A MAGYAROK TITKOS TÖRTÉNETE

GRANDPIERRE K. ENDRE

A MAGYAROK ISTENÉNEK ELRABLÁSA

AVAGY

A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA

TITOKFEJTŐ KIADÓ

A borítót tervezte, az illusztrációkat válogatta és közlésre előkészítette

BARCSIK GÉZA

ENDRE.1422/66-12) Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató . ISBN 963 77 08 00 X Nyomás és kötés a Zrínyi Nyomdában készült Budapest.© GRANDPIERRE K. (93. 1993.

.................. 33 Bűnös nép" .................... 31 Isteni igazságosság és tiszta erkölcs legendáink tükrében ........ 33 Árpád neve bűnös név........................................... 23 Vád alá helyezett magyar nemzet ........................................................................................... 30 Világosság derült vagy sötétség szakadt ránk? .................................. 39 Örökkön szidalmazott éhes fogakkal marcangolt magyarok ............................ áthatolhatatlan köd............. 40 A magyarok leveretése........................................................... ........................a magyar! ................. évezredes hagyományok szentesítette magyar ősvallás gyakorlása .................................... 34 A "gonoszság minden mocskában" sínylődő magyarok ........................................TARTALOM A LEFEJEZETT TEST ................................................................................. 38 A kényszerítés joga .................................................... LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT? ................................................. 28 Pogányok voltak-e a régi magyarok? ................ 9 Valamiféle felhő terped a magyarság láthatárán...................... 37 Kereszt avagy halál ....... 17 Jótanácsok e könyv kézbevevőinek ............................... vakhomályban tévelygő faragatlan kóbor nép? ...........................................Főbenjáró bűncselekménnyé vált az .................................. 29 Vallási türelem és tolerancia ................................................. látásrontó homály ....... 34 "Veszett dühű ellenség" ...... 21 MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI ............................................................ 16 Résnyitás-titkos tényekre ... végső kétségbeesése ...................................... 18 Az igazság isteni erő .......................................................... tilos kiejteni .................................................. szolgaságravetése................................................ ...................... 27 A magyarok a kárhozat és tudatlanság fiai..

.............................. 67 Dárius perzsa király hadseregének katasztrófája Szkítiában ........... 50 Kik tévelyegtek s tévelygésben kik vesztek el? ............ Ördögi sugallat melyik felet vezette? .. ............. 45 Hol állt az Ördög és melyik oldalon állt az Isten? ........ 72 .............. 65 Ázsia urai a szkíta népek ............................................ 63 Magyar volta világ legnagyobb létszámú és leghatalmasabb népe .......... 64 A világ teremtése óta nem élt hatalmasabb nép a földön ........................................ MÉRHETETLEN ................................. viselt dolgairól..................................... történelmi és néphagyományait...................és védrendszerét? ... 59 Kis nemzet-e a magyar? .................... ................... barbár műveletlenségű magyarok ........................................ 62 Ősidőktől fennálltak Magyarország határai: az Alduna (Ister) ................... védőhatár volt Magyarország és a keletrómai birodalom között ..... eurázsiai pusztaságokat ........ Modi) a régi magyarok nagyságáról................................................................... 49 Kik pusztították el Magyarország ereklyéit.................. 67 Európa ősbetelepülésének titkai ................ az idegen igába kényszerítéssel .......... 68 A szaka-szikul-szekul-székely népcsalád birtokolja a nagy .... .......................................... 43 Vert vadállatként visszavicsorító........... SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL ............................................................ 60 Száznyolc hajdani magyar nemzetségről .... 71 Magyarország területi nagyságáról ........................... és menekülése ........................................................................................................................... faji őseredetéről .................. 53 Világhírű hindu tudós (J....... KULTÚRÁJÁRÓL... VITÉZSÉGÉRŐL............. 44 Halálmegvetést kell szembeszegezni a halálos fenyegetéssel............................................................................. ősidőktől fennállott gyepű. J.............................................. 51 KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL......

.................... 126 Régi magyarok vitézségéről....................................................................................................................... 73 Moldováról és Havaselvéről ................ 93 Emlékezetfosztás ............... 92 Arany János és X-XI............... 113 TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK ...................................................................................................... 73 Magyar-itáliai-bizánci közös határ ................. 100 Hadúr és a hamisítók.......................... századi nemzeti tragédiánk ...................................... 89 A HAMISÍTÓK ELLEN ..................... 119 Miként értékeli a hivatalos vonala tizedik évszázadi ................................................................ 97 Égitest-szabadító! Égitest-szabadító! Istenszabadító! ....... MIBENLÉTE És REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI ................................. 123 Miről volt szó tulajdonképpen? ..................................... 107 Porbadűlt istenszobrok ................................................................................................................................. 75 Miért volt Isten szava a magyar nép szava? ............................................................. ellenállhatatlan erejéről . 130 A Szent Gallen-i eset .......................................................................................................................................................................... magyar katonai offenzívát? ................ 80 Hova lett az ókori világ legigazságosabbnak mondott szkíta népe? .................................... 99 A Magyarok Istenének vezérnyomdokai ................................Magyarország területi nagysága többszöröse a bizánci birodalomnak ........................................................... 80 ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG ............................................................... 92 A nemzeti vallás jelentősége ....................... 79 A régi magyarok erkölcséről ................................................ szégyenné gyalázott dicsőség . 78 A Magyarok Istene legfőbb jellemzői .............................. 97 Istenrablók az ókorban és az istenrablók dicsőítése ................... 95 Aranyhíd ível át történelmünk fölött ............. 117 Bűnné bélyegzett erény......... 132 .......... Száz éve koholták-e Hadúr fogalmát? ............................

..................... 150 1....... 157 Eltűrhették-e a magyarok az elszenvedett sérelmeket? .. 163 Az ütközet további titkai................ A második visszavágás ............ 4.................................................................................... 5.A magyar aranyéhség és zsákmányszerési vágy cáfolata ................... 147 Európa magyar nyomás alatt .................... Liudprand cremonai püspöktől ........................ 155 Könnyű és holtbiztos ....... 173 12......... 2................................................. 135 A pozsonyi csata ....................... Az agyonhallgatott másik Botond ...... 8........................................... 164 I................................ 150 Miként nagyították fel nemzeti kataklizmává az augsburgi ütközetet? .................................................................................................. "Egészen Konstantinápolyig mentek ők" ........................... 153 3................................................................................................. Miért maradtak el a támadások? ................................................... 176 13................................ 6...... 172 11...... AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL ............................................. 9.............................................. 177 NEMZETKÖZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN ............................ A "csalárdságról" avagy a titkos erők szerepéről ........ 172 10............................. 140 VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT ........... Ottó császár gondjai ............................................................................................ Kölpény fia Botond vezér csodálatos halála . 149 A történelmi események leárnyaltságáról.............. 150 Mi történt Augsburgnál? ............................................. 171 Az ütközet további titkai — 2............. Bosszúálló Botond serege visszavág .................... 7.......................... A csata lezajlásának körülményei ........ 137 Ismétlődő világtragédiák ................................................... 179 ...................... 162 Két magyar hadsereg volt-e Augsburgnál avagy három? ... titkos voltáról .................

............................................................ 208 6................................................... 5.................... 199 A megvesztegetés művészete ........ 212 MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? ..................... 215 I................... 225 A magyarság ártalmatlanná tétele ............................. II.................................................................................. Bruno követjárása tényeinek rövid összefoglalása .............................................................................................. Titokzatos követ járások ................................................. 183 Géza nagykirály trónralépésének rejtélyes körülményei .................... 188 Wolfgang szerzetes rejtélyes farkasjárása ........ 189 Az ország.......... 205 Ottó császár jósága .....................................................................Nyomtalanított titkok nyomában .. A békevágy csalétke ... 3..................... 228 ..................................................................................................................................... 194 PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON ....... VII................ Zsákbamacska-királyné ................................................................................ 2........................................... 4......... 193 Ki(k) parancsol(nak) a magyar királynak? ....................................................és nemzetrombolás mindenkori titkos programja .................. V........... 197 1.......................................................... 225 VI........................................... 220 Különös szerepcserék . IV........................................ 207 Ottó császár Piligrin passaui püspökhöz intézett titkos levele ...................................................................... 181 Taksony titokzatos halála ..................................................................... 219 A "békéért könyörögve házaló" magyarokról ............................... 202 Az arannyal megrakott szamár — világtörténelmi bomba ....... 193 Gyújtogató Adalbert ..... 222 Piligrin püspök magyarellenes diverziós központtá építi ki Passau városát .............. 217 A tizenkettek talánya .................................................................................... 186 Rejtélyes háttérvonulatok Géza uralkodásának kezdetén .................................................. 187 A király esküje ............... A mérgezett alma .. III.

.............VIII...................... Az egyezmény kikövetkeztethető pontjai ......................................... 232 ................... 229 ZÁRÓRÉSZ .............................................

gyenge vagy kemény emberi alakjukban látjuk viszont kővé." Bod Péter " O Beata Ungheria! se non si lascia piu malmenare" (Ó boldog Magyarországa csak ne hagyná magát becsapni már) Dante "Talán elkövetkezik végre valahára a történelmi könyv. NEM LÉVÉN NEKIK OLYAN LIVIUSOK VAGY POLIBIUSOK. melynek alapján valóságos. adj jelt!" Petőfi "Keresztény hitre tértenek magyarok az első István király idejében főképpen. FENNTARTOTTA VOLNA. AKI AZ EMLÉKEZETRE MÉLTÓ DOLGOKAT VILÁGOSSÁGRA HOZVÁN. . AZ AKKORI DOLGOK IS IGEN HOMÁLYBAN VAGYNAK.A LEFEJEZETT TEST "Magyarok Istene.

áfiummá vált.mítosszá. mert a történelemből csak azt mutatja meg. amely megreked a történések felszínénél. akik szándékosan hazudnak. a lelkek bódítójává. ami valótlan és hamis: a felületek felületét. hogy ezekben a (történészi) munkákban az igazságnak kell a főszerepet játszania. hogy miként az egész élő test tehetetlenné válik. (. nem szabad megbocsájtanunk. megszűnt az élet tanítómestere lenni. elbukott.. A kincstári historizálás már régesrég lemondott és leszokott erről. a magyar múlt új feldolgozása: a magyar jövő egyik felelete s valóságos történelmi szükség. Azt. a messzi éjben ijesztő szoborrá váltott eleinket" Krúdy Gyula "Nekem is az a véleményem. mivel m i n d e n t i t o k b a n folyt. vaskalappá. ha az igazságot eltávolítjuk belőle.) megtudni csak azt lehetett. azoknak azonban. az egyik a tudatlanságból ered. magam írtam le munkámban valahol azt a hasonlatot." Szabó Dezső "Semmit sem ér az a történetírás. hogy a császárok kora óta nehezebbé vált a történetíró dolga." Polübiosz "Kétségtelen: a magyar történelem új megírása.. ha elveszti szeme világát." Sziklamezei Zsolt "Dio Cassius helyesen jegyzi meg. Két fajtáját említettük a hazugságnak. A história megbukott. Montesquieu . vagy amit maguk a történetírók kikövetkeztettek. a másik szándékos. ugyanúgy a történetírásból is haszontalan mese marad. Igen: történelmi szükség: hogy a történetírás-lírát az idegen kizsákmányoló osztályok érdeklírájából a magyarság nagy tömegei legmélyebb életérdekeinek lírájává tegyük. megilleti az elnézés. felületénél s nem tér ki a minden történelmi eseményt meghatározó titkos háttértényezők vizsgálatára és célja nem azok feltárása. amit a zsarnok őrültsége és arcátlansága nyilvánosságra juttatni engedett. aki tudatlanságból nem mond igazat. a gondolat altatójává.

mintsem hogy valódi életet élnénk az élő nemzetek sorában. SZÁZADBAN TÖRT KETTÉ. HOL TÖRT MEG A RÉGI MAGYARSÁG ÉLETEREJE." Clauzewitz "A gondolatban van valami fényszerű" Pan-Nemes János Elöljáróban gyötrelmes kérdéseket kell felvetnünk: MI TÖRTÉNT VELÜNK MAGYAROKKAL? MI TÖRTÉNT? LEGELŐBB EZT KELLENE MEGTUDNUNK.."Természeti jogainktól annyira elesnénk. s a történelemnek ilyen felületes. Mégis állíthatjuk. sem ideje.. és a történelemmel akar igazolni. könnyelmű magyarázatából százfajta hamis nézet és elmélet keletkezhet. hogy ami utat ad. hogy valamely új vagy vitás elv meg-határozásához egyetlen alaposan feltárt eset tanulságosabb tíz más. hanem az. s csak öröki rabszolgaság által kerülhetjük ki a halált? Igen. hogy az eseményeket önmaga sem ismeri eléggé. s létünk inkább csak papirosra van írva. saját életünk többé nem óvhat. hogy végképpeni ekorcsulásunktól minerőnk. azt a dolgok pontos összefüggéséből fejtse ki. ha a szerző kötelességének érezné. sem lehetősége nincs hozzá. Hazafiak. A PUSZTULÁS ÚTJÁRA? MIKOR? MIKÉPPEN? ÉS MI ÁLTAL? MIÉRT ZUHANUNK EZER ÉV ÓTA MIND MÉLYEBBRE ÉS MÉLYEBBRE SZAKADÉKBÓL SZAKADÉKBA? . mivel az írónak többnyire. hogy bizonyítékul szolgáljanak. hogy a szerző vele akar bizonyítani. szinte ennyire jutánk. és annyira süllyednénk-e a szégyenek közé már. ne csaljuk magunkat. HATALMA? HOL ROPPANT MEG A MAGYARSÁG GERINCE? HOL VESZTETTÜNK UTAT? UTAT TÉVESZTETTÜNK? ELTÉVELYEDTÜNK? HOL TÉRTÜNK A VÉGZET. A felületes hivatkozásokban nem az a legrosszabb. Erre sohasem kerülhetne sor. csupán futólag érintett eseménynél. szinte ily mélyre süllyedénk." Széchenyi "A MAGYAR SZELLEM A XI. LENDÜLETE." Vámos Ferenc "Roppant nehéz a történelmi eseményeket úgy szemléltetni vagy előadni.

ÖRÖK HÁTRÁLÁSBA? MIÉRT VERGŐDIK TEHETETLENÜL. CSONKUL ORSZÁGUNK EZER ÉVE MÁR S MI-ÉRT RABOLHATTÁK EL LEGUTÓBB HAZÁNK KÉTHARMADÁT? MIÉRT SENYVEDÜNK ÉVSZÁZADOK ÓTA SZÁZFÉLEKÉPPEN LEPLEZETT IDEGENURALOM ALATT? MIÉRT NEM KÉPES HELYTÁLLNI A MAGYARSÁG A NÉPEK KEGYETLEN KÜZDELMÉBEN? MIÉRT SZORÍTTATUNK SZÜNTELEN HÁTRÁBB-HÁTRÁBB? MIÉRT VAGYUNK TÖBBÉ-KEVÉSBÉ ÜTÖTTEK. ELNÉMÍTOTTAK SAJÁT HAZÁNKBAN IS? KÉT VILÁGÉGÉS UTÁN MIÉRT MI LETTÜNK ÁLDOZATI BÁRÁNYUL PRÉDÁRA VETVE? MI AZ OKA.MIÉRT FOGY SZAKADATLANUL LÉLEKSZÁMUNK? MIÉRT APRÍTJÁK. DARABOLJÁK EZER ÉV ÓTA ŐSI FELSÉGTERÜLETEINKET? MIÉRT PUSZTULT KI — ÉS PUSZTUL MA IS — NÉPÜNK ÓRIÁS. ÁLDOZATUL VETETT MAGYAROKRA SÜTÖTTÉK RÁ. HOGY VELEJÉIG ROMLOTT. RETTENTŐ TÖRÉSEIT. TUNYASÁGBA. HOGY BŰNÖSEK VAGYUNK? MIÉRT SÜPPEDTÜNK SÁPADT SZOLGASÁGBA. VÉGZETES FORDULATAIT? MIFÉLE GÁTAK ÁLLNAK ÚTJÁBAN AZ IGAZSÁGNAK? MIÉRT NEM ISMERHETJÜK MEG MAGUNKAT A MAGUNK IGAZ MIVOLTÁBAN? MIFÉLE ÁTOK ÜL RAJTUNK? MIFÉLE BALSORS? . PARTRAVETETT DÖGLŐDŐ HALKÉNT A MAGYAR NEMZET? MI AKADÁLYOZZA A MAGYAR GÉNIUSZ ÉGRETÖRÉSÉT? MI FOJTJA LE. BŰNÖS VILÁGBAN MIELLENÜNK BŰNÖKET ELKÖVETETT JOGTIPRÓ NÉPEK KÖZÖTT ÉPPEN MIRÁNK. MI FOGJA LE A MAGYAR SZELLEMET? MIÉRT TILALMAZOTT A NYÍLT SZÓ? MIÉRT FEDI SZINTE ÁTHATOLHATATLAN HOMÁLY EGÉSZ TÖRTÉNELMÜNKET? TÖRTÉNELMÜNK NAGY ALAKJAIT. HAJDANTA SZÍNMAGYAR TERÜLETEKRŐL? MIÉRT FOGY.

MI DERMESZTI A NEMZETET? MI FÉKEZI LE MOZDULÓ KEZÜNKET? MITŐL TORPANNAK VISSZA GONDOLATAINK? MITŐL REKKEN EL KIÁLTÓ SZAVUNK? MI RONTJA MEG SARJADOZÓ KEDVÜNKET? MI RABOLJA EL TŐLÜNK A PÓTOLHATATLAN GYERMEKÁLDÁST. S nem tudjuk. Tán mindent elvesztettünk? S hol és miként történt ez? Hol volt az Ady említette "valahol"? S hol a nagy letérő? Vesztettünk? Véglegesen vesztettünk? Vesztessé váltunk? Utat vesztettünk. Nemzet. MIÉRT . hacsak nem tévesztik meg s vezetik szándékosan félre. A MEGÚJULÁS ÖRÖMÉT? MIFÉLE SÁTÁNI ERŐ URHODIK RAJTUNK? FELELNÜNK KELL EZEKRE A KÉRDÉSEKRE.MIFÉLE VÉGZET? MIÉRT ÚR FÖLÖTTÜNK A HAZUGSÁG LÉLEKTÖRŐ HATALMA? MI BÉNÍTJA MEG. a vad történelem.útja a táguló idő. HOGYAN. tény s való. hatalmas nemzet hogy veszthetne-téveszthetne utat? Embermilliókból álló nép nem tévedhet el. MI TÖRTÉNT HÁT VELÜNK? HÉTLEPLES FÉLREVEZETÉS ÁLDOZATAI VAGYUNK? FELELNI KELL MINDENRE EZERÉVES VÉRTANÚSÁGUNKRA FOJTOGATTATÁSUNKRA TÖRPÉVÉ VARÁZSLÁSUNKRA S MINDENEKELŐTT ARRA MIKOR KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL. MIKOR. mit vesztettünk. MÉG HA KISZAKAD IS A TORKUNK MINDENEK ELŐTT FELELNÜNK KELL ARRA. HOL VAN A BAJOK GYÖKERE. vakvágányra siklatott vonat vagy ködben eltévedt magányos lovas? Dehát a nemzet nem lovas és nem magányos vándor s nem is úton halad . mint világtalan vak vándor. HOL S MIKOR MIKÉNT KEZDŐDÖTT MINDEZ? HOL S MIKÉNT VESZEJTETTEK VELÜNK UTAT? Mert valamit vesztettünk.

úgy akkor lettünk azzá. mint megdönthetetlen és nyilvánvaló igazságot. A fejetlenné vált test vergődve ráng. mintha belülről valamiféle vihar rázná. A koponyában gondolatok viharzanak. Elrabolták tisztánlátásunkat. társadalmi és áltársadalmi. tőkére ráhúzott rabra. ha valóban így igaz. Ha volna (valaha volt) külön magyar naptárunk. . Mégiscsak meg kell tenni. Ha így van. Lefejeztek egy nemzetet.MIVEL KEZDŐDÖTT NÉPÜNK EZER ÉVI POKOLJÁRÁSA. Elrabolták a Napot. éles fordulat történt a magyarság életében. minden sajtótermék ezt sulykolja belénk. A pallossal lecsapott fej véres labdaként felszökik. úgy ennek a sorsfordulónak a kezdeti vagy befejező pontját kellene keltezésünk alapjává tennünk. Miként hóhérpallos a hátrakötött kezű. mint a fényben tobzó nappal. Az üvegesedő szemek még látnak. Az igazsággal olykor nehezebb szembenézni. ha valóban akkor kezdtünk el élni. irodalmi és álirodalmi fórum ezt harsogja. elgurul. úgy zuhant Géza nagyfejedelem kora a magyarságra. minden szellemi és álszellemi. Hivatalos történeti irodalmunk az óriási horderejű változások lényegét a KERESZTÉNYSÉGRE TÉRÍTÉS és az ÁLLAMALAPÍTÁS fogalmával jelöli meg. Elrabolták a Magyarok Istenét. amivé lettünk s ami ma vagyunk. időszámításunk. MÉRHETETLEN SZENVEDÉSE? Géza trónralépésétől Szent István haláláig roppant jelentőségű változás. Minden történelmi munka. a Holdat.

félelem. ernyesztő tunyaság. gyávaság. LÁTÁSRONTÓ HOMÁLY Sokféle elme. betört híd. valami akadály. bűn. eszméletorzó ború. ÁTHATOLHATATLAN KÖD. gyöngeség. zúzalék. világárulás által elszakított véreinkből: MIÉRT SÚJT MINKET A VÉGZET? MI AZ OK? MI AZ OK? . És mégis tovább kell lépni. tilalom. láthatatlan üvegfal. lélekdermesztő átok húzódik itt. vad hazugságbozót. magasan szálló lélek megtorpant itt. mélyfekete sugárzás. alattomos kígyófenyegetések. ennél a pontnál. omló falak mögül. átok és konok tiltás. itt. párát felhőző árok. mert valamiféle köd. A magyar géniuszok mindahányan felvetették: MI A MAGYARSÁG ROMLÁSÁNAK OKA? MI A ROMLÁS OKA? MI TÖRTÉNIK VELÜNK? MIÉRT PUSZTUL A MAGYAR? Évszázadok óta zendül fel ez a kérdés a magyar történelem irtózatos szakadékaiból. kőtorlasz. mert él az élet s fényt és életet követel. gát. letarolt városok égő koponyáiból.VALAMIFÉLE FELHŐ TERPED A MAGYARSÁG LÁTÓHATÁRÁN.

a másiknak vad métely. szerelmes. másik patakzó vérből: tágas törés húzódik itt. miért emez vérzik. a másik tövig rontja. . akárha a két part között világnagy folyam folyna. mérgek? Kivagyiságos gőg? Olcsó pökhendiség? Irigység? Viszálykórság? Együgyű balga nyíltság? Jóságbálványozás? Idegenmajmolás? Javainkat elorzó ádáz.Belső-külső ártalmak. egyik gyémántos fényből. a másik mélyberántja úgy áll egymással szemben a kor két szakasza. mely olyan széles. egyik rubinkőből. ha emez égretörne. a másik feketéből. RÉSNYITÁS TITKOS TÉNYEKRE Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. rabló szomszédok? Kocsmaközpontúság? Tüskés parlagiság? Ős-önzés rákfenéje? Vénhedt vak koldusként a gyökereket tapogatva tudnunk kell. bajok. amit emez fölrakna. víg ének a lélekforgató gyásszal. a másik elátkozza. óriás mélyárok. akár élet a halállal. A tizedik évszázad mintha két ellentétes részből állna: egyik fele pirosból. akár nappal az éjjel. amit emez akar. fekete óceán két ellenvilág áll itt egymással szemben: amit egyikük áhít azt a másik tagadja. mi a baj? Honnan ered a baj? Lépjünk egy ezredévvel visszább. küzd. a másik karbunkulusból. tövestől kiszaggatja. hogy egyik partjáról nem látunk el a másikig.

ezért ez utóbbiaknak is azt tanácsoljuk: tegyék le ezt a könyvet. a történelmi titkok tudományos feltárásával akadályozhatjuk meg. némelyeket fellelkesít. Ezt pedig csak a történelmi hazugságok. elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében). miután látta. kötetében egy roppant különös eseményről. a kereszténységbe burkolózó keresztényietlen világban a . amelyen a magyarság a X-XI. akik felelősséget éreznek ennek az elárult. Ennek a célnak a szolgálatában áll ez a munka. világhazugságok leleplezésével.azzal próbál szolgálni nemzetének és az emberiségnek -. megismerése és érvényesítése úgy a magyarságnak. élősdi ellenségeinek prédául vetett nemzet további sorsának alakulásáért. emberi szemek elől elrejtett háttérvonulatairól. mintegy az ő szemén át. a leghatározottabban ki kell jelentenünk ez az írás nem keresztényellenes és nem németellenes. Tudjuk. Történelemvizsgálónkat senkivel és semmivel szemben nem fűti elfogultság s a könyv nem szól senki és semmi ellen. másokat felbőszít az embertelen titkoknak itt részrehajlás nélkül bemutatott világa. elkerülhetetlenül bekövetkezik az emberi világ feltartóztathatatlan gyors elkorcsosodása és fizikai megsemmisülése. aki egy templomi falrésen át kilesvén Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Magnus (Géza) király megöléséről. mint a világító nappal. hogy a kereszténység nem áll utolsó helyen a világ vallásai sorában. szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire. hogy az igazság feltárása. mert meggyőződésünk. kiművelt emberfejeknek szól s azoknak. mert ez a munka nem nekik való. a magyar történelem ezer éve hét lepellel lefedett titkairól. JÓTANÁCSOK E KÖNYV KÉZBEVEVŐINEK Akinek gyöngék az idegei. Nem keresztényellenes azért. galádul ki játszott. s ma. egyedül az igazság feltárásának ösztöne vezeti . mi is beleshetünk történelmünk egy olyan titkos eseményébe.) Jelen munkánkban hasonló titkos rést akarunk nyitni olvasóinknak arra a rejtelmes. ostoba szennyregényt. mű 73. amely csak gondolkodásra érett. ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott: a fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az ő révén. de legfőbb önvédelmi érdeke is. évszázadban átesett. mint az emberiségnek nemcsak legszentebb kötelessége. mégcsak a magyarság iránti kedvezés sem torzítja tollát. s ha az emberi szellemet sikerül aljas tilalmakkal kordába szorítania és megfojtania. akárcsak a derék Willermus apát templomi lesőrése bepillantást e vészterhes idők mindmáig eltitkolt félelmes történéseire. amelyek a történelemi díszletek mögé rejtetten a történelmi eseményeket irányítják. Nyújtson ez a munka. mert meggyőződése. általa. nekünk is bepillantást engedett azon a résen át a kor titkaiba: "Willermus vagy Vilmos apát. mert valóban hajmeresztő titokról szól ez a munka. Willermus apát cseléről számoltunk be. tegye félre ezt a könyvet és nyugtatóul olvasson el egy agytompító krimit. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK c. amikor az emberiségnek a szabadságára és szellemére törő sátáni erőkkel szemben a létéért. azokról a láthatatlan történelemformáló erőkről. puszta megmaradásáért kell küzdenie. hogy Salamon király bizalmas híveivel tanácskozásra állt össze.Magyarok Titkos Története sorozatunknak előző. mert a hazugság világszerte elhatalmasodott hatalma minden atomháborúnál bizonyosabban elpusztítja az emberiséget. Éppen ezért félreértések elkerülése végett. hiszen az igazsággal nehezebb szembenézni. amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (i.

háttérokokat.a magyar néppel való egymásrautaltságára. ebrudalt néppé. áthatolhatatlannak tetsző fátyolrétegei takarnak a fürkésző emberi szem elől. hanem inkább a feltáratlant. hanem a rejtélyes háttérvonulatokat. akárcsak a magyar. s lehet. Mindez a római katolikus egyházra is érvényes: ezeréves bűnökért csak azt terhelheti felelősség. az eltérő nem a rendet. a teljes könyörtelen igazság kimondásától való eltántorodásra: hajdanta elkövetett vétkeik elkendőzésére. rendhagyó jelenségeket vesszük számba.kereszténységre szükség lehet. bármilyen iszonyúak is lettek légyen azok. ÁTKOK ÉS TILTÁS LETAKART KATAKLIZMÁK LEPLEZETT ÖLDÖKLÉSEK . EMLÉKTELEN IDŐK ELHANTOLT KORSZAKOK EMLÉKEFOSZLOTT KORSZAKOK TUDATAFOSZTOTT NEMZET ELPALÁSTOLT GAZTETTEK HAZUGSÁGTAKART VERMEK ELTUSSOLT NEMZETIRTÁS GÁNCSOK. szakadást. ütött. titkos cselszövések. a rejtett okot jelzi s némelykor éppen azt a rést. eszelős hódító szándékok. aki e bűnökkel még ma is szolidáris és védelmükben vállal ma is szövetséget. mert a különös. azt. rémtetteket csak az a vétkes mentegeti. százados orvtörekvések eltussolására. Ebbe a titokzatos világba vezetjük az olvasót. jogfosztott néppé. régi ütközések. nem a (jobbára teljesen meghamisított. majdhogynem üldözött. s századunk végletes kataklizmái rá kell eszméltessék végre a német népet is . a törvényszerűt cáfolja. titkokkal fedett történelmünk ellenében. biztosítani bűnelkövetési jogát. megtévesztő) felszíngyűrődéseit tekintjük át. mert meggyőződésünk. fölfalások. bűntevők bűnbakjává. mert századunk roppant kataklizmái során a német nép is áldozatnéppé vált. bekebelezési kísérletek. hogy az elénk tálalt történettel alighanem valami baj van. bűnösök bűnösévé. aki e vétkekhez továbbra is. a titkos tényezők világába. s mindenekelőtt a különös. a régi bűnöket. Mindez azonban nem vezethet részrehajlásra. az igazság.mint jószerivel Európa valamennyi jelentős népét . hogy az ismerni vélt cselekményhalmazat mögött egy egészen másféle s netán egészen ellentétes történet rejlik. a jövőben is ragaszkodik és meg akarja óvni. s végül de nem utolsó sorban. amit hazugságok és torzítások sűrű. ahol felfeslik a hazugság szövete. a történelem mögötti történelembe. különös esetek számának gyakorisága meglehetősen biztonsággal sejteti. hogy a történelmünket véres szakadékokkal átszántó magyar-német ellenségeskedést immár visszavonhatatlanul a történelmi múlt emlékei közé dönti a történelem. s így a rendhagyó. És nem németellenes.

mikor és miért következett be a romlás hol buzogtak fel a romlás fekete forrásai? Ámde a pontos tényállás feltárása. Hány ész tépődött már? Hány emberi elme tépődött szét már ezen a gyötrelmes kérdésen? A választ mindig visszafogta az adathiány és a félelem. Némelyek mintha valamiféle számvetésre készülődnének a romlás kezdetének kérdésében. ámde a kezdeti gyötrelem után annál áldottabb lesz a fény. hogy az igazság feltárása. a lelkeket bénító monolitikus terrornak irtózatos következményeit. fájdalmasan érinti a fény. éppúgy. AKI NEM MER BELETEKINTENI A POKOL FÉLELMETES FEKETE VILÁGÁBA. NEM LÁTHATJA MEG AZ IGAZSÁGOT. A választ fal zárta el. csalásban. AZ IGAZSÁG ISTENI ERŐ Az igazság kimondása. Az igazság elpalástolása Isten elleni vétek. kimondása. a tudat. hogy a megismert igazság révén közelebb kerültünk az isten akarata és igazságára alapozott világhoz. Előfordulhat és bizonyára elő is fordul. hol. kimondása fájdalmat. a kérdés válaszostul elveszett az irodalom ködébe. hamisításban s annak legfélelmetesebb formájában: emberek. a Sátán hatalmával szegül szembe. de a legszentebb érdeke is ez. népek félrevezetésében. mert kétség nem férhet ahhoz. kiforgatásának. Aki hazugságot leplez le. mint az igazság feltárása. korok. hogy az igazság kimondása és feltárása Isten akarata s az igazsággal csupán a Sátán helyezkedik makacsul szembe és a Sátán szövetségesei: egyedül az ő érdekük az igazsággal való szembeszegülés. hogy megtalál(hat)ták volna a választ. riadalmat okoz. az írók és műveik boncolgatásába. kétségbeesés gyötörte elmével. mintha annak kutatására indulnának.KIFICAMÍTOTT TÉNYEK Arctalan és névtelen nemzedékek kutatták emésztő lélekkel. Való igaz: a hazugság még sosem kerítette hatalmába annyira az . Nincs és nem is lehet szentebb. Az emberiségnek nem csupán a legszentebb kötelessége. a hallgatás és hazugság áttörhetetlen fala. miként már-már vakságot okozó hályog eltávolítása után a szemet is sérti. ők érdekeltek a bűnben éppúgy. Szörnyeteg századunk minden képzeletet felülmúló szörnyűségei megmutatták a szabad vélemények és az igazság elfojtásának. mi a magyarság minden képzeletet felülmúló romlásának oka? Őrlődtek anélkül. hazugságban. feltárása és érvényesítése a legszentebb emberi jog és kötelesség. MAGYARORSZÁG ROMLÁSÁNAK TITKÁT ÉVEZREDES LEPLEK FEDIK. mint a bűneltitkolásban. felemelőbb dolog a világon. rágalmazásban. a válasz elmaradt.

harci erő védtelen áldozata .. E szerencsétlen és megalázott nemzet . úgy az az igazság kimondása és érvényesítése. ő az a nemzetek közt. mert másként elpusztul a világ. s a hazugság félelmetes hatalmai éppen miránk. mert egyébként elpusztul a világ. ámítás. hogy az igazság győz. egyedül Magyarország liheg. felelősségre vonni bűnöseit. század magyarjai elképzelni sem tudták a hazugság uralta világot. Hajdan a X.emberiséget. az igazságot évszázadok óta pusztító kártevőket. Meggyőződéssel valljuk az igazság Isten eledele. csalás-. jóvátenni a népek. hogy HA ELVÉSZ AZ IGAZSÁG..és vele együtt most már a világ jelentős része is .a világot elárasztó hazugság és lélektiprás újabb szörnyűségeit szenvedte át. hogy megmenthessük a világot. kései hazugság letarolta magyarok hozzáfűzhetnénk a fenti szent szavakhoz AZ IGAZSÁG AZ ISTEN LELKÉNEK MEGNYILATKOZÁSA. hazugság-fojtogatta emberiséget. a hazugság-. fel kell tárni a múlt bűneit. itt van az. de az egész ókori emberiség természetesnek és bizonyosnak vette.(. . mintegy annak jeléül. elsöpörni az emberiség éltető szellemét mérgező. mint éppen napjainkban. ELPUSZTUL A VILÁG.. Ha valahol otthont remélhet még a földön az Igazság régi elve. kiált igazságért. "Az igazság mindenütt mellékes ma és sok helyütt ellenség. Érvényesíteni kell a jogot és az igazságot. Mi magunk.) s egyszerre szeretheti hazáját és az igazságot" .) szabadon nézhet szembe a gondolattal (.. vagyis AZ IGAZSÁG SZAVA. mert enélkül nincs emberi és nemzeti megújulás. hogy az erkölcsi világrend felbomlóban van. bűnözőpolitikusok és áruló írástudók nem is hisznek benne. kimondásától és érvényesítésétől felegyenesednek és felmagasodnak Isten gyermekei.. Az azóta eltelt időszak alatt Magyarország és a magyarság .) igazságot.és bűnmarcangolta népek Ha valami megmentheti még a romlásnak indult. Régi eleink egyöntetűen vallották: A MAGYAR NÉP SZAVA ISTEN SZAVA. országok ellen elkövetett iszonyatos bűncselekményeket.. melynek legmerészebb álma sem haladja túl az (. magyarokra törnek a legfélelmetesebb erővel. mégha koronás kontárok. eped.írta Babits Mihály még 1928-ban (Az írástudók árulása). mert cáfolhatatlan érvényű valóság. Fel kell tárni és érvényesíteni az igazságot. a világot mindinkább elárasztja a hazugság s a világ süllyedőben van.

árulást. mint cél. a társadalmi igazság. az emberi eredetiség és a hazafiság. az egyszerű emberek természetes erkölcsi tisztaságába vetett hit. zsarnokságot. egyházi tisztségek elárulását.MILYENNEK ÁBRÁZOLJÁK ÁRPÁD-KORI LEGENDÁINK A RÉGI MAGYAROKAT "Amikor léte van veszélyeztetve. AZ ÓKOR ISTENEIT ÖRDÖGÖKNEK. az egyenes beszéd és az érthető írás szeretete. az irodalom.vagy legalább erejéből kivetkeztetve fogadta el és adta tovább -. Erkölcsi érdekből MEGRONTOTTA. börtönöket és halált. a régi világ minden művészeti és tudománybeli jelenségét. kik sohasem szerettek Minden gonoszt énrólam (a magyarságról) beszéllettek." Bogáti Fazekas Miklós 38-ik zsoltára "A SZELLEMET RÚT SZENNYBE ÖLNI BŰN" (Shelley) A magyarországi római katolikus klérus "a régi művelődésnek termékeit. VALLÁSÁT GONOSZ SZELLEMEK MŰVÉNEK VALLOTTA." Dietrich von Nieheim (Verdun püspöke 1411) HA ISTEN ÉS AZ IGAZSÁG AZ EMBERI VILÁG LEGFŐBB TARTÓOSZLOPA MEGDŐL. a művelődést más irányba terelte. a testvériség. ELVÉSZ AZ EMBERISÉG. az egyház felszabadul erkölcsi gátlásai alól. (G) "A totalitarizmus általános életformává válásával minden emberi érték elvész. előnyeit megtámadta." Bernard Crick "Némely népek. ELFERDÍTETTE ÉS ELTÖRPÍTETTE A RÉGIBB SZELLEMET. megáld minden képmutatást. más szellemben folytatta. Az egység. ERÉNYEIT BŰNÖKNEK. a szabadság. Oly óra nincs. kiben rám nem törnek. a természetszeretet. . elutasította . A HAZUGSÁG ISTEN MEGCSÚFOLÁSA.

Ilyképpen (. amely jószívűségének." Imre Sándor "Vegyétek le őseinkről a pogányság hamis címkéjét. betűhívek és a megjelölt helyeken bárki által ellenőrizhetők. Az "oly igen nemes" egyértelmű a magaskultúrájú. Akik a pogány szóval dobálóznak. hazugságfertőben fuldokló világban . már-már szentnek számító iratokat a régi kereszténység előtti magyarok életviteléről. tisztában kellene lenniök e szó értelmével s azzal. amely befogadta őket és amelynek kenyerét eszik. vak tévelygőknek. szent vágy és szükségesség megismerni. becsmérlik a magyarságot. nyomatékosan közöljük: idézeteink hitelesek.) Meglehet. emberalatti vadállatoknak. mert szent az igazság. erkölcsi magatartásáról. Ha mindez igaz volna. Vegyük hát a középkori papok által lejegyzett. némelyek elképzelhetetlennek vélik majd. nemzeti igény. 1983. hogy a jelzett legendákban az alább ismertetett rágalomhazugságok és gyalázkodások leírattak." Anonymus Gesta Hungarorum Bp. egyben történelmi tudatlanságuk bizonyosságát is adják. viselt dolgairól az ÁRPÁDKORI LEGENDÁK ÉS INTELMEK vallomásait. kutúrájáról. arra a népre. Mert valóban hihetetlen. mintha ez lenne a hivatásuk: gyűlölettől habzó gatyás hárpiákként valósággal szörnyetegeknek festik őket. (Bp.az már elfogadhatatlan és tűrhetetlen. . Ámde ha minden alap nélkül hányják a sarat az áldott. 77-78. bűnös. n. Ezért. aki évtizedek óta rágalmazások és vádaskodások pergőtüzében áll. nyíltságának és jóhiszeműségének áldozata a mindinkább elbestializálódó.. emelkedett erkölcsű nemzet fogalmával." Sziklamezei Zsolt Össznépi. hőstetteiről szóló ősi hagyományait. jámbor népre. Boldogan tanulmányoznánk a parasztok és regösöknek a magyarság származásáról. megköszönnénk. a következőket mondotta erről: "Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekeiből mintegy álomban hallaná. hacsak szemernyi része is volna gyalázkodásaikban az igazságnak. hogy a rágalmazás. Haggyatok fel az ezer éve folyó judeokrisztián magyargyalázással. tudásszintjéről.HIRDETTE. hogy az esetleges erre vonatkozó kételyeket elhárítsuk. ősgyalázás bűnét követik el. é. elsajátítani a nemesebb írók magasabb gondolatait nem merték. milyenek voltak és hogy éltek a régi magyarok? Névtelen jegyzőnk. nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. de igaz: úgy seprűzik.. sajnos a keresztény inkvizíció mindezeket kiirtotta.) félve tanultak csak némelyek.

Odakint az ablakon át látni . ellentétére fordítása. azokat akik az adat. akik sarat kentek rá s vádolják. nyelvét kivágták.Lehetetlennek tetszik. vádak záporában áll. így hát vakmerően . hangjuk túlharsogja a rágalom-tudorok. amelyet régi kútfők Mária országának mondanak. hazugságkotyvalékkal mételyzik. eltorzítása.és emlékezetirtást végezték. A történelmi valóság megmásítása. hogy kipuhatolja a vádlott kilétét. a régi magyarok sárral bekenése. papírjait. azokat. EZZEL SZEMBEN AZ IGAZSÁG KIMONDÁSA ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE: ISTEN TISZTELETE ÉS FELMAGASZTALÁSA. rágalmazzák. azokat akik elnémították. akik sorsküldte védőinek tudatát csüggesztő mételytanaikkal. követeli: mutassák be a vádlott személyi okmányait. hamis szószólókat rendeltek ki védelmére bűntársaikat. egyházi igehirdetői gyalázzák és ássák alá. Lehetetlennek tetszik. A sors által kirendelt VÉDŐ . dühödött és aljas ellenségeivel mintegy kórusban állva ezt a népet. Véres szörnyű bírósági komédia zajlik a színen. VÁD ALÁ HELYEZETT MAGYAR NEMZET Parabolával kell kezdenünk. a vádlott sem felel. mégis így van. a krisztusként keresztrefeszített Magyarországot.már ácsolják a vérpadot és hozzák a dísztelen koporsót. a kétszínű kaméleonkotlás. hogy ne védekezhessék. hogy saját papjai. adatait a bírák megsemmisítették. gaz bírák kórusa. Valahogy így áll a magyar nemzet ügye is.aki úgyszintén rágalmak. célzatos rágalmazás. magyar álarcban vádakkal halmozzák el a magyart és büntetőpert folytatnak ellene. tudni akarja. azokat. a "cél szentesíti az eszközt" elve vétek Isten és ember ellen. viselt dolgait s ilymódon mintegy ellenőrizhesse a vádat. óriási közönség előtt. akik külső vad ellenségeivel együtt üvöltözik rágalmaikat. dermesztő félelmekkel. megbénították. .kérdéseket tesz fel.a bírákkal és az elámított közönséggel dacolva . zavarják ráplántált vakhitekkel azokat. A védő gyanút fogva fölfeszíti a vádlott vérző száját és megdöbbenve látja: tőből kivágták a nyelvét. szemeit kioltvák. akiről semmit sem tudunk. jóllehet a magyarság befeketítése. a vádlott a fejét rázza és érthetetlenül nyöszörög. Ősi múltjának hajdani dicsőségének minden nyomát eltüntették őstörténetét kiirtották származását eredetét meghamisították. Borzalmas vádat emelnek ellene. tudományos mezben. hogy megismerhesse a múltját. s miközben a vádak dörögnek. ki is valójában az ismeretlen vádlott. az ókor legendás igazságos szkítáinak egyetlen maradékát. nem lehet Istennek tetsző feladat. az Isten és az igazság népét. Védő a bírákhoz fordul. kínpadra vonták. De senki sem felel. de kiderül: a vádlott okiratait. Kimaszkírozott bírái. Korlátlan hatalmú bírák parancsára előállítanak egy embert. s ha védői szólnának.

a más vallások iránti fenekedést és gyűlölködést is. becsmérlő lepocskondiázását. hogy a magyarokat TITKOS TERVEK alapján leigázták: "KÁRHOZAT A TUDATLANSÁG FIAIRA. hiszen "Isten szolgáinak" bizonyos vélekedések szerint igazat kell mondaniok: isteni törvények tiltják a kétszínű hazudozást. haszonlesésből.. haragtól fűtött befeketítését.. hogy szívünknek drága őseink ("Aki őseit szidja. Nos. A FARAGATLAN KÓBOR NÉPRE.A MAGYAROK A KÁRHOZAT ÉS TUDATLANSÁG FIAI.BARBÁROK voltak .). S tiltják a részrehajlást. a díszes formában kiadott Árpád-kori legendák és intelmek (Bp. a saját fészekbe piszkítást. S A POGÁNYOK SZOKÁSA SZERINT HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ BABONÁKAT KÖVETETT" (Árpád-kori legendák 17. melynek összeállítói fölöslegesnek látták a legenyhébb bírálói megjegyzést is.) Az Ószövetség Istene. a bosszúálló (Jehova) letekintett az égből. emígyen nyilatkozik felvetett kérdésünkre: "A MAGYARNAK BARBÁR NEMZETE A HITETLENSÉGBEN MÁR RÉGÓTA TÉVELYGETT. 1983. AZ ELOSZLATOTT HOMÁLYBÓL az örökkévaló jutalmazás reményére vezesse. a régi magyarok: . önmagát gyalázza meg.) Ilyen kedvesen és közvetlenül. tisztes törekvések. hogy e "tévelygő népet A HAMISSÁG ÚTJÁRÓL AZ IGAZSÁG ÖSVÉNYÉRE."). de leginkább a hazaárulást. ami belefér! Kiderül e pár keresetlen szóból. HOGY ISTEN TEREMTÉSE VAGYIS HÁT A PANNÓNIA FÖLDJÉN LAKÓ MAGYAROKRA (. rágalmazást. VAKHOMÁLYBAN TÉVELYGŐ FARAGATLAN KÓBOR NÉP? A nagylegenda kertelés nélkül kimondja. Rakd bele. hitek személyi érdekből. MELY NEM ISMERTE FEL." (Árpád-kori legendák és intelmek 23) POGÁNYOK VOLTAK-E A RÉGI MAGYAROK? Halljuk ebben a kérdésben is mindenekelőtt klerikusainkat.

- HITETLENEK - ISTENTELENEK - HIÚ ÉS SZENTSÉGTÖRŐ SZOKÁSOK RABJAI - BABONÁK BÓDULTJAIKÉNT KÓVÁLYOGTAK - POGÁNYOK, POGÁNYSÁGOKBAN POGÁNYKODÓK

De hát mi is az a pogány? Ki is az a pogány? S miért pogány a pogány? A MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR szerint: a "pogány" a "durva, műveletlen, istentelen, bálványimádó" stb. Szerintük tehát ilyenek voltak a régi magyarok... Bizony így, ilyen aranyosan, ilyen tiszteletteljesen szólnak dicső nemzetünkről. Leverő még elgondolni is, hogy a barbárságnak, a durvaságnak, tévelygésnek ilyen mélységében éltek kereszténység előtti őseink. Ám ha így volt, ha az egyházi szerzők által írt legendák igazat mondanak, ha eleink valóban ilyenek voltak, amilyennek lefestik őket, úgy nem tehetünk mást; le kell hajtani a fejünket. De vajon ilyenek voltak-e? Igazat mondanak-e a kegyes szerzők? Mert nem kimondani, de még elképzelni is szörnyű, hogy a kegyes szerzők hazugságot hazugságra, rágalmat rágalomra halmoznak. S nehogy bárkiben is kétely-métely sarjadjon fenti idézetünk hitelességéről, közöljük, hogy idézetünk, akár csak a többi legendaidézetünk - betűről betűre hitelesen követi a legenda szövegét és bárki megtalálhatja azt a jelzett mű oldalain, más hasonló ékességek között. Külön filozófiai rejtély: miként követhettek el "szentségtörő szokásokat", hiszen a szentségtörés előfeltétele a szentség: lennie kellett előzőleg szentségnek ahhoz, hogy össze tudják törni. VALLÁSI TÜRELEM ÉS TOLERANCIA FŐBENJÁRÓ BŰNCSELEKMÉNNYÉ VÁLT AZ ÉVEZREDES HAGYOMÁNYOK SZENTESÍTETTE MAGYAR ŐSVALLÁS GYAKORLÁSA Szent István király nagy legendája szerint Géza bűntettesekként bánik el a magyar ősvallás követőivel: "Akiket pedig rajtakapott azon, hogy más utat követnek (nem a zsidókereszténységet), fenyegetéssel és rémitgetéssel törte igába"

(Árpád-kori legendák és intelmek 27) Rajtakapott, tettenért bűnözővé vált tehát, aki Magyarországon, magyar felségterületen az ősidőkbe visszanyúló magyar ősvallást - az emberiség egyetemes, szent ősvallását - követte. A megtorló büntetés, miként azt más forrásokból tudjuk - nem annyira "rémítgetés és fenyegetés" volt, hanem fizikailag végbe vitt megtorlás, mindközönségesen: halál; akit rajtakaptak, hogy ősei hitét követi és őseinek áldoz, s rajtakapás és válogatás nélkül mindenkit, aki vonakodott kereszténnyé lenni - mert a puszta húzódozás is bőségesen elég volt a megtorlásra könyörtelenül kardélre hányták, nem csupán egyénileg, de tömegesen is. A legenda szövegében egyébként súlyos tárgyi tévedés (interdictio in adjecto) rejlik. Ugyanis Gézát magát is sűrűn rajta lehetett kapni, amint őseinek áldoz. Hogy van hát ez? A rajtakapható rajtakapó rajtakap másokat ugyanazon, amit ő maga is boldogan s konokul űz, dacolva minden kényszerszorítással és fenyegetéssel? Miféle szándékú-célú torzítás lapul a legendai szöveg mögött?

VILÁGOSSÁG DERÜLT VAGY SÖTÉTSÉG SZAKADT RÁNK? Nem lehet örökké hazugságban élni. Aki rákényszerített hazugságban él, olyan, mintha lelkileg fojtogatnák. Nem lehet örökké úgy élni, hogy homályfoltok, vakfoltok takarják látásunkat. Nem lehet úgy élni, hogy ne tudjuk, mi történik velünk, hogy ne tudjuk, mi történt a múltban velünk, milyen kataklizmákat éltünk át, s ne tudjuk, milyen bűnöket követtek el ellenünk. Aki hazugságban él, az vakságban él, nem látja a napot, nem látja a saját sorsát. Ősi hagyományaink bizonysága szerint régi eleink a fény, a világosság s szabadság fiai és szerelmesei voltak, a Nap fiai, a Napisten gyermekei. Árpád-kori legendáink szerzői és korai keresztény papságunk azt hirdeti: őseink homályban tévelyegtek s a kárhozat fiai voltak. Annak előtte, a kereszténység előtt tehát őseink vakságban, sötétségben éltek, s a kereszténység hozott számukra világosságot. De vajon világosságban élünk-e azóta? Élhet-e világosságban, aki nem ismeri a maga múltját, s nem tudja, ki volt, mi volt, mit követett el, és mit követtek el ellene, nem tudja, hol élt, miként élt, kiktől és honnan származott, kik voltak az elei, miként éltek az elei, mindezt nem tudja, mégpedig azért nem, mert minden őseire vonatkozó anyagot konok eltökéltséggel és szívóssággal kiirtottak azok, akik a világosság hozóiként állnak elébe? Miként hozhatják a világosságot azok, akik kioltották a fényeket? Miként lehetnek világossághozók azok, akik sötétséget teremtettek? Miként állhat egy megvakított ember elé megvakítója, hogy íme, nekem köszönheted a világosságot? Miként állhat Vazul elébe megvakítója azzal: nekem köszönheted, hogy látsz?

Ki vonhatná kétségbe? - minden nemzeti múltunkra vonatkozó írás, kódex, okirat, adat ereklye, fáklya az utód kezében, amely a múltat világítja meg, azt az utat, azt a mélységet, amely létünket adta, amely emberré tett és magyarrá. Ki vonhatja kétségbe, hogy a múltjától megfosztott ember - megvakított, sorsától megfosztott, sorstalanított ember, sorvadtemlékezetű ember? Ki tagadhatná, hogy a jelenhez, a pillanatnyi jelenhez mérten a múlt, a történelmi múlt óriási mező, gigantikus híd, amely összeköti életünket az előttünk élt nemzedékek sorával, és nemcsak sorsával, de látásával, tapasztalat-, érzés- és tudásvilágával s azon át a téres világgal, annak küzdelmeivel és tragédiájával. A múltjától megfosztott ember befalazott ember, a pillanat percenő buborékába zárt, pillanatvak ember. Támasztható-e világosság és fény világossággyilkolással, fáklyaoltással és lámpaoltással, fényirtással, világ világának kioltásával? Világosság vagy sötétség támasztható ilymódon, inkvizícióval, ereklye- és adatirtással, eszmélettiprással és szellemgyilkolással? Aki világosságot akar - miért támaszt sötétséget? Miért vonja feketébe a Napot, minden világosság forrását, ősforrását? Akinek igaza van, miért némítja el ellenfelét? Aki igazat akar, miért némítja el a tanúkat, miért semmisíti meg a bizonyító okiratokat? Aki a fény szövetségese és a fény, a világosság szolgálatában áll, az miért szövetkezik a sötétséggel, a sötétség erőivel s miért növeszti fényirtással a sötétség birodalmát? Aki vádol, vádat emel, perel, miért semmisíti meg a perének eldöntésére alkalmas iratokat? Akinek igaza van a vitában, miért fojtja ellenfelébe a szót, miért retteg attól, hogy ellenfele megnyilatkozzon? Ha eleink homályban éltek, téves utakon tévelyegtek, úgy az életükről, tévelygésükről szóló iratok, gesták, krónikák a leghitelesebben bizonyítják, s leplezik tévelygésüket. Márcsak bizonyítékul is meg kellett volna őrizni mindent, nem elpusztítani. Miért semmisítették hát meg ősmúltunk dokumentumait? Miért irtották ki eszelős megszállottsággal ősmúltunk minden ereklyéjét, emlékét, minden dokumentumát? Miért jártak el úgy, mint a hamis birtokfoglaló, akinek létérdeke megsemmisíteni a birtok valóságos tulajdonosát igazoló iratokat, mivel azok lelepleznék gaztetteit, a jogtalan birtoklást? Nem restellik azt állítani: őseink homályban, sötétségben tévelyegtek. De vajon azóta világosságban élünk-e? Világosságban vagy immár lassan áthatolhatatlan hazugságfertőben, kétszínűségben és képmutatásban? Miért téptek ki egész lapokat, korszakokat a magyarság történetéből? Miért törekedtek minden eszközzel arra: ne ismerjük múltunkat, ne tudjuk, mi történt például Géza uralkodása alatt? Miért irtódtak ki az ország Géza-kori titkos idegen fegyveres hadakkal való tárgyalásának és megszállásának bizonyítékai? Miért nem tudjuk pontról-pontra nyomonkövetni, miként történt, német fegyveres hadak miként jutottak be harc nélkül az országba olyan sokaságban, hogy leverték az addig leverhetetlen magyar fegyveres erőt és vérbefojtották a magyarság felkeléseinek, nemzeti szabadságharcainak sorát? Miért nem tudjuk pontról-pontra, nyomrólnyomra követni, miként történt kereszténységre-térítésünk kényszerítése? Miért látjuk ködösen, homályosan Szent István alakját és azt, mi történt az ő uralkodása alatt? Egy azonban kétségkívül kiderül a rágalmazó, hazug beállításból: az, hogy itt végzetes fordulat, rettentő árulás történt, és szándékosan, sátáni agyafúrtsággal vakítottak meg bennünket.

megöletését: mindezt mintegy előre igazolja és indokolja bűnössé bélyegzése.úgy igazságos . m. az erkölcsi világrend helyreállítása. mint lélek-elemésztő átok. 35. 25. A "bűnös nép" alattomos. házából. kínzását. prédikációk évszázadok óta sulykolják a hazai és nemzetközi közhiedelembe a magyar nép bűnös voltát. "pogány nép". az a legrosszabb. TILOS KIEJTENI . nem tudja mi a baj vele. embereket ölt. mert aki vétlen. mint az üldözött vad. Félelmetes rágalomhadjárat ez. az olyan. hiszen mindaz. m. Géza a nagylegendában "Krisztus választottja"-ként lép elénk. ráfogott bűn megtorlása.). Ebben áll a magyarság körmönfont furfanggal bűnössé bélyegzésének sátáni taktikája. az "ördögi csalatás" követője (i. S ha ártatlant vádolnak bűnösséggel. hanem igazságtevés.olvassuk a kislegendában . talpköve / A tiszta erkölcs. 24. mi a bűne s így kozmikus fenyegetettségben él: bűnösségének rágalomvádja létét kérdőjelezi meg. amit ellene rágalmazói elkövetnek. függőhelyzetbe taszítja őt a vád. csonkításokat. fojtogatását. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugalmazottjai (i." (i. "Minden ország támasza. javaiból való kiforgatását. fasiszta néppé bélyegzéséig..ISTENI IGAZSÁGOSSÁG És TISZTA ERKÖLCS LEGENDÁINK TÜKRÉBEN Régi igazság: ha elvész az igazság. 24.) stb.).a bűnhődésnek: a bűnnel vádolt így jut függő helyzetbe. bűnösségének kimondása."Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. 17. stb. rémtetteket. Kegyes legendák. ÁRPÁD NEVE BŰNÖS NÉV. hiszen a bűnt követnie kell . Miként maguk a legendák többhelyütt írják: "kezét emberi vér szennyezte be" (i. puskacsőre fogott vad: üldözik és Káinként menekül. Mert aki bűnös és bűnösségét ki is mondják.). örök fenyegetettségbe. 25. m. hogy Géza rémtetteket hajtott végre. örökös fenyítéseket. egyházi szövegek. m. m.) Az Isteni igazságosság mérlegén mindez nem nyomott semmit? BŰNÖS NÉP A magyarok a legendák szerint "a kárhozat fiai" (i. szülőföldjéről való elűzetését.) Mi több. "szenségtörő szokások" megszállottai (i. bűnös néppé. elvész a világ. Egyenes szál vezet innen a területrablók propagandakórusáig és a Rákosi-Aczél-féle bolsevista rendszerek magyarostorozásáig. a leszámolás. hogy katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. Még félelmetesebbek a következmények: a bűnösség vádja mintegy eleve igazolja az ártatlanul bűnösséggel vádolt elleni atrocitásokat. m. jussából. fenyegeti a megtorlás. nem bűn. Mi a különös ebben? Az." (Berzsenyi). 17. miként érvényesült a "kereszténységre kényszerítésnél" az igazság törvénye? Géza . Lássuk hát. Vagyis a magyar: bűnös nép. becstelen vádja egy ezredéven át úgy terpedt a magyarságra.

de ki kell kerülni Árpád. az emberi világ sátáni kuszaságát még felfogni sem képes gyermek-király. Ékesen tanúsítják ezt legendáink: "Volt akkor egy Géza nevű fejedelem. a NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA. (Árpádkori legendák és intelmek 34. akár Árpád vezér középkori ábrázolás . a nagy honvisszafoglaló vezér és dicsőséges utódainak három-negyed évszázados országlása után. aki a legendaszerző szerint ekkoriban még "gyermek". hogyha a szent keresztségben már újjászületett népéről leveszi a fegyelem (= a kényszerítés. az erőszak) gyeplőjét. RÁRAKTA NYAKÁRA A FEGYELEM (a kényszer) IGÁJÁT ÉS TÖRVÉNYEIT. tanúsítván. Nyakatekert utalásokkal bár. A magyar nemzet rejtelmes háttérokok rejtelmes közrejátszása nyomán és az állítólagos kereszténységre térítés után odáig süllyedt.Milyen érdekes. hogy Árpád nevét csak nagy köntörfalazásokkal. "Abban az időben ugyanis. Így az egyház tanai szerint oktatta. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT." (Árpád-kori legendák 17. s ha valamiképpen mégis elkerülhetetlenül szükségessé válik a megemlítése. / utóbb könnyen visszatér az hiú tévelygésébe. leírni Isten ellen való vétek. oldalazó körüljárásokkal lehet kiejteni. melyben az említett nemzet Isten egyházait pusztította. nevén nevezni akkor sem szabad. miként tudta népe nyakára kényszeríteni. s a gonoszság minden mocskát a földig lerontotta. de Árpád nevét kimondani. KI A MAGYAROKNAK PANNÓNIÁBA JÖVETELE IDEJÉN ELSŐ VEZÉRÜK VOLT" (Árpád-kori legendák és intelmek 24.) Vajon miként érte el ezt "Isten hű sáfára". még "gyermekéveinek virágjában áll". hogy elfogadott. a továbbiakban a következőket mondja: "Isten hű sáfárának mutatkozván azon kezdett elmélkedni (egy tizen-egynéhány éves gyermek!). szigorúan tilalmazott. séma ez.) A "GONOSZSÁG MINDEN MOCSKÁBAN" SÍNYLŐDŐ MAGYAROK? Szent Istvánról. a Sátán. a pokolbeli ördög nevét bátran le lehet írni.) A Hartvik-féle legenda csaknem szóról-szóra elismétli ugyanezt. volt egy bizonyos Géza nevű fejedelem. A NEGYEDIK ATTÓL SZÁMÍTVA.

a Magyarok Istenének. szörnyű rágalom. amelyet csak úgy odavetve a legcsekélyebb bizonyítás nélkül. amely azt állítja.nem lehet kényszert alkalmazó terrorszervezet. zeneművek. népi faragványok. hogy Géza és István az addigi magyar kultúra és hagyománykincs minden emlékét. sötét nemzetközi ármánykodás és cselszövények áldozatára. így rombolta le Adalbert prágai püspök az esztergomi nagy vallási bálványt. rákenni egy hatalmas nemzetre Isten elleni vétek. 1983. bensőséges mivoltával. hősénekek és regösénekek a nemzeti költészettel egyetemben. az isteni hit tantételeivel.legalábbis hangoztatott elvei alapján . a nemzeti őseredetnek és nemzeti közszabadságnak tudatát. hogy a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában" éltek. a magyarság lelkéből mégsem sikerült maradéktalanul kitépni az ősi nemzeti hitet. a szkíta faj központi magva. ősi hitelvek elpusztítására. A Géza-István korában kialakult. termékét "a földig lerombolta" megsemmisítve az ősi magyar művelődéstörténeti emlékek. szabadsághagyományok.rabulejtett állatnak. "FEGYELMET" nagyarányú rombolás kísérte. így tették emléktelenné az ősmúltú nemzetet. maradéka. a "fegyelem törvényei" és maga a fegyelem is . pedig így áll szóról-szóra. A korai keresztény inkvizíció vad mohósággal vetette rá magát a magyar múlt emlékeinek. zeneszerszámok. erőszakszervezetté vált központi hatalom rakta rá a magyarság "nyakára a fegyelem igáját és törvényeit". még félelmetesebb és vérlázítóbb idézetünk utolsó sora. Szörnyű vád ez. a "fegyelem igáját"? Kegyetlen fegyveres erőszakkal. lehetetlennek tartsa. a magyar történelem legnagyobb. hogy az "IGÁT". Miként lehetett ezt a rágalmat rásütni az igazságos.ellentétes a vallás. rovásírásos fafaragványok beszolgáltatását. ereklyék. az ókor legendás népének. Fővesztés terhe mellett elrendelték a régi írások. hogy a régi magyarok nem voltak keresztények (valójában egy részük a bizánci. jóhiszeműségéről bárki ma is meggyőződhet személyes tapasztalatai révén. Kiderül a továbbiakból. ennek hevülete s az alkalmazott fegyveres kényszerítés irgalmatlansága tükröződik a legenda szavaiban. kiváltképpen a nemzeti szabadsághagyományok. akkor már rájuk lehet sütni minden gyalázatot? Hol itt az ökumenia. lovagias. már az ősidőktől fogva kivívta a világ tiszteletét. a legelemibb igazságérzet és igazságtisztelet? Rendben van. mikor ez a nemzet. hogy hihetetlennek. s az orvul letiport nemzet évszázadokon át újra meg újra felkelt nemzeti szabadságának visszavívásáért. Világos. igazságszerető nemes magyar nemzetre. de a görög kereszténységet követte). Hol itt a legelemibb tárgyilagosság. építészeti remeklések. hímzések. az IGAZSÁGOS SZKÍTÁKNAK utóda. így kerültek ebek harmincadjára az ősi királyi várak. akinek nemes lelkületéről. A kártétel mérhetetlen volt. 39. leggyökeresebb rendszerváltása. miként erről bárki a maga szemével meggyőződhet az Árpád-kori legendák és intelmek Bp.alattvalói fogalmak. egyenes észjárású. tegyük fel. tehát nem a római. hogy kegyesnek mondott irományokban mindez így leíratott.. összeférhetetlenek a hittel. művészeti. hol a más vallások tisztelete? A magyargyűlöletnek micsoda mélységes sara kavarodik fel itt? Miként élhettek volna a régi magyarok "a gonoszság minden mocskában". A szöveg szavait csak úgy érthetjük. ereklyék. A "fegyelem igája". istenáldotta jóságáról. Miként lehetne kényszeríteni bárkire is. . 17. Az ember hajlamos rá. nemzetközi hadseregek bevetésével történt a Géza-István kori rendszerváltás. Ha lehet. hogy mit higgyen és mit ne higgyen? Az IGA És FEGYELEM . hogy a vallás . kódexek. ősi hitelvek minden emlékét: így került az esztergomi királyi palota a föld alá. a hazugság és a világbrigantizmus áldozatára. S ez a tömény nemzetgyalázás még ma is akadálytalanul és kritikátlanul érvényesül. oldalain.

jaj annak a népnek." (Árpádkor-legendák és intelmek 18. sem az igazságosság által: a győző gyűlölete ez a legyőzöttel szemben. Az. a kereszténységre térítés ürügyével betódult s az ország népét irtó. hogy 1/ katonaságának vezéreit az igaz Isten tiszteletére térítette. törvényeit semmibevevő idegen hadseregek ellen. "Mikor pedig nem akartak letérni ELTÉVELYEDETT ÚTJUKRÓL s dühöngésük nem csillapult. A szeretet vallásának hirdetett zsidókereszténység nem korlátozza magát sem a méltányosság. 2 / Akiket pedig rajtakapott azon.A MAGYAR! Fékevesztett gyűlölet. hogy megvívja szent nemzeti szabadságharcát! Veszett dühű ellenség a saját országában saját életét. KERESZT AVAGY HALÁL Az Árpád-kori legendák és intelmek szerint Géza. írástudói "veszett dühű ellenségnek" bélyegeznek! Számunkra azonban van valami vigasztaló is ebben a szövegben.ahogy ők nevezik magukat! Vae victis! És jaj a megtévesztetteknek. halálmegvető hősiességéről a hazánkba betolakodott túlerővel szemben. a király bizakodva az örök erényben (=a hatalmas nemzetközi hadseregben) seregének sokaságával elindult. hogy úrrá legyen AZ ELLENSÉG (= magyarok) VESZETT DÜHÉN. hitét védő magyar! És ezt felkent magyarországi egyházfiak írják. amely felkelt az országában titkon. amelyet saját papjai. hogy ez a "veszett düh" akaratlanul is képet ad eleink emberfeletti erőfeszítéseiről. magyargyűlölet árad a legendák minden magyarvonatkozású szavából."VESZETT DÜHŰ ELLENSÉG" .) Íme. "veszett dühű ellenség"-ként állítják elénk azt a magyarságot. a magyar nép "lelkipásztorai" . minden magyarok nagyura: "1 / az igazság nyomába szegődött 2 / Közben pedig Isten színe előtt igen dicséretessé tette magát azzal. . vétkesé az áldozatával szemben.

A megszálló katonák a legkisebb gyanúsnak vélt jelre. hogy mást hisz vagy gondol és nem követi vakon a rákényszerített vallást." (i. Tény. de anélkül is. nem volt más választás. hitelveik szerint éljenek? Ki vehette el tőlük ezt a jogot. 17. Joguk volt-e a régi magyaroknak ősi hitelveikhez? Joguk volt-e rá. 4 / fenyegetéssel és rémítgetéssel törte igába. Elég volt. Legfeljebb azok nyertek kíméletet. a koncolás. Hogy is van ez? Isten nem zavarta Gézát brutalitásában. mert "kényszerből el kell(-ett) hagyniuk a megszokottat" (i. ősvallásuk hiedelme szerint éljenek? Feltétlenül eldönthető. nekiestek a fegyvertelen tömegnek. akkor a legcudarabbul elbánt velük. úgy kérdés: miért nem volt rá joguk s miért. vagyis ősi hitük védelmében. miféle emberi vagy isteni törvények alapján? Léteznek vagy létezhetnek-e ilyen törvények? És egyáltalán elvehető . ez igen dicséretes. hogy az ember legbelsőbb szellemi lelkivilágában élő hit kiölésére törjön és . akik a papok lábaihoz borultak és ruháit csókolgatták.bárkitől bármilyen jogcímen a belső személyi meggyőződés. a kard. hogy ilyen Isten előtt "igen dicséretes" királyt mondhatunk magunkénak. amire egyébként módjuk sem volt. m. A fegyveres "térítők" nem értek rá fecsegésre.). Hogy is van ez? Netántán maga az Isten is úgy járt el. számukra idegen hitre erőltették rá őket. azt a jogot. akárha magától vagdalózna. aki köztudomásúlag eltakarta a fél szemét? A rosszra rá se hederített. Ha nem volt joguk ősi hitelveikhez. csak kereszt vagy halál. mint Justitia. meggyőzésre. csoportosulásnak és kardjukat nekiengedték. hogy saját belső hitelveiket kövessék. azt megőrizzék és saját őshagyományaik. méghozzá jogilag s nem másként eldönthető kérdések ezek. m. hogy nem csupán "fenyegetésekkel és rémítgetésekkel" folyt az új vallásra kényszerítés. fenyegetéseivel agyonrémítette és . de miért teszi ezt fordítva a magyarokkal? De ne szépítsük a történteket. ha valaki magyar volt. hanem minden teketória nélküli felkoncolással. bárki által. mert a gyűlölt. bármilyen címen. és a civilek itt mind magyarok voltak. ehhez senkinek nincs joga. vallásos meggyőződésükhöz ragaszkodván. hogy saját történelmileg kialakult szokáshagyományaik. bármilyen törvényes jogcímen? Lehetséges-e. A KÉNYSZERETÉS JOGA Szent István kislegendája szerint a régi magyarok a kényszerítés ellen azért ragadtak fegyvert. hogy személyi jogaikat semmibevéve belegázolt legbensőbb lelkivilágukba s ha valakit tettenért.3 / hogy más utat követnek. a szabad vallásgyakorlat joga? Megtagadható ez bárkitől. 17. azt könyörtelenül megölik. elképzelhető-e olyan isteni jog és akarat. Nézzünk szembe elfogultság és részrehajlás nélkül ezzel a ténnyel.miként más forrásokból tudjuk . amely felhatalmazott bárkit. csakhogy a szöveg némiképpen fura és kétségeket ébresztő. aki vonakodik áttérni.) Már-már büszkeség önthetne el bennünket. Egy mód volt a meggyőzésre: a dárda. De miért is kíméleteskedtek volna: a magyar ellenség volt és bosszulni jöttek ide. Még Győrffy György is elismeri. csak a jót volt hajlandó észrevenni? Ha így van. s elsősorban nem is azzal. nem értvén a magyarok nyelvén. hol és miként vesztették el erre vonatkozó elemi természeti emberi jogukat. ahogy az alattvalóival bánt.agyon is verette.

azokat kellene megbüntetni. mert vonakodnak áttérni egy olyan vallásra. minden állítás annyit ér. hogy bármiféle rákényszerített vallás felvételének megtagadásával éljen? Halállal sújtani embereket. . Tudtára adják a királynak. hogy maga válassza meg. hogy embereket halomra öljön. csonkítással. hogy tudományos szempontból. Nem csekélység e három. kárhozatos cselekedeteket végző bűnös nép képe rajzolódik elénk. Vajon. vonakodásért is? Hol itt a jog. pusztán mert ellenállnak egy számukra ismeretlen hitre való kényszerítésnek? Miféle törvény. Valóban ilyenek lettek volna a régi magyarok? Ha igaz az. Attiláig s Attilától a vízözön táján élő Nimródig. 2/ Nem volt igaz ismeretük Istenről. halállal sújtsa a kényszerű hitcserétől való húzódozást? Nincs-e joga vajon az emberi teremtménynek.) Milyen tapintatosak. mert nem volt igaz ismeretük Istenről. m. hogy alakulna a mérleg? ÖRÖKKÖN SZIDALMAZOTT ÉHES FOGAKKAL MARCANGOLT MAGYAROK Valóságos rágalomsűrítményekbe ütközünk itt mindenfelől. valamint valamennyi magyar s az egész régi magyarság ellen: az állítások mögül holmi elborult szellemiségű. hogy itt (és a klerikális szerzőknél általában) . s ha nem is büntetni . 1/ Homályban éltek. méghozzá tömegesen. kényszerítésnek. akik gyenge jellemüket elárulva engednek a brutális erőszaknak. megvetni.a bizonyítás teljesen elmarad. Géza szájába adott. Egyhelyütt Árpád-kori legendáink azt írják. hogy Gézával álombeli. homályban éltek. isteni vagy emberi felhatalmazása. messze jártak az igaz úttól. ölessen. mint ahogy kétségtelenül igaz. pusztán azért." (i. méghozzá végletes kényszert s öldökléssel. milyen vallást akar követni? Nincs-e joga. ha egybevetnénk ezt a huszadik század szörnyetegállamainak rémtetteivel. hogy igaz ismereteket alkosson Istenről s önmagáról. amelyet nem is ismernek? Halál jár a puszta habozásért. isteni látomása közöltette a következőket: "Őseid. az emberi élet tiszteletéről és megbecsüléséről? Kinek van. hogy méltatlan ősöktől származik. amennyit bizonyít. lehet joga. miféle Isten nevében? Hiszen.annak érdekében kényszert alkalmazzon. ha van isteni törvény és igazság. 3 / Messze jártak az igaz úttól. valamennyi régen volt király ellen Árpádtól visszafelé Álmosig. a legelemibb emberi jog? Hol az isteni törvények? Hol a fennen hangoztatott keresztény hitelv a felebaráti szeretetről. korbáccsal. homályban tévelygő. akiktől származtál. kedvesek. úgy sajnálkozva kell megállapítanunk. amely vak tévelygésében még addig sem jutott el. a népirtás határáig. alacsony kultúrfokon álló. Géza elődei elleni súlyos vád.elvetni. Egyetlen mondatban három vaskos rágalom a magyar király elei és a régi királyok ellen.

megtért. becsmérlik: nem volt elég az "áttérés". felmentést mégsem nyert. Mert hajdani rágalmazva vádaskodóknak új fullajtárjai akadnak. égbekiáltó bűnei lehettek mindenesetre. a felekezeti gyűlölködést. s kontraszelektív világunkban.és az igazság . De továbbél a pogányság horgadványa is. De itt egy nemzetről. hogy a világ egyik legtisztább. de miként ezt számtalan példa mutatja. lélekmételyezés. méghozzá egy hatalmas múltú. A Napisten-hívők. Rág. amely mindenben az alantast. ha még ezer év után is háborgatják a régesrég sírban porladó ősöket és mai utódaikat. nemzedékről nemzedékre. tájékozatlanítás és félretájékoztatás mindig és mindenben. fölöttébb kétséges körülmények között "MEGTÉRT" a kereszténység kebelébe. a sötétség fiai pedig világosságban? Hogy lehet ez? . hogy szegény őseink homályban éltek. nem folyik ködösítés. akár az ablaküveg. hatalmas nemzetról van szó. egyik "haladó" lapunk pl. okszövevényeit. világosan látjuk jelenünk átlátszó politikai szövevényeit és jövőnket is: nincs sehol homály. a rothadást emeli a magasba. az új rágcsálók továbbgördítve apáik termékeit. mi a kereszténység és mi a "pogányság". a napnak. a lelki terrort. s tudjuk. az "Ázsiából jövés". fogalma sem lévén arról. a valóságtól és az igazságtól. az emberi rágcsálóknak ez a siserehada a rágcsálók egyik válfaját alkotja. a "bűnös nép".több mint ezer évtől visszafelé számítva.szól a vád. s ezért némelyek úgy is nevezik őket: a NAP FIAI. rág a rágalom. Homályban éltek ők. amely nem ismerte a vallási türelmetlenséget. az "úrhatnám nép".világosságban éltünk. alattomosan köntörfalazva s jobbára megfoghatatlanul közelíti meg védtelen áldozatát: se szeri se száma a rágalom okozta tragédiáknak. és élünk napjainkban is. Hovatovább a magyar a világ legmegrágalmazottabb. Homályban éltek . "az utolsó csatlós". azóta mióta a "kereszténység igájába" hajtották a nyakunkat . nyoma sincs sehol semmiben rajtunk. a magukét is hozzáadják a fertőző dagadványhoz: a pogányság s barbárság baromi butaságú évezredes hordalékrágalmához s a többihez. az "antiszemita" felrágcsálásokat. De hogy is van ez? Hiszen őseink a fény örök forrásának. Kegyetlen dolog a rágalom. a kajlát.Márpedig a bizonyítás nélküli vád: alaptalan vád . a rágcsálóknak szüntelenül rágcsálniok kell. a vélemények . az igazságos szkítáknak egyetlen maradékát. amely mindmáig tisztázatlan. A rágalmat pedig a gyűlölet és az irigység fűti. akik jószerivel korlátlan szabadságban éltek egy olyan világban. világunk áttetsző. teljesen tisztán látjuk utóbbi mérhetetlenül tragikus ezeréves történelmünk véres szakadékainak háttérokait. a hazugságnak sincs hatalma rajtunk: nem fedi el mind sűrűbb és sűrűbb áradatban egész életünket. képtelenek volnának szétnyitni fogsoraikat és bármiféle táplálékot benyelni: a rágalmazóknak is létszükséglete a rágcsálás. mert rágófogaik egyre nőnek. hogy függetleníti magát a tényektől. tovább rugdalják. "elpogányosodó" városainkról beszél. azaz a Napistennek a hívei voltak. Homályban éltek . hegyeket rágnak össze s a szétrágott anyag ragacsos hullámai korszakokon gördülnek át. pogányok vagyunk még ma is. az áldozati bárányul prédára vetett magyarságot fullasztják újra meg újra a rágalmak sátánkeresztvizébe. megnőtt fogaik szétfeszítenék állkapcsukat. legnemesebb népét. a rágalmazás tipikus esetével állunk hát szemben. fölöttünk és bennünk semmiféle homálynak. kehes és téboly-patkányos habarékkal leginkább becsócsált népe. s ahol éppen ezért hazugság nem élhetett meg. mi meg keresztény magyarok bezzeg ezer év óta. Sóhajtva kell arra gondolnunk. fő jellemzője.elfojtását. és ha nem rágcsálódnak szüntelenül. a fény fiai éltek hát sötétségben.rágalom. természetesnek kell vennünk.

Hát ők nem éltek homályban. akár a politikában: ideje volna hát szemétdombra hányni a magyarság ellen uszító régi . De ma már maga a pápai szék is kezdi belátni: a kizárólagosságra. csalással.kiirtották. az örök Napisten. fegyverrel kényszerítettek az új hit felvételére? Vagy mert Istenrablás történt. rügyeket fakasztó. bűnhődnie és vezekelnie kell? Az "egyedül üdvözítő hiten" kívül minden más vallás és minden más isten csupán kárhozatos koholmány és a pokolbeli Sátán mételyező terméke? A vallási elfogultságnak. ősvallás. hanem kényszerből tértünk át. szerencsétlen magyarok. Népköltészetünket. melynek elemeit a világ minden vallása átvette.És Európa többi népei? Hisz ők is áttértek . hatalmas és boldog. sötétségben.közel három évszázadon át . hogy volt saját Istenünk? Vagy más a baj? Az a baj.állítja a legenda. magának kizárólagosságot követelő vallási üdvtan eszméje meddig tartható még fenn vajon? Vagy csak mi magyarok vagyunk kitéve efféle sulykolásnak? Saját igehirdetőink ádázkodnak leginkább ellenünk. újra meg újra felkelt hódítói ellen? Elfogultság. melyet a . népirtással felérő öldöklés s halálfenyegetések ellenére népünk . csak miránk jár a sulykolófa? Vagy netán minden nép vakságban élt. Bűn a bűntelent bűnösnek bélyegezni. hamisítással. a fény istene. a minden más vallás fölé tolakvó és minden más vallást a Sátán termékének bélyegző. amely fenntartás nélkül melléje áll a jövő iránti küzdelmében. élő igaz hit: a földi életet éltető. hogy nem önként.ki előbb. míg áll a világ. az örök fény forrásáról a jégkorszak dermesztő megpróbáltatásai óta mind a mai napig. Vagyis az az út. világszédelgéssel feltrancsírozták. monolitikus uralomra törő sovinizmus a vallásban is mérhetetlen károkat okozott és okozhat. csak éppen mi. s hogy a szellemi türelmetlenség. színmagyar területének egy töredékére zsugorodott. nem meggyőzés útján és meggyőződésből. legtermészetesebb vallása. mezőt-erdőt zöldítő örök Napról. a magyarok istene ellen? Hát olyan megbocsájthatatlan. népművészetűnket és néphiedelmeinket még ma is át.a kereszténységre. hogy a Napisten hívei voltunk. Nap.és új irományármányokat és mesterkedéseket: a magyar népnek olyan hitvallásra van szüksége.törhetetlenül ragaszkodva ősi szabadságához. fegyveres orvtámadással kapcsolódott össze s azóta is e közegben élünk? Vagy mert a magyarság elleni irtóhadjárat. ki utóbb . Fényes Nap: Kertünk alatt a libáink megfagynak. mielőtt áttért a bosszúálló nagy Jehova hitére s ezért ízről-ízre. hazánk egykori felségterületének. következésképpen azóta járunk az igaz úton. az emberi szellemen uralkodni akaró hatalmi szélsőségesség milyen következményekhez vezet. ősi országunkat hamis érvekkel. azt korunk tíz. azóta a mérhetetlen szenvedés és pusztulás útját járjuk: a magyarság az elmúlt évezred alatt hatalmas területekről kipusztult . tudományos igazságként felhozhatjuk: a Napisten-hit volt az ősi emberiség legtisztább. S ez a hit ma is élő természeti valóság. türelmetlenségnek. Eleink távol jártak az igaz úttól . Ma is széltében énekelt gyerekdalunk: Süss fel. életformájához és ősei hitéhez.meg tízmillió békében ártatlanul meggyilkolt áldozatának tragédiája és feldarabolt országunk sorsa is tanúsítja. a zsidókereszténység is.meg átszövi a Napisten kultusza. Történelmünk viszont azt tanúsítja: a kereszténységre áttérés előtt hazánk és népünk szabad volt. elrabolták a magyarok Istenét? Vagy mert a térítés a hazánk és nemzetünk elleni nemzetközi összeesküvéssel. részrehajlás nélkül. miként ezt költőváteszek és népköltészeti remekek sora tanúsítja.

A Kislegenda szerzője az alábbi képet festi a levert magyarsággal való könyörtelen leszámolásról. számunkra a pusztulás.MIND A FÖLDEKRŐL MIND A FALVAKRÓL. bölcsen rendelkezett (.) Íme. Túlerőben volt azonban a másik oldal: Magyarországon. embernek érezni . Ezenfelül BIRTOKAIRÓL . ŐKET PEDIG (a szabadságukért felkelt magyarokat) ÉS UTÓDAIKAT MIND A MAI NAPIG AZ EGYHÁZ SZOLGÁIVÁ TETTE. a dézsma. az egyházi tized bevezetéséhez: "Végül. Menekülni kell. S ezen az úton bajosan haladhatunk tovább. kivándorolni a világ bármely elátkozott sötét zugolyába. VÉGSŐ KÉTSÉGBEESÉSE ÉS MENEKÜLÉSE? Felvonult és Veszprém váránál megütközött a két sereg. SZENT MÁRTONNAK SZENTELTE. hogy csak TIZEDET ADJANAK ABBÓL AMIJÜK VAN. hogy . magyar felségterületen olyan óriási idegen fegyveres erő összpontosult. hanem elmenvén. A MAGYAROK LEVERETÉSE. menekülni. KÉSŐBB FŐEMBEREINEK KÖZBENJÁRÁSÁRA ELHATÁROZTA. akinek tiszteletére bazilikát is épített. SZOLGASÁGRA VETÉSE.. élni s kinyújtózkodni. bárhova. elfutni valahova. (Árpádkori legendák 18. Lehetetlen elviselniük.vérbefojtották a magyar szabadságharcot.) Mert mindenből amit (amit népétől elvett) semmit sem tartott meg a maga szükségére. amit a magyarsággal szemben elkövetnek. a halál útja. és nem utoljára .nem először. támpontokat nyújtva az ezerholdas egyházi birtokok. az akaratlan szörnyű beismerés a hazáját szerető magyarság közhangulatáról a "kereszténységre térítés" idejéből. ahol még élni lehet. bárhova. hogy az ELLENSÉGET (magyarokat) RÉSZINT LEGYŐZZÉK.legenda igaz útnak állít.. részint foglyul ejtsék és megkötözzék a győztes király híveivel hazavitte a győzelmi jeleket. a latifundiumok keletkezésének eredőihez és a hazai szolgaság keletkezéséhez. NEHOGY SZORONGATTATÁSUKBAN SZÉTSZÓRÓDJANAK A FÖLDÖN. a magyar és a germán.

tűréshez szokott magyarok. vérivó vámpírhada özönlötte el a városokat. kárhozatos hadráló jövevények vérszívó piócahada. Lám. VERT VADÁLLATKÉNT VISSZAVICSORÍTÓ BARBÁR MŰVELETLENSÉGŰ MAGYAROK István király koráról. a kutyára. világtalanná vert nyomorult vakként a vakvilágba. áldott virányinkra áradó folyamként beözönlő. haláldal. pusztán azért. Jámbor keresztényekké kell válnunk mindnyájunknak.magunkat. földeket és övék a hatalom. szidalmat: ámde vajon mit szólna a fenti jelenethez egy állatvédő egyesület vezetősége? S mit szólunk mi. akik boldogan tűrünk minden csapást. SŐT A FENYÍTŐ VESSZŐ BÜNTETŐ ÜTÉSEI ELLEN MÉG VISSZAVICSORÍTOTT. ölnek és rabolnak. . illetve hazánknak akkori magyarjairól és állapotáról Albericus (1100 körül) a következő képet nyújtja: "(István) EGÉSZ ORSZÁGA BARBÁR MŰVELETLENSÉGNEK HÓDOLT ÉS A TUDATLAN NÉP KÉNYSZERBŐL LETT KERESZTÉNY. mert ezredéven át mégiscsak az egyedül üdvözítő hit bástyái voltunk. S mikor érhetjük el. Megható kép a világ hajdani dicső nemzetéről.pogány eb. harapásaitól. vérbetiportatására: nincs más kiút. mert édes hazánkban. boldog és fenségesen szabadságos hazában pokollá vált az élet. ahelyett. A SZENT HIT FIGYELMEZTETŐ ÖSZTÖKÉJE ELLEN RUGÓDOZOTT." A "visszavicsorítás" a kutyára utal. elfutni. ezer éven át agyunkba. akit gazdái . a nemrég még gazdag. mint nekifutni vakon. véresreverten visszavicsorító kutyához hasonlítják? Nem kérhetnők vajon. kártevő jövevények elől kifutó magyarok szétfolyó patakjai Géza korától a sztálini időkig. régi dal. régi-új dal. Régi dal.botoznak. pogány kutya (a pogány . mindig reménytelenül.ilymódon árulja el gonosz hajlamait. pogánynak bélyegző legenda szolgáltat adalékot a magyarok elviselhetetlen helyzetére. szétszóródva pelyvaként a széles földkerekség tartományain.nem is ember) . Magyarországon. hogy eleinket láncraverten. menekülni. aki a szent hit figyelmeztető ösztöke ellen vicsorít. virágzó. maga a magyart veszett dühű ellenségnek. menekülni bárhova a hazában elterpedt emberszörnyetegek tépő karmaitól. hogy eleinket ne gyalázzák? Ősrégi mondás: aki ősei gyalázását eltűri. sorsunkba verdeső jajsirám. rugódozik. hogy lehasalva nyalná fenyítő gazdái kezét . véresre vernek: oktalan állat. hogy vetessünk végre emberszámba? S fennen hangoztatott vallása a szeretetnek nem pazarolhatna miránk is egy szikrányi szeretetet? Ha másért nem. maga is gyalázatot szenved.a máshitű . más lehetőség a nemrég még szabad magyarok számára.

Vajon szabadsághoz szokott őseinkkel, "kik szabadon éltek haltak - szolgaföldben nem nyughatnak", nem az volt a baj, hogy visszavágtak, szembeszálltak az országot vérbeborító kegyetlen túlerővel?

HALÁLMEGVETÉST KELL SZEMBESZEGEZNI A HALÁLOS FENYEGETÉSSEL, AZ IDEGEN IGÁBA KÉNYSZERÍTÉSSEL Árpád-kori legendáink sűrűn visszatérő szóképe: "rárakta (a magyarok) nyakára a fegyelem igáját" (i. m. 17.); "a pogány nép (a magyarok) nyakát a keresztény hit igájába hajtani" (i. m. 25. és 37.) stb. A kérdés az: milyen iga? Vallási iga? Krisztus igája? Vagy netán idegen iga? A leigázottak igája? Rabszolga iga? A magyarok a brentai csata előtt Liudprand cremonai püspök szerint ilymódon biztatták egymást: "Igába hajtani nyakunkat annyi mint meghalni; miért féljünk a fegyveresek közé rohanni és halált szegezni szembe a halállal? Férfias harcban elbukni nem halál, hanem élet." Brentánál a magyar sereg nagy győzelmet aratott vitézségével, halálraszántságával. A cremonai püspök idézte szavak természetesen minden igára vonatkoznak, s ha meggondoljuk: a szellemi iga a fegyveres igánál is iszonyúbb, mert a lélek rabsága, rabulejtése elviselhetetlenebb a fegyveres leigázásnál: a fegyveres leigázás ugyanis nem feltétlenül vezet a nemzeti szellem, a lélek leigázásához, s aki lélekben szabad, az még lerázhatja magáról az igát, akinek azonban a lelkét teszik rabbá, annak már szinte a lehetetlennel határos a szabadulás, hiszen a lelki rabság kiöli belőle a szabadság igényét, óhajtását is. Századunk emberének irtózatos gyakorlati szemléltetést adott a bolsevizmus arról: mi a szellemi-lelki rabság, a hullák micsoda hekatombáit szüli, és mivé teszi a népeket, s arról is, hogy a lelki iga - bármilyen maszkot öltsön is - a Sátán igája s az infernóba visz. Maguk a klerikális szerzők, a legendák alkotói vallják újra meg újra, hogy a magyarokat fenyegetéssel, rémítgetéssel - halálos fenyegetéssel - és nemcsak fenyegetéssel - irgalmatlan tömeges öldökléssel - fegyveres terrorral kényszerítették a "kereszténység igájába". Tagadhatatlan történelmi tény ez. Nevezzük nevén a gyereket: igazítsuk ki a klerikális szerzők szavait: nem csupán a kereszténység igájáról volt szó s nem is elsősorban arról, de a nemzet nyakára orvul ráhúzott idegen igáról. Rejtélyes, megdöbbentő és érthetetlen: miért veszik ilymódon az egyházi szerzők a kereszténységre, a keresztény papságra a korszak minden bűnét: minden bűnét a hatalmas Magyarország és a magyar nemzet tönkretételére irányuló nemzetközi összeesküvésnek, a magyar nép létére törő titkos erők pusztító tevékenységének? Érthetetlennek tetszik: miért érdekük az ország titkos idegen megszállásának elhallgatása, a magyar nemzeti szabadságnak az országba orvul betolakodott, orozva támadó és a meglepett nemzetet vérbefojtó fegyveres megszállás, nemzetirtás elhallgatása, s annak a tagadhatatlan ténynek az elnyelése, hogy a kereszténység hazánkban a titkos hódítók fegyvereinek árnyékában hatolt be az országba és az

álarcos idegen fegyveres hadak által véres harcokban levert, hatalmi igába, idegen igába kényszerített népet hajtotta csupán a "kereszténység igájába". "Kereszténység igája" alá? Hogyan s mint? Kérdések merednek elénk. Vajon keresztény papok, igehirdetők fegyveres hadai árasztották-e el titokban az országot? Keresztény papok öldökölték le a magyarság tíz- meg tízezreit, úgy mondván, a legenda szavai szerint, hogy "elegendő, ha e nép maradéka üdvözül?" Keresztény papokhoz s nem idegen uralkodókhoz küldött titkos leveleket Géza, melyben felszólítja őket: küldjenek fegyveres segítséget a magyar nép leverésére? Keresztény papok, igehirdetők verték le vajon a Géza-kori névtelen magyar felkelők hadait s Koppány, Ajtony, Gyula, Vata és számos más szabadsághős seregeit? (Ugyanígy bélyegezték "ellenforradalomnak" 1956-os szabadságharcunkat.) Keresztény papok zúzták szét a magyarság régi nemzeti alkotmányát, államszervezetét s vetették a magyarságot jobbágyi elnyomásba s kényszerítették szolgasorba a szabad magyarok millióit? Keresztény papok döntötték meg titkon, rejtekutakon felvonuló hadaikkal Magyarország európai vezetői hatalmát? Miért állítják tehát ezt, ha nem így volt, nem így történt? Hova jutunk, jutottunk így e minden bűnt, mások nemzetirtó bűneit is magára vállaló érthetetlen bűnpártolással? Miféle rejtélyes összefonódás ez? Miért kell kereszténynek átfesteni, kereszténnyé kizárólagosítani a magyarság nyakára orvul, magyar mezben, álarcban rárakott idegen igát? Való igaz: lelki, hitbeli igába kényszeríteni embereket, egész népet, az egész magyar nemzetet - semmiképpen sem sorolható, semmilyen megfontolásból, semmilyen csűréscsavarással, semmilyen célra való hivatkozással nemes vallási feladatnak - mert a cél nem szentesíti az eszközt s nem szentesítheti az eszközt - akárhogyan is vesszük: nem más ez, mint az isteni főbenjáró törvények megszegése, bűn az Isten és isteni igazság ellen: elegendő bűn ez már önmagában is - minek ezt megtoldani? Mi értelme magára vállalnia hatalmas Magyarország fegyveres hóhérainak, a szent magyar nép álcás gyilkosainak a bűnét? A tárgyilagosság, részrehajlatlanság, amely könyvünk egészét áthatja, késztet rá, hogy elhárítsuk a zsidókeresztény egyházról ezt a bűntöbbletet. Ám ezzel még nem oldódott meg a kérdés: miért vállalták magukra mások bűneit? Tán abban a hiszemben, hogy ilymódon az egész bűntett feltáratlan marad? Lehet, de ez hiú remény, mert megmondatott: bűn nem marad örökre titokban. Mert ki kell mondanunk itt is az igazságot: ez az iga elsősorban nem keresztény iga volt, hanem germán iga, nemzetközi fegyveres fizikai-lelki iga, amelyhez a magyar király - Géza és István - személye csupán ködösítésül kellett, mivel e ködösítés nélkül lehetetlen lett volna a magyarság leigázása. Aki titkolja a bűnt, még ha vétlen is abban, bűnpártolóvá, bűnösök cinkosává válik: ettől mentesülni jobb, mint vállalnia bűnt, bűnrészességet.

Még egy kérdést kell tisztáznunk: szelíd volt-e a magyarság nyakára kényszerített iga? És egyáltalán, van-e szelíd iga, áldásos iga? S ránk kényszerítették-e vagy önként dugtuk-e igába a nyakunkat? Még a baromnak is van annyi esze, az igavonó baromnak, hogy ne dugja önként igába a fejét - csupán a kényszerítésnek enged. Elképzelhető-e hát, hogy a magyarok önként, a maguk belátásából vessék fejüket annak az új vallásnak a hatalmába, amelyet még maguk a zsidókeresztény szerzők is igának mondanak és igaként jellemeznek? Némelyek, hogy drasztikus tényeket szépítsenek, "szelíd igának" mondják az új hit igáját. Szelíd volt-e az iga? Lehet-e szelíd az iga? Kegyes és emberi szempontból felemelő, üdvös iga? Valójában mi is az iga? Férhet-e kétség hozzá: az alávetettség, szolgaságra-vettetés jelképe: jelkép, mit az állattartásból kölcsönöztünk: az ember szolgálatára kényszerített, tehervonó barmok fékentartásának eszköze: innen, igavonó barmoktól származtatták át az iga fogalmát az emberekre, népekre: az igára vetés, igába görnyesztés a könyörtelen szolgaság, rabság, elnyomás eszköze, jelképe, s annak kifejezője, hogy az, akinek fejét igába hajtották, végletesen kiszolgáltatott, alávetett rab, aki rabságából soha nem szabadulhat. Nincs hát szelíd iga, könyörületes iga vagy éppenséggel áldott iga, szent iga; márcsak azért is önellentmondó képtelenség, fából vaskarika ez, mert emberek, népek szolgaságra vetése, igába hajtása ellentétben áll az Isten törvényeivel. Irtózatos a tényleges iga, a hatalmi-politikai-katonai iga. Nyilvánvaló, az a nép, amely katonai-hatalmi iga alatt nyög, nem ura többé magának, nem ura akaratának, önvédelemre sem képes, ki van szolgáltatva az őt igára vető hatalomnak. Csak egy van, ami ennél is irtózatosabb: a szellemi iga, a lelkekre vetett iga, a lélek leigázása, hiszen míg a hatalmi-katonai iga a test (nemzettest) és cselekvés megbénítására, illetve kizsákmányolására irányul, addig a lelki leigázás az emberi szellemet, a lelket nyomorítja meg, vagyis az ember legbensőbb lényegét, hitét, gondolkodását, életét és világlátását kényszeríti egy kívülről-felülről ráerőszakolt igába: az efféle iga tehát a lelket öli meg, a lelket fordítja ki önmagából s teszi olyasmivé, ami nem akar lenni s ami ellene van mindannak, ami volt. S ha van valami, ami ennél is iszonyúbb, akkor az az, ha a lélekre pántolt iga az idegen igával párosul, az idegenségnek azzal az igájával, amely szándékosan az igába döntött nép léte ellen, annak megsemmisítésére összpontosul, mikor a lelki igát, nemzetellenes idegen hatalom kényszeríti népirtó céljainak végrehajtására a népre, miként ez az emberiség örök szégyenére a huszadik században, a szociálisnak, emberbarátinak, humanistának álcázott monolitikus terrorhatalmat megvalósító bolsevizmus idején történt. Összefér-e ez a két fogalom: Krisztus és iga? S lehetséges-e, hogy mérhetetlen véráldozattal, gerinctöréssel, nemzethalállal fenyegető hanyatlással jár szükségszerűen a kereszténység igája? És egyáltalán: miért volna iga bármilyen isteni eredőkre, hitelvekre épülő vallás, mert ha iga, akkor járom, bilincs, rabságba döntés jele és nem a lelki-erkölcsi felemelkedésé. Középkori klerikusok kedvelt szavajárása a "Krisztus igája". Mi ez? a római kereszténység erőszakra épülésének a beismerése vagy bűnátvállalás; a magyar nép ellen mások által elkövetett bűnök átvállalása? bűnpalástolás? Miért? miféle érdeke fűződik a klérusnak ahhoz, hogy mások bűnét magára vállalja? Miért nem mondták és mondják ki: az az iga, amit a X-XI. században a magyarság nyakára ráerőszakoltak, az a középkori német hatalom igája volt, gondosan álcázott, orvul a nyakukba húzott iga?

hogyan kerültek ide a germán hadak. rabiga." Egy másik. AZ IRIGYSÉGGEL ÉS GONOSZSÁGGAL TELJES ÖRDÖG. nem csupán az. Kérdés hát. hanem a bűn védelme. az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani. amely Géza és István korában került a magyar nép nyakára: nem holmi szelíd. században létre is hozták a Habsburgok hazánk fölötti uralmát. életerejét. s ha egy nemzet lelkét törik. és teljességgel a németek hatalmába adom. Magyarországon mind a bírákat.amely. hogy a törés begyógyuljon s a nemzet lerázza magáról az igát. hogy ez a háború magyar területen. falunagyokat és mind a főembereket. m.) így kommentálja: "DE MINDEN JÓNAK ELLENSÉGE. ámde történelmileg hiteles forrás. hanem könyörtelen rabiga.Keserves iga volt s nem vallási iga. Nincs tehát áldott. Úgy véljük. a német sereg viszont támadó háborút folytatott. létképességét akarta összezúzni s a magyarság gerincét. mert Péter királyt. a századosokat. nem tagadható tovább. hogy a hatalmas Magyarországot titkos eszközökkel. halálos iga .nemcsak a magyar nemzet hatalmát.nem sikerült megvalósítania. Kétség sem férhet hozzá. Magyarország szívében Veszprém váránál zajlott le. hogy a magyar sereg honvédő. hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. lelkét összetörni. idegenekkel tömöm meg ezt a földet. s a bűnpártolás nem a megtévedt bűnös ember. A Magyarország elleni korai német (Bizánc és más) aspirációk azonban tovább éltek s a XVI. s azon mesterkedett. gyilkos csatlósaival egyetemben a felkelt magyarok leverték és megölték. hogy Krisztus apródjának (István királynak) szent szándékát szétzilálja. 37. kifordítani önmagából. a méltóságos és tekintetes valamint az elsőbbrendű embereket. ezer esztendő is kevés rá talán. miként legélesebben István utóda. katonai fölényét. járom. nemlétező kegyes iga volt ez. világmegtévesztés révén elrabolt területeken . BELHÁBORÚT TÁMASZTOTT ELLENE. HOL ÁLLT AZ ÖRDÖG ÉS MELYIK OLDALON ÁLLT AZ ISTEN? Koppány nemzeti szabadságharcát Hartvik püspök legendája (i. gerincét roppantják össze. Istennek tetsző iga.melyet még napjainkban is meg szeretnének valósítani bizonyos környező államok a tőlünk világcsalás. a magyar és a keresztény hit maszkjában igázták le: ennek kendőzése bűnrészességre valló bűnpalástolás. magyar mezben. "Német" Péter uralkodása során kitűnt . vagy legalábbis nem kizárólagosan az. de végérvényesen és maradéktalanul meg akarta semmisíteni a magyar nemzetet. tekintve." (Képes Krónika) Első hóhérkirályunknak ezt a programját . csak könyörtelen leigázás. a hatalomviselőket németekből rendelem. de az . megtévesztéssel. Miként ezt Péter királyi programjában világosan kifejezte: "Ha valameddig még élek. és az igazság kifordítására nincs és nem is lehet semmiféle isteni mentség. a pannonhalmi oklevél szerint István és Koppány háborúja németek és magyarok közötti ("inter Teutonicos et Hungaros") fegyveres összecsapás volt: németek és magyarok háborújának döntő ütközete.

várerődeinek lerombolása a beléjük telepített idegen katonaság segítségével. bajor telepesek tömeges betelepítése. Az Árpád-kori legendák furfangos fogással még a rombolást is a gyilkos idegen fegyveres terror alá helyezett magyarok nyakába igyekszenek varrni: "Bizonyos nemesek pedig (az egész magyar nép). akik titkos eszközökkel az ország fölötti hatalom megragadására törekedtek . E képtelenségek csúcspontja mégis az az állítás. míg az országba beözönlött fegyveres idegenek. önmagát pusztította.is. TÖRTÉNELMI ÉS NÉPHAGYOMÁNYAIT. ha a királya kezükbe kerül. szerinte az "irigységgel és gonoszsággal telített ördög" sugallatára hallgatva védik hazájukat és tanúsítanak ellenállást a rájuk tört idegen hadak ellen. az Erdély déli peremvidékeit őrző székely ősvárosok rendszere ellen s azon túl Istár Istennő szent védő határfolyója. úgy azt a képtelenséget fogadnánk el. ez pedig csupán a felkelés győzelme esetén következhetett volna be.hisz ezért vált szükségessé "bizonyos nemesek" azaz a nép felkelése -. erkölcsi csípőficamnak? Ha a szöveg tartalmát igaznak vélnénk. de megkezdődik az ország ősi felségterületeinek elragadozása. amelyekről számos más forrás mellett Heltai Gáspár szól. a magyar ősírás és őskódexek elpusztítása. hogy a valóságban melyik oldalon állt az isten és melyik oldalon "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög"? Nem vitás: a legenda egyértelműen az országot orvul elözönlő ellenség. KIK PUSZTÍTOTTÁK EL MAGYARORSZÁG EREKLYÉIT. a "fegyelem igája" alatt nyögő magyar népet és érdekeit védelmezték.ÉS VÁRRENDSZERÉT? ŐRDÖGI SUGALLAT MELYIK FELET VEZETTE? Tagadhatatlan történelmi tények bizonyítják: Géza és István korában nemcsak idegenáradat indul el Magyarország felé. hiszen ez csak úgy történhetik meg. a honvisszafoglaló vezér nagy áldomásait tartotta. az akkor még Istárnak nevezett Al-Duna ellen. szobrok elpusztítása. a magyar hadiemlékek. ŐSIDŐTŐL FENNÁLLOTT GYEPŰ . székely és pannon ősvárosainak lerombolása. Magyarország határainak keletre tolása. akkor álláspontja nem nevezhető erkölcsi kimarjulásnak. hatalmas márványkőpalotáját. városait. a maga népét. oszlopcsarnokait. s ekkor zúzzák ízzé-porrá ősi városait. ősi védműrendszereink (avargyűrűk). a szkíta szarmaták ősföldjét jelölő Szerémség ellen. hogy ez lett volna Istennek tetsző? Ha így van. s ekkor folyt a magyar ősereklyék elpusztítására indult barbár kultúramegsemmisítő roham. mikben még Árpád. Ekkoriban indult el a rombolók sokasága Magyar-ország ősi szent védőövezetei ellen. a mai Magyarországtól északra fekvő Moldova folyót is). a nyugati gyepűrendszer lerombolása. hogy a felkelők magát "a királyt is bántalmazták". az Istenek szent keleti védőövezete Mol-Deva = Moldova keleti és északi védőövezeti ellen (ld. a titkos hódítók pártját fogja a saját hazájukat védelmező magyarok ellenében. ekkor törlik el a föld színéről Attila király csodálatos ősvárosát. az ország nyugati részének germanizálása s egyidejűleg az országba becsempészett nemzetközi katonai erőkkel Magyarország "pacifikálása" védtelenítése. kiknek szívében féktelenség és restség fészkelt . gazdaságait. Meglehet. hogy az idegenuralom ellen felkelt magyar nép a maga javait.

ÖRDÖGI SUGALLATRA elvetették a király meggyőződését és a KORÁBBI ÉLVEZETEKRE adva ismét lelküket s már PUSZTÍTOTTÁK IS VÁROSAIT. amit már magunkévá tettünk. s hogy a többiről szót se ejtsek. MAJORSÁGAIT. eszmélet.olykor még nagyszerű középkori krónikáink is beleesnek ebbe a tévelybe. amit a kegyes legendaszerzők nem kentek rá a régi magyarokra? Talán csak az. minden elképzelhető és lehetséges módon.) Lámcsak: ördögi sugallatra ellenálltak a kényszernek. ami találékonyságukat túlhaladta? Bűn. gyatraság. HOGY MENJENEK ÉS . a kényszer elutasítása . kényszerítésnek! A kényszernek való önalávetés tehát istennek tetsző.és emlékezetirtásban. A Képes Krónika például a Péter király gyűlölt zsarnoksága ellen kibontakozó össznépi. nem pedig olyasmi által. amit nem is ismerünk és amit sosem követtünk. hogy KÉNYSZERBŐL EL KELL HAGYNI A MEGSZOKOTTAT. romlottság. és isteni tett az önmegadás? A megszállókkal való szembeszállás a Sátán üzekedése. elficamodottság. hamis ürügyekkel még a bírálattól is eltiltottan. Hogy van ez? Ördögi csalatás az önvédelem. erkölcsi és logikai tévelybe. (Tán ebből pattant ki az "utat vesztettünk" elmélete?) A tévelygéssel vádolók azonban tévellyel vádolva maguk is tévelybe estek. tudatlanság. IRTOTTÁK. Tévelyegtek eleink szerintük. HOGY KÖVESSÉK SZÍVÜK ÓHAJTÁSÁT. eltévelyedni ugyanis csak attól lehet. barbárság.az ördög sugallata.látván. az önalávetés isteni parancs? Hogy van ez? Ekkora rágalomterhektől nyomasztva. Tévelygés és tévelygés. FOSZTOGATTÁK BIRTOKAIT.elháríthatatlan klerikális hatalmi nyomásra . SZOLGANÉPÉT GYILKOLTÁK. miként állhattunk volna talpra? KIK TÉVELYEGTEK? S TÉVELYGÉSBEN KIK VESZTEK EL? Rövid szemlénk nyomán felmerülhet: vajon mi az a sanda bűn. nemzeti szabadságmozgalom követeléseihez a következőket fűzi: "MEG IS ENGEDTÉK NEKIK (a királyi hercegek). Sajnos . MÁR A KIRÁLYT IS BÁNTALMAZTÁK (Árpád-kori legendák 17-18.

Hogy ez földre ki jüvének. És azoknak vitézségekrel. Hatalmassak viadalokban. ha olykor felpillant" Petőfi Csáti Demeter ÉNEK PANNÓNIA MEGVÉTELÉRŐL 1526 Emlékezzenk régiekrel. Ott jól tének őmagokkal. Istentül is kiszirittetének. Magyaroknak eleikrel." Nem más ez. Az Szythiából ki jüttekrel. Szythiából kiindulának. MÉRHETETLEN SOKASÁGÁRÓL ÉS LEGYŐZHETETLENSÉGÉRŐL "Völgyben él a gyáva kor s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg. . Vizsgáljuk meg hát. mint klerikális hatalmi berkekből a krónikák lapjaira átkerült kényszerű dogmatizmus. VITÉZSÉGÉRŐL. Erdélységben letelepedének. Hét sereget nagyot szerzének. Mind eggyessek ű dolgokban. KULTÚRÁJÁRÓL.VESSZENEK EL ŐSATYÁIK TÉVELYGÉSEIBEN. Mindenkinek várat szerzének. Hét kapitánok emelének. tévelyegtek-e eleink? Tévelygésben elvesztek-e? S egyáltalán elvesztek-e? MILYENEK VOLTAK VALÓJÁBAN A RÉGI MAGYAROK KÚTFORRÁSOK A MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL.

Bátor szívek mint oroszlánnak. HOGY A MAGYARSÁG A KERESZTÉNYSÉG ELŐTT * barbár * tudatlan * istentelen * szentségtörő szokásokat követő * az emberi műveltség legalacsonyabb fokán tengődő * a "gonoszság minden mocskában" leledző * szedett-vedett kóbor néptöredék volt * múlttalan. "Régi jó vitéz eleid olyanok voltak. Csak lakoznak bátorságokban. Mindent rontnak ha indulnak. Rettenetes sokaságokkal. Nem szántak szabadságukért virt kiontani. Nemzetiért." Petkó Zsigmond éneke 1664-ből LEHETSÉGES-E. ELLENTÖRTÉNÉSZEK ÁLLÍTJÁK? .Nincs fílelmek országokban. Nagy erejek mint Sámsonnak. Jó hirt s nevet magok után igazán hattak. hazájáért bátran harcolni. dicsőségtelen nép * bűnös tevékenységekben elvesző nép ? ? ? ? ? MIKÉNT AZT A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS KLÉRUS LEGENDASZERZŐI ÉS A MINDENBEN ŐKET KÖVETŐ HIVATALOS TÖRTÉNETTUDOMÁNY RANGJÁRA EMELT KINCSTÁRI DILETTÁNSOK. Hogy világbíró Sándorral követ is hántak. Ellenségtül az országot megoltalmazták.

Szkítia népét . egynejűségben éltek" Anonymus leírásából kibontakozik az igazságos szkíták ókori szerzők által megcsodált világa.FELELJENEK A TÖRTÉNELMI TÉNYEK ÉS KÚTFORRÁSOK! ! ! ! ! ACSÁDI IGNÁC MEGÁLLAPÍTÁSA SZERINT: TÖRTÉNELMÜNKET ELLENSÉGEINK ÍRJÁK KORONATANÚINK KÖZÜL ELSŐÜL NÉVTELEN JEGYZŐNKET. Valaha igen bölcsek voltak." Ez a három támadó is megsemmisítő vereséget szenvedett a szkíták földjén. 7. 6." "Dáriust. Jószerivel semmilyen bűn nem fordult elő köztük arany. Nem kívánták a másét. 5. mindnyájan jólétben éltek. Nem paráználkodtak. a világon egyetlen nemzet sem merte lábát az ő földjükre tenni. (A magyarok) "Ősrégi népek (antiquiores gens)."dentumogeroknak nevezik a mai napig és soha semmiféle hatalomnak az igáját nem viselték". (igaz)gyöngy annyi volt nekik. 3. mint a földjük folyamaiban található kavics. 2. "A szkíta nemzetet bizony semmiféle uralkodó nem hajtotta igája alá. 4. . Cirust és Sándort nem számítva. ezüst. ANONYMUST SZÓLÍTJUK HITELES TUDÓSÍTÁSÁT BETŰHÍVEN KÖZÖLJÜK 1.

)" "Hogy kemény egy nemzet volt azt most is megismerheted ivadékairól. mint utódaik közül a mostaniak. úgyhogy Dárius ott nyolcvanezer embert veszített s nagy rettegve szaladt Perzsiába. ha sérelem esett rajtuk."Tudniillik Dáriust. 10. S amikor a győzelem az övék lett.) kegyetlenné fajult (. (.magyarok .ókori édeni állapota és vele szelíd jámborsága is levedlett a rájuk törő ádáz ellenség háborúi során... nyíllal különbül bánt. az íjjal. Nagy Sándort Fülöp királynak és Olimpiádisz királynénak a fiát. hanem csak dicsőséget kerestek maguknak ezen az úton.. "Ámde utóbb a szóban levő nemzet a háborúskodásba belefáradva. mint a világ összes . amit ne tettek volna kockára." 8. Semmijük sem lehetett a világon. szintén szégyenletesen megfutamították. 11. szintén a perzsák királyát háromszor harmincezer emberével együtt megölték. 12. A fenntnevezett szkíta nemzet pedig kemény volt a harcban és gyors a lovon: a fején sisakot hordott. Ugyanis a szkíták keményen bírtak minden fáradalmat meg testileg is nagyok. Az igazságos szkíták . éppenséggel nem törték magukat a zsákmány után. Ugyanazok a szkítiaiak Cirust. 9.. a perzsák királyát csúfosan megkergeték. a harcban pedig vitézek voltak. aki sok országot harcban leigázott.

manapság ritka és mindinkább kivesző tünet: kordivattá vált mások érdemeinek elismerése helyett. hanem megszervezni. Nosza nekitámadott a siserehad. hogy ezt most Önöknek elmondhattam és meghajthattam személyesen is az önök nagyszerű fajtája előtt az elismerés zászlaját. s a hindu tudóst. De még meg se szólalhattak a külhoni rágalomharsonák. s hogy csakugyan ilyen volt." VILÁGHÍRŰ HINDU TUDÓS (DR. nyálfolyós. jó és balsorsán keresztül" (Dr.tüstént keblükre ölelik s körülnyaldokolva fölmagasztalják. emberen túli nagyságot. Mert ez a faj. kedvezőt mondani pedig ildomtalan viselkedésnek számított. világbűntény által kicsivé zsugorított. Modi professzor azonban megbocsájthatatlan vétket követett el: elismerően szólt a magyarokról. J. de mégis a maga őserejéből táplálkozva megújulhat számsor és ezerszer. aki a kínai nagy faltól egészen az Atlanti-óceánig terjedő két világrészt átfogó roppant területet tudott az uralma alá hajtani? De volt-e Attilán kívül a világtörténelemnek még egyetlen zsenije. célzatossággal? . országról szólnának. a magyarság derék barátját azon nyomban lerágalmazták: lehetett volna kancsal. ahelyett. elárult népről. Modi professzor előadásából). Az ősi s jobbára még feltáratlan magyar-hindu történelmi kapcsolatok és egybefonódások történelmi tudáskincse nyújtott alapot a hindu tudósnak a fenti megállapításokra. És én. egy Nagy Sándor. élő organizmusban összefogni. legnagyobb államépítői és államszervező zsenijeit Önök (magyarok) adták? Tudják-e önök. amely egy Attilát tudott produkálni. FAJI ŐSEREJÉRŐL "Tudják-e önök. kisiklások. a magyarokról jót. Nemes kiállása a történelmi igazság révén a magyarság mellett. kis ország" megjelölést. ezt a minden idők legnagyobb tehetségű katonáját és államférfiát Önök magyarok adták a világnak. mi több. egy Julius Caesar. letörések. egy Hannibál. Magyarok mindig az első faja voltak a világnak s azok is maradnak minden történelmi idők. hogy a világtörténelem legnagyobb alakjai. azt az utódaikról is megismerhetitek. Ezért várni lehetett a felhorkanásokat. féleszű. egy Napoleon elenyészően kicsi nagyságok? Ki volt a világ-történelem folyamán Attilán kívül. hogy az Attila hadvezéri nagyságához képest a történelem többi nagy katonai héroszai: egy Kyros. J. s amelyet végleg elpusztítani nem lehet soha. aki a hadvezéri tehetségével megszerzett és megalapított roppant birodalmat nemcsak meghódítani. szemetet fröcskölő .miként azóta is mindenkit. vak. a világ első népének merte nevezni őket. az egyszerű öreg hindu ember büszke vagyok arra. összehasonlíthatatlanul legnagyobb hadvezérei. MODI) A RÉGI MAGYAROK NAGYSÁGÁRÓL VISELT DOLGAIKRÓL. . már felzendült a pimasz hazai kórus. mások lebecsmérlése. J. aki a magyarok érdeméről az igazság szolgálatában szólni mer s a magyarokért szót emel. amelyet ideig-óráig érhetnek ugyan leromlások. KIS NEMZET-E A MAGYAR? Némelyek . olyan érték és olyan erő.ki tudja milyen szándékból. hogy feldarabolt. belekötöttek a hindu tudósba azon melegében és mindennek leócsárolták . J. törvényekkel szabályozni.előszeretettel használják ránk a "kis nép.nemzetei közül bármelyik. tudatlanságtól bűzlő. renddel ellátni tudta volna? És ezt a szinte emberfeletti. béketárgyalások maszkjába rejtetten ki játszott. magából kitermelni.

sok fegyveressel Álmos vezér ellen nyomult. nemde rögtön félelembe esnek? Mivel a derekasságot nem a nép nagy száma. és ezt mondta nekik: "Szittyák. A magyar nép múltja pedig ott fényesedik a világ legdicsőbb nemzetei között. oszmán. Tehát ne zavarodjatok meg az oroszok és kunok sokaságától. védőbástyája. bajtársaim. akinek az ő elődeik évi adót fizettek. terror és szertelen népszaporulat által roppant létszámúvá növesztett újsütetű nemzetekkel szemben is NAGY NÉPNEK TEKINTENDŐ ÉS NAGY NÉPEK KÖZÉ SOROLANDÓ. és kényük-kedvük ellenére Álmos vezér uralma alá kerüljenek. nagyvitéz férfiak! Emlékezzetek utatok kezdetére. Álmos vezér pedig. sz. Az árpádi honvisszafoglalás előtt és után nem volt Európának olyan katonai hatalma. feldarabolt állapotában is . vitézül azok ellen. akinek segítsége a szentlélek volt. akik a mi kutyáinkhoz hasonlítanak. Azonnal megfújták a . Böngér. Alaptolma apja Ketel. akik a mi kutyáinkhoz hasonlatosak. saját fiai testéből emelvén védfalat az Európát megsemmisítéssel fenyegető tatárnak. a tiport nemzettudatot továbbtiporni. hogy Álmos vezér. Ügyek fia. mint ahogy egy bölcs mondja. a XVI-XIX. Ezért hát derekasan és vitézül küzdjünk. aki megtagadja a hősöknek azt a nemzetét. akkor szerencse. amely több mint egy ezer éven át Európa véradó népe volt. Lássuk például krónikáink beszámolóit a magyar és orosz-kun összecsapásról. s ide-oda lovagolva buzdította katonáit. a Dnyeper folyón áthajózva meg akarták hódítani az oroszok országát.-ban nagyhatalom. Et. sz. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. amelynek nincs évezredekre kiterjedő történelmi múltja. hogy egy oroszlán sok szarvast megszalaszt. A kievi vezér azonnal követeket küldött leghívebb barátaihoz. a IX-X. hogy fegyverrel haddal olyan földet kerestek. hanem a lélek bátorsága szabja meg. s úgy féljünk az ő sokaságuktól. minden ellenszegülés nélkül egész Kiev városáig hatoltak. mintsem hogy elveszítsék országukat.csak a hunok alárendelt hadaiként szerepeltek. De mégis a kievi vezér összehívta minden főemberét. majd hirtelen eléjük rúgtatva megállott mindnyájukkal szemben. melyen lakhattok.mesterségesen sorvasztott. mint a legyek felhőjétől. és segítségre hívta őket. Európa keleti tartóoszlopa. Vagy nem tudjátok. és inkább meghalnak a harcban. és tanácsot tartván mégis azt választották. Vajta. az "Árpádkorban" . Attila hun nagykirály korában a germánok (a hunok elől fejvesztetten nyugatra menekült nyugati gótoktól eltekintve) . Szégyen rá. mert ha van. Attila király nemzetségéből származik. Kis nép. akinek a neve: Ed. Akkor ez a hét vezér. lélekszámának elképesztő zsugorodására Anonymus beszámolója a kievi csatáról.mintha a magyar lelkiséget akarnák ilymódon is megtapodni. hogy hadra kelnek Álmos vezér ellen. és most már a kunokkal gyarapodva." Ezt hallván Álmos vezér katonái. s amelyet világárulás juttatott mai végsőkig lecsonkított. Akkor az oroszok vezérei ezt észrevéve nagyon megijedtek. s így mai . keleten manőverező egységei vettek részt és mégis megsemmisítő fölénnyel győzték le a kunokkal egyesült orosz hadat. a hét kun vezérhez. amelyben a régi magyarságnak csupán mozgó. nagy bátorságra gyúltak.világhatalom. Midőn Kiev városán keresztül mentek. ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtöttek egybe. hajdani nagyságára. mivel hallották. sz. Edömén.XI-XII. Meghökkentő fényt vet a magyarság sorsának alakulására. Hiszen a kutyák.méltó a világ nemzeteinek megkülönböztetett tiszteletére. századokban és előbb . amint uruk szavát hallják. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. kiszolgáltatott helyzetébe. germán és pánszláv világhatalomnak. ha dicsőséges küzdelmeivel beírta nevét az emberiség történelmébe. Nagy lépcsőkben visszafelé haladva. hatalmára. amikor azt mondtátok. és a kievi vezér iránt való barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. "Miután pedig az oroszok vidékét elérték. amely meg tudott volna állnia magyarok ellenében.-ban Magyarország középhatalom volt. és a vegyesházi királyok korában XIV-XVI. jelentéktelen nép az a nép. Örsúr apja Ócsád.

hogy az 1470 -1480-as években több mint félévezredes magyarpusztítás után . amelynek lélekszáma még ma is egymillió körülire tehető. Álmos vezér meg katonái az oroszokat és kunokat egész Kiev városáig üldözték. szarmaták. keltagallok.történelmi távlatként .) Még élesebben bontakozik ki a kép. körülbelül amennyi angol és francia. s nevüket is már jószerivel csupán a helynevek és a személyi névanyag őrzi. hunok.így számol be a fejleményekről: "Halics vezére (. Az oroszok és a kunok vezérei pedig mikor a szkítiaiak vakmerőségét látták. De van itt még egyéb is.. úgy aprították a kunok tar fejét. mint a nyers tököt. a városban meglapultak. Az utóbbi másfél-két évezred során. besenyők.) SZÁZNYOLC HAJDANI MAGYAR NEMZETSÉGRŐL Árpád honvisszafoglalói krónikáink szerint a "szövetséges népek megszámlálhatatlan sokaságával" jöttek. Ezek a szövetséges népek valamennyien magyar népágazatok vagy közel-rokon szkítamagyar népek voltak. sietve Kiev városába húzódtak. Az ősi szkítaság ugyanis számos népágazatra oszlott a vízözön utáni viszontagságokban. fékestül." (Anonymus 89. S igen sokan elestek az oroszok és a kunok közül. matyók viszont már teljesen eltűntek. úgy látta vendégül. sicánok. daha-dákok.. Az oroszok és kunok vezérei látván. de az ókori szkítamagyar népek tucatjai a szülőhaza szűkülő területeire szorítva már valósával emléktelenné koptak." A diadalmas. felszívódtak.) minden hozzátartozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára: majd Halics városának a kapuját megnyitván. egyedüli kivétel talán a székely nép azaz sikulok. turuszkok vagy etruszkok. mint a némák. agathyrszek. egyetlen fiát az ország főembereinek a fiaival együtt túszul adta. 250 milliós Szovjetunióról fecsegőknek nem ártott volna . jászok.tanulmányozni és megszívlelni ezt a beszámolót. barkók. sőt minden katonájának is.akit történet manipulátoraink "mesemondóvá" degradáltak . budinok. mint a saját urát.harci kürtöket mindenfelé. továbbá három ezer márka ezüstöt meg kétszáz márka aranyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek. hogy övéik a harcban alulmaradnak. sicamberek. a két ellenséges sereg összecsapott és heves küzdelembe bocsátkozott egymással. ha mindehhez egy jóval későbbi adatot csatolunk. a pelazg-palócok. azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg háromszáz más lovat nyergestül. avarok. pannonok. a nagy múltú csángók száma a ruminok halálos szorításában ma már alig párszázezer. kunok. futásnak eredtek és hogy életüket megmentsék.még mindig négymillió magyar él. (A további fejlemények egybevetését olvasóinkra bízzuk. a Hunyadi Mátyás kora beli népszámlálási adatokból tudjuk. Felbecsülhetetlen értékű és hitelű Névtelen jegyzőnk . kiváltképp az utóbbi évezredben a szkítamagyarság lélekszáma nagyarányú fogyásának megfelelően a magyar népágazatokban is rohamos sorvadás következett be. sakák. .

és tovasiető vízbástyát hevenyészett oda. emelt fejű. ezt a népet. páratlanul merész. Kelet. Az örvényes bővizű Alduna felett lakik.. 3. sokasága több mint réten a fű. 2. nemes. dákokat és a gepidákat. 5. jól felfegyverzett. . s csak híre hatol el ide. mert A TERMÉSZET ŐSIDŐKTŐL FOGVA A DUNA HULLÁMAIT TETTE VÁLASZFALKÉNT A KÉT ORSZÁG. dárdát. milliónyi tömeg. háborúban jártas. Ares megszállottja.. akik a rómaiak feletti uralmat magukra övezték. MAGYARORSZÁG ÉS A BIZÁNCI BIRODALOM KÖZÉ.) "Mérhetetlen. Katonailag verhetetlen volt: Európa egyesített haderejének sem volt semmi esélye.Árpád bejövetelétől idegen had nem tette a lábát. Nyugat-. hogy ez a milliónyi és rémítő nemzet.. ha harci szövetségre lép. SEMMIFÉLE ÚRNAK NEM SZOKOTT ADÓT FIZETNI. a harcban bátor és szilaj. a rét és a nádas legelője kövér és dús. vassal. Európa vezető katonai nagyhatalma. Magyarország felségterülete .158—160)] Vegyük a tényeket Mit mondanak a tények? 1. Övé dús gyümölcse a szántónak és termőföldeknek. páncéllal övezett. független. a buja föld harmatától és vadvizektől áztatott végtelen. lebírhatatlan lelkű. Semmi ezekhez képest Cicero és Scipio küzdelmei!" [Konstantinos Manaces (1173). aki adófizetésre kényszerítette a legyőzhetetlen pannonokat. és volt idő.és Dél-Európa ellen. amely jó lovú.ŐSIDŐKTŐL FENNÁLLTAK NAGYMAGYARORSZÁG HATÁRAI: AZ ALDUNA (ISTER) VÉDŐHATÁR VOLT MAGYARORSZÁG ÉS BIZÁNC KÖZÖTT Konstantinos Manasses bizánci historikus a XII. végeláthatatlan távolságok választják el birodalmunktól. mely több ágra szakadva hányja habjait a Fekete tengerbe. ércpáncélt viselnek.külső fegyveresek hadak által sérthetetlen és érinthetetlen volt. karja csatában erős. a maga ura. hogy magyar területen felvegye a harcot az egyesített magyar haderővel szemben. nem szolga nép. 4. Magyarország felségterületére . füves és kellemes. valamennyien nehéz fegyverzetet. Magyarország a IX-X.amelynek kiterjedése hatalmas volt . még félelmetesebb. vitézségben és harciasságban felülmúlja a tribullusukat. szabadságszerető. féktelenül bátor." (Ekkor még Havaselve és Moldova is magyar felségterület. Ezek a hadjáratok a magyar katonai erő megsemmisítő fölényéről tanúskodnak. Magyar hadseregek közel egy évszázadon át számtalan támadó hadjáratot vezettek külső területek. számtalan ember. több a tenger fövenyénél. övé a ménest és gulyát tápláló mezőnek földje melyen juhok legelnek.. szilaj és önfejű volt világ életében. Moravcsik (. Lovuk tüzes. és a sugár a nagy égig elhat sugaras sisakjukról. században nagyhatalom volt. midőn azt lehetett hallani. század elején emígy ismerteti és jellemzi a magyarokat és Magyarországot: "Mert kicsoda volt valaha azok között.

KÉPES KRÓNIKA: "Mondják. Magyarország felségterülete pedig továbbra is sérthetetlen maradt.) A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr. Kisebb magyar egységek e hadivállalkozások során mindössze két ízben szenvedtek vereséget (Merseburg 933. szélessége százkilencven. Ókori szerzők. Fekvése oly biztonságos. S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői. és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg. Augsburg 955). hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt. csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján. mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. ősvallás 80. azaz exemptusoknak. hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének. még a macedon sem. a magyar haderő legyőzhetetlen. és ezért demptusoknak. vegyék figyelembe. Szemes Miklós: .: A.a történelmi ténynek megfelelően. mondván: "a magyar nagy számú nép.) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti. ahol a magyar sereg két részegysége csapdahelyzetbe került és vereséget szenvedtek.szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői. (. nem. a harmadik magyar seregrész nyomban megtorolta. szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld. kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó. ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom. akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel .azonosnak tartotta a hungárokat. hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról.6. Magyarország hadereje tehát e részvereségek ellenére is töretlen. 7. alábbi idézeteink tartalmát.. Az augsburgi vereséget pl. MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek.. E külhadjáratokban résztvevő magyar egységek Magyarország teljes hadseregének csupán jelentéktelen részét képezték. a szkítáknak maradéka. m." (Pálffy K. Kétségtelen. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye . képtelennek tartják. hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló. illetve magyarokat a szkítákkal .

sőt Itáliában is. Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria. a mai Palesztina északi része.. majd -Armenia. Szkítiában. Galilea.e. Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére. Perzsia. A Kr. Á. Unni) ezek is állottak." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja. Ekkor lettek ők India kultúr-őstelepülői. főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt. leg régibb történelmi népe. Dnyeszter.) Kiáltani fogom. mint Magyarország. Debrecen 1940. (. 8-9. mely Perzsia országgal megvívott. Az egyes állomások: India. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr. Szeret folyók lapálya..őskultúra. végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban. a mai Afganisztán. Kína. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport. Beludzsisztán. e nagyon nagy népnek a sorsát. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr. az ún. végül a Don. akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória. Szemes Miklós: Magyar őstörténet . 2000ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak.. mint az ázsiai. Turkesztán egészen az Urai hegységig. Prut.írja az Árpád-korról Beöthi Ákos . mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb. (saját kiemelésünk. hogy az ember mindennek inkább vélné őket..66) További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok). mely túllépte régi hírét és ősi határait.. Aztán Európában a Volga melléke. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak." (Fehér György: A kunok története) "Azon korban . e.. Ezen hunok Scytháknak is mondattak.) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton. az asszír-babiloniai birodalom.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1. Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35. 10 milliós létszámú lakossága. ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket. a nagy szarmata síkság. mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek. 2500-tól kezdve Indiában ismeri."A mi fajtánk a világ legősibb.nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam. a Kaukázus és a Káspitenger vidéke.) "Hunnok (Chuni." (B. hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették" .

testi erejük mérhetetlen. a rómaiaknak csak hallották hírét. Nagy Sándornak a hadvezérét. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek. Sopyriont. hunugorok. valamint a Duna és a Száva közt.. Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban" Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető. mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre.. az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát." A Bíborbanszületett világosan megírja (41). A fáradalmakban és harcokban edzettek.. le egészen a Csetine folyóig. Megérkeztek a császár hajói. hogy Horvátország. hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták. nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék). hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket..) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából. hogy a Duna jobb partján is élnek. de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul." ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el. de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben. a Kulpától délre eső területen. fehér hunok.. az Adriai tenger mellett jött létre.. de nem érezték a fegyvereit. kara (fekete) hunok. hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket." . A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki.Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is. Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31). a Szerémségben. vagy legyőzetlenül maradtak (. Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok. Magyarországtól délre feküdt. keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v.

akik Európában rekedtek. tizenöt napi utat tevén meg. s az hasonlóúl válaszolt neki. s ők a világ legősibb nemzete.Chöril (i. és Scytharbes megölt nyolcvanezer embert. Vajon miért? . 446): "Scytharbes pedig szkíták királya.)] Terra Inkognita volt. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek). e. e.) és egy-két Földközi-tengermenti településtől (Missílis stb. De erősebb volt a szkíták nyilazása. trákok és perzsák" "Földünkre . e. 1500-1200-ig [eltekintve egy-két Földközi-tengeri szigettől (Kréta stb. gyalázólag irt Dáriusnak.. mintegy az i. s hidakat veretvén a Boszporuszon és Iszteren (Al-Duna) megindult a szkíták ellen. haragudván.. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is. i. régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják" Isokrátes (i. szkíták törtek be a Mars által nemzett amazonokkal" EURÓPA ŐSBETELEPÜLÉSÉNEK TITKAI Az ókori történelem. átment a hidakon és gyorsan fölbontotta azokat. hogy Európa sokáig." Trogus Pompeius: "A szkíták 1500 éven át minden más nép előtt birtokolták Elő-Ázsiát. nyolcszázezer embert. e. származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát. Dárius pedig hadat gyűjtvén." Megasthenes (i. s igazságos embereknek voltak leszármazottai. S nyilakat lőttek egymásra. valamint a népek vándorlásainak adatai egyöntetűen bizonyítják. e." DÁRIUS PERZSA KIRÁLY HADSEREGÉNEK KATASZTRÓFÁJA SZKÍTIÁBAN Ctésias (görög szerző. 3000-2000-ig vagy éppen i. mielőtt az egész had átment volna. e. 436—338): "A leguralkodóbb s leghatalmasabb népek a szkíták. ezért Dárius megfutamodván.

ekkor még elevenen élt bennük. Valójában csak a roppant jégtakaró eltűnése után kezdték elborítani ős-Európát az erdők. e. illetve e két ellentétes jellegű életmódot folytató népesség küzdelmeiből alakult ki. és fordítva: mi terelte útjukat errefelé? Másszóval: mi akadályozta meg eddig Európába településűket és később mi tette ezt lehetővé? 7. hogy Európát ősrengetegek borították. nem csak a nyomában áradó vizek apadtak le. az őskori népek szakadatlanul vándoroltak. 8500-8000) követő vizek is régen lefolytak. hogy az új benépesülés előtti Európának is voltak lakosai. az afrikai területek elsivatagosodása. hiszen úgy tudjuk. a későbbi népesség ebből a kettőből. az állatok. az új jövevények ezekre települtek rá. A vándorlóösztön. hogy az érintett népeknek . Ez nem a benépesülés akadálya. E geológiai-klimatikus változások egyike bizonyosan az éghajlat megváltozása. . miért jelentek meg ilyen késéssel a jelenlegi népek ősei Európában? A legszerényebb számítások szerint mintegy 5000-3000 éves időköznyi rés marad megmagyarázatlanul. felszáradtak vagy tavakká húzódtak a mélyedésekbe. mint ahogy később sem volt az. Ámbár kérdés. Noha ez a szakadatlan vándorlás és vándorösztön sem kellőképp igazolt: a jégkori barlanglakó ősember például helyhez volt kötve s akarva sem vándorolhatott. Aligha tekinthető kizáró tényezőnek Európa akkori éghajlata. Semmiesetre sem kielégítő az a tetszetős magyarázat. A jégkorszak elmúltát (i. kedvezővé fordulása.Miért népesedett be jelenlegi népességével ilyen hallatlanul megkésetten Európa? 1.csekélyebb akkori létszámuk folytán . 6. amelyet ősibb korból hoztak magukkal. leapadásának folyamatával. Meglehet.megvolt a maguk helye addigi területükön.illetve pontosabban: annak nyugati részét ma benépesítő népek miért nem vették néhány évezreddel korábban útjukat Európa felé? Illetve: mi akadályozta meg őket ebben. A nagy kérdés: az Európát . ezeket igázták le. a növények. Az se fogadható el kielégítő válasznak. miként alakulhattak ki ilyen viszonylag rövid idő alatt az Európát elborító rengetegek? A növényinvázió feltehetőleg egybeesett a jégtakaró visszahúzódásával. Mindez azonban nem kielégítő magyarázat arra. illetve azt követően a vizek felduzzadásának és elvonulásának. más döntő geológiai átalakulásoknak is hozzá kellett járulnia az új népsokadalmak sorozatos betöréséhez. 3. Nem lehet vitás. 5. 2. 8. 4. Feltehetően nemcsak a roppant jégtakaró vonult vissza. Az akkori Európa klímája ugyanis nem sokban tért el a jelenlegitől.

Vagy talán keserű tapasztalatok. gallok. szórványokban még ma is itt élő ősnéptöredékei: a hungar-magyarok. baszkok. írek. csángók. Ám a neándervölgyi embernek ekkoriban már aligha volt nyoma. De magában Európában is kellett lennie egy olyan. itt vészelte át a jégkorszakok megpróbáltatásait . . Ekkor merülhetett el az északnyugati átjáró is. már ősrégen feledésbe merült és általunk sem ismert tényezőnek. hogy a neándervölgyi ember emlékét őrzik a földvájó földalatti törpékről szóló ősi legendák? A Magyarvár sziklagerince északi oldalról a tömösi szorosban (Rajz: Greguss J. kelták. 11. varázserejű törpékről. sicamberek. Tán egy azóta már kihalt félelmetes ősi faj léte és ellenállása? Netán épp a neándervölgyi ősember tanyázott itt: a négy kilométer vastag jégtakaró barlangjaiban. 10. székelyek. félelmetes legendák képzeletszörnyei? Emberevőkről. Európát már régen más fajta lakta: az időközben nagymértékben kipusztított szkítaság.és az új körülmények kialakulásával elpusztították? Lehetséges. skótok. szörnyű kudarcok. elődei. ibérek stb. óriásokról. művéből 14. félelmetes hatalmú szellemekről széltében elterjedt babonás hiedelmek? Oktalan előítéletek. iszonyú vereségek tették mindezen népek számára tilos és kerülendő területté az ősi-Európát? 13. miknek eredete a jégkorba nyúlik vissza és azzal függhet össze? 12.) Orbán Balázs: A Székelyföld leírása c. Azonban alighanem hasonlíthatatlanul nyomósabb hatótényező volt az Európát Afrikával összekötő átjárók elmerülése. amely a jelzett időpontig megakadályozta a külső népek tömeges beözönlését s az őslakó népek leigázását és pusztulását.9. Mi lehetett ez? Talán ijesztő rémmesék.

sz. évszázadok közötti időkben a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig a szittya nép lakott. u. u. e. u. (=a finnugor népeken szkíta népet kell értenünk. s a sykor. A steppeöv legnyugatibb nyúlványain a szkíták korát (Kr. íjász. az avarok után a magyarok Hova tűnt el vajon ez az óriási területeket birtokában tartó szaka népesség zöme." (Csobánczy Elemér: Ősturánok.) "A magyar a nagyon régi időben a közös szittya név alatt hatalmas nagy nemzet volt.) A SZAKA-SZIKUL-SZEKUL-SZÉKELY NÉPCSALÁD BIRTOKOLJA A NAGY EURÁZSIAI PUSZTASÁGOKAT "Az egész nyugati steppén az iráni nomádok voltak az urak. sz.) a szarmata idők (Kr. hatalmas nemzet volt" (Táncsics Mihály-Andorlaki Máté: Magyar történet) Edgar V. 4.) "A legújabb kutatások. majd egy század megszakítása után az avar kor. Ehhez jön még az i. ÉS A MAOTÁK URALJÁK ŐKET" (Xenophon: Szokrátes nevezetességeiről. Arrianos (i. amely az egész Turkesztánt. hogy Kr. 7-4. Ókori szerzők világosan megírják: Európában a szkíták uralkodnak. amely ősidők óta lakja Délmagyarországot (Erdélyt)? "Ázsiában a perzsák uralkodnak (i. például: hun. A szakák több változatban egy kelet-iráni nyelven beszéltek" (Vávzy Péter) Vagyis az i. I.) szerint az i. e. u. sz. 4.): "AZ EURÓPAI SZKÍTÁK MINT LEGNAGYOBB NÉP LAKJÁK EURÓPÁT (Arrianos. sz. 444-ben). ohrigek és lydek uralják őket. pártus. sőt még az egész szibériai steppét is megszállva tartotta. Mindkét nép tulajdonképpen abból a nagy szaka népcsaládból rajzott ki. mikor száma már igen nagyra növekedett s külön más-más neveket is nyert. s utóbb. 3. e. mert a finnugorság fogalma közkeletű tévedés: finnugorság sohasem létezett. 1.) követték. e.) .-Kr. 10. Nagy Sándor had járata IV. fej. melynek hihetetlenül fejlett arany. II. 1.-ig lényegében két egycsaládból való nép élt a megjelölt tájakon. 7. és a II. könyv. sz. 375-ben kezdődő és 454-ig tartó hun kor. EURÓPÁBAN PEDIG A SCYTHÁK URALKODNAK. e. Sask: Esto Europa Studies in Ur-Europe history (1966. besenyő stb. amelyek a régészeti kutatások eredményeit kiértékelték. a VII. e. kun.és bronzipara volt.-tól az i. első évezred végéig egész Európa az ún.15.191. megállapították. "finnugor" népek uralma alatt áll. sz.

a Kr. birodalma a többszöröse a bizáncinak. és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette. valamennyi területet a Tanais folyóig. 155.) . ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott. és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet. 78 városuk van.) "A szkíta hatalom fénykorában." (Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban. várakkal. hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja). században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94. nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg. hogy bármerre utazik az ember. I. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK. Jáfet fia. Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle . e. erdők és kertek. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király. Szkítiának első királya Magóg volt. s van hatalma Szkítiának keletre.) MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott. akik rajta laknak. körülöttük falvak. mint fennebb mondottuk." Petrus Ransanus (XV. VI.: Ősturánok 69.MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora. serege megszámlálhatatlan. és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. vagyis magyarok laknak." Anonymus "Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén.6. sz.) "A szkíta földnek széle-hossza igen nagy. melyet baskírok. bátrak és felettébb nagyszámúak. Magyar Nemzet 1976. Az embereket meg. Erről többek közt így emlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba. Az országban ezerszámban élnek bessenyők. 1. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik." (Csobánczi E. közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig.

hogy ez az ősi országhatár már a Keletrómai Birodalom megalakulása előtt is fennállt. Nagyjelentőségű adalék ez! Nemcsak a pannon-magyar azonosságot tanúsítja. hogy nem ok nélkül. amelyeket a köznép gyepűnek nevez" (Liudprand: Antapodosis I. Az Al-Duna tehát már ekkor ősi magyar határnak számított.) (A magyar határ az Al-Dunánál húzódik és egybeesik a bizánci birodalom határával) "És a felső Galliákon áthaladva és Itálián átmenve." Georges Akropolites (1217-1282) Kedrenos világosan kimondja: "Az Isteren (Aldunán) túl magyarok élnek. majd Magyarországon átvonulva átkelnek a Dunán és a bolgárok földjére érnek.) A bizánci birodalom . 11.MAGYAR-ITÁLIAI-BIZÁNCI KÖZÖS HATÁR A magyarokat "ugyanis nehezen megközelíthető erődítmények választották el tőlünk. 5. Jász (jaryg) harcosok (Traianus oszlopán) . hanem azt is. pontosabban a Duna Isternek is nevezett alsó szakaszát."közeli szomszédjai észak felől a magyarok" (Liudprand I. az Alpok lejtőin át Ausztriába érkeznek. s bizonyos." Az ezerszázhetven-nyolcvanas években Eustathios és Konstantinos Manasses is ősi határnak. a két ország (Magyarország és a bizánci birodalom) közti választóvonalnak nevezi a Dunát.

vagyis a tulajdonképpeni Oláhországról. Ungur. még csak azt nyilvánítom. Einhard szerint (Nagy Károly élete 56. mely nevezet tisztán és világosan jász népre utal." (Jerney János Keleti utazása 123.MOLDOVÁRÓL ÉS HAVASELVÉRŐL "Sovén betolakodók nyomására nagy területekről kipusztult a magyar őslakosság. cumaniták (kunok) és picenariusok (besenyők) azonegy törzsökfajhoz tartozó népszakadékaink magyar nyelvűségére.) Mind ezek eleven bizonyságául szolgálnak a XI. Tömérdek ott is a magyar jelentésű s értelmű helységek. Bozsany. Eltérve immár az efféle vizsgálódási szabályokról. sem azt. mióta Jerney e sorokat írta . sem mást. Kamanka. Kumanest. olyan feladatot. székely nevű hely. . nemzeti feladatot bízott szegény Jerney János a kővetkező nemzedékre. magyarból ellenben könnyűszerrel eredezhetők. miközül csak az egy Somlyó várnak hivatott Sumlu várost említem (De ott vannak Buda néveredetű helynevek. miért következett be. Bezen.. De folytassuk idézetünket! "Maga Jászvásár (Jasch. besenyő. E. kun. Sem ezt. K. pl.. A halálos álomba injekciózott magyarság még nem eszmélt fel: önnön sebeit sem érzi s nem képes azokat számbavenni.) Jelentős feladatot. Vidin stb. Ungerian.semmi sem történt. hogy ez a jószerinti példátlan arányú pusztulás hol és miként. a feladatot senki sem végezte el. miknek azonban itteni elszámítgatása végtelen tért foglalna. amelyet a nemzet öneszmélése érdekében feltétlenül el kellett volna végezni. Ezeknek további nyomozását s a még egykor felmerülendő régiségekkeli összeillesztését a jövő kornak adom át. jász. a kerület pedig Jászok kerületének »La czijutul Jaszilor« hívatott. Jászva.) a bajorok szomszédosok voltak a hunokkal. kitétellel. Jesch) még XVII-dik századi moldován oklevelekben Jászokvárosának »Taergul Jaszilor«. Ámde 1844-1845 óta.) Bajorországgal határos volt Hunnia. hogy számtalan helynevekkel gazdagíthattam volna e sorozatot az Etelköz szinte egy részét alkotta Havasalföldről.és folyónevek. hogy óriási területekről kipusztult. Szekul stb. A magyarság nem vette számba még elszenvedett iszonyatos szenvedéseit sem. Az elsoroltakon kívül vannak Moldvában számtalan helységek. (Tó). G.-dik században a keresztes hadvezetésről szóló történeti emlékek tanúsága szerint a Vakkánhegy (Haemus) vidékein tartózkodott turkopulok (magyarok). azt. Pezsegnek e tartományban is a magyar. és XII. Komán vagy Kumán. miféle pusztító tényezők következtében. melyek neve az oláh nyelvből éppenséggel nem. mint némi 1674 és 1690-ediki oklevél tartalmazza." (Jerney Keleti utazása 222. Szekuján. kiveszett. Sőt az aldunai déli részeken a mai Bulgáriában is ötlenek fel magyar hangzatú és értelmű helyek. Bicsina. Kunest.

legnagyobb zömük Stájerország. Gazdagságában és bőkezűségében senki soha vele nem mérkőzhetik. ki. A hun birodalom nyugaton az Enns folyóig terjedt. fegyveres számtalan. bár egyes ágai ország szerte. ellenséget nem ismerek. mert egy kapu sem volt zárva. veti után a Biterolf." (Darnay Kálmán: Néprajzi megfigyelések 79. mint Attila. mint mondja oly jól tudta intézni életét és vágyait: de Salamonnak minden pompája mellett soha sem volt annyi lovagja. a spanyolországi Biterolf című költemény Salamon királyhoz hasonlítja." "Midőn a király Ünnepélyt hirdettetett. mely Etzelburgba sietett. Attila bőkezűsége "Volt egykor Magyarországon egy nagy hírű király. harcosainak száma megszámlálhatatlan volt. Krajna vidékein élt.. Sopron és Zala határszéleit tartotta megszállva." (László Gyula: A honfoglalókról 57. aki akart. mint amennyit én egyszer a gazdag Attilánál láttam.) . telepei. Az avar birodalom magában foglalta jószerivel egész Ausztriát s a Morva folyó völgyét is. sírjai messze mai országhatárainkon túl megtalálhatók.. Athlamál) tizenkét hatalmas királyságot ölelt magába s a tengertől a tengerig terjedt. Karinthia. tizenkét herceg. kit Attilának hívtak: soha párját nem fogjuk találni. Attila birodalmának nagysága Attila hun birodalma. Mire való nekem a kapu. apródok. Hagyjátok nyitva a palotámat. harminc gróf. hol egyetlen katona sem áll őrt?" "Az Etzel udvara című költemény Attílát Artus királyhoz. az utak borítva voltak mindenféle néppel.A hun és az avar birodalom nyugati határai. Attilavárban (Etzelburg) Réka (Kerka) királyné fogadta a pazar királyi palota vendégeit. ameddig a világ terjed. de nem olyan hatalmas. mondá a nagy jó király.) Őslakó magyarok az Ennstől Bizáncig "Az avarság (magyarság) leginkább Vas megyét. Mehetett hozzá. tizenkét királyság hódolt neki.) "A magyarság a honfoglalást követően úgyszólván az egész Kárpát medencét kitöltötte. Tizenkét koronás király szolgálta. soha párját nem fogjuk találni!" "Artus király is hatalmas volt. így a Balkánra is lehúzódtak. Hiunenlant középkori krónikák szerint (Edda. lovagok. Nagysága végtelen. Ez a király emberséges és igazságos volt. Hunenlant v. S bajnokok hölgyeikkel lovagoltak" (Thierry: Attila-mondák 57.

elfajult nacionalizmust. úgy az európai ősnép pusztulása. az avar-magyarok tömegeit találták itt. tényeinek és okainak tisztázása: enélkül. a hírnökök a táborokban ezekkel a szavakkal hívták egybe a magyarok hadseregét: . majd végzetesen felgyorsult és betetőződött a trianoni világárulást követő békeálcás néporgyilkolás véres-fekete évtizedeiben. ha valaki a magyarokra kedvezőt állít. de Európa egész hatalmas középsávját az Égei-tengeri szigetektől és az Adriától Skandináviáig. és továbbfokozódott a török elleni végvári harcoknak nevezett önvédelmi háborúk során és az álorcás Habsburg-hóhér királyok orvuralkodása évszázadaiban. keleten az Uralig. és mint mindenkor. MIÉRT VOLT ISTEN SZAVA A MAGYAR NÉP SZAVA A magyarok ősi személyi szabadságáról és közszabadságáról Soha sehol nem érte el az emberi közszabadság. mint a régi magyaroknál. az Északi tengerig. az egész emberiségnek . Mérhetetlen arányú pusztulás ötlik a szemünkbe.. a magyar népek tömeges pusztulása. kereszténnyé váltak. mivel némely idegenérdekű parlamenti párt tagjai szerint "a demokráciának Magyarországon nincsenek hagyományai". mint a szabad magyarok társadalmában a kereszténység előtti korban. Újabban »késő avar« leletek kerültek elő a Balkán térségéből is.) Helytálló és fontos László Gyula megállapítása. hogy az ősmagyarság nemcsak a tágabb értelemben vett Kárpát-medencét telepítette be.de tán az egész Európának. Lehetetlen nem látnunk. az állampolgári személyi szabadság azt a fokot.legfontosabb feladata e rejtélyes és óriási pusztulás arányainak. bátrabban szemügyre venni az idevágó adatokat. hogy a többezeréves tendencia folytatódik és a pusztulás folyamata beteljesedik. óriási területeket.a magyarság külső és belső ellenségei e sorok olvastán felszisszennek. nyugaton a Rajnáig. 60. az Ennsig.arany . létszámbeli és területi összezsugorodása minden képzeletet felülmúl. s ha a szkíta magyarság valóban Európa ősnépe volt. azok tisztázása nélkül a magyarságot halálos ellenségei bekötött szemmel vezetik a pusztulás szakadékaiba.lelet Albániából. a valóságos népuralom még soha sehol nem teljesedett ki úgy.)" (u. ámde ennél tovább kell mennünk következtetésünkben. Napnál világosabban kell látnunk: a magyarságnak . jóllehet a régi magyarok világában jószerivel korlátlanul érvényesült a személyi szabadság. délen a Fekete-tengerig. roppant síkságokat népesítve be. felhörkennek. a. (Régóta ismert a legszebb ilyenfajta . A népfelségjog. Ókori szerzők is megemlékeznek erről. enélkül bizonyos. Micsoda? Hogyan? .. hungaricentrizmust emlegetnek annál is inkább. Ez az összezsugorodás félelmetes méretűvé vált a legutóbbi évezredekben. sovinizmust. ahogy azt Kézai Simon mester feljegyezte Krónikájában: "Mielőtt tehát a magyarok megkeresztelkedtek."Árpád magyarjai. de itt csupán egyetlen tényt hozunk fel.

védve és szeretve mindegyiket c/ a magyarságot a haza . a magyar nép szabadságának titkos. A MAGYAROK ISTENE LEGFŐBB JELLEMZŐI a/ Védistenség volt.) "A MAGYAR NÉP SZAVA . hogy a magyar nép szava .ISTEN SZAVA!" azt jelentette. hogy miért. ezen és ezen a helyen mindenki köteles pontosan fegyverben megjelenni. hogy ezen s ezen a napon. azt a szkíta törvény értelmében fölkoncolták vagy törvényen kívül helyezték. hogy egy nép a maga közössége előtt nyíltan azt vallja. Rosszhiszemű személyek persze erre a maga nemében egyedülálló tényre.»AZ ISTEN ÉS A MAGYAR NÉP SZAVA.isten lelkének.az őshaza. s nem tudta megokolni. a népképviselet megcsorbítása volt." (Kézai 121. mert a magyar nép igazságos és így döntését csak az igazság érdekében. az igazság érvényesítése érdekében hozza. ámde kétszínű hazug nép ezt sosem vallotta és nem is vallhatta magáról. hogy népe szava magának az Istennek szava .) Ez a magyar előidőkből fennmaradt és ősidőkbe visszavilágító tényadat bepillantást enged a régi magyarság életfelfogásába. De jelentette azt is. hogy a magyar nép az Isten képviselője és a mindenható Isten földi megtestesülése. hogy a magyar nép szabadsága istentől való és senkinek nincs alárendelve és senki és semmi által nem korlátozható. az isteni igazságosság szava. A köznép volt az ország valóságos ura és ő döntött mindenben a had járatok megtartásában éppúgy mint az állam főtisztviselőinek dolgában. gondolatiságának megnyilatkozása.erre is rásütheti. de megszeghetetlen kötelesség volt minden egyes magyar számára. (Kézai 125. vagy egyetemlegesen szolgaságra vetették. Az Isten szavát azonban elfojtották. vérbetiporták. hogy a magyar nép szava .« Aki pedig a fölhívásnak nem tett eleget. az ősszülőföld . a magyarok védelmezője.mindenekfelett való szeretetére és szolgálatára ösztökélte . egyformán kedvelve. álarcos elrablói a magyar nép szabadságával együtt az Isten szavát is elnémították. elnémították. a távolmaradás a közösség. hogy meghallgassa a KÖZGYŰLÉS tanácskozását és határozatát. segítője b/ minden magyaré volt. mint Kézai írja: Géza fejedelem idejéig "közösen kormányozták magukat". És jelentette azt is. hiedelemvilágába és társadalmi rendszerébe: a közügyekben való részvétel nemcsak jog. És jelentette azt is. hogy a korai nemzeti felfuvalkodottság megnyilatkozása. mert az ország dolgaiban az ország egyenlőjogú tagjaiból álló közösség döntött.az igazság szava.

híradások csaknem kivétel nélkül olyan kútforrásokból erednek.mert egyszerűen nem volt más szavunk az isten fogalomra s más népek elnevezéseit népünk elfogadni nem tudta . tudatlanul is . egyedül a szkítaság. az ő neve szállott rá . őt hívtuk. HOVA LETT AZ ÓKORI VILÁG LEGIGAZSÁGOSABBNAK MONDOTT SZKÍTA NÉPE Számos ókori szerző. bárki által ellenőrizhetően tükröződik ez még mai nyelvünkben.d/ a magyarságot háborúban és békében egyaránt oltalmazta és gyámolította. győzelemre vezette e/ éltető erőt öntött az egész magyarságba és életüket napfényessé. senki másra. igazságszerető szkíták egyetlen egyeneságú utóda? Tudnunk kell azt is. hogy ezek a tudósítások. napistenhitű nép. A RÉGI MAGYAROK ERKÖLCSÉRŐL Vissza kell még térnünk arra a mérgezett sárként ránk kent rágalomra. a Magyarok Istenét. Ékesen. köztük Strabón is derék. igazságos tejivó. néphagyományainkban és felkiáltás szerű szólásainkban is. Tekintsünk át egy csokorra valót az igazságos szkítákról szóló ókori tudósításokból. mert Isten szavunk ősrégi magyar szó. senki mást. neveztük Istennek. az ókori szkíták maradványa. Ezek és számos hasonló mondásunk mind. hogy a régi magyarok a "minden jónak ellensége. tartalmassá tette Ilyen volt a magyarok Istene. hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja. amelyet ezzel a jelzővel megtiszteltek. hivatásban gazdaggá. a késlekedőket és a vonakodókat megintette. mely dicsően helytállt a történelem dühöngéseinek vérviharaiban? Egy olyan magaskultúrájú.akaratlanul. mint a magyar. a magyar hadak élén járt. S vegyük figyelembe azt is. az ókori legendás. Ilyenek: Atyaisten! Áldott Isten! Jóságos Isten! Szerelmes Isten! Boldog Isten! Öreg Isten! stb.őt idézi. továbbá azt. Egyáltalában lehet-e gonosz az emberi nem egyik legősibb múltú népe. a kereszténységre kényszerítés előtti időből származik. kancafejő népnek nevezi a szkítákat. a bátrakat védte és helytállásra. . s hogy az ókori világ egyetlen népe. népköltészetünkben. figyelmeztető csapásival ösztökélte.a Biblia zsidó istenére. az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög" sugallatait követték és a "gonoszság minden mocskával" voltak borítva. mind a Magyarok Istenére vonatkozik. a keresztényesített Jehovára. Mi több: maga Isten szavunk is . hogy az igazságosság kitüntető minősítésével az ókoriak nem dobálóztak. amelyek a szkítákkal szembeni ellentáborhoz tartoztak (elismerés érte az igazságszerető ókori írástudóknak). miként az történelmi kútforrásainkból világosan kikövetkeztethető. megfontolásra ösztönözte.

húsukat megeszik s koponyájukat ivóedényül használják. akik nálunk sokkal mérsékletesebbek és kevesebbel beérik. S Ayskhylos is szemmel láthatóan egyetért a költővel. amennyiben bevitte közéjük a fényűzést."a régiek tudatlanságból nem említik a szkítákat. tejevők és nincstelenek. a végén megjegyzi.folytatja -. akik a régi szerzők. mikor bizonyos kancafejőket és tejevőket nevez meg? Hogy az akkoriak a szkytákat kancafejőknek nevezték. Persze a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket.. olyanok voltak s a hellének is olyanoknak tartották őket. mert nálunk a kereskedelmi ügyletek terén burjánzik legjobban az igazságtalankodás. hogy miattuk nevezték el a tengert Axenosnak (barátságtalannak). S éppen azért álltak olyan jó hírben a helléneknél Anakharsis.« S a helléneknél most is ez a felfogás uralkodik. a babiloniak és az indusok emlékezetében élő elbeszélések is. bizonyság rá Hésiodos Erathostenéshez idézett következő szavaival: »A szkytha nép lósajt evő s igazságos. tejevőkről és nincstelenekről. mert tudják. miután Európát egészen a skythákig bejárta. sem az adás-vevést. mint szkyták. a legigazságosabb embereknek mondotta azokat. szekérlakók és nomád vándorok. Hogyne tudott volna tehát a költő a szkytákról. Valójában . sőt közösek náluk az asszonyok és a gyermekek is a plátóni tanításnak megfelelően. emezek még az állat húsától is tartózkodnak. meséket költenek viszont holmi derék kancafejőkről. akik legkevésbé foglalkoznak kereskedelemmel és pénzszerzéssel. köztük Homeros szkítákról vallott nézeteit támadják." Strabón ügyes logikával kimutatja ez ókori hiperkritikusok érveinek megalapozatlanságát: "De hogyan nevezhették a tengert Axenosnak (barátságtalannak) . akik nyájaikból élnek. míg amazok az emberevésig menően vadak. s ugyanígy az egyiptomiak. AKIKNÉL NINCS IGAZABB ÉS JOBB" Strabón vitába száll azokkal.« Mi csodálatos van abban."KANCAFEJŐ NÉPEK.) Azok a skythák minden esetre. AZ EGYSZERŰSÉG ÉS AZ IGAZSÁGOSSÁG MINTEGY NEMZETI JELLEMVONÁSKÉNT TESTESÜLT MEG BENNÜK" "Ephoros. amilyeneknek Homeros mondja (.mondja . Abaris s más hasonló férfiak. megfertőzve a többiek mellett a nomád vándorokat is (.a vadságukra vonatkozó adatokat szokta előadni. thrákokon és a getákon túl laktak. hogy ami szörnyű és csodálatos.. az tesz megrázó benyomást az olvasóra. Szerintük . akiket feláldoznak. »Európa« című könyvében. ha nem is ismerték partlakóinak vadságát. se kegyetlenségüket az idegenekkel szemben. akik mysosokon. sem magukat az ottani népeket? Ezek pedig nem mások. élvhajhászást. legfeljebb a kezdetleges cserekereskedelmet.. Az ilyen erkölcsi romlásból sok minden behatolt a barbárok közé. A többi író . ezzel szemben kardjuk és ivóedényük kivételével mindenük közös tulajdonban van. s nem ismerik a vagyongyűjtést. a csalárdságot s a kapzsiság ezerféle módját.. akik pedig nemis léteznek a világon. midőn a skythákról így nyilatkozik: »A skytha nép lósajt evő és igazságos. történelmének negyedik. akik előttünk s főleg a homérosi idők táján éltek. amelyről beszéltem.? Hiszen most is vannak ott ún.. S vajon azok a népek. nem voltak-e tényleg kancafejők.úgymond . hogy a többi skythának és sauromatának az életmódja nem ugyanolyan.) A perzsa levelek is telve vannak azzal az egyszerűséggel. ha Homéros éppen azért. őket tartjuk a legegyszerűbb és a legkevésbé fondorkodó embereknek. ezt leginkább lótejből készítik. a legigazságosabb emberekről. tejet és túrót esznek. nem említik azt sem. mivel A NYÁJASSÁG..

minden birtokuk közös. kik a legnagyobb népként lakják Európát. Homéros igazságszerető szkítái "Ázsiát lakják a szkíta abiok. Székelyföld felé irányult. független nép szegénysége és igazságossága folytán" "Pár nap múlva követek érkeznek Alexandreshez az abiok nevű szkítáktól kiket már Homéros is a legigazságosabb embereknek nevez. törvénytisztelően egymás közöttileg jól megvannak. Idézi Khoirilost is. akik lótejjel táplálkoznak s igazságosság tekintetében mindenkit fölülmúlnak. és megdicsér költeményében. gyerekek is.) 53. lakoznak pedig Ázsiában öntörvényűleg. hadjárata tehát a székely területek felé. Homéros szerint Zeus letekintett »A nincstelen. Azután megokolja. még az asszonyok. Ő maga ennek megfelelően azokról fog beszélni. sz. legfontosabb számunkra azonban talán mégis a Khoirilostól idézett versszakasz.«" Strabón E hosszú idézet minden szava rendkívül fontos. és az európai szkítákról. töredék] . Khoirilos meg is nevezi az itt élő szkíta (szkítarokon) népet: a szákák azok: csak az nem látja meg ebben a székely népnév ókori névalakját. aki nem akarja. »Pásztornépek a skytharokon szákák (székelyek). Fontos bizonyíték ez a székelyek szkíta származása mellett. a hazájuk Ázsia búzavidéke ugyan.éppen az ellenkező tényeket kellene inkább elmondani és példaként odaállítani. akiknél nincs igazabb s jobb. akik a legigazságosabb életmódot folytatják. főként igénytelenségük és igazságosságuk folytán. Dareios a szkíták elleni hadjárata során a Duna alsó folyásán át építtetett hidat és kelt át a Duna (Istros) balpartjára. kívülállókkal meg nem igen harcolnak s nem is győzik le őket. hogy mivel egyszerű életmódot folytatnak s nem törődnek a vagyonszerzéssel. 1. amiért szolgaságba kellene jutniok." [Arrianos (i. a Dareios-féle hajóhídon való átkelés kapcsán mondotta. e.« Hesiodos »A föld körülutazásá«-ban említi. de a jogra vigyázó Pásztornépek maradékai. hogy Phineust a harpyák hajtották a tejevők földjére. ámde derék tejevő meg Kancafejő népekre. A költők is megemlékeznek róluk. hiszen semmijük sincs. akik kocsikon lakozának. Nomád vándor skythák között vannak ugyanis olyanok.

. nem is ültetnek. ha (azok) mindnyájan egyetértenek. Különben is nagyon mértéktartók és természetükhöz tartozik a becsületesség. I..) "A szkíták nemzete harcedzett. hogy Európa népei megmérkőzzenek. megfékezhetetlen." Bonfini . Meg elégednek az övékkel." Dio Chrisostumus (i.5—6. amely egymagában képes volna a szkítáknak ellentállni.) II. hogy igazságosan és törvényeik alapján ne éljenek. V. A legnagyobb gaztett náluk a lopás.Pannoniai asszony a dunaföldvári domborművön (A Magyar Nemzeti Múzeumban) "A szkítákkal nem csak lehetetlen. Igen mértékletes népek és józanok és természet szerént jámborságokra üzék. Egyébként a többi területén sem hasonlíthatók. a legigazságosabbak.. takarékosan táplálkozó tejevők a legigazságosabb emberek. e.)] "Mondják. semmi sem akadályozza meg abban. hanem még Ázsiában sincs nép. Az igazságosságot náluk nem a törvények biztosítják. 97." [Nicolaus Omascenus (i. sz. a legyőzöttekhez irgalmas .) "A nomád szkítákat.. u. Ezeket Homéros is említi...] "A galactophágok (tejevők) . mondván: "A közelharcot vívó myesek és a dicső kancafejők. Az ezüstöt és aranyat erkölcsük folytán . hogy ezeknél még senkiről sem lehet ott hallani. ismeretlen előtte a fukarság és a nagyravágyás. megfontolásban és bölcsességben másokhoz (annyival felülmúlják őket)" [Thukydides (i. hogy irigykedett." (Heltai Gáspár: Krónika 8.nem hajszolják. sz. És ezért dicséri őket oly igen Homerus poéta. I.) " Nem járnak a más embere után. e." (Illiasz 13. mint az egyéb emberek. gyűlölködött vagy félt volna sorsuk összetartozása és igazságosságuk folytán. sz. vérükbe van az oltva. noha nincsenek házaik és nem vetnek. Nem kereskednek arany és ezüst után.

amely 11500 évvel időszámításunk előtt bekövetkezett kataklizma előttre helyezi az emberi folytonosságot és emlékezést. nyájaikat és élelmiszereiket is fedél biztosítéka nélkül tartják. Xenophon számosak. akik csordáikat. "A Tibarének szkíta népe mondatik legigazságosabbnak (valamennyi nép között): ők sosem bocsátkoznak senkivel csatába. az aranykor világának maradékai. ma is Atlantisz embereinek s az igazságos szkítáknak kései maradékai. az igazságos szkíták." [Nymphodores 14-ik töredéke (i. "A tiszta értelmű emberek. a daimonok. arra. e. hogy ők a világ legrégibb népei." Az aranykori eredet bizonyság a szkíták ősi voltára. csupán nemezből készített sátraik. mai képviselői a szkítáknak. és bár állandóan gyötri őket a hideg. Mivelhogy nem voltak mesterségesen épült házaik." "Nincs náluk a lopásnál súlyosabb vétek. "Az igazságos szkíták az aranykor egyedüli mai maradékai. mi maradna meg a vadonba nekik. 300–274)) "Bajazid szultán a magyarokat a franciákkal együtt a földkerekség népei közül a legderekabb nemzetnek nevezi. nem képes kiterjeszteni ha saját népének ura maradhat. arra a világra." Regino Évkönyve Magyar szerzők "A rómaiak viselt dolgaikról beszámoló történészek a következőképpen szólnak róluk: a szkíták hajdanta fölöttébb bölcsek és szelídek voltak s jószerivel semmiféle bűn nem fordult elő köztük. jóllehet a szkíták nagyon más népre az uralmát. hanem megelégszik. A gyapjúnak és ruhának használata ismeretlen náluk. a világ előtti világra viszi vissza. mint a többi halandók. vadászattal és halászattal foglalkoznak. amely a szkíták eredetét Atlantiszra." Laonikus Chalkondares "a szkíta. ugyanis ha szabadna náluk lopni. ha előbb nem közölték a csata (pontos) helyét.Az aranykor emberei. napját." Platón A daimonná válás ógörög hiedelme összefügg az "ÉNEKES HALOTT" magyar illetve székelyföldi hagyományával.és vadbőrökbe öltöznek. . óráját. Az arany és ezüst után nem vágyódnak úgy. Nem valótlan az a feltételezés. tejjel és mézzel táplálkoznak. csupán menyét.

mézet fogyasztottak és bőséggel tartottak fűszeres borokat. a fegyvertelen lakosságot sehol sem bántotta. számtalan állatnak és elegendő élelemnek a birtokosai. sohasem támadnak meg egy idegen népet azért. A magyarok fő elve mind támadó. mind védekező háborúban az élet lehető kímélése. hogy a magyarok nem ölik le foglyaikat. amit kockára ne tettek volna. hanem csupán dicsőséget kerestek ezen az úton. egyáltalán nem törték a zsákmányért magukat. hanem a sebesülteket meggyógyítják és ápolják is. S mikor megszerezték a győzelmet. mivelhogy mindnyájan gazdagok voltak. annál kevésbé volna kedve embertársait rabigában tartani. 4. népfelségjogon alapuló fejlett népuralom Társadalmi igazságosság és egyenlőség Korlátlan vélemény-. hanem mindenkinek csupán egy hitestársa volt. ezüst. mely utóbbi csodálkozik azon. Közszabadság. A magyar nemzet ősvallása 64. mit akkor egymás között esküjükre tettek. ezt elismeri Sámuel könyvének már idézett részén kivül Schöfl és Al Magis is. gondolat-és szólásszabadság Közügyekben való kötelező részvétel A napisten-hit ősi magasztos elveinek vallása . hogy leigázzák és országát a maguk birodalmához csatolják. 5.) Foglaljuk össze ezekután a régi magyarság (szkítaság) lényegi jellemzőit: 1. a harcban pedig vitézek voltak. minthogy saját földjük folyamaiban találhaták mindezt.. halat. Arany.. védekezés vagy honalapítás. harcközpontúság." Anonymus "A magyarok hadviselésének módját minden más népektől elválasztja és megkülönbözteti a magyar hadviselés célja. tejet. 6. felettük zsarnokoskodni és őket gyötörni. Nem kívánták a másét. Vitézek. megtartották mindhalálig." (Pálfy Károly. Nem paráználkodtak. Nyusztprémbe és más vadállatok bőrébe öltöztek. Magyar ember képtelen az állatkínzásra is. ha sérelem esett rajtuk. miként leszármazottaik közül a mostaniak. mégis azt hitték." Anonymus "És jóllehet pogányok voltak. mikor zsákmányért kalandozott valamerre. Az ő céljuk hadviseléssel kizárólag zsákmányszerzés. 7.Húst. Semmijük sem lehetett a világon. A magyarok ui. akár a kavics. gyöngy annyi volt az nekik. Hivatástudat és hivatásért élés: a legfőbb életcél és erény a hazaszeretet és a haza szolgálata 3." Anonymus "Keményen viseltek minden fáradalmat. bajtársi összetartás 2. meg testileg is megtermettek.

9. jóhiszeműek. mely szerint ez az oszlop legyen gyermekeik legelső tanítója és nevelője. ércoszlopra vésve felállították az Oresztész templomban.8." Áldozás hadúrnak (részlet a Feszty-körképből) ISTENRABLÓK AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG "Őseink (mondja az istenrablókról a szkíta Toxaris) amit Orestes és Phylades együtt és egymásért elszenvedett. s hogy a belevésett szöveget őrizzék meg emlékül. akik szeplőtelen. tiszta arcba vetették." (Lukianosz: Toxaris vagy a barátság I. és törvényt hoztak.861. igazság. Zárjuk le ezt a szakaszt Névtelen jegyzőnk érveivel: hogy valóban ilyenek voltak – nemeslelkűek.) . egynejűség Vallási-felekezeti türelem és szabadság 10. Szexuális tisztaság. azt "HITEM SZERINT MA IS MEGISMERHETITEK IVADÉKAIRÓL. Társadalmi össznemzeti egység és összetartás. igazságosak. A rágalom fekete sara hulljon vissza azokra. Mindez megcáfolhatatlan tény.

a nyílt tekintet a lelket tárja fel. nem rabjainak."Hogy a hunusok kőoszlopokat emeltek megholt vezéreik emlékére. mert népünkben erős hite élt. 93. kőemlékeknek kellett lenni. hajdanta Isten elé is felemelt fővel álltunk. s célokat érték. alázatoskodásban s a tőle való rettegésben. könyörögjünk. rajtunk tipró urunk. nem kell a dögség. igaz Isten. Hadúrnak Fő-Papja. a fondorkodás jele. hogy kedvét találja a hajbókolásban. emberi méltóságunk kerékbetörője. nem büntető." (Kállay Ferenc: A pogány magyarok vallása. nézzünk a szemébe. tiszták. lesütött szem a hamisság. nem kell a bűn. kívánta: szembe nézzünk vele. a megvetett birkahűséget. nem kell a bűn. botlásainkat is megértő Atyánk.. de mennybéli Atya-isten. de szerető. áldozatot tettek menybéli jutalmul Hadakat vezető Istennek. neki való kiszolgáltatottságban. . szembe kell néznünk a sorssal. a lélek nyíltságát jelzi. emberfölötti erejének fenyegetően fölénk emelt pallosával. Atyánk nem verte belénk a szolgaságot. mindenkor arra intett. nem kell a csúszó-mászó szemforgatás. hol áldoztak és törvényt tettek. büntetésben kéjelgő tyrranusunk. legyünk sudarak. hisz még most is tartja a magyar mondás: "Ki szemembe nem néz. Istenimádók! Hős eleink mikor Meotisz partjain által Jöttek. a Lapides kifejezés Szt. László törvényeiben is oda utal. az igazsággal.«" (Aranyos-Rákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben) A HAMISÍTÓK ELLEN Nem kell a köd. nem kell a hazudozás. melynek tiszteletét a jövőre megtiltották. nem pöffeteg újgazda. hogy pondróként csúszkáljunk előtte a porban. a förtelmes lapítás. a valósággal. hogy az alázkodó szemforgatás és a köntörfalazó beszéd. Nem kell a köd. hogy a népgyűlés helyeken.) "Zágon. beszélni így kezd: »Hadúrnak védett ősnépei. ebhízelgés: ember csak úgy lehetünk. Pest 1861. talán idővel ilyen felírásos kövekre a székely földön akadhatna is. azt Thuroczy is írja. nem szabadságunk. Hadúrt tisztelve. ha szembenézünk magunkkal s Istenünkkel. Mert Isten védé: nagy dolgot kezdve mi is most Áldozatot rakván. egyenesek. szerető nemes Atyánk. kívánta: emberi mivoltunk tudatában álljunk elébe. s még gyöngeségeinket. Atyánk volt ő. ki a maga képére teremtette az embert. szolgaalázatosságot. nem az én emberem!". nem kívánta. alávetetteinek tekintett bennünket. Jóisten.

talaja. versében. az Emese ősanyát megtermékenyítő Turullal és számos más vonatkozásban. részint mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről. mi több. füvet zöldítő arany nap utáni egyetemes szent sóvárgás.. ősforrása: a Napisten hit.A NEMZETI VALLÁS JELENTŐSÉGE Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok. megbúsula. ARANY JÁNOS ÉS X . összetartó anyaga. valójában az emberiség ősvallásához. Megfélemlék. "kereszténységre áttérítésnek" átmaszlagolt titkos események és az egykorú római katolikus/judeokrisztián germán papok tevékenységét Arany János is megítélte JÁNOS PAP ORSZÁGA c. akik alávetik magukat a klerikális szellemi nyomásnak.XI. . múlhatatlanul összeroskad a nemzet szellemi léte és a nemzeti hagyományok egész rendszere. Nemzeti vallás. a magyarokat vezérlő. csinálmányok. legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt. A régi magyar hit ősiségét az is jelzi. maga a Nap is a Galaxis egy alárendelt bolygójaként tűnik elénk. mik a legrégibb népeknél jöhettek csupán létre az évezredek folyamán. hogy bennük nem a Föld a világmindenség központja. az égitestektől fénylő kozmoszt és a természetfölötti erőket jelképező Csodaszarvassal. . a derű és enyheség iránti. a hatalomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke ezeknek a kérdéseknek a tisztázása. imádása: mindmáig az emberiség legtisztább. legmagasztosabb vallása. eszmei jelentősége óriási: ez az alapja. SZÁZADI NEMZETI TRAGÉDIÁNK A magyar nagyhatalmat porbahúzó nemzetközi bűnszervezetek által végrehajtott.a német minthogy őrá Járta rúd legjobban. hanem a történelem által természeti úton létrehozott hiedelemrendszerek. a kormányok pedig. akárcsak nemzeti Isten. Cselt szövött titokban. Nem bírván az oroszlánnal. tartópillére a nemzeti hagyományoknak s egyben legbensőbb magva a nemzet önmagáról való tudatának. összetartozásának és önbecsülésének. minden vallásos hit gyökere. a vadászat ősatyjával. nemzeti. ennek nyomán alakult ki a Nap istenítése. Nem férhet kétség hozzá: az őseredeti nemzeti vallás kulturális. hogy már a vízözön körüli időkben kozmikus jelleget öltött az Orion csillagképbe helyezett Nimróddal. a világosság. mivel az igazi ősi vallások nem mesterséges képződmények. nem minden népnek adatott meg. de főként mert az egyházi érdekek mintegy meghu-nyászkodásra késztetik őket. hanem a Nap. vallásos imádása.. a mezőt. akkor ezekben a kegyetlen zordságú időkben hatalmasodott el az emberi lelkeken a fény. Különös sajátossága ez ókori hitregei elemeknek. s ha ez megdől. a szent Égi Tűz tisztelete. Elfogultság és túlzás nélkül állíthatjuk: a magyarok ősvallása ezekhez tartozik. amely még a vízözön előtti időkben a sötét és dermesztő jégkorszakok során jött létre s az emberiség egyetemes nap és fény utáni sóvárgásának kifejeződése volt.

minél több félét. Kell-e több jó annál Bízd rá ami gondba jőne. Ültesd a nyakadra. Harmadik volt: országodat Pap kezére bízzad. Takarónak a veremre. Ő mindent végez helyetted. jó lesz Krisztus szent vallása. Ötödik… mit tudom én mi? Az is ilyesféle Rágalom s káromkodás a Megváltó nevére. ha minden Nemzet nincsen közte. S faluszámra jobbágy népet Aki a kövér pusztákat Ingyen megmívelné. Melyeken a jó magyarság Gyönyörűen épült: . Míg más ember izzad. Első ága volt a hitnek (elmondom a nagyját): Hogy minden termék tizedét A papoknak adják Bort és búzát és baromfit Földeket is mellé.Annak vermet ása. Csak a pásztor legyen ébren. ha ingedet lehúzza. Ami neki termett. Negyedik hitágazatja: Házasodjál össze. Hadd alugyék a nyáj. Hozz lakót. Ne rabold el a némettől. Ha tulajdon eszterhéjad Alól kizaklatna. mert Isten úgy ad Lelkednek kegyelmet. Mint egyéb gazságra. Ő ráér tanácsot adni. S béketűréssel fogadjad. Másik ága volt a hitnek Hogy ne kapj a kincsen. Gyenge a magyar. Azt se bánd. Menyországban a gazdagnak Semmi helye sincsen. Sőt.

hogy másnak adta S a magyart megrontá. húskoporsó * EMLÉKEZET VILÁG . Aki fogta. Iszonyú belháborúban Magyar a magyarnak vérét Esztendőkig ontó. Legott a királyi székre Német ember hágott. ANNAK ESZÉT VESZI EL" a magáról való tudását veszi el őshagyományait veszi el ősi hitvilágát veszi el őstudományát veszi el történelmi emlékezetét veszi el múltját kiforgatva gyökereit metszi el EMBEREVŐ ISTEN NEMZETTIPRÓ ISTEN Emlékezetfosztás elékezetherélés aki emléktelenné válik már nem is él. S a miatt. másnak adta Titkon az országot. élő halott félhalott.Idegen kalandoroktól Ki hagyá magát pusztítni Csaknem mindenéből. EMLÉKEZETFOSZTÁS "AKIT AZ ISTEN NAGYON MEG AKAR VERNI.

istentelenek voltak.. De el lehet-e rabolni a megfoghatatlan Istent? Az Istent. HALOTTAK ARANYMENETE EMBERISÉG EMLÉKEZETE GYÉMÁNTOS LÉTÖRVÉNYFORGÓKON ÁT RIADOZÓ KRISTÁLYPALOTÁID SORÁT SEMMIVÉ MARTA A FEKETE TENYÉSZET AZ ENYÉSZET TENYÉSZETE PEDIG TENÉLKÜLED EMLÉKEZET TÖRTÉNELMI EMLÉKEZET ÖNMAGÁT VAKÍTJA MEG A VILÁG.. istentelenségben fogantak. istennélküliek. éltek és haltak. istenünket. Ámde mások. hiteles . születtek. * Istenrablók jártak itt s elrabolták az istent.BEZÚZOTT TÜKÖRE VILÁGTALANOK SZEME TE . aki nincs és nem is volt soha? Kincstári historikusaink szerint ugyanis a magyaroknak nem volt istene.

elrabolták a világ virágát. Középkori krónikáink szerint isten vezérelte Álmos és Árpád hadait. tanúsítva.kútforrások s lánglelkű magyarok.negyvenmillió éve kihalt óriássárkányok. Széchenyi és sok-sok más nemzeti igehirdetőnk szól kincses szavakat a magyarok istenéről. a Hold elrablásáról? Gigantikus sárkányszörnyek . hogy nagy nemzeti géniuszaink hagymázas ábrándozások rabjai? Kölcsey. ki jár a kertembe. örömében népünk is sűrűn emlegeti a magyarok istenét. Özvegy asszonynak három fia. hogy hagyományaink hivatott őrzői. Vörösmarty. világló fényeit. Szépmező szárnya. Világkataklizmák innenső pereméről irdatlan távolokon át tekintetünk nem érhet vissza a túlsó partra. S bújábanbajában. Nem tudjuk. minden cél semmivé foszlott. Nem tudjuk. Bátyjaival a királyhoz megy. A rémületbe dermedt világ egyetlen sóvárgásba összpontosult: ÉGITEST SZABADÍTÓ! ÉGITEST SZABADÍTÓ! ISTENSZABADÍTÓ! Inaszakadt világ. Fekete pehellyé vált a világa pehelyző feketeségben. minden kötelék széthullott. annak azt fizet amit kér. csillagok nem világítanak. Mintha leszakadt volna a menny. Hamvába halt a világ. Lezuhant az emberi emlékezet csillaga. Fekete páva képibe?" Népdal Fekete démonok törtek az emberi világra. brontosaurusok . a csillagokat. lelkeszakadt világ: elrabolták a magyarok Istenét! A/ "Ország fővárosában a Nap. a Holdat. nagy költőink a magyarok istenéhez kiáltanak. feneketlen szakadékba süllyedett. mi történt. krónikásaink félrebeszélnek? Lehet-e. rászakadt volna az emberi világra s a világ feneketlen éjszakába. hogy élő az napjainkban is.) Mi hát az igazság? Lehet-e. hogy aki azokat felhozza. a Napot. Berzsenyi. Ez vállalkozik. mikor történt. a csillagokat. ARANYHÍD ÍVEL ÁT TÖRTÉNELMÜNK FŐLŐTT Ki jár. a legkisebb. földindulás. A király. zúgó örvényben elszáguldottak? Minden erő megbénult. tirannosaurusok. (ÉL MÉG A MAGYAROK ISTENE. kitől három .törtek a földi világra? Benyelték a Napot. a Holdat. Égszakadás. Emlékezhetnek a holtak? Van-e halálon túli emlékezés a Nap. minden szív megdermedt. világosságát. tizenhat éves kemény legény. Hold. a Holdat. a magyarok istenéről szólnak. Arany. világok pusztulása. a csillagokat. A sötétség feketekámzsás-csuklyás démonai elragadták a Napot.

s megy a hídra. ha a fehér lángra vizet öntenek. Rágcsálóférgekként rágalomháború sustorog fél évszázad óta. lova megbotlik. A sárkány újabb ajánlata: ő kék." (Szépmező szárnya Ipolyi-Horger) Káromlások karvalyozása. Szépmező szárnya tíz órakor a hídra megy. kilencfejű sárkányt öl meg. kiket felkölt. istentelen barbárnak. a lovát megnyergelte. évszázadok óta. A harmadik este Szépmező szárnya lova egy hídon megbotlik. mert szerencsésebb. Belülről is szól a kufárok kórusa. duhajkodó nomádnak. az a nyertes. Hajnalig hiába küzdenek. miként ezt Petőfi vallja: Nézzetek belé a történet könyvébe.« Szépmező szárnya a sárkányt birokban legyőzi. Szépmező szárnya tizenkét órakor kel.Derékból'. kutya igya a véredet! Vaj tán érzed Szépmező szárnya szagát? – Vaj érzed. magyar és magyar. Eszelős eszmélettelenítők eleink sem kímélik. Nem mentek tovább. Lován a hídra megy. múlt és jövő között. s a ló is olyan »szép«. Másnap este újra egy hídhoz érnek. melynek lova hordozza a holdat. festik őket pokollelkű pogánynak. ha bátyjait felköltik. Szépmező szárnya a három sárkány lovára testvéreivel együtt felül s hazulról hozott lovukat a hollóknak adja. Külön-külön hegyre mennek s összegurulnak. A király Szépmező szárnya elé »zenét« küld ki. »melyik a csillagokat hordozza«. A fivérek a vizet a kék lángra öntik. amelyik összetörik. Áthúzódik rajta aranyhíd gyanánt Lássuk hát mindenütt látható VEZÉRNYOMDOKÁT ! . Szépmező szárnya alvó bátyjaihoz vezeti.lovat s pénzt kér az útra s ezenkívül még egy mázsa aranyat. a küzdelem a tizenkétfejű sárkánnyal. A sárkány lovát.. Szépmező szárnya három királyi lovat ígér. ». Szépmező szárnya fehér lánggá változzék. velük kalapjukban vizet küldenek. Mindenütt meglátni vezérnyomdokát. a csillagok a városban kisütnek. A sárkány megölésekor a város felett süt a hold. ezer esztendők óta. vaj nem. ki a másikat összeégeti. A híd alatt a hétfejű sárkány. hogy mindaddig forralja. a hídon keresztülűzött ménesből fogta. A nap a városba bevilágít. A harmadik nap este harmadik híd. a vaskerék összetörik. s mondja. Mint folyóvízen általa nap arany képe. Üldözött vaddá lett a hajdan hatalmas magyar. vert népe vértanúnéppé. amíg vissza nem ér. Egyforma erősek. de itt vagyok! Hogy küzdjünk: karddal vagy küzdéssel? . Minden úgy. A fakerék félig a földbe megy.Hí. Ezt a vár kapusának: Ország kovácsának. azzal. A sárkány ajánlatára Szépmező szárnya fa-. mely csillagként ragyogott. a sárkány vaskerékké változik. adja át. hogy a lovat egy. Rágalomkáromlások. megöli. mint a hold. Országa orgazdáké. múltunk is mocsokba mángorolták. az a vesztes. Szépmező szárnya tizenegy órakor megy a hídra. Három fekete hollónak a sárkány »nagy dögöt« ígér. B/ Három éjjel s három nap mentek. ki öreg s nagyon erős ember volt. szólaljon! Ha él . térképe vértérképpé. mint előbb.mozduljon! Váljék aranyhíddá lélek és lélek. Igaz-e mind ennek akár írmagja is? Istentelenek voltunk-e? Istentelen világban isten nélkül éltünk-e? Volt-e a magyaroknak istene? Ha volt. tüzet raknak s lefekszenek.

Megtámadóikban a vitézi szellemet felismerve s a vitézséget mindenekfelett becsülve hősként." Kasszandrai szavak. az önvédelmi reakció kihagyását előidéző okok tisztázására. és a két görög ép bőrrel. Szkíta eleink. s az őrséget lekaszabolva. az ókori bölcs ezt teszi szóvá: "Ha tehát azért tisztelitek e férfiakat. vitéz kalandor a szkíták hatalmi központjában. a történtekért felelős személyek kérdőrevonására és megbüntetésére. hiszen csak ily módon biztosítható. Oresztész és Pyladész Lukianosz feljegyezte szédületes históriáját a magyarok szkíta eleiről.e sértő megállapításon aligha lehetne vitatkozni: két idegen. és a szkíták tömege mindezt eltűri. megannyi istenetek helyett végül is (az istenetek) ELRABLÁSÁRA JÖTT FÉRFIAKAT ISTENÍTITEK MAJD. elhurcolták őket. s az akkori szkíták fogságába ejtve. hogy aki üt. úgy véljük. a napistenhitnek istenét.ők a tömlöc porkolábjaira rontva. hogy hasonló eset ne ismétlődjék. A két görög hajótörés folytán jutott a szkíta tengerpartra. Épp ezért vegyétek fontolóra immár ti magatok is a régi dolgokat: vajon üdvötökre válnának-e. "És miután hajótörést szenvedve a partra vetődtek. Artemiszt is elrabolják. ily módon magatok is mihamarabb elpogányosodtok (szkíta eleink tehát nem pogányok) és ELISTENTELENEDTEK. Félelmetes ez az ókor leghatalmasabb és legnagyobb lélekszámú népsokaságának. már-már istenként felmagasztalva fővárosukban megtámadóikat. Oresztész és Pyladész megismételte ezt az ókorban. sőt még magát Artemiszt is elhurcolták. elrabolva erőnek erejével a szkíták istenét. az ellenség. titokzatos jelenségekkel. mintegy megfeledkezve az élet és életbenmaradás önvédelmi törvényéről. megölték királyotokat. Titkokkal. Józan ésszel." "Csúfot űztek". Hasonló esetben az ókori-újkori világ valamennyi hatalma önvizsgálatot tartana a hallatlan eset okainak kiderítésére. A sötétség erői az ókorban hajtották végre a legvégzetesebb jelentőségű Istenrablást: elrabolták az emberiség egyetlen ősvallásának. Lukianosz. a Napistent. mi több: csak így hárítható el az a veszély. a mi szinte felfoghatatlan tragédiánk és rejtélyes viselkedésünk. hogy sok hozzájuk hasonló férfit faragjatok. magyarok. csúfot űzve a szkíták néptörzséből. szobrot emeltek Oresztésznek és Pyladésznek és vallásos tisztelettel vették körül személyüket. hogy a jövőben néhány vakmerő kalandor ne kísérelje meg a szkíta hatalom fölötti uralom hasonló eszközökkel való megragadását. a meglepett szkíták tömegében hajtja végre véres vértetteit. ha még sok ilyen Oresztész és Pyladész vetődnék a szkíta partokra? Nekem úgy rémlik. az ókori szerzők szerint Ázsián és Európán egyként uralkodó igazságos szkíták . Hadd idézzük fel itt két nagy hírnévre szert tett ókori görögnek. leölik a szkíták királyát. nem kellene annyira buzgólkodnotok. S A SZENTÉLYFOSZTOGATÓKNAK MINT ISTENEKNEK ÁLDOZTOK. ámde mind közül a legnagyobb titok mi magunk vagyunk. sértetlenül távozhat.ISTENRABLÓK AZ ÓKORBAN ÉS AZ ISTENRABLÓK DICSŐÍTÉSE Istenrablások már az őskorban és az ókorban is előfordultak. hatalmukba kerítették a papnőt. HA MÉG MEGMARADT ISTENEITEKET IS ÉPPÍGY ELHURCOLJÁK ORSZÁGOTOKBÓL. hogy feláldozzák Artemisznek . istenüket. s hajójukon elvitorláztak. a magyarok istenét. mindez tökéletesen indokolt. az igazságos szkíták azonban nem így jártak el. Persze úgy vélem. ráteszik kezüket papnőjükre. hiszen még az állat is visszamar. emberi tekintet elől hét lepellel elfedett titkokkal nézünk szembe e könyv hasábjain.

mészárlására. ha meg elhagytuk. odaadó. historikusaink viszont tagadják. hogy kívülről fogadjunk-kölcsönözzünk magunknak idegen istent? Ha volt hitünk. nemzeti önbecsülésünk olyan mélyre szállt. s miért hiszünk mégis benne? S ha volt. mert nemzeti önismeretünk annyira elhomályosodott. Mert a Magyarok Istenének nem csupán nyomát. Népünk tehát vallja. igazságérvényesítésre. történelemtudatunk annyira elszürkült. felekezeteinktől függetlenül ma is valljuk. Nagy kérdés: ha volt. magyarokra. miért váltottuk fel idegennel? Miért kényszerültünk rá. miféle világvégi sziklákra láncolták Prometheusként.pusztulásának. ilyen koldusságra mégis miképpen s miáltal jutottunk? Miért hagytuk el. él ma is. tisztaságos világító szó. A jelek szerint egy nép sem élheti túl istene elrablását. Ezer év pokol járása azt tanúsítja: ez a törvény érvényes miránk is. s az istenrablók dicsőítésének eme szédületes esete: a szkíták végzetét megpecsételte istenük elrablása. hova tűnt.mert szájról szájra jár ma is az ősi mondás. sőt nemcsak volt. Féltő jósággal és bölcs atyaként. és hűséges. gyanútlan nép megrohanására. CSODASZARVAS. igazságvédelemre. mi lett vele. morgolódva fogadják. nyomjelét találjuk meg a TÖRTÉNET KÖNYVÉBEN. ezeréves lefojtás után is valljuk: ÉL A MAGYAROK ISTENE! . A MAGYAROK ISTENÉNEK VEZÉRNYOMDOKAI Hogyne lett volna istene annak a népnek. bitangságra. de van is. szellemi kincset hoz föl az ősmúlt tárnáiból. Teljesen tisztában vagyunk azzal. de vezérnyomdokát. kelletlenül. s istenünk. vezérlő istenünk volt. Hengérek kezéből megmenekült középkori krónikáink és búvópatakként évezredek torkából feltörő néphagyományaink vallanak erről. elsekélyesedett. miféle kőtömbök alá temették. Szósűrítmény. Be fura szó Petőfinek ez a VEZÉRNYOMDOK szava. Népünk hittel hiszi. vezérlő cselekvését. az istenrablás ókori előfordulásának. mintha rosszat tettünk volna. valóságos népvezérlését. amelyet maga Isten vezérelt vissza. természetfölötti erők megtestesüléseként vezérli évezredeken át a magyar nemzetet. hogy volt a magyaroknak istene. az általunk nem ismert idegen istent? Nem voltunk magunkéval megelégedve? Lázadtunk ellene? Jobbnak találtuk az idegent a . hogyha valamelyikünk számunkra kedvezőt. miért emlegetjük? Miért kellett őt kivetnünk s legbensőbb lélekrétegeinkbe befogadnunk a másét. hivatalos tudósaink. úgy miért cseréltük fel. hogy e szavak olvastán ellenségeink felröffennek s még magyarjaink is felhörrennek. és sohasem gazságra. de mindig önvédelemre és honvédelemre. HADAKÚTJA és TURUL (SZENTLÉLEK) képében évezredekről évezredekre ősi hazájának a Kárpát-medencének visszafoglalására. ha nem volt hozzánk hűtlen és gonosz.

a Napra. isteni erőhöz fűződő hit emelte Isten népévé a magyart. Tisztább. Bízvást mondhatjuk: a Napisten volt az emberiség s egyben a magyarság ősvallása. mitőlünk vette át azt a világ valamennyi népe.magunkénál? Rosszul ment talán a sorunk? Átkok sulykoltak. a mindenható és mindent látó. a nap fiává való felavatás: a kerek koponyára szálló arany kör. a trónszék mind a napképzetekkel függ össze és a napistenhitre vezethető vissza. égi erő. Mert az Ég Istene a maga képére formálta az általa teremtett földi világot. kormányzását a maga fiainak. Aki végigforgatta középkori krónikáinkat. nem kételkedhet benne: volt a magyaroknak istene. Ki volt a magyaroknak ez az istene? Bízvást mondhatjuk. koronázás szavunk kör ősszavunkat rejti s az égi szent körre. "szentségtörő szokásnak" bélyegezzék. anélkül. a "pokolbeli ördög kárhozatos művének". ősgesztáinktól. indusok. maga a mindenség Ura.és világ tudatában már elhomályosodott . ősforrása a szkíta magyarság. egyiptusok. miként ezt ősi napjelképeink. pártusok. a korona.Napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. pogányságnak. a Napistenre utal. a jégkorszak dermesztő fekete évezredörvényei után felderengő. volt nemzeti istenünk. a palást. tündöklő koronája a Napisten. éppúgy mint a korona. S mindezek a magyar nyelvben ma is élő ősszavak. képmásai voltak. földi képmásainak. mondáink sora is tanúsítja. a mennyei Napisten. az száll koronázáskor a kiválasztott személy. kijelölve őt a földi világ fölötti uralkodásra. a Tárih-i üngürüsztől Thuróczy János Magyar krónikájáig. Eleink . nem védett meg minket. tiszta ősi vallást bálványimádásnak. tárgyi jelképeknek. a füvet zöldítő. kussok. gyöngéből hatalmassá tett? Vagy éppen fordítva történt? Nagy és hatalmas volt nemzetünk. a Napisten jelképe. a földi világot arannyal éltető meleggel elöntő szent égi fényt: a Napot. S ez a jégkorszakból felderengő égi. Sátáni részrehajlás és sátáni kétszínűség kell ahhoz. mindent éltető isten. őt imádták testvéreink az irániak. Magától érthető az is. hogy tudná e jelképek ősértelmét. a Szent Égi Szem. azóta zötykölődünk véres bábként szakadékból szakadékba zuhanva? Volt-e hát istenűnk? Volt-e Magyarok Istene? Van-e rá bizonyságunk? S miként becsült meg minket? Kútforrásainkat kell vallatóra fognunk. nem nyújtott védő kart felénk? Új istenünk viszont kimentett minden bajból. a korona a nap jelképe. Őt imádták népágazataink.akárcsak az ősvilág valamennyi népe . Nap.a Napistent imádták. aki féltő gonddal védte és vezérelte népünket a vízözöntől az árpádi honvisszafoglalásig a történelem viharain át. Maga a király fogalma is. kicsiből naggyá. hogy mindezek a jelképek és szertartások az ősi . a Nap Fiának fejére. s nem volt egyszerűbb és természetesebb sem. a gömb. miként a szót ő mutatja. szertartásoknak eredője. hikszoszok. arra. szentebb és igazabb hitvallás még nem volt a földön. japánok. szumérok. a szkítamagyarságnak irányítására. koreaiak. kérkedéstől óvakodva: ez volt az emberiség legősibb istene. az ősfogalmaknak. a jogar. A szkíta királyok a napisten földi helytartói. a szkíta királyoknak a kezébe adta. üldözöttekké váltunk. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében. inkák és az ókor csaknem valamennyi nagy népe. mint szent arany körrel való felékesítés. mezőt virágoztató. hogy ezt a szent. hogy az ősi jelképek és a fogalmak . a Napisten népének. s hogy a fogalmak és szokások innen terjednek el világszerte. s e lenti földi uralmát. A koronázási jelvények. minden túlzástól.

"faragatlan kóbor nép". úgy a földi világ fölött ő uralkodik mind a négy égtáj. vak szolgálatra rendelt szolga. ez itt merészebb kiállás volt. abban a korban. Horatius szerint háromszoros érc övezte annak mellét.népévé még annak az időnek hajnalán. mi több maga az Isten vezeti a honvisszafoglalókat. az Isten sugallatára cselekszenek. a Napisten. akinek beállították. az egész földkerekség fölött. mindez hihetetlennek tetszik. Anonymus pedig azt írja. mi több.átvételével. ténylegesebb kiválasztottság pedig el sem képzelhető: a Napisten maga ruházta rá földi hatalmát a szkíta királyra a koronázás aktusa által: isten népe volt tehát a magyar s Isten képmása a magyarok uralkodója. meghamisították. ami az egész szertartás együttest tárgyi kellékeivel egyetemben létrehozta: az. S Anonymus vállalja ezt: üldözött nemzete mellé áll. amit nem a maga igaz mivolta szerint fogtunk fel. az a felfogás. Természetesen mindennek tükröződnie kell történelműnkben. vagyis teljes önalávetésre. amely semmiféle másként gondolkodást nem tűr meg s ahol már a klerikális dogmáktól való legcsekélyebb eltérésért súlyos büntetés vagy éppenséggel halál jár. "az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög megszállottja" (Árpád-kori legendák és intelmek). vagyis akkor. hogy Álmost és Árpádot maga az Isten. s tüstént bizonyítjuk is ezt magával Anonymussal. Emese ősanyát: . Meglehet. még ma is. félreértett Anonymusban is. de így van. félremagyarázták.uralkodott Európában és Ázsiában. amikor a szkítamagyarság birodalma még olyan hatalmas területekre kiterjedt. Ő pedig. a mindenség Ura vezeti vissza a Kárpát medencébe. Álmosnak mára fogantatása is isteni közbeavatkozásra történik. Anonymust félreismerték. Vagyis Anonymus közvetetten."az egyház szolgája". A szkíta magyarság tehát ily módon s ezáltal. terjesztésével devalválódtak. Tükröződik is. Szellemileg felajzott vad korban él. s ilymódon tartható volt az ősi hit. hogy a koronázással a királya Napisten földi képmásává válik. aki madár képében. Turul alakjában teherbe ejti Álmos anyját. az isteni kegyelem kíséri őket. sőt a százfelől gyanúperbe fogott. A magyarok: "a kárhozat és a tudatlanság fiai". maga az Isten az. mondáinkban. ahogy jellemző módon ma is mondjuk a papi személyekre . s szükségszerűen elhomályosodtak maguk a fogalmak is. ő maga egyáltalában nem az. mint minden régi-új dolog.a Napisten . mi több. még árgus szemekkel százszor átvizsgált középkori krónikáinkban is. miként az egész világ fölött a Nap. évezredes inkvizíciós pusztítás után is tükröződik történeti néphagyományainkban. úgy tarthatatlanná vált s a valósággal ütközővé az az őshiedelem. őshagyományainkban. hogy az jószerivel határtalannak volt mondható. mikor a szkítamagyarság még a világ legnagyobb lélekszámú népe volt s mikor . a minden ellenvéleményt leigázó s már csírájában kiirtó zsidókeresztény klerikális terror korában. hiszen ha már nem egy.antik szerzők tanúskodása szerint . Ennél nagyobb. hogy szembe merjen szállnia nemzet létfontosságú kérdéseiben az inkvizíció minden nemzeti hagyományunkat megsemmisíteni akaró s azt sátán művének bélyegző monolitikus tébolyával. hogy királyaink a Napisten megtestesülései s uralkodnak a Négy Égtáj felett. de félreérthetetlenül kimondja: Árpád hadainak visszatérése s a honvisszafoglalás folyamata Istennek tetsző szent cselekedet. a Tárih-i üngürüszben. aki először mert tengerre szállni. acélkeménységű lélek kellett hozzá. tagadhatatlanul így van. a Napistenhit kialakításával vált Isten . rettenthetetlen elszántság és nemzetféltés. de több királyság jött létre.

felállította a csatarendet.) Anonymus és soraink olvasóiban felmerülhet a kérdés: ki ez az Isten. miként tudjuk. akinek a mindenség Istene volt a segítője.. "az Isten járt előttük kegyelmével. akinek segítsége a szentlélek volt. A kievi vezér a maga seregével eléjük vonult. "Árpád vezér.. a keresztény görög-bolgárszláv megszállók hatalmas serege elleni küzdelemben az Isten velük szembefordulva az árpádi sereget segíti. mert miként pár sorral alább megtudjuk." (Anonymus 39.) Az "isteni" fogalmának kétszeri kihangsúlyozása. Emese. mindennek elmondott magyarok mellé áll méghozzá a görög-bolgárszláv sereg ellen. akinek atyja a Mindenség Ura. hogy Álmos Isten-ember nászból fogantatott. aki jelenlétével valósággal megdermeszti a jövevény népségek ellenállását s aki Árpád hadaival együtt küzdve megsemmisíti a hazatérők ellen felvonuló hatalmas sereget? . nem hagyhat semmi kétséget az iránt. anyja a magyarok ősanyja.) Hol itt a szentségtörő "szokások"? Hol "a gonoszsággal telt ördög sugallatait" követő nép? A magyargyűlölettől fűtött klerikális legendaszerzők és Anonymus között az eltérés már nem is lehetne nagyobb.Ügyek hitvesének Emesének "fia született aki az Álmos nevet kapta. és a kievi vezér iránti barátságból sebes vágtában Álmos vezér ellen jött. amely madár képében jelenik meg: Ő segíti győzelemre a kievi csatában Álmos vezért a túlerőben lévő ellenséggel. és most már a kunokkal gyarapodva. aki a hunok szent turul madara képében leszáll az égből. aki églakó madár (Turul? galamb vagy szentlélek?) képében a honfelszabadításra induló seregek előtt jár? Ki ez az Isten. tehát félisten. azaz: Isten lelke. jóllehet. vezérli. mert (. hogy az "isteni látomás" ejti teherbe Turul képében Emesét. A hét kun vezér "ugyancsak nem kicsiny számú lovast gyűjtött egybe.." (Anonymus 8. felövezve fegyvereit. sok fegyveressel Álmos vezér ellen vonult. fegyvert öltve csatarendbe szedte seregét. a kunokkal szövetkezett oroszokkal szemben..) anyjának álmában isteni látomás jelent meg Turulmadár képében.. Álmos vezér pedig. Álmost és honvisszafoglaló seregét maga az Isten kíséri. és mint-egy reá szállva teherbe ejtette őt" (Anonymus 3. hogy közreműködjék a honvisszafoglaló hadakat megszervező Álmos fogantatásában? Ki ez az Isten. s maga az a tény. nagy győzelmet adott nekik. a görögök." (Anonymus 44.) A mindenség Istene tehát a pogányoknak. ekkor már a bolgárszlávok is keresztények: a kereszténységre már régen áttért keletrómai birodalom egyesült keresztény hadai állnak itt a magyarokkal szemben. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak. s a paptudós Anonymus szerint a mindenség Ura az ő ellenükben mégis teljes súlyával a magyarok mellé áll és őket segíti győzelemre. aztán könnyhullatva imádkozott Istenhez. segíti: a szentlélek.. Anonymus szerint.

E SZENT KARDOT. 3. hogy ezáltal legyőzhetetlenné és birodalmát világhatalommá tegye. a hun nagykirálynak. hanem a magyarok Istene. Emiatti késlekedéséért az Isten pusztító csapást mér rá és seregére.személyesen és tevőlegesen . egészítsük ki a bizonyítékokat. a Négy Égtáj Urai: nemzeti címerünk négy sávja nem négy folyót jelez. Hogy a magyarság Isten népe volt. az égi dimenziókban is biztosítani akarják a túlvilágba-árnyékvilágba költözött és bajba jutott népünk segítségéről . a földi világot övező égi mindenséget. miszerint a mindenség Ura aranykincseket szór le az égből a szkítáknak. hogy Attila "RÖVID IDŐ MÚLVA növelni is fogja jelenlegi hatalmát. aki gyilkosok kíséretében utazott Attilához. bizánci diplomata és történetíró.győzelemre a honvisszaszerzőket. (Ld. amelyet a szkíta királyok mindig nagyon becsültek. Az egykorú Priszkosz. még Nimród életében Hunor megfeledkezik az isteni elrendelésről. 2. "Az Isten ugyanis. hogy kezdjék meg a földművelés szent mesterségét.a Napisten földi képmásai.minden egyes magyar.Nem lehet kétséges a válasz: ez az Isten nem az ószövetségi Jehova. ha úgy tetszik a Magyarok Hadistene: ő kezdeményezi." (L. nem a zsidókereszténység bosszúálló Istene. majd onnan Kattar vezérletével visszatérnek az anyaországba.. Árpád vezérnek meg vitézeinek kiszolgáltatta ellenségeiket. A magyar királyok . éppen ezt jelentette neki az ISTENSÉG AZ ÁRES (Hadisten) KARDJÁNAK NAPFÉNYRE HOZATALÁVAL. hanem a négy égtájat. ő akarja.) Foglaljuk össze. fia. mert A HADAK URÁÉ. A vízözön után.-ban élt Herodotosz által lejegyzett őskori szkíta eredetmonda. ő irányítja a honvisszafoglalás nagy és szentséges művét. akinek irgalma előttük járt. a Nap Fia. A magyarok ősidők óta a Napisten népe. Tárih-i üngürüsz és középkori krónikák) 6.. visszatér Pannóniába." (Anonymus 50. hogy Isten különös gondot visel a magyar népre és országára. tanúsítja. akit a magyarsághoz tartozás tudata hat át. (L. 1. Arany-kincsek hullanak a Hargitára c. Tárih-i üngürüsz) 5. Naphitű nép voltunknak ókori tanúbizonysága az időszámításunk előtt az V. munkát) 4. az Isten kardját juttatja el Attilának. szomorúan panaszolja. ahol mérhetetlenül elsokasodnak (ma is ránk férne egy ilyen segítő égi jelenés) s innen isteni rendelésre kikelve Szkítiába térnek. ő segíti . ahol a vele azonos nyelvet beszélő üngürüsz (hungarus) nép örömmel fogadja. a régi időkben egyszer elvesztették. Hunor az égi intést megértve. hogy seregével együtt térjen vissza a Kárpátok övezte szent hazába. népmondáink és Priszkosz töredékeit) 7. a magyar ősvallás Istene. a Thargitosz-Hargita monda. s Adzsem padisahjával egy háborúban vesz részt. sz. Isten a maga kardját. a magyarok . Évezredek múltán Isten (Napisten) Csodaszarvas alakjában vezeti be az őstestvérpárt Meotiszba. a Napisten teremtménye. most aztán egy tehén által jutottak nyomára. De a mennyei hatalmak nem csak a földi valóságban. (L.őshiedelmek szerint . amely ezek szerint szintén az égből és a szkíta-magyaroktól ered. Középkori Krónikák.

ábrázolásai. ez a pléhhangú verébsirály például csaknem bizonyosan a bécsi kamarilla megbízására . amely a történetírás területén folyik. szekfűre. annak jelképi megnyilvánulásai.) eszközeivel készítenék halálra".tárgyunkon kívül esvén . 10. 8. s e jelképiségből nem elválasztható. mi vagyunk a világ egyetlen nemzete. 9.a napistenhit jelképei. Szekfű Gyulára. s ezen áttér vissza a néphit szerint Csaba. óriásmadarak pusztító fölhőjét bocsájtja reájuk. De e fakózagyván csengettyűző akadémiai álkufárról . miként tudjuk. a fehér ló. Csengeri Antal. amely fényoszlopként jelent meg a sötét Bach-korban és a nemzeti lélek ébresztőjének szerepére volt hivatott. akit tudományos pályafutása csúcsaként. ezért teremtették az égi hősöknek az egész égbolton átívelő és a mennyország kapuihoz vezető ösvényt.brutálisan megtámadja Ipolyi Arnold nagyszerű. erőszak és sunyi együttműködés (. éppen úgy napjelkép. a HADAK ÚTJÁT (a Galaxis ágait .) Még a koronázási négy kardvágás is a négy Égtáj Urára utal. Csengeri Antalig és a mai kincstári historikusokig. hamis magyarellenes érvekkel támadta meg Ipolyi művét és azt hatalmi áltekintélyével (és eszközeivel) valósággal lemészárolta: Ipolyi lemondott művének népszerű kiadásáról. népmondák igazolják. a nagy kincstári ellentörténészre. hiedelem. a gömb. a trónszék .. s akit megelőzőleg a németekért hulló gyászkönnyei okán Szabó Dezső külön könyvvel tisztelt meg (EDE MEGEVÉ EBÉDEM / Milyen Szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?). Nap-vonatkozásai okán fehér ló mondánk is ide sorolható. a jogar. mint bármely más vallási tantétel.még holtukban is áthatott ősök visszatérését. s az ősi naphit emléke. kifejtésüktől való eltántorulás volna igazság és történelem elleni bűn. az orvul meggyilkolt Attila fia. Felségjelvényeink is egytől-egyig . Csengeri Antal. amelyben NAGY HIVATALOSUNK efféle magasztalásait olvashatjuk: "a modern valóságot még eléggé meg nem tanult fajt (a magyart) a maszlagolás. legalább annyira való és igaz.. akár a Csodaszarvas. . érdemeiért léptettek elő 1945 után a magyarországi bolsevik kormányzat moszkvai nagykövetévé. Következésképpen mindez ősvallási. Árpád tehát a fehér lóval a Napisten képében veszi vissza az avar birodalom bukása után az ország északi szegélyeire beszivárgott Szvatopluk-féle csapatoktól ősei birtokát. akadémiai gőgjében pöffeszkedve. (Erről részletesebben más tanulmányunkban szólunk. HADÚR ÉS A HAMISÍTÓK SZÁZ ÉVE KOHOLTÁK-E HADÚR FOGALMÁT Mi magyarok azzal büszkélkedhetünk. a ravaszság. kereszténységre áttért görög-szláv seregekkel szemben. késlekedve a honvisszafoglalás művével. geszták. a palást.magát a Galaxist). Az isteni fogantatás révén világrajött s félistennek tekinthető Álmos honvisszafoglaló seregét maga az Isten vezérli. melynek historikusai nem a magyarság elemi érdekeinek védelmében. Turul képében előtte jár a seregnek. oktalan félrehárításuk. 1854-ben közreadott Magyar mythologiáját. mivel pedig ezeket a történelmi hagyományokat krónikák.a korona. s Árpádot is ő vezeti győzelemre a túlerőben levő. s mikor a had kényelmesen letanyázik. de megtagadásában jeleskednek az Árpád-kori legendák és intelmektől az 1848-1849-i szabadságharc cári muszka segédlettel történő leverése után fellépő Hunfalvi-Hunsdörfer Pálig. őstörténelmi hiedelmek szerinti valóság. hogy a létünkért folyó birtokperekben.ugorjunk át egy színpompásabb akadémiai virágra.

Padányi Viktor a következőképpen jellemzi: "Szekfű Gyula . a magyarok hadistenével kapcsolatban enged meg magának.. a példátlanul nagy kuruc-kultusz ellen tenni kellett valamit osztrák részről. hogy betetőzze alelődje "művét" és tudománytákolmányosan elintézze a magyarok istenének dolgát. hogy a bizonyíték nélküli állítás puszta semmi. Szekfű Gyula nem a magyar történettudomány szolgálatában írta a könyvet.. úgy gondolván.. amit száz évvel ezelőtt találtak ki." (Három nemzedék) Figyeljük meg jól: Szekfű itt azt állítja. művének befejező szakaszában próbálta elvégezni azt a munkát. egy füst alatt egyetlen kirántással le akart számolni az egész nemhivatalos. hogy Csengeri nyomán a magyarok ezer éve elrabolt istenét újólag elsumákolja. ámde kettejük párviadalában az író alulmaradt a (hivatalosított) áltudomány reprezentatív képviselőjével szemben: kettejük között nem holmi személyeskedés dúlt. s megértvén.. hanem nemzetközi jelentéktelenség és a diplomáciai amatőrösködés lekicsinyítő vonásait rá akarja erőszakolni tendenciózus forrásalkalmazással II. Valóban így van? Valóban száz évvel ezelőtt találták ki a Hadúr fogalmát? . Hamis tézisei mindmáig megválaszolatlanok. Rákóczi Ferenc fejedelem alakjára.) Szekfű az ellentörténetírás teljes eszköztárával látott munkájához. éppúgy. s a "nagytudományú" szekfűi lélek a magyarok istene kérdésében is egyesült a Csengeriével. s így a tárgy fontossága miatt szólnunk kell erről. A harmincas éveknek ez a felkapott kincstári historikusa brutális támadást intézett korának haladó történetírása ellen. művében nemcsak a magyar haderő alacsonyrendűségét igyekszik kimutathatóan tendenciózus forrásalkalmazással bemutatni a szintén tendenciózusan felkerekített császári haderővel szemben. ezt a megállapítást »A száműzött Rákóczi« megszületésének időpontja mégjobban aláhúzza. ha már lúd. bizonyítékot kotort elő s az ellenérzeteket fölényesen elsöpörte. "Azon persze nem kell csodálkoznunk . első történetírói teljesítménye a Rákóczi makulátlan alakja iránt megnyilvánuló mély nemzeti kegyelet tervszerű és arrogáns megfricskázása volt . hogy a Hadúr fogalma közönséges csinálmány. kikövetkeztetett fogalma szerepel. karrierjét a Habsburg-múlt elszánt védőjeként Bécsben kezdte és Rákosi Mátyásék nagyköveteként Moszkvában végezte .. hogy mindezekben a csinálmányokban Hadúrnak száz évvel ezelőtt kitalált. mi több..Szabó Dezső nem szerette és élesen bírálta Szekfű Gyulát. csak tisztességesnek aligha nevezhető mesterkedés. délibábosnak becézett történetírással: Három nemzedék c.írja Szekfű Gyula -. hanem a tudományon kívül fekvő célból. mint arra. Szekfű Gyula nem kevesebbre vállalkozott.. mint ősmagyar istenség. Minősíthetetlen eljárásának jellemzésére hadd álljon itt az a mindennek. mint annak idején az Ipolyi ellen indított Csengeri-féle támadásban." (Történelmi tanulmányok 255. elvi kérdésekben különböztek össze. legyen kövér. amit Hadúrral. Egyszóval arra vállalkozott..

úgy a magyaroknak azelőtt nem volt istene. Szekfű itt lényegében azt mondja. rásüti. de kényszerítette is őket. puszta kitalálás. Szekfű virtuóz ügyességgel egybekeveri.Nyelvtörténetünk világos választ ad: a Hadúr elnevezést valóban száz évvel ezelőtt a nyelvújítás korában alkották. hogy a magyarok istene fogalma kései csinálmány. nyilatkoztak erről legelső krónikáink is Csáti Demeter énekétől Zrínyin. hogy Pannóniába és Erdélybe visszatérjenek: a kényszerítés nyilvánvaló oka: az ország felszabadítása az avar birodalom széthullása után betelepült bolgárszláv fejedelemségek igájából. ha így van." Isten tehát nemcsupán vezérelte Álmos és Árpád magyarjait. a Hadúr tehát nyelvújítási szó. ha nem is Hadúrnak. ezért írja himnuszunkban: "Őseinket felhozád Kárpát szent bércére. Erdélységben letelepedének. így minősítheti az "ősmagyar istenséget" holmi hóbortos koholmánynak. s tekintve. nem volt hadistenünk s maga Arany. jóllehet . Petőfi s régi nagy íróink. Ez pedig nem más. hogy a fogalom sem létezett eddig. Istentil is kiszirettetének. Kölcsey is tud erről. Balassin. hanem Hadistennek. Aresnak vagy még egyszerűbben Istennek. De vajon azt jelenti-e ez. Hogy ez földre kijüvének. illetve a szó. Kiknek a nagy Isten nagy jóval szerete Ez országba hoza" . történelemhamisítás. hogy magát a szót. a név helyébe a fogalmat csempészi s így kelt hamis. valótlan látszatot. Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. mint körmönfont szemfényvesztés. az elnevezést a nyelvújítás alkotta. "Emlékezzünk meg a magyar népekre.bizonyíthatóan és kétségbevonhatatlanul . a Tárih-i Üngürüsz és középkori krónikáink sora egyaránt.már régesrégen létezett s ősidők óta kiirthatatlanul áthatja közgondolkodásunkat.írja Farkas András 1538-ban." . historikusaink és középkori krónikásaink is mind e "csinálmányok" hatása alá szédültek. Berzsenyin át legújabb nagyjainkig. Marsnak. hogy magát Hadúr fogalmát is ekkor találták ki? Mert ha igen. valóságos történelemhamisítás. azonosítja a fogalmat az elnevezéssel. Csáti Demeter pedig így énekel: "Scythiából kiindulának. Tanúsítja ezt ősgesztánk. a Magyarok Istenének nevezték.

Ezért mondták a régiek: boldog a nép.mint már mondottuk . utat az ingoványban. "Olyan nagy és szépmúltú. Nem. Nimródtól (láthatjuk még ma is az Orion csillagképben). szumérok. a Napisten. kínaiak. akik szerint a magyar "nem jött-ment. az égi Napisten. bizodalmat és bátorságot. efféle módszerek már nem vezethetnék őt ma célhoz. vulkánhamuárral sötétségbe döntött. De . nem. másoktól kölcsönöztek. eleink hite szerint az élő egyetlen Isten. hanem ősi nyelven beszél dicsőséges történelem. aki azt hinné. ki ellen dühödött meg? Azok ellen. hajdanvolt régi nagynépek valahányan csak voltak. reménye. héberek. Életet ad. Ezért oltalmaznunk kell a Magyarok Istenét." (Szekfű-idézeteink kiragadottak. babiloniaiak.nem minden népnek adatott meg. hogy egyik-másik népre ráerőszakolták idegen népek istenét. Ennek tagadása vaskos történelmietlenség és áltudományosság. az őskori emberiség egyetlen és legfőbb ura. mind részesültek ebben a kegyelemben. Nagyot tévedne. görögök. azok is. A később alakult népeknek már nem volt saját istene. hódító akarat révén némelykor az is megesett. sorsát sem látja. sokszor falbontással lát istenadta munkájához. hogy a magyar nép . vízözönnel elárasztott. Mert mérhetetlen kincs az Isten. vajon mi. még olyképpen is. a jégkorszakok árjával. akik "egész kis hun-magyar-indiai őstörténetet . azok ellen. azaz Hadúr népe. Ősnépek. isteni erőként tisztelt nap. az olyan. Turánisták. mikor még egy közönséges betörő is derekas nekikészüléssel. ebből fakad az őshiedelem. egyiptomiak. magyarok. legalábbis hun-rokonokat". Kell az Isten.vagyis maga Hadúr. a Napisten. s nemcsak a világra tekintő. Horgadó haraggal vetette rá magát Hadúrra. mekkora. hogy a maga istenét elrabolták. Góg és Magógtól kezdve ősidők szkíta-magyar királyai az ő képében uralkodtak. mayák. akik szerint a magyar "büszke lehet eredetére". rómaiak. egyszerűen felnyalábolta.Ki hozá fel Őseinket? Ki vezérelte Álmos és Árpád turulzászlós hadait? Maga az Élőisten. hogy Istene legyen. bizonytalan eredetű néptöredék. amiért élni érdemes. Hunortól és Magortól. mintha szemevilágát ragadnák el. de betűszerintiek!) Felkerülnek e bűnös. saját nemzeti istene. szkíta-hun-magyaristák -bemondhatjátok a csődöt! Bevágja orrotok előtt a kaput Szekfű. japánok. Célt is.lelket. Kérdés. Szekfű Gyula horgos agyába horgot vetett e gondolat. de a befelénéző szemét is: már önmagát. erőt ad. s hóna alá kapta az úristent. támpontot a küzdelemben. Hadúr! Nagy kincstári historikusunk. a honvisszafoglaló magyar hadakat vezérlő Hadisten. az Ég Tündöklő Királya. földrázó világkataklizmáktól sújtott ősemberiség egyetlen reménye. hinduk. ahol volt. a megszemélyesített. elhatározván. Érdemes kissé szemügyre venni. hazaszeretetről és művelt lelkű emberszeretetről". szuméristák. így hát onnan vettek istent maguknak. akik "mindegyre új magyar népeket fedeznek fel.Isten népe. akár sírrabló a bepólyált fáraó múmiáját. korcs fantazmagóriagyártók szekfűi listájára továbbá mindazok is. aztékok. De nem minden népek részesültek ebben az áldásban. mintha naptalanná fosztották volna. germánok. S a történelemben munkáló vad. hogy állunk ebben? Hadúr. Nemis tudjuk. nemzetet. leszámol vele. Akinek Istenét elrabolják. kinek Istene van. hogy hozzá alig lehet hasonlítani más népet. Ha nem is életet . Hadúr. szkíták. a Hadisten. hogy a legnevezetesebbeket soroljuk fel.

Hadúr! Hadúrral van tehát a baj.vagy kitudjamiféle-tövű nagy ellentörténész fekete kőpenybe bújt. Rémképzet volt ez. hogy mindezen csinálmányokban HADÚRNAK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT KITALÁLT. . akik "a kismagyar szemlélet" megszállottjaiként "történetünket mintegy caucheemarban. Harmadszor pedig: mert egy ilyen agyonajnározott rangcicomás katedratudós a józan ész törvényei szerint aligha kockáztathatja meg az istenrablás sátáni merényletét tudományos alap híján. álkulcsot. Felborzolódásunkat tehát megfontolatlannak kellett ítélnünk. hagymázas rémkép. semmi más. mint aki lopott veszett rókát dugna a köpenye alá.nálunk megszűnik. a rabló úgy járna vele. Lajost "meggyilkoltatják" . hiszen a legelemibb emberi tisztesség követelménye. s természetesen azok is. átláthatatlan hazugságréteg alá gyömködte úgy.. Először is: mert a Magyarok Istenét már régesrég elrabolták. mint ősmagyar istenség. elrabolta és föld alá.találtak ki" (Nesze neked.akárcsak a többi. hogy Szekfű Gyula. másokat agyba-főbe sújtó állításánál .. illetve sohasem érvényesült. nemzetfojtogató-pusztító titkos háttértényezők: a történelem ősi kétarcúsága . víz alá rejtette. II. a szekfű-. Vagy netán mégsem? Lehet. Szekfű a bizonyításról . feketeköpenyes sherlockholmesi figurája. a többi ehhez képest csupán mellékes semmiség." Hadúr. Tonuzobát. szó szerint nem mondja ki: nálunk nem működtek titkos háttérerők. Vazult. a titkos erők történelmünkben nem jutottak szerephez. akik szerint némelyik uralkodónkat orgyilkosság segítette át a másvilágra: Szekfű szerint. Mátyást. A szemünkre ereszkedő szekfűi véres ködön át ismét megjelent előttünk az istenrabló historikus harisnyaálarcos. tévképzet. véres ködön szemlélik. ez a főbaj. hogy kincstárnok ne rámolja ki a kincstárt.eltévelyült fantaszták.valahogy itt is megfeledkezett. hogy többé senkise férhessen hozzá. melynek őrzésével megbízatott. Habár őshiedelmek szerint a Napot is. Úgy rémlett nekünk e sorok olvastán. természetesen füstös agyrém. a Holdat is elrabolták.a nyilvános és a titkos . Kőrösi Csoma Sándor!). Másodszor: mert Istent nem lehet elrabolni. mikor a történelmi toronyóra éjfelet vert. akik Szent Imre herceget. Dehát hol a bizonyítékok? Gyula bizonyítékai? Rögvest be kellett látnunk. feszítővasat ragadva behatolt a legszentebb nemzeti hagyományok őrzetlen kincstárába és elorozta onnan minden magyarok féltetlenül is legféltettebb kincsét. hogy mégsem? De bizony az. rózsa. a Magyarok Istenét. három helyen kiharapott fekete női harisnyát húzott az ábrázatára és éjidőn." E dühöngésszerű s teljesen bizonyításnélküli állításhalmazat a következőben csúcsosodik ki s annak mintegy előkészüléséül tekinthető! "Azon persze nem kell csodálkozni. noha ezt így nyíltan. KIKÖVETKEZTETETT FOGALMA szerepel.

ez egy külön kérdés. bástyát is. Mindent eltagadni. hogy a legcsekélyebb bizonyságát is felmutatná? Vessük félre sok évszázados krónikáink minden igazságát ezért? S krónikáinkkal suhantsuk a sutba a történelmi tényeket? Higgyünk a bűvészeknek? A "szavak pálinkásainak" (Krúdy Gyula). ha levágsz egy szeletet belőle. Tornyot.. mint fábaszorult féreg. Szépen hozzá toldani-foldani a magukét. jóllehet tudván tudjuk: a Magyarok Istenének léte a magyar lelkekből kiirthatatlan. elrabolták nemzeti kincseink jelentős. a kincstári szaktalanokról. Elmarták szülőföldjeink nagy részét. elrabolhatják: maga ez a gondolat úgy veri kupán az embert. kirabolták országunkat (ki tudja hányszor?) és még istenünk is elrablás alatt volna? . Elrabolták s rabolják.török és finnugró törzsekból alakult s IX-X.állandó rablatás alatt élünk? s gyakorta azok rabolnak meg. Tegyük fel.gagyogja a nagy tudós .Bevalljuk. tagadhatatlan élő élmény. bizonyíték oda . akár a kőbakó. nem a felét. háromnegyedét. hadistenének. a többi belebüdösödik. Vessük félre talán nemzeti hagyománykincseinket őrző igazmondó krónikáinkat és higgyünk Szekfűnek. nem volt Istenünk .A magyarság . a hazugság alá. a pártszakokról. de népes táboráról. hisz fél évszázadon úgy éltünk. jövendő bukásának bizonyságaként mondjuk még ma is: Él még a Magyarok Istene! . él bennünk és élni fog. krónikáink nem mondanak igazat és Szekfű talán. tegyük fel . tatár. s régi szólásainkban is az igazság és az igazságtevés isteneként lép elénk. mert addig se nyelvük. Aládörgölik. de ezeréves irtás és üldözés dacára még ma is eleven: él a Magyarok Istene. de mégha nem volt volna is. aki olyan érdemdúsan végezte tudományosnak mondott tevékenységét. Elkezelés. mindent megrágalmazni. elrabolták évszázadokra . elrabolták nemzeti tudatunkat. negyedét. mert az igazság olyan szalámi. magyarok. ki kell már öklendezni magunkból a belénkfojtott igazságot. a vele gyönyörű összhangban fuvolázó szakszecskavágókról. történelmi valóság. se nemzetiségük nem volt: a magyar nyelv ekkortájt gömbölyödött nyelvvé török. hogy a bolsevik népinkvizítorok moszkvai nagykövetté emelték? Higgyünk neki puszta szóra. akiket védelmünkül fejünk fölé emeltünk és köröskörül csupa üvöltő hengér. magyarok? Valójában itt nemcsupán Szekfű Gyuláról van szó.. micsoda kandiság csak feltételezni is. népünk milliós tömegeit. akiket a rablás ellen őrszemül állítottunk? bitóinkká azok válnak. büdös a világ. mert hát miféle szerencsétlen nép vagyunk mi. hitünket. bizonyíték ide. jóllakhatatlan rabló. Kéz a kéz alá. kincses ősi városainkat tucat-meg tucatszámra. maga az Isten vezette. Álmos és Árpád hadait középkori krónikáink szerint. kéz a kézbe. Volt-e hát istenünk. pusztán mert ő mondja.igazat mond. hogy elrabolják még az istenünket is? Volt Istenünk.függetlenségünket. míg magyar él: védőpajzsunk ma is. s ha rabol és dőzsöl a gaz. sőt szorultabban.. hogy istenünket elrabolják. azaz Hadúrnak a korai ősi létezését. Sereget pedig nyilvánvalóan csak a Hadisten vezethet. merő vakbizalomból? Anélkül. Krónikáink tehát félreérthetetlenül kimondják a magyarok istenének. századi eleink magyarrá mángorlódtak. ki kell már mondani ezt: ki kell mondani mindent. mint láttuk. hogy minél mutatósabb legyen.kissé elszontyolodtunk. büdös van. .. önbecsülésünket. a "hibbantóknak" (Németh László)? Tagadjuk meg a Magyarok Istenét? Vessük félre Hadúrt?. Kéz kezelés. szláv és (magától értetődően) finnugró (újabban: ujgur) nyelvekből átvett jövevény-növevény szavak összekapirgált álszavaiból. negyvenötévi büdösségtől senyvednek falak és szavak.

mert Bábel Tornya határkő.PORBADŐLT ISTENSZOBROK Akadtak magyar őstörténetkutatók. áldott. Polinéziát és Melanéziát. hogy újabb és újabb területekre terjesszék ki vizsgálódásaikat. nyugat-európai. aranykorral. De nem volt elég Európa. kromlechek . nem büntető Isten. nyájszolgaszellemet. a Napisten. Ausztrália őslakóit. ősvilágkataklizmák vulkánrétegei alatt. Ki kell mondanunk az emberiség történetének legtisztaságosabb. a gondolat. Madagaszkártól a Kongóig. mindmáig elködösített. jótevő Isten. Afrika. Kelet-Európa és az Eurázsiai tundraövezetek. melynek igaz és tudományos hitelességgel. ezért buknia kellett a már csupán ősmondáinkból ismert boldog időkkel. birkavédtelenséget. India. a szélrózsa minden irányába. egyiptomi és dél-amerikai piramisok. legmagasztosabb őshite a Napisten-hit volt s az emberi szabadság legteljesebb hitvallása: a régiek hite szerint. jégkorszakok dermesztő fuvallatán áttörő aranyzománcú őshit. ma is igazolható lényege a legegyszerűbb módon abban foglalható össze: a Nap a földi élet forrása. annak részeseivé. napistentörmelékek nyomában tovább-tovább végeérhetetlenül cikázva térben és időben a vízözöntől.ez az emberiség legnagyobb. a földi élet megtermékenyítője. az ősemberiség zúzódott darabokra s futott szét vak riadalomban a földkerekség minden tájára. bűnteleneken bosszúálló. Kis-Ázsia után át kellett vonulniok Afrikába és bejárniok Egyiptomtól a Fokföldig. Napisten-tiszteleti nyomok. a földi véres valóságküzdelmektől mesterségesen elvonatkoztatott istenre: absztrakt vallások misztikus ködbe vont istenei léptek az emberi tudat ködösülő színterére. rettegést keltő. négy jégkorszak didergető ködvilágán átcsillámló aranysávok. indiai stupák. Mezopotámia. az egyetemes emberiség egyetemes vallása. A hatalommá (elnyomóhatalommá) fajult uralom lényege: a kevesek uralma a sokaság fölött. birkaszolgalelkűséget. a szabad hit. minden jó. hirdetői pedig a leigázott gondolat és emberi szabadság. "az ember büszke legénye" (Ady) letöretett. S mintha holmi ismeretlen. legszentebb. éltetője és bearanyozója. megtestesítőjévé vált. a lélek pásztoraivá s egyben a birtok-.és hatalomkisajátításon alapuló apajogú társadalom hatalmi struktúrájához igazodva. vízözönelőtti idők mágushitének kőszoboremlékei. feltáratlan drámája. tufával elborított tájain járnának titokzatos ősnyomok feldúlt bábeli tornyai. be kellett vonniok vizsgálataikba Dél. Kína. szolgai önalávetést. A szabad régi magyarok ugyanis a világ népei közül tán legtovább őrizték meg a maga töretlen tisztaságában a Napisten-hitet. de általuk szilánkokra szakadt. az intézményesült vallások hatalmi testületekké. . bűnteleneket büntető. tehát minden áldás. hatalmi szervezetekké váltak. mivel vizsgálódásaik során mindújra arra kényszerültek. rettegéssel ostorozó és rettentő csapásokkal az ezer bajjal küzdő emberiséget sújtó.és ÉszakAmerikát. áldozóhelyek. s magaslati tűzoltárok között. britanniai stonehenge-ek. aranyágak napjainkig ható rejtett erekben: Bábel megfejtetlen titka. minden öröm forrása.ezáltal az emberi szabadságnak is hordozójává. így aztán nem felelt meg a hatalomcentrikus társadalom hatalmi igényeinek. gigantikus világkataklizma vulkáni hamuval. a régi és új emberiség határköve. Japán. istenfélelmet követelő. félelmet. ezer új mesterséges vallásra. Ázsia. dolmenek. piramisai között: kínai pagodák. akik égész életüket a Napisten-hit földrajzi elterjedettségének kiderítésére fordították. Mindezt a titkos erők által titkosan eltiport régi magyarokra és hitére szórt fekete rágalmakkal kapcsolatban kellett elmondanunk. haszonélvezőivé. Sosem értek célba. egetostromló és legyőzötten porbahulló erőivel. a Napisten tűzáldozati helyei Indiától a Húsvét-szigetekig és a Tűzföldig: tűzből lettünk és tűzzé leszünk.és kőkortól a középkorig és vissza. az arany. nő. kisebbségé a többség felett . a paradicsomi korral egyetemben. Aranyisten-szilánkok. emberi önalázkodást. széttöredezett az anya jogú társadalom és az egyetemes emberiség őshite is ezer istendarabra.a megalit-kor bámulatos építményei között szent áldozati helyek. mivel az ÉGOSTROMLÓ TORONY tövéből régi vagy új istenek elleni szédületes harcából nemcsupán a nyelvzavarodás szétkergette ősnép. Mivel pedig a Nap ősi szólás és ősi hit szerint MINDENKIRE EGYFORMÁN SÜT S MINDEN HALANDÓ LÉNYRE EGYFORMÁN TERJESZTI KI ÁLDÁSAIT .

atyái voltak. ennek az istennek hódoltak. hogy az emberiség a szkíta népek révén és kezdeményezésére megkezdhesse a nagyobb jólétet biztosító földművelést.) Vajon miért kellett hát erre a szent. akik nem népeik tyrannusaiként. MIFÉLE MAGATARTÁS AZ. gyengéket gyámolító. ezt a hitet vallották s ezért volt minden egyes magyar a nagyobbtól a karonülő csecsemőig a NAP GYERMEKE. de óvták népeik szabadságát. V. aki jótéteményeivel árasztja el a földi világot. AMELY MÁSOK BECSMÉRLÉSÉVEL AKARJA MAGÁT EMELNI ÉS IGAZOLNI? TIZEDIK SZÁZADI TÁMADÓ KÜLHÁBORÚINK MIBENLÉTE ÉS REJTÉLYES HÁTTÉRTÉNYEZŐI Külföldi hadjáratok (900-970) . de felséges égi képmásuk módjára áldást osztón uralkodtak s nem rabolták el.) feljegyezte ősi szkíta mondai hagyomány szerint a föld-művelés első aranyszerszámai is A NAPISTEN jóvoltából és az Ő ajándékaként kerültek a földre. e. áldástosztó Isten. Eleink. kötetünkben. hogy a régi magyarok nem ismertek semmiféle uralmat: Napkirályaink csupán népeik karizmatikus vezetői. tiszta őshitre és népre minden rágalomszennyet ráhordani s ugyanakkor sátáni céltudatossággal az őshit minden nyomának eltüntetésére törekedni? MIFÉLE SZÁNDÉK. a szabad magyarok. lelki szabadságot. a magyarszkíta őskirályok pedig a Napisten földi képmásai. Ezért írják az ókori szerzők. A Herodotosz (i. Pártfogó Égi Atya.hanem szerető. (Részletesebb feldolgozását lásd az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGITÁRA c. beleértve a személyi szabadságot. közszabadságot is. sz.

hadszíntér. érthetetlen és felfoghatatlan haditetteket hajtott végre.szinte hihetetlen. . SZÉGYENNÉ GYALÁZOTT DICSŐSÉG Árpád honvisszafoglaló vezér és utódai vezetésével a 896-tól 972-ig tartó háromnegyed évszázad során a magyarság . magyar hadak hadszíntere Korszakbélyegek A 896-ig terjedő történelmi korszak gondolkodásra képtelen magyarellenes és tudományellenes hivatalos áltudósai rásütötték a bélyeget: Kalandozások kora Kalandozó hadjáratok kora Rablóhad járatok kora Vezérek kora Fejedelmek kora Sem kalandozások kora Sem rablóhad járatok kora Sem vezérek kora Sem fejedelmek kora BŰNNÉ BÉLYEGZETT ERÉNY.HATALMI ÁLLAPOT Magyar támadások sora Magyar katonai túlsúly Európában Európa defenzívában Rettegés a magyarok katonai csapásaitól Európa a magyar támadások kereszttüzében Európa .mai szemmel nézve .

Alig fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás.) rajtaütnek a germán seregen és dühödt harcban szétverik. Ettől az időtől jószerivel évről-évre megismétlődnek.még a pozsonyi csata évében visszavágott a Nyugatnak s páni félelmet keltő lovashadaival betört a nyugati tartományokba és mintegy viszonzásul . minden áldozatra készen. Vereckénél és Délkelet-Magyarország (Erdély) szorosain átkelve. Idő és hely hiányában a közel háromnegyed évszázadon át tartó támadó jellegű (offenzív) magyar külháborúk tüzetes ismertetése helyett (ez külön monográfiát igényelne) itt csupán futólagos utalásokra szorítkozunk. 4.a magyarok tönkre-verték a támadó hadsereget. hogy a nyugat éberen és ellenségesen figyelte a kárpátmedencei fejleményeket. Gyula (nevű magyar kollaboránsok) uralta mesterséges fejedelemségeit. kiverte a Kárpátmedencei őshazából az Avar birodalom széthullása utáni hatalmi vákuumban betelepülő és a bizánci birodalom erejére támaszkodó bolgár-szláv megszálló csapatokat.911: 911: 913: 917: 918: 919 . valósággal állandósulnak a Nyugat elleni magyar katonai csapások. elsöpörve az idegenuralmi Mén Marót.Röviden összefoglalva: 1. felszabadítva a Kárpát-medencei ősi szkíta-magyar népet az idegen elnyomás alól. a magyarok (910. 2. A magyar katonai egységek a Rajnáig hatolnak és Gyermek Lajost adófizetésre kényszerítik. Apulia és Toulouse ellen . hogy érzékeltessük a magyar haditetteknek ezt az Európa történetében egyedülálló sorozatát: 909 .924: 921 . Az irtózatos küzdelmeket kiállt és az ezek folytán roppant vérveszteségeket elszenvedett magyarság rejtélyes módon és megmagyarázatlanul . 910-ben. megsemmisítik.924: támadó magyar katonai egységek a Rajna vidékén magyar lovashadak Fuldánál ütközet Öttingennél magyar lovassereg Metznél magyar hadak a bremeni tengernél magyar lovasrohamok a szász hercegségek ellen támadás Lombardia. 3. szétverte a bolgárszláv hatalmi kreációk segítségére jött hatalmas létszámú görög (keletrómai)bolgárszláv katonai egységeket. valamint a Kárpátok északi peremére frank háborús nyomással létesített s ugyancsak magyar kollaboránsok (Laborc és Zobor) vezette frankoszláv műfejedelemségeit. június 12. mikor Augsburgnál újabb nyugati támadási előkészületek folynak. 5.feldúlta a szász hercegségeket. hogy azt megsemmisítse. Galád. bajor vezetéssel már megindultak nyugatról a nemzetközi fegyveres hadak a még alighogy helyreállított közép-európai magyar hatalom szétzúzására annak jeléül. A három napon át tartó pozsonyi csatában .amelyben maga Árpád is elesett .

Lombardia. . Konstantinápoly (Mindezen hadjáratok során természetesen számos ütközetre került sor) 6. vereség és visszavágás Bajorország. Gallia. 9 évi béke Madarász Henrikkel támadás Konstantinápoly ellen magyar hadak az Atlanti óceánnál.970: Bulgária.Magyar seregek Olaszországban 926 tavasza: Szent Gallen és Champagne megrohanása 933: 934: 937: 942. Szászföld. Lombardia Otranto Konstantinápoly Toulouse augsburgi ütközet. Itália lerohanása 958 . E páratlan küzdelemsorozat tudományos szempontból mindmáig feltáratlan. Thűringia Lotárföld. 946: 943: 951: 955: ütközet Merseburgnál. Alemannia.

10. amely tűrné. ami emitt sikernek. történik. az a másiknál szomorúság és gyötrelem. MIKÉNT ÉRTÉKELI A HIVATALOS VONAL A TIZEDIK ÉVSZÁZADI MAGYAR KATONAI OFFENZÍVÁT Diadalmas háborúk sorát vívta háromnegyed évszázadon át a magyarság egy egész földrész ellen. s zömében. s az egészre ráaggatták a "kalandozások".) 9. 8. még senki sem méltatta tárgyilagosan. A hajdani magyar életerő. körülményeinek és összefüggésrendszereinek. Mivé lett írástudóink tollán a hajdani dicsőség? Akinek jók az idegei. hogy saját hivatalosaink kenik múltunkra a sarat s történetünknek e dicső szakaszát is becsmérlő szavakkal illetik? Még kimagasló sikereinket is a rovásunkra fordítják.mint őstörténetünk és régibb történetünk minden kérdésében . katonai sikereinek ez a tündöklő korszaka? . a tényeknek megfelelően.és panaszkitörése érthető. A történelmi eszmélet. eredeti tartalmából. jelentőségét. Nálunk azonban a szó szoros értelmében mindezt elsikkasztották. azt minden lehetséges módon lekicsinyelték. háttérokait és körülményeit.dicsőségünk is szégyenünkké. hogy ősei emlékezetét ezen a területen is beszennyezzék s hajdani hőstetteiből gúnyt űzve. De mi okolja meg. olyan jelenség.és emlékezetrontó. üsse fel történelemkönyveinket s tekintse meg. még dicső tetteit is lejáratására használják fel? És itt nem az érintett nyugati népek írástudóira gondolunk. a magyarság duzzadó életerejének. s nincs a világnak olyan történetírása. amelynek igazi mivoltát. az a másiknak vereség. Bámulatos és jószerivel hihetetlennek tetsző volt a magyarság katonai fölénye. Nincs a világnak egyetlen nemzete. óriási többségében sikeres offenzív hadműveleteknek ezt a sorozatát felmutathatná. lerágalmazták. ezer év gyászmezőin át. agyonhallgatták és agyonhallgatják. kicsúfolták. hovatovább már-már holmi szégyenletes eseménysorozatnak tüntetik fel. amely hasonló esetben ne tárná büszkén saját népe és a nagyvilág elé őseinek dicsőséges haditetteit. amely ne volna büszke a magyarság tizedik évszázadi haditetteire? Egyetlen nép. hiszen nyilvánvaló. Ehelyett ködösítő rágalmak és félremagyarázások borították el múltunknak ezt a területét is. Van-e vajon a világon egyetlen olyan nép. vitézség és hadművészet e ragyogó megnyilvánulásait kiforgatták valóságos. s még magát a kort. Ez a körülmény érthetővé teszi. megbélyegző jelzőkkel rakták tele. hogy . s a szenvedő fél fájdalom. nemzeti múltunk e legdicsőségesebb idő-szakát is "kalandozások korának" nevezték el. a nemzeti öntudatot aláásó tévképzetek hírverése egész történetírásunk részéről olyan erővel folyt és folyik.úgy itt is elmaradt a tudományos vizsgálat a tizedik évszázadi támadó magyar külháborúk eseményeinek. hogy sikerült bevinni a magyar (és az európai) köztudatba a "kalandozások" és "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" romboló tévképzeteit. "kalandozó hadjáratok". "rabló és zsákmányszerző hadjáratok" címkéit.7. amely a támadó külháborúknak ezt a példátlan sorát. örömnek minősül. mivé silányodott tollukon. kiváltó okainak és háttértényezőinek feltárására. ami az egyik félnek diadal.mesterséges manipulációk folytán . erényeink is bűnökké. Ennél is rosszabb történt. (Így válik .

kalandozás. Röstelkedhetünk holtig miattuk. hogy kalandozások. ahogy a kés szeli át a vajat? Győzelmet győzelemre halmoztak? Senki sem mérkőzhetett velük? Hallgassuk meg őket! Rablani. Közszólássá gyúrták. tudomány tornyából tudatlanságot. kalandkereső kóborló kószák.kalandozások voltak . zsákmányolni jártak. kalandozás? . hogy . Mi az.zsákmány. Szoknyavadász és széllelbélelt szélhámos nőcsábász és nőbolond könnyen adhatja s adja kalandorságra fejét futva kandúrkobakkal könnyű kalandok után. illemkönyvek légypöttyös füzeteiből álszellemi szökevényként szökött be ez a fogalom kincstári történetírásunkba s merevült történelmi dogmává.rablóhadjáratok . ámde egy nemzet háromnegyed évszázadon át tartó katonai tevékenységére miként lehet rákenni azt a címkét? Háromnegyed évszázad diadalmas hadivállalkozásait micsoda agyflúgos ésszel lehet a szoknyapecérség szavával jellemezni.a társadalom megélhetését idegen gazdag országokból szabad rablás útján megszerző hadivállalkozások Meglehetősen sötét az ilymódon kialakított kép. Mi szóljunk a torzítókról.. dúlni. "Kalandozások" Hivatalos vélekedések szerint a régi magyarok az árpádi bejövetelt követően kalandozó hadjáratokra adták fejüket és több mint háromnegyed évszázadon át kalandoztak ide-oda. kóborolni. Kalandozó kalandorok. Hallgassunk. S kérdezzük tisztelettel: hogy áll össze hadászat s kalandorság? szervezett (reguláris) hadsereg és rablás. kalandvágy. bírósági perek rovataiból.Diadalmas külháborúk sorát vezették őseink az európai országok ellen? Katonai egységeink úgy hatoltak át közeli és távoli országokon. kaland. kalandorság. Röstelkedés oka bűneink bizonysága. Németh László "hibbantókról" beszélt.. Bevitték a magyar köztudatba. bűnügyi krónikák. torz tudást terjesztőkről. nemzettudatrontókról. meg se mukkanjunk. tudatlanítókról. Sötétebbre vajon festhető-e még? Hisz itt nem csupán akkori külháborúink vannak vastagon feketére festve. fosztogatni. szerelmi históriák. tudománytalanítókról. úgy hogy a 896-tól 972-ig tartó időszakot a "kalandozások koraként" korhatárolták.és rabszolgaszerző portyák . közfogalommá. rablóhad járat? 1. Hintsünk hamut fejünkre. de az egész korabeli magyar társadalom. Kaland. Ráfogták: kalandozások. miféle kábaságok között kalandozó elmével? miként süthető rájuk.

rabszolgaszerző portyák Rablóhad járatok? Mérhetetlen élet. állatok. egy évezreden át? váltakozó szkíta népek sorával? az elvérzésig? véráztatta. szerkezetek roppant szervezett tömege: kalandozás ösztöne ezt miképpen vezethetné? Az a hadsereg.és véráldozattal? Semmilyen áldozattól nem visszariadva? Háromnegyed évszázadon át. Hadsereg nem kalandozhat. zsákmányszerző. pusztulásba rohanna. amely így indulna el. a vér és halál micsodás kalandjai? Miféle szemlélet tört be itt ellentörténelemírásunk lapjaira? miféle szellem urhódott el kincstári történetszemléletünk tapintóidegein? A hadsereg: emberek. fejetlenül indulna el. rabolni? . viharos évezredeket átható mindent fölülmúló vágy: kalandozni.Kalandokat kergetett kalandra kábult kobakkal? Kalandorság bűnébe estek? Honnan került históriánkba ez a szó? A hivatalos dilettantizmus micsoda régióiból? Kalandozhat-e egy hadsereg? ("kalandorok kíméljenek!") Hadseregek sorsát vezetheti-e a kaland vágya? Hadseregeket egy évszázadon át? Hadseregeket egy évezreden át? S miféle kalandok eshetnek meg a kalandozó hadsereggel. "Rablóhadjáratok" Azt mondják: rablóhadjáratok voltak. kalandozó hadjárat: dilettáns képtelenség.

nem kell! nem kell semmi: csak zsákmányolni. zsákmányoltak. megérte? mind semmi a kaland.száz. ez a két fogalom: zsákmányolás és rablás valójában egymásnak csak szinonímája. hogy rablóhadjáratok voltak. Ki hiszi. úgy a magyar seregek felett kimondhatatlanul is ott lebeg a megbélyegző ítélet: rablósereg. Hadak. zsiványnak. miért fogták rájuk? Miért épp rablónak. rabolni! csak az arany kell. S az is: hogy a rablás megbélyegzőbb. gyermekek éneke? . Világos.nem kell! békés szántóvetés. rablóhorda.és rablásvágyhoz mérten? megérte? nem kell a békés nyugalmú otthoni élet a reggel gyémántbékéje? .meg százezrek élete megérte? százezrek halála idegen harctereken? megérte? saját népeik sírba hanyatlása.nem kell! otthonok fehér füstje. Bebizonyította már ezt (ál)tudományos módszerrel (ál)tudományosan is valaki? Ha nem: miért hangoztatják? kik hangoztatják? Mondva mondják . csak az arany. . vacsoraillata? . idegen területekre betörő hadak mikor nem zsákmányolnak? Ez jóformán együttjárója a háborúskodásnak. dúlónak? Ha viszont a hadjárata rablást szolgálta. ha rásütik. hiheti ezt? egyáltalán mi az: rablóhadjáratok? Miért nem nevezünk rablóháborúnak minden háborút? miért csak eleink küzdelmeire sütik rá ezt a bélyeget? S ki akart rabolni? A vezérek? a közkatonák? Vagy együtt mind a kettő? Bizonyos ez? S ha nem.ismétlik azt is: zsákmányolni mentek.

A legnagyobb zsákmányt ez hozta volna. egyedül zsákmány. biztosabb módját is találhatják ennek: leutánozzák Nagy Károly példáját. Lehetséges-e. Miért nem ezt az utat. pusztultak s hadműveleteik végrehajtásában kényszerűen elmentek az emberi erőfeszítések határáig. expanziós hadserege? Azok szent ostyát vittek. az államnak is szükségszerűen rablóvá kellene válnia. a rosszhiszeműség. zsákmány. sok zsákmányt aránytalanul kisebb kockázattal. várait letarolják. rablóállammá. úgy a hadsereg legfőbb gazdájának.mert meg akarjuk bélyegezni őket. hét évtizedes. Tény és való. ne vezesse más. Mindezt hitvány tárgyakért. lakóit kardélre hányják. Mikor ér már véget a szellemi rablóháború? MIRŐL VOLT SZÓ TULAJDONKÉPPEN A magyarok e hatalmas arányú. prédálás eszükbe sem jutott? Mások nem szereztek zsákmányt? Mások nem fosztogattak? . hogy helységeit elpusztítják. minden hódítók útját választották. minden területrabló példáját: körülkerítik. rablás. Vagyis: tendenciózusan ítélnek. s így sohasem térhettek meg teljes létszámban. s tetten érhető ebben a megbélyegző szándék. mérhetetlen Nagy Károly-i zsákmányt (és Nagy Károly-i "dicsőséget'). támadó seregek itt is. s így mélységesen társadalomellenes. Azért minősítik rablóhadjáratnak ezeket a tudományosan mindmáig nem elemzett hadműveleteket . minden hódító. zsákmány. osztogatták a szent könyvet és kenetet? kenyeret és bort? liliomot és gyertyát? s fosztogatás. illetve a tizedik évszázadi magyar állam merőben más jellegű volt. vagyis: ellentétbe kerül önmagával és önmagát semmisíti meg. egy állam haderejének kizárólagosan rablás a célja. amilyenek a "vezérek korában" zajlottak.Valamilyen ellenséges érzület lopakodik. a szerzés vágya? Ki hiszi ezt? Ki hiheti? Miért mond ellent a rablóhadjárat a hadseregnek? Ha egy ország. harácsolás vak ösztöne. ellenségekként ítélik meg őket. amelynek ez az egyetlen törvénye. anyagiakért vállalták csupán? Ki hinné. erőpazarlással és saját-élet pazarlással. elfoglalják a szomszédos területeket és módszeres alapossággal. A magyar haderő. hogy olyan gigantikus hadivállalkozásokat. pusztultak szakadatlanul. tényei tanúsítják. de úgy. Fosztogattak. egész Európára kiterjedő offenzív hadicselekményeik során szüntelenül véreztek. lappang itt. ha már zsákmány kellett. mint a zsákmányolás. ki hihetné el ezt? Zsákmányért? Ha zsákmány kell. római-germán alapossággal kifosztják azt. A seregek tagjai valamennyien kockára tették életüket és pusztultak. hiszen a kirajzó. De hát a többiek? A világtörténelem többi hadivállalkozása. amott is ellenállásba ütköztek.

helyénvalónak ítélve. Nagy Károly a modern népirtás lángeszű előfutára.és rabol is . Halálhörgés. s a világtörténelem talán legnagyobb arányú rablása. A titkos erők győzelmét. amely csaknem egy századra véres káoszba szédült. Némely területeken az emberi kultúra századokkal döccent vissza. Nagyon megérte Nagy Károlynak! Európának is. hogy rablóhadjáratokat indítsanak. Micsoda ostobaság. szolgaszellem és rosszindulat kell ahhoz. emberelőtti pusztasággá. A szkíta népeknek nem kellett volna ahhoz a Kárpát-medencébe telepedniök.bárhol is . Nagy Károly nagyságát. amit valaha is elkövettek egy ország. asszonyok példátlan hidegvérrel véghezvitt lemészárlását. De még ennek a hadjáratnak sem a könyörtelen rablás volta célja. a nagy Nagy Károly előtt lehasalni illendő. és minden egyéb hasonló rémtettről megfeledkezve. a nemzetközi árulást. Az emberiség érdekében? Úgy bizony! A népirtó gőzhenger! A példás alapossággal megszervezett népirtás. Hát igen.ahol erre megvannak a lehetőségei. a római birodalom megtorló légiói sem pusztítottak. aranyát: mindent elvittek. Világosan kell látnunk: a harácsolás. hanem a védtelen tömegek. aggok. a kalandozó rabló ösztön semmiképpen sem függhet össze a szkíta népek Kárpát-medencei visszaáramlásaival: aki rabolni akar. zsenialitását ki vitatná? Ő szervezte meg mesteri fokon . hogy mindezt rendjénvalónak. Kő kövön nem maradt. most kőhalom! Kedv s öröm röpködtek. gyermekek. Talán érdemes volna egyszer ezt is megvizsgálni: mit jelentett szigorúan az emberi kultúra szemszögéből Nagy Károly hadjárata? mert az. tömegmészárlás és világméretű rablás. ami megfogható volt és amit érdemes volt. a szerzés. Örök szégyene ez a magyar históriaírás hiperkritikusi szakaszának. kultúrarombolás. De megérte. nem más mint legirtózatosabb népirtás. amit ő itt művelt. . mert nem véletlenül lett nagy! Nagyszerű győzelmei tették azzá. a magyarok nyugati hadjáratait "kalandozások"-nak minősítsék. rablás. az rabolhat ." Nagy Károly véres gőzhengere után mégcsak kőhalom sem maradt: a föld színéig letarolt mindent. Nagy Károlynak megérte: hosszú karavánok vitték Frankhonba az avarok kincsét.nem az ellenséges katonák. Tökéletesen illik rá költőnk vallomása: "Vár állott. egy birodalom ellen. hanem az avarok leverése és a szisztematikus népirtás: így soha még a kegyetlenségéről hírhedt ókori rabszolgatársadalom. s hatalmas területeket tett néptelen holt vidékké. zsákmányszerző portyáknak. ahol serege elvonult. nagyszerű tettei.Vegyük Nagy Károly hadjáratát az avarok ellen! Némelyek ezt teljesen rendjén levőnek találják. siralom Zajlik már helyettek.

v. hogy népek sora . saját nyelvükön beszélő népeket találtak itt. De még abban az esetben. Világos tehát: nagyon súlyos okának kellett lennie. felélik az itt talált kincseket. "zsákmányszerző" hadjáratokat folytasson megújuló rohamokban egy évezreden át! . Még továbbmenve: a honvisszafoglalóknak még azt is számításba kellett vennie. illetve több mint egy évezreden át megújuló hullámai újra meg újra. legalábbis addig. hogy e hadjáratokkal maguk ellen hívják ki. néptelen és terméketlen területre tért ide vissza. saját uralmuk megszilárdításáig öngyilkossággal határos lett volna a "rablóhadjáratok" végrehajtása. hogy e nyugati irányú "kalandozásokkal". s esetleg frontba tömörítik maguk ellen a nyugati népeket. mélyreható társadalmi-gazdasági. ha azok célja nem volt volna más . idegen fegyveres erővel betelepülő katonaréteggel számolnánk. aligha öregbítik nyugati népszerűségüket. politikai-katonai változások végrehajtásának annyira le kellett kötnie a honvisszaszerzők energiáját. a visszaszerzésért a megszálló idegen hatalmakkal folytatott háborúk. a Kárpát-medence gazdagsága köztudott. újra meg újra mérhetetlen anyagi és véráldozattal. úgy bőven volt aratni valója idebent az országban. gigantikus erőfeszítéssel "kalandozó". amíg kimerítik. kivált. Az ide visszaáramló szkítaság nem koldus. ahol mérhetetlen kincsek fogadták őket. az idegen csapatok.mégha ugyanannak a népnek különböző ágai.rokonfajú. Sürgető okuk tehát rablásra nem volt. hanem Európa egyik legbővebben termő leggazdagabb területére. ezeket azonban még a legrosszabb indulatú beállítás szerint sem lehet rablóhadjáratoknak nevezni. hogy a honvisszaszerzők háromnegyed évszázadon át. Az ún. E titok megfejtése a magyarok ősi múltjának ismeretlen területeire vethet fényt. Vajon miféle titkos összefüggések rejlenek it? Mégiscsak képtelenség. mivel ezek a szövetségeseikkel kötött megegyezések alapján végrehajtott stratégiai hadmozdulatok voltak. ha . saját etnikumú. rablóhad járatok" mögött tehát valamiféle nagy titok lappang. ellenkezőleg: ha azelőtt netán rablóhadjáratokat terveztek volna. Folytattak ugyan az árpádi honvisszafoglalást megelőzően is hadjáratokat nyugati területek ellen. még akkor is. betolakodók kiűzése. méghozzá nyomban a honvisszafoglalás után megindították nyugati irányú támadó hadjárataikat.Mi több. Magyarán: számolniuk kellett azzal. hogy a legsúlyosabb és a legnyomósabb ok nélkül semmiképpen sem dönthettek volna kifelé irányuló hadjáratok végrehajtása mellett. a dolog éppen fordítva áll. továbbá a honfelszabadítással óhatatlanul együttjáró. Ámde azelőtt sem tették ezt.csupán harácsolás. A másik kizáró ok: ha az iderajzó szkíta népek idegen etnikumú népeket találtak volna itt. itteni megtelepedésük után azt mindenképpen el kellett volna ejteniök. úgy ezeknek legyűréséig. "kalandozó v. mi lehetett ez az ok? Ha egy szűk. hogy "rablóhadjáratokat" indítson nyugati országok ellen? De rabolhattak volna bőséggel azelőtt is.miként a történelmi tények ezt igazolják . miért lett volna szükségszerű hát számára. Nagy kérdés: mi volt.

mondja Anonymus. GYÖNGY: ANNYI VOLT AZ NEKIK MINT A KAVICS. "rablóhadjáratok" magának a szkítaságnak? Megállapíthatjuk. mibe kerültek ezek a "kalandozó hadjáratok". harcközpontú életszemléletének és minden ellenállást elsöprő katonai fölényének. (?) Erre (gyermek) Lajos király. Többért. végetnemérő kocsisorral tért vissza birodalmába. ELLENÁLLHATATLAN EREJÉRŐL Érzékeltetésül. Akkor pedig miért? Miért lett volna szüksége ennek az akkoriban leggazdagabb országnak a szegényebbek sovány és fakó kincseire? Hisz amúgy is dúskálkodhattak aranyban.és kitermelőhelye kétségkívül a Kárpát-medence volt. akiket Arnulf az ő segítségükkel legyőzött vala. Arnulf . MIVEL SAJÁT FÖLDJÜK FOLYAMAIBAN TALÁLHATTÁK MINDEZT" . "ARANY. földig rombolta és kirabolta az avar birodalmat .elénk mered a kérdés: miért? Bizonyos az is: nem aranyért. nemesfémfeldolgozó ipara és fémművessége volt. századi támadó jellegű (offenzív) régi magyar hadviselésnek. Az arany központi lelő. hogy az őskortól Nagy Károlyig és azt követően is . övéit megfélemlítéssel bátorságra . de valami még aranynál is nagyobb és fontosabb kincsért. Nagy Károly talán visszaszerezte a rabolt kincseket? Hihető volna. Bárhogyan is forgassuk . Liudprand műve alapján kissé részletesebben kitérünk e hadjáratsorozat két olaszhoni mozzanatára. Az aranykincseket tehát itt termelték és innen származtak el . mint aranyért: életért! RÉGI SZABAD MAGYAROK VITÉZSÉGÉRŐL. Liudprand cremonai püspök leírásából mozgalmas. az avarokról tudjuk: roppant kincseket halmoztak fel. isznak a megöltek véréből.éppen hazánk területe volt Európa legfontosabb aranyközpontja: gazdag aranybányák sora működött itt és ontotta az aranyat már az időszámításunk előtti évezredben: Magyarországnak már azokban az időkben fejlett aranybányászata. Elfoglalják a bajorok földjét is. A városokat lerombolják.ha ugyan elszármaztak. tetteibe. ha nem ütköznénk abba a közismert ténybe. hogy ezek az áldozatok legalábbis vetekszenek azzal az állítólagos "zsákmánnyal". életeleven képe bontakozik ki a X. színes. bepillantásul ezekbe a hadműveletekbe és a magyar vitézek küzdelmeibe. látva népének pusztulását s amazoknak kegyetlenségét. a templomokat felperzselik. s hogy maguk iránt minél nagyobb rettegést keltsenek. amit állítólag szereztek. a lakosságot lemészárolják. a magyarok páratlan vitézségének. ezüstben.óriási. aranykincsekkel megrakott."halála és fiának trónralépte első évében nagy sereget gyűjtenek s meghódítják a moravanusokat. Onnan tudjuk ezt.Próbáljuk csak felmérni azt is. hogy mikor Nagy Károly évtizedes harcok után szétzúzta és . Igaz.ne szépítsük a dolgot . EZÜST.könyörtelenül elpusztította.

Ha dicső. süvöltnek a messzire röppent Nyilak. miszerint hőseink. arcukat felhasogatva borultak a halott fölé. Alighanem. amelyeket az életben maradtak az elhaltakért való fájdalmukban önmagukon ejtenek. A Liudprand által ismertetett két ómagyar népszokás a magyar-hun-szkíta azonosság két bizonyítéka. vezéreink. akik a tervezett háborúból kivonják magukat. zúg a vihartól És ha cikázik a Dörgő trónjáról kibocsájtott Villám: hogy hogy fél az. mintha menekülni akartak volna. A következő napon tehát összecsapnak a Lemannus folyó melletti síkságon. nem költött fel sem a csatazaj sem a halálos seb. mint ahogy e kegyetlen nép várta a csata napját. erős pánczél repedez. még mielőtt az anyatejet táplálékul bevennék. midőn hírül hozták ennek a népnek nem váratlan és nem óhajtott közeledését. Épp így. S hullnak a holt tetemek. Többeket előbb ébresztett fel a gerely. szeretteik elvesztése fölötti igaz fájdalmuk jeléül a férfiak. hogy rá vérkönnyeiket hullassák. abba a városba. a mely a svévek és bajorok. beborítani kezdi Bús felhőkkel a fényt. hasadoz ki-ki hátán. "Lajos király egybegyűjtött csapataival már Augustába jött. De nem is volt másban öröme. Hatalmas seregének tehát eléje sietett ezen elvetemült népnek a megszámlálhatatlan sokasága. hogy Liudprand téved és összekeveri egymással (a két azonos népet) a hunokat és a magyarokat. s hatalmas Urunk. lárma tetőnkön: Döngnek a bőrsüvegek. az anyák a fiúgyermekek arczát mindjárt a születés után éles késsel összevagdalják. mert előbb száll el testükből a lélek. ragyogást a fürtös Apollón. hanem a haza szolgálatának szent hivatása. mint a csatában. csapkodják kardok azon kép. összefüggésben áll ezzel az a másik sajátos szkíta népszokás. ki fehért feketére cserél fel Vétkének tudatában fél a szívébe tekintni: Hátha az égi tűz s ő egyidőben még elenyészik." . hogy tűrjék el a sebek fájdalmát. hogy a hunok népszokásai közé tartoztak: a fiúgyermek arcának születés utáni felhasogatását. arcukat marcangolták és ruhájukat szaggatták: ez a szokás fakuló nyomokban . hogy a szomjas ember mohóbban nyúl a hűs ital után." Amint abban a könyvben. az asszonyi lélekgyöngeség könnyeit megvetve. megtámadták a vérszomjas és harcias magyarok a még alvó keresztényeket. "a mely eredetével foglalkozik. kegyetlenségükben vért ontanak könnyek helyett!" Liudprand két olyan tényt hoz fel itt a régi magyarok szokáshagyományaiból. Mint a mikor zuhogó jég elpaskolja vetésünk És útján támad kopogó zaj. Istent nem ismerve. Kincstáriak természetesen ezt nem tűrhették s kisütötték. hogy élete nem az elpuhult élvezetek keresése. És ha az ég végtől végig zeng. repülő nyíl átszegi őket. Igazolják ezen állítást azok a sebek is. tegzek ürülve. mint szemükből az álom.a kereszténység ellenére mindmáig fennmaradt. olvastam. Véres küzdelem keletkezík mindenütt s a turkok hátat fordítva. amely terjedelménél fogva alkalmas a csatározásra. s mintegy kijelölését arra. amelyből hiteles ókori kútforrások alapján tudjuk. mint a harci rivalgás. jól irányított nyilaikkal igen sokat terítenek le. másokat pedig a kiket fekhelyükhöz szegeztek.tüzeli s akasztással megfenyegeti mindazokat. az asszonyok hajukat tépték. vagyis a keleti frankok határán fekszik.

mi több bízvást rámutathatnának arra . A lovak nyerítése és a kürtök recsegése még inkább rémítgette a menekülőket. Midőn a király népe nem tudván a kelepcéről. hogy nem azért ítélik el a külháborúzó magyar hadsereget. történelemhamisítással senki sem vádolhatja őt. semmi rendkívüli nem történt. A SZENT GALLEN-I ESET A külső hagyomány magyarellenes szemlélete hatalmas erővel uralkodik az elidegenedett magyar történelemszemléleten. az is csak halkan. ajakcsíptetőkkel az érintett területek lakosságát és liliomot és díszkoszorúkat se vittek. aki a másik oldalon áll. miért nem vittek ajándékot s nem halmozták el válogatott csencsembencsemekkel.a szokásos túlzásokból az igazság tárgyilagos kihámozására törekedve -. A magyarok végrehajtván tervüket. vértől pirosló patakokat s folyókat. mint olyan szerzőtől. midőn a ravasz turkok leshelyeket állítván fel. a számtalan keresztény lemészárlásával nem elégítették még ki gonoszságukat. frankok és szászok földjét. hogy kellő tárgyilagossággal megvilágítsák a történteket s kimondják. futást színleltek. amit nem kellene efféle hadicselekményeknél elkerülhetetlennek tekinteni. miként a Szent Gallen-i eset is mutatja. Senki sem merte érkezésüket bevárni. hogy kifosztottak egy várat. amelyeket nagy munkával vagy a természeti előnyök igénybevételével lehetett megerősíteni. A király maga is rémülve látta. fölfogván. A mi hivatalos historikusaink feladata volna. ennél lovagiasabb. de szándékos torzítással. ahol a győztes hadsereg nem fosztotta ki a birtokába került területet? Még jó. semmi olyasmi. legfeljebb olyan helyeken. az üldözőket pedig egyre előre hajtotta. hogy a nyugati források fájlalják az árpádi honvisszafoglalóktól elszenvedett csapásokat és krónikásaik ezt szóvá is teszik. hogy itt-ott akaratlanul is ne bocsátkozzék némi túlzásba jelzőit illetően. szántókat szerteszét heverő holttestekkel. Ellenkezőleg."A lenyugvó nap már hét óra felé járt s Mars isten még Lajosnak kedvezett. őket hevesen üldözőbe vette. Érthető. A nép néhány évre adófizetője lett a magyaroknak. . svévek. Kifosztották? Hallatlan! De volt-e vajon még olyan hadjárat. füldugaszokkal. Sebestyén Gyula is ennek a hatása alá kerül. Látni lehetett erdőket." A cremonai püspöktől. várost vagy kolostort meg miegyebet. de könyörtelen dühükben gyújtogatva végigszáguldozták a bajorok. mindinkább annak a szemléletét tükrözi. előtörtek mindenünnen a leshelyekről s már-már legyőzve lekaszabolják a győzőket. hogy ok nélkül öldököltek volna és tömegesen lenyiszakolták volna a lakosságot. hogy a győzelem vereséggé változott s annál keservesebben fogadja a váratlan csapást. szinte példátlan emberséget tanúsítottak. hogy a magyarok szokatlan emberséggel jártak el: semmi nyom például arra. megóvja őt ettől tisztessége s így mindvégig tárgyilagos marad: ez adja művének értékét. humanitáriusabb eljárást a legeszményibb hadseregtől is bajosan lehetne elvárni. nem várjuk el.

mert ártalmatlannak vélték. a pap-tolmács. egy keresztény pap. c.saját nyelvükön elfújja a "Sanctificat nos Domine" kezdetű egyházi éneket. Némileg Ekkehard mester (XI. Riedl Frigyes: A régi magyar irodalom. Ámde miként lehet valakit ordibálásra. de rájöttek. de nagy tehetséggel játszotta az idiótát. felhevült szívnek az aligha lehetett kellemetlen.arra kell gondolnunk. arra is rákényszerítették. sz. csupán tettette magát.a papok hagyományos borszeretetét ismerve . értette az éneket s ismerős fülnek. éneklésre kényszeríteni? S itt . kézirat) . csak az ütődött-hibbant Heribald várta meg a magyarok érkezését. A magyarok "a vegyítetlenül ivott bortól felhevülve rettentő hangerővel isteneikhez ordibáltak" (=harci dalokat énekeltek). aki ugyancsak felhevülhetett a bortól .Sanct-Gallen középkori képe Vegyük mindjárt a Szent Gallen-i kolostorban történteket. "hanem mert az ókoriak hite szerint a félkegyelműséget annak jeléül tekintették. volt bor ott bőséggel.le akarták vágni. mivel ez mély nyomot hagyott a magyar történelmi képzeletben. annál is inkább. ki végül is vezeklésül egyházi dalt énekel.. A 926-os évben egy magyar katonai egység berontott Svájcba és letáborozott a Sankt Gallen-i kolostor udvarában. (Ekkehard: Casus St.) Végül pedig jöhetett a pecsenye. félkegyelmű. noha nem lehetetlen.viselkedésében kihívónak tűnt .Heribald szerint -: mivel kényszerítették rá. Közeledésük hírére a szentatyák mind elmenekültek. Heribaldot a magyar hadfiak egy kicsit meghergelték s hirtelenében . hogy érintkezésben áll a felsőbb hatalmakkal"). Galli V. Mivel pedig ez a derék egyházfi magyarul is tudott. tetejüket leverték s ihatott mindenki amennyit csak akart. hogy Heribald is velük üvöltött. Az ünnepség tovább folyt (Heribaldot egyébként nem azért nem bántották. 54.) nyomán vázoljuk a történteket. velük ordibál (=kurjongat és énekel) .. hogy versenyt igyon velük. miután pedig kitombolták magukat. A boros hordókat a kolostor pincéjéből kihordták. békében hagyták. (Számolnunk kell vele. Tolmácsuk. (L. 52. a penitencia és vele a bűnbocsánat.) Megható a kiabálásra kényszerített pap-tolmács históriája.

aki így jellemzi őket: . Ekkora bősz magyarok hada rajtüt a városerődre S tűzbe borítja. És nem elég. megelevenítik a régi magyaroknak azokat a küzdelmeit. Liudprandnak ez a passzusa a rágalmazók ellenében Anonymust igazolja.A MAGYAR ARANYÉHSÉG ÉS ZSÁKMÁNYSZERZÉSI VÁGY CÁFOLATA LIUDPRAND CREMONAI PÜSPÖKTŐL Liudprand püspök a páviai csatáról is beszámol. Rodulfus távolléte idején a magyarok dühe Salardus vezérlete alatt egész Itáliában érezhetővé vált. "Berengár halála után. Végromlást kiabálnak a minden irányból előtört Gyors magyarok s lenyilazzák azt. sem ajándékokkal meg nem vesztegethették őket. nem zsákmányra éhes horda. mintegy közelebb hozzák. hogy Pavia városának falait sánccal vették körül és köröskörül lecövekelt sátraikból állották útját azoknak. hogy a tűzvész lángja elemészti a várost. annyira." Íme. ilyennek mutatja a régi magyarokat a túlsó táborhoz tartozó derék püspök emberi leírása. még a felajánlott s fáradság nélkül megszerezhető kincset sem fogadják el: visszautasítják a megvesztegetésükre szánt ajándékokat is. Újra kibontakozott a nagy ég borújából a napfény És a kos útja felé közelítve a hegyre borult jégS hótakarót melegítve elolvasztja. amiről emléktelenítéssel felérő adatirtás és ócsárlásból fakadó érdektelenség miatt oly keveset tudunk. éppen a rájuk sütött elsőszámú rágalmat leplezik le. akik onnét kijönni akartak. És ezek a sorok. Kit a tűz nem emészt meg. Vitézi sereg volt ez. hogy sem szembe nem szállhattak velük. Mert miként Liudprand tanúsítja. ha akaratlanul és közvetetten is. Ezek bűneikkel szolgáltak rá. Aeolus Féktelenül lihegő szeleit kibocsájtja magából. A tűz viharoknak a szárnyain indul És fölszíva magasra rohan s szanaszét harapódzik. Leírásai hiányt pótolnak.

A második a pécsi domborművek nyomán van rekonstruálva és a nyugati hatást mutatja. tekintélyelvekkel rátukmált) csőlátás valósággal ránevel arra. Egy évszázaddal az avar birodalom nemzetközi fegyveres erőkkel és titkos eszközökkel véghezvitt elpusztítása után. Ellenállhatatlan történelmi szükségszerűségek folytán Európa közepén újra helyreállt . stb.ki tudja hányadszor az évezredek folyamán ."NEM KÍVÁNTÁK A MÁSÉT. arra. SOK ÁLLATNAK ÉS ELEGENDŐ ENNIVALÓNAK A BIRTOKOSAI. dák (daha). jász (jazig). Mint tudjuk: 907-ben fejeződött be az árpádi honvisszafoglalás. az ország belső rendjének kialakítása és az ország ősi határainak újból való kitűzése. pannon stb. Annál is inkább meg kell tennünk ezt. a vazallus fejedelemségek leverése.a Nyugat robbantotta ki." Magyar főurak a X-XII. szkíta birodalom elpusztítása után ismét kivívta a történelmi szükségszerűség és ésszerűség és a szkíta népek ereje az ősi szkíta birodalom . mi robbantotta ki a tizedik évszázad Nyugat elleni nagy hadműveleteit. fél évezreddel az ugyanígy megdöntött hun birodalom és az azt évszázadokkal megelőző szarmata. a betolakodott idegen fegyveres csapatok kiűzése.a központi szkíta birodalom. MINTHOGY MINDNYÁJAN GAZDAGOK VOLTAK. mivel történelemszemléletünkben divatossá vált (mesterségesen ráerőszakolt. századból Az első alak rekonstruálva bizánci hatást mutat. a harmadik a Gertrud Codex magyar alakja Nemes Mihály rajza (Magyar Jelmez) A POZSONYI CSATA Mi volt hát a magyar külháborúk oka? Mielőtt felelnénk az okokra. pontosabban: a pozsonyi csata. hogy összefüggéseikből és az okoksági viszonyból kiszakítottan szemléljük. A Nyugat elleni háromnegyed évszázados magyar offenzívát . rá kell mutatnunk a közvetlen előzményre.

Mi több: az új terv kidolgozója és kimódolója éppen a germán klérus volt. de a védőtartóoszlopot ellenséges falként érzékelte. Pozsony ősmagyar váránál az ország kapujában. a magyar honvisszafoglalás lezárásának évében megindult a pusztító támadásra. amely terjeszkedő hatalmát korlátozza. 907-ben. Még messze a jövőködében. s a terjeszkedő német imperializmus.helyreállítását. a huszadik század poklából visszatekintő és valós történelmet elködöző történetírás homályán áttekinteni képes emberek mérhetjük fel a maga igaz mivoltában az esemény felmérhetetlen jelentőségét: a forrongva kialakuló nagy nyugati és keleti népcsoporttömbök között újra helyreállt a természetkijelölte keretek (Kárpát-medence) és évezredek szentesítette határok között az a központi hatalom. már itt voltak germán vezetéssel a nemzetközi fegyveres erők leszámolásra kész roppant hadai. Alig hogy befejeződött a magyar honvisszafoglalás. hogy a magyarok elleni harcban egyesült germánság már ekkor. 907-ben százezer főnyi hadsereg indul a magyarok megsemmisítésére: a szárazföldi csapatokat dunai hadihajók kísérték. Közép. netán a semmi ködében úsztak a majdani ún. hódítani minden áron. s ezért lerontására tört. . Tanúsítják ezt a terv gyakorlati kivitelezésének tényei.ezt a szerepet töltötte be egy évezreden át a pángermán és pánszláv népsokadalmak közé ékelődötten Európa keleti védőbástyájaként. S miként a hunok. máris itt voltak az éhes új hódítók. amely természeti és történelmi adottságainál fogva a néptömbök közötti egyensúlyozásra volt hivatott. Alighogy befejezték a Magyarország területére betolakodó idegen. a főszerepet a terv létrehozásában az oligarchia mellett ezúttal is a főpapság vállalta. elleni régebbi tervek kidolgozásakor. A magyar katonai erő szétzúzta az országba betörni készülő óriási nemzetközi haderőt. "kalandozó" hadjáratok. 907-ben tervet dolgozott ki a sebeiből alighogy felépült. Meghökkenő fegyvertény ez: a honvisszafoglalást még teljesen be sem fejezett magyarság már ekkor is nagyobb katonai erőt képvisel. Működtek a régi hibás beidegzettségek. avarok stb. a már ekkor kialakuló "Drang nach osten" hatalmi mohóságában nemhogy nem ismerte fel. Így került sor a pozsonyi ütközetre. Számunkra itt az a lényeges. Csak mi.jól-rosszul . És beindultak a pusztító viaskodások évszázadokra kiható nagy gépezetei. és a germánság már ekkor. A Hungáriának. a nagyhatalmi álmok megszállottai. noha a korabeliek számára ez felismerhetetlen maradt. alighogy újjáalakult Magyarország szétzúzására. mint az ellene támadó nyugat egyesített hadereje. Véres fővel kénytelenek voltak elmenekülni. avagy Magyarországnak nevezett új szkíta birodalom új egyensúlyi helyzet kialakításának irányába hatott.és Nyugat-Európa összefogása. és amely . mik az ekkori megtámadtatás nélkül tán sosem is jöttek volna létre. zsoldos katonai erők kiverését az országból. együttmunkálkodása helyett háború a közép-európai pillér ellen. A Pozsonynál 907 júliusában lezajlott többnapos ütközetben azonban a magyarok tönkreverték a germán hadakat. A kortársak csupán az új helyzet előidézte fenyegetést érezték. A hazájukat visszafoglaló magyarok még nem támadtak nyugat ellen. Mit akartak elérni? Hódítani.még későbbi megtört és ezerféleképpen rombolt formájában is . Pontosan egy évszázaddal az avar birodalom embertelen vadságú szétrombolása után a magyar honvisszafoglalás befejezése évében.

s mindenre csupán a történelmi tényekből és összefüggésekből. ő sem tud azonban mindenütt és mindenben ellene szegülni kora klerikális szerzői magyarellenes beállítottságának s ezért emeli ki többi középkori krónikásainkkal együtt a velejáróját a fegyveres konfliktusnak. Felvidéken. előzményekből következtethetünk. hiszen akkor nem őrződhetett volna meg. mit várhat a magyarság a nyugattól. etnikuma akkor . így aztán a kép feketére sikerül: ily módon bélyegződnek eleink hadműveletei barbár dúlásoknak. amik . s amit a betolakodó önkényének nevezhetünk. nem éltek olyan ellenséges etnikumok. mondhatnánk ellenségesen fogalmaz. nem jöhetett volna létre a magyar haderő ekkora ütőképessége. míg ellenségeink orvháborúi. A katonai támadás intő jel volt a magyarok számára: nyilvánvalóvá vált. hogy a Kárpát-medence lakossága. mert más népek historikusai a kedvezőtlen tényezőket általában elnyelik. és a csatában megölték fejedelmüket. Bizonyosra vehető hát. elhallgatják: szidjuk magunkat és ők is szidnak bennünket. . s ez azért hangsúlyozódik ki különösképpen. . A nemzetlélekölésnek ez is egy hatásos módszere.hozzászámítva mindazokat az atrocitásokat.óhatatlanul együtt járnak az idegenuralommal. hatalmi visszaéléseket.magyar volt. hogy itt nem éltek más etnikumú népek. hogy büntető expedícióról van szó. akiket le kellett volna győzni. mi éppen fordítva. . És még egy év sem telt bele. zsákmányszerzést szolgáló "kalandozásoknak".miként azt napjainkban is tapasztaljuk . a fosztogatás. rablóháborúi magasztos és dicsőséges hadi vállalkozásokká dicsőülnek.és Árpád előtt is . A pozsonyi csatát követően. megtorló hadművelet-ekről: ezért első dolguk az árpádiaknak a cseh föld végigdúlása. Vratiszlávot.a vazallus frankoszláv fejedelemség létesítését ős Szepességben. Le kellett vonni a támadás tanulságait. Volt azonban más oka és célja is ennek a hadműveletnek: nevezetesen az ország köré települt ellenséges gyűrű meggyengítése és szétzúzása. és megtörtént a magyar visszavágás: magyar csapatok pusztították végig Szászországot. hódító eszkalációi. hazug híresztelésekkel szemben. ők betartják a "magunkról csak jót" elvet. Thüringiát. azt ami elkerülhetetlen kísérőjelensége mindmáig a háborúknak: a dúlás.az avar birodalom szétzúzása utáni szláv beszivárgást az ősi Magyarország területeire. miként Kézai írja . oka és célja is. jóllehet igazságérzetét vitatni sem lehet.Elsőrendű bizonyíték is ez a tény: tanúsítja a hamis. illetve azt. az előzmények közt pedig megtaláljuk: . Elsikkad a krónikás szövegben a hadjárat valódi mibenléte. rablóháborúknak." Kézai Simon mester itt keményen."Morvaországot és Cseh-országot fosztották ki minden vagyonából.

attól független. máris megkezdték nyugat felé irányuló támadó kirajzásaikat.visszaáramló ősszkíta-magyar daha-dákok. majd a nyugatot nemcsupán rajtaütésszerű hadműveletekkel riogató.ISMÉTLŐDŐ VILÁGTRAGÉDIÁK Korról korra megsemmisülő szkíta birodalmak. korai avarok. akiknek az égvilágon semmi köze a Balkánról több mint egy ezredév eltelte után felszivárogni kezdő valachruminokhoz. Mert nem a magyarok kezdték el gyorsan mozgó könnyűlovasságukra támaszkodva a nyugat elleni rajtaütésszerű hadműveleteket. katonai cselekménysorozatról van szó. ugyanúgy a keleti pusztákról. Félre kell vetnünk a tizedik századi magyar haditettekre (s az egész korra) tévedésből és ártó szándékkal ráaggatott hamis címzéseket. végül pedig a magyarok. de az egész Európa visszafoglalására. A történelmi tények nem hagynak semmi kétséget aziránt. a nagy szarmata síkságról . nyugatrómai és keletrómai birodalom beolvasztására készülő (és őket adófizetővé is tevő) hunok. jóformán még meg sem melegedtek itt. Tüstént szemünkbe ötlik: nem Árpád magyarjai kezdték a nyugat elleni külháborúk sorozatát. s csak e folyamat zárószakaszában a magyarok. jószerivel azonnyomban megkezdték a nyugat felé irányuló támadó hadműveleteiket. késztette őket ezekre a hadműveletekre? S miért volt valamennyiök számára annyira sürgős ez a késztetés. meg kell ejtenünk az évszázadokon át elmulasztott elemzéseket. griffes-indások. majd nyomukban a szarmaták. Mindezek a szkíta népek. gyökértelen jelenségekről. Átfogó tüzetes vizsgálatra van szükség. harcicselekedetekről. birtokba vették az őshazát. jász-jazigok. Mindenekelőtt látnunk kell: nem elszigetelt folyamatokról van szó és semmiképpen sem a történelmi összefüggésekből kiszakadt. hanem egy évezreddel korábban a Pannóniának nevet adó pannonok. daha-dákok. mihelyt visszatelepültek a Kárpát-medencei őshazába. hunok.a későbbi Dagesztán-Dahesztán tájáról . nép nép után. ümögben száguldozták be frissröptű lovaikkal az etnikai forrongás állapotában levő nyugati tartományokat s verték vissza a nagy rabszolgatartó hatalom hódító hadait a Duna vonalánál. hogy haladéktalanul nekivágtak ezeknek az óriási áldozatokkal járó párviadaloknak? Mi volt az ok? Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egymást követő sora egy évezreden át? Miért volt elkerülhetetlen ez? Mit akartak elérni? . Ez a gigantikus eseménysorozat semmiképpen sem szűkíthető le a magyarok tizedik évszázadi külháborúira. ezekben a kérdésekben is. a pannonok. Miért? Mi vezette. Mindezeket a szkíta népeket a Kárpát-medencei őshazába behatolt és itt zsarnokoskodni kezdő idegen népelemek kiűzésének karizmatikus parancsa. hullám hullám után. majd utánuk a hatalomban hozzájuk mérhető korai és kései avarok. akik lobogó fehér gatyában. hanem őket jó évezreddel megelőzve a szkíta népek egymást követő hullámai. hogy egy teljes évezredet áthidaló grandiózus folyamatról. szarmaták. s mihelyt visszafoglalták. isteni elrendelés kényszerítette ide a nagy keleti pusztaságokról. akiktől rettegett a világbíró Róma.

Egy évszázad sem telt bele. ősrégi központjának. így például Európa ősnépeinek. méregkeverők seregeit mozgósító diverzánsháború. a nagy pannon birodalom.) Évszázadokról évszázadokra megsemmisülő és újraépülő szkíta birodalmak. történelmi tényekre alapozott. Világok pusztulására vessük a tekintetünket. világbirodalmak omlása. mert ezek a kérdések választ követelnek. népirtó megátalkodottságának követ kövön nem hagyó csapásaival. világkataklizmák. szkíta ősbirodalmainak pusztulását. megvesztegetők. míg ki nem okádták mérhetetlen kincseiket az avar dombok s míg föld alá nem került a nemzet nagyobb része. helytálló választ. világpusztulással felérő képei. világjelentőségű tényeket takart el az emberiség szeme elől. ez a kémek. a hun és avar birodalom világégéssel. áru-lók. . senki semmit sem tud. métellyel s orgyilokkal győzelmes háború mindaddig. avarok után itt voltak óriási erőhatalommal a magyarok. Közép-Európának szkíta birodalmait A történelem kulisszái. a griffes-indások után a magyarok A magyarok színrelépésekor mind felkísértenek az előző tragédiák. Megdöbbentő jelenségek bontakoznak ki a kutató tekintet előtt. földalatti brávók. amelynek csak a neve maradt fenn hajdani peremvidékein. a hunok után a korai avarok. A szarmaták után következnek a hunok. a korai avarok után a griffes-indások. országok tragédiái. Évszázadokról évszázadokra megismétlődő nemzettragédiák. népek katasztrófája: világraszóló s világ sorsára kiható tragédiák. gyilkosok.Míg ezekre a kérdésekre nem találjuk meg a választ. Fél évszázad múltán a régi félelmetes idők kísértettek vissza. Hova lettek Közép-Európa ősszkíta birodalmai? Hova a Rómát rettegtető pannonok. nem mehetünk tovább. amelyről még manapság is Pannóniának nevezik Magyarország felségterületeit? Hova lett a Szarmata-Jász (Jazig) Szkíta birodalom. az emberiség emlékezete mögé süllyedt népek. immár harmadízben vagy éppen tizedízben. Csaknem egy évtizeden át dühöngött ez a feltáratlan titkú pokoli háború. módszeres. amely a tények feltárója helyett a tények elfedőjévé. Európa közepének. Attila megöletésének és "Krimhilda csatájának" félelmetes jelenségei. Visszakísértenek az avar birodalom szétzúzásának irtózatos jelenségei Nagy Károly mindmáig leplek alá vont bosszúhadjáratának titkos erővonalaival. eltakarójává vált. A história. s a hunok. évezredeken át megismétlődve érő tragédiák. Ismétlődő nemzettragédiák. a magyar Szerémségben? (A szkíta Dákország és a dák-daha nép kiirtásának körülményei ismeretesek. amikről senki.

meg tízezrei. a titkos erők küzdelme dönti el: nem a nyíltszíni küzdelem. a szó: a cselszövény. emez pedig a magyarság tragédiáját előkészítő titkos szövevényekre vet világot. hogy néhány ember ideát is. Hadjáratok sűrű sora vonul el hát szemünk előtt. hányadízben. világkataklizma jellegét és azt. titkos vonulataival egyetemben. S ez nem lehetett s nemis volt másként Nagy Károly háborúiban sem. Mi történt a pannonokkal. akik csak hírből. odaát is fegyvert ragad és parancsnokai vezénylésére öldökölve egymásra ront s aki a mészárlásban felülkerekedik. s a háborúkat nem a nyers erő. illetve a csoda mezébe burkolt gyilkolás és titokhalmaz? az. A dilettantizmus azonban az emberi eszmélkedés és történelmi önmegismerés mérhetetlen kárára.úgy képzelik a háborút. hogy a katasztrófa körülményei. a leterített óriás. értelme. avar. Vagyis a fantasztikus katonai fordulatot. Attila hun világbirodalmával? Az avarokkal? Mi történt Nagy Károly avarellenes háborúja során? miként történt meg az ún. miféle késztetések és szükségességek. s a hasonlóságok és egyezések révén az egyik kataklizma eseménysora alkalmas a másik megvilágítására is. hogy ezek a külháborúk a puszta kalandvágy kitörései és megnyilvánulásai voltak? Milyen cél. tudatos obstrukció tagadhatja e gigantikus eseménykomplexumok világpolitikai jelentőségét. ki tudja. azé a győzelem. ugyanazok a módszerek készítették elő és hajtották végre. ugyanazok a titkos láthatatlan erők: ezek döntő ténykedésének. hogy a katonailag mindaddig fölényben lévő avar haderő s az egész avarság elvérzett a nála gyöngébb. Hivatalos dilettánsok. Miért vívták őket? Ki meri ép ésszel állítani. szándék hajtotta őket. célja? Miért vonultak éveken át. hanem az ész. miféle rejtélyes erő. hatalmas erőfeszítéssel és véráldozattal végigvitt magyar külháborúk vonulata. közreműködésének figyelmen kívül hagyásával az események megmagyarázhatatlanná válnak. "Nagy Károly-i csoda".Feléledt. kényszerűségek láncolata? . s talpraállt. alárendelt frank haderővel szemben? Harmadízben (sokadízben) kísértett fel a Kárpát-medencében a végpusztulás. A valóságban azonban a háborúk már réges régen nem ilymódon folynak. magyar) népek országa mindegyik esetben Európa vezető katonai hatalma volt. kísérőjelenségei mindegyik esetben hasonlóak vagy éppenséggel azonosak voltak. Mi történt itt? mi ismétlődött-kísértett fel immár ki tudja hányadízben? Csak históriai vakság. Valójában ez utóbbi három. a nemzethalál. a szkíta világhatalom. S a létrontó titkos erők ismét gyűrűbe vonták. S az érintett szkíta (hun. nem a fegyver. mindmáig valósággal elsikkasztotta a történelemnek ezt a lényegi hátterét minden háttértényezőjével. a hun birodalom szétzúzásának tragédiája rávilágít az avar birodalom végóráira. karddal hasítva maguknak utat a nyugati tartományokon át? miféle törekvés mozgatta őket? mit akartak elérni? S ki szervezte meg ezeket a hadakat. világfordulatot ugyanazok a tényezők. az európai népek sorára és alighanem az egész világtőrténelemre végzetesen kiható kataklizma semmiképpen sem érthető meg külön-külön egymástól elszigetelten. miféle kényszerűség? Mi volt e hadivállalkozás-sorozatok kiváltó oka. hanem a kulisszák mögötti rejtve folyó ádáz viaskodás. évtizedeken át magyar katonák tíz. régi dilettánsok avítt leírásaiból ismerik a fegyveres harcok világát .

Ezért küzdöttek még régebben a szkíta jászok és szarmaták. Ne feledjük: a szkíták . s ókori kútfők tanúságtétele szerint. az ősszkítákig. svájci hunok stb. a honvisszafoglalásokkal. EMESE ŐSANYA ÁLMÁNAK mondája. Elemi érdekekért folyt ez az évezredes gigantikus küzdelem: a létért. gótok és egyéb népek előtt szkíta népek éltek.több mint évezredet ölelnek át. a nyugat-európai ősi szkíta hazák.sőt talán még az agathirsokig. Nem akartak mást. Akad. Következésképpen a szkíta népek évezredes Nyugat elleni támadó háborúit sem a bosszúvágy és területrabló szándék vezette.Miért járt el ugyanígy a szkíta népek egész sora? Hiszen ezt a sort nem a magyarokkal. Választ követelnek ezek a kérdések. "Európában a szkíták uralkodtak" . valósabb ok került az előtérbe: a rabszolgatartó római.a világ legigazságosabb népei voltak. ami nincs tekintettel erre. hogy az ősi Európában . hogy e küzdelmeknek össze kell függnie a kárpát-medencei ősmagyarság létének alapkérdéseivel. aki úgy véli. olyan oknak. szarmatákig . csak az ősi szkíta felségterületek. történeti és kronológiai adatokból tévedhetetlenül kitűnik. jóllehet ezt a tizedik századi magyar haderő is megvalósíthatta volna. hogy ezeknek a hadműveleteknek is nagyon nyomós okának kell lennie. itt élő szkíta népek (baszkok. Már Attila.az észak-keletről betörő latinok. a válasz már ismeretes. területrabló szándékkal nem vívtak háborúkat". írek. hogy ezek a hadjáratok a szkíta népek visszaáramlásait. Valóban nem is törekedtek a nyugati tartományok elfoglalására. Ezt úgy kell értenünk. ami évezredes léptékben is meghatározója lehetett a szkíta népek történetének.vallja az időszámításunk előtt élt Xenophon. és ezért az avar birodalom helyébe lépő honvisszafoglaló magyarság. Ámde ezek a had járatok. kalandozás. hullámzásait pontosan követve . Nem a kincsszerzés. a nagy hun király ezért vívta óriású arányú háborúit a rómaiak ellen. megalapozott módszeres választ. úgy nyilvánvalóvá válik. s minden olyan válasz. a késlekedő magyar seregre támadó ÓRIÁSMADARAK (GRIFFEK) mondája. A HADAK ÚTJA mondája. Mindegyik ősmondakör az őshaza természetfölötti erők által elrendelt . majd germán imperializmus mind fenyegetőbbé váló terjeszkedése.) katonai felszabadításának mindinkább elhalványuló hagyománya. biztonságát. a szabadságért. De már az időszámításunk körüli időben bizonyosan más. az oka: rablás. és a CSODASZARVAS mondakör mind ezt igazolja: az isteni elrendelést az őshaza felszabadítására és védelmére. ispánok. mint a krónikákból. a jövőért. harácsolás. szorosan összefüggenek a Kárpát-medencébe történő visszaáramlásokkal. azaz a Kárpát-medencei ősszülőhaza felszabadítását és védelmét. katalánok. mégcsak nem is az avarokkal kell kezdenünk.a régiek megállapítása szerint . "haszonvágyból. az őshaza megvédéséért. zsákmányszerzés. s tán mégcsak nemis elsősorban az előrelátó honvédelem .az újonnan visszaszerzett kárpát-medencei őshaza megelőző célzatú támadó hadjáratokkal való biztosítása -. dákok (v. az ARANYKINCSEK. ibérek. Nem lehet kétséges. dahák). szkíták voltak Európa őslakói. germánok. csak alapozatlan lehet. nosztalgiája vezette volna egy teljes évezreden át a "kalandozásokat"? Kezdetben talán igen. vissza kell mennünk a jazyk-jászokig. s ezért vívta élet-halál harcát a hun birodalom örökébe lépő avar birodalom. Ha figyelembe vesszük.

Dél-Oroszországban lelt csészéről . Bizonyos. Mindegyik ősmondakör a természetfölötti erők által elrendelt mágikus visszatérési parancsot sugallja. Íme az évezredes titáni küzdelem fő mozgatóerői! Párhuzamos tartalom mondákban. századbeli. amelynek a Kárpát-medence csupán a középpontja. megmenteni a kárpát-medencei haza őslakos magyarságát és a nyugaton élő magyarral rokon népeket a római gőzhengertől. történelemben. A "kalandozó" hadjáratok tehát a kárpát-medencei honvisszafoglalások szerves kiegészítő részei. Ezért is homályosul el értelmük a késői utókor előtt. Az egész ősi Európát nagy veszedelmek fenyegették az új rabszolgatartó imperializmusok részéről. a párhuzamosság és a karizmatikus cél a leghatározottabb formában minduntalan fölsejlik. sem a nyugatra költözés. De a nyugaton élő ősnépek is rokonságban állnak a magyarsággal. Hun-szarmata fejedelem IV . könnyű rá jönni a rejtett okra: a germán népek és a latinok terjeszkedése. de az egész ősi területről. Valójában tehát nemcsupán a Kárpát-medencéről volt szó. Ha figyelemmel kísérjük az Európában lezajlott világeseményeket.felszabadítására és védelmére vonatkozik. hogy e hadjáratoknak .V. A szkíta népek ezért térnek vissza: meg kellett küzdeniük a félelmetes új ellenséggel.tán Attila gigantikus Európa-egyesítési terveit kivéve sohasem volt célja sem a nyugati területek meghódítása.

kétségbe-esésükben. páncélzataik ólomnehéznek és hiábavalónak. klastromok. mikor bukkannak fel a várak. végső elszántságukban újra meg újra megkísérelték a szembe-szállást. hiányosak és töredezettek. s azt sem lehetett tudni." Acsády Ignác EURÓPA MAGYAR NYOMÁS ALATT Tény és való: hét évtizeden át magyar nyomás alatt nyögött Európa. Ottó ezt kísérelte meg Augsburgnál. valójában miért jönnek. rejtett okozatúak. a . vagy legalábbis megközelítésére. falvak határában a villámgyors lovaikon száguldó magyarok. de természetüknél fogva rendszerint titkosak. a (hunoktól átvett) lovagjátékok híres hősei elbuktak. a magyarokkal szemben nem volt ellenszerük. vagy mindez csupán előjáték.az esetek többségében . csak a port akarják elverni a nyugati népeken. mint a bűnügyi nyomozóé. és holnap bekebelezik az egész Nyugatot. még félelmetesebb folyamatnak. erődítményeik kártyavárként leomlottak. ámde mindannyiszor véres fővel kellett visszamenekülniők.alkalma nyílik a valóságos tények. végérvényesen alárendeltjeikké téve a nyugati tartományokat és népeket. mit akarnak. hadvezéreik oktalannak. áldozataik hiábavalóknak bizonyultak a szélsebesen száguldó paripák. a félelem az élet minden zegét-zugát áthatotta."A magyarok nyilaitól ments meg Uram Isten!" -. villódzó kardok. kegyetlen katonai nyomás alatt. hasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb a helyzete. fékezhetetlen vitézségük tanújeleként. akinek . . Meg kellett találnia magyar katonai rohamok ellenszerét. TITKOS VOLTÁRÓL A történetvizsgálónak. feltételezett tények. mint írta a történelmet. s a magyarokkal szembeni ellenállás reménytelen volt. I.VILÁGSZÉDÍTŐ HAZUGSÁGHADJÁRAT AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜL "A magyar századokon át inkább csinálta. TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEK LEÁRNYALTSÁGÁRÓL. előjátéka egy új. A rettegés ülte meg a a nyugati tájakat. mikor árasztják el nyilaik záporával a falakat s hányják kardélre a menekülőket: rettegésben élt egész Nyugat-Európa . fohászaik hiú reménykedésnek. merről és milyen erővel. a frank és nibelung hősök csődöt mondtak. A bűnügyi nyomozó magát a megtörtént esetet. s tetteinek följegyzését gyakran engesztelhetetlen ellenségeire bízta. ha a valóságot akarja feltárni. surranó nyilak özönének ellenében: ólomlábakon idétlenkedett velük szemben a Nyugat s mintha félálomban tenné és álomkórság ülne rajta. sosem lehetett tudni. vélt tények ismeretéhez. amelyek nemcsak távoliak. tárgyak közvetlen megfigyelésére és konkrét elemzésére. lovaik lassúnak. mikor bukkannak fel. sosem lehetett tudni. A történetkutató ezzel szemben csak bonyolult szűrőrendszereken át juthat el olyan valamikori közvetett. leárnyaltak. hamis indokolásúak. a létbizonytalanság fojtogatta az embereket.

történetkutató az egykori esemény tanúinak elbeszélése alapján készült kivonatos és tendenciózus - gyakran tudatosan hamis beállítású - beszámolókat vizsgálja, s az így nyert adalékok alapján kell rekonstruálnia a tényleges eseményeket. "Egyébiránt az idők tsak Deteillokat (apróságokat) fedezi fel jobban és igen gyakran a titkos okokat még jobban zavarja össze, hogysem kivilágosítja." gr. Dessewffy József

MI TÖRTÉNT AUGSBURGNÁL? 1. A CSATA LEZAJLÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Titok fedi, mi történt a Lech folyó mentén az Augsburg városától mintegy másfél kilométerre eső híd közelében, mi okozta Lehel és Bulcsú vezérek seregének pusztulását.

"A német és olasz sereg - tudósít a Bécsi Krónika – hirtelen rátámadtak a magyarokra, úgy hogy még ha akartak volna, akkor sem menekülhettek el, mert egyik oldalon meggátolta őket ebben a néhány nap óta csodálatosan megáradt Lech folyó, a másik oldalon pedig fal módjára az ellenséges sereg szorította őket."

Nem tudjuk, hogy milyen lehetett a Lech folyó ominózus hídja, amelyen 955. augusztus 10. éjszakáján a magyar sereg átkelt, milyen széles volt, hány lovas férhetett el egymás mellett rajta, s így több minden felderíthetetlen marad. A csatában részt vett két magyar hadsereg, létszámát a kútforrások fölöttébb ingadozó, bizonytalan becsléssel 25.000-50.000-75.000 lovasra teszik. Kiszámították, hogy 20-25.000 lovast véve alapul, hogy a hídon való átkeléshez zavartalan körülmények között három és fél - négy órára volt szükség. A magyar sereg viszont csak éjfél után vagy éppen a hajnali órákban kezdte meg az átkelést. A hídon való átkelést a magyar vezérek azért tették az utolsó pillanatra, hogy ily módon meglephessék ellenfeleiket.

A haditerv kiélezett volt, a hadvezetés úgyszólván mindent egy lapra tett fel; arra, hogy a hídon való átkelés zavartalanul terv szerint, a vezetés becslése, elképzelése szerint zajlik le majd. Az átkelés azonban nem így sikerült, nem bonyolódott le a remélt idő alatt és feltehetően ez okozta a katasztrófát. Különös az is, hogy nem számolta hadvezetés a Lech folyó áradásával sem, és ha ez váratlanul az utolsónapokban vagy az utolsó napon következett is be, kérdés, miért nem módosította eredeti és amúgyis végsőkig kiélezett - mert az átkelés optimálisan meghatározott időtartamára épített - tervét. Negyed- vagy félszázezer, de esetleg ezt is jóval meghaladó lovassal átkelni egyetlen keskeny, mert nem erre a célra készült hídon - példátlan vakmerés, valóságos istenkísértés, kivált ha számba vesszük, hogy a lovaknak a teljes felszerelést is magukkal kellett vinniük s az átkelésre kiszabott idő egyetlen éjszaka, illetve egy fél éjszaka volt, méghozzá viharos időre, esőzésekre gondolva - bizonyára szeles, sötét viharos éjszaka. Természetesen nincs adat rá, hányszor tört el a gyenge korlát (ha volt korlát), hányszor buktak le és hányan az örvénylő hullámok közé, milyen torlódások keletkeztek, s arról sem, mire a hajnal felderengett, hányan keltek át, hányan maradtak a túlparton s a gyötrelmes éjszakától mennyire merültek ki a katonák. Hajnalra sem fejeződött be az átkelés. Bizonyosra vehető: az átkeléssel járó lárma, a kiabálások és fényjelek nem maradhattak észrevétlenül az Ottó császár vezette nemzetközi sereg előtt sem. A császári kémek, felderítők természetesen az átkelés minden mozzanatát jelezték a hadvezetésnek, s az ellenséges sereg csapásra felkészülten várta az alkalmas pillanatot. Kérdés: miért vállalták a magyar vezérek ezt a kockázatot? A válasz adott: a Lech folyó az elmúlt napok nagy esőzései miatt annyira megáradt, hogy lehetetlennek mutatkozott lovastul átkelni a háborgó hullámokon. Egyben ez azt is jelzi, miért várakozott a magyar had napokig Augsburg alatt és miért érezték a magyar vezérek immár halaszthatatlannak a folyón való átkelést, azaz: nem eredeti terveik szerint jártak el, hanem engedtek a körülményeknek. Még nagyobb hibát vétettek azáltal, hogy - minden eshetőséggel számolva - nem állítottak erős őrséget a sereg védelmére. Hiba hibára torlódott hát, és a vigyázatlanság végzetesnek bizonyult. Határozott jelek mutatnak arra, hogy az átkelést valami megzavarta. Lehet hogy a híd rongálódott meg, de valószínűbb, hogy még az átkelés befejezése előtt megindult a német támadás. Hadsereg folyón való átkelésének - miként ezt számtalan történelmi példa tanúsítja - két kritikus pontja van: A/ ellenséges támadás átkelés közben,

B/ támadás közvetlenül az átkelés befejezése körüli időpontban, még mielőtt az átkelt sereg harci állásokba felfejlődne s a folyó mentén, a hídfőnél, kis területen van összetorlódva. Ekkor érhette pusztító támadása Lech folyón átkelő s az éjszakai viszontagságoktól elcsigázott magyar harcosokat, akkor, amikor a sereg a lehető legrosszabb állapotban és a lehető legkedvezőtlenebb helyzetben torlódott a Lech folyó partján és jószerivel képtelen volt valóságos harci erejének kifejezésére: ekkor zúdult rájuk a magyarok elleni harcokra kiképzett páncélos egységek rohama. Elöl tűz, hátul víz. A küzdelem viszonylag rövid ideig tartott. "az ellenség vitézebbjei eleinte ellenállást fejtettek ki - írja az egykorú Widukind (925-1004) -, majd mikor látták, hogy társaik futásnak erednek, ők maguk is megijedtek, és a mieink sorai közé keverve lemészároltattak. A többiek egy része, miután lovaik fáradtak voltak, a legközelebbi falvakban húzták meg magukat, de ezeket a felfegyverzett lakosság körülfogta és az épületekkel együtt felégette. Mások a folyón átúszva akartak elmenekülni, de a túlsó meredek parthoz érve visszabuktak és elnyelve a folyó áradata által vesztették életüket." Mindenfelől megsemmisülés, halál csap le hát a magyar seregre. Figyelemre érdemesek Widukind tudósításának a magyar sereg kimerültségére mutató közvetlen és közvetett utalásai: a kimerültség az oka - még lovaik is elcsigázottak -, hogy a közeli falvakba húzódnak, s annak is, hogy a szokatlanul megáradt folyót átúszó harcosok a meredek partról visszabukva pusztulnak el.

2. MIKÉNT NAGYÍTOTTÁK FEL NEMZETI KATAKLIZMÁVÁ AZ AUGSBURGI ÜTKÖZETET? A magyar eszmélet ellen az augsburgi csata után olyan gigantikus szellemi háború indult, amely korszakok történéseit meghamisítva, ellentétére fordítva a magyarság szellemi életét ezredévnyi időtartamra magatehetetlen áldozati bárányként leterítette, mákonyos gőzeivel tévtanok útvesztőibe sodorta, eredettudatát, istenét, fényes múltjának emléktárait elrabolta.

s ami mindmáig hatóan megpecsételte a magyar nemzet sorsát. pogány nemzet volt. Bárhogyan tekintsük is. Magyarország az augsburgi vereség következtében védtelenné vált. mondják. ettől kezdve Magyarország vált a nyugati hadak célpontjává. a magyarság véres tetemként évszázadról évszázadra mélyebbre zuhan ebbe a szakadékrendszerbe. A magyar fajt tehát a kereszténység (és a nyugathoz csatlakozás) mentette meg a végpusztulástól. Hazugságfelhők darvadoznak fölöttünk s elfedik. szellemmételyező. istenétől elszakadt. Augsburgnál dőlt el hát a magyar nemzet sorsa. Így volt-e valójában? A magyar. De óriásiak voltak a belső változások is. őt támadták a nyugati hadak. kedvező és szerencsés fordulatnak állítva be a magyar nép gerinctörését. amit ez a tragikussá vált sorsú nemzet az utóbbi ezredév során megért. a tizedik évszázadban dicsősége teljében álló hatalmas nemzet volt. ősi hagyományaihoz. szikláról sziklára. mindeddig elpalástolt és felméretlen drámai változáson ment át. akár a hagyma rétegei. hogy elrejtsék előle az ellene elkövetett vérlázító bűntetteket s ezer évi halálos vergődésének valóságos okát. Végzetes szerepcsere történt. E félelmetes átalakulásokat egyházi és kincstári történetírásunk csaknem teljesen elnyelte. az elmúlt ezredév magyar történelme az emberiség történetében példátlanul álló irdatlan törésvonalak kataklizmarendszere. a legnagyobb tragédiát.Roppant lélekölő. hűbéresévé süllyedt. s a korszak történetét alapjaiban átgyúrta. A Lech-mezőn megsemmisült a magyar katonai hatalom. mindeddig érinthetetlen és sérthetetlen felségterülete is csorbulni. megközelíthetetlen. legyőzhetetlen. S a belső mag. hadszínterévé. valamennyi csapás közül a legfélelmesebb a Géza és István korában bekövetkezett törés: ez a szakadékrendszerek. durva népet saját akarata ellenére is át nem térítik (a Nyugat kegyeit keresve) a zsidókereszténységre. . s ha addig ő tette támadó seregeinek hadszínterévé Európát. morzsálódni kezdett. addig a magyarok támadták ellenállhatatlan lendülettel a nyugati országokat. fogyni. a hazugságközéppont az augsburgi ütközet. De valamennyi kataklizma. fel nem ismerik a végveszélyt és a primitív. önbecsülése. a nyugati hatalmak kétségkívül eltörlik a föld színéről. társadalma megbomlott. Géza és István. s nem nyitják meg az ország kapuit az idegen népek előtt. és vele a magyarság sorsa. lélekszáma ijesztő mértékben megcsappant és ősi. Háromnegyed évszázaddal az árpádi honvisszafoglalás után azonban Magyarország. Az európai hadviselés iránya is megfordult. nemzeti egysége. Az ellenlábas nélküli magyar hatalom (a nyugati népek félelme) helyet cserélt a német hatalommal és annak hovatovább kis híján már-már holmiféle vazallusává. Minekutána pedig sokat ártott katonai csapásaival a nyugati népeknek és barbár. Lepel lepelt fed. szuverenitása megcsorbult. miként már utaltunk rá. beszűkítik történelmi láthatárunk. Hazugságáradatban evickél a magyar géniusz. műveletlen. szabad. függetlensége. mert Európa keresztény népei egyébként nem tűrik meg és (jámbor keresztényi lelkületükből kifolyólag) kiirtják a magyarságot. elfogyó csonkként mind mélyebbre és mélyebbre. uralkodó nemzet. korlátlan. ekkortól ő vált a nyugatiak (nemsokára a mindenfelől támadó népek) hadszínterévé. életformájához való szoros kötődése meglazult. A magyar faj életereje látványosan meghanyatlott. nemzettudata megrendült. Európa leghatalmasabb nemzete. eltorzította. eltörölve Magyarországot a világ térképéről. a magyar katonai erő. elvesztette önvédelmi képességét a külső támadásokkal szemben. összetartozás-tudata. eszméletfojtogató erők törtek a magyarságra. s nem alakítják át nyugati mintára a magyar társadalmat. ha bölcs uralkodói. nemzeti múltjához. egész Európa sorsát meghatározó és megfordító változáson. Augsburgnál minden eldőlt.

ha nem kendőzi el szemét. Mégis kikaptak. . Kétség nem férhet hozzá. hogy a lechmezei ütközetben valamennyi tényezőt tekintve a magyarok voltak jelentős fölényben. 3. mi tette tönkre ténylegesen. halálbazuhanása soha nem teljesedik ki az adott mértékben. És itt mellőzzük. vélt érdekek fűződnek ennek a korszaknak a meghamisításához. A CSALÁRDSÁGRÓL. Vitathatatlan. Óriási. ha a hamis beszéd. ferdítő mellébeszélések özöne. istenét. itt kezdődik a nemzet talajvesztése. s a törvényszerűségek alapján a jobbik félnek kell győznie. amely az alábbiakkal rendelkezik: A/ Magasabb katonai kultúrával B/ Haditechnikai fölénnyel C/ Gyakorlottabb harcosokkal. Megszokott körülmények között érvényesülnie kell a minőségi-mennyiségi körülményeknek. magasabb szintű hadvezetéssel. Különös.álérdek. És ennek a hazugságáradatnak nagy oka van. nem zavarja meg tisztánlátását s nem hamisítja meg önmagáról való tudatát. Roppant érdekek fűződnek az ezer éve élő hazugságok fenntartásához. Egyenlő és közel egyenlő erők megmérkőzése esetén véletlen tényezők is beleszólhatnak az események alakulásába. Ez okozta a magyarság végzetét. az igazság eltakarása? A hazugsághoz tapadó érdek . mélybezuhanása. rettentő vérfutása. álarcos ellenségeit le ne rázhatta volna s régi önmagához. eredetét. a hamisítás. jobb minőségű katonai emberanyaggal D/ Tapasztaltabb. fizikai mivoltában a magyarságot (hiszen erre amúgyis kitérünk). hogy éppen ezt a korszakot.erózióvonalak kiindulópontja. hogy bekövetkezik ez. hogy az igazság ismeretében ki ne egyenesedhetett. A Géza és István korában rátörő orverők dühe nem törte meg annyira ezt a hatalmas életerejű nemzetet. AVAGY A TITKOS ERŐK SZEREPÉRŐL Közhely. Vélt érdekek. tévhiedelem. valójából kivetkőztetéséhez. virulásához vissza ne találhatott volna. sanda simaságú mellébeszélés és hazugság nem téveszti meg elméjét. De emberi erőnek lehet-e érdeke a hazugság. annak a félnek. visszájára fordításához. a magyar nemzet ezerévi pokol járása. a látására ereszkedő ezerévi hazugságködözés. bármilyen csapást szenvedett is el ebben a korban a nemzet. ezt a véres törést fedi el ködontó rózsaszínűvé párált méregfelhőivel a szépítő hazugságok. tisztánlátását az ellene koholt s e korszak történetét meghamisító hazugság. a magyar sors soha semmiképpen nem süllyedt volna ilyen mélyre. a szellemi háború. nagyságához. sokat mondó körülmény. itt azt kell kimondanunk. a hazugság győzte le. jelentős eltérések esetén azonban jobbára elemi törvényszerűségek szabják meg a várható eredményt. de fel kell említenünk: a háború nem a véletlen és a hadiszerencse vak forgataga. megroppanása. szabadságához. amely fekete lepellel vonta be a századokat és elvette ősmúltját.

Enélkül. cselvetésről lehetett szó." Képes Krónika: "A magyarok vigyázatlanul jártak el a város vívása közben. a nemzeti hiúság mondatja ezt velük? úgy véljük. mely ama napokban a patakoktól csodálatosan megáradt. mégha a balszerencsés körülményeket (felhőszakadás. akár a fal. hogy középkori krónikáink egyöntetűen az ellenség gonosz cseléről szólnak s arról. A vereség tényén természetesen ez mit sem változtat. amit krónikáink az ellenség gonosz cseléről állítanak? Vagy mindez csupán kitalálás? A fájdalom.Figyelembe kell vennünk azt is. a német és itáliai sereg váratlanul rájuk rontott. Szorosabb értelemben vett katonai szempontból tehát érthetetlen és megmagyaráz-hatatlan I. mivel egyik oldalról a Lech folyó (amely azon napokban a csatornák jóvoltából csodálatosan megáradt) képezett akadályt. Anonymus: ".. olyasféléről. El kell fogadnunk." Valónak vehetjük-e. a másik oldalról pedig az említett seregek falként vették körül és szorították őket. Mi lapul háta keserű kifakadások mögött? Sehol máshol nem találunk példát hasonló panaszra. mint a polgári kultúra elsajátítására vagy éppen az évszázadok óta minden ellenállást legázoló szkíta-magyar katonai fölény behozására. Szun-ci mondása: A HÁBORÚ A CSALÁS ÚTJÁT JÁRJA. Másféle csalárdság lehetett ez. hogy a Lechmezőn beugratták a magyarokat. háborúban minden cselfogást megengedhetőnek s bizonyos értelemben szükségszerűnek tartunk. S aligha holmi bevett hadifortélyról. Az ilymódon előálló rejtélyre csak a titkos eszközök bevetése adhat magyarázatot. hogy a magyar felderítők ezt jelentették volna). amit ők maguk is rendszerint alkalmaztak. mikor eső esett. illetve nem sajátíthatók el egy-két év vagy évtized alatt. ha akarnak. ami szokatlan. mint a régi magyarok természetével. Az ókori kínai bölcs. rájuk rohama és a városhoz közelebb eső egyik seregüket legyőzé. s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. a Lech folyó áradása) is hozzávetjük. akkor se futhattak volna.a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél és Bulcsú fogságba estek. a német és az itáliai sereg váratlanul rohanta meg őket. miután A MAGYAROK ÁLLÁSÁT ÉS SEREGÉT KIKÉMLELTE. Tény viszont. De tán a titkosság és hazudozás ködét kissé feloldja. A hadifortélyt nem tarthatjuk sértőnek. idegen volt számukra és erkölcsi érzékükbe ütközött. akkor sem futhattak volna el. A katonai kultúra magas szintjének elérésére éppúgy tetemes idő szükséges. Hangsúlyozzuk. A valóságfeltárás késztet itt csupán a tényboncolgatásra. az érthetetlenbe ütközünk. egyfelől ott volt akadályul a Lech folyó. A . hogy ezek az összetevők semmi esetre sem változtathatók meg. hogy a nyugati fél a magyarokat valamilyen módon kelepcébe csalta. az efféle vádaskodás ellentétes úgy a krónikák. Ottó győzelme és a magyarok veresége. úgyhogy ha akartak volna." Kézai: "Megindulván tehát a császár ulmi udvarából s gyorsan és titokban megérkezvén (anélkül. másfelől az említett seregek vették körül őket. ezt nem rótták volna föl ellenségeiknek. napkelte után három órával.. felháborítónak. valami olyasféle csel." Chronica Hungarorum: "És mert a magyarok elővigyázat nélkül csak a város ostromával foglalkoztak.

a veszteséget.de nem a történelemből. akik a magyarok szövetségesének mezében léptek fel s beszélték rá a magyar vezéreket olyan hadmozdulatokra. hogy túljártak az eszén. becsalták őket a halálos kelepcébe. szándékos megtévesztésnek minősíthető.jelek arra mutatnak. ilymódon következhetett be a két augsburgi magyar sereg pusztulása. vagyis ez a fogalom arra utal. Fájdalmas minden csapás. Mi lehetett az? A lehetőségek mérlegelése nem vezethet másra: hamis ügynökök révén megtévesztették Augsburgnál a magyar sereget. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS Bizonyos körök erősen titkolnák a titkos erők minden ténykedését s ha rajtuk múlna. kétszínűen hazudozva. Betelt a keserű pohár. halálba rohanással. 4. beavatkozását a hadicselekményekbe: nemtelen eszközökkel beugratták. félrevezették a végzetesen egyenes gondolkodású s könnyenhivésre mindenkor hajlamos magyarokat. a jámbor hiedelem. alighanem olyan személyek bevonásával. Hagyományőrző krónikáinkból a jóhiszeműség becsapott áldozatainak méltatlanko-dása csap ki. nem a valóságból.szerintük . CSAK MEG KELL RAGADNI A KÍNÁLKOZÓ SZERENCSÉT S TELJESEN ÉSZREVÉTLENÜL VÉGREHAJTHATJÁK A RAJTAÜTÉST. amely nem számol a titkos erők mindent átható ténykedésével. amely a halálba vitt és amelyből nem volt többé kiút. orránál fogva vezetnek s úgy verik el rajta a port. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök gátlástalan hazudozásaikkal rábírták őket arra a hadműveletre. de azt a tudatot is. HŰSÉGES BARÁTAI ÉS OTTÓ CSÁSZÁR ELLENSÉGEI. Mert nem csupán a fizikai kárt. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS sikert ígértek nekik A MAGYAROK RÉGI. annak kétszeresen keserű. Gondolkodó ember számára nem lehet kétséges: a "gonosz csel" csalásra. hogy Lél és Bulcsú seregét számukra szokatlan eljárással megtévesztették. ha a krónikák jelzéseit hitelesnek tekintjük és szó szerint vesszük. kitörölnék az emberiség tudatából . Több tízezer magyar vitéz fizetett az életével ezért. a becsapás minősített esete. De akit becsapnak. megcsalatásra utal. . S itt is feltételezhetjük titkos ügynökök jelenlétét. hanem . egyértelműen körmönfont beugratásnak. a fájdalmat kell elviselnie. sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket és rábeszélni őket az általuk előadott és az ellenségnek kedvező terv végrehajtására. Így alakul ki a hamis kép. amelyre az ellenség már felkészült s így az egyértelmű volt a vesztükbe rohanással. holott ezek jelen vannak mindenütt. szellemileg is felsült és kudarcot szenvedett. Vagyis tökéletesen álcázott titkos ügynököket küldtek a magyarok táborába és azoknak. A krónikáink emlegette csel nem más. Iszonyatos árat fizettek a könnyenhivésért. A könnyen hivésre alkatuknál fogva mindenkor hajlamos magyarok bedőltek a cselnek.megengedhetetlen. csak arra gondolhatunk. Egyébként az ütközet képe is ezt tanúsítja. ITT A NAGYSZERŰ ALKALOM! KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. felháborítóan aljas eljárást. hitszegés. A magyarok módfeletti felháborodása az ellenük elkövetett cselfogás miatt csak így válik érthetővé. hogy a Lech-mezei magyar sereggel szemben nem holmi közönséges hadifortélyt alkalmazott az ellenség. mint a csalás.

körülmények és krónikák egyaránt azt tükrözik. Jót akaró szövetségeseink. hanem a titkos fegyver. Részint ez fejeződik ki abban is. b/ Csapdába csalás.A magyarokban felkavarodó mély felháborodás. tartós vagy végleges leigázása nyílt úton lehetetlen. Még sosem fordult elő. láthatatlan erők léptek fel. fájdalmas a vereség. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS! Beugratásra kiképzett hétpróbás csalóknak varázsigeszerű mondása ez. legbiztosabb idegen igába görnyesztésének leghatékonyabb módja korántsem a nyílt. hogy Augsburgál ez következett be. De vajon ebből kiindulva. A vereség váratlansága és ellentmondása a gyakorlatnak. Népek. A szemek elől elrejtett titkos erő. A csapás súlyossága. Ottónak mindinkább a titkos manőverek felé forduló gondolkodására vet némi világot. Hiszékenység méztót csöpögő lépe. Augsburgnál tehát valami rendkívülinek kellett történnie. mert I. kiagyalt szépítő mesének Köztudott. Ez magyarázhatná a krónikák által kihangsúlyozott. hogy hazabeszél. akit elgáncsoltak vagy ellátták a baját. KÖNNYŰ ÉS HOLTBIZTOS. Annyira biztosra mentek. a terv ésszerű és áttekinthető. hogy még az elemi (és kötelező) vigyázást is elmulasztották? Ekképpen történhetett. koholmánynak. 3. mikor gazságot emleget? Esetünkben a következőket ajánljuk megfontolásra: 1. A cél könnyű és holtbiztos. csak a hódítás tényének elkendőzésével. Ottó eddigi küzdelmei során. tüzérség hiányában egy félszázezer főre becsülhető lovashadsereg a X. nyugati valamint északi szláv hódításainak tapasztalatai alapján mindinkább átlátta: a népek legyőzésének. Tények. A magyarok pedig fájdalmas vereséget szenvedtek Augsburgnál. hogy meglepték őket. ámde a nagytapasztalatú magyar vezérek részéről szinte érthetetlen "elővigyázatlanságot". váratlan és rendhagyó történt. .s rávenni őket. Farkasok báránybőrben.tán szövetségi álarcban . Hihetünk nekik. felbérelt személyek útján sikerült megtéveszteni a magyar vezéreket . országok megdöntésének leghatékonyabb. Hivatalosaink mindezt (hazugságnak) minősítik. hogy a magyarok "vigyázatlanul jártak el". harag és a bosszúállás dühe félreérthetetlenül arra utal. Csel ölt cselt. itt meg itt kockázatmentesen. Jó fél évszázada számos külháborúik során a magyarok nagy fölénye jobbára ellenállhatatlannak bizonyult. 2. a titkos fegyver a történelem legfőbb mozgatóeszköze. leplezésével vihető keresztül. itáliai. fegyveres erő. Miként volt elpusztítható sík mezőn. Számunkra azért különösen érdekes mindez. hogy ekkor meg ekkor. évszázad viszonyai közepette? Két eshetőség van: a/ Körülkerítés tízszeres túlerővel. Kaméleonok pompázatos köpenyben. észrevétlenül rátörhetnek az ellenségre. hogy az ütközet során valami egészen különleges. mindenkire rá lehet-e sütni. nem könnyű elviselni. hiszen ez rokonértelmű kifejezése annak. országok tönkretétele. valótlannak. hogy az ellenség megsemmisített volna egy egész magyar hadsereget (kivéve a tartaléksereget).

történelmi kataklizmáink félelmetes sorozata. 6. Krónikáink következetesen csalárdságról írnak. akárcsak krónikáink. 9. jóllehet tudjuk. Végiglapozásra ajánljuk a magyar történelem évlapjait. Ne akadjunk el hát a felszínen. 10. ami ebben a láthatatlan mögöttes zónában zajlik. kivált a magyar történelmet. amelyről lepattogzanak a fáradt nyilak és lesiklanak a kardok pengéi. 8. titkos erők kezdeményeztek és irányítottak A megcsalatás mibenlétére tehát biztos fogódzókat nyújtanak a kútforrások. de az ellenséges sereget is egyaránt sújtja. tüstént átlátjuk. A gonosz csel és csapdába csalás tényének figyelembe vétele nélkül érthetetlenné és megmagyarázhatatlanná válnak a lechmezei események. titkos erők alattomos működéséről. hogy a külsei csapda félelmetes falai végzetes hatásként csupán akkor érvényesülhetnek. a felháborítónak ítélt cselszövény. legfeljebb egy sokszoros túlerőben levő ellenséggel szemben. amelybe csüdig süppednek a lovak. egytől-egyig titkos összeesküvések következménye. Nincs szó sehol megcsalatásról. láthatatlan csapda.4. Mindez azonban természetesen csupán kerete a drámának. szemközt a Nyugat nemzetközi ereiből egybetömörített áttörhetetlen falanxa. a felhőszakadás nemcsupán a magyar felet. márpedig népünk ugyanúgy igazságkedvelő. hogy Augsburgnál valami rendkívülinek kellett történnie s nem is akármilyen csalárdságnak. Ha csupán környezeti-természeti viszonyok folytán jön létre a csapdahelyzet. Erről pedig itt nem lehetett szó. hátul a megáradt folyó. a sár. a titkos erők tevékenysége át. Mert a látható csapda mögött van egy érzékekkel fel nem fogható. ha a körülzárt erőt (Lehel és Bulcsú seregét) egy hasonlíthatatlanul nagyobb erő zárná közre. Jobbára a lechmezei csata az egyetlen kivétel. hogy a kedvezőtlenre fordult természeti viszonyok. ezeknek csupán járulékos szerepe lehetett a két sereg megsemmisítésében. Nyugati haditaktikai tényezők döntő szerepét is kizárhatjuk: öt évtized diadalmas magyar külháborúinak páratlan sorozata tanúsítja a magyar hadvezetés utolérhetetlen fölényét. a körülményekkel és az erőviszonyokkal ez semmiképp nem egyeztethető. s hogy ez valóban így van. félrevezetésről. 5. Csalárdságra való utalás azonban sehol sem fordul elő. de olyannak. 7. többszörös létszámú nyugati sereg egyszerűen nem létezik. páncélfala. s e színfalak között. mögött rejtőzik az igazi titok. További árulkodó jelzést tartalmaznak a magyarok vigyázatlanságáró1 szóló híradások: “vigyázatlanság" ellentett párja a "megkörnyékezés". ilyen erő. Kirekeszthető az okok közül a természeti-környezeti tényezők kizárólagos hatása is. Még a csapda teteje is kivehető: a viharfelleges égbolt. miként ez kimutatható. Világos az is. nem következhet be Lehel és Bulcsú seregének pusztulása. Lehel és Bulcsú seregét nem ebbe a kétfalú (a nyugati páncélos sereg és a megáradt folyó alkotta) csapdába csalták. amelyből dézsában zuhog alá Isten megáradt könnye. a csapda alja pedig a felázott talaj sártengere. Rengeteg az elvesztett csata. A csapda félelmetes falai is kirajzolódnak előttünk. az mindig vigyázatlan. Mindez egyöntetűén és egyértelműen tanúsítja. még ha csak körvonalaiban is sejlik fel számunkra. értesüléseiket pedig kútforrás-okból és az élő szájhagyományból merítik. amit a láthatatlan. csak egy lehetőség marad: a magyar vezéreket . akit megkörnyékeznek. Az augsburgi csapda falai csupán színfalak. nem ad magyarázatot a mély felháborodásra s a harag nemzedékeket átívelő örökségére. Lapjaikról egyöntetűen kirajzolódik a kép: a magyar sereg a Lech-mezőn valóban csapdahelyzetbe került a szó valóságos értelmében.meg átszövi a történelmi eseményeket. hatoljunk a kulisszák mögé. ha felfogjuk.

Bizonyos volt ebben. Ámde miként tudhatta mindezt előre Ottó. Ámde nem volt semerre menekülés. még azt is tekintetbe véve. hogy Ottónak olyasvalamit kellett tudnia. és merre menekülnek. miként lehetett bizonyos ebben. mint a kétségbeesett végső roham. elárult sereg hősi erőfeszítése már nem érhette el célját. a halálbarohanás és a megkísérelt menekülés. A menekülés drámája újabb bizonysága a nyugati hadvezetés által előre kidolgozott messzetekintő titkos terveknek. A csalás itt a lényeg. Felkészülten vártak rájuk. félrevezetés folytán kerültek olyan végzetesen hátrányos helyzetbe. Ottó titkos terveire. ha az elmúlt fél évszázad harcai nem a magyar. Ez a ténykörülmény fényt vet a lechmezei csata előkészítésének titkos háttértényezőire és I. Ottó messze előretekintő tervei alapján a tartományok riasztott lakosai előre elzárták a menekülés minden útját. ha előre s pontosan tudta nemcsak az ütközet kimenetelét. ami eleve bizonyossá tette az augsburgi magyar . csalatás. arányait is. amikor nem védekezhettek. s a kimerült harcosokat hirtelen körülkapták és irgalom nélkül lekaszabolták. a Lechhausen táján fekvő hídtól Augsburgot maga mögött hagyva mintegy Gockingen vonaláig hatolt előre óriási véráldozattal. vesztőhelyekké váltak a magyarok útjába eső tartományok. hanem vakmerőn előretört és az ellenséges hadseregben nagy pusztítást végezve. nem a kedvezőtlen terep. fegyverbeállítását és kirendelését a megfelelő útvonalakra. hogy itt minden lépést előre kiszámítottak. hűségfogadkozással. I. s mire a magyarok észbekaptak. hanem a német katonai erő abszolút fölényét bizonyítják. csaknem minden esetben a magyarok katonai fölényét igazolták és a magyarok győzelmét hozták? Nincs és nem lehet más magyarázat.. szemfényvesztő beugratás nem mehetett végbe másként. nem adta meg magát a sorsnak. hogy kisebb osztagok a csapdából elmenekülhetnek. öldöklés közepette visszavonult a hídhoz és további ádáz harcok közepette a sereg maradékával átkelt a hídon. majd hajóra szállva kísérelte meg a hazamenekülést. de a magyar hadsereg megsemmisítésének módját. bizalmukba férkőzött titkos ügynökök rábeszélésével. És ez a megcsalatás. noha ezt még akkor sem veheti biztosra. így hát Lehel és Bulcsú visszavonulót fúvatott és szüntelen bajvívás. hogy Ottó bizonyos volt a győzelemben. Ottó csak abban az esetben számolhatott ezzel. visszahatásait a nyugati hadvezetés felelőtlenül nem vállalhatta.. minden elveszett. végeredményét. senki sem menekülhetett. az ellenséges páncélos csapatok közt mindinkább felaprózódva és felmorzsoltatva. megtévesztették. nem maradt más. őrzetlenül hagyására s alighanem a folyóátkelés áldatlan körülményeinek legkedvezőtlenebb beállítására. ilyen nagyarányú vaklárma kockázatát. elárulván. amelyből nem volt menekvés. A magyar sereg ugyanis a vészhelyzetre. mint rászedéssel. csomópontokra. beleértve a menekülők elpusztítását is. s ezek a felfegyverzett csoportok máris lesbenálltak. hamis esküvéssel bírhatták rá a magyar vezéreket az "elővigyázatlanságra". szurdokot elvágtak. megsemmisítésében. a tábornak az elrejtőzött ellenség torkába helyezésére. elálltak. mint az. minden lehetséges útvonalat. minden eshetőséget gondosan megfontoltak. hiszen az eddigi összecsapások egy-két kivételtől eltekintve. Ottó parancsára fegyverbe állították messzi tartományok lakosságát. ámde a kijátszott. Álnok szólakokkal. átjárót. Ezenközben az ütközet külső peremére szorult kisebb egységek az általános öldöklésben szétfutottak. már késő volt. annak.félrevezették. Roppant csapdákká. elzárva a magyarok menekülésének esetleges útvonalait. magyarok siralomvölgyeivé. nem a kedvezőtlen természeti viszonyok. Így történt: a csata még le sem zajlott. agyonverték. akkor és olymódon törtek rájuk. a magyar sereg teljes tönkreverésében. végveszélyre ráeszmélve. Egyébként ugyanis Ottó nem rendelhette volna el országnyi területek helyőrségeinek és parasztságának mozgósítását. kelepcébe csalták. állig felfegyverzett paraszti csoportok várták felkészülten az életüket menteni akaró magyarokat.

2. kudarcnak.tanúskodik a Névtelen jegyző. úgy mi magunk is tűrjünk el békén és keresztényi alázattal minden megaláztatást. "Nem volt a világon semmijük. csapdába csalásról. tán akaratlanul. minden ellenünk elkövetett gaztettet. hogy a vereséget magyar részről elkövetett hibák. ELTŰRHETTÉK-E A MAGYAROK AZ ELSZENVEDETT SÉRELMEKET? Érték-e sérelmek őket? 1. hogy ez a valami nem a felvonultatott szövetséges nyugati katonai erő volt csupán. Sérelmeket a szkíta magyarság sohasem tűrt el és sohasem bocsátott meg. hogy ilymódon fölülkerekedhet rajtuk. hogy ezek a megállapítások nem holmi szokásos. A régi magyarok legyőzhetetlenségük tudatában szégyennek és tűrhetetlennek ítélték a csatában elszenvedett vereséget is. Ottó semmiképpen sem remélhette különféle népekből összeszedett zagyva hadával a magyarok katonai fölényének kiegyenlítését s azt semmi esetre sem. Meglehet. S szilárdan feltehető az is. A nemzet tudatán égő seb volt már az is. ami kétségkívül népikatonai szájhagyományokból szivárgott a krónikákba. következésképp. gonosz cselről szóló adatai. s ha ők eltűrtek. azok. És mindezt megtetézte. meghunyászkodva a régi magyarok? Akik hiteles középkori krónikáink beszámolói ellenére letagadják a visszatorlás tényét. hogy . amely ellen az egész nemzetnek össze kell fognia és vissza kell vágnia. megszégyenítésnek. 5.sereg katasztrófáját. akárha bűnözők volnának. hogy az ellenség győzelmével visszaélve megengedhetetlen eszközöket használt a fogságába esett magyarokkal szemben és a két sereg vezéreit. hogy ez vezetett az augsburgi vereséghez s ez szolgáltatott okot ahhoz a mély felháborodáshoz. Következtetésünkkel egybevágnak a középkori krónikáknak a csalárdságról. titkos fegyverek bevetéséről lehetett szó. s ami (a kor magyar felfogása szerint) ellentétben állt a vitézi erkölccsel. bitófára húzatta. ha sérelem esett rajtuk" . Csalárdsággal diadalmaskodtak rajtuk. tényekkel és azok rovására érvényesült. hogy őseink minden további nélkül eltűrték ezt a valóban arcpirító megaláztatást. csapásnak. 3. Márpedig Augsburgnál nem egyszerű csatavesztés történt. Hogy tűrték volna mindezt békén. Következésképp csak titkos eszközök alkalmazásáról. amit ne tettek volna kockára. ami elfogadhatatlan vagy legalábbis szokatlan volt a tizedik századi magyar hadviselés számára. természeti csapások és az ellenség csele együttesen idézte elő. Lehelt és Bulcsút szégyenletes módon. Oktalanság tagadni tények és krónikások ellenében. mindent eltűrtek. Elfogott vezéreiket a hadijog megcsúfolásával felakasztották. azt állítják. Az általános hadiszokás ellenére az elfogott magyar vitézeket lemészárolták. Kézenfekvő az is. hanem olyasféle csalárdságra. közismert és a magyarok által is sűrűn alkalmazott hadicselre vonatkoznak. De sérelmes volt a régi magyarok számára maga a vereség is.

) minden ok és alap nélkül meghazudtolva a krónikák hiteles állításait. tagadván a harmadik magyar sereg létét. tények és . de nekünk még azt se bocsátják meg. hogy a bűnösök üldözik áldozataikat. Botond vezette sereg vitézeinek helytállása. El járásuk a következő.a "megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek" elve a hitelvek között szépen hangzó tanítás. Tisztában is van mindenki ezzel. nem volt harmadik magyar sereg. gyászt. nem is valóságos krónikák. megbízhatatlanok. a dicsőség elsikkad. azt állítja. az a mód. eltorzítják. Eképpen a hadviselés elemi elveinek. Hogyan s mint? Tudományos köpenyben. regényes elbeszélések. koholmányok. és mi tán meg is bocsátanánk. követelményeinek tökéletes nemismerését árulja el. ami kudarcot. csupán azt hagyják meg. még ha akarják. Torzítók vádolnak torzítással. amit mások követtek el ellenünk. CÉLJA AZ IGAZSÁG MEGSEMMISÍTÉSE. részrehajlók a magyarok javára. illetve Bajorország ellen. bukást. ahogy visszavágtak. Tartaléknak tehát Augsburgnál is kellett lennie. Egyikük (K. Megfeledkezni erről sült őrültség. hogy Zsolt (Zulta) három sereg élén három vezért küldött Alemannia. 6. mindent egy lapra tesz fel. hiteltelenek hiteltelenséggel feltétlen hitelű. Ellenhistorikusaink tollán azonban a siker. Évszázadunk különös jelensége. A harmadik. Következésképp a magyarok. sem tűrhették volna el visszatorlás nélkül az őket ért sérelmeket. Volt is. felelőtlen hazárdjátékot folytat. KÉT MAGYAR HADSEREG VOLT-E AUGSBURGNÁL AVAGY HÁROM? Anonymus nem hagy kétséget aziránt. Létfontosságú elv a tartalékról való gondoskodás elve. évszázadok szentesítette igaz történeti kútforrásokat. reménytelenséget sugall. hogy visszavágtak az Augsburgnál elszenvedett csapásért. aki valamicskét is hallott a hadviselésről. Középkori krónikáink arról számolnak be. minden túlzás nélkül hőskölteménybe illő. csupán afféle szerkesztmények. A három sereg közül kettő Augsburgnál elvérzett. Sebaj! Meg kell hazudtolni őket. Gy. hogy nemzeti hagyománykincsünk e legfontosabb letéteményesei — hiteltelenek. hamisítók hamisítással. meghamisítják a történelmet. Szüntelenül azt kell hangoztatni. A HAZUGSÁG HATALMA AZ IGAZSÁG TRÓNFOSZTÁSA. Aki hadat viselvén nem gondoskodik tartalékról. az gondatlanul jár el.

s amelyet a német tartományok ellen indult magyar sereg tartalékának tekinthetünk. Valójában már az is durva torzítás.) Győrffy György állítása pontatlan. mert ezidáig még senkinek sem sikerült ezt (mellébeszélések és köntörfalazások nélkül) értelmesen megválaszolni. A néma sereg nem mozdult. a tartaléksereg vezére kiválóan oldotta meg feladatát. s még csak nem is az ekkor német területen tartózkodó valamennyi harci egység. hivatalos vélekedések szerint az augsburgi vereség volt az ok. A harmadik magyar seregrész azonban. s az ellenségnek hírszerzői révén sem sikerült tudomást szerezni az erdőben elrejtőzött tartalékseregről. mikor "a magyar sereget" jelöli meg a vereség elszenvedőjeként. 2 / A magyarok haditerve szerint a két első seregrész. nem a középponti magyar haderő egésze bocsátkozott harcba a szövetséges nyugati haderővel. De még mielőtt továbbpergetnénk a fejleményeket és rátérnénk a kordokumentumok vizsgálatára. Tekintsük át a történteket. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI MIÉRT MARADTAK EL A TÁMADÁSOK? Mint láttuk. Botond. s ennek lenyesésével. A három seregrész parancsnokai Lél. Augsburgnál sült el a középkori germán csodafegyver. hanem annak két seregrésze csupán. De mi volt ez a rejtelmes csodafegyver? Miként dönthette romba egyetlen ütközet a magyar világhatalmat? Senki ne kérdezze. lehetséges-e. a Lech mezején megsemmisítő vereséget mért a magyar seregre" . amely megváltoztatta a világ és a magyar történelem folyását és megbuktatta a magyar nagyhatalmat. fontoljuk meg. hanem annak csupán egy töredéke.írja Győrffy György (A Magyarság elődei 16. hogy a magyarok nem vágtak vissza? 7. elnyelésével az ütközet lefolyásának. a Lehelé és Bulcsúé harcba bocsátkozott a nyugati csapatokkal.krónikák tanúskodnak arról. ha a magyar visszavágást. amelynek Kölpény fia Botond volt a vezére. Bulcsú és Kölpény fia Botond. a harmadik magyar seregrész. Örömmámorban úsztak a győztesek. az ütközetnek ezt a döntő fontosságú zárószakaszát elhallgatják és eltagadják az ütközettől. a harmadik magyar sereg. Már ez a körülmény is jelzi. Kölpény fia Botond . Győrffy Györgynek a "megsemmisítő vereségre" vonatkozó megjegyzése sem áll. végeredményének képét a visszájára fordítják. hogy a magyarok ott helyben visszavágtak a Lech-mezőn történtekért. Krónikáink feltétlen hitelű beszámolói és a történeti tények vizsgálata egyaránt arról tanúskodik. de három. amelynek ez a befejező szakasza. A harmadik sereg (minden eshetőségre készen) a közeli erdőségekben húzódott meg. hogy Augsburgnál nem két magyar sereg volt. 1/ Augsburg körzetében akkor egy három seregrészből álló magyar hadsereg tanyázott. Lehelé és Bulcsúé. A hadászati tartalékot természetesen nem célszerű dobraütni s az ellenség szeme elé rakni. "Ottó király egyesített serege Augsburg mellett. Mert itt nem "a magyar sereg".

hogy ebben az időközben szüneteltek a magyar kültámadások. A krónikák szerint ez a sereg. hogy az ütközetet követően a kifelé irányuló magyar hadműveletek ("kalandozások") megszűntek. b/ a magyar tartaléksereg támadása a győzelmes germán sereg szétverésével. Valójában az augsburgi csata és Géza trónralépését elválasztó 18 évi időközben beálló támadási szünetet tizenhat vagy éppenséggel hat-tíz esztendőre csökkenthetjük. s ezek egymástól nem szigetelhetők el az ütközet képének valótlanná torzítása nélkül. illetve húszezer németet koncolt fel. 3/ A Keletrómai birodalom elleni támadások nyilvánvalóan kihívást jelentenek s azt a veszélyt idézik elő. valamint a Keletrómai birodalom elleni támadások szűkre zárják azt az időközt. de figyelemreméltó tényt kell ellenvetésül felhoznunk.vezérlete alatt minden eshetőséggel számolva tartalékba húzódott s magát mintegy láthatatlanná téve egy környéki erdőségben rejtőzött el. s tekintsük a szünetelés időtartamát ilymódon tizennyolc évnek. 4 / A magyar megtorló hadjáratok. 1/ A nyugat elleni magyar (megtorló) katonai támadások . két hadicselekményből állt: a/ nyílt fegyveres összecsapás Lél és Bulcsú seregrészének vereségével. 4 / A győzelmi mámorban hazatérőben levő germán egységeket. 6/ Némelyek ezt a tizennyolc évet döntő bizonyságul hozzák fel annak igazolására. akiknek a jelek szerint sejtelme sem volt a harmadik magyar sereg létezéséről. Botond serege útközben megtámadta és javarészt megsemmisítette. hogy Augsburgnál a magyar haderő katasztrofális és helyrehozhatatlan. megtorlásul társaik kivégzéséért nyolc-. 2/ Továbbá alig pár év (némelyek szerint 10-15. 5 / Az augsburgi csata tehát két etapból.krónikáink hiteles tudósításai szerint még a következő egy-két évben is folytak s csak az augsburgi vereségért való visszavágások után szűntek meg. 3/ Lehel és Bulcsú hadseregét I. mások szerint alig két-három év) elteltével folytatódnak a sikeres magyar katonai támadások Konstantinápoly ellen. Ezt egy állítólag megsemmisítő vereséget szenvedett s a Nyugattal szemben tehetetlenné vált ország semmi esetre sem kockáztathatta meg. . hogy Konstantinápoly összefog a Nyugattal a magyarok ellen. Néhány apró. 6/ Az augsburgi csata e két hadicselekmény lezajlásával fejeződött be. amíg a magyar támadások szüneteltek. az egész magyarság sorsát végképpen eldöntő vereséget szenvedett. Ottó császár csapdába csalta és zömében megsemmisítette. 5/ Vegyük azonban úgy. Némelyek érvül hozzák fel.

jelentősebb kihagyásokkal. engedve minden fenyegetésnek és követelésnek? A mindenáron való kiegyezést. A támadások Augsburg utáni szünetelésére épülő érvek tehát értéktelenek. Ilymódon aztán mindinkább kiütköztek a belső bajok. amelyek diplomáciailag és más módokon is kizárták az újabb támadások lehetőségét. két fele farkasszemet nézett egymással. melyik a halált? Lehetséges. az alkalmazkodást követelték? Lehetséges. szünetelésekkel.a fejlett földművelés feltalálója! . 8/ Géza trónralépése után pedig Magyarországon olyan változások kezdődtek nevezetesen az Ottó császárral megindult "béketárgyalások" -. ez az átmeneti szünetelés semmit sem bizonyít. a feltétlen önmegadást. századi magyarság rablásból szerezte a létfenntartásához szükséges elemeket. Kiaknázta-e a külső-belső bajokat az ellenség? A nemzet e beállítás szerint mélységesen meghasonlott.a földműveléshez és egyáltalán a termeléshez (sokévezredes ittléte során nem volt alkalma ipara. a jövőt.. nem értvén . zsákmányszerző. a múltakon okulva kereste a kiutat? Ez a tábor . c/ Merseburg után kilenc esztendeig szüneteltek a támadások. feldúlása után "tizenhat esztendeig nem mozdultak ki Magyarországból". Így például a/ a 907. a hivatalos beállítás szerint. a válságjelenségek. hogy így történt s ez volt a bajok oka? Vagy csupán a külső behatolás táplálta árulás szállt szembe a hűséggel? Voltak. a megalkuvást. Az állítólagos tönkreverettetést belső bajok kísérték. kereskedelme kifejlesztésére!). Thüringia stb. kihagyó önvédelem és belső meghasonlás. b/ Ugyancsak krónikáink szerint Szászország. zsákmányra éhes vezetők és kalandszomjas harcosok? Lehet-e így nézni az eseményeket? Aranyra éhes keselyűk viaskodásaként felfogni az elhatalmasodó végzetet? S a másik tábor? A meghunyászkodást hirdette. A magyar külháborúk ugyanis már korábban is rendszertelen ritmusban folytak. De haladjunk tovább az eddigi vonalon. hogy a másik tábor a jövőre függesztette a szemét s a múltakon töprengve.. Némelyek szerint a "kalandozó. Melyik fél képviselte az életet. akik végét akarták vetni a vérontásnak? S velük szemben álltak a harckedvelők.7/ A mesterséges torzítás ténye már ebből is megállapítható. rablóhadjáratok" (kényszerű) leállításával a nemzet önfenntartása is veszélybe került. megalkuvást? Gyáván kerülve a szembeszállást. Csalogató körülmények az ellenség számára: szétzúzott katonai erő. e derék tollforgatók szerint ugyanis a X. évi itáliai hadjáratot követően krónikáink bizonysága szerint a magyar támadások "tíz esztendeig nyugodtak".

hogy amazok hatalmát összetörje? Vasöklű. hanem az. nem ad diadalért drága életet. István? Elképzelhető mindez? Elképzelhető-e másként. A korszak történetének megmásítói makacsul hangoztatják: az augsburgi ütközet mindent eldöntött. Elképesztő és lesújtó. az álarcos bujtogatás tényeibe ütközünk. Ottó császár és szövetségesei közel két évtizeden át . mikor a sikerre a legcsekélyebb esély ígérkezik. hogy megmenthető legyen. végkimenetelét. Ottó habozás és késedelem nélkül rátör az országra abban a pillanatban.) Vagyis az augsburgi ütközet semmiképpen sem dönthette s nem is döntötte el a magyarnémet háború sorsát.nem ad vért aranyért cserébe. mint macska a forró kását. amit ezzel kapcsolatban összehordtak. Ha ugyanis az augsburgi vereség semmiképpen sem dönthette el a magyar-német háborút. s netán tudatosan mellőzték ezt manipulációs céljaik érdekében. s alapjában hamis az az .955-től 973-ig. Egy ilyen megsemmisítő vereségre múlhatatlanul szükség volt. mi a magyarázata. Clausewitz szerint a háború nem egyetlen fegyveres összecsapásból áll. Géza trónralépéséig . abba a SÖTÉT SZELLEMHADSEREGBE. s a Lech-mezei vereség Magyarország teljes katonai leveretését eredményezte. amely ekkoriban ELÁRASZTOTTA A PUSZTULÁSRA SZÁNT SZERENCSÉTLEN ORSZÁGOT. és egyetlen fegyveres támadást sem intéztek Magyarország ellen s ezt még csak meg sem kísérelték? MI AZ OKA A NYUGATI TÁMADÁSOK TELJES HIÁNYÁNAK? Ne akarják elhitetni. következésképp egyetlen ütközet nem döntheti el a háború sorsát. a hatalmas Magyarországot előbb porba kellett sújtani ahhoz. a belső "pogány"-ellenesekkel. "Ha a háború egyetlen döntésből vagy egyidejű döntések sorozatából állana. Európával. hogy I." (Clausewitz. hogy ez a fél kész összebékülni a germánsággal. úgy valótlannak bizonyul mindaz. amely visszavilágít az augsburgi eseményekre. Tegyük föl. hogy szétzúzza a magyar nagyhatalmat. ahogy állítják. s kész összefogni az ördöggel is. azokért sem.43. mint külső erők titkos bujtogatására? Vagyis akaratlanul is. hogy kegyből tették ezt. félreérthetetlenül jelezve. majd fia. porrá zúzta a magyar katonai nagyhatalmat és Magyarországot kiszolgáltatta ellenségei kénye-kedvének. vaskezű fejedelmet követelt az idő? S ezt a hivatást töltötte be tán Géza. Nem az a kérdés tehát. Mert a tények ismeretében a leghalványabb kétség sem férhet ahhoz. magyar életet. úgy volt. ha kell. a további kitöréseket követelve a nemzet sírját ássák (amazok szerint)? Lehet. Carl von: A háborúról I. hogy némelyek nem voltak képesek ennek az elemi igazságnak a felismerésére. összefogni bárkivel. emberségből nem támadtak. ami a továbbiakban történt vele.kerülték Magyarországot. mi történt ott. ellenállhatatlanul a titkos térítésbe. hogy I. Ámde ha így volt. miért lapítottak az állítólag mindent eldöntő győzelem utána nyugatiak? A jeles hadtörténeti író. akik a harcot. Miért késlekedett hát ezzel a mindent elsöprőnek beállított győzelem után? Miért nem merészkedett a magyar határnak még a közelébe sem? Olyan ténykörülmény ez. s hogy megmagyarázhatóvá váljék. hogy folytatták-e vagy sem támadó külháborüikat a magyarok. minden előkészületnek szükségszerűen a végletekre kellene irányulnia.

HOGY AUGSBURG SEMMIT SEM DÖNTÖTT EL. Változatlanul felmerül hát a kérdés: Miért ült veszteg (ebben a vonatkozásban) a német. HACSAK AZT NEM. OTTÓ AZÉRT NEM TÁMADOTT. sem a nyugati titkos vezérkar nyakába. továbbá a "kereszténység felvételére" és a nyugati feudális társadalmi szerkezet átvételére. a magyarok elleni nagy támadás elmulasztása nem varrható sem I. anélkül. hogy csak kísérletet is tett volna Magyarország megtámadására? Ellenhistorikusaink szüntelenül azt hangoztatják. MIÉRT NEM AKNÁZTA KI A NYUGATI HADVEZETÉS A "MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET" AZ EURÓPÁT FÉL ÉVSZÁZADA NYOMÁS ALATT TARTÓ MAGYAR KATONAI ERŐ TELJES MEGSEMMISÍTÉSÉRE? MIÉRT NEM INTÉZETT PUSZTÍTÓ TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ELLEN? MIÉRT NEM ZÚZTA SZÉT A NYUGAT FÉLELMETES MUMUSÁT. hogy e vereség miatt kényszerültek a magyarok a "rablóhad járatoknak. MERT NEM VOLT SEMMILYEN LEHETŐSÉGE . HOGY AUGSBURGOT KÖVETŐEN AZ ÁLLÍTÓLAG MINDENT ELDÖNTŐ GYŐZELMET ARATOTT NÉMET FÉL SEM KÍSÉRELT MEG SEMMIFÉLE TÁMADÁST MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYAROK ELLEN. JELEZVE.indok. tendenciózus állításnak. EZ AZ OKA. illetve arra. I. kalandozásoknak" bélyegzett nyugati hadjáratok feladására s ennek következtében az egész magyar társadalmi struktúra gyökeres átalakítására. hogy a nyugati hatalmak . TELJESEN ELHALLGATJÁK AZONBAN AZT A TÉNYT.SEMMILYEN ESHETŐSÉGE A SIKERRE. Ottó császárnak nem volt forróbb óhajtása a magyarokkal való leszámolásnál. hogy Augsburg után megszűntek a nyugat felé irányuló magyar katonai csapások. tévtannak bizonyul. HOGY A MAGYAROK KATONAILAG LEGYŐZHETETLENEK ÉS A VELÜK VALÓ MEGMÉRKŐZÉS KILÁTÁSAI REMÉNYTELENEK. HOGY I. A nagy hazugság egyik legfőbb leleplező ténye ez. AMELY LELEPLEZI AZ AUGSBURGI ÜTKÖZET KÖRÜLI SANDA MISZTIFIKÁCIÓKAT. TÉNYÉBŐL ELLENTÉTES AZ AUGSBURGI ÖSSZECSAPÁS A TITKOS ERŐK BEVETÉSE ÉS A SZERENCSÉS RÉSZSIKER ELLENÉRE ARRÓL GYŐZTE MEG OTTÓ CSÁSZÁRT. SZEMFÉNYVESZTŐ KOHOLMÁNY. Clausewitz e tételének fényében mindez hamis. hamis elképzeléseik indokolásaként. OTTÓ AUGSBURG UTÁN KERÜLTE A MAGYAROK-KAL VALÓ NYÍLT KATONAI ÜTKÖZÉSEKET ÉS A TITKOS ERŐK. MI TÖBB. MERŐ CÉLZATOS TORZÍTÁS. A TÁMADÁS ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZTETÉST VONHATUNK LE. Ottó ezt világosan átlátta. hiszen I. HOGY A KATONAI ESZKÖZÖK A MAGYAROK ELLEN HATÁSTALANOK. Ottó császár. AZ "ÖTÖDIK . MIÉRT NEM ÉLT A KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGGEL? Nem kétséges. Nem jámborságból.akik e hamis elmélet szerint augsburgi győzelmük folytán döntő katonai fölénybe kerültek a magyarsággal szemben gyarmatosítsák a hatalmas. MÉGPEDIG AZÉRT NEM. független Magyarországot. EZ PEDIG PERDÖNTŐ ADAT. illetve a nyugati haderő tizennyolc éven át. MERT AMIT A LECH-MEZEI NAGY GYŐZELEMRŐL (ILLETVE VERESÉGRŐL) A HAZUGSÁGAPOSTOLOK EGY ÉVEZREDE HIRDETNEK. oktalanságból maradt el a nagy csapás.

fokozottabb résenléte következtében (l. Fentieket igazolják a történeti tények: az augsburgi vereség nem törte meg a magyarság katonai erejét.HADOSZLOP" BEVETÉSE ÚTJÁN KERESTE A MEGOLDÁST. a véráldozatok az ellenfelek jobb felkészülése. támadó hadjáratok körülményei megnehezedtek. seregrészek vezetésében a túlzott magabiztosság. immár az elviselhetetlenség szintjéig menő véráldozattal járt . s nem változtatta meg az addigi erőviszonyokat. csupán egy ütközet volt a sok közül. De a német tanulságból a magyar hadvezetés is levonta a szükséges tanulságokat. mi több. illetve korlátozta a katonai kirajzásokat. hogy ez az ütközet nem volt semmiféle történelmi sarokpont és nem idézett elő semmilyen fordulatot sem a magyar-német viszonyban. a lechmezei csatát) még tovább fokozódtak és már-már egyértelművé váltak az ország vércsapoltatásával.TERRA INCOGNITA (ISMERETLEN TERÜLET) MARADT (MINDMÁIG HATÓAN) A MAGYAR GONDOLKODÁS SZÁMÁRA.VÉGZETTELJESEN . német részről megerősítette a magyarok katonai legyőzhetetlenségének hitét. gyors magyar támadások tagadhatatlan sikerességük ellenére óriási áldozatokkal. Mégis megmaradtak. D/ Kérdésessé vált az efféle kifelé irányuló hadműveletek értelme. Itt azonban. A LEGFŐBB TANULSÁGOT AZONBAN A MAGYAR KATONAI ÉS ÁLLAMVEZETÉS ELMULASZTOTTA: NEM SZÁMOLT AZZAL. C/ A külországok ellen vezetett rajtaütésszerű. A Nyugat a magyar harcmodor gondos tanulmányozása révén hatásosabb védekezési módozatokat alakított ki. csatavesztés. könnyűszerrel kiigazíthatta. A nyugatiak . de ezt a csorbát a nemzet. Vagyis a lechmezei csatát követő közel két évtizedes Magyarországgal szembeni nyugati katonai passzivitás és a titkos nemzetközi összeesküvésre való átváltás tanúsítja a legfényesebben. Hogy buktak volna el a magyarok egyetlen ütközetben? . ennél a pontnál okfejtésünk beleütközik a titkos erőket szükségszerűen mindenütt kísérő. sem Magyarország hatalmi helyzetében. E/ Ezért a magyar katonai vezetés átmenetileg szüneteltette.saját területükön. jóvátehette. valóságtorzító hazugsághadjáratba. Ottó császár éleslátásának bizonyságaként . B/ A magyar seregek. MIKÉNT EZT A FEJLEMÉNYEK FÉLREÉRTHETETLENÜL TANÚSÍTJÁK. amely fájdalmas volt ugyan. fél évszázadon át . A TÖRTÉNELMI ERŐK ÜTKÖZÉSÉNEK EZ A SÍKJA . nemhogy potenciális életerejét megtörte volna. A MAGYAROK LEGYŐZÉSÉNEK ESHETŐSÉGEIT.ezt a tanulságot vonta le az augsburgi ütközetből. Nem lehet kétséges. A/ A kifelé irányuló.ami nyugati részről is óriási.A TITKOS ERŐK VESZIK ÁT AZ ESEMÉNYEK IRÁNYÍTÁSÁT.egy-két kivételtől eltekintve minden ütközetben elbuktak. amely csaknem átláthatatlan vakhomályba burkolja a történelemformáló titkos erők tevékenységét. hogy erre minden lehetősége megvolt. amely ekkor még Európa vezető hatalma volt. HOGY a lechmezei ütközet után . vereség. véráldozatokkal jártak. felületesség és vigyázatlanság jelei mutatkoztak. keményen visszavágva. mint ahogy vissza is vágott az elszenvedett csapásért.

Az augsburgi csapdával és magyarmészárlással csak olajat öntöttek a tűzre. higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek. Anonymus kissé mentegetődzve adja elő ezt a magyarság hajdani nagyságáról. aminek célja. akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. félelmetes vészkorszak fenyeget. mint minden érvényesnek látszó hazugság. hogy . Ottó szeme előtt felködlött egy új és minden eddiginél iszonyúbb vészkorszak rémképe. hatalmáról. Váratlan és érthetetlen fejlemény. a győzelmes támadó külháborúk korába. Új. mit ér a titkos erőkkel és szerencsével kicsikart részleges győzelem. I.Az augsburgi vereség misztifikálása. Új fegyvert kellett találni a magyarok ellen. a X. hogy bosszút álljanak véreikért és a gyalázatos halálra adott magyar vezérekért. tekintve. mint a tények meghamisítására irányuló tudatos mesterkedésnek. félelmetes jelek megsokasodtak s ő elég élesen látott ahhoz. ellenállhatatlan vitézségéről tanúskodó mondát. roskadozni érezte. Botond a kiáradó (offenzív) magyar életerő diadalmas megtestesüléseként hajtotta végre nevezetes haditettét: bevágta bárdját Konstantinápoly érckapujába. OTTÓ CSÁSZÁR GONDJAI A magyarokat tehát letarolták. következményeit szeme elől gondosan eltakarták. 9. Óriási győzelmet aratott.2. A magyar visszacsapás árnyaitól már trónját is ingadozni. A Botond seregétől kapott váratlan csapásba belenyögött és belesápadt. túlfestve a sikert. 8. hogy a kereszténységre térítést mintegy kényszerű és elkerülhetetlen szükségszerűségnek tüntesse fel. század második harmadába vezet vissza. szertelen túlértékelése tehát nem értékelhető másként. Ő tudta legjobban. AZ ÜTKÖZET TOVÁBBI TITKAI . A Nyugat beledöbbent ebbe a hírbe és felujjongott. s bénítólag hatnak. mint eddig soha még. mikor Magyarország még a keletrómai birodalommal és Németországgal volt határos. városégetésnek már nem szab határt semminemű mértéktartó belátás és érzelem. "Háborúikat és egyes hőstetteiket. hogy az még a kereszténységre térítés előtt. Azonban némelyek azt mondják. Ottónak azonban az első mámorból felocsúdva minden oka megvolt a komor töprengésre. amelynek hátulütőit. Az öldöklés fúriái elszabadultak a Lech-mezőn és végeztek Lél és Bulcsú több tízezer főnyi lovashadseregével. Az efféle ködösítések vakfoltokat teremtenek a nemzeti gondolkodásban. ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni. az ősvallás időszakában keletkezett. "EGÉSZEN KONSTANTINÁPOLYIG MENTEK ŐK" Botond közismert mondája a magyar hőskorba. de a baljós. a magyarok minden eddiginél pusztítóbb rohamai zúdulnak majd a Nyugatra. ahol az öldöklésnek. de lelki nyugalmát is. A rejtekéből előkerült és a mit sem sejtő nemzetközi hadra rárohanó magyarokat akárha a bosszúálló Isten szabadította volna rájuk. és ezek olyan vandál kegyetlenséggel öldökölték le foglyaik ezreit és dúlták végig tartományait. Botond seregének váratlan visszacsapása nemcsak győzelemittas seregét dúlta szét. hogy a maga igazi mivoltában fogja fel a helyzetet.

sőt Konstantinápoly aranykapuját is bevágta Botond a bárdjával. semmit sem tudunk. szabadságát. katonailag védtelenné tette és kiszolgáltatta az országot ellenségeinek s Magyarországot csak a kereszténység menthette meg. istenét. úgy nevetséges arról fecsegni. ezért sújtotta agyonhallgatás. Erről a másik Botondról. Másutt ne is keressük a nyomát. s ha létezett ez a harmadik magyar sereg és visszavágott a Lech-mezőn történtekért . ha ilyen hőse találtatna.márpedig Botond vezér nem is egyszer. ezért kellett őt közel egy ezredévre kitörölni a nemzet emlékezetéből. Ha ugyanis ő létezett s az augsburgi magyar tartaléksereg vezére volt. Gondoljuk csak el: útjában állt a hazugságnak. mert már többi középkori kritikánk is hallgatással mellőzi. amilyen nekünk e tömény feledésbe fojtott Botond vezér. kitörölték a nemzet emlékezetéből. megpecsételte a magyarság sorsát. elpalástolására. ilyen hőse lehet s nemzeti pantheonjának központi helyére állítaná. a sokat támadott Anonymus számol be ragyogó haditetteiről. Ezért irtották ki Kölpény fia Botond vezért és seregét agyonhallgatással mindenestül. Sehol sem hallunk ennek a másik Botondnak viselt dolgairól. agyonhallgatás." 10. amelyet titkos erők Géza és István uralma alatta magyar faj ellen elkövettek. hogy apja volt a Konstantinápolynál hírt szerzett Botondnak. de többszörösen visszavágott s háromszorosan is megtorolta a magyarokon esett sérelmeket -. semmint beszélni róla. hogy az augsburgi ütközet mindent eldöntött. Nincs két Botondunk. . akinek nevéhez folt tapad s inkább illik hallgatni. csak az. mellébeszélés és hazudozás nehéz ködpalástja alól egy másik hősmonda és egy másik Botond sejlik fel. noha bőséggel volna okunk megemlékezni róla. amelyet a magyar nép bódítására. azé a harmadik seregé. tisztánlátásának megrontására tákoltak össze annak a nemzettragédiának az eltussolására. szándékának és érdekérvényesítésének. hogy tetteivel.egészen Konstantinápolyig mentek ők. köztudatából. Egyedül Anonymus. Elnyelték. vitézi hőstetteiről. Minek az nekünk? Némelyek még az egy Botondot is sokallják. AZ AGYONHALLGATOTT MÁSIK BOTOND E képzeletmozgató ősvalláskori monda árnyékába vetve. hősi tettei halomra döntik a hazugságoknak ezt az eget csúfoló gigantikus hodályát. akárcsak holmi bűnös személyé. könyékig összetenné a kezét és körültáncolná még a nemlétező fa árnyékát is. amely kívül maradt az augsburgi csapdán s társai pusztulásának láttán fölbőszülve bosszút állt elesett társaiért. sőt még csak a neve sem került sehol megemlítésre. ha áttér a kereszténységre és történelmét. hogy neki ilyen őse. szokáshagyományait. Más nemzet. aki egy nemzedékkel korábban élt s föltehető. Botondunk ugyanis az augsburgi tartaléksereg vezére volt. Mi bűne lehetett Botond vezérnek? Megbocsáthatatlan nagy bűne. Ebben áll Botond vezér bűne. s amelynek képtelenül hazug ürügyéül a valójában jelentéktelen lechmezei kudarcot használták fel. Botond vezér és seregének léte. mindent megtagadva csatlakozik a Nyugathoz és aláveti s kitárja magát a Nyugat minden törekvésének. de már puszta létével is aláaknázza és porbadöntéssel fenyegeti azt az ezer éve összeeszkábált s azóta toldozott-foldozott hazugságfelhő-kakukkvárat.

hivatástudatával és páratlan hadisikereivel is. mikor látták. Egymást nem hagyták el. 11.mint Kézai tudósít erről – "a sereg nagyobbik részét. hogy társaik az ellenség gonosz csele miatt szorultságba jutottak. úgy rohantak ordítva a fegyverek közé és az ellenséget szörnyű nagy öldökléssel terítették le. a tartaléksereg őrizte húszezer foglyot kardélre hányják. Mert teljesen bizonyosra vehető. sőt szörnyű nagy öldökléssel terítették le. míg a nemzetközi sereg hazatérőben széttagolódik. De egybevág az ősi szkítamagyarság vitézi életszemléletével. Hozzátartozik az elmondottakhoz. Anonymus tudósítását ebben a vonatkozásban is korhűnek és teljes hitelűnek kell tartanunk. akkor . majd Kölpény fia Botond vezérletével. hogy a magyarok. mint a méhek. Aki tartalék nélkül visel háborút. bosszúvágytól felajzva a távozó nyugati sereg nyomába erednek. Botondnak tökéletesen sikerült megoldania a rejtőzés és észrevétlenül maradás nagy körültekintést. amelyik a Rajna felé igyekezett. mihelyt értesülnek róla. amit a régi magyarok harcmodoráról. Megvárják. váratlanul rontottak elő és meglepetésszerűen rácsaptak a már-már győzelmét ünnepelni kezdő nyugati seregre. BOSSZÚÁLLÓ BOTOND SEREGE VISSZAVÁG Szóltunk már a tartaléksereg nélkülözhetetlenségéről. mi történt társaikkal." Valósággal hősénekbe illő Botond tartalékseregének a régi magyarokra olyigen jellemző halálmegvető küzdelme a túlerejű ellenséggel szemben: "Mint sebzett oroszlánok. mint aki sivatagon akar élelem és víz nélkül átkelni. mert felfogásuk szerint a legnagyobb öröm és dicsőség halni a hazáért. üldözőbe vette. És noha le voltak győzve. Ez tette az ókor szkítáit Ázsia és Európa uraivá. mégis legyőzőiket erősebben. az rögtön egybetömörült." Névtelen Jegyzőnknek ez a leírása tökéletesen egybevág mindazzal. Midőn vágtatva utolérte a mezőn.Lássuk hát Kölpény fia Botond vezérnek és seregének tetteit Névtelen Jegyzőnk megvilágításában. bátorságáról ókori. hogy a veszedelemben maradt résznek segítségére legyenek. Pánikot keltve. hozzáértést igénylő feladatát. hanem mindenképpen rajta voltak. "Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz. diadalmasabban győzték le. bizánci és hazai források nyomán tudunk. velőtrázó Huj-huj-haj! ordítással rohantak a legöldöklőbb csatába. mert a magyarok nyilaikkal . Örömteli önfeledtségben. bátran és emberül helytállottak. úgy jár. ez tette legyőzhetetlenné Árpád és az Árpád utáni időszak magyarjait. hogy Ottó és hadserege semmit sem tudott Botond hadának létezéséről. Az Augsburg környéki erdőkben megfészkelt harmadik sereget a magyarok titkos cselének is tekinthetjük.

"Zolta vezér meg főemberei Lél. akárcsak többi középkori krónikásunk . Kézai . óriási kincset raboltak el onnan. s nagy mészárlást vittek végbe keresztények és a szerzetesek között. A katonák és pajzshordozók pedig. s végül így tértek meg saját birtokukra. s . "Innen fölkerekedve később Ulmnál átkeltek a Duna folyón. inkább durvábbra formálja a történteket. továbbá Szászföldet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították." (Kézai 138-139. miután az egész Svábországot földúlták. sem hátrálni nem engedték őket. s nemhogy enyhítené. Ott KÉT HADSEREGGEL TALÁLTÁK MAGUKAT SZEMBEN. Majd továbbindulva Frank." A magyarok még nem tekintik az ügyet elintézettnek." De még ez a második visszatorlás sem csillapította a magyarok dühét. akik hatalmas sereggel jöttek ellenük.csöppet sem szépíti a bosszúálló sereg által véghezvitt cselekményeket.Botond nevét elhallgatva. a hazatérőben levő sereget újabb csapás éri. számszerint nyolcezren voltak." Az öröm azonban ürömmel jár. A felajzódott bosszúvágy még korántsem nyugodott meg. Viharfelhőként iramlottak tovább Kölpény fia Botond vezetésével s a bosszú és megtorlás angyalaiként öldökölve. Ezek legyőzésével. dúlva száguldozták végig a nyugati tartományokat. Ezek végül mintegy halálraváltan a magyarok kezére adták magukat. Bulcsú és többi vitézeik (méltatlan) halála miatt szerfölött fölháborodtak. Mihelyt elfogták őket. Innen pedig továbbmenve egészen a Rhone folyóig. nevezetesen Susát és Torinót. útat nyitva maguknak Itáliába. Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták. megfutamítása után végül behatoltak Franciaországba. Ezt követően. akik pedig megmenekültek közülük. sőt azok vezéreit.) Anonymus szerint "egész Bajorországot és Alemanniát. És midőn meglátták Lombardia síkságát. s kifosztottak két várost. akiket lefejeztek. "De midőn innen győzelmesen visszatértek.és Hyllföldet szintén kezükre kerítették. Wormsnál átkeltek a Rajnán. VALAMENNYIÜKET LEFEJEZTÉK TÁRSAIK HALOTTI ÁLDOZATÁUL. hazatértek. a szászok csele következtében nagy vereség érte őket. Raguzáig hatoltak. tudniillik a lotharingiai és a sváb herceggel.sebesítve sem megállni. senkit és semmit nem kímélve. sok zsákmányt raboltak. és amikor a fuldai kolostorhoz értek. átszáguldva rajta.

összevonás . hogy akárhogyan. Majd innen továbbmenve. létszámra hatalmasabb sereg le is gyűr minden ellenállást és diadalmasan száguld át a nyugati országokon. Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette.révén jöttek létre. Két egész fejezetet elhallgatni. Ottó király ellenségei) szentel a magyar visszavágásnak. E mesterkedés lényege: lesújtani. mintha e két fejezet nem is létezne. Krónikáink . reménytelen helyzetbe hozni a tizedik évszázad magyarságát. három seregrészre tagolt magyar sereg indul három parancsnokkal az élén I. Alemanniát. 12. önvédelme teljesen összeomlott. mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot (vagyis az augsburgi győzőt). "Tudták ugyanis. "Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől. hogy katonai ereje. Még ugyanabban az évben I. ami volt." A korabeliek tehát egyáltalán nem tartották sorsfordítónak a lechmezei csatát. de visszaadják neki a kölcsönt. azt a látszatot keltve. Bajorországot. ahogy a magyar nagykirály a segélykérő követséget fogadta: "Zolta vezér pedig haragtól tüzelve. s úgy tenni. Ottó ellen. egy ütközetnek a sok közül. nagy hadat küldött Ottó király ellen. Az ekkor kiküldött megtorló jellegű visszavágásra katonailag felkészült. egyrészt ezek kedvéért és díjáért. és ez az ismétlődő hármas tagolódás is arra figyelmeztet. annak vették. híven jellemzi a történetmanipulátorok elképesztő eltökéltségét a valós történelmi eseményeknek a maguk eredeti mivoltából való kiforgatására. hogy a később eluralkodó. miként az előző hadműveletek során.ezt tanúsítják.írja Anonymus -. és nem hallgatták el.kiváltképp Anonymusé . Ezzel szemben a valóság az. nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget. két parancsnokot feltüntető krónikási szövegek csonkulás . Ottó császár germán ellenlábasai keresik fel a magyarok uralkodóját. másrészt meg azért. Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták." Visszaadni a kölcsönt! Ez a gondolat a magyar nép lelkében (és szókincsében) mindmáig él. nagyböjt idején átkeltek a Rajna ." Érdemes megjegyeznünk.ellenségeivé lettek a németeknek Zolta vezér meg vitézei az ellenség elkövette sérelem miatt bosszút lihegtek. hogy A MAGYAROK A HADAKOZÁSNAK MEGSZOKOTT VISZONTAGSÁGAIBAN LEGYŐZHETETLENEK . Még többet elárul az a mód. hogy ez a messze külföldön elszenvedett vereség nem törte meg a magyarság erejét és mit sem változtatott a magyarok katonai legyőzhetetlenségének tényén. ezért kell kerülni idevágó részeiket. s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. hogy fegyveres segítséget kérjenek Ottó ellen. hogy ezúttal is. mikor az augsburgi ütközetről esik szó. A MÁSODIK VISSZAVÁGÁS Anonymus két egész fejezetet (Lél és Bulcsú halála.

akkor Botond a hosszas hadi fáradalomtól megviselve CSODAMÓD ELKEZDETT ERŐTLENEDNI. Azután továbbvonulva Torinót." Névtelen jegyzőnk akaratlanul is halottkémi látleletet ad Kölpény fia Botond vezér haláláról. s mikor zsákmánnyal megrakodva. ezt a dúsgazdag várost vívták meg. még azokat is kifosztották. sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát. mint a nyert diadalt elveszíteni.nem veszteségek nélkül hazatérő megviselt hősöket. . különös s a maga mivoltában tán egyedülálló tragédia következik be: "Mikor Botond meg Örkény visszatértek Pannonia földjére (a harmadik vezérről. másokat súlyos sebbel megfutamítanak. Örkény. sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. s a végzetes fizikai kimerültség folytán rohamosan beálló életerő-sorvadás képét adva. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény. szokása szerint lesből megrohanja őket. és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. karddal törtek utat. Előd fia Szabolcsról itt már nem esik szó. valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban. amely minden jóban fölösen bővelkedett. DE MÉG CSODÁLATOSABB VOLT HALÁLA. tengernyi harci viszontagságból diadalmasan. Botond. S EZEK ELFOGYTÁN KIHAMVADT. KILOBBANT. szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba.folyón. és bevették Susa városát. ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. következésképp elesett a hadjárat során). KÜLDETÉSÉT HIÁNYTALANUL TELJESÍTETTE." 13. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták. Még tart az ünnepség. hogy Ottó sem nézi tétlenül az országát dúló magyarok pusztításait. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek.sajna . CSODÁLATOS VOLT KÖLPÉNY FIA BOTOND ÉLETE. átkeltek a senonok hegyein. mikor megrázó. UTOLSÓ ÉLETENERGIÁIT IS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN ÉGETTE EL. A látleletet szűkszavúsága ellenére meglepően pontos. a hatalmas távolságokat átfogó hadjárattól kimerülten hazafelé tartanak. Anonymus tudósítása szerint "Ottó német királya Rajna folyó mellett cselt vet nekik. AKÁR EGY ELHUNYÓ FÁKLYA. de . Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba. emberfeletti erőfeszítéseire. sőt vadul berontva az Isten egyházaiba. meg is halt és a Verőce folyó közelében temették el. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták. visszavilágít a roppant távolságokat átfogó hadjárat megpróbáltatásaira." Nagy ünnepléssel fogadják a hosszú útról. miután az említett nemzeteket mind legyőzték. KÖLPÉNY FIA BOTOND VEZÉR CSODÁLATOS HALÁLA Mi sem természetesebb azonban. Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel. és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották.

emlékek megsemmisülésében. Lélekszakasztó pusztaság húzódik itt mindenfelé. amely vezető szerepet vitt írott emlékeink. Mintha elvadult tájon. Hagyományainkban. hova nem ér el az emlékezet. mesterségesen keltett vakfoltokra. kik eleiknek és tetteiknek tiszteletében éltek. tüskés embermagas bozót. . Láthatatlan kezek kiszaggatták e viharos korszak történelmének lapjait s ezáltal az egész korszakot homályba döntötték. Történelmünk X-XI. mindenre kiterjedő múlandóság. fába faragott. félreeső fennsíkon. ereklyéink megsemmisítésében: A KERESZTÉNY INKVIZÍCIÓ. kidöntött fatörzsek. bemoházott korhadó rönkök mindenfelé. sehol egy járható ösvény. kőbe vésett. AMI MAGYAR VOLT ÉS A RÉGISÉG JEGYEIT VISELTE MAGÁN. sötétárnyú talány itt minden. A felsorolt romboló erőkön kívül azonban van még egy olyan közismert tényező. de óhatatlanul szükséges is: enélkül lehetetlen volna a valósághű történelemfeltárás. Felmerül a kérdés: miként keletkezett nemzeti emlékezetünknek ezen irdatlan pusztasága. vajon nem holmiféle fából vaskarika. Nyomozáshoz nyomok kellenek. a természetes úton bekövetkező. sz. égetések? Számos tény tanúsítja: a régi magyarok. amely SZINTE ÉRTHETETLEN DÜHVEL ÉS MAKACSSÁGGAL EGY ÉVEZREDEN ÁT IRTOTT MINDENT. nyomozás alá vetni. miként következett be a nemzeti emlékezetvesztés korai történelmünk e rendkívüli jelentőségű térségében. nagy gondot fordítottak a történelmi tények megörökítésére. eszméletcsonkításról. hogy a felsorolt tényezők is szerepet játszottak a feljegyzések. sűrített képtelenség? Rá kell jönnünk az alábbiakban: az ellentmondás csupán látszólagos.őseink nagyobb gondot fordítottak a tényleges férfias küzdelemre. a nyomtalanított titkok nyomozása és felderítése nemcsak lehetséges. nyomokat nyomatékosítani. hanyagságaival magyarázható-e mindez. krónikáinkban számos jel utal a hazai írásbeliség korai általános elterjedésére és nemzetünk történetéről készült írásos művekre. netán a háborús dúlások. nemzeti hagyománykincsünk. Kétségtelen azonban. látásszűkítésről. a felrótt. azzal. rablások. Az emlékezetőrzés mulasztásaival.-i eseményvonulataiban mindenütt az adatirtás tényeibe ütközünk. Valóban emlékezetünkből kitörölt korszakokról beszélhetünk.NEMZETKŐZI BŰNSZÖVETKEZETEK TÁMADÁSA A MAGYAR NAGYHATALOM ELLEN NYOMTALANÍTOTT TITKOK NYOMÁBAN Címünk paradox. AMI RÉGMÚLTUNKRA EMLÉKEZTETETT. papírra vetett emlékek pusztulása. De az általános pusztításon belül sajátos jelenség figyelhető meg: az adatirtás a legkényesebb. feledés a gyötrő hiány oka. miként keletkeztek az óriási vakfoltok. krónikákra. nyomravezető jel. sz. romlás. nyomok nélkül nyomozni hogy lehetne? Nyomtalanul nyomokra miként bukkanhatunk? Nyomtalanított titkok nyomában nyomozni. egymást kizáró tényeket rejt. őskódexekre. hogy miként egyik historikusunk kifejtette .-i (részint korábbi és későbbi) történetünkben ütközünk. Csupa horgadó titok. amelyekbe X-XI. írásban megörökítésére? Vagy maga az idő okozta múlás. Ámde ez sem ad kellő magyarázatot azokra az óriási. mint azok feljegyzésére. MINDENT. valamikori roppant erdőirtáson bolyonganánk. hogy mi zajlott le itt ezekben a vészterhes időkben.

amelynek egyes elemei ugyan kiiktathatók. amely adatok ismerete mindenre fényt vethetne.továbbá. roppant mozaikképhez.leglényegesebb részek. megmásíthatók. kiterjedésű történelmi anyag egésze . pontosabban Géza nagykirály trónralépésétől (972) Szent István haláláig (1038) terjedő korszak. nem hagyhatjuk említetlenül. és így ne mérhessük fel romlásunk okait. sajátos nyomként a bűnüldöző szerveket a gaztett és a bűntevők leleplezésére.végül. gyanús jel eltüntetését. rendellenességeire és szinte beláthatatlan következményeire utalnak: e szemünk elől elfedett haláleset mögül titkos mesterkedések okozta . kulcsfontosságú adatok.a térben és időben sokrétű. a hamis értelmezés. Így semmi dolgunk nem volna vele. Az ilymódon adódó nehézségekre figyelmeztetnünk kell az olvasót. Nincs róla semmilyen adat. ahol éppen az elkövetők nyomtalanítási igyekezete vezeti. legfőképpen a titkos erők tevékenységének csomópontjaira. hogy a magyar történelmi múltból felénk ásító óriási fehér foltok nem természetes úton létrejött képződmények. a királygyilkosságokra. és nem utolsósorban: a történelmi anyag valójában egyetlen óriási összefüggő szerkezetet alkot. hasonlatosan valamiféle gigantikus grafikai műhöz. hogy éppen ott ne lássunk tisztán. miként ez a köznapi bűntényeknél is tapasztalható. elködösített részeket.részint mert a teljes adatirtás a történelmi anyag sokrétűsége. TAKSONY TITOKZATOS HALÁLA Vizsgálatunk közelebbi tárgya Magyarország és a magyar nemzet nagy X-XI. azokra az adatokra. Helyzete az adatirtás és a történelemtorzítás ellenére sem reménytelen: . események megsemmisítésére irányul. Történelmi adatirtás ugyanis soha nem lehet tökéletes: a történelem szerteágazó nemzetközi szövevénye lehetetlenné teszi a teljes nyomtalanítást. hanem tervszerű és célirányos tevékenység következményei. . sz. ha több oldalról nem ütköznénk fölöttébb gyanús fejlemények sorába. Az előzmények. úgy látszik feltárhatatlanok s az eset önmagában megfoghatatlan. melynek célja: megakadályozni. mert maga a nyomtalanítás is árulkodó és bizonyító lehet. Így aztán az adatirtó nyomtalanítás mellé társul szegődik a félremagyarázás. Megállapítható tehát. törölhetők. Mindez azonban még nem minden.-i történelmi tragédiája. körülmények és következmények elemzése. mozzanatokra. minden adat. Taksony (947-972) uralkodása kívül esik rajta. ahol a legfontosabb volna. Taksony nagykirály halála tökéletes titok. mivel azonban halála egybeesik Géza trónralépésével. nemzetközi magyarellenes összeesküvések rémtetteire. nemzetközi összefonódásai folytán keresztülvihetetlen. amelyek Taksony halálának váratlan voltára. konkrét adatokkal való egybevetése a történetvizsgáló hatalmas fegyvere a csalás leleplezésében.azonban kiiktathatatlan összefüggései révén csalhatatlanul kirajzolja és logikai úton helyreállíthatóvá teszi a mesterségesen eltávolított. tények. ez a hatalmas apparátusokkal folytatott kettős tevékenység pedig szinte kilátástalanná teszi a történelmi valóságfeltárást. mondjuk ki: a magyarság elleni bűncselekményekre. ha vannak titkai. Titkai tehát. mindig maradnak áruló nyomok. A történetvizsgálót azonban mindez nem riaszthatja vissza. a mű egésze . .

TÖRÉSRENDSZEREINEK KEZDETEIHEZ. gyámola volt. hogy Taksony halálának. s mert jóságos uralkodó volt. amely elfedi a mögötte tevékenykedő láthatatlan kormányzatot: a titkos háttértényezők szabad vadászterülete ez. a konkrét számadatok tanúsága alkalmas rá. amely alatta szabadságban és jólétben virágzott. puha haja. mint az utána következők) Pályájának képe kirajzolódik előttünk. hatalmi jelkép. inkvizítorok ugyanis felismerték: királyaink életének és halálának tényei. Géza ekkor vette át a hatalmat. miket a természetes halál. ÉVSZÁZADRÓL ÉVSZÁZADRA VÉGIGVIZSLATJÁK A MAGYAR TÖRTÉNELEM ESEMÉNYEINEK MINDEN MOZZANATÁT. Könnyű ezt átlátnunk. még fizikai mivoltáról. végzete bekövetkezéséről. manipulálása. -meghamisító ténykedések leleplezésére. ADATIRTÁSSAL. 972-ben bekövetkezett halálára csupán következtethetünk abból a tényből. hogy fia.végzetes változások sarjadzanak elő. hogy "meghalt". Véletlen. S ITT INDULNAK BE A MAGYAR TÖRTÉNELEM MANIPULÁLÁSÁNAK ROPPANT KÖDÖSÍTŐ. A tények azt tanúsítják. életrajzi adatai perdöntő bizonyítékokat szolgáltathatnak a történelem-eltitkoló. hivatott vezetője. Taksony halálával ugyanis TÖRTÉNELMÜNK EGY LEPLEZETT. ha a gyermekként trónra ültetett királyokkal kapcsolatos sötét üzelmekre gondolunk. mulasztás. Mi több. Magyarország hatalma az ő uralkodása alatt töretlen volt. többek között a magyar királyok-királynék személyi adatainak módszeres eltüntetése. miként ezt névtelen jegyzőnk megjegyezte . illetve halálkörülményeinek elhallgatása a célzatos adatirtás. HOGY ELTÜNTESSÉK A MAGYAR FAJ ORVUL VÉGHEZVITT GERINCROPPANTÁSÁNAK S A MAGYARORSZÁG ÉS A MAGYARSÁG ELLEN TÖBB MINT EGY ÉVEZREDEN ÁT VÍVOTT TITKOS HÁBORÚ RÉMTETTEINEK MINDEN NYOMÁT." (nem úgy. még testi megjelenéséről is képet alkothatunk: "Szép nagy szeme volt és fekete. Népének nem zsarnoka. a köznép rajongásig szerette. krónikási hanyagság. adatelnyelés számlájára írandó. a történelem-manipulátorok.) Utólag viszont elég eltitkolni a gyermekkirály életkorát. még annyi sem. ezáltal már önmagában lehetetlenné válik cselekedete rugóinak és az őt . áthatolhatatlannak tetsző szövevényt és így láthatóvá teheti a történelmi hamiskártyázás minden mesterkedését. Itt kezdődik meg például. de a szó nemes értelmében vett. illetve az események szabályos menete alapján semmiképpen sem lehet kielégítőnek mondani. meghamisítása. A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA ÉVEZREDES ERÓZIÓVONALAINAK. DE RENDKÍVÜL SÚLYOS ÉS MÉLYREHATÓ VÁLSÁGZÓNÁJÁHOZ ÉRKEZÜNK. ELHALLGATÁSSAL ÉS FÉLREMAGYARÁZÁSSAL ELFEDETT ROPPANT SZAKADÉKHOZ. hogy átszakítsa a hazugságokból nagy gonddal szűkre szőtt.nem minden él nélkül Taksony utódaira vonatkozóan: "Taksony vezér Magyarország főembereivel együtt élte valamennyi napján át HATALOMMAL ÉS SZÉPSZERÉVEL MEGTARTOTTA ORSZÁGÁNAK MINDEN JUSSÁT. Kiváló uralkodó volt! Ősei szellemében és az ősi hitelvek. vélhetnénk. AMELYEK ÍZRŐL-ÍZRE. (A gyermekkirály = uralkodásra éretlen és arra képtelen király. szokáshagyományok értelmében kormányozta az országot. nincs egyetlen szó sem. országlásáról a történeti forrásokból képet alkothatunk. üstöke meg hasonló az oroszlánéhoz" Csupán tragédiájáról. csakhogy ezt megcáfolják a körülmények. ADATIRTÓ HAZUGSÁGGÉPEZETEI IS. korai haláláról. Taksony életéről.

kormányzóképtelen gyermekként kerül a trónra. 947-ben koronázták királlyá. elmetszenie az apa-király életfonalát.. 972-re Taksony nagykirály már halott. De hol a Taksony utáni gyermekkirály? GÉZA NAGYKIRÁLY TRÓNRALÉPÉSÉNEK REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEI Hivatalos történészeink egyöntetűen úgy vélik: Géza meglett emberként került hatalomra. Taksony halála és fia. az apakirály nem vezetheti be reménybeni utódját a kormányzás rejtelmeibe és nem vértezheti fel őt annak veszélyeivel szemben.a magyar birodalom urává vált. Lássuk a tényeket. amelyek a királycserék óhatatlan kísérőjelenségei. Harmincnyolc éves korára.noha erre semmi sem utal -. de ennek taglalásába nem akarunk belebocsájtkozni. illetve tovább birtokolják az ország fölötti hatalmat. hanem Gézáét is. még apja. harmincadik éveiben járó férfi volt s már 967-ben. Nemcsak az ő adatait tüntették el és gyúrták át. hogy azok az erők. Nem is szólva azokról az elkerülhetetlen zavarokról. köztük a reménybeni trónutód. Az ország kormányzatának legyöngítésére törekvő vagy azt éppen kézbentartó láthatatlan erőknek sötét céljaik érdekében itt kell közbelépnie és elrekesztenie. kormányzásra még képtelen fiát. s ilymódon bő lehetőség nyílik rá. Taksony 934-ben született. már nős. hogy Zsolt nagybeteg volt és számolt a halálával . amelyek a király-apa életét kioltották. kezdenek kinőni a gyermekkorból. b/ Utódja éretlen-tapasztalatlan. . válságjelenségekről.. tizenhárom éves korában! Rejtély. A HALÁLZÓNA titka: a királyok ekkor jutnak abba az életkorba.kormányzásra képtelenül . (Az egyetlen elfogadható magyarázat az volna . Ezáltal ugyanis kettős célt érnek el: a/ Lehetetlenné válik a nemzedéki tapasztalatcsere és tapasztalatátadás. kezükbe ragadják. kötetünkben Árpád-házi királyaink halálzónájaként jellemezzük harmincas éveiket.de hol volt a kor orvostudománya attól.mozgató árnyékkormány romboló tevékenységének felismerése.. Szerencsére fennmaradt két áruló adat: Taksony születésének és trónralépésének éve. következésképp szükségszerűen mások kormányoznak helyette. Géza hatalomátvétele körül nagy az adatirtás és sűrű a titok. Fordítva ugyanez érvényesül királyaink rejtélyes halálkörülményeinek elhallgatásában. hogy ennek a majdani bekövetkezését megállapítsa?) .. Zsolt életében. KIRÁLYGYILKOSSÁGOK (Hogyan haltak meg a magyar királyok?) c. hogy Zsolt miért tette maga helyett királlyá még gyermekkorú. amikor neveletlen gyermekeik. A halálzóna tehát itt van. családos. Mi több. Taksony tehát tizenhárom éves éretlen fővel .Zsolt mindenesetre fia megkoronázása után három évvel meghal.

Mi több. húsz-huszonkét éves korában nősült és már egy éven belül.972 972. (Alátámasztja ezt a feltevést az a tény. Vagyis beáll a tragikus képlet: egyfelől halálzóna által letarolt királyapa. hogy nálunk ekkor még nem érvényesült a nyugati mintájú öröklési és trónutódlási rend és nem a legidősebb fiúgyermek került az apja utána trónra. REJTÉLYES HÁTTÉRVONULATOK GÉZA URALKODÁSÁNAK KEZDETÉN TITOKZATOS KÖVETJÁRÁSOK . István II. István III. NEVE Taksony Géza Szt. Kun László URALKODÁSI IDEJE 947. Számolnunk kell azzal is.valahányadik gyermekeként született Vajk nevű fia. valójában 12-16 éves lehetett. a későbbi Szent István. kötetünk Árpád-házi gyermekkirályainkról közölt táblázatát. hogy Géza nem első gyermeke volt.) Géza életkora tehát a fentiek értelmében trónralépésekor legfeljebb tizenhét. Géza erre az időpontra már meg is özvegyült. Tegyük fel. És itt emlékeznünk kell a Shakespeare-i igére: "Jaj annak az országnak.997 997 (1001)-1038 1063-1074 1116-1131 1141-1161 1161-1173 1205 1272-1290 TRÓNRA LÉPÉSEKOR 13 éves 14 (12-16) éves cca. másfelől kiskorúként trónaültetett király gyermek. tehát huszonegy-huszonhárom éves korában gyermeke is született. E tények alapján ki kell bővítenünk a Királygyilkosságok c. László IV. Remek. Ennek középarányosául 14 évet kapunk. melynek gyermek(ek) a királya(i)!" Mindezek előrebocsájtása nélkül lehetetlen megértenünk a következendőket. István Salamon II. Géza III. Csak egy a bökkenő: miként lehet egy harmincnyolc éves elhunyt királynak harmincvalahány éves fia? Számoljunk utána egy kicsit. 14 éves 11 éves 15 éves 11 éves 15 éves 3 éves 10 éves Őket még hat vegyesházi gyermekkirályunk követi. Romlásunk egyik tükörképe ez. hogy Taksony korán. mondhatnánk. remek.

mivel az ellenséges erők . De nem ez történik. a holt fa életét. népe egységes és szabad. eszmei avar. trónját. különös. nem erről van szó. erre pedig a magyar fél viszontkövetséggel felel. a németség kezdeményezésére mintha magyar-német közeledés jelei mutatkoznának. élet és hatalom. korom. melyet létfontossága miatt hét lepellel lefednek. hogy felismerné: ez az elfátyolozott viaskodás nem játék. Küszöbön áll talán a magyar-német ölelkezés? I. még csak kísérlet sem történt az ország felségterületének megtámadására. eladdig elképzelhetetlen mozgolódások kezdődnek. egyáltalán nem erről. bemocskosodott ezeréves titkok. a két fél részéről megtörténik a kapcsolatfel-vétel. élet-halál tusa. Alig történt meg a királycsere. És ekkor látható jel és ok nélkül . Géza és István király történetét. Ígéretesen fénylő utak vezetnek a jövőbe: az ország gazdasága. nem holmiféle baráti ölelkezés. ha az igazságnak a nyomára akarunk jutni. anélkül.a magyar hatalom megroppan. Régesrégi titkok rejtőznek itt. béke és összefogás jegyében lépnek fel. amelyeket bízvást nevezhetünk elképesztőnek. Követjárások indulnak német részről. rossz kérgek. mikből titokzatos fény csap ki. szabadság és rabiga. Vadászebtürelem s szívósság kell itt. Ottó német császár mintha csak Géza hatalomátvételére várt volna. hogy támadást kíséreljenek meg. s a kockán forgó tét: minden! Az egész nemzeti lét. S a titkok titka. de . hatalma szilárd. megcsonkítására. fenntartás nélkül tömörül Árpád-vérű uralkodója körül. ipara. Béke van. nedves talajon korhadó fatörzsekhez.a magyarság katonai hatalmát ismerve . a magyar nagyhatalom aláaknázására és olyan rendhagyó fejlemények következnek be. mert titoközön borít itt mindent. gyors egymásutánban két követséget meneszt a magyar királyi udvarba. hasonlók erdők mélyén. függetlenség és idegen elnyomás. Háromnegyed évszázad diadalmas magyar külháború-sorozatai után a legjelentősebb ellenfél. hatalmát semmi sem rendítheti meg. századot. burjánzó hazugságok. évezredmély ferdítés. mezőgazdasága. szépreményű ifjú király az ország trónján: nem kell ellenséges támadástól tartani. de álcázott vérre menő.Megtörtént a királycsere. földalatti erők lendülnek mozgásba. baráti érintkezés. por. elorzott múlt s jövő. Békeszándékok mozdulnak meg a szívekben? Frigykötési hajlandóságok? A két nagy ellenfél. és XI. a titkok gócpontja. azaz 907 óta senki sem támadta meg. kábultan támolyogva vesz részt.távol állnak attól. mintha álomban tenné. Láthatatlan birkózás indul. a legmélyebben elhallgatott titok az a titkos cselekmény. a magyar és a német egymásra talál és békejobbot nyújt egymásnak? Ki tagadná ennek óriási jelentőségét? Másként alakulna a két nagy nemzet. a magyar. Az ifjú magyar uralkodó még meg sem melegszik a trónján. máris olyan titkos mesterkedések indulnak az ország behálózására. egész történelmünket s kiváltképp a X. rothadását jelző titok. melyben az egyik fél. virágzás s pusztulás. s Európa és a világ sorsa. de ezek a követjárások nem nyílt. háborús cselekményekre immár hosszú évek óta nem került sor. fantasztikusnak. Láthatatlan erők lépnek fel és magukhoz ragadják az eseményeket. minden balra fordul s a hatalmas Magyarország és a magyar faj a végpusztulás peremére kerül. Magyarországot egyébként az árpádi honvisszafoglalás befejezése. ködöző mételyrétegek.

Wolfgang. nem Géza tűzte ki (erre módja sem igen lehetett volna). vagyis minden előre elhatároztatott és elrendeltetett. Felső parancsra. A papság itt mint fölöttes erő áll szemben az alárendelt. hogy bárki is fellebbentse a titokról a fátyolt s megmutassa. sem nemzetének nem lehetett tudomása? Maga a helyzet cáfolja a királyt illetően az önkéntességet. eskütétel nélkül is meghirdethette volna elhatározása végrehaj-tását. a klérustól való függőségét fejezi ki. s mára többesszám használata is jelzi. hogy Géza esküt tett a fegyveres térítés végrehajtására. hogy több mint egy évezred sem volt elegendő ahhoz. hanem mert erre felszólították. egyházi segédlettel kimondatott tehát a népre ." (i. kényszerítették azok. hogy a kényszerítés elvét ünnepélyes templomi keretek között mintegy szentesítse. titkos utakon. s ha kell. A szervezés sokrétű és alapos volt. sanda szándékkal. de teljesen kizárttá teszi azt az a tény.minden nyomással. Miért volt hát szükséges ehhez a templomi eskütétel? Bárhogyan forgassuk is.elkendőzött arccal. 111.az új hitre. mielőbb gondoskodni fog arról. amelynek lényegi célja az erőszak és kényszer meghirdetése. annyira titkosak. ez az aktus Gézának az egyháztól. "Kitűzték a napot. rákényszeríti saját nemzetére azt a hitet. hogy minden alattvalója parancsának engedelmeskedve s példájaszerint Krisztus hívévé váljék. Ez volt a nyilvános templomi ünnepség célja. kényszerítéssel dacolva . hogy kényszert alkalmaz és fegyverrel rákényszeríti nemzetére az egyházi főméltóságokba ültetett jövevény papok hitét. a Sankt Gallen szomszédságában állott einsiedelni bencés kolostor szerzetese vezette az első követséget. hanem bizonyos. Olyan egyházi-hatalmi aktus volt ez tehát. hogy az ősei hitéhez a ránehezedő kényszerrel szemben is dacoló király önként tett volna esküt. Az sem lehet pillanatig sem kétséges. Képtelenség hát föltenni. Források egyöntetű tanúskodása és a tagadhatatlan történelmi tények tanúsítják. amelyen ők és sokan az előkelők. Géza esküvel fogadja meg Adalbert prágai püspöknek.) Miért tesz esküt a magyar királya prágai püspök színe előtt? Mi készteti e lealázó cselekedetre? Önmagától szánta rá magát vajon erre? Belső meggyőződésből? Ki tűzték a napot. fegyverrel kényszeríti ősei hitének elhagyására és a kereszténység felvételére. s titkosak a céljaik is. amelynek igazi mibenlétéről sem neki. de tán méginkább az. a gazdagabbak és a szegények közül újjászületnek a szent keresztségben. hogy ez a nyilvános és megszégyenítő eskütétel nem Géza kezdeményezésére történt. Vajon valamilyen ismeretlen okból önszántából jutott Géza erre az elhatározásra? Szuverén uralkodóként a maga hatalmából minden külön fogadkozás. uralkodása kezdeti szakaszának papsága külországokból frissiben jött idegen. hogy a nyilvánosság előtt kötelezze magát a kényszerítésre. akik a templomi ünnepséget jóeleve elhatározták és megrendezték. nyilvánosság előtt elkötelezze a királyt és a hatalmi szerveket (erőszakszerveket) a fegyveres kényszer alkalmazására a térítésnél. hogy Géza korának. A KIRÁLY ESKÜJE Petrus Ransanus művének egyik helyén arról számol be. hogy a magyarságot paranccsal. m. meg nem nevezett személyiségek. ezt tanúsítja. Géza ekkor fogadalommal kötelezte magát és esküvel ígérte. Sikerült tehát Gézát olyan kényszerhelyzetbe hozni. hogy Géza maga sem tért át .mondja Ransanus. "Kitűzték a napot" . hogy "sokan az előkelők. a maga (esetleges) szándékait esküvel bizonyítani kénytelen királlyal. Magyarul nemis beszélő jövevény egyházfiak előtt a király eskütételre kényszerüljön s esküvel fogadja meg. mi történt. a gazdagabbak és a szegények közül" is megjelentek. A prágai püspök parancsára.

hogy apátjának engedélyével elinduljon Magyarországra téríteni. ami önmagában történelmi képtelenség és csak fokozza a Wolfgang követségével kapcsolatosan amúgy is fennálló zűrzavart. Passau püspöke (aki jogcím nélkül igényt formált a nemlétező pannóniai egyházmegyére) merő féltékenységből visszahívta őt. Kétségtelen. Győrffy György. Piligrin püspök visszarendelte. a múlt század egyik jeles historikusa . illetve el sem kezdődött.) Szabó Károly említetlenül hagyja itt. kudarcát semmi sem bizonyítja.. . hogy a gyanútlan s a halálos veszedelemre későn ébredő nemzet ne is sejtse. Gyejcs (Géza) kormányának legelső éveiben a császár és a német papság befolyásának önkényt látszik föltárni keblét. azt hangoztatják. de arra volt módja-ereje. mi készül titokban ellene. mely még Taks korában a nyugot befolyása előtt zárva állt. Wolfgang útja rendkívül sikeres volt.a kényszer alkalmazása a kereszténységre térítésben. a német birodalom felsősége alá vetni. De vegyük sorra a tényeket. Bizonyítékaink vannak erre." (Szabó Károly: Vezérek kora 342.írja Szabó Károly. hogy az ekkortájt tudomásukra jutott magyar megtérési vágy buzdította fel Wolfgangot. Ellenkezőleg. A pártidők felkapott párttörténésze. melyet előszeretettel jelölnek a kereszténységre térítés korának." de ennek örve alatt fegyveres hódítók hatalmas seregei is elözönlötték titkos utakon az országot. mint e korban a megtérített népek rendes sorsa volt. "Hazánk. Alig ért azonban Pannónia végeihez. Ottó feje fölött átnyúlva visszarendelje a császári követséget. hogy Wolfgang követsége sikertelen volt és félbe is szakadt. mivel Piligrin. hogy nemcsak "fegyvertelen lelki hódítók. hogy I." Elképesztően logikátlan feltevés: Ottó császár követét az alárendelt egyházfi hívja vissza! Piligrinnek nem volt lehetősége Wolfgang követi kijelölését megakadályozni. bátran nevezhetnénk a germán terjeszkedés és titkos hódítás korának is. hogy Wolfgang titkos diplomáciai megbízással küldetett Magyarország királyához. Ha a szellemi csúcsteljesítményeket nyilvántartanák. hogy ez az ifjú magyar király nem egészen azt teszi. Ottó német császár volt. ezt a képtelenséget be lehetne írni a rekordok könyvébe. s egyszersmind a független magyar hazát először egyházilag a lelkiekben.. Géza eskütétele is arra utal. Nagy a ködkavarás. aki a történelmi tények ellenére a régi magyarok sosemvolt "megtérési vágyáról" ír. a következőket írja: "Bizonyos (?). megbízója I. . Wolfgang útjának megszakítását. olymódon. amit akar. kik jól kigondolt terv szerint készültek a harcias szellemű magyarokat a kereszténység szelídítő igájába szorítani. azután politikailag is. WOLFGANG SZERZETES REJTÉLYES FARKASJÁRÁSA A magyar történelemnek ezt a szakaszát.azon fegyvertelen lelki hódítók előtt.

hogy Ottó császár 972 augusztusában. a katonai szokáshagyományok felháborító megsértésével Lehelt és Bulcsút. Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezése tehát beszédes tény. méghozzá nyilvánvalóan és bizonyíthatóan követségével összefüggésben.. mit intézett Wolfgang a magyar királyi udvarban. Miként avatkozhatott volna bele ebbe a fölöttébb kényes és óriási horderejű titkos diplomáciai manőverbe a nemcsak politikailag. aki legalkalmasabb a Magyarország ellen tervezett titkos diplomáciai akció lebonyolítására. E két körülményből egyoldalú okoskodással következtettek a történelem-manipulátorok Wolfgang kudarcára. Regensburg ilymódon a korabeli germánság szemében a megtorlás. 972 karácsonyán I. nincs rá semmilyen adat. Ottó császár. valakiknek nagyon fontos volt a nyomok eltüntetése. Itt végezték ki ugyanis bitófán.a titkos cselszövények csalhatatlan jele ez. mint olyan személynek kiválasztásához. úgy ezt az eseményt aligha foghatjuk fel másként. E torz és történelmietlen feltevések mögött (egyéb sanda szándékoktól eltekintve) Wolfgang követjárásának rövid időtartamú lezajlása húzódik. Még ugyanebben az évben. Való igaz: nincs semmilyen adat rá. tehát Wolfgang indulása előtt az einsiedelmi bencés apátságba látogatott és kiváltságleveleket adományozott az ottani szerzeteseknek. vitathatatlanul. A következmények tanúskodnak. mit végzett a magyar királyi udvarban. és ennek eredményeként jutott Ottó császár Wolfgangnak. Wolfgangnak. mint hogy Wolfgangot sikeres titkos diplomáciai szolgálatai fejében tették meg éppen ennek a városnak a püspökévé. Wolfgangnak is. Regensburg a magyarokkal való leszámolásának a jelképe volt. Wolfgang követjárása valóban gyorsabban ért véget a szokásosnál. a magyarokkal való véres leszámolás jelképévé nőtt. Ottó újabb követséget menesztett a magyarok uralkodójához. Ha nem vagyunk oktagadó oktalanok s föltesszük. Wolfgang követjárásának sikeres vagy kudarcos voltára maga a történelem adja a megcáfolhatatlan választ.Megállapításunkat a teljes bizonyosságig fokozza az a tény. Csakhogy a követjárás gyors és rövid lebonyolódása valamint az újabb követség elindítása több joggal enged arra következtetni. és a nyomtalanítás tökéletesre sikerült. mégpedig nem is a Magyarországon beinduló rejtelmes változások (ezekre itt nem térünk ki). az augsburgi ütközetben (955) elfogott magyar vezéreket. hogy még Wolfgang püspöki helyének kiválasztása sem véletlen. hogy Wolfgang követ járása nagyon is sikeres volt. minden adatot kiirtottak . . hogy követi érdemei elismeréséül? Megkockáztathatjuk talán még azt a feltevést is. Csupán a következmények felől kell megközelíteni a kérdést. hogy mindennek van oka. köztük. hogy röviddel e követjárás után I. hanem Wolfgang személyes sorsával. hogy a nevezett apátságban amolyan személyiségvizsgálat ("káderezés") folyt. s miként és miért hívhatta volna vissza Wolfgangot "Pannonia végeiről"? Mindez nem egyéb koholmánynál. de szerepet játszik a Wolfgang-féle követség kudarcáról szóló hírverésben az a tény is. Kérdés lehet-e. még csak utalás sincs rá. rendhagyó és becsületsértő módon. pályájával kapcsolatos fejlemények. röviddel e követjárás után nevezteti ki Regensburg püspökévé az egyszerű szerzetest. ennek a szürke és mindaddig névtelen einsiedelmi szerzetesnek a pályája a sikertelennek bélyegzett követjárás után tüneményesen felívelt. E kiváltságlevelek adományozása arra utal. aki ekkoriban valójában a papságnak is fölöttes kényura volt. de egyházszervezetileg is teljesen illetéktelen Piligrin.

azzal a kikötéssel. hogy sürgőssé vált az újabb követség kiküldése. Ottó császár egy újabb titkos diplomáciai küldetésű követsége.ÉS NEMZETROMBOLÁS MINDENKORI TITKOS PROGRAMJA 1. hogy Wolfgang sikertelennek bélyegzett követjárásával felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a német császárok előtt. hanem "Isten szolgája". hogy új birtokain katonai erődítményeket létesítsen a várható magyar beütések visszaverésére. rábízzák a Magyarország jövendő királynéjának kiszemelt Giesel des Traue (a hűség záloga) Giesel-Gizella nevelését: szellemi-politikai felkészítését. A drámai következmények messzemenően alátámasztják e feltevést. akik hajlandóságot mutattak egy udvari puccs végrehajtására. Hazafiság kikezdése. Egy fénynyalábot mégis rázuhantathatunk a történtekre. hogy Wolfgang 972. A történelemhamisítás szörnyetege elnyelte a konkrét tényeket. Wolfgang Civakodó Henrik és családjának legfőbb patrónusává és politikai tanácsadójává emelkedik főként a magyarokkal kapcsolatos ügyek irányításában. Ezt pedig csak úgy értelmezhetjük. mikor a magyaroktól elbitorolt nyugati részeken már nagy lendülettel folyik a bajor telepesek betelepítése. egyházfi. Wolfgang követségét nagy sebbel-lobbal követi I. hogy Wolfgang megpuhította a talajt a további titkos tárgyalásokra. Következésképpen Wolfgang olyan eredményt ért el a magyar királyi udvarban. ORSZÁG. Mi volt ez a felbecsülhetetlen szolgálat? Nem tudni. kiképzését a rá váró feladatra. kicsúfolása. Az adatirtás. Bruno püspök ha lehet még rejtélyesebb követsége. mint olymódon. Mi több. Újabb beszédes tény ez. pár évvel a rejtelmes magyarországi követi kaland után Wolfgangot még tovább emelték. Mindez csak a történetírás sarlatánjai által értelmezhető másként. Wolfgangnak a császár Erlaf környékén hatalmas birtokokat adományoz. mi módon? Csak egyféle válasz lehetséges: Wolfgangnak sikerült kapcsolatot létesíteni a magyar udvarba beépült titkos idegenérdekű erőkkel és a megvesztegethető főurakkal. Megpuhította és előkészítette a talajt a Magyarország elleni diverzióra. Wolfgang püspök.De ez még nem minden. De még ez sem minden. nem hadfi. lejáratása . Felmerül a kérdés: hogyan. A német birodalomban mégsem találtatik alkalmasabb és magyarellenességében tántoríthatatlanabb személy ennél a korábban a magyar udvarba küldött egykori szerzetesnél. Annak jeléül. évi magyarországi követjárása során felbecsülhetetlen érdemekre tett szert titkos megbízóinak szemében és bizonyságát adta ádáz magyarellenességének. a magyar nagyhatalom és a magyarság megrontására. magyarán: a Magyarországba történő titkos behatolásra. a betelepített bajorok védelmére. urai iránti hűségének. mint ez nyilvánvaló. a mellébeszélés és a hazugság fekete lappal zárja le itt a kutató tekintetet. II. megtámadása. Ottó császár 979-ben. Ez a második követségindítás visszavilágít a Wolfgangéra.

parancsolja meg. hogy boldog Albert." (Árpád-kori legendák 35. KI(K) PARANCSOL(NAK) A MAGYAR KIRÁLYNAK? Hartvik püspök legendájában meghökkentő adatba ütközünk. Idegenek tömeges beáramoltatásával a nemzet etnikai egységének. Szepesség stb. Moldova. mint Géza nagykirály érthetetlenségig rejtélyes viselkedése. meghamisítása 5. amit tudott. felbontása (Ld. Géza. Az ország felségterülete megcsonkításának megkezdése.) ". etnikai tömbjeinek megtámadása. a nemzeti köztudatból való kiirtása ("A múltat végképp eltörölni. Saját hősök lejáratása. Erkölcs lezüllesztése 3. Bach-kor.2. eltorzítása 4." (Kézai 158. Erdély.) Talán fölösleges is a kommentár: Géza. ősi színmagyar felségterületek Szerémség. Rákosi rémuralma) 10. Idegenek vezető tisztségbe juttatása 8. aminek nincs gyakorlati vonzata. A titkos idegen uralom megvalósítása 9. meggyalázása (deheroizálás) és a hiteltelenített nemzeti hősök helyébe idegen hősöknek a köztudatba állítása 6. ő szabja. Géza "nem mulasztott el megtenni mindent. a vezér híveivel Krisztus apródja elé vonult (a magyar király a cseh főpap elé!). mit kell és mit szabad tennie. szokványos szófordulat. A történelmi múlt eltörlése. A titkos idegen uralom nyílt idegenuralommá való átalakítása és a nyílt idegenuralmi terror bevezetése (Ld. századi magyar nagyhatalom rejtélyes. HOGY ENGEDELMES GYERMEK LESZ. noha kudarcosan). tisztességgel fogadta.. és ahogy a látomás intette. elpalástolt és a hivatalos kincstári beállítással megmagyarázhatatlan bukása éppúgy. A CSEH EGYHÁZ FŐPAPJA úton van hozzá az ő megtérésére és az őszinte hit előmozdítására.elárasztása és elrablása) 7. többek között a X. a prágai Szent Adalbert püspök rendelkezéseinek megfelelően. MINDEN MÓDON KIMUTATTA NEKI. és amit tenni kellett népe megtérítése érdekében. hogy ez csupán afféle szóvirág. Adalbert önkényeskedését és Géza alávetését történelmi tények sorozata támasztja alá. aki a magánszféra területén . Elmondhatatlan öröme támadt Krisztus új katonáiban. Itt természetesen tüstént hivatkozni lehet (és feltehetően némelyek meg is teszik ezt. a magyar nagykirály alázatosságot és engedelmességet fogad a cseh főpapnak: a prágai püspök rendelkezik a magyar király felett. Zavarkeltés. hogy dicsőítő áldozattal áldozzon az úristennek. . a köztudat minden módon való megzavarása. Kun Béla.Jelentik neki. Csakhogy ezt a krónikási adatot. a magyarság tömeges irtása. Rabszolgahad indulj velünk").

prágai püspök parancsol a magyar királynak: ő szabja meg mit szabad és mit kell tennie. amely ismerte a múlt és a jövendő titkait. hogy parancsra cselekedett. mindennek alávetette magát? Nyitott kérdés: miért hagyták zokszó nélkül a prágai püspök törvénysértő önkényeskedését és garázdálkodását s az ősszobor elpusztítását? . de csehföldi. uralkodóként tehetetlen és kiszolgáltatott. tüzet vetni a vendéglátó ország által emelt vallási jellegű ereklyére. tehát idegen Magyarországon. miként ez az Adalbert püspök tetteiről szóló legendákban olvasható. ennek a ténynek alátámasztására hozzunk fel még egy adalékot a nemzetközi összeesküvésnek tett szolgálataiért szentté avatott prágai püspök jellemzésére. kérdőrevonással és fenyegetéssel dacolva ragaszkodott ősei hitéhez. ez a külországi. hanem kormányzata hajtotta végre. hogy titkos idegen megszállás alá kerülve. Fenti megnyilatkozások tehát történelmi valóságnak fogadhatók el. s a (megfélemlített) népsokaság ezt tűrte. Ellentmondásos tetteire csak úgy kaphatunk választ. prágai püspök volt. az Élő Isten képe mása. személyesen nem ő maga. idő szentesítette óriási ereklyéjét? S hol volt a rettenthetetlen szilajságú és bátorságú magyar lélek? Miként tűrhette a magyar felségjognak ezt a durva megsértését az összegyűlt sokaság? Lehetséges. s eltűrvén minden sérelmet. feltétlenül megjegyzendő körülmény: Adalbert nem magyar. semmibe venni az isteni és az emberi törvényeket? Hogy merte megszegni önhatalmúlag az ország törvényes rendjét? Hogy mert szentségtörő kézzel gyújtogatni. a bálvány papjai és az elképedt sokaság szeme láttára felgyújtotta és porig égette ősvallásunk e bámulatos ereklyéjét. amit rákényszerítettek. amely Géza uralkodása alatt láthatatlan polipkarjaival a hatalmas Magyarországot befonta. GYÚJTOGATÓ ADALBERT És itt. képes volt feltárni a köréje sereglő nép kérdéseire a jövendő titkait.s mindazt. Hogy merészelhette önkényesen. megaláztatást. csehországi. Állott vala Esztergom ősi királyi székvárosában ki tudja mikortól. hogy merte porrá égetni a magyar régmúltnak ezt a régi időből származó. ahol beutazott idegenként. Valóságnak kell elfogadnunk ezt s e mögül a tényadat mögül fölsötétlik az a nemzetközi összeesküvés. s uralkodóként csupán azt tette. Adalbert. amit rovására írnak. mivel. A prágai cseh püspök fáklyát ragadva. törvény jóváhagyása nélkül megtenni ezt bárki is? Lényeges. ha feltesszük. vendégjövevényként tartózkodott. Hogyan merészelte megtenni ezt a vandál cselekedetet Prága hazánkba látogatott püspöke? Hogy merte átlépni. s amelyhez távoli földek lakói is zarándokolni jártak. halálos fenyegetések által lefojtva már akkor is a maihoz hasonlóvá lett a magyar. hogy már akkor meg volt félemlítve a nép? Lehetséges. milyen ősidők óta egy messze földön híres fából faragott óriási bálványszobor.minden ránehezedő kényszerrel.

Kegyetlen üldözője volt a keresztényeknek. mint az alakja köré fonódó émelygős nyájaskodások. Ezt hírül véve sok gróf.. az Égetőig és a szovjet könyvégetésekig mindannak.. valósággal előképe a hazánkban ezer éven át folyó nemzeti ereklyeirtásnak. állig fegyverbe bújt katonák kíséretében. Adalbert püspöktől Hunfalvy-Hunsdorferig. hogy aki közbeavatkozik . a hosszú háborúskodásba belefásulva. mások viszont. történelme igaz ismeretétől a nemzetet. eredetének emlékezetétől.) PÜSPÖK ARANYSZAMÁRON 1. gondosan előkészített merénylet volt ez a szégyenteljes rémtett. sokan közülük az Isten iránti szeretetből. Senki ebben kivetnivalót nem találhat. ha a germán hatalom háromnegyed évszázad támadó magyar külháborúinak csapásait szenvedve a megbékélés útjait keresi. a maga személyében nem mert volna erre a garázdálkodásra vetemedni: erős fegyveres csapat. másrészt azt. a fáklyát sem ő maga vitte s nem is ott gyújtották meg a fáklyá(ka)t. A BÉKEVÁGY CSALÉTKE "Egy követ tűnik fel titkos utasítással" Szabó Károly Magyarok és németek addig a fegyverek nyelvén társalogtak. akik nem fogadták el a hitet. hanem magukkal hozták a városon át s mikor az emlékműhöz értek. a fegyvertelen sokaság pedig egyfelől tudta.Teljesen bizonyosra vehetjük: Adalbert püspök egymaga. hogy a fejedelmet (népe elleni harcában) megsegítsék azon pogányok (a magyarok) ellen. hogy ez az országra titkos úton-módon rászabadult terrorhatalom egyetértésével történik.a halál fia.) hírnökeit a keresztény vidékre. Tény.és adatpusztításnak. Ez a herostráteszi tett és a benne megnyilvánuló erőszakosság hozzátartozik Adalbert püspök portréjához és talán igazabb fényt vet rá. És ez volt az az ember. okirat. kódex-. a rombolást előre elhatározva vonult az ősszobor elé. s akinek intézkedésére Géza "Elküldötte (. 158. hogy mindenkinek adják tudtul kívánságát (az ország titkos úton történő katonai megszállására). katonák nyújtották a fáklyát a fegyverek gyűrűjében vakmerősködő püspöknek. ami megfosztotta őstörténetének." (Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. mert a pogányoktól és azok üldözésétől megszabadultak. a béke létrehozására tesz kísérletet. kultúrarombolás.. s a két nagyhatalom. hogy az akkori Európában nem volt semmiféle más hatalom a germánon kívül. amely akárcsak megkísérelhette volna is a magyarokkal szembeni megmérettetést. Természetesen előre kitervelt.. . katona és nemes jött hozzá a keresztények földjéről. A nép ugyanis pogányságban élt. Érthető volna hát. aki parancsokat osztott a magyar királynak.

Tanúsítja ezt önmagában már az is. Tüstént beindulhatott a rejtelmes és baljós ölelkezés. felszámolásáról van szó. minden titokban. az elhallgatások és mellébeszélések. ami ezidáig meghatározta a magyar politikát. efölött nem lehet vita.a cselekvésképtelenség. ha nem vesszük észre: az. és érvényes erre a korra is. nem a békülés lehetséges és szükséges módozatait kereste. az ellenségeskedések félbeszakítása és megszüntetése. nem holmi kibékülésre. Mert lehetetlen napirendre térni afölött. arctalan erők hatalmi játékbábja. béketeremtésre irányuló erőfeszítések történnek. az együttműködés a németekkel. múlttalan lélek. a titkos diplomácia előretörésével a germán fél kezébe került a teljes kezdeményezés. amelynek esélye sincs a szembenállásra. hogy fel sem ismeri . tehetetlenség és védtelenség állapotába kerül. illetve az európai politikában. titkos erők lépnek mindinkább sorompóba. a védtelenül kiszolgáltatott fél állapotába. s eképpen aztán újólag gyermekkirály. a jelek szerint. Az a germán hatalom. úgy igen hevesnek mutatkozna ez a békevágy és a barátság. mi történt (történik) vele. eljött a nagy alkalom. ha mindeddig . hogy ezek az események. hanem merőben másról. ami ekkoriban zajlik. Egészen más történik és egészen más módon. minden háborús viszályra értelmezhető. ordas kétszínűséget. meghatározó szerep. értetlensége az események. a magyar erő pedig .Csakhogy itt nem kiengesztelődésre. A titkos erők színrelépésével sajátos fordulat észlelhető a magyar-germán viszonyban. de éppen ezért akkor a magyaroknak engesztelhetetlen ellenfelévé és ellenségévé vált. a szél iránya megfordul. máris jön a német császári udvarból az újabb követség Bruno püspökkel az élen.nagy tehetetlenségi nyomatékkal . a magyar és a német viszonyát. Wolfgang után nekieredhetett Bruno püspök s Bruno nyomán már útrakelhettek a magyarok követei. hogy nem ennek a két . ehhez szükségesek lettek volna a megfelelő alapok is.katonai síkon . titkos erők mozgatják a színfalak mögül az eseményeket. Taksony neveletlen gyermeke csüccsenhetett a magyar trónra. Az évszázados kegyetlen hagyományok teljesen ellentmondanak ennek a folyamatnak. aranyos királyi báb. az rendellenes. a fegyverek után az események irányítását a titkos diplomácia veszi át. legalábbis a barátkozási kedv. ellentmondanak mindannak. annyira nincs. amelyre az augsburgi ütközet óta várva várt Ottó. hogy a magyar-germán érintkezés titkos szálakon fut tovább.. nem az eddigi ellenséges viszonynak a felszámolása. sejtetések itt fellelhető közegét úgy örvénylik körül a talányok sűrű rétegei. ez magától nem ment .. mondhatnók. vagy együttműködésre törekvés. a horgas elméjű dicsőséges német császár. ez minden korra. de távolról sem ez az.a magyar félé volt a kezdeményező. Természetesen lehetséges és kívánatos a kibékülés. kihatásaiban pedig félelmetes. s ezt a tényt az adatirtó inkvizíció minden mesterkedése sem képes eltüntetni. a titkosság leple alatt megy végbe. a múltat el lehetett söpörni s fekete kézzel átnyúlni a múlt fölött. Wolfgang lábanyoma még ki sem hűlt. ellenség barát mezében lépett fel belső segítő karok között s követ követet követett. Mi tagadás. a szenvedő. nem a jobb belátás kerekedett felül. s mi folyik ellene a kulisszák mögött. Öntudatlanság. hogy már-már reménytelennek látszik az igazság kihámozása. az új király trónralépése után tüstént elkezdődött titokzatos követjárások. hogy Taksony nagykirály kidőljön a sorból. a zajló események ellentmondásosságából fakad. ami itt történik. nem egy adott áldatlan állapot kölcsönös javításáról. s mivel. amely valóban kegyetlen csapásokat szenvedett el a magyaroktól. Itt mindez hiányzik és ez jelzi. a történetvizsgáló értetlenül áll a Bruno püspök követjárását árnyaló jelenségek előtt. nemzetközi cselszövényt felfogni sem képes tiszta. E német részről hirtelen támadt heves barátkozáshoz csak azt kellett kivárni. ami itt folyik. segítettek kicsit neki.Taksony még mindössze 38 éves volt -. Ha élne a békevágy a német udvari körökben a minapi ádáz ellenséggel szemben. Politikai ármánykodást.még egy ezredévvel a lezajlott dráma után sem -. És az új követ körül még sűrűbben rajzanak a titkok és a bonyodalom.

nagyhatalomnak egymáshoz való közeledése folyik itt a megfelelő mederben, s keretek között, ellenkezőleg: a germán fél álarcosan közelít, titkos operációkkal, ügyletekkel, mesterkedésekkel dolgozik. Jelzi ezt már az is, hogy nem egy magát és kormányát megtalált és a maga összeköttetéseit, helyzetét fölismert és azzal tisztában lévő uralkodóval lép kapcsolatba a germán hatalom, hanem akkor lép föl, amikor itt egy rejtelmes királycsere történik. Tehát a változásoknak abban a veszedelmes időszakában, amikor még nem tudni, hogy miből mi fejlődik ki. Amikor az új kormányzat és az új király még nem állt, nem állhatott a maga lábára, tehát valójában a változásnak, a válságnak nehéz és bonyolult időszakában, amikor még nem kristályosodtak ki az álláspontok, ekkor lép fel, és hogyan? Akkor sem nyíltan, például átfogó nyílt ajánlatokkal az ellenségeske-dések elhárítására, a béke megteremtésére és az esetleges jövőbeni együttműködésre, hanem a legsötétebb ármánykodások közepette a legnagyobb titokban, titkos diplomáciai követségek útján, tehát olyasmi történik itt, amit valójában nem foghatunk föl másként, mint álcázott titkos erők támadásaként, mint olyan titkos diplomáciai manőverként, amelynek célja közel sem az, amit ürügyül felhoznak valóságos céljainak leplezésére, tehát nem holmi békesség és kiegyezés elérésére irányuló erőfeszítés folyik itt, hanem a nemzetközi bűnszövetkezet támadása a gyanútlan élet ellen, a valamilyen módon védtelenné vált magyar erővel szemben. Tehát szembetűnően rejtelmes dolgok történnek, és ezt aláhúzza és közvetett formában tanúsítja az, hogy ezeknek a cselekvéseknek, ezeknek a manővereknek minden nyomát igyekeztek teljesen eltüntetni, kilúgozni a történelemből. Éppen ezért Brunó követjárását, de Wolfgangét sem és a viszonzásul küldött magyar követjárást semmiképpen sem intézheti el a történetvizsgáló azzal, hogy adatok híján lehetetlen a történelmi rekonstrukció és lehetetlen a bizónyítás; azzal, hogy semmivel semmit sem lehet bizonyítani, tehát térjünk napirendre mindezek fölött a dolgok fölött, lépjük át azt a szakadékot, amit itt a tudatos, céltudatos és célzatos adatirtás teremtett, törődjünk bele abba, hogy emiatt egyszerűen nincs mit keresnünk itt, nincs lehetőség a feltárásra, térjünk át olyan dolgokra, ahol lehetőség van az ún. "történetírásra". Látnunk kell azonban, hogy a titkos cselekményeknek, melyek ezekben a végzetes napokban az események irányítóivá válnak, a közeljövőben olyan következményei támadnak, amelyek a magyar birodalom szétzúzásához vezetnek, s valójában világomlást jelentenek; olyan következmények, amelyek alapjaiban rázták meg a magyar világot és változtatták meg egész Európa történelmének a menetét. Mindezek olyan gigantikus és idegyökereztethetően bizonyítható végzetes következmények, hogy ha a történetvizsgáló ezt azzal intézné el, hogy itt nincs mit tenni, nincs mit keresnünk a szükséges adatok hiányában, akkor döbbenetes vakságáról tenne bizonyságot és tökéletes alkalmatlanságáról arra vonatkozóan, hogy a történelmet és a történelem titkokkal lefedett anyagát feltárja, vagyis arról, hogy egyáltalán alkalmatlan a történetírásra; mert aki ilyen esetben az adathiányra való utalással meghátrál, bevallja tehetetlenségét, annak vissza kell kérnie az iskolapénzt, mint olyannak, aki nem alkalmas a történetírásra, tekintve, hogy a történetírás nem a felületek felületének újra meg újra való felkérődzése és mások szavai nyomán némi kis változtatásokkal újra való elmesélése. Az igazi történetírás a történelmi valóság feltárása a mellébeszélések, hazugságok halmazatai mögül, a mesterségesen támasztott rések, hiányüregek körülrajzolása, logikai és tárgyi bizonyítékokkal való kitöltése, vagyis oknyomozás. A történetírás egyértelmű tehát azzal, hogy a történelem felülete mögül kell föltárni mindazt, amit a felület rejt, a hamis, a meghamisított és a félrevezető felület. Esetünkben tehát tovább kell mennünk és tovább is lehet mennünk. Mert ha semmilyen más adat nem állna a történetvizsgáló rendelkezésére, csupán azok a szédületes és hihetetlennek mondható roppant arányú, következményű változások, amelyeknek kétségkívül itt rejlik a kiinduló pontja, már akkor megvolna minden lehetősége arra, az adathiány ellenére, hogy megbízhatóan szilárd következtetések alapján föltárja, fölkörnyékezze azt, ami itt ment végbe. Szerencsénkre, különös szerencsére a legnagyobb gonddal véghezvitt adatgyomlálás során a nyomtalanítok figyelmét - a sors különleges kedvezése folytán - elkerülte egy olyan perdöntően fontos bizonyíték - meglehet, féltő kezek rejtették el a vizslató tekintetek elől -, amely leleplezi a

csalást s fakó világot vet a mesterségesen keltett vakhomályba: I. Ottó császár titkos levele, amelyet követe, Bruno püspök révén juttatott el Passauba, Piligrin püspökhöz

2. A MEGVESZTEGETÉS MŰVÉSZETE Gézát láthatatlan kormány irányította, illetve helyesebben, uralkodott helyette és cselekedett az ő nevében; ez a titkos kormányzat a hallgatás falával zárta el magát a nyilvánosság elől, s láthatatlanná tevő köpenyül, védőpajzsul a gyermekkirály személyét tolta maga elé sötét szándékai, nemzetrontó tervei és cselekedetei elleplezésére. Ebbe a képbe illeszkedik Ottó két követségének jövetele. Jellemző módon mindkét követséget láthatatlanították, elrejtve, miért küldettek és mit végeztek, mert az adatnyirbálók, inkvizítor-cenzorok, történelem-felülvizsgálók természetesen rávetették magukat a két követség útjára, és amit nem sikerült az emberi emlékezetből teljesen kitörölni, azt mellébeszéléssel, félremagyarázásokkal hamukázták kivehetetlenné. A felismerhetetlen-ségig elkoszolt, elmázolt ténycsökevényeket már nyugodtan bocsátották a szintén markukban tartott, erkölcsileg kimarjult és szellemileg impotens történetírás rendelkezésére; nem lehet semmi baj, az igazságot a föld alá gyömöszölték. Valóságos csoda hát, ha itt-ott mégis akad egy-két áruló nyom, észre nem vett fogódzó. Itt van például az ajándékozások kérdése. Követek, követségek már az ősidőkben rákaptak arra, hogy a felkeresendő országok jóindulatát ajándékokkal nyerjék meg. Ártalmatlan dolog az ajándék, jószándék adja, hogy örömöt okozzon vele, s ha lehet, némi jóindulatra hangoljon. Ez a felismerés azonban már az ajándékozás lehetőségeire világít: ha ellenszenvet, rosszindulatot akarunk legyűrni, s ha nem remélt előnyöket akarunk magunknak kicsikarni - egy jól irányzott ajándék sokat segíthet. Már az ókoriak tudták ezt: az ajándékozás művészete - a megvesztegetés művészete. Egyiptom, Róma, Bizánc mai pénzegységekben kifejezve, milliárdokat költött "ajándékozásra". Arannyal megrakott karavánok mentek a kipuhatolandó, meghódítandó országokba vagy azokhoz a hatalmakhoz (így pl. a régi magyarokhoz is), akiktől dús ajándék fejében fegyveres segítséget reméltek és nyertek is. Ajándékozni kell, ajándékozni, elsőbb csak "tiszta ajándékozás" legyen ez, ajándékozás, amiért cserébe semmit se kérnek, ajándékozás, amelynek tisztaságához látszólag kétség se férhet. Az önzetlenül, bőségesen, fölösen megajándékozott akaratlanul is ellenszolgáltatásokra hajlamos, hisz mindenki tudja, érzi, az emberi viszonyok kölcsönösségeken alapulnak, ez a kölcsönösség teremti meg az élet megszokott egyensúlyát. Az "önzetlenül" (ellenszolgáltatás kérése nélkül) megajándékozott tehát akaratlanul is megroggyan és hajlik az ellenszolgáltatásra, vagyis az ajándékozó felé a viszonzásra. Csekély, jelentéktelen és ártalmatlan kérések teljesítését ugyan miképpen is tagadhatná meg? Hisz ezek csupán semmiségek a neki juttatott értékekhez képest. E viszonzásképp nyújtott dolgok némelykor - miként utólag kiderülhet - (a pokol útjai is jószándékkal kikövezettek) nem is olyan nagyon ártalmatlankák, s így a két felet előbb-utóbb már titkos szálak fűzik össze. Az ajándékokkal rendszeresen elhalmozott aztán rendszerint nagyhamar hozzászokik az ajándékozáshoz, mint olyan jövedelmi forráshoz, amelyre számítani lehet, s minél tovább tart, minél rendszeresebbé válik, annál inkább hozzáidomul életmódjával, költekezésével, s az ajándékok hovatovább nélkülözhetetlenné válnak. Vagyis a megajándékozott és az ajándékozó közt függőségi, kölcsönösségi viszony alakul ki. A megajándékozott észrevétlenül mindinkább kiszolgáltatottá válik. A kiszolgáltatottság kényszerhelyzet, csapdahelyzet, a kiszolgáltatott engedelmességre kényszerül, akarata ellenére is.

Az ajándékozás ellenszolgáltatást.

természetrajzához

hozzátartozik:

elkerülhetetlenné

teszi

az

Ezek kezdetben csekélyek, jelentéktelenek, szórványosak, önkéntes jellegűek. Hovatovább azonban az ellenszolgáltatások rendszeressé válnak. Az ajándékozás jellege fokról-fokra megváltozik s nyílt vesztegetéssé válik. A két fél közti viszony ekkor megfordul. Míg az ajándékozó kezdetben semmilyen joggal nem bírt, ajándékaival csupán a másik fél jóindulatát, kegyét remélte elérni, tehát ekkor még a megajándékozott a hatalmas, az ajándékozó a hatalom nélküli, a fokról-fokra történő átalakulás elkerülhetetlen, s az ajándékozás vesztegetéssé, vesztegetési viszonnyá alakulása után a vesztegető kezébe csúszik át minden hatalom, még a megajándékozott, illetve a megvesztegetett személyi biztonsága, élete is a vesztegető kezébe kerül és azzal úgyszólván korlátlanul rendelkezhet. Ez az ajándékozás révén történő behatolás útja. Róma és Bizánc magas tökélyre fejlesztették az ajándékozások rendszerét a "barbár" népek fölötti uralom megszerzésére. A vesztegetést előkészítő ajándékozgatás előfeltétele természetesen a személyes érintkezés. A személyes érintkezés viszont a különböző érdekszálakkal egymáshoz fűződő, ütköző államok vezetői részéről szükséges és kikerülhetetlen. Az államok közti elemi érintkezés módja követek küldése, követek cseréje. A követek megajándékozása könnyű és természetes s nemritkán bevett szokás volt. Ez volt a hivatalos ajándékozások kezdete. Kellő ügyességgel ez a későbbiek során valóságos rendszerré, az idegen országot behálózó rendszerré épülhetett. Bizáncban még valami elősegítette az ajándékozások rendszerének kiépítését: a hódító "barbár" népeknek fizetett évi adó. Bilánc ennek, állami függetlenségi érzületére hivatkozva - ajándékozási jelleget adott. Szerfölött különös makacssággal ragaszkodott Bizánc ahhoz, hogy a gyermeket másként nevezzék s az évi adót ne évi adónak, de évi ajándéknak. E különös törekvés titkát még senki sem kutatta, mert fel sem tűnt senkinek, hogy itt titok lapul. Némi erőltetésre a hódító keleti fejedelmek belementek az adó "ajándék"-nak való átkeresztelésébe, a lényegen ez nem változtat, gondolhatták. A lényegen ez nem változtat - gondolhatnánk. Ámde ez egyáltalán nem így van, a bizánci diplomácia pontosan tudta, mit miért csinál. Az évi adó "ajándék"-nak való átkeresztelése - utat nyitott az ajándékozásnak, megengedhetővé tette az ajándékozgatást, azaz elősegítette az ajándékozási rendszerek kiépítését. Mert ha már évi rendszeres "ajándékozás"-ról volt szó, ugyan ki kifogásolhatta, ha nemcsak a hódító fejedelem kapja meg "ajándékát", de a "bolond bizánciak" a kiszabott - tehát kötelező - "ajándékozáson" felül, megajándékozzák az évi "ajándékért" Bizáncba látogató főembereket is. Erre volt jó az ajándékozások rendszere. Út nyílt ilymódon a legkülönfélébb - és tegyük hozzá legsötétebb - kapcsolatok és üzelmek létesítésére. Így építi ki az ajándékozás révén szétáramló arany az árulás útját. Bruno is ebben az ügyben utazott. "Sankt Gallen-i Bruno Magyarországra jöttével kerültek ide először latin vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak, ötvösművek és textíliák. Ezek részben I. Ottó császár ajándékai lehettek a megtérő fejedelem és családja (?) számára, részben az első püspök és papi kísérete felszereléséhez tartozhattak. Egy részük a császár, más részük a mainzi érsek, harmadik részük az ír alapítású, nagy hagyományokkal rendelkező Sankt Gallen-i apátság kincstárából eredhetett." (Győrffy György, i. m. 75.) Hát nem bűbájos? A kisértékű kegytárgyak, legalábbis nyomokban, fennmaradtak, a megvesztegetések nagy aranykincsei nyom nélkül elnyelettek, s végül, fentiek alapján is az a hamis látszat kerekedhet, hogy nem is történt más az égvilágon, csupán "vallásos tiszteletre szánt kegytárgyak" (senkise gondoljon bálványimádásra) ájtatos vallási szellemből fakadó odaajándékozása. Csakhogy itt vannak a tények, az országrontásbontás tényei, a magyarság rövidesen bekövetkező vérbefojtása, és itt van Ottó császár Piligrin püspöknek küldött, rejtett célzásokkal teli titkos levele.

eshetőségeket. AKÁR EGY VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA. lélekmángorló fegyvere. amelytől trónok omlanak összes ősi szent országok oszlanak szét mandragóraleheletétől. ő szövi Ottó megbízásá-ból az óriási aranyszálhálót Magyarország körül. Attila hun nagykirály felbérelt gyilkosának 448-ban aranyat ígértek. nemzetközi szinten valamelyik fél istentelen előnyöket akar a maga számára a másik fél rovására kicsikarni. Magyarország bekebelezésére áhítozó Piligrin püspök.3. magától roskad össze a hősi ellenállás. a titkos üzelmek fő kotyvasztójához. Ki kell térnie Passau felé. Az arany. ajándékokkal vásárold meg ellenséged kezét. Arannyal mindent el lehet érni.tehetetlenné tenni: előbb megrothasztani. az aranyat. a titkos diplomácia messzehordó. és hozzá kanyarodik odautaztában Bruno püspök. az ajándékozásos megvesztegetés. Arany emeli fel és dönti meg a birodalmakat. a nagyravágyás átkával megvert. Mert ahol ezt bevetik. ajándékokat a király környezetében lebzselő főméltóságok-nak. az okiratha-misító. megvesztegetéses ajándékozással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. Ez az a "Szezám nyílj ki!"-féle szellemi varázskulcs. ÚGY SZÉTVETI A KISZEMELT ORSZÁGOT. püspök itt. A titkon áramló arany fénylő ereivel kell a kiszemelt országot kellemesen zsibongó érzések útján észrevétlenül összekötni. a csók. Pompeius és Ottó császár is arannyal dolgozott. agyát. a simoniákus. s hogy irigységet ne ébresszen. dinárjai. lidérces tűz. hogy az ősi magyar felségterületnek a mai Magyarországnál nagyobb részét. Bruno püspök pedig valósággal aranyszamáron kaptat fel Gézához az ősi Esztergomba. Az arany faltörő kosának hogy állna ellent Hunnia? Ókori szólásmondás: EGY ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR TÖBBET ÉR EGY HADSEREGNÉL. aranyfonalakkal behálózni. Városok. J. megvesztegetéses ajándékozgatással a legerősebben összerótt birodalom is felbomlasztható. Páris és Budavár kapuit. tízmillió megvesztegetésre fordított aranyon szerezte meg. Hozzá tér meg magyarországi útjáról Wolfgang. szemét. lélekvásárlásban. titkos ragadozmányok közelítésében és érvényesítésében. A titkos diplomácia egyik legfőbb ókori-középkori gyakorlati elve az arany. Wolfgang követsége is. a sátánészjárású cselszövő. amely a földalatti ajtókat is kinyitogatja. népeket. Erdélyt. Bratianu. miként ezt az első világháborús pánszlávszabadkőműves világ-összeesküvés guruló aranyrubeljei. népét halomra ölni. az aranyat. cseh koronái is tanúsítják. Aranyon adják-veszik a szüzeket. hogy személyesen átadja neki Ottó császár bizalmas levelét. a legékesebb szószóló a lélekcsábításban. Óriási értékű rakományát tetemes fegyveres őrség kíséri. Az aranynak bűvös ereje van. "Magától értetődik . mint láttuk. Ha emberközi. Piligrin ott." Ajándékokat. ez az a messzehordó fegyver. Tihuanaco. Piligrin püspökhöz. Ajándékozz és ajándékozz. tízmillió aranyon. Valach-Ruminia miniszterelnöke azzal kérkedett el francia diplomatáknak. AZ ARANNYAL MEGRAKOTT SZAMÁR VILÁGTÖRTÉNELMI BOMBA A titkon áramló arany folyamaival. várak szilánkjai záporoznak szerte s vakultan fut a jó nép szerteszét. aztán fegyverrel megrohanni. ide tér meg. az arany. Arany nyitotta meg Babilon. Théba. titkon magunkhoz vonni s aztán . az aranyat kell bevetnie. . Már Wolfgang. Piligrin mindenütt. a szerzetes is arannyal megrakodva jön. lejei. az arany. napfényű fém a legfélelmetesebb fegyver. arannyal fedett házat. Róma. Piligrin itt. titkos utakon vezesse őt a magyar határszélekig. az emberek élete. Piligrinnel tanácskozza meg Magyarországon elért eredményeit és a roppant fontosságú kilátásokat. országokat.állapítja meg Wertner Az Árpádok családi történetében -. hogy adjon újabb fegyvereseket melléje az óriási értékű rakomány őrzésére és a LEGNAGYOBB ÓVATOSSÁGGAL. püspök ott. A titkon áramló arany folyamaival. Ardarich gepida király. aranyon vásárolható meg a vér. Útja Ottó császártól nem vezet egyenesen a magyar királyi udvarba. Aranytól kábultcsábult világban arany köti össze az emberi álmokat. Karthagó. hogy a követség értékes ajándékokat vitt magával. természetesen a királynak.

Nagy uralkodó volt. Életkora óvatos becsléssel 12-14 évre tehető. tisztán.vélhette s vélte Ottó. erővel ez nem megy. Ez kell. s pillanatig is kétségbevonjuk. mintha a réti csikasz szívreható bárányhangokat hallatna. Mit számít az! Annál jobb! Akad is már belevaló jelölt. Ágyproblémái? De hiszen Géza még gyermek.s történelemlátását elvesztve.mindenkinek. Csakugyan házasodni akar vagy sem? Erről kell meggyőződni. ám attól visszahőkölő gyermek-királyt. Istenem. De Géza gyermek még. aki az arany csengésére megtántorodni és Ottót szolgálni kész. s tán még azzal is kár volna előhozakodni. Az árulás rőt napja a ködön át felsejlett. Derék dolog. a magyarokat kell letiporni! Ez volt Ottó legizzóbb. a többi mind simli. örüljünk az emberi megnyilvánulásnak. egészséges élet. 4. mint inkább Ottónál . néptipró. Nagyobb erőt kisebbel csak fortéllyal lehet legyőzni. igazi germán feleség. Senki se gondoljon rosszra. patakzik az arany s Bruno kincsekkel rakott karavánja apránkint megürült. támadó külháborúit. Országos gondjait félrevetve két követséget is küld. máris ott karvalyozik fölötte a nász. még a gyászév sem tarthatja vissza (a jelek szerint Gézát sem). svindli. Segítsünk neki! Lám csak lám. hogy az öreg király Taksony . A germán világhatalom e korai megálmodója és tűzön-vízen át érvényesítője évtizedeken át. nehogy ez olyan hatást keltsen. s az új magyar királynak. nősülni óhajtozó. irgalmatlan hódító. A nősülési láz ennek ellenére nem annyira Gézánál. OTTÓ CSÁSZÁR JÓSÁGA Némelyek szerint Ottó azért küldte Brunot Magyarországba. Félre kell vetnünk hát a szarkasztikus hangot. képtelenségek képtelenségébe. pénzt. hogy "megbizonyosodjék a magyar király házasodási szándékáról" és ehhez számára minden támogatást megadjon. a holmiféle jóságosál-nagybácsika meséjébe. hogy kaméleon színekben pompázzék s zsonglőri cselszövényeire és területrablásaira. Ottó nem kicsinyeskedik. Gézának feleség kell. Kigondolt mindent. Keletről jön a baj! . és keresztényi lélekkel csupán az embert nézi.tető-pontjára tört s nem tűr többé halasztást. miktől a jámbor ember megkukul. miszerint Ottónak egész eddigi élete kizárólagosan az uralmi érdek. maszlag. DRANG NACH OSTEN! . aki még azt is mesterfokon végezte. hogy valakit éhes torkához csalogasson. Mesébe szédültünk. a könyörtelen hódítás és terjeszkedés jegyében telt el. A magyarnak új kormány. megtanulta. hogy őt a magyar király netántáni ágyproblémái izgatják. nem hergelődik a bosszúálláson acsarogva. fáradságot nem kímélve. Közép-Európa nagyhatalmát.teteme még jószerivel ki sem hűlt. ki majd őt kormányozza. néphóhérlásaira a kereszténységre térítés tüllfátylait borítsa. De tudta. túlteszi magát a sérelmeken. a hivatalos beállítás maszlagfelhőibe. Való-sággal dől. az ifjúi nemi gyötrelmektől gyötört. ez a nagyhatalmú császár mégiscsak nemes lélek. agyvize fölforrásáig kénytelen volt elviselni a magyar túlhatalom kegyetlen csapásait. igazi . a DRANG NACH OSTEN korai megvalósítója. szívreható sietség. töményen iderántva Ottó császár portréját. Végre egy üde színfolt a történelmi cselekmények sötét áradásában. leghőbb vágya. a titkos hódítás nagymestere.keletet fel kell törni.

Követek fussanak. Ottó titkos levele is fényt vet. bizonyítva. senki sem akadt. Mert miként lehetséges. a passaui egyház tisztelendő püspökének üdvözletünket és kegyelmünket. Őnála nem lehet különb magyar királyné.feltehetően a címzett Piligrin püspök mentette meg és rejtette el a későbbi korok számára .a Germania Sacra. senki sem tiltakozott? Ha maga az ördög jön a mátkáját ajánlva. És így. Ezekre a tervekre. Tom I. Raniz. 973-ban húsvéti ünnepséget rendezett Ottó császár Quedlinburgban. tisztelettel és A LEGÓVATOSABBAN VEZESD ŐT A MAGYAROK HATÁRAIHOZ A LEHETŐ LEGKÖZELEBB. ISTEN KEGYELMÉBŐL FÖLSÉGES CSÁSZÁR.germán walkür. Fusson Wolfgang és fusson Bruno. s Adelhaid révbe jut. üssék a vasat. A követek tárgyaltak. Adelhaidnak neveltje. körülmények és következmények cáfolhatatlan özönével bizonyítjuk: I. feleségének. hogy magyar főurak közül (ha voltak magyar főurak a királyi tanácsban) senkiben sem keltett gyanút a császár ajánlása. óriási csodás révbe. Ottó császár titkos levele . Ottó császár minden részletre kiterjedő tervet dolgozott ki Magyarország titkos leigázására. Így lett. a szép Adelhaidot módfelett ajánlgatták. és szeretetreméltóságodnak ajánljuk. sutyorogtak. legyőzhetetlen tizedik századi magyar nagyhatalom gerincét. s ugyancsak Adelhaid. 5. . ami útjához szükséges. hogy ellenségtől csak ellenséges cselekvés várható? Senkiben sem ötlött fel Hildegung-Ildikó és Attila véres árnya. vérbefulladó násza? Senki sem figyelmeztetett. 207. Mert arra buzdítottuk őt. OTTÓ CSÁSZÁR PILIGRIN PASSAUI PÜSPÖKHÖZ INTÉZETT TITKOS LEVELE Történelmi tények. Piligrinnek. titkos mesterkedésekre és azok háttértényezőire I. ÜGYELJ AZÉRT NAGYON REÁ. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB AMI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. Így gondolta és így lett. akiben felötlik. s embereiddel. I. ezáltal újabb talányba ütközünk. míg meleg. bármire is lenne szüksége. c. lovakkal és minden egyébről gondoskodva. az ellen sem vetnek semmit? Az ördög kénköves anyját is elfogadják? (Kérdés persze. hogy a legodaadóbban támogasd. történelmi dokumentumgyűjteményben maradt fenn. Küldjük Bruno püspököt. "OTTÓ. s ellenvetés nem történt. hogy ezek a titkos tervek valóban léteztek és a nemzetközi bűnszövetkezet szervezett orvtámadása közvetlenül Géza trónralépését követően indult meg különös erővel s roppantotta meg a túlerejű. az ördög menyasszonya nem lett volna-e jobb?) Ki érti ezt? Ki fogja fel értelmes fővel ezt? Kevésre rá.

AZ NEKED ÉS VALAMENNYIÖTÖKNEK FÖLÖTTÉBB NAGY HASZNÁRA LESZ. miként akarhatta volna a kereszténységet. hogy az áttetszőnek vélt levél tartalma zárt. .HOGY EZ A KÖVETSÉG A LEHETŐ EGÓVATOSABBAN MENJEN VÉGBE. miféle agyrémes elgondolások alapján utasította és utasíthatta volna vissza? Ellenkezőleg. ellátásáról és felszerelési hiányainak pótlásáról. s hogy a császári levél tele van homályos utalásokkal. s azt csak a legvéresebb. legkönyörtelenebb fegyveres terrorral kényszeríthették rá a magyar nemzetre.valójában semmit sem ért. Kénytelenek voltunk kérdőjeleket iktatni Győrffy György kommentárjába. tekintve. B/ A tizedik évszázad Európa-szerte rettegett magyarjait soha senki semmikor nem szorította ki a Nyugatról és sehonnan. félig kimondott gondolatokkal és érthetetlen elemekkel. mondhatnánk együgyű. azon egyszerű okból. C/ A korabeli magyarságnak egyáltalán nem voltak "zátonyra futott kísérletei" a zsidókereszténység felvételére. mivel a magyarok döntő katonai fölénye folytán erre nem volt semmiféle lehetőség. hogy a magyarság több mint egy évszázadon át nemzeti szabadságháborúk sorozatával akarta visszaverni mindazt. hogy elrejtsék gondolatainkat". s éppen a lényegét nem értjük. 70). várakozása a magyarok Nyugatról való kiszorításától (?) kezdve megtérési kísérleteik zátonyra futásáig (?) és végül a saját kivárási politikájának (?) beigazolódása" (i. Ottó császár. szövege kódolt szöveg. világosan áttekinthető levél. tény és való. óvatos célzásokkal. Kiderül. De a figyelmes szemlélőt az a sejtelem ragadja meg. hanem benne sűrűsödik húsz év gondja. figyelmesen és előrelátóan." Egyszerű. "A szavak arra valók. Győrffy György nemes egyszerűséggel "úti ajánlólevélnek" nevezi az ottói levelet s azt a következőképpen értelmezi: "Ottó levelének vigyázóan sürgető hangneme nemcsak az »első találkozó« izgalmát (?) (ami még meg sem történt) leheli magából. hogy a magyar nemzet egésze eleinek ősi hitében élve s a kereszténységet nem is ismerve. hogy ebből a teljesen világos levélből. elhallgatásokkal és sejtetésekkel élő nyelvén íródott. miként és miért tett volna kísérleteket a kereszténység felvételére. amit a kereszténységre térítés ürügyén ráerőltettek. de szexuális kategória. MIVEL HA FÖLTETT SZÁNDÉKUNK (titkos tervünk) SIKERRE VISZ. A "légyott izgalmában" szenvedő idős császár és a magyar nagykirály közötti találkozást soha senki nem vette tervbe és az nem is jött soha létre. amelyből mindent megért . s a levél a titkos diplomácia jellegzetes. Megjegyzéseink: A/ Az első légyott izgalma nem történelmi. m. s azokat ki és miért. hogy állításai módfelett kérdőjelesek. és semmilyen kísérletei. gondoskodik a hosszú úttól s az út fáradalmaitól és viszontagságaitól elgyötört küldöttség pihentetéséről.

ha valóban jószándék vezeti s valóban a két nagyhatalom megbékélését akarja és békés együttműködését szorgalmazza? Ha így van. de éppen fordítva. Az efféle "kivárási politika" sosem emelte volna fel Ottó hatalmát és sohasem döntötte volna meg az évszázad magyar nagyhatalmát. mi szükség a köntörfalazásra. hanem a belső árulást szervező főemberekhez. mint a tehetetlenség beismerése. s ittléte alatt nemcsupán a magyarországi tapasztalatokat és titkos fejleménye-ket tárgyalták meg a legtüzetesebben. miért nem fordul közvetlenül Gézához? Miért figyelmezteti levelében kétszer is Piligrint a lehető legnagyobb óvatosságra a követség észrevétlenül való Magyarországra juttatásában és a magyar határ megközelítésében? Ha közönséges. mintha a magyar határon túlkerülve már semmi vész nem fenyegetné a követséget. hogy Bruno követ járására is ezeknek a passaui tanácskozásoknak következté-ben került sor (a két követ járás közötti nyilvánvaló összefüggést már Szabó Károly is megállapította). ha a magyar határövezeten belül. Másfelől pedig miért kell félniök. netán. Ugyan miért? Nyilvánvalóan nem a szállásért.D/ A nagypolitika sürgető kényszerei. előre megadott ponton már biztonságos kíséret várja a követséget. Piligrinhez Bruno püspök követsége? Mint már korábban is utaltunk rá. hogy haladéktalanul a császárhoz sietne (bizonyosra vehetjük egyébként. És már itt fel kell vetni a kérdést: miért van szükség titkolózásra még a levélben is. magyarellenes terveket is. Ez csak aképpen érthető. ha Ottó szándékai tiszták. miért kell a legnagyobb óvatossággal eljárniok a magyar . amíg a rovar a hálójába kerül. Ottó sem bízott semmit a "kivárásra". már az is megfontolásra szorul. A pók kivárhatja. de titkos megbízatással. a politika soha. tolvajlopakodásra. mi szükség a titkos diplomáciai tolvajnyelvbe rejtett célzásokra. s nem is holmi "úti ajánlólevéllel" jöttek ide a követek. Nem pihenni. I. s minden köznapi ügyben szükséges óvakodásról lett volna szó. diverzáns katonái várják a követ érkezését. nem holmi tranzitszállás. hogy a bizalmas jelentésekkel külön futárok nyargaltak innen időről-időre a császárhoz). Ezért tér ide titkos megbízatású magyarországi útja befejeztével Wolfgang szerzetes. tehát csupán arról lehet szó. az összeesküvők cinkosai. Az ottói levél is jelzi. hogy kirobbantsák vagy megszilárdítsák a királyellenes puccsot. Ottó nagyon is cselekvően avatkozott bele a magyarság sorsába. hanem egészen más célból: titkos kémhálózat titkos kémközpontja volt Piligrin püspök Passauja.ahelyett. várni. Érdekes bepillantást nyújthatnak erre vonatkozólag Ottó levelének burkolt célzásai. a magyar határ eléréséig szükséges a különleges elővigyázat. útközi pihenőhely volt Ottó császár követei számára Passau. hogy a határ túloldalán illegális személyek. I. baj nélkül a királyi központba vezesse. s embereit. lovait pihentetni jön ide Bruno . Wolfgang szerzetes-követ is ide jött magyarországi küldetése befejeztével. Feltehető.püspök a püspökhöz -. De az ottói levélből az is előhomálylik: legfőképpen nem is magyar felségterületen. de a további teendőket. azt teljesen fölösleges volt ennyire kihangsúlyoznia. De miért nem jön ez a feltételezett kíséret egészen Passauig a követség elébe? Ha a királyi kormányzat áll a kíséret küldése mögött. a Magyarország létére törő nemzetközi összeesküvés (nemzetközi bűnszövetkezet) hálózatainak szervező központja. merőben másról van szó. elemi szükségletei folytán a "kivárási politikát" mindenkor megelőzi a cselekvés szükségszerűsége. miért nem lép fel a császár nyíltan és egyenesen. hogy ők vezessék. minden esetleges kellemetlenséget elhárítva. utalásai. nem a királyhoz. hátha a sült galamb megkezdi röpülését a tátott száj felé. úgy ennek nyilvánvalóan semmi akadálya. miért tért éppen ide Passauba. hogy azt. bizonyos nyomát adva így ármányos mesterkedéseinek. Ottó császár titkos tervei kivitelezésének megbeszélésére jön a diverziós központba a kémfőnökhöz. ezért időzik itt hosszan . ami valójában nem más. mikből kielemezhető a Magyarország elleni nemzetközi összeesküvés kibontakozó támadása. óvatoskodásra. S a levél elemzésére visszatérve.

az . 5/ A tüzetes nyomtalanítás ellenére mégis fennmaradt egy fontos dokumentum. hogy a magyar gyepűrendszer nem áll a cselszövők befolyása alatt. de félreérthetetlenül arra céloznak és azt mondják ki. kósza és súlytalan ábrándok voltak. HOGY KIRÁLYUKAT MENTŐL HAMARÉBB A MI SZÁNDÉKAINKRA HAJLÍTSA. hiszen egyébként Ottó császár nem fűzné mindennek megvalósítását Bruno püspök követjárásának sikeréhez. hogy a szabad magyarok megneszelték a kiterebélyesedő cselszövést s ezen belül az újabb titkos germán követek érkezését. hogy az Piligrinnek és valamennyiüknek nagy hasznára válik majd. Ottó császárnak Bruno követ járásával kapcsolatos világtörténelmi jelentőségű titkos levele. amely eképpen végérvényesen megszabadul a magyarok pusztító beütéseitől. Aki pedig meg akarja cáfolni. mi több. E jóslatszerű titokzatos szavak burkolt formában. az egész Nyugatnak. olvassa végig még egynéhányszor a levelet és idézett passzusát. További rejtélyes "föltett szándék. s valamennyiöknek. tragikus következmények tanúsítják. és megvesztegetés céljából ajándékoz és ajándékoz. akinek legforróbb vágya Pannoniának az ő egyházmegyéjébe való bekebelezése. Ottóék olyan értesüléseket szerezhettek. eredményét utólag gondosan eltüntették." Értsd: HOGY A GERMÁN HATALMI ÉRDEKEK SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTSA. titkos erőkkel való szétzúzását és titkos germán uralom alá helyezését. tárgyalásainak minden mozzanatát. kilátásba helyezve. .más lehetőség híján-lépjen a Pokollal szövetségre. azt a nemsokára bekövetkező döbbenetes. miféle kockázat. 3/ Titkos tárgyalásokat folytat megnevezetlen személyekkel. "ARRA BUZDÍTOTTUK ŐT (BRUNOT) . miféle veszedelem? Nincs más magyarázat. de azt is elárulja. S hogy ezek nem holmi felelőtlen szavak. Aki hitetlenkedve fogadja ezt.határszélhez közelítve és a gyepűn áthaladva? Mi fenyeget itt. mert a történteket és félelmetes következményeit az ördög sem cáfolhatja meg. titkos terv sikerre viteléről" is szól a levél. 6. 4/ Követjárásának minden nyomát. szeretnék szétugrasztani őket.írja levelében a császár . Még e sátáni cél elérésének módja is kihámozható a szándékosan homályos szavú császári levélből: a nemrégen trónra került magyar gyermekkirályt akarják felhasználni erre a célra. ez lesz "nagy hasznára" az erkölcsi gátlásokat nem ismerő. okirathamisító passaui püspök-nek. simoniákus. titkos úton. Vagyis MAGÁT A MAGYAR KIRÁLYT AKARJÁK TITKOS MESTERKEDÉSEK RÉVÉN A HATALMUKBA KERÍTENI ÉS FALTÖRŐ KOSKÉNT FELHASZNÁLNI A LEGYŐZHETETLEN MAGYAR KATONAI HATALOM BELÜLRŐL VALÓ LEROMBOLÁSÁRA. hogy ezek a tervek a végső előkészítettség és megvalósítás szakaszába jutottak immár. BRUNO KÖVETJÁRÁSA TÉNYEINEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA 1/ Bruno titkos megbízatással titkos utakon settenkedik be Magyarországba 2/ Ajándékokkal megrakodva jön.amit úgy kell értenünk. Ottó levelének ez a passzusa tehát nemcsak bevilágít Ottó titkos terveibe. és a határszéleken cirkálva. noha talán hiába. ami kisvártatva bekövetkezett: a magyar katonai nagyhatalom bukását. azzal bíztuk meg őt -. csupán az.

bármilyen elképesztő előnyöket is biztosított az a német fél számára . MI TÖRTÉNT QUEDLINBURGBAN? I. Foglaljunk össze elöljáróban egynéhány furcsaságot. Kegyes férfiak gyülekezete jött össze itt a keresztény vallásos ünnep. hogy minden köztudott és nyilvánvaló tény ellenére Magyarország ismeretlen tényezők és körülmények hatására maga is függő helyzetű országgá süllyedt.. szabad Magyarország miért vesz részt ezen a lényegében vazallus és függő országok számára rendezett német birodalmi tanácskozáson. ahol . szerződéskötések születtek itt. Itt Magyarország van a terítéken. a húsvét megünneplésére. (és a farkas gyomorrontást kapva vad üvöltéssel a bárányt szétszaggatja). a sötét tervek keresztülvitele. a dühödt egymásra herregésbe belefásulva Krisztus aklába tér. olyan magyar-német államközi egyezmények. az ájtatoskodás mezébe burkolt hatatlanított quedlinburgi nemzetmételyezés és –védtelenítés. A függő helyzetbe jutásnak azonban minden feltétele hiányzik. a kor nagy cselszövőjéhez és hírhedt okirathamisítójához. Lám. Itt a mérgezett alma másik fele.6/ További áruló nyom: Bruno követsége. Így csak az az eshetőség marad. De tartózkodjunk annak kimondásától. hogy titkos erők hatoltak be a magyar központi hatalomba és a kezükbe ragadták az ország láthatatlan kezekkel való irányítását. . akárcsak az őt megelőző Wolfgangé. így hát odaát és ideát is egyaránt még kellett semmisíteni. lám az emberi szív. Érthetővé válna ez. ha föltennénk. aki be se néz. nehogy a jámbor utókor valahogy szemrevételezve hátrahőköljön és hanyatt essen az abban foglaltaktól. szoros szálakkal kötődik Piligrin passaui püspökhöz.. Ottó császár jelöltjével való összeházasítását. minden idejüket leköti a tárgyalások menete. aki minden bizonnyal Ottó császár elsőszámú embere volt a Magyarország elleni összeesküvés szervezésében.nem bírta el a szem. Hihetetlen megállapodások. 8/ A kölcsönös béke zálogául ajánlja a püspök Gézának Adelhaiddal. A MÉRGEZETT ALMA Láttuk az augsburgi alkalmi részvereségre épülő. így hát képet alkothatunk a Quedlinburgban történtekről. van. az inkvizítorok sem érhették el ezt a könyvmáglyák árnyékában is maradtak fenn nyomok. Közel tizenkét ország fejedelmeinek küldöttsége gyűlt össze. amelyek írásban papírra rögzített szövegét .régi kegyes szerzők álma szerint – „a bárány együtt legel a farkassal". 1/ Érthetetlen. a templomot fölöttébb ritkán látogatják. hogy a független. bűntény sincs tökéletes. hogy mi ment gondoljon rosszra. Könnyekig meg le. De hol van tökéletes munka? A tökéletesség elérése az istenek kiváltsága. 7/ Álszent szólamaival a megbékélés szükségességéről és fontosságáról igyekszik meggyőzni a magyarokat. hihet csalást.

ha A/ Mindaz. kormányzat) semmilyen ellenintézkedést sem tesz. rossz ürügy. B/ A küldöttség árulókból áll és árulást követ el. hogy sötét ügyben sántikálnak és az értekezés vallási jellege alattomos és sötét titkosdiplomáciai mesterkedések leplezésére szolgál. illetve I. hogy egy ország tárgyalóküldöttsége következetesen olyan megállapodásokat köt. Mert semmi ok sincs rá. és mindenben aláveti magát a megállapodásnak. illetve ennek a hatalomnak idegenérdekű kisajátítója. amely a képviselt hatalmat s annak katonai erejét teljesen megsemmisítette. bevégzett ténnyé tegye Magyarország feltétel nélküli önalávetését a Nyugatnak. 4/ Érthetetlen.húsvét megünneplése -. Magyarország azonban nem hever legyőzetve a német császár lábainál.csupán ürügy. szenteskednek és borzoskodnak. Érthetővé válik ez. C/ Így viszont csak a harmadik feltevés marad: maga a király. itt mégis álcáskodnak. ez esetben ugyanis a győztes fél diktálhatja a feltételeket és a legyőzött fél küldöttségének tevékenysége valójában a diktátumok tudomásulvételére szorítkozik. csupán színjáték s már eleve elrendeztetett minden. hogy Ottó ne tarthatna nyíltan a világ színe előtt bármely országok küldötteinek részvételével politikai megbeszéléseket. ami itt folyik. hogy jóváhagyásával szentesítse. A legjellemzőbb tünet: mindent fedőréteg borít és titkosság árnyal. ellenőrizetlen magyar hatalom. értekezleteket. alapjában véve szükségtelen is. ez a katonai erő pedig fölötte áll a Nyugat képviselte katonai erőnek. az egyezmény tételeit nem utasítja vissza. a leplezést. . Az első feltevést valószínűtleníti az efféle nyilvános színjáték megrendezésének szükségtelensége. Ez is érthetővé válik. katonai ereje teljében van. hogy valaki ne vegye észre az álcázást. Így hát a quedlinburgi egyezmény a maga teljes egészében abszurd és érthetetlen. kivéve. mindenekfölött Ottó nagybirodalmi elképzeléseinek megvalósítását és a magyar nagyhatalom tönkretételét. mintha a teljes államhatalmat birtokolná. semmilyen megtorló intézkedést nem tesz. ez a küldöttség azért jött. s csak a tilosban járók alakoskodási kényszerével magyarázható. hogy a küldöttség úgy rendelkezik és olyan döntéseket hoz. Titkosak már a tanácskozás összehívásának és megtartásának körülményei is. átlátszó. ha föltesszük. amelyek egytől-egyig az általa képviselt hatalom érdekeit sújtják. A második feltevést megkérdőjelezi az a sajátos körülmény. Ottó császárnak. ha a tárgyalást háborús összecsapás előzte meg. Nem mindennapi bornírtság kell ahhoz. az összejövetel vallásos kerete . 3 / Érthetetlen.2 / Érthetetlenek az itt kötött megállapodások is. hogy a magyar hivatalos hatalom (király. maga a kormányzat áll az országot kiszolgáltató egyezmény hátterében. mintha ő maga volna a legfelsóbb. éppen ezáltal árulván el.

származásuk s miként jelöltettek. a számok is hordozhatnak jelképet. nevük. hanem az általuk nem is ismert kereszténység tizenkét apostolának mintájára. szólaljanak meg a számok. Nem minden szám. tizenkét főméltóság. oroszokat. Ezúttal egyetlen jelképet. Ha elhallgatnak a szavak. cseheket. csupán a "bűvös" számokként ismert mágikus számok (ismertetésükre itt nem térhetünk ki). ezt jelzik. És Árpád. egyetlen számot foghatunk vallatóra. mágikus jelképiséget. a nevüket sem. kik voltak. de sehol semmi.itt is fekete üreget teremtettek.a Napisten tizenkét száguldó földi megtestesítője. a jelképek. mert a számolás alapját szolgáltató ujjak teljessége. Tizenkettő dél. Magyar őshagyományok is ide nyúlnak vissza. semmit sem tudunk róluk. Fölösleges hát tűzgyújtáshoz hamuért szomszédba mennünk. független Magyarországnak? II. Remek volna felütni régi kódexeket s megtekinteni. népköltészetünk mélyrétegeiből is sűrűn felcsillan a mágikus számok titka. (A mágikus számok rendjének semmi köze a spekulatív. Tizenkettő a holdhónapokból álló év hónapjainak rendje. mi volta tisztségük. . a vár . De teljesség a tizenkettő is. Milyen érdekes: Győrffy György szerint a "pogány magyarok" . kilétük. a teljes év tizenkét nagydarabja.távolról sem a maguk őshagyományai alapján küldenek éppen tizenkét főembert Quedlinburgba. lengyeleket. fiktív számmisztikához.azaz. amikor az Ember még az ujjain próbálgatta a számok titkát. Történelmi hagyományainkból. Ősidőkbe nyúlik vissza minden ódonveretű jelkép. A kőművesek tizenkettes száma a teljességet fejezi ki. A legutóbbi honvisszafoglalás után Árpád tizenkét fehér lovat küld a szkíta avar birodalomba betelepült Szvatopluknak. és tizenkettő éjfél.Ottó a "húsvét megünneplése" c í m é n azoknak az országoknak küldöttségeit hívta meg. A TIZENKETTEK TALÁNYA Tizenkettek utaztak Magyarhonból. A tizenkét fehér ló . helyesebben az adatgyomlálók. Déva ősvárát az ember még-nem-tapodta szűz területen tizenkét kőműves rakja fel a szűzterület helyvédő szellemeivel viaskodva. emlékezetirtók . tehát a quedlinburgi összejövetel amolyan német nagybirodalmi tanácskozás volt. Közéjük tartozik a tizenkettes szám is. elnémulnak az adatok. amelyek függő vagy féligfüggő viszonyba kerultek a terjeszkedő német hatalommal. elsüllyedt ősszámrendszerek is a tizenkettőre épültek. A tizenkettőé is. sőt szembenálló. Mágikus idők eredőiből tudjuk. hitünk szerint. abba az időbe. udvar képviselőit. így a dánokat.a szűz területeket meghódító s várakat és tornyokat építő emberiség egészének a jelképe. Már a fenti adatok is. a teljesjogúság jelképi kinyilatkoztatása. s egyúttal a Napisten tizenkét fényküllője. Sokat elárulnának ezek az adatok. ki által és miért erre a sorsdöntő tanácskozásra. valamint a keletrómai és pápai. Mi keresnivalója volt ezen a tanácskozáson az ettől a hatalmi csoportosulástól különálló. A tíz is teljesség. Ősidőkbe nyúlik vissza ez a tizenkettő. (Neves Kossuth-díjasunk itt is keresztbe tesz a magyar hagyománynak?) De talán mégsem minden a Bibliából ered. a mostoha idő pusztító kezei .akárcsak a Bábel tornya .ezt számos helyen hangsúlyozza .) Tizenkettő! Az óra körbeforgó mutatója tizenkettővel felezve kétszer jelzi a napot.

Tizenkettő itt is a küldöttek száma. akkor. a békesóvárgás és -keresés. nemzeti szabadsággal.hihetetlen is s talán nem is igaz. Békében miért kellene keresni a békét? De főként miért kellene előnytelen feltételekkel békeszerződést kötni egy olyan hatalommal. jövővel. az országot idegen hatalomnak önként alávetni s mindent. emberrel. akiket jó fél évszázadon át megannyi hadjáratban porig lazsnakoltak s akiktől továbbra sem volt semmi félnivalójuk és . tönkrevert s ellenségei irgalmáért esedező országnak tüntesse fel. odadobni készen. miként adhatta oda ez a testület az országot a német hatalomnak. hazával. azt tudatja. Mindehhez félreértések elkerülése végett tüstént hozzá kell tennünk. A "BÉKÉÉRT KÖNYÖRÖGVE HÁZALÓ" MAGYAROKRÓL Némelyek szerint a keménykötésű. mindent feladni. se Istennel. nem fenyegetett magyar király . eltiport. Ók maguk dönthetnek. területi épséggel. r á cáfol minden. hogy a küldöttek a teljes magyar hatalmat képviselik. egyszóval nincs semmilyen háborús veszély. de Magyarország vonatkozásában lehetőség sincs erre. hiszen a békesség kétségkívül az ember legfőbb javai közé tartozik. hogy ezen hamarjában támadt nagy békülékenységi hajlamról kottázó kaméleon hírverések mögött netántán az a sandasütetű szándék húzódik. amely addig nem tudott megállni a magyarokkal szemben? S mindenekfölött miért kellene egy indokolatlan és érthetetlen békediktátum jellegű békekötéssel minden magyar érdeket odadobni. önbecsüléssel. a béke elérését sóvárogták. amikor Magyarország határait megközelíteni.s z i n t e k ö n y ö r ö g t e k nekik a békéért. egyedül a békét. tényleges helyzetéből. vezető katonai hatalma volt. tekintve. nem törődtek immár semmi egyébbel. se ellenséggel. harcias magyarokon ekkor hirtelenül. és már nem volt más törekvésük.mondjuk ki . körülményeiből s tartanunk kell attól. amikor már két évtizede jószerint teljes békében éltek. Még maga a király sem. Nincs úr fölöttük. különösképpen akkor. de letagadhatatlan mágikus jelképiségű nyelv megérteti. hogy az akkori hatalmas és diadalmas Magyarországot a valósággal ellentétesen holmi gyönge. gyönyörű. csak mindent feláldozni. és kinek volna lehetne bármi kivetnivalója is ellene . hogy gyönyörű. a magyarságnak a kereszténység általi egyedül lehetséges mrgmentését. hogy békeajánlatokkal ostromolták azokat a hatalmakat.ha hihetünk némely hístorikusunknak .ámde ez a hirtelenül bekövetkező nagy megjámborodás béke áhítozás kicsikét furán hat és . Felfoghatatlan jelbeszéd? Nagyon is világos szózat a küldöttek tizenkettes száma.békét ajánl a németek császárának. Békevágyuk olyan elemi erejűvé vált. közélettel. És ekkor . megmaradással. kizárólag a mindenáron való béke elérése. III. Az ember nem vetkőzhet ki egyik napról a másikra a maga természetéből. háborús készülődésre utaló jel. eképpen oldalozó mozgással közelítve meg a kegyesorcájú célt. hogy a magyarság változatlanul. nincs háborús készülődés. minden előzmény és átmenet nélkül elhatalmasodott a békevágy. Ez a titkos. a béke minden egyebet elborító és elhárító áhítása. amikor nincs háború. felségterületét megsérteni a világon senkise merte és továbbra is az égvilágon semmi se fenyegette.a békében élő és senki által nem támadott. Békét ajánl. még mindig Európa rettegett. függetlenséggel. Európa népei közt kivívott hatalommal és tekintéllyel.békében élve . fejét önként bárd alá dugni? .

helyeztek. a német nagyhatalom megtestesítője. s magát a megtérítendő Pannonia metropolitájául elismertetni törekedik. Ámde amit itt folyik. s e követelmények Magyarországot és a magyarságot . Így van ez rendjén. ne ütődjünk meg rajta. legfőbb katonai parancsnoka köti ki. A megkötött egyezmények ezek szerint tehát a magyarországi kereszténységre térítés megengedésére vonatkoznak. jóllehet ezek a diktátumok különösképpen nem katonai. szerepek. de aki haditetteivel és s z ó b a n i s nemegyszer kifejtette: legfőbb feladatának a túltengő és egész Európát rettegésben tartó magyar katonai hatalom megdöntését tekinti. ami szerfölött különös a magyarság elsőszámú ellenségétől. akinek nemcsak hivatásából. császári. katonai tisztségéből fakadóan feladata birodalma gyarapítása. A bűnpalástolás. Ottó " .) A legkirívóbb furcsasága a quedlinburgi egyezménynek az . mit hisz és miért tesz? Piligrin püspök írja VII. csupán a kereszténység kiterjesztésével? A pápa vagy a császár? Vagy netán a pápa volt a császár és a császár a pápa? Mit akarnak itt elhitetni a győzelmes hazugság erejével a maga javaiból kiforgatott magyarsággal? Talán katonai erő vetette egyházi iga alá a legyőzhetetlen Magyarországot? Vagy – ismeretlen és nemlétező – egyházi haderő vetette germán katonai iga alá? Hogyan s mint? Hiszen az egyház nem katonai nagyhatalom. nincs birodalmak megdöntésére. mit mond. vallási iga alá helyezik. a térítő papok szervezett csoportját látjuk hazánknan szabadon működni . s a megegyezés tárgya a hittérítés szabad gyakorlása Magyarországon. lehetőségek és tettek felcserélődnek. Benedek pápához intézett 974. ki mit akar.IV. ki hogy czélzáit elérhesse. 131) Eszerint szövetségre léptek volna aruugyarok és németek (a „szövetség” egyetlen megnyilvánulása Magyarország titkos megszállása). évi levelében a quedlinburgi megállapodásról: 'A SZÖVETSÉG NYOMÁN LÉTREJÖTT BÉKE ALKALMÁVA L ÉLVE. Alig érkezik ugyanis vissza a követség. KÜLÖNÖS SZEREPCSERÉK Valaki azt mondta." (Vezérek kora 342.de amelynek irányát és főczélját a rögtön bekövetkezett eseményekből tisztán kivehetjük. Ottó. népek. ha a bűnözők nem álcáznák magukat. akár termeszek testét a viaszréteg. pápai bullák koholásától sem irtózva. MONUMENTA ARPADAINA. A múlt század vég jeles történésze. hogy mégis egyházi jellegű tanácskozás volt? A pápa tárgyalt Quedlinburgban és a pápa diktálta a békefeltételeket? Talán a pápa volt a nem-győztes győztes s a legyőzhetetlen nem-legyőzöttnek ő diktálta a győztes pozíciójából az elképesztő feltételeket. Miként törhette volna hát vallási igájába a hata1mas Magyarországot? I. semmi egyébbel nem gondolva.ha hihetünk a forrásoknak -‚ hogy a feltételeket I. nemzetek letiprására alkalmas hadszervezete. hirdetni a kereszténység tanait s ezek hátterében szemléljük a nagyratörő tervei kivitelében fáradhatatlan passaui püspök Piligrin alakját. . nem tudnának megélni. a titok védőkéregként fedi a bűnt. de kifejezetten vallási jellegűek. Szabó Károly a következőket írja: Ez a követség békeszerződéssel t é r a h a z á b a v i s s z a .legalábbis formailag – nem idegen katonai iga. katonai ellenfelétől. MEGKEZDTÜK A HITTÉRÍTŐI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁT” (Endlicher. Az embert elfogja a kétség: lehetséges. a szemfényvesztő hazudozásnak valóságos farsangi maskarádéja. püspökségét a soha nem létezett lorchi érsekség általa koholt jogaiba visszahelyeztetni. A tárgyaló felek kizárólag erre szorítkoznak. hanem egyházi. s az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés. m e l y n e k P O N T J A I I S M E R E T L E N E K ugyan előttünk. .

aki gyilkát elrejtve hamis ürügyekkel magát szerelőnek. ennek érdekében fogalmazódnak meg és ezt a célt. katonai. hogy Passaut Piligrin püspök . Miért voltak hát ezek I. Mindez természetesen nem más. Magyarán 1.hatalmi.szilárd következtetések alapján . céljai nem lehettek hát . de következményeiben. hatalmi. Ottó császár első követelései? Vessük félre az I. V. minden efféle képtelenségekbe torkolló fellengzősség. pompás csalétket találta népek elbódítására. ha meg akarja valósítani a földön . a maga birodalmát akarta mindenáron növelni. miért és miként léphetett volna fel a keresztény hatalom mezében? Mi köze. önvédelmének teljes kiiktatását egy idegen agresszív imperialista hatalom által rákényszerített idegen vallás érdekében.egyháziak. hódítási céljának vallási burokkal való elfedése.pedig. Távol állt tőle. I. ha az ördög pápája. miféle illetékessége volt volna vallási kérdések politikai érvényesítésére'? H o g y került a csizma az asztalra? Ottó nem pápa. s azokat mintegy bástyaként tolta valóságos célkitűzései elé. Annál különösebb és érdekesebb. mint taktikai mesterkedés. legfeljebb akkor tűzhetett volna egyházi-vallási célokat maga elé. a kereszténységre térítést valóságos hatalmi céljainak elpalástolására használta fel. a német-római birodalom császára. Felmered tehát a kínzó rejtély: miként mehettek bele a le nem g yő z ö t t független Magyarország képviselői e felháborító . valóságos céljai leplezésének kiváló eszközét találta meg benne. árusnak kiadva kér bebocsátást. hogy a germán terjeszkedésnek ez a megszállottja a leigázott szláv népek és a leigázandó magyarok esetében is keresztény vallási követelésekkel hozakodott elő. ha a kívánt cél elérésének lehetőségét ígérte. császár. Előzőleg . ellenséges idegen hatalom követeléseinek? E mögött lapul.ami esze ágában se volt . követelései tehát vallásos jellegük dacára . Ottó itt.kifejtettük.nem is voltak . nem egyházfő. érdekében történt.Ottó a kereszténységet. megfelelőnek tartott.isten földi országát. mivel pedig hatalma a pápaság fölé nőtt s ilymódon befolyása a papságra ellenállhatatlan volt. más népek rovására kiterjeszteni és ehhez.a trianoni békediktátummal vetekedő. de világi uralkodó. hegemonisztikus követelések. katonai célokat. egy nép akaratának kikapcsolását. nem egyházfejedelem. két lábbal állt a földön. gyakorlati célokat követett. valamint ellenségei legyőzéséhez bármilyen eszközt jónak. ha lehet. még annál is súlyosabb és végzetesebb békediktátumba? Miként és miért vetették alá magukat egy őket le nem győző. dicséretére legyen mondva. PILIGRIN PÜSPÖK MAGYARELLENES DIVERZIÓS KÖZPONTTÁ ÉPÍTI KI PASSAU VÁROSÁT Pótlólagosan még ki kell térnünk Wolfgang és Bruno német követek további sorsára. e felszíni tény mögött a sátáni cselszövény. viselt dolgaira. Következésképp az új hit bevezetése magyar földre és akadálytalan terjesztése a hódító germán imperializmus akaratából. nyilvánvalóan a másik fél hatalmának aláásását szolgálják. És itt meg kell jegyeznünk: maga a pápa sem követelhette volna mindezt. Ottó jámborkodásának naiv mesefeltételezéseit. ebben a békediktátumban egy ellenséges külföldi hatalom képviselőjeként lép fel. legfeljebb akkor. ennyiben volt fontos számára a kereszténység. akár a bűnöző.

ki később Oroszország apostola lőn.) Adelhaiddal.) Töprengésre már az is. Utóbb bukkantunk rá az alábbi históriai anyagra. Ugyanígy a cinkosság és árulás révén a magyarokra mért. az özvegy fejedelemnek (?) keresztény nővel való összeházasításával Magyarországon a kereszténységet előmozdítsa. E követség BÉKÉT KÖTÖTT A CSÁSZÁRRAL. és a buzgó Wolfgang barát. ha a titkos erőknek ezzel a széleskörű.) Nem csoda.a megtévesztés. s biztonsággal feltehető. MAGYARORSZÁG HATÁRAIHOZ KÖZEL OLY MŰKŐDÉSI KÖZPONTOT AKARVÁN SZERVEZNI. mint helyettesei. Ez a megállapításunk azonban nem vonatkoztatható a quedlinburgi magyar küldöttség tagjaira. bő okot adhat. egyházi színezettel leplezve el az összejövetel valódi lényegét. "Miután Géza 973 tavaszán az akkoron Quedlinburgban a húsvétot ünneplő császárhoz követséget menesztett. hogy t. miért itt és ebből az alkalomból köttetett meg Géza házassági szerződése? 226 . Ámde még az álcázásnak ez a foka sem volt elég. a lóláb némileg kilógott. A PÁPA E TEKINTETBEN PILIGRINT RENDKÍVÜLI HATALOMMAL RUHÁZTA FÖL. annyi tény. a quedlinburgi eseményekkel s z o r o s összefüggésben ál1. habár egyes részleteit nem bírálhatjuk meg.." (Thierry Amadé: Attila-mondák 98-99. "szövetségkötést".jellegű találkozót vallási keretbe illesztették. megvalósítani iparkodott (./ mi csupán egy ártatlan és ártalmatlan nászi egyezményt kötöttünk." (Wertner Mór i. hogy ők minden jel szerint az ország megrontására törő titkos erők szolgálatában álltak. "Ottó az alkut (a magyarokkal) bevégezvén. S HONNAN KAPJÁK MAJD AZ ÖSZTÖNT A TÉRÍTŐK. Láttuk..ezer évi időtartamra . m. hogy Ottó akkoron kedvencz tervét.diverziós és kémközponttá építette ki.i. Sikerült is -. alatta voltak. ezáltal mintegy azt jelezve – a. I. amelyben a titkos erők természetrajzának megfelelően meghatározó szerepe volt a tények elkendőzésének./ mi jámborul csupán húsvét megünneplésére jöttünk össze. ERŐSSÉGÉÜL PASSAU VÁROSÁT S TÁBORNOKÁUL PILIGRIN PÜSPÖKÖT VÁLASZTOTTA. noha nem tökéletesre.) akárhogy is volt.. vagy éppen mint "békeszerződést" vitték be a köztudatba. HONNAN INDULJON KI A HITTERJESZTÉS (a Magyarország elleni diverzió) MUNKÁJA. ZSÁKBAMACSKA-KIRÁLYNÉ Hétpróbás cselszövők szervezte álarcos tanácskozás volt ez. ezt a körülményt a császár 972-iki kitüntetésében részesültség (?) viszonzásának kell tekintenünk (?). házasságkotésének Prokrusztész-ágyába gyömöszölték. Bruno. valódi mivoltából való kiforgatásának. amely a leghatározottabb formában megerősíti feltevésünket. mássá színezésének. Ottó és a pápa rendeletére) a regensburgi püspökséggel jutalmazott. még ezzel sem érték be és a magyar állami szuverenitás felszámolását előkészítő politikai fegyverletétel kikötéseit a magyar király ugyanezt a célt szolgáló megnősítésének. kit Piligrin (I. vallási álarccal kendőzött szervezetével szemben elbukott az efféle mesterkedésekben járatlan magyar erő. b. hogy Gézának 973-ban bekövetkezett egybekelése (. végrehajtásához látott. hogy a kifejezetten politikai valójában titkosdiplomáciai . 29. tekintve. kegyetlen diktátumot sem engedték a maga meztelenségében nyilvánosságra kerülni és azt mint "egyezményt".

Akárcsak KrimhildaHildegund-Idikó a régi Hunnia. magyarítva Gizella nevű felesége. István király Geisel der Treue (hűség záloga). Adelhaid I. történelmi elődje és utódja annál bővebben.messzi idegenben . kulcsszerep hárult rá a magyar nagyhatalom elleni nemzetközi cselszövény valóra váltásában.ellenség földjén . az ellenségből hirtelen átvedlett "jóbarát" a tények tanúsága szerint gőzerővel gondoskodik Géza megnősítéséről. A sort Krimhilda-Hildegund-lldikóval kezdhetjük. így nem is hangzik annyira zordul és riasztóan. s a kis ara neve .igazi zsákba-macska. hogy egyáltalán létezett s hogy Géza nagykirálynak volt ilyen nevű felesége. Színre lépett-e Adelhaid a tanácskozáson? Bemutatták-e őt a magyar küldötteknek? És Géza. nemzedéknyi távolból. jött Adelhaid. látta-e őt egyáltalán egybekelésük előtt? Nincs erről semmi hír. mint Ottó fölséges párjáé. Nem elvetendő ötlet házassággal.) Adelhaidnak ha nem is volt előzménye. ha házassági szerződése nem ezen a nemzetközi tanácskozáson történik s ezáltal nem válik eltagadhatatlanná. két évszázad múltán (némely kisebb jelentőségűeket átugorva) a szerelmetes Gertrudisz. Mivel pedig Őmátkaságát maga a császár ajánlja. Magyarországra úgy szálltak rá a német földről jött királynék. amelyből egy rosszul működő fűnyirógéppel jókora szakaszokat teljesen kiirtottak s csak itt-ott hagytok meg egy-két borzas (vagy éppen véres) fűcsomót. Ottó. hogy alighanem még azt sem tudnánk. ez legfőbb gondjai egyike.t án.ugyan-az. Fél évezreddel a nagy szkíta-hun tragédia után az új Germánia ismét a nőfegyvert. utána. a házasságkötési fegyvert (szexuális vagy nemi fegyvert) vetette be az új szkíta túlhatalom lerobbantására.r. a szintén Adelhaid névre hallgató császárnéé -. majd Habsburg Mária és Mohács. s tudjuk. következő kötetünkben.ki gondolhatna rosszra? . fekete halálmadarak.vallási ünnepségnek álcázott titkos tárgyaláson . mint roppant dögmadarak. inkvizítorok) úgy elkaparták életfutásának minden elérhető nyomát. mint egy szétmarcangolt tetem. Ottó császár és a tizedik század végi magyar történelem egyik legizgalmasabb személyisége volt.ismeretlen menyasszonnyal . ennek a rejtelmes némbernek szinte minden (vér)nyomát (Bővebb ismertetését ld. zsákbamacska-feleséggel pecsételni meg az újdonsült "baráti" kapcsolatot s beleágyazni az egész kötendő paktumot (diktátumot) a házassági szerződés keretébe. Attila arájával. s furcsa módon a homály később sem oszlik el körülötte. Fél évezred eltelte után. Megrögzött nyomtalanítók (hivatalos adatgyomlálók.merő véletlen volna? . A quedlinburgi álarcosbál az ő figurája körül forgott. mint megsebzett vad vérét a kutyák. ugye. az általános békülékenység keretébe. a sokrétűen egybefonódó magyar-német történelem egyik l é g talányosabb alakja előzménytelenül és rejtelmesen lép elő a történelem homályából.germán menyasszonnyal Adelhaid. Kincstári adatnyelők nyalták fel. úgy Adelhaid az ítéletvégrehajtó szerepére választatott ki az új Hunnia ellenében. akinek gyilkos tőrdöfése nyomán úgy esett szét a hun világbirodalom. az érintett. hogy a többiekről ne is szóljunk (pályájuk külön munkát igényel). . Életpályája egy olyan pázsithoz hasonlítható. a látatlanba vett asszony .

a politikában. fölülkerekedhet a tárgyalóasztlnál. hitvallását. kikészítették a magyarokat a quedlinburgi békés összejövetelnél. hatalmát. de hogyan. MELY NAGYON IS FÖLÉRT AZOKKAL. láthatatlan erők kényszerével. legjelentéktelenebb apróságot akár. elkábított. vagyis pontosabban tönkretenni. S TERÜLETÉN SEMMIKÉPP SE KORLÁTOZZA A KERESZTÉNY VALLÁS GYAKORLÁSÁT. távolról sem vallási. hogy ez a békeegyezmény hasonló volt a gyarmatosító hatalmaknak a primitív népekkel kötött hírhedt "szerződéseihez". VII. állami szuverenitását. Leverni őket.) Erről van szó. győzheti észfurfanggal."(i. de önmagát. nem tett . e célra a hittérítő szent buzgalom egyesülve munkál az önérdekhajhászat erőfeszítéseivel. a legcsekélyebb. a kegyes szólamoktól csöpögő ünnepségek során szelíd kaméleonok között a tisztes tárgyalóasztalnál. a gyermekkirály. mert a magyarok itt még színes cukorkákat és üveggyöngyöket sem kaptak. létét. Ami nem valósítható meg emígy. egyházi cél. A létrejött egyezményekben sehol egy árva szó. Ártalmatlanná tették. Ha a titkos erők. az tehetetlen ügyefogyottként ledöfhető a kulisszák mögött. 342. nem a keresztény világ határainak kiterjesztése. ha nyílt fegyveres erővel ennek még a megkísérlése is lehetetlen? Más válasz nem lehetséges erre. mindent neki kell áldoznia. mindenbe beleegyezett. amellyel szemben katonailag tehetetlennek bizonyultak.m. Az un. Száz év előtt már Szabó Károly is igazláttató szavakra fakadott: "Nyugat-Európa egyházi és világi hatalmasságai versenyeznek a magyar vallásos és polgári élet újjáalakítását előkészíteni. „békeszerződés” vagy "házassági egyezmény" tökéletesen egyoldalú. Aki gyönge a háborúban. szemtől szembe. elhazudott igazság s ezer évi tetszhalott állapotából ébredezve.Géza. ENGEDJEN ÉPÍTTETNI EGYHÁZAKAT. a lehetetlen lehetségessé. megegyezések. föltételezvén. Aki nem győzi erővel. a lehetséges lehetetlenné válik. Ebben még a derék Thierry is túlzásba esik. s nem is akármit. mert más eshetőség nincs: titkos ráhatások révén. társadalmi és államrendszerét kell minden feltétel és ellenszolgáltatás nélkül a nyugatnak odadobnia. nincs lehetetlen. bármit is. látatlanban elfogadta a döntést. Ami túlerőben lévén legyőzhetetlen a nyílt színen. A MAGYARSÁG ÁRTALMATLANNÁ TÉTELE A leplek alatt ott hever a leütött. Aki alulmarad a harcmezőn.nem tehetett? . felszínre akar törni. a valóság csődöt mond a láthatatlan erők csapásai alatt. Ártalmatlanná tenni a magyarságot. minden kötelezettség a magyar félre hárul. az megvalósítható amúgy. láthatatlan háttértényezők munkába lépnek. csalárdsággal. béke egyezmények ürügyével! Mert úgy igaz. Ártalmatlanná tenni Magyarországot. OLY SZERZŐDÉS VOLT EZ. Igazlátók keresik. semmit sem kifogásolt. hogy "KÖTELES LEGYEN BEFOGADNI A HITHIRDETŐKET. hogy e "megegyezés" során a német fél is tett némi engedményt s vállalt valamilyen kötelezettséget. A békekötésben a német fél a magyarnak "föltételül szabta" – írja Thierry --.ellenvetést. ez a törekvés mozgatja Ottó császárt és a nyugati köröket. titkos diplomáciában sincs lehetetlen. feláldoznia. A mozgalom m e g v a n indítva. melynek föladata a NYUGAT ELŐTT RETTENTŐ EMLÉKŰ ÉS MÉG MINDIG FÉLELMETES MAGYAR NEMZETET A KERESZTÉNYSÉG ELFOGADÁSÁVAL ÁRTALMATLANNÁ TENNI. elemi létérdekeit szabadságát. a leghalványabb utalás sincs arra. erős lehet a békében. . ezerféleképpen megtagadott. szétzúzni katonai erejét. ez az igazi cél.

........ 98.” ..... hogy a keresztény hittérítők tevékenységét semmiben sem akadályozza és korlátozza..... hogy fenti cél elősegítése érdekében lerontja védőgyepű-rendszerét.... VIII. Adelhaid úrnővel még ennek az évnek (973) folyamán.. halálos „békekötéseinkre” .. hogy minden ellenőrzés........... ideológiai megszállásnak. kisegítő személyzet stb.... Adelhaid úrnőt. 4. 6.... egyelőre ugyan nem az ország katonai megszállásának. Géza nagykirály aráját védőőrizet.... HOGY RÁJUK TUKMÁLJUK (-) IPARCIKKEINKET ÉS BŰNEINKET. Arra kötelezte a magyar felet.Magyarország kötelezi magát.. Magyarország vállalja.. AZ EGYEZMÉNY KIKÖVETKEZTETHETŐ PONTJAI 1. akik be akarnak költözni az országba. A MAGYAROK TÁRGYALÓASZTALNÁL VESZTETTEK EL MINDENT. eszközök.. (Thierry Amadé: Attila-mondák..... zöld utat adott a nyugati inváziónak......... ..000 fő) a királyi udvarban illetve közvetlen közelében való végleges elhelyezésére és fenntartására...... A királyi úrnői értékek. fegyveres katonai egységek benyomulásának.. a magyarok nagyura házasságra lép Ottó császár jelöltjével és rokonával. udvarhölgyek..... politikai..) Lehetetlen nem gondolni többi végzetes.. külhatalmakkal kötött és külhatalmak által a magyarok rovására kötött sírbadöntő „békeegyezményeinkre” Quedlinburgtól a trianoni békediktátumig...... s tevékenységüket és személyüket mindennel és mindenkivel szemben megvédelmezi. Géza... illetve javadalmazására... 7. valamint a kísérő személyek egésze Magyarország királyának végleges tulajdonába megy át.. mint fentiekből kivehető.... AMIT ŐSI JOGON BÍRTAK S AMIT A HARCMEZŐKŐN ÉVEZREDEKEN ÁT VÉRÜK HULLATÁSÁVAL MEGVÉDTÉK. működésüket minden lehetséges módon támogatja. A diktátum.. 2...) kíséri a királyi székhelyre. A magyar király kötelezi magát a királyné és kíséretének. különös tekintettel a nyugati gyepűkre. illetve mindazok előtt....... de az országra tán még veszélyesebb békés jellegű folyamatos elözönlésnek. 3. 5... védőőrizete tagjainak (10.. gazdasági. Magyarország megnyitja határait a keresztény hittérítők........ illetve a magyar királyné személyes tulajdonában marad.MELYEKET MA A MAI VILÁG BARBÁRJAIVAL KÖTÜNK. geleite (oltalmazó kíséret) keretében fényes küldöttség (némely főméltóságok.....

a válógatott germán hadfiak megszállták a királyi palotát. a királyi. Azaz. Európa egyik legfőbb hatalmát kiszolgáltassa képtelen szerződéskötés által annak a hatalomnak. a titkos diplomáciai tudatosságnak lépten-nyomon észlelhető. aminek rafinált eszközökkel való kicsikarása érdekében minden lehetőt elkövetett? A válasz . a maga felelősségére nem vetemedhetett efféle egyezmény megkötésére. bocsássa be válogatás nélkül. amelynek védő bőrfelületét. Adelhaid. Nyitva maradt még egy elhanyagolhatatlan kérdes. Magyarország eképpen nyított testté vált. azok boldogulását. hogy a politikai cselszövés művészetének. a jövevényeket a továbbiakban se korlátozza. és ez áll a döbbenetes fejlemények mögött. miként ezt maguk a német szerzők is elismerik. jobbnak kínálkozott a vértelenebb megoldás. Csupán ez hatalmazhatta fel a küldöttséget arra. Lehetséges-e. Gézát . Tízezer fegyveres élén bejött a csodálatos menyasszony. udvart és a királyi gyermeket. törvényesen semmiképpen sem kaphattak felhatalmazást arra. fajra. Mert a küldöttség önmagában. olyan testté. magasiskoláját érvényesítő nyugati politikai vezetés a Magyarországba bezúdítandó jövevények kérdésében visszacsúszott a tervszerűtlenség. nemre. hogy egy ilyen egyezmény megkötésére felhatalmazza a küldöttséget. s megtette a csöndes őrizet. amely Magyarország elsőszámú ellensége volt. az áruló küldöttséget csak egy áruló kormányzat jelölhette ki és indithatta útnak. Mi áll hát az elképesztő szerződéskötés hátterében? Nincs más magyarázat: a tizenkét főnyi magyar küldöttség visszaélt megbízatásával. mint civileket. s a befogadottakat. már a küldöttség tagjainak kijelölésében sem lehetett mértékadó szerepe. m e r t magának a királynak sem lett volna joga ahhoz. hanem. legalábbis nem királyi vér. gyarapodását. szaporodását. a behatolás indexi következményeivel. nem fogadhatta békés szívvel ezeket a folyamatokat és mozgolódásba kezdett. ezeket az alulról jövő mozgolódásokat azonban még idejekorán és drasztikusan elfojtották idegenből. politikai megfontolatlanság szintjére s szabadjára hagyta„ a véletlen szeszélyére bízta azt. gazdasági. akik be akarnak jönni. behozott fegyveres egységekkel.aki ugyan nem jelentett számukra semmilyen veszedelmet. hogy az országot odalökjék a német birodalmi érdekeknek. mint szervezett csoportokat. Magyarországon úrrá lett egy idegenérdekű titkos erő. de magyar volt . hogy Magyarországot. biológiai anyag és organizmus. Maga Géza sem állt és állhatott a küldöttség döntései mögött. a mögötte álló hatalom. társadalmi felfelé törését ne akadályozza.. Kik előtt? Mindenki előtt. hittérítőket éppúgy. Ugyanakkor a test. így például birtokadományokkal. korra tekintet nélkül mindazokat.fegyveres őrizet alá helyezték. állami javadalmazásokkal és hivatalokkal. mint Attila nászának megtartásakor. egyénként családokat éppúgy. Csak egy magyarázat lehetséges. De vajon milyen alapon. amely mindinkább széttöretett etnikai egységében is. ily módon a királyi személyi jelkép is megőrződött. miféle beállítódás folytán kötöttek és köthettek a m agyar küldöttek ilyen végletesen egyoldalú és Magyarországra minden v o n a t kozásban katasztrofálisan hátrányos szerződést a német féllel? Milyen meghatalmazásuk volt? Jogszerűen. az ország színmagyar lakossága. Feltehetően. Még maga a magyar király sem adhatott erre felhatalmazást.felülvizsgálat és korlátozás nélkül nyissa meg határait. hamrétegeit lehántották és amelybe gáttalanul hatolhatott be minden külső idegen kémiai. Itt ezúttal nem folyt vér a nász m e g ü l é s e k o r . ne is ellenőrizze. pontosabban nem maga a küldöttség. hanem minden lehető módon segítse elő. kényre-kedvre kiszolgáltatva azt a germán nagyhatalmi imperializmusnak.

hanem a nyugati nagypolitika szükségletei szerint. messzemenően az irányító hatalmi szférák érdekeihez igazodva. hatalmi érdekek szolgálatában történt a betelepítés.esak az lehet. erdőségeken. s olyan társadalmi rétegek kerültek betelepítésre — mondhatnánk. a legnagyobb titokban. AMELY AZ ORSZÁG HATALMÁNAK ALÁÁSÁSÁRA SZŐTT TITKOS MANŐVEREK EGÉSZ FOLYAMAT VÉGREHAJTOTTA. amelyeknek fokozott lehetőségük volt a szellemi megszállás megvalósítására és az ország felső és középrétegeibe való beilleszkedésbe. amelyek beleillettek az ország békés jellegű megszállási és öntudatlanítási tervébe. hogy előre kidolgozott tervek. mocsarakon át vonultak be a mit sem ejtő országba. hogy A MAGYARORSZÁG FELÉ IRÁNYÍTOTT IDEGENÁRADATOT UGYANAZ A POLITIKAI ERŐ SZERVEZTE ÉS IRÁNYÍTOTTA. összevissza történt személyi beköltözéseket s számolnunk kell vele. kereskedők. nem egyéni. vagyis azok a rétegek. mű anyaga. Megindultak az ellenséges fegyveres hadak a mindeddig megközelíthetetlen Magyarországba. hittérítők.. szervezett betelepítés folyt. katonapolitikusok. Következésképp ki kell zárni a találomra. Messzemenő óvatossággal. így elsősorban a diplomaták. De ez mára következő kötet: A MAGYAR FAJ NAGY ELÁRULTATÁSA avagy GÉZA NAGYKIRÁLY VÉRE c. hogy gondosan előkészített. Ez természetesen azt jelenti. ZÁRÓRÉSZ Nem sokkal a történtek és feltehetőleg az Adelhaiddal való egybekelést követően Géza titkos futárok útján küldött titkos levelekben felszólította a környező országok uralkodóit. egyházi és világi méltóságok. személyi igények. a magyar nép leverésére.. a magyar király által elébük küldött útbaigazítók vezetésével rejtekutakon. . siessenek fegyveres seregeikkel a segítségére a saját népe ellenállásának letörésére. bevetésre —.

Scriptores historiae Byzantinae Tom. Dr. PaulusDiaconus: A longobárdok története. Ford. 1984. Blaskovics József. Ford. Galántai Erzsébet Bp. Horváth János. Chronica Hungarorum. Bp.. Ford. Ford. Dr. Paris MDCCCLlX. Strabón: Geographia. Dr. 1973. Bollók János. IV. Budapestini. Hasonmás kiadás Bp. 1971. I. Bp. MDCCLXXIX. Nagy-Becskerek 1892. Heltai Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Petthő Gergely: Rövid magyar krónika sok rend-béli fő históriás könyvekből nagy szorgalmatossággal egybe szedettetett. Képes Krónika. 1960. Brassó 1901. Geréb László. Horváth János. Kassán 1753. Ford. Blazovich László és Sz. 1977. 1975. Szabó Károly. Bp. Ford.IRODALOM Anonymus: Gesta Hungarorum. Albin. Ford. Gombos F. Bokor János. Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. Ford. Bp. Kézai Simon mester Magyar krónikája. Kézai Simon: A magyarok viselt dolgai. II. Dr. Szekel Estván: Chronica ez világnak jeles dolgairól. Bp. Bp. Bp. Ford. 1985. 1983. 1978. Földy József. Pais Dezső ford. Brassó 1904. Bp. Krakkó 1559. . Thúróczy János: A magyarok krónikája. Emericus Szentpétery: SCRIPTORES RERUM HUNGARICARUM I. Ford. Pest 1862. 1982. MCM XXXVII. 1981. A magyarok története Tarih-i Üngürüsz. Jordanes: A gótok eredete és tettei. Petropoli. Bp. Árpád-kori legendák és intelmek. Polybii Historiarum Reliquie.

1907.: A Római Index. Lukinich Imre. Menander Protector történeti művének töredékei. Dr. Ford. 1903 Györffy György: István király és műve. Bp. Oláh Miklós: Hungária. Ford. Sajtó alá rendezte Győrffy György. Bp.n. Claudiopoli. Müller Lajos. Pest 1865. Németh Béla. Kézirat é. 1974 Krenner Miklós: A nemzeti királyság eszméjének kialakulása. Jurkovics Emil és Gaál Lajos. 1908 Rimbertus Anskariusa: Ford. Juhász László. Bp. XI. Arad 1900 . Gombos F. Donáth Regina. 1878 Lukianosz összes művei I. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom kormányzása. Brassó 1905. Ford. Moravcsik Gyula. Bp. Ford. Bp. Hevesy: László és Kálmán törvényei. Luidprand: Történeti Munkái. 1910 Szerémi György: Magyarország romlásáról. Déri Balázs. Bp. Bp. 1977 Géza Kuun: Relationem Hungarorum. Bp. Bp. MDCCCXCIL. Ford. Attila-mondák. Szabó Károly. Tarnai Andor. 1950. Dr. II. 1926 Laurentzi Vilmos: Kereszténység és Királyság-ellenes küzdelmek. 1985. Thierry Amadé: Attila történelme. Bp. 1961 Darkó Jenő: Bölcs Leó taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból. Bp. Oláh Imre. 1984. 1915.Bél Mátyás: Hungáriából Magyarország felé. Bp. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. sz. Bp. Ford.1975. Bp. Szabó Károly: A Magyar vezérkar kora. Erdélyi László. Albin. Hampel József: Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiből. SJ. Ford.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful