A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

GRANDPIERRE K. ENDRE

A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

AVAGY

A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA

TITOKFEJTŐ KIADÓ

A borítót tervezte, az illusztrációkat válogatta és közlésre előkészítette

BARCSIK GÉZA

1422/66-12) Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató .© GRANDPIERRE K. (93. ENDRE. ISBN 963 77 08 00 X Nyomás és kötés a Zrínyi Nyomdában készült Budapest. 1993.

............ 39 Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok ............... 23 Vád alá helyezett magyar nemzet .......................... vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? .............................................. 16 Résnyitás-titkos tényekre ................................ 30 Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? ............................ tilos kiejteni ................................ .......................TARTALOM A LEFEJEZETT TEST ............ 38 A kényszerítés joga ................ látásrontó homály .......................... 34 "Veszett dühű ellenség" .... szolgaságravetése...................................................a magyar! ......................................... .................... 27 A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai................................................................ 37 Kereszt avagy halál ................................. 18 Az igazság isteni erő ................................... LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? .................... végső kétségbeesése ..... 29 Vallási türelem és tolerancia . 40 A magyarok leveretése............................................................. 33 Árpád neve bűnös név............................................................................................ 33 Bűnös nép" ......................................................................... évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása .......................................... áthatolhatatlan köd..... 21 MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI ...............................Főbenjáró bűncselekménnyé vált az .............. 28 Pogányok voltak-e a régi magyarok? .......... 31 Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében ..... 34 A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok ............. 17 Jótanácsok e könyv kézbevevőinek ...................................................................................................................................... 9 Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán.......................................................................................

........... viselt dolgairól........................................................ 62 Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister) ................................ J.... Modi) a régi magyarok nagyságáról................... 68 A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy ........... eurázsiai pusztaságokat .................................... MÉRHETETLEN ............................................. ősidőktől fennállott gyepű...... védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között ........................... az idegen igába kényszerítéssel .......................................................... KULTÚRÁJÁRÓL........................ 63 Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe ................................................... barbár műveletlenségű magyarok .. 44 Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel....... SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL ....................... és menekülése ....................... 72 ................és védrendszerét? ........................................ ............................... 67 Európa ősbetelepülésének titkai .... Ördögi sugallat melyik felet vezette? .............................................................. ...... 64 A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön ....... 53 Világhírű hindu tudós (J................ 43 Vert vadállatként visszavicsorító............. 65 Ázsia urai a szkíta népek ................ 59 Kis nemzet-e a magyar? .......... 49 Kik pusztították el Magyarország ereklyéit................................ 51 KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL........................... 71 Magyarország területi nagyságáról ........... faji őseredetéről ........................................................ ....................... 45 Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? ................. 67 Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában ........... 60 Száznyolc hajdani magyar nemzetségről ................ történelmi és néphagyományait...................................................... 50 Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? ...................... VITÉZSÉGÉRŐL...............

....................................................... századi nemzeti tragédiánk ................................................ 92 A nemzeti vallás jelentősége ...................................... 92 Arany János és X-XI............................ 107 Porbadűlt istenszobrok ........................................................... 80 ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG .... 97 Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése ......................... 123 Miről volt szó tulajdonképpen? ........................Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak ....................... magyar katonai offenzívát? .. 126 Régi magyarok vitézségéről..................................................................................................... 80 Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? .................................. 100 Hadúr és a hamisítók.................. 117 Bűnné bélyegzett erény......................................................................... 73 Moldováról és Havaselvéről ....................................................... Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? ........................................................................................................... 93 Emlékezetfosztás ..................................................... 97 Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! .............................................. 132 ..................... szégyenné gyalázott dicsőség .............................................. 73 Magyar-itáliai-bizánci közös határ ........... 113 TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK .................. 89 A HAMISÍTÓK ELLEN ....... ellenállhatatlan erejéről ................................................ 78 A Magyarok Istene legfőbb jellemzői ................................... 79 A régi magyarok erkölcséről .......... 75 Miért volt Isten szava a magyar nép szava? ................................................... MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI ........ 130 A Szent Gallen-i eset ....................................................................... 119 Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi ........................................................................... 95 Aranyhíd ível át történelmünk fölött .............. 99 A Magyarok Istenének vezérnyomdokai ......................................................................

........................................................................................................................................... A második visszavágás .................. 177 NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN .... Ottó császár gondjai ............................................ 172 11............................................. A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről ............................................................................................... 137 Ismétlődő világtragédiák .......... Bosszúálló Botond serege visszavág ................ 173 12.................................................................................... 7.. Az agyonhallgatott másik Botond .... 135 A pozsonyi csata ....... 149 A történelmi események leárnyaltságáról... A csata lezajlásának körülményei ...................................... 5...... 172 10. "Egészen Konstantinápolyig mentek ők" ...................... 140 VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT .... Liudprand cremonai püspöktől ............................. 150 1................................ 155 Könnyű és holtbiztos ......................................................................................................................................................... 2.... AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL ....... 6....... Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála ....................... 8................................................................ 157 Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? ................... 9.................. 164 I................... 162 Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? ................A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata .... 150 Mi történt Augsburgnál? .................... 147 Európa magyar nyomás alatt .... 176 13.. 4........ 163 Az ütközet további titkai.................................. 179 ............ Miért maradtak el a támadások? ........................................................... 150 Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet? .......................................................... 153 3...................... 171 Az ütközet további titkai — 2. titkos voltáról ..............

..................................... 187 A király esküje . 215 I............................................... 225 A magyarság ártalmatlanná tétele ................... 219 A "békéért könyörögve házaló" magyarokról .......... 189 Az ország........... Titokzatos követ járások .......................................................... 225 VI............................................ 2............................................................ 208 6................ 212 MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? ........................................... 193 Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? .................................... 181 Taksony titokzatos halála ...... V........ IV................................. 194 PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON .............................................................................. VII... 222 Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau városát ................................... 188 Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása .......................... 207 Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele ..... Zsákbamacska-királyné ..... 199 A megvesztegetés művészete ..................... II........................................... 202 Az arannyal megrakott szamár — világtörténelmi bomba ....................................... 3...................... 186 Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén ........... A békevágy csalétke .................................Nyomtalanított titkok nyomában ........................................................................................................................... 5......................................................................................................................... 4.......... 205 Ottó császár jósága ....................................és nemzetrombolás mindenkori titkos programja ........................ 183 Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei ..................................... 197 1.............................................................................. 228 ..................... 193 Gyújtogató Adalbert ............................................................................. A mérgezett alma .............................................. III............... 217 A tizenkettek talánya .. Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása ..... 220 Különös szerepcserék ................................................................................

... 232 ..................................VIII.................................... 229 ZÁRÓRÉSZ ...... Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai .............................................................

gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé. adj jelt!" Petőfi "Keresztény hitre tértenek magyarok az első István király idejében főképpen. AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN. .A LEFEJEZETT TEST "Magyarok Istene. FENNTARTOTTA VOLNA. NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOK VAGY POLIBIUSOK. melynek alapján valóságos. AZ AKKORI DOLGOK IS IGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK." Bod Péter " O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare" (Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már) Dante "Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv.

" Szabó Dezső "Semmit sem ér az a történetírás. Montesquieu .. mivel m i n d e n t i t o k b a n folyt. hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik. Azt. hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga. magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot. ami valótlan és hamis: a felületek felületét. ha az igazságot eltávolítjuk belőle. vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek. megszűnt az élet tanítómestere lenni.. Két fajtáját említettük a hazugságnak. amely megreked a történések felszínénél. (. hogy ezekben a (történészi) munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük. az egyik a tudatlanságból ered. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről. ugyanúgy a történetírásból is haszontalan mese marad. nem szabad megbocsájtanunk." Polübiosz "Kétségtelen: a magyar történelem új megírása. amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett. A história megbukott. akik szándékosan hazudnak. a lelkek bódítójává. a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség.mítosszá.) megtudni csak azt lehetett. vaskalappá. ha elveszti szeme világát. a gondolat altatójává. mert a történelemből csak azt mutatja meg. megilleti az elnézés. azoknak azonban. elbukott." Sziklamezei Zsolt "Dio Cassius helyesen jegyzi meg. aki tudatlanságból nem mond igazat. a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket" Krúdy Gyula "Nekem is az a véleményem. áfiummá vált. a másik szándékos. felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása.

A PUSZTULÁS ÚTJÁRA? MIKOR? MIKÉPPEN? ÉS MI ÁLTAL? MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTA MIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRE SZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA? . s a történelemnek ilyen felületes. hogy ami utat ad."Természeti jogainktól annyira elesnénk. azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki. ne csaljuk magunkat. Erre sohasem kerülhetne sor." Széchenyi "A MAGYAR SZELLEM A XI. HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE." Clauzewitz "A gondolatban van valami fényszerű" Pan-Nemes János Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk: MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK. s létünk inkább csak papirosra van írva. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb.. hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé. csupán futólag érintett eseménynél. LENDÜLETE." Vámos Ferenc "Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni. sem lehetősége nincs hozzá. hanem az. mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ. és a történelemmel akar igazolni. hogy a szerző vele akar bizonyítani. ha a szerző kötelességének érezné. mivel az írónak többnyire.. HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL VESZTETTÜNK UTAT? UTAT TÉVESZTETTÜNK? ELTÉVELYEDTÜNK? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET. Hazafiak. Mégis állíthatjuk. könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet. sem ideje. s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen. szinte ily mélyre süllyedénk. és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már. szinte ennyire jutánk. saját életünk többé nem óvhat. hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk. hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más. hogy bizonyítékul szolgáljanak.

ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS? KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE? MI AZ OKA. PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET? MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT? MI FOJTJA LE. DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET? MIÉRT PUSZTULT KI — ÉS PUSZTUL MA IS — NÉPÜNK ÓRIÁS. MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ? MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET? TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT. BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK. RETTENTŐ TÖRÉSEIT. HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL? MIÉRT FOGY. CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT? MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT? MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN? MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB? MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK. HOGY VELEJÉIG ROMLOTT. ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ.MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK? MIÉRT APRÍTJÁK. HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK? MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA. VÉGZETES FORDULATAIT? MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK? MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN? MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK? MIFÉLE BALSORS? . ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA? MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL. TUNYASÁGBA.

a vad történelem. hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre. HOL VAN A BAJOK GYÖKERE. vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad . S nem tudjuk. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk. MI DERMESZTI A NEMZETET? MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET? MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK? MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK? MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET? MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST.MIFÉLE VÉGZET? MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA? MI BÉNÍTJA MEG. MIKOR. A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT? MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK? FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE. HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT? Mert valamit vesztettünk. MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA.útja a táguló idő. MIÉRT . HOGYAN. MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK? HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK? FELELNI KELL MINDENRE EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA FOJTOGATTATÁSUNKRA TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA S MINDENEKELŐTT ARRA MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL. tény s való. mint világtalan vak vándor. Nemzet. mit vesztettünk. hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el.

Elrabolták a Magyarok Istenét. ha valóban így igaz. minden szellemi és álszellemi. A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik. amivé lettünk s ami ma vagyunk. irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja. ha valóban akkor kezdtünk el élni. Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk. Elrabolták tisztánlátásunkat. MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE? Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás. elgurul. Ha így van. A koponyában gondolatok viharzanak. Minden történelmi munka. úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra. mint a fényben tobzó nappal. időszámításunk. Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű. társadalmi és áltársadalmi. Lefejeztek egy nemzetet. mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot. tőkére ráhúzott rabra. úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk. mintha belülről valamiféle vihar rázná.MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNK EZER ÉVI POKOLJÁRÁSA. a Holdat. Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg. minden sajtótermék ezt sulykolja belénk. Az üvegesedő szemek még látnak. úgy akkor lettünk azzá. Elrabolták a Napot. Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni. éles fordulat történt a magyarság életében. . Mégiscsak meg kell tenni. A fejetlenné vált test vergődve ráng.

zúzalék. kőtorlasz. bűn. ÁTHATOLHATATLAN KÖD. félelem. betört híd. gyöngeség. valami akadály. omló falak mögül. A magyar géniuszok mindahányan felvetették: MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA? MI A ROMLÁS OKA? MI TÖRTÉNIK VELÜNK? MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR? Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból. LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY Sokféle elme. lélekdermesztő átok húzódik itt. ernyesztő tunyaság. láthatatlan üvegfal. ennél a pontnál. világárulás által elszakított véreinkből: MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET? MI AZ OK? MI AZ OK? . tilalom. mert él az élet s fényt és életet követel. gát. letarolt városok égő koponyáiból. eszméletorzó ború. magasan szálló lélek megtorpant itt. mélyfekete sugárzás. itt. vad hazugságbozót.VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG LÁTÓHATÁRÁN. mert valamiféle köd. És mégis tovább kell lépni. alattomos kígyófenyegetések. párát felhőző árok. gyávaság. átok és konok tiltás.

bajok. mérgek? Kivagyiságos gőg? Olcsó pökhendiség? Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság? Jóságbálványozás? Idegenmajmolás? Javainkat elorzó ádáz. egyik rubinkőből. egyik gyémántos fényből. rabló szomszédok? Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság? Ős-önzés rákfenéje? Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva tudnunk kell. akár élet a halállal. akár nappal az éjjel. szerelmes. a másik elátkozza. tövestől kiszaggatja. amit emez fölrakna. akárha a két part között világnagy folyam folyna. mely olyan széles. miért emez vérzik. fekete óceán két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja. a másiknak vad métely. a másik karbunkulusból. másik patakzó vérből: tágas törés húzódik itt. óriás mélyárok. a másik feketéből. mi a baj? Honnan ered a baj? Lépjünk egy ezredévvel visszább. víg ének a lélekforgató gyásszal. a másik mélyberántja úgy áll egymással szemben a kor két szakasza. hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig. A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna: egyik fele pirosból.Belső-külső ártalmak. amit emez akar. RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. . ha emez égretörne. küzd. a másik tövig rontja.

szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire. egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti . hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában. Éppen ezért félreértések elkerülése végett. mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége. a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg. Nem keresztényellenes azért. de legfőbb önvédelmi érdeke is. élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. mintegy az ő szemén át. Willermus apát cseléről számoltunk be. Nyújtson ez a munka. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok.) Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes. hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze. mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát. puszta megmaradásáért kell küzdenie. Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen. elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. akik felelősséget éreznek ennek az elárult. Tudjuk. ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet. kötetében egy roppant különös eseményről. mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget. évszázadban átesett. mű 73. miután látta.azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -. amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért. ostoba szennyregényt. mint a világító nappal.Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző. mert meggyőződésünk. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c. mert ez a munka nem nekik való. világhazugságok leleplezésével. azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről. ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén. másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa. kiművelt emberfejeknek szól s azoknak. Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka. mert meggyőződése. akárcsak a derék Willermus apát templomi lesőrése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire. mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe. hogy az igazság feltárása. a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében). a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól. megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak. s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania. emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól. tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit. galádul ki játszott. amelyen a magyarság a X-XI. amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják. némelyeket fellelkesít. aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről. mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka. általa. hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni. s ma. a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a . nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba: "Willermus vagy Vilmos apát. JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK Akinek gyöngék az idegei. amely csak gondolkodásra érett. amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (i.

megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át.a magyar néppel való egymásrautaltságára. titkokkal fedett történelmünk ellenében. hanem a rejtélyes háttérvonulatokat. bekebelezési kísérletek. hanem inkább a feltáratlant. akárcsak a magyar. azt. mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált. bűntevők bűnbakjává. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség. eszelős hódító szándékok. jogfosztott néppé. áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől. százados orvtörekvések eltussolására. nem a (jobbára teljesen meghamisított. s mindenekelőtt a különös. hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik. a törvényszerűt cáfolja. s így a rendhagyó. biztosítani bűnelkövetési jogát. s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is . a titkos tényezők világába. ütött. a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni. amit hazugságok és torzítások sűrű. háttérokokat. Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra. hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem. rémtetteket csak az a vétkes mentegeti. ahol felfeslik a hazugság szövete. az igazság. bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok. régi ütközések. ebrudalt néppé.kereszténységre szükség lehet. a régi bűnöket. szakadást. És nem németellenes. bűnösök bűnösévé. különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti. aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget. mert meggyőződésünk. a történelem mögötti történelembe.mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét . mert a különös. EMLÉKTELEN IDŐK ELHANTOLT KORSZAKOK EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK TUDATAFOSZTOTT NEMZET ELPALÁSTOLT GAZTETTEK HAZUGSÁGTAKART VERMEK ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS GÁNCSOK. s lehet. fölfalások. a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést. hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van. rendhagyó jelenségeket vesszük számba. aki e vétkekhez továbbra is. ÁTKOK ÉS TILTÁS LETAKART KATAKLIZMÁK LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK . a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére. s végül de nem utolsó sorban. titkos cselszövések. Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót. majdhogynem üldözött. az eltérő nem a rendet.

a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe. mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül. hol. hogy az igazság feltárása. Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának. kimondása fájdalmat. Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem. a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit.KIFICAMÍTOTT TÉNYEK Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel. Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében. kiforgatásának. hazugságban. MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK. AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ Az igazság kimondása. Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. kétségbeesés gyötörte elmével. mert kétség nem férhet ahhoz. Nincs és nem is lehet szentebb. hogy megtalál(hat)ták volna a választ. a Sátán hatalmával szegül szembe. fájdalmasan érinti a fény. mintha annak kutatására indulnának. Aki hazugságot leplez le. hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés. az írók és műveik boncolgatásába. NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT. rágalmazásban. hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek. ők érdekeltek a bűnben éppúgy. AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA. mint az igazság feltárása. de a legszentebb érdeke is ez. csalásban. kimondása. feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz. a tudat. mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai? Ámde a pontos tényállás feltárása. a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala. ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény. A választ fal zárta el. riadalmat okoz. miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti. a válasz elmaradt. éppúgy. korok. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az . mint a bűneltitkolásban. Előfordulhat és bizonyára elő is fordul. felemelőbb dolog a világon. népek félrevezetésében.

mégha koronás kontárok. kiált igazságért. elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező. kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei. hogy megmenthessük a világot. hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG. ő az a nemzetek közt. melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (. csalás-.) szabadon nézhet szembe a gondolattal (. kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA.) igazságot. jóvátenni a népek.emberiséget. mint éppen napjainkban. század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot. mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás. mert egyébként elpusztul a világ. hogy az igazság győz.harci erő védtelen áldozata .. vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA.) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" . . Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot. fel kell tárni a múlt bűneit. országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket. de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve. Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele..írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). Mi magunk. az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket. felelősségre vonni bűnöseit.. bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne... ámítás. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség. s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk.(. itt van az. magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel.és vele együtt most már a világ jelentős része is . egyedül Magyarország liheg. Hajdan a X. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot. eped. a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van.. mintegy annak jeléül.és bűnmarcangolta népek Ha valami megmentheti még a romlásnak indult. hazugság-fojtogatta emberiséget. Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság . a hazugság-. ELPUSZTUL A VILÁG. hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA.a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át. mert másként elpusztul a világ. mert cáfolhatatlan érvényű valóság. E szerencsétlen és megalázott nemzet . úgy az az igazság kimondása és érvényesítése.

ERÉNYEIT BŰNÖKNEK. az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit. egyházi tisztségek elárulását. kiben rám nem törnek. más szellemben folytatta. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA. a szabadság. a testvériség. árulást. A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA. megáld minden képmutatást. börtönöket és halált. az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete. Oly óra nincs. kik sohasem szerettek Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek. az irodalom. Az egység. ELVÉSZ AZ EMBERISÉG.vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -." Bernard Crick "Némely népek." Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára "A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN" (Shelley) A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit. a művelődést más irányba terelte. . elutasította . az emberi eredetiség és a hazafiság. a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét. a természetszeretet. (G) "A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész. mint cél." Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411) HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL. az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól. AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK.MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT "Amikor léte van veszélyeztetve. zsarnokságot. ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA. előnyeit megtámadta. a társadalmi igazság.

tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal. már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről. 1983. emberalatti vadállatoknak. némelyek elképzelhetetlennek vélik majd. bűnös. (Bp.) Meglehet. mintha ez lenne a hivatásuk: gyűlölettől habzó gatyás hárpiákként valósággal szörnyetegeknek festik őket. amely jószívűségének. kutúrájáról. ősgyalázás bűnét követik el.. Ezért. megköszönnénk. Mert valóban hihetetlen. Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról. szent vágy és szükségesség megismerni. hacsak szemernyi része is volna gyalázkodásaikban az igazságnak. 77-78.. aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll. milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk. . nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú. Ilyképpen (. de igaz: úgy seprűzik." Imre Sándor "Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét. amely befogadta őket és amelynek kenyerét eszik. Akik a pogány szóval dobálóznak. arra a népre. Ámde ha minden alap nélkül hányják a sarat az áldott. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással. egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják. hogy a rágalmazás.) félve tanultak csak némelyek." Sziklamezei Zsolt Össznépi. emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával. hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk. a következőket mondotta erről: "Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná.HIRDETTE. Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett. tudásszintjéről. becsmérlik a magyarságot. mert szent az igazság. vak tévelygőknek. hazugságfertőben fuldokló világban . elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték. sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta. n." Anonymus Gesta Hungarorum Bp. nyíltságának és jóhiszeműségének áldozata a mindinkább elbestializálódó. betűhívek és a megjelölt helyeken bárki által ellenőrizhetők. é. hőstetteiről szóló ősi hagyományait. erkölcsi magatartásáról. nemzeti igény. Ha mindez igaz volna.az már elfogadhatatlan és tűrhetetlen. jámbor népre. hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak. nyomatékosan közöljük: idézeteink hitelesek. viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait.

nem lehet Istennek tetsző feladat. EZZEL SZEMBEN AZ IGAZSÁG KIMONDÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE: ISTEN TISZTELETE ÉS FELMAGASZTALÁSA. gaz bírák kórusa. adatait a bírák megsemmisítették.már ácsolják a vérpadot és hozzák a dísztelen koporsót. azokat akik elnémították. hazugságkotyvalékkal mételyzik. rágalmazzák. Korlátlan hatalmú bírák parancsára előállítanak egy embert. Borzalmas vádat emelnek ellene. Valahogy így áll a magyar nemzet ügye is. papírjait. akiről semmit sem tudunk.kérdéseket tesz fel. egyházi igehirdetői gyalázzák és ássák alá. s miközben a vádak dörögnek. a vádlott a fejét rázza és érthetetlenül nyöszörög. Odakint az ablakon át látni . hogy saját papjai. . A sors által kirendelt VÉDŐ . hogy ne védekezhessék. VÁD ALÁ HELYEZETT MAGYAR NEMZET Parabolával kell kezdenünk. De senki sem felel. Védő a bírákhoz fordul. mégis így van. a "cél szentesíti az eszközt" elve vétek Isten és ember ellen. kínpadra vonták. ki is valójában az ismeretlen vádlott. dermesztő félelmekkel. A védő gyanút fogva fölfeszíti a vádlott vérző száját és megdöbbenve látja: tőből kivágták a nyelvét. a kétszínű kaméleonkotlás. hamis szószólókat rendeltek ki védelmére bűntársaikat. akik sorsküldte védőinek tudatát csüggesztő mételytanaikkal. Lehetetlennek tetszik. vádak záporában áll. a krisztusként keresztrefeszített Magyarországot. követeli: mutassák be a vádlott személyi okmányait. tudományos mezben. az Isten és az igazság népét. de kiderül: a vádlott okiratait. akik sarat kentek rá s vádolják. azokat akik az adat. Ősi múltjának hajdani dicsőségének minden nyomát eltüntették őstörténetét kiirtották származását eredetét meghamisították.aki úgyszintén rágalmak. hogy megismerhesse a múltját. akik külső vad ellenségeivel együtt üvöltözik rágalmaikat. azokat. az ókor legendás igazságos szkítáinak egyetlen maradékát. célzatos rágalmazás.Lehetetlennek tetszik. így hát vakmerően . eltorzítása. zavarják ráplántált vakhitekkel azokat. amelyet régi kútfők Mária országának mondanak. viselt dolgait s ilymódon mintegy ellenőrizhesse a vádat. hogy kipuhatolja a vádlott kilétét. megbénították. Kimaszkírozott bírái. jóllehet a magyarság befeketítése. Véres szörnyű bírósági komédia zajlik a színen. a vádlott sem felel. óriási közönség előtt.a bírákkal és az elámított közönséggel dacolva . A történelmi valóság megmásítása. s ha védői szólnának. szemeit kioltvák. nyelvét kivágták. magyar álarcban vádakkal halmozzák el a magyart és büntetőpert folytatnak ellene. dühödött és aljas ellenségeivel mintegy kórusban állva ezt a népet. tudni akarja. azokat.és emlékezetirtást végezték. ellentétére fordítása. hangjuk túlharsogja a rágalom-tudorok. a régi magyarok sárral bekenése.

haragtól fűtött befeketítését. a bosszúálló (Jehova) letekintett az égből. a díszes formában kiadott Árpád-kori legendák és intelmek (Bp.A MAGYAROK A KÁRHOZAT ÉS TUDATLANSÁG FIAI. de leginkább a hazaárulást. Rakd bele. melynek összeállítói fölöslegesnek látták a legenyhébb bírálói megjegyzést is. hogy e "tévelygő népet A HAMISSÁG ÚTJÁRÓL AZ IGAZSÁG ÖSVÉNYÉRE.) Ilyen kedvesen és közvetlenül.) Az Ószövetség Istene. 1983.. S tiltják a részrehajlást.). MELY NEM ISMERTE FEL.. Nos. haszonlesésből." (Árpád-kori legendák és intelmek 23) POGÁNYOK VOLTAK-E A RÉGI MAGYAROK? Halljuk ebben a kérdésben is mindenekelőtt klerikusainkat. a saját fészekbe piszkítást. HOGY ISTEN TEREMTÉSE VAGYIS HÁT A PANNÓNIA FÖLDJÉN LAKÓ MAGYAROKRA (. emígyen nyilatkozik felvetett kérdésünkre: "A MAGYARNAK BARBÁR NEMZETE A HITETLENSÉGBEN MÁR RÉGÓTA TÉVELYGETT. ami belefér! Kiderül e pár keresetlen szóból.").BARBÁROK voltak . hogy a magyarokat TITKOS TERVEK alapján leigázták: "KÁRHOZAT A TUDATLANSÁG FIAIRA. önmagát gyalázza meg. becsmérlő lepocskondiázását. A FARAGATLAN KÓBOR NÉPRE. AZ ELOSZLATOTT HOMÁLYBÓL az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse. hogy szívünknek drága őseink ("Aki őseit szidja. tisztes törekvések. S A POGÁNYOK SZOKÁSA SZERINT HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ BABONÁKAT KÖVETETT" (Árpád-kori legendák 17. a más vallások iránti fenekedést és gyűlölködést is. a régi magyarok: . rágalmazást. hitek személyi érdekből. hiszen "Isten szolgáinak" bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniok: isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást. VAKHOMÁLYBAN TÉVELYGŐ FARAGATLAN KÓBOR NÉP? A nagylegenda kertelés nélkül kimondja.

- HITETLENEK - ISTENTELENEK - HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ SZOKÁSOK RABJAI - BABONÁK BÓDULTJAIKÉNT KÓVÁLYOGTAK - POGÁNYOK, POGÁNYSÁGOKBAN POGÁNYKODÓK

De hát mi is az a pogány? Ki is az a pogány? S miért pogány a pogány? A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR szerint: a "pogány" a "durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó" stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok... Bizony így, ilyen aranyosan, ilyen tiszteletteljesen szólnak dicső nemzetünkről. Leverő még elgondolni is, hogy a barbárságnak, a durvaságnak, tévelygésnek ilyen mélységében éltek kereszténység előtti őseink. Ám ha így volt, ha az egyházi szerzők által írt legendák igazat mondanak, ha eleink valóban ilyenek voltak, amilyennek lefestik őket, úgy nem tehetünk mást; le kell hajtani a fejünket. De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők? Mert nem kimondani, de még elképzelni is szörnyű, hogy a kegyes szerzők hazugságot hazugságra, rágalmat rágalomra halmoznak. S nehogy bárkiben is kétely-métely sarjadjon fenti idézetünk hitelességéről, közöljük, hogy idézetünk, akár csak a többi legendaidézetünk - betűről betűre hitelesen követi a legenda szövegét és bárki megtalálhatja azt a jelzett mű oldalain, más hasonló ékességek között. Külön filozófiai rejtély: miként követhettek el "szentségtörő szokásokat", hiszen a szentségtörés előfeltétele a szentség: lennie kellett előzőleg szentségnek ahhoz, hogy össze tudják törni. VALLÁSI TÜRELEM ÉS TOLERANCIA FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNNYÉ VÁLT AZ ÉVEZREDES HAGYOMÁNYOK SZENTESÍTETTE MAGYAR ŐSVALLÁS GYAKORLÁSA Szent István király nagy legendája szerint Géza bűntettesekként bánik el a magyar ősvallás követőivel: "Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utat követnek (nem a zsidókereszténységet), fenyegetéssel és rémitgetéssel törte igába"

(Árpád-kori legendák és intelmek 27) Rajtakapott, tettenért bűnözővé vált tehát, aki Magyarországon, magyar felségterületen az ősidőkbe visszanyúló magyar ősvallást - az emberiség egyetemes, szent ősvallását - követte. A megtorló büntetés, miként azt más forrásokból tudjuk - nem annyira "rémítgetés és fenyegetés" volt, hanem fizikailag végbe vitt megtorlás, mindközönségesen: halál; akit rajtakaptak, hogy ősei hitét követi és őseinek áldoz, s rajtakapás és válogatás nélkül mindenkit, aki vonakodott kereszténnyé lenni - mert a puszta húzódozás is bőségesen elég volt a megtorlásra könyörtelenül kardélre hányták, nem csupán egyénileg, de tömegesen is. A legenda szövegében egyébként súlyos tárgyi tévedés (interdictio in adjecto) rejlik. Ugyanis Gézát magát is sűrűn rajta lehetett kapni, amint őseinek áldoz. Hogy van hát ez? A rajtakapható rajtakapó rajtakap másokat ugyanazon, amit ő maga is boldogan s konokul űz, dacolva minden kényszerszorítással és fenyegetéssel? Miféle szándékú-célú torzítás lapul a legendai szöveg mögött?

VILÁGOSSÁG DERÜLT VAGY SÖTÉTSÉG SZAKADT RÁNK? Nem lehet örökké hazugságban élni. Aki rákényszerített hazugságban él, olyan, mintha lelkileg fojtogatnák. Nem lehet örökké úgy élni, hogy homályfoltok, vakfoltok takarják látásunkat. Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk. Aki hazugságban él, az vakságban él, nem látja a napot, nem látja a saját sorsát. Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap fiai, a Napisten gyermekei. Árpád-kori legendáink szerzői és korai keresztény papságunk azt hirdeti: őseink homályban tévelyegtek s a kárhozat fiai voltak. Annak előtte, a kereszténység előtt tehát őseink vakságban, sötétségben éltek, s a kereszténység hozott számukra világosságot. De vajon világosságban élünk-e azóta? Élhet-e világosságban, aki nem ismeri a maga múltját, s nem tudja, ki volt, mi volt, mit követett el, és mit követtek el ellene, nem tudja, hol élt, miként élt, kiktől és honnan származott, kik voltak az elei, miként éltek az elei, mindezt nem tudja, mégpedig azért nem, mert minden őseire vonatkozó anyagot konok eltökéltséggel és szívóssággal kiirtottak azok, akik a világosság hozóiként állnak elébe? Miként hozhatják a világosságot azok, akik kioltották a fényeket? Miként lehetnek világossághozók azok, akik sötétséget teremtettek? Miként állhat egy megvakított ember elé megvakítója, hogy íme, nekem köszönheted a világosságot? Miként állhat Vazul elébe megvakítója azzal: nekem köszönheted, hogy látsz?

Ki vonhatná kétségbe? - minden nemzeti múltunkra vonatkozó írás, kódex, okirat, adat ereklye, fáklya az utód kezében, amely a múltat világítja meg, azt az utat, azt a mélységet, amely létünket adta, amely emberré tett és magyarrá. Ki vonhatja kétségbe, hogy a múltjától megfosztott ember - megvakított, sorsától megfosztott, sorstalanított ember, sorvadtemlékezetű ember? Ki tagadhatná, hogy a jelenhez, a pillanatnyi jelenhez mérten a múlt, a történelmi múlt óriási mező, gigantikus híd, amely összeköti életünket az előttünk élt nemzedékek sorával, és nemcsak sorsával, de látásával, tapasztalat-, érzés- és tudásvilágával s azon át a téres világgal, annak küzdelmeivel és tragédiájával. A múltjától megfosztott ember befalazott ember, a pillanat percenő buborékába zárt, pillanatvak ember. Támasztható-e világosság és fény világossággyilkolással, fáklyaoltással és lámpaoltással, fényirtással, világ világának kioltásával? Világosság vagy sötétség támasztható ilymódon, inkvizícióval, ereklye- és adatirtással, eszmélettiprással és szellemgyilkolással? Aki világosságot akar - miért támaszt sötétséget? Miért vonja feketébe a Napot, minden világosság forrását, ősforrását? Akinek igaza van, miért némítja el ellenfelét? Aki igazat akar, miért némítja el a tanúkat, miért semmisíti meg a bizonyító okiratokat? Aki a fény szövetségese és a fény, a világosság szolgálatában áll, az miért szövetkezik a sötétséggel, a sötétség erőivel s miért növeszti fényirtással a sötétség birodalmát? Aki vádol, vádat emel, perel, miért semmisíti meg a perének eldöntésére alkalmas iratokat? Akinek igaza van a vitában, miért fojtja ellenfelébe a szót, miért retteg attól, hogy ellenfele megnyilatkozzon? Ha eleink homályban éltek, téves utakon tévelyegtek, úgy az életükről, tévelygésükről szóló iratok, gesták, krónikák a leghitelesebben bizonyítják, s leplezik tévelygésüket. Márcsak bizonyítékul is meg kellett volna őrizni mindent, nem elpusztítani. Miért semmisítették hát meg ősmúltunk dokumentumait? Miért irtották ki eszelős megszállottsággal ősmúltunk minden ereklyéjét, emlékét, minden dokumentumát? Miért jártak el úgy, mint a hamis birtokfoglaló, akinek létérdeke megsemmisíteni a birtok valóságos tulajdonosát igazoló iratokat, mivel azok lelepleznék gaztetteit, a jogtalan birtoklást? Nem restellik azt állítani: őseink homályban, sötétségben tévelyegtek. De vajon azóta világosságban élünk-e? Világosságban vagy immár lassan áthatolhatatlan hazugságfertőben, kétszínűségben és képmutatásban? Miért téptek ki egész lapokat, korszakokat a magyarság történetéből? Miért törekedtek minden eszközzel arra: ne ismerjük múltunkat, ne tudjuk, mi történt például Géza uralkodása alatt? Miért irtódtak ki az ország Géza-kori titkos idegen fegyveres hadakkal való tárgyalásának és megszállásának bizonyítékai? Miért nem tudjuk pontról-pontra nyomonkövetni, miként történt, német fegyveres hadak miként jutottak be harc nélkül az országba olyan sokaságban, hogy leverték az addig leverhetetlen magyar fegyveres erőt és vérbefojtották a magyarság felkeléseinek, nemzeti szabadságharcainak sorát? Miért nem tudjuk pontról-pontra, nyomrólnyomra követni, miként történt kereszténységre-térítésünk kényszerítése? Miért látjuk ködösen, homályosan Szent István alakját és azt, mi történt az ő uralkodása alatt? Egy azonban kétségkívül kiderül a rágalmazó, hazug beállításból: az, hogy itt végzetes fordulat, rettentő árulás történt, és szándékosan, sátáni agyafúrtsággal vakítottak meg bennünket.

Miként maguk a legendák többhelyütt írják: "kezét emberi vér szennyezte be" (i. Mi a különös ebben? Az. m. az olyan. 25. becstelen vádja egy ezredéven át úgy terpedt a magyarságra. kínzását. hiszen a bűnt követnie kell .. miként érvényesült a "kereszténységre kényszerítésnél" az igazság törvénye? Géza . m. 24. megöletését: mindezt mintegy előre igazolja és indokolja bűnössé bélyegzése. 35. bűnös néppé. rémtetteket."Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. szülőföldjéről való elűzetését.olvassuk a kislegendában . nem bűn. 17.) Az Isteni igazságosság mérlegén mindez nem nyomott semmit? BŰNÖS NÉP A magyarok a legendák szerint "a kárhozat fiai" (i. mert aki vétlen. Lássuk hát. ráfogott bűn megtorlása. hogy Géza rémtetteket hajtott végre. Ebben áll a magyarság körmönfont furfanggal bűnössé bélyegzésének sátáni taktikája. fenyegeti a megtorlás. puskacsőre fogott vad: üldözik és Káinként menekül." (i. a leszámolás. A "bűnös nép" alattomos. Mert aki bűnös és bűnösségét ki is mondják. "pogány nép". hanem igazságtevés. m. csonkításokat. mint az üldözött vad." (Berzsenyi). Kegyes legendák. Vagyis a magyar: bűnös nép. javaiból való kiforgatását.úgy igazságos .). mint lélek-elemésztő átok. fasiszta néppé bélyegzéséig.) stb. Félelmetes rágalomhadjárat ez. S ha ártatlant vádolnak bűnösséggel. hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. "szenségtörő szokások" megszállottai (i. Géza a nagylegendában "Krisztus választottja"-ként lép elénk.a bűnhődésnek: a bűnnel vádolt így jut függő helyzetbe. örökös fenyítéseket. embereket ölt. m. az a legrosszabb. talpköve / A tiszta erkölcs. Még félelmetesebbek a következmények: a bűnösség vádja mintegy eleve igazolja az ártatlanul bűnösséggel vádolt elleni atrocitásokat. "Minden ország támasza. függőhelyzetbe taszítja őt a vád. stb. az "ördögi csalatás" követője (i. TILOS KIEJTENI . mi a bűne s így kozmikus fenyegetettségben él: bűnösségének rágalomvádja létét kérdőjelezi meg. fojtogatását. bűnösségének kimondása. 17.). hiszen mindaz. elvész a világ. Egyenes szál vezet innen a területrablók propagandakórusáig és a Rákosi-Aczél-féle bolsevista rendszerek magyarostorozásáig. egyházi szövegek. jussából. 25. örök fenyegetettségbe. 24. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugalmazottjai (i. házából. amit ellene rágalmazói elkövetnek.ISTENI IGAZSÁGOSSÁG És TISZTA ERKÖLCS LEGENDÁINK TÜKRÉBEN Régi igazság: ha elvész az igazság. m. prédikációk évszázadok óta sulykolják a hazai és nemzetközi közhiedelembe a magyar nép bűnös voltát. az erkölcsi világrend helyreállítása.) Mi több. nem tudja mi a baj vele.). m. ÁRPÁD NEVE BŰNÖS NÉV.

aki a legendaszerző szerint ekkoriban még "gyermek"." (Árpád-kori legendák 17. RÁRAKTA NYAKÁRA A FEGYELEM (a kényszer) IGÁJÁT ÉS TÖRVÉNYEIT. "Abban az időben ugyanis.) A Hartvik-féle legenda csaknem szóról-szóra elismétli ugyanezt. miként tudta népe nyakára kényszeríteni. de Árpád nevét kimondani. tanúsítván. még "gyermekéveinek virágjában áll". de ki kell kerülni Árpád.) A "GONOSZSÁG MINDEN MOCSKÁBAN" SÍNYLŐDŐ MAGYAROK? Szent Istvánról. oldalazó körüljárásokkal lehet kiejteni.) Vajon miként érte el ezt "Isten hű sáfára". s ha valamiképpen mégis elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése. Így az egyház tanai szerint oktatta.Milyen érdekes. hogy elfogadott. az emberi világ sátáni kuszaságát még felfogni sem képes gyermek-király. A magyar nemzet rejtelmes háttérokok rejtelmes közrejátszása nyomán és az állítólagos kereszténységre térítés után odáig süllyedt. s a gonoszság minden mocskát a földig lerontotta. hogy Árpád nevét csak nagy köntörfalazásokkal. az erőszak) gyeplőjét. a továbbiakban a következőket mondja: "Isten hű sáfárának mutatkozván azon kezdett elmélkedni (egy tizen-egynéhány éves gyermek!). (Árpádkori legendák és intelmek 34. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT" (Árpád-kori legendák és intelmek 24. hogyha a szent keresztségben már újjászületett népéről leveszi a fegyelem (= a kényszerítés. a pokolbeli ördög nevét bátran le lehet írni. Nyakatekert utalásokkal bár. leírni Isten ellen való vétek. a NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. volt egy bizonyos Géza nevű fejedelem. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT. a nagy honvisszafoglaló vezér és dicsőséges utódainak három-negyed évszázados országlása után. A NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. szigorúan tilalmazott. a Sátán. melyben az említett nemzet Isten egyházait pusztította. séma ez. nevén nevezni akkor sem szabad. akár Árpád vezér középkori ábrázolás . / utóbb könnyen visszatér az hiú tévelygésébe. Ékesen tanúsítják ezt legendáink: "Volt akkor egy Géza nevű fejedelem.

istenáldotta jóságáról. tegyük fel.rabulejtett állatnak. már az ősidőktől fogva kivívta a világ tiszteletét. Az ember hajlamos rá. sötét nemzetközi ármánykodás és cselszövények áldozatára. rákenni egy hatalmas nemzetre Isten elleni vétek. szabadsághagyományok. hogy kegyesnek mondott irományokban mindez így leíratott. ereklyék. oldalain. ősi hitelvek minden emlékét: így került az esztergomi királyi palota a föld alá. az IGAZSÁGOS SZKÍTÁKNAK utóda. így kerültek ebek harmincadjára az ősi királyi várak. Miként lehetne kényszeríteni bárkire is. hímzések. akkor már rájuk lehet sütni minden gyalázatot? Hol itt az ökumenia. igazságszerető nemes magyar nemzetre.ellentétes a vallás. 1983. ősi hitelvek elpusztítására. rovásírásos fafaragványok beszolgáltatását. összeférhetetlenek a hittel. tehát nem a római. hogy a régi magyarok nem voltak keresztények (valójában egy részük a bizánci. a magyar történelem legnagyobb. lovagias. az ókor legendás népének. hogy a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában" éltek. hősénekek és regösénekek a nemzeti költészettel egyetemben.alattvalói fogalmak. szörnyű rágalom. Kiderül a továbbiakból. A kártétel mérhetetlen volt. erőszakszervezetté vált központi hatalom rakta rá a magyarság "nyakára a fegyelem igáját és törvényeit". "FEGYELMET" nagyarányú rombolás kísérte. a szkíta faj központi magva. hogy mit higgyen és mit ne higgyen? Az IGA És FEGYELEM . Hol itt a legelemibb tárgyilagosság. népi faragványok. a nemzeti őseredetnek és nemzeti közszabadságnak tudatát. hogy a vallás . jóhiszeműségéről bárki ma is meggyőződhet személyes tapasztalatai révén. 17. bensőséges mivoltával. maradéka. így tették emléktelenné az ősmúltú nemzetet. zeneszerszámok.nem lehet kényszert alkalmazó terrorszervezet. egyenes észjárású. a "fegyelem igáját"? Kegyetlen fegyveres erőszakkal. így rombolta le Adalbert prágai püspök az esztergomi nagy vallási bálványt. nemzetközi hadseregek bevetésével történt a Géza-István kori rendszerváltás. Szörnyű vád ez. leggyökeresebb rendszerváltása. A Géza-István korában kialakult. hogy hihetetlennek. kiváltképpen a nemzeti szabadsághagyományok. pedig így áll szóról-szóra. kódexek. még félelmetesebb és vérlázítóbb idézetünk utolsó sora.legalábbis hangoztatott elvei alapján . ereklyék. de a görög kereszténységet követte). a hazugság és a világbrigantizmus áldozatára. Fővesztés terhe mellett elrendelték a régi írások. hogy az "IGÁT". akinek nemes lelkületéről. az isteni hit tantételeivel. építészeti remeklések. művészeti. amelyet csak úgy odavetve a legcsekélyebb bizonyítás nélkül.. termékét "a földig lerombolta" megsemmisítve az ősi magyar művelődéstörténeti emlékek. Miként lehetett ezt a rágalmat rásütni az igazságos. ennek hevülete s az alkalmazott fegyveres kényszerítés irgalmatlansága tükröződik a legenda szavaiban. zeneművek. a "fegyelem törvényei" és maga a fegyelem is . Ha lehet. lehetetlennek tartsa. A szöveg szavait csak úgy érthetjük. Világos. S ez a tömény nemzetgyalázás még ma is akadálytalanul és kritikátlanul érvényesül. 39. a Magyarok Istenének. s az orvul letiport nemzet évszázadokon át újra meg újra felkelt nemzeti szabadságának visszavívásáért. a magyarság lelkéből mégsem sikerült maradéktalanul kitépni az ősi nemzeti hitet. A "fegyelem igája". a legelemibb igazságérzet és igazságtisztelet? Rendben van. miként erről bárki a maga szemével meggyőződhet az Árpád-kori legendák és intelmek Bp. hogy Géza és István az addigi magyar kultúra és hagyománykincs minden emlékét. amely azt állítja. mikor ez a nemzet. A korai keresztény inkvizíció vad mohósággal vetette rá magát a magyar múlt emlékeinek. . hol a más vallások tisztelete? A magyargyűlöletnek micsoda mélységes sara kavarodik fel itt? Miként élhettek volna a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában".

minden magyarok nagyura: "1 / az igazság nyomába szegődött 2 / Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. halálmegvető hősiességéről a hazánkba betolakodott túlerővel szemben. hogy úrrá legyen AZ ELLENSÉG (= magyarok) VESZETT DÜHÉN. amelyet saját papjai. "veszett dühű ellenség"-ként állítják elénk azt a magyarságot."VESZETT DÜHŰ ELLENSÉG" . magyargyűlölet árad a legendák minden magyarvonatkozású szavából. a kereszténységre térítés ürügyével betódult s az ország népét irtó. Az." (Árpádkor-legendák és intelmek 18. hogy 1/ katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. hogy megvívja szent nemzeti szabadságharcát! Veszett dühű ellenség a saját országában saját életét. törvényeit semmibevevő idegen hadseregek ellen. a király bizakodva az örök erényben (=a hatalmas nemzetközi hadseregben) seregének sokaságával elindult. írástudói "veszett dühű ellenségnek" bélyegeznek! Számunkra azonban van valami vigasztaló is ebben a szövegben. jaj annak a népnek. sem az igazságosság által: a győző gyűlölete ez a legyőzöttel szemben. . vétkesé az áldozatával szemben. A szeretet vallásának hirdetett zsidókereszténység nem korlátozza magát sem a méltányosság. 2 / Akiket pedig rajtakapott azon. hogy ez a "veszett düh" akaratlanul is képet ad eleink emberfeletti erőfeszítéseiről. "Mikor pedig nem akartak letérni ELTÉVELYEDETT ÚTJUKRÓL s dühöngésük nem csillapult. hitét védő magyar! És ezt felkent magyarországi egyházfiak írják.) Íme.A MAGYAR! Fékevesztett gyűlölet.ahogy ők nevezik magukat! Vae victis! És jaj a megtévesztetteknek. amely felkelt az országában titkon. KERESZT AVAGY HALÁL Az Árpád-kori legendák és intelmek szerint Géza. a magyar nép "lelkipásztorai" .

hogy saját történelmileg kialakult szokáshagyományaik. hogy mást hisz vagy gondol és nem követi vakon a rákényszerített vallást. Még Győrffy György is elismeri. nekiestek a fegyvertelen tömegnek. aki vonakodik áttérni. azt megőrizzék és saját őshagyományaik. miféle emberi vagy isteni törvények alapján? Léteznek vagy létezhetnek-e ilyen törvények? És egyáltalán elvehető . 4 / fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába. de anélkül is. aki köztudomásúlag eltakarta a fél szemét? A rosszra rá se hederített. azt könyörtelenül megölik. számukra idegen hitre erőltették rá őket. csakhogy a szöveg némiképpen fura és kétségeket ébresztő. bármilyen címen. s elsősorban nem is azzal. hogy saját belső hitelveiket kövessék. azt a jogot. a szabad vallásgyakorlat joga? Megtagadható ez bárkitől. csak a jót volt hajlandó észrevenni? Ha így van.bárkitől bármilyen jogcímen a belső személyi meggyőződés. hogy az ember legbelsőbb szellemi lelkivilágában élő hit kiölésére törjön és . De miért is kíméleteskedtek volna: a magyar ellenség volt és bosszulni jöttek ide. hol és miként vesztették el erre vonatkozó elemi természeti emberi jogukat. elképzelhető-e olyan isteni jog és akarat. mert a gyűlölt. amire egyébként módjuk sem volt. nem értvén a magyarok nyelvén. Hogy is van ez? Isten nem zavarta Gézát brutalitásában. Joguk volt-e a régi magyaroknak ősi hitelveikhez? Joguk volt-e rá. hogy nem csupán "fenyegetésekkel és rémítgetésekkel" folyt az új vallásra kényszerítés. ősvallásuk hiedelme szerint éljenek? Feltétlenül eldönthető. úgy kérdés: miért nem volt rá joguk s miért. csoportosulásnak és kardjukat nekiengedték. hanem minden teketória nélküli felkoncolással. csak kereszt vagy halál. ez igen dicséretes. hitelveik szerint éljenek? Ki vehette el tőlük ezt a jogot. vagyis ősi hitük védelmében. Tény. és a civilek itt mind magyarok voltak. a koncolás. ehhez senkinek nincs joga. 17. méghozzá jogilag s nem másként eldönthető kérdések ezek. meggyőzésre. mert "kényszerből el kell(-ett) hagyniuk a megszokottat" (i. A fegyveres "térítők" nem értek rá fecsegésre. A megszálló katonák a legkisebb gyanúsnak vélt jelre. hogy ilyen Isten előtt "igen dicséretes" királyt mondhatunk magunkénak. de miért teszi ezt fordítva a magyarokkal? De ne szépítsük a történteket. ha valaki magyar volt.) Már-már büszkeség önthetne el bennünket.3 / hogy más utat követnek. vallásos meggyőződésükhöz ragaszkodván." (i. amely felhatalmazott bárkit. akkor a legcudarabbul elbánt velük. fenyegetéseivel agyonrémítette és . Ha nem volt joguk ősi hitelveikhez. ahogy az alattvalóival bánt. a kard. Egy mód volt a meggyőzésre: a dárda. bármilyen törvényes jogcímen? Lehetséges-e. A KÉNYSZERETÉS JOGA Szent István kislegendája szerint a régi magyarok a kényszerítés ellen azért ragadtak fegyvert. akárha magától vagdalózna. Legfeljebb azok nyertek kíméletet. 17. akik a papok lábaihoz borultak és ruháit csókolgatták. m. Nézzünk szembe elfogultság és részrehajlás nélkül ezzel a ténnyel. Elég volt. Hogy is van ez? Netántán maga az Isten is úgy járt el. hogy személyi jogaikat semmibevéve belegázolt legbensőbb lelkivilágukba s ha valakit tettenért. nem volt más választás.miként más forrásokból tudjuk . m.agyon is verette.). mint Justitia. bárki által.

csonkítással. valamennyi régen volt király ellen Árpádtól visszafelé Álmosig. hogy bármiféle rákényszerített vallás felvételének megtagadásával éljen? Halállal sújtani embereket. minden állítás annyit ér. isteni vagy emberi felhatalmazása.) Milyen tapintatosak. hogy alakulna a mérleg? ÖRÖKKÖN SZIDALMAZOTT ÉHES FOGAKKAL MARCANGOLT MAGYAROK Valóságos rágalomsűrítményekbe ütközünk itt mindenfelől. méghozzá tömegesen. valamint valamennyi magyar s az egész régi magyarság ellen: az állítások mögül holmi elborult szellemiségű. ölessen. hogy igaz ismereteket alkosson Istenről s önmagáról. hogy Gézával álombeli. méghozzá végletes kényszert s öldökléssel. az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van. isteni látomása közöltette a következőket: "Őseid. . pusztán azért. hogy itt (és a klerikális szerzőknél általában) . milyen vallást akar követni? Nincs-e joga. akik gyenge jellemüket elárulva engednek a brutális erőszaknak. miféle Isten nevében? Hiszen. Egyetlen mondatban három vaskos rágalom a magyar király elei és a régi királyok ellen. ha egybevetnénk ezt a huszadik század szörnyetegállamainak rémtetteivel. mint ahogy kétségtelenül igaz. alacsony kultúrfokon álló. lehet joga. Tudtára adják a királynak. Attiláig s Attilától a vízözön táján élő Nimródig. mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra. Géza elődei elleni súlyos vád. 2/ Nem volt igaz ismeretük Istenről. Nem csekélység e három.annak érdekében kényszert alkalmazzon. homályban éltek. megvetni. pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény. kedvesek. kényszerítésnek. Géza szájába adott. halállal sújtsa a kényszerű hitcserétől való húzódozást? Nincs-e joga vajon az emberi teremtménynek. hogy embereket halomra öljön. hogy méltatlan ősöktől származik. messze jártak az igaz úttól. 3 / Messze jártak az igaz úttól. úgy sajnálkozva kell megállapítanunk. amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért. Valóban ilyenek lettek volna a régi magyarok? Ha igaz az. amely vak tévelygésében még addig sem jutott el. kárhozatos cselekedeteket végző bűnös nép képe rajzolódik elénk. s ha nem is büntetni . akiktől származtál. homályban tévelygő. a népirtás határáig. m.a bizonyítás teljesen elmarad." (i. amennyit bizonyít. hogy tudományos szempontból. Vajon. Egyhelyütt Árpád-kori legendáink azt írják. ha van isteni törvény és igazság. 1/ Homályban éltek.elvetni. korbáccsal. mert nem volt igaz ismeretük Istenről. vonakodásért is? Hol itt a jog. a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről. hogy maga válassza meg. azokat kellene megbüntetni.

a rágcsálóknak szüntelenül rágcsálniok kell. fogalma sem lévén arról. az "antiszemita" felrágcsálásokat.világosságban éltünk. A rágalmat pedig a gyűlölet és az irigység fűti. az igazságos szkítáknak egyetlen maradékát. nem folyik ködösítés. teljesen tisztán látjuk utóbbi mérhetetlenül tragikus ezeréves történelmünk véres szakadékainak háttérokait. a fény fiai éltek hát sötétségben. azóta mióta a "kereszténység igájába" hajtották a nyakunkat . Sóhajtva kell arra gondolnunk. hegyeket rágnak össze s a szétrágott anyag ragacsos hullámai korszakokon gördülnek át. hatalmas nemzetról van szó. tájékozatlanítás és félretájékoztatás mindig és mindenben. s kontraszelektív világunkban.szól a vád. akik jószerivel korlátlan szabadságban éltek egy olyan világban. fölöttünk és bennünk semmiféle homálynak. mert rágófogaik egyre nőnek. kehes és téboly-patkányos habarékkal leginkább becsócsált népe. tovább rugdalják. a "bűnös nép". legnemesebb népét. megtért. hogy szegény őseink homályban éltek. ha még ezer év után is háborgatják a régesrég sírban porladó ősöket és mai utódaikat. a valóságtól és az igazságtól. Homályban éltek . s ezért némelyek úgy is nevezik őket: a NAP FIAI. mi a kereszténység és mi a "pogányság". a vélemények . De itt egy nemzetről.Márpedig a bizonyítás nélküli vád: alaptalan vád . az új rágcsálók továbbgördítve apáik termékeit. "az utolsó csatlós". Hovatovább a magyar a világ legmegrágalmazottabb. a rothadást emeli a magasba. hogy függetleníti magát a tényektől. az emberi rágcsálóknak ez a siserehada a rágcsálók egyik válfaját alkotja. a rágalmazás tipikus esetével állunk hát szemben. Mert hajdani rágalmazva vádaskodóknak új fullajtárjai akadnak. fő jellemzője. megnőtt fogaik szétfeszítenék állkapcsukat. akár az ablaküveg. hogy a világ egyik legtisztább. a lelki terrort. felmentést mégsem nyert. amely nem ismerte a vallási türelmetlenséget. okszövevényeit. A Napisten-hívők. lélekmételyezés. a napnak. az "úrhatnám nép". a sötétség fiai pedig világosságban? Hogy lehet ez? . az áldozati bárányul prédára vetett magyarságot fullasztják újra meg újra a rágalmak sátánkeresztvizébe. Homályban éltek . Kegyetlen dolog a rágalom. de miként ezt számtalan példa mutatja. becsmérlik: nem volt elég az "áttérés". rág a rágalom. mi meg keresztény magyarok bezzeg ezer év óta. nemzedékről nemzedékre. világosan látjuk jelenünk átlátszó politikai szövevényeit és jövőnket is: nincs sehol homály.több mint ezer évtől visszafelé számítva.rágalom. a felekezeti gyűlölködést. képtelenek volnának szétnyitni fogsoraikat és bármiféle táplálékot benyelni: a rágalmazóknak is létszükséglete a rágcsálás. a kajlát. világunk áttetsző. "elpogányosodó" városainkról beszél. amely mindmáig tisztázatlan. egyik "haladó" lapunk pl. amely mindenben az alantast. és élünk napjainkban is. az "Ázsiából jövés". nyoma sincs sehol semmiben rajtunk. Homályban éltek ők. alattomosan köntörfalazva s jobbára megfoghatatlanul közelíti meg védtelen áldozatát: se szeri se száma a rágalom okozta tragédiáknak.elfojtását. a magukét is hozzáadják a fertőző dagadványhoz: a pogányság s barbárság baromi butaságú évezredes hordalékrágalmához s a többihez. s tudjuk. De továbbél a pogányság horgadványa is. s ahol éppen ezért hazugság nem élhetett meg. Rág. fölöttébb kétséges körülmények között "MEGTÉRT" a kereszténység kebelébe. azaz a Napistennek a hívei voltak. pogányok vagyunk még ma is. méghozzá egy hatalmas múltú. égbekiáltó bűnei lehettek mindenesetre. De hogy is van ez? Hiszen őseink a fény örök forrásának. és ha nem rágcsálódnak szüntelenül.és az igazság . a hazugságnak sincs hatalma rajtunk: nem fedi el mind sűrűbb és sűrűbb áradatban egész életünket. természetesnek kell vennünk.

azóta a mérhetetlen szenvedés és pusztulás útját járjuk: a magyarság az elmúlt évezred alatt hatalmas területekről kipusztult . Fényes Nap: Kertünk alatt a libáink megfagynak. az emberi szellemen uralkodni akaró hatalmi szélsőségesség milyen következményekhez vezet. Népköltészetünket. ősi országunkat hamis érvekkel. világszédelgéssel feltrancsírozták.meg átszövi a Napisten kultusza. fegyverrel kényszerítettek az új hit felvételére? Vagy mert Istenrablás történt. részrehajlás nélkül.kiirtották.És Európa többi népei? Hisz ők is áttértek . míg áll a világ.törhetetlenül ragaszkodva ősi szabadságához. a minden más vallás fölé tolakvó és minden más vallást a Sátán termékének bélyegző. színmagyar területének egy töredékére zsugorodott. rügyeket fakasztó. hogy nem önként. melynek elemeit a világ minden vallása átvette. akár a politikában: ideje volna hát szemétdombra hányni a magyarság ellen uszító régi . életformájához és ősei hitéhez. a zsidókereszténység is. a magyarok istene ellen? Hát olyan megbocsájthatatlan. azt korunk tíz. tudományos igazságként felhozhatjuk: a Napisten-hit volt az ősi emberiség legtisztább. hamisítással. csak éppen mi. sötétségben. Hát ők nem éltek homályban. hatalmas és boldog. hazánk egykori felségterületének. az örök Napisten. mezőt-erdőt zöldítő örök Napról. élő igaz hit: a földi életet éltető. S ez a hit ma is élő természeti valóság. miként ezt költőváteszek és népköltészeti remekek sora tanúsítja. újra meg újra felkelt hódítói ellen? Elfogultság.és új irományármányokat és mesterkedéseket: a magyar népnek olyan hitvallásra van szüksége.ki előbb. szerencsétlen magyarok. hogy a Napisten hívei voltunk. népművészetűnket és néphiedelmeinket még ma is át. hogy volt saját Istenünk? Vagy más a baj? Az a baj. melyet a . bűnhődnie és vezekelnie kell? Az "egyedül üdvözítő hiten" kívül minden más vallás és minden más isten csupán kárhozatos koholmány és a pokolbeli Sátán mételyező terméke? A vallási elfogultságnak. nem meggyőzés útján és meggyőződésből. elrabolták a magyarok Istenét? Vagy mert a térítés a hazánk és nemzetünk elleni nemzetközi összeesküvéssel. ősvallás. De ma már maga a pápai szék is kezdi belátni: a kizárólagosságra.állítja a legenda.meg tízmillió békében ártatlanul meggyilkolt áldozatának tragédiája és feldarabolt országunk sorsa is tanúsítja. türelmetlenségnek. mielőtt áttért a bosszúálló nagy Jehova hitére s ezért ízről-ízre. csak miránk jár a sulykolófa? Vagy netán minden nép vakságban élt. Bűn a bűntelent bűnösnek bélyegezni. monolitikus uralomra törő sovinizmus a vallásban is mérhetetlen károkat okozott és okozhat. Ma is széltében énekelt gyerekdalunk: Süss fel.a kereszténységre. a fény istene. az örök fény forrásáról a jégkorszak dermesztő megpróbáltatásai óta mind a mai napig. Történelmünk viszont azt tanúsítja: a kereszténységre áttérés előtt hazánk és népünk szabad volt. s hogy a szellemi türelmetlenség. Eleink távol jártak az igaz úttól . amely fenntartás nélkül melléje áll a jövő iránti küzdelmében. következésképpen azóta járunk az igaz úton. legtermészetesebb vallása. ki utóbb . népirtással felérő öldöklés s halálfenyegetések ellenére népünk . csalással.közel három évszázadon át . hanem kényszerből tértünk át. fegyveres orvtámadással kapcsolódott össze s azóta is e közegben élünk? Vagy mert a magyarság elleni irtóhadjárat. magának kizárólagosságot követelő vallási üdvtan eszméje meddig tartható még fenn vajon? Vagy csak mi magyarok vagyunk kitéve efféle sulykolásnak? Saját igehirdetőink ádázkodnak leginkább ellenünk. Nap. Vagyis az az út.

az egyházi tized bevezetéséhez: "Végül. részint foglyul ejtsék és megkötözzék a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket. NEHOGY SZORONGATTATÁSUKBAN SZÉTSZÓRÓDJANAK A FÖLDÖN. bárhova.) Íme. a halál útja. akinek tiszteletére bazilikát is épített. embernek érezni .vérbefojtották a magyar szabadságharcot. hogy csak TIZEDET ADJANAK ABBÓL AMIJÜK VAN.nem először. hogy az ELLENSÉGET (magyarokat) RÉSZINT LEGYŐZZÉK. menekülni. elfutni valahova.) Mert mindenből amit (amit népétől elvett) semmit sem tartott meg a maga szükségére. SZOLGASÁGRA VETÉSE. Túlerőben volt azonban a másik oldal: Magyarországon. ŐKET PEDIG (a szabadságukért felkelt magyarokat) ÉS UTÓDAIKAT MIND A MAI NAPIG AZ EGYHÁZ SZOLGÁIVÁ TETTE. bölcsen rendelkezett (. és nem utoljára .. VÉGSŐ KÉTSÉGBEESÉSE ÉS MENEKÜLÉSE? Felvonult és Veszprém váránál megütközött a két sereg. az akaratlan szörnyű beismerés a hazáját szerető magyarság közhangulatáról a "kereszténységre térítés" idejéből. bárhova. hanem elmenvén. számunkra a pusztulás. Ezenfelül BIRTOKAIRÓL . támpontokat nyújtva az ezerholdas egyházi birtokok. kivándorolni a világ bármely elátkozott sötét zugolyába. élni s kinyújtózkodni. amit a magyarsággal szemben elkövetnek. KÉSŐBB FŐEMBEREINEK KÖZBENJÁRÁSÁRA ELHATÁROZTA. SZENT MÁRTONNAK SZENTELTE. hogy . Lehetetlen elviselniük.MIND A FÖLDEKRŐL MIND A FALVAKRÓL. (Árpádkori legendák 18. S ezen az úton bajosan haladhatunk tovább. A MAGYAROK LEVERETÉSE.legenda igaz útnak állít. a magyar és a germán. ahol még élni lehet. a dézsma. A Kislegenda szerzője az alábbi képet festi a levert magyarsággal való könyörtelen leszámolásról. Menekülni kell.. magyar felségterületen olyan óriási idegen fegyveres erő összpontosult. a latifundiumok keletkezésének eredőihez és a hazai szolgaság keletkezéséhez.

boldog és fenségesen szabadságos hazában pokollá vált az élet. Jámbor keresztényekké kell válnunk mindnyájunknak. Magyarországon. aki a szent hit figyelmeztető ösztöke ellen vicsorít. vérbetiportatására: nincs más kiút. Megható kép a világ hajdani dicső nemzetéről. pogánynak bélyegző legenda szolgáltat adalékot a magyarok elviselhetetlen helyzetére. Régi dal. ölnek és rabolnak. kárhozatos hadráló jövevények vérszívó piócahada. a nemrég még gazdag. kártevő jövevények elől kifutó magyarok szétfolyó patakjai Géza korától a sztálini időkig. ezer éven át agyunkba. pogány kutya (a pogány . mindig reménytelenül." A "visszavicsorítás" a kutyára utal. Lám. menekülni bárhova a hazában elterpedt emberszörnyetegek tépő karmaitól. régi-új dal. S mikor érhetjük el. maga a magyart veszett dühű ellenségnek. a kutyára. vérivó vámpírhada özönlötte el a városokat. mert ezredéven át mégiscsak az egyedül üdvözítő hit bástyái voltunk. mert édes hazánkban. menekülni. világtalanná vert nyomorult vakként a vakvilágba. sorsunkba verdeső jajsirám.nem is ember) . .a máshitű . SŐT A FENYÍTŐ VESSZŐ BÜNTETŐ ÜTÉSEI ELLEN MÉG VISSZAVICSORÍTOTT. hogy eleinket láncraverten. véresreverten visszavicsorító kutyához hasonlítják? Nem kérhetnők vajon. áldott virányinkra áradó folyamként beözönlő. mint nekifutni vakon. akik boldogan tűrünk minden csapást. harapásaitól. akit gazdái . illetve hazánknak akkori magyarjairól és állapotáról Albericus (1100 körül) a következő képet nyújtja: "(István) EGÉSZ ORSZÁGA BARBÁR MŰVELETLENSÉGNEK HÓDOLT ÉS A TUDATLAN NÉP KÉNYSZERBŐL LETT KERESZTÉNY. A SZENT HIT FIGYELMEZTETŐ ÖSZTÖKÉJE ELLEN RUGÓDOZOTT.magunkat.ilymódon árulja el gonosz hajlamait. ahelyett. elfutni. hogy eleinket ne gyalázzák? Ősrégi mondás: aki ősei gyalázását eltűri. hogy vetessünk végre emberszámba? S fennen hangoztatott vallása a szeretetnek nem pazarolhatna miránk is egy szikrányi szeretetet? Ha másért nem. szidalmat: ámde vajon mit szólna a fenti jelenethez egy állatvédő egyesület vezetősége? S mit szólunk mi. tűréshez szokott magyarok. más lehetőség a nemrég még szabad magyarok számára. haláldal. VERT VADÁLLATKÉNT VISSZAVICSORÍTÓ BARBÁR MŰVELETLENSÉGŰ MAGYAROK István király koráról. virágzó.botoznak. véresre vernek: oktalan állat. szétszóródva pelyvaként a széles földkerekség tartományain.pogány eb. régi dal. földeket és övék a hatalom. pusztán azért. hogy lehasalva nyalná fenyítő gazdái kezét . maga is gyalázatot szenved. rugódozik.

Vajon szabadsághoz szokott őseinkkel, "kik szabadon éltek haltak - szolgaföldben nem nyughatnak", nem az volt a baj, hogy visszavágtak, szembeszálltak az országot vérbeborító kegyetlen túlerővel?

HALÁLMEGVETÉST KELL SZEMBESZEGEZNI A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL, AZ IDEGEN IGÁBA KÉNYSZERÍTÉSSEL Árpád-kori legendáink sűrűn visszatérő szóképe: "rárakta (a magyarok) nyakára a fegyelem igáját" (i. m. 17.); "a pogány nép (a magyarok) nyakát a keresztény hit igájába hajtani" (i. m. 25. és 37.) stb. A kérdés az: milyen iga? Vallási iga? Krisztus igája? Vagy netán idegen iga? A leigázottak igája? Rabszolga iga? A magyarok a brentai csata előtt Liudprand cremonai püspök szerint ilymódon biztatták egymást: "Igába hajtani nyakunkat annyi mint meghalni; miért féljünk a fegyveresek közé rohanni és halált szegezni szembe a halállal? Férfias harcban elbukni nem halál, hanem élet." Brentánál a magyar sereg nagy győzelmet aratott vitézségével, halálraszántságával. A cremonai püspök idézte szavak természetesen minden igára vonatkoznak, s ha meggondoljuk: a szellemi iga a fegyveres igánál is iszonyúbb, mert a lélek rabsága, rabulejtése elviselhetetlenebb a fegyveres leigázásnál: a fegyveres leigázás ugyanis nem feltétlenül vezet a nemzeti szellem, a lélek leigázásához, s aki lélekben szabad, az még lerázhatja magáról az igát, akinek azonban a lelkét teszik rabbá, annak már szinte a lehetetlennel határos a szabadulás, hiszen a lelki rabság kiöli belőle a szabadság igényét, óhajtását is. Századunk emberének irtózatos gyakorlati szemléltetést adott a bolsevizmus arról: mi a szellemi-lelki rabság, a hullák micsoda hekatombáit szüli, és mivé teszi a népeket, s arról is, hogy a lelki iga - bármilyen maszkot öltsön is - a Sátán igája s az infernóba visz. Maguk a klerikális szerzők, a legendák alkotói vallják újra meg újra, hogy a magyarokat fenyegetéssel, rémítgetéssel - halálos fenyegetéssel - és nemcsak fenyegetéssel - irgalmatlan tömeges öldökléssel - fegyveres terrorral kényszerítették a "kereszténység igájába". Tagadhatatlan történelmi tény ez. Nevezzük nevén a gyereket: igazítsuk ki a klerikális szerzők szavait: nem csupán a kereszténység igájáról volt szó s nem is elsősorban arról, de a nemzet nyakára orvul ráhúzott idegen igáról. Rejtélyes, megdöbbentő és érthetetlen: miért veszik ilymódon az egyházi szerzők a kereszténységre, a keresztény papságra a korszak minden bűnét: minden bűnét a hatalmas Magyarország és a magyar nemzet tönkretételére irányuló nemzetközi összeesküvésnek, a magyar nép létére törő titkos erők pusztító tevékenységének? Érthetetlennek tetszik: miért érdekük az ország titkos idegen megszállásának elhallgatása, a magyar nemzeti szabadságnak az országba orvul betolakodott, orozva támadó és a meglepett nemzetet vérbefojtó fegyveres megszállás, nemzetirtás elhallgatása, s annak a tagadhatatlan ténynek az elnyelése, hogy a kereszténység hazánkban a titkos hódítók fegyvereinek árnyékában hatolt be az országba és az

álarcos idegen fegyveres hadak által véres harcokban levert, hatalmi igába, idegen igába kényszerített népet hajtotta csupán a "kereszténység igájába". "Kereszténység igája" alá? Hogyan s mint? Kérdések merednek elénk. Vajon keresztény papok, igehirdetők fegyveres hadai árasztották-e el titokban az országot? Keresztény papok öldökölték le a magyarság tíz- meg tízezreit, úgy mondván, a legenda szavai szerint, hogy "elegendő, ha e nép maradéka üdvözül?" Keresztény papokhoz s nem idegen uralkodókhoz küldött titkos leveleket Géza, melyben felszólítja őket: küldjenek fegyveres segítséget a magyar nép leverésére? Keresztény papok, igehirdetők verték le vajon a Géza-kori névtelen magyar felkelők hadait s Koppány, Ajtony, Gyula, Vata és számos más szabadsághős seregeit? (Ugyanígy bélyegezték "ellenforradalomnak" 1956-os szabadságharcunkat.) Keresztény papok zúzták szét a magyarság régi nemzeti alkotmányát, államszervezetét s vetették a magyarságot jobbágyi elnyomásba s kényszerítették szolgasorba a szabad magyarok millióit? Keresztény papok döntötték meg titkon, rejtekutakon felvonuló hadaikkal Magyarország európai vezetői hatalmát? Miért állítják tehát ezt, ha nem így volt, nem így történt? Hova jutunk, jutottunk így e minden bűnt, mások nemzetirtó bűneit is magára vállaló érthetetlen bűnpártolással? Miféle rejtélyes összefonódás ez? Miért kell kereszténynek átfesteni, kereszténnyé kizárólagosítani a magyarság nyakára orvul, magyar mezben, álarcban rárakott idegen igát? Való igaz: lelki, hitbeli igába kényszeríteni embereket, egész népet, az egész magyar nemzetet - semmiképpen sem sorolható, semmilyen megfontolásból, semmilyen csűréscsavarással, semmilyen célra való hivatkozással nemes vallási feladatnak - mert a cél nem szentesíti az eszközt s nem szentesítheti az eszközt - akárhogyan is vesszük: nem más ez, mint az isteni főbenjáró törvények megszegése, bűn az Isten és isteni igazság ellen: elegendő bűn ez már önmagában is - minek ezt megtoldani? Mi értelme magára vállalnia hatalmas Magyarország fegyveres hóhérainak, a szent magyar nép álcás gyilkosainak a bűnét? A tárgyilagosság, részrehajlatlanság, amely könyvünk egészét áthatja, késztet rá, hogy elhárítsuk a zsidókeresztény egyházról ezt a bűntöbbletet. Ám ezzel még nem oldódott meg a kérdés: miért vállalták magukra mások bűneit? Tán abban a hiszemben, hogy ilymódon az egész bűntett feltáratlan marad? Lehet, de ez hiú remény, mert megmondatott: bűn nem marad örökre titokban. Mert ki kell mondanunk itt is az igazságot: ez az iga elsősorban nem keresztény iga volt, hanem germán iga, nemzetközi fegyveres fizikai-lelki iga, amelyhez a magyar király - Géza és István - személye csupán ködösítésül kellett, mivel e ködösítés nélkül lehetetlen lett volna a magyarság leigázása. Aki titkolja a bűnt, még ha vétlen is abban, bűnpártolóvá, bűnösök cinkosává válik: ettől mentesülni jobb, mint vállalnia bűnt, bűnrészességet.

Még egy kérdést kell tisztáznunk: szelíd volt-e a magyarság nyakára kényszerített iga? És egyáltalán, van-e szelíd iga, áldásos iga? S ránk kényszerítették-e vagy önként dugtuk-e igába a nyakunkat? Még a baromnak is van annyi esze, az igavonó baromnak, hogy ne dugja önként igába a fejét - csupán a kényszerítésnek enged. Elképzelhető-e hát, hogy a magyarok önként, a maguk belátásából vessék fejüket annak az új vallásnak a hatalmába, amelyet még maguk a zsidókeresztény szerzők is igának mondanak és igaként jellemeznek? Némelyek, hogy drasztikus tényeket szépítsenek, "szelíd igának" mondják az új hit igáját. Szelíd volt-e az iga? Lehet-e szelíd az iga? Kegyes és emberi szempontból felemelő, üdvös iga? Valójában mi is az iga? Férhet-e kétség hozzá: az alávetettség, szolgaságra-vettetés jelképe: jelkép, mit az állattartásból kölcsönöztünk: az ember szolgálatára kényszerített, tehervonó barmok fékentartásának eszköze: innen, igavonó barmoktól származtatták át az iga fogalmát az emberekre, népekre: az igára vetés, igába görnyesztés a könyörtelen szolgaság, rabság, elnyomás eszköze, jelképe, s annak kifejezője, hogy az, akinek fejét igába hajtották, végletesen kiszolgáltatott, alávetett rab, aki rabságából soha nem szabadulhat. Nincs hát szelíd iga, könyörületes iga vagy éppenséggel áldott iga, szent iga; márcsak azért is önellentmondó képtelenség, fából vaskarika ez, mert emberek, népek szolgaságra vetése, igába hajtása ellentétben áll az Isten törvényeivel. Irtózatos a tényleges iga, a hatalmi-politikai-katonai iga. Nyilvánvaló, az a nép, amely katonai-hatalmi iga alatt nyög, nem ura többé magának, nem ura akaratának, önvédelemre sem képes, ki van szolgáltatva az őt igára vető hatalomnak. Csak egy van, ami ennél is irtózatosabb: a szellemi iga, a lelkekre vetett iga, a lélek leigázása, hiszen míg a hatalmi-katonai iga a test (nemzettest) és cselekvés megbénítására, illetve kizsákmányolására irányul, addig a lelki leigázás az emberi szellemet, a lelket nyomorítja meg, vagyis az ember legbensőbb lényegét, hitét, gondolkodását, életét és világlátását kényszeríti egy kívülről-felülről ráerőszakolt igába: az efféle iga tehát a lelket öli meg, a lelket fordítja ki önmagából s teszi olyasmivé, ami nem akar lenni s ami ellene van mindannak, ami volt. S ha van valami, ami ennél is iszonyúbb, akkor az az, ha a lélekre pántolt iga az idegen igával párosul, az idegenségnek azzal az igájával, amely szándékosan az igába döntött nép léte ellen, annak megsemmisítésére összpontosul, mikor a lelki igát, nemzetellenes idegen hatalom kényszeríti népirtó céljainak végrehajtására a népre, miként ez az emberiség örök szégyenére a huszadik században, a szociálisnak, emberbarátinak, humanistának álcázott monolitikus terrorhatalmat megvalósító bolsevizmus idején történt. Összefér-e ez a két fogalom: Krisztus és iga? S lehetséges-e, hogy mérhetetlen véráldozattal, gerinctöréssel, nemzethalállal fenyegető hanyatlással jár szükségszerűen a kereszténység igája? És egyáltalán: miért volna iga bármilyen isteni eredőkre, hitelvekre épülő vallás, mert ha iga, akkor járom, bilincs, rabságba döntés jele és nem a lelki-erkölcsi felemelkedésé. Középkori klerikusok kedvelt szavajárása a "Krisztus igája". Mi ez? a római kereszténység erőszakra épülésének a beismerése vagy bűnátvállalás; a magyar nép ellen mások által elkövetett bűnök átvállalása? bűnpalástolás? Miért? miféle érdeke fűződik a klérusnak ahhoz, hogy mások bűnét magára vállalja? Miért nem mondták és mondják ki: az az iga, amit a X-XI. században a magyarság nyakára ráerőszakoltak, az a középkori német hatalom igája volt, gondosan álcázott, orvul a nyakukba húzott iga?

miként legélesebben István utóda. s a bűnpártolás nem a megtévedt bűnös ember. magyar mezben. tekintve. de az . hogy a törés begyógyuljon s a nemzet lerázza magáról az igát. a századosokat. és az igazság kifordítására nincs és nem is lehet semmiféle isteni mentség. Kétség sem férhet hozzá. ezer esztendő is kevés rá talán. gerincét roppantják össze. Miként ezt Péter királyi programjában világosan kifejezte: "Ha valameddig még élek.nem sikerült megvalósítania. világmegtévesztés révén elrabolt területeken . nemlétező kegyes iga volt ez.Keserves iga volt s nem vallási iga.melyet még napjainkban is meg szeretnének valósítani bizonyos környező államok a tőlünk világcsalás. katonai fölényét. Nincs tehát áldott.amely. BELHÁBORÚT TÁMASZTOTT ELLENE. hogyan kerültek ide a germán hadak. az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani. rabiga. Magyarország szívében Veszprém váránál zajlott le. Úgy véljük. vagy legalábbis nem kizárólagosan az. a méltóságos és tekintetes valamint az elsőbbrendű embereket." (Képes Krónika) Első hóhérkirályunknak ezt a programját . s ha egy nemzet lelkét törik. s azon mesterkedett. AZ IRIGYSÉGGEL ÉS GONOSZSÁGGAL TELJES ÖRDÖG. falunagyokat és mind a főembereket. idegenekkel tömöm meg ezt a földet.) így kommentálja: "DE MINDEN JÓNAK ELLENSÉGE. Magyarországon mind a bírákat. amely Géza és István korában került a magyar nép nyakára: nem holmi szelíd. a pannonhalmi oklevél szerint István és Koppány háborúja németek és magyarok közötti ("inter Teutonicos et Hungaros") fegyveres összecsapás volt: németek és magyarok háborújának döntő ütközete. században létre is hozták a Habsburgok hazánk fölötti uralmát. hanem könyörtelen rabiga. csak könyörtelen leigázás. Kérdés hát. ámde történelmileg hiteles forrás. de végérvényesen és maradéktalanul meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. hogy a magyar sereg honvédő.nemcsak a magyar nemzet hatalmát. gyilkos csatlósaival egyetemben a felkelt magyarok leverték és megölték. járom. A Magyarország elleni korai német (Bizánc és más) aspirációk azonban tovább éltek s a XVI. a hatalomviselőket németekből rendelem. hogy a hatalmas Magyarországot titkos eszközökkel. m. hanem a bűn védelme. lelkét összetörni. Istennek tetsző iga. mert Péter királyt. "Német" Péter uralkodása során kitűnt . nem csupán az. nem tagadható tovább. létképességét akarta összezúzni s a magyarság gerincét. HOL ÁLLT AZ ÖRDÖG ÉS MELYIK OLDALON ÁLLT AZ ISTEN? Koppány nemzeti szabadságharcát Hartvik püspök legendája (i. a magyar és a keresztény hit maszkjában igázták le: ennek kendőzése bűnrészességre valló bűnpalástolás. a német sereg viszont támadó háborút folytatott. halálos iga . életerejét. hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. hogy ez a háború magyar területen." Egy másik. hogy Krisztus apródjának (István királynak) szent szándékát szétzilálja. kifordítani önmagából. megtévesztéssel. 37. és teljességgel a németek hatalmába adom.

Az Árpád-kori legendák furfangos fogással még a rombolást is a gyilkos idegen fegyveres terror alá helyezett magyarok nyakába igyekszenek varrni: "Bizonyos nemesek pedig (az egész magyar nép). s ekkor zúzzák ízzé-porrá ősi városait.is. Ekkoriban indult el a rombolók sokasága Magyar-ország ősi szent védőövezetei ellen. Meglehet. úgy azt a képtelenséget fogadnánk el. a mai Magyarországtól északra fekvő Moldova folyót is). hogy a valóságban melyik oldalon állt az isten és melyik oldalon "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög"? Nem vitás: a legenda egyértelműen az országot orvul elözönlő ellenség. hogy a felkelők magát "a királyt is bántalmazták". a nyugati gyepűrendszer lerombolása. Magyarország határainak keletre tolása. ősi védműrendszereink (avargyűrűk). de megkezdődik az ország ősi felségterületeinek elragadozása. ekkor törlik el a föld színéről Attila király csodálatos ősvárosát. akik titkos eszközökkel az ország fölötti hatalom megragadására törekedtek . akkor álláspontja nem nevezhető erkölcsi kimarjulásnak.ÉS VÁRRENDSZERÉT? ŐRDÖGI SUGALLAT MELYIK FELET VEZETTE? Tagadhatatlan történelmi tények bizonyítják: Géza és István korában nemcsak idegenáradat indul el Magyarország felé. az akkor még Istárnak nevezett Al-Duna ellen. KIK PUSZTÍTOTTÁK EL MAGYARORSZÁG EREKLYÉIT. a "fegyelem igája" alatt nyögő magyar népet és érdekeit védelmezték. hogy ez lett volna Istennek tetsző? Ha így van. a szkíta szarmaták ősföldjét jelölő Szerémség ellen. E képtelenségek csúcspontja mégis az az állítás. városait. bajor telepesek tömeges betelepítése. a titkos hódítók pártját fogja a saját hazájukat védelmező magyarok ellenében. az Istenek szent keleti védőövezete Mol-Deva = Moldova keleti és északi védőövezeti ellen (ld. oszlopcsarnokait. várerődeinek lerombolása a beléjük telepített idegen katonaság segítségével. ŐSIDŐTŐL FENNÁLLOTT GYEPŰ . a magyar ősírás és őskódexek elpusztítása. hatalmas márványkőpalotáját. ez pedig csupán a felkelés győzelme esetén következhetett volna be.hisz ezért vált szükségessé "bizonyos nemesek" azaz a nép felkelése -. ha a királya kezükbe kerül. míg az országba beözönlött fegyveres idegenek. kiknek szívében féktelenség és restség fészkelt . s ekkor folyt a magyar ősereklyék elpusztítására indult barbár kultúramegsemmisítő roham. gazdaságait. mikben még Árpád. szobrok elpusztítása. hiszen ez csak úgy történhetik meg. székely és pannon ősvárosainak lerombolása. az ország nyugati részének germanizálása s egyidejűleg az országba becsempészett nemzetközi katonai erőkkel Magyarország "pacifikálása" védtelenítése. szerinte az "irigységgel és gonoszsággal telített ördög" sugallatára hallgatva védik hazájukat és tanúsítanak ellenállást a rájuk tört idegen hadak ellen. erkölcsi csípőficamnak? Ha a szöveg tartalmát igaznak vélnénk. a magyar hadiemlékek. a maga népét. hogy az idegenuralom ellen felkelt magyar nép a maga javait. az Erdély déli peremvidékeit őrző székely ősvárosok rendszere ellen s azon túl Istár Istennő szent védő határfolyója. TÖRTÉNELMI ÉS NÉPHAGYOMÁNYAIT. amelyekről számos más forrás mellett Heltai Gáspár szól. a honvisszafoglaló vezér nagy áldomásait tartotta. önmagát pusztította.

hogy KÉNYSZERBŐL EL KELL HAGYNI A MEGSZOKOTTAT. ami találékonyságukat túlhaladta? Bűn. IRTOTTÁK. az önalávetés isteni parancs? Hogy van ez? Ekkora rágalomterhektől nyomasztva. eltévelyedni ugyanis csak attól lehet.elháríthatatlan klerikális hatalmi nyomásra . miként állhattunk volna talpra? KIK TÉVELYEGTEK? S TÉVELYGÉSBEN KIK VESZTEK EL? Rövid szemlénk nyomán felmerülhet: vajon mi az a sanda bűn. Tévelyegtek eleink szerintük.) Lámcsak: ördögi sugallatra ellenálltak a kényszernek. hamis ürügyekkel még a bírálattól is eltiltottan. barbárság. Tévelygés és tévelygés. HOGY KÖVESSÉK SZÍVÜK ÓHAJTÁSÁT. amit már magunkévá tettünk. amit nem is ismerünk és amit sosem követtünk. kényszerítésnek! A kényszernek való önalávetés tehát istennek tetsző. FOSZTOGATTÁK BIRTOKAIT. nem pedig olyasmi által. minden elképzelhető és lehetséges módon.olykor még nagyszerű középkori krónikáink is beleesnek ebbe a tévelybe. Sajnos . A Képes Krónika például a Péter király gyűlölt zsarnoksága ellen kibontakozó össznépi. (Tán ebből pattant ki az "utat vesztettünk" elmélete?) A tévelygéssel vádolók azonban tévellyel vádolva maguk is tévelybe estek. Hogy van ez? Ördögi csalatás az önvédelem. tudatlanság. s hogy a többiről szót se ejtsek. gyatraság. amit a kegyes legendaszerzők nem kentek rá a régi magyarokra? Talán csak az. erkölcsi és logikai tévelybe. nemzeti szabadságmozgalom követeléseihez a következőket fűzi: "MEG IS ENGEDTÉK NEKIK (a királyi hercegek). a kényszer elutasítása .látván. MAJORSÁGAIT.az ördög sugallata. romlottság. HOGY MENJENEK ÉS . SZOLGANÉPÉT GYILKOLTÁK. MÁR A KIRÁLYT IS BÁNTALMAZTÁK (Árpád-kori legendák 17-18. elficamodottság. eszmélet. és isteni tett az önmegadás? A megszállókkal való szembeszállás a Sátán üzekedése. ÖRDÖGI SUGALLATRA elvetették a király meggyőződését és a KORÁBBI ÉLVEZETEKRE adva ismét lelküket s már PUSZTÍTOTTÁK IS VÁROSAIT.és emlékezetirtásban.

Mindenkinek várat szerzének. .VESSZENEK EL ŐSATYÁIK TÉVELYGÉSEIBEN." Nem más ez. Vizsgáljuk meg hát. VITÉZSÉGÉRŐL. Hét sereget nagyot szerzének. Ott jól tének őmagokkal. Hogy ez földre ki jüvének. És azoknak vitézségekrel. Az Szythiából ki jüttekrel. KULTÚRÁJÁRÓL. Mind eggyessek ű dolgokban. tévelyegtek-e eleink? Tévelygésben elvesztek-e? S egyáltalán elvesztek-e? MILYENEK VOLTAK VALÓJÁBAN A RÉGI MAGYAROK KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL. Szythiából kiindulának. ha olykor felpillant" Petőfi Csáti Demeter ÉNEK PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL 1526 Emlékezzenk régiekrel. Magyaroknak eleikrel. Hét kapitánok emelének. Erdélységben letelepedének. Istentül is kiszirittetének. MÉRHETETLEN SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL "Völgyben él a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg. Hatalmassak viadalokban. mint klerikális hatalmi berkekből a krónikák lapjaira átkerült kényszerű dogmatizmus.

Csak lakoznak bátorságokban. Bátor szívek mint oroszlánnak. Mindent rontnak ha indulnak. Ellenségtül az országot megoltalmazták. Rettenetes sokaságokkal. Hogy világbíró Sándorral követ is hántak." Petkó Zsigmond éneke 1664-ből LEHETSÉGES-E. HOGY A MAGYARSÁG A KERESZTÉNYSÉG ELŐTT * barbár * tudatlan * istentelen * szentségtörő szokásokat követő * az emberi műveltség legalacsonyabb fokán tengődő * a "gonoszság minden mocskában" leledző * szedett-vedett kóbor néptöredék volt * múlttalan. Nagy erejek mint Sámsonnak.Nincs fílelmek országokban. Nemzetiért. dicsőségtelen nép * bűnös tevékenységekben elvesző nép ? ? ? ? ? MIKÉNT AZT A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS KLÉRUS LEGENDASZERZŐI ÉS A MINDENBEN ŐKET KÖVETŐ HIVATALOS TÖRTÉNETTUDOMÁNY RANGJÁRA EMELT KINCSTÁRI DILETTÁNSOK. "Régi jó vitéz eleid olyanok voltak. Jó hirt s nevet magok után igazán hattak. Nem szántak szabadságukért virt kiontani. ELLENTÖRTÉNÉSZEK ÁLLÍTJÁK? . hazájáért bátran harcolni.

6. 5. . mindnyájan jólétben éltek. (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens). a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni. 3. (igaz)gyöngy annyi volt nekik. Valaha igen bölcsek voltak. Szkítia népét . 7. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük arany.FELELJENEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEK ÉS KÚTFORRÁSOK! ! ! ! ! ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET. 2."dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték". 4. Nem kívánták a másét. mint a földjük folyamaiban található kavics." Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén. ANONYMUST SZÓLÍTJUK HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK 1. "A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá." "Dáriust. Cirust és Sándort nem számítva. Nem paráználkodtak. ezüst. egynejűségben éltek" Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos szkíták ókori szerzők által megcsodált világa.

11.. S amikor a győzelem az övék lett. szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték.)" "Hogy kemény egy nemzet volt azt most is megismerheted ivadékairól. szintén szégyenletesen megfutamították. 12.. aki sok országot harcban leigázott.. mint utódaik közül a mostaniak. éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után. mint a világ összes . 9. úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába. nyíllal különbül bánt. Az igazságos szkíták . amit ne tettek volna kockára. 10.magyarok . ha sérelem esett rajtuk. a harcban pedig vitézek voltak. a perzsák királyát csúfosan megkergeték."Tudniillik Dáriust. hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton. Semmijük sem lehetett a világon.ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során. "Ámde utóbb a szóban levő nemzet a háborúskodásba belefáradva.. Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát. az íjjal. Ugyanazok a szkítiaiak Cirust. (.) kegyetlenné fajult (. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok. A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott." 8.

világbűntény által kicsivé zsugorított. Az ősi s jobbára még feltáratlan magyar-hindu történelmi kapcsolatok és egybefonódások történelmi tudáskincse nyújtott alapot a hindu tudósnak a fenti megállapításokra. hogy feldarabolt. letörések. És én. de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat számsor és ezerszer. emberen túli nagyságot. s a hindu tudóst. J. s hogy csakugyan ilyen volt.nemzetei közül bármelyik. kedvezőt mondani pedig ildomtalan viselkedésnek számított. már felzendült a pimasz hazai kórus. Nemes kiállása a történelmi igazság révén a magyarság mellett. vak. . a magyarokról jót. hogy a világtörténelem legnagyobb alakjai. KIS NEMZET-E A MAGYAR? Némelyek . hogy az Attila hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Kyros. MODI) A RÉGI MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL VISELT DOLGAIKRÓL.előszeretettel használják ránk a "kis nép. elárult népről. a magyarság derék barátját azon nyomban lerágalmazták: lehetett volna kancsal. Magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak minden történelmi idők. egy Hannibál.tüstént keblükre ölelik s körülnyaldokolva fölmagasztalják.ki tudja milyen szándékból. magából kitermelni. aki a magyarok érdeméről az igazság szolgálatában szólni mer s a magyarokért szót emel. hogy ezt most Önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. egy Nagy Sándor. a világ első népének merte nevezni őket. legnagyobb államépítői és államszervező zsenijeit Önök (magyarok) adták? Tudják-e önök. hanem megszervezni. J. aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó roppant területet tudott az uralma alá hajtani? De volt-e Attilán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije. Modi professzor azonban megbocsájthatatlan vétket követett el: elismerően szólt a magyarokról. FAJI ŐSEREJÉRŐL "Tudják-e önök. Modi professzor előadásából). nyálfolyós. amely egy Attilát tudott produkálni. célzatossággal? ." VILÁGHÍRŰ HINDU TUDÓS (DR. szemetet fröcskölő . manapság ritka és mindinkább kivesző tünet: kordivattá vált mások érdemeinek elismerése helyett. aki a hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított roppant birodalmat nemcsak meghódítani. egy Napoleon elenyészően kicsi nagyságok? Ki volt a világ-történelem folyamán Attilán kívül. Mert ez a faj. törvényekkel szabályozni. az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra. mások lebecsmérlése. amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások. renddel ellátni tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti. mi több. egy Julius Caesar. országról szólnának. féleszű. Nosza nekitámadott a siserehad. s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha. kis ország" megjelölést. tudatlanságtól bűzlő. J. J. belekötöttek a hindu tudósba azon melegében és mindennek leócsárolták . Ezért várni lehetett a felhorkanásokat. ahelyett. azt az utódaikról is megismerhetitek. De még meg se szólalhattak a külhoni rágalomharsonák. jó és balsorsán keresztül" (Dr. olyan érték és olyan erő. összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezérei. kisiklások.miként azóta is mindenkit. ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiát Önök magyarok adták a világnak. élő organizmusban összefogni. béketárgyalások maszkjába rejtetten ki játszott.

Edömén. amely meg tudott volna állnia magyarok ellenében. mint a legyek felhőjétől. vitézül azok ellen. Midőn Kiev városán keresztül mentek. és segítségre hívta őket. hatalmára. hogy Álmos vezér. Szégyen rá. amely több mint egy ezer éven át Európa véradó népe volt. a IX-X. Hiszen a kutyák. és most már a kunokkal gyarapodva. Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk. akinek segítsége a szentlélek volt. Európa keleti tartóoszlopa. saját fiai testéből emelvén védfalat az Európát megsemmisítéssel fenyegető tatárnak. és inkább meghalnak a harcban. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. amelynek nincs évezredekre kiterjedő történelmi múltja. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Azonnal megfújták a . sz. A magyar nép múltja pedig ott fényesedik a világ legdicsőbb nemzetei között. akinek a neve: Ed. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtöttek egybe. sz. Vajta. Nagy lépcsőkben visszafelé haladva. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. mint ahogy egy bölcs mondja. amint uruk szavát hallják. és ezt mondta nekik: "Szittyák. feldarabolt állapotában is ." Ezt hallván Álmos vezér katonái. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. sz. Böngér. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. Akkor ez a hét vezér. oszmán. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. Et.csak a hunok alárendelt hadaiként szerepeltek. Attila hun nagykirály korában a germánok (a hunok elől fejvesztetten nyugatra menekült nyugati gótoktól eltekintve) . germán és pánszláv világhatalomnak.-ban nagyhatalom. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. mivel hallották. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. hogy fegyverrel haddal olyan földet kerestek. amikor azt mondtátok. Alaptolma apja Ketel. és a vegyesházi királyok korában XIV-XVI. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek. Kis nép. akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak. aki megtagadja a hősöknek azt a nemzetét. keleten manőverező egységei vettek részt és mégis megsemmisítő fölénnyel győzték le a kunokkal egyesült orosz hadat. bajtársaim. és tanácsot tartván mégis azt választották. kiszolgáltatott helyzetébe. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen.világhatalom. védőbástyája. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt. a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát. Örsúr apja Ócsád. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére. sok fegyveressel Álmos vezér ellen nyomult. nagy bátorságra gyúltak. az "Árpádkorban" . Ügyek fia. a XVI-XIX. hanem a lélek bátorsága szabja meg. a tiport nemzettudatot továbbtiporni. lélekszámának elképesztő zsugorodására Anonymus beszámolója a kievi csatáról. Attila király nemzetségéből származik. majd hirtelen eléjük rúgtatva megállott mindnyájukkal szemben.mesterségesen sorvasztott.méltó a világ nemzeteinek megkülönböztetett tiszteletére. Az árpádi honvisszafoglalás előtt és után nem volt Európának olyan katonai hatalma. "Miután pedig az oroszok vidékét elérték. terror és szertelen népszaporulat által roppant létszámúvá növesztett újsütetű nemzetekkel szemben is NAGY NÉPNEK TEKINTENDŐ ÉS NAGY NÉPEK KÖZÉ SOROLANDÓ. a hét kun vezérhez. s úgy féljünk az ő sokaságuktól. s amelyet világárulás juttatott mai végsőkig lecsonkított. Vagy nem tudjátok. Meghökkentő fényt vet a magyarság sorsának alakulására. Álmos vezér pedig. s így mai . hajdani nagyságára. ha dicsőséges küzdelmeivel beírta nevét az emberiség történelmébe. mert ha van. mintsem hogy elveszítsék országukat.mintha a magyar lelkiséget akarnák ilymódon is megtapodni. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma.XI-XII. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit. jelentéktelen nép az a nép. melyen lakhattok. akkor szerencse. amelyben a régi magyarságnak csupán mozgó. Lássuk például krónikáink beszámolóit a magyar és orosz-kun összecsapásról.-ban Magyarország középhatalom volt. századokban és előbb .

azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. a városban meglapultak. sőt minden katonájának is. kiváltképp az utóbbi évezredben a szkítamagyarság lélekszáma nagyarányú fogyásának megfelelően a magyar népágazatokban is rohamos sorvadás következett be. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. avarok. továbbá három ezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek. agathyrszek. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egész Kiev városáig üldözték. besenyők. sicamberek. fékestül. Az utóbbi másfél-két évezred során. úgy látta vendégül. felszívódtak." A diadalmas. S igen sokan elestek az oroszok és a kunok közül. mint a némák. De van itt még egyéb is.) Még élesebben bontakozik ki a kép. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással. keltagallok.akit történet manipulátoraink "mesemondóvá" degradáltak . a Hunyadi Mátyás kora beli népszámlálási adatokból tudjuk. budinok. hogy övéik a harcban alulmaradnak. sicánok. hunok. jászok.tanulmányozni és megszívlelni ezt a beszámolót. Az oroszok és kunok vezérei látván. a nagy múltú csángók száma a ruminok halálos szorításában ma már alig párszázezer.történelmi távlatként . barkók." (Anonymus 89.így számol be a fejleményekről: "Halics vezére (. sakák. amelynek lélekszáma még ma is egymillió körülire tehető. hogy az 1470 -1480-as években több mint félévezredes magyarpusztítás után .) SZÁZNYOLC HAJDANI MAGYAR NEMZETSÉGRŐL Árpád honvisszafoglalói krónikáink szerint a "szövetséges népek megszámlálhatatlan sokaságával" jöttek. turuszkok vagy etruszkok. Az oroszok és a kunok vezérei pedig mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták. matyók viszont már teljesen eltűntek.. körülbelül amennyi angol és francia. de az ókori szkítamagyar népek tucatjai a szülőhaza szűkülő területeire szorítva már valósával emléktelenné koptak. pannonok. kunok.harci kürtöket mindenfelé. futásnak eredtek és hogy életüket megmentsék. Ezek a szövetséges népek valamennyien magyar népágazatok vagy közel-rokon szkítamagyar népek voltak. szarmaták. .) minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván.még mindig négymillió magyar él. mint a nyers tököt. (A további fejlemények egybevetését olvasóinkra bízzuk. Felbecsülhetetlen értékű és hitelű Névtelen jegyzőnk . úgy aprították a kunok tar fejét.. a pelazg-palócok. mint a saját urát. sietve Kiev városába húzódtak. s nevüket is már jószerivel csupán a helynevek és a személyi névanyag őrzi. 250 milliós Szovjetunióról fecsegőknek nem ártott volna . daha-dákok. egyedüli kivétel talán a székely nép azaz sikulok. Az ősi szkítaság ugyanis számos népágazatra oszlott a vízözön utáni viszontagságokban. ha mindehhez egy jóval későbbi adatot csatolunk.

ŐSIDŐKTŐL FENNÁLLTAK NAGYMAGYARORSZÁG HATÁRAI: AZ ALDUNA (ISTER) VÉDŐHATÁR VOLT MAGYARORSZÁG ÉS BIZÁNC KÖZÖTT Konstantinos Manasses bizánci historikus a XII. Magyarország a IX-X. a maga ura. több a tenger fövenyénél. mert A TERMÉSZET ŐSIDŐKTŐL FOGVA A DUNA HULLÁMAIT TETTE VÁLASZFALKÉNT A KÉT ORSZÁG.. ezt a népet.külső fegyveresek hadak által sérthetetlen és érinthetetlen volt. 2. SEMMIFÉLE ÚRNAK NEM SZOKOTT ADÓT FIZETNI. Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek. még félelmetesebb. háborúban jártas. midőn azt lehetett hallani. Kelet. Nyugat-. emelt fejű. Magyarország felségterületére .) "Mérhetetlen. karja csatában erős. számtalan ember. és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat. szilaj és önfejű volt világ életében. mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe." (Ekkor még Havaselve és Moldova is magyar felségterület.. Ares megszállottja.amelynek kiterjedése hatalmas volt . nem szolga nép. Katonailag verhetetlen volt: Európa egyesített haderejének sem volt semmi esélye.és Dél-Európa ellen. és volt idő. hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet. övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek. a harcban bátor és szilaj. 3.Árpád bejövetelétől idegen had nem tette a lábát. MAGYARORSZÁG ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KÖZÉ. dárdát.. dákokat és a gepidákat. század elején emígy ismerteti és jellemzi a magyarokat és Magyarországot: "Mert kicsoda volt valaha azok között. . a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen. s csak híre hatol el ide.. Magyar hadseregek közel egy évszázadon át számtalan támadó hadjáratot vezettek külső területek. Lovuk tüzes. féktelenül bátor. században nagyhatalom volt. szabadságszerető. Semmi ezekhez képest Cicero és Scipio küzdelmei!" [Konstantinos Manaces (1173). amely jó lovú. milliónyi tömeg. akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték. lebírhatatlan lelkű. ha harci szövetségre lép. füves és kellemes. vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat. Moravcsik (. valamennyien nehéz fegyverzetet. a rét és a nádas legelője kövér és dús. 5. végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól. és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. jól felfegyverzett. sokasága több mint réten a fű. Ezek a hadjáratok a magyar katonai erő megsemmisítő fölényéről tanúskodnak. ércpáncélt viselnek. hogy magyar területen felvegye a harcot az egyesített magyar haderővel szemben. független. Európa vezető katonai nagyhatalma. 4.158—160)] Vegyük a tényeket Mit mondanak a tények? 1. páratlanul merész. páncéllal övezett. vassal. Magyarország felségterülete . Az örvényes bővizű Alduna felett lakik. nemes.

szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld. kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó.a történelmi ténynek megfelelően. Augsburg 955). a magyar haderő legyőzhetetlen. hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének.) A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr. vegyék figyelembe. még a macedon sem. alábbi idézeteink tartalmát. hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról. a szkítáknak maradéka. MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek. Kisebb magyar egységek e hadivállalkozások során mindössze két ízben szenvedtek vereséget (Merseburg 933. Magyarország felségterülete pedig továbbra is sérthetetlen maradt. azaz exemptusoknak. m.) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti. képtelennek tartják.6. 7. akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel . és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg. és ezért demptusoknak.azonosnak tartotta a hungárokat. hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt. csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján. E külhadjáratokban résztvevő magyar egységek Magyarország teljes hadseregének csupán jelentéktelen részét képezték. a harmadik magyar seregrész nyomban megtorolta. Szemes Miklós: . Az augsburgi vereséget pl.." (Pálffy K.. ősvallás 80. mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. ahol a magyar sereg két részegysége csapdahelyzetbe került és vereséget szenvedtek. KÉPES KRÓNIKA: "Mondják.szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői. ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom. szélessége százkilencven. Ókori szerzők. mondván: "a magyar nagy számú nép. nem. Kétségtelen.: A. minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. (. illetve magyarokat a szkítákkal . S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye . hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló. Magyarország hadereje tehát e részvereségek ellenére is töretlen. Fekvése oly biztonságos.

Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1. 10 milliós létszámú lakossága.nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam.) "Hunnok (Chuni. leg régibb történelmi népe. 2500-tól kezdve Indiában ismeri. a mai Afganisztán.66) További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok).. sőt Itáliában is. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport. Ezen hunok Scytháknak is mondattak. majd -Armenia.. Ekkor lettek ők India kultúr-őstelepülői. Á. Debrecen 1940." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja. végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr." (Fehér György: A kunok története) "Azon korban . Beludzsisztán. az ún. a mai Palesztina északi része. az asszír-babiloniai birodalom. Az egyes állomások: India. mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek. ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket. hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették" . A Kr. mint az ázsiai. Turkesztán egészen az Urai hegységig. Galilea. Kína.) Kiáltani fogom.. Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett. ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak.." (B.e. a Kaukázus és a Káspitenger vidéke. (saját kiemelésünk. Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35. hogy az ember mindennek inkább vélné őket. Szemes Miklós: Magyar őstörténet . Dnyeszter. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak. 2000ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. mely túllépte régi hírét és ősi határait.. mely Perzsia országgal megvívott. Aztán Európában a Volga melléke. főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt.. Szeret folyók lapálya.írja az Árpád-korról Beöthi Ákos ."A mi fajtánk a világ legősibb.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr. mint Magyarország. Perzsia. e nagyon nagy népnek a sorsát. Szkítiában.) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton. mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb. végül a Don. Unni) ezek is állottak. (. e.őskultúra. Prut. akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória. a nagy szarmata síkság. 8-9.

a Kulpától délre eső területen. Sopyriont. kara (fekete) hunok.." .. hunugorok." ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el. de nem érezték a fegyvereit. testi erejük mérhetetlen. nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék). de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek. Magyarországtól délre feküdt. Megérkeztek a császár hajói. le egészen a Csetine folyóig. hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket. A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki. Nagy Sándornak a hadvezérét. fehér hunok." A Bíborbanszületett világosan megírja (41). az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát..) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából. hogy a Duna jobb partján is élnek. A fáradalmakban és harcokban edzettek. Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok. de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. a rómaiaknak csak hallották hírét. valamint a Duna és a Száva közt. Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban" Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető. vagy legyőzetlenül maradtak (. hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították. hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket.. az Adriai tenger mellett jött létre. a Szerémségben. hogy Horvátország.Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is. keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v. Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31). mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre.. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták..

3000-2000-ig vagy éppen i. régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják" Isokrátes (i." DÁRIUS PERZSA KIRÁLY HADSEREGÉNEK KATASZTRÓFÁJA SZKÍTIÁBAN Ctésias (görög szerző. e. s hidakat veretvén a Boszporuszon és Iszteren (Al-Duna) megindult a szkíták ellen. Dárius pedig hadat gyűjtvén. 446): "Scytharbes pedig szkíták királya.) és egy-két Földközi-tengermenti településtől (Missílis stb. akik Európában rekedtek.. hogy Európa sokáig. ezért Dárius megfutamodván.)] Terra Inkognita volt. szkíták törtek be a Mars által nemzett amazonokkal" EURÓPA ŐSBETELEPÜLÉSÉNEK TITKAI Az ókori történelem. s igazságos embereknek voltak leszármazottai. Vajon miért? . 1500-1200-ig [eltekintve egy-két Földközi-tengeri szigettől (Kréta stb. s az hasonlóúl válaszolt neki. e. valamint a népek vándorlásainak adatai egyöntetűen bizonyítják. gyalázólag irt Dáriusnak. származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát. e. haragudván. átment a hidakon és gyorsan fölbontotta azokat. De erősebb volt a szkíták nyilazása. e. tizenöt napi utat tevén meg." Megasthenes (i. trákok és perzsák" "Földünkre ." Trogus Pompeius: "A szkíták 1500 éven át minden más nép előtt birtokolták Elő-Ázsiát. és Scytharbes megölt nyolcvanezer embert. e. mielőtt az egész had átment volna. mintegy az i.Chöril (i. S nyilakat lőttek egymásra. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek). e. nyolcszázezer embert. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is. i.. 436—338): "A leguralkodóbb s leghatalmasabb népek a szkíták. s ők a világ legősibb nemzete.

nem csak a nyomában áradó vizek apadtak le. hiszen úgy tudjuk. Mindez azonban nem kielégítő magyarázat arra. A vándorlóösztön. az új jövevények ezekre települtek rá. az őskori népek szakadatlanul vándoroltak. Nem lehet vitás. E geológiai-klimatikus változások egyike bizonyosan az éghajlat megváltozása.csekélyebb akkori létszámuk folytán . a későbbi népesség ebből a kettőből. mint ahogy később sem volt az. 6. miért jelentek meg ilyen késéssel a jelenlegi népek ősei Európában? A legszerényebb számítások szerint mintegy 5000-3000 éves időköznyi rés marad megmagyarázatlanul. a növények. Semmiesetre sem kielégítő az a tetszetős magyarázat. más döntő geológiai átalakulásoknak is hozzá kellett járulnia az új népsokadalmak sorozatos betöréséhez. . hogy az érintett népeknek . illetve azt követően a vizek felduzzadásának és elvonulásának. hogy Európát ősrengetegek borították. Az se fogadható el kielégítő válasznak. e. 2. 5. A nagy kérdés: az Európát . miként alakulhattak ki ilyen viszonylag rövid idő alatt az Európát elborító rengetegek? A növényinvázió feltehetőleg egybeesett a jégtakaró visszahúzódásával. hogy az új benépesülés előtti Európának is voltak lakosai. Noha ez a szakadatlan vándorlás és vándorösztön sem kellőképp igazolt: a jégkori barlanglakó ősember például helyhez volt kötve s akarva sem vándorolhatott. 8500-8000) követő vizek is régen lefolytak. felszáradtak vagy tavakká húzódtak a mélyedésekbe. ezeket igázták le. Aligha tekinthető kizáró tényezőnek Európa akkori éghajlata. illetve e két ellentétes jellegű életmódot folytató népesség küzdelmeiből alakult ki. A jégkorszak elmúltát (i. Meglehet. amelyet ősibb korból hoztak magukkal. ekkor még elevenen élt bennük. Feltehetően nemcsak a roppant jégtakaró vonult vissza. 4.megvolt a maguk helye addigi területükön. Ez nem a benépesülés akadálya.Miért népesedett be jelenlegi népességével ilyen hallatlanul megkésetten Európa? 1. Valójában csak a roppant jégtakaró eltűnése után kezdték elborítani ős-Európát az erdők. leapadásának folyamatával. kedvezővé fordulása. 8. Az akkori Európa klímája ugyanis nem sokban tért el a jelenlegitől. az afrikai területek elsivatagosodása. az állatok. Ámbár kérdés.illetve pontosabban: annak nyugati részét ma benépesítő népek miért nem vették néhány évezreddel korábban útjukat Európa felé? Illetve: mi akadályozta meg őket ebben. 3. és fordítva: mi terelte útjukat errefelé? Másszóval: mi akadályozta meg eddig Európába településűket és később mi tette ezt lehetővé? 7.

Vagy talán keserű tapasztalatok. Azonban alighanem hasonlíthatatlanul nyomósabb hatótényező volt az Európát Afrikával összekötő átjárók elmerülése. gallok. már ősrégen feledésbe merült és általunk sem ismert tényezőnek.9. művéből 14. baszkok. iszonyú vereségek tették mindezen népek számára tilos és kerülendő területté az ősi-Európát? 13. írek. óriásokról.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. De magában Európában is kellett lennie egy olyan. elődei. félelmetes hatalmú szellemekről széltében elterjedt babonás hiedelmek? Oktalan előítéletek. Ám a neándervölgyi embernek ekkoriban már aligha volt nyoma. skótok. székelyek. hogy a neándervölgyi ember emlékét őrzik a földvájó földalatti törpékről szóló ősi legendák? A Magyarvár sziklagerince északi oldalról a tömösi szorosban (Rajz: Greguss J. kelták. szórványokban még ma is itt élő ősnéptöredékei: a hungar-magyarok. 10. Mi lehetett ez? Talán ijesztő rémmesék. amely a jelzett időpontig megakadályozta a külső népek tömeges beözönlését s az őslakó népek leigázását és pusztulását. Tán egy azóta már kihalt félelmetes ősi faj léte és ellenállása? Netán épp a neándervölgyi ősember tanyázott itt: a négy kilométer vastag jégtakaró barlangjaiban. Ekkor merülhetett el az északnyugati átjáró is. Európát már régen más fajta lakta: az időközben nagymértékben kipusztított szkítaság. itt vészelte át a jégkorszakok megpróbáltatásait . sicamberek. szörnyű kudarcok. félelmetes legendák képzeletszörnyei? Emberevőkről.és az új körülmények kialakulásával elpusztították? Lehetséges. miknek eredete a jégkorba nyúlik vissza és azzal függhet össze? 12. varázserejű törpékről. csángók. 11. ibérek stb. .

u. Sask: Esto Europa Studies in Ur-Europe history (1966. 1. hogy Kr. e. Ókori szerzők világosan megírják: Európában a szkíták uralkodnak. e. EURÓPÁBAN PEDIG A SCYTHÁK URALKODNAK. 1. 4. ohrigek és lydek uralják őket. "finnugor" népek uralma alatt áll. e. hatalmas nemzet volt" (Táncsics Mihály-Andorlaki Máté: Magyar történet) Edgar V. e. 375-ben kezdődő és 454-ig tartó hun kor.) követték.): "AZ EURÓPAI SZKÍTÁK MINT LEGNAGYOBB NÉP LAKJÁK EURÓPÁT (Arrianos. e. I. és a II. például: hun. sz. II. 7-4.191. mikor száma már igen nagyra növekedett s külön más-más neveket is nyert.) A SZAKA-SZIKUL-SZEKUL-SZÉKELY NÉPCSALÁD BIRTOKOLJA A NAGY EURÁZSIAI PUSZTASÁGOKAT "Az egész nyugati steppén az iráni nomádok voltak az urak. évszázadok közötti időkben a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig a szittya nép lakott. Nagy Sándor had járata IV. a VII. sz. sőt még az egész szibériai steppét is megszállva tartotta.15. ÉS A MAOTÁK URALJÁK ŐKET" (Xenophon: Szokrátes nevezetességeiről. melynek hihetetlenül fejlett arany.) a szarmata idők (Kr. könyv. kun. (=a finnugor népeken szkíta népet kell értenünk. az avarok után a magyarok Hova tűnt el vajon ez az óriási területeket birtokában tartó szaka népesség zöme. besenyő stb.) "A magyar a nagyon régi időben a közös szittya név alatt hatalmas nagy nemzet volt. első évezred végéig egész Európa az ún. 7. mert a finnugorság fogalma közkeletű tévedés: finnugorság sohasem létezett. 10. sz. u. megállapították.és bronzipara volt. e." (Csobánczy Elemér: Ősturánok.) szerint az i. sz. Ehhez jön még az i. 444-ben). A steppeöv legnyugatibb nyúlványain a szkíták korát (Kr. sz. Mindkét nép tulajdonképpen abból a nagy szaka népcsaládból rajzott ki. u.) . Arrianos (i. amelyek a régészeti kutatások eredményeit kiértékelték. íjász. sz. s utóbb.-ig lényegében két egycsaládból való nép élt a megjelölt tájakon.-tól az i. s a sykor. fej. amely az egész Turkesztánt. 4. A szakák több változatban egy kelet-iráni nyelven beszéltek" (Vávzy Péter) Vagyis az i. u. 3. amely ősidők óta lakja Délmagyarországot (Erdélyt)? "Ázsiában a perzsák uralkodnak (i.-Kr. majd egy század megszakítása után az avar kor. pártus.) "A legújabb kutatások.

és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette.MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora. hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja). hogy bármerre utazik az ember.) MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott. közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király. Erről többek közt így emlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba. Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle . Az országban ezerszámban élnek bessenyők. I. Magyar Nemzet 1976. de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban. nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg." Petrus Ransanus (XV." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. akik rajta laknak. VI.) . Szkítiának első királya Magóg volt. 78 városuk van. e.) "A szkíta földnek széle-hossza igen nagy." (Csobánczi E. ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik.) "A szkíta hatalom fénykorában. 1. birodalma a többszöröse a bizáncinak. és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet. században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94. Jáfet fia. s van hatalma Szkítiának keletre. a Kr. és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK. várakkal. körülöttük falvak.: Ősturánok 69.6. serege megszámlálhatatlan." (Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. mint fennebb mondottuk. vagyis magyarok laknak. valamennyi területet a Tanais folyóig." Anonymus "Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén. bátrak és felettébb nagyszámúak. sz. melyet baskírok. 155. erdők és kertek.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK. Az embereket meg.

Az Al-Duna tehát már ekkor ősi magyar határnak számított. pontosabban a Duna Isternek is nevezett alsó szakaszát. Jász (jaryg) harcosok (Traianus oszlopán) . 5. az Alpok lejtőin át Ausztriába érkeznek. a két ország (Magyarország és a bizánci birodalom) közti választóvonalnak nevezi a Dunát. majd Magyarországon átvonulva átkelnek a Dunán és a bolgárok földjére érnek. hogy nem ok nélkül.MAGYAR-ITÁLIAI-BIZÁNCI KÖZÖS HATÁR A magyarokat "ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk."közeli szomszédjai észak felől a magyarok" (Liudprand I. amelyeket a köznép gyepűnek nevez" (Liudprand: Antapodosis I." Georges Akropolites (1217-1282) Kedrenos világosan kimondja: "Az Isteren (Aldunán) túl magyarok élnek.) (A magyar határ az Al-Dunánál húzódik és egybeesik a bizánci birodalom határával) "És a felső Galliákon áthaladva és Itálián átmenve. hogy ez az ősi országhatár már a Keletrómai Birodalom megalakulása előtt is fennállt. hanem azt is. s bizonyos. 11." Az ezerszázhetven-nyolcvanas években Eustathios és Konstantinos Manasses is ősi határnak. Nagyjelentőségű adalék ez! Nemcsak a pannon-magyar azonosságot tanúsítja.) A bizánci birodalom .

) a bajorok szomszédosok voltak a hunokkal. kiveszett. Bezen. jász. sem mást. olyan feladatot. Bozsany. A magyarság nem vette számba még elszenvedett iszonyatos szenvedéseit sem.és folyónevek.) Jelentős feladatot. Kunest. De folytassuk idézetünket! "Maga Jászvásár (Jasch.-dik században a keresztes hadvezetésről szóló történeti emlékek tanúsága szerint a Vakkánhegy (Haemus) vidékein tartózkodott turkopulok (magyarok). Szekul stb. Tömérdek ott is a magyar jelentésű s értelmű helységek. és XII. Ámde 1844-1845 óta. E.semmi sem történt. mint némi 1674 és 1690-ediki oklevél tartalmazza.) Mind ezek eleven bizonyságául szolgálnak a XI. nemzeti feladatot bízott szegény Jerney János a kővetkező nemzedékre. kun. a kerület pedig Jászok kerületének »La czijutul Jaszilor« hívatott. Einhard szerint (Nagy Károly élete 56. melyek neve az oláh nyelvből éppenséggel nem.. Jászva. még csak azt nyilvánítom.. cumaniták (kunok) és picenariusok (besenyők) azonegy törzsökfajhoz tartozó népszakadékaink magyar nyelvűségére. azt. Vidin stb. K. vagyis a tulajdonképpeni Oláhországról. Szekuján. Ezeknek további nyomozását s a még egykor felmerülendő régiségekkeli összeillesztését a jövő kornak adom át. székely nevű hely. Sőt az aldunai déli részeken a mai Bulgáriában is ötlenek fel magyar hangzatú és értelmű helyek. . Kamanka. miközül csak az egy Somlyó várnak hivatott Sumlu várost említem (De ott vannak Buda néveredetű helynevek. Ungerian. sem azt. hogy ez a jószerinti példátlan arányú pusztulás hol és miként. miért következett be. amelyet a nemzet öneszmélése érdekében feltétlenül el kellett volna végezni. mely nevezet tisztán és világosan jász népre utal. mióta Jerney e sorokat írta . magyarból ellenben könnyűszerrel eredezhetők.) Bajorországgal határos volt Hunnia. Az elsoroltakon kívül vannak Moldvában számtalan helységek. (Tó). hogy óriási területekről kipusztult. Pezsegnek e tartományban is a magyar. miknek azonban itteni elszámítgatása végtelen tért foglalna. A halálos álomba injekciózott magyarság még nem eszmélt fel: önnön sebeit sem érzi s nem képes azokat számbavenni. Jesch) még XVII-dik századi moldován oklevelekben Jászokvárosának »Taergul Jaszilor«.MOLDOVÁRÓL ÉS HAVASELVÉRŐL "Sovén betolakodók nyomására nagy területekről kipusztult a magyar őslakosság. a feladatot senki sem végezte el. pl. kitétellel. Ungur. Sem ezt. Bicsina. besenyő." (Jerney János Keleti utazása 123. miféle pusztító tényezők következtében. G. Komán vagy Kumán. Eltérve immár az efféle vizsgálódási szabályokról. hogy számtalan helynevekkel gazdagíthattam volna e sorozatot az Etelköz szinte egy részét alkotta Havasalföldről. Kumanest." (Jerney Keleti utazása 222.

Krajna vidékein élt. hol egyetlen katona sem áll őrt?" "Az Etzel udvara című költemény Attílát Artus királyhoz. A hun birodalom nyugaton az Enns folyóig terjedt. S bajnokok hölgyeikkel lovagoltak" (Thierry: Attila-mondák 57. lovagok. aki akart.) . Attilavárban (Etzelburg) Réka (Kerka) királyné fogadta a pazar királyi palota vendégeit. ameddig a világ terjed. mint Attila. harcosainak száma megszámlálhatatlan volt. bár egyes ágai ország szerte. ellenséget nem ismerek. a spanyolországi Biterolf című költemény Salamon királyhoz hasonlítja." (Darnay Kálmán: Néprajzi megfigyelések 79.A hun és az avar birodalom nyugati határai. Attila bőkezűsége "Volt egykor Magyarországon egy nagy hírű király. mint amennyit én egyszer a gazdag Attilánál láttam. ki. legnagyobb zömük Stájerország. fegyveres számtalan. mondá a nagy jó király. Mehetett hozzá. Hagyjátok nyitva a palotámat. telepei. mert egy kapu sem volt zárva. Hiunenlant középkori krónikák szerint (Edda. mely Etzelburgba sietett. soha párját nem fogjuk találni!" "Artus király is hatalmas volt.. Karinthia. sírjai messze mai országhatárainkon túl megtalálhatók. Nagysága végtelen." "Midőn a király Ünnepélyt hirdettetett. Az avar birodalom magában foglalta jószerivel egész Ausztriát s a Morva folyó völgyét is. de nem olyan hatalmas. Mire való nekem a kapu. tizenkét királyság hódolt neki. így a Balkánra is lehúzódtak.) "A magyarság a honfoglalást követően úgyszólván az egész Kárpát medencét kitöltötte. Attila birodalmának nagysága Attila hun birodalma. mint mondja oly jól tudta intézni életét és vágyait: de Salamonnak minden pompája mellett soha sem volt annyi lovagja. harminc gróf. Sopron és Zala határszéleit tartotta megszállva. Ez a király emberséges és igazságos volt. Gazdagságában és bőkezűségében senki soha vele nem mérkőzhetik.) Őslakó magyarok az Ennstől Bizáncig "Az avarság (magyarság) leginkább Vas megyét. apródok." (László Gyula: A honfoglalókról 57. veti után a Biterolf. Athlamál) tizenkét hatalmas királyságot ölelt magába s a tengertől a tengerig terjedt. kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni. Tizenkét koronás király szolgálta. Hunenlant v.. tizenkét herceg. az utak borítva voltak mindenféle néppel.

úgy az európai ősnép pusztulása. Újabban »késő avar« leletek kerültek elő a Balkán térségéből is. óriási területeket. mint a régi magyaroknál. azok tisztázása nélkül a magyarságot halálos ellenségei bekötött szemmel vezetik a pusztulás szakadékaiba.a magyarság külső és belső ellenségei e sorok olvastán felszisszennek. ha valaki a magyarokra kedvezőt állít. az állampolgári személyi szabadság azt a fokot. keleten az Uralig. az Északi tengerig. Micsoda? Hogyan? .) Helytálló és fontos László Gyula megállapítása. a.legfontosabb feladata e rejtélyes és óriási pusztulás arányainak. és mint mindenkor. a valóságos népuralom még soha sehol nem teljesedett ki úgy. majd végzetesen felgyorsult és betetőződött a trianoni világárulást követő békeálcás néporgyilkolás véres-fekete évtizedeiben.de tán az egész Európának."Árpád magyarjai. a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregét: . nyugaton a Rajnáig. A népfelségjog. roppant síkságokat népesítve be. enélkül bizonyos. MIÉRT VOLT ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA A magyarok ősi személyi szabadságáról és közszabadságáról Soha sehol nem érte el az emberi közszabadság. létszámbeli és területi összezsugorodása minden képzeletet felülmúl. jóllehet a régi magyarok világában jószerivel korlátlanul érvényesült a személyi szabadság. Lehetetlen nem látnunk.)" (u. hogy a többezeréves tendencia folytatódik és a pusztulás folyamata beteljesedik. az egész emberiségnek . 60..arany . (Régóta ismert a legszebb ilyenfajta . az avar-magyarok tömegeit találták itt. a magyar népek tömeges pusztulása. tényeinek és okainak tisztázása: enélkül. mivel némely idegenérdekű parlamenti párt tagjai szerint "a demokráciának Magyarországon nincsenek hagyományai". Napnál világosabban kell látnunk: a magyarságnak . és továbbfokozódott a török elleni végvári harcoknak nevezett önvédelmi háborúk során és az álorcás Habsburg-hóhér királyok orvuralkodása évszázadaiban. bátrabban szemügyre venni az idevágó adatokat. hogy az ősmagyarság nemcsak a tágabb értelemben vett Kárpát-medencét telepítette be. Ez az összezsugorodás félelmetes méretűvé vált a legutóbbi évezredekben. Mérhetetlen arányú pusztulás ötlik a szemünkbe. elfajult nacionalizmust. ámde ennél tovább kell mennünk következtetésünkben. délen a Fekete-tengerig. sovinizmust.lelet Albániából. s ha a szkíta magyarság valóban Európa ősnépe volt. hungaricentrizmust emlegetnek annál is inkább. felhörkennek. de itt csupán egyetlen tényt hozunk fel. mint a szabad magyarok társadalmában a kereszténység előtti korban. Ókori szerzők is megemlékeznek erről. az Ennsig. ahogy azt Kézai Simon mester feljegyezte Krónikájában: "Mielőtt tehát a magyarok megkeresztelkedtek.. kereszténnyé váltak. de Európa egész hatalmas középsávját az Égei-tengeri szigetektől és az Adriától Skandináviáig.

az igazság szava.) Ez a magyar előidőkből fennmaradt és ősidőkbe visszavilágító tényadat bepillantást enged a régi magyarság életfelfogásába.) "A MAGYAR NÉP SZAVA . mert a magyar nép igazságos és így döntését csak az igazság érdekében. hogy meghallgassa a KÖZGYŰLÉS tanácskozását és határozatát. álarcos elrablói a magyar nép szabadságával együtt az Isten szavát is elnémították. egyformán kedvelve. gondolatiságának megnyilatkozása. Rosszhiszemű személyek persze erre a maga nemében egyedülálló tényre. a távolmaradás a közösség. (Kézai 125. hiedelemvilágába és társadalmi rendszerébe: a közügyekben való részvétel nemcsak jog. elnémították. hogy a magyar nép az Isten képviselője és a mindenható Isten földi megtestesülése. a magyar nép szabadságának titkos.az őshaza.erre is rásütheti.mindenekfelett való szeretetére és szolgálatára ösztökélte . mert az ország dolgaiban az ország egyenlőjogú tagjaiból álló közösség döntött. És jelentette azt is. a magyarok védelmezője. hogy népe szava magának az Istennek szava . hogy a magyar nép szava . de megszeghetetlen kötelesség volt minden egyes magyar számára. De jelentette azt is." (Kézai 121. ámde kétszínű hazug nép ezt sosem vallotta és nem is vallhatta magáról. És jelentette azt is. s nem tudta megokolni. vérbetiporták.isten lelkének. a népképviselet megcsorbítása volt. Az Isten szavát azonban elfojtották. mint Kézai írja: Géza fejedelem idejéig "közösen kormányozták magukat". vagy egyetemlegesen szolgaságra vetették. az igazság érvényesítése érdekében hozza.»AZ ISTEN ÉS A MAGYAR NÉP SZAVA. védve és szeretve mindegyiket c/ a magyarságot a haza . hogy miért. hogy a magyar nép szabadsága istentől való és senkinek nincs alárendelve és senki és semmi által nem korlátozható. az ősszülőföld . A köznép volt az ország valóságos ura és ő döntött mindenben a had járatok megtartásában éppúgy mint az állam főtisztviselőinek dolgában. hogy egy nép a maga közössége előtt nyíltan azt vallja. hogy a korai nemzeti felfuvalkodottság megnyilatkozása. ezen és ezen a helyen mindenki köteles pontosan fegyverben megjelenni.« Aki pedig a fölhívásnak nem tett eleget. azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták vagy törvényen kívül helyezték. hogy a magyar nép szava . A MAGYAROK ISTENE LEGFŐBB JELLEMZŐI a/ Védistenség volt.ISTEN SZAVA!" azt jelentette. hogy ezen s ezen a napon. az isteni igazságosság szava. segítője b/ minden magyaré volt.

népköltészetünkben. bárki által ellenőrizhetően tükröződik ez még mai nyelvünkben. amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek. Mi több: maga Isten szavunk is .d/ a magyarságot háborúban és békében egyaránt oltalmazta és gyámolította.a Biblia zsidó istenére. Ilyenek: Atyaisten! Áldott Isten! Jóságos Isten! Szerelmes Isten! Boldog Isten! Öreg Isten! stb. a Magyarok Istenét. senki mást. tudatlanul is . . az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugallatait követték és a "gonoszság minden mocskával" voltak borítva. mely dicsően helytállt a történelem dühöngéseinek vérviharaiban? Egy olyan magaskultúrájú. S vegyük figyelembe azt is. hogy az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak. senki másra. Egyáltalában lehet-e gonosz az emberi nem egyik legősibb múltú népe. Tekintsünk át egy csokorra valót az igazságos szkítákról szóló ókori tudósításokból. a késlekedőket és a vonakodókat megintette. megfontolásra ösztönözte. győzelemre vezette e/ éltető erőt öntött az egész magyarságba és életüket napfényessé. hogy a régi magyarok a "minden jónak ellensége.mert egyszerűen nem volt más szavunk az isten fogalomra s más népek elnevezéseit népünk elfogadni nem tudta . mint a magyar. őt hívtuk. az ókori legendás. az ő neve szállott rá . hivatásban gazdaggá. figyelmeztető csapásival ösztökélte. Ékesen. amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak (elismerés érte az igazságszerető ókori írástudóknak). a bátrakat védte és helytállásra. neveztük Istennek. köztük Strabón is derék. kancafejő népnek nevezi a szkítákat. hogy ezek a tudósítások. igazságos tejivó. híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek. napistenhitű nép. mind a Magyarok Istenére vonatkozik. s hogy az ókori világ egyetlen népe. A RÉGI MAGYAROK ERKÖLCSÉRŐL Vissza kell még térnünk arra a mérgezett sárként ránk kent rágalomra. hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja. egyedül a szkítaság. továbbá azt. a keresztényesített Jehovára. HOVA LETT AZ ÓKORI VILÁG LEGIGAZSÁGOSABBNAK MONDOTT SZKÍTA NÉPE Számos ókori szerző. tartalmassá tette Ilyen volt a magyarok Istene. miként az történelmi kútforrásainkból világosan kikövetkeztethető. mert Isten szavunk ősrégi magyar szó. Ezek és számos hasonló mondásunk mind. néphagyományainkban és felkiáltás szerű szólásainkban is.akaratlanul. igazságszerető szkíták egyetlen egyeneságú utóda? Tudnunk kell azt is. a magyar hadak élén járt.őt idézi. az ókori szkíták maradványa. a kereszténységre kényszerítés előtti időből származik.

. Valójában . akiket feláldoznak. mivel A NYÁJASSÁG. S vajon azok a népek. tejevőkről és nincstelenekről. amilyeneknek Homeros mondja (. akik nyájaikból élnek."a régiek tudatlanságból nem említik a szkítákat.folytatja -. míg amazok az emberevésig menően vadak. akik nálunk sokkal mérsékletesebbek és kevesebbel beérik.« Mi csodálatos van abban. nem voltak-e tényleg kancafejők. akik előttünk s főleg a homérosi idők táján éltek. S éppen azért álltak olyan jó hírben a helléneknél Anakharsis.. s nem ismerik a vagyongyűjtést. tejevők és nincstelenek... mikor bizonyos kancafejőket és tejevőket nevez meg? Hogy az akkoriak a szkytákat kancafejőknek nevezték.úgymond . sem az adás-vevést. a végén megjegyzi. akik mysosokon. s ugyanígy az egyiptomiak. amelyről beszéltem.a vadságukra vonatkozó adatokat szokta előadni. hogy ami szörnyű és csodálatos. legfeljebb a kezdetleges cserekereskedelmet. emezek még az állat húsától is tartózkodnak. mert nálunk a kereskedelmi ügyletek terén burjánzik legjobban az igazságtalankodás.) A perzsa levelek is telve vannak azzal az egyszerűséggel. Abaris s más hasonló férfiak.. a babiloniak és az indusok emlékezetében élő elbeszélések is. midőn a skythákról így nyilatkozik: »A skytha nép lósajt evő és igazságos. történelmének negyedik. megfertőzve a többiek mellett a nomád vándorokat is (. élvhajhászást. ha Homéros éppen azért.mondja . a legigazságosabb embereknek mondotta azokat. nem említik azt sem. meséket költenek viszont holmi derék kancafejőkről. sem magukat az ottani népeket? Ezek pedig nem mások. mert tudják. ezt leginkább lótejből készítik. bizonyság rá Hésiodos Erathostenéshez idézett következő szavaival: »A szkytha nép lósajt evő s igazságos." Strabón ügyes logikával kimutatja ez ókori hiperkritikusok érveinek megalapozatlanságát: "De hogyan nevezhették a tengert Axenosnak (barátságtalannak) . szekérlakók és nomád vándorok. akik legkevésbé foglalkoznak kereskedelemmel és pénzszerzéssel. köztük Homeros szkítákról vallott nézeteit támadják. amennyiben bevitte közéjük a fényűzést. húsukat megeszik s koponyájukat ivóedényül használják. AZ EGYSZERŰSÉG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINTEGY NEMZETI JELLEMVONÁSKÉNT TESTESÜLT MEG BENNÜK" "Ephoros. tejet és túrót esznek. Az ilyen erkölcsi romlásból sok minden behatolt a barbárok közé. se kegyetlenségüket az idegenekkel szemben. őket tartjuk a legegyszerűbb és a legkevésbé fondorkodó embereknek..? Hiszen most is vannak ott ún. az tesz megrázó benyomást az olvasóra. akik a régi szerzők. thrákokon és a getákon túl laktak. Persze a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket. ha nem is ismerték partlakóinak vadságát. a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját. ezzel szemben kardjuk és ivóedényük kivételével mindenük közös tulajdonban van. sőt közösek náluk az asszonyok és a gyermekek is a plátóni tanításnak megfelelően.) Azok a skythák minden esetre. A többi író . a legigazságosabb emberekről. hogy miattuk nevezték el a tengert Axenosnak (barátságtalannak). »Európa« című könyvében. Szerintük . akik pedig nemis léteznek a világon. hogy a többi skythának és sauromatának az életmódja nem ugyanolyan. mint szkyták. AKIKNÉL NINCS IGAZABB ÉS JOBB" Strabón vitába száll azokkal. S Ayskhylos is szemmel láthatóan egyetért a költővel. Hogyne tudott volna tehát a költő a szkytákról.« S a helléneknél most is ez a felfogás uralkodik. miután Európát egészen a skythákig bejárta."KANCAFEJŐ NÉPEK. olyanok voltak s a hellének is olyanoknak tartották őket.

A költők is megemlékeznek róluk. »Pásztornépek a skytharokon szákák (székelyek). független nép szegénysége és igazságossága folytán" "Pár nap múlva követek érkeznek Alexandreshez az abiok nevű szkítáktól kiket már Homéros is a legigazságosabb embereknek nevez. amiért szolgaságba kellene jutniok. a Dareios-féle hajóhídon való átkelés kapcsán mondotta. Azután megokolja. kívülállókkal meg nem igen harcolnak s nem is győzik le őket. kik a legnagyobb népként lakják Európát. 1. legfontosabb számunkra azonban talán mégis a Khoirilostól idézett versszakasz. hogy mivel egyszerű életmódot folytatnak s nem törődnek a vagyonszerzéssel.éppen az ellenkező tényeket kellene inkább elmondani és példaként odaállítani. e.« Hesiodos »A föld körülutazásá«-ban említi. törvénytisztelően egymás közöttileg jól megvannak. Dareios a szkíták elleni hadjárata során a Duna alsó folyásán át építtetett hidat és kelt át a Duna (Istros) balpartjára. akik a legigazságosabb életmódot folytatják. gyerekek is. és megdicsér költeményében. főként igénytelenségük és igazságosságuk folytán. hadjárata tehát a székely területek felé. hiszen semmijük sincs. Fontos bizonyíték ez a székelyek szkíta származása mellett. Ő maga ennek megfelelően azokról fog beszélni. akiknél nincs igazabb s jobb. a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan." [Arrianos (i. de a jogra vigyázó Pásztornépek maradékai. hogy Phineust a harpyák hajtották a tejevők földjére. még az asszonyok. sz. töredék] . és az európai szkítákról. Idézi Khoirilost is. aki nem akarja. akik lótejjel táplálkoznak s igazságosság tekintetében mindenkit fölülmúlnak. Székelyföld felé irányult. lakoznak pedig Ázsiában öntörvényűleg.«" Strabón E hosszú idézet minden szava rendkívül fontos.) 53. Nomád vándor skythák között vannak ugyanis olyanok. Homéros igazságszerető szkítái "Ázsiát lakják a szkíta abiok. ámde derék tejevő meg Kancafejő népekre. minden birtokuk közös. Khoirilos meg is nevezi az itt élő szkíta (szkítarokon) népet: a szákák azok: csak az nem látja meg ebben a székely népnév ókori névalakját. Homéros szerint Zeus letekintett »A nincstelen. akik kocsikon lakozának.

u." [Nicolaus Omascenus (i. vérükbe van az oltva.) " Nem járnak a más embere után. mint az egyéb emberek. És ezért dicséri őket oly igen Homerus poéta.Pannoniai asszony a dunaföldvári domborművön (A Magyar Nemzeti Múzeumban) "A szkítákkal nem csak lehetetlen. a legyőzöttekhez irgalmas .5—6. I. hogy Európa népei megmérkőzzenek. Meg elégednek az övékkel. e. 97. a legigazságosabbak." Bonfini . Nem kereskednek arany és ezüst után. amely egymagában képes volna a szkítáknak ellentállni...nem hajszolják.. hogy igazságosan és törvényeik alapján ne éljenek. sz. A legnagyobb gaztett náluk a lopás. V.] "A galactophágok (tejevők) .. megfontolásban és bölcsességben másokhoz (annyival felülmúlják őket)" [Thukydides (i. I. noha nincsenek házaik és nem vetnek. sz. Ezeket Homéros is említi..)] "Mondják." Dio Chrisostumus (i. sz. e. semmi sem akadályozza meg abban. Az ezüstöt és aranyat erkölcsük folytán . gyűlölködött vagy félt volna sorsuk összetartozása és igazságosságuk folytán.) II.) "A szkíták nemzete harcedzett. Az igazságosságot náluk nem a törvények biztosítják. megfékezhetetlen. ha (azok) mindnyájan egyetértenek.. hogy irigykedett. Egyébként a többi területén sem hasonlíthatók." (Illiasz 13. ismeretlen előtte a fukarság és a nagyravágyás." (Heltai Gáspár: Krónika 8. Különben is nagyon mértéktartók és természetükhöz tartozik a becsületesség. nem is ültetnek. mondván: "A közelharcot vívó myesek és a dicső kancafejők. takarékosan táplálkozó tejevők a legigazságosabb emberek. hanem még Ázsiában sincs nép. Igen mértékletes népek és józanok és természet szerént jámborságokra üzék.) "A nomád szkítákat. hogy ezeknél még senkiről sem lehet ott hallani.

napját. vadászattal és halászattal foglalkoznak." "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek. nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják." Laonikus Chalkondares "a szkíta. csupán nemezből készített sátraik. a daimonok. az aranykor világának maradékai. óráját." Platón A daimonná válás ógörög hiedelme összefügg az "ÉNEKES HALOTT" magyar illetve székelyföldi hagyományával. a világ előtti világra viszi vissza. arra. amely a szkíták eredetét Atlantiszra." Regino Évkönyve Magyar szerzők "A rómaiak viselt dolgaikról beszámoló történészek a következőképpen szólnak róluk: a szkíták hajdanta fölöttébb bölcsek és szelídek voltak s jószerivel semmiféle bűn nem fordult elő köztük. Nem valótlan az a feltételezés.és vadbőrökbe öltöznek. "Az igazságos szkíták az aranykor egyedüli mai maradékai. arra a világra. mint a többi halandók.Az aranykor emberei. nem képes kiterjeszteni ha saját népének ura maradhat. . A gyapjúnak és ruhának használata ismeretlen náluk. az igazságos szkíták. ha előbb nem közölték a csata (pontos) helyét. tejjel és mézzel táplálkoznak. Az arany és ezüst után nem vágyódnak úgy." Az aranykori eredet bizonyság a szkíták ősi voltára. csupán menyét. "A Tibarének szkíta népe mondatik legigazságosabbnak (valamennyi nép között): ők sosem bocsátkoznak senkivel csatába. mi maradna meg a vadonba nekik. jóllehet a szkíták nagyon más népre az uralmát. akik csordáikat. ma is Atlantisz embereinek s az igazságos szkítáknak kései maradékai. "A tiszta értelmű emberek. és bár állandóan gyötri őket a hideg. Xenophon számosak. hanem megelégszik. hogy ők a világ legrégibb népei. mai képviselői a szkítáknak. e." [Nymphodores 14-ik töredéke (i. Mivelhogy nem voltak mesterségesen épült házaik. ugyanis ha szabadna náluk lopni. 300–274)) "Bajazid szultán a magyarokat a franciákkal együtt a földkerekség népei közül a legderekabb nemzetnek nevezi. amely 11500 évvel időszámításunk előtt bekövetkezett kataklizma előttre helyezi az emberi folytonosságot és emlékezést.

bajtársi összetartás 2. mégis azt hitték. harcközpontúság.. ezüst. mivelhogy mindnyájan gazdagok voltak.) Foglaljuk össze ezekután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit: 1. hanem csupán dicsőséget kerestek ezen az úton. S mikor megszerezték a győzelmet. népfelségjogon alapuló fejlett népuralom Társadalmi igazságosság és egyenlőség Korlátlan vélemény-. amit kockára ne tettek volna. Semmijük sem lehetett a világon. felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni. Nem paráználkodtak. miként leszármazottaik közül a mostaniak. Arany. mit akkor egymás között esküjükre tettek. mikor zsákmányért kalandozott valamerre." Anonymus "A magyarok hadviselésének módját minden más népektől elválasztja és megkülönbözteti a magyar hadviselés célja. gondolat-és szólásszabadság Közügyekben való kötelező részvétel A napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása . A magyar nemzet ősvallása 64. Az ő céljuk hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés. mézet fogyasztottak és bőséggel tartottak fűszeres borokat. hogy leigázzák és országát a maguk birodalmához csatolják. egyáltalán nem törték a zsákmányért magukat. tejet. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek. megtartották mindhalálig. Hivatástudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény a hazaszeretet és a haza szolgálata 3. a fegyvertelen lakosságot sehol sem bántotta. a harcban pedig vitézek voltak." (Pálfy Károly. ha sérelem esett rajtuk. Nem kívánták a másét. mely utóbbi csodálkozik azon." Anonymus "Keményen viseltek minden fáradalmat. A magyarok fő elve mind támadó. 5. annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani.Húst. hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is. 6. A magyarok ui. számtalan állatnak és elegendő élelemnek a birtokosai. mind védekező háborúban az élet lehető kímélése. gyöngy annyi volt az nekik. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is. hanem mindenkinek csupán egy hitestársa volt. sohasem támadnak meg egy idegen népet azért. védekezés vagy honalapítás. 4.. Vitézek." Anonymus "És jóllehet pogányok voltak. ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kivül Schöfl és Al Magis is. 7. hogy a magyarok nem ölik le foglyaikat. meg testileg is megtermettek. minthogy saját földjük folyamaiban találhaták mindezt. halat. Közszabadság. akár a kavics.

) . ércoszlopra vésve felállították az Oresztész templomban. igazságosak. azt "HITEM SZERINT MA IS MEGISMERHETITEK IVADÉKAIRÓL. s hogy a belevésett szöveget őrizzék meg emlékül. egynejűség Vallási-felekezeti türelem és szabadság 10. A rágalom fekete sara hulljon vissza azokra. igazság. tiszta arcba vetették.861." (Lukianosz: Toxaris vagy a barátság I. akik szeplőtelen. mely szerint ez az oszlop legyen gyermekeik legelső tanítója és nevelője. Zárjuk le ezt a szakaszt Névtelen jegyzőnk érveivel: hogy valóban ilyenek voltak – nemeslelkűek. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás. Szexuális tisztaság. Mindez megcáfolhatatlan tény.8. jóhiszeműek. és törvényt hoztak. 9." Áldozás hadúrnak (részlet a Feszty-körképből) ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG "Őseink (mondja az istenrablókról a szkíta Toxaris) amit Orestes és Phylades együtt és egymásért elszenvedett.

nem kívánta. de szerető. szolgaalázatosságot. nézzünk a szemébe. alázatoskodásban s a tőle való rettegésben. hogy pondróként csúszkáljunk előtte a porban. László törvényeiben is oda utal. a förtelmes lapítás. Atyánk volt ő. Hadúrnak Fő-Papja.. büntetésben kéjelgő tyrranusunk. ki a maga képére teremtette az embert. hogy az alázkodó szemforgatás és a köntörfalazó beszéd. nem szabadságunk. nem kell a bűn. szerető nemes Atyánk. kívánta: emberi mivoltunk tudatában álljunk elébe. hisz még most is tartja a magyar mondás: "Ki szemembe nem néz. Atyánk nem verte belénk a szolgaságot. hol áldoztak és törvényt tettek. a fondorkodás jele. melynek tiszteletét a jövőre megtiltották. rajtunk tipró urunk.«" (Aranyos-Rákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben) A HAMISÍTÓK ELLEN Nem kell a köd. áldozatot tettek menybéli jutalmul Hadakat vezető Istennek. nem kell a dögség. emberi méltóságunk kerékbetörője. szembe kell néznünk a sorssal. ha szembenézünk magunkkal s Istenünkkel.) "Zágon. Jóisten. nem büntető. beszélni így kezd: »Hadúrnak védett ősnépei. botlásainkat is megértő Atyánk. alávetetteinek tekintett bennünket. neki való kiszolgáltatottságban." (Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása. Pest 1861. s célokat érték. a valósággal. a lélek nyíltságát jelzi. 93. Mert Isten védé: nagy dolgot kezdve mi is most Áldozatot rakván. igaz Isten. kívánta: szembe nézzünk vele. mindenkor arra intett. az igazsággal. a megvetett birkahűséget. emberfölötti erejének fenyegetően fölénk emelt pallosával. Hadúrt tisztelve. Nem kell a köd. lesütött szem a hamisság. a nyílt tekintet a lelket tárja fel. hogy a népgyűlés helyeken. nem az én emberem!". könyörögjünk. nem kell a hazudozás. legyünk sudarak. hajdanta Isten elé is felemelt fővel álltunk. nem kell a csúszó-mászó szemforgatás. kőemlékeknek kellett lenni. nem rabjainak. ebhízelgés: ember csak úgy lehetünk. . de mennybéli Atya-isten. azt Thuroczy is írja. egyenesek. mert népünkben erős hite élt. s még gyöngeségeinket. nem kell a bűn. talán idővel ilyen felírásos kövekre a székely földön akadhatna is. Istenimádók! Hős eleink mikor Meotisz partjain által Jöttek. hogy kedvét találja a hajbókolásban. a Lapides kifejezés Szt. tiszták. nem pöffeteg újgazda."Hogy a hunusok kőoszlopokat emeltek megholt vezéreik emlékére.

füvet zöldítő arany nap utáni egyetemes szent sóvárgás. maga a Nap is a Galaxis egy alárendelt bolygójaként tűnik elénk. az Emese ősanyát megtermékenyítő Turullal és számos más vonatkozásban. "kereszténységre áttérítésnek" átmaszlagolt titkos események és az egykorú római katolikus/judeokrisztián germán papok tevékenységét Arany János is megítélte JÁNOS PAP ORSZÁGA c. a világosság. mivel az igazi ősi vallások nem mesterséges képződmények. tartópillére a nemzeti hagyományoknak s egyben legbensőbb magva a nemzet önmagáról való tudatának. hanem a Nap. s ha ez megdől. csinálmányok. amely még a vízözön előtti időkben a sötét és dermesztő jégkorszakok során jött létre s az emberiség egyetemes nap és fény utáni sóvárgásának kifejeződése volt. legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt.a német minthogy őrá Járta rúd legjobban. hogy bennük nem a Föld a világmindenség központja. SZÁZADI NEMZETI TRAGÉDIÁNK A magyar nagyhatalmat porbahúzó nemzetközi bűnszervezetek által végrehajtott. nem minden népnek adatott meg.A NEMZETI VALLÁS JELENTŐSÉGE Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok. nemzeti. Nemzeti vallás. a szent Égi Tűz tisztelete. mik a legrégibb népeknél jöhettek csupán létre az évezredek folyamán. mi több.. részint mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről. .. összetartozásának és önbecsülésének. a mezőt. múlhatatlanul összeroskad a nemzet szellemi léte és a nemzeti hagyományok egész rendszere. az égitestektől fénylő kozmoszt és a természetfölötti erőket jelképező Csodaszarvassal. vallásos imádása. Nem bírván az oroszlánnal. hanem a történelem által természeti úton létrehozott hiedelemrendszerek. a hatalomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. eszmei jelentősége óriási: ez az alapja. talaja. ARANY JÁNOS ÉS X . ennek nyomán alakult ki a Nap istenítése. a magyarokat vezérlő. a vadászat ősatyjával. legmagasztosabb vallása.XI. valójában az emberiség ősvallásához. Nem férhet kétség hozzá: az őseredeti nemzeti vallás kulturális. ősforrása: a Napisten hit. akkor ezekben a kegyetlen zordságú időkben hatalmasodott el az emberi lelkeken a fény. akárcsak nemzeti Isten. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatjuk: a magyarok ősvallása ezekhez tartozik. Megfélemlék. Cselt szövött titokban. hogy már a vízözön körüli időkben kozmikus jelleget öltött az Orion csillagképbe helyezett Nimróddal. összetartó anyaga. a derű és enyheség iránti. minden vallásos hit gyökere. a kormányok pedig. de főként mert az egyházi érdekek mintegy meghu-nyászkodásra késztetik őket. imádása: mindmáig az emberiség legtisztább. akik alávetik magukat a klerikális szellemi nyomásnak. Különös sajátossága ez ókori hitregei elemeknek. versében. . A régi magyar hit ősiségét az is jelzi. megbúsula.

Mint egyéb gazságra. S béketűréssel fogadjad. Azt se bánd. Ötödik… mit tudom én mi? Az is ilyesféle Rágalom s káromkodás a Megváltó nevére. Ő ráér tanácsot adni. Csak a pásztor legyen ébren. Menyországban a gazdagnak Semmi helye sincsen. Hozz lakót. ha ingedet lehúzza. Gyenge a magyar. Ő mindent végez helyetted. Takarónak a veremre. Ültesd a nyakadra. S faluszámra jobbágy népet Aki a kövér pusztákat Ingyen megmívelné.Annak vermet ása. Melyeken a jó magyarság Gyönyörűen épült: . Míg más ember izzad. Sőt. minél több félét. Első ága volt a hitnek (elmondom a nagyját): Hogy minden termék tizedét A papoknak adják Bort és búzát és baromfit Földeket is mellé. Harmadik volt: országodat Pap kezére bízzad. Ha tulajdon eszterhéjad Alól kizaklatna. ha minden Nemzet nincsen közte. Kell-e több jó annál Bízd rá ami gondba jőne. mert Isten úgy ad Lelkednek kegyelmet. Ne rabold el a némettől. Hadd alugyék a nyáj. Másik ága volt a hitnek Hogy ne kapj a kincsen. Negyedik hitágazatja: Házasodjál össze. jó lesz Krisztus szent vallása. Ami neki termett.

húskoporsó * EMLÉKEZET VILÁG .Idegen kalandoroktól Ki hagyá magát pusztítni Csaknem mindenéből. élő halott félhalott. Legott a királyi székre Német ember hágott. S a miatt. hogy másnak adta S a magyart megrontá. ANNAK ESZÉT VESZI EL" a magáról való tudását veszi el őshagyományait veszi el ősi hitvilágát veszi el őstudományát veszi el történelmi emlékezetét veszi el múltját kiforgatva gyökereit metszi el EMBEREVŐ ISTEN NEMZETTIPRÓ ISTEN Emlékezetfosztás elékezetherélés aki emléktelenné válik már nem is él. Iszonyú belháborúban Magyar a magyarnak vérét Esztendőkig ontó. Aki fogta. EMLÉKEZETFOSZTÁS "AKIT AZ ISTEN NAGYON MEG AKAR VERNI. másnak adta Titkon az országot.

HALOTTAK ARANYMENETE EMBERISÉG EMLÉKEZETE GYÉMÁNTOS LÉTÖRVÉNYFORGÓKON ÁT RIADOZÓ KRISTÁLYPALOTÁID SORÁT SEMMIVÉ MARTA A FEKETE TENYÉSZET AZ ENYÉSZET TENYÉSZETE PEDIG TENÉLKÜLED EMLÉKEZET TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ÖNMAGÁT VAKÍTJA MEG A VILÁG. istennélküliek. éltek és haltak. hiteles .BEZÚZOTT TÜKÖRE VILÁGTALANOK SZEME TE . istentelenségben fogantak. születtek.. Ámde mások. * Istenrablók jártak itt s elrabolták az istent.. istentelenek voltak. aki nincs és nem is volt soha? Kincstári historikusaink szerint ugyanis a magyaroknak nem volt istene. De el lehet-e rabolni a megfoghatatlan Istent? Az Istent. istenünket.

tirannosaurusok. hogy nagy nemzeti géniuszaink hagymázas ábrándozások rabjai? Kölcsey. annak azt fizet amit kér. brontosaurusok . Hold. Berzsenyi. világok pusztulása. hogy élő az napjainkban is. A rémületbe dermedt világ egyetlen sóvárgásba összpontosult: ÉGITEST SZABADÍTÓ! ÉGITEST SZABADÍTÓ! ISTENSZABADÍTÓ! Inaszakadt világ. Égszakadás. Széchenyi és sok-sok más nemzeti igehirdetőnk szól kincses szavakat a magyarok istenéről. Lezuhant az emberi emlékezet csillaga. csillagok nem világítanak. a Holdat. ARANYHÍD ÍVEL ÁT TÖRTÉNELMÜNK FŐLŐTT Ki jár. a legkisebb. Világkataklizmák innenső pereméről irdatlan távolokon át tekintetünk nem érhet vissza a túlsó partra. világosságát. lelkeszakadt világ: elrabolták a magyarok Istenét! A/ "Ország fővárosában a Nap. A király. feneketlen szakadékba süllyedett. Középkori krónikáink szerint isten vezérelte Álmos és Árpád hadait.negyvenmillió éve kihalt óriássárkányok. S bújábanbajában. minden szív megdermedt. mikor történt. nagy költőink a magyarok istenéhez kiáltanak. Nem tudjuk. hogy hagyományaink hivatott őrzői. kitől három . Fekete páva képibe?" Népdal Fekete démonok törtek az emberi világra. Fekete pehellyé vált a világa pehelyző feketeségben. zúgó örvényben elszáguldottak? Minden erő megbénult. a Holdat. a csillagokat. ki jár a kertembe. a csillagokat. Bátyjaival a királyhoz megy. mi történt. a magyarok istenéről szólnak. Vörösmarty. Özvegy asszonynak három fia. (ÉL MÉG A MAGYAROK ISTENE. a Hold elrablásáról? Gigantikus sárkányszörnyek . Arany. a Holdat. Mintha leszakadt volna a menny. világló fényeit. földindulás. krónikásaink félrebeszélnek? Lehet-e. Szépmező szárnya.törtek a földi világra? Benyelték a Napot. Nem tudjuk. minden kötelék széthullott. A sötétség feketekámzsás-csuklyás démonai elragadták a Napot. elrabolták a világ virágát. rászakadt volna az emberi világra s a világ feneketlen éjszakába. tanúsítva. Emlékezhetnek a holtak? Van-e halálon túli emlékezés a Nap. tizenhat éves kemény legény. Hamvába halt a világ. Ez vállalkozik. a Napot. örömében népünk is sűrűn emlegeti a magyarok istenét. hogy aki azokat felhozza.kútforrások s lánglelkű magyarok. minden cél semmivé foszlott. a csillagokat.) Mi hát az igazság? Lehet-e.

miként ezt Petőfi vallja: Nézzetek belé a történet könyvébe. kiket felkölt.Derékból'. melynek lova hordozza a holdat. évszázadok óta.. ». Másnap este újra egy hídhoz érnek. múlt és jövő között." (Szépmező szárnya Ipolyi-Horger) Káromlások karvalyozása. Lován a hídra megy. térképe vértérképpé. ha bátyjait felköltik. Szépmező szárnya tizenegy órakor megy a hídra. istentelen barbárnak. ha a fehér lángra vizet öntenek. Rágcsálóférgekként rágalomháború sustorog fél évszázad óta. s megy a hídra. Szépmező szárnya három királyi lovat ígér. ki öreg s nagyon erős ember volt. Mint folyóvízen általa nap arany képe. festik őket pokollelkű pogánynak. A király Szépmező szárnya elé »zenét« küld ki. A harmadik nap este harmadik híd. Nem mentek tovább. Szépmező szárnya tizenkét órakor kel. duhajkodó nomádnak. de itt vagyok! Hogy küzdjünk: karddal vagy küzdéssel? . azzal. kilencfejű sárkányt öl meg. Szépmező szárnya tíz órakor a hídra megy. ki a másikat összeégeti. s mondja. Szépmező szárnya fehér lánggá változzék. a csillagok a városban kisütnek. A sárkány lovát. ezer esztendők óta. a lovát megnyergelte. mint előbb. s a ló is olyan »szép«. Belülről is szól a kufárok kórusa. Szépmező szárnya a három sárkány lovára testvéreivel együtt felül s hazulról hozott lovukat a hollóknak adja. mert szerencsésebb. A sárkány ajánlatára Szépmező szárnya fa-. A sárkány újabb ajánlata: ő kék. a hídon keresztülűzött ménesből fogta. Eszelős eszmélettelenítők eleink sem kímélik. múltunk is mocsokba mángorolták. Áthúzódik rajta aranyhíd gyanánt Lássuk hát mindenütt látható VEZÉRNYOMDOKÁT ! . hogy a lovat egy. Ezt a vár kapusának: Ország kovácsának. Üldözött vaddá lett a hajdan hatalmas magyar. velük kalapjukban vizet küldenek. »melyik a csillagokat hordozza«.« Szépmező szárnya a sárkányt birokban legyőzi.mozduljon! Váljék aranyhíddá lélek és lélek. szólaljon! Ha él . vaj nem. az a vesztes. kutya igya a véredet! Vaj tán érzed Szépmező szárnya szagát? – Vaj érzed. Szépmező szárnya alvó bátyjaihoz vezeti. Mindenütt meglátni vezérnyomdokát. Egyforma erősek. A sárkány megölésekor a város felett süt a hold. A nap a városba bevilágít. vert népe vértanúnéppé. a küzdelem a tizenkétfejű sárkánnyal. Rágalomkáromlások. lova megbotlik. Hajnalig hiába küzdenek. A fivérek a vizet a kék lángra öntik. a sárkány vaskerékké változik. Külön-külön hegyre mennek s összegurulnak. magyar és magyar. adja át. Országa orgazdáké. a vaskerék összetörik. megöli. hogy mindaddig forralja. amelyik összetörik. amíg vissza nem ér. B/ Három éjjel s három nap mentek.Hí. Három fekete hollónak a sárkány »nagy dögöt« ígér. mely csillagként ragyogott. mint a hold. az a nyertes. A híd alatt a hétfejű sárkány. A fakerék félig a földbe megy. A harmadik este Szépmező szárnya lova egy hídon megbotlik. Minden úgy. tüzet raknak s lefekszenek.lovat s pénzt kér az útra s ezenkívül még egy mázsa aranyat. Igaz-e mind ennek akár írmagja is? Istentelenek voltunk-e? Istentelen világban isten nélkül éltünk-e? Volt-e a magyaroknak istene? Ha volt.

ISTENRABLÓK AZ ÓKORBAN ÉS AZ ISTENRABLÓK DICSŐÍTÉSE Istenrablások már az őskorban és az ókorban is előfordultak. Szkíta eleink. ráteszik kezüket papnőjükre. s az őrséget lekaszabolva. Oresztész és Pyladész Lukianosz feljegyezte szédületes históriáját a magyarok szkíta eleiről. titokzatos jelenségekkel. ámde mind közül a legnagyobb titok mi magunk vagyunk. A két görög hajótörés folytán jutott a szkíta tengerpartra. hiszen még az állat is visszamar. az ellenség. nem kellene annyira buzgólkodnotok. a mi szinte felfoghatatlan tragédiánk és rejtélyes viselkedésünk. istenüket. Megtámadóikban a vitézi szellemet felismerve s a vitézséget mindenekfelett becsülve hősként." "Csúfot űztek". Józan ésszel. Oresztész és Pyladész megismételte ezt az ókorban. Épp ezért vegyétek fontolóra immár ti magatok is a régi dolgokat: vajon üdvötökre válnának-e. HA MÉG MEGMARADT ISTENEITEKET IS ÉPPÍGY ELHURCOLJÁK ORSZÁGOTOKBÓL. mintegy megfeledkezve az élet és életbenmaradás önvédelmi törvényéről. a magyarok istenét. az önvédelmi reakció kihagyását előidéző okok tisztázására. leölik a szkíták királyát. hogy a jövőben néhány vakmerő kalandor ne kísérelje meg a szkíta hatalom fölötti uralom hasonló eszközökkel való megragadását. Lukianosz. magyarok. és a két görög ép bőrrel. emberi tekintet elől hét lepellel elfedett titkokkal nézünk szembe e könyv hasábjain. úgy véljük. S A SZENTÉLYFOSZTOGATÓKNAK MINT ISTENEKNEK ÁLDOZTOK. "És miután hajótörést szenvedve a partra vetődtek. Hasonló esetben az ókori-újkori világ valamennyi hatalma önvizsgálatot tartana a hallatlan eset okainak kiderítésére. a történtekért felelős személyek kérdőrevonására és megbüntetésére. elhurcolták őket.e sértő megállapításon aligha lehetne vitatkozni: két idegen. és a szkíták tömege mindezt eltűri. megannyi istenetek helyett végül is (az istenetek) ELRABLÁSÁRA JÖTT FÉRFIAKAT ISTENÍTITEK MAJD. az ókori szerzők szerint Ázsián és Európán egyként uralkodó igazságos szkíták . A sötétség erői az ókorban hajtották végre a legvégzetesebb jelentőségű Istenrablást: elrabolták az emberiség egyetlen ősvallásának. hogy aki üt. Persze úgy vélem. vitéz kalandor a szkíták hatalmi központjában. s az akkori szkíták fogságába ejtve. hogy feláldozzák Artemisznek . Artemiszt is elrabolják. s hajójukon elvitorláztak. a meglepett szkíták tömegében hajtja végre véres vértetteit." Kasszandrai szavak. hogy sok hozzájuk hasonló férfit faragjatok. Titkokkal. elrabolva erőnek erejével a szkíták istenét. ha még sok ilyen Oresztész és Pyladész vetődnék a szkíta partokra? Nekem úgy rémlik. hogy hasonló eset ne ismétlődjék. már-már istenként felmagasztalva fővárosukban megtámadóikat. a napistenhitnek istenét. Félelmetes ez az ókor leghatalmasabb és legnagyobb lélekszámú népsokaságának. sértetlenül távozhat. megölték királyotokat.ők a tömlöc porkolábjaira rontva. mi több: csak így hárítható el az a veszély. sőt még magát Artemiszt is elhurcolták. az ókori bölcs ezt teszi szóvá: "Ha tehát azért tisztelitek e férfiakat. hatalmukba kerítették a papnőt. mindez tökéletesen indokolt. az igazságos szkíták azonban nem így jártak el. szobrot emeltek Oresztésznek és Pyladésznek és vallásos tisztelettel vették körül személyüket. csúfot űzve a szkíták néptörzséből. a Napistent. Hadd idézzük fel itt két nagy hírnévre szert tett ókori görögnek. ily módon magatok is mihamarabb elpogányosodtok (szkíta eleink tehát nem pogányok) és ELISTENTELENEDTEK. hiszen csak ily módon biztosítható.

hogy e szavak olvastán ellenségeink felröffennek s még magyarjaink is felhörrennek. hogy kívülről fogadjunk-kölcsönözzünk magunknak idegen istent? Ha volt hitünk. miféle kőtömbök alá temették. Nagy kérdés: ha volt. igazságérvényesítésre. hova tűnt. és hűséges. ezeréves lefojtás után is valljuk: ÉL A MAGYAROK ISTENE! . Féltő jósággal és bölcs atyaként. vezérlő cselekvését. Hengérek kezéből megmenekült középkori krónikáink és búvópatakként évezredek torkából feltörő néphagyományaink vallanak erről. ilyen koldusságra mégis miképpen s miáltal jutottunk? Miért hagytuk el. valóságos népvezérlését. felekezeteinktől függetlenül ma is valljuk. HADAKÚTJA és TURUL (SZENTLÉLEK) képében évezredekről évezredekre ősi hazájának a Kárpát-medencének visszafoglalására. él ma is. elsekélyesedett. de van is. hogyha valamelyikünk számunkra kedvezőt. morgolódva fogadják. ha meg elhagytuk. Népünk hittel hiszi. úgy miért cseréltük fel. CSODASZARVAS. szellemi kincset hoz föl az ősmúlt tárnáiból. amelyet maga Isten vezérelt vissza. az istenrablás ókori előfordulásának. Népünk tehát vallja. mi lett vele. miért váltottuk fel idegennel? Miért kényszerültünk rá. tisztaságos világító szó.mert szájról szájra jár ma is az ősi mondás. bitangságra. Mert a Magyarok Istenének nem csupán nyomát. kelletlenül. ha nem volt hozzánk hűtlen és gonosz. Be fura szó Petőfinek ez a VEZÉRNYOMDOK szava. A MAGYAROK ISTENÉNEK VEZÉRNYOMDOKAI Hogyne lett volna istene annak a népnek. Ezer év pokol járása azt tanúsítja: ez a törvény érvényes miránk is. Szósűrítmény. miféle világvégi sziklákra láncolták Prometheusként. természetfölötti erők megtestesüléseként vezérli évezredeken át a magyar nemzetet. történelemtudatunk annyira elszürkült. mert nemzeti önismeretünk annyira elhomályosodott. igazságvédelemre. hivatalos tudósaink. s istenünk. nyomjelét találjuk meg a TÖRTÉNET KÖNYVÉBEN. s miért hiszünk mégis benne? S ha volt. vezérlő istenünk volt. miért emlegetjük? Miért kellett őt kivetnünk s legbensőbb lélekrétegeinkbe befogadnunk a másét. de vezérnyomdokát. mészárlására.pusztulásának. odaadó. historikusaink viszont tagadják. s az istenrablók dicsőítésének eme szédületes esete: a szkíták végzetét megpecsételte istenük elrablása. magyarokra. mintha rosszat tettünk volna. gyanútlan nép megrohanására. Teljesen tisztában vagyunk azzal. sőt nemcsak volt. de mindig önvédelemre és honvédelemre. A jelek szerint egy nép sem élheti túl istene elrablását. nemzeti önbecsülésünk olyan mélyre szállt. és sohasem gazságra. hogy volt a magyaroknak istene. az általunk nem ismert idegen istent? Nem voltunk magunkéval megelégedve? Lázadtunk ellene? Jobbnak találtuk az idegent a .

mondáink sora is tanúsítja. azóta zötykölődünk véres bábként szakadékból szakadékba zuhanva? Volt-e hát istenűnk? Volt-e Magyarok Istene? Van-e rá bizonyságunk? S miként becsült meg minket? Kútforrásainkat kell vallatóra fognunk. Sátáni részrehajlás és sátáni kétszínűség kell ahhoz. miként a szót ő mutatja. tárgyi jelképeknek. a szkíta királyoknak a kezébe adta. Aki végigforgatta középkori krónikáinkat.és világ tudatában már elhomályosodott . a füvet zöldítő. tündöklő koronája a Napisten. nem kételkedhet benne: volt a magyaroknak istene. pogányságnak. mindent éltető isten. a Napra. a korona a nap jelképe. a Napisten jelképe. S ez a jégkorszakból felderengő égi.akárcsak az ősvilág valamennyi népe . "szentségtörő szokásnak" bélyegezzék.a Napistent imádták. a Napisten népének. inkák és az ókor csaknem valamennyi nagy népe. minden túlzástól. hogy tudná e jelképek ősértelmét. A koronázási jelvények. a trónszék mind a napképzetekkel függ össze és a napistenhitre vezethető vissza. s hogy a fogalmak és szokások innen terjednek el világszerte. Magától érthető az is. a palást. a gömb. Tisztább. kormányzását a maga fiainak.magunkénál? Rosszul ment talán a sorunk? Átkok sulykoltak. ősgesztáinktól. Eleink . kijelölve őt a földi világ fölötti uralkodásra. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében. hikszoszok. a korona. maga a mindenség Ura. ősforrása a szkíta magyarság. egyiptusok. Ki volt a magyaroknak ez az istene? Bízvást mondhatjuk. Nap. S mindezek a magyar nyelvben ma is élő ősszavak. koreaiak. a Nap Fiának fejére. gyöngéből hatalmassá tett? Vagy éppen fordítva történt? Nagy és hatalmas volt nemzetünk. Őt imádták népágazataink. a jégkorszak dermesztő fekete évezredörvényei után felderengő. mitőlünk vette át azt a világ valamennyi népe. szumérok. a jogar. a nap fiává való felavatás: a kerek koponyára szálló arany kör. a mindenható és mindent látó. a Szent Égi Szem. kussok. kicsiből naggyá. arra. aki féltő gonddal védte és vezérelte népünket a vízözöntől az árpádi honvisszafoglalásig a történelem viharain át. üldözöttekké váltunk. indusok. miként ezt ősi napjelképeink. pártusok. s e lenti földi uralmát. éppúgy mint a korona. szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a földön. A szkíta királyok a napisten földi helytartói. hogy mindezek a jelképek és szertartások az ősi . a szkítamagyarságnak irányítására. hogy az ősi jelképek és a fogalmak . nem nyújtott védő kart felénk? Új istenünk viszont kimentett minden bajból. az száll koronázáskor a kiválasztott személy. a Tárih-i üngürüsztől Thuróczy János Magyar krónikájáig. isteni erőhöz fűződő hit emelte Isten népévé a magyart. a földi világot arannyal éltető meleggel elöntő szent égi fényt: a Napot. nem védett meg minket. Maga a király fogalma is. japánok. képmásai voltak. volt nemzeti istenünk. égi erő.Napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. anélkül. a "pokolbeli ördög kárhozatos művének". őt imádták testvéreink az irániak. koronázás szavunk kör ősszavunkat rejti s az égi szent körre. szertartásoknak eredője. az ősfogalmaknak. s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. kérkedéstől óvakodva: ez volt az emberiség legősibb istene. mint szent arany körrel való felékesítés. a Napistenre utal. Mert az Ég Istene a maga képére formálta az általa teremtett földi világot. Bízvást mondhatjuk: a Napisten volt az emberiség s egyben a magyarság ősvallása. hogy ezt a szent. a mennyei Napisten. földi képmásainak. mezőt virágoztató. tiszta ősi vallást bálványimádásnak.

Álmosnak mára fogantatása is isteni közbeavatkozásra történik. amit nem a maga igaz mivolta szerint fogtunk fel. vagyis teljes önalávetésre. tagadhatatlanul így van. úgy tarthatatlanná vált s a valósággal ütközővé az az őshiedelem.népévé még annak az időnek hajnalán. a Napisten. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög megszállottja" (Árpád-kori legendák és intelmek). Vagyis Anonymus közvetetten. Anonymus pedig azt írja. az a felfogás. vagyis akkor. az Isten sugallatára cselekszenek. maga az Isten az. amely semmiféle másként gondolkodást nem tűr meg s ahol már a klerikális dogmáktól való legcsekélyebb eltérésért súlyos büntetés vagy éppenséggel halál jár. úgy a földi világ fölött ő uralkodik mind a négy égtáj. ez itt merészebb kiállás volt. a Tárih-i üngürüszben. ő maga egyáltalában nem az."az egyház szolgája". mondáinkban. hogy szembe merjen szállnia nemzet létfontosságú kérdéseiben az inkvizíció minden nemzeti hagyományunkat megsemmisíteni akaró s azt sátán művének bélyegző monolitikus tébolyával. Horatius szerint háromszoros érc övezte annak mellét. Emese ősanyát: . az egész földkerekség fölött. s szükségszerűen elhomályosodtak maguk a fogalmak is. mint minden régi-új dolog.antik szerzők tanúskodása szerint . Ennél nagyobb. hogy Álmost és Árpádot maga az Isten. "faragatlan kóbor nép". félreértett Anonymusban is. terjesztésével devalválódtak. őshagyományainkban. Anonymust félreismerték. ténylegesebb kiválasztottság pedig el sem képzelhető: a Napisten maga ruházta rá földi hatalmát a szkíta királyra a koronázás aktusa által: isten népe volt tehát a magyar s Isten képmása a magyarok uralkodója. vak szolgálatra rendelt szolga. a mindenség Ura vezeti vissza a Kárpát medencébe. félremagyarázták. hogy királyaink a Napisten megtestesülései s uralkodnak a Négy Égtáj felett. hogy az jószerivel határtalannak volt mondható. aki madár képében. mindez hihetetlennek tetszik. sőt a százfelől gyanúperbe fogott. de így van. hogy a koronázással a királya Napisten földi képmásává válik. A szkíta magyarság tehát ily módon s ezáltal.átvételével. miként az egész világ fölött a Nap. mikor a szkítamagyarság még a világ legnagyobb lélekszámú népe volt s mikor . még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikáinkban is. meghamisították.a Napisten . Meglehet. Szellemileg felajzott vad korban él. a minden ellenvéleményt leigázó s már csírájában kiirtó zsidókeresztény klerikális terror korában. Ő pedig. Természetesen mindennek tükröződnie kell történelműnkben. acélkeménységű lélek kellett hozzá. s tüstént bizonyítjuk is ezt magával Anonymussal. még ma is. rettenthetetlen elszántság és nemzetféltés. Tükröződik is. aki először mert tengerre szállni. A magyarok: "a kárhozat és a tudatlanság fiai". abban a korban. az isteni kegyelem kíséri őket. de több királyság jött létre. s ilymódon tartható volt az ősi hit. de félreérthetetlenül kimondja: Árpád hadainak visszatérése s a honvisszafoglalás folyamata Istennek tetsző szent cselekedet. a Napistenhit kialakításával vált Isten . ami az egész szertartás együttest tárgyi kellékeivel egyetemben létrehozta: az. S Anonymus vállalja ezt: üldözött nemzete mellé áll. mi több maga az Isten vezeti a honvisszafoglalókat. akinek beállították. hiszen ha már nem egy. mi több. Turul alakjában teherbe ejti Álmos anyját. évezredes inkvizíciós pusztítás után is tükröződik történeti néphagyományainkban.uralkodott Európában és Ázsiában. mi több. ahogy jellemző módon ma is mondjuk a papi személyekre . amikor a szkítamagyarság birodalma még olyan hatalmas területekre kiterjedt.

) Az "isteni" fogalmának kétszeri kihangsúlyozása. amely madár képében jelenik meg: Ő segíti győzelemre a kievi csatában Álmos vezért a túlerőben lévő ellenséggel.) anyjának álmában isteni látomás jelent meg Turulmadár képében. a görögök. aki églakó madár (Turul? galamb vagy szentlélek?) képében a honfelszabadításra induló seregek előtt jár? Ki ez az Isten. akinek segítsége a szentlélek volt. s a paptudós Anonymus szerint a mindenség Ura az ő ellenükben mégis teljes súlyával a magyarok mellé áll és őket segíti győzelemre. Álmost és honvisszafoglaló seregét maga az Isten kíséri. és most már a kunokkal gyarapodva. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. akinek atyja a Mindenség Ura. sok fegyveressel Álmos vezér ellen vonult. Anonymus szerint. mert (.) Hol itt a szentségtörő "szokások"? Hol "a gonoszsággal telt ördög sugallatait" követő nép? A magyargyűlölettől fűtött klerikális legendaszerzők és Anonymus között az eltérés már nem is lehetne nagyobb. aki a hunok szent turul madara képében leszáll az égből. jóllehet. "Árpád vezér. hogy közreműködjék a honvisszafoglaló hadakat megszervező Álmos fogantatásában? Ki ez az Isten.) Anonymus és soraink olvasóiban felmerülhet a kérdés: ki ez az Isten. felövezve fegyvereit.. Emese. a keresztény görög-bolgárszláv megszállók hatalmas serege elleni küzdelemben az Isten velük szembefordulva az árpádi sereget segíti.Ügyek hitvesének Emesének "fia született aki az Álmos nevet kapta.. ekkor már a bolgárszlávok is keresztények: a kereszténységre már régen áttért keletrómai birodalom egyesült keresztény hadai állnak itt a magyarokkal szemben. azaz: Isten lelke. segíti: a szentlélek. aki jelenlétével valósággal megdermeszti a jövevény népségek ellenállását s aki Árpád hadaival együtt küzdve megsemmisíti a hazatérők ellen felvonuló hatalmas sereget? ." (Anonymus 8. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. "az Isten járt előttük kegyelmével. vezérli. hogy Álmos Isten-ember nászból fogantatott. miként tudjuk. nem hagyhat semmi kétséget az iránt. anyja a magyarok ősanyja. akinek a mindenség Istene volt a segítője. és a kievi vezér iránti barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött.) A mindenség Istene tehát a pogányoknak. Álmos vezér pedig... mert miként pár sorral alább megtudjuk.." (Anonymus 44. A hét kun vezér "ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe.. a kunokkal szövetkezett oroszokkal szemben." (Anonymus 39. mindennek elmondott magyarok mellé áll méghozzá a görög-bolgárszláv sereg ellen. tehát félisten. hogy az "isteni látomás" ejti teherbe Turul képében Emesét. felállította a csatarendet. nagy győzelmet adott nekik. és mint-egy reá szállva teherbe ejtette őt" (Anonymus 3. s maga az a tény.

a Nap Fia. a Napisten teremtménye. fia. aki gyilkosok kíséretében utazott Attilához. Hunor az égi intést megértve. 1. amelyet a szkíta királyok mindig nagyon becsültek. hogy ezáltal legyőzhetetlenné és birodalmát világhatalommá tegye." (Anonymus 50. E SZENT KARDOT. ő akarja.Nem lehet kétséges a válasz: ez az Isten nem az ószövetségi Jehova. ő irányítja a honvisszafoglalás nagy és szentséges művét.őshiedelmek szerint . hogy Attila "RÖVID IDŐ MÚLVA növelni is fogja jelenlegi hatalmát. majd onnan Kattar vezérletével visszatérnek az anyaországba. tanúsítja.-ban élt Herodotosz által lejegyzett őskori szkíta eredetmonda. most aztán egy tehén által jutottak nyomára. Emiatti késlekedéséért az Isten pusztító csapást mér rá és seregére. Arany-kincsek hullanak a Hargitára c. (Ld. amely ezek szerint szintén az égből és a szkíta-magyaroktól ered. 3. hanem a magyarok Istene. a magyarok . Tárih-i üngürüsz és középkori krónikák) 6. akit a magyarsághoz tartozás tudata hat át. még Nimród életében Hunor megfeledkezik az isteni elrendelésről.. sz. Naphitű nép voltunknak ókori tanúbizonysága az időszámításunk előtt az V. A vízözön után. A magyar királyok . a magyar ősvallás Istene. népmondáink és Priszkosz töredékeit) 7. akinek irgalma előttük járt. a hun nagykirálynak. ő segíti . ahol a vele azonos nyelvet beszélő üngürüsz (hungarus) nép örömmel fogadja.minden egyes magyar. Isten a maga kardját. ha úgy tetszik a Magyarok Hadistene: ő kezdeményezi. éppen ezt jelentette neki az ISTENSÉG AZ ÁRES (Hadisten) KARDJÁNAK NAPFÉNYRE HOZATALÁVAL." (L.) Foglaljuk össze. szomorúan panaszolja.személyesen és tevőlegesen . Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. De a mennyei hatalmak nem csak a földi valóságban. miszerint a mindenség Ura aranykincseket szór le az égből a szkítáknak. hogy Isten különös gondot visel a magyar népre és országára. a földi világot övező égi mindenséget. s Adzsem padisahjával egy háborúban vesz részt. munkát) 4. A magyarok ősidők óta a Napisten népe. hogy seregével együtt térjen vissza a Kárpátok övezte szent hazába.. az égi dimenziókban is biztosítani akarják a túlvilágba-árnyékvilágba költözött és bajba jutott népünk segítségéről . ahol mérhetetlenül elsokasodnak (ma is ránk férne egy ilyen segítő égi jelenés) s innen isteni rendelésre kikelve Szkítiába térnek. (L. 2. hogy kezdjék meg a földművelés szent mesterségét.győzelemre a honvisszaszerzőket. Az egykorú Priszkosz. "Az Isten ugyanis. hanem a négy égtájat. bizánci diplomata és történetíró. Évezredek múltán Isten (Napisten) Csodaszarvas alakjában vezeti be az őstestvérpárt Meotiszba. mert A HADAK URÁÉ. a Thargitosz-Hargita monda. (L. a régi időkben egyszer elvesztették. Hogy a magyarság Isten népe volt. az Isten kardját juttatja el Attilának. Tárih-i üngürüsz) 5. visszatér Pannóniába. nem a zsidókereszténység bosszúálló Istene. egészítsük ki a bizonyítékokat. Középkori Krónikák.a Napisten földi képmásai. a Négy Égtáj Urai: nemzeti címerünk négy sávja nem négy folyót jelez.

amely fényoszlopként jelent meg a sötét Bach-korban és a nemzeti lélek ébresztőjének szerepére volt hivatott. óriásmadarak pusztító fölhőjét bocsájtja reájuk. a gömb.még holtukban is áthatott ősök visszatérését. Turul képében előtte jár a seregnek. a ravaszság.. hamis magyarellenes érvekkel támadta meg Ipolyi művét és azt hatalmi áltekintélyével (és eszközeivel) valósággal lemészárolta: Ipolyi lemondott művének népszerű kiadásáról. annak jelképi megnyilvánulásai. szekfűre. ezért teremtették az égi hősöknek az egész égbolton átívelő és a mennyország kapuihoz vezető ösvényt.) eszközeivel készítenék halálra". Szekfű Gyulára. akár a Csodaszarvas.ugorjunk át egy színpompásabb akadémiai virágra. s e jelképiségből nem elválasztható. amely a történetírás területén folyik.brutálisan megtámadja Ipolyi Arnold nagyszerű. 10. a trónszék . 1854-ben közreadott Magyar mythologiáját. mivel pedig ezeket a történelmi hagyományokat krónikák. de megtagadásában jeleskednek az Árpád-kori legendák és intelmektől az 1848-1849-i szabadságharc cári muszka segédlettel történő leverése után fellépő Hunfalvi-Hunsdörfer Pálig. s az ősi naphit emléke. ez a pléhhangú verébsirály például csaknem bizonyosan a bécsi kamarilla megbízására . a nagy kincstári ellentörténészre. Csengeri Antalig és a mai kincstári historikusokig. hiedelem. 8. a palást. éppen úgy napjelkép. s mikor a had kényelmesen letanyázik. Felségjelvényeink is egytől-egyig . az orvul meggyilkolt Attila fia. a fehér ló. érdemeiért léptettek elő 1945 után a magyarországi bolsevik kormányzat moszkvai nagykövetévé. Csengeri Antal. Következésképpen mindez ősvallási. Árpád tehát a fehér lóval a Napisten képében veszi vissza az avar birodalom bukása után az ország északi szegélyeire beszivárgott Szvatopluk-féle csapatoktól ősei birtokát. s Árpádot is ő vezeti győzelemre a túlerőben levő. akit tudományos pályafutása csúcsaként.) Még a koronázási négy kardvágás is a négy Égtáj Urára utal.. s akit megelőzőleg a németekért hulló gyászkönnyei okán Szabó Dezső külön könyvvel tisztelt meg (EDE MEGEVÉ EBÉDEM / Milyen Szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?). oktalan félrehárításuk. (Erről részletesebben más tanulmányunkban szólunk. őstörténelmi hiedelmek szerinti valóság. mint bármely más vallási tantétel.tárgyunkon kívül esvén . . geszták. Nap-vonatkozásai okán fehér ló mondánk is ide sorolható. Az isteni fogantatás révén világrajött s félistennek tekinthető Álmos honvisszafoglaló seregét maga az Isten vezérli. a jogar. s ezen áttér vissza a néphit szerint Csaba. kereszténységre áttért görög-szláv seregekkel szemben. akadémiai gőgjében pöffeszkedve. Csengeri Antal. amelyben NAGY HIVATALOSUNK efféle magasztalásait olvashatjuk: "a modern valóságot még eléggé meg nem tanult fajt (a magyart) a maszlagolás.magát a Galaxist). erőszak és sunyi együttműködés (. kifejtésüktől való eltántorulás volna igazság és történelem elleni bűn. népmondák igazolják. a HADAK ÚTJÁT (a Galaxis ágait . melynek historikusai nem a magyarság elemi érdekeinek védelmében.a napistenhit jelképei. HADÚR ÉS A HAMISÍTÓK SZÁZ ÉVE KOHOLTÁK-E HADÚR FOGALMÁT Mi magyarok azzal büszkélkedhetünk. legalább annyira való és igaz. mi vagyunk a világ egyetlen nemzete. késlekedve a honvisszafoglalás művével. hogy a létünkért folyó birtokperekben.a korona. De e fakózagyván csengettyűző akadémiai álkufárról . 9. miként tudjuk. ábrázolásai.

művében nemcsak a magyar haderő alacsonyrendűségét igyekszik kimutathatóan tendenciózus forrásalkalmazással bemutatni a szintén tendenciózusan felkerekített császári haderővel szemben. amit Hadúrral. "Azon persze nem kell csodálkoznunk . mint ősmagyar istenség. Egyszóval arra vállalkozott. éppúgy. hanem a tudományon kívül fekvő célból. úgy gondolván.. a példátlanul nagy kuruc-kultusz ellen tenni kellett valamit osztrák részről. amit száz évvel ezelőtt találtak ki. a magyarok hadistenével kapcsolatban enged meg magának. mint arra.Szabó Dezső nem szerette és élesen bírálta Szekfű Gyulát. ha már lúd. Padányi Viktor a következőképpen jellemzi: "Szekfű Gyula . Rákóczi Ferenc fejedelem alakjára. hanem nemzetközi jelentéktelenség és a diplomáciai amatőrösködés lekicsinyítő vonásait rá akarja erőszakolni tendenciózus forrásalkalmazással II. s a "nagytudományú" szekfűi lélek a magyarok istene kérdésében is egyesült a Csengeriével. A harmincas éveknek ez a felkapott kincstári historikusa brutális támadást intézett korának haladó történetírása ellen. bizonyítékot kotort elő s az ellenérzeteket fölényesen elsöpörte. művének befejező szakaszában próbálta elvégezni azt a munkát. Szekfű Gyula nem a magyar történettudomány szolgálatában írta a könyvet. mint annak idején az Ipolyi ellen indított Csengeri-féle támadásban. hogy Csengeri nyomán a magyarok ezer éve elrabolt istenét újólag elsumákolja.. Szekfű Gyula nem kevesebbre vállalkozott. mi több.." (Három nemzedék) Figyeljük meg jól: Szekfű itt azt állítja. hogy betetőzze alelődje "művét" és tudománytákolmányosan elintézze a magyarok istenének dolgát. ezt a megállapítást »A száműzött Rákóczi« megszületésének időpontja mégjobban aláhúzza.. egy füst alatt egyetlen kirántással le akart számolni az egész nemhivatalos. első történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja iránt megnyilvánuló mély nemzeti kegyelet tervszerű és arrogáns megfricskázása volt . csak tisztességesnek aligha nevezhető mesterkedés.. elvi kérdésekben különböztek össze.. s megértvén. karrierjét a Habsburg-múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és Rákosi Mátyásék nagyköveteként Moszkvában végezte . ámde kettejük párviadalában az író alulmaradt a (hivatalosított) áltudomány reprezentatív képviselőjével szemben: kettejük között nem holmi személyeskedés dúlt. hogy mindezekben a csinálmányokban Hadúrnak száz évvel ezelőtt kitalált. délibábosnak becézett történetírással: Három nemzedék c.. legyen kövér. Valóban így van? Valóban száz évvel ezelőtt találták ki a Hadúr fogalmát? . s így a tárgy fontossága miatt szólnunk kell erről. Minősíthetetlen eljárásának jellemzésére hadd álljon itt az a mindennek.írja Szekfű Gyula -. kikövetkeztetett fogalma szerepel. hogy a Hadúr fogalma közönséges csinálmány." (Történelmi tanulmányok 255. Hamis tézisei mindmáig megválaszolatlanok. hogy a bizonyíték nélküli állítás puszta semmi.) Szekfű az ellentörténetírás teljes eszköztárával látott munkájához..

valóságos történelemhamisítás. ha nem is Hadúrnak. rásüti. Petőfi s régi nagy íróink. jóllehet . Marsnak.bizonyíthatóan és kétségbevonhatatlanul . így minősítheti az "ősmagyar istenséget" holmi hóbortos koholmánynak. a Tárih-i Üngürüsz és középkori krónikáink sora egyaránt.Nyelvtörténetünk világos választ ad: a Hadúr elnevezést valóban száz évvel ezelőtt a nyelvújítás korában alkották. Kiknek a nagy Isten nagy jóval szerete Ez országba hoza" . Szekfű virtuóz ügyességgel egybekeveri." . illetve a szó. Csáti Demeter pedig így énekel: "Scythiából kiindulának. hogy a fogalom sem létezett eddig. történelemhamisítás. Ez pedig nem más. Istentil is kiszirettetének. nyilatkoztak erről legelső krónikáink is Csáti Demeter énekétől Zrínyin. úgy a magyaroknak azelőtt nem volt istene. azonosítja a fogalmat az elnevezéssel. Aresnak vagy még egyszerűbben Istennek. ezért írja himnuszunkban: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére. hogy magát Hadúr fogalmát is ekkor találták ki? Mert ha igen. az elnevezést a nyelvújítás alkotta. historikusaink és középkori krónikásaink is mind e "csinálmányok" hatása alá szédültek. hogy a magyarok istene fogalma kései csinálmány. ha így van. Szekfű itt lényegében azt mondja. Balassin. a Magyarok Istenének nevezték. nem volt hadistenünk s maga Arany.már régesrégen létezett s ősidők óta kiirthatatlanul áthatja közgondolkodásunkat. Tanúsítja ezt ősgesztánk. Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. Berzsenyin át legújabb nagyjainkig. hogy magát a szót.írja Farkas András 1538-ban. De vajon azt jelenti-e ez. puszta kitalálás. Kölcsey is tud erről. a név helyébe a fogalmat csempészi s így kelt hamis. a Hadúr tehát nyelvújítási szó. mint körmönfont szemfényvesztés. "Emlékezzünk meg a magyar népekre." Isten tehát nemcsupán vezérelte Álmos és Árpád magyarjait. hanem Hadistennek. s tekintve. de kényszerítette is őket. hogy Pannóniába és Erdélybe visszatérjenek: a kényszerítés nyilvánvaló oka: az ország felszabadítása az avar birodalom széthullása után betelepült bolgárszláv fejedelemségek igájából. Erdélységben letelepedének. Hogy ez földre kijüvének. valótlan látszatot.

De nem minden népek részesültek ebben az áldásban. azok ellen. szuméristák. isteni erőként tisztelt nap. mikor még egy közönséges betörő is derekas nekikészüléssel. egyszerűen felnyalábolta. azok is.lelket. ki ellen dühödött meg? Azok ellen. Hadúr! Nagy kincstári historikusunk. hogy állunk ebben? Hadúr. Nem. elhatározván. mind részesültek ebben a kegyelemben. hogy a magyar nép . nem. mekkora. vízözönnel elárasztott. Akinek Istenét elrabolják. Nagyot tévedne. akik "egész kis hun-magyar-indiai őstörténetet . támpontot a küzdelemben. hazaszeretetről és művelt lelkű emberszeretetről". Ezért mondták a régiek: boldog a nép. Életet ad. mintha naptalanná fosztották volna.Isten népe. rómaiak. Nemis tudjuk.mint már mondottuk . hódító akarat révén némelykor az is megesett. nemzetet. hajdanvolt régi nagynépek valahányan csak voltak. a megszemélyesített. Célt is. Kell az Isten. korcs fantazmagóriagyártók szekfűi listájára továbbá mindazok is. szkíták. de a befelénéző szemét is: már önmagát. az olyan. mintha szemevilágát ragadnák el. mayák.nem minden népnek adatott meg. "Olyan nagy és szépmúltú. a Napisten. a Napisten.vagyis maga Hadúr. Ennek tagadása vaskos történelmietlenség és áltudományosság. kínaiak. Kérdés. leszámol vele. utat az ingoványban. Góg és Magógtól kezdve ősidők szkíta-magyar királyai az ő képében uralkodtak. hogy a legnevezetesebbeket soroljuk fel. bizodalmat és bátorságot. hogy hozzá alig lehet hasonlítani más népet. szumérok. a jégkorszakok árjával. s nemcsak a világra tekintő. eleink hite szerint az élő egyetlen Isten. saját nemzeti istene. efféle módszerek már nem vezethetnék őt ma célhoz. Hunortól és Magortól. a Hadisten. Ezért oltalmaznunk kell a Magyarok Istenét. Turánisták. vulkánhamuárral sötétségbe döntött. az Ég Tündöklő Királya. Érdemes kissé szemügyre venni. hogy egyik-másik népre ráerőszakolták idegen népek istenét. germánok. s hóna alá kapta az úristent. akik szerint a magyar "büszke lehet eredetére". kinek Istene van. ebből fakad az őshiedelem. Szekfű Gyula horgos agyába horgot vetett e gondolat. akár sírrabló a bepólyált fáraó múmiáját. Ha nem is életet . Mert mérhetetlen kincs az Isten. ahol volt. még olyképpen is. sorsát sem látja.Ki hozá fel Őseinket? Ki vezérelte Álmos és Árpád turulzászlós hadait? Maga az Élőisten. A később alakult népeknek már nem volt saját istene. reménye. akik szerint a magyar "nem jött-ment. görögök. akik "mindegyre új magyar népeket fedeznek fel. De ." (Szekfű-idézeteink kiragadottak. Nimródtól (láthatjuk még ma is az Orion csillagképben). magyarok. Ősnépek. héberek. egyiptomiak. Hadúr. így hát onnan vettek istent maguknak. japánok. hanem ősi nyelven beszél dicsőséges történelem. babiloniaiak. aztékok. S a történelemben munkáló vad. erőt ad. az őskori emberiség egyetlen és legfőbb ura. de betűszerintiek!) Felkerülnek e bűnös. a honvisszafoglaló magyar hadakat vezérlő Hadisten. bizonytalan eredetű néptöredék. aki azt hinné. legalábbis hun-rokonokat". Horgadó haraggal vetette rá magát Hadúrra. hinduk. azaz Hadúr népe. sokszor falbontással lát istenadta munkájához. az égi Napisten. hogy Istene legyen. amiért élni érdemes. másoktól kölcsönöztek. vajon mi. hogy a maga istenét elrabolták. szkíta-hun-magyaristák -bemondhatjátok a csődöt! Bevágja orrotok előtt a kaput Szekfű. földrázó világkataklizmáktól sújtott ősemberiség egyetlen reménye.

valahogy itt is megfeledkezett. másokat agyba-főbe sújtó állításánál . KIKÖVETKEZTETETT FOGALMA szerepel. rózsa. mint aki lopott veszett rókát dugna a köpenye alá. átláthatatlan hazugságréteg alá gyömködte úgy. a Holdat is elrabolták. három helyen kiharapott fekete női harisnyát húzott az ábrázatára és éjidőn. hogy mindezen csinálmányokban HADÚRNAK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT KITALÁLT. tévképzet. Kőrösi Csoma Sándor!). mikor a történelmi toronyóra éjfelet vert. a rabló úgy járna vele. nemzetfojtogató-pusztító titkos háttértényezők: a történelem ősi kétarcúsága . Vazult.akárcsak a többi. illetve sohasem érvényesült. Először is: mert a Magyarok Istenét már régesrég elrabolták. akik "a kismagyar szemlélet" megszállottjaiként "történetünket mintegy caucheemarban. Tonuzobát." Hadúr. hogy kincstárnok ne rámolja ki a kincstárt. Úgy rémlett nekünk e sorok olvastán. Felborzolódásunkat tehát megfontolatlannak kellett ítélnünk. mint ősmagyar istenség. Mátyást. hogy Szekfű Gyula. a titkos erők történelmünkben nem jutottak szerephez. Dehát hol a bizonyítékok? Gyula bizonyítékai? Rögvest be kellett látnunk. Szekfű a bizonyításról . melynek őrzésével megbízatott. a szekfű-. hogy többé senkise férhessen hozzá. Vagy netán mégsem? Lehet. Harmadszor pedig: mert egy ilyen agyonajnározott rangcicomás katedratudós a józan ész törvényei szerint aligha kockáztathatja meg az istenrablás sátáni merényletét tudományos alap híján. álkulcsot.. Lajost "meggyilkoltatják" . s természetesen azok is." E dühöngésszerű s teljesen bizonyításnélküli állításhalmazat a következőben csúcsosodik ki s annak mintegy előkészüléséül tekinthető! "Azon persze nem kell csodálkozni. . véres ködön szemlélik. noha ezt így nyíltan. II. Hadúr! Hadúrral van tehát a baj. szó szerint nem mondja ki: nálunk nem működtek titkos háttérerők.. Másodszor: mert Istent nem lehet elrabolni. a többi ehhez képest csupán mellékes semmiség. hogy mégsem? De bizony az. feszítővasat ragadva behatolt a legszentebb nemzeti hagyományok őrzetlen kincstárába és elorozta onnan minden magyarok féltetlenül is legféltettebb kincsét. A szemünkre ereszkedő szekfűi véres ködön át ismét megjelent előttünk az istenrabló historikus harisnyaálarcos. semmi más.nálunk megszűnik.a nyilvános és a titkos . víz alá rejtette. Rémképzet volt ez. Habár őshiedelmek szerint a Napot is. feketeköpenyes sherlockholmesi figurája.vagy kitudjamiféle-tövű nagy ellentörténész fekete kőpenybe bújt. elrabolta és föld alá. ez a főbaj. hiszen a legelemibb emberi tisztesség követelménye.eltévelyült fantaszták.találtak ki" (Nesze neked. hagymázas rémkép. akik Szent Imre herceget. a Magyarok Istenét. akik szerint némelyik uralkodónkat orgyilkosság segítette át a másvilágra: Szekfű szerint. természetesen füstös agyrém.

a pártszakokról. Kéz a kéz alá. hadistenének.Bevalljuk.. századi eleink magyarrá mángorlódtak. ha levágsz egy szeletet belőle. sőt szorultabban. pusztán mert ő mondja.kissé elszontyolodtunk.függetlenségünket. akiket védelmünkül fejünk fölé emeltünk és köröskörül csupa üvöltő hengér. akár a kőbakó. mindent megrágalmazni. negyvenötévi büdösségtől senyvednek falak és szavak. Tegyük fel.állandó rablatás alatt élünk? s gyakorta azok rabolnak meg. a vele gyönyörű összhangban fuvolázó szakszecskavágókról. hogy istenünket elrabolják. szláv és (magától értetődően) finnugró (újabban: ujgur) nyelvekből átvett jövevény-növevény szavak összekapirgált álszavaiból. a hazugság alá. bástyát is. de mégha nem volt volna is. jóllehet tudván tudjuk: a Magyarok Istenének léte a magyar lelkekből kiirthatatlan. s régi szólásainkban is az igazság és az igazságtevés isteneként lép elénk. maga az Isten vezette. Tornyot.. tagadhatatlan élő élmény. Elrabolták s rabolják. büdös a világ. negyedét. él bennünk és élni fog. s ha rabol és dőzsöl a gaz. mert addig se nyelvük. tegyük fel . elrabolták nemzeti kincseink jelentős. a többi belebüdösödik. se nemzetiségük nem volt: a magyar nyelv ekkortájt gömbölyödött nyelvvé török. történelmi valóság. merő vakbizalomból? Anélkül. . aki olyan érdemdúsan végezte tudományosnak mondott tevékenységét. nem volt Istenünk . a kincstári szaktalanokról. bizonyíték oda . elrabolták nemzeti tudatunkat. ki kell már mondani ezt: ki kell mondani mindent. mint fábaszorult féreg. nem a felét.igazat mond. önbecsülésünket. kirabolták országunkat (ki tudja hányszor?) és még istenünk is elrablás alatt volna? . mert hát miféle szerencsétlen nép vagyunk mi.. mint láttuk. népünk milliós tömegeit. büdös van. magyarok. hogy elrabolják még az istenünket is? Volt Istenünk. Krónikáink tehát félreérthetetlenül kimondják a magyarok istenének. Sereget pedig nyilvánvalóan csak a Hadisten vezethet.török és finnugró törzsekból alakult s IX-X. jóllakhatatlan rabló. jövendő bukásának bizonyságaként mondjuk még ma is: Él még a Magyarok Istene! .. mert az igazság olyan szalámi. de népes táboráról. Aládörgölik. Szépen hozzá toldani-foldani a magukét. háromnegyedét. hogy minél mutatósabb legyen. tatár. Álmos és Árpád hadait középkori krónikáink szerint.gagyogja a nagy tudós . elrabolták évszázadokra . hisz fél évszázadon úgy éltünk. de ezeréves irtás és üldözés dacára még ma is eleven: él a Magyarok Istene. a "hibbantóknak" (Németh László)? Tagadjuk meg a Magyarok Istenét? Vessük félre Hadúrt?. Elmarták szülőföldjeink nagy részét. hogy a bolsevik népinkvizítorok moszkvai nagykövetté emelték? Higgyünk neki puszta szóra. akiket a rablás ellen őrszemül állítottunk? bitóinkká azok válnak. magyarok? Valójában itt nemcsupán Szekfű Gyuláról van szó. Kéz kezelés. micsoda kandiság csak feltételezni is. hogy a legcsekélyebb bizonyságát is felmutatná? Vessük félre sok évszázados krónikáink minden igazságát ezért? S krónikáinkkal suhantsuk a sutba a történelmi tényeket? Higgyünk a bűvészeknek? A "szavak pálinkásainak" (Krúdy Gyula). bizonyíték ide. hitünket. ki kell már öklendezni magunkból a belénkfojtott igazságot. Elkezelés. míg magyar él: védőpajzsunk ma is. Volt-e hát istenünk.ez egy külön kérdés. elrabolhatják: maga ez a gondolat úgy veri kupán az embert. krónikáink nem mondanak igazat és Szekfű talán. Vessük félre talán nemzeti hagyománykincseinket őrző igazmondó krónikáinkat és higgyünk Szekfűnek.A magyarság . kéz a kézbe. kincses ősi városainkat tucat-meg tucatszámra. Mindent eltagadni. azaz Hadúrnak a korai ősi létezését.

haszonélvezőivé. s magaslati tűzoltárok között. az arany. széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra. hogy újabb és újabb területekre terjesszék ki vizsgálódásaikat. Afrika. britanniai stonehenge-ek. nő. legmagasztosabb őshite a Napisten-hit volt s az emberi szabadság legteljesebb hitvallása: a régiek hite szerint. a gondolat. áldozóhelyek. emberi önalázkodást. bűnteleneket büntető. de általuk szilánkokra szakadt.ez az emberiség legnagyobb. feltáratlan drámája. a szélrózsa minden irányába. birkavédtelenséget. Kelet-Európa és az Eurázsiai tundraövezetek. rettegést keltő. Japán. legszentebb. tufával elborított tájain járnának titokzatos ősnyomok feldúlt bábeli tornyai. a lélek pásztoraivá s egyben a birtok-. szolgai önalávetést. ezer új mesterséges vallásra.PORBADŐLT ISTENSZOBROK Akadtak magyar őstörténetkutatók. aranykorral. Napisten-tiszteleti nyomok. napistentörmelékek nyomában tovább-tovább végeérhetetlenül cikázva térben és időben a vízözöntől. Mindezt a titkos erők által titkosan eltiport régi magyarokra és hitére szórt fekete rágalmakkal kapcsolatban kellett elmondanunk. Sosem értek célba. akik égész életüket a Napisten-hit földrajzi elterjedettségének kiderítésére fordították. mindmáig elködösített. Madagaszkártól a Kongóig. minden jó. az egyetemes emberiség egyetemes vallása. a földi élet megtermékenyítője. Mivel pedig a Nap ősi szólás és ősi hit szerint MINDENKIRE EGYFORMÁN SÜT S MINDEN HALANDÓ LÉNYRE EGYFORMÁN TERJESZTI KI ÁLDÁSAIT . India. dolmenek.ezáltal az emberi szabadságnak is hordozójává. nyájszolgaszellemet.a megalit-kor bámulatos építményei között szent áldozati helyek. Kína. a Napisten tűzáldozati helyei Indiától a Húsvét-szigetekig és a Tűzföldig: tűzből lettünk és tűzzé leszünk. A hatalommá (elnyomóhatalommá) fajult uralom lényege: a kevesek uralma a sokaság fölött. mert Bábel Tornya határkő. indiai stupák. aranyágak napjainkig ható rejtett erekben: Bábel megfejtetlen titka. a régi és új emberiség határköve. vízözönelőtti idők mágushitének kőszoboremlékei. hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság. minden öröm forrása. a Napisten. Polinéziát és Melanéziát.és ÉszakAmerikát. jégkorszakok dermesztő fuvallatán áttörő aranyzománcú őshit. ma is igazolható lényege a legegyszerűbb módon abban foglalható össze: a Nap a földi élet forrása. bűnteleneken bosszúálló. Kis-Ázsia után át kellett vonulniok Afrikába és bejárniok Egyiptomtól a Fokföldig. éltetője és bearanyozója. Ausztrália őslakóit. jótevő Isten. félelmet. rettegéssel ostorozó és rettentő csapásokkal az ezer bajjal küzdő emberiséget sújtó. nem büntető Isten. "az ember büszke legénye" (Ady) letöretett.és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva. ősvilágkataklizmák vulkánrétegei alatt. Aranyisten-szilánkok. mivel vizsgálódásaik során mindújra arra kényszerültek. birkaszolgalelkűséget. az intézményesült vallások hatalmi testületekké. . hatalmi szervezetekké váltak. mivel az ÉGOSTROMLÓ TORONY tövéből régi vagy új istenek elleni szédületes harcából nemcsupán a nyelvzavarodás szétkergette ősnép. így aztán nem felelt meg a hatalomcentrikus társadalom hatalmi igényeinek. a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. piramisai között: kínai pagodák. a szabad hit. egetostromló és legyőzötten porbahulló erőivel. De nem volt elég Európa. kisebbségé a többség felett . négy jégkorszak didergető ködvilágán átcsillámló aranysávok. Mezopotámia. nyugat-európai.és kőkortól a középkorig és vissza. tehát minden áldás. ezért buknia kellett a már csupán ősmondáinkból ismert boldog időkkel. Ki kell mondanunk az emberiség történetének legtisztaságosabb. megtestesítőjévé vált. áldott. be kellett vonniok vizsgálataikba Dél. S mintha holmi ismeretlen. A szabad régi magyarok ugyanis a világ népei közül tán legtovább őrizték meg a maga töretlen tisztaságában a Napisten-hitet. istenfélelmet követelő. az ősemberiség zúzódott darabokra s futott szét vak riadalomban a földkerekség minden tájára. annak részeseivé. melynek igaz és tudományos hitelességgel. Ázsia. a paradicsomi korral egyetemben. gigantikus világkataklizma vulkáni hamuval. kromlechek . egyiptomi és dél-amerikai piramisok.

tiszta őshitre és népre minden rágalomszennyet ráhordani s ugyanakkor sátáni céltudatossággal az őshit minden nyomának eltüntetésére törekedni? MIFÉLE SZÁNDÉK. beleértve a személyi szabadságot. Pártfogó Égi Atya. akik nem népeik tyrannusaiként. V. a szabad magyarok. gyengéket gyámolító. sz. (Részletesebb feldolgozását lásd az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA c. lelki szabadságot. hogy a régi magyarok nem ismertek semmiféle uralmat: Napkirályaink csupán népeik karizmatikus vezetői. MIFÉLE MAGATARTÁS AZ. Eleink. a magyarszkíta őskirályok pedig a Napisten földi képmásai. aki jótéteményeivel árasztja el a földi világot.) Vajon miért kellett hát erre a szent. e. de felséges égi képmásuk módjára áldást osztón uralkodtak s nem rabolták el. atyái voltak. áldástosztó Isten. hogy az emberiség a szkíta népek révén és kezdeményezésére megkezdhesse a nagyobb jólétet biztosító földművelést. kötetünkben. Ezért írják az ókori szerzők. közszabadságot is. ennek az istennek hódoltak. de óvták népeik szabadságát.hanem szerető. ezt a hitet vallották s ezért volt minden egyes magyar a nagyobbtól a karonülő csecsemőig a NAP GYERMEKE. A Herodotosz (i.) feljegyezte ősi szkíta mondai hagyomány szerint a föld-művelés első aranyszerszámai is A NAPISTEN jóvoltából és az Ő ajándékaként kerültek a földre. AMELY MÁSOK BECSMÉRLÉSÉVEL AKARJA MAGÁT EMELNI ÉS IGAZOLNI? TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK MIBENLÉTE ÉS REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI Külföldi hadjáratok (900-970) .

magyar hadak hadszíntere Korszakbélyegek A 896-ig terjedő történelmi korszak gondolkodásra képtelen magyarellenes és tudományellenes hivatalos áltudósai rásütötték a bélyeget: Kalandozások kora Kalandozó hadjáratok kora Rablóhad járatok kora Vezérek kora Fejedelmek kora Sem kalandozások kora Sem rablóhad járatok kora Sem vezérek kora Sem fejedelmek kora BŰNNÉ BÉLYEGZETT ERÉNY. .mai szemmel nézve .hadszíntér.HATALMI ÁLLAPOT Magyar támadások sora Magyar katonai túlsúly Európában Európa defenzívában Rettegés a magyarok katonai csapásaitól Európa a magyar támadások kereszttüzében Európa . érthetetlen és felfoghatatlan haditetteket hajtott végre.szinte hihetetlen. SZÉGYENNÉ GYALÁZOTT DICSŐSÉG Árpád honvisszafoglaló vezér és utódai vezetésével a 896-tól 972-ig tartó háromnegyed évszázad során a magyarság .

elsöpörve az idegenuralmi Mén Marót. Az irtózatos küzdelmeket kiállt és az ezek folytán roppant vérveszteségeket elszenvedett magyarság rejtélyes módon és megmagyarázatlanul . megsemmisítik. hogy érzékeltessük a magyar haditetteknek ezt az Európa történetében egyedülálló sorozatát: 909 . A magyar katonai egységek a Rajnáig hatolnak és Gyermek Lajost adófizetésre kényszerítik. valamint a Kárpátok északi peremére frank háborús nyomással létesített s ugyancsak magyar kollaboránsok (Laborc és Zobor) vezette frankoszláv műfejedelemségeit. A három napon át tartó pozsonyi csatában . Idő és hely hiányában a közel háromnegyed évszázadon át tartó támadó jellegű (offenzív) magyar külháborúk tüzetes ismertetése helyett (ez külön monográfiát igényelne) itt csupán futólagos utalásokra szorítkozunk. felszabadítva a Kárpát-medencei ősi szkíta-magyar népet az idegen elnyomás alól. valósággal állandósulnak a Nyugat elleni magyar katonai csapások.) rajtaütnek a germán seregen és dühödt harcban szétverik. hogy a nyugat éberen és ellenségesen figyelte a kárpátmedencei fejleményeket.még a pozsonyi csata évében visszavágott a Nyugatnak s páni félelmet keltő lovashadaival betört a nyugati tartományokba és mintegy viszonzásul .911: 911: 913: 917: 918: 919 . Alig fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. szétverte a bolgárszláv hatalmi kreációk segítségére jött hatalmas létszámú görög (keletrómai)bolgárszláv katonai egységeket. 910-ben. a magyarok (910. Gyula (nevű magyar kollaboránsok) uralta mesterséges fejedelemségeit. 3. hogy azt megsemmisítse. Apulia és Toulouse ellen . június 12. Ettől az időtől jószerivel évről-évre megismétlődnek.924: 921 . minden áldozatra készen. bajor vezetéssel már megindultak nyugatról a nemzetközi fegyveres hadak a még alighogy helyreállított közép-európai magyar hatalom szétzúzására annak jeléül. kiverte a Kárpátmedencei őshazából az Avar birodalom széthullása utáni hatalmi vákuumban betelepülő és a bizánci birodalom erejére támaszkodó bolgár-szláv megszálló csapatokat.feldúlta a szász hercegségeket. Vereckénél és Délkelet-Magyarország (Erdély) szorosain átkelve.Röviden összefoglalva: 1. 2.a magyarok tönkre-verték a támadó hadsereget. Galád. mikor Augsburgnál újabb nyugati támadási előkészületek folynak.amelyben maga Árpád is elesett . 4.924: támadó magyar katonai egységek a Rajna vidékén magyar lovashadak Fuldánál ütközet Öttingennél magyar lovassereg Metznél magyar hadak a bremeni tengernél magyar lovasrohamok a szász hercegségek ellen támadás Lombardia. 5.

Thűringia Lotárföld. . Szászföld. Gallia. Lombardia Otranto Konstantinápoly Toulouse augsburgi ütközet. Alemannia.Magyar seregek Olaszországban 926 tavasza: Szent Gallen és Champagne megrohanása 933: 934: 937: 942. 946: 943: 951: 955: ütközet Merseburgnál. Itália lerohanása 958 . Lombardia. vereség és visszavágás Bajorország. E páratlan küzdelemsorozat tudományos szempontból mindmáig feltáratlan.970: Bulgária. Konstantinápoly (Mindezen hadjáratok során természetesen számos ütközetre került sor) 6. 9 évi béke Madarász Henrikkel támadás Konstantinápoly ellen magyar hadak az Atlanti óceánnál.

"kalandozó hadjáratok". amelynek igazi mivoltát. a nemzeti öntudatot aláásó tévképzetek hírverése egész történetírásunk részéről olyan erővel folyt és folyik. amely tűrné. hogy sikerült bevinni a magyar (és az európai) köztudatba a "kalandozások" és "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" romboló tévképzeteit. az a másiknál szomorúság és gyötrelem. amely a támadó külháborúknak ezt a példátlan sorát. amely ne volna büszke a magyarság tizedik évszázadi haditetteire? Egyetlen nép.és emlékezetrontó. 10. olyan jelenség. vitézség és hadművészet e ragyogó megnyilvánulásait kiforgatták valóságos. A történelmi eszmélet. s az egészre ráaggatták a "kalandozások". mivé silányodott tollukon.7. agyonhallgatták és agyonhallgatják. hovatovább már-már holmi szégyenletes eseménysorozatnak tüntetik fel. Ennél is rosszabb történt. történik. ezer év gyászmezőin át. még senki sem méltatta tárgyilagosan. azt minden lehetséges módon lekicsinyelték. katonai sikereinek ez a tündöklő korszaka? . s a szenvedő fél fájdalom. megbélyegző jelzőkkel rakták tele.úgy itt is elmaradt a tudományos vizsgálat a tizedik évszázadi támadó magyar külháborúk eseményeinek. ami emitt sikernek. üsse fel történelemkönyveinket s tekintse meg. hogy saját hivatalosaink kenik múltunkra a sarat s történetünknek e dicső szakaszát is becsmérlő szavakkal illetik? Még kimagasló sikereinket is a rovásunkra fordítják. hogy ősei emlékezetét ezen a területen is beszennyezzék s hajdani hőstetteiből gúnyt űzve. háttérokait és körülményeit. a tényeknek megfelelően.és panaszkitörése érthető. s nincs a világnak olyan történetírása. De mi okolja meg. A hajdani magyar életerő. (Így válik . Ehelyett ködösítő rágalmak és félremagyarázások borították el múltunknak ezt a területét is. Nálunk azonban a szó szoros értelmében mindezt elsikkasztották.mint őstörténetünk és régibb történetünk minden kérdésében . lerágalmazták. erényeink is bűnökké. s még magát a kort. 8. jelentőségét. Bámulatos és jószerivel hihetetlennek tetsző volt a magyarság katonai fölénye. eredeti tartalmából. körülményeinek és összefüggésrendszereinek. Ez a körülmény érthetővé teszi. amely hasonló esetben ne tárná büszkén saját népe és a nagyvilág elé őseinek dicsőséges haditetteit. Nincs a világnak egyetlen nemzete. hiszen nyilvánvaló. kicsúfolták. kiváltó okainak és háttértényezőinek feltárására. örömnek minősül. az a másiknak vereség.) 9.mesterséges manipulációk folytán . s zömében. Mivé lett írástudóink tollán a hajdani dicsőség? Akinek jók az idegei. óriási többségében sikeres offenzív hadműveleteknek ezt a sorozatát felmutathatná. "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" címkéit. a magyarság duzzadó életerejének. nemzeti múltunk e legdicsőségesebb idő-szakát is "kalandozások korának" nevezték el.dicsőségünk is szégyenünkké. MIKÉNT ÉRTÉKELI A HIVATALOS VONAL A TIZEDIK ÉVSZÁZADI MAGYAR KATONAI OFFENZÍVÁT Diadalmas háborúk sorát vívta háromnegyed évszázadon át a magyarság egy egész földrész ellen. ami az egyik félnek diadal. még dicső tetteit is lejáratására használják fel? És itt nem az érintett nyugati népek írástudóira gondolunk. Van-e vajon a világon egyetlen olyan nép. hogy .

tudatlanítókról.a társadalom megélhetését idegen gazdag országokból szabad rablás útján megszerző hadivállalkozások Meglehetősen sötét az ilymódon kialakított kép.. ámde egy nemzet háromnegyed évszázadon át tartó katonai tevékenységére miként lehet rákenni azt a címkét? Háromnegyed évszázad diadalmas hadivállalkozásait micsoda agyflúgos ésszel lehet a szoknyapecérség szavával jellemezni. torz tudást terjesztőkről. zsákmányolni jártak.és rabszolgaszerző portyák . Hintsünk hamut fejünkre. kaland. bírósági perek rovataiból. úgy hogy a 896-tól 972-ig tartó időszakot a "kalandozások koraként" korhatárolták. kalandorság. miféle kábaságok között kalandozó elmével? miként süthető rájuk. Röstelkedés oka bűneink bizonysága. Mi szóljunk a torzítókról. "Kalandozások" Hivatalos vélekedések szerint a régi magyarok az árpádi bejövetelt követően kalandozó hadjáratokra adták fejüket és több mint háromnegyed évszázadon át kalandoztak ide-oda. hogy kalandozások. ahogy a kés szeli át a vajat? Győzelmet győzelemre halmoztak? Senki sem mérkőzhetett velük? Hallgassuk meg őket! Rablani. közfogalommá. dúlni. nemzettudatrontókról. kalandozás? . meg se mukkanjunk. Németh László "hibbantókról" beszélt.kalandozások voltak . Röstelkedhetünk holtig miattuk. Kaland. S kérdezzük tisztelettel: hogy áll össze hadászat s kalandorság? szervezett (reguláris) hadsereg és rablás.Diadalmas külháborúk sorát vezették őseink az európai országok ellen? Katonai egységeink úgy hatoltak át közeli és távoli országokon. kalandozás.rablóhadjáratok . de az egész korabeli magyar társadalom. hogy . Ráfogták: kalandozások. szerelmi históriák. fosztogatni. Sötétebbre vajon festhető-e még? Hisz itt nem csupán akkori külháborúink vannak vastagon feketére festve. Bevitték a magyar köztudatba. Hallgassunk. rablóhad járat? 1.. kóborolni. Szoknyavadász és széllelbélelt szélhámos nőcsábász és nőbolond könnyen adhatja s adja kalandorságra fejét futva kandúrkobakkal könnyű kalandok után. tudomány tornyából tudatlanságot. Közszólássá gyúrták. kalandkereső kóborló kószák.zsákmány. Kalandozó kalandorok. illemkönyvek légypöttyös füzeteiből álszellemi szökevényként szökött be ez a fogalom kincstári történetírásunkba s merevült történelmi dogmává. Mi az. kalandvágy. tudománytalanítókról. bűnügyi krónikák.

fejetlenül indulna el. rabolni? . szerkezetek roppant szervezett tömege: kalandozás ösztöne ezt miképpen vezethetné? Az a hadsereg. kalandozó hadjárat: dilettáns képtelenség. Hadsereg nem kalandozhat.és véráldozattal? Semmilyen áldozattól nem visszariadva? Háromnegyed évszázadon át. amely így indulna el. pusztulásba rohanna. viharos évezredeket átható mindent fölülmúló vágy: kalandozni.Kalandokat kergetett kalandra kábult kobakkal? Kalandorság bűnébe estek? Honnan került históriánkba ez a szó? A hivatalos dilettantizmus micsoda régióiból? Kalandozhat-e egy hadsereg? ("kalandorok kíméljenek!") Hadseregek sorsát vezetheti-e a kaland vágya? Hadseregeket egy évszázadon át? Hadseregeket egy évezreden át? S miféle kalandok eshetnek meg a kalandozó hadsereggel. rabszolgaszerző portyák Rablóhad járatok? Mérhetetlen élet. "Rablóhadjáratok" Azt mondják: rablóhadjáratok voltak. a vér és halál micsodás kalandjai? Miféle szemlélet tört be itt ellentörténelemírásunk lapjaira? miféle szellem urhódott el kincstári történetszemléletünk tapintóidegein? A hadsereg: emberek. állatok. zsákmányszerző. egy évezreden át? váltakozó szkíta népek sorával? az elvérzésig? véráztatta.

ha rásütik. zsiványnak. Ki hiszi. rablóhorda. gyermekek éneke? .meg százezrek élete megérte? százezrek halála idegen harctereken? megérte? saját népeik sírba hanyatlása. zsákmányoltak. Bebizonyította már ezt (ál)tudományos módszerrel (ál)tudományosan is valaki? Ha nem: miért hangoztatják? kik hangoztatják? Mondva mondják . miért fogták rájuk? Miért épp rablónak. vacsoraillata? . rabolni! csak az arany kell. Világos. úgy a magyar seregek felett kimondhatatlanul is ott lebeg a megbélyegző ítélet: rablósereg.ismétlik azt is: zsákmányolni mentek.nem kell! békés szántóvetés. hogy rablóhadjáratok voltak.és rablásvágyhoz mérten? megérte? nem kell a békés nyugalmú otthoni élet a reggel gyémántbékéje? .nem kell! nem kell semmi: csak zsákmányolni. S az is: hogy a rablás megbélyegzőbb. csak az arany.nem kell! otthonok fehér füstje.száz. hiheti ezt? egyáltalán mi az: rablóhadjáratok? Miért nem nevezünk rablóháborúnak minden háborút? miért csak eleink küzdelmeire sütik rá ezt a bélyeget? S ki akart rabolni? A vezérek? a közkatonák? Vagy együtt mind a kettő? Bizonyos ez? S ha nem. . dúlónak? Ha viszont a hadjárata rablást szolgálta. Hadak. megérte? mind semmi a kaland. idegen területekre betörő hadak mikor nem zsákmányolnak? Ez jóformán együttjárója a háborúskodásnak. ez a két fogalom: zsákmányolás és rablás valójában egymásnak csak szinonímája.

az államnak is szükségszerűen rablóvá kellene válnia. A magyar haderő. tényei tanúsítják. harácsolás vak ösztöne. egész Európára kiterjedő offenzív hadicselekményeik során szüntelenül véreztek. egyedül zsákmány. vagyis: ellentétbe kerül önmagával és önmagát semmisíti meg. zsákmány. s így sohasem térhettek meg teljes létszámban. római-germán alapossággal kifosztják azt. ne vezesse más. rablóállammá. amott is ellenállásba ütköztek. ellenségekként ítélik meg őket. amelynek ez az egyetlen törvénye. minden területrabló példáját: körülkerítik. s tetten érhető ebben a megbélyegző szándék. hiszen a kirajzó. elfoglalják a szomszédos területeket és módszeres alapossággal. osztogatták a szent könyvet és kenetet? kenyeret és bort? liliomot és gyertyát? s fosztogatás. pusztultak szakadatlanul. expanziós hadserege? Azok szent ostyát vittek. lakóit kardélre hányják. amilyenek a "vezérek korában" zajlottak. rablás. a rosszhiszeműség. A legnagyobb zsákmányt ez hozta volna. anyagiakért vállalták csupán? Ki hinné. a szerzés vágya? Ki hiszi ezt? Ki hiheti? Miért mond ellent a rablóhadjárat a hadseregnek? Ha egy ország. s így mélységesen társadalomellenes. pusztultak s hadműveleteik végrehajtásában kényszerűen elmentek az emberi erőfeszítések határáig. zsákmány. Mindezt hitvány tárgyakért. Miért nem ezt az utat. sok zsákmányt aránytalanul kisebb kockázattal. támadó seregek itt is. minden hódító. ha már zsákmány kellett. de úgy. Vagyis: tendenciózusan ítélnek. Tény és való. Fosztogattak. ki hihetné el ezt? Zsákmányért? Ha zsákmány kell. A seregek tagjai valamennyien kockára tették életüket és pusztultak. mint a zsákmányolás. erőpazarlással és saját-élet pazarlással.mert meg akarjuk bélyegezni őket.Valamilyen ellenséges érzület lopakodik. illetve a tizedik évszázadi magyar állam merőben más jellegű volt. prédálás eszükbe sem jutott? Mások nem szereztek zsákmányt? Mások nem fosztogattak? . mérhetetlen Nagy Károly-i zsákmányt (és Nagy Károly-i "dicsőséget'). egy állam haderejének kizárólagosan rablás a célja. biztosabb módját is találhatják ennek: leutánozzák Nagy Károly példáját. lappang itt. De hát a többiek? A világtörténelem többi hadivállalkozása. hogy helységeit elpusztítják. minden hódítók útját választották. Mikor ér már véget a szellemi rablóháború? MIRŐL VOLT SZÓ TULAJDONKÉPPEN A magyarok e hatalmas arányú. várait letarolják. Lehetséges-e. Azért minősítik rablóhadjáratnak ezeket a tudományosan mindmáig nem elemzett hadműveleteket . hét évtizedes. úgy a hadsereg legfőbb gazdájának. hogy olyan gigantikus hadivállalkozásokat.

amit valaha is elkövettek egy ország. emberelőtti pusztasággá. De még ennek a hadjáratnak sem a könyörtelen rablás volta célja.bárhol is . Halálhörgés. a szerzés. most kőhalom! Kedv s öröm röpködtek. hanem a védtelen tömegek. nem más mint legirtózatosabb népirtás. az rabolhat . zsákmányszerző portyáknak. . aggok. szolgaszellem és rosszindulat kell ahhoz. tömegmészárlás és világméretű rablás. asszonyok példátlan hidegvérrel véghezvitt lemészárlását. rablás. gyermekek.nem az ellenséges katonák. mert nem véletlenül lett nagy! Nagyszerű győzelmei tették azzá. Talán érdemes volna egyszer ezt is megvizsgálni: mit jelentett szigorúan az emberi kultúra szemszögéből Nagy Károly hadjárata? mert az. amely csaknem egy századra véres káoszba szédült. a római birodalom megtorló légiói sem pusztítottak. hogy rablóhadjáratokat indítsanak. zsenialitását ki vitatná? Ő szervezte meg mesteri fokon . a magyarok nyugati hadjáratait "kalandozások"-nak minősítsék. Nagy Károly nagyságát. kultúrarombolás. helyénvalónak ítélve. Micsoda ostobaság.ahol erre megvannak a lehetőségei. Hát igen. hanem az avarok leverése és a szisztematikus népirtás: így soha még a kegyetlenségéről hírhedt ókori rabszolgatársadalom.és rabol is . Nagyon megérte Nagy Károlynak! Európának is. a kalandozó rabló ösztön semmiképpen sem függhet össze a szkíta népek Kárpát-medencei visszaáramlásaival: aki rabolni akar. aranyát: mindent elvittek. Nagy Károlynak megérte: hosszú karavánok vitték Frankhonba az avarok kincsét. hogy mindezt rendjénvalónak. Némely területeken az emberi kultúra századokkal döccent vissza. a nagy Nagy Károly előtt lehasalni illendő. ahol serege elvonult. De megérte. egy birodalom ellen.Vegyük Nagy Károly hadjáratát az avarok ellen! Némelyek ezt teljesen rendjén levőnek találják. A szkíta népeknek nem kellett volna ahhoz a Kárpát-medencébe telepedniök. Világosan kell látnunk: a harácsolás. siralom Zajlik már helyettek. nagyszerű tettei. ami megfogható volt és amit érdemes volt. Örök szégyene ez a magyar históriaírás hiperkritikusi szakaszának. s a világtörténelem talán legnagyobb arányú rablása. A titkos erők győzelmét. amit ő itt művelt. Kő kövön nem maradt." Nagy Károly véres gőzhengere után mégcsak kőhalom sem maradt: a föld színéig letarolt mindent. Tökéletesen illik rá költőnk vallomása: "Vár állott. a nemzetközi árulást. Nagy Károly a modern népirtás lángeszű előfutára. s hatalmas területeket tett néptelen holt vidékké. és minden egyéb hasonló rémtettről megfeledkezve. Az emberiség érdekében? Úgy bizony! A népirtó gőzhenger! A példás alapossággal megszervezett népirtás.

hogy "rablóhadjáratokat" indítson nyugati országok ellen? De rabolhattak volna bőséggel azelőtt is. amíg kimerítik. aligha öregbítik nyugati népszerűségüket. saját etnikumú. Az ún. úgy ezeknek legyűréséig. a visszaszerzésért a megszálló idegen hatalmakkal folytatott háborúk. Világos tehát: nagyon súlyos okának kellett lennie. újra meg újra mérhetetlen anyagi és véráldozattal. rablóhad járatok" mögött tehát valamiféle nagy titok lappang. gigantikus erőfeszítéssel "kalandozó". illetve több mint egy évezreden át megújuló hullámai újra meg újra. Még továbbmenve: a honvisszafoglalóknak még azt is számításba kellett vennie. úgy bőven volt aratni valója idebent az országban. saját nyelvükön beszélő népeket találtak itt. betolakodók kiűzése. kivált. idegen fegyveres erővel betelepülő katonaréteggel számolnánk. Sürgető okuk tehát rablásra nem volt. hogy népek sora . méghozzá nyomban a honvisszafoglalás után megindították nyugati irányú támadó hadjárataikat. miért lett volna szükségszerű hát számára. ezeket azonban még a legrosszabb indulatú beállítás szerint sem lehet rablóhadjáratoknak nevezni. néptelen és terméketlen területre tért ide vissza. E titok megfejtése a magyarok ősi múltjának ismeretlen területeire vethet fényt. a Kárpát-medence gazdagsága köztudott. "zsákmányszerző" hadjáratokat folytasson megújuló rohamokban egy évezreden át! . itteni megtelepedésük után azt mindenképpen el kellett volna ejteniök.rokonfajú. s esetleg frontba tömörítik maguk ellen a nyugati népeket. saját uralmuk megszilárdításáig öngyilkossággal határos lett volna a "rablóhadjáratok" végrehajtása. hogy a honvisszaszerzők háromnegyed évszázadon át. Nagy kérdés: mi volt. mi lehetett ez az ok? Ha egy szűk. hanem Európa egyik legbővebben termő leggazdagabb területére. továbbá a honfelszabadítással óhatatlanul együttjáró. v. hogy e hadjáratokkal maguk ellen hívják ki. De még abban az esetben. Vajon miféle titkos összefüggések rejlenek it? Mégiscsak képtelenség. "kalandozó v. Az ide visszaáramló szkítaság nem koldus. ellenkezőleg: ha azelőtt netán rablóhadjáratokat terveztek volna. ha . Folytattak ugyan az árpádi honvisszafoglalást megelőzően is hadjáratokat nyugati területek ellen. a dolog éppen fordítva áll. Magyarán: számolniuk kellett azzal.mégha ugyanannak a népnek különböző ágai. A másik kizáró ok: ha az iderajzó szkíta népek idegen etnikumú népeket találtak volna itt.csupán harácsolás.miként a történelmi tények ezt igazolják . Ámde azelőtt sem tették ezt. még akkor is. ahol mérhetetlen kincsek fogadták őket. hogy e nyugati irányú "kalandozásokkal". mivel ezek a szövetségeseikkel kötött megegyezések alapján végrehajtott stratégiai hadmozdulatok voltak. felélik az itt talált kincseket. az idegen csapatok. politikai-katonai változások végrehajtásának annyira le kellett kötnie a honvisszaszerzők energiáját.Mi több. ha azok célja nem volt volna más . mélyreható társadalmi-gazdasági. hogy a legsúlyosabb és a legnyomósabb ok nélkül semmiképpen sem dönthettek volna kifelé irányuló hadjáratok végrehajtása mellett. legalábbis addig.

s hogy maguk iránt minél nagyobb rettegést keltsenek. hogy az őskortól Nagy Károlyig és azt követően is . földig rombolta és kirabolta az avar birodalmat . Akkor pedig miért? Miért lett volna szüksége ennek az akkoriban leggazdagabb országnak a szegényebbek sovány és fakó kincseire? Hisz amúgy is dúskálkodhattak aranyban. Elfoglalják a bajorok földjét is. színes. tetteibe. századi támadó jellegű (offenzív) régi magyar hadviselésnek. Onnan tudjuk ezt. de valami még aranynál is nagyobb és fontosabb kincsért. akiket Arnulf az ő segítségükkel legyőzött vala."halála és fiának trónralépte első évében nagy sereget gyűjtenek s meghódítják a moravanusokat.könyörtelenül elpusztította.mondja Anonymus. A városokat lerombolják. a templomokat felperzselik. végetnemérő kocsisorral tért vissza birodalmába. Liudprand cremonai püspök leírásából mozgalmas. isznak a megöltek véréből.és kitermelőhelye kétségkívül a Kárpát-medence volt. ezüstben. nemesfémfeldolgozó ipara és fémművessége volt.elénk mered a kérdés: miért? Bizonyos az is: nem aranyért. harcközpontú életszemléletének és minden ellenállást elsöprő katonai fölényének. Az arany központi lelő. a lakosságot lemészárolják. hogy mikor Nagy Károly évtizedes harcok után szétzúzta és . EZÜST. Igaz. aranykincsekkel megrakott. ELLENÁLLHATATLAN EREJÉRŐL Érzékeltetésül. Arnulf .óriási. életeleven képe bontakozik ki a X. GYÖNGY: ANNYI VOLT AZ NEKIK MINT A KAVICS. MIVEL SAJÁT FÖLDJÜK FOLYAMAIBAN TALÁLHATTÁK MINDEZT" . Liudprand műve alapján kissé részletesebben kitérünk e hadjáratsorozat két olaszhoni mozzanatára.éppen hazánk területe volt Európa legfontosabb aranyközpontja: gazdag aranybányák sora működött itt és ontotta az aranyat már az időszámításunk előtti évezredben: Magyarországnak már azokban az időkben fejlett aranybányászata. Nagy Károly talán visszaszerezte a rabolt kincseket? Hihető volna.Próbáljuk csak felmérni azt is. Bárhogyan is forgassuk . "ARANY. bepillantásul ezekbe a hadműveletekbe és a magyar vitézek küzdelmeibe.ne szépítsük a dolgot . "rablóhadjáratok" magának a szkítaságnak? Megállapíthatjuk. látva népének pusztulását s amazoknak kegyetlenségét.ha ugyan elszármaztak. a magyarok páratlan vitézségének. hogy ezek az áldozatok legalábbis vetekszenek azzal az állítólagos "zsákmánnyal". Többért. amit állítólag szereztek. mibe kerültek ezek a "kalandozó hadjáratok". övéit megfélemlítéssel bátorságra . az avarokról tudjuk: roppant kincseket halmoztak fel. Az aranykincseket tehát itt termelték és innen származtak el . mint aranyért: életért! RÉGI SZABAD MAGYAROK VITÉZSÉGÉRŐL. ha nem ütköznénk abba a közismert ténybe. (?) Erre (gyermek) Lajos király.

hogy élete nem az elpuhult élvezetek keresése. az asszonyok hajukat tépték. kegyetlenségükben vért ontanak könnyek helyett!" Liudprand két olyan tényt hoz fel itt a régi magyarok szokáshagyományaiból. hanem a haza szolgálatának szent hivatása. Épp így. amelyből hiteles ókori kútforrások alapján tudjuk. Kincstáriak természetesen ezt nem tűrhették s kisütötték. csapkodják kardok azon kép. mintha menekülni akartak volna. Ha dicső. vagyis a keleti frankok határán fekszik.a kereszténység ellenére mindmáig fennmaradt. amely terjedelménél fogva alkalmas a csatározásra. megtámadták a vérszomjas és harcias magyarok a még alvó keresztényeket. erős pánczél repedez. s hatalmas Urunk. "a mely eredetével foglalkozik. miszerint hőseink. az asszonyi lélekgyöngeség könnyeit megvetve. hogy a hunok népszokásai közé tartoztak: a fiúgyermek arcának születés utáni felhasogatását. ragyogást a fürtös Apollón. Többeket előbb ébresztett fel a gerely. hogy tűrjék el a sebek fájdalmát. Istent nem ismerve. az anyák a fiúgyermekek arczát mindjárt a születés után éles késsel összevagdalják. A következő napon tehát összecsapnak a Lemannus folyó melletti síkságon. És ha az ég végtől végig zeng. midőn hírül hozták ennek a népnek nem váratlan és nem óhajtott közeledését. szeretteik elvesztése fölötti igaz fájdalmuk jeléül a férfiak. A Liudprand által ismertetett két ómagyar népszokás a magyar-hun-szkíta azonosság két bizonyítéka. vezéreink. Igazolják ezen állítást azok a sebek is. mint a csatában. mint a harci rivalgás. abba a városba. zúg a vihartól És ha cikázik a Dörgő trónjáról kibocsájtott Villám: hogy hogy fél az. Hatalmas seregének tehát eléje sietett ezen elvetemült népnek a megszámlálhatatlan sokasága. hogy a szomjas ember mohóbban nyúl a hűs ital után. hasadoz ki-ki hátán. tegzek ürülve. mert előbb száll el testükből a lélek. De nem is volt másban öröme. ki fehért feketére cserél fel Vétkének tudatában fél a szívébe tekintni: Hátha az égi tűz s ő egyidőben még elenyészik. akik a tervezett háborúból kivonják magukat. mint szemükből az álom. olvastam. másokat pedig a kiket fekhelyükhöz szegeztek. jól irányított nyilaikkal igen sokat terítenek le. Mint a mikor zuhogó jég elpaskolja vetésünk És útján támad kopogó zaj. összefüggésben áll ezzel az a másik sajátos szkíta népszokás.tüzeli s akasztással megfenyegeti mindazokat. amelyeket az életben maradtak az elhaltakért való fájdalmukban önmagukon ejtenek. "Lajos király egybegyűjtött csapataival már Augustába jött. repülő nyíl átszegi őket. Véres küzdelem keletkezík mindenütt s a turkok hátat fordítva. s mintegy kijelölését arra. a mely a svévek és bajorok. nem költött fel sem a csatazaj sem a halálos seb. S hullnak a holt tetemek." . lárma tetőnkön: Döngnek a bőrsüvegek. még mielőtt az anyatejet táplálékul bevennék. hogy rá vérkönnyeiket hullassák. arcukat marcangolták és ruhájukat szaggatták: ez a szokás fakuló nyomokban . hogy Liudprand téved és összekeveri egymással (a két azonos népet) a hunokat és a magyarokat. mint ahogy e kegyetlen nép várta a csata napját. süvöltnek a messzire röppent Nyilak. beborítani kezdi Bús felhőkkel a fényt. Alighanem. arcukat felhasogatva borultak a halott fölé." Amint abban a könyvben.

az is csak halkan. aki a másik oldalon áll. de könyörtelen dühükben gyújtogatva végigszáguldozták a bajorok. szinte példátlan emberséget tanúsítottak. Midőn a király népe nem tudván a kelepcéről. midőn a ravasz turkok leshelyeket állítván fel. szántókat szerteszét heverő holttestekkel. vértől pirosló patakokat s folyókat. Senki sem merte érkezésüket bevárni."A lenyugvó nap már hét óra felé járt s Mars isten még Lajosnak kedvezett. frankok és szászok földjét. semmi olyasmi. hogy kellő tárgyilagossággal megvilágítsák a történteket s kimondják. amelyeket nagy munkával vagy a természeti előnyök igénybevételével lehetett megerősíteni. Ellenkezőleg. ennél lovagiasabb. miért nem vittek ajándékot s nem halmozták el válogatott csencsembencsemekkel. A lovak nyerítése és a kürtök recsegése még inkább rémítgette a menekülőket. füldugaszokkal. őket hevesen üldözőbe vette.a szokásos túlzásokból az igazság tárgyilagos kihámozására törekedve -. . hogy nem azért ítélik el a külháborúzó magyar hadsereget. semmi rendkívüli nem történt. humanitáriusabb eljárást a legeszményibb hadseregtől is bajosan lehetne elvárni. ahol a győztes hadsereg nem fosztotta ki a birtokába került területet? Még jó. megóvja őt ettől tisztessége s így mindvégig tárgyilagos marad: ez adja művének értékét. Sebestyén Gyula is ennek a hatása alá kerül. nem várjuk el. A SZENT GALLEN-I ESET A külső hagyomány magyarellenes szemlélete hatalmas erővel uralkodik az elidegenedett magyar történelemszemléleten. hogy a magyarok szokatlan emberséggel jártak el: semmi nyom például arra. hogy kifosztottak egy várat. A nép néhány évre adófizetője lett a magyaroknak. ajakcsíptetőkkel az érintett területek lakosságát és liliomot és díszkoszorúkat se vittek. mi több bízvást rámutathatnának arra . az üldözőket pedig egyre előre hajtotta. Látni lehetett erdőket. hogy a győzelem vereséggé változott s annál keservesebben fogadja a váratlan csapást. fölfogván. hogy itt-ott akaratlanul is ne bocsátkozzék némi túlzásba jelzőit illetően. futást színleltek. svévek. de szándékos torzítással. Kifosztották? Hallatlan! De volt-e vajon még olyan hadjárat. előtörtek mindenünnen a leshelyekről s már-már legyőzve lekaszabolják a győzőket. mint olyan szerzőtől. A király maga is rémülve látta. legfeljebb olyan helyeken. hogy a nyugati források fájlalják az árpádi honvisszafoglalóktól elszenvedett csapásokat és krónikásaik ezt szóvá is teszik. történelemhamisítással senki sem vádolhatja őt. várost vagy kolostort meg miegyebet. miként a Szent Gallen-i eset is mutatja. hogy ok nélkül öldököltek volna és tömegesen lenyiszakolták volna a lakosságot. A mi hivatalos historikusaink feladata volna. Érthető. A magyarok végrehajtván tervüket. a számtalan keresztény lemészárlásával nem elégítették még ki gonoszságukat." A cremonai püspöktől. amit nem kellene efféle hadicselekményeknél elkerülhetetlennek tekinteni. mindinkább annak a szemléletét tükrözi.

félkegyelmű. de rájöttek.arra kell gondolnunk. velük ordibál (=kurjongat és énekel) .) nyomán vázoljuk a történteket. hogy versenyt igyon velük. de nagy tehetséggel játszotta az idiótát. egy keresztény pap. Az ünnepség tovább folyt (Heribaldot egyébként nem azért nem bántották. Galli V. c. (L. 54. hogy érintkezésben áll a felsőbb hatalmakkal"). a penitencia és vele a bűnbocsánat.. felhevült szívnek az aligha lehetett kellemetlen. miután pedig kitombolták magukat. Tolmácsuk. "hanem mert az ókoriak hite szerint a félkegyelműséget annak jeléül tekintették. Heribaldot a magyar hadfiak egy kicsit meghergelték s hirtelenében .) Végül pedig jöhetett a pecsenye. sz.Sanct-Gallen középkori képe Vegyük mindjárt a Szent Gallen-i kolostorban történteket. mivel ez mély nyomot hagyott a magyar történelmi képzeletben. A 926-os évben egy magyar katonai egység berontott Svájcba és letáborozott a Sankt Gallen-i kolostor udvarában. tetejüket leverték s ihatott mindenki amennyit csak akart. csak az ütődött-hibbant Heribald várta meg a magyarok érkezését.. Némileg Ekkehard mester (XI. ki végül is vezeklésül egyházi dalt énekel. arra is rákényszerítették. Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom. békében hagyták.Heribald szerint -: mivel kényszerítették rá. Mivel pedig ez a derék egyházfi magyarul is tudott. a pap-tolmács. hogy Heribald is velük üvöltött.) Megható a kiabálásra kényszerített pap-tolmács históriája. Közeledésük hírére a szentatyák mind elmenekültek. (Ekkehard: Casus St. annál is inkább. (Számolnunk kell vele. noha nem lehetetlen. volt bor ott bőséggel. éneklésre kényszeríteni? S itt . Ámde miként lehet valakit ordibálásra. aki ugyancsak felhevülhetett a bortól . A magyarok "a vegyítetlenül ivott bortól felhevülve rettentő hangerővel isteneikhez ordibáltak" (=harci dalokat énekeltek). értette az éneket s ismerős fülnek. A boros hordókat a kolostor pincéjéből kihordták. csupán tettette magát. kézirat) .viselkedésében kihívónak tűnt .a papok hagyományos borszeretetét ismerve . mert ártalmatlannak vélték.saját nyelvükön elfújja a "Sanctificat nos Domine" kezdetű egyházi éneket. 52.le akarták vágni.

megelevenítik a régi magyaroknak azokat a küzdelmeit. hogy sem szembe nem szállhattak velük. még a felajánlott s fáradság nélkül megszerezhető kincset sem fogadják el: visszautasítják a megvesztegetésükre szánt ajándékokat is. Ekkora bősz magyarok hada rajtüt a városerődre S tűzbe borítja. Ezek bűneikkel szolgáltak rá. Végromlást kiabálnak a minden irányból előtört Gyors magyarok s lenyilazzák azt. "Berengár halála után. Kit a tűz nem emészt meg. hogy a tűzvész lángja elemészti a várost. sem ajándékokkal meg nem vesztegethették őket. Rodulfus távolléte idején a magyarok dühe Salardus vezérlete alatt egész Itáliában érezhetővé vált. aki így jellemzi őket: .A MAGYAR ARANYÉHSÉG ÉS ZSÁKMÁNYSZERZÉSI VÁGY CÁFOLATA LIUDPRAND CREMONAI PÜSPÖKTŐL Liudprand püspök a páviai csatáról is beszámol. Újra kibontakozott a nagy ég borújából a napfény És a kos útja felé közelítve a hegyre borult jégS hótakarót melegítve elolvasztja. nem zsákmányra éhes horda. Aeolus Féktelenül lihegő szeleit kibocsájtja magából. ha akaratlanul és közvetetten is. amiről emléktelenítéssel felérő adatirtás és ócsárlásból fakadó érdektelenség miatt oly keveset tudunk. Vitézi sereg volt ez. annyira. éppen a rájuk sütött elsőszámú rágalmat leplezik le. hogy Pavia városának falait sánccal vették körül és köröskörül lecövekelt sátraikból állották útját azoknak. Leírásai hiányt pótolnak. Mert miként Liudprand tanúsítja. Liudprandnak ez a passzusa a rágalmazók ellenében Anonymust igazolja. És nem elég. És ezek a sorok. mintegy közelebb hozzák." Íme. A tűz viharoknak a szárnyain indul És fölszíva magasra rohan s szanaszét harapódzik. ilyennek mutatja a régi magyarokat a túlsó táborhoz tartozó derék püspök emberi leírása. akik onnét kijönni akartak.

A Nyugat elleni háromnegyed évszázados magyar offenzívát . A második a pécsi domborművek nyomán van rekonstruálva és a nyugati hatást mutatja. a betolakodott idegen fegyveres csapatok kiűzése. Annál is inkább meg kell tennünk ezt. stb. rá kell mutatnunk a közvetlen előzményre. századból Az első alak rekonstruálva bizánci hatást mutat. Mint tudjuk: 907-ben fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. SOK ÁLLATNAK ÉS ELEGENDŐ ENNIVALÓNAK A BIRTOKOSAI."NEM KÍVÁNTÁK A MÁSÉT. szkíta birodalom elpusztítása után ismét kivívta a történelmi szükségszerűség és ésszerűség és a szkíta népek ereje az ősi szkíta birodalom . dák (daha). hogy összefüggéseikből és az okoksági viszonyból kiszakítottan szemléljük. Egy évszázaddal az avar birodalom nemzetközi fegyveres erőkkel és titkos eszközökkel véghezvitt elpusztítása után. tekintélyelvekkel rátukmált) csőlátás valósággal ránevel arra. a vazallus fejedelemségek leverése.a központi szkíta birodalom. mi robbantotta ki a tizedik évszázad Nyugat elleni nagy hadműveleteit. Ellenállhatatlan történelmi szükségszerűségek folytán Európa közepén újra helyreállt . arra. jász (jazig). mivel történelemszemléletünkben divatossá vált (mesterségesen ráerőszakolt.a Nyugat robbantotta ki. a harmadik a Gertrud Codex magyar alakja Nemes Mihály rajza (Magyar Jelmez) A POZSONYI CSATA Mi volt hát a magyar külháborúk oka? Mielőtt felelnénk az okokra. pannon stb. pontosabban: a pozsonyi csata.ki tudja hányadszor az évezredek folyamán . fél évezreddel az ugyanígy megdöntött hun birodalom és az azt évszázadokkal megelőző szarmata." Magyar főurak a X-XII. az ország belső rendjének kialakítása és az ország ősi határainak újból való kitűzése. MINTHOGY MINDNYÁJAN GAZDAGOK VOLTAK.

Pontosan egy évszázaddal az avar birodalom embertelen vadságú szétrombolása után a magyar honvisszafoglalás befejezése évében. 907-ben. Alig hogy befejeződött a magyar honvisszafoglalás. s ezért lerontására tört. s a terjeszkedő német imperializmus. máris itt voltak az éhes új hódítók. Véres fővel kénytelenek voltak elmenekülni. a magyar honvisszafoglalás lezárásának évében megindult a pusztító támadásra. zsoldos katonai erők kiverését az országból. A hazájukat visszafoglaló magyarok még nem támadtak nyugat ellen.és Nyugat-Európa összefogása. Így került sor a pozsonyi ütközetre. mik az ekkori megtámadtatás nélkül tán sosem is jöttek volna létre. amely természeti és történelmi adottságainál fogva a néptömbök közötti egyensúlyozásra volt hivatott. Csak mi. a főszerepet a terv létrehozásában az oligarchia mellett ezúttal is a főpapság vállalta. együttmunkálkodása helyett háború a közép-európai pillér ellen. A magyar katonai erő szétzúzta az országba betörni készülő óriási nemzetközi haderőt. Tanúsítják ezt a terv gyakorlati kivitelezésének tényei. a nagyhatalmi álmok megszállottai. Működtek a régi hibás beidegzettségek. S miként a hunok. És beindultak a pusztító viaskodások évszázadokra kiható nagy gépezetei. A kortársak csupán az új helyzet előidézte fenyegetést érezték. avagy Magyarországnak nevezett új szkíta birodalom új egyensúlyi helyzet kialakításának irányába hatott. Még messze a jövőködében. Mit akartak elérni? Hódítani.ezt a szerepet töltötte be egy évezreden át a pángermán és pánszláv népsokadalmak közé ékelődötten Európa keleti védőbástyájaként.még későbbi megtört és ezerféleképpen rombolt formájában is . Számunkra itt az a lényeges. és a germánság már ekkor. Alighogy befejezték a Magyarország területére betolakodó idegen. elleni régebbi tervek kidolgozásakor. A Pozsonynál 907 júliusában lezajlott többnapos ütközetben azonban a magyarok tönkreverték a germán hadakat. alighogy újjáalakult Magyarország szétzúzására. . és amely . hódítani minden áron. mint az ellene támadó nyugat egyesített hadereje. Mi több: az új terv kidolgozója és kimódolója éppen a germán klérus volt. hogy a magyarok elleni harcban egyesült germánság már ekkor. Meghökkenő fegyvertény ez: a honvisszafoglalást még teljesen be sem fejezett magyarság már ekkor is nagyobb katonai erőt képvisel. de a védőtartóoszlopot ellenséges falként érzékelte. amely terjeszkedő hatalmát korlátozza. Pozsony ősmagyar váránál az ország kapujában.helyreállítását. netán a semmi ködében úsztak a majdani ún. a huszadik század poklából visszatekintő és valós történelmet elködöző történetírás homályán áttekinteni képes emberek mérhetjük fel a maga igaz mivoltában az esemény felmérhetetlen jelentőségét: a forrongva kialakuló nagy nyugati és keleti népcsoporttömbök között újra helyreállt a természetkijelölte keretek (Kárpát-medence) és évezredek szentesítette határok között az a központi hatalom. 907-ben tervet dolgozott ki a sebeiből alighogy felépült. "kalandozó" hadjáratok. noha a korabeliek számára ez felismerhetetlen maradt. 907-ben százezer főnyi hadsereg indul a magyarok megsemmisítésére: a szárazföldi csapatokat dunai hadihajók kísérték. Közép. avarok stb. a már ekkor kialakuló "Drang nach osten" hatalmi mohóságában nemhogy nem ismerte fel.jól-rosszul . már itt voltak germán vezetéssel a nemzetközi fegyveres erők leszámolásra kész roppant hadai. A Hungáriának.

elhallgatják: szidjuk magunkat és ők is szidnak bennünket. hatalmi visszaéléseket. nem jöhetett volna létre a magyar haderő ekkora ütőképessége. . A pozsonyi csatát követően. Bizonyosra vehető hát. az előzmények közt pedig megtaláljuk: . Elsikkad a krónikás szövegben a hadjárat valódi mibenléte.az avar birodalom szétzúzása utáni szláv beszivárgást az ősi Magyarország területeire. hogy itt nem éltek más etnikumú népek.miként azt napjainkban is tapasztaljuk . mert más népek historikusai a kedvezőtlen tényezőket általában elnyelik. hogy büntető expedícióról van szó. így aztán a kép feketére sikerül: ily módon bélyegződnek eleink hadműveletei barbár dúlásoknak. amik .hozzászámítva mindazokat az atrocitásokat. zsákmányszerzést szolgáló "kalandozásoknak". megtorló hadművelet-ekről: ezért első dolguk az árpádiaknak a cseh föld végigdúlása. És még egy év sem telt bele." Kézai Simon mester itt keményen. illetve azt.Elsőrendű bizonyíték is ez a tény: tanúsítja a hamis. ők betartják a "magunkról csak jót" elvet. nem éltek olyan ellenséges etnikumok. jóllehet igazságérzetét vitatni sem lehet. akiket le kellett volna győzni. rablóháborúknak. Volt azonban más oka és célja is ennek a hadműveletnek: nevezetesen az ország köré települt ellenséges gyűrű meggyengítése és szétzúzása. ő sem tud azonban mindenütt és mindenben ellene szegülni kora klerikális szerzői magyarellenes beállítottságának s ezért emeli ki többi középkori krónikásainkkal együtt a velejáróját a fegyveres konfliktusnak. előzményekből következtethetünk. és a csatában megölték fejedelmüket. mi éppen fordítva.és Árpád előtt is . hiszen akkor nem őrződhetett volna meg. és megtörtént a magyar visszavágás: magyar csapatok pusztították végig Szászországot. mondhatnánk ellenségesen fogalmaz. s mindenre csupán a történelmi tényekből és összefüggésekből. hazug híresztelésekkel szemben.magyar volt. s ez azért hangsúlyozódik ki különösképpen. s amit a betolakodó önkényének nevezhetünk. A katonai támadás intő jel volt a magyarok számára: nyilvánvalóvá vált. míg ellenségeink orvháborúi. Felvidéken. Le kellett vonni a támadás tanulságait. . hogy a Kárpát-medence lakossága. Vratiszlávot. rablóháborúi magasztos és dicsőséges hadi vállalkozásokká dicsőülnek. . etnikuma akkor .a vazallus frankoszláv fejedelemség létesítését ős Szepességben. hódító eszkalációi. miként Kézai írja . azt ami elkerülhetetlen kísérőjelensége mindmáig a háborúknak: a dúlás.óhatatlanul együtt járnak az idegenuralommal. oka és célja is."Morvaországot és Cseh-országot fosztották ki minden vagyonából. a fosztogatás. Thüringiát. A nemzetlélekölésnek ez is egy hatásos módszere. mit várhat a magyarság a nyugattól.

ümögben száguldozták be frissröptű lovaikkal az etnikai forrongás állapotában levő nyugati tartományokat s verték vissza a nagy rabszolgatartó hatalom hódító hadait a Duna vonalánál. birtokba vették az őshazát. attól független. hogy haladéktalanul nekivágtak ezeknek az óriási áldozatokkal járó párviadaloknak? Mi volt az ok? Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egymást követő sora egy évezreden át? Miért volt elkerülhetetlen ez? Mit akartak elérni? . Mert nem a magyarok kezdték el gyorsan mozgó könnyűlovasságukra támaszkodva a nyugat elleni rajtaütésszerű hadműveleteket. daha-dákok. szarmaták. Mindenekelőtt látnunk kell: nem elszigetelt folyamatokról van szó és semmiképpen sem a történelmi összefüggésekből kiszakadt. nyugatrómai és keletrómai birodalom beolvasztására készülő (és őket adófizetővé is tevő) hunok. A történelmi tények nem hagynak semmi kétséget aziránt. jász-jazigok. Mindezek a szkíta népek. Félre kell vetnünk a tizedik századi magyar haditettekre (s az egész korra) tévedésből és ártó szándékkal ráaggatott hamis címzéseket. ugyanúgy a keleti pusztákról. de az egész Európa visszafoglalására. gyökértelen jelenségekről. meg kell ejtenünk az évszázadokon át elmulasztott elemzéseket. akiknek az égvilágon semmi köze a Balkánról több mint egy ezredév eltelte után felszivárogni kezdő valachruminokhoz. hogy egy teljes évezredet áthidaló grandiózus folyamatról. Ez a gigantikus eseménysorozat semmiképpen sem szűkíthető le a magyarok tizedik évszázadi külháborúira. mihelyt visszatelepültek a Kárpát-medencei őshazába. a nagy szarmata síkságról . katonai cselekménysorozatról van szó. s mihelyt visszafoglalták. Mindezeket a szkíta népeket a Kárpát-medencei őshazába behatolt és itt zsarnokoskodni kezdő idegen népelemek kiűzésének karizmatikus parancsa. jószerivel azonnyomban megkezdték a nyugat felé irányuló támadó hadműveleteiket. akik lobogó fehér gatyában. hanem őket jó évezreddel megelőzve a szkíta népek egymást követő hullámai. hunok. Átfogó tüzetes vizsgálatra van szükség. akiktől rettegett a világbíró Róma.visszaáramló ősszkíta-magyar daha-dákok. nép nép után. griffes-indások.ISMÉTLŐDŐ VILÁGTRAGÉDIÁK Korról korra megsemmisülő szkíta birodalmak.a későbbi Dagesztán-Dahesztán tájáról . jóformán még meg sem melegedtek itt. hanem egy évezreddel korábban a Pannóniának nevet adó pannonok. Miért? Mi vezette. hullám hullám után. Tüstént szemünkbe ötlik: nem Árpád magyarjai kezdték a nyugat elleni külháborúk sorozatát. végül pedig a magyarok. a pannonok. harcicselekedetekről. majd a nyugatot nemcsupán rajtaütésszerű hadműveletekkel riogató. majd utánuk a hatalomban hozzájuk mérhető korai és kései avarok. majd nyomukban a szarmaták. ezekben a kérdésekben is. máris megkezdték nyugat felé irányuló támadó kirajzásaikat. isteni elrendelés kényszerítette ide a nagy keleti pusztaságokról. korai avarok. késztette őket ezekre a hadműveletekre? S miért volt valamennyiök számára annyira sürgős ez a késztetés. s csak e folyamat zárószakaszában a magyarok.

Míg ezekre a kérdésekre nem találjuk meg a választ. a korai avarok után a griffes-indások. helytálló választ. avarok után itt voltak óriási erőhatalommal a magyarok. míg ki nem okádták mérhetetlen kincseiket az avar dombok s míg föld alá nem került a nemzet nagyobb része. immár harmadízben vagy éppen tizedízben. s a hunok. a griffes-indások után a magyarok A magyarok színrelépésekor mind felkísértenek az előző tragédiák. . évezredeken át megismétlődve érő tragédiák. világjelentőségű tényeket takart el az emberiség szeme elől. szkíta ősbirodalmainak pusztulását. gyilkosok. Fél évszázad múltán a régi félelmetes idők kísértettek vissza. Egy évszázad sem telt bele. Attila megöletésének és "Krimhilda csatájának" félelmetes jelenségei. így például Európa ősnépeinek. a hunok után a korai avarok. világpusztulással felérő képei. világbirodalmak omlása. amely a tények feltárója helyett a tények elfedőjévé. a nagy pannon birodalom. a magyar Szerémségben? (A szkíta Dákország és a dák-daha nép kiirtásának körülményei ismeretesek. amelynek csak a neve maradt fenn hajdani peremvidékein. Közép-Európának szkíta birodalmait A történelem kulisszái. Ismétlődő nemzettragédiák. métellyel s orgyilokkal győzelmes háború mindaddig. földalatti brávók. a hun és avar birodalom világégéssel. ez a kémek. Csaknem egy évtizeden át dühöngött ez a feltáratlan titkú pokoli háború. ősrégi központjának. népek katasztrófája: világraszóló s világ sorsára kiható tragédiák. áru-lók.) Évszázadokról évszázadokra megsemmisülő és újraépülő szkíta birodalmak. A história. Visszakísértenek az avar birodalom szétzúzásának irtózatos jelenségei Nagy Károly mindmáig leplek alá vont bosszúhadjáratának titkos erővonalaival. történelmi tényekre alapozott. Európa közepének. Világok pusztulására vessük a tekintetünket. Megdöbbentő jelenségek bontakoznak ki a kutató tekintet előtt. népirtó megátalkodottságának követ kövön nem hagyó csapásaival. amikről senki. amelyről még manapság is Pannóniának nevezik Magyarország felségterületeit? Hova lett a Szarmata-Jász (Jazig) Szkíta birodalom. nem mehetünk tovább. megvesztegetők. országok tragédiái. az emberiség emlékezete mögé süllyedt népek. méregkeverők seregeit mozgósító diverzánsháború. senki semmit sem tud. Évszázadokról évszázadokra megismétlődő nemzettragédiák. Hova lettek Közép-Európa ősszkíta birodalmai? Hova a Rómát rettegtető pannonok. világkataklizmák. eltakarójává vált. módszeres. A szarmaták után következnek a hunok. mert ezek a kérdések választ követelnek.

titkos vonulataival egyetemben. hogy ezek a külháborúk a puszta kalandvágy kitörései és megnyilvánulásai voltak? Milyen cél. avar.meg tízezrei. ugyanazok a titkos láthatatlan erők: ezek döntő ténykedésének. világfordulatot ugyanazok a tényezők. hogy néhány ember ideát is. tudatos obstrukció tagadhatja e gigantikus eseménykomplexumok világpolitikai jelentőségét. a leterített óriás. Hadjáratok sűrű sora vonul el hát szemünk előtt. magyar) népek országa mindegyik esetben Európa vezető katonai hatalma volt. s talpraállt. kényszerűségek láncolata? . régi dilettánsok avítt leírásaiból ismerik a fegyveres harcok világát . nem a fegyver. "Nagy Károly-i csoda". ki tudja. Mi történt a pannonokkal. a nemzethalál. illetve a csoda mezébe burkolt gyilkolás és titokhalmaz? az. azé a győzelem. emez pedig a magyarság tragédiáját előkészítő titkos szövevényekre vet világot. ugyanazok a módszerek készítették elő és hajtották végre. miféle kényszerűség? Mi volt e hadivállalkozás-sorozatok kiváltó oka. S a létrontó titkos erők ismét gyűrűbe vonták. a szó: a cselszövény. hatalmas erőfeszítéssel és véráldozattal végigvitt magyar külháborúk vonulata. a szkíta világhatalom. hányadízben. hogy a katonailag mindaddig fölényben lévő avar haderő s az egész avarság elvérzett a nála gyöngébb. közreműködésének figyelmen kívül hagyásával az események megmagyarázhatatlanná válnak. Miért vívták őket? Ki meri ép ésszel állítani. miféle késztetések és szükségességek. az európai népek sorára és alighanem az egész világtőrténelemre végzetesen kiható kataklizma semmiképpen sem érthető meg külön-külön egymástól elszigetelten. célja? Miért vonultak éveken át. hanem a kulisszák mögötti rejtve folyó ádáz viaskodás. Valójában ez utóbbi három. szándék hajtotta őket. a titkos erők küzdelme dönti el: nem a nyíltszíni küzdelem. miféle rejtélyes erő. értelme. S ez nem lehetett s nemis volt másként Nagy Károly háborúiban sem. világkataklizma jellegét és azt. kísérőjelenségei mindegyik esetben hasonlóak vagy éppenséggel azonosak voltak. s a háborúkat nem a nyers erő. A valóságban azonban a háborúk már réges régen nem ilymódon folynak. mindmáig valósággal elsikkasztotta a történelemnek ezt a lényegi hátterét minden háttértényezőjével. Attila hun világbirodalmával? Az avarokkal? Mi történt Nagy Károly avarellenes háborúja során? miként történt meg az ún. hogy a katasztrófa körülményei. a hun birodalom szétzúzásának tragédiája rávilágít az avar birodalom végóráira. odaát is fegyvert ragad és parancsnokai vezénylésére öldökölve egymásra ront s aki a mészárlásban felülkerekedik. Hivatalos dilettánsok. Vagyis a fantasztikus katonai fordulatot. A dilettantizmus azonban az emberi eszmélkedés és történelmi önmegismerés mérhetetlen kárára.Feléledt. évtizedeken át magyar katonák tíz. hanem az ész. Mi történt itt? mi ismétlődött-kísértett fel immár ki tudja hányadízben? Csak históriai vakság. alárendelt frank haderővel szemben? Harmadízben (sokadízben) kísértett fel a Kárpát-medencében a végpusztulás.úgy képzelik a háborút. akik csak hírből. S az érintett szkíta (hun. karddal hasítva maguknak utat a nyugati tartományokon át? miféle törekvés mozgatta őket? mit akartak elérni? S ki szervezte meg ezeket a hadakat. s a hasonlóságok és egyezések révén az egyik kataklizma eseménysora alkalmas a másik megvilágítására is.

Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egész sora? Hiszen ezt a sort nem a magyarokkal. Nem akartak mást. svájci hunok stb. itt élő szkíta népek (baszkok.az észak-keletről betörő latinok. és a CSODASZARVAS mondakör mind ezt igazolja: az isteni elrendelést az őshaza felszabadítására és védelmére. jóllehet ezt a tizedik századi magyar haderő is megvalósíthatta volna. megalapozott módszeres választ. hogy e küzdelmeknek össze kell függnie a kárpát-medencei ősmagyarság létének alapkérdéseivel. De már az időszámításunk körüli időben bizonyosan más. s tán mégcsak nemis elsősorban az előrelátó honvédelem . hogy az ősi Európában . Választ követelnek ezek a kérdések. területrabló szándékkal nem vívtak háborúkat". "haszonvágyból. Ezért küzdöttek még régebben a szkíta jászok és szarmaták. dákok (v. a késlekedő magyar seregre támadó ÓRIÁSMADARAK (GRIFFEK) mondája. dahák). zsákmányszerzés. hogy ezek a hadjáratok a szkíta népek visszaáramlásait. Már Attila. az őshaza megvédéséért. A HADAK ÚTJA mondája. szorosan összefüggenek a Kárpát-medencébe történő visszaáramlásokkal. olyan oknak. a nyugat-európai ősi szkíta hazák. Nem a kincsszerzés. a jövőért. ami nincs tekintettel erre. aki úgy véli. a honvisszafoglalásokkal. csak alapozatlan lehet. Elemi érdekekért folyt ez az évezredes gigantikus küzdelem: a létért. a válasz már ismeretes. s ókori kútfők tanúságtétele szerint. ibérek. "Európában a szkíták uralkodtak" . hogy ezeknek a hadműveleteknek is nagyon nyomós okának kell lennie. az ARANYKINCSEK. harácsolás. majd germán imperializmus mind fenyegetőbbé váló terjeszkedése. s minden olyan válasz. és ezért az avar birodalom helyébe lépő honvisszafoglaló magyarság. írek. Következésképpen a szkíta népek évezredes Nyugat elleni támadó háborúit sem a bosszúvágy és területrabló szándék vezette. nosztalgiája vezette volna egy teljes évezreden át a "kalandozásokat"? Kezdetben talán igen.az újonnan visszaszerzett kárpát-medencei őshaza megelőző célzatú támadó hadjáratokkal való biztosítása -. EMESE ŐSANYA ÁLMÁNAK mondája. szarmatákig . Ne feledjük: a szkíták . Nem lehet kétséges. Ámde ezek a had járatok. ami évezredes léptékben is meghatározója lehetett a szkíta népek történetének. hullámzásait pontosan követve . a szabadságért. az ősszkítákig.) katonai felszabadításának mindinkább elhalványuló hagyománya. kalandozás.a világ legigazságosabb népei voltak.vallja az időszámításunk előtt élt Xenophon. az oka: rablás. ispánok. valósabb ok került az előtérbe: a rabszolgatartó római. csak az ősi szkíta felségterületek. biztonságát.a régiek megállapítása szerint . gótok és egyéb népek előtt szkíta népek éltek. s ezért vívta élet-halál harcát a hun birodalom örökébe lépő avar birodalom. germánok. Akad. szkíták voltak Európa őslakói. mégcsak nem is az avarokkal kell kezdenünk. katalánok. Ha figyelembe vesszük. mint a krónikákból. azaz a Kárpát-medencei ősszülőhaza felszabadítását és védelmét. a nagy hun király ezért vívta óriású arányú háborúit a rómaiak ellen. úgy nyilvánvalóvá válik. Mindegyik ősmondakör az őshaza természetfölötti erők által elrendelt . Ezt úgy kell értenünk. Valóban nem is törekedtek a nyugati tartományok elfoglalására.sőt talán még az agathirsokig. vissza kell mennünk a jazyk-jászokig. történeti és kronológiai adatokból tévedhetetlenül kitűnik.több mint évezredet ölelnek át.

Bizonyos. könnyű rá jönni a rejtett okra: a germán népek és a latinok terjeszkedése. A szkíta népek ezért térnek vissza: meg kellett küzdeniük a félelmetes új ellenséggel. hogy e hadjáratoknak . Dél-Oroszországban lelt csészéről .felszabadítására és védelmére vonatkozik. Mindegyik ősmondakör a természetfölötti erők által elrendelt mágikus visszatérési parancsot sugallja. megmenteni a kárpát-medencei haza őslakos magyarságát és a nyugaton élő magyarral rokon népeket a római gőzhengertől. Ha figyelemmel kísérjük az Európában lezajlott világeseményeket. Az egész ősi Európát nagy veszedelmek fenyegették az új rabszolgatartó imperializmusok részéről. de az egész ősi területről. a párhuzamosság és a karizmatikus cél a leghatározottabb formában minduntalan fölsejlik.V. A "kalandozó" hadjáratok tehát a kárpát-medencei honvisszafoglalások szerves kiegészítő részei.tán Attila gigantikus Európa-egyesítési terveit kivéve sohasem volt célja sem a nyugati területek meghódítása. Valójában tehát nemcsupán a Kárpát-medencéről volt szó. sem a nyugatra költözés. Íme az évezredes titáni küzdelem fő mozgatóerői! Párhuzamos tartalom mondákban. Ezért is homályosul el értelmük a késői utókor előtt. amelynek a Kárpát-medence csupán a középpontja. századbeli. De a nyugaton élő ősnépek is rokonságban állnak a magyarsággal. Hun-szarmata fejedelem IV . történelemben.

előjátéka egy új. A történetkutató ezzel szemben csak bonyolult szűrőrendszereken át juthat el olyan valamikori közvetett. hiányosak és töredezettek. . mint írta a történelmet. rejtett okozatúak. s tetteinek följegyzését gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta. kétségbe-esésükben. kegyetlen katonai nyomás alatt. erődítményeik kártyavárként leomlottak. hadvezéreik oktalannak. sosem lehetett tudni. vagy legalábbis megközelítésére. Ottó ezt kísérelte meg Augsburgnál. mint a bűnügyi nyomozóé." Acsády Ignác EURÓPA MAGYAR NYOMÁS ALATT Tény és való: hét évtizeden át magyar nyomás alatt nyögött Európa. sosem lehetett tudni. a félelem az élet minden zegét-zugát áthatotta. a magyarokkal szemben nem volt ellenszerük. ámde mindannyiszor véres fővel kellett visszamenekülniők. villódzó kardok.alkalma nyílik a valóságos tények. A rettegés ülte meg a a nyugati tájakat. mikor bukkannak fel. mikor bukkannak fel a várak. fékezhetetlen vitézségük tanújeleként. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK LEÁRNYALTSÁGÁRÓL. és holnap bekebelezik az egész Nyugatot. akinek . A bűnügyi nyomozó magát a megtörtént esetet. a . még félelmetesebb folyamatnak. páncélzataik ólomnehéznek és hiábavalónak."A magyarok nyilaitól ments meg Uram Isten!" -. surranó nyilak özönének ellenében: ólomlábakon idétlenkedett velük szemben a Nyugat s mintha félálomban tenné és álomkórság ülne rajta. vélt tények ismeretéhez. feltételezett tények. leárnyaltak. merről és milyen erővel. fohászaik hiú reménykedésnek. mit akarnak. klastromok. I. végérvényesen alárendeltjeikké téve a nyugati tartományokat és népeket. áldozataik hiábavalóknak bizonyultak a szélsebesen száguldó paripák. falvak határában a villámgyors lovaikon száguldó magyarok. a frank és nibelung hősök csődöt mondtak. Meg kellett találnia magyar katonai rohamok ellenszerét. tárgyak közvetlen megfigyelésére és konkrét elemzésére. de természetüknél fogva rendszerint titkosak. vagy mindez csupán előjáték.VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL "A magyar századokon át inkább csinálta. mikor árasztják el nyilaik záporával a falakat s hányják kardélre a menekülőket: rettegésben élt egész Nyugat-Európa . a (hunoktól átvett) lovagjátékok híres hősei elbuktak. végső elszántságukban újra meg újra megkísérelték a szembe-szállást. a létbizonytalanság fojtogatta az embereket. lovaik lassúnak. TITKOS VOLTÁRÓL A történetvizsgálónak. hamis indokolásúak. amelyek nemcsak távoliak. s a magyarokkal szembeni ellenállás reménytelen volt. csak a port akarják elverni a nyugati népeken. hasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb a helyzete. s azt sem lehetett tudni. ha a valóságot akarja feltárni.az esetek többségében . valójában miért jönnek.

történetkutató az egykori esemény tanúinak elbeszélése alapján készült kivonatos és tendenciózus - gyakran tudatosan hamis beállítású - beszámolókat vizsgálja, s az így nyert adalékok alapján kell rekonstruálnia a tényleges eseményeket. "Egyébiránt az idők tsak Deteillokat (apróságokat) fedezi fel jobban és igen gyakran a titkos okokat még jobban zavarja össze, hogysem kivilágosítja." gr. Dessewffy József

MI TÖRTÉNT AUGSBURGNÁL? 1. A CSATA LEZAJLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Titok fedi, mi történt a Lech folyó mentén az Augsburg városától mintegy másfél kilométerre eső híd közelében, mi okozta Lehel és Bulcsú vezérek seregének pusztulását.

"A német és olasz sereg - tudósít a Bécsi Krónika – hirtelen rátámadtak a magyarokra, úgy hogy még ha akartak volna, akkor sem menekülhettek el, mert egyik oldalon meggátolta őket ebben a néhány nap óta csodálatosan megáradt Lech folyó, a másik oldalon pedig fal módjára az ellenséges sereg szorította őket."

Nem tudjuk, hogy milyen lehetett a Lech folyó ominózus hídja, amelyen 955. augusztus 10. éjszakáján a magyar sereg átkelt, milyen széles volt, hány lovas férhetett el egymás mellett rajta, s így több minden felderíthetetlen marad. A csatában részt vett két magyar hadsereg, létszámát a kútforrások fölöttébb ingadozó, bizonytalan becsléssel 25.000-50.000-75.000 lovasra teszik. Kiszámították, hogy 20-25.000 lovast véve alapul, hogy a hídon való átkeléshez zavartalan körülmények között három és fél - négy órára volt szükség. A magyar sereg viszont csak éjfél után vagy éppen a hajnali órákban kezdte meg az átkelést. A hídon való átkelést a magyar vezérek azért tették az utolsó pillanatra, hogy ily módon meglephessék ellenfeleiket.

A haditerv kiélezett volt, a hadvezetés úgyszólván mindent egy lapra tett fel; arra, hogy a hídon való átkelés zavartalanul terv szerint, a vezetés becslése, elképzelése szerint zajlik le majd. Az átkelés azonban nem így sikerült, nem bonyolódott le a remélt idő alatt és feltehetően ez okozta a katasztrófát. Különös az is, hogy nem számolta hadvezetés a Lech folyó áradásával sem, és ha ez váratlanul az utolsónapokban vagy az utolsó napon következett is be, kérdés, miért nem módosította eredeti és amúgyis végsőkig kiélezett - mert az átkelés optimálisan meghatározott időtartamára épített - tervét. Negyed- vagy félszázezer, de esetleg ezt is jóval meghaladó lovassal átkelni egyetlen keskeny, mert nem erre a célra készült hídon - példátlan vakmerés, valóságos istenkísértés, kivált ha számba vesszük, hogy a lovaknak a teljes felszerelést is magukkal kellett vinniük s az átkelésre kiszabott idő egyetlen éjszaka, illetve egy fél éjszaka volt, méghozzá viharos időre, esőzésekre gondolva - bizonyára szeles, sötét viharos éjszaka. Természetesen nincs adat rá, hányszor tört el a gyenge korlát (ha volt korlát), hányszor buktak le és hányan az örvénylő hullámok közé, milyen torlódások keletkeztek, s arról sem, mire a hajnal felderengett, hányan keltek át, hányan maradtak a túlparton s a gyötrelmes éjszakától mennyire merültek ki a katonák. Hajnalra sem fejeződött be az átkelés. Bizonyosra vehető: az átkeléssel járó lárma, a kiabálások és fényjelek nem maradhattak észrevétlenül az Ottó császár vezette nemzetközi sereg előtt sem. A császári kémek, felderítők természetesen az átkelés minden mozzanatát jelezték a hadvezetésnek, s az ellenséges sereg csapásra felkészülten várta az alkalmas pillanatot. Kérdés: miért vállalták a magyar vezérek ezt a kockázatot? A válasz adott: a Lech folyó az elmúlt napok nagy esőzései miatt annyira megáradt, hogy lehetetlennek mutatkozott lovastul átkelni a háborgó hullámokon. Egyben ez azt is jelzi, miért várakozott a magyar had napokig Augsburg alatt és miért érezték a magyar vezérek immár halaszthatatlannak a folyón való átkelést, azaz: nem eredeti terveik szerint jártak el, hanem engedtek a körülményeknek. Még nagyobb hibát vétettek azáltal, hogy - minden eshetőséggel számolva - nem állítottak erős őrséget a sereg védelmére. Hiba hibára torlódott hát, és a vigyázatlanság végzetesnek bizonyult. Határozott jelek mutatnak arra, hogy az átkelést valami megzavarta. Lehet hogy a híd rongálódott meg, de valószínűbb, hogy még az átkelés befejezése előtt megindult a német támadás. Hadsereg folyón való átkelésének - miként ezt számtalan történelmi példa tanúsítja - két kritikus pontja van: A/ ellenséges támadás átkelés közben,

B/ támadás közvetlenül az átkelés befejezése körüli időpontban, még mielőtt az átkelt sereg harci állásokba felfejlődne s a folyó mentén, a hídfőnél, kis területen van összetorlódva. Ekkor érhette pusztító támadása Lech folyón átkelő s az éjszakai viszontagságoktól elcsigázott magyar harcosokat, akkor, amikor a sereg a lehető legrosszabb állapotban és a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben torlódott a Lech folyó partján és jószerivel képtelen volt valóságos harci erejének kifejezésére: ekkor zúdult rájuk a magyarok elleni harcokra kiképzett páncélos egységek rohama. Elöl tűz, hátul víz. A küzdelem viszonylag rövid ideig tartott. "az ellenség vitézebbjei eleinte ellenállást fejtettek ki - írja az egykorú Widukind (925-1004) -, majd mikor látták, hogy társaik futásnak erednek, ők maguk is megijedtek, és a mieink sorai közé keverve lemészároltattak. A többiek egy része, miután lovaik fáradtak voltak, a legközelebbi falvakban húzták meg magukat, de ezeket a felfegyverzett lakosság körülfogta és az épületekkel együtt felégette. Mások a folyón átúszva akartak elmenekülni, de a túlsó meredek parthoz érve visszabuktak és elnyelve a folyó áradata által vesztették életüket." Mindenfelől megsemmisülés, halál csap le hát a magyar seregre. Figyelemre érdemesek Widukind tudósításának a magyar sereg kimerültségére mutató közvetlen és közvetett utalásai: a kimerültség az oka - még lovaik is elcsigázottak -, hogy a közeli falvakba húzódnak, s annak is, hogy a szokatlanul megáradt folyót átúszó harcosok a meredek partról visszabukva pusztulnak el.

2. MIKÉNT NAGYÍTOTTÁK FEL NEMZETI KATAKLIZMÁVÁ AZ AUGSBURGI ÜTKÖZETET? A magyar eszmélet ellen az augsburgi csata után olyan gigantikus szellemi háború indult, amely korszakok történéseit meghamisítva, ellentétére fordítva a magyarság szellemi életét ezredévnyi időtartamra magatehetetlen áldozati bárányként leterítette, mákonyos gőzeivel tévtanok útvesztőibe sodorta, eredettudatát, istenét, fényes múltjának emléktárait elrabolta.

amit ez a tragikussá vált sorsú nemzet az utóbbi ezredév során megért. Géza és István. miként már utaltunk rá. Bárhogyan tekintsük is. legyőzhetetlen. a tizedik évszázadban dicsősége teljében álló hatalmas nemzet volt. morzsálódni kezdett. beszűkítik történelmi láthatárunk. lélekszáma ijesztő mértékben megcsappant és ősi. hogy elrejtsék előle az ellene elkövetett vérlázító bűntetteket s ezer évi halálos vergődésének valóságos okát. ettől kezdve Magyarország vált a nyugati hadak célpontjává. s ha addig ő tette támadó seregeinek hadszínterévé Európát. s a korszak történetét alapjaiban átgyúrta. fogyni. akár a hagyma rétegei. elfogyó csonkként mind mélyebbre és mélyebbre. a hazugságközéppont az augsburgi ütközet. függetlensége. szellemmételyező. s nem alakítják át nyugati mintára a magyar társadalmat. De valamennyi kataklizma. eszméletfojtogató erők törtek a magyarságra. életformájához való szoros kötődése meglazult. Háromnegyed évszázaddal az árpádi honvisszafoglalás után azonban Magyarország.Roppant lélekölő. durva népet saját akarata ellenére is át nem térítik (a Nyugat kegyeit keresve) a zsidókereszténységre. eltorzította. társadalma megbomlott. szikláról sziklára. . korlátlan. istenétől elszakadt. önbecsülése. Európa leghatalmasabb nemzete. a legnagyobb tragédiát. kedvező és szerencsés fordulatnak állítva be a magyar nép gerinctörését. szuverenitása megcsorbult. mindeddig érinthetetlen és sérthetetlen felségterülete is csorbulni. mondják. Így volt-e valójában? A magyar. nemzeti egysége. Az ellenlábas nélküli magyar hatalom (a nyugati népek félelme) helyet cserélt a német hatalommal és annak hovatovább kis híján már-már holmiféle vazallusává. Az európai hadviselés iránya is megfordult. Augsburgnál dőlt el hát a magyar nemzet sorsa. összetartozás-tudata. Augsburgnál minden eldőlt. egész Európa sorsát meghatározó és megfordító változáson. a magyar katonai erő. S a belső mag. E félelmetes átalakulásokat egyházi és kincstári történetírásunk csaknem teljesen elnyelte. megközelíthetetlen. pogány nemzet volt. A magyar faj életereje látványosan meghanyatlott. szabad. mert Európa keresztény népei egyébként nem tűrik meg és (jámbor keresztényi lelkületükből kifolyólag) kiirtják a magyarságot. hűbéresévé süllyedt. uralkodó nemzet. őt támadták a nyugati hadak. eltörölve Magyarországot a világ térképéről. mindeddig elpalástolt és felméretlen drámai változáson ment át. Hazugságáradatban evickél a magyar géniusz. De óriásiak voltak a belső változások is. az elmúlt ezredév magyar történelme az emberiség történetében példátlanul álló irdatlan törésvonalak kataklizmarendszere. nemzettudata megrendült. a nyugati hatalmak kétségkívül eltörlik a föld színéről. fel nem ismerik a végveszélyt és a primitív. a magyarság véres tetemként évszázadról évszázadra mélyebbre zuhan ebbe a szakadékrendszerbe. elvesztette önvédelmi képességét a külső támadásokkal szemben. addig a magyarok támadták ellenállhatatlan lendülettel a nyugati országokat. ekkortól ő vált a nyugatiak (nemsokára a mindenfelől támadó népek) hadszínterévé. A magyar fajt tehát a kereszténység (és a nyugathoz csatlakozás) mentette meg a végpusztulástól. valamennyi csapás közül a legfélelmesebb a Géza és István korában bekövetkezett törés: ez a szakadékrendszerek. nemzeti múltjához. Magyarország az augsburgi vereség következtében védtelenné vált. Végzetes szerepcsere történt. Hazugságfelhők darvadoznak fölöttünk s elfedik. s nem nyitják meg az ország kapuit az idegen népek előtt. és vele a magyarság sorsa. A Lech-mezőn megsemmisült a magyar katonai hatalom. Minekutána pedig sokat ártott katonai csapásaival a nyugati népeknek és barbár. műveletlen. hadszínterévé. Lepel lepelt fed. s ami mindmáig hatóan megpecsételte a magyar nemzet sorsát. ősi hagyományaihoz. ha bölcs uralkodói.

bármilyen csapást szenvedett is el ebben a korban a nemzet. Különös. annak a félnek. szabadságához. ferdítő mellébeszélések özöne. mélybezuhanása. nem zavarja meg tisztánlátását s nem hamisítja meg önmagáról való tudatát. s a törvényszerűségek alapján a jobbik félnek kell győznie. valójából kivetkőztetéséhez. Vélt érdekek. amely fekete lepellel vonta be a századokat és elvette ősmúltját. 3. És itt mellőzzük. a látására ereszkedő ezerévi hazugságködözés. jobb minőségű katonai emberanyaggal D/ Tapasztaltabb. a hazugság győzte le. Vitathatatlan. a magyar nemzet ezerévi pokol járása. Megszokott körülmények között érvényesülnie kell a minőségi-mennyiségi körülményeknek. nagyságához. az igazság eltakarása? A hazugsághoz tapadó érdek . álarcos ellenségeit le ne rázhatta volna s régi önmagához. amely az alábbiakkal rendelkezik: A/ Magasabb katonai kultúrával B/ Haditechnikai fölénnyel C/ Gyakorlottabb harcosokkal. tévhiedelem. rettentő vérfutása. mi tette tönkre ténylegesen. jelentős eltérések esetén azonban jobbára elemi törvényszerűségek szabják meg a várható eredményt. a szellemi háború. eredetét. a hamisítás. visszájára fordításához. ha a hamis beszéd. És ennek a hazugságáradatnak nagy oka van. . Egyenlő és közel egyenlő erők megmérkőzése esetén véletlen tényezők is beleszólhatnak az események alakulásába. halálbazuhanása soha nem teljesedik ki az adott mértékben. istenét. A CSALÁRDSÁGRÓL. A Géza és István korában rátörő orverők dühe nem törte meg annyira ezt a hatalmas életerejű nemzetet.erózióvonalak kiindulópontja. magasabb szintű hadvezetéssel. sokat mondó körülmény. a magyar sors soha semmiképpen nem süllyedt volna ilyen mélyre. de fel kell említenünk: a háború nem a véletlen és a hadiszerencse vak forgataga. AVAGY A TITKOS ERŐK SZEREPÉRŐL Közhely. Mégis kikaptak. De emberi erőnek lehet-e érdeke a hazugság. tisztánlátását az ellene koholt s e korszak történetét meghamisító hazugság. itt kezdődik a nemzet talajvesztése. Roppant érdekek fűződnek az ezer éve élő hazugságok fenntartásához. virulásához vissza ne találhatott volna. hogy éppen ezt a korszakot. Ez okozta a magyarság végzetét. megroppanása. vélt érdekek fűződnek ennek a korszaknak a meghamisításához. sanda simaságú mellébeszélés és hazugság nem téveszti meg elméjét. ha nem kendőzi el szemét. ezt a véres törést fedi el ködontó rózsaszínűvé párált méregfelhőivel a szépítő hazugságok.álérdek. hogy a lechmezei ütközetben valamennyi tényezőt tekintve a magyarok voltak jelentős fölényben. hogy bekövetkezik ez. Kétség nem férhet hozzá. hogy az igazság ismeretében ki ne egyenesedhetett. Óriási. fizikai mivoltában a magyarságot (hiszen erre amúgyis kitérünk). itt azt kell kimondanunk.

háborúban minden cselfogást megengedhetőnek s bizonyos értelemben szükségszerűnek tartunk. A valóságfeltárás késztet itt csupán a tényboncolgatásra. hogy a Lechmezőn beugratták a magyarokat. hogy ezek az összetevők semmi esetre sem változtathatók meg. amit ők maguk is rendszerint alkalmaztak. mint a régi magyarok természetével. De tán a titkosság és hazudozás ködét kissé feloldja. Az ilymódon előálló rejtélyre csak a titkos eszközök bevetése adhat magyarázatot. napkelte után három órával. Másféle csalárdság lehetett ez." Valónak vehetjük-e. a nemzeti hiúság mondatja ezt velük? úgy véljük. akár a fal. A hadifortélyt nem tarthatjuk sértőnek. ezt nem rótták volna föl ellenségeiknek. Szorosabb értelemben vett katonai szempontból tehát érthetetlen és megmagyaráz-hatatlan I. valami olyasféle csel. Hangsúlyozzuk. Enélkül.a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél és Bulcsú fogságba estek. A katonai kultúra magas szintjének elérésére éppúgy tetemes idő szükséges. úgyhogy ha akartak volna. a másik oldalról pedig az említett seregek falként vették körül és szorították őket. mégha a balszerencsés körülményeket (felhőszakadás." Képes Krónika: "A magyarok vigyázatlanul jártak el a város vívása közben. az efféle vádaskodás ellentétes úgy a krónikák. felháborítónak. mint a polgári kultúra elsajátítására vagy éppen az évszázadok óta minden ellenállást legázoló szkíta-magyar katonai fölény behozására. mivel egyik oldalról a Lech folyó (amely azon napokban a csatornák jóvoltából csodálatosan megáradt) képezett akadályt. ami szokatlan. rájuk rohama és a városhoz közelebb eső egyik seregüket legyőzé. Szun-ci mondása: A HÁBORÚ A CSALÁS ÚTJÁT JÁRJA. mely ama napokban a patakoktól csodálatosan megáradt. másfelől az említett seregek vették körül őket." Chronica Hungarorum: "És mert a magyarok elővigyázat nélkül csak a város ostromával foglalkoztak. hogy középkori krónikáink egyöntetűen az ellenség gonosz cseléről szólnak s arról. a német és az itáliai sereg váratlanul rohanta meg őket. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. Anonymus: "." Kézai: "Megindulván tehát a császár ulmi udvarából s gyorsan és titokban megérkezvén (anélkül. hogy a magyar felderítők ezt jelentették volna). a német és itáliai sereg váratlanul rájuk rontott. akkor se futhattak volna. akkor sem futhattak volna el. olyasféléről. Tény viszont. amit krónikáink az ellenség gonosz cseléről állítanak? Vagy mindez csupán kitalálás? A fájdalom. hogy a nyugati fél a magyarokat valamilyen módon kelepcébe csalta. Mi lapul háta keserű kifakadások mögött? Sehol máshol nem találunk példát hasonló panaszra. egyfelől ott volt akadályul a Lech folyó. a Lech folyó áradása) is hozzávetjük. Ottó győzelme és a magyarok veresége. A vereség tényén természetesen ez mit sem változtat.. El kell fogadnunk. S aligha holmi bevett hadifortélyról. az érthetetlenbe ütközünk. illetve nem sajátíthatók el egy-két év vagy évtized alatt. ha akarnak. A . miután A MAGYAROK ÁLLÁSÁT ÉS SEREGÉT KIKÉMLELTE. mikor eső esett.Figyelembe kell vennünk azt is.. Az ókori kínai bölcs. idegen volt számukra és erkölcsi érzékükbe ütközött. cselvetésről lehetett szó.

de azt a tudatot is. a jámbor hiedelem. alighanem olyan személyek bevonásával. a fájdalmat kell elviselnie. Több tízezer magyar vitéz fizetett az életével ezért. sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket és rábeszélni őket az általuk előadott és az ellenségnek kedvező terv végrehajtására. A magyarok módfeletti felháborodása az ellenük elkövetett cselfogás miatt csak így válik érthetővé. Hagyományőrző krónikáinkból a jóhiszeműség becsapott áldozatainak méltatlanko-dása csap ki. HŰSÉGES BARÁTAI ÉS OTTÓ CSÁSZÁR ELLENSÉGEI.de nem a történelemből. Iszonyatos árat fizettek a könnyenhivésért. ilymódon következhetett be a két augsburgi magyar sereg pusztulása.jelek arra mutatnak. amely nem számol a titkos erők mindent átható ténykedésével. a veszteséget. szellemileg is felsült és kudarcot szenvedett. félrevezették a végzetesen egyenes gondolkodású s könnyenhivésre mindenkor hajlamos magyarokat. kétszínűen hazudozva. kitörölnék az emberiség tudatából . ha a krónikák jelzéseit hitelesnek tekintjük és szó szerint vesszük. felháborítóan aljas eljárást. S itt is feltételezhetjük titkos ügynökök jelenlétét. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS Bizonyos körök erősen titkolnák a titkos erők minden ténykedését s ha rajtuk múlna. mint a csalás. 4. nem a valóságból. De akit becsapnak. vagyis ez a fogalom arra utal. szándékos megtévesztésnek minősíthető. orránál fogva vezetnek s úgy verik el rajta a port. amelyre az ellenség már felkészült s így az egyértelmű volt a vesztükbe rohanással. annak kétszeresen keserű. hitszegés. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök gátlástalan hazudozásaikkal rábírták őket arra a hadműveletre. Betelt a keserű pohár. akik a magyarok szövetségesének mezében léptek fel s beszélték rá a magyar vezéreket olyan hadmozdulatokra. Mi lehetett az? A lehetőségek mérlegelése nem vezethet másra: hamis ügynökök révén megtévesztették Augsburgnál a magyar sereget. Egyébként az ütközet képe is ezt tanúsítja. holott ezek jelen vannak mindenütt. egyértelműen körmönfont beugratásnak. megcsalatásra utal. hogy Lél és Bulcsú seregét számukra szokatlan eljárással megtévesztették. Mert nem csupán a fizikai kárt. hanem . CSAK MEG KELL RAGADNI A KÍNÁLKOZÓ SZERENCSÉT S TELJESEN ÉSZREVÉTLENÜL VÉGREHAJTHATJÁK A RAJTAÜTÉST. Gondolkodó ember számára nem lehet kétséges: a "gonosz csel" csalásra. amely a halálba vitt és amelyből nem volt többé kiút. A könnyen hivésre alkatuknál fogva mindenkor hajlamos magyarok bedőltek a cselnek. Vagyis tökéletesen álcázott titkos ügynököket küldtek a magyarok táborába és azoknak. a becsapás minősített esete. hogy a Lech-mezei magyar sereggel szemben nem holmi közönséges hadifortélyt alkalmazott az ellenség. halálba rohanással. Így alakul ki a hamis kép. beavatkozását a hadicselekményekbe: nemtelen eszközökkel beugratták. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS sikert ígértek nekik A MAGYAROK RÉGI. csak arra gondolhatunk. becsalták őket a halálos kelepcébe. Fájdalmas minden csapás. .megengedhetetlen. A krónikáink emlegette csel nem más. hogy túljártak az eszén. ITT A NAGYSZERŰ ALKALOM! KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS.szerintük .

hanem a titkos fegyver. országok tönkretétele. Farkasok báránybőrben. A magyarok pedig fájdalmas vereséget szenvedtek Augsburgnál. mindenkire rá lehet-e sütni. váratlan és rendhagyó történt. Még sosem fordult elő. Tények. láthatatlan erők léptek fel. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. A cél könnyű és holtbiztos. Csel ölt cselt. Jót akaró szövetségeseink. A szemek elől elrejtett titkos erő. hogy a magyarok "vigyázatlanul jártak el". valótlannak. 2. nem könnyű elviselni. nyugati valamint északi szláv hódításainak tapasztalatai alapján mindinkább átlátta: a népek legyőzésének. Kaméleonok pompázatos köpenyben. Augsburgnál tehát valami rendkívülinek kellett történnie. a terv ésszerű és áttekinthető. b/ Csapdába csalás. De vajon ebből kiindulva. hogy még az elemi (és kötelező) vigyázást is elmulasztották? Ekképpen történhetett. A vereség váratlansága és ellentmondása a gyakorlatnak.tán szövetségi álarcban . csak a hódítás tényének elkendőzésével. hogy hazabeszél. hogy ekkor meg ekkor. tartós vagy végleges leigázása nyílt úton lehetetlen. leplezésével vihető keresztül. a titkos fegyver a történelem legfőbb mozgatóeszköze. kiagyalt szépítő mesének Köztudott. mikor gazságot emleget? Esetünkben a következőket ajánljuk megfontolásra: 1. itt meg itt kockázatmentesen. A csapás súlyossága. akit elgáncsoltak vagy ellátták a baját.s rávenni őket. itáliai. Ottó eddigi küzdelmei során. Hihetünk nekik. országok megdöntésének leghatékonyabb. tüzérség hiányában egy félszázezer főre becsülhető lovashadsereg a X. Számunkra azért különösen érdekes mindez. Annyira biztosra mentek. észrevétlenül rátörhetnek az ellenségre. Részint ez fejeződik ki abban is. hiszen ez rokonértelmű kifejezése annak. fegyveres erő. ámde a nagytapasztalatú magyar vezérek részéről szinte érthetetlen "elővigyázatlanságot". Ottónak mindinkább a titkos manőverek felé forduló gondolkodására vet némi világot. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS! Beugratásra kiképzett hétpróbás csalóknak varázsigeszerű mondása ez. felbérelt személyek útján sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket . Miként volt elpusztítható sík mezőn. Hivatalosaink mindezt (hazugságnak) minősítik. hogy az ellenség megsemmisített volna egy egész magyar hadsereget (kivéve a tartaléksereget). fájdalmas a vereség. harag és a bosszúállás dühe félreérthetetlenül arra utal. Népek. Hiszékenység méztót csöpögő lépe. koholmánynak. mert I. 3. Jó fél évszázada számos külháborúik során a magyarok nagy fölénye jobbára ellenállhatatlannak bizonyult. hogy az ütközet során valami egészen különleges. hogy meglepték őket. körülmények és krónikák egyaránt azt tükrözik. évszázad viszonyai közepette? Két eshetőség van: a/ Körülkerítés tízszeres túlerővel.A magyarokban felkavarodó mély felháborodás. . legbiztosabb idegen igába görnyesztésének leghatékonyabb módja korántsem a nyílt. Ez magyarázhatná a krónikák által kihangsúlyozott. hogy Augsburgál ez következett be.

Világos az is. Az augsburgi csapda falai csupán színfalak.meg átszövi a történelmi eseményeket. a körülményekkel és az erőviszonyokkal ez semmiképp nem egyeztethető. de olyannak. ezeknek csupán járulékos szerepe lehetett a két sereg megsemmisítésében. miként ez kimutatható. kivált a magyar történelmet. 7. ha a körülzárt erőt (Lehel és Bulcsú seregét) egy hasonlíthatatlanul nagyobb erő zárná közre. 5. nem következhet be Lehel és Bulcsú seregének pusztulása. a felháborítónak ítélt cselszövény. Csalárdságra való utalás azonban sehol sem fordul elő. láthatatlan csapda. nem ad magyarázatot a mély felháborodásra s a harag nemzedékeket átívelő örökségére. 8. szemközt a Nyugat nemzetközi ereiből egybetömörített áttörhetetlen falanxa. még ha csak körvonalaiban is sejlik fel számunkra. Krónikáink következetesen csalárdságról írnak. történelmi kataklizmáink félelmetes sorozata. hátul a megáradt folyó. hogy a külsei csapda félelmetes falai végzetes hatásként csupán akkor érvényesülhetnek. mögött rejtőzik az igazi titok. az mindig vigyázatlan. páncélfala. Lehel és Bulcsú seregét nem ebbe a kétfalú (a nyugati páncélos sereg és a megáradt folyó alkotta) csapdába csalták. Kirekeszthető az okok közül a természeti-környezeti tényezők kizárólagos hatása is. titkos erők kezdeményeztek és irányítottak A megcsalatás mibenlétére tehát biztos fogódzókat nyújtanak a kútforrások. amelyből dézsában zuhog alá Isten megáradt könnye. tüstént átlátjuk. Lapjaikról egyöntetűen kirajzolódik a kép: a magyar sereg a Lech-mezőn valóban csapdahelyzetbe került a szó valóságos értelmében. Rengeteg az elvesztett csata. a csapda alja pedig a felázott talaj sártengere. ilyen erő. titkos erők alattomos működéséről. jóllehet tudjuk. amelybe csüdig süppednek a lovak. amit a láthatatlan. Ne akadjunk el hát a felszínen. Még a csapda teteje is kivehető: a viharfelleges égbolt.4. értesüléseiket pedig kútforrás-okból és az élő szájhagyományból merítik. a titkos erők tevékenysége át. ami ebben a láthatatlan mögöttes zónában zajlik. amelyről lepattogzanak a fáradt nyilak és lesiklanak a kardok pengéi. Mert a látható csapda mögött van egy érzékekkel fel nem fogható. Erről pedig itt nem lehetett szó. legfeljebb egy sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben. 9. Jobbára a lechmezei csata az egyetlen kivétel. Ha csupán környezeti-természeti viszonyok folytán jön létre a csapdahelyzet. hogy Augsburgnál valami rendkívülinek kellett történnie s nem is akármilyen csalárdságnak. Nyugati haditaktikai tényezők döntő szerepét is kizárhatjuk: öt évtized diadalmas magyar külháborúinak páratlan sorozata tanúsítja a magyar hadvezetés utolérhetetlen fölényét. 6. Végiglapozásra ajánljuk a magyar történelem évlapjait. márpedig népünk ugyanúgy igazságkedvelő. Mindez azonban természetesen csupán kerete a drámának. A csapda félelmetes falai is kirajzolódnak előttünk. akit megkörnyékeznek. Mindez egyöntetűén és egyértelműen tanúsítja. akárcsak krónikáink. de az ellenséges sereget is egyaránt sújtja. s e színfalak között. 10. többszörös létszámú nyugati sereg egyszerűen nem létezik. s hogy ez valóban így van. egytől-egyig titkos összeesküvések következménye. További árulkodó jelzést tartalmaznak a magyarok vigyázatlanságáró1 szóló híradások: “vigyázatlanság" ellentett párja a "megkörnyékezés". hatoljunk a kulisszák mögé. ha felfogjuk. csak egy lehetőség marad: a magyar vezéreket . hogy a kedvezőtlenre fordult természeti viszonyok. félrevezetésről. a felhőszakadás nemcsupán a magyar felet. a sár. Nincs szó sehol megcsalatásról. A gonosz csel és csapdába csalás tényének figyelembe vétele nélkül érthetetlenné és megmagyarázhatatlanná válnak a lechmezei események.

hiszen az eddigi összecsapások egy-két kivételtől eltekintve. mint az. agyonverték. akkor és olymódon törtek rájuk. amikor nem védekezhettek. hogy itt minden lépést előre kiszámítottak. beleértve a menekülők elpusztítását is. és merre menekülnek. ha az elmúlt fél évszázad harcai nem a magyar. s ezek a felfegyverzett csoportok máris lesbenálltak. minden eshetőséget gondosan megfontoltak. A csalás itt a lényeg. a magyar sereg teljes tönkreverésében. hűségfogadkozással. Ez a ténykörülmény fényt vet a lechmezei csata előkészítésének titkos háttértényezőire és I. A magyar sereg ugyanis a vészhelyzetre. az ellenséges páncélos csapatok közt mindinkább felaprózódva és felmorzsoltatva. mint a kétségbeesett végső roham. vesztőhelyekké váltak a magyarok útjába eső tartományok. félrevezetés folytán kerültek olyan végzetesen hátrányos helyzetbe. elálltak. megsemmisítésében. magyarok siralomvölgyeivé. arányait is. miként lehetett bizonyos ebben. minden elveszett. mint rászedéssel. Ámde miként tudhatta mindezt előre Ottó. I. hogy Ottónak olyasvalamit kellett tudnia. végveszélyre ráeszmélve. ami eleve bizonyossá tette az augsburgi magyar . És ez a megcsalatás. nem a kedvezőtlen terep. majd hajóra szállva kísérelte meg a hazamenekülést. végeredményét. Egyébként ugyanis Ottó nem rendelhette volna el országnyi területek helyőrségeinek és parasztságának mozgósítását. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök rábeszélésével.. átjárót. noha ezt még akkor sem veheti biztosra. szurdokot elvágtak. Felkészülten vártak rájuk. A menekülés drámája újabb bizonysága a nyugati hadvezetés által előre kidolgozott messzetekintő titkos terveknek. a halálbarohanás és a megkísérelt menekülés. már késő volt.félrevezették. Roppant csapdákká.. a Lechhausen táján fekvő hídtól Augsburgot maga mögött hagyva mintegy Gockingen vonaláig hatolt előre óriási véráldozattal. fegyverbeállítását és kirendelését a megfelelő útvonalakra. csaknem minden esetben a magyarok katonai fölényét igazolták és a magyarok győzelmét hozták? Nincs és nem lehet más magyarázat. Így történt: a csata még le sem zajlott. Álnok szólakokkal. minden lehetséges útvonalat. ha előre s pontosan tudta nemcsak az ütközet kimenetelét. megtévesztették. Ottó titkos terveire. senki sem menekülhetett. nem a kedvezőtlen természeti viszonyok. kelepcébe csalták. s mire a magyarok észbekaptak. szemfényvesztő beugratás nem mehetett végbe másként. Bizonyos volt ebben. hanem vakmerőn előretört és az ellenséges hadseregben nagy pusztítást végezve. még azt is tekintetbe véve. visszahatásait a nyugati hadvezetés felelőtlenül nem vállalhatta. Ezenközben az ütközet külső peremére szorult kisebb egységek az általános öldöklésben szétfutottak. csomópontokra. elárult sereg hősi erőfeszítése már nem érhette el célját. öldöklés közepette visszavonult a hídhoz és további ádáz harcok közepette a sereg maradékával átkelt a hídon. csalatás. hogy kisebb osztagok a csapdából elmenekülhetnek. állig felfegyverzett paraszti csoportok várták felkészülten az életüket menteni akaró magyarokat. elzárva a magyarok menekülésének esetleges útvonalait. nem adta meg magát a sorsnak. Ottó csak abban az esetben számolhatott ezzel. ámde a kijátszott. hanem a német katonai erő abszolút fölényét bizonyítják. ilyen nagyarányú vaklárma kockázatát. elárulván. Ottó parancsára fegyverbe állították messzi tartományok lakosságát. annak. amelyből nem volt menekvés. de a magyar hadsereg megsemmisítésének módját. a tábornak az elrejtőzött ellenség torkába helyezésére. Ottó messze előretekintő tervei alapján a tartományok riasztott lakosai előre elzárták a menekülés minden útját. Ámde nem volt semerre menekülés. őrzetlenül hagyására s alighanem a folyóátkelés áldatlan körülményeinek legkedvezőtlenebb beállítására. s a kimerült harcosokat hirtelen körülkapták és irgalom nélkül lekaszabolták. így hát Lehel és Bulcsú visszavonulót fúvatott és szüntelen bajvívás. nem maradt más. hogy Ottó bizonyos volt a győzelemben. hamis esküvéssel bírhatták rá a magyar vezéreket az "elővigyázatlanságra".

titkos fegyverek bevetéséről lehetett szó. Meglehet. "Nem volt a világon semmijük. 2. Hogy tűrték volna mindezt békén. gonosz cselről szóló adatai. csapdába csalásról. ha sérelem esett rajtuk" . Csalárdsággal diadalmaskodtak rajtuk. Következésképp csak titkos eszközök alkalmazásáról. s ami (a kor magyar felfogása szerint) ellentétben állt a vitézi erkölccsel. ami kétségkívül népikatonai szájhagyományokból szivárgott a krónikákba. 3. akárha bűnözők volnának. És mindezt megtetézte. következésképp. bitófára húzatta. A nemzet tudatán égő seb volt már az is. A régi magyarok legyőzhetetlenségük tudatában szégyennek és tűrhetetlennek ítélték a csatában elszenvedett vereséget is. Lehelt és Bulcsút szégyenletes módon. 5. hanem olyasféle csalárdságra. ami elfogadhatatlan vagy legalábbis szokatlan volt a tizedik századi magyar hadviselés számára. hogy őseink minden további nélkül eltűrték ezt a valóban arcpirító megaláztatást. kudarcnak.sereg katasztrófáját. csapásnak. hogy ezek a megállapítások nem holmi szokásos. hogy a vereséget magyar részről elkövetett hibák. hogy az ellenség győzelmével visszaélve megengedhetetlen eszközöket használt a fogságába esett magyarokkal szemben és a két sereg vezéreit. Az általános hadiszokás ellenére az elfogott magyar vitézeket lemészárolták. minden ellenünk elkövetett gaztettet. ELTŰRHETTÉK-E A MAGYAROK AZ ELSZENVEDETT SÉRELMEKET? Érték-e sérelmek őket? 1. Márpedig Augsburgnál nem egyszerű csatavesztés történt. amely ellen az egész nemzetnek össze kell fognia és vissza kell vágnia. Kézenfekvő az is. azt állítják. természeti csapások és az ellenség csele együttesen idézte elő. hogy .tanúskodik a Névtelen jegyző. Oktalanság tagadni tények és krónikások ellenében. meghunyászkodva a régi magyarok? Akik hiteles középkori krónikáink beszámolói ellenére letagadják a visszatorlás tényét. tényekkel és azok rovására érvényesült. hogy ilymódon fölülkerekedhet rajtuk. úgy mi magunk is tűrjünk el békén és keresztényi alázattal minden megaláztatást. megszégyenítésnek. s ha ők eltűrtek. Következtetésünkkel egybevágnak a középkori krónikáknak a csalárdságról. hogy ez vezetett az augsburgi vereséghez s ez szolgáltatott okot ahhoz a mély felháborodáshoz. közismert és a magyarok által is sűrűn alkalmazott hadicselre vonatkoznak. hogy ez a valami nem a felvonultatott szövetséges nyugati katonai erő volt csupán. Elfogott vezéreiket a hadijog megcsúfolásával felakasztották. mindent eltűrtek. Sérelmeket a szkíta magyarság sohasem tűrt el és sohasem bocsátott meg. tán akaratlanul. S szilárdan feltehető az is. De sérelmes volt a régi magyarok számára maga a vereség is. Ottó semmiképpen sem remélhette különféle népekből összeszedett zagyva hadával a magyarok katonai fölényének kiegyenlítését s azt semmi esetre sem. amit ne tettek volna kockára. azok.

El járásuk a következő. Egyikük (K. Botond vezette sereg vitézeinek helytállása. részrehajlók a magyarok javára. hogy visszavágtak az Augsburgnál elszenvedett csapásért. az gondatlanul jár el. mindent egy lapra tesz fel. csupán afféle szerkesztmények. Tisztában is van mindenki ezzel. felelőtlen hazárdjátékot folytat. Szüntelenül azt kell hangoztatni. ami kudarcot.a "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" elve a hitelvek között szépen hangzó tanítás. gyászt. megbízhatatlanok. Gy. Középkori krónikáink arról számolnak be. hogy nemzeti hagyománykincsünk e legfontosabb letéteményesei — hiteltelenek. tények és . minden túlzás nélkül hőskölteménybe illő. aki valamicskét is hallott a hadviselésről. hogy Zsolt (Zulta) három sereg élén három vezért küldött Alemannia. eltorzítják. reménytelenséget sugall. A harmadik. hogy a bűnösök üldözik áldozataikat. A három sereg közül kettő Augsburgnál elvérzett. Hogyan s mint? Tudományos köpenyben. Torzítók vádolnak torzítással. évszázadok szentesítette igaz történeti kútforrásokat. hamisítók hamisítással. Megfeledkezni erről sült őrültség. azt állítja. regényes elbeszélések. Eképpen a hadviselés elemi elveinek. Következésképp a magyarok. és mi tán meg is bocsátanánk. Sebaj! Meg kell hazudtolni őket. meghamisítják a történelmet. sem tűrhették volna el visszatorlás nélkül az őket ért sérelmeket. Tartaléknak tehát Augsburgnál is kellett lennie. hiteltelenek hiteltelenséggel feltétlen hitelű. ahogy visszavágtak. a dicsőség elsikkad. Aki hadat viselvén nem gondoskodik tartalékról. A HAZUGSÁG HATALMA AZ IGAZSÁG TRÓNFOSZTÁSA. illetve Bajorország ellen. még ha akarják. Ellenhistorikusaink tollán azonban a siker. Évszázadunk különös jelensége. az a mód. KÉT MAGYAR HADSEREG VOLT-E AUGSBURGNÁL AVAGY HÁROM? Anonymus nem hagy kétséget aziránt. bukást. amit mások követtek el ellenünk. CÉLJA AZ IGAZSÁG MEGSEMMISÍTÉSE. 6.) minden ok és alap nélkül meghazudtolva a krónikák hiteles állításait. Volt is. csupán azt hagyják meg. nem volt harmadik magyar sereg. koholmányok. Létfontosságú elv a tartalékról való gondoskodás elve. követelményeinek tökéletes nemismerését árulja el. nem is valóságos krónikák. tagadván a harmadik magyar sereg létét. de nekünk még azt se bocsátják meg.

mikor "a magyar sereget" jelöli meg a vereség elszenvedőjeként. lehetséges-e.krónikák tanúskodnak arról. s amelyet a német tartományok ellen indult magyar sereg tartalékának tekinthetünk. A harmadik magyar seregrész azonban. hanem annak csupán egy töredéke. a Lehelé és Bulcsúé harcba bocsátkozott a nyugati csapatokkal. a harmadik magyar seregrész. végeredményének képét a visszájára fordítják. hogy a magyarok nem vágtak vissza? 7. A hadászati tartalékot természetesen nem célszerű dobraütni s az ellenség szeme elé rakni. Bulcsú és Kölpény fia Botond. Mert itt nem "a magyar sereg". hogy a magyarok ott helyben visszavágtak a Lech-mezőn történtekért. a tartaléksereg vezére kiválóan oldotta meg feladatát.) Győrffy György állítása pontatlan. Kölpény fia Botond . nem a középponti magyar haderő egésze bocsátkozott harcba a szövetséges nyugati haderővel. mert ezidáig még senkinek sem sikerült ezt (mellébeszélések és köntörfalazások nélkül) értelmesen megválaszolni. Valójában már az is durva torzítás.írja Győrffy György (A Magyarság elődei 16. elnyelésével az ütközet lefolyásának. Augsburgnál sült el a középkori germán csodafegyver. s az ellenségnek hírszerzői révén sem sikerült tudomást szerezni az erdőben elrejtőzött tartalékseregről. A harmadik sereg (minden eshetőségre készen) a közeli erdőségekben húzódott meg. Tekintsük át a történteket. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI MIÉRT MARADTAK EL A TÁMADÁSOK? Mint láttuk. fontoljuk meg. Győrffy Györgynek a "megsemmisítő vereségre" vonatkozó megjegyzése sem áll. A három seregrész parancsnokai Lél. de három. Lehelé és Bulcsúé. amelynek ez a befejező szakasza. amelynek Kölpény fia Botond volt a vezére. a harmadik magyar sereg. s ennek lenyesésével. Krónikáink feltétlen hitelű beszámolói és a történeti tények vizsgálata egyaránt arról tanúskodik. A néma sereg nem mozdult. az ütközetnek ezt a döntő fontosságú zárószakaszát elhallgatják és eltagadják az ütközettől. a Lech mezején megsemmisítő vereséget mért a magyar seregre" . amely megváltoztatta a világ és a magyar történelem folyását és megbuktatta a magyar nagyhatalmat. Botond. hanem annak két seregrésze csupán. "Ottó király egyesített serege Augsburg mellett. Örömmámorban úsztak a győztesek. 2 / A magyarok haditerve szerint a két első seregrész. ha a magyar visszavágást. hivatalos vélekedések szerint az augsburgi vereség volt az ok. Már ez a körülmény is jelzi. s még csak nem is az ekkor német területen tartózkodó valamennyi harci egység. De mi volt ez a rejtelmes csodafegyver? Miként dönthette romba egyetlen ütközet a magyar világhatalmat? Senki ne kérdezze. 1/ Augsburg körzetében akkor egy három seregrészből álló magyar hadsereg tanyázott. hogy Augsburgnál nem két magyar sereg volt. De még mielőtt továbbpergetnénk a fejleményeket és rátérnénk a kordokumentumok vizsgálatára.

vezérlete alatt minden eshetőséggel számolva tartalékba húzódott s magát mintegy láthatatlanná téve egy környéki erdőségben rejtőzött el. hogy ebben az időközben szüneteltek a magyar kültámadások. 6/ Némelyek ezt a tizennyolc évet döntő bizonyságul hozzák fel annak igazolására.krónikáink hiteles tudósításai szerint még a következő egy-két évben is folytak s csak az augsburgi vereségért való visszavágások után szűntek meg. valamint a Keletrómai birodalom elleni támadások szűkre zárják azt az időközt. s tekintsük a szünetelés időtartamát ilymódon tizennyolc évnek. 4 / A győzelmi mámorban hazatérőben levő germán egységeket. akiknek a jelek szerint sejtelme sem volt a harmadik magyar sereg létezéséről. Némelyek érvül hozzák fel. Néhány apró. 3/ Lehel és Bulcsú hadseregét I. A krónikák szerint ez a sereg. 2/ Továbbá alig pár év (némelyek szerint 10-15. Botond serege útközben megtámadta és javarészt megsemmisítette. hogy Augsburgnál a magyar haderő katasztrofális és helyrehozhatatlan. 5 / Az augsburgi csata tehát két etapból. hogy az ütközetet követően a kifelé irányuló magyar hadműveletek ("kalandozások") megszűntek. de figyelemreméltó tényt kell ellenvetésül felhoznunk. b/ a magyar tartaléksereg támadása a győzelmes germán sereg szétverésével. Valójában az augsburgi csata és Géza trónralépését elválasztó 18 évi időközben beálló támadási szünetet tizenhat vagy éppenséggel hat-tíz esztendőre csökkenthetjük. Ezt egy állítólag megsemmisítő vereséget szenvedett s a Nyugattal szemben tehetetlenné vált ország semmi esetre sem kockáztathatta meg. Ottó császár csapdába csalta és zömében megsemmisítette. 6/ Az augsburgi csata e két hadicselekmény lezajlásával fejeződött be. 1/ A nyugat elleni magyar (megtorló) katonai támadások . 5/ Vegyük azonban úgy. 4 / A magyar megtorló hadjáratok. illetve húszezer németet koncolt fel. az egész magyarság sorsát végképpen eldöntő vereséget szenvedett. megtorlásul társaik kivégzéséért nyolc-. 3/ A Keletrómai birodalom elleni támadások nyilvánvalóan kihívást jelentenek s azt a veszélyt idézik elő. mások szerint alig két-három év) elteltével folytatódnak a sikeres magyar katonai támadások Konstantinápoly ellen. amíg a magyar támadások szüneteltek. két hadicselekményből állt: a/ nyílt fegyveres összecsapás Lél és Bulcsú seregrészének vereségével. . s ezek egymástól nem szigetelhetők el az ütközet képének valótlanná torzítása nélkül. hogy Konstantinápoly összefog a Nyugattal a magyarok ellen.

kihagyó önvédelem és belső meghasonlás. melyik a halált? Lehetséges. Ilymódon aztán mindinkább kiütköztek a belső bajok. De haladjunk tovább az eddigi vonalon.7/ A mesterséges torzítás ténye már ebből is megállapítható. Kiaknázta-e a külső-belső bajokat az ellenség? A nemzet e beállítás szerint mélységesen meghasonlott. századi magyarság rablásból szerezte a létfenntartásához szükséges elemeket. Csalogató körülmények az ellenség számára: szétzúzott katonai erő. az alkalmazkodást követelték? Lehetséges. b/ Ugyancsak krónikáink szerint Szászország. rablóhadjáratok" (kényszerű) leállításával a nemzet önfenntartása is veszélybe került. 8/ Géza trónralépése után pedig Magyarországon olyan változások kezdődtek nevezetesen az Ottó császárral megindult "béketárgyalások" -. akik végét akarták vetni a vérontásnak? S velük szemben álltak a harckedvelők. évi itáliai hadjáratot követően krónikáink bizonysága szerint a magyar támadások "tíz esztendeig nyugodtak". zsákmányra éhes vezetők és kalandszomjas harcosok? Lehet-e így nézni az eseményeket? Aranyra éhes keselyűk viaskodásaként felfogni az elhatalmasodó végzetet? S a másik tábor? A meghunyászkodást hirdette. szünetelésekkel. Thüringia stb. a múltakon okulva kereste a kiutat? Ez a tábor . hogy a másik tábor a jövőre függesztette a szemét s a múltakon töprengve. ez az átmeneti szünetelés semmit sem bizonyít. a feltétlen önmegadást. Némelyek szerint a "kalandozó. engedve minden fenyegetésnek és követelésnek? A mindenáron való kiegyezést. a hivatalos beállítás szerint. jelentősebb kihagyásokkal. hogy így történt s ez volt a bajok oka? Vagy csupán a külső behatolás táplálta árulás szállt szembe a hűséggel? Voltak..a fejlett földművelés feltalálója! . két fele farkasszemet nézett egymással. a jövőt. e derék tollforgatók szerint ugyanis a X. megalkuvást? Gyáván kerülve a szembeszállást.a földműveléshez és egyáltalán a termeléshez (sokévezredes ittléte során nem volt alkalma ipara. Melyik fél képviselte az életet. A támadások Augsburg utáni szünetelésére épülő érvek tehát értéktelenek. c/ Merseburg után kilenc esztendeig szüneteltek a támadások. zsákmányszerző. Az állítólagos tönkreverettetést belső bajok kísérték. feldúlása után "tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból". kereskedelme kifejlesztésére!).. Így például a/ a 907. a válságjelenségek. A magyar külháborúk ugyanis már korábban is rendszertelen ritmusban folytak. a megalkuvást. amelyek diplomáciailag és más módokon is kizárták az újabb támadások lehetőségét. nem értvén .

Egy ilyen megsemmisítő vereségre múlhatatlanul szükség volt. a hatalmas Magyarországot előbb porba kellett sújtani ahhoz. azokért sem. s hogy megmagyarázhatóvá váljék. és egyetlen fegyveres támadást sem intéztek Magyarország ellen s ezt még csak meg sem kísérelték? MI AZ OKA A NYUGATI TÁMADÁSOK TELJES HIÁNYÁNAK? Ne akarják elhitetni. Miért késlekedett hát ezzel a mindent elsöprőnek beállított győzelem után? Miért nem merészkedett a magyar határnak még a közelébe sem? Olyan ténykörülmény ez. hogy kegyből tették ezt. s netán tudatosan mellőzték ezt manipulációs céljaik érdekében. következésképp egyetlen ütközet nem döntheti el a háború sorsát. ahogy állítják. "Ha a háború egyetlen döntésből vagy egyidejű döntések sorozatából állana. hanem az. hogy I. úgy valótlannak bizonyul mindaz. abba a SÖTÉT SZELLEMHADSEREGBE. az álarcos bujtogatás tényeibe ütközünk. porrá zúzta a magyar katonai nagyhatalmat és Magyarországot kiszolgáltatta ellenségei kénye-kedvének. Elképesztő és lesújtó. végkimenetelét. mikor a sikerre a legcsekélyebb esély ígérkezik. mint külső erők titkos bujtogatására? Vagyis akaratlanul is. Clausewitz szerint a háború nem egyetlen fegyveres összecsapásból áll. a további kitöréseket követelve a nemzet sírját ássák (amazok szerint)? Lehet. összefogni bárkivel. amely ekkoriban ELÁRASZTOTTA A PUSZTULÁSRA SZÁNT SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT. hogy szétzúzza a magyar nagyhatalmat.43. Mert a tények ismeretében a leghalványabb kétség sem férhet ahhoz.nem ad vért aranyért cserébe. Ottó császár és szövetségesei közel két évtizeden át . s kész összefogni az ördöggel is. Ha ugyanis az augsburgi vereség semmiképpen sem dönthette el a magyar-német háborút. emberségből nem támadtak. Géza trónralépéséig ." (Clausewitz. úgy volt. hogy I. Ámde ha így volt. magyar életet. Tegyük föl. hogy amazok hatalmát összetörje? Vasöklű. amit ezzel kapcsolatban összehordtak.955-től 973-ig. hogy megmenthető legyen. a belső "pogány"-ellenesekkel. hogy folytatták-e vagy sem támadó külháborüikat a magyarok. hogy némelyek nem voltak képesek ennek az elemi igazságnak a felismerésére.) Vagyis az augsburgi ütközet semmiképpen sem dönthette s nem is döntötte el a magyarnémet háború sorsát. s a Lech-mezei vereség Magyarország teljes katonai leveretését eredményezte. Carl von: A háborúról I. Európával. Nem az a kérdés tehát. mi történt ott. amely visszavilágít az augsburgi eseményekre. ha kell.kerülték Magyarországot. miért lapítottak az állítólag mindent eldöntő győzelem utána nyugatiak? A jeles hadtörténeti író. akik a harcot. félreérthetetlenül jelezve. ellenállhatatlanul a titkos térítésbe. s alapjában hamis az az . nem ad diadalért drága életet. A korszak történetének megmásítói makacsul hangoztatják: az augsburgi ütközet mindent eldöntött. vaskezű fejedelmet követelt az idő? S ezt a hivatást töltötte be tán Géza. hogy ez a fél kész összebékülni a germánsággal. majd fia. mint macska a forró kását. ami a továbbiakban történt vele. István? Elképzelhető mindez? Elképzelhető-e másként. minden előkészületnek szükségszerűen a végletekre kellene irányulnia. mi a magyarázata. Ottó habozás és késedelem nélkül rátör az országra abban a pillanatban.

továbbá a "kereszténység felvételére" és a nyugati feudális társadalmi szerkezet átvételére. MIÉRT NEM ÉLT A KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGGEL? Nem kétséges. a magyarok elleni nagy támadás elmulasztása nem varrható sem I. A TÁMADÁS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZTETÉST VONHATUNK LE. Ottó ezt világosan átlátta. HOGY AUGSBURGOT KÖVETŐEN AZ ÁLLÍTÓLAG MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET ARATOTT NÉMET FÉL SEM KÍSÉRELT MEG SEMMIFÉLE TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAROK ELLEN. hogy e vereség miatt kényszerültek a magyarok a "rablóhad járatoknak. kalandozásoknak" bélyegzett nyugati hadjáratok feladására s ennek következtében az egész magyar társadalmi struktúra gyökeres átalakítására. oktalanságból maradt el a nagy csapás. MIÉRT NEM AKNÁZTA KI A NYUGATI HADVEZETÉS A "MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET" AZ EURÓPÁT FÉL ÉVSZÁZADA NYOMÁS ALATT TARTÓ MAGYAR KATONAI ERŐ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE? MIÉRT NEM INTÉZETT PUSZTÍTÓ TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ELLEN? MIÉRT NEM ZÚZTA SZÉT A NYUGAT FÉLELMETES MUMUSÁT. EZ AZ OKA. független Magyarországot.indok. HOGY AUGSBURG SEMMIT SEM DÖNTÖTT EL. MERT NEM VOLT SEMMILYEN LEHETŐSÉGE . TÉNYÉBŐL ELLENTÉTES AZ AUGSBURGI ÖSSZECSAPÁS A TITKOS ERŐK BEVETÉSE ÉS A SZERENCSÉS RÉSZSIKER ELLENÉRE ARRÓL GYŐZTE MEG OTTÓ CSÁSZÁRT. MI TÖBB. Ottó császár. illetve a nyugati haderő tizennyolc éven át. Clausewitz e tételének fényében mindez hamis. hamis elképzeléseik indokolásaként. AMELY LELEPLEZI AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜLI SANDA MISZTIFIKÁCIÓKAT. tévtannak bizonyul. sem a nyugati titkos vezérkar nyakába. HOGY I. anélkül. Változatlanul felmerül hát a kérdés: Miért ült veszteg (ebben a vonatkozásban) a német.akik e hamis elmélet szerint augsburgi győzelmük folytán döntő katonai fölénybe kerültek a magyarsággal szemben gyarmatosítsák a hatalmas. MERT AMIT A LECH-MEZEI NAGY GYŐZELEMRŐL (ILLETVE VERESÉGRŐL) A HAZUGSÁGAPOSTOLOK EGY ÉVEZREDE HIRDETNEK. OTTÓ AZÉRT NEM TÁMADOTT. OTTÓ AUGSBURG UTÁN KERÜLTE A MAGYAROK-KAL VALÓ NYÍLT KATONAI ÜTKÖZÉSEKET ÉS A TITKOS ERŐK. hogy a nyugati hatalmak . HOGY A MAGYAROK KATONAILAG LEGYŐZHETETLENEK ÉS A VELÜK VALÓ MEGMÉRKŐZÉS KILÁTÁSAI REMÉNYTELENEK. TELJESEN ELHALLGATJÁK AZONBAN AZT A TÉNYT. hogy csak kísérletet is tett volna Magyarország megtámadására? Ellenhistorikusaink szüntelenül azt hangoztatják. SZEMFÉNYVESZTŐ KOHOLMÁNY. MERŐ CÉLZATOS TORZÍTÁS. Nem jámborságból. HOGY A KATONAI ESZKÖZÖK A MAGYAROK ELLEN HATÁSTALANOK. illetve arra. MÉGPEDIG AZÉRT NEM. HACSAK AZT NEM. Ottó császárnak nem volt forróbb óhajtása a magyarokkal való leszámolásnál. EZ PEDIG PERDÖNTŐ ADAT. AZ "ÖTÖDIK . hiszen I. hogy Augsburg után megszűntek a nyugat felé irányuló magyar katonai csapások.SEMMILYEN ESHETŐSÉGE A SIKERRE. tendenciózus állításnak. A nagy hazugság egyik legfőbb leleplező ténye ez. I. JELEZVE.

HADOSZLOP" BEVETÉSE ÚTJÁN KERESTE A MEGOLDÁST. A MAGYAROK LEGYŐZÉSÉNEK ESHETŐSÉGEIT. csupán egy ütközet volt a sok közül. Itt azonban. Vagyis a lechmezei csatát követő közel két évtizedes Magyarországgal szembeni nyugati katonai passzivitás és a titkos nemzetközi összeesküvésre való átváltás tanúsítja a legfényesebben. gyors magyar támadások tagadhatatlan sikerességük ellenére óriási áldozatokkal. mi több.ezt a tanulságot vonta le az augsburgi ütközetből. nemhogy potenciális életerejét megtörte volna. amely csaknem átláthatatlan vakhomályba burkolja a történelemformáló titkos erők tevékenységét.saját területükön. keményen visszavágva. HOGY a lechmezei ütközet után . könnyűszerrel kiigazíthatta. A LEGFŐBB TANULSÁGOT AZONBAN A MAGYAR KATONAI ÉS ÁLLAMVEZETÉS ELMULASZTOTTA: NEM SZÁMOLT AZZAL. D/ Kérdésessé vált az efféle kifelé irányuló hadműveletek értelme. támadó hadjáratok körülményei megnehezedtek. a lechmezei csatát) még tovább fokozódtak és már-már egyértelművé váltak az ország vércsapoltatásával. MIKÉNT EZT A FEJLEMÉNYEK FÉLREÉRTHETETLENÜL TANÚSÍTJÁK. mint ahogy vissza is vágott az elszenvedett csapásért. de ezt a csorbát a nemzet. ennél a pontnál okfejtésünk beleütközik a titkos erőket szükségszerűen mindenütt kísérő. amely ekkor még Európa vezető hatalma volt. fokozottabb résenléte következtében (l. a véráldozatok az ellenfelek jobb felkészülése. E/ Ezért a magyar katonai vezetés átmenetileg szüneteltette. Fentieket igazolják a történeti tények: az augsburgi vereség nem törte meg a magyarság katonai erejét. De a német tanulságból a magyar hadvezetés is levonta a szükséges tanulságokat. csatavesztés. A/ A kifelé irányuló. vereség. amely fájdalmas volt ugyan. valóságtorzító hazugsághadjáratba. jóvátehette. B/ A magyar seregek. s nem változtatta meg az addigi erőviszonyokat. Ottó császár éleslátásának bizonyságaként . sem Magyarország hatalmi helyzetében. C/ A külországok ellen vezetett rajtaütésszerű. seregrészek vezetésében a túlzott magabiztosság. Nem lehet kétséges.A TITKOS ERŐK VESZIK ÁT AZ ESEMÉNYEK IRÁNYÍTÁSÁT.egy-két kivételtől eltekintve minden ütközetben elbuktak. hogy ez az ütközet nem volt semmiféle történelmi sarokpont és nem idézett elő semmilyen fordulatot sem a magyar-német viszonyban. véráldozatokkal jártak. A nyugatiak . német részről megerősítette a magyarok katonai legyőzhetetlenségének hitét.ami nyugati részről is óriási. A TÖRTÉNELMI ERŐK ÜTKÖZÉSÉNEK EZ A SÍKJA .TERRA INCOGNITA (ISMERETLEN TERÜLET) MARADT (MINDMÁIG HATÓAN) A MAGYAR GONDOLKODÁS SZÁMÁRA. hogy erre minden lehetősége megvolt. immár az elviselhetetlenség szintjéig menő véráldozattal járt . A Nyugat a magyar harcmodor gondos tanulmányozása révén hatásosabb védekezési módozatokat alakított ki.VÉGZETTELJESEN . felületesség és vigyázatlanság jelei mutatkoztak. fél évszázadon át . Mégis megmaradtak. Hogy buktak volna el a magyarok egyetlen ütközetben? . illetve korlátozta a katonai kirajzásokat.

OTTÓ CSÁSZÁR GONDJAI A magyarokat tehát letarolták. Óriási győzelmet aratott. Azonban némelyek azt mondják. a magyarok minden eddiginél pusztítóbb rohamai zúdulnak majd a Nyugatra. mit ér a titkos erőkkel és szerencsével kicsikart részleges győzelem. Ottónak azonban az első mámorból felocsúdva minden oka megvolt a komor töprengésre. mikor Magyarország még a keletrómai birodalommal és Németországgal volt határos. mint eddig soha még. Botond a kiáradó (offenzív) magyar életerő diadalmas megtestesüléseként hajtotta végre nevezetes haditettét: bevágta bárdját Konstantinápoly érckapujába. szertelen túlértékelése tehát nem értékelhető másként. hogy . Ő tudta legjobban. ellenállhatatlan vitézségéről tanúskodó mondát. Az augsburgi csapdával és magyarmészárlással csak olajat öntöttek a tűzre. hogy a kereszténységre térítést mintegy kényszerű és elkerülhetetlen szükségszerűségnek tüntesse fel. roskadozni érezte. következményeit szeme elől gondosan eltakarták. félelmetes jelek megsokasodtak s ő elég élesen látott ahhoz. hogy a maga igazi mivoltában fogja fel a helyzetet. túlfestve a sikert. a X.Az augsburgi vereség misztifikálása. de a baljós. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. A Nyugat beledöbbent ebbe a hírbe és felujjongott. hogy az még a kereszténységre térítés előtt. A magyar visszacsapás árnyaitól már trónját is ingadozni. félelmetes vészkorszak fenyeget. s bénítólag hatnak.2. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. század második harmadába vezet vissza. 8. a győzelmes támadó külháborúk korába. A rejtekéből előkerült és a mit sem sejtő nemzetközi hadra rárohanó magyarokat akárha a bosszúálló Isten szabadította volna rájuk. Új fegyvert kellett találni a magyarok ellen. Az öldöklés fúriái elszabadultak a Lech-mezőn és végeztek Lél és Bulcsú több tízezer főnyi lovashadseregével. városégetésnek már nem szab határt semminemű mértéktartó belátás és érzelem. Új. Botond seregének váratlan visszacsapása nemcsak győzelemittas seregét dúlta szét. hatalmáról. Váratlan és érthetetlen fejlemény. ahol az öldöklésnek. mint a tények meghamisítására irányuló tudatos mesterkedésnek. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI . és ezek olyan vandál kegyetlenséggel öldökölték le foglyaik ezreit és dúlták végig tartományait. Anonymus kissé mentegetődzve adja elő ezt a magyarság hajdani nagyságáról. az ősvallás időszakában keletkezett. hogy bosszút álljanak véreikért és a gyalázatos halálra adott magyar vezérekért. aminek célja. Az efféle ködösítések vakfoltokat teremtenek a nemzeti gondolkodásban. amelynek hátulütőit. mint minden érvényesnek látszó hazugság. "EGÉSZEN KONSTANTINÁPOLYIG MENTEK ŐK" Botond közismert mondája a magyar hőskorba. de lelki nyugalmát is. A Botond seregétől kapott váratlan csapásba belenyögött és belesápadt. 9. I. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. Ottó szeme előtt felködlött egy új és minden eddiginél iszonyúbb vészkorszak rémképe. tekintve. "Háborúikat és egyes hőstetteiket.

Nincs két Botondunk. sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. Botondunk ugyanis az augsburgi tartaléksereg vezére volt. de többszörösen visszavágott s háromszorosan is megtorolta a magyarokon esett sérelmeket -. Másutt ne is keressük a nyomát. ilyen hőse lehet s nemzeti pantheonjának központi helyére állítaná. köztudatából. s amelynek képtelenül hazug ürügyéül a valójában jelentéktelen lechmezei kudarcot használták fel. szándékának és érdekérvényesítésének. semmint beszélni róla. a sokat támadott Anonymus számol be ragyogó haditetteiről. amely kívül maradt az augsburgi csapdán s társai pusztulásának láttán fölbőszülve bosszút állt elesett társaiért. akárcsak holmi bűnös személyé. istenét.márpedig Botond vezér nem is egyszer. könyékig összetenné a kezét és körültáncolná még a nemlétező fa árnyékát is. sőt még csak a neve sem került sehol megemlítésre. csak az. Minek az nekünk? Némelyek még az egy Botondot is sokallják. noha bőséggel volna okunk megemlékezni róla. hogy az augsburgi ütközet mindent eldöntött. katonailag védtelenné tette és kiszolgáltatta az országot ellenségeinek s Magyarországot csak a kereszténység menthette meg. Botond vezér és seregének léte. amilyen nekünk e tömény feledésbe fojtott Botond vezér. tisztánlátásának megrontására tákoltak össze annak a nemzettragédiának az eltussolására. aki egy nemzedékkel korábban élt s föltehető. azé a harmadik seregé. szabadságát. mindent megtagadva csatlakozik a Nyugathoz és aláveti s kitárja magát a Nyugat minden törekvésének. amelyet a magyar nép bódítására. ezért sújtotta agyonhallgatás. szokáshagyományait. mert már többi középkori kritikánk is hallgatással mellőzi. megpecsételte a magyarság sorsát. kitörölték a nemzet emlékezetéből. agyonhallgatás. Egyedül Anonymus. Mi bűne lehetett Botond vezérnek? Megbocsáthatatlan nagy bűne." 10. Erről a másik Botondról. vitézi hőstetteiről. hogy neki ilyen őse. hősi tettei halomra döntik a hazugságoknak ezt az eget csúfoló gigantikus hodályát. hogy tetteivel. AZ AGYONHALLGATOTT MÁSIK BOTOND E képzeletmozgató ősvalláskori monda árnyékába vetve. Elnyelték. Más nemzet. ezért kellett őt közel egy ezredévre kitörölni a nemzet emlékezetéből. amelyet titkos erők Géza és István uralma alatta magyar faj ellen elkövettek. ha ilyen hőse találtatna.egészen Konstantinápolyig mentek ők. Gondoljuk csak el: útjában állt a hazugságnak. elpalástolására. ha áttér a kereszténységre és történelmét. akinek nevéhez folt tapad s inkább illik hallgatni. Ebben áll Botond vezér bűne. de már puszta létével is aláaknázza és porbadöntéssel fenyegeti azt az ezer éve összeeszkábált s azóta toldozott-foldozott hazugságfelhő-kakukkvárat. Sehol sem hallunk ennek a másik Botondnak viselt dolgairól. Ezért irtották ki Kölpény fia Botond vezért és seregét agyonhallgatással mindenestül. hogy apja volt a Konstantinápolynál hírt szerzett Botondnak. semmit sem tudunk. mellébeszélés és hazudozás nehéz ködpalástja alól egy másik hősmonda és egy másik Botond sejlik fel. s ha létezett ez a harmadik magyar sereg és visszavágott a Lech-mezőn történtekért . Ha ugyanis ő létezett s az augsburgi magyar tartaléksereg vezére volt. . úgy nevetséges arról fecsegni.

Megvárják. a tartaléksereg őrizte húszezer foglyot kardélre hányják.mint Kézai tudósít erről – "a sereg nagyobbik részét. Örömteli önfeledtségben. Pánikot keltve. ez tette legyőzhetetlenné Árpád és az Árpád utáni időszak magyarjait. hogy a veszedelemben maradt résznek segítségére legyenek. váratlanul rontottak elő és meglepetésszerűen rácsaptak a már-már győzelmét ünnepelni kezdő nyugati seregre." Valósággal hősénekbe illő Botond tartalékseregének a régi magyarokra olyigen jellemző halálmegvető küzdelme a túlerejű ellenséggel szemben: "Mint sebzett oroszlánok. Ez tette az ókor szkítáit Ázsia és Európa uraivá. mert felfogásuk szerint a legnagyobb öröm és dicsőség halni a hazáért. akkor . bátran és emberül helytállottak. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. hozzáértést igénylő feladatát. bosszúvágytól felajzva a távozó nyugati sereg nyomába erednek. mert a magyarok nyilaikkal . mi történt társaikkal. Botondnak tökéletesen sikerült megoldania a rejtőzés és észrevétlenül maradás nagy körültekintést. míg a nemzetközi sereg hazatérőben széttagolódik. mikor látták. Aki tartalék nélkül visel háborút. "Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz.Lássuk hát Kölpény fia Botond vezérnek és seregének tetteit Névtelen Jegyzőnk megvilágításában. hanem mindenképpen rajta voltak. Egymást nem hagyták el. Midőn vágtatva utolérte a mezőn. diadalmasabban győzték le. amelyik a Rajna felé igyekezett. az rögtön egybetömörült. majd Kölpény fia Botond vezérletével. mégis legyőzőiket erősebben. sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le. És noha le voltak győzve." Névtelen Jegyzőnknek ez a leírása tökéletesen egybevág mindazzal. velőtrázó Huj-huj-haj! ordítással rohantak a legöldöklőbb csatába. Az Augsburg környéki erdőkben megfészkelt harmadik sereget a magyarok titkos cselének is tekinthetjük. Mert teljesen bizonyosra vehető. üldözőbe vette. hogy a magyarok. Anonymus tudósítását ebben a vonatkozásban is korhűnek és teljes hitelűnek kell tartanunk. hogy Ottó és hadserege semmit sem tudott Botond hadának létezéséről. amit a régi magyarok harcmodoráról. mint a méhek. mint aki sivatagon akar élelem és víz nélkül átkelni. De egybevág az ősi szkítamagyarság vitézi életszemléletével. bátorságáról ókori. mihelyt értesülnek róla. BOSSZÚÁLLÓ BOTOND SEREGE VISSZAVÁG Szóltunk már a tartaléksereg nélkülözhetetlenségéről. 11. hogy társaik az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. úgy jár. bizánci és hazai források nyomán tudunk. hivatástudatával és páratlan hadisikereivel is. Hozzátartozik az elmondottakhoz.

Wormsnál átkeltek a Rajnán. Ezek végül mintegy halálraváltan a magyarok kezére adták magukat. inkább durvábbra formálja a történteket. sok zsákmányt raboltak. akárcsak többi középkori krónikásunk . dúlva száguldozták végig a nyugati tartományokat. Ezek legyőzésével.csöppet sem szépíti a bosszúálló sereg által véghezvitt cselekményeket. s kifosztottak két várost. "De midőn innen győzelmesen visszatértek. Mihelyt elfogták őket. VALAMENNYIÜKET LEFEJEZTÉK TÁRSAIK HALOTTI ÁLDOZATÁUL. Innen pedig továbbmenve egészen a Rhone folyóig. a hazatérőben levő sereget újabb csapás éri. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították. s végül így tértek meg saját birtokukra. tudniillik a lotharingiai és a sváb herceggel. akik pedig megmenekültek közülük. óriási kincset raboltak el onnan. és amikor a fuldai kolostorhoz értek." (Kézai 138-139. A katonák és pajzshordozók pedig. Majd továbbindulva Frank. számszerint nyolcezren voltak. nevezetesen Susát és Torinót. "Zolta vezér meg főemberei Lél. sem hátrálni nem engedték őket. s nemhogy enyhítené. Bulcsú és többi vitézeik (méltatlan) halála miatt szerfölött fölháborodtak. hazatértek. Raguzáig hatoltak. Ezt követően. Viharfelhőként iramlottak tovább Kölpény fia Botond vezetésével s a bosszú és megtorlás angyalaiként öldökölve." De még ez a második visszatorlás sem csillapította a magyarok dühét. s ." A magyarok még nem tekintik az ügyet elintézettnek. sőt azok vezéreit.és Hyllföldet szintén kezükre kerítették. Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták.) Anonymus szerint "egész Bajorországot és Alemanniát. útat nyitva maguknak Itáliába. akiket lefejeztek.Botond nevét elhallgatva. miután az egész Svábországot földúlták. Ott KÉT HADSEREGGEL TALÁLTÁK MAGUKAT SZEMBEN. akik hatalmas sereggel jöttek ellenük.sebesítve sem megállni. senkit és semmit nem kímélve." Az öröm azonban ürömmel jár. Kézai . És midőn meglátták Lombardia síkságát. átszáguldva rajta. megfutamítása után végül behatoltak Franciaországba. A felajzódott bosszúvágy még korántsem nyugodott meg. s nagy mészárlást vittek végbe keresztények és a szerzetesek között. "Innen fölkerekedve később Ulmnál átkeltek a Duna folyón. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket.

hogy a később eluralkodó. három seregrészre tagolt magyar sereg indul három parancsnokkal az élén I. azt a látszatot keltve. két parancsnokot feltüntető krónikási szövegek csonkulás ." A korabeliek tehát egyáltalán nem tartották sorsfordítónak a lechmezei csatát. E mesterkedés lényege: lesújtani. miként az előző hadműveletek során.összevonás . ami volt. ezért kell kerülni idevágó részeiket. és nem hallgatták el. nagyböjt idején átkeltek a Rajna . A MÁSODIK VISSZAVÁGÁS Anonymus két egész fejezetet (Lél és Bulcsú halála. hogy ez a messze külföldön elszenvedett vereség nem törte meg a magyarság erejét és mit sem változtatott a magyarok katonai legyőzhetetlenségének tényén. Két egész fejezetet elhallgatni. ahogy a magyar nagykirály a segélykérő követséget fogadta: "Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. Majd innen továbbmenve. Ottó király ellenségei) szentel a magyar visszavágásnak. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. egy ütközetnek a sok közül. nagy hadat küldött Ottó király ellen. annak vették.írja Anonymus -. Krónikáink .kiváltképp Anonymusé . önvédelme teljesen összeomlott. létszámra hatalmasabb sereg le is gyűr minden ellenállást és diadalmasan száguld át a nyugati országokon. Ottó császár germán ellenlábasai keresik fel a magyarok uralkodóját. mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt. Ezzel szemben a valóság az." Érdemes megjegyeznünk. mikor az augsburgi ütközetről esik szó. Bajorországot. mintha e két fejezet nem is létezne. Ottó ellen. de visszaadják neki a kölcsönt. hogy katonai ereje. reménytelen helyzetbe hozni a tizedik évszázad magyarságát. "Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. hogy fegyveres segítséget kérjenek Ottó ellen. másrészt meg azért. Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. hogy akárhogyan. és ez az ismétlődő hármas tagolódás is arra figyelmeztet. "Tudták ugyanis. Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. s úgy tenni. 12. Az ekkor kiküldött megtorló jellegű visszavágásra katonailag felkészült. nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget." Visszaadni a kölcsönt! Ez a gondolat a magyar nép lelkében (és szókincsében) mindmáig él.ezt tanúsítják.ellenségeivé lettek a németeknek Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. Alemanniát. s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. híven jellemzi a történetmanipulátorok elképesztő eltökéltségét a valós történelmi eseményeknek a maguk eredeti mivoltából való kiforgatására. hogy ezúttal is. Még többet elárul az a mód. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot (vagyis az augsburgi győzőt). Még ugyanabban az évben I.révén jöttek létre. hogy A MAGYAROK A HADAKOZÁSNAK MEGSZOKOTT VISZONTAGSÁGAIBAN LEGYŐZHETETLENEK .

amely minden jóban fölösen bővelkedett. ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. emberfeletti erőfeszítéseire. még azokat is kifosztották. meg is halt és a Verőce folyó közelében temették el. DE MÉG CSODÁLATOSABB VOLT HALÁLA. Örkény. Anonymus tudósítása szerint "Ottó német királya Rajna folyó mellett cselt vet nekik." 13. a hatalmas távolságokat átfogó hadjárattól kimerülten hazafelé tartanak. s mikor zsákmánnyal megrakodva. akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve CSODAMÓD ELKEZDETT ERŐTLENEDNI. mint a nyert diadalt elveszíteni. karddal törtek utat.sajna . sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. tengernyi harci viszontagságból diadalmasan." Nagy ünnepléssel fogadják a hosszú útról. sőt vadul berontva az Isten egyházaiba. KILOBBANT. de . ezt a dúsgazdag várost vívták meg. szokása szerint lesből megrohanja őket. Előd fia Szabolcsról itt már nem esik szó. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. visszavilágít a roppant távolságokat átfogó hadjárat megpróbáltatásaira. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. mikor megrázó. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. és bevették Susa városát. . A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba. A látleletet szűkszavúsága ellenére meglepően pontos. Azután továbbvonulva Torinót. és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották. UTOLSÓ ÉLETENERGIÁIT IS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN ÉGETTE EL. AKÁR EGY ELHUNYÓ FÁKLYA. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték.nem veszteségek nélkül hazatérő megviselt hősöket. különös s a maga mivoltában tán egyedülálló tragédia következik be: "Mikor Botond meg Örkény visszatértek Pannonia földjére (a harmadik vezérről.folyón. Még tart az ünnepség. miután az említett nemzeteket mind legyőzték. KÜLDETÉSÉT HIÁNYTALANUL TELJESÍTETTE. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. Botond. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. CSODÁLATOS VOLT KÖLPÉNY FIA BOTOND ÉLETE. S EZEK ELFOGYTÁN KIHAMVADT. KÖLPÉNY FIA BOTOND VEZÉR CSODÁLATOS HALÁLA Mi sem természetesebb azonban. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban. következésképp elesett a hadjárat során). s a végzetes fizikai kimerültség folytán rohamosan beálló életerő-sorvadás képét adva. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. átkeltek a senonok hegyein." Névtelen jegyzőnk akaratlanul is halottkémi látleletet ad Kölpény fia Botond vezér haláláról. hogy Ottó sem nézi tétlenül az országát dúló magyarok pusztításait.

sz. feledés a gyötrő hiány oka. eszméletcsonkításról. AMI MAGYAR VOLT ÉS A RÉGISÉG JEGYEIT VISELTE MAGÁN. Láthatatlan kezek kiszaggatták e viharos korszak történelmének lapjait s ezáltal az egész korszakot homályba döntötték. Kétségtelen azonban. De az általános pusztításon belül sajátos jelenség figyelhető meg: az adatirtás a legkényesebb. sehol egy járható ösvény. hova nem ér el az emlékezet. nyomozás alá vetni. nyomokat nyomatékosítani. ereklyéink megsemmisítésében: A KERESZTÉNY INKVIZÍCIÓ. Hagyományainkban. Az emlékezetőrzés mulasztásaival. bemoházott korhadó rönkök mindenfelé. nyomravezető jel. Nyomozáshoz nyomok kellenek. romlás. őskódexekre. égetések? Számos tény tanúsítja: a régi magyarok. de óhatatlanul szükséges is: enélkül lehetetlen volna a valósághű történelemfeltárás. valamikori roppant erdőirtáson bolyonganánk. tüskés embermagas bozót. hogy miként egyik historikusunk kifejtette . miként következett be a nemzeti emlékezetvesztés korai történelmünk e rendkívüli jelentőségű térségében. papírra vetett emlékek pusztulása. hanyagságaival magyarázható-e mindez. miként keletkeztek az óriási vakfoltok. mesterségesen keltett vakfoltokra. emlékek megsemmisülésében. írásban megörökítésére? Vagy maga az idő okozta múlás. nagy gondot fordítottak a történelmi tények megörökítésére. Történelmünk X-XI. sűrített képtelenség? Rá kell jönnünk az alábbiakban: az ellentmondás csupán látszólagos. mint azok feljegyzésére. rablások. hogy a felsorolt tényezők is szerepet játszottak a feljegyzések. a természetes úton bekövetkező. amelyekbe X-XI. AMI RÉGMÚLTUNKRA EMLÉKEZTETETT. krónikáinkban számos jel utal a hazai írásbeliség korai általános elterjedésére és nemzetünk történetéről készült írásos művekre. A felsorolt romboló erőkön kívül azonban van még egy olyan közismert tényező.-i eseményvonulataiban mindenütt az adatirtás tényeibe ütközünk. Felmerül a kérdés: miként keletkezett nemzeti emlékezetünknek ezen irdatlan pusztasága. kik eleiknek és tetteiknek tiszteletében éltek. netán a háborús dúlások. hogy mi zajlott le itt ezekben a vészterhes időkben. félreeső fennsíkon. amely vezető szerepet vitt írott emlékeink. a felrótt. egymást kizáró tényeket rejt. nyomok nélkül nyomozni hogy lehetne? Nyomtalanul nyomokra miként bukkanhatunk? Nyomtalanított titkok nyomában nyomozni. Lélekszakasztó pusztaság húzódik itt mindenfelé. krónikákra. Valóban emlékezetünkből kitörölt korszakokról beszélhetünk. nemzeti hagyománykincsünk. Ámde ez sem ad kellő magyarázatot azokra az óriási. Csupa horgadó titok.-i (részint korábbi és későbbi) történetünkben ütközünk. sz. . kidöntött fatörzsek. látásszűkítésről. MINDENT. a nyomtalanított titkok nyomozása és felderítése nemcsak lehetséges. kőbe vésett. vajon nem holmiféle fából vaskarika. amely SZINTE ÉRTHETETLEN DÜHVEL ÉS MAKACSSÁGGAL EGY ÉVEZREDEN ÁT IRTOTT MINDENT.őseink nagyobb gondot fordítottak a tényleges férfias küzdelemre. azzal. mindenre kiterjedő múlandóság. fába faragott. sötétárnyú talány itt minden. Mintha elvadult tájon.NEMZETKŐZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN NYOMTALANÍTOTT TITKOK NYOMÁBAN Címünk paradox.

Az előzmények. körülmények és következmények elemzése. megmásíthatók. tények. hanem tervszerű és célirányos tevékenység következményei.a térben és időben sokrétű. miként ez a köznapi bűntényeknél is tapasztalható. pontosabban Géza nagykirály trónralépésétől (972) Szent István haláláig (1038) terjedő korszak. A történetvizsgálót azonban mindez nem riaszthatja vissza. törölhetők. ahol a legfontosabb volna. sz.továbbá. azokra az adatokra. Mindez azonban még nem minden. sajátos nyomként a bűnüldöző szerveket a gaztett és a bűntevők leleplezésére. melynek célja: megakadályozni. ha több oldalról nem ütköznénk fölöttébb gyanús fejlemények sorába. nem hagyhatjuk említetlenül. ha vannak titkai. ahol éppen az elkövetők nyomtalanítási igyekezete vezeti. Megállapítható tehát. . kiterjedésű történelmi anyag egésze .azonban kiiktathatatlan összefüggései révén csalhatatlanul kirajzolja és logikai úton helyreállíthatóvá teszi a mesterségesen eltávolított. kulcsfontosságú adatok. ez a hatalmas apparátusokkal folytatott kettős tevékenység pedig szinte kilátástalanná teszi a történelmi valóságfeltárást. események megsemmisítésére irányul.-i történelmi tragédiája. rendellenességeire és szinte beláthatatlan következményeire utalnak: e szemünk elől elfedett haláleset mögül titkos mesterkedések okozta . Így aztán az adatirtó nyomtalanítás mellé társul szegődik a félremagyarázás. minden adat. Történelmi adatirtás ugyanis soha nem lehet tökéletes: a történelem szerteágazó nemzetközi szövevénye lehetetlenné teszi a teljes nyomtalanítást. és nem utolsósorban: a történelmi anyag valójában egyetlen óriási összefüggő szerkezetet alkot. Helyzete az adatirtás és a történelemtorzítás ellenére sem reménytelen: . Nincs róla semmilyen adat. TAKSONY TITOKZATOS HALÁLA Vizsgálatunk közelebbi tárgya Magyarország és a magyar nemzet nagy X-XI. hogy a magyar történelmi múltból felénk ásító óriási fehér foltok nem természetes úton létrejött képződmények. mivel azonban halála egybeesik Géza trónralépésével. amely adatok ismerete mindenre fényt vethetne. elködösített részeket. Az ilymódon adódó nehézségekre figyelmeztetnünk kell az olvasót. a mű egésze . Titkai tehát. gyanús jel eltüntetését. Így semmi dolgunk nem volna vele. a hamis értelmezés. amelynek egyes elemei ugyan kiiktathatók. mondjuk ki: a magyarság elleni bűncselekményekre. legfőképpen a titkos erők tevékenységének csomópontjaira. mindig maradnak áruló nyomok.leglényegesebb részek. roppant mozaikképhez. mozzanatokra. Taksony nagykirály halála tökéletes titok. úgy látszik feltárhatatlanok s az eset önmagában megfoghatatlan.végül. amelyek Taksony halálának váratlan voltára. konkrét adatokkal való egybevetése a történetvizsgáló hatalmas fegyvere a csalás leleplezésében. nemzetközi magyarellenes összeesküvések rémtetteire. hogy éppen ott ne lássunk tisztán. nemzetközi összefonódásai folytán keresztülvihetetlen. és így ne mérhessük fel romlásunk okait. . Taksony (947-972) uralkodása kívül esik rajta. mert maga a nyomtalanítás is árulkodó és bizonyító lehet. hasonlatosan valamiféle gigantikus grafikai műhöz. a királygyilkosságokra.részint mert a teljes adatirtás a történelmi anyag sokrétűsége.

Magyarország hatalma az ő uralkodása alatt töretlen volt. életrajzi adatai perdöntő bizonyítékokat szolgáltathatnak a történelem-eltitkoló. mulasztás. ezáltal már önmagában lehetetlenné válik cselekedete rugóinak és az őt . adatelnyelés számlájára írandó. S ITT INDULNAK BE A MAGYAR TÖRTÉNELEM MANIPULÁLÁSÁNAK ROPPANT KÖDÖSÍTŐ. hogy Taksony halálának. ÉVSZÁZADRÓL ÉVSZÁZADRA VÉGIGVIZSLATJÁK A MAGYAR TÖRTÉNELEM ESEMÉNYEINEK MINDEN MOZZANATÁT. ADATIRTÓ HAZUGSÁGGÉPEZETEI IS. (A gyermekkirály = uralkodásra éretlen és arra képtelen király. még fizikai mivoltáról. AMELYEK ÍZRŐL-ÍZRE. ELHALLGATÁSSAL ÉS FÉLREMAGYARÁZÁSSAL ELFEDETT ROPPANT SZAKADÉKHOZ. vélhetnénk. mint az utána következők) Pályájának képe kirajzolódik előttünk. krónikási hanyagság. Könnyű ezt átlátnunk. még testi megjelenéséről is képet alkothatunk: "Szép nagy szeme volt és fekete.) Utólag viszont elég eltitkolni a gyermekkirály életkorát. Taksony életéről. hatalmi jelkép. országlásáról a történeti forrásokból képet alkothatunk.végzetes változások sarjadzanak elő. a köznép rajongásig szerette. korai haláláról. Véletlen. gyámola volt. hogy "meghalt". a konkrét számadatok tanúsága alkalmas rá. HOGY ELTÜNTESSÉK A MAGYAR FAJ ORVUL VÉGHEZVITT GERINCROPPANTÁSÁNAK S A MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG ELLEN TÖBB MINT EGY ÉVEZREDEN ÁT VÍVOTT TITKOS HÁBORÚ RÉMTETTEINEK MINDEN NYOMÁT. hogy átszakítsa a hazugságokból nagy gonddal szűkre szőtt. többek között a magyar királyok-királynék személyi adatainak módszeres eltüntetése. ADATIRTÁSSAL. végzete bekövetkezéséről. TÖRÉSRENDSZEREINEK KEZDETEIHEZ. DE RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS MÉLYREHATÓ VÁLSÁGZÓNÁJÁHOZ ÉRKEZÜNK. 972-ben bekövetkezett halálára csupán következtethetünk abból a tényből. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz" Csupán tragédiájáról.nem minden él nélkül Taksony utódaira vonatkozóan: "Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élte valamennyi napján át HATALOMMAL ÉS SZÉPSZERÉVEL MEGTARTOTTA ORSZÁGÁNAK MINDEN JUSSÁT. miként ezt névtelen jegyzőnk megjegyezte . Népének nem zsarnoka. amely alatta szabadságban és jólétben virágzott. nincs egyetlen szó sem. Géza ekkor vette át a hatalmat. manipulálása. illetve az események szabályos menete alapján semmiképpen sem lehet kielégítőnek mondani. Mi több. de a szó nemes értelmében vett. áthatolhatatlannak tetsző szövevényt és így láthatóvá teheti a történelmi hamiskártyázás minden mesterkedését. amely elfedi a mögötte tevékenykedő láthatatlan kormányzatot: a titkos háttértényezők szabad vadászterülete ez. A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA ÉVEZREDES ERÓZIÓVONALAINAK. inkvizítorok ugyanis felismerték: királyaink életének és halálának tényei. csakhogy ezt megcáfolják a körülmények. szokáshagyományok értelmében kormányozta az országot. ha a gyermekként trónra ültetett királyokkal kapcsolatos sötét üzelmekre gondolunk. hogy fia. -meghamisító ténykedések leleplezésére. meghamisítása. Kiváló uralkodó volt! Ősei szellemében és az ősi hitelvek. A tények azt tanúsítják. miket a természetes halál. még annyi sem. s mert jóságos uralkodó volt. Itt kezdődik meg például. a történelem-manipulátorok. illetve halálkörülményeinek elhallgatása a célzatos adatirtás. Taksony halálával ugyanis TÖRTÉNELMÜNK EGY LEPLEZETT." (nem úgy. hivatott vezetője. puha haja.

Szerencsére fennmaradt két áruló adat: Taksony születésének és trónralépésének éve. kormányzóképtelen gyermekként kerül a trónra.. amelyek a király-apa életét kioltották. Ezáltal ugyanis kettős célt érnek el: a/ Lehetetlenné válik a nemzedéki tapasztalatcsere és tapasztalatátadás. amikor neveletlen gyermekeik. illetve tovább birtokolják az ország fölötti hatalmat. Taksony halála és fia. az apakirály nem vezetheti be reménybeni utódját a kormányzás rejtelmeibe és nem vértezheti fel őt annak veszélyeivel szemben. hogy Zsolt nagybeteg volt és számolt a halálával . hogy azok az erők. Fordítva ugyanez érvényesül királyaink rejtélyes halálkörülményeinek elhallgatásában. válságjelenségekről. (Az egyetlen elfogadható magyarázat az volna . Géza hatalomátvétele körül nagy az adatirtás és sűrű a titok.. kötetünkben Árpád-házi királyaink halálzónájaként jellemezzük harmincas éveiket. hanem Gézáét is. Az ország kormányzatának legyöngítésére törekvő vagy azt éppen kézbentartó láthatatlan erőknek sötét céljaik érdekében itt kell közbelépnie és elrekesztenie. de ennek taglalásába nem akarunk belebocsájtkozni. 947-ben koronázták királlyá.noha erre semmi sem utal -. Nemcsak az ő adatait tüntették el és gyúrták át. s ilymódon bő lehetőség nyílik rá. családos. De hol a Taksony utáni gyermekkirály? GÉZA NAGYKIRÁLY TRÓNRALÉPÉSÉNEK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Hivatalos történészeink egyöntetűen úgy vélik: Géza meglett emberként került hatalomra. amelyek a királycserék óhatatlan kísérőjelenségei. már nős.kormányzásra képtelenül . hogy Zsolt miért tette maga helyett királlyá még gyermekkorú. . kormányzásra még képtelen fiát. 972-re Taksony nagykirály már halott. hogy ennek a majdani bekövetkezését megállapítsa?) . Taksony tehát tizenhárom éves éretlen fővel . b/ Utódja éretlen-tapasztalatlan. harmincadik éveiben járó férfi volt s már 967-ben. A halálzóna tehát itt van..a magyar birodalom urává vált.mozgató árnyékkormány romboló tevékenységének felismerése. még apja. Harmincnyolc éves korára. tizenhárom éves korában! Rejtély. kezükbe ragadják.Zsolt mindenesetre fia megkoronázása után három évvel meghal. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK (Hogyan haltak meg a magyar királyok?) c. Mi több. Nem is szólva azokról az elkerülhetetlen zavarokról. A HALÁLZÓNA titka: a királyok ekkor jutnak abba az életkorba. köztük a reménybeni trónutód. következésképp szükségszerűen mások kormányoznak helyette. kezdenek kinőni a gyermekkorból. Zsolt életében.de hol volt a kor orvostudománya attól.. Taksony 934-ben született. Lássuk a tényeket. elmetszenie az apa-király életfonalát.

másfelől kiskorúként trónaültetett király gyermek. Remek. István III. REJTÉLYES HÁTTÉRVONULATOK GÉZA URALKODÁSÁNAK KEZDETÉN TITOKZATOS KÖVETJÁRÁSOK . a későbbi Szent István. Számolnunk kell azzal is. valójában 12-16 éves lehetett. Romlásunk egyik tükörképe ez. hogy Géza nem első gyermeke volt. (Alátámasztja ezt a feltevést az a tény. Vagyis beáll a tragikus képlet: egyfelől halálzóna által letarolt királyapa. tehát huszonegy-huszonhárom éves korában gyermeke is született. Tegyük fel. István Salamon II. hogy nálunk ekkor még nem érvényesült a nyugati mintájú öröklési és trónutódlási rend és nem a legidősebb fiúgyermek került az apja utána trónra. E tények alapján ki kell bővítenünk a Királygyilkosságok c.) Géza életkora tehát a fentiek értelmében trónralépésekor legfeljebb tizenhét. Mi több. László IV. És itt emlékeznünk kell a Shakespeare-i igére: "Jaj annak az országnak. kötetünk Árpád-házi gyermekkirályainkról közölt táblázatát. remek. hogy Taksony korán. Géza III. húsz-huszonkét éves korában nősült és már egy éven belül. Ennek középarányosául 14 évet kapunk.972 972. NEVE Taksony Géza Szt. melynek gyermek(ek) a királya(i)!" Mindezek előrebocsájtása nélkül lehetetlen megértenünk a következendőket. mondhatnánk. 14 éves 11 éves 15 éves 11 éves 15 éves 3 éves 10 éves Őket még hat vegyesházi gyermekkirályunk követi. Csak egy a bökkenő: miként lehet egy harmincnyolc éves elhunyt királynak harmincvalahány éves fia? Számoljunk utána egy kicsit. Kun László URALKODÁSI IDEJE 947.997 997 (1001)-1038 1063-1074 1116-1131 1141-1161 1161-1173 1205 1272-1290 TRÓNRA LÉPÉSEKOR 13 éves 14 (12-16) éves cca. Géza erre az időpontra már meg is özvegyült. István II.valahányadik gyermekeként született Vajk nevű fia.

még csak kísérlet sem történt az ország felségterületének megtámadására.a magyarság katonai hatalmát ismerve . bemocskosodott ezeréves titkok. hatalmát semmi sem rendítheti meg. Láthatatlan birkózás indul. mert titoközön borít itt mindent. nem holmiféle baráti ölelkezés. a magyar. anélkül. és XI. Béke van. mintha álomban tenné.távol állnak attól. korom. burjánzó hazugságok. a magyar és a német egymásra talál és békejobbot nyújt egymásnak? Ki tagadná ennek óriási jelentőségét? Másként alakulna a két nagy nemzet. nedves talajon korhadó fatörzsekhez. Háromnegyed évszázad diadalmas magyar külháború-sorozatai után a legjelentősebb ellenfél. Vadászebtürelem s szívósság kell itt. minden balra fordul s a hatalmas Magyarország és a magyar faj a végpusztulás peremére kerül. háborús cselekményekre immár hosszú évek óta nem került sor. a magyar nagyhatalom aláaknázására és olyan rendhagyó fejlemények következnek be. Követjárások indulnak német részről. De nem ez történik. melyet létfontossága miatt hét lepellel lefednek. S a titkok titka. de . virágzás s pusztulás. béke és összefogás jegyében lépnek fel. Ígéretesen fénylő utak vezetnek a jövőbe: az ország gazdasága. rothadását jelző titok.a magyar hatalom megroppan. fantasztikusnak. szabadság és rabiga. különös. mikből titokzatos fény csap ki. Régesrégi titkok rejtőznek itt. mivel az ellenséges erők . élet-halál tusa. Géza és István király történetét. rossz kérgek. eszmei avar.Megtörtént a királycsere. trónját. Ottó német császár mintha csak Géza hatalomátvételére várt volna. hatalma szilárd. amelyeket bízvást nevezhetünk elképesztőnek. népe egységes és szabad. Az ifjú magyar uralkodó még meg sem melegszik a trónján. ha az igazságnak a nyomára akarunk jutni. erre pedig a magyar fél viszontkövetséggel felel. azaz 907 óta senki sem támadta meg. s Európa és a világ sorsa. fenntartás nélkül tömörül Árpád-vérű uralkodója körül. évezredmély ferdítés. századot. hogy felismerné: ez az elfátyolozott viaskodás nem játék. mezőgazdasága. gyors egymásutánban két követséget meneszt a magyar királyi udvarba. Magyarországot egyébként az árpádi honvisszafoglalás befejezése. a holt fa életét. egyáltalán nem erről. szépreményű ifjú király az ország trónján: nem kell ellenséges támadástól tartani. megcsonkítására. de álcázott vérre menő. És ekkor látható jel és ok nélkül . a két fél részéről megtörténik a kapcsolatfel-vétel. eladdig elképzelhetetlen mozgolódások kezdődnek. hogy támadást kíséreljenek meg. a titkok gócpontja. a németség kezdeményezésére mintha magyar-német közeledés jelei mutatkoznának. Békeszándékok mozdulnak meg a szívekben? Frigykötési hajlandóságok? A két nagy ellenfél. Küszöbön áll talán a magyar-német ölelkezés? I. élet és hatalom. földalatti erők lendülnek mozgásba. hasonlók erdők mélyén. melyben az egyik fél. s a kockán forgó tét: minden! Az egész nemzeti lét. ködöző mételyrétegek. Láthatatlan erők lépnek fel és magukhoz ragadják az eseményeket. egész történelmünket s kiváltképp a X. nem erről van szó. de ezek a követjárások nem nyílt. függetlenség és idegen elnyomás. por. kábultan támolyogva vesz részt. baráti érintkezés. elorzott múlt s jövő. Alig történt meg a királycsere. ipara. máris olyan titkos mesterkedések indulnak az ország behálózására. a legmélyebben elhallgatott titok az a titkos cselekmény.

s ha kell.az új hitre. hogy ez a nyilvános és megszégyenítő eskütétel nem Géza kezdeményezésére történt. mi történt. hogy Géza esküt tett a fegyveres térítés végrehajtására. a Sankt Gallen szomszédságában állott einsiedelni bencés kolostor szerzetese vezette az első követséget. rákényszeríti saját nemzetére azt a hitet. titkos utakon. Források egyöntetű tanúskodása és a tagadhatatlan történelmi tények tanúsítják. nyilvánosság előtt elkötelezze a királyt és a hatalmi szerveket (erőszakszerveket) a fegyveres kényszer alkalmazására a térítésnél. Vajon valamilyen ismeretlen okból önszántából jutott Géza erre az elhatározásra? Szuverén uralkodóként a maga hatalmából minden külön fogadkozás. uralkodása kezdeti szakaszának papsága külországokból frissiben jött idegen. hogy az ősei hitéhez a ránehezedő kényszerrel szemben is dacoló király önként tett volna esküt. Géza esküvel fogadja meg Adalbert prágai püspöknek. m. A KIRÁLY ESKÜJE Petrus Ransanus művének egyik helyén arról számol be. hogy a nyilvánosság előtt kötelezze magát a kényszerítésre. A papság itt mint fölöttes erő áll szemben az alárendelt. hanem mert erre felszólították. kényszerítéssel dacolva . eskütétel nélkül is meghirdethette volna elhatározása végrehaj-tását. hogy Géza korának. hogy "sokan az előkelők. kényszerítették azok. Képtelenség hát föltenni. ezt tanúsítja. A prágai püspök parancsára. meg nem nevezett személyiségek. de tán méginkább az. Az sem lehet pillanatig sem kétséges. hogy a kényszerítés elvét ünnepélyes templomi keretek között mintegy szentesítse.elkendőzött arccal. Miért volt hát szükséges ehhez a templomi eskütétel? Bárhogyan forgassuk is. mielőbb gondoskodni fog arról. nem Géza tűzte ki (erre módja sem igen lehetett volna). amelynek lényegi célja az erőszak és kényszer meghirdetése. "Kitűzték a napot" . hogy a magyarságot paranccsal. Géza ekkor fogadalommal kötelezte magát és esküvel ígérte. ez az aktus Gézának az egyháztól. sanda szándékkal. hogy kényszert alkalmaz és fegyverrel rákényszeríti nemzetére az egyházi főméltóságokba ültetett jövevény papok hitét. Felső parancsra. Wolfgang. "Kitűzték a napot. hogy minden alattvalója parancsának engedelmeskedve s példájaszerint Krisztus hívévé váljék. s mára többesszám használata is jelzi. amelyen ők és sokan az előkelők. vagyis minden előre elhatároztatott és elrendeltetett. amelynek igazi mibenlétéről sem neki. egyházi segédlettel kimondatott tehát a népre . fegyverrel kényszeríti ősei hitének elhagyására és a kereszténység felvételére. 111.minden nyomással. annyira titkosak. a gazdagabbak és a szegények közül újjászületnek a szent keresztségben. A szervezés sokrétű és alapos volt. hogy bárki is fellebbentse a titokról a fátyolt s megmutassa. Olyan egyházi-hatalmi aktus volt ez tehát. a gazdagabbak és a szegények közül" is megjelentek. s titkosak a céljaik is. a maga (esetleges) szándékait esküvel bizonyítani kénytelen királlyal.) Miért tesz esküt a magyar királya prágai püspök színe előtt? Mi készteti e lealázó cselekedetre? Önmagától szánta rá magát vajon erre? Belső meggyőződésből? Ki tűzték a napot. Ez volt a nyilvános templomi ünnepség célja. Magyarul nemis beszélő jövevény egyházfiak előtt a király eskütételre kényszerüljön s esküvel fogadja meg. de teljesen kizárttá teszi azt az a tény. hogy Géza maga sem tért át . hogy több mint egy évezred sem volt elegendő ahhoz. sem nemzetének nem lehetett tudomása? Maga a helyzet cáfolja a királyt illetően az önkéntességet." (i. akik a templomi ünnepséget jóeleve elhatározták és megrendezték. Sikerült tehát Gézát olyan kényszerhelyzetbe hozni. a klérustól való függőségét fejezi ki. hanem bizonyos.mondja Ransanus.

Wolfgang útja rendkívül sikeres volt. Kétségtelen. hogy I. . Bizonyítékaink vannak erre. "Hazánk.a kényszer alkalmazása a kereszténységre térítésben. s egyszersmind a független magyar hazát először egyházilag a lelkiekben.azon fegyvertelen lelki hódítók előtt. mivel Piligrin. de arra volt módja-ereje. hogy Wolfgang titkos diplomáciai megbízással küldetett Magyarország királyához. kik jól kigondolt terv szerint készültek a harcias szellemű magyarokat a kereszténység szelídítő igájába szorítani. Győrffy György. Géza eskütétele is arra utal. a múlt század egyik jeles historikusa . Wolfgang útjának megszakítását. Nagy a ködkavarás. Alig ért azonban Pannónia végeihez. Gyejcs (Géza) kormányának legelső éveiben a császár és a német papság befolyásának önkényt látszik föltárni keblét.írja Szabó Károly. Passau püspöke (aki jogcím nélkül igényt formált a nemlétező pannóniai egyházmegyére) merő féltékenységből visszahívta őt. illetve el sem kezdődött. kudarcát semmi sem bizonyítja. aki a történelmi tények ellenére a régi magyarok sosemvolt "megtérési vágyáról" ír." de ennek örve alatt fegyveres hódítók hatalmas seregei is elözönlötték titkos utakon az országot. melyet előszeretettel jelölnek a kereszténységre térítés korának. amit akar." (Szabó Károly: Vezérek kora 342. Ottó feje fölött átnyúlva visszarendelje a császári követséget.. De vegyük sorra a tényeket. mint e korban a megtérített népek rendes sorsa volt. WOLFGANG SZERZETES REJTÉLYES FARKASJÁRÁSA A magyar történelemnek ezt a szakaszát. mely még Taks korában a nyugot befolyása előtt zárva állt. a következőket írja: "Bizonyos (?). Ottó német császár volt. hogy nemcsak "fegyvertelen lelki hódítók. azt hangoztatják. ezt a képtelenséget be lehetne írni a rekordok könyvébe. ami önmagában történelmi képtelenség és csak fokozza a Wolfgang követségével kapcsolatosan amúgy is fennálló zűrzavart." Elképesztően logikátlan feltevés: Ottó császár követét az alárendelt egyházfi hívja vissza! Piligrinnek nem volt lehetősége Wolfgang követi kijelölését megakadályozni. hogy az ekkortájt tudomásukra jutott magyar megtérési vágy buzdította fel Wolfgangot.) Szabó Károly említetlenül hagyja itt. hogy a gyanútlan s a halálos veszedelemre későn ébredő nemzet ne is sejtse. .. hogy ez az ifjú magyar király nem egészen azt teszi. azután politikailag is. hogy apátjának engedélyével elinduljon Magyarországra téríteni. olymódon. Piligrin püspök visszarendelte. hogy Wolfgang követsége sikertelen volt és félbe is szakadt. Ha a szellemi csúcsteljesítményeket nyilvántartanák. Ellenkezőleg. A pártidők felkapott párttörténésze. megbízója I. mi készül titokban ellene. a német birodalom felsősége alá vetni. bátran nevezhetnénk a germán terjeszkedés és titkos hódítás korának is.

Való igaz: nincs semmilyen adat rá. E két körülményből egyoldalú okoskodással következtettek a történelem-manipulátorok Wolfgang kudarcára. Regensburg ilymódon a korabeli germánság szemében a megtorlás. Wolfgang követjárásának sikeres vagy kudarcos voltára maga a történelem adja a megcáfolhatatlan választ. hogy Ottó császár 972 augusztusában. mint olyan személynek kiválasztásához. úgy ezt az eseményt aligha foghatjuk fel másként. hogy követi érdemei elismeréséül? Megkockáztathatjuk talán még azt a feltevést is. de egyházszervezetileg is teljesen illetéktelen Piligrin. Még ugyanebben az évben. mit végzett a magyar királyi udvarban. Ottó újabb követséget menesztett a magyarok uralkodójához. mit intézett Wolfgang a magyar királyi udvarban. a katonai szokáshagyományok felháborító megsértésével Lehelt és Bulcsút. 972 karácsonyán I. még csak utalás sincs rá. Ha nem vagyunk oktagadó oktalanok s föltesszük. a magyarokkal való véres leszámolás jelképévé nőtt. Kérdés lehet-e. mint hogy Wolfgangot sikeres titkos diplomáciai szolgálatai fejében tették meg éppen ennek a városnak a püspökévé. hogy röviddel e követjárás után I. köztük. és a nyomtalanítás tökéletesre sikerült. Csupán a következmények felől kell megközelíteni a kérdést. méghozzá nyilvánvalóan és bizonyíthatóan követségével összefüggésben. Miként avatkozhatott volna bele ebbe a fölöttébb kényes és óriási horderejű titkos diplomáciai manőverbe a nemcsak politikailag.a titkos cselszövények csalhatatlan jele ez. pályájával kapcsolatos fejlemények. de szerepet játszik a Wolfgang-féle követség kudarcáról szóló hírverésben az a tény is. Regensburg a magyarokkal való leszámolásának a jelképe volt. nincs rá semmilyen adat. aki legalkalmasabb a Magyarország ellen tervezett titkos diplomáciai akció lebonyolítására. E torz és történelmietlen feltevések mögött (egyéb sanda szándékoktól eltekintve) Wolfgang követjárásának rövid időtartamú lezajlása húzódik. vitathatatlanul. Ottó császár. . E kiváltságlevelek adományozása arra utal. Wolfgangnak. Wolfgang követjárása valóban gyorsabban ért véget a szokásosnál.. ennek a szürke és mindaddig névtelen einsiedelmi szerzetesnek a pályája a sikertelennek bélyegzett követjárás után tüneményesen felívelt. hanem Wolfgang személyes sorsával. mégpedig nem is a Magyarországon beinduló rejtelmes változások (ezekre itt nem térünk ki). rendhagyó és becsületsértő módon. hogy Wolfgang követ járása nagyon is sikeres volt. Wolfgangnak is. Csakhogy a követjárás gyors és rövid lebonyolódása valamint az újabb követség elindítása több joggal enged arra következtetni. az augsburgi ütközetben (955) elfogott magyar vezéreket. s miként és miért hívhatta volna vissza Wolfgangot "Pannonia végeiről"? Mindez nem egyéb koholmánynál. minden adatot kiirtottak . röviddel e követjárás után nevezteti ki Regensburg püspökévé az egyszerű szerzetest. hogy még Wolfgang püspöki helyének kiválasztása sem véletlen. valakiknek nagyon fontos volt a nyomok eltüntetése. aki ekkoriban valójában a papságnak is fölöttes kényura volt. tehát Wolfgang indulása előtt az einsiedelmi bencés apátságba látogatott és kiváltságleveleket adományozott az ottani szerzeteseknek. A következmények tanúskodnak. és ennek eredményeként jutott Ottó császár Wolfgangnak. hogy mindennek van oka. hogy a nevezett apátságban amolyan személyiségvizsgálat ("káderezés") folyt. Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezése tehát beszédes tény. Itt végezték ki ugyanis bitófán.Megállapításunkat a teljes bizonyosságig fokozza az a tény.

mi módon? Csak egyféle válasz lehetséges: Wolfgangnak sikerült kapcsolatot létesíteni a magyar udvarba beépült titkos idegenérdekű erőkkel és a megvesztegethető főurakkal. megtámadása. Wolfgang püspök. rábízzák a Magyarország jövendő királynéjának kiszemelt Giesel des Traue (a hűség záloga) Giesel-Gizella nevelését: szellemi-politikai felkészítését. Egy fénynyalábot mégis rázuhantathatunk a történtekre. egyházfi. pár évvel a rejtelmes magyarországi követi kaland után Wolfgangot még tovább emelték. mint olymódon. Újabb beszédes tény ez. Mi volt ez a felbecsülhetetlen szolgálat? Nem tudni. Ez a második követségindítás visszavilágít a Wolfgangéra. hogy új birtokain katonai erődítményeket létesítsen a várható magyar beütések visszaverésére. Bruno püspök ha lehet még rejtélyesebb követsége. A drámai következmények messzemenően alátámasztják e feltevést. kicsúfolása. Mindez csak a történetírás sarlatánjai által értelmezhető másként. mint ez nyilvánvaló. ORSZÁG. De még ez sem minden. Wolfgangnak a császár Erlaf környékén hatalmas birtokokat adományoz. nem hadfi. Ottó császár egy újabb titkos diplomáciai küldetésű követsége. kiképzését a rá váró feladatra. hogy Wolfgang megpuhította a talajt a további titkos tárgyalásokra. Megpuhította és előkészítette a talajt a Magyarország elleni diverzióra. II. A német birodalomban mégsem találtatik alkalmasabb és magyarellenességében tántoríthatatlanabb személy ennél a korábban a magyar udvarba küldött egykori szerzetesnél. hogy Wolfgang sikertelennek bélyegzett követjárásával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a német császárok előtt. hanem "Isten szolgája". a betelepített bajorok védelmére. Annak jeléül. mikor a magyaroktól elbitorolt nyugati részeken már nagy lendülettel folyik a bajor telepesek betelepítése. azzal a kikötéssel.ÉS NEMZETROMBOLÁS MINDENKORI TITKOS PROGRAMJA 1. Felmerül a kérdés: hogyan. Ezt pedig csak úgy értelmezhetjük. lejáratása . a mellébeszélés és a hazugság fekete lappal zárja le itt a kutató tekintetet. hogy sürgőssé vált az újabb követség kiküldése. évi magyarországi követjárása során felbecsülhetetlen érdemekre tett szert titkos megbízóinak szemében és bizonyságát adta ádáz magyarellenességének. Wolfgang Civakodó Henrik és családjának legfőbb patrónusává és politikai tanácsadójává emelkedik főként a magyarokkal kapcsolatos ügyek irányításában. Az adatirtás. Hazafiság kikezdése.De ez még nem minden. Wolfgang követségét nagy sebbel-lobbal követi I. a magyar nagyhatalom és a magyarság megrontására. A történelemhamisítás szörnyetege elnyelte a konkrét tényeket. Következésképpen Wolfgang olyan eredményt ért el a magyar királyi udvarban. Ottó császár 979-ben. magyarán: a Magyarországba történő titkos behatolásra. hogy Wolfgang 972. urai iránti hűségének. Mi több. akik hajlandóságot mutattak egy udvari puccs végrehajtására.

noha kudarcosan). etnikai tömbjeinek megtámadása. . aminek nincs gyakorlati vonzata. eltorzítása 4. mint Géza nagykirály érthetetlenségig rejtélyes viselkedése." (Kézai 158. Idegenek vezető tisztségbe juttatása 8. hogy ez csupán afféle szóvirág. Adalbert önkényeskedését és Géza alávetését történelmi tények sorozata támasztja alá. és amit tenni kellett népe megtérítése érdekében. szokványos szófordulat. a nemzeti köztudatból való kiirtása ("A múltat végképp eltörölni.Jelentik neki. A titkos idegen uralom nyílt idegenuralommá való átalakítása és a nyílt idegenuralmi terror bevezetése (Ld. és ahogy a látomás intette. ősi színmagyar felségterületek Szerémség. tisztességgel fogadta. a köztudat minden módon való megzavarása. Itt természetesen tüstént hivatkozni lehet (és feltehetően némelyek meg is teszik ezt.elárasztása és elrablása) 7. Az ország felségterülete megcsonkításának megkezdése. a prágai Szent Adalbert püspök rendelkezéseinek megfelelően. A történelmi múlt eltörlése. KI(K) PARANCSOL(NAK) A MAGYAR KIRÁLYNAK? Hartvik püspök legendájában meghökkentő adatba ütközünk. HOGY ENGEDELMES GYERMEK LESZ. a vezér híveivel Krisztus apródja elé vonult (a magyar király a cseh főpap elé!). meghamisítása 5.) Talán fölösleges is a kommentár: Géza.. hogy dicsőítő áldozattal áldozzon az úristennek. A CSEH EGYHÁZ FŐPAPJA úton van hozzá az ő megtérésére és az őszinte hit előmozdítására." (Árpád-kori legendák 35. Erdély. Moldova. felbontása (Ld. aki a magánszféra területén . a magyar nagykirály alázatosságot és engedelmességet fogad a cseh főpapnak: a prágai püspök rendelkezik a magyar király felett. a magyarság tömeges irtása. Erkölcs lezüllesztése 3. Elmondhatatlan öröme támadt Krisztus új katonáiban. Idegenek tömeges beáramoltatásával a nemzet etnikai egységének. többek között a X.) ". Szepesség stb. Csakhogy ezt a krónikási adatot. Rabszolgahad indulj velünk"). Bach-kor. mit kell és mit szabad tennie. hogy boldog Albert. Géza. ő szabja. elpalástolt és a hivatalos kincstári beállítással megmagyarázhatatlan bukása éppúgy. századi magyar nagyhatalom rejtélyes.2. Saját hősök lejáratása. amit tudott. MINDEN MÓDON KIMUTATTA NEKI. A titkos idegen uralom megvalósítása 9. Zavarkeltés. meggyalázása (deheroizálás) és a hiteltelenített nemzeti hősök helyébe idegen hősöknek a köztudatba állítása 6. Kun Béla. Géza "nem mulasztott el megtenni mindent. parancsolja meg. Rákosi rémuralma) 10.

amit rákényszerítettek. képes volt feltárni a köréje sereglő nép kérdéseire a jövendő titkait. személyesen nem ő maga. amely ismerte a múlt és a jövendő titkait. hanem kormányzata hajtotta végre. semmibe venni az isteni és az emberi törvényeket? Hogy merte megszegni önhatalmúlag az ország törvényes rendjét? Hogy mert szentségtörő kézzel gyújtogatni. Fenti megnyilatkozások tehát történelmi valóságnak fogadhatók el. ez a külországi. Állott vala Esztergom ősi királyi székvárosában ki tudja mikortól. s amelyhez távoli földek lakói is zarándokolni jártak. ha feltesszük. hogy titkos idegen megszállás alá kerülve. s eltűrvén minden sérelmet. az Élő Isten képe mása. a bálvány papjai és az elképedt sokaság szeme láttára felgyújtotta és porig égette ősvallásunk e bámulatos ereklyéjét. ahol beutazott idegenként. mivel. miként ez az Adalbert püspök tetteiről szóló legendákban olvasható. tehát idegen Magyarországon. hogy már akkor meg volt félemlítve a nép? Lehetséges. A prágai cseh püspök fáklyát ragadva. törvény jóváhagyása nélkül megtenni ezt bárki is? Lényeges. uralkodóként tehetetlen és kiszolgáltatott. tüzet vetni a vendéglátó ország által emelt vallási jellegű ereklyére. Hogy merészelhette önkényesen. mindennek alávetette magát? Nyitott kérdés: miért hagyták zokszó nélkül a prágai püspök törvénysértő önkényeskedését és garázdálkodását s az ősszobor elpusztítását? . prágai püspök parancsol a magyar királynak: ő szabja meg mit szabad és mit kell tennie.s mindazt. hogy merte porrá égetni a magyar régmúltnak ezt a régi időből származó. Adalbert. amely Géza uralkodása alatt láthatatlan polipkarjaival a hatalmas Magyarországot befonta. Hogyan merészelte megtenni ezt a vandál cselekedetet Prága hazánkba látogatott püspöke? Hogy merte átlépni. kérdőrevonással és fenyegetéssel dacolva ragaszkodott ősei hitéhez. halálos fenyegetések által lefojtva már akkor is a maihoz hasonlóvá lett a magyar. feltétlenül megjegyzendő körülmény: Adalbert nem magyar. milyen ősidők óta egy messze földön híres fából faragott óriási bálványszobor. GYÚJTOGATÓ ADALBERT És itt. idő szentesítette óriási ereklyéjét? S hol volt a rettenthetetlen szilajságú és bátorságú magyar lélek? Miként tűrhette a magyar felségjognak ezt a durva megsértését az összegyűlt sokaság? Lehetséges. s uralkodóként csupán azt tette.minden ránehezedő kényszerrel. Ellentmondásos tetteire csak úgy kaphatunk választ. hogy parancsra cselekedett. vendégjövevényként tartózkodott. megaláztatást. csehországi. s a (megfélemlített) népsokaság ezt tűrte. amit rovására írnak. prágai püspök volt. de csehföldi. Valóságnak kell elfogadnunk ezt s e mögül a tényadat mögül fölsötétlik az a nemzetközi összeesküvés. ennek a ténynek alátámasztására hozzunk fel még egy adalékot a nemzetközi összeesküvésnek tett szolgálataiért szentté avatott prágai püspök jellemzésére.

. hogy ez az országra titkos úton-módon rászabadult terrorhatalom egyetértésével történik. katonák nyújtották a fáklyát a fegyverek gyűrűjében vakmerősködő püspöknek. történelme igaz ismeretétől a nemzetet.. ha a germán hatalom háromnegyed évszázad támadó magyar külháborúinak csapásait szenvedve a megbékélés útjait keresi.a halál fia. ami megfosztotta őstörténetének. hogy aki közbeavatkozik .) hírnökeit a keresztény vidékre. hogy az akkori Európában nem volt semmiféle más hatalom a germánon kívül." (Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. kódex-. És ez volt az az ember. Senki ebben kivetnivalót nem találhat. s akinek intézkedésére Géza "Elküldötte (. gondosan előkészített merénylet volt ez a szégyenteljes rémtett. aki parancsokat osztott a magyar királynak. eredetének emlékezetétől.. valósággal előképe a hazánkban ezer éven át folyó nemzeti ereklyeirtásnak. s a két nagyhatalom. A nép ugyanis pogányságban élt. Természetesen előre kitervelt. Érthető volna hát. Ez a herostráteszi tett és a benne megnyilvánuló erőszakosság hozzátartozik Adalbert püspök portréjához és talán igazabb fényt vet rá. hogy mindenkinek adják tudtul kívánságát (az ország titkos úton történő katonai megszállására). Tény. a fáklyát sem ő maga vitte s nem is ott gyújtották meg a fáklyá(ka)t. Adalbert püspöktől Hunfalvy-Hunsdorferig. hanem magukkal hozták a városon át s mikor az emlékműhöz értek. kultúrarombolás. az Égetőig és a szovjet könyvégetésekig mindannak. katona és nemes jött hozzá a keresztények földjéről. mert a pogányoktól és azok üldözésétől megszabadultak. hogy a fejedelmet (népe elleni harcában) megsegítsék azon pogányok (a magyarok) ellen. amely akárcsak megkísérelhette volna is a magyarokkal szembeni megmérettetést. sokan közülük az Isten iránti szeretetből.és adatpusztításnak. okirat.. akik nem fogadták el a hitet. a maga személyében nem mert volna erre a garázdálkodásra vetemedni: erős fegyveres csapat. mint az alakja köré fonódó émelygős nyájaskodások. a hosszú háborúskodásba belefásulva. Ezt hírül véve sok gróf. 158. Kegyetlen üldözője volt a keresztényeknek.) PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON 1. a fegyvertelen sokaság pedig egyfelől tudta. állig fegyverbe bújt katonák kíséretében. A BÉKEVÁGY CSALÉTKE "Egy követ tűnik fel titkos utasítással" Szabó Károly Magyarok és németek addig a fegyverek nyelvén társalogtak. a béke létrehozására tesz kísérletet.Teljesen bizonyosra vehetjük: Adalbert püspök egymaga.. másrészt azt. a rombolást előre elhatározva vonult az ősszobor elé. mások viszont.

vagy együttműködésre törekvés.katonai síkon . mi történt (történik) vele. ez minden korra. ordas kétszínűséget. Természetesen lehetséges és kívánatos a kibékülés. ami ezidáig meghatározta a magyar politikát. Wolfgang után nekieredhetett Bruno püspök s Bruno nyomán már útrakelhettek a magyarok követei. arctalan erők hatalmi játékbábja. máris jön a német császári udvarból az újabb követség Bruno püspökkel az élen. a magyar erő pedig . a horgas elméjű dicsőséges német császár. minden háborús viszályra értelmezhető. de éppen ezért akkor a magyaroknak engesztelhetetlen ellenfelévé és ellenségévé vált. ellenség barát mezében lépett fel belső segítő karok között s követ követet követett. a titkosság leple alatt megy végbe. a zajló események ellentmondásosságából fakad. Taksony neveletlen gyermeke csüccsenhetett a magyar trónra. hogy Taksony nagykirály kidőljön a sorból. felszámolásáról van szó. nem az eddigi ellenséges viszonynak a felszámolása. titkos erők lépnek mindinkább sorompóba. A titkos erők színrelépésével sajátos fordulat észlelhető a magyar-germán viszonyban. béketeremtésre irányuló erőfeszítések történnek. Tüstént beindulhatott a rejtelmes és baljós ölelkezés. Tanúsítja ezt önmagában már az is. Itt mindez hiányzik és ez jelzi. meghatározó szerep. Egészen más történik és egészen más módon. értetlensége az események. nem a jobb belátás kerekedett felül. minden titokban. a szél iránya megfordul. az együttműködés a németekkel. annyira nincs. ez magától nem ment . ellentmondanak mindannak. ami itt folyik. ha mindeddig . a titkos diplomácia előretörésével a germán fél kezébe került a teljes kezdeményezés.. nem a békülés lehetséges és szükséges módozatait kereste. és érvényes erre a korra is.a cselekvésképtelenség. Ha élne a békevágy a német udvari körökben a minapi ádáz ellenséggel szemben. E német részről hirtelen támadt heves barátkozáshoz csak azt kellett kivárni.még egy ezredévvel a lezajlott dráma után sem -. hogy nem ennek a két . Mert lehetetlen napirendre térni afölött. Wolfgang lábanyoma még ki sem hűlt.. ha nem vesszük észre: az. nemzetközi cselszövényt felfogni sem képes tiszta. hogy fel sem ismeri . kihatásaiban pedig félelmetes. amelyre az augsburgi ütközet óta várva várt Ottó. segítettek kicsit neki. illetve az európai politikában. ami itt történik. a történetvizsgáló értetlenül áll a Bruno püspök követjárását árnyaló jelenségek előtt. a fegyverek után az események irányítását a titkos diplomácia veszi át. nem egy adott áldatlan állapot kölcsönös javításáról. múlttalan lélek. titkos erők mozgatják a színfalak mögül az eseményeket. legalábbis a barátkozási kedv. Politikai ármánykodást. a védtelenül kiszolgáltatott fél állapotába. s mi folyik ellene a kulisszák mögött. a jelek szerint. nem holmi kibékülésre. aranyos királyi báb.Taksony még mindössze 38 éves volt -. És az új követ körül még sűrűbben rajzanak a titkok és a bonyodalom. Az évszázados kegyetlen hagyományok teljesen ellentmondanak ennek a folyamatnak. Öntudatlanság. a szenvedő.Csakhogy itt nem kiengesztelődésre. efölött nem lehet vita. az elhallgatások és mellébeszélések. hogy a magyar-germán érintkezés titkos szálakon fut tovább.nagy tehetetlenségi nyomatékkal . hogy ezek az események. amely valóban kegyetlen csapásokat szenvedett el a magyaroktól. s eképpen aztán újólag gyermekkirály. ami ekkoriban zajlik. a múltat el lehetett söpörni s fekete kézzel átnyúlni a múlt fölött. sejtetések itt fellelhető közegét úgy örvénylik körül a talányok sűrű rétegei. Mi tagadás. az új király trónralépése után tüstént elkezdődött titokzatos követjárások. ehhez szükségesek lettek volna a megfelelő alapok is. eljött a nagy alkalom. hanem merőben másról. az ellenségeskedések félbeszakítása és megszüntetése. mondhatnók. amelynek esélye sincs a szembenállásra. s mivel. úgy igen hevesnek mutatkozna ez a békevágy és a barátság. s ezt a tényt az adatirtó inkvizíció minden mesterkedése sem képes eltüntetni. de távolról sem ez az. tehetetlenség és védtelenség állapotába kerül. a magyar és a német viszonyát. az rendellenes. Az a germán hatalom. hogy már-már reménytelennek látszik az igazság kihámozása.a magyar félé volt a kezdeményező.

nagyhatalomnak egymáshoz való közeledése folyik itt a megfelelő mederben, s keretek között, ellenkezőleg: a germán fél álarcosan közelít, titkos operációkkal, ügyletekkel, mesterkedésekkel dolgozik. Jelzi ezt már az is, hogy nem egy magát és kormányát megtalált és a maga összeköttetéseit, helyzetét fölismert és azzal tisztában lévő uralkodóval lép kapcsolatba a germán hatalom, hanem akkor lép föl, amikor itt egy rejtelmes királycsere történik. Tehát a változásoknak abban a veszedelmes időszakában, amikor még nem tudni, hogy miből mi fejlődik ki. Amikor az új kormányzat és az új király még nem állt, nem állhatott a maga lábára, tehát valójában a változásnak, a válságnak nehéz és bonyolult időszakában, amikor még nem kristályosodtak ki az álláspontok, ekkor lép fel, és hogyan? Akkor sem nyíltan, például átfogó nyílt ajánlatokkal az ellenségeske-dések elhárítására, a béke megteremtésére és az esetleges jövőbeni együttműködésre, hanem a legsötétebb ármánykodások közepette a legnagyobb titokban, titkos diplomáciai követségek útján, tehát olyasmi történik itt, amit valójában nem foghatunk föl másként, mint álcázott titkos erők támadásaként, mint olyan titkos diplomáciai manőverként, amelynek célja közel sem az, amit ürügyül felhoznak valóságos céljainak leplezésére, tehát nem holmi békesség és kiegyezés elérésére irányuló erőfeszítés folyik itt, hanem a nemzetközi bűnszövetkezet támadása a gyanútlan élet ellen, a valamilyen módon védtelenné vált magyar erővel szemben. Tehát szembetűnően rejtelmes dolgok történnek, és ezt aláhúzza és közvetett formában tanúsítja az, hogy ezeknek a cselekvéseknek, ezeknek a manővereknek minden nyomát igyekeztek teljesen eltüntetni, kilúgozni a történelemből. Éppen ezért Brunó követjárását, de Wolfgangét sem és a viszonzásul küldött magyar követjárást semmiképpen sem intézheti el a történetvizsgáló azzal, hogy adatok híján lehetetlen a történelmi rekonstrukció és lehetetlen a bizónyítás; azzal, hogy semmivel semmit sem lehet bizonyítani, tehát térjünk napirendre mindezek fölött a dolgok fölött, lépjük át azt a szakadékot, amit itt a tudatos, céltudatos és célzatos adatirtás teremtett, törődjünk bele abba, hogy emiatt egyszerűen nincs mit keresnünk itt, nincs lehetőség a feltárásra, térjünk át olyan dolgokra, ahol lehetőség van az ún. "történetírásra". Látnunk kell azonban, hogy a titkos cselekményeknek, melyek ezekben a végzetes napokban az események irányítóivá válnak, a közeljövőben olyan következményei támadnak, amelyek a magyar birodalom szétzúzásához vezetnek, s valójában világomlást jelentenek; olyan következmények, amelyek alapjaiban rázták meg a magyar világot és változtatták meg egész Európa történelmének a menetét. Mindezek olyan gigantikus és idegyökereztethetően bizonyítható végzetes következmények, hogy ha a történetvizsgáló ezt azzal intézné el, hogy itt nincs mit tenni, nincs mit keresnünk a szükséges adatok hiányában, akkor döbbenetes vakságáról tenne bizonyságot és tökéletes alkalmatlanságáról arra vonatkozóan, hogy a történelmet és a történelem titkokkal lefedett anyagát feltárja, vagyis arról, hogy egyáltalán alkalmatlan a történetírásra; mert aki ilyen esetben az adathiányra való utalással meghátrál, bevallja tehetetlenségét, annak vissza kell kérnie az iskolapénzt, mint olyannak, aki nem alkalmas a történetírásra, tekintve, hogy a történetírás nem a felületek felületének újra meg újra való felkérődzése és mások szavai nyomán némi kis változtatásokkal újra való elmesélése. Az igazi történetírás a történelmi valóság feltárása a mellébeszélések, hazugságok halmazatai mögül, a mesterségesen támasztott rések, hiányüregek körülrajzolása, logikai és tárgyi bizonyítékokkal való kitöltése, vagyis oknyomozás. A történetírás egyértelmű tehát azzal, hogy a történelem felülete mögül kell föltárni mindazt, amit a felület rejt, a hamis, a meghamisított és a félrevezető felület. Esetünkben tehát tovább kell mennünk és tovább is lehet mennünk. Mert ha semmilyen más adat nem állna a történetvizsgáló rendelkezésére, csupán azok a szédületes és hihetetlennek mondható roppant arányú, következményű változások, amelyeknek kétségkívül itt rejlik a kiinduló pontja, már akkor megvolna minden lehetősége arra, az adathiány ellenére, hogy megbízhatóan szilárd következtetések alapján föltárja, fölkörnyékezze azt, ami itt ment végbe. Szerencsénkre, különös szerencsére a legnagyobb gonddal véghezvitt adatgyomlálás során a nyomtalanítok figyelmét - a sors különleges kedvezése folytán - elkerülte egy olyan perdöntően fontos bizonyíték - meglehet, féltő kezek rejtették el a vizslató tekintetek elől -, amely leleplezi a

csalást s fakó világot vet a mesterségesen keltett vakhomályba: I. Ottó császár titkos levele, amelyet követe, Bruno püspök révén juttatott el Passauba, Piligrin püspökhöz

2. A MEGVESZTEGETÉS MŰVÉSZETE Gézát láthatatlan kormány irányította, illetve helyesebben, uralkodott helyette és cselekedett az ő nevében; ez a titkos kormányzat a hallgatás falával zárta el magát a nyilvánosság elől, s láthatatlanná tevő köpenyül, védőpajzsul a gyermekkirály személyét tolta maga elé sötét szándékai, nemzetrontó tervei és cselekedetei elleplezésére. Ebbe a képbe illeszkedik Ottó két követségének jövetele. Jellemző módon mindkét követséget láthatatlanították, elrejtve, miért küldettek és mit végeztek, mert az adatnyirbálók, inkvizítor-cenzorok, történelem-felülvizsgálók természetesen rávetették magukat a két követség útjára, és amit nem sikerült az emberi emlékezetből teljesen kitörölni, azt mellébeszéléssel, félremagyarázásokkal hamukázták kivehetetlenné. A felismerhetetlen-ségig elkoszolt, elmázolt ténycsökevényeket már nyugodtan bocsátották a szintén markukban tartott, erkölcsileg kimarjult és szellemileg impotens történetírás rendelkezésére; nem lehet semmi baj, az igazságot a föld alá gyömöszölték. Valóságos csoda hát, ha itt-ott mégis akad egy-két áruló nyom, észre nem vett fogódzó. Itt van például az ajándékozások kérdése. Követek, követségek már az ősidőkben rákaptak arra, hogy a felkeresendő országok jóindulatát ajándékokkal nyerjék meg. Ártalmatlan dolog az ajándék, jószándék adja, hogy örömöt okozzon vele, s ha lehet, némi jóindulatra hangoljon. Ez a felismerés azonban már az ajándékozás lehetőségeire világít: ha ellenszenvet, rosszindulatot akarunk legyűrni, s ha nem remélt előnyöket akarunk magunknak kicsikarni - egy jól irányzott ajándék sokat segíthet. Már az ókoriak tudták ezt: az ajándékozás művészete - a megvesztegetés művészete. Egyiptom, Róma, Bizánc mai pénzegységekben kifejezve, milliárdokat költött "ajándékozásra". Arannyal megrakott karavánok mentek a kipuhatolandó, meghódítandó országokba vagy azokhoz a hatalmakhoz (így pl. a régi magyarokhoz is), akiktől dús ajándék fejében fegyveres segítséget reméltek és nyertek is. Ajándékozni kell, ajándékozni, elsőbb csak "tiszta ajándékozás" legyen ez, ajándékozás, amiért cserébe semmit se kérnek, ajándékozás, amelynek tisztaságához látszólag kétség se férhet. Az önzetlenül, bőségesen, fölösen megajándékozott akaratlanul is ellenszolgáltatásokra hajlamos, hisz mindenki tudja, érzi, az emberi viszonyok kölcsönösségeken alapulnak, ez a kölcsönösség teremti meg az élet megszokott egyensúlyát. Az "önzetlenül" (ellenszolgáltatás kérése nélkül) megajándékozott tehát akaratlanul is megroggyan és hajlik az ellenszolgáltatásra, vagyis az ajándékozó felé a viszonzásra. Csekély, jelentéktelen és ártalmatlan kérések teljesítését ugyan miképpen is tagadhatná meg? Hisz ezek csupán semmiségek a neki juttatott értékekhez képest. E viszonzásképp nyújtott dolgok némelykor - miként utólag kiderülhet - (a pokol útjai is jószándékkal kikövezettek) nem is olyan nagyon ártalmatlankák, s így a két felet előbb-utóbb már titkos szálak fűzik össze. Az ajándékokkal rendszeresen elhalmozott aztán rendszerint nagyhamar hozzászokik az ajándékozáshoz, mint olyan jövedelmi forráshoz, amelyre számítani lehet, s minél tovább tart, minél rendszeresebbé válik, annál inkább hozzáidomul életmódjával, költekezésével, s az ajándékok hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Vagyis a megajándékozott és az ajándékozó közt függőségi, kölcsönösségi viszony alakul ki. A megajándékozott észrevétlenül mindinkább kiszolgáltatottá válik. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzet, csapdahelyzet, a kiszolgáltatott engedelmességre kényszerül, akarata ellenére is.

Az ajándékozás ellenszolgáltatást.

természetrajzához

hozzátartozik:

elkerülhetetlenné

teszi

az

Ezek kezdetben csekélyek, jelentéktelenek, szórványosak, önkéntes jellegűek. Hovatovább azonban az ellenszolgáltatások rendszeressé válnak. Az ajándékozás jellege fokról-fokra megváltozik s nyílt vesztegetéssé válik. A két fél közti viszony ekkor megfordul. Míg az ajándékozó kezdetben semmilyen joggal nem bírt, ajándékaival csupán a másik fél jóindulatát, kegyét remélte elérni, tehát ekkor még a megajándékozott a hatalmas, az ajándékozó a hatalom nélküli, a fokról-fokra történő átalakulás elkerülhetetlen, s az ajándékozás vesztegetéssé, vesztegetési viszonnyá alakulása után a vesztegető kezébe csúszik át minden hatalom, még a megajándékozott, illetve a megvesztegetett személyi biztonsága, élete is a vesztegető kezébe kerül és azzal úgyszólván korlátlanul rendelkezhet. Ez az ajándékozás révén történő behatolás útja. Róma és Bizánc magas tökélyre fejlesztették az ajándékozások rendszerét a "barbár" népek fölötti uralom megszerzésére. A vesztegetést előkészítő ajándékozgatás előfeltétele természetesen a személyes érintkezés. A személyes érintkezés viszont a különböző érdekszálakkal egymáshoz fűződő, ütköző államok vezetői részéről szükséges és kikerülhetetlen. Az államok közti elemi érintkezés módja követek küldése, követek cseréje. A követek megajándékozása könnyű és természetes s nemritkán bevett szokás volt. Ez volt a hivatalos ajándékozások kezdete. Kellő ügyességgel ez a későbbiek során valóságos rendszerré, az idegen országot behálózó rendszerré épülhetett. Bizáncban még valami elősegítette az ajándékozások rendszerének kiépítését: a hódító "barbár" népeknek fizetett évi adó. Bilánc ennek, állami függetlenségi érzületére hivatkozva - ajándékozási jelleget adott. Szerfölött különös makacssággal ragaszkodott Bizánc ahhoz, hogy a gyermeket másként nevezzék s az évi adót ne évi adónak, de évi ajándéknak. E különös törekvés titkát még senki sem kutatta, mert fel sem tűnt senkinek, hogy itt titok lapul. Némi erőltetésre a hódító keleti fejedelmek belementek az adó "ajándék"-nak való átkeresztelésébe, a lényegen ez nem változtat, gondolhatták. A lényegen ez nem változtat - gondolhatnánk. Ámde ez egyáltalán nem így van, a bizánci diplomácia pontosan tudta, mit miért csinál. Az évi adó "ajándék"-nak való átkeresztelése - utat nyitott az ajándékozásnak, megengedhetővé tette az ajándékozgatást, azaz elősegítette az ajándékozási rendszerek kiépítését. Mert ha már évi rendszeres "ajándékozás"-ról volt szó, ugyan ki kifogásolhatta, ha nemcsak a hódító fejedelem kapja meg "ajándékát", de a "bolond bizánciak" a kiszabott - tehát kötelező - "ajándékozáson" felül, megajándékozzák az évi "ajándékért" Bizáncba látogató főembereket is. Erre volt jó az ajándékozások rendszere. Út nyílt ilymódon a legkülönfélébb - és tegyük hozzá legsötétebb - kapcsolatok és üzelmek létesítésére. Így építi ki az ajándékozás révén szétáramló arany az árulás útját. Bruno is ebben az ügyben utazott. "Sankt Gallen-i Bruno Magyarországra jöttével kerültek ide először latin vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak, ötvösművek és textíliák. Ezek részben I. Ottó császár ajándékai lehettek a megtérő fejedelem és családja (?) számára, részben az első püspök és papi kísérete felszereléséhez tartozhattak. Egy részük a császár, más részük a mainzi érsek, harmadik részük az ír alapítású, nagy hagyományokkal rendelkező Sankt Gallen-i apátság kincstárából eredhetett." (Győrffy György, i. m. 75.) Hát nem bűbájos? A kisértékű kegytárgyak, legalábbis nyomokban, fennmaradtak, a megvesztegetések nagy aranykincsei nyom nélkül elnyelettek, s végül, fentiek alapján is az a hamis látszat kerekedhet, hogy nem is történt más az égvilágon, csupán "vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak" (senkise gondoljon bálványimádásra) ájtatos vallási szellemből fakadó odaajándékozása. Csakhogy itt vannak a tények, az országrontásbontás tényei, a magyarság rövidesen bekövetkező vérbefojtása, és itt van Ottó császár Piligrin püspöknek küldött, rejtett célzásokkal teli titkos levele.

Karthagó. amelytől trónok omlanak összes ősi szent országok oszlanak szét mandragóraleheletétől. Valach-Ruminia miniszterelnöke azzal kérkedett el francia diplomatáknak." Ajándékokat. hogy az ősi magyar felségterületnek a mai Magyarországnál nagyobb részét. a csók. ez az a messzehordó fegyver. természetesen a királynak. Az arany. várak szilánkjai záporoznak szerte s vakultan fut a jó nép szerteszét. dinárjai. országokat. cseh koronái is tanúsítják. agyát. Arany emeli fel és dönti meg a birodalmakat. Ha emberközi. hogy a követség értékes ajándékokat vitt magával. az emberek élete. Az arany faltörő kosának hogy állna ellent Hunnia? Ókori szólásmondás: EGY ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR TÖBBET ÉR EGY HADSEREGNÉL. az okiratha-misító. megvesztegetéses ajándékozgatással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. titkos ragadozmányok közelítésében és érvényesítésében.tehetetlenné tenni: előbb megrothasztani. Óriási értékű rakományát tetemes fegyveres őrség kíséri. napfényű fém a legfélelmetesebb fegyver. püspök ott. Városok. Pompeius és Ottó császár is arannyal dolgozott. és hozzá kanyarodik odautaztában Bruno püspök. ajándékokkal vásárold meg ellenséged kezét. eshetőségeket. a titkos diplomácia messzehordó. magától roskad össze a hősi ellenállás. hogy személyesen átadja neki Ottó császár bizalmas levelét. Már Wolfgang. tízmillió aranyon. Ajándékozz és ajándékozz. Erdélyt. Az aranynak bűvös ereje van. Piligrin ott. miként ezt az első világháborús pánszlávszabadkőműves világ-összeesküvés guruló aranyrubeljei. népeket. lélekmángorló fegyvere. Piligrinnel tanácskozza meg Magyarországon elért eredményeit és a roppant fontosságú kilátásokat.3. a titkos üzelmek fő kotyvasztójához. a legékesebb szószóló a lélekcsábításban. AZ ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA A titkon áramló arany folyamaival. az arany. Tihuanaco. Ki kell térnie Passau felé. mint láttuk. A titkon áramló arany folyamaival. Páris és Budavár kapuit. Róma. ő szövi Ottó megbízásá-ból az óriási aranyszálhálót Magyarország körül. Wolfgang követsége is. Hozzá tér meg magyarországi útjáról Wolfgang. ÚGY SZÉTVETI A KISZEMELT ORSZÁGOT. Magyarország bekebelezésére áhítozó Piligrin püspök. aranyfonalakkal behálózni. püspök itt. Bruno püspök pedig valósággal aranyszamáron kaptat fel Gézához az ősi Esztergomba. megvesztegetéses ajándékozással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. ajándékokat a király környezetében lebzselő főméltóságok-nak. Piligrin itt. Aranyon adják-veszik a szüzeket. s hogy irigységet ne ébresszen. A titkon áramló arany fénylő ereivel kell a kiszemelt országot kellemesen zsibongó érzések útján észrevétlenül összekötni. Arannyal mindent el lehet érni. az aranyat kell bevetnie. titkos utakon vezesse őt a magyar határszélekig. AKÁR EGY VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA. Ardarich gepida király. aranyon vásárolható meg a vér. ide tér meg. a sátánészjárású cselszövő. Ez az a "Szezám nyílj ki!"-féle szellemi varázskulcs. az arany. lidérces tűz. népét halomra ölni. az ajándékozásos megvesztegetés. hogy adjon újabb fegyvereseket melléje az óriási értékű rakomány őrzésére és a LEGNAGYOBB ÓVATOSSÁGGAL. aztán fegyverrel megrohanni. . lélekvásárlásban. A titkos diplomácia egyik legfőbb ókori-középkori gyakorlati elve az arany. tízmillió megvesztegetésre fordított aranyon szerezte meg. Mert ahol ezt bevetik. a nagyravágyás átkával megvert. Útja Ottó császártól nem vezet egyenesen a magyar királyi udvarba. Bratianu. nemzetközi szinten valamelyik fél istentelen előnyöket akar a maga számára a másik fél rovására kicsikarni. "Magától értetődik . arannyal fedett házat. Arany nyitotta meg Babilon. az aranyat. a szerzetes is arannyal megrakodva jön. Attila hun nagykirály felbérelt gyilkosának 448-ban aranyat ígértek. titkon magunkhoz vonni s aztán . Piligrin mindenütt. lejei. az aranyat. a simoniákus. amely a földalatti ajtókat is kinyitogatja. szemét.állapítja meg Wertner Az Árpádok családi történetében -. J. Piligrin püspökhöz. Théba. Aranytól kábultcsábult világban arany köti össze az emberi álmokat.

megtanulta. ám attól visszahőkölő gyermek-királyt. ez a nagyhatalmú császár mégiscsak nemes lélek. Segítsünk neki! Lám csak lám. DRANG NACH OSTEN! . 4. Mesébe szédültünk. Istenem. igazi . Keletről jön a baj! . támadó külháborúit. túlteszi magát a sérelmeken. hogy őt a magyar király netántáni ágyproblémái izgatják. nehogy ez olyan hatást keltsen. Derék dolog. képtelenségek képtelenségébe.mindenkinek. Félre kell vetnünk hát a szarkasztikus hangot. Gézának feleség kell. tisztán. patakzik az arany s Bruno kincsekkel rakott karavánja apránkint megürült. a többi mind simli. aki még azt is mesterfokon végezte. hogy kaméleon színekben pompázzék s zsonglőri cselszövényeire és területrablásaira. maszlag. Kigondolt mindent. De Géza gyermek még. szívreható sietség. irgalmatlan hódító. agyvize fölforrásáig kénytelen volt elviselni a magyar túlhatalom kegyetlen csapásait. még a gyászév sem tarthatja vissza (a jelek szerint Gézát sem). a hivatalos beállítás maszlagfelhőibe. a DRANG NACH OSTEN korai megvalósítója. örüljünk az emberi megnyilvánulásnak.tető-pontjára tört s nem tűr többé halasztást. hogy valakit éhes torkához csalogasson. Senki se gondoljon rosszra.vélhette s vélte Ottó. ki majd őt kormányozza. Nagyobb erőt kisebbel csak fortéllyal lehet legyőzni. Életkora óvatos becsléssel 12-14 évre tehető. a holmiféle jóságosál-nagybácsika meséjébe. fáradságot nem kímélve. Mit számít az! Annál jobb! Akad is már belevaló jelölt. Nagy uralkodó volt. néptipró. A nősülési láz ennek ellenére nem annyira Gézánál. máris ott karvalyozik fölötte a nász. erővel ez nem megy. aki az arany csengésére megtántorodni és Ottót szolgálni kész. Az árulás rőt napja a ködön át felsejlett.teteme még jószerivel ki sem hűlt. az ifjúi nemi gyötrelmektől gyötört. mintha a réti csikasz szívreható bárányhangokat hallatna. leghőbb vágya. svindli. miszerint Ottónak egész eddigi élete kizárólagosan az uralmi érdek. De tudta. a magyarokat kell letiporni! Ez volt Ottó legizzóbb. hogy az öreg király Taksony . egészséges élet. Ottó nem kicsinyeskedik. nem hergelődik a bosszúálláson acsarogva. igazi germán feleség. a könyörtelen hódítás és terjeszkedés jegyében telt el. Ez kell. OTTÓ CSÁSZÁR JÓSÁGA Némelyek szerint Ottó azért küldte Brunot Magyarországba. és keresztényi lélekkel csupán az embert nézi. Való-sággal dől. Közép-Európa nagyhatalmát. a titkos hódítás nagymestere.keletet fel kell törni. mint inkább Ottónál . Országos gondjait félrevetve két követséget is küld. Végre egy üde színfolt a történelmi cselekmények sötét áradásában. Ágyproblémái? De hiszen Géza még gyermek. hogy "megbizonyosodjék a magyar király házasodási szándékáról" és ehhez számára minden támogatást megadjon. s pillanatig is kétségbevonjuk. pénzt. A germán világhatalom e korai megálmodója és tűzön-vízen át érvényesítője évtizedeken át. miktől a jámbor ember megkukul. A magyarnak új kormány.s történelemlátását elvesztve. s tán még azzal is kár volna előhozakodni. s az új magyar királynak. Csakugyan házasodni akar vagy sem? Erről kell meggyőződni. nősülni óhajtozó. töményen iderántva Ottó császár portréját. néphóhérlásaira a kereszténységre térítés tüllfátylait borítsa.

Tom I.feltehetően a címzett Piligrin püspök mentette meg és rejtette el a későbbi korok számára . történelmi dokumentumgyűjteményben maradt fenn. Így gondolta és így lett. Őnála nem lehet különb magyar királyné. s Adelhaid révbe jut. akiben felötlik. feleségének. Így lett. És így. míg meleg. hogy magyar főurak közül (ha voltak magyar főurak a királyi tanácsban) senkiben sem keltett gyanút a császár ajánlása. Követek fussanak. "OTTÓ. ISTEN KEGYELMÉBŐL FÖLSÉGES CSÁSZÁR. titkos mesterkedésekre és azok háttértényezőire I. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB AMI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. I. a szép Adelhaidot módfelett ajánlgatták. 973-ban húsvéti ünnepséget rendezett Ottó császár Quedlinburgban. ÜGYELJ AZÉRT NAGYON REÁ. körülmények és következmények cáfolhatatlan özönével bizonyítjuk: I. sutyorogtak.germán walkür. az ördög menyasszonya nem lett volna-e jobb?) Ki érti ezt? Ki fogja fel értelmes fővel ezt? Kevésre rá. hogy a legodaadóbban támogasd. Adelhaidnak neveltje. senki sem tiltakozott? Ha maga az ördög jön a mátkáját ajánlva. c. óriási csodás révbe. Ottó titkos levele is fényt vet. Ezekre a tervekre. s embereiddel. Küldjük Bruno püspököt. a passaui egyház tisztelendő püspökének üdvözletünket és kegyelmünket. legyőzhetetlen tizedik századi magyar nagyhatalom gerincét. Piligrinnek. üssék a vasat. Mert arra buzdítottuk őt. vérbefulladó násza? Senki sem figyelmeztetett. Fusson Wolfgang és fusson Bruno. és szeretetreméltóságodnak ajánljuk.a Germania Sacra. Ottó császár titkos levele . Mert miként lehetséges. . Ottó császár minden részletre kiterjedő tervet dolgozott ki Magyarország titkos leigázására. lovakkal és minden egyébről gondoskodva. s ellenvetés nem történt. ami útjához szükséges. 5. s ugyancsak Adelhaid. az ellen sem vetnek semmit? Az ördög kénköves anyját is elfogadják? (Kérdés persze. tisztelettel és A LEGÓVATOSABBAN VEZESD ŐT A MAGYAROK HATÁRAIHOZ A LEHETŐ LEGKÖZELEBB. hogy ezek a titkos tervek valóban léteztek és a nemzetközi bűnszövetkezet szervezett orvtámadása közvetlenül Géza trónralépését követően indult meg különös erővel s roppantotta meg a túlerejű. hogy ellenségtől csak ellenséges cselekvés várható? Senkiben sem ötlött fel Hildegung-Ildikó és Attila véres árnya. A követek tárgyaltak. ezáltal újabb talányba ütközünk. bizonyítva. Raniz. senki sem akadt. 207. OTTÓ CSÁSZÁR PILIGRIN PASSAUI PÜSPÖKHÖZ INTÉZETT TITKOS LEVELE Történelmi tények. bármire is lenne szüksége.

és semmilyen kísérletei. legkönyörtelenebb fegyveres terrorral kényszeríthették rá a magyar nemzetre. AZ NEKED ÉS VALAMENNYIÖTÖKNEK FÖLÖTTÉBB NAGY HASZNÁRA LESZ. hogy a magyar nemzet egésze eleinek ősi hitében élve s a kereszténységet nem is ismerve. . "A szavak arra valók. félig kimondott gondolatokkal és érthetetlen elemekkel. hogy elrejtsék gondolatainkat". Győrffy György nemes egyszerűséggel "úti ajánlólevélnek" nevezi az ottói levelet s azt a következőképpen értelmezi: "Ottó levelének vigyázóan sürgető hangneme nemcsak az »első találkozó« izgalmát (?) (ami még meg sem történt) leheli magából.HOGY EZ A KÖVETSÉG A LEHETŐ EGÓVATOSABBAN MENJEN VÉGBE. Kiderül. amelyből mindent megért . De a figyelmes szemlélőt az a sejtelem ragadja meg. s azt csak a legvéresebb. 70). figyelmesen és előrelátóan. hogy a magyarság több mint egy évszázadon át nemzeti szabadságháborúk sorozatával akarta visszaverni mindazt.valójában semmit sem ért. miféle agyrémes elgondolások alapján utasította és utasíthatta volna vissza? Ellenkezőleg. hogy ebből a teljesen világos levélből. gondoskodik a hosszú úttól s az út fáradalmaitól és viszontagságaitól elgyötört küldöttség pihentetéséről. óvatos célzásokkal. várakozása a magyarok Nyugatról való kiszorításától (?) kezdve megtérési kísérleteik zátonyra futásáig (?) és végül a saját kivárási politikájának (?) beigazolódása" (i. ellátásáról és felszerelési hiányainak pótlásáról. amit a kereszténységre térítés ürügyén ráerőltettek. m. Ottó császár. MIVEL HA FÖLTETT SZÁNDÉKUNK (titkos tervünk) SIKERRE VISZ. mondhatnánk együgyű. hogy az áttetszőnek vélt levél tartalma zárt. B/ A tizedik évszázad Európa-szerte rettegett magyarjait soha senki semmikor nem szorította ki a Nyugatról és sehonnan. s hogy a császári levél tele van homályos utalásokkal. s éppen a lényegét nem értjük. tekintve. C/ A korabeli magyarságnak egyáltalán nem voltak "zátonyra futott kísérletei" a zsidókereszténység felvételére. miként és miért tett volna kísérleteket a kereszténység felvételére. A "légyott izgalmában" szenvedő idős császár és a magyar nagykirály közötti találkozást soha senki nem vette tervbe és az nem is jött soha létre. s a levél a titkos diplomácia jellegzetes. világosan áttekinthető levél. hanem benne sűrűsödik húsz év gondja. de szexuális kategória. Kénytelenek voltunk kérdőjeleket iktatni Győrffy György kommentárjába. szövege kódolt szöveg. elhallgatásokkal és sejtetésekkel élő nyelvén íródott. miként akarhatta volna a kereszténységet. mivel a magyarok döntő katonai fölénye folytán erre nem volt semmiféle lehetőség. azon egyszerű okból. hogy állításai módfelett kérdőjelesek." Egyszerű. Megjegyzéseink: A/ Az első légyott izgalma nem történelmi. tény és való. s azokat ki és miért.

Wolfgang szerzetes-követ is ide jött magyarországi küldetése befejeztével. s embereit. ha Ottó szándékai tiszták. hátha a sült galamb megkezdi röpülését a tátott száj felé. I. Érdekes bepillantást nyújthatnak erre vonatkozólag Ottó levelének burkolt célzásai. Ez csak aképpen érthető. Nem pihenni. mi szükség a titkos diplomáciai tolvajnyelvbe rejtett célzásokra. s nem is holmi "úti ajánlólevéllel" jöttek ide a követek. hanem egészen más célból: titkos kémhálózat titkos kémközpontja volt Piligrin püspök Passauja. hogy Bruno követ járására is ezeknek a passaui tanácskozásoknak következté-ben került sor (a két követ járás közötti nyilvánvaló összefüggést már Szabó Károly is megállapította). nem holmi tranzitszállás.ahelyett. miért nem lép fel a császár nyíltan és egyenesen. Ottó sem bízott semmit a "kivárásra". mint a tehetetlenség beismerése. De miért nem jön ez a feltételezett kíséret egészen Passauig a követség elébe? Ha a királyi kormányzat áll a kíséret küldése mögött. de titkos megbízatással. a Magyarország létére törő nemzetközi összeesküvés (nemzetközi bűnszövetkezet) hálózatainak szervező központja. elemi szükségletei folytán a "kivárási politikát" mindenkor megelőzi a cselekvés szükségszerűsége. várni. hogy a bizalmas jelentésekkel külön futárok nyargaltak innen időről-időre a császárhoz). hogy a határ túloldalán illegális személyek. miért nem fordul közvetlenül Gézához? Miért figyelmezteti levelében kétszer is Piligrint a lehető legnagyobb óvatosságra a követség észrevétlenül való Magyarországra juttatásában és a magyar határ megközelítésében? Ha közönséges. a magyar határ eléréséig szükséges a különleges elővigyázat. óvatoskodásra. Másfelől pedig miért kell félniök. I. hogy azt. netán. s ittléte alatt nemcsupán a magyarországi tapasztalatokat és titkos fejleménye-ket tárgyalták meg a legtüzetesebben. már az is megfontolásra szorul. Ottó nagyon is cselekvően avatkozott bele a magyarság sorsába.D/ A nagypolitika sürgető kényszerei. úgy ennek nyilvánvalóan semmi akadálya. a politika soha. merőben másról van szó. amíg a rovar a hálójába kerül. előre megadott ponton már biztonságos kíséret várja a követséget. hanem a belső árulást szervező főemberekhez. de éppen fordítva. mikből kielemezhető a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés kibontakozó támadása. azt teljesen fölösleges volt ennyire kihangsúlyoznia. miért tért éppen ide Passauba. hogy kirobbantsák vagy megszilárdítsák a királyellenes puccsot. Ottó császár titkos tervei kivitelezésének megbeszélésére jön a diverziós központba a kémfőnökhöz. ha valóban jószándék vezeti s valóban a két nagyhatalom megbékélését akarja és békés együttműködését szorgalmazza? Ha így van. de a további teendőket. lovait pihentetni jön ide Bruno . tolvajlopakodásra. S a levél elemzésére visszatérve. miért kell a legnagyobb óvatossággal eljárniok a magyar . útközi pihenőhely volt Ottó császár követei számára Passau. utalásai. ezért időzik itt hosszan . diverzáns katonái várják a követ érkezését. s minden köznapi ügyben szükséges óvakodásról lett volna szó. minden esetleges kellemetlenséget elhárítva. De az ottói levélből az is előhomálylik: legfőképpen nem is magyar felségterületen. Piligrinhez Bruno püspök követsége? Mint már korábban is utaltunk rá. mi szükség a köntörfalazásra. Ugyan miért? Nyilvánvalóan nem a szállásért. Feltehető. ami valójában nem más. ha a magyar határövezeten belül. nem a királyhoz. az összeesküvők cinkosai. bizonyos nyomát adva így ármányos mesterkedéseinek. tehát csupán arról lehet szó. A pók kivárhatja.püspök a püspökhöz -. Az ottói levél is jelzi. hogy haladéktalanul a császárhoz sietne (bizonyosra vehetjük egyébként. Az efféle "kivárási politika" sosem emelte volna fel Ottó hatalmát és sohasem döntötte volna meg az évszázad magyar nagyhatalmát. hogy ők vezessék. mintha a magyar határon túlkerülve már semmi vész nem fenyegetné a követséget. És már itt fel kell vetni a kérdést: miért van szükség titkolózásra még a levélben is. magyarellenes terveket is. baj nélkül a királyi központba vezesse. Ezért tér ide titkos megbízatású magyarországi útja befejeztével Wolfgang szerzetes.

hogy a szabad magyarok megneszelték a kiterebélyesedő cselszövést s ezen belül az újabb titkos germán követek érkezését. akinek legforróbb vágya Pannoniának az ő egyházmegyéjébe való bekebelezése.határszélhez közelítve és a gyepűn áthaladva? Mi fenyeget itt." Értsd: HOGY A GERMÁN HATALMI ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTSA. mi több. okirathamisító passaui püspök-nek. S hogy ezek nem holmi felelőtlen szavak. "ARRA BUZDÍTOTTUK ŐT (BRUNOT) . Még e sátáni cél elérésének módja is kihámozható a szándékosan homályos szavú császári levélből: a nemrégen trónra került magyar gyermekkirályt akarják felhasználni erre a célra. hogy az Piligrinnek és valamennyiüknek nagy hasznára válik majd. ami kisvártatva bekövetkezett: a magyar katonai nagyhatalom bukását. . Ottó levelének ez a passzusa tehát nemcsak bevilágít Ottó titkos terveibe. titkos terv sikerre viteléről" is szól a levél. titkos úton. 5/ A tüzetes nyomtalanítás ellenére mégis fennmaradt egy fontos dokumentum. kilátásba helyezve. olvassa végig még egynéhányszor a levelet és idézett passzusát.írja levelében a császár . HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB A MI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. amely eképpen végérvényesen megszabadul a magyarok pusztító beütéseitől. miféle kockázat. BRUNO KÖVETJÁRÁSA TÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1/ Bruno titkos megbízatással titkos utakon settenkedik be Magyarországba 2/ Ajándékokkal megrakodva jön.amit úgy kell értenünk. kósza és súlytalan ábrándok voltak. azt a nemsokára bekövetkező döbbenetes. 3/ Titkos tárgyalásokat folytat megnevezetlen személyekkel. titkos erőkkel való szétzúzását és titkos germán uralom alá helyezését. ez lesz "nagy hasznára" az erkölcsi gátlásokat nem ismerő. szeretnék szétugrasztani őket. Aki hitetlenkedve fogadja ezt. csupán az. s valamennyiöknek. noha talán hiába. és megvesztegetés céljából ajándékoz és ajándékoz. Vagyis MAGÁT A MAGYAR KIRÁLYT AKARJÁK TITKOS MESTERKEDÉSEK RÉVÉN A HATALMUKBA KERÍTENI ÉS FALTÖRŐ KOSKÉNT FELHASZNÁLNI A LEGYŐZHETETLEN MAGYAR KATONAI HATALOM BELÜLRŐL VALÓ LEROMBOLÁSÁRA. E jóslatszerű titokzatos szavak burkolt formában. az egész Nyugatnak. de félreérthetetlenül arra céloznak és azt mondják ki. és a határszéleken cirkálva. simoniákus. 6. de azt is elárulja. 4/ Követjárásának minden nyomát. Ottó császárnak Bruno követ járásával kapcsolatos világtörténelmi jelentőségű titkos levele. További rejtélyes "föltett szándék. hogy ezek a tervek a végső előkészítettség és megvalósítás szakaszába jutottak immár. hiszen egyébként Ottó császár nem fűzné mindennek megvalósítását Bruno püspök követjárásának sikeréhez. miféle veszedelem? Nincs más magyarázat. tárgyalásainak minden mozzanatát. tragikus következmények tanúsítják. Ottóék olyan értesüléseket szerezhettek. Aki pedig meg akarja cáfolni. azzal bíztuk meg őt -. az . eredményét utólag gondosan eltüntették. mert a történteket és félelmetes következményeit az ördög sem cáfolhatja meg. hogy a magyar gyepűrendszer nem áll a cselszövők befolyása alatt.más lehetőség híján-lépjen a Pokollal szövetségre.

Hihetetlen megállapodások. hogy titkos erők hatoltak be a magyar központi hatalomba és a kezükbe ragadták az ország láthatatlan kezekkel való irányítását. szoros szálakkal kötődik Piligrin passaui püspökhöz. a húsvét megünneplésére. Foglaljunk össze elöljáróban egynéhány furcsaságot. hogy minden köztudott és nyilvánvaló tény ellenére Magyarország ismeretlen tényezők és körülmények hatására maga is függő helyzetű országgá süllyedt. akárcsak az őt megelőző Wolfgangé. hogy a független. van. bűntény sincs tökéletes. ha föltennénk. hogy mi ment gondoljon rosszra. . 1/ Érthetetlen. nehogy a jámbor utókor valahogy szemrevételezve hátrahőköljön és hanyatt essen az abban foglaltaktól. A MÉRGEZETT ALMA Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő. az inkvizítorok sem érhették el ezt a könyvmáglyák árnyékában is maradtak fenn nyomok. A függő helyzetbe jutásnak azonban minden feltétele hiányzik. a dühödt egymásra herregésbe belefásulva Krisztus aklába tér. 8/ A kölcsönös béke zálogául ajánlja a püspök Gézának Adelhaiddal. amelyek írásban papírra rögzített szövegét .nem bírta el a szem. a sötét tervek keresztülvitele. Itt Magyarország van a terítéken.6/ További áruló nyom: Bruno követsége. ahol . De tartózkodjunk annak kimondásától. (és a farkas gyomorrontást kapva vad üvöltéssel a bárányt szétszaggatja).. szabad Magyarország miért vesz részt ezen a lényegében vazallus és függő országok számára rendezett német birodalmi tanácskozáson. Így csak az az eshetőség marad. Ottó császár jelöltjével való összeházasítását. szerződéskötések születtek itt. a kor nagy cselszövőjéhez és hírhedt okirathamisítójához. Kegyes férfiak gyülekezete jött össze itt a keresztény vallásos ünnep. Itt a mérgezett alma másik fele. De hol van tökéletes munka? A tökéletesség elérése az istenek kiváltsága. aki minden bizonnyal Ottó császár elsőszámú embere volt a Magyarország elleni összeesküvés szervezésében. hihet csalást. a templomot fölöttébb ritkán látogatják.régi kegyes szerzők álma szerint – „a bárány együtt legel a farkassal". lám az emberi szív. MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? I. így hát képet alkothatunk a Quedlinburgban történtekről. olyan magyar-német államközi egyezmények. Érthetővé válna ez. Könnyekig meg le. Közel tizenkét ország fejedelmeinek küldöttsége gyűlt össze. minden idejüket leköti a tárgyalások menete. az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és –védtelenítés. 7/ Álszent szólamaival a megbékélés szükségességéről és fontosságáról igyekszik meggyőzni a magyarokat.bármilyen elképesztő előnyöket is biztosított az a német fél számára . így hát odaát és ideát is egyaránt még kellett semmisíteni.. aki be se néz. Lám.

hogy jóváhagyásával szentesítse. és mindenben aláveti magát a megállapodásnak. maga a kormányzat áll az országot kiszolgáltató egyezmény hátterében. kivéve. 3 / Érthetetlen. értekezleteket. hogy a magyar hivatalos hatalom (király. ha a tárgyalást háborús összecsapás előzte meg.csupán ürügy. ez a küldöttség azért jött. az összejövetel vallásos kerete . Nem mindennapi bornírtság kell ahhoz. kormányzat) semmilyen ellenintézkedést sem tesz. amely a képviselt hatalmat s annak katonai erejét teljesen megsemmisítette. . ami itt folyik.húsvét megünneplése -. B/ A küldöttség árulókból áll és árulást követ el. Érthetővé válik ez. mintha ő maga volna a legfelsóbb. Mert semmi ok sincs rá. semmilyen megtorló intézkedést nem tesz. hogy valaki ne vegye észre az álcázást.2 / Érthetetlenek az itt kötött megállapodások is. alapjában véve szükségtelen is. Ez is érthetővé válik. bevégzett ténnyé tegye Magyarország feltétel nélküli önalávetését a Nyugatnak. ha föltesszük. éppen ezáltal árulván el. ez a katonai erő pedig fölötte áll a Nyugat képviselte katonai erőnek. hogy Ottó ne tarthatna nyíltan a világ színe előtt bármely országok küldötteinek részvételével politikai megbeszéléseket. illetve ennek a hatalomnak idegenérdekű kisajátítója. s csak a tilosban járók alakoskodási kényszerével magyarázható. átlátszó. ellenőrizetlen magyar hatalom. A legjellemzőbb tünet: mindent fedőréteg borít és titkosság árnyal. 4/ Érthetetlen. C/ Így viszont csak a harmadik feltevés marad: maga a király. Ottó császárnak. amelyek egytől-egyig az általa képviselt hatalom érdekeit sújtják. ha A/ Mindaz. A második feltevést megkérdőjelezi az a sajátos körülmény. Magyarország azonban nem hever legyőzetve a német császár lábainál. hogy sötét ügyben sántikálnak és az értekezés vallási jellege alattomos és sötét titkosdiplomáciai mesterkedések leplezésére szolgál. Így hát a quedlinburgi egyezmény a maga teljes egészében abszurd és érthetetlen. itt mégis álcáskodnak. rossz ürügy. mintha a teljes államhatalmat birtokolná. az egyezmény tételeit nem utasítja vissza. hogy egy ország tárgyalóküldöttsége következetesen olyan megállapodásokat köt. Az első feltevést valószínűtleníti az efféle nyilvános színjáték megrendezésének szükségtelensége. hogy a küldöttség úgy rendelkezik és olyan döntéseket hoz. mindenekfölött Ottó nagybirodalmi elképzeléseinek megvalósítását és a magyar nagyhatalom tönkretételét. ez esetben ugyanis a győztes fél diktálhatja a feltételeket és a legyőzött fél küldöttségének tevékenysége valójában a diktátumok tudomásulvételére szorítkozik. szenteskednek és borzoskodnak. illetve I. csupán színjáték s már eleve elrendeztetett minden. a leplezést. katonai ereje teljében van. Titkosak már a tanácskozás összehívásának és megtartásának körülményei is.

valamint a keletrómai és pápai. (Neves Kossuth-díjasunk itt is keresztbe tesz a magyar hagyománynak?) De talán mégsem minden a Bibliából ered.) Tizenkettő! Az óra körbeforgó mutatója tizenkettővel felezve kétszer jelzi a napot. a vár . Tizenkettő a holdhónapokból álló év hónapjainak rendje. oroszokat. mi volta tisztségük. emlékezetirtók . A legutóbbi honvisszafoglalás után Árpád tizenkét fehér lovat küld a szkíta avar birodalomba betelepült Szvatopluknak. A tizenkét fehér ló . ezt jelzik. származásuk s miként jelöltettek.ezt számos helyen hangsúlyozza . . hitünk szerint. Nem minden szám. Ősidőkbe nyúlik vissza ez a tizenkettő.akárcsak a Bábel tornya . nevük. Magyar őshagyományok is ide nyúlnak vissza. (A mágikus számok rendjének semmi köze a spekulatív. szólaljanak meg a számok. ki által és miért erre a sorsdöntő tanácskozásra. a jelképek. független Magyarországnak? II. amelyek függő vagy féligfüggő viszonyba kerultek a terjeszkedő német hatalommal. így a dánokat. hanem az általuk nem is ismert kereszténység tizenkét apostolának mintájára. a teljes év tizenkét nagydarabja. De teljesség a tizenkettő is. elsüllyedt ősszámrendszerek is a tizenkettőre épültek.azaz. abba az időbe. amikor az Ember még az ujjain próbálgatta a számok titkát. Sokat elárulnának ezek az adatok. a nevüket sem. s egyúttal a Napisten tizenkét fényküllője. csupán a "bűvös" számokként ismert mágikus számok (ismertetésükre itt nem térhetünk ki).itt is fekete üreget teremtettek. A tizenkettőé is. és tizenkettő éjfél. A TIZENKETTEK TALÁNYA Tizenkettek utaztak Magyarhonból. Milyen érdekes: Győrffy György szerint a "pogány magyarok" . Már a fenti adatok is. cseheket. mert a számolás alapját szolgáltató ujjak teljessége. elnémulnak az adatok. A kőművesek tizenkettes száma a teljességet fejezi ki. Ősidőkbe nyúlik vissza minden ódonveretű jelkép. Történelmi hagyományainkból. egyetlen számot foghatunk vallatóra. És Árpád. Mi keresnivalója volt ezen a tanácskozáson az ettől a hatalmi csoportosulástól különálló. sőt szembenálló. de sehol semmi. Remek volna felütni régi kódexeket s megtekinteni. tehát a quedlinburgi összejövetel amolyan német nagybirodalmi tanácskozás volt. fiktív számmisztikához. mágikus jelképiséget. Tizenkettő dél.a Napisten tizenkét száguldó földi megtestesítője. kik voltak. udvar képviselőit. Mágikus idők eredőiből tudjuk. a mostoha idő pusztító kezei . Fölösleges hát tűzgyújtáshoz hamuért szomszédba mennünk. semmit sem tudunk róluk. a teljesjogúság jelképi kinyilatkoztatása.távolról sem a maguk őshagyományai alapján küldenek éppen tizenkét főembert Quedlinburgba.Ottó a "húsvét megünneplése" c í m é n azoknak az országoknak küldöttségeit hívta meg.a szűz területeket meghódító s várakat és tornyokat építő emberiség egészének a jelképe. népköltészetünk mélyrétegeiből is sűrűn felcsillan a mágikus számok titka. Közéjük tartozik a tizenkettes szám is. Ha elhallgatnak a szavak. Déva ősvárát az ember még-nem-tapodta szűz területen tizenkét kőműves rakja fel a szűzterület helyvédő szellemeivel viaskodva. A tíz is teljesség. tizenkét főméltóság. helyesebben az adatgyomlálók. lengyeleket. a számok is hordozhatnak jelképet. Ezúttal egyetlen jelképet. kilétük.

odadobni készen. tényleges helyzetéből. a béke elérését sóvárogták. fejét önként bárd alá dugni? .hihetetlen is s talán nem is igaz. amikor Magyarország határait megközelíteni. önbecsüléssel. nem törődtek immár semmi egyébbel. egyszóval nincs semmilyen háborús veszély. tönkrevert s ellenségei irgalmáért esedező országnak tüntesse fel. Mindehhez félreértések elkerülése végett tüstént hozzá kell tennünk. hogy a küldöttek a teljes magyar hatalmat képviselik. hogy békeajánlatokkal ostromolták azokat a hatalmakat. jövővel. akiket jó fél évszázadon át megannyi hadjáratban porig lazsnakoltak s akiktől továbbra sem volt semmi félnivalójuk és . megmaradással. minden előzmény és átmenet nélkül elhatalmasodott a békevágy. III. az országot idegen hatalomnak önként alávetni s mindent. csak mindent feláldozni. Ók maguk dönthetnek. háborús készülődésre utaló jel. és már nem volt más törekvésük. a béke minden egyebet elborító és elhárító áhítása. de letagadhatatlan mágikus jelképiségű nyelv megérteti. emberrel. És ekkor . mindent feladni. eltiport. még mindig Európa rettegett. hazával.ha hihetünk némely hístorikusunknak . hogy az akkori hatalmas és diadalmas Magyarországot a valósággal ellentétesen holmi gyönge. közélettel. különösképpen akkor. Még maga a király sem. a magyarságnak a kereszténység általi egyedül lehetséges mrgmentését. se Istennel. a békesóvárgás és -keresés. egyedül a békét. Ez a titkos. Felfoghatatlan jelbeszéd? Nagyon is világos szózat a küldöttek tizenkettes száma. Európa népei közt kivívott hatalommal és tekintéllyel. nemzeti szabadsággal. r á cáfol minden. körülményeiből s tartanunk kell attól. függetlenséggel. amikor nincs háború. nincs háborús készülődés.Tizenkettő itt is a küldöttek száma. amely addig nem tudott megállni a magyarokkal szemben? S mindenekfölött miért kellene egy indokolatlan és érthetetlen békediktátum jellegű békekötéssel minden magyar érdeket odadobni. harcias magyarokon ekkor hirtelenül. kizárólag a mindenáron való béke elérése. gyönyörű. hogy gyönyörű. hiszen a békesség kétségkívül az ember legfőbb javai közé tartozik. hogy a magyarság változatlanul. és kinek volna lehetne bármi kivetnivalója is ellene .ámde ez a hirtelenül bekövetkező nagy megjámborodás béke áhítozás kicsikét furán hat és .a békében élő és senki által nem támadott. A "BÉKÉÉRT KÖNYÖRÖGVE HÁZALÓ" MAGYAROKRÓL Némelyek szerint a keménykötésű. vezető katonai hatalma volt. Az ember nem vetkőzhet ki egyik napról a másikra a maga természetéből. se ellenséggel.mondjuk ki . felségterületét megsérteni a világon senkise merte és továbbra is az égvilágon semmi se fenyegette. eképpen oldalozó mozgással közelítve meg a kegyesorcájú célt. Békevágyuk olyan elemi erejűvé vált. tekintve. nem fenyegetett magyar király . amikor már két évtizede jószerint teljes békében éltek. Békét ajánl.békében élve . de Magyarország vonatkozásában lehetőség sincs erre.békét ajánl a németek császárának. Békében miért kellene keresni a békét? De főként miért kellene előnytelen feltételekkel békeszerződést kötni egy olyan hatalommal. miként adhatta oda ez a testület az országot a német hatalomnak. területi épséggel. akkor. azt tudatja. hogy ezen hamarjában támadt nagy békülékenységi hajlamról kottázó kaméleon hírverések mögött netántán az a sandasütetű szándék húzódik.s z i n t e k ö n y ö r ö g t e k nekik a békéért. Nincs úr fölöttük.

de kifejezetten vallási jellegűek. mit mond. de aki haditetteivel és s z ó b a n i s nemegyszer kifejtette: legfőbb feladatának a túltengő és egész Európát rettegésben tartó magyar katonai hatalom megdöntését tekinti. Ottó. hirdetni a kereszténység tanait s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Piligrin alakját.IV. vallási iga alá helyezik. a titok védőkéregként fedi a bűnt. évi levelében a quedlinburgi megállapodásról: 'A SZÖVETSÉG NYOMÁN LÉTREJÖTT BÉKE ALKALMÁVA L ÉLVE. császári. nincs birodalmak megdöntésére. katonai ellenfelétől. Ámde amit itt folyik. MONUMENTA ARPADAINA." (Vezérek kora 342. lehetőségek és tettek felcserélődnek. nem tudnának megélni. A tárgyaló felek kizárólag erre szorítkoznak. m e l y n e k P O N T J A I I S M E R E T L E N E K ugyan előttünk.legalábbis formailag – nem idegen katonai iga. a szemfényvesztő hazudozásnak valóságos farsangi maskarádéja. hogy mégis egyházi jellegű tanácskozás volt? A pápa tárgyalt Quedlinburgban és a pápa diktálta a békefeltételeket? Talán a pápa volt a nem-győztes győztes s a legyőzhetetlen nem-legyőzöttnek ő diktálta a győztes pozíciójából az elképesztő feltételeket. mit hisz és miért tesz? Piligrin püspök írja VII. szerepek. akár termeszek testét a viaszréteg. helyeztek. Szabó Károly a következőket írja: Ez a követség békeszerződéssel t é r a h a z á b a v i s s z a . . Ottó " . s e követelmények Magyarországot és a magyarságot . ki hogy czélzáit elérhesse.de amelynek irányát és főczélját a rögtön bekövetkezett eseményekből tisztán kivehetjük. jóllehet ezek a diktátumok különösképpen nem katonai. ki mit akar. püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni. nemzetek letiprására alkalmas hadszervezete. hanem egyházi. semmi egyébbel nem gondolva. MEGKEZDTÜK A HITTÉRÍTŐI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT” (Endlicher. Így van ez rendjén. pápai bullák koholásától sem irtózva. . Az embert elfogja a kétség: lehetséges. legfőbb katonai parancsnoka köti ki. 131) Eszerint szövetségre léptek volna aruugyarok és németek (a „szövetség” egyetlen megnyilvánulása Magyarország titkos megszállása). A múlt század vég jeles történésze. a német nagyhatalom megtestesítője. ha a bűnözők nem álcáznák magukat. A megkötött egyezmények ezek szerint tehát a magyarországi kereszténységre térítés megengedésére vonatkoznak. s a megegyezés tárgya a hittérítés szabad gyakorlása Magyarországon. ne ütődjünk meg rajta. Miként törhette volna hát vallási igájába a hata1mas Magyarországot? I. katonai tisztségéből fakadóan feladata birodalma gyarapítása. a térítő papok szervezett csoportját látjuk hazánknan szabadon működni .) A legkirívóbb furcsasága a quedlinburgi egyezménynek az . ami szerfölött különös a magyarság elsőszámú ellenségétől. Alig érkezik ugyanis vissza a követség. akinek nemcsak hivatásából. csupán a kereszténység kiterjesztésével? A pápa vagy a császár? Vagy netán a pápa volt a császár és a császár a pápa? Mit akarnak itt elhitetni a győzelmes hazugság erejével a maga javaiból kiforgatott magyarsággal? Talán katonai erő vetette egyházi iga alá a legyőzhetetlen Magyarországot? Vagy – ismeretlen és nemlétező – egyházi haderő vetette germán katonai iga alá? Hogyan s mint? Hiszen az egyház nem katonai nagyhatalom. Benedek pápához intézett 974. A bűnpalástolás. s magát a megtérítendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik. népek. s az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés. KÜLÖNÖS SZEREPCSERÉK Valaki azt mondta.ha hihetünk a forrásoknak -‚ hogy a feltételeket I.

I. V. És itt meg kell jegyeznünk: maga a pápa sem követelhette volna mindezt. ellenséges idegen hatalom követeléseinek? E mögött lapul.ami esze ágában se volt . a kereszténységre térítést valóságos hatalmi céljainak elpalástolására használta fel. két lábbal állt a földön. mint taktikai mesterkedés. valóságos céljai leplezésének kiváló eszközét találta meg benne.nem is voltak . hódítási céljának vallási burokkal való elfedése. hogy a germán terjeszkedésnek ez a megszállottja a leigázott szláv népek és a leigázandó magyarok esetében is keresztény vallási követelésekkel hozakodott elő. más népek rovására kiterjeszteni és ehhez. nem egyházfejedelem. katonai célokat.a trianoni békediktátummal vetekedő. Távol állt tőle.hatalmi. miért és miként léphetett volna fel a keresztény hatalom mezében? Mi köze. megfelelőnek tartott. miféle illetékessége volt volna vallási kérdések politikai érvényesítésére'? H o g y került a csizma az asztalra? Ottó nem pápa.isten földi országát. de következményeiben. legfeljebb akkor tűzhetett volna egyházi-vallási célokat maga elé. hogy Passaut Piligrin püspök . hatalmi. érdekében történt. gyakorlati célokat követett. de világi uralkodó.szilárd következtetések alapján . s azokat mintegy bástyaként tolta valóságos célkitűzései elé. legfeljebb akkor. aki gyilkát elrejtve hamis ürügyekkel magát szerelőnek. PILIGRIN PÜSPÖK MAGYARELLENES DIVERZIÓS KÖZPONTTÁ ÉPÍTI KI PASSAU VÁROSÁT Pótlólagosan még ki kell térnünk Wolfgang és Bruno német követek további sorsára. e felszíni tény mögött a sátáni cselszövény. hegemonisztikus követelések. ha a kívánt cél elérésének lehetőségét ígérte. pompás csalétket találta népek elbódítására. egy nép akaratának kikapcsolását.kifejtettük. Ottó jámborkodásának naiv mesefeltételezéseit. céljai nem lehettek hát . árusnak kiadva kér bebocsátást. minden efféle képtelenségekbe torkolló fellengzősség. ennyiben volt fontos számára a kereszténység. Ottó császár első követelései? Vessük félre az I. követelései tehát vallásos jellegük dacára . mivel pedig hatalma a pápaság fölé nőtt s ilymódon befolyása a papságra ellenállhatatlan volt. ebben a békediktátumban egy ellenséges külföldi hatalom képviselőjeként lép fel. még annál is súlyosabb és végzetesebb békediktátumba? Miként és miért vetették alá magukat egy őket le nem győző. a német-római birodalom császára. Előzőleg . viselt dolgaira. ha az ördög pápája. ha lehet. Mindez természetesen nem más. Felmered tehát a kínzó rejtély: miként mehettek bele a le nem g yő z ö t t független Magyarország képviselői e felháborító . Ottó itt.pedig. valamint ellenségei legyőzéséhez bármilyen eszközt jónak.egyháziak. Következésképp az új hit bevezetése magyar földre és akadálytalan terjesztése a hódító germán imperializmus akaratából. akár a bűnöző. nem egyházfő. császár. ennek érdekében fogalmazódnak meg és ezt a célt. dicséretére legyen mondva. nyilvánvalóan a másik fél hatalmának aláásását szolgálják. ha meg akarja valósítani a földön . Annál különösebb és érdekesebb.Ottó a kereszténységet. a maga birodalmát akarta mindenáron növelni. Miért voltak hát ezek I. Magyarán 1. önvédelmének teljes kiiktatását egy idegen agresszív imperialista hatalom által rákényszerített idegen vallás érdekében. katonai.

a quedlinburgi eseményekkel s z o r o s összefüggésben ál1./ mi csupán egy ártatlan és ártalmatlan nászi egyezményt kötöttünk. Utóbb bukkantunk rá az alábbi históriai anyagra. annyi tény. "Miután Géza 973 tavaszán az akkoron Quedlinburgban a húsvétot ünneplő császárhoz követséget menesztett. "szövetségkötést". kegyetlen diktátumot sem engedték a maga meztelenségében nyilvánosságra kerülni és azt mint "egyezményt". "Ottó az alkut (a magyarokkal) bevégezvén. Sikerült is -. tekintve. miért itt és ebből az alkalomból köttetett meg Géza házassági szerződése? 226 . S HONNAN KAPJÁK MAJD AZ ÖSZTÖNT A TÉRÍTŐK.. bő okot adhat.. m. habár egyes részleteit nem bírálhatjuk meg.a megtévesztés. végrehajtásához látott. házasságkotésének Prokrusztész-ágyába gyömöszölték. ha a titkos erőknek ezzel a széleskörű. hogy Gézának 973-ban bekövetkezett egybekelése (. vallási álarccal kendőzött szervezetével szemben elbukott az efféle mesterkedésekben járatlan magyar erő. alatta voltak. Bruno. és a buzgó Wolfgang barát. ki később Oroszország apostola lőn. Láttuk. amely a leghatározottabb formában megerősíti feltevésünket.i. ezáltal mintegy azt jelezve – a. Ámde még az álcázásnak ez a foka sem volt elég. a lóláb némileg kilógott. hogy Ottó akkoron kedvencz tervét. 29..) Adelhaiddal. mássá színezésének. hogy t. mint helyettesei. valódi mivoltából való kiforgatásának. Ez a megállapításunk azonban nem vonatkoztatható a quedlinburgi magyar küldöttség tagjaira. A PÁPA E TEKINTETBEN PILIGRINT RENDKÍVÜLI HATALOMMAL RUHÁZTA FÖL./ mi jámborul csupán húsvét megünneplésére jöttünk össze. amelyben a titkos erők természetrajzának megfelelően meghatározó szerepe volt a tények elkendőzésének. hogy a kifejezetten politikai valójában titkosdiplomáciai .ezer évi időtartamra . megvalósítani iparkodott (. MAGYARORSZÁG HATÁRAIHOZ KÖZEL OLY MŰKŐDÉSI KÖZPONTOT AKARVÁN SZERVEZNI.diverziós és kémközponttá építette ki. HONNAN INDULJON KI A HITTERJESZTÉS (a Magyarország elleni diverzió) MUNKÁJA. noha nem tökéletesre. egyházi színezettel leplezve el az összejövetel valódi lényegét. Ugyanígy a cinkosság és árulás révén a magyarokra mért. vagy éppen mint "békeszerződést" vitték be a köztudatba.) Nem csoda. E követség BÉKÉT KÖTÖTT A CSÁSZÁRRAL. az özvegy fejedelemnek (?) keresztény nővel való összeházasításával Magyarországon a kereszténységet előmozdítsa. s biztonsággal feltehető." (Thierry Amadé: Attila-mondák 98-99. ERŐSSÉGÉÜL PASSAU VÁROSÁT S TÁBORNOKÁUL PILIGRIN PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTA. ZSÁKBAMACSKA-KIRÁLYNÉ Hétpróbás cselszövők szervezte álarcos tanácskozás volt ez. ezt a körülményt a császár 972-iki kitüntetésében részesültség (?) viszonzásának kell tekintenünk (?)." (Wertner Mór i. hogy ők minden jel szerint az ország megrontására törő titkos erők szolgálatában álltak.) akárhogy is volt. I. b. kit Piligrin (I.) Töprengésre már az is.jellegű találkozót vallási keretbe illesztették. Ottó és a pápa rendeletére) a regensburgi püspökséggel jutalmazott. még ezzel sem érték be és a magyar állami szuverenitás felszámolását előkészítő politikai fegyverletétel kikötéseit a magyar király ugyanezt a célt szolgáló megnősítésének.

Magyarországra úgy szálltak rá a német földről jött királynék. Fél évezred eltelte után. Nem elvetendő ötlet házassággal.ellenség földjén . majd Habsburg Mária és Mohács.) Adelhaidnak ha nem is volt előzménye.germán menyasszonnyal Adelhaid.ki gondolhatna rosszra? . Mivel pedig Őmátkaságát maga a császár ajánlja. mint egy szétmarcangolt tetem. ez legfőbb gondjai egyike. Adelhaid I. a szintén Adelhaid névre hallgató császárnéé -. így nem is hangzik annyira zordul és riasztóan. hogy egyáltalán létezett s hogy Géza nagykirálynak volt ilyen nevű felesége. s furcsa módon a homály később sem oszlik el körülötte. s a kis ara neve . mint roppant dögmadarak.merő véletlen volna? . ugye. az általános békülékenység keretébe. úgy Adelhaid az ítéletvégrehajtó szerepére választatott ki az új Hunnia ellenében. a látatlanba vett asszony . Akárcsak KrimhildaHildegund-Idikó a régi Hunnia. Ottó császár és a tizedik század végi magyar történelem egyik legizgalmasabb személyisége volt.vallási ünnepségnek álcázott titkos tárgyaláson . a sokrétűen egybefonódó magyar-német történelem egyik l é g talányosabb alakja előzménytelenül és rejtelmesen lép elő a történelem homályából. az érintett. utána. jött Adelhaid. hogy a többiekről ne is szóljunk (pályájuk külön munkát igényel). Fél évezreddel a nagy szkíta-hun tragédia után az új Germánia ismét a nőfegyvert. kulcsszerep hárult rá a magyar nagyhatalom elleni nemzetközi cselszövény valóra váltásában.messzi idegenben .ismeretlen menyasszonnyal .igazi zsákba-macska. Ottó. történelmi elődje és utódja annál bővebben. mint Ottó fölséges párjáé. s tudjuk. A sort Krimhilda-Hildegund-lldikóval kezdhetjük. magyarítva Gizella nevű felesége. István király Geisel der Treue (hűség záloga).t án. ha házassági szerződése nem ezen a nemzetközi tanácskozáson történik s ezáltal nem válik eltagadhatatlanná. két évszázad múltán (némely kisebb jelentőségűeket átugorva) a szerelmetes Gertrudisz. Megrögzött nyomtalanítók (hivatalos adatgyomlálók. A quedlinburgi álarcosbál az ő figurája körül forgott. nemzedéknyi távolból. Színre lépett-e Adelhaid a tanácskozáson? Bemutatták-e őt a magyar küldötteknek? És Géza. a házasságkötési fegyvert (szexuális vagy nemi fegyvert) vetette be az új szkíta túlhatalom lerobbantására. hogy alighanem még azt sem tudnánk. zsákbamacska-feleséggel pecsételni meg az újdonsült "baráti" kapcsolatot s beleágyazni az egész kötendő paktumot (diktátumot) a házassági szerződés keretébe. Kincstári adatnyelők nyalták fel. Életpályája egy olyan pázsithoz hasonlítható. akinek gyilkos tőrdöfése nyomán úgy esett szét a hun világbirodalom. amelyből egy rosszul működő fűnyirógéppel jókora szakaszokat teljesen kiirtottak s csak itt-ott hagytok meg egy-két borzas (vagy éppen véres) fűcsomót. fekete halálmadarak. az ellenségből hirtelen átvedlett "jóbarát" a tények tanúsága szerint gőzerővel gondoskodik Géza megnősítéséről. következő kötetünkben. Attila arájával. . látta-e őt egyáltalán egybekelésük előtt? Nincs erről semmi hír. ennek a rejtelmes némbernek szinte minden (vér)nyomát (Bővebb ismertetését ld.r. mint megsebzett vad vérét a kutyák. inkvizítorok) úgy elkaparták életfutásának minden elérhető nyomát.ugyan-az.

minden kötelezettség a magyar félre hárul. A MAGYARSÁG ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE A leplek alatt ott hever a leütött. csalárdsággal. elemi létérdekeit szabadságát. nem a keresztény világ határainak kiterjesztése. a lehetséges lehetetlenné válik. felszínre akar törni.ellenvetést."(i. Ártalmatlanná tenni Magyarországot. ezerféleképpen megtagadott. ez a törekvés mozgatja Ottó császárt és a nyugati köröket. nem tett . távolról sem vallási. megegyezések.nem tehetett? . 342. e célra a hittérítő szent buzgalom egyesülve munkál az önérdekhajhászat erőfeszítéseivel. VII. Ha a titkos erők. mert a magyarok itt még színes cukorkákat és üveggyöngyöket sem kaptak. S TERÜLETÉN SEMMIKÉPP SE KORLÁTOZZA A KERESZTÉNY VALLÁS GYAKORLÁSÁT. kikészítették a magyarokat a quedlinburgi békés összejövetelnél. társadalmi és államrendszerét kell minden feltétel és ellenszolgáltatás nélkül a nyugatnak odadobnia. Ami nem valósítható meg emígy. az megvalósítható amúgy. győzheti észfurfanggal. látatlanban elfogadta a döntést. egyházi cél. amellyel szemben katonailag tehetetlennek bizonyultak. Aki alulmarad a harcmezőn. ez az igazi cél. MELY NAGYON IS FÖLÉRT AZOKKAL. A mozgalom m e g v a n indítva. a leghalványabb utalás sincs arra. „békeszerződés” vagy "házassági egyezmény" tökéletesen egyoldalú. föltételezvén. béke egyezmények ürügyével! Mert úgy igaz. mindenbe beleegyezett. hitvallását. Ártalmatlanná tenni a magyarságot. hogy e "megegyezés" során a német fél is tett némi engedményt s vállalt valamilyen kötelezettséget. feláldoznia. A létrejött egyezményekben sehol egy árva szó.) Erről van szó. láthatatlan erők kényszerével. Leverni őket. Ami túlerőben lévén legyőzhetetlen a nyílt színen. a lehetetlen lehetségessé. titkos diplomáciában sincs lehetetlen. mindent neki kell áldoznia. a kegyes szólamoktól csöpögő ünnepségek során szelíd kaméleonok között a tisztes tárgyalóasztalnál. hogy ez a békeegyezmény hasonló volt a gyarmatosító hatalmaknak a primitív népekkel kötött hírhedt "szerződéseihez".Géza. legjelentéktelenebb apróságot akár. a valóság csődöt mond a láthatatlan erők csapásai alatt. állami szuverenitását. Ártalmatlanná tették. vagyis pontosabban tönkretenni. de hogyan. bármit is. Aki nem győzi erővel. a gyermekkirály. Igazlátók keresik. mert más eshetőség nincs: titkos ráhatások révén. láthatatlan háttértényezők munkába lépnek.m. fölülkerekedhet a tárgyalóasztlnál. . Száz év előtt már Szabó Károly is igazláttató szavakra fakadott: "Nyugat-Európa egyházi és világi hatalmasságai versenyeznek a magyar vallásos és polgári élet újjáalakítását előkészíteni. s nem is akármit. ENGEDJEN ÉPÍTTETNI EGYHÁZAKAT. nincs lehetetlen. A békekötésben a német fél a magyarnak "föltételül szabta" – írja Thierry --. létét. szétzúzni katonai erejét. hatalmát. szemtől szembe. elkábított. hogy "KÖTELES LEGYEN BEFOGADNI A HITHIRDETŐKET. OLY SZERZŐDÉS VOLT EZ. ha nyílt fegyveres erővel ennek még a megkísérlése is lehetetlen? Más válasz nem lehetséges erre. de önmagát. a politikában. az tehetetlen ügyefogyottként ledöfhető a kulisszák mögött. semmit sem kifogásolt. Aki gyönge a háborúban. a legcsekélyebb. Az un. elhazudott igazság s ezer évi tetszhalott állapotából ébredezve. Ebben még a derék Thierry is túlzásba esik. melynek föladata a NYUGAT ELŐTT RETTENTŐ EMLÉKŰ ÉS MÉG MINDIG FÉLELMETES MAGYAR NEMZETET A KERESZTÉNYSÉG ELFOGADÁSÁVAL ÁRTALMATLANNÁ TENNI. erős lehet a békében.

.. 3........ 6......) kíséri a királyi székhelyre. A királyi úrnői értékek. külhatalmakkal kötött és külhatalmak által a magyarok rovására kötött sírbadöntő „békeegyezményeinkre” Quedlinburgtól a trianoni békediktátumig.......... . Géza nagykirály aráját védőőrizet.. hogy minden ellenőrzés. geleite (oltalmazó kíséret) keretében fényes küldöttség (némely főméltóságok.......” ..... különös tekintettel a nyugati gyepűkre... 5. ideológiai megszállásnak.... Adelhaid úrnőt... udvarhölgyek. gazdasági... HOGY RÁJUK TUKMÁLJUK (-) IPARCIKKEINKET ÉS BŰNEINKET.. A magyar király kötelezi magát a királyné és kíséretének. akik be akarnak költözni az országba..... hogy a keresztény hittérítők tevékenységét semmiben sem akadályozza és korlátozza.. hogy fenti cél elősegítése érdekében lerontja védőgyepű-rendszerét..... fegyveres katonai egységek benyomulásának. illetve javadalmazására.. illetve mindazok előtt. Géza.... a magyarok nagyura házasságra lép Ottó császár jelöltjével és rokonával.. 7.. eszközök.Magyarország kötelezi magát. illetve a magyar királyné személyes tulajdonában marad..... s tevékenységüket és személyüket mindennel és mindenkivel szemben megvédelmezi...... de az országra tán még veszélyesebb békés jellegű folyamatos elözönlésnek..... Magyarország megnyitja határait a keresztény hittérítők....000 fő) a királyi udvarban illetve közvetlen közelében való végleges elhelyezésére és fenntartására... AZ EGYEZMÉNY KIKÖVETKEZTETHETŐ PONTJAI 1......MELYEKET MA A MAI VILÁG BARBÁRJAIVAL KÖTÜNK. halálos „békekötéseinkre” . 4.... valamint a kísérő személyek egésze Magyarország királyának végleges tulajdonába megy át.) Lehetetlen nem gondolni többi végzetes.. egyelőre ugyan nem az ország katonai megszállásának... Arra kötelezte a magyar felet. Magyarország vállalja. működésüket minden lehetséges módon támogatja.. kisegítő személyzet stb.. AMIT ŐSI JOGON BÍRTAK S AMIT A HARCMEZŐKŐN ÉVEZREDEKEN ÁT VÉRÜK HULLATÁSÁVAL MEGVÉDTÉK. Adelhaid úrnővel még ennek az évnek (973) folyamán. A diktátum..... 98. A MAGYAROK TÁRGYALÓASZTALNÁL VESZTETTEK EL MINDENT. politikai. zöld utat adott a nyugati inváziónak. (Thierry Amadé: Attila-mondák.. VIII.... védőőrizete tagjainak (10.. mint fentiekből kivehető. 2......

udvart és a királyi gyermeket. nemre. olyan testté. De vajon milyen alapon. s a befogadottakat. pontosabban nem maga a küldöttség. a királyi. Európa egyik legfőbb hatalmát kiszolgáltassa képtelen szerződéskötés által annak a hatalomnak. az ország színmagyar lakossága. Feltehetően. akik be akarnak jönni. korra tekintet nélkül mindazokat. hogy a politikai cselszövés művészetének. ezeket az alulról jövő mozgolódásokat azonban még idejekorán és drasztikusan elfojtották idegenből. ily módon a királyi személyi jelkép is megőrződött. nem fogadhatta békés szívvel ezeket a folyamatokat és mozgolódásba kezdett. már a küldöttség tagjainak kijelölésében sem lehetett mértékadó szerepe.felülvizsgálat és korlátozás nélkül nyissa meg határait. az áruló küldöttséget csak egy áruló kormányzat jelölhette ki és indithatta útnak. a behatolás indexi következményeivel. így például birtokadományokkal. hanem. Mert a küldöttség önmagában. amelynek védő bőrfelületét. Gézát . Tízezer fegyveres élén bejött a csodálatos menyasszony. Ugyanakkor a test. Azaz. mint Attila nászának megtartásakor. magasiskoláját érvényesítő nyugati politikai vezetés a Magyarországba bezúdítandó jövevények kérdésében visszacsúszott a tervszerűtlenség. egyénként családokat éppúgy. mint szervezett csoportokat. aminek rafinált eszközökkel való kicsikarása érdekében minden lehetőt elkövetett? A válasz . hanem minden lehető módon segítse elő. kényre-kedvre kiszolgáltatva azt a germán nagyhatalmi imperializmusnak. ne is ellenőrizze. hamrétegeit lehántották és amelybe gáttalanul hatolhatott be minden külső idegen kémiai. m e r t magának a királynak sem lett volna joga ahhoz. a jövevényeket a továbbiakban se korlátozza. gyarapodását. és ez áll a döbbenetes fejlemények mögött. Még maga a magyar király sem adhatott erre felhatalmazást. miként ezt maguk a német szerzők is elismerik. amely mindinkább széttöretett etnikai egységében is. Adelhaid. de magyar volt . bocsássa be válogatás nélkül. társadalmi felfelé törését ne akadályozza. azok boldogulását. fajra. jobbnak kínálkozott a vértelenebb megoldás. Magyarország eképpen nyított testté vált. amely Magyarország elsőszámú ellensége volt. Lehetséges-e. hogy Magyarországot. Maga Géza sem állt és állhatott a küldöttség döntései mögött.. Magyarországon úrrá lett egy idegenérdekű titkos erő. politikai megfontolatlanság szintjére s szabadjára hagyta„ a véletlen szeszélyére bízta azt. állami javadalmazásokkal és hivatalokkal. Nyitva maradt még egy elhanyagolhatatlan kérdes. miféle beállítódás folytán kötöttek és köthettek a m agyar küldöttek ilyen végletesen egyoldalú és Magyarországra minden v o n a t kozásban katasztrofálisan hátrányos szerződést a német féllel? Milyen meghatalmazásuk volt? Jogszerűen. hogy az országot odalökjék a német birodalmi érdekeknek.fegyveres őrizet alá helyezték. behozott fegyveres egységekkel. Csak egy magyarázat lehetséges. Itt ezúttal nem folyt vér a nász m e g ü l é s e k o r . legalábbis nem királyi vér. mint civileket. a válógatott germán hadfiak megszállták a királyi palotát. s megtette a csöndes őrizet. a maga felelősségére nem vetemedhetett efféle egyezmény megkötésére. a titkos diplomáciai tudatosságnak lépten-nyomon észlelhető. hogy egy ilyen egyezmény megkötésére felhatalmazza a küldöttséget. Csupán ez hatalmazhatta fel a küldöttséget arra. törvényesen semmiképpen sem kaphattak felhatalmazást arra. szaporodását. Kik előtt? Mindenki előtt. biológiai anyag és organizmus. Mi áll hát az elképesztő szerződéskötés hátterében? Nincs más magyarázat: a tizenkét főnyi magyar küldöttség visszaélt megbízatásával. a mögötte álló hatalom.aki ugyan nem jelentett számukra semmilyen veszedelmet. gazdasági. hittérítőket éppúgy.

Következésképp ki kell zárni a találomra. vagyis azok a rétegek. katonapolitikusok. így elsősorban a diplomaták. s olyan társadalmi rétegek kerültek betelepítésre — mondhatnánk. ZÁRÓRÉSZ Nem sokkal a történtek és feltehetőleg az Adelhaiddal való egybekelést követően Géza titkos futárok útján küldött titkos levelekben felszólította a környező országok uralkodóit.esak az lehet. siessenek fegyveres seregeikkel a segítségére a saját népe ellenállásának letörésére. Megindultak az ellenséges fegyveres hadak a mindeddig megközelíthetetlen Magyarországba. Ez természetesen azt jelenti. kereskedők. hatalmi érdekek szolgálatában történt a betelepítés. mocsarakon át vonultak be a mit sem ejtő országba.. hogy előre kidolgozott tervek. a magyar király által elébük küldött útbaigazítók vezetésével rejtekutakon. személyi igények. Messzemenő óvatossággal. hogy gondosan előkészített. bevetésre —. összevissza történt személyi beköltözéseket s számolnunk kell vele. nem egyéni. . hanem a nyugati nagypolitika szükségletei szerint. hittérítők. mű anyaga. amelyek beleillettek az ország békés jellegű megszállási és öntudatlanítási tervébe. messzemenően az irányító hatalmi szférák érdekeihez igazodva.. erdőségeken. AMELY AZ ORSZÁG HATALMÁNAK ALÁÁSÁSÁRA SZŐTT TITKOS MANŐVEREK EGÉSZ FOLYAMAT VÉGREHAJTOTTA. szervezett betelepítés folyt. a legnagyobb titokban. egyházi és világi méltóságok. a magyar nép leverésére. hogy A MAGYARORSZÁG FELÉ IRÁNYÍTOTT IDEGENÁRADATOT UGYANAZ A POLITIKAI ERŐ SZERVEZTE ÉS IRÁNYÍTOTTA. amelyeknek fokozott lehetőségük volt a szellemi megszállás megvalósítására és az ország felső és középrétegeibe való beilleszkedésbe. De ez mára következő kötet: A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA avagy GÉZA NAGYKIRÁLY VÉRE c.

Geréb László. Képes Krónika. II. Földy József. Chronica Hungarorum. Bp. A magyarok története Tarih-i Üngürüsz. Scriptores historiae Byzantinae Tom. Blaskovics József. Bp. Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rend-béli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett. Dr. Blazovich László és Sz. Bokor János. Paris MDCCCLlX. Ford. IV. Ford. Bp. Szekel Estván: Chronica ez világnak jeles dolgairól. Ford. 1983. Horváth János. 1978. Hasonmás kiadás Bp. Krakkó 1559. Ford. Ford. Dr. Polybii Historiarum Reliquie.. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Brassó 1901. Bp. Petropoli. 1981. 1977. Bollók János. Dr. Nagy-Becskerek 1892. Árpád-kori legendák és intelmek. . I. PaulusDiaconus: A longobárdok története. Horváth János. Strabón: Geographia. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata.IRODALOM Anonymus: Gesta Hungarorum. 1984. Ford. Kézai Simon mester Magyar krónikája. Bp. 1960. 1971. Albin. Dr. Bp. Bp. Brassó 1904. 1973. Kassán 1753. Szabó Károly. 1982. Thúróczy János: A magyarok krónikája. Budapestini. 1985. Galántai Erzsébet Bp. Emericus Szentpétery: SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM I. 1975. Bp. Bp. Ford. MDCCLXXIX. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Gombos F. MCM XXXVII. Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. Pest 1862. Ford. Jordanes: A gótok eredete és tettei. Ford. Pais Dezső ford. Ford.

II. Bp. 1903 Györffy György: István király és műve. Bp. Bp. Oláh Imre. Bp. Ford.1975. Dr. Németh Béla. Ford. Sajtó alá rendezte Győrffy György. Luidprand: Történeti Munkái. Bp. Ford.: A Római Index. 1908 Rimbertus Anskariusa: Ford. 1984. sz. Albin. Menander Protector történeti művének töredékei. Oláh Miklós: Hungária. Szabó Károly. Ford. 1878 Lukianosz összes művei I.Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. 1915. Donáth Regina. Attila-mondák. 1977 Géza Kuun: Relationem Hungarorum. Jurkovics Emil és Gaál Lajos. Szabó Károly: A Magyar vezérkar kora. Bp. Bp. 1950. 1985. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. SJ. Ford. 1974 Krenner Miklós: A nemzeti királyság eszméjének kialakulása. Bp. Ford. Bp. Hevesy: László és Kálmán törvényei. Ford. Bp. Bp. Moravcsik Gyula. Déri Balázs. Lukinich Imre. Tarnai Andor. Bp. Brassó 1905. 1910 Szerémi György: Magyarország romlásáról. Bp. XI. 1961 Darkó Jenő: Bölcs Leó taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Müller Lajos. Bp. 1907.n. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Claudiopoli. 1926 Laurentzi Vilmos: Kereszténység és Királyság-ellenes küzdelmek. Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiből. Gombos F. Pest 1865. MDCCCXCIL. Dr. Arad 1900 . Erdélyi László. Thierry Amadé: Attila történelme. Juhász László. Kézirat é.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful