolyása alatt. miféle kockázat. titkos terv sikerre viteléről" is szól a levél. de félreérthetetlenül arra céloznak és azt mondják ki. az . tárgyalásainak minden mozzanatát. okirathamisító passaui püspök-nek. 4/ Követjárásának minden nyomát. További rejtélyes "föltett szándék.írja levelében a császár . titkos erőkkel való szétzúzását és titkos germán uralom alá helyezését.amit úgy kell értenünk. miféle veszedelem? Nincs más magyarázat. hiszen egyébként Ottó császár nem fűzné mindennek megvalósítását Bruno püspök követjárásának sikeréhez. 5/ A tüzetes nyomtalanítás ellenére mégis fennmaradt egy fontos dokumentum. azt a nemsokára bekövetkező döbbenetes. csupán az. Vagyis MAGÁT A MAGYAR KIRÁLYT AKARJÁK TITKOS MESTERKEDÉSEK RÉVÉN A HATALMUKBA KERÍTENI ÉS FALTÖRŐ KOSKÉNT FELHASZNÁLNI A LEGYŐZHETETLEN MAGYAR KATONAI HATALOM BELÜLRŐL VALÓ LEROMBOLÁSÁRA. BRUNO KÖVETJÁRÁSA TÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1/ Bruno titkos megbízatással titkos utakon settenkedik be Magyarországba 2/ Ajándékokkal megrakodva jön. "ARRA BUZDÍTOTTUK ŐT (BRUNOT) . Ottó levelének ez a passzusa tehát nemcsak bevilágít Ottó titkos terveibe. szeretnék szétugrasztani őket.

Ottó császár jelöltjével való összeházasítását. MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? I. szabad Magyarország miért vesz részt ezen a lényegében vazallus és függő országok számára rendezett német birodalmi tanácskozáson.bármilyen elképesztő előnyöket is biztosított az a német fél számára . hogy a független. a templomot fölöttébb ritkán látogatják. a húsvét megünneplésére. aki minden bizonnyal Ottó császár elsőszámú embere volt a Magyarország elleni összeesküvés szervezésében. bűntény sincs tökéletes.. . Könnyekig meg le. amelyek írásban papírra rögzített szövegét . 7/ Álszent szólamaival a megbékélés szükségességéről és fontosságáról igyekszik meggyőzni a magyarokat. szerződéskötések születtek itt. 1/ Érthetetlen. az inkvizítorok sem érhették el ezt a könyvmáglyák árnyékában is maradtak fenn nyomok. Itt Magyarország van a terítéken. minden idejüket leköti a tárgyalások menete. A függő helyzetbe jutásnak azonban minden feltétele hiányzik. az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és –védtelenítés. a sötét tervek keresztülvitele. hihet csalást.. Közel tizenkét ország fejedelmeinek küldöttsége gyűlt össze. így hát odaát és ideát is egyaránt még kellett semmisíteni. Így csak az az eshetőség marad. Kegyes férfiak gyülekezete jött össze itt a keresztény vallásos ünnep. a kor nagy cselszövőjéhez és hírhedt okirathamisítójához. A MÉRGEZETT ALMA Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő. Lám. így hát képet alkothatunk a Quedlinburgban történtekről. Itt a mérgezett alma másik fele. Érthetővé válna ez. ahol . aki be se néz. 8/ A kölcsönös béke zálogául ajánlja a püspök Gézának Adelhaiddal. hogy minden köztudott és nyilvánvaló tény ellenére Magyarország ismeretlen tényezők és körülmények hatására maga is függő helyzetű országgá süllyedt. lám az emberi szív.6/ További áruló nyom: Bruno követsége. (és a farkas gyomorrontást kapva vad üvöltéssel a bárányt szétszaggatja). szoros szálakkal kötődik Piligrin passaui püspökhöz. akárcsak az őt megelőző Wolfgangé.régi kegyes szerzők álma szerint – „a bárány együtt legel a farkassal". ha föltennénk. van. Hihetetlen megállapodások. Foglaljunk össze elöljáróban egynéhány furcsaságot. hogy mi ment gondoljon rosszra. De hol van tökéletes munka? A tökéletesség elérése az istenek kiváltsága.nem bírta el a szem. nehogy a jámbor utókor valahogy szemrevételezve hátrahőköljön és hanyatt essen az abban foglaltaktól. a dühödt egymásra herregésbe belefásulva Krisztus aklába tér. olyan magyar-német államközi egyezmények. hogy titkos erők hatoltak be a magyar központi hatalomba és a kezükbe ragadták az ország láthatatlan kezekkel való irányítását. De tartózkodjunk annak kimondásától.

Magyarország azonban nem hever legyőzetve a német császár lábainál. ez a katonai erő pedig fölötte áll a Nyugat képviselte katonai erőnek. Az első feltevést valószínűtleníti az efféle nyilvános színjáték megrendezésének szükségtelensége. Így hát a quedlinburgi egyezmény a maga teljes egészében abszurd és érthetetlen. hogy Ottó ne tarthatna nyíltan a világ színe előtt bármely országok küldötteinek részvételével politikai megbeszéléseket. ha föltesszük. az összejövetel vallásos kerete . éppen ezáltal árulván el. Ottó császárnak. ellenőrizetlen magyar hatalom. mintha ő maga volna a legfelsóbb. maga a kormányzat áll az országot kiszolgáltató egyezmény hátterében. A második feltevést megkérdőjelezi az a sajátos körülmény. Nem mindennapi bornírtság kell ahhoz. rossz ürügy. csupán színjáték s már eleve elrendeztetett minden. Érthetővé válik ez. A legjellemzőbb tünet: mindent fedőréteg borít és titkosság árnyal. . bevégzett ténnyé tegye Magyarország feltétel nélküli önalávetését a Nyugatnak. értekezleteket.2 / Érthetetlenek az itt kötött megállapodások is. mindenekfölött Ottó nagybirodalmi elképzeléseinek megvalósítását és a magyar nagyhatalom tönkretételét. ez esetben ugyanis a győztes fél diktálhatja a feltételeket és a legyőzött fél küldöttségének tevékenysége valójában a diktátumok tudomásulvételére szorítkozik. a leplezést.húsvét megünneplése -. 3 / Érthetetlen. ha a tárgyalást háborús összecsapás előzte meg. kivéve. az egyezmény tételeit nem utasítja vissza. hogy a magyar hivatalos hatalom (király. és mindenben aláveti magát a megállapodásnak. ez a küldöttség azért jött. hogy jóváhagyásával szentesítse. C/ Így viszont csak a harmadik feltevés marad: maga a király.csupán ürügy. Ez is érthetővé válik. semmilyen megtorló intézkedést nem tesz. alapjában véve szükségtelen is. amely a képviselt hatalmat s annak katonai erejét teljesen megsemmisítette. átlátszó. 4/ Érthetetlen. ha A/ Mindaz. illetve ennek a hatalomnak idegenérdekű kisajátítója. Mert semmi ok sincs rá. katonai ereje teljében van. hogy sötét ügyben sántikálnak és az értekezés vallási jellege alattomos és sötét titkosdiplomáciai mesterkedések leplezésére szolgál. s csak a tilosban járók alakoskodási kényszerével magyarázható. ami itt folyik. itt mégis álcáskodnak. B/ A küldöttség árulókból áll és árulást követ el. illetve I. hogy a küldöttség úgy rendelkezik és olyan döntéseket hoz. Titkosak már a tanácskozás összehívásának és megtartásának körülményei is. amelyek egytől-egyig az általa képviselt hatalom érdekeit sújtják. kormányzat) semmilyen ellenintézkedést sem tesz. hogy egy ország tárgyalóküldöttsége következetesen olyan megállapodásokat köt. hogy valaki ne vegye észre az álcázást. szenteskednek és borzoskodnak. mintha a teljes államhatalmat birtokolná.

Közéjük tartozik a tizenkettes szám is. semmit sem tudunk róluk.a Napisten tizenkét száguldó földi megtestesítője. Mi keresnivalója volt ezen a tanácskozáson az ettől a hatalmi csoportosulástól különálló. amelyek függő vagy féligfüggő viszonyba kerultek a terjeszkedő német hatalommal. a mostoha idő pusztító kezei . Ősidőkbe nyúlik vissza ez a tizenkettő. de sehol semmi. amikor az Ember még az ujjain próbálgatta a számok titkát. így a dánokat. oroszokat. nevük. mi volta tisztségük.azaz. s egyúttal a Napisten tizenkét fényküllője. és tizenkettő éjfél.a szűz területeket meghódító s várakat és tornyokat építő emberiség egészének a jelképe. kik voltak. népköltészetünk mélyrétegeiből is sűrűn felcsillan a mágikus számok titka. És Árpád.ezt számos helyen hangsúlyozza . De teljesség a tizenkettő is. Tizenkettő dél. valamint a keletrómai és pápai. tehát a quedlinburgi összejövetel amolyan német nagybirodalmi tanácskozás volt. Mágikus idők eredőiből tudjuk. ezt jelzik. csupán a "bűvös" számokként ismert mágikus számok (ismertetésükre itt nem térhetünk ki). szólaljanak meg a számok.Ottó a "húsvét megünneplése" c í m é n azoknak az országoknak küldöttségeit hívta meg. A legutóbbi honvisszafoglalás után Árpád tizenkét fehér lovat küld a szkíta avar birodalomba betelepült Szvatopluknak. Ha elhallgatnak a szavak. emlékezetirtók .) Tizenkettő! Az óra körbeforgó mutatója tizenkettővel felezve kétszer jelzi a napot. hanem az általuk nem is ismert kereszténység tizenkét apostolának mintájára. Történelmi hagyományainkból. A tizenkét fehér ló . ki által és miért erre a sorsdöntő tanácskozásra. tizenkét főméltóság. mágikus jelképiséget. A TIZENKETTEK TALÁNYA Tizenkettek utaztak Magyarhonból. Ezúttal egyetlen jelképet. abba az időbe. A tíz is teljesség. Remek volna felütni régi kódexeket s megtekinteni. a teljes év tizenkét nagydarabja. Már a fenti adatok is. helyesebben az adatgyomlálók. hitünk szerint. a jelképek. Nem minden szám. Fölösleges hát tűzgyújtáshoz hamuért szomszédba mennünk. A tizenkettőé is. Milyen érdekes: Győrffy György szerint a "pogány magyarok" .akárcsak a Bábel tornya . Tizenkettő a holdhónapokból álló év hónapjainak rendje. (A mágikus számok rendjének semmi köze a spekulatív. sőt szembenálló. független Magyarországnak? II. lengyeleket. elsüllyedt ősszámrendszerek is a tizenkettőre épültek. kilétük. . cseheket. egyetlen számot foghatunk vallatóra. a nevüket sem. Ősidőkbe nyúlik vissza minden ódonveretű jelkép. Magyar őshagyományok is ide nyúlnak vissza. a teljesjogúság jelképi kinyilatkoztatása. Sokat elárulnának ezek az adatok. származásuk s miként jelöltettek. a számok is hordozhatnak jelképet. mert a számolás alapját szolgáltató ujjak teljessége. fiktív számmisztikához. a vár . Déva ősvárát az ember még-nem-tapodta szűz területen tizenkét kőműves rakja fel a szűzterület helyvédő szellemeivel viaskodva. (Neves Kossuth-díjasunk itt is keresztbe tesz a magyar hagyománynak?) De talán mégsem minden a Bibliából ered. udvar képviselőit.itt is fekete üreget teremtettek. elnémulnak az adatok. A kőművesek tizenkettes száma a teljességet fejezi ki.távolról sem a maguk őshagyományai alapján küldenek éppen tizenkét főembert Quedlinburgba.

a béke minden egyebet elborító és elhárító áhítása. nemzeti szabadsággal. Felfoghatatlan jelbeszéd? Nagyon is világos szózat a küldöttek tizenkettes száma. függetlenséggel. amely addig nem tudott megállni a magyarokkal szemben? S mindenekfölött miért kellene egy indokolatlan és érthetetlen békediktátum jellegű békekötéssel minden magyar érdeket odadobni. tényleges helyzetéből. egyszóval nincs semmilyen háborús veszély. Ez a titkos. fejét önként bárd alá dugni? . de Magyarország vonatkozásában lehetőség sincs erre. és kinek volna lehetne bármi kivetnivalója is ellene . miként adhatta oda ez a testület az országot a német hatalomnak. területi épséggel. hogy gyönyörű. akkor. különösképpen akkor. Európa népei közt kivívott hatalommal és tekintéllyel. körülményeiből s tartanunk kell attól.Tizenkettő itt is a küldöttek száma. hazával. Nincs úr fölöttük. r á cáfol minden. hogy az akkori hatalmas és diadalmas Magyarországot a valósággal ellentétesen holmi gyönge. hogy ezen hamarjában támadt nagy békülékenységi hajlamról kottázó kaméleon hírverések mögött netántán az a sandasütetű szándék húzódik. csak mindent feláldozni. hogy a küldöttek a teljes magyar hatalmat képviselik. a békesóvárgás és -keresés. harcias magyarokon ekkor hirtelenül. jövővel. akiket jó fél évszázadon át megannyi hadjáratban porig lazsnakoltak s akiktől továbbra sem volt semmi félnivalójuk és . minden előzmény és átmenet nélkül elhatalmasodott a békevágy.békét ajánl a németek császárának. hogy a magyarság változatlanul. az országot idegen hatalomnak önként alávetni s mindent. III. nem törődtek immár semmi egyébbel. eltiport.ha hihetünk némely hístorikusunknak .s z i n t e k ö n y ö r ö g t e k nekik a békéért.mondjuk ki . kizárólag a mindenáron való béke elérése. mindent feladni. odadobni készen. amikor már két évtizede jószerint teljes békében éltek.ámde ez a hirtelenül bekövetkező nagy megjámborodás béke áhítozás kicsikét furán hat és . nincs háborús készülődés. egyedül a békét.békében élve . emberrel. A "BÉKÉÉRT KÖNYÖRÖGVE HÁZALÓ" MAGYAROKRÓL Némelyek szerint a keménykötésű. Az ember nem vetkőzhet ki egyik napról a másikra a maga természetéből. hogy békeajánlatokkal ostromolták azokat a hatalmakat. közélettel. felségterületét megsérteni a világon senkise merte és továbbra is az égvilágon semmi se fenyegette. se ellenséggel.a békében élő és senki által nem támadott. Békét ajánl. és már nem volt más törekvésük. önbecsüléssel. se Istennel. amikor nincs háború. vezető katonai hatalma volt. És ekkor . Ók maguk dönthetnek. hiszen a békesség kétségkívül az ember legfőbb javai közé tartozik. tönkrevert s ellenségei irgalmáért esedező országnak tüntesse fel. háborús készülődésre utaló jel. nem fenyegetett magyar király .hihetetlen is s talán nem is igaz. a béke elérését sóvárogták. Békében miért kellene keresni a békét? De főként miért kellene előnytelen feltételekkel békeszerződést kötni egy olyan hatalommal. a magyarságnak a kereszténység általi egyedül lehetséges mrgmentését. tekintve. eképpen oldalozó mozgással közelítve meg a kegyesorcájú célt. gyönyörű. megmaradással. még mindig Európa rettegett. amikor Magyarország határait megközelíteni. Békevágyuk olyan elemi erejűvé vált. Mindehhez félreértések elkerülése végett tüstént hozzá kell tennünk. Még maga a király sem. de letagadhatatlan mágikus jelképiségű nyelv megérteti. azt tudatja.

püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni." (Vezérek kora 342.IV. akinek nemcsak hivatásából. Szabó Károly a következőket írja: Ez a követség békeszerződéssel t é r a h a z á b a v i s s z a . hirdetni a kereszténység tanait s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Piligrin alakját. s a megegyezés tárgya a hittérítés szabad gyakorlása Magyarországon. katonai tisztségéből fakadóan feladata birodalma gyarapítása.de amelynek irányát és főczélját a rögtön bekövetkezett eseményekből tisztán kivehetjük.legalábbis formailag – nem idegen katonai iga. s magát a megtérítendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik. . lehetőségek és tettek felcserélődnek. jóllehet ezek a diktátumok különösképpen nem katonai. KÜLÖNÖS SZEREPCSERÉK Valaki azt mondta. a szemfényvesztő hazudozásnak valóságos farsangi maskarádéja. A megkötött egyezmények ezek szerint tehát a magyarországi kereszténységre térítés megengedésére vonatkoznak. hanem egyházi. de kifejezetten vallási jellegűek. ki mit akar.) A legkirívóbb furcsasága a quedlinburgi egyezménynek az . helyeztek. MONUMENTA ARPADAINA. katonai ellenfelétől. semmi egyébbel nem gondolva. a német nagyhatalom megtestesítője. Ottó. ha a bűnözők nem álcáznák magukat. nincs birodalmak megdöntésére. Ottó " . mit hisz és miért tesz? Piligrin püspök írja VII. a térítő papok szervezett csoportját látjuk hazánknan szabadon működni . csupán a kereszténység kiterjesztésével? A pápa vagy a császár? Vagy netán a pápa volt a császár és a császár a pápa? Mit akarnak itt elhitetni a győzelmes hazugság erejével a maga javaiból kiforgatott magyarsággal? Talán katonai erő vetette egyházi iga alá a legyőzhetetlen Magyarországot? Vagy – ismeretlen és nemlétező – egyházi haderő vetette germán katonai iga alá? Hogyan s mint? Hiszen az egyház nem katonai nagyhatalom. évi levelében a quedlinburgi megállapodásról: 'A SZÖVETSÉG NYOMÁN LÉTREJÖTT BÉKE ALKALMÁVA L ÉLVE. vallási iga alá helyezik. A tárgyaló felek kizárólag erre szorítkoznak. nemzetek letiprására alkalmas hadszervezete. mit mond. Így van ez rendjén. Ámde amit itt folyik. a titok védőkéregként fedi a bűnt. s e követelmények Magyarországot és a magyarságot . A múlt század vég jeles történésze. s az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés. nem tudnának megélni. ne ütődjünk meg rajta. m e l y n e k P O N T J A I I S M E R E T L E N E K ugyan előttünk. legfőbb katonai parancsnoka köti ki. MEGKEZDTÜK A HITTÉRÍTŐI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT” (Endlicher. de aki haditetteivel és s z ó b a n i s nemegyszer kifejtette: legfőbb feladatának a túltengő és egész Európát rettegésben tartó magyar katonai hatalom megdöntését tekinti. Benedek pápához intézett 974. Alig érkezik ugyanis vissza a követség. . hogy mégis egyházi jellegű tanácskozás volt? A pápa tárgyalt Quedlinburgban és a pápa diktálta a békefeltételeket? Talán a pápa volt a nem-győztes győztes s a legyőzhetetlen nem-legyőzöttnek ő diktálta a győztes pozíciójából az elképesztő feltételeket. A bűnpalástolás. szerepek. 131) Eszerint szövetségre léptek volna aruugyarok és németek (a „szövetség” egyetlen megnyilvánulása Magyarország titkos megszállása). ki hogy czélzáit elérhesse. ami szerfölött különös a magyarság elsőszámú ellenségétől. Az embert elfogja a kétség: lehetséges. pápai bullák koholásától sem irtózva. Miként törhette volna hát vallási igájába a hata1mas Magyarországot? I. népek. akár termeszek testét a viaszréteg.ha hihetünk a forrásoknak -‚ hogy a feltételeket I. császári.

hegemonisztikus követelések. legfeljebb akkor. céljai nem lehettek hát . miféle illetékessége volt volna vallási kérdések politikai érvényesítésére'? H o g y került a csizma az asztalra? Ottó nem pápa. minden efféle képtelenségekbe torkolló fellengzősség. I. árusnak kiadva kér bebocsátást. még annál is súlyosabb és végzetesebb békediktátumba? Miként és miért vetették alá magukat egy őket le nem győző.a trianoni békediktátummal vetekedő. ennyiben volt fontos számára a kereszténység. akár a bűnöző. ennek érdekében fogalmazódnak meg és ezt a célt. valamint ellenségei legyőzéséhez bármilyen eszközt jónak. Felmered tehát a kínzó rejtély: miként mehettek bele a le nem g yő z ö t t független Magyarország képviselői e felháborító .nem is voltak . ha meg akarja valósítani a földön . Előzőleg . ellenséges idegen hatalom követeléseinek? E mögött lapul. hatalmi. hogy a germán terjeszkedésnek ez a megszállottja a leigázott szláv népek és a leigázandó magyarok esetében is keresztény vallási követelésekkel hozakodott elő. V.kifejtettük. Ottó császár első követelései? Vessük félre az I. hódítási céljának vallási burokkal való elfedése. de világi uralkodó. legfeljebb akkor tűzhetett volna egyházi-vallási célokat maga elé. de következményeiben.szilárd következtetések alapján . dicséretére legyen mondva. ha az ördög pápája. ha a kívánt cél elérésének lehetőségét ígérte. És itt meg kell jegyeznünk: maga a pápa sem követelhette volna mindezt. mivel pedig hatalma a pápaság fölé nőtt s ilymódon befolyása a papságra ellenállhatatlan volt. nem egyházfő. nyilvánvalóan a másik fél hatalmának aláásását szolgálják.pedig. önvédelmének teljes kiiktatását egy idegen agresszív imperialista hatalom által rákényszerített idegen vallás érdekében. viselt dolgaira.egyháziak. PILIGRIN PÜSPÖK MAGYARELLENES DIVERZIÓS KÖZPONTTÁ ÉPÍTI KI PASSAU VÁROSÁT Pótlólagosan még ki kell térnünk Wolfgang és Bruno német követek további sorsára. Következésképp az új hit bevezetése magyar földre és akadálytalan terjesztése a hódító germán imperializmus akaratából. Miért voltak hát ezek I. mint taktikai mesterkedés. hogy Passaut Piligrin püspök . más népek rovására kiterjeszteni és ehhez. aki gyilkát elrejtve hamis ürügyekkel magát szerelőnek. Ottó jámborkodásának naiv mesefeltételezéseit. császár. Magyarán 1. gyakorlati célokat követett. ha lehet.ami esze ágában se volt . megfelelőnek tartott. egy nép akaratának kikapcsolását. Távol állt tőle. e felszíni tény mögött a sátáni cselszövény. katonai. a német-római birodalom császára. a maga birodalmát akarta mindenáron növelni. valóságos céljai leplezésének kiváló eszközét találta meg benne. Ottó itt. miért és miként léphetett volna fel a keresztény hatalom mezében? Mi köze. Mindez természetesen nem más. katonai célokat. két lábbal állt a földön. Annál különösebb és érdekesebb. pompás csalétket találta népek elbódítására. nem egyházfejedelem.hatalmi. követelései tehát vallásos jellegük dacára .isten földi országát. a kereszténységre térítést valóságos hatalmi céljainak elpalástolására használta fel. érdekében történt. ebben a békediktátumban egy ellenséges külföldi hatalom képviselőjeként lép fel.Ottó a kereszténységet. s azokat mintegy bástyaként tolta valóságos célkitűzései elé.

b.) Nem csoda.jellegű találkozót vallási keretbe illesztették. Ugyanígy a cinkosság és árulás révén a magyarokra mért. ZSÁKBAMACSKA-KIRÁLYNÉ Hétpróbás cselszövők szervezte álarcos tanácskozás volt ez.i. Láttuk. kit Piligrin (I. házasságkotésének Prokrusztész-ágyába gyömöszölték. Bruno. hogy a kifejezetten politikai valójában titkosdiplomáciai .ezer évi időtartamra .) Adelhaiddal.diverziós és kémközponttá építette ki. s biztonsággal feltehető.. "szövetségkötést". vagy éppen mint "békeszerződést" vitték be a köztudatba.. még ezzel sem érték be és a magyar állami szuverenitás felszámolását előkészítő politikai fegyverletétel kikötéseit a magyar király ugyanezt a célt szolgáló megnősítésének. noha nem tökéletesre. a quedlinburgi eseményekkel s z o r o s összefüggésben ál1. kegyetlen diktátumot sem engedték a maga meztelenségében nyilvánosságra kerülni és azt mint "egyezményt". hogy Ottó akkoron kedvencz tervét. I. ha a titkos erőknek ezzel a széleskörű. HONNAN INDULJON KI A HITTERJESZTÉS (a Magyarország elleni diverzió) MUNKÁJA. amelyben a titkos erők természetrajzának megfelelően meghatározó szerepe volt a tények elkendőzésének. annyi tény. mint helyettesei. A PÁPA E TEKINTETBEN PILIGRINT RENDKÍVÜLI HATALOMMAL RUHÁZTA FÖL." (Wertner Mór i. hogy Gézának 973-ban bekövetkezett egybekelése (. mássá színezésének.) akárhogy is volt.) Töprengésre már az is. ERŐSSÉGÉÜL PASSAU VÁROSÁT S TÁBORNOKÁUL PILIGRIN PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTA. valódi mivoltából való kiforgatásának. "Miután Géza 973 tavaszán az akkoron Quedlinburgban a húsvétot ünneplő császárhoz követséget menesztett. ezáltal mintegy azt jelezve – a. megvalósítani iparkodott (. Sikerült is -. az özvegy fejedelemnek (?) keresztény nővel való összeházasításával Magyarországon a kereszténységet előmozdítsa. és a buzgó Wolfgang barát. m." (Thierry Amadé: Attila-mondák 98-99./ mi jámborul csupán húsvét megünneplésére jöttünk össze. végrehajtásához látott. Ez a megállapításunk azonban nem vonatkoztatható a quedlinburgi magyar küldöttség tagjaira. amely a leghatározottabb formában megerősíti feltevésünket.a megtévesztés. miért itt és ebből az alkalomból köttetett meg Géza házassági szerződése? 226 . hogy t. tekintve. alatta voltak. Ámde még az álcázásnak ez a foka sem volt elég./ mi csupán egy ártatlan és ártalmatlan nászi egyezményt kötöttünk. bő okot adhat. MAGYARORSZÁG HATÁRAIHOZ KÖZEL OLY MŰKŐDÉSI KÖZPONTOT AKARVÁN SZERVEZNI. Ottó és a pápa rendeletére) a regensburgi püspökséggel jutalmazott. ezt a körülményt a császár 972-iki kitüntetésében részesültség (?) viszonzásának kell tekintenünk (?). E követség BÉKÉT KÖTÖTT A CSÁSZÁRRAL. habár egyes részleteit nem bírálhatjuk meg. S HONNAN KAPJÁK MAJD AZ ÖSZTÖNT A TÉRÍTŐK. hogy ők minden jel szerint az ország megrontására törő titkos erők szolgálatában álltak.. ki később Oroszország apostola lőn. 29. Utóbb bukkantunk rá az alábbi históriai anyagra. a lóláb némileg kilógott. "Ottó az alkut (a magyarokkal) bevégezvén. vallási álarccal kendőzött szervezetével szemben elbukott az efféle mesterkedésekben járatlan magyar erő. egyházi színezettel leplezve el az összejövetel valódi lényegét.

a szintén Adelhaid névre hallgató császárnéé -. magyarítva Gizella nevű felesége. Megrögzött nyomtalanítók (hivatalos adatgyomlálók.igazi zsákba-macska.ki gondolhatna rosszra? . Ottó császár és a tizedik század végi magyar történelem egyik legizgalmasabb személyisége volt.ellenség földjén . hogy alighanem még azt sem tudnánk. majd Habsburg Mária és Mohács. inkvizítorok) úgy elkaparták életfutásának minden elérhető nyomát. mint megsebzett vad vérét a kutyák.germán menyasszonnyal Adelhaid. Életpályája egy olyan pázsithoz hasonlítható. az érintett. mint Ottó fölséges párjáé. Színre lépett-e Adelhaid a tanácskozáson? Bemutatták-e őt a magyar küldötteknek? És Géza. Akárcsak KrimhildaHildegund-Idikó a régi Hunnia. utána. az általános békülékenység keretébe.) Adelhaidnak ha nem is volt előzménye. ha házassági szerződése nem ezen a nemzetközi tanácskozáson történik s ezáltal nem válik eltagadhatatlanná.merő véletlen volna? . a házasságkötési fegyvert (szexuális vagy nemi fegyvert) vetette be az új szkíta túlhatalom lerobbantására. Adelhaid I. . A sort Krimhilda-Hildegund-lldikóval kezdhetjük. következő kötetünkben. ugye. Attila arájával.ugyan-az. ez legfőbb gondjai egyike. jött Adelhaid. s a kis ara neve . hogy a többiekről ne is szóljunk (pályájuk külön munkát igényel). a látatlanba vett asszony . A quedlinburgi álarcosbál az ő figurája körül forgott. Ottó. kulcsszerep hárult rá a magyar nagyhatalom elleni nemzetközi cselszövény valóra váltásában. két évszázad múltán (némely kisebb jelentőségűeket átugorva) a szerelmetes Gertrudisz. úgy Adelhaid az ítéletvégrehajtó szerepére választatott ki az új Hunnia ellenében. ennek a rejtelmes némbernek szinte minden (vér)nyomát (Bővebb ismertetését ld.messzi idegenben . fekete halálmadarak. az ellenségből hirtelen átvedlett "jóbarát" a tények tanúsága szerint gőzerővel gondoskodik Géza megnősítéséről. Kincstári adatnyelők nyalták fel.vallási ünnepségnek álcázott titkos tárgyaláson . történelmi elődje és utódja annál bővebben. mint egy szétmarcangolt tetem. Mivel pedig Őmátkaságát maga a császár ajánlja. s furcsa módon a homály később sem oszlik el körülötte. hogy egyáltalán létezett s hogy Géza nagykirálynak volt ilyen nevű felesége. zsákbamacska-feleséggel pecsételni meg az újdonsült "baráti" kapcsolatot s beleágyazni az egész kötendő paktumot (diktátumot) a házassági szerződés keretébe.ismeretlen menyasszonnyal . Fél évezred eltelte után. a sokrétűen egybefonódó magyar-német történelem egyik l é g talányosabb alakja előzménytelenül és rejtelmesen lép elő a történelem homályából. látta-e őt egyáltalán egybekelésük előtt? Nincs erről semmi hír. Fél évezreddel a nagy szkíta-hun tragédia után az új Germánia ismét a nőfegyvert. nemzedéknyi távolból. így nem is hangzik annyira zordul és riasztóan. mint roppant dögmadarak. akinek gyilkos tőrdöfése nyomán úgy esett szét a hun világbirodalom. amelyből egy rosszul működő fűnyirógéppel jókora szakaszokat teljesen kiirtottak s csak itt-ott hagytok meg egy-két borzas (vagy éppen véres) fűcsomót. Nem elvetendő ötlet házassággal.r. s tudjuk. Magyarországra úgy szálltak rá a német földről jött királynék.t án. István király Geisel der Treue (hűség záloga).

fölülkerekedhet a tárgyalóasztlnál. a legcsekélyebb. ezerféleképpen megtagadott. bármit is. nem a keresztény világ határainak kiterjesztése. Ártalmatlanná tették.nem tehetett? . Az un. a valóság csődöt mond a láthatatlan erők csapásai alatt. egyházi cél. győzheti észfurfanggal. A létrejött egyezményekben sehol egy árva szó. szétzúzni katonai erejét. A MAGYARSÁG ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE A leplek alatt ott hever a leütött. társadalmi és államrendszerét kell minden feltétel és ellenszolgáltatás nélkül a nyugatnak odadobnia. hogy "KÖTELES LEGYEN BEFOGADNI A HITHIRDETŐKET. Ebben még a derék Thierry is túlzásba esik. S TERÜLETÉN SEMMIKÉPP SE KORLÁTOZZA A KERESZTÉNY VALLÁS GYAKORLÁSÁT. Aki alulmarad a harcmezőn.ellenvetést. Aki gyönge a háborúban. megegyezések. létét. mindenbe beleegyezett.m. A békekötésben a német fél a magyarnak "föltételül szabta" – írja Thierry --. e célra a hittérítő szent buzgalom egyesülve munkál az önérdekhajhászat erőfeszítéseivel. mindent neki kell áldoznia. hogy ez a békeegyezmény hasonló volt a gyarmatosító hatalmaknak a primitív népekkel kötött hírhedt "szerződéseihez". hatalmát. MELY NAGYON IS FÖLÉRT AZOKKAL.Géza. de hogyan. ha nyílt fegyveres erővel ennek még a megkísérlése is lehetetlen? Más válasz nem lehetséges erre. A mozgalom m e g v a n indítva. a kegyes szólamoktól csöpögő ünnepségek során szelíd kaméleonok között a tisztes tárgyalóasztalnál."(i. az megvalósítható amúgy. a lehetetlen lehetségessé. Ártalmatlanná tenni Magyarországot. szemtől szembe. legjelentéktelenebb apróságot akár. amellyel szemben katonailag tehetetlennek bizonyultak. mert a magyarok itt még színes cukorkákat és üveggyöngyöket sem kaptak. az tehetetlen ügyefogyottként ledöfhető a kulisszák mögött. mert más eshetőség nincs: titkos ráhatások révén. béke egyezmények ürügyével! Mert úgy igaz. nem tett . csalárdsággal. a leghalványabb utalás sincs arra. ez az igazi cél. láthatatlan erők kényszerével. hitvallását. elhazudott igazság s ezer évi tetszhalott állapotából ébredezve. elkábított. OLY SZERZŐDÉS VOLT EZ. a lehetséges lehetetlenné válik. nincs lehetetlen. Ha a titkos erők. Aki nem győzi erővel. Ami túlerőben lévén legyőzhetetlen a nyílt színen. „békeszerződés” vagy "házassági egyezmény" tökéletesen egyoldalú. s nem is akármit. a gyermekkirály. Igazlátók keresik. látatlanban elfogadta a döntést. 342. ENGEDJEN ÉPÍTTETNI EGYHÁZAKAT. vagyis pontosabban tönkretenni. láthatatlan háttértényezők munkába lépnek. kikészítették a magyarokat a quedlinburgi békés összejövetelnél. Ami nem valósítható meg emígy. hogy e "megegyezés" során a német fél is tett némi engedményt s vállalt valamilyen kötelezettséget. erős lehet a békében. feláldoznia. de önmagát. VII. Leverni őket. elemi létérdekeit szabadságát. föltételezvén. semmit sem kifogásolt. Száz év előtt már Szabó Károly is igazláttató szavakra fakadott: "Nyugat-Európa egyházi és világi hatalmasságai versenyeznek a magyar vallásos és polgári élet újjáalakítását előkészíteni. minden kötelezettség a magyar félre hárul. . felszínre akar törni. melynek föladata a NYUGAT ELŐTT RETTENTŐ EMLÉKŰ ÉS MÉG MINDIG FÉLELMETES MAGYAR NEMZETET A KERESZTÉNYSÉG ELFOGADÁSÁVAL ÁRTALMATLANNÁ TENNI. állami szuverenitását.) Erről van szó. titkos diplomáciában sincs lehetetlen. ez a törekvés mozgatja Ottó császárt és a nyugati köröket. a politikában. Ártalmatlanná tenni a magyarságot. távolról sem vallási.

. Arra kötelezte a magyar felet...... Adelhaid úrnőt.... fegyveres katonai egységek benyomulásának. 3. AZ EGYEZMÉNY KIKÖVETKEZTETHETŐ PONTJAI 1.MELYEKET MA A MAI VILÁG BARBÁRJAIVAL KÖTÜNK... a magyarok nagyura házasságra lép Ottó császár jelöltjével és rokonával.. illetve javadalmazására. külhatalmakkal kötött és külhatalmak által a magyarok rovására kötött sírbadöntő „békeegyezményeinkre” Quedlinburgtól a trianoni békediktátumig...... VIII..... működésüket minden lehetséges módon támogatja. zöld utat adott a nyugati inváziónak.. valamint a kísérő személyek egésze Magyarország királyának végleges tulajdonába megy át. ideológiai megszállásnak. HOGY RÁJUK TUKMÁLJUK (-) IPARCIKKEINKET ÉS BŰNEINKET... gazdasági... A MAGYAROK TÁRGYALÓASZTALNÁL VESZTETTEK EL MINDENT.............. (Thierry Amadé: Attila-mondák..) Lehetetlen nem gondolni többi végzetes... illetve mindazok előtt.... Géza nagykirály aráját védőőrizet..Magyarország kötelezi magát. halálos „békekötéseinkre” . különös tekintettel a nyugati gyepűkre..... egyelőre ugyan nem az ország katonai megszállásának. udvarhölgyek.. illetve a magyar királyné személyes tulajdonában marad.. 4.. s tevékenységüket és személyüket mindennel és mindenkivel szemben megvédelmezi... 7..... Adelhaid úrnővel még ennek az évnek (973) folyamán... A diktátum..... hogy a keresztény hittérítők tevékenységét semmiben sem akadályozza és korlátozza.. AMIT ŐSI JOGON BÍRTAK S AMIT A HARCMEZŐKŐN ÉVEZREDEKEN ÁT VÉRÜK HULLATÁSÁVAL MEGVÉDTÉK. hogy fenti cél elősegítése érdekében lerontja védőgyepű-rendszerét. Magyarország megnyitja határait a keresztény hittérítők.. kisegítő személyzet stb. hogy minden ellenőrzés. de az országra tán még veszélyesebb békés jellegű folyamatos elözönlésnek. 6...... politikai... eszközök. Magyarország vállalja. A magyar király kötelezi magát a királyné és kíséretének. 98....... mint fentiekből kivehető... akik be akarnak költözni az országba....” ...... A királyi úrnői értékek.. 2.. geleite (oltalmazó kíséret) keretében fényes küldöttség (némely főméltóságok.....) kíséri a királyi székhelyre.. Géza..000 fő) a királyi udvarban illetve közvetlen közelében való végleges elhelyezésére és fenntartására.. védőőrizete tagjainak (10.... 5. ...

politikai megfontolatlanság szintjére s szabadjára hagyta„ a véletlen szeszélyére bízta azt. akik be akarnak jönni. Európa egyik legfőbb hatalmát kiszolgáltassa képtelen szerződéskötés által annak a hatalomnak. Mert a küldöttség önmagában. amely mindinkább széttöretett etnikai egységében is. kényre-kedvre kiszolgáltatva azt a germán nagyhatalmi imperializmusnak. Még maga a magyar király sem adhatott erre felhatalmazást. Magyarország eképpen nyított testté vált. ezeket az alulról jövő mozgolódásokat azonban még idejekorán és drasztikusan elfojtották idegenből. Nyitva maradt még egy elhanyagolhatatlan kérdes. a titkos diplomáciai tudatosságnak lépten-nyomon észlelhető. miféle beállítódás folytán kötöttek és köthettek a m agyar küldöttek ilyen végletesen egyoldalú és Magyarországra minden v o n a t kozásban katasztrofálisan hátrányos szerződést a német féllel? Milyen meghatalmazásuk volt? Jogszerűen.felülvizsgálat és korlátozás nélkül nyissa meg határait. Magyarországon úrrá lett egy idegenérdekű titkos erő. a behatolás indexi következményeivel. De vajon milyen alapon. Ugyanakkor a test. és ez áll a döbbenetes fejlemények mögött. miként ezt maguk a német szerzők is elismerik. olyan testté. gazdasági.. hanem. a királyi. nemre. ne is ellenőrizze. hogy az országot odalökjék a német birodalmi érdekeknek. a jövevényeket a továbbiakban se korlátozza. Feltehetően. fajra. legalábbis nem királyi vér. Azaz. hamrétegeit lehántották és amelybe gáttalanul hatolhatott be minden külső idegen kémiai. a maga felelősségére nem vetemedhetett efféle egyezmény megkötésére.fegyveres őrizet alá helyezték. hittérítőket éppúgy. így például birtokadományokkal. gyarapodását. Kik előtt? Mindenki előtt. korra tekintet nélkül mindazokat. hogy egy ilyen egyezmény megkötésére felhatalmazza a küldöttséget. a mögötte álló hatalom. ily módon a királyi személyi jelkép is megőrződött. Adelhaid. de magyar volt . az áruló küldöttséget csak egy áruló kormányzat jelölhette ki és indithatta útnak. hogy Magyarországot. behozott fegyveres egységekkel. Csupán ez hatalmazhatta fel a küldöttséget arra. bocsássa be válogatás nélkül. pontosabban nem maga a küldöttség. Gézát . Itt ezúttal nem folyt vér a nász m e g ü l é s e k o r . hanem minden lehető módon segítse elő. állami javadalmazásokkal és hivatalokkal. nem fogadhatta békés szívvel ezeket a folyamatokat és mozgolódásba kezdett. s megtette a csöndes őrizet. s a befogadottakat. Lehetséges-e. amely Magyarország elsőszámú ellensége volt.aki ugyan nem jelentett számukra semmilyen veszedelmet. társadalmi felfelé törését ne akadályozza. jobbnak kínálkozott a vértelenebb megoldás. Tízezer fegyveres élén bejött a csodálatos menyasszony. udvart és a királyi gyermeket. biológiai anyag és organizmus. mint szervezett csoportokat. mint civileket. aminek rafinált eszközökkel való kicsikarása érdekében minden lehetőt elkövetett? A válasz . Mi áll hát az elképesztő szerződéskötés hátterében? Nincs más magyarázat: a tizenkét főnyi magyar küldöttség visszaélt megbízatásával. hogy a politikai cselszövés művészetének. magasiskoláját érvényesítő nyugati politikai vezetés a Magyarországba bezúdítandó jövevények kérdésében visszacsúszott a tervszerűtlenség. törvényesen semmiképpen sem kaphattak felhatalmazást arra. a válógatott germán hadfiak megszállták a királyi palotát. azok boldogulását. mint Attila nászának megtartásakor. az ország színmagyar lakossága. egyénként családokat éppúgy. Maga Géza sem állt és állhatott a küldöttség döntései mögött. amelynek védő bőrfelületét. szaporodását. m e r t magának a királynak sem lett volna joga ahhoz. Csak egy magyarázat lehetséges. már a küldöttség tagjainak kijelölésében sem lehetett mértékadó szerepe.

siessenek fegyveres seregeikkel a segítségére a saját népe ellenállásának letörésére. hogy A MAGYARORSZÁG FELÉ IRÁNYÍTOTT IDEGENÁRADATOT UGYANAZ A POLITIKAI ERŐ SZERVEZTE ÉS IRÁNYÍTOTTA. kereskedők.. hittérítők. Következésképp ki kell zárni a találomra. szervezett betelepítés folyt. katonapolitikusok.esak az lehet. bevetésre —. hogy előre kidolgozott tervek. vagyis azok a rétegek. AMELY AZ ORSZÁG HATALMÁNAK ALÁÁSÁSÁRA SZŐTT TITKOS MANŐVEREK EGÉSZ FOLYAMAT VÉGREHAJTOTTA.. amelyek beleillettek az ország békés jellegű megszállási és öntudatlanítási tervébe. így elsősorban a diplomaták. mű anyaga. erdőségeken. összevissza történt személyi beköltözéseket s számolnunk kell vele. amelyeknek fokozott lehetőségük volt a szellemi megszállás megvalósítására és az ország felső és középrétegeibe való beilleszkedésbe. a magyar király által elébük küldött útbaigazítók vezetésével rejtekutakon. hanem a nyugati nagypolitika szükségletei szerint. a legnagyobb titokban. hogy gondosan előkészített. hatalmi érdekek szolgálatában történt a betelepítés. mocsarakon át vonultak be a mit sem ejtő országba. a magyar nép leverésére. . egyházi és világi méltóságok. De ez mára következő kötet: A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA avagy GÉZA NAGYKIRÁLY VÉRE c. nem egyéni. s olyan társadalmi rétegek kerültek betelepítésre — mondhatnánk. ZÁRÓRÉSZ Nem sokkal a történtek és feltehetőleg az Adelhaiddal való egybekelést követően Géza titkos futárok útján küldött titkos levelekben felszólította a környező országok uralkodóit. Messzemenő óvatossággal. Ez természetesen azt jelenti. messzemenően az irányító hatalmi szférák érdekeihez igazodva. Megindultak az ellenséges fegyveres hadak a mindeddig megközelíthetetlen Magyarországba. személyi igények.

Ford. Strabón: Geographia. Ford. 1982. Galántai Erzsébet Bp. Földy József. Hasonmás kiadás Bp. Polybii Historiarum Reliquie. Képes Krónika. Árpád-kori legendák és intelmek. 1981. Scriptores historiae Byzantinae Tom. Pest 1862. Budapestini. Bp. Ford. IV. 1971. Krakkó 1559. Bp.. Ford. II. Kassán 1753. Bp. Ford. Ford. Brassó 1901. Ford. 1973. Bp. 1978. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Dr. Dr. Bokor János. Ford. Jordanes: A gótok eredete és tettei.IRODALOM Anonymus: Gesta Hungarorum. Nagy-Becskerek 1892. Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. MDCCLXXIX. Horváth János. Dr. Ford. Bp. A magyarok története Tarih-i Üngürüsz. Szekel Estván: Chronica ez világnak jeles dolgairól. Geréb László. Paris MDCCCLlX. Petropoli. 1983. Blaskovics József. Bp. . Szabó Károly. Brassó 1904. I. Dr. 1985. Pais Dezső ford. 1960. Bp. 1984. Thúróczy János: A magyarok krónikája. Kézai Simon mester Magyar krónikája. Emericus Szentpétery: SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM I. Blazovich László és Sz. Chronica Hungarorum. Horváth János. MCM XXXVII. Albin. 1977. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. Bollók János. Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rend-béli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett. Ford. 1975. Gombos F. Bp. Bp. PaulusDiaconus: A longobárdok története. Wertner Mór: Az Árpádok családi története.

Jurkovics Emil és Gaál Lajos. MDCCCXCIL. Claudiopoli. Luidprand: Történeti Munkái. 1977 Géza Kuun: Relationem Hungarorum. Bp. Bp. XI. Bp. Gombos F. II. Donáth Regina. Kézirat é. Németh Béla. Bp. Thierry Amadé: Attila történelme.1975. Oláh Miklós: Hungária.Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Ford. Ford. Bp. Oláh Imre. Menander Protector történeti művének töredékei. sz. 1961 Darkó Jenő: Bölcs Leó taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Ford. Erdélyi László. Bp. Bp. Brassó 1905. Lukinich Imre. Albin. Attila-mondák. Dr. 1915. Bp. Bp. 1910 Szerémi György: Magyarország romlásáról. 1926 Laurentzi Vilmos: Kereszténység és Királyság-ellenes küzdelmek. 1985. Ford. Dr. Szabó Károly. Pest 1865. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Bp. Ford. Ford. Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiből. 1903 Györffy György: István király és műve.n. 1878 Lukianosz összes művei I. Bp. 1908 Rimbertus Anskariusa: Ford. Juhász László. 1950. Bp. Moravcsik Gyula. 1907. Szabó Károly: A Magyar vezérkar kora. Müller Lajos. SJ. 1984. Arad 1900 . Sajtó alá rendezte Győrffy György. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Ford. 1974 Krenner Miklós: A nemzeti királyság eszméjének kialakulása. Déri Balázs.: A Római Index. Hevesy: László és Kálmán törvényei. Tarnai Andor. Bp. Bp.