A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

GRANDPIERRE K. ENDRE

A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

AVAGY

A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA

TITOKFEJTŐ KIADÓ

A borítót tervezte, az illusztrációkat válogatta és közlésre előkészítette

BARCSIK GÉZA

© GRANDPIERRE K. 1993.1422/66-12) Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató . ISBN 963 77 08 00 X Nyomás és kötés a Zrínyi Nyomdában készült Budapest. ENDRE. (93.

........... 40 A magyarok leveretése..............................................................Főbenjáró bűncselekménnyé vált az .. 28 Pogányok voltak-e a régi magyarok? ............ 33 Bűnös nép" . 23 Vád alá helyezett magyar nemzet ....................................................................... ...... tilos kiejteni ......................................................................................... évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása .... 9 Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán........................................................................ 17 Jótanácsok e könyv kézbevevőinek ................a magyar! ............... 34 A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok ... vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? ...... 34 "Veszett dühű ellenség" .......... szolgaságravetése.......................... 16 Résnyitás-titkos tényekre .................................................................. 21 MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI ........... 33 Árpád neve bűnös név. 18 Az igazság isteni erő ......... 27 A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai................. 38 A kényszerítés joga .. áthatolhatatlan köd...................................................................................................................................................................................... 29 Vallási türelem és tolerancia .......................... végső kétségbeesése ......................TARTALOM A LEFEJEZETT TEST ......................................... 37 Kereszt avagy halál .... látásrontó homály ................................... 30 Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? .................................... LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? ....................................................................................................... ......................................................................................... 31 Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében ........................................ 39 Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok ...................

......... 53 Világhírű hindu tudós (J................................. 51 KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL....... SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL ...................................... J.. KULTÚRÁJÁRÓL............................................... 71 Magyarország területi nagyságáról .............. barbár műveletlenségű magyarok ......................................... viselt dolgairól.................................... VITÉZSÉGÉRŐL........................... 65 Ázsia urai a szkíta népek .............. eurázsiai pusztaságokat .... 64 A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön ........ és menekülése ..................................................................................................... 60 Száznyolc hajdani magyar nemzetségről .... 49 Kik pusztították el Magyarország ereklyéit........................ 50 Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? ............................... az idegen igába kényszerítéssel ............... 63 Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe ..................................... 44 Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel........................................................ faji őseredetéről ................................................ Modi) a régi magyarok nagyságáról........... 62 Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister) ............ 45 Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? ................................................ .................................................................... Ördögi sugallat melyik felet vezette? ...................... MÉRHETETLEN ............ 72 .. 68 A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy ............... 67 Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában ......... 59 Kis nemzet-e a magyar? ... .................. ................................. történelmi és néphagyományait..................................... 43 Vert vadállatként visszavicsorító..................... 67 Európa ősbetelepülésének titkai .és védrendszerét? ................... ősidőktől fennállott gyepű. védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között ............

..................... 75 Miért volt Isten szava a magyar nép szava? ........................................ 73 Magyar-itáliai-bizánci közös határ ......................................... 123 Miről volt szó tulajdonképpen? ......... századi nemzeti tragédiánk .... 100 Hadúr és a hamisítók...... 130 A Szent Gallen-i eset ................................................. 95 Aranyhíd ível át történelmünk fölött .................................................. 92 Arany János és X-XI...................................... 113 TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK . 117 Bűnné bélyegzett erény.................... 93 Emlékezetfosztás ............................................................. 126 Régi magyarok vitézségéről................................................................................... 78 A Magyarok Istene legfőbb jellemzői ............................................. 97 Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése .................................. Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? .............. magyar katonai offenzívát? .... 107 Porbadűlt istenszobrok ....................... 132 ................................................. 80 Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? ...........................................................................................................Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak ................................................................................................... 79 A régi magyarok erkölcséről .......................................................................... szégyenné gyalázott dicsőség ................. 97 Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! ................................................ 89 A HAMISÍTÓK ELLEN ......................................................... ellenállhatatlan erejéről ..................................................................................................................... MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI ............. 92 A nemzeti vallás jelentősége ............................................................................ 99 A Magyarok Istenének vezérnyomdokai ......................... 119 Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi .................. 73 Moldováról és Havaselvéről ....... 80 ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ............................

......A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata ................................. 172 10.... 8.. "Egészen Konstantinápolyig mentek ők" .................. A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről .......................................... 150 Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet? ............................................................................................. 171 Az ütközet további titkai — 2.................. Miért maradtak el a támadások? ............. titkos voltáról ... Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála ........................................................................................ 150 1........ 164 I. Bosszúálló Botond serege visszavág .................................................... 173 12.. 7.......................................... 147 Európa magyar nyomás alatt .......... 135 A pozsonyi csata ....................................................... 162 Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? ................................. 177 NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN .................... 157 Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? .................................................................................................................. A csata lezajlásának körülményei ........ 149 A történelmi események leárnyaltságáról................................ 153 3......................... Az agyonhallgatott másik Botond ............. 155 Könnyű és holtbiztos .................................................................................................................................... 172 11............................................................. AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL ............. 4..................... 150 Mi történt Augsburgnál? .............................. 140 VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT .......... Liudprand cremonai püspöktől ............................ 137 Ismétlődő világtragédiák ................................ 2........... Ottó császár gondjai .................... 9.......... 176 13...... 179 ........ A második visszavágás ................ 5....... 6............................ 163 Az ütközet további titkai...

.................. 208 6............................és nemzetrombolás mindenkori titkos programja ................................................ 187 A király esküje .................................................................. 205 Ottó császár jósága ................................... IV...... 186 Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén ......... 225 A magyarság ártalmatlanná tétele ................................................ II............................................................................ 202 Az arannyal megrakott szamár — világtörténelmi bomba .......................................... Zsákbamacska-királyné .............................................................................. A mérgezett alma ........... 215 I............................................................................. 181 Taksony titokzatos halála ........... 2................. 193 Gyújtogató Adalbert .... 4.... 212 MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? ............. VII................................................................. 199 A megvesztegetés művészete ....................... 217 A tizenkettek talánya .. 222 Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau városát ............................ Titokzatos követ járások ............................................ 183 Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei .......................................... III.......................... 193 Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? ............................ 188 Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása ...................................... 197 1................... 194 PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON ............................ 189 Az ország.......Nyomtalanított titkok nyomában .................................................................. 228 ....................................................................................................... 5....................................................................... 3........ 225 VI........... V.................................................................................... 207 Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele . A békevágy csalétke ......... 219 A "békéért könyörögve házaló" magyarokról .... Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása ............. 220 Különös szerepcserék ..................................................................................................................

......... Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai ...................................................................................... 229 ZÁRÓRÉSZ ............... 232 ..........................VIII....

" Bod Péter " O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare" (Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már) Dante "Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv. adj jelt!" Petőfi "Keresztény hitre tértenek magyarok az első István király idejében főképpen. AZ AKKORI DOLGOK IS IGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK. AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN. NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOK VAGY POLIBIUSOK. gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé. melynek alapján valóságos. . FENNTARTOTTA VOLNA.A LEFEJEZETT TEST "Magyarok Istene.

nem szabad megbocsájtanunk. ha elveszti szeme világát. ami valótlan és hamis: a felületek felületét. hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga." Szabó Dezső "Semmit sem ér az a történetírás." Sziklamezei Zsolt "Dio Cassius helyesen jegyzi meg. vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek. a másik szándékos. akik szándékosan hazudnak. mivel m i n d e n t i t o k b a n folyt. Montesquieu . megszűnt az élet tanítómestere lenni. a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség. felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása. aki tudatlanságból nem mond igazat..mítosszá. megilleti az elnézés. a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket" Krúdy Gyula "Nekem is az a véleményem. hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik. A história megbukott. a gondolat altatójává. elbukott. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük. áfiummá vált. Azt. hogy ezekben a (történészi) munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania. az egyik a tudatlanságból ered.. (." Polübiosz "Kétségtelen: a magyar történelem új megírása. azoknak azonban. magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot. ugyanúgy a történetírásból is haszontalan mese marad. amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett. a lelkek bódítójává.) megtudni csak azt lehetett. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről. Két fajtáját említettük a hazugságnak. amely megreked a történések felszínénél. vaskalappá. ha az igazságot eltávolítjuk belőle. mert a történelemből csak azt mutatja meg.

LENDÜLETE. és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már.." Széchenyi "A MAGYAR SZELLEM A XI. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ. hogy ami utat ad. hanem az. hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé. mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában. ne csaljuk magunkat. könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet. saját életünk többé nem óvhat. és a történelemmel akar igazolni. A PUSZTULÁS ÚTJÁRA? MIKOR? MIKÉPPEN? ÉS MI ÁLTAL? MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTA MIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRE SZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA? . s a történelemnek ilyen felületes. sem ideje. hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk. s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen. sem lehetősége nincs hozzá. HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL VESZTETTÜNK UTAT? UTAT TÉVESZTETTÜNK? ELTÉVELYEDTÜNK? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET. azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki. hogy bizonyítékul szolgáljanak. Hazafiak. Erre sohasem kerülhetne sor." Vámos Ferenc "Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni."Természeti jogainktól annyira elesnénk. mivel az írónak többnyire. ha a szerző kötelességének érezné. hogy a szerző vele akar bizonyítani." Clauzewitz "A gondolatban van valami fényszerű" Pan-Nemes János Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk: MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK. HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb. Mégis állíthatjuk. szinte ily mélyre süllyedénk. hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más.. szinte ennyire jutánk. s létünk inkább csak papirosra van írva. csupán futólag érintett eseménynél.

ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA? MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL. VÉGZETES FORDULATAIT? MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK? MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN? MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK? MIFÉLE BALSORS? . ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS? KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE? MI AZ OKA. HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK? MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA. CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT? MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT? MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN? MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB? MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK. MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ? MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET? TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT. DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET? MIÉRT PUSZTULT KI — ÉS PUSZTUL MA IS — NÉPÜNK ÓRIÁS. HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL? MIÉRT FOGY. RETTENTŐ TÖRÉSEIT. PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET? MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT? MI FOJTJA LE. BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK. ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ. HOGY VELEJÉIG ROMLOTT. TUNYASÁGBA.MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK? MIÉRT APRÍTJÁK.

HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT? Mert valamit vesztettünk. HOGYAN. S nem tudjuk. MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK? HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK? FELELNI KELL MINDENRE EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA FOJTOGATTATÁSUNKRA TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA S MINDENEKELŐTT ARRA MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL. mint világtalan vak vándor. hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre.MIFÉLE VÉGZET? MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA? MI BÉNÍTJA MEG. HOL VAN A BAJOK GYÖKERE. mit vesztettünk. MIKOR. Nemzet. hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el. MI DERMESZTI A NEMZETET? MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET? MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK? MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK? MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET? MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST. MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA. vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad . A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT? MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK? FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE. tény s való. MIÉRT . a vad történelem. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk.útja a táguló idő.

úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk. Elrabolták a Napot. a Holdat. amivé lettünk s ami ma vagyunk. minden sajtótermék ezt sulykolja belénk. minden szellemi és álszellemi. tőkére ráhúzott rabra. mint a fényben tobzó nappal. éles fordulat történt a magyarság életében.MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNK EZER ÉVI POKOLJÁRÁSA. . MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE? Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás. társadalmi és áltársadalmi. mintha belülről valamiféle vihar rázná. A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik. időszámításunk. Lefejeztek egy nemzetet. irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja. A koponyában gondolatok viharzanak. ha valóban akkor kezdtünk el élni. Ha így van. Az üvegesedő szemek még látnak. elgurul. ha valóban így igaz. Elrabolták a Magyarok Istenét. Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni. úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra. Minden történelmi munka. Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg. Mégiscsak meg kell tenni. Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű. A fejetlenné vált test vergődve ráng. mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot. úgy akkor lettünk azzá. Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk. Elrabolták tisztánlátásunkat.

lélekdermesztő átok húzódik itt. ernyesztő tunyaság. láthatatlan üvegfal. párát felhőző árok. vad hazugságbozót. LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY Sokféle elme. zúzalék.VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG LÁTÓHATÁRÁN. magasan szálló lélek megtorpant itt. ÁTHATOLHATATLAN KÖD. mert valamiféle köd. letarolt városok égő koponyáiból. valami akadály. alattomos kígyófenyegetések. gát. gyöngeség. betört híd. félelem. mert él az élet s fényt és életet követel. A magyar géniuszok mindahányan felvetették: MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA? MI A ROMLÁS OKA? MI TÖRTÉNIK VELÜNK? MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR? Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból. itt. átok és konok tiltás. ennél a pontnál. És mégis tovább kell lépni. világárulás által elszakított véreinkből: MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET? MI AZ OK? MI AZ OK? . tilalom. mélyfekete sugárzás. eszméletorzó ború. gyávaság. bűn. omló falak mögül. kőtorlasz.

ha emez égretörne. mi a baj? Honnan ered a baj? Lépjünk egy ezredévvel visszább. másik patakzó vérből: tágas törés húzódik itt. amit emez akar. akárha a két part között világnagy folyam folyna. küzd. víg ének a lélekforgató gyásszal. egyik rubinkőből. RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. a másik mélyberántja úgy áll egymással szemben a kor két szakasza. . bajok. mely olyan széles. a másik karbunkulusból. a másiknak vad métely.Belső-külső ártalmak. a másik elátkozza. óriás mélyárok. mérgek? Kivagyiságos gőg? Olcsó pökhendiség? Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság? Jóságbálványozás? Idegenmajmolás? Javainkat elorzó ádáz. akár élet a halállal. akár nappal az éjjel. A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna: egyik fele pirosból. fekete óceán két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja. miért emez vérzik. egyik gyémántos fényből. tövestől kiszaggatja. a másik tövig rontja. hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig. amit emez fölrakna. a másik feketéből. rabló szomszédok? Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság? Ős-önzés rákfenéje? Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva tudnunk kell. szerelmes.

emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól.Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző. miután látta. akárcsak a derék Willermus apát templomi lesőrése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire. a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól. mert meggyőződése. elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében). egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti . s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania. mert meggyőződésünk. élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. de legfőbb önvédelmi érdeke is. ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén. a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg. mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka. Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen. mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget. mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége. amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (i. mintegy az ő szemén át. Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka. a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. mert ez a munka nem nekik való. Éppen ezért félreértések elkerülése végett. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok. Tudjuk. s ma. általa. galádul ki játszott. hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze. megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak. mint a világító nappal. hogy az igazság feltárása. ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet. hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában. aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről. másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa. amely csak gondolkodásra érett. Willermus apát cseléről számoltunk be. azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről. évszázadban átesett. JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK Akinek gyöngék az idegei. mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe. amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják. mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát. hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni. elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire. tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit. mű 73. világhazugságok leleplezésével. kötetében egy roppant különös eseményről. nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba: "Willermus vagy Vilmos apát. puszta megmaradásáért kell küzdenie. némelyeket fellelkesít. Nem keresztényellenes azért. amelyen a magyarság a X-XI. ostoba szennyregényt.) Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes. kiművelt emberfejeknek szól s azoknak. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c. amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért. Nyújtson ez a munka. akik felelősséget éreznek ennek az elárult. a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a .azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -.

aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget. a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére. hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem. hanem a rejtélyes háttérvonulatokat. rendhagyó jelenségeket vesszük számba. amit hazugságok és torzítások sűrű. s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is . EMLÉKTELEN IDŐK ELHANTOLT KORSZAKOK EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK TUDATAFOSZTOTT NEMZET ELPALÁSTOLT GAZTETTEK HAZUGSÁGTAKART VERMEK ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS GÁNCSOK. titkokkal fedett történelmünk ellenében. Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót. És nem németellenes. majdhogynem üldözött. hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik.mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét . azt. régi ütközések. a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni. áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől. a történelem mögötti történelembe. megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át. nem a (jobbára teljesen meghamisított. mert a különös. rémtetteket csak az a vétkes mentegeti. az igazság. s így a rendhagyó. különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti. százados orvtörekvések eltussolására. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség. a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést. hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van. s végül de nem utolsó sorban.kereszténységre szükség lehet. jogfosztott néppé. szakadást. bekebelezési kísérletek. ütött. az eltérő nem a rendet. a titkos tényezők világába. aki e vétkekhez továbbra is. fölfalások. hanem inkább a feltáratlant. ÁTKOK ÉS TILTÁS LETAKART KATAKLIZMÁK LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK . ebrudalt néppé. háttérokokat. a törvényszerűt cáfolja. titkos cselszövések. a régi bűnöket. s mindenekelőtt a különös. ahol felfeslik a hazugság szövete. Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra. mert meggyőződésünk. biztosítani bűnelkövetési jogát.a magyar néppel való egymásrautaltságára. bűntevők bűnbakjává. akárcsak a magyar. bűnösök bűnösévé. mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált. bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok. eszelős hódító szándékok. s lehet.

Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem. mert kétség nem férhet ahhoz. mint az igazság feltárása. mintha annak kutatására indulnának. az írók és műveik boncolgatásába. AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA. Előfordulhat és bizonyára elő is fordul. mint a bűneltitkolásban. ők érdekeltek a bűnben éppúgy. hazugságban. hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés. rágalmazásban. a Sátán hatalmával szegül szembe. a tudat. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ Az igazság kimondása.KIFICAMÍTOTT TÉNYEK Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel. a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit. Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának. miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti. Aki hazugságot leplez le. Nincs és nem is lehet szentebb. hol. hogy az igazság feltárása. riadalmat okoz. csalásban. kétségbeesés gyötörte elmével. a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe. hogy megtalál(hat)ták volna a választ. éppúgy. kimondása fájdalmat. A választ fal zárta el. hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz. korok. kimondása. ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény. Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége. Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében. NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT. fájdalmasan érinti a fény. népek félrevezetésében. feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai? Ámde a pontos tényállás feltárása. de a legszentebb érdeke is ez. kiforgatásának. hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek. mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül. MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK. felemelőbb dolog a világon. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az . a válasz elmaradt. a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala.

ELPUSZTUL A VILÁG. de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette. kiált igazságért. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA. kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA.harci erő védtelen áldozata . jóvátenni a népek. egyedül Magyarország liheg. mert egyébként elpusztul a világ.. mert másként elpusztul a világ. mint éppen napjainkban.. felelősségre vonni bűnöseit. Mi magunk.írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). a hazugság-. s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk. hogy az igazság győz. csalás-.. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot. magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel. E szerencsétlen és megalázott nemzet .) szabadon nézhet szembe a gondolattal (. mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás. mintegy annak jeléül. vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA. század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot. ámítás.a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át.emberiséget. fel kell tárni a múlt bűneit. hogy megmenthessük a világot. bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne. hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG.(. kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei. mert cáfolhatatlan érvényű valóság. elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező. eped. Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot. mégha koronás kontárok. a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van.) igazságot. ő az a nemzetek közt. úgy az az igazság kimondása és érvényesítése. Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság . hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van. melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (. . Hajdan a X. országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket.és bűnmarcangolta népek Ha valami megmentheti még a romlásnak indult. Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele.) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" . itt van az.és vele együtt most már a világ jelentős része is .. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség.. az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket.. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve. hazugság-fojtogatta emberiséget.

a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét." Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411) HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL. ERÉNYEIT BŰNÖKNEK. kik sohasem szerettek Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek.vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -.MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT "Amikor léte van veszélyeztetve. A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA." Bernard Crick "Némely népek. AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK. megáld minden képmutatást. a művelődést más irányba terelte. VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA. a társadalmi igazság. egyházi tisztségek elárulását. az emberi eredetiség és a hazafiság. más szellemben folytatta. az irodalom. a természetszeretet. elutasította . börtönöket és halált. zsarnokságot. előnyeit megtámadta. a szabadság. Oly óra nincs. árulást. a testvériség. az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete. (G) "A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész. mint cél. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA. kiben rám nem törnek. ELVÉSZ AZ EMBERISÉG. ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól." Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára "A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN" (Shelley) A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit. Az egység. . az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit.

Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett. tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal. egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják. már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről. betűhívek és a megjelölt helyeken bárki által ellenőrizhetők. nemzeti igény. viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait. kutúrájáról. elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték. milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk.HIRDETTE. hogy a rágalmazás. tudásszintjéről. (Bp. megköszönnénk. aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll. mintha ez lenne a hivatásuk: gyűlölettől habzó gatyás hárpiákként valósággal szörnyetegeknek festik őket. jámbor népre.az már elfogadhatatlan és tűrhetetlen. erkölcsi magatartásáról." Anonymus Gesta Hungarorum Bp. emberalatti vadállatoknak. bűnös. arra a népre. Akik a pogány szóval dobálóznak. . amely jószívűségének. 1983. Ha mindez igaz volna. é. becsmérlik a magyarságot. hacsak szemernyi része is volna gyalázkodásaikban az igazságnak. Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról. Ámde ha minden alap nélkül hányják a sarat az áldott. 77-78. Mert valóban hihetetlen. Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú. hazugságfertőben fuldokló világban . n. Ezért. némelyek elképzelhetetlennek vélik majd. vak tévelygőknek." Sziklamezei Zsolt Össznépi. emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával. ősgyalázás bűnét követik el.) félve tanultak csak némelyek. Ilyképpen (. a következőket mondotta erről: "Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná. nyomatékosan közöljük: idézeteink hitelesek. de igaz: úgy seprűzik. mert szent az igazság. nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. hőstetteiről szóló ősi hagyományait." Imre Sándor "Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét.) Meglehet. szent vágy és szükségesség megismerni. amely befogadta őket és amelynek kenyerét eszik... hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak. nyíltságának és jóhiszeműségének áldozata a mindinkább elbestializálódó. hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk. sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással.

hogy kipuhatolja a vádlott kilétét. Korlátlan hatalmú bírák parancsára előállítanak egy embert. Borzalmas vádat emelnek ellene. A történelmi valóság megmásítása. ki is valójában az ismeretlen vádlott. Lehetetlennek tetszik. nyelvét kivágták. hamis szószólókat rendeltek ki védelmére bűntársaikat. . mégis így van. Ősi múltjának hajdani dicsőségének minden nyomát eltüntették őstörténetét kiirtották származását eredetét meghamisították. s ha védői szólnának. a kétszínű kaméleonkotlás. akiről semmit sem tudunk.és emlékezetirtást végezték. hogy saját papjai. azokat akik elnémították.Lehetetlennek tetszik. vádak záporában áll. a vádlott sem felel. egyházi igehirdetői gyalázzák és ássák alá. szemeit kioltvák. de kiderül: a vádlott okiratait. óriási közönség előtt. az ókor legendás igazságos szkítáinak egyetlen maradékát. akik sorsküldte védőinek tudatát csüggesztő mételytanaikkal. azokat. A védő gyanút fogva fölfeszíti a vádlott vérző száját és megdöbbenve látja: tőből kivágták a nyelvét. A sors által kirendelt VÉDŐ . ellentétére fordítása. a "cél szentesíti az eszközt" elve vétek Isten és ember ellen. tudni akarja.a bírákkal és az elámított közönséggel dacolva . az Isten és az igazság népét. Kimaszkírozott bírái. adatait a bírák megsemmisítették.már ácsolják a vérpadot és hozzák a dísztelen koporsót. gaz bírák kórusa. hogy megismerhesse a múltját. De senki sem felel. a krisztusként keresztrefeszített Magyarországot. akik sarat kentek rá s vádolják. s miközben a vádak dörögnek. dühödött és aljas ellenségeivel mintegy kórusban állva ezt a népet. hazugságkotyvalékkal mételyzik. azokat. Véres szörnyű bírósági komédia zajlik a színen. kínpadra vonták. viselt dolgait s ilymódon mintegy ellenőrizhesse a vádat. zavarják ráplántált vakhitekkel azokat. a vádlott a fejét rázza és érthetetlenül nyöszörög.aki úgyszintén rágalmak. hogy ne védekezhessék. VÁD ALÁ HELYEZETT MAGYAR NEMZET Parabolával kell kezdenünk. célzatos rágalmazás. hangjuk túlharsogja a rágalom-tudorok. Odakint az ablakon át látni . Valahogy így áll a magyar nemzet ügye is. jóllehet a magyarság befeketítése. akik külső vad ellenségeivel együtt üvöltözik rágalmaikat. nem lehet Istennek tetsző feladat.kérdéseket tesz fel. Védő a bírákhoz fordul. magyar álarcban vádakkal halmozzák el a magyart és büntetőpert folytatnak ellene. azokat akik az adat. megbénították. eltorzítása. így hát vakmerően . követeli: mutassák be a vádlott személyi okmányait. tudományos mezben. rágalmazzák. papírjait. a régi magyarok sárral bekenése. amelyet régi kútfők Mária országának mondanak. EZZEL SZEMBEN AZ IGAZSÁG KIMONDÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE: ISTEN TISZTELETE ÉS FELMAGASZTALÁSA. dermesztő félelmekkel.

becsmérlő lepocskondiázását. A FARAGATLAN KÓBOR NÉPRE. ami belefér! Kiderül e pár keresetlen szóból. emígyen nyilatkozik felvetett kérdésünkre: "A MAGYARNAK BARBÁR NEMZETE A HITETLENSÉGBEN MÁR RÉGÓTA TÉVELYGETT. VAKHOMÁLYBAN TÉVELYGŐ FARAGATLAN KÓBOR NÉP? A nagylegenda kertelés nélkül kimondja.) Ilyen kedvesen és közvetlenül. haszonlesésből. a bosszúálló (Jehova) letekintett az égből. önmagát gyalázza meg. a régi magyarok: . Rakd bele.A MAGYAROK A KÁRHOZAT ÉS TUDATLANSÁG FIAI. MELY NEM ISMERTE FEL. hogy szívünknek drága őseink ("Aki őseit szidja. de leginkább a hazaárulást. a díszes formában kiadott Árpád-kori legendák és intelmek (Bp.. tisztes törekvések.) Az Ószövetség Istene. S tiltják a részrehajlást. Nos. a saját fészekbe piszkítást. haragtól fűtött befeketítését." (Árpád-kori legendák és intelmek 23) POGÁNYOK VOLTAK-E A RÉGI MAGYAROK? Halljuk ebben a kérdésben is mindenekelőtt klerikusainkat. AZ ELOSZLATOTT HOMÁLYBÓL az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse. hitek személyi érdekből. hogy a magyarokat TITKOS TERVEK alapján leigázták: "KÁRHOZAT A TUDATLANSÁG FIAIRA."). rágalmazást. hiszen "Isten szolgáinak" bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniok: isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást.).BARBÁROK voltak . melynek összeállítói fölöslegesnek látták a legenyhébb bírálói megjegyzést is. hogy e "tévelygő népet A HAMISSÁG ÚTJÁRÓL AZ IGAZSÁG ÖSVÉNYÉRE.. a más vallások iránti fenekedést és gyűlölködést is. 1983. S A POGÁNYOK SZOKÁSA SZERINT HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ BABONÁKAT KÖVETETT" (Árpád-kori legendák 17. HOGY ISTEN TEREMTÉSE VAGYIS HÁT A PANNÓNIA FÖLDJÉN LAKÓ MAGYAROKRA (.

- HITETLENEK - ISTENTELENEK - HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ SZOKÁSOK RABJAI - BABONÁK BÓDULTJAIKÉNT KÓVÁLYOGTAK - POGÁNYOK, POGÁNYSÁGOKBAN POGÁNYKODÓK

De hát mi is az a pogány? Ki is az a pogány? S miért pogány a pogány? A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR szerint: a "pogány" a "durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó" stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok... Bizony így, ilyen aranyosan, ilyen tiszteletteljesen szólnak dicső nemzetünkről. Leverő még elgondolni is, hogy a barbárságnak, a durvaságnak, tévelygésnek ilyen mélységében éltek kereszténység előtti őseink. Ám ha így volt, ha az egyházi szerzők által írt legendák igazat mondanak, ha eleink valóban ilyenek voltak, amilyennek lefestik őket, úgy nem tehetünk mást; le kell hajtani a fejünket. De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők? Mert nem kimondani, de még elképzelni is szörnyű, hogy a kegyes szerzők hazugságot hazugságra, rágalmat rágalomra halmoznak. S nehogy bárkiben is kétely-métely sarjadjon fenti idézetünk hitelességéről, közöljük, hogy idézetünk, akár csak a többi legendaidézetünk - betűről betűre hitelesen követi a legenda szövegét és bárki megtalálhatja azt a jelzett mű oldalain, más hasonló ékességek között. Külön filozófiai rejtély: miként követhettek el "szentségtörő szokásokat", hiszen a szentségtörés előfeltétele a szentség: lennie kellett előzőleg szentségnek ahhoz, hogy össze tudják törni. VALLÁSI TÜRELEM ÉS TOLERANCIA FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNNYÉ VÁLT AZ ÉVEZREDES HAGYOMÁNYOK SZENTESÍTETTE MAGYAR ŐSVALLÁS GYAKORLÁSA Szent István király nagy legendája szerint Géza bűntettesekként bánik el a magyar ősvallás követőivel: "Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utat követnek (nem a zsidókereszténységet), fenyegetéssel és rémitgetéssel törte igába"

(Árpád-kori legendák és intelmek 27) Rajtakapott, tettenért bűnözővé vált tehát, aki Magyarországon, magyar felségterületen az ősidőkbe visszanyúló magyar ősvallást - az emberiség egyetemes, szent ősvallását - követte. A megtorló büntetés, miként azt más forrásokból tudjuk - nem annyira "rémítgetés és fenyegetés" volt, hanem fizikailag végbe vitt megtorlás, mindközönségesen: halál; akit rajtakaptak, hogy ősei hitét követi és őseinek áldoz, s rajtakapás és válogatás nélkül mindenkit, aki vonakodott kereszténnyé lenni - mert a puszta húzódozás is bőségesen elég volt a megtorlásra könyörtelenül kardélre hányták, nem csupán egyénileg, de tömegesen is. A legenda szövegében egyébként súlyos tárgyi tévedés (interdictio in adjecto) rejlik. Ugyanis Gézát magát is sűrűn rajta lehetett kapni, amint őseinek áldoz. Hogy van hát ez? A rajtakapható rajtakapó rajtakap másokat ugyanazon, amit ő maga is boldogan s konokul űz, dacolva minden kényszerszorítással és fenyegetéssel? Miféle szándékú-célú torzítás lapul a legendai szöveg mögött?

VILÁGOSSÁG DERÜLT VAGY SÖTÉTSÉG SZAKADT RÁNK? Nem lehet örökké hazugságban élni. Aki rákényszerített hazugságban él, olyan, mintha lelkileg fojtogatnák. Nem lehet örökké úgy élni, hogy homályfoltok, vakfoltok takarják látásunkat. Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk. Aki hazugságban él, az vakságban él, nem látja a napot, nem látja a saját sorsát. Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap fiai, a Napisten gyermekei. Árpád-kori legendáink szerzői és korai keresztény papságunk azt hirdeti: őseink homályban tévelyegtek s a kárhozat fiai voltak. Annak előtte, a kereszténység előtt tehát őseink vakságban, sötétségben éltek, s a kereszténység hozott számukra világosságot. De vajon világosságban élünk-e azóta? Élhet-e világosságban, aki nem ismeri a maga múltját, s nem tudja, ki volt, mi volt, mit követett el, és mit követtek el ellene, nem tudja, hol élt, miként élt, kiktől és honnan származott, kik voltak az elei, miként éltek az elei, mindezt nem tudja, mégpedig azért nem, mert minden őseire vonatkozó anyagot konok eltökéltséggel és szívóssággal kiirtottak azok, akik a világosság hozóiként állnak elébe? Miként hozhatják a világosságot azok, akik kioltották a fényeket? Miként lehetnek világossághozók azok, akik sötétséget teremtettek? Miként állhat egy megvakított ember elé megvakítója, hogy íme, nekem köszönheted a világosságot? Miként állhat Vazul elébe megvakítója azzal: nekem köszönheted, hogy látsz?

Ki vonhatná kétségbe? - minden nemzeti múltunkra vonatkozó írás, kódex, okirat, adat ereklye, fáklya az utód kezében, amely a múltat világítja meg, azt az utat, azt a mélységet, amely létünket adta, amely emberré tett és magyarrá. Ki vonhatja kétségbe, hogy a múltjától megfosztott ember - megvakított, sorsától megfosztott, sorstalanított ember, sorvadtemlékezetű ember? Ki tagadhatná, hogy a jelenhez, a pillanatnyi jelenhez mérten a múlt, a történelmi múlt óriási mező, gigantikus híd, amely összeköti életünket az előttünk élt nemzedékek sorával, és nemcsak sorsával, de látásával, tapasztalat-, érzés- és tudásvilágával s azon át a téres világgal, annak küzdelmeivel és tragédiájával. A múltjától megfosztott ember befalazott ember, a pillanat percenő buborékába zárt, pillanatvak ember. Támasztható-e világosság és fény világossággyilkolással, fáklyaoltással és lámpaoltással, fényirtással, világ világának kioltásával? Világosság vagy sötétség támasztható ilymódon, inkvizícióval, ereklye- és adatirtással, eszmélettiprással és szellemgyilkolással? Aki világosságot akar - miért támaszt sötétséget? Miért vonja feketébe a Napot, minden világosság forrását, ősforrását? Akinek igaza van, miért némítja el ellenfelét? Aki igazat akar, miért némítja el a tanúkat, miért semmisíti meg a bizonyító okiratokat? Aki a fény szövetségese és a fény, a világosság szolgálatában áll, az miért szövetkezik a sötétséggel, a sötétség erőivel s miért növeszti fényirtással a sötétség birodalmát? Aki vádol, vádat emel, perel, miért semmisíti meg a perének eldöntésére alkalmas iratokat? Akinek igaza van a vitában, miért fojtja ellenfelébe a szót, miért retteg attól, hogy ellenfele megnyilatkozzon? Ha eleink homályban éltek, téves utakon tévelyegtek, úgy az életükről, tévelygésükről szóló iratok, gesták, krónikák a leghitelesebben bizonyítják, s leplezik tévelygésüket. Márcsak bizonyítékul is meg kellett volna őrizni mindent, nem elpusztítani. Miért semmisítették hát meg ősmúltunk dokumentumait? Miért irtották ki eszelős megszállottsággal ősmúltunk minden ereklyéjét, emlékét, minden dokumentumát? Miért jártak el úgy, mint a hamis birtokfoglaló, akinek létérdeke megsemmisíteni a birtok valóságos tulajdonosát igazoló iratokat, mivel azok lelepleznék gaztetteit, a jogtalan birtoklást? Nem restellik azt állítani: őseink homályban, sötétségben tévelyegtek. De vajon azóta világosságban élünk-e? Világosságban vagy immár lassan áthatolhatatlan hazugságfertőben, kétszínűségben és képmutatásban? Miért téptek ki egész lapokat, korszakokat a magyarság történetéből? Miért törekedtek minden eszközzel arra: ne ismerjük múltunkat, ne tudjuk, mi történt például Géza uralkodása alatt? Miért irtódtak ki az ország Géza-kori titkos idegen fegyveres hadakkal való tárgyalásának és megszállásának bizonyítékai? Miért nem tudjuk pontról-pontra nyomonkövetni, miként történt, német fegyveres hadak miként jutottak be harc nélkül az országba olyan sokaságban, hogy leverték az addig leverhetetlen magyar fegyveres erőt és vérbefojtották a magyarság felkeléseinek, nemzeti szabadságharcainak sorát? Miért nem tudjuk pontról-pontra, nyomrólnyomra követni, miként történt kereszténységre-térítésünk kényszerítése? Miért látjuk ködösen, homályosan Szent István alakját és azt, mi történt az ő uralkodása alatt? Egy azonban kétségkívül kiderül a rágalmazó, hazug beállításból: az, hogy itt végzetes fordulat, rettentő árulás történt, és szándékosan, sátáni agyafúrtsággal vakítottak meg bennünket.

Géza a nagylegendában "Krisztus választottja"-ként lép elénk. miként érvényesült a "kereszténységre kényszerítésnél" az igazság törvénye? Géza .a bűnhődésnek: a bűnnel vádolt így jut függő helyzetbe. embereket ölt. egyházi szövegek." (i. hiszen mindaz. nem bűn. megöletését: mindezt mintegy előre igazolja és indokolja bűnössé bélyegzése. függőhelyzetbe taszítja őt a vád. prédikációk évszázadok óta sulykolják a hazai és nemzetközi közhiedelembe a magyar nép bűnös voltát. Félelmetes rágalomhadjárat ez. m. hiszen a bűnt követnie kell . "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugalmazottjai (i. rémtetteket. 17. "szenségtörő szokások" megszállottai (i. Kegyes legendák. ÁRPÁD NEVE BŰNÖS NÉV. m. talpköve / A tiszta erkölcs. mi a bűne s így kozmikus fenyegetettségben él: bűnösségének rágalomvádja létét kérdőjelezi meg. becstelen vádja egy ezredéven át úgy terpedt a magyarságra. m.) Mi több.) Az Isteni igazságosság mérlegén mindez nem nyomott semmit? BŰNÖS NÉP A magyarok a legendák szerint "a kárhozat fiai" (i. Lássuk hát. bűnösségének kimondása. fasiszta néppé bélyegzéséig. m.). puskacsőre fogott vad: üldözik és Káinként menekül. mint az üldözött vad.ISTENI IGAZSÁGOSSÁG És TISZTA ERKÖLCS LEGENDÁINK TÜKRÉBEN Régi igazság: ha elvész az igazság. amit ellene rágalmazói elkövetnek. a leszámolás. 25.) stb. örök fenyegetettségbe. S ha ártatlant vádolnak bűnösséggel. "pogány nép".olvassuk a kislegendában . m. Ebben áll a magyarság körmönfont furfanggal bűnössé bélyegzésének sátáni taktikája. 25. az olyan. kínzását. csonkításokat. hanem igazságtevés. mint lélek-elemésztő átok. Vagyis a magyar: bűnös nép. az a legrosszabb. nem tudja mi a baj vele. elvész a világ."Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. Még félelmetesebbek a következmények: a bűnösség vádja mintegy eleve igazolja az ártatlanul bűnösséggel vádolt elleni atrocitásokat. hogy Géza rémtetteket hajtott végre. mert aki vétlen. bűnös néppé. stb. Mi a különös ebben? Az.). szülőföldjéről való elűzetését.)." (Berzsenyi). 17. Egyenes szál vezet innen a területrablók propagandakórusáig és a Rákosi-Aczél-féle bolsevista rendszerek magyarostorozásáig. örökös fenyítéseket. fojtogatását. javaiból való kiforgatását. jussából. az "ördögi csalatás" követője (i. "Minden ország támasza. házából.. 24. fenyegeti a megtorlás. TILOS KIEJTENI .úgy igazságos . Miként maguk a legendák többhelyütt írják: "kezét emberi vér szennyezte be" (i. 24. Mert aki bűnös és bűnösségét ki is mondják. 35. hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. az erkölcsi világrend helyreállítása. ráfogott bűn megtorlása. m. A "bűnös nép" alattomos.

RÁRAKTA NYAKÁRA A FEGYELEM (a kényszer) IGÁJÁT ÉS TÖRVÉNYEIT. az erőszak) gyeplőjét. a nagy honvisszafoglaló vezér és dicsőséges utódainak három-negyed évszázados országlása után.Milyen érdekes. de ki kell kerülni Árpád.) Vajon miként érte el ezt "Isten hű sáfára". A NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. / utóbb könnyen visszatér az hiú tévelygésébe. tanúsítván. a Sátán. oldalazó körüljárásokkal lehet kiejteni. melyben az említett nemzet Isten egyházait pusztította. Nyakatekert utalásokkal bár. s ha valamiképpen mégis elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése. Ékesen tanúsítják ezt legendáink: "Volt akkor egy Géza nevű fejedelem. az emberi világ sátáni kuszaságát még felfogni sem képes gyermek-király. Így az egyház tanai szerint oktatta. hogyha a szent keresztségben már újjászületett népéről leveszi a fegyelem (= a kényszerítés. hogy Árpád nevét csak nagy köntörfalazásokkal. A magyar nemzet rejtelmes háttérokok rejtelmes közrejátszása nyomán és az állítólagos kereszténységre térítés után odáig süllyedt.) A Hartvik-féle legenda csaknem szóról-szóra elismétli ugyanezt. miként tudta népe nyakára kényszeríteni. leírni Isten ellen való vétek. s a gonoszság minden mocskát a földig lerontotta. a pokolbeli ördög nevét bátran le lehet írni.) A "GONOSZSÁG MINDEN MOCSKÁBAN" SÍNYLŐDŐ MAGYAROK? Szent Istvánról." (Árpád-kori legendák 17. séma ez. a továbbiakban a következőket mondja: "Isten hű sáfárának mutatkozván azon kezdett elmélkedni (egy tizen-egynéhány éves gyermek!). akár Árpád vezér középkori ábrázolás . szigorúan tilalmazott. a NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. hogy elfogadott. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT" (Árpád-kori legendák és intelmek 24. (Árpádkori legendák és intelmek 34. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT. de Árpád nevét kimondani. volt egy bizonyos Géza nevű fejedelem. nevén nevezni akkor sem szabad. "Abban az időben ugyanis. még "gyermekéveinek virágjában áll". aki a legendaszerző szerint ekkoriban még "gyermek".

akkor már rájuk lehet sütni minden gyalázatot? Hol itt az ökumenia. "FEGYELMET" nagyarányú rombolás kísérte. hogy hihetetlennek. 39. szörnyű rágalom. Miként lehetne kényszeríteni bárkire is. Szörnyű vád ez. bensőséges mivoltával. tegyük fel. lehetetlennek tartsa. építészeti remeklések. A szöveg szavait csak úgy érthetjük. a magyarság lelkéből mégsem sikerült maradéktalanul kitépni az ősi nemzeti hitet. Kiderül a továbbiakból. így kerültek ebek harmincadjára az ősi királyi várak. népi faragványok. művészeti. nemzetközi hadseregek bevetésével történt a Géza-István kori rendszerváltás. igazságszerető nemes magyar nemzetre. istenáldotta jóságáról. így rombolta le Adalbert prágai püspök az esztergomi nagy vallási bálványt. mikor ez a nemzet. kiváltképpen a nemzeti szabadsághagyományok. . hímzések. ennek hevülete s az alkalmazott fegyveres kényszerítés irgalmatlansága tükröződik a legenda szavaiban. még félelmetesebb és vérlázítóbb idézetünk utolsó sora.. miként erről bárki a maga szemével meggyőződhet az Árpád-kori legendák és intelmek Bp.legalábbis hangoztatott elvei alapján . hogy a vallás . a nemzeti őseredetnek és nemzeti közszabadságnak tudatát. a "fegyelem igáját"? Kegyetlen fegyveres erőszakkal.nem lehet kényszert alkalmazó terrorszervezet. A korai keresztény inkvizíció vad mohósággal vetette rá magát a magyar múlt emlékeinek. jóhiszeműségéről bárki ma is meggyőződhet személyes tapasztalatai révén. hogy Géza és István az addigi magyar kultúra és hagyománykincs minden emlékét. oldalain. A "fegyelem igája". a magyar történelem legnagyobb. S ez a tömény nemzetgyalázás még ma is akadálytalanul és kritikátlanul érvényesül. Fővesztés terhe mellett elrendelték a régi írások. a Magyarok Istenének. egyenes észjárású. ősi hitelvek minden emlékét: így került az esztergomi királyi palota a föld alá.rabulejtett állatnak. maradéka. termékét "a földig lerombolta" megsemmisítve az ősi magyar művelődéstörténeti emlékek. hol a más vallások tisztelete? A magyargyűlöletnek micsoda mélységes sara kavarodik fel itt? Miként élhettek volna a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában". a legelemibb igazságérzet és igazságtisztelet? Rendben van. amelyet csak úgy odavetve a legcsekélyebb bizonyítás nélkül. Az ember hajlamos rá. leggyökeresebb rendszerváltása. s az orvul letiport nemzet évszázadokon át újra meg újra felkelt nemzeti szabadságának visszavívásáért. 17. A Géza-István korában kialakult. de a görög kereszténységet követte). hősénekek és regösénekek a nemzeti költészettel egyetemben. Miként lehetett ezt a rágalmat rásütni az igazságos. hogy az "IGÁT". zeneszerszámok. hogy a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában" éltek. szabadsághagyományok. a szkíta faj központi magva. amely azt állítja. így tették emléktelenné az ősmúltú nemzetet. már az ősidőktől fogva kivívta a világ tiszteletét. Világos. zeneművek. A kártétel mérhetetlen volt. rákenni egy hatalmas nemzetre Isten elleni vétek.ellentétes a vallás. sötét nemzetközi ármánykodás és cselszövények áldozatára. akinek nemes lelkületéről. az ókor legendás népének. összeférhetetlenek a hittel. az isteni hit tantételeivel. ereklyék. tehát nem a római. pedig így áll szóról-szóra.alattvalói fogalmak. Ha lehet. lovagias. hogy kegyesnek mondott irományokban mindez így leíratott. Hol itt a legelemibb tárgyilagosság. ereklyék. ősi hitelvek elpusztítására. kódexek. 1983. erőszakszervezetté vált központi hatalom rakta rá a magyarság "nyakára a fegyelem igáját és törvényeit". az IGAZSÁGOS SZKÍTÁKNAK utóda. a "fegyelem törvényei" és maga a fegyelem is . a hazugság és a világbrigantizmus áldozatára. hogy mit higgyen és mit ne higgyen? Az IGA És FEGYELEM . rovásírásos fafaragványok beszolgáltatását. hogy a régi magyarok nem voltak keresztények (valójában egy részük a bizánci.

írástudói "veszett dühű ellenségnek" bélyegeznek! Számunkra azonban van valami vigasztaló is ebben a szövegben. hitét védő magyar! És ezt felkent magyarországi egyházfiak írják."VESZETT DÜHŰ ELLENSÉG" .ahogy ők nevezik magukat! Vae victis! És jaj a megtévesztetteknek. Az. "veszett dühű ellenség"-ként állítják elénk azt a magyarságot. 2 / Akiket pedig rajtakapott azon. KERESZT AVAGY HALÁL Az Árpád-kori legendák és intelmek szerint Géza. magyargyűlölet árad a legendák minden magyarvonatkozású szavából. hogy ez a "veszett düh" akaratlanul is képet ad eleink emberfeletti erőfeszítéseiről. vétkesé az áldozatával szemben. hogy megvívja szent nemzeti szabadságharcát! Veszett dühű ellenség a saját országában saját életét. amelyet saját papjai. minden magyarok nagyura: "1 / az igazság nyomába szegődött 2 / Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. jaj annak a népnek. hogy 1/ katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. a kereszténységre térítés ürügyével betódult s az ország népét irtó.) Íme.A MAGYAR! Fékevesztett gyűlölet. amely felkelt az országában titkon. . A szeretet vallásának hirdetett zsidókereszténység nem korlátozza magát sem a méltányosság. sem az igazságosság által: a győző gyűlölete ez a legyőzöttel szemben. a magyar nép "lelkipásztorai" . halálmegvető hősiességéről a hazánkba betolakodott túlerővel szemben. hogy úrrá legyen AZ ELLENSÉG (= magyarok) VESZETT DÜHÉN. "Mikor pedig nem akartak letérni ELTÉVELYEDETT ÚTJUKRÓL s dühöngésük nem csillapult. a király bizakodva az örök erényben (=a hatalmas nemzetközi hadseregben) seregének sokaságával elindult." (Árpádkor-legendák és intelmek 18. törvényeit semmibevevő idegen hadseregek ellen.

csakhogy a szöveg némiképpen fura és kétségeket ébresztő. 17. és a civilek itt mind magyarok voltak. Ha nem volt joguk ősi hitelveikhez. elképzelhető-e olyan isteni jog és akarat. m. Joguk volt-e a régi magyaroknak ősi hitelveikhez? Joguk volt-e rá. vagyis ősi hitük védelmében. hanem minden teketória nélküli felkoncolással. ahogy az alattvalóival bánt. s elsősorban nem is azzal. ha valaki magyar volt. Még Győrffy György is elismeri. a koncolás. Hogy is van ez? Netántán maga az Isten is úgy járt el. 17. ez igen dicséretes. m. mint Justitia. Hogy is van ez? Isten nem zavarta Gézát brutalitásában. csoportosulásnak és kardjukat nekiengedték.agyon is verette. úgy kérdés: miért nem volt rá joguk s miért. azt a jogot. amire egyébként módjuk sem volt.miként más forrásokból tudjuk . Legfeljebb azok nyertek kíméletet. ősvallásuk hiedelme szerint éljenek? Feltétlenül eldönthető. méghozzá jogilag s nem másként eldönthető kérdések ezek. csak kereszt vagy halál. azt megőrizzék és saját őshagyományaik. mert "kényszerből el kell(-ett) hagyniuk a megszokottat" (i. bármilyen címen. nem volt más választás.3 / hogy más utat követnek. hogy az ember legbelsőbb szellemi lelkivilágában élő hit kiölésére törjön és . aki köztudomásúlag eltakarta a fél szemét? A rosszra rá se hederített." (i. hol és miként vesztették el erre vonatkozó elemi természeti emberi jogukat. hogy saját történelmileg kialakult szokáshagyományaik.) Már-már büszkeség önthetne el bennünket. számukra idegen hitre erőltették rá őket. akik a papok lábaihoz borultak és ruháit csókolgatták.). csak a jót volt hajlandó észrevenni? Ha így van. hogy nem csupán "fenyegetésekkel és rémítgetésekkel" folyt az új vallásra kényszerítés. nem értvén a magyarok nyelvén. fenyegetéseivel agyonrémítette és . A megszálló katonák a legkisebb gyanúsnak vélt jelre. a kard. A KÉNYSZERETÉS JOGA Szent István kislegendája szerint a régi magyarok a kényszerítés ellen azért ragadtak fegyvert. Nézzünk szembe elfogultság és részrehajlás nélkül ezzel a ténnyel. nekiestek a fegyvertelen tömegnek. akkor a legcudarabbul elbánt velük. de anélkül is. ehhez senkinek nincs joga. akárha magától vagdalózna. bármilyen törvényes jogcímen? Lehetséges-e.bárkitől bármilyen jogcímen a belső személyi meggyőződés. Elég volt. mert a gyűlölt. aki vonakodik áttérni. miféle emberi vagy isteni törvények alapján? Léteznek vagy létezhetnek-e ilyen törvények? És egyáltalán elvehető . azt könyörtelenül megölik. hitelveik szerint éljenek? Ki vehette el tőlük ezt a jogot. hogy ilyen Isten előtt "igen dicséretes" királyt mondhatunk magunkénak. bárki által. amely felhatalmazott bárkit. meggyőzésre. A fegyveres "térítők" nem értek rá fecsegésre. De miért is kíméleteskedtek volna: a magyar ellenség volt és bosszulni jöttek ide. hogy mást hisz vagy gondol és nem követi vakon a rákényszerített vallást. Egy mód volt a meggyőzésre: a dárda. hogy saját belső hitelveiket kövessék. vallásos meggyőződésükhöz ragaszkodván. Tény. hogy személyi jogaikat semmibevéve belegázolt legbensőbb lelkivilágukba s ha valakit tettenért. de miért teszi ezt fordítva a magyarokkal? De ne szépítsük a történteket. 4 / fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába. a szabad vallásgyakorlat joga? Megtagadható ez bárkitől.

kényszerítésnek. milyen vallást akar követni? Nincs-e joga. mint ahogy kétségtelenül igaz. ha egybevetnénk ezt a huszadik század szörnyetegállamainak rémtetteivel. valamennyi régen volt király ellen Árpádtól visszafelé Álmosig.) Milyen tapintatosak. amennyit bizonyít. minden állítás annyit ér. Egyetlen mondatban három vaskos rágalom a magyar király elei és a régi királyok ellen. mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra. az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van. miféle Isten nevében? Hiszen. hogy bármiféle rákényszerített vallás felvételének megtagadásával éljen? Halállal sújtani embereket. akik gyenge jellemüket elárulva engednek a brutális erőszaknak. hogy embereket halomra öljön." (i. Egyhelyütt Árpád-kori legendáink azt írják. kedvesek. kárhozatos cselekedeteket végző bűnös nép képe rajzolódik elénk. 2/ Nem volt igaz ismeretük Istenről. hogy tudományos szempontból. ha van isteni törvény és igazság. 1/ Homályban éltek. hogy Gézával álombeli. méghozzá tömegesen. Géza szájába adott. isteni látomása közöltette a következőket: "Őseid.elvetni. hogy maga válassza meg. hogy itt (és a klerikális szerzőknél általában) . m. a népirtás határáig.annak érdekében kényszert alkalmazzon. Nem csekélység e három. hogy alakulna a mérleg? ÖRÖKKÖN SZIDALMAZOTT ÉHES FOGAKKAL MARCANGOLT MAGYAROK Valóságos rágalomsűrítményekbe ütközünk itt mindenfelől. amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért. vonakodásért is? Hol itt a jog. Géza elődei elleni súlyos vád. mert nem volt igaz ismeretük Istenről. méghozzá végletes kényszert s öldökléssel. hogy igaz ismereteket alkosson Istenről s önmagáról. valamint valamennyi magyar s az egész régi magyarság ellen: az állítások mögül holmi elborult szellemiségű. pusztán azért. 3 / Messze jártak az igaz úttól. halállal sújtsa a kényszerű hitcserétől való húzódozást? Nincs-e joga vajon az emberi teremtménynek. Vajon. Attiláig s Attilától a vízözön táján élő Nimródig. isteni vagy emberi felhatalmazása. . ölessen. hogy méltatlan ősöktől származik. messze jártak az igaz úttól. homályban éltek. homályban tévelygő. korbáccsal. s ha nem is büntetni . akiktől származtál. azokat kellene megbüntetni. a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről. pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény. úgy sajnálkozva kell megállapítanunk. amely vak tévelygésében még addig sem jutott el. alacsony kultúrfokon álló. megvetni. csonkítással. lehet joga.a bizonyítás teljesen elmarad. Valóban ilyenek lettek volna a régi magyarok? Ha igaz az. Tudtára adják a királynak.

Márpedig a bizonyítás nélküli vád: alaptalan vád . a "bűnös nép". Mert hajdani rágalmazva vádaskodóknak új fullajtárjai akadnak. nem folyik ködösítés. Homályban éltek ők. De továbbél a pogányság horgadványa is. képtelenek volnának szétnyitni fogsoraikat és bármiféle táplálékot benyelni: a rágalmazóknak is létszükséglete a rágcsálás. nemzedékről nemzedékre. felmentést mégsem nyert. hogy a világ egyik legtisztább.és az igazság . fölöttébb kétséges körülmények között "MEGTÉRT" a kereszténység kebelébe. s tudjuk. az "úrhatnám nép". De itt egy nemzetről. az igazságos szkítáknak egyetlen maradékát. a vélemények . legnemesebb népét. A Napisten-hívők. De hogy is van ez? Hiszen őseink a fény örök forrásának. és élünk napjainkban is. tovább rugdalják. Rág. akár az ablaküveg. és ha nem rágcsálódnak szüntelenül.több mint ezer évtől visszafelé számítva. természetesnek kell vennünk. mi meg keresztény magyarok bezzeg ezer év óta. s ahol éppen ezért hazugság nem élhetett meg. s ezért némelyek úgy is nevezik őket: a NAP FIAI. a rágalmazás tipikus esetével állunk hát szemben. s kontraszelektív világunkban. tájékozatlanítás és félretájékoztatás mindig és mindenben.szól a vád. megnőtt fogaik szétfeszítenék állkapcsukat. de miként ezt számtalan példa mutatja. akik jószerivel korlátlan szabadságban éltek egy olyan világban. a rothadást emeli a magasba. hatalmas nemzetról van szó. lélekmételyezés. a valóságtól és az igazságtól. a kajlát. hogy függetleníti magát a tényektől. ha még ezer év után is háborgatják a régesrég sírban porladó ősöket és mai utódaikat.elfojtását. hogy szegény őseink homályban éltek. a lelki terrort. teljesen tisztán látjuk utóbbi mérhetetlenül tragikus ezeréves történelmünk véres szakadékainak háttérokait. égbekiáltó bűnei lehettek mindenesetre. nyoma sincs sehol semmiben rajtunk. világosan látjuk jelenünk átlátszó politikai szövevényeit és jövőnket is: nincs sehol homály. becsmérlik: nem volt elég az "áttérés". Hovatovább a magyar a világ legmegrágalmazottabb. megtért. alattomosan köntörfalazva s jobbára megfoghatatlanul közelíti meg védtelen áldozatát: se szeri se száma a rágalom okozta tragédiáknak. az "antiszemita" felrágcsálásokat.rágalom. egyik "haladó" lapunk pl. az áldozati bárányul prédára vetett magyarságot fullasztják újra meg újra a rágalmak sátánkeresztvizébe. a rágcsálóknak szüntelenül rágcsálniok kell. pogányok vagyunk még ma is. fölöttünk és bennünk semmiféle homálynak. kehes és téboly-patkányos habarékkal leginkább becsócsált népe. a napnak. amely mindmáig tisztázatlan. "az utolsó csatlós". méghozzá egy hatalmas múltú. az "Ázsiából jövés". mi a kereszténység és mi a "pogányság". azóta mióta a "kereszténység igájába" hajtották a nyakunkat . a hazugságnak sincs hatalma rajtunk: nem fedi el mind sűrűbb és sűrűbb áradatban egész életünket. A rágalmat pedig a gyűlölet és az irigység fűti. a sötétség fiai pedig világosságban? Hogy lehet ez? . mert rágófogaik egyre nőnek. Homályban éltek . amely mindenben az alantast. a fény fiai éltek hát sötétségben.világosságban éltünk. okszövevényeit. a felekezeti gyűlölködést. Sóhajtva kell arra gondolnunk. fogalma sem lévén arról. a magukét is hozzáadják a fertőző dagadványhoz: a pogányság s barbárság baromi butaságú évezredes hordalékrágalmához s a többihez. az új rágcsálók továbbgördítve apáik termékeit. világunk áttetsző. az emberi rágcsálóknak ez a siserehada a rágcsálók egyik válfaját alkotja. amely nem ismerte a vallási türelmetlenséget. rág a rágalom. Homályban éltek . azaz a Napistennek a hívei voltak. Kegyetlen dolog a rágalom. fő jellemzője. hegyeket rágnak össze s a szétrágott anyag ragacsos hullámai korszakokon gördülnek át. "elpogányosodó" városainkról beszél.

fegyverrel kényszerítettek az új hit felvételére? Vagy mert Istenrablás történt. melynek elemeit a világ minden vallása átvette. ősvallás. csak éppen mi. legtermészetesebb vallása. tudományos igazságként felhozhatjuk: a Napisten-hit volt az ősi emberiség legtisztább. mezőt-erdőt zöldítő örök Napról. Nap. s hogy a szellemi türelmetlenség. rügyeket fakasztó. az örök Napisten. ősi országunkat hamis érvekkel. az emberi szellemen uralkodni akaró hatalmi szélsőségesség milyen következményekhez vezet. szerencsétlen magyarok.meg átszövi a Napisten kultusza. amely fenntartás nélkül melléje áll a jövő iránti küzdelmében.a kereszténységre. a zsidókereszténység is. csak miránk jár a sulykolófa? Vagy netán minden nép vakságban élt. részrehajlás nélkül. türelmetlenségnek. a fény istene. Fényes Nap: Kertünk alatt a libáink megfagynak. míg áll a világ. azt korunk tíz. azóta a mérhetetlen szenvedés és pusztulás útját járjuk: a magyarság az elmúlt évezred alatt hatalmas területekről kipusztult .állítja a legenda. életformájához és ősei hitéhez. az örök fény forrásáról a jégkorszak dermesztő megpróbáltatásai óta mind a mai napig. monolitikus uralomra törő sovinizmus a vallásban is mérhetetlen károkat okozott és okozhat. népirtással felérő öldöklés s halálfenyegetések ellenére népünk .és új irományármányokat és mesterkedéseket: a magyar népnek olyan hitvallásra van szüksége.És Európa többi népei? Hisz ők is áttértek . mielőtt áttért a bosszúálló nagy Jehova hitére s ezért ízről-ízre.meg tízmillió békében ártatlanul meggyilkolt áldozatának tragédiája és feldarabolt országunk sorsa is tanúsítja.törhetetlenül ragaszkodva ősi szabadságához. színmagyar területének egy töredékére zsugorodott. ki utóbb .ki előbb. csalással.kiirtották. magának kizárólagosságot követelő vallási üdvtan eszméje meddig tartható még fenn vajon? Vagy csak mi magyarok vagyunk kitéve efféle sulykolásnak? Saját igehirdetőink ádázkodnak leginkább ellenünk. élő igaz hit: a földi életet éltető. akár a politikában: ideje volna hát szemétdombra hányni a magyarság ellen uszító régi . sötétségben. világszédelgéssel feltrancsírozták. következésképpen azóta járunk az igaz úton. hamisítással. Eleink távol jártak az igaz úttól . hatalmas és boldog. Ma is széltében énekelt gyerekdalunk: Süss fel. hanem kényszerből tértünk át. nem meggyőzés útján és meggyőződésből. a magyarok istene ellen? Hát olyan megbocsájthatatlan. hogy volt saját Istenünk? Vagy más a baj? Az a baj. fegyveres orvtámadással kapcsolódott össze s azóta is e közegben élünk? Vagy mert a magyarság elleni irtóhadjárat. Vagyis az az út. népművészetűnket és néphiedelmeinket még ma is át. S ez a hit ma is élő természeti valóság. a minden más vallás fölé tolakvó és minden más vallást a Sátán termékének bélyegző. melyet a . hogy a Napisten hívei voltunk. újra meg újra felkelt hódítói ellen? Elfogultság. hogy nem önként.közel három évszázadon át . hazánk egykori felségterületének. Hát ők nem éltek homályban. Történelmünk viszont azt tanúsítja: a kereszténységre áttérés előtt hazánk és népünk szabad volt. Bűn a bűntelent bűnösnek bélyegezni. bűnhődnie és vezekelnie kell? Az "egyedül üdvözítő hiten" kívül minden más vallás és minden más isten csupán kárhozatos koholmány és a pokolbeli Sátán mételyező terméke? A vallási elfogultságnak. Népköltészetünket. elrabolták a magyarok Istenét? Vagy mert a térítés a hazánk és nemzetünk elleni nemzetközi összeesküvéssel. De ma már maga a pápai szék is kezdi belátni: a kizárólagosságra. miként ezt költőváteszek és népköltészeti remekek sora tanúsítja.

a halál útja. amit a magyarsággal szemben elkövetnek. ŐKET PEDIG (a szabadságukért felkelt magyarokat) ÉS UTÓDAIKAT MIND A MAI NAPIG AZ EGYHÁZ SZOLGÁIVÁ TETTE.nem először. kivándorolni a világ bármely elátkozott sötét zugolyába. Lehetetlen elviselniük. magyar felségterületen olyan óriási idegen fegyveres erő összpontosult. NEHOGY SZORONGATTATÁSUKBAN SZÉTSZÓRÓDJANAK A FÖLDÖN. az akaratlan szörnyű beismerés a hazáját szerető magyarság közhangulatáról a "kereszténységre térítés" idejéből. KÉSŐBB FŐEMBEREINEK KÖZBENJÁRÁSÁRA ELHATÁROZTA. Menekülni kell. részint foglyul ejtsék és megkötözzék a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket. a dézsma. a magyar és a germán.) Mert mindenből amit (amit népétől elvett) semmit sem tartott meg a maga szükségére. ahol még élni lehet. elfutni valahova.. akinek tiszteletére bazilikát is épített.) Íme. hogy az ELLENSÉGET (magyarokat) RÉSZINT LEGYŐZZÉK. S ezen az úton bajosan haladhatunk tovább. SZOLGASÁGRA VETÉSE.legenda igaz útnak állít. hanem elmenvén. az egyházi tized bevezetéséhez: "Végül. menekülni. (Árpádkori legendák 18. hogy csak TIZEDET ADJANAK ABBÓL AMIJÜK VAN. A Kislegenda szerzője az alábbi képet festi a levert magyarsággal való könyörtelen leszámolásról. bárhova. támpontokat nyújtva az ezerholdas egyházi birtokok. és nem utoljára . bárhova. élni s kinyújtózkodni.MIND A FÖLDEKRŐL MIND A FALVAKRÓL. Ezenfelül BIRTOKAIRÓL . hogy . SZENT MÁRTONNAK SZENTELTE. bölcsen rendelkezett (. számunkra a pusztulás. Túlerőben volt azonban a másik oldal: Magyarországon.vérbefojtották a magyar szabadságharcot. a latifundiumok keletkezésének eredőihez és a hazai szolgaság keletkezéséhez.. embernek érezni . VÉGSŐ KÉTSÉGBEESÉSE ÉS MENEKÜLÉSE? Felvonult és Veszprém váránál megütközött a két sereg. A MAGYAROK LEVERETÉSE.

elfutni. hogy eleinket láncraverten. szétszóródva pelyvaként a széles földkerekség tartományain. aki a szent hit figyelmeztető ösztöke ellen vicsorít. mert ezredéven át mégiscsak az egyedül üdvözítő hit bástyái voltunk. véresre vernek: oktalan állat. hogy lehasalva nyalná fenyítő gazdái kezét . vérivó vámpírhada özönlötte el a városokat. Jámbor keresztényekké kell válnunk mindnyájunknak. hogy eleinket ne gyalázzák? Ősrégi mondás: aki ősei gyalázását eltűri. S mikor érhetjük el. menekülni bárhova a hazában elterpedt emberszörnyetegek tépő karmaitól. áldott virányinkra áradó folyamként beözönlő. rugódozik. VERT VADÁLLATKÉNT VISSZAVICSORÍTÓ BARBÁR MŰVELETLENSÉGŰ MAGYAROK István király koráról.botoznak. kárhozatos hadráló jövevények vérszívó piócahada. akik boldogan tűrünk minden csapást. virágzó. pusztán azért. Megható kép a világ hajdani dicső nemzetéről.nem is ember) . vérbetiportatására: nincs más kiút.pogány eb. régi-új dal. ezer éven át agyunkba. akit gazdái . mindig reménytelenül. illetve hazánknak akkori magyarjairól és állapotáról Albericus (1100 körül) a következő képet nyújtja: "(István) EGÉSZ ORSZÁGA BARBÁR MŰVELETLENSÉGNEK HÓDOLT ÉS A TUDATLAN NÉP KÉNYSZERBŐL LETT KERESZTÉNY. régi dal. a kutyára. földeket és övék a hatalom. maga is gyalázatot szenved. mint nekifutni vakon.ilymódon árulja el gonosz hajlamait. menekülni. Magyarországon. sorsunkba verdeső jajsirám. maga a magyart veszett dühű ellenségnek. más lehetőség a nemrég még szabad magyarok számára. véresreverten visszavicsorító kutyához hasonlítják? Nem kérhetnők vajon. . Régi dal. szidalmat: ámde vajon mit szólna a fenti jelenethez egy állatvédő egyesület vezetősége? S mit szólunk mi. harapásaitól. Lám. tűréshez szokott magyarok. a nemrég még gazdag. pogánynak bélyegző legenda szolgáltat adalékot a magyarok elviselhetetlen helyzetére. kártevő jövevények elől kifutó magyarok szétfolyó patakjai Géza korától a sztálini időkig. A SZENT HIT FIGYELMEZTETŐ ÖSZTÖKÉJE ELLEN RUGÓDOZOTT.a máshitű . boldog és fenségesen szabadságos hazában pokollá vált az élet. haláldal. SŐT A FENYÍTŐ VESSZŐ BÜNTETŐ ÜTÉSEI ELLEN MÉG VISSZAVICSORÍTOTT. ölnek és rabolnak. hogy vetessünk végre emberszámba? S fennen hangoztatott vallása a szeretetnek nem pazarolhatna miránk is egy szikrányi szeretetet? Ha másért nem.magunkat. ahelyett." A "visszavicsorítás" a kutyára utal. pogány kutya (a pogány . mert édes hazánkban. világtalanná vert nyomorult vakként a vakvilágba.

Vajon szabadsághoz szokott őseinkkel, "kik szabadon éltek haltak - szolgaföldben nem nyughatnak", nem az volt a baj, hogy visszavágtak, szembeszálltak az országot vérbeborító kegyetlen túlerővel?

HALÁLMEGVETÉST KELL SZEMBESZEGEZNI A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL, AZ IDEGEN IGÁBA KÉNYSZERÍTÉSSEL Árpád-kori legendáink sűrűn visszatérő szóképe: "rárakta (a magyarok) nyakára a fegyelem igáját" (i. m. 17.); "a pogány nép (a magyarok) nyakát a keresztény hit igájába hajtani" (i. m. 25. és 37.) stb. A kérdés az: milyen iga? Vallási iga? Krisztus igája? Vagy netán idegen iga? A leigázottak igája? Rabszolga iga? A magyarok a brentai csata előtt Liudprand cremonai püspök szerint ilymódon biztatták egymást: "Igába hajtani nyakunkat annyi mint meghalni; miért féljünk a fegyveresek közé rohanni és halált szegezni szembe a halállal? Férfias harcban elbukni nem halál, hanem élet." Brentánál a magyar sereg nagy győzelmet aratott vitézségével, halálraszántságával. A cremonai püspök idézte szavak természetesen minden igára vonatkoznak, s ha meggondoljuk: a szellemi iga a fegyveres igánál is iszonyúbb, mert a lélek rabsága, rabulejtése elviselhetetlenebb a fegyveres leigázásnál: a fegyveres leigázás ugyanis nem feltétlenül vezet a nemzeti szellem, a lélek leigázásához, s aki lélekben szabad, az még lerázhatja magáról az igát, akinek azonban a lelkét teszik rabbá, annak már szinte a lehetetlennel határos a szabadulás, hiszen a lelki rabság kiöli belőle a szabadság igényét, óhajtását is. Századunk emberének irtózatos gyakorlati szemléltetést adott a bolsevizmus arról: mi a szellemi-lelki rabság, a hullák micsoda hekatombáit szüli, és mivé teszi a népeket, s arról is, hogy a lelki iga - bármilyen maszkot öltsön is - a Sátán igája s az infernóba visz. Maguk a klerikális szerzők, a legendák alkotói vallják újra meg újra, hogy a magyarokat fenyegetéssel, rémítgetéssel - halálos fenyegetéssel - és nemcsak fenyegetéssel - irgalmatlan tömeges öldökléssel - fegyveres terrorral kényszerítették a "kereszténység igájába". Tagadhatatlan történelmi tény ez. Nevezzük nevén a gyereket: igazítsuk ki a klerikális szerzők szavait: nem csupán a kereszténység igájáról volt szó s nem is elsősorban arról, de a nemzet nyakára orvul ráhúzott idegen igáról. Rejtélyes, megdöbbentő és érthetetlen: miért veszik ilymódon az egyházi szerzők a kereszténységre, a keresztény papságra a korszak minden bűnét: minden bűnét a hatalmas Magyarország és a magyar nemzet tönkretételére irányuló nemzetközi összeesküvésnek, a magyar nép létére törő titkos erők pusztító tevékenységének? Érthetetlennek tetszik: miért érdekük az ország titkos idegen megszállásának elhallgatása, a magyar nemzeti szabadságnak az országba orvul betolakodott, orozva támadó és a meglepett nemzetet vérbefojtó fegyveres megszállás, nemzetirtás elhallgatása, s annak a tagadhatatlan ténynek az elnyelése, hogy a kereszténység hazánkban a titkos hódítók fegyvereinek árnyékában hatolt be az országba és az

álarcos idegen fegyveres hadak által véres harcokban levert, hatalmi igába, idegen igába kényszerített népet hajtotta csupán a "kereszténység igájába". "Kereszténység igája" alá? Hogyan s mint? Kérdések merednek elénk. Vajon keresztény papok, igehirdetők fegyveres hadai árasztották-e el titokban az országot? Keresztény papok öldökölték le a magyarság tíz- meg tízezreit, úgy mondván, a legenda szavai szerint, hogy "elegendő, ha e nép maradéka üdvözül?" Keresztény papokhoz s nem idegen uralkodókhoz küldött titkos leveleket Géza, melyben felszólítja őket: küldjenek fegyveres segítséget a magyar nép leverésére? Keresztény papok, igehirdetők verték le vajon a Géza-kori névtelen magyar felkelők hadait s Koppány, Ajtony, Gyula, Vata és számos más szabadsághős seregeit? (Ugyanígy bélyegezték "ellenforradalomnak" 1956-os szabadságharcunkat.) Keresztény papok zúzták szét a magyarság régi nemzeti alkotmányát, államszervezetét s vetették a magyarságot jobbágyi elnyomásba s kényszerítették szolgasorba a szabad magyarok millióit? Keresztény papok döntötték meg titkon, rejtekutakon felvonuló hadaikkal Magyarország európai vezetői hatalmát? Miért állítják tehát ezt, ha nem így volt, nem így történt? Hova jutunk, jutottunk így e minden bűnt, mások nemzetirtó bűneit is magára vállaló érthetetlen bűnpártolással? Miféle rejtélyes összefonódás ez? Miért kell kereszténynek átfesteni, kereszténnyé kizárólagosítani a magyarság nyakára orvul, magyar mezben, álarcban rárakott idegen igát? Való igaz: lelki, hitbeli igába kényszeríteni embereket, egész népet, az egész magyar nemzetet - semmiképpen sem sorolható, semmilyen megfontolásból, semmilyen csűréscsavarással, semmilyen célra való hivatkozással nemes vallási feladatnak - mert a cél nem szentesíti az eszközt s nem szentesítheti az eszközt - akárhogyan is vesszük: nem más ez, mint az isteni főbenjáró törvények megszegése, bűn az Isten és isteni igazság ellen: elegendő bűn ez már önmagában is - minek ezt megtoldani? Mi értelme magára vállalnia hatalmas Magyarország fegyveres hóhérainak, a szent magyar nép álcás gyilkosainak a bűnét? A tárgyilagosság, részrehajlatlanság, amely könyvünk egészét áthatja, késztet rá, hogy elhárítsuk a zsidókeresztény egyházról ezt a bűntöbbletet. Ám ezzel még nem oldódott meg a kérdés: miért vállalták magukra mások bűneit? Tán abban a hiszemben, hogy ilymódon az egész bűntett feltáratlan marad? Lehet, de ez hiú remény, mert megmondatott: bűn nem marad örökre titokban. Mert ki kell mondanunk itt is az igazságot: ez az iga elsősorban nem keresztény iga volt, hanem germán iga, nemzetközi fegyveres fizikai-lelki iga, amelyhez a magyar király - Géza és István - személye csupán ködösítésül kellett, mivel e ködösítés nélkül lehetetlen lett volna a magyarság leigázása. Aki titkolja a bűnt, még ha vétlen is abban, bűnpártolóvá, bűnösök cinkosává válik: ettől mentesülni jobb, mint vállalnia bűnt, bűnrészességet.

Még egy kérdést kell tisztáznunk: szelíd volt-e a magyarság nyakára kényszerített iga? És egyáltalán, van-e szelíd iga, áldásos iga? S ránk kényszerítették-e vagy önként dugtuk-e igába a nyakunkat? Még a baromnak is van annyi esze, az igavonó baromnak, hogy ne dugja önként igába a fejét - csupán a kényszerítésnek enged. Elképzelhető-e hát, hogy a magyarok önként, a maguk belátásából vessék fejüket annak az új vallásnak a hatalmába, amelyet még maguk a zsidókeresztény szerzők is igának mondanak és igaként jellemeznek? Némelyek, hogy drasztikus tényeket szépítsenek, "szelíd igának" mondják az új hit igáját. Szelíd volt-e az iga? Lehet-e szelíd az iga? Kegyes és emberi szempontból felemelő, üdvös iga? Valójában mi is az iga? Férhet-e kétség hozzá: az alávetettség, szolgaságra-vettetés jelképe: jelkép, mit az állattartásból kölcsönöztünk: az ember szolgálatára kényszerített, tehervonó barmok fékentartásának eszköze: innen, igavonó barmoktól származtatták át az iga fogalmát az emberekre, népekre: az igára vetés, igába görnyesztés a könyörtelen szolgaság, rabság, elnyomás eszköze, jelképe, s annak kifejezője, hogy az, akinek fejét igába hajtották, végletesen kiszolgáltatott, alávetett rab, aki rabságából soha nem szabadulhat. Nincs hát szelíd iga, könyörületes iga vagy éppenséggel áldott iga, szent iga; márcsak azért is önellentmondó képtelenség, fából vaskarika ez, mert emberek, népek szolgaságra vetése, igába hajtása ellentétben áll az Isten törvényeivel. Irtózatos a tényleges iga, a hatalmi-politikai-katonai iga. Nyilvánvaló, az a nép, amely katonai-hatalmi iga alatt nyög, nem ura többé magának, nem ura akaratának, önvédelemre sem képes, ki van szolgáltatva az őt igára vető hatalomnak. Csak egy van, ami ennél is irtózatosabb: a szellemi iga, a lelkekre vetett iga, a lélek leigázása, hiszen míg a hatalmi-katonai iga a test (nemzettest) és cselekvés megbénítására, illetve kizsákmányolására irányul, addig a lelki leigázás az emberi szellemet, a lelket nyomorítja meg, vagyis az ember legbensőbb lényegét, hitét, gondolkodását, életét és világlátását kényszeríti egy kívülről-felülről ráerőszakolt igába: az efféle iga tehát a lelket öli meg, a lelket fordítja ki önmagából s teszi olyasmivé, ami nem akar lenni s ami ellene van mindannak, ami volt. S ha van valami, ami ennél is iszonyúbb, akkor az az, ha a lélekre pántolt iga az idegen igával párosul, az idegenségnek azzal az igájával, amely szándékosan az igába döntött nép léte ellen, annak megsemmisítésére összpontosul, mikor a lelki igát, nemzetellenes idegen hatalom kényszeríti népirtó céljainak végrehajtására a népre, miként ez az emberiség örök szégyenére a huszadik században, a szociálisnak, emberbarátinak, humanistának álcázott monolitikus terrorhatalmat megvalósító bolsevizmus idején történt. Összefér-e ez a két fogalom: Krisztus és iga? S lehetséges-e, hogy mérhetetlen véráldozattal, gerinctöréssel, nemzethalállal fenyegető hanyatlással jár szükségszerűen a kereszténység igája? És egyáltalán: miért volna iga bármilyen isteni eredőkre, hitelvekre épülő vallás, mert ha iga, akkor járom, bilincs, rabságba döntés jele és nem a lelki-erkölcsi felemelkedésé. Középkori klerikusok kedvelt szavajárása a "Krisztus igája". Mi ez? a római kereszténység erőszakra épülésének a beismerése vagy bűnátvállalás; a magyar nép ellen mások által elkövetett bűnök átvállalása? bűnpalástolás? Miért? miféle érdeke fűződik a klérusnak ahhoz, hogy mások bűnét magára vállalja? Miért nem mondták és mondják ki: az az iga, amit a X-XI. században a magyarság nyakára ráerőszakoltak, az a középkori német hatalom igája volt, gondosan álcázott, orvul a nyakukba húzott iga?

nem csupán az. Miként ezt Péter királyi programjában világosan kifejezte: "Ha valameddig még élek. járom. mert Péter királyt.nem sikerült megvalósítania. magyar mezben. Magyarország szívében Veszprém váránál zajlott le. hanem könyörtelen rabiga. lelkét összetörni. falunagyokat és mind a főembereket. és teljességgel a németek hatalmába adom. gerincét roppantják össze. Magyarországon mind a bírákat.melyet még napjainkban is meg szeretnének valósítani bizonyos környező államok a tőlünk világcsalás. hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. rabiga. hogy a magyar sereg honvédő. hogy ez a háború magyar területen. nem tagadható tovább. A Magyarország elleni korai német (Bizánc és más) aspirációk azonban tovább éltek s a XVI. Kérdés hát.) így kommentálja: "DE MINDEN JÓNAK ELLENSÉGE. a pannonhalmi oklevél szerint István és Koppány háborúja németek és magyarok közötti ("inter Teutonicos et Hungaros") fegyveres összecsapás volt: németek és magyarok háborújának döntő ütközete. "Német" Péter uralkodása során kitűnt . létképességét akarta összezúzni s a magyarság gerincét. hogy a törés begyógyuljon s a nemzet lerázza magáról az igát. a méltóságos és tekintetes valamint az elsőbbrendű embereket. de az . csak könyörtelen leigázás. hanem a bűn védelme. s azon mesterkedett. halálos iga . ámde történelmileg hiteles forrás." (Képes Krónika) Első hóhérkirályunknak ezt a programját . hogyan kerültek ide a germán hadak. HOL ÁLLT AZ ÖRDÖG ÉS MELYIK OLDALON ÁLLT AZ ISTEN? Koppány nemzeti szabadságharcát Hartvik püspök legendája (i. AZ IRIGYSÉGGEL ÉS GONOSZSÁGGAL TELJES ÖRDÖG. Istennek tetsző iga." Egy másik. Úgy véljük.Keserves iga volt s nem vallási iga.amely. században létre is hozták a Habsburgok hazánk fölötti uralmát. a századosokat. m. Kétség sem férhet hozzá. gyilkos csatlósaival egyetemben a felkelt magyarok leverték és megölték. Nincs tehát áldott. nemlétező kegyes iga volt ez. amely Géza és István korában került a magyar nép nyakára: nem holmi szelíd. de végérvényesen és maradéktalanul meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. idegenekkel tömöm meg ezt a földet. hogy a hatalmas Magyarországot titkos eszközökkel. miként legélesebben István utóda. a magyar és a keresztény hit maszkjában igázták le: ennek kendőzése bűnrészességre valló bűnpalástolás. tekintve. ezer esztendő is kevés rá talán. az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani.nemcsak a magyar nemzet hatalmát. vagy legalábbis nem kizárólagosan az. hogy Krisztus apródjának (István királynak) szent szándékát szétzilálja. katonai fölényét. életerejét. a német sereg viszont támadó háborút folytatott. kifordítani önmagából. 37. s ha egy nemzet lelkét törik. a hatalomviselőket németekből rendelem. s a bűnpártolás nem a megtévedt bűnös ember. világmegtévesztés révén elrabolt területeken . megtévesztéssel. BELHÁBORÚT TÁMASZTOTT ELLENE. és az igazság kifordítására nincs és nem is lehet semmiféle isteni mentség.

Ekkoriban indult el a rombolók sokasága Magyar-ország ősi szent védőövezetei ellen. bajor telepesek tömeges betelepítése. akkor álláspontja nem nevezhető erkölcsi kimarjulásnak. az Istenek szent keleti védőövezete Mol-Deva = Moldova keleti és északi védőövezeti ellen (ld. Magyarország határainak keletre tolása. Az Árpád-kori legendák furfangos fogással még a rombolást is a gyilkos idegen fegyveres terror alá helyezett magyarok nyakába igyekszenek varrni: "Bizonyos nemesek pedig (az egész magyar nép). hatalmas márványkőpalotáját. Meglehet. oszlopcsarnokait. amelyekről számos más forrás mellett Heltai Gáspár szól. ez pedig csupán a felkelés győzelme esetén következhetett volna be.is. akik titkos eszközökkel az ország fölötti hatalom megragadására törekedtek . az ország nyugati részének germanizálása s egyidejűleg az országba becsempészett nemzetközi katonai erőkkel Magyarország "pacifikálása" védtelenítése. gazdaságait. mikben még Árpád. a magyar hadiemlékek. hogy a felkelők magát "a királyt is bántalmazták". hogy ez lett volna Istennek tetsző? Ha így van. KIK PUSZTÍTOTTÁK EL MAGYARORSZÁG EREKLYÉIT. hogy a valóságban melyik oldalon állt az isten és melyik oldalon "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög"? Nem vitás: a legenda egyértelműen az országot orvul elözönlő ellenség. ekkor törlik el a föld színéről Attila király csodálatos ősvárosát. E képtelenségek csúcspontja mégis az az állítás. a "fegyelem igája" alatt nyögő magyar népet és érdekeit védelmezték. kiknek szívében féktelenség és restség fészkelt . a mai Magyarországtól északra fekvő Moldova folyót is). ősi védműrendszereink (avargyűrűk). a titkos hódítók pártját fogja a saját hazájukat védelmező magyarok ellenében. hogy az idegenuralom ellen felkelt magyar nép a maga javait. ŐSIDŐTŐL FENNÁLLOTT GYEPŰ . míg az országba beözönlött fegyveres idegenek. a honvisszafoglaló vezér nagy áldomásait tartotta. ha a királya kezükbe kerül. az Erdély déli peremvidékeit őrző székely ősvárosok rendszere ellen s azon túl Istár Istennő szent védő határfolyója. várerődeinek lerombolása a beléjük telepített idegen katonaság segítségével. önmagát pusztította. úgy azt a képtelenséget fogadnánk el.ÉS VÁRRENDSZERÉT? ŐRDÖGI SUGALLAT MELYIK FELET VEZETTE? Tagadhatatlan történelmi tények bizonyítják: Géza és István korában nemcsak idegenáradat indul el Magyarország felé.hisz ezért vált szükségessé "bizonyos nemesek" azaz a nép felkelése -. a szkíta szarmaták ősföldjét jelölő Szerémség ellen. szobrok elpusztítása. városait. s ekkor zúzzák ízzé-porrá ősi városait. erkölcsi csípőficamnak? Ha a szöveg tartalmát igaznak vélnénk. a nyugati gyepűrendszer lerombolása. de megkezdődik az ország ősi felségterületeinek elragadozása. TÖRTÉNELMI ÉS NÉPHAGYOMÁNYAIT. szerinte az "irigységgel és gonoszsággal telített ördög" sugallatára hallgatva védik hazájukat és tanúsítanak ellenállást a rájuk tört idegen hadak ellen. az akkor még Istárnak nevezett Al-Duna ellen. a magyar ősírás és őskódexek elpusztítása. hiszen ez csak úgy történhetik meg. s ekkor folyt a magyar ősereklyék elpusztítására indult barbár kultúramegsemmisítő roham. a maga népét. székely és pannon ősvárosainak lerombolása.

MAJORSÁGAIT. MÁR A KIRÁLYT IS BÁNTALMAZTÁK (Árpád-kori legendák 17-18. SZOLGANÉPÉT GYILKOLTÁK. HOGY MENJENEK ÉS . ami találékonyságukat túlhaladta? Bűn. a kényszer elutasítása . és isteni tett az önmegadás? A megszállókkal való szembeszállás a Sátán üzekedése. erkölcsi és logikai tévelybe. s hogy a többiről szót se ejtsek. gyatraság. hamis ürügyekkel még a bírálattól is eltiltottan. amit nem is ismerünk és amit sosem követtünk. kényszerítésnek! A kényszernek való önalávetés tehát istennek tetsző. Hogy van ez? Ördögi csalatás az önvédelem.látván. tudatlanság. Tévelygés és tévelygés. miként állhattunk volna talpra? KIK TÉVELYEGTEK? S TÉVELYGÉSBEN KIK VESZTEK EL? Rövid szemlénk nyomán felmerülhet: vajon mi az a sanda bűn. nemzeti szabadságmozgalom követeléseihez a következőket fűzi: "MEG IS ENGEDTÉK NEKIK (a királyi hercegek).elháríthatatlan klerikális hatalmi nyomásra . hogy KÉNYSZERBŐL EL KELL HAGYNI A MEGSZOKOTTAT. minden elképzelhető és lehetséges módon. HOGY KÖVESSÉK SZÍVÜK ÓHAJTÁSÁT. barbárság. Sajnos . ÖRDÖGI SUGALLATRA elvetették a király meggyőződését és a KORÁBBI ÉLVEZETEKRE adva ismét lelküket s már PUSZTÍTOTTÁK IS VÁROSAIT. amit már magunkévá tettünk. (Tán ebből pattant ki az "utat vesztettünk" elmélete?) A tévelygéssel vádolók azonban tévellyel vádolva maguk is tévelybe estek. amit a kegyes legendaszerzők nem kentek rá a régi magyarokra? Talán csak az.olykor még nagyszerű középkori krónikáink is beleesnek ebbe a tévelybe. FOSZTOGATTÁK BIRTOKAIT. elficamodottság. eltévelyedni ugyanis csak attól lehet. az önalávetés isteni parancs? Hogy van ez? Ekkora rágalomterhektől nyomasztva.) Lámcsak: ördögi sugallatra ellenálltak a kényszernek. A Képes Krónika például a Péter király gyűlölt zsarnoksága ellen kibontakozó össznépi. IRTOTTÁK. romlottság.az ördög sugallata.és emlékezetirtásban. eszmélet. nem pedig olyasmi által. Tévelyegtek eleink szerintük.

Mind eggyessek ű dolgokban. mint klerikális hatalmi berkekből a krónikák lapjaira átkerült kényszerű dogmatizmus." Nem más ez. ha olykor felpillant" Petőfi Csáti Demeter ÉNEK PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL 1526 Emlékezzenk régiekrel. Hatalmassak viadalokban. KULTÚRÁJÁRÓL. . Az Szythiából ki jüttekrel. Hogy ez földre ki jüvének. tévelyegtek-e eleink? Tévelygésben elvesztek-e? S egyáltalán elvesztek-e? MILYENEK VOLTAK VALÓJÁBAN A RÉGI MAGYAROK KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL. MÉRHETETLEN SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL "Völgyben él a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg. Hét kapitánok emelének. Istentül is kiszirittetének. Mindenkinek várat szerzének. Ott jól tének őmagokkal. Erdélységben letelepedének.VESSZENEK EL ŐSATYÁIK TÉVELYGÉSEIBEN. Vizsgáljuk meg hát. És azoknak vitézségekrel. Hét sereget nagyot szerzének. Szythiából kiindulának. VITÉZSÉGÉRŐL. Magyaroknak eleikrel.

Nem szántak szabadságukért virt kiontani. Ellenségtül az országot megoltalmazták. Nemzetiért. ELLENTÖRTÉNÉSZEK ÁLLÍTJÁK? . dicsőségtelen nép * bűnös tevékenységekben elvesző nép ? ? ? ? ? MIKÉNT AZT A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS KLÉRUS LEGENDASZERZŐI ÉS A MINDENBEN ŐKET KÖVETŐ HIVATALOS TÖRTÉNETTUDOMÁNY RANGJÁRA EMELT KINCSTÁRI DILETTÁNSOK. Bátor szívek mint oroszlánnak." Petkó Zsigmond éneke 1664-ből LEHETSÉGES-E. HOGY A MAGYARSÁG A KERESZTÉNYSÉG ELŐTT * barbár * tudatlan * istentelen * szentségtörő szokásokat követő * az emberi műveltség legalacsonyabb fokán tengődő * a "gonoszság minden mocskában" leledző * szedett-vedett kóbor néptöredék volt * múlttalan. hazájáért bátran harcolni. Rettenetes sokaságokkal. Jó hirt s nevet magok után igazán hattak.Nincs fílelmek országokban. Mindent rontnak ha indulnak. Csak lakoznak bátorságokban. "Régi jó vitéz eleid olyanok voltak. Nagy erejek mint Sámsonnak. Hogy világbíró Sándorral követ is hántak.

" "Dáriust. 3. 4. Cirust és Sándort nem számítva. 2." Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén. (igaz)gyöngy annyi volt nekik."dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték". (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens).FELELJENEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEK ÉS KÚTFORRÁSOK! ! ! ! ! ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET. mindnyájan jólétben éltek. 7. mint a földjük folyamaiban található kavics. Valaha igen bölcsek voltak. Nem paráználkodtak. . 6. "A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. 5. ezüst. Nem kívánták a másét. Szkítia népét . egynejűségben éltek" Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos szkíták ókori szerzők által megcsodált világa. ANONYMUST SZÓLÍTJUK HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK 1. a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük arany.

12.. hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton. Az igazságos szkíták .)" "Hogy kemény egy nemzet volt azt most is megismerheted ivadékairól. 11. A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott. amit ne tettek volna kockára...ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során. "Ámde utóbb a szóban levő nemzet a háborúskodásba belefáradva. szintén szégyenletesen megfutamították. ha sérelem esett rajtuk. az íjjal. mint utódaik közül a mostaniak. Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát. úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába." 8. 10. (. Ugyanazok a szkítiaiak Cirust.) kegyetlenné fajult (. S amikor a győzelem az övék lett.."Tudniillik Dáriust. mint a világ összes . Semmijük sem lehetett a világon. 9. a harcban pedig vitézek voltak. aki sok országot harcban leigázott. a perzsák királyát csúfosan megkergeték.magyarok . nyíllal különbül bánt. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok. szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték. éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után.

Nemes kiállása a történelmi igazság révén a magyarság mellett. egy Hannibál. a magyarokról jót. Modi professzor azonban megbocsájthatatlan vétket követett el: elismerően szólt a magyarokról. letörések. kis ország" megjelölést. vak. törvényekkel szabályozni. renddel ellátni tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti. legnagyobb államépítői és államszervező zsenijeit Önök (magyarok) adták? Tudják-e önök. ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiát Önök magyarok adták a világnak. hogy ezt most Önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. Ezért várni lehetett a felhorkanásokat. mások lebecsmérlése. Nosza nekitámadott a siserehad. s hogy csakugyan ilyen volt. az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra. manapság ritka és mindinkább kivesző tünet: kordivattá vált mások érdemeinek elismerése helyett. hogy az Attila hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Kyros. amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások." VILÁGHÍRŰ HINDU TUDÓS (DR. amely egy Attilát tudott produkálni.előszeretettel használják ránk a "kis nép. egy Nagy Sándor.miként azóta is mindenkit. hogy feldarabolt. egy Julius Caesar. KIS NEMZET-E A MAGYAR? Némelyek . És én. kisiklások. nyálfolyós. Modi professzor előadásából). J. ahelyett. a magyarság derék barátját azon nyomban lerágalmazták: lehetett volna kancsal. aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó roppant területet tudott az uralma alá hajtani? De volt-e Attilán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije. De még meg se szólalhattak a külhoni rágalomharsonák. J. J. hanem megszervezni. mi több. . belekötöttek a hindu tudósba azon melegében és mindennek leócsárolták . aki a magyarok érdeméről az igazság szolgálatában szólni mer s a magyarokért szót emel. világbűntény által kicsivé zsugorított. elárult népről. de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat számsor és ezerszer. FAJI ŐSEREJÉRŐL "Tudják-e önök. célzatossággal? . J. s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha. olyan érték és olyan erő. a világ első népének merte nevezni őket. Az ősi s jobbára még feltáratlan magyar-hindu történelmi kapcsolatok és egybefonódások történelmi tudáskincse nyújtott alapot a hindu tudósnak a fenti megállapításokra. s a hindu tudóst. hogy a világtörténelem legnagyobb alakjai. azt az utódaikról is megismerhetitek. élő organizmusban összefogni. tudatlanságtól bűzlő.tüstént keblükre ölelik s körülnyaldokolva fölmagasztalják. emberen túli nagyságot. jó és balsorsán keresztül" (Dr. Magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak minden történelmi idők. béketárgyalások maszkjába rejtetten ki játszott. Mert ez a faj. féleszű. aki a hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított roppant birodalmat nemcsak meghódítani.nemzetei közül bármelyik. egy Napoleon elenyészően kicsi nagyságok? Ki volt a világ-történelem folyamán Attilán kívül. kedvezőt mondani pedig ildomtalan viselkedésnek számított. már felzendült a pimasz hazai kórus. MODI) A RÉGI MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL VISELT DOLGAIKRÓL. országról szólnának.ki tudja milyen szándékból. magából kitermelni. szemetet fröcskölő . összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezérei.

és segítségre hívta őket. jelentéktelen nép az a nép. lélekszámának elképesztő zsugorodására Anonymus beszámolója a kievi csatáról. Vagy nem tudjátok.világhatalom. védőbástyája. Azonnal megfújták a . akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak. Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk. s amelyet világárulás juttatott mai végsőkig lecsonkított.XI-XII. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. sz. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. nagy bátorságra gyúltak. ha dicsőséges küzdelmeivel beírta nevét az emberiség történelmébe. kiszolgáltatott helyzetébe. s így mai . Az árpádi honvisszafoglalás előtt és után nem volt Európának olyan katonai hatalma." Ezt hallván Álmos vezér katonái. feldarabolt állapotában is . sz. mert ha van. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtöttek egybe.mintha a magyar lelkiséget akarnák ilymódon is megtapodni. századokban és előbb . A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. mintsem hogy elveszítsék országukat. amelyben a régi magyarságnak csupán mozgó. Böngér. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. és ezt mondta nekik: "Szittyák. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. A magyar nép múltja pedig ott fényesedik a világ legdicsőbb nemzetei között. keleten manőverező egységei vettek részt és mégis megsemmisítő fölénnyel győzték le a kunokkal egyesült orosz hadat. Ügyek fia. a XVI-XIX. a tiport nemzettudatot továbbtiporni.-ban nagyhatalom. s úgy féljünk az ő sokaságuktól. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit. Nagy lépcsőkben visszafelé haladva. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. Szégyen rá. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt. majd hirtelen eléjük rúgtatva megállott mindnyájukkal szemben. és inkább meghalnak a harcban. Vajta. hogy fegyverrel haddal olyan földet kerestek. hogy Álmos vezér. amikor azt mondtátok. hatalmára. Attila király nemzetségéből származik. és tanácsot tartván mégis azt választották. oszmán. mint ahogy egy bölcs mondja. és most már a kunokkal gyarapodva. bajtársaim. Midőn Kiev városán keresztül mentek. Alaptolma apja Ketel. amelynek nincs évezredekre kiterjedő történelmi múltja. "Miután pedig az oroszok vidékét elérték. akkor szerencse. amint uruk szavát hallják. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen. melyen lakhattok. amely meg tudott volna állnia magyarok ellenében. az "Árpádkorban" . Kis nép. germán és pánszláv világhatalomnak. Akkor ez a hét vezér. sz. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek.csak a hunok alárendelt hadaiként szerepeltek. akinek a neve: Ed. Európa keleti tartóoszlopa. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma. akinek segítsége a szentlélek volt. a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. Örsúr apja Ócsád. amely több mint egy ezer éven át Európa véradó népe volt. Álmos vezér pedig. Edömén. Lássuk például krónikáink beszámolóit a magyar és orosz-kun összecsapásról. saját fiai testéből emelvén védfalat az Európát megsemmisítéssel fenyegető tatárnak. a IX-X. mint a legyek felhőjétől.-ban Magyarország középhatalom volt. mivel hallották. aki megtagadja a hősöknek azt a nemzetét. Et. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére. hanem a lélek bátorsága szabja meg. terror és szertelen népszaporulat által roppant létszámúvá növesztett újsütetű nemzetekkel szemben is NAGY NÉPNEK TEKINTENDŐ ÉS NAGY NÉPEK KÖZÉ SOROLANDÓ.mesterségesen sorvasztott. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. a hét kun vezérhez. hajdani nagyságára. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. sok fegyveressel Álmos vezér ellen nyomult. és a vegyesházi királyok korában XIV-XVI. Hiszen a kutyák. Attila hun nagykirály korában a germánok (a hunok elől fejvesztetten nyugatra menekült nyugati gótoktól eltekintve) .méltó a világ nemzeteinek megkülönböztetett tiszteletére. Meghökkentő fényt vet a magyarság sorsának alakulására. vitézül azok ellen.

de az ókori szkítamagyar népek tucatjai a szülőhaza szűkülő területeire szorítva már valósával emléktelenné koptak. 250 milliós Szovjetunióról fecsegőknek nem ártott volna . ha mindehhez egy jóval későbbi adatot csatolunk. matyók viszont már teljesen eltűntek. Az utóbbi másfél-két évezred során. s nevüket is már jószerivel csupán a helynevek és a személyi névanyag őrzi. a Hunyadi Mátyás kora beli népszámlálási adatokból tudjuk. továbbá három ezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek. a nagy múltú csángók száma a ruminok halálos szorításában ma már alig párszázezer. turuszkok vagy etruszkok.) Még élesebben bontakozik ki a kép. úgy aprították a kunok tar fejét. . agathyrszek. Az oroszok és a kunok vezérei pedig mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták. jászok. amelynek lélekszáma még ma is egymillió körülire tehető. Az ősi szkítaság ugyanis számos népágazatra oszlott a vízözön utáni viszontagságokban. hunok. (A további fejlemények egybevetését olvasóinkra bízzuk. kunok.harci kürtöket mindenfelé. úgy látta vendégül. felszívódtak. daha-dákok. egyedüli kivétel talán a székely nép azaz sikulok. szarmaták. körülbelül amennyi angol és francia. Felbecsülhetetlen értékű és hitelű Névtelen jegyzőnk ." (Anonymus 89. keltagallok.tanulmányozni és megszívlelni ezt a beszámolót. hogy az 1470 -1480-as években több mint félévezredes magyarpusztítás után . Ezek a szövetséges népek valamennyien magyar népágazatok vagy közel-rokon szkítamagyar népek voltak. budinok.még mindig négymillió magyar él.történelmi távlatként . pannonok. hogy övéik a harcban alulmaradnak. Az oroszok és kunok vezérei látván. barkók. De van itt még egyéb is. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egész Kiev városáig üldözték. sicánok.akit történet manipulátoraink "mesemondóvá" degradáltak . mint a saját urát. sietve Kiev városába húzódtak.) SZÁZNYOLC HAJDANI MAGYAR NEMZETSÉGRŐL Árpád honvisszafoglalói krónikáink szerint a "szövetséges népek megszámlálhatatlan sokaságával" jöttek. mint a nyers tököt.így számol be a fejleményekről: "Halics vezére (. besenyők.. sőt minden katonájának is. futásnak eredtek és hogy életüket megmentsék. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. sicamberek.. S igen sokan elestek az oroszok és a kunok közül. sakák.) minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván." A diadalmas. azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. avarok. kiváltképp az utóbbi évezredben a szkítamagyarság lélekszáma nagyarányú fogyásának megfelelően a magyar népágazatokban is rohamos sorvadás következett be. a városban meglapultak. a pelazg-palócok. mint a némák. fékestül. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással.

a harcban bátor és szilaj. Lovuk tüzes. mert A TERMÉSZET ŐSIDŐKTŐL FOGVA A DUNA HULLÁMAIT TETTE VÁLASZFALKÉNT A KÉT ORSZÁG. még félelmetesebb. vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat. Katonailag verhetetlen volt: Európa egyesített haderejének sem volt semmi esélye. Magyarország felségterülete . Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek. 4. Nyugat-.. több a tenger fövenyénél. Ezek a hadjáratok a magyar katonai erő megsemmisítő fölényéről tanúskodnak. övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek. emelt fejű. valamennyien nehéz fegyverzetet. 2. a maga ura. szilaj és önfejű volt világ életében. században nagyhatalom volt.. és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. s csak híre hatol el ide. Kelet.ŐSIDŐKTŐL FENNÁLLTAK NAGYMAGYARORSZÁG HATÁRAI: AZ ALDUNA (ISTER) VÉDŐHATÁR VOLT MAGYARORSZÁG ÉS BIZÁNC KÖZÖTT Konstantinos Manasses bizánci historikus a XII. ezt a népet. független. 3. . füves és kellemes. nemes. század elején emígy ismerteti és jellemzi a magyarokat és Magyarországot: "Mert kicsoda volt valaha azok között. ha harci szövetségre lép. páratlanul merész. számtalan ember. Ares megszállottja. páncéllal övezett. 5. MAGYARORSZÁG ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KÖZÉ..158—160)] Vegyük a tényeket Mit mondanak a tények? 1. milliónyi tömeg. és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. Semmi ezekhez képest Cicero és Scipio küzdelmei!" [Konstantinos Manaces (1173). Az örvényes bővizű Alduna felett lakik. féktelenül bátor. akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték.külső fegyveresek hadak által sérthetetlen és érinthetetlen volt. midőn azt lehetett hallani. és volt idő.és Dél-Európa ellen. végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól. Magyarország felségterületére . Moravcsik (. ércpáncélt viselnek. szabadságszerető.amelynek kiterjedése hatalmas volt . dákokat és a gepidákat. jól felfegyverzett. Európa vezető katonai nagyhatalma. amely jó lovú. a rét és a nádas legelője kövér és dús. mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe. háborúban jártas." (Ekkor még Havaselve és Moldova is magyar felségterület. lebírhatatlan lelkű.) "Mérhetetlen. sokasága több mint réten a fű. hogy magyar területen felvegye a harcot az egyesített magyar haderővel szemben. aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat. nem szolga nép. Magyar hadseregek közel egy évszázadon át számtalan támadó hadjáratot vezettek külső területek. Magyarország a IX-X. karja csatában erős. SEMMIFÉLE ÚRNAK NEM SZOKOTT ADÓT FIZETNI. dárdát. vassal. hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet..Árpád bejövetelétől idegen had nem tette a lábát. a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen.

hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt. m. minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. (. kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó.a történelmi ténynek megfelelően. ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom. Kisebb magyar egységek e hadivállalkozások során mindössze két ízben szenvedtek vereséget (Merseburg 933. azaz exemptusoknak.azonosnak tartotta a hungárokat.6. Fekvése oly biztonságos. csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján. akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel . vegyék figyelembe.) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti. ahol a magyar sereg két részegysége csapdahelyzetbe került és vereséget szenvedtek." (Pálffy K. a harmadik magyar seregrész nyomban megtorolta. ősvallás 80. Kétségtelen. hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló. Szemes Miklós: . a magyar haderő legyőzhetetlen. a szkítáknak maradéka. szélessége százkilencven. szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld.: A. és ezért demptusoknak. még a macedon sem. hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének. Ókori szerzők.. E külhadjáratokban résztvevő magyar egységek Magyarország teljes hadseregének csupán jelentéktelen részét képezték. és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg. mondván: "a magyar nagy számú nép. hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról. alábbi idézeteink tartalmát. Magyarország felségterülete pedig továbbra is sérthetetlen maradt. KÉPES KRÓNIKA: "Mondják. Az augsburgi vereséget pl.szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői. képtelennek tartják. mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. nem.) A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr. MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek. S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői. illetve magyarokat a szkítákkal .. 7. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye . Augsburg 955). Magyarország hadereje tehát e részvereségek ellenére is töretlen.

8-9. főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt. (. Á. 2500-tól kezdve Indiában ismeri. leg régibb történelmi népe.írja az Árpád-korról Beöthi Ákos .nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam. hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették" . Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett. hogy az ember mindennek inkább vélné őket. mely Perzsia országgal megvívott. a nagy szarmata síkság. e... Debrecen 1940. mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb. a mai Palesztina északi része. mint az ázsiai. majd -Armenia. ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak. Aztán Európában a Volga melléke. (saját kiemelésünk. Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak." (B. Szeret folyók lapálya. Beludzsisztán. végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban. sőt Itáliában is. végül a Don. Perzsia." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja.. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1. Szemes Miklós: Magyar őstörténet . Galilea. Dnyeszter.e. A Kr.) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton. Kína. Ezen hunok Scytháknak is mondattak. 10 milliós létszámú lakossága. Szkítiában.66) További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok). az ún.. 2000ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket.. Az egyes állomások: India.őskultúra. Prut. a Kaukázus és a Káspitenger vidéke. Unni) ezek is állottak.) Kiáltani fogom. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport. mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek. mely túllépte régi hírét és ősi határait. mint Magyarország. Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35. Turkesztán egészen az Urai hegységig." (Fehér György: A kunok története) "Azon korban ."A mi fajtánk a világ legősibb. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr. e nagyon nagy népnek a sorsát. akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória..) "Hunnok (Chuni. a mai Afganisztán. az asszír-babiloniai birodalom. Ekkor lettek ők India kultúr-őstelepülői.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére.

hunugorok. Nagy Sándornak a hadvezérét. A fáradalmakban és harcokban edzettek. Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok. keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v. le egészen a Csetine folyóig.) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából. nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék). a rómaiaknak csak hallották hírét. de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul. Megérkeztek a császár hajói. vagy legyőzetlenül maradtak (. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek. az Adriai tenger mellett jött létre. kara (fekete) hunok... hogy Horvátország." . a Szerémségben.. Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31).." A Bíborbanszületett világosan megírja (41). Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban" Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető.. fehér hunok.. de nem érezték a fegyvereit.Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is. testi erejük mérhetetlen. az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát. hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták. de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. Sopyriont." ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el. a Kulpától délre eső területen. mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre. Magyarországtól délre feküdt. valamint a Duna és a Száva közt. hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket. hogy a Duna jobb partján is élnek. A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki. hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították.

Chöril (i. s az hasonlóúl válaszolt neki. 1500-1200-ig [eltekintve egy-két Földközi-tengeri szigettől (Kréta stb. 446): "Scytharbes pedig szkíták királya. valamint a népek vándorlásainak adatai egyöntetűen bizonyítják." Trogus Pompeius: "A szkíták 1500 éven át minden más nép előtt birtokolták Elő-Ázsiát. s igazságos embereknek voltak leszármazottai. mielőtt az egész had átment volna.)] Terra Inkognita volt. nyolcszázezer embert. s ők a világ legősibb nemzete. régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják" Isokrátes (i. származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát. s hidakat veretvén a Boszporuszon és Iszteren (Al-Duna) megindult a szkíták ellen. 3000-2000-ig vagy éppen i. Vajon miért? . tizenöt napi utat tevén meg. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is. 436—338): "A leguralkodóbb s leghatalmasabb népek a szkíták. gyalázólag irt Dáriusnak. e.) és egy-két Földközi-tengermenti településtől (Missílis stb. szkíták törtek be a Mars által nemzett amazonokkal" EURÓPA ŐSBETELEPÜLÉSÉNEK TITKAI Az ókori történelem. akik Európában rekedtek. De erősebb volt a szkíták nyilazása. átment a hidakon és gyorsan fölbontotta azokat. e. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek). haragudván. S nyilakat lőttek egymásra. mintegy az i." Megasthenes (i.. e." DÁRIUS PERZSA KIRÁLY HADSEREGÉNEK KATASZTRÓFÁJA SZKÍTIÁBAN Ctésias (görög szerző. e. hogy Európa sokáig. Dárius pedig hadat gyűjtvén. trákok és perzsák" "Földünkre . és Scytharbes megölt nyolcvanezer embert.. e. e. ezért Dárius megfutamodván. i.

az afrikai területek elsivatagosodása. Noha ez a szakadatlan vándorlás és vándorösztön sem kellőképp igazolt: a jégkori barlanglakó ősember például helyhez volt kötve s akarva sem vándorolhatott. és fordítva: mi terelte útjukat errefelé? Másszóval: mi akadályozta meg eddig Európába településűket és később mi tette ezt lehetővé? 7. E geológiai-klimatikus változások egyike bizonyosan az éghajlat megváltozása. 3. ezeket igázták le. felszáradtak vagy tavakká húzódtak a mélyedésekbe. miként alakulhattak ki ilyen viszonylag rövid idő alatt az Európát elborító rengetegek? A növényinvázió feltehetőleg egybeesett a jégtakaró visszahúzódásával. leapadásának folyamatával. mint ahogy később sem volt az. Az se fogadható el kielégítő válasznak. Feltehetően nemcsak a roppant jégtakaró vonult vissza. 2. Semmiesetre sem kielégítő az a tetszetős magyarázat.megvolt a maguk helye addigi területükön. illetve e két ellentétes jellegű életmódot folytató népesség küzdelmeiből alakult ki.csekélyebb akkori létszámuk folytán . A vándorlóösztön. 8500-8000) követő vizek is régen lefolytak. 4. hogy az érintett népeknek . 6. a növények. az új jövevények ezekre települtek rá. amelyet ősibb korból hoztak magukkal. Ámbár kérdés. hogy Európát ősrengetegek borították. más döntő geológiai átalakulásoknak is hozzá kellett járulnia az új népsokadalmak sorozatos betöréséhez. A nagy kérdés: az Európát . Az akkori Európa klímája ugyanis nem sokban tért el a jelenlegitől. Mindez azonban nem kielégítő magyarázat arra. kedvezővé fordulása. nem csak a nyomában áradó vizek apadtak le. Nem lehet vitás. illetve azt követően a vizek felduzzadásának és elvonulásának. a későbbi népesség ebből a kettőből. Meglehet. ekkor még elevenen élt bennük. 5. Ez nem a benépesülés akadálya. e.illetve pontosabban: annak nyugati részét ma benépesítő népek miért nem vették néhány évezreddel korábban útjukat Európa felé? Illetve: mi akadályozta meg őket ebben. hiszen úgy tudjuk. Valójában csak a roppant jégtakaró eltűnése után kezdték elborítani ős-Európát az erdők. 8. hogy az új benépesülés előtti Európának is voltak lakosai. A jégkorszak elmúltát (i.Miért népesedett be jelenlegi népességével ilyen hallatlanul megkésetten Európa? 1. az őskori népek szakadatlanul vándoroltak. az állatok. Aligha tekinthető kizáró tényezőnek Európa akkori éghajlata. . miért jelentek meg ilyen késéssel a jelenlegi népek ősei Európában? A legszerényebb számítások szerint mintegy 5000-3000 éves időköznyi rés marad megmagyarázatlanul.

Ekkor merülhetett el az északnyugati átjáró is. De magában Európában is kellett lennie egy olyan. Európát már régen más fajta lakta: az időközben nagymértékben kipusztított szkítaság. művéből 14. baszkok. szörnyű kudarcok. már ősrégen feledésbe merült és általunk sem ismert tényezőnek. Vagy talán keserű tapasztalatok. skótok. amely a jelzett időpontig megakadályozta a külső népek tömeges beözönlését s az őslakó népek leigázását és pusztulását. itt vészelte át a jégkorszakok megpróbáltatásait . félelmetes hatalmú szellemekről széltében elterjedt babonás hiedelmek? Oktalan előítéletek. szórványokban még ma is itt élő ősnéptöredékei: a hungar-magyarok. félelmetes legendák képzeletszörnyei? Emberevőkről. iszonyú vereségek tették mindezen népek számára tilos és kerülendő területté az ősi-Európát? 13.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. Ám a neándervölgyi embernek ekkoriban már aligha volt nyoma. írek. ibérek stb. Tán egy azóta már kihalt félelmetes ősi faj léte és ellenállása? Netán épp a neándervölgyi ősember tanyázott itt: a négy kilométer vastag jégtakaró barlangjaiban. óriásokról. gallok. székelyek.és az új körülmények kialakulásával elpusztították? Lehetséges. elődei.9. sicamberek. Azonban alighanem hasonlíthatatlanul nyomósabb hatótényező volt az Európát Afrikával összekötő átjárók elmerülése. . hogy a neándervölgyi ember emlékét őrzik a földvájó földalatti törpékről szóló ősi legendák? A Magyarvár sziklagerince északi oldalról a tömösi szorosban (Rajz: Greguss J. Mi lehetett ez? Talán ijesztő rémmesék. csángók. 10. varázserejű törpékről. miknek eredete a jégkorba nyúlik vissza és azzal függhet össze? 12. 11. kelták.

sz. és a II. ÉS A MAOTÁK URALJÁK ŐKET" (Xenophon: Szokrátes nevezetességeiről.) "A magyar a nagyon régi időben a közös szittya név alatt hatalmas nagy nemzet volt. s a sykor. u. Mindkét nép tulajdonképpen abból a nagy szaka népcsaládból rajzott ki. mikor száma már igen nagyra növekedett s külön más-más neveket is nyert. sz. e. Nagy Sándor had járata IV. hatalmas nemzet volt" (Táncsics Mihály-Andorlaki Máté: Magyar történet) Edgar V. 1. mert a finnugorság fogalma közkeletű tévedés: finnugorság sohasem létezett.) a szarmata idők (Kr. például: hun.) A SZAKA-SZIKUL-SZEKUL-SZÉKELY NÉPCSALÁD BIRTOKOLJA A NAGY EURÁZSIAI PUSZTASÁGOKAT "Az egész nyugati steppén az iráni nomádok voltak az urak. 7-4. első évezred végéig egész Európa az ún. A szakák több változatban egy kelet-iráni nyelven beszéltek" (Vávzy Péter) Vagyis az i. Ehhez jön még az i.) "A legújabb kutatások.-tól az i. évszázadok közötti időkben a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig a szittya nép lakott. sz. u. íjász. könyv. Sask: Esto Europa Studies in Ur-Europe history (1966. 1. Ókori szerzők világosan megírják: Európában a szkíták uralkodnak. besenyő stb. e. u. Arrianos (i. 375-ben kezdődő és 454-ig tartó hun kor. amelyek a régészeti kutatások eredményeit kiértékelték. sőt még az egész szibériai steppét is megszállva tartotta. fej. 10. e. megállapították. "finnugor" népek uralma alatt áll. pártus. e.) ." (Csobánczy Elemér: Ősturánok. majd egy század megszakítása után az avar kor.191. 3. amely ősidők óta lakja Délmagyarországot (Erdélyt)? "Ázsiában a perzsák uralkodnak (i. (=a finnugor népeken szkíta népet kell értenünk. I. az avarok után a magyarok Hova tűnt el vajon ez az óriási területeket birtokában tartó szaka népesség zöme. 7. u. e. 4. s utóbb. sz. ohrigek és lydek uralják őket. 4.-Kr. 444-ben).) szerint az i. sz. melynek hihetetlenül fejlett arany.és bronzipara volt. kun. a VII. sz. A steppeöv legnyugatibb nyúlványain a szkíták korát (Kr. hogy Kr. II.): "AZ EURÓPAI SZKÍTÁK MINT LEGNAGYOBB NÉP LAKJÁK EURÓPÁT (Arrianos.) követték. EURÓPÁBAN PEDIG A SCYTHÁK URALKODNAK.15.-ig lényegében két egycsaládból való nép élt a megjelölt tájakon. amely az egész Turkesztánt. e.

de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban. nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg." Petrus Ransanus (XV. melyet baskírok. században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94.) MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott. sz. hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja). Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle . Az országban ezerszámban élnek bessenyők. 78 városuk van. várakkal. és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK. Jáfet fia. mint fennebb mondottuk. Az embereket meg. s van hatalma Szkítiának keletre.) . Szkítiának első királya Magóg volt. vagyis magyarok laknak." (Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király. e.) "A szkíta hatalom fénykorában. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK. 1. a Kr. Erről többek közt így emlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba. birodalma a többszöröse a bizáncinak.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott. közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig. VI.: Ősturánok 69. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik.) "A szkíta földnek széle-hossza igen nagy. és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. serege megszámlálhatatlan. akik rajta laknak." (Csobánczi E. bátrak és felettébb nagyszámúak. hogy bármerre utazik az ember.MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora.6. erdők és kertek." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. I. valamennyi területet a Tanais folyóig. körülöttük falvak. Magyar Nemzet 1976. ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött. 155." Anonymus "Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén. és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet.

) (A magyar határ az Al-Dunánál húzódik és egybeesik a bizánci birodalom határával) "És a felső Galliákon áthaladva és Itálián átmenve." Georges Akropolites (1217-1282) Kedrenos világosan kimondja: "Az Isteren (Aldunán) túl magyarok élnek. majd Magyarországon átvonulva átkelnek a Dunán és a bolgárok földjére érnek. az Alpok lejtőin át Ausztriába érkeznek. hogy ez az ősi országhatár már a Keletrómai Birodalom megalakulása előtt is fennállt. amelyeket a köznép gyepűnek nevez" (Liudprand: Antapodosis I. Az Al-Duna tehát már ekkor ősi magyar határnak számított. hanem azt is. s bizonyos.) A bizánci birodalom . Jász (jaryg) harcosok (Traianus oszlopán) . pontosabban a Duna Isternek is nevezett alsó szakaszát.MAGYAR-ITÁLIAI-BIZÁNCI KÖZÖS HATÁR A magyarokat "ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk. 11."közeli szomszédjai észak felől a magyarok" (Liudprand I. hogy nem ok nélkül. Nagyjelentőségű adalék ez! Nemcsak a pannon-magyar azonosságot tanúsítja. 5. a két ország (Magyarország és a bizánci birodalom) közti választóvonalnak nevezi a Dunát." Az ezerszázhetven-nyolcvanas években Eustathios és Konstantinos Manasses is ősi határnak.

olyan feladatot. Komán vagy Kumán. és XII. Bicsina. G." (Jerney Keleti utazása 222. Ungerian. K. miféle pusztító tényezők következtében. magyarból ellenben könnyűszerrel eredezhetők. Ámde 1844-1845 óta. A magyarság nem vette számba még elszenvedett iszonyatos szenvedéseit sem.. hogy számtalan helynevekkel gazdagíthattam volna e sorozatot az Etelköz szinte egy részét alkotta Havasalföldről.) Jelentős feladatot. Bozsany. miknek azonban itteni elszámítgatása végtelen tért foglalna. székely nevű hely. még csak azt nyilvánítom. Vidin stb. Kumanest. Einhard szerint (Nagy Károly élete 56. hogy óriási területekről kipusztult. mely nevezet tisztán és világosan jász népre utal. mióta Jerney e sorokat írta .-dik században a keresztes hadvezetésről szóló történeti emlékek tanúsága szerint a Vakkánhegy (Haemus) vidékein tartózkodott turkopulok (magyarok). amelyet a nemzet öneszmélése érdekében feltétlenül el kellett volna végezni. . (Tó)." (Jerney János Keleti utazása 123. sem mást.és folyónevek. melyek neve az oláh nyelvből éppenséggel nem. Bezen. Pezsegnek e tartományban is a magyar.) Mind ezek eleven bizonyságául szolgálnak a XI. Szekul stb. Ezeknek további nyomozását s a még egykor felmerülendő régiségekkeli összeillesztését a jövő kornak adom át. Az elsoroltakon kívül vannak Moldvában számtalan helységek.) Bajorországgal határos volt Hunnia.) a bajorok szomszédosok voltak a hunokkal. Szekuján. Tömérdek ott is a magyar jelentésű s értelmű helységek. kiveszett.MOLDOVÁRÓL ÉS HAVASELVÉRŐL "Sovén betolakodók nyomására nagy területekről kipusztult a magyar őslakosság. cumaniták (kunok) és picenariusok (besenyők) azonegy törzsökfajhoz tartozó népszakadékaink magyar nyelvűségére. kun. pl. Ungur. vagyis a tulajdonképpeni Oláhországról. mint némi 1674 és 1690-ediki oklevél tartalmazza. Kamanka. Jászva. azt. jász. Sem ezt. nemzeti feladatot bízott szegény Jerney János a kővetkező nemzedékre. a kerület pedig Jászok kerületének »La czijutul Jaszilor« hívatott. Sőt az aldunai déli részeken a mai Bulgáriában is ötlenek fel magyar hangzatú és értelmű helyek. De folytassuk idézetünket! "Maga Jászvásár (Jasch. Jesch) még XVII-dik századi moldován oklevelekben Jászokvárosának »Taergul Jaszilor«. sem azt. hogy ez a jószerinti példátlan arányú pusztulás hol és miként. Eltérve immár az efféle vizsgálódási szabályokról.semmi sem történt. miért következett be. miközül csak az egy Somlyó várnak hivatott Sumlu várost említem (De ott vannak Buda néveredetű helynevek. kitétellel. besenyő.. A halálos álomba injekciózott magyarság még nem eszmélt fel: önnön sebeit sem érzi s nem képes azokat számbavenni. Kunest. a feladatot senki sem végezte el. E.

Hiunenlant középkori krónikák szerint (Edda. hol egyetlen katona sem áll őrt?" "Az Etzel udvara című költemény Attílát Artus királyhoz. mint amennyit én egyszer a gazdag Attilánál láttam." "Midőn a király Ünnepélyt hirdettetett. Athlamál) tizenkét hatalmas királyságot ölelt magába s a tengertől a tengerig terjedt. apródok. aki akart. Karinthia. Ez a király emberséges és igazságos volt.. Mehetett hozzá. az utak borítva voltak mindenféle néppel. Tizenkét koronás király szolgálta..) "A magyarság a honfoglalást követően úgyszólván az egész Kárpát medencét kitöltötte. bár egyes ágai ország szerte. legnagyobb zömük Stájerország.) . Gazdagságában és bőkezűségében senki soha vele nem mérkőzhetik.A hun és az avar birodalom nyugati határai. veti után a Biterolf. Az avar birodalom magában foglalta jószerivel egész Ausztriát s a Morva folyó völgyét is. mert egy kapu sem volt zárva. harcosainak száma megszámlálhatatlan volt. A hun birodalom nyugaton az Enns folyóig terjedt. soha párját nem fogjuk találni!" "Artus király is hatalmas volt. ellenséget nem ismerek. Hagyjátok nyitva a palotámat.) Őslakó magyarok az Ennstől Bizáncig "Az avarság (magyarság) leginkább Vas megyét. lovagok. mint mondja oly jól tudta intézni életét és vágyait: de Salamonnak minden pompája mellett soha sem volt annyi lovagja. Sopron és Zala határszéleit tartotta megszállva. Krajna vidékein élt. de nem olyan hatalmas." (Darnay Kálmán: Néprajzi megfigyelések 79. fegyveres számtalan. telepei. Mire való nekem a kapu. sírjai messze mai országhatárainkon túl megtalálhatók. Attila birodalmának nagysága Attila hun birodalma. mely Etzelburgba sietett. ameddig a világ terjed. így a Balkánra is lehúzódtak. tizenkét királyság hódolt neki. Attila bőkezűsége "Volt egykor Magyarországon egy nagy hírű király. mint Attila. ki. Nagysága végtelen. mondá a nagy jó király. Hunenlant v. Attilavárban (Etzelburg) Réka (Kerka) királyné fogadta a pazar királyi palota vendégeit. a spanyolországi Biterolf című költemény Salamon királyhoz hasonlítja." (László Gyula: A honfoglalókról 57. kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni. harminc gróf. S bajnokok hölgyeikkel lovagoltak" (Thierry: Attila-mondák 57. tizenkét herceg.

de Európa egész hatalmas középsávját az Égei-tengeri szigetektől és az Adriától Skandináviáig. létszámbeli és területi összezsugorodása minden képzeletet felülmúl. mint a régi magyaroknál. az állampolgári személyi szabadság azt a fokot. az Északi tengerig. nyugaton a Rajnáig. a. ha valaki a magyarokra kedvezőt állít. Micsoda? Hogyan? ..) Helytálló és fontos László Gyula megállapítása. enélkül bizonyos. MIÉRT VOLT ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA A magyarok ősi személyi szabadságáról és közszabadságáról Soha sehol nem érte el az emberi közszabadság. bátrabban szemügyre venni az idevágó adatokat. és mint mindenkor. a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregét: . kereszténnyé váltak. hungaricentrizmust emlegetnek annál is inkább. a valóságos népuralom még soha sehol nem teljesedett ki úgy. mint a szabad magyarok társadalmában a kereszténység előtti korban.legfontosabb feladata e rejtélyes és óriási pusztulás arányainak."Árpád magyarjai. tényeinek és okainak tisztázása: enélkül. majd végzetesen felgyorsult és betetőződött a trianoni világárulást követő békeálcás néporgyilkolás véres-fekete évtizedeiben. úgy az európai ősnép pusztulása.. Lehetetlen nem látnunk. ámde ennél tovább kell mennünk következtetésünkben. s ha a szkíta magyarság valóban Európa ősnépe volt. óriási területeket. Napnál világosabban kell látnunk: a magyarságnak . az avar-magyarok tömegeit találták itt. az Ennsig. keleten az Uralig. A népfelségjog.lelet Albániából. elfajult nacionalizmust. sovinizmust. a magyar népek tömeges pusztulása. 60. felhörkennek. (Régóta ismert a legszebb ilyenfajta . ahogy azt Kézai Simon mester feljegyezte Krónikájában: "Mielőtt tehát a magyarok megkeresztelkedtek. jóllehet a régi magyarok világában jószerivel korlátlanul érvényesült a személyi szabadság. de itt csupán egyetlen tényt hozunk fel. az egész emberiségnek .de tán az egész Európának. Ez az összezsugorodás félelmetes méretűvé vált a legutóbbi évezredekben.arany . Mérhetetlen arányú pusztulás ötlik a szemünkbe. roppant síkságokat népesítve be. délen a Fekete-tengerig. Újabban »késő avar« leletek kerültek elő a Balkán térségéből is.)" (u. Ókori szerzők is megemlékeznek erről. azok tisztázása nélkül a magyarságot halálos ellenségei bekötött szemmel vezetik a pusztulás szakadékaiba. mivel némely idegenérdekű parlamenti párt tagjai szerint "a demokráciának Magyarországon nincsenek hagyományai". hogy az ősmagyarság nemcsak a tágabb értelemben vett Kárpát-medencét telepítette be. és továbbfokozódott a török elleni végvári harcoknak nevezett önvédelmi háborúk során és az álorcás Habsburg-hóhér királyok orvuralkodása évszázadaiban. hogy a többezeréves tendencia folytatódik és a pusztulás folyamata beteljesedik.a magyarság külső és belső ellenségei e sorok olvastán felszisszennek.

a távolmaradás a közösség. az ősszülőföld . Rosszhiszemű személyek persze erre a maga nemében egyedülálló tényre. azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták vagy törvényen kívül helyezték. hogy a korai nemzeti felfuvalkodottság megnyilatkozása. hogy ezen s ezen a napon. És jelentette azt is. mert a magyar nép igazságos és így döntését csak az igazság érdekében.isten lelkének. (Kézai 125. hiedelemvilágába és társadalmi rendszerébe: a közügyekben való részvétel nemcsak jog. Az Isten szavát azonban elfojtották. az isteni igazságosság szava. hogy népe szava magának az Istennek szava .« Aki pedig a fölhívásnak nem tett eleget. hogy a magyar nép az Isten képviselője és a mindenható Isten földi megtestesülése. hogy a magyar nép szabadsága istentől való és senkinek nincs alárendelve és senki és semmi által nem korlátozható. az igazság érvényesítése érdekében hozza. egyformán kedvelve." (Kézai 121. s nem tudta megokolni.az igazság szava. mint Kézai írja: Géza fejedelem idejéig "közösen kormányozták magukat". hogy a magyar nép szava . A MAGYAROK ISTENE LEGFŐBB JELLEMZŐI a/ Védistenség volt. a népképviselet megcsorbítása volt.) "A MAGYAR NÉP SZAVA . vagy egyetemlegesen szolgaságra vetették. mert az ország dolgaiban az ország egyenlőjogú tagjaiból álló közösség döntött.erre is rásütheti.az őshaza. hogy meghallgassa a KÖZGYŰLÉS tanácskozását és határozatát.) Ez a magyar előidőkből fennmaradt és ősidőkbe visszavilágító tényadat bepillantást enged a régi magyarság életfelfogásába. a magyar nép szabadságának titkos. És jelentette azt is. gondolatiságának megnyilatkozása. hogy a magyar nép szava . de megszeghetetlen kötelesség volt minden egyes magyar számára. De jelentette azt is.»AZ ISTEN ÉS A MAGYAR NÉP SZAVA. ámde kétszínű hazug nép ezt sosem vallotta és nem is vallhatta magáról. vérbetiporták. hogy miért. hogy egy nép a maga közössége előtt nyíltan azt vallja. elnémították.mindenekfelett való szeretetére és szolgálatára ösztökélte . álarcos elrablói a magyar nép szabadságával együtt az Isten szavát is elnémították. a magyarok védelmezője. ezen és ezen a helyen mindenki köteles pontosan fegyverben megjelenni. A köznép volt az ország valóságos ura és ő döntött mindenben a had járatok megtartásában éppúgy mint az állam főtisztviselőinek dolgában. védve és szeretve mindegyiket c/ a magyarságot a haza .ISTEN SZAVA!" azt jelentette. segítője b/ minden magyaré volt.

a Magyarok Istenét. bárki által ellenőrizhetően tükröződik ez még mai nyelvünkben.a Biblia zsidó istenére. A RÉGI MAGYAROK ERKÖLCSÉRŐL Vissza kell még térnünk arra a mérgezett sárként ránk kent rágalomra. amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek. Tekintsünk át egy csokorra valót az igazságos szkítákról szóló ókori tudósításokból. a keresztényesített Jehovára. s hogy az ókori világ egyetlen népe. az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugallatait követték és a "gonoszság minden mocskával" voltak borítva. igazságos tejivó. Mi több: maga Isten szavunk is . győzelemre vezette e/ éltető erőt öntött az egész magyarságba és életüket napfényessé.mert egyszerűen nem volt más szavunk az isten fogalomra s más népek elnevezéseit népünk elfogadni nem tudta . neveztük Istennek. senki másra.d/ a magyarságot háborúban és békében egyaránt oltalmazta és gyámolította. hogy ezek a tudósítások. figyelmeztető csapásival ösztökélte. köztük Strabón is derék. mind a Magyarok Istenére vonatkozik. . tudatlanul is . híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek. amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak (elismerés érte az igazságszerető ókori írástudóknak). Ékesen. az ókori szkíták maradványa. S vegyük figyelembe azt is. az ókori legendás. Egyáltalában lehet-e gonosz az emberi nem egyik legősibb múltú népe. hivatásban gazdaggá. igazságszerető szkíták egyetlen egyeneságú utóda? Tudnunk kell azt is. egyedül a szkítaság.őt idézi. tartalmassá tette Ilyen volt a magyarok Istene. miként az történelmi kútforrásainkból világosan kikövetkeztethető. Ilyenek: Atyaisten! Áldott Isten! Jóságos Isten! Szerelmes Isten! Boldog Isten! Öreg Isten! stb. a késlekedőket és a vonakodókat megintette. mely dicsően helytállt a történelem dühöngéseinek vérviharaiban? Egy olyan magaskultúrájú. megfontolásra ösztönözte. őt hívtuk. az ő neve szállott rá . mint a magyar. továbbá azt. a kereszténységre kényszerítés előtti időből származik. néphagyományainkban és felkiáltás szerű szólásainkban is. Ezek és számos hasonló mondásunk mind. népköltészetünkben. napistenhitű nép. hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja. hogy az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak. mert Isten szavunk ősrégi magyar szó. a bátrakat védte és helytállásra. hogy a régi magyarok a "minden jónak ellensége. senki mást. a magyar hadak élén járt.akaratlanul. HOVA LETT AZ ÓKORI VILÁG LEGIGAZSÁGOSABBNAK MONDOTT SZKÍTA NÉPE Számos ókori szerző. kancafejő népnek nevezi a szkítákat.

S Ayskhylos is szemmel láthatóan egyetért a költővel. ha nem is ismerték partlakóinak vadságát. sőt közösek náluk az asszonyok és a gyermekek is a plátóni tanításnak megfelelően. midőn a skythákról így nyilatkozik: »A skytha nép lósajt evő és igazságos. Persze a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket. történelmének negyedik.úgymond . ezt leginkább lótejből készítik. tejet és túrót esznek. ha Homéros éppen azért... akik legkevésbé foglalkoznak kereskedelemmel és pénzszerzéssel.folytatja -.. bizonyság rá Hésiodos Erathostenéshez idézett következő szavaival: »A szkytha nép lósajt evő s igazságos. se kegyetlenségüket az idegenekkel szemben. megfertőzve a többiek mellett a nomád vándorokat is (. mivel A NYÁJASSÁG. élvhajhászást. meséket költenek viszont holmi derék kancafejőkről. legfeljebb a kezdetleges cserekereskedelmet. olyanok voltak s a hellének is olyanoknak tartották őket. köztük Homeros szkítákról vallott nézeteit támadják. őket tartjuk a legegyszerűbb és a legkevésbé fondorkodó embereknek. AKIKNÉL NINCS IGAZABB ÉS JOBB" Strabón vitába száll azokkal. nem említik azt sem. Az ilyen erkölcsi romlásból sok minden behatolt a barbárok közé.) Azok a skythák minden esetre. S vajon azok a népek. nem voltak-e tényleg kancafejők. hogy a többi skythának és sauromatának az életmódja nem ugyanolyan.« Mi csodálatos van abban. amennyiben bevitte közéjük a fényűzést. tejevőkről és nincstelenekről. szekérlakók és nomád vándorok.a vadságukra vonatkozó adatokat szokta előadni. amelyről beszéltem.. Abaris s más hasonló férfiak. »Európa« című könyvében. S éppen azért álltak olyan jó hírben a helléneknél Anakharsis.. míg amazok az emberevésig menően vadak. emezek még az állat húsától is tartózkodnak. s ugyanígy az egyiptomiak. akik nyájaikból élnek. Valójában ."KANCAFEJŐ NÉPEK. a legigazságosabb emberekről. a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját. mint szkyták. hogy ami szörnyű és csodálatos. a babiloniak és az indusok emlékezetében élő elbeszélések is. AZ EGYSZERŰSÉG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINTEGY NEMZETI JELLEMVONÁSKÉNT TESTESÜLT MEG BENNÜK" "Ephoros. akik mysosokon. akik előttünk s főleg a homérosi idők táján éltek. Hogyne tudott volna tehát a költő a szkytákról. hogy miattuk nevezték el a tengert Axenosnak (barátságtalannak). mert tudják. mert nálunk a kereskedelmi ügyletek terén burjánzik legjobban az igazságtalankodás. A többi író . Szerintük . az tesz megrázó benyomást az olvasóra. húsukat megeszik s koponyájukat ivóedényül használják. amilyeneknek Homeros mondja (. akik a régi szerzők. a legigazságosabb embereknek mondotta azokat. akik nálunk sokkal mérsékletesebbek és kevesebbel beérik." Strabón ügyes logikával kimutatja ez ókori hiperkritikusok érveinek megalapozatlanságát: "De hogyan nevezhették a tengert Axenosnak (barátságtalannak) .« S a helléneknél most is ez a felfogás uralkodik."a régiek tudatlanságból nem említik a szkítákat. thrákokon és a getákon túl laktak.mondja .) A perzsa levelek is telve vannak azzal az egyszerűséggel. miután Európát egészen a skythákig bejárta. s nem ismerik a vagyongyűjtést. sem az adás-vevést..? Hiszen most is vannak ott ún. sem magukat az ottani népeket? Ezek pedig nem mások. ezzel szemben kardjuk és ivóedényük kivételével mindenük közös tulajdonban van. mikor bizonyos kancafejőket és tejevőket nevez meg? Hogy az akkoriak a szkytákat kancafejőknek nevezték. akiket feláldoznak. akik pedig nemis léteznek a világon. a végén megjegyzi. tejevők és nincstelenek.

akiknél nincs igazabb s jobb." [Arrianos (i.«" Strabón E hosszú idézet minden szava rendkívül fontos. akik kocsikon lakozának. főként igénytelenségük és igazságosságuk folytán. lakoznak pedig Ázsiában öntörvényűleg. töredék] . minden birtokuk közös. legfontosabb számunkra azonban talán mégis a Khoirilostól idézett versszakasz. kívülállókkal meg nem igen harcolnak s nem is győzik le őket. amiért szolgaságba kellene jutniok. még az asszonyok. gyerekek is.éppen az ellenkező tényeket kellene inkább elmondani és példaként odaállítani. Khoirilos meg is nevezi az itt élő szkíta (szkítarokon) népet: a szákák azok: csak az nem látja meg ebben a székely népnév ókori névalakját. 1. és az európai szkítákról. kik a legnagyobb népként lakják Európát. A költők is megemlékeznek róluk. a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan. e. a Dareios-féle hajóhídon való átkelés kapcsán mondotta. Ő maga ennek megfelelően azokról fog beszélni. hogy Phineust a harpyák hajtották a tejevők földjére. Homéros igazságszerető szkítái "Ázsiát lakják a szkíta abiok. hiszen semmijük sincs. Azután megokolja. akik a legigazságosabb életmódot folytatják. ámde derék tejevő meg Kancafejő népekre. független nép szegénysége és igazságossága folytán" "Pár nap múlva követek érkeznek Alexandreshez az abiok nevű szkítáktól kiket már Homéros is a legigazságosabb embereknek nevez. akik lótejjel táplálkoznak s igazságosság tekintetében mindenkit fölülmúlnak. de a jogra vigyázó Pásztornépek maradékai. aki nem akarja. Dareios a szkíták elleni hadjárata során a Duna alsó folyásán át építtetett hidat és kelt át a Duna (Istros) balpartjára. törvénytisztelően egymás közöttileg jól megvannak.) 53. Fontos bizonyíték ez a székelyek szkíta származása mellett. Nomád vándor skythák között vannak ugyanis olyanok.« Hesiodos »A föld körülutazásá«-ban említi. hadjárata tehát a székely területek felé. Homéros szerint Zeus letekintett »A nincstelen. sz. hogy mivel egyszerű életmódot folytatnak s nem törődnek a vagyonszerzéssel. Székelyföld felé irányult. és megdicsér költeményében. »Pásztornépek a skytharokon szákák (székelyek). Idézi Khoirilost is.

A legnagyobb gaztett náluk a lopás. e. sz. hogy ezeknél még senkiről sem lehet ott hallani. Igen mértékletes népek és józanok és természet szerént jámborságokra üzék. takarékosan táplálkozó tejevők a legigazságosabb emberek. Egyébként a többi területén sem hasonlíthatók. noha nincsenek házaik és nem vetnek. u." Bonfini .nem hajszolják. I.. a legigazságosabbak.)] "Mondják. hanem még Ázsiában sincs nép.5—6. Különben is nagyon mértéktartók és természetükhöz tartozik a becsületesség." (Illiasz 13." Dio Chrisostumus (i. e. amely egymagában képes volna a szkítáknak ellentállni. hogy irigykedett. Az igazságosságot náluk nem a törvények biztosítják. hogy igazságosan és törvényeik alapján ne éljenek. Meg elégednek az övékkel.. gyűlölködött vagy félt volna sorsuk összetartozása és igazságosságuk folytán. vérükbe van az oltva.) "A szkíták nemzete harcedzett. mint az egyéb emberek. ha (azok) mindnyájan egyetértenek. a legyőzöttekhez irgalmas . Az ezüstöt és aranyat erkölcsük folytán . Nem kereskednek arany és ezüst után. I.Pannoniai asszony a dunaföldvári domborművön (A Magyar Nemzeti Múzeumban) "A szkítákkal nem csak lehetetlen. mondván: "A közelharcot vívó myesek és a dicső kancafejők. ismeretlen előtte a fukarság és a nagyravágyás. 97. sz.. sz. V...] "A galactophágok (tejevők) . Ezeket Homéros is említi." (Heltai Gáspár: Krónika 8." [Nicolaus Omascenus (i. És ezért dicséri őket oly igen Homerus poéta. hogy Európa népei megmérkőzzenek.) II. nem is ültetnek.) " Nem járnak a más embere után..) "A nomád szkítákat. megfékezhetetlen. megfontolásban és bölcsességben másokhoz (annyival felülmúlják őket)" [Thukydides (i. semmi sem akadályozza meg abban.

akik csordáikat. nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják. amely a szkíták eredetét Atlantiszra. nem képes kiterjeszteni ha saját népének ura maradhat. vadászattal és halászattal foglalkoznak." Platón A daimonná válás ógörög hiedelme összefügg az "ÉNEKES HALOTT" magyar illetve székelyföldi hagyományával. "A tiszta értelmű emberek. az aranykor világának maradékai. ma is Atlantisz embereinek s az igazságos szkítáknak kései maradékai. mi maradna meg a vadonba nekik. csupán menyét. Mivelhogy nem voltak mesterségesen épült házaik. és bár állandóan gyötri őket a hideg. óráját. A gyapjúnak és ruhának használata ismeretlen náluk. napját. a világ előtti világra viszi vissza. amely 11500 évvel időszámításunk előtt bekövetkezett kataklizma előttre helyezi az emberi folytonosságot és emlékezést." Laonikus Chalkondares "a szkíta." "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek. jóllehet a szkíták nagyon más népre az uralmát. ugyanis ha szabadna náluk lopni. mai képviselői a szkítáknak. . arra.és vadbőrökbe öltöznek. Xenophon számosak. e." Az aranykori eredet bizonyság a szkíták ősi voltára. arra a világra.Az aranykor emberei. mint a többi halandók. Nem valótlan az a feltételezés. 300–274)) "Bajazid szultán a magyarokat a franciákkal együtt a földkerekség népei közül a legderekabb nemzetnek nevezi. a daimonok." [Nymphodores 14-ik töredéke (i. tejjel és mézzel táplálkoznak. az igazságos szkíták. "Az igazságos szkíták az aranykor egyedüli mai maradékai. hogy ők a világ legrégibb népei. csupán nemezből készített sátraik." Regino Évkönyve Magyar szerzők "A rómaiak viselt dolgaikról beszámoló történészek a következőképpen szólnak róluk: a szkíták hajdanta fölöttébb bölcsek és szelídek voltak s jószerivel semmiféle bűn nem fordult elő köztük. Az arany és ezüst után nem vágyódnak úgy. hanem megelégszik. "A Tibarének szkíta népe mondatik legigazságosabbnak (valamennyi nép között): ők sosem bocsátkoznak senkivel csatába. ha előbb nem közölték a csata (pontos) helyét.

bajtársi összetartás 2." Anonymus "Keményen viseltek minden fáradalmat. védekezés vagy honalapítás. mikor zsákmányért kalandozott valamerre. Nem paráználkodtak. meg testileg is megtermettek. 6. egyáltalán nem törték a zsákmányért magukat. minthogy saját földjük folyamaiban találhaták mindezt. A magyar nemzet ősvallása 64.." (Pálfy Károly. halat. Közszabadság. sohasem támadnak meg egy idegen népet azért. gondolat-és szólásszabadság Közügyekben való kötelező részvétel A napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása . hanem mindenkinek csupán egy hitestársa volt. Semmijük sem lehetett a világon. akár a kavics. ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kivül Schöfl és Al Magis is. mégis azt hitték. 5. népfelségjogon alapuló fejlett népuralom Társadalmi igazságosság és egyenlőség Korlátlan vélemény-.Húst. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek.. amit kockára ne tettek volna. Vitézek. miként leszármazottaik közül a mostaniak. a fegyvertelen lakosságot sehol sem bántotta. Hivatástudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény a hazaszeretet és a haza szolgálata 3." Anonymus "És jóllehet pogányok voltak. harcközpontúság. mind védekező háborúban az élet lehető kímélése. Az ő céljuk hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés. 7. Arany. megtartották mindhalálig. mivelhogy mindnyájan gazdagok voltak. mit akkor egymás között esküjükre tettek. hogy a magyarok nem ölik le foglyaikat. gyöngy annyi volt az nekik. Nem kívánták a másét. felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni. mely utóbbi csodálkozik azon. A magyarok ui. számtalan állatnak és elegendő élelemnek a birtokosai. ezüst. annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani. A magyarok fő elve mind támadó.) Foglaljuk össze ezekután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit: 1. ha sérelem esett rajtuk. mézet fogyasztottak és bőséggel tartottak fűszeres borokat. hanem csupán dicsőséget kerestek ezen az úton. 4." Anonymus "A magyarok hadviselésének módját minden más népektől elválasztja és megkülönbözteti a magyar hadviselés célja. a harcban pedig vitézek voltak. hogy leigázzák és országát a maguk birodalmához csatolják. tejet. S mikor megszerezték a győzelmet. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is. hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is.

9. akik szeplőtelen. mely szerint ez az oszlop legyen gyermekeik legelső tanítója és nevelője. és törvényt hoztak. jóhiszeműek. Szexuális tisztaság. ércoszlopra vésve felállították az Oresztész templomban. A rágalom fekete sara hulljon vissza azokra. egynejűség Vallási-felekezeti türelem és szabadság 10.861. Mindez megcáfolhatatlan tény. tiszta arcba vetették. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás. igazságosak." Áldozás hadúrnak (részlet a Feszty-körképből) ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG "Őseink (mondja az istenrablókról a szkíta Toxaris) amit Orestes és Phylades együtt és egymásért elszenvedett. Zárjuk le ezt a szakaszt Névtelen jegyzőnk érveivel: hogy valóban ilyenek voltak – nemeslelkűek. azt "HITEM SZERINT MA IS MEGISMERHETITEK IVADÉKAIRÓL. s hogy a belevésett szöveget őrizzék meg emlékül." (Lukianosz: Toxaris vagy a barátság I. igazság.8.) .

azt Thuroczy is írja. szolgaalázatosságot. ha szembenézünk magunkkal s Istenünkkel. emberi méltóságunk kerékbetörője. Pest 1861. legyünk sudarak. Mert Isten védé: nagy dolgot kezdve mi is most Áldozatot rakván. botlásainkat is megértő Atyánk. hogy kedvét találja a hajbókolásban. hogy pondróként csúszkáljunk előtte a porban. ki a maga képére teremtette az embert. emberfölötti erejének fenyegetően fölénk emelt pallosával. az igazsággal. szerető nemes Atyánk."Hogy a hunusok kőoszlopokat emeltek megholt vezéreik emlékére. mindenkor arra intett. a förtelmes lapítás. hisz még most is tartja a magyar mondás: "Ki szemembe nem néz. hol áldoztak és törvényt tettek.. ebhízelgés: ember csak úgy lehetünk. a valósággal. Atyánk nem verte belénk a szolgaságot. s még gyöngeségeinket." (Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása. Hadúrt tisztelve. a nyílt tekintet a lelket tárja fel. nem kívánta. hogy az alázkodó szemforgatás és a köntörfalazó beszéd. nem büntető. neki való kiszolgáltatottságban. nem kell a bűn. nem az én emberem!". Hadúrnak Fő-Papja. nem kell a bűn. büntetésben kéjelgő tyrranusunk. melynek tiszteletét a jövőre megtiltották.«" (Aranyos-Rákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben) A HAMISÍTÓK ELLEN Nem kell a köd. de szerető. hajdanta Isten elé is felemelt fővel álltunk. kívánta: emberi mivoltunk tudatában álljunk elébe. tiszták. mert népünkben erős hite élt. nézzünk a szemébe. nem szabadságunk. Jóisten. egyenesek. 93. alázatoskodásban s a tőle való rettegésben. Atyánk volt ő. lesütött szem a hamisság. . a fondorkodás jele. talán idővel ilyen felírásos kövekre a székely földön akadhatna is. de mennybéli Atya-isten. Istenimádók! Hős eleink mikor Meotisz partjain által Jöttek. alávetetteinek tekintett bennünket. hogy a népgyűlés helyeken. a megvetett birkahűséget.) "Zágon. szembe kell néznünk a sorssal. áldozatot tettek menybéli jutalmul Hadakat vezető Istennek. beszélni így kezd: »Hadúrnak védett ősnépei. nem rabjainak. a Lapides kifejezés Szt. nem kell a dögség. a lélek nyíltságát jelzi. s célokat érték. kívánta: szembe nézzünk vele. nem pöffeteg újgazda. igaz Isten. nem kell a csúszó-mászó szemforgatás. könyörögjünk. Nem kell a köd. kőemlékeknek kellett lenni. rajtunk tipró urunk. László törvényeiben is oda utal. nem kell a hazudozás.

talaja. akárcsak nemzeti Isten. maga a Nap is a Galaxis egy alárendelt bolygójaként tűnik elénk. tartópillére a nemzeti hagyományoknak s egyben legbensőbb magva a nemzet önmagáról való tudatának. a mezőt. csinálmányok.. akik alávetik magukat a klerikális szellemi nyomásnak.. múlhatatlanul összeroskad a nemzet szellemi léte és a nemzeti hagyományok egész rendszere.XI. megbúsula. "kereszténységre áttérítésnek" átmaszlagolt titkos események és az egykorú római katolikus/judeokrisztián germán papok tevékenységét Arany János is megítélte JÁNOS PAP ORSZÁGA c. Megfélemlék. SZÁZADI NEMZETI TRAGÉDIÁNK A magyar nagyhatalmat porbahúzó nemzetközi bűnszervezetek által végrehajtott. mik a legrégibb népeknél jöhettek csupán létre az évezredek folyamán. az Emese ősanyát megtermékenyítő Turullal és számos más vonatkozásban. összetartozásának és önbecsülésének. összetartó anyaga.a német minthogy őrá Járta rúd legjobban. a derű és enyheség iránti. a hatalomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. mi több. Különös sajátossága ez ókori hitregei elemeknek. Nemzeti vallás. a világosság. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatjuk: a magyarok ősvallása ezekhez tartozik. eszmei jelentősége óriási: ez az alapja. minden vallásos hit gyökere. mivel az igazi ősi vallások nem mesterséges képződmények. s ha ez megdől. ARANY JÁNOS ÉS X . versében. nem minden népnek adatott meg. a szent Égi Tűz tisztelete. részint mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről. imádása: mindmáig az emberiség legtisztább. a vadászat ősatyjával. legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt. hogy bennük nem a Föld a világmindenség központja. Nem bírván az oroszlánnal. hogy már a vízözön körüli időkben kozmikus jelleget öltött az Orion csillagképbe helyezett Nimróddal. ennek nyomán alakult ki a Nap istenítése. . Nem férhet kétség hozzá: az őseredeti nemzeti vallás kulturális. az égitestektől fénylő kozmoszt és a természetfölötti erőket jelképező Csodaszarvassal. nemzeti. a kormányok pedig. amely még a vízözön előtti időkben a sötét és dermesztő jégkorszakok során jött létre s az emberiség egyetemes nap és fény utáni sóvárgásának kifejeződése volt. füvet zöldítő arany nap utáni egyetemes szent sóvárgás. akkor ezekben a kegyetlen zordságú időkben hatalmasodott el az emberi lelkeken a fény. hanem a Nap.A NEMZETI VALLÁS JELENTŐSÉGE Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok. A régi magyar hit ősiségét az is jelzi. de főként mert az egyházi érdekek mintegy meghu-nyászkodásra késztetik őket. Cselt szövött titokban. valójában az emberiség ősvallásához. hanem a történelem által természeti úton létrehozott hiedelemrendszerek. vallásos imádása. ősforrása: a Napisten hit. a magyarokat vezérlő. legmagasztosabb vallása. .

Első ága volt a hitnek (elmondom a nagyját): Hogy minden termék tizedét A papoknak adják Bort és búzát és baromfit Földeket is mellé. mert Isten úgy ad Lelkednek kegyelmet. Ötödik… mit tudom én mi? Az is ilyesféle Rágalom s káromkodás a Megváltó nevére. Takarónak a veremre. Mint egyéb gazságra. minél több félét. Hadd alugyék a nyáj. Ő ráér tanácsot adni. Hozz lakót. Negyedik hitágazatja: Házasodjál össze. Gyenge a magyar. Melyeken a jó magyarság Gyönyörűen épült: . Ne rabold el a némettől.Annak vermet ása. S faluszámra jobbágy népet Aki a kövér pusztákat Ingyen megmívelné. ha ingedet lehúzza. S béketűréssel fogadjad. Azt se bánd. Harmadik volt: országodat Pap kezére bízzad. Ami neki termett. Míg más ember izzad. Ő mindent végez helyetted. Másik ága volt a hitnek Hogy ne kapj a kincsen. ha minden Nemzet nincsen közte. Kell-e több jó annál Bízd rá ami gondba jőne. Ültesd a nyakadra. Sőt. jó lesz Krisztus szent vallása. Csak a pásztor legyen ébren. Ha tulajdon eszterhéjad Alól kizaklatna. Menyországban a gazdagnak Semmi helye sincsen.

húskoporsó * EMLÉKEZET VILÁG . Iszonyú belháborúban Magyar a magyarnak vérét Esztendőkig ontó. S a miatt. ANNAK ESZÉT VESZI EL" a magáról való tudását veszi el őshagyományait veszi el ősi hitvilágát veszi el őstudományát veszi el történelmi emlékezetét veszi el múltját kiforgatva gyökereit metszi el EMBEREVŐ ISTEN NEMZETTIPRÓ ISTEN Emlékezetfosztás elékezetherélés aki emléktelenné válik már nem is él. Aki fogta. Legott a királyi székre Német ember hágott. EMLÉKEZETFOSZTÁS "AKIT AZ ISTEN NAGYON MEG AKAR VERNI. élő halott félhalott. másnak adta Titkon az országot.Idegen kalandoroktól Ki hagyá magát pusztítni Csaknem mindenéből. hogy másnak adta S a magyart megrontá.

istentelenségben fogantak. * Istenrablók jártak itt s elrabolták az istent. Ámde mások. HALOTTAK ARANYMENETE EMBERISÉG EMLÉKEZETE GYÉMÁNTOS LÉTÖRVÉNYFORGÓKON ÁT RIADOZÓ KRISTÁLYPALOTÁID SORÁT SEMMIVÉ MARTA A FEKETE TENYÉSZET AZ ENYÉSZET TENYÉSZETE PEDIG TENÉLKÜLED EMLÉKEZET TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ÖNMAGÁT VAKÍTJA MEG A VILÁG.. éltek és haltak. aki nincs és nem is volt soha? Kincstári historikusaink szerint ugyanis a magyaroknak nem volt istene. istenünket. születtek. De el lehet-e rabolni a megfoghatatlan Istent? Az Istent. istennélküliek. hiteles . istentelenek voltak..BEZÚZOTT TÜKÖRE VILÁGTALANOK SZEME TE .

a Napot. Lezuhant az emberi emlékezet csillaga. zúgó örvényben elszáguldottak? Minden erő megbénult. A rémületbe dermedt világ egyetlen sóvárgásba összpontosult: ÉGITEST SZABADÍTÓ! ÉGITEST SZABADÍTÓ! ISTENSZABADÍTÓ! Inaszakadt világ. hogy hagyományaink hivatott őrzői. tirannosaurusok. kitől három . Fekete páva képibe?" Népdal Fekete démonok törtek az emberi világra. földindulás. Nem tudjuk. krónikásaink félrebeszélnek? Lehet-e. S bújábanbajában. a magyarok istenéről szólnak. lelkeszakadt világ: elrabolták a magyarok Istenét! A/ "Ország fővárosában a Nap. Széchenyi és sok-sok más nemzeti igehirdetőnk szól kincses szavakat a magyarok istenéről. Özvegy asszonynak három fia. minden cél semmivé foszlott. Vörösmarty. minden szív megdermedt. Hamvába halt a világ. a csillagokat. Emlékezhetnek a holtak? Van-e halálon túli emlékezés a Nap. feneketlen szakadékba süllyedett. a csillagokat. Berzsenyi. Bátyjaival a királyhoz megy. Arany. a Holdat. Mintha leszakadt volna a menny. ki jár a kertembe. annak azt fizet amit kér. a csillagokat. nagy költőink a magyarok istenéhez kiáltanak.negyvenmillió éve kihalt óriássárkányok. Égszakadás. Hold.kútforrások s lánglelkű magyarok. tanúsítva. Középkori krónikáink szerint isten vezérelte Álmos és Árpád hadait. rászakadt volna az emberi világra s a világ feneketlen éjszakába. Szépmező szárnya. elrabolták a világ virágát. világló fényeit. világosságát. A király. mikor történt. csillagok nem világítanak. világok pusztulása. hogy élő az napjainkban is. mi történt. a legkisebb. Ez vállalkozik. brontosaurusok .törtek a földi világra? Benyelték a Napot.) Mi hát az igazság? Lehet-e. minden kötelék széthullott. Nem tudjuk. (ÉL MÉG A MAGYAROK ISTENE. ARANYHÍD ÍVEL ÁT TÖRTÉNELMÜNK FŐLŐTT Ki jár. hogy aki azokat felhozza. A sötétség feketekámzsás-csuklyás démonai elragadták a Napot. Világkataklizmák innenső pereméről irdatlan távolokon át tekintetünk nem érhet vissza a túlsó partra. Fekete pehellyé vált a világa pehelyző feketeségben. hogy nagy nemzeti géniuszaink hagymázas ábrándozások rabjai? Kölcsey. a Holdat. a Hold elrablásáról? Gigantikus sárkányszörnyek . örömében népünk is sűrűn emlegeti a magyarok istenét. a Holdat. tizenhat éves kemény legény.

amíg vissza nem ér. megöli. A sárkány ajánlatára Szépmező szárnya fa-. lova megbotlik. Nem mentek tovább. Szépmező szárnya a három sárkány lovára testvéreivel együtt felül s hazulról hozott lovukat a hollóknak adja. a lovát megnyergelte. ki öreg s nagyon erős ember volt. Rágcsálóférgekként rágalomháború sustorog fél évszázad óta.Hí. de itt vagyok! Hogy küzdjünk: karddal vagy küzdéssel? . s mondja. s a ló is olyan »szép«. A sárkány megölésekor a város felett süt a hold. istentelen barbárnak. szólaljon! Ha él . Egyforma erősek. Eszelős eszmélettelenítők eleink sem kímélik. ha bátyjait felköltik.mozduljon! Váljék aranyhíddá lélek és lélek. múltunk is mocsokba mángorolták. duhajkodó nomádnak. magyar és magyar. az a nyertes. A harmadik este Szépmező szárnya lova egy hídon megbotlik. A sárkány újabb ajánlata: ő kék. Szépmező szárnya tizenkét órakor kel. A fivérek a vizet a kék lángra öntik. Országa orgazdáké. Másnap este újra egy hídhoz érnek. azzal. ». B/ Három éjjel s három nap mentek. Szépmező szárnya három királyi lovat ígér. Ezt a vár kapusának: Ország kovácsának. A fakerék félig a földbe megy.« Szépmező szárnya a sárkányt birokban legyőzi. velük kalapjukban vizet küldenek. mint a hold. múlt és jövő között. amelyik összetörik. mint előbb. Igaz-e mind ennek akár írmagja is? Istentelenek voltunk-e? Istentelen világban isten nélkül éltünk-e? Volt-e a magyaroknak istene? Ha volt. a csillagok a városban kisütnek. Hajnalig hiába küzdenek. a küzdelem a tizenkétfejű sárkánnyal. térképe vértérképpé. ezer esztendők óta. kilencfejű sárkányt öl meg. s megy a hídra. hogy mindaddig forralja. melynek lova hordozza a holdat.. kutya igya a véredet! Vaj tán érzed Szépmező szárnya szagát? – Vaj érzed. ha a fehér lángra vizet öntenek. adja át. ki a másikat összeégeti. vert népe vértanúnéppé. Áthúzódik rajta aranyhíd gyanánt Lássuk hát mindenütt látható VEZÉRNYOMDOKÁT ! . tüzet raknak s lefekszenek. mert szerencsésebb. Szépmező szárnya tíz órakor a hídra megy. A harmadik nap este harmadik híd." (Szépmező szárnya Ipolyi-Horger) Káromlások karvalyozása.Derékból'. Rágalomkáromlások. Külön-külön hegyre mennek s összegurulnak. A király Szépmező szárnya elé »zenét« küld ki.lovat s pénzt kér az útra s ezenkívül még egy mázsa aranyat. a sárkány vaskerékké változik. Mindenütt meglátni vezérnyomdokát. az a vesztes. vaj nem. A nap a városba bevilágít. A híd alatt a hétfejű sárkány. hogy a lovat egy. Szépmező szárnya alvó bátyjaihoz vezeti. mely csillagként ragyogott. a vaskerék összetörik. Üldözött vaddá lett a hajdan hatalmas magyar. Mint folyóvízen általa nap arany képe. Szépmező szárnya fehér lánggá változzék. »melyik a csillagokat hordozza«. évszázadok óta. kiket felkölt. Szépmező szárnya tizenegy órakor megy a hídra. Minden úgy. Három fekete hollónak a sárkány »nagy dögöt« ígér. miként ezt Petőfi vallja: Nézzetek belé a történet könyvébe. Belülről is szól a kufárok kórusa. Lován a hídra megy. a hídon keresztülűzött ménesből fogta. festik őket pokollelkű pogánynak. A sárkány lovát.

magyarok. s hajójukon elvitorláztak. ily módon magatok is mihamarabb elpogányosodtok (szkíta eleink tehát nem pogányok) és ELISTENTELENEDTEK. mindez tökéletesen indokolt. A sötétség erői az ókorban hajtották végre a legvégzetesebb jelentőségű Istenrablást: elrabolták az emberiség egyetlen ősvallásának. s az akkori szkíták fogságába ejtve. csúfot űzve a szkíták néptörzséből. a magyarok istenét. Oresztész és Pyladész Lukianosz feljegyezte szédületes históriáját a magyarok szkíta eleiről. a Napistent. hogy a jövőben néhány vakmerő kalandor ne kísérelje meg a szkíta hatalom fölötti uralom hasonló eszközökkel való megragadását. az ókori bölcs ezt teszi szóvá: "Ha tehát azért tisztelitek e férfiakat. úgy véljük. emberi tekintet elől hét lepellel elfedett titkokkal nézünk szembe e könyv hasábjain.ISTENRABLÓK AZ ÓKORBAN ÉS AZ ISTENRABLÓK DICSŐÍTÉSE Istenrablások már az őskorban és az ókorban is előfordultak." Kasszandrai szavak. mi több: csak így hárítható el az a veszély. S A SZENTÉLYFOSZTOGATÓKNAK MINT ISTENEKNEK ÁLDOZTOK. Megtámadóikban a vitézi szellemet felismerve s a vitézséget mindenekfelett becsülve hősként. Titkokkal. hatalmukba kerítették a papnőt. Épp ezért vegyétek fontolóra immár ti magatok is a régi dolgokat: vajon üdvötökre válnának-e. az önvédelmi reakció kihagyását előidéző okok tisztázására. hogy sok hozzájuk hasonló férfit faragjatok. leölik a szkíták királyát. ha még sok ilyen Oresztész és Pyladész vetődnék a szkíta partokra? Nekem úgy rémlik. HA MÉG MEGMARADT ISTENEITEKET IS ÉPPÍGY ELHURCOLJÁK ORSZÁGOTOKBÓL. "És miután hajótörést szenvedve a partra vetődtek. az ókori szerzők szerint Ázsián és Európán egyként uralkodó igazságos szkíták . Hasonló esetben az ókori-újkori világ valamennyi hatalma önvizsgálatot tartana a hallatlan eset okainak kiderítésére. vitéz kalandor a szkíták hatalmi központjában. Lukianosz." "Csúfot űztek". Hadd idézzük fel itt két nagy hírnévre szert tett ókori görögnek. a mi szinte felfoghatatlan tragédiánk és rejtélyes viselkedésünk. és a két görög ép bőrrel. hiszen csak ily módon biztosítható. Artemiszt is elrabolják. megannyi istenetek helyett végül is (az istenetek) ELRABLÁSÁRA JÖTT FÉRFIAKAT ISTENÍTITEK MAJD. istenüket. már-már istenként felmagasztalva fővárosukban megtámadóikat. Józan ésszel. hogy hasonló eset ne ismétlődjék. Persze úgy vélem. a történtekért felelős személyek kérdőrevonására és megbüntetésére. Félelmetes ez az ókor leghatalmasabb és legnagyobb lélekszámú népsokaságának.ők a tömlöc porkolábjaira rontva. szobrot emeltek Oresztésznek és Pyladésznek és vallásos tisztelettel vették körül személyüket.e sértő megállapításon aligha lehetne vitatkozni: két idegen. elrabolva erőnek erejével a szkíták istenét. Oresztész és Pyladész megismételte ezt az ókorban. s az őrséget lekaszabolva. az ellenség. ráteszik kezüket papnőjükre. az igazságos szkíták azonban nem így jártak el. hogy aki üt. hiszen még az állat is visszamar. nem kellene annyira buzgólkodnotok. sőt még magát Artemiszt is elhurcolták. megölték királyotokat. ámde mind közül a legnagyobb titok mi magunk vagyunk. a napistenhitnek istenét. és a szkíták tömege mindezt eltűri. sértetlenül távozhat. titokzatos jelenségekkel. hogy feláldozzák Artemisznek . mintegy megfeledkezve az élet és életbenmaradás önvédelmi törvényéről. a meglepett szkíták tömegében hajtja végre véres vértetteit. elhurcolták őket. Szkíta eleink. A két görög hajótörés folytán jutott a szkíta tengerpartra.

miért váltottuk fel idegennel? Miért kényszerültünk rá. s az istenrablók dicsőítésének eme szédületes esete: a szkíták végzetét megpecsételte istenük elrablása. HADAKÚTJA és TURUL (SZENTLÉLEK) képében évezredekről évezredekre ősi hazájának a Kárpát-medencének visszafoglalására. igazságvédelemre. történelemtudatunk annyira elszürkült. odaadó. Népünk hittel hiszi. igazságérvényesítésre. miféle kőtömbök alá temették. Mert a Magyarok Istenének nem csupán nyomát. Szósűrítmény. él ma is. s miért hiszünk mégis benne? S ha volt. Hengérek kezéből megmenekült középkori krónikáink és búvópatakként évezredek torkából feltörő néphagyományaink vallanak erről. az istenrablás ókori előfordulásának.pusztulásának. kelletlenül. úgy miért cseréltük fel. természetfölötti erők megtestesüléseként vezérli évezredeken át a magyar nemzetet. miféle világvégi sziklákra láncolták Prometheusként. hivatalos tudósaink. ha nem volt hozzánk hűtlen és gonosz. tisztaságos világító szó. hogy volt a magyaroknak istene. és sohasem gazságra. Népünk tehát vallja. hova tűnt. morgolódva fogadják. vezérlő istenünk volt. A MAGYAROK ISTENÉNEK VEZÉRNYOMDOKAI Hogyne lett volna istene annak a népnek. nyomjelét találjuk meg a TÖRTÉNET KÖNYVÉBEN. Ezer év pokol járása azt tanúsítja: ez a törvény érvényes miránk is. vezérlő cselekvését. historikusaink viszont tagadják. de van is. mert nemzeti önismeretünk annyira elhomályosodott. s istenünk. nemzeti önbecsülésünk olyan mélyre szállt. ilyen koldusságra mégis miképpen s miáltal jutottunk? Miért hagytuk el. amelyet maga Isten vezérelt vissza. felekezeteinktől függetlenül ma is valljuk. CSODASZARVAS. gyanútlan nép megrohanására.mert szájról szájra jár ma is az ősi mondás. elsekélyesedett. Teljesen tisztában vagyunk azzal. de vezérnyomdokát. mi lett vele. Féltő jósággal és bölcs atyaként. Nagy kérdés: ha volt. mészárlására. hogy kívülről fogadjunk-kölcsönözzünk magunknak idegen istent? Ha volt hitünk. bitangságra. sőt nemcsak volt. ezeréves lefojtás után is valljuk: ÉL A MAGYAROK ISTENE! . szellemi kincset hoz föl az ősmúlt tárnáiból. magyarokra. hogyha valamelyikünk számunkra kedvezőt. ha meg elhagytuk. mintha rosszat tettünk volna. valóságos népvezérlését. hogy e szavak olvastán ellenségeink felröffennek s még magyarjaink is felhörrennek. de mindig önvédelemre és honvédelemre. és hűséges. Be fura szó Petőfinek ez a VEZÉRNYOMDOK szava. A jelek szerint egy nép sem élheti túl istene elrablását. miért emlegetjük? Miért kellett őt kivetnünk s legbensőbb lélekrétegeinkbe befogadnunk a másét. az általunk nem ismert idegen istent? Nem voltunk magunkéval megelégedve? Lázadtunk ellene? Jobbnak találtuk az idegent a .

A szkíta királyok a napisten földi helytartói. miként a szót ő mutatja. ősgesztáinktól.és világ tudatában már elhomályosodott . hikszoszok. egyiptusok. mindent éltető isten. a Napistenre utal. Magától érthető az is. a Szent Égi Szem. azóta zötykölődünk véres bábként szakadékból szakadékba zuhanva? Volt-e hát istenűnk? Volt-e Magyarok Istene? Van-e rá bizonyságunk? S miként becsült meg minket? Kútforrásainkat kell vallatóra fognunk. kormányzását a maga fiainak. japánok. a jogar. hogy ezt a szent. hogy tudná e jelképek ősértelmét. A koronázási jelvények. kijelölve őt a földi világ fölötti uralkodásra. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében. hogy mindezek a jelképek és szertartások az ősi . a palást. éppúgy mint a korona. őt imádták testvéreink az irániak. a Nap Fiának fejére. a szkíta királyoknak a kezébe adta. a korona. a szkítamagyarságnak irányítására. maga a mindenség Ura. Sátáni részrehajlás és sátáni kétszínűség kell ahhoz. s e lenti földi uralmát. inkák és az ókor csaknem valamennyi nagy népe. mondáink sora is tanúsítja. indusok. üldözöttekké váltunk. Őt imádták népágazataink.akárcsak az ősvilág valamennyi népe . tiszta ősi vallást bálványimádásnak. a nap fiává való felavatás: a kerek koponyára szálló arany kör. Bízvást mondhatjuk: a Napisten volt az emberiség s egyben a magyarság ősvallása. hogy az ősi jelképek és a fogalmak . koreaiak. az ősfogalmaknak. a füvet zöldítő. pogányságnak. nem védett meg minket. a földi világot arannyal éltető meleggel elöntő szent égi fényt: a Napot. a Napra.magunkénál? Rosszul ment talán a sorunk? Átkok sulykoltak. S mindezek a magyar nyelvben ma is élő ősszavak. a Napisten jelképe. szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a földön. szumérok. isteni erőhöz fűződő hit emelte Isten népévé a magyart. "szentségtörő szokásnak" bélyegezzék. Eleink . a Napisten népének. a korona a nap jelképe. Mert az Ég Istene a maga képére formálta az általa teremtett földi világot. pártusok. az száll koronázáskor a kiválasztott személy. ősforrása a szkíta magyarság. arra. Tisztább. a "pokolbeli ördög kárhozatos művének". mitőlünk vette át azt a világ valamennyi népe.Napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. nem kételkedhet benne: volt a magyaroknak istene. miként ezt ősi napjelképeink. kussok. képmásai voltak. a mindenható és mindent látó. földi képmásainak. Maga a király fogalma is. kicsiből naggyá. volt nemzeti istenünk. a jégkorszak dermesztő fekete évezredörvényei után felderengő. Nap. szertartásoknak eredője. nem nyújtott védő kart felénk? Új istenünk viszont kimentett minden bajból. a gömb. égi erő. mezőt virágoztató. gyöngéből hatalmassá tett? Vagy éppen fordítva történt? Nagy és hatalmas volt nemzetünk. koronázás szavunk kör ősszavunkat rejti s az égi szent körre. minden túlzástól. tárgyi jelképeknek. a trónszék mind a napképzetekkel függ össze és a napistenhitre vezethető vissza. aki féltő gonddal védte és vezérelte népünket a vízözöntől az árpádi honvisszafoglalásig a történelem viharain át. Ki volt a magyaroknak ez az istene? Bízvást mondhatjuk. anélkül. S ez a jégkorszakból felderengő égi. kérkedéstől óvakodva: ez volt az emberiség legősibb istene.a Napistent imádták. s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. tündöklő koronája a Napisten. Aki végigforgatta középkori krónikáinkat. s hogy a fogalmak és szokások innen terjednek el világszerte. a Tárih-i üngürüsztől Thuróczy János Magyar krónikájáig. a mennyei Napisten. mint szent arany körrel való felékesítés.

úgy tarthatatlanná vált s a valósággal ütközővé az az őshiedelem. az egész földkerekség fölött. de több királyság jött létre. Anonymus pedig azt írja. ő maga egyáltalában nem az. A magyarok: "a kárhozat és a tudatlanság fiai".átvételével.uralkodott Európában és Ázsiában. s tüstént bizonyítjuk is ezt magával Anonymussal. a minden ellenvéleményt leigázó s már csírájában kiirtó zsidókeresztény klerikális terror korában. s ilymódon tartható volt az ősi hit. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög megszállottja" (Árpád-kori legendák és intelmek). akinek beállították. mint minden régi-új dolog. abban a korban. Vagyis Anonymus közvetetten. amely semmiféle másként gondolkodást nem tűr meg s ahol már a klerikális dogmáktól való legcsekélyebb eltérésért súlyos büntetés vagy éppenséggel halál jár. hogy az jószerivel határtalannak volt mondható. évezredes inkvizíciós pusztítás után is tükröződik történeti néphagyományainkban."az egyház szolgája". sőt a százfelől gyanúperbe fogott. ahogy jellemző módon ma is mondjuk a papi személyekre . acélkeménységű lélek kellett hozzá. ami az egész szertartás együttest tárgyi kellékeivel egyetemben létrehozta: az. vak szolgálatra rendelt szolga. Álmosnak mára fogantatása is isteni közbeavatkozásra történik. de így van. félremagyarázták. meghamisították. hogy a koronázással a királya Napisten földi képmásává válik. Tükröződik is. a mindenség Ura vezeti vissza a Kárpát medencébe. Horatius szerint háromszoros érc övezte annak mellét. még ma is. S Anonymus vállalja ezt: üldözött nemzete mellé áll. miként az egész világ fölött a Nap. Ennél nagyobb. Emese ősanyát: . ténylegesebb kiválasztottság pedig el sem képzelhető: a Napisten maga ruházta rá földi hatalmát a szkíta királyra a koronázás aktusa által: isten népe volt tehát a magyar s Isten képmása a magyarok uralkodója. A szkíta magyarság tehát ily módon s ezáltal. maga az Isten az. Meglehet. terjesztésével devalválódtak. az Isten sugallatára cselekszenek. hogy szembe merjen szállnia nemzet létfontosságú kérdéseiben az inkvizíció minden nemzeti hagyományunkat megsemmisíteni akaró s azt sátán művének bélyegző monolitikus tébolyával. Turul alakjában teherbe ejti Álmos anyját. de félreérthetetlenül kimondja: Árpád hadainak visszatérése s a honvisszafoglalás folyamata Istennek tetsző szent cselekedet. mondáinkban. amikor a szkítamagyarság birodalma még olyan hatalmas területekre kiterjedt. hogy Álmost és Árpádot maga az Isten. az a felfogás. Ő pedig. még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikáinkban is. Természetesen mindennek tükröződnie kell történelműnkben. vagyis teljes önalávetésre. tagadhatatlanul így van. hiszen ha már nem egy. mi több. hogy királyaink a Napisten megtestesülései s uralkodnak a Négy Égtáj felett. vagyis akkor. amit nem a maga igaz mivolta szerint fogtunk fel.a Napisten . mi több. aki madár képében.antik szerzők tanúskodása szerint .népévé még annak az időnek hajnalán. ez itt merészebb kiállás volt. őshagyományainkban. az isteni kegyelem kíséri őket. mikor a szkítamagyarság még a világ legnagyobb lélekszámú népe volt s mikor . Szellemileg felajzott vad korban él. úgy a földi világ fölött ő uralkodik mind a négy égtáj. Anonymust félreismerték. aki először mert tengerre szállni. mindez hihetetlennek tetszik. mi több maga az Isten vezeti a honvisszafoglalókat. rettenthetetlen elszántság és nemzetféltés. s szükségszerűen elhomályosodtak maguk a fogalmak is. a Tárih-i üngürüszben. "faragatlan kóbor nép". félreértett Anonymusban is. a Napisten. a Napistenhit kialakításával vált Isten .

anyja a magyarok ősanyja. aki jelenlétével valósággal megdermeszti a jövevény népségek ellenállását s aki Árpád hadaival együtt küzdve megsemmisíti a hazatérők ellen felvonuló hatalmas sereget? . s a paptudós Anonymus szerint a mindenség Ura az ő ellenükben mégis teljes súlyával a magyarok mellé áll és őket segíti győzelemre. azaz: Isten lelke. a kunokkal szövetkezett oroszokkal szemben." (Anonymus 39. tehát félisten. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. Anonymus szerint. Emese.Ügyek hitvesének Emesének "fia született aki az Álmos nevet kapta.. felállította a csatarendet. hogy Álmos Isten-ember nászból fogantatott." (Anonymus 8.) Anonymus és soraink olvasóiban felmerülhet a kérdés: ki ez az Isten.) Hol itt a szentségtörő "szokások"? Hol "a gonoszsággal telt ördög sugallatait" követő nép? A magyargyűlölettől fűtött klerikális legendaszerzők és Anonymus között az eltérés már nem is lehetne nagyobb. és most már a kunokkal gyarapodva. "Árpád vezér.. Álmos vezér pedig. a keresztény görög-bolgárszláv megszállók hatalmas serege elleni küzdelemben az Isten velük szembefordulva az árpádi sereget segíti. akinek atyja a Mindenség Ura.) Az "isteni" fogalmának kétszeri kihangsúlyozása. mert (.) A mindenség Istene tehát a pogányoknak.. akinek segítsége a szentlélek volt. aki a hunok szent turul madara képében leszáll az égből. jóllehet. "az Isten járt előttük kegyelmével. nem hagyhat semmi kétséget az iránt. akinek a mindenség Istene volt a segítője. és mint-egy reá szállva teherbe ejtette őt" (Anonymus 3. hogy közreműködjék a honvisszafoglaló hadakat megszervező Álmos fogantatásában? Ki ez az Isten. felövezve fegyvereit. aki églakó madár (Turul? galamb vagy szentlélek?) képében a honfelszabadításra induló seregek előtt jár? Ki ez az Isten. A hét kun vezér "ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe. miként tudjuk.. és a kievi vezér iránti barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult." (Anonymus 44.. ekkor már a bolgárszlávok is keresztények: a kereszténységre már régen áttért keletrómai birodalom egyesült keresztény hadai állnak itt a magyarokkal szemben.) anyjának álmában isteni látomás jelent meg Turulmadár képében. segíti: a szentlélek. mert miként pár sorral alább megtudjuk. s maga az a tény. amely madár képében jelenik meg: Ő segíti győzelemre a kievi csatában Álmos vezért a túlerőben lévő ellenséggel. sok fegyveressel Álmos vezér ellen vonult. hogy az "isteni látomás" ejti teherbe Turul képében Emesét. mindennek elmondott magyarok mellé áll méghozzá a görög-bolgárszláv sereg ellen. a görögök. nagy győzelmet adott nekik.. Álmost és honvisszafoglaló seregét maga az Isten kíséri. vezérli. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak.

hanem a magyarok Istene. a magyarok .személyesen és tevőlegesen . (Ld. a Nap Fia. hogy Attila "RÖVID IDŐ MÚLVA növelni is fogja jelenlegi hatalmát. hanem a négy égtájat.minden egyes magyar. a régi időkben egyszer elvesztették. Naphitű nép voltunknak ókori tanúbizonysága az időszámításunk előtt az V. a hun nagykirálynak. most aztán egy tehén által jutottak nyomára. ő segíti . miszerint a mindenség Ura aranykincseket szór le az égből a szkítáknak. éppen ezt jelentette neki az ISTENSÉG AZ ÁRES (Hadisten) KARDJÁNAK NAPFÉNYRE HOZATALÁVAL. hogy kezdjék meg a földművelés szent mesterségét. hogy ezáltal legyőzhetetlenné és birodalmát világhatalommá tegye. ha úgy tetszik a Magyarok Hadistene: ő kezdeményezi.Nem lehet kétséges a válasz: ez az Isten nem az ószövetségi Jehova. ő irányítja a honvisszafoglalás nagy és szentséges művét. 3.. tanúsítja. A magyar királyok .) Foglaljuk össze. Évezredek múltán Isten (Napisten) Csodaszarvas alakjában vezeti be az őstestvérpárt Meotiszba. ahol mérhetetlenül elsokasodnak (ma is ránk férne egy ilyen segítő égi jelenés) s innen isteni rendelésre kikelve Szkítiába térnek. Isten a maga kardját. bizánci diplomata és történetíró. Arany-kincsek hullanak a Hargitára c. munkát) 4. a Napisten teremtménye. a magyar ősvallás Istene.a Napisten földi képmásai. Emiatti késlekedéséért az Isten pusztító csapást mér rá és seregére. szomorúan panaszolja.-ban élt Herodotosz által lejegyzett őskori szkíta eredetmonda. A vízözön után. amely ezek szerint szintén az égből és a szkíta-magyaroktól ered. hogy Isten különös gondot visel a magyar népre és országára. a Thargitosz-Hargita monda. (L. a Négy Égtáj Urai: nemzeti címerünk négy sávja nem négy folyót jelez. Hunor az égi intést megértve. ahol a vele azonos nyelvet beszélő üngürüsz (hungarus) nép örömmel fogadja. amelyet a szkíta királyok mindig nagyon becsültek. De a mennyei hatalmak nem csak a földi valóságban. fia." (Anonymus 50. 1. "Az Isten ugyanis. nem a zsidókereszténység bosszúálló Istene.őshiedelmek szerint . az égi dimenziókban is biztosítani akarják a túlvilágba-árnyékvilágba költözött és bajba jutott népünk segítségéről . Az egykorú Priszkosz. Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. s Adzsem padisahjával egy háborúban vesz részt. mert A HADAK URÁÉ. 2. népmondáink és Priszkosz töredékeit) 7. majd onnan Kattar vezérletével visszatérnek az anyaországba. egészítsük ki a bizonyítékokat. Középkori Krónikák. E SZENT KARDOT. Tárih-i üngürüsz) 5. hogy seregével együtt térjen vissza a Kárpátok övezte szent hazába. ő akarja. akinek irgalma előttük járt. Tárih-i üngürüsz és középkori krónikák) 6. még Nimród életében Hunor megfeledkezik az isteni elrendelésről.. A magyarok ősidők óta a Napisten népe. visszatér Pannóniába. aki gyilkosok kíséretében utazott Attilához. a földi világot övező égi mindenséget. (L. az Isten kardját juttatja el Attilának. Hogy a magyarság Isten népe volt. sz.győzelemre a honvisszaszerzőket." (L. akit a magyarsághoz tartozás tudata hat át.

tárgyunkon kívül esvén .ugorjunk át egy színpompásabb akadémiai virágra. (Erről részletesebben más tanulmányunkban szólunk. amely a történetírás területén folyik. hiedelem. kifejtésüktől való eltántorulás volna igazság és történelem elleni bűn. s ezen áttér vissza a néphit szerint Csaba. geszták. kereszténységre áttért görög-szláv seregekkel szemben. mi vagyunk a világ egyetlen nemzete. óriásmadarak pusztító fölhőjét bocsájtja reájuk.még holtukban is áthatott ősök visszatérését. szekfűre. de megtagadásában jeleskednek az Árpád-kori legendák és intelmektől az 1848-1849-i szabadságharc cári muszka segédlettel történő leverése után fellépő Hunfalvi-Hunsdörfer Pálig. akár a Csodaszarvas. 9. Szekfű Gyulára. HADÚR ÉS A HAMISÍTÓK SZÁZ ÉVE KOHOLTÁK-E HADÚR FOGALMÁT Mi magyarok azzal büszkélkedhetünk. akadémiai gőgjében pöffeszkedve. Turul képében előtte jár a seregnek. ez a pléhhangú verébsirály például csaknem bizonyosan a bécsi kamarilla megbízására . . amelyben NAGY HIVATALOSUNK efféle magasztalásait olvashatjuk: "a modern valóságot még eléggé meg nem tanult fajt (a magyart) a maszlagolás. a gömb. s e jelképiségből nem elválasztható.magát a Galaxist). 1854-ben közreadott Magyar mythologiáját. 10. miként tudjuk. a jogar. Az isteni fogantatás révén világrajött s félistennek tekinthető Álmos honvisszafoglaló seregét maga az Isten vezérli. mivel pedig ezeket a történelmi hagyományokat krónikák. s mikor a had kényelmesen letanyázik. az orvul meggyilkolt Attila fia. 8. mint bármely más vallási tantétel.a korona. a palást. éppen úgy napjelkép. oktalan félrehárításuk. hamis magyarellenes érvekkel támadta meg Ipolyi művét és azt hatalmi áltekintélyével (és eszközeivel) valósággal lemészárolta: Ipolyi lemondott művének népszerű kiadásáról. s az ősi naphit emléke. népmondák igazolják. Következésképpen mindez ősvallási. De e fakózagyván csengettyűző akadémiai álkufárról . akit tudományos pályafutása csúcsaként. s akit megelőzőleg a németekért hulló gyászkönnyei okán Szabó Dezső külön könyvvel tisztelt meg (EDE MEGEVÉ EBÉDEM / Milyen Szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?). Nap-vonatkozásai okán fehér ló mondánk is ide sorolható. Csengeri Antalig és a mai kincstári historikusokig. s Árpádot is ő vezeti győzelemre a túlerőben levő. erőszak és sunyi együttműködés (. érdemeiért léptettek elő 1945 után a magyarországi bolsevik kormányzat moszkvai nagykövetévé. a nagy kincstári ellentörténészre.brutálisan megtámadja Ipolyi Arnold nagyszerű.a napistenhit jelképei. legalább annyira való és igaz. a fehér ló.) eszközeivel készítenék halálra". a HADAK ÚTJÁT (a Galaxis ágait . ábrázolásai.) Még a koronázási négy kardvágás is a négy Égtáj Urára utal.. a ravaszság.. Árpád tehát a fehér lóval a Napisten képében veszi vissza az avar birodalom bukása után az ország északi szegélyeire beszivárgott Szvatopluk-féle csapatoktól ősei birtokát. ezért teremtették az égi hősöknek az egész égbolton átívelő és a mennyország kapuihoz vezető ösvényt. Csengeri Antal. a trónszék . késlekedve a honvisszafoglalás művével. őstörténelmi hiedelmek szerinti valóság. annak jelképi megnyilvánulásai. Csengeri Antal. amely fényoszlopként jelent meg a sötét Bach-korban és a nemzeti lélek ébresztőjének szerepére volt hivatott. hogy a létünkért folyó birtokperekben. melynek historikusai nem a magyarság elemi érdekeinek védelmében. Felségjelvényeink is egytől-egyig .

hogy Csengeri nyomán a magyarok ezer éve elrabolt istenét újólag elsumákolja. egy füst alatt egyetlen kirántással le akart számolni az egész nemhivatalos. úgy gondolván. bizonyítékot kotort elő s az ellenérzeteket fölényesen elsöpörte. mint annak idején az Ipolyi ellen indított Csengeri-féle támadásban. hogy a Hadúr fogalma közönséges csinálmány. ámde kettejük párviadalában az író alulmaradt a (hivatalosított) áltudomány reprezentatív képviselőjével szemben: kettejük között nem holmi személyeskedés dúlt.. amit Hadúrral. hogy mindezekben a csinálmányokban Hadúrnak száz évvel ezelőtt kitalált. s így a tárgy fontossága miatt szólnunk kell erről. mint arra... mi több. s megértvén. Egyszóval arra vállalkozott. Szekfű Gyula nem a magyar történettudomány szolgálatában írta a könyvet. csak tisztességesnek aligha nevezhető mesterkedés.) Szekfű az ellentörténetírás teljes eszköztárával látott munkájához. legyen kövér. éppúgy. a magyarok hadistenével kapcsolatban enged meg magának.. hanem a tudományon kívül fekvő célból. első történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja iránt megnyilvánuló mély nemzeti kegyelet tervszerű és arrogáns megfricskázása volt .. mint ősmagyar istenség." (Történelmi tanulmányok 255. A harmincas éveknek ez a felkapott kincstári historikusa brutális támadást intézett korának haladó történetírása ellen... s a "nagytudományú" szekfűi lélek a magyarok istene kérdésében is egyesült a Csengeriével. délibábosnak becézett történetírással: Három nemzedék c. hogy a bizonyíték nélküli állítás puszta semmi. ezt a megállapítást »A száműzött Rákóczi« megszületésének időpontja mégjobban aláhúzza. hanem nemzetközi jelentéktelenség és a diplomáciai amatőrösködés lekicsinyítő vonásait rá akarja erőszakolni tendenciózus forrásalkalmazással II. Hamis tézisei mindmáig megválaszolatlanok.. kikövetkeztetett fogalma szerepel. Padányi Viktor a következőképpen jellemzi: "Szekfű Gyula . művében nemcsak a magyar haderő alacsonyrendűségét igyekszik kimutathatóan tendenciózus forrásalkalmazással bemutatni a szintén tendenciózusan felkerekített császári haderővel szemben. karrierjét a Habsburg-múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és Rákosi Mátyásék nagyköveteként Moszkvában végezte . Szekfű Gyula nem kevesebbre vállalkozott. Minősíthetetlen eljárásának jellemzésére hadd álljon itt az a mindennek. művének befejező szakaszában próbálta elvégezni azt a munkát. "Azon persze nem kell csodálkoznunk . a példátlanul nagy kuruc-kultusz ellen tenni kellett valamit osztrák részről. ha már lúd.írja Szekfű Gyula -." (Három nemzedék) Figyeljük meg jól: Szekfű itt azt állítja. Valóban így van? Valóban száz évvel ezelőtt találták ki a Hadúr fogalmát? . elvi kérdésekben különböztek össze.Szabó Dezső nem szerette és élesen bírálta Szekfű Gyulát. hogy betetőzze alelődje "művét" és tudománytákolmányosan elintézze a magyarok istenének dolgát. Rákóczi Ferenc fejedelem alakjára. amit száz évvel ezelőtt találtak ki.

úgy a magyaroknak azelőtt nem volt istene. valótlan látszatot. Csáti Demeter pedig így énekel: "Scythiából kiindulának." Isten tehát nemcsupán vezérelte Álmos és Árpád magyarjait. a név helyébe a fogalmat csempészi s így kelt hamis. nyilatkoztak erről legelső krónikáink is Csáti Demeter énekétől Zrínyin. Petőfi s régi nagy íróink.bizonyíthatóan és kétségbevonhatatlanul . Tanúsítja ezt ősgesztánk. de kényszerítette is őket. puszta kitalálás. ezért írja himnuszunkban: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére. hogy magát a szót. Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. illetve a szó. Ez pedig nem más. hogy magát Hadúr fogalmát is ekkor találták ki? Mert ha igen. Berzsenyin át legújabb nagyjainkig. Hogy ez földre kijüvének. De vajon azt jelenti-e ez. hogy a fogalom sem létezett eddig. hogy a magyarok istene fogalma kései csinálmány. történelemhamisítás. a Hadúr tehát nyelvújítási szó. ha nem is Hadúrnak. rásüti. Marsnak. jóllehet . Erdélységben letelepedének. mint körmönfont szemfényvesztés.Nyelvtörténetünk világos választ ad: a Hadúr elnevezést valóban száz évvel ezelőtt a nyelvújítás korában alkották. ha így van. Kiknek a nagy Isten nagy jóval szerete Ez országba hoza" . Kölcsey is tud erről. így minősítheti az "ősmagyar istenséget" holmi hóbortos koholmánynak. Istentil is kiszirettetének. hanem Hadistennek.írja Farkas András 1538-ban. Szekfű itt lényegében azt mondja. a Tárih-i Üngürüsz és középkori krónikáink sora egyaránt. s tekintve." . Balassin. azonosítja a fogalmat az elnevezéssel. hogy Pannóniába és Erdélybe visszatérjenek: a kényszerítés nyilvánvaló oka: az ország felszabadítása az avar birodalom széthullása után betelepült bolgárszláv fejedelemségek igájából. Szekfű virtuóz ügyességgel egybekeveri. "Emlékezzünk meg a magyar népekre. az elnevezést a nyelvújítás alkotta. historikusaink és középkori krónikásaink is mind e "csinálmányok" hatása alá szédültek. a Magyarok Istenének nevezték. Aresnak vagy még egyszerűbben Istennek. valóságos történelemhamisítás. nem volt hadistenünk s maga Arany.már régesrégen létezett s ősidők óta kiirthatatlanul áthatja közgondolkodásunkat.

akik szerint a magyar "nem jött-ment. kínaiak. másoktól kölcsönöztek. mintha szemevilágát ragadnák el. Életet ad. nemzetet. legalábbis hun-rokonokat". reménye. az égi Napisten. eleink hite szerint az élő egyetlen Isten. hinduk. azok is. leszámol vele.Ki hozá fel Őseinket? Ki vezérelte Álmos és Árpád turulzászlós hadait? Maga az Élőisten. De . isteni erőként tisztelt nap. mekkora. szumérok. azaz Hadúr népe. mintha naptalanná fosztották volna. nem. s nemcsak a világra tekintő. sokszor falbontással lát istenadta munkájához. amiért élni érdemes. ebből fakad az őshiedelem. akár sírrabló a bepólyált fáraó múmiáját. Hadúr. az olyan. Ősnépek. Célt is. mayák. Nimródtól (láthatjuk még ma is az Orion csillagképben). elhatározván. germánok. a honvisszafoglaló magyar hadakat vezérlő Hadisten. Mert mérhetetlen kincs az Isten. hazaszeretetről és művelt lelkű emberszeretetről". a jégkorszakok árjával. hanem ősi nyelven beszél dicsőséges történelem. Ezért oltalmaznunk kell a Magyarok Istenét. a Hadisten. hogy hozzá alig lehet hasonlítani más népet. Turánisták.nem minden népnek adatott meg. hogy Istene legyen. Nagyot tévedne. akik "mindegyre új magyar népeket fedeznek fel. hogy egyik-másik népre ráerőszakolták idegen népek istenét. erőt ad. ki ellen dühödött meg? Azok ellen. saját nemzeti istene. Szekfű Gyula horgos agyába horgot vetett e gondolat.lelket. De nem minden népek részesültek ebben az áldásban. mikor még egy közönséges betörő is derekas nekikészüléssel. Kérdés. de betűszerintiek!) Felkerülnek e bűnös.vagyis maga Hadúr. akik "egész kis hun-magyar-indiai őstörténetet . Horgadó haraggal vetette rá magát Hadúrra." (Szekfű-idézeteink kiragadottak. hogy a legnevezetesebbeket soroljuk fel. Nemis tudjuk. még olyképpen is. azok ellen. hogy a maga istenét elrabolták. az őskori emberiség egyetlen és legfőbb ura.Isten népe. Hunortól és Magortól. Ezért mondták a régiek: boldog a nép. a Napisten. görögök. utat az ingoványban. vízözönnel elárasztott. Nem. szkíták. sorsát sem látja. bizonytalan eredetű néptöredék. S a történelemben munkáló vad. a megszemélyesített. szkíta-hun-magyaristák -bemondhatjátok a csődöt! Bevágja orrotok előtt a kaput Szekfű. kinek Istene van. Érdemes kissé szemügyre venni. Ha nem is életet . az Ég Tündöklő Királya. a Napisten. akik szerint a magyar "büszke lehet eredetére". hajdanvolt régi nagynépek valahányan csak voltak. hódító akarat révén némelykor az is megesett. de a befelénéző szemét is: már önmagát. rómaiak. vulkánhamuárral sötétségbe döntött. Góg és Magógtól kezdve ősidők szkíta-magyar királyai az ő képében uralkodtak. magyarok. "Olyan nagy és szépmúltú. A később alakult népeknek már nem volt saját istene. aztékok. szuméristák. japánok. héberek. korcs fantazmagóriagyártók szekfűi listájára továbbá mindazok is. babiloniaiak. így hát onnan vettek istent maguknak. s hóna alá kapta az úristent. vajon mi. ahol volt. egyszerűen felnyalábolta. efféle módszerek már nem vezethetnék őt ma célhoz. aki azt hinné. földrázó világkataklizmáktól sújtott ősemberiség egyetlen reménye.mint már mondottuk . mind részesültek ebben a kegyelemben. Ennek tagadása vaskos történelmietlenség és áltudományosság. Akinek Istenét elrabolják. Kell az Isten. hogy állunk ebben? Hadúr. egyiptomiak. Hadúr! Nagy kincstári historikusunk. támpontot a küzdelemben. bizodalmat és bátorságot. hogy a magyar nép .

nálunk megszűnik. semmi más. Dehát hol a bizonyítékok? Gyula bizonyítékai? Rögvest be kellett látnunk. hogy kincstárnok ne rámolja ki a kincstárt.. Szekfű a bizonyításról . Vagy netán mégsem? Lehet. feketeköpenyes sherlockholmesi figurája. Másodszor: mert Istent nem lehet elrabolni. a szekfű-. akik Szent Imre herceget. Harmadszor pedig: mert egy ilyen agyonajnározott rangcicomás katedratudós a józan ész törvényei szerint aligha kockáztathatja meg az istenrablás sátáni merényletét tudományos alap híján. Vazult. álkulcsot. . három helyen kiharapott fekete női harisnyát húzott az ábrázatára és éjidőn. szó szerint nem mondja ki: nálunk nem működtek titkos háttérerők. véres ködön szemlélik. átláthatatlan hazugságréteg alá gyömködte úgy." Hadúr.. Először is: mert a Magyarok Istenét már régesrég elrabolták. másokat agyba-főbe sújtó állításánál . természetesen füstös agyrém. hagymázas rémkép. hogy Szekfű Gyula. elrabolta és föld alá. mint aki lopott veszett rókát dugna a köpenye alá. Rémképzet volt ez. mint ősmagyar istenség. Tonuzobát. Lajost "meggyilkoltatják" . Kőrösi Csoma Sándor!).találtak ki" (Nesze neked. melynek őrzésével megbízatott. a Magyarok Istenét. Mátyást. rózsa. Úgy rémlett nekünk e sorok olvastán.valahogy itt is megfeledkezett. a többi ehhez képest csupán mellékes semmiség. nemzetfojtogató-pusztító titkos háttértényezők: a történelem ősi kétarcúsága .vagy kitudjamiféle-tövű nagy ellentörténész fekete kőpenybe bújt. feszítővasat ragadva behatolt a legszentebb nemzeti hagyományok őrzetlen kincstárába és elorozta onnan minden magyarok féltetlenül is legféltettebb kincsét. A szemünkre ereszkedő szekfűi véres ködön át ismét megjelent előttünk az istenrabló historikus harisnyaálarcos. hogy mindezen csinálmányokban HADÚRNAK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT KITALÁLT. Hadúr! Hadúrral van tehát a baj. hogy többé senkise férhessen hozzá. ez a főbaj.eltévelyült fantaszták. II. Felborzolódásunkat tehát megfontolatlannak kellett ítélnünk. tévképzet. hogy mégsem? De bizony az. a Holdat is elrabolták. illetve sohasem érvényesült. noha ezt így nyíltan. víz alá rejtette. mikor a történelmi toronyóra éjfelet vert. akik "a kismagyar szemlélet" megszállottjaiként "történetünket mintegy caucheemarban. Habár őshiedelmek szerint a Napot is. a rabló úgy járna vele.a nyilvános és a titkos .akárcsak a többi." E dühöngésszerű s teljesen bizonyításnélküli állításhalmazat a következőben csúcsosodik ki s annak mintegy előkészüléséül tekinthető! "Azon persze nem kell csodálkozni. a titkos erők történelmünkben nem jutottak szerephez. hiszen a legelemibb emberi tisztesség követelménye. KIKÖVETKEZTETETT FOGALMA szerepel. s természetesen azok is. akik szerint némelyik uralkodónkat orgyilkosság segítette át a másvilágra: Szekfű szerint.

Volt-e hát istenünk. nem volt Istenünk . Tegyük fel. Aládörgölik. hogy a legcsekélyebb bizonyságát is felmutatná? Vessük félre sok évszázados krónikáink minden igazságát ezért? S krónikáinkkal suhantsuk a sutba a történelmi tényeket? Higgyünk a bűvészeknek? A "szavak pálinkásainak" (Krúdy Gyula). elrabolhatják: maga ez a gondolat úgy veri kupán az embert. tatár. aki olyan érdemdúsan végezte tudományosnak mondott tevékenységét. mert hát miféle szerencsétlen nép vagyunk mi.állandó rablatás alatt élünk? s gyakorta azok rabolnak meg. . a pártszakokról. büdös a világ. merő vakbizalomból? Anélkül.gagyogja a nagy tudós . a hazugság alá. büdös van. hogy istenünket elrabolják. azaz Hadúrnak a korai ősi létezését. jóllehet tudván tudjuk: a Magyarok Istenének léte a magyar lelkekből kiirthatatlan. elrabolták évszázadokra . él bennünk és élni fog. de mégha nem volt volna is. a kincstári szaktalanokról.kissé elszontyolodtunk. Mindent eltagadni. kincses ősi városainkat tucat-meg tucatszámra. se nemzetiségük nem volt: a magyar nyelv ekkortájt gömbölyödött nyelvvé török.A magyarság . elrabolták nemzeti kincseink jelentős. akiket védelmünkül fejünk fölé emeltünk és köröskörül csupa üvöltő hengér. Elmarták szülőföldjeink nagy részét. ki kell már mondani ezt: ki kell mondani mindent. hisz fél évszázadon úgy éltünk. Kéz a kéz alá. mert addig se nyelvük. a vele gyönyörű összhangban fuvolázó szakszecskavágókról.Bevalljuk.török és finnugró törzsekból alakult s IX-X. hadistenének. pusztán mert ő mondja. Elkezelés. szláv és (magától értetődően) finnugró (újabban: ujgur) nyelvekből átvett jövevény-növevény szavak összekapirgált álszavaiból. mint fábaszorult féreg. akiket a rablás ellen őrszemül állítottunk? bitóinkká azok válnak. Tornyot. bizonyíték oda . negyvenötévi büdösségtől senyvednek falak és szavak. maga az Isten vezette.. hogy minél mutatósabb legyen. hogy elrabolják még az istenünket is? Volt Istenünk.függetlenségünket. Álmos és Árpád hadait középkori krónikáink szerint. hogy a bolsevik népinkvizítorok moszkvai nagykövetté emelték? Higgyünk neki puszta szóra. jövendő bukásának bizonyságaként mondjuk még ma is: Él még a Magyarok Istene! . ha levágsz egy szeletet belőle. micsoda kandiság csak feltételezni is.igazat mond. mindent megrágalmazni. negyedét. önbecsülésünket..ez egy külön kérdés. de ezeréves irtás és üldözés dacára még ma is eleven: él a Magyarok Istene. mint láttuk. s ha rabol és dőzsöl a gaz. ki kell már öklendezni magunkból a belénkfojtott igazságot. akár a kőbakó.. történelmi valóság. bizonyíték ide. krónikáink nem mondanak igazat és Szekfű talán. s régi szólásainkban is az igazság és az igazságtevés isteneként lép elénk. tagadhatatlan élő élmény. népünk milliós tömegeit. kéz a kézbe. míg magyar él: védőpajzsunk ma is. századi eleink magyarrá mángorlódtak. Krónikáink tehát félreérthetetlenül kimondják a magyarok istenének. a többi belebüdösödik. nem a felét. Elrabolták s rabolják. a "hibbantóknak" (Németh László)? Tagadjuk meg a Magyarok Istenét? Vessük félre Hadúrt?. kirabolták országunkat (ki tudja hányszor?) és még istenünk is elrablás alatt volna? . magyarok? Valójában itt nemcsupán Szekfű Gyuláról van szó. Vessük félre talán nemzeti hagyománykincseinket őrző igazmondó krónikáinkat és higgyünk Szekfűnek. Kéz kezelés. háromnegyedét. Sereget pedig nyilvánvalóan csak a Hadisten vezethet. bástyát is. sőt szorultabban. magyarok. elrabolták nemzeti tudatunkat. hitünket. tegyük fel . jóllakhatatlan rabló. Szépen hozzá toldani-foldani a magukét. mert az igazság olyan szalámi. de népes táboráról..

legszentebb. Mivel pedig a Nap ősi szólás és ősi hit szerint MINDENKIRE EGYFORMÁN SÜT S MINDEN HALANDÓ LÉNYRE EGYFORMÁN TERJESZTI KI ÁLDÁSAIT . a régi és új emberiség határköve. De nem volt elég Európa. a szélrózsa minden irányába. nyájszolgaszellemet. minden öröm forrása. nyugat-európai. indiai stupák. bűnteleneken bosszúálló. feltáratlan drámája. S mintha holmi ismeretlen. ezért buknia kellett a már csupán ősmondáinkból ismert boldog időkkel. széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra. hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság. A hatalommá (elnyomóhatalommá) fajult uralom lényege: a kevesek uralma a sokaság fölött. istenfélelmet követelő. kisebbségé a többség felett . hatalmi szervezetekké váltak. Aranyisten-szilánkok. a paradicsomi korral egyetemben. ezer új mesterséges vallásra. egyiptomi és dél-amerikai piramisok. a lélek pásztoraivá s egyben a birtok-. jótevő Isten. Afrika. rettegést keltő. az arany. éltetője és bearanyozója. az egyetemes emberiség egyetemes vallása. Ázsia. szolgai önalávetést. piramisai között: kínai pagodák. áldott. nem büntető Isten. mivel az ÉGOSTROMLÓ TORONY tövéből régi vagy új istenek elleni szédületes harcából nemcsupán a nyelvzavarodás szétkergette ősnép. Ausztrália őslakóit. britanniai stonehenge-ek. . az ősemberiség zúzódott darabokra s futott szét vak riadalomban a földkerekség minden tájára. Kína. Napisten-tiszteleti nyomok.a megalit-kor bámulatos építményei között szent áldozati helyek. egetostromló és legyőzötten porbahulló erőivel. napistentörmelékek nyomában tovább-tovább végeérhetetlenül cikázva térben és időben a vízözöntől.és ÉszakAmerikát. Sosem értek célba. annak részeseivé. a Napisten. gigantikus világkataklizma vulkáni hamuval. mivel vizsgálódásaik során mindújra arra kényszerültek. Ki kell mondanunk az emberiség történetének legtisztaságosabb. "az ember büszke legénye" (Ady) letöretett. India. Japán.ez az emberiség legnagyobb. tehát minden áldás.ezáltal az emberi szabadságnak is hordozójává. az intézményesült vallások hatalmi testületekké. Mezopotámia. legmagasztosabb őshite a Napisten-hit volt s az emberi szabadság legteljesebb hitvallása: a régiek hite szerint. mindmáig elködösített. A szabad régi magyarok ugyanis a világ népei közül tán legtovább őrizték meg a maga töretlen tisztaságában a Napisten-hitet. aranykorral. a szabad hit. áldozóhelyek. vízözönelőtti idők mágushitének kőszoboremlékei. de általuk szilánkokra szakadt. négy jégkorszak didergető ködvilágán átcsillámló aranysávok. birkavédtelenséget. megtestesítőjévé vált. Kelet-Európa és az Eurázsiai tundraövezetek. ősvilágkataklizmák vulkánrétegei alatt. ma is igazolható lényege a legegyszerűbb módon abban foglalható össze: a Nap a földi élet forrása. emberi önalázkodást. akik égész életüket a Napisten-hit földrajzi elterjedettségének kiderítésére fordították. hogy újabb és újabb területekre terjesszék ki vizsgálódásaikat. aranyágak napjainkig ható rejtett erekben: Bábel megfejtetlen titka.és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva. dolmenek. kromlechek .PORBADŐLT ISTENSZOBROK Akadtak magyar őstörténetkutatók. tufával elborított tájain járnának titokzatos ősnyomok feldúlt bábeli tornyai. Madagaszkártól a Kongóig. mert Bábel Tornya határkő. birkaszolgalelkűséget. jégkorszakok dermesztő fuvallatán áttörő aranyzománcú őshit. a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. s magaslati tűzoltárok között. minden jó. félelmet. melynek igaz és tudományos hitelességgel. a földi élet megtermékenyítője. rettegéssel ostorozó és rettentő csapásokkal az ezer bajjal küzdő emberiséget sújtó. haszonélvezőivé. Kis-Ázsia után át kellett vonulniok Afrikába és bejárniok Egyiptomtól a Fokföldig. bűnteleneket büntető. be kellett vonniok vizsgálataikba Dél.és kőkortól a középkorig és vissza. nő. Polinéziát és Melanéziát. a gondolat. így aztán nem felelt meg a hatalomcentrikus társadalom hatalmi igényeinek. Mindezt a titkos erők által titkosan eltiport régi magyarokra és hitére szórt fekete rágalmakkal kapcsolatban kellett elmondanunk. a Napisten tűzáldozati helyei Indiától a Húsvét-szigetekig és a Tűzföldig: tűzből lettünk és tűzzé leszünk.

közszabadságot is. MIFÉLE MAGATARTÁS AZ. hogy a régi magyarok nem ismertek semmiféle uralmat: Napkirályaink csupán népeik karizmatikus vezetői. kötetünkben. ennek az istennek hódoltak.) Vajon miért kellett hát erre a szent. A Herodotosz (i. Ezért írják az ókori szerzők. atyái voltak. a szabad magyarok. AMELY MÁSOK BECSMÉRLÉSÉVEL AKARJA MAGÁT EMELNI ÉS IGAZOLNI? TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK MIBENLÉTE ÉS REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI Külföldi hadjáratok (900-970) . hogy az emberiség a szkíta népek révén és kezdeményezésére megkezdhesse a nagyobb jólétet biztosító földművelést.hanem szerető. de óvták népeik szabadságát. de felséges égi képmásuk módjára áldást osztón uralkodtak s nem rabolták el. lelki szabadságot. beleértve a személyi szabadságot. e. gyengéket gyámolító. (Részletesebb feldolgozását lásd az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA c. V. aki jótéteményeivel árasztja el a földi világot.) feljegyezte ősi szkíta mondai hagyomány szerint a föld-művelés első aranyszerszámai is A NAPISTEN jóvoltából és az Ő ajándékaként kerültek a földre. sz. Pártfogó Égi Atya. ezt a hitet vallották s ezért volt minden egyes magyar a nagyobbtól a karonülő csecsemőig a NAP GYERMEKE. áldástosztó Isten. tiszta őshitre és népre minden rágalomszennyet ráhordani s ugyanakkor sátáni céltudatossággal az őshit minden nyomának eltüntetésére törekedni? MIFÉLE SZÁNDÉK. a magyarszkíta őskirályok pedig a Napisten földi képmásai. akik nem népeik tyrannusaiként. Eleink.

hadszíntér. magyar hadak hadszíntere Korszakbélyegek A 896-ig terjedő történelmi korszak gondolkodásra képtelen magyarellenes és tudományellenes hivatalos áltudósai rásütötték a bélyeget: Kalandozások kora Kalandozó hadjáratok kora Rablóhad járatok kora Vezérek kora Fejedelmek kora Sem kalandozások kora Sem rablóhad járatok kora Sem vezérek kora Sem fejedelmek kora BŰNNÉ BÉLYEGZETT ERÉNY. .mai szemmel nézve . SZÉGYENNÉ GYALÁZOTT DICSŐSÉG Árpád honvisszafoglaló vezér és utódai vezetésével a 896-tól 972-ig tartó háromnegyed évszázad során a magyarság . érthetetlen és felfoghatatlan haditetteket hajtott végre.HATALMI ÁLLAPOT Magyar támadások sora Magyar katonai túlsúly Európában Európa defenzívában Rettegés a magyarok katonai csapásaitól Európa a magyar támadások kereszttüzében Európa .szinte hihetetlen.

megsemmisítik. Vereckénél és Délkelet-Magyarország (Erdély) szorosain átkelve. hogy azt megsemmisítse. valamint a Kárpátok északi peremére frank háborús nyomással létesített s ugyancsak magyar kollaboránsok (Laborc és Zobor) vezette frankoszláv műfejedelemségeit. 3. 910-ben. 4.még a pozsonyi csata évében visszavágott a Nyugatnak s páni félelmet keltő lovashadaival betört a nyugati tartományokba és mintegy viszonzásul .) rajtaütnek a germán seregen és dühödt harcban szétverik. a magyarok (910.911: 911: 913: 917: 918: 919 . A magyar katonai egységek a Rajnáig hatolnak és Gyermek Lajost adófizetésre kényszerítik. Gyula (nevű magyar kollaboránsok) uralta mesterséges fejedelemségeit.Röviden összefoglalva: 1. Alig fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. A három napon át tartó pozsonyi csatában .924: 921 . Az irtózatos küzdelmeket kiállt és az ezek folytán roppant vérveszteségeket elszenvedett magyarság rejtélyes módon és megmagyarázatlanul . Apulia és Toulouse ellen . mikor Augsburgnál újabb nyugati támadási előkészületek folynak. Galád. Ettől az időtől jószerivel évről-évre megismétlődnek. 2. Idő és hely hiányában a közel háromnegyed évszázadon át tartó támadó jellegű (offenzív) magyar külháborúk tüzetes ismertetése helyett (ez külön monográfiát igényelne) itt csupán futólagos utalásokra szorítkozunk. hogy érzékeltessük a magyar haditetteknek ezt az Európa történetében egyedülálló sorozatát: 909 .amelyben maga Árpád is elesett . 5.feldúlta a szász hercegségeket. elsöpörve az idegenuralmi Mén Marót. szétverte a bolgárszláv hatalmi kreációk segítségére jött hatalmas létszámú görög (keletrómai)bolgárszláv katonai egységeket. hogy a nyugat éberen és ellenségesen figyelte a kárpátmedencei fejleményeket. június 12. bajor vezetéssel már megindultak nyugatról a nemzetközi fegyveres hadak a még alighogy helyreállított közép-európai magyar hatalom szétzúzására annak jeléül. minden áldozatra készen. kiverte a Kárpátmedencei őshazából az Avar birodalom széthullása utáni hatalmi vákuumban betelepülő és a bizánci birodalom erejére támaszkodó bolgár-szláv megszálló csapatokat.924: támadó magyar katonai egységek a Rajna vidékén magyar lovashadak Fuldánál ütközet Öttingennél magyar lovassereg Metznél magyar hadak a bremeni tengernél magyar lovasrohamok a szász hercegségek ellen támadás Lombardia.a magyarok tönkre-verték a támadó hadsereget. valósággal állandósulnak a Nyugat elleni magyar katonai csapások. felszabadítva a Kárpát-medencei ősi szkíta-magyar népet az idegen elnyomás alól.

Szászföld. E páratlan küzdelemsorozat tudományos szempontból mindmáig feltáratlan.Magyar seregek Olaszországban 926 tavasza: Szent Gallen és Champagne megrohanása 933: 934: 937: 942. Itália lerohanása 958 . 9 évi béke Madarász Henrikkel támadás Konstantinápoly ellen magyar hadak az Atlanti óceánnál. Gallia. vereség és visszavágás Bajorország. Alemannia.970: Bulgária. Thűringia Lotárföld. Konstantinápoly (Mindezen hadjáratok során természetesen számos ütközetre került sor) 6. Lombardia. 946: 943: 951: 955: ütközet Merseburgnál. . Lombardia Otranto Konstantinápoly Toulouse augsburgi ütközet.

s nincs a világnak olyan történetírása. óriási többségében sikeres offenzív hadműveleteknek ezt a sorozatát felmutathatná. Nálunk azonban a szó szoros értelmében mindezt elsikkasztották. az a másiknak vereség. mivé silányodott tollukon. amely a támadó külháborúknak ezt a példátlan sorát. Bámulatos és jószerivel hihetetlennek tetsző volt a magyarság katonai fölénye. háttérokait és körülményeit. kicsúfolták. erényeink is bűnökké.úgy itt is elmaradt a tudományos vizsgálat a tizedik évszázadi támadó magyar külháborúk eseményeinek. kiváltó okainak és háttértényezőinek feltárására. hogy . Mivé lett írástudóink tollán a hajdani dicsőség? Akinek jók az idegei. a magyarság duzzadó életerejének.mint őstörténetünk és régibb történetünk minden kérdésében . s a szenvedő fél fájdalom. Ehelyett ködösítő rágalmak és félremagyarázások borították el múltunknak ezt a területét is. amely tűrné. lerágalmazták. még senki sem méltatta tárgyilagosan.és panaszkitörése érthető. örömnek minősül. De mi okolja meg. (Így válik . amelynek igazi mivoltát. eredeti tartalmából.és emlékezetrontó. ezer év gyászmezőin át.7. ami emitt sikernek. vitézség és hadművészet e ragyogó megnyilvánulásait kiforgatták valóságos. 10. megbélyegző jelzőkkel rakták tele. hiszen nyilvánvaló. A hajdani magyar életerő. amely hasonló esetben ne tárná büszkén saját népe és a nagyvilág elé őseinek dicsőséges haditetteit. katonai sikereinek ez a tündöklő korszaka? . hogy saját hivatalosaink kenik múltunkra a sarat s történetünknek e dicső szakaszát is becsmérlő szavakkal illetik? Még kimagasló sikereinket is a rovásunkra fordítják. MIKÉNT ÉRTÉKELI A HIVATALOS VONAL A TIZEDIK ÉVSZÁZADI MAGYAR KATONAI OFFENZÍVÁT Diadalmas háborúk sorát vívta háromnegyed évszázadon át a magyarság egy egész földrész ellen. s még magát a kort. Ennél is rosszabb történt.) 9. történik. Ez a körülmény érthetővé teszi. s az egészre ráaggatták a "kalandozások". körülményeinek és összefüggésrendszereinek. jelentőségét. amely ne volna büszke a magyarság tizedik évszázadi haditetteire? Egyetlen nép. még dicső tetteit is lejáratására használják fel? És itt nem az érintett nyugati népek írástudóira gondolunk. a nemzeti öntudatot aláásó tévképzetek hírverése egész történetírásunk részéről olyan erővel folyt és folyik. olyan jelenség. azt minden lehetséges módon lekicsinyelték. üsse fel történelemkönyveinket s tekintse meg.dicsőségünk is szégyenünkké. a tényeknek megfelelően. hogy sikerült bevinni a magyar (és az európai) köztudatba a "kalandozások" és "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" romboló tévképzeteit. Van-e vajon a világon egyetlen olyan nép. 8. s zömében. hovatovább már-már holmi szégyenletes eseménysorozatnak tüntetik fel. A történelmi eszmélet. hogy ősei emlékezetét ezen a területen is beszennyezzék s hajdani hőstetteiből gúnyt űzve. nemzeti múltunk e legdicsőségesebb idő-szakát is "kalandozások korának" nevezték el. agyonhallgatták és agyonhallgatják. "kalandozó hadjáratok".mesterséges manipulációk folytán . Nincs a világnak egyetlen nemzete. ami az egyik félnek diadal. "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" címkéit. az a másiknál szomorúság és gyötrelem.

Röstelkedés oka bűneink bizonysága. bírósági perek rovataiból. nemzettudatrontókról.Diadalmas külháborúk sorát vezették őseink az európai országok ellen? Katonai egységeink úgy hatoltak át közeli és távoli országokon. S kérdezzük tisztelettel: hogy áll össze hadászat s kalandorság? szervezett (reguláris) hadsereg és rablás.. Kaland. Bevitték a magyar köztudatba. zsákmányolni jártak. hogy . rablóhad járat? 1. tudomány tornyából tudatlanságot. tudatlanítókról. kalandozás.kalandozások voltak . közfogalommá. dúlni.a társadalom megélhetését idegen gazdag országokból szabad rablás útján megszerző hadivállalkozások Meglehetősen sötét az ilymódon kialakított kép. ámde egy nemzet háromnegyed évszázadon át tartó katonai tevékenységére miként lehet rákenni azt a címkét? Háromnegyed évszázad diadalmas hadivállalkozásait micsoda agyflúgos ésszel lehet a szoknyapecérség szavával jellemezni. fosztogatni. kóborolni.. Németh László "hibbantókról" beszélt. úgy hogy a 896-tól 972-ig tartó időszakot a "kalandozások koraként" korhatárolták.rablóhadjáratok . Mi az. ahogy a kés szeli át a vajat? Győzelmet győzelemre halmoztak? Senki sem mérkőzhetett velük? Hallgassuk meg őket! Rablani. hogy kalandozások. kalandorság. Kalandozó kalandorok.és rabszolgaszerző portyák . illemkönyvek légypöttyös füzeteiből álszellemi szökevényként szökött be ez a fogalom kincstári történetírásunkba s merevült történelmi dogmává. kalandozás? . Mi szóljunk a torzítókról. de az egész korabeli magyar társadalom. miféle kábaságok között kalandozó elmével? miként süthető rájuk. Röstelkedhetünk holtig miattuk. Sötétebbre vajon festhető-e még? Hisz itt nem csupán akkori külháborúink vannak vastagon feketére festve. Szoknyavadász és széllelbélelt szélhámos nőcsábász és nőbolond könnyen adhatja s adja kalandorságra fejét futva kandúrkobakkal könnyű kalandok után.zsákmány. Közszólássá gyúrták. tudománytalanítókról. torz tudást terjesztőkről. Hintsünk hamut fejünkre. "Kalandozások" Hivatalos vélekedések szerint a régi magyarok az árpádi bejövetelt követően kalandozó hadjáratokra adták fejüket és több mint háromnegyed évszázadon át kalandoztak ide-oda. Ráfogták: kalandozások. kaland. szerelmi históriák. Hallgassunk. kalandkereső kóborló kószák. meg se mukkanjunk. kalandvágy. bűnügyi krónikák.

a vér és halál micsodás kalandjai? Miféle szemlélet tört be itt ellentörténelemírásunk lapjaira? miféle szellem urhódott el kincstári történetszemléletünk tapintóidegein? A hadsereg: emberek. viharos évezredeket átható mindent fölülmúló vágy: kalandozni.és véráldozattal? Semmilyen áldozattól nem visszariadva? Háromnegyed évszázadon át. rabolni? . szerkezetek roppant szervezett tömege: kalandozás ösztöne ezt miképpen vezethetné? Az a hadsereg. zsákmányszerző. állatok. pusztulásba rohanna. fejetlenül indulna el. Hadsereg nem kalandozhat. rabszolgaszerző portyák Rablóhad járatok? Mérhetetlen élet.Kalandokat kergetett kalandra kábult kobakkal? Kalandorság bűnébe estek? Honnan került históriánkba ez a szó? A hivatalos dilettantizmus micsoda régióiból? Kalandozhat-e egy hadsereg? ("kalandorok kíméljenek!") Hadseregek sorsát vezetheti-e a kaland vágya? Hadseregeket egy évszázadon át? Hadseregeket egy évezreden át? S miféle kalandok eshetnek meg a kalandozó hadsereggel. "Rablóhadjáratok" Azt mondják: rablóhadjáratok voltak. amely így indulna el. kalandozó hadjárat: dilettáns képtelenség. egy évezreden át? váltakozó szkíta népek sorával? az elvérzésig? véráztatta.

csak az arany.ismétlik azt is: zsákmányolni mentek. Hadak. ha rásütik.nem kell! békés szántóvetés. gyermekek éneke? . Bebizonyította már ezt (ál)tudományos módszerrel (ál)tudományosan is valaki? Ha nem: miért hangoztatják? kik hangoztatják? Mondva mondják . úgy a magyar seregek felett kimondhatatlanul is ott lebeg a megbélyegző ítélet: rablósereg.nem kell! nem kell semmi: csak zsákmányolni. rabolni! csak az arany kell. hiheti ezt? egyáltalán mi az: rablóhadjáratok? Miért nem nevezünk rablóháborúnak minden háborút? miért csak eleink küzdelmeire sütik rá ezt a bélyeget? S ki akart rabolni? A vezérek? a közkatonák? Vagy együtt mind a kettő? Bizonyos ez? S ha nem. Ki hiszi. vacsoraillata? .nem kell! otthonok fehér füstje. zsákmányoltak.és rablásvágyhoz mérten? megérte? nem kell a békés nyugalmú otthoni élet a reggel gyémántbékéje? . Világos. miért fogták rájuk? Miért épp rablónak. ez a két fogalom: zsákmányolás és rablás valójában egymásnak csak szinonímája. megérte? mind semmi a kaland. idegen területekre betörő hadak mikor nem zsákmányolnak? Ez jóformán együttjárója a háborúskodásnak.száz.meg százezrek élete megérte? százezrek halála idegen harctereken? megérte? saját népeik sírba hanyatlása. hogy rablóhadjáratok voltak. rablóhorda. S az is: hogy a rablás megbélyegzőbb. dúlónak? Ha viszont a hadjárata rablást szolgálta. zsiványnak. .

pusztultak szakadatlanul. Vagyis: tendenciózusan ítélnek. hét évtizedes. mint a zsákmányolás. amelynek ez az egyetlen törvénye. lakóit kardélre hányják. hogy helységeit elpusztítják.mert meg akarjuk bélyegezni őket. s tetten érhető ebben a megbélyegző szándék. Lehetséges-e. anyagiakért vállalták csupán? Ki hinné. úgy a hadsereg legfőbb gazdájának. tényei tanúsítják. A magyar haderő. illetve a tizedik évszázadi magyar állam merőben más jellegű volt. Azért minősítik rablóhadjáratnak ezeket a tudományosan mindmáig nem elemzett hadműveleteket . a rosszhiszeműség. A legnagyobb zsákmányt ez hozta volna. minden területrabló példáját: körülkerítik. Tény és való. pusztultak s hadműveleteik végrehajtásában kényszerűen elmentek az emberi erőfeszítések határáig. támadó seregek itt is. lappang itt. amott is ellenállásba ütköztek. De hát a többiek? A világtörténelem többi hadivállalkozása. harácsolás vak ösztöne. biztosabb módját is találhatják ennek: leutánozzák Nagy Károly példáját. sok zsákmányt aránytalanul kisebb kockázattal. zsákmány. ne vezesse más. s így sohasem térhettek meg teljes létszámban. expanziós hadserege? Azok szent ostyát vittek. minden hódító. római-germán alapossággal kifosztják azt. Miért nem ezt az utat. Mikor ér már véget a szellemi rablóháború? MIRŐL VOLT SZÓ TULAJDONKÉPPEN A magyarok e hatalmas arányú. s így mélységesen társadalomellenes. prédálás eszükbe sem jutott? Mások nem szereztek zsákmányt? Mások nem fosztogattak? . ellenségekként ítélik meg őket. minden hódítók útját választották. A seregek tagjai valamennyien kockára tették életüket és pusztultak. hogy olyan gigantikus hadivállalkozásokat. rablóállammá. de úgy. egész Európára kiterjedő offenzív hadicselekményeik során szüntelenül véreztek. Mindezt hitvány tárgyakért. zsákmány. várait letarolják. Fosztogattak. az államnak is szükségszerűen rablóvá kellene válnia. erőpazarlással és saját-élet pazarlással. elfoglalják a szomszédos területeket és módszeres alapossággal. ki hihetné el ezt? Zsákmányért? Ha zsákmány kell. osztogatták a szent könyvet és kenetet? kenyeret és bort? liliomot és gyertyát? s fosztogatás. amilyenek a "vezérek korában" zajlottak.Valamilyen ellenséges érzület lopakodik. hiszen a kirajzó. egyedül zsákmány. egy állam haderejének kizárólagosan rablás a célja. a szerzés vágya? Ki hiszi ezt? Ki hiheti? Miért mond ellent a rablóhadjárat a hadseregnek? Ha egy ország. ha már zsákmány kellett. mérhetetlen Nagy Károly-i zsákmányt (és Nagy Károly-i "dicsőséget'). rablás. vagyis: ellentétbe kerül önmagával és önmagát semmisíti meg.

a szerzés. aranyát: mindent elvittek. De még ennek a hadjáratnak sem a könyörtelen rablás volta célja. A titkos erők győzelmét. Micsoda ostobaság. egy birodalom ellen. Örök szégyene ez a magyar históriaírás hiperkritikusi szakaszának. nem más mint legirtózatosabb népirtás. Némely területeken az emberi kultúra századokkal döccent vissza.és rabol is . kultúrarombolás. gyermekek. Kő kövön nem maradt. A szkíta népeknek nem kellett volna ahhoz a Kárpát-medencébe telepedniök. Nagy Károly nagyságát. hogy mindezt rendjénvalónak. a kalandozó rabló ösztön semmiképpen sem függhet össze a szkíta népek Kárpát-medencei visszaáramlásaival: aki rabolni akar. most kőhalom! Kedv s öröm röpködtek.nem az ellenséges katonák. a magyarok nyugati hadjáratait "kalandozások"-nak minősítsék. ami megfogható volt és amit érdemes volt. helyénvalónak ítélve. hanem a védtelen tömegek. . tömegmészárlás és világméretű rablás. zsenialitását ki vitatná? Ő szervezte meg mesteri fokon . az rabolhat . zsákmányszerző portyáknak. Világosan kell látnunk: a harácsolás. rablás. Az emberiség érdekében? Úgy bizony! A népirtó gőzhenger! A példás alapossággal megszervezett népirtás. Halálhörgés. nagyszerű tettei. Hát igen. a római birodalom megtorló légiói sem pusztítottak. a nemzetközi árulást. mert nem véletlenül lett nagy! Nagyszerű győzelmei tették azzá. aggok. De megérte. emberelőtti pusztasággá." Nagy Károly véres gőzhengere után mégcsak kőhalom sem maradt: a föld színéig letarolt mindent. Talán érdemes volna egyszer ezt is megvizsgálni: mit jelentett szigorúan az emberi kultúra szemszögéből Nagy Károly hadjárata? mert az. hanem az avarok leverése és a szisztematikus népirtás: így soha még a kegyetlenségéről hírhedt ókori rabszolgatársadalom. amit valaha is elkövettek egy ország.ahol erre megvannak a lehetőségei. Nagy Károly a modern népirtás lángeszű előfutára. a nagy Nagy Károly előtt lehasalni illendő. s hatalmas területeket tett néptelen holt vidékké. Nagy Károlynak megérte: hosszú karavánok vitték Frankhonba az avarok kincsét. Tökéletesen illik rá költőnk vallomása: "Vár állott. és minden egyéb hasonló rémtettről megfeledkezve. s a világtörténelem talán legnagyobb arányú rablása.bárhol is . asszonyok példátlan hidegvérrel véghezvitt lemészárlását. hogy rablóhadjáratokat indítsanak. Nagyon megérte Nagy Károlynak! Európának is.Vegyük Nagy Károly hadjáratát az avarok ellen! Némelyek ezt teljesen rendjén levőnek találják. szolgaszellem és rosszindulat kell ahhoz. amit ő itt művelt. siralom Zajlik már helyettek. ahol serege elvonult. amely csaknem egy századra véres káoszba szédült.

"kalandozó v. ha azok célja nem volt volna más . hogy népek sora . mivel ezek a szövetségeseikkel kötött megegyezések alapján végrehajtott stratégiai hadmozdulatok voltak. "zsákmányszerző" hadjáratokat folytasson megújuló rohamokban egy évezreden át! . Folytattak ugyan az árpádi honvisszafoglalást megelőzően is hadjáratokat nyugati területek ellen. továbbá a honfelszabadítással óhatatlanul együttjáró. illetve több mint egy évezreden át megújuló hullámai újra meg újra. Magyarán: számolniuk kellett azzal. E titok megfejtése a magyarok ősi múltjának ismeretlen területeire vethet fényt. kivált.miként a történelmi tények ezt igazolják . felélik az itt talált kincseket. ahol mérhetetlen kincsek fogadták őket. úgy bőven volt aratni valója idebent az országban. még akkor is. rablóhad járatok" mögött tehát valamiféle nagy titok lappang. a visszaszerzésért a megszálló idegen hatalmakkal folytatott háborúk. Világos tehát: nagyon súlyos okának kellett lennie. aligha öregbítik nyugati népszerűségüket. ha . itteni megtelepedésük után azt mindenképpen el kellett volna ejteniök. méghozzá nyomban a honvisszafoglalás után megindították nyugati irányú támadó hadjárataikat. a dolog éppen fordítva áll. hogy a honvisszaszerzők háromnegyed évszázadon át. De még abban az esetben. v. ellenkezőleg: ha azelőtt netán rablóhadjáratokat terveztek volna. Vajon miféle titkos összefüggések rejlenek it? Mégiscsak képtelenség.csupán harácsolás. Sürgető okuk tehát rablásra nem volt. s esetleg frontba tömörítik maguk ellen a nyugati népeket. hanem Európa egyik legbővebben termő leggazdagabb területére.mégha ugyanannak a népnek különböző ágai. az idegen csapatok. Az ún. néptelen és terméketlen területre tért ide vissza. mi lehetett ez az ok? Ha egy szűk. Ámde azelőtt sem tették ezt. miért lett volna szükségszerű hát számára. hogy "rablóhadjáratokat" indítson nyugati országok ellen? De rabolhattak volna bőséggel azelőtt is. úgy ezeknek legyűréséig.rokonfajú. idegen fegyveres erővel betelepülő katonaréteggel számolnánk. Az ide visszaáramló szkítaság nem koldus. Még továbbmenve: a honvisszafoglalóknak még azt is számításba kellett vennie. saját uralmuk megszilárdításáig öngyilkossággal határos lett volna a "rablóhadjáratok" végrehajtása. a Kárpát-medence gazdagsága köztudott. Nagy kérdés: mi volt. saját nyelvükön beszélő népeket találtak itt. hogy e hadjáratokkal maguk ellen hívják ki. amíg kimerítik.Mi több. legalábbis addig. mélyreható társadalmi-gazdasági. hogy e nyugati irányú "kalandozásokkal". újra meg újra mérhetetlen anyagi és véráldozattal. betolakodók kiűzése. saját etnikumú. ezeket azonban még a legrosszabb indulatú beállítás szerint sem lehet rablóhadjáratoknak nevezni. gigantikus erőfeszítéssel "kalandozó". politikai-katonai változások végrehajtásának annyira le kellett kötnie a honvisszaszerzők energiáját. hogy a legsúlyosabb és a legnyomósabb ok nélkül semmiképpen sem dönthettek volna kifelé irányuló hadjáratok végrehajtása mellett. A másik kizáró ok: ha az iderajzó szkíta népek idegen etnikumú népeket találtak volna itt.

Bárhogyan is forgassuk . a templomokat felperzselik. színes."halála és fiának trónralépte első évében nagy sereget gyűjtenek s meghódítják a moravanusokat. Liudprand műve alapján kissé részletesebben kitérünk e hadjáratsorozat két olaszhoni mozzanatára. Az arany központi lelő. ezüstben. tetteibe. Az aranykincseket tehát itt termelték és innen származtak el . Onnan tudjuk ezt. övéit megfélemlítéssel bátorságra . földig rombolta és kirabolta az avar birodalmat . Nagy Károly talán visszaszerezte a rabolt kincseket? Hihető volna. aranykincsekkel megrakott. "rablóhadjáratok" magának a szkítaságnak? Megállapíthatjuk. a lakosságot lemészárolják. nemesfémfeldolgozó ipara és fémművessége volt. GYÖNGY: ANNYI VOLT AZ NEKIK MINT A KAVICS. mint aranyért: életért! RÉGI SZABAD MAGYAROK VITÉZSÉGÉRŐL.éppen hazánk területe volt Európa legfontosabb aranyközpontja: gazdag aranybányák sora működött itt és ontotta az aranyat már az időszámításunk előtti évezredben: Magyarországnak már azokban az időkben fejlett aranybányászata. hogy ezek az áldozatok legalábbis vetekszenek azzal az állítólagos "zsákmánnyal". de valami még aranynál is nagyobb és fontosabb kincsért. A városokat lerombolják. isznak a megöltek véréből.Próbáljuk csak felmérni azt is.ha ugyan elszármaztak. mibe kerültek ezek a "kalandozó hadjáratok". Liudprand cremonai püspök leírásából mozgalmas. harcközpontú életszemléletének és minden ellenállást elsöprő katonai fölényének.könyörtelenül elpusztította.elénk mered a kérdés: miért? Bizonyos az is: nem aranyért. életeleven képe bontakozik ki a X. hogy az őskortól Nagy Károlyig és azt követően is .ne szépítsük a dolgot . EZÜST. s hogy maguk iránt minél nagyobb rettegést keltsenek. a magyarok páratlan vitézségének. Többért.óriási. Elfoglalják a bajorok földjét is. "ARANY. (?) Erre (gyermek) Lajos király. akiket Arnulf az ő segítségükkel legyőzött vala. Igaz.és kitermelőhelye kétségkívül a Kárpát-medence volt.mondja Anonymus. az avarokról tudjuk: roppant kincseket halmoztak fel. végetnemérő kocsisorral tért vissza birodalmába. Arnulf . ha nem ütköznénk abba a közismert ténybe. ELLENÁLLHATATLAN EREJÉRŐL Érzékeltetésül. Akkor pedig miért? Miért lett volna szüksége ennek az akkoriban leggazdagabb országnak a szegényebbek sovány és fakó kincseire? Hisz amúgy is dúskálkodhattak aranyban. hogy mikor Nagy Károly évtizedes harcok után szétzúzta és . bepillantásul ezekbe a hadműveletekbe és a magyar vitézek küzdelmeibe. amit állítólag szereztek. századi támadó jellegű (offenzív) régi magyar hadviselésnek. látva népének pusztulását s amazoknak kegyetlenségét. MIVEL SAJÁT FÖLDJÜK FOLYAMAIBAN TALÁLHATTÁK MINDEZT" .

mint ahogy e kegyetlen nép várta a csata napját. "a mely eredetével foglalkozik. abba a városba. megtámadták a vérszomjas és harcias magyarok a még alvó keresztényeket. olvastam. mint a harci rivalgás. ragyogást a fürtös Apollón. nem költött fel sem a csatazaj sem a halálos seb. Véres küzdelem keletkezík mindenütt s a turkok hátat fordítva. összefüggésben áll ezzel az a másik sajátos szkíta népszokás. Hatalmas seregének tehát eléje sietett ezen elvetemült népnek a megszámlálhatatlan sokasága. S hullnak a holt tetemek. az anyák a fiúgyermekek arczát mindjárt a születés után éles késsel összevagdalják. hogy rá vérkönnyeiket hullassák. lárma tetőnkön: Döngnek a bőrsüvegek. Igazolják ezen állítást azok a sebek is. az asszonyok hajukat tépték. Kincstáriak természetesen ezt nem tűrhették s kisütötték. Mint a mikor zuhogó jég elpaskolja vetésünk És útján támad kopogó zaj. hogy a hunok népszokásai közé tartoztak: a fiúgyermek arcának születés utáni felhasogatását. arcukat marcangolták és ruhájukat szaggatták: ez a szokás fakuló nyomokban . Alighanem. Épp így. midőn hírül hozták ennek a népnek nem váratlan és nem óhajtott közeledését. csapkodják kardok azon kép. mert előbb száll el testükből a lélek. Istent nem ismerve. mint a csatában. akik a tervezett háborúból kivonják magukat. De nem is volt másban öröme. mintha menekülni akartak volna. amelyből hiteles ókori kútforrások alapján tudjuk. erős pánczél repedez.tüzeli s akasztással megfenyegeti mindazokat. repülő nyíl átszegi őket. beborítani kezdi Bús felhőkkel a fényt." Amint abban a könyvben. Többeket előbb ébresztett fel a gerely. "Lajos király egybegyűjtött csapataival már Augustába jött. amelyeket az életben maradtak az elhaltakért való fájdalmukban önmagukon ejtenek. hogy tűrjék el a sebek fájdalmát. hogy Liudprand téved és összekeveri egymással (a két azonos népet) a hunokat és a magyarokat. Ha dicső. a mely a svévek és bajorok. vagyis a keleti frankok határán fekszik. arcukat felhasogatva borultak a halott fölé. szeretteik elvesztése fölötti igaz fájdalmuk jeléül a férfiak. zúg a vihartól És ha cikázik a Dörgő trónjáról kibocsájtott Villám: hogy hogy fél az. süvöltnek a messzire röppent Nyilak. hasadoz ki-ki hátán. kegyetlenségükben vért ontanak könnyek helyett!" Liudprand két olyan tényt hoz fel itt a régi magyarok szokáshagyományaiból. hanem a haza szolgálatának szent hivatása. s hatalmas Urunk. A következő napon tehát összecsapnak a Lemannus folyó melletti síkságon. És ha az ég végtől végig zeng. jól irányított nyilaikkal igen sokat terítenek le. s mintegy kijelölését arra. mint szemükből az álom. amely terjedelménél fogva alkalmas a csatározásra." . másokat pedig a kiket fekhelyükhöz szegeztek. tegzek ürülve. vezéreink. hogy élete nem az elpuhult élvezetek keresése. miszerint hőseink.a kereszténység ellenére mindmáig fennmaradt. hogy a szomjas ember mohóbban nyúl a hűs ital után. ki fehért feketére cserél fel Vétkének tudatában fél a szívébe tekintni: Hátha az égi tűz s ő egyidőben még elenyészik. az asszonyi lélekgyöngeség könnyeit megvetve. A Liudprand által ismertetett két ómagyar népszokás a magyar-hun-szkíta azonosság két bizonyítéka. még mielőtt az anyatejet táplálékul bevennék.

aki a másik oldalon áll. hogy a nyugati források fájlalják az árpádi honvisszafoglalóktól elszenvedett csapásokat és krónikásaik ezt szóvá is teszik. A nép néhány évre adófizetője lett a magyaroknak. de könyörtelen dühükben gyújtogatva végigszáguldozták a bajorok. füldugaszokkal. szinte példátlan emberséget tanúsítottak. svévek. történelemhamisítással senki sem vádolhatja őt. hogy kifosztottak egy várat. miért nem vittek ajándékot s nem halmozták el válogatott csencsembencsemekkel. Látni lehetett erdőket." A cremonai püspöktől. várost vagy kolostort meg miegyebet. . az is csak halkan. amelyeket nagy munkával vagy a természeti előnyök igénybevételével lehetett megerősíteni. A király maga is rémülve látta. A SZENT GALLEN-I ESET A külső hagyomány magyarellenes szemlélete hatalmas erővel uralkodik az elidegenedett magyar történelemszemléleten. semmi olyasmi. ennél lovagiasabb. mint olyan szerzőtől. de szándékos torzítással. Sebestyén Gyula is ennek a hatása alá kerül. A lovak nyerítése és a kürtök recsegése még inkább rémítgette a menekülőket. hogy a győzelem vereséggé változott s annál keservesebben fogadja a váratlan csapást.a szokásos túlzásokból az igazság tárgyilagos kihámozására törekedve -. hogy kellő tárgyilagossággal megvilágítsák a történteket s kimondják. szántókat szerteszét heverő holttestekkel. előtörtek mindenünnen a leshelyekről s már-már legyőzve lekaszabolják a győzőket. vértől pirosló patakokat s folyókat. semmi rendkívüli nem történt."A lenyugvó nap már hét óra felé járt s Mars isten még Lajosnak kedvezett. hogy ok nélkül öldököltek volna és tömegesen lenyiszakolták volna a lakosságot. a számtalan keresztény lemészárlásával nem elégítették még ki gonoszságukat. frankok és szászok földjét. A magyarok végrehajtván tervüket. Senki sem merte érkezésüket bevárni. hogy itt-ott akaratlanul is ne bocsátkozzék némi túlzásba jelzőit illetően. nem várjuk el. amit nem kellene efféle hadicselekményeknél elkerülhetetlennek tekinteni. Érthető. az üldözőket pedig egyre előre hajtotta. hogy nem azért ítélik el a külháborúzó magyar hadsereget. megóvja őt ettől tisztessége s így mindvégig tárgyilagos marad: ez adja művének értékét. Midőn a király népe nem tudván a kelepcéről. mi több bízvást rámutathatnának arra . A mi hivatalos historikusaink feladata volna. legfeljebb olyan helyeken. hogy a magyarok szokatlan emberséggel jártak el: semmi nyom például arra. őket hevesen üldözőbe vette. midőn a ravasz turkok leshelyeket állítván fel. mindinkább annak a szemléletét tükrözi. futást színleltek. miként a Szent Gallen-i eset is mutatja. ajakcsíptetőkkel az érintett területek lakosságát és liliomot és díszkoszorúkat se vittek. Ellenkezőleg. fölfogván. ahol a győztes hadsereg nem fosztotta ki a birtokába került területet? Még jó. humanitáriusabb eljárást a legeszményibb hadseregtől is bajosan lehetne elvárni. Kifosztották? Hallatlan! De volt-e vajon még olyan hadjárat.

de rájöttek. kézirat) . "hanem mert az ókoriak hite szerint a félkegyelműséget annak jeléül tekintették. a pap-tolmács. Galli V.Heribald szerint -: mivel kényszerítették rá. a penitencia és vele a bűnbocsánat. miután pedig kitombolták magukat.. csupán tettette magát. annál is inkább. Némileg Ekkehard mester (XI. aki ugyancsak felhevülhetett a bortól .) nyomán vázoljuk a történteket. noha nem lehetetlen.viselkedésében kihívónak tűnt .arra kell gondolnunk. békében hagyták. arra is rákényszerítették. 52. (L. A boros hordókat a kolostor pincéjéből kihordták. ki végül is vezeklésül egyházi dalt énekel. 54.) Megható a kiabálásra kényszerített pap-tolmács históriája. de nagy tehetséggel játszotta az idiótát. csak az ütődött-hibbant Heribald várta meg a magyarok érkezését. mert ártalmatlannak vélték.Sanct-Gallen középkori képe Vegyük mindjárt a Szent Gallen-i kolostorban történteket. félkegyelmű.saját nyelvükön elfújja a "Sanctificat nos Domine" kezdetű egyházi éneket. Ámde miként lehet valakit ordibálásra.. felhevült szívnek az aligha lehetett kellemetlen. Tolmácsuk. velük ordibál (=kurjongat és énekel) . tetejüket leverték s ihatott mindenki amennyit csak akart. (Ekkehard: Casus St. Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom. Közeledésük hírére a szentatyák mind elmenekültek. hogy versenyt igyon velük.a papok hagyományos borszeretetét ismerve . A 926-os évben egy magyar katonai egység berontott Svájcba és letáborozott a Sankt Gallen-i kolostor udvarában. Az ünnepség tovább folyt (Heribaldot egyébként nem azért nem bántották. egy keresztény pap. sz. értette az éneket s ismerős fülnek.) Végül pedig jöhetett a pecsenye. Heribaldot a magyar hadfiak egy kicsit meghergelték s hirtelenében . (Számolnunk kell vele. c. A magyarok "a vegyítetlenül ivott bortól felhevülve rettentő hangerővel isteneikhez ordibáltak" (=harci dalokat énekeltek).le akarták vágni. hogy Heribald is velük üvöltött. Mivel pedig ez a derék egyházfi magyarul is tudott. volt bor ott bőséggel. hogy érintkezésben áll a felsőbb hatalmakkal"). éneklésre kényszeríteni? S itt . mivel ez mély nyomot hagyott a magyar történelmi képzeletben.

Végromlást kiabálnak a minden irányból előtört Gyors magyarok s lenyilazzák azt. akik onnét kijönni akartak. Ekkora bősz magyarok hada rajtüt a városerődre S tűzbe borítja. mintegy közelebb hozzák. Kit a tűz nem emészt meg.A MAGYAR ARANYÉHSÉG ÉS ZSÁKMÁNYSZERZÉSI VÁGY CÁFOLATA LIUDPRAND CREMONAI PÜSPÖKTŐL Liudprand püspök a páviai csatáról is beszámol. még a felajánlott s fáradság nélkül megszerezhető kincset sem fogadják el: visszautasítják a megvesztegetésükre szánt ajándékokat is." Íme. ilyennek mutatja a régi magyarokat a túlsó táborhoz tartozó derék püspök emberi leírása. hogy a tűzvész lángja elemészti a várost. Leírásai hiányt pótolnak. amiről emléktelenítéssel felérő adatirtás és ócsárlásból fakadó érdektelenség miatt oly keveset tudunk. éppen a rájuk sütött elsőszámú rágalmat leplezik le. A tűz viharoknak a szárnyain indul És fölszíva magasra rohan s szanaszét harapódzik. Ezek bűneikkel szolgáltak rá. És ezek a sorok. ha akaratlanul és közvetetten is. És nem elég. Újra kibontakozott a nagy ég borújából a napfény És a kos útja felé közelítve a hegyre borult jégS hótakarót melegítve elolvasztja. nem zsákmányra éhes horda. Mert miként Liudprand tanúsítja. Aeolus Féktelenül lihegő szeleit kibocsájtja magából. hogy sem szembe nem szállhattak velük. Liudprandnak ez a passzusa a rágalmazók ellenében Anonymust igazolja. megelevenítik a régi magyaroknak azokat a küzdelmeit. sem ajándékokkal meg nem vesztegethették őket. Vitézi sereg volt ez. "Berengár halála után. Rodulfus távolléte idején a magyarok dühe Salardus vezérlete alatt egész Itáliában érezhetővé vált. annyira. hogy Pavia városának falait sánccal vették körül és köröskörül lecövekelt sátraikból állották útját azoknak. aki így jellemzi őket: .

mivel történelemszemléletünkben divatossá vált (mesterségesen ráerőszakolt.ki tudja hányadszor az évezredek folyamán . tekintélyelvekkel rátukmált) csőlátás valósággal ránevel arra. a betolakodott idegen fegyveres csapatok kiűzése."NEM KÍVÁNTÁK A MÁSÉT. pontosabban: a pozsonyi csata. századból Az első alak rekonstruálva bizánci hatást mutat. A Nyugat elleni háromnegyed évszázados magyar offenzívát . az ország belső rendjének kialakítása és az ország ősi határainak újból való kitűzése. szkíta birodalom elpusztítása után ismét kivívta a történelmi szükségszerűség és ésszerűség és a szkíta népek ereje az ősi szkíta birodalom ." Magyar főurak a X-XII.a Nyugat robbantotta ki. Mint tudjuk: 907-ben fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. fél évezreddel az ugyanígy megdöntött hun birodalom és az azt évszázadokkal megelőző szarmata. jász (jazig). stb. Annál is inkább meg kell tennünk ezt. A második a pécsi domborművek nyomán van rekonstruálva és a nyugati hatást mutatja. rá kell mutatnunk a közvetlen előzményre. arra. Egy évszázaddal az avar birodalom nemzetközi fegyveres erőkkel és titkos eszközökkel véghezvitt elpusztítása után. MINTHOGY MINDNYÁJAN GAZDAGOK VOLTAK. a harmadik a Gertrud Codex magyar alakja Nemes Mihály rajza (Magyar Jelmez) A POZSONYI CSATA Mi volt hát a magyar külháborúk oka? Mielőtt felelnénk az okokra.a központi szkíta birodalom. dák (daha). a vazallus fejedelemségek leverése. hogy összefüggéseikből és az okoksági viszonyból kiszakítottan szemléljük. Ellenállhatatlan történelmi szükségszerűségek folytán Európa közepén újra helyreállt . mi robbantotta ki a tizedik évszázad Nyugat elleni nagy hadműveleteit. SOK ÁLLATNAK ÉS ELEGENDŐ ENNIVALÓNAK A BIRTOKOSAI. pannon stb.

noha a korabeliek számára ez felismerhetetlen maradt. amely terjeszkedő hatalmát korlátozza. avagy Magyarországnak nevezett új szkíta birodalom új egyensúlyi helyzet kialakításának irányába hatott. már itt voltak germán vezetéssel a nemzetközi fegyveres erők leszámolásra kész roppant hadai. és amely . És beindultak a pusztító viaskodások évszázadokra kiható nagy gépezetei. hódítani minden áron. de a védőtartóoszlopot ellenséges falként érzékelte.jól-rosszul . avarok stb. . mint az ellene támadó nyugat egyesített hadereje. zsoldos katonai erők kiverését az országból. S miként a hunok. Pontosan egy évszázaddal az avar birodalom embertelen vadságú szétrombolása után a magyar honvisszafoglalás befejezése évében. A hazájukat visszafoglaló magyarok még nem támadtak nyugat ellen. A kortársak csupán az új helyzet előidézte fenyegetést érezték. "kalandozó" hadjáratok.helyreállítását. 907-ben. Tanúsítják ezt a terv gyakorlati kivitelezésének tényei. és a germánság már ekkor. elleni régebbi tervek kidolgozásakor. a már ekkor kialakuló "Drang nach osten" hatalmi mohóságában nemhogy nem ismerte fel.ezt a szerepet töltötte be egy évezreden át a pángermán és pánszláv népsokadalmak közé ékelődötten Európa keleti védőbástyájaként. Működtek a régi hibás beidegzettségek. A Hungáriának. Mit akartak elérni? Hódítani. együttmunkálkodása helyett háború a közép-európai pillér ellen. Mi több: az új terv kidolgozója és kimódolója éppen a germán klérus volt.és Nyugat-Európa összefogása. alighogy újjáalakult Magyarország szétzúzására. Csak mi. A Pozsonynál 907 júliusában lezajlott többnapos ütközetben azonban a magyarok tönkreverték a germán hadakat. netán a semmi ködében úsztak a majdani ún.még későbbi megtört és ezerféleképpen rombolt formájában is . a magyar honvisszafoglalás lezárásának évében megindult a pusztító támadásra. A magyar katonai erő szétzúzta az országba betörni készülő óriási nemzetközi haderőt. a nagyhatalmi álmok megszállottai. Számunkra itt az a lényeges. 907-ben tervet dolgozott ki a sebeiből alighogy felépült. mik az ekkori megtámadtatás nélkül tán sosem is jöttek volna létre. s ezért lerontására tört. Véres fővel kénytelenek voltak elmenekülni. Alig hogy befejeződött a magyar honvisszafoglalás. máris itt voltak az éhes új hódítók. 907-ben százezer főnyi hadsereg indul a magyarok megsemmisítésére: a szárazföldi csapatokat dunai hadihajók kísérték. amely természeti és történelmi adottságainál fogva a néptömbök közötti egyensúlyozásra volt hivatott. Pozsony ősmagyar váránál az ország kapujában. Még messze a jövőködében. Így került sor a pozsonyi ütközetre. Meghökkenő fegyvertény ez: a honvisszafoglalást még teljesen be sem fejezett magyarság már ekkor is nagyobb katonai erőt képvisel. a főszerepet a terv létrehozásában az oligarchia mellett ezúttal is a főpapság vállalta. s a terjeszkedő német imperializmus. Alighogy befejezték a Magyarország területére betolakodó idegen. hogy a magyarok elleni harcban egyesült germánság már ekkor. Közép. a huszadik század poklából visszatekintő és valós történelmet elködöző történetírás homályán áttekinteni képes emberek mérhetjük fel a maga igaz mivoltában az esemény felmérhetetlen jelentőségét: a forrongva kialakuló nagy nyugati és keleti népcsoporttömbök között újra helyreállt a természetkijelölte keretek (Kárpát-medence) és évezredek szentesítette határok között az a központi hatalom.

és Árpád előtt is . míg ellenségeink orvháborúi. mert más népek historikusai a kedvezőtlen tényezőket általában elnyelik. hiszen akkor nem őrződhetett volna meg. Bizonyosra vehető hát. nem éltek olyan ellenséges etnikumok. hódító eszkalációi. És még egy év sem telt bele. megtorló hadművelet-ekről: ezért első dolguk az árpádiaknak a cseh föld végigdúlása. hazug híresztelésekkel szemben. mit várhat a magyarság a nyugattól. jóllehet igazságérzetét vitatni sem lehet.hozzászámítva mindazokat az atrocitásokat.a vazallus frankoszláv fejedelemség létesítését ős Szepességben. elhallgatják: szidjuk magunkat és ők is szidnak bennünket. Vratiszlávot. akiket le kellett volna győzni. A nemzetlélekölésnek ez is egy hatásos módszere.az avar birodalom szétzúzása utáni szláv beszivárgást az ősi Magyarország területeire.Elsőrendű bizonyíték is ez a tény: tanúsítja a hamis. mondhatnánk ellenségesen fogalmaz. etnikuma akkor . előzményekből következtethetünk. a fosztogatás. és a csatában megölték fejedelmüket. oka és célja is."Morvaországot és Cseh-országot fosztották ki minden vagyonából." Kézai Simon mester itt keményen. ők betartják a "magunkról csak jót" elvet. az előzmények közt pedig megtaláljuk: . Elsikkad a krónikás szövegben a hadjárat valódi mibenléte. illetve azt. rablóháborúknak. hogy büntető expedícióról van szó. . s mindenre csupán a történelmi tényekből és összefüggésekből.magyar volt. nem jöhetett volna létre a magyar haderő ekkora ütőképessége.óhatatlanul együtt járnak az idegenuralommal. Le kellett vonni a támadás tanulságait. s amit a betolakodó önkényének nevezhetünk. amik . azt ami elkerülhetetlen kísérőjelensége mindmáig a háborúknak: a dúlás.miként azt napjainkban is tapasztaljuk . Felvidéken. mi éppen fordítva. hogy a Kárpát-medence lakossága. . zsákmányszerzést szolgáló "kalandozásoknak". miként Kézai írja . rablóháborúi magasztos és dicsőséges hadi vállalkozásokká dicsőülnek. A katonai támadás intő jel volt a magyarok számára: nyilvánvalóvá vált. hogy itt nem éltek más etnikumú népek. így aztán a kép feketére sikerül: ily módon bélyegződnek eleink hadműveletei barbár dúlásoknak. A pozsonyi csatát követően. ő sem tud azonban mindenütt és mindenben ellene szegülni kora klerikális szerzői magyarellenes beállítottságának s ezért emeli ki többi középkori krónikásainkkal együtt a velejáróját a fegyveres konfliktusnak. Volt azonban más oka és célja is ennek a hadműveletnek: nevezetesen az ország köré települt ellenséges gyűrű meggyengítése és szétzúzása. hatalmi visszaéléseket. . Thüringiát. s ez azért hangsúlyozódik ki különösképpen. és megtörtént a magyar visszavágás: magyar csapatok pusztították végig Szászországot.

Miért? Mi vezette. ugyanúgy a keleti pusztákról.a későbbi Dagesztán-Dahesztán tájáról . Mindenekelőtt látnunk kell: nem elszigetelt folyamatokról van szó és semmiképpen sem a történelmi összefüggésekből kiszakadt. szarmaták. birtokba vették az őshazát. majd a nyugatot nemcsupán rajtaütésszerű hadműveletekkel riogató. de az egész Európa visszafoglalására. daha-dákok. Átfogó tüzetes vizsgálatra van szükség. hunok. Mert nem a magyarok kezdték el gyorsan mozgó könnyűlovasságukra támaszkodva a nyugat elleni rajtaütésszerű hadműveleteket. a nagy szarmata síkságról . akik lobogó fehér gatyában. jász-jazigok. isteni elrendelés kényszerítette ide a nagy keleti pusztaságokról. s csak e folyamat zárószakaszában a magyarok. ümögben száguldozták be frissröptű lovaikkal az etnikai forrongás állapotában levő nyugati tartományokat s verték vissza a nagy rabszolgatartó hatalom hódító hadait a Duna vonalánál. katonai cselekménysorozatról van szó. végül pedig a magyarok. mihelyt visszatelepültek a Kárpát-medencei őshazába. akiktől rettegett a világbíró Róma. korai avarok. hogy haladéktalanul nekivágtak ezeknek az óriási áldozatokkal járó párviadaloknak? Mi volt az ok? Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egymást követő sora egy évezreden át? Miért volt elkerülhetetlen ez? Mit akartak elérni? . A történelmi tények nem hagynak semmi kétséget aziránt. hogy egy teljes évezredet áthidaló grandiózus folyamatról. hanem egy évezreddel korábban a Pannóniának nevet adó pannonok. majd utánuk a hatalomban hozzájuk mérhető korai és kései avarok. késztette őket ezekre a hadműveletekre? S miért volt valamennyiök számára annyira sürgős ez a késztetés. akiknek az égvilágon semmi köze a Balkánról több mint egy ezredév eltelte után felszivárogni kezdő valachruminokhoz. Mindezeket a szkíta népeket a Kárpát-medencei őshazába behatolt és itt zsarnokoskodni kezdő idegen népelemek kiűzésének karizmatikus parancsa.visszaáramló ősszkíta-magyar daha-dákok. majd nyomukban a szarmaták. ezekben a kérdésekben is. Ez a gigantikus eseménysorozat semmiképpen sem szűkíthető le a magyarok tizedik évszázadi külháborúira. Mindezek a szkíta népek. hanem őket jó évezreddel megelőzve a szkíta népek egymást követő hullámai. attól független. meg kell ejtenünk az évszázadokon át elmulasztott elemzéseket. Félre kell vetnünk a tizedik századi magyar haditettekre (s az egész korra) tévedésből és ártó szándékkal ráaggatott hamis címzéseket. a pannonok. griffes-indások. nyugatrómai és keletrómai birodalom beolvasztására készülő (és őket adófizetővé is tevő) hunok. harcicselekedetekről. jószerivel azonnyomban megkezdték a nyugat felé irányuló támadó hadműveleteiket. máris megkezdték nyugat felé irányuló támadó kirajzásaikat. Tüstént szemünkbe ötlik: nem Árpád magyarjai kezdték a nyugat elleni külháborúk sorozatát. gyökértelen jelenségekről. jóformán még meg sem melegedtek itt. nép nép után.ISMÉTLŐDŐ VILÁGTRAGÉDIÁK Korról korra megsemmisülő szkíta birodalmak. hullám hullám után. s mihelyt visszafoglalták.

népirtó megátalkodottságának követ kövön nem hagyó csapásaival. módszeres. földalatti brávók. Visszakísértenek az avar birodalom szétzúzásának irtózatos jelenségei Nagy Károly mindmáig leplek alá vont bosszúhadjáratának titkos erővonalaival. mert ezek a kérdések választ követelnek. A szarmaták után következnek a hunok. a korai avarok után a griffes-indások. nem mehetünk tovább. A história. szkíta ősbirodalmainak pusztulását. a nagy pannon birodalom. amely a tények feltárója helyett a tények elfedőjévé. ősrégi központjának. Egy évszázad sem telt bele. Világok pusztulására vessük a tekintetünket. a hun és avar birodalom világégéssel. amelyről még manapság is Pannóniának nevezik Magyarország felségterületeit? Hova lett a Szarmata-Jász (Jazig) Szkíta birodalom. ez a kémek. Közép-Európának szkíta birodalmait A történelem kulisszái. Csaknem egy évtizeden át dühöngött ez a feltáratlan titkú pokoli háború. Fél évszázad múltán a régi félelmetes idők kísértettek vissza. történelmi tényekre alapozott. s a hunok. eltakarójává vált. gyilkosok. megvesztegetők. métellyel s orgyilokkal győzelmes háború mindaddig. helytálló választ. Évszázadokról évszázadokra megismétlődő nemzettragédiák. immár harmadízben vagy éppen tizedízben.Míg ezekre a kérdésekre nem találjuk meg a választ. . a magyar Szerémségben? (A szkíta Dákország és a dák-daha nép kiirtásának körülményei ismeretesek. áru-lók. amelynek csak a neve maradt fenn hajdani peremvidékein. évezredeken át megismétlődve érő tragédiák. így például Európa ősnépeinek. a griffes-indások után a magyarok A magyarok színrelépésekor mind felkísértenek az előző tragédiák. Attila megöletésének és "Krimhilda csatájának" félelmetes jelenségei. világbirodalmak omlása. Ismétlődő nemzettragédiák. amikről senki. a hunok után a korai avarok. népek katasztrófája: világraszóló s világ sorsára kiható tragédiák. az emberiség emlékezete mögé süllyedt népek. Megdöbbentő jelenségek bontakoznak ki a kutató tekintet előtt. Hova lettek Közép-Európa ősszkíta birodalmai? Hova a Rómát rettegtető pannonok. világjelentőségű tényeket takart el az emberiség szeme elől. Európa közepének. míg ki nem okádták mérhetetlen kincseiket az avar dombok s míg föld alá nem került a nemzet nagyobb része. avarok után itt voltak óriási erőhatalommal a magyarok. országok tragédiái. világpusztulással felérő képei. világkataklizmák. méregkeverők seregeit mozgósító diverzánsháború.) Évszázadokról évszázadokra megsemmisülő és újraépülő szkíta birodalmak. senki semmit sem tud.

a szkíta világhatalom. a leterített óriás. Hadjáratok sűrű sora vonul el hát szemünk előtt. közreműködésének figyelmen kívül hagyásával az események megmagyarázhatatlanná válnak. s a hasonlóságok és egyezések révén az egyik kataklizma eseménysora alkalmas a másik megvilágítására is. ki tudja. ugyanazok a módszerek készítették elő és hajtották végre. hanem az ész. Miért vívták őket? Ki meri ép ésszel állítani. miféle kényszerűség? Mi volt e hadivállalkozás-sorozatok kiváltó oka. a nemzethalál. hogy a katonailag mindaddig fölényben lévő avar haderő s az egész avarság elvérzett a nála gyöngébb. Attila hun világbirodalmával? Az avarokkal? Mi történt Nagy Károly avarellenes háborúja során? miként történt meg az ún. a titkos erők küzdelme dönti el: nem a nyíltszíni küzdelem. nem a fegyver. hogy a katasztrófa körülményei. a szó: a cselszövény. S a létrontó titkos erők ismét gyűrűbe vonták. Hivatalos dilettánsok. évtizedeken át magyar katonák tíz. kísérőjelenségei mindegyik esetben hasonlóak vagy éppenséggel azonosak voltak. kényszerűségek láncolata? . miféle rejtélyes erő. s talpraállt. az európai népek sorára és alighanem az egész világtőrténelemre végzetesen kiható kataklizma semmiképpen sem érthető meg külön-külön egymástól elszigetelten. Mi történt a pannonokkal. alárendelt frank haderővel szemben? Harmadízben (sokadízben) kísértett fel a Kárpát-medencében a végpusztulás. világkataklizma jellegét és azt. emez pedig a magyarság tragédiáját előkészítő titkos szövevényekre vet világot. A valóságban azonban a háborúk már réges régen nem ilymódon folynak. azé a győzelem. értelme. hogy néhány ember ideát is.úgy képzelik a háborút. mindmáig valósággal elsikkasztotta a történelemnek ezt a lényegi hátterét minden háttértényezőjével. S ez nem lehetett s nemis volt másként Nagy Károly háborúiban sem.Feléledt. akik csak hírből. "Nagy Károly-i csoda". titkos vonulataival egyetemben. Vagyis a fantasztikus katonai fordulatot. s a háborúkat nem a nyers erő. avar. magyar) népek országa mindegyik esetben Európa vezető katonai hatalma volt. hatalmas erőfeszítéssel és véráldozattal végigvitt magyar külháborúk vonulata. hanem a kulisszák mögötti rejtve folyó ádáz viaskodás. miféle késztetések és szükségességek. hányadízben.meg tízezrei. karddal hasítva maguknak utat a nyugati tartományokon át? miféle törekvés mozgatta őket? mit akartak elérni? S ki szervezte meg ezeket a hadakat. hogy ezek a külháborúk a puszta kalandvágy kitörései és megnyilvánulásai voltak? Milyen cél. Mi történt itt? mi ismétlődött-kísértett fel immár ki tudja hányadízben? Csak históriai vakság. tudatos obstrukció tagadhatja e gigantikus eseménykomplexumok világpolitikai jelentőségét. a hun birodalom szétzúzásának tragédiája rávilágít az avar birodalom végóráira. régi dilettánsok avítt leírásaiból ismerik a fegyveres harcok világát . szándék hajtotta őket. illetve a csoda mezébe burkolt gyilkolás és titokhalmaz? az. világfordulatot ugyanazok a tényezők. Valójában ez utóbbi három. célja? Miért vonultak éveken át. A dilettantizmus azonban az emberi eszmélkedés és történelmi önmegismerés mérhetetlen kárára. S az érintett szkíta (hun. ugyanazok a titkos láthatatlan erők: ezek döntő ténykedésének. odaát is fegyvert ragad és parancsnokai vezénylésére öldökölve egymásra ront s aki a mészárlásban felülkerekedik.

Ezt úgy kell értenünk. s ezért vívta élet-halál harcát a hun birodalom örökébe lépő avar birodalom. jóllehet ezt a tizedik századi magyar haderő is megvalósíthatta volna. és a CSODASZARVAS mondakör mind ezt igazolja: az isteni elrendelést az őshaza felszabadítására és védelmére.az újonnan visszaszerzett kárpát-medencei őshaza megelőző célzatú támadó hadjáratokkal való biztosítása -.vallja az időszámításunk előtt élt Xenophon. De már az időszámításunk körüli időben bizonyosan más. gótok és egyéb népek előtt szkíta népek éltek. mint a krónikákból. az őshaza megvédéséért. dahák).az észak-keletről betörő latinok. vissza kell mennünk a jazyk-jászokig. területrabló szándékkal nem vívtak háborúkat". mégcsak nem is az avarokkal kell kezdenünk. szarmatákig . Akad. a nagy hun király ezért vívta óriású arányú háborúit a rómaiak ellen. katalánok. hogy ezeknek a hadműveleteknek is nagyon nyomós okának kell lennie. kalandozás. Már Attila. Ne feledjük: a szkíták .Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egész sora? Hiszen ezt a sort nem a magyarokkal. harácsolás. az ARANYKINCSEK. Nem akartak mást. hullámzásait pontosan követve . Ha figyelembe vesszük. "haszonvágyból. dákok (v. germánok. majd germán imperializmus mind fenyegetőbbé váló terjeszkedése. zsákmányszerzés. itt élő szkíta népek (baszkok. csak az ősi szkíta felségterületek. hogy e küzdelmeknek össze kell függnie a kárpát-medencei ősmagyarság létének alapkérdéseivel. a válasz már ismeretes. a szabadságért. Nem a kincsszerzés. a nyugat-európai ősi szkíta hazák.) katonai felszabadításának mindinkább elhalványuló hagyománya. Ezért küzdöttek még régebben a szkíta jászok és szarmaták. úgy nyilvánvalóvá válik. s tán mégcsak nemis elsősorban az előrelátó honvédelem . azaz a Kárpát-medencei ősszülőhaza felszabadítását és védelmét. az oka: rablás. szkíták voltak Európa őslakói. aki úgy véli. hogy az ősi Európában . és ezért az avar birodalom helyébe lépő honvisszafoglaló magyarság. A HADAK ÚTJA mondája. a honvisszafoglalásokkal. Választ követelnek ezek a kérdések.több mint évezredet ölelnek át. a jövőért.a régiek megállapítása szerint . hogy ezek a hadjáratok a szkíta népek visszaáramlásait. EMESE ŐSANYA ÁLMÁNAK mondája. csak alapozatlan lehet. az ősszkítákig. valósabb ok került az előtérbe: a rabszolgatartó római. ispánok. Következésképpen a szkíta népek évezredes Nyugat elleni támadó háborúit sem a bosszúvágy és területrabló szándék vezette.a világ legigazságosabb népei voltak. s minden olyan válasz. ibérek. olyan oknak. Mindegyik ősmondakör az őshaza természetfölötti erők által elrendelt . "Európában a szkíták uralkodtak" . ami évezredes léptékben is meghatározója lehetett a szkíta népek történetének. svájci hunok stb. írek. Nem lehet kétséges. biztonságát. a késlekedő magyar seregre támadó ÓRIÁSMADARAK (GRIFFEK) mondája. Ámde ezek a had járatok. s ókori kútfők tanúságtétele szerint.sőt talán még az agathirsokig. szorosan összefüggenek a Kárpát-medencébe történő visszaáramlásokkal. nosztalgiája vezette volna egy teljes évezreden át a "kalandozásokat"? Kezdetben talán igen. Valóban nem is törekedtek a nyugati tartományok elfoglalására. Elemi érdekekért folyt ez az évezredes gigantikus küzdelem: a létért. történeti és kronológiai adatokból tévedhetetlenül kitűnik. ami nincs tekintettel erre. megalapozott módszeres választ.

V. Az egész ősi Európát nagy veszedelmek fenyegették az új rabszolgatartó imperializmusok részéről. hogy e hadjáratoknak . de az egész ősi területről. sem a nyugatra költözés. Ezért is homályosul el értelmük a késői utókor előtt. századbeli. Ha figyelemmel kísérjük az Európában lezajlott világeseményeket. megmenteni a kárpát-medencei haza őslakos magyarságát és a nyugaton élő magyarral rokon népeket a római gőzhengertől. könnyű rá jönni a rejtett okra: a germán népek és a latinok terjeszkedése. A "kalandozó" hadjáratok tehát a kárpát-medencei honvisszafoglalások szerves kiegészítő részei. Íme az évezredes titáni küzdelem fő mozgatóerői! Párhuzamos tartalom mondákban. Bizonyos. De a nyugaton élő ősnépek is rokonságban állnak a magyarsággal. A szkíta népek ezért térnek vissza: meg kellett küzdeniük a félelmetes új ellenséggel. történelemben. Dél-Oroszországban lelt csészéről . a párhuzamosság és a karizmatikus cél a leghatározottabb formában minduntalan fölsejlik.felszabadítására és védelmére vonatkozik. amelynek a Kárpát-medence csupán a középpontja. Mindegyik ősmondakör a természetfölötti erők által elrendelt mágikus visszatérési parancsot sugallja. Valójában tehát nemcsupán a Kárpát-medencéről volt szó. Hun-szarmata fejedelem IV .tán Attila gigantikus Európa-egyesítési terveit kivéve sohasem volt célja sem a nyugati területek meghódítása.

" Acsády Ignác EURÓPA MAGYAR NYOMÁS ALATT Tény és való: hét évtizeden át magyar nyomás alatt nyögött Európa. végső elszántságukban újra meg újra megkísérelték a szembe-szállást. lovaik lassúnak.alkalma nyílik a valóságos tények. A rettegés ülte meg a a nyugati tájakat. klastromok. vélt tények ismeretéhez. TITKOS VOLTÁRÓL A történetvizsgálónak. tárgyak közvetlen megfigyelésére és konkrét elemzésére. s tetteinek följegyzését gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta. valójában miért jönnek. hasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb a helyzete. s azt sem lehetett tudni. . falvak határában a villámgyors lovaikon száguldó magyarok. A történetkutató ezzel szemben csak bonyolult szűrőrendszereken át juthat el olyan valamikori közvetett. kegyetlen katonai nyomás alatt. erődítményeik kártyavárként leomlottak. mikor bukkannak fel a várak. végérvényesen alárendeltjeikké téve a nyugati tartományokat és népeket. mit akarnak. sosem lehetett tudni. hamis indokolásúak. áldozataik hiábavalóknak bizonyultak a szélsebesen száguldó paripák. hiányosak és töredezettek. surranó nyilak özönének ellenében: ólomlábakon idétlenkedett velük szemben a Nyugat s mintha félálomban tenné és álomkórság ülne rajta. ámde mindannyiszor véres fővel kellett visszamenekülniők. leárnyaltak. s a magyarokkal szembeni ellenállás reménytelen volt."A magyarok nyilaitól ments meg Uram Isten!" -. A bűnügyi nyomozó magát a megtörtént esetet. rejtett okozatúak. a (hunoktól átvett) lovagjátékok híres hősei elbuktak. amelyek nemcsak távoliak. ha a valóságot akarja feltárni. még félelmetesebb folyamatnak. feltételezett tények. a félelem az élet minden zegét-zugát áthatotta. mikor árasztják el nyilaik záporával a falakat s hányják kardélre a menekülőket: rettegésben élt egész Nyugat-Európa . mint a bűnügyi nyomozóé. a . Meg kellett találnia magyar katonai rohamok ellenszerét. villódzó kardok.az esetek többségében . vagy mindez csupán előjáték. sosem lehetett tudni. fékezhetetlen vitézségük tanújeleként. a frank és nibelung hősök csődöt mondtak. a létbizonytalanság fojtogatta az embereket. előjátéka egy új.VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL "A magyar századokon át inkább csinálta. merről és milyen erővel. akinek . kétségbe-esésükben. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK LEÁRNYALTSÁGÁRÓL. mikor bukkannak fel. hadvezéreik oktalannak. de természetüknél fogva rendszerint titkosak. és holnap bekebelezik az egész Nyugatot. a magyarokkal szemben nem volt ellenszerük. páncélzataik ólomnehéznek és hiábavalónak. vagy legalábbis megközelítésére. Ottó ezt kísérelte meg Augsburgnál. fohászaik hiú reménykedésnek. csak a port akarják elverni a nyugati népeken. mint írta a történelmet. I.

történetkutató az egykori esemény tanúinak elbeszélése alapján készült kivonatos és tendenciózus - gyakran tudatosan hamis beállítású - beszámolókat vizsgálja, s az így nyert adalékok alapján kell rekonstruálnia a tényleges eseményeket. "Egyébiránt az idők tsak Deteillokat (apróságokat) fedezi fel jobban és igen gyakran a titkos okokat még jobban zavarja össze, hogysem kivilágosítja." gr. Dessewffy József

MI TÖRTÉNT AUGSBURGNÁL? 1. A CSATA LEZAJLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Titok fedi, mi történt a Lech folyó mentén az Augsburg városától mintegy másfél kilométerre eső híd közelében, mi okozta Lehel és Bulcsú vezérek seregének pusztulását.

"A német és olasz sereg - tudósít a Bécsi Krónika – hirtelen rátámadtak a magyarokra, úgy hogy még ha akartak volna, akkor sem menekülhettek el, mert egyik oldalon meggátolta őket ebben a néhány nap óta csodálatosan megáradt Lech folyó, a másik oldalon pedig fal módjára az ellenséges sereg szorította őket."

Nem tudjuk, hogy milyen lehetett a Lech folyó ominózus hídja, amelyen 955. augusztus 10. éjszakáján a magyar sereg átkelt, milyen széles volt, hány lovas férhetett el egymás mellett rajta, s így több minden felderíthetetlen marad. A csatában részt vett két magyar hadsereg, létszámát a kútforrások fölöttébb ingadozó, bizonytalan becsléssel 25.000-50.000-75.000 lovasra teszik. Kiszámították, hogy 20-25.000 lovast véve alapul, hogy a hídon való átkeléshez zavartalan körülmények között három és fél - négy órára volt szükség. A magyar sereg viszont csak éjfél után vagy éppen a hajnali órákban kezdte meg az átkelést. A hídon való átkelést a magyar vezérek azért tették az utolsó pillanatra, hogy ily módon meglephessék ellenfeleiket.

A haditerv kiélezett volt, a hadvezetés úgyszólván mindent egy lapra tett fel; arra, hogy a hídon való átkelés zavartalanul terv szerint, a vezetés becslése, elképzelése szerint zajlik le majd. Az átkelés azonban nem így sikerült, nem bonyolódott le a remélt idő alatt és feltehetően ez okozta a katasztrófát. Különös az is, hogy nem számolta hadvezetés a Lech folyó áradásával sem, és ha ez váratlanul az utolsónapokban vagy az utolsó napon következett is be, kérdés, miért nem módosította eredeti és amúgyis végsőkig kiélezett - mert az átkelés optimálisan meghatározott időtartamára épített - tervét. Negyed- vagy félszázezer, de esetleg ezt is jóval meghaladó lovassal átkelni egyetlen keskeny, mert nem erre a célra készült hídon - példátlan vakmerés, valóságos istenkísértés, kivált ha számba vesszük, hogy a lovaknak a teljes felszerelést is magukkal kellett vinniük s az átkelésre kiszabott idő egyetlen éjszaka, illetve egy fél éjszaka volt, méghozzá viharos időre, esőzésekre gondolva - bizonyára szeles, sötét viharos éjszaka. Természetesen nincs adat rá, hányszor tört el a gyenge korlát (ha volt korlát), hányszor buktak le és hányan az örvénylő hullámok közé, milyen torlódások keletkeztek, s arról sem, mire a hajnal felderengett, hányan keltek át, hányan maradtak a túlparton s a gyötrelmes éjszakától mennyire merültek ki a katonák. Hajnalra sem fejeződött be az átkelés. Bizonyosra vehető: az átkeléssel járó lárma, a kiabálások és fényjelek nem maradhattak észrevétlenül az Ottó császár vezette nemzetközi sereg előtt sem. A császári kémek, felderítők természetesen az átkelés minden mozzanatát jelezték a hadvezetésnek, s az ellenséges sereg csapásra felkészülten várta az alkalmas pillanatot. Kérdés: miért vállalták a magyar vezérek ezt a kockázatot? A válasz adott: a Lech folyó az elmúlt napok nagy esőzései miatt annyira megáradt, hogy lehetetlennek mutatkozott lovastul átkelni a háborgó hullámokon. Egyben ez azt is jelzi, miért várakozott a magyar had napokig Augsburg alatt és miért érezték a magyar vezérek immár halaszthatatlannak a folyón való átkelést, azaz: nem eredeti terveik szerint jártak el, hanem engedtek a körülményeknek. Még nagyobb hibát vétettek azáltal, hogy - minden eshetőséggel számolva - nem állítottak erős őrséget a sereg védelmére. Hiba hibára torlódott hát, és a vigyázatlanság végzetesnek bizonyult. Határozott jelek mutatnak arra, hogy az átkelést valami megzavarta. Lehet hogy a híd rongálódott meg, de valószínűbb, hogy még az átkelés befejezése előtt megindult a német támadás. Hadsereg folyón való átkelésének - miként ezt számtalan történelmi példa tanúsítja - két kritikus pontja van: A/ ellenséges támadás átkelés közben,

B/ támadás közvetlenül az átkelés befejezése körüli időpontban, még mielőtt az átkelt sereg harci állásokba felfejlődne s a folyó mentén, a hídfőnél, kis területen van összetorlódva. Ekkor érhette pusztító támadása Lech folyón átkelő s az éjszakai viszontagságoktól elcsigázott magyar harcosokat, akkor, amikor a sereg a lehető legrosszabb állapotban és a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben torlódott a Lech folyó partján és jószerivel képtelen volt valóságos harci erejének kifejezésére: ekkor zúdult rájuk a magyarok elleni harcokra kiképzett páncélos egységek rohama. Elöl tűz, hátul víz. A küzdelem viszonylag rövid ideig tartott. "az ellenség vitézebbjei eleinte ellenállást fejtettek ki - írja az egykorú Widukind (925-1004) -, majd mikor látták, hogy társaik futásnak erednek, ők maguk is megijedtek, és a mieink sorai közé keverve lemészároltattak. A többiek egy része, miután lovaik fáradtak voltak, a legközelebbi falvakban húzták meg magukat, de ezeket a felfegyverzett lakosság körülfogta és az épületekkel együtt felégette. Mások a folyón átúszva akartak elmenekülni, de a túlsó meredek parthoz érve visszabuktak és elnyelve a folyó áradata által vesztették életüket." Mindenfelől megsemmisülés, halál csap le hát a magyar seregre. Figyelemre érdemesek Widukind tudósításának a magyar sereg kimerültségére mutató közvetlen és közvetett utalásai: a kimerültség az oka - még lovaik is elcsigázottak -, hogy a közeli falvakba húzódnak, s annak is, hogy a szokatlanul megáradt folyót átúszó harcosok a meredek partról visszabukva pusztulnak el.

2. MIKÉNT NAGYÍTOTTÁK FEL NEMZETI KATAKLIZMÁVÁ AZ AUGSBURGI ÜTKÖZETET? A magyar eszmélet ellen az augsburgi csata után olyan gigantikus szellemi háború indult, amely korszakok történéseit meghamisítva, ellentétére fordítva a magyarság szellemi életét ezredévnyi időtartamra magatehetetlen áldozati bárányként leterítette, mákonyos gőzeivel tévtanok útvesztőibe sodorta, eredettudatát, istenét, fényes múltjának emléktárait elrabolta.

Háromnegyed évszázaddal az árpádi honvisszafoglalás után azonban Magyarország. s ha addig ő tette támadó seregeinek hadszínterévé Európát. hadszínterévé. Géza és István. Augsburgnál minden eldőlt. Lepel lepelt fed. A magyar fajt tehát a kereszténység (és a nyugathoz csatlakozás) mentette meg a végpusztulástól.Roppant lélekölő. De óriásiak voltak a belső változások is. A Lech-mezőn megsemmisült a magyar katonai hatalom. a tizedik évszázadban dicsősége teljében álló hatalmas nemzet volt. durva népet saját akarata ellenére is át nem térítik (a Nyugat kegyeit keresve) a zsidókereszténységre. a hazugságközéppont az augsburgi ütközet. őt támadták a nyugati hadak. hogy elrejtsék előle az ellene elkövetett vérlázító bűntetteket s ezer évi halálos vergődésének valóságos okát. E félelmetes átalakulásokat egyházi és kincstári történetírásunk csaknem teljesen elnyelte. szellemmételyező. nemzeti múltjához. amit ez a tragikussá vált sorsú nemzet az utóbbi ezredév során megért. elfogyó csonkként mind mélyebbre és mélyebbre. Minekutána pedig sokat ártott katonai csapásaival a nyugati népeknek és barbár. ha bölcs uralkodói. pogány nemzet volt. S a belső mag. a magyar katonai erő. uralkodó nemzet. Hazugságfelhők darvadoznak fölöttünk s elfedik. kedvező és szerencsés fordulatnak állítva be a magyar nép gerinctörését. morzsálódni kezdett. egész Európa sorsát meghatározó és megfordító változáson. és vele a magyarság sorsa. korlátlan. szabad. nemzeti egysége. Bárhogyan tekintsük is. szikláról sziklára. eszméletfojtogató erők törtek a magyarságra. eltorzította. függetlensége. Az ellenlábas nélküli magyar hatalom (a nyugati népek félelme) helyet cserélt a német hatalommal és annak hovatovább kis híján már-már holmiféle vazallusává. s nem nyitják meg az ország kapuit az idegen népek előtt. mindeddig érinthetetlen és sérthetetlen felségterülete is csorbulni. s a korszak történetét alapjaiban átgyúrta. hűbéresévé süllyedt. s nem alakítják át nyugati mintára a magyar társadalmat. műveletlen. önbecsülése. fel nem ismerik a végveszélyt és a primitív. Augsburgnál dőlt el hát a magyar nemzet sorsa. Európa leghatalmasabb nemzete. Így volt-e valójában? A magyar. Hazugságáradatban evickél a magyar géniusz. . istenétől elszakadt. De valamennyi kataklizma. összetartozás-tudata. a nyugati hatalmak kétségkívül eltörlik a föld színéről. elvesztette önvédelmi képességét a külső támadásokkal szemben. valamennyi csapás közül a legfélelmesebb a Géza és István korában bekövetkezett törés: ez a szakadékrendszerek. szuverenitása megcsorbult. addig a magyarok támadták ellenállhatatlan lendülettel a nyugati országokat. A magyar faj életereje látványosan meghanyatlott. miként már utaltunk rá. a legnagyobb tragédiát. életformájához való szoros kötődése meglazult. ekkortól ő vált a nyugatiak (nemsokára a mindenfelől támadó népek) hadszínterévé. mondják. megközelíthetetlen. legyőzhetetlen. Az európai hadviselés iránya is megfordult. fogyni. nemzettudata megrendült. Végzetes szerepcsere történt. ősi hagyományaihoz. a magyarság véres tetemként évszázadról évszázadra mélyebbre zuhan ebbe a szakadékrendszerbe. az elmúlt ezredév magyar történelme az emberiség történetében példátlanul álló irdatlan törésvonalak kataklizmarendszere. ettől kezdve Magyarország vált a nyugati hadak célpontjává. beszűkítik történelmi láthatárunk. mindeddig elpalástolt és felméretlen drámai változáson ment át. s ami mindmáig hatóan megpecsételte a magyar nemzet sorsát. Magyarország az augsburgi vereség következtében védtelenné vált. akár a hagyma rétegei. lélekszáma ijesztő mértékben megcsappant és ősi. eltörölve Magyarországot a világ térképéről. mert Európa keresztény népei egyébként nem tűrik meg és (jámbor keresztényi lelkületükből kifolyólag) kiirtják a magyarságot. társadalma megbomlott.

halálbazuhanása soha nem teljesedik ki az adott mértékben. Mégis kikaptak. itt kezdődik a nemzet talajvesztése. a szellemi háború. Különös. visszájára fordításához. a magyar sors soha semmiképpen nem süllyedt volna ilyen mélyre. mi tette tönkre ténylegesen. amely az alábbiakkal rendelkezik: A/ Magasabb katonai kultúrával B/ Haditechnikai fölénnyel C/ Gyakorlottabb harcosokkal. magasabb szintű hadvezetéssel. sokat mondó körülmény. megroppanása. Óriási. Ez okozta a magyarság végzetét. a magyar nemzet ezerévi pokol járása. 3.erózióvonalak kiindulópontja. jelentős eltérések esetén azonban jobbára elemi törvényszerűségek szabják meg a várható eredményt. Vélt érdekek. És itt mellőzzük. szabadságához. álarcos ellenségeit le ne rázhatta volna s régi önmagához. jobb minőségű katonai emberanyaggal D/ Tapasztaltabb. A Géza és István korában rátörő orverők dühe nem törte meg annyira ezt a hatalmas életerejű nemzetet. istenét. eredetét. hogy bekövetkezik ez. tévhiedelem. sanda simaságú mellébeszélés és hazugság nem téveszti meg elméjét. tisztánlátását az ellene koholt s e korszak történetét meghamisító hazugság. annak a félnek. de fel kell említenünk: a háború nem a véletlen és a hadiszerencse vak forgataga. És ennek a hazugságáradatnak nagy oka van. A CSALÁRDSÁGRÓL. ferdítő mellébeszélések özöne. s a törvényszerűségek alapján a jobbik félnek kell győznie. bármilyen csapást szenvedett is el ebben a korban a nemzet. Roppant érdekek fűződnek az ezer éve élő hazugságok fenntartásához. a látására ereszkedő ezerévi hazugságködözés. valójából kivetkőztetéséhez. fizikai mivoltában a magyarságot (hiszen erre amúgyis kitérünk). a hamisítás. Kétség nem férhet hozzá. AVAGY A TITKOS ERŐK SZEREPÉRŐL Közhely. nem zavarja meg tisztánlátását s nem hamisítja meg önmagáról való tudatát. virulásához vissza ne találhatott volna. Megszokott körülmények között érvényesülnie kell a minőségi-mennyiségi körülményeknek. ha nem kendőzi el szemét. itt azt kell kimondanunk. hogy a lechmezei ütközetben valamennyi tényezőt tekintve a magyarok voltak jelentős fölényben. a hazugság győzte le. hogy éppen ezt a korszakot. hogy az igazság ismeretében ki ne egyenesedhetett. vélt érdekek fűződnek ennek a korszaknak a meghamisításához. az igazság eltakarása? A hazugsághoz tapadó érdek . Vitathatatlan.álérdek. De emberi erőnek lehet-e érdeke a hazugság. ezt a véres törést fedi el ködontó rózsaszínűvé párált méregfelhőivel a szépítő hazugságok. . Egyenlő és közel egyenlő erők megmérkőzése esetén véletlen tényezők is beleszólhatnak az események alakulásába. nagyságához. amely fekete lepellel vonta be a századokat és elvette ősmúltját. ha a hamis beszéd. rettentő vérfutása. mélybezuhanása.

Szorosabb értelemben vett katonai szempontból tehát érthetetlen és megmagyaráz-hatatlan I. ezt nem rótták volna föl ellenségeiknek. napkelte után három órával. El kell fogadnunk. De tán a titkosság és hazudozás ködét kissé feloldja." Valónak vehetjük-e. idegen volt számukra és erkölcsi érzékükbe ütközött. mely ama napokban a patakoktól csodálatosan megáradt. mégha a balszerencsés körülményeket (felhőszakadás. rájuk rohama és a városhoz közelebb eső egyik seregüket legyőzé." Chronica Hungarorum: "És mert a magyarok elővigyázat nélkül csak a város ostromával foglalkoztak. Szun-ci mondása: A HÁBORÚ A CSALÁS ÚTJÁT JÁRJA. háborúban minden cselfogást megengedhetőnek s bizonyos értelemben szükségszerűnek tartunk.Figyelembe kell vennünk azt is.. Az ókori kínai bölcs. hogy a magyar felderítők ezt jelentették volna). hogy a Lechmezőn beugratták a magyarokat. A vereség tényén természetesen ez mit sem változtat. mivel egyik oldalról a Lech folyó (amely azon napokban a csatornák jóvoltából csodálatosan megáradt) képezett akadályt. Ottó győzelme és a magyarok veresége. miután A MAGYAROK ÁLLÁSÁT ÉS SEREGÉT KIKÉMLELTE. az érthetetlenbe ütközünk. mint a polgári kultúra elsajátítására vagy éppen az évszázadok óta minden ellenállást legázoló szkíta-magyar katonai fölény behozására. A hadifortélyt nem tarthatjuk sértőnek.a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél és Bulcsú fogságba estek. az efféle vádaskodás ellentétes úgy a krónikák." Kézai: "Megindulván tehát a császár ulmi udvarából s gyorsan és titokban megérkezvén (anélkül. Enélkül.. ami szokatlan. a német és az itáliai sereg váratlanul rohanta meg őket. akár a fal. olyasféléről. A katonai kultúra magas szintjének elérésére éppúgy tetemes idő szükséges. a nemzeti hiúság mondatja ezt velük? úgy véljük. Anonymus: ". ha akarnak. hogy középkori krónikáink egyöntetűen az ellenség gonosz cseléről szólnak s arról. amit krónikáink az ellenség gonosz cseléről állítanak? Vagy mindez csupán kitalálás? A fájdalom. a másik oldalról pedig az említett seregek falként vették körül és szorították őket. egyfelől ott volt akadályul a Lech folyó. A valóságfeltárás késztet itt csupán a tényboncolgatásra. akkor sem futhattak volna el. mikor eső esett. cselvetésről lehetett szó. a német és itáliai sereg váratlanul rájuk rontott. Hangsúlyozzuk. akkor se futhattak volna. hogy a nyugati fél a magyarokat valamilyen módon kelepcébe csalta. Mi lapul háta keserű kifakadások mögött? Sehol máshol nem találunk példát hasonló panaszra. felháborítónak. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. A . mint a régi magyarok természetével. hogy ezek az összetevők semmi esetre sem változtathatók meg. Tény viszont. illetve nem sajátíthatók el egy-két év vagy évtized alatt. Az ilymódon előálló rejtélyre csak a titkos eszközök bevetése adhat magyarázatot. S aligha holmi bevett hadifortélyról. a Lech folyó áradása) is hozzávetjük. másfelől az említett seregek vették körül őket. valami olyasféle csel. Másféle csalárdság lehetett ez. amit ők maguk is rendszerint alkalmaztak." Képes Krónika: "A magyarok vigyázatlanul jártak el a város vívása közben. úgyhogy ha akartak volna.

megengedhetetlen. De akit becsapnak. vagyis ez a fogalom arra utal. nem a valóságból. kétszínűen hazudozva. hogy túljártak az eszén. akik a magyarok szövetségesének mezében léptek fel s beszélték rá a magyar vezéreket olyan hadmozdulatokra. ilymódon következhetett be a két augsburgi magyar sereg pusztulása. hitszegés. a jámbor hiedelem. S itt is feltételezhetjük titkos ügynökök jelenlétét. megcsalatásra utal. a fájdalmat kell elviselnie. Fájdalmas minden csapás. kitörölnék az emberiség tudatából . Betelt a keserű pohár. egyértelműen körmönfont beugratásnak. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök gátlástalan hazudozásaikkal rábírták őket arra a hadműveletre. A könnyen hivésre alkatuknál fogva mindenkor hajlamos magyarok bedőltek a cselnek. beavatkozását a hadicselekményekbe: nemtelen eszközökkel beugratták. amelyre az ellenség már felkészült s így az egyértelmű volt a vesztükbe rohanással. ha a krónikák jelzéseit hitelesnek tekintjük és szó szerint vesszük. annak kétszeresen keserű. A krónikáink emlegette csel nem más. szellemileg is felsült és kudarcot szenvedett. alighanem olyan személyek bevonásával. sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket és rábeszélni őket az általuk előadott és az ellenségnek kedvező terv végrehajtására. amely a halálba vitt és amelyből nem volt többé kiút. szándékos megtévesztésnek minősíthető. Gondolkodó ember számára nem lehet kétséges: a "gonosz csel" csalásra. a becsapás minősített esete. Mert nem csupán a fizikai kárt.jelek arra mutatnak. Vagyis tökéletesen álcázott titkos ügynököket küldtek a magyarok táborába és azoknak. Így alakul ki a hamis kép. Hagyományőrző krónikáinkból a jóhiszeműség becsapott áldozatainak méltatlanko-dása csap ki.de nem a történelemből. Több tízezer magyar vitéz fizetett az életével ezért. mint a csalás. Egyébként az ütközet képe is ezt tanúsítja. orránál fogva vezetnek s úgy verik el rajta a port. amely nem számol a titkos erők mindent átható ténykedésével. becsalták őket a halálos kelepcébe. A magyarok módfeletti felháborodása az ellenük elkövetett cselfogás miatt csak így válik érthetővé. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS sikert ígértek nekik A MAGYAROK RÉGI. félrevezették a végzetesen egyenes gondolkodású s könnyenhivésre mindenkor hajlamos magyarokat. ITT A NAGYSZERŰ ALKALOM! KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. felháborítóan aljas eljárást. Iszonyatos árat fizettek a könnyenhivésért. Mi lehetett az? A lehetőségek mérlegelése nem vezethet másra: hamis ügynökök révén megtévesztették Augsburgnál a magyar sereget. HŰSÉGES BARÁTAI ÉS OTTÓ CSÁSZÁR ELLENSÉGEI. 4. de azt a tudatot is. csak arra gondolhatunk. halálba rohanással. holott ezek jelen vannak mindenütt.szerintük . . hogy a Lech-mezei magyar sereggel szemben nem holmi közönséges hadifortélyt alkalmazott az ellenség. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS Bizonyos körök erősen titkolnák a titkos erők minden ténykedését s ha rajtuk múlna. hanem . CSAK MEG KELL RAGADNI A KÍNÁLKOZÓ SZERENCSÉT S TELJESEN ÉSZREVÉTLENÜL VÉGREHAJTHATJÁK A RAJTAÜTÉST. a veszteséget. hogy Lél és Bulcsú seregét számukra szokatlan eljárással megtévesztették.

Augsburgnál tehát valami rendkívülinek kellett történnie. A szemek elől elrejtett titkos erő. leplezésével vihető keresztül. országok megdöntésének leghatékonyabb. nem könnyű elviselni. Csel ölt cselt. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. Még sosem fordult elő. tartós vagy végleges leigázása nyílt úton lehetetlen. Miként volt elpusztítható sík mezőn. Ottónak mindinkább a titkos manőverek felé forduló gondolkodására vet némi világot. hogy hazabeszél. mindenkire rá lehet-e sütni. harag és a bosszúállás dühe félreérthetetlenül arra utal. b/ Csapdába csalás. hogy Augsburgál ez következett be. Annyira biztosra mentek. Jót akaró szövetségeseink. Hiszékenység méztót csöpögő lépe. itt meg itt kockázatmentesen. Hihetünk nekik. fegyveres erő. észrevétlenül rátörhetnek az ellenségre. láthatatlan erők léptek fel. Ez magyarázhatná a krónikák által kihangsúlyozott. 3. ámde a nagytapasztalatú magyar vezérek részéről szinte érthetetlen "elővigyázatlanságot". Farkasok báránybőrben. Ottó eddigi küzdelmei során. nyugati valamint északi szláv hódításainak tapasztalatai alapján mindinkább átlátta: a népek legyőzésének. A magyarok pedig fájdalmas vereséget szenvedtek Augsburgnál. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS! Beugratásra kiképzett hétpróbás csalóknak varázsigeszerű mondása ez. De vajon ebből kiindulva. fájdalmas a vereség. Hivatalosaink mindezt (hazugságnak) minősítik. mikor gazságot emleget? Esetünkben a következőket ajánljuk megfontolásra: 1. hanem a titkos fegyver.s rávenni őket. akit elgáncsoltak vagy ellátták a baját. kiagyalt szépítő mesének Köztudott. Számunkra azért különösen érdekes mindez. évszázad viszonyai közepette? Két eshetőség van: a/ Körülkerítés tízszeres túlerővel. Jó fél évszázada számos külháborúik során a magyarok nagy fölénye jobbára ellenállhatatlannak bizonyult. hogy az ütközet során valami egészen különleges. körülmények és krónikák egyaránt azt tükrözik. a titkos fegyver a történelem legfőbb mozgatóeszköze. . Kaméleonok pompázatos köpenyben. A vereség váratlansága és ellentmondása a gyakorlatnak.tán szövetségi álarcban . a terv ésszerű és áttekinthető. hogy az ellenség megsemmisített volna egy egész magyar hadsereget (kivéve a tartaléksereget). hogy még az elemi (és kötelező) vigyázást is elmulasztották? Ekképpen történhetett. csak a hódítás tényének elkendőzésével. Népek. koholmánynak.A magyarokban felkavarodó mély felháborodás. mert I. hogy a magyarok "vigyázatlanul jártak el". hogy ekkor meg ekkor. hiszen ez rokonértelmű kifejezése annak. itáliai. hogy meglepték őket. valótlannak. Tények. A csapás súlyossága. országok tönkretétele. 2. A cél könnyű és holtbiztos. tüzérség hiányában egy félszázezer főre becsülhető lovashadsereg a X. felbérelt személyek útján sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket . legbiztosabb idegen igába görnyesztésének leghatékonyabb módja korántsem a nyílt. Részint ez fejeződik ki abban is. váratlan és rendhagyó történt.

értesüléseiket pedig kútforrás-okból és az élő szájhagyományból merítik. nem ad magyarázatot a mély felháborodásra s a harag nemzedékeket átívelő örökségére.4. Még a csapda teteje is kivehető: a viharfelleges égbolt. szemközt a Nyugat nemzetközi ereiből egybetömörített áttörhetetlen falanxa. ilyen erő. félrevezetésről. akit megkörnyékeznek. s hogy ez valóban így van. páncélfala. 8. a csapda alja pedig a felázott talaj sártengere. 10. kivált a magyar történelmet. 7. a körülményekkel és az erőviszonyokkal ez semmiképp nem egyeztethető. Kirekeszthető az okok közül a természeti-környezeti tényezők kizárólagos hatása is. márpedig népünk ugyanúgy igazságkedvelő. amelyről lepattogzanak a fáradt nyilak és lesiklanak a kardok pengéi. Ne akadjunk el hát a felszínen. Csalárdságra való utalás azonban sehol sem fordul elő. nem következhet be Lehel és Bulcsú seregének pusztulása. Jobbára a lechmezei csata az egyetlen kivétel. a felhőszakadás nemcsupán a magyar felet. többszörös létszámú nyugati sereg egyszerűen nem létezik. amit a láthatatlan. Krónikáink következetesen csalárdságról írnak.meg átszövi a történelmi eseményeket. egytől-egyig titkos összeesküvések következménye. hogy a külsei csapda félelmetes falai végzetes hatásként csupán akkor érvényesülhetnek. a felháborítónak ítélt cselszövény. Nyugati haditaktikai tényezők döntő szerepét is kizárhatjuk: öt évtized diadalmas magyar külháborúinak páratlan sorozata tanúsítja a magyar hadvezetés utolérhetetlen fölényét. legfeljebb egy sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben. További árulkodó jelzést tartalmaznak a magyarok vigyázatlanságáró1 szóló híradások: “vigyázatlanság" ellentett párja a "megkörnyékezés". Nincs szó sehol megcsalatásról. hátul a megáradt folyó. a titkos erők tevékenysége át. titkos erők kezdeményeztek és irányítottak A megcsalatás mibenlétére tehát biztos fogódzókat nyújtanak a kútforrások. hatoljunk a kulisszák mögé. titkos erők alattomos működéséről. Végiglapozásra ajánljuk a magyar történelem évlapjait. még ha csak körvonalaiban is sejlik fel számunkra. mögött rejtőzik az igazi titok. történelmi kataklizmáink félelmetes sorozata. hogy a kedvezőtlenre fordult természeti viszonyok. Erről pedig itt nem lehetett szó. 6. A gonosz csel és csapdába csalás tényének figyelembe vétele nélkül érthetetlenné és megmagyarázhatatlanná válnak a lechmezei események. ha felfogjuk. Mindez egyöntetűén és egyértelműen tanúsítja. ha a körülzárt erőt (Lehel és Bulcsú seregét) egy hasonlíthatatlanul nagyobb erő zárná közre. ami ebben a láthatatlan mögöttes zónában zajlik. a sár. Világos az is. Mindez azonban természetesen csupán kerete a drámának. s e színfalak között. Rengeteg az elvesztett csata. csak egy lehetőség marad: a magyar vezéreket . de olyannak. de az ellenséges sereget is egyaránt sújtja. tüstént átlátjuk. akárcsak krónikáink. miként ez kimutatható. jóllehet tudjuk. amelybe csüdig süppednek a lovak. Az augsburgi csapda falai csupán színfalak. Ha csupán környezeti-természeti viszonyok folytán jön létre a csapdahelyzet. 9. láthatatlan csapda. az mindig vigyázatlan. Lapjaikról egyöntetűen kirajzolódik a kép: a magyar sereg a Lech-mezőn valóban csapdahelyzetbe került a szó valóságos értelmében. 5. ezeknek csupán járulékos szerepe lehetett a két sereg megsemmisítésében. Mert a látható csapda mögött van egy érzékekkel fel nem fogható. Lehel és Bulcsú seregét nem ebbe a kétfalú (a nyugati páncélos sereg és a megáradt folyó alkotta) csapdába csalták. amelyből dézsában zuhog alá Isten megáradt könnye. hogy Augsburgnál valami rendkívülinek kellett történnie s nem is akármilyen csalárdságnak. A csapda félelmetes falai is kirajzolódnak előttünk.

minden eshetőséget gondosan megfontoltak. visszahatásait a nyugati hadvezetés felelőtlenül nem vállalhatta. Roppant csapdákká. Ottó parancsára fegyverbe állították messzi tartományok lakosságát. annak. elálltak. Bizonyos volt ebben. I. hűségfogadkozással. így hát Lehel és Bulcsú visszavonulót fúvatott és szüntelen bajvívás. elárult sereg hősi erőfeszítése már nem érhette el célját. átjárót. Ez a ténykörülmény fényt vet a lechmezei csata előkészítésének titkos háttértényezőire és I. még azt is tekintetbe véve. s a kimerült harcosokat hirtelen körülkapták és irgalom nélkül lekaszabolták. amelyből nem volt menekvés. Így történt: a csata még le sem zajlott. a magyar sereg teljes tönkreverésében. szurdokot elvágtak. A menekülés drámája újabb bizonysága a nyugati hadvezetés által előre kidolgozott messzetekintő titkos terveknek. a halálbarohanás és a megkísérelt menekülés. már késő volt. az ellenséges páncélos csapatok közt mindinkább felaprózódva és felmorzsoltatva. a Lechhausen táján fekvő hídtól Augsburgot maga mögött hagyva mintegy Gockingen vonaláig hatolt előre óriási véráldozattal. elárulván. félrevezetés folytán kerültek olyan végzetesen hátrányos helyzetbe. Ámde miként tudhatta mindezt előre Ottó. senki sem menekülhetett. minden elveszett. megsemmisítésében. végveszélyre ráeszmélve. noha ezt még akkor sem veheti biztosra. majd hajóra szállva kísérelte meg a hazamenekülést. Ottó messze előretekintő tervei alapján a tartományok riasztott lakosai előre elzárták a menekülés minden útját. Felkészülten vártak rájuk. végeredményét. de a magyar hadsereg megsemmisítésének módját. ami eleve bizonyossá tette az augsburgi magyar . arányait is. magyarok siralomvölgyeivé. csomópontokra. vesztőhelyekké váltak a magyarok útjába eső tartományok. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök rábeszélésével. csalatás. s ezek a felfegyverzett csoportok máris lesbenálltak. a tábornak az elrejtőzött ellenség torkába helyezésére. nem a kedvezőtlen terep. állig felfegyverzett paraszti csoportok várták felkészülten az életüket menteni akaró magyarokat. fegyverbeállítását és kirendelését a megfelelő útvonalakra. hiszen az eddigi összecsapások egy-két kivételtől eltekintve. s mire a magyarok észbekaptak. nem a kedvezőtlen természeti viszonyok. agyonverték.. ámde a kijátszott. mint rászedéssel. Álnok szólakokkal. ilyen nagyarányú vaklárma kockázatát. őrzetlenül hagyására s alighanem a folyóátkelés áldatlan körülményeinek legkedvezőtlenebb beállítására. A magyar sereg ugyanis a vészhelyzetre. minden lehetséges útvonalat. A csalás itt a lényeg. amikor nem védekezhettek. hogy itt minden lépést előre kiszámítottak. akkor és olymódon törtek rájuk. És ez a megcsalatás. hamis esküvéssel bírhatták rá a magyar vezéreket az "elővigyázatlanságra". mint az. hanem a német katonai erő abszolút fölényét bizonyítják. hanem vakmerőn előretört és az ellenséges hadseregben nagy pusztítást végezve. öldöklés közepette visszavonult a hídhoz és további ádáz harcok közepette a sereg maradékával átkelt a hídon.félrevezették. nem maradt más. mint a kétségbeesett végső roham. csaknem minden esetben a magyarok katonai fölényét igazolták és a magyarok győzelmét hozták? Nincs és nem lehet más magyarázat. kelepcébe csalták. Egyébként ugyanis Ottó nem rendelhette volna el országnyi területek helyőrségeinek és parasztságának mozgósítását. szemfényvesztő beugratás nem mehetett végbe másként. elzárva a magyarok menekülésének esetleges útvonalait. beleértve a menekülők elpusztítását is.. hogy Ottónak olyasvalamit kellett tudnia. Ottó csak abban az esetben számolhatott ezzel. megtévesztették. Ámde nem volt semerre menekülés. hogy kisebb osztagok a csapdából elmenekülhetnek. ha előre s pontosan tudta nemcsak az ütközet kimenetelét. nem adta meg magát a sorsnak. Ottó titkos terveire. Ezenközben az ütközet külső peremére szorult kisebb egységek az általános öldöklésben szétfutottak. hogy Ottó bizonyos volt a győzelemben. ha az elmúlt fél évszázad harcai nem a magyar. és merre menekülnek. miként lehetett bizonyos ebben.

Oktalanság tagadni tények és krónikások ellenében. kudarcnak. minden ellenünk elkövetett gaztettet. Következésképp csak titkos eszközök alkalmazásáról. tényekkel és azok rovására érvényesült. s ha ők eltűrtek. azt állítják.tanúskodik a Névtelen jegyző. csapdába csalásról. Csalárdsággal diadalmaskodtak rajtuk. És mindezt megtetézte. hogy az ellenség győzelmével visszaélve megengedhetetlen eszközöket használt a fogságába esett magyarokkal szemben és a két sereg vezéreit. Lehelt és Bulcsút szégyenletes módon. titkos fegyverek bevetéséről lehetett szó. Hogy tűrték volna mindezt békén. hogy ez a valami nem a felvonultatott szövetséges nyugati katonai erő volt csupán.sereg katasztrófáját. A régi magyarok legyőzhetetlenségük tudatában szégyennek és tűrhetetlennek ítélték a csatában elszenvedett vereséget is. amit ne tettek volna kockára. következésképp. ami elfogadhatatlan vagy legalábbis szokatlan volt a tizedik századi magyar hadviselés számára. közismert és a magyarok által is sűrűn alkalmazott hadicselre vonatkoznak. hogy . hogy ilymódon fölülkerekedhet rajtuk. Elfogott vezéreiket a hadijog megcsúfolásával felakasztották. Sérelmeket a szkíta magyarság sohasem tűrt el és sohasem bocsátott meg. amely ellen az egész nemzetnek össze kell fognia és vissza kell vágnia. hogy a vereséget magyar részről elkövetett hibák. hanem olyasféle csalárdságra. ELTŰRHETTÉK-E A MAGYAROK AZ ELSZENVEDETT SÉRELMEKET? Érték-e sérelmek őket? 1. mindent eltűrtek. 2. 3. csapásnak. Az általános hadiszokás ellenére az elfogott magyar vitézeket lemészárolták. "Nem volt a világon semmijük. Márpedig Augsburgnál nem egyszerű csatavesztés történt. hogy ez vezetett az augsburgi vereséghez s ez szolgáltatott okot ahhoz a mély felháborodáshoz. akárha bűnözők volnának. Ottó semmiképpen sem remélhette különféle népekből összeszedett zagyva hadával a magyarok katonai fölényének kiegyenlítését s azt semmi esetre sem. azok. gonosz cselről szóló adatai. Következtetésünkkel egybevágnak a középkori krónikáknak a csalárdságról. hogy ezek a megállapítások nem holmi szokásos. S szilárdan feltehető az is. meghunyászkodva a régi magyarok? Akik hiteles középkori krónikáink beszámolói ellenére letagadják a visszatorlás tényét. bitófára húzatta. A nemzet tudatán égő seb volt már az is. 5. tán akaratlanul. úgy mi magunk is tűrjünk el békén és keresztényi alázattal minden megaláztatást. s ami (a kor magyar felfogása szerint) ellentétben állt a vitézi erkölccsel. ami kétségkívül népikatonai szájhagyományokból szivárgott a krónikákba. természeti csapások és az ellenség csele együttesen idézte elő. hogy őseink minden további nélkül eltűrték ezt a valóban arcpirító megaláztatást. megszégyenítésnek. Meglehet. ha sérelem esett rajtuk" . De sérelmes volt a régi magyarok számára maga a vereség is. Kézenfekvő az is.

KÉT MAGYAR HADSEREG VOLT-E AUGSBURGNÁL AVAGY HÁROM? Anonymus nem hagy kétséget aziránt. azt állítja. hiteltelenek hiteltelenséggel feltétlen hitelű.a "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" elve a hitelvek között szépen hangzó tanítás. Eképpen a hadviselés elemi elveinek. Megfeledkezni erről sült őrültség. A harmadik. CÉLJA AZ IGAZSÁG MEGSEMMISÍTÉSE. az gondatlanul jár el. Gy. sem tűrhették volna el visszatorlás nélkül az őket ért sérelmeket. tények és . Tisztában is van mindenki ezzel. Egyikük (K. Botond vezette sereg vitézeinek helytállása.) minden ok és alap nélkül meghazudtolva a krónikák hiteles állításait. tagadván a harmadik magyar sereg létét. El járásuk a következő. nem is valóságos krónikák. még ha akarják. az a mód. A három sereg közül kettő Augsburgnál elvérzett. csupán afféle szerkesztmények. eltorzítják. hamisítók hamisítással. ahogy visszavágtak. csupán azt hagyják meg. hogy a bűnösök üldözik áldozataikat. Középkori krónikáink arról számolnak be. Évszázadunk különös jelensége. A HAZUGSÁG HATALMA AZ IGAZSÁG TRÓNFOSZTÁSA. nem volt harmadik magyar sereg. bukást. a dicsőség elsikkad. követelményeinek tökéletes nemismerését árulja el. Ellenhistorikusaink tollán azonban a siker. 6. reménytelenséget sugall. ami kudarcot. Hogyan s mint? Tudományos köpenyben. részrehajlók a magyarok javára. felelőtlen hazárdjátékot folytat. aki valamicskét is hallott a hadviselésről. és mi tán meg is bocsátanánk. Sebaj! Meg kell hazudtolni őket. megbízhatatlanok. amit mások követtek el ellenünk. hogy nemzeti hagyománykincsünk e legfontosabb letéteményesei — hiteltelenek. Szüntelenül azt kell hangoztatni. regényes elbeszélések. Tartaléknak tehát Augsburgnál is kellett lennie. mindent egy lapra tesz fel. de nekünk még azt se bocsátják meg. hogy visszavágtak az Augsburgnál elszenvedett csapásért. Aki hadat viselvén nem gondoskodik tartalékról. hogy Zsolt (Zulta) három sereg élén három vezért küldött Alemannia. Torzítók vádolnak torzítással. Létfontosságú elv a tartalékról való gondoskodás elve. meghamisítják a történelmet. Volt is. gyászt. koholmányok. minden túlzás nélkül hőskölteménybe illő. Következésképp a magyarok. illetve Bajorország ellen. évszázadok szentesítette igaz történeti kútforrásokat.

nem a középponti magyar haderő egésze bocsátkozott harcba a szövetséges nyugati haderővel. lehetséges-e. amely megváltoztatta a világ és a magyar történelem folyását és megbuktatta a magyar nagyhatalmat. Bulcsú és Kölpény fia Botond. Győrffy Györgynek a "megsemmisítő vereségre" vonatkozó megjegyzése sem áll. a tartaléksereg vezére kiválóan oldotta meg feladatát. s ennek lenyesésével. hivatalos vélekedések szerint az augsburgi vereség volt az ok. a harmadik magyar sereg. A néma sereg nem mozdult. a Lehelé és Bulcsúé harcba bocsátkozott a nyugati csapatokkal. ha a magyar visszavágást.) Győrffy György állítása pontatlan. 2 / A magyarok haditerve szerint a két első seregrész. hanem annak csupán egy töredéke. hogy a magyarok nem vágtak vissza? 7. Valójában már az is durva torzítás. elnyelésével az ütközet lefolyásának. 1/ Augsburg körzetében akkor egy három seregrészből álló magyar hadsereg tanyázott. mikor "a magyar sereget" jelöli meg a vereség elszenvedőjeként.írja Győrffy György (A Magyarság elődei 16. a harmadik magyar seregrész. a Lech mezején megsemmisítő vereséget mért a magyar seregre" . s amelyet a német tartományok ellen indult magyar sereg tartalékának tekinthetünk. Krónikáink feltétlen hitelű beszámolói és a történeti tények vizsgálata egyaránt arról tanúskodik. mert ezidáig még senkinek sem sikerült ezt (mellébeszélések és köntörfalazások nélkül) értelmesen megválaszolni.krónikák tanúskodnak arról. amelynek Kölpény fia Botond volt a vezére. Már ez a körülmény is jelzi. A három seregrész parancsnokai Lél. s még csak nem is az ekkor német területen tartózkodó valamennyi harci egység. Lehelé és Bulcsúé. amelynek ez a befejező szakasza. fontoljuk meg. De még mielőtt továbbpergetnénk a fejleményeket és rátérnénk a kordokumentumok vizsgálatára. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI MIÉRT MARADTAK EL A TÁMADÁSOK? Mint láttuk. Mert itt nem "a magyar sereg". hogy a magyarok ott helyben visszavágtak a Lech-mezőn történtekért. Augsburgnál sült el a középkori germán csodafegyver. A harmadik magyar seregrész azonban. s az ellenségnek hírszerzői révén sem sikerült tudomást szerezni az erdőben elrejtőzött tartalékseregről. végeredményének képét a visszájára fordítják. Tekintsük át a történteket. Kölpény fia Botond . A hadászati tartalékot természetesen nem célszerű dobraütni s az ellenség szeme elé rakni. hogy Augsburgnál nem két magyar sereg volt. az ütközetnek ezt a döntő fontosságú zárószakaszát elhallgatják és eltagadják az ütközettől. de három. Örömmámorban úsztak a győztesek. De mi volt ez a rejtelmes csodafegyver? Miként dönthette romba egyetlen ütközet a magyar világhatalmat? Senki ne kérdezze. "Ottó király egyesített serege Augsburg mellett. A harmadik sereg (minden eshetőségre készen) a közeli erdőségekben húzódott meg. Botond. hanem annak két seregrésze csupán.

A krónikák szerint ez a sereg. 4 / A magyar megtorló hadjáratok. 4 / A győzelmi mámorban hazatérőben levő germán egységeket.krónikáink hiteles tudósításai szerint még a következő egy-két évben is folytak s csak az augsburgi vereségért való visszavágások után szűntek meg. 2/ Továbbá alig pár év (némelyek szerint 10-15. s tekintsük a szünetelés időtartamát ilymódon tizennyolc évnek. 5/ Vegyük azonban úgy. két hadicselekményből állt: a/ nyílt fegyveres összecsapás Lél és Bulcsú seregrészének vereségével. megtorlásul társaik kivégzéséért nyolc-. b/ a magyar tartaléksereg támadása a győzelmes germán sereg szétverésével. s ezek egymástól nem szigetelhetők el az ütközet képének valótlanná torzítása nélkül. hogy Augsburgnál a magyar haderő katasztrofális és helyrehozhatatlan. illetve húszezer németet koncolt fel. 3/ Lehel és Bulcsú hadseregét I. az egész magyarság sorsát végképpen eldöntő vereséget szenvedett. Néhány apró. Némelyek érvül hozzák fel. hogy Konstantinápoly összefog a Nyugattal a magyarok ellen. mások szerint alig két-három év) elteltével folytatódnak a sikeres magyar katonai támadások Konstantinápoly ellen.vezérlete alatt minden eshetőséggel számolva tartalékba húzódott s magát mintegy láthatatlanná téve egy környéki erdőségben rejtőzött el. Valójában az augsburgi csata és Géza trónralépését elválasztó 18 évi időközben beálló támadási szünetet tizenhat vagy éppenséggel hat-tíz esztendőre csökkenthetjük. . valamint a Keletrómai birodalom elleni támadások szűkre zárják azt az időközt. Ezt egy állítólag megsemmisítő vereséget szenvedett s a Nyugattal szemben tehetetlenné vált ország semmi esetre sem kockáztathatta meg. 6/ Az augsburgi csata e két hadicselekmény lezajlásával fejeződött be. hogy ebben az időközben szüneteltek a magyar kültámadások. Botond serege útközben megtámadta és javarészt megsemmisítette. 1/ A nyugat elleni magyar (megtorló) katonai támadások . 3/ A Keletrómai birodalom elleni támadások nyilvánvalóan kihívást jelentenek s azt a veszélyt idézik elő. amíg a magyar támadások szüneteltek. hogy az ütközetet követően a kifelé irányuló magyar hadműveletek ("kalandozások") megszűntek. Ottó császár csapdába csalta és zömében megsemmisítette. 6/ Némelyek ezt a tizennyolc évet döntő bizonyságul hozzák fel annak igazolására. akiknek a jelek szerint sejtelme sem volt a harmadik magyar sereg létezéséről. 5 / Az augsburgi csata tehát két etapból. de figyelemreméltó tényt kell ellenvetésül felhoznunk.

évi itáliai hadjáratot követően krónikáink bizonysága szerint a magyar támadások "tíz esztendeig nyugodtak". kihagyó önvédelem és belső meghasonlás. zsákmányra éhes vezetők és kalandszomjas harcosok? Lehet-e így nézni az eseményeket? Aranyra éhes keselyűk viaskodásaként felfogni az elhatalmasodó végzetet? S a másik tábor? A meghunyászkodást hirdette. Thüringia stb. az alkalmazkodást követelték? Lehetséges. melyik a halált? Lehetséges. c/ Merseburg után kilenc esztendeig szüneteltek a támadások. szünetelésekkel. jelentősebb kihagyásokkal.7/ A mesterséges torzítás ténye már ebből is megállapítható. A magyar külháborúk ugyanis már korábban is rendszertelen ritmusban folytak. rablóhadjáratok" (kényszerű) leállításával a nemzet önfenntartása is veszélybe került. századi magyarság rablásból szerezte a létfenntartásához szükséges elemeket. két fele farkasszemet nézett egymással. A támadások Augsburg utáni szünetelésére épülő érvek tehát értéktelenek. a múltakon okulva kereste a kiutat? Ez a tábor . a megalkuvást. hogy a másik tábor a jövőre függesztette a szemét s a múltakon töprengve. b/ Ugyancsak krónikáink szerint Szászország. hogy így történt s ez volt a bajok oka? Vagy csupán a külső behatolás táplálta árulás szállt szembe a hűséggel? Voltak. a feltétlen önmegadást. kereskedelme kifejlesztésére!). Kiaknázta-e a külső-belső bajokat az ellenség? A nemzet e beállítás szerint mélységesen meghasonlott. e derék tollforgatók szerint ugyanis a X. Némelyek szerint a "kalandozó. De haladjunk tovább az eddigi vonalon.. a hivatalos beállítás szerint. megalkuvást? Gyáván kerülve a szembeszállást. Az állítólagos tönkreverettetést belső bajok kísérték. a válságjelenségek. zsákmányszerző.. nem értvén .a fejlett földművelés feltalálója! . ez az átmeneti szünetelés semmit sem bizonyít. akik végét akarták vetni a vérontásnak? S velük szemben álltak a harckedvelők. Melyik fél képviselte az életet.a földműveléshez és egyáltalán a termeléshez (sokévezredes ittléte során nem volt alkalma ipara. amelyek diplomáciailag és más módokon is kizárták az újabb támadások lehetőségét. feldúlása után "tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból". engedve minden fenyegetésnek és követelésnek? A mindenáron való kiegyezést. Ilymódon aztán mindinkább kiütköztek a belső bajok. Csalogató körülmények az ellenség számára: szétzúzott katonai erő. 8/ Géza trónralépése után pedig Magyarországon olyan változások kezdődtek nevezetesen az Ottó császárral megindult "béketárgyalások" -. a jövőt. Így például a/ a 907.

Carl von: A háborúról I. s a Lech-mezei vereség Magyarország teljes katonai leveretését eredményezte. az álarcos bujtogatás tényeibe ütközünk. amely visszavilágít az augsburgi eseményekre. úgy volt. minden előkészületnek szükségszerűen a végletekre kellene irányulnia. Ámde ha így volt. ami a továbbiakban történt vele. mint macska a forró kását. hogy megmenthető legyen. hogy kegyből tették ezt. porrá zúzta a magyar katonai nagyhatalmat és Magyarországot kiszolgáltatta ellenségei kénye-kedvének. s netán tudatosan mellőzték ezt manipulációs céljaik érdekében. s kész összefogni az ördöggel is. hogy I. mint külső erők titkos bujtogatására? Vagyis akaratlanul is. hanem az. s alapjában hamis az az . következésképp egyetlen ütközet nem döntheti el a háború sorsát.kerülték Magyarországot. majd fia. Egy ilyen megsemmisítő vereségre múlhatatlanul szükség volt. hogy ez a fél kész összebékülni a germánsággal. hogy I. félreérthetetlenül jelezve. A korszak történetének megmásítói makacsul hangoztatják: az augsburgi ütközet mindent eldöntött.) Vagyis az augsburgi ütközet semmiképpen sem dönthette s nem is döntötte el a magyarnémet háború sorsát. hogy amazok hatalmát összetörje? Vasöklű. s hogy megmagyarázhatóvá váljék. miért lapítottak az állítólag mindent eldöntő győzelem utána nyugatiak? A jeles hadtörténeti író. Tegyük föl. mikor a sikerre a legcsekélyebb esély ígérkezik. nem ad diadalért drága életet.955-től 973-ig. Géza trónralépéséig . Elképesztő és lesújtó. hogy folytatták-e vagy sem támadó külháborüikat a magyarok. "Ha a háború egyetlen döntésből vagy egyidejű döntések sorozatából állana. mi történt ott. hogy szétzúzza a magyar nagyhatalmat. Miért késlekedett hát ezzel a mindent elsöprőnek beállított győzelem után? Miért nem merészkedett a magyar határnak még a közelébe sem? Olyan ténykörülmény ez. végkimenetelét. Ottó habozás és késedelem nélkül rátör az országra abban a pillanatban. Mert a tények ismeretében a leghalványabb kétség sem férhet ahhoz. Európával. Ottó császár és szövetségesei közel két évtizeden át . ha kell. úgy valótlannak bizonyul mindaz.nem ad vért aranyért cserébe. mi a magyarázata. Clausewitz szerint a háború nem egyetlen fegyveres összecsapásból áll. abba a SÖTÉT SZELLEMHADSEREGBE. ellenállhatatlanul a titkos térítésbe. ahogy állítják. István? Elképzelhető mindez? Elképzelhető-e másként. és egyetlen fegyveres támadást sem intéztek Magyarország ellen s ezt még csak meg sem kísérelték? MI AZ OKA A NYUGATI TÁMADÁSOK TELJES HIÁNYÁNAK? Ne akarják elhitetni. a további kitöréseket követelve a nemzet sírját ássák (amazok szerint)? Lehet. hogy némelyek nem voltak képesek ennek az elemi igazságnak a felismerésére. azokért sem.43. emberségből nem támadtak. vaskezű fejedelmet követelt az idő? S ezt a hivatást töltötte be tán Géza. Nem az a kérdés tehát. összefogni bárkivel. amit ezzel kapcsolatban összehordtak." (Clausewitz. akik a harcot. magyar életet. a hatalmas Magyarországot előbb porba kellett sújtani ahhoz. a belső "pogány"-ellenesekkel. Ha ugyanis az augsburgi vereség semmiképpen sem dönthette el a magyar-német háborút. amely ekkoriban ELÁRASZTOTTA A PUSZTULÁSRA SZÁNT SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT.

MERT NEM VOLT SEMMILYEN LEHETŐSÉGE . tévtannak bizonyul. hogy a nyugati hatalmak . JELEZVE. I. hogy e vereség miatt kényszerültek a magyarok a "rablóhad járatoknak. MI TÖBB. TÉNYÉBŐL ELLENTÉTES AZ AUGSBURGI ÖSSZECSAPÁS A TITKOS ERŐK BEVETÉSE ÉS A SZERENCSÉS RÉSZSIKER ELLENÉRE ARRÓL GYŐZTE MEG OTTÓ CSÁSZÁRT. Clausewitz e tételének fényében mindez hamis. HACSAK AZT NEM. HOGY AUGSBURGOT KÖVETŐEN AZ ÁLLÍTÓLAG MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET ARATOTT NÉMET FÉL SEM KÍSÉRELT MEG SEMMIFÉLE TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAROK ELLEN. HOGY A MAGYAROK KATONAILAG LEGYŐZHETETLENEK ÉS A VELÜK VALÓ MEGMÉRKŐZÉS KILÁTÁSAI REMÉNYTELENEK. HOGY A KATONAI ESZKÖZÖK A MAGYAROK ELLEN HATÁSTALANOK. HOGY AUGSBURG SEMMIT SEM DÖNTÖTT EL. továbbá a "kereszténység felvételére" és a nyugati feudális társadalmi szerkezet átvételére. anélkül. Nem jámborságból. hamis elképzeléseik indokolásaként. Ottó császár. illetve a nyugati haderő tizennyolc éven át. MIÉRT NEM AKNÁZTA KI A NYUGATI HADVEZETÉS A "MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET" AZ EURÓPÁT FÉL ÉVSZÁZADA NYOMÁS ALATT TARTÓ MAGYAR KATONAI ERŐ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE? MIÉRT NEM INTÉZETT PUSZTÍTÓ TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ELLEN? MIÉRT NEM ZÚZTA SZÉT A NYUGAT FÉLELMETES MUMUSÁT. tendenciózus állításnak. EZ AZ OKA. kalandozásoknak" bélyegzett nyugati hadjáratok feladására s ennek következtében az egész magyar társadalmi struktúra gyökeres átalakítására. MIÉRT NEM ÉLT A KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGGEL? Nem kétséges. A nagy hazugság egyik legfőbb leleplező ténye ez. illetve arra. hogy Augsburg után megszűntek a nyugat felé irányuló magyar katonai csapások. HOGY I. AZ "ÖTÖDIK . Változatlanul felmerül hát a kérdés: Miért ült veszteg (ebben a vonatkozásban) a német. A TÁMADÁS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZTETÉST VONHATUNK LE. OTTÓ AUGSBURG UTÁN KERÜLTE A MAGYAROK-KAL VALÓ NYÍLT KATONAI ÜTKÖZÉSEKET ÉS A TITKOS ERŐK.SEMMILYEN ESHETŐSÉGE A SIKERRE. MÉGPEDIG AZÉRT NEM. MERŐ CÉLZATOS TORZÍTÁS. MERT AMIT A LECH-MEZEI NAGY GYŐZELEMRŐL (ILLETVE VERESÉGRŐL) A HAZUGSÁGAPOSTOLOK EGY ÉVEZREDE HIRDETNEK. sem a nyugati titkos vezérkar nyakába. EZ PEDIG PERDÖNTŐ ADAT. Ottó császárnak nem volt forróbb óhajtása a magyarokkal való leszámolásnál.indok. a magyarok elleni nagy támadás elmulasztása nem varrható sem I.akik e hamis elmélet szerint augsburgi győzelmük folytán döntő katonai fölénybe kerültek a magyarsággal szemben gyarmatosítsák a hatalmas. hiszen I. oktalanságból maradt el a nagy csapás. hogy csak kísérletet is tett volna Magyarország megtámadására? Ellenhistorikusaink szüntelenül azt hangoztatják. Ottó ezt világosan átlátta. független Magyarországot. AMELY LELEPLEZI AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜLI SANDA MISZTIFIKÁCIÓKAT. TELJESEN ELHALLGATJÁK AZONBAN AZT A TÉNYT. OTTÓ AZÉRT NEM TÁMADOTT. SZEMFÉNYVESZTŐ KOHOLMÁNY.

A TITKOS ERŐK VESZIK ÁT AZ ESEMÉNYEK IRÁNYÍTÁSÁT. nemhogy potenciális életerejét megtörte volna. mint ahogy vissza is vágott az elszenvedett csapásért. s nem változtatta meg az addigi erőviszonyokat. de ezt a csorbát a nemzet. véráldozatokkal jártak. B/ A magyar seregek. A Nyugat a magyar harcmodor gondos tanulmányozása révén hatásosabb védekezési módozatokat alakított ki. hogy ez az ütközet nem volt semmiféle történelmi sarokpont és nem idézett elő semmilyen fordulatot sem a magyar-német viszonyban. D/ Kérdésessé vált az efféle kifelé irányuló hadműveletek értelme. német részről megerősítette a magyarok katonai legyőzhetetlenségének hitét. A nyugatiak . vereség. mi több. keményen visszavágva. fél évszázadon át . könnyűszerrel kiigazíthatta. immár az elviselhetetlenség szintjéig menő véráldozattal járt .VÉGZETTELJESEN . Fentieket igazolják a történeti tények: az augsburgi vereség nem törte meg a magyarság katonai erejét. valóságtorzító hazugsághadjáratba. fokozottabb résenléte következtében (l. sem Magyarország hatalmi helyzetében. A TÖRTÉNELMI ERŐK ÜTKÖZÉSÉNEK EZ A SÍKJA .ezt a tanulságot vonta le az augsburgi ütközetből. támadó hadjáratok körülményei megnehezedtek. csatavesztés.saját területükön.TERRA INCOGNITA (ISMERETLEN TERÜLET) MARADT (MINDMÁIG HATÓAN) A MAGYAR GONDOLKODÁS SZÁMÁRA. seregrészek vezetésében a túlzott magabiztosság. ennél a pontnál okfejtésünk beleütközik a titkos erőket szükségszerűen mindenütt kísérő. Nem lehet kétséges. Itt azonban. jóvátehette. illetve korlátozta a katonai kirajzásokat. C/ A külországok ellen vezetett rajtaütésszerű. Hogy buktak volna el a magyarok egyetlen ütközetben? . E/ Ezért a magyar katonai vezetés átmenetileg szüneteltette. hogy erre minden lehetősége megvolt.ami nyugati részről is óriási. amely fájdalmas volt ugyan. gyors magyar támadások tagadhatatlan sikerességük ellenére óriási áldozatokkal. amely csaknem átláthatatlan vakhomályba burkolja a történelemformáló titkos erők tevékenységét. Mégis megmaradtak. MIKÉNT EZT A FEJLEMÉNYEK FÉLREÉRTHETETLENÜL TANÚSÍTJÁK. HOGY a lechmezei ütközet után . a lechmezei csatát) még tovább fokozódtak és már-már egyértelművé váltak az ország vércsapoltatásával. a véráldozatok az ellenfelek jobb felkészülése. De a német tanulságból a magyar hadvezetés is levonta a szükséges tanulságokat.HADOSZLOP" BEVETÉSE ÚTJÁN KERESTE A MEGOLDÁST. felületesség és vigyázatlanság jelei mutatkoztak. A/ A kifelé irányuló. csupán egy ütközet volt a sok közül. A LEGFŐBB TANULSÁGOT AZONBAN A MAGYAR KATONAI ÉS ÁLLAMVEZETÉS ELMULASZTOTTA: NEM SZÁMOLT AZZAL. amely ekkor még Európa vezető hatalma volt.egy-két kivételtől eltekintve minden ütközetben elbuktak. Ottó császár éleslátásának bizonyságaként . A MAGYAROK LEGYŐZÉSÉNEK ESHETŐSÉGEIT. Vagyis a lechmezei csatát követő közel két évtizedes Magyarországgal szembeni nyugati katonai passzivitás és a titkos nemzetközi összeesküvésre való átváltás tanúsítja a legfényesebben.

"Háborúikat és egyes hőstetteiket. Ottó szeme előtt felködlött egy új és minden eddiginél iszonyúbb vészkorszak rémképe. mint minden érvényesnek látszó hazugság. szertelen túlértékelése tehát nem értékelhető másként. "EGÉSZEN KONSTANTINÁPOLYIG MENTEK ŐK" Botond közismert mondája a magyar hőskorba. mint eddig soha még. tekintve. Anonymus kissé mentegetődzve adja elő ezt a magyarság hajdani nagyságáról. Botond a kiáradó (offenzív) magyar életerő diadalmas megtestesüléseként hajtotta végre nevezetes haditettét: bevágta bárdját Konstantinápoly érckapujába. a győzelmes támadó külháborúk korába. félelmetes jelek megsokasodtak s ő elég élesen látott ahhoz. hogy az még a kereszténységre térítés előtt.Az augsburgi vereség misztifikálása. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. hogy a kereszténységre térítést mintegy kényszerű és elkerülhetetlen szükségszerűségnek tüntesse fel. OTTÓ CSÁSZÁR GONDJAI A magyarokat tehát letarolták. ellenállhatatlan vitézségéről tanúskodó mondát. A Nyugat beledöbbent ebbe a hírbe és felujjongott. Új fegyvert kellett találni a magyarok ellen. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. Az augsburgi csapdával és magyarmészárlással csak olajat öntöttek a tűzre. s bénítólag hatnak. I. 8. az ősvallás időszakában keletkezett. túlfestve a sikert. Váratlan és érthetetlen fejlemény. és ezek olyan vandál kegyetlenséggel öldökölték le foglyaik ezreit és dúlták végig tartományait.2. A rejtekéből előkerült és a mit sem sejtő nemzetközi hadra rárohanó magyarokat akárha a bosszúálló Isten szabadította volna rájuk. félelmetes vészkorszak fenyeget. hatalmáról. 9. Ottónak azonban az első mámorból felocsúdva minden oka megvolt a komor töprengésre. mit ér a titkos erőkkel és szerencsével kicsikart részleges győzelem. Az öldöklés fúriái elszabadultak a Lech-mezőn és végeztek Lél és Bulcsú több tízezer főnyi lovashadseregével. de a baljós. de lelki nyugalmát is. hogy . Botond seregének váratlan visszacsapása nemcsak győzelemittas seregét dúlta szét. Ő tudta legjobban. mikor Magyarország még a keletrómai birodalommal és Németországgal volt határos. aminek célja. Azonban némelyek azt mondják. A magyar visszacsapás árnyaitól már trónját is ingadozni. A Botond seregétől kapott váratlan csapásba belenyögött és belesápadt. amelynek hátulütőit. roskadozni érezte. mint a tények meghamisítására irányuló tudatos mesterkedésnek. Új. a X. városégetésnek már nem szab határt semminemű mértéktartó belátás és érzelem. század második harmadába vezet vissza. ahol az öldöklésnek. hogy bosszút álljanak véreikért és a gyalázatos halálra adott magyar vezérekért. a magyarok minden eddiginél pusztítóbb rohamai zúdulnak majd a Nyugatra. Az efféle ködösítések vakfoltokat teremtenek a nemzeti gondolkodásban. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI . Óriási győzelmet aratott. hogy a maga igazi mivoltában fogja fel a helyzetet. következményeit szeme elől gondosan eltakarták.

hogy neki ilyen őse. Mi bűne lehetett Botond vezérnek? Megbocsáthatatlan nagy bűne. könyékig összetenné a kezét és körültáncolná még a nemlétező fa árnyékát is. azé a harmadik seregé. s amelynek képtelenül hazug ürügyéül a valójában jelentéktelen lechmezei kudarcot használták fel. hogy tetteivel. csak az. köztudatából. hogy apja volt a Konstantinápolynál hírt szerzett Botondnak. sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. elpalástolására. szokáshagyományait. Botondunk ugyanis az augsburgi tartaléksereg vezére volt. úgy nevetséges arról fecsegni. Botond vezér és seregének léte. mindent megtagadva csatlakozik a Nyugathoz és aláveti s kitárja magát a Nyugat minden törekvésének. ezért sújtotta agyonhallgatás. Minek az nekünk? Némelyek még az egy Botondot is sokallják. Ebben áll Botond vezér bűne. megpecsételte a magyarság sorsát. mert már többi középkori kritikánk is hallgatással mellőzi. hősi tettei halomra döntik a hazugságoknak ezt az eget csúfoló gigantikus hodályát. agyonhallgatás. Másutt ne is keressük a nyomát. s ha létezett ez a harmadik magyar sereg és visszavágott a Lech-mezőn történtekért . Ha ugyanis ő létezett s az augsburgi magyar tartaléksereg vezére volt. Más nemzet. kitörölték a nemzet emlékezetéből. ha áttér a kereszténységre és történelmét. mellébeszélés és hazudozás nehéz ködpalástja alól egy másik hősmonda és egy másik Botond sejlik fel. AZ AGYONHALLGATOTT MÁSIK BOTOND E képzeletmozgató ősvalláskori monda árnyékába vetve. noha bőséggel volna okunk megemlékezni róla. istenét. aki egy nemzedékkel korábban élt s föltehető. ha ilyen hőse találtatna. Sehol sem hallunk ennek a másik Botondnak viselt dolgairól. semmint beszélni róla. Erről a másik Botondról. amelyet titkos erők Géza és István uralma alatta magyar faj ellen elkövettek. akinek nevéhez folt tapad s inkább illik hallgatni. ezért kellett őt közel egy ezredévre kitörölni a nemzet emlékezetéből. Gondoljuk csak el: útjában állt a hazugságnak.egészen Konstantinápolyig mentek ők. szándékának és érdekérvényesítésének. a sokat támadott Anonymus számol be ragyogó haditetteiről. Elnyelték. . vitézi hőstetteiről. Ezért irtották ki Kölpény fia Botond vezért és seregét agyonhallgatással mindenestül.márpedig Botond vezér nem is egyszer. de már puszta létével is aláaknázza és porbadöntéssel fenyegeti azt az ezer éve összeeszkábált s azóta toldozott-foldozott hazugságfelhő-kakukkvárat. Nincs két Botondunk. katonailag védtelenné tette és kiszolgáltatta az országot ellenségeinek s Magyarországot csak a kereszténység menthette meg. tisztánlátásának megrontására tákoltak össze annak a nemzettragédiának az eltussolására." 10. szabadságát. de többszörösen visszavágott s háromszorosan is megtorolta a magyarokon esett sérelmeket -. amely kívül maradt az augsburgi csapdán s társai pusztulásának láttán fölbőszülve bosszút állt elesett társaiért. amelyet a magyar nép bódítására. amilyen nekünk e tömény feledésbe fojtott Botond vezér. hogy az augsburgi ütközet mindent eldöntött. akárcsak holmi bűnös személyé. Egyedül Anonymus. sőt még csak a neve sem került sehol megemlítésre. semmit sem tudunk. ilyen hőse lehet s nemzeti pantheonjának központi helyére állítaná.

sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le. amit a régi magyarok harcmodoráról. az rögtön egybetömörült. hogy a veszedelemben maradt résznek segítségére legyenek. mint aki sivatagon akar élelem és víz nélkül átkelni. majd Kölpény fia Botond vezérletével.Lássuk hát Kölpény fia Botond vezérnek és seregének tetteit Névtelen Jegyzőnk megvilágításában. 11. mégis legyőzőiket erősebben. mihelyt értesülnek róla. bátorságáról ókori. diadalmasabban győzték le. Botondnak tökéletesen sikerült megoldania a rejtőzés és észrevétlenül maradás nagy körültekintést. mint a méhek. váratlanul rontottak elő és meglepetésszerűen rácsaptak a már-már győzelmét ünnepelni kezdő nyugati seregre. Pánikot keltve. Hozzátartozik az elmondottakhoz. míg a nemzetközi sereg hazatérőben széttagolódik. Megvárják. hozzáértést igénylő feladatát. mi történt társaikkal. hogy Ottó és hadserege semmit sem tudott Botond hadának létezéséről. velőtrázó Huj-huj-haj! ordítással rohantak a legöldöklőbb csatába." Valósággal hősénekbe illő Botond tartalékseregének a régi magyarokra olyigen jellemző halálmegvető küzdelme a túlerejű ellenséggel szemben: "Mint sebzett oroszlánok. hogy a magyarok. úgy jár. bátran és emberül helytállottak. hivatástudatával és páratlan hadisikereivel is. hanem mindenképpen rajta voltak. ez tette legyőzhetetlenné Árpád és az Árpád utáni időszak magyarjait. Aki tartalék nélkül visel háborút." Névtelen Jegyzőnknek ez a leírása tökéletesen egybevág mindazzal. akkor . mikor látták. Midőn vágtatva utolérte a mezőn. BOSSZÚÁLLÓ BOTOND SEREGE VISSZAVÁG Szóltunk már a tartaléksereg nélkülözhetetlenségéről. hogy társaik az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. Ez tette az ókor szkítáit Ázsia és Európa uraivá. bosszúvágytól felajzva a távozó nyugati sereg nyomába erednek. a tartaléksereg őrizte húszezer foglyot kardélre hányják. Egymást nem hagyták el. üldözőbe vette. És noha le voltak győzve. Anonymus tudósítását ebben a vonatkozásban is korhűnek és teljes hitelűnek kell tartanunk. mert felfogásuk szerint a legnagyobb öröm és dicsőség halni a hazáért. De egybevág az ősi szkítamagyarság vitézi életszemléletével. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. "Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz. Az Augsburg környéki erdőkben megfészkelt harmadik sereget a magyarok titkos cselének is tekinthetjük. Mert teljesen bizonyosra vehető. mert a magyarok nyilaikkal .mint Kézai tudósít erről – "a sereg nagyobbik részét. amelyik a Rajna felé igyekezett. Örömteli önfeledtségben. bizánci és hazai források nyomán tudunk.

megfutamítása után végül behatoltak Franciaországba." (Kézai 138-139. tudniillik a lotharingiai és a sváb herceggel.és Hyllföldet szintén kezükre kerítették. És midőn meglátták Lombardia síkságát. sok zsákmányt raboltak. "Innen fölkerekedve később Ulmnál átkeltek a Duna folyón. Ezek végül mintegy halálraváltan a magyarok kezére adták magukat." Az öröm azonban ürömmel jár. VALAMENNYIÜKET LEFEJEZTÉK TÁRSAIK HALOTTI ÁLDOZATÁUL.) Anonymus szerint "egész Bajorországot és Alemanniát. sőt azok vezéreit. Innen pedig továbbmenve egészen a Rhone folyóig. óriási kincset raboltak el onnan.Botond nevét elhallgatva. "De midőn innen győzelmesen visszatértek. Wormsnál átkeltek a Rajnán. Majd továbbindulva Frank. nevezetesen Susát és Torinót. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították. számszerint nyolcezren voltak. s végül így tértek meg saját birtokukra. átszáguldva rajta. akik hatalmas sereggel jöttek ellenük. hazatértek." De még ez a második visszatorlás sem csillapította a magyarok dühét. akiket lefejeztek. akárcsak többi középkori krónikásunk . Ott KÉT HADSEREGGEL TALÁLTÁK MAGUKAT SZEMBEN. Ezek legyőzésével. senkit és semmit nem kímélve. s nagy mészárlást vittek végbe keresztények és a szerzetesek között. Ezt követően. s .csöppet sem szépíti a bosszúálló sereg által véghezvitt cselekményeket. Mihelyt elfogták őket. Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták. sem hátrálni nem engedték őket. A felajzódott bosszúvágy még korántsem nyugodott meg. s kifosztottak két várost. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket. dúlva száguldozták végig a nyugati tartományokat." A magyarok még nem tekintik az ügyet elintézettnek. a hazatérőben levő sereget újabb csapás éri. "Zolta vezér meg főemberei Lél. A katonák és pajzshordozók pedig.sebesítve sem megállni. Bulcsú és többi vitézeik (méltatlan) halála miatt szerfölött fölháborodtak. akik pedig megmenekültek közülük. Viharfelhőként iramlottak tovább Kölpény fia Botond vezetésével s a bosszú és megtorlás angyalaiként öldökölve. és amikor a fuldai kolostorhoz értek. miután az egész Svábországot földúlták. Raguzáig hatoltak. útat nyitva maguknak Itáliába. Kézai . inkább durvábbra formálja a történteket. s nemhogy enyhítené.

E mesterkedés lényege: lesújtani. Ottó király ellenségei) szentel a magyar visszavágásnak. ami volt. mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt.írja Anonymus -.ellenségeivé lettek a németeknek Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. Bajorországot." A korabeliek tehát egyáltalán nem tartották sorsfordítónak a lechmezei csatát. Még többet elárul az a mód. híven jellemzi a történetmanipulátorok elképesztő eltökéltségét a valós történelmi eseményeknek a maguk eredeti mivoltából való kiforgatására." Visszaadni a kölcsönt! Ez a gondolat a magyar nép lelkében (és szókincsében) mindmáig él. három seregrészre tagolt magyar sereg indul három parancsnokkal az élén I. Ezzel szemben a valóság az. Még ugyanabban az évben I. önvédelme teljesen összeomlott. hogy ez a messze külföldön elszenvedett vereség nem törte meg a magyarság erejét és mit sem változtatott a magyarok katonai legyőzhetetlenségének tényén. 12. ezért kell kerülni idevágó részeiket. nagyböjt idején átkeltek a Rajna . Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. Majd innen továbbmenve. két parancsnokot feltüntető krónikási szövegek csonkulás . Az ekkor kiküldött megtorló jellegű visszavágásra katonailag felkészült. másrészt meg azért. hogy ezúttal is. s úgy tenni. hogy katonai ereje. nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. "Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot (vagyis az augsburgi győzőt). hogy akárhogyan. s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. mintha e két fejezet nem is létezne. Két egész fejezetet elhallgatni." Érdemes megjegyeznünk. hogy a később eluralkodó. miként az előző hadműveletek során.révén jöttek létre. hogy A MAGYAROK A HADAKOZÁSNAK MEGSZOKOTT VISZONTAGSÁGAIBAN LEGYŐZHETETLENEK . nagy hadat küldött Ottó király ellen.kiváltképp Anonymusé . mikor az augsburgi ütközetről esik szó. ahogy a magyar nagykirály a segélykérő követséget fogadta: "Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. de visszaadják neki a kölcsönt. Alemanniát. azt a látszatot keltve. egy ütközetnek a sok közül.összevonás .ezt tanúsítják. Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. és nem hallgatták el. létszámra hatalmasabb sereg le is gyűr minden ellenállást és diadalmasan száguld át a nyugati országokon. reménytelen helyzetbe hozni a tizedik évszázad magyarságát. Krónikáink . "Tudták ugyanis. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. hogy fegyveres segítséget kérjenek Ottó ellen. Ottó ellen. A MÁSODIK VISSZAVÁGÁS Anonymus két egész fejezetet (Lél és Bulcsú halála. és ez az ismétlődő hármas tagolódás is arra figyelmeztet. annak vették. Ottó császár germán ellenlábasai keresik fel a magyarok uralkodóját.

amely minden jóban fölösen bővelkedett. Botond. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. karddal törtek utat. Előd fia Szabolcsról itt már nem esik szó. meg is halt és a Verőce folyó közelében temették el. KILOBBANT. mint a nyert diadalt elveszíteni. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. következésképp elesett a hadjárat során). Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. mikor megrázó. akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve CSODAMÓD ELKEZDETT ERŐTLENEDNI. hogy Ottó sem nézi tétlenül az országát dúló magyarok pusztításait. KÖLPÉNY FIA BOTOND VEZÉR CSODÁLATOS HALÁLA Mi sem természetesebb azonban. átkeltek a senonok hegyein. KÜLDETÉSÉT HIÁNYTALANUL TELJESÍTETTE. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. különös s a maga mivoltában tán egyedülálló tragédia következik be: "Mikor Botond meg Örkény visszatértek Pannonia földjére (a harmadik vezérről. A látleletet szűkszavúsága ellenére meglepően pontos. tengernyi harci viszontagságból diadalmasan. visszavilágít a roppant távolságokat átfogó hadjárat megpróbáltatásaira.folyón. és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották." Nagy ünnepléssel fogadják a hosszú útról. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták. Anonymus tudósítása szerint "Ottó német királya Rajna folyó mellett cselt vet nekik. de . ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. Örkény. szokása szerint lesből megrohanja őket. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. S EZEK ELFOGYTÁN KIHAMVADT. Azután továbbvonulva Torinót. CSODÁLATOS VOLT KÖLPÉNY FIA BOTOND ÉLETE. miután az említett nemzeteket mind legyőzték." 13. emberfeletti erőfeszítéseire. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. UTOLSÓ ÉLETENERGIÁIT IS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN ÉGETTE EL. . sőt vadul berontva az Isten egyházaiba.nem veszteségek nélkül hazatérő megviselt hősöket. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba. és bevették Susa városát.sajna . AKÁR EGY ELHUNYÓ FÁKLYA. a hatalmas távolságokat átfogó hadjárattól kimerülten hazafelé tartanak." Névtelen jegyzőnk akaratlanul is halottkémi látleletet ad Kölpény fia Botond vezér haláláról. s a végzetes fizikai kimerültség folytán rohamosan beálló életerő-sorvadás képét adva. DE MÉG CSODÁLATOSABB VOLT HALÁLA. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték. Még tart az ünnepség. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek. még azokat is kifosztották. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban. ezt a dúsgazdag várost vívták meg. sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. s mikor zsákmánnyal megrakodva.

amely SZINTE ÉRTHETETLEN DÜHVEL ÉS MAKACSSÁGGAL EGY ÉVEZREDEN ÁT IRTOTT MINDENT. . mindenre kiterjedő múlandóság. Csupa horgadó titok. kőbe vésett. A felsorolt romboló erőkön kívül azonban van még egy olyan közismert tényező.őseink nagyobb gondot fordítottak a tényleges férfias küzdelemre. Felmerül a kérdés: miként keletkezett nemzeti emlékezetünknek ezen irdatlan pusztasága. amelyekbe X-XI. nagy gondot fordítottak a történelmi tények megörökítésére. egymást kizáró tényeket rejt. bemoházott korhadó rönkök mindenfelé. nyomravezető jel. miként keletkeztek az óriási vakfoltok. Valóban emlékezetünkből kitörölt korszakokról beszélhetünk. sűrített képtelenség? Rá kell jönnünk az alábbiakban: az ellentmondás csupán látszólagos. AMI RÉGMÚLTUNKRA EMLÉKEZTETETT. feledés a gyötrő hiány oka. De az általános pusztításon belül sajátos jelenség figyelhető meg: az adatirtás a legkényesebb. Ámde ez sem ad kellő magyarázatot azokra az óriási. vajon nem holmiféle fából vaskarika. ereklyéink megsemmisítésében: A KERESZTÉNY INKVIZÍCIÓ. rablások. a felrótt. mint azok feljegyzésére. hova nem ér el az emlékezet.-i eseményvonulataiban mindenütt az adatirtás tényeibe ütközünk. netán a háborús dúlások. látásszűkítésről. miként következett be a nemzeti emlékezetvesztés korai történelmünk e rendkívüli jelentőségű térségében. hanyagságaival magyarázható-e mindez. Történelmünk X-XI.NEMZETKŐZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN NYOMTALANÍTOTT TITKOK NYOMÁBAN Címünk paradox. sz. nemzeti hagyománykincsünk. Láthatatlan kezek kiszaggatták e viharos korszak történelmének lapjait s ezáltal az egész korszakot homályba döntötték. kidöntött fatörzsek. nyomozás alá vetni. papírra vetett emlékek pusztulása. krónikákra. őskódexekre. félreeső fennsíkon. sehol egy járható ösvény. eszméletcsonkításról. hogy miként egyik historikusunk kifejtette .-i (részint korábbi és későbbi) történetünkben ütközünk. írásban megörökítésére? Vagy maga az idő okozta múlás. sz. Lélekszakasztó pusztaság húzódik itt mindenfelé. mesterségesen keltett vakfoltokra. azzal. fába faragott. emlékek megsemmisülésében. hogy mi zajlott le itt ezekben a vészterhes időkben. Nyomozáshoz nyomok kellenek. amely vezető szerepet vitt írott emlékeink. a természetes úton bekövetkező. kik eleiknek és tetteiknek tiszteletében éltek. MINDENT. de óhatatlanul szükséges is: enélkül lehetetlen volna a valósághű történelemfeltárás. valamikori roppant erdőirtáson bolyonganánk. égetések? Számos tény tanúsítja: a régi magyarok. hogy a felsorolt tényezők is szerepet játszottak a feljegyzések. krónikáinkban számos jel utal a hazai írásbeliség korai általános elterjedésére és nemzetünk történetéről készült írásos művekre. AMI MAGYAR VOLT ÉS A RÉGISÉG JEGYEIT VISELTE MAGÁN. Az emlékezetőrzés mulasztásaival. Hagyományainkban. tüskés embermagas bozót. nyomok nélkül nyomozni hogy lehetne? Nyomtalanul nyomokra miként bukkanhatunk? Nyomtalanított titkok nyomában nyomozni. a nyomtalanított titkok nyomozása és felderítése nemcsak lehetséges. sötétárnyú talány itt minden. nyomokat nyomatékosítani. romlás. Mintha elvadult tájon. Kétségtelen azonban.

körülmények és következmények elemzése. sz. Taksony (947-972) uralkodása kívül esik rajta. mert maga a nyomtalanítás is árulkodó és bizonyító lehet. rendellenességeire és szinte beláthatatlan következményeire utalnak: e szemünk elől elfedett haláleset mögül titkos mesterkedések okozta . Az előzmények. tények. ahol a legfontosabb volna. hasonlatosan valamiféle gigantikus grafikai műhöz.-i történelmi tragédiája. minden adat. mindig maradnak áruló nyomok. azokra az adatokra. a mű egésze . melynek célja: megakadályozni.továbbá.leglényegesebb részek. konkrét adatokkal való egybevetése a történetvizsgáló hatalmas fegyvere a csalás leleplezésében. Így aztán az adatirtó nyomtalanítás mellé társul szegődik a félremagyarázás. Megállapítható tehát. hogy éppen ott ne lássunk tisztán. A történetvizsgálót azonban mindez nem riaszthatja vissza. nemzetközi magyarellenes összeesküvések rémtetteire. roppant mozaikképhez. sajátos nyomként a bűnüldöző szerveket a gaztett és a bűntevők leleplezésére. nemzetközi összefonódásai folytán keresztülvihetetlen. mivel azonban halála egybeesik Géza trónralépésével. mozzanatokra. . . ez a hatalmas apparátusokkal folytatott kettős tevékenység pedig szinte kilátástalanná teszi a történelmi valóságfeltárást. amelynek egyes elemei ugyan kiiktathatók. TAKSONY TITOKZATOS HALÁLA Vizsgálatunk közelebbi tárgya Magyarország és a magyar nemzet nagy X-XI. ahol éppen az elkövetők nyomtalanítási igyekezete vezeti. hanem tervszerű és célirányos tevékenység következményei. kulcsfontosságú adatok.azonban kiiktathatatlan összefüggései révén csalhatatlanul kirajzolja és logikai úton helyreállíthatóvá teszi a mesterségesen eltávolított.részint mert a teljes adatirtás a történelmi anyag sokrétűsége. amelyek Taksony halálának váratlan voltára. elködösített részeket. pontosabban Géza nagykirály trónralépésétől (972) Szent István haláláig (1038) terjedő korszak. legfőképpen a titkos erők tevékenységének csomópontjaira. gyanús jel eltüntetését. Mindez azonban még nem minden. Így semmi dolgunk nem volna vele. ha vannak titkai. Nincs róla semmilyen adat. amely adatok ismerete mindenre fényt vethetne. Taksony nagykirály halála tökéletes titok. Helyzete az adatirtás és a történelemtorzítás ellenére sem reménytelen: . a királygyilkosságokra. hogy a magyar történelmi múltból felénk ásító óriási fehér foltok nem természetes úton létrejött képződmények. úgy látszik feltárhatatlanok s az eset önmagában megfoghatatlan. kiterjedésű történelmi anyag egésze . események megsemmisítésére irányul. Titkai tehát. mondjuk ki: a magyarság elleni bűncselekményekre. a hamis értelmezés. Az ilymódon adódó nehézségekre figyelmeztetnünk kell az olvasót. Történelmi adatirtás ugyanis soha nem lehet tökéletes: a történelem szerteágazó nemzetközi szövevénye lehetetlenné teszi a teljes nyomtalanítást. megmásíthatók.a térben és időben sokrétű.végül. és nem utolsósorban: a történelmi anyag valójában egyetlen óriási összefüggő szerkezetet alkot. törölhetők. nem hagyhatjuk említetlenül. és így ne mérhessük fel romlásunk okait. ha több oldalról nem ütköznénk fölöttébb gyanús fejlemények sorába. miként ez a köznapi bűntényeknél is tapasztalható.

meghamisítása. miket a természetes halál. Taksony halálával ugyanis TÖRTÉNELMÜNK EGY LEPLEZETT. Kiváló uralkodó volt! Ősei szellemében és az ősi hitelvek. amely elfedi a mögötte tevékenykedő láthatatlan kormányzatot: a titkos háttértényezők szabad vadászterülete ez.nem minden él nélkül Taksony utódaira vonatkozóan: "Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élte valamennyi napján át HATALOMMAL ÉS SZÉPSZERÉVEL MEGTARTOTTA ORSZÁGÁNAK MINDEN JUSSÁT. mint az utána következők) Pályájának képe kirajzolódik előttünk.végzetes változások sarjadzanak elő. ha a gyermekként trónra ültetett királyokkal kapcsolatos sötét üzelmekre gondolunk. többek között a magyar királyok-királynék személyi adatainak módszeres eltüntetése. Géza ekkor vette át a hatalmat. Véletlen. nincs egyetlen szó sem. áthatolhatatlannak tetsző szövevényt és így láthatóvá teheti a történelmi hamiskártyázás minden mesterkedését. a történelem-manipulátorok. TÖRÉSRENDSZEREINEK KEZDETEIHEZ. manipulálása. AMELYEK ÍZRŐL-ÍZRE. hogy átszakítsa a hazugságokból nagy gonddal szűkre szőtt." (nem úgy. hivatott vezetője. HOGY ELTÜNTESSÉK A MAGYAR FAJ ORVUL VÉGHEZVITT GERINCROPPANTÁSÁNAK S A MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG ELLEN TÖBB MINT EGY ÉVEZREDEN ÁT VÍVOTT TITKOS HÁBORÚ RÉMTETTEINEK MINDEN NYOMÁT. A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA ÉVEZREDES ERÓZIÓVONALAINAK. életrajzi adatai perdöntő bizonyítékokat szolgáltathatnak a történelem-eltitkoló. S ITT INDULNAK BE A MAGYAR TÖRTÉNELEM MANIPULÁLÁSÁNAK ROPPANT KÖDÖSÍTŐ. krónikási hanyagság. hatalmi jelkép. ezáltal már önmagában lehetetlenné válik cselekedete rugóinak és az őt . ADATIRTÁSSAL. országlásáról a történeti forrásokból képet alkothatunk. DE RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS MÉLYREHATÓ VÁLSÁGZÓNÁJÁHOZ ÉRKEZÜNK. korai haláláról. hogy "meghalt". (A gyermekkirály = uralkodásra éretlen és arra képtelen király. Könnyű ezt átlátnunk. Mi több. a köznép rajongásig szerette. csakhogy ezt megcáfolják a körülmények. ELHALLGATÁSSAL ÉS FÉLREMAGYARÁZÁSSAL ELFEDETT ROPPANT SZAKADÉKHOZ. Taksony életéről. még testi megjelenéséről is képet alkothatunk: "Szép nagy szeme volt és fekete. hogy fia. mulasztás. de a szó nemes értelmében vett. amely alatta szabadságban és jólétben virágzott. adatelnyelés számlájára írandó. inkvizítorok ugyanis felismerték: királyaink életének és halálának tényei. miként ezt névtelen jegyzőnk megjegyezte . a konkrét számadatok tanúsága alkalmas rá. végzete bekövetkezéséről.) Utólag viszont elég eltitkolni a gyermekkirály életkorát. illetve halálkörülményeinek elhallgatása a célzatos adatirtás. ADATIRTÓ HAZUGSÁGGÉPEZETEI IS. szokáshagyományok értelmében kormányozta az országot. A tények azt tanúsítják. Itt kezdődik meg például. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz" Csupán tragédiájáról. s mert jóságos uralkodó volt. vélhetnénk. hogy Taksony halálának. még fizikai mivoltáról. még annyi sem. -meghamisító ténykedések leleplezésére. illetve az események szabályos menete alapján semmiképpen sem lehet kielégítőnek mondani. puha haja. Népének nem zsarnoka. ÉVSZÁZADRÓL ÉVSZÁZADRA VÉGIGVIZSLATJÁK A MAGYAR TÖRTÉNELEM ESEMÉNYEINEK MINDEN MOZZANATÁT. Magyarország hatalma az ő uralkodása alatt töretlen volt. gyámola volt. 972-ben bekövetkezett halálára csupán következtethetünk abból a tényből.

illetve tovább birtokolják az ország fölötti hatalmat. kezükbe ragadják. Ezáltal ugyanis kettős célt érnek el: a/ Lehetetlenné válik a nemzedéki tapasztalatcsere és tapasztalatátadás. s ilymódon bő lehetőség nyílik rá. amikor neveletlen gyermekeik.. kormányzóképtelen gyermekként kerül a trónra. Mi több.a magyar birodalom urává vált. amelyek a király-apa életét kioltották. harmincadik éveiben járó férfi volt s már 967-ben. Zsolt életében. (Az egyetlen elfogadható magyarázat az volna . kezdenek kinőni a gyermekkorból.. Taksony halála és fia. már nős. Lássuk a tényeket. hogy Zsolt nagybeteg volt és számolt a halálával .de hol volt a kor orvostudománya attól. Nemcsak az ő adatait tüntették el és gyúrták át. . 972-re Taksony nagykirály már halott. Nem is szólva azokról az elkerülhetetlen zavarokról. hogy azok az erők.noha erre semmi sem utal -. válságjelenségekről. hanem Gézáét is. az apakirály nem vezetheti be reménybeni utódját a kormányzás rejtelmeibe és nem vértezheti fel őt annak veszélyeivel szemben. Szerencsére fennmaradt két áruló adat: Taksony születésének és trónralépésének éve. családos. de ennek taglalásába nem akarunk belebocsájtkozni. Géza hatalomátvétele körül nagy az adatirtás és sűrű a titok. kötetünkben Árpád-házi királyaink halálzónájaként jellemezzük harmincas éveiket. 947-ben koronázták királlyá. köztük a reménybeni trónutód. hogy ennek a majdani bekövetkezését megállapítsa?) . amelyek a királycserék óhatatlan kísérőjelenségei... Az ország kormányzatának legyöngítésére törekvő vagy azt éppen kézbentartó láthatatlan erőknek sötét céljaik érdekében itt kell közbelépnie és elrekesztenie.Zsolt mindenesetre fia megkoronázása után három évvel meghal.kormányzásra képtelenül . A HALÁLZÓNA titka: a királyok ekkor jutnak abba az életkorba. Taksony 934-ben született.mozgató árnyékkormány romboló tevékenységének felismerése. tizenhárom éves korában! Rejtély. kormányzásra még képtelen fiát. De hol a Taksony utáni gyermekkirály? GÉZA NAGYKIRÁLY TRÓNRALÉPÉSÉNEK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Hivatalos történészeink egyöntetűen úgy vélik: Géza meglett emberként került hatalomra. b/ Utódja éretlen-tapasztalatlan. hogy Zsolt miért tette maga helyett királlyá még gyermekkorú. elmetszenie az apa-király életfonalát. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK (Hogyan haltak meg a magyar királyok?) c. következésképp szükségszerűen mások kormányoznak helyette. még apja. Taksony tehát tizenhárom éves éretlen fővel . Fordítva ugyanez érvényesül királyaink rejtélyes halálkörülményeinek elhallgatásában. A halálzóna tehát itt van. Harmincnyolc éves korára.

REJTÉLYES HÁTTÉRVONULATOK GÉZA URALKODÁSÁNAK KEZDETÉN TITOKZATOS KÖVETJÁRÁSOK . tehát huszonegy-huszonhárom éves korában gyermeke is született. Romlásunk egyik tükörképe ez.997 997 (1001)-1038 1063-1074 1116-1131 1141-1161 1161-1173 1205 1272-1290 TRÓNRA LÉPÉSEKOR 13 éves 14 (12-16) éves cca. Vagyis beáll a tragikus képlet: egyfelől halálzóna által letarolt királyapa. hogy Taksony korán. (Alátámasztja ezt a feltevést az a tény. Géza III. melynek gyermek(ek) a királya(i)!" Mindezek előrebocsájtása nélkül lehetetlen megértenünk a következendőket. hogy Géza nem első gyermeke volt. És itt emlékeznünk kell a Shakespeare-i igére: "Jaj annak az országnak. valójában 12-16 éves lehetett.valahányadik gyermekeként született Vajk nevű fia. Számolnunk kell azzal is. remek. István Salamon II. László IV. hogy nálunk ekkor még nem érvényesült a nyugati mintájú öröklési és trónutódlási rend és nem a legidősebb fiúgyermek került az apja utána trónra. mondhatnánk. a későbbi Szent István.) Géza életkora tehát a fentiek értelmében trónralépésekor legfeljebb tizenhét. E tények alapján ki kell bővítenünk a Királygyilkosságok c. másfelől kiskorúként trónaültetett király gyermek. kötetünk Árpád-házi gyermekkirályainkról közölt táblázatát.972 972. Tegyük fel. Géza erre az időpontra már meg is özvegyült. 14 éves 11 éves 15 éves 11 éves 15 éves 3 éves 10 éves Őket még hat vegyesházi gyermekkirályunk követi. húsz-huszonkét éves korában nősült és már egy éven belül. Ennek középarányosául 14 évet kapunk. István III. NEVE Taksony Géza Szt. Csak egy a bökkenő: miként lehet egy harmincnyolc éves elhunyt királynak harmincvalahány éves fia? Számoljunk utána egy kicsit. Kun László URALKODÁSI IDEJE 947. Remek. Mi több. István II.

a titkok gócpontja. trónját. Vadászebtürelem s szívósság kell itt. de ezek a követjárások nem nyílt. a holt fa életét. a magyar nagyhatalom aláaknázására és olyan rendhagyó fejlemények következnek be. minden balra fordul s a hatalmas Magyarország és a magyar faj a végpusztulás peremére kerül. ha az igazságnak a nyomára akarunk jutni. gyors egymásutánban két követséget meneszt a magyar királyi udvarba. Régesrégi titkok rejtőznek itt. Háromnegyed évszázad diadalmas magyar külháború-sorozatai után a legjelentősebb ellenfél. Ígéretesen fénylő utak vezetnek a jövőbe: az ország gazdasága. melyben az egyik fél. megcsonkítására. hogy felismerné: ez az elfátyolozott viaskodás nem játék. Az ifjú magyar uralkodó még meg sem melegszik a trónján. hatalma szilárd. baráti érintkezés. fantasztikusnak. nem erről van szó. kábultan támolyogva vesz részt. s a kockán forgó tét: minden! Az egész nemzeti lét. élet és hatalom. a két fél részéről megtörténik a kapcsolatfel-vétel. burjánzó hazugságok. Láthatatlan birkózás indul. máris olyan titkos mesterkedések indulnak az ország behálózására. Láthatatlan erők lépnek fel és magukhoz ragadják az eseményeket. mikből titokzatos fény csap ki. mezőgazdasága. földalatti erők lendülnek mozgásba. eszmei avar. bemocskosodott ezeréves titkok. virágzás s pusztulás. de álcázott vérre menő. hasonlók erdők mélyén. különös. a magyar és a német egymásra talál és békejobbot nyújt egymásnak? Ki tagadná ennek óriási jelentőségét? Másként alakulna a két nagy nemzet. Ottó német császár mintha csak Géza hatalomátvételére várt volna. azaz 907 óta senki sem támadta meg.Megtörtént a királycsere.a magyarság katonai hatalmát ismerve . mert titoközön borít itt mindent. És ekkor látható jel és ok nélkül . melyet létfontossága miatt hét lepellel lefednek. rossz kérgek. Béke van. nedves talajon korhadó fatörzsekhez. egyáltalán nem erről. Békeszándékok mozdulnak meg a szívekben? Frigykötési hajlandóságok? A két nagy ellenfél. béke és összefogás jegyében lépnek fel. amelyeket bízvást nevezhetünk elképesztőnek. háborús cselekményekre immár hosszú évek óta nem került sor. mivel az ellenséges erők . ipara. S a titkok titka. ködöző mételyrétegek. függetlenség és idegen elnyomás. fenntartás nélkül tömörül Árpád-vérű uralkodója körül. és XI. népe egységes és szabad. nem holmiféle baráti ölelkezés. korom. Magyarországot egyébként az árpádi honvisszafoglalás befejezése. de . De nem ez történik.távol állnak attól. évezredmély ferdítés. hogy támadást kíséreljenek meg. még csak kísérlet sem történt az ország felségterületének megtámadására. Követjárások indulnak német részről. hatalmát semmi sem rendítheti meg. anélkül. eladdig elképzelhetetlen mozgolódások kezdődnek. egész történelmünket s kiváltképp a X. századot. Géza és István király történetét.a magyar hatalom megroppan. a németség kezdeményezésére mintha magyar-német közeledés jelei mutatkoznának. szabadság és rabiga. por. erre pedig a magyar fél viszontkövetséggel felel. a legmélyebben elhallgatott titok az a titkos cselekmény. elorzott múlt s jövő. s Európa és a világ sorsa. Alig történt meg a királycsere. rothadását jelző titok. Küszöbön áll talán a magyar-német ölelkezés? I. szépreményű ifjú király az ország trónján: nem kell ellenséges támadástól tartani. mintha álomban tenné. a magyar. élet-halál tusa.

a gazdagabbak és a szegények közül újjászületnek a szent keresztségben. m. hogy "sokan az előkelők. A prágai püspök parancsára. de tán méginkább az. hogy az ősei hitéhez a ránehezedő kényszerrel szemben is dacoló király önként tett volna esküt. fegyverrel kényszeríti ősei hitének elhagyására és a kereszténység felvételére. titkos utakon. hogy bárki is fellebbentse a titokról a fátyolt s megmutassa. Wolfgang. akik a templomi ünnepséget jóeleve elhatározták és megrendezték. "Kitűzték a napot. ezt tanúsítja. mielőbb gondoskodni fog arról. amelynek lényegi célja az erőszak és kényszer meghirdetése. hogy több mint egy évezred sem volt elegendő ahhoz. eskütétel nélkül is meghirdethette volna elhatározása végrehaj-tását. a klérustól való függőségét fejezi ki.az új hitre. A KIRÁLY ESKÜJE Petrus Ransanus művének egyik helyén arról számol be. Források egyöntetű tanúskodása és a tagadhatatlan történelmi tények tanúsítják. hogy kényszert alkalmaz és fegyverrel rákényszeríti nemzetére az egyházi főméltóságokba ültetett jövevény papok hitét. Miért volt hát szükséges ehhez a templomi eskütétel? Bárhogyan forgassuk is. hogy a nyilvánosság előtt kötelezze magát a kényszerítésre." (i. a gazdagabbak és a szegények közül" is megjelentek. Sikerült tehát Gézát olyan kényszerhelyzetbe hozni. Géza ekkor fogadalommal kötelezte magát és esküvel ígérte. amelynek igazi mibenlétéről sem neki. de teljesen kizárttá teszi azt az a tény. s mára többesszám használata is jelzi. rákényszeríti saját nemzetére azt a hitet. a maga (esetleges) szándékait esküvel bizonyítani kénytelen királlyal. Az sem lehet pillanatig sem kétséges.elkendőzött arccal. Vajon valamilyen ismeretlen okból önszántából jutott Géza erre az elhatározásra? Szuverén uralkodóként a maga hatalmából minden külön fogadkozás. egyházi segédlettel kimondatott tehát a népre . Géza esküvel fogadja meg Adalbert prágai püspöknek. hogy Géza korának. nem Géza tűzte ki (erre módja sem igen lehetett volna). hanem bizonyos. kényszerítéssel dacolva . nyilvánosság előtt elkötelezze a királyt és a hatalmi szerveket (erőszakszerveket) a fegyveres kényszer alkalmazására a térítésnél. "Kitűzték a napot" . Ez volt a nyilvános templomi ünnepség célja. hogy Géza maga sem tért át . uralkodása kezdeti szakaszának papsága külországokból frissiben jött idegen. a Sankt Gallen szomszédságában állott einsiedelni bencés kolostor szerzetese vezette az első követséget. sem nemzetének nem lehetett tudomása? Maga a helyzet cáfolja a királyt illetően az önkéntességet. hogy ez a nyilvános és megszégyenítő eskütétel nem Géza kezdeményezésére történt. mi történt. sanda szándékkal. A szervezés sokrétű és alapos volt.mondja Ransanus. Képtelenség hát föltenni.minden nyomással. hogy a kényszerítés elvét ünnepélyes templomi keretek között mintegy szentesítse.) Miért tesz esküt a magyar királya prágai püspök színe előtt? Mi készteti e lealázó cselekedetre? Önmagától szánta rá magát vajon erre? Belső meggyőződésből? Ki tűzték a napot. amelyen ők és sokan az előkelők. 111. hanem mert erre felszólították. Felső parancsra. ez az aktus Gézának az egyháztól. annyira titkosak. hogy minden alattvalója parancsának engedelmeskedve s példájaszerint Krisztus hívévé váljék. kényszerítették azok. vagyis minden előre elhatároztatott és elrendeltetett. s ha kell. Olyan egyházi-hatalmi aktus volt ez tehát. A papság itt mint fölöttes erő áll szemben az alárendelt. Magyarul nemis beszélő jövevény egyházfiak előtt a király eskütételre kényszerüljön s esküvel fogadja meg. hogy Géza esküt tett a fegyveres térítés végrehajtására. meg nem nevezett személyiségek. hogy a magyarságot paranccsal. s titkosak a céljaik is.

kudarcát semmi sem bizonyítja. Ottó feje fölött átnyúlva visszarendelje a császári követséget.) Szabó Károly említetlenül hagyja itt. azt hangoztatják. olymódon. "Hazánk. De vegyük sorra a tényeket. a német birodalom felsősége alá vetni.a kényszer alkalmazása a kereszténységre térítésben. mivel Piligrin. bátran nevezhetnénk a germán terjeszkedés és titkos hódítás korának is. kik jól kigondolt terv szerint készültek a harcias szellemű magyarokat a kereszténység szelídítő igájába szorítani. Géza eskütétele is arra utal. melyet előszeretettel jelölnek a kereszténységre térítés korának. Nagy a ködkavarás. hogy nemcsak "fegyvertelen lelki hódítók.. hogy Wolfgang titkos diplomáciai megbízással küldetett Magyarország királyához. de arra volt módja-ereje. mely még Taks korában a nyugot befolyása előtt zárva állt. illetve el sem kezdődött. hogy apátjának engedélyével elinduljon Magyarországra téríteni. Ellenkezőleg. hogy Wolfgang követsége sikertelen volt és félbe is szakadt. Wolfgang útja rendkívül sikeres volt. hogy a gyanútlan s a halálos veszedelemre későn ébredő nemzet ne is sejtse. aki a történelmi tények ellenére a régi magyarok sosemvolt "megtérési vágyáról" ír." de ennek örve alatt fegyveres hódítók hatalmas seregei is elözönlötték titkos utakon az országot. Gyejcs (Géza) kormányának legelső éveiben a császár és a német papság befolyásának önkényt látszik föltárni keblét. Passau püspöke (aki jogcím nélkül igényt formált a nemlétező pannóniai egyházmegyére) merő féltékenységből visszahívta őt. Kétségtelen. Ha a szellemi csúcsteljesítményeket nyilvántartanák. Piligrin püspök visszarendelte. azután politikailag is. ezt a képtelenséget be lehetne írni a rekordok könyvébe. a múlt század egyik jeles historikusa . Bizonyítékaink vannak erre. Alig ért azonban Pannónia végeihez. ami önmagában történelmi képtelenség és csak fokozza a Wolfgang követségével kapcsolatosan amúgy is fennálló zűrzavart.írja Szabó Károly. s egyszersmind a független magyar hazát először egyházilag a lelkiekben." (Szabó Károly: Vezérek kora 342. WOLFGANG SZERZETES REJTÉLYES FARKASJÁRÁSA A magyar történelemnek ezt a szakaszát. Győrffy György. Wolfgang útjának megszakítását. megbízója I." Elképesztően logikátlan feltevés: Ottó császár követét az alárendelt egyházfi hívja vissza! Piligrinnek nem volt lehetősége Wolfgang követi kijelölését megakadályozni. a következőket írja: "Bizonyos (?).azon fegyvertelen lelki hódítók előtt. Ottó német császár volt. mi készül titokban ellene. amit akar. hogy I. A pártidők felkapott párttörténésze. hogy ez az ifjú magyar király nem egészen azt teszi.. hogy az ekkortájt tudomásukra jutott magyar megtérési vágy buzdította fel Wolfgangot. . . mint e korban a megtérített népek rendes sorsa volt.

de szerepet játszik a Wolfgang-féle követség kudarcáról szóló hírverésben az a tény is. pályájával kapcsolatos fejlemények. és a nyomtalanítás tökéletesre sikerült. hogy Ottó császár 972 augusztusában. Kérdés lehet-e. nincs rá semmilyen adat. Wolfgang követjárása valóban gyorsabban ért véget a szokásosnál. rendhagyó és becsületsértő módon. köztük. hogy még Wolfgang püspöki helyének kiválasztása sem véletlen. Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezése tehát beszédes tény. . hanem Wolfgang személyes sorsával. az augsburgi ütközetben (955) elfogott magyar vezéreket. úgy ezt az eseményt aligha foghatjuk fel másként. Csakhogy a követjárás gyors és rövid lebonyolódása valamint az újabb követség elindítása több joggal enged arra következtetni. mit végzett a magyar királyi udvarban. még csak utalás sincs rá. minden adatot kiirtottak . aki legalkalmasabb a Magyarország ellen tervezett titkos diplomáciai akció lebonyolítására. Regensburg a magyarokkal való leszámolásának a jelképe volt. Való igaz: nincs semmilyen adat rá. E torz és történelmietlen feltevések mögött (egyéb sanda szándékoktól eltekintve) Wolfgang követjárásának rövid időtartamú lezajlása húzódik. mint olyan személynek kiválasztásához. 972 karácsonyán I. Ha nem vagyunk oktagadó oktalanok s föltesszük. Ottó császár. Még ugyanebben az évben.. a magyarokkal való véres leszámolás jelképévé nőtt. valakiknek nagyon fontos volt a nyomok eltüntetése. vitathatatlanul. mit intézett Wolfgang a magyar királyi udvarban. Regensburg ilymódon a korabeli germánság szemében a megtorlás. Wolfgang követjárásának sikeres vagy kudarcos voltára maga a történelem adja a megcáfolhatatlan választ. hogy követi érdemei elismeréséül? Megkockáztathatjuk talán még azt a feltevést is. Miként avatkozhatott volna bele ebbe a fölöttébb kényes és óriási horderejű titkos diplomáciai manőverbe a nemcsak politikailag. de egyházszervezetileg is teljesen illetéktelen Piligrin.Megállapításunkat a teljes bizonyosságig fokozza az a tény. tehát Wolfgang indulása előtt az einsiedelmi bencés apátságba látogatott és kiváltságleveleket adományozott az ottani szerzeteseknek. röviddel e követjárás után nevezteti ki Regensburg püspökévé az egyszerű szerzetest. méghozzá nyilvánvalóan és bizonyíthatóan követségével összefüggésben. ennek a szürke és mindaddig névtelen einsiedelmi szerzetesnek a pályája a sikertelennek bélyegzett követjárás után tüneményesen felívelt. és ennek eredményeként jutott Ottó császár Wolfgangnak. hogy Wolfgang követ járása nagyon is sikeres volt. s miként és miért hívhatta volna vissza Wolfgangot "Pannonia végeiről"? Mindez nem egyéb koholmánynál. E kiváltságlevelek adományozása arra utal. aki ekkoriban valójában a papságnak is fölöttes kényura volt. E két körülményből egyoldalú okoskodással következtettek a történelem-manipulátorok Wolfgang kudarcára. Csupán a következmények felől kell megközelíteni a kérdést. mégpedig nem is a Magyarországon beinduló rejtelmes változások (ezekre itt nem térünk ki). mint hogy Wolfgangot sikeres titkos diplomáciai szolgálatai fejében tették meg éppen ennek a városnak a püspökévé. hogy a nevezett apátságban amolyan személyiségvizsgálat ("káderezés") folyt.a titkos cselszövények csalhatatlan jele ez. hogy röviddel e követjárás után I. Wolfgangnak. A következmények tanúskodnak. hogy mindennek van oka. Ottó újabb követséget menesztett a magyarok uralkodójához. a katonai szokáshagyományok felháborító megsértésével Lehelt és Bulcsút. Wolfgangnak is. Itt végezték ki ugyanis bitófán.

a mellébeszélés és a hazugság fekete lappal zárja le itt a kutató tekintetet. A történelemhamisítás szörnyetege elnyelte a konkrét tényeket. Mi több. mikor a magyaroktól elbitorolt nyugati részeken már nagy lendülettel folyik a bajor telepesek betelepítése. a magyar nagyhatalom és a magyarság megrontására. magyarán: a Magyarországba történő titkos behatolásra. Ottó császár egy újabb titkos diplomáciai küldetésű követsége. Wolfgang püspök. Ottó császár 979-ben. megtámadása. Ez a második követségindítás visszavilágít a Wolfgangéra. azzal a kikötéssel.ÉS NEMZETROMBOLÁS MINDENKORI TITKOS PROGRAMJA 1. hogy sürgőssé vált az újabb követség kiküldése. Mi volt ez a felbecsülhetetlen szolgálat? Nem tudni. A német birodalomban mégsem találtatik alkalmasabb és magyarellenességében tántoríthatatlanabb személy ennél a korábban a magyar udvarba küldött egykori szerzetesnél. Wolfgang követségét nagy sebbel-lobbal követi I. pár évvel a rejtelmes magyarországi követi kaland után Wolfgangot még tovább emelték. De még ez sem minden. Annak jeléül. Az adatirtás. Hazafiság kikezdése. mint ez nyilvánvaló. Ezt pedig csak úgy értelmezhetjük. hogy új birtokain katonai erődítményeket létesítsen a várható magyar beütések visszaverésére. a betelepített bajorok védelmére. Megpuhította és előkészítette a talajt a Magyarország elleni diverzióra. hanem "Isten szolgája".De ez még nem minden. kicsúfolása. Egy fénynyalábot mégis rázuhantathatunk a történtekre. kiképzését a rá váró feladatra. Mindez csak a történetírás sarlatánjai által értelmezhető másként. egyházfi. Újabb beszédes tény ez. mi módon? Csak egyféle válasz lehetséges: Wolfgangnak sikerült kapcsolatot létesíteni a magyar udvarba beépült titkos idegenérdekű erőkkel és a megvesztegethető főurakkal. évi magyarországi követjárása során felbecsülhetetlen érdemekre tett szert titkos megbízóinak szemében és bizonyságát adta ádáz magyarellenességének. nem hadfi. A drámai következmények messzemenően alátámasztják e feltevést. Wolfgangnak a császár Erlaf környékén hatalmas birtokokat adományoz. hogy Wolfgang megpuhította a talajt a további titkos tárgyalásokra. Wolfgang Civakodó Henrik és családjának legfőbb patrónusává és politikai tanácsadójává emelkedik főként a magyarokkal kapcsolatos ügyek irányításában. mint olymódon. hogy Wolfgang sikertelennek bélyegzett követjárásával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a német császárok előtt. urai iránti hűségének. Bruno püspök ha lehet még rejtélyesebb követsége. rábízzák a Magyarország jövendő királynéjának kiszemelt Giesel des Traue (a hűség záloga) Giesel-Gizella nevelését: szellemi-politikai felkészítését. II. Következésképpen Wolfgang olyan eredményt ért el a magyar királyi udvarban. lejáratása . hogy Wolfgang 972. akik hajlandóságot mutattak egy udvari puccs végrehajtására. ORSZÁG. Felmerül a kérdés: hogyan.

a magyar nagykirály alázatosságot és engedelmességet fogad a cseh főpapnak: a prágai püspök rendelkezik a magyar király felett.) ".elárasztása és elrablása) 7. Géza. aki a magánszféra területén . Zavarkeltés. tisztességgel fogadta. MINDEN MÓDON KIMUTATTA NEKI.) Talán fölösleges is a kommentár: Géza. Moldova. meggyalázása (deheroizálás) és a hiteltelenített nemzeti hősök helyébe idegen hősöknek a köztudatba állítása 6. ő szabja. többek között a X. Adalbert önkényeskedését és Géza alávetését történelmi tények sorozata támasztja alá. Idegenek vezető tisztségbe juttatása 8. mit kell és mit szabad tennie. a vezér híveivel Krisztus apródja elé vonult (a magyar király a cseh főpap elé!). a nemzeti köztudatból való kiirtása ("A múltat végképp eltörölni. elpalástolt és a hivatalos kincstári beállítással megmagyarázhatatlan bukása éppúgy. századi magyar nagyhatalom rejtélyes. HOGY ENGEDELMES GYERMEK LESZ. eltorzítása 4. parancsolja meg. Erkölcs lezüllesztése 3.Jelentik neki. Szepesség stb. Bach-kor. mint Géza nagykirály érthetetlenségig rejtélyes viselkedése. A CSEH EGYHÁZ FŐPAPJA úton van hozzá az ő megtérésére és az őszinte hit előmozdítására. hogy dicsőítő áldozattal áldozzon az úristennek. A titkos idegen uralom megvalósítása 9.. aminek nincs gyakorlati vonzata. . Rákosi rémuralma) 10." (Árpád-kori legendák 35.2. amit tudott. Az ország felségterülete megcsonkításának megkezdése. Idegenek tömeges beáramoltatásával a nemzet etnikai egységének. KI(K) PARANCSOL(NAK) A MAGYAR KIRÁLYNAK? Hartvik püspök legendájában meghökkentő adatba ütközünk. Rabszolgahad indulj velünk"). a prágai Szent Adalbert püspök rendelkezéseinek megfelelően. Géza "nem mulasztott el megtenni mindent. etnikai tömbjeinek megtámadása. meghamisítása 5. A történelmi múlt eltörlése. ősi színmagyar felségterületek Szerémség. Kun Béla. Elmondhatatlan öröme támadt Krisztus új katonáiban. a köztudat minden módon való megzavarása. A titkos idegen uralom nyílt idegenuralommá való átalakítása és a nyílt idegenuralmi terror bevezetése (Ld. Saját hősök lejáratása. Csakhogy ezt a krónikási adatot. Itt természetesen tüstént hivatkozni lehet (és feltehetően némelyek meg is teszik ezt. szokványos szófordulat. és ahogy a látomás intette. a magyarság tömeges irtása. hogy ez csupán afféle szóvirág. noha kudarcosan)." (Kézai 158. Erdély. és amit tenni kellett népe megtérítése érdekében. hogy boldog Albert. felbontása (Ld.

milyen ősidők óta egy messze földön híres fából faragott óriási bálványszobor. hanem kormányzata hajtotta végre. Valóságnak kell elfogadnunk ezt s e mögül a tényadat mögül fölsötétlik az a nemzetközi összeesküvés. Állott vala Esztergom ősi királyi székvárosában ki tudja mikortól. képes volt feltárni a köréje sereglő nép kérdéseire a jövendő titkait. törvény jóváhagyása nélkül megtenni ezt bárki is? Lényeges. Adalbert. hogy merte porrá égetni a magyar régmúltnak ezt a régi időből származó. hogy parancsra cselekedett. ennek a ténynek alátámasztására hozzunk fel még egy adalékot a nemzetközi összeesküvésnek tett szolgálataiért szentté avatott prágai püspök jellemzésére. ez a külországi. tehát idegen Magyarországon. amit rákényszerítettek. amit rovására írnak. s amelyhez távoli földek lakói is zarándokolni jártak. mivel. s a (megfélemlített) népsokaság ezt tűrte. ha feltesszük. ahol beutazott idegenként. az Élő Isten képe mása. s uralkodóként csupán azt tette. s eltűrvén minden sérelmet. de csehföldi. feltétlenül megjegyzendő körülmény: Adalbert nem magyar. hogy már akkor meg volt félemlítve a nép? Lehetséges. tüzet vetni a vendéglátó ország által emelt vallási jellegű ereklyére. a bálvány papjai és az elképedt sokaság szeme láttára felgyújtotta és porig égette ősvallásunk e bámulatos ereklyéjét. kérdőrevonással és fenyegetéssel dacolva ragaszkodott ősei hitéhez. Ellentmondásos tetteire csak úgy kaphatunk választ. mindennek alávetette magát? Nyitott kérdés: miért hagyták zokszó nélkül a prágai püspök törvénysértő önkényeskedését és garázdálkodását s az ősszobor elpusztítását? . miként ez az Adalbert püspök tetteiről szóló legendákban olvasható.s mindazt. GYÚJTOGATÓ ADALBERT És itt. csehországi. Hogy merészelhette önkényesen. uralkodóként tehetetlen és kiszolgáltatott.minden ránehezedő kényszerrel. megaláztatást. amely Géza uralkodása alatt láthatatlan polipkarjaival a hatalmas Magyarországot befonta. A prágai cseh püspök fáklyát ragadva. halálos fenyegetések által lefojtva már akkor is a maihoz hasonlóvá lett a magyar. amely ismerte a múlt és a jövendő titkait. prágai püspök volt. hogy titkos idegen megszállás alá kerülve. semmibe venni az isteni és az emberi törvényeket? Hogy merte megszegni önhatalmúlag az ország törvényes rendjét? Hogy mert szentségtörő kézzel gyújtogatni. Fenti megnyilatkozások tehát történelmi valóságnak fogadhatók el. Hogyan merészelte megtenni ezt a vandál cselekedetet Prága hazánkba látogatott püspöke? Hogy merte átlépni. prágai püspök parancsol a magyar királynak: ő szabja meg mit szabad és mit kell tennie. vendégjövevényként tartózkodott. személyesen nem ő maga. idő szentesítette óriási ereklyéjét? S hol volt a rettenthetetlen szilajságú és bátorságú magyar lélek? Miként tűrhette a magyar felségjognak ezt a durva megsértését az összegyűlt sokaság? Lehetséges.

a maga személyében nem mert volna erre a garázdálkodásra vetemedni: erős fegyveres csapat.a halál fia. Érthető volna hát. okirat. gondosan előkészített merénylet volt ez a szégyenteljes rémtett.) hírnökeit a keresztény vidékre. amely akárcsak megkísérelhette volna is a magyarokkal szembeni megmérettetést. mások viszont. Senki ebben kivetnivalót nem találhat. hogy aki közbeavatkozik . Ez a herostráteszi tett és a benne megnyilvánuló erőszakosság hozzátartozik Adalbert püspök portréjához és talán igazabb fényt vet rá. 158.) PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON 1. a béke létrehozására tesz kísérletet. hogy a fejedelmet (népe elleni harcában) megsegítsék azon pogányok (a magyarok) ellen. sokan közülük az Isten iránti szeretetből. ami megfosztotta őstörténetének." (Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. valósággal előképe a hazánkban ezer éven át folyó nemzeti ereklyeirtásnak. A BÉKEVÁGY CSALÉTKE "Egy követ tűnik fel titkos utasítással" Szabó Károly Magyarok és németek addig a fegyverek nyelvén társalogtak.Teljesen bizonyosra vehetjük: Adalbert püspök egymaga. az Égetőig és a szovjet könyvégetésekig mindannak. ha a germán hatalom háromnegyed évszázad támadó magyar külháborúinak csapásait szenvedve a megbékélés útjait keresi. Tény. történelme igaz ismeretétől a nemzetet. kódex-. aki parancsokat osztott a magyar királynak. A nép ugyanis pogányságban élt. katonák nyújtották a fáklyát a fegyverek gyűrűjében vakmerősködő püspöknek. kultúrarombolás. katona és nemes jött hozzá a keresztények földjéről. Ezt hírül véve sok gróf.és adatpusztításnak. hogy mindenkinek adják tudtul kívánságát (az ország titkos úton történő katonai megszállására). a fegyvertelen sokaság pedig egyfelől tudta.. s a két nagyhatalom. a rombolást előre elhatározva vonult az ősszobor elé. Természetesen előre kitervelt. a hosszú háborúskodásba belefásulva. a fáklyát sem ő maga vitte s nem is ott gyújtották meg a fáklyá(ka)t. És ez volt az az ember. hogy ez az országra titkos úton-módon rászabadult terrorhatalom egyetértésével történik.. másrészt azt. Adalbert püspöktől Hunfalvy-Hunsdorferig.. állig fegyverbe bújt katonák kíséretében. Kegyetlen üldözője volt a keresztényeknek. eredetének emlékezetétől. . akik nem fogadták el a hitet. hanem magukkal hozták a városon át s mikor az emlékműhöz értek. mert a pogányoktól és azok üldözésétől megszabadultak. s akinek intézkedésére Géza "Elküldötte (. hogy az akkori Európában nem volt semmiféle más hatalom a germánon kívül.. mint az alakja köré fonódó émelygős nyájaskodások.

ami itt folyik. ordas kétszínűséget. máris jön a német császári udvarból az újabb követség Bruno püspökkel az élen. de távolról sem ez az. sejtetések itt fellelhető közegét úgy örvénylik körül a talányok sűrű rétegei. segítettek kicsit neki. értetlensége az események. eljött a nagy alkalom. az rendellenes. a titkos diplomácia előretörésével a germán fél kezébe került a teljes kezdeményezés. hogy ezek az események. hanem merőben másról. múlttalan lélek. Mert lehetetlen napirendre térni afölött.. ez magától nem ment . vagy együttműködésre törekvés.. ami itt történik. a védtelenül kiszolgáltatott fél állapotába. nem az eddigi ellenséges viszonynak a felszámolása. a magyar és a német viszonyát. arctalan erők hatalmi játékbábja. s ezt a tényt az adatirtó inkvizíció minden mesterkedése sem képes eltüntetni. amely valóban kegyetlen csapásokat szenvedett el a magyaroktól.Csakhogy itt nem kiengesztelődésre. mi történt (történik) vele. hogy fel sem ismeri . ha nem vesszük észre: az. illetve az európai politikában.a cselekvésképtelenség. felszámolásáról van szó. Tanúsítja ezt önmagában már az is. ez minden korra. az ellenségeskedések félbeszakítása és megszüntetése. nem holmi kibékülésre. Taksony neveletlen gyermeke csüccsenhetett a magyar trónra. Tüstént beindulhatott a rejtelmes és baljós ölelkezés. titkos erők lépnek mindinkább sorompóba.Taksony még mindössze 38 éves volt -. hogy a magyar-germán érintkezés titkos szálakon fut tovább. és érvényes erre a korra is. Politikai ármánykodást. hogy már-már reménytelennek látszik az igazság kihámozása. úgy igen hevesnek mutatkozna ez a békevágy és a barátság. meghatározó szerep. a jelek szerint. hogy Taksony nagykirály kidőljön a sorból. A titkos erők színrelépésével sajátos fordulat észlelhető a magyar-germán viszonyban. Mi tagadás.nagy tehetetlenségi nyomatékkal . tehetetlenség és védtelenség állapotába kerül. s eképpen aztán újólag gyermekkirály. a történetvizsgáló értetlenül áll a Bruno püspök követjárását árnyaló jelenségek előtt. E német részről hirtelen támadt heves barátkozáshoz csak azt kellett kivárni.a magyar félé volt a kezdeményező. Wolfgang lábanyoma még ki sem hűlt. a szél iránya megfordul. Ha élne a békevágy a német udvari körökben a minapi ádáz ellenséggel szemben.katonai síkon . Öntudatlanság. Az évszázados kegyetlen hagyományok teljesen ellentmondanak ennek a folyamatnak. s mivel. ha mindeddig . nem a békülés lehetséges és szükséges módozatait kereste. efölött nem lehet vita. mondhatnók. a szenvedő. amelynek esélye sincs a szembenállásra. ami ezidáig meghatározta a magyar politikát. a titkosság leple alatt megy végbe. az együttműködés a németekkel. minden titokban. a múltat el lehetett söpörni s fekete kézzel átnyúlni a múlt fölött. Itt mindez hiányzik és ez jelzi. Egészen más történik és egészen más módon. amelyre az augsburgi ütközet óta várva várt Ottó. a horgas elméjű dicsőséges német császár. az új király trónralépése után tüstént elkezdődött titokzatos követjárások. ellentmondanak mindannak. És az új követ körül még sűrűbben rajzanak a titkok és a bonyodalom. ellenség barát mezében lépett fel belső segítő karok között s követ követet követett. hogy nem ennek a két . aranyos királyi báb. nem a jobb belátás kerekedett felül. Wolfgang után nekieredhetett Bruno püspök s Bruno nyomán már útrakelhettek a magyarok követei. a fegyverek után az események irányítását a titkos diplomácia veszi át. ami ekkoriban zajlik. s mi folyik ellene a kulisszák mögött. kihatásaiban pedig félelmetes. annyira nincs. béketeremtésre irányuló erőfeszítések történnek. nem egy adott áldatlan állapot kölcsönös javításáról. nemzetközi cselszövényt felfogni sem képes tiszta. minden háborús viszályra értelmezhető. Az a germán hatalom. Természetesen lehetséges és kívánatos a kibékülés. ehhez szükségesek lettek volna a megfelelő alapok is. titkos erők mozgatják a színfalak mögül az eseményeket. a zajló események ellentmondásosságából fakad. az elhallgatások és mellébeszélések. legalábbis a barátkozási kedv. de éppen ezért akkor a magyaroknak engesztelhetetlen ellenfelévé és ellenségévé vált.még egy ezredévvel a lezajlott dráma után sem -. a magyar erő pedig .

nagyhatalomnak egymáshoz való közeledése folyik itt a megfelelő mederben, s keretek között, ellenkezőleg: a germán fél álarcosan közelít, titkos operációkkal, ügyletekkel, mesterkedésekkel dolgozik. Jelzi ezt már az is, hogy nem egy magát és kormányát megtalált és a maga összeköttetéseit, helyzetét fölismert és azzal tisztában lévő uralkodóval lép kapcsolatba a germán hatalom, hanem akkor lép föl, amikor itt egy rejtelmes királycsere történik. Tehát a változásoknak abban a veszedelmes időszakában, amikor még nem tudni, hogy miből mi fejlődik ki. Amikor az új kormányzat és az új király még nem állt, nem állhatott a maga lábára, tehát valójában a változásnak, a válságnak nehéz és bonyolult időszakában, amikor még nem kristályosodtak ki az álláspontok, ekkor lép fel, és hogyan? Akkor sem nyíltan, például átfogó nyílt ajánlatokkal az ellenségeske-dések elhárítására, a béke megteremtésére és az esetleges jövőbeni együttműködésre, hanem a legsötétebb ármánykodások közepette a legnagyobb titokban, titkos diplomáciai követségek útján, tehát olyasmi történik itt, amit valójában nem foghatunk föl másként, mint álcázott titkos erők támadásaként, mint olyan titkos diplomáciai manőverként, amelynek célja közel sem az, amit ürügyül felhoznak valóságos céljainak leplezésére, tehát nem holmi békesség és kiegyezés elérésére irányuló erőfeszítés folyik itt, hanem a nemzetközi bűnszövetkezet támadása a gyanútlan élet ellen, a valamilyen módon védtelenné vált magyar erővel szemben. Tehát szembetűnően rejtelmes dolgok történnek, és ezt aláhúzza és közvetett formában tanúsítja az, hogy ezeknek a cselekvéseknek, ezeknek a manővereknek minden nyomát igyekeztek teljesen eltüntetni, kilúgozni a történelemből. Éppen ezért Brunó követjárását, de Wolfgangét sem és a viszonzásul küldött magyar követjárást semmiképpen sem intézheti el a történetvizsgáló azzal, hogy adatok híján lehetetlen a történelmi rekonstrukció és lehetetlen a bizónyítás; azzal, hogy semmivel semmit sem lehet bizonyítani, tehát térjünk napirendre mindezek fölött a dolgok fölött, lépjük át azt a szakadékot, amit itt a tudatos, céltudatos és célzatos adatirtás teremtett, törődjünk bele abba, hogy emiatt egyszerűen nincs mit keresnünk itt, nincs lehetőség a feltárásra, térjünk át olyan dolgokra, ahol lehetőség van az ún. "történetírásra". Látnunk kell azonban, hogy a titkos cselekményeknek, melyek ezekben a végzetes napokban az események irányítóivá válnak, a közeljövőben olyan következményei támadnak, amelyek a magyar birodalom szétzúzásához vezetnek, s valójában világomlást jelentenek; olyan következmények, amelyek alapjaiban rázták meg a magyar világot és változtatták meg egész Európa történelmének a menetét. Mindezek olyan gigantikus és idegyökereztethetően bizonyítható végzetes következmények, hogy ha a történetvizsgáló ezt azzal intézné el, hogy itt nincs mit tenni, nincs mit keresnünk a szükséges adatok hiányában, akkor döbbenetes vakságáról tenne bizonyságot és tökéletes alkalmatlanságáról arra vonatkozóan, hogy a történelmet és a történelem titkokkal lefedett anyagát feltárja, vagyis arról, hogy egyáltalán alkalmatlan a történetírásra; mert aki ilyen esetben az adathiányra való utalással meghátrál, bevallja tehetetlenségét, annak vissza kell kérnie az iskolapénzt, mint olyannak, aki nem alkalmas a történetírásra, tekintve, hogy a történetírás nem a felületek felületének újra meg újra való felkérődzése és mások szavai nyomán némi kis változtatásokkal újra való elmesélése. Az igazi történetírás a történelmi valóság feltárása a mellébeszélések, hazugságok halmazatai mögül, a mesterségesen támasztott rések, hiányüregek körülrajzolása, logikai és tárgyi bizonyítékokkal való kitöltése, vagyis oknyomozás. A történetírás egyértelmű tehát azzal, hogy a történelem felülete mögül kell föltárni mindazt, amit a felület rejt, a hamis, a meghamisított és a félrevezető felület. Esetünkben tehát tovább kell mennünk és tovább is lehet mennünk. Mert ha semmilyen más adat nem állna a történetvizsgáló rendelkezésére, csupán azok a szédületes és hihetetlennek mondható roppant arányú, következményű változások, amelyeknek kétségkívül itt rejlik a kiinduló pontja, már akkor megvolna minden lehetősége arra, az adathiány ellenére, hogy megbízhatóan szilárd következtetések alapján föltárja, fölkörnyékezze azt, ami itt ment végbe. Szerencsénkre, különös szerencsére a legnagyobb gonddal véghezvitt adatgyomlálás során a nyomtalanítok figyelmét - a sors különleges kedvezése folytán - elkerülte egy olyan perdöntően fontos bizonyíték - meglehet, féltő kezek rejtették el a vizslató tekintetek elől -, amely leleplezi a

csalást s fakó világot vet a mesterségesen keltett vakhomályba: I. Ottó császár titkos levele, amelyet követe, Bruno püspök révén juttatott el Passauba, Piligrin püspökhöz

2. A MEGVESZTEGETÉS MŰVÉSZETE Gézát láthatatlan kormány irányította, illetve helyesebben, uralkodott helyette és cselekedett az ő nevében; ez a titkos kormányzat a hallgatás falával zárta el magát a nyilvánosság elől, s láthatatlanná tevő köpenyül, védőpajzsul a gyermekkirály személyét tolta maga elé sötét szándékai, nemzetrontó tervei és cselekedetei elleplezésére. Ebbe a képbe illeszkedik Ottó két követségének jövetele. Jellemző módon mindkét követséget láthatatlanították, elrejtve, miért küldettek és mit végeztek, mert az adatnyirbálók, inkvizítor-cenzorok, történelem-felülvizsgálók természetesen rávetették magukat a két követség útjára, és amit nem sikerült az emberi emlékezetből teljesen kitörölni, azt mellébeszéléssel, félremagyarázásokkal hamukázták kivehetetlenné. A felismerhetetlen-ségig elkoszolt, elmázolt ténycsökevényeket már nyugodtan bocsátották a szintén markukban tartott, erkölcsileg kimarjult és szellemileg impotens történetírás rendelkezésére; nem lehet semmi baj, az igazságot a föld alá gyömöszölték. Valóságos csoda hát, ha itt-ott mégis akad egy-két áruló nyom, észre nem vett fogódzó. Itt van például az ajándékozások kérdése. Követek, követségek már az ősidőkben rákaptak arra, hogy a felkeresendő országok jóindulatát ajándékokkal nyerjék meg. Ártalmatlan dolog az ajándék, jószándék adja, hogy örömöt okozzon vele, s ha lehet, némi jóindulatra hangoljon. Ez a felismerés azonban már az ajándékozás lehetőségeire világít: ha ellenszenvet, rosszindulatot akarunk legyűrni, s ha nem remélt előnyöket akarunk magunknak kicsikarni - egy jól irányzott ajándék sokat segíthet. Már az ókoriak tudták ezt: az ajándékozás művészete - a megvesztegetés művészete. Egyiptom, Róma, Bizánc mai pénzegységekben kifejezve, milliárdokat költött "ajándékozásra". Arannyal megrakott karavánok mentek a kipuhatolandó, meghódítandó országokba vagy azokhoz a hatalmakhoz (így pl. a régi magyarokhoz is), akiktől dús ajándék fejében fegyveres segítséget reméltek és nyertek is. Ajándékozni kell, ajándékozni, elsőbb csak "tiszta ajándékozás" legyen ez, ajándékozás, amiért cserébe semmit se kérnek, ajándékozás, amelynek tisztaságához látszólag kétség se férhet. Az önzetlenül, bőségesen, fölösen megajándékozott akaratlanul is ellenszolgáltatásokra hajlamos, hisz mindenki tudja, érzi, az emberi viszonyok kölcsönösségeken alapulnak, ez a kölcsönösség teremti meg az élet megszokott egyensúlyát. Az "önzetlenül" (ellenszolgáltatás kérése nélkül) megajándékozott tehát akaratlanul is megroggyan és hajlik az ellenszolgáltatásra, vagyis az ajándékozó felé a viszonzásra. Csekély, jelentéktelen és ártalmatlan kérések teljesítését ugyan miképpen is tagadhatná meg? Hisz ezek csupán semmiségek a neki juttatott értékekhez képest. E viszonzásképp nyújtott dolgok némelykor - miként utólag kiderülhet - (a pokol útjai is jószándékkal kikövezettek) nem is olyan nagyon ártalmatlankák, s így a két felet előbb-utóbb már titkos szálak fűzik össze. Az ajándékokkal rendszeresen elhalmozott aztán rendszerint nagyhamar hozzászokik az ajándékozáshoz, mint olyan jövedelmi forráshoz, amelyre számítani lehet, s minél tovább tart, minél rendszeresebbé válik, annál inkább hozzáidomul életmódjával, költekezésével, s az ajándékok hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Vagyis a megajándékozott és az ajándékozó közt függőségi, kölcsönösségi viszony alakul ki. A megajándékozott észrevétlenül mindinkább kiszolgáltatottá válik. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzet, csapdahelyzet, a kiszolgáltatott engedelmességre kényszerül, akarata ellenére is.

Az ajándékozás ellenszolgáltatást.

természetrajzához

hozzátartozik:

elkerülhetetlenné

teszi

az

Ezek kezdetben csekélyek, jelentéktelenek, szórványosak, önkéntes jellegűek. Hovatovább azonban az ellenszolgáltatások rendszeressé válnak. Az ajándékozás jellege fokról-fokra megváltozik s nyílt vesztegetéssé válik. A két fél közti viszony ekkor megfordul. Míg az ajándékozó kezdetben semmilyen joggal nem bírt, ajándékaival csupán a másik fél jóindulatát, kegyét remélte elérni, tehát ekkor még a megajándékozott a hatalmas, az ajándékozó a hatalom nélküli, a fokról-fokra történő átalakulás elkerülhetetlen, s az ajándékozás vesztegetéssé, vesztegetési viszonnyá alakulása után a vesztegető kezébe csúszik át minden hatalom, még a megajándékozott, illetve a megvesztegetett személyi biztonsága, élete is a vesztegető kezébe kerül és azzal úgyszólván korlátlanul rendelkezhet. Ez az ajándékozás révén történő behatolás útja. Róma és Bizánc magas tökélyre fejlesztették az ajándékozások rendszerét a "barbár" népek fölötti uralom megszerzésére. A vesztegetést előkészítő ajándékozgatás előfeltétele természetesen a személyes érintkezés. A személyes érintkezés viszont a különböző érdekszálakkal egymáshoz fűződő, ütköző államok vezetői részéről szükséges és kikerülhetetlen. Az államok közti elemi érintkezés módja követek küldése, követek cseréje. A követek megajándékozása könnyű és természetes s nemritkán bevett szokás volt. Ez volt a hivatalos ajándékozások kezdete. Kellő ügyességgel ez a későbbiek során valóságos rendszerré, az idegen országot behálózó rendszerré épülhetett. Bizáncban még valami elősegítette az ajándékozások rendszerének kiépítését: a hódító "barbár" népeknek fizetett évi adó. Bilánc ennek, állami függetlenségi érzületére hivatkozva - ajándékozási jelleget adott. Szerfölött különös makacssággal ragaszkodott Bizánc ahhoz, hogy a gyermeket másként nevezzék s az évi adót ne évi adónak, de évi ajándéknak. E különös törekvés titkát még senki sem kutatta, mert fel sem tűnt senkinek, hogy itt titok lapul. Némi erőltetésre a hódító keleti fejedelmek belementek az adó "ajándék"-nak való átkeresztelésébe, a lényegen ez nem változtat, gondolhatták. A lényegen ez nem változtat - gondolhatnánk. Ámde ez egyáltalán nem így van, a bizánci diplomácia pontosan tudta, mit miért csinál. Az évi adó "ajándék"-nak való átkeresztelése - utat nyitott az ajándékozásnak, megengedhetővé tette az ajándékozgatást, azaz elősegítette az ajándékozási rendszerek kiépítését. Mert ha már évi rendszeres "ajándékozás"-ról volt szó, ugyan ki kifogásolhatta, ha nemcsak a hódító fejedelem kapja meg "ajándékát", de a "bolond bizánciak" a kiszabott - tehát kötelező - "ajándékozáson" felül, megajándékozzák az évi "ajándékért" Bizáncba látogató főembereket is. Erre volt jó az ajándékozások rendszere. Út nyílt ilymódon a legkülönfélébb - és tegyük hozzá legsötétebb - kapcsolatok és üzelmek létesítésére. Így építi ki az ajándékozás révén szétáramló arany az árulás útját. Bruno is ebben az ügyben utazott. "Sankt Gallen-i Bruno Magyarországra jöttével kerültek ide először latin vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak, ötvösművek és textíliák. Ezek részben I. Ottó császár ajándékai lehettek a megtérő fejedelem és családja (?) számára, részben az első püspök és papi kísérete felszereléséhez tartozhattak. Egy részük a császár, más részük a mainzi érsek, harmadik részük az ír alapítású, nagy hagyományokkal rendelkező Sankt Gallen-i apátság kincstárából eredhetett." (Győrffy György, i. m. 75.) Hát nem bűbájos? A kisértékű kegytárgyak, legalábbis nyomokban, fennmaradtak, a megvesztegetések nagy aranykincsei nyom nélkül elnyelettek, s végül, fentiek alapján is az a hamis látszat kerekedhet, hogy nem is történt más az égvilágon, csupán "vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak" (senkise gondoljon bálványimádásra) ájtatos vallási szellemből fakadó odaajándékozása. Csakhogy itt vannak a tények, az országrontásbontás tényei, a magyarság rövidesen bekövetkező vérbefojtása, és itt van Ottó császár Piligrin püspöknek küldött, rejtett célzásokkal teli titkos levele.

a csók. amelytől trónok omlanak összes ősi szent országok oszlanak szét mandragóraleheletétől. várak szilánkjai záporoznak szerte s vakultan fut a jó nép szerteszét. Ardarich gepida király. szemét. Aranytól kábultcsábult világban arany köti össze az emberi álmokat. Róma. a legékesebb szószóló a lélekcsábításban. a simoniákus. megvesztegetéses ajándékozással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. Valach-Ruminia miniszterelnöke azzal kérkedett el francia diplomatáknak. ide tér meg. a sátánészjárású cselszövő. természetesen a királynak. megvesztegetéses ajándékozgatással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. A titkos diplomácia egyik legfőbb ókori-középkori gyakorlati elve az arany. ajándékokat a király környezetében lebzselő főméltóságok-nak. népét halomra ölni. tízmillió megvesztegetésre fordított aranyon szerezte meg.tehetetlenné tenni: előbb megrothasztani. ajándékokkal vásárold meg ellenséged kezét. Attila hun nagykirály felbérelt gyilkosának 448-ban aranyat ígértek. ő szövi Ottó megbízásá-ból az óriási aranyszálhálót Magyarország körül. Mert ahol ezt bevetik. Páris és Budavár kapuit. eshetőségeket. Az arany. nemzetközi szinten valamelyik fél istentelen előnyöket akar a maga számára a másik fél rovására kicsikarni. az aranyat kell bevetnie. az okiratha-misító. országokat. titkos utakon vezesse őt a magyar határszélekig. A titkon áramló arany folyamaival. miként ezt az első világháborús pánszlávszabadkőműves világ-összeesküvés guruló aranyrubeljei. ez az a messzehordó fegyver. az aranyat. aztán fegyverrel megrohanni. Piligrinnel tanácskozza meg Magyarországon elért eredményeit és a roppant fontosságú kilátásokat. az emberek élete. hogy személyesen átadja neki Ottó császár bizalmas levelét. Aranyon adják-veszik a szüzeket. Pompeius és Ottó császár is arannyal dolgozott. AZ ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA A titkon áramló arany folyamaival. "Magától értetődik . hogy a követség értékes ajándékokat vitt magával. Théba. lejei. titkon magunkhoz vonni s aztán . lélekvásárlásban." Ajándékokat. Ha emberközi. Az arany faltörő kosának hogy állna ellent Hunnia? Ókori szólásmondás: EGY ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR TÖBBET ÉR EGY HADSEREGNÉL. püspök ott. s hogy irigységet ne ébresszen. Magyarország bekebelezésére áhítozó Piligrin püspök. Karthagó. Városok. Arannyal mindent el lehet érni. a szerzetes is arannyal megrakodva jön. az arany. lélekmángorló fegyvere. magától roskad össze a hősi ellenállás. aranyfonalakkal behálózni. Piligrin ott. és hozzá kanyarodik odautaztában Bruno püspök. Már Wolfgang. Ez az a "Szezám nyílj ki!"-féle szellemi varázskulcs. titkos ragadozmányok közelítésében és érvényesítésében. Hozzá tér meg magyarországi útjáról Wolfgang. A titkon áramló arany fénylő ereivel kell a kiszemelt országot kellemesen zsibongó érzések útján észrevétlenül összekötni. mint láttuk. dinárjai. AKÁR EGY VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA. Ajándékozz és ajándékozz. J. az ajándékozásos megvesztegetés. amely a földalatti ajtókat is kinyitogatja. arannyal fedett házat.állapítja meg Wertner Az Árpádok családi történetében -. a titkos diplomácia messzehordó. Útja Ottó császártól nem vezet egyenesen a magyar királyi udvarba. a titkos üzelmek fő kotyvasztójához. Bratianu. hogy az ősi magyar felségterületnek a mai Magyarországnál nagyobb részét. Arany nyitotta meg Babilon. Tihuanaco. aranyon vásárolható meg a vér. Erdélyt. a nagyravágyás átkával megvert. . napfényű fém a legfélelmetesebb fegyver. ÚGY SZÉTVETI A KISZEMELT ORSZÁGOT. hogy adjon újabb fegyvereseket melléje az óriási értékű rakomány őrzésére és a LEGNAGYOBB ÓVATOSSÁGGAL. lidérces tűz. Piligrin püspökhöz. Wolfgang követsége is. Bruno püspök pedig valósággal aranyszamáron kaptat fel Gézához az ősi Esztergomba. agyát. cseh koronái is tanúsítják.3. püspök itt. az aranyat. népeket. Piligrin mindenütt. Óriási értékű rakományát tetemes fegyveres őrség kíséri. az arany. Ki kell térnie Passau felé. tízmillió aranyon. Arany emeli fel és dönti meg a birodalmakat. Piligrin itt. Az aranynak bűvös ereje van.

igazi germán feleség. és keresztényi lélekkel csupán az embert nézi. a hivatalos beállítás maszlagfelhőibe.tető-pontjára tört s nem tűr többé halasztást. maszlag. nősülni óhajtozó. a magyarokat kell letiporni! Ez volt Ottó legizzóbb. az ifjúi nemi gyötrelmektől gyötört. támadó külháborúit. OTTÓ CSÁSZÁR JÓSÁGA Némelyek szerint Ottó azért küldte Brunot Magyarországba. De Géza gyermek még. a többi mind simli.keletet fel kell törni. Ottó nem kicsinyeskedik. s pillanatig is kétségbevonjuk. s tán még azzal is kár volna előhozakodni. Félre kell vetnünk hát a szarkasztikus hangot. tisztán. hogy "megbizonyosodjék a magyar király házasodási szándékáról" és ehhez számára minden támogatást megadjon. Végre egy üde színfolt a történelmi cselekmények sötét áradásában. miktől a jámbor ember megkukul.s történelemlátását elvesztve. Derék dolog. egészséges élet. Nagy uralkodó volt. ám attól visszahőkölő gyermek-királyt. Való-sággal dől.mindenkinek. hogy az öreg király Taksony . töményen iderántva Ottó császár portréját. leghőbb vágya. De tudta. még a gyászév sem tarthatja vissza (a jelek szerint Gézát sem). fáradságot nem kímélve. igazi . néptipró. Csakugyan házasodni akar vagy sem? Erről kell meggyőződni. Mit számít az! Annál jobb! Akad is már belevaló jelölt. hogy valakit éhes torkához csalogasson. aki az arany csengésére megtántorodni és Ottót szolgálni kész. túlteszi magát a sérelmeken. megtanulta. Istenem. agyvize fölforrásáig kénytelen volt elviselni a magyar túlhatalom kegyetlen csapásait. hogy kaméleon színekben pompázzék s zsonglőri cselszövényeire és területrablásaira. a titkos hódítás nagymestere. örüljünk az emberi megnyilvánulásnak. Senki se gondoljon rosszra. Ez kell. Nagyobb erőt kisebbel csak fortéllyal lehet legyőzni. irgalmatlan hódító. erővel ez nem megy. néphóhérlásaira a kereszténységre térítés tüllfátylait borítsa. Mesébe szédültünk. Kigondolt mindent. Országos gondjait félrevetve két követséget is küld. mintha a réti csikasz szívreható bárányhangokat hallatna. hogy őt a magyar király netántáni ágyproblémái izgatják. Segítsünk neki! Lám csak lám. pénzt. máris ott karvalyozik fölötte a nász. Ágyproblémái? De hiszen Géza még gyermek. a holmiféle jóságosál-nagybácsika meséjébe. Gézának feleség kell. szívreható sietség. a könyörtelen hódítás és terjeszkedés jegyében telt el. patakzik az arany s Bruno kincsekkel rakott karavánja apránkint megürült. mint inkább Ottónál . A germán világhatalom e korai megálmodója és tűzön-vízen át érvényesítője évtizedeken át. Keletről jön a baj! . aki még azt is mesterfokon végezte. Közép-Európa nagyhatalmát. svindli. s az új magyar királynak. a DRANG NACH OSTEN korai megvalósítója. ki majd őt kormányozza. A magyarnak új kormány. A nősülési láz ennek ellenére nem annyira Gézánál. miszerint Ottónak egész eddigi élete kizárólagosan az uralmi érdek. nehogy ez olyan hatást keltsen.teteme még jószerivel ki sem hűlt. Az árulás rőt napja a ködön át felsejlett. DRANG NACH OSTEN! .vélhette s vélte Ottó. képtelenségek képtelenségébe. nem hergelődik a bosszúálláson acsarogva. ez a nagyhatalmú császár mégiscsak nemes lélek. 4. Életkora óvatos becsléssel 12-14 évre tehető.

míg meleg. az ördög menyasszonya nem lett volna-e jobb?) Ki érti ezt? Ki fogja fel értelmes fővel ezt? Kevésre rá. s ugyancsak Adelhaid. "OTTÓ. Így lett. Ottó császár titkos levele . Így gondolta és így lett. és szeretetreméltóságodnak ajánljuk. ÜGYELJ AZÉRT NAGYON REÁ. Adelhaidnak neveltje. titkos mesterkedésekre és azok háttértényezőire I. feleségének. Ottó császár minden részletre kiterjedő tervet dolgozott ki Magyarország titkos leigázására. OTTÓ CSÁSZÁR PILIGRIN PASSAUI PÜSPÖKHÖZ INTÉZETT TITKOS LEVELE Történelmi tények. A követek tárgyaltak. Őnála nem lehet különb magyar királyné. tisztelettel és A LEGÓVATOSABBAN VEZESD ŐT A MAGYAROK HATÁRAIHOZ A LEHETŐ LEGKÖZELEBB. bizonyítva. hogy ellenségtől csak ellenséges cselekvés várható? Senkiben sem ötlött fel Hildegung-Ildikó és Attila véres árnya. hogy magyar főurak közül (ha voltak magyar főurak a királyi tanácsban) senkiben sem keltett gyanút a császár ajánlása. történelmi dokumentumgyűjteményben maradt fenn. akiben felötlik.feltehetően a címzett Piligrin püspök mentette meg és rejtette el a későbbi korok számára . sutyorogtak. s ellenvetés nem történt. 207. senki sem akadt. az ellen sem vetnek semmit? Az ördög kénköves anyját is elfogadják? (Kérdés persze. És így. Követek fussanak.a Germania Sacra. 973-ban húsvéti ünnepséget rendezett Ottó császár Quedlinburgban. legyőzhetetlen tizedik századi magyar nagyhatalom gerincét. ISTEN KEGYELMÉBŐL FÖLSÉGES CSÁSZÁR. hogy a legodaadóbban támogasd. Mert arra buzdítottuk őt. Ezekre a tervekre. Fusson Wolfgang és fusson Bruno. 5. bármire is lenne szüksége. ami útjához szükséges. vérbefulladó násza? Senki sem figyelmeztetett. Küldjük Bruno püspököt. Ottó titkos levele is fényt vet. Raniz. Tom I. óriási csodás révbe. üssék a vasat. hogy ezek a titkos tervek valóban léteztek és a nemzetközi bűnszövetkezet szervezett orvtámadása közvetlenül Géza trónralépését követően indult meg különös erővel s roppantotta meg a túlerejű. a szép Adelhaidot módfelett ajánlgatták. a passaui egyház tisztelendő püspökének üdvözletünket és kegyelmünket. I. s embereiddel. Piligrinnek.germán walkür. . lovakkal és minden egyébről gondoskodva. s Adelhaid révbe jut. Mert miként lehetséges. c. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB AMI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. senki sem tiltakozott? Ha maga az ördög jön a mátkáját ajánlva. körülmények és következmények cáfolhatatlan özönével bizonyítjuk: I. ezáltal újabb talányba ütközünk.

hogy az áttetszőnek vélt levél tartalma zárt. tény és való. elhallgatásokkal és sejtetésekkel élő nyelvén íródott. s azt csak a legvéresebb. Győrffy György nemes egyszerűséggel "úti ajánlólevélnek" nevezi az ottói levelet s azt a következőképpen értelmezi: "Ottó levelének vigyázóan sürgető hangneme nemcsak az »első találkozó« izgalmát (?) (ami még meg sem történt) leheli magából. világosan áttekinthető levél. miféle agyrémes elgondolások alapján utasította és utasíthatta volna vissza? Ellenkezőleg. óvatos célzásokkal. Kénytelenek voltunk kérdőjeleket iktatni Győrffy György kommentárjába. legkönyörtelenebb fegyveres terrorral kényszeríthették rá a magyar nemzetre. s azokat ki és miért. de szexuális kategória. s a levél a titkos diplomácia jellegzetes. hogy állításai módfelett kérdőjelesek. Kiderül. várakozása a magyarok Nyugatról való kiszorításától (?) kezdve megtérési kísérleteik zátonyra futásáig (?) és végül a saját kivárási politikájának (?) beigazolódása" (i. mivel a magyarok döntő katonai fölénye folytán erre nem volt semmiféle lehetőség. MIVEL HA FÖLTETT SZÁNDÉKUNK (titkos tervünk) SIKERRE VISZ. C/ A korabeli magyarságnak egyáltalán nem voltak "zátonyra futott kísérletei" a zsidókereszténység felvételére. amit a kereszténységre térítés ürügyén ráerőltettek. gondoskodik a hosszú úttól s az út fáradalmaitól és viszontagságaitól elgyötört küldöttség pihentetéséről. azon egyszerű okból. 70).valójában semmit sem ért. s éppen a lényegét nem értjük. hogy a magyarság több mint egy évszázadon át nemzeti szabadságháborúk sorozatával akarta visszaverni mindazt. amelyből mindent megért . hogy ebből a teljesen világos levélből. miként akarhatta volna a kereszténységet. "A szavak arra valók. figyelmesen és előrelátóan. Ottó császár. hanem benne sűrűsödik húsz év gondja.HOGY EZ A KÖVETSÉG A LEHETŐ EGÓVATOSABBAN MENJEN VÉGBE. A "légyott izgalmában" szenvedő idős császár és a magyar nagykirály közötti találkozást soha senki nem vette tervbe és az nem is jött soha létre. m. . és semmilyen kísérletei. Megjegyzéseink: A/ Az első légyott izgalma nem történelmi. B/ A tizedik évszázad Európa-szerte rettegett magyarjait soha senki semmikor nem szorította ki a Nyugatról és sehonnan. De a figyelmes szemlélőt az a sejtelem ragadja meg. AZ NEKED ÉS VALAMENNYIÖTÖKNEK FÖLÖTTÉBB NAGY HASZNÁRA LESZ. mondhatnánk együgyű. s hogy a császári levél tele van homályos utalásokkal. hogy elrejtsék gondolatainkat". ellátásáról és felszerelési hiányainak pótlásáról. hogy a magyar nemzet egésze eleinek ősi hitében élve s a kereszténységet nem is ismerve. miként és miért tett volna kísérleteket a kereszténység felvételére. tekintve." Egyszerű. szövege kódolt szöveg. félig kimondott gondolatokkal és érthetetlen elemekkel.

azt teljesen fölösleges volt ennyire kihangsúlyoznia. netán. Ez csak aképpen érthető. ha Ottó szándékai tiszták. az összeesküvők cinkosai. tehát csupán arról lehet szó. várni.püspök a püspökhöz -. Ezért tér ide titkos megbízatású magyarországi útja befejeztével Wolfgang szerzetes. amíg a rovar a hálójába kerül. de titkos megbízatással. hogy haladéktalanul a császárhoz sietne (bizonyosra vehetjük egyébként. És már itt fel kell vetni a kérdést: miért van szükség titkolózásra még a levélben is. Érdekes bepillantást nyújthatnak erre vonatkozólag Ottó levelének burkolt célzásai. diverzáns katonái várják a követ érkezését. merőben másról van szó. miért kell a legnagyobb óvatossággal eljárniok a magyar . Nem pihenni. A pók kivárhatja. óvatoskodásra. hogy a határ túloldalán illegális személyek. magyarellenes terveket is. miért tért éppen ide Passauba. Ottó császár titkos tervei kivitelezésének megbeszélésére jön a diverziós központba a kémfőnökhöz. baj nélkül a királyi központba vezesse. de a további teendőket. Másfelől pedig miért kell félniök. hanem a belső árulást szervező főemberekhez. utalásai. De miért nem jön ez a feltételezett kíséret egészen Passauig a követség elébe? Ha a királyi kormányzat áll a kíséret küldése mögött. miért nem fordul közvetlenül Gézához? Miért figyelmezteti levelében kétszer is Piligrint a lehető legnagyobb óvatosságra a követség észrevétlenül való Magyarországra juttatásában és a magyar határ megközelítésében? Ha közönséges. Piligrinhez Bruno püspök követsége? Mint már korábban is utaltunk rá. Wolfgang szerzetes-követ is ide jött magyarországi küldetése befejeztével. s minden köznapi ügyben szükséges óvakodásról lett volna szó. nem a királyhoz. útközi pihenőhely volt Ottó császár követei számára Passau. a magyar határ eléréséig szükséges a különleges elővigyázat. hogy a bizalmas jelentésekkel külön futárok nyargaltak innen időről-időre a császárhoz). nem holmi tranzitszállás. I. úgy ennek nyilvánvalóan semmi akadálya. mintha a magyar határon túlkerülve már semmi vész nem fenyegetné a követséget. ami valójában nem más. mikből kielemezhető a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés kibontakozó támadása. s ittléte alatt nemcsupán a magyarországi tapasztalatokat és titkos fejleménye-ket tárgyalták meg a legtüzetesebben. elemi szükségletei folytán a "kivárási politikát" mindenkor megelőzi a cselekvés szükségszerűsége. lovait pihentetni jön ide Bruno . Ottó nagyon is cselekvően avatkozott bele a magyarság sorsába. hogy Bruno követ járására is ezeknek a passaui tanácskozásoknak következté-ben került sor (a két követ járás közötti nyilvánvaló összefüggést már Szabó Károly is megállapította). ezért időzik itt hosszan . mi szükség a titkos diplomáciai tolvajnyelvbe rejtett célzásokra. tolvajlopakodásra. S a levél elemzésére visszatérve. ha valóban jószándék vezeti s valóban a két nagyhatalom megbékélését akarja és békés együttműködését szorgalmazza? Ha így van.D/ A nagypolitika sürgető kényszerei. miért nem lép fel a császár nyíltan és egyenesen. minden esetleges kellemetlenséget elhárítva. I. bizonyos nyomát adva így ármányos mesterkedéseinek. mi szükség a köntörfalazásra. előre megadott ponton már biztonságos kíséret várja a követséget. Feltehető. de éppen fordítva. De az ottói levélből az is előhomálylik: legfőképpen nem is magyar felségterületen. hanem egészen más célból: titkos kémhálózat titkos kémközpontja volt Piligrin püspök Passauja. hogy kirobbantsák vagy megszilárdítsák a királyellenes puccsot. Az ottói levél is jelzi. hogy azt. s nem is holmi "úti ajánlólevéllel" jöttek ide a követek. a Magyarország létére törő nemzetközi összeesküvés (nemzetközi bűnszövetkezet) hálózatainak szervező központja. Ugyan miért? Nyilvánvalóan nem a szállásért. ha a magyar határövezeten belül. mint a tehetetlenség beismerése. Ottó sem bízott semmit a "kivárásra".ahelyett. Az efféle "kivárási politika" sosem emelte volna fel Ottó hatalmát és sohasem döntötte volna meg az évszázad magyar nagyhatalmát. hogy ők vezessék. már az is megfontolásra szorul. hátha a sült galamb megkezdi röpülését a tátott száj felé. a politika soha. s embereit.

Aki hitetlenkedve fogadja ezt. azt a nemsokára bekövetkező döbbenetes. titkos úton. tragikus következmények tanúsítják. hogy ezek a tervek a végső előkészítettség és megvalósítás szakaszába jutottak immár. tárgyalásainak minden mozzanatát. okirathamisító passaui püspök-nek." Értsd: HOGY A GERMÁN HATALMI ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTSA. Ottóék olyan értesüléseket szerezhettek. hogy a szabad magyarok megneszelték a kiterebélyesedő cselszövést s ezen belül az újabb titkos germán követek érkezését. hogy a magyar gyepűrendszer nem áll a cselszövők befolyása alatt. Aki pedig meg akarja cáfolni. simoniákus. . amely eképpen végérvényesen megszabadul a magyarok pusztító beütéseitől. S hogy ezek nem holmi felelőtlen szavak. az . 5/ A tüzetes nyomtalanítás ellenére mégis fennmaradt egy fontos dokumentum. hogy az Piligrinnek és valamennyiüknek nagy hasznára válik majd. és megvesztegetés céljából ajándékoz és ajándékoz. ez lesz "nagy hasznára" az erkölcsi gátlásokat nem ismerő. kilátásba helyezve. noha talán hiába.írja levelében a császár . s valamennyiöknek. "ARRA BUZDÍTOTTUK ŐT (BRUNOT) .más lehetőség híján-lépjen a Pokollal szövetségre. miféle veszedelem? Nincs más magyarázat. Ottó császárnak Bruno követ járásával kapcsolatos világtörténelmi jelentőségű titkos levele. akinek legforróbb vágya Pannoniának az ő egyházmegyéjébe való bekebelezése. mi több. További rejtélyes "föltett szándék. E jóslatszerű titokzatos szavak burkolt formában. BRUNO KÖVETJÁRÁSA TÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1/ Bruno titkos megbízatással titkos utakon settenkedik be Magyarországba 2/ Ajándékokkal megrakodva jön. de azt is elárulja. titkos erőkkel való szétzúzását és titkos germán uralom alá helyezését.határszélhez közelítve és a gyepűn áthaladva? Mi fenyeget itt. csupán az. az egész Nyugatnak. és a határszéleken cirkálva. azzal bíztuk meg őt -. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB A MI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. 3/ Titkos tárgyalásokat folytat megnevezetlen személyekkel. kósza és súlytalan ábrándok voltak. hiszen egyébként Ottó császár nem fűzné mindennek megvalósítását Bruno püspök követjárásának sikeréhez. titkos terv sikerre viteléről" is szól a levél. Még e sátáni cél elérésének módja is kihámozható a szándékosan homályos szavú császári levélből: a nemrégen trónra került magyar gyermekkirályt akarják felhasználni erre a célra. szeretnék szétugrasztani őket. Vagyis MAGÁT A MAGYAR KIRÁLYT AKARJÁK TITKOS MESTERKEDÉSEK RÉVÉN A HATALMUKBA KERÍTENI ÉS FALTÖRŐ KOSKÉNT FELHASZNÁLNI A LEGYŐZHETETLEN MAGYAR KATONAI HATALOM BELÜLRŐL VALÓ LEROMBOLÁSÁRA. miféle kockázat.amit úgy kell értenünk. de félreérthetetlenül arra céloznak és azt mondják ki. 4/ Követjárásának minden nyomát. olvassa végig még egynéhányszor a levelet és idézett passzusát. 6. eredményét utólag gondosan eltüntették. Ottó levelének ez a passzusa tehát nemcsak bevilágít Ottó titkos terveibe. mert a történteket és félelmetes következményeit az ördög sem cáfolhatja meg. ami kisvártatva bekövetkezett: a magyar katonai nagyhatalom bukását.

szerződéskötések születtek itt. az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és –védtelenítés. van. a kor nagy cselszövőjéhez és hírhedt okirathamisítójához.6/ További áruló nyom: Bruno követsége. bűntény sincs tökéletes. Foglaljunk össze elöljáróban egynéhány furcsaságot. Könnyekig meg le. minden idejüket leköti a tárgyalások menete. 8/ A kölcsönös béke zálogául ajánlja a püspök Gézának Adelhaiddal. lám az emberi szív.régi kegyes szerzők álma szerint – „a bárány együtt legel a farkassal". . a dühödt egymásra herregésbe belefásulva Krisztus aklába tér. szoros szálakkal kötődik Piligrin passaui püspökhöz. Itt Magyarország van a terítéken. Kegyes férfiak gyülekezete jött össze itt a keresztény vallásos ünnep. Érthetővé válna ez. Itt a mérgezett alma másik fele. szabad Magyarország miért vesz részt ezen a lényegében vazallus és függő országok számára rendezett német birodalmi tanácskozáson. a sötét tervek keresztülvitele.. 1/ Érthetetlen. akárcsak az őt megelőző Wolfgangé. így hát odaát és ideát is egyaránt még kellett semmisíteni. nehogy a jámbor utókor valahogy szemrevételezve hátrahőköljön és hanyatt essen az abban foglaltaktól. az inkvizítorok sem érhették el ezt a könyvmáglyák árnyékában is maradtak fenn nyomok. De tartózkodjunk annak kimondásától. így hát képet alkothatunk a Quedlinburgban történtekről. De hol van tökéletes munka? A tökéletesség elérése az istenek kiváltsága. Így csak az az eshetőség marad. (és a farkas gyomorrontást kapva vad üvöltéssel a bárányt szétszaggatja). A MÉRGEZETT ALMA Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő. A függő helyzetbe jutásnak azonban minden feltétele hiányzik. Ottó császár jelöltjével való összeházasítását. MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? I. a húsvét megünneplésére. hogy minden köztudott és nyilvánvaló tény ellenére Magyarország ismeretlen tényezők és körülmények hatására maga is függő helyzetű országgá süllyedt. ha föltennénk. hogy a független. ahol . amelyek írásban papírra rögzített szövegét . Hihetetlen megállapodások. Közel tizenkét ország fejedelmeinek küldöttsége gyűlt össze. hogy titkos erők hatoltak be a magyar központi hatalomba és a kezükbe ragadták az ország láthatatlan kezekkel való irányítását.. hihet csalást.nem bírta el a szem. Lám. aki minden bizonnyal Ottó császár elsőszámú embere volt a Magyarország elleni összeesküvés szervezésében. a templomot fölöttébb ritkán látogatják. aki be se néz. olyan magyar-német államközi egyezmények. hogy mi ment gondoljon rosszra.bármilyen elképesztő előnyöket is biztosított az a német fél számára . 7/ Álszent szólamaival a megbékélés szükségességéről és fontosságáról igyekszik meggyőzni a magyarokat.

Ottó császárnak. illetve I. A legjellemzőbb tünet: mindent fedőréteg borít és titkosság árnyal. Magyarország azonban nem hever legyőzetve a német császár lábainál. B/ A küldöttség árulókból áll és árulást követ el. ez a katonai erő pedig fölötte áll a Nyugat képviselte katonai erőnek.2 / Érthetetlenek az itt kötött megállapodások is. mintha a teljes államhatalmat birtokolná. 3 / Érthetetlen. amely a képviselt hatalmat s annak katonai erejét teljesen megsemmisítette. hogy jóváhagyásával szentesítse. Érthetővé válik ez. amelyek egytől-egyig az általa képviselt hatalom érdekeit sújtják. ez esetben ugyanis a győztes fél diktálhatja a feltételeket és a legyőzött fél küldöttségének tevékenysége valójában a diktátumok tudomásulvételére szorítkozik. hogy Ottó ne tarthatna nyíltan a világ színe előtt bármely országok küldötteinek részvételével politikai megbeszéléseket. szenteskednek és borzoskodnak. Ez is érthetővé válik. ami itt folyik. ha A/ Mindaz. kormányzat) semmilyen ellenintézkedést sem tesz. Így hát a quedlinburgi egyezmény a maga teljes egészében abszurd és érthetetlen. .csupán ürügy. hogy sötét ügyben sántikálnak és az értekezés vallási jellege alattomos és sötét titkosdiplomáciai mesterkedések leplezésére szolgál. mintha ő maga volna a legfelsóbb. az egyezmény tételeit nem utasítja vissza. és mindenben aláveti magát a megállapodásnak. A második feltevést megkérdőjelezi az a sajátos körülmény. rossz ürügy. csupán színjáték s már eleve elrendeztetett minden. ellenőrizetlen magyar hatalom. értekezleteket. mindenekfölött Ottó nagybirodalmi elképzeléseinek megvalósítását és a magyar nagyhatalom tönkretételét. Titkosak már a tanácskozás összehívásának és megtartásának körülményei is. kivéve. semmilyen megtorló intézkedést nem tesz. hogy a magyar hivatalos hatalom (király. hogy valaki ne vegye észre az álcázást. C/ Így viszont csak a harmadik feltevés marad: maga a király. illetve ennek a hatalomnak idegenérdekű kisajátítója.húsvét megünneplése -. ez a küldöttség azért jött. s csak a tilosban járók alakoskodási kényszerével magyarázható. ha föltesszük. hogy a küldöttség úgy rendelkezik és olyan döntéseket hoz. 4/ Érthetetlen. hogy egy ország tárgyalóküldöttsége következetesen olyan megállapodásokat köt. Az első feltevést valószínűtleníti az efféle nyilvános színjáték megrendezésének szükségtelensége. alapjában véve szükségtelen is. átlátszó. bevégzett ténnyé tegye Magyarország feltétel nélküli önalávetését a Nyugatnak. éppen ezáltal árulván el. maga a kormányzat áll az országot kiszolgáltató egyezmény hátterében. ha a tárgyalást háborús összecsapás előzte meg. katonai ereje teljében van. a leplezést. Mert semmi ok sincs rá. Nem mindennapi bornírtság kell ahhoz. itt mégis álcáskodnak. az összejövetel vallásos kerete .

sőt szembenálló. tizenkét főméltóság. tehát a quedlinburgi összejövetel amolyan német nagybirodalmi tanácskozás volt. népköltészetünk mélyrétegeiből is sűrűn felcsillan a mágikus számok titka. Mi keresnivalója volt ezen a tanácskozáson az ettől a hatalmi csoportosulástól különálló. A TIZENKETTEK TALÁNYA Tizenkettek utaztak Magyarhonból. Nem minden szám. lengyeleket. semmit sem tudunk róluk.azaz. udvar képviselőit. amikor az Ember még az ujjain próbálgatta a számok titkát. És Árpád. a mostoha idő pusztító kezei . hitünk szerint. mágikus jelképiséget. oroszokat. Déva ősvárát az ember még-nem-tapodta szűz területen tizenkét kőműves rakja fel a szűzterület helyvédő szellemeivel viaskodva. nevük. származásuk s miként jelöltettek. így a dánokat. fiktív számmisztikához. A tizenkettőé is. (A mágikus számok rendjének semmi köze a spekulatív. Tizenkettő a holdhónapokból álló év hónapjainak rendje. Tizenkettő dél.távolról sem a maguk őshagyományai alapján küldenek éppen tizenkét főembert Quedlinburgba. amelyek függő vagy féligfüggő viszonyba kerultek a terjeszkedő német hatalommal.itt is fekete üreget teremtettek. a számok is hordozhatnak jelképet. Közéjük tartozik a tizenkettes szám is. abba az időbe. a teljes év tizenkét nagydarabja. Magyar őshagyományok is ide nyúlnak vissza.akárcsak a Bábel tornya . hanem az általuk nem is ismert kereszténység tizenkét apostolának mintájára. cseheket. ki által és miért erre a sorsdöntő tanácskozásra.a szűz területeket meghódító s várakat és tornyokat építő emberiség egészének a jelképe. Ősidőkbe nyúlik vissza minden ódonveretű jelkép. független Magyarországnak? II. egyetlen számot foghatunk vallatóra. és tizenkettő éjfél. Már a fenti adatok is. Mágikus idők eredőiből tudjuk. A legutóbbi honvisszafoglalás után Árpád tizenkét fehér lovat küld a szkíta avar birodalomba betelepült Szvatopluknak. Milyen érdekes: Győrffy György szerint a "pogány magyarok" . a vár . a jelképek. A tizenkét fehér ló . de sehol semmi. helyesebben az adatgyomlálók. Ha elhallgatnak a szavak. s egyúttal a Napisten tizenkét fényküllője. A tíz is teljesség. mi volta tisztségük. elnémulnak az adatok. Történelmi hagyományainkból. valamint a keletrómai és pápai. csupán a "bűvös" számokként ismert mágikus számok (ismertetésükre itt nem térhetünk ki). a nevüket sem. Sokat elárulnának ezek az adatok. Fölösleges hát tűzgyújtáshoz hamuért szomszédba mennünk. kilétük.Ottó a "húsvét megünneplése" c í m é n azoknak az országoknak küldöttségeit hívta meg.a Napisten tizenkét száguldó földi megtestesítője. Ősidőkbe nyúlik vissza ez a tizenkettő.ezt számos helyen hangsúlyozza . ezt jelzik. elsüllyedt ősszámrendszerek is a tizenkettőre épültek. a teljesjogúság jelképi kinyilatkoztatása. Remek volna felütni régi kódexeket s megtekinteni. kik voltak. mert a számolás alapját szolgáltató ujjak teljessége. A kőművesek tizenkettes száma a teljességet fejezi ki. (Neves Kossuth-díjasunk itt is keresztbe tesz a magyar hagyománynak?) De talán mégsem minden a Bibliából ered. szólaljanak meg a számok.) Tizenkettő! Az óra körbeforgó mutatója tizenkettővel felezve kétszer jelzi a napot. Ezúttal egyetlen jelképet. emlékezetirtók . . De teljesség a tizenkettő is.

nem fenyegetett magyar király . tönkrevert s ellenségei irgalmáért esedező országnak tüntesse fel. önbecsüléssel. se ellenséggel. miként adhatta oda ez a testület az országot a német hatalomnak. Még maga a király sem. függetlenséggel. akiket jó fél évszázadon át megannyi hadjáratban porig lazsnakoltak s akiktől továbbra sem volt semmi félnivalójuk és . a béke minden egyebet elborító és elhárító áhítása. még mindig Európa rettegett. hogy békeajánlatokkal ostromolták azokat a hatalmakat. egyedül a békét. Békében miért kellene keresni a békét? De főként miért kellene előnytelen feltételekkel békeszerződést kötni egy olyan hatalommal. tekintve. a béke elérését sóvárogták. fejét önként bárd alá dugni? .békében élve . Európa népei közt kivívott hatalommal és tekintéllyel.Tizenkettő itt is a küldöttek száma. egyszóval nincs semmilyen háborús veszély. jövővel. se Istennel. területi épséggel. háborús készülődésre utaló jel. közélettel. Mindehhez félreértések elkerülése végett tüstént hozzá kell tennünk. tényleges helyzetéből. hazával.mondjuk ki . amikor Magyarország határait megközelíteni. akkor.békét ajánl a németek császárának. Ez a titkos.ha hihetünk némely hístorikusunknak . A "BÉKÉÉRT KÖNYÖRÖGVE HÁZALÓ" MAGYAROKRÓL Némelyek szerint a keménykötésű. nincs háborús készülődés. de letagadhatatlan mágikus jelképiségű nyelv megérteti. amely addig nem tudott megállni a magyarokkal szemben? S mindenekfölött miért kellene egy indokolatlan és érthetetlen békediktátum jellegű békekötéssel minden magyar érdeket odadobni. amikor már két évtizede jószerint teljes békében éltek. eltiport. Felfoghatatlan jelbeszéd? Nagyon is világos szózat a küldöttek tizenkettes száma. hogy a magyarság változatlanul. az országot idegen hatalomnak önként alávetni s mindent. a békesóvárgás és -keresés. odadobni készen.ámde ez a hirtelenül bekövetkező nagy megjámborodás béke áhítozás kicsikét furán hat és . gyönyörű. és már nem volt más törekvésük. minden előzmény és átmenet nélkül elhatalmasodott a békevágy. és kinek volna lehetne bármi kivetnivalója is ellene . r á cáfol minden. hiszen a békesség kétségkívül az ember legfőbb javai közé tartozik. Békét ajánl.a békében élő és senki által nem támadott. felségterületét megsérteni a világon senkise merte és továbbra is az égvilágon semmi se fenyegette.hihetetlen is s talán nem is igaz.s z i n t e k ö n y ö r ö g t e k nekik a békéért. nemzeti szabadsággal. különösképpen akkor. csak mindent feláldozni. És ekkor . III. Ók maguk dönthetnek. azt tudatja. Békevágyuk olyan elemi erejűvé vált. hogy a küldöttek a teljes magyar hatalmat képviselik. körülményeiből s tartanunk kell attól. Nincs úr fölöttük. hogy ezen hamarjában támadt nagy békülékenységi hajlamról kottázó kaméleon hírverések mögött netántán az a sandasütetű szándék húzódik. mindent feladni. harcias magyarokon ekkor hirtelenül. Az ember nem vetkőzhet ki egyik napról a másikra a maga természetéből. de Magyarország vonatkozásában lehetőség sincs erre. eképpen oldalozó mozgással közelítve meg a kegyesorcájú célt. megmaradással. hogy az akkori hatalmas és diadalmas Magyarországot a valósággal ellentétesen holmi gyönge. nem törődtek immár semmi egyébbel. kizárólag a mindenáron való béke elérése. emberrel. hogy gyönyörű. vezető katonai hatalma volt. amikor nincs háború. a magyarságnak a kereszténység általi egyedül lehetséges mrgmentését.

a német nagyhatalom megtestesítője.IV. A megkötött egyezmények ezek szerint tehát a magyarországi kereszténységre térítés megengedésére vonatkoznak. a szemfényvesztő hazudozásnak valóságos farsangi maskarádéja. helyeztek. MONUMENTA ARPADAINA. mit hisz és miért tesz? Piligrin püspök írja VII. . de kifejezetten vallási jellegűek. ki hogy czélzáit elérhesse. Alig érkezik ugyanis vissza a követség. hogy mégis egyházi jellegű tanácskozás volt? A pápa tárgyalt Quedlinburgban és a pápa diktálta a békefeltételeket? Talán a pápa volt a nem-győztes győztes s a legyőzhetetlen nem-legyőzöttnek ő diktálta a győztes pozíciójából az elképesztő feltételeket. lehetőségek és tettek felcserélődnek. hirdetni a kereszténység tanait s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Piligrin alakját. nem tudnának megélni. mit mond. csupán a kereszténység kiterjesztésével? A pápa vagy a császár? Vagy netán a pápa volt a császár és a császár a pápa? Mit akarnak itt elhitetni a győzelmes hazugság erejével a maga javaiból kiforgatott magyarsággal? Talán katonai erő vetette egyházi iga alá a legyőzhetetlen Magyarországot? Vagy – ismeretlen és nemlétező – egyházi haderő vetette germán katonai iga alá? Hogyan s mint? Hiszen az egyház nem katonai nagyhatalom. Miként törhette volna hát vallási igájába a hata1mas Magyarországot? I. szerepek. ami szerfölött különös a magyarság elsőszámú ellenségétől. Ottó. s magát a megtérítendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik. ha a bűnözők nem álcáznák magukat.ha hihetünk a forrásoknak -‚ hogy a feltételeket I. ne ütődjünk meg rajta. 131) Eszerint szövetségre léptek volna aruugyarok és németek (a „szövetség” egyetlen megnyilvánulása Magyarország titkos megszállása). jóllehet ezek a diktátumok különösképpen nem katonai.de amelynek irányát és főczélját a rögtön bekövetkezett eseményekből tisztán kivehetjük. ki mit akar. katonai ellenfelétől. császári. A múlt század vég jeles történésze. Ottó " . Szabó Károly a következőket írja: Ez a követség békeszerződéssel t é r a h a z á b a v i s s z a . népek. pápai bullák koholásától sem irtózva. a titok védőkéregként fedi a bűnt. . hanem egyházi. legfőbb katonai parancsnoka köti ki. Így van ez rendjén.legalábbis formailag – nem idegen katonai iga. Benedek pápához intézett 974.) A legkirívóbb furcsasága a quedlinburgi egyezménynek az . a térítő papok szervezett csoportját látjuk hazánknan szabadon működni . A tárgyaló felek kizárólag erre szorítkoznak. de aki haditetteivel és s z ó b a n i s nemegyszer kifejtette: legfőbb feladatának a túltengő és egész Európát rettegésben tartó magyar katonai hatalom megdöntését tekinti. semmi egyébbel nem gondolva. vallási iga alá helyezik. nemzetek letiprására alkalmas hadszervezete. Az embert elfogja a kétség: lehetséges. katonai tisztségéből fakadóan feladata birodalma gyarapítása." (Vezérek kora 342. m e l y n e k P O N T J A I I S M E R E T L E N E K ugyan előttünk. püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni. Ámde amit itt folyik. KÜLÖNÖS SZEREPCSERÉK Valaki azt mondta. akinek nemcsak hivatásából. nincs birodalmak megdöntésére. s az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés. s a megegyezés tárgya a hittérítés szabad gyakorlása Magyarországon. akár termeszek testét a viaszréteg. MEGKEZDTÜK A HITTÉRÍTŐI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT” (Endlicher. évi levelében a quedlinburgi megállapodásról: 'A SZÖVETSÉG NYOMÁN LÉTREJÖTT BÉKE ALKALMÁVA L ÉLVE. s e követelmények Magyarországot és a magyarságot . A bűnpalástolás.

hatalmi. megfelelőnek tartott. ha lehet. viselt dolgaira. a német-római birodalom császára. katonai célokat. ha az ördög pápája.szilárd következtetések alapján . ha a kívánt cél elérésének lehetőségét ígérte. minden efféle képtelenségekbe torkolló fellengzősség. még annál is súlyosabb és végzetesebb békediktátumba? Miként és miért vetették alá magukat egy őket le nem győző. miféle illetékessége volt volna vallási kérdések politikai érvényesítésére'? H o g y került a csizma az asztalra? Ottó nem pápa. nem egyházfejedelem. katonai. Ottó jámborkodásának naiv mesefeltételezéseit. V.Ottó a kereszténységet. valóságos céljai leplezésének kiváló eszközét találta meg benne. valamint ellenségei legyőzéséhez bármilyen eszközt jónak. a maga birodalmát akarta mindenáron növelni. a kereszténységre térítést valóságos hatalmi céljainak elpalástolására használta fel. legfeljebb akkor. árusnak kiadva kér bebocsátást. e felszíni tény mögött a sátáni cselszövény. hogy a germán terjeszkedésnek ez a megszállottja a leigázott szláv népek és a leigázandó magyarok esetében is keresztény vallási követelésekkel hozakodott elő. ha meg akarja valósítani a földön . Felmered tehát a kínzó rejtély: miként mehettek bele a le nem g yő z ö t t független Magyarország képviselői e felháborító . hogy Passaut Piligrin püspök . pompás csalétket találta népek elbódítására. önvédelmének teljes kiiktatását egy idegen agresszív imperialista hatalom által rákényszerített idegen vallás érdekében. dicséretére legyen mondva. követelései tehát vallásos jellegük dacára . s azokat mintegy bástyaként tolta valóságos célkitűzései elé.nem is voltak .egyháziak. PILIGRIN PÜSPÖK MAGYARELLENES DIVERZIÓS KÖZPONTTÁ ÉPÍTI KI PASSAU VÁROSÁT Pótlólagosan még ki kell térnünk Wolfgang és Bruno német követek további sorsára.isten földi országát. miért és miként léphetett volna fel a keresztény hatalom mezében? Mi köze. I. nem egyházfő.hatalmi.ami esze ágában se volt . de következményeiben. de világi uralkodó. Következésképp az új hit bevezetése magyar földre és akadálytalan terjesztése a hódító germán imperializmus akaratából. két lábbal állt a földön. Miért voltak hát ezek I. érdekében történt. ebben a békediktátumban egy ellenséges külföldi hatalom képviselőjeként lép fel.a trianoni békediktátummal vetekedő. legfeljebb akkor tűzhetett volna egyházi-vallási célokat maga elé. aki gyilkát elrejtve hamis ürügyekkel magát szerelőnek. Mindez természetesen nem más. egy nép akaratának kikapcsolását. más népek rovására kiterjeszteni és ehhez. Annál különösebb és érdekesebb. Előzőleg .pedig. Távol állt tőle. ennek érdekében fogalmazódnak meg és ezt a célt. ellenséges idegen hatalom követeléseinek? E mögött lapul. És itt meg kell jegyeznünk: maga a pápa sem követelhette volna mindezt. hegemonisztikus követelések. gyakorlati célokat követett.kifejtettük. Ottó császár első követelései? Vessük félre az I. mint taktikai mesterkedés. császár. Magyarán 1. akár a bűnöző. nyilvánvalóan a másik fél hatalmának aláásását szolgálják. mivel pedig hatalma a pápaság fölé nőtt s ilymódon befolyása a papságra ellenállhatatlan volt. hódítási céljának vallási burokkal való elfedése. céljai nem lehettek hát . ennyiben volt fontos számára a kereszténység. Ottó itt.

29. és a buzgó Wolfgang barát. végrehajtásához látott. a quedlinburgi eseményekkel s z o r o s összefüggésben ál1.) Nem csoda. noha nem tökéletesre. hogy Gézának 973-ban bekövetkezett egybekelése (. vallási álarccal kendőzött szervezetével szemben elbukott az efféle mesterkedésekben járatlan magyar erő..diverziós és kémközponttá építette ki. bő okot adhat. ZSÁKBAMACSKA-KIRÁLYNÉ Hétpróbás cselszövők szervezte álarcos tanácskozás volt ez. Utóbb bukkantunk rá az alábbi históriai anyagra. "Ottó az alkut (a magyarokkal) bevégezvén. ha a titkos erőknek ezzel a széleskörű. hogy t. amely a leghatározottabb formában megerősíti feltevésünket. még ezzel sem érték be és a magyar állami szuverenitás felszámolását előkészítő politikai fegyverletétel kikötéseit a magyar király ugyanezt a célt szolgáló megnősítésének. Láttuk. alatta voltak.jellegű találkozót vallási keretbe illesztették." (Thierry Amadé: Attila-mondák 98-99. valódi mivoltából való kiforgatásának. kit Piligrin (I. m. a lóláb némileg kilógott./ mi csupán egy ártatlan és ártalmatlan nászi egyezményt kötöttünk.) Töprengésre már az is. annyi tény.." (Wertner Mór i. Ámde még az álcázásnak ez a foka sem volt elég. I. kegyetlen diktátumot sem engedték a maga meztelenségében nyilvánosságra kerülni és azt mint "egyezményt". Bruno. A PÁPA E TEKINTETBEN PILIGRINT RENDKÍVÜLI HATALOMMAL RUHÁZTA FÖL. az özvegy fejedelemnek (?) keresztény nővel való összeházasításával Magyarországon a kereszténységet előmozdítsa. HONNAN INDULJON KI A HITTERJESZTÉS (a Magyarország elleni diverzió) MUNKÁJA. vagy éppen mint "békeszerződést" vitték be a köztudatba.a megtévesztés./ mi jámborul csupán húsvét megünneplésére jöttünk össze. b. hogy Ottó akkoron kedvencz tervét. E követség BÉKÉT KÖTÖTT A CSÁSZÁRRAL..) Adelhaiddal. Ottó és a pápa rendeletére) a regensburgi püspökséggel jutalmazott. S HONNAN KAPJÁK MAJD AZ ÖSZTÖNT A TÉRÍTŐK. "szövetségkötést". házasságkotésének Prokrusztész-ágyába gyömöszölték. Sikerült is -. egyházi színezettel leplezve el az összejövetel valódi lényegét. ezáltal mintegy azt jelezve – a. miért itt és ebből az alkalomból köttetett meg Géza házassági szerződése? 226 . mint helyettesei. hogy a kifejezetten politikai valójában titkosdiplomáciai . habár egyes részleteit nem bírálhatjuk meg. amelyben a titkos erők természetrajzának megfelelően meghatározó szerepe volt a tények elkendőzésének. ki később Oroszország apostola lőn. tekintve. Ez a megállapításunk azonban nem vonatkoztatható a quedlinburgi magyar küldöttség tagjaira.) akárhogy is volt. ezt a körülményt a császár 972-iki kitüntetésében részesültség (?) viszonzásának kell tekintenünk (?).i. Ugyanígy a cinkosság és árulás révén a magyarokra mért.ezer évi időtartamra . mássá színezésének. megvalósítani iparkodott (. s biztonsággal feltehető. ERŐSSÉGÉÜL PASSAU VÁROSÁT S TÁBORNOKÁUL PILIGRIN PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTA. MAGYARORSZÁG HATÁRAIHOZ KÖZEL OLY MŰKŐDÉSI KÖZPONTOT AKARVÁN SZERVEZNI. hogy ők minden jel szerint az ország megrontására törő titkos erők szolgálatában álltak. "Miután Géza 973 tavaszán az akkoron Quedlinburgban a húsvétot ünneplő császárhoz követséget menesztett.

ez legfőbb gondjai egyike. úgy Adelhaid az ítéletvégrehajtó szerepére választatott ki az új Hunnia ellenében. a szintén Adelhaid névre hallgató császárnéé -. mint roppant dögmadarak. ugye. akinek gyilkos tőrdöfése nyomán úgy esett szét a hun világbirodalom. a sokrétűen egybefonódó magyar-német történelem egyik l é g talányosabb alakja előzménytelenül és rejtelmesen lép elő a történelem homályából. két évszázad múltán (némely kisebb jelentőségűeket átugorva) a szerelmetes Gertrudisz. s tudjuk. A sort Krimhilda-Hildegund-lldikóval kezdhetjük. magyarítva Gizella nevű felesége. következő kötetünkben. Nem elvetendő ötlet házassággal. a látatlanba vett asszony . . ha házassági szerződése nem ezen a nemzetközi tanácskozáson történik s ezáltal nem válik eltagadhatatlanná. utána. az ellenségből hirtelen átvedlett "jóbarát" a tények tanúsága szerint gőzerővel gondoskodik Géza megnősítéséről. fekete halálmadarak. majd Habsburg Mária és Mohács. mint Ottó fölséges párjáé.t án.messzi idegenben .igazi zsákba-macska. történelmi elődje és utódja annál bővebben. Mivel pedig Őmátkaságát maga a császár ajánlja. Kincstári adatnyelők nyalták fel. így nem is hangzik annyira zordul és riasztóan. Adelhaid I. látta-e őt egyáltalán egybekelésük előtt? Nincs erről semmi hír. Ottó császár és a tizedik század végi magyar történelem egyik legizgalmasabb személyisége volt. hogy alighanem még azt sem tudnánk. Életpályája egy olyan pázsithoz hasonlítható. amelyből egy rosszul működő fűnyirógéppel jókora szakaszokat teljesen kiirtottak s csak itt-ott hagytok meg egy-két borzas (vagy éppen véres) fűcsomót. s a kis ara neve . az általános békülékenység keretébe. Megrögzött nyomtalanítók (hivatalos adatgyomlálók. István király Geisel der Treue (hűség záloga). Ottó.ugyan-az.) Adelhaidnak ha nem is volt előzménye.r.vallási ünnepségnek álcázott titkos tárgyaláson . Attila arájával. Magyarországra úgy szálltak rá a német földről jött királynék. nemzedéknyi távolból. Színre lépett-e Adelhaid a tanácskozáson? Bemutatták-e őt a magyar küldötteknek? És Géza. ennek a rejtelmes némbernek szinte minden (vér)nyomát (Bővebb ismertetését ld. Fél évezred eltelte után. az érintett. hogy a többiekről ne is szóljunk (pályájuk külön munkát igényel). mint egy szétmarcangolt tetem. jött Adelhaid. hogy egyáltalán létezett s hogy Géza nagykirálynak volt ilyen nevű felesége.ellenség földjén .ki gondolhatna rosszra? . inkvizítorok) úgy elkaparták életfutásának minden elérhető nyomát.germán menyasszonnyal Adelhaid. Akárcsak KrimhildaHildegund-Idikó a régi Hunnia. zsákbamacska-feleséggel pecsételni meg az újdonsült "baráti" kapcsolatot s beleágyazni az egész kötendő paktumot (diktátumot) a házassági szerződés keretébe. kulcsszerep hárult rá a magyar nagyhatalom elleni nemzetközi cselszövény valóra váltásában. a házasságkötési fegyvert (szexuális vagy nemi fegyvert) vetette be az új szkíta túlhatalom lerobbantására. mint megsebzett vad vérét a kutyák. Fél évezreddel a nagy szkíta-hun tragédia után az új Germánia ismét a nőfegyvert.ismeretlen menyasszonnyal . s furcsa módon a homály később sem oszlik el körülötte.merő véletlen volna? . A quedlinburgi álarcosbál az ő figurája körül forgott.

láthatatlan erők kényszerével. a gyermekkirály. A MAGYARSÁG ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE A leplek alatt ott hever a leütött. „békeszerződés” vagy "házassági egyezmény" tökéletesen egyoldalú. nem a keresztény világ határainak kiterjesztése. győzheti észfurfanggal. A mozgalom m e g v a n indítva. nincs lehetetlen. Leverni őket. ha nyílt fegyveres erővel ennek még a megkísérlése is lehetetlen? Más válasz nem lehetséges erre. Igazlátók keresik. hatalmát. hitvallását. Ha a titkos erők. föltételezvén. hogy "KÖTELES LEGYEN BEFOGADNI A HITHIRDETŐKET. elkábított. erős lehet a békében. . hogy ez a békeegyezmény hasonló volt a gyarmatosító hatalmaknak a primitív népekkel kötött hírhedt "szerződéseihez". kikészítették a magyarokat a quedlinburgi békés összejövetelnél. A létrejött egyezményekben sehol egy árva szó. a legcsekélyebb. 342. hogy e "megegyezés" során a német fél is tett némi engedményt s vállalt valamilyen kötelezettséget. látatlanban elfogadta a döntést. felszínre akar törni.m. elhazudott igazság s ezer évi tetszhalott állapotából ébredezve. állami szuverenitását. a kegyes szólamoktól csöpögő ünnepségek során szelíd kaméleonok között a tisztes tárgyalóasztalnál. csalárdsággal. Ami túlerőben lévén legyőzhetetlen a nyílt színen. ENGEDJEN ÉPÍTTETNI EGYHÁZAKAT. béke egyezmények ürügyével! Mert úgy igaz. nem tett . VII. Ebben még a derék Thierry is túlzásba esik. S TERÜLETÉN SEMMIKÉPP SE KORLÁTOZZA A KERESZTÉNY VALLÁS GYAKORLÁSÁT. ez az igazi cél. fölülkerekedhet a tárgyalóasztlnál. Az un. az megvalósítható amúgy. a leghalványabb utalás sincs arra. társadalmi és államrendszerét kell minden feltétel és ellenszolgáltatás nélkül a nyugatnak odadobnia. Aki alulmarad a harcmezőn. mindent neki kell áldoznia. ezerféleképpen megtagadott. a politikában. létét. egyházi cél. szemtől szembe. vagyis pontosabban tönkretenni.nem tehetett? . Aki gyönge a háborúban. Ami nem valósítható meg emígy. bármit is. mert más eshetőség nincs: titkos ráhatások révén. legjelentéktelenebb apróságot akár. Aki nem győzi erővel. s nem is akármit. ez a törekvés mozgatja Ottó császárt és a nyugati köröket. A békekötésben a német fél a magyarnak "föltételül szabta" – írja Thierry --. megegyezések. minden kötelezettség a magyar félre hárul. de önmagát."(i.Géza. elemi létérdekeit szabadságát. az tehetetlen ügyefogyottként ledöfhető a kulisszák mögött. titkos diplomáciában sincs lehetetlen.ellenvetést. semmit sem kifogásolt. mert a magyarok itt még színes cukorkákat és üveggyöngyöket sem kaptak. Ártalmatlanná tenni a magyarságot. de hogyan. Ártalmatlanná tették. a valóság csődöt mond a láthatatlan erők csapásai alatt. OLY SZERZŐDÉS VOLT EZ. láthatatlan háttértényezők munkába lépnek. Száz év előtt már Szabó Károly is igazláttató szavakra fakadott: "Nyugat-Európa egyházi és világi hatalmasságai versenyeznek a magyar vallásos és polgári élet újjáalakítását előkészíteni. távolról sem vallási.) Erről van szó. MELY NAGYON IS FÖLÉRT AZOKKAL. amellyel szemben katonailag tehetetlennek bizonyultak. melynek föladata a NYUGAT ELŐTT RETTENTŐ EMLÉKŰ ÉS MÉG MINDIG FÉLELMETES MAGYAR NEMZETET A KERESZTÉNYSÉG ELFOGADÁSÁVAL ÁRTALMATLANNÁ TENNI. a lehetetlen lehetségessé. a lehetséges lehetetlenné válik. szétzúzni katonai erejét. Ártalmatlanná tenni Magyarországot. e célra a hittérítő szent buzgalom egyesülve munkál az önérdekhajhászat erőfeszítéseivel. mindenbe beleegyezett. feláldoznia.

A MAGYAROK TÁRGYALÓASZTALNÁL VESZTETTEK EL MINDENT.... illetve a magyar királyné személyes tulajdonában marad.. mint fentiekből kivehető... valamint a kísérő személyek egésze Magyarország királyának végleges tulajdonába megy át. (Thierry Amadé: Attila-mondák. A diktátum.... eszközök....... illetve mindazok előtt... udvarhölgyek.... védőőrizete tagjainak (10. Adelhaid úrnőt... 3....... geleite (oltalmazó kíséret) keretében fényes küldöttség (némely főméltóságok. 98. ideológiai megszállásnak... de az országra tán még veszélyesebb békés jellegű folyamatos elözönlésnek.” .. Arra kötelezte a magyar felet. AMIT ŐSI JOGON BÍRTAK S AMIT A HARCMEZŐKŐN ÉVEZREDEKEN ÁT VÉRÜK HULLATÁSÁVAL MEGVÉDTÉK.. s tevékenységüket és személyüket mindennel és mindenkivel szemben megvédelmezi. a magyarok nagyura házasságra lép Ottó császár jelöltjével és rokonával.......... 6. A királyi úrnői értékek. egyelőre ugyan nem az ország katonai megszállásának..... HOGY RÁJUK TUKMÁLJUK (-) IPARCIKKEINKET ÉS BŰNEINKET. 7........... Magyarország megnyitja határait a keresztény hittérítők..... hogy fenti cél elősegítése érdekében lerontja védőgyepű-rendszerét. 2.. 5.. AZ EGYEZMÉNY KIKÖVETKEZTETHETŐ PONTJAI 1. .) kíséri a királyi székhelyre... halálos „békekötéseinkre” ....000 fő) a királyi udvarban illetve közvetlen közelében való végleges elhelyezésére és fenntartására........ Magyarország vállalja.. külhatalmakkal kötött és külhatalmak által a magyarok rovására kötött sírbadöntő „békeegyezményeinkre” Quedlinburgtól a trianoni békediktátumig. Géza.Magyarország kötelezi magát. politikai.. VIII.. fegyveres katonai egységek benyomulásának. gazdasági... hogy minden ellenőrzés. A magyar király kötelezi magát a királyné és kíséretének.. Adelhaid úrnővel még ennek az évnek (973) folyamán..... 4..MELYEKET MA A MAI VILÁG BARBÁRJAIVAL KÖTÜNK..... működésüket minden lehetséges módon támogatja....... hogy a keresztény hittérítők tevékenységét semmiben sem akadályozza és korlátozza. illetve javadalmazására. Géza nagykirály aráját védőőrizet. zöld utat adott a nyugati inváziónak... akik be akarnak költözni az országba... kisegítő személyzet stb... különös tekintettel a nyugati gyepűkre.) Lehetetlen nem gondolni többi végzetes.....

amelynek védő bőrfelületét. nem fogadhatta békés szívvel ezeket a folyamatokat és mozgolódásba kezdett. legalábbis nem királyi vér. s megtette a csöndes őrizet. már a küldöttség tagjainak kijelölésében sem lehetett mértékadó szerepe. Gézát . hogy Magyarországot. mint Attila nászának megtartásakor. bocsássa be válogatás nélkül. amely Magyarország elsőszámú ellensége volt. hittérítőket éppúgy. állami javadalmazásokkal és hivatalokkal. s a befogadottakat.. a királyi. ezeket az alulról jövő mozgolódásokat azonban még idejekorán és drasztikusan elfojtották idegenből. társadalmi felfelé törését ne akadályozza. mint szervezett csoportokat. egyénként családokat éppúgy. szaporodását. az ország színmagyar lakossága. politikai megfontolatlanság szintjére s szabadjára hagyta„ a véletlen szeszélyére bízta azt. a behatolás indexi következményeivel. a titkos diplomáciai tudatosságnak lépten-nyomon észlelhető. hanem.aki ugyan nem jelentett számukra semmilyen veszedelmet. az áruló küldöttséget csak egy áruló kormányzat jelölhette ki és indithatta útnak.fegyveres őrizet alá helyezték. Mert a küldöttség önmagában. Adelhaid. aminek rafinált eszközökkel való kicsikarása érdekében minden lehetőt elkövetett? A válasz . jobbnak kínálkozott a vértelenebb megoldás. és ez áll a döbbenetes fejlemények mögött. gyarapodását. így például birtokadományokkal. hamrétegeit lehántották és amelybe gáttalanul hatolhatott be minden külső idegen kémiai. mint civileket. Nyitva maradt még egy elhanyagolhatatlan kérdes. Csak egy magyarázat lehetséges. magasiskoláját érvényesítő nyugati politikai vezetés a Magyarországba bezúdítandó jövevények kérdésében visszacsúszott a tervszerűtlenség. azok boldogulását. amely mindinkább széttöretett etnikai egységében is. a válógatott germán hadfiak megszállták a királyi palotát. miféle beállítódás folytán kötöttek és köthettek a m agyar küldöttek ilyen végletesen egyoldalú és Magyarországra minden v o n a t kozásban katasztrofálisan hátrányos szerződést a német féllel? Milyen meghatalmazásuk volt? Jogszerűen. a jövevényeket a továbbiakban se korlátozza. a maga felelősségére nem vetemedhetett efféle egyezmény megkötésére. ily módon a királyi személyi jelkép is megőrződött. ne is ellenőrizze. törvényesen semmiképpen sem kaphattak felhatalmazást arra. korra tekintet nélkül mindazokat. Lehetséges-e. Azaz. Feltehetően. hogy a politikai cselszövés művészetének. m e r t magának a királynak sem lett volna joga ahhoz. Csupán ez hatalmazhatta fel a küldöttséget arra. hanem minden lehető módon segítse elő. Még maga a magyar király sem adhatott erre felhatalmazást. kényre-kedvre kiszolgáltatva azt a germán nagyhatalmi imperializmusnak. akik be akarnak jönni. biológiai anyag és organizmus. nemre. de magyar volt . fajra. olyan testté. hogy egy ilyen egyezmény megkötésére felhatalmazza a küldöttséget. hogy az országot odalökjék a német birodalmi érdekeknek. Itt ezúttal nem folyt vér a nász m e g ü l é s e k o r . a mögötte álló hatalom. Európa egyik legfőbb hatalmát kiszolgáltassa képtelen szerződéskötés által annak a hatalomnak. udvart és a királyi gyermeket. Magyarországon úrrá lett egy idegenérdekű titkos erő. Ugyanakkor a test. Kik előtt? Mindenki előtt. Maga Géza sem állt és állhatott a küldöttség döntései mögött. behozott fegyveres egységekkel.felülvizsgálat és korlátozás nélkül nyissa meg határait. De vajon milyen alapon. miként ezt maguk a német szerzők is elismerik. Tízezer fegyveres élén bejött a csodálatos menyasszony. Mi áll hát az elképesztő szerződéskötés hátterében? Nincs más magyarázat: a tizenkét főnyi magyar küldöttség visszaélt megbízatásával. pontosabban nem maga a küldöttség. gazdasági. Magyarország eképpen nyított testté vált.

kereskedők. a magyar király által elébük küldött útbaigazítók vezetésével rejtekutakon. ZÁRÓRÉSZ Nem sokkal a történtek és feltehetőleg az Adelhaiddal való egybekelést követően Géza titkos futárok útján küldött titkos levelekben felszólította a környező országok uralkodóit. AMELY AZ ORSZÁG HATALMÁNAK ALÁÁSÁSÁRA SZŐTT TITKOS MANŐVEREK EGÉSZ FOLYAMAT VÉGREHAJTOTTA. hogy gondosan előkészített. hittérítők. hogy előre kidolgozott tervek. mocsarakon át vonultak be a mit sem ejtő országba. hanem a nyugati nagypolitika szükségletei szerint. siessenek fegyveres seregeikkel a segítségére a saját népe ellenállásának letörésére. Messzemenő óvatossággal. amelyek beleillettek az ország békés jellegű megszállási és öntudatlanítási tervébe. személyi igények. összevissza történt személyi beköltözéseket s számolnunk kell vele. bevetésre —. Ez természetesen azt jelenti.esak az lehet. . egyházi és világi méltóságok. katonapolitikusok. messzemenően az irányító hatalmi szférák érdekeihez igazodva. nem egyéni. erdőségeken. a magyar nép leverésére.. szervezett betelepítés folyt. hatalmi érdekek szolgálatában történt a betelepítés. mű anyaga. Következésképp ki kell zárni a találomra. vagyis azok a rétegek. s olyan társadalmi rétegek kerültek betelepítésre — mondhatnánk. De ez mára következő kötet: A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA avagy GÉZA NAGYKIRÁLY VÉRE c. Megindultak az ellenséges fegyveres hadak a mindeddig megközelíthetetlen Magyarországba. hogy A MAGYARORSZÁG FELÉ IRÁNYÍTOTT IDEGENÁRADATOT UGYANAZ A POLITIKAI ERŐ SZERVEZTE ÉS IRÁNYÍTOTTA. a legnagyobb titokban.. így elsősorban a diplomaták. amelyeknek fokozott lehetőségük volt a szellemi megszállás megvalósítására és az ország felső és középrétegeibe való beilleszkedésbe.

Bp. Bp. Hasonmás kiadás Bp. Ford. Brassó 1901. 1971. Szekel Estván: Chronica ez világnak jeles dolgairól. Horváth János. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. 1983. Dr. Pais Dezső ford. Árpád-kori legendák és intelmek. MDCCLXXIX. Ford. I. Bp. 1985. Strabón: Geographia. Pest 1862. Blaskovics József. PaulusDiaconus: A longobárdok története. 1981. 1975.. Bollók János. 1973. Földy József. 1984. Horváth János. Ford. Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rend-béli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett. Thúróczy János: A magyarok krónikája. Galántai Erzsébet Bp. Petropoli. Ford. MCM XXXVII. Nagy-Becskerek 1892. 1982. Ford. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Krakkó 1559. Polybii Historiarum Reliquie. Blazovich László és Sz. Jordanes: A gótok eredete és tettei. Kézai Simon mester Magyar krónikája. Bp. Budapestini. Bp. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Geréb László. 1977. II.IRODALOM Anonymus: Gesta Hungarorum. Ford. Dr. 1978. Bp. Bp. Dr. Dr. Ford. Gombos F. Ford. Szabó Károly. A magyarok története Tarih-i Üngürüsz. Chronica Hungarorum. Bp. Albin. Brassó 1904. Scriptores historiae Byzantinae Tom. Kassán 1753. Ford. Bp. Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. Bokor János. IV. Emericus Szentpétery: SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM I. Képes Krónika. 1960. Ford. Paris MDCCCLlX. .

Szabó Károly: A Magyar vezérkar kora.n. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Bp. Bp. Jurkovics Emil és Gaál Lajos. II. Ford. Tarnai Andor. Müller Lajos. Sajtó alá rendezte Győrffy György.Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Attila-mondák. Kézirat é. Bp. XI. Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiből. Erdélyi László. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Gombos F. Dr.: A Római Index. 1910 Szerémi György: Magyarország romlásáról. Bp. 1961 Darkó Jenő: Bölcs Leó taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Bp. Arad 1900 . sz. Luidprand: Történeti Munkái. Claudiopoli. Pest 1865. Németh Béla. Ford. Bp. Déri Balázs. Bp. Juhász László. Menander Protector történeti művének töredékei. Lukinich Imre. Bp. 1950. 1977 Géza Kuun: Relationem Hungarorum.1975. Ford. Brassó 1905. 1878 Lukianosz összes művei I. Ford. Ford. 1984. Bp. Oláh Imre. Bp. SJ. Moravcsik Gyula. Bp. MDCCCXCIL. 1974 Krenner Miklós: A nemzeti királyság eszméjének kialakulása. 1908 Rimbertus Anskariusa: Ford. 1915. Albin. Ford. Bp. Thierry Amadé: Attila történelme. 1907. 1985. Donáth Regina. 1926 Laurentzi Vilmos: Kereszténység és Királyság-ellenes küzdelmek. Ford. Oláh Miklós: Hungária. Bp. Bp. 1903 Györffy György: István király és műve. Szabó Károly. Dr. Hevesy: László és Kálmán törvényei.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful