P. 1
A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

|Views: 45|Likes:
Published by gamadra

More info:

Published by: gamadra on Jan 23, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/23/2013

pdf

text

original

A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

GRANDPIERRE K. ENDRE

A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

AVAGY

A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA

TITOKFEJTŐ KIADÓ

A borítót tervezte, az illusztrációkat válogatta és közlésre előkészítette

BARCSIK GÉZA

© GRANDPIERRE K. ISBN 963 77 08 00 X Nyomás és kötés a Zrínyi Nyomdában készült Budapest. ENDRE.1422/66-12) Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató . 1993. (93.

................................... 31 Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében ..................TARTALOM A LEFEJEZETT TEST ..................... 37 Kereszt avagy halál ................................ évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása ........................... 16 Résnyitás-titkos tényekre ................................................................ vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? ................. áthatolhatatlan köd..................................................................................................................... 23 Vád alá helyezett magyar nemzet .. 30 Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? ...... 27 A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai. 38 A kényszerítés joga .... 29 Vallási türelem és tolerancia .................................................................. 17 Jótanácsok e könyv kézbevevőinek .................................. 9 Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán................... végső kétségbeesése ........ 21 MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI ...... 28 Pogányok voltak-e a régi magyarok? .................................. ...Főbenjáró bűncselekménnyé vált az . látásrontó homály ............................................................... LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? .................................................... szolgaságravetése......................................................................... ................... 34 A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok ........................................................................................................................................................................................... 33 Árpád neve bűnös név........ 33 Bűnös nép" ..... 39 Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok ............................................................ 18 Az igazság isteni erő ....................... 40 A magyarok leveretése.................... tilos kiejteni ..............................a magyar! ................... 34 "Veszett dühű ellenség" ...................................

.......... 53 Világhírű hindu tudós (J......... az idegen igába kényszerítéssel . 51 KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL..... történelmi és néphagyományait............................................. ........... viselt dolgairól................................ és menekülése ...... VITÉZSÉGÉRŐL........... 59 Kis nemzet-e a magyar? ..................................................................................................... J................................................... Modi) a régi magyarok nagyságáról..... SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL . 67 Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában ............ 67 Európa ősbetelepülésének titkai ...................................... 65 Ázsia urai a szkíta népek ..... 45 Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? ...... 64 A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön ............. 68 A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy .......................... ..... Ördögi sugallat melyik felet vezette? ..................................... ............................................ 43 Vert vadállatként visszavicsorító... 50 Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? .... eurázsiai pusztaságokat .............................. 44 Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel.............................. faji őseredetéről ............................................... ősidőktől fennállott gyepű....... 60 Száznyolc hajdani magyar nemzetségről ................................................. KULTÚRÁJÁRÓL......................................................................................... 49 Kik pusztították el Magyarország ereklyéit....................... 71 Magyarország területi nagyságáról .................................és védrendszerét? ................. MÉRHETETLEN .... 62 Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister) ....................... védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között ......................... 63 Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe .......................... 72 ......................... barbár műveletlenségű magyarok ...............................

................................................................................ 79 A régi magyarok erkölcséről .................................................................... 95 Aranyhíd ível át történelmünk fölött ............................... 80 Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? ........................... 119 Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi .................................. 97 Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése .................................................................................................. 75 Miért volt Isten szava a magyar nép szava? ... 92 A nemzeti vallás jelentősége ..... 92 Arany János és X-XI.......... 73 Moldováról és Havaselvéről ................................................................................................................................. 100 Hadúr és a hamisítók............................................................. 123 Miről volt szó tulajdonképpen? .................................................................................................................................. 130 A Szent Gallen-i eset ....................................................... századi nemzeti tragédiánk .............. 78 A Magyarok Istene legfőbb jellemzői ................... szégyenné gyalázott dicsőség ............................. 93 Emlékezetfosztás ...... 97 Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! ................................................................................... 73 Magyar-itáliai-bizánci közös határ ........................................................................................................ 113 TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK ..... ellenállhatatlan erejéről ................... 117 Bűnné bélyegzett erény.. Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? ....... magyar katonai offenzívát? ............................ 99 A Magyarok Istenének vezérnyomdokai ...................................................................................................... 80 ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ...... 107 Porbadűlt istenszobrok ............. 132 .. MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI .Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak ............................................... 89 A HAMISÍTÓK ELLEN .......................... 126 Régi magyarok vitézségéről..................................

...... 173 12........................................ A második visszavágás ................A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata ..... Ottó császár gondjai ......... 157 Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? ............................................................... 171 Az ütközet további titkai — 2.... A csata lezajlásának körülményei ........................................................... 9..... 164 I.............. 6................. 176 13.... Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála ..................................................... 163 Az ütközet további titkai.................... 172 11................................... 177 NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN .................... 5.......... Liudprand cremonai püspöktől ..... AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL ................ 2.................. 4.................................................. 8............ 137 Ismétlődő világtragédiák .......................................................... 172 10........................................................................................................... 150 Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet? ....................................................... A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről ................ 7................................ 179 .............................................................. 150 Mi történt Augsburgnál? ............................ Bosszúálló Botond serege visszavág ............................................................. 140 VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT .......................... 150 1..................................... 147 Európa magyar nyomás alatt .................... Miért maradtak el a támadások? .... 155 Könnyű és holtbiztos .................................................................................................. Az agyonhallgatott másik Botond ........... 149 A történelmi események leárnyaltságáról.................... 153 3................... titkos voltáról ..... "Egészen Konstantinápolyig mentek ők" .... 135 A pozsonyi csata .............. 162 Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? .............

........................................... 194 PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON ....... Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása .................................. 193 Gyújtogató Adalbert ...................................................................................................................................................... VII.. 188 Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása .................................................................. A mérgezett alma .......................................... II..... Zsákbamacska-királyné ........................................................... 197 1......... III............. Titokzatos követ járások ..................................................................................... 207 Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele ........................................................................ 205 Ottó császár jósága ................... 186 Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén ....................................................................... 181 Taksony titokzatos halála .............................................. 5............................... 228 .............................................................................. IV.Nyomtalanított titkok nyomában ................. 187 A király esküje ........... 3........................ 225 VI..................... 208 6......................................................... 220 Különös szerepcserék ........................... 217 A tizenkettek talánya .. V.................................................... 222 Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau városát .................... 2...... 4..................................... 212 MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? ......... A békevágy csalétke ............................ 219 A "békéért könyörögve házaló" magyarokról ................................................és nemzetrombolás mindenkori titkos programja ................................ 215 I............................................................................................ 199 A megvesztegetés művészete .................. 202 Az arannyal megrakott szamár — világtörténelmi bomba ........................ 225 A magyarság ártalmatlanná tétele ....................... 189 Az ország.......................... 193 Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? ....... 183 Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei ...........

............................ Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai .. 232 ......................................................................................VIII...... 229 ZÁRÓRÉSZ ..................

. adj jelt!" Petőfi "Keresztény hitre tértenek magyarok az első István király idejében főképpen. NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOK VAGY POLIBIUSOK. AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN.A LEFEJEZETT TEST "Magyarok Istene. FENNTARTOTTA VOLNA. melynek alapján valóságos. gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé." Bod Péter " O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare" (Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már) Dante "Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv. AZ AKKORI DOLGOK IS IGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK.

" Szabó Dezső "Semmit sem ér az a történetírás. vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek. a lelkek bódítójává. aki tudatlanságból nem mond igazat. hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről.) megtudni csak azt lehetett. Két fajtáját említettük a hazugságnak. A história megbukott. a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség. magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot. áfiummá vált." Polübiosz "Kétségtelen: a magyar történelem új megírása. akik szándékosan hazudnak. Montesquieu . a másik szándékos. a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket" Krúdy Gyula "Nekem is az a véleményem. felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása. megilleti az elnézés. vaskalappá.. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük. azoknak azonban. a gondolat altatójává.mítosszá. elbukott. nem szabad megbocsájtanunk. ha elveszti szeme világát. mert a történelemből csak azt mutatja meg.. ugyanúgy a történetírásból is haszontalan mese marad. hogy ezekben a (történészi) munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania. mivel m i n d e n t i t o k b a n folyt. ha az igazságot eltávolítjuk belőle. hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik. (. amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett. megszűnt az élet tanítómestere lenni. ami valótlan és hamis: a felületek felületét." Sziklamezei Zsolt "Dio Cassius helyesen jegyzi meg. amely megreked a történések felszínénél. Azt. az egyik a tudatlanságból ered.

hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé. s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen. mivel az írónak többnyire. szinte ennyire jutánk.. ha a szerző kötelességének érezné. HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE. s létünk inkább csak papirosra van írva. hogy bizonyítékul szolgáljanak. saját életünk többé nem óvhat. szinte ily mélyre süllyedénk.. hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk. hogy ami utat ad. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb. hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más. A PUSZTULÁS ÚTJÁRA? MIKOR? MIKÉPPEN? ÉS MI ÁLTAL? MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTA MIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRE SZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA? . hanem az." Clauzewitz "A gondolatban van valami fényszerű" Pan-Nemes János Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk: MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK. LENDÜLETE."Természeti jogainktól annyira elesnénk. HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL VESZTETTÜNK UTAT? UTAT TÉVESZTETTÜNK? ELTÉVELYEDTÜNK? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET. s a történelemnek ilyen felületes. Erre sohasem kerülhetne sor. mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában. azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ. sem lehetősége nincs hozzá. csupán futólag érintett eseménynél. hogy a szerző vele akar bizonyítani." Széchenyi "A MAGYAR SZELLEM A XI. Hazafiak. ne csaljuk magunkat. sem ideje. könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet. Mégis állíthatjuk." Vámos Ferenc "Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni. és a történelemmel akar igazolni. és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már.

RETTENTŐ TÖRÉSEIT. VÉGZETES FORDULATAIT? MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK? MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN? MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK? MIFÉLE BALSORS? . HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL? MIÉRT FOGY.MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK? MIÉRT APRÍTJÁK. CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT? MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT? MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN? MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB? MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK. ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA? MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL. HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK? MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA. HOGY VELEJÉIG ROMLOTT. ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ. ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS? KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE? MI AZ OKA. BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK. MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ? MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET? TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT. TUNYASÁGBA. PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET? MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT? MI FOJTJA LE. DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET? MIÉRT PUSZTULT KI — ÉS PUSZTUL MA IS — NÉPÜNK ÓRIÁS.

MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK? HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK? FELELNI KELL MINDENRE EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA FOJTOGATTATÁSUNKRA TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA S MINDENEKELŐTT ARRA MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL.útja a táguló idő. S nem tudjuk. HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT? Mert valamit vesztettünk. MIÉRT . A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT? MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK? FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE.MIFÉLE VÉGZET? MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA? MI BÉNÍTJA MEG. mint világtalan vak vándor. vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad . HOGYAN. tény s való. MI DERMESZTI A NEMZETET? MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET? MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK? MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK? MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET? MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST. MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA. hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre. hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk. HOL VAN A BAJOK GYÖKERE. a vad történelem. Nemzet. MIKOR. mit vesztettünk.

. MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE? Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás. minden szellemi és álszellemi. ha valóban akkor kezdtünk el élni. Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű. a Holdat. amivé lettünk s ami ma vagyunk. Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk. Az üvegesedő szemek még látnak. úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra. tőkére ráhúzott rabra. ha valóban így igaz. Elrabolták tisztánlátásunkat. Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg.MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNK EZER ÉVI POKOLJÁRÁSA. Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni. irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja. Mégiscsak meg kell tenni. Minden történelmi munka. minden sajtótermék ezt sulykolja belénk. mint a fényben tobzó nappal. Elrabolták a Magyarok Istenét. éles fordulat történt a magyarság életében. Lefejeztek egy nemzetet. mintha belülről valamiféle vihar rázná. időszámításunk. mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot. úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk. A fejetlenné vált test vergődve ráng. Elrabolták a Napot. társadalmi és áltársadalmi. A koponyában gondolatok viharzanak. úgy akkor lettünk azzá. elgurul. Ha így van. A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik.

bűn. letarolt városok égő koponyáiból. kőtorlasz. betört híd. eszméletorzó ború. magasan szálló lélek megtorpant itt. láthatatlan üvegfal. LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY Sokféle elme.VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG LÁTÓHATÁRÁN. átok és konok tiltás. félelem. És mégis tovább kell lépni. ernyesztő tunyaság. világárulás által elszakított véreinkből: MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET? MI AZ OK? MI AZ OK? . gyöngeség. alattomos kígyófenyegetések. itt. mert valamiféle köd. vad hazugságbozót. lélekdermesztő átok húzódik itt. mert él az élet s fényt és életet követel. A magyar géniuszok mindahányan felvetették: MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA? MI A ROMLÁS OKA? MI TÖRTÉNIK VELÜNK? MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR? Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból. valami akadály. ÁTHATOLHATATLAN KÖD. tilalom. ennél a pontnál. zúzalék. párát felhőző árok. gát. omló falak mögül. mélyfekete sugárzás. gyávaság.

óriás mélyárok. mi a baj? Honnan ered a baj? Lépjünk egy ezredévvel visszább. másik patakzó vérből: tágas törés húzódik itt. akár élet a halállal. a másik tövig rontja. egyik rubinkőből. fekete óceán két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja. a másik elátkozza. szerelmes. víg ének a lélekforgató gyásszal. mely olyan széles. ha emez égretörne. bajok. RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. a másik feketéből. A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna: egyik fele pirosból.Belső-külső ártalmak. mérgek? Kivagyiságos gőg? Olcsó pökhendiség? Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság? Jóságbálványozás? Idegenmajmolás? Javainkat elorzó ádáz. rabló szomszédok? Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság? Ős-önzés rákfenéje? Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva tudnunk kell. a másik mélyberántja úgy áll egymással szemben a kor két szakasza. egyik gyémántos fényből. a másiknak vad métely. amit emez akar. akárha a két part között világnagy folyam folyna. tövestől kiszaggatja. akár nappal az éjjel. küzd. amit emez fölrakna. hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig. a másik karbunkulusból. . miért emez vérzik.

a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. kiművelt emberfejeknek szól s azoknak. szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire. mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe. JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK Akinek gyöngék az idegei. világhazugságok leleplezésével. galádul ki játszott. amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (i. a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg. mű 73. azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről. kötetében egy roppant különös eseményről. megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak. mert meggyőződése. puszta megmaradásáért kell küzdenie. a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a . Nyújtson ez a munka. mintegy az ő szemén át. s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania.azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -. némelyeket fellelkesít. másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa. mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget. amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják. amely csak gondolkodásra érett. hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze.Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző. hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni. ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén. mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka.) Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes. mert ez a munka nem nekik való. de legfőbb önvédelmi érdeke is. ostoba szennyregényt. Nem keresztényellenes azért. Tudjuk. mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát. miután látta. elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében). nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba: "Willermus vagy Vilmos apát. évszázadban átesett. élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól. tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit. mint a világító nappal. ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet. amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért. Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok. amelyen a magyarság a X-XI. Éppen ezért félreértések elkerülése végett. akik felelősséget éreznek ennek az elárult. Willermus apát cseléről számoltunk be. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c. emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól. hogy az igazság feltárása. aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről. s ma. Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen. egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti . mert meggyőződésünk. hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában. elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. akárcsak a derék Willermus apát templomi lesőrése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire. általa. mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége.

bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok. bekebelezési kísérletek. s végül de nem utolsó sorban. azt. az igazság. s lehet. régi ütközések. amit hazugságok és torzítások sűrű. ÁTKOK ÉS TILTÁS LETAKART KATAKLIZMÁK LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK . mert meggyőződésünk. rémtetteket csak az a vétkes mentegeti. a titkos tényezők világába. És nem németellenes. s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is . mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált. fölfalások. hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem. biztosítani bűnelkövetési jogát. különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti. a régi bűnöket. megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át. ebrudalt néppé. bűntevők bűnbakjává.a magyar néppel való egymásrautaltságára. bűnösök bűnösévé. rendhagyó jelenségeket vesszük számba. a történelem mögötti történelembe. a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést. aki e vétkekhez továbbra is. hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van. s mindenekelőtt a különös. Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra. hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik. titkos cselszövések. szakadást. a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni. áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől. aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget. nem a (jobbára teljesen meghamisított. jogfosztott néppé. Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót. majdhogynem üldözött. hanem a rejtélyes háttérvonulatokat. hanem inkább a feltáratlant. háttérokokat.mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét . titkokkal fedett történelmünk ellenében. az eltérő nem a rendet. a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére. akárcsak a magyar. százados orvtörekvések eltussolására.kereszténységre szükség lehet. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség. eszelős hódító szándékok. EMLÉKTELEN IDŐK ELHANTOLT KORSZAKOK EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK TUDATAFOSZTOTT NEMZET ELPALÁSTOLT GAZTETTEK HAZUGSÁGTAKART VERMEK ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS GÁNCSOK. a törvényszerűt cáfolja. s így a rendhagyó. ahol felfeslik a hazugság szövete. mert a különös. ütött.

Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának. hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek. mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül. a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit. Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében. hogy az igazság feltárása. a válasz elmaradt. kimondása fájdalmat. Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem. Aki hazugságot leplez le. a tudat. korok. mint az igazság feltárása. éppúgy. riadalmat okoz. csalásban. Nincs és nem is lehet szentebb. kiforgatásának. feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az . A választ fal zárta el. MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK.KIFICAMÍTOTT TÉNYEK Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel. hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz. mert kétség nem férhet ahhoz. Előfordulhat és bizonyára elő is fordul. felemelőbb dolog a világon. hazugságban. népek félrevezetésében. Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége. AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ Az igazság kimondása. NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT. hol. hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés. ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény. mint a bűneltitkolásban. fájdalmasan érinti a fény. miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti. de a legszentebb érdeke is ez. az írók és műveik boncolgatásába. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA. mintha annak kutatására indulnának. a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe. ők érdekeltek a bűnben éppúgy. mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai? Ámde a pontos tényállás feltárása. a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala. hogy megtalál(hat)ták volna a választ. rágalmazásban. a Sátán hatalmával szegül szembe. kétségbeesés gyötörte elmével. kimondása.

hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van. egyedül Magyarország liheg. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot. fel kell tárni a múlt bűneit. mint éppen napjainkban. hogy az igazság győz. E szerencsétlen és megalázott nemzet . mert másként elpusztul a világ. Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele.. magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel. úgy az az igazság kimondása és érvényesítése. . Mi magunk. kiált igazságért. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA. ámítás.) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" . mintegy annak jeléül.. s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk.) igazságot. század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot. melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (. hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG. hazugság-fojtogatta emberiséget. mert egyébként elpusztul a világ. ELPUSZTUL A VILÁG. a hazugság-. mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás.. mert cáfolhatatlan érvényű valóság. ő az a nemzetek közt. de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette.és vele együtt most már a világ jelentős része is .és bűnmarcangolta népek Ha valami megmentheti még a romlásnak indult. Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság .harci erő védtelen áldozata . felelősségre vonni bűnöseit. kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei. Hajdan a X... jóvátenni a népek.. elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező.(. a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van. mégha koronás kontárok. az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve. kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA.emberiséget. csalás-. bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne. hogy megmenthessük a világot. országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket. vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA.a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át. eped.írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). itt van az. Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot.) szabadon nézhet szembe a gondolattal (. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség.

a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét. a társadalmi igazság. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA. . az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól. börtönöket és halált. kik sohasem szerettek Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek. (G) "A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész. más szellemben folytatta. zsarnokságot. megáld minden képmutatást. egyházi tisztségek elárulását. VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA. A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA. az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete. Az egység.MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT "Amikor léte van veszélyeztetve. az emberi eredetiség és a hazafiság. ERÉNYEIT BŰNÖKNEK.vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -." Bernard Crick "Némely népek. az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit." Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára "A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN" (Shelley) A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit. a szabadság. ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. kiben rám nem törnek. Oly óra nincs. a természetszeretet. elutasította . AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK. a testvériség. árulást. előnyeit megtámadta." Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411) HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL. az irodalom. mint cél. ELVÉSZ AZ EMBERISÉG. a művelődést más irányba terelte.

emberalatti vadállatoknak. viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait. 77-78. egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják. . Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú. aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll. Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett. nyomatékosan közöljük: idézeteink hitelesek. hogy a rágalmazás. hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak. (Bp. mintha ez lenne a hivatásuk: gyűlölettől habzó gatyás hárpiákként valósággal szörnyetegeknek festik őket. már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről. elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték. erkölcsi magatartásáról. megköszönnénk. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással. a következőket mondotta erről: "Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná.. mert szent az igazság." Anonymus Gesta Hungarorum Bp. betűhívek és a megjelölt helyeken bárki által ellenőrizhetők. nemzeti igény. Ilyképpen (. Mert valóban hihetetlen. emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával. sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta. amely jószívűségének. becsmérlik a magyarságot. Ámde ha minden alap nélkül hányják a sarat az áldott.) félve tanultak csak némelyek. de igaz: úgy seprűzik. 1983.. hazugságfertőben fuldokló világban . hőstetteiről szóló ősi hagyományait. kutúrájáról. milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk. amely befogadta őket és amelynek kenyerét eszik.HIRDETTE. bűnös. nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. nyíltságának és jóhiszeműségének áldozata a mindinkább elbestializálódó. ősgyalázás bűnét követik el. n. tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal. hacsak szemernyi része is volna gyalázkodásaikban az igazságnak. némelyek elképzelhetetlennek vélik majd." Sziklamezei Zsolt Össznépi. szent vágy és szükségesség megismerni." Imre Sándor "Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét. vak tévelygőknek. Ezért. hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk. Akik a pogány szóval dobálóznak. Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról. é. arra a népre. Ha mindez igaz volna. jámbor népre.az már elfogadhatatlan és tűrhetetlen. tudásszintjéről.) Meglehet.

ellentétére fordítása. amelyet régi kútfők Mária országának mondanak. akik sarat kentek rá s vádolják. azokat. a "cél szentesíti az eszközt" elve vétek Isten és ember ellen. az ókor legendás igazságos szkítáinak egyetlen maradékát. a krisztusként keresztrefeszített Magyarországot. akiről semmit sem tudunk. hogy megismerhesse a múltját. követeli: mutassák be a vádlott személyi okmányait. a régi magyarok sárral bekenése. hamis szószólókat rendeltek ki védelmére bűntársaikat. eltorzítása. dermesztő félelmekkel. célzatos rágalmazás. VÁD ALÁ HELYEZETT MAGYAR NEMZET Parabolával kell kezdenünk. hogy kipuhatolja a vádlott kilétét. egyházi igehirdetői gyalázzák és ássák alá. a vádlott a fejét rázza és érthetetlenül nyöszörög. nyelvét kivágták. rágalmazzák. a vádlott sem felel. gaz bírák kórusa. A történelmi valóság megmásítása. s ha védői szólnának. hogy ne védekezhessék. Kimaszkírozott bírái. viselt dolgait s ilymódon mintegy ellenőrizhesse a vádat. Valahogy így áll a magyar nemzet ügye is. így hát vakmerően . azokat akik az adat. tudományos mezben. azokat akik elnémították. kínpadra vonták. óriási közönség előtt. jóllehet a magyarság befeketítése. hazugságkotyvalékkal mételyzik. De senki sem felel. Ősi múltjának hajdani dicsőségének minden nyomát eltüntették őstörténetét kiirtották származását eredetét meghamisították. Véres szörnyű bírósági komédia zajlik a színen.Lehetetlennek tetszik. . azokat. adatait a bírák megsemmisítették. magyar álarcban vádakkal halmozzák el a magyart és büntetőpert folytatnak ellene. A védő gyanút fogva fölfeszíti a vádlott vérző száját és megdöbbenve látja: tőből kivágták a nyelvét. akik sorsküldte védőinek tudatát csüggesztő mételytanaikkal. de kiderül: a vádlott okiratait.kérdéseket tesz fel. mégis így van. EZZEL SZEMBEN AZ IGAZSÁG KIMONDÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE: ISTEN TISZTELETE ÉS FELMAGASZTALÁSA. hogy saját papjai.és emlékezetirtást végezték. papírjait. Védő a bírákhoz fordul.már ácsolják a vérpadot és hozzák a dísztelen koporsót. Odakint az ablakon át látni . megbénították. szemeit kioltvák. Borzalmas vádat emelnek ellene. Korlátlan hatalmú bírák parancsára előállítanak egy embert. nem lehet Istennek tetsző feladat.aki úgyszintén rágalmak. vádak záporában áll.a bírákkal és az elámított közönséggel dacolva . tudni akarja. s miközben a vádak dörögnek. a kétszínű kaméleonkotlás. hangjuk túlharsogja a rágalom-tudorok. dühödött és aljas ellenségeivel mintegy kórusban állva ezt a népet. akik külső vad ellenségeivel együtt üvöltözik rágalmaikat. zavarják ráplántált vakhitekkel azokat. az Isten és az igazság népét. A sors által kirendelt VÉDŐ . ki is valójában az ismeretlen vádlott. Lehetetlennek tetszik.

melynek összeállítói fölöslegesnek látták a legenyhébb bírálói megjegyzést is. Rakd bele. önmagát gyalázza meg. S A POGÁNYOK SZOKÁSA SZERINT HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ BABONÁKAT KÖVETETT" (Árpád-kori legendák 17.. hiszen "Isten szolgáinak" bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniok: isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást.) Ilyen kedvesen és közvetlenül. 1983. VAKHOMÁLYBAN TÉVELYGŐ FARAGATLAN KÓBOR NÉP? A nagylegenda kertelés nélkül kimondja. haragtól fűtött befeketítését. a más vallások iránti fenekedést és gyűlölködést is. A FARAGATLAN KÓBOR NÉPRE. hogy e "tévelygő népet A HAMISSÁG ÚTJÁRÓL AZ IGAZSÁG ÖSVÉNYÉRE. tisztes törekvések. rágalmazást. ami belefér! Kiderül e pár keresetlen szóból. HOGY ISTEN TEREMTÉSE VAGYIS HÁT A PANNÓNIA FÖLDJÉN LAKÓ MAGYAROKRA (. de leginkább a hazaárulást.) Az Ószövetség Istene."). haszonlesésből. emígyen nyilatkozik felvetett kérdésünkre: "A MAGYARNAK BARBÁR NEMZETE A HITETLENSÉGBEN MÁR RÉGÓTA TÉVELYGETT. becsmérlő lepocskondiázását. S tiltják a részrehajlást.. a bosszúálló (Jehova) letekintett az égből.). MELY NEM ISMERTE FEL. Nos. a régi magyarok: . hitek személyi érdekből." (Árpád-kori legendák és intelmek 23) POGÁNYOK VOLTAK-E A RÉGI MAGYAROK? Halljuk ebben a kérdésben is mindenekelőtt klerikusainkat.A MAGYAROK A KÁRHOZAT ÉS TUDATLANSÁG FIAI. a díszes formában kiadott Árpád-kori legendák és intelmek (Bp. a saját fészekbe piszkítást. hogy a magyarokat TITKOS TERVEK alapján leigázták: "KÁRHOZAT A TUDATLANSÁG FIAIRA. AZ ELOSZLATOTT HOMÁLYBÓL az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse. hogy szívünknek drága őseink ("Aki őseit szidja.BARBÁROK voltak .

- HITETLENEK - ISTENTELENEK - HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ SZOKÁSOK RABJAI - BABONÁK BÓDULTJAIKÉNT KÓVÁLYOGTAK - POGÁNYOK, POGÁNYSÁGOKBAN POGÁNYKODÓK

De hát mi is az a pogány? Ki is az a pogány? S miért pogány a pogány? A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR szerint: a "pogány" a "durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó" stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok... Bizony így, ilyen aranyosan, ilyen tiszteletteljesen szólnak dicső nemzetünkről. Leverő még elgondolni is, hogy a barbárságnak, a durvaságnak, tévelygésnek ilyen mélységében éltek kereszténység előtti őseink. Ám ha így volt, ha az egyházi szerzők által írt legendák igazat mondanak, ha eleink valóban ilyenek voltak, amilyennek lefestik őket, úgy nem tehetünk mást; le kell hajtani a fejünket. De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők? Mert nem kimondani, de még elképzelni is szörnyű, hogy a kegyes szerzők hazugságot hazugságra, rágalmat rágalomra halmoznak. S nehogy bárkiben is kétely-métely sarjadjon fenti idézetünk hitelességéről, közöljük, hogy idézetünk, akár csak a többi legendaidézetünk - betűről betűre hitelesen követi a legenda szövegét és bárki megtalálhatja azt a jelzett mű oldalain, más hasonló ékességek között. Külön filozófiai rejtély: miként követhettek el "szentségtörő szokásokat", hiszen a szentségtörés előfeltétele a szentség: lennie kellett előzőleg szentségnek ahhoz, hogy össze tudják törni. VALLÁSI TÜRELEM ÉS TOLERANCIA FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNNYÉ VÁLT AZ ÉVEZREDES HAGYOMÁNYOK SZENTESÍTETTE MAGYAR ŐSVALLÁS GYAKORLÁSA Szent István király nagy legendája szerint Géza bűntettesekként bánik el a magyar ősvallás követőivel: "Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utat követnek (nem a zsidókereszténységet), fenyegetéssel és rémitgetéssel törte igába"

(Árpád-kori legendák és intelmek 27) Rajtakapott, tettenért bűnözővé vált tehát, aki Magyarországon, magyar felségterületen az ősidőkbe visszanyúló magyar ősvallást - az emberiség egyetemes, szent ősvallását - követte. A megtorló büntetés, miként azt más forrásokból tudjuk - nem annyira "rémítgetés és fenyegetés" volt, hanem fizikailag végbe vitt megtorlás, mindközönségesen: halál; akit rajtakaptak, hogy ősei hitét követi és őseinek áldoz, s rajtakapás és válogatás nélkül mindenkit, aki vonakodott kereszténnyé lenni - mert a puszta húzódozás is bőségesen elég volt a megtorlásra könyörtelenül kardélre hányták, nem csupán egyénileg, de tömegesen is. A legenda szövegében egyébként súlyos tárgyi tévedés (interdictio in adjecto) rejlik. Ugyanis Gézát magát is sűrűn rajta lehetett kapni, amint őseinek áldoz. Hogy van hát ez? A rajtakapható rajtakapó rajtakap másokat ugyanazon, amit ő maga is boldogan s konokul űz, dacolva minden kényszerszorítással és fenyegetéssel? Miféle szándékú-célú torzítás lapul a legendai szöveg mögött?

VILÁGOSSÁG DERÜLT VAGY SÖTÉTSÉG SZAKADT RÁNK? Nem lehet örökké hazugságban élni. Aki rákényszerített hazugságban él, olyan, mintha lelkileg fojtogatnák. Nem lehet örökké úgy élni, hogy homályfoltok, vakfoltok takarják látásunkat. Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk. Aki hazugságban él, az vakságban él, nem látja a napot, nem látja a saját sorsát. Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap fiai, a Napisten gyermekei. Árpád-kori legendáink szerzői és korai keresztény papságunk azt hirdeti: őseink homályban tévelyegtek s a kárhozat fiai voltak. Annak előtte, a kereszténység előtt tehát őseink vakságban, sötétségben éltek, s a kereszténység hozott számukra világosságot. De vajon világosságban élünk-e azóta? Élhet-e világosságban, aki nem ismeri a maga múltját, s nem tudja, ki volt, mi volt, mit követett el, és mit követtek el ellene, nem tudja, hol élt, miként élt, kiktől és honnan származott, kik voltak az elei, miként éltek az elei, mindezt nem tudja, mégpedig azért nem, mert minden őseire vonatkozó anyagot konok eltökéltséggel és szívóssággal kiirtottak azok, akik a világosság hozóiként állnak elébe? Miként hozhatják a világosságot azok, akik kioltották a fényeket? Miként lehetnek világossághozók azok, akik sötétséget teremtettek? Miként állhat egy megvakított ember elé megvakítója, hogy íme, nekem köszönheted a világosságot? Miként állhat Vazul elébe megvakítója azzal: nekem köszönheted, hogy látsz?

Ki vonhatná kétségbe? - minden nemzeti múltunkra vonatkozó írás, kódex, okirat, adat ereklye, fáklya az utód kezében, amely a múltat világítja meg, azt az utat, azt a mélységet, amely létünket adta, amely emberré tett és magyarrá. Ki vonhatja kétségbe, hogy a múltjától megfosztott ember - megvakított, sorsától megfosztott, sorstalanított ember, sorvadtemlékezetű ember? Ki tagadhatná, hogy a jelenhez, a pillanatnyi jelenhez mérten a múlt, a történelmi múlt óriási mező, gigantikus híd, amely összeköti életünket az előttünk élt nemzedékek sorával, és nemcsak sorsával, de látásával, tapasztalat-, érzés- és tudásvilágával s azon át a téres világgal, annak küzdelmeivel és tragédiájával. A múltjától megfosztott ember befalazott ember, a pillanat percenő buborékába zárt, pillanatvak ember. Támasztható-e világosság és fény világossággyilkolással, fáklyaoltással és lámpaoltással, fényirtással, világ világának kioltásával? Világosság vagy sötétség támasztható ilymódon, inkvizícióval, ereklye- és adatirtással, eszmélettiprással és szellemgyilkolással? Aki világosságot akar - miért támaszt sötétséget? Miért vonja feketébe a Napot, minden világosság forrását, ősforrását? Akinek igaza van, miért némítja el ellenfelét? Aki igazat akar, miért némítja el a tanúkat, miért semmisíti meg a bizonyító okiratokat? Aki a fény szövetségese és a fény, a világosság szolgálatában áll, az miért szövetkezik a sötétséggel, a sötétség erőivel s miért növeszti fényirtással a sötétség birodalmát? Aki vádol, vádat emel, perel, miért semmisíti meg a perének eldöntésére alkalmas iratokat? Akinek igaza van a vitában, miért fojtja ellenfelébe a szót, miért retteg attól, hogy ellenfele megnyilatkozzon? Ha eleink homályban éltek, téves utakon tévelyegtek, úgy az életükről, tévelygésükről szóló iratok, gesták, krónikák a leghitelesebben bizonyítják, s leplezik tévelygésüket. Márcsak bizonyítékul is meg kellett volna őrizni mindent, nem elpusztítani. Miért semmisítették hát meg ősmúltunk dokumentumait? Miért irtották ki eszelős megszállottsággal ősmúltunk minden ereklyéjét, emlékét, minden dokumentumát? Miért jártak el úgy, mint a hamis birtokfoglaló, akinek létérdeke megsemmisíteni a birtok valóságos tulajdonosát igazoló iratokat, mivel azok lelepleznék gaztetteit, a jogtalan birtoklást? Nem restellik azt állítani: őseink homályban, sötétségben tévelyegtek. De vajon azóta világosságban élünk-e? Világosságban vagy immár lassan áthatolhatatlan hazugságfertőben, kétszínűségben és képmutatásban? Miért téptek ki egész lapokat, korszakokat a magyarság történetéből? Miért törekedtek minden eszközzel arra: ne ismerjük múltunkat, ne tudjuk, mi történt például Géza uralkodása alatt? Miért irtódtak ki az ország Géza-kori titkos idegen fegyveres hadakkal való tárgyalásának és megszállásának bizonyítékai? Miért nem tudjuk pontról-pontra nyomonkövetni, miként történt, német fegyveres hadak miként jutottak be harc nélkül az országba olyan sokaságban, hogy leverték az addig leverhetetlen magyar fegyveres erőt és vérbefojtották a magyarság felkeléseinek, nemzeti szabadságharcainak sorát? Miért nem tudjuk pontról-pontra, nyomrólnyomra követni, miként történt kereszténységre-térítésünk kényszerítése? Miért látjuk ködösen, homályosan Szent István alakját és azt, mi történt az ő uralkodása alatt? Egy azonban kétségkívül kiderül a rágalmazó, hazug beállításból: az, hogy itt végzetes fordulat, rettentő árulás történt, és szándékosan, sátáni agyafúrtsággal vakítottak meg bennünket.

szülőföldjéről való elűzetését. A "bűnös nép" alattomos.). elvész a világ. Vagyis a magyar: bűnös nép. stb. S ha ártatlant vádolnak bűnösséggel. hiszen mindaz. "pogány nép".ISTENI IGAZSÁGOSSÁG És TISZTA ERKÖLCS LEGENDÁINK TÜKRÉBEN Régi igazság: ha elvész az igazság. m. mert aki vétlen. TILOS KIEJTENI .. embereket ölt. mint az üldözött vad. amit ellene rágalmazói elkövetnek. hanem igazságtevés. Félelmetes rágalomhadjárat ez. örökös fenyítéseket. Géza a nagylegendában "Krisztus választottja"-ként lép elénk. m. a leszámolás. m. Kegyes legendák. az "ördögi csalatás" követője (i. javaiból való kiforgatását. becstelen vádja egy ezredéven át úgy terpedt a magyarságra. örök fenyegetettségbe. rémtetteket. miként érvényesült a "kereszténységre kényszerítésnél" az igazság törvénye? Géza . fojtogatását. 24.a bűnhődésnek: a bűnnel vádolt így jut függő helyzetbe.olvassuk a kislegendában . Mi a különös ebben? Az. ráfogott bűn megtorlása. hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. "Minden ország támasza. függőhelyzetbe taszítja őt a vád. bűnös néppé. mint lélek-elemésztő átok. m. Ebben áll a magyarság körmönfont furfanggal bűnössé bélyegzésének sátáni taktikája. az olyan. m. 25. puskacsőre fogott vad: üldözik és Káinként menekül. 17. 35.úgy igazságos .). jussából. prédikációk évszázadok óta sulykolják a hazai és nemzetközi közhiedelembe a magyar nép bűnös voltát." (i. az a legrosszabb. kínzását.). Még félelmetesebbek a következmények: a bűnösség vádja mintegy eleve igazolja az ártatlanul bűnösséggel vádolt elleni atrocitásokat. m. hiszen a bűnt követnie kell . házából. egyházi szövegek. nem tudja mi a baj vele. 25. nem bűn. fenyegeti a megtorlás. "szenségtörő szokások" megszállottai (i. 17.) Mi több. 24. megöletését: mindezt mintegy előre igazolja és indokolja bűnössé bélyegzése. Miként maguk a legendák többhelyütt írják: "kezét emberi vér szennyezte be" (i.) stb. Lássuk hát. Egyenes szál vezet innen a területrablók propagandakórusáig és a Rákosi-Aczél-féle bolsevista rendszerek magyarostorozásáig. talpköve / A tiszta erkölcs. Mert aki bűnös és bűnösségét ki is mondják. az erkölcsi világrend helyreállítása." (Berzsenyi). csonkításokat.) Az Isteni igazságosság mérlegén mindez nem nyomott semmit? BŰNÖS NÉP A magyarok a legendák szerint "a kárhozat fiai" (i. hogy Géza rémtetteket hajtott végre. bűnösségének kimondása."Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. mi a bűne s így kozmikus fenyegetettségben él: bűnösségének rágalomvádja létét kérdőjelezi meg. fasiszta néppé bélyegzéséig. ÁRPÁD NEVE BŰNÖS NÉV. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugalmazottjai (i.

hogy elfogadott. a Sátán.) A "GONOSZSÁG MINDEN MOCSKÁBAN" SÍNYLŐDŐ MAGYAROK? Szent Istvánról. A magyar nemzet rejtelmes háttérokok rejtelmes közrejátszása nyomán és az állítólagos kereszténységre térítés után odáig süllyedt. (Árpádkori legendák és intelmek 34. hogy Árpád nevét csak nagy köntörfalazásokkal. s ha valamiképpen mégis elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése. a nagy honvisszafoglaló vezér és dicsőséges utódainak három-negyed évszázados országlása után. de ki kell kerülni Árpád. a NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. a pokolbeli ördög nevét bátran le lehet írni. Nyakatekert utalásokkal bár. tanúsítván.Milyen érdekes. aki a legendaszerző szerint ekkoriban még "gyermek". A NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. Így az egyház tanai szerint oktatta. Ékesen tanúsítják ezt legendáink: "Volt akkor egy Géza nevű fejedelem. / utóbb könnyen visszatér az hiú tévelygésébe. volt egy bizonyos Géza nevű fejedelem. RÁRAKTA NYAKÁRA A FEGYELEM (a kényszer) IGÁJÁT ÉS TÖRVÉNYEIT. a továbbiakban a következőket mondja: "Isten hű sáfárának mutatkozván azon kezdett elmélkedni (egy tizen-egynéhány éves gyermek!). melyben az említett nemzet Isten egyházait pusztította. leírni Isten ellen való vétek. az emberi világ sátáni kuszaságát még felfogni sem képes gyermek-király. s a gonoszság minden mocskát a földig lerontotta. "Abban az időben ugyanis. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT. az erőszak) gyeplőjét. de Árpád nevét kimondani.) A Hartvik-féle legenda csaknem szóról-szóra elismétli ugyanezt. szigorúan tilalmazott." (Árpád-kori legendák 17. séma ez. miként tudta népe nyakára kényszeríteni. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT" (Árpád-kori legendák és intelmek 24. akár Árpád vezér középkori ábrázolás . oldalazó körüljárásokkal lehet kiejteni.) Vajon miként érte el ezt "Isten hű sáfára". még "gyermekéveinek virágjában áll". hogyha a szent keresztségben már újjászületett népéről leveszi a fegyelem (= a kényszerítés. nevén nevezni akkor sem szabad.

S ez a tömény nemzetgyalázás még ma is akadálytalanul és kritikátlanul érvényesül.ellentétes a vallás. miként erről bárki a maga szemével meggyőződhet az Árpád-kori legendák és intelmek Bp. Miként lehetne kényszeríteni bárkire is. akkor már rájuk lehet sütni minden gyalázatot? Hol itt az ökumenia. építészeti remeklések. így rombolta le Adalbert prágai püspök az esztergomi nagy vallási bálványt. így kerültek ebek harmincadjára az ősi királyi várak. már az ősidőktől fogva kivívta a világ tiszteletét. az isteni hit tantételeivel. 39. ősi hitelvek elpusztítására. így tették emléktelenné az ősmúltú nemzetet. egyenes észjárású. erőszakszervezetté vált központi hatalom rakta rá a magyarság "nyakára a fegyelem igáját és törvényeit". hogy hihetetlennek. A "fegyelem igája". istenáldotta jóságáról. Az ember hajlamos rá. hogy a vallás . nemzetközi hadseregek bevetésével történt a Géza-István kori rendszerváltás. A szöveg szavait csak úgy érthetjük. "FEGYELMET" nagyarányú rombolás kísérte. A Géza-István korában kialakult. népi faragványok.nem lehet kényszert alkalmazó terrorszervezet. amelyet csak úgy odavetve a legcsekélyebb bizonyítás nélkül.rabulejtett állatnak. pedig így áll szóról-szóra. hogy mit higgyen és mit ne higgyen? Az IGA És FEGYELEM . sötét nemzetközi ármánykodás és cselszövények áldozatára. a "fegyelem törvényei" és maga a fegyelem is . összeférhetetlenek a hittel.alattvalói fogalmak. Ha lehet. 17. ereklyék. 1983. ennek hevülete s az alkalmazott fegyveres kényszerítés irgalmatlansága tükröződik a legenda szavaiban. tegyük fel. tehát nem a római. a magyarság lelkéből mégsem sikerült maradéktalanul kitépni az ősi nemzeti hitet. jóhiszeműségéről bárki ma is meggyőződhet személyes tapasztalatai révén. bensőséges mivoltával. ősi hitelvek minden emlékét: így került az esztergomi királyi palota a föld alá. hímzések. a szkíta faj központi magva. művészeti. Világos. lehetetlennek tartsa. hogy az "IGÁT". hogy kegyesnek mondott irományokban mindez így leíratott. szabadsághagyományok. oldalain. Hol itt a legelemibb tárgyilagosság. rákenni egy hatalmas nemzetre Isten elleni vétek. szörnyű rágalom. hogy a régi magyarok nem voltak keresztények (valójában egy részük a bizánci. maradéka. Miként lehetett ezt a rágalmat rásütni az igazságos. s az orvul letiport nemzet évszázadokon át újra meg újra felkelt nemzeti szabadságának visszavívásáért. zeneművek. hogy Géza és István az addigi magyar kultúra és hagyománykincs minden emlékét. ereklyék. termékét "a földig lerombolta" megsemmisítve az ősi magyar művelődéstörténeti emlékek. kódexek. Fővesztés terhe mellett elrendelték a régi írások. a "fegyelem igáját"? Kegyetlen fegyveres erőszakkal. Szörnyű vád ez.. a nemzeti őseredetnek és nemzeti közszabadságnak tudatát. . igazságszerető nemes magyar nemzetre. az ókor legendás népének. még félelmetesebb és vérlázítóbb idézetünk utolsó sora. hogy a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában" éltek. hősénekek és regösénekek a nemzeti költészettel egyetemben. Kiderül a továbbiakból. a legelemibb igazságérzet és igazságtisztelet? Rendben van. A kártétel mérhetetlen volt. a Magyarok Istenének. kiváltképpen a nemzeti szabadsághagyományok. leggyökeresebb rendszerváltása. rovásírásos fafaragványok beszolgáltatását.legalábbis hangoztatott elvei alapján . hol a más vallások tisztelete? A magyargyűlöletnek micsoda mélységes sara kavarodik fel itt? Miként élhettek volna a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában". a magyar történelem legnagyobb. akinek nemes lelkületéről. a hazugság és a világbrigantizmus áldozatára. az IGAZSÁGOS SZKÍTÁKNAK utóda. de a görög kereszténységet követte). mikor ez a nemzet. lovagias. zeneszerszámok. amely azt állítja. A korai keresztény inkvizíció vad mohósággal vetette rá magát a magyar múlt emlékeinek.

"veszett dühű ellenség"-ként állítják elénk azt a magyarságot." (Árpádkor-legendák és intelmek 18. "Mikor pedig nem akartak letérni ELTÉVELYEDETT ÚTJUKRÓL s dühöngésük nem csillapult. törvényeit semmibevevő idegen hadseregek ellen. hogy úrrá legyen AZ ELLENSÉG (= magyarok) VESZETT DÜHÉN. hogy megvívja szent nemzeti szabadságharcát! Veszett dühű ellenség a saját országában saját életét. hitét védő magyar! És ezt felkent magyarországi egyházfiak írják. . amelyet saját papjai.ahogy ők nevezik magukat! Vae victis! És jaj a megtévesztetteknek.A MAGYAR! Fékevesztett gyűlölet. hogy ez a "veszett düh" akaratlanul is képet ad eleink emberfeletti erőfeszítéseiről. amely felkelt az országában titkon. a kereszténységre térítés ürügyével betódult s az ország népét irtó."VESZETT DÜHŰ ELLENSÉG" . hogy 1/ katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. Az. magyargyűlölet árad a legendák minden magyarvonatkozású szavából. vétkesé az áldozatával szemben.) Íme. halálmegvető hősiességéről a hazánkba betolakodott túlerővel szemben. a magyar nép "lelkipásztorai" . 2 / Akiket pedig rajtakapott azon. sem az igazságosság által: a győző gyűlölete ez a legyőzöttel szemben. írástudói "veszett dühű ellenségnek" bélyegeznek! Számunkra azonban van valami vigasztaló is ebben a szövegben. A szeretet vallásának hirdetett zsidókereszténység nem korlátozza magát sem a méltányosság. jaj annak a népnek. KERESZT AVAGY HALÁL Az Árpád-kori legendák és intelmek szerint Géza. minden magyarok nagyura: "1 / az igazság nyomába szegődött 2 / Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. a király bizakodva az örök erényben (=a hatalmas nemzetközi hadseregben) seregének sokaságával elindult.

Joguk volt-e a régi magyaroknak ősi hitelveikhez? Joguk volt-e rá. meggyőzésre.).3 / hogy más utat követnek. csak a jót volt hajlandó észrevenni? Ha így van. és a civilek itt mind magyarok voltak. ahogy az alattvalóival bánt. aki köztudomásúlag eltakarta a fél szemét? A rosszra rá se hederített. elképzelhető-e olyan isteni jog és akarat. bárki által.) Már-már büszkeség önthetne el bennünket. méghozzá jogilag s nem másként eldönthető kérdések ezek. hogy ilyen Isten előtt "igen dicséretes" királyt mondhatunk magunkénak. mert a gyűlölt. Ha nem volt joguk ősi hitelveikhez. csakhogy a szöveg némiképpen fura és kétségeket ébresztő. fenyegetéseivel agyonrémítette és . nem volt más választás. s elsősorban nem is azzal. számukra idegen hitre erőltették rá őket. amely felhatalmazott bárkit. amire egyébként módjuk sem volt. Elég volt. hogy személyi jogaikat semmibevéve belegázolt legbensőbb lelkivilágukba s ha valakit tettenért. ez igen dicséretes. mint Justitia. de miért teszi ezt fordítva a magyarokkal? De ne szépítsük a történteket. hitelveik szerint éljenek? Ki vehette el tőlük ezt a jogot. a szabad vallásgyakorlat joga? Megtagadható ez bárkitől." (i. de anélkül is. Hogy is van ez? Netántán maga az Isten is úgy járt el. A KÉNYSZERETÉS JOGA Szent István kislegendája szerint a régi magyarok a kényszerítés ellen azért ragadtak fegyvert. hogy nem csupán "fenyegetésekkel és rémítgetésekkel" folyt az új vallásra kényszerítés. nekiestek a fegyvertelen tömegnek. A megszálló katonák a legkisebb gyanúsnak vélt jelre. hanem minden teketória nélküli felkoncolással. m. a kard. hogy az ember legbelsőbb szellemi lelkivilágában élő hit kiölésére törjön és . úgy kérdés: miért nem volt rá joguk s miért. Egy mód volt a meggyőzésre: a dárda. bármilyen címen. mert "kényszerből el kell(-ett) hagyniuk a megszokottat" (i. hogy saját belső hitelveiket kövessék. akárha magától vagdalózna. hogy saját történelmileg kialakult szokáshagyományaik. vagyis ősi hitük védelmében. ehhez senkinek nincs joga. De miért is kíméleteskedtek volna: a magyar ellenség volt és bosszulni jöttek ide. akik a papok lábaihoz borultak és ruháit csókolgatták. Legfeljebb azok nyertek kíméletet. hogy mást hisz vagy gondol és nem követi vakon a rákényszerített vallást. 17. bármilyen törvényes jogcímen? Lehetséges-e. akkor a legcudarabbul elbánt velük. hol és miként vesztették el erre vonatkozó elemi természeti emberi jogukat. A fegyveres "térítők" nem értek rá fecsegésre. azt könyörtelenül megölik. m. nem értvén a magyarok nyelvén. 17. Tény. miféle emberi vagy isteni törvények alapján? Léteznek vagy létezhetnek-e ilyen törvények? És egyáltalán elvehető . csak kereszt vagy halál.bárkitől bármilyen jogcímen a belső személyi meggyőződés. ha valaki magyar volt. Nézzünk szembe elfogultság és részrehajlás nélkül ezzel a ténnyel. 4 / fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába. csoportosulásnak és kardjukat nekiengedték. Még Győrffy György is elismeri. azt megőrizzék és saját őshagyományaik. azt a jogot. aki vonakodik áttérni.miként más forrásokból tudjuk .agyon is verette. vallásos meggyőződésükhöz ragaszkodván. ősvallásuk hiedelme szerint éljenek? Feltétlenül eldönthető. a koncolás. Hogy is van ez? Isten nem zavarta Gézát brutalitásában.

hogy maga válassza meg. amennyit bizonyít. úgy sajnálkozva kell megállapítanunk. hogy alakulna a mérleg? ÖRÖKKÖN SZIDALMAZOTT ÉHES FOGAKKAL MARCANGOLT MAGYAROK Valóságos rágalomsűrítményekbe ütközünk itt mindenfelől. Géza elődei elleni súlyos vád. 1/ Homályban éltek.) Milyen tapintatosak. amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért. alacsony kultúrfokon álló. . 2/ Nem volt igaz ismeretük Istenről. isteni látomása közöltette a következőket: "Őseid. valamint valamennyi magyar s az egész régi magyarság ellen: az állítások mögül holmi elborult szellemiségű. mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra. hogy itt (és a klerikális szerzőknél általában) . pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény. hogy tudományos szempontból. kárhozatos cselekedeteket végző bűnös nép képe rajzolódik elénk. csonkítással.a bizonyítás teljesen elmarad. ölessen. homályban tévelygő. Egyetlen mondatban három vaskos rágalom a magyar király elei és a régi királyok ellen. hogy embereket halomra öljön. a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről. milyen vallást akar követni? Nincs-e joga. homályban éltek. mert nem volt igaz ismeretük Istenről. Vajon. hogy méltatlan ősöktől származik. amely vak tévelygésében még addig sem jutott el. Géza szájába adott. kényszerítésnek. a népirtás határáig. korbáccsal. hogy bármiféle rákényszerített vallás felvételének megtagadásával éljen? Halállal sújtani embereket. akik gyenge jellemüket elárulva engednek a brutális erőszaknak. miféle Isten nevében? Hiszen. megvetni. hogy Gézával álombeli. valamennyi régen volt király ellen Árpádtól visszafelé Álmosig. mint ahogy kétségtelenül igaz. 3 / Messze jártak az igaz úttól. hogy igaz ismereteket alkosson Istenről s önmagáról. s ha nem is büntetni . m. akiktől származtál. ha van isteni törvény és igazság. méghozzá végletes kényszert s öldökléssel. Attiláig s Attilától a vízözön táján élő Nimródig. Nem csekélység e három. halállal sújtsa a kényszerű hitcserétől való húzódozást? Nincs-e joga vajon az emberi teremtménynek. méghozzá tömegesen. kedvesek. messze jártak az igaz úttól. lehet joga. Valóban ilyenek lettek volna a régi magyarok? Ha igaz az. pusztán azért. vonakodásért is? Hol itt a jog.elvetni. az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van. azokat kellene megbüntetni. Egyhelyütt Árpád-kori legendáink azt írják.annak érdekében kényszert alkalmazzon. ha egybevetnénk ezt a huszadik század szörnyetegállamainak rémtetteivel. Tudtára adják a királynak. minden állítás annyit ér." (i. isteni vagy emberi felhatalmazása.

hatalmas nemzetról van szó. a lelki terrort. hogy a világ egyik legtisztább.elfojtását. megtért. a kajlát. Sóhajtva kell arra gondolnunk. okszövevényeit. De hogy is van ez? Hiszen őseink a fény örök forrásának. A rágalmat pedig a gyűlölet és az irigység fűti. tovább rugdalják. de miként ezt számtalan példa mutatja. "elpogányosodó" városainkról beszél. Homályban éltek . fő jellemzője.Márpedig a bizonyítás nélküli vád: alaptalan vád . az "úrhatnám nép". az "Ázsiából jövés". a hazugságnak sincs hatalma rajtunk: nem fedi el mind sűrűbb és sűrűbb áradatban egész életünket. amely mindmáig tisztázatlan. a vélemények .szól a vád. nemzedékről nemzedékre. a magukét is hozzáadják a fertőző dagadványhoz: a pogányság s barbárság baromi butaságú évezredes hordalékrágalmához s a többihez. fölöttébb kétséges körülmények között "MEGTÉRT" a kereszténység kebelébe. Kegyetlen dolog a rágalom. a "bűnös nép". lélekmételyezés. egyik "haladó" lapunk pl. Mert hajdani rágalmazva vádaskodóknak új fullajtárjai akadnak. ha még ezer év után is háborgatják a régesrég sírban porladó ősöket és mai utódaikat. fogalma sem lévén arról. s ezért némelyek úgy is nevezik őket: a NAP FIAI. természetesnek kell vennünk. a rothadást emeli a magasba. amely mindenben az alantast. tájékozatlanítás és félretájékoztatás mindig és mindenben. méghozzá egy hatalmas múltú. amely nem ismerte a vallási türelmetlenséget. rág a rágalom. azaz a Napistennek a hívei voltak. s kontraszelektív világunkban. nyoma sincs sehol semmiben rajtunk. pogányok vagyunk még ma is. a napnak. mi a kereszténység és mi a "pogányság". "az utolsó csatlós". alattomosan köntörfalazva s jobbára megfoghatatlanul közelíti meg védtelen áldozatát: se szeri se száma a rágalom okozta tragédiáknak. Homályban éltek ők. világunk áttetsző. a rágcsálóknak szüntelenül rágcsálniok kell. felmentést mégsem nyert. a sötétség fiai pedig világosságban? Hogy lehet ez? . Hovatovább a magyar a világ legmegrágalmazottabb. Rág. az emberi rágcsálóknak ez a siserehada a rágcsálók egyik válfaját alkotja. mi meg keresztény magyarok bezzeg ezer év óta. azóta mióta a "kereszténység igájába" hajtották a nyakunkat . megnőtt fogaik szétfeszítenék állkapcsukat. az áldozati bárányul prédára vetett magyarságot fullasztják újra meg újra a rágalmak sátánkeresztvizébe. égbekiáltó bűnei lehettek mindenesetre. a valóságtól és az igazságtól. hegyeket rágnak össze s a szétrágott anyag ragacsos hullámai korszakokon gördülnek át.és az igazság . az "antiszemita" felrágcsálásokat. képtelenek volnának szétnyitni fogsoraikat és bármiféle táplálékot benyelni: a rágalmazóknak is létszükséglete a rágcsálás. a fény fiai éltek hát sötétségben. fölöttünk és bennünk semmiféle homálynak.világosságban éltünk. a rágalmazás tipikus esetével állunk hát szemben. akár az ablaküveg. az új rágcsálók továbbgördítve apáik termékeit. legnemesebb népét. s tudjuk. Homályban éltek . teljesen tisztán látjuk utóbbi mérhetetlenül tragikus ezeréves történelmünk véres szakadékainak háttérokait. és ha nem rágcsálódnak szüntelenül.rágalom. De továbbél a pogányság horgadványa is. De itt egy nemzetről. a felekezeti gyűlölködést. nem folyik ködösítés. és élünk napjainkban is. A Napisten-hívők.több mint ezer évtől visszafelé számítva. hogy szegény őseink homályban éltek. s ahol éppen ezért hazugság nem élhetett meg. becsmérlik: nem volt elég az "áttérés". az igazságos szkítáknak egyetlen maradékát. világosan látjuk jelenünk átlátszó politikai szövevényeit és jövőnket is: nincs sehol homály. hogy függetleníti magát a tényektől. kehes és téboly-patkányos habarékkal leginkább becsócsált népe. akik jószerivel korlátlan szabadságban éltek egy olyan világban. mert rágófogaik egyre nőnek.

akár a politikában: ideje volna hát szemétdombra hányni a magyarság ellen uszító régi . rügyeket fakasztó. hogy nem önként. a magyarok istene ellen? Hát olyan megbocsájthatatlan. hatalmas és boldog. nem meggyőzés útján és meggyőződésből. S ez a hit ma is élő természeti valóság. elrabolták a magyarok Istenét? Vagy mert a térítés a hazánk és nemzetünk elleni nemzetközi összeesküvéssel. hogy a Napisten hívei voltunk. színmagyar területének egy töredékére zsugorodott.a kereszténységre. ősvallás. Népköltészetünket. amely fenntartás nélkül melléje áll a jövő iránti küzdelmében. hogy volt saját Istenünk? Vagy más a baj? Az a baj. fegyveres orvtámadással kapcsolódott össze s azóta is e közegben élünk? Vagy mert a magyarság elleni irtóhadjárat. következésképpen azóta járunk az igaz úton. monolitikus uralomra törő sovinizmus a vallásban is mérhetetlen károkat okozott és okozhat. miként ezt költőváteszek és népköltészeti remekek sora tanúsítja. legtermészetesebb vallása. magának kizárólagosságot követelő vallási üdvtan eszméje meddig tartható még fenn vajon? Vagy csak mi magyarok vagyunk kitéve efféle sulykolásnak? Saját igehirdetőink ádázkodnak leginkább ellenünk. világszédelgéssel feltrancsírozták. Nap. Eleink távol jártak az igaz úttól .törhetetlenül ragaszkodva ősi szabadságához. a minden más vallás fölé tolakvó és minden más vallást a Sátán termékének bélyegző. hanem kényszerből tértünk át. sötétségben. ősi országunkat hamis érvekkel. s hogy a szellemi türelmetlenség. Hát ők nem éltek homályban.meg átszövi a Napisten kultusza. ki utóbb . Vagyis az az út. a zsidókereszténység is.kiirtották.és új irományármányokat és mesterkedéseket: a magyar népnek olyan hitvallásra van szüksége. Fényes Nap: Kertünk alatt a libáink megfagynak.ki előbb. De ma már maga a pápai szék is kezdi belátni: a kizárólagosságra. azóta a mérhetetlen szenvedés és pusztulás útját járjuk: a magyarság az elmúlt évezred alatt hatalmas területekről kipusztult . mielőtt áttért a bosszúálló nagy Jehova hitére s ezért ízről-ízre. az emberi szellemen uralkodni akaró hatalmi szélsőségesség milyen következményekhez vezet. szerencsétlen magyarok. csalással. mezőt-erdőt zöldítő örök Napról. népirtással felérő öldöklés s halálfenyegetések ellenére népünk .És Európa többi népei? Hisz ők is áttértek . újra meg újra felkelt hódítói ellen? Elfogultság. fegyverrel kényszerítettek az új hit felvételére? Vagy mert Istenrablás történt. népművészetűnket és néphiedelmeinket még ma is át. melyet a . Történelmünk viszont azt tanúsítja: a kereszténységre áttérés előtt hazánk és népünk szabad volt. melynek elemeit a világ minden vallása átvette. míg áll a világ. az örök fény forrásáról a jégkorszak dermesztő megpróbáltatásai óta mind a mai napig. azt korunk tíz. életformájához és ősei hitéhez.közel három évszázadon át .meg tízmillió békében ártatlanul meggyilkolt áldozatának tragédiája és feldarabolt országunk sorsa is tanúsítja.állítja a legenda. tudományos igazságként felhozhatjuk: a Napisten-hit volt az ősi emberiség legtisztább. a fény istene. hazánk egykori felségterületének. csak miránk jár a sulykolófa? Vagy netán minden nép vakságban élt. Bűn a bűntelent bűnösnek bélyegezni. részrehajlás nélkül. csak éppen mi. az örök Napisten. élő igaz hit: a földi életet éltető. bűnhődnie és vezekelnie kell? Az "egyedül üdvözítő hiten" kívül minden más vallás és minden más isten csupán kárhozatos koholmány és a pokolbeli Sátán mételyező terméke? A vallási elfogultságnak. türelmetlenségnek. Ma is széltében énekelt gyerekdalunk: Süss fel. hamisítással.

akinek tiszteletére bazilikát is épített. Menekülni kell. bárhova.. hanem elmenvén. Túlerőben volt azonban a másik oldal: Magyarországon.) Íme. hogy csak TIZEDET ADJANAK ABBÓL AMIJÜK VAN. a latifundiumok keletkezésének eredőihez és a hazai szolgaság keletkezéséhez. SZOLGASÁGRA VETÉSE. A MAGYAROK LEVERETÉSE.nem először. számunkra a pusztulás. bárhova. a magyar és a germán. hogy . VÉGSŐ KÉTSÉGBEESÉSE ÉS MENEKÜLÉSE? Felvonult és Veszprém váránál megütközött a két sereg. A Kislegenda szerzője az alábbi képet festi a levert magyarsággal való könyörtelen leszámolásról. S ezen az úton bajosan haladhatunk tovább. ahol még élni lehet. bölcsen rendelkezett (.legenda igaz útnak állít. Ezenfelül BIRTOKAIRÓL .. embernek érezni . az egyházi tized bevezetéséhez: "Végül. ŐKET PEDIG (a szabadságukért felkelt magyarokat) ÉS UTÓDAIKAT MIND A MAI NAPIG AZ EGYHÁZ SZOLGÁIVÁ TETTE. NEHOGY SZORONGATTATÁSUKBAN SZÉTSZÓRÓDJANAK A FÖLDÖN.vérbefojtották a magyar szabadságharcot. támpontokat nyújtva az ezerholdas egyházi birtokok. menekülni. amit a magyarsággal szemben elkövetnek. a halál útja. részint foglyul ejtsék és megkötözzék a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket. és nem utoljára . elfutni valahova. élni s kinyújtózkodni. (Árpádkori legendák 18. KÉSŐBB FŐEMBEREINEK KÖZBENJÁRÁSÁRA ELHATÁROZTA. hogy az ELLENSÉGET (magyarokat) RÉSZINT LEGYŐZZÉK. magyar felségterületen olyan óriási idegen fegyveres erő összpontosult. az akaratlan szörnyű beismerés a hazáját szerető magyarság közhangulatáról a "kereszténységre térítés" idejéből.MIND A FÖLDEKRŐL MIND A FALVAKRÓL. a dézsma. SZENT MÁRTONNAK SZENTELTE.) Mert mindenből amit (amit népétől elvett) semmit sem tartott meg a maga szükségére. kivándorolni a világ bármely elátkozott sötét zugolyába. Lehetetlen elviselniük.

mint nekifutni vakon. vérbetiportatására: nincs más kiút. világtalanná vert nyomorult vakként a vakvilágba. mert édes hazánkban. haláldal. . kárhozatos hadráló jövevények vérszívó piócahada. akit gazdái . Lám. akik boldogan tűrünk minden csapást.ilymódon árulja el gonosz hajlamait.magunkat. boldog és fenségesen szabadságos hazában pokollá vált az élet. menekülni bárhova a hazában elterpedt emberszörnyetegek tépő karmaitól. ezer éven át agyunkba. menekülni. harapásaitól.a máshitű . maga a magyart veszett dühű ellenségnek. hogy vetessünk végre emberszámba? S fennen hangoztatott vallása a szeretetnek nem pazarolhatna miránk is egy szikrányi szeretetet? Ha másért nem. Jámbor keresztényekké kell válnunk mindnyájunknak. Régi dal. vérivó vámpírhada özönlötte el a városokat. szétszóródva pelyvaként a széles földkerekség tartományain. ölnek és rabolnak. rugódozik. Megható kép a világ hajdani dicső nemzetéről. ahelyett. más lehetőség a nemrég még szabad magyarok számára.pogány eb. véresre vernek: oktalan állat. pusztán azért. hogy lehasalva nyalná fenyítő gazdái kezét . SŐT A FENYÍTŐ VESSZŐ BÜNTETŐ ÜTÉSEI ELLEN MÉG VISSZAVICSORÍTOTT.botoznak. kártevő jövevények elől kifutó magyarok szétfolyó patakjai Géza korától a sztálini időkig. Magyarországon. régi-új dal. sorsunkba verdeső jajsirám." A "visszavicsorítás" a kutyára utal. elfutni. hogy eleinket láncraverten. mindig reménytelenül. pogány kutya (a pogány . illetve hazánknak akkori magyarjairól és állapotáról Albericus (1100 körül) a következő képet nyújtja: "(István) EGÉSZ ORSZÁGA BARBÁR MŰVELETLENSÉGNEK HÓDOLT ÉS A TUDATLAN NÉP KÉNYSZERBŐL LETT KERESZTÉNY. virágzó. A SZENT HIT FIGYELMEZTETŐ ÖSZTÖKÉJE ELLEN RUGÓDOZOTT. hogy eleinket ne gyalázzák? Ősrégi mondás: aki ősei gyalázását eltűri. pogánynak bélyegző legenda szolgáltat adalékot a magyarok elviselhetetlen helyzetére. áldott virányinkra áradó folyamként beözönlő. szidalmat: ámde vajon mit szólna a fenti jelenethez egy állatvédő egyesület vezetősége? S mit szólunk mi. a kutyára. tűréshez szokott magyarok.nem is ember) . földeket és övék a hatalom. a nemrég még gazdag. véresreverten visszavicsorító kutyához hasonlítják? Nem kérhetnők vajon. maga is gyalázatot szenved. régi dal. S mikor érhetjük el. VERT VADÁLLATKÉNT VISSZAVICSORÍTÓ BARBÁR MŰVELETLENSÉGŰ MAGYAROK István király koráról. aki a szent hit figyelmeztető ösztöke ellen vicsorít. mert ezredéven át mégiscsak az egyedül üdvözítő hit bástyái voltunk.

Vajon szabadsághoz szokott őseinkkel, "kik szabadon éltek haltak - szolgaföldben nem nyughatnak", nem az volt a baj, hogy visszavágtak, szembeszálltak az országot vérbeborító kegyetlen túlerővel?

HALÁLMEGVETÉST KELL SZEMBESZEGEZNI A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL, AZ IDEGEN IGÁBA KÉNYSZERÍTÉSSEL Árpád-kori legendáink sűrűn visszatérő szóképe: "rárakta (a magyarok) nyakára a fegyelem igáját" (i. m. 17.); "a pogány nép (a magyarok) nyakát a keresztény hit igájába hajtani" (i. m. 25. és 37.) stb. A kérdés az: milyen iga? Vallási iga? Krisztus igája? Vagy netán idegen iga? A leigázottak igája? Rabszolga iga? A magyarok a brentai csata előtt Liudprand cremonai püspök szerint ilymódon biztatták egymást: "Igába hajtani nyakunkat annyi mint meghalni; miért féljünk a fegyveresek közé rohanni és halált szegezni szembe a halállal? Férfias harcban elbukni nem halál, hanem élet." Brentánál a magyar sereg nagy győzelmet aratott vitézségével, halálraszántságával. A cremonai püspök idézte szavak természetesen minden igára vonatkoznak, s ha meggondoljuk: a szellemi iga a fegyveres igánál is iszonyúbb, mert a lélek rabsága, rabulejtése elviselhetetlenebb a fegyveres leigázásnál: a fegyveres leigázás ugyanis nem feltétlenül vezet a nemzeti szellem, a lélek leigázásához, s aki lélekben szabad, az még lerázhatja magáról az igát, akinek azonban a lelkét teszik rabbá, annak már szinte a lehetetlennel határos a szabadulás, hiszen a lelki rabság kiöli belőle a szabadság igényét, óhajtását is. Századunk emberének irtózatos gyakorlati szemléltetést adott a bolsevizmus arról: mi a szellemi-lelki rabság, a hullák micsoda hekatombáit szüli, és mivé teszi a népeket, s arról is, hogy a lelki iga - bármilyen maszkot öltsön is - a Sátán igája s az infernóba visz. Maguk a klerikális szerzők, a legendák alkotói vallják újra meg újra, hogy a magyarokat fenyegetéssel, rémítgetéssel - halálos fenyegetéssel - és nemcsak fenyegetéssel - irgalmatlan tömeges öldökléssel - fegyveres terrorral kényszerítették a "kereszténység igájába". Tagadhatatlan történelmi tény ez. Nevezzük nevén a gyereket: igazítsuk ki a klerikális szerzők szavait: nem csupán a kereszténység igájáról volt szó s nem is elsősorban arról, de a nemzet nyakára orvul ráhúzott idegen igáról. Rejtélyes, megdöbbentő és érthetetlen: miért veszik ilymódon az egyházi szerzők a kereszténységre, a keresztény papságra a korszak minden bűnét: minden bűnét a hatalmas Magyarország és a magyar nemzet tönkretételére irányuló nemzetközi összeesküvésnek, a magyar nép létére törő titkos erők pusztító tevékenységének? Érthetetlennek tetszik: miért érdekük az ország titkos idegen megszállásának elhallgatása, a magyar nemzeti szabadságnak az országba orvul betolakodott, orozva támadó és a meglepett nemzetet vérbefojtó fegyveres megszállás, nemzetirtás elhallgatása, s annak a tagadhatatlan ténynek az elnyelése, hogy a kereszténység hazánkban a titkos hódítók fegyvereinek árnyékában hatolt be az országba és az

álarcos idegen fegyveres hadak által véres harcokban levert, hatalmi igába, idegen igába kényszerített népet hajtotta csupán a "kereszténység igájába". "Kereszténység igája" alá? Hogyan s mint? Kérdések merednek elénk. Vajon keresztény papok, igehirdetők fegyveres hadai árasztották-e el titokban az országot? Keresztény papok öldökölték le a magyarság tíz- meg tízezreit, úgy mondván, a legenda szavai szerint, hogy "elegendő, ha e nép maradéka üdvözül?" Keresztény papokhoz s nem idegen uralkodókhoz küldött titkos leveleket Géza, melyben felszólítja őket: küldjenek fegyveres segítséget a magyar nép leverésére? Keresztény papok, igehirdetők verték le vajon a Géza-kori névtelen magyar felkelők hadait s Koppány, Ajtony, Gyula, Vata és számos más szabadsághős seregeit? (Ugyanígy bélyegezték "ellenforradalomnak" 1956-os szabadságharcunkat.) Keresztény papok zúzták szét a magyarság régi nemzeti alkotmányát, államszervezetét s vetették a magyarságot jobbágyi elnyomásba s kényszerítették szolgasorba a szabad magyarok millióit? Keresztény papok döntötték meg titkon, rejtekutakon felvonuló hadaikkal Magyarország európai vezetői hatalmát? Miért állítják tehát ezt, ha nem így volt, nem így történt? Hova jutunk, jutottunk így e minden bűnt, mások nemzetirtó bűneit is magára vállaló érthetetlen bűnpártolással? Miféle rejtélyes összefonódás ez? Miért kell kereszténynek átfesteni, kereszténnyé kizárólagosítani a magyarság nyakára orvul, magyar mezben, álarcban rárakott idegen igát? Való igaz: lelki, hitbeli igába kényszeríteni embereket, egész népet, az egész magyar nemzetet - semmiképpen sem sorolható, semmilyen megfontolásból, semmilyen csűréscsavarással, semmilyen célra való hivatkozással nemes vallási feladatnak - mert a cél nem szentesíti az eszközt s nem szentesítheti az eszközt - akárhogyan is vesszük: nem más ez, mint az isteni főbenjáró törvények megszegése, bűn az Isten és isteni igazság ellen: elegendő bűn ez már önmagában is - minek ezt megtoldani? Mi értelme magára vállalnia hatalmas Magyarország fegyveres hóhérainak, a szent magyar nép álcás gyilkosainak a bűnét? A tárgyilagosság, részrehajlatlanság, amely könyvünk egészét áthatja, késztet rá, hogy elhárítsuk a zsidókeresztény egyházról ezt a bűntöbbletet. Ám ezzel még nem oldódott meg a kérdés: miért vállalták magukra mások bűneit? Tán abban a hiszemben, hogy ilymódon az egész bűntett feltáratlan marad? Lehet, de ez hiú remény, mert megmondatott: bűn nem marad örökre titokban. Mert ki kell mondanunk itt is az igazságot: ez az iga elsősorban nem keresztény iga volt, hanem germán iga, nemzetközi fegyveres fizikai-lelki iga, amelyhez a magyar király - Géza és István - személye csupán ködösítésül kellett, mivel e ködösítés nélkül lehetetlen lett volna a magyarság leigázása. Aki titkolja a bűnt, még ha vétlen is abban, bűnpártolóvá, bűnösök cinkosává válik: ettől mentesülni jobb, mint vállalnia bűnt, bűnrészességet.

Még egy kérdést kell tisztáznunk: szelíd volt-e a magyarság nyakára kényszerített iga? És egyáltalán, van-e szelíd iga, áldásos iga? S ránk kényszerítették-e vagy önként dugtuk-e igába a nyakunkat? Még a baromnak is van annyi esze, az igavonó baromnak, hogy ne dugja önként igába a fejét - csupán a kényszerítésnek enged. Elképzelhető-e hát, hogy a magyarok önként, a maguk belátásából vessék fejüket annak az új vallásnak a hatalmába, amelyet még maguk a zsidókeresztény szerzők is igának mondanak és igaként jellemeznek? Némelyek, hogy drasztikus tényeket szépítsenek, "szelíd igának" mondják az új hit igáját. Szelíd volt-e az iga? Lehet-e szelíd az iga? Kegyes és emberi szempontból felemelő, üdvös iga? Valójában mi is az iga? Férhet-e kétség hozzá: az alávetettség, szolgaságra-vettetés jelképe: jelkép, mit az állattartásból kölcsönöztünk: az ember szolgálatára kényszerített, tehervonó barmok fékentartásának eszköze: innen, igavonó barmoktól származtatták át az iga fogalmát az emberekre, népekre: az igára vetés, igába görnyesztés a könyörtelen szolgaság, rabság, elnyomás eszköze, jelképe, s annak kifejezője, hogy az, akinek fejét igába hajtották, végletesen kiszolgáltatott, alávetett rab, aki rabságából soha nem szabadulhat. Nincs hát szelíd iga, könyörületes iga vagy éppenséggel áldott iga, szent iga; márcsak azért is önellentmondó képtelenség, fából vaskarika ez, mert emberek, népek szolgaságra vetése, igába hajtása ellentétben áll az Isten törvényeivel. Irtózatos a tényleges iga, a hatalmi-politikai-katonai iga. Nyilvánvaló, az a nép, amely katonai-hatalmi iga alatt nyög, nem ura többé magának, nem ura akaratának, önvédelemre sem képes, ki van szolgáltatva az őt igára vető hatalomnak. Csak egy van, ami ennél is irtózatosabb: a szellemi iga, a lelkekre vetett iga, a lélek leigázása, hiszen míg a hatalmi-katonai iga a test (nemzettest) és cselekvés megbénítására, illetve kizsákmányolására irányul, addig a lelki leigázás az emberi szellemet, a lelket nyomorítja meg, vagyis az ember legbensőbb lényegét, hitét, gondolkodását, életét és világlátását kényszeríti egy kívülről-felülről ráerőszakolt igába: az efféle iga tehát a lelket öli meg, a lelket fordítja ki önmagából s teszi olyasmivé, ami nem akar lenni s ami ellene van mindannak, ami volt. S ha van valami, ami ennél is iszonyúbb, akkor az az, ha a lélekre pántolt iga az idegen igával párosul, az idegenségnek azzal az igájával, amely szándékosan az igába döntött nép léte ellen, annak megsemmisítésére összpontosul, mikor a lelki igát, nemzetellenes idegen hatalom kényszeríti népirtó céljainak végrehajtására a népre, miként ez az emberiség örök szégyenére a huszadik században, a szociálisnak, emberbarátinak, humanistának álcázott monolitikus terrorhatalmat megvalósító bolsevizmus idején történt. Összefér-e ez a két fogalom: Krisztus és iga? S lehetséges-e, hogy mérhetetlen véráldozattal, gerinctöréssel, nemzethalállal fenyegető hanyatlással jár szükségszerűen a kereszténység igája? És egyáltalán: miért volna iga bármilyen isteni eredőkre, hitelvekre épülő vallás, mert ha iga, akkor járom, bilincs, rabságba döntés jele és nem a lelki-erkölcsi felemelkedésé. Középkori klerikusok kedvelt szavajárása a "Krisztus igája". Mi ez? a római kereszténység erőszakra épülésének a beismerése vagy bűnátvállalás; a magyar nép ellen mások által elkövetett bűnök átvállalása? bűnpalástolás? Miért? miféle érdeke fűződik a klérusnak ahhoz, hogy mások bűnét magára vállalja? Miért nem mondták és mondják ki: az az iga, amit a X-XI. században a magyarság nyakára ráerőszakoltak, az a középkori német hatalom igája volt, gondosan álcázott, orvul a nyakukba húzott iga?

AZ IRIGYSÉGGEL ÉS GONOSZSÁGGAL TELJES ÖRDÖG. Nincs tehát áldott.) így kommentálja: "DE MINDEN JÓNAK ELLENSÉGE. amely Géza és István korában került a magyar nép nyakára: nem holmi szelíd. megtévesztéssel." Egy másik. rabiga. világmegtévesztés révén elrabolt területeken . az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani.amely. a századosokat. nemlétező kegyes iga volt ez. ámde történelmileg hiteles forrás. Miként ezt Péter királyi programjában világosan kifejezte: "Ha valameddig még élek. hogy a magyar sereg honvédő. Kétség sem férhet hozzá. de végérvényesen és maradéktalanul meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. mert Péter királyt. hanem könyörtelen rabiga. miként legélesebben István utóda. ezer esztendő is kevés rá talán. s a bűnpártolás nem a megtévedt bűnös ember. BELHÁBORÚT TÁMASZTOTT ELLENE. s azon mesterkedett. nem csupán az. hogy a törés begyógyuljon s a nemzet lerázza magáról az igát.melyet még napjainkban is meg szeretnének valósítani bizonyos környező államok a tőlünk világcsalás. hanem a bűn védelme. katonai fölényét. nem tagadható tovább. Magyarország szívében Veszprém váránál zajlott le. hogy a hatalmas Magyarországot titkos eszközökkel.Keserves iga volt s nem vallási iga. Úgy véljük. csak könyörtelen leigázás. életerejét. magyar mezben." (Képes Krónika) Első hóhérkirályunknak ezt a programját . 37. a pannonhalmi oklevél szerint István és Koppány háborúja németek és magyarok közötti ("inter Teutonicos et Hungaros") fegyveres összecsapás volt: németek és magyarok háborújának döntő ütközete. hogy ez a háború magyar területen. HOL ÁLLT AZ ÖRDÖG ÉS MELYIK OLDALON ÁLLT AZ ISTEN? Koppány nemzeti szabadságharcát Hartvik püspök legendája (i. gyilkos csatlósaival egyetemben a felkelt magyarok leverték és megölték. hogyan kerültek ide a germán hadak. hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. a német sereg viszont támadó háborút folytatott. m. tekintve. és teljességgel a németek hatalmába adom. a méltóságos és tekintetes valamint az elsőbbrendű embereket.nemcsak a magyar nemzet hatalmát. Magyarországon mind a bírákat. járom. a magyar és a keresztény hit maszkjában igázták le: ennek kendőzése bűnrészességre valló bűnpalástolás. Istennek tetsző iga. a hatalomviselőket németekből rendelem. s ha egy nemzet lelkét törik. vagy legalábbis nem kizárólagosan az. "Német" Péter uralkodása során kitűnt . falunagyokat és mind a főembereket. és az igazság kifordítására nincs és nem is lehet semmiféle isteni mentség. gerincét roppantják össze. lelkét összetörni. létképességét akarta összezúzni s a magyarság gerincét. A Magyarország elleni korai német (Bizánc és más) aspirációk azonban tovább éltek s a XVI. században létre is hozták a Habsburgok hazánk fölötti uralmát. Kérdés hát. idegenekkel tömöm meg ezt a földet. de az . halálos iga . hogy Krisztus apródjának (István királynak) szent szándékát szétzilálja. kifordítani önmagából.nem sikerült megvalósítania.

a magyar ősírás és őskódexek elpusztítása.ÉS VÁRRENDSZERÉT? ŐRDÖGI SUGALLAT MELYIK FELET VEZETTE? Tagadhatatlan történelmi tények bizonyítják: Géza és István korában nemcsak idegenáradat indul el Magyarország felé. a honvisszafoglaló vezér nagy áldomásait tartotta. s ekkor folyt a magyar ősereklyék elpusztítására indult barbár kultúramegsemmisítő roham. a nyugati gyepűrendszer lerombolása. Meglehet. kiknek szívében féktelenség és restség fészkelt . várerődeinek lerombolása a beléjük telepített idegen katonaság segítségével. mikben még Árpád. Ekkoriban indult el a rombolók sokasága Magyar-ország ősi szent védőövezetei ellen. ősi védműrendszereink (avargyűrűk). hogy a valóságban melyik oldalon állt az isten és melyik oldalon "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög"? Nem vitás: a legenda egyértelműen az országot orvul elözönlő ellenség.is. akik titkos eszközökkel az ország fölötti hatalom megragadására törekedtek . hogy ez lett volna Istennek tetsző? Ha így van. gazdaságait. KIK PUSZTÍTOTTÁK EL MAGYARORSZÁG EREKLYÉIT. az Istenek szent keleti védőövezete Mol-Deva = Moldova keleti és északi védőövezeti ellen (ld. TÖRTÉNELMI ÉS NÉPHAGYOMÁNYAIT. szobrok elpusztítása. bajor telepesek tömeges betelepítése. az ország nyugati részének germanizálása s egyidejűleg az országba becsempészett nemzetközi katonai erőkkel Magyarország "pacifikálása" védtelenítése. a titkos hódítók pártját fogja a saját hazájukat védelmező magyarok ellenében. a mai Magyarországtól északra fekvő Moldova folyót is). ez pedig csupán a felkelés győzelme esetén következhetett volna be. a magyar hadiemlékek. városait. amelyekről számos más forrás mellett Heltai Gáspár szól. a "fegyelem igája" alatt nyögő magyar népet és érdekeit védelmezték. hogy a felkelők magát "a királyt is bántalmazták". szerinte az "irigységgel és gonoszsággal telített ördög" sugallatára hallgatva védik hazájukat és tanúsítanak ellenállást a rájuk tört idegen hadak ellen. Az Árpád-kori legendák furfangos fogással még a rombolást is a gyilkos idegen fegyveres terror alá helyezett magyarok nyakába igyekszenek varrni: "Bizonyos nemesek pedig (az egész magyar nép). akkor álláspontja nem nevezhető erkölcsi kimarjulásnak. hiszen ez csak úgy történhetik meg.hisz ezért vált szükségessé "bizonyos nemesek" azaz a nép felkelése -. míg az országba beözönlött fegyveres idegenek. a szkíta szarmaták ősföldjét jelölő Szerémség ellen. hogy az idegenuralom ellen felkelt magyar nép a maga javait. ekkor törlik el a föld színéről Attila király csodálatos ősvárosát. úgy azt a képtelenséget fogadnánk el. hatalmas márványkőpalotáját. E képtelenségek csúcspontja mégis az az állítás. székely és pannon ősvárosainak lerombolása. erkölcsi csípőficamnak? Ha a szöveg tartalmát igaznak vélnénk. a maga népét. de megkezdődik az ország ősi felségterületeinek elragadozása. s ekkor zúzzák ízzé-porrá ősi városait. ha a királya kezükbe kerül. Magyarország határainak keletre tolása. ŐSIDŐTŐL FENNÁLLOTT GYEPŰ . az Erdély déli peremvidékeit őrző székely ősvárosok rendszere ellen s azon túl Istár Istennő szent védő határfolyója. az akkor még Istárnak nevezett Al-Duna ellen. oszlopcsarnokait. önmagát pusztította.

Tévelyegtek eleink szerintük.és emlékezetirtásban. nem pedig olyasmi által. Hogy van ez? Ördögi csalatás az önvédelem. Sajnos . s hogy a többiről szót se ejtsek. a kényszer elutasítása . miként állhattunk volna talpra? KIK TÉVELYEGTEK? S TÉVELYGÉSBEN KIK VESZTEK EL? Rövid szemlénk nyomán felmerülhet: vajon mi az a sanda bűn. hogy KÉNYSZERBŐL EL KELL HAGYNI A MEGSZOKOTTAT. FOSZTOGATTÁK BIRTOKAIT. IRTOTTÁK. amit a kegyes legendaszerzők nem kentek rá a régi magyarokra? Talán csak az. tudatlanság. és isteni tett az önmegadás? A megszállókkal való szembeszállás a Sátán üzekedése. kényszerítésnek! A kényszernek való önalávetés tehát istennek tetsző. minden elképzelhető és lehetséges módon. amit már magunkévá tettünk.elháríthatatlan klerikális hatalmi nyomásra . gyatraság. romlottság. HOGY MENJENEK ÉS .az ördög sugallata. eszmélet. amit nem is ismerünk és amit sosem követtünk. barbárság. Tévelygés és tévelygés.látván. nemzeti szabadságmozgalom követeléseihez a következőket fűzi: "MEG IS ENGEDTÉK NEKIK (a királyi hercegek). hamis ürügyekkel még a bírálattól is eltiltottan.olykor még nagyszerű középkori krónikáink is beleesnek ebbe a tévelybe. erkölcsi és logikai tévelybe. HOGY KÖVESSÉK SZÍVÜK ÓHAJTÁSÁT. SZOLGANÉPÉT GYILKOLTÁK. az önalávetés isteni parancs? Hogy van ez? Ekkora rágalomterhektől nyomasztva. (Tán ebből pattant ki az "utat vesztettünk" elmélete?) A tévelygéssel vádolók azonban tévellyel vádolva maguk is tévelybe estek.) Lámcsak: ördögi sugallatra ellenálltak a kényszernek. A Képes Krónika például a Péter király gyűlölt zsarnoksága ellen kibontakozó össznépi. elficamodottság. MAJORSÁGAIT. ÖRDÖGI SUGALLATRA elvetették a király meggyőződését és a KORÁBBI ÉLVEZETEKRE adva ismét lelküket s már PUSZTÍTOTTÁK IS VÁROSAIT. eltévelyedni ugyanis csak attól lehet. ami találékonyságukat túlhaladta? Bűn. MÁR A KIRÁLYT IS BÁNTALMAZTÁK (Árpád-kori legendák 17-18.

Hogy ez földre ki jüvének. Hét sereget nagyot szerzének. Hatalmassak viadalokban. MÉRHETETLEN SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL "Völgyben él a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg. Az Szythiából ki jüttekrel. Erdélységben letelepedének. ha olykor felpillant" Petőfi Csáti Demeter ÉNEK PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL 1526 Emlékezzenk régiekrel." Nem más ez. Mindenkinek várat szerzének. Ott jól tének őmagokkal. VITÉZSÉGÉRŐL. Vizsgáljuk meg hát. KULTÚRÁJÁRÓL. tévelyegtek-e eleink? Tévelygésben elvesztek-e? S egyáltalán elvesztek-e? MILYENEK VOLTAK VALÓJÁBAN A RÉGI MAGYAROK KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL. Mind eggyessek ű dolgokban. Szythiából kiindulának. . Hét kapitánok emelének. És azoknak vitézségekrel.VESSZENEK EL ŐSATYÁIK TÉVELYGÉSEIBEN. Istentül is kiszirittetének. mint klerikális hatalmi berkekből a krónikák lapjaira átkerült kényszerű dogmatizmus. Magyaroknak eleikrel.

Nincs fílelmek országokban. Jó hirt s nevet magok után igazán hattak. HOGY A MAGYARSÁG A KERESZTÉNYSÉG ELŐTT * barbár * tudatlan * istentelen * szentségtörő szokásokat követő * az emberi műveltség legalacsonyabb fokán tengődő * a "gonoszság minden mocskában" leledző * szedett-vedett kóbor néptöredék volt * múlttalan. ELLENTÖRTÉNÉSZEK ÁLLÍTJÁK? . Hogy világbíró Sándorral követ is hántak. dicsőségtelen nép * bűnös tevékenységekben elvesző nép ? ? ? ? ? MIKÉNT AZT A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS KLÉRUS LEGENDASZERZŐI ÉS A MINDENBEN ŐKET KÖVETŐ HIVATALOS TÖRTÉNETTUDOMÁNY RANGJÁRA EMELT KINCSTÁRI DILETTÁNSOK. Nagy erejek mint Sámsonnak. Nem szántak szabadságukért virt kiontani. "Régi jó vitéz eleid olyanok voltak." Petkó Zsigmond éneke 1664-ből LEHETSÉGES-E. Nemzetiért. Mindent rontnak ha indulnak. Rettenetes sokaságokkal. Bátor szívek mint oroszlánnak. Ellenségtül az országot megoltalmazták. Csak lakoznak bátorságokban. hazájáért bátran harcolni.

mint a földjük folyamaiban található kavics. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük arany. ezüst. ANONYMUST SZÓLÍTJUK HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK 1."dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték". . Szkítia népét . mindnyájan jólétben éltek. Cirust és Sándort nem számítva. Nem kívánták a másét. 5. 4. Valaha igen bölcsek voltak. 6. 2. Nem paráználkodtak.FELELJENEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEK ÉS KÚTFORRÁSOK! ! ! ! ! ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET. "A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. 7." "Dáriust. a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni. (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens). 3. egynejűségben éltek" Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos szkíták ókori szerzők által megcsodált világa." Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén. (igaz)gyöngy annyi volt nekik.

A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott. mint utódaik közül a mostaniak. 10. 11. "Ámde utóbb a szóban levő nemzet a háborúskodásba belefáradva. a perzsák királyát csúfosan megkergeték.)" "Hogy kemény egy nemzet volt azt most is megismerheted ivadékairól. amit ne tettek volna kockára.ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során. hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton. úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába.. az íjjal. éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után."Tudniillik Dáriust. ha sérelem esett rajtuk. S amikor a győzelem az övék lett..magyarok . Semmijük sem lehetett a világon. mint a világ összes . Ugyanazok a szkítiaiak Cirust. 9. 12. szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték. Az igazságos szkíták . szintén szégyenletesen megfutamították. (. nyíllal különbül bánt. a harcban pedig vitézek voltak.) kegyetlenné fajult (. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok. Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát." 8. aki sok országot harcban leigázott...

már felzendült a pimasz hazai kórus. mások lebecsmérlése. hogy az Attila hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Kyros. . elárult népről. Magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak minden történelmi idők. olyan érték és olyan erő. ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiát Önök magyarok adták a világnak. aki a hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított roppant birodalmat nemcsak meghódítani. szemetet fröcskölő . nyálfolyós. kisiklások. Ezért várni lehetett a felhorkanásokat. magából kitermelni. egy Napoleon elenyészően kicsi nagyságok? Ki volt a világ-történelem folyamán Attilán kívül. letörések. béketárgyalások maszkjába rejtetten ki játszott. hogy a világtörténelem legnagyobb alakjai. törvényekkel szabályozni. J." VILÁGHÍRŰ HINDU TUDÓS (DR. amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások. Modi professzor előadásából). kedvezőt mondani pedig ildomtalan viselkedésnek számított. s hogy csakugyan ilyen volt. renddel ellátni tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti. Mert ez a faj.miként azóta is mindenkit. de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat számsor és ezerszer. élő organizmusban összefogni. a magyarság derék barátját azon nyomban lerágalmazták: lehetett volna kancsal.ki tudja milyen szándékból. vak. J. J.előszeretettel használják ránk a "kis nép. hogy ezt most Önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. hanem megszervezni. mi több. s a hindu tudóst. Modi professzor azonban megbocsájthatatlan vétket követett el: elismerően szólt a magyarokról. egy Nagy Sándor. összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezérei. az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra. kis ország" megjelölést. egy Hannibál. jó és balsorsán keresztül" (Dr. féleszű. MODI) A RÉGI MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL VISELT DOLGAIKRÓL. a magyarokról jót.tüstént keblükre ölelik s körülnyaldokolva fölmagasztalják. emberen túli nagyságot. amely egy Attilát tudott produkálni. egy Julius Caesar.nemzetei közül bármelyik. Nemes kiállása a történelmi igazság révén a magyarság mellett. KIS NEMZET-E A MAGYAR? Némelyek . tudatlanságtól bűzlő. Nosza nekitámadott a siserehad. FAJI ŐSEREJÉRŐL "Tudják-e önök. azt az utódaikról is megismerhetitek. aki a magyarok érdeméről az igazság szolgálatában szólni mer s a magyarokért szót emel. És én. De még meg se szólalhattak a külhoni rágalomharsonák. országról szólnának. legnagyobb államépítői és államszervező zsenijeit Önök (magyarok) adták? Tudják-e önök. manapság ritka és mindinkább kivesző tünet: kordivattá vált mások érdemeinek elismerése helyett. célzatossággal? . ahelyett. Az ősi s jobbára még feltáratlan magyar-hindu történelmi kapcsolatok és egybefonódások történelmi tudáskincse nyújtott alapot a hindu tudósnak a fenti megállapításokra. aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó roppant területet tudott az uralma alá hajtani? De volt-e Attilán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije. J. világbűntény által kicsivé zsugorított. a világ első népének merte nevezni őket. belekötöttek a hindu tudósba azon melegében és mindennek leócsárolták . s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha. hogy feldarabolt.

akkor szerencse. vitézül azok ellen. mert ha van. akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak. mint a legyek felhőjétől. a XVI-XIX. nagy bátorságra gyúltak.XI-XII. Az árpádi honvisszafoglalás előtt és után nem volt Európának olyan katonai hatalma. Akkor ez a hét vezér. kiszolgáltatott helyzetébe. védőbástyája. századokban és előbb . fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. Kis nép. Attila hun nagykirály korában a germánok (a hunok elől fejvesztetten nyugatra menekült nyugati gótoktól eltekintve) . akinek segítsége a szentlélek volt. Álmos vezér pedig.csak a hunok alárendelt hadaiként szerepeltek. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek. Et. s úgy féljünk az ő sokaságuktól.-ban Magyarország középhatalom volt. Vagy nem tudjátok. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. mint ahogy egy bölcs mondja. sz. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére." Ezt hallván Álmos vezér katonái. saját fiai testéből emelvén védfalat az Európát megsemmisítéssel fenyegető tatárnak. Nagy lépcsőkben visszafelé haladva. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. a hét kun vezérhez. Szégyen rá.világhatalom. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. feldarabolt állapotában is .-ban nagyhatalom. Vajta. Örsúr apja Ócsád. sz. a IX-X. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. Európa keleti tartóoszlopa. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt. és most már a kunokkal gyarapodva. bajtársaim. lélekszámának elképesztő zsugorodására Anonymus beszámolója a kievi csatáról. Ügyek fia. Azonnal megfújták a . és tanácsot tartván mégis azt választották. a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. s így mai . terror és szertelen népszaporulat által roppant létszámúvá növesztett újsütetű nemzetekkel szemben is NAGY NÉPNEK TEKINTENDŐ ÉS NAGY NÉPEK KÖZÉ SOROLANDÓ. s amelyet világárulás juttatott mai végsőkig lecsonkított. A magyar nép múltja pedig ott fényesedik a világ legdicsőbb nemzetei között. melyen lakhattok. amely meg tudott volna állnia magyarok ellenében. hatalmára.mesterségesen sorvasztott. amelyben a régi magyarságnak csupán mozgó. és segítségre hívta őket. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen. hajdani nagyságára. germán és pánszláv világhatalomnak. és a vegyesházi királyok korában XIV-XVI. és inkább meghalnak a harcban. Hiszen a kutyák. akinek a neve: Ed. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. hogy fegyverrel haddal olyan földet kerestek. aki megtagadja a hősöknek azt a nemzetét. az "Árpádkorban" . keleten manőverező egységei vettek részt és mégis megsemmisítő fölénnyel győzték le a kunokkal egyesült orosz hadat. amely több mint egy ezer éven át Európa véradó népe volt. Edömén. Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk.méltó a világ nemzeteinek megkülönböztetett tiszteletére. hogy Álmos vezér. és ezt mondta nekik: "Szittyák. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. amelynek nincs évezredekre kiterjedő történelmi múltja. Alaptolma apja Ketel. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. oszmán. majd hirtelen eléjük rúgtatva megállott mindnyájukkal szemben. hanem a lélek bátorsága szabja meg. "Miután pedig az oroszok vidékét elérték. amikor azt mondtátok. jelentéktelen nép az a nép.mintha a magyar lelkiséget akarnák ilymódon is megtapodni. Meghökkentő fényt vet a magyarság sorsának alakulására. ha dicsőséges küzdelmeivel beírta nevét az emberiség történelmébe. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Attila király nemzetségéből származik. mintsem hogy elveszítsék országukat. a tiport nemzettudatot továbbtiporni. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtöttek egybe. Lássuk például krónikáink beszámolóit a magyar és orosz-kun összecsapásról. Midőn Kiev városán keresztül mentek. mivel hallották. sok fegyveressel Álmos vezér ellen nyomult. sz. amint uruk szavát hallják. Böngér.

történelmi távlatként . egyedüli kivétel talán a székely nép azaz sikulok. amelynek lélekszáma még ma is egymillió körülire tehető. jászok. továbbá három ezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek.tanulmányozni és megszívlelni ezt a beszámolót. a pelazg-palócok. Az oroszok és kunok vezérei látván." A diadalmas. hunok. hogy az 1470 -1480-as években több mint félévezredes magyarpusztítás után . úgy aprították a kunok tar fejét. sőt minden katonájának is. kiváltképp az utóbbi évezredben a szkítamagyarság lélekszáma nagyarányú fogyásának megfelelően a magyar népágazatokban is rohamos sorvadás következett be. fékestül. Ezek a szövetséges népek valamennyien magyar népágazatok vagy közel-rokon szkítamagyar népek voltak. barkók.akit történet manipulátoraink "mesemondóvá" degradáltak . turuszkok vagy etruszkok. mint a nyers tököt. matyók viszont már teljesen eltűntek. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással." (Anonymus 89.harci kürtöket mindenfelé. a nagy múltú csángók száma a ruminok halálos szorításában ma már alig párszázezer.így számol be a fejleményekről: "Halics vezére (. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egész Kiev városáig üldözték. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. besenyők. mint a némák.) SZÁZNYOLC HAJDANI MAGYAR NEMZETSÉGRŐL Árpád honvisszafoglalói krónikáink szerint a "szövetséges népek megszámlálhatatlan sokaságával" jöttek.. budinok. futásnak eredtek és hogy életüket megmentsék. sicánok. azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. daha-dákok.) minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván. mint a saját urát. Az ősi szkítaság ugyanis számos népágazatra oszlott a vízözön utáni viszontagságokban. (A további fejlemények egybevetését olvasóinkra bízzuk. körülbelül amennyi angol és francia.) Még élesebben bontakozik ki a kép. a Hunyadi Mátyás kora beli népszámlálási adatokból tudjuk. szarmaták. Az oroszok és a kunok vezérei pedig mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták. . pannonok. S igen sokan elestek az oroszok és a kunok közül. Az utóbbi másfél-két évezred során. Felbecsülhetetlen értékű és hitelű Névtelen jegyzőnk . avarok. De van itt még egyéb is. sicamberek. de az ókori szkítamagyar népek tucatjai a szülőhaza szűkülő területeire szorítva már valósával emléktelenné koptak. hogy övéik a harcban alulmaradnak. 250 milliós Szovjetunióról fecsegőknek nem ártott volna .még mindig négymillió magyar él. sietve Kiev városába húzódtak. felszívódtak. úgy látta vendégül. a városban meglapultak. sakák. kunok.. s nevüket is már jószerivel csupán a helynevek és a személyi névanyag őrzi. agathyrszek. ha mindehhez egy jóval későbbi adatot csatolunk. keltagallok.

" (Ekkor még Havaselve és Moldova is magyar felségterület. végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól. szilaj és önfejű volt világ életében. Ezek a hadjáratok a magyar katonai erő megsemmisítő fölényéről tanúskodnak.külső fegyveresek hadak által sérthetetlen és érinthetetlen volt. dákokat és a gepidákat. emelt fejű. Európa vezető katonai nagyhatalma. sokasága több mint réten a fű. akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték. jól felfegyverzett. valamennyien nehéz fegyverzetet.amelynek kiterjedése hatalmas volt . dárdát. s csak híre hatol el ide..Árpád bejövetelétől idegen had nem tette a lábát. Ares megszállottja. nem szolga nép. 3. több a tenger fövenyénél. övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek.. Lovuk tüzes. ha harci szövetségre lép. SEMMIFÉLE ÚRNAK NEM SZOKOTT ADÓT FIZETNI. a harcban bátor és szilaj. füves és kellemes. Nyugat-.. században nagyhatalom volt. páratlanul merész. Magyarország felségterülete . Kelet. ércpáncélt viselnek. és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. 2. Katonailag verhetetlen volt: Európa egyesített haderejének sem volt semmi esélye. Az örvényes bővizű Alduna felett lakik. vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat. háborúban jártas. Magyarország felségterületére . MAGYARORSZÁG ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KÖZÉ. hogy magyar területen felvegye a harcot az egyesített magyar haderővel szemben. karja csatában erős. lebírhatatlan lelkű. 5. nemes.158—160)] Vegyük a tényeket Mit mondanak a tények? 1. a maga ura.és Dél-Európa ellen. 4. Semmi ezekhez képest Cicero és Scipio küzdelmei!" [Konstantinos Manaces (1173). milliónyi tömeg. és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen. amely jó lovú.. mert A TERMÉSZET ŐSIDŐKTŐL FOGVA A DUNA HULLÁMAIT TETTE VÁLASZFALKÉNT A KÉT ORSZÁG. még félelmetesebb. számtalan ember. páncéllal övezett. század elején emígy ismerteti és jellemzi a magyarokat és Magyarországot: "Mert kicsoda volt valaha azok között. Magyarország a IX-X. Moravcsik (. aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat. a rét és a nádas legelője kövér és dús. vassal. ezt a népet. midőn azt lehetett hallani.ŐSIDŐKTŐL FENNÁLLTAK NAGYMAGYARORSZÁG HATÁRAI: AZ ALDUNA (ISTER) VÉDŐHATÁR VOLT MAGYARORSZÁG ÉS BIZÁNC KÖZÖTT Konstantinos Manasses bizánci historikus a XII.) "Mérhetetlen. Magyar hadseregek közel egy évszázadon át számtalan támadó hadjáratot vezettek külső területek. Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek. mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe. független. féktelenül bátor. szabadságszerető. . és volt idő. hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet.

mondván: "a magyar nagy számú nép. hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról. illetve magyarokat a szkítákkal .azonosnak tartotta a hungárokat. akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel . hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének. Ókori szerzők. még a macedon sem. S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye .) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti. E külhadjáratokban résztvevő magyar egységek Magyarország teljes hadseregének csupán jelentéktelen részét képezték. hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló. csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján. Magyarország hadereje tehát e részvereségek ellenére is töretlen. KÉPES KRÓNIKA: "Mondják. Augsburg 955). a magyar haderő legyőzhetetlen. szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld. vegyék figyelembe. ahol a magyar sereg két részegysége csapdahelyzetbe került és vereséget szenvedtek.szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői. Kétségtelen. Fekvése oly biztonságos." (Pálffy K.) A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr. és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg. MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek. nem.6. képtelennek tartják. Szemes Miklós: .: A. a harmadik magyar seregrész nyomban megtorolta. Kisebb magyar egységek e hadivállalkozások során mindössze két ízben szenvedtek vereséget (Merseburg 933.. a szkítáknak maradéka. minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó. azaz exemptusoknak. mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. 7. szélessége százkilencven. ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom. (.. ősvallás 80.a történelmi ténynek megfelelően. és ezért demptusoknak. hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt. m. alábbi idézeteink tartalmát. Magyarország felségterülete pedig továbbra is sérthetetlen maradt. Az augsburgi vereséget pl.

10 milliós létszámú lakossága.) Kiáltani fogom. a Kaukázus és a Káspitenger vidéke. leg régibb történelmi népe. 2500-tól kezdve Indiában ismeri..e.nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam. mint Magyarország. Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett. majd -Armenia.. Beludzsisztán. e nagyon nagy népnek a sorsát. (saját kiemelésünk." (B.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja.. végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban. Kína. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak. a nagy szarmata síkság. hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették" .66) További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok).őskultúra. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport. (.írja az Árpád-korról Beöthi Ákos . Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35.."A mi fajtánk a világ legősibb. az asszír-babiloniai birodalom. Turkesztán egészen az Urai hegységig. Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria. Á. hogy az ember mindennek inkább vélné őket." (Fehér György: A kunok története) "Azon korban . Galilea. Prut. ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket. Szkítiában. Szemes Miklós: Magyar őstörténet . a mai Palesztina északi része. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr. sőt Itáliában is. ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak. Unni) ezek is állottak. Ezen hunok Scytháknak is mondattak. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr. akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória. végül a Don. az ún. 2000ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. A Kr. főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt. mely túllépte régi hírét és ősi határait.. mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek. Perzsia. Az egyes állomások: India.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére. e.) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton. Ekkor lettek ők India kultúr-őstelepülői. Szeret folyók lapálya. mint az ázsiai.. mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb.) "Hunnok (Chuni. Dnyeszter. mely Perzsia országgal megvívott. 8-9. a mai Afganisztán. Debrecen 1940. Aztán Európában a Volga melléke.

kara (fekete) hunok. Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban" Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető. A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki. hunugorok. a rómaiaknak csak hallották hírét. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek. Megérkeztek a császár hajói.Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is." A Bíborbanszületett világosan megírja (41). Sopyriont.. az Adriai tenger mellett jött létre. a Kulpától délre eső területen." ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el. a Szerémségben.." . Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31). mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre. Magyarországtól délre feküdt... Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok. hogy a Duna jobb partján is élnek. de nem érezték a fegyvereit. A fáradalmakban és harcokban edzettek.. keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v. vagy legyőzetlenül maradtak (. de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul. Nagy Sándornak a hadvezérét. hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket. testi erejük mérhetetlen. fehér hunok. hogy Horvátország. az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták. hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket. nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék).) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából. valamint a Duna és a Száva közt. hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították. le egészen a Csetine folyóig..

e.Chöril (i. De erősebb volt a szkíták nyilazása. s igazságos embereknek voltak leszármazottai.)] Terra Inkognita volt. átment a hidakon és gyorsan fölbontotta azokat.. Dárius pedig hadat gyűjtvén.. hogy Európa sokáig. ezért Dárius megfutamodván. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek)." Trogus Pompeius: "A szkíták 1500 éven át minden más nép előtt birtokolták Elő-Ázsiát. 446): "Scytharbes pedig szkíták királya. 3000-2000-ig vagy éppen i. s az hasonlóúl válaszolt neki. mielőtt az egész had átment volna. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is. s hidakat veretvén a Boszporuszon és Iszteren (Al-Duna) megindult a szkíták ellen.) és egy-két Földközi-tengermenti településtől (Missílis stb. e. e. szkíták törtek be a Mars által nemzett amazonokkal" EURÓPA ŐSBETELEPÜLÉSÉNEK TITKAI Az ókori történelem. e. 436—338): "A leguralkodóbb s leghatalmasabb népek a szkíták. Vajon miért? . gyalázólag irt Dáriusnak. S nyilakat lőttek egymásra. i. haragudván. valamint a népek vándorlásainak adatai egyöntetűen bizonyítják. 1500-1200-ig [eltekintve egy-két Földközi-tengeri szigettől (Kréta stb. e. és Scytharbes megölt nyolcvanezer embert. régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják" Isokrátes (i. mintegy az i. származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát. s ők a világ legősibb nemzete. trákok és perzsák" "Földünkre ." Megasthenes (i. nyolcszázezer embert. akik Európában rekedtek. tizenöt napi utat tevén meg. e." DÁRIUS PERZSA KIRÁLY HADSEREGÉNEK KATASZTRÓFÁJA SZKÍTIÁBAN Ctésias (görög szerző.

Aligha tekinthető kizáró tényezőnek Európa akkori éghajlata. a későbbi népesség ebből a kettőből. A jégkorszak elmúltát (i. mint ahogy később sem volt az. az állatok. A vándorlóösztön. Ez nem a benépesülés akadálya. hiszen úgy tudjuk. amelyet ősibb korból hoztak magukkal. nem csak a nyomában áradó vizek apadtak le. más döntő geológiai átalakulásoknak is hozzá kellett járulnia az új népsokadalmak sorozatos betöréséhez. hogy az új benépesülés előtti Európának is voltak lakosai. 8. illetve e két ellentétes jellegű életmódot folytató népesség küzdelmeiből alakult ki.megvolt a maguk helye addigi területükön. 8500-8000) követő vizek is régen lefolytak. a növények. 5. leapadásának folyamatával. Valójában csak a roppant jégtakaró eltűnése után kezdték elborítani ős-Európát az erdők. kedvezővé fordulása. E geológiai-klimatikus változások egyike bizonyosan az éghajlat megváltozása. hogy Európát ősrengetegek borították. Feltehetően nemcsak a roppant jégtakaró vonult vissza. Meglehet. Az se fogadható el kielégítő válasznak. Semmiesetre sem kielégítő az a tetszetős magyarázat. Az akkori Európa klímája ugyanis nem sokban tért el a jelenlegitől. Noha ez a szakadatlan vándorlás és vándorösztön sem kellőképp igazolt: a jégkori barlanglakó ősember például helyhez volt kötve s akarva sem vándorolhatott. A nagy kérdés: az Európát . 6. az őskori népek szakadatlanul vándoroltak. . 4. 2. e. hogy az érintett népeknek . az új jövevények ezekre települtek rá. az afrikai területek elsivatagosodása.csekélyebb akkori létszámuk folytán . ekkor még elevenen élt bennük.illetve pontosabban: annak nyugati részét ma benépesítő népek miért nem vették néhány évezreddel korábban útjukat Európa felé? Illetve: mi akadályozta meg őket ebben. miként alakulhattak ki ilyen viszonylag rövid idő alatt az Európát elborító rengetegek? A növényinvázió feltehetőleg egybeesett a jégtakaró visszahúzódásával. Nem lehet vitás. ezeket igázták le. 3. és fordítva: mi terelte útjukat errefelé? Másszóval: mi akadályozta meg eddig Európába településűket és később mi tette ezt lehetővé? 7. felszáradtak vagy tavakká húzódtak a mélyedésekbe. Ámbár kérdés. miért jelentek meg ilyen késéssel a jelenlegi népek ősei Európában? A legszerényebb számítások szerint mintegy 5000-3000 éves időköznyi rés marad megmagyarázatlanul.Miért népesedett be jelenlegi népességével ilyen hallatlanul megkésetten Európa? 1. illetve azt követően a vizek felduzzadásának és elvonulásának. Mindez azonban nem kielégítő magyarázat arra.

félelmetes legendák képzeletszörnyei? Emberevőkről. szórványokban még ma is itt élő ősnéptöredékei: a hungar-magyarok. Mi lehetett ez? Talán ijesztő rémmesék. elődei. skótok. miknek eredete a jégkorba nyúlik vissza és azzal függhet össze? 12. szörnyű kudarcok. 11. Tán egy azóta már kihalt félelmetes ősi faj léte és ellenállása? Netán épp a neándervölgyi ősember tanyázott itt: a négy kilométer vastag jégtakaró barlangjaiban. Ekkor merülhetett el az északnyugati átjáró is. már ősrégen feledésbe merült és általunk sem ismert tényezőnek. Vagy talán keserű tapasztalatok. Ám a neándervölgyi embernek ekkoriban már aligha volt nyoma.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. csángók. baszkok. Európát már régen más fajta lakta: az időközben nagymértékben kipusztított szkítaság. sicamberek. amely a jelzett időpontig megakadályozta a külső népek tömeges beözönlését s az őslakó népek leigázását és pusztulását.és az új körülmények kialakulásával elpusztították? Lehetséges. hogy a neándervölgyi ember emlékét őrzik a földvájó földalatti törpékről szóló ősi legendák? A Magyarvár sziklagerince északi oldalról a tömösi szorosban (Rajz: Greguss J. gallok. iszonyú vereségek tették mindezen népek számára tilos és kerülendő területté az ősi-Európát? 13. kelták. ibérek stb. . varázserejű törpékről.9. félelmetes hatalmú szellemekről széltében elterjedt babonás hiedelmek? Oktalan előítéletek. írek. óriásokról. 10. Azonban alighanem hasonlíthatatlanul nyomósabb hatótényező volt az Európát Afrikával összekötő átjárók elmerülése. székelyek. itt vészelte át a jégkorszakok megpróbáltatásait . művéből 14. De magában Európában is kellett lennie egy olyan.

"finnugor" népek uralma alatt áll. 1. megállapították. 4.) szerint az i. 7-4.-tól az i. A szakák több változatban egy kelet-iráni nyelven beszéltek" (Vávzy Péter) Vagyis az i. I. sz. íjász. 7. 1. e. u.) a szarmata idők (Kr. első évezred végéig egész Európa az ún. u. 3. Mindkét nép tulajdonképpen abból a nagy szaka népcsaládból rajzott ki. e.) "A magyar a nagyon régi időben a közös szittya név alatt hatalmas nagy nemzet volt. besenyő stb. s a sykor. hatalmas nemzet volt" (Táncsics Mihály-Andorlaki Máté: Magyar történet) Edgar V. és a II.) követték.-Kr. pártus. melynek hihetetlenül fejlett arany. majd egy század megszakítása után az avar kor. könyv. Ehhez jön még az i. 4.és bronzipara volt. például: hun.) "A legújabb kutatások. e. ÉS A MAOTÁK URALJÁK ŐKET" (Xenophon: Szokrátes nevezetességeiről. fej. sőt még az egész szibériai steppét is megszállva tartotta. A steppeöv legnyugatibb nyúlványain a szkíták korát (Kr. u. II.15. hogy Kr.) . Arrianos (i. u. 444-ben).): "AZ EURÓPAI SZKÍTÁK MINT LEGNAGYOBB NÉP LAKJÁK EURÓPÁT (Arrianos. a VII. mert a finnugorság fogalma közkeletű tévedés: finnugorság sohasem létezett. 10. amely ősidők óta lakja Délmagyarországot (Erdélyt)? "Ázsiában a perzsák uralkodnak (i. kun. e. évszázadok közötti időkben a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig a szittya nép lakott. s utóbb.) A SZAKA-SZIKUL-SZEKUL-SZÉKELY NÉPCSALÁD BIRTOKOLJA A NAGY EURÁZSIAI PUSZTASÁGOKAT "Az egész nyugati steppén az iráni nomádok voltak az urak.-ig lényegében két egycsaládból való nép élt a megjelölt tájakon. amely az egész Turkesztánt. 375-ben kezdődő és 454-ig tartó hun kor. mikor száma már igen nagyra növekedett s külön más-más neveket is nyert. sz. sz. sz. e. (=a finnugor népeken szkíta népet kell értenünk." (Csobánczy Elemér: Ősturánok. sz.191. EURÓPÁBAN PEDIG A SCYTHÁK URALKODNAK. az avarok után a magyarok Hova tűnt el vajon ez az óriási területeket birtokában tartó szaka népesség zöme. Ókori szerzők világosan megírják: Európában a szkíták uralkodnak. Sask: Esto Europa Studies in Ur-Europe history (1966. e. sz. amelyek a régészeti kutatások eredményeit kiértékelték. ohrigek és lydek uralják őket. Nagy Sándor had járata IV.

: Ősturánok 69. sz. valamennyi területet a Tanais folyóig. Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle ." (Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. Magyar Nemzet 1976. körülöttük falvak. akik rajta laknak. 78 városuk van." (Csobánczi E. közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. erdők és kertek. században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94. hogy bármerre utazik az ember. Az embereket meg. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik. serege megszámlálhatatlan. Jáfet fia.) MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott. Az országban ezerszámban élnek bessenyők. és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK. hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja).6." Petrus Ransanus (XV. birodalma a többszöröse a bizáncinak.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott. bátrak és felettébb nagyszámúak.MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora.) "A szkíta földnek széle-hossza igen nagy. 155. vagyis magyarok laknak. I. nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg. és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet." Anonymus "Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén. e. várakkal.) . VI. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király. 1. mint fennebb mondottuk. de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban. Erről többek közt így emlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba. s van hatalma Szkítiának keletre. és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK. Szkítiának első királya Magóg volt. ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött. melyet baskírok.) "A szkíta hatalom fénykorában. a Kr.

) (A magyar határ az Al-Dunánál húzódik és egybeesik a bizánci birodalom határával) "És a felső Galliákon áthaladva és Itálián átmenve. 11." Az ezerszázhetven-nyolcvanas években Eustathios és Konstantinos Manasses is ősi határnak. s bizonyos. pontosabban a Duna Isternek is nevezett alsó szakaszát."közeli szomszédjai észak felől a magyarok" (Liudprand I. Jász (jaryg) harcosok (Traianus oszlopán) . hogy nem ok nélkül.MAGYAR-ITÁLIAI-BIZÁNCI KÖZÖS HATÁR A magyarokat "ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk. hanem azt is. Nagyjelentőségű adalék ez! Nemcsak a pannon-magyar azonosságot tanúsítja. Az Al-Duna tehát már ekkor ősi magyar határnak számított.) A bizánci birodalom . 5. a két ország (Magyarország és a bizánci birodalom) közti választóvonalnak nevezi a Dunát. majd Magyarországon átvonulva átkelnek a Dunán és a bolgárok földjére érnek. az Alpok lejtőin át Ausztriába érkeznek. amelyeket a köznép gyepűnek nevez" (Liudprand: Antapodosis I." Georges Akropolites (1217-1282) Kedrenos világosan kimondja: "Az Isteren (Aldunán) túl magyarok élnek. hogy ez az ősi országhatár már a Keletrómai Birodalom megalakulása előtt is fennállt.

K. miközül csak az egy Somlyó várnak hivatott Sumlu várost említem (De ott vannak Buda néveredetű helynevek.) Mind ezek eleven bizonyságául szolgálnak a XI. még csak azt nyilvánítom. Sőt az aldunai déli részeken a mai Bulgáriában is ötlenek fel magyar hangzatú és értelmű helyek. kiveszett.MOLDOVÁRÓL ÉS HAVASELVÉRŐL "Sovén betolakodók nyomására nagy területekről kipusztult a magyar őslakosság. Kamanka. Bozsany. nemzeti feladatot bízott szegény Jerney János a kővetkező nemzedékre. magyarból ellenben könnyűszerrel eredezhetők." (Jerney János Keleti utazása 123. Vidin stb. cumaniták (kunok) és picenariusok (besenyők) azonegy törzsökfajhoz tartozó népszakadékaink magyar nyelvűségére. Szekuján. vagyis a tulajdonképpeni Oláhországról. pl. A halálos álomba injekciózott magyarság még nem eszmélt fel: önnön sebeit sem érzi s nem képes azokat számbavenni. Az elsoroltakon kívül vannak Moldvában számtalan helységek. Jászva. besenyő. melyek neve az oláh nyelvből éppenséggel nem. mely nevezet tisztán és világosan jász népre utal.) Jelentős feladatot. . miféle pusztító tényezők következtében. A magyarság nem vette számba még elszenvedett iszonyatos szenvedéseit sem. és XII.és folyónevek. Komán vagy Kumán. székely nevű hely. hogy óriási területekről kipusztult. E.. Kumanest. sem mást.semmi sem történt. kitétellel. (Tó). a feladatot senki sem végezte el." (Jerney Keleti utazása 222. Pezsegnek e tartományban is a magyar. Bezen. hogy számtalan helynevekkel gazdagíthattam volna e sorozatot az Etelköz szinte egy részét alkotta Havasalföldről. jász. miért következett be. Szekul stb. G. mióta Jerney e sorokat írta .) Bajorországgal határos volt Hunnia. olyan feladatot. Bicsina. hogy ez a jószerinti példátlan arányú pusztulás hol és miként..-dik században a keresztes hadvezetésről szóló történeti emlékek tanúsága szerint a Vakkánhegy (Haemus) vidékein tartózkodott turkopulok (magyarok). Tömérdek ott is a magyar jelentésű s értelmű helységek. azt. De folytassuk idézetünket! "Maga Jászvásár (Jasch. kun. Ungerian. sem azt. mint némi 1674 és 1690-ediki oklevél tartalmazza. Ezeknek további nyomozását s a még egykor felmerülendő régiségekkeli összeillesztését a jövő kornak adom át. Eltérve immár az efféle vizsgálódási szabályokról. Kunest. amelyet a nemzet öneszmélése érdekében feltétlenül el kellett volna végezni. Einhard szerint (Nagy Károly élete 56. Ungur.) a bajorok szomszédosok voltak a hunokkal. a kerület pedig Jászok kerületének »La czijutul Jaszilor« hívatott. Sem ezt. miknek azonban itteni elszámítgatása végtelen tért foglalna. Ámde 1844-1845 óta. Jesch) még XVII-dik századi moldován oklevelekben Jászokvárosának »Taergul Jaszilor«.

mert egy kapu sem volt zárva. S bajnokok hölgyeikkel lovagoltak" (Thierry: Attila-mondák 57. Karinthia. az utak borítva voltak mindenféle néppel. Attila birodalmának nagysága Attila hun birodalma. ameddig a világ terjed. fegyveres számtalan. Attilavárban (Etzelburg) Réka (Kerka) királyné fogadta a pazar királyi palota vendégeit. így a Balkánra is lehúzódtak. aki akart. harcosainak száma megszámlálhatatlan volt. Krajna vidékein élt. Gazdagságában és bőkezűségében senki soha vele nem mérkőzhetik. mint amennyit én egyszer a gazdag Attilánál láttam. Ez a király emberséges és igazságos volt. mint Attila. Hiunenlant középkori krónikák szerint (Edda." (László Gyula: A honfoglalókról 57. Mire való nekem a kapu. apródok. legnagyobb zömük Stájerország. hol egyetlen katona sem áll őrt?" "Az Etzel udvara című költemény Attílát Artus királyhoz." "Midőn a király Ünnepélyt hirdettetett. harminc gróf." (Darnay Kálmán: Néprajzi megfigyelések 79. de nem olyan hatalmas. Attila bőkezűsége "Volt egykor Magyarországon egy nagy hírű király. Hunenlant v. veti után a Biterolf. Mehetett hozzá.. Sopron és Zala határszéleit tartotta megszállva. ki. soha párját nem fogjuk találni!" "Artus király is hatalmas volt.) Őslakó magyarok az Ennstől Bizáncig "Az avarság (magyarság) leginkább Vas megyét. mondá a nagy jó király. bár egyes ágai ország szerte. ellenséget nem ismerek.. mint mondja oly jól tudta intézni életét és vágyait: de Salamonnak minden pompája mellett soha sem volt annyi lovagja.) "A magyarság a honfoglalást követően úgyszólván az egész Kárpát medencét kitöltötte. Tizenkét koronás király szolgálta. telepei. mely Etzelburgba sietett. kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni. Nagysága végtelen. Hagyjátok nyitva a palotámat. Athlamál) tizenkét hatalmas királyságot ölelt magába s a tengertől a tengerig terjedt. Az avar birodalom magában foglalta jószerivel egész Ausztriát s a Morva folyó völgyét is. lovagok. tizenkét herceg.A hun és az avar birodalom nyugati határai. sírjai messze mai országhatárainkon túl megtalálhatók. A hun birodalom nyugaton az Enns folyóig terjedt. a spanyolországi Biterolf című költemény Salamon királyhoz hasonlítja. tizenkét királyság hódolt neki.) .

majd végzetesen felgyorsult és betetőződött a trianoni világárulást követő békeálcás néporgyilkolás véres-fekete évtizedeiben. a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregét: . a valóságos népuralom még soha sehol nem teljesedett ki úgy. és továbbfokozódott a török elleni végvári harcoknak nevezett önvédelmi háborúk során és az álorcás Habsburg-hóhér királyok orvuralkodása évszázadaiban.lelet Albániából. óriási területeket. Ez az összezsugorodás félelmetes méretűvé vált a legutóbbi évezredekben. sovinizmust. az Északi tengerig. MIÉRT VOLT ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA A magyarok ősi személyi szabadságáról és közszabadságáról Soha sehol nem érte el az emberi közszabadság. A népfelségjog.legfontosabb feladata e rejtélyes és óriási pusztulás arányainak. mint a szabad magyarok társadalmában a kereszténység előtti korban. hogy az ősmagyarság nemcsak a tágabb értelemben vett Kárpát-medencét telepítette be. azok tisztázása nélkül a magyarságot halálos ellenségei bekötött szemmel vezetik a pusztulás szakadékaiba. ha valaki a magyarokra kedvezőt állít. kereszténnyé váltak.arany . hogy a többezeréves tendencia folytatódik és a pusztulás folyamata beteljesedik. délen a Fekete-tengerig.de tán az egész Európának. az avar-magyarok tömegeit találták itt."Árpád magyarjai. Ókori szerzők is megemlékeznek erről. (Régóta ismert a legszebb ilyenfajta . Lehetetlen nem látnunk. hungaricentrizmust emlegetnek annál is inkább.. Napnál világosabban kell látnunk: a magyarságnak .) Helytálló és fontos László Gyula megállapítása. de Európa egész hatalmas középsávját az Égei-tengeri szigetektől és az Adriától Skandináviáig. ámde ennél tovább kell mennünk következtetésünkben. az Ennsig. az állampolgári személyi szabadság azt a fokot. jóllehet a régi magyarok világában jószerivel korlátlanul érvényesült a személyi szabadság. Újabban »késő avar« leletek kerültek elő a Balkán térségéből is. Mérhetetlen arányú pusztulás ötlik a szemünkbe. a magyar népek tömeges pusztulása. 60. keleten az Uralig. roppant síkságokat népesítve be. az egész emberiségnek .)" (u.a magyarság külső és belső ellenségei e sorok olvastán felszisszennek. tényeinek és okainak tisztázása: enélkül. nyugaton a Rajnáig. de itt csupán egyetlen tényt hozunk fel. mint a régi magyaroknál. úgy az európai ősnép pusztulása. és mint mindenkor. létszámbeli és területi összezsugorodása minden képzeletet felülmúl. a. mivel némely idegenérdekű parlamenti párt tagjai szerint "a demokráciának Magyarországon nincsenek hagyományai". felhörkennek. bátrabban szemügyre venni az idevágó adatokat. enélkül bizonyos. elfajult nacionalizmust.. ahogy azt Kézai Simon mester feljegyezte Krónikájában: "Mielőtt tehát a magyarok megkeresztelkedtek. s ha a szkíta magyarság valóban Európa ősnépe volt. Micsoda? Hogyan? .

Rosszhiszemű személyek persze erre a maga nemében egyedülálló tényre. elnémították. az ősszülőföld . a magyarok védelmezője.erre is rásütheti. hogy a magyar nép szava .« Aki pedig a fölhívásnak nem tett eleget. vérbetiporták. gondolatiságának megnyilatkozása. mert a magyar nép igazságos és így döntését csak az igazság érdekében. hiedelemvilágába és társadalmi rendszerébe: a közügyekben való részvétel nemcsak jog. hogy a korai nemzeti felfuvalkodottság megnyilatkozása. hogy népe szava magának az Istennek szava .ISTEN SZAVA!" azt jelentette. de megszeghetetlen kötelesség volt minden egyes magyar számára.) "A MAGYAR NÉP SZAVA . egyformán kedvelve. s nem tudta megokolni. És jelentette azt is. hogy meghallgassa a KÖZGYŰLÉS tanácskozását és határozatát. ezen és ezen a helyen mindenki köteles pontosan fegyverben megjelenni. De jelentette azt is. álarcos elrablói a magyar nép szabadságával együtt az Isten szavát is elnémították.mindenekfelett való szeretetére és szolgálatára ösztökélte . hogy a magyar nép szava . ámde kétszínű hazug nép ezt sosem vallotta és nem is vallhatta magáról. És jelentette azt is. a távolmaradás a közösség.) Ez a magyar előidőkből fennmaradt és ősidőkbe visszavilágító tényadat bepillantást enged a régi magyarság életfelfogásába.az igazság szava. A köznép volt az ország valóságos ura és ő döntött mindenben a had járatok megtartásában éppúgy mint az állam főtisztviselőinek dolgában." (Kézai 121. mert az ország dolgaiban az ország egyenlőjogú tagjaiból álló közösség döntött. hogy ezen s ezen a napon. azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták vagy törvényen kívül helyezték. hogy egy nép a maga közössége előtt nyíltan azt vallja. Az Isten szavát azonban elfojtották.isten lelkének. védve és szeretve mindegyiket c/ a magyarságot a haza . vagy egyetemlegesen szolgaságra vetették. a magyar nép szabadságának titkos. az igazság érvényesítése érdekében hozza. segítője b/ minden magyaré volt. hogy a magyar nép az Isten képviselője és a mindenható Isten földi megtestesülése.az őshaza. (Kézai 125.»AZ ISTEN ÉS A MAGYAR NÉP SZAVA. hogy miért. az isteni igazságosság szava. a népképviselet megcsorbítása volt. mint Kézai írja: Géza fejedelem idejéig "közösen kormányozták magukat". hogy a magyar nép szabadsága istentől való és senkinek nincs alárendelve és senki és semmi által nem korlátozható. A MAGYAROK ISTENE LEGFŐBB JELLEMZŐI a/ Védistenség volt.

. HOVA LETT AZ ÓKORI VILÁG LEGIGAZSÁGOSABBNAK MONDOTT SZKÍTA NÉPE Számos ókori szerző. amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek. a Magyarok Istenét. igazságos tejivó.d/ a magyarságot háborúban és békében egyaránt oltalmazta és gyámolította. senki mást. a magyar hadak élén járt. az ókori szkíták maradványa. igazságszerető szkíták egyetlen egyeneságú utóda? Tudnunk kell azt is. hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja. Tekintsünk át egy csokorra valót az igazságos szkítákról szóló ókori tudósításokból. A RÉGI MAGYAROK ERKÖLCSÉRŐL Vissza kell még térnünk arra a mérgezett sárként ránk kent rágalomra. a keresztényesített Jehovára. az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugallatait követték és a "gonoszság minden mocskával" voltak borítva. senki másra. S vegyük figyelembe azt is. neveztük Istennek. a késlekedőket és a vonakodókat megintette. hogy a régi magyarok a "minden jónak ellensége. hogy ezek a tudósítások. hivatásban gazdaggá. tudatlanul is .mert egyszerűen nem volt más szavunk az isten fogalomra s más népek elnevezéseit népünk elfogadni nem tudta . egyedül a szkítaság. Ilyenek: Atyaisten! Áldott Isten! Jóságos Isten! Szerelmes Isten! Boldog Isten! Öreg Isten! stb. tartalmassá tette Ilyen volt a magyarok Istene. Egyáltalában lehet-e gonosz az emberi nem egyik legősibb múltú népe. megfontolásra ösztönözte. mint a magyar. az ő neve szállott rá . mert Isten szavunk ősrégi magyar szó. néphagyományainkban és felkiáltás szerű szólásainkban is. Mi több: maga Isten szavunk is . miként az történelmi kútforrásainkból világosan kikövetkeztethető. amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak (elismerés érte az igazságszerető ókori írástudóknak).őt idézi.akaratlanul. népköltészetünkben. hogy az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak. híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek.a Biblia zsidó istenére. továbbá azt. a kereszténységre kényszerítés előtti időből származik. győzelemre vezette e/ éltető erőt öntött az egész magyarságba és életüket napfényessé. Ékesen. kancafejő népnek nevezi a szkítákat. a bátrakat védte és helytállásra. figyelmeztető csapásival ösztökélte. mind a Magyarok Istenére vonatkozik. Ezek és számos hasonló mondásunk mind. köztük Strabón is derék. napistenhitű nép. az ókori legendás. mely dicsően helytállt a történelem dühöngéseinek vérviharaiban? Egy olyan magaskultúrájú. őt hívtuk. bárki által ellenőrizhetően tükröződik ez még mai nyelvünkben. s hogy az ókori világ egyetlen népe.

Hogyne tudott volna tehát a költő a szkytákról. »Európa« című könyvében. hogy miattuk nevezték el a tengert Axenosnak (barátságtalannak)." Strabón ügyes logikával kimutatja ez ókori hiperkritikusok érveinek megalapozatlanságát: "De hogyan nevezhették a tengert Axenosnak (barátságtalannak) . Az ilyen erkölcsi romlásból sok minden behatolt a barbárok közé.? Hiszen most is vannak ott ún. akik legkevésbé foglalkoznak kereskedelemmel és pénzszerzéssel. miután Európát egészen a skythákig bejárta. AZ EGYSZERŰSÉG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINTEGY NEMZETI JELLEMVONÁSKÉNT TESTESÜLT MEG BENNÜK" "Ephoros. ha nem is ismerték partlakóinak vadságát.... a legigazságosabb emberekről. az tesz megrázó benyomást az olvasóra. ha Homéros éppen azért. mivel A NYÁJASSÁG. akik nálunk sokkal mérsékletesebbek és kevesebbel beérik... ezzel szemben kardjuk és ivóedényük kivételével mindenük közös tulajdonban van. élvhajhászást.) Azok a skythák minden esetre. akik mysosokon. akik előttünk s főleg a homérosi idők táján éltek. tejevők és nincstelenek. akik nyájaikból élnek. megfertőzve a többiek mellett a nomád vándorokat is (. S éppen azért álltak olyan jó hírben a helléneknél Anakharsis. s ugyanígy az egyiptomiak.folytatja -. húsukat megeszik s koponyájukat ivóedényül használják. midőn a skythákról így nyilatkozik: »A skytha nép lósajt evő és igazságos. meséket költenek viszont holmi derék kancafejőkről.« S a helléneknél most is ez a felfogás uralkodik.mondja . AKIKNÉL NINCS IGAZABB ÉS JOBB" Strabón vitába száll azokkal. bizonyság rá Hésiodos Erathostenéshez idézett következő szavaival: »A szkytha nép lósajt evő s igazságos. nem voltak-e tényleg kancafejők. a babiloniak és az indusok emlékezetében élő elbeszélések is. ezt leginkább lótejből készítik. amelyről beszéltem. őket tartjuk a legegyszerűbb és a legkevésbé fondorkodó embereknek. tejet és túrót esznek. Persze a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket. sem az adás-vevést. mikor bizonyos kancafejőket és tejevőket nevez meg? Hogy az akkoriak a szkytákat kancafejőknek nevezték. s nem ismerik a vagyongyűjtést. sőt közösek náluk az asszonyok és a gyermekek is a plátóni tanításnak megfelelően. hogy ami szörnyű és csodálatos. akik pedig nemis léteznek a világon. mert nálunk a kereskedelmi ügyletek terén burjánzik legjobban az igazságtalankodás. Abaris s más hasonló férfiak. akik a régi szerzők. míg amazok az emberevésig menően vadak. Valójában . a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját. köztük Homeros szkítákról vallott nézeteit támadják.. a legigazságosabb embereknek mondotta azokat.a vadságukra vonatkozó adatokat szokta előadni. nem említik azt sem. emezek még az állat húsától is tartózkodnak. A többi író . hogy a többi skythának és sauromatának az életmódja nem ugyanolyan. Szerintük . legfeljebb a kezdetleges cserekereskedelmet. történelmének negyedik."KANCAFEJŐ NÉPEK. se kegyetlenségüket az idegenekkel szemben. sem magukat az ottani népeket? Ezek pedig nem mások.« Mi csodálatos van abban."a régiek tudatlanságból nem említik a szkítákat. S vajon azok a népek. akiket feláldoznak. mert tudják. szekérlakók és nomád vándorok. thrákokon és a getákon túl laktak.úgymond . amilyeneknek Homeros mondja (.) A perzsa levelek is telve vannak azzal az egyszerűséggel. amennyiben bevitte közéjük a fényűzést. tejevőkről és nincstelenekről. olyanok voltak s a hellének is olyanoknak tartották őket. a végén megjegyzi. S Ayskhylos is szemmel láthatóan egyetért a költővel. mint szkyták.

Homéros igazságszerető szkítái "Ázsiát lakják a szkíta abiok. gyerekek is. A költők is megemlékeznek róluk. a Dareios-féle hajóhídon való átkelés kapcsán mondotta. e. Ő maga ennek megfelelően azokról fog beszélni. ámde derék tejevő meg Kancafejő népekre. töredék] . amiért szolgaságba kellene jutniok. hogy mivel egyszerű életmódot folytatnak s nem törődnek a vagyonszerzéssel. kívülállókkal meg nem igen harcolnak s nem is győzik le őket. akik kocsikon lakozának. akik lótejjel táplálkoznak s igazságosság tekintetében mindenkit fölülmúlnak. »Pásztornépek a skytharokon szákák (székelyek). még az asszonyok.éppen az ellenkező tényeket kellene inkább elmondani és példaként odaállítani. Székelyföld felé irányult. a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan. Fontos bizonyíték ez a székelyek szkíta származása mellett. hadjárata tehát a székely területek felé. és az európai szkítákról.«" Strabón E hosszú idézet minden szava rendkívül fontos. kik a legnagyobb népként lakják Európát. legfontosabb számunkra azonban talán mégis a Khoirilostól idézett versszakasz. sz. és megdicsér költeményében. hogy Phineust a harpyák hajtották a tejevők földjére. Khoirilos meg is nevezi az itt élő szkíta (szkítarokon) népet: a szákák azok: csak az nem látja meg ebben a székely népnév ókori névalakját. Nomád vándor skythák között vannak ugyanis olyanok. Dareios a szkíták elleni hadjárata során a Duna alsó folyásán át építtetett hidat és kelt át a Duna (Istros) balpartjára.« Hesiodos »A föld körülutazásá«-ban említi. független nép szegénysége és igazságossága folytán" "Pár nap múlva követek érkeznek Alexandreshez az abiok nevű szkítáktól kiket már Homéros is a legigazságosabb embereknek nevez. aki nem akarja. Homéros szerint Zeus letekintett »A nincstelen. 1. akiknél nincs igazabb s jobb. de a jogra vigyázó Pásztornépek maradékai. minden birtokuk közös." [Arrianos (i. akik a legigazságosabb életmódot folytatják. Idézi Khoirilost is. főként igénytelenségük és igazságosságuk folytán.) 53. Azután megokolja. lakoznak pedig Ázsiában öntörvényűleg. hiszen semmijük sincs. törvénytisztelően egymás közöttileg jól megvannak.

Ezeket Homéros is említi. Nem kereskednek arany és ezüst után.) " Nem járnak a más embere után. a legigazságosabbak. hogy irigykedett. Az ezüstöt és aranyat erkölcsük folytán . amely egymagában képes volna a szkítáknak ellentállni. hogy ezeknél még senkiről sem lehet ott hallani. ha (azok) mindnyájan egyetértenek.Pannoniai asszony a dunaföldvári domborművön (A Magyar Nemzeti Múzeumban) "A szkítákkal nem csak lehetetlen. gyűlölködött vagy félt volna sorsuk összetartozása és igazságosságuk folytán.] "A galactophágok (tejevők) .nem hajszolják. Különben is nagyon mértéktartók és természetükhöz tartozik a becsületesség. vérükbe van az oltva. sz. noha nincsenek házaik és nem vetnek.. hogy igazságosan és törvényeik alapján ne éljenek. hogy Európa népei megmérkőzzenek." Bonfini . semmi sem akadályozza meg abban..)] "Mondják. Meg elégednek az övékkel." (Heltai Gáspár: Krónika 8.. V. megfontolásban és bölcsességben másokhoz (annyival felülmúlják őket)" [Thukydides (i.) "A nomád szkítákat. I. nem is ültetnek.. e.. mint az egyéb emberek.. 97. mondván: "A közelharcot vívó myesek és a dicső kancafejők." [Nicolaus Omascenus (i. I. Egyébként a többi területén sem hasonlíthatók. Igen mértékletes népek és józanok és természet szerént jámborságokra üzék. u. A legnagyobb gaztett náluk a lopás. És ezért dicséri őket oly igen Homerus poéta. hanem még Ázsiában sincs nép. sz." Dio Chrisostumus (i. takarékosan táplálkozó tejevők a legigazságosabb emberek. ismeretlen előtte a fukarság és a nagyravágyás. e.5—6.) "A szkíták nemzete harcedzett.) II. megfékezhetetlen. sz. Az igazságosságot náluk nem a törvények biztosítják. a legyőzöttekhez irgalmas ." (Illiasz 13.

napját. . és bár állandóan gyötri őket a hideg. csupán menyét. amely a szkíták eredetét Atlantiszra. hogy ők a világ legrégibb népei. a daimonok. mint a többi halandók." [Nymphodores 14-ik töredéke (i. óráját. e. "Az igazságos szkíták az aranykor egyedüli mai maradékai. nem képes kiterjeszteni ha saját népének ura maradhat." Laonikus Chalkondares "a szkíta. Az arany és ezüst után nem vágyódnak úgy.Az aranykor emberei. ugyanis ha szabadna náluk lopni." Platón A daimonná válás ógörög hiedelme összefügg az "ÉNEKES HALOTT" magyar illetve székelyföldi hagyományával. 300–274)) "Bajazid szultán a magyarokat a franciákkal együtt a földkerekség népei közül a legderekabb nemzetnek nevezi. arra a világra. "A tiszta értelmű emberek. ma is Atlantisz embereinek s az igazságos szkítáknak kései maradékai." "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek. vadászattal és halászattal foglalkoznak. a világ előtti világra viszi vissza. az igazságos szkíták. amely 11500 évvel időszámításunk előtt bekövetkezett kataklizma előttre helyezi az emberi folytonosságot és emlékezést. Xenophon számosak. arra. nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják. "A Tibarének szkíta népe mondatik legigazságosabbnak (valamennyi nép között): ők sosem bocsátkoznak senkivel csatába. mai képviselői a szkítáknak. hanem megelégszik. akik csordáikat. jóllehet a szkíták nagyon más népre az uralmát. az aranykor világának maradékai. A gyapjúnak és ruhának használata ismeretlen náluk. Nem valótlan az a feltételezés. csupán nemezből készített sátraik." Az aranykori eredet bizonyság a szkíták ősi voltára.és vadbőrökbe öltöznek. Mivelhogy nem voltak mesterségesen épült házaik. ha előbb nem közölték a csata (pontos) helyét. tejjel és mézzel táplálkoznak. mi maradna meg a vadonba nekik." Regino Évkönyve Magyar szerzők "A rómaiak viselt dolgaikról beszámoló történészek a következőképpen szólnak róluk: a szkíták hajdanta fölöttébb bölcsek és szelídek voltak s jószerivel semmiféle bűn nem fordult elő köztük.

mely utóbbi csodálkozik azon. Hivatástudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény a hazaszeretet és a haza szolgálata 3. a fegyvertelen lakosságot sehol sem bántotta. Semmijük sem lehetett a világon." Anonymus "Keményen viseltek minden fáradalmat. bajtársi összetartás 2. számtalan állatnak és elegendő élelemnek a birtokosai. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is. hanem mindenkinek csupán egy hitestársa volt. S mikor megszerezték a győzelmet. Nem paráználkodtak." (Pálfy Károly. 5. ezüst. annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani. mivelhogy mindnyájan gazdagok voltak. hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is. A magyarok fő elve mind támadó.. Nem kívánták a másét. meg testileg is megtermettek. mikor zsákmányért kalandozott valamerre.. Vitézek. megtartották mindhalálig." Anonymus "És jóllehet pogányok voltak. Az ő céljuk hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés. Arany. akár a kavics. minthogy saját földjük folyamaiban találhaták mindezt. népfelségjogon alapuló fejlett népuralom Társadalmi igazságosság és egyenlőség Korlátlan vélemény-. amit kockára ne tettek volna. harcközpontúság. halat. egyáltalán nem törték a zsákmányért magukat. Közszabadság. miként leszármazottaik közül a mostaniak. A magyarok ui. ha sérelem esett rajtuk. gyöngy annyi volt az nekik. hogy leigázzák és országát a maguk birodalmához csatolják. hogy a magyarok nem ölik le foglyaikat. mind védekező háborúban az élet lehető kímélése." Anonymus "A magyarok hadviselésének módját minden más népektől elválasztja és megkülönbözteti a magyar hadviselés célja. 6. sohasem támadnak meg egy idegen népet azért. 7. mézet fogyasztottak és bőséggel tartottak fűszeres borokat. mégis azt hitték. gondolat-és szólásszabadság Közügyekben való kötelező részvétel A napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása . a harcban pedig vitézek voltak. mit akkor egymás között esküjükre tettek. tejet. hanem csupán dicsőséget kerestek ezen az úton. védekezés vagy honalapítás. 4. felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek.Húst. A magyar nemzet ősvallása 64. ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kivül Schöfl és Al Magis is.) Foglaljuk össze ezekután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit: 1.

861. és törvényt hoztak. egynejűség Vallási-felekezeti türelem és szabadság 10. mely szerint ez az oszlop legyen gyermekeik legelső tanítója és nevelője." Áldozás hadúrnak (részlet a Feszty-körképből) ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG "Őseink (mondja az istenrablókról a szkíta Toxaris) amit Orestes és Phylades együtt és egymásért elszenvedett. igazságosak. jóhiszeműek." (Lukianosz: Toxaris vagy a barátság I. azt "HITEM SZERINT MA IS MEGISMERHETITEK IVADÉKAIRÓL. igazság. ércoszlopra vésve felállították az Oresztész templomban. tiszta arcba vetették. A rágalom fekete sara hulljon vissza azokra. 9. Mindez megcáfolhatatlan tény. s hogy a belevésett szöveget őrizzék meg emlékül.) . Zárjuk le ezt a szakaszt Névtelen jegyzőnk érveivel: hogy valóban ilyenek voltak – nemeslelkűek.8. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás. Szexuális tisztaság. akik szeplőtelen.

ebhízelgés: ember csak úgy lehetünk. beszélni így kezd: »Hadúrnak védett ősnépei. alázatoskodásban s a tőle való rettegésben.."Hogy a hunusok kőoszlopokat emeltek megholt vezéreik emlékére. Pest 1861. melynek tiszteletét a jövőre megtiltották.) "Zágon. az igazsággal. nem kívánta. s célokat érték. Nem kell a köd. kívánta: szembe nézzünk vele. kőemlékeknek kellett lenni. Atyánk nem verte belénk a szolgaságot. ha szembenézünk magunkkal s Istenünkkel. tiszták. a lélek nyíltságát jelzi. nem pöffeteg újgazda. alávetetteinek tekintett bennünket. szembe kell néznünk a sorssal. . szerető nemes Atyánk. de mennybéli Atya-isten. könyörögjünk. mert népünkben erős hite élt. s még gyöngeségeinket. Mert Isten védé: nagy dolgot kezdve mi is most Áldozatot rakván. nem kell a hazudozás. egyenesek. a fondorkodás jele." (Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása. nem kell a csúszó-mászó szemforgatás. talán idővel ilyen felírásos kövekre a székely földön akadhatna is. nem büntető. Jóisten. Hadúrt tisztelve. a valósággal. azt Thuroczy is írja. áldozatot tettek menybéli jutalmul Hadakat vezető Istennek. a megvetett birkahűséget. nem kell a bűn. mindenkor arra intett. hisz még most is tartja a magyar mondás: "Ki szemembe nem néz. hol áldoztak és törvényt tettek. igaz Isten. hogy kedvét találja a hajbókolásban. kívánta: emberi mivoltunk tudatában álljunk elébe. hogy az alázkodó szemforgatás és a köntörfalazó beszéd.«" (Aranyos-Rákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben) A HAMISÍTÓK ELLEN Nem kell a köd. nem kell a dögség. 93. hogy a népgyűlés helyeken. legyünk sudarak. de szerető. lesütött szem a hamisság. Istenimádók! Hős eleink mikor Meotisz partjain által Jöttek. rajtunk tipró urunk. a förtelmes lapítás. emberi méltóságunk kerékbetörője. ki a maga képére teremtette az embert. Atyánk volt ő. nézzünk a szemébe. Hadúrnak Fő-Papja. nem kell a bűn. nem szabadságunk. a Lapides kifejezés Szt. emberfölötti erejének fenyegetően fölénk emelt pallosával. a nyílt tekintet a lelket tárja fel. László törvényeiben is oda utal. nem az én emberem!". neki való kiszolgáltatottságban. hajdanta Isten elé is felemelt fővel álltunk. hogy pondróként csúszkáljunk előtte a porban. nem rabjainak. botlásainkat is megértő Atyánk. szolgaalázatosságot. büntetésben kéjelgő tyrranusunk.

A régi magyar hit ősiségét az is jelzi. akkor ezekben a kegyetlen zordságú időkben hatalmasodott el az emberi lelkeken a fény. minden vallásos hit gyökere. ARANY JÁNOS ÉS X . a derű és enyheség iránti. mivel az igazi ősi vallások nem mesterséges képződmények. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatjuk: a magyarok ősvallása ezekhez tartozik. Nem bírván az oroszlánnal. füvet zöldítő arany nap utáni egyetemes szent sóvárgás. csinálmányok. az Emese ősanyát megtermékenyítő Turullal és számos más vonatkozásban. imádása: mindmáig az emberiség legtisztább. mi több. ősforrása: a Napisten hit. hanem a történelem által természeti úton létrehozott hiedelemrendszerek. versében.. amely még a vízözön előtti időkben a sötét és dermesztő jégkorszakok során jött létre s az emberiség egyetemes nap és fény utáni sóvárgásának kifejeződése volt. megbúsula. valójában az emberiség ősvallásához. akik alávetik magukat a klerikális szellemi nyomásnak. Megfélemlék.XI. a vadászat ősatyjával. mik a legrégibb népeknél jöhettek csupán létre az évezredek folyamán. nemzeti. összetartó anyaga.A NEMZETI VALLÁS JELENTŐSÉGE Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok. hogy bennük nem a Föld a világmindenség központja.. a mezőt. a hatalomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. ennek nyomán alakult ki a Nap istenítése. vallásos imádása. legmagasztosabb vallása. a szent Égi Tűz tisztelete.a német minthogy őrá Járta rúd legjobban. s ha ez megdől. Nemzeti vallás. múlhatatlanul összeroskad a nemzet szellemi léte és a nemzeti hagyományok egész rendszere. legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt. . a kormányok pedig. Cselt szövött titokban. eszmei jelentősége óriási: ez az alapja. összetartozásának és önbecsülésének. a világosság. talaja. de főként mert az egyházi érdekek mintegy meghu-nyászkodásra késztetik őket. Különös sajátossága ez ókori hitregei elemeknek. . hogy már a vízözön körüli időkben kozmikus jelleget öltött az Orion csillagképbe helyezett Nimróddal. tartópillére a nemzeti hagyományoknak s egyben legbensőbb magva a nemzet önmagáról való tudatának. részint mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről. maga a Nap is a Galaxis egy alárendelt bolygójaként tűnik elénk. az égitestektől fénylő kozmoszt és a természetfölötti erőket jelképező Csodaszarvassal. nem minden népnek adatott meg. akárcsak nemzeti Isten. Nem férhet kétség hozzá: az őseredeti nemzeti vallás kulturális. SZÁZADI NEMZETI TRAGÉDIÁNK A magyar nagyhatalmat porbahúzó nemzetközi bűnszervezetek által végrehajtott. hanem a Nap. a magyarokat vezérlő. "kereszténységre áttérítésnek" átmaszlagolt titkos események és az egykorú római katolikus/judeokrisztián germán papok tevékenységét Arany János is megítélte JÁNOS PAP ORSZÁGA c.

Ami neki termett. Másik ága volt a hitnek Hogy ne kapj a kincsen. ha minden Nemzet nincsen közte. Takarónak a veremre. Csak a pásztor legyen ébren. Első ága volt a hitnek (elmondom a nagyját): Hogy minden termék tizedét A papoknak adják Bort és búzát és baromfit Földeket is mellé. Míg más ember izzad. Gyenge a magyar. jó lesz Krisztus szent vallása. Ő ráér tanácsot adni. Hozz lakót. mert Isten úgy ad Lelkednek kegyelmet. Ő mindent végez helyetted. ha ingedet lehúzza. Negyedik hitágazatja: Házasodjál össze. Sőt. S faluszámra jobbágy népet Aki a kövér pusztákat Ingyen megmívelné. Ötödik… mit tudom én mi? Az is ilyesféle Rágalom s káromkodás a Megváltó nevére. Mint egyéb gazságra. Menyországban a gazdagnak Semmi helye sincsen. S béketűréssel fogadjad. Hadd alugyék a nyáj. Ne rabold el a némettől. Azt se bánd. Kell-e több jó annál Bízd rá ami gondba jőne. Ha tulajdon eszterhéjad Alól kizaklatna. minél több félét.Annak vermet ása. Ültesd a nyakadra. Harmadik volt: országodat Pap kezére bízzad. Melyeken a jó magyarság Gyönyörűen épült: .

húskoporsó * EMLÉKEZET VILÁG . EMLÉKEZETFOSZTÁS "AKIT AZ ISTEN NAGYON MEG AKAR VERNI. élő halott félhalott. S a miatt.Idegen kalandoroktól Ki hagyá magát pusztítni Csaknem mindenéből. Iszonyú belháborúban Magyar a magyarnak vérét Esztendőkig ontó. Aki fogta. másnak adta Titkon az országot. hogy másnak adta S a magyart megrontá. ANNAK ESZÉT VESZI EL" a magáról való tudását veszi el őshagyományait veszi el ősi hitvilágát veszi el őstudományát veszi el történelmi emlékezetét veszi el múltját kiforgatva gyökereit metszi el EMBEREVŐ ISTEN NEMZETTIPRÓ ISTEN Emlékezetfosztás elékezetherélés aki emléktelenné válik már nem is él. Legott a királyi székre Német ember hágott.

istentelenek voltak. istenünket. istentelenségben fogantak. aki nincs és nem is volt soha? Kincstári historikusaink szerint ugyanis a magyaroknak nem volt istene.. De el lehet-e rabolni a megfoghatatlan Istent? Az Istent. HALOTTAK ARANYMENETE EMBERISÉG EMLÉKEZETE GYÉMÁNTOS LÉTÖRVÉNYFORGÓKON ÁT RIADOZÓ KRISTÁLYPALOTÁID SORÁT SEMMIVÉ MARTA A FEKETE TENYÉSZET AZ ENYÉSZET TENYÉSZETE PEDIG TENÉLKÜLED EMLÉKEZET TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ÖNMAGÁT VAKÍTJA MEG A VILÁG. hiteles . Ámde mások. * Istenrablók jártak itt s elrabolták az istent. istennélküliek. éltek és haltak. születtek.BEZÚZOTT TÜKÖRE VILÁGTALANOK SZEME TE ..

csillagok nem világítanak.törtek a földi világra? Benyelték a Napot. tizenhat éves kemény legény. a csillagokat. elrabolták a világ virágát. Lezuhant az emberi emlékezet csillaga. világok pusztulása. brontosaurusok . a csillagokat. ki jár a kertembe. annak azt fizet amit kér. a legkisebb. világosságát. minden cél semmivé foszlott. Fekete páva képibe?" Népdal Fekete démonok törtek az emberi világra. világló fényeit. a Hold elrablásáról? Gigantikus sárkányszörnyek . Berzsenyi. hogy aki azokat felhozza. Nem tudjuk. hogy nagy nemzeti géniuszaink hagymázas ábrándozások rabjai? Kölcsey. Vörösmarty. földindulás. a Holdat. a Holdat. Nem tudjuk. Hold.negyvenmillió éve kihalt óriássárkányok. a magyarok istenéről szólnak. a Holdat. krónikásaink félrebeszélnek? Lehet-e. lelkeszakadt világ: elrabolták a magyarok Istenét! A/ "Ország fővárosában a Nap. tanúsítva. örömében népünk is sűrűn emlegeti a magyarok istenét. Arany. Szépmező szárnya. nagy költőink a magyarok istenéhez kiáltanak. hogy hagyományaink hivatott őrzői. Emlékezhetnek a holtak? Van-e halálon túli emlékezés a Nap. A király. mikor történt. kitől három . Középkori krónikáink szerint isten vezérelte Álmos és Árpád hadait.kútforrások s lánglelkű magyarok. A sötétség feketekámzsás-csuklyás démonai elragadták a Napot. S bújábanbajában. Mintha leszakadt volna a menny. a Napot.) Mi hát az igazság? Lehet-e. Széchenyi és sok-sok más nemzeti igehirdetőnk szól kincses szavakat a magyarok istenéről. ARANYHÍD ÍVEL ÁT TÖRTÉNELMÜNK FŐLŐTT Ki jár. Fekete pehellyé vált a világa pehelyző feketeségben. feneketlen szakadékba süllyedett. a csillagokat. tirannosaurusok. Ez vállalkozik. minden szív megdermedt. Hamvába halt a világ. (ÉL MÉG A MAGYAROK ISTENE. mi történt. zúgó örvényben elszáguldottak? Minden erő megbénult. Bátyjaival a királyhoz megy. minden kötelék széthullott. Égszakadás. Világkataklizmák innenső pereméről irdatlan távolokon át tekintetünk nem érhet vissza a túlsó partra. Özvegy asszonynak három fia. hogy élő az napjainkban is. rászakadt volna az emberi világra s a világ feneketlen éjszakába. A rémületbe dermedt világ egyetlen sóvárgásba összpontosult: ÉGITEST SZABADÍTÓ! ÉGITEST SZABADÍTÓ! ISTENSZABADÍTÓ! Inaszakadt világ.

a sárkány vaskerékké változik. Rágcsálóférgekként rágalomháború sustorog fél évszázad óta. Mindenütt meglátni vezérnyomdokát. s megy a hídra. mint előbb. tüzet raknak s lefekszenek. B/ Három éjjel s három nap mentek. vert népe vértanúnéppé. az a nyertes.. Szépmező szárnya a három sárkány lovára testvéreivel együtt felül s hazulról hozott lovukat a hollóknak adja. Szépmező szárnya tíz órakor a hídra megy. Lován a hídra megy. s mondja. miként ezt Petőfi vallja: Nézzetek belé a történet könyvébe. magyar és magyar. lova megbotlik. mert szerencsésebb. amelyik összetörik. a hídon keresztülűzött ménesből fogta. Hajnalig hiába küzdenek. Nem mentek tovább. az a vesztes. a küzdelem a tizenkétfejű sárkánnyal. Ezt a vár kapusának: Ország kovácsának. Szépmező szárnya fehér lánggá változzék. ki öreg s nagyon erős ember volt." (Szépmező szárnya Ipolyi-Horger) Káromlások karvalyozása. kilencfejű sárkányt öl meg. duhajkodó nomádnak. ha a fehér lángra vizet öntenek. A fivérek a vizet a kék lángra öntik. A harmadik este Szépmező szárnya lova egy hídon megbotlik. »melyik a csillagokat hordozza«. istentelen barbárnak. Minden úgy. kiket felkölt. Igaz-e mind ennek akár írmagja is? Istentelenek voltunk-e? Istentelen világban isten nélkül éltünk-e? Volt-e a magyaroknak istene? Ha volt. azzal. Üldözött vaddá lett a hajdan hatalmas magyar. Áthúzódik rajta aranyhíd gyanánt Lássuk hát mindenütt látható VEZÉRNYOMDOKÁT ! . s a ló is olyan »szép«. térképe vértérképpé. A nap a városba bevilágít. adja át. Országa orgazdáké. Belülről is szól a kufárok kórusa. múltunk is mocsokba mángorolták. A sárkány megölésekor a város felett süt a hold. festik őket pokollelkű pogánynak. szólaljon! Ha él . évszázadok óta. mely csillagként ragyogott. vaj nem. Másnap este újra egy hídhoz érnek. Szépmező szárnya alvó bátyjaihoz vezeti. mint a hold.mozduljon! Váljék aranyhíddá lélek és lélek. ». A sárkány ajánlatára Szépmező szárnya fa-. de itt vagyok! Hogy küzdjünk: karddal vagy küzdéssel? . Külön-külön hegyre mennek s összegurulnak. múlt és jövő között. Egyforma erősek. A sárkány újabb ajánlata: ő kék. velük kalapjukban vizet küldenek. A híd alatt a hétfejű sárkány. kutya igya a véredet! Vaj tán érzed Szépmező szárnya szagát? – Vaj érzed. megöli. A harmadik nap este harmadik híd.Derékból'. amíg vissza nem ér. Mint folyóvízen általa nap arany képe. Rágalomkáromlások. a vaskerék összetörik. hogy mindaddig forralja. Szépmező szárnya tizenegy órakor megy a hídra. a csillagok a városban kisütnek. Eszelős eszmélettelenítők eleink sem kímélik.« Szépmező szárnya a sárkányt birokban legyőzi.Hí. Szépmező szárnya tizenkét órakor kel. a lovát megnyergelte.lovat s pénzt kér az útra s ezenkívül még egy mázsa aranyat. A fakerék félig a földbe megy. hogy a lovat egy. ki a másikat összeégeti. A sárkány lovát. Szépmező szárnya három királyi lovat ígér. ezer esztendők óta. A király Szépmező szárnya elé »zenét« küld ki. melynek lova hordozza a holdat. ha bátyjait felköltik. Három fekete hollónak a sárkány »nagy dögöt« ígér.

e sértő megállapításon aligha lehetne vitatkozni: két idegen. megannyi istenetek helyett végül is (az istenetek) ELRABLÁSÁRA JÖTT FÉRFIAKAT ISTENÍTITEK MAJD." "Csúfot űztek". Oresztész és Pyladész Lukianosz feljegyezte szédületes históriáját a magyarok szkíta eleiről.ők a tömlöc porkolábjaira rontva. hogy a jövőben néhány vakmerő kalandor ne kísérelje meg a szkíta hatalom fölötti uralom hasonló eszközökkel való megragadását. és a szkíták tömege mindezt eltűri. úgy véljük. sértetlenül távozhat. magyarok. hogy hasonló eset ne ismétlődjék. hogy feláldozzák Artemisznek . az ellenség. A sötétség erői az ókorban hajtották végre a legvégzetesebb jelentőségű Istenrablást: elrabolták az emberiség egyetlen ősvallásának. Hasonló esetben az ókori-újkori világ valamennyi hatalma önvizsgálatot tartana a hallatlan eset okainak kiderítésére. mintegy megfeledkezve az élet és életbenmaradás önvédelmi törvényéről. csúfot űzve a szkíták néptörzséből. szobrot emeltek Oresztésznek és Pyladésznek és vallásos tisztelettel vették körül személyüket. az önvédelmi reakció kihagyását előidéző okok tisztázására. HA MÉG MEGMARADT ISTENEITEKET IS ÉPPÍGY ELHURCOLJÁK ORSZÁGOTOKBÓL. Artemiszt is elrabolják. ily módon magatok is mihamarabb elpogányosodtok (szkíta eleink tehát nem pogányok) és ELISTENTELENEDTEK. a történtekért felelős személyek kérdőrevonására és megbüntetésére. s az akkori szkíták fogságába ejtve. Megtámadóikban a vitézi szellemet felismerve s a vitézséget mindenekfelett becsülve hősként. már-már istenként felmagasztalva fővárosukban megtámadóikat. hogy sok hozzájuk hasonló férfit faragjatok. a magyarok istenét. elrabolva erőnek erejével a szkíták istenét. hiszen csak ily módon biztosítható. leölik a szkíták királyát. a napistenhitnek istenét. sőt még magát Artemiszt is elhurcolták. "És miután hajótörést szenvedve a partra vetődtek. Szkíta eleink. A két görög hajótörés folytán jutott a szkíta tengerpartra." Kasszandrai szavak. emberi tekintet elől hét lepellel elfedett titkokkal nézünk szembe e könyv hasábjain. ámde mind közül a legnagyobb titok mi magunk vagyunk. és a két görög ép bőrrel. titokzatos jelenségekkel. Persze úgy vélem. hogy aki üt. s hajójukon elvitorláztak. Hadd idézzük fel itt két nagy hírnévre szert tett ókori görögnek. S A SZENTÉLYFOSZTOGATÓKNAK MINT ISTENEKNEK ÁLDOZTOK. ha még sok ilyen Oresztész és Pyladész vetődnék a szkíta partokra? Nekem úgy rémlik. s az őrséget lekaszabolva. Lukianosz. ráteszik kezüket papnőjükre. a Napistent. az ókori bölcs ezt teszi szóvá: "Ha tehát azért tisztelitek e férfiakat. Oresztész és Pyladész megismételte ezt az ókorban. a mi szinte felfoghatatlan tragédiánk és rejtélyes viselkedésünk. mindez tökéletesen indokolt. nem kellene annyira buzgólkodnotok. istenüket.ISTENRABLÓK AZ ÓKORBAN ÉS AZ ISTENRABLÓK DICSŐÍTÉSE Istenrablások már az őskorban és az ókorban is előfordultak. vitéz kalandor a szkíták hatalmi központjában. mi több: csak így hárítható el az a veszély. hiszen még az állat is visszamar. Épp ezért vegyétek fontolóra immár ti magatok is a régi dolgokat: vajon üdvötökre válnának-e. a meglepett szkíták tömegében hajtja végre véres vértetteit. megölték királyotokat. az ókori szerzők szerint Ázsián és Európán egyként uralkodó igazságos szkíták . Titkokkal. hatalmukba kerítették a papnőt. elhurcolták őket. Józan ésszel. Félelmetes ez az ókor leghatalmasabb és legnagyobb lélekszámú népsokaságának. az igazságos szkíták azonban nem így jártak el.

Mert a Magyarok Istenének nem csupán nyomát. történelemtudatunk annyira elszürkült. felekezeteinktől függetlenül ma is valljuk. hivatalos tudósaink. CSODASZARVAS. természetfölötti erők megtestesüléseként vezérli évezredeken át a magyar nemzetet. historikusaink viszont tagadják. amelyet maga Isten vezérelt vissza. Nagy kérdés: ha volt. Szósűrítmény. s istenünk. él ma is. ha meg elhagytuk. mi lett vele. miféle világvégi sziklákra láncolták Prometheusként. bitangságra. nyomjelét találjuk meg a TÖRTÉNET KÖNYVÉBEN. de mindig önvédelemre és honvédelemre. A MAGYAROK ISTENÉNEK VEZÉRNYOMDOKAI Hogyne lett volna istene annak a népnek. hogy kívülről fogadjunk-kölcsönözzünk magunknak idegen istent? Ha volt hitünk. magyarokra. úgy miért cseréltük fel. tisztaságos világító szó. vezérlő cselekvését. vezérlő istenünk volt. Ezer év pokol járása azt tanúsítja: ez a törvény érvényes miránk is.mert szájról szájra jár ma is az ősi mondás. de van is. gyanútlan nép megrohanására. hogyha valamelyikünk számunkra kedvezőt. odaadó. Teljesen tisztában vagyunk azzal. és hűséges. s miért hiszünk mégis benne? S ha volt. miért váltottuk fel idegennel? Miért kényszerültünk rá. miért emlegetjük? Miért kellett őt kivetnünk s legbensőbb lélekrétegeinkbe befogadnunk a másét. s az istenrablók dicsőítésének eme szédületes esete: a szkíták végzetét megpecsételte istenük elrablása. az istenrablás ókori előfordulásának. HADAKÚTJA és TURUL (SZENTLÉLEK) képében évezredekről évezredekre ősi hazájának a Kárpát-medencének visszafoglalására. az általunk nem ismert idegen istent? Nem voltunk magunkéval megelégedve? Lázadtunk ellene? Jobbnak találtuk az idegent a . Hengérek kezéből megmenekült középkori krónikáink és búvópatakként évezredek torkából feltörő néphagyományaink vallanak erről. morgolódva fogadják. Be fura szó Petőfinek ez a VEZÉRNYOMDOK szava. mert nemzeti önismeretünk annyira elhomályosodott.pusztulásának. igazságérvényesítésre. hogy e szavak olvastán ellenségeink felröffennek s még magyarjaink is felhörrennek. igazságvédelemre. és sohasem gazságra. mintha rosszat tettünk volna. hova tűnt. hogy volt a magyaroknak istene. Féltő jósággal és bölcs atyaként. ezeréves lefojtás után is valljuk: ÉL A MAGYAROK ISTENE! . valóságos népvezérlését. elsekélyesedett. Népünk tehát vallja. mészárlására. ha nem volt hozzánk hűtlen és gonosz. de vezérnyomdokát. kelletlenül. A jelek szerint egy nép sem élheti túl istene elrablását. miféle kőtömbök alá temették. nemzeti önbecsülésünk olyan mélyre szállt. sőt nemcsak volt. Népünk hittel hiszi. szellemi kincset hoz föl az ősmúlt tárnáiból. ilyen koldusságra mégis miképpen s miáltal jutottunk? Miért hagytuk el.

nem nyújtott védő kart felénk? Új istenünk viszont kimentett minden bajból. éppúgy mint a korona. A koronázási jelvények. az száll koronázáskor a kiválasztott személy. a "pokolbeli ördög kárhozatos művének". azóta zötykölődünk véres bábként szakadékból szakadékba zuhanva? Volt-e hát istenűnk? Volt-e Magyarok Istene? Van-e rá bizonyságunk? S miként becsült meg minket? Kútforrásainkat kell vallatóra fognunk. a gömb. mindent éltető isten. a Szent Égi Szem. a jégkorszak dermesztő fekete évezredörvényei után felderengő.magunkénál? Rosszul ment talán a sorunk? Átkok sulykoltak. inkák és az ókor csaknem valamennyi nagy népe. a Napra.akárcsak az ősvilág valamennyi népe . hikszoszok. a korona a nap jelképe. koreaiak.a Napistent imádták. Mert az Ég Istene a maga képére formálta az általa teremtett földi világot. tündöklő koronája a Napisten. Maga a király fogalma is. a mennyei Napisten. mondáink sora is tanúsítja. Tisztább. "szentségtörő szokásnak" bélyegezzék. tiszta ősi vallást bálványimádásnak. a Tárih-i üngürüsztől Thuróczy János Magyar krónikájáig. anélkül. ősgesztáinktól. a korona. kicsiből naggyá. kussok. Őt imádták népágazataink. nem kételkedhet benne: volt a magyaroknak istene. üldözöttekké váltunk. tárgyi jelképeknek. S ez a jégkorszakból felderengő égi. Ki volt a magyaroknak ez az istene? Bízvást mondhatjuk. nem védett meg minket. miként a szót ő mutatja. a mindenható és mindent látó. égi erő. Magától érthető az is.és világ tudatában már elhomályosodott . Bízvást mondhatjuk: a Napisten volt az emberiség s egyben a magyarság ősvallása. Nap. a nap fiává való felavatás: a kerek koponyára szálló arany kör. a földi világot arannyal éltető meleggel elöntő szent égi fényt: a Napot. szumérok. koronázás szavunk kör ősszavunkat rejti s az égi szent körre. s e lenti földi uralmát. földi képmásainak. a trónszék mind a napképzetekkel függ össze és a napistenhitre vezethető vissza. mitőlünk vette át azt a világ valamennyi népe. volt nemzeti istenünk. Aki végigforgatta középkori krónikáinkat. Sátáni részrehajlás és sátáni kétszínűség kell ahhoz. indusok. aki féltő gonddal védte és vezérelte népünket a vízözöntől az árpádi honvisszafoglalásig a történelem viharain át. szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a földön. maga a mindenség Ura. japánok. hogy ezt a szent. képmásai voltak. ősforrása a szkíta magyarság. őt imádták testvéreink az irániak. egyiptusok. s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. pogányságnak. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében. A szkíta királyok a napisten földi helytartói. mint szent arany körrel való felékesítés. a füvet zöldítő. gyöngéből hatalmassá tett? Vagy éppen fordítva történt? Nagy és hatalmas volt nemzetünk.Napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. miként ezt ősi napjelképeink. a palást. Eleink . isteni erőhöz fűződő hit emelte Isten népévé a magyart. hogy tudná e jelképek ősértelmét. s hogy a fogalmak és szokások innen terjednek el világszerte. mezőt virágoztató. a Napistenre utal. a Nap Fiának fejére. a szkítamagyarságnak irányítására. hogy mindezek a jelképek és szertartások az ősi . arra. kijelölve őt a földi világ fölötti uralkodásra. minden túlzástól. az ősfogalmaknak. a jogar. hogy az ősi jelképek és a fogalmak . a Napisten jelképe. szertartásoknak eredője. S mindezek a magyar nyelvben ma is élő ősszavak. kormányzását a maga fiainak. a szkíta királyoknak a kezébe adta. kérkedéstől óvakodva: ez volt az emberiség legősibb istene. a Napisten népének. pártusok.

Meglehet.a Napisten . vagyis teljes önalávetésre. az egész földkerekség fölött. mikor a szkítamagyarság még a világ legnagyobb lélekszámú népe volt s mikor . Emese ősanyát: . hogy Álmost és Árpádot maga az Isten. amely semmiféle másként gondolkodást nem tűr meg s ahol már a klerikális dogmáktól való legcsekélyebb eltérésért súlyos büntetés vagy éppenséggel halál jár. még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikáinkban is. úgy tarthatatlanná vált s a valósággal ütközővé az az őshiedelem. s tüstént bizonyítjuk is ezt magával Anonymussal. hogy a koronázással a királya Napisten földi képmásává válik. hiszen ha már nem egy. Horatius szerint háromszoros érc övezte annak mellét. hogy királyaink a Napisten megtestesülései s uralkodnak a Négy Égtáj felett. a Napisten. s ilymódon tartható volt az ősi hit. "faragatlan kóbor nép". Anonymus pedig azt írja. vak szolgálatra rendelt szolga. hogy szembe merjen szállnia nemzet létfontosságú kérdéseiben az inkvizíció minden nemzeti hagyományunkat megsemmisíteni akaró s azt sátán művének bélyegző monolitikus tébolyával. de több királyság jött létre. évezredes inkvizíciós pusztítás után is tükröződik történeti néphagyományainkban. mint minden régi-új dolog.uralkodott Európában és Ázsiában. amikor a szkítamagyarság birodalma még olyan hatalmas területekre kiterjedt. az isteni kegyelem kíséri őket. A szkíta magyarság tehát ily módon s ezáltal. aki először mert tengerre szállni. ami az egész szertartás együttest tárgyi kellékeivel egyetemben létrehozta: az. hogy az jószerivel határtalannak volt mondható. abban a korban. őshagyományainkban. aki madár képében. úgy a földi világ fölött ő uralkodik mind a négy égtáj. A magyarok: "a kárhozat és a tudatlanság fiai". tagadhatatlanul így van. maga az Isten az. s szükségszerűen elhomályosodtak maguk a fogalmak is. Ennél nagyobb. Álmosnak mára fogantatása is isteni közbeavatkozásra történik. akinek beállították. Anonymust félreismerték."az egyház szolgája".átvételével. mi több. Turul alakjában teherbe ejti Álmos anyját. még ma is. meghamisították. félremagyarázták. Természetesen mindennek tükröződnie kell történelműnkben. miként az egész világ fölött a Nap. Tükröződik is.antik szerzők tanúskodása szerint . mi több maga az Isten vezeti a honvisszafoglalókat. de félreérthetetlenül kimondja: Árpád hadainak visszatérése s a honvisszafoglalás folyamata Istennek tetsző szent cselekedet. Vagyis Anonymus közvetetten. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög megszállottja" (Árpád-kori legendák és intelmek). Szellemileg felajzott vad korban él. a mindenség Ura vezeti vissza a Kárpát medencébe. sőt a százfelől gyanúperbe fogott. Ő pedig. az a felfogás. de így van. acélkeménységű lélek kellett hozzá. az Isten sugallatára cselekszenek.népévé még annak az időnek hajnalán. terjesztésével devalválódtak. mindez hihetetlennek tetszik. mondáinkban. a Napistenhit kialakításával vált Isten . ő maga egyáltalában nem az. ténylegesebb kiválasztottság pedig el sem képzelhető: a Napisten maga ruházta rá földi hatalmát a szkíta királyra a koronázás aktusa által: isten népe volt tehát a magyar s Isten képmása a magyarok uralkodója. vagyis akkor. ahogy jellemző módon ma is mondjuk a papi személyekre . rettenthetetlen elszántság és nemzetféltés. S Anonymus vállalja ezt: üldözött nemzete mellé áll. amit nem a maga igaz mivolta szerint fogtunk fel. a Tárih-i üngürüszben. ez itt merészebb kiállás volt. mi több. félreértett Anonymusban is. a minden ellenvéleményt leigázó s már csírájában kiirtó zsidókeresztény klerikális terror korában.

"Árpád vezér. "az Isten járt előttük kegyelmével. Álmos vezér pedig. mert miként pár sorral alább megtudjuk. s maga az a tény.. anyja a magyarok ősanyja... aki églakó madár (Turul? galamb vagy szentlélek?) képében a honfelszabadításra induló seregek előtt jár? Ki ez az Isten. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. a görögök. vezérli.) anyjának álmában isteni látomás jelent meg Turulmadár képében." (Anonymus 39. aki jelenlétével valósággal megdermeszti a jövevény népségek ellenállását s aki Árpád hadaival együtt küzdve megsemmisíti a hazatérők ellen felvonuló hatalmas sereget? . Álmost és honvisszafoglaló seregét maga az Isten kíséri.) Hol itt a szentségtörő "szokások"? Hol "a gonoszsággal telt ördög sugallatait" követő nép? A magyargyűlölettől fűtött klerikális legendaszerzők és Anonymus között az eltérés már nem is lehetne nagyobb. A hét kun vezér "ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe. Emese. sok fegyveressel Álmos vezér ellen vonult." (Anonymus 8. és most már a kunokkal gyarapodva. azaz: Isten lelke. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak. s a paptudós Anonymus szerint a mindenség Ura az ő ellenükben mégis teljes súlyával a magyarok mellé áll és őket segíti győzelemre. és a kievi vezér iránti barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. a kunokkal szövetkezett oroszokkal szemben.) A mindenség Istene tehát a pogányoknak.. felövezve fegyvereit. hogy Álmos Isten-ember nászból fogantatott.) Az "isteni" fogalmának kétszeri kihangsúlyozása. amely madár képében jelenik meg: Ő segíti győzelemre a kievi csatában Álmos vezért a túlerőben lévő ellenséggel. segíti: a szentlélek. a keresztény görög-bolgárszláv megszállók hatalmas serege elleni küzdelemben az Isten velük szembefordulva az árpádi sereget segíti. hogy közreműködjék a honvisszafoglaló hadakat megszervező Álmos fogantatásában? Ki ez az Isten.." (Anonymus 44. akinek a mindenség Istene volt a segítője. és mint-egy reá szállva teherbe ejtette őt" (Anonymus 3. hogy az "isteni látomás" ejti teherbe Turul képében Emesét. akinek segítsége a szentlélek volt.. ekkor már a bolgárszlávok is keresztények: a kereszténységre már régen áttért keletrómai birodalom egyesült keresztény hadai állnak itt a magyarokkal szemben. tehát félisten. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult.Ügyek hitvesének Emesének "fia született aki az Álmos nevet kapta. miként tudjuk. nagy győzelmet adott nekik. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. mert (. aki a hunok szent turul madara képében leszáll az égből. nem hagyhat semmi kétséget az iránt. mindennek elmondott magyarok mellé áll méghozzá a görög-bolgárszláv sereg ellen.) Anonymus és soraink olvasóiban felmerülhet a kérdés: ki ez az Isten. akinek atyja a Mindenség Ura. jóllehet. felállította a csatarendet. Anonymus szerint.

hogy Isten különös gondot visel a magyar népre és országára. tanúsítja." (L.őshiedelmek szerint . Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. visszatér Pannóniába. a Nap Fia. szomorúan panaszolja. (L. aki gyilkosok kíséretében utazott Attilához. ahol a vele azonos nyelvet beszélő üngürüsz (hungarus) nép örömmel fogadja.. ő irányítja a honvisszafoglalás nagy és szentséges művét. ő segíti . A vízözön után. a magyar ősvallás Istene. a magyarok . "Az Isten ugyanis. ahol mérhetetlenül elsokasodnak (ma is ránk férne egy ilyen segítő égi jelenés) s innen isteni rendelésre kikelve Szkítiába térnek. egészítsük ki a bizonyítékokat. ha úgy tetszik a Magyarok Hadistene: ő kezdeményezi. amely ezek szerint szintén az égből és a szkíta-magyaroktól ered. miszerint a mindenség Ura aranykincseket szór le az égből a szkítáknak. az égi dimenziókban is biztosítani akarják a túlvilágba-árnyékvilágba költözött és bajba jutott népünk segítségéről . hogy ezáltal legyőzhetetlenné és birodalmát világhatalommá tegye. a Napisten teremtménye. hogy Attila "RÖVID IDŐ MÚLVA növelni is fogja jelenlegi hatalmát. sz. 2. most aztán egy tehén által jutottak nyomára. népmondáink és Priszkosz töredékeit) 7. ő akarja. Középkori Krónikák. s Adzsem padisahjával egy háborúban vesz részt. Tárih-i üngürüsz és középkori krónikák) 6.minden egyes magyar.Nem lehet kétséges a válasz: ez az Isten nem az ószövetségi Jehova. a Thargitosz-Hargita monda. 3. akit a magyarsághoz tartozás tudata hat át. munkát) 4. nem a zsidókereszténység bosszúálló Istene. Isten a maga kardját. Tárih-i üngürüsz) 5. Évezredek múltán Isten (Napisten) Csodaszarvas alakjában vezeti be az őstestvérpárt Meotiszba. a földi világot övező égi mindenséget.-ban élt Herodotosz által lejegyzett őskori szkíta eredetmonda. Naphitű nép voltunknak ókori tanúbizonysága az időszámításunk előtt az V. Hunor az égi intést megértve. az Isten kardját juttatja el Attilának. 1. (L. fia.) Foglaljuk össze. bizánci diplomata és történetíró.. hanem a magyarok Istene. Az egykorú Priszkosz. hogy kezdjék meg a földművelés szent mesterségét. A magyar királyok . A magyarok ősidők óta a Napisten népe. majd onnan Kattar vezérletével visszatérnek az anyaországba. (Ld. a hun nagykirálynak." (Anonymus 50. a Négy Égtáj Urai: nemzeti címerünk négy sávja nem négy folyót jelez. mert A HADAK URÁÉ. még Nimród életében Hunor megfeledkezik az isteni elrendelésről. akinek irgalma előttük járt. hanem a négy égtájat. E SZENT KARDOT. hogy seregével együtt térjen vissza a Kárpátok övezte szent hazába. Hogy a magyarság Isten népe volt. éppen ezt jelentette neki az ISTENSÉG AZ ÁRES (Hadisten) KARDJÁNAK NAPFÉNYRE HOZATALÁVAL.személyesen és tevőlegesen . amelyet a szkíta királyok mindig nagyon becsültek. Emiatti késlekedéséért az Isten pusztító csapást mér rá és seregére. Arany-kincsek hullanak a Hargitára c.a Napisten földi képmásai.győzelemre a honvisszaszerzőket. a régi időkben egyszer elvesztették. De a mennyei hatalmak nem csak a földi valóságban.

s az ősi naphit emléke.tárgyunkon kívül esvén . Szekfű Gyulára. Árpád tehát a fehér lóval a Napisten képében veszi vissza az avar birodalom bukása után az ország északi szegélyeire beszivárgott Szvatopluk-féle csapatoktól ősei birtokát. Csengeri Antalig és a mai kincstári historikusokig..) eszközeivel készítenék halálra". Turul képében előtte jár a seregnek.brutálisan megtámadja Ipolyi Arnold nagyszerű.. amely a történetírás területén folyik. hiedelem. kifejtésüktől való eltántorulás volna igazság és történelem elleni bűn. 8. éppen úgy napjelkép. ábrázolásai. érdemeiért léptettek elő 1945 után a magyarországi bolsevik kormányzat moszkvai nagykövetévé. hogy a létünkért folyó birtokperekben. s ezen áttér vissza a néphit szerint Csaba.ugorjunk át egy színpompásabb akadémiai virágra. mi vagyunk a világ egyetlen nemzete. melynek historikusai nem a magyarság elemi érdekeinek védelmében. a gömb. a HADAK ÚTJÁT (a Galaxis ágait . miként tudjuk.a korona. s mikor a had kényelmesen letanyázik.magát a Galaxist). amely fényoszlopként jelent meg a sötét Bach-korban és a nemzeti lélek ébresztőjének szerepére volt hivatott. ezért teremtették az égi hősöknek az egész égbolton átívelő és a mennyország kapuihoz vezető ösvényt. hamis magyarellenes érvekkel támadta meg Ipolyi művét és azt hatalmi áltekintélyével (és eszközeivel) valósággal lemészárolta: Ipolyi lemondott művének népszerű kiadásáról. a nagy kincstári ellentörténészre. . legalább annyira való és igaz. (Erről részletesebben más tanulmányunkban szólunk. oktalan félrehárításuk. a ravaszság. HADÚR ÉS A HAMISÍTÓK SZÁZ ÉVE KOHOLTÁK-E HADÚR FOGALMÁT Mi magyarok azzal büszkélkedhetünk.) Még a koronázási négy kardvágás is a négy Égtáj Urára utal. akadémiai gőgjében pöffeszkedve.a napistenhit jelképei. erőszak és sunyi együttműködés (. a palást. népmondák igazolják. annak jelképi megnyilvánulásai. az orvul meggyilkolt Attila fia. óriásmadarak pusztító fölhőjét bocsájtja reájuk. őstörténelmi hiedelmek szerinti valóság. Csengeri Antal. 1854-ben közreadott Magyar mythologiáját. s e jelképiségből nem elválasztható. Csengeri Antal. mivel pedig ezeket a történelmi hagyományokat krónikák. amelyben NAGY HIVATALOSUNK efféle magasztalásait olvashatjuk: "a modern valóságot még eléggé meg nem tanult fajt (a magyart) a maszlagolás. Nap-vonatkozásai okán fehér ló mondánk is ide sorolható.még holtukban is áthatott ősök visszatérését. De e fakózagyván csengettyűző akadémiai álkufárról . s Árpádot is ő vezeti győzelemre a túlerőben levő. a trónszék . s akit megelőzőleg a németekért hulló gyászkönnyei okán Szabó Dezső külön könyvvel tisztelt meg (EDE MEGEVÉ EBÉDEM / Milyen Szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?). szekfűre. késlekedve a honvisszafoglalás művével. 10. Következésképpen mindez ősvallási. de megtagadásában jeleskednek az Árpád-kori legendák és intelmektől az 1848-1849-i szabadságharc cári muszka segédlettel történő leverése után fellépő Hunfalvi-Hunsdörfer Pálig. Felségjelvényeink is egytől-egyig . a fehér ló. ez a pléhhangú verébsirály például csaknem bizonyosan a bécsi kamarilla megbízására . a jogar. akit tudományos pályafutása csúcsaként. mint bármely más vallási tantétel. akár a Csodaszarvas. geszták. kereszténységre áttért görög-szláv seregekkel szemben. Az isteni fogantatás révén világrajött s félistennek tekinthető Álmos honvisszafoglaló seregét maga az Isten vezérli. 9.

s a "nagytudományú" szekfűi lélek a magyarok istene kérdésében is egyesült a Csengeriével. Hamis tézisei mindmáig megválaszolatlanok. mint arra. Padányi Viktor a következőképpen jellemzi: "Szekfű Gyula . úgy gondolván. Rákóczi Ferenc fejedelem alakjára. s így a tárgy fontossága miatt szólnunk kell erről.. délibábosnak becézett történetírással: Három nemzedék c. mint annak idején az Ipolyi ellen indított Csengeri-féle támadásban. a magyarok hadistenével kapcsolatban enged meg magának. csak tisztességesnek aligha nevezhető mesterkedés. legyen kövér.." (Történelmi tanulmányok 255. hogy mindezekben a csinálmányokban Hadúrnak száz évvel ezelőtt kitalált." (Három nemzedék) Figyeljük meg jól: Szekfű itt azt állítja. kikövetkeztetett fogalma szerepel. Egyszóval arra vállalkozott..) Szekfű az ellentörténetírás teljes eszköztárával látott munkájához. művében nemcsak a magyar haderő alacsonyrendűségét igyekszik kimutathatóan tendenciózus forrásalkalmazással bemutatni a szintén tendenciózusan felkerekített császári haderővel szemben. a példátlanul nagy kuruc-kultusz ellen tenni kellett valamit osztrák részről.. hanem nemzetközi jelentéktelenség és a diplomáciai amatőrösködés lekicsinyítő vonásait rá akarja erőszakolni tendenciózus forrásalkalmazással II. bizonyítékot kotort elő s az ellenérzeteket fölényesen elsöpörte. elvi kérdésekben különböztek össze. ezt a megállapítást »A száműzött Rákóczi« megszületésének időpontja mégjobban aláhúzza. amit Hadúrral. A harmincas éveknek ez a felkapott kincstári historikusa brutális támadást intézett korának haladó történetírása ellen. mint ősmagyar istenség..írja Szekfű Gyula -. hanem a tudományon kívül fekvő célból. hogy a bizonyíték nélküli állítás puszta semmi. karrierjét a Habsburg-múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és Rákosi Mátyásék nagyköveteként Moszkvában végezte . ámde kettejük párviadalában az író alulmaradt a (hivatalosított) áltudomány reprezentatív képviselőjével szemben: kettejük között nem holmi személyeskedés dúlt. hogy Csengeri nyomán a magyarok ezer éve elrabolt istenét újólag elsumákolja. hogy a Hadúr fogalma közönséges csinálmány. egy füst alatt egyetlen kirántással le akart számolni az egész nemhivatalos. művének befejező szakaszában próbálta elvégezni azt a munkát. s megértvén.Szabó Dezső nem szerette és élesen bírálta Szekfű Gyulát. Szekfű Gyula nem kevesebbre vállalkozott. Szekfű Gyula nem a magyar történettudomány szolgálatában írta a könyvet. első történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja iránt megnyilvánuló mély nemzeti kegyelet tervszerű és arrogáns megfricskázása volt .. mi több. Valóban így van? Valóban száz évvel ezelőtt találták ki a Hadúr fogalmát? . hogy betetőzze alelődje "művét" és tudománytákolmányosan elintézze a magyarok istenének dolgát. éppúgy. amit száz évvel ezelőtt találtak ki... ha már lúd. "Azon persze nem kell csodálkoznunk . Minősíthetetlen eljárásának jellemzésére hadd álljon itt az a mindennek.

hogy magát a szót. mint körmönfont szemfényvesztés. Berzsenyin át legújabb nagyjainkig. a Hadúr tehát nyelvújítási szó. a Tárih-i Üngürüsz és középkori krónikáink sora egyaránt. Aresnak vagy még egyszerűbben Istennek. Petőfi s régi nagy íróink." Isten tehát nemcsupán vezérelte Álmos és Árpád magyarjait. ha nem is Hadúrnak. Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. a Magyarok Istenének nevezték. De vajon azt jelenti-e ez. hanem Hadistennek. historikusaink és középkori krónikásaink is mind e "csinálmányok" hatása alá szédültek." . nyilatkoztak erről legelső krónikáink is Csáti Demeter énekétől Zrínyin. "Emlékezzünk meg a magyar népekre. Erdélységben letelepedének. Istentil is kiszirettetének. s tekintve. valóságos történelemhamisítás. Hogy ez földre kijüvének. Tanúsítja ezt ősgesztánk. Szekfű virtuóz ügyességgel egybekeveri. Ez pedig nem más. de kényszerítette is őket. Kölcsey is tud erről. a név helyébe a fogalmat csempészi s így kelt hamis. hogy a fogalom sem létezett eddig. hogy magát Hadúr fogalmát is ekkor találták ki? Mert ha igen. valótlan látszatot.már régesrégen létezett s ősidők óta kiirthatatlanul áthatja közgondolkodásunkat. puszta kitalálás. Kiknek a nagy Isten nagy jóval szerete Ez országba hoza" . úgy a magyaroknak azelőtt nem volt istene.írja Farkas András 1538-ban. nem volt hadistenünk s maga Arany. Balassin. Szekfű itt lényegében azt mondja. hogy Pannóniába és Erdélybe visszatérjenek: a kényszerítés nyilvánvaló oka: az ország felszabadítása az avar birodalom széthullása után betelepült bolgárszláv fejedelemségek igájából. azonosítja a fogalmat az elnevezéssel. rásüti.Nyelvtörténetünk világos választ ad: a Hadúr elnevezést valóban száz évvel ezelőtt a nyelvújítás korában alkották. ezért írja himnuszunkban: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére. Csáti Demeter pedig így énekel: "Scythiából kiindulának. jóllehet .bizonyíthatóan és kétségbevonhatatlanul . ha így van. illetve a szó. az elnevezést a nyelvújítás alkotta. hogy a magyarok istene fogalma kései csinálmány. történelemhamisítás. Marsnak. így minősítheti az "ősmagyar istenséget" holmi hóbortos koholmánynak.

utat az ingoványban. vízözönnel elárasztott. de a befelénéző szemét is: már önmagát. akik szerint a magyar "nem jött-ment. szkíta-hun-magyaristák -bemondhatjátok a csődöt! Bevágja orrotok előtt a kaput Szekfű. Hunortól és Magortól. kínaiak. s nemcsak a világra tekintő. leszámol vele. nem. hogy hozzá alig lehet hasonlítani más népet. szumérok. a megszemélyesített. az Ég Tündöklő Királya. elhatározván. Nagyot tévedne. Ennek tagadása vaskos történelmietlenség és áltudományosság. mind részesültek ebben a kegyelemben. bizonytalan eredetű néptöredék. a honvisszafoglaló magyar hadakat vezérlő Hadisten. a Hadisten. a Napisten. De nem minden népek részesültek ebben az áldásban. Ezért mondták a régiek: boldog a nép. Ősnépek. akik "mindegyre új magyar népeket fedeznek fel. szkíták. babiloniaiak. hanem ősi nyelven beszél dicsőséges történelem.lelket. hazaszeretetről és művelt lelkű emberszeretetről". mekkora. ki ellen dühödött meg? Azok ellen. akik "egész kis hun-magyar-indiai őstörténetet . hogy a maga istenét elrabolták." (Szekfű-idézeteink kiragadottak. hogy a legnevezetesebbeket soroljuk fel. de betűszerintiek!) Felkerülnek e bűnös. erőt ad. hogy Istene legyen. Ezért oltalmaznunk kell a Magyarok Istenét. szuméristák. azok ellen. efféle módszerek már nem vezethetnék őt ma célhoz.vagyis maga Hadúr. Érdemes kissé szemügyre venni. Turánisták. az olyan. kinek Istene van.nem minden népnek adatott meg. Akinek Istenét elrabolják. mayák. Ha nem is életet . görögök. földrázó világkataklizmáktól sújtott ősemberiség egyetlen reménye. ebből fakad az őshiedelem. rómaiak. mikor még egy közönséges betörő is derekas nekikészüléssel. aztékok. azok is. korcs fantazmagóriagyártók szekfűi listájára továbbá mindazok is. A később alakult népeknek már nem volt saját istene. hogy egyik-másik népre ráerőszakolták idegen népek istenét. aki azt hinné. támpontot a küzdelemben. Nimródtól (láthatjuk még ma is az Orion csillagképben). nemzetet.Isten népe. másoktól kölcsönöztek. Hadúr. hinduk. héberek. De . isteni erőként tisztelt nap.Ki hozá fel Őseinket? Ki vezérelte Álmos és Árpád turulzászlós hadait? Maga az Élőisten. vajon mi. az őskori emberiség egyetlen és legfőbb ura. Kérdés. hódító akarat révén némelykor az is megesett. reménye. vulkánhamuárral sötétségbe döntött. sokszor falbontással lát istenadta munkájához. Célt is. egyiptomiak. legalábbis hun-rokonokat". Szekfű Gyula horgos agyába horgot vetett e gondolat. Mert mérhetetlen kincs az Isten. Nem. S a történelemben munkáló vad. azaz Hadúr népe. eleink hite szerint az élő egyetlen Isten. akik szerint a magyar "büszke lehet eredetére". Horgadó haraggal vetette rá magát Hadúrra. így hát onnan vettek istent maguknak. amiért élni érdemes. egyszerűen felnyalábolta. magyarok. a jégkorszakok árjával. s hóna alá kapta az úristent. mintha szemevilágát ragadnák el. még olyképpen is. az égi Napisten. Góg és Magógtól kezdve ősidők szkíta-magyar királyai az ő képében uralkodtak. ahol volt. Kell az Isten. Életet ad. hogy a magyar nép . akár sírrabló a bepólyált fáraó múmiáját. hogy állunk ebben? Hadúr. Hadúr! Nagy kincstári historikusunk. japánok. Nemis tudjuk. germánok. sorsát sem látja. a Napisten. bizodalmat és bátorságot. hajdanvolt régi nagynépek valahányan csak voltak. mintha naptalanná fosztották volna. "Olyan nagy és szépmúltú. saját nemzeti istene.mint már mondottuk .

mint aki lopott veszett rókát dugna a köpenye alá. Rémképzet volt ez. Tonuzobát. Szekfű a bizonyításról . természetesen füstös agyrém.eltévelyült fantaszták. Habár őshiedelmek szerint a Napot is.. a többi ehhez képest csupán mellékes semmiség. Lajost "meggyilkoltatják" ." Hadúr. II. Kőrösi Csoma Sándor!). hogy mégsem? De bizony az. nemzetfojtogató-pusztító titkos háttértényezők: a történelem ősi kétarcúsága . a szekfű-." E dühöngésszerű s teljesen bizonyításnélküli állításhalmazat a következőben csúcsosodik ki s annak mintegy előkészüléséül tekinthető! "Azon persze nem kell csodálkozni. a Magyarok Istenét. hogy mindezen csinálmányokban HADÚRNAK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT KITALÁLT. ez a főbaj.. átláthatatlan hazugságréteg alá gyömködte úgy. mint ősmagyar istenség.valahogy itt is megfeledkezett. rózsa.nálunk megszűnik.vagy kitudjamiféle-tövű nagy ellentörténész fekete kőpenybe bújt.találtak ki" (Nesze neked. a titkos erők történelmünkben nem jutottak szerephez. álkulcsot. elrabolta és föld alá. feszítővasat ragadva behatolt a legszentebb nemzeti hagyományok őrzetlen kincstárába és elorozta onnan minden magyarok féltetlenül is legféltettebb kincsét. KIKÖVETKEZTETETT FOGALMA szerepel. feketeköpenyes sherlockholmesi figurája. akik Szent Imre herceget. hogy többé senkise férhessen hozzá. mikor a történelmi toronyóra éjfelet vert. Úgy rémlett nekünk e sorok olvastán. szó szerint nem mondja ki: nálunk nem működtek titkos háttérerők. Harmadszor pedig: mert egy ilyen agyonajnározott rangcicomás katedratudós a józan ész törvényei szerint aligha kockáztathatja meg az istenrablás sátáni merényletét tudományos alap híján. Felborzolódásunkat tehát megfontolatlannak kellett ítélnünk. s természetesen azok is. a Holdat is elrabolták. Hadúr! Hadúrral van tehát a baj. Vazult. hiszen a legelemibb emberi tisztesség követelménye. Először is: mert a Magyarok Istenét már régesrég elrabolták. hagymázas rémkép. a rabló úgy járna vele. hogy Szekfű Gyula. Mátyást. Másodszor: mert Istent nem lehet elrabolni. . három helyen kiharapott fekete női harisnyát húzott az ábrázatára és éjidőn. víz alá rejtette. akik "a kismagyar szemlélet" megszállottjaiként "történetünket mintegy caucheemarban. A szemünkre ereszkedő szekfűi véres ködön át ismét megjelent előttünk az istenrabló historikus harisnyaálarcos. melynek őrzésével megbízatott. véres ködön szemlélik. semmi más. Vagy netán mégsem? Lehet. noha ezt így nyíltan.akárcsak a többi. hogy kincstárnok ne rámolja ki a kincstárt. tévképzet. illetve sohasem érvényesült.a nyilvános és a titkos . másokat agyba-főbe sújtó állításánál . Dehát hol a bizonyítékok? Gyula bizonyítékai? Rögvest be kellett látnunk. akik szerint némelyik uralkodónkat orgyilkosság segítette át a másvilágra: Szekfű szerint.

függetlenségünket. krónikáink nem mondanak igazat és Szekfű talán. bizonyíték oda . a kincstári szaktalanokról. tegyük fel . nem a felét. Kéz a kéz alá. Kéz kezelés. háromnegyedét. Sereget pedig nyilvánvalóan csak a Hadisten vezethet. de ezeréves irtás és üldözés dacára még ma is eleven: él a Magyarok Istene. hisz fél évszázadon úgy éltünk. s régi szólásainkban is az igazság és az igazságtevés isteneként lép elénk. Elmarták szülőföldjeink nagy részét. tatár. bizonyíték ide. maga az Isten vezette. büdös van. mint láttuk. Elkezelés.állandó rablatás alatt élünk? s gyakorta azok rabolnak meg.A magyarság . Aládörgölik. jóllehet tudván tudjuk: a Magyarok Istenének léte a magyar lelkekből kiirthatatlan. századi eleink magyarrá mángorlódtak..kissé elszontyolodtunk. hogy a bolsevik népinkvizítorok moszkvai nagykövetté emelték? Higgyünk neki puszta szóra. a hazugság alá. ki kell már mondani ezt: ki kell mondani mindent. a "hibbantóknak" (Németh László)? Tagadjuk meg a Magyarok Istenét? Vessük félre Hadúrt?. a többi belebüdösödik. mert hát miféle szerencsétlen nép vagyunk mi. nem volt Istenünk . kéz a kézbe. elrabolták nemzeti kincseink jelentős.igazat mond. azaz Hadúrnak a korai ősi létezését.. Tegyük fel. sőt szorultabban. bástyát is. Szépen hozzá toldani-foldani a magukét. mert addig se nyelvük. negyvenötévi büdösségtől senyvednek falak és szavak. Vessük félre talán nemzeti hagyománykincseinket őrző igazmondó krónikáinkat és higgyünk Szekfűnek. merő vakbizalomból? Anélkül. szláv és (magától értetődően) finnugró (újabban: ujgur) nyelvekből átvett jövevény-növevény szavak összekapirgált álszavaiból. elrabolták évszázadokra . magyarok.Bevalljuk. hadistenének..gagyogja a nagy tudós . hogy istenünket elrabolják. Elrabolták s rabolják. mint fábaszorult féreg. Mindent eltagadni. hogy elrabolják még az istenünket is? Volt Istenünk. Krónikáink tehát félreérthetetlenül kimondják a magyarok istenének. de népes táboráról. kirabolták országunkat (ki tudja hányszor?) és még istenünk is elrablás alatt volna? . akiket a rablás ellen őrszemül állítottunk? bitóinkká azok válnak. . negyedét.. él bennünk és élni fog. akár a kőbakó. jóllakhatatlan rabló. akiket védelmünkül fejünk fölé emeltünk és köröskörül csupa üvöltő hengér. se nemzetiségük nem volt: a magyar nyelv ekkortájt gömbölyödött nyelvvé török.ez egy külön kérdés. tagadhatatlan élő élmény. míg magyar él: védőpajzsunk ma is. kincses ősi városainkat tucat-meg tucatszámra. elrabolták nemzeti tudatunkat. ha levágsz egy szeletet belőle. Álmos és Árpád hadait középkori krónikáink szerint. büdös a világ. pusztán mert ő mondja. magyarok? Valójában itt nemcsupán Szekfű Gyuláról van szó. hogy a legcsekélyebb bizonyságát is felmutatná? Vessük félre sok évszázados krónikáink minden igazságát ezért? S krónikáinkkal suhantsuk a sutba a történelmi tényeket? Higgyünk a bűvészeknek? A "szavak pálinkásainak" (Krúdy Gyula). aki olyan érdemdúsan végezte tudományosnak mondott tevékenységét. micsoda kandiság csak feltételezni is. önbecsülésünket. hogy minél mutatósabb legyen. elrabolhatják: maga ez a gondolat úgy veri kupán az embert. hitünket. jövendő bukásának bizonyságaként mondjuk még ma is: Él még a Magyarok Istene! . Tornyot. de mégha nem volt volna is. a pártszakokról. mindent megrágalmazni.török és finnugró törzsekból alakult s IX-X. ki kell már öklendezni magunkból a belénkfojtott igazságot. mert az igazság olyan szalámi. népünk milliós tömegeit. a vele gyönyörű összhangban fuvolázó szakszecskavágókról. s ha rabol és dőzsöl a gaz. történelmi valóság. Volt-e hát istenünk.

birkaszolgalelkűséget. napistentörmelékek nyomában tovább-tovább végeérhetetlenül cikázva térben és időben a vízözöntől. mivel az ÉGOSTROMLÓ TORONY tövéből régi vagy új istenek elleni szédületes harcából nemcsupán a nyelvzavarodás szétkergette ősnép. britanniai stonehenge-ek. hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság. Kis-Ázsia után át kellett vonulniok Afrikába és bejárniok Egyiptomtól a Fokföldig. minden öröm forrása. "az ember büszke legénye" (Ady) letöretett. Ausztrália őslakóit. emberi önalázkodást. be kellett vonniok vizsgálataikba Dél. négy jégkorszak didergető ködvilágán átcsillámló aranysávok. áldozóhelyek. nyugat-európai. a lélek pásztoraivá s egyben a birtok-. Polinéziát és Melanéziát.PORBADŐLT ISTENSZOBROK Akadtak magyar őstörténetkutatók. tufával elborított tájain járnának titokzatos ősnyomok feldúlt bábeli tornyai. jótevő Isten. Aranyisten-szilánkok. éltetője és bearanyozója. a paradicsomi korral egyetemben. aranykorral. ma is igazolható lényege a legegyszerűbb módon abban foglalható össze: a Nap a földi élet forrása. tehát minden áldás. piramisai között: kínai pagodák. egyiptomi és dél-amerikai piramisok.ezáltal az emberi szabadságnak is hordozójává. így aztán nem felelt meg a hatalomcentrikus társadalom hatalmi igényeinek. a szélrózsa minden irányába. . Napisten-tiszteleti nyomok. istenfélelmet követelő. Kelet-Európa és az Eurázsiai tundraövezetek. mivel vizsgálódásaik során mindújra arra kényszerültek. feltáratlan drámája. Mivel pedig a Nap ősi szólás és ősi hit szerint MINDENKIRE EGYFORMÁN SÜT S MINDEN HALANDÓ LÉNYRE EGYFORMÁN TERJESZTI KI ÁLDÁSAIT . legszentebb. ezért buknia kellett a már csupán ősmondáinkból ismert boldog időkkel. nyájszolgaszellemet. birkavédtelenséget. mert Bábel Tornya határkő. az egyetemes emberiség egyetemes vallása.és ÉszakAmerikát.és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva. a Napisten. félelmet. bűnteleneken bosszúálló. A hatalommá (elnyomóhatalommá) fajult uralom lényege: a kevesek uralma a sokaság fölött. de általuk szilánkokra szakadt. kisebbségé a többség felett . indiai stupák. rettegéssel ostorozó és rettentő csapásokkal az ezer bajjal küzdő emberiséget sújtó. hatalmi szervezetekké váltak. Mezopotámia. megtestesítőjévé vált. a földi élet megtermékenyítője. S mintha holmi ismeretlen. Ázsia. rettegést keltő. Mindezt a titkos erők által titkosan eltiport régi magyarokra és hitére szórt fekete rágalmakkal kapcsolatban kellett elmondanunk. hogy újabb és újabb területekre terjesszék ki vizsgálódásaikat. ősvilágkataklizmák vulkánrétegei alatt.és kőkortól a középkorig és vissza. dolmenek. Madagaszkártól a Kongóig.a megalit-kor bámulatos építményei között szent áldozati helyek. minden jó. szolgai önalávetést. a Napisten tűzáldozati helyei Indiától a Húsvét-szigetekig és a Tűzföldig: tűzből lettünk és tűzzé leszünk. a gondolat. a régi és új emberiség határköve. Japán. nem büntető Isten. aranyágak napjainkig ható rejtett erekben: Bábel megfejtetlen titka. s magaslati tűzoltárok között. nő. vízözönelőtti idők mágushitének kőszoboremlékei. legmagasztosabb őshite a Napisten-hit volt s az emberi szabadság legteljesebb hitvallása: a régiek hite szerint. áldott. kromlechek . bűnteleneket büntető. melynek igaz és tudományos hitelességgel. akik égész életüket a Napisten-hit földrajzi elterjedettségének kiderítésére fordították. az intézményesült vallások hatalmi testületekké. a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. India. De nem volt elég Európa. az ősemberiség zúzódott darabokra s futott szét vak riadalomban a földkerekség minden tájára. a szabad hit. Kína. annak részeseivé. egetostromló és legyőzötten porbahulló erőivel. mindmáig elködösített. ezer új mesterséges vallásra. A szabad régi magyarok ugyanis a világ népei közül tán legtovább őrizték meg a maga töretlen tisztaságában a Napisten-hitet. jégkorszakok dermesztő fuvallatán áttörő aranyzománcú őshit. széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra. az arany. Afrika. Ki kell mondanunk az emberiség történetének legtisztaságosabb.ez az emberiség legnagyobb. gigantikus világkataklizma vulkáni hamuval. haszonélvezőivé. Sosem értek célba.

aki jótéteményeivel árasztja el a földi világot. gyengéket gyámolító. (Részletesebb feldolgozását lásd az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA c.) Vajon miért kellett hát erre a szent. beleértve a személyi szabadságot.hanem szerető. atyái voltak. kötetünkben. AMELY MÁSOK BECSMÉRLÉSÉVEL AKARJA MAGÁT EMELNI ÉS IGAZOLNI? TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK MIBENLÉTE ÉS REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI Külföldi hadjáratok (900-970) . V. a magyarszkíta őskirályok pedig a Napisten földi képmásai. A Herodotosz (i. MIFÉLE MAGATARTÁS AZ. Pártfogó Égi Atya. hogy az emberiség a szkíta népek révén és kezdeményezésére megkezdhesse a nagyobb jólétet biztosító földművelést. hogy a régi magyarok nem ismertek semmiféle uralmat: Napkirályaink csupán népeik karizmatikus vezetői. a szabad magyarok. sz. de óvták népeik szabadságát. lelki szabadságot. áldástosztó Isten. Ezért írják az ókori szerzők. tiszta őshitre és népre minden rágalomszennyet ráhordani s ugyanakkor sátáni céltudatossággal az őshit minden nyomának eltüntetésére törekedni? MIFÉLE SZÁNDÉK. Eleink. de felséges égi képmásuk módjára áldást osztón uralkodtak s nem rabolták el.) feljegyezte ősi szkíta mondai hagyomány szerint a föld-művelés első aranyszerszámai is A NAPISTEN jóvoltából és az Ő ajándékaként kerültek a földre. ennek az istennek hódoltak. ezt a hitet vallották s ezért volt minden egyes magyar a nagyobbtól a karonülő csecsemőig a NAP GYERMEKE. e. akik nem népeik tyrannusaiként. közszabadságot is.

magyar hadak hadszíntere Korszakbélyegek A 896-ig terjedő történelmi korszak gondolkodásra képtelen magyarellenes és tudományellenes hivatalos áltudósai rásütötték a bélyeget: Kalandozások kora Kalandozó hadjáratok kora Rablóhad járatok kora Vezérek kora Fejedelmek kora Sem kalandozások kora Sem rablóhad járatok kora Sem vezérek kora Sem fejedelmek kora BŰNNÉ BÉLYEGZETT ERÉNY. SZÉGYENNÉ GYALÁZOTT DICSŐSÉG Árpád honvisszafoglaló vezér és utódai vezetésével a 896-tól 972-ig tartó háromnegyed évszázad során a magyarság . .mai szemmel nézve .HATALMI ÁLLAPOT Magyar támadások sora Magyar katonai túlsúly Európában Európa defenzívában Rettegés a magyarok katonai csapásaitól Európa a magyar támadások kereszttüzében Európa . érthetetlen és felfoghatatlan haditetteket hajtott végre.szinte hihetetlen.hadszíntér.

mikor Augsburgnál újabb nyugati támadási előkészületek folynak. Vereckénél és Délkelet-Magyarország (Erdély) szorosain átkelve. Ettől az időtől jószerivel évről-évre megismétlődnek. A magyar katonai egységek a Rajnáig hatolnak és Gyermek Lajost adófizetésre kényszerítik. 3. 5. kiverte a Kárpátmedencei őshazából az Avar birodalom széthullása utáni hatalmi vákuumban betelepülő és a bizánci birodalom erejére támaszkodó bolgár-szláv megszálló csapatokat. június 12. Az irtózatos küzdelmeket kiállt és az ezek folytán roppant vérveszteségeket elszenvedett magyarság rejtélyes módon és megmagyarázatlanul . A három napon át tartó pozsonyi csatában .feldúlta a szász hercegségeket.a magyarok tönkre-verték a támadó hadsereget. Apulia és Toulouse ellen . 2. Idő és hely hiányában a közel háromnegyed évszázadon át tartó támadó jellegű (offenzív) magyar külháborúk tüzetes ismertetése helyett (ez külön monográfiát igényelne) itt csupán futólagos utalásokra szorítkozunk. Galád. valamint a Kárpátok északi peremére frank háborús nyomással létesített s ugyancsak magyar kollaboránsok (Laborc és Zobor) vezette frankoszláv műfejedelemségeit. elsöpörve az idegenuralmi Mén Marót. valósággal állandósulnak a Nyugat elleni magyar katonai csapások. 4. Alig fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás.) rajtaütnek a germán seregen és dühödt harcban szétverik. minden áldozatra készen. hogy azt megsemmisítse. hogy érzékeltessük a magyar haditetteknek ezt az Európa történetében egyedülálló sorozatát: 909 .amelyben maga Árpád is elesett . szétverte a bolgárszláv hatalmi kreációk segítségére jött hatalmas létszámú görög (keletrómai)bolgárszláv katonai egységeket.924: 921 .924: támadó magyar katonai egységek a Rajna vidékén magyar lovashadak Fuldánál ütközet Öttingennél magyar lovassereg Metznél magyar hadak a bremeni tengernél magyar lovasrohamok a szász hercegségek ellen támadás Lombardia.911: 911: 913: 917: 918: 919 .még a pozsonyi csata évében visszavágott a Nyugatnak s páni félelmet keltő lovashadaival betört a nyugati tartományokba és mintegy viszonzásul .Röviden összefoglalva: 1. megsemmisítik. a magyarok (910. Gyula (nevű magyar kollaboránsok) uralta mesterséges fejedelemségeit. bajor vezetéssel már megindultak nyugatról a nemzetközi fegyveres hadak a még alighogy helyreállított közép-európai magyar hatalom szétzúzására annak jeléül. hogy a nyugat éberen és ellenségesen figyelte a kárpátmedencei fejleményeket. felszabadítva a Kárpát-medencei ősi szkíta-magyar népet az idegen elnyomás alól. 910-ben.

970: Bulgária.Magyar seregek Olaszországban 926 tavasza: Szent Gallen és Champagne megrohanása 933: 934: 937: 942. Itália lerohanása 958 . Alemannia. Lombardia Otranto Konstantinápoly Toulouse augsburgi ütközet. Thűringia Lotárföld. E páratlan küzdelemsorozat tudományos szempontból mindmáig feltáratlan. vereség és visszavágás Bajorország. Lombardia. 9 évi béke Madarász Henrikkel támadás Konstantinápoly ellen magyar hadak az Atlanti óceánnál. Konstantinápoly (Mindezen hadjáratok során természetesen számos ütközetre került sor) 6. 946: 943: 951: 955: ütközet Merseburgnál. Gallia. . Szászföld.

s zömében. hogy sikerült bevinni a magyar (és az európai) köztudatba a "kalandozások" és "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" romboló tévképzeteit. amely ne volna büszke a magyarság tizedik évszázadi haditetteire? Egyetlen nép. s nincs a világnak olyan történetírása. még dicső tetteit is lejáratására használják fel? És itt nem az érintett nyugati népek írástudóira gondolunk. Ez a körülmény érthetővé teszi. a tényeknek megfelelően. De mi okolja meg. A történelmi eszmélet. Ehelyett ködösítő rágalmak és félremagyarázások borították el múltunknak ezt a területét is. 10.és emlékezetrontó. a magyarság duzzadó életerejének. amely tűrné. nemzeti múltunk e legdicsőségesebb idő-szakát is "kalandozások korának" nevezték el. vitézség és hadművészet e ragyogó megnyilvánulásait kiforgatták valóságos. hogy . 8. s a szenvedő fél fájdalom. óriási többségében sikeres offenzív hadműveleteknek ezt a sorozatát felmutathatná. a nemzeti öntudatot aláásó tévképzetek hírverése egész történetírásunk részéről olyan erővel folyt és folyik. katonai sikereinek ez a tündöklő korszaka? . Mivé lett írástudóink tollán a hajdani dicsőség? Akinek jók az idegei. (Így válik . még senki sem méltatta tárgyilagosan. Van-e vajon a világon egyetlen olyan nép. kiváltó okainak és háttértényezőinek feltárására. s az egészre ráaggatták a "kalandozások". Ennél is rosszabb történt. ami az egyik félnek diadal. kicsúfolták. háttérokait és körülményeit. amelynek igazi mivoltát. megbélyegző jelzőkkel rakták tele. örömnek minősül. körülményeinek és összefüggésrendszereinek. Bámulatos és jószerivel hihetetlennek tetsző volt a magyarság katonai fölénye. erényeink is bűnökké. eredeti tartalmából. "kalandozó hadjáratok". Nálunk azonban a szó szoros értelmében mindezt elsikkasztották. amely a támadó külháborúknak ezt a példátlan sorát. lerágalmazták. ezer év gyászmezőin át. Nincs a világnak egyetlen nemzete. üsse fel történelemkönyveinket s tekintse meg. hogy saját hivatalosaink kenik múltunkra a sarat s történetünknek e dicső szakaszát is becsmérlő szavakkal illetik? Még kimagasló sikereinket is a rovásunkra fordítják. A hajdani magyar életerő. hovatovább már-már holmi szégyenletes eseménysorozatnak tüntetik fel.úgy itt is elmaradt a tudományos vizsgálat a tizedik évszázadi támadó magyar külháborúk eseményeinek.) 9. hogy ősei emlékezetét ezen a területen is beszennyezzék s hajdani hőstetteiből gúnyt űzve. az a másiknak vereség.dicsőségünk is szégyenünkké. olyan jelenség. azt minden lehetséges módon lekicsinyelték. "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" címkéit. mivé silányodott tollukon.mesterséges manipulációk folytán .mint őstörténetünk és régibb történetünk minden kérdésében . az a másiknál szomorúság és gyötrelem. történik. ami emitt sikernek.és panaszkitörése érthető.7. hiszen nyilvánvaló. s még magát a kort. amely hasonló esetben ne tárná büszkén saját népe és a nagyvilág elé őseinek dicsőséges haditetteit. jelentőségét. agyonhallgatták és agyonhallgatják. MIKÉNT ÉRTÉKELI A HIVATALOS VONAL A TIZEDIK ÉVSZÁZADI MAGYAR KATONAI OFFENZÍVÁT Diadalmas háborúk sorát vívta háromnegyed évszázadon át a magyarság egy egész földrész ellen.

tudomány tornyából tudatlanságot. zsákmányolni jártak. kalandozás. kaland.zsákmány. kalandozás? . kalandvágy. dúlni. de az egész korabeli magyar társadalom. Kaland. szerelmi históriák. Röstelkedés oka bűneink bizonysága. torz tudást terjesztőkről. úgy hogy a 896-tól 972-ig tartó időszakot a "kalandozások koraként" korhatárolták. Hallgassunk. ámde egy nemzet háromnegyed évszázadon át tartó katonai tevékenységére miként lehet rákenni azt a címkét? Háromnegyed évszázad diadalmas hadivállalkozásait micsoda agyflúgos ésszel lehet a szoknyapecérség szavával jellemezni. bírósági perek rovataiból. kalandorság. rablóhad járat? 1. Szoknyavadász és széllelbélelt szélhámos nőcsábász és nőbolond könnyen adhatja s adja kalandorságra fejét futva kandúrkobakkal könnyű kalandok után. "Kalandozások" Hivatalos vélekedések szerint a régi magyarok az árpádi bejövetelt követően kalandozó hadjáratokra adták fejüket és több mint háromnegyed évszázadon át kalandoztak ide-oda. nemzettudatrontókról. Sötétebbre vajon festhető-e még? Hisz itt nem csupán akkori külháborúink vannak vastagon feketére festve. miféle kábaságok között kalandozó elmével? miként süthető rájuk. hogy . Röstelkedhetünk holtig miattuk.kalandozások voltak . Közszólássá gyúrták. bűnügyi krónikák. Bevitték a magyar köztudatba. Németh László "hibbantókról" beszélt.. tudománytalanítókról. illemkönyvek légypöttyös füzeteiből álszellemi szökevényként szökött be ez a fogalom kincstári történetírásunkba s merevült történelmi dogmává. ahogy a kés szeli át a vajat? Győzelmet győzelemre halmoztak? Senki sem mérkőzhetett velük? Hallgassuk meg őket! Rablani. tudatlanítókról. S kérdezzük tisztelettel: hogy áll össze hadászat s kalandorság? szervezett (reguláris) hadsereg és rablás. Kalandozó kalandorok. kalandkereső kóborló kószák. Mi szóljunk a torzítókról. fosztogatni. Hintsünk hamut fejünkre. meg se mukkanjunk. közfogalommá.a társadalom megélhetését idegen gazdag országokból szabad rablás útján megszerző hadivállalkozások Meglehetősen sötét az ilymódon kialakított kép.Diadalmas külháborúk sorát vezették őseink az európai országok ellen? Katonai egységeink úgy hatoltak át közeli és távoli országokon.rablóhadjáratok . kóborolni.és rabszolgaszerző portyák . Mi az.. Ráfogták: kalandozások. hogy kalandozások.

viharos évezredeket átható mindent fölülmúló vágy: kalandozni. amely így indulna el. rabszolgaszerző portyák Rablóhad járatok? Mérhetetlen élet.és véráldozattal? Semmilyen áldozattól nem visszariadva? Háromnegyed évszázadon át. szerkezetek roppant szervezett tömege: kalandozás ösztöne ezt miképpen vezethetné? Az a hadsereg.Kalandokat kergetett kalandra kábult kobakkal? Kalandorság bűnébe estek? Honnan került históriánkba ez a szó? A hivatalos dilettantizmus micsoda régióiból? Kalandozhat-e egy hadsereg? ("kalandorok kíméljenek!") Hadseregek sorsát vezetheti-e a kaland vágya? Hadseregeket egy évszázadon át? Hadseregeket egy évezreden át? S miféle kalandok eshetnek meg a kalandozó hadsereggel. állatok. pusztulásba rohanna. "Rablóhadjáratok" Azt mondják: rablóhadjáratok voltak. fejetlenül indulna el. rabolni? . egy évezreden át? váltakozó szkíta népek sorával? az elvérzésig? véráztatta. kalandozó hadjárat: dilettáns képtelenség. Hadsereg nem kalandozhat. zsákmányszerző. a vér és halál micsodás kalandjai? Miféle szemlélet tört be itt ellentörténelemírásunk lapjaira? miféle szellem urhódott el kincstári történetszemléletünk tapintóidegein? A hadsereg: emberek.

. ez a két fogalom: zsákmányolás és rablás valójában egymásnak csak szinonímája.nem kell! békés szántóvetés. hogy rablóhadjáratok voltak. rablóhorda. idegen területekre betörő hadak mikor nem zsákmányolnak? Ez jóformán együttjárója a háborúskodásnak. úgy a magyar seregek felett kimondhatatlanul is ott lebeg a megbélyegző ítélet: rablósereg. Világos. zsákmányoltak. miért fogták rájuk? Miért épp rablónak. dúlónak? Ha viszont a hadjárata rablást szolgálta. S az is: hogy a rablás megbélyegzőbb. rabolni! csak az arany kell.nem kell! nem kell semmi: csak zsákmányolni.és rablásvágyhoz mérten? megérte? nem kell a békés nyugalmú otthoni élet a reggel gyémántbékéje? . Bebizonyította már ezt (ál)tudományos módszerrel (ál)tudományosan is valaki? Ha nem: miért hangoztatják? kik hangoztatják? Mondva mondják . Ki hiszi. vacsoraillata? . zsiványnak.ismétlik azt is: zsákmányolni mentek. Hadak.száz. ha rásütik. megérte? mind semmi a kaland. gyermekek éneke? . csak az arany. hiheti ezt? egyáltalán mi az: rablóhadjáratok? Miért nem nevezünk rablóháborúnak minden háborút? miért csak eleink küzdelmeire sütik rá ezt a bélyeget? S ki akart rabolni? A vezérek? a közkatonák? Vagy együtt mind a kettő? Bizonyos ez? S ha nem.nem kell! otthonok fehér füstje.meg százezrek élete megérte? százezrek halála idegen harctereken? megérte? saját népeik sírba hanyatlása.

hogy helységeit elpusztítják. Miért nem ezt az utat. mérhetetlen Nagy Károly-i zsákmányt (és Nagy Károly-i "dicsőséget'). ne vezesse más. pusztultak szakadatlanul. Azért minősítik rablóhadjáratnak ezeket a tudományosan mindmáig nem elemzett hadműveleteket . pusztultak s hadműveleteik végrehajtásában kényszerűen elmentek az emberi erőfeszítések határáig. harácsolás vak ösztöne. hiszen a kirajzó. s így sohasem térhettek meg teljes létszámban. de úgy. rablóállammá. Vagyis: tendenciózusan ítélnek. várait letarolják. minden területrabló példáját: körülkerítik. egyedül zsákmány. ki hihetné el ezt? Zsákmányért? Ha zsákmány kell. prédálás eszükbe sem jutott? Mások nem szereztek zsákmányt? Mások nem fosztogattak? . úgy a hadsereg legfőbb gazdájának. elfoglalják a szomszédos területeket és módszeres alapossággal. lakóit kardélre hányják. A magyar haderő. Lehetséges-e. vagyis: ellentétbe kerül önmagával és önmagát semmisíti meg. egész Európára kiterjedő offenzív hadicselekményeik során szüntelenül véreztek. Tény és való. tényei tanúsítják. De hát a többiek? A világtörténelem többi hadivállalkozása.mert meg akarjuk bélyegezni őket. római-germán alapossággal kifosztják azt. illetve a tizedik évszázadi magyar állam merőben más jellegű volt.Valamilyen ellenséges érzület lopakodik. támadó seregek itt is. zsákmány. lappang itt. Mindezt hitvány tárgyakért. rablás. ha már zsákmány kellett. erőpazarlással és saját-élet pazarlással. amott is ellenállásba ütköztek. biztosabb módját is találhatják ennek: leutánozzák Nagy Károly példáját. expanziós hadserege? Azok szent ostyát vittek. a szerzés vágya? Ki hiszi ezt? Ki hiheti? Miért mond ellent a rablóhadjárat a hadseregnek? Ha egy ország. az államnak is szükségszerűen rablóvá kellene válnia. mint a zsákmányolás. anyagiakért vállalták csupán? Ki hinné. zsákmány. hogy olyan gigantikus hadivállalkozásokat. osztogatták a szent könyvet és kenetet? kenyeret és bort? liliomot és gyertyát? s fosztogatás. A legnagyobb zsákmányt ez hozta volna. s tetten érhető ebben a megbélyegző szándék. egy állam haderejének kizárólagosan rablás a célja. a rosszhiszeműség. minden hódítók útját választották. s így mélységesen társadalomellenes. amelynek ez az egyetlen törvénye. sok zsákmányt aránytalanul kisebb kockázattal. hét évtizedes. ellenségekként ítélik meg őket. minden hódító. A seregek tagjai valamennyien kockára tették életüket és pusztultak. amilyenek a "vezérek korában" zajlottak. Mikor ér már véget a szellemi rablóháború? MIRŐL VOLT SZÓ TULAJDONKÉPPEN A magyarok e hatalmas arányú. Fosztogattak.

asszonyok példátlan hidegvérrel véghezvitt lemészárlását. a magyarok nyugati hadjáratait "kalandozások"-nak minősítsék. a szerzés. aranyát: mindent elvittek. aggok. siralom Zajlik már helyettek. Talán érdemes volna egyszer ezt is megvizsgálni: mit jelentett szigorúan az emberi kultúra szemszögéből Nagy Károly hadjárata? mert az. hogy mindezt rendjénvalónak. Nagy Károly nagyságát. Nagyon megérte Nagy Károlynak! Európának is. Nagy Károlynak megérte: hosszú karavánok vitték Frankhonba az avarok kincsét. helyénvalónak ítélve. Hát igen. a kalandozó rabló ösztön semmiképpen sem függhet össze a szkíta népek Kárpát-medencei visszaáramlásaival: aki rabolni akar. Kő kövön nem maradt. egy birodalom ellen. hanem az avarok leverése és a szisztematikus népirtás: így soha még a kegyetlenségéről hírhedt ókori rabszolgatársadalom. A szkíta népeknek nem kellett volna ahhoz a Kárpát-medencébe telepedniök. nagyszerű tettei. ahol serege elvonult. hanem a védtelen tömegek. gyermekek. rablás." Nagy Károly véres gőzhengere után mégcsak kőhalom sem maradt: a föld színéig letarolt mindent. Az emberiség érdekében? Úgy bizony! A népirtó gőzhenger! A példás alapossággal megszervezett népirtás. Tökéletesen illik rá költőnk vallomása: "Vár állott.ahol erre megvannak a lehetőségei. ami megfogható volt és amit érdemes volt. s a világtörténelem talán legnagyobb arányú rablása. a római birodalom megtorló légiói sem pusztítottak. Némely területeken az emberi kultúra századokkal döccent vissza.és rabol is . Nagy Károly a modern népirtás lángeszű előfutára. most kőhalom! Kedv s öröm röpködtek. nem más mint legirtózatosabb népirtás. hogy rablóhadjáratokat indítsanak. zsenialitását ki vitatná? Ő szervezte meg mesteri fokon . emberelőtti pusztasággá. szolgaszellem és rosszindulat kell ahhoz. Micsoda ostobaság. A titkos erők győzelmét. zsákmányszerző portyáknak. amit valaha is elkövettek egy ország.bárhol is . . a nagy Nagy Károly előtt lehasalni illendő. az rabolhat . s hatalmas területeket tett néptelen holt vidékké. és minden egyéb hasonló rémtettről megfeledkezve. tömegmészárlás és világméretű rablás. kultúrarombolás.nem az ellenséges katonák.Vegyük Nagy Károly hadjáratát az avarok ellen! Némelyek ezt teljesen rendjén levőnek találják. Örök szégyene ez a magyar históriaírás hiperkritikusi szakaszának. Halálhörgés. De megérte. amely csaknem egy századra véres káoszba szédült. Világosan kell látnunk: a harácsolás. amit ő itt művelt. mert nem véletlenül lett nagy! Nagyszerű győzelmei tették azzá. a nemzetközi árulást. De még ennek a hadjáratnak sem a könyörtelen rablás volta célja.

ha . E titok megfejtése a magyarok ősi múltjának ismeretlen területeire vethet fényt. saját uralmuk megszilárdításáig öngyilkossággal határos lett volna a "rablóhadjáratok" végrehajtása. hogy a honvisszaszerzők háromnegyed évszázadon át. betolakodók kiűzése. méghozzá nyomban a honvisszafoglalás után megindították nyugati irányú támadó hadjárataikat. "kalandozó v. Világos tehát: nagyon súlyos okának kellett lennie. s esetleg frontba tömörítik maguk ellen a nyugati népeket.miként a történelmi tények ezt igazolják . "zsákmányszerző" hadjáratokat folytasson megújuló rohamokban egy évezreden át! . kivált. hogy a legsúlyosabb és a legnyomósabb ok nélkül semmiképpen sem dönthettek volna kifelé irányuló hadjáratok végrehajtása mellett. a visszaszerzésért a megszálló idegen hatalmakkal folytatott háborúk. saját etnikumú. Még továbbmenve: a honvisszafoglalóknak még azt is számításba kellett vennie. Ámde azelőtt sem tették ezt. a Kárpát-medence gazdagsága köztudott. felélik az itt talált kincseket. az idegen csapatok. néptelen és terméketlen területre tért ide vissza. illetve több mint egy évezreden át megújuló hullámai újra meg újra. hogy e hadjáratokkal maguk ellen hívják ki. ahol mérhetetlen kincsek fogadták őket. ha azok célja nem volt volna más . A másik kizáró ok: ha az iderajzó szkíta népek idegen etnikumú népeket találtak volna itt. úgy ezeknek legyűréséig. hogy e nyugati irányú "kalandozásokkal". miért lett volna szükségszerű hát számára. idegen fegyveres erővel betelepülő katonaréteggel számolnánk. Vajon miféle titkos összefüggések rejlenek it? Mégiscsak képtelenség. még akkor is. gigantikus erőfeszítéssel "kalandozó".Mi több. Sürgető okuk tehát rablásra nem volt. legalábbis addig. újra meg újra mérhetetlen anyagi és véráldozattal. továbbá a honfelszabadítással óhatatlanul együttjáró. Az ide visszaáramló szkítaság nem koldus. hogy "rablóhadjáratokat" indítson nyugati országok ellen? De rabolhattak volna bőséggel azelőtt is. Magyarán: számolniuk kellett azzal. úgy bőven volt aratni valója idebent az országban.csupán harácsolás. politikai-katonai változások végrehajtásának annyira le kellett kötnie a honvisszaszerzők energiáját. aligha öregbítik nyugati népszerűségüket. v. Nagy kérdés: mi volt. Az ún. hogy népek sora . ezeket azonban még a legrosszabb indulatú beállítás szerint sem lehet rablóhadjáratoknak nevezni. itteni megtelepedésük után azt mindenképpen el kellett volna ejteniök. mivel ezek a szövetségeseikkel kötött megegyezések alapján végrehajtott stratégiai hadmozdulatok voltak. Folytattak ugyan az árpádi honvisszafoglalást megelőzően is hadjáratokat nyugati területek ellen.mégha ugyanannak a népnek különböző ágai. rablóhad járatok" mögött tehát valamiféle nagy titok lappang.rokonfajú. mi lehetett ez az ok? Ha egy szűk. ellenkezőleg: ha azelőtt netán rablóhadjáratokat terveztek volna. De még abban az esetben. saját nyelvükön beszélő népeket találtak itt. amíg kimerítik. hanem Európa egyik legbővebben termő leggazdagabb területére. mélyreható társadalmi-gazdasági. a dolog éppen fordítva áll.

mondja Anonymus. ha nem ütköznénk abba a közismert ténybe.ha ugyan elszármaztak. "rablóhadjáratok" magának a szkítaságnak? Megállapíthatjuk. Az aranykincseket tehát itt termelték és innen származtak el . ELLENÁLLHATATLAN EREJÉRŐL Érzékeltetésül. (?) Erre (gyermek) Lajos király."halála és fiának trónralépte első évében nagy sereget gyűjtenek s meghódítják a moravanusokat. a templomokat felperzselik. isznak a megöltek véréből. Bárhogyan is forgassuk . GYÖNGY: ANNYI VOLT AZ NEKIK MINT A KAVICS. Többért. a lakosságot lemészárolják. de valami még aranynál is nagyobb és fontosabb kincsért. A városokat lerombolják. akiket Arnulf az ő segítségükkel legyőzött vala. Liudprand cremonai püspök leírásából mozgalmas. MIVEL SAJÁT FÖLDJÜK FOLYAMAIBAN TALÁLHATTÁK MINDEZT" . mibe kerültek ezek a "kalandozó hadjáratok". a magyarok páratlan vitézségének.könyörtelenül elpusztította.óriási. "ARANY. hogy mikor Nagy Károly évtizedes harcok után szétzúzta és . Igaz. végetnemérő kocsisorral tért vissza birodalmába. bepillantásul ezekbe a hadműveletekbe és a magyar vitézek küzdelmeibe.és kitermelőhelye kétségkívül a Kárpát-medence volt. övéit megfélemlítéssel bátorságra . hogy az őskortól Nagy Károlyig és azt követően is . Liudprand műve alapján kissé részletesebben kitérünk e hadjáratsorozat két olaszhoni mozzanatára.éppen hazánk területe volt Európa legfontosabb aranyközpontja: gazdag aranybányák sora működött itt és ontotta az aranyat már az időszámításunk előtti évezredben: Magyarországnak már azokban az időkben fejlett aranybányászata. s hogy maguk iránt minél nagyobb rettegést keltsenek. hogy ezek az áldozatok legalábbis vetekszenek azzal az állítólagos "zsákmánnyal". EZÜST. az avarokról tudjuk: roppant kincseket halmoztak fel. életeleven képe bontakozik ki a X. Onnan tudjuk ezt.ne szépítsük a dolgot . látva népének pusztulását s amazoknak kegyetlenségét. harcközpontú életszemléletének és minden ellenállást elsöprő katonai fölényének. Akkor pedig miért? Miért lett volna szüksége ennek az akkoriban leggazdagabb országnak a szegényebbek sovány és fakó kincseire? Hisz amúgy is dúskálkodhattak aranyban. Elfoglalják a bajorok földjét is. Az arany központi lelő. földig rombolta és kirabolta az avar birodalmat . Arnulf . ezüstben. mint aranyért: életért! RÉGI SZABAD MAGYAROK VITÉZSÉGÉRŐL. amit állítólag szereztek. aranykincsekkel megrakott. századi támadó jellegű (offenzív) régi magyar hadviselésnek. Nagy Károly talán visszaszerezte a rabolt kincseket? Hihető volna. színes. tetteibe.elénk mered a kérdés: miért? Bizonyos az is: nem aranyért.Próbáljuk csak felmérni azt is. nemesfémfeldolgozó ipara és fémművessége volt.

midőn hírül hozták ennek a népnek nem váratlan és nem óhajtott közeledését. erős pánczél repedez.tüzeli s akasztással megfenyegeti mindazokat. Igazolják ezen állítást azok a sebek is. mintha menekülni akartak volna. hogy a hunok népszokásai közé tartoztak: a fiúgyermek arcának születés utáni felhasogatását. De nem is volt másban öröme." Amint abban a könyvben. hogy Liudprand téved és összekeveri egymással (a két azonos népet) a hunokat és a magyarokat. mert előbb száll el testükből a lélek. miszerint hőseink. tegzek ürülve. olvastam. összefüggésben áll ezzel az a másik sajátos szkíta népszokás. ragyogást a fürtös Apollón. az anyák a fiúgyermekek arczát mindjárt a születés után éles késsel összevagdalják. hasadoz ki-ki hátán. lárma tetőnkön: Döngnek a bőrsüvegek. mint szemükből az álom. Mint a mikor zuhogó jég elpaskolja vetésünk És útján támad kopogó zaj. arcukat felhasogatva borultak a halott fölé. repülő nyíl átszegi őket. Alighanem. akik a tervezett háborúból kivonják magukat. az asszonyi lélekgyöngeség könnyeit megvetve. csapkodják kardok azon kép. beborítani kezdi Bús felhőkkel a fényt. hogy rá vérkönnyeiket hullassák. amely terjedelménél fogva alkalmas a csatározásra. A következő napon tehát összecsapnak a Lemannus folyó melletti síkságon. Többeket előbb ébresztett fel a gerely. hogy tűrjék el a sebek fájdalmát. arcukat marcangolták és ruhájukat szaggatták: ez a szokás fakuló nyomokban . Kincstáriak természetesen ezt nem tűrhették s kisütötték. másokat pedig a kiket fekhelyükhöz szegeztek. süvöltnek a messzire röppent Nyilak. hanem a haza szolgálatának szent hivatása. szeretteik elvesztése fölötti igaz fájdalmuk jeléül a férfiak. még mielőtt az anyatejet táplálékul bevennék." . És ha az ég végtől végig zeng. s mintegy kijelölését arra. kegyetlenségükben vért ontanak könnyek helyett!" Liudprand két olyan tényt hoz fel itt a régi magyarok szokáshagyományaiból. mint a harci rivalgás.a kereszténység ellenére mindmáig fennmaradt. mint a csatában. s hatalmas Urunk. "a mely eredetével foglalkozik. hogy a szomjas ember mohóbban nyúl a hűs ital után. jól irányított nyilaikkal igen sokat terítenek le. S hullnak a holt tetemek. A Liudprand által ismertetett két ómagyar népszokás a magyar-hun-szkíta azonosság két bizonyítéka. Véres küzdelem keletkezík mindenütt s a turkok hátat fordítva. a mely a svévek és bajorok. Épp így. az asszonyok hajukat tépték. Ha dicső. Istent nem ismerve. ki fehért feketére cserél fel Vétkének tudatában fél a szívébe tekintni: Hátha az égi tűz s ő egyidőben még elenyészik. megtámadták a vérszomjas és harcias magyarok a még alvó keresztényeket. zúg a vihartól És ha cikázik a Dörgő trónjáról kibocsájtott Villám: hogy hogy fél az. vezéreink. "Lajos király egybegyűjtött csapataival már Augustába jött. amelyből hiteles ókori kútforrások alapján tudjuk. hogy élete nem az elpuhult élvezetek keresése. abba a városba. amelyeket az életben maradtak az elhaltakért való fájdalmukban önmagukon ejtenek. Hatalmas seregének tehát eléje sietett ezen elvetemült népnek a megszámlálhatatlan sokasága. mint ahogy e kegyetlen nép várta a csata napját. vagyis a keleti frankok határán fekszik. nem költött fel sem a csatazaj sem a halálos seb.

miként a Szent Gallen-i eset is mutatja. Sebestyén Gyula is ennek a hatása alá kerül. A magyarok végrehajtván tervüket. hogy a nyugati források fájlalják az árpádi honvisszafoglalóktól elszenvedett csapásokat és krónikásaik ezt szóvá is teszik. Ellenkezőleg. szinte példátlan emberséget tanúsítottak. legfeljebb olyan helyeken. aki a másik oldalon áll. megóvja őt ettől tisztessége s így mindvégig tárgyilagos marad: ez adja művének értékét. hogy itt-ott akaratlanul is ne bocsátkozzék némi túlzásba jelzőit illetően. hogy kellő tárgyilagossággal megvilágítsák a történteket s kimondják. svévek. ajakcsíptetőkkel az érintett területek lakosságát és liliomot és díszkoszorúkat se vittek. vértől pirosló patakokat s folyókat. hogy nem azért ítélik el a külháborúzó magyar hadsereget. hogy ok nélkül öldököltek volna és tömegesen lenyiszakolták volna a lakosságot. Látni lehetett erdőket. A nép néhány évre adófizetője lett a magyaroknak. . nem várjuk el. várost vagy kolostort meg miegyebet. mint olyan szerzőtől. mi több bízvást rámutathatnának arra . ennél lovagiasabb. az is csak halkan. A lovak nyerítése és a kürtök recsegése még inkább rémítgette a menekülőket. midőn a ravasz turkok leshelyeket állítván fel. füldugaszokkal. A mi hivatalos historikusaink feladata volna. Érthető. Midőn a király népe nem tudván a kelepcéről." A cremonai püspöktől. de szándékos torzítással. semmi rendkívüli nem történt. hogy a magyarok szokatlan emberséggel jártak el: semmi nyom például arra. ahol a győztes hadsereg nem fosztotta ki a birtokába került területet? Még jó. Kifosztották? Hallatlan! De volt-e vajon még olyan hadjárat. humanitáriusabb eljárást a legeszményibb hadseregtől is bajosan lehetne elvárni. Senki sem merte érkezésüket bevárni. amit nem kellene efféle hadicselekményeknél elkerülhetetlennek tekinteni. fölfogván. a számtalan keresztény lemészárlásával nem elégítették még ki gonoszságukat. előtörtek mindenünnen a leshelyekről s már-már legyőzve lekaszabolják a győzőket. szántókat szerteszét heverő holttestekkel. A király maga is rémülve látta. semmi olyasmi. őket hevesen üldözőbe vette. mindinkább annak a szemléletét tükrözi. frankok és szászok földjét. futást színleltek. de könyörtelen dühükben gyújtogatva végigszáguldozták a bajorok. A SZENT GALLEN-I ESET A külső hagyomány magyarellenes szemlélete hatalmas erővel uralkodik az elidegenedett magyar történelemszemléleten. amelyeket nagy munkával vagy a természeti előnyök igénybevételével lehetett megerősíteni. hogy a győzelem vereséggé változott s annál keservesebben fogadja a váratlan csapást.a szokásos túlzásokból az igazság tárgyilagos kihámozására törekedve -. az üldözőket pedig egyre előre hajtotta. hogy kifosztottak egy várat. miért nem vittek ajándékot s nem halmozták el válogatott csencsembencsemekkel. történelemhamisítással senki sem vádolhatja őt."A lenyugvó nap már hét óra felé járt s Mars isten még Lajosnak kedvezett.

békében hagyták.viselkedésében kihívónak tűnt . noha nem lehetetlen. Tolmácsuk. felhevült szívnek az aligha lehetett kellemetlen.a papok hagyományos borszeretetét ismerve .) nyomán vázoljuk a történteket.) Megható a kiabálásra kényszerített pap-tolmács históriája. tetejüket leverték s ihatott mindenki amennyit csak akart. Galli V. aki ugyancsak felhevülhetett a bortól . hogy Heribald is velük üvöltött. Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom. a pap-tolmács. velük ordibál (=kurjongat és énekel) .le akarták vágni. Mivel pedig ez a derék egyházfi magyarul is tudott. értette az éneket s ismerős fülnek. arra is rákényszerítették. mivel ez mély nyomot hagyott a magyar történelmi képzeletben. mert ártalmatlannak vélték. de nagy tehetséggel játszotta az idiótát. a penitencia és vele a bűnbocsánat. ki végül is vezeklésül egyházi dalt énekel. sz. csupán tettette magát. (Számolnunk kell vele. hogy érintkezésben áll a felsőbb hatalmakkal"). egy keresztény pap. Az ünnepség tovább folyt (Heribaldot egyébként nem azért nem bántották.Heribald szerint -: mivel kényszerítették rá. 52. A 926-os évben egy magyar katonai egység berontott Svájcba és letáborozott a Sankt Gallen-i kolostor udvarában.arra kell gondolnunk. Heribaldot a magyar hadfiak egy kicsit meghergelték s hirtelenében .saját nyelvükön elfújja a "Sanctificat nos Domine" kezdetű egyházi éneket. (L.. Ámde miként lehet valakit ordibálásra. "hanem mert az ókoriak hite szerint a félkegyelműséget annak jeléül tekintették.Sanct-Gallen középkori képe Vegyük mindjárt a Szent Gallen-i kolostorban történteket.. Közeledésük hírére a szentatyák mind elmenekültek. volt bor ott bőséggel. annál is inkább. de rájöttek. hogy versenyt igyon velük. Némileg Ekkehard mester (XI. c. kézirat) . félkegyelmű. éneklésre kényszeríteni? S itt . (Ekkehard: Casus St. A magyarok "a vegyítetlenül ivott bortól felhevülve rettentő hangerővel isteneikhez ordibáltak" (=harci dalokat énekeltek).) Végül pedig jöhetett a pecsenye. 54. csak az ütődött-hibbant Heribald várta meg a magyarok érkezését. A boros hordókat a kolostor pincéjéből kihordták. miután pedig kitombolták magukat.

hogy Pavia városának falait sánccal vették körül és köröskörül lecövekelt sátraikból állották útját azoknak. A tűz viharoknak a szárnyain indul És fölszíva magasra rohan s szanaszét harapódzik. akik onnét kijönni akartak. ha akaratlanul és közvetetten is. sem ajándékokkal meg nem vesztegethették őket. Mert miként Liudprand tanúsítja. amiről emléktelenítéssel felérő adatirtás és ócsárlásból fakadó érdektelenség miatt oly keveset tudunk." Íme. Rodulfus távolléte idején a magyarok dühe Salardus vezérlete alatt egész Itáliában érezhetővé vált. aki így jellemzi őket: . És nem elég. Végromlást kiabálnak a minden irányból előtört Gyors magyarok s lenyilazzák azt. mintegy közelebb hozzák. megelevenítik a régi magyaroknak azokat a küzdelmeit. Liudprandnak ez a passzusa a rágalmazók ellenében Anonymust igazolja. nem zsákmányra éhes horda. "Berengár halála után. Ekkora bősz magyarok hada rajtüt a városerődre S tűzbe borítja. És ezek a sorok. éppen a rájuk sütött elsőszámú rágalmat leplezik le. Ezek bűneikkel szolgáltak rá. hogy sem szembe nem szállhattak velük.A MAGYAR ARANYÉHSÉG ÉS ZSÁKMÁNYSZERZÉSI VÁGY CÁFOLATA LIUDPRAND CREMONAI PÜSPÖKTŐL Liudprand püspök a páviai csatáról is beszámol. Aeolus Féktelenül lihegő szeleit kibocsájtja magából. Leírásai hiányt pótolnak. annyira. még a felajánlott s fáradság nélkül megszerezhető kincset sem fogadják el: visszautasítják a megvesztegetésükre szánt ajándékokat is. Kit a tűz nem emészt meg. Vitézi sereg volt ez. hogy a tűzvész lángja elemészti a várost. ilyennek mutatja a régi magyarokat a túlsó táborhoz tartozó derék püspök emberi leírása. Újra kibontakozott a nagy ég borújából a napfény És a kos útja felé közelítve a hegyre borult jégS hótakarót melegítve elolvasztja.

Mint tudjuk: 907-ben fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. pontosabban: a pozsonyi csata. A második a pécsi domborművek nyomán van rekonstruálva és a nyugati hatást mutatja. századból Az első alak rekonstruálva bizánci hatást mutat. fél évezreddel az ugyanígy megdöntött hun birodalom és az azt évszázadokkal megelőző szarmata. Ellenállhatatlan történelmi szükségszerűségek folytán Európa közepén újra helyreállt . a vazallus fejedelemségek leverése. arra.ki tudja hányadszor az évezredek folyamán . mi robbantotta ki a tizedik évszázad Nyugat elleni nagy hadműveleteit. Annál is inkább meg kell tennünk ezt. SOK ÁLLATNAK ÉS ELEGENDŐ ENNIVALÓNAK A BIRTOKOSAI. MINTHOGY MINDNYÁJAN GAZDAGOK VOLTAK. pannon stb. a betolakodott idegen fegyveres csapatok kiűzése. a harmadik a Gertrud Codex magyar alakja Nemes Mihály rajza (Magyar Jelmez) A POZSONYI CSATA Mi volt hát a magyar külháborúk oka? Mielőtt felelnénk az okokra. hogy összefüggéseikből és az okoksági viszonyból kiszakítottan szemléljük.a Nyugat robbantotta ki. jász (jazig)." Magyar főurak a X-XII. dák (daha). tekintélyelvekkel rátukmált) csőlátás valósággal ránevel arra. rá kell mutatnunk a közvetlen előzményre. mivel történelemszemléletünkben divatossá vált (mesterségesen ráerőszakolt. szkíta birodalom elpusztítása után ismét kivívta a történelmi szükségszerűség és ésszerűség és a szkíta népek ereje az ősi szkíta birodalom .a központi szkíta birodalom. stb."NEM KÍVÁNTÁK A MÁSÉT. A Nyugat elleni háromnegyed évszázados magyar offenzívát . Egy évszázaddal az avar birodalom nemzetközi fegyveres erőkkel és titkos eszközökkel véghezvitt elpusztítása után. az ország belső rendjének kialakítása és az ország ősi határainak újból való kitűzése.

Pontosan egy évszázaddal az avar birodalom embertelen vadságú szétrombolása után a magyar honvisszafoglalás befejezése évében. és a germánság már ekkor. Tanúsítják ezt a terv gyakorlati kivitelezésének tényei. de a védőtartóoszlopot ellenséges falként érzékelte.és Nyugat-Európa összefogása. elleni régebbi tervek kidolgozásakor. Csak mi. Számunkra itt az a lényeges. A Hungáriának. s a terjeszkedő német imperializmus. noha a korabeliek számára ez felismerhetetlen maradt.jól-rosszul . avarok stb. hogy a magyarok elleni harcban egyesült germánság már ekkor. Pozsony ősmagyar váránál az ország kapujában. a huszadik század poklából visszatekintő és valós történelmet elködöző történetírás homályán áttekinteni képes emberek mérhetjük fel a maga igaz mivoltában az esemény felmérhetetlen jelentőségét: a forrongva kialakuló nagy nyugati és keleti népcsoporttömbök között újra helyreállt a természetkijelölte keretek (Kárpát-medence) és évezredek szentesítette határok között az a központi hatalom. 907-ben százezer főnyi hadsereg indul a magyarok megsemmisítésére: a szárazföldi csapatokat dunai hadihajók kísérték. mik az ekkori megtámadtatás nélkül tán sosem is jöttek volna létre. Véres fővel kénytelenek voltak elmenekülni.helyreállítását. Mi több: az új terv kidolgozója és kimódolója éppen a germán klérus volt. S miként a hunok. A hazájukat visszafoglaló magyarok még nem támadtak nyugat ellen. Meghökkenő fegyvertény ez: a honvisszafoglalást még teljesen be sem fejezett magyarság már ekkor is nagyobb katonai erőt képvisel. "kalandozó" hadjáratok. A magyar katonai erő szétzúzta az országba betörni készülő óriási nemzetközi haderőt. amely terjeszkedő hatalmát korlátozza. . Alig hogy befejeződött a magyar honvisszafoglalás. a főszerepet a terv létrehozásában az oligarchia mellett ezúttal is a főpapság vállalta. hódítani minden áron. a nagyhatalmi álmok megszállottai. Működtek a régi hibás beidegzettségek. A kortársak csupán az új helyzet előidézte fenyegetést érezték. netán a semmi ködében úsztak a majdani ún. alighogy újjáalakult Magyarország szétzúzására. Közép. 907-ben. a már ekkor kialakuló "Drang nach osten" hatalmi mohóságában nemhogy nem ismerte fel. máris itt voltak az éhes új hódítók. A Pozsonynál 907 júliusában lezajlott többnapos ütközetben azonban a magyarok tönkreverték a germán hadakat. már itt voltak germán vezetéssel a nemzetközi fegyveres erők leszámolásra kész roppant hadai. 907-ben tervet dolgozott ki a sebeiből alighogy felépült. És beindultak a pusztító viaskodások évszázadokra kiható nagy gépezetei. amely természeti és történelmi adottságainál fogva a néptömbök közötti egyensúlyozásra volt hivatott. Így került sor a pozsonyi ütközetre.ezt a szerepet töltötte be egy évezreden át a pángermán és pánszláv népsokadalmak közé ékelődötten Európa keleti védőbástyájaként. és amely . zsoldos katonai erők kiverését az országból. együttmunkálkodása helyett háború a közép-európai pillér ellen. s ezért lerontására tört. mint az ellene támadó nyugat egyesített hadereje. Még messze a jövőködében. Mit akartak elérni? Hódítani. Alighogy befejezték a Magyarország területére betolakodó idegen. avagy Magyarországnak nevezett új szkíta birodalom új egyensúlyi helyzet kialakításának irányába hatott. a magyar honvisszafoglalás lezárásának évében megindult a pusztító támadásra.még későbbi megtört és ezerféleképpen rombolt formájában is .

míg ellenségeink orvháborúi. . nem jöhetett volna létre a magyar haderő ekkora ütőképessége. Le kellett vonni a támadás tanulságait. zsákmányszerzést szolgáló "kalandozásoknak".miként azt napjainkban is tapasztaljuk . így aztán a kép feketére sikerül: ily módon bélyegződnek eleink hadműveletei barbár dúlásoknak.Elsőrendű bizonyíték is ez a tény: tanúsítja a hamis.hozzászámítva mindazokat az atrocitásokat. rablóháborúknak. hogy a Kárpát-medence lakossága."Morvaországot és Cseh-országot fosztották ki minden vagyonából.az avar birodalom szétzúzása utáni szláv beszivárgást az ősi Magyarország területeire. A nemzetlélekölésnek ez is egy hatásos módszere.a vazallus frankoszláv fejedelemség létesítését ős Szepességben. mondhatnánk ellenségesen fogalmaz. és a csatában megölték fejedelmüket. Volt azonban más oka és célja is ennek a hadműveletnek: nevezetesen az ország köré települt ellenséges gyűrű meggyengítése és szétzúzása. előzményekből következtethetünk. s ez azért hangsúlyozódik ki különösképpen.és Árpád előtt is . hogy büntető expedícióról van szó. hatalmi visszaéléseket. nem éltek olyan ellenséges etnikumok. elhallgatják: szidjuk magunkat és ők is szidnak bennünket.óhatatlanul együtt járnak az idegenuralommal. az előzmények közt pedig megtaláljuk: . A pozsonyi csatát követően. A katonai támadás intő jel volt a magyarok számára: nyilvánvalóvá vált. és megtörtént a magyar visszavágás: magyar csapatok pusztították végig Szászországot. rablóháborúi magasztos és dicsőséges hadi vállalkozásokká dicsőülnek. . oka és célja is. Elsikkad a krónikás szövegben a hadjárat valódi mibenléte. Thüringiát. akiket le kellett volna győzni. amik . miként Kézai írja . hódító eszkalációi. hazug híresztelésekkel szemben. s mindenre csupán a történelmi tényekből és összefüggésekből. s amit a betolakodó önkényének nevezhetünk. a fosztogatás. illetve azt.magyar volt. azt ami elkerülhetetlen kísérőjelensége mindmáig a háborúknak: a dúlás. mit várhat a magyarság a nyugattól. Vratiszlávot. jóllehet igazságérzetét vitatni sem lehet. etnikuma akkor . Felvidéken. hiszen akkor nem őrződhetett volna meg. . És még egy év sem telt bele. mert más népek historikusai a kedvezőtlen tényezőket általában elnyelik. hogy itt nem éltek más etnikumú népek. ő sem tud azonban mindenütt és mindenben ellene szegülni kora klerikális szerzői magyarellenes beállítottságának s ezért emeli ki többi középkori krónikásainkkal együtt a velejáróját a fegyveres konfliktusnak. ők betartják a "magunkról csak jót" elvet. Bizonyosra vehető hát. mi éppen fordítva. megtorló hadművelet-ekről: ezért első dolguk az árpádiaknak a cseh föld végigdúlása." Kézai Simon mester itt keményen.

Ez a gigantikus eseménysorozat semmiképpen sem szűkíthető le a magyarok tizedik évszázadi külháborúira. majd a nyugatot nemcsupán rajtaütésszerű hadműveletekkel riogató. akiktől rettegett a világbíró Róma. korai avarok. meg kell ejtenünk az évszázadokon át elmulasztott elemzéseket.a későbbi Dagesztán-Dahesztán tájáról . katonai cselekménysorozatról van szó. jószerivel azonnyomban megkezdték a nyugat felé irányuló támadó hadműveleteiket. jóformán még meg sem melegedtek itt. mihelyt visszatelepültek a Kárpát-medencei őshazába.ISMÉTLŐDŐ VILÁGTRAGÉDIÁK Korról korra megsemmisülő szkíta birodalmak. Mindezeket a szkíta népeket a Kárpát-medencei őshazába behatolt és itt zsarnokoskodni kezdő idegen népelemek kiűzésének karizmatikus parancsa. a nagy szarmata síkságról . isteni elrendelés kényszerítette ide a nagy keleti pusztaságokról. s mihelyt visszafoglalták. griffes-indások. hanem őket jó évezreddel megelőzve a szkíta népek egymást követő hullámai. hanem egy évezreddel korábban a Pannóniának nevet adó pannonok. ümögben száguldozták be frissröptű lovaikkal az etnikai forrongás állapotában levő nyugati tartományokat s verték vissza a nagy rabszolgatartó hatalom hódító hadait a Duna vonalánál. majd utánuk a hatalomban hozzájuk mérhető korai és kései avarok. Tüstént szemünkbe ötlik: nem Árpád magyarjai kezdték a nyugat elleni külháborúk sorozatát. Mindezek a szkíta népek. jász-jazigok. Átfogó tüzetes vizsgálatra van szükség. akiknek az égvilágon semmi köze a Balkánról több mint egy ezredév eltelte után felszivárogni kezdő valachruminokhoz. késztette őket ezekre a hadműveletekre? S miért volt valamennyiök számára annyira sürgős ez a késztetés. gyökértelen jelenségekről. a pannonok. A történelmi tények nem hagynak semmi kétséget aziránt. de az egész Európa visszafoglalására. s csak e folyamat zárószakaszában a magyarok. Mindenekelőtt látnunk kell: nem elszigetelt folyamatokról van szó és semmiképpen sem a történelmi összefüggésekből kiszakadt. attól független. harcicselekedetekről. Mert nem a magyarok kezdték el gyorsan mozgó könnyűlovasságukra támaszkodva a nyugat elleni rajtaütésszerű hadműveleteket. hogy egy teljes évezredet áthidaló grandiózus folyamatról. daha-dákok. Miért? Mi vezette. akik lobogó fehér gatyában. ezekben a kérdésekben is. nyugatrómai és keletrómai birodalom beolvasztására készülő (és őket adófizetővé is tevő) hunok.visszaáramló ősszkíta-magyar daha-dákok. Félre kell vetnünk a tizedik századi magyar haditettekre (s az egész korra) tévedésből és ártó szándékkal ráaggatott hamis címzéseket. majd nyomukban a szarmaták. hogy haladéktalanul nekivágtak ezeknek az óriási áldozatokkal járó párviadaloknak? Mi volt az ok? Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egymást követő sora egy évezreden át? Miért volt elkerülhetetlen ez? Mit akartak elérni? . hullám hullám után. hunok. nép nép után. máris megkezdték nyugat felé irányuló támadó kirajzásaikat. szarmaták. ugyanúgy a keleti pusztákról. végül pedig a magyarok. birtokba vették az őshazát.

Attila megöletésének és "Krimhilda csatájának" félelmetes jelenségei. világpusztulással felérő képei. métellyel s orgyilokkal győzelmes háború mindaddig. népek katasztrófája: világraszóló s világ sorsára kiható tragédiák. így például Európa ősnépeinek. Közép-Európának szkíta birodalmait A történelem kulisszái. amelyről még manapság is Pannóniának nevezik Magyarország felségterületeit? Hova lett a Szarmata-Jász (Jazig) Szkíta birodalom. Ismétlődő nemzettragédiák. míg ki nem okádták mérhetetlen kincseiket az avar dombok s míg föld alá nem került a nemzet nagyobb része.Míg ezekre a kérdésekre nem találjuk meg a választ. az emberiség emlékezete mögé süllyedt népek. ez a kémek. szkíta ősbirodalmainak pusztulását. Visszakísértenek az avar birodalom szétzúzásának irtózatos jelenségei Nagy Károly mindmáig leplek alá vont bosszúhadjáratának titkos erővonalaival. mert ezek a kérdések választ követelnek. amely a tények feltárója helyett a tények elfedőjévé. a griffes-indások után a magyarok A magyarok színrelépésekor mind felkísértenek az előző tragédiák. a nagy pannon birodalom. Megdöbbentő jelenségek bontakoznak ki a kutató tekintet előtt. áru-lók. Évszázadokról évszázadokra megismétlődő nemzettragédiák. méregkeverők seregeit mozgósító diverzánsháború. világjelentőségű tényeket takart el az emberiség szeme elől. Fél évszázad múltán a régi félelmetes idők kísértettek vissza. évezredeken át megismétlődve érő tragédiák. Egy évszázad sem telt bele. amikről senki. Hova lettek Közép-Európa ősszkíta birodalmai? Hova a Rómát rettegtető pannonok. módszeres. gyilkosok. s a hunok. világkataklizmák. immár harmadízben vagy éppen tizedízben. történelmi tényekre alapozott. senki semmit sem tud. A história. Csaknem egy évtizeden át dühöngött ez a feltáratlan titkú pokoli háború. földalatti brávók. . a hun és avar birodalom világégéssel. a korai avarok után a griffes-indások. a magyar Szerémségben? (A szkíta Dákország és a dák-daha nép kiirtásának körülményei ismeretesek. eltakarójává vált. világbirodalmak omlása. megvesztegetők. a hunok után a korai avarok. helytálló választ. nem mehetünk tovább. Európa közepének.) Évszázadokról évszázadokra megsemmisülő és újraépülő szkíta birodalmak. Világok pusztulására vessük a tekintetünket. ősrégi központjának. népirtó megátalkodottságának követ kövön nem hagyó csapásaival. A szarmaták után következnek a hunok. avarok után itt voltak óriási erőhatalommal a magyarok. országok tragédiái. amelynek csak a neve maradt fenn hajdani peremvidékein.

miféle kényszerűség? Mi volt e hadivállalkozás-sorozatok kiváltó oka.meg tízezrei. s a háborúkat nem a nyers erő. kísérőjelenségei mindegyik esetben hasonlóak vagy éppenséggel azonosak voltak. titkos vonulataival egyetemben. célja? Miért vonultak éveken át. hogy néhány ember ideát is. az európai népek sorára és alighanem az egész világtőrténelemre végzetesen kiható kataklizma semmiképpen sem érthető meg külön-külön egymástól elszigetelten. S ez nem lehetett s nemis volt másként Nagy Károly háborúiban sem. hogy a katonailag mindaddig fölényben lévő avar haderő s az egész avarság elvérzett a nála gyöngébb. A valóságban azonban a háborúk már réges régen nem ilymódon folynak. Attila hun világbirodalmával? Az avarokkal? Mi történt Nagy Károly avarellenes háborúja során? miként történt meg az ún. ugyanazok a módszerek készítették elő és hajtották végre. illetve a csoda mezébe burkolt gyilkolás és titokhalmaz? az. hanem az ész. miféle rejtélyes erő.úgy képzelik a háborút. tudatos obstrukció tagadhatja e gigantikus eseménykomplexumok világpolitikai jelentőségét. értelme. s a hasonlóságok és egyezések révén az egyik kataklizma eseménysora alkalmas a másik megvilágítására is. ki tudja. Miért vívták őket? Ki meri ép ésszel állítani. a nemzethalál. a szkíta világhatalom. világfordulatot ugyanazok a tényezők.Feléledt. Hivatalos dilettánsok. Mi történt itt? mi ismétlődött-kísértett fel immár ki tudja hányadízben? Csak históriai vakság. régi dilettánsok avítt leírásaiból ismerik a fegyveres harcok világát . közreműködésének figyelmen kívül hagyásával az események megmagyarázhatatlanná válnak. alárendelt frank haderővel szemben? Harmadízben (sokadízben) kísértett fel a Kárpát-medencében a végpusztulás. a szó: a cselszövény. mindmáig valósággal elsikkasztotta a történelemnek ezt a lényegi hátterét minden háttértényezőjével. karddal hasítva maguknak utat a nyugati tartományokon át? miféle törekvés mozgatta őket? mit akartak elérni? S ki szervezte meg ezeket a hadakat. kényszerűségek láncolata? . S a létrontó titkos erők ismét gyűrűbe vonták. nem a fegyver. a hun birodalom szétzúzásának tragédiája rávilágít az avar birodalom végóráira. a titkos erők küzdelme dönti el: nem a nyíltszíni küzdelem. ugyanazok a titkos láthatatlan erők: ezek döntő ténykedésének. avar. emez pedig a magyarság tragédiáját előkészítő titkos szövevényekre vet világot. Mi történt a pannonokkal. hogy a katasztrófa körülményei. hányadízben. hatalmas erőfeszítéssel és véráldozattal végigvitt magyar külháborúk vonulata. miféle késztetések és szükségességek. Hadjáratok sűrű sora vonul el hát szemünk előtt. szándék hajtotta őket. S az érintett szkíta (hun. világkataklizma jellegét és azt. évtizedeken át magyar katonák tíz. "Nagy Károly-i csoda". s talpraállt. hogy ezek a külháborúk a puszta kalandvágy kitörései és megnyilvánulásai voltak? Milyen cél. magyar) népek országa mindegyik esetben Európa vezető katonai hatalma volt. a leterített óriás. odaát is fegyvert ragad és parancsnokai vezénylésére öldökölve egymásra ront s aki a mészárlásban felülkerekedik. Valójában ez utóbbi három. hanem a kulisszák mögötti rejtve folyó ádáz viaskodás. A dilettantizmus azonban az emberi eszmélkedés és történelmi önmegismerés mérhetetlen kárára. akik csak hírből. Vagyis a fantasztikus katonai fordulatot. azé a győzelem.

Következésképpen a szkíta népek évezredes Nyugat elleni támadó háborúit sem a bosszúvágy és területrabló szándék vezette. megalapozott módszeres választ. a nagy hun király ezért vívta óriású arányú háborúit a rómaiak ellen. Nem lehet kétséges.) katonai felszabadításának mindinkább elhalványuló hagyománya.az észak-keletről betörő latinok.több mint évezredet ölelnek át. csak az ősi szkíta felségterületek. "Európában a szkíták uralkodtak" . az oka: rablás. Ezt úgy kell értenünk.az újonnan visszaszerzett kárpát-medencei őshaza megelőző célzatú támadó hadjáratokkal való biztosítása -.Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egész sora? Hiszen ezt a sort nem a magyarokkal. azaz a Kárpát-medencei ősszülőhaza felszabadítását és védelmét. "haszonvágyból. svájci hunok stb. Ezért küzdöttek még régebben a szkíta jászok és szarmaták. dákok (v. ibérek. a nyugat-európai ősi szkíta hazák. Akad. EMESE ŐSANYA ÁLMÁNAK mondája. csak alapozatlan lehet. s ezért vívta élet-halál harcát a hun birodalom örökébe lépő avar birodalom. biztonságát. a késlekedő magyar seregre támadó ÓRIÁSMADARAK (GRIFFEK) mondája. a jövőért. szkíták voltak Európa őslakói. Választ követelnek ezek a kérdések.a régiek megállapítása szerint . zsákmányszerzés. Mindegyik ősmondakör az őshaza természetfölötti erők által elrendelt . Ne feledjük: a szkíták . úgy nyilvánvalóvá válik. valósabb ok került az előtérbe: a rabszolgatartó római. hogy ezek a hadjáratok a szkíta népek visszaáramlásait. ami évezredes léptékben is meghatározója lehetett a szkíta népek történetének. a szabadságért. vissza kell mennünk a jazyk-jászokig. A HADAK ÚTJA mondája. Elemi érdekekért folyt ez az évezredes gigantikus küzdelem: a létért. kalandozás. mégcsak nem is az avarokkal kell kezdenünk. jóllehet ezt a tizedik századi magyar haderő is megvalósíthatta volna. Már Attila. az ősszkítákig.vallja az időszámításunk előtt élt Xenophon. majd germán imperializmus mind fenyegetőbbé váló terjeszkedése. Nem akartak mást. Ámde ezek a had járatok. hogy e küzdelmeknek össze kell függnie a kárpát-medencei ősmagyarság létének alapkérdéseivel. szarmatákig . germánok. s minden olyan válasz. aki úgy véli. s ókori kútfők tanúságtétele szerint. mint a krónikákból. harácsolás. olyan oknak. a válasz már ismeretes. hogy az ősi Európában . történeti és kronológiai adatokból tévedhetetlenül kitűnik. dahák). és ezért az avar birodalom helyébe lépő honvisszafoglaló magyarság. itt élő szkíta népek (baszkok. s tán mégcsak nemis elsősorban az előrelátó honvédelem . De már az időszámításunk körüli időben bizonyosan más. hogy ezeknek a hadműveleteknek is nagyon nyomós okának kell lennie. gótok és egyéb népek előtt szkíta népek éltek. hullámzásait pontosan követve .sőt talán még az agathirsokig. a honvisszafoglalásokkal. nosztalgiája vezette volna egy teljes évezreden át a "kalandozásokat"? Kezdetben talán igen. az őshaza megvédéséért. és a CSODASZARVAS mondakör mind ezt igazolja: az isteni elrendelést az őshaza felszabadítására és védelmére. az ARANYKINCSEK. írek. ami nincs tekintettel erre. Nem a kincsszerzés. ispánok. területrabló szándékkal nem vívtak háborúkat". Ha figyelembe vesszük. Valóban nem is törekedtek a nyugati tartományok elfoglalására. szorosan összefüggenek a Kárpát-medencébe történő visszaáramlásokkal. katalánok.a világ legigazságosabb népei voltak.

Mindegyik ősmondakör a természetfölötti erők által elrendelt mágikus visszatérési parancsot sugallja. Az egész ősi Európát nagy veszedelmek fenyegették az új rabszolgatartó imperializmusok részéről. amelynek a Kárpát-medence csupán a középpontja. de az egész ősi területről. történelemben. Ezért is homályosul el értelmük a késői utókor előtt. A szkíta népek ezért térnek vissza: meg kellett küzdeniük a félelmetes új ellenséggel.felszabadítására és védelmére vonatkozik. Ha figyelemmel kísérjük az Európában lezajlott világeseményeket. századbeli. Dél-Oroszországban lelt csészéről . könnyű rá jönni a rejtett okra: a germán népek és a latinok terjeszkedése.tán Attila gigantikus Európa-egyesítési terveit kivéve sohasem volt célja sem a nyugati területek meghódítása. Bizonyos. Íme az évezredes titáni küzdelem fő mozgatóerői! Párhuzamos tartalom mondákban. a párhuzamosság és a karizmatikus cél a leghatározottabb formában minduntalan fölsejlik. sem a nyugatra költözés. Hun-szarmata fejedelem IV .V. A "kalandozó" hadjáratok tehát a kárpát-medencei honvisszafoglalások szerves kiegészítő részei. Valójában tehát nemcsupán a Kárpát-medencéről volt szó. hogy e hadjáratoknak . De a nyugaton élő ősnépek is rokonságban állnak a magyarsággal. megmenteni a kárpát-medencei haza őslakos magyarságát és a nyugaton élő magyarral rokon népeket a római gőzhengertől.

mint a bűnügyi nyomozóé. lovaik lassúnak.az esetek többségében . vélt tények ismeretéhez. áldozataik hiábavalóknak bizonyultak a szélsebesen száguldó paripák. sosem lehetett tudni."A magyarok nyilaitól ments meg Uram Isten!" -. végső elszántságukban újra meg újra megkísérelték a szembe-szállást. végérvényesen alárendeltjeikké téve a nyugati tartományokat és népeket. páncélzataik ólomnehéznek és hiábavalónak. falvak határában a villámgyors lovaikon száguldó magyarok. a magyarokkal szemben nem volt ellenszerük." Acsády Ignác EURÓPA MAGYAR NYOMÁS ALATT Tény és való: hét évtizeden át magyar nyomás alatt nyögött Európa. fohászaik hiú reménykedésnek. A bűnügyi nyomozó magát a megtörtént esetet. a . surranó nyilak özönének ellenében: ólomlábakon idétlenkedett velük szemben a Nyugat s mintha félálomban tenné és álomkórság ülne rajta. kegyetlen katonai nyomás alatt. I. A rettegés ülte meg a a nyugati tájakat. fékezhetetlen vitézségük tanújeleként. a félelem az élet minden zegét-zugát áthatotta. vagy mindez csupán előjáték. Ottó ezt kísérelte meg Augsburgnál. hamis indokolásúak. mint írta a történelmet. csak a port akarják elverni a nyugati népeken. s a magyarokkal szembeni ellenállás reménytelen volt. klastromok. ha a valóságot akarja feltárni. előjátéka egy új. még félelmetesebb folyamatnak. feltételezett tények. kétségbe-esésükben. rejtett okozatúak. merről és milyen erővel. tárgyak közvetlen megfigyelésére és konkrét elemzésére. villódzó kardok. . és holnap bekebelezik az egész Nyugatot. TITKOS VOLTÁRÓL A történetvizsgálónak.alkalma nyílik a valóságos tények. mikor bukkannak fel a várak. s azt sem lehetett tudni. hadvezéreik oktalannak. a létbizonytalanság fojtogatta az embereket. s tetteinek följegyzését gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta. mikor árasztják el nyilaik záporával a falakat s hányják kardélre a menekülőket: rettegésben élt egész Nyugat-Európa . de természetüknél fogva rendszerint titkosak. A történetkutató ezzel szemben csak bonyolult szűrőrendszereken át juthat el olyan valamikori közvetett. sosem lehetett tudni. a frank és nibelung hősök csődöt mondtak. hiányosak és töredezettek. a (hunoktól átvett) lovagjátékok híres hősei elbuktak.VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL "A magyar századokon át inkább csinálta. Meg kellett találnia magyar katonai rohamok ellenszerét. leárnyaltak. vagy legalábbis megközelítésére. mikor bukkannak fel. akinek . erődítményeik kártyavárként leomlottak. ámde mindannyiszor véres fővel kellett visszamenekülniők. valójában miért jönnek. amelyek nemcsak távoliak. hasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb a helyzete. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK LEÁRNYALTSÁGÁRÓL. mit akarnak.

történetkutató az egykori esemény tanúinak elbeszélése alapján készült kivonatos és tendenciózus - gyakran tudatosan hamis beállítású - beszámolókat vizsgálja, s az így nyert adalékok alapján kell rekonstruálnia a tényleges eseményeket. "Egyébiránt az idők tsak Deteillokat (apróságokat) fedezi fel jobban és igen gyakran a titkos okokat még jobban zavarja össze, hogysem kivilágosítja." gr. Dessewffy József

MI TÖRTÉNT AUGSBURGNÁL? 1. A CSATA LEZAJLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Titok fedi, mi történt a Lech folyó mentén az Augsburg városától mintegy másfél kilométerre eső híd közelében, mi okozta Lehel és Bulcsú vezérek seregének pusztulását.

"A német és olasz sereg - tudósít a Bécsi Krónika – hirtelen rátámadtak a magyarokra, úgy hogy még ha akartak volna, akkor sem menekülhettek el, mert egyik oldalon meggátolta őket ebben a néhány nap óta csodálatosan megáradt Lech folyó, a másik oldalon pedig fal módjára az ellenséges sereg szorította őket."

Nem tudjuk, hogy milyen lehetett a Lech folyó ominózus hídja, amelyen 955. augusztus 10. éjszakáján a magyar sereg átkelt, milyen széles volt, hány lovas férhetett el egymás mellett rajta, s így több minden felderíthetetlen marad. A csatában részt vett két magyar hadsereg, létszámát a kútforrások fölöttébb ingadozó, bizonytalan becsléssel 25.000-50.000-75.000 lovasra teszik. Kiszámították, hogy 20-25.000 lovast véve alapul, hogy a hídon való átkeléshez zavartalan körülmények között három és fél - négy órára volt szükség. A magyar sereg viszont csak éjfél után vagy éppen a hajnali órákban kezdte meg az átkelést. A hídon való átkelést a magyar vezérek azért tették az utolsó pillanatra, hogy ily módon meglephessék ellenfeleiket.

A haditerv kiélezett volt, a hadvezetés úgyszólván mindent egy lapra tett fel; arra, hogy a hídon való átkelés zavartalanul terv szerint, a vezetés becslése, elképzelése szerint zajlik le majd. Az átkelés azonban nem így sikerült, nem bonyolódott le a remélt idő alatt és feltehetően ez okozta a katasztrófát. Különös az is, hogy nem számolta hadvezetés a Lech folyó áradásával sem, és ha ez váratlanul az utolsónapokban vagy az utolsó napon következett is be, kérdés, miért nem módosította eredeti és amúgyis végsőkig kiélezett - mert az átkelés optimálisan meghatározott időtartamára épített - tervét. Negyed- vagy félszázezer, de esetleg ezt is jóval meghaladó lovassal átkelni egyetlen keskeny, mert nem erre a célra készült hídon - példátlan vakmerés, valóságos istenkísértés, kivált ha számba vesszük, hogy a lovaknak a teljes felszerelést is magukkal kellett vinniük s az átkelésre kiszabott idő egyetlen éjszaka, illetve egy fél éjszaka volt, méghozzá viharos időre, esőzésekre gondolva - bizonyára szeles, sötét viharos éjszaka. Természetesen nincs adat rá, hányszor tört el a gyenge korlát (ha volt korlát), hányszor buktak le és hányan az örvénylő hullámok közé, milyen torlódások keletkeztek, s arról sem, mire a hajnal felderengett, hányan keltek át, hányan maradtak a túlparton s a gyötrelmes éjszakától mennyire merültek ki a katonák. Hajnalra sem fejeződött be az átkelés. Bizonyosra vehető: az átkeléssel járó lárma, a kiabálások és fényjelek nem maradhattak észrevétlenül az Ottó császár vezette nemzetközi sereg előtt sem. A császári kémek, felderítők természetesen az átkelés minden mozzanatát jelezték a hadvezetésnek, s az ellenséges sereg csapásra felkészülten várta az alkalmas pillanatot. Kérdés: miért vállalták a magyar vezérek ezt a kockázatot? A válasz adott: a Lech folyó az elmúlt napok nagy esőzései miatt annyira megáradt, hogy lehetetlennek mutatkozott lovastul átkelni a háborgó hullámokon. Egyben ez azt is jelzi, miért várakozott a magyar had napokig Augsburg alatt és miért érezték a magyar vezérek immár halaszthatatlannak a folyón való átkelést, azaz: nem eredeti terveik szerint jártak el, hanem engedtek a körülményeknek. Még nagyobb hibát vétettek azáltal, hogy - minden eshetőséggel számolva - nem állítottak erős őrséget a sereg védelmére. Hiba hibára torlódott hát, és a vigyázatlanság végzetesnek bizonyult. Határozott jelek mutatnak arra, hogy az átkelést valami megzavarta. Lehet hogy a híd rongálódott meg, de valószínűbb, hogy még az átkelés befejezése előtt megindult a német támadás. Hadsereg folyón való átkelésének - miként ezt számtalan történelmi példa tanúsítja - két kritikus pontja van: A/ ellenséges támadás átkelés közben,

B/ támadás közvetlenül az átkelés befejezése körüli időpontban, még mielőtt az átkelt sereg harci állásokba felfejlődne s a folyó mentén, a hídfőnél, kis területen van összetorlódva. Ekkor érhette pusztító támadása Lech folyón átkelő s az éjszakai viszontagságoktól elcsigázott magyar harcosokat, akkor, amikor a sereg a lehető legrosszabb állapotban és a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben torlódott a Lech folyó partján és jószerivel képtelen volt valóságos harci erejének kifejezésére: ekkor zúdult rájuk a magyarok elleni harcokra kiképzett páncélos egységek rohama. Elöl tűz, hátul víz. A küzdelem viszonylag rövid ideig tartott. "az ellenség vitézebbjei eleinte ellenállást fejtettek ki - írja az egykorú Widukind (925-1004) -, majd mikor látták, hogy társaik futásnak erednek, ők maguk is megijedtek, és a mieink sorai közé keverve lemészároltattak. A többiek egy része, miután lovaik fáradtak voltak, a legközelebbi falvakban húzták meg magukat, de ezeket a felfegyverzett lakosság körülfogta és az épületekkel együtt felégette. Mások a folyón átúszva akartak elmenekülni, de a túlsó meredek parthoz érve visszabuktak és elnyelve a folyó áradata által vesztették életüket." Mindenfelől megsemmisülés, halál csap le hát a magyar seregre. Figyelemre érdemesek Widukind tudósításának a magyar sereg kimerültségére mutató közvetlen és közvetett utalásai: a kimerültség az oka - még lovaik is elcsigázottak -, hogy a közeli falvakba húzódnak, s annak is, hogy a szokatlanul megáradt folyót átúszó harcosok a meredek partról visszabukva pusztulnak el.

2. MIKÉNT NAGYÍTOTTÁK FEL NEMZETI KATAKLIZMÁVÁ AZ AUGSBURGI ÜTKÖZETET? A magyar eszmélet ellen az augsburgi csata után olyan gigantikus szellemi háború indult, amely korszakok történéseit meghamisítva, ellentétére fordítva a magyarság szellemi életét ezredévnyi időtartamra magatehetetlen áldozati bárányként leterítette, mákonyos gőzeivel tévtanok útvesztőibe sodorta, eredettudatát, istenét, fényes múltjának emléktárait elrabolta.

őt támadták a nyugati hadak. nemzeti múltjához. morzsálódni kezdett. De valamennyi kataklizma. . a tizedik évszázadban dicsősége teljében álló hatalmas nemzet volt. De óriásiak voltak a belső változások is. S a belső mag. elfogyó csonkként mind mélyebbre és mélyebbre. Bárhogyan tekintsük is. durva népet saját akarata ellenére is át nem térítik (a Nyugat kegyeit keresve) a zsidókereszténységre. eszméletfojtogató erők törtek a magyarságra. s nem nyitják meg az ország kapuit az idegen népek előtt. hűbéresévé süllyedt. hadszínterévé. és vele a magyarság sorsa. s ha addig ő tette támadó seregeinek hadszínterévé Európát. Augsburgnál minden eldőlt. Lepel lepelt fed. elvesztette önvédelmi képességét a külső támadásokkal szemben. fel nem ismerik a végveszélyt és a primitív. s a korszak történetét alapjaiban átgyúrta. műveletlen. ha bölcs uralkodói. szabad. szikláról sziklára. lélekszáma ijesztő mértékben megcsappant és ősi. ekkortól ő vált a nyugatiak (nemsokára a mindenfelől támadó népek) hadszínterévé. A magyar faj életereje látványosan meghanyatlott. ősi hagyományaihoz. eltörölve Magyarországot a világ térképéről. valamennyi csapás közül a legfélelmesebb a Géza és István korában bekövetkezett törés: ez a szakadékrendszerek. a magyarság véres tetemként évszázadról évszázadra mélyebbre zuhan ebbe a szakadékrendszerbe. A magyar fajt tehát a kereszténység (és a nyugathoz csatlakozás) mentette meg a végpusztulástól. ettől kezdve Magyarország vált a nyugati hadak célpontjává. kedvező és szerencsés fordulatnak állítva be a magyar nép gerinctörését. Hazugságáradatban evickél a magyar géniusz. az elmúlt ezredév magyar történelme az emberiség történetében példátlanul álló irdatlan törésvonalak kataklizmarendszere. függetlensége. akár a hagyma rétegei. Háromnegyed évszázaddal az árpádi honvisszafoglalás után azonban Magyarország.Roppant lélekölő. Végzetes szerepcsere történt. Európa leghatalmasabb nemzete. Minekutána pedig sokat ártott katonai csapásaival a nyugati népeknek és barbár. a nyugati hatalmak kétségkívül eltörlik a föld színéről. szuverenitása megcsorbult. a legnagyobb tragédiát. nemzettudata megrendült. legyőzhetetlen. korlátlan. mondják. a hazugságközéppont az augsburgi ütközet. eltorzította. amit ez a tragikussá vált sorsú nemzet az utóbbi ezredév során megért. mindeddig elpalástolt és felméretlen drámai változáson ment át. hogy elrejtsék előle az ellene elkövetett vérlázító bűntetteket s ezer évi halálos vergődésének valóságos okát. Így volt-e valójában? A magyar. istenétől elszakadt. önbecsülése. nemzeti egysége. megközelíthetetlen. társadalma megbomlott. fogyni. összetartozás-tudata. addig a magyarok támadták ellenállhatatlan lendülettel a nyugati országokat. pogány nemzet volt. Magyarország az augsburgi vereség következtében védtelenné vált. miként már utaltunk rá. beszűkítik történelmi láthatárunk. A Lech-mezőn megsemmisült a magyar katonai hatalom. mindeddig érinthetetlen és sérthetetlen felségterülete is csorbulni. Az európai hadviselés iránya is megfordult. Augsburgnál dőlt el hát a magyar nemzet sorsa. uralkodó nemzet. Géza és István. s ami mindmáig hatóan megpecsételte a magyar nemzet sorsát. egész Európa sorsát meghatározó és megfordító változáson. a magyar katonai erő. mert Európa keresztény népei egyébként nem tűrik meg és (jámbor keresztényi lelkületükből kifolyólag) kiirtják a magyarságot. életformájához való szoros kötődése meglazult. Hazugságfelhők darvadoznak fölöttünk s elfedik. szellemmételyező. E félelmetes átalakulásokat egyházi és kincstári történetírásunk csaknem teljesen elnyelte. s nem alakítják át nyugati mintára a magyar társadalmat. Az ellenlábas nélküli magyar hatalom (a nyugati népek félelme) helyet cserélt a német hatalommal és annak hovatovább kis híján már-már holmiféle vazallusává.

a magyar nemzet ezerévi pokol járása. AVAGY A TITKOS ERŐK SZEREPÉRŐL Közhely. Vélt érdekek. mélybezuhanása. álarcos ellenségeit le ne rázhatta volna s régi önmagához. a látására ereszkedő ezerévi hazugságködözés. Vitathatatlan. magasabb szintű hadvezetéssel. annak a félnek. ezt a véres törést fedi el ködontó rózsaszínűvé párált méregfelhőivel a szépítő hazugságok. sanda simaságú mellébeszélés és hazugság nem téveszti meg elméjét. de fel kell említenünk: a háború nem a véletlen és a hadiszerencse vak forgataga. virulásához vissza ne találhatott volna. tisztánlátását az ellene koholt s e korszak történetét meghamisító hazugság. ha nem kendőzi el szemét. valójából kivetkőztetéséhez. Mégis kikaptak. tévhiedelem. sokat mondó körülmény. az igazság eltakarása? A hazugsághoz tapadó érdek . visszájára fordításához. Megszokott körülmények között érvényesülnie kell a minőségi-mennyiségi körülményeknek.álérdek. nem zavarja meg tisztánlátását s nem hamisítja meg önmagáról való tudatát. megroppanása. eredetét. amely az alábbiakkal rendelkezik: A/ Magasabb katonai kultúrával B/ Haditechnikai fölénnyel C/ Gyakorlottabb harcosokkal. Egyenlő és közel egyenlő erők megmérkőzése esetén véletlen tényezők is beleszólhatnak az események alakulásába. ferdítő mellébeszélések özöne. fizikai mivoltában a magyarságot (hiszen erre amúgyis kitérünk). a magyar sors soha semmiképpen nem süllyedt volna ilyen mélyre. itt azt kell kimondanunk. a hamisítás. s a törvényszerűségek alapján a jobbik félnek kell győznie. A CSALÁRDSÁGRÓL. Kétség nem férhet hozzá. És ennek a hazugságáradatnak nagy oka van. hogy a lechmezei ütközetben valamennyi tényezőt tekintve a magyarok voltak jelentős fölényben. hogy bekövetkezik ez. jobb minőségű katonai emberanyaggal D/ Tapasztaltabb. hogy az igazság ismeretében ki ne egyenesedhetett. A Géza és István korában rátörő orverők dühe nem törte meg annyira ezt a hatalmas életerejű nemzetet. Ez okozta a magyarság végzetét. halálbazuhanása soha nem teljesedik ki az adott mértékben. a szellemi háború. hogy éppen ezt a korszakot. itt kezdődik a nemzet talajvesztése. istenét. ha a hamis beszéd. Roppant érdekek fűződnek az ezer éve élő hazugságok fenntartásához. Különös.erózióvonalak kiindulópontja. Óriási. bármilyen csapást szenvedett is el ebben a korban a nemzet. szabadságához. vélt érdekek fűződnek ennek a korszaknak a meghamisításához. amely fekete lepellel vonta be a századokat és elvette ősmúltját. És itt mellőzzük. 3. a hazugság győzte le. rettentő vérfutása. De emberi erőnek lehet-e érdeke a hazugság. . nagyságához. jelentős eltérések esetén azonban jobbára elemi törvényszerűségek szabják meg a várható eredményt. mi tette tönkre ténylegesen.

a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél és Bulcsú fogságba estek. a német és itáliai sereg váratlanul rájuk rontott.. mint a polgári kultúra elsajátítására vagy éppen az évszázadok óta minden ellenállást legázoló szkíta-magyar katonai fölény behozására. A valóságfeltárás késztet itt csupán a tényboncolgatásra. Anonymus: ". napkelte után három órával. El kell fogadnunk. Másféle csalárdság lehetett ez. olyasféléről. hogy a magyar felderítők ezt jelentették volna). akkor se futhattak volna. mikor eső esett. a másik oldalról pedig az említett seregek falként vették körül és szorították őket. S aligha holmi bevett hadifortélyról. miután A MAGYAROK ÁLLÁSÁT ÉS SEREGÉT KIKÉMLELTE. Az ókori kínai bölcs." Kézai: "Megindulván tehát a császár ulmi udvarából s gyorsan és titokban megérkezvén (anélkül. Tény viszont. a német és az itáliai sereg váratlanul rohanta meg őket. Ottó győzelme és a magyarok veresége. hogy a nyugati fél a magyarokat valamilyen módon kelepcébe csalta. az efféle vádaskodás ellentétes úgy a krónikák. A vereség tényén természetesen ez mit sem változtat. A hadifortélyt nem tarthatjuk sértőnek. akkor sem futhattak volna el. egyfelől ott volt akadályul a Lech folyó. cselvetésről lehetett szó. Szun-ci mondása: A HÁBORÚ A CSALÁS ÚTJÁT JÁRJA. hogy középkori krónikáink egyöntetűen az ellenség gonosz cseléről szólnak s arról. mely ama napokban a patakoktól csodálatosan megáradt. hogy a Lechmezőn beugratták a magyarokat." Valónak vehetjük-e. rájuk rohama és a városhoz közelebb eső egyik seregüket legyőzé. mint a régi magyarok természetével. Enélkül. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. amit ők maguk is rendszerint alkalmaztak. A katonai kultúra magas szintjének elérésére éppúgy tetemes idő szükséges. illetve nem sajátíthatók el egy-két év vagy évtized alatt. háborúban minden cselfogást megengedhetőnek s bizonyos értelemben szükségszerűnek tartunk. A . úgyhogy ha akartak volna. De tán a titkosság és hazudozás ködét kissé feloldja.Figyelembe kell vennünk azt is. az érthetetlenbe ütközünk. Hangsúlyozzuk. valami olyasféle csel. Mi lapul háta keserű kifakadások mögött? Sehol máshol nem találunk példát hasonló panaszra." Chronica Hungarorum: "És mert a magyarok elővigyázat nélkül csak a város ostromával foglalkoztak. másfelől az említett seregek vették körül őket. a Lech folyó áradása) is hozzávetjük. hogy ezek az összetevők semmi esetre sem változtathatók meg. amit krónikáink az ellenség gonosz cseléről állítanak? Vagy mindez csupán kitalálás? A fájdalom. mégha a balszerencsés körülményeket (felhőszakadás. idegen volt számukra és erkölcsi érzékükbe ütközött. ezt nem rótták volna föl ellenségeiknek." Képes Krónika: "A magyarok vigyázatlanul jártak el a város vívása közben. Szorosabb értelemben vett katonai szempontból tehát érthetetlen és megmagyaráz-hatatlan I. ami szokatlan. mivel egyik oldalról a Lech folyó (amely azon napokban a csatornák jóvoltából csodálatosan megáradt) képezett akadályt. Az ilymódon előálló rejtélyre csak a titkos eszközök bevetése adhat magyarázatot. akár a fal. felháborítónak. a nemzeti hiúság mondatja ezt velük? úgy véljük.. ha akarnak.

becsalták őket a halálos kelepcébe. A könnyen hivésre alkatuknál fogva mindenkor hajlamos magyarok bedőltek a cselnek. annak kétszeresen keserű. alighanem olyan személyek bevonásával. amely a halálba vitt és amelyből nem volt többé kiút. orránál fogva vezetnek s úgy verik el rajta a port. szándékos megtévesztésnek minősíthető. Hagyományőrző krónikáinkból a jóhiszeműség becsapott áldozatainak méltatlanko-dása csap ki. sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket és rábeszélni őket az általuk előadott és az ellenségnek kedvező terv végrehajtására. szellemileg is felsült és kudarcot szenvedett. amely nem számol a titkos erők mindent átható ténykedésével. HŰSÉGES BARÁTAI ÉS OTTÓ CSÁSZÁR ELLENSÉGEI. Betelt a keserű pohár. ha a krónikák jelzéseit hitelesnek tekintjük és szó szerint vesszük. hitszegés. Mert nem csupán a fizikai kárt. akik a magyarok szövetségesének mezében léptek fel s beszélték rá a magyar vezéreket olyan hadmozdulatokra.jelek arra mutatnak. hogy a Lech-mezei magyar sereggel szemben nem holmi közönséges hadifortélyt alkalmazott az ellenség. kétszínűen hazudozva. a jámbor hiedelem. Gondolkodó ember számára nem lehet kétséges: a "gonosz csel" csalásra. félrevezették a végzetesen egyenes gondolkodású s könnyenhivésre mindenkor hajlamos magyarokat. csak arra gondolhatunk. a fájdalmat kell elviselnie. holott ezek jelen vannak mindenütt. egyértelműen körmönfont beugratásnak. Iszonyatos árat fizettek a könnyenhivésért. beavatkozását a hadicselekményekbe: nemtelen eszközökkel beugratták. hogy Lél és Bulcsú seregét számukra szokatlan eljárással megtévesztették. a becsapás minősített esete.de nem a történelemből.megengedhetetlen. vagyis ez a fogalom arra utal. amelyre az ellenség már felkészült s így az egyértelmű volt a vesztükbe rohanással. megcsalatásra utal. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS sikert ígértek nekik A MAGYAROK RÉGI. halálba rohanással. Vagyis tökéletesen álcázott titkos ügynököket küldtek a magyarok táborába és azoknak. 4. nem a valóságból. hogy túljártak az eszén. Mi lehetett az? A lehetőségek mérlegelése nem vezethet másra: hamis ügynökök révén megtévesztették Augsburgnál a magyar sereget. hanem . A krónikáink emlegette csel nem más. ITT A NAGYSZERŰ ALKALOM! KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. De akit becsapnak. A magyarok módfeletti felháborodása az ellenük elkövetett cselfogás miatt csak így válik érthetővé. kitörölnék az emberiség tudatából . ilymódon következhetett be a két augsburgi magyar sereg pusztulása. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS Bizonyos körök erősen titkolnák a titkos erők minden ténykedését s ha rajtuk múlna. de azt a tudatot is. CSAK MEG KELL RAGADNI A KÍNÁLKOZÓ SZERENCSÉT S TELJESEN ÉSZREVÉTLENÜL VÉGREHAJTHATJÁK A RAJTAÜTÉST. Több tízezer magyar vitéz fizetett az életével ezért.szerintük . Így alakul ki a hamis kép. . Fájdalmas minden csapás. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök gátlástalan hazudozásaikkal rábírták őket arra a hadműveletre. a veszteséget. mint a csalás. Egyébként az ütközet képe is ezt tanúsítja. S itt is feltételezhetjük titkos ügynökök jelenlétét. felháborítóan aljas eljárást.

3. leplezésével vihető keresztül. hogy a magyarok "vigyázatlanul jártak el". A magyarok pedig fájdalmas vereséget szenvedtek Augsburgnál. A cél könnyű és holtbiztos. b/ Csapdába csalás. fegyveres erő. Kaméleonok pompázatos köpenyben. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS! Beugratásra kiképzett hétpróbás csalóknak varázsigeszerű mondása ez. harag és a bosszúállás dühe félreérthetetlenül arra utal. tüzérség hiányában egy félszázezer főre becsülhető lovashadsereg a X.A magyarokban felkavarodó mély felháborodás. Népek. nem könnyű elviselni. Ottónak mindinkább a titkos manőverek felé forduló gondolkodására vet némi világot. észrevétlenül rátörhetnek az ellenségre. mindenkire rá lehet-e sütni. kiagyalt szépítő mesének Köztudott. hogy hazabeszél. Annyira biztosra mentek. Még sosem fordult elő. Jó fél évszázada számos külháborúik során a magyarok nagy fölénye jobbára ellenállhatatlannak bizonyult. 2. Hiszékenység méztót csöpögő lépe. legbiztosabb idegen igába görnyesztésének leghatékonyabb módja korántsem a nyílt. hogy Augsburgál ez következett be. fájdalmas a vereség. országok megdöntésének leghatékonyabb. nyugati valamint északi szláv hódításainak tapasztalatai alapján mindinkább átlátta: a népek legyőzésének. mikor gazságot emleget? Esetünkben a következőket ajánljuk megfontolásra: 1. hanem a titkos fegyver. országok tönkretétele. Hivatalosaink mindezt (hazugságnak) minősítik. hogy az ellenség megsemmisített volna egy egész magyar hadsereget (kivéve a tartaléksereget). akit elgáncsoltak vagy ellátták a baját. a terv ésszerű és áttekinthető. Ez magyarázhatná a krónikák által kihangsúlyozott. a titkos fegyver a történelem legfőbb mozgatóeszköze. Csel ölt cselt. Farkasok báránybőrben. láthatatlan erők léptek fel.s rávenni őket. itt meg itt kockázatmentesen. ámde a nagytapasztalatú magyar vezérek részéről szinte érthetetlen "elővigyázatlanságot". hogy az ütközet során valami egészen különleges. körülmények és krónikák egyaránt azt tükrözik. De vajon ebből kiindulva. hogy még az elemi (és kötelező) vigyázást is elmulasztották? Ekképpen történhetett. hiszen ez rokonértelmű kifejezése annak. hogy meglepték őket. A vereség váratlansága és ellentmondása a gyakorlatnak. évszázad viszonyai közepette? Két eshetőség van: a/ Körülkerítés tízszeres túlerővel. mert I. . Számunkra azért különösen érdekes mindez. felbérelt személyek útján sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket . Hihetünk nekik. Részint ez fejeződik ki abban is. koholmánynak. A szemek elől elrejtett titkos erő. váratlan és rendhagyó történt. Jót akaró szövetségeseink. itáliai. Ottó eddigi küzdelmei során. Tények. valótlannak. Miként volt elpusztítható sík mezőn. csak a hódítás tényének elkendőzésével. hogy ekkor meg ekkor. Augsburgnál tehát valami rendkívülinek kellett történnie.tán szövetségi álarcban . tartós vagy végleges leigázása nyílt úton lehetetlen. A csapás súlyossága.

hatoljunk a kulisszák mögé. Nincs szó sehol megcsalatásról. amelyről lepattogzanak a fáradt nyilak és lesiklanak a kardok pengéi. Ne akadjunk el hát a felszínen. 9. A csapda félelmetes falai is kirajzolódnak előttünk. értesüléseiket pedig kútforrás-okból és az élő szájhagyományból merítik. Jobbára a lechmezei csata az egyetlen kivétel. amelybe csüdig süppednek a lovak. Mindez egyöntetűén és egyértelműen tanúsítja. További árulkodó jelzést tartalmaznak a magyarok vigyázatlanságáró1 szóló híradások: “vigyázatlanság" ellentett párja a "megkörnyékezés". Még a csapda teteje is kivehető: a viharfelleges égbolt. történelmi kataklizmáink félelmetes sorozata.4. ami ebben a láthatatlan mögöttes zónában zajlik. de az ellenséges sereget is egyaránt sújtja. láthatatlan csapda. Erről pedig itt nem lehetett szó. hátul a megáradt folyó. legfeljebb egy sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben. Nyugati haditaktikai tényezők döntő szerepét is kizárhatjuk: öt évtized diadalmas magyar külháborúinak páratlan sorozata tanúsítja a magyar hadvezetés utolérhetetlen fölényét. páncélfala. Krónikáink következetesen csalárdságról írnak. 6. Az augsburgi csapda falai csupán színfalak. jóllehet tudjuk. hogy Augsburgnál valami rendkívülinek kellett történnie s nem is akármilyen csalárdságnak. ezeknek csupán járulékos szerepe lehetett a két sereg megsemmisítésében. hogy a kedvezőtlenre fordult természeti viszonyok. Mindez azonban természetesen csupán kerete a drámának. csak egy lehetőség marad: a magyar vezéreket . amit a láthatatlan. 7. a titkos erők tevékenysége át. hogy a külsei csapda félelmetes falai végzetes hatásként csupán akkor érvényesülhetnek. akárcsak krónikáink. Csalárdságra való utalás azonban sehol sem fordul elő. márpedig népünk ugyanúgy igazságkedvelő. ha a körülzárt erőt (Lehel és Bulcsú seregét) egy hasonlíthatatlanul nagyobb erő zárná közre. ilyen erő. titkos erők kezdeményeztek és irányítottak A megcsalatás mibenlétére tehát biztos fogódzókat nyújtanak a kútforrások. nem ad magyarázatot a mély felháborodásra s a harag nemzedékeket átívelő örökségére. a csapda alja pedig a felázott talaj sártengere. Lapjaikról egyöntetűen kirajzolódik a kép: a magyar sereg a Lech-mezőn valóban csapdahelyzetbe került a szó valóságos értelmében. akit megkörnyékeznek. szemközt a Nyugat nemzetközi ereiből egybetömörített áttörhetetlen falanxa. többszörös létszámú nyugati sereg egyszerűen nem létezik. Kirekeszthető az okok közül a természeti-környezeti tényezők kizárólagos hatása is. még ha csak körvonalaiban is sejlik fel számunkra. Világos az is. de olyannak. s e színfalak között. félrevezetésről. 10. titkos erők alattomos működéséről. a felhőszakadás nemcsupán a magyar felet. a felháborítónak ítélt cselszövény. Ha csupán környezeti-természeti viszonyok folytán jön létre a csapdahelyzet. A gonosz csel és csapdába csalás tényének figyelembe vétele nélkül érthetetlenné és megmagyarázhatatlanná válnak a lechmezei események. ha felfogjuk. kivált a magyar történelmet. s hogy ez valóban így van. tüstént átlátjuk. az mindig vigyázatlan. a körülményekkel és az erőviszonyokkal ez semmiképp nem egyeztethető. Lehel és Bulcsú seregét nem ebbe a kétfalú (a nyugati páncélos sereg és a megáradt folyó alkotta) csapdába csalták.meg átszövi a történelmi eseményeket. a sár. 8. 5. miként ez kimutatható. amelyből dézsában zuhog alá Isten megáradt könnye. nem következhet be Lehel és Bulcsú seregének pusztulása. Végiglapozásra ajánljuk a magyar történelem évlapjait. mögött rejtőzik az igazi titok. Mert a látható csapda mögött van egy érzékekkel fel nem fogható. Rengeteg az elvesztett csata. egytől-egyig titkos összeesküvések következménye.

nem a kedvezőtlen természeti viszonyok. s ezek a felfegyverzett csoportok máris lesbenálltak. elárult sereg hősi erőfeszítése már nem érhette el célját. elárulván. őrzetlenül hagyására s alighanem a folyóátkelés áldatlan körülményeinek legkedvezőtlenebb beállítására. hogy itt minden lépést előre kiszámítottak. Így történt: a csata még le sem zajlott. a magyar sereg teljes tönkreverésében. Egyébként ugyanis Ottó nem rendelhette volna el országnyi területek helyőrségeinek és parasztságának mozgósítását. szemfényvesztő beugratás nem mehetett végbe másként. mint a kétségbeesett végső roham. ha az elmúlt fél évszázad harcai nem a magyar. kelepcébe csalták. annak. a Lechhausen táján fekvő hídtól Augsburgot maga mögött hagyva mintegy Gockingen vonaláig hatolt előre óriási véráldozattal. a halálbarohanás és a megkísérelt menekülés. csalatás.. elálltak. magyarok siralomvölgyeivé. Ámde nem volt semerre menekülés. Ez a ténykörülmény fényt vet a lechmezei csata előkészítésének titkos háttértényezőire és I. Bizonyos volt ebben. ámde a kijátszott. minden lehetséges útvonalat. ha előre s pontosan tudta nemcsak az ütközet kimenetelét. megtévesztették. Ezenközben az ütközet külső peremére szorult kisebb egységek az általános öldöklésben szétfutottak. senki sem menekülhetett. mint az. Ottó messze előretekintő tervei alapján a tartományok riasztott lakosai előre elzárták a menekülés minden útját. beleértve a menekülők elpusztítását is. mint rászedéssel. ilyen nagyarányú vaklárma kockázatát. elzárva a magyarok menekülésének esetleges útvonalait. Felkészülten vártak rájuk. nem a kedvezőtlen terep. A csalás itt a lényeg. az ellenséges páncélos csapatok közt mindinkább felaprózódva és felmorzsoltatva. nem maradt más. szurdokot elvágtak. csaknem minden esetben a magyarok katonai fölényét igazolták és a magyarok győzelmét hozták? Nincs és nem lehet más magyarázat. nem adta meg magát a sorsnak. minden eshetőséget gondosan megfontoltak. hanem vakmerőn előretört és az ellenséges hadseregben nagy pusztítást végezve.félrevezették. Ottó parancsára fegyverbe állították messzi tartományok lakosságát. arányait is. minden elveszett. öldöklés közepette visszavonult a hídhoz és további ádáz harcok közepette a sereg maradékával átkelt a hídon. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök rábeszélésével. csomópontokra. így hát Lehel és Bulcsú visszavonulót fúvatott és szüntelen bajvívás.. amikor nem védekezhettek. végeredményét. s a kimerült harcosokat hirtelen körülkapták és irgalom nélkül lekaszabolták. noha ezt még akkor sem veheti biztosra. félrevezetés folytán kerültek olyan végzetesen hátrányos helyzetbe. Ámde miként tudhatta mindezt előre Ottó. visszahatásait a nyugati hadvezetés felelőtlenül nem vállalhatta. és merre menekülnek. hogy kisebb osztagok a csapdából elmenekülhetnek. Roppant csapdákká. És ez a megcsalatás. ami eleve bizonyossá tette az augsburgi magyar . a tábornak az elrejtőzött ellenség torkába helyezésére. még azt is tekintetbe véve. fegyverbeállítását és kirendelését a megfelelő útvonalakra. miként lehetett bizonyos ebben. de a magyar hadsereg megsemmisítésének módját. végveszélyre ráeszmélve. vesztőhelyekké váltak a magyarok útjába eső tartományok. amelyből nem volt menekvés. hanem a német katonai erő abszolút fölényét bizonyítják. A menekülés drámája újabb bizonysága a nyugati hadvezetés által előre kidolgozott messzetekintő titkos terveknek. hűségfogadkozással. hamis esküvéssel bírhatták rá a magyar vezéreket az "elővigyázatlanságra". állig felfegyverzett paraszti csoportok várták felkészülten az életüket menteni akaró magyarokat. már késő volt. s mire a magyarok észbekaptak. akkor és olymódon törtek rájuk. hogy Ottónak olyasvalamit kellett tudnia. megsemmisítésében. I. A magyar sereg ugyanis a vészhelyzetre. agyonverték. Ottó titkos terveire. majd hajóra szállva kísérelte meg a hazamenekülést. hogy Ottó bizonyos volt a győzelemben. Álnok szólakokkal. Ottó csak abban az esetben számolhatott ezzel. átjárót. hiszen az eddigi összecsapások egy-két kivételtől eltekintve.

Lehelt és Bulcsút szégyenletes módon. meghunyászkodva a régi magyarok? Akik hiteles középkori krónikáink beszámolói ellenére letagadják a visszatorlás tényét. gonosz cselről szóló adatai. közismert és a magyarok által is sűrűn alkalmazott hadicselre vonatkoznak. Meglehet. csapdába csalásról. természeti csapások és az ellenség csele együttesen idézte elő. 5. Következtetésünkkel egybevágnak a középkori krónikáknak a csalárdságról. hogy ilymódon fölülkerekedhet rajtuk. hanem olyasféle csalárdságra. ha sérelem esett rajtuk" . ami kétségkívül népikatonai szájhagyományokból szivárgott a krónikákba. hogy a vereséget magyar részről elkövetett hibák. bitófára húzatta. Márpedig Augsburgnál nem egyszerű csatavesztés történt. Csalárdsággal diadalmaskodtak rajtuk. ELTŰRHETTÉK-E A MAGYAROK AZ ELSZENVEDETT SÉRELMEKET? Érték-e sérelmek őket? 1. A régi magyarok legyőzhetetlenségük tudatában szégyennek és tűrhetetlennek ítélték a csatában elszenvedett vereséget is. Következésképp csak titkos eszközök alkalmazásáról. tán akaratlanul. A nemzet tudatán égő seb volt már az is. hogy ez a valami nem a felvonultatott szövetséges nyugati katonai erő volt csupán. hogy ezek a megállapítások nem holmi szokásos. S szilárdan feltehető az is. "Nem volt a világon semmijük. Elfogott vezéreiket a hadijog megcsúfolásával felakasztották. 2. hogy ez vezetett az augsburgi vereséghez s ez szolgáltatott okot ahhoz a mély felháborodáshoz. Hogy tűrték volna mindezt békén. Az általános hadiszokás ellenére az elfogott magyar vitézeket lemészárolták. akárha bűnözők volnának. Sérelmeket a szkíta magyarság sohasem tűrt el és sohasem bocsátott meg. Oktalanság tagadni tények és krónikások ellenében. 3. De sérelmes volt a régi magyarok számára maga a vereség is. titkos fegyverek bevetéséről lehetett szó. Ottó semmiképpen sem remélhette különféle népekből összeszedett zagyva hadával a magyarok katonai fölényének kiegyenlítését s azt semmi esetre sem. ami elfogadhatatlan vagy legalábbis szokatlan volt a tizedik századi magyar hadviselés számára. azok. amely ellen az egész nemzetnek össze kell fognia és vissza kell vágnia. úgy mi magunk is tűrjünk el békén és keresztényi alázattal minden megaláztatást. megszégyenítésnek. hogy őseink minden további nélkül eltűrték ezt a valóban arcpirító megaláztatást. s ami (a kor magyar felfogása szerint) ellentétben állt a vitézi erkölccsel. amit ne tettek volna kockára. azt állítják.tanúskodik a Névtelen jegyző. minden ellenünk elkövetett gaztettet. mindent eltűrtek. hogy . következésképp. s ha ők eltűrtek. kudarcnak. tényekkel és azok rovására érvényesült. csapásnak. És mindezt megtetézte. Kézenfekvő az is. hogy az ellenség győzelmével visszaélve megengedhetetlen eszközöket használt a fogságába esett magyarokkal szemben és a két sereg vezéreit.sereg katasztrófáját.

ahogy visszavágtak. Középkori krónikáink arról számolnak be. tények és . az a mód. reménytelenséget sugall. csupán afféle szerkesztmények. felelőtlen hazárdjátékot folytat. eltorzítják. CÉLJA AZ IGAZSÁG MEGSEMMISÍTÉSE. részrehajlók a magyarok javára. és mi tán meg is bocsátanánk. Szüntelenül azt kell hangoztatni. nem is valóságos krónikák. Aki hadat viselvén nem gondoskodik tartalékról. A HAZUGSÁG HATALMA AZ IGAZSÁG TRÓNFOSZTÁSA. követelményeinek tökéletes nemismerését árulja el. hogy a bűnösök üldözik áldozataikat. 6. Eképpen a hadviselés elemi elveinek. ami kudarcot. csupán azt hagyják meg. Tisztában is van mindenki ezzel. Gy. Ellenhistorikusaink tollán azonban a siker. A három sereg közül kettő Augsburgnál elvérzett. Sebaj! Meg kell hazudtolni őket. nem volt harmadik magyar sereg. Tartaléknak tehát Augsburgnál is kellett lennie. bukást. hogy Zsolt (Zulta) három sereg élén három vezért küldött Alemannia. minden túlzás nélkül hőskölteménybe illő. A harmadik. El járásuk a következő. a dicsőség elsikkad. illetve Bajorország ellen. Évszázadunk különös jelensége. Hogyan s mint? Tudományos köpenyben. koholmányok. Egyikük (K. évszázadok szentesítette igaz történeti kútforrásokat. Botond vezette sereg vitézeinek helytállása. regényes elbeszélések. az gondatlanul jár el.a "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" elve a hitelvek között szépen hangzó tanítás. azt állítja. mindent egy lapra tesz fel. Torzítók vádolnak torzítással. aki valamicskét is hallott a hadviselésről. megbízhatatlanok. sem tűrhették volna el visszatorlás nélkül az őket ért sérelmeket. amit mások követtek el ellenünk. hamisítók hamisítással. hogy visszavágtak az Augsburgnál elszenvedett csapásért. KÉT MAGYAR HADSEREG VOLT-E AUGSBURGNÁL AVAGY HÁROM? Anonymus nem hagy kétséget aziránt. Létfontosságú elv a tartalékról való gondoskodás elve. tagadván a harmadik magyar sereg létét. Megfeledkezni erről sült őrültség. de nekünk még azt se bocsátják meg. még ha akarják. gyászt. hiteltelenek hiteltelenséggel feltétlen hitelű. meghamisítják a történelmet. Volt is. hogy nemzeti hagyománykincsünk e legfontosabb letéteményesei — hiteltelenek.) minden ok és alap nélkül meghazudtolva a krónikák hiteles állításait. Következésképp a magyarok.

az ütközetnek ezt a döntő fontosságú zárószakaszát elhallgatják és eltagadják az ütközettől. de három.írja Győrffy György (A Magyarság elődei 16. Krónikáink feltétlen hitelű beszámolói és a történeti tények vizsgálata egyaránt arról tanúskodik. mert ezidáig még senkinek sem sikerült ezt (mellébeszélések és köntörfalazások nélkül) értelmesen megválaszolni. 2 / A magyarok haditerve szerint a két első seregrész. Tekintsük át a történteket. A hadászati tartalékot természetesen nem célszerű dobraütni s az ellenség szeme elé rakni. a Lech mezején megsemmisítő vereséget mért a magyar seregre" . "Ottó király egyesített serege Augsburg mellett.) Győrffy György állítása pontatlan. A harmadik magyar seregrész azonban. a tartaléksereg vezére kiválóan oldotta meg feladatát. Győrffy Györgynek a "megsemmisítő vereségre" vonatkozó megjegyzése sem áll. végeredményének képét a visszájára fordítják. Már ez a körülmény is jelzi. amely megváltoztatta a világ és a magyar történelem folyását és megbuktatta a magyar nagyhatalmat. hanem annak csupán egy töredéke. 1/ Augsburg körzetében akkor egy három seregrészből álló magyar hadsereg tanyázott. Kölpény fia Botond . Botond. nem a középponti magyar haderő egésze bocsátkozott harcba a szövetséges nyugati haderővel. s amelyet a német tartományok ellen indult magyar sereg tartalékának tekinthetünk. Lehelé és Bulcsúé. hogy a magyarok nem vágtak vissza? 7. Örömmámorban úsztak a győztesek. Augsburgnál sült el a középkori germán csodafegyver. hogy a magyarok ott helyben visszavágtak a Lech-mezőn történtekért. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI MIÉRT MARADTAK EL A TÁMADÁSOK? Mint láttuk. amelynek Kölpény fia Botond volt a vezére. a harmadik magyar seregrész. De még mielőtt továbbpergetnénk a fejleményeket és rátérnénk a kordokumentumok vizsgálatára. amelynek ez a befejező szakasza. ha a magyar visszavágást. a Lehelé és Bulcsúé harcba bocsátkozott a nyugati csapatokkal. s ennek lenyesésével. hogy Augsburgnál nem két magyar sereg volt. s még csak nem is az ekkor német területen tartózkodó valamennyi harci egység. lehetséges-e. hanem annak két seregrésze csupán. Bulcsú és Kölpény fia Botond. Valójában már az is durva torzítás. mikor "a magyar sereget" jelöli meg a vereség elszenvedőjeként. Mert itt nem "a magyar sereg". a harmadik magyar sereg. s az ellenségnek hírszerzői révén sem sikerült tudomást szerezni az erdőben elrejtőzött tartalékseregről. hivatalos vélekedések szerint az augsburgi vereség volt az ok. elnyelésével az ütközet lefolyásának. fontoljuk meg. De mi volt ez a rejtelmes csodafegyver? Miként dönthette romba egyetlen ütközet a magyar világhatalmat? Senki ne kérdezze. A harmadik sereg (minden eshetőségre készen) a közeli erdőségekben húzódott meg.krónikák tanúskodnak arról. A néma sereg nem mozdult. A három seregrész parancsnokai Lél.

amíg a magyar támadások szüneteltek. 5 / Az augsburgi csata tehát két etapból. 6/ Az augsburgi csata e két hadicselekmény lezajlásával fejeződött be. s tekintsük a szünetelés időtartamát ilymódon tizennyolc évnek. az egész magyarság sorsát végképpen eldöntő vereséget szenvedett. 3/ A Keletrómai birodalom elleni támadások nyilvánvalóan kihívást jelentenek s azt a veszélyt idézik elő. akiknek a jelek szerint sejtelme sem volt a harmadik magyar sereg létezéséről. 2/ Továbbá alig pár év (némelyek szerint 10-15. valamint a Keletrómai birodalom elleni támadások szűkre zárják azt az időközt. Botond serege útközben megtámadta és javarészt megsemmisítette. hogy az ütközetet követően a kifelé irányuló magyar hadműveletek ("kalandozások") megszűntek. . 1/ A nyugat elleni magyar (megtorló) katonai támadások . 3/ Lehel és Bulcsú hadseregét I.vezérlete alatt minden eshetőséggel számolva tartalékba húzódott s magát mintegy láthatatlanná téve egy környéki erdőségben rejtőzött el. 4 / A magyar megtorló hadjáratok.krónikáink hiteles tudósításai szerint még a következő egy-két évben is folytak s csak az augsburgi vereségért való visszavágások után szűntek meg. Néhány apró. Némelyek érvül hozzák fel. s ezek egymástól nem szigetelhetők el az ütközet képének valótlanná torzítása nélkül. hogy ebben az időközben szüneteltek a magyar kültámadások. de figyelemreméltó tényt kell ellenvetésül felhoznunk. hogy Augsburgnál a magyar haderő katasztrofális és helyrehozhatatlan. Valójában az augsburgi csata és Géza trónralépését elválasztó 18 évi időközben beálló támadási szünetet tizenhat vagy éppenséggel hat-tíz esztendőre csökkenthetjük. 4 / A győzelmi mámorban hazatérőben levő germán egységeket. Ezt egy állítólag megsemmisítő vereséget szenvedett s a Nyugattal szemben tehetetlenné vált ország semmi esetre sem kockáztathatta meg. hogy Konstantinápoly összefog a Nyugattal a magyarok ellen. két hadicselekményből állt: a/ nyílt fegyveres összecsapás Lél és Bulcsú seregrészének vereségével. illetve húszezer németet koncolt fel. Ottó császár csapdába csalta és zömében megsemmisítette. b/ a magyar tartaléksereg támadása a győzelmes germán sereg szétverésével. A krónikák szerint ez a sereg. 5/ Vegyük azonban úgy. 6/ Némelyek ezt a tizennyolc évet döntő bizonyságul hozzák fel annak igazolására. mások szerint alig két-három év) elteltével folytatódnak a sikeres magyar katonai támadások Konstantinápoly ellen. megtorlásul társaik kivégzéséért nyolc-.

A támadások Augsburg utáni szünetelésére épülő érvek tehát értéktelenek. e derék tollforgatók szerint ugyanis a X. feldúlása után "tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból". hogy a másik tábor a jövőre függesztette a szemét s a múltakon töprengve. Ilymódon aztán mindinkább kiütköztek a belső bajok. századi magyarság rablásból szerezte a létfenntartásához szükséges elemeket. Thüringia stb. zsákmányra éhes vezetők és kalandszomjas harcosok? Lehet-e így nézni az eseményeket? Aranyra éhes keselyűk viaskodásaként felfogni az elhatalmasodó végzetet? S a másik tábor? A meghunyászkodást hirdette. szünetelésekkel. engedve minden fenyegetésnek és követelésnek? A mindenáron való kiegyezést.. b/ Ugyancsak krónikáink szerint Szászország. kereskedelme kifejlesztésére!). zsákmányszerző. Így például a/ a 907. amelyek diplomáciailag és más módokon is kizárták az újabb támadások lehetőségét.a földműveléshez és egyáltalán a termeléshez (sokévezredes ittléte során nem volt alkalma ipara. c/ Merseburg után kilenc esztendeig szüneteltek a támadások. évi itáliai hadjáratot követően krónikáink bizonysága szerint a magyar támadások "tíz esztendeig nyugodtak". akik végét akarták vetni a vérontásnak? S velük szemben álltak a harckedvelők. hogy így történt s ez volt a bajok oka? Vagy csupán a külső behatolás táplálta árulás szállt szembe a hűséggel? Voltak. jelentősebb kihagyásokkal. Melyik fél képviselte az életet.7/ A mesterséges torzítás ténye már ebből is megállapítható. a múltakon okulva kereste a kiutat? Ez a tábor . Kiaknázta-e a külső-belső bajokat az ellenség? A nemzet e beállítás szerint mélységesen meghasonlott. megalkuvást? Gyáván kerülve a szembeszállást. melyik a halált? Lehetséges. a jövőt. az alkalmazkodást követelték? Lehetséges. Némelyek szerint a "kalandozó. a megalkuvást. rablóhadjáratok" (kényszerű) leállításával a nemzet önfenntartása is veszélybe került. a válságjelenségek. A magyar külháborúk ugyanis már korábban is rendszertelen ritmusban folytak. Az állítólagos tönkreverettetést belső bajok kísérték. a feltétlen önmegadást. nem értvén .a fejlett földművelés feltalálója! .. két fele farkasszemet nézett egymással. 8/ Géza trónralépése után pedig Magyarországon olyan változások kezdődtek nevezetesen az Ottó császárral megindult "béketárgyalások" -. Csalogató körülmények az ellenség számára: szétzúzott katonai erő. kihagyó önvédelem és belső meghasonlás. De haladjunk tovább az eddigi vonalon. a hivatalos beállítás szerint. ez az átmeneti szünetelés semmit sem bizonyít.

abba a SÖTÉT SZELLEMHADSEREGBE. a további kitöréseket követelve a nemzet sírját ássák (amazok szerint)? Lehet. Európával. amit ezzel kapcsolatban összehordtak. hogy I. ha kell." (Clausewitz. úgy valótlannak bizonyul mindaz. A korszak történetének megmásítói makacsul hangoztatják: az augsburgi ütközet mindent eldöntött.kerülték Magyarországot. magyar életet. minden előkészületnek szükségszerűen a végletekre kellene irányulnia.955-től 973-ig. mikor a sikerre a legcsekélyebb esély ígérkezik. úgy volt. s netán tudatosan mellőzték ezt manipulációs céljaik érdekében. hogy némelyek nem voltak képesek ennek az elemi igazságnak a felismerésére. vaskezű fejedelmet követelt az idő? S ezt a hivatást töltötte be tán Géza. emberségből nem támadtak. az álarcos bujtogatás tényeibe ütközünk.nem ad vért aranyért cserébe. mi a magyarázata. Tegyük föl. hogy ez a fél kész összebékülni a germánsággal. István? Elképzelhető mindez? Elképzelhető-e másként. a hatalmas Magyarországot előbb porba kellett sújtani ahhoz. hogy szétzúzza a magyar nagyhatalmat.) Vagyis az augsburgi ütközet semmiképpen sem dönthette s nem is döntötte el a magyarnémet háború sorsát. Ottó császár és szövetségesei közel két évtizeden át . s a Lech-mezei vereség Magyarország teljes katonai leveretését eredményezte. félreérthetetlenül jelezve. nem ad diadalért drága életet. s hogy megmagyarázhatóvá váljék. Géza trónralépéséig . Nem az a kérdés tehát. Ha ugyanis az augsburgi vereség semmiképpen sem dönthette el a magyar-német háborút. miért lapítottak az állítólag mindent eldöntő győzelem utána nyugatiak? A jeles hadtörténeti író. Elképesztő és lesújtó. Miért késlekedett hát ezzel a mindent elsöprőnek beállított győzelem után? Miért nem merészkedett a magyar határnak még a közelébe sem? Olyan ténykörülmény ez. amely visszavilágít az augsburgi eseményekre. hogy amazok hatalmát összetörje? Vasöklű. Clausewitz szerint a háború nem egyetlen fegyveres összecsapásból áll. végkimenetelét.43. s kész összefogni az ördöggel is. mi történt ott. hanem az. összefogni bárkivel. hogy megmenthető legyen. következésképp egyetlen ütközet nem döntheti el a háború sorsát. ami a továbbiakban történt vele. s alapjában hamis az az . a belső "pogány"-ellenesekkel. Carl von: A háborúról I. "Ha a háború egyetlen döntésből vagy egyidejű döntések sorozatából állana. ellenállhatatlanul a titkos térítésbe. akik a harcot. Egy ilyen megsemmisítő vereségre múlhatatlanul szükség volt. ahogy állítják. amely ekkoriban ELÁRASZTOTTA A PUSZTULÁSRA SZÁNT SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT. azokért sem. mint külső erők titkos bujtogatására? Vagyis akaratlanul is. porrá zúzta a magyar katonai nagyhatalmat és Magyarországot kiszolgáltatta ellenségei kénye-kedvének. Ottó habozás és késedelem nélkül rátör az országra abban a pillanatban. hogy I. Ámde ha így volt. Mert a tények ismeretében a leghalványabb kétség sem férhet ahhoz. mint macska a forró kását. és egyetlen fegyveres támadást sem intéztek Magyarország ellen s ezt még csak meg sem kísérelték? MI AZ OKA A NYUGATI TÁMADÁSOK TELJES HIÁNYÁNAK? Ne akarják elhitetni. hogy folytatták-e vagy sem támadó külháborüikat a magyarok. majd fia. hogy kegyből tették ezt.

sem a nyugati titkos vezérkar nyakába. JELEZVE. HOGY I. MERŐ CÉLZATOS TORZÍTÁS. HOGY A KATONAI ESZKÖZÖK A MAGYAROK ELLEN HATÁSTALANOK. független Magyarországot. Ottó császár. A TÁMADÁS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZTETÉST VONHATUNK LE. OTTÓ AZÉRT NEM TÁMADOTT. MÉGPEDIG AZÉRT NEM. AZ "ÖTÖDIK . MERT AMIT A LECH-MEZEI NAGY GYŐZELEMRŐL (ILLETVE VERESÉGRŐL) A HAZUGSÁGAPOSTOLOK EGY ÉVEZREDE HIRDETNEK. illetve arra. hiszen I. Nem jámborságból.SEMMILYEN ESHETŐSÉGE A SIKERRE. tévtannak bizonyul. TELJESEN ELHALLGATJÁK AZONBAN AZT A TÉNYT. továbbá a "kereszténység felvételére" és a nyugati feudális társadalmi szerkezet átvételére. Változatlanul felmerül hát a kérdés: Miért ült veszteg (ebben a vonatkozásban) a német. HOGY AUGSBURG SEMMIT SEM DÖNTÖTT EL. kalandozásoknak" bélyegzett nyugati hadjáratok feladására s ennek következtében az egész magyar társadalmi struktúra gyökeres átalakítására. TÉNYÉBŐL ELLENTÉTES AZ AUGSBURGI ÖSSZECSAPÁS A TITKOS ERŐK BEVETÉSE ÉS A SZERENCSÉS RÉSZSIKER ELLENÉRE ARRÓL GYŐZTE MEG OTTÓ CSÁSZÁRT. HACSAK AZT NEM. A nagy hazugság egyik legfőbb leleplező ténye ez. MIÉRT NEM AKNÁZTA KI A NYUGATI HADVEZETÉS A "MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET" AZ EURÓPÁT FÉL ÉVSZÁZADA NYOMÁS ALATT TARTÓ MAGYAR KATONAI ERŐ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE? MIÉRT NEM INTÉZETT PUSZTÍTÓ TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ELLEN? MIÉRT NEM ZÚZTA SZÉT A NYUGAT FÉLELMETES MUMUSÁT. AMELY LELEPLEZI AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜLI SANDA MISZTIFIKÁCIÓKAT. hogy e vereség miatt kényszerültek a magyarok a "rablóhad járatoknak. Ottó ezt világosan átlátta. oktalanságból maradt el a nagy csapás. tendenciózus állításnak. hogy csak kísérletet is tett volna Magyarország megtámadására? Ellenhistorikusaink szüntelenül azt hangoztatják. I. MERT NEM VOLT SEMMILYEN LEHETŐSÉGE . Ottó császárnak nem volt forróbb óhajtása a magyarokkal való leszámolásnál. EZ PEDIG PERDÖNTŐ ADAT. MI TÖBB. EZ AZ OKA. OTTÓ AUGSBURG UTÁN KERÜLTE A MAGYAROK-KAL VALÓ NYÍLT KATONAI ÜTKÖZÉSEKET ÉS A TITKOS ERŐK. anélkül. hogy Augsburg után megszűntek a nyugat felé irányuló magyar katonai csapások. HOGY A MAGYAROK KATONAILAG LEGYŐZHETETLENEK ÉS A VELÜK VALÓ MEGMÉRKŐZÉS KILÁTÁSAI REMÉNYTELENEK. a magyarok elleni nagy támadás elmulasztása nem varrható sem I.indok.akik e hamis elmélet szerint augsburgi győzelmük folytán döntő katonai fölénybe kerültek a magyarsággal szemben gyarmatosítsák a hatalmas. Clausewitz e tételének fényében mindez hamis. illetve a nyugati haderő tizennyolc éven át. HOGY AUGSBURGOT KÖVETŐEN AZ ÁLLÍTÓLAG MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET ARATOTT NÉMET FÉL SEM KÍSÉRELT MEG SEMMIFÉLE TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAROK ELLEN. hamis elképzeléseik indokolásaként. hogy a nyugati hatalmak . SZEMFÉNYVESZTŐ KOHOLMÁNY. MIÉRT NEM ÉLT A KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGGEL? Nem kétséges.

B/ A magyar seregek.TERRA INCOGNITA (ISMERETLEN TERÜLET) MARADT (MINDMÁIG HATÓAN) A MAGYAR GONDOLKODÁS SZÁMÁRA. csatavesztés. felületesség és vigyázatlanság jelei mutatkoztak. nemhogy potenciális életerejét megtörte volna.A TITKOS ERŐK VESZIK ÁT AZ ESEMÉNYEK IRÁNYÍTÁSÁT.saját területükön. A LEGFŐBB TANULSÁGOT AZONBAN A MAGYAR KATONAI ÉS ÁLLAMVEZETÉS ELMULASZTOTTA: NEM SZÁMOLT AZZAL. A MAGYAROK LEGYŐZÉSÉNEK ESHETŐSÉGEIT. HOGY a lechmezei ütközet után .ezt a tanulságot vonta le az augsburgi ütközetből. mi több. könnyűszerrel kiigazíthatta.ami nyugati részről is óriási. a véráldozatok az ellenfelek jobb felkészülése. hogy erre minden lehetősége megvolt. A/ A kifelé irányuló. valóságtorzító hazugsághadjáratba. német részről megerősítette a magyarok katonai legyőzhetetlenségének hitét. Itt azonban. amely csaknem átláthatatlan vakhomályba burkolja a történelemformáló titkos erők tevékenységét. csupán egy ütközet volt a sok közül. MIKÉNT EZT A FEJLEMÉNYEK FÉLREÉRTHETETLENÜL TANÚSÍTJÁK. s nem változtatta meg az addigi erőviszonyokat. immár az elviselhetetlenség szintjéig menő véráldozattal járt . E/ Ezért a magyar katonai vezetés átmenetileg szüneteltette. támadó hadjáratok körülményei megnehezedtek. mint ahogy vissza is vágott az elszenvedett csapásért. sem Magyarország hatalmi helyzetében. amely fájdalmas volt ugyan. gyors magyar támadások tagadhatatlan sikerességük ellenére óriási áldozatokkal. Vagyis a lechmezei csatát követő közel két évtizedes Magyarországgal szembeni nyugati katonai passzivitás és a titkos nemzetközi összeesküvésre való átváltás tanúsítja a legfényesebben. C/ A külországok ellen vezetett rajtaütésszerű. illetve korlátozta a katonai kirajzásokat. De a német tanulságból a magyar hadvezetés is levonta a szükséges tanulságokat. Hogy buktak volna el a magyarok egyetlen ütközetben? . Fentieket igazolják a történeti tények: az augsburgi vereség nem törte meg a magyarság katonai erejét.egy-két kivételtől eltekintve minden ütközetben elbuktak. Ottó császár éleslátásának bizonyságaként . Nem lehet kétséges. jóvátehette.HADOSZLOP" BEVETÉSE ÚTJÁN KERESTE A MEGOLDÁST. D/ Kérdésessé vált az efféle kifelé irányuló hadműveletek értelme. A nyugatiak . fokozottabb résenléte következtében (l. A TÖRTÉNELMI ERŐK ÜTKÖZÉSÉNEK EZ A SÍKJA . Mégis megmaradtak. hogy ez az ütközet nem volt semmiféle történelmi sarokpont és nem idézett elő semmilyen fordulatot sem a magyar-német viszonyban. fél évszázadon át . seregrészek vezetésében a túlzott magabiztosság. keményen visszavágva. amely ekkor még Európa vezető hatalma volt.VÉGZETTELJESEN . a lechmezei csatát) még tovább fokozódtak és már-már egyértelművé váltak az ország vércsapoltatásával. de ezt a csorbát a nemzet. véráldozatokkal jártak. A Nyugat a magyar harcmodor gondos tanulmányozása révén hatásosabb védekezési módozatokat alakított ki. ennél a pontnál okfejtésünk beleütközik a titkos erőket szükségszerűen mindenütt kísérő. vereség.

mit ér a titkos erőkkel és szerencsével kicsikart részleges győzelem. "Háborúikat és egyes hőstetteiket. Új fegyvert kellett találni a magyarok ellen. mint a tények meghamisítására irányuló tudatos mesterkedésnek. Ő tudta legjobban. "EGÉSZEN KONSTANTINÁPOLYIG MENTEK ŐK" Botond közismert mondája a magyar hőskorba. Ottó szeme előtt felködlött egy új és minden eddiginél iszonyúbb vészkorszak rémképe. hogy bosszút álljanak véreikért és a gyalázatos halálra adott magyar vezérekért. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI . Új. tekintve. hogy az még a kereszténységre térítés előtt. A Botond seregétől kapott váratlan csapásba belenyögött és belesápadt. Botond a kiáradó (offenzív) magyar életerő diadalmas megtestesüléseként hajtotta végre nevezetes haditettét: bevágta bárdját Konstantinápoly érckapujába. Botond seregének váratlan visszacsapása nemcsak győzelemittas seregét dúlta szét. hogy . Azonban némelyek azt mondják. OTTÓ CSÁSZÁR GONDJAI A magyarokat tehát letarolták. félelmetes jelek megsokasodtak s ő elég élesen látott ahhoz. a X. Óriási győzelmet aratott. a magyarok minden eddiginél pusztítóbb rohamai zúdulnak majd a Nyugatra. a győzelmes támadó külháborúk korába. de a baljós. 9.Az augsburgi vereség misztifikálása. túlfestve a sikert. század második harmadába vezet vissza. amelynek hátulütőit. az ősvallás időszakában keletkezett. mint eddig soha még. ellenállhatatlan vitézségéről tanúskodó mondát.2. Az öldöklés fúriái elszabadultak a Lech-mezőn és végeztek Lél és Bulcsú több tízezer főnyi lovashadseregével. mikor Magyarország még a keletrómai birodalommal és Németországgal volt határos. mint minden érvényesnek látszó hazugság. roskadozni érezte. Ottónak azonban az első mámorból felocsúdva minden oka megvolt a komor töprengésre. Az efféle ködösítések vakfoltokat teremtenek a nemzeti gondolkodásban. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. 8. A rejtekéből előkerült és a mit sem sejtő nemzetközi hadra rárohanó magyarokat akárha a bosszúálló Isten szabadította volna rájuk. de lelki nyugalmát is. és ezek olyan vandál kegyetlenséggel öldökölték le foglyaik ezreit és dúlták végig tartományait. I. ahol az öldöklésnek. hogy a maga igazi mivoltában fogja fel a helyzetet. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. szertelen túlértékelése tehát nem értékelhető másként. Anonymus kissé mentegetődzve adja elő ezt a magyarság hajdani nagyságáról. A Nyugat beledöbbent ebbe a hírbe és felujjongott. hogy a kereszténységre térítést mintegy kényszerű és elkerülhetetlen szükségszerűségnek tüntesse fel. A magyar visszacsapás árnyaitól már trónját is ingadozni. aminek célja. Az augsburgi csapdával és magyarmészárlással csak olajat öntöttek a tűzre. s bénítólag hatnak. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. félelmetes vészkorszak fenyeget. Váratlan és érthetetlen fejlemény. hatalmáról. következményeit szeme elől gondosan eltakarták. városégetésnek már nem szab határt semminemű mértéktartó belátás és érzelem.

vitézi hőstetteiről. Gondoljuk csak el: útjában állt a hazugságnak. amilyen nekünk e tömény feledésbe fojtott Botond vezér.egészen Konstantinápolyig mentek ők. Ha ugyanis ő létezett s az augsburgi magyar tartaléksereg vezére volt. mert már többi középkori kritikánk is hallgatással mellőzi. tisztánlátásának megrontására tákoltak össze annak a nemzettragédiának az eltussolására. kitörölték a nemzet emlékezetéből. amelyet a magyar nép bódítására. ezért sújtotta agyonhallgatás. a sokat támadott Anonymus számol be ragyogó haditetteiről. Egyedül Anonymus. ha ilyen hőse találtatna. megpecsételte a magyarság sorsát. akinek nevéhez folt tapad s inkább illik hallgatni. szándékának és érdekérvényesítésének. agyonhallgatás. Sehol sem hallunk ennek a másik Botondnak viselt dolgairól. Más nemzet. AZ AGYONHALLGATOTT MÁSIK BOTOND E képzeletmozgató ősvalláskori monda árnyékába vetve. amely kívül maradt az augsburgi csapdán s társai pusztulásának láttán fölbőszülve bosszút állt elesett társaiért. s ha létezett ez a harmadik magyar sereg és visszavágott a Lech-mezőn történtekért .márpedig Botond vezér nem is egyszer. Ebben áll Botond vezér bűne. szokáshagyományait. Minek az nekünk? Némelyek még az egy Botondot is sokallják. hogy neki ilyen őse. azé a harmadik seregé. Botondunk ugyanis az augsburgi tartaléksereg vezére volt. semmit sem tudunk." 10. ilyen hőse lehet s nemzeti pantheonjának központi helyére állítaná. de már puszta létével is aláaknázza és porbadöntéssel fenyegeti azt az ezer éve összeeszkábált s azóta toldozott-foldozott hazugságfelhő-kakukkvárat. akárcsak holmi bűnös személyé. mellébeszélés és hazudozás nehéz ködpalástja alól egy másik hősmonda és egy másik Botond sejlik fel. Botond vezér és seregének léte. katonailag védtelenné tette és kiszolgáltatta az országot ellenségeinek s Magyarországot csak a kereszténység menthette meg. aki egy nemzedékkel korábban élt s föltehető. Erről a másik Botondról. istenét. hogy apja volt a Konstantinápolynál hírt szerzett Botondnak. hogy tetteivel. úgy nevetséges arról fecsegni. Ezért irtották ki Kölpény fia Botond vezért és seregét agyonhallgatással mindenestül. amelyet titkos erők Géza és István uralma alatta magyar faj ellen elkövettek. ha áttér a kereszténységre és történelmét. semmint beszélni róla. ezért kellett őt közel egy ezredévre kitörölni a nemzet emlékezetéből. Nincs két Botondunk. hősi tettei halomra döntik a hazugságoknak ezt az eget csúfoló gigantikus hodályát. hogy az augsburgi ütközet mindent eldöntött. sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. köztudatából. Elnyelték. csak az. Mi bűne lehetett Botond vezérnek? Megbocsáthatatlan nagy bűne. . könyékig összetenné a kezét és körültáncolná még a nemlétező fa árnyékát is. szabadságát. Másutt ne is keressük a nyomát. sőt még csak a neve sem került sehol megemlítésre. s amelynek képtelenül hazug ürügyéül a valójában jelentéktelen lechmezei kudarcot használták fel. mindent megtagadva csatlakozik a Nyugathoz és aláveti s kitárja magát a Nyugat minden törekvésének. de többszörösen visszavágott s háromszorosan is megtorolta a magyarokon esett sérelmeket -. elpalástolására. noha bőséggel volna okunk megemlékezni róla.

Ez tette az ókor szkítáit Ázsia és Európa uraivá. mi történt társaikkal. amelyik a Rajna felé igyekezett. hogy Ottó és hadserege semmit sem tudott Botond hadának létezéséről. bosszúvágytól felajzva a távozó nyugati sereg nyomába erednek. mert felfogásuk szerint a legnagyobb öröm és dicsőség halni a hazáért. Mert teljesen bizonyosra vehető. hogy a veszedelemben maradt résznek segítségére legyenek. Az Augsburg környéki erdőkben megfészkelt harmadik sereget a magyarok titkos cselének is tekinthetjük. De egybevág az ősi szkítamagyarság vitézi életszemléletével. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. mint a méhek. hivatástudatával és páratlan hadisikereivel is. hogy társaik az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. mikor látták. velőtrázó Huj-huj-haj! ordítással rohantak a legöldöklőbb csatába. a tartaléksereg őrizte húszezer foglyot kardélre hányják. Pánikot keltve. hogy a magyarok. Egymást nem hagyták el. Aki tartalék nélkül visel háborút. bátran és emberül helytállottak. Anonymus tudósítását ebben a vonatkozásban is korhűnek és teljes hitelűnek kell tartanunk. üldözőbe vette. mint aki sivatagon akar élelem és víz nélkül átkelni." Valósággal hősénekbe illő Botond tartalékseregének a régi magyarokra olyigen jellemző halálmegvető küzdelme a túlerejű ellenséggel szemben: "Mint sebzett oroszlánok. sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le. majd Kölpény fia Botond vezérletével. Botondnak tökéletesen sikerült megoldania a rejtőzés és észrevétlenül maradás nagy körültekintést. Megvárják. mert a magyarok nyilaikkal . "Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz. mégis legyőzőiket erősebben. az rögtön egybetömörült. Hozzátartozik az elmondottakhoz. ez tette legyőzhetetlenné Árpád és az Árpád utáni időszak magyarjait. akkor . amit a régi magyarok harcmodoráról. hanem mindenképpen rajta voltak. 11. Örömteli önfeledtségben. bátorságáról ókori. És noha le voltak győzve. diadalmasabban győzték le. bizánci és hazai források nyomán tudunk. váratlanul rontottak elő és meglepetésszerűen rácsaptak a már-már győzelmét ünnepelni kezdő nyugati seregre. míg a nemzetközi sereg hazatérőben széttagolódik.mint Kézai tudósít erről – "a sereg nagyobbik részét. úgy jár. Midőn vágtatva utolérte a mezőn. mihelyt értesülnek róla. hozzáértést igénylő feladatát. BOSSZÚÁLLÓ BOTOND SEREGE VISSZAVÁG Szóltunk már a tartaléksereg nélkülözhetetlenségéről.Lássuk hát Kölpény fia Botond vezérnek és seregének tetteit Névtelen Jegyzőnk megvilágításában." Névtelen Jegyzőnknek ez a leírása tökéletesen egybevág mindazzal.

akiket lefejeztek.és Hyllföldet szintén kezükre kerítették. Kézai .Botond nevét elhallgatva. útat nyitva maguknak Itáliába. s nemhogy enyhítené. Wormsnál átkeltek a Rajnán. Ezek végül mintegy halálraváltan a magyarok kezére adták magukat. Bulcsú és többi vitézeik (méltatlan) halála miatt szerfölött fölháborodtak. sok zsákmányt raboltak. Raguzáig hatoltak. sem hátrálni nem engedték őket. Majd továbbindulva Frank. tudniillik a lotharingiai és a sváb herceggel. "De midőn innen győzelmesen visszatértek. A felajzódott bosszúvágy még korántsem nyugodott meg. Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták. Mihelyt elfogták őket. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították. akik hatalmas sereggel jöttek ellenük. Ezt követően. és amikor a fuldai kolostorhoz értek." A magyarok még nem tekintik az ügyet elintézettnek. "Zolta vezér meg főemberei Lél. s végül így tértek meg saját birtokukra. VALAMENNYIÜKET LEFEJEZTÉK TÁRSAIK HALOTTI ÁLDOZATÁUL. s . Innen pedig továbbmenve egészen a Rhone folyóig. dúlva száguldozták végig a nyugati tartományokat." De még ez a második visszatorlás sem csillapította a magyarok dühét." Az öröm azonban ürömmel jár.) Anonymus szerint "egész Bajorországot és Alemanniát. óriási kincset raboltak el onnan. miután az egész Svábországot földúlták. nevezetesen Susát és Torinót. átszáguldva rajta. "Innen fölkerekedve később Ulmnál átkeltek a Duna folyón. akárcsak többi középkori krónikásunk . A katonák és pajzshordozók pedig. És midőn meglátták Lombardia síkságát. s nagy mészárlást vittek végbe keresztények és a szerzetesek között. s kifosztottak két várost.csöppet sem szépíti a bosszúálló sereg által véghezvitt cselekményeket. a hazatérőben levő sereget újabb csapás éri. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket. Ezek legyőzésével. hazatértek. Viharfelhőként iramlottak tovább Kölpény fia Botond vezetésével s a bosszú és megtorlás angyalaiként öldökölve. akik pedig megmenekültek közülük. senkit és semmit nem kímélve.sebesítve sem megállni. számszerint nyolcezren voltak. inkább durvábbra formálja a történteket. megfutamítása után végül behatoltak Franciaországba. Ott KÉT HADSEREGGEL TALÁLTÁK MAGUKAT SZEMBEN. sőt azok vezéreit." (Kézai 138-139.

és ez az ismétlődő hármas tagolódás is arra figyelmeztet. híven jellemzi a történetmanipulátorok elképesztő eltökéltségét a valós történelmi eseményeknek a maguk eredeti mivoltából való kiforgatására. E mesterkedés lényege: lesújtani. létszámra hatalmasabb sereg le is gyűr minden ellenállást és diadalmasan száguld át a nyugati országokon.kiváltképp Anonymusé . hogy katonai ereje. hogy fegyveres segítséget kérjenek Ottó ellen. nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. s úgy tenni. "Tudták ugyanis. hogy akárhogyan. és nem hallgatták el. hogy ez a messze külföldön elszenvedett vereség nem törte meg a magyarság erejét és mit sem változtatott a magyarok katonai legyőzhetetlenségének tényén. ahogy a magyar nagykirály a segélykérő követséget fogadta: "Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. ezért kell kerülni idevágó részeiket. reménytelen helyzetbe hozni a tizedik évszázad magyarságát.ezt tanúsítják. Két egész fejezetet elhallgatni.ellenségeivé lettek a németeknek Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. nagyböjt idején átkeltek a Rajna . mikor az augsburgi ütközetről esik szó. de visszaadják neki a kölcsönt. két parancsnokot feltüntető krónikási szövegek csonkulás . 12. hogy a később eluralkodó. mintha e két fejezet nem is létezne. azt a látszatot keltve. A MÁSODIK VISSZAVÁGÁS Anonymus két egész fejezetet (Lél és Bulcsú halála." Visszaadni a kölcsönt! Ez a gondolat a magyar nép lelkében (és szókincsében) mindmáig él.összevonás ." Érdemes megjegyeznünk.révén jöttek létre. nagy hadat küldött Ottó király ellen. Ottó király ellenségei) szentel a magyar visszavágásnak. Ottó ellen. másrészt meg azért. Ezzel szemben a valóság az. Bajorországot. annak vették. hogy A MAGYAROK A HADAKOZÁSNAK MEGSZOKOTT VISZONTAGSÁGAIBAN LEGYŐZHETETLENEK . egy ütközetnek a sok közül. s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. önvédelme teljesen összeomlott. Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. ami volt. Az ekkor kiküldött megtorló jellegű visszavágásra katonailag felkészült. Ottó császár germán ellenlábasai keresik fel a magyarok uralkodóját. Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. miként az előző hadműveletek során." A korabeliek tehát egyáltalán nem tartották sorsfordítónak a lechmezei csatát. Még többet elárul az a mód. "Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. Még ugyanabban az évben I. Majd innen továbbmenve. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot (vagyis az augsburgi győzőt). hogy ezúttal is. Alemanniát.írja Anonymus -. Krónikáink . mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt. három seregrészre tagolt magyar sereg indul három parancsnokkal az élén I.

a hatalmas távolságokat átfogó hadjárattól kimerülten hazafelé tartanak. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. ezt a dúsgazdag várost vívták meg. AKÁR EGY ELHUNYÓ FÁKLYA.folyón. CSODÁLATOS VOLT KÖLPÉNY FIA BOTOND ÉLETE. és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották. következésképp elesett a hadjárat során). KILOBBANT. még azokat is kifosztották. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. A látleletet szűkszavúsága ellenére meglepően pontos. Még tart az ünnepség.sajna . és bevették Susa városát. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték. ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. különös s a maga mivoltában tán egyedülálló tragédia következik be: "Mikor Botond meg Örkény visszatértek Pannonia földjére (a harmadik vezérről. s mikor zsákmánnyal megrakodva. sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. tengernyi harci viszontagságból diadalmasan. akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve CSODAMÓD ELKEZDETT ERŐTLENEDNI. de ." Nagy ünnepléssel fogadják a hosszú útról. emberfeletti erőfeszítéseire. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek. karddal törtek utat. Előd fia Szabolcsról itt már nem esik szó. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. Anonymus tudósítása szerint "Ottó német királya Rajna folyó mellett cselt vet nekik. KÜLDETÉSÉT HIÁNYTALANUL TELJESÍTETTE." Névtelen jegyzőnk akaratlanul is halottkémi látleletet ad Kölpény fia Botond vezér haláláról. meg is halt és a Verőce folyó közelében temették el. mint a nyert diadalt elveszíteni. sőt vadul berontva az Isten egyházaiba. szokása szerint lesből megrohanja őket. . mikor megrázó.nem veszteségek nélkül hazatérő megviselt hősöket. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták. miután az említett nemzeteket mind legyőzték. DE MÉG CSODÁLATOSABB VOLT HALÁLA. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban. KÖLPÉNY FIA BOTOND VEZÉR CSODÁLATOS HALÁLA Mi sem természetesebb azonban. Örkény. visszavilágít a roppant távolságokat átfogó hadjárat megpróbáltatásaira. Botond. Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. Azután továbbvonulva Torinót. hogy Ottó sem nézi tétlenül az országát dúló magyarok pusztításait. átkeltek a senonok hegyein. s a végzetes fizikai kimerültség folytán rohamosan beálló életerő-sorvadás képét adva. S EZEK ELFOGYTÁN KIHAMVADT." 13. UTOLSÓ ÉLETENERGIÁIT IS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN ÉGETTE EL. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. amely minden jóban fölösen bővelkedett.

sehol egy járható ösvény. Mintha elvadult tájon. emlékek megsemmisülésében. a természetes úton bekövetkező. látásszűkítésről. de óhatatlanul szükséges is: enélkül lehetetlen volna a valósághű történelemfeltárás. a nyomtalanított titkok nyomozása és felderítése nemcsak lehetséges. nyomok nélkül nyomozni hogy lehetne? Nyomtalanul nyomokra miként bukkanhatunk? Nyomtalanított titkok nyomában nyomozni. Történelmünk X-XI. MINDENT. Az emlékezetőrzés mulasztásaival. papírra vetett emlékek pusztulása. kik eleiknek és tetteiknek tiszteletében éltek. Valóban emlékezetünkből kitörölt korszakokról beszélhetünk. hanyagságaival magyarázható-e mindez. amely SZINTE ÉRTHETETLEN DÜHVEL ÉS MAKACSSÁGGAL EGY ÉVEZREDEN ÁT IRTOTT MINDENT. Nyomozáshoz nyomok kellenek. Kétségtelen azonban. bemoházott korhadó rönkök mindenfelé. amely vezető szerepet vitt írott emlékeink. rablások. feledés a gyötrő hiány oka.-i (részint korábbi és későbbi) történetünkben ütközünk. nemzeti hagyománykincsünk. De az általános pusztításon belül sajátos jelenség figyelhető meg: az adatirtás a legkényesebb.NEMZETKŐZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN NYOMTALANÍTOTT TITKOK NYOMÁBAN Címünk paradox. ereklyéink megsemmisítésében: A KERESZTÉNY INKVIZÍCIÓ. AMI MAGYAR VOLT ÉS A RÉGISÉG JEGYEIT VISELTE MAGÁN. nagy gondot fordítottak a történelmi tények megörökítésére. őskódexekre. hova nem ér el az emlékezet. mindenre kiterjedő múlandóság. hogy miként egyik historikusunk kifejtette . valamikori roppant erdőirtáson bolyonganánk. a felrótt. A felsorolt romboló erőkön kívül azonban van még egy olyan közismert tényező. kőbe vésett. Felmerül a kérdés: miként keletkezett nemzeti emlékezetünknek ezen irdatlan pusztasága. miként keletkeztek az óriási vakfoltok. amelyekbe X-XI. égetések? Számos tény tanúsítja: a régi magyarok. nyomozás alá vetni. netán a háborús dúlások. hogy mi zajlott le itt ezekben a vészterhes időkben. sűrített képtelenség? Rá kell jönnünk az alábbiakban: az ellentmondás csupán látszólagos. mesterségesen keltett vakfoltokra.-i eseményvonulataiban mindenütt az adatirtás tényeibe ütközünk. kidöntött fatörzsek. sz.őseink nagyobb gondot fordítottak a tényleges férfias küzdelemre. hogy a felsorolt tényezők is szerepet játszottak a feljegyzések. . írásban megörökítésére? Vagy maga az idő okozta múlás. félreeső fennsíkon. Csupa horgadó titok. azzal. romlás. sz. AMI RÉGMÚLTUNKRA EMLÉKEZTETETT. Hagyományainkban. egymást kizáró tényeket rejt. eszméletcsonkításról. sötétárnyú talány itt minden. nyomravezető jel. Láthatatlan kezek kiszaggatták e viharos korszak történelmének lapjait s ezáltal az egész korszakot homályba döntötték. krónikáinkban számos jel utal a hazai írásbeliség korai általános elterjedésére és nemzetünk történetéről készült írásos művekre. mint azok feljegyzésére. miként következett be a nemzeti emlékezetvesztés korai történelmünk e rendkívüli jelentőségű térségében. vajon nem holmiféle fából vaskarika. tüskés embermagas bozót. fába faragott. nyomokat nyomatékosítani. Ámde ez sem ad kellő magyarázatot azokra az óriási. Lélekszakasztó pusztaság húzódik itt mindenfelé. krónikákra.

nem hagyhatjuk említetlenül. A történetvizsgálót azonban mindez nem riaszthatja vissza. hanem tervszerű és célirányos tevékenység következményei.továbbá. mert maga a nyomtalanítás is árulkodó és bizonyító lehet.a térben és időben sokrétű. Történelmi adatirtás ugyanis soha nem lehet tökéletes: a történelem szerteágazó nemzetközi szövevénye lehetetlenné teszi a teljes nyomtalanítást. úgy látszik feltárhatatlanok s az eset önmagában megfoghatatlan. . törölhetők. tények. Taksony (947-972) uralkodása kívül esik rajta. események megsemmisítésére irányul. mondjuk ki: a magyarság elleni bűncselekményekre. mindig maradnak áruló nyomok. sz. kulcsfontosságú adatok. a hamis értelmezés. ahol a legfontosabb volna. a királygyilkosságokra. Helyzete az adatirtás és a történelemtorzítás ellenére sem reménytelen: . Nincs róla semmilyen adat. sajátos nyomként a bűnüldöző szerveket a gaztett és a bűntevők leleplezésére.-i történelmi tragédiája.leglényegesebb részek. roppant mozaikképhez. ez a hatalmas apparátusokkal folytatott kettős tevékenység pedig szinte kilátástalanná teszi a történelmi valóságfeltárást. mozzanatokra. ha több oldalról nem ütköznénk fölöttébb gyanús fejlemények sorába.végül. Az ilymódon adódó nehézségekre figyelmeztetnünk kell az olvasót. Mindez azonban még nem minden. pontosabban Géza nagykirály trónralépésétől (972) Szent István haláláig (1038) terjedő korszak. és így ne mérhessük fel romlásunk okait. Taksony nagykirály halála tökéletes titok. hogy éppen ott ne lássunk tisztán. minden adat. hogy a magyar történelmi múltból felénk ásító óriási fehér foltok nem természetes úton létrejött képződmények. . és nem utolsósorban: a történelmi anyag valójában egyetlen óriási összefüggő szerkezetet alkot. ahol éppen az elkövetők nyomtalanítási igyekezete vezeti. Titkai tehát. elködösített részeket. megmásíthatók. Így semmi dolgunk nem volna vele. TAKSONY TITOKZATOS HALÁLA Vizsgálatunk közelebbi tárgya Magyarország és a magyar nemzet nagy X-XI. legfőképpen a titkos erők tevékenységének csomópontjaira. amelynek egyes elemei ugyan kiiktathatók. kiterjedésű történelmi anyag egésze . Így aztán az adatirtó nyomtalanítás mellé társul szegődik a félremagyarázás. rendellenességeire és szinte beláthatatlan következményeire utalnak: e szemünk elől elfedett haláleset mögül titkos mesterkedések okozta . nemzetközi összefonódásai folytán keresztülvihetetlen. azokra az adatokra. Megállapítható tehát. melynek célja: megakadályozni. amely adatok ismerete mindenre fényt vethetne. körülmények és következmények elemzése. konkrét adatokkal való egybevetése a történetvizsgáló hatalmas fegyvere a csalás leleplezésében. hasonlatosan valamiféle gigantikus grafikai műhöz.részint mert a teljes adatirtás a történelmi anyag sokrétűsége. mivel azonban halála egybeesik Géza trónralépésével. a mű egésze . miként ez a köznapi bűntényeknél is tapasztalható. amelyek Taksony halálának váratlan voltára.azonban kiiktathatatlan összefüggései révén csalhatatlanul kirajzolja és logikai úton helyreállíthatóvá teszi a mesterségesen eltávolított. Az előzmények. gyanús jel eltüntetését. nemzetközi magyarellenes összeesküvések rémtetteire. ha vannak titkai.

ha a gyermekként trónra ültetett királyokkal kapcsolatos sötét üzelmekre gondolunk. puha haja.) Utólag viszont elég eltitkolni a gyermekkirály életkorát. Népének nem zsarnoka. Magyarország hatalma az ő uralkodása alatt töretlen volt. miként ezt névtelen jegyzőnk megjegyezte . amely elfedi a mögötte tevékenykedő láthatatlan kormányzatot: a titkos háttértényezők szabad vadászterülete ez. szokáshagyományok értelmében kormányozta az országot. AMELYEK ÍZRŐL-ÍZRE. DE RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS MÉLYREHATÓ VÁLSÁGZÓNÁJÁHOZ ÉRKEZÜNK. hogy fia. HOGY ELTÜNTESSÉK A MAGYAR FAJ ORVUL VÉGHEZVITT GERINCROPPANTÁSÁNAK S A MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG ELLEN TÖBB MINT EGY ÉVEZREDEN ÁT VÍVOTT TITKOS HÁBORÚ RÉMTETTEINEK MINDEN NYOMÁT. Kiváló uralkodó volt! Ősei szellemében és az ősi hitelvek. illetve az események szabályos menete alapján semmiképpen sem lehet kielégítőnek mondani. Itt kezdődik meg például. Könnyű ezt átlátnunk. meghamisítása. gyámola volt. A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA ÉVEZREDES ERÓZIÓVONALAINAK. Géza ekkor vette át a hatalmat. a konkrét számadatok tanúsága alkalmas rá. ADATIRTÓ HAZUGSÁGGÉPEZETEI IS. hogy Taksony halálának. végzete bekövetkezéséről. hivatott vezetője. a történelem-manipulátorok. Taksony halálával ugyanis TÖRTÉNELMÜNK EGY LEPLEZETT. manipulálása. S ITT INDULNAK BE A MAGYAR TÖRTÉNELEM MANIPULÁLÁSÁNAK ROPPANT KÖDÖSÍTŐ. adatelnyelés számlájára írandó. Taksony életéről. inkvizítorok ugyanis felismerték: királyaink életének és halálának tényei." (nem úgy. áthatolhatatlannak tetsző szövevényt és így láthatóvá teheti a történelmi hamiskártyázás minden mesterkedését. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz" Csupán tragédiájáról.nem minden él nélkül Taksony utódaira vonatkozóan: "Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élte valamennyi napján át HATALOMMAL ÉS SZÉPSZERÉVEL MEGTARTOTTA ORSZÁGÁNAK MINDEN JUSSÁT. többek között a magyar királyok-királynék személyi adatainak módszeres eltüntetése. amely alatta szabadságban és jólétben virágzott. 972-ben bekövetkezett halálára csupán következtethetünk abból a tényből. ELHALLGATÁSSAL ÉS FÉLREMAGYARÁZÁSSAL ELFEDETT ROPPANT SZAKADÉKHOZ. még testi megjelenéséről is képet alkothatunk: "Szép nagy szeme volt és fekete. hogy átszakítsa a hazugságokból nagy gonddal szűkre szőtt. nincs egyetlen szó sem. krónikási hanyagság. életrajzi adatai perdöntő bizonyítékokat szolgáltathatnak a történelem-eltitkoló. ADATIRTÁSSAL. ezáltal már önmagában lehetetlenné válik cselekedete rugóinak és az őt . s mert jóságos uralkodó volt. korai haláláról. hatalmi jelkép. mint az utána következők) Pályájának képe kirajzolódik előttünk.végzetes változások sarjadzanak elő. A tények azt tanúsítják. csakhogy ezt megcáfolják a körülmények. de a szó nemes értelmében vett. Mi több. még annyi sem. mulasztás. hogy "meghalt". vélhetnénk. a köznép rajongásig szerette. miket a természetes halál. illetve halálkörülményeinek elhallgatása a célzatos adatirtás. országlásáról a történeti forrásokból képet alkothatunk. még fizikai mivoltáról. (A gyermekkirály = uralkodásra éretlen és arra képtelen király. -meghamisító ténykedések leleplezésére. ÉVSZÁZADRÓL ÉVSZÁZADRA VÉGIGVIZSLATJÁK A MAGYAR TÖRTÉNELEM ESEMÉNYEINEK MINDEN MOZZANATÁT. Véletlen. TÖRÉSRENDSZEREINEK KEZDETEIHEZ.

kezdenek kinőni a gyermekkorból. de ennek taglalásába nem akarunk belebocsájtkozni. tizenhárom éves korában! Rejtély. Taksony halála és fia. hogy ennek a majdani bekövetkezését megállapítsa?) . harmincadik éveiben járó férfi volt s már 967-ben. kormányzásra még képtelen fiát. amelyek a király-apa életét kioltották. Harmincnyolc éves korára..de hol volt a kor orvostudománya attól. kötetünkben Árpád-házi királyaink halálzónájaként jellemezzük harmincas éveiket. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK (Hogyan haltak meg a magyar királyok?) c. 947-ben koronázták királlyá.mozgató árnyékkormány romboló tevékenységének felismerése. Taksony 934-ben született. Géza hatalomátvétele körül nagy az adatirtás és sűrű a titok. kezükbe ragadják. Mi több. s ilymódon bő lehetőség nyílik rá. az apakirály nem vezetheti be reménybeni utódját a kormányzás rejtelmeibe és nem vértezheti fel őt annak veszélyeivel szemben. hogy azok az erők.. Nem is szólva azokról az elkerülhetetlen zavarokról. hanem Gézáét is..noha erre semmi sem utal -. A halálzóna tehát itt van. Taksony tehát tizenhárom éves éretlen fővel . Szerencsére fennmaradt két áruló adat: Taksony születésének és trónralépésének éve. elmetszenie az apa-király életfonalát. (Az egyetlen elfogadható magyarázat az volna . 972-re Taksony nagykirály már halott.kormányzásra képtelenül . Fordítva ugyanez érvényesül királyaink rejtélyes halálkörülményeinek elhallgatásában.a magyar birodalom urává vált. b/ Utódja éretlen-tapasztalatlan. amelyek a királycserék óhatatlan kísérőjelenségei. köztük a reménybeni trónutód. amikor neveletlen gyermekeik. következésképp szükségszerűen mások kormányoznak helyette. még apja.. .Zsolt mindenesetre fia megkoronázása után három évvel meghal. válságjelenségekről. Nemcsak az ő adatait tüntették el és gyúrták át. De hol a Taksony utáni gyermekkirály? GÉZA NAGYKIRÁLY TRÓNRALÉPÉSÉNEK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Hivatalos történészeink egyöntetűen úgy vélik: Géza meglett emberként került hatalomra. hogy Zsolt nagybeteg volt és számolt a halálával . hogy Zsolt miért tette maga helyett királlyá még gyermekkorú. kormányzóképtelen gyermekként kerül a trónra. illetve tovább birtokolják az ország fölötti hatalmat. Lássuk a tényeket. már nős. családos. Ezáltal ugyanis kettős célt érnek el: a/ Lehetetlenné válik a nemzedéki tapasztalatcsere és tapasztalatátadás. Zsolt életében. Az ország kormányzatának legyöngítésére törekvő vagy azt éppen kézbentartó láthatatlan erőknek sötét céljaik érdekében itt kell közbelépnie és elrekesztenie. A HALÁLZÓNA titka: a királyok ekkor jutnak abba az életkorba.

972 972. Ennek középarányosául 14 évet kapunk. Számolnunk kell azzal is. Remek.) Géza életkora tehát a fentiek értelmében trónralépésekor legfeljebb tizenhét. (Alátámasztja ezt a feltevést az a tény. László IV. REJTÉLYES HÁTTÉRVONULATOK GÉZA URALKODÁSÁNAK KEZDETÉN TITOKZATOS KÖVETJÁRÁSOK . másfelől kiskorúként trónaültetett király gyermek. melynek gyermek(ek) a királya(i)!" Mindezek előrebocsájtása nélkül lehetetlen megértenünk a következendőket. És itt emlékeznünk kell a Shakespeare-i igére: "Jaj annak az országnak. tehát huszonegy-huszonhárom éves korában gyermeke is született. hogy Taksony korán. István II. Vagyis beáll a tragikus képlet: egyfelől halálzóna által letarolt királyapa. kötetünk Árpád-házi gyermekkirályainkról közölt táblázatát. hogy nálunk ekkor még nem érvényesült a nyugati mintájú öröklési és trónutódlási rend és nem a legidősebb fiúgyermek került az apja utána trónra.valahányadik gyermekeként született Vajk nevű fia. Mi több. valójában 12-16 éves lehetett.997 997 (1001)-1038 1063-1074 1116-1131 1141-1161 1161-1173 1205 1272-1290 TRÓNRA LÉPÉSEKOR 13 éves 14 (12-16) éves cca. hogy Géza nem első gyermeke volt. NEVE Taksony Géza Szt. Kun László URALKODÁSI IDEJE 947. Romlásunk egyik tükörképe ez. 14 éves 11 éves 15 éves 11 éves 15 éves 3 éves 10 éves Őket még hat vegyesházi gyermekkirályunk követi. Géza erre az időpontra már meg is özvegyült. Csak egy a bökkenő: miként lehet egy harmincnyolc éves elhunyt királynak harmincvalahány éves fia? Számoljunk utána egy kicsit. húsz-huszonkét éves korában nősült és már egy éven belül. István Salamon II. Géza III. mondhatnánk. Tegyük fel. remek. István III. E tények alapján ki kell bővítenünk a Királygyilkosságok c. a későbbi Szent István.

trónját. Magyarországot egyébként az árpádi honvisszafoglalás befejezése.Megtörtént a királycsere. különös. a magyar nagyhatalom aláaknázására és olyan rendhagyó fejlemények következnek be. ködöző mételyrétegek. még csak kísérlet sem történt az ország felségterületének megtámadására. élet és hatalom. nedves talajon korhadó fatörzsekhez. elorzott múlt s jövő. minden balra fordul s a hatalmas Magyarország és a magyar faj a végpusztulás peremére kerül. rothadását jelző titok. hogy felismerné: ez az elfátyolozott viaskodás nem játék. ipara. És ekkor látható jel és ok nélkül . gyors egymásutánban két követséget meneszt a magyar királyi udvarba. De nem ez történik. hatalma szilárd. mezőgazdasága. függetlenség és idegen elnyomás. mert titoközön borít itt mindent. a két fél részéről megtörténik a kapcsolatfel-vétel. a magyar. anélkül. Béke van. hasonlók erdők mélyén. a magyar és a német egymásra talál és békejobbot nyújt egymásnak? Ki tagadná ennek óriási jelentőségét? Másként alakulna a két nagy nemzet. s Európa és a világ sorsa. századot. melyet létfontossága miatt hét lepellel lefednek. Ottó német császár mintha csak Géza hatalomátvételére várt volna. Követjárások indulnak német részről. virágzás s pusztulás. erre pedig a magyar fél viszontkövetséggel felel. korom. egyáltalán nem erről. szépreményű ifjú király az ország trónján: nem kell ellenséges támadástól tartani. eladdig elképzelhetetlen mozgolódások kezdődnek. de ezek a követjárások nem nyílt. fantasztikusnak. Vadászebtürelem s szívósság kell itt. burjánzó hazugságok. szabadság és rabiga. mintha álomban tenné. földalatti erők lendülnek mozgásba.a magyar hatalom megroppan.a magyarság katonai hatalmát ismerve . eszmei avar. és XI. a titkok gócpontja. baráti érintkezés. nem erről van szó. por. de . a legmélyebben elhallgatott titok az a titkos cselekmény. Háromnegyed évszázad diadalmas magyar külháború-sorozatai után a legjelentősebb ellenfél. máris olyan titkos mesterkedések indulnak az ország behálózására. Alig történt meg a királycsere. hatalmát semmi sem rendítheti meg. élet-halál tusa. de álcázott vérre menő. kábultan támolyogva vesz részt. egész történelmünket s kiváltképp a X. melyben az egyik fél. Békeszándékok mozdulnak meg a szívekben? Frigykötési hajlandóságok? A két nagy ellenfél. Ígéretesen fénylő utak vezetnek a jövőbe: az ország gazdasága. Az ifjú magyar uralkodó még meg sem melegszik a trónján. ha az igazságnak a nyomára akarunk jutni. mikből titokzatos fény csap ki. évezredmély ferdítés. Láthatatlan erők lépnek fel és magukhoz ragadják az eseményeket. megcsonkítására. háborús cselekményekre immár hosszú évek óta nem került sor. Régesrégi titkok rejtőznek itt. fenntartás nélkül tömörül Árpád-vérű uralkodója körül. azaz 907 óta senki sem támadta meg. amelyeket bízvást nevezhetünk elképesztőnek. S a titkok titka. a németség kezdeményezésére mintha magyar-német közeledés jelei mutatkoznának. a holt fa életét. rossz kérgek. bemocskosodott ezeréves titkok. s a kockán forgó tét: minden! Az egész nemzeti lét. Láthatatlan birkózás indul. népe egységes és szabad. mivel az ellenséges erők . Küszöbön áll talán a magyar-német ölelkezés? I.távol állnak attól. béke és összefogás jegyében lépnek fel. Géza és István király történetét. hogy támadást kíséreljenek meg. nem holmiféle baráti ölelkezés.

m. sanda szándékkal. titkos utakon. sem nemzetének nem lehetett tudomása? Maga a helyzet cáfolja a királyt illetően az önkéntességet. vagyis minden előre elhatároztatott és elrendeltetett. Vajon valamilyen ismeretlen okból önszántából jutott Géza erre az elhatározásra? Szuverén uralkodóként a maga hatalmából minden külön fogadkozás.) Miért tesz esküt a magyar királya prágai püspök színe előtt? Mi készteti e lealázó cselekedetre? Önmagától szánta rá magát vajon erre? Belső meggyőződésből? Ki tűzték a napot. A papság itt mint fölöttes erő áll szemben az alárendelt. Géza ekkor fogadalommal kötelezte magát és esküvel ígérte. hogy bárki is fellebbentse a titokról a fátyolt s megmutassa. "Kitűzték a napot. Olyan egyházi-hatalmi aktus volt ez tehát. ez az aktus Gézának az egyháztól. hogy ez a nyilvános és megszégyenítő eskütétel nem Géza kezdeményezésére történt. hogy több mint egy évezred sem volt elegendő ahhoz. rákényszeríti saját nemzetére azt a hitet. Felső parancsra. hogy Géza maga sem tért át . amelyen ők és sokan az előkelők. mi történt. a Sankt Gallen szomszédságában állott einsiedelni bencés kolostor szerzetese vezette az első követséget. s mára többesszám használata is jelzi. A KIRÁLY ESKÜJE Petrus Ransanus művének egyik helyén arról számol be. ezt tanúsítja. nyilvánosság előtt elkötelezze a királyt és a hatalmi szerveket (erőszakszerveket) a fegyveres kényszer alkalmazására a térítésnél. a gazdagabbak és a szegények közül újjászületnek a szent keresztségben. Források egyöntetű tanúskodása és a tagadhatatlan történelmi tények tanúsítják. meg nem nevezett személyiségek. hogy minden alattvalója parancsának engedelmeskedve s példájaszerint Krisztus hívévé váljék. Az sem lehet pillanatig sem kétséges. Képtelenség hát föltenni. hogy Géza esküt tett a fegyveres térítés végrehajtására. amelynek lényegi célja az erőszak és kényszer meghirdetése. Miért volt hát szükséges ehhez a templomi eskütétel? Bárhogyan forgassuk is.mondja Ransanus. a klérustól való függőségét fejezi ki. a maga (esetleges) szándékait esküvel bizonyítani kénytelen királlyal. Magyarul nemis beszélő jövevény egyházfiak előtt a király eskütételre kényszerüljön s esküvel fogadja meg.elkendőzött arccal. Sikerült tehát Gézát olyan kényszerhelyzetbe hozni. hogy az ősei hitéhez a ránehezedő kényszerrel szemben is dacoló király önként tett volna esküt. hogy "sokan az előkelők. nem Géza tűzte ki (erre módja sem igen lehetett volna)." (i. "Kitűzték a napot" . amelynek igazi mibenlétéről sem neki. 111. A szervezés sokrétű és alapos volt. hogy Géza korának. hogy a nyilvánosság előtt kötelezze magát a kényszerítésre. Wolfgang. mielőbb gondoskodni fog arról. eskütétel nélkül is meghirdethette volna elhatározása végrehaj-tását. uralkodása kezdeti szakaszának papsága külországokból frissiben jött idegen. s ha kell.az új hitre. hanem bizonyos. kényszerítéssel dacolva . A prágai püspök parancsára. kényszerítették azok. Ez volt a nyilvános templomi ünnepség célja. s titkosak a céljaik is. hanem mert erre felszólították. a gazdagabbak és a szegények közül" is megjelentek. hogy a magyarságot paranccsal. egyházi segédlettel kimondatott tehát a népre . akik a templomi ünnepséget jóeleve elhatározták és megrendezték. de tán méginkább az. Géza esküvel fogadja meg Adalbert prágai püspöknek. annyira titkosak.minden nyomással. fegyverrel kényszeríti ősei hitének elhagyására és a kereszténység felvételére. hogy kényszert alkalmaz és fegyverrel rákényszeríti nemzetére az egyházi főméltóságokba ültetett jövevény papok hitét. hogy a kényszerítés elvét ünnepélyes templomi keretek között mintegy szentesítse. de teljesen kizárttá teszi azt az a tény.

Bizonyítékaink vannak erre. Gyejcs (Géza) kormányának legelső éveiben a császár és a német papság befolyásának önkényt látszik föltárni keblét. Alig ért azonban Pannónia végeihez. mi készül titokban ellene.) Szabó Károly említetlenül hagyja itt.azon fegyvertelen lelki hódítók előtt. megbízója I. kudarcát semmi sem bizonyítja. a német birodalom felsősége alá vetni.. Piligrin püspök visszarendelte. Wolfgang útjának megszakítását. illetve el sem kezdődött. hogy a gyanútlan s a halálos veszedelemre későn ébredő nemzet ne is sejtse. Géza eskütétele is arra utal. a következőket írja: "Bizonyos (?). Győrffy György. azután politikailag is." de ennek örve alatt fegyveres hódítók hatalmas seregei is elözönlötték titkos utakon az országot. de arra volt módja-ereje. Ottó német császár volt. olymódon. hogy az ekkortájt tudomásukra jutott magyar megtérési vágy buzdította fel Wolfgangot. kik jól kigondolt terv szerint készültek a harcias szellemű magyarokat a kereszténység szelídítő igájába szorítani. A pártidők felkapott párttörténésze. aki a történelmi tények ellenére a régi magyarok sosemvolt "megtérési vágyáról" ír. ezt a képtelenséget be lehetne írni a rekordok könyvébe. hogy apátjának engedélyével elinduljon Magyarországra téríteni." (Szabó Károly: Vezérek kora 342. Passau püspöke (aki jogcím nélkül igényt formált a nemlétező pannóniai egyházmegyére) merő féltékenységből visszahívta őt. Ellenkezőleg. ami önmagában történelmi képtelenség és csak fokozza a Wolfgang követségével kapcsolatosan amúgy is fennálló zűrzavart. azt hangoztatják. Wolfgang útja rendkívül sikeres volt. Kétségtelen. . a múlt század egyik jeles historikusa . mivel Piligrin. mely még Taks korában a nyugot befolyása előtt zárva állt. hogy nemcsak "fegyvertelen lelki hódítók. hogy Wolfgang titkos diplomáciai megbízással küldetett Magyarország királyához. amit akar.a kényszer alkalmazása a kereszténységre térítésben. mint e korban a megtérített népek rendes sorsa volt." Elképesztően logikátlan feltevés: Ottó császár követét az alárendelt egyházfi hívja vissza! Piligrinnek nem volt lehetősége Wolfgang követi kijelölését megakadályozni.. Ottó feje fölött átnyúlva visszarendelje a császári követséget. hogy Wolfgang követsége sikertelen volt és félbe is szakadt. hogy I. De vegyük sorra a tényeket. WOLFGANG SZERZETES REJTÉLYES FARKASJÁRÁSA A magyar történelemnek ezt a szakaszát. "Hazánk. melyet előszeretettel jelölnek a kereszténységre térítés korának. bátran nevezhetnénk a germán terjeszkedés és titkos hódítás korának is. Ha a szellemi csúcsteljesítményeket nyilvántartanák.írja Szabó Károly. s egyszersmind a független magyar hazát először egyházilag a lelkiekben. . Nagy a ködkavarás. hogy ez az ifjú magyar király nem egészen azt teszi.

Megállapításunkat a teljes bizonyosságig fokozza az a tény. hogy röviddel e követjárás után I. és a nyomtalanítás tökéletesre sikerült. hogy Wolfgang követ járása nagyon is sikeres volt. de szerepet játszik a Wolfgang-féle követség kudarcáról szóló hírverésben az a tény is. hogy a nevezett apátságban amolyan személyiségvizsgálat ("káderezés") folyt. Ha nem vagyunk oktagadó oktalanok s föltesszük. E két körülményből egyoldalú okoskodással következtettek a történelem-manipulátorok Wolfgang kudarcára.. Még ugyanebben az évben. köztük. hanem Wolfgang személyes sorsával. E kiváltságlevelek adományozása arra utal. ennek a szürke és mindaddig névtelen einsiedelmi szerzetesnek a pályája a sikertelennek bélyegzett követjárás után tüneményesen felívelt. Regensburg ilymódon a korabeli germánság szemében a megtorlás. mint hogy Wolfgangot sikeres titkos diplomáciai szolgálatai fejében tették meg éppen ennek a városnak a püspökévé. Ottó császár. Csupán a következmények felől kell megközelíteni a kérdést. aki legalkalmasabb a Magyarország ellen tervezett titkos diplomáciai akció lebonyolítására. tehát Wolfgang indulása előtt az einsiedelmi bencés apátságba látogatott és kiváltságleveleket adományozott az ottani szerzeteseknek. valakiknek nagyon fontos volt a nyomok eltüntetése. méghozzá nyilvánvalóan és bizonyíthatóan követségével összefüggésben. hogy még Wolfgang püspöki helyének kiválasztása sem véletlen. aki ekkoriban valójában a papságnak is fölöttes kényura volt. Wolfgang követjárásának sikeres vagy kudarcos voltára maga a történelem adja a megcáfolhatatlan választ. 972 karácsonyán I. A következmények tanúskodnak. Itt végezték ki ugyanis bitófán. az augsburgi ütközetben (955) elfogott magyar vezéreket. rendhagyó és becsületsértő módon. Kérdés lehet-e. úgy ezt az eseményt aligha foghatjuk fel másként. pályájával kapcsolatos fejlemények. Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezése tehát beszédes tény. Wolfgangnak. még csak utalás sincs rá. a katonai szokáshagyományok felháborító megsértésével Lehelt és Bulcsút. röviddel e követjárás után nevezteti ki Regensburg püspökévé az egyszerű szerzetest. Wolfgangnak is. mégpedig nem is a Magyarországon beinduló rejtelmes változások (ezekre itt nem térünk ki). hogy mindennek van oka. . nincs rá semmilyen adat. Miként avatkozhatott volna bele ebbe a fölöttébb kényes és óriási horderejű titkos diplomáciai manőverbe a nemcsak politikailag. E torz és történelmietlen feltevések mögött (egyéb sanda szándékoktól eltekintve) Wolfgang követjárásának rövid időtartamú lezajlása húzódik. s miként és miért hívhatta volna vissza Wolfgangot "Pannonia végeiről"? Mindez nem egyéb koholmánynál. mit végzett a magyar királyi udvarban. mint olyan személynek kiválasztásához. és ennek eredményeként jutott Ottó császár Wolfgangnak. a magyarokkal való véres leszámolás jelképévé nőtt. hogy Ottó császár 972 augusztusában. Csakhogy a követjárás gyors és rövid lebonyolódása valamint az újabb követség elindítása több joggal enged arra következtetni.a titkos cselszövények csalhatatlan jele ez. Regensburg a magyarokkal való leszámolásának a jelképe volt. hogy követi érdemei elismeréséül? Megkockáztathatjuk talán még azt a feltevést is. de egyházszervezetileg is teljesen illetéktelen Piligrin. minden adatot kiirtottak . vitathatatlanul. mit intézett Wolfgang a magyar királyi udvarban. Wolfgang követjárása valóban gyorsabban ért véget a szokásosnál. Való igaz: nincs semmilyen adat rá. Ottó újabb követséget menesztett a magyarok uralkodójához.

Ezt pedig csak úgy értelmezhetjük. hogy Wolfgang sikertelennek bélyegzett követjárásával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a német császárok előtt. rábízzák a Magyarország jövendő királynéjának kiszemelt Giesel des Traue (a hűség záloga) Giesel-Gizella nevelését: szellemi-politikai felkészítését. ORSZÁG. Felmerül a kérdés: hogyan. Wolfgang püspök. akik hajlandóságot mutattak egy udvari puccs végrehajtására. Annak jeléül. évi magyarországi követjárása során felbecsülhetetlen érdemekre tett szert titkos megbízóinak szemében és bizonyságát adta ádáz magyarellenességének. mint ez nyilvánvaló. Ez a második követségindítás visszavilágít a Wolfgangéra. kicsúfolása. mikor a magyaroktól elbitorolt nyugati részeken már nagy lendülettel folyik a bajor telepesek betelepítése. Hazafiság kikezdése. a betelepített bajorok védelmére. Újabb beszédes tény ez. a mellébeszélés és a hazugság fekete lappal zárja le itt a kutató tekintetet. De még ez sem minden. Megpuhította és előkészítette a talajt a Magyarország elleni diverzióra. Wolfgang Civakodó Henrik és családjának legfőbb patrónusává és politikai tanácsadójává emelkedik főként a magyarokkal kapcsolatos ügyek irányításában. Ottó császár egy újabb titkos diplomáciai küldetésű követsége. azzal a kikötéssel. A történelemhamisítás szörnyetege elnyelte a konkrét tényeket. II. egyházfi. mi módon? Csak egyféle válasz lehetséges: Wolfgangnak sikerült kapcsolatot létesíteni a magyar udvarba beépült titkos idegenérdekű erőkkel és a megvesztegethető főurakkal. magyarán: a Magyarországba történő titkos behatolásra. Mi több. a magyar nagyhatalom és a magyarság megrontására.De ez még nem minden. Wolfgang követségét nagy sebbel-lobbal követi I. Az adatirtás. Mindez csak a történetírás sarlatánjai által értelmezhető másként. pár évvel a rejtelmes magyarországi követi kaland után Wolfgangot még tovább emelték. hogy Wolfgang 972. A német birodalomban mégsem találtatik alkalmasabb és magyarellenességében tántoríthatatlanabb személy ennél a korábban a magyar udvarba küldött egykori szerzetesnél. A drámai következmények messzemenően alátámasztják e feltevést. nem hadfi. hogy sürgőssé vált az újabb követség kiküldése. urai iránti hűségének.ÉS NEMZETROMBOLÁS MINDENKORI TITKOS PROGRAMJA 1. Wolfgangnak a császár Erlaf környékén hatalmas birtokokat adományoz. Következésképpen Wolfgang olyan eredményt ért el a magyar királyi udvarban. Mi volt ez a felbecsülhetetlen szolgálat? Nem tudni. Ottó császár 979-ben. Egy fénynyalábot mégis rázuhantathatunk a történtekre. megtámadása. lejáratása . Bruno püspök ha lehet még rejtélyesebb követsége. hogy új birtokain katonai erődítményeket létesítsen a várható magyar beütések visszaverésére. mint olymódon. kiképzését a rá váró feladatra. hanem "Isten szolgája". hogy Wolfgang megpuhította a talajt a további titkos tárgyalásokra.

Erdély. ő szabja. szokványos szófordulat.Jelentik neki. eltorzítása 4. és ahogy a látomás intette. hogy boldog Albert. a nemzeti köztudatból való kiirtása ("A múltat végképp eltörölni. aminek nincs gyakorlati vonzata. Bach-kor. aki a magánszféra területén . Moldova. Rákosi rémuralma) 10. A titkos idegen uralom megvalósítása 9. Zavarkeltés. . HOGY ENGEDELMES GYERMEK LESZ. Kun Béla. Géza. Itt természetesen tüstént hivatkozni lehet (és feltehetően némelyek meg is teszik ezt. Az ország felségterülete megcsonkításának megkezdése.elárasztása és elrablása) 7. A CSEH EGYHÁZ FŐPAPJA úton van hozzá az ő megtérésére és az őszinte hit előmozdítására. hogy ez csupán afféle szóvirág. Saját hősök lejáratása. noha kudarcosan). hogy dicsőítő áldozattal áldozzon az úristennek." (Kézai 158.2. MINDEN MÓDON KIMUTATTA NEKI. A titkos idegen uralom nyílt idegenuralommá való átalakítása és a nyílt idegenuralmi terror bevezetése (Ld. ősi színmagyar felségterületek Szerémség. Idegenek vezető tisztségbe juttatása 8. Csakhogy ezt a krónikási adatot. Idegenek tömeges beáramoltatásával a nemzet etnikai egységének. elpalástolt és a hivatalos kincstári beállítással megmagyarázhatatlan bukása éppúgy.) Talán fölösleges is a kommentár: Géza. Rabszolgahad indulj velünk"). A történelmi múlt eltörlése. meghamisítása 5. a magyarság tömeges irtása." (Árpád-kori legendák 35. etnikai tömbjeinek megtámadása. Szepesség stb. parancsolja meg. a magyar nagykirály alázatosságot és engedelmességet fogad a cseh főpapnak: a prágai püspök rendelkezik a magyar király felett. a köztudat minden módon való megzavarása. a prágai Szent Adalbert püspök rendelkezéseinek megfelelően. KI(K) PARANCSOL(NAK) A MAGYAR KIRÁLYNAK? Hartvik püspök legendájában meghökkentő adatba ütközünk.) ". meggyalázása (deheroizálás) és a hiteltelenített nemzeti hősök helyébe idegen hősöknek a köztudatba állítása 6. mint Géza nagykirály érthetetlenségig rejtélyes viselkedése. felbontása (Ld. amit tudott. századi magyar nagyhatalom rejtélyes. a vezér híveivel Krisztus apródja elé vonult (a magyar király a cseh főpap elé!). mit kell és mit szabad tennie.. Géza "nem mulasztott el megtenni mindent. Adalbert önkényeskedését és Géza alávetését történelmi tények sorozata támasztja alá. Erkölcs lezüllesztése 3. Elmondhatatlan öröme támadt Krisztus új katonáiban. többek között a X. és amit tenni kellett népe megtérítése érdekében. tisztességgel fogadta.

hogy már akkor meg volt félemlítve a nép? Lehetséges. hogy parancsra cselekedett. miként ez az Adalbert püspök tetteiről szóló legendákban olvasható. feltétlenül megjegyzendő körülmény: Adalbert nem magyar. ahol beutazott idegenként. tüzet vetni a vendéglátó ország által emelt vallási jellegű ereklyére. GYÚJTOGATÓ ADALBERT És itt. amely Géza uralkodása alatt láthatatlan polipkarjaival a hatalmas Magyarországot befonta. tehát idegen Magyarországon. amely ismerte a múlt és a jövendő titkait. hogy merte porrá égetni a magyar régmúltnak ezt a régi időből származó. hogy titkos idegen megszállás alá kerülve. Valóságnak kell elfogadnunk ezt s e mögül a tényadat mögül fölsötétlik az a nemzetközi összeesküvés. prágai püspök parancsol a magyar királynak: ő szabja meg mit szabad és mit kell tennie. ha feltesszük. uralkodóként tehetetlen és kiszolgáltatott. halálos fenyegetések által lefojtva már akkor is a maihoz hasonlóvá lett a magyar. vendégjövevényként tartózkodott. személyesen nem ő maga. ennek a ténynek alátámasztására hozzunk fel még egy adalékot a nemzetközi összeesküvésnek tett szolgálataiért szentté avatott prágai püspök jellemzésére. Adalbert. csehországi. Állott vala Esztergom ősi királyi székvárosában ki tudja mikortól. mivel. Hogy merészelhette önkényesen. az Élő Isten képe mása. idő szentesítette óriási ereklyéjét? S hol volt a rettenthetetlen szilajságú és bátorságú magyar lélek? Miként tűrhette a magyar felségjognak ezt a durva megsértését az összegyűlt sokaság? Lehetséges. A prágai cseh püspök fáklyát ragadva. képes volt feltárni a köréje sereglő nép kérdéseire a jövendő titkait. de csehföldi. semmibe venni az isteni és az emberi törvényeket? Hogy merte megszegni önhatalmúlag az ország törvényes rendjét? Hogy mert szentségtörő kézzel gyújtogatni. s uralkodóként csupán azt tette.s mindazt. Ellentmondásos tetteire csak úgy kaphatunk választ. s a (megfélemlített) népsokaság ezt tűrte. a bálvány papjai és az elképedt sokaság szeme láttára felgyújtotta és porig égette ősvallásunk e bámulatos ereklyéjét. Fenti megnyilatkozások tehát történelmi valóságnak fogadhatók el. mindennek alávetette magát? Nyitott kérdés: miért hagyták zokszó nélkül a prágai püspök törvénysértő önkényeskedését és garázdálkodását s az ősszobor elpusztítását? . s amelyhez távoli földek lakói is zarándokolni jártak. Hogyan merészelte megtenni ezt a vandál cselekedetet Prága hazánkba látogatott püspöke? Hogy merte átlépni. amit rovására írnak. amit rákényszerítettek. hanem kormányzata hajtotta végre. ez a külországi. törvény jóváhagyása nélkül megtenni ezt bárki is? Lényeges. s eltűrvén minden sérelmet. kérdőrevonással és fenyegetéssel dacolva ragaszkodott ősei hitéhez.minden ránehezedő kényszerrel. megaláztatást. milyen ősidők óta egy messze földön híres fából faragott óriási bálványszobor. prágai püspök volt.

s akinek intézkedésére Géza "Elküldötte (. katonák nyújtották a fáklyát a fegyverek gyűrűjében vakmerősködő püspöknek. valósággal előképe a hazánkban ezer éven át folyó nemzeti ereklyeirtásnak.. állig fegyverbe bújt katonák kíséretében.és adatpusztításnak.. .) hírnökeit a keresztény vidékre. gondosan előkészített merénylet volt ez a szégyenteljes rémtett.) PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON 1. A BÉKEVÁGY CSALÉTKE "Egy követ tűnik fel titkos utasítással" Szabó Károly Magyarok és németek addig a fegyverek nyelvén társalogtak. mint az alakja köré fonódó émelygős nyájaskodások. akik nem fogadták el a hitet. ami megfosztotta őstörténetének. a fáklyát sem ő maga vitte s nem is ott gyújtották meg a fáklyá(ka)t. Kegyetlen üldözője volt a keresztényeknek. És ez volt az az ember. hogy aki közbeavatkozik . ha a germán hatalom háromnegyed évszázad támadó magyar külháborúinak csapásait szenvedve a megbékélés útjait keresi. a rombolást előre elhatározva vonult az ősszobor elé. Érthető volna hát. Ezt hírül véve sok gróf.Teljesen bizonyosra vehetjük: Adalbert püspök egymaga. hogy ez az országra titkos úton-módon rászabadult terrorhatalom egyetértésével történik. hogy a fejedelmet (népe elleni harcában) megsegítsék azon pogányok (a magyarok) ellen. kultúrarombolás.. 158. sokan közülük az Isten iránti szeretetből. katona és nemes jött hozzá a keresztények földjéről." (Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. mások viszont. a maga személyében nem mert volna erre a garázdálkodásra vetemedni: erős fegyveres csapat. Tény. a hosszú háborúskodásba belefásulva. eredetének emlékezetétől. az Égetőig és a szovjet könyvégetésekig mindannak.a halál fia. A nép ugyanis pogányságban élt. másrészt azt. a béke létrehozására tesz kísérletet.. aki parancsokat osztott a magyar királynak. okirat. mert a pogányoktól és azok üldözésétől megszabadultak. amely akárcsak megkísérelhette volna is a magyarokkal szembeni megmérettetést. s a két nagyhatalom. Adalbert püspöktől Hunfalvy-Hunsdorferig. hanem magukkal hozták a városon át s mikor az emlékműhöz értek. történelme igaz ismeretétől a nemzetet. hogy az akkori Európában nem volt semmiféle más hatalom a germánon kívül. hogy mindenkinek adják tudtul kívánságát (az ország titkos úton történő katonai megszállására). kódex-. Természetesen előre kitervelt. Ez a herostráteszi tett és a benne megnyilvánuló erőszakosság hozzátartozik Adalbert püspök portréjához és talán igazabb fényt vet rá. Senki ebben kivetnivalót nem találhat. a fegyvertelen sokaság pedig egyfelől tudta.

vagy együttműködésre törekvés. sejtetések itt fellelhető közegét úgy örvénylik körül a talányok sűrű rétegei. ami itt folyik. És az új követ körül még sűrűbben rajzanak a titkok és a bonyodalom. Egészen más történik és egészen más módon. nem az eddigi ellenséges viszonynak a felszámolása. a magyar erő pedig . hogy már-már reménytelennek látszik az igazság kihámozása. a történetvizsgáló értetlenül áll a Bruno püspök követjárását árnyaló jelenségek előtt. felszámolásáról van szó. de távolról sem ez az. aranyos királyi báb. de éppen ezért akkor a magyaroknak engesztelhetetlen ellenfelévé és ellenségévé vált. nem holmi kibékülésre. a szél iránya megfordul. s eképpen aztán újólag gyermekkirály.nagy tehetetlenségi nyomatékkal . hogy fel sem ismeri . a szenvedő. A titkos erők színrelépésével sajátos fordulat észlelhető a magyar-germán viszonyban. Taksony neveletlen gyermeke csüccsenhetett a magyar trónra.a cselekvésképtelenség. máris jön a német császári udvarból az újabb követség Bruno püspökkel az élen. nem a békülés lehetséges és szükséges módozatait kereste. ami ezidáig meghatározta a magyar politikát. amely valóban kegyetlen csapásokat szenvedett el a magyaroktól.. a múltat el lehetett söpörni s fekete kézzel átnyúlni a múlt fölött. annyira nincs. arctalan erők hatalmi játékbábja. Tanúsítja ezt önmagában már az is. hogy nem ennek a két . a titkosság leple alatt megy végbe. ha nem vesszük észre: az. az együttműködés a németekkel. s mivel. ez magától nem ment . a fegyverek után az események irányítását a titkos diplomácia veszi át. Öntudatlanság.. Politikai ármánykodást. értetlensége az események. hogy a magyar-germán érintkezés titkos szálakon fut tovább. és érvényes erre a korra is. ez minden korra. ordas kétszínűséget. meghatározó szerep. Természetesen lehetséges és kívánatos a kibékülés. a titkos diplomácia előretörésével a germán fél kezébe került a teljes kezdeményezés. ellentmondanak mindannak. mi történt (történik) vele. E német részről hirtelen támadt heves barátkozáshoz csak azt kellett kivárni. úgy igen hevesnek mutatkozna ez a békevágy és a barátság. legalábbis a barátkozási kedv. a jelek szerint. a zajló események ellentmondásosságából fakad. s mi folyik ellene a kulisszák mögött. efölött nem lehet vita. a védtelenül kiszolgáltatott fél állapotába. ha mindeddig . illetve az európai politikában. a horgas elméjű dicsőséges német császár. eljött a nagy alkalom. nem a jobb belátás kerekedett felül. Mi tagadás.Taksony még mindössze 38 éves volt -. segítettek kicsit neki. tehetetlenség és védtelenség állapotába kerül. béketeremtésre irányuló erőfeszítések történnek.még egy ezredévvel a lezajlott dráma után sem -. minden titokban. amelynek esélye sincs a szembenállásra. Mert lehetetlen napirendre térni afölött. Ha élne a békevágy a német udvari körökben a minapi ádáz ellenséggel szemben. ami itt történik. Tüstént beindulhatott a rejtelmes és baljós ölelkezés. ellenség barát mezében lépett fel belső segítő karok között s követ követet követett. mondhatnók. múlttalan lélek. hogy Taksony nagykirály kidőljön a sorból. az ellenségeskedések félbeszakítása és megszüntetése. Az évszázados kegyetlen hagyományok teljesen ellentmondanak ennek a folyamatnak.Csakhogy itt nem kiengesztelődésre. nemzetközi cselszövényt felfogni sem képes tiszta. ehhez szükségesek lettek volna a megfelelő alapok is. nem egy adott áldatlan állapot kölcsönös javításáról. s ezt a tényt az adatirtó inkvizíció minden mesterkedése sem képes eltüntetni. az rendellenes. titkos erők lépnek mindinkább sorompóba.a magyar félé volt a kezdeményező. a magyar és a német viszonyát. ami ekkoriban zajlik. az elhallgatások és mellébeszélések. az új király trónralépése után tüstént elkezdődött titokzatos követjárások. hanem merőben másról. Wolfgang lábanyoma még ki sem hűlt. minden háborús viszályra értelmezhető. amelyre az augsburgi ütközet óta várva várt Ottó. titkos erők mozgatják a színfalak mögül az eseményeket. Az a germán hatalom. Itt mindez hiányzik és ez jelzi.katonai síkon . Wolfgang után nekieredhetett Bruno püspök s Bruno nyomán már útrakelhettek a magyarok követei. hogy ezek az események. kihatásaiban pedig félelmetes.

nagyhatalomnak egymáshoz való közeledése folyik itt a megfelelő mederben, s keretek között, ellenkezőleg: a germán fél álarcosan közelít, titkos operációkkal, ügyletekkel, mesterkedésekkel dolgozik. Jelzi ezt már az is, hogy nem egy magát és kormányát megtalált és a maga összeköttetéseit, helyzetét fölismert és azzal tisztában lévő uralkodóval lép kapcsolatba a germán hatalom, hanem akkor lép föl, amikor itt egy rejtelmes királycsere történik. Tehát a változásoknak abban a veszedelmes időszakában, amikor még nem tudni, hogy miből mi fejlődik ki. Amikor az új kormányzat és az új király még nem állt, nem állhatott a maga lábára, tehát valójában a változásnak, a válságnak nehéz és bonyolult időszakában, amikor még nem kristályosodtak ki az álláspontok, ekkor lép fel, és hogyan? Akkor sem nyíltan, például átfogó nyílt ajánlatokkal az ellenségeske-dések elhárítására, a béke megteremtésére és az esetleges jövőbeni együttműködésre, hanem a legsötétebb ármánykodások közepette a legnagyobb titokban, titkos diplomáciai követségek útján, tehát olyasmi történik itt, amit valójában nem foghatunk föl másként, mint álcázott titkos erők támadásaként, mint olyan titkos diplomáciai manőverként, amelynek célja közel sem az, amit ürügyül felhoznak valóságos céljainak leplezésére, tehát nem holmi békesség és kiegyezés elérésére irányuló erőfeszítés folyik itt, hanem a nemzetközi bűnszövetkezet támadása a gyanútlan élet ellen, a valamilyen módon védtelenné vált magyar erővel szemben. Tehát szembetűnően rejtelmes dolgok történnek, és ezt aláhúzza és közvetett formában tanúsítja az, hogy ezeknek a cselekvéseknek, ezeknek a manővereknek minden nyomát igyekeztek teljesen eltüntetni, kilúgozni a történelemből. Éppen ezért Brunó követjárását, de Wolfgangét sem és a viszonzásul küldött magyar követjárást semmiképpen sem intézheti el a történetvizsgáló azzal, hogy adatok híján lehetetlen a történelmi rekonstrukció és lehetetlen a bizónyítás; azzal, hogy semmivel semmit sem lehet bizonyítani, tehát térjünk napirendre mindezek fölött a dolgok fölött, lépjük át azt a szakadékot, amit itt a tudatos, céltudatos és célzatos adatirtás teremtett, törődjünk bele abba, hogy emiatt egyszerűen nincs mit keresnünk itt, nincs lehetőség a feltárásra, térjünk át olyan dolgokra, ahol lehetőség van az ún. "történetírásra". Látnunk kell azonban, hogy a titkos cselekményeknek, melyek ezekben a végzetes napokban az események irányítóivá válnak, a közeljövőben olyan következményei támadnak, amelyek a magyar birodalom szétzúzásához vezetnek, s valójában világomlást jelentenek; olyan következmények, amelyek alapjaiban rázták meg a magyar világot és változtatták meg egész Európa történelmének a menetét. Mindezek olyan gigantikus és idegyökereztethetően bizonyítható végzetes következmények, hogy ha a történetvizsgáló ezt azzal intézné el, hogy itt nincs mit tenni, nincs mit keresnünk a szükséges adatok hiányában, akkor döbbenetes vakságáról tenne bizonyságot és tökéletes alkalmatlanságáról arra vonatkozóan, hogy a történelmet és a történelem titkokkal lefedett anyagát feltárja, vagyis arról, hogy egyáltalán alkalmatlan a történetírásra; mert aki ilyen esetben az adathiányra való utalással meghátrál, bevallja tehetetlenségét, annak vissza kell kérnie az iskolapénzt, mint olyannak, aki nem alkalmas a történetírásra, tekintve, hogy a történetírás nem a felületek felületének újra meg újra való felkérődzése és mások szavai nyomán némi kis változtatásokkal újra való elmesélése. Az igazi történetírás a történelmi valóság feltárása a mellébeszélések, hazugságok halmazatai mögül, a mesterségesen támasztott rések, hiányüregek körülrajzolása, logikai és tárgyi bizonyítékokkal való kitöltése, vagyis oknyomozás. A történetírás egyértelmű tehát azzal, hogy a történelem felülete mögül kell föltárni mindazt, amit a felület rejt, a hamis, a meghamisított és a félrevezető felület. Esetünkben tehát tovább kell mennünk és tovább is lehet mennünk. Mert ha semmilyen más adat nem állna a történetvizsgáló rendelkezésére, csupán azok a szédületes és hihetetlennek mondható roppant arányú, következményű változások, amelyeknek kétségkívül itt rejlik a kiinduló pontja, már akkor megvolna minden lehetősége arra, az adathiány ellenére, hogy megbízhatóan szilárd következtetések alapján föltárja, fölkörnyékezze azt, ami itt ment végbe. Szerencsénkre, különös szerencsére a legnagyobb gonddal véghezvitt adatgyomlálás során a nyomtalanítok figyelmét - a sors különleges kedvezése folytán - elkerülte egy olyan perdöntően fontos bizonyíték - meglehet, féltő kezek rejtették el a vizslató tekintetek elől -, amely leleplezi a

csalást s fakó világot vet a mesterségesen keltett vakhomályba: I. Ottó császár titkos levele, amelyet követe, Bruno püspök révén juttatott el Passauba, Piligrin püspökhöz

2. A MEGVESZTEGETÉS MŰVÉSZETE Gézát láthatatlan kormány irányította, illetve helyesebben, uralkodott helyette és cselekedett az ő nevében; ez a titkos kormányzat a hallgatás falával zárta el magát a nyilvánosság elől, s láthatatlanná tevő köpenyül, védőpajzsul a gyermekkirály személyét tolta maga elé sötét szándékai, nemzetrontó tervei és cselekedetei elleplezésére. Ebbe a képbe illeszkedik Ottó két követségének jövetele. Jellemző módon mindkét követséget láthatatlanították, elrejtve, miért küldettek és mit végeztek, mert az adatnyirbálók, inkvizítor-cenzorok, történelem-felülvizsgálók természetesen rávetették magukat a két követség útjára, és amit nem sikerült az emberi emlékezetből teljesen kitörölni, azt mellébeszéléssel, félremagyarázásokkal hamukázták kivehetetlenné. A felismerhetetlen-ségig elkoszolt, elmázolt ténycsökevényeket már nyugodtan bocsátották a szintén markukban tartott, erkölcsileg kimarjult és szellemileg impotens történetírás rendelkezésére; nem lehet semmi baj, az igazságot a föld alá gyömöszölték. Valóságos csoda hát, ha itt-ott mégis akad egy-két áruló nyom, észre nem vett fogódzó. Itt van például az ajándékozások kérdése. Követek, követségek már az ősidőkben rákaptak arra, hogy a felkeresendő országok jóindulatát ajándékokkal nyerjék meg. Ártalmatlan dolog az ajándék, jószándék adja, hogy örömöt okozzon vele, s ha lehet, némi jóindulatra hangoljon. Ez a felismerés azonban már az ajándékozás lehetőségeire világít: ha ellenszenvet, rosszindulatot akarunk legyűrni, s ha nem remélt előnyöket akarunk magunknak kicsikarni - egy jól irányzott ajándék sokat segíthet. Már az ókoriak tudták ezt: az ajándékozás művészete - a megvesztegetés művészete. Egyiptom, Róma, Bizánc mai pénzegységekben kifejezve, milliárdokat költött "ajándékozásra". Arannyal megrakott karavánok mentek a kipuhatolandó, meghódítandó országokba vagy azokhoz a hatalmakhoz (így pl. a régi magyarokhoz is), akiktől dús ajándék fejében fegyveres segítséget reméltek és nyertek is. Ajándékozni kell, ajándékozni, elsőbb csak "tiszta ajándékozás" legyen ez, ajándékozás, amiért cserébe semmit se kérnek, ajándékozás, amelynek tisztaságához látszólag kétség se férhet. Az önzetlenül, bőségesen, fölösen megajándékozott akaratlanul is ellenszolgáltatásokra hajlamos, hisz mindenki tudja, érzi, az emberi viszonyok kölcsönösségeken alapulnak, ez a kölcsönösség teremti meg az élet megszokott egyensúlyát. Az "önzetlenül" (ellenszolgáltatás kérése nélkül) megajándékozott tehát akaratlanul is megroggyan és hajlik az ellenszolgáltatásra, vagyis az ajándékozó felé a viszonzásra. Csekély, jelentéktelen és ártalmatlan kérések teljesítését ugyan miképpen is tagadhatná meg? Hisz ezek csupán semmiségek a neki juttatott értékekhez képest. E viszonzásképp nyújtott dolgok némelykor - miként utólag kiderülhet - (a pokol útjai is jószándékkal kikövezettek) nem is olyan nagyon ártalmatlankák, s így a két felet előbb-utóbb már titkos szálak fűzik össze. Az ajándékokkal rendszeresen elhalmozott aztán rendszerint nagyhamar hozzászokik az ajándékozáshoz, mint olyan jövedelmi forráshoz, amelyre számítani lehet, s minél tovább tart, minél rendszeresebbé válik, annál inkább hozzáidomul életmódjával, költekezésével, s az ajándékok hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Vagyis a megajándékozott és az ajándékozó közt függőségi, kölcsönösségi viszony alakul ki. A megajándékozott észrevétlenül mindinkább kiszolgáltatottá válik. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzet, csapdahelyzet, a kiszolgáltatott engedelmességre kényszerül, akarata ellenére is.

Az ajándékozás ellenszolgáltatást.

természetrajzához

hozzátartozik:

elkerülhetetlenné

teszi

az

Ezek kezdetben csekélyek, jelentéktelenek, szórványosak, önkéntes jellegűek. Hovatovább azonban az ellenszolgáltatások rendszeressé válnak. Az ajándékozás jellege fokról-fokra megváltozik s nyílt vesztegetéssé válik. A két fél közti viszony ekkor megfordul. Míg az ajándékozó kezdetben semmilyen joggal nem bírt, ajándékaival csupán a másik fél jóindulatát, kegyét remélte elérni, tehát ekkor még a megajándékozott a hatalmas, az ajándékozó a hatalom nélküli, a fokról-fokra történő átalakulás elkerülhetetlen, s az ajándékozás vesztegetéssé, vesztegetési viszonnyá alakulása után a vesztegető kezébe csúszik át minden hatalom, még a megajándékozott, illetve a megvesztegetett személyi biztonsága, élete is a vesztegető kezébe kerül és azzal úgyszólván korlátlanul rendelkezhet. Ez az ajándékozás révén történő behatolás útja. Róma és Bizánc magas tökélyre fejlesztették az ajándékozások rendszerét a "barbár" népek fölötti uralom megszerzésére. A vesztegetést előkészítő ajándékozgatás előfeltétele természetesen a személyes érintkezés. A személyes érintkezés viszont a különböző érdekszálakkal egymáshoz fűződő, ütköző államok vezetői részéről szükséges és kikerülhetetlen. Az államok közti elemi érintkezés módja követek küldése, követek cseréje. A követek megajándékozása könnyű és természetes s nemritkán bevett szokás volt. Ez volt a hivatalos ajándékozások kezdete. Kellő ügyességgel ez a későbbiek során valóságos rendszerré, az idegen országot behálózó rendszerré épülhetett. Bizáncban még valami elősegítette az ajándékozások rendszerének kiépítését: a hódító "barbár" népeknek fizetett évi adó. Bilánc ennek, állami függetlenségi érzületére hivatkozva - ajándékozási jelleget adott. Szerfölött különös makacssággal ragaszkodott Bizánc ahhoz, hogy a gyermeket másként nevezzék s az évi adót ne évi adónak, de évi ajándéknak. E különös törekvés titkát még senki sem kutatta, mert fel sem tűnt senkinek, hogy itt titok lapul. Némi erőltetésre a hódító keleti fejedelmek belementek az adó "ajándék"-nak való átkeresztelésébe, a lényegen ez nem változtat, gondolhatták. A lényegen ez nem változtat - gondolhatnánk. Ámde ez egyáltalán nem így van, a bizánci diplomácia pontosan tudta, mit miért csinál. Az évi adó "ajándék"-nak való átkeresztelése - utat nyitott az ajándékozásnak, megengedhetővé tette az ajándékozgatást, azaz elősegítette az ajándékozási rendszerek kiépítését. Mert ha már évi rendszeres "ajándékozás"-ról volt szó, ugyan ki kifogásolhatta, ha nemcsak a hódító fejedelem kapja meg "ajándékát", de a "bolond bizánciak" a kiszabott - tehát kötelező - "ajándékozáson" felül, megajándékozzák az évi "ajándékért" Bizáncba látogató főembereket is. Erre volt jó az ajándékozások rendszere. Út nyílt ilymódon a legkülönfélébb - és tegyük hozzá legsötétebb - kapcsolatok és üzelmek létesítésére. Így építi ki az ajándékozás révén szétáramló arany az árulás útját. Bruno is ebben az ügyben utazott. "Sankt Gallen-i Bruno Magyarországra jöttével kerültek ide először latin vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak, ötvösművek és textíliák. Ezek részben I. Ottó császár ajándékai lehettek a megtérő fejedelem és családja (?) számára, részben az első püspök és papi kísérete felszereléséhez tartozhattak. Egy részük a császár, más részük a mainzi érsek, harmadik részük az ír alapítású, nagy hagyományokkal rendelkező Sankt Gallen-i apátság kincstárából eredhetett." (Győrffy György, i. m. 75.) Hát nem bűbájos? A kisértékű kegytárgyak, legalábbis nyomokban, fennmaradtak, a megvesztegetések nagy aranykincsei nyom nélkül elnyelettek, s végül, fentiek alapján is az a hamis látszat kerekedhet, hogy nem is történt más az égvilágon, csupán "vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak" (senkise gondoljon bálványimádásra) ájtatos vallási szellemből fakadó odaajándékozása. Csakhogy itt vannak a tények, az országrontásbontás tényei, a magyarság rövidesen bekövetkező vérbefojtása, és itt van Ottó császár Piligrin püspöknek küldött, rejtett célzásokkal teli titkos levele.

Tihuanaco. Piligrinnel tanácskozza meg Magyarországon elért eredményeit és a roppant fontosságú kilátásokat. a titkos diplomácia messzehordó. aztán fegyverrel megrohanni. "Magától értetődik . Már Wolfgang. szemét. népeket. megvesztegetéses ajándékozással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. ő szövi Ottó megbízásá-ból az óriási aranyszálhálót Magyarország körül. arannyal fedett házat. AZ ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA A titkon áramló arany folyamaival. és hozzá kanyarodik odautaztában Bruno püspök. amely a földalatti ajtókat is kinyitogatja. s hogy irigységet ne ébresszen. eshetőségeket. ez az a messzehordó fegyver. titkos ragadozmányok közelítésében és érvényesítésében. A titkos diplomácia egyik legfőbb ókori-középkori gyakorlati elve az arany. az okiratha-misító. Magyarország bekebelezésére áhítozó Piligrin püspök. Az arany faltörő kosának hogy állna ellent Hunnia? Ókori szólásmondás: EGY ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR TÖBBET ÉR EGY HADSEREGNÉL. Aranyon adják-veszik a szüzeket. a sátánészjárású cselszövő. Erdélyt. tízmillió aranyon. Róma. Ajándékozz és ajándékozz. megvesztegetéses ajándékozgatással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. a titkos üzelmek fő kotyvasztójához. természetesen a királynak. nemzetközi szinten valamelyik fél istentelen előnyöket akar a maga számára a másik fél rovására kicsikarni. J. Pompeius és Ottó császár is arannyal dolgozott. Ha emberközi. Páris és Budavár kapuit. Arannyal mindent el lehet érni. titkos utakon vezesse őt a magyar határszélekig. ajándékokat a király környezetében lebzselő főméltóságok-nak. dinárjai. püspök ott. Théba. Piligrin püspökhöz. lidérces tűz. a szerzetes is arannyal megrakodva jön. AKÁR EGY VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA. az ajándékozásos megvesztegetés. Valach-Ruminia miniszterelnöke azzal kérkedett el francia diplomatáknak. miként ezt az első világháborús pánszlávszabadkőműves világ-összeesküvés guruló aranyrubeljei. népét halomra ölni. Ki kell térnie Passau felé. Az arany. Hozzá tér meg magyarországi útjáról Wolfgang. napfényű fém a legfélelmetesebb fegyver. cseh koronái is tanúsítják. Útja Ottó császártól nem vezet egyenesen a magyar királyi udvarba. aranyon vásárolható meg a vér. az arany. Arany nyitotta meg Babilon. Attila hun nagykirály felbérelt gyilkosának 448-ban aranyat ígértek. az arany. az aranyat kell bevetnie. országokat. a legékesebb szószóló a lélekcsábításban. ÚGY SZÉTVETI A KISZEMELT ORSZÁGOT. a nagyravágyás átkával megvert. a simoniákus.állapítja meg Wertner Az Árpádok családi történetében -. Aranytól kábultcsábult világban arany köti össze az emberi álmokat. Óriási értékű rakományát tetemes fegyveres őrség kíséri. Városok. Piligrin itt. az aranyat. Ardarich gepida király. hogy a követség értékes ajándékokat vitt magával. Piligrin ott. . Arany emeli fel és dönti meg a birodalmakat. A titkon áramló arany folyamaival. Bratianu. Wolfgang követsége is. várak szilánkjai záporoznak szerte s vakultan fut a jó nép szerteszét. agyát. lélekmángorló fegyvere. az emberek élete. a csók." Ajándékokat. püspök itt.3. hogy személyesen átadja neki Ottó császár bizalmas levelét. lejei. Bruno püspök pedig valósággal aranyszamáron kaptat fel Gézához az ősi Esztergomba. magától roskad össze a hősi ellenállás. Az aranynak bűvös ereje van.tehetetlenné tenni: előbb megrothasztani. amelytől trónok omlanak összes ősi szent országok oszlanak szét mandragóraleheletétől. tízmillió megvesztegetésre fordított aranyon szerezte meg. Mert ahol ezt bevetik. Ez az a "Szezám nyílj ki!"-féle szellemi varázskulcs. Piligrin mindenütt. titkon magunkhoz vonni s aztán . mint láttuk. aranyfonalakkal behálózni. Karthagó. hogy adjon újabb fegyvereseket melléje az óriási értékű rakomány őrzésére és a LEGNAGYOBB ÓVATOSSÁGGAL. A titkon áramló arany fénylő ereivel kell a kiszemelt országot kellemesen zsibongó érzések útján észrevétlenül összekötni. hogy az ősi magyar felségterületnek a mai Magyarországnál nagyobb részét. ajándékokkal vásárold meg ellenséged kezét. lélekvásárlásban. ide tér meg. az aranyat.

Derék dolog. és keresztényi lélekkel csupán az embert nézi. Mit számít az! Annál jobb! Akad is már belevaló jelölt. DRANG NACH OSTEN! . igazi . a magyarokat kell letiporni! Ez volt Ottó legizzóbb. nősülni óhajtozó. Nagyobb erőt kisebbel csak fortéllyal lehet legyőzni. Közép-Európa nagyhatalmát.teteme még jószerivel ki sem hűlt. egészséges élet. örüljünk az emberi megnyilvánulásnak. képtelenségek képtelenségébe. Keletről jön a baj! . erővel ez nem megy. leghőbb vágya. Életkora óvatos becsléssel 12-14 évre tehető. hogy valakit éhes torkához csalogasson. nehogy ez olyan hatást keltsen. Segítsünk neki! Lám csak lám.mindenkinek. A magyarnak új kormány. néptipró. patakzik az arany s Bruno kincsekkel rakott karavánja apránkint megürült. miktől a jámbor ember megkukul. töményen iderántva Ottó császár portréját. Gézának feleség kell. szívreható sietség. máris ott karvalyozik fölötte a nász. igazi germán feleség. svindli. Mesébe szédültünk. tisztán. Való-sággal dől. Országos gondjait félrevetve két követséget is küld. még a gyászév sem tarthatja vissza (a jelek szerint Gézát sem). Senki se gondoljon rosszra. az ifjúi nemi gyötrelmektől gyötört. Végre egy üde színfolt a történelmi cselekmények sötét áradásában. aki még azt is mesterfokon végezte.tető-pontjára tört s nem tűr többé halasztást. A nősülési láz ennek ellenére nem annyira Gézánál. néphóhérlásaira a kereszténységre térítés tüllfátylait borítsa. A germán világhatalom e korai megálmodója és tűzön-vízen át érvényesítője évtizedeken át. hogy az öreg király Taksony . De tudta. fáradságot nem kímélve.keletet fel kell törni. hogy kaméleon színekben pompázzék s zsonglőri cselszövényeire és területrablásaira. pénzt. ám attól visszahőkölő gyermek-királyt. 4. támadó külháborúit.s történelemlátását elvesztve. Csakugyan házasodni akar vagy sem? Erről kell meggyőződni.vélhette s vélte Ottó. ki majd őt kormányozza. aki az arany csengésére megtántorodni és Ottót szolgálni kész. maszlag. Kigondolt mindent. a holmiféle jóságosál-nagybácsika meséjébe. Ágyproblémái? De hiszen Géza még gyermek. s az új magyar királynak. a hivatalos beállítás maszlagfelhőibe. Ez kell. Nagy uralkodó volt. ez a nagyhatalmú császár mégiscsak nemes lélek. mint inkább Ottónál . irgalmatlan hódító. OTTÓ CSÁSZÁR JÓSÁGA Némelyek szerint Ottó azért küldte Brunot Magyarországba. agyvize fölforrásáig kénytelen volt elviselni a magyar túlhatalom kegyetlen csapásait. s pillanatig is kétségbevonjuk. hogy "megbizonyosodjék a magyar király házasodási szándékáról" és ehhez számára minden támogatást megadjon. a könyörtelen hódítás és terjeszkedés jegyében telt el. a DRANG NACH OSTEN korai megvalósítója. nem hergelődik a bosszúálláson acsarogva. a többi mind simli. Ottó nem kicsinyeskedik. miszerint Ottónak egész eddigi élete kizárólagosan az uralmi érdek. Az árulás rőt napja a ködön át felsejlett. De Géza gyermek még. mintha a réti csikasz szívreható bárányhangokat hallatna. s tán még azzal is kár volna előhozakodni. Félre kell vetnünk hát a szarkasztikus hangot. hogy őt a magyar király netántáni ágyproblémái izgatják. túlteszi magát a sérelmeken. Istenem. megtanulta. a titkos hódítás nagymestere.

senki sem tiltakozott? Ha maga az ördög jön a mátkáját ajánlva. I. tisztelettel és A LEGÓVATOSABBAN VEZESD ŐT A MAGYAROK HATÁRAIHOZ A LEHETŐ LEGKÖZELEBB. És így. Mert arra buzdítottuk őt. Mert miként lehetséges. körülmények és következmények cáfolhatatlan özönével bizonyítjuk: I. Így gondolta és így lett. sutyorogtak. c. legyőzhetetlen tizedik századi magyar nagyhatalom gerincét. Tom I. Adelhaidnak neveltje. akiben felötlik. . titkos mesterkedésekre és azok háttértényezőire I. hogy magyar főurak közül (ha voltak magyar főurak a királyi tanácsban) senkiben sem keltett gyanút a császár ajánlása. 207. Ottó császár titkos levele . ISTEN KEGYELMÉBŐL FÖLSÉGES CSÁSZÁR. bármire is lenne szüksége. lovakkal és minden egyébről gondoskodva. OTTÓ CSÁSZÁR PILIGRIN PASSAUI PÜSPÖKHÖZ INTÉZETT TITKOS LEVELE Történelmi tények. óriási csodás révbe. hogy a legodaadóbban támogasd. vérbefulladó násza? Senki sem figyelmeztetett. senki sem akadt. Küldjük Bruno püspököt. ÜGYELJ AZÉRT NAGYON REÁ. hogy ellenségtől csak ellenséges cselekvés várható? Senkiben sem ötlött fel Hildegung-Ildikó és Attila véres árnya. bizonyítva. 5. Raniz. a passaui egyház tisztelendő püspökének üdvözletünket és kegyelmünket. ezáltal újabb talányba ütközünk. míg meleg. a szép Adelhaidot módfelett ajánlgatták. üssék a vasat. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB AMI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. A követek tárgyaltak. hogy ezek a titkos tervek valóban léteztek és a nemzetközi bűnszövetkezet szervezett orvtámadása közvetlenül Géza trónralépését követően indult meg különös erővel s roppantotta meg a túlerejű. az ördög menyasszonya nem lett volna-e jobb?) Ki érti ezt? Ki fogja fel értelmes fővel ezt? Kevésre rá. s ellenvetés nem történt. feleségének. Ezekre a tervekre.germán walkür. Piligrinnek. és szeretetreméltóságodnak ajánljuk. s ugyancsak Adelhaid. az ellen sem vetnek semmit? Az ördög kénköves anyját is elfogadják? (Kérdés persze. Fusson Wolfgang és fusson Bruno. Ottó császár minden részletre kiterjedő tervet dolgozott ki Magyarország titkos leigázására.feltehetően a címzett Piligrin püspök mentette meg és rejtette el a későbbi korok számára . Ottó titkos levele is fényt vet. s embereiddel. ami útjához szükséges. történelmi dokumentumgyűjteményben maradt fenn. "OTTÓ. 973-ban húsvéti ünnepséget rendezett Ottó császár Quedlinburgban.a Germania Sacra. Így lett. Őnála nem lehet különb magyar királyné. Követek fussanak. s Adelhaid révbe jut.

s éppen a lényegét nem értjük. hogy ebből a teljesen világos levélből. elhallgatásokkal és sejtetésekkel élő nyelvén íródott. gondoskodik a hosszú úttól s az út fáradalmaitól és viszontagságaitól elgyötört küldöttség pihentetéséről.valójában semmit sem ért. Megjegyzéseink: A/ Az első légyott izgalma nem történelmi. De a figyelmes szemlélőt az a sejtelem ragadja meg. Győrffy György nemes egyszerűséggel "úti ajánlólevélnek" nevezi az ottói levelet s azt a következőképpen értelmezi: "Ottó levelének vigyázóan sürgető hangneme nemcsak az »első találkozó« izgalmát (?) (ami még meg sem történt) leheli magából. miként akarhatta volna a kereszténységet. hogy állításai módfelett kérdőjelesek. B/ A tizedik évszázad Európa-szerte rettegett magyarjait soha senki semmikor nem szorította ki a Nyugatról és sehonnan. figyelmesen és előrelátóan. miféle agyrémes elgondolások alapján utasította és utasíthatta volna vissza? Ellenkezőleg. tekintve. tény és való. Kénytelenek voltunk kérdőjeleket iktatni Győrffy György kommentárjába. 70). mondhatnánk együgyű. AZ NEKED ÉS VALAMENNYIÖTÖKNEK FÖLÖTTÉBB NAGY HASZNÁRA LESZ. s hogy a császári levél tele van homályos utalásokkal. A "légyott izgalmában" szenvedő idős császár és a magyar nagykirály közötti találkozást soha senki nem vette tervbe és az nem is jött soha létre. s azokat ki és miért. C/ A korabeli magyarságnak egyáltalán nem voltak "zátonyra futott kísérletei" a zsidókereszténység felvételére. MIVEL HA FÖLTETT SZÁNDÉKUNK (titkos tervünk) SIKERRE VISZ. óvatos célzásokkal. hogy az áttetszőnek vélt levél tartalma zárt. szövege kódolt szöveg. amelyből mindent megért .HOGY EZ A KÖVETSÉG A LEHETŐ EGÓVATOSABBAN MENJEN VÉGBE. hogy a magyar nemzet egésze eleinek ősi hitében élve s a kereszténységet nem is ismerve. m. ellátásáról és felszerelési hiányainak pótlásáról." Egyszerű. félig kimondott gondolatokkal és érthetetlen elemekkel. de szexuális kategória. hogy a magyarság több mint egy évszázadon át nemzeti szabadságháborúk sorozatával akarta visszaverni mindazt. "A szavak arra valók. hogy elrejtsék gondolatainkat". mivel a magyarok döntő katonai fölénye folytán erre nem volt semmiféle lehetőség. s a levél a titkos diplomácia jellegzetes. amit a kereszténységre térítés ürügyén ráerőltettek. hanem benne sűrűsödik húsz év gondja. várakozása a magyarok Nyugatról való kiszorításától (?) kezdve megtérési kísérleteik zátonyra futásáig (?) és végül a saját kivárási politikájának (?) beigazolódása" (i. azon egyszerű okból. s azt csak a legvéresebb. Ottó császár. világosan áttekinthető levél. . miként és miért tett volna kísérleteket a kereszténység felvételére. Kiderül. legkönyörtelenebb fegyveres terrorral kényszeríthették rá a magyar nemzetre. és semmilyen kísérletei.

mint a tehetetlenség beismerése. hogy Bruno követ járására is ezeknek a passaui tanácskozásoknak következté-ben került sor (a két követ járás közötti nyilvánvaló összefüggést már Szabó Károly is megállapította). ami valójában nem más. előre megadott ponton már biztonságos kíséret várja a követséget. De miért nem jön ez a feltételezett kíséret egészen Passauig a követség elébe? Ha a királyi kormányzat áll a kíséret küldése mögött. netán. ezért időzik itt hosszan . mikből kielemezhető a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés kibontakozó támadása. merőben másról van szó. a magyar határ eléréséig szükséges a különleges elővigyázat. baj nélkül a királyi központba vezesse. mintha a magyar határon túlkerülve már semmi vész nem fenyegetné a követséget. Ezért tér ide titkos megbízatású magyarországi útja befejeztével Wolfgang szerzetes. Érdekes bepillantást nyújthatnak erre vonatkozólag Ottó levelének burkolt célzásai. elemi szükségletei folytán a "kivárási politikát" mindenkor megelőzi a cselekvés szükségszerűsége. Feltehető. amíg a rovar a hálójába kerül. nem a királyhoz. utalásai. várni. mi szükség a köntörfalazásra. Ez csak aképpen érthető.D/ A nagypolitika sürgető kényszerei. a Magyarország létére törő nemzetközi összeesküvés (nemzetközi bűnszövetkezet) hálózatainak szervező központja. Piligrinhez Bruno püspök követsége? Mint már korábban is utaltunk rá. magyarellenes terveket is. hogy a határ túloldalán illegális személyek. bizonyos nyomát adva így ármányos mesterkedéseinek. hogy ők vezessék. Az ottói levél is jelzi. Másfelől pedig miért kell félniök. miért kell a legnagyobb óvatossággal eljárniok a magyar . S a levél elemzésére visszatérve. Ugyan miért? Nyilvánvalóan nem a szállásért. miért nem fordul közvetlenül Gézához? Miért figyelmezteti levelében kétszer is Piligrint a lehető legnagyobb óvatosságra a követség észrevétlenül való Magyarországra juttatásában és a magyar határ megközelítésében? Ha közönséges. ha valóban jószándék vezeti s valóban a két nagyhatalom megbékélését akarja és békés együttműködését szorgalmazza? Ha így van. de éppen fordítva. hanem a belső árulást szervező főemberekhez. miért tért éppen ide Passauba. s embereit. mi szükség a titkos diplomáciai tolvajnyelvbe rejtett célzásokra. hogy haladéktalanul a császárhoz sietne (bizonyosra vehetjük egyébként. diverzáns katonái várják a követ érkezését. óvatoskodásra. miért nem lép fel a császár nyíltan és egyenesen. nem holmi tranzitszállás.ahelyett. már az is megfontolásra szorul. a politika soha. lovait pihentetni jön ide Bruno . Nem pihenni. hogy a bizalmas jelentésekkel külön futárok nyargaltak innen időről-időre a császárhoz). tolvajlopakodásra.püspök a püspökhöz -. s ittléte alatt nemcsupán a magyarországi tapasztalatokat és titkos fejleménye-ket tárgyalták meg a legtüzetesebben. de titkos megbízatással. s nem is holmi "úti ajánlólevéllel" jöttek ide a követek. úgy ennek nyilvánvalóan semmi akadálya. ha a magyar határövezeten belül. s minden köznapi ügyben szükséges óvakodásról lett volna szó. És már itt fel kell vetni a kérdést: miért van szükség titkolózásra még a levélben is. ha Ottó szándékai tiszták. Az efféle "kivárási politika" sosem emelte volna fel Ottó hatalmát és sohasem döntötte volna meg az évszázad magyar nagyhatalmát. hogy kirobbantsák vagy megszilárdítsák a királyellenes puccsot. De az ottói levélből az is előhomálylik: legfőképpen nem is magyar felségterületen. útközi pihenőhely volt Ottó császár követei számára Passau. minden esetleges kellemetlenséget elhárítva. Wolfgang szerzetes-követ is ide jött magyarországi küldetése befejeztével. az összeesküvők cinkosai. tehát csupán arról lehet szó. Ottó nagyon is cselekvően avatkozott bele a magyarság sorsába. Ottó császár titkos tervei kivitelezésének megbeszélésére jön a diverziós központba a kémfőnökhöz. A pók kivárhatja. I. hátha a sült galamb megkezdi röpülését a tátott száj felé. hogy azt. I. hanem egészen más célból: titkos kémhálózat titkos kémközpontja volt Piligrin püspök Passauja. Ottó sem bízott semmit a "kivárásra". azt teljesen fölösleges volt ennyire kihangsúlyoznia. de a további teendőket.

S hogy ezek nem holmi felelőtlen szavak. amely eképpen végérvényesen megszabadul a magyarok pusztító beütéseitől. azt a nemsokára bekövetkező döbbenetes. hogy ezek a tervek a végső előkészítettség és megvalósítás szakaszába jutottak immár." Értsd: HOGY A GERMÁN HATALMI ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTSA. okirathamisító passaui püspök-nek. noha talán hiába. s valamennyiöknek. 3/ Titkos tárgyalásokat folytat megnevezetlen személyekkel.írja levelében a császár . de azt is elárulja.más lehetőség híján-lépjen a Pokollal szövetségre. olvassa végig még egynéhányszor a levelet és idézett passzusát. tárgyalásainak minden mozzanatát. 5/ A tüzetes nyomtalanítás ellenére mégis fennmaradt egy fontos dokumentum. . 4/ Követjárásának minden nyomát. titkos erőkkel való szétzúzását és titkos germán uralom alá helyezését. azzal bíztuk meg őt -.amit úgy kell értenünk. kilátásba helyezve. és a határszéleken cirkálva.határszélhez közelítve és a gyepűn áthaladva? Mi fenyeget itt. akinek legforróbb vágya Pannoniának az ő egyházmegyéjébe való bekebelezése. eredményét utólag gondosan eltüntették. Vagyis MAGÁT A MAGYAR KIRÁLYT AKARJÁK TITKOS MESTERKEDÉSEK RÉVÉN A HATALMUKBA KERÍTENI ÉS FALTÖRŐ KOSKÉNT FELHASZNÁLNI A LEGYŐZHETETLEN MAGYAR KATONAI HATALOM BELÜLRŐL VALÓ LEROMBOLÁSÁRA. az egész Nyugatnak. 6. Aki hitetlenkedve fogadja ezt. Ottó császárnak Bruno követ járásával kapcsolatos világtörténelmi jelentőségű titkos levele. simoniákus. mert a történteket és félelmetes következményeit az ördög sem cáfolhatja meg. titkos terv sikerre viteléről" is szól a levél. Aki pedig meg akarja cáfolni. titkos úton. hiszen egyébként Ottó császár nem fűzné mindennek megvalósítását Bruno püspök követjárásának sikeréhez. hogy az Piligrinnek és valamennyiüknek nagy hasznára válik majd. hogy a szabad magyarok megneszelték a kiterebélyesedő cselszövést s ezen belül az újabb titkos germán követek érkezését. E jóslatszerű titokzatos szavak burkolt formában. ami kisvártatva bekövetkezett: a magyar katonai nagyhatalom bukását. Ottó levelének ez a passzusa tehát nemcsak bevilágít Ottó titkos terveibe. szeretnék szétugrasztani őket. Még e sátáni cél elérésének módja is kihámozható a szándékosan homályos szavú császári levélből: a nemrégen trónra került magyar gyermekkirályt akarják felhasználni erre a célra. miféle kockázat. az . de félreérthetetlenül arra céloznak és azt mondják ki. hogy a magyar gyepűrendszer nem áll a cselszövők befolyása alatt. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB A MI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. csupán az. "ARRA BUZDÍTOTTUK ŐT (BRUNOT) . mi több. kósza és súlytalan ábrándok voltak. BRUNO KÖVETJÁRÁSA TÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1/ Bruno titkos megbízatással titkos utakon settenkedik be Magyarországba 2/ Ajándékokkal megrakodva jön. tragikus következmények tanúsítják. Ottóék olyan értesüléseket szerezhettek. További rejtélyes "föltett szándék. és megvesztegetés céljából ajándékoz és ajándékoz. miféle veszedelem? Nincs más magyarázat. ez lesz "nagy hasznára" az erkölcsi gátlásokat nem ismerő.

az inkvizítorok sem érhették el ezt a könyvmáglyák árnyékában is maradtak fenn nyomok.6/ További áruló nyom: Bruno követsége. A MÉRGEZETT ALMA Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő. Közel tizenkét ország fejedelmeinek küldöttsége gyűlt össze.régi kegyes szerzők álma szerint – „a bárány együtt legel a farkassal". De tartózkodjunk annak kimondásától. Érthetővé válna ez. ha föltennénk.. a templomot fölöttébb ritkán látogatják. szoros szálakkal kötődik Piligrin passaui püspökhöz. így hát képet alkothatunk a Quedlinburgban történtekről. hogy mi ment gondoljon rosszra. A függő helyzetbe jutásnak azonban minden feltétele hiányzik. nehogy a jámbor utókor valahogy szemrevételezve hátrahőköljön és hanyatt essen az abban foglaltaktól. Itt a mérgezett alma másik fele. . hihet csalást. a húsvét megünneplésére.nem bírta el a szem. olyan magyar-német államközi egyezmények.bármilyen elképesztő előnyöket is biztosított az a német fél számára . hogy minden köztudott és nyilvánvaló tény ellenére Magyarország ismeretlen tényezők és körülmények hatására maga is függő helyzetű országgá süllyedt.. így hát odaát és ideát is egyaránt még kellett semmisíteni. 1/ Érthetetlen. Itt Magyarország van a terítéken. ahol . bűntény sincs tökéletes. van. aki be se néz. szabad Magyarország miért vesz részt ezen a lényegében vazallus és függő országok számára rendezett német birodalmi tanácskozáson. minden idejüket leköti a tárgyalások menete. Foglaljunk össze elöljáróban egynéhány furcsaságot. Lám. a kor nagy cselszövőjéhez és hírhedt okirathamisítójához. Ottó császár jelöltjével való összeházasítását. Kegyes férfiak gyülekezete jött össze itt a keresztény vallásos ünnep. hogy a független. hogy titkos erők hatoltak be a magyar központi hatalomba és a kezükbe ragadták az ország láthatatlan kezekkel való irányítását. (és a farkas gyomorrontást kapva vad üvöltéssel a bárányt szétszaggatja). aki minden bizonnyal Ottó császár elsőszámú embere volt a Magyarország elleni összeesküvés szervezésében. 7/ Álszent szólamaival a megbékélés szükségességéről és fontosságáról igyekszik meggyőzni a magyarokat. lám az emberi szív. 8/ A kölcsönös béke zálogául ajánlja a püspök Gézának Adelhaiddal. De hol van tökéletes munka? A tökéletesség elérése az istenek kiváltsága. amelyek írásban papírra rögzített szövegét . MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? I. a sötét tervek keresztülvitele. Könnyekig meg le. szerződéskötések születtek itt. az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és –védtelenítés. Így csak az az eshetőség marad. Hihetetlen megállapodások. a dühödt egymásra herregésbe belefásulva Krisztus aklába tér. akárcsak az őt megelőző Wolfgangé.

Ottó császárnak. Nem mindennapi bornírtság kell ahhoz. az összejövetel vallásos kerete . és mindenben aláveti magát a megállapodásnak. ami itt folyik. a leplezést. az egyezmény tételeit nem utasítja vissza. ez a küldöttség azért jött. ez esetben ugyanis a győztes fél diktálhatja a feltételeket és a legyőzött fél küldöttségének tevékenysége valójában a diktátumok tudomásulvételére szorítkozik. hogy egy ország tárgyalóküldöttsége következetesen olyan megállapodásokat köt. kivéve. amely a képviselt hatalmat s annak katonai erejét teljesen megsemmisítette. . éppen ezáltal árulván el. A legjellemzőbb tünet: mindent fedőréteg borít és titkosság árnyal. Az első feltevést valószínűtleníti az efféle nyilvános színjáték megrendezésének szükségtelensége. hogy sötét ügyben sántikálnak és az értekezés vallási jellege alattomos és sötét titkosdiplomáciai mesterkedések leplezésére szolgál. csupán színjáték s már eleve elrendeztetett minden.húsvét megünneplése -. alapjában véve szükségtelen is. 3 / Érthetetlen. hogy a küldöttség úgy rendelkezik és olyan döntéseket hoz. Mert semmi ok sincs rá. 4/ Érthetetlen. kormányzat) semmilyen ellenintézkedést sem tesz. ha a tárgyalást háborús összecsapás előzte meg. rossz ürügy. ellenőrizetlen magyar hatalom. mindenekfölött Ottó nagybirodalmi elképzeléseinek megvalósítását és a magyar nagyhatalom tönkretételét.csupán ürügy. Érthetővé válik ez. Titkosak már a tanácskozás összehívásának és megtartásának körülményei is. A második feltevést megkérdőjelezi az a sajátos körülmény. s csak a tilosban járók alakoskodási kényszerével magyarázható. Ez is érthetővé válik. hogy valaki ne vegye észre az álcázást. amelyek egytől-egyig az általa képviselt hatalom érdekeit sújtják. C/ Így viszont csak a harmadik feltevés marad: maga a király. ha A/ Mindaz. ha föltesszük. semmilyen megtorló intézkedést nem tesz. maga a kormányzat áll az országot kiszolgáltató egyezmény hátterében. illetve I. Magyarország azonban nem hever legyőzetve a német császár lábainál. hogy Ottó ne tarthatna nyíltan a világ színe előtt bármely országok küldötteinek részvételével politikai megbeszéléseket. értekezleteket. Így hát a quedlinburgi egyezmény a maga teljes egészében abszurd és érthetetlen.2 / Érthetetlenek az itt kötött megállapodások is. szenteskednek és borzoskodnak. katonai ereje teljében van. illetve ennek a hatalomnak idegenérdekű kisajátítója. mintha a teljes államhatalmat birtokolná. mintha ő maga volna a legfelsóbb. átlátszó. B/ A küldöttség árulókból áll és árulást követ el. bevégzett ténnyé tegye Magyarország feltétel nélküli önalávetését a Nyugatnak. hogy a magyar hivatalos hatalom (király. ez a katonai erő pedig fölötte áll a Nyugat képviselte katonai erőnek. hogy jóváhagyásával szentesítse. itt mégis álcáskodnak.

a mostoha idő pusztító kezei . egyetlen számot foghatunk vallatóra. . hitünk szerint.) Tizenkettő! Az óra körbeforgó mutatója tizenkettővel felezve kétszer jelzi a napot. ezt jelzik. mágikus jelképiséget. kilétük. Mágikus idők eredőiből tudjuk. tehát a quedlinburgi összejövetel amolyan német nagybirodalmi tanácskozás volt.akárcsak a Bábel tornya . lengyeleket. tizenkét főméltóság. Ezúttal egyetlen jelképet. sőt szembenálló. (Neves Kossuth-díjasunk itt is keresztbe tesz a magyar hagyománynak?) De talán mégsem minden a Bibliából ered. valamint a keletrómai és pápai. származásuk s miként jelöltettek. csupán a "bűvös" számokként ismert mágikus számok (ismertetésükre itt nem térhetünk ki). Ősidőkbe nyúlik vissza ez a tizenkettő. Ősidőkbe nyúlik vissza minden ódonveretű jelkép. Történelmi hagyományainkból.Ottó a "húsvét megünneplése" c í m é n azoknak az országoknak küldöttségeit hívta meg.ezt számos helyen hangsúlyozza . a vár . A tíz is teljesség. így a dánokat. elsüllyedt ősszámrendszerek is a tizenkettőre épültek. cseheket. Tizenkettő dél. Ha elhallgatnak a szavak. (A mágikus számok rendjének semmi köze a spekulatív. elnémulnak az adatok. kik voltak. A TIZENKETTEK TALÁNYA Tizenkettek utaztak Magyarhonból. népköltészetünk mélyrétegeiből is sűrűn felcsillan a mágikus számok titka. a jelképek.itt is fekete üreget teremtettek. s egyúttal a Napisten tizenkét fényküllője. Déva ősvárát az ember még-nem-tapodta szűz területen tizenkét kőműves rakja fel a szűzterület helyvédő szellemeivel viaskodva. semmit sem tudunk róluk.a szűz területeket meghódító s várakat és tornyokat építő emberiség egészének a jelképe. De teljesség a tizenkettő is. Már a fenti adatok is. A legutóbbi honvisszafoglalás után Árpád tizenkét fehér lovat küld a szkíta avar birodalomba betelepült Szvatopluknak. emlékezetirtók . Tizenkettő a holdhónapokból álló év hónapjainak rendje. Milyen érdekes: Győrffy György szerint a "pogány magyarok" . a teljes év tizenkét nagydarabja. szólaljanak meg a számok. amikor az Ember még az ujjain próbálgatta a számok titkát. amelyek függő vagy féligfüggő viszonyba kerultek a terjeszkedő német hatalommal. a számok is hordozhatnak jelképet. A kőművesek tizenkettes száma a teljességet fejezi ki. oroszokat. És Árpád. helyesebben az adatgyomlálók. ki által és miért erre a sorsdöntő tanácskozásra. hanem az általuk nem is ismert kereszténység tizenkét apostolának mintájára. és tizenkettő éjfél. Közéjük tartozik a tizenkettes szám is. Nem minden szám. mi volta tisztségük. abba az időbe. mert a számolás alapját szolgáltató ujjak teljessége. nevük.a Napisten tizenkét száguldó földi megtestesítője. A tizenkettőé is. Fölösleges hát tűzgyújtáshoz hamuért szomszédba mennünk. a nevüket sem. A tizenkét fehér ló . de sehol semmi. független Magyarországnak? II. Mi keresnivalója volt ezen a tanácskozáson az ettől a hatalmi csoportosulástól különálló. Remek volna felütni régi kódexeket s megtekinteni. a teljesjogúság jelképi kinyilatkoztatása.távolról sem a maguk őshagyományai alapján küldenek éppen tizenkét főembert Quedlinburgba. fiktív számmisztikához. udvar képviselőit.azaz. Magyar őshagyományok is ide nyúlnak vissza. Sokat elárulnának ezek az adatok.

különösképpen akkor. közélettel. tekintve. amikor már két évtizede jószerint teljes békében éltek. egyedül a békét. jövővel. csak mindent feláldozni. vezető katonai hatalma volt. hogy ezen hamarjában támadt nagy békülékenységi hajlamról kottázó kaméleon hírverések mögött netántán az a sandasütetű szándék húzódik. amikor Magyarország határait megközelíteni. eltiport. azt tudatja.ha hihetünk némely hístorikusunknak . akiket jó fél évszázadon át megannyi hadjáratban porig lazsnakoltak s akiktől továbbra sem volt semmi félnivalójuk és . kizárólag a mindenáron való béke elérése. III. gyönyörű. Ók maguk dönthetnek. megmaradással. emberrel. a magyarságnak a kereszténység általi egyedül lehetséges mrgmentését. még mindig Európa rettegett.mondjuk ki . az országot idegen hatalomnak önként alávetni s mindent. hogy a küldöttek a teljes magyar hatalmat képviselik. háborús készülődésre utaló jel. nem törődtek immár semmi egyébbel.Tizenkettő itt is a küldöttek száma. hazával. de Magyarország vonatkozásában lehetőség sincs erre. miként adhatta oda ez a testület az országot a német hatalomnak. akkor. harcias magyarokon ekkor hirtelenül. körülményeiből s tartanunk kell attól. hogy az akkori hatalmas és diadalmas Magyarországot a valósággal ellentétesen holmi gyönge. a béke minden egyebet elborító és elhárító áhítása. r á cáfol minden. és már nem volt más törekvésük.hihetetlen is s talán nem is igaz. se Istennel. tönkrevert s ellenségei irgalmáért esedező országnak tüntesse fel. Nincs úr fölöttük. hogy békeajánlatokkal ostromolták azokat a hatalmakat. Európa népei közt kivívott hatalommal és tekintéllyel. nemzeti szabadsággal. hiszen a békesség kétségkívül az ember legfőbb javai közé tartozik.ámde ez a hirtelenül bekövetkező nagy megjámborodás béke áhítozás kicsikét furán hat és . egyszóval nincs semmilyen háborús veszély. területi épséggel. önbecsüléssel. Még maga a király sem. Mindehhez félreértések elkerülése végett tüstént hozzá kell tennünk. nem fenyegetett magyar király . de letagadhatatlan mágikus jelképiségű nyelv megérteti. felségterületét megsérteni a világon senkise merte és továbbra is az égvilágon semmi se fenyegette. A "BÉKÉÉRT KÖNYÖRÖGVE HÁZALÓ" MAGYAROKRÓL Némelyek szerint a keménykötésű. hogy a magyarság változatlanul. És ekkor . Felfoghatatlan jelbeszéd? Nagyon is világos szózat a küldöttek tizenkettes száma.békében élve . függetlenséggel. Ez a titkos. Békevágyuk olyan elemi erejűvé vált. hogy gyönyörű.békét ajánl a németek császárának. a béke elérését sóvárogták. minden előzmény és átmenet nélkül elhatalmasodott a békevágy. a békesóvárgás és -keresés. Békében miért kellene keresni a békét? De főként miért kellene előnytelen feltételekkel békeszerződést kötni egy olyan hatalommal. fejét önként bárd alá dugni? . nincs háborús készülődés. eképpen oldalozó mozgással közelítve meg a kegyesorcájú célt.a békében élő és senki által nem támadott. mindent feladni. se ellenséggel. amikor nincs háború. Az ember nem vetkőzhet ki egyik napról a másikra a maga természetéből. amely addig nem tudott megállni a magyarokkal szemben? S mindenekfölött miért kellene egy indokolatlan és érthetetlen békediktátum jellegű békekötéssel minden magyar érdeket odadobni. és kinek volna lehetne bármi kivetnivalója is ellene . tényleges helyzetéből.s z i n t e k ö n y ö r ö g t e k nekik a békéért. Békét ajánl. odadobni készen.

évi levelében a quedlinburgi megállapodásról: 'A SZÖVETSÉG NYOMÁN LÉTREJÖTT BÉKE ALKALMÁVA L ÉLVE. jóllehet ezek a diktátumok különösképpen nem katonai. akinek nemcsak hivatásából. csupán a kereszténység kiterjesztésével? A pápa vagy a császár? Vagy netán a pápa volt a császár és a császár a pápa? Mit akarnak itt elhitetni a győzelmes hazugság erejével a maga javaiból kiforgatott magyarsággal? Talán katonai erő vetette egyházi iga alá a legyőzhetetlen Magyarországot? Vagy – ismeretlen és nemlétező – egyházi haderő vetette germán katonai iga alá? Hogyan s mint? Hiszen az egyház nem katonai nagyhatalom. ki mit akar. hogy mégis egyházi jellegű tanácskozás volt? A pápa tárgyalt Quedlinburgban és a pápa diktálta a békefeltételeket? Talán a pápa volt a nem-győztes győztes s a legyőzhetetlen nem-legyőzöttnek ő diktálta a győztes pozíciójából az elképesztő feltételeket. a térítő papok szervezett csoportját látjuk hazánknan szabadon működni . akár termeszek testét a viaszréteg. s magát a megtérítendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik. . katonai tisztségéből fakadóan feladata birodalma gyarapítása. ki hogy czélzáit elérhesse. a szemfényvesztő hazudozásnak valóságos farsangi maskarádéja. Ottó. ne ütődjünk meg rajta. Az embert elfogja a kétség: lehetséges. legfőbb katonai parancsnoka köti ki. vallási iga alá helyezik. de kifejezetten vallási jellegűek. Ámde amit itt folyik.IV. . Ottó " ." (Vezérek kora 342. s az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés. a titok védőkéregként fedi a bűnt. A megkötött egyezmények ezek szerint tehát a magyarországi kereszténységre térítés megengedésére vonatkoznak.) A legkirívóbb furcsasága a quedlinburgi egyezménynek az . 131) Eszerint szövetségre léptek volna aruugyarok és németek (a „szövetség” egyetlen megnyilvánulása Magyarország titkos megszállása). nem tudnának megélni. m e l y n e k P O N T J A I I S M E R E T L E N E K ugyan előttünk. katonai ellenfelétől. ha a bűnözők nem álcáznák magukat. pápai bullák koholásától sem irtózva.de amelynek irányát és főczélját a rögtön bekövetkezett eseményekből tisztán kivehetjük. s a megegyezés tárgya a hittérítés szabad gyakorlása Magyarországon. semmi egyébbel nem gondolva. hanem egyházi. lehetőségek és tettek felcserélődnek.ha hihetünk a forrásoknak -‚ hogy a feltételeket I.legalábbis formailag – nem idegen katonai iga. Alig érkezik ugyanis vissza a követség. népek. Szabó Károly a következőket írja: Ez a követség békeszerződéssel t é r a h a z á b a v i s s z a . nemzetek letiprására alkalmas hadszervezete. MEGKEZDTÜK A HITTÉRÍTŐI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT” (Endlicher. hirdetni a kereszténység tanait s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Piligrin alakját. KÜLÖNÖS SZEREPCSERÉK Valaki azt mondta. szerepek. de aki haditetteivel és s z ó b a n i s nemegyszer kifejtette: legfőbb feladatának a túltengő és egész Európát rettegésben tartó magyar katonai hatalom megdöntését tekinti. nincs birodalmak megdöntésére. helyeztek. a német nagyhatalom megtestesítője. püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni. császári. Így van ez rendjén. A múlt század vég jeles történésze. mit hisz és miért tesz? Piligrin püspök írja VII. ami szerfölött különös a magyarság elsőszámú ellenségétől. Benedek pápához intézett 974. mit mond. MONUMENTA ARPADAINA. A bűnpalástolás. A tárgyaló felek kizárólag erre szorítkoznak. s e követelmények Magyarországot és a magyarságot . Miként törhette volna hát vallási igájába a hata1mas Magyarországot? I.

árusnak kiadva kér bebocsátást. ennek érdekében fogalmazódnak meg és ezt a célt. érdekében történt. valóságos céljai leplezésének kiváló eszközét találta meg benne. a maga birodalmát akarta mindenáron növelni.nem is voltak . más népek rovására kiterjeszteni és ehhez. mint taktikai mesterkedés. céljai nem lehettek hát . ha a kívánt cél elérésének lehetőségét ígérte. viselt dolgaira.szilárd következtetések alapján . két lábbal állt a földön. megfelelőnek tartott. hatalmi. nem egyházfejedelem. hegemonisztikus követelések. aki gyilkát elrejtve hamis ürügyekkel magát szerelőnek. legfeljebb akkor tűzhetett volna egyházi-vallási célokat maga elé. követelései tehát vallásos jellegük dacára . s azokat mintegy bástyaként tolta valóságos célkitűzései elé. ha meg akarja valósítani a földön . ellenséges idegen hatalom követeléseinek? E mögött lapul.a trianoni békediktátummal vetekedő. a kereszténységre térítést valóságos hatalmi céljainak elpalástolására használta fel. hódítási céljának vallási burokkal való elfedése. e felszíni tény mögött a sátáni cselszövény. Következésképp az új hit bevezetése magyar földre és akadálytalan terjesztése a hódító germán imperializmus akaratából. egy nép akaratának kikapcsolását. Mindez természetesen nem más. akár a bűnöző. miért és miként léphetett volna fel a keresztény hatalom mezében? Mi köze. Ottó jámborkodásának naiv mesefeltételezéseit. ebben a békediktátumban egy ellenséges külföldi hatalom képviselőjeként lép fel.hatalmi. katonai célokat. még annál is súlyosabb és végzetesebb békediktátumba? Miként és miért vetették alá magukat egy őket le nem győző. nyilvánvalóan a másik fél hatalmának aláásását szolgálják. legfeljebb akkor. PILIGRIN PÜSPÖK MAGYARELLENES DIVERZIÓS KÖZPONTTÁ ÉPÍTI KI PASSAU VÁROSÁT Pótlólagosan még ki kell térnünk Wolfgang és Bruno német követek további sorsára.Ottó a kereszténységet.isten földi országát. a német-római birodalom császára. mivel pedig hatalma a pápaság fölé nőtt s ilymódon befolyása a papságra ellenállhatatlan volt. miféle illetékessége volt volna vallási kérdések politikai érvényesítésére'? H o g y került a csizma az asztalra? Ottó nem pápa. császár. dicséretére legyen mondva. Előzőleg . hogy a germán terjeszkedésnek ez a megszállottja a leigázott szláv népek és a leigázandó magyarok esetében is keresztény vallási követelésekkel hozakodott elő. Miért voltak hát ezek I. hogy Passaut Piligrin püspök . ha az ördög pápája. ha lehet. pompás csalétket találta népek elbódítására.egyháziak. de világi uralkodó. katonai. Ottó itt. de következményeiben. valamint ellenségei legyőzéséhez bármilyen eszközt jónak. Ottó császár első követelései? Vessük félre az I. gyakorlati célokat követett. Magyarán 1. Távol állt tőle. ennyiben volt fontos számára a kereszténység. Annál különösebb és érdekesebb.kifejtettük. V. minden efféle képtelenségekbe torkolló fellengzősség.ami esze ágában se volt . önvédelmének teljes kiiktatását egy idegen agresszív imperialista hatalom által rákényszerített idegen vallás érdekében.pedig. Felmered tehát a kínzó rejtély: miként mehettek bele a le nem g yő z ö t t független Magyarország képviselői e felháborító . És itt meg kell jegyeznünk: maga a pápa sem követelhette volna mindezt. I. nem egyházfő.

hogy a kifejezetten politikai valójában titkosdiplomáciai . annyi tény. Ez a megállapításunk azonban nem vonatkoztatható a quedlinburgi magyar küldöttség tagjaira.jellegű találkozót vallási keretbe illesztették. hogy ők minden jel szerint az ország megrontására törő titkos erők szolgálatában álltak. ki később Oroszország apostola lőn. E követség BÉKÉT KÖTÖTT A CSÁSZÁRRAL. kit Piligrin (I. vallási álarccal kendőzött szervezetével szemben elbukott az efféle mesterkedésekben járatlan magyar erő. hogy Ottó akkoron kedvencz tervét. 29. m. valódi mivoltából való kiforgatásának.. s biztonsággal feltehető.) Nem csoda.) Adelhaiddal.) Töprengésre már az is. habár egyes részleteit nem bírálhatjuk meg. tekintve. Ottó és a pápa rendeletére) a regensburgi püspökséggel jutalmazott. "Ottó az alkut (a magyarokkal) bevégezvén. S HONNAN KAPJÁK MAJD AZ ÖSZTÖNT A TÉRÍTŐK. amely a leghatározottabb formában megerősíti feltevésünket. ezt a körülményt a császár 972-iki kitüntetésében részesültség (?) viszonzásának kell tekintenünk (?)./ mi jámborul csupán húsvét megünneplésére jöttünk össze. A PÁPA E TEKINTETBEN PILIGRINT RENDKÍVÜLI HATALOMMAL RUHÁZTA FÖL. egyházi színezettel leplezve el az összejövetel valódi lényegét. Bruno. amelyben a titkos erők természetrajzának megfelelően meghatározó szerepe volt a tények elkendőzésének.ezer évi időtartamra . ha a titkos erőknek ezzel a széleskörű. vagy éppen mint "békeszerződést" vitték be a köztudatba. kegyetlen diktátumot sem engedték a maga meztelenségében nyilvánosságra kerülni és azt mint "egyezményt". ERŐSSÉGÉÜL PASSAU VÁROSÁT S TÁBORNOKÁUL PILIGRIN PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTA. MAGYARORSZÁG HATÁRAIHOZ KÖZEL OLY MŰKŐDÉSI KÖZPONTOT AKARVÁN SZERVEZNI. a lóláb némileg kilógott." (Wertner Mór i. Utóbb bukkantunk rá az alábbi históriai anyagra. mint helyettesei." (Thierry Amadé: Attila-mondák 98-99. az özvegy fejedelemnek (?) keresztény nővel való összeházasításával Magyarországon a kereszténységet előmozdítsa. "szövetségkötést". hogy t. Ugyanígy a cinkosság és árulás révén a magyarokra mért. hogy Gézának 973-ban bekövetkezett egybekelése (. HONNAN INDULJON KI A HITTERJESZTÉS (a Magyarország elleni diverzió) MUNKÁJA.. noha nem tökéletesre. ezáltal mintegy azt jelezve – a. ZSÁKBAMACSKA-KIRÁLYNÉ Hétpróbás cselszövők szervezte álarcos tanácskozás volt ez. "Miután Géza 973 tavaszán az akkoron Quedlinburgban a húsvétot ünneplő császárhoz követséget menesztett. Ámde még az álcázásnak ez a foka sem volt elég./ mi csupán egy ártatlan és ártalmatlan nászi egyezményt kötöttünk. alatta voltak. végrehajtásához látott..a megtévesztés. és a buzgó Wolfgang barát. miért itt és ebből az alkalomból köttetett meg Géza házassági szerződése? 226 . Sikerült is -. megvalósítani iparkodott (. b.i. házasságkotésének Prokrusztész-ágyába gyömöszölték.diverziós és kémközponttá építette ki. a quedlinburgi eseményekkel s z o r o s összefüggésben ál1. bő okot adhat. I.) akárhogy is volt. mássá színezésének. Láttuk. még ezzel sem érték be és a magyar állami szuverenitás felszámolását előkészítő politikai fegyverletétel kikötéseit a magyar király ugyanezt a célt szolgáló megnősítésének.

a sokrétűen egybefonódó magyar-német történelem egyik l é g talányosabb alakja előzménytelenül és rejtelmesen lép elő a történelem homályából. ennek a rejtelmes némbernek szinte minden (vér)nyomát (Bővebb ismertetését ld. A sort Krimhilda-Hildegund-lldikóval kezdhetjük.messzi idegenben . zsákbamacska-feleséggel pecsételni meg az újdonsült "baráti" kapcsolatot s beleágyazni az egész kötendő paktumot (diktátumot) a házassági szerződés keretébe. mint megsebzett vad vérét a kutyák. Fél évezreddel a nagy szkíta-hun tragédia után az új Germánia ismét a nőfegyvert. Magyarországra úgy szálltak rá a német földről jött királynék. mint egy szétmarcangolt tetem. Akárcsak KrimhildaHildegund-Idikó a régi Hunnia.ellenség földjén . Ottó. az érintett. s tudjuk. az ellenségből hirtelen átvedlett "jóbarát" a tények tanúsága szerint gőzerővel gondoskodik Géza megnősítéséről.) Adelhaidnak ha nem is volt előzménye.vallási ünnepségnek álcázott titkos tárgyaláson . mint roppant dögmadarak. . jött Adelhaid. István király Geisel der Treue (hűség záloga). a szintén Adelhaid névre hallgató császárnéé -.ugyan-az. mint Ottó fölséges párjáé. így nem is hangzik annyira zordul és riasztóan. hogy a többiekről ne is szóljunk (pályájuk külön munkát igényel). Színre lépett-e Adelhaid a tanácskozáson? Bemutatták-e őt a magyar küldötteknek? És Géza. utána. Életpályája egy olyan pázsithoz hasonlítható.r.ismeretlen menyasszonnyal . s a kis ara neve .ki gondolhatna rosszra? . Nem elvetendő ötlet házassággal. történelmi elődje és utódja annál bővebben. kulcsszerep hárult rá a magyar nagyhatalom elleni nemzetközi cselszövény valóra váltásában. Fél évezred eltelte után. a házasságkötési fegyvert (szexuális vagy nemi fegyvert) vetette be az új szkíta túlhatalom lerobbantására. majd Habsburg Mária és Mohács. úgy Adelhaid az ítéletvégrehajtó szerepére választatott ki az új Hunnia ellenében. amelyből egy rosszul működő fűnyirógéppel jókora szakaszokat teljesen kiirtottak s csak itt-ott hagytok meg egy-két borzas (vagy éppen véres) fűcsomót. ugye.merő véletlen volna? . ha házassági szerződése nem ezen a nemzetközi tanácskozáson történik s ezáltal nem válik eltagadhatatlanná. a látatlanba vett asszony . nemzedéknyi távolból.t án. következő kötetünkben. az általános békülékenység keretébe.igazi zsákba-macska. Adelhaid I. Megrögzött nyomtalanítók (hivatalos adatgyomlálók. hogy alighanem még azt sem tudnánk. ez legfőbb gondjai egyike. inkvizítorok) úgy elkaparták életfutásának minden elérhető nyomát. Attila arájával. látta-e őt egyáltalán egybekelésük előtt? Nincs erről semmi hír. Kincstári adatnyelők nyalták fel. akinek gyilkos tőrdöfése nyomán úgy esett szét a hun világbirodalom. s furcsa módon a homály később sem oszlik el körülötte. két évszázad múltán (némely kisebb jelentőségűeket átugorva) a szerelmetes Gertrudisz. hogy egyáltalán létezett s hogy Géza nagykirálynak volt ilyen nevű felesége. magyarítva Gizella nevű felesége. fekete halálmadarak.germán menyasszonnyal Adelhaid. Mivel pedig Őmátkaságát maga a császár ajánlja. A quedlinburgi álarcosbál az ő figurája körül forgott. Ottó császár és a tizedik század végi magyar történelem egyik legizgalmasabb személyisége volt.

Ami túlerőben lévén legyőzhetetlen a nyílt színen. látatlanban elfogadta a döntést. de önmagát. hitvallását. megegyezések. a valóság csődöt mond a láthatatlan erők csapásai alatt. fölülkerekedhet a tárgyalóasztlnál. titkos diplomáciában sincs lehetetlen. A mozgalom m e g v a n indítva. egyházi cél. bármit is. ez a törekvés mozgatja Ottó császárt és a nyugati köröket. Aki gyönge a háborúban. Ártalmatlanná tették. állami szuverenitását. a leghalványabb utalás sincs arra. győzheti észfurfanggal. nincs lehetetlen.) Erről van szó. Ártalmatlanná tenni Magyarországot. föltételezvén. e célra a hittérítő szent buzgalom egyesülve munkál az önérdekhajhászat erőfeszítéseivel. Aki alulmarad a harcmezőn. mindent neki kell áldoznia. . mert a magyarok itt még színes cukorkákat és üveggyöngyöket sem kaptak. elemi létérdekeit szabadságát. VII. béke egyezmények ürügyével! Mert úgy igaz. hogy "KÖTELES LEGYEN BEFOGADNI A HITHIRDETŐKET. a lehetséges lehetetlenné válik. szemtől szembe. hatalmát. Igazlátók keresik. a lehetetlen lehetségessé. Száz év előtt már Szabó Károly is igazláttató szavakra fakadott: "Nyugat-Európa egyházi és világi hatalmasságai versenyeznek a magyar vallásos és polgári élet újjáalakítását előkészíteni."(i. nem a keresztény világ határainak kiterjesztése. ha nyílt fegyveres erővel ennek még a megkísérlése is lehetetlen? Más válasz nem lehetséges erre. társadalmi és államrendszerét kell minden feltétel és ellenszolgáltatás nélkül a nyugatnak odadobnia. Ha a titkos erők. erős lehet a békében. A MAGYARSÁG ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE A leplek alatt ott hever a leütött. csalárdsággal. melynek föladata a NYUGAT ELŐTT RETTENTŐ EMLÉKŰ ÉS MÉG MINDIG FÉLELMETES MAGYAR NEMZETET A KERESZTÉNYSÉG ELFOGADÁSÁVAL ÁRTALMATLANNÁ TENNI. láthatatlan erők kényszerével. a kegyes szólamoktól csöpögő ünnepségek során szelíd kaméleonok között a tisztes tárgyalóasztalnál. Ártalmatlanná tenni a magyarságot. Aki nem győzi erővel. mindenbe beleegyezett. hogy ez a békeegyezmény hasonló volt a gyarmatosító hatalmaknak a primitív népekkel kötött hírhedt "szerződéseihez". elkábított. Leverni őket. A békekötésben a német fél a magyarnak "föltételül szabta" – írja Thierry --. a gyermekkirály. az megvalósítható amúgy. 342. ez az igazi cél. minden kötelezettség a magyar félre hárul. elhazudott igazság s ezer évi tetszhalott állapotából ébredezve. legjelentéktelenebb apróságot akár. Ebben még a derék Thierry is túlzásba esik. OLY SZERZŐDÉS VOLT EZ. „békeszerződés” vagy "házassági egyezmény" tökéletesen egyoldalú. hogy e "megegyezés" során a német fél is tett némi engedményt s vállalt valamilyen kötelezettséget. MELY NAGYON IS FÖLÉRT AZOKKAL. ezerféleképpen megtagadott.m. semmit sem kifogásolt. de hogyan. távolról sem vallási. felszínre akar törni. vagyis pontosabban tönkretenni. feláldoznia. szétzúzni katonai erejét. ENGEDJEN ÉPÍTTETNI EGYHÁZAKAT. Ami nem valósítható meg emígy. a politikában.Géza. láthatatlan háttértényezők munkába lépnek. Az un. a legcsekélyebb.nem tehetett? . az tehetetlen ügyefogyottként ledöfhető a kulisszák mögött. A létrejött egyezményekben sehol egy árva szó. amellyel szemben katonailag tehetetlennek bizonyultak. S TERÜLETÉN SEMMIKÉPP SE KORLÁTOZZA A KERESZTÉNY VALLÁS GYAKORLÁSÁT. s nem is akármit.ellenvetést. mert más eshetőség nincs: titkos ráhatások révén. nem tett . létét. kikészítették a magyarokat a quedlinburgi békés összejövetelnél.

. geleite (oltalmazó kíséret) keretében fényes küldöttség (némely főméltóságok. 7.. 3. Adelhaid úrnőt........... HOGY RÁJUK TUKMÁLJUK (-) IPARCIKKEINKET ÉS BŰNEINKET........... Géza nagykirály aráját védőőrizet........... A királyi úrnői értékek.” ....... AZ EGYEZMÉNY KIKÖVETKEZTETHETŐ PONTJAI 1. Arra kötelezte a magyar felet.. Magyarország megnyitja határait a keresztény hittérítők.) kíséri a királyi székhelyre. valamint a kísérő személyek egésze Magyarország királyának végleges tulajdonába megy át...... 2. Géza. illetve mindazok előtt. AMIT ŐSI JOGON BÍRTAK S AMIT A HARCMEZŐKŐN ÉVEZREDEKEN ÁT VÉRÜK HULLATÁSÁVAL MEGVÉDTÉK. fegyveres katonai egységek benyomulásának.. eszközök..) Lehetetlen nem gondolni többi végzetes........ külhatalmakkal kötött és külhatalmak által a magyarok rovására kötött sírbadöntő „békeegyezményeinkre” Quedlinburgtól a trianoni békediktátumig... működésüket minden lehetséges módon támogatja. s tevékenységüket és személyüket mindennel és mindenkivel szemben megvédelmezi.MELYEKET MA A MAI VILÁG BARBÁRJAIVAL KÖTÜNK.. .... a magyarok nagyura házasságra lép Ottó császár jelöltjével és rokonával.. hogy a keresztény hittérítők tevékenységét semmiben sem akadályozza és korlátozza..... A magyar király kötelezi magát a királyné és kíséretének.... de az országra tán még veszélyesebb békés jellegű folyamatos elözönlésnek. 6. Adelhaid úrnővel még ennek az évnek (973) folyamán. politikai. illetve javadalmazására.Magyarország kötelezi magát. akik be akarnak költözni az országba. különös tekintettel a nyugati gyepűkre. kisegítő személyzet stb. gazdasági.... VIII.. mint fentiekből kivehető... ideológiai megszállásnak. A diktátum.....000 fő) a királyi udvarban illetve közvetlen közelében való végleges elhelyezésére és fenntartására.. védőőrizete tagjainak (10... 98. hogy fenti cél elősegítése érdekében lerontja védőgyepű-rendszerét. zöld utat adott a nyugati inváziónak.. udvarhölgyek. halálos „békekötéseinkre” . A MAGYAROK TÁRGYALÓASZTALNÁL VESZTETTEK EL MINDENT..... Magyarország vállalja. 4... 5......... egyelőre ugyan nem az ország katonai megszállásának... illetve a magyar királyné személyes tulajdonában marad.... hogy minden ellenőrzés. (Thierry Amadé: Attila-mondák.....

Adelhaid. hogy a politikai cselszövés művészetének. társadalmi felfelé törését ne akadályozza. Lehetséges-e. Még maga a magyar király sem adhatott erre felhatalmazást. a jövevényeket a továbbiakban se korlátozza. politikai megfontolatlanság szintjére s szabadjára hagyta„ a véletlen szeszélyére bízta azt. fajra. Nyitva maradt még egy elhanyagolhatatlan kérdes. bocsássa be válogatás nélkül. már a küldöttség tagjainak kijelölésében sem lehetett mértékadó szerepe. Gézát . Csupán ez hatalmazhatta fel a küldöttséget arra. amely Magyarország elsőszámú ellensége volt.. hogy egy ilyen egyezmény megkötésére felhatalmazza a küldöttséget. szaporodását. Maga Géza sem állt és állhatott a küldöttség döntései mögött. legalábbis nem királyi vér. magasiskoláját érvényesítő nyugati politikai vezetés a Magyarországba bezúdítandó jövevények kérdésében visszacsúszott a tervszerűtlenség. a királyi. aminek rafinált eszközökkel való kicsikarása érdekében minden lehetőt elkövetett? A válasz . biológiai anyag és organizmus. pontosabban nem maga a küldöttség. Azaz. Magyarországon úrrá lett egy idegenérdekű titkos erő. hamrétegeit lehántották és amelybe gáttalanul hatolhatott be minden külső idegen kémiai. a titkos diplomáciai tudatosságnak lépten-nyomon észlelhető. korra tekintet nélkül mindazokat. hanem. olyan testté. és ez áll a döbbenetes fejlemények mögött. a behatolás indexi következményeivel. Mert a küldöttség önmagában. a maga felelősségére nem vetemedhetett efféle egyezmény megkötésére. Magyarország eképpen nyított testté vált. állami javadalmazásokkal és hivatalokkal. behozott fegyveres egységekkel. a válógatott germán hadfiak megszállták a királyi palotát. s a befogadottakat. miféle beállítódás folytán kötöttek és köthettek a m agyar küldöttek ilyen végletesen egyoldalú és Magyarországra minden v o n a t kozásban katasztrofálisan hátrányos szerződést a német féllel? Milyen meghatalmazásuk volt? Jogszerűen. ne is ellenőrizze. ezeket az alulról jövő mozgolódásokat azonban még idejekorán és drasztikusan elfojtották idegenből.fegyveres őrizet alá helyezték. udvart és a királyi gyermeket. Tízezer fegyveres élén bejött a csodálatos menyasszony. de magyar volt . Feltehetően. Mi áll hát az elképesztő szerződéskötés hátterében? Nincs más magyarázat: a tizenkét főnyi magyar küldöttség visszaélt megbízatásával. Ugyanakkor a test.felülvizsgálat és korlátozás nélkül nyissa meg határait. De vajon milyen alapon. az ország színmagyar lakossága. hittérítőket éppúgy. akik be akarnak jönni. így például birtokadományokkal. miként ezt maguk a német szerzők is elismerik. a mögötte álló hatalom. m e r t magának a királynak sem lett volna joga ahhoz. kényre-kedvre kiszolgáltatva azt a germán nagyhatalmi imperializmusnak. nemre. s megtette a csöndes őrizet.aki ugyan nem jelentett számukra semmilyen veszedelmet. mint Attila nászának megtartásakor. nem fogadhatta békés szívvel ezeket a folyamatokat és mozgolódásba kezdett. mint civileket. Csak egy magyarázat lehetséges. törvényesen semmiképpen sem kaphattak felhatalmazást arra. amely mindinkább széttöretett etnikai egységében is. hogy az országot odalökjék a német birodalmi érdekeknek. gyarapodását. Európa egyik legfőbb hatalmát kiszolgáltassa képtelen szerződéskötés által annak a hatalomnak. mint szervezett csoportokat. hogy Magyarországot. Kik előtt? Mindenki előtt. amelynek védő bőrfelületét. hanem minden lehető módon segítse elő. gazdasági. ily módon a királyi személyi jelkép is megőrződött. azok boldogulását. Itt ezúttal nem folyt vér a nász m e g ü l é s e k o r . egyénként családokat éppúgy. az áruló küldöttséget csak egy áruló kormányzat jelölhette ki és indithatta útnak. jobbnak kínálkozott a vértelenebb megoldás.

hogy A MAGYARORSZÁG FELÉ IRÁNYÍTOTT IDEGENÁRADATOT UGYANAZ A POLITIKAI ERŐ SZERVEZTE ÉS IRÁNYÍTOTTA. vagyis azok a rétegek. mű anyaga. mocsarakon át vonultak be a mit sem ejtő országba. Ez természetesen azt jelenti. hatalmi érdekek szolgálatában történt a betelepítés.. bevetésre —. amelyek beleillettek az ország békés jellegű megszállási és öntudatlanítási tervébe. Messzemenő óvatossággal. katonapolitikusok. . így elsősorban a diplomaták. messzemenően az irányító hatalmi szférák érdekeihez igazodva.esak az lehet. s olyan társadalmi rétegek kerültek betelepítésre — mondhatnánk. egyházi és világi méltóságok. AMELY AZ ORSZÁG HATALMÁNAK ALÁÁSÁSÁRA SZŐTT TITKOS MANŐVEREK EGÉSZ FOLYAMAT VÉGREHAJTOTTA. hogy gondosan előkészített.. a magyar király által elébük küldött útbaigazítók vezetésével rejtekutakon. összevissza történt személyi beköltözéseket s számolnunk kell vele. szervezett betelepítés folyt. siessenek fegyveres seregeikkel a segítségére a saját népe ellenállásának letörésére. nem egyéni. a legnagyobb titokban. ZÁRÓRÉSZ Nem sokkal a történtek és feltehetőleg az Adelhaiddal való egybekelést követően Géza titkos futárok útján küldött titkos levelekben felszólította a környező országok uralkodóit. hanem a nyugati nagypolitika szükségletei szerint. hogy előre kidolgozott tervek. hittérítők. Megindultak az ellenséges fegyveres hadak a mindeddig megközelíthetetlen Magyarországba. személyi igények. erdőségeken. De ez mára következő kötet: A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA avagy GÉZA NAGYKIRÁLY VÉRE c. amelyeknek fokozott lehetőségük volt a szellemi megszállás megvalósítására és az ország felső és középrétegeibe való beilleszkedésbe. kereskedők. Következésképp ki kell zárni a találomra. a magyar nép leverésére.

Paris MDCCCLlX. 1984. 1981. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Ford. Bp. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Horváth János. Blaskovics József. Polybii Historiarum Reliquie. Bp. Ford. Pest 1862. PaulusDiaconus: A longobárdok története. Dr. Bp. Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rend-béli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett. Scriptores historiae Byzantinae Tom. Emericus Szentpétery: SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM I. Bp. 1960. Gombos F. Szabó Károly. Bp. Jordanes: A gótok eredete és tettei. Földy József. Chronica Hungarorum. 1975. Brassó 1901. Bokor János. 1978. Árpád-kori legendák és intelmek. Ford. Nagy-Becskerek 1892. Albin. Petropoli. 1977. 1982. II. I. Horváth János. 1973. Ford. Bollók János. 1971. Pais Dezső ford. IV. Blazovich László és Sz. Szekel Estván: Chronica ez világnak jeles dolgairól.IRODALOM Anonymus: Gesta Hungarorum. Brassó 1904. . 1983. Ford. Bp. Kézai Simon mester Magyar krónikája.. Bp. Kassán 1753. Ford. Geréb László. Strabón: Geographia. A magyarok története Tarih-i Üngürüsz. Galántai Erzsébet Bp. MCM XXXVII. Bp. Dr. Hasonmás kiadás Bp. 1985. Dr. Ford. Ford. Thúróczy János: A magyarok krónikája. Dr. Budapestini. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. MDCCLXXIX. Bp. Képes Krónika. Ford. Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. Ford. Krakkó 1559.

1926 Laurentzi Vilmos: Kereszténység és Királyság-ellenes küzdelmek. Arad 1900 . Bp. Ford. Jurkovics Emil és Gaál Lajos. Bp. Bp. Attila-mondák. Déri Balázs. Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiből. Hevesy: László és Kálmán törvényei. Bp. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Németh Béla. 1961 Darkó Jenő: Bölcs Leó taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. 1908 Rimbertus Anskariusa: Ford. Bp. Bp. Thierry Amadé: Attila történelme. Ford. Bp. MDCCCXCIL. Donáth Regina. Menander Protector történeti művének töredékei. Oláh Imre. Ford. Brassó 1905. Sajtó alá rendezte Győrffy György. Oláh Miklós: Hungária. Müller Lajos. 1903 Györffy György: István király és műve. Gombos F. 1984. Dr. Bp. Moravcsik Gyula. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Ford. sz. 1907. Szabó Károly. Bp. Pest 1865. Dr. Szabó Károly: A Magyar vezérkar kora. Ford. Ford. Albin.n.1975. 1878 Lukianosz összes művei I. Tarnai Andor. 1915. Kézirat é. Bp. SJ.: A Római Index. Erdélyi László. Ford. Juhász László. Claudiopoli. 1910 Szerémi György: Magyarország romlásáról. 1985. Luidprand: Történeti Munkái. 1950. Bp. XI. II. 1974 Krenner Miklós: A nemzeti királyság eszméjének kialakulása. Lukinich Imre. 1977 Géza Kuun: Relationem Hungarorum.Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Bp. Bp. Bp.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->